You are on page 1of 7

Varga Szabolcs

A Drávaszög történetének kutatási lehetőségeiről
Az 1920-ig Baranya vármegyéhez tartozó, Dráva és Duna által határolt tájegység lakóinak történetével számos tanulmány és monográfia foglalkozik. Így nem kell a sötétben tapogatózni annak, aki ezzel szeretne foglalkozni, sőt, inkább a bőség zavarával küzd a kutató, amikor a Drávaszög történelmét kívánja jobban megismerni. A jövőbeli kutatások érdekében indokolt lenne egy teljességre törekvő bibliográfia elkészítése, amely megkönnyítené az előzetes tájékozódást. Ez lehetne az alapja az eddigi eredmények összegzésének, és egyben kiinduló pontul szolgálhatna azon új szempontoknak, amelyek eddig nem szerepeltek a kutatások homlokterében. Ennek révén feltehetnénk magunkban azt a kérdést is, hogy vajon milyen új forrásbázist lehetne bevonni, amelynek feldolgozásával előre vihetnénk a Drávaszög múltjának – és ebből kifolyólag jelenének – jobb megismerését. Jelen tanulmányunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy az elmúlt években milyen új tudományos eredmények születtek, – elsősorban az oszmán hódoltság korából – amelyek jobb megvilágításba helyezik eddigi ismereteinket valamint, hogy milyen, eddig kevésbé használt forrásanyagból lehetne kiindulnia az új kutatásoknak. A drávaszögi településekre vonatkozó szakirodalom áttanulmányozásából kitűnik, hogy a 20. században elsősorban a néprajzi kutatások foglalkoztak kiemelten a témával. Ez elsősorban a laskói születésű Tálasi István néprajzkutatónak köszönhető, aki 1941-ben a Tájés Népkutató Intézet munkatársaként gyűjtőtábort szervezett Kopácson.1 Az ő keze alól nőttek ki a következő évtizedek olyan jeles kutatói, akiknek köszönhetően a drávaszögi folklór emlékek mára ismertté váltak és bekerültek a néprajzi tudásanyagba. A teljesség igénye nélkül említjük meg a kitűnő kutatók között Lábadi Károly, Katona Imre, Penavin Olga és Pataky András nevét, akik az utolsó pillanatban rögzítették az óriási gazdagságú hiedelem- és mondavilágot. A néprajzi gyűjtésekhez képest néhány évtizedes késéssel, az 1960-as évek végén indultak meg a történeti módszerekkel végzett kutatások. Ezeket az ekkor fellendülő helytörténeti kutatások inspirálták, ugyanis egy olyan kitűnő történészekből álló gárda csoportosult Szita László köré, amely Baranya megye történelmének feltárását tűzte ki célul. Ehhez elsősorban a Magyar Országos Levéltár, valamint Baranya Megyei Levéltár által őrzött forrásokat kellett feldolgozni. Tímár György, Sándor László, Fricsy Ádám, Babics András, Sarosácz György vállaltak oroszlánrészt ebben a munkában, és munkájuk nyomán komoly eredmények születtek a megye 17-20. század közötti történelmére vonatkozóan. Nekik köszönhető, hogy a történelmi kutatások érdeklődési területévé vált a Drávaszög, mert a történelmi helyzet miatt az erre a térségre vonatkozó megyei és uradalmi forrásanyag Pécsen volt fellelhető. Összességében a térség különleges történelme eredményezte azt, hogy amíg a néprajzi kutatások – természetszerűleg – helyben folytak, addig a kisrégió történelmének feltárását baranyai történészek végezték el. A levéltári források felhasználásával készült munkák három nagy csoportra oszthatóak vizsgálati körük alapján. Egy részük nagyon hangsúlyosan foglalkozik a térség 16-20. századi népesedéstörténetével, az etnikai arányok változásával a századok folyamán. 2 Ez nem véletlen, hiszen a vármegyei levéltárban található adóösszeírások ilyen jellegű feldolgozást tesznek lehetővé.3 A kérdés felvetése is rendkívül indokolt volt, hiszen az Ormánság és a
1

KATONA IMRE: Lábánál holdvilág, fejénél napsugár…Drávaszögi és szlavóniai magyar folklór. (Tanulmányok, esszék) Eszék, 1996. 2 Ezek közül máig a legprofesszionálisabb TÍMÁR GYÖRGY: A Duna-Drávaszög népesedéstörténete. Különlenyomat a Baranyai Helytörténetírás 1987/1988 c. kötetből. (Baranyai Levéltári Füzetek 109.) Pécs, 1988. 3 Ezekre vonatkozóan lásd: TÍMÁR: A Duna-Drávaszög i.m. 371.

Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)

a második pedig Baranya reneszánsz-kori íróival. (IV. Ez a hasonlóság indukálhatta a kutatások ez irányban való indulását. I-XIV. a kötet felét teszi ki (53205.o. ha módodban áll. Laskó és Csúza esetében ezek már nem módosították eddigi ismereteinket. Az e témáról születő kiadványok felfogásán.9 míg legutóbb Balázs Mihály kutatásai szolgátak újdonságként.). 92-171. 2005/1-2006/4.) Budapest. a bellyei Savoyai. Fejezetek a Dráva-szög történetéből. Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből.).). Géza több tanulmányt publikált az Ormánság népének történetéről.o.com) . 9 Csupán a legfontosabban említjük. pedig a további kutatásokat segítő bibliográfia kiadása 4 ANDRÁSFALVY BERTALAN: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig.) Szekszárd. (II. A könyv első fejezete a rómaiakkal és a hunokkal foglalkozik (9-27. századtól a XIX. és valószínűleg a kulturális önazonosság egyik sarokpilléreként tekintenek a Drávaszög történetével foglalkozók Sztáray Mihályra és a korára.10 A gazdag kutatási eredmények ellenére a nagy szintézis elmaradt.) Budapest. hogy bár ekkor (1988) készült el doktori dolgozat keretében a téma monografikus igényű feldolgozása Kiss Mária Magdolna tollából. Kérlek itt egészítsd ki. hogy Sztáray fellépésétől tartják fontosnak a Duna-Dráva köz történetének elbeszélését.8 A baranyai – és ezen belül a drávaszögi – reformáció történetéhez Zoványi Jenő és Kathona Géza után Szakály Ferenc hozott új adatokat. 1995. Janus Pannoniussal és Laskai Osváttal (27-53. 16-26 (III. amely kiemelten kezelte a földesúri függésben élő parasztság életének megismerését. GÉZA. századi történetét Andrásfalvy Bertalan. 2005/10. illetve a 9.Sárköz mellett a Drávaszög volt az a legdélebbi tájegység.5 A három kisrégió történetének összefüggéseire később még visszatérünk. In: Horvátországi Magyarság XII-XIII. Az Erdélyen kívüli antitrinitarizmus kezdetei. Baranyai Helytörténetírás1980. BABICS ANDRÁS: A 18. 2005/3.és a dárdai Veterani-uradalom történetén keresztül fókuszált a Drávaszögre. mert az 5-7. 30-40 (I. (Humanizmus és reformáció 23. Tündi! Itt sajnos nem tudom a pontos adatokat. 6 Itt is csupán egyet emelünk ki. 187-244. és a 2006/1-4. század elejéig.6 1990 után a téma iránti érdeklődés alábbhagyott. ám Vörösmart. A történeti munkák témáiból jól látható. 10 BALÁZS MIHÁLY: Teológia és irodalom. és ezt jól mutatja. A terület kutatásainak másik fő iránya a 18. Baranyai Helytörténetírás 1981. is hiányzik. szám nekem nincsen meg.) 8 BARANYAI JÚLIA: Vízbe vesző nyomokon. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez.novapdf. 2004. 2005/2. (VIII. Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www. (X.4 az Ormánságét pedig Kiss Géza tárta fel részletesen. Jól mutatja ezt Baranyai Júlia méltán népszerű munkájának tematikája is. 2005/8. SZAKÁLY FERENC: Szegedi Kis István és Skaricza Máté életéhez és működéséhez. In: UŐ: Mezőváros és reformáció.). A térség fénykorának tekintett 16-17. és ennek köszönhetően a térség középkori viszonyainak feltárására korántsem helyeznek olyan nagy hangsúlyt. és nem űzték el őket a török hódoltság megpróbáltatásai. KISS Z.7 A Drávaszög történetével kapcsolatos harmadik fő téma pedig a hódoltsági reformációval függ össze. ez hosszú évekig nem talált kiadóra. 5 Kiss Z. 20-27. mert hasonló szempontok alapján történt meg ugyanekkor a fentebb említett másik két körzet népesedéstörténetének feldolgozása is.). században megszervezett két nagy birtoktest. nyelvezetén azonban szerencsére vajmi kevéssé érződött a hivatalos elvárás. 2005/1. ahol a magyarság évszázadokon keresztül kontinuus maradt.). 30-40. A Sárköz lakóinak 18. és a nagy mennyiségben megmaradt uradalmi anyagoknak köszönhetően értékálló munkák születtek a drávaszögi parasztság történetéről. 21-26. 175-222.). demográfia és etnikai kutatások összegzésére már nem maradt energia. Ennek a gyökerei messze nyúlnak vissza. (Humanizmus és reformáció 25.és egyháztörténeti. A párhuzamosan futó folklorisztikai. Ez a forrásadottság nyújtotta lehetőségeken túl összefüggött a korszak történészekkel szemben támasztott elvárásával.). 7 KISS MÁRIA MAGDOLNA: A Duna-Dráva köz jobbágyságának élete a terület nagybirtokain a XVIII.o. 1995. 1975. század szerepel a leghangsúlyosabban. irodalom. 2005/4. (Tanulmányok Tolna megye múltjából VII. század úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban. Újvidék-Eszék. 19-27. Ezek közül itt mi csak egyet idézünk.

13 DÁVID GÉZA: Mohács-Pécs 16. miért tudott kitartani másfél évszázadon keresztül. hogy a Drávaszögben nagyon hamar konszolidálódott a helyzet. Az biztos. hogy innen kértek mesterembereket a hódoltsági váraknál zajló munkálatokhoz. mint régióban rejlő potenciális lehetőségeket. (Baranya török kori forrásai I. Így ezektől nem remélhetünk újabb eredményeket erre az időszakra. bár néhány fehér folt felszámolására még van lehetőség. század folyamán.) Budapest-Pécs.14 Ebből viszont arra következtethetünk. ahogy erre a Káldy Gyula által publikált török adóösszeírásainak alapján Tímár már rámutatott. Laskó. A térség életéről tudósító világi források sajnálatos módon elfogynak 1566.com) . Szerk. Kultúrpolitikai értelemben jelentős lenne. Ennek is köszönhető. Sziget eleste után. századi török kincstári adójegyzékektől várta az újabb adatokat. hogy a 17. hogy szultáni hász birtokok lettek. Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.) Pécs. hogy az itt élő lakosság lélekszáma megháromszorozódott a 16. Dávid Géza Ibrahim Pecsevi nyomán azt feltételezi. amikor ezeket a falvakat a Pécsett emelt dzsámija ellátására rendelte. 1552). HORVÁTH GYULA. hogy a szultáni közigazgatás kiemelt fontosságot tulajdonított a DunaDráva köz településeinek. hogy legyen.m. 16. ám 1544 augusztusában már biztos. 1989. Abban azonban tévedett a kitűnő történész. Több sikerrel kecsegtetnek bennünket a keresztény források. (1544-1545. Kopácsot és a később elpusztult Csákfalut teljesen egyedülálló módon még Szapolyai János adományozta Kászim bégnek. hogy az ott élők tiszta képet kapjanak magukról és múltjukról. ugyanis a tizenötéves háború után az oszmán pénzügyi adminisztrációt decentralizálták. és az itt élők védettséget élveztek a török hatóságok túlkapásaival szemben. és a terület kívül esett a kettős 11 Ennek a szemléletnek az érvényesülésére nagyon jó példa: Székelyföld. 59. hogy annak a lehetséges befektetők felé is érdemi információval szolgáljon. és az ennek köszönhetően teljesen szétesett. amely markánsan elkülöníti azt a korábbi koroktól.15 1566 után azonban már nem érnek el idáig a keresztény katonák. Az egyik legfontosabb kérdés az. 2003.12 Az eddigi kutatások viszont nem voltak biztosak abban. A török korra vonatkozó ismereteink gyökeresen már nem fognak módosulni.novapdf. valamint szociológiai szempontokból kellene strukturálni az eddigi ismereteket. Dánóc és Veresmart települések is. (História könyvtár.11 A pusztán társadalom. In: Pécs a török korban. hogy Bellyét. A Drávaszög települései ugyanis eddig a várhoz adóztak. Darócot. mert éhínség esetén innen lehetett terményt beszedni. és megmutassa számukra a Drávaszögben. hogy a birtokbavétel folyamata hogyan zajlott le. SZAKÁLY FERENC. század kell. 2005. a pénztári naplók pedig fiktív számokat ismételgetnek. (A Kárpátmedence régiói 1. regeszta 15 Ezeket a forrásokat publikálta: TÍMÁR GYÖRGY: Királyi Sziget.és művelődéstörténeti. és ennek több helyütt nyoma van az erre vonatkozó forrásokban. Szerk. és nem osztotta szét őket tímárbirtoknak. hogy az Oszmán Birodalomnak létérdeke volt a folyamatos összeköttetés biztosítása a Szerémséggel. Ebben komoly szerepet játszhatott.után ennek elkészítése sürgető feladat. és ő ezen a jogon csinált belőle vallási alapítványt (vakuf) 1543-ban. Ez a vállalkozás fontos lenne művelődési tekintetben.13 Ekkor még Kászim birtokai közé tartoztak a baranyavári kerülethez tartozó Nána. Egyik oldalról kiváló turkológusainkban bízhatunk. 12 DÁVID GÉZA – FODOR PÁL: „Az ország ügye mindenek előtt való”. ha a hivatalos körök figyelme újra a horvátországi magyarságra irányulna. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565.) Budapest. akik rendszeresen jelentkeznek új kutatási eredményekkel. Ezen belül különbséget tudunk tenni világi és egyházi források között. (Tanulmányok Pécs történetéből 7. Ennek súlypontja azonban értelemszerűen a 18-20. hogy miért nem pusztult itt el a lakosság. Ám legalább annyira fontos lenne e mű elkészítésekor a gazdaságstratégiai szempontot szem előtt tartani. Okmánytárak 1. hiszen a visszafoglaló háborúk korában olyan átrendeződés történt a térségben. 14 DÁVID-FODOR: „Az ország ügye i. Több adat tanúskodik azonban arról is. valamint a néprajzi megközelítésen túl gazdasági és gazdaságföldrajzi. valamint segíthet kulturális önazonosságuk megőrzésében.) Pécs. századi bégjei. 1999. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei. mert lényeges.

pedig a források immár lehetővé tennék ezek megírását. és a térségben – elsősorban Pécsett – tevékenykedő jezsuita szerzetesek jelentéseit Molnár Antal dolgozta fel több tanulmányában az elmúlt esztendőkben. 1984.com) . A drávaszögi településeken hasonló problémákkal kell szembenézni. METEM Könyvek 44. hogy ezáltal immár egy adott közösségen belüli mindennapi élet rekonstruálására történhetne kísérlet. amikor a pozsonyi káptalan magánlevéltárában eddig ismeretlen iratokra bukkant. 2003. alkalmat adna az ünneplésre.adóztatás hatósugarán. 22 SÁNDOR LÁSZLÓ: Sepse népének gazdasági és társadalmi életmódja 1780-tól 1914-ig. 2002-2005.novapdf. és ezért csupán néhány szétszórtabb levéltári állagban reménykedhetünk. Ezt jól mutatja. az ebből megrajzolt kép mindazonáltal töredékesnek lesz mondható. Világi források híján a különböző egyházi forrásokban bízhatunk. amelyben vörösmartiak arra kérik földesurukat.) Budapest.m. századtól kezdve sokkal kedvezőbb forrásadottsággal számolhatunk. amelyet Tóth István György adott ki.és ezáltal az életlehetőségek beszűkülése 16 Ezekre az ott megadott szakirodalommal együtt lásd: MOLNÁR ANTAL: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon. Eszék. In: Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyv 8-9.és társadalomtörténet kidolgozásával. a munka. a pécsváradi apátot. 149-155. hogy 1691-ből levél előkerült egy levél.m. Az eddig nagy számban megjelent publikációkon végigtekintve szembeötlő. Szerep. továbbélését. de nem kívánt teljes képet adni.19 ebben az iratanyagban nincsenek rájuk utaló adatok.22 Ennek ellenére az ő munkáját tekinthetjük követendő példának újabb községtörténetek megírásakor. nemzetiségek kapcsolatáól. 21 KATONA: Lábánál holdvilág i.21 Összegezve tapasztalatainkat leszögezhetjük. 18 MOLNÁR ANTAL: A bátai apáság és népei a török korban. Ez abból a szempontból is kívánatos lenne. Különösen érdekes lenne megvizsgálni a vegyes vallású és eltérő etnikumú falvakban az esetleges asszimiláció folyamatát. hogy az elkövetkezendő esztendőkben a fentebb felsorolt forrástípusokban még kerülhetnek elő adatok a Drávaszögre vonatkozóan. és a már feltárt állagokon túl újabbak előbukkanása is elképzelhető.17 Ezek azonban nem képesek teljes képet nyújtani a drávaszögi települések 17. 1986-1987. és lehetőséget kínálna régi jogszokások felélesztésére. Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www. illetve az itt élők egymásra gyakorolt – általában egymás kultúráját gyarapító – kölcsönhatását. századi sárközi falvak mindennapjainak az életét. mint az aprófalvas térszerkezetű Baranyában.) Roma-Budapest. hogy mérsékelje adóterheiket a rájuk rótt teher nagysága miatt. 20 A káptalani levéltárak fontosságára: MOLNÁR: A bátai apátság i.23 A munka szakmai jelentőségén túl az ilyen monográfiák elkészülte kedvezően hatna az adott közösségre. 13-39. 19 Ezt bizonyítják Gyimóti István vörösmarti lelkész feljegyzései is. 2006. Ennek ellenére mégis a káptalani20 és a családi levéltárakban van esély hódoltság korabeli forrásra bukkanni. ahol a kisebb falvakból az állami rendszer leépülése. SZAKÁLY FERENC: A hódoltság utolsó évei. és azokból nagyon szépen meg tudta rajzolni a 17. 11-12.16 Molnár munkáin túl Drávaszögre vonatkozó adatokra vadászva haszonnal forgathatjuk a térségben térítő ferences misszionáriusok levelezését. megelégedett a gazdaság. A 18. 23 A különböző néprajzi csoportok kapcsolatára és kutatásának fontosságára máig alapvető: ANDRÁSFALVY BERTALAN: A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről. 211-245.18 Habár kétségkívül szoros kapcsolatok voltak ezekben az évtizedekben a sárköziek és a Drávaszög lakói között. Eszék. hogy a történészi kvalitásokon túl a kutatói szerencse is segítette Molnár Antalt. amelyek elősegítenék ezeknek a – jelenleg igen sanyarú helyzetben lévő – településeknek a fennmaradását. (Bibliotheca Academiae Hungariae – Roma. amelyek közül az Apostoli Szentszék által kiküldött vizitátorok jelentéseit. (Gondolatok népcsoportok. századi életéről.) Baranyai Helytörténetírás 1983-1984. Gyimóti István vörösmarti lelkész 1680-ban átélt viszontagságai. 17 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: Litterae missionarium de Hungaria et Transilavnia (1572-1717) I-IV. öntudat. Sándor László rengeteg forrást felhasznált Sepse történetének megírása során. 449-458. Fontes 4. (METEM Könyvek 56. Ezekből talán új szempontok szerint is lehet összegzéseket készíteni.) Budapest. Visszatérve a Sárköz példájára elmondhatjuk. In: Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyv 6. hogy eleddig nem készült el a drávaszögi falvakra önálló településtörténeti monográfia.

amelyben a hercegszőlősi reformátusok és ortodoxok közösen vádolták be a helyi pópát. ahol 1945 elején a felszabadító csapatok elpusztították a több évszázados református gyülekezet levéltárát. Ezt ismerte fel a Pécsi Hittudományi Főiskola 2005-ben.XXVI.30 Hasonlóan érdekes Josef Pager hátramaradt 24 Az intézet létrejöttének okaira lásd: VARGA SZABOLCS: Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola. hogy feltárjuk az anyagot későbbi kutatások céljából.F. Az egyházközségi anyagok mellett más levéltárakban is a siker reményében kutakodhatunk. 30 SZAKÁLY: Gyimóti István i. hiszen sok esetben a plébános. Annak ellenére ki merjük ezt jelenteni. még a Baranya Megyei Levéltár (BML) fondjaiban is bukkanhatunk. és az ő vállukra hárul a közösség megszervezésének feladata.2. igényére.26 A levéltárak mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a parókián található könyvtárak felmérésére is.com) . és kérték a faluból való eltávolítását. 150.3. hogy feltérképezze az egyházmegyében található plébániai iratanyagokat.27 1743-ban Fehér Ádám a vörösmarti provizor azt válaszolta a bizottság ama kérdésére. Laskón. 24 E munka keretében jutottunk el Vörösmartra. 1. Ez történt Vörösmart esetében is. 2005/3-4. A kézirat lelőhelye OSZK Kézirattára Fol. Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www. A kézirattárakra is érdemes figyelmet fordítani. Habár eddig főként megyei anyagokból készültek igen figyelemreméltó munkák. 26 Ezért Vörösmart esetében egy korábban megírt kiadvány adataira támaszkodhatunk. Csúzán. Az ő munkájuknak hála Baranya megye településeire – beleértve a Drávaszög falvait is – tekintélyes cédulamennyiség gyűlt össze. új a drávaszögi lakosok mindennapjaiba betekintést engedő iratokra. „Pesti Comissio” anyaga. Bezdán.n. A BML Inquisitiones elnevezésű állagában található az ún. és egyben megvédjük az esetleges pusztulástól.29 Ugyancsak a megyei levéltárban található az ún. a hittanár marad egyedüli értelmiségként ezekben a falvakban. és ez elképzelhető Drávaszög esetében is. hiszen Szakály feljebb citált dolgozata Gyimóti István vörösmarti lelkész – majd baranyai püspök – önéletírásán alapszik. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok – Regnum 17. A pécsi egyházmegye plébániáin már több helyütt sikerült 17. Ezúton köszönöm meg neki. és ez a falusi közösség széthullásával fenyeget.miatt komoly elvándorlás kezdődött a városok felé. XXVII. amelyekből következtethetnénk a legelterjedtebb munkákra. egyházközségi levéltárak anyagai tudnak minőségileg és mennyiségileg is újdonságokat nyújtani az eddigi ismeretekhez. miszerint a Comissio előtt volt-e imaház és prédikátor Vörösmarton. 27 A BML-ből citált adatokat Gőzsy Zoltán bocsátotta rendelkezésemre. mert az bottal verte a híveit. hogy a következő években a plébániai.novapdf. hogy Kő falu kivételével mindenhol volt már korábban lelkész és imaház is. mert a több száz éves gyűjteményekből különlegesen régi kiadványok kerülhetnek elő.1. amelyet ennek ellenére ritkán használnak fel a kutatók munkájuk során. Pécsi Egyháztörténeti Intézet. 28 BML IV. amikor létrehozta a Pécsi Egyháztörténeti Intézetet azzal a céllal. a legnépszerűbb szerzőkre. 94. Az állami szerepvállaláson túl nagy a felelőssége ebben az egyházaknak is. és a drávaszögi települések több plébániáján komoly anyagkárosodással kell számolni.m. hogy még csak a feltárás kezdetén járunk. és megismertesse a hallgatókat azok értékével. és digitalizáltuk az ottani katolikus plébánia történetét (Historia domus).25 Ezt szeretnénk folytatni az összes katolikus és protestáns felekezet levéltárában is. századi magyar prédikációs könyvre bukkanni. a világi plébániaigazgató. amelyben kutatók és levéltárosok cédulázták lelkesen az évtizedek alatt szemük elé kerülő forrásokat. 25 Ezúton szeretném megköszönni Sipos Tűr Klárának és családjának. 29 BML IV.28 Az eltérő vallású felekezetek közösségként való viselkedésére következtethetünk abból az 1772-ben kelt iratból. amelyet az Országos Széchényi Könyvtárban talált meg. 1772. és egyáltalán a közösség és lelkipásztor kulturális beállítódására. Hercegszőlősön. Lat. Községtörténeti adattár.3. 3343. hogy vörösmarti tartózkodásom alatt mindenben segítségemre voltak. FÁBIÁN ZOLTÁN: A vörösmarti református egyház története (1547-1910-ig). Úgy véljük. 185-189. Kopácson és Bellyén.F. é.

a jól dolgozó egyházi hierarchia komoly rájuk vonatkozó forrásmennyiséget produkált. 1876. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek mellett az egyházmegyei levéltárban további adatokra bukkanhatunk a drávaszögi plébániákra vonatkozóan. Erre a másolati gyűjteményre azért 31 BARANYAI: Vízbe vesző i. amelyek anyagaiból már eddig is több mindent hasznosítottak. amelyek a legváltozatosabb témákban íródtak. Ezeknek az iratoknak egy része másolati formában megtalálható a lánycsóki katolikus plébánián.31 A megyei levéltár anyagain túl a községtörténetek megírásához fel kell használni az egyházi forrásokat is. 35 Lánycsók r. Baranja 1729-1845.32 Ez végre lehetővé teszi. és ekkor készültek azok a református jegyzőkönyvek. traduxit ac praeparavit: SRŠAN. Bellyén és Lúcon mikor ünnepelték azt.34 A kiadók áldozatos munkájának hála ezek a források már mindenki számára hozzáférhetőek. a fejedelem fiát a törökkel kötött szerződés miatt. Transcripsit. Baranyai Helytörténetírás 1992-1993. és 1824-ben írta meg munkáját. 36 „Quo excommunicatur Josephus Ragotzius quia sceleste foedus cum Turcarum Tyranno inivit” Currentalium Liber i. restitutaeque in his partibus tranquillitatis.35 Ide valószínűleg Hubert Mihály dárdai plébános hozta magával. hogy sokat foglalkoztak a nem katolikusokkal való viszonnyal. Ezekből képet kaphatunk a hívők és plébános viszonyáról és az együtt élő felekezetek konfliktusairól. commentariis historicis illustrata. Erdőkertes. hogy kiderüljön mi alapján válogatta forrásait Hubert. Hubert Mihály 1733-ban született Érsekújváron majd felszentelése után Szebényben és Máriakéménden szolgált és 1760-ban Eszterházy Károly özvegyének.o. A Pécsi Püspöki Levéltárban található katolikus vizitákból eddig is merítettek a történészek. Ezek közül a legfontosabbak a katolikus és a protestáns felekezetek által egyaránt készített egyházlátogatási jegyzőkönyvek (Canonica visitationes). Huber ugyancsak bemásolta Bertovics Márk generális vice-archidiakónus 1756-ban kelt utasítását. és az elmúlt években az Eszéki Állami Levéltár gondozásában ezek két kötetben meg is jelentek a latin eredeti mellett horvát szószerinti fordításban. aki az ottani hívei miatti rengeteg konfliktusa miatt 1765-ben Németmárokra.com) . Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www. 1736-1778 között íródtak a kötetben összegyűjtött források. amelyek közül az első Kelemen pápa brévéje. de az kijelenthető. usque ad praesens tempus. II.novapdf.Pécs. hogy teljes terjedelmében hasznosíthassák azokat a helytörténeti munkák során. ugyanis hiába volt itt kisebb a katolikus hívek számaránya. 1771-ben Hubert feljegyezte a baranyavári kerület plébániában megszabott oltári szentség imádásának napját: hogy Izsépen. 1817. Vörösmarton. KERESZTES DÁNIEL és HAMARKAY EDE. századi civilizációváltás idején. a Habsburg uralkodó családnak volt provizora. 2004. Partim Mandatorum Regiorum. distincte a tempore amotae cum exitu seculi 17-mi tirannidis turcicae. plébánia. Amáliának a hívására érkezett Dárdára. Josephus: Recensio universi cleri Dioecesis Quinqueecclesiensis. a Diaecesanorum statutorom per me Michelem Hubert Parochum Dardensem pro mea directione propria industria. 453.m. 531-546. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. successorumque conscriptum Anno M:DCC:LX. A mű részletes elemzése még várat magára. amely megtiltotta a boszniai ferenceseknek a koldulást a kerületben. majd Lánycsókra tette át székhelyét. STJEPAN: Osijek. Sajnos a kézirat lelőhelyéről későbbi sorsáról nem árul el semmit a szerző. Szerk. Siklóson. Pager az uradalom birtokosainak.k. Currentalium Liber Partim Constitutionum. Knjiga I-II. et Decretorum summorum Pontificum. 1886. 2003-2004.33 ám csak az elmúlt években láttak teljes terjedelmében napvilágot. Beremenden.történeti feljegyzése. 33 Lásd: KISS Z. I-II. amelyben kiközösíti Rákóczi Józsefet. Dárdán.m. Báthori Gábor (18141842) és Szász Károly (1884-1903) dunamelléki református püspökök 1817-ben és 1885-ben járták végig az egyházkerület gyülekezeteit. és rengeteg irat maradt fenn Fonyó Sándor vicegenerálistól is. Németmárokon.36 Berényi Zsigmond és Klimó György pécsi püspökök több levele is szerepel benne. 219-220. amelyben Bellye történetét igyekezett megírni. 32 Visitationes Canonicae / Kanonske visitacije. 34 „A bizalom pecséte alatt” Két püspöki vizitáció (1817 és 1885) és legújabb kori levéltári dokumentumok. Brüsztle.

Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www. amelyek sok esetben olyan plébániai levéltárakban találhatóak. a Drávaszög egészének történetét felölelő modern összegzés elkészítésére.kívántunk utalni. hogy egyrészt itt az ideje egy. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk. amelyek feldolgozásával egyes települések modern községtörténetei megírhatóak lennének. másrészt viszont vannak még feltárásra váró – elsősorban – plébániai források. ahová egy korábban a Drávaszögben szolgáló plébános került. hogy felhívjuk a figyelmet az egyházlátogatási jegyzőkönyveken túl más egyházi források fontosságára is.novapdf.com) .