1. A fogak fejlődése A fogkezdemények kialakulása  az első kialakuló képlet a fogléc o a szájüreg nyálkahártyájának C alakú kiemelkedésével jön létre o a 6.

héten alakul ki  a fogléc 10-10 helyen a mélybe terjed, ezek lesznek a fogbimbók A fogfejlődés sapka-stádiuma  a fogbimbó szájüregtől távolabbi vége behúzódik, sapkaszerű szerkezet alakul ki  a sapka két rétege a külső és belső zománchám  a bimbó belső terét a zománcpulpa tölti ki  a behúzódást a fogpapilla tölti ki o ez a crista neuralisból származó mesenchyma A fogfejlődés harang-stádiuma Dentin- és pulpaképződés  a fogpapilla mesenchymasejtjei a belső zománchám mellett odontoblastokká differenciálódnak o ezek dentint termelnek o a dentin termelése közben a sejtek a fogpapilla felé hátrálnak, de közben egy nyúlványuk a dentinben marad  ez az odontoblast- vagy dentinnyúlvány o az odontoblastok az egész élet folyamán termelik a praedentint, ami dentinné alakul  a fogpapilla többi sejtjéből alakul ki a fogpulpa Zománcképződés  a dentinképződéssel egyidőben folyik  a belső zománchám sejtjei ameloblastokká alakulnak o ezek a dentin felszínére zománcprizmákat halmoznak fel o eközben egyre távolodnak a dentintől, a zománcpulpa felé nyomódnak  itt atrophizálnak o egy átmeneti vékony hártya alakul ki o ez a fogcuticula, a fog áttörése után hamarosan leválik A foggyökér kialakulása  akkor kezdődik meg, amikor a zománchám a mélyen lévő mesenchymába penetrál o ez a hámgyökérhüvely  ennek hatására a fogpapilla sejtjei dentint termelnek o ez folytonos a korona dentinjével  a dentin folyamatosan szűkíti a fogpapillát, végül kialakulnak a gyökércsatornák  a dentinnel szomszédos mesenchyma speciális szerkezetű csontot képez o ez a cementállomány o az ezt termelő sejtek a cementoblastok A fogak fejlődési rendellenességei I. Számbeli rendellenességek  Hyperodontia- Fölös számú fog vagy fogak. o Oka:

több fogcsíra képződött a foglécből,  a szabályos számban keletkezett fogcsírák valamelyike hasadt  Dens supernumerarius: a számfeletti fog szabályos nagyságú és alakú  Dens supplementarius: a rendesnél minden tekintetben kisebb, csökevényes fog o Elhelyezkedhetnek: a fogívben, a fogíven belül vagy kívül Hypodontia- Hiányos fogazat o A fogképletben a megadott fogaknál kevesebb szerepel

Aplasia, agenesia dentis, oligodontia- Klinikailag észlelt foghiány Rendesnél kevesebb számú fog. o Agenesia oka: - a fogcsíra hiánya o Aplasia oka lehet:  fogelvesztés (trauma, fogszuvasodás, fogágybetegség),  a fog visszamaradása az állcsont mélyében  a tejfoggal együtt a maradó fog csíráját is eltávolították.  Anodontia dentium o Anodontia partialis- Nagyobb fogcsoportra vonatkozó foghiány o Anodontia totalisAz egész fogazat hiánya  Fogössszenövés (concretio dentinum): o Az összeköttetést a fogak gyökereit borító cementállomány létesíti. o Oka:  helyszűke, a fogak egymás közelébe került gyökerei között a csontszövet felszívódik és mindkét fog gyökérhártyája sérül, a sérülés reparációja folyamán újonnan közös cementállomány képződik és szilárd összekötetést hoz létre a fogak gyökerei között.  Kettőzött fogak o Ikerfog (dens geminatus, geminatio dentium):  a fogfejlődés korai szakában alakul ki  a koronai rész, különböző fokban hasad  minél korábban történik ez, annál kifejezettebb lesz a korona kettéosztottsága  a gyökér közös o Fogösszeolvadás (fusio, confusio dentium):  Két fejlődésben lévő fogcsíra összeolvadásából származik.  Az összeolvadás helye és mértéke változó, vonatkozhat a koronai részre, a gyökérre vagy az egész fogra.

II. Méretbeli, alaki rendellenességek

Makrodontia (megadontia, gigantismus dentis): A fog lényegesen nagyobb méretű az átlagosnál

o

o

Ez vonatkozhat:  csak a koronára (gigantismus coronae)– a gyökér átlagos nagyságú,  csak a gyökérre (gigantismus radicis) – a korona átlagos nagyságú Lehet:  csak egyes fogakon,  de lehet az egész fogazaton.

 

Mikrodontia (törpefog): A fog vagy fogak a normális variációnak számító kicsiny fognál is kisebb méretű(ek). o Lehet csak egyes fogakon, de lehet az egész fogazaton. o Leggyakoribb előfordulása:  felső kismetszők (megváltozik a fog alakja is)  bölcsességfogak

Alaki rendellenességek: o Számfeletti csücsök  Gyakran fordul elő,  normális variáns a Carabelli-féle csücsök:  a korona palatinális felszínének mesialis részén helyezkedik el, de nem éri el a rágófelszín szintjét.  Mindig szimmetrikusan fordul elő.  A 2. felső nagyőrlőn, leggyakrabban a 2. felső tej moralisokon. o Számfeletti gyökerek  gyakran fordulnak elő rendes alakú és nagyságú koronai rész mellett  gyakran számfeletti gyökere van a bölcsességfognak  alsó molarisokon fordul elő a járulékos harmadik gyökér III. Szerkezeti rendellenességek  Amelogenesis imperfecta: o Dominánsan öröklődik, o A maradó fogakon nem vagy csak vékony rétegben fejlődött ki a zománc, o Az egész fogazatra kiterjed, o A fogak kisebbek és ritkább elhelyezkedésűek, o A zománc elvékonyodott, prizmái töredezettek, o A zománc porlékony, fénytelen, gyorsan lekopik és megbarnul.

Dentinogenesis imperfecta (opaleszkáló dentin): o Autoszomális domináns gén örökíti. o Előfordulhat:  egészséges egyéneken, vagy  csontrendszerbeli betegség részjelensége (osteogenesis imperfecta) melyre jellemző a csontok porózussága (osteoporosis) és törékenysége (fractura), az érzékszervek betegsége (kék sclera, süketség). o Jellemzői:  Az elváltozás mind a tej mind a maradó fogazatra vonatkozik

bárányhimlő. az alsó nagyőrlők rágófelszíne hiányosan fejlett csipkézett. a pulpaüreget majdnem teljesen elzáró kóros dentin van A foggyökerek rövidek. 2 éves korig isszák ezt a vizet azokon jelentkezik). Az elváltozást a megfelelő tejfog periapicalis gyulladása okozza. vagy lekopik A fogak fájdalmat nem okoznak. Előtörési rendellenességek  Okai: o rachitis o veleszületett lues o mongolismus o myxoedema .        A felületes dentin sok esetben normális szerkezetű. A. barna.A fogakon a zománc vagy a dentin egyes részleteinek. sárgásbarna vagy kékesbarna. A zománc gyakran letöredezik. szabálytalan és barna színű . o A különböző ártalmak:  vagy a zomácképző szerv ameloblasztsejtjeinek működését megzavarják és így a zománc szerves váza hiányosan képződik. IV. csücskei szabálytalanok . A fog színe lehet: egyenletesen szürke. közöttük diastemák vannak. ingerekkel szemben úgy viselkednek mint a normális fogak Néha ínygyulladás kíséri Hypoplasia. a zománcköpeny hiányosan képződött. trauma – Turner fog: a fogkorona kisebb méretű. scarlatina.  vagy a dentin mineralizációjának zavara miatt interglobuláris űrök maradnak vissza a dentinben. dyphteria)  Connatalis syphilis – (Hutchinson ítra le 1856-ban) – Hutchinson fog – főleg a felső nagymetszőkön a fogkorona hordó alakra emlékeztet.szederfog  Endocrin zavar – hypocalcaemia  helyi fertőzés. a fogak keskenységük miatt nincsenek érintkezésben. himlő.)  heveny fertőző betegségek (kanyaró. fejletlenek A fogak alacsonyak. o Okai:  táplálkozási hiány (angolkór – D vit hiány. a koronák domborúak.  Ok: az ivóvíz fokozott fluoridtartalma (születéstől kb. úgy hogy bizonyos fokig ráterjed a maradó fog csírájára és megzavarja a zománcképző szerv működését. C vit hiány. alatta viszont szabálytalan tág csatornákat tartalmazó.  Fluor (vegyi hatás) – Foltos zománc (Fluorosis) -az elváltozás csak a maradó fogakon figyelhető meg. esetleg egészének hiányos kialakulása vagy elmeszesedése.

hogy csak a fogak hossztengelye dől.a fogsorok centralocclusiós helyzetében a felső és az alsó frontfogak között függőleges rés marad.a fog a koronai részével a szájtornác irányába dől o occlusio oralis .a felső állcsont hátrahelyeződése (retrakció) az orrgyökhöz képest.a frontfogak úgy dőlnek előre. pl. de a gyökércsúcsok a helyükön maradnak. alaki. és nem támaszkodnak meg a felsők palatinális felszínén.a fog a fogsortól távolabb fejlődik.a felsőmetszők az átlagos 1-2 mm-nél nagyobb mértékben takarják az alsókat o fedőharapás . előtörési és szerkezeti elváltozásai a szájban egyidőben vannak jelen.gyermekkori táplálkozási zavarok o néha semmiféle okra nem lehet visszavezetni.az állkapocs hátrahelyeződése (retrakció) a koponya többi részéhez képest o Mélyharapás .a mélyharapás változata.a fogak zsúfoltan.a fogak hibásan érintkeznek egymással. Örökölhető. szemgödör fenekén o occlusio traumatica . ennek következtében túlterhelődnek és idő előtt meglazulnak o inklináció . o protrusio dentium .egy vagy több felső fog az alsó fogakhoz képest oralisan helyezkedik el.a két szomszédos fog helyet cserél egymással o ektópia . helyzeti.a fogkorona túlér a rágósíkon o infraocclusio . o heterotópia .a fog a helyén marad. soron belüli helyzetben van o supraocclusio .a fog teljes egészében a fogsorív mellett (orálisan vagy vesztibulárisan) helyezkedik el. saját hossztengelye körül elfordul o transzpozíció . részben egymást takarva helyezkednek el.a fog nem éri el a rágósíkot o occlusio mesialis et distalis . o Nyíltharapás (apertognathia) . Lobodontia dentium (Összetett fogrendellenesség) A fogak számbeli. a gyökerek csúcsa a helyén marad o retrusio dentium . o keresztharapás .orrmelléküregben. Helyzeti rendellenességek  egyes fogak és fogcsoportok: o occlusio vestibularis . a felső frontfogak meredeken lefelé állnak. hossztengelyük párhuzamos az alsókéval.a fog tengelye kórosan megdőlt  fogsorok záródási hibái (dysgnathiák): o prognathia maxillaris .az állkapocs előreállása o retrognathia maxillaris . ritka o . o retrognathia mandibularis . o fogtorlódás .a maxilla frontalis irányban való túlnövekedése (protrakció) o prognathia mandibularis (progenia) . V. ezért záródáskor az alsó fogak a felsők mögött felcsúsznak.a fog.a frontfogak hátradőlnek. nagysági.a fog előre vagy hátra dől o torzio .

és összenő vele Hasadékok:  gyakori rendellenességek.vagy szaglóplacodok kialakulását  az 5. és a nyelv fölött összenőnek o ez adja a szekunder szájpadot o az orrsövény megnyúlik lefelé.2. héten a maxillaris nyúlványok növekszenek o a medialis és lateralis orrnyúlványokat a középvonal felé nyomják o a kétoldali medialis orrnyúlványok összenőnek o a medialis orrnyúlvány és a maxillaris nyúlvány is összenő  közöttük alakulnak ki az orrlyukak o ez a két nyúlvány alkotja a felső ajkat  a lateralis orrnyúlvány az orrszárnyat alkotja o a lateralis orrnyúlvány és a maxilla között alakul ki a sulcus nasolacrimalis és a saccus lacrimalis A szájpad  a két medialis orrnyúlvány összenövése adja az intermaxillaris szegmentumot o labialis komponense adja a philtrumot o felsőáll-komponense hordozza a négy metszőfogat o palatinalis komponense adja a primer triangularis lemezt vagy primer szájpadot  a maxillaris nyúlványból a nyelv mellé szájpadnyúlványok nőnek be o ezek később felemelkednek. héten az orrplacodok a mélybe türemkednek o kialakulnak az orr. arcdeformitással és beszédzavarral  foramen incisivum előtti.vagy szaglógödrök. héten történik o a maxillaris nyúlvány a szájnyílástól lateralisan helyezkedik el o a mandibularis nyúlvány a maxillaristól caudalisan o a homloknyúlvány az agyhólyagoktól ventralisan lévő mesenchymából fejlődik  az arc képleteit felülről határolja  két oldalán az előagy indukálja az orr. Arc és szájpad fejlődése (hasadékok) Az arc fejlődése Az arcnyúlványok és származékaik  az arcnyúlványok az első garatívből alakulnak ki o ez a 4. körülöttük pedig a lateralis és medialis orrnyúlványok  a 6-7. akár orrig húzódó ajakhasadék o súlyos esetben a maxilla is hasadt o ide tartozik:  oldalsó ajakhasadék  felső állcsonti hasadék  hasadék a primer és secunder szájpad közt . elülső szajpadhasadékok: o felső állcsonti nyúlvány és mediális orrnyulvány összenövésének részleges vagy teljes elmaradása o lehet alig észlelhetőtől.

o Az anatómiai korona ezzel szemben nem változik. a nyúlványok kiemelkedésének elmaradása. inkább nők. mindig a zománccal fedett részt jelöli.  fognyak (cervix dentis)  gyökér (radix dentis) . A fog részei. azt részét jelöli. tehát az ínytől koronálisabban elhelyezkedő részt. férfiakban gyakoribb. fogak jelölése.és szájpadhasadék is multifaktoriális ajakhasadék 1000 szülésből 1. gyakorisága az anya életkorával nő szájpadhasadék 2500-ból 1. anyai korral nem függ össze nőkben a szájpadnyúlványok 1 héttel később nőnek össze terhesség alatti antikonvulzív terápia (pl. összenövésük akadályozottsága. amely látható. hátulsó szájpad hasadékok o szájpad nyúlványok összenövésének elmaradása a szájpadnyúlványok kis mérete. difenilhydantoin) növeli a szájpadhasadék kialakulási valószínűségét 3. micrognathia miatti nyelvösszehúzódás miatt o csak hasadt uvulától akár secunder szájpad teljes hosszában húzódó hasadékig o ide tartozik:  (secunder) szájpadhasadék  hasadt uvula foramen incisivum előtti és mögötti hasadékok kombinációja (nyúlajak és farkastorok) ferde archasadék o felső állcsonti nyúlvány és oldalsó orrnyúlvány összenövésének elmaradása o ilyenkor a ductus nasolacrimalis általában nyitott a külvilágra median ajakhasadék o ritka o két mediális orrnyúlvány mediális síkban nem egyesül o általában az orr jobb és balfele közt mély hasadék o gyakran szellemileg retardáltak.         foramen incisivum mögötti. phenobarbitál. fog koronáinak felszíne Fogak anatómiája:  korona (corona dentis) o a klinikai korona a fognak. az agyfejlődés is rendellenes ajak.

balra 8-1|1-8)  FDI (Federation Dentaire Internationale (J-B (fent) 18-11|21-28. így a csoportok: metszőfogak (dentes incisivi). feldarabolása  egyéb szerep: hangképzés. mandibula pozícionálása  approximális irányból háromszög alakú korona  incisialisan keskeny rágóélben végződik  vestibularis irányból a felső metszők koronája lapát. lent 48-41|31-38) Kvadránsok és felszínek Kvadránsok  a jobb felső kvadráns az 1-es  a számozás iránya szemből nézve óramutató járása szerinti Felszínek  külső: vestibularis o 1-3: labialis o 4-8: buccalis  belső: oralis o 1-3: palatinalis o 4-8 lingualis  középvonal felé: mesialis  középvonaltól távolabb: distalis  rágófelszín (4-8): occlusalis Csücskök és barázdák  a 4-8 fogak rágófelszínén található képletek Fogak csoportosítása Az emberi fogazat heterodont. arc esztétikája. szemfogak (canini).Fogak jelölése:  Zsigmondy-féle kereszt (jobbról. nagyörlők (molares) (2-1-2-3) Metszőfogak:  Közvetlenül a szájüreg nyilásánál  táplálék leharapása. ajkak támasztása. 1 gyökerűek  kvadránsonként 2 db . alsóké trapéz alakú  ált. kisörlők (premolares).

Szemfogak:  fogív szögletében  szerep: táplálék megragadása. a tejfogak elkülönítése a maradó fogaktól. 4. őrlése  arc vertikális dimenziójának fenntartása  széles rágófelszín 3-5 csücsökkel  változatos számú gyökér  kvadránsonként 3 db maradandó fogazat o 1-2: metszők o 3: szemfog o 4-5: kisörlők o 6-8: nagyörlők Fogak azonosítása (főleg igazságügy) Jelek (Mühlreiter jelek) 1. Így. szájzug alátámasztása. approximális irányból nézve. mint a disztálisan. 5. letépése. Így a fog oro-vesztibuláris átmérője nem a fog közepére esik. 3 csücsökkel  1 ill. a gyökértengely distal felé dől 3. több csücsök. a fogak szöveti szerkezete . élszögleti jel: a metszők incizális élei meziálisan egy élesebb szögben találkoznak az approximális felszínnel. mint a metszőké. A görbületi jel a fogak vesztibuláris felszínén érvényesül: a felszín görbülete meziálisan kifejezettebb. Ezenkívül a disztális sarok jobban lekerekített. 2. több erős gyökér  rágás során nagy erők kifejtése  táplálék zúzása. az alsó fogak koronái lingvális míg a felső fogak bukkális irányba dőlnek. középen csúcsot képez  kvadránsonként 1 db Kisörlők:  arc esztétikája. darabolása  beszédhangok képzése arc esztétika  leghosszabb gyökerűek  approx: háromszög alakú korona  incisiális éle vastagabb. 2 gyökér  kvadránsonként 2 db Nagyörlők:  nagy rágófelszín. hanem kissé meziálisan. korona dőlésének jele: A gyökér és a fogkorona tengelye által bezárt szöget jelöli. mint disztálisan. gyökércsúcsi jel: a gyökértengely distal felé dől 4. a maradó fogak morfológiája. harapási magasság fenntartása  rágás tépő és örlő szakaszában van szerepe  rágófelszínük vanm 2 ill. Fogak felismerésére szolgáló jelek.

I. és III. o Legvastagabb a gyökércsúcsnál. ezt fedi a gyökércsúcsi harmadban a celluláris cement. eredetű o a fog fő tömegét teszi ki o 70% ásványi anyag. bennük adantoblastok nyúlványai o szerkezete a kifejlődés után fiziológiás körülmények közt nem változik o dentincstornákban folyadék o fájdalomingerek a tubulusokon keresztül közvetítődnek (folyadék áramlásához kapcsolódik) o színe sárgás o primer. substantia adamantina) o ectodermális eredetű o ameloblastok termelik o szervezet legkeményebb szövete o speciális kristályszerkezet (kristályköteg. de hiányoznak belőle az erek és idegek. glikoproteinek  cement (cementum. fogíny. o Acelluláris cement fedi a gyökér egész felszínét. substantia ossea dentis) o a fogat rögzítő négy szövet (fogmeder. o Megkülönböztetünk sejtes (celluláris) és sejtmentes (acelluláris) cementet. substantia eburnea) o ksz. fibroblastok. tercier dentin  fogbél (pulpa) o a fog keményszövetei által körbezárt szövet o külső rétegében találhatók az odontoblastok o dentin és zománcképződés irányítása o védekező funkciók (tercier dentin) o érzékelés o szövettana: odontoblastok. Ez utóbbi a cement gyors lerakódása közben jön létre. gyökérhártya. 10 % víz o kevésbé kemény. zománcprizma) o rideg. differenciálatlan sejtek. o A kémiai összetételét tekintve a csonthoz hasonlít. cement). szekunder. 20% szerves anyag. típ. áttetsző  dentin (dentinum. . immunrendszer sejtjei. o Embernél csak a foggyökér felszínét fedi.Fogak szövettani szerkezete:  zománc (enamelum. törékeny o vastagsága változó o ásványi anyag tartalma az életkorral változik o érett zománcra jellemző az élő sejtek teljes hiánya o színe változó. o Fő funkciója a gyökérhártya rostjainak az elhorgonyzása. kollagén. amikor a sejtek benne maradnak a cement állományában. mint zománc o dentintubulusok alkotják. majd a zománc-cement határ fele fokozatosan vékonyodik. a parodontium egyik alkotórésze.

de változatosabb o 3 gyökér . lekerekítettebb. tejfogazat  morfológia: o maradóra hasonlítanak. zömökebbek. mint a F1  F3 o háztetőszerű felszín o a csúcs nem középen van o a distalis lejtő hosszabb  F4 o 2 csücsök  a csücskök egymás mellett. mint maradók o zománc és a dentin arányában vékonyabb o kontaktpontok helyett kontakt helyszínek o gyökércsatorna lefutása szabálytalanabb. kivéve az első tejörlőket o kisebbek. a vestibularis nagyobb o 2 gyökér. a csücsköknek megfelelően  F5 o hasonlít a F4-eshez o általában 1 gyökér  F6 o 4 csücsök  a két buccalis közel egyforma nagy  a két oralis közül a distalis jóval nagyobb  ez megfelel annak.o A cementben kétféle rosttípust különböztetünk meg: egyrészt a gyökérhártya által termelt és a cement felszínére merőleges Sharpeyrostokat (extrinsic). másrészt a cementoblasztok (cementet termelő sejt) által termelt és a gyökérrel párhuzamos lefutású intrinsic rostokat. hogy ehhez nem tartozik gyökér o 3 gyökér  buccalisan 2. gyakran szövevényes  Számuk: o 1-2: metszők o 3: szemfog o 4-5: nagyörlők Maradandó fogak morfológiája: A felső fogsor fogai  F1 o lapát alakú korona  F2 o szintén lapát alakú korona o kisebb. palatinalisan 1  F7 o hasonlít F6-ra.

az F6 négy csücske mellett van egy vestibularis csücsök distalisan o 2 gyökér  a mesialis gyökérben két csatorna fut  A7 o általában 4 csücsök. A fogak áttörése (eruptio) és a fogzás időrendje Eruptio és dentitio  eruptio: a fogak előtörése  dentitio: az egész folyamat a fogfejlődéstől az occlusioba illeszkedésig A tejfogak áttörési sorrendje  alsó 1: 6 hó  felső 1: 10 hó  felső 2: 12 hó  alsó 2: 14 hó  felső 5: 15 hó  alsó 5: 16 hó  felső 3: 19 hó  alsó 3: 20 hó  alsó-felső 4: 24 hó A maradófogak áttörési sorrendje  alsó-felső 6: 5-6 év  alsó 1: 6 év  felső 1: 7 év . de lehet 5 is  A8 o hasonló az A7-hez. de kisebb a különbség a két csücsök között o 1 gyökere van  A6 o 5 csücsök. de még változatosabb o a gyökerek száma is változó Az alsó fogsor fogai  A1 o összenyomott. F8 o hasonlít az F7-re. inkább kerek o 1 gyökere van  A5 o hasonló az alsó 4-eshez. de kevésbé ovális. kis fog o a legkisebb fog mind közül  A2 o nagyobb A1-nél  A3 o hasonló a felső 3-ashoz  A4 o hasonló a felső 4-eshez. de változatosabb 5.

fogszerű képződmények. hónap előtt kezdenek áttörni. hogy előtörjön.fogcsíra abnormis elhelyezkedése . második kisőrlő 4. • Persistentia: A tejfog időn túl megmarad. Impactált vagy retineált fogak gyakorisága: 1.összeolvadt. részben a kihulló tejfogazat helyén. • Impactio dentis (fogbeékelődés): Az áttörni készülő fog két anatómiai akadály közé ékelődik (csontba vagy fogba ütközik). bölcsességfog 2. • Veleszületett fogak (dentes connatales): Az alsó metszők helyén ülő apró. szemfog 3. részben a tejfogazat helyétől distálisan. Második fogzási rendellenességek: A 6. A szoptatást akadályozza – el kell távolítani. késői tejfogáttörés): A tejfogak előtörése későn.a korona és a gyökér abnormis mérete és alakja . felszínesen. részben vagy egészében csontosan fedve és nem mutat törekvést. életévtől kezdve kezdenek előtörni a maradó fogak. Gyökerük nincs. Első fogzási rendellenességek: • Idő előtti tejfogzás (dentitio praecox): A tejfogak a 6. • Dentitio tarda (elhúzódó fogzás.helyhiány .       alsó 2: 7 év felső 2: 8 év alsó-felső 4: 10-11 év alsó-felső 3: 11 év alsó-felső 5: 11 év alsó-felső 7: 11-12 év alsó-felsó 8: 18-20 év I.görbe gyökér . II. az átlagos időn túl 6-8 hónappal indul meg. • Dentes neonatales: Születés után egy hónapon belül előtörő fogak. Retentio dentis (fogvisszamaradás): A fog az íny alatt marad. lazán ülnek a nyálkahártyában. számfeletti fog 5. többi fog Impactált vagy retineált fogak okai: . összenőtt fogak .

diabetes. fertőző bet. stb  megtekintés o megfelelő megvilágítás mellett o esetleg lupe. intraoralis kamera o rákszűrés!!!  tapintás o áthajlások tapintása o fogak tapintása fogászati szondával (egyenes. A fogszuvasodás epidemiológiája és patogenezise  A caries a fognak a szájüreggel érintkező felszínén kezdődő. hogy egész életen keresztül változatlan.öröklés Jelentősége: .fogászati: panaszok!. szájhigiénés szokások.általános: szív-érrendszeri bet. .számfeletti fogak . a felszínről a mélybe progrediáló. részesült e prevencióban.lehet.fog helyén fekvő tumor (odontoma).. stb… o .a szomszédos fog gyökeréhez szorulva azon resorptiót hozhatnak létre és gyulladást. Demineralizációs és remineralizációs folyamatok eredője Kezdetben reverzibilis   .. rendellenes helyzetben semmiféle zavart nem okoz.idegtörzseket vagy idegágakat nyomva neuralgiform fájdalmakat okozhatnak . táplálkozási szokások. A fogorvosi vizsgálat módszerei  Általános és fogászati anamnézis. pericoronitis . (kérdőív). 6. kisgyerekek szokásainak alakítása o . horgas)  kopogtatás o szonda nyelével óvatosan!  ráharaptatás  röntgen  száloptikás vizsgálat (nagyteljesítményű halogénlámpa)  lézer fluoreszcencia  caries detektor festék 7. follicularis cysta . jelen panaszok o fontos a korrekt dokumentáció (későbbi személyazonosítás) o dentális edukáció o állapotosok felvilágosítása. idült folyamat. amelynek lényege a kemény fogszövetek irreparábilis roncsolása. vérzékenység.állcsontokat ért ártalmak a fogcsíra fejlődésidején . légzőszervi betegség..kialakulhat a retineált fog koronája körül follicularis cysta.

A fogszuvasodás kialakulása és tünetei Definíció A fog keményállományának pusztulásával járó betegség.3 alatt történik meg. a baktériumokhoz eljut  idő: a mineralizáció-demineralizáció egyensúlyának tartós felborulása szükséges o savas pH-n a zománc demineralizációja megindul  ez pH 6. a normális pH 6. caries nigra  ilyenkor a caries progressziója lassú  le is állhat. puhább szerkezető caries  későbbi elváltozások o középkorban a caries barnás.4 o a nyál pufferoló hatása fiziológiásan képes ezt a pH-t fenntartani Korfüggése  a fogaknak posteruptiv maturatioja van o ennek lényege.3-6. darabos o idős korban egészen fekete. Cariogén noxák ismétlődő behatására 8. melynek jellemzői:  progresszív  destruktív  irreverzíbilis  irreparatív Előidéző tényezők  szabad fogfelszín: a szájüreg flórájával való kontaminációt teszi lehetővé o az át nem tört fogak nem szuvasodnak o részben áttört fogak szabad felszíne már szuvasodhat  bakteriális plakk: a dentalis plakk baktériumokat tartalmaz  szubsztrát: a táplálék fermentálható. hogy a fog a nyálból vesz fel szervetlen sókat o a fog keményebbé és sötétebbé válik  a korai posteruptiv időszakban a fog nagyon sérülékeny o rampant caries: a gyermek fogainak nagy része carieses o caries alba: a fiatal korban gyorsabban kialakuló. ez az arrested caries .

étrendváltoztatás  fluorkezelés o fogorvosi lehetőségek:  fluoridtartalmú lakk  fluoridos lakkot tartalmazó sínbe haraptatás o otthoni lehetőségek:  szervetlen fluorid: kevésbé hatékony  szerves fluorid: hatékonyabb Caries inicialis vagy superficialis  diagnosztikai jele. hogy megakad benne a szonda  irreparábilis o kezelése töméssel történik Caries media  a dentin felső rétegét is érinti  a paaszok csak ingerre jelentkeznek o hideg. progrediál Kezelése  ekkor még a mineralizáció helyreállításával az elváltozás visszafordítható  fokozott szájhigiénia. ozmotikus hatások. hogy réteges szerkezetű o a felszíni kemény réteg alatt lágyabb szerkezetű zománc van  ha a felületén repedés keletkezik. szárnyas o az anyaghiányos területek feketén ábrázolódnak  vizsgálható lámpával o az érintett terület nem engedi át a fényt  nem szabad szondával vizsgálni! o ennek oka. fehér folt  inspectioval nehéz észrevenni. panaszokat nem okoz  speciálisan vizsgálható RTG-nel. főleg az édes o csak addig állnak fenn.Típusai Macula cretosa vagy caries incipiens  krétaszínű. de fölötte a zománc szürke Caries profunda  az elváltozás eléri a fogpulpát  jól látható  a fájdalom a kiváltó inger megszűntével is fennáll  kezelése: o plasztikus tömés . meleg. amíg az inger tart o a panasz az inger intenzitásával arányos  kezelése tömés  diagnosztikája: o megakad benne a szonda o direkt látható lehet o indirekt módon lehet látható  ilyenkor az elváltozás nem látszik.

SnF .Aminfluorid 2. SnF . itt most csak a Fluor prevencióra térek ki A caries primaer prevenciójának három alappillére van: 1.2%-os NaF. átl. Fluorid tabletták .250mg/kg 3. helyes táplálkozás 3. sekélyebb barázdák)  gátolja a cukorbontás során egyes bakteriális enzimek működését.0.Elmex fluorid o .1mg/l F 2.Dentocar Lokális Prevenció 1.5g o dosis toxica: 125mg o dosis letalis: 2500mg Általános prevenció 1. Ivóvíz-fluorozás .nehezen kivitelezhető 4. megfelelő szájhigiéne A fluoridok cariesprotektív hatása:  a fogzománc savakkal szembeni rezisztenciáját fokozza  a fog előtörése előtt endogén úton hat a fog keményállományára.04mg/testtömegkg. a fog jelentős részét teljesen elpusztító elváltozás 9. Szájöblítés fluoridoldatokkal .2%-os NaF. meg fogmosásról tudtok regélni.szilárd tömés o korona Caries penetrans  előrehaladott. Ecsetelések . a fog alakját befolyásolja(kisebb csücskök.03-0. A fogszuvasodás megelőzése és gyógyítása A helyes táplálkozásról. Só fluordúsítása . 1-2. a baktériumok anyagcseréjét Fluoridprevenció 2 úton lehetséges: o fluoridok általános bevitele – a fog előtörése előtt o lokális kezelés – a fog előtörése után Általános elvek fluorid prevenciónál o optimális napi fluor bevitel: 0. Tej fluordúsítása . fluoridok általános és helyi alkalmazása 2.

Elmex zselé Definíció A fog keményállományának pusztulásával járó betegség. osztályú laesiók: IV. cement)  Sze. osztályú laesiók: Üregalakítás részei:  A laesio feltárása  A cavitas határainak megszabása  Ellenállási és tartási forma kialakítása  Kényelmes hozzáférhetőségi forma kialakítása  A szuvas dentin eltávolítása  A zománcszélek ferdére csiszolása. osztályú laesiók: II.SnF.3. kofferdam. Fluoridos fogpaszták . nyálszívó  Sze. ékelés  Tömés :-adhezív -non-adhesív  Finírozás. Fluoridos zselék . NaF . osztályú laesiók: V.mono-fluoro foszfát 4. A szuvas fogállomány nagy részének eltávolítása 2. polírozás  Tanácsadás. tájékoztatás Inlay:  Szilárd állapotban ragasztjuk be (nem plasztikus)  Különleges üregalakítási technikát igényel  Technikai fázisa van  Költséges  Időigényes 1. alábélelés (Dycal. lesimítása  Az üregek tisztítása Üregalakítás lépései:  Izolálás vattarolni. melynek jellemzői:  progresszív  destruktív  irreverzíbilis  irreparatív Terápia:  Tömésterápiát jelent  Az üregek osztályozása Black szerint: I. Tömhető üreg kialakítása . Aminfluorid. matricázás. osztályú laesiók: III.

megfelelő mechanikai tulajdonságok hátránya: nem esztétikus. ún. a belőlük preparált üregek nagyrészt 5 osztályba sorolhatók. mint a plasztikus tömések -anyaga lehet: fém: arany(legjobb). 18%Sn. elektromos áramot nem vezetei hátránya: drágább. ezeket az osztályokat Black állította fel → manapság a fogszínű tömőanyagok terjedésével az eredeti Black elveket nem kell teljesen betartani(mechanikai retenció kialakítása a tömőanyagnak). Amalgám(Hg egy vagy több fémmel alkotott ötvözete. ezüst-palládium kerámia fémkerámia kompozit üvegszállal megerősített kompozit(pl. gömbfúróval 4. hőt. műgyanta alapú tömőanyag) előnye: esztétikus. mivel ezek sokszor nagy ép foganyag veszteséggel járnának -ennek oka. kémiai kötéseket alakítanak ki -amalgámtömésnél szabványos üreget kell alakítani. Tömés készítése 1. 12%Cu) előnye: olcsó. A felpuhult. foganyagkímélés.3. ma használatos amalgámpor: 70%Ag. vagy szilárd Plasztikus tömések 1. megfelelő széli zárás. demineralizálódott. titán. A tömés lehet az üregbevitelkor plasztikus. mivel az amalgámot mechanikus erők tartják helyben 3. Belle Glass) Tömések Csoportosítás  esztétikus és nem esztétikus  adhezív és nem adhezív Amalgám  fontos az üregalakítás. cermet cementek(fémerősítésű üvegionomer cementek) Szilárd tömések → in-lay-k -technikus készíti lenyomat alapján -nagyobb funkcionális és esztétikai értéket képviselnek. vízhűtés nélkül. fertőzött fogszöveteket kezdetben nagy fordulatú (300-400ezer/perc) eszközzel – turbina – eltávolítjuk 2. Kompozitok(fogszínű. A maradék szuvasságot kis fordulaton. jól meghatározott helyeken kezdenek szuvasodni. hőt. Maradék szuvasság eltávolítása 4. további tömőanyagok: üvegionomer-cementek. megfelelő mechanikai paraméterek. A fogak ált. hogy a fogszínű tömőanyagok a fogszövetekhez mikroretenció útján kötődnek. kompomerek. zsugorodik → széli zárás elégtelen 3. mikromotorral távolítjuk el. mert a tömés nem adhezív!  nem esztétikus  a közhiedelemmel ellentétben nem mérgező . áramot vezeti 2.

Hyperaemia pulpae. ezért erősíti a zománcot o antibakteriális hatású o esztétikailag és mechanikailag is előnytelenebb  kompomer cementek o a fenti kettő előnyeit egyesíti Szilárd tömőanyagok  anyagok: o arany és nemesfém-ötvözetek o kerámia o kompozit  jobb időtállóság  elkészítésének menete: o hagyományos módszer: lenyomatvétel. majd folyamatosan. gipszminta. de nehezen diagnosztizálható Pulpitis  a vérbőségen kívül gyulladásos sejtek is jelen vannak o előfordul tályogképződés is  a fertőzés a pulpába terjedhet: o carieses üreg felől o a periodontium felől  a fájdalom progresszíven erősödik o kezdetben ingerre jelentkezik és lassan szűnik o később spontán. fogbélgyulladás (pulpitis). mint elég  üvegionomer cementek o kémiai jellegű adhézió o fluort ad le. elviselhetetlen erővel o a fájdalom ilyenkor nem lokalizálható pontosan  kopogtatásra az érintett fog érzékeny  az egygyökerű fogak esetében kezelhető . fogbélelhalás (gangraena pulpae) A fogszuvasodás következményei Hyperaemia pulpae  a pulpa valamilyen káros hatásra bekövetkező hyperaemiája  csak inger hatására jelentkezik fájdalom  ez az inger megszűntével elmúlik  a fájdalom nem túl erős o a fájdalmas fog lokalizálható  kezelhető. kész tömés o CAD/CAM módszer 10.Esztétikus-adhezív tömések  kompozitok o előkészítés után válnak adhezívvé o 36-40 MPa húzószilárdságuk van  több.

hogy hosszabbnak érzi a fogait Periodontitis chronica  csak elhalt fogbél mellett jelentkezik  kialakulásának módja. Gyökérhártyagyulladás (periodontitis). műtét: a cystából melléküreg kialakítása . cysta radicularis A fogszuvasodás következményei Periodontitis vagy gyökérhártya-gyulladás Periodontitis acuta  ritkán önálló betegség  pulpitis totalishoz társulhat. osteomyelitis. az állcsontokat destruálja  kezelése: o Partsch I. ekkor zavarossá válik  a bennék felszaporodása folyamatos növekedést okoz  tünetek: o kisebb cysta tünetmentes o a nagyobb a fogakat széttolja. tiszta folyadék o akut gyulladás előfordul. a beteg panaszmentes  gyakran jelentkezik később akut fellobbanás o ilyenkor a legjellemzőbb forma a periostitis 11. még élő fogbél esetén  lehetséges okai: o pulpitis vagy gangraena pulpae esetén a fertőzés a foramen apicisen át a periodontiumba lép o iatrogen ártalom o chronicus periodontitis fellobbanása o periostitis. phlegmone kísérőjelensége  tünetek: o a fog kopogtatásra érzékeny.Gangraena pulpae  a pulpa elhalása miatt a fájdalom megszűnik. hogy a szervezet sikeresen demarkálja az akut periostitist  ennek eredménye lehet: o gyökérhártya-megvastagodás vagy periodontitis chronica hyperplastica o granuloma periapicale  igen idült esetben a gyökércsúcson sipolyjárat nyílhat meg a csontdestrukció miatt  tünetek: o gyakran semmilyen tünetet nem okoz o a fog lehet érzékeny kopogtatásra o a gyökércsúcs környéke lehet nyomásérzékeny Cysta radicularis  krónikus periodontitis talaján kialakult cysta  feltehetően a granulómákban burjánzásnak indult hámsejtek hozzák létre o kialakulása genetikai adottság kérdése is  bennéke híg. fájdalmas o a beteg gyakran nem tudja zárni a fogait o előfordul.

Partsch II. Csonthártyagyulladás (periostitis) Periostitis  oka lehet: o fertőzés beterjedése cariesen keresztül o parodontalisan behatoló és továbbterjedő fertőzés o trauma  tünetek: o az áthajlást oedemás duzzanat tölti ki o a duzzanat fájdalmas  a fájdalom monoton. műtét: a cysta eradikálása a környezetével együtt  ez a preferált eljárás o az érintett fogak megtarthatóak. submentalis vagy submandibularis duzzanatot okoznak 13. ha egyéb feltételek adottak 12. Kötőszöveti rések gyulladása (phlegmone). csontvelőgyulladás (osteomyelitis) Phlegmone  kötőszöveti résben terjedő gyulladást jelent o a legsúlyosabb extraalveolaris gyulladásos állapot  formái: o pterygocranialis o temporofacialis o parapharyngealis o pterygomandibularis  ez a leggyakoribb  összeköttetése van:  a koponyaalappal  a mediastinummal o submasseterica o submandibularis o sublingualis o submentalis Osteomyelitis  csontrészek halnak el  áttörheti a corticalist o . folyamatos  fájdalomcsillapítókra nem szűnik  ritkábban visszahúzódhat o ekkor megy át a chronicus formába o a chronicus periostitis abscessusa fistulával nyílhat a bőrön  gyakrabban abscessus alakul ki  megjelenése jellegzetes: o a felső szemfognál elsimul a nasolabialis redő o a felső premolárisoknál jellemző az alsó szemhéj duzzanata o a felső molarisoknál az arcus zygomaticus és a temporalis táj duzzadt o az alsó fogak gyulladásai sublingualis. lüktető.

hát előtti parodontális kezelés jelentősen csökkentette a koraszülés és az intaruterin retardáció kockázatát  aspirációs és gépi lélegeztetés miatti pneumóniában baktériumok a szubgingivális plakkból vagy tasakból  elhanyagolt szájhigiéne mellett a COPD előfordulás nő  2-típusú diabatesben .   ekkor periostitist okozhat okai hasonlóak a periostitiséhez tünetek: o duzzanat. mint amennyire a látható tünetek indokolnák a pusztuló csontrészek szekvesztert alkotnak o 14. amik a bakteriális sejtfal antigénekkel keresztreagálnak  gyulladásos mediátorok. sanguis-nak in vitro thrombocíta aggregációs hatása van o hyperlipidémiában a hatás fokozottabb  28. fölötte elsimult bőr o fájdalom o láz o a beteg nagyon elesett  sokkal inkább. Odontogén gócfertőzések Odontogén gócfertőzés  góc lehet: o a periodontitis chronica minden formája o a mély tasakképződéssel járó parodontitis  a góc által fenntartott betegség a másodlagos vagy gócbetegség  gócbetegség lehet: o polyarthritis o carditis o iritis o akut diffúz GN o alopecia o neuritis. Strep. században a kardivaskuláris betegségek jelentős halálokok o genetikai hátterük a fogászati gócéval azonos (hyperinflammatorikus monociták. véralvadás. neuralgia o ekcéma o endocarditis rheumatica  irodalmi adatok szerint a koraszülés. gingivalis. bakteriospermia és egyes anyagcserebetegségek is összefügghetnek fogászati góc jelenlétével  21. fogágy betegséget okozó kórokozó DNS-t o P. endothel integritás károsodik o szájüregi mikrorganizmus szóródhat hematogénen  direkta hatás o indirekt hatás: a parodontális fertőzés gyulladásos választ triggerel o közös rizikó faktorok o atheeromás plakkokban azonosítottak fogbél ill.

ami egészségesben nem jelent gondot. rágás fogpiszkáló használat is bacterémiát okozhat. parodontitis  sub. transzplantáltak. inplantátum behelyezés. septikus shokkhoz. reparált reziduális defektussal  magas rizikócsoport:  immunszuprimáltak. beadással a profilaxis o rizikócsoportok:  nem kardiológiai eredetű kondíciók:  idős  thrombózisra hajlamos  immunszupprimált  lokális veszéleztető faktorok  már előfrodult bakteraemia  kardiológiai:  műbillentyű  IE az anamnézisben  szívtranszplantáltak billentyűhibával  kongenitális szívbetegségek (reparálatlan. pylori) szájüregi baktériumok. teljesen reparált a műtét követő 6 hónapban. ezért: o a gócos fog extrakcióját antibiotikumvédelem mellett kell elvégezni o két-három órával a beavatkozás után még megkísérelhető iv. vitalitás vizsgálat. fogkőeltávolítás. granulóma  gyökérkezelés o . mediastinitishez. korai gyógyításában o fizikális vizsgálat. 600 mg clindamycin gócszűrés o szerepe fontos lehet bizonyos betegségek prevenciójában ill. század eleje): tömeges fogeltávolítás odontogén elváltozások ellátása: o gingivitis. anamnézisben reumás láz szerepel  ilyenkor antibiotikum profilaxis kötelezős: 2 g penicillin. ill. ekcéma bizonyos fogászati beavatkozások (foghúzás. gócfertőzéshez vezethet. ellenük termelt antitestek glomerulonephritissel kapcsolatba hozhatók bőrbetegségek: psoriasis. septicamiához. műbillentyűsök. agytályoghoz. osteomyelitishez. parodontális kezelés) de akár az erőteljes fogmosás. de arra fogékonyban infektív endocarditishez.és supragingivális depurálás o gangréna.       kiterjedt parodontitis mellett 6x nehezebb beállítani a megfelelő glikolizált Hb szintet o Thorstensson: fennálló parodontitis mellett sokkal gyakoribb a proteinuria és a nyagy ereket érintő betegségek következményes komplikációja összefüggés gyomorfekéllyel és Chron-betegséggel (szájüregben jelen van H. vasculitis. rtg góc erdetű megbetegedesék klasszikus terápiája (19-20. cellulitishez.

mint környezet hatása a fogágyra A fogágy anatómiája Íny Makroszkópos részei  gingiva marginalis vagy szabad ínyszél: a fog felszínéről tompa szondával elemelhető o belső felszínét el nem szarusodó laphám borítja o közte és a fog között van az ínybarázda (sulcus gingivalis)  ennek alapját képezi a hámtapadás  gingiva propria vagy feszes íny: o erősen tapad az alatta lévő csonthártyához és cementhez o felszínét el nem szarusodó laphám borítja. Az egészéges fogágy szövetei. a fogágy élettani változásai. ami helyenként elszarusodhat  emiatt úgy mondták. a szájüreg. az ínyt a cementhez rögzítik o transseptalis rostok: két szomszédos fogat kötnek össze az alveolaris septum fölötti ínyben o horizontális rostok: vízszintes lefutásúak. nincs-e periapicális elváltozás  a fogászati góc és a másodlagos beteegség összefüggését csak infektív endocarditisben sikerült igazolni  leggyakoribb odontogén gócformák: o pulpális eredetűek:  gangréna  granuloma periapicale  císta radicularis o parodontalis eredetűek:  gingivitis chronica  parodontitis chronica o parodontitis simplex o inkomplett gyökértömés o osteomíelitis chronica o radix relicta o impactio dentis  a jövő a fogorvosok és egyéb szakorvosok együttes munkája 15. de kérhetik így  papilla interdentalis: a fogak kontaktpontjai alatti teret tölti ki Ínyrostok  kötegekbe rendeződött kollagénrostok  feladatuk az íny rögzítése  irányuk szerint csoportjaik: o körkörös vagy cirkuláris rostok: a szabad ínyszél felső részében futnak o dentogingivális rostok: vízszintes lefutásúak. az íny szélén futnak végig Vérellátás o .cysta  cystectomia o radix relicta. hogy elszarusodó laphám borítja. impactio dentis  sculptio o gyökértömött fognál rtg félév múlva. ami nem igaz.

forrásai: o supraperiostealis artériák o az alveoluscsúcsokon a csontból kilépő artériák o ligamentumokban haladó artériák Gyökérhártya  mindazok a szövetek ide tartoznak, amik a fog cementje és az alveolusfal közti teret kitöltik  a gyökérhártyarostok a legfontosabb összetevői  ezek fentről lefelé: o alveolusszéli rostok o vízszintes vagy Sharpey-féle rostok o ferde vagy gyökérközi rostok o csúcsi rostok  vastagsága a középső harmadban a legkisebb  terhelés hatására megvastagodik o rtg-képen a periodontalis rés kiszélesedése látható Cement  a fog gyökérfelszínét borítja  nagyon hasonló szerkezetű, mint a csont  két része: o acellularis vagy primer cement  ebbe ágyazódnak a Sharpey-féle rostok o cellularis vagy szekunder cement  cementoblastokat tartalmaz  a zománchoz való viszonya: o 60%-ban ráterjed a zománcra o 10%-ban rés van a kettő között o 30%-ban pontosan összeér a zománccal Fogmedernyúlvány  az állcsontok része  a fog elvesztése után gyorsan felszívódik  a csont elmeszesedett állományában végződnek a Sharpey-féle rostok  szerkezetileg kétféle része van: o a külső részt köteges csont alkotja o ezen kívül lemezes csont található o a fogvándorlás során képződő csont is lemezes csont A fogágy változásai  a kor előrehaladtával: o a gingiva marginalis visszahúzódik o osteoporosis miatt gyengül a fogmedernyúlvány o a fogak kopnak  ezt a folyamatos fogáttörés kompenzálja  aktív áttörés: a fog az occlusiós sík felé mozog

passzív áttörés: a fog klinikai koronája növekszik, a hámtapadás apicalis irányba vándorol (ez utóbbi gondolom nem kompenzálja a fogkopást)

Lerakódások a fogfelszínen  aquirált pellicula vagy szerzett lepedékszerű bevonat: a fog felszínéhez közvetlenül tapadó réteg o a nyál glikoproteinjeiből áll o könnyen eltávolítható, de percek alatt újraképződik o kezdetben baktérium- és sejtmentes  materia alba: baktériumok anyagcseretermékeiből és epiteliális sejtekből áll o vízsugárral vagy öblítéssel eltávolítható o sárgás vagy fehér anyag a gingiva marginalis közelében o tartalmazhat ételmaradványokat is  bakteriális plaque: puha, el nem meszesedett anyag o főleg baktériumokból áll o csak mechanikusan távolítható el o a kolonizáció sorrendje: 1. G+ coccusok és pálcák 2. G- coccusok és pálcák 3. fuzobaktériumok 4. filamentumok 5. spirillumok 6. spirochaeták o a chronicus gyulladás kialakulásáért elsősorban a plakk a felelős  calculus dentis (fogkő): elmeszesedett bakteriális plaque o idővel a színe sötétebbé válik o leginkább a nyálmirigyek kivezetőcsöveihez közel találhatók meg o gyerekekben 9 éves kor előtt ritka, felnőttekben nagyon gyakori  elszíneződés: rendkívül erősen tapad a foghoz A fogágybetegségek okai  bakteriális plakk és fogkő o a fogágybetegségek fő oka o a nők jobb szájhigiéniája miatt a fogágy állapota az azonos korú nőknél jobb  iatrogén ártalmak: o rossz tömés, korona vagy fogpótlás o gyógyszerek:  oralis contraceptivumok  hidantoinszármazékok: gingivahyperplasiát okoznak  kevésbé jelentős: o mélyharapás o dohányzás o táplálkozás  súlyos vitaminhiány mellett nagy jelentősége lehet! A fogágybetegségek osztályozása

Gingivitis marginalis chronica vagy gingivitis simplex Kialakulása  oka a bakteriális plakk felhalmozása a sulcus gingivalisban és az ínyszél közelében  a gyulladás miatt a hámtapadás proliferál és apicalis irányba vándorol o ezzel megindul a tasakképződés  a gingiva megváltozik: o a színe kékesvörös, livid lesz o a gingiva marginalis és a papillák megduzzadnak o könnyen elemelhetővé válik a fog felszínéről  gyakoribb a kellemetlen érzés, mint a fájdalom  néha a kóros válasz gyulladás helyett fibrosis Kezelése  a beteg felvilágosítása a jó szájhigiénével kapcsolatban  a fogkő és a plakk eltávolítása  depurálás  iatrogén prediszponáló faktorok megszűntetése  esetleg ínyplasztika Gingivitis ulceronecrotica acuta vagy gingivitis ulcerosa Megjelenése és lefolyása  leggyakrabban akutan jelentkezik o lehet recurrens és chronicus is  a beteg jellemzően fiatalkorú  a papillák lecsapottak, kifekélyesedettek o álhártya borítja őket  nagyfokú fájdalommal jár  a submandibularis nyirokcsomók lehetnek megduzzadtak  elhanyagolt esetben a fogak gyors elvesztéséhez vezet Prediszponáló tényezők  helyi tényezők: o már fennálló gingivitis o ínysérülés o dohányzás o hiányos táplálkozás, vitaminhiány  általános tényezők: o uraemia o anaemia o cachexia o chr. nehézfémmérgezés o stressz Kezelés  lemosás 3%-os hidrogén-peroxiddal  óvatos depurálás (a fájdalom miatt)  napok múlva, ha már csökken a fájdalom, alapos depurálás  a maradandó deformitások sebészileg kezelhetők

ha a tasak lefelé nőve eléri a parodontiumot Abscessus gingivalis és abscessus parodontalis  általában előrehaladott fogágybetegségben jelentkezik o a mélybe terjedő.az akut szakaszban tilos foghúzás és minden szájüregi beavatkozás Gingivitis herpetica acuta vagy gingivostomatitis herpetica  újszülötteken. szabálytalan tasak elzáródásával alakul ki  egészséges szájban is kialakulhat. kisgyermekeken jellemző. alveolaris és a fog közé  a csontveszteség lehet: o horizontális: a csontfelszívódás mértéke az egyes fogak körül azonos o vertikális: a különböző fogak körül nagyon különbözhet a felszívódás mértéke  az ínyelváltozások azonosak a gingivitis marginalis chronica elváltozásaival  . de felnőtteken is előfordul  lappangási ideje 1-8 nap  tünetek: o általános:  láz  levertség o helyi:  ínygyulladás vezikulumokkal és eróziókkal  fokozott nyálfolyás  foetor  nyirokcsomóduzzanat Pericoronitis acuta  a bölcsességfog részleges áttörésekor alakul ki leggyakrabban  spontán gyógyulhat. valamilyen idegentest hatására o ez leggyakrabban letört fogpiszkáló  a gyulladás gyorsan nagy mennyiségű csont pusztulásához vezet  a tályog megnyílhat o a nyílás körül granulációs szövet jelenik meg  kezelése: o az első cél a fájdalom megszűntetése o ezután antibiotikumos kezelés o beolvadt tályog esetén incisio Parodontitis chronica  a simplex és az összetett forma kiterjedésében különbözik  a gingivitis marginalis chronica következménye  legjellemzőbb elváltozás a tasak o tipikusan interdentalisan helyezkedik el o mélységének szondázásával a csontveszteség megbecsülhető o nyomásra genny ürül belőle  a kialakult tasak formája szerint lehet: o ínytasak: a tasak alja nem éri el a processus alveolaris tetejét o csonttasak: a tasak beterjed a proc. de előfordul recidíva  kezelése drenálással vagy circumcisioval történik  problémát jelent.

pálcákkal szemben o genetikai: anyai öröklődés. Gingivitis Gingivitis marginalis chronica vagy gingivitis simplex Kialakulása  oka a bakteriális plakk felhalmozása a sulcus gingivalisban és az ínyszél közelében o . fokozott előfordulás indiaiakban és feketékben  a frontfogak mozgathatóak  csontpusztulás o vertikális forma jellemző o mértéke nagyobb. fokozat: a fognyak körüli csont pusztulása o II. a fogakat el kell távolítani  occlusio helyreállítása  tasakok sebészi kezelése  szigorú postoperativ ellenőrzés Atrophia parodontalis vagy atrophia alveolaris  a processus alveolaris magasságának csökkenése o az életkor előrehaladtával következik be  a visszahúzódó íny miatt szabaddá váló fogfelszín fokozottan érzékeny A megelőzés lehetőségei  legfontosabb a jó szájhigiéné fenntartása  ennek eszközei: o jó fogkefe o megfelelő fogmosási módszer 16. a hang tompa  a csontpusztulás mértéke lehet: o I. mint az ínygyulladás mértéke indokolná o jellemzően szimmetrikus Kezelés  szájhigiéné helyreállítása és fenntartása o depurálás o polírozás  ha a csontpusztulás III. fokú. fokozat: az apicalis csont pusztulása Parodontosis Megjelenés és előfordulás  gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban jellemző o nőkön 3:1 arányban gyakoribb  okai: o immunológiai: csökkent immunitás bizonyos G. fokozat: a középső harmadba eső csont pusztulása o III.a gingiva visszahúzódik  jellemző tünet a fogmozgás o okai:  a ligamentumok reverzíbilis pusztulása  a csont irreverzíbilis pusztulása o az érintett fogak kopogtatásra érzékenyek.

nehézfémmérgezés o stressz Kezelés  lemosás 3%-os hidrogén-peroxiddal  óvatos depurálás (a fájdalom miatt)  napok múlva. kisgyermekeken jellemző. kifekélyesedettek o álhártya borítja őket  nagyfokú fájdalommal jár  a submandibularis nyirokcsomók lehetnek megduzzadtak  elhanyagolt esetben a fogak gyors elvesztéséhez vezet Prediszponáló tényezők  helyi tényezők: o már fennálló gingivitis o ínysérülés o dohányzás o hiányos táplálkozás. de felnőtteken is előfordul  . mint a fájdalom  néha a kóros válasz gyulladás helyett fibrosis Kezelése  a beteg felvilágosítása a jó szájhigiénével kapcsolatban  a fogkő és a plakk eltávolítása  depurálás  iatrogén prediszponáló faktorok megszűntetése  esetleg ínyplasztika Gingivitis ulceronecrotica acuta vagy gingivitis ulcerosa Megjelenése és lefolyása  leggyakrabban akutan jelentkezik o lehet recurrens és chronicus is  a beteg jellemzően fiatalkorú  a papillák lecsapottak. alapos depurálás  a maradandó deformitások sebészileg kezelhetők  az akut szakaszban tilos foghúzás és minden szájüregi beavatkozás Gingivitis herpetica acuta vagy gingivostomatitis herpetica  újszülötteken.a gyulladás miatt a hámtapadás proliferál és apicalis irányba vándorol o ezzel megindul a tasakképződés  a gingiva megváltozik: o a színe kékesvörös. ha már csökken a fájdalom. livid lesz o a gingiva marginalis és a papillák megduzzadnak o könnyen elemelhetővé válik a fog felszínéről  gyakoribb a kellemetlen érzés. vitaminhiány  általános tényezők: o uraemia o anaemia o cachexia o chr.

Tájanatómiai ismertek az érzéstelenítés és fogeltávolítás szempontjából Anatómiai viszonyok Foggyökerek Lásd a A fogak csoportosítása és azonosítása cikket. fokozat: a középső harmadba eső csont pusztulása o III. alveolaris és a fog közé  a csontveszteség lehet: o horizontális: a csontfelszívódás mértéke az egyes fogak körül azonos o vertikális: a különböző fogak körül nagyon különbözhet a felszívódás mértéke  az ínyelváltozások azonosak a gingivitis marginalis chronica elváltozásaival o a gingiva visszahúzódik  jellemző tünet a fogmozgás o okai:  a ligamentumok reverzíbilis pusztulása  a csont irreverzíbilis pusztulása o az érintett fogak kopogtatásra érzékenyek. Parodontitis chronica  a simplex és az összetett forma kiterjedésében különbözik  a gingivitis marginalis chronica következménye  legjellemzőbb elváltozás a tasak o tipikusan interdentalisan helyezkedik el o mélységének szondázásával a csontveszteség megbecsülhető o nyomásra genny ürül belőle  a kialakult tasak formája szerint lehet: o ínytasak: a tasak alja nem éri el a processus alveolaris tetejét o csonttasak: a tasak beterjed a proc. A gyökerek és a sinus maxillaris viszonya  fiziológiásan a Highmore-üreg fundusához az első nagyörlő gyökerei vannak a legközelebb o normálisan néhány mm-es csont választja el egymástól a gyökeret és az üreget . fokozat: az apicalis csont pusztulása 18. fokozat: a fognyak körüli csont pusztulása o II. a hang tompa  a csontpusztulás mértéke lehet: o I.  lappangási ideje 1-8 nap tünetek: o általános:  láz  levertség o helyi:  ínygyulladás vezikulumokkal és eróziókkal  fokozott nyálfolyás  foetor  nyirokcsomóduzzanat 17.

post. erősebb csont (szivacsos és corticalis állomány is)  testét két csonttaréj erősíti: o lingualisan a linea mylohyoidea o vestibularisan a linea obliqua  mindezek miatt: o az alsó molarisok eltávolítása nehezebb o infiltrációs érzéstelenítés nem lehetséges (ill. inf. alveolarisok is gyengébbek  ezeket a crista zygomaticoalveolaris nevű csonttaréj segít erősíteni o emiatt a vezetéses érzéstelenítés ritkábban szükséges  az érzéstelenítő könnyen bediffundál a csontba  a crista infrazygomatica mögött található a tuber maxillae o itt lépnek be a csontba a nn. és az a. alv. hogy erős tartószerkezetű fog eltávolításakor a tuber letörhet  a nagymetszők gyökércsúcsa között és mögött van a foramen incisivum o ezen át lép ki a n. ami a n. articain)  az első és második kisörlő gyökércsúcsa között és alatt van a foramen mentale o ezen lép ki a n.az üreg fundusán lehetnek recessusok. incisivus  a két második nagyörlő (7-es) distopalatinalis csücskét összekötő vonalon az ínyszéltől 1 cmre van a foramen palatinum majus o a palatum nyálkahártyákán kissé kiemelkedő papilla jelzi o itt lép ki a n. mentalis. corticalisa vékonyabb. nasopalatinus Scarpae végága. illetve számos anatómiai variáció is előfordul o ennek megfelelően a fogak gyökerei elérhetik az üreget o ilyen fogak lehetnek:  az összes nagyörlő (leggyakrabban a felső hatos)  a kisőrlők  ritkán a szemfogak  nagyon ritkán a metszők  ekkor komplikált lehet az extractio: o megnyílhat a Highmore-üreg (sinus apertus) o emelővel a gyökeret az üregbe tolhatjuk (ezért a felső állcsont alapszabály szerint emelőt nem használunk!) A maxilla  csontszerkezete lazább. medius és posterior A mandibula  vastagabb. a ramus közepén vagy kissé felette) található o itt lép be a csontba a n. palatinus anterior. mint a mandibuláé o a proc. kisebb molekulájú érzéstelenítő kell hozzá pl. maxillaris ágai o ennek jelentősége. alveolaris inferior o meziálisan tőle helyezkedik el az őt takaró vékony csontlemez  ennek neve lingula Az idegellátás vázlata  . oldalága  a foramen mandibulae a ramus madibulae "hosszának és szélességének a keresztezésében" (sic) (tehát kb. a n. alveolares sup.

sphenopalatinumhoz  másrészt a gangliont megkerülve csatlakoznak az abból kilépő nn. alveolaris superior anteriorhoz. hanem a molarisok buccalis gingiváját idegzi be  néhány ága csatlakozik a n. infraorbitalis ("pes anserinus minor") o ezek látják el:  az alsó szemhéjat  az orrszárnyat és az orrlyukat  a felső ajak bőrét  a nyálkahártya egy részét  . med. post.) a foramen palatinum majuson lépnek át  biztosítják a szájpad beidegzését egészen a szemfogig o egy másik ágat is lead itt. a n. palatinihez  ezek (ant.. maxillaris  a n. alveolares superiores posteriores  ezek a tuber maxillaen át jutnak a molaris fogakhoz és az őket rögzítő maxillarészhez  egy kis ág. V/2. alveolaris superior medius  a sinus maxillarisban nyálkahártyával fedetten halad lefelé  ellátja:  a sinus nyálkahártyának egy részét  a kisörlőket és azok fogmedrét  a hozzájuk tartozó ínyt o a canalis infraorbitalisban válik le a n. tisztán érzőideg  a foramen rotundumon át jut a fossa pterygopalatinába o itt adja le a nn. V látja el érző beidegzéssel N. ez a n. alveolaris superior anterior  szintén a sinusban halad előre és lefelé  ellátja:  a frontfogakat és a fogmedrüket  az ínyt  a foramen infraorbitalén át kijut a szemüregből  itt oszlik végágaira a n. incisivus a foramen incisivumon lép át. a ramus gingivalis nem lép be a tuberen át a csontba.az összes fogat és mindkét állcsontot a n. ennek pedig néhány ága a n. alveolaris superior mediushoz. nasopalatinus Scarpae  végága. sphenopalatinit  ezek (áthaladó) rostokat adnak a ggl. így alakul ki a plexus dentalis (melynek létét egyes szerzők vitatják)  a fissura orbitalis inferioron át belép a szemüregbe o itt a sulcus és a canalis infraorbitalisban halad o a sulcus közepe táján válik le róla a n. és beidegzi a keményszájpad primer szájpadnak megfelelő részét  ez a metszőfogak és a szemfogak közötti háromszögletű terület o a szemüregbe való belépés előtt a "fissura pterygomaxillarison" lead két ágcsoportot  az egyik a nn.

o Inj. és a frontfogak gingivájának. valamint vérteleníti is a területet.dózis 20ml (0. tehát 10 ug/ml)  1 ampulla 2 ml. valamint a mentum bőrének érző idege. pterygoideus lateralis  n. mandibularis  kevert ideg  a foramen ovalén lép ki a koponyából  két kötegre oszlik: o az elülső köteg főként mozgatórostokat tartalmaz  ezek:  n.8 ml-nyi oldatot vestibularisan az áthajlásnál a nyálkahártya alá fecskendezünk .  végága a "nervus incisivus mandibulae". ha a hatás nem kielégítő  novocain (már nem. ami az alsó frontfogakat látja el  a n. sok allergiás reakció volt)  ultracain (=4% articain + adrenalin)  a gyulladásos szövetek nehezebben érzésteleníthetők Érzéstelenítés a maxillán  a felső frontfogak és kisőrlők eltávolítása: o infiltrációs érzéstelenítést alkalmazunk o kb.01mg adrenalin/l . kisörlőtől hátrafelé o a hátsó köteg csak érzőrostokat tartalmaz  a n. massetericus  n.Lidocain 2% max. így tovább hat az érzéstelenítő. buccalis  ez ellátja:  a bucca nyálkahártyájának alsó részét  az alsó örlők ínyét a 2. Érzéstelenítés Gyógyszerek  lidocain o lidocain és adrenalin kombinációját szokták használni o ennek célja a felszívódás csökkentése.Lidocain-Adrenalin 2% max. 1. auriculotemporalis a fül környékét és a halántékot látja el  a n. mentalis  ez a foramen mentalén lép ki és az alsó ajak. temporalis  n. pterygoideus medialis  az egyetlen érzőrost a n. ez általában elegendő  akkor kell többet alkalmazni. lingualis a nyelv elülső 2/3-át látja el érzőrostokkal 19.dózis 10ml o Inj. alveolaris inferior a foramen mandibulaen lép a csontba  ellátja az alsó fogakat és a mandibula testét  ennek oldalága a n.N.

inraorbitale elé. kisörlőtől hátra végzünk o itt a cél a n. pal. et med. maxillaris törzsérzéstelenítését érjük el (főleg sinus max.) o "Matas-féle" módszer: a for. ant.a maradék 0. buccaliságainak érzéstelenítése  sikeres a vezetéses érzéstelenítés.vagy extraoralis szúrásból (nn.2 mlnyi oldattal történik  ide a feszes nyálkahártya miatt nem szabad ennél több érzéstelenítőt fecskendezni. vagy infiltrációst.2 ml-nyi oldatot elhelyezni  ennek célja a plexus dentalis elérzéstelenítése (már ha létezik ilyen) o a palatinalis oldal érzéstelenítése a foramen palatinum majushoz adott 0. így a n. vagy bele fecskendezünk oldatot intra. sup. Érzéstelenítés a mandibulán  itt a fő elv a vezetéses érzéstelenítés o infiltrációs érzéstelenítést csak a 2. alv. inf. és az ujj körömpercét a mandibula elülső élére helyezzük a középső ujjunkkal szembe  ujjunk hegyével érintjük a ramust  ekkor a beszúrás helye a hüvelyk. itt lép be a n. ha az alsó ajak zsibbad  az alkalmazótt metódus a Szokolóczy-féle módszer o a jobb oldal érzéstelenítésénél:  bal mutatóujjunkkal kitapintjuk a mandibula fejecsét. a front és kisőrlőkhöz hasonlóan o tuberalis esetén a n.és középső ujjak közti szakasz felezőpontja  ez a pont azonos a felhágóág mértani középpontjával. de a kéztartás fordított:  a bal kéz gyűrűsujja tapintja a fejecset  a mutatóujj a szögletet  a másik két ujj hasonlóan helyezkedik el. fent) o infraorbitalis érzésteleníté: a for. itt található a lingula. majuson keresztül a fossa pterygopalatinába juttatjuk a szert. ezt ide helyezzük  a gyűrűsujjunkat a mandibula szögletére helyezzük  a középső ujjunkat ennek a távolságnak a feléhez tesszük  hüvelykujjunkkal benyúlunk a szájba. mint az előbb o . alv. mert a feszes nyálkahártyában necrosist okozhat!  vezetéses érzéstelenítés a maxillán o tuberalis érzéstelenítés (ld. o a bal oldali érzéstelenítés hasonlóan történik. műtétekhez). alveolaris superior posterior csontba való belépésénél helyezzük el az oldatot o a beszúrás helye a második nagyörlő distobuccalis gyökércsúcsának magassága o a hatos eltávolításakor a crista előtt is kell 0.2 ml oldattal a palatinalis nyálkahártyát érzéstelenítjük o ennek helye a fogak gyökércsúcsának magassága vagy a foramen incisivum  a felső molaris fogak eltávolítása: o tuberalis érzéstelenítést alkalmazunk.

hogy nem roppan össze a szorítás hatására  a koronafogók ajkai a fogó zárt állapotában nem érnek össze  a felső fogak eltávolításához használt fogók: o a szár és a csőr párhuzamos vagy enyhén hajlott o a felső frontfogakhoz és kisörlőkhöz való fogók ajka osztatlan  ezek a fogak majdnem mind egygyökerűek  kivétel az első kisörlő.) Műszerek Fogók  a fogók részei: o szárak o zár o csőrők o ajkak Koronafogók  akkor használjuk. ennek viszont buccalis és palatinalis a két gyökere o a kisőrlőkhöz való koronafogó csőre enyhén hajlított a szárhoz képest . odontogen thrombophlebitis (sinus cavernosus) o relatív indikációk: előrehaladott fogszuvasodás pulpitissel vagy parodontiumkárosodással o tejfogaknál:  akutan panaszokat okozó.-es mandibuláris érzéstelenítéssel. ha a korona nem destruált. odontogen phlegmone. a fogeltávolításhoz szükséges műszerek Indikációk és kontraindikációk  indikációk: o abszolút indikáció: odontogen sepsis. felszívódóban lévő gyökerű tejfog  a maradófogak áttörését akadályozó tejfog o gyökérkezelésre nem alkalmas fog o gyulladást fenntartó fog o eltávolítás fogpótlástani céllal  kontraindikációk: o abszolút kontraindikáció nincs o relatív kontraindikációk:  gócos fog (antibiotikum-védelemben elvégezhető)  vérképzőszervi betegség  rosszindulatú betegségek sugárkezelése után  nagyon legyengült beteg  fertőző betegségek aktív szakasza  fekélyes nyálkahártyalaesiok  bisphosphonát kezelés (főleg i. feltételei. és feltételezhető. ellenjavallatai. A fogeltávolítás javallatai.v.Spix (lingula mandibulae) féle módszer megegyezik a Szokolóczy féle II. 20.

Egyszerű fogeltávolítás Egyszerű fogeltávolítás Az orvos helyzete o . osztatlan ajkú  az alsó fogak eltávolításához használt fogók: o a szár és a csőr mindig derékszöget zár be o az alsó frontfogakhoz és kisőrlőkhoz használt fogók ajkai osztatlanok o az alsó molarisokhoz használt fogó mindkét ajka osztott  emiatt mindkét oldalon használható ugyanaz a fogó o az alsó harmadik molarisokhoz olyan fogó használatos.az első két molarishoz való fogók csőre szintén hajlított  mindig a vestibularis ajak osztott. mert a hetesen támaszkodik. és azt kibillentheti o a bölcsességfog kifordítására alkalmas a Bein-emelő is  páros emelő a Barry-féle emelő o ennek két formája a "tőlem-Barry" és a felém-Barry  a Barry-emelőhöz hasonló a Winter-emelő o ez nem éles o nagyon nagy erő kifejtésére képes. amellyel a fog elölről fogható meg  ez lehet osztott és osztatlan is Gyökérfogók  a csőrök zárt helyzetben mindig összeérnek  az alsók itt is derékszögben hajlítottak  az ajkak mindig osztatlanok  felső gyökerek eltávolításához alkalmas a bajonett alakú gyökérfogó o főleg a molarisok gyökereinél hasznos Emelők  a gyökerek kifordításához használják o kivétel a Lecluse-emelő  ez az alsó bölcsességfog eltávolítására alkalmas  csak akkor szabad alkalmazni. eltörheti a mandibulát is  felső fogak gyökereinek eltávolításához tilos emelőt használni! Egyéb műszerek  az íny leválasztásához használható a fogó mellett a Balogh-féle ínyleválasztó  a gyökéren lévő granuloma eltávolítására alkalmas a Volkmann-féle kanál  vésésnél használatos műszerek: o szájzugkampó o raspatórium o Luer-féle csontcsípő o szájterpesztő o nyelvfogó 21. a vestibularis két gyökérnek megfelelően  emiatt a két oldalra külön fogó van o a harmadik molarishoz való fogó bajonett alakú. ha a fogsor zárt.

egészen addig. míg el nem érjük a gyökeret o a gyökér eltávolítása után a sebet megtisztítjuk a csontszilánkoktól o a mucoperiostealis lebenyt visszavarrjuk Szövődmények Fogeltávolítás közben  eszméletvesztés  gyökértörés o a gyökér betolása a sinus maxillaeba vagy a canalis mandibulaeba  . az áthajlástól az íny széléig  a metszés helye az eltávolítandó fog előtt egy fognyival o az ínytcsonthártyát a csonthártyával együtt leválasztjuk  ez a mucoperiostealis lebeny o ezután az alveolus vestibularis falát egyre mélyebben véssük ki. vésés. Megelőző feltárás. amire a beteg ráharap  vérzés esetén csak köpni szabad. ha a már megkezdett húzás sikertelen anatómiai akadály miatt  a kivitelezés azonos mindkét esetben: o függőleges metszést készítünk az ínyen. illetve a felső első kisörlő esetében csak döntögető mozdulatokat végzünk  a molarisoknál a döntögetést mindig a kisebb ellenállás irányába kezdjük o ez az alsó molarisoknál lingualis o az összes többi molaris fognál buccalis A seb ellátása  az alveolust kissé összenyomjuk  a sebbe hajtogatott gézhengert teszünk. öblögetni nem  az érzéstelenítés elmúlása után enyhe fájdalom jelentkezik  egyéb komplikáció esetén a beteg jelentkezzen az orvosnál 22. szövődmények fogeltávolítással kapcsolatosan Megelőző feltárás és vésés  a két fogalom közti különbség: o megelőző feltárást a rtg-anatómiai viszonyok ismeretében lehet elektíve végezni o a vésésre akkor kerül sor.a jobb alsó fogak eltávolításakor az orvos a beteg mögött áll  az összes többi esetben a beteggel szemben A beavatkozás lépései  az íny leválasztása a fog nyakáról  a fog jobb kézbe vétele  bal kézzel a lágyrészek biztosítása  a fogó felhelyezése és zárása  a fej vagy a mandibula rögzítése bal kézzel  a fog eltávolítása  a seb ellátása Az extractio során alkalmazott mozdulatok  az összes egygyökerű fognál döntögető és rotáló mozdulatok kombinálásával végezzük az extractiot  a molarisok.

kezelést nem igényel o . a papillák teljesen hiányoznak  kezelést nem igényel Struma lingualis  a nyelv hátsó harmadában elhelyezkedő borsónyi vagy mandulányi kiemelkedések  ectopiás pajzsmirigyrészletek  hormonális hatásra megnövekedhetnek o ekkor a nyelést és a beszédet akadályozzák  eltávolításuk veszélyes Lingua scrotalis vagy lingua plicata  általában familiáris fejlődési rendellenesség  időskorban kialakulhat vitaminhiány.a gyökér aspiratioja  a tuber maxillae letörése  lágyrészroncsolódás  szomszédos vagy antagonista fog kibillentése  haematoma  alsó vezetéses érzéstelenítésnél a tű törése Fogeltávolítás után  fertőzés bevitele  utóvérzés  dry socket vagy dolor post extractionem o körülírt osteomyelitis alakul ki a véralvadék kiesése miatt o kezelése Chlumsky-oldattal történik 23. többnyire később jelentkezik o feltételezett a pszichogén eredet  ártalmatlan elváltozás. térképnyelv vagy glossitis migrans  a nyelven szürkés szegéllyel határolt piros területek jelentkeznek o ezek helye akár napról napra változik o bennük a filiform papillák hiányoznak. anaemia vagy chronicus irritáció miatt is  fokozott kockázatot jelent bakteriális és gombás gyulladásokra  egyebekben ártalmatlan elváltozás Lingua geographia. a középső harmadban egy kör vagy rombusz alakú területen a nyálkahártya elsimult. A szájnyálkahártya fejlődési zavarai és színbeli eltérései Fejlődési zavarok Glossitis mediana rhomboica  a nyelv középvonalában. de a fungiformok megtartottak  oka ismeretlen o nem veleszületett. kezelést nem igényel Színbeli eltérések Leucoedema exfoliativum mucosae oris vagy fehér szivacsos naevus  a szájnyálkahártya elszarusodásával járó elváltozás  a buccán. a nyelven és a nyelv alatt jelentkezik  részben levonható  fontos a differenciálás a leukoplakiától és más elváltozásoktól  ártalmatlan.

Fordyce-folt  ectopiás faggyúmirigyek vannak jelen a mucosában  a felső ajakon. hámló pikkelyek fednek o a hámló részek eltávolítása után vérző pontok maradnak vissza  oralis megjelenése: o kissé kiemelkedő. majd soor jelentkezik o a soor fehéres felrakódás o letörlése után vérző mucosa marad vissza  kezelése localis antifungalis szerekkel: o 0. 50%-ban)  hajlamosít rá: o fiatal vagy idős kor o leukaemia vagy solid malignus tumor o diabetes mellitus o antibiotikum o glükokortikoid o citosztatikum  a szájban először erythema. a buccán és a szájpadláson fordul elő  panaszt nem okoz. kezelést nem igényel Morsicatio buccarum et labiorum  oka az ajkak és a buccák harapdálása  a chronicus mechanikai irritáció gyulladás kialakulásához vezethet  malignusan nem transzformálódik  szorongó betegekre jellemző Psoriasis vulgaris  gyakran előforduló bőrbetegség  ritkán manifesztálódik a szájban  szisztémás megjelenése: o a könyökön. Vesiculáris és fekélyes elváltozások Vesicularis és fekélyes elváltozások Vegyszer okozta sérülések  savak  lúgok  agrokémiai anyagok  krónikus nehézfémsó-mérgezések . térden és a végtagok flexoroldalán jelentkezik elsősorban o erythemás papulák és plakkok. a bucca és a nyelv  a szájüregi elváltozások ajaklaesiokkal együtt jelentkeznek Candidasis oris  a Candida albicans fiziológiásan is jelen lehet a szájüregben (kb.1%-os Neomagnol o Nystatin o Canesten 24. melyeket fehér. zegzugos. körülhatárolt erythematosus foltok o szürkésfehér plakkok  leggyakrabban érintett a kemény szájpad.

krónikusan recidiváló afta o az 1 cm-nél nagyobb afták neve Sutton-afta  ezek a kötőszövetbe terjednek. keratotikus rajzolatot mutat Herpesz  újszülötteken.gyógyszerek közül a hydantoinszármazékok o ezek antiepileptikumok o gingiva-hyperplasiát okoznak Lupus erythematosus  hámló papulák és plakkok jellemzőek a szisztémás és diszkoid típusban is  a szisztémás típusban hólyagos elváltozások is jelentkeznek  a vöröses elváltozások teteje fehér. kisgyermekeken jellemző. de felnőtteken is előfordul  lappangási ideje 1-8 nap  tünetek: o általános:  láz  levertség o helyi:  ínygyulladás vezikulumokkal és eróziókkal  fokozott nyálfolyás  foetor  nyirokcsomóduzzanat Stomatitis aphthosa t  oka nem tisztázott  20-30 év között. vagy kis csoportos. amely egyszeres. főleg nőkön jelentkezik  a laza nyálkahártyán jelentkezik: o az ajak mucosája o szájfenék o a nyelv széli és ventralis felszíne  megjelenése: o erózió o sárgásfehér fibrines álhártya borítja  változatai: o leggyakoribb a Mikulicz-afta. és heggel gyógyulnak Erythema exsudativum multiforme  szezonálisan jelentkező hólyagos bőrelváltozás  előfordul: o kézen o lábon o arcon o testnyílások körül o főleg fiatal férfiak érintettek o a szájban a nyelv és a lágyszájpad nyálkahártyáján  .

mert hamar kifakadnak  emiatt a betegséget a fekélyes laesiok dominálják  elsősorban a garatíveken és a lágyszájpadon jellemzőek  diagnosztikus értékűek a Tzank-sejtek Angulus infectiosus  a szájzug fertőzéses gyulladása  erős szájnyitásra fájdalmas. feltehetően autoimmun eredetű betegség  a hólyagok a szájban nem jellemzőek.a hólyagosodás a kezdeti forma  a hólyagok felrepedése után erozív elváltozások alakulnak ki o ezeket fibrines álhártya fedi  lehetséges okai: o gyógyszerek  barbiturátok  fenacetin  szulfonamidok  antibiotikumok o vírus  herpesz  Coxsackie Pemphygus  testszerte hólyagképződéssel járó. vérképzőrendszer betegségei Vitaminhiány okozta betegségek A-vitamin  hiánybetegsége fokozott keratinizációt és hámburjánzást okoz  a nyálkahártyák kiszáradását. vérezhet  okozhatja: o Streptococcus o Staphylococcus o C. Vitaminhiány-betegségek. albicans o rossz teljes fogpótlás o diabetes o B2-hiány o anaemia perniciosa 25. berepedezését okozza  az ajakpíron ragaszok képződnek B1-vitamin  nincsenek kifejezett szájtünetek  nyelvégés előfordul B2-vitamin  hiánya gyulladt berepedések keletkezését okozza o a szájzugban o az ajkakon  a nyelv atrófiás. száraz. vörös B3-vitamin  .

de több centiméteresekre is megnőhetnek  ilyenkor tilos a foghúzás és mindenféle szájsebészeti műtét is Schönlein-Henoch-purpura  az érfal sérülékenysége miatt vérzések jelentkeznek  . ajkakon. C-vitamin  hiánybetegsége kezdetben ínyvérzésekkel jár  a későbbiekben ezek ínyszéli. az anaemia perniciosa résznél. torokban és az orrban vérzések jellemzők  a fogágy progresszív destrukciója a fogak elvesztéséhez vezet Leukopenia. enyhe traumára is vérzik  a szájpadon. agranulocytosis  általában az első tünetet jelentik a nekrotizáló nyálkahártyafekélyek  ezek kezdetben kicsik és felszínesek. először a papillákon  ezek megnagyobbodnak. szederjesvörös. szürkés lepedékkel borított fekélyekké alakulnak D-vitamin  hiánya zománchypoplasiát okoz  közvetlenül nincs nyálkahártyatünete E-vitamin  a parodontosis és a szájnyálkahártya hiperkeratózisának kiegészítő kezelésére alkalmas A vérképzőrendszer betegségei Anaemia  az anaemia a nyelvpapillák elvesztését okozza  a nyelv fényes lesz  az elváltozást égő érzés kíséri  anaemia perniciosában a nyelv vörös színű o ez a Hunter-glossitis Akut myeloid leukaemia  a gingivában necroticus foltok jelentkeznek. néhol atrophiás epernyelv  nő a stomatitis gyakorisága B12-vitamin Lásd lentebb.jellegzetes a rücskös. erősen vérzékeny  tüneti kezelése az AML-hez hasonló Lymphoid leukaemia  a nyálkahártyán elszórtan daganatszerű csomók jelentkeznek  megduzzadnak a tonsillák és a nyirokcsomók is  kísérheti vérzékenység Polycytaemia  az egész nyálkahártya sötétpiros  a gingiva duzzadt. kiterjedt elhalást okozva a gingiván kívüli mucosán is  a fekélyeket gyulladásos szegély nem veszi körül  kiegészítő kezelése hidrogén-peroxid és fájdalomcsillapítás  az akut szakaszban tilos a fogeltávolítás Chronicus myeloid leukaemia  a gingiva halvány. enyhén duzzadt.

 . dentoalveoláris és mandibuláris eltérésekre. nyitott. Ortodonciai diagnóziskészítés és a fejlődési rendellenességek korrekciós lehetőségei  Ortodonciai anomáliák osztályozása: o Az állcsontok mesiodistalis viszonyait veszi alapul. Jellemző e csoportra az orrlégzés. E csoportra jellemző a szájlégzés. könnyen áltekinthető. neutroocclusio.a vérzést kísérheti fájdalom A Schönlein-Henoch-purpura pontos okát nem ismerjük. o Magába foglalja az egyes fogak helyzeti rendellenességeit. ételek vagy vegyianyagok). o 2. de a kutatások azt mutatják. osztály: Az alsó hatosok a normális helyzetnél distalisabban harapnak. mesialisan állnak. A felső első nagyőrlő mesiobuccalis csücske az alsó első nagyőrlő mesiobuccalis és centrobuccalis csücske közötti barázdába harap. o Az anomáliák nagy része elhelyezhető benne. tehát aligha lehet kitéve jelentős eltolódásoknak. fogívszűkület.  Angle I. Az alsó fogsornak a felsőhöz viszonyítva anatómiailag meghatározott pontos helyzete van. szájnyálkahártya. gyakran ún. helyzeti rendellenességei. esetleg az alsók befelé dőlnek. Thrombocytopeniás purpura  íny-. Három osztályt különböztet meg. kényszerharapásban van. csoport: A felső frontfogak hátrafelé dőlnek.  Angle II. Ilyenek az egyes fogak eltérései. Osztály: Az alsó hatosok a szabályos helyzetnél előrébb. Ezen az osztályon belül két csoportot különböztetünk meg: o 1.  Angle III. E csoportra jellemző a fordított metszőfogharapás. hogy a felső fogsor a processus alveolaris révén a koponyával szilárdan összefügg. az alsó és felső frontfogak találkozására a fedőharapás (overbite) jellemző. o Pontosan meghatározza a két fogsor mesiodistalis viszonyait. Feltételezését arra alapozza. Súlyossági fok szerint tovább oszthatjuk dentális. hogy a felső első nagyőrlő helyzetét mindig szabályosnak tételezi fel. torlódás. A két fogsor közötti mesiodistalis viszony normális. Az alsó állcsont a felsőhöz viszonyítva a normálisnál hátrább helyezkedik el.  Angle occlusiós diagnosztikai rendszerének előnyei: o Igen egyszerű.és mélyharapás. oly módon. A diagnózis csupán a száj klinikai vizsgálatával nagy valószínűséggel megállapítható.és orrvérzések fordulnak elő Haemophilia  a fogászati beavatkozások alkalmával súlyos komplikációk forrása lehet  faktorkészítmény vagy FFP adása válhat szükségessé 26. Az ajkak fedik a fogakat. csoport: Jellemzője a distalharapás mellett a felső frontfogak előreállása. osztály: Semleges harapás. vagy ritka esetekben a szervezet allergás reakciójáról bizonyos irritáló tényezőkre (mint pl. az alsó metszőfogak a felsők elé harapnak. hogy a autoimmun betegségről lehet szó. Ebben a helyzetben a felső hatos mesiobuccalis csücske az alsó hatos mesiobuccalis és centrobuccalis csücske közötti barázdába harap.

melyet teleröntgen –diagnosztika is bizonyít. majd kiöntjük + viaszharapás  Fényképfelvétel azokban az esetekben. A röntgenképek alapján nem csupán a rendellenességek helye és mértéke állapítható meg.Hátrányai: o A felső első nagyőrlőket mindig szabályos helyzetben levőnek tekinti. táplálkozás  Szájvizsgálat: o Általános fogászati vizsgálat: caries. hanem segítségükkel felmérhetők a kezelés hatására bekövetkezett változások is. o Korkhaus-index a fogív elülső hosszát méri. fogív. ajakfékek o Orthodontiai vizsgálat: Angle osztály meghatározása. illetve azok egymáshoz való viszonyait: o A mediansagittalis síkhoz viszonyítva kétféle elváltozást különböztetünk meg: fogívszűkületet (contractio) vagy pedig fogívtágulatot (distractio). pedig ez nem mindig van így. o Az említett hiányosságok miatt szükséges egyéb szempontokból is vizsgálnunk az egyes fogsorokat. Orthodonciai vizsgáló módszerek:  Betegvizsgálat általában: anamnézis.  Funkcionális diagnosztika: o Nyitó-csukó mozgások o Mandibula helyzete o Nyelés o Beszédhibák o Légzés o Elektromyographia: izmok működéséről tájékoztat  Modellanalízis: elasztikus lenyomatot veszünk. o A következő típusú röntgenfelvételeket alkalmazzuk:  Intraoralis:  Periapicalis fogfelvételeket  Ráharapásos felvételeket  Extraoralis:  Állkapocsízület felvétele  Panorámafelvétel  Teleröntgenfelvétel  . osztály 1. betegségek. rossz szokások. nyelv. sagittalis vagy transversalis irányban. helyzeti eltérések. o Különböző indexek segítségével a fogívek méreteinek a normál nagyságtól való eltérését számítjuk ki. a verticalist és transversalist nem. Csoport: szájlégzés). A fogívszűkület mértékének kiszámítására szolgál a Pont-index. o Elsősorban a mesiodistalis viszonyokat vizsgálja. o Funkcionális eltérésekkel nem foglalkozik (kivétel az Angle II. secunder caries. fogíny állapota. ahol a rendellenesség az arcvonásokat befolyásolja  Röntgendiagnosztika: o A fogszabályozó kezelés számára nélkülözhetetlen. A röntgenképek egyúttal jelentős dokumentációs célt is szolgálnak.

hogy a valóságnak megfelelő (méretigaz). inkább mechanikus készülékek. hogy a fogak meggyűrűzése által. o Panorámaröntgenképek:  Panoramix: A röntgencső szájba kerülő nyúlványa teszi lehetővé.  Két alapvető változat van: o az aktív erőkkel dogozó tágítócsavaros lemezek  .  Kivehető készülékek : Ezek különböző változatai ismét divatba jöttek. A fogak körüli alveolaris csontok nagyobb részletét vizsgáljuk rajtuk. mind az alsó fogívben vagy a kettőre együttesen is. valamennyi képletükkel együtt. elvetülés nélküli képet kapjunk. csak részben használják ki a természetes erőket.  Alkalmazhatók mind a felső. a gyűrűk zárjában rögzült ívvel teljesen irányított és kontrollált erőket alkalmaz.)  A headgear (arcíves) készülékek tulajdonképpen a kettő ötvözete. a kazettával azonos sebességgel. Normatív képekkel összehasonlítva megállapítható. fibula) distalis epiphysisének röntgenképei. Segítségével a fogívek és az állcsontok szimmetriaviszonyai is tanulmányozhatók. Egyes fogak vagy több fog alaki. A multiband technikák közös jellemzője. o Csontérettségi vizsgálat: Erre szolgálnak a csukló ill. megközelítően párhuzamos sugarakkal készítjük annak érdekében. A fogsorok közé helyezett képen állcsonthasadék. hogy az arcra helyezett hajlékony műanyag kazettában lévő filmen a felső fogívet és az alsó fogívet külön-külön. Fogszabályozó készülékek  Az izomerőt aktiváló ún. o Ráharapásos vagy occlusiós.A fogak röntgenvizsgálatának alapfelvételei. nagyobb méretű képek. a kéztőcsontok. teljes egészében látni lehet  Orthopantomograph: A fej körül. melyeket a páciens többnyire csak éjszaka viseli.speciális röntgenképen az ízület elváltozásai vizsgálhatók. o Teleröntgenképek: A teleröntgenképet aránylag távoli forrásból származó. számfeletti és retineált fogak és a csontban lévő elváltozások vizsgálhatók. hogy a beteg életkorának megfelelő-e.Csontérettségi vizsgálat o Periapicalis képek . előtörési. egyik oldaltól a másikig. de ellentétesen elmozduló sugárforrás által készített rétegfelvétel. az élív-rendszer („edgewise arch mechanism”) és az ikerív („twin-wire arch”). o Állkapocsízület . helyzeti. A képen a maxilla és a mandibula együtt látható. funkciós fogszabályozás egyre erőteljesebben fejlődik  Multiband technikák: Ilyenek a csap-csöves készülékek. (A multiband technikák kezdetben kiszorították a kivehető készülékeket. és széleskörűen alkalmazzák őket. számbeli rendellenességei esetén készítjük. valamint a nagy csöves csontok (tibia. Kivehető készülékek:  Általában a különböző lemezek tartoznak ide. az arc előtt. meghatározott pályán elmozduló kazettába helyezett filmen.

stb. a lemezeknek egy másik funkciója a retentio. Passzív lemezek:  Nincs beépítve tágítócsavar. esztétikai hatása jó (pontosabban nem zavarók esztétikai szempontból). a mesiodistalis eltérések kezelésétől kezdve. A csavar elhelyezését illetően a lemez lehet típusos tágítócsavaros lemez (amikor a tágítócsavar a lemez közepén van. hogy a koronai rész dől. o A túl nagy készüléket (aktivátorok) nehezen szokják meg a betegek. amikor a csavar az egyes fogak. Az arcív kivehető készülékhez is csatlakoztatható. a gyökércsúcs a helyén marad. Testes elmozdítás kivehető készülékekkel nem lehetséges. apró fogakon nehezen ül meg. és a készülék mindkét oldalon egyformán tágít). tisztán tartása egyszerű. Különösen alkalmas készülék Angle II. funkciójuk azonban azonos: az elért eredmény tartása. o A kezelési idő hosszabb. úgy. A fogelmozdítást a lemezbe épített rugók. így maga az alaplemez passzív. Lehet a lemezben egyszerre több csavar is. nem minden eltérés kezelésére alkalmazhatók. osztályú anomáliák kezelésére. Rögzített készülékes kezelés után is szükséges kivehető készülék (retentiós lemez) viseltetése. kiesik.az izomzatot kihasználó passzív lemezek. a harapásemelő hatás vagy az előreharaptató sánc idézi elő. ill. o A kivehető készülékekkel alapvetően döntés jellegű fogelmozdítást tudunk végezni. a fogív tágítására. Szerepük a recidíva elkerülése érdekében rendkívül fontos. A kivehető készülékeknek. o Igen sokféle eltérésre alkalmazhatók. A retentiós lemezek különféle módon készülhetnek. o Rövid. Arcíves készülék (headgear):  Ez a készülék egy belső ívből (ez általában multiband) és az arcívből (face-bow) a nyakszirten vagy a fejtetőn elhelyezkedő rugalmas szalaghól áll. Aktív lemezek:  Lényegük a beépített tágítócsavar. o Széles alkalmazási területük ellenére nem univerzálisak. A csavar szolgáltatja a fogelmozdításhoz szükséges erőt.  hátrányai: o Elengedhetetlen a páciens aktív közreműködése. Nem állandó viselésű készülék. o Az erő nem állandóan hat és nem túlságosan nagy (biológiás fogszabályozás). ill. o Higiénikus. amelyeket aktív elemekkel kombinálnak  előnyei: o Minden fogat bekapcsol az erőrendszerbe. fogcsoportok elmozdításának igénye szerint különböző helyen lehet a lemezben. vagy atípusos tágító csavaros lemez. o Aktiválása és ellenőrzése kevés időt igényel. Rögzített készülékek: o . a mélyharapás kezelésére harapásemeléssel. egyes fogak eltéréseinek korrekciójára. az arcív és a rugalmas szalag levehető. o Mivel a páciensek főleg éjszaka viselik.

o Résnyitók.  Lokális rögzített készülékek o Helyfenntartók. ezért a kívánt fogelmozdítás biztosan végbemegy. A direct bonding (közvetlen ragasztásos) technika előnyei: § A zárak felragasztása könnyebb. o Diastemazárók. o Az erő nagysága és iránya pontosan adagolható. még fémzár (bracket) esetén is. Az eredeti multiband technikák csak gyűrűket alkalmaztak. o A készülék alkalmazása nagy gyakorlatot és hozzáértést kíván. Vannak kerámia. de fizikai tulajdonságuk nem éri el a fémbracketekét. általában az aktív kezelés idejének kétszereséig.  előnyei: o Mivel a páciens nem tudja kivenni. az eredmény nem függ az együttműködésétől. hogy minden fogra.  hátrányai: o Tisztán tartása nehezebb. ezért eltávolításakor zománcrepedések és zománchiány is létrejöhet. leggyakrabban a diastema medianum zárására. mint kivehető készülékek használatakor . § Esztétikusabb.és műanyag zárak. aktiválása hosszabb ideig tart. amelyek az ívek tartását és ezáltal az erőátvitelt szolgálják. Ez különösen torlódott fogak esetében előnyös. o Szájba helyezése. o A ragasztóanyag a zománcba behatol. rozsdamentes acélgyűrűt cementezünk. mint a fémgyűrűk. mivel nem megfelelő erők adagolása révén károsodást is okozhat. amelyben a gyűrűk helyett már csak az ívet tartó zárakat ragasztjuk a fogakra . mivel nem érintjük az approximalis területeket. o Az aktív kezelés általában rövidebb ideig tart. hogy a páciens ezeket állandóan kénytelen viselni. Alap multiband technikák:  . Multiband készülékek: Közös jellemzőjük az.egy-másfél évig. o A rögzített készülékkel. hogy a kezelés hatásfoka nagyobb. a kivehetővel szemben. mára azonban már tért hódított a gyűrűkkel szemben a direct bonding technika. fontos a megfelelő szájhigiéne (fokozott caries veszély). mivel ezek gyűrűk vagy ragasztott zárak révén a fogakon fixálva vannak. o Ferdesík a keresztharapásban lévő felső metszőfogak helyre vitelére. tejmolarisok korai extractiója után. állandóan viseli. mint a gyűrűké. mivel a készülék a fogakon látszik. amelyet az erőrendszerbe be kívánunk kapcsolni.A rögzített készülékek közös jellemzője. mint kivehető készüléket alkalmazva. o Esztétikailag hátrányos. o Retentiós készülék viselésére azonban a készülék levétele után szükség van. testes elmozdítás (bodily movement) is végezhető. Ezeken a gyűrűkön rögzülnek a különböző típusú zárak. Ez a gyakorlatban azt jelenti. ha a kihúzott fog helye már beszűkült. ezek esztétikai hatása még kedvezőbb. ami kivehető készülék esetében nem lehetséges.

Vékony drótív rendszer (light-wire arch-system) Körmetszetű. amelyeken finom hajlatok vannak a fogelmozdítás erőforrásaként 27. A módszer lényege a vékony kettős ív. Ezek az oldalfogak táján egy tubusban rögzülnek.daganat . Elsősorban a frontfogak rendellenességeinek korrigálására szolgál.idegsérülés .tetánia .TMI eltérései TMI: (=temporo-mandibuláris ízületi dysfumciós syndróma) .fejlődési rendellenesség .epilepsia Helyi okok: . de igen rugalmas drótívek. Élív-rendszer (edgewise-arch-mechanism) Téglalap átmetszetű rugalmas ív. A szögletes ív rugalmasabb.gyulladás . a hajlításnak jobban ellenáll.hisztéria . 0. A szögletes zárba rögzítve az ív csavarásával torziós elmozdítást is lehet végezni (tengelykorrekció).trauma . különösen. 2.20-40 évesekben leggyakoribb Elektromiográfia! .fertőzés . Az állkapocsízület betegségei Az állkapocsízület morfológiai és funkcionális sajátosságai Az állkapocsízület anatómiája Az állkapocsízület betegségei Az ízület organikus betegségei Az ízület funkcionális zavara (fájdalom diszfunkciós szindróma) Szájzár = trizmus: Kialakulásának okai: Általános okok: .tetanusz . de segmentalis ívekkel kiegészítve az oldalfogak zónájában is szabályoz. Ikerív (twin-wire) Az ikerív két párhuzamosan elhelyezett.1. Angle használta először 1920-han. Az ikerívet Johnson vezette be a gyakorlatba 1938-ban. mint a velük azonos méretű vagy vastagabb ív.nőkben 3x-4x gyakoribb . ha a téglalap alakú ívet élével (rövidebb oldal) fektetjük a zárba 3. amely a hatos buccalis zárjába illeszkedik. amely elasztikusabb és fiziológiásabb erőket ad. vékony.2 mm átmérőjű rugalmas drótív.

izomellazító gyakorlatok .orális parafunkciók: fogcsikorgatás (=bruxismus).Tünetei: . A szájüreg és az arc neurológiai vonatkozásai Neuritis Arcfájdalmak Idegbénulások 28. trankvillánsok. izomrelaxánsok.lelki feszültség és szorongás miatti izomtónus-fokozódás .szabálytalan a száj nyitómozgása Tünetek kialakulásának okai: . mint nyálmirigyduzzanat  lehetséges szövődmények: o bakteriális parotitis o here.fájdalom és nyomásérzékenység . nem specifikus nyálmirigygyulladás  legtöbbször a parotisra és a submandibularis mirigyre lokalizálódik .okkluzális th:harapásemelő lemez fogazat protetikai rehabilitációja gyógytorna 27.fizioth: helyi meleg.fájdalom az állkapocs mezgatsakor . Nyálmirigygyulladások Nyálmirigygyulladások Általános megjelenés  fájdalmas duzzanat  funkciócsökkenés  járhat lázzal is Mumpsz vagy parotitis epidemica  6-15 év között jellemző  2-3 hetes lappangás  fontos.szájnyitás korlátozott (max 40 mm) .gyógyszeres th: analgeticumok.vagy ovariumgyulladás Parotitis acuta suppurativa  legyengült betegekben következik be  a száj felől történik a fertőzés  az első tünet a mirigy duzzanata  2-3 nap múlva jelentkezik gennyürülés a Stenon-vezetéken  antibiotikus kezelés végezhető Krónikus. lokális anasteticumok . fogak tartós összeszorítása alvás közben Kezelés: . hogy előbb jelentkezik láz.

sialosisok (sialadenosis). Nyálkövek.vagy kétoldali parotisduzzanat o uveitis o facialis paresis  szöveti képe epithelsejtes granulomatosis  feltehetően vírusos eredetű 29. ha distalisan helyezkedik e o a Stenon-vezetékben  ilyenkor csak akkor tapintható.létrehozhatja: o akut nyálmirigygyulladás o eleve krónikus. daganatszerű elváltozás van  nagyon ritka az actinomycosis és a syphilis  a diagnózist biopszia teszi lehetővé Sjögren-szindróma  autoimmun-betegség  jellegzetes szöveti kép: atrophiás mirigy. akut fellángolások nélküli gyulladás  a gyulladás destruálja a mirigyeket o főleg a serosus végkamrák károsodnak  a stagnáló mucinosus nyál biztosítja a pangás lehetőségét o ezzel súlyosbítja a fertőzést Specifikus gyulladások  előfordul a tuberculosis o főleg a parotisra jellemző o a mirigyállományban lassan növekedő. limfoid beszűrtség Heerfordt-szindróma vagy febris uveoparotidea subchronica  tünetei: o egy. ha distalisan helyezkedik el  a perzisztáló kövek minden mirigyben krónikus gyulladáshoz vezetnek Szialózis vagy szialadenózis  . nyálmirigydaganatok Nyálkövek  leggyakoribbak a submandibularis nyálmirigyben  az elzáródás lehet: o részleges  ekkor az étkezés után bekövetkező duzzanat 1-2 óra alatt oldódik  jellemző az enyhe fájdalom o teljes: ekkor a duzzanat napok alatt oldódik  ez kedvez a gyulladás kialakulásának  emiatt a fájdalom egyre erősebbé válik  elhelyezkedése: o a Wharton-vezeték végében: periwhartonitis  szájfenéki gyulladásként jelentkezik  két kézzel átfogva a szájfeneket tapintható lehet  esetenként spontán távozik o a Stenon-vezetékben  ilyenkor csak akkor tapintható.

kevéssé ismert betegség  nincs gyulladás vagy daganat  ingerlésre normális a nyáltermelés  szövettani jellemzők: o serosus mirigyhám hypertrophiás o interstitialis oedema o kivezetőcsövek atrophiásak Nyálmirigytumorok Papilláris cystadenolymphoma vagy Warthin-tumor  leggyakoribb a parotis alsó pólusán  makroszkóposan: szilva nagyságú. tokkal határolt elváltozás. de hajlamos metasztatizálni  heves fájdalommal jár Anaplasticus carcinoma  igen rossz prognózisú Mucoepidermoid carcinoma  malignus.nehezen felismerhető. de aránylag jobbindulatú  kétirányú differenciáció: o nyálat termelő hengerhámsejtek o elszarusodó laphámsejtek  . lymphoid elemek  malignus átalakulása ritka Pleomorf adenoma vagy vegyes daganat  a leggyakoribb nyálmirigytumor  évek alatt lassan növekszik  igen könnyen elmozdítható  mérete diónyi-almányi  szövettani képe: o myxomatosus-mucoid epithelialis tumor o porcelemeket is tartalmaz o tok veszi körül  előfordul malignus transzformáció Cylindroma  mindenütt kialakulhat a mucinosus mirigyekben  malignitása nagyon változó  környezetével összekapaszkodik  okozhat fájdalmat is Carcinomák Laphámsejtes rák  porckemény tapintatú  lassabban ad áttétet. facialis bénulása Adenocarcinoma  lassan növekszik. kettős sorokban elhelyezkedő epithelsejtek. körülötte gyulladásos udvar  szövettanilag: papillaris. mint az adenocarcinoma  korai tünete a n.

öröklött  Cysta gingivalis  Cysta eruptionis: előtörőben lévő fog felett a gingiván  Cysta follicularis: visszamaradt zománchámból . A valódi cysta hámmal bélelt a pseudocysta fala csak kötőszövetet tartalmaz Jellemzőik:  lassú növekedés a belső nyomás nő o a/ osmotikus nyomás hatására a cysta további folyadékot vesz fel o b/ a hámsejtek aktív szecernációs tevékenysége hatására o c/ limfatikus keringés zavara következtében  Nincs proliferáció a csont a nyomás hatására atrofizál  A keratocystára jellemző o a / recidiváló hajlam o b/ a növekedési tendecia nagyobb o c/ a malignizáció o d/ ez úgynevezett fiók cystákkal is rendelkezik fontos ezért a cysták egymás közti diff. dg. folyadékkal telt. Pathológiás zárt egy vagy többrétegű hígabb vagy sűrűbb folyadékkal telt képlet . melyek kötőszöveti fallal rendelkeznek és ezt belülről hám béleli .30. Cysták CYSTA: különböző eredetű. lassú növekedési tendenciát mutató önmagukban lezárt csontban vagy lágyrészekben elhelyezkedő pathológiás üregek. vagy a gyulladások kbő. és más folyamatoktól való elkülönítése is pld. formái  férfiaknál gyakoribb  maxillában gyakoribb  a radikularis gyakoribb mint a follicularis cysta Prognózis:  jóindulatú de expanzív növekedése miatt fractura valamint a keratocysta malignizációja lehetséges WHO osztályozás:  csontcysták o Gyulladásos  Radicularis: gyökér körül  Parodontalis: gyökér oldalsó felszíne mellett  Residualis: extractio után visszamaradt  Kialakulás:  cronikus apikális fertőzés  granuloma  capill bevérzés  a hámsejtek degenerációja  folyadék képződése  mezenchimális elemek zsiros degenerációja -koleszterin kristályok o Dysgenetikus  Odontogén – fogeredetűek  Keratocysta(Cysta marginalis): fogléc eredetű. Ameloblastoma (odontogen tu.tu.) egyéb mal.

illetve a Hertwig féle hámhűvelyből ) a dysgenetikus cysták pedig az embrionális fejlődés folyamán visszamaradt hámból a fog előtörése során illetve az embrionális telepek egyesülése során az itt levő hámból képződnek Kialakulási mechanizmus: . fistulanyílás. igen nagyra nőhet.thyreoglossus maradványa. fájdalmatlan fluktuáló terime a m. 2-3 kopoltyúív maradványa. puha dudor v.nyúlvány találkozásánál.sublingualis vékony falán retentios cysta o Mucokele: kis nyálmirigyek retentios cystája ált. maxillában gyakoribbak  Cysta canalis incisivi: ductus nasopalatinusból visszamaradt hámsejtekből.sternocleidomastoideus mentén. visszamaradt embryonális hámsejtekből keletkeznek. nyelvcsont testének egy részével távolítják el Pathológia: 1 cm -től 7-8 cm ig A következő rétegekkel:  A folyadék:szalmasárgától sötét tulburensig benne kolleszterin kristályok levált hámsejtek o ha bevérzés csokoládébarna o ha felülfertőződik purulens  A kötőszövet tömött rostos  laza rostos kötöszöveti réteg következik limfo hystio és plasmocytás beszürődéssel ez a réteg gazdagabb vérellátással rendelkezik  A hám ha a cysta gyulladásos a szájnyálkahártya hámjából a mélybe jutó illetve a visszamaradt hámsejtekből (Malasses . fogakat széttolja o Pseudocysták  hámbélésük nincs  aneurismalis -ér eredetű  traumás solitar extravasatios  lágyrész cysták o Ranula: szájfenék. alsó ajkon o Atheroma: faggyúmirigyek retentios cystája o Dermoid cysta: bőrelemeket tartalmaz. gl. szájfenéken a m. 11-21 között  Cysta palatina mediana: szájpad középvonalában a 2 max. VJI-hoz tapad! o Cysta thyreoglossalis: med.mylohyoideus alatt v.nyaki cysta. fájdalmatlanok. nyak középvonalában a nyelvcsont magasságában. fölött o Cysta brachiogenes: lateralis nyaki cysta. legtöbbször felsőlégúti betegség után jelentkező. szájpadot kidomborítja  Cysta globulomaxillaris: felső 2-3 között a praemaxilla-maxilla egyesülési vonalában. ált. körte alakú. első 10 évben. d. Odontogén calcificaciós cysta  Nem odontogén – fogtól független. lassan nőnek.

formájú o . Intra epitelialis proliferatio :  oka trauma.gyulladás sinus. rosszind.gangrénás fog periapicális elváltozása o . o tumor (jó-. o kbő.anyag csere zavar  Intra és extraepiteliális proliferació (Malasses.) o sinus maxillaris o egyéb cysták Kezelés:  Partsch I: volt az első próbálkozás cystostomia -egészen nagy cysták esetében hámot benn hagyjuk azt kivarrjuk a szájnyálkahártyához ( Marsupialisatio) o cyststomia o cystoanthrorinostomia o cystorinostomia  Partsch II o cystectomia o Alapelv: a hám maradéktalan eltávolítása a . gyulladás .lágyrészek o malignizació Diagnosztika:  Objektív vizsgálat: o elhalt fog o előtörőben levő fog o vagy a fogak klinikai hiánya  Röntgen o éles kontur.vagy az előtörőben vagy retentióban levő fog nyaki részén  punctio  differenciál dg. Hertwig)  előzetes tályogmegnyitása kapcsán Follicularis:  a retencióban levő fog körül annak nyaka körül Broca elmélete szerint a zománchám és a follicularis zsák degenerárációja miatt Evolúció:  I fázis: endossealis o jellemző :  néma  Rtg véletlen  II fázis exteriorizáció o kidomborodás o objektiv vizsgálatra látszik  III komplikációk fázisa o felülfertőződés .

berepedezett és hámlik. asszimetria  nyelven.és szélhatás  Férfiakon gyakoribb  Tünete: ajak gyulladt. Erythroplakia  a szájnyálkahártyán. duzzadt. amelyek lelökődnek és helyükön fájdalmas eróziók maradnak vissza  Kórállapot: nyirokpangás. barnásszürke. Állcsontciszták 2. majd rákos átalakulás a következménye 5. A maxillofaciális tájék és a szájüreg praecarcinómás állapotai Daganatmegelőző állapotok a szájüregben és környékén Korai tünetek:  nem gyógyuló fekélyek. Cheilitis glandularis  Az ajak nyálmirigyeinek idült gyulladása . az orcai részen és ínyen gyulladásos foltok. néha az ajkakon fordul elő  10%-ban laphámrák fejlődhet ki 3. alapjához jól tapadó. kisebb fogcsoportok indokolatlan meglazulása  nyálkahártya elszíneződése  szájban előforduló alaki eltérés. amelyekből gyógykezelés nélkül daganat fejlődhet ki Daganatmegelőző állapotok: 1. amelyek kezdetben lágy tapintatúak. elszarusodott képlet  a bőr különböző helyein. nyelv alatt található nyelési nehézséget okozó duzzanat  nyirokcsomók hosszabb idő óta fennálló beszűrődése Daganatmegelőző állapotok -olyan kórképek. amelynek hosszú távon kötőszöveti felszaporodás. indokolatlan szájzár Késői tünetek:  a szájüregben előforduló. legtöbbször fájdalmat nem okozó vérzékeny fekélyek. ajkon ismétlődő hámhiány  szájnyálkahártyán előforduló gyógyulási hajlamot nem mutató elváltozás  foghúzás helyén nehezen gyógyuló seb. később megkeményednek  ízérzés-zavar és szájszárazság követi 4. Cheilitis chronica actinica  Többnyire az alsó ajak idült gyulladása  Oka: tartós napfény. élénkvörösek. száraz.véralvadék o nagyobb üreg esetében csontpótlás(csontpótló vagy saját csont(spongiosa) lágyrész cysták: o exstirpatio vagy marsupialisatio 31. a repedésekben pörkös felrakódásokat látni. o Kis üreg esetében zárás. melyeket esetenként bűzös lepedék borít  egyes fogak. Cornu cutaneum  különböző nagyságú.

szarupikkelyekkel fedett lapos képlet  hyperkeratosis és hámatrófia  praeblastomás jelleg 10.szarkóma keletkezhet 8. de minden életkorban kialakulhat  Egy vagy több csontdefektusból áll. nyelv alatt. Dysplasia fibrosa  Csontfejlődési zavar következménye  Fiatal korban kezdődik. fogelőtörési zavarok . SZARVASAGANCSSZERŰ alakzatokat. amelynek középpontjában kráteres üreg helyezkedik el  Karcinómásan elfajulhat 9. szájpadon. gombostűfejnyi vagy annál nagyobb szűrkésfehér képlet. Keratoacanthoma  Idős embereken fordul elő  Oka: fényhatás  bőrön és ajkakon fordul elő  Félgömbszerűen kiemelkedő. a mely alapjából kiemelkedő. leggyakrabban az állkapocscsontban a tibiában v. ajkakon különböző nagyságú. Lichen planus  Oka: ismeretlen. felnőtteken jelentkezik  Leginkább a bőrön. nem viszket  1%-ban képződik belőle carcinoma . a femurban észlelik  Állkapocs duzzanatával. gingiván. s VONALSZERŰ (lineáris). a fogak vándorlásával és kóros záróharapással jár  spontán fractura is bekövetkezhet  rtg-szerkezet nélküli.  Elemi jelensége a PAPULA. sugáráteresztő góc látható  Rosszindulatúan elfajulhat 7. de az esetek felében először a szájnyálkahártyán lép fel  Kedvenc helye a bukkális szájnyálkahártya hátsó része.      20-40 éveseken Rendszerint az alsó ajak betegszik meg A nyálmirigyek megduzzadnak és rugalmas csomókként tapinthatók A nyálmirigyek kivezető csövei piros pontként láthatók Belőlük nyomással víztiszta nyálka ürül szövettana: nyálmirigyek hiperplaziássak. GYŰRŰ ALAKÚ (anuláris) v. körülírt. 2 cm-nél nem nagyobb átmérőjű elváltozás. strómája limfocitás és plazmasejtes beszűrődés 6. máskor összefolyó plakkokat képez  A papula környezete nem lobos. Keratoma senile  Oka: napsugárzás  idősebbek bőrén. de lehet nyelvháton.

nőkön gyakoribb  A szájban.  A kifekélyesedő leucoplakia itélhető veszélyesnek-laphámrák 12. nagytömegű fogkő. Leucoplakia simplex: a nyálkahártya alapjából alig kiemelkedő száraz.  Tünete: a szájüreg különböző helyein szabálytalan alakú. az ajkakon. hypercolesterinaemia. Lupus erythematode chronicus discoides  30-40 életév között. egyéni hajlam.  A heges területekből laphámkarcinóma vagy bazaltsejtes karcinóma indulhat ki. de előfordulhat 15.  fájdalmatlan. alkohol. a bukkán és a szájpadon található  Tünet: duzzadt alapon gombostűfejnyi papulák. amely rákos elfajuláshoz vezethet 13. az idült gyulladása miatt szürkésfehéren elszíneződik. lues. de fájdalmatlan kifekélyesedésük előfordul. Leucoplakia  A szájnyálkahártya elszarusodásával járó idült gyulladás  Többnyire idősebb férfiakon fordul elő  Oka-hajlamosító tényezők: dohányzás. a nyelven. szürkésfehér. Leucoplakia erosiva: nyálkahártyán fájdalmas. főleg a szájzugban fejlődik ki. candida albicans. szivar. könnyen ráncolható. A léziók felszínesek.11. fehéres terület o 2. letörölhetetlen foltok jelennek meg. Osteobalstoma (oszteogén fibróma) . fényevesztett. fűszeres ételek. szaruréteggel borított szemölcsös képlet o 3. a dohányzás abbahagyása esetén legtöbbször visszafejlődik  A szájban hámvastagodást és fokozott elszarusodást idéz elő. amelyek nem vagy csak kissé érzékenyek  FORMÁI: o 1. A szemölcsök közepén sötétvörös behúzódás mutatkozik. amelynek közepe enyhén besüppedt. letört hegyes fogak. Leucokeratosis nicotina palati  Oka: dohányzás (cigi. Leucoplakia verrucosa: nyálkahártyából kiemelkedő. gyökerek. fémtömések. A fekélyek hegesen gyógyulnak. füstszerűen elszíneződött. leginkább pipa)  Főleg a szájpadon fordul elő  a szájpadi nyálkahártya. szájnyálkahártya. változó mélységű berepedések láthatók. szájüreg  Tünete: a barnás-fekete színeződés  malignizálódása ritka. A-vitam hiány. Naevus pigmentosus  Veleszületett  Gyakori megjelenési helye: arcbőr. 14. mechanikai tényezők (hibás fogsor). és egyenetlen felszínű szemölcsöket képez.

     Primér csonttumorok 1%-a Fiatalkorban (20 év alatt) fordul elő. belövellt. hypoxiássá válik a hám. de kapcsolatba hozzák fűszeres ételek fogyasztásával és dohányzással  Orofaringeális nyálkahártya és submucosa kötőszöveti állományának fokozatosan előrehaladó elfajulása  Tünet: csípő. ajkak berepedezettek. égésekből vagy specifikus gyulladásokból eredő hegek 32. életév felett. férfiakon gyakoribb mandibulában gyakoribb. képtelen terhet viselni  A betegség jelentkezhet egy vagy több csontban. lencsényi nagyságú csontritkulások és csonttömörülések láthatók  OSTEOSARCOMA kiindulási alapját képezheti 17. 15%-ban a maxillában  Az érintett állcsont megduzzad.  rtg . meglazulnak. pharingitis. nyelési zavarok (dysphagiae) és körömrendellenességek (coilonychiae)  Nyelvrák talaját képezi. Szubmukózus fibrózis  Minden életkorban jelentkezhet. fáradékonyság.vvt -k Hgb tartalma kevés  Tünet: sápadtság. de osteosarcoma kiindulási talaját képezheti 16. ez okozza a malignus elfajulását 19. 50. 18. Nyelési nehézségek állhatnak fenn. a nyálzás fokozott. oesophagitis. mérsékelten elődomborodó  szöveti kép: a kollagénrostok felszaporodása miatt a kötőszövet tömörré válik+ hialinos elfajulás.égő érzés. rajta hasadékok (rhagades) láthatók. szájnyálkahártya sorvadt. a nyelv papillái elsimultak (tükörnyelv). nyelvégés és fájdalom. Férfiakon gyakoribb.  A csontszövetben kóros csontfelszívódás és -képződés zajlik csökkent értékű csontszövet képződik. Traumás sérülésekből. Lágyrészek jóindulatú daganatai Jóindulatú daganat meghatározása : o az ép szövet szerkezetéhez hasonló alkotóelemekből áll . Osteodystrophia deformans Paget  A csontszövet lassú lefolyású betegsége. sima.Szideropénia  Fiatal és középkorú nők betegsége  Oka: vashiány .  Plummer-Vinson-szindróma: stomatitis. de inkább az állcsont duzzanata hívja fel rá a figyelmet Kórjóslata jó. a csont lágy hajlékony. mint a maxillában Észrevétlenül nő. fekély és hólyagképződés a szájnyálkahártyán. fájdalom jelentkezhet. Köröm rendellenességek.gombostűfejnyi v. a fogak a helyükről elvándorolnak. Oka: ismeretlen. az ízérzékelés csökken  A beteg terület nyálkahártyája szürkés.

elálló protézisszélek és kapcsok  Lassan nő. Verruca  Elsősorban bőrdaganat.  Nem daganat. hanem reparatív jellegű szövetburjánzás  A front. kaktuszszerű. de a gingiva egyéb területéből is kiindulhat  Nőkön gyakoribb. tokja van  A tumoron belül csontképződés és meszes elfajulás zajlik  A borító hám rendszerint elszarusodott  Kialakulásában mechanikai ingerek szerepelnek: orcák rendszeres beszívása.o jól körülhatárolt. amely nem tűnik el. elmozdítható o nem terjed a környező szövetekbe o expanzívan növekszik. bársonyos felszínű. növekedése lassú o egynemű (homogén) tapintatú o a beteg általános állapotát nem befolyásolja o nyomást gyakorolhat a környező szövetekre Jóindulatú lágyrész daganatok és tumorszerű burjánzások Papilloma  Laphám jóindulatú dahanata  Keletkezésében vírust. A sérülés kiküszöbölésére sarjszövet képződik. beharapása. enyhén dudoros felszínű. ecsetszerű  Kórjóslata jó. jól elhatárolt. félgömb alakú. de a szájban is előfordul.és premolaris fogak vestibularis oldalán az interdentalis papilláknak megfelelően jelentkezik. sima v. félgömbszerű. krónikus irritációt feltételeznek  Egyesével v. Ritkán a nyelven  Oka:Papo-vírus (DNS-vírus)  alakja szerint: lapos. amely alapjához kocsánnyal rögzül  Kórjóslata jó. Kiújulásra hajlamos. nyelven. Gyakran kiújul. jóindulatú Parodontoma (epulis)  Oka: trauma okozta sérülés. hanem tovább burjánzik. Fibroma  A szájnyálkahártya rostos kötőszövetének jóindulatú daganata  Főleg ajkon. de nem malignizálódik. többesével (papillomatosis) jelentkezhet  90%-ban a palatumon  szürkésfehér. sokszor terhesség alatt jelentkezik (20-40 éveseken) Epulis formái: . borsónyi növedék. orcai nyálkahártyán a fogak záródási vonalában fordul elő  Nagysága: borsótól . gombostűfejnyi. tokba zárt. elsősorban az ajkak belső felszínén a gingiván és a palatumon.dióig  széles alapon ül.

feszínén az erek lefutása kirajzolódik. kollagénrostokba ágyazott kapillárisokból. fájdalmatlan duzzanata a leggyakoribb klinikai jel.  Néha az érintett fogak vándorlását. elmozdítható  nem terjed a környező szövetekbe  expanzívan növekszik. de ritkán malignizálódhat -parodontoma sarcomatosum Lipoma  Orális előfordulása ritka. amely tömött tapintatú. növekedése lassú  egynemű (homogén) tapintatú  a beteg általános állapotát nem befolyásolja  nyomást gyakorolhat a környező szövetekre Jóindulatú odontogén (fog eredetű) daganatok 1. tokba zárt. és az áthajlási redőben mutatkozik  Lassan növekszik. a szájfenéken. Odontogén jóindulatú daganatok Jóindulatú daganat meghatározása :  az ép szövet szerkezetéhez hasonló alkotóelemekből áll  jól körülhatárolt. vérzékeny. de annál sejt dúsabb. rugalmas tapintatú képlet. az ajkon. mélyen ülő vesiculák.  másodlagos elváltozásai ritkák Lymphangioma  Nyirokerek tumora.kis.1. színtelen terime megnagyobbodás  Nem malignzálódik 33. mogyorónyi nagyságot nem haladja meg. 20-49 éves kor között jelentkezik. amely alapjához széles felülettel rögzül. Fibromához hasonló. sokszor kifekélyesedik. lassan nő. 3. Kórjóslata jó. Van homokóraszerű megjelenése is . Parodontoma gigantocelleulare: Egyenetlen felszínű szederjes-kék növedék. az ajkakon (macrocheilia) fordul elő  Lokális . veleszületett elváltozás.elmosódott határú. nem fájdalmas duzzanat. fobroblasztokból áll. lazulását okozzák . leginkább a nyelven. Mandibulán gyakoribb. az arc aszimmetriája. fele. Diffúz . Ameloblastoma  az odontogén daganatok kb. a buccán. Parodontoma fibromatosum: Sima felszínű.amikor orálisan és vesztibulárisan egyaránt jelentkezik. Parodontoma granulomatosum: élénkvörös. gömbölyded. színe sárgásvörös. mely gyermekkorban jelentkezik  Leggyakrabban a nyelven (macroglossia). többrétegű laphám borítja 2. 80%-ban a mandibulában (a molárisok és az állkapocsszöglet tájékán)  Lassan nő. halvány-vörös képlet.

Ameloblastoma adenomatoides (adenoameloblastoma) 5. vegyes Kórjóslata jó. 6. Odontoma  A fog embrionális szöveteiből keletkező jóindulatú daganat  Tyúktojásnyira is megnőhet  70%-ban a molárisok tájékán keletkezik. Midig kifejlett gyökerű fogakkal kapcsolatban fordul elő. ezért rendkívüli nagyságot is elér.  Dentin szövetből álló daganat. Többé -kevésbé dentinszövetből áll.  Odontomára hasonlít. Ameloblastoma fibromatosum (fibroameloblastoma) 4.     Nagysága: borsótól-gyermekfejig Extrém esetben a csont pergament szerűen ropog Néha nem gyógyuló extrakciós sebhely. fekélyképződés vagy nyirokcsomó-duzzanat tereli rá a figyelmet Szövettani képe változatos: szolid. Tumor odontogenes calcificans epithelialis (Pindborg-tumor) 3. de folyamatosan. Ameloblastoma odontomatosum (odontoamelobalstoma) 7.  Az alsó molarisok tájékán fordul elő.  A hypercementosistól a jóval nagyobb tömege különbözteti meg. A gyökérhártyából származik. s gyakoribb a mandiulában  A felső állcsontban a sinus maxillarisba tör. sipolyjárat. Cementoma  Ritka. 11. mint a felsőállcsontban.  A foggyökér cementrétegének nagyfokú megvastagodása. Myxoma (fibromyxoma) odontogenicum 10. cisztikus. Dentinoma  Ritka.  Gyakrabban fordul elő az állkapocsban. A maxillofaciális tájék rosszindulatú daganatai A rosszindulatú daganatok kialakulásának külső kóroktani tényezői: (általában külső hatásra alakulnak ki):  Kémiai daganatkeltők . olykor mindkét állcsontban többszörösen. 2. és azt teljesen kitölti  sokszor fordul elő folliculáris cisztával együtt 8.  Lassan nő. Melanoameloblastoma (retina anlage tumor) 34. Fibroma odontogenicum 9.

karfiolszerű növedék.  Buccacarcinoma: carcinoma buccae o Az összes szájüregi rák 8-9%-a. ezután a középvonalban. Férfiakon kb. forró fűszeres ételek. kráterszerűen kemény. o Kezelése nem bonyolult. rossz szokások pl ajak rágás. Az ajak duzzadt és előemelkedett. anaplasztikus formája csak mintegy 15%-ban fordul elő. o Lassan növekszik. férfiakon gyakoribb. ötször gyakoribb. ma már fiatalabb korban sem ritka   . de az itt levő nyirokutak lefutása miatt ez a folyamat veszedelmesebb. Férfiakaban 10x gyakoribb. o A felső ajak rákja jóval ritkább. legritkábban a szájzúgban. rosszul illeszkedő fogművek. Előfordulási helyei:  Alsó ajak rák: carcinoma labii o Az ajakpírnak a bőrrel határos külső szélén szokott elhelyezkedni. alkoholistákban. mint nőkön.  Verrucosus: szemölcsös felszínű. hogy ez a 90%-ban gyógyítható betegség a vártnál sokkal nagyobb számban szedi az áldozatait.Mechanikai ártalmak Hőhatások  Elektromos ingerek  Sugárzó energia  Biológiai tényezők Belső kóroktani tényezők:  Örökletes (nem bizonyított)  Fejlődési zavarok  Immunológiai tényezők (pl. de azok gyorsan növekednek. alkohol. mely alatt az ajak kiterjedten tömötten beszűrődött. Ez a legjobb indulatú  Ulcerosus: korán kifekélyesedik. vagy helytelen terápiás módokat alkalmaznak. Főleg az 50-70 év közötti életkorban jelentkező megbetegedés. viszonylag gyorsan nő. o Szövettani szerkezetük szerint többségük jól differenciált laphámrák. leggyakrabban az ajak középső és oldalsó harmad határán. leucoplakia. elhanyagolt szájüregben gyakoribb. Általában 40-50 éven felül keletkeznek. Dohányosokban. felhányt szélű. o Három megjelenési formája van:  exophytikus: kis kiterjedésű fekély látható. a fekély az előbbinél körülírtabb. Felszín felé növekszik. o Oka: dohányzás. és nem ellenőrzik rendszeresen a betegeket. o Az összes szájüregi rosszindulatú daganat között 20-25%-ban fordul elő. Ezért fordulhat elő. mint nőkben. és ilyenkor sokszor minden beavatkozás hiábavaló. mely a mélybe terjed és későn fekélyesedik ki. AIDSKaposi-sarcoma) A szájüregi rosszindulatú daganatok 90%-a hám eredetű. trauma. későn ad regionálisan áttétet. ezért sokan nem fordítanak rá kellő figyelmet.

kifekélyesedett felszínes csomó kezdődik. és annál rosszabb a prognózis. o Főleg 50-es ffiakon fordul elő. o Klinikai megjelenési formája szerint megkülönböztetjük a bukkális régió elülső. o Gyakoriság tekintetében a szájrákoknál a 2. éles szélű tömés. a tonsilla és a mandibula irányába. korlátozza a nyelvmozgásokat. o Gyakran és korán adnak áttétet. zavarja nyelést. a kifekélyesedő formában gyakori az anaplasztikus carcinoma . vagy mint mélyebb. középső és hátsó harmadában. szövettanilag jól differenciáltak. gyakran alacsonyan differenciáltak o Formái  infiltráló  rosszabb indulatú. o Nyelvszél középső harmadában. o Klinikai megjelenési formája: az esetek egyharmadában leukoplakia talaján alakul ki. valamint az áthajlási redőben előforduló daganatokat. innen a spatium pterygomandibulare révén a mandibulára. a nyelvgyökrák hátrafelé. Nyelvrák: carcinoma linguae o Sokkal rosszindulatúbb. mely utólag felszínesen kifekélyesedik o gyorsan infiltrálja a nyelv izomzatát. gyulladások (éles szélű letört  fog. o mint apró. o A nyelv vagy a szájfenék elülső harmadában található daganatok lassan nőnek. nyelvgyöknél és nagyon ritkán a nyelvcsúcson fordul elő. a maxillára. o Minél hátrább található. tömött. o Ráterjedhet a rágóizmokra. fogmű)  -dohányzás o Az elülső harmad ventrális felszínén előforduló rák hamar ráterjed a szájfenékre. helyen áll. o Általában jobban differenciált rák. beszédet és aránylag hamar okoz fájdalmat. a hátsó harmadban lévők agresszívan terjednek. o A szájzár kialakulása a tovaterjedés első jele. Minél közelebb helyezkedik el a folyamat a . szövettani típusa 90%-ban laphámcarcinoma o Elősegítő tényezői:  -lueses glossitis.  -idült glossistisek  -nyelv leukoplákiájának verrucosus alakja  -nyelv papillomák  -mechanikus tényezők okozta körülírt fekélyek. mint az ajakrák. göbös beszűrődés. annál rosszabb indulatú. gyorsan terjed a mélybe és a regionális nyirokutakba  exophyt o Szövettanilag gyakoribb a kevésbé differenciált forma.

10-15%-ban fordulnak elő.  A nyelvgyökre terjedő daganatok prognózisa igen rossz.  aránylag lassú terjedés. Szájfenéki (sublingualis) daganatok o szájüregi daganatok közt a harmadik o nemek aránya nyelvrákhoz hasonló o Gyakran társul leukoplákiához o ált.  Az összes szájüregi daganatok között előfordulási aránya kb. 8-10%. ilyenkor az áttéteket is mindkét oldalon keresni kell. mint a nyelv esetén o A gingiva kapcsolódási területén a daganatterjedés a környezetre viszonylag gyorsabb. a felszínen csak egy fissuraszerű fekély látható o Gyorsan terjed a nyelvre vagy a mandibula periosteumára.  Szövettanilag általában jól differenciált laphámrák. Gingivacarcinoma o az összes szájüregi rosszindulatú daganatra vonatkoztatva 10-12%.  Áttétet aránylag ritkán ad. esetleg meghaladja a középvonalat.  Gyakran és gyorsan képeznek áttétet. kétoldali áttétek kb.  Kezdetben rendszerint exophyt daganatot látunk. ezért előrehaladott állapotban észlelik. szájpadív. Szájpadcarcinoma: carcinoma palati o keményszájpad-carcinoma:  főleg az idősebb korú férfiak  Gyakran indul ki a leukoplákiás folyamatból.  panaszokat csak későn okoz. a tonsillaágy folyamataitól  háromszor gyakoribb. annál sűrűbben észlelhető kétoldali metastasis. lágy szájpad). ezért a daganat később éri el a mélyebb rétegeket. mint a kemény szájpadé.   középvonalhoz. o Az elsődleges folyamat a carunculák területén a felszínen vagy a mélyben sokszor eléri. mint a nyelvdaganatok esetében. a szájfenék elülső harmadában o leggyakrabban közepesen differenciált carcinoma o ált. részleges maxillarezekcióval nagy százalékban érhető el hosszú ideig tartó tünetmentesség. o Gyakran találunk áttétet. a sublingualis és a submandibularis nyálmirigyre o az exophyt jobb indulatú o A nyálkahártya lazán kapcsolódik az izomzathoz.  már nem lehet megállapítani a pontos kiindulás helyét (tonsillaágy. o Férfiaknál 2-3-szor gyakoribb .  Szövettanilag gyakoriak a rosszul differenciált laphámrákok. de nem olyan gyakran. o lágy szájpadon keletkező daganatok  nehéz elkülöníteni a nyelvgyök.

Kórjóslata igen rossz. lassan növekvő arcduzzanat. a felső az ethmoid sejtek orbita-alapterületén destruálja a szöveteket. o Megtartott fogak mellett a gingivarák gyorsan betör az arcüregbe. Osteosarcoma . 5% él 5 éven túl. o A szájzár a tumornak a rágóizmokra (főleg a pterygoideusokra) való ráterjedését jelenti.  Gyermekkorban a Ewing-sarcoma. o A mandibulán elhelyezkedő folyamat gyakrabban metastatisál.) és mucoepidermoid cc. a haemangiopericitoma. 1%-a. 1015%-ban fordulnak elő mesenchymalis eredetű malignus tumorok. fájdalmatlan. ezért legtöbbször már előrehaladott állapotban fedezik fel. o Az arcüreg nyálkahártyájából kiinduló rákok  20-30%-át adenocarcinomák  40-50%-át laphámsejtes rákok. o A maxilla gingiváján előforduló daganat sokszor epulishoz hasonló. sugárérzékeny. vagy a palátum.megfelelő kezeléssel . leggyakrabban a kemény és lágy szájpadon alakul ki. halánték tájékán. később a fibro-. fekélyes és a verrukózus forma o Az ulceratív folyamat ráterjed a csontra.    o Főleg az alveoláris ív hátsó harmadában o exophyt. Az arcüreg daganatai o elhelyezkedésük szerint alsó. o Férfiakon valamivel gyakoribb o Figyelmeztető jel: a felső moláris fogak meglazulása.  Az összes arcüregdaganatot számítva (a cysták kivételével) kb.  10-20%-át anaplasticus carcinomák teszik ki.és az osteosarcoma. szemzugban. o Szövettanilag rendszerint jól differenciált laphámrák. o A korán felismert tumor . középső és felső "étage"-ba soroljuk o Az alsó a kemény szájpad. orrvérzés is lehet a tünet. Főként az arc bőrén.aránylag jó prognózisú. terjedése a csatornában meggyorsul. o A szájüreg vagy az arc kifekélyesedése csak késői tünet szokott lenni. Ez már igen rossz prognosztikai jel. Az orálisan előforduló rosszindulatú hámdaganatok kb. Melanoma malignum: o Rosszindulatú festékes daganat. esetleg az arcüreg faciális falának az elődomborodása. Laphámnál jóindulatúbb lefolyású. a középső az orrüreg.  Néhány %-ban cylindroma (adenocysticus cc. mixo. mint a maxillán előforduló. vérzékeny. ha eléri a canalis mandibulaet. Féloldali orrdugulás.  Ideg-eredetű malignomák (neuroepithelioma) o Klinikai megjelenési formája:  igen későn okoz tüneteket. Felső ajkakok. Alapisejtes rák: carcinoma basocellulare: (basalioma) o Szájüregi eredete vitatott.

o Gyermekek vagy fiatal felnőttek betegsége. máskor sok kis cysta jelenléte miatt az elnevezése cystikus basalsejtes carcinoma. Chondrosarcoma o Az osteosarcománál jobb prognózisú. adenoid basalsejtes carcinoma mirigyes szerkezetre is hasonlíthat. o Hamar ad áttétet. izzadságmirigy. o Radiológiailag jól elkülöníthetők Metastatikus daganatok o Leggyakoribb az emlő és a prosztata rosszindulatú daganatainak az áttéte o Elsősorban a mandibulában o Jelentőségük: néha hamarabb észlelik őket. szklerotizáló és osteolytikus csoport) o Főleg fiatalok o Az osteolytikus forma gyorsabban nő.  Lassan terjed. o Fájdalmas időszakokkal jelentkező csontduzzanat. faggyú-. az ún. így pl. de az alatta lévő csontot. o Ritkán ad metastasist (az eseteknek csak mintegy 0. A basalsejtes carcinoma ezek abortív formájaként fogható fel. o Az állcsontokban igen ritka. kerek sejtes sarcoma) o Ritka malignus csontdaganat. o Klinikai megjelenési forma:  főleg idősebbek  Nőkön lényegesen ritkább  Leggyakrabban az arc középső harmadában keletkezik. mint a primer tumort Az állcsontok hámeredetű. Ezek a sejtek ún. Ewing-sarcoma (endothelialis myeloma.  A szájüregben rendkívül ritka o Az epithelium basalis sejtjeiből alakul ki. pluripotens sejtek. begyógyul. amely kisebesedik. o a bőrnek. de maga a daganat sokszor igen nehezen írtható ki. melyekből normális körülmények között haj. főleg az arcbőr különböző külső behatásoknak legjobban kitett helyein alakul ki. porcot is involválhatja. először mint egy kis papula. a komplex kezelés ellenére is igen rossz prognózisú.1%-ában). laphámsejt vagy keratin lesz. majd újra fekélyessé válik. Általában 30-50 év körüli felnőttek megbetegedése. rosszindulatú daganatai o igen ritka o Vszeg az állcsontokban a fejlődés során visszamaradt pluripotens hámsejtekből származik o általában jól differenciált laphámrák. Fibrosarcoma .      o Többféle típusa ismeretes (az ún. Basalsejtes carcinoma (basalioma) o A leggyakrabban előforduló rák.

o Reménytelen esetekben is ajánlott palliatív kezelés adása. o Egyes különleges lokalizációjú tumorok esetén az intraarterialis kemoterápia is segíthet. jó eredményt ad a műtét elôtti és utáni citosztatikus kezelés.  az arcsebek gyógyulása 6 órán belüli záráskor ideális o még 24 óra után is hibátlan a gyógyulás  kerülni kell az arcon a radikális kimetszést A fogak és fogmedernyúlvány törései Luxatio dentis  a luxatio a fog teljes kimozdulását jelenti o ilyenkor általában a fogeltávolítás indikált  subluxatio esetén csak a korona mozdul ki. ép bőrrel.    o A maxillo faciális régióban legtöbbször az állcsontok periosteumából indul ki. helyeken jelennek meg az áttétek (fontos. o sajátos az alveolaris lágyrészsarcoma. ha szájüregi daganatot nem találunk. Nagyon jó eredményt észleltek a Cisplatin adásával. mint más daganatok esetében. a fogak és a fogmedernyúlvány törései Lágyrészsérülések Lásd sebészeti propedeutika. gégedaganatokra jellemző helyen. a gyökér a helyén marad o ilyenkor a fogat az eredeti helyén sínnel lehet rögzíteni . sugárkezelés vagy citosztatikus kezelés jön szóba. nyálkahártyával borított állcsontduzzanat. Lágyrészsérülések. mint a test egyéb részeiben. 35. aspirációs cytológiai eredménye szabja meg. Szájüregi carcinomák kezelése o a sebészi kezelés az elsôdleges o A primer daganat sebészi kezelését monoblock műtétként a regionalis nyirokcsomók eltávolításával együtt (radikális vagy funkcionális nyaki blockdissectió) o A műtét kiterjesztését a nyaki nyirokcsomók CT. o Posztoperatív irradiációt csaknem minden beteg esetén elvégeztetjük. o nőkön gyakoribb o főleg a nyelven o Szövettani szerkezet: a daganatsejtek pseudoalveolaris elhelyezkedése A nyakon a különböző régiókban az egyes szájüregi. o Amennyiben bármely okból műtét nem végezhetô. o Többnyire középkorúak betegsége. Mesenchymalis eredetű rosszindulatú lágyrészdaganatok: o A szájüreget alkotó képletekből ugyanazon sarcomaféleségek indulnak ki. tuberkulózisra is gondolni kell) A távoli metastasisok sokkal ritkábban fordulnak elő. o Amennyiben kétséges az operabilitás lehetôsége. MR vagy UH vizsgálata. o Klinikai megjelenési formája: kezdetben fájdalmatlan. garat-.

Kétoldalt nem egyformán illeszkedik a fogsor. Liquor csorgás az orrból. pápaszem haematoma. egyes nyúlványok. Ajkak általában szétzúzva. angulus. Az állcsontok törései A MANDIBULA TÖRÉSEI: corpus. ramus. Kitátott szájnál szintkülönbség (izomzat lehúzza) RTG készítése! Nyak (collum mandibulae) törése: fülnyílásban tapintható a fejecs A MAXILLA TÖRÉSEI Törhet a processus alveolaris vagy a tuber izoláltan is Le FORT I. Fogsorát nem tudja jól zárni. fülből.Fractura dentis  a frontfogak törései gyakori  felosztás: o intraalveolaris o extraalveolaris o mindkettő  darabos törésnél fontos a darabok gondos eltávolítása  a kezelés választásánál fontos a rtg-kép Fractura processus alveolaris  lehet izolált vagy állcsonttöréshez társuló  a fogmegtartás lehetőségei annál jobbak. típusú törés: a törésvonal az orbitába hatol Le FORT III. vérzés a fülből. minél távolabb van a törésvonal a gyökércsúcsoktól  kezelése repozícióval és sínezéssel történik 36. típusú törés: az orbita feneke teljes egészében összefügg a letört A törés könnyen felismerhető: A maxilla egésze mozgatható( nem szabad erőltetni!) A fogsorok illeszkedése zavart. Állcsonttörések állcsonttal . típusú törés Le FORT II. collum. állcsúcs A fogmedernyúlvány (processus alveolaris) izolált törése: Törhet a behatás helyén és a megtámasztás helyén is Felismerés: szájnyitáskor fájdalom. Orrvérzés.

Végleges ellátás:  nyílt törés – fertőzés!  Súlyosabb lágyrész sérülés nélkül. Az állcsonttörések ellátásának általános irányelvei Ellátás  repozíció  immobilizáció  táplálás Elsősegélynyújtás:  ideiglenes rögzítés  Vérzéscsillapítás  Bőr sebeit steril gézlappal fedni  Mandibula rögzítése parittyakötéssel  Fontos a regisztráció: eszméletlen állapot rögzítése.Diagnózis  látható deformitás  rendellenes mozgathatóság  csontcrepitatio  rtg-felvételen látható törés Állkapocstörések  leggyengébb helyek: o szemfogtáják o szöglet o ízületi nyúlvány Arcközépcsont-törések  típusok: o Le Fort I. Állcsontbetegségek  Osteomyelitis haematogenes  Caffey-féle betegség  Histiocytosis  Hipofízishormon-zavarok  Osteitis fibrosa generalisata  Cherubismus . 38. (horizontális): a maxilla alsó része törik le o Le Fort II.  Sínezés a másik állcsonthoz.  Első tudatos állapot jelzése. (transversalis): a törésvonal a lateralis szemzugból indul ki 37.  Pépes táplálkozás.  A törvégek közelítése gumigyűrűkkel a másik állcsonthoz.  Callus képződés.  Végleges rögzítés drótvarratokkal 5-7 hét. (pyramidalis): a törésvonal a függőlegesen fut az orbitáig o Le Fort III.

a korona elpusztult  ekkor az előkészített gyökércsatornába illeszkedő fogművet ragasztanak  ez rögzíti a koronarészt Híd  a meglévő fogakon támaszkodó. borítókorona-szerű rész a horgony  a kettő közti hiánypótló elem a hídtest 41. Kivehető fogmű (műfogsor). implantátumok Kivehető fogművek Részleges kivehető fogmű  részei: . Fogpótlástani és rágásélettani alapfogalmak Occlusio és articulatio  occlusio: az alsó és felső fogsor összezárt helyzete o az antagonisták csücskei és csücsöklejtői érintkeznek  centrális occlusio: központi záródási helyzet o az antagonisták egymással a lehető legtöbb helyen érintkeznek o az ízfejecs mindkét oldalon az árokban van  articulatio: az alsó és felső fogak dinamikus érintkezése az állkapocs mozgásakor o a jó artikuláció akadálytalan csúszást jelent a csücskök és csücsöklejtők között o nem mozdítja ki az állkapocsízületet a fiziológiás pályáról Állkapocsmozgások  abductio és adductio: a száj nyitása és zárása o eközben az ízfej mindkét oldalon az ízületi árokból a domborulatra kerül  propulsio és repulsio: a mandibula előre.és hátramozgatása  lateralpulsio: az állkapocs oldalirányú kitérése o maximális terjedelme 60° 40. A fogművek fajtái. rögzített fogművek Fogművek Rögzített fogművek Borítókorona  az anatómiai koronát utánzó fogmű  indikációi: o töméssel már nem javítható o híd rögzítése o a részleges kivehető fogmű kapcsai Csaposfog  a gyökér ép.    Osteogenesis imperfecta Osteopetrosis Ostitis deformans Paget Osteoporosis 39.

a felépítmény műanyag Teljes kivehető fogmű  helyén rögzíti: o vákuumhatás o célzott reflexmozdulatok  szélei az áthajlásig érnek o ez biztosítja a pecsétszerű széli záródást Implantáció  indikálja a sorvégi ép fog hiánya olyan esetben.alaplemez o rögzítőelemek o nyereg o műfogak  a régi műfogsoroknál az alaplemez műanyag. a kapcsok vannak fémből  a moderneknél az alaplemez fém. ha a kivehető fogmű nem jön számításba  elve a csontba épített szövetbarát anyag. legtöbbször fém o .

.E7 O 85439E317..842OF399.102:7-.3.43Q3-v3.9E8F85.0902F30 O .035...9 O .14.20. $#'$$$#}.E9.539.942..3.8-0.9 2E84788014O5..43147/:0v O F2-807~030200/v . O 57..2.9O O #4883/:.8E 8.3.9O 0vQ342E88.342..E.3.7.5E88.5:.057485439F39E9..3:E78 .3F80 O .099.97O1.74 8.9:7.3.54.80908 -08~7v/F8   85.00.3F5v/-0v0.2030 F55439E-.301.-:E88E3E.301.4--E92F7v~0.--.3..3:8 O .9--.9E8 O -v73F8.9  140v97F8.J989.9O 3E270.7:500010/099.8.09009 O 79 8070093FQ 7QJ79 8:E7E907089vO.8942E800   .1-748.E79.3O2E8.33E 3..E79E3F510 O 0/.3E.8/:.  ..8.  F.E88.8E3E.0-.9./3.8439/0109:8-OE 0.8439-..99 3.9.E98O7F80 /000930.9 F50 O 5.3.03.1F3. O O O O O O .7..3E2705075.2 3F3023. ..7O2.3942.94./43  O 020038F0.009v.30/v/ /023/03F0947-. O 843910v/F8. .E94E8 ....54. O /v802-07003147/:0v O .7.58:E7E8 O /v80--0-v7F3 .:.8.Q7Q 8.-v73 /0.E943 30.809 O  -.9  07.-090820 3E27020/:.47-..9488F8E2.7300903024-48 302. 897O2E..:.548F509 O 50707.214.4--8~7F810F7F509 8' $#} 30E78 }#}  .0809010F-030v87..2..009009  07.4.!!& .F8O748E7O.37E90708Q70000/0 O .82070903 103v9900300390 O 03E--.94.F87:.:.8..8O.E3/47E8E.5E-O0200/v 42-489~103.7..8030 O .7.E3 8E5.9E.08003 #03/80739.9-E-.

9.4.3EO/E8.02.743.43147/:0v O ..9    .8E5..73E8 100908J30v/F8 O 2.493..8942.08.  O v0.9F30v -E8 14847 097900814..45.89..8E:-.7.0. .10v/ O 8E-.310F080/F8Q0v147/: 10F000803 O:3.207E4801.88.5.79..8EQ70Q3-v0038..45.99 3v3.3 .0748.-v7 8E3E..9.4089073.E79.3 .5E-O./43147/:0v O .:85203948:8 O '008Q09099 O .45.E79E31E/. 48904F31-7O2.248J9O9F30v/4E3E8 .-:E3F8.7.:8/8./E8 O %--370/v80--1F71..7 03E--55.--.-.3E.08F0830 .43 ..4/08 O   F09F.94  O 1E/..  33037E3... O 8E3E..E79.805F389F9.3.54342-489~1035.E79.7:84/E89/F0v .30.5E2.. 070 3.E79.2../E8.407. /00v147/:.5:E ..4/E89F814449908.089099 8Q7F810F7  09709090314940033020 .0200/v8E7.94883.310v/  O 10F080/v0:.03 .077:.38  O %Q3090.88FF7F030 O  #  4  0:..-.8.2.8E5.E79E-O0200/v 8.3.E94O2F8F~ -07050/F80E9..:E84 . 8./439. 8EQ70 O %Q3090. .00909   :5:807902.....44 :08 20.2.88F509 4  0:.203005003F3-08Q550/9  FO108J3080 /01E/.  .9.3O2.9O O %Q309/:.3E.E7O/Q9:.  0:...9O 1Q89807~0308J30v/99 10F708907Q09 4  0:../9.7:7F900-47J9499 802..E.9O 1v0.45.2 507.920~14v 1F292F80 1~80708 F900 0F3..9 O .8 .9F09v.3E.7.8250.  .4720003F800.998Q7F810F70308J30v/ F8 0030903108J3~802.48.  O 008907Q090-v.7:84/E8E..3O2.E8.9    8904-.0809F309--87.3E2..-./3E.200302.2E3 .3/:.8E5.3//.45.94/0.5E27E   0:. 1F30.809F50 802.980908./4E3E8 ./Q9:.2.-E9./4E3E8.47-- O 8E-.78-0O/E8 2:9.

/F438E 30../F4 7...  O 79 42-489~103.43.3EE8 144499 .F8 O %Q3098E5./O01.. 7.3.E79E3 .5474/E8..F374894108..420039009 /03E--.7.3  -.38!.47-.E9F5009    8904/89745...48.30.8.9.:2E88F7QF80-v FF80-v.8942.239.843979:E84F8.74 /85.99 147/:0v 1F71.3/:E89.3.8439108J.2.8E.9.9O O $% $# 3/:E8.8039F79F~ . .O /0489048.84398.998 5.9.3.09F5.099277F.09807009F0.3  F.3 0v70.:3.4E1~80708 F90014..09 O .10099 F71.9v8.0.948.E  .843O. O .8E3E.09F5v/ .7E9.9. O 741..5./ .89E8E.9. 10209 O O7O8.49O0020-vE .9O 72703/003088F0 0F830F8F0 E. 4 .0 F872703/003088F0 .J.JF7F0F8.09 .:E8 54E88E..8E3 . .30039009  .84398.3 O F739099E.2.:E8E9  %7..3 A870./E84-O070/v00    E7F80O3/:.850.O/E8F8 F5v/F8.84399:2474 .8J5v FvF7F8 10FF8O..1:8:.-07050/00990  8E3E.47-.3.8439-..0Q7v0.9E74E8.9/.803 O -0908F00390090.8439/:.8439927QF80 E9.09./9 -0.E79.E../01472. 2F78F09030v/42-474/O O 8.F8/4E3E88.79.7398 40845.42 ..0  O 0.98 30F8.E-.F43 F5900390709.144. 03. O %Q309.47--  O .42.443.5E9F5009   $/0745F3.1033  O !:2207 '3843 83/7O2.84.82070903 /0.8Q7F8 82.8439E.88014E8-0908F0  F09F.F8F5473v-0908F0 O .9-.9.84398. 20.4.09E42E3E3.847.E.FF8F81E/...2..:E8.730E83E.F58.34801..9--./08 E9.2.47-- 2.920.F903Q3v 1E/.803 O -090907Q093E.43.843920/:.E3/4743.F5v/F8.8F33.. O3/:.E9F50    $:-2:O:81-7O8 O 3/03F0947-.E79..E2 044.9 -9.E79E.2..93..14.5E082:9.3.99.09-03O748. 9Q730.5.O O O O !72F7.3:801..F88:-2:.9/..E-.107E.9v8./98E 1E7.3/-:E-.

0/F ...090-0 4 05.7.9:8807~ 0.542.9  !.E-.0 5..7489489v8.8439F5v/F8F82080801.9.3 O 9:24743-0Q.474.5E2O3/:..9E749 94-.3147/:0v O .9:243 O 8Q7F810F7 -E784348108J3~ 42-489~103 -478O33..09F30O3/:.9E749 94. 4 342E89.8E.30294..E7O/E8.E3F8.9.730v8.43.. 03F3/:/4748108J3~ O0.:2. O 0090F8F-03.:E8.3.!.09-:7E3E8 O 17439 F857024.320.. O v0. 82.8F7QF8 8F7QF8Q8-F8F708.  -0.E79E3.84 O .97. O 8E3E. O -47J9OE2703/8073908. O .9900390   F.E703/80708-08J.089-:.8E33.:E8E-.549E9302-014E84.E79.84847907088F.9.03 47.14.20 3029~30 .09070 O3/:.00/F80.248   -742..9 /0.542.. .7.30708070503047.5.3.3907/039.03 O .9/..33.548 1F2-807~ .9E7F8/.3.43 30..3. 20100v0300390 /0.3.O .47-..3...449. 0EO5749F88F0F8.94F89:247807~-:7E3E84 !.78.. 05:8  O .9 4 .3E..543Q 1F2-. O 8v847-.9J.7Q O O7O8.3: /03022.9 O v3.9/.302705.33v O3/:.9488 0039009 O   -.-08v108J3F3.E348E.9 .9.85.3J.539..88 4 0302~ 424F3 9.80739.00~8.E8.E79 024/J9.3.J7:8  O .O9109F90030 O 08F.J7:89 7O3:8779E..8E-.74/43942.784/..7.0F-907Q09F-v83/:.9O 4 3029070/.54 . 9--08F.J7:8 $ .809807~ O O7O8.O :E87.88.3EO/   '077:.08 3.7814.30.9.5E4 4.20.5.3.E---:7E3  O 02/. 3.09F5v/ .0.-478O9O /O O 8F08.7:84/499 O .3-v7/.E3..-090E9...4 O7Q.380v147/: 08v847-.5.3...9:243 #9E3.730v8.08003  5:81472E .5E3..5E8.

94   204-.480..F374894-.88099EFE3  O .:E8E944E .49O0020-vE  O7Q.090-0  05.88.342.24747E8.4/4394F3/.08.9.3. O 740709:247.9/.3.3 .300390 O 0.0/F .33E809/8.  .4O/  O 2E84/.4--4/E8 O 022.E3/47E8E9 .5E2 -47J9.3.30.539.3 424O7.74/43942..89.5E784-O 14-74-.08479900390   -.730v8.822097E.9O  3029070/.  !.74/43942.7E3900390  O7O8.33v .E94E8.--   !.3/-:E3./.807~20003F808 .O /079E32...94/4394F3 14070/09~ /.7.1-742.9E74E8.843O..948:2   542.70030903108J3~80/0708 F3.8.54.03 .33.33v 2447O33.88  0302~ 424F3 9.43 2.089-:E78.2.E79 024/J9.20 .-:. !.78 ..730v8. 03E--. E9.394. ..  342E89.0  O F.E94E8 20072047-.00:.3.3/:.79E  25.539..74488.3.F58.209299 9.539..894-OE 9--7F90~.8E49302.9F509 8J308E7E8.07001:9E8.94 O3/:.948:2$2..78F509 .94- 100  F.E348E.3.474.9 5.00/F80.--.549E9302-014E84..F7F03 3021E/.E870/v-032:9..88.7.3J..74/43942.09070  O3/:.3EO/    /4394F3O3/:. .9.E.79.920..108J3~ .E. 1E/.47-- '.9  4.499. 147/:0v O 4E8 8 2F03Qv.E3 .843O /0 .08 3.8/:.3:42.5E48F0810Q09907Q 8484710F080/ .08 2-/0/ 7:.2.33.78 108J3F3 ..88.3EO/.:E11 0248O/499.E3 .7.008Q090990..9..30.43 F8.8942. O .74.47--3..9.F73909914. O 7E80v147/:E8.30.9E749 94-.42.9  .0.3/-:E-.09807009F0.24E784F8.74/43942.0..7.9 .2.3F8.-090E9.7.03 2.94 O ..9E7 8J3900390720 203.3.948:2FF3.9/.20 -742E4.3.8E103F03 . 2.

 7093.7849EFE3147/:0v  O /43942E7.O ..4/E8.E94.9/.9  O .33v /014.380590.3..108vE.909v .    /43942.24E7849EFE30090 8.:E8E3.09-vEO/.34./034.Q3.948.3 0F79703/J.4/43942.9 10FF5v/F8.  O 507.3.3 239.89E.204-.88.948:2 4/4394.8E.020394889O.41.7..302O:O097.4--9200Q3-90920  O .:2  0203942.9/.3F50.0Q99   -742.  O F2..97 F8.008 O O7O8.09:247      2.94884/ ...4/439403.94.843J9 %--F 0..3.1-742.  O 03938.1420.10209 O $.94/08 .3Q8v .2.1.204-.39F30v E9.3147/:0v.89:8 .9-.3/:E-.3.. 4/439403.204-..8O24.3.9.O./0342.3 44723/F9 E.3. /1009907~14.E89EF74883/:.3.E-.47--. 374... O #9.9E87..O880-0 854E7.54.8942.F8-F/03938.8439-.89.3...   039342..8E4980F7  O .:3.2.../.9/.8942.2039807~037454 O F.3.204-.  O 14F7.:E78...Q8vO749..   204-. O #9. 74883/:.8942.090-v0090vO3/:.9.8 !3/-47 9:247   204-.3147/:0v F7E79E-O 8E72.020397F90F303.78-.8439-.09-vE    204-.990080399 O 84847147/:0v14.8942.8439507.842O /:.948:2 1-74.:2  42. 1-74242.9 O %94E837.099.-478O9O 072010 O 97F20809-03.8439-.8942.39--87803    0.8-..8203v09 O   -..3 O 108vE.3.O    %:2474/43940308.990707E.8942.E. O 1402-743E88.84.--..5.8942.83:82..

748884E845. .0748:847E310F080/ .548 8.9E7E3 0:9E3.2.3302147/J9.080/02080--  O :.4489E-.7E.48:8802.44 7488:080/v142~.9  &.0  4 88088EQ7074883/:..  8EQ7074883/:.3..9F30v 5 $ . 7E907807~0302F3 10E398F~   '077:..300390v20-0900/F8  4 .:2.42..7.74 O 22:34O.9E84 O 09742483070 O $:E7O0307.01:9E8.342..88108J3~ ..7EE8 97.00/30  F803478484723/03-0.79E-.. 9070/903929903-08~7v/99 .v374:9.9.88.9F30v 08vO749.-.. O 4O.3OJ9.7.47-.239 3v-03  9.3 .9  4 $.2F-09070/F8F8v310F080/  4 ... F8302003v7703/8070803../7043E8.3E99F909 /0.3.5J73...990.8O. F5.E793E84..E2070/09~ F71.3.3  0.-.342..7E.E-..2. v.90v 40.47--  v147/:E800 O 8O.F58vF84/.3  F..0.08 .478.0 4 88088EQ707E  .3.04--3/:./9F80v0200/099  08J310F3.2390 -..7.-.94E8E-..5. -090009 F79147/:.3807009Q807399--8FQO/110703.990.08 F8v3.  F.3 .72.2.3  4 E74220003F81472E.89:81472E.9E748Q8v8FF3844990000/3  0.47-.380/..9.2E71..9O-0908F.33.3 80279.43.39F30v O C70908 302-43J9499  O 0v/F8.E/4..2393v3 v0...45..9/.9.3.099.714807~ 3.9.E79.5E27E  ./.7E0v10209 .3 079E--.0v--3F7QJ79..0/F 20...94  .3147/:0v  4 108v.843.-v770.2. 14...8.99./0.O.3.7.0310Q009030 4E3484-.- 4 .33.3.498EQ70-03..342..3147/:0v  F71.47-. O O .4478. 1477O 1~80708F900 .--47-..4--8E2-.O  4 00F80302-434:9 0F7984.9O 20.99 F0947-.7..999  -./4E3E8 0:.43- 987.10F.-:.3.2.3  0459:889070/F8~10FE9.3.  -./:..--.3.43.. 09003907E5E82O/4.8E-..33v ..E9.. 1F71.9/.

.33E7488.  -.72./-.  4 .  4 30.3/110703.3 9070/30 ...F8-F/110703.20003F81472E.2.7441E/.8E103F0Q8v.2392F0-.85.7043E8 374:9.  30..9:2590742. .4 3.  0459 4 $.3 .  4 8EE7.94.707F.7E3E-.:E8. 8E103F70 .39.7QJ7910F0 :../E-.F8. 9299 -8-08~7v/F8 20:9O.30.-.478E903909F-03.2.2.7.843../E-.9 ..33197E.8.9O ./E-.47--...48:8.3.7...3:89F30v449.E3 .E-.3F.9  4 3FE97E--9.30. .E7.E9.43147/:0v  4 0. 4 v80J9v9F30v  :080848898   /Q94888980  30.0:45EEE3.8FF58v.33E7488.E98O.2F-0F8...O/110703.E. 3303.20003F81472E.7.--3/:.89:8..7../3.9O/.077:.14.3/-:E7.3:. 4 472E  3197EO  7488./E-.0397E8108J3F30v147/:O7E.3 30.F3.72.239. 003E  4 v0 0811...9.94.94. 2.--3/:.9  4 3..9 F8.77E9070/.3/-:.0 4 $4.E97E .30.9-.3.099.099.3FF83..342.9.E870/v-030v147/:O /..10F080/v1472E-.108J3080310F080/ 4 478.5.72..2.7EO247.7E3.3.9438. 30F89 -08F/09F8.9 478.72.E.30.7E.E9..E91472. .74883/:.10F .4379E3.47..30:45.5E2.--..39070/.2..3..24E84.3.7088J.342.  O 0.239.-:E87FO 0Q8v F58vF8E98O.33v30  8. ..v./E84 F088F~ 0979  14 F088F~92F8 142~   /4E3E8 4 0Q8v.099.7EE97.3.7.E99F909 3F00--000/0.342.. 5743O8  4 #E9070/09.34--./.: 8..72.88.0.2..080900.E9..542E  20.3/110703.5.3F847E3.9070/F808v00  4 9.842O0/v/ .3.8E7E43E.39J5:8.7E  4 ....57O 10F080/099108J308.3.42.8073920Q3-909Q.843 147/:0v  4 239.9E9 47E94.3/-:.72.7.

3.3E  847.72.8:-3:.9.9/. .7.3..7.3.3 147/:3.7488:/110703.E3../.2F-03 848470F7 0809020...84.99070/F8. 4 E9 ..7300970.39E78:0:45EE4 4 E9 .9O 4 478.7.3/-:.949.5.5.342./v80--471F71.700..94990v147/:E8.47-.7.037488   .843O 4 .47-- .2.43.0v  O 3.04594--3/:./...7.94 0F79.:E907Q09F3..783E2770 4 .42.94 0809F-03  4 08v/00814.3.02F38E5.2.342. 4 .5E27E   .239.47.7E3..9.9.E:3E99F909 /03024./499E.--.843..889070/F8 7F80082..5439483/:E80F9 9438.39070/.O.2F0--7F90009 239.945743O8.89.9.7.3.72.8. 8:-2./F   0/09-03703/807390459/..7.3/-:.30....3 239.79O9Q3092039088F   99F909.43.30.7E3.E14.3. ..3O/110703.94 4 8EQ70/.0809F3 4 3./   $.E99F90-   -..3 4 0.9O  E742847.7:3.F8v344 0F790v70.3.9 4 3E.3F80   2E730200920E./.3.0188:7./ ..8F8.30.33/:.342. 478.2.099.F5./ 4 3020.4 ...342.97..5.E9.3.949.84O/.88088EQ7074883/:.2.9-O   88088EQ70/..5E27E4   30.8E103F0Q8v.3..E9.8.E-.79E3.0:45EE814.. E8E5.549-.94  30F0Q3J903.E9.43.3.-      $./J.9F8v--F70 .9438.099..3..E  8E5.3.88  O $E103F 8:-3:.E99F90098 23/F94/.807~10FE9..342.7E3.3050803/110703..5J9./430090v/.108J303.3F8478..7./././E-...84O/E8907Q09F3.3..7...30..E79.F-.9 0347.3.3F5030E99F909 F94/.108J303.  1v0.70.43070830  O $E5.   4 F71.949E9:3   5.  .3.9 4 02F38E5..7E4.33E8~7~--03F8009vF94/.8 /.209.F5.39...7.5074890:2E7.E9..--  4 .3 F709v0488/09.8E.7E3.709070/v/.30.7./  4 E8E5.

:8.0924/8090 47-9./ .3..89.:  O7O8.477Q70 .7.72.0:.5E2809087E4      E9. 4 0000/F8Q80739. 1-74 24 F8..3.20099.F8v9Q30984499033  4 8EE7.3 .89E...42.8...34507.2.3147/:3.843O  .2.O O O O 4 v0.3.0  89048.5907Q09F3/0897:E. 1v0.099.7.E39F9EFE3 .--.3:2 4 #4883/:..7...84397.3.7.. 4 :.8.7.91089F08/.9:2473.O5743O8  .077:O:81472.3..3.7EO247.342E908   FE3 -.3..8O F58vF8108vF9.5E27E  4 2.7.10F080/F80.59074/0:847.3.9Q309  4 8EQ70... .EE30v147/:O/.8474: 4 ..7./:.42. 0. .94-  . F82:.97E9070/...3:89:2474   072047-..703/80739O/110703.342.30v147/:O74883/:.04E78J.E81.20.3 3.:E8.7.. 1E/.320478:  4 2..489048.-.9.3209.Q70/.9473E-../43.549-.5E23EO3/:. F8v--.   /0 070/09~2.7.0v20803.108v24E7814.0.02F38E5.8070/09~2./499 E.98E 239.2.9 E2/.. ..9 .E9.9 47E8.5.Q70-0  4 $.70 -.3/-:.5.342E 30:74059042.89.9.037488 FF.7.9./034. .9498E2J9.v.7.E3 0v147/:O  4 47E310820799:247 20100v00F880 .--..7..Q703E.8O.E98O.0F7.7.0 -./E-.84.8.405/0724/.Q70/.477/::E8 477..E3.9.3.. 0v/42-474/E8.7.89.2..4 802:-..3-097..3..7949914.82.42.342E     E9.0..9.2..  03F8v3449Q309009 0F7909--872E70v70.88.Q701.F7F03  4 09.14.E79EE-O3/:O7E4     E9.F7F88009.3  .20003F81472E..2.7E3.:8.7.7E478.3.98484705:84.3 4 0459 10F08F8.F58v. F4/.7.02F3F8E8E5.  4 3.02.09  9070/F80..47-- 4 020909v0.942./034.E9:2 08090.3/-:E30000/v14.342.2.3 8.3.9499 vF39.09009  4 .F90F..O 7E9070/F8F90039 2E70374885743489..3.310/010  4 F71..9--014E8 8:E7F7F03  0.8. .039  ..42.5809087E.3.-v7F3 08v.0 -   -. .  4 $EQ70070/090.07.   8808.43..3/742.108v..9J. .

 .84394-..2.30379.F39 14.9308 -..843J9..8.9.2.7..: 0.33v  4 #.42..47--.89.7.7.84394E2070/09~ 74883/:.7. 4 E9.80908.80908.845479  4 v01..80903 5:75490388090  200-v3472E87Q2F3099.9  4 .2.270880700970 8.7.7Q103v990 20-0900/F80  4 E..42.1472E.8./E99F909 ..9O  4 3. .39099 003.9.3.00.3/-:E-.82070908 .89./E-.30v147/:O7E  4 .--.030.   8EQ70-03703/J..8. 03/490.99.E   .E.1.42..10F088F . 4 489048.2390  E-.103v990-0908F0  4 E/.9  4 07200. 1.04--.7.3 .3.4.3  F./8E27  .7.8439/:.3.8/v8.9/.7. 4 0590:2-.4983.9O10 J5 .9/.--F80v09 239./034/-.O0Q3J909v 09.3..8439/.5:.  43/748.3 /02.7.7.F58v.--. 4 '80.88090-v./95:7549038E28090-v 8E72.94 4 0. /.E.3 4 0039v8FQ3F./7..8.30090 0v87239 085.--.E99F90 4 8v847-.3.  4 0./4O.  3 8.342.9E843.7..2.3.3.80908.E-.20003F81472.:  4 #9E3.00390v.E-.92E847848.8.5E2809.82042. .74883/:.O O O O O O 4 %--1F09J5:8.3...9848470330003J79.4 4 489049:81472.8.8.57489.2.889 .42.342.84394-.572079:2479 E. 070809088.9.72.-v7Q3-vQ8v-0.9:8/..39070/ /0.9.10v/F8847E3.3.99.Q79.7.0F80..003F902.7..88.0809030.3O/110703.07.2.843949 547.3 80749EOF8489049:8.  1v0/v80--0  v3F30080379E--  0.42E3E4--5743O8  9..9..3:8.02vF8.F.v..478.89:8 -.425000F8003F7080374885743O8  -748.7.4.342.E9.2080-080/ -0O: 2./209. 4 0379.  4 #9.88.7.89.342.7.80908.-v730 1v0.-479J. -.42.5E27E  .3.9..

O:E8 O 07Q30.4209.1:3./E8..E.947.9J.42..3.2.:.-0908F0  4 3.857E..8EQ70/.9J.9489.  O .843945074890:2E-O3/:  4 %--370F547..3147/:3.1F08F03/:3.94.O O O O 4 2.O8.3.7.3.20  4 2033-03F98F08.E:3  9:-07:O87.9.79E--.0Q99 7.43.9493029.47-- 4 1v0.7.E79E.7043...4J9E8E.3 F5-v770  3E. 239 .94O.77.43.89./.2~9F9099 F8:9E3.80-F800F8.43E83.0v 2392E8/.O9.3..3.099.4J9E83/E9 O 8:-:.0F32.2.94/0398 O .7.49OF5090-v:.8 374.9489..342E00F80 4 ..F009 8:E700F8. -4.842O% #..9:800F838O-.3..4507..0/09-031E/.438.04.85.:9E38-E9..3..940809F-03  $EQ70.397..843/430  9E.8070/09~74883/:.3.E.     E7F88F7QF80 ./ 4 0347.980-F800F8F92434-4.2~9F9F39./.9 F0/.30223/03-0900809F30.8 80J909 .3.90890F-7F80-03  4 8..E-.8..9  0803.41.7..80-0O:E8.O9:24740809F3.  .O7E3-0QE7E847/0E8 4 2FO7.  4 08Q30084.30.8024907E5.F81420/073.780000/F80 3.9:800F8  4 !4894507.9.42.9.20003F81472E.374.F0909Q  4 2033-03-E7204-O2~9F9302.7.309--87.E99F90 143948 .93./E8E.8E.070/2F308.04.03 4 $.00F8../E82098F89 14.-.14900824/:E8E90039 4 0347E9.43O070/2F39F8090.070/090F38J3300097J903 .4743.3.F7./E8.3.-9E80098F0 O070/2F39.08/008 4 57207/./E.9E7F8/.E34995..14..7907.002v 003 00030033020.1409E.E397F80 :.7.8439/:.E948.940809F3./880.E397F80 E7F88F7QF80 E8/80-F80957450/0:9.842O09E..98090580:/4.7.0088EQ70 .24/: .14.3.1420/073.7.94 4 8EQ7009.  4 #02F3900308090-038.-47J9499E.8.9O  4 2~9F9907089F8F9. .3807009.  4 3v3.Q3-v7FO-.F8.78E7F88.&.88484.E87FO-.

/0398 O .0979 E..38  0 #% 9J5:897F8  0 #% 9J5:897F8.-4897F83F143948..E..9:7.E.78 4 097.8   %C#A$    %709.1Q-v   6:47..3/-:.      9E94998E3E839Q3-8F 42. 209E2.E34 E..1743914.     #%F8J9F80     .4:22.04.79E8009v8F0. .47-9.  97F8330310820709v  2.8  1420/073.--.04.4J9E8.F7F8 5E5.1030090080F8F-038801Q...04.F7F8.43.E3 574.78./..3::8 7.0F8024..847E8.-0.42      4847E93029:/..4.89E80F38    08207F88E39E8471E/.14209.2:8 .-.78 O 0094E9.7.33E4--.574..90.94  0 #% 9J5:897F8.04...088:8.79 F5 7.3.02.. O .7.843997F80 .7.00F8.47-9E-.F88J30F880979F3    E.9:7..OE73       F94/.802..84399.942.100.04..O.477-O 1Q-v   .843997F809E78:O O .E9..38F9.47 O 10489E8 4 397.78 4E997F80%709.4:2 0083.574.8.8439497F80  &%C#A$. .78 4 23/099v O /.89E8E3E143948.97F8.39. F7..79   77.14847       .9.97F8.E-..-443/4809E.9O.8. 23F9E.43..475:8 ./07v9093   148474080/F80.9E80F3F8.088:8.088:8.0 97F801Q3JE8-.539.9:-074E9.97F80.849O O 00F807054J.9O 3028.930201472E3080/.

 F9  O .84394  O 'F0087J9F8/7O9.8.8..8802:-O3/:    E.E3 7.9.55.8439.F9003E9.3/-:.8O7F80970 4 0479  57.2.8439-0908F0 O 89042098.5497J9F80  O 8v9:/.799.948E..9O8E O .70897E.940308 O ..02.. O 07:-82:8 .F00J9F80:2~7~0...5490F80  'F0080E9E8 O 3J997F8 1079vF8 O $48.E9.9.10/3 O .7059.078.F5.9F880 O 43948.8 .38.E3487E30.843997F800E9E8E3..8 .94.9O/014729E8 O 703/0030824.84394  O 97.97F8.907.74 O 890981-748.5J9E8 O v780-098907F..9488 O 541J847243 .8439 97F80 O 9J5:84 4 0479  47439E8 .3O8 O E9.43.94 O 79 10.47-9E 4 0479  97..54.0307.43.:8F5v/F8  O !F5089E5E4E8     .2E8E.97F8.110 1F0-0908F O 894.O082F0903E.9O97F8 .0 E9E8 O 7054J.2E8E.897F80 O 003F--00 4 802149EE 4 809 4 JQ093.O O 9E5EE8 8v80F39E8 O /003087J9F8 O 'F7F8.77.O O 224-E.7J9F805.1Qv008031:9.2/.--E7F88F7QF83FQ  O $J30F8.

O 4 92F8802E7302.20F..F7F5 .099v9E35O9O002.3/-:. 8.O O O O 890403088250710.. 807~7F8..3.7E39F7F80 4 2.009v142~. .3.88E890039.009v142~.O.89.009v142~ 2~14847 25.8Q.O.2.8F8.080/v142~.24.823/F94/.01.07Q O 5745:84F8705:84. 4 0-03..9473E-.8JQ0909./42-47:.809v99 4 30224/J9.J9.009v09--003F739030 4 .9E8.80F8..8Q.//:..3F87EE8F099.3.E74-.54.0 42~.14OE85EE7O .8.5. O 07J9.9.809vF739030 O .79.94 O 4.54.v14.54.4743E9:9E3O142~ O 3/E..7F8008.439E2.0397E84.:84.43.7F89 J/ O .4389E.94.4743.8..8Q.-/:..79.2.514.4743 O ..009v142~ O 7F80 .. O .8OF8108v14847880E790090 4 .0 #J9099142~.43. 89045097488 8998/01472.47 4 .097.824E84 O ..79:E.3 O ..9O 4 J/7J9F80 4 .E.84/..8Q.E.0v70 F8E97.94F8.84/O -47J9O4743.824E8.JQ09E74-O.94.J100..0 #F8008.3.4389E02E88.97.0 47J9O4743.J1023/F94/.:845439E7O/E8009 4 ./3.0vF8J9099F7.3.:.9O2..9E 7J9099142~.4743.E.05:89:9 O 047. O .54.39.54814 O .39E9:24  ./E9.2:8F7390F80.907.:.39.F8E7E8.8OF8108v14.J/9089    .8E39E8.2E89070/020 S    142~.5:84..38!.09 8904547488    45O9E89.:84F8.

7F2~1484743E.10F5J92F32~.E9.7E9.4..3.3..24/07303F.E8F730 4 0-948J9.39E... .009v142~ O 0F37J9 4 .50. O 0.5020 4 7J9v0020 4 3070 4 2~14. %008.1F2-v O .84.33.8439-..5.8F9807~8FE7O/E89 25..0. O .3.09-..E::2. 09--871F2   4 .50202~..FF514E3.F5J90998.O O 3/E.30809-03 ..847..94 O 8F0.009v142~3023 8E2J9E8-.9E8 4 ..F499701024/:..50201F2 ..

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful