Lovas csendőrök TANKÖNYVE

8IÉ. ?Ji

Lovas csendőrök

TANKÖNYVE
Összeállította az oktató tiszt.

Il-ik kiadás,

(Utánnyomás tilos.) yomatott és kapható a kiadó: Sárik Qyula könyvnyomdájában Cegléd

/'41Í

it

#^'n

Lóismeret.
1. A lófdj^bat hogyan osztjuk be é» mi jellemzi őket? a) K^leít Ipvak. Ezek: arabs, angol, telivér-félvéir és 1^ magyar parlagi ló, mely közönséges keleti ló, feltéve, ^ P g y nyugati vér nincs benne. Jellemzi: a szilárd szervezet, méB)k vérmérséklet, gyors mozgás. b) Nyugati lovak. Ezek: a pinkafői nagyobb és a muraközi kisebb termetű igás ló. Jellemzi: petybüdt szer­ vezet, csendesebb vérmérséklet, lassúbb mozgás. e) Átmeneti fajták. Ezek: Gidrán, lipissai, Nonusok és minden félvér, melyben nyugati vér is van. Jellemzi: a keleti és nyugati M két ellentétes szervezetét különféle pkban keveredve bírják s a hazánkban levők inkább a letí lovakhoz állanak közelebb, d) Törpe lovak. Ilyen: a törpe székely ló. Jellemzi: íaz alacsony, de aránylag széles test, melyben giagyobb mozg^onyság is rejlik. 2. Hány nyak-, hát-, és ágyékcsigolyája van a lónak? Nyak 7, hát 18, ágyék 5. 8f RjUlyennek keU lenni a szabályos mellső és háluls< patának? A szabályos mellső pata hordozó széle köralaku, a 2 hátsó szivalaku. Fala mindkettőnek mázzal bevont, sima,

&iG Jttct^

Mindhárom a lovagláshoz alkalmas. melyek a taknyos lóról vagy az azzal érinkezésben állott s igy befertőzött tár­ gyakról az egészséges ló szervezetébe s ott fekélyedésbe vezető bánfáimat indítanak meg. de ha kos patkót használunk. 9. nincs-e valami rossz szokása? Jászolból zabját. bűzös váladék ürül. Mailéin fecskendezés. A falon horpadások. Hogyan kell a lovat szíibályszerüen megrizsgálni? Istállóban. hogy tisz­ ta-e? Szabadban: Vízszintes helyen álljon. Milyennek kell lenni a jó hátnak? \ . leginkább igáslovaknál. Bőrtakonyban szenvedő ló szintén mutatja egyik-másik fenti tünetet. Formái: a karcsú egyenes nyak. hattyú nyak.3 7. Állásban. '^^^w5. Megítélni szinél. szénáját. rövid. Tanult lovakat nyergelni vagy befogni. szemét.. A nyak általában vaskosabb a csődöméi és szikárat)# a kancánál. nyálkás és véres.vagy heréltnek 40. megvizsgálni az orrüreget. 6. Főleg a sarok és oldal falakat kell jobban faragni.— 2— talpa homorú. Minden oldalról a külemtani részt. karcsú iveit nyak. izmos. Félhold vagy papucspatkóval. — zápfog 24. szőre fénytelen és borzas. . vaskos. ha a ló taknyos és nem idéz elő. mely sokszor zöldes szinü és tapadós. A ló olykor köhpg. hogy jó­ indulattal türie? Megemelgetjük a lábát. Fertőtlenítés. bemélyedések ne legyenek. Az ökörnyak. nem elég mozgékony. 4. mellain. súlyos. ~ Kancának 36. csődör. a hátsó 50—55 fok szögben áll a földhöz. 8. az ebből kiinduló nyirokedények olvasószerüen megduz­ zadtak. Majd mozgásban kemény talajon. metszőfog 12 és agyarfog 4 (ez utóbbi csak csődör és heréltnél. Hibás formáivá ^ ' l ^ szarvas nyak. ha az őrs lovai között a betegség előfordulna? Orrtakony — Tüdőtakony — Bőrféreg ~ Mindhárom alakját takonybacillusok okozzák. deszka nyak. aluszékony. miképen áll. szügyön borsóalakutól egész ökölnagyságig daganatok. . elzsirosodott. de rendszerint a bőrön vannak és pedig a lábon. hogyan kell azt faragni és vasalni? Szarufala a szabályosnál meredekebb. Felismerhető: Az orrból gennyes. elkülönítés. megette-e? Végigsimítjuk. Kipusztitás. izomszegéuy. léleg­ zése nehéz. mely jellegzetes lázat idéz elő azon esetben. Állatorvos az állományt hetenként megnézi. Orrüreg nyálkahártj'-ája ki van fekélyesedve. figyelmes-e vagy. Megnézzük fogát. Tüdőtakony ugyanaz. mely közül sok fel is van <tórye gennyes. torokjáratot. a mellső 45—50 fok. van a lónak? Fogairól. ellenben a fokfal lehetőleg kímélendő. A ló korát miről lehet felismerni és hány fog. szalonnás szinüek. mert a fej nincs eléggé megszegve s igy a vezeték a kézből kiesik. akkor azokat egészen alacsony Srkokkal készítsék. Miről ismerni fel a takonykórt és milyen intézke­ dést tenne. Védekezés. megveregetjük. Milyen patát nevezünk meredek patának. jegyeit. Tisztaságát. mik köles Jiagyságuak. Terhelt nyak. elég magasan illesztett és mozgékony. ha a ló nem taknyos. Milyennek kell lenni a jó nyaknak és mikor mondjuk hibásnak a nyakat? Akkor jó. ha mérsékelten hosszú. nyakon.

hogy minél több izom lehessen rajta. Por. Legalább 12 C. tnlsoA'ány éleshát. a felsősorban csak a fogó fo­ gakról. Száraz talajon épüljön. könnyezik és fedelei duzzadtak. 16. Téglából. Alakok: Egyenes far. mert nagy terhet nem Mr. magasan. Ablakokat magasan. b a r ^ ^ koporsófedél . száraz alomba állítással a kiszáradást elő kell segíteni. 14. Elhanyagolása nyirrákot idéz elő. hogy szembe ne világítson. Csavaros sarkú paripa patkó: Mostanában ezt hasz­ nálják. kékkő-. Faszén-. Rothadt széleket le . Rendszerint gyó­ gyíthatatlan. a nyir erősen kifejlődve nincsen. ütés vagy zúzódás által jön létre. miáltal Idéztetik Ritkán tisztított. Jeget rátenni nem szabad. A ló értékéből sokat vészit. mert iul hideg és idegelhalást /okoz. örökölhető. melynél a medencecsont nagyon dűlt. A sarkok élesek vagy tompák. 10. -egyenlő magasak) s merőlegesen álljanak. sőt sántitást is előidézhet. és timsópor keverékkel vagy ólomecettel kezeim. Az ily lónak többnyire csak egyik szeme zárt. A csavar a fejből és a nyakból áll. egyenes. elülről. Állat­ orvos kezelésig a sértő okot eltávolitjuk és hideg boro­ gatást teszünk. Ismétlődő rohamok után a ló teljesen megvakul. A 9 éves loval miről ismerné fel? Az állandó metszőfogakról a kupa az alsó sorban már mind le van kopva. Hol fordul elő a gyürütetem? A _pártán előforduló csonthiba. mely. Öröklődő. Van még a gömbölyű.— 4 — — 5 - Erős rövid. Időszaki szemlob. ez is kedvező. Milyennek kell lenni a jó farnak s miiyen a hibás far? >'U Minél terjedelemesebbnek minden irányban. kell vágni.egészségügyileg hogyan építendő? Elé^ levegővel. 12. — Legjobb az agyagolt lőállás. Ezek legyenek . Hányféle szemlolM)! ismer és hogyan kezelendő? Közönséges szemgynlladás. Csapott far. 13. ^ Mozgásközben pedig a láb egyenes vonalban vitessék előre. vagy havivakság. Dinnye far. kö vagy vályogból. Szépvakságj vagy feketeliályog: A látólyuk nem szűkül nem tágul. MH nevezünk nyirrothaűá^ak. hog>^ csatornázható legyen. szálka. piszok. ez gyors es kiadó járásra nem alkalmas. 15. A párta izületet feszessé teszi. Hibás: Hosszu hát. A gyulladás körül­ belül havonktut ismétlődik. Az istálló' . hátulról és mindkét ol­ dalról nézve azok egymást födjék. erős ugyan. púposodott vagy pontyhát. hajlott hát. Ezekbe a külön készült csavaros sarkot csavarják be. mely gyenge és minduntalan 'íeltöriSk. széles. 17. Ajtó délnek. Állatorvosi kezelést igényel. 11. világossággal és térfogattal birjon. MOyennek kell lenni a lábak szabályos állásának? Sik talajon 4 lábon állva az állat ^törzsét a lábak oszlopszerüen támasztják. piszkos nedveknek hoszabban kitett patákon fordul elő. Hány féle paripa patkót ismer? » Sarkos paripa patkó: Sarokkal bir. Ez gyors és kiadó járásra alkalmas. jól megtisztitatni. mert gyenge. Papucs paripa patkó: Ugyanaz sarok nélkül. de könnyen íelzuzódik. Oly lo­ vakon használandó. A felsősor sze^letfogán egy csücsök az úgynevezett haj'apocs jelenik meg.

a másik oldal hátsó. Hány mozgásformát ismer és mikor szabályos ez? Lépés. Müyennek feell lenni a jó ágyéknak? Mivel ezt már bordák sem támasztják. 1 perc alatt 500 lépés. A hátaslovak patkói 6 szeglyukkal bírjanak. ezek a fehérvonal közelébeií legyenek. mert ott köimyebben átázik. ennélfogva hátulsó lábait ingadozva vonszolva hozza előre. 22. A j)uhitás ugy történik. Ügetés: Mellső balláb a hátsó jobbal. A hosszú ágyék. A pata szükséges rugalmasságát elérjük. izmos és egyenes. Öztetem a csánk külső. előbbi tokszalag­ tágulás vagy véredénytágulásban rejlik. mely­ nél a gerincagy lebeg. 1 perc alatt 300 lépés. ha rö\id. mikor a ló testsulyát hátsó végtagjaira he>yezi. hátsó lábaival magát ellöki. 21. 1 perc alatt 140 lépés. mely által könnyen íeligazitható és a patkót szilárdan tartja. 19. hogy i . csak akkor jehet jó és erős. A fokfal felőli részre jön a kápa. ha a hátsó lábak a mellső nyomába lépnek. Hibás. A patkó egyenlő vastag kb. mert gyenge. mellső részét megemeli. ha lábak elég magasan emeltetnek s előre jó messze kitétetnek. hogy a sarokfalak teljesen patkószeg nélkül maradjanak. mivel ott a pata a járás alatt tágul és összeszorul (rugalmas). A nyitott csánkpók az Ízületben fordul elő és a csöbörbehágást idézi elő. 9—11 mm. Milyennek kell lenni a szabályos mi^Ilső palkónak és hogyan kell azt szabályszerűen felverni? A patkó alakja a hordozó szél alakjával. A patkószárak legvégső része gömbölyitendö. MhiHal jön létre a törékeny pata és hogyan ke­ zelendő? Kiszáradás vagy kellő ápolás hiánya miatt. A hajlott ágyék. mi­ közben tehát csak két koppanás hallatszik. Pókos csánk. széles. mely kétféle: lágy és kemény. Állandó alom az. A burkolt csánk mert zsir és kötőszövettel van. 24. Egyik oldal mellső lábát. A patkó szélesége fokfali részen 22—26 mm. Az almot a ^hátsó lábak táján valamivel magasabbra kell rakni. szabályos. Nyultetem a csánk hátsó. a csánkpók a csánk belső felületén fordul elő. mikor neg^^edévenkint első havi egész szalma illeték 2/3-át a lőállásban rétegenkint egyszerre rakjuk le. Az ugrás: Tulajdonkép egy nagyobb vágta ugrás. utóbbi csontkinö­ vésekkel bir. a másik harmadot pedig utánszórásra használjuk fel. ill. Rendes. vagy amit naponta cserélnek. 20. Müyen almozást halmozunk a lovak alall? Állandó alom. 23.a sai'ok táján is a fokfali résszel egyenlő széles Jegyen. mert rossz mozgást létesit és gyenge. Hely­ ből is lehet.bopitva s emiatt nem szilárd. ^Bsteg lovak alatt nem szabad állandó almot használni. a mellső jobb pedig a hátsó ballal együtt emeltetik és tétetik le. A szeglyukakat csak a csúcs és oldalrészeken szabad elhelyezni. Milyen hibák fordulnak elő a csánkon? Kicsi csánk. e?l az t<[llenkező oldal mellső és ennek "végre a túloldalon levő másik hátsó követi. Az 5 éves lova! miről ismerné M? Állandó szegletmetszőfogak sorba nőnek. ha jó időben a lovat idöközönkint vizbe állítjuk. mert gyenge. Egy befejezett mozgás közben négyet koppint patáival a földön. Bénnlt ágyék. [nagysága pedig a hordozó szél hosszával "és a pata kiterjedés mé­ reteivel egyezik. vastag legyen min­ denütt. Vágtatás: Egyes ugrásokból áll. és .—6 18. ha a lábak egyenes vonalban vitetnek előre.

A lovak eltávolil:4fia után a kitisöstitott istálló meggyújtott kénruddal fertőtlenítendő ki. veszettség. jártatni nem szabad. Hideg 20/o-os carbolos vizzel borogatás. Előbbi gyakrabban fordul elő. a csüd felett megkötjük s időkőzönkint öntözzük.- Ü - — « - vászon darabokra nedves fürészport vagy agyagsár leszünk s azt a patái'a tesszük. Hogy kényelmesen feküdjön. 30. Hibás: Keskeny szügy. Jelei. Nem szabad megengedni. Milyen nagynak kell lenni a lóállásnak? { Hogy tudjon kényelmesen feküdni és nyújtózni. mely a mellcsontnál élesen kiálló és emiatt hámos-lónak alkal­ matlan. Miröi ismerné fel a nyereg nyomást és törést s hogyan kezelné azt? Zúzódás hozzá létre. Meghűlést kolika. szőrei lekopnak. 33. Mit nevezünk bokázásnak és hogyan kezelendő? azokat megsebesíti. hosszura kell kötni. Keserűsót. hosszú. lábaival kapar. áz alomszalma és fanemu tárgyak. 32. belsőleg me­ leg teát kevés timsó porral. szintén nyugtalan. az egész testén elterjed s ragadós. lépfene. kötőfékbe hágás hol szokott előfordulni? Mellső vagy hátsó lábaival való vágás vagy ugrás közben a ló a kötőfékbe lép. hugyot nem űrit. majd cinkkenöccel ke­ zeltetik. lesurólaíidók. földhöz vágja magát. mérsékelten domború. higanykenöccseL Ha a ló lábáláSsa miatt patkóival lábait dörzsöli. félholdpatkóval kell patkolni. azzal megsebzi magát. A lábszárakra a bokázó szijjat vagy gummibokázot teszünk. Miről ismerné fel a rühességet a lovon és hogyad^ kezeiné? ^ A lónak nagyfokú viszketegséget okoz. mert könnyen törik. sőt földhöz vágja magát. Eleinte gyógyí­ tása nem nehéz és biztos. A felverendő patkó csekély sulyu legyen. Dohánylevél. Hasmenése van a lónak. tábori esz­ közök.' 27. jártatni és belsőleg hashajtót adni. izzad. a szükséghez képest a ruházat. 28. Hibás: Éles mar. ha mélyen nyuük a hátba. A kötőfékhosszolás. nyeregszerszámok is. 31. Állator­ vos érkezéséig több emberrel csutakoltatni. MUycnnek kell Icnní a jó marnak? Magas. mert a hát gyengébb (Süppedő). széles. bélsárt. A kólíka betegséget miáltal ismeri fel és milyen kezelést alkalmazna? Megzabálási és meghülési kolika. szerszámok elégetendők. hanem nyugodtan feküdjön. úgymint takonykór. 3. Ha a szolgálat és a talajviszonyok engedik. Falak meszelendők. hogy a pata nagyra nőjjön. miért is testét folyton harapdálja vagy dörzsöli. széles. Milyennak kell lenni a jó mellkasnak és mikor hibás? Széles. Faburkolat.58 m. A ló nyugjtalan. 1. Helytelenül fekv& ayereg okozza . felkel. Az islálló mivel fertőtknitendő és hogyan? Forró lúggal az állásoszlopok. Fertőző betegség eseten. f:"' 29. de vigyázni kell. előzőleg langyos szappanos vizzel megmossuk. ha ez azonban nem lehet. ha tulrövid. padlózat mészlével leöblittetik.16 m. hasa felé tekinget. izmos. vagy keserüvizet beönteni. a lábak között a szügA' mélyen beérjen. kakas szügy. hogy a vas a bokázó oldalon ki ne álljon. Meleg borogatást. ugy papucs-bokázó' vagy sarkos patkóval is lehet. gyakran lefekszik. 26. Pokróccal betakarni. 25. kövályuk leforrázandók. Ha nem kezeljük. Hogy a nedvesség a patába behatol­ hasson.

Idősebb lovat sem durván kezelni. . Kivonulás előtt csak szalmával dörzsölni. érverése és légzése? 37—38. hogy a bőrt zsírral. a patkó sarkai által előidézett dásí daganat. megkopogtatni. hogy hozzászokjon. ^^|^^&inlás után. A lovak rendes tisztogatása naponta hányszor történik? Kétszer. A bajt megelőzzük az­ zal. Mit nevezünk patkó kelésnek va^y könyökdaganat nak és mi okozza? A könyök bőrén. sem taszigálni. percenkínt ver a szive 35—45. pedig egy meghatá­ rozott órában. a patákra szalmából készült pa­ pucsokat teszünk. Cinkkenöcs. Már a csíkó­ korban lábat emelgetni. D. 37. bo~ rogatás. u. Tisztán^ szárazon tartani. d. vazelinnal bekenjük. 34. Figyelmét lekötjük azzal. rosszindulatú. hogy a pata alakját. Általában lényeges a lábak helyes felemelése és tar­ tása. Milyen bánásmódban részesülnek a lovak a vasalásközben? Fiatal lovat béketűrő és szelíd bánásmód. Egészségeis lónak mennyi a hőfoka. melyek tul rövidre vannak kötve s nem tudnak igy kinyújtott mellső lábakkal Teküdni. Ha pedig seb is 'Van^ ugyj' állatorvosi kezelésig 2o/o-os carbolos vízzel boriogatjuk. b) tisztántartás. makrancos lovak­ nál orrféket (pipát) használunk. Hogyan történik a paták ápolása? Abban áll. c) hetenkint a patkolásból áll.- 10 - - 11 ~ vagy a nyereg takaró vagy a heveder szorítása. kit a ló ismer és bizalma van. Elrontott. nedves tartásától. előbb az istálló­ ban. 38. Félénk. száriló porok. melyek felpattanak s genyedző sebet alkotnak. Párja ott legyen. 35. Pat­ koló kovács zaj nélkül dolgozzon. 36. 39. a bokáknak pisz­ kos. Tisztántartás. Mit nevezünk csüd-sömömek és hogyan kezelendő? A csüdhajlás bőrének gyulladása. Elsősorban az okot kell eltávolítani. nyugLalan lovakat olyan egyén fogja. később a szabadban is. Idült tüdőbajban szenvedő lovak vagy olya­ nok kapják. ami a bajt előóidézte. percenkint lé­ legzik 8—14. Mindez a) a becsapás vagy puhitás. Daganatot hideg borogatással kezelni. A csüdbőrön hólyagocskák lépnek fel. rugalmasságát és ép­ ségét fenntartjuk. Fürdő — melybe timsót és creolint teszünk ~ is használandó.

jtiszántartását. világos és kellő térfogatú legyen. Ugyanígy tegyünk a lőállás elhagyásakor is. 54. Általában.) legyen. továbbá a b e t ^ istállókban. 53. A ló állásba csak ugy lépjünk be. száritgassuk és erre alkalmas helyen tartsuk. Hogy a lóápoló a ló ragaszkodását megnyerje. A ^'hőmérőket a lóvasaló átalányból vagy a trágyaalapból kell beszereani. A lovakkal mindig óvatosan. hol liz vagy ennél több ló van elhelyezve. sőt a körülményekhez képest haditörvényszék elé kell állitani. Azt közvetlenül a lovak előtt tartani nem szabad. Azt a lovast. A szolgálati lovak gondozása és ápolása. A hőfok megmérése céljából minden istállóbaín. a csökönyöset pedig még makacsabbá teszi. azt gyakran simogassa. mint amennyire azok megfelelő és helyes szellőztetése szükséges. jártatását é's'általában e nemes álla­ tok fenntartására irányuló elővigyázati rendszabályok szem előtt tartását értjük. A még használható almot lehetőleg szabadban szellőztessük. nevénél szólítsa és hangjához szoktassa. Rossz bánásmód a legjámborabb lovat is rossz indulaluvá. Az. Legcélszerűbb. Az istállók hőmérséklete hidegebb évszakban körülbelül 12 fok C.ppal nyitva k^^l tartani. de határozottan bánjunk. Ablakkal el nem látott kis istállókat térfogatuknak megfelelő nyi­ lassal kell ellátni. ha az időjárás szélcsendes és nem nagyon hideg. II. meg kell büntetni. A megrugás elkerülése végeit a lóhoz lehetőleg min­ dig elülről közeledjünk és a kantárszárakat vagy kötőféket a ló álla alalt markoljuk meg. táplálását. ki lovától a tápot elvonja. §. Lóügyi szabályzat. (10 fok R. Az istálló szellős. okvetlenül hőmérő legyen. ha az ablakok oly magasan vannak. mert kigőzölgése a szemekre és a tüdőre igen áJTtahnas. szakasz. A jó lóápoló lovát szereti és minden ikörülmények között előbb gondoskodik róla. Döngölt agyag-talaju és burkolattal ellátott lóállások- . hogy a lovat előbb hangos rászólással oldalt faroltassuk. azt kellőleg meg nem itatja. Elhelyezés. istiálló* ablakokat :^^4dŐben kiakasztani nem szabadj az istállók fagyos légmérséklete épp oly káros vqlna. hogy a beáramló levegő a lovak fölött húzódik el. i 1.at csak akkor tartsuk nyitva. A trágyát^ az istállóban összegyűjteni vagy a lovak alatt hagyni tilos. félénk közí?liedés gyanakodi5vá teszi és mindkét eljárás esetleg harapásra vagy rúgásra készteti. A lovak gondozása alatt azok jó elhelyezését. de télen azoi. vagy rossz bánással abban netalán kárt tesz. • Az istálló megfelelő szellőztetése céljából nyáron át az egyik oldalon levő összes ablakokat éjjel-na. mint saját magáról.- 13 - Hirtelen hozzáugrás a lovat megijeszti. rosszul ápolja.

ó alom. ^^^^{khxcstáxi vagy a honvédség által bérelt istállókban minden lőállás v á l a s z r u d a k k a l és á l l á s o s z l o p o k . Igen világos istállók. szintén célszerűtlenek: ezen a hiányon az abla­ kok befödésével vagy lombos galyakkali betakarásával kell ^ segíteni. az agyagburkolaton a lóvizelet által képződött kérget el kell távohtani és friss agyagréteggel kell pótolni. A. se tul nehéz ne legyen. Az anyag jó minőségű.. Az istállók . A lovat oly hosszura Tcell oda kötni. hogy a fejét a földre fektethesse. hozzákeverése nélkül kell kidolgozni és rétegszerű lerakáskor.* k a i legvfiji £lláiya. vízzel meg kell locsolni. hosszú és 1. a szükséghez képest. A lovak kaparása vagy rúgásai foljrtán tá­ madó egyenetlenségeket mindig kéznél tartott agyaggal ki kell tölteni és a feltöltött agyagot fasulyokkal le kell dön­ gölni. mert az kCdönben rövid idő alatt ismét el­ romlik. különösen olyanq]^.58 cm.16 cm. melyekben lecsapoló csatornák nincsenek. Álland. Az állandó alom használatára oly magas és tágas ^il^UPlók alkalmasak. azután le­ hetőleg kevés nedvességet vegyen fel. Az agyaggal burkolt lőállások jókarbantartása következő módon történik. mi egyúttal a legyek s egyéb rovarok betódulását az istállókba is meggátolja. mint a javitások alkal­ mával i s ^ " ^ Istálló használatba vétele előtt tökéletesen kiszáradjoü. Minden más berendezésű istállóban ezeknek a rendszabá­ lyoknak az alkalmazása az illető csapatparancsnokok be­ látására van bizva. minden 10 ló után. Hogy a ló kényelmesen lefekhessék és kinyujtózkodhassék. béke állomásokon elfoglalt istállókban az állandó . minden lőállás legalább 3.14 Icai biró istállókban. Az anyagot minden polyva. széles legyen. A rövid kötést büntessük. hogy az agyag­ réteg ugy az első elkészítésnél. A vasíkarikán keresztül húzott kötőfékszár végére egy fagolyót kössünk.vagy szecskafélék stb. zsiros és ruganyos legyen. mely azonban se érdes. keramittal vagy keményre égetett és élükkel felfelé rakott téglával vaii kirakva és amelyejt célszerűen alkalma­ zott szelelőkkel és megfelelően készített nyitott lefolyású csatornákkal vannak ellátva. ment legyen. Az istálló bejárata tiszta és miadentől. a n^Ti a le­ vegőt megrontaná. Azonfölűl arra is kell ügyelni. a lovak vizeletét — a lehe­ tőséghez képest — erre alkalmas edényekben kell felfogni. hogy a döngöléstől kellő szilárdságot nyerve.agyaggal vannak burkolva vagy telitett fakockával. f^ . melyekben a világosság a tófejekkel szemben lev^i^acsonyan fekvő ablakokon közvetlenül a lovak sze­ ndéire esik. Az agyagburkolat jókarbantartására. mert annajk folytán a legerősebb ló is hamar tönkremegy. Évente egyszer. legcélszerűbben az őszi fegyvergya­ korlatok ideje alatt. Az agyagburkolatot a legnagyobb gonddal tisztán és simán tartsuk. Sötét istállók a szemnek "ártal­ masak. melyekben a lőállások hátrafelé lejtőseh. a mély fekvésűek nyirkosak és ennélfogva a tü­ dőre nézve hátrányosak. -egy hóra mintegy egyötöd köbméter friss agyagot azistállók közelében készenlétben kell tartani. 'Világosság a lónak el­ 15 kerülhetetlenül szükséges. alom a csapat (intézet) parancsnok belátása szerint alkalmazható. mert különben annak ütődése által a ló' elülső lábai könnyen megsérülhetnek. valamint olyanokban "is.ágyagburkolatán támadó gödröket vagy egyenetlenségeket homok­ kal vagy kaviccsal kitölteni tilos.

midőn a lovak nincsenek az istállóban. január. az istállót alaposan szellőztetjük és ezek után az alapalmot megújítjuk. akkor az almot a jelen szabályzat 11. Ebben az esetben a visszahagyott trágya értékesítéséből befolyt pénzösszeget a bevonult csapat részére kell kiutalvá­ nyozni. b) Három hó elteltével.öíklób«r 1-én történjék. melyek­ ben az almot naponta megujithatjnk. ^^^^9^4sapatok a rendszeresített alomszalma illeték^ bői minden negytedév kezdetén. kogy az. hogy ha azt a lovak felkaparják. a visszahagyott trágya azonban ilyen esetben a kincstár tulajdonát képezi. Ha valamely állandó alommal ellátolt istállóban ra­ gályos betegség üt ki. d) Ha abban a hónapban^ melyben az al^palmozáis történt. vagy a lőállásokat egészen el kell hagyni. a r ^ i még használható szalmát megszáritani és e munka tartama alatt a lovakat szabadban hagyni lehessen.. az alomszalma felhasználá­ sa tazonban. -^^^É^Az állandó alom a l k a l i ^ ^ ^ ^ n á l a következődet kell sz. hanem annak kiadása érvényben niarad. .gr. minden egyes használatban volt állást gondo­ san kitisztítunk. a második és harmadik hónapban ellenben a napi alomszalma illetéket a napi utánszórásra kell felhasználni. ettől a szabálytól azonban — te­ kintet nélkül -az illeték határidejére — el lehet térni. július és .eií^. fel ne rázássék. hogy a csapatok a negyedévi összes illetéket — állomás változtatásokat kivéve — tul ne lépjék. istállókat kitisztítani és szellőz­ tetni. ezzel az alapalomra szánt szalmából valamit meg­ takaríthatunk. a régi almot oly időben.tartani: i^^^a^. része szerint el kell távolítani. az istállóból el­ távolítjuk. különösen az első napokban gondot fordítsunk. a beteg lovakat oly istállókból. melyekben '0^^ landó alom van. jú­ lius és október 1-én az el5Ő havi illeték kétharmad részét rétegszerüen liosszában és széless%ben (vagy csak széles­ ségben. illetőleg el kell égetni. Ha ilyen állomáshelyre egy hónapon belül valamely más csapat vonul be és az istállót használatba vészigakkor ez a csapat ugyanebben a hónapban lovankint és naponkint csak 56ft gr. a fennmaradó egyharmad részt pedig naponta utána szórják. e) Az alapalom lerakása január. akként kell szabályozni. akkor a napi illeté­ ken tul kiadott alomszalmát nem kell bevételezni. április. niég pedig egymás ellen rakott kalászokkal) egy­ szerre a lovak alá almozzák. Általában az istállók tisztaságára és az istállószolgá­ lat szigorú és pontos teljesítésére a S^nagyol)b figyel­ met fordítsuk. április. elhelyezési (helyőrség) változás fordul elő. A régi alomból a még használható és ínqgszáradtj/ szalmát alapalom gyanánt a lovak elülső lábai alá lehet tenni. azonnal olyanokba kössük át. arra fi­ gyeljünk. Ebben az esetben az alapalom lerakását a legközelebbi derült száraz napig elhalasztjuk. vastag g i p s z vagy s z é n ­ h a m u réteggel fedjük be. hanem ismét keményre sulykoltassék és hogy a ga­ naj az állásból azonnal eltávolittassék. Betegistállókban állandó almot sohasem szabad al­ kalmazni. ha ez a trágya felhasználására jogosult. c) Az alom egyenletes fekvésére és az állás kiegyengetésére az utánszórásnál. ha ezeken a napokon az időjárás kedvezőtlen. alomszalmát veliet fel. ugy hogy az első hónapban a napi adag egyharmadánál többet is utána szórhatunk. i. Állandó alom alkalmazása eset-én különösen. tekintettel a lőállások időnkénti változtatására. u.'17 - - 16 - A tégla vagy az agyagburkolatot az állandó alom le­ rakása előtt rointegy 5—7 cm. eíöít . illetőleg 833.

-nyire kell kezdeni. amennyit könnyen és lazán megmarkolhat. a karokat ivszerüen egymás felé mozgatva serényen s erősen.^anásután következő időközökben kell megujitani. 1. A vakaróba összegyűlt port az e célra fellocsolt pa­ dozatra vagy külön e célra tartott deszkákra kiverjük és a tisztítás befejezése után az istállóból eltávolítjuk. A v a k a r ó kizárólag csak a löketében meggyülemlett por eltávolítására szolgál. azután lazán és vékonyan befonjuk. A ló tisztítására legfontosabb eszköz n l ó k e f e . előbbit. a d e r é k o n . . az évszakra való tekintettel meghatározott órában. Igen rövid sörényt nem fonunk be. hamis lovaknak a kötőfék levétele előtt egy kötelet vagy kötélalaku szalmafonást teszünk a metszőfogaik mögé a s:^jba és azt az alsó álkapocs köré akként hurkoljuk. l ó k e f e . i) Az alapahnozás negyedévi határidején belül növedékbe jött lovak alatt az alapalmot a legközelebbi ne­ gyedévi illeték napján csak akkor ujitsuk meg. ha az alapalmozás a folyó határidő első két havában történt. A fonást a sörény tövétől 5—8 cm. a f a r o n . kétszer vagy háromszor derekasan meg­ dörzsöli. de össze nem csa­ vart szalmát fog. kosarakat a csapatnál elhasznált szijakból kell készíteni. de ha az a harmadik hóban történt volnaj akkor a legközelebbi negyedévben az alapalmot nem kell megujitani. ha simán nem feküdnék. A csapat (intézet) parancsnokoknak meg van engedve. a bevonulás után azonban a lovat a legnagyobb gonddal kell megtisztitani.- 18 -~ - 19 - f) Nagy lóállománnyal bii'ó csapatoknál az alapal­ mot nem egy napon. A kivonulás előtt a lovakat csak szalmával dörzsöl­ jük és nagyjából tisztítjuk meg. A tisztítóeszközök a következők: C > V a k a r ó .állandó alom alkalmazása tekintetében célszerű­ nek mutatkozó módositásokat életbeléptessék. A tiszütás előtt a lóápoló mindkét kezében annyi puha és száraz. g) A lóállásokban az állandó almot egész hosszában vízszintesen fektessük le. A ló jobb oldalán a tisztítás a jobb. hogy az. a tisztogatás mindjárt a reggeli etetés után történjék. a »háton. miután kezünkkel előbb a s ö r é n y t a másik oldalra simítottuk és anélkül. a l á b a k o n hasonló mó­ don folytatjuk és a c s ü d ö k ö n befejezzük. a következő negj'-edév alatt is bent 'kell hagyni. ha a rend­ szeresített szalmailleték egyébként elégséges. Ezt a munkát m a r o n . megnedvesitjük. az alom fenntartása céljából cél­ szerű a falánk lovakat éjen át szájkosárral ellátni. §. a h a s o n . ha azokat puha szalmával dörzsöljük.. hanem csoportonként (istállónként) rövid eg. E célra kemény csutakot használni tilos. hogy a kefe végével a s ö r é n y t ö v é t d ö r ­ z s ö l n é n k . A fej és a sörény tisztítása céljából a lovat állásá­ ból mcgforclltjuk és a kötőféket róla levesszük. hogy egy kézzel tarthassuk és a lovat igy a harapásban vagy elfutamodásban megakadályozhassuk. addig folytatjuk. de sohasem a tisztogató felé. azután pedig töröljük le. A sörényt és az üstököt több oldal felé gondosan kikeféljük. különösen kezdetben. Oly napokon. A lovak tisztogatása naponként k é t s z e r történjék| mégpedig d é l e l ő t t a b e v o n u l á s u t á n . A kefélést a n y a k o n kezdjük. Tisztogatás és ápolás 55. A c s ü d ö k e t és c s ü d . továbbá dél­ után. megnedvesített . h) Minthogy a lovak. és ezzel a lovat. p a t a t i s z t í t ó fából. Mihelyt a kefe poros. d e s o h a s e m az a b r a k o l á s a l a t t . azt a vakaróhoz dörzsöljük. a bal oldalán a bal kéfzel történik. a l a p o c k á n . hanem mindig ellenkező irányban. A farkszört kézzel gondosan széjjel kell szedni és azután a kefével ki kell tisztitaui. mig a szőr puha és fényes lesz. egy v á s z o n és egy p o s z t ó törlőrongy. a friss szalmát enni szeretik. ily. A kefélés után a lovat s z á r a z o o s z t ó r o n g g y a l jól letöröljük. amelyIj^el a szőrt ivszerü vonásokban simára keféljük. melyeken kivonulás lóháton nincsen.c s u k i ó k a t ugy tisztítjuk meg legkönnyebben. hanem a régit.

A csüdöket. ezután a talptól a koronáig megmossuk és jól letöröljük. 16 - 21 - • j « Lótrágyát e célra ne használjunk. Igen rövid. A p a t á k a t hetenkint kétszer. Rossz. a lovarda elhagyása előtt és pedig azonnal a lóraszállás után egy posztó törlőronggyal a gége és pofacsont "körül szárazra dörzsöljük. A ló f a r k á t körülbelül m i n d e n k é t h ó b a n l e k e l l v á g n i .- 20 - v á s z o i i r o n g g y a l pedig legelőbb a s z e m c T s e í . azután az o r r l y u k a k a t . meleg évszakban azon­ ban. mert ez az illető részeket a rovarok behatolása ellen védi. hogy a szarufal az ürülékeknek az istállóban gyakran elkerülhetetlen. a szőr tövének napontai megnedvcsitésével lényegesen előmozdíthatjuk. Nyáron a lovakat. felálló sörény nedves zaboszsáknak a nyak körüli tekerése által rendes fekvésre szoktatható. E célból kemény csutakot használni tilos. a mellet és vállizületeket gyorsan végig kell (-sutakolni. *) A pa át iiiarhatrágyával sem lanácsos becsapni mert iia a börön vagy a patán edetleg iéiülés va. melyekben csak kevés ló áll. Nagy hidegben azonban. nevezetesen u nyak alsó részéi. végre a talpal és a nyírt homoktól vagy kis kavicsoktól megtisztiitjuk és teljes iehülés után megmossuk és szárazra töröljük. Ha a ló átizzadva Jön haza. A zsírt jól be kell dörzsölni. beleértví3 a szarutalpát is. korpával vagy nedves agyaggal be kell csapni. hetenkint e^y vagy kétszer. folyóvízben. az usztatásból történt bevonulás után a lovakat addig kell dörzsölni. A lónak különösen diszére szolgáló sörény és üstök valamint a farok növését. A patákat a patatisztitó segítségével a sártól meg­ tisztítjuk. mert különben a por és piszok a zsirra ragad és ezzel ártalmas kérget képez. hátrányos és ezért tilos. A tisztára mo­ sott és még kissé nedves patákat. mire a hasz­ nálatnál. ha az rendkívül hosszú lenne. vagy a szeme­ ken és az orron levő hosszú szőrt levágni tilos. lámpaolajjal vagy feketített zsírral slb. ha lehetséges. A szőrváltás idején a lovak általában gyöngébbek és az időjárás befolyása iránt érzékenyebbek.-re a csánkon felül végződjék. lovas alált gyakran meg kell úsztatni. melyek izzadtan hideg istállóba jönnek és azonnal ápolás alá nem vehetők. minden lóra pokrócot tegyeEpfe. A patákat időnkint tiszta sótalan zsírral k e n j ü k be. vagy ha törékeny. Az istállóban csak a beteg. különösen egyenkinti elszállásolásnálj vagy rosszul elzárt. A farok nyugodt helyzetben 15 cm. a füleket kinyírni. különösen a szemeket és orrlyukakat gyakran megmosni és a szájat friss vízzel kiöbliteni. Ezután a lónak a tisztogatása kefével következik. vagy az oly lovakat kell pokróccal betakarni. többször is megnedvesített fürész­ porral. hasonlóan járjunk el. avagy avas terpentinnel és g3^antával ve­ gyitett zsiradékkal. Kivonulás előtt a patákat tehát nem kell bezsírozni. mig azok tökéletesen megszáradnak. melyek födött lovardában járnak. hanem azokat csupán tisztára kell mosni. vala­ hányszor a lovakat az istállóból kivezetjük. Ezt addig folytassuk. végre a n e m z ő r é s z e k e t megmossuk. ha megnedvesedtek volna. szalmá­ val azonnal ismét szárazra kell dörzsölnünk. mert ez a patákra ká­ rosan hat. akkor azt — mege­ resztett alsó lievederrel és kiakasztott állazó lánccal — a szabadban addig fel és alá kell vezetni. Ilyenkor nem szabad egy-egy helyet sokáig dörzsölu*. ahol állandó alom is van többször is kenjük be. mig le nem hül. a lovat ronggyal letöi'öljük és szalmával mí^gdörzsöljük. gondozá^snál és ápolásnál tekintettel kell lenni. Azokat a lovakat. szeles időben ellenben az ily lovat azoimal az istállóba vezetjük. akkor" küiiiiyen sulyoá belegáégeí eiőiűézó fr.*) A pata talpát naponként alaposan meg kell vizsgálni és gondosan ki kell tisztítani. ^f . nagy és hideg istállóban. mig a ló teljesen meg nem szárad. A fülek szélén tul kiálló szőrt sohasem. Ininem a ló egész felső lestőt. hátrányos befolj^ásától és ~ külö­ nösen nyáron — a kiszáradástól megóvassék. amikor a ló utána több órán át az istálló­ ban marad. A patáknak bekenése sós.'itÖ26s i^het létre. a csödcsuklókban levőt pedig csak az esetben kell lenyírni. a v é g b é l nyilas.:. még­ pedig olyankor. a kantárt és nyerget levesszük. az izzadtságot és a sarat c^y késaiaku fadarabbal eltávolít­ juk. Nagyon célszerű a ló fejét.

^ a leg­ közelebb állomásozó huszárosztálynál vagy tüzércsapatlestnél egyenként 8 korona ármegtérités mellett inegnyirliatók. A nyirás szél. a másik felét pedig a bevonulás után tesszük a lovak elé. vagy a reá bizott ló között álljon. hogy a téli fagy beállta előtt okvetlenül be legyen fejezve. valamint a gyalog­ sági tisztek tulajdon és a gyalogság kincstári lovai. ezért ebben az időben kell abrakolni. Az ollókat a levasaló általányból kell beszerezni. ha tul hosszú és tömött téh szőrük van és igen hamar izzadnak. A napi lótáp-illeték mérvét az Illetékszabálvzat hatá­ rozza meg. Romlott vizet ugy tehetünk élvezhetővé. hogy a lovat a zab falánk lenyelésében — mely esetben az többnyire emésztetlenül megy le — meg­ gátoljuk. amelyeket meg kell nyírni. Az esti etetés után a lovak alatt bealjazunk.és iéíívonatmentes helyiségben történjék. §. A nyirás idejét a csapat (intézet) parancsnoka ugy állapítja meg. Jó . akár laktanyában akár egyenkint vannak azok elhelyezve. álta­ lában megnyirhatók és b) azokat a loivakat. jó — nem nagjyon hideg — kutviz a legegészségesebb. a zabból az abrakolás előtt a port kirostáljuk. akkor az éle. az alosztály parancsnoka határozza meg.i lo­ vaknak itatás előtt egy kevés szénát adni. Fárasztó szolgálat után az etetést mindig szénával kezdjük meg. nem mozog vagy néni tört-e el a pa|tkó. az illető csapaftparancsnok belátása szerint. délben és este történik. iiogy a bek'g és gj^engélkedő lovak után mcgtakarilotl zabol.- 22 - - 23 - A paták tisztításánál az ápoló győződjék meg arról. Ha azonban egyes lovak még teljes lehűlésük után sem akarnának enni. A zab elfogyasztása után a szénaadagot a lovak elé tesszük. Ha a kivonulás már reggeli 6 órakor vagy még koráb­ ban történik. Az etetés rendszerint reggel. Táborban a lovak napkelte előtt a legnyugtalanabbak. A csapat (intézet) parancsnok kijelöli: a> azokat az állomásokat. akkor azokat próbaképen kevés víz­ zel kell megkínálni. A zabevés alatt minden ember saját lova mellett. 2. . r L A napi. zab és szénaadagot háromszori etetésre kell felosztani. A sorrendet. A gyalogság lovai megnyirásából felmerülő kiadások az illető gyalogcsapat különféle szükségletei fedezésére szol­ gáló általányát terhelik. Eíefés és Hatás. a trágyát eltávolítjuk és az istállót teljesen kitakarítjuk. Ha zöld takarmányt etetünk. Békében a szolgálati lovak. Nagyon hideg viz 1—2 óráig az Itatás előtt az itató-vederben az istállóban álljon. akkor csak keveset itassunk. vájjon nem esett-e ki a patkószeg. 56. A szolgáiali lovalí nyírása. kivételesen megnyirhatók. A zabadagot minden ló elé külön tegyük a jászolba. A különleges alkalmazásban levő. ezért csak tiszto­ gatás után kell itatni. te­ kintettel az éghajlatra és az elhelyezési viszonyókra. hol a szolgála'ti lovalí. ha azt az abrakos tarizsnyába tett faszénen vagy murván átszürjfik. A nyirás után a lovakat az istállóban néhány napon út lópokróccal kell betakarni.s csavaros sarkokat még a ló ledörzsölése előtt tompákkal kell felcserélni. akkor a reggeli etetésnél a szénaadagnak csak felét kell megetetni. Az igy befolyt pénzösszeget az illetékes gazdasági hivatal. vagy az almot felfrissítjük. A lovak szá­ mára frissen merített. Etetés után a lovakat meg kell itatni. Izzadt lovakat a teljes lehűlés és ledörzsölés előtt etetni vagy itatni lilos. Az aiosztályparancsnok köteles arról gondoskodni. a lóvasaló általánnyal bevétíelczi. Korán reggel a lovak alig isznak. melyben a lovakat nyirni kell. A zabevés alatt az istállóban nyugalom és csend le­ gyen. AZ itatóedény tiszta és szagtalan legyen. Ha a ló téli patkóval van ellátva. í.

— határozottan meglett engedve. kigyóhagyma. A széna száraz legyen. Egészséges lovaktól semmi szín alatt sem szabad a rendszeresített ló-tápkíméretnek egy részét (a kocsi lo­ vak lótápját kivéve) elvonni. r 1. homokos. u. római korian­ der . fordulhalnak elő. Zöld lóherét mindig óvatosan és csak csekély menyhyíségbeTi etessünk. m. Szemelés után pedig az előbb megrostált zabból csak a 3.1 százalékot tul nem haladó mennyiségben fordulhatnak elő. maszlag. rendesen kifejlődött (romlatlan) sem betegség által megtámadva. sem pedig meleg. levegöíi szárítsuk és kevés sóval ve­ gyítsük. nád. egyedül ezek a határozványok lehetnek mérvadók. Ezt a sót — ha a takarmány elromlása miatt senki sem okozható ~ a kincstár. A ntegengedett 3. akkor ennek teljesen érettnek. A zabon kívül árpa . 4. penészes takarmányt kellene etetni. kicsirázott (és ép) rovarmentes. 3. ha lehetséges. fenés üszögöt. nem meg­ rágott. zab a rostálás után is legalább 41 kg. a zabban ^csak jelentéktelen mennyiségben. 2.5 százalékot kiegészítő mennyiség legyen kivehető. po­ ros vagy dohoSj sás. szintén nleg kell szárítani' és sós vízzel meg kell nedvesíteni. nem elsatnyult. teljesen érett. keményszárú tüskés és húros növények. — vagyis az erjedésen már átesettnek. eliszaposodva. Fekete zabot csali abban az esetben szabad felvételeznt ha a szállítási ajánlat elfogadásokat — esetleg a keverésre használható mennyiség százalékarányáénak meg­ határozása mellett. szappanfü. vagy ha erre nem szorul­ tak jpótlovak és erőállapotukban leromlott szolgálati lo­ vak feljavítására (a lovasságnál a kocsilovak etetésére) fordítsák és erről szakaszonként pontos előjegyzést vezes­ senek. Tekintet nélkül a tőzsde vagy piaci szo­ kásokra. A megengedett tisztátalansági százalékra számitha^tó ár­ talmas magvak.5 százalék tisztátalanságból a rostálás alkalmával legfeljebb !. azaz a zabból az egybevetett rosta és szemelési pró­ bánál az említett százaléknál nagyobb mennyiségű tisztá­ talanság kiválasztható ne legyen. A zabban kövecskék. minő­ ségű súllyal bírjon. akkor erre nézve honvéd (katona) állatorvosi véleményt kell bekövetelni. Ha különös körülményeknél fogva romlott. A zab miníísége. A széna minősége. csúnya színű vagy bűzös széna egyáltalában nem fordulhat elő. római koriander és egyéb ártalmas vagy kóros magvak fordulnának elő és a meg­ engedett mennyiség tekintetében kételyek merülnének fel. A folyó év ka­ szálása augusztus elsej-e előtt nem etethető.— 24 - - 25 — a lábadozás tartama alatt ezek. Továbbá ne legyen kilúgozva. Friss vagy dohos szénát. A zabnak idegen vagy romlott magvakat. Ha kivételesen sarjút etetünk. hl. szarkaláb stb. gömb­ vagy köüszögöt. az 0.továbbá beteg szemek egyáltalában nem^ vagy leg­ feljebb szemenként. mindössze '35 százaléknál nagyobb mennyiségben nem szabad tartalmaz­ nia. kel­ lemetlen szagú.— melyet legalább egy órán át vizben kell áztatni — továbbá rozskenyér és kétszer­ sült is jó abrak. — fel­ tétlen jó minőségűnek kell lennie és ugyanolyan tulajdon­ ságokkal kell bírnia. ellenkező esetben pedig a vétkes költségen kell beszerezni. A zab a legutóbbi termésből származzék. csak jó réti füveket tartal­ mazzon és az egészséges széna kellemes illatával bírjon. hérics. föld.és agyiaggolyócskák csak elvétve. lóborsót. állott. végre romlott. A takarmány és alooiszalma minősége. esormolya. amennyiben ez megfelelő áron beszerezhető. és iszapnövény. _ . port stb. a két utóbbit azonban előbb meg kell sózni és apró darabokra kell törni. végre tiszta és sárgás-fehér szinü legyen. tűikor a zabot előbb mossuk meg. moha. November elseje előtt a folyó évi sarjút etetni nem szabad. Rendszerint a vidéken szokásos szénát kell használni.:> százalék hullhat ki. úgymint: más gabonafélék és vetemények magvait. üszögös konkoly. valamint sarjú csak a legcsekélyebb mennyiségben. dohos. Takarmányszalma gyanánt rendszerint csak sértetlen . ellenesetben más vidékről származó széna is etethető. mint a szénának. Ha zabban kígyóhagyma.

ha erre alkalmatlan helyen. tighát a zsákokkal együtt e ^ t o ^ y e z e t t súlyból a z s á k ^ ^ i ^ l y á t ntólag le­ vonjuk. A legjobb takarmány is elromlik. távolitson el mindent. Természetesen mindig a tiszta sulyt kell megállapitaiy. Az alomszalma minő­ sége silányabb lehet ugyan. hogy a lovak etetése az adott Jelre késedelem nélkül eszközölhető legyen és a vizsgáló előljáró a kimért zabadag nagyságát bármely idő­ ben ellenőrizhesse.^^^^zéna vagy lomb­ alommal helyettesíthető.- 26 - — 27 - (túlságosan össze nem törött) árpa vagy zabszalmát és csupán ennek hiányában sértetlen (túlságosan összip nem törött) búza. A lovat ezután szalmával szárazra dörzsöljük. a jászolt szalmával gondosan törölje ki. úgyszintén az egészséges legénység ágyaiból szár­ mazó szalma is. vagy az általa kirendelt tiszt jelenlétében. hogy minden egyes zsákba pontosan 50 kg. azon­ ban az se legyen tördelt vagy polyvával kevert. egy belgazdaságilag külön e célra előállitott zacskóban — minacn egyes ló részére pontosan kimérve — a zabos kam­ rában akként kell előkésziteni. a súly helyességére"^ nézve ellenőrizni kell. -^^^^^ megkeresendők. nézzen utána. A takarmány megőrzése. ha utána a menetet azoVimal folytatjuk. gazt ne tartal4 mázzon és végre ne legyen rossz szagú. Menetek alatt és a táborban a lovak gondozására kiváló figyelmet fordit* sunk. 57. Ezért e célra min­ den nagyobb istálló szellős.. száraz helyen levő takarmány­ kamrával. mert a he­ lyes nyeregfekvés csak naponkénti nyergelés mellett kép­ ződik ^s a ló háta ezzel csak edződik. Nagy hőségben az itatás menet alatt nem veszélyes. füvei vagy rőzsével betakarjuk és a lovakat igy a viz szürcsölésére kényszerítjük. 5. A mindenkori etetéshez szükséges zabadagot. mint a takarmányszalmáé. zabot mérjenek. vagy egyéb sé­ rülés és rendben van-e a patkolás. A takarmányszalma egészséges. Az összerakott pokrócot egy darabig még a 16 hátán hagyjuk és a felső hevederrel megerősitjüi. mint pld. ha ezt egy ~ honvéd állatorvos bevonásával alakult — bizottság alomszalmának alkalmasnak találja. a patákat csakis két órával a be­ vonulás után szabad megmosni. akkor a lovakat lehetőleg minden nap néhány órán át szabad ég alatt jártassuk. A zabetelés csak egy órával a bevonulás után szabad megkezdeni. A lótápszállitótól (élelmező raktárból) felvételezett zab' mennyiségét. A ló tökéletes megtisztítása után az etetés következik. nincs-e rajtuk nyereg-.' Az ellenőrzés megkönnyítése céljából a tótápszállitók . Hátaslovakat pokróc alatt lovagolni tilos. liszt. A gép és nyomtatott szalma alomszalmának egyaránt alkalmas. száraz és tiszta legyen. ha az nem túlságosan törött és poros. hogy a ló légvonatnak ne legyen kitéve. Alomszalma gyanánt rendszerint az etetésre kevésbé alkalmas szalmát kell felhasználni. a lovas mielőtt a lovát az Istállóba beköti. az istállóban tartjuk. Felhevült lovakat a mohó ivásban ugy akadályozzunk meg. továbbá ha féreg. Szecs­ kának mindezek a szalmanemek felhasználhatók. Ha a lovak egészségére elkerülhetetlenül szükséges moz­ gás a rendszeres szolgálattal nem volna összekötve. 1^T^r^'' '^. rozs és kétszeres szalmát használunk.. hámtörés. por. €z pedig alkalmas zabos ládákkal legyen ellátva. Két órával a lenyergelés (lószerszámozás) után a lo­ vakat pontosan meg kell vizsgálni. majd kefével megtisztítjuk. §.és mészharmattól. A lovak jártatása és magatartás menetek alkalmával. egyáltalában. hogy nem gyengélked­ nek-e. Az aiomszalma szükség ^seté. a laktanjában (szállás körletben) az alosz­ tályparancsnok.és gombamentes. Ha a menetállomásra megérkeztünk. amivel a íó magát esetleg megsértené és csak azután kösse be a lovat és vegye le a nyerget (hámszerszámot).és iszapmentes. hogy az itató edényekben levő vizet szénával.

vé­ gükön egy-egy csattal és csatcsukorral. A tarkószíj felül 3. alsó végükön pedig egy rögzitett csukorral vannak ellát­ va. azután a szügyszerszámnál az ugratószijon és a két csatlódarabon^ az alosztályok által alkalmaztatandók. azután a patkótáska akasztószij is — rövidebbre csatolhatás céljából' . a feszitőzabiábói.) A kantár a kantárfejből. Legénységi háíaslovak részére. a hátulsó részek a torokszijat és a torokszíjesattokat képezik.még szükséges tövislyukak és pedig a kantárfejnéi az elüli iarkószij csatlókon. Úgyszintén a 90 cm. a csikóféknél. a fémrészek vasból kovácsolva ónozva vannak. (Lószerelvény^k. Ha a rendszeresített tövislyuk egyes lovakra való rö­ videbbre csatolásnál elégségesek nem volnának. ónozva vannak és mérsékeUen lelompitoti tövissel bírnak.egy vagy két tövislvukkal ellátható.. A kantárfej a t ^ ^ ^ ^ J b ó l torokszíjjai. ezenkivűl felső végükön egy eltol­ ható csukorral. vasból készülnek. A pofaszijak 2 cm. A homlokszíj 2 cm.-es kétcsattoo lovassági máihaszij. a . mind­ két végén egy-egy csukorral bír. széles.29 — A lyukasztás azonban csak a leg­ szükségesebb mérvben és kizárólag mesteremberek által végezhető. A pofaszijak alsó végeinek hátol­ dalára a csatt mögött egy-egy feszitőzablacsatlék van felvarrva. a csikózabIából és a csikózablaszárból áll. ezek a csikófék áthúzására szolgálnak. Az összes bőralkatrészek burna fénybőrböl készítve. két pofaszijból és a homlokszijból víui összcálUtva.7 cm. A lószerelvény összes csatja. 'm^m . me­ lyeken a tarkószij a hasitékokig át­ dugva lesz. a csikófékből. ha már felemlítve nin­ csen. az állazóláncból. szélesek. a í'eszitőzablaszárból. széles és onnan mindlcét oldalon kétrészre van hasítva. E csukrokon belül még betét által egy-egy második csukor van létesítve. Az alulsó részekbe a po7aszíjak csatoltatnak.

-nyire keskenyednek. melyek egy eltolható csukron áthúzva és egyik végükön összevarrva vannak.9 cm. Az első méretnagyságu 17 láncszemmel 23 cm. A csikóféket a kantárfej tarkószijának csukrain ak­ ként húzzuk át..5 cm. hosszú..satoltatnak. A szárat a feszitőzabla szárkarikájába csatoljuk. hogy a rövid pofaszij a jobb. A gömbölyű zablarud BZ első méretnagyságnál 11. A kapocsszemekbe a kantárfej pofaszí/ai. az őt középső karikák tojásdad alakúak. széles szíjból áll. a harmadik méretnagyságu 13 láncszemmel 17. hosszú. a szarkarikákba a feszifőzablaszárak <. A feszitözablaszár. a többiek pedig a végek felé fokozatosan 2 •cm. A második méretnagyságnál 10.8 cm. a má­ sodik méretnagyságu 15 láncszemmel 20. két darab zablarudból (szájvas„ól) és pecekkel ellátott két karikából (szemlyukból) áll.8 cm. Az állazólánc köralaku vashuzal karikákból áll.5 em. széles. a legnagyobb 2. hosszú és 2 cm. két darab 1. az egyenes részek pedig csapoknak neveztetnek.— 34 — — 30 — A feszitőzabla vasból van. hosszú. Az alsó feszitőágak mozgatható szárkarikákkal bírnak. széles. A csikófék bőrből készül a hosszú és rövid pofaszijból áll. A felső feszitőágak kapocs szemeibe egy-egy állazóláncgamó van mozgathatóan erősítve.4 m. .. a hosszú pofaszij pedig a bal oldalra jusson. A hosszú pofaszij 80 cm. a rövid pofaszij 23 cm. mindkettő 2 cm. bőrből. mely­ nél az előre irányított ivet képező középrész patkónalc'. két teljesen egyenlő zablaágból és a zablarudból Cszájvasból) áll. A csikózabla vasból. A karikába a csikófék és a csikózablaszárak csatoltatnak.

Az üléstakaró barna bőrből. két lyukkal elátott csatlék. Mindkét lyuksor az alsóheveder. hogy alsó felületük teljesen a ló hátához simnljon.-es lo­ vassági málhaszijak áthúzására — van alkalmazva. ettől jobbra és balra egy-egy lyuk van alkalmazva. A hátulsó kápa nyúlványon egy kivá­ gás — a kétcsattos 90 cm. melyek egyikvégükön összevarrva vannak. A nyeregülés elülső szélén egy kivágás és annak belső szélére felvart.melyek a belső felületen egy félgömbölyü kivágatba tor­ koló lyuk van. — a kápaágakon pedig 2—2 kivágás — az egy csattos 90 cm. a vasrészek pedig csiszolva vannak. Az első méretnagyság nagyon széleshátu. alsó végü­ kön elhajlitva és ottan szegecsekkel a nyereglapokhoz van­ nak erősítve. két darab 1. illetve a felrántó megerősítésére szolgál. hosszú és 2 cm. melyeken keresztül a szemölcsre erősített fonott karika áthuzatik.— a feszitőszijak áthúzására szolgáló — lyukkal. az ötödik rendkívül magas maru lovak részére szolgál. a nyeregülésböl és a két nyeregszárnyból áll.-es lovassági málhaszij. téglákkal feketítve. hogy az állazóiánc páncélalaku. Az elülső kapán egy szemölcs vasból. a nyeregúlés hátulsó részén pedig egy bőrből készült hurok van. széks szíjból áll. A tisztek (tisztviselők) hátaslovai részére a kantár az előbb leirltól csak abban különbözik. Minden nyereglap továbbá négy . két kapá­ ból és az ülésbörből álL A nyereglapok fából akként vannak alakítva. A lovassági nyereg egy pár nyereglapból. a nyereglapokhoz pedig a nyers marhabőrből vágott feszitöszijakkal lesz megerő­ sítve. A kapák acélbádogból.— 32 - - 33 - A csikózablaszár bőrből. mely­ ben a kengyel szí jsikaltyu fekszik. Az ülésbőr nyers marhabőrből a kapákhoz és vas­ bádogból készült két bőrtartóval. va­ lamint elől és hátul két-kér félkör alakú fonott karikával van ellátva. a negyedik rendkívül keskeny hátú.27 m. a csaltok sárgarézből. Mindkét nyeregalapon ivalakn bevésés van. Ot méretnagysága nyerget különböztetünk meg. A bevésés mellett három lyuk van ferdén fölfelé fúrva. . a második és harmadik méretnagyságu nyergek az emiitett tulságok közti átmenetet közvetitik. az ágakon pedig a szügyszerszám felerősithetése céljából 1—1 vaskapocs van.

hosszú és mind­ két végén legömbölyitett. 2. Mindkét nyeregszárny elülső szélén egy-egy belül pár­ názott térdpárna van. Mindegyik párnázat két duzzadékot képez. csak 1.- 35 - 1- A belső oldal két párnázattál van ellátva.47 m.32 m. mely kapókkal tömve és barna juhbőrrel borítva van. A térdpárna és a nyeregszámy elülső széle között a málhatáska megerősitésére egy-egy félköralakú szájkarika van felvarrva. Az üléstakarót. A felsőheveder barna bőrből 1. Mindkét nyeregszárnyban továbbá egy-egy kengyel szijnyilas van. .5 m. az elől lévő kivágásával. széles. hosszú. A tisztek és tisztviselők hátaslovai részére a lópók­ róc fekete és ha angol nyereghez használtatik. a hátulsó huroknak a nyeregkápába akasztása után. mely üléstakarónak a nyeregre való felilesztésénél pontosan a kengyelsikattjoi felé kell jutnia.45— 1.74 m. hosszú 1. az elülső kápa fonott karikájára húzzuk és a csatiékot — a kivágáson a fölfelé és azután a fonott karikán keresztül húzva — az elülső kápa vasszemölcsére gomboljuk. A lópókróc fehér cigája gyapjúból.

s nem szabad hogy kérges vagy foltos legyen. tömöttnek és tiszátnka kell lennie. Milyennek kell lenni a nyeregnek? Olyannak. hogy a nyereg lapoknak sima felületén kell feküdniök 4. 4. hogy az ugy szerkezetében. azután a 4. mert rosszul igazított nyereg — nyomást idéz elő. hogy a nyereg minden előre rúgás alkalmával a pontos helyre vissza illesztendő. Egy pontos hely elérése a nyereg részére már a remonta kiképzés ideje alatt szorgalamazandó. a ló hátának azonban a nyereg lapok nem idomúinak teljesen a hát hosszához. Ez a már herészettöl ezen célra kijelölt hely mindig az lesz. A lópokróc minden lovaglás után lehetőleg kisimítandó és kiporolandó. ha a nyereglapok nem idomulnak teljesen a ló háthoz? Ha a kiválasztott nyereg szélességében meg felel ugyan. közepe pedig a ló hátge­ rincére jusson. Mire szóigál a lópokróc és milyennek kell lennie? A lópokróc nyereg párnául szolgál. a hajlított hátnál azok két végén fordulhat elő. 5. mint méreteiben a ló nagyságával és alkatával összhangban legyen. miáltal a legsoványabb lónak is elegendő védelmet nyújt a nyeregnyomás ellen. sem hátra h i m b á l ó z n i a nem szabadj az ágasokál a háttól 3—4 ujjnyira az ülő lap legmélyebb pontjának pedig 2 ujjn}dra kell a háttól lennie. a kétoldalt pedig egyformán kell kiállani. a pokróc elől és hátul az ágasok közé emelendő hogy a lónak a hátgerincét a leevegő átjárhassa és a nyereg megcsatlása után a pokróc ne feszüljön. 2. illetve 6 rét lesz össze­ hajtva. a nyereg lapok közepén. mely gyakori igazítás következtében idővel a ló hátán nyereg-lapnak megfelelő hely keletkezik. Ezután a hyeregíapolc a ló lapockái mögé fektetendők. A lópokróc tekintettel arra. mert a nyereg nyomások legnagyobb része. 3. A lópokrócnak a nyereglapok alól elől 4 ujjnyi szé­ lességben. Mitől függ a lovas csendőr mozgékonysága és ki­ tartása? A lovas mozgékonysága és kitartása a szabályszerű nyergeléstöl függ. hogy a meglévő nyergek közül egy sem megfelelő. vagy 6 rét össszehajtott pokró­ cot a ló marjától hátrafelé akkén. 7. Mi teendő. annak puhának. s a ló szabad mozgását és lélegzését akadályozza. hogy -a pokróc első vége a ló jnarjára. hogy mélyedések ne keletkezzenek. 6. hol a nyereg a ló testalkatához mérten mozgás közben is szilárdan megmarad. Hogyan történik a nyergelés? A nyergelésnél először a ló hátán szőrmentében tisztán le kell törölni. arai az iveit hátlál. Miként kell feküdi a jól fe1\gazitott nyeregnek? A nyereg lapokkal teljesen a hátizmokhoz kell simulnia^ • ^ 7 . A*z ily sajátkezű igazitásnak azonban csak abban az esetben van helye. melyben a nyereg még tág heveredezés mellet is szilárdan fekszik. A nyereg feligazitásánál mi bir nagy fontossággal? Legnagyobb fontossággal bir a nyereg feligazitási helyé­ nek a megválasztása.t a 1 öhátára húzni. ha meggyőződés szereztetett arról. Gyakran elegendő lesz a nyereglapoknak már egy úvegdarabbal való lekaparása is. hogy a nyereg szabályosan van feligazitva.- 37 - sem előre. előre bocsájtva azt. ezen helynek szabálytalan megválasztásából kelet­ keznek. mi elérhető az által. A lópokróc ezen Nyergelés1. akkor a nyereg lapok ráfekvő részén a hát alakjának meg­ felelően lereszelendők olyképpen azonban.

hogy az utóbbi rán­ cokat kapjon. mindkét heveder az ugratószíjból kihúzandó. azután ismét két részre. a három hátsó málhaszij által erősen a nyereghez csatoltatik. a jobboldali málhatáskáiioz lesz erősítve akként. a zsákot középen összekötni. . Miként »a szabályszerű nyergelés. Milyennek kell lenni a hevedernek? Az alsó hevedernek olyan hosszúnak kell lennie. patkótáska. a hevederek és a szügyszerszám a nyeregre felhajtandók és a nyereg le­ veendő. 11» Mi viendő a jobb és mi a bal málhatáskában? A jobb málhatáskában fésű. 12. Ezután a zsákba kellő zabmennyiség töltetvén.zabo$zsák málházás? A zaboszsákot. a kisebb pedig a kapához jusson. hogy a zab nagyobb mennyisége a zsák végeihez. ugy. A málházás. fenekét ráncokba szedni és egy tenyérnyire a végétől erősen átkötni. miért is azoknak egyenlő elosztása és sza­ bályos felerősítése a ló könnyed mozgását és kitartását a legkevésbbé befolyásoljálk. A nyereg nyomás veszélye a málhák súlya által könnyebben van elősegítve.patatisztitó. A zabmennyiséget először két egyenlő részre kell osztani. tekerendök. zaboszsák eset­ leg a széna. A bal málhatáskában a lókefe. 14. azután visszafordítani. 8. hogy a felső széle a nyereg lap~ pal magasságban legyen. ']J 16. Az eként 4 részre osztott zaboszsák a közepével a hátsó kapára fektetve. abrakos tarisznya és a nyűg. A szügyelö akként igazítandó fel.ppan vá­ szonrongyba. hogy a tekercsek a málhatáskákon egyformán feküdjenek. Az alsó heveder szerfölőttí meghúzása ártalmas és gyakran heveder. A felső hevedert sohasem szabad az alsó hevedernél jobban A^agy éppen akként meghúzni. A patkók vászonrongyba. söt nyereg nyomást idéz elő. hogy csattjai a nyeregtalp alól kiálló pokrócra jussanak. a 16 testét azonban sohasem érintsék. A széna leesésének meggáüása végett a málhatáskához erősítendő. lóvakaró törülőrongyba tekerve. az pedig törülközőbe göngyölítve és a lő­ fegyverhez való szerelék illetve tisztító e. tükör. Hogyan lesx a . Nyáron elviendő egy mellső és egy hátsó patára pon­ tosan igazított tartalék patkó. itatóveder. >Ii lesz a csendörségnél a nyeregre málházva? A málhatáska. 15." 13. Ha széna lesz vive^ hogyan málházandó az? A széna megfonva és összehajtogatva két egyenlő te­ kercsben rakandó 'és a takarmány kötéllel keresztbe kötve akként tétetik elől a nyeregre.szközök. télen pedig azonkívül 8 tompa "és "8 éles csavar támszeg. Hogyan lesz az italóveder felmálházva? Az itatóveder fenekével kifelé. ki kell for­ dítani. a vállszíjak pedig a nyak és a mar legmélyebb részében feküdjenek s oly mérben felcsatolva. hogy a málhaszij az itatóveder fenekén levő heveder keresztvizszíntes heveder alatt húzva. egy sza. mielőtt a zab beleöntetnék. a kengyelvas. a patkószeg pedig szalniatekercsbe szurandók. a 'csavarkulcsokkal együtt vászonzacskóba téve s lehetőleg laposan fektetve. 24 darab bezsírozott patkó­ szeg . hogy a szügykarika a szügygödör közepe elé kerüljön. mert az minden esetre nyomást idéz elő. hogy az ugratószíj és szügy között egy erős ököl könnyen átdugható legyen. a kiálló csokorral pedig a heve­ der csatlék huzatik keresztül. éppen ugy a sza* bályszerü málházás is igen nagy fontossággal bír.. Hogyan történik a lenyergelés? Lenyergelés. 10. Hogyan lesz a palkótáska felmálházva s ml viendő benne? A patkótáska a nyereg baloldalán a hátsó kapához lesz csatolva olyképpen. a zsák nyílt vége hasonlóan beköttetik s a ráncok mindkét végén kiegyenlíttetnek. vászoakötény. a függőleges felett lesz becsatolva.— 38 — 39 — felhúzása az ágasok közé főleg melegebb évszakban nagyon fontos. illetve lemálházás alkalmával felső alsó heveder és a szügyszerszám kicsatolandó. 9.

(1 lépés 75 cm. az ügetés.gyor­ sított jármódok közül a legcélszerűbb. c)-hez. illetőleg mikor po­ roszkál a ló ezen jármodban? a)-hoz. A sebes ügetés a lovagló oktatásnál vagy a lovak idomitásánál lesz álkahnazva. Ügetésben a lónak 1 perc alatt 30Q lépést kell megtennie. a) Milyennek kell lenni az ügetésnek? b^ Mikor tiszta és mikor nem tiszta az ügetés. a) Melyefc a ló jármédjaí? b) Mit értünk a lé ütenfte alatti mikor egyenlő az ütem? a)-hoz. hogy a ló 1 perc alatt legalább 140 lépésnyi távolságot haladjon meg. a) Mi képezi a honvédségi lovas kiképzés célját? b) Az egyenlő és helyes ütem a lónál mit eredményez és miért fontos az? a)-hoz. mivel azt a ló legto­ vább győzi. Ügetéskor a ló két egymással rézsut átellenes lábával egyszerre lép ki és két patacsattogás hallható. Ha a ló tovahaladásának gyor­ sasága egyealetes. 3. A ló jái'módjai a lépés. Ügetésben a lónak 1 perc alatt milyen távolságot kell megtennie? c) Mily célból lesz alkalmazva a sebes ügetés cs lehet-e annak gyorsaságára nézve határozott szabályt felállítani? a)-hoz. melynél az ugyanazon oldalon levő első és hátsó láb egy­ szerre lépnek ki. A honvédségi lovaskiképzés célját az egyenlő és helyes ütem elérése képezi. Az egyenlő és helyes ütem a lovat kitartóvá teszi és a lovassági testek minden szabatos mozdulatának alapjául szolgál. Ez arra szolgál. A lépésnek hibás. 1. mely a lovat a legkevésbé erőlteti meg.41 b)-hez. hogy a ló menőssé tétessék és annak előrchatoló ereje ki­ fejlesztessék.) 4. 5. Az ügetés mindig tiszta legyen. b)-hez. hogy a lovas ülése sebesebb jármódokban is megszilárdittassék iés a lovas a ló előrehajlására megtanittassék. c)-hez. akkor az egyenlő ütem keletkezik. b)-hez. a) Ütemre nézve hányféle az ügetés? b. V f . b)-hez. Milyen legyen a ló lé­ pése és í perc alatt milyen távolságo^kell meghaladnia? a)-hoz. A tiszta ügetésnél a két egymással rézsut át- Kérdések és feleletek a lovassági gyakorlati szabályzatról.. Az ütem szempontjából megkülönböztetünk ügetést és sebes ügetést. Az ügetés nagyobb távolságok elérésére a. mire a másik első láb és végre a másik hátsó láb lép ki. (Ez a ló haladó képessége sze­ rint különböző. b)-hez. A lépés azon jármod. a) Milyen jármod az ügetés? b) Mit nevezünk poroszkálásnak? c) Ügetésben a ló lábai milyen sorrendben lépnek ki és hány patacsattogás hallható? a)-hoz. a vágtatás és a futtatás.) 6. b)-hez. Az egyenlő ütem a lovas helyes befolyásának következménye. 2. patacsattogás hallható. Ütenmek a ló valamely jármodban való hala­ dási időmértékét értjük. a) Lépésben mily mértékben erőlteti meg magát a ló? b) Lépésben a ló lábai milyen sorrendben lépnek ki és hány patacsattogás hallható? c. A sebes ügetés gyorsaságára nézve határozott szabály fel nem állitható. korcs nemfe a poroszkálás. c)-hez. főleg azonban. Lépésben a ló egyik első lábát az ellenkező hátsó láb követi. A ló lépése élénk és annyira tért nyerő legyen. 4.

a) Mikor alkalmazlatik a vágla? b) Vágtában t perc alatt hány lépési kell haladnia a lónak? c) Milyennek kelí lenni a ló ugrásának vágtában? a)-hoz. a balra vágtatáskor a két jobb láb erőitettetik meg jobban. hogy gyorsabban haladjunk. Vágtában 1 perc alatt 500 lépésnyi távolságot kell meghaladni. Az átmenetet egy másik kevésbé gyors jár­ modba. Minél nyugodtabb és hosszabb az . Rövid vágtában sohasem szabad rövidebben lovagolni. 11. mely utóbbi mozgást poroszkálásnak nevezzük. 10. ha arról van szó. lapos- nak és emellett igen nyugodtnak kell lenni. Az átmenetet valamely jármodból egy gyor­ sabbra például: ügetésből vágtába. a) Vágtában mikor keresztez a ló? b^ Milyen jármod a futtatás és hol gyakorlandó az? a)-hoz. akkor ebből igen hibás járás keletkezik. Az ügetés nem tiszta. A rövid vágta csak segédeszköz a lovas és a ló kiképzéséhez. a keletkezett mozdulat vágta jobbra. E jármod kedvező talajjal biró szabad sik téreji egyenes vonalban gyakorlandó. Az inditásra. vagy mindkét ballába van elől. Aszerint. jármod megnevezése képezi a vezényszót.ug­ rás. Ha ugyanazon jármodban lassabban kell lova­ golni. valamint a megállásra vonatkozó vezényszavak leadásánál az utolsó szó vagy szótag soha­ sem hangsúlyozandó röviden 'vagy nyomatékkal. vagy az ugyanazon oldalon levő első és hátulsó lábbal egyszerre lép ki. a) Mii nevezünk ütem sebesilésnek? b. 7. 12.Rajtarajta!« c)-hez. a) A rövid vágtát csupán hol szabad lovagolni? b) Mi a célja a rövid vágla gyakorlásának? c) Rövid váglábaa 1 perc alatt hány lépést ítell haladnia a lónak? a)-hoz. b)-hez. b)-hez. 8. Vágtában a ló ugrásának nyujtottnak. a) A vágla milyen mozdulatok sorozata? b) Mit nevezünk vágta jobbra és mit vágta balra mozdulatnak? c) A lovasságnak hányféle vágtaütemre van szüksége? a)-hoz. Ha a ló a vágtánál az ugA^anazon oldalon levő lábai helyett az egymással rézsut átellenes lábaival lép ki. c)-hez. b)-hez. 9. melyet keresztezésnek nevezünk és amelyben a ló hamar elfárad anélkül. hanem .— . hogy a 16 azt sokáig győzze. A rövid vágta csak a lovardában és a nagy­ négyszögben lovagolandó. Jármod fo­ kozásnak? c) Ütemrövidilésnek? d) Jármod esökkenlésnek? a)-hoz. sebesités. b)-hez. amint az ugrásnál a lónak mindkét jobb. annál nyugodtabb és hosszabb a lélegzet is és éppen ez az. mint ügetve. A mozgás gyorsítását ugyanazon jármodban az ütem sebesitésének nevezzük. a) A mozgásnak helyből való megkezdéséhez mi4 lyen vezényszó adandó? b) Milyen vezényszóra lovagol­ ják a fuüalásl? c) MUyen hangsúlyozással eszközlí>ndő az inditásra és a megállásra vonatkozó vezényszavak leadása? a)-hoz. azt ütemrövidilésnek nevezzük. d)-hez. c)-hez. hogy kellő tért haladna meg. például: ügetésből lépésbe. hogy a ló az ebben való rövid fordulathoz és az ebből való rövid megálláshoz szükséges eg(yensulyt megnyerje. ami a kitartást biztositja. hogy a kezdő lovas e jármod mozdulatát és az ehhez való > segítségeket megismerje. csökkentés. A lovasságnak a vágtában kétféle ütemre van szüksége. A jobbra vágtatáskor a két bal. mint 300 lépést egy percben. bj-hez. valamint röviditésnél egye­ dül a. Hosszabb távolságra a lovat megerőlteti. b)-hez. A rövid vágta gyakorlásának az a célja. c)-hez. c)-hez. valamint. A vágta az ugrások folytatólagos sorozatából áll. ha a ló egyik lábával elmarad. illetőleg balra elnevezést nyer. A mozgásnak helyből való me. a jármod fokozásának nevezzük.£íkezdésére a jármod (ütem) megnevezéséhez mindig hozzáteendő Indulj!« A fokozás.42 — 43- ellenes láb egyszerre emelendő fel és teendő le és minden lábnak egyenlő távolságra kell kilépnie. A futtatást ezen vezényszóra lovagolják :. A futtatás a legnagyobb erőmegfeszitésig fo-^ kozott vágta. úgymint rövid vágta és vágtára. A vágta akkor alkalmazlatik. jármod csökkentésnek nevezzük.

Ezen a ló érzékeinek tompultságától származik és gyakran előfordul sárló kancáknál. A támaszkodásra a katonalónak különösen azért van szüksége. 19. az ellenkező irányban való lovaglás pedig >bal kézen c való lovaglásnak neveztetik. b)-hcz. amelynél a lovas csak erőmegfeszitéssel képes a lovát vezetni vagy megállitani. aminél a lovasnak sem engedése. mint a lovasra nézve a legkényelmesebben. 14. 16. A kéz mögött létei (vagy szárak mögött létei). a) Mit értünk a lovardában yjobb kézeB« és mit >/bal kézen való lovaglás alatt? b) Melyik oldalt nevezzük a lovardában )belsőnek« és melyiket »külsőnek«? a)-hoz. Ezek gyakran megtagadják az engedel­ mességet. . t. ami e kifejezéssel jeleztetik: )>a lovat a belső kézre állítani. A lovardában jobb kézen való lovaglásnál a jobb oldalt í>belső-«. sem pedig a visszatartása a támaszkodás foká­ ban változást nem idéz elő. Ha a ló egyenes vonalon megy. azon helyen legyen. annak belső szemivét meg kell hogy pillanthassa. kevésbé jól termett lovat azonban a lovasnak erre előj)b tanítani kell. Feligazítás alatt a ló nyakának lehetőleg fúg* göiegesen álHtott fej melletti magasabbra vételét értjük. Rövid ütemben a lótól magasabb feligazodás követelhető. b)-hez. A lófej oldalt tartásához megkívántató hajlás. amelyben leginkább kitartó és még erősen megragadva is engedelmes marad. 15. Az egyenlőtlen támaszkodás. Ilyenkor a lovas a ló nyaka fölött egyenesen lenézve. Ez leggyakrabban oly lovaknál fordul elő. jár. Támaszkodás alatt azt értjük. 13. mert ez utóbbinál az izmok és csuklóknak nem csak összehúzása. amellyel a ló ugy magára. a) Mit ért a ló összeszedése alatt? b) Mit ért a ^félvisszatartás« alatt? a)-hoz. I r ^* majd másikába megy át. Ha a lovardában jobbra lovagolunk körül és i^y a bal kéz van a fal felől. Melyik a helyes »támaszkodástól« való eltérések és mibe állanak azok? A helyes támaszkodástól való eltérések a következők. mert azt gyakran csak egy kézzel kell ve­ zetni. ^ állkapcák mögött. A jól termett ló a helyes támaszkodást rendszerint könnjven elsajátilja.« hyhez. . . ugy ez >Jobb kézen^. a) Milyen legyen a ló fejtartása egyenes vonalon és milyen a fordulatoknál? b) Hol legyen a lófej oldalt tartásához megkívánt hajlás? a)-hoz. ahol a fő a nyakkfi összefügg. hogy a ló álkap€ái a zaiblában mindig némi gyönge támaszt keressenek. Szabványos fejtartás meg nem álla­ pitható. amelynél a ló az imént emiitett hibás támaszkodásoknak majd egyikébe. mint a fokozott járásnál. 18. i. Milyen legyen a katonaló fejtartása általában? A katonalóra nézve azon fejtartás a legjobb. Fordulatoknál azon oldalt nevezzük belsőnek.aminél a ló a zabiára való leggyengébb támaszkodástól is vonako­ dik és nem akar előremenni. [ " ' ! i \ I ! . a) Mit ért a ló »feligazitás<( alatt? b) Milyen legyen a felizgatás rövid ütemben és milyen a fokozott járásnál? a)-hoz. hirtelen megállitani és ismét előrelovagolni. Ez leginkább igen érzékeny szájú és oly lovaknál fordul elő. A SZÍVÓS támaszkodás. Ellenben minden fordulatkor a ló feje kissé befelé állítandó. (b)-hez. a felette kemény vagy igen erős támaszkodás. a) Mit ért >lámaszkodás alatt? b Miért van kü­ lönösen a kalonalónak támaszkodásra szüksége? a)-hoz. hanem kinyújtása is szükséges és a légzés utjai is megfelelően nyitva tartandók. a feligazitás által pedig mindkettő befolyásoltatik.feje egyenest legyen állitva. melyek heves véralkat mellett igen érzékeny szájuak. amely felé fordítunk. orra pedig csípőjével egyenlő magasságban áll. Ha mindkét számuk erösebb meghúzása mel- • i . a balt »külső^/-nek nevezzük és meg­ fordítva. és a nyakra csak kevéssé terjeszkedjék ki. A legtöbb lóra nézve a legcélszerűbb fejtartás^ ha a ló feje majdnem függőlegesen.— 45 — — 44 — a szükség szerint megnyújtva ejtendő ki. 17. amelyek a zabiára való támaszkodástól a szárak tulerős hatása vagy éppen rángatás által elriasztattak.

21. a hátsó lábait jobban maga alá veszi. jobblábát meghajlított térddel és kifelé tartott sarkantyúval magasan a hátsó kápa fölé emeli és lassan leereszkedik a nyeregbe. Ha a ló feszitőzablával van kantározva. Jobbkezével a kengyelszíjjal meg­ fogja. kézbe veszi a lovaglópálcát és a szárat. akkor a lovas jobbkezével megfogja a szár végét és lovát annak rövid meghúzásai által megállásra btrja. b)-hez. a balkézen balra kell vágtatni. Felülés után a lovas befeléfordított jobb lábhegyével anélkül. ha egyik lábát sem pihenteti. ekkor ezen vezényszóra »lóról«. Lóraülés és leszállás előtt a ló emelt fejjel és nyakkal négy lábán egyenest álljon. igy ia ló jobban összenyomatik. Ugyan ez áll akkor is ha a ló egyenes vonalon fal nélkül nem azon lábával ugrik be. b)-hez.— 47 — 46 - lett a combok is megszorittatnak. b)-hez. . A szemlélő előtt ug^' kell megállani. jobb kezével a mar előtt egy csomó sörényt megmarkol és azt jValamint a lovaglópálcát a balkezébe teszi. hogy a ló hamis lábon vágtat. baltérdét jól a nyereghez nyomja a jobblába talpizmának erős lökése által előrehajlitott felsőtesttel felemelkedik. nem nyúlik ki és lábait nem húzza teste alá. A ló akkor áll egyenest. azt jobb­ kézzel közel a csattokhoz a ló álla alatt oly módon fogja meg. amely szorosan becsukandó. rautatóun a két szár közé jusson s aziítaii a szár végét szintén a jobb kezébe helyezi.a lábhegye a lovat megérintse. akkor a felülés ugyanígy történik. Lovardában a lónak a jobb kézen jobbra. a) Hogyan álljon a ló a lóraüléskor. hogy le­ nézne. mindkét kézzel megfogja a szárat a csattokhoz közel. a lovas a csikózablaszárat keresztbe ^ . a szár végét jobb kezében megtartja. megkeresi a kengyelt. Balra oldal­ vást. a) Mit ért a ló megállitása alatt? b) Mikor vágtat a 16 hamis lábon? a)-hoz. hogy a ló járását megrövidítsük. Ha a ló nem áll nyugodtan. Ha ugyanazon szár segítségek alkalmaztatnak. hogy azt a mozgásból megállásra bírjuk. 23. Ha a ló csikókantárral van kantározva. Ha a ló nem áll nyugodtan. Megszemlélésre a ló mindig kantározva viezetendő elő. "Ezután a jobblábát a bal­ hoz. ezt nevezzük a ló ősszeszedésének. A ló megállítása alatt azt értjük. akkor ezen segítségeket í>félvisszatartás«-nak nevezzük. jobbkezét pedig hüvelykjével előfelő a felsőtest tá­ maszául az első kapára teszi. annak válla magasságában áll. a) Miként történik a ló elővezetésie a megsz«mlé-' léshez? b) Miként eszközlendő a ló elővezetése a csikó­ kantárral és miként a feszitozablával Itanlározott lónál? a)-hoz. ezen vezényszóra »lóra«. hogy fa. akkor a kantárszárat a huszár a ló nyakáról leveszi. akkor a jobbkéz megfogja a feszítőzablaszár végét. mint amellyel a lovas akarja. Ha a ló feszitőzablával van kantározva.azután a szárakat ismét elereszti. a lovas megteszi az egész fordulatot jobbra és akként lép jobbra oldalt és Mssé hátrafelé. Egyúttal balkezét a balszáron lassan a ló nyakának éléig felcsúsztatja. hogy ballábát a kengyelbe tehesse. a lovat egye­ nest állitja. Miként történik a lóról való leszállás? Ha a ló csikózabiával van kantározva. Erre a lónak az elővezető elébe áll. vagy hogy azt a szárak hatására érzékenyebbé tegyük. néhány lépésnyire előtte álljon. de azon szándékkal. Lóraülés^ után a lovas mind a négy szart megfogja. bal^ ^ d é t szorosan a nyereghez nyomja. ellenkező esetben azt mond­ juk. Jobblábának talpizmára emelkedik és jobb­ kezével a hátsó kapát megfogja. b) Miként történik a lóra ülés esikókantárral és mi­ ként a feszitőzablával kantározott lovon? a)-hoz. hogy a ló oldalával az illető felé fordítva. ballábát a talpízmokon tul a kengyelbe teszi. Ha a ló csikókantárral van kantározva. b)-hez. akkor a lónak nyaka és feje magasabb állásba jut. ballábával a kengyelbe lép. 20. az elővezető fa szetnlélőnetc arcába néz és a ló nevét mondja. Mihelyt a ló egyenest áll. mint a ló ósszeszedésénél. a feszítőzablaszár pedig a ló nya­ kán marad. 22. A ló sörényébe kapaszko­ dik. akkor csupán a csikózablaszárat'kell az előirt módon megfogni. illetőleg a lóról való leszálláskor? 1. nehogj'.

a függőleges irányhoz közeledők villaülést okoznak. anélkül. hogy a lalp egész szélességében a kengyelnek alsórészét. jobbjával megfog egy csomó s ö r é n y t és azt a lovaglópálcával együtt a szárak mellé a balkézbe teszi. H a a test valamelyik oldala a csípők fölött behuzatik. hogy a szártartást változtatná. 25. Milyen legyen a lovas ülése á l t a l á n o s s á g á n a l o v-on? A lovon való ülésnél a r r a kell ügyelni."^ 27. A combok és térdek hátra jutnak. ^^ 28. akkor az ugyanazon oldalon levő váll is lesülyed. mialatt a meghajlítandó térdek szo­ rosan a nyereghez simulnak. Müyen legyen a íóhát^n a lovas r o m b j a i n í k . a bürüt érintse. A könyököknek a testhez való erős záródása a vállak felhúzását ei^edményezi és a kéznek igen erőltetett állást kölcsönöz. A hüvelykujjaik hegyei egymással szembe. alsó lábszárainak.d d t í és kifelé tartott sarkantyúval magasan a h á t k á p a fölé emeli és a balláb mellé teszi. a lovaglópálcát elrejti és az előirt állásba helyezkedik. a combok felemelkednek és a térdek túlságosan előre jutnak. A láb talpizmával a kengyelben. A karok^ a k ö n y ö k c s u k l ó b a n majdnem derékszögben meghajlittatnak. a kinyújtott hüvelykujj a s z a r n i jön. b)-hez. hogy az áll előre lolatuék. n e engedje a lovas felsőtestét előrehuzni. A térdek laposan a nyergen. Szilárd legyen. megfogja a hátulsót. egész ^ e l s ő lapjkkal a nyereghez kell simulniok. hogy a lökések erejét megtörje és mert ez a fegyverek kezeléséhez szűk- 49 — séges. A hátgerinc egyenesen t a r t a n d ó . szabadon és egyenest csüngjenek le. A jobbkéz elereszti az első nyeregkápát. hogy od^iszoriltütnának. Túlságos előre nyújtott combok székülést. anélkül. a csipőcsontok a nyeregre függélyesen irányozva maradjanak és egyik oldal se legyen behúzva. melyek erősen a szárba mennek. hogy a ló előrehaladó mozdulatai­ n a k . a) Müyen legyen a lovas háta a l a v o n ? b) Mikénti tartsa a lovon a lovas a hátgerincét. — Feszitőzablával kantározott lovon a leszállásnál a lovas anélkül. Az' alsó lábszárak a térdcsuklólól lefelé szabadon és nesztelenül lelógnak. A fej egyenesen anélkül. Ha a csípők a függélyes iránytól elöfelé térnek el. sza­ badon mozgó bokával akként tartandó. a válak ter­ mészetesen fel nem húzva és annyira hátra vonva. A hát meggörbül. hogy a mell kidomborodjék. a csuklójában könnyedén gömbölyitett kéz emellett ökölbe zárandó. talpának és sarkainak tartása? A comboknak a térdekkel kissé előre. Hajlékony legyen a hát. cllentálljon. Mily m ó d o n eszközlendő a szárak kézbevétele és azok tartása a esikokantárral kantározott lovon? Mindegyik kézbe a kis. akkor az úgynevezett székülés jön létre. a jobbláb a földre lep^ a balláb a kengyelt elhagyja és a jobb mellé kerüL A lovas balkezével a sörényt a szárakkal együtt elereszti^ balra fordulattal a ló nyakához lép. a szárakat a ló álla alatt megfogja. balkezébe veszi a sörényt. E z u t á n a lovas egj^enesen t a r t o t t felsőtest mellett jobblábát meghajlított t ^ . a farkcsikcsont a nyeregközép vonala felé jusson. jobbkezét a b a l s z á r o n lecsúsztatja és a lótól balra oldalvást annak válla m a g a s ságáhan megáll. továbbá. hogy azon lovaknak. A fejnek előre hajtása a hát meggörbülésévcl jár. Köztük és a nyereg közölt íiem szabad átlátni. Ha a jobb csikózablas2:ár a jobbkezében van^ akkor azt elereszti. .és gyürüsujj közé egy-egy szár vétetik. hogy oda szorittalíiának. Milyen legyen a lovas karjainak tartása a lóháton? A M s ö k a r o k a testhez közel. 26. hogy m i n d k é t ülöcsont egyaránt erősen nyugodjék a nyergen. akkor a hasadékos vagy villaülés kelet-^ kezik. A jobbkéz az első k a p á r a támaszkodik és a j o b b l á h a kengyelből kihuzatik. de szükség esetébe szilárd is legyen. Ha a csipő a függélyes i r á n y t ó l hátrafelé eltérne. miáltal a térdcsuklohnn lorapaszög képződik. tér­ deinek. a felsőtest el­ veszti a tartás biztosságát és a l o v a s n a k ' az egyensúly megtarthatására küzdenie kell. a kis ujjak kissé a test felé irányozandók és mindkét kéz egyenlő magasságban tartandó.— 48 — téve balkézbe veszi. azoknak kidüilesztése pedig a kezet ingadozóvá teszi. Az alsókaroknak a testhez való szoros odanyomása durva kezel idéz elő. melyek h á t u l r ó l előre hatnak. 24. a íejét és a vállát? a)-hoz. A lovas h á t a hajlékony.

35. alant megfogatik. mutató. A jobb ököl akként fektettetik a jolbb c o m b közepére. mert máskülönben hátrahanyatlik és a combok h a mereven tartatnak. a j o b b pedig a jobbkéz gyürüs és kisujja közé jön. H a a ló ágaskodik. valamint a combok­ nak eredeti helyzetükbe való visszasülyedése és a ló emelő mozdulata után. ha a lovas kivont karddal lovagol? A kivont k a r d foggantyuja a hüvelyk-. A boka mozgékonyságától függ a kengyel­ nek a láb taipizmán való megtartása. miként lesznek a szárak. Miként vétetnek a szárak kézbe és miként tartandó a kéz. a felsőtest hajlékonyan/ maradjon. vagy annak ellentálljon. a testtől egy tenyérnyi távolságra. Helyes ülés mellett milyen legyen a lovas f e l s ő d teste csípőtől felfelé és milyen legyen a lábszár a térdtől lefelé? A lovon való helyes üléskor a felsőtest . se ne álljon a kengyelbe. a többi zái't ujj és a kéz "izompárnája pedig akként fektettetik a j o b b combnak felső részére.íés középujjal.a csipőtől. Ezalatt n e m az értendő. A jobb ököl a j o b b c o m b közepére. Feszltőzablával kantározott lovon miként történik a kézbevétel. ugy. i fölfelé és a lábszár a térdtől lefelé mozgékony.'jobban a belső ülőcsontra kerüljön.- 50 . mig ^j^' comboknak csak annyi mozgást kell engedni. 34. F o r d u l a t o k n á l valamint körben való lovagláskor a felsőtest az ütemhez mérten a fordulat oldala felé tartandó. amennyire csak lehet. kérdőpont). Mind a négy szár egyenlően van meghúzva és mindkét kézzel vezetünk. 32. körmeit láthassa. hogy a kis ujj a nadrágv a r r á s t érintse. illetőleg a kéz elhelyezve?. se pedig térdeit össze ne szorítsa. A bal ököl az első kápa fölött. minél a könnyen mozgó tolócsokor a kézben fekszik. A jobb szár pedig a hüvelyk és mu­ tatóujj közé jusson. f^^^: 31. Milyen legyen a kengyelek helyes csatolása és arról miként lehet az oktatónak meggyőződni? . illetőleg osztandók el . mig a bal csikó­ zablaszár a teljes bal m a r o k b a n a kisujj körül marad. H a csupán balkézzel kell vezetni. hogy ezáltal a comb és a lábikra izma vagy a láb a bokában túlságosan megfeszíttetnék. amennyit á f természetszerű rázkódtatás előidéz. h á t r a tartandó. hogy a test súlya valamivel . Ha a felkantározott lovat csupán a balkézzel kell vezetni. 29. A k a r d foka a jobb vállon nyugszik. A balkéz csuklója az egyenesen álló ló n y a k n a k marjával egyirányban legyen és az ujjak k ö r m e i a k k é n t irányuljanak a lovas testének közepe felé. hogy a felsőtest mindig megmaradjon a függélyes hely­ zetben. akkor a lovas a j o b b csikózajDlaszárat a teljes balkezébe teszi a hüvelyk és mutatóujj közé. éle pedig egyenest előre van fordítva. A két csikózablaszár egyenlő hosszuságban lóg le.- ^ - 51 ~ A sarok kissé kifelé nyomandó anélkül. A feszitőzablaszárak a balkézben t a r t a t n a k és a gyürüsujj által elosztatnak. Megállitáskor és h á t r a lépéskor a felsőtest hátraveendő. ha csupán a feszitőzabla-szárakkal kell ve­ zetni? ^^ ^ . a jobbkéz a hal mellett azzal egyenlő magasságban tartatik. A lovas felső testének miként kell a ló mozdula­ taihoz alkalmazkodni? A lovas oda törekedjék. hogy felső testével a lónak minden mozdulatát kövesse.mintha csupán feszitett zabiával kantározott lóval tör­ ténnék a vezetés (Lásd 31. hogy a felsőtest belső oldalra Tiajoljon. hanemcsak az. a felsőtest előre és h a kirúg. mert az izmok ehhez szükséges megerőltetése a térdeket felhúzza és idöelő kifáraszt. A bal­ kéz a test közepe előtt. 33. 30. A lovas lábait a ma­ guk természetes sulj^'ára hagyja.Jó irányát követik. h a lenéz. Ha a ló előre mozog. mi mellett a vállak és csípől^^t. Fcszitőzablával és csikózablával kanlározott lo­ von miként tör'ténik a szárak kézbevétele és azok elhelye­ zése? ' ^ ^ ^ z í t ő z a b l á s z á r a k ugy tartandók. hogy a lovas. hogy a kéz h á t r a felfelé jusson. hogy a kéz h á t r a fölfelé jusson és a kisujj a n a d r á g v a r r á s o n feküdjék. A kinyújtott hüvelykujj a k a n t á r s z á r a k o n fekszik. előre jutnak.

a lovat megállítja és végre hátralépésre Mrja. a) A szárakkal milyen módon lehel a segítségeket alkalnia^ii és mit eredményezaek azok? b) A szárak hatá­ sánál mii kell szem előtt tartani? : ^ ^ ^ ^ ö z . 37. hogy annak b ú r ü i e a csizmasarok varrásánál 3 centiméterrel magasabban álljon. de kü­ lönböző erővel hat. (ibbez. Ezek által beszél a lovas lovával. hogy ezt hatályon kívül fieiytó?ők. a s^gitségek? a)-hoz. A kéznek a test felé való visszahuzása által a ^^^feí:~ j o b b a n meghúzatnak. amint azok a hallásra. Miként alkalmazza a lovas a combsegitséget és ^mtikénl adja a segitséget a lovaglópáicával? A comi)Sí. Ily m ó d o n ha a lovas a kengyelekben felemelkedik.— 52 — A kengyelek csatolása általában akkor helyes. combjainak hasa­ déka és a nyereg között körülbelül 4 ujjnyi szélességű tér fog keletkezni. aszerint. miáltal h a t á s u k erősbödik. 36. c)-hez. anél­ kül azonban. i^fokozott'-nak. a másik kissé m i f ^ ^ ^ z t e n d ö . Még mielőtt a lovas a kengyelbe helyezkednék. Mindazon esetekben. akkor ezen erősebb liatás azonnal szűnjék meg. a lovaglópálca éreztetése.Híitség adásához az alsó lábszárak a heve­ dernél vagy amögött a lóhoz szoritandók. A segítségek hallhatóknak vagy érezhetőknek Ttevezletnek. H a kéz enged vag}^ ha sülyesztctik a szárak hatása I:isebb lesz. ér­ zékeny lóra nézve m á r fenyítéssé válnak. ha -^ lovas vágás vagy döfés alkalmával a nyeregben felemelkedMtik anélkül. a kezeknek egymás alá tolása.egyik szállnak erösebben kell hatni. 38. vagv az ér­ zésre hatnak. Ha az idejekorán való megeresztést figyelmen kívül hagyjuk. m e r t olyanok. bogy a ló mind a 4 lábán egyenest áll-e. b)-hez. a lovarda ostorszijjának felemelése és leeresztése vag}^ az azzal való gyön­ géd érintés. Az ^ y i k comb n y o m á s á r a a ló hátsó része az ellenkező oldal fele kitér. hogy a farkcsikesontja a nyereg közepére van irányozva. akkor a ló szája eltompul. hogy a lovas nadrágját lába közé jól felhúzza. rángatás vagy lökés nélkül las­ sanként a cél eléréséig fokoztatnak. A segítségek a következők: a szárak külön­ féle meghúzásai. hogj^ a lovas magát lovával megértesse és azt saját a k a r a t á n a k alávesse. Minden segítség a ló érzékenységéhez n i é r e n űö. b}-hez. Az idomiíottság foka és a s z á n d é k o l t cél is irányadó. a lovat gyorsabb menésre ösztönzi. és mikor > összevágok Í. a felsőtest tarfása. a ló az erősebb nyomásnak enged . topábbá. h-ogy a nyereg egyenesen fekszik-e és a lovas ugy ül-e. b)-hez. olyanok. Megbírálandó. összevágókiiak<í neveztetnek. Ha mindkét comb egj'szcrre. melyek gyönge szármeghuzás vagy c o m b n y o m á s s a l kezdődvén. hogy lábait természetesen lógassa cs ezután a kengyelt akként igazítja. hogy térdein-ek felhúzása által ülése b i z ­ tosságát elveszítené. »durvák«-nak. Oly seaitségek. 39. Mindkét szár erösebb meghúzása a ló menését meglassítja. A szárak rángatása. midöu az^. Mindkét szár megeresztése. az oktató el­ rendeli. n e m szabad azonban ennél a szárnak teljesen hatályon kívül lépnie. a) A lovasnál milyen eöll szolgát a segítségek és fenyítések alkalmazása? b) A lovaglásnál hányféle segít­ ség alkalmazható? c) Milyen módon nincs megengedve a segítségek alkalmazása? a)-hoz. nyelvr'settintés. melyeknél a szárak és combok helyesen összemüködve hatnak. a combokkal való messze kínyiilás. vagyis a támaszkodásnak n e m szabad elvesznie. Mindkét combnak egyenlő ^rős és egyidejű nyomása a lovat előrehajtja. a felsőtestnek Ide s tova mozgatása semmi szin alatt nem engedendő meg. melyek a lovat megijesztik. olya­ nok pedig. Mindenek előtt ügyelni kell arra. kapcsolatban m i n d ­ két comb egyidejülegesen nyomásával. melyekre érzéketlen ló alig ügyel. a) >Iikéní osilályozhatók a segítségek? b) A segít­ s é g e mértékénél mii kell alapul venni? c) Mikor sdíir\ák'f mikor ?/fokozottak. A hallható segítségek az érezhetőkkel együtlísen csak a pótlovak idoniitásakor alkalmaztatnak addigi -amíg a lovak kezdik az érezhelö segítségeket figyelembe venni. a combok és alsó lábszárak nagyobb vagy kisebb mérvű nyomásai. Mihelyt a ló a szár erösebb meghúzásának engedett. A segítségek és fenyítések arra szolgálnak.

40. az utóbbi pedig kirúgást. mihelyí a ló hajlandónak mutatkozik az en­ gedelmességre. í' 4fí. . m e r t a h h o z m á r elég erővel nem fog rendelkezni. ez utóbbi azonnal csökkentendő és csak ha szükséges. mint ok^^etlenül szükséges és végre. Ha a ló az oktatótpl megijed és az ostor elől elszalad. Elvül szol­ gál. vagy elől is a ló vállára vagy szügyére. valamivel gyorsított hátraléptetés. érendi el. ahol a segítség a combokkal ada­ tik. hogy a combok szétnyittatnának. melyekről többnyire csak nagy fá­ radtsággal lehet a lovat ismét-'^^kg2u?_ktat-ni. vagy a sarkantyúk a ló hasába m a r a d n á n a k . Melyek a lovaglásnál a lovas fenyilö eszközei. hogy a ló vál­ lát azzal megérintjük. A lónak a fejére ütni. illelőleg módjai? 43. kezével nyakát simo_gatva hízeleg neki. A szárak előbb a balkézbe vé­ tetnek. hogy a fenyítés rögtön meg­ szüntetendő. mint segilségnek a lóra milyen hatása van? b) Mit kell lennie az oktatónak. A combnyomásnak sohasem szabad foly­ tonos szorítássá fajulni. 45." 54 — . ami azonban az örökös: nyomkodásra okul ne szolgáljon. hogy a fenyítés mindig helyes időben történjék. anél­ kül. Miként történik a sarkantyufenyitcs alkalmazása? A sarkantyufenyités céljából mindkét sarkantyú erő­ sen és röviden a heveder mögött a lóba nyomandó. H a az oktató arra kényszerítve van. ha a lónál a lovas segítségét a lovardaostorral akarja fokozni? a)-hoz. Célját az ostor fölemelése és leeresztése vagy a lónak ama helyen való gyöngéd érintése által. A fenyítés főelve: haragból vagy szeszélyből sohasem szabad fenyíteni. az oktató hátratartott ostorral feléje megy s nyájas biztatással. Elveszti a gyors és határozott engedelmességét. A fenyítések módja íés szigora mindig a ló vér­ mérsékletéhez és idomítottságának vagy engedetlenség ese­ tében csökönyösségének fokához mérendők. b)-hez. hogy karját túlságosan felemelné. a) A lovas állal alkalmazott fenyítésnél mi ké­ pezze a föelvet? b) A lovas a fenyítések módjánál és fokánál milyen szempontokat tartson szem előtt? a)-hoz. hogy az oktató a lovat magafelé lépdelteti és előtte néhányszor csattant. Miként történik a fenyítés alkalmazása a íovaglópáleával? Ha a lovas a lovaglópálcával akar fenyíteni. akkor anélkül. Ha a ló a comb segítségre enge­ delmeskedik. akkor sok tétovázás és ide s tova futkosás nélkül az ostor kieresztett végével egy vagy egyméhány csapást tesz alulról felfelé. egy vagy egy­ n é h á n y erős ütést mér a saját combja mögé.5 5 s^abad addig hajszolni. Miként kell a lovat bevezetni a lovardába és több lovas miként vezeti be? A közönséges fenyitőeszközök: a sarkantyú. anélkül. de sohasem felülről a ló farára. a) A nyelvcsellintésüek. Mi­ k o r a ló nyugodtan megáll. azután hátralépdelve távozik a lótól és a lo\'at maga felé lovagoltatja. to­ vábbá. hogy azt "megérintené. A lovaglópálcával ugy adatik a segítség. gyakori meg­ állítás és ismét kiléptetés. ez az ostor helytelen használatát bi­ zonyítja. nevezetesen a száraknak rövid erős megf$ húzása. A fenyítés után a lónak az ostortól való félelme mindig újra eloszlatandó oly mó­ don. akkor a lótól n é m i távolságban oldalt és hátul kell mennie. farkcsóválást és egyéb rossz szokásokat idéz elő. míg azok kimerülnek. Vannak azonban egyéb-^^jjfií^^P^ fenyitömódok is. újítandó ismét meg. 41. Némely lóra nézve m á r az erős rákiáltás is igen hatásos. Ha az oktató a lovardaostorral kívánja a lovassegitséget a lóval jobban megértetni. hogy szigorúbban sohaseiD kell fellépni. Ez a lovat elrontja./-rV és oldalt megy. 44. Fenyítések alkalmazásakor a lovakat nem . Az előbbi az ülést ingataggá tenné. lovagló­ pálca és a lovardaostor használata. meg van tiltva. minél annak szemét könnyen meg lehet sérteni. 42. A nyelvcsettintés a lovat elöremenésre serkenti. b)-hez. Mikor és miként történik a lovardaostorral a fe­ nyítés alkalmazása? A lovardaostorral csak a legvégső szükség esetén kell fenyíteni.

íVlilyen vezényszóra és hogyan történik a lónak a lovardából való kivezetése? A lónak a lovardából való kivezetése a legrövidebb utón ezen vezényszóval történik: »LovardábólU Kivezetés előtt a kengyelek a kengyelszijjakon feitolatnak. 52. Milyen vezényszóra és mikénl kell az oszláivt a l o v a r d á b a n megalakítani? Az osztályt ezen vezényszóra »X. a k k o r eg>4k a másiktól az elől lévő ló farkától a következő ló fejéig számítandó 3 lépésnyi távolságot tart. ahogy az elő van irva. ^ ^ . illetőleg a feszitözabiával k a n t á r o z o t t lovat a csendőr a szárak szabályszerű kézbevétele mellett vezeti a lovardába és azután a balkézen. a lovagló oktató ezt vezénj^i: i'Fordulat balra!^.egyenkénli( lovaglás milyen célt szolgál? A lovardában osztályban^ (meghatározott távközokkel). felkötött kardnál ezt ugy tartja. Osztályban egyik lovas a másiktól 3 lépésnyi távközt tart. a) A helyes vezetéshez miiyen segítségek tökéletes összhangzása szükséges? h) Milyennek kell lenni a jó kéz­ nek ? c) MU értünk »niozáulatlan«. annak feje elé áll. akkor ez külöiit vezénylendő. ha . 'és m i k o r az osztály a l o v a r d a közepe tájára ért: >^Állj!s mire a lovasok megállanak és az előirt módon viselkednek. A helyes vezetéshez a szár. H a több lovas vezeti 'a l o v a t a lovardába. vagy egyenként ^meghatározott távközök nélküli lehet lovagolni. A hosszufalon egész fordulatot tesz b a l r a és néhány lépés után megáll. Minden lovas a. csakis az egyenkénti lovaglás tárgyai. ki is lépésben megmarad vagy abba átmegy. Ha áz oktató más ütemei kivan. amelyen azt az előtte lovagló teljesitette. 50. k ö á ^ ^ ^ és p u h a begyen. Az egyenkénti lovaglásban való gyakorlat a fő. a lovat egyenest álliíja és a ló mellett b a l r a ismét állást foglal. Rz mozdulallan. hogy a lovas ügyessé váljék és lovával megbarátkozzék. ha mindenkor megmarad azon b d y z e t b e n . L o v a r d á i lovaglásnál szabad-e a lovasnak az elölte lovaglónak elébe lovagolni? Ha vjlamcly lovas az előtte lovaglóhoz icicn közeire jut. Mikor a z utolsó lovas a hosszú falhoz ért. Ez a lovast és a lovat önállóvá teszi és legnagyobb mérvben hozzájárul ahhoz. bVhoz. mint a lovardába való bevezetésnél. Minden egyéb fordulat. arccal a ló felé fordulva. 49 a) Az osztályban val6 lovardái lovaglásnál az egyik lovas a másikíól milyen távkiizl tart és miként lesz vz mérve? b) Lovardái lovaglásnál osztályban csak milyen jármoddal szabad lovagolni és csupán minő gyakorla'. Egyedül ez mutatja meg a kiképzés elért fokát.: elrendelt fordulatot vagy váltást csak azon a helyen kezdi meg. a kengyeleket lehúzza. az öldaljárások. a lovaglás 'rö\dd vágtában é s sebesebb ütemben. mit >pnha<í és mit >könnyü« kéz alatt? aVhoz. H a fegyver nélkül van. az épen lovagolt jármodban és ütemben megalakitattik. h a a ló álkapcsának a zabiára való csekély támasz­ kodását is érzi és őzen érzést el nem veszíti. Mindkettőnek helyesl^ifllé^határozott mérvben kell támogatni egymást.s^ — 0/ — a)-hoz.— 56 — A csikózablával. a szijjak ^ kengyelen áthuzatnak. Lovardái lovaglásnál az osztályban az oktató­ n a k csak lépésben és ügetésben szabad^lovagoltatni és csupán a m a gyakorlatokat végbevitetni. a bekerítés mel­ lett halad. amelyeknél a lo­ vasok egymás mögött m a r a d n a k . a szárak épp ugy vétetnek kézbe. A vezetésnél fokellék a jó kéz. y $ ) . az előbbi beosztásra való tekintet nél­ kül. 48. csendőrre osztályba<' az ekként eiölovasul kijclöltre. akkor nem szabad ennek elébe lovagolnia. E r r e a szárat a ló n y a k á r a teszi. ami az elöl levő ló farkától a következő ló írjéig méretik. melyet a lovas megfelelőnek íaláL Könyn y ü . h a n e m szabályszerii fordulatok valamelyikét kell végrehajtania 51. c)-hez Mozdulatlan a kéz.és coiub segitííégek tökéletes összlumgzása szükséges. 47. Puhu. A lovardában hányféle alakzatban lehet lova* golni? Az ). a balkéz természetesen lelóg..oi:aí szübad végí»zlelni? ^ • .

akkor ezt az ugyanazon oldalú szár és. A hátralépés csak helyből gya­ koroltatik. A fordulat bevégeztével a ló a külső szár . Ha a íónak még tovább kell hátrálnia. hogy a ló ne hátráljon vagy farával oldalvást ki ne térjen. a) Milyen célt szolgál a ló hátralépletése és "ho-^ gyan kell r annak történni? b) Hogyan kell a segítségeket alkalmazni a hátraléptelésnél? a)-hoz. b)-hez. Ha a ló megállott.5 8 - hatását a legcsekélyebb foktól a legerösebbik. Egyidejűleg a comb nyomása csökkentetik. A ló minden fordulat előtt a szükséges mér­ sékelten összeszedendő. A hátraléptetési gyakorlat arra szolgál. hogy a ló ha netalán sietne. a szár újból meghúzandó. 54. b)-hez. a külső a heveder mögé helyezendő. Ha végre a lovas e^yik vagy másik vál­ lát előretolva érzi. ha a ló kinyújtva áll. A belső szár a lovat bels^ kézre állitja. A hátralépéshez mindkét szár növekvő erővel mindaddig a test felé huzatik. Mindkét comb érzést tart a lö mellett. 53. hogy netán rögtön hatályon kivül helyeztetnék. Ha a belső comb használata elmulasztatik. ha. ha hátsó lábait teste alá teszi. ha a lovas meg akar állani. a fej befelé állításának fokát és fordulat nagyságát meghatározza és a külső comb által támogatva a ló farának kifelé dülését megnkadályozza. Mihelyt -a ló megindult. ha a ló egyik hátsó lá­ bát pihenteti. A felső test a moz­ dulatot könnyedén követi. hogy minden pillanatban megállhat vagy előre lovagolhat. hogy a ló hátulját magiö. A belső comb segit a lovat egyenlő ütem* ben megtartani. — b)-hez. E pillanatban a kéz nyugodtan engedjen. a combok hatása csökkentetik. Ha a ló fara az egyéne. hogy a ló jobban egyensúlyba vétessék és annak hátulja a lo­ vas hatalmába kerüljön. sem sietnie. hog}^ jó tartásban könnyedén a szárra támaszkodva kezdje meg a fordulatot.^ vonaltól eltér. meg­ eresztendő. A ló megállitása céljából a combok jól zár­ kózva a hevederre helyeztetnek. A felső test se előre. A lovasnak mindig azon érzéssel kell birnia. A lovas valamivel erősebben üljön a nyeregbe és hogfy előre ne essék. P'orditás vé­ gett a belső szár a mell közepe íelé huzatik. se hátra ne essék. a lovas ülésében fölemeltnek érzi magát. minél i^\ külső kéz aránylagosan enged.^59^ . akkor a ló hátuljával azon oldal felé áll. hogy a mozgás azon­ nal habozás és vonakodás nélkül megkezdhető legyen. A lónak lépésről-lépésre egyenes vonalon kell hátralépnie. 56. előrenyomasisék es hogy a hátralépés beszüntettesívék. hogy akadályozza. akkor a lovas ugyanez oldalon ülésének lesülyedését érzi. Sem akadoznia. mig a ló hátrafelé nem mozog. akko^ a lovak hajlandók magukat a fordulat alatt visszatartani. meg kell. hogy helyből lépésben meginíluljnnk. a forditást eszközli és a belső comb közremü^ ködése mellett a ló farának befelé dülését megakadályozza. hogy ennek hátulja az egyenes vonalon megtarta^sék. A hibás állásokból a ló előre nyomolt combsegitség és a száraknak gyöngéd éreztetése által hozatik a tieíyes állásba. comb. a) A lónak helyből való megindítása elöli miként kell állania? b) A helytelen lóállásnak a lovas alatt minő ismertető jelei vannak? e) A hibás állásból hogyan lioz-* zuk a lovat helyes állásba? a)-hoz'? A lónak helyből való megindítása előtt egye­ nesen és a szárba véve kell állania. A helytelen állásnak a következő ismerteta jelei vannak: ha a két első láb hátra áll a ló teste alá. aminél a kéz egyidejűleg kissé enged. akkor a lovas a ló elejének sülyedését fogja érezni. c)-hez. amelyen a lovas válla előre van tolva.1 . a combok valamivel erősebben nyomainak a lónoz. i'ángatás nélkül lassanként növeszti és ép ugy csökkenti. sem pedig há­ tuljával oldalt kitérnie nem szabad. ugy azt elárulja a lovasnak a ló előretolt válla.. A belső comb a hevederre. A külső szár a ló'nyakát és fejét feligazitja. alá tolja. 55. a szár anél­ kül. fel­ sőtestét kissé tartsa vissza. a lovas a ló derekának alásülyedését érzi. ezzel egyidejűleg a szár fokozódó erővel mind-^ két kézzel föl a test felé meghuzatik. a) Miként történik a lovas alatt a lónak helyből lépégbe való megindítása? b) Miként történik a ló megáK litása a lovas által? a)-hoz. a) Csikózablaszárral kantározott lovon a fordu­ latoknál milyen segítségeket és miként kell alkalmíizni? b> A lovardában miként kell a szögleteket átlovagolni? c) Az egyszerű fordulatnál a ló milyen köriven mozog? a)-hoz. Azon célból. az egyik láb előre áll.

A négyszögön. melynek fél átmérője 1 lépés. Az egyszerű fordulatnál a ló olyan köriveu mozog. b)-hez'! A ló közepe körüli egész fordulatra jobbra (balra) át!« és a hátrafordulásra. inkább előre. Milyen vezényszóra k'sz a >>Kis kör^ végrehajiva. 59. 57. ennélfogva nem kell tulsokáig ugyanazon a kézen lovagolni. e)-hez.)átváltás>< h a balra. hogy ismét körülbelül 10 lépés­ nyire a rézsut szemben fekvő szöglet előtt jusson a hosszú falhoz. a) Miben áll a ló közepe körüli fordulat? b) 3Iilyen vezényszó adatik a ló közepe körüli egész fordulathoz. c)-hez. mert a for (luhil kisebb és több gyakorlottság|otl követel. amennyire az eleje befelé fordittatik. ahol is lováí a másik kézre állítja és a r r a fordít.balra átváltás'< vezény­ szóra hajtalik végre. mint a kis körnél. hogy ez által a ló hátulja ép anynyira térjen kifelé. 58. vezényeltetik. . mi­ kor a rövid falat elhaladta és a hosszú fal mellett még 10 lépést tovább lovagol. mily vezényszóra végződik az b e és milyen köríven kell azt lovagolni? b) Miért hasznos a lovakra a nagy k ö r lovaglása és szabad-e azt íulsokáig ugyanazon a kézíín lovagolni? a)-hoz. amenn^áre annak hátulja az ellenkező oldal felé fordul. Miből all m. mert megtanulnak oldalbordáikban hajlam és belső hátsó lábukra támaszkodni. melynek átmérője a lovas 61 és a ló ügyességétől függ. mily vezényszóra végre és minő segilségeket alkalmazunk? hajtjuk Az átváltás egy fél kis kör. minél a lónak közepe. csakhogy ügyelni kell arra. a küisö comb ellentartása és a lófej egyenest állítása által ismét az egyenes menésre biratik. b)-hcz. A nagykör lovaglása «^en vezényszóra kez­ dődik: ' N a g y ' k ö r < és ezen vez-én^^szó^a végződik: '•egye­ ' nest'. 60. hogy a ló eleje egyenes irányból az egyik oldal felé annyira eltér. Az átváltásnál a fordulat jjiegkezdésere vonatkozólag uyanazon határozmányok érvényesek. A közepe körüli fordításhoz a lovasnak a lo­ val jól össze kell szednie. A ló elejét ugyanazon szár segítségekkel fordítani. mint a többi fordulatoknál. 62. A kis kör oly kisebb köríven lovagolandó. A nagy kört olyan köriven kell lovagolni. A fordulat bevégezte után a kiilső szár és comb ellenhatást fejt ki és a lovat egyenes menésre bírja. .60 kitartása. mikor kell egyenest lovagolni s a végrehajtásoknál mily segítségeket kell alkalmazni? Ezen vezényszóra: >'Kis kör«. a) Mily vezényszóra kezdődik a »nagy kör« lovisglása. mint oldalvást kell a fal felé lovagolni — az átlóváltás határozványai mérvadók. h a az jobbra viendő végbe. amely után rézsut vonal­ b a n váltunk át a másik kézre és ha j o b b r a kell azt végrehajtani. mint a nagy körnél. íllelöleg az ily m ó d o n hálraforduláshoz? c) Milyen segítségek adandók a ló közepe körüli íordulatok végrehajtásához? a)-hoz. az átló v o n a l o n akként lovagol keresztül. mint tengely egy oly körivet ir le. ha balra. Minthogy a nagy körnél u belső és külső lábak nem egyformán véletnek igénybe. A lovakra nézve azért husznos a nagy kör lovaglása. A »váilanic< vezényszóra a lovas miként iorditja a loval és miként lovagol tovább? Váltani vezényszóra a lovas akkor fordítja lovát. ami m i n d e n hirtelen fordulathoz szükséges. amely­ nek átmérője legalább 20 lépés. Váltásnál a lovasok mindig akként találkoznak. a m á s o d i k felére vonatkozólag a z o n b a n — amelynél rézsut. hogy a tiszta j a r a s és az egyenlő ütem mindig betartassék. melynek tél átmérője 3 lépés. hogy a jobb (kardos) kezek jutnak egymás felé. '^balra hátra arc^'. ez csak egyszer létetik meg és azután ismét egyenest kell lovagolni. A ló közepe körüli fordulat abból áll. a) Miben áll a ló hálálja körüli fordulat? b) Milyen vezényszó adatik a ló hátulja körüli fordulathoz? e) f Milyen segítségek adandók a l é hátulja körüli fordulat végrehajtásához? . A segítségek ugyanazok. b)-hez. 61. A lovak a szögleteken mindig t a r t á s b a n és állásban haladjanak át. átváltás. ' h á t r a arr'<. Rmellett 'mindkét comb a "^lovat az előre való mozgásban megtartja. azon­ ban a belső eomb a heveder mögé kerül és valamivel íTŐsebben használandó.

b)-hez. a) Milyen legyen a ló test állása a »vállat be« gya­ korlatnál? b) Milyen vezényszóra kezdűdik. hogy a lovas az egyesitett szár és combsegitségekről helyes fogalmat nyerjen. ^ b)-hfízí^^^^^. csaknem e^y helyen tartassanak meg. . hogy a hátsó lábak majdnem helyben lépdelnek. csakhogy a belső comb helyett a külsőt kell a heveder mö^é tenni és oly erősen használni. Egyidejűleg a bel­ ső comb hatása is néímíleg csökkentetik. a belső lábak egymás elé lépnek. Az egyenest állításhoz a belső szárnak megeresztése és a külsőnek erösebb meg­ húzása a lovat arra bírja. A ió hátulja körüli fordulat abból áll. hogy a ló bel­ ső oldala kissé homoruan meghajolva legyen. )>Rövid€n hátra arc!«.«í-. a belső comb a hevederre fektetve az oldalt lépdelést eszközölteti és a homorú hajlást elő segíti. ugy azt előre kell ösztönözni. A ló az oldaljárásol^ előtt helyesen szárban kell hogy legyen és sohasem szabad azt az oldaljárásokra erős segits'égekkel kényszeríteni. a) Milyen a ló testállása a féloldalzásnál? b) A féloidalzás milyen vezényszóra történik. a ló belső hátsó lábát nem képes eléggé maga alá venni. A vállat be gyakorlásához. hogy a hátulja hajlékonnyá válnék a vállai merevittetnek meg. A vállat be gyakorlatnál a ló eleje 1 lépés­ nyire befelé fordittatik.]^Ss^ fokoztatik és a ló eleje megfelelően befordittatik. Féloldalzáskor a külső lábak a belsőkön némi!r^ (ullépnek. a fej állás a belső zárnak erőssen meghúzása által . középpontját képezik.lxa. ha az magát visszatartja. illetőlég végző­ dik a vállat be gyakorlása? c) Milyen segítségek udandók •ezen gyalforlat végrehajtásához? f a)-hoz. M'wdig szem előtt kell tartani. miként hajtandó vég­ re és ahhoz miként és milyen segítségek alkalmazandók? ~^-a)-hoz. vagy hátsó része jobban •kifelé nyomalik. Az oldaljárásokat csak lépésben szabad végbe­ vinni. vagy ^Röviden balra hátra arc!< c)-hez. a fal mellett a belső hátsó láb majdnem ugyanazon vonalon lépdel. mert ha egyik comb a lovat oldalt hajtja. a külső comb az érzést megtartván. a heveder mögött marad.való ösztönző comb feJlfecsüngenie. mint a hátulja.— 62 — a)-hoz. Ha a ^ l ó eleje jobban befelé állittatik. »Féloldalzás középből!<i '^'Erre a lovas >középből« fordit. ii másiknak azt az oldalt felé való sietésben gátolnia kell. hogy a ló eleje ahhoz kö­ zelebb legyen. még három lépést egyenest előre lovagol és azután a lovat a hosszú fal közepe felé irányítja ugy. hogy fej állását az old^l felé csök­ kentse és az oldal járással felhagyjon. melyen a külső.^á|fes^i^^ gyakorlásához ez vezénylendő: állat be!« : c)-hez. Ezen rézsut vonalon vezeti a lovas lovát a hosszú fal közepe felé fokozott mellső fej­ tartással és a külső combot a szükség ^zerint a heveder mögé fekteti. Az oldaijárások arra szolgálnak. hogy a hátsó lábak mozogva. az elejére támaszkodik és ezáltal ahelyett. Valamennyi oldaljárásnál a ló elejének jnindig meg­ felelően meg kell előznie a hátulját. a) 3Iilyen célt szolgálnak az oldaijárások? b) Mi­ lyen jármódkban szabad csak végrehajtani az oldaljárá­ sokat és a segítségek alkalmazásánál mit kell a lovasnak szem előtt tartani? a)-hoz. 63. továbbá hogy egyik oldaljárásnál sem szabad csupán csak az egyik comb­ nak hatni. 64. a belső első és a külső hátsó láb meglehető­ sen cg\' vonalon járjon és ügyelni kell arra. A ló hátulja körüli fordulathoz az összeszedést és a szársegitséget illetőleg ugyanazon határozványok ér­ vényesek.. hogy mennyire szabad a ló hátuljának kitérni és a íjvat. Ha pedig a ló magát visszatartja. ^ű^éllctt a ló hajlandó merev derékkal járni. ^jNagy körben a belső hátsó és a külső első láb körülbelül '^ugyanazon körvonalon 'jár.. ^ 65. b)-hez. ez vezényeltetik. ami mindig egy teljes hátrafordulás. Féloldalzáshoz ez vezénylendő. hogy a íovat főleg a ^.szárak vezetik és a combok azokat csak támogatják. előre nyomja. A ló ezáltal fokozott engedelmességre szoktattassék és annak lehető kimélet mellett valamennyi csuklójá­ ban a szükséges hajlékonyság szereztessék meg. melyet a ló eleje leír. A ló hátulja körüli fordulathoz. A belső comb a hevederen marad és a hátramászást akadályozza meg. akkor a hátsó lábaknak lépései igen na^gyok lesznek. A külső comb a lovat oldalvást lójpdelésre k :i^ i-ar-i-í •••••. A lovas felsőtestének a mozdulatot követnie kell és sohasem szabad az oldg. mint a ló közepe körüli fordításnál. A külső szár ezen állásnak mértékét határozza meg. minél a belső hátsó láb a lónak fötámpontját és egyszersmind ama kör­ nek. b)-hez. a külső comb a heveder mögé fektetve kiszabja.

b)-he/.' tonosan a ló elejét vezeti. A ló hátulja ennél kissé a belső oldal felé állí­ tandó. mint a léjiésből való rnegT . azután a belső szárral az eleje amaz oldal felé for. Az egyenest állításhoz a belső szárnak és a külső c o m b n a k csökkena hatása. ^ b)-hez. a k k o r a s z á r meghúzása által. h o g y a lovat oldalvást hajtsa. V felelően előtt he axt az o dig szer vezetik * egyik oli nak hat másikna pedig a A lovas. A k ű f e i comb az oldalt lépdeíést eszközölteti. 6€. ugy hogy a külső hátsó és a belső első láb ugyanazon YOBalon járjon. lyen Já soküi é szem el a)-h az egye nyerjen sék és . ir b)egy tel arc! s c)-] és a sz vényesí a belső és oly csaknei hevedéi 63. A belső c o m b g o n d o s k o d i k a r r ó l . minél a külső egy kissé kitart. 69r a) Ügetésben h o g y a n k^ll a f o r d u l a t o k n á l és szögiéleknél a segítséget alkalmazni és m i r e kell a lovasnak íigyeleniniel ieniii? h) f g e l é s b e n melyik pyakorlat igen haszn hasznos a lovasra és a lóra e g y a r á n t ? a)-hoz. A felső testet kissé j o b b a n a belső o l d a l r a kell t a r t a n i és \y\r'^ íirra kell figyelni. Az ügelésbői íépésbe való átmenethez és a megál­ c)-hez. A lovas mindenek előtt biztosítja a fejtartást a belső száron. hogy a j á r á s mindig tiszta és az ütem i'gyenletés-legyen. a k k o r n i i n d k é t c o m b 1 okozott hatása által t a r t a n d ó meg egyenlő. H a a ló siet. a)-hoz. A szögleteken való átlovagláskor a ló elejének kell előre mennie és legelőbb fordíttatnia. se pedig h á t r a e s n i e nem szabad. A lépésből ügelésbe való á t m e n e t h e z u g y a n ­ azon segítségek adandók. amely felé oldalazni akarunlCés a k ü l s ő c o m b kissé visszatartott szárak mellett a h e v e d e r m ö g é fektettetik. h a elmaradozik. 08. c)-hez. 67. a) Milyen a !ó íestállása a farai be gyakorlatnál? b> Milyen vezényszóra kezdődik^ illelőlegvégzödSk a farát bei gyakorlása? c) Mflyen segítségek adandók a í a r a t be gya-. Milyen segítségei kell a d n i a lépésből és m i l y e n t a helyiről ügelésbe való á l m e n e t h e z ? h) Mi állal l a r t h a t j a fenn jj-1ovas az ügetés egyc^nlő ü t e m é i ? a)-hoz. hogy a ló M t r a n e m húzódjék és t á m o g a t j a a belső s z á r hatását.^J&>z képezi m i n d e n nagyobb m é r megy. A felső testnek emellett a m o z ­ it iilalot köveíiiic kell és se előre. b ^ e s n csakis oldalt \ ^ M j i z uííetés nagy körben. hogy farát a kelleténél bel­ jebb állítsa. Iiorlat végrehajtásahoz? a)-hoz. hogy a elejét állandóan az eJőre menésben t a r t s a meg. Az egész oldalzáshoz a ló kissé előre mozgásOTf] hozaíik. m i g a ló az ügetést meg nem kezdi. Farát be csak az egyenes v o n a l o n gyako­ rolandó. ü t e m b e n . i g e n hasznos gyakorátlépnek az első és hátsó lábak p á r h u z a m o s vonalakon járnak.a)a háts( hátsó I nek. Egyenlő könnj^ed szárvezetés és n y u g o d t ülés fenntartja az egyenletes ütemet. ban a s b)-h vinni. a belső comb azt támogatja és a lovat akadályozza abban. 1 M ^ * í^ ló eleje mindig elől járjon. í korlatná dik a vá ezen gya ösztönzi és a külső szár kitartása miiidig készen áll a lónak előre nyomására és a far előre jutásának meggátolásár^iT A belső szárnak a comb hatását támogatnia kell.ulja körüli könyb)-hez. H a a ló hátulja j o b b a n befelé állitatik^ ak­ kor a ló elveszti tartását és a külső hátsó láb nem lépböt^ egykönnyen a ló súlypontja alá.. b)-hez. a) Miként keH a ló lábainak helyeződnie az egész öl-^ dalzásnál? b) Milyen vezényszóra kezdendő? illeJöíeg vég­ zendő az egész oldalzás? c) Miköif és milyen segiíségelc adandók az egész oldalzáshoz? dittatik. szabad . m i n t a lépésben való m e g i n d u ­ láshoz. yMX. inint lépésben. csakhogy valamivel fokozottabb m é r t é k b e n . Egész oldalzásnál a külső lábak a belsőkön . dödik: vOldalzás jobbra (balra>í Indult^'í Az oldalzás tneg"^ szüntetésére :>Álljl:< vezényeltetik. a ló előre egyáltalán nem. Helj^ügetésbe való meginduláshoz a ló e l ő b b lépésbe eíindittatik.j láshoz luilycn segilségeket kell alkídmazni? lépesben való á t m e n e t r e és a nu'gállitásra ugyan %iegilségek alkalmaztatnak. A fordulatoknál és a szögleteknél ügetésben ugyanazon segitségck alkalmazandók. a Tíülső szárnak kitartása és a belső combnak fek­ ve hag^^ása a lovat az egyenes járásra birja. 64. A lovasnak és a l ó n a k . A belső szár fo]y. 4^^ | ^ ü hajlékorrys|g^ valaniínt a ló elejének há'. ez a segítség m i n d j á r t addig fokoztatik. F a r á t be gyakorlásához ez vezénylendő: ))Farat be!< a megszüntetésére »Egyenest«. Az egész oldalzás a következő vezényszóra k c ^ ^ ! ^ ü t'onkdásbaix való gyakorlottság alapját és nagyon j ó flökészit^v^a vágtához. 70.

úUt. Csupán a feszilő zabla szárakkal csak a lo. A combok emellett csupán annyira szoritandók a lóhoz. c. Mihelyt a lovas észreveszi. Nyugodt ülés. 72.- 66 - 67 sében igen kellemetlen és szabálytalan lökéseket ére?. a) Miként ismeri M a lovas jzl. nyugodlan és jó tartásban kezdjenek vágtázni. mit kell lennie? e> Mi áUaI lartJialja fen^ a lovas a rövid vágla egyenletes ütemét? aj-hoz. Illetőleg a megálláshoz? c) Milyen setgKségeket kell adni a rövid vágtából ügetésbe való álmenethez? a)-hoz. oldalon vannak elugrásbnn . se az ügetés ütemét ne sebesítsék. az előrehaladást. A lovas azt. hogv a lovas a helyes ülést m e g t a r l s a ^ * * a hibáztandó letekintést a belső oldal felé elkcrülJQ^^^^ 73. akkor a lovat ügetésbe kell vennie vs" ebből nyugodtan újra be kell ugratnia. mini a beugratáshoz ugelésből. a) A felkanlározotl lovon. hogy a lova jobb­ ra vagy balra vágtat e és miként. főként pedig el ne rohanjanak. míg ^t lépésbe át nem ment. hogy az a fokozott fejtartás mellett magát vissza ne tartsa és hogy a helyes ütemet nlindjárt föl vegye. Rövid vágtánál a fordulatok és szögleteknél ugyanazon segítségek alkalmaztatnak. Kü­ lönösen figyelni kell. hogy saját testé­ nek melyik oldala löketik előre ésfölfelé. Milyen segiiságek alkalmazásával ugrálja be a lovas a loval rövid vágtába a) helyből és b) lépésből? a}-hoz. A comb mindacklig a 16 melleit m a r a d . ha megfigyeli. c)-hez.vardában lovagolnak. hogy x lova hamisan vág:al vagv keresztben jár. mire a kezek és a combok engednek. mily vezényszó adandó? Ily esetben ha szükséges.. b)-hez. mikor a ló vágtat csökkenteni akarja. azt ha egymaga gyakorol. hogy lova jobbra vagy balra' vaglat-c. b.-lu'/. ^ ^ ^ ^ 74. Milyen segítségekéi kei! alkalmazni az ligetesből r ö ­ vid vágtába való beugratáshoz és mire kell a lovasnak fi­ gyelemmel lenni'/ Ugelésből rövid vágtába való beugratáshoz a lovas lovát egyenest állított lófej mellett mindkét szárral a kül­ ső hálsó láb irányába visszatartja. A belső comb ér­ zésben a hevederen ''marad. ak­ kor a ló keresztben jár. hogy az kireszlben ISr? b) Ha a lovas észreveszi. a külső kissé crősehben he^^í. vagy gyorsítaná. Lépésből való beugraláshoz ugyanazon segít­ ségek alkalmazandók. H a pedig több lovas egyidejűleg vétetik elő. Mihelyt a ló az első ugrásra készül. Ü-.Í ló lábai is.-hez. két esetben: vagy avégett. l^gvanazon n/. . anélkül. 71. a szárnak váltakozó megeresz­ tése és meghúzása. a) Milyen segitségí^kkel kell a fordulatokat és a szög-4 leieket rövid vágtánál állovagolni? b) Milyen segítségeket kell adni a rövid vágtából lépésbe való átmenethez. hogy a lovak folyékonyan. a lovasnak a kéz megeresztése állal meg kell engednie. ama jármodba kell vennie. se vissza ne tartsák magukat. gyelni kell arra. végre a comb segítségek ismétlése olyankor. í^n ig \ágtábói az átmenet lépésbe és meg­ állítás ugyanazon segítségekkel hajtatik végre. b)-hez. továbbá. mint az ügetésbőL A felsőtestnek egyenes tartását meg kell őrizni. hogy a ló hátulja a "heveder mögé helye­ zett külső comb nyomásának ne engedjen túlságos m c r v ben. hogy a állításhoz. mint lépésben. csupán feszítő zabla szá­ rakkal csak hol lovagolunk és mily céll.il? b) Ha azl akar­ juk? hogy csak feszilő szárakkal történjék a vezelés. Helyből való beugraláshoz ÍI ló először léj)ésbcn elinditlatik és rögtön ezután adalik a rövid vágtához való segítség. fenntartja az egyenletes ütemet és elömozditja a mozgás könnyed és helyes voltát. amelyből vágtázni kezdett és újból be kell ugratnia. lyeztetik a mögé és a íó mindkét combbal előre öszlönöztelik. Ha ellenben illé­ . illetve meg nem. 75. hogy a ló hátuljának kellő tíirtást adjon. csak­ hogy a külső combnak a heveder mögé fektetve kissé erösebben kell hatnia. ugy ismeri fel. melyik kar igazítja a szárakat? ^ a)-hoz.. hogy az ügetés ütemét megröviditené. Rövid vágtából az ügetésbe való átmenethez a ló mindkét szár fokozott meghúzása által — aminél a belső szár jobban hat — adandó a segítség. hogy lova hamisan vágtat vagy keresztben jár.

csak a feszitő zabla hatását ^ | ) r s é k e l j é k és támogassák. ) csikózabla szárakat meg­ ereszteni í( vezénylendő. liogy mindkét feszítő zablaszár. Gyönge ügetéssel biró lovaknál elégséges. vagy pedig a magas ugrásoknáal elesnek. hog}^ a íó mindig helyesen állilva és az előforduló fordulatokra előkészítve legyen. A csikózablászárak. A hát nieggörbitese a vállak felhúzása. Teljesen a lóra bizandó. hogy csupán a feszilö zab1 ászárakkal történjék a vezetés. A fődolog. Lábai hajlékony lábcsnklőkkal a kengyeleken nyugodjanak. A nagy négyszögben valóö lovaglás célja. A kéz minden' fordulat után ismét egyenest állí­ tandó. ha a lovas kissé a kengyelekbe áll és ülőcsontjaival nem nehezedik egészen nyeregbe. Ezáltal mindkét szár hatásba jut. 77. mint csupán leszitő z a b l a s z á r a k k ^ . hogy a lovas ülése a fokozott jármódókban raegszilárdittassék az eföirt ütemek betartása^ valamint a kard használata min­ den j á r m o d b a n gyakoroltassék. hogy a fiatal ló idomitásáíiak befejezése céljából c szárak hatá­ sára teljesen engedelemessé tétessék. vagy hí a sorompó mögött árok van. még pedig a bal nagyolbb mér­ tékben. Ha a csikózabla szárakaí újból kézbe akarjuk vétetni. A rövid vágtába való beugratás végett a balkéz némileg a külső hátulsó láb felé visszatartatik^ minél a kéz ez utóbbi irányában kissé hátravonátik. hogy a lovas minden megerőltetés nélkül magát rigatni engedje. Nagj^obb árkoknak. 80. Balra fordításhoz a bal kéz a bal csípő­ höz közeledik. Ha azt akarjuk. hogy a lovak sza­ bad mozgása kifejlesztessék. Milyen szársegilség adandó a jobbra. a könyök kidüllesztése és moz­ gatása. Közvetlen az akadály előtt a támaszkodás fenntartása mellett teljes sza­ badság adandó a lónak. akkor biztosabb a kevésbé sebes nekilovaglás. továbbá a rövid vágtába váló beagraláshoz. vagy pedig avégett. m e r t akkor nem lesznek ké])esek maguknak az ugrást kellőleg beosztani és vagy meghökkennek az akadály előtt. h a csupán feszilö zablaszárakkííl v i z i t ü n k ? Johbra fordításhoz a bal kéz kisujjával a szükséghez képest^ a jobb esipöhöz közeledik annyira. ez vezénylendő: »Csik'ózabla szárakat kézbe!<' Valahányszor az szükségessé válik. Mit nevezünk nagy négyszögnek és az abba való lo­ vaglásnak mi a célja? Nagy négyszög gyanánt egy 200 lépés hosszú és 100 lépés széles derékszögű négyszög tűzendő ki 'lehetőleg sik lalajon. a lovas j o b b kezével igazítsa meg a szárakat. illetőleg b a l r a l'ordiláshoz. 79. Miként eszközlendö a »könnyü lovaglái^? A lovardán és nagy négyszögön kiWil ügetésben a lovasna'k jnindig könnyen kell lovapiolnia. hogy melyik lábbal kezdje meg a vágtál. Miként történik mindkét kézzel való vezetés a fel­ kantározott lovon? Rendszerint mindkét kézzel kell vezetni. X balkéz éppen ugy vezet. Az eln^rás után megengedendő. a sarkak felhúzása és az alsó test behúzása nagy hiba. i&^^^ 78. hogy a lónak m i n d e n második lökését kikerülje. Vágtában nem sza­ b a d a lovakat túlságosan kergetni. . hoay a moz­ gást mint magára. mint pedig a lóra megkönnyitse. kezeit a ló nyakán elörecsusztatva. hogy azt megelőzné várja be. hogy nyakát a szükséghez mérten kinyújthassa. Térdei nyugodtan a nyereghez zárkózva maradjanak. líiely alkalommal a kis űj a csipő felé fordittatik és a bal könyék kissé h á t r a vonatik. melyek mindegyikének egyenletesen kell közreműködni. továbbá. Ha eltenben a sorompó előtt van egy árok. ennek is kissé erősebben kell ]iekilovagolni. hogy ütemét tetszése szerint fokozza. hatásba lépjen. bVhez. Könynyű lovaglásnál a lovas kissé előrehajlitott felsőtesttel a kengyelekbe áll s aklcént emelkedik fel a nyeregből. E célból a lovas a szárakkal akként engedjen. se a föjdrc ^It . mégpedig a jobb nagyobb mértékben. A nyerget csak kevéssé érintse. Az ugratásnái a lovasoknak milyen szí^mponlokra kell figyelemmel lenni? (Miként történik az ugratás?) A lovas minden akadálynak egyenesen egy kijelölt p o n t r a nyugodtan és az elrendelt ütemben lovagoljon néki^ az akadálytól n é h á n y lépésnyire engedje meg lovának. A mozdulatot anélkül. hogy a lovat se ngrás közben.68 - - 69 - lovas a íeszilő zablával való vezetésben oktalassék és a n n a k hatása neki niegmagyaráztassék. 76.

- 70 - éréskor a szárakkal ne zavarja. a lovas igyekezzék a kengyelből és a lótól szaba­ dulni. Ha a ló elesik. hogy a kantárszárakai eleresztené. Az ugrás befejezése után kezeit puhán a szabályszarü tartásba visszaveszi. aiiéikiil azonban. .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful