RmlAN tKGARDEd"l 1893-1970) lengyel filozefus, eszteta, a IVQvi, majd a krakkoi egye· ( rem tanara.

Ingarden Husseri rantrvanya volt, munkassaganak ki.ilonos jelenrosege az, hogy az irodalrni rrulver is az irodalmi folyarnator a fenomcnol6giai Ieiras fontos terepenek tartona. Az 1931-es DQ.sliterorlsche Kunstwcrk (Az irodalrni mualkotas) szigofU fenomenologiai elemzeset adjaa miialkotfu; bels6 szerkezerenek, Az altala bevezeten retegehnelet a formalista irodalomtudornany alapgondolata rnaradt. Alabbi rannlmanya (Dwuwyrniarowa budowa dziela sztnki Iiterackiej, In Problemy teorii lireratury, Szerk. H. Markiewicz, Wroclaw-Warszawa-Krakow, 1967, 7-20.) !947-ben irodott. Forrtis: Strukuira. jeleuds, enek: A. c-seh es 1I lengye! strukturalinnus az irodalomtudomtinyban. Szerkesztette Bojnir Endre, Budapest. 1988, Akaderniai Kiad6. 283-291.

SZERKEZETE
Idezzuk Mickiewicz verset:

AZ IRODALNII MUALKOT AS KETDIMENZIOS

AZ AKKERMANI PUSZTA HCljozok egy vegtelen: szdra: tenger uU6.1I, Zoldbe sullyedt kocsim mine k6bor ladik ringat, Csupa susogd hulldm, csupa virdgillat, Oldalt. mint kordllstiget, elmarad a burjdn. Leszaii az ejje!. sehol sines 118toeny vagy kurgdn, Keresem az egbolton, hal vall hojds-csillag. Felhff csillan messzirol, vag)' taldn mar virrad? Akkermdni mecs vi/log vag) dnyeszteri hulldm? Mega.lljullk! Mil)' csend! Haltom, mint humak; a darvak
(.lWptUket :s6l}oomszeme sell! tudnd kovetni),

Es hallam, hogy egy filsza! lepke-sliiyt6Ilan/((/,cl.
Hogyegy lagy kigyores! a gyomot megbillenti. flyen a csend. Fidem les, kivdncsian hallgat. Litvan. hazdtn '>7.61([ tan? Menjunk, Item hiv senki. [Rado Gyorgy fordftasa

J

Legyen tehat ez a vern az imd'almi muaJ'ko.tas, amelyen bemutarom a mil szerkezetenek bizonyos alapveto vonasait, Termeszetesen ennek a versnek nemcsak olyan egyedi vonasai van!!_ak, amilyenekkel egyetlen mas .maben "seffi talalkozunk:, hanem egy;I:tt3:r~yoTti:pusu alkotas is (rnegpedigtobh szemponthol azt), Ezert, amikor azi.roda.lml muvek'legaffiilanosabb Sfi:i::!1crijifaj:ir keresve elemezzlik e verset, valamikeppen szem e!6tt kell tartanunk rajta kivul mas k6lt6i nufveket is, lehetdleg minel tobbfelet, nehogy azairalanos srrukniraba veletlenul azt is belevegyiik, ami csak a peldanak felhozott rnure vagy a hozza hasonl6 mtlvekre jellernzo, peldaul azt, hogy verses formaban Irodtak. Amikor ilyen jellegtl alkotas vizsgalataba fogunk, s nem el benntink semmilyen el6re megalkotort velemeny. akkor mindenekelott a mil ketdirnenzios felepftese lep meg, Egyfel61: az ide-

ilZ tRODAUtl,I\UALKOrAs KtrDfM&XIIOS SIERKEZETE
1'--

433

~~ ..
C

.1;::·e~)

2

T-e-

j:~1g.o ..
~::02tt

zetL verser, akarcsak mas irodalrni ffiliaikotast olvasva, a kezdenol a vegsc fazisig haladunk, egyik szotol a l~aslk.ig egyik versszaktel a masikig, egyre ujabb reszletekig, s vegiil is ezekhez a szavakhoz jutu nk el: .Jvlenjiink, nem hfv senti."l\1as.feI6l: avers rnmdegyik ilyen reszleteben szarn-

'~~r~ya

'.

'3~,k.

talan alkot6elemre bukkanunk, amelyek kiilonboz6 termeszetuk ellenere szorosan osszefuggenek, Tehzit az egyik dimenzioban a mu fazi ainak, reszeines, egymastltllJli,sagava!l varrctor~ a masik dimenzicban viszonr sok k.monbozo elern - vag)' ahogy en nevezem 6ket: reteg - egytttres, egyideju szereplesevel. Ugyanakkor m~et d:imenzi6 sziikser..szeriieR'-&;?;oiE()s~.efi:igg egyrnassal; ez a mtThen szereplfi elemek ter:meszeteb61 ad6d:ik. A mG alapveed, viszonylagomm-oeleme 11 rnondat. Ez, termeszetehdl kifolyotag .. szamos egyrruis utan kovetkezo szot rartalmaz, amelyek a mondatnak ugyan nem onaIJ6 alkotoelernei (tobb szempontb61 sem azok), de megis .::. megkulonboztethetdk. Ugyanakkor a nangzassal es jelentessel biro es valamire vonatkozo szavak az elemek sokreniseger.hozzak uz ircdalrni rnualkorasba. ?_~'l!<etdjmenzi6tielL~.int
a szerkezet belsd tartalma kUlonb5zteti meg anat6miai szempontb61 az irodaJ.mi..muve! ..D)jg®Jl--· mas mlfalkol<lstol, nota bene azzal, hogy az irodalmi mdalkotas tobbrenfsege specialis, azaz kulonbozik peldaul a fesnneny tbbbretegllseget61. A mil egyes f5zisail:Jan fellep6 elernek, ami altalanos tl_pllSukat illeu, a mil minden fazisaban ugyanolyanok, es mindig ugyaaabban az osszeallitasban jelentkeznek. tulajdonsagaik szerint viszonr ugyanakkor kulonboznek is egymastol. A[~.~.~-?uos tiplisuk S~6v~kez6 elemek talalhatok a mualkotusban:. a.) egy bizonyos FlyelV;;::hangzasbeli kepz6dmeny, kii. Oiilrs'eii-a-si6-" hatlgzas, b) a !Ow Jelentese..1..agy valamilyen mi~-asa6b nyelvi egy~~;K]IOiiiOsel1 a m~t:J_g.gt.~~:__ telrne, c) az, amirol_s.z6 van. I.e-hat a rmiben vagy annak egy reszleteben ug[~?:.9lt tan!:Y. vegtil ~ dje-g_1fajta szeIl11.cle.l.es"se~. amel:yhen az abnlzolt targv~~~_m6don' ineg.i~Jenik. A rna egyik fazisarol a masikra atterve eszrevesszuk, hogy a kiHQ~b5-z6 fazisokban fener6 egynernfl elemek ruagasabb rendti egfsze;Klq' ~lIn(]k ossze. Ezek nernegyszer leJjesen iij'kepz6d~ menyek vagy jelensegek Ietrejottet eredmenyezik, de ezek megmaradnak az Oket fe[epft6 elemek altalanos termeszete alta! kijelolt tfpus keretein beltil, Peldaul a meghalarozoH sOITendben egyl!"!.~etk.e.;r,6 5Z:;P'i!Yha~a nemegysz~r - akarcsak az idezen peldakban VefSSOInak nevezett hangz5segessz:e kapcsol&lik ~A verssorok viszont rendszerint versszakokka amelyekbol egy meg rnagasabb [Qndff~ge;'ztpill (peldank eseteben ez a szonettforma), Ezeket a verssorokat mint hangzasbeli kepz5dmenyeket szembe kell allftani bizonyos jelensegekkel, amelyek a verssorokban muratkozhamak, es szinten nyelvi-hangzfisbeli jellegfi- . ek. Ide tartozik peld5uJ a rilmUS1"arimeles,..a vess dallama.stb, De azonnal tisztaban vagyunk vele, hogy nem mindegyikuk fordul cl6 minden irodalmi mUhen. Nem ta.l<lljuk meg Oket a prozaban irt nulvekben, bar a prozanak is vannak ritmikai sajatossagai, ami nernegyszer megkulonbozteto

.,~ ..

a

aniiakossze.

jegye is az adott prozanak. Mindenesetre a szavak hangzasa es a nyelvi-hangzasbeli jelensegek bizonyos zart egeszet alkotnak, eppen alapvet6 rokonsaguk, valarnint amiatt hagy ezek a jelensegek a szohangzas sajatossagabol es sorrendjebol erednek. Ez az: egesz annyira zart, hogy amennyiben nern tudjuk tokeieresen a nyelvet, amelyen a mu frodott, akkor hallgatasa kozben csak nagy nehezseggel veherjuk ki az uj es uj hangzashullamokbol az egyes .szavakat" (jobban mondva a szuvak hangzasat). Ez jelentos mertekben megnehezfri a mu megerreset, ha ugyan ki
nem zarja. Amennyiben egy51talan nern isrnerjuk a nyelvet, akkor a hangzashnllemokbol egyaltalun nem tudjuk elkti!oniteni HZ egyes szavakat.Az lij,ablb es ujabb nyelvi hangzasok ugyanazon huU:ima - epp e hangzasok tulajdonsagainak koherencisjn es eliito jellege miatr - kiernelkedik a lUll hritterebdl. es elesen elval .ik minden egyeb elemet61,. mint egy, a mtlvon vegigvonnlo egesz, Ez61 nevezern ezt kepletesen a !TIllnyelvi-hangzasbeli reregenek. Amennyiben a mUvet lefordftjuk egy masik nyelvre, ez, a r€leg tefjesen megvaltozik, s vele egytitt" vairoz.ikiTieg1Y§hfuty

en

"";--:~.-

t~:isJ~h~mi~---. . . Akarcsak a szavak puszta hangzasa, epptigy a sZ.ID!ak..jel~ese is szin_~1akkii v~ da10kka (jobban mondva mondati ertelemrne) kupcso16dik ossze. Peldaul .Zoldbe stillyedt kocsim". Ugyanakkor a .mondatok sem allnak lazan egyrnas mellen, hanem tobb€ vap kevesbe szorosan magasabb rendu egysegbe fon6dnak C,megnyilatkozas", "tOrtenet" stb.). Es ebben az ------

__

434

ROW,!' lNGARDEK

esetben semcsu an eg '1<: magasabb fendff kepzodmenyekjelennek meg, hanem_y_ellik-k.ap~l~-€.k-ts;-.ll1int pe daul g!:lJli~amiEu~az egyes mondatok konnyedsege, attekinthet6sege vagy ezzel elleutetben: nehezkessege, kuszasaga, a mondatok hierarcnikus fuggosege SLb. Az egyes mondatok viszonylag 5n.al16ak, de ertelmuk - arnennyiben a mondatok. v~ll6ban kapcsolatban allnak -:- ismet zart e2:VSeClletalkot ill mll egeszen belUl, ez a ny~y_j~~
reterre.

targyakkal" ~. Ezek is. nagy szarnuk es sokfeleseguk ellevagy keve~o4~art egvse,2"be tomoriilnek, kersegtelernil annak kovetkezreben, hogy az egym5.ssal kapcsolatban allo mondatOKliiezlKlel oket. Ezt az egyseget nevezzuk a mG targy:i fetegenek vag)' u,.!!!.®en ilmizQit vilagnak. A mtThen elofordu16 szavak es mondatok nern esupan embereket, t.argyakatldeznek fel, hanem inegjelolik a kozlioik leva kapcseiaroknt, "'i szonylatokat, folyamatokar. s6t allaRotukat is stb.; rnindez pedig nem kiil5niil el elesen egymastol, hanern rendszerint egy egyseges egesz alkotcelemeir kepezi,
nere, egyrnashoz tartoz.naR,

Ugyani.£l van ~oen"abnlzolt

e~ [oooe

Hajdrok. egy vegtelen, sziiras; tenger zitjan, Zoldbe sullyedt kocsim mint kobor lodik ringat, Csupa .m:sogo (lulMm. cSHfJn virdgillat, Oldalt. mint kordtlsriget. elmarad a burjdn .. [Rado Gyorgv fordfuisa] Ez a ersszak Hem csupan a sztyeppei idezi fel. rajta a Iadikkern halad6 kocsit, susog6 retek viraghullarnait, a buja novenyszigeteket stb .. hanem azt is. aki kocsival a sztyeppen urazik, akive! a kocsi ,.belesUliyed a zoldbe", s a ret hullamain maga mogort hagyja a novenyszigereket stb. Mindez egyutt egyetlen egyseget - ahogy pcntatlanul nevezni szoktak: "kepet" - alkot. Ezt a ~ePJz6t itt sokfelekeppen lehet es kelt ertelmezni .."}.m,w n a 'wit t::irgyak rigy kapcsol6d1ll ' eevll1ashoz, rigy her. ezkednek el egymas melle·H, hog)! szinte egyetlerr iHanr- 's, e 51el~ De az c so versszax an me",natarozonegesz meg nem iuerft ki mindent, amir6l a milben szd van. hanem - a rmf egyrnast koveto fazisaiban ~ vagy valtakozik. vagy iijabb es ujabb reszletekkel kiegeszuodik, vagy ugyanannak az abnizo· , o~·~ . 2:V masikre.sZletebe nyiilik at, A versben az elbeszelo szemelyes uees"-I6.tasanak koszonhetoen egyre ujabb targyak je ennek meg: az egbolt a sztyepp rolott, a teJkel6 hold, a csillog6 Dnyeszter stb, Az elsa versszak "tajki~jeolv '. vel' zak kis ' " elterota·ke. ebe, ~hfu1eri.il szo]gal ahlioz, amirot a mub~ AZuta11 ebbdl a hatterb6l meg ujabb reszletek is felbukkannak (a csend.ia szan6 darvak stb.r, s mindez egyre inkabb visszaszorul, e.s az ember kerlil eldierbe .. aki ebben a vilagban el. Azutan hirtelen meg is szolal ez az ember. mintha kirobbanna belole a vibralo erzelem, ami tulajdonkepp nines is megnevezve, csak utalasokban fejezddik ki. tehat hatarozottan a "Menjiink, nern hfv senki' szavakban kifejezoddabrazclt vilag egyik elerne.Tly m6don az abrazol: vilagban zajhi esernenyek kozort rortenik egy Ienyeges eserneny, gerince es finaleja mindennek; de ugyanakkor nem tunik el maga a kornyezet sern, hanem ellenkezoleg. ennek az esernenynek az alapja es harmonikus kiegeszftese. _f.z abrazolt vilag a vizsgalt rmiben nem csu12anletez~. hanem a targyak es emberek szemleleressegeinek Iell1lsaval az oh=6 e16tt <:zemJeletesen me£" is ielenik. Ez a "kep" masik jelentese. amirol nemegyszer SZD esik lIZ irodalmi elemzesekben, de Kfialaban nern tesznek kulonbseget az elobb targyalt es a masodik ertelem kozott. s rendszerint nem is tudarosfrjak pontosan,

.t,

~
.?.

'.
}:'t

'.
-,

f..

*~:
~
.., .~.

'" ..

/ o> - az /j:"
it ~~ ". ~ :,. ..;..:f.
. \J 9

aden esetben mi r,ol van szo.

A dolgoknak (peldaul epiiletnek, hegynek, embernek) a , kinezettik' (wyglad) az elsodleges . vagyis szffkebb ertelemben az a konkr€1 vizualisjelenseg~d 1. dolo-at szemle· .~~e, s lelv 'elensegen keresztul of maga.tes t111ajdorisagait megismerji.ik..lPeldaul: ravelr61 szerutelve egy moz .onyt, megismerjuk a "kine.zetet", ami ekkor meg nern egyeb, mint alig kivehetd sotet pont a latdterben, Arnikor a mozdony kozeledik felenk, a pont egyre no, egyre inkabb kivalik a hatterb61, egyre inkabb differencialcdik a kontrirjain beHH- egyre risztabban

: ..

~

latjuk a mozdony ulkatreszeit, a kazant, a kerekeit, a dugarryuja; srb, Pedig a mozdony nem valtoztatott a nagysagan! Mindig ugyanakkma maradt. Nem valtozott sern szerkezete, sem tulajdonsagai, csupan kozeledik felenlt. Ugyanakkor a .Jcinezeie' minosegileg valtozik, egyre kiveherobbe valik stb. Amikor magara a rnozdonyra figyeltink, a mow on}' jellemzf tulajdonsagaira vagyunk beallitva. s nem tudatosfrjuk magunkban a kinezetet, helyesebben kinezeieinek es e kinezetek tartalmanak egesz sorat, bar kizarolag e kinezetek eszlelese reven vessziik eszre azt, ami bennilk megjelenik. A "kinezetek" ezerr nem eszleleseink targyar, hanem konkret. szernleletes tartatmat kepezik, amelyet eppugy meghataroznak a szernlelr uirgy sajritossagai.cniru a kcrulrrrenyek, amelyek kozona szemleles (orlenik. s veE:ezettil a szemlt16 alany pszichofizikai adousazai.; 1 Am ~zek a kinezetek nemcsak optikaiak.lehe1.fiek..h;lnem haWissaL mpintlissal erzekelhetl':ik is. A sensu stricto eszielheto szemleletessegeken kiviil siKrnitisba kell veuniink a kepzeletbeli szernleleressegeket is, amelyeket akkor erzekelunk, ha az adott targyat rnagunk ele kepzeljiik. tehat ebben a ket iranyban kell szelesftenunk a szemleletesseg elsddleges, szifk ertelmezese[~_ irodalrni mu.ben a szovez eavedul azoknak a targyaknak a sematikus kinezetet hatarozza mea, amelyekIol a mtThen ~ --~ ---~.-~ - ---------::::: Az irodalmi rmlalkotaa mar targyal; reregeivel ellentetben a szemleletessegek altalaban nern kapcsolodnak egymrishoz, nem alkcmak olyan folyamatos egeszet, amely a mtf etejel61 a vegeig, valarnennyi fuzisan megszakttas nelkiH keresznilvcnulna. A. szemieletessegek illkaob csak jd6rol idore felbukkannak. szinte csak felvillannak es elenyeszllek, amint az 01"I1S6titler a ma egy rnasik fazisara. A szemleletessegek rnagaban a rmlben ugyszoivan csak "keszenletben" talalhatok, egyfajta potencialitas allapotaban. Tartozhatnak kdlonbozd erzekekhez, de lehetnek erzekeken niliak is, bar nern kevesbe "szemmel J5Jhat6' jelensegei rnindannak, ami pszichikai. Mickiewicz idezert versenek olvasasa kozben felmeriil el6ttiink a tengervegrelensegti, zold f(fhullamokkal bodrozott, ztyepp, azutan reaveriilnek a viragok vilagosabb foltjai, majd nz egesz kep periferiajrin vegigluizodo nagyobb. voroslo foltok, Ugyancsak vizualis a napnyugta utan c1sotetillo eg, a felkelo hold, az alig-alig pislakolo esillagok s vegu! a ravoli Dnyeszter csillogo kepe A 3~nett masodik Fdeben a vizu@is szelTIr~lessegek helyet al.\'eszik a llangbeli szemlelele_ss.~ A dobbenetes csend hanzi szemleletesseget ;fz 0 vase) ezv sor alia hal ate neszb6I.q?eke .'.:. . 'ak SZ3JEI)),suRegisab - . a. illanzok libe~~WY A taffi~t6 szemler~=segbal a hallhato szemleletessegbe vale atmenetnek a napnYligta a la.rgyi magyarazata. de rrnlvesz.ileg csupan utmenet: hatters annak a hirtelen kirobban6 erzelernnek, amely eppen azaltal, hog)' csak a beszeld szemely szobeli magatartasaban nyilvanul meg, az 61 elemo indular mindsegeben jelenik meg Iathatoan az olvaso elott. Az erzeki szemleletessegek erzekeken tLili szernleletessegekbe vahanak at, az eros indulat konkret szemieletessegebe. A rmi egeszenek felvazol I egvszeruen egvUt sze.epe\nek, hanen eg 'massal 3Z0rosan ossze js fonodnak: egvre " _elvenek ketretegusegwen (hangzasn!(eg.je entesreteg)_ rnasreszt az abrazolt vilag ketretegffsegeben (targyak retege, szem e eessegek retege). Ebben ElZ osszefonodasban az olvasd "szeme eldtt" ugyanakkor sorra kibontakoznak, futoiag es visszhangot keltve, egeszen a kulrninalt mondatig: "Menjiink., nem hfv senki." Az altaluk kifejezett errelem rnincsege mindent felolel, ami eddig az osszes reeegben exponaiodou, s egyenletes jelleget biztosit armf egeszenek, amely- olvasas ulan -Tassan a multba vesz, azuj tenyezdkkel nem haboritott szemlelodes csendjebe. Ily modon - amint az idezett peldnkb61 kivllaglik - ~m~ to.Jillrtteg{f~e~e az ee:yes fazisok sorrend' e szorosan osszefi.igO'errvmassal. es lenyegenel fogva elvalaszthatatlan. TerrneszeteSen mas mtivek en mas elernek szerepelnek majd - 11 mff egyes fazrsaiban epprigy, mint egyes retegeiben. S maskeppen is kapcsolodnak egymashoz, egeszen elter6lesz a mil egyes elerneinek vagy fazisainak szerepe a mu egeszen beliil. De barmilyen irodalmi atkotassal allunk is szem~miH4eHbiU ilye.!l t6bbrete!!lls€f';~~s..~~~?.~Jl.Js._Min ez a mu Ienyegehez tartozik, de nero merfti ki azt. Ugyanis ~Q..alapy.eto str.ukt_gnijanak hatteren , ': rovabbi jellemz6 vonasait.Bzt majd kesObb taglalom. Ezunal biz6nyos

sth.

es

---........___.--

.

436

ROMI\N ING,\ROEN

ketsegeket szeretnek meg elosziami, azokat a ketsegeket, rnelyek az irodalmi alkotas tobbretegusegevel kapcsolatban feltehetoleg felmerii1nek az olvasoban (az, hogy tobb fazisb61 all, ugy hiszern, nem vonhuto ketsegbel). Felteheti valaki a kerdest: vajon mindegyik irodalmi rmfalkotas pontosan negy retegbol all-e? Nern fordulhat el6., hogy ennel tobb vagy kevesebb n!!tegb6J aln Es mi a helyzetaz ugynevezett bolcseleti vagy gondolati lfraval? Itt is abrazolt targyakkal van dolgunk? Vegytik peldanak Rilke Buch. der Bilder cfmu kotetebdl a Schlusstiick cfmfi koltemenyr: Der Tod ist gross, wir sind die Seinen lachenden Munds.
Wenn wir lms mitten. im Leben meinen

wagter in weinen mitten ill uus. Nagy a Iwldl. a hatalnuiban vagyunk mosolyg6 ajakka'. Amikor oz.t hissziik; a- elet teljeben vagyunk, akkor mereszkedik zokogni benstinkben. Vagy ugya.nebb{jl] a kotetb61 az lrticiale dmu verset:
Gib deine Schonheit immer bin

ohne rechnen und reden.
Du scbweiest. Sie sagt fiir dich: lch bin. Uud MInim iii

tausendfachen Simn.
kommt Endlich iiber jede«. Add ada a szepsegedet szdmittis es szavak Hallgatsz: 6 helyetted mondja: vagyok: Es ezernyi alakbaa jiin. e! nelkiil.

s w!giil mindenkit megtakil.
Ez a kA~'ers nem ege.szen 6mill6 mCi, mivel egy lfraciklus darabj.ai. Ennek koverkezteben az ertelmuk bizonyos mertekig (tekintve, h;:Jgyaciklus egyeb darabjai rnellett szerepelnek) transzcendalja oketo irnplicire vonatkoznak a robbi nnfben 5braz.olt ten}!fe. Tehat ami benni.ik szerepel, meg nem merit k:i rnindent ami a benn szerepl6 mondatok ertelmet illeti. Talan ez az aka, hogy az idezett muvek keretein be!tiI nehez dolognak latszik felfedezniaz abraz.oLt....viitig targyait. Ennek ellen ere, ha barmelyiket is kerek egeszkent vizsgaljuk, fellelhetjtik bennlik az abrazolt targyakat. Ehhez azonban nem szabad szern eTa! tevesztenilnk ket dclgot: egyreszt azt, hogy az "ae._r.lzoItta ., an nem kizarolag erz.ekelheto t' at keli erteniink, s nem is okvetle "j valarni e~edit~lro u e ~ esl gv a nyeivi 'e zo men ek segftseg&;.e1 kifejezesre jut benne, Nem szabad figyelmen kfv:UJ hagynunk rnasreszt azt, hogy az ideZeit muve"J{"·]fr.arillkornroK;111egpedig kulonieges upusuak, S ezeknel els6sorban a rmf felepfteset kell megrgagyarazni. Itt en most nem tehetem meg.Azt hiszem, ezuttal eJeg rnegjegyeznem, hogy peJdau\2 Schlusstiick cfrml kolternenyben, ha nem is neven nevezve, de in concreto kifejezddik a Iirai alan}' egyfajta ponrosan korvonalazott lelkiallapota, megpedig a tragikus emberi sors felismeresebol fakado, belso egyensullyal es nyugalommal tefi mel)' banat, A lirai alanynak ez az emoeionalis allapota - egyiiU mindazzal, arnire a benne vegbemeno felismeres vonatkozik, es ami ennek az aHapotnak az alapja - aJkotja a vizsgalt mUben az .abrazolt ffirgyaf'''>Ez az
IT .

AI lROD.~L'd! ~H.l~U(OTAS KETDlMENZlOS

SZERKEZETE

437

alar - roviden osszegezve - azelet es a halal szoros kapcsolata, Ez a kapcsolat nem egyedi es f6kepp nem egyediihi1l6 eset, hanem olyanvaiami, ami szamtalan egyedi esetbenaltalaban e16forduL@S eppen azert, mert a halal amyeica ohatatlanul ott lappang az elet valarnennyi, meg legmagasztosabb jelensegeben is, nemcsak a lirai alany szomOt"usuga s,ziHelik meg, hanern ez a szomonisag ugyanakkor kilep (tmnszcendil6dik) az egyedi esetekesetlegessegebfil: 11 mil filtalanos jeUe.gff¥evalik es rnindenkire hatiissaI lesz, ak:i kepe" belekepzelni magat a lfrai alany belyzetebV Hasonlokeppvan ez a rnasik Idezen muvel is amelyben elsa piltantasra megaehezebbmegtalalni az ,.alanizolt targyat", tekinrve, hogy a vers felhiTvasoarkihez. De ugyanakkor ennek a fslhfvasnak is van tfi.rgya, mert valarnire fe1sz6Iit ("Add oda a szepsegedet"), masreszt ha expressis verbis nines 15 megfogalmazva, azert megvan az indoklasa - meg is fejtbeto -, s mint ilyen, a mil "tartalmahoz" tartozik. AI. ondicseret neikul es onzetlenul ajandekozott szepseg ereje mutat ra. Itt tehat is met egy allalanos tulajd'onsag szerepel - vagy inkabb egy 1iltalanos osszefi:igge.s-:. kapcsolat az onzetlemtl ajam.cteko2ott szepseg es minden emberre valo kiterjesztese kazott. A kapcsolat rnogott szamtalan egyedi eset rejtozik, amelyekben megvalosnl. A szoban forgo felhfvas ugyanakkor bizonyos individnalis tett is, a lfuri alaay magatanasa, es egy bizonyos Ielkiallapotbc! fakaiil.(ezen az individmilis tetten keresztul fejiez6idikki). Egyszeruseggel teli bizalom, a szepsegbe, a josa.gba esaz eletbe vetett hIt van benne. Mindez egyun azt a reteget alkotja, mnelyet a vizsgalt rnu abrazol, Amjnt laljl1k, ez a reteg nem hianyzik olyanrmfvekbdl sem. amelyek - mint sokan fogajmaznak - n agy on is a],talianos "gondolatokaf' fejeznek ki, bar ezek a r{rrgyak termeszetesen nagyon ki1lonbOz.nek azoktot, arnelyek egyedi esetekkel vagy emberekkel kapcsolatosak. Ezt a kulonbsegetalaposan megvizsgalniaz irodalmi rmlfajelmelet hivatott: am ezek a killonbsegek a mil altalanos t6hbretegu struknirajaboles az altala megengedett nyelvi kepzodmenyek es funkciok elter6 jellegebol fakadnak, Akadhat azonban nehany olvaso, aki arrol ugyan hagyta magat meggyczni, hogy az iigynevezett reflexfv Irraban fe1lelneto az abrazolt targy, devaltozadanul ketsegbe vonja, hogy ezekben a mftvekben talalhate-e barmife·je szemlcHetesseg - epp ezeknek a muveknek a "gondolati" jellegere is a. targyi retegiikben fellepo kapcsolatok ilraHinossagara valo tekinterzel. Ez lenyegbevago kerdes, egyesek ugyanis az abrazolt vilag erzekletessegeben Iatjak a megktilonbozretd mozzanatot a mtlves.zi inismuvek es az egyeb (peldaul tudomanycs) irasmuvek kozon, masok viszont ragadjak. hogy az erzekletessegnek barmifele szerepe is volna a k5116j muvek nufveszisegeben, es vatami rnasban keresik a jellemzd mozzanatot, Igaz: az idezett versekben j6valkisebb je[.entoseg(f a kepek szerepe, mint sok mas mdben, kLlJonoskepp az ugynevezett leiIa k6lteszetben. Ha peldaul ezeket 11verseket eg~?be\ietjiii,k Mickiewicz Pan Taaellsz:fnak egyik-tmi.<cikeszJetevel, akkor valoban Ligy remlik- kUlon5sen az elsa r pillanatban -, hogy Rilke versei nelktil6znek minden erzekletessege1.
El7([n(Jdot! az uias az ablakban. allva, csak ugy itta a virdgilla1o.t magdba;

S

majd ahogy a viollikj~le ford'ult area,. sfiirker; szeme a keretet at- meg atkutmta, tekintete ujra rdtevedt a csopp nyamra: vajon he? - magaban vdaig ez: latoita: Talalomra jOlnezefl,. S lam. a keritesen. egy lanyka dlls; villogott rutuija feheren, hanem karcst; termetet csak mellig takarta; hatlYl~nyakdt s vdilaa jUdetlel'liil hagyw .. Litwin nlf csak reggel jdr il)' lengf4 ruhdban. fe rfi sose lcItja igy. 6 is,. b{ir magw{m. [anti neIki.il ..... keZel' a meUef;e teue. oli, hogy mit Item lep a ruha, szemermesen [ed]«.

438

RO~l.'H~lNGAROH,

Nem bontotta s'Z.ethajat: tincsekbe sodorva rejtette dtis flirljeif SDk[eher tokocska. sfejen e: a furcsa dis: a napfenyben epoen of. 'an volt, mint gloria szentfejen a kepen. Harral alit. az area nem ldtszon; s mintha messze nezye steme a mezdn valakit keresne .. Tapsolt sfeM nevetett, amikor megldtta. I1wJd leroppent a gyopre, mintfeher madiirka: kerten e.. sovenyen dtszokkent. 101 aferde palM ,I, ameiy a Fobafatanak volt vetve. S holdsagdrkent besuhant a; abtakon; ll"yhogy di:ibbellteb61 az utas meg for sem ocstidott: dudolt, kapta ruhdjd«, tiikre ele perdiilt. s meglatta benn m: ijjaL A vcre is elhiilt. leejtette a ruhat, riadt-halavauy volt.
[Ronay Gyorgy fordftasa] A Pall Tadeus; idezett reszleteben peldaul a kolto bemutat egy jelenetet, amelyet Tadensz ("az utazo"] szemI€I. Ezaltal tamad az az erzesunk (habar ez csak egyike Mickiewicz muveszi Iogasainak, arnelyek segftsegevel olyan plasztikusan abrazolja a koltoi valosagor), hogy a jelenet soran kepzelerunkben tisztan ltitjuk a !catalon Zosiat; azutanlarjuk, ahogy elnez a mez6k fele, tapsol egyet, majd leszokken a k6falr61. es a kerren arfutva az ablaknak tamasztcn pallo segftsegevel beugrik a szobabarahcgy alakjar61 elnfnnek. kihunynak a fenyek, es ahogyan egy masfajta - szobai - vilagiuisban odafut a nikorhoz.Ieereszti a az area sapadt a felelemt6l es meglepettsegt61. Ez mind - egyik fazis a masik utan - optikai szenrleletessegekben jelenik meg, elenk szfnekkel, rnegvilagftassal, rnozgassal. Ernellert, ami a kolteszetben altalaban ritkan fordul elo, az egyes ..kepek" folyamatosan egyrruisba olvadnak. annyira, hogy az olvaso, aid megfeleloen percipialja ezt a reszleter, iigy erzi: nerncsak kozvetlen kozeleben van a szemelyeknek es a iargyaknak. hanem reszese is az eserneny egesz folyamatanak. 1 Iindez nemcsakhogy ilyen mertekben nem talalharo meg Rilke Schlusstiick cimu kolremenyeben, hanem abban egyaltalan nehez volna ilyen rfpusri szernleletessegeket fellelni. Ugyanakkor tagadhatatlan. hogy ez a vers is rendelkezik bizonyos erzekletesseggel. Ebben az esetben egyfajtaerzelmi allapot az, ami a versben kifejez6dik. Ez bat k07.:vetleniil az olvasora, aki ezt az allapotot erzekeli, es akit ez megindlt. Ugyanakkor az olvaso (az erzeki es kulonosen az optikai szernleleressegeker illetoen) vajmi keveset "kIt" in. Lehel, bogy egy pillanatra felvillan elone eg)' mosolygo szaj, amely atvalt a SIlaS fintoraba, de ez minden. Szo sines semmjfeie teljes keprcl, amelyben emberek es targyak volnanak liithat6k, nines atrnenet az egYlk Repot'H a IIrasYk0il, SiD sind(:rert1m.if@I~len. szinte opt] '<l! reszve e 1'0 a p 'asz·. atutrVlIag meghatarozott esem~~~Q.en. e a ente lsme elett erze - etessege .'.' =: '." .eg, ' ,t6~Es persze az sern veletlen, hog)' egyaltalan megtalalhatok, s az sern, hogy ami az erzeki-kepzeleri kepeket illeti, azok futclagosak, elenyeszdek, vibralok, meghararozhatatlanok, s hogy ugyanakkor az erzelm ijelleg eros hatasri, "megragad6" ..Ez annak a kolteszetnek IT Ienyegehez tartozik, es a vizsg51l mil nyelvezerenek egy SOl' tulajdonsagato! ftigg. Szamunkra a vizsgalt versben egyediil ezeknek a mozzanatoknak a meglete s vele kapcsolatban avers hatarozott negyretegusege a fontos. Mert pillan.atn.yilag csupan ennek bizonyftasa volt a eel. Tenat ez anegyreteguseg az a bizonyos minimum, arninek a muben szerepeinie kell ahhoz, bogy irodalmi alkotas legyen. Megis elOfordul. hog}' egyes rrnivekben vagy azok egyik-masik reszleteben a retegek megszaporodtak. Ez mindig ott fordul do, ahol a rmfben abrazolt szemely szavait idezik. tehat peldaul a regenyekben, az ol vasott dramakban stb, Ezek a szavak - egy olyan szernely szavai. nki rnaga a targyi reteg egyik eleme - az abrazolt valosag elemei, es szinten 1) targyak koze soroland6k. De ugyanakkor, ahelyett hogy roluk volna szo, mas szavak vagy rnon-

. ~'t\

'::..c.'.:"

.oJ;;' .- ......

allo

runajat.es

';.'

datok segitsegevel (ami, nota bene, sz]nlugy lehetseges), idezik, mintegy megmutatjak a uirgyakat az olvasonak ..A szavak megmutatasanek a szerepet tOlti be az id.ez0jel! tehat szigonian veve csak az idez6jel tanozik a mualkotas ket nyelvi retegebe, mfg az, ami az idez6jeloen van, az az abnl.zolt objekturn. De az td&zel ekozza azt. hog}' az i,dezett szavak valamikeppen visszakeriilnek a mIT ket nyelvi retegebe. annal is ink<'lbb, mivel azokat is a szerzd alkotta, s rendszerint magukon viselik a szerzo nyelvi lelernenyessegenek jeleit is. Ebb61 kifoly61ag altalaban figyelmen klviil szokas hagyni, bogy ezek a nufbenabrazolr vi!ag elemei, Masreszt viszont az idezett szavak jellegzetes sokreufseget rnutatnak: van hangzasuk, jelentesuk es targyuk - amelyrfil a
szavakban szo van -. s nemegyszer bizonyos szemleleressegek is tarsulnak hozzajuk. Ily modon a m(i adon TeSZe negyretegiib61 bizonyos mertekig nyolcretegtive valtozik. De szerepelhet meg tobb ilyen reteg is. Arnikor peldaul az adott nnlben az eg)cjk szemely musokn-ak beszarnel valamilyen esemel1yr61. es idezi az emfl'tctfesemenyegytk resrtve,'ojerrek sZ'(tva'it, akkor de facto kit klilonb5zQ [okLi idezettel van dolgunk (ugyaais a szefZG-ail elbeszei6 szemg!y szavait ifclezi, az pedig-eg)f masik, szinterr a:z abrazotr~!iMghoz I.ar.,fozoszerrrel J sza vait), A mu retegeinek szama iu tizenketroig rerjed, habar e retegek tobhsege a mil erne fazisaban kis helyet foglal el. Ez eset-

ben (az ilyen tobbretegilseg eseteben) killonleges bonyodalmak es olyan kulonleges effektusok keletkeznek, amelyekrdl kiUon kell szolni. Egye16re itt csak azert mutatok 1'a erre, nehogy olyan

teves nezet keletkezzen, miszerint az irodalmi mtfalkonishan mindig pontosan negy retegnek kell Iennie. Amennyiben uegynel tobb reteg szerepel bene .. az termeszetesen nincsen ellentetben az en koncepci6mmalaz irodalmi rmlalkotas tobbretegusegevel >, hanern csupan egy sajatossag,

arnely egyik eshetosegkeru belole ered, Cservenits Jolin [ordlta$'(l

, .

.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful