You are on page 1of 546

Bibliotheca Historica

2

Heltai Gáspár

KRONIKA AZ MAGYAROKNAK DOLGAIRÓL

SAJTÓ ALÁ RENDEZTE KULCSÁR MARGIT A BEVEZETŐT KULCSÁR PÉTER ÍRTA

Magyar Helikon
1981

3

"

BEVEZETŐ
ÍRTA KULCSÁR PÉTER

5

rodalomtörténészeink a XVI. század legeredetibb és legnagyobb prózai elbeszélő tehetségének tartják Heltai Gáspárt, akinek stílusművészete, mesélő hajlama, fogékonysága a képek, hasonlatok, népies szólások, közmondások iránt csodálatra méltó és a maga korában egyedülálló. Bátran hozzátehetjük, ebben azóta is kevés vetélytársa akadt. Ha most már azt is hozzátesszük, hogy a Chronica Heltainak legnagyobb, legérettebb, leggondosabban csiszolt, több mint úz éven át fontolgatott, dédelgetett munkája, melyet szinte halála napján adott sajtó alá (kinyomatását meg sem érte már), akkor talán nem is kell több szót pazarolnunk a munka művészi értékének méltatására. Mielőtt azonban az olvasó beállítaná a mércét, sietünk a figyelmeztetéssel: a XVI. század harmadik negyed ének végén vagyunk, mindössze nyolcvannyolc esztendővel 1486, vagyis az első ránk maradt egybefüggő, magyar nyelvű, profán tartalmú prózai szöveg, egy levél keletkezése után. És a szerző sem tartozott azok közé, akik a magyar nyelv ízét az anyatejjel szívták magukba: német volt a jámbor, erdélyi szász. Felnőtt korában kezdett magyarul tanulni. És egyáltalán nem azért, hogy nevét megörökítse a magyar irodalom történetében. Egyik oldalról a hitterjesztés fanatizmusa, a másikról üzleti számítás vezette. Heltai (alias Helth) Gáspár valamikor a század első-második évtizedében, de lehet, hogy még előbb, az előző század vége felé született, talán Szebenben, talán a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznódon). Meglehet, ő volt már az a Caspar von Heltau, aki 1503 és 1505 között a bécsi egyetemet látogatta, meg az is, aki 1526 után a Heltau melletti Michelsbergben (Kisdisznódon) katolikus plébáosként működött. Az biztos, hogy 1543 februárjában a wittenbergi egyetemre iratkozott be, ekkor tehát már a reformációhoz csatlakozott. De a kor súlyos kérdéseivel lelkiismeretük szerint küszködők között ő is nehezen találta meg hitét, és mindig a göröngyösebb utat választotta. Wittenbergából visszajőve az épp ekkortájt magyarosodó Kolozsvárra került mint a helybeli evangélikus szászok lelkésze. Rövidesen a felvirágzóban levő Erdély eme leggazdagabb városának vagyonos patríciusai közé küzdötte fel magát. Sok és sokféle üzleti vállalkozása között nyomdát is tartott, eleinte társtulajdonosként, 1559-től önállóan. 7

Épp ez évben a reformáció radikálisabb, kálvinista irányzata hódította meg, ki is zárták az evangélikus egyházból. Aztán tíz év múlva megint továbblépett, az antitrinitárius (szentháromságtagadó) unitáriusok közé, akik valamennyi protestáns felekezet közül a legtöbb jogot adták a rációnak, a legérzékenyebben reagáltak a társadalmi kérdésekre. A hatalom nem szívelte e szélsőséges irányzatot, üldözte, korlátozta tevékenységében, megtiltotta – többek között – az antitrinitárius szellemű iratok kinyomását is. Márpedig Heltai elsősorban a nyomdával akarta fenntartani testi és lelki egzisztenciáját, kapós könyvek tömegével akarta terjeszteni az igaznak tartott hitet. Oly zseniális módon kötötte össze a kellemest a hasznossal, hogy az üzlet prosperitása saját vagyonát is napról napra növelte, meg az olvasók egyre szélesebb táborát is terelgette az üdvösség útjára. Német nyelvével nem ment volna sokra, elvégre az erdélyi szászok, ha már németül akartak olvasni, ezerszer ezer könyvet hozathattak maguknak a sokkal fejlettebb, gyakorlottabb, termékenyebb nyomdaiparral rendelkező anyaországból, mely összehasonlíthatatlanul gazdagabb választékot kínált, mégpedig közvetlenül a szellemi forrás partjáról, ha pedig valami helyi specialitásra fájt a foguk, azt megelégedésre szállíthatta a szintén szász Honterus János 1539 óta működő, jól bejáratott brassai tipográfiája. Az Erdélyt lakó magyarok azonban anyanyelvükön csak messzi földről, a királyi Magyarországról, Krakkóból származó könyveket kaptak, ráadásul vallási, politikai okokból igényeiknek meg nem felelő szövegeket. Heltai tehát, ha németnek tudta is magát, ha a templomban csak németül prédikált is, ha magyarul – mint maga mondja – csak 1536-tól tanult is, a magyar nyelvű irodalom felé fordult. És mert alig talált ízlésének, felfogásának, vevőköre érdeklődésének megfelelő munkát, tulajdon magának kellett nagy izzadsággal írnia, fordítania, szerkesztenie azt, amit nyomdaüzemében magyar nyelven előállított. A körülmények az erdélyi magyar próza megalapítására kényszerítették. A nyelvi bizonytalanságnak köszönhető, hogy – mellesleg – helyesírásunk alapjait is lefektette. Érzéke nem volt hozzá, kénytelen volt hát szigorú szabályokhoz kötni magát. Összeegyeztette az addigi rendszereket, és mert füle nem vezérelte, megpróbálta minden hangra következetesen ugyanazt a betűt alkalmazni. Ő 8

rögzítette az sz hang sajátos magyar jelét, a palatálisokét (gy, ly, ny, ty), Ő tett először vesszőt a hosszú magánhangzókra. Kezdeményezését átvette aztán a Vizsolyi biblia meg Szenci Molnár Albert, és e közvetítéssel hatása mindmáig elér. Mai értelemben nem nevezhetnénk írónak. Alkotó tevékenysége kiadásban, fordításban, átdolgozásban, a kiadott, fordított szöveg kisebb-nagyobb mérvű bővítésében, aktualizálásában, a hazai, helyi viszonyokhoz és saját elveihez való hozzáigazításában áll. Mégis, közreműködése sok esetben annyira aktív és szembeszökő, hogy nemcsak a szerzőség korabeli fogalmát éri el, hanem ma is szuverén alkotónak tekinthetjük. Első jelentős műve, 1552-ben, Az részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus, melynek alapja egy német traktátus. Szabadon kezeli mintáját; bővít, rövidít, a személytelen értekezésből helyi érdekű párbeszédet csinál; nála két kolozsvári polgár beszélget, Antal, akit prédikátora már józan polgárrá szelídített, meg a züllött Demeter, aki a hét napig tartó beszélgetés hatására szintén a javulás útjára lép. A mű hajtóereje az az utálat, amit a cívis érez a luxussal, a mértéktelenséggel, a herdasággal, a "reneszánsz", az "úri" életélvezéssel szemben. Enélkül, szögezi le Demeter a hét végén, "bizony jobb életbe volna e világ mind lélek szerént s mind test szerént". A következő évben ugyancsak német minta alapján adta ki Vigasztaló könyvecskéjét, a kor szokása szerint a boldog halál tudományára oktatva híveit, aztán egy imakönyvet (Isteni dicséretek és könyörgések). Ez utóbbi már a többszörös vallásváltásban realizálódó lelkiismereti útkeresés kezdeti szakaszát mutatja: szokatlan vállalkozás a lutheránus egyházban. Hiszen a vallásalapító eldobta a katolikus egyház "zsolozsmás breviárjait", helyettük kinek-kinek a saját szíve diktálta imádságokat ajánlott. Előbb-utóbb persze be kellett látni e követelmény irrealitását. Jellemző, hogy Heltai a legelsők között látja be. Jellemző – szinte minden művére jellemző –, hogy előszavában mentegetőznie kell vállalkozása miatt. "Ím elbolondult és gyermekké lött az vény Heltai Gáspár, ím esmet pápássá akar lönni. ..– mondják majd róla. – Ím a szabad keresztyéneket újonnan a pápai kötrecbe akarja beszorítani ..." 9

A vallásos irodalom terén legnagyobb szabású vállalkozása a Biblia lefordítása volt, az 1550-es évek elejétől tizenöt éven át, számos elvbarát bevonásával. Két rész, a Zsoltárok meg az Ótestamentum történeti könyvei, Heltaié, a többit – irányításával – munkatársai készítették. Még itt is meg meri tartani sajátos szerkesztői elvét, és a szó szerinti fordítás helyett gyakran a szabad átdolgozás mellett dönt: "Mert nem jár a Szentlélek mindenütt a grammatika után, ... hanem a grammatikának kell a Szentlélek értelme után járni." 1566-ban jelent meg egyik irodalomtörténetileg legjelentősebb munkája, a Száz fabula, szintén német szerzőn alapuló ezópusi mesegyűjtemény. Egyes darabjaiban írásművészete oly magasra hág, hogy az olasz reneszánsz novelláival állítják párhuzamba. Ennek előszavában is védekeznie kell, merthogy világi tárgyhoz nyúl, és nem valós, hanem ember által kitalált történeteket közöl, igyekszik tehát a mesék hasznos voltáról meggyőzni a publikumot, és hogy ne távolodjék túl messze a vallás mezejétől, minden fabula után "értelmet" ír, levonja a tanulságot. E didaktikus magyarázkodások terjedelme, súlya eleinte sokszor meghaladja a történetét. Később egyre jobban belelendül a mesélésbe. Messze a német minta fölé magasodik, megváltoztatja a történet szerkezetét, párbeszéddé formálva dramatizálja az elbeszélést, kikerekíti a mesét, környezetet fest mellé, először csak a szűk helyszínt, a hegyi patak partját, a legelőt, a falu határát, aztán a társadalmi környezet is kezd kirajzolódni: az úri elnyomás, a hatalmaskodás, az országvesztő önzés környezete. A mese egyre dúsabbá, egyre színesebbé válik, az "értelem" egyre soványodik, egyre fölöslegesebb az önmagáért beszélő történet mellett. A kötet második felében már a fabula uralkodik mindenképpen. Fokozatosan emelkednek egyre magasabb színvonalra a hatáskeltés művészi eszközei, a hangulatos kép, a telibe találó hasonlat, a remek kiszólás. És ezzel együtt válik egyre egyértelműbbé, hogy a mesék emberi kapcsolatokat szimbolizálnak. A farkas, az oroszlán kezdetben még a birkával áll szemben, aztán a falu közelébe merészkedik, és a paraszttal méri össze erejét. Legvégül pedig – a 99. mesében – kibújik az állatbőrből, és kiderül, hogy a fenevad voltaképpen nem más, mint a fösvény, népnyúzó, kegyetlen földesúr, kinek 10

Pontosabban szólva. A nyelvtanban. hogy az országot épp a katolikus egyház bűnei juttatták a mélypontra. századi. ahonnan tehát annak segítségével semmiképpen sem fog fölemelkedni. kínozzák őket. kik fondorlatos módon csalják hálójukba áldozataikat. a Chronicában is gyakorta. függetlenségét. ha katolikus vezetés alatt valósul meg. melynek igencsak profán tárgyú történeteit ugyanolyan erkölcsi értelmezések körítik. botlik itt-ott. a pápistáknak lógó orral kellett elkullogniuk. szigorúan megmarad a vallás talaján. mint a fabulákat. 1570-ben jelent meg a spanyol inkvizíció kegyetlenségét leleplező Háló (latin eredeti nyomán). szerencsénkre. mint az ország egységét. mint meghiúsította 1566-ban is. és a szabálytalanságok apró zökkenői szinte még természeteseb11 . pongyolaságukkal simán és kedvesen illeszkednek az élő beszéd üde hangulatát árasztó mesélés áramába. A Heltai-féle kiadásból nem maradt fenn példány. az "együgyű község". Heltai többre értékeli a lelki szabadságot. névtelenül közzétett nyomtatványokból ismeretes. mert ahol ezek uralkodnak. a valláserkölcsi oktatás keretei között. E kárörvendő hang a Chronicában is meg-megüti a fülünket. hátborzongató részletekkel. a török elfoglalta Gyulát. a nagyobb hatás kedvéért a művészi próza évszázadokon át érvényes módszereit is kidolgozza. hogy a pápa hóhérai közöttük is megvethessék a lábukat. börtönbe. Az inkvizítorok az ördög ügynökei. de az Úr kegyelméből kudarcot szenvedtek. ezt az indiai eredetű mesegyűjteményt. a fordítás XVII. népies stílus. Szándék szerint nem szépirodalmi alkotás ez a mesegyűjtemény. főleg eleinte. amikor a papok tömege ugrásra készen állva az ország elözönlésére készült. különleges témával. Germanizmusai azonban a legkevésbé sem bántóak.ellenfele a szegény jobbágy. Az aktualizálás itt sem marad el. mély meggyőződése. Úgy látszik. csak hát ezt olyan magas nívón műveli. A szakemberek a kitűnő. hogy a szerző csak Heltai lehet. Isten. vesztőhelyre juttatják az együgyű jámborokat. Közvetlen mintája ennek is egy német nyelvű átdolgozás volt. Ez idő tájt fordíthatta a Ponciánus históriáját is. kiforgatják vagyonukból. elvész a polgár szabadsága. meghiúsítja törekvéseiket. persze. de élete végén. a frappáns fordulatok alapján állapították meg. sőt a végső tanulság is az erdélyieknek szól: meg ne engedjék. hogy egyúttal. Szigetvárt.

Művész. mintha nagyon megbízható informátor súgna neki. mintha többet tudna forrásainál. Néhol alaposan meg is tréfálja ezzel az olvasót. csak a stílusművészet eszközei állnak többletként rendelkezésére. mint rendszerint tudóskodó forrásáéból. láttató. egy-két szónyi szürkeségben. Valójában. persze. mely regényes elemeivel. Egy-egy érdekesebb. mintha másképp tudná. ő pedig – most jön az idézet – "a tizet kérőnek negyvenet adott". Stílusművész is. epizódja után kutattak is sokan. onnan. Carambust (magyarán harámbéget). meggyőző erőnek. és harminc forinttal megtoldá a tizet. ahol elbeszéli. jellemző. És monda Hunyadi János a parasztnak: Talán olcsó leszen rajta. észrevehetetlenül. életből ellesett mozzanatokat. Hunyadi János mindjárt néki adá a tíz forintot. Heltainál: "Monda a paraszt ember: Ha nagyságod tíz forintot ád érette. E gyarlóság is eszköz. hogy nincs annak különös forrása semmi. sokáig. Ilyen – többek között – a Chronica talán legjobb. köztudatra. akit tán magával ragadott a mese sodra: szerzőnk nem történetíró.bé. miképp vásárolta meg Hunyadi János egy paraszttól a fogságba esett török főtisztet." Heltai – látjuk – ismeri az apró. és nékí bocsátá a Karambéket. amire figyelmeztetnünk kell olvasóját. meglepő fordulataival. még elevenebbé teszik. még csak nem is sejtetve azt a bőven áradó történetet. Itt van – mellesleg – az egyik buktató. vagy legalább. mintha személyesen lett volna jelen. Elbeszéléséből sokkal erőteljesebben árad a valóság szaga. adata. Mátyás király humanista történettudósától. mely Hunyadi János születését. feltűnőbb részlete. nemritkán a szakembert is. izgalmaival. ott volt az már elődeinek szövegében is. míg ki nem derült. ami történt. és eképpen negyven forinton vévé meg a Karambéket a parasztoktól. nincs ennek más 12 . Zsigmond király és a szép Morsinai lány kalandját meséli el. odaadom nagyságodnak. mondanivalója nincs több. mintha tehát mások számára hozzáférhetetlen anyag is volna a birtokában. eszköze az elbeszélő. mintha kihallgatta volna a szereplőket. csak feltűnés nélkül. drámaiságával Heltai Gáspár olvasóját magával ragadja. A paraszt tehát Hunyadi elé vezette a foglyot. Azt a látszatot kelti. Bizony. Hosszas fejtegetés helyett idézzünk egy mondatocskát Antonio Bonfinitól. irodalomra legmélyebb hatást gyakorló fejezete is.

Tudós és művész. az urakkal szemben cívis. Mindez egyszerre. hangulatuk olyanynyira egy levegőjű a népmesékével. Tőle vette át aztán a néphagyomány. És nincs más forrásuk azoknak a tanulságos. hanem még inkább azért. a XVI. a tanítóknak engedelmes tanítványa. üzletember és hitvalló. német. mert úgyszólván teljes élete során készült rá. Ellentmondásai sem véletlenek. és így épül bele az írói életmű Heltai Gáspár. A Chronica nemcsak művészi kvalitásainál fogva tekinthető Heltai Gáspár főművének. a jobbágyokhoz képest úr. antitrinitárius a protestánsok között. készítgette hozzá való eszközeit. ha a barbár magyarokhoz hasonlítja magát. Nem céltalanul. és nem az öncélú művészi hatás kedvéért szerkeszti meg ezeket. tervezgette. Heltai Gáspár keresztyén a pogányokkal szemben. mint a már említett Bonfini egypár odavetett száraz megjegyzése. az együgyűeknek tanítója. erdélyi. protestáns a pápistákkal szemben. A kolozsvári bíróról szóló történet például azokat a várospolitikai elveket fogalmazza meg. mindez egy ember. ha a magyarság dolgairól van szó. melyeket a kolozsvári patríciusok szerettek volna a gyakorlatban tapasztalni. Stílusnak. Egy-két olvasott szó. mindez teljességgel és őszintén. Mátyás király nevében. úgyannyira. Heltainál tudatosabb író aligha van literatúránk történetében. melyek valamiféle népi fogantatást sejtetnek. az antitrinitárius író-prédikátor életének egészébe. tekintélyes volumenű. így épül be a Chronica az írói életműbe. hogy utólag – amikor már az egészet át tudjuk tekinteni – korábbi. a kolozsvári cívis és nyomdász. a törökkel szemben magyar. század végi virágzó és a kard élén billegő Erdélyből. jámbor prédikátor és körmönfont ravaszságú diplomata. Valamennyinek pontosan meghatározható funkciója van az elbeszélésben.alapja. csattanós történeteknek (például a Mátyás királyról szóló anekdotáknak) sem. a szász vérű erdélyi magyar. néhány vándormotívum felhasználásával Heltai maga komponálta ezeket mind. a bigott ostobák között szuverén gondolkodó. nyelvének minden ízecskéje a legcélszerűbb számítás szerint épül be a műbe. s nem fordítva. magas minő13 . elsősorban persze az író és az általa képviselt réteg érdekében. oktalanok.

amit a magyar történelemről tudni lehetett. előkészületként a majdan megírandó magyar nyelvű feldolgozáshoz. A história mindig is kedves volt számára. másfelől vitairattá változtassa a kötetet. A prédikátor azonban ebben a kiadásban sem rejti véka alá véleményét: bent hűséggel követi a kiadott auktort. a megvalósítás lehetőségét latolgatta barátaival. és sikerült is fellelni egy újabb darabját. Bonfini pedig a legmodernebb szaktudományos eszközökkel feldolgozott már mindent. amivel nem ért egyet. Cancionale (Énekeskönyv) a címe. önmagában is rangot adó irodalmi munkásságát szinte csak előkészületnek mondhatjuk. hol gunyoros megjegyzésekkel kommentálja. fűszerezi az olvasottakat. Sőt odáig megy. amit fontosnak talál. Heltai 1565-ben kinyomtatta. Ezekkel a szövegekkel 14 . a pápák nevét. szellemükben különösen nem. 1574-ben jelent meg ez a kötet. Ámde nem igazán profán olvasmányok ezek. A hazai és az egyetemes történelem megírására gondolt. összeállítja és kiadja a fontosabb magyar történeti tárgyú énekek teljes gyűjteményét. protestáns szellemben. anyanyelven. hol komoly. Már az 1560-as évek elején hatalmas mű koncepcióját fogalmazgatta magában. a többi lappangott. kiemeli.ségű. nagy példányszámban. helyesbíti. hiszen későbbi munkájához támadhatatlan tudományos alapra volt szüksége. általa feltétlenül szükségesnek érzett mértékben módosít rajta. Heltai ekkor nekiveselkedik a munkának. Az alap – elvileg – készen állt. A világi témák – protestáns prédikátor. hogy egyfelől tudományos objektivitást mutasson. A terv megvalósítására akkor nyílt reális lehetőség. Filológus módra nyúl a szöveghez. hogy a szövegben is tótágast álló betűkkel szedi a számára antipatikus részleteket. csak nagyon csekély. munkái sem. címét. Csakhogy a Bonfini-féle monumentális műnek csak a legelső decasai voltak közzétéve.és írótársaival szemben – világéletében izgatták: nyomdája termékeinek több mint a fele világi tárgyú. amikor Zsámboky János 1568-ban végre közreadta Bonfini teljes szövegét. ellenben a margókon minduntalan jegyzeteket fűz az elbeszéléshez. hiszen Melanchtonék megírták már a maguk világkrónikáját (sőt Székely István magyarul is). Szokatlan jelenség e korban. Hogy forrásbázisát teljessé tegye. Kutattak utána. Így hát megtalálja a módját. Nem azok történeti vonatkozású kiadványai. tizenhárom saját írásából hét ugyancsak.

így némi fogalmat alkothatunk arról. rövidít. némelyikben hosszú szakaszokat ír át egészen. változtat rajtuk. Érdekelték azonban egyfelől azok a lehetőségek. részleteiben egyaránt az isteni terv által megszabott úton mozog. rétegek. Ebben a Cancionaléban már a krónika tervezett második kötetének anyaga is bennfoglaltatik. az 1526-os esztendő utáni események története. Heltai történetírói működésének csúcsára az előttünk fekvő Chronica került. csoportok. célszerű és megváltoztat15 . mint Bonfiniéval. Nem volt kíváncsi a történeti. a magyar múlt tudományos megalapozottságú és keresztyén szemléletű szintézise. Nem készült el ez a második kötet. Egyértelműen megállapíthatjuk belőle. Ily módon egy olyan forrásgyűjteményt kreál. harmonikus. bővít. másrészt a protestáns nézőpontból szemlélt história érdekelte. egyének funkciók szerint megkülönböztetett. Luther általános érvényű elvei alapján a wittenbergi Melanchton Fülöp és tudós baráti köre dolgozta ki azt a történelemszemléletet. és a protestantizmussal egyidőben hazánkban is meghonosodott. Annak bizonyítéka. társadalmi események rejtettebb mozgató rugóira. miként valósul meg Isten bölcsessége a társadalomban. ezeket nem kellett tudós alkotásnak kijáró tisztelettel kezelnie. az "isteni gondviselés" példatára. mely minden ízében alá fogja majd támasztani a krónikában mondandókat. ha a halál meg nem akadályozza benne. hogy nem a történettudomány iránti érdeklődés adta kezébe a tollat. mielőtt a történelem menetét áttekintette volna. hogy egy hajszál sem hullhat le az ember fejéről Isten akarata nélkül. miképp írta volna meg Heltai e korszak történetét. nem készült el a világkrónika sem. a köztük meghúzódó összefüggésekre. és a történelem egészében. Ez lett a legalább tíz éven keresztül dédelgetett terv érett gyümölcse. Itt tárul elénk legteljesebben és akadály nélkül írójának történelemszemlélete.sokkalta szabadabban bánik. Eszerint a történelem annak példája. Ahol szükségesnek tartja. Ez határozza meg minden ízében Heltai álláspontját is. melyek a múltbeli események politikai aktualizálásából és vallásos értelmezéséből fakadnak. Ő teremtett és tart fenn mindent. tőle származik a társadalmi rend ("rend" a szó mindkét értelmében: az osztályok. ő ezekkel már tisztában volt. mely a reformáció valamennyi áramlatában általánossá vált.

megzavarják a normális emberi kapcsolatokat. az urakat. istentelenségükkel. Nem osztályokról van itt szó: a társadalom e kettéosztása merőben funkcionális és szervezeti jellegű. Az "úr" sem jelent társadalomtudományi értelemben vett urat. hogy a felszínen kavargó események kusza szövedékén kirajzolja ezeket. a polgári szervezet. Isten lesújtja a zsarnokot. ezek felforgatják a társadalmat. ostobasággal rakja meg a fejedelmet. az isteni harmónia ellen támadnak. kik természetes funkciójukat nem tudják többé ellátni. Az alattvalók ennek értelmében kötelesek szót fogadni uruknak. a törvény. Az ördög azonban bűnnel fertőzi a világot. Csakhogy dolgozik ám az ördög. A fiúval szemben úr az apa.hatatlan egymás mellé teremtettsége). aki azonban saját urával szemben jobbágy is 16 . aki az emberben lappangó gonosz ösztönök kihasználásával változtat és rombol. a családi élet zavartalan. hogy háborítatlanul ismerhessék és tisztelhessék Istent. akik a lázadás útjára lépnek. Innen Heltai – és általában a prédikátorok – rettenetes haragja a feladatukat hűtlenül végző urak ellen. és a történetírásnak az a feladata. hogy fenntartsák ezt a rendet. Mindez Istentől való. a kormányt pedig fölfegyverzi a lázadó elleni harcra. akinek az adott helyzetben a felelős irányítás szerepe jut. hajlandók-e az emberek fölhagyni őrültségükkel és az isteni terv szolgálatába szegődni? Ezek azok a fő erővonalak. tönkreteszik a polgárokat. az urakat arra. a polgárok vállvetve védik a hazát. pártoskodásukkal nemcsak magukat juttatják kárhozatra. "Úr" az. a "szegény község" számára. tékozlásukkal. és a társadalom. és rohannak egyenesen a pokolba. a birodalom. Kérdés. szétzüllesztik a szervezetet. "a megbolondult községtől" is. következésképp jó és állandó. a fejedelmet. kizsákmányolót. Ha ez megvalósul. Isten felkészíti a kormányt. melyek a történelemben kirajzolódnak. amivel egy tőről fakad iszonyodásuk a lázadó pórtól. biztosítsák a lehetőséget az alattvalók. és földi munkálkodásuk közben előkészítik túlvilági boldogságukat. megzavarja az eredendően jó állapotot. Az ő eszköze a zsarnok meg a lázadó. hanem fölszabadítják az együgyű szegényekben megbúvó gonosz ösztönöket is. A társadalmi rend tehát eleve jó. Vérszopó kegyetlenségükkel. És e kettő különös szövetségben működik össze: a zsarnok kihívja a lázadók gonosz indulatait. kapzsiságukkal. annak megváltoztatására törekedni bűn. a rend minden fenntartó intézménye.

teste a török. a nemes a főrendhez képest maga is a szegény községet képviseli. A jámbornak tehát nem ellensége a török. A világ – melyen. még csak valami szociális megértésről sem. a felelőtlen urak bűneinek előtérbe állítása és szigorú ostorozása nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. a városi cívissel szemben úr a bíró. 17 . közeledik a világ vége. A vele folytatott harc fölösleges rugódozás az isteni gondviselés ellen. erre nyújt számtalan tanulságos példát a történelem. óhatatlanul szétzüllik a társadalom. és hagy még időt az emberiségnek. a bűn eláradásának elkerülhetetlen velejárója. és mindenek fölött úr a fejedelem. E kettő egyesült erővel dolgozik az emberiség elpusztításán. bűnnel fertőzött. Persze. a bűn már eláradt – Istentől rendelt útján a "késő vénség" korszakába jutott. ha megtalálja az üdvös gyógyszert. hiszen közelebb hozza üdvözülésének napját. ez a megkülönböztetés és szembeállítás. De a többieknek sem valódi ellenségük: csak következmény. a török előrenyomul. Ezt kínálják az igaz vallás prédikátorai. A pápa megbolondít ja. pusztulásra érett emberiséget. íme. a tanítvánnyal szemben a tanító. A beteg ember is elodázhatja a halált. az ő segítségével törli el a megvénhedt. nem a fenntartás. és mindenesetre ráirányította a figyelmet a valódi társadalmi problémákra is. nem Isten akarata ellen működik: Isten az ő segítségével hajtja végre tervét. Már meg is jelent az Antikrisztus: lelke a pápa. kárhozatba ejtésén. elhalasztja az utolsó ítéletet. hogy aztán az utolsó ítélet napján igazságot szolgáltasson. Nincs szó itt tehát valami modern értelmű osztály társadalomról. Ha a fejedelem ostoba. a lelkek bűnbe. A török kívül áll az isteni rend keretein. legnagyobb és legfelelősségteljesebb feladat hárul. az urak pedig mai értelmünk szerint is urak voltak. bűnre csábítja a fejedelmeket. Isten megsemmisíti a törököt. a rend felbomlik. hogy a későbbiekben a tényleges társadalmi viszonyok könnyebben felismerhetők legyenek. ő teheti a legtöbb jót és a legtöbb rosszat. hanem a rombolás eszköze. Ha a keresztyénség visszatér az erény útjára. Mivel azonban a szegény község szerepköre többnyire az elnyomott osztályhoz tartozókra jutott. a rossz fejedelem pártoskodásba kergeti alattvalóit. akire tehát a legszebb.lehet.

Mint egyetemi tantárgy első ízben Wittenbergában kapott katedrát. és nagy gondot fordítottak művelésére. Bonfinius Antalt és az "egyéb históriás könyveket" csak forrásként említi. A történeti események értelmezése. morális. mindig a jónak hitt ügyért való. pártos. Stílusában is a publicisztikához áll közel: vitatkozó. a Rerum Ungaricarum decadesnak magyar fordítása. ki ne érezte volna Isten bosszuló kezét. akik ott tanultak. Lutherek felismerték benne az ideológiai propaganda hathatós eszközét. felfogásában is közel állt Heltaihoz. sőt bevallottan elfogult. mentalitásában vallásos. Valójában azonban. kárörvendő. az agitátor szemével nézi témáját. hisz a romlott emberi erkölcsök által formált történelem változásai igencsak húsba vágó bizonyítékkal szolgálhattak minden kortárs számára: ki ne tapasztalta volna akkortájt a bűnök eláradását. Furcsa szerepet játszik Thuróczy János 1488-ban keletkezett latin nyelvű Magyar króni18 .Ez a fajta történetírás a teológia része. mint a tudós Bonfini hatalmas. az adatok gyarapítását. A mieink. Bonfinihoz képest egyébként alig-alig találunk többletet. igazságtalan is nemegyszer. többé-kevésbé szó szerint. ami az adatokat illeti. Amit mégis. meg egypár kisebb jelentőségű iratot. nem sokkal több ez a könyv. hazatérve ezt is felhasználták agitációs munkájukban. néhány adalékot. Az ő történetírása csak tárgya és formája szerint rokon a történettudománnyal. gondolatot saját korábbi nyomtatványaiból vesz át (elsősorban a Cancionaléból). A források felkutatásával nem bíbelődött sokat. hanem a már ismertek helyes értelmezését és e helyes értelmezés népszerűsítését tekintette. gyűlölködő. magyarázása számára az üdvösségre vezető tanok terjesztésének egyik módja. mint zuhan a világ romlásba? Heltai is a prédikátor. Az utolsó harminc év eseményeire felhasználja Zsámboky Jánosnak Bonfinihoz tett kiegészítéseit. hiszen feladatának nem ar ismeretlen részletek tisztázását. harcos. annak túlnyomó többségét a kálvinista Székely István húsz évvel korábban megjelent világkrónikájából veszi. politikus tevékenység. de mindig tiszta. Hatásos eszköz lehetett. latin nyelvű Magyar történetének. minthogy Székely műve magyar nyelven jelent meg. ki ne látta volna közvetlen közelből. Brodarics Istvánnak a mohácsi csatáról szóló jelentését. A Chronica – címe szerint – saját munkája. mindig őszinte.

bármiféle szükségesnek ítélt változtatást végrehajtson. középkoriasabb Thuróczy felé. Ugyanis a mű kizárólag tudományos szempontokon nyugodott. kolostor létéről. érvényre juttassa saját stílusát. hogy a latinul nem értő.kája. szabad. Így sikerül megmaradnia a legmagasabb színvonalon. Máskor auktorként idézi. ahol forrása nem tett említést 19 . vitatkozik vele. hogy a tudós megállapításokba bárhol belefűzze saját gondolatait. Heltai Bonfinit fordítja ugyan. mit mond Heltai. megtoldja adatokkal. hogy az olasszal megírassa a magyar történelem korszerű feldolgozását. aztán a történeti elbeszélés folyamán is mindvégig feltűnően nagy teret szentel a katolikus egyháznak: káptalan. de annak előadását körülbelül ötödére kurtítja. terjedelemben. ha az éppen önmagáról beszél. hogy széles körben sosem tudott igazán népszerűvé válni. hogy ez a kísérlet roppant nagy jelentőségű a hazai történetírás modern szaktudománnyá való fejlődésében. Ez a módszer lehetővé teszi számára. hogy Bonfinit szólaltatja meg magyarul. Módszertanilag megmarad kedvenc és rég bevált műfaja. olyannyira. de a legszélesebb körű népszerűség követelményeinek is eleget tesz. egyes szám első személyben. Bonfini a maga módján igen jól megoldotta feladatát. az egyes szám első személy ilyenkor Heltait képviseli. új felfogásnak próbált utat törni. alapításáról. nem követhette mindenben Bonfinit. tanulatlan olvasó. és jóformán csak azokat a részeket veszi át tőle. Az író ki is használja ezt alaposan. a széljegyzetekkel kísért. Abba a szerencsés helyzetbe hozza tehát magát. sőt éppen ennek tökéletlensége indította arra Mátyást. Néha megelégszik egyszerű fordítással. Heltai szempontjából túlságosan is jól. szemléletben. mit a nagy tekintélyű tudós historikus. akihez elsősorban szólni akar. kritika alá vette a középkori krónikairodalom köztudatba mélyen belegyökerezett eredményeit. Már a bevezetésül szolgáló földrajzi leírásban. magyar nyelvű átdolgozás mellett. Ha tehát Heltai saját felfogását a nagy tömegek körében akarta terjeszteni. megadományozásáról ott is beszél. melyek Thuróczynál is megtalálhatók. hanem vissza kellett lépnie a sokkal könnyebben befogadható. modern módszereket használt. nem is nagyon tudhatja. Igaz. a számára kedvezőtlenekből elhagyjon. viszont az is igaz. módosítsa az elbeszélést súlyban. bár primitívebb. mely annak idején Bonfini számára is kiindulópontul szolgált.

de csak annyiban. arany. Kis híja. kép. Igaz. "Így veszté mindéltig a pápa az országot" – szögezi le a végső tanulságot. Tudja. atyámfia olvasó. illetve a reformáció elveihez. "mert – teszi hozzá Heltai – sok érsekek. Bírálja Nagy Lajos uralkodását. A papoknak. prépostok. némelyiknek még az árát is tudja. vagynak benne". hogy Mátyást is nem juttatja hasonló sorsra a huszita háború miatt. ezért nem vele. melyik egyházi méltóság milyen világi tisztet töltött be. betör a lengyel. csak a saját álláspontját igazoló mozzanatokra van tekintettel. jövedelemről beszél. az ördög szolgája. bármily bőven beszéljen is erről a forrás. de a margón kifejti saját véleményét. Kidomborítja I. a török pedig kihasználja a rend felbomlását. melyekből "eszedbe veheted. mert akkor a pápa parancsolt Magyarországon. amennyiben akkoriban az egyház még közelebb állt az ősi tisztasághoz. ám 1543ban "megfizeték a bak árát". dicső tetteket hajtott végre. A püspökök. szentek pozitívan értékelhető tevékenységét rendszerint mellőzi. A magyar társadalom rendjében – mondja Bonfini – első helyen az egyház áll. mellyekben tudós tanítómesterek és jámbor tanítványok laktanak". és kiterjeszti a hatalmát. bent Bonfini fenntartás nélkül magasztaló sorait adja erős rövidítéssel. tudnia illik skólák. de leszögezi azt is. A régmúltra nézve elismeri a katolikus egyház bizonyos érdemeit. az alája rendelt ország tönkremegy. István király klastromalapításait. hogy a gazdag püspökségekben mennyi szép orgona. hogy Isten áldása nélkül nem ért az semmit. igazságtalan és haszon nélkül való hadakozásba ugratja bele. káptalanok. kihasználja Mátyás emberi gyarlóságát. micsodák voltanak eleinte a klastromok. püspökök. Székesfehérvárnál is hatalmas jószágról. oktalan adók nyomorítják a népet. drága misemondó ruha. László papos voltát. kevélységet. és a lapszélen: "Az első rendet elsütötte a dér". ebből pártütés támad. Zsigmond életében fordulópont Husz János megégetése: addig derék fejedelem volt. a nagyravágyást. mindenütt szégyent vallott.ilyesmiről. gyöngyös szerszám volt. De meg is lesz a jutalma ennek a "kábaságnak": önmaga majdhogynem elkárhozik. ezüst. plébáno20 . hanem a világias gondolkodású Salamonnal szimpatizál. azután "Istennek átka lőn rajta". apáturak sat. a török mind fölprédálta. Eszerint a pápa. Említi az államalapítás szentjeit. világi hatalmát érzékelteti ezekkel az adalékokkal. A katolikus egyház fényűző gazdagságát.

Mátyás király. Szapolyai – bár a Chronica ez elkészült első kötetében még nem kapott központi helyet – a "gonosz úr" példája (a Száz fabulában is). Régi szokás ez közöttük és kedvenc tanyájukon. aztán Károly Róbert. hogy a váradi püspök házasember. Szent Istvánban is ott bujkál a kábaság. Márpedig ezt a fajtát irgalmatlanul támadja. Állhatatlanok. Ez az udvar elveszít minden becsületest. Ulászló és II. az igaz fejedelem ideálja. széljegyzetet fűz hozzá: "A pápától kíván Szent István mindeneket. kivált a Heltai személyes véleményét tükrözőket a kötet jegyzeteiben közöljük. Ezzel áll szemben a "jó úr". visszásságait nem szűnik ostorozni. aki Isten segítségével győzte le az ellenséget. ez táplálja a törököt. folyvást "üstököt vonsznak". mondatok közül a fontosabbakat. de ebben következetesen: minden alkalommal kifejezésre juttatja Szapolyai Jánossal szemben érzett ellenszenvét.soknak egyetlen feladatuk volt. az "udvarban".és érzelemvilágában emellett a Mátyás személye köré kikristályosított politikai propaganda foglal el központi helyet. István. pártütők. A II. aki belékeveredik. Lajos időszakára felhasznált irodalomtól egyetlen dologban tér el. Már az előszó szükségesnek tartja ki21 . De azért már itt is kimutatható a későbbi bajok gyökere. skólákat alapított. művészi tekintetben kétségtelenül az értékesebbik fele. mint Hunyadi Lászlót vagy Szilágyi Mihályt. itt készül a veszedelem az egyénnek és az országnak. nomeg persze Hunyadi János. újságnak örvendők. amennyiben Mátyás egynémely tulajdonságát előlegezik. és a teoretikus kritikai megjegyzések fokról fokra gyűlöletbe csúsznak át. Amikor Bonfini nyomán elbeszéli a koronakérés történetét." Apróbb-nagyobb katolikus ellenes közbeszólásainak. Időben előrehaladva ez egyre támadóbbá. egyre közvetlenebb. (Éppen ezért a Chronica margóján olvasható rövid összefoglaló szavak. és kegyetlenül leverte a paraszthadat. néha már személyes aktualitást hordoz. de nem ok nélkül. tudós és jámbor népeket hívott az országba.) A Chronica gondolat. Mátyásról szól a műnek csaknem a fele." – "Örül a pápa. mert összepaktált a törökkel. melynek bűneit. türelmetlenebbé válik. az igehirdetés. megjegyzéseinek se szeri. aki békességet szerzett. csak annyiban nagyok. az Antikrisztussal. A többi derék uralkodó. se száma. Itt van az átkos széthúzás kútfeje. Felhívja a figyelmet.

"Míglen Mátyás király ezt a nagy (de heába való) pompát űzé sok üdeig Olomutzban. Ez az előszó magva is. a hamis hit. Zsigmondról már szóltunk: őbenne végül is a rossz kerekedett felül. az ellenség érdekében a pápa. Ellenkező irányban munkál a zsarnokság. nem aluvék. legföljebb "jeles pápás király" lehet belőle. László király vitéz és áhítatos. egy-egy tettét mégis elbizakodottság. fényűzés. ostobaság. a fényűzésnek is rabja. hanem csak az egy nagy vitézségre". És mellette a margón: "A nagy heába való pompaságnak jutalma". barátaival sokszor igazságtalan. ezek bent teret nyitnak a pártütőknek. ebből fakad Mátyás legfőbb dicsősége.emelni. kevélység. tunyaság. A jó királynak is vannak rossz tulajdonságai és viszont. az állhatatlanság. Ő sem lehet tehát maradéktalanul sikeres. Kálmán sokat forog a tudomány körül. kívül az ellenség. gyávaság. Ez a gondolat is Szent Istvánig nyúlik vissza: ő fogalmazta meg először testamentumában. Tudniillik a fejedelmi tulajdonságok ellenséges közegben érvényesülnek: idebenn az urak. mely bent nyugalmat parancsol. állhatatlanság jellemzi. a tudományok és mesterségek meghonosításának szüksége. vakmerőség. hogy Mátyás – mint Szent István – tudósokat hívott a magyarok közé. de hamis az. melyek segítségével ez a cél elérhető: az igazságosság. E tényezők sosem érvényesülnek tisztán. ezért számít maga is az utókor hálájára. mert igen nagy sereget gyűjte". mintegy feltétele a tudományok és mesterségek művelésének. de erős benne a kábaság. gyorsaság. a bátorság. néha a hízelgőkre hallgat. "mert tudja vala. hogy a magyarok barbarusok és csak bárdolatlan parasztok volnának. Mátyás képét jellemzően a jó tulajdonságok alakítják. konkrét esetben más-más arányban keveredve különböző eredményre vezetnek. jámborság. nagylelkűség. sem pompáza addig a török császár. A fejedelem megítélésekor ezzel egyenértékű helyet kap a külső és belső békesség biztosítása. Vannak eszközök. állhatatosság. és semmi egyébre jelesek nem volnának. és a rossz tulajdonságokat kihasználva működik az ördög. és csak "breviáros Kálmánná" válik. betört az országba stb. ravaszság. 22 . kívülről szabad utat engednek az ellenségnek. a külső támadót visszarettenti. hitszegés. Hibáit kihasználja a török és a pápa. ebben való közreműködéséért érdemel Bonfini elismerést.

1575-ben "végezé Heltai Gáspárné". Már csak úgy lesz az. a bűn eláradt. a pórnép istenadta vezető nélkül maradt. sem gazdaságilag. az ország elveszett. ahogy a német gyermekvers tartja: egész Európa a török hatalmába esik. szabadjára engedték az urak természetében megbúvó rosszaságot. a társadalom szétzüllött. A Chronica – mint mondtuk – először Kolozsvárott jelent meg. 1907. hogy nincs remény. az egymással veszekedő Jánosra és Ferdinándra. meg a lexikonokon. a szerző halála után. Borbély István: Heltai Gáspár. A legfontosabbak (már ami a szóban forgó művét illeti). III. kísérő tanulmányai mellett. szükségképpen esett tehát az ördög karmába. XXXVI. akik nem viselték az ország gondját. Az irodalom. 1854-ben Toldy Ferenc vette föl az Újabb Nemzeti Könyvtárba. az alattvalókét. fellázadt. Aztán 1943-ban Varjas Béla a Magyar Századok sorozatában közölte. Budapesti Szemle 1883. a csendes Lajosra. Legközelebb Győrben hozta ki Streibig József nyomdája 1789ben. Bp. Pápa 1913. sem katonailag. köteteként ugyancsak Varjas Béla gondozásában vált hozzáférhetővé 1973-ban. mint látható. az említett kiadások bevezetői. Végül az első kiadás fotómásolata a Bibliotheca Hungarica Antiqua 8. Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága. bizony. 23 . Ha meg nem térünk. kötet.Utódaira már csak a negatívumok jellemzők. Bp. sem erkölcsileg. kötet. irodalomtörténeti kézikönyvek en kívül: Helmár Ágost: Heltai Gáspár "Magyar krónikája". jórészt el is avult. a felsorolt kiadások bibliofil ritkaságnak számítanak. Kisebb részleteit számtalan összeállítás. nem valami bőséges. Lakos Béla: Heltai Gáspár reformátor és kora. és jön az utolsó ítélet napja. antológia idézi. átfogó tanulmány. a tunya Lászlóra. Zsilinszky Mihály: Heltai Gáspár történelmi művei. eltévelyedett. 1935. Figyelő 1877. A szerzőről azonban nem jelent meg újabban nagyobb lélegzetű.

a helyesíráshoz is mindenütt. a kis. az ejtést mutatja. és így tovább. amely jellemző a szerzőre. mégpedig pontosan azzal a következetlenséggel.és nagybetűk. a hosszú és rövid magánhangzók a mai szokásokat követik. a látja helyett a láttya. az avult. nemesek helyett a nemessek. ami az egykorú szólás módját. a szavak hangalakjához. de biztosan megéri a fáradságot. mintha minden ízében modernizált szöveg volna a szemünk előtt. megmaradt minden. ismét helyett az esmet. a központozás. olykor szinte érthetetlen szavak. jellemző a korra.A jelen kiadás célja tehát az volt. ahol az nem állítja az olvasót szakembert is megizzasztó feladat elé. a szavakhoz. mint a hajdani nyomda készletét tükrözik. hiszen ezek nem annyira az író szándékát. A régies ízhez. csendes helyett a csendesz:. érthetőséget tartotta szem előtt. ma már szokatlan. A betűformák. szókapcsolatok is. ahol lehetséges. formák. de a sz:erez: helyett megmaradt a sz:öröz:. hogy e pompás munkát a mai olvasó számára is hozzáférhetővé tegye. persze a tájnyelvi. Talán lassúbb így az olvasás. A lehető legszigorúbb hűség mellett a viszonylag könnyű olvashatóságot. ha e réven is közelebb kerülhetünk e remekmű hangulatához. az idegen. rendjéhez ragaszkodik. 24 . a magyar irodalmi nyelv és helyesírás kialakulásának kezdetére.

KRÓNIKA AZ MAGYAROKNAK DOLGAIRÓL: mint jöttek ki a nagy Scythiából Pánnóniában. és mint bírták aszt hercegről hercegre és királyról királyra nagy sok tusakodássokkal és szántalan sok viadallyokkal. üdőt is regzett nékik. mellyet HELTAI GÁSPÁR megírta magyar nyelven. 25 . Az Isten egy vérből csinálta az mindenféle embereket. hol mindenik lakjék. és elrendelte őket. és határt tött nékik. és ez rendre hoszta az Bonfinius Antalnak nagy könyvéből és egyéb históriás könyvekből nem kicsin munkával ACTORUM: 17. és mint foglalták magoknak az országot.

.

és behozatá azzokat nagy kölcséggel és bőv füzetésre Magyarországba. hanem hogy renddel megírattatnának. A görög nyelvet is igen nagy mesterségesen 1 2 A magyarok barbarusok. hanem csak az egy nagy vitézségre. jeles cselekedeti és ennyi sok diadalmi véle egyetembe meghalnának és felejtségbe jutnának. ők is megszelídnének. Mát[tyás] kir[ály] hozá be a tudományokat. hogy a magyarok barbarusok és csak bárdolattlan parasztok vólnának. hogy ekképpen emleközetbe maradna mindenkoron az ő nevek mind az egész világban.3 nem akará. és tanulnának naponként szép emberséges és bölcs tudományokat és mesterségeket.1 Ennek okaért hozá be a sok tudós embereket Magyarországba. és ékesen szóló és író a deák nyelvben vólt. 3 Mát[tyás] kir [ály] tisztességkívánó. avagy az ő nagy vitéz attyának dolgai.AZ BONFINIUS ANTALRÓL ES ANNAK BÖLCS ÍRÁSIRÓL Mikoron írnának Krisztus Urunknak születésének utánna 1486. és a régi ostobaságból kitérnének. 27 . és semmi egyébre igen jelessek nem vólnának. bekülde Francországba és Németországba. nagy emberséges vóltokat és az ő bölcs mesterségeket. Ezért hívatá Olaszországból eszt az Bonfinius Antalt is. ezek mellett egyébféle sok jeles műves mestereket külemb-külembféle tudományokban és mesterségekben. és immár Máttyás király az ő királyságban nagy sok hadakat visselt vólna. és mindenütt megkeresteté az jeles tudós népeket. Asculan várasbeli polgár. nagy győzedelmi és az ő sok jeles lött dolgai. és az írásnak vagy krónikáknak olvasása által esmeredbe lönnének. és egyébképpen is sok jeles dolgokat cselekedett és véghözvitt vólna. és megmaradnának az jövendő embereknél. Mert láttya vala. jeles hadai. hogy az ő országa is megépülne és megékesülne. Miért kedig Máttyás király igen nagy tisztességkívánó is vala. mely a Picenti tartományba vagyon.2 hogy az magyarok meglátnák azzoknak szép tudományokat.. Olasz vólt ez okáért ez Bonfinius Antal. hogy az ő jeles cselekedeti.

mert annélkül senki nem kéri. mikoron Máttyás király őtet kihozatá hozzája. És miért hogy hallotta vala szegény vóltát. 4 5 Mát[tyás] kir[ály] böcsüli a tudománt. Vala kedig szegényember. és hogy öreg kiházasító leányai válnának. hogy megláthatná azzokat az Bonfinius rhetor. Meghadja kedig Máttyás király mind a püspekeknek. Máttyás király üdejébe Bonfinius mind véle vólt. mindenik leányt is ezer-ezer forinttal. írásokat és minden históriákat. Mikoron látta vólna ez okaért Máttyás király az Bonfiniusnak nagy bölcs vóltát. igen örüle néki. Úgy készült meg az Bonfinius krónikája Máttyás királyig. és úgy írta meg azzokat szép renddel.tudta.5 És mikoron ekképpen lött vólna. Bonfinius a sok jedzéssekből és külemb-külembféle írássokból mind egy könyvbe szörzé mind az egész históriát kezdettől fogva mindvégig. és szömeivel meglátta mind az dolgokat. szép írásokat hoza néki. és azzokat behoznák. Mát[tyás] kir[ály] parancsolja az krónika írását. és szép ékes deák szókkal megírhatná azzokat. és megmondották. hogy az attya előszer kihirdeti az ő leányának törvényét. Vólt kedig öszvégy ember akkoron. Mikoron ez okaért Máttyás királyhoz jött vólna. mellyeket görög nyelvből deák nyelvre tolmácsolt vala. és egybegyűtenének minden jedzésseket. hogy ez lönne jegyruhájok. Úgy marada annak utánna Bonfinius Máttyás királynál. házasságra alkolmatosok. és Vissegrádon azzok előtt és a király előtt mind kezdettől fogva végig elolvassa Bonfinius a könyvet. és egymásután szép rendre hoszhatná.4 Mert Olaszországban ollyan törvény vagyon. és együtt járt véle a táborokban. mint hallották ők azon dolgokat az ő ősöktől. Hoza kedig az ő írási és szép versei közett egynyíhány kenyvet is. minden káptolonbeli librariákat és minden kalastromokat. és úgy szóltanak renddel minden cikkelekhöz. mind apáturaknak és mindenféle deákoknak. 28 . Annak utánna Máttyás király mind az egész országból gyűte az urak és főrendek közzül huszonnégy vényeket. hogy elkeresnék mind az egész országot. és senki sem veszi el. Ő magát ezer arany forinttal megajándékozá. És marattanak vala néki feleségétől két hajadon leányi. és füleivel meghallotta.

És a püspekek annak utánna ki-ki mind magának megíratta. hogy az ő üdejebeli dolgokat Máttyás király üdejétől fogva megírja. és rendre hosztuk mind az egész könyvet nagy munkával és nagynehezen.6 De a könyv nem vólt nyomtatva. és László király udvarában vólt. ezért egyik egy részét írta. Mát[tyás] kir[ály] jóvoltából vagyon krónikánk. restellték megírnyi mind a könyvet.7 Köszenet vólna ebbe az jámboroknál.Máttyás király után is élt Bonfinius. és annak utánna az egész krónikát dedikálta és ajánlotta László királynak. harmadik az harmadikat. kik vóltanak fejedelmek és királyok kezdettől fogva ez országban. De miérthogy a könyv nagy és hosszú. kik valami hálaadósággal lönnének az szegény jámborokhoz. mert ha Máttyás király olly bőv füzetést nem tött vólna. hanem csak írva. Mit tehetünk? Ollyan vólt mind kezdettől fogva az világ. mint az mostani fejedelmek és urak: bizony egy csöpp krónikánk sem vólna. és arra fogatta. E sok darabokból annak utánna mü üdőnkbe egybeszedegettük. másik a másikat. Ám legyen minden az Ő kívánsága szerént. De kevesen találtatnak. méltók is vólnának ezek böcsületre. és honnét jöttenek be az országba. hogy nálunk vagyon az Magyar krónika. etc. Máttyás királynak köszenjük ez okaért eszt. 6 7 László kir[ály] íratta a krónikát. Meg is írta. mert az egész könyv elveszett Bonfiniusnál és László királynál. mint jöttenek a magyarok be. 29 . és viasz fazékban és somfánál főzett vólna. László király is nagy füzetést tött néki. és nem tudná senki. kik ebben munkálkottanak és munkálkosznak. hogy az magyarok az ő nyelvekben megláthassák az ő elejeknek jeles históriáit. és hogy Bonfinius aszt bölcs és ékes deák szóval megírta.

melly. és letelepettenek azzokban. tudnia illik tízszáz ezeren és nyolcezeren. Dél felől vagyon az vége a Duna mellett. annak utánna a népekről. Hibéria. és magoknak elfoglalták azzokat. Szikség ez okaért. Albánia. melly a németországi hegyekből kiered. hogy írjak Magyarországról és Erdélyről. mellyet akkoron Belső-Dáciának nevezik vala. az vége vagyon napnyugat felől Németország mellett és az Viszollya follyóvíz mellett. a magyaroknak hazájáról. tudnia illik a Scíthiáról ELSŐ RÉSZ Kétféle Scíthia vagyon: egyik vagyon Európában. mellynek eredeti és kiforrása vagyon a Riphei nagy hegyekből. és Tódtország mellett alláfolly Magyarországba. hol az orbo30 . akkoron Pannóniának nevesztötik vala. Magyarországba. és kiket a Scíthiából kijött magyarok kiűsztenek azzokból. a másik Ásiában. honnét a magyarok kijöttenek és szállottanak be Pannóniába és az Belső-Dáciába. kik laktanak azelőtt ez országokban. és az Erdéllyországban. Az elsőről. azaz Magyarországban és Erdélybe. hogy előszer itt ez hellyen két dologról írjak: Előszer Scíthiáról. Naptámadat felé kedig vagyon az vége Pontus. melly az lengyel nagy hegyekből kiforr.Az Magyar krónika a bölcs és ékesen szóló és ékes] szép] bölcs deák szókkal író Bonfinius Antalnak írása szerént ELÖLJÁRÓ BESZÉD A mindenható és felséges Istennek segítségéből és jóakaratjából írni akarom az Magyar krónikát. Másodszor: szükség. és abban hatvan nagy follyóvizekkel megöregbülvén és alább-alábbfollyván beessék végre a tengerbe. és ez oszlani kezd a Tanais follyóvizről. és egyenest folly a Scandinávia szigetre. és ugyanott an csakhammar beesik a tengerbe. azaz a magyaroknak lött dolgait: Miképpen bejöttenek Scítiából nagy sokasággal.

suetidusak és a magas cogeniták. kik annak utánna danusoknak nevesztetének. ethelrugyiosok. Annak utánna mindjárt az végső Scíthiára méne allá. ott kiűz ék az ulmerugisokat. naptámadatra a phavonusok és phiresusok. És ez e Scíthia mindenkoron híres-néves vólt az ő külembkülembféle sok és jeles népei miatt. unixiosok. kik kikergették az herulosokat az ő lakóhellyekből. finnaiták. Annak utánna magának hajtá az végső vandalusokat az Philimerus. Ezekhöz az euagresek is. és a spaliókat megkezdé. kikre előszer ért vala. kiváltképpen Scancia miatt. kik jeles hadakozák. Abban a tartományba laknak az adogiták. Ezenképpen télben is szinte ennyi üdeig mind sötűt éj vagyon. kik elegy laknak az ottingissukkal. kiknek a caniculában. kiknél jeles lovak és drága vadbőrek vadnak. vinovilák. kezépben kedig laknak a levoniak. Ezeknek felette a theustesek. melly négy részre osztva vagyon.nászok laknak. A külső részen kedig laknak az ostrogotok. és elnyújtózik Seressig. fervirák és a scanthia gottosok. Philimerus ez okaért elindulván a megmaradott néppel. Annak utánna jobb lakóföldeket kezde kévánni. Vadnak ott graniusok is és aganziák. és Persida mellett. vagotosok. kiktől szármasztanak a davusok. és kenyeret süttötvén általméne a tóvizeken. midőn meglátta volna azzokat. raurisok. Az 31 . negyven egész napig semmi éjek nincsen. És a suetanusok. délyre a guták és a dauciak. az ő hadnagya által. hanem csak vadaknak és madaraknak húsával élnek. kiktől szármasztanak olly igen megszámlálhatatlan nagy sok gothusok. az ő királyokkal kijövének a tenger parttyára. az Araxes nagy follyóviz mellett. És ezzek kivül a cresemiek. és az ő termő sok szigeti miatt. és ledőlle. által sem jőjhetének amazok. pergiók. melly a Pontus tenger mellett vagyon. és nevezék aszt a földet Gottiscanciának. hanem mindenkoron világos nap vagyon. kiknek nincsen semmi kennyerek. mellyben napnyugatra laknak a chedinok. És úgy nem mehetének vissza. Esmét az athelnilosok. hallinosok és az leothidák. és nagy sok ember és barom vesze oda. De midőn még félig a nép nem költ vólna által. Kik annak utánna Berigóval. mellyek igen termő hellyeken laknak. megszakada a híd. akik általjöttenek vala. kik hátra maradtanak vala. mellyet hév hólnapnak nevezünk.

vasat etc. akar az ő bányáit és érceit. ezüstet. akar az ő termő és gyümölcses vóltát. Ha kedig az Isten elhozza az én sabbathumat. Eszt írhatom kedig Magyarországnak földéről. RÉSZ MAGYARORSZÁGRÓL És ANNAK FÖLDEIRŐL Magyarországot megírni régi írómesterekből igen nehéz dolog. elvesztik a szömeket. ez oka ért azzok szerént ügyeközem Magyarországot megírni. annélkül lesznek az emberek. és sok akadállyok esnek benne. akar az ő jó egér nézzed. tehát kiadnám mind az egész világnak megírását. és az olvasó nagyobb értelmet vehessen belőlle. rezet. hol és mint vadnak. akar az ő népeit. és sokféle népeket. ha igen nagy kedvek vagyon hozzá. akar az ő hév avagy hideg 32 . mikoron az gyégre mennek. hogy egyfelől. kénesőt. Elhattam ez okaért azzokat. igen régieket. Olly nagy vala ez okaért Máttyás király birodalma. akar aranyat. hogy a farkasok.északi tengerben kedig szigetek vadnak. II. ott megolvashattya annak utánna minden ember. ott megolvashattyák. mellyek mind északra vadnak. Ott kedig a szigetekben nem maradhatnak semmi méhek a felette való nagy hidegért. akar az ő barmait és vadait.. De ennékem úgy tetszik. és olly erős hideg leszen ott. Ha kedig a felséges Isten éltetne. napnyugat felé kedig az sváboknak országa. és majd az egész Lengyelországot mind megírja. A finnyás olvassóknak vagyon deák Bonfiniussok. napkelet felé kedig a Pontus tenger. hogy az együgyű magyarnak ezek nem szükségesek. Annyira terjesztötte vala ki Máttyás király az ő királi birodalmot. ónat. Itt immár Bonfinius nagy sok tartományokat számlál elő. hogy a dolog világosb legyen. hogy nem enged semmi földnek mind e széles világon. határa vala az olasz tenger. hol megfagy a tenger. északra vala a lengyel tenger. De miérthogy főképpen Máttyás király üdejébe megosztatott hetvenöt vármegyék re. tudnia illik dél felől. és szinte akkoron vala Magyarország az ő virágába és szinte a spiccen.

kik törtenek rea gyűlölségből.9 Másodikban az vitézlő urak vadnak. AZ VÁRMEGYÉKRŐL Noha a régi várasok elpusztultanak Magyarországban. kiessége. melyek szépen vadnak elrendelve. káptalanok. kik mind a főrend en vadnak. Az elsőben papok vadnak. 33 . Horvátországban. hertelen csinálták aszt. püspekek. És majd ez egész világnál és ország tartományinál dicséretesb vólna az ő szépsége. etc. vagy az hadnagyokról. Harmadrendben vadnak az műves és szántóemberek és az egész parasztság.8 A régi jeles és nagy várasi elpusztultanak ugyan a nagy és szinettlen való hadak miatt. De találtatnak mindezáltal sok vármegyék és várasok benne és szántalan sok faluk. És miérthogy nem vólt soha semmi nyugodalma. és letötték magokat a Duna mellett kétfelé. sőt ha valamit épűtettek is. de azért számtalan sok várasok. gyümölcseit. kik Magyarországban laknak. ezért a nagy tolvajlásokért és a szántalan sok kóborlásokért kevésb várasok és faluk találtatnak benne. veteményit. faluk és erősségek vadnak és mezővárasok Magyarországban. És az vármegyék et neveszték az várasokról vagy várakról. Rácországban. és csak imígy-amúgy épűtötték. apáturak. De miérthogy ollyan háborgó és békételen. miérthogy mind ennyi nemzetek környüle voltanak. akar az ő gabonáit. prépostok. kik a magyarokkal kijöttenek Scithiából. kik gondot visselnek az hadakozásra. azért nem épűthettenek az magyarok újonnan várasokat. mellyek közzül sok ollyan. jó válta és az ő egésséges válta. mert sok érsekek. holott laktanak. mint egy-egy váras.folylyóvizeit. Az emberek kedig. három rendben vadnak. akar mindeneket. Szép kedig és igen kies mind az egész Magyarország. Szilágyban. 8 9 Magy[ar]ország jeles föld. Sclovákországban. és vármegyékre elosztatva. Elsőben papok vadnak. most is ott laknak az ő maradékjok. vadnak benne. Tótországban. várak. Máramarosban és egész Erdélyben.

egy nagy állóvizét akarja vala megszárasztanyi. mellyben váltanak majd mind a Száva és Dráva kezett való népek. miérthogy hajói nem valának. ki annak utánna meggyőszte az marmaridasokat Africában. partusokkal. 3. persákkal hajtotta az ő hatalma allá. a németeket is messze kergette el a Rén vizének parttyáról. visszaméne mindjárást.10 És itt lött ez világra a Probus császár. Első a szerémi vármegye. és odatemeték az jeles Probus császárt. egy Peuce nevő szigetbe. és a Pomusnak egész tartományát. a géthákra méne. vármegye az valkóniai. ki győzedelmes vala minden barbarus népek ellen és minden kegyetlenek ellen. hogy az ő hadakozói egy nagy árkot ásnának. és ollyan írást faragának a koporsóra: Itt fekszik Probus császár. Reahajtá ez okaért az ő nagy seregét. mellyben vagyon az Újjlak nemes váras és a diakói püspekség. Hogy pedig a szerémi tartomány termőbb lönne. nem űszhete utánna. és ott kergetni kezdette vólna Sirmiust. Ebben e tartományba igen jó bor terem. a szarmatákkal. és megölék az Probus császárt egy vastoronyba. mellyel a Sirmius király épűtett. De mikoron annak utánna ajándékokat vött vólna attól a néptől és a szerémi királytól. Négyszázezer ellenséget vert meg. 34 . és igen megszégyenlenék eszt a munkát. és megvévé azzoknak várasát és elpusztítá aszt. ki a francusokat is megverte. De hamm ar igen nagy bánatba essének minnyájan érötte. vármegye a pozsgai. Arról ez okaért a királyról nevezék annak utánna az várast Szerémnek. ki bizonyára jámbor fejedelem vala. és az elszalladalt vólna a Duna mellé. Mert midőn a Nagy Sándor a tribalisok ellen ment vólna.AZ VÁRMEGYÉKNEK SZÁMA 1. 2. támadást tőnek ellene. Onnét kedig Sándor elmenvén. és mindeneket visszavött az ellenségektől. Ez vármegye alatt volt Mísiának nagyobb része. 10 Szerémségnek dicséreti. Nagy halmot töltének ez okaért. melly nevesztetett a Pozsga várastól. melly nevesztötik annak a tartománnak fővárasáról. és a triballosokra űtett vólna. De mikoron az hadakozók elfárattanak vólna. gottusokkal.

vármegye a zágrábiai. etc. Bátáról. Bátáról nevesztetik.. vármegye az veszprími. melly allatt vagyon az egész Tódtország. Ha a felséges fejedelem elvégeszhette vólna. melly a székesfejérvári várastól nevesztetik. melly ellenében vagyon Kolo— csának napnyugatra. vármegye a somogyi.' 7. hajtott a magyar korona allá. nem messze Sindához. Ez alatt vagyon mind az egész Sclavónia. De mikoron írnának 1543. holott mindenkoron jeles érsekek laktanak. 10. de félbe maradott. Mostan Selim prépost szemel ott. Az Veszprün kedig német név. 11. melly egy kellemes mezővárasról. talám egész Europába sem vólt vólna mása. Ez igen erős váras a rétben vagyon. Ebben ez vármegyében vala az Kolocsa váras is. Nevesztetett ez vármegye is az Veszprím várastól. 5. melly a Balaton állóvízen túl vagyon. érsekség helly. 6. mellyet a felséges László király. kiknek sok és ugyan számtalan sok jövedelmek vala. mellyet mostan Pécsnek nevezünk. mert nagy jószágok vala mind széllel Magyarországban. a scítháknak fiai. vármegye a bátai. melly püspekség helly vala. mellyben a Peuce kazdag váras vagyon. melly a somogyi várastól nevesztetik. ama szállas tótok. megfüzeték a bak árát. kik a magyari királyoknak kancelláriusi és főtanácsi váltanak. és fejér kutat teszen az szép és jeles forrásokért. Ebben vagyon Szent István királynak jeles temploma. mellyekhöz sok faluk vadnak ott mind széllel. mellyben három jeles apátúrságok vadnak. Eszt a templomot kezdette Máttyás király újonnan megépűteni drága költségekkel. hol egy jeles egyház vagyon. 8. vármegye a székesfeírvári. igen régiek. Ott egy prépostság vala és egy nagy káptalon sok egyéb papokkal és sok szörzetessekkel. 12. ekképpen nevesztenek. vármegye batáviai. vármegye a seniai. 9. vármegye a tólnai. kit szemnek hínak. mellyet a magyarok. vármegye a szaladiai.4. melly a cimerius Bosphorusnál vagyon. Ebben az vármegyében jeles mezővárasak és jeles faluk vadnak mind a Balaton állóvíz mellett. melly igen 35 . a Duna mellett. Ebben vagyon a Tihan váras egy félszigetben. mert ez az ő temetűhellyek. mellyben a magyari királyoknak koporsói vadnak.

Tött kedig kezel hétezer hadakozó férfiat. hogy bejöttenek vólna Pannóniába. az igen régi scíthiai népektől.11 És miérthogy azzokat odavetették a földnek őrzésére és mególtalmazzására. mellyet ide őrüzésre vetettek. az hunnosoknak fejedelmével. Tata mellett. és aszt elbírták vólna. Az egyik a nagy lapácon vagyon Esztergom mellett. Még meglátszanak 11 Legio: Egy . a tizennégyedik légió rakták vólt. és melly igen jeles jó égű helly. Ennek mind hegyes földe vagyon. épűtették meg eszt a várast. etc. holott mostan Szent András egyháza vagyon és fenn a hegyen egy falu.bővelködik halakkal. Mert légiót adtak azzok mindenha segítségül a rómaiaknak. és ezért részegülnek meg az emberek ollyan hamar. Eszt is a német hadakozók.egy bizonyos számú sereg volt. úgy rakták meg aszt a nagy várast. bejöttenek Magyarországba. régi német népek. mind Óbuda. melly Buda felett mintegy tizenhat hagyításni földre vagyon. második legio. és az ő nevek után neveszték aszt Sicambriának. vármegye a pilissiei. melly a Dunára megyen. és neveszték aszt az ő nevek után Scambriának. A másik. mind Új-. kin szép betűkkel írva vala: Sicambriusoknak legiója. mellyek mellett alláfolly a Duna. mellyet az Endre király rakattata nagy kölcséggel. és sokáig laktanak együtt a budinusokkal még azelőtt. rakva szőlővel. kik Atilával. mellyet a mostani emberek Scambriának neveznek. 13. Mert kijöttenek Ásiából az hunnosok. 36 . Így osztották a rómaiak minden ő vitézlő seregeket: első legio. mellyet a német tizedik légió épűtett vólt. ezért lészen a hegyeknek az bora könyköves. Ez vármegyében vagyon mind a két Buda. A Duna-parton Óbuda felett tetszik még a nagy darab falakból és a körítésekből egy igen nagy régi váras. Vagyon még azon Duna-parton két igen régi puszta váras. melly Európában vagyon. bememtenek annak a Scíthiának középire. Mert Máttyás király üdejében ástanak ott ki egy követ. és általkelvén a Tanais nagy follyóvizet. Eszt az várast épűtötték régemen a sicambrisok. Komáromnak ellenébe. Nevesztettenek kedig e névvel a budinusoktól. Ott vagyon egy igen nagy templom. De miérthogy ennyi bányák és hévvizek forrnak ki az hegyekből. harmadik legio.

Mellyben két nagy templom vagyon. vármegye az esztergomi. vármegye a soproniai. Mostan csak egy szép falu és valami várashoz hasonló. melly igen szép és erős. és igen erős. 15. mellyet az Orbán püspek. És ennek a hegynek a hátán vagyon Szent Mártonnak szép egyháza. Ebben vagyon az Esztergom váras. holott sok régi dolgokat találhatni és láthatni. Bécsországot kedig FelsőPannóniának. mellyet Szent István király épűtett az várban. Ebben vagyon Sabária. vármegye a győri a Duna mellett. Egy kevéssel fellyebb ott vagyon a pilisi apátúrság. 17. mellytől Magyarországot Alsó-Pannóniának nevezik. mellyet Németújhellynek hínak. És ez vármegyében sok és jeles várasok vadnak. Neveszttetet kedig ez váras a scíthiai népektől. melly annak utánna beesik a Dunába. érsekség helly. mellyek még nem omlottanak le. hol elein lakóhellyek vólt a magyari királyoknak. kik odamentenek lakni. Egyik az érsekség temploma. vármegye Vas vármegye. melly az igen bőv Győr várastól nevesztötett. noha igen régiek. Ez vármegyében vagyon Tata. az Iaxartes hegy allatt. Mert egyfelől állóvíz vagyon mellette. kiváltképpen a királyi várat. 18. mellynél szebb épűtett házat és mesterségesbet nem láthat senki. másfelől duplás árok vagyon környüle kősziklából kivágva nagy töltéssekkel. mellyet megépűtötte a felséges Máttyás király. vármegye a komáromi. És az vármegye kezel vagyon új várashoz. melly a szigetbe vagyon a Dunában. Ez Győrtől nemigen messze vagyon az Pannonius hegy. a régi váras. melly nevesztötett a Komárom várastól. melly nevesztötett az jeles római népektől. 14. Püspekség helly is vagyon benne szép ékes templommal. 37 . és ez mellett folly allá a Ráb vize. 16. holott Scíthiába laktanak azelőtt a Sacáron follyóvíz mellett. hol egy királyi vár vagyon épűtve. Szent Márton püspeknek hazája. melly Bécsországba vagyon. Máttyás király kéncstartója és tanácsa rakatta nagy drága költséggel. nagy sok szép falukkal.nyihól-nihól a körítések és egyéb rakások is. Nem igen messze attól a Duna-parton vagyon Vissegrád váras. holott az országnak koronáját szokták megtartani. kik Ásiából kijöttenek. melly vár fenn az magas hegyen vagyon.

23. az hunnosoknak szüleitől. vármegye a bihari. vármegye a nógrádi. a külső. melly a Tisszán túl vagyon.fenn a hegyen. 25. holott is Szent László teste nyugszik és Sigmond királyé és császáré. 21. vármegye a zólyomi. ki Tráciát megbírta. 33. vármegye a scepesi. melly nevesztetik a Pizótól. vármegye a mosoniai.és ezüstbányák vadnak. hol az Satom váras vagyon. mellyet az negyedik Béla király épűttetett a Szent Ferenc nevében. vármegye a pesti. sok papokkal és szörzettessekkel. 24. vármegye a borsódi. melly az albanisoktól megépíttetett. Igen termő földe vagyon. 26. az várasban. vármegye a pozsoniai. Ebben vagyon az jeles vár. és az előtt egy igen nagy templom egy erős várban. Ez kezel vagyon a Lengyelországnak határához. és egyéb réz kcrályi képeket is. 31. ebben vagyon az Vác váras. vármegye az ungei. Ott láthatni a Szent László szép rézképét is. 29. Ebben vagyon Eger váras és vára. melly a Pest várastól nevesztetik. midőn Mísiában és Pannóniában laknék. vármegye a sárosi Lengyelország felé. 19. vármegye a szabólcsai. melly Eperjes ellenébe vagyon. A másik az hegy allatt vagyon. vármegye az hevesi. 32. Diósgyőr. ebben vasbányák vadnak. 28. vármegye a szólnaki. vármegye agemerei. ebben ezüstbányák vadnak. melly a lapác földen vagyon. melly egy nagy réz lovon iiI. 34. melly kinyújtózik Máramaros felé az hegyes földre. Ebben vagyon Várad. 20. holott érsekség vagyon nagy káptalannal és sok papokkal és szörzetessekkel. mellyet Nagysárosnak nevezik. 35. a püspekség helly. vármegye a hontai. 22. 27. Ebben vadnak Scepes várasa és vára. Bártfa váras és Fejérváras. vármegye a tornai. Nagy és igen kazdag érsek lakott e hellyen nagy káptalannal. mellyben réz. holott jeles két szép torony vagyon. vármegye az varasdi. Vette ez vármegye a névet egy magos hegyen való vártól. 38 . 30.

mint az ő ősei. 44. vármegye a békési. 39. egy igen szép egyházzal. az igen néves és híres váras. melly a Bodrog vártól vötte a nevet. Ezek közett vagyon a Nagybánya. vármegye a torontálai.és jóreménségű innas vala. Nevesztetett kedig az várastól és vártól. De az ő apróságiért Máttyás király elvövé minden várasit és jószágit. vármegye a csanádi. vármegye a szarándi. 40. melly a Csanád várastól nevesztetik. melly püspekség helly. 37. vármegye a karasznai. vármegye az orodiai. 45. vármegye a nitriai. melly allányúl Misiára avagy Rácországra. 52. vármegye az ugocsai. vármegye a Berekszászi. 50. melly a Bács várasról nevesztetik. mellyben Szegged vagyon. 43. Ez felmegyen az hegyekre. és kazdag ezüstés aranybányák vadnak ebben. vármegye a bodrogi. vármegye a bácsi. melly Príni nemzet legrégiebb és jelesb a magyarok közett. melly a békési mellett vagyon. 46. 41. mellyel nyújtózik mind Erdélyig. Ez felnyúl Morvának határára. 39 .36. Ebben vagyon az Orod váras. Ezek közett fő vala a Príni Imre Máttyás király üdejébe. Pozson felett. miérthogy szép. De annak utánna megkeserülé az ő fiát. Ezért esmet megereszté minden jószágait. 51. vármegye a közepső Szólnok. ebben vagyon a Prínieknek jószága és lakóhellye. melly az orodiai mellett vagyon. és ez vármegye igen bőv szántalan sok falukkal. melly egy jeles érsek helly. holott az Vak Béla királynak koporsója vagyon. holott a hegyen fenn vagyon Munkács vára. 42. melly fenn vagyon a hegyen nemigen messze Nagyszombathoz. Príni Imrét. a nagy és igen bőv varas a Tissza mellett. 38. a szakmári. vármegye a csongrádi. vármegye a temesvári. 48. Ebben vagyon a Munkács váras. 49. vármegye a barsi. vármegye a terencséni. és hogy jámbor lejendő vólna. 47. és a Duna-parton elnyújtózik.

vármegye a gyulafejérvári. melly a szép Hunyadvárról. 59. 62. és bejőnének Erdélybe. az hunyadi herceg Jánosnak ajándokban ada. melly az várastól nevesztetett. vármegye az varonyai. midőn a magyarok kijőnének Scíthiából. És ebben ez vármegyében vagyon Déva váras és Déva vár. 58. 56. 63. melly Magyarország felé vagyon. vármegye a tornai. 2. 55. RÉSZ: AZ BRDÉLYORSZÁGRÓL És AZ Ő VÁRMBGYÉIRŐL Az Erdély nemigen nagy ország. 65. vármegye a zagoriai. és csak az egyik része. vármegye az abaújvári. melly fenn vagyon egy kősziklán magának. Kassa vagyon. vármegye a besztercei. vármegye a krísiei. mellyben az öt várasok vadnak és a sóaknák. 64. Ebben és Görgénybe vólt régenten a két erdélyi vajdáknak lakóhellyek. az nagy Hunyadi Jánosnak. vármegye a turócei. szépségre és erősségre és örök emleközetre. 60. vármegye a peregyei. vármegye a máromarosi. melly arról az várasról nevesztetik. III. melly ér Morvának és Lengyelországnak határira. Mert az Hunyadi János vajda rakatá ezt az Hunyad várat fenn egy kősziklán. kik heten valának. vármegye az árvai.53. melly az 54. az egyik magyar kapitányról. hol előszer letelepettenek a Scithiából kijött magyarok. vármegye az akulniai. Első vármegye az vajdahunyadi. 66. az vagyon vármegyék re osztva. Ebben vagyon az váras a Bodrog folyóvíz mellett. vármegye a zemlinei. Nevesztötett kedig ez váras Gyuláról. melyben az híres váras. 61. És ez Gyulafejérvár elein nagy 40 . vármegye a csovallyai. 57. 54. Máttyás király attyának hazájáról nevesztetik. vármegye a liptoviai. mellyet Máttyás király az ő fiának. mellett vagyon.

mellyet a Szent Scolastica szűzről. majd tíz mélyföldig. Prépostságot is szörze oda nagy sok jövedelmekkel. melly ennékem. etc. egyszer s mind elsüté a dér az egész káptalant. etc. Kolosvárban lött a felséges Máttyás király ez világra az Óvárban. majd hét mélyföldig. A kapu felett egy képes és vértes Pallás képe áll. mellynek az várasnak nagy kapuja még mostan is fenn vagyon. és allámegyen Désig. Szélesek kedig az útak. híres és néves váras Kolosvár. mellyet az Hunyadi János vajda épűttete mind faragott kövekből nagy kölcséggel. Kolosmonostornak neveznek. De több hellyeken is vadnak aféle kőútak Erdélyben: Gyulafejérvár mellett és Szászsebes mellett a Kenyérmezején allá. egy régi. Onnét kimegyen az Maros nagy follyóvízre. Ez várasban. melly az várastól nevesztetett. melly a Torda várasról nevesztötik. vármegye a tordai. holott káptalon vala.és kazdag püspekség helly vala. Mind a rómaiak pádimontomoszták azzokat ki mondhatlan nagy kölcséggel. és a napnyugati szegeletiben egy igen szép vár vólt. Ebben ez vármegyében vagyon két mélyföld Kolostól az jeles. Egyik megyen Kolosvár felé. sok gyöngyekkel és drágakövekkel. melyet Salinumnak nevesztenek. hogy örök missét tartanának ott discantorokkal. A másik általmegyen az Aranyason egy puszta várba. Ez mellett is egy jeles sóakna vagyon. Itt egy jeles sóakna vagyon. 3. hol az országbeli nemzeteknek privilégiomi és oklevelei vadnak. és tartatnak 41 . Ott vagyon egy szép egyház és megette egy igen magas torony. sok kazdag pap urakkal és sok szörzetesekkel.. a napnyugati kapu előtt. vármegye a kolosi. De mikoron írnának 1556. jeles drága misemondó ruhákkal és minden szentelt püspeknek szörszámival. Es az egyházat szépen felékesítötte vala szép organával. 4. hogy két szekér szabadon elmehet egymás mellett. melly a déli kapunak szinte ellenébe vagyon. És az várasból két pádimontomos kőút megyen ki. Ott Torda mellett. Heltai Gáspárnak másik hazám. fenn a hegyen vólt a rómaiaknak egy igen szép várasok. és amellett mind felmegyen Vásárhellyig. az Aranyas. mellyet annak előtte a németek nevesztenek Clauszenburgnak. szép arany és ezüst képekkel. közel is mellette folly allá az igen szép és egésséges víz. nagy házban. csaknem a hoffstátba vagyon egy apátúrságos kalastrom. Közel Kolosvárhoz.

de nem ollyan nagyszámú néppel és nem ollyan hasszonnal. mely a főerősség egész Erdéllybe. És ehhöz egy mélyföld. melly mellett egy jeles sóakna vagyon közel a nagy Szamoshoz. Most is művelnek. mellyet Gyalunak neveznek. És ez hercegségből sok falukat elajándékoza az ő hősinek. a Máttyás királyattyának. egy erős vár. mellyben vagyon a Dés váras. szinte az havasok közett. és úgy incorporálák azt a több szászokkal Erdéllyben. Bálványosnak napkeletre vagyon Székváras. és a scíthiabeliek közzül legrégiebbek. az hunyadi gubernátor Jánosnak. 6. Moldova és Havasalföld felé több nemzetek és népek vadnak ez országban. Előszer naptámadatra Moldvára vagyon egy hercegség. Albirt királynak a fia. Ezek szabad népek váltanak. ott vagyon az új Bálványos. Úgy vevé annak utánna az erdélyi szász nemzet egy somma pénzen az maradékát az hercegségnek Máttyás királytól. 5. a Beszterce follyóvíz mellett. Ezek minnyájan szabad nemesek. Beszterce felett négy mélyfölddel vagyon az régi Radnabánya. melly mellett is szép sóakna vagyon. holott az erdélyi püspeknek egyik lakóhellye vólt. Ezzek mellett vadnak annak utánna a székeilyek. Ebben egy szép körített váras vagyon. AZ ERDÉLYORSZÁCNAK TÖBB RÉSZEIRŐL IV. Ez a végső. Ő is sok falukat elajándékoza az ő vitézinek. holott elein negyvenezer bányász művelt nagy hasszonnal. vármegye a kalotai. RÉSZ Mondám azelőtt. De naptámadatra és délre. az ő jeles hadakozási és győzedelmiért a törökek ellen. és senkinek nem szolgáltanak.egy erős boltban. hogy északra és napnyugatra vadnak ez vármegyék Erdélybe Magyarország felé. Annak utánna szálla ez a hercegség Máttyás királyra. mellyet az vízről Besztercének nevezik. melyet Besztercének neveznek. 42 . Ezt a hercegséget adá az iffjú László király. Egy nagy mélyfölden fellyül vagyon a Szamos follyóvíz mellett. hegyen fenn. vármegye a dobokai.

Mert az hegyekből és a patakokból kivájják a fövent. Mert nem csak egy úttal jöttenek be az országba. mint egy szép koronával. Ezekhöz e várasokhoz jeles szép faluk tartnak. olly szép szömeket és góstyánokat találnak benne. Harmadszor a székellyek mellett napnyugatra és délre ott laknak a szászok. Brassót és Szászvárast. melly fő váras az országba. ros. De az embereknek nagyobb része mind arannyászok. és megmossák aszt. És igen régen lakik e szász nemzet ez országban. Tudnia illik Szebent. De noha görbécses és igen hegyes föld. hogy egyik egy gírát. RÉSZ: AZ ERDÉLYSEGNEK NAGY VOLTÁRÓL ÉS BODOG VOLTÁRÓL Az Erdélyország nemigen nagy ország. azért igen jó termőföld és igen bőv gyümölcshozó. Clauszenburgot. mert Bánffihunyadtól mind Türcsváráig. köles és egyéb magvoknak bevetésére. Ezek e szászok építötték a körített vára sokat az Erdélyországban. és szép drága aranyat mosnak ki belőle. Szászsebest. a király parancsolattyára őnekik előszer fel kellett kelniek az ellenség ellen. mellyek közett szántalan sok faluk vadnak. hanem a magyari királynak egy-egy ökörrel tartoztanak a koronázatra és a menyekezőre. és mind hegyen. És az ő földek székekre vagyon osztván. mellyek székekre vadnak osztva. hadra valók és jeles szekeres lovak. mert Ásiából jöttenek ki nagy sokasággal. Besztercét. és ha a királynéasszonnak fia lött. melly Brassón túl vagyon. Segesvárt. völygyen jeles termése leszen. A szélessége alig vagyon húsz. és gyakorta olly aranyokat. miképpen annak utánna a krónikába megmondjuk. Környülvétetett kedig. Ezt is megkezdették elein köríteni. és sok jó és kövér ökrek. egynyíhánszor két avagy három gírát 43 . Ezek kedig ásiai népek.hanem erre váltanak kötelesek. hogy ha ellenség jutott az országra. a magas hegyekkel. Jeles hadakozó népek váltanak ezek. alig vagyon negyven mélyföldig az hossza. V. és leszállottanak Európában. Medgyest. kiket deákul saxonesnek hínak. Azzok közett teremnek az erdélyi jeles lovak. de a nagy hadak miatt elhatták. holott az emberek szántással és kapálással készítnek földet a búza. Adót sem attanak senkinek.

réz.13 Désnél egy igen nagy váras vólt. Vasbánya. hogy egynyíhánszor egy budai pintet vesznek egy pénzen. elannyira. avagy római nyelven. Gyógyváras mellett. Kolosvárnál is egy nagy váras. 13 Rómaiak lakták az Erdélyt. és magoknak foglalták az Erdélyországot. kiket mostan is romanusoknak neveznek. jeles sólymokat. 44 . Zalaknabánya. jávorokat. Abrugybánya. jeles barmok és lovak. azelőtt rómaiak laktanak az országban. tudnia illik Offenbánya. Toroszkóbánya. melyek nagy csordákkal és ménessekkel járnak a nagy hegyeken. A székellyeknek földén Vásárhelly felett nem törem bor. ezüst. VI. érceket.is nyom. Ez koronás hegyekben és erdőkben Erdély környül találnyi külemb-külembféle sok vadakat. mert abban művelték igen erőssen az aranyés ezüstbányákat. Kisbánya. beléneket. RÉSZ: MICSODA NÉPEK LAKTANAK LEGYEN AZ MAGYAROK ELŐTT ERDÉLYORSZÁGBAN? Minekelőtte a gottok és az hunnok kijöttenek. vas. hogy soholt egyebet nem isznak bornál. mikoron benne ferednek.12 Mindenféle gabona is terem benne. Bernardbánya. mellyeken szép kifaragott írások vadnak deák. vad pávákat. és sok betegek gyógyulnak abban. etc. melly igen egésséges. Kolosváratt adtanak három budai pintet egy magyar pénzen. Ezek kedig igen kazdagok vóltanak. Kőresbánya. Annak a 12 Anno 1573. Nem messze Szászvárashoz vagyon egy jeles hévvíz. dánvadakat. mint azt megláthatni a nagy sok faragott kövekben. Ez rómaiak jeles népek vóltanak. serényes ökröket. de mindenféle gabona sok. A több hellyeken kedig Erdélyben (csak Brassótól és Fogaras környékétől megválva. arany. mert igen olcsó. kéneső. vad lovokat. A többi kedig érceket művelnek. Esmet külemb-külembféle madarakat: zákányokat. etc. bőv bor terem. kiktől megmaradtanak az oláhok az erdőkben és havasokban. mellyekkel mind az egész ország rakva. gyakor hellyen kettőt. És hellyel-hellyel bányavárasok vadnak az nagy hegyek közett. és külemb-külemb szép várasokat raktanak mind az egész Erdélyországban. elannyira.

köves bólt allatt hoszták allá aszt az várban csatornás kutaknak. ott is nagy épülettek vóltanak. Ezeket akartam rövideden írnyi az Erdélyországról. 45 . Csúcsnál. Tordán is egy szép váras vólt. mellyeket a koporsókban lelnek. mellyet megesmerhetni az írásos szép faragott kövekből és a koporsókövekből. Ennek kedig Zeugma vólt neve. Ez az Ompaly vize. melly tiszta fejér márvánkőből vólt épűtve nagy kölcséggel. Gyulafejérvárnál ott vólt a legnagyobbik váras egy nagy és szép várral. mellynek fondamentomi még mind ugyan vadnak. Ez is fejedelem és jeles nemeseknek fő lakóhellye vólt. 14 Nagy váras vólt Fejérvárnál. mellyeket ott kiásnak. ott is egy szép váras vólt. Borbánd felett. tornyos és párkányos. ott is egy nagy váras vólt. Nem messze Szászvárashoz. ahol mostan Kőresbánya vagyon. Dévához közel. ott is egy igen szép kies váras vólt. mint azelőtt megmondottam.14 Az váras a hegyen alól vólt a hegy közett és az Maros follyóvíz közett. Ennek az nagy várasnak Ulpiasarmis vólt neve a Traiánus római császártól. mellyet megmutattyák a régi fondamentomok és a szép deák írásos sok faragott kövek.szegeletin egy nagy és erős vár vólt. Hosszú és igen széles vólt ez a váras. négyszegű. és a réztáblákból. melly Zalaknáról allájő. Jeles. És messze fenn. és faragott. ahol mostan is Fejérvárnak a körítése vagyon. és azon felett egy nagy vár vólt. ott fogták meg az Ompalynak az egyik részét. Az vár kedig az hegyen vólt. de allább annak utánna egynyíhány mélyfölddel. a nagy oláh falunál a hegyen fenn. A hegyes földen fent. Ennek Ulpian vólt neve. Zalaknánál egy szép öreg körített váras vólt. szép faragott köveket ott láthatni szép deák írássokkal. melly kinyúlt a Szamos follyóvízre. középaránt általfollyt az várason. és allányúlt az váras messze a Maros mellett. Ennek is körítési mind faragott kövekből vóltanak. ott is vólt a hegyben egy szép váras. hogy Varadián alól vólt sokkal az vége.

sován és meddőföldre maradnatok. melly szép. kies és jó gabonatermő vólt. De mikoron látta vólna Berosus király az őnagy bátorságokat. RÉSZ: A SCÍTHIAIAKRÓL. miérthogy az Isten nem teremtett ok nélkül és heábavalót. elhadja a tábort minden keteputával. ezért kellett búdosnotok. onnét ménének azután elejbe. A scíthiai nép igen régi nép. és rea támadának. etc. a mü földünk. és a gonosz. etc. hogy ők régebbiek. az hellyeknek az őmivoltok és az égnek az ő tulajdonsága szerént. mondának. megvárák őtet az határban a scíthiaiak. Ollyan az Egyiptus. és eredett az hunnoktól. az egyiptusiak és a scíthiaiak egymással e dolgon. Mert az egyiptusiak evvel akarják vala megbizonítani. és legelőszer is laktanak Egyiptusban az emberek az földnek kies és zsíros vóltáért. mivelhogy az első népek nem mehettenek vólna a hellyekre. ezokaért mü vagyunk régiebbek tünállatoknál. 46 . Mert mikoron a hadba ment vólna Berosus. Nincsen egy helly is (úgy mondának). hogy ők régiebb vólnának. se azzokra. Ebből akartanak ezokaért az egyiptusiak bizonyítani. Ekképpen veszéttenek ez népek. Mert miérthogy müutánunk támattatok. Mert a természet mindenütt megmutattya az ő erejét. avagy hogy nagy gondolkodással kerestenek vólna ruházatokat. hogy régtől fogva mind vesszétenek ezen az egyiptusiakkal. scíthiaiaknál. az egyiptusi király. nemcsak szép kötésbeszédekkel. hol nem lakhatnának az emberek. mostan immár szállok a scítiaiaknak eredetiről és azzoknak erkölcsekről és cselekedetekről. hitván.VII. AZ Ő ERKÖLCSEKRŐL ÉS CSELEKEDETEKRŐL Miérthogy elsőbben immár szólottam az Pannóniáról. Hanem az elsők és a régiebbek a jó földet választották magoknak. és mindenféle mentségeket vagy az hidegség. és hol nem teremhetnének mindenféle lelkes állatok. ki Jáfetnek fia és a Noé patriarchának unokája vala. Ez argumentum avagy kötésbeszéd ellen szóltanak a scíthiaiak mondván.. hogy e kötésbeszéd semmi. hanem végre fegyverekkel is. Magyarországról. Eszt megmutattya ez is. vagy az hévség ellen. hol felette igen hideg vagyon. És a scíthiaiak meggyőszték az egyiptusbelieket. emellett is Erdélyországról és ezeknek bővséges és bódogságos vóltáról. hol felette igen nagy hévség vagyon.

házakat sem épűtnek. Az ő hadiszörszámok egy-egy pózslár és egy-egy kézíj. a Nagy Sándornak hadnagyát megverék minden ő seregivel. A szekerek re ernyőket csinálnak és kasokat. hanem az ő okosságok szerént tesznek törvényt. Nagyobb vétek nincsen kösztek a lopásnál. egész Ásiát meggyőzék. mert nincsen semmi bizonyos lakóhelylyek. Es miérthogy barmokat őrüzik a pusztában. és csak alig szallathata el a király.15 és váltanak minden tisztességkívánás nélkül és telhetetlenség nélkül. Nem járnak a más emberé után. Nem keres15 16 Jeles hadakozók a scithiaiak. és az ő nagy diadalmokból nem kévántanak semmit a meggyőzettettektől. sem falukat. sem kapálnak. ejték a scíthiaiak szégyenséges futamásban. mellyeket a nagy pusztákban legeltetik és őrzik. 47 . És midőn a scíthiaiak elérték vólna őket. És Zopirust. és telylyességgel elveszték aszt. és minden marhájok és jószágok. nagy sokat levágának bennek. Megtérvén annak utánna. hanem csak tisztességes engedelmet. miérthogy ház nélkül vadnak. Semmi írott törvények nincsen. És ha az állóvizek nem lesznek vala. hanem vad. A scitiaiak goromba népek. Csak a barmoktól élnek. ezek őnékik házak.és elfutamék előttek. VIII. kiket nem győszhetett meg senki. és magoknak foglallák a birodalmot. és minden örökség nélkül. minden marhájok odalönne. és csak a barom az ő életek. és magoknak mind meghódoltaták őket. és téj és méz az ő eledelek.és ürgebőrekkel befedezik testeket. Nem szántnak ők. Dáriust is.16 Az ünő és juh fejősajtár és dézsa az ő pohárszékek. Círus királyt is elveszték minden ő seregivel. Es ezekben hordozzák feleségeket és gyermekeket. Jeles hadakozók váltanak ezokaért a scíthiaiak. és ezeket mindenfelé vontattyák az ő kévánságok szerént. És a scíthiaiaktól támadott a partusoknak és a bactriáknak nagy birodalma. ha az lopás szabad vólna közzettek. a persiai királyt. akkoron a scíthiaiak elnyerték vólna tőlle mind az egész országot. és adót vetének mind az ott való népekre. megelégednek az övéjekkel. RÉSZ Nem tudnak ők semmit az gyapjú felől avagy egyéb valami fonás felől avagy szövés felől.

és hogy aszt véletlen mind általszáguldották. Sőt elindulván a napkeleti birodalmot tellyességgel magoknak foglalták a scíthiaiak. a Meotis mellett. elfutamék igen messze földre. kiket a Nagy Sándor a Kaukázon igen nagy havas megé beszorított vala. De annak utánna Ninus. amaz híres-néves vitézlő asszonyi állatok. és noha a hatalmas rómaiak igen ügyekösztenek rajta. és nem gondola országával. ágyasit és gyermekit. kik felől olly jeles vitézségeket és nagy győzedelmeket írnak az históriaírók. mellyeket mind megfogtanak vala. akkoron alánusok. száz talentomon. hogy a zsákmánra estenek. mondom. mint az egyéb emberek. és tűzzel-vassal mindeneket elvesztöttek. 48 . és természet szerént jámborságra űzők. az ásiai scíthiák. mint az históriákban eszt olvashatni. És kijöttenek Hircánia által Médiában. Egesippus. hogy akkoron eltörték az vas rekesztésseket a földnek vadsága és meddősége miatt megindíttatván és a prédálásnak és a kóborlásnak kívánságából. És minekutánna megfárattanak a kegyetlenkedésből. az assíriai király véget vetett az adó adásnak. De őket meg nem győszheté senki. sem füzettenek senkinek. másfélezer esztendeig mind adót füzettenek az ásiabeliek az scíthiáknak. és annak utánna a birodalmot elfoglaltanák. jeles.kednek arany és ezüst után. És ezért dicsíri őket olly igen az Homerus poéta. hadakozó és kegyetlen nép. valami erősségekbe. hogy mikoron Titus megvötte Jerusálemet. azért soha nem bírhatták őket. de nagy emberséggel mególtalmaszták magokat. és gyakorta diadalmosok váltanak ellenek. csak hogy őmaga megmenekethetnék. hollott szántalan nagy sok sidókat leváktanak. És hogy ne ütnének ki. és adót nem adtanak. Sok népek támadtanak ugyan gyakorta ellenek: mint a Nagy Sándor és a rómaiak. Minek utánna az ásiai birodalmot megkeresték magoknak. vas rekesztéssekkel. Ugyan őközzülek támattanak az amazonok is. hogy azzok mind a Tanais nagy follyóvíz mellett laknának és a nagy állóvíz. egyébféle kegyetlen népekkel egyetembe. És annak utánna megváltá tőllek feleségét. és kilencvenhétezert vittenek rabságban. Igen mértékletes népek és józanok. az jeles históriaíró eszt írja Scíthia felől. Eszt hallván a Pakus király. az egyéb idegen emberekre.

a gottusok nemcsak Tráciát dúlták meg.IX. és ennyi sok kazdagságokat kóborlottanak magoknak. csakhamar kihánták annak igáját nyakokból. hogy senki hatalmat nem vehetett nagy sok üdeig a scíthiaiakon. megvereték tőllek. Ha szinte valaki beköteleszte magát közükbe. És midőn Tiridates király ekképpen elszalladott vólna. ha a szablyával aszt el nem vágta vólna. hanem egész Macedóniát. ellenek akara állani. hogy nem csak Galaciát. hogy olly hatalmasok löttenek. Pontust és egész Ásiát. Mísiát. a Nagy Sándor és Pompeius. és az vékső országokba beszáguldattanak. ím ezek mind elkóborlák az egész országot. melyyekkel mostan is bírnak. és futva elszallada. Az elszalladásban midőn egy scíthiai urkot vötett vólna a nyakában. Mindenkoron és főképpen úgy cseleködett az Isten. 49 . Ellenek hadakosztanak az Bacus és az Herkules. annak utánna Círus is. de nem sokáig tartott rajtok azzoknak birodalma. Németországot. de mikoron megvítanak vólna. hogy őreá akarnának jőnyi. Bithiniát és Phrigiát foglalták magoknak. Illíriát. Francországot és Hispániát. Pannóniát. Olaszországot. Dárius. és megbírták az egész Affrikát. Haddal kedig egyebekre indulván. Az európabeli scíthiák és az alánusok egybetársolkodván az gottusokkal. hogy mikoron hallotta vólna Tiridates az arméniai király. És minekutánna mind feldúlták vólna mind az egész Médiát és Arméniát. és azzokat nemcsak megdúlták. RÉSZ Eszt is írja Egesippus. gyakorta győzedelmesek váltanak. És ez csodálatos dolog. ha17 A törökek is scithiaiak. általszáguldották egész Tráciát. hanem ugyan magoknak foglalták. Mikoron Vallerius és Galienus bírnának Rómában. mindenkoron északról hoszta elő az ő kemény és nagy ostorit. Az vandalusok is szinte azzonképpen cselekettenek. Göregországot. Mit mondjak a törökekről? Ezek is támadtanak az ásiai scítiákból.17 és kijöttenek Pontusból és Capadóciából. elevenen esett vólna kézbe. és tűzzel megégették volna azzokat. legottan bemenének Scíthiában. hogy mikoron az ő nagy haragját meg akarta mutatni.

mert főképpen ez három dolog megsegíti őket: Mert az égeknek hellyhesztettéséből vagyon ez. sem kapálás felől. igen csodálylyák vala aszt. az indíttya őket kegyetlenködésre. és igen dicsírik vala. Mert miérthogy az ő földek hideg. hogy olly igen jeles hadakozók és ollyan merész vitézek a scíthiaiak. Ennek okaért az Isten csodálatos okot vete elejkbe. Isten csodálatos okból indíttya ki az magyarokat. és a futásba tarta az gyégre. ott elenyészék előttek a szarvas. abból berekednek a testeknek verétékének lyikai. Mit kedig megműveltenek legyen az magyarok. futni kezde. hogy elérték vólna az európabeli Scíthiát. kik laknak vala az Meotis állóvíz mellett. mert nem ok nélkül vagyon. hogy nagy és erős testek leszen. Utánna sietének mind az vadászok annyira. Annak utánna úgy té18 19 Honnét a magyaroknak bátorsága. az Meotis állóvízre. aszt meghallyuk annak utánna a krónikában. Látván ez okaért az vadász magyarok ott a földet. 50 .nem tellyességgel a küssebbik Ásiát is. és ebből leszen nagyobb melegség az ő testekben. Mert némellyek azzok közzül. és az ő eledeleket jól megemészthetik. és elejkbe támada egy nyéstén szarvas. És mikoron azt kergetni kezdették vólna. régen Scíthiában mind vadászással éltenek. Onnét legottan az Hellespontuson általjővén az Európának nagyobbik részét foglalták magoknak a római birodalomnak nagy szégyenére és felette igen nagy kárára. hogy kijőjenek az ő földekből. Mikoron kedig annyira utánna siettenek vólna a szarvasnak. kiket mostan magyaroknak nevezünk.18 Ez legyen elég a scíthiaiakról. Abból vagyon ez. hogy meghalatták vala a Cimerius Bosphorust. Mert mint odafel megmondottam.19 melly miatt indultattanak annak utánna. vadászni menének. A magyaroknak első kijövésekről Scítiából ELSŐ RÉSZ Az hunnok. Mars kedig az őplanétájok. De nem csoda ez. ők semmit nem tudtanak sem szántás. Az ő földeknek természeti kedig megerősíti az Ő testeket. hogy a magyarok bátor szűvűek. hogy olly messze jutának.

Annak utánna meghajták mind a dáciaiakat mind a sarmaciaikat. és annak utánna véres tőrt hordatának mind széllel közettek. és elbírák mind azzokat. És általmenvén az hegyeken. és általjövének az Meotis állóvízen. Az alánusokat is megbírák. És hogy általjöttenek vólna. úgy kezdének a magyarok kijőni Scíthiából. az Csele fia. és mint lelték vólna az jó földet. megszállának Pannóniában. mint mentenek vólna. és azzokat egybehajták egy seregbe. azzokat ketté vágának egy pózslárral. menének a bessussokra. a ruténosokra. Mikoron ez okaért olly an nagy erővel válnának. és hadba hirdeték őket egy bizonyos hellyre. 51 . És kijővén. láták. az Kadar nemzetségből valók. a Tissza nagy follyóvíz mellett. elhívék magokat. A magyarok kedig mindjárást utálni kezdék az ő savány és meddő füldeket. És elindulván. És parancsolatokat adának ki Istennek és az egész kösségnek nevével. az ő két öccsével. és elfoglalák aszt a földet. kinek Kadar vala neve. És ítélőmesterré tövék egy bölcs embert. A többit annak utánna megbírván rabbá tövék. Eszt is megláták.rének vissza esmet az ásiai Scíthiába. megutálván a törvént és a közenséges parancsolatot. hogy igen sokan válnának. Cemennel és Budával. azzokat megáldozák a diadalomnak. bírni kezdének észak felől. Akik el nem jövének. Az embereket. kik Bendegúc fiai valának. És Cseva és Kadicsa. és az vadászok után indulának. kik előszer ott letelepettenek vala. Mikoron annak utánna írnának Krisztus Urunknak születése után háromszázban és hetvenháromba. hogy az a föld sokkal jobb vólna az ő földeknél és hazájoknál. És ezek választának száz és nyolc nemzetségekből tízszer való százezer és nyolcezer embert. ez okaért felkelének mind feleségestől és gyermekestől. és nagy kegyetlenséggel cselekedének azzokkal. mind feketékre. mikoron Valens római császár és Damásus pápálkodik vala. Annak utánna támadának a vékső gottusokra. Annak felette Athila. Az ő hadnagyok valának Béla. és letelepedének ott az víz mellett. kiket előszer ott találának. a kunokra. kik Béla attyafiai valának. és megbeszélék az ő társainak renddel mind. mind feírekre. ki Zomaj nemzetségből való vala.

hogy nagy nép jött vólna Scíthiából. mindjárást ebbe tanácskozék. hogy előszer ellene támadna és visszaverné őket. hogy immár meggyőszhetné az ostrogottusokat. kik naptámadatra laknak vala az országban. És egybeesküvének. hogy mind együtt kellene veszniek az ostrogottussokkal. Balamir. mindjárt a scíthiaiakhoz szekének. és azzok által könyörgének néki. És mikoron immár igen nagy népe vólna együtt. Azonközbe az visigottusok követeket bocsátának Rómába az Valens császárhoz. És kiindulván mind feleségestől. Mikoron kedig mind a paráznaság. Ez okaért eszt végezék. A visigottusok kedig mikoron meghallották vólna. az hunnoknak fejedelme örülni kezde ennek. a két jeles férfiak. hogy kegyetlen penával megbüntötnék aszt. hogy jobb vólna. és ez lőn az ő hertelen halála. hogy a magyarok beszállottanak vólna az országba. És egynyíhány ütközetben megverék azzokat. kik igen bosszonkodának a királyra. hogy olly an kegyetlen halállal megöleté az király az ő húgokat. Ennek okaért nagy sereget gyűte. a király meghadja nagy haragjában. Az magyarok kedig megindulván rearohanának az ostrogottusokra. hogy a rossomanok. hitlenné löttenek vólna. Szinte akkoron kedig. hogy ott megmaradhatnának. és letelepedének a Duna mellett. melly miatt félelmes vólna az országnak dolga. Mikoron megölték vólna a királyt. Annak utánna reátámadának az Hermanar királyra. Mikoron ez meglött vólna. mind az gyilkosság reá bizonyíttatott vólna. hogy mindenik kezére és mindenik lábára az asszonyi állatnak egy-egy lovat fognának. Ennek kedig ez asszonyi állatnak két báttya vala. megijedének. és magokat adták vólna a magyarokhoz. hertelen halállal meghala. és ekképpen négy részre szakasztanák aszt. hogy meg akarnák ölni a királyt. hogy engedne nékik földet lakásokra 52 . és meggyőzék őket. és ottan eszébe vévé.II. RÉSZ Mikoron kedig Hermanar király. ki azelőtt sok népeket meggyőzett vala. Váltig mególtalmazza a király magát ellenek. hogy ki akarnának menni az országból. meghallotta vólna. Tudnia illik. találának egy asszonyállatot. melly megölte vala az ő urát. az Valentinus császárnak az öccséhöz. gyermekestől ménének allá messze. de végre általverék őtet. a gottusoknak királya.

megütközék vélek. Saphracor. és azzoktól megtanólák a keresztyéni hitet mind az visigottusok és mind az az egész gepidáknak nemzetsége. és úgy elhajlának a római császártól. kik a római egyháznak ellenségi valának. és mindjárást sereget gyűte.Mísiába és Thráciában. és megölék őket az ő kegyetlen uzsoraságokért. A telhetetlenségnek büntötése. és az éléshordásból nagy nyereséget akarának vönni. és beméne Tráciába. De az hadnagyok nem jámborul visselnek vala gondot reájok. hogy semmiből fogyatkozások ne lönne. hogy ezek mindenképpen gondot visselnének reájok. mindjárt annak utánna futni kezde. és arról pananszolkodnak vala. és 20 21 Az római hadnagyok telhetetlennek. Mert a reménségbe vala. etc. És mikoron meglátnák. etc. De mikoron egy kevésig serényen fogta vólna a dolgot. támadást tőnek. és egy faluba futamék be. hogy megígérék magokat. igen megbúsulla rajta. ki akkoron Antiochiába vala. hogy a római keresztyén hitet fel akarnák vönni.20 miérthogy ollyan drágán adnak vala el minden élést. Abból esék a szegény kösség nagy szükségbe és drágaságba. hogy nemcsak minden pénzeket elköltették vólna az eledeleknek vévésére. és elsietvén általméne Propontba. És mikoron szömbeszállott vólna az visigottusokkal. hogy ez gottus népek lönnének mint egy erős bástya a római birodalomnak. És egy kézíjes egy nyilat löve belé. hogy semmit nem használnának az ő pananszolkodássokkal. De hogy a követek hazajövének. Alatheus. És adának nékik hadnagyokat. hanem mind egyaránt nyúzattatnának az hadnagyok által. és egy mélly árok az hunnosok avagy magyarok ellen. és kiket a rómaiak ariánussoknak neveznek. 53 . sokkal külemben lőn.21 Mikor az Valens császár eszt meghallotta vólna. tehát ők ollyanok akarnának lönni. hanem hogy feleségeket is és gyermekeket el kellene adniok örökrabságra. a fő népek Phirigiter. mint egy nagy töltés. Mert püspekeket kérének Valenstől. Lupicinust és Maximust. És a kösség átkozni kezdé az hadnagyoknak telhetetlenségét. Az Valens császár nagy örömmel fogadá a követeket. Ha kedig aszt megművelné. Kiváltképpen ezért. és mindeneket megengede nékik az ő kívánságok szerént. és reatámadának az Lupicinra és az Maximusra.

és semmi nem lőn az ütközetbe. És megröttentették vala immár a népet mind a Tanais follyóvíztől fogva az Dunáig. bastarnak. Thráciával. és mind az lengyel tengerig. Úgy bünteté meg az Uristen a nagy telhetetlenséget. és mindenfelé nagy kegyetlenséggel bírnak vala. kik immár bejöttenek vala Európába. amaxobioknak. és kergetik vala őket.ott egy házba megége. ubioknak. peucinok. az országnak fejedelme bír vala Misiával. karpianiak nagy adót füzetnek vala nékik. budinusoknak. És annak utánna segítségül hívá őket az Ectus. vitéz ember vala. mind magoknak foglalák. És erősíteni kezdék az ő birodalmokat. Ennek okaért felkülde az Dietrichöz. de mégsem ér vala az magyarokkal. És noha Macrin. meggyőzék az ostrogottusokat és birodalmot kezdének magoknak foglalni. hogy ez lönne. olaszok és egyebek. De mikoron immár mind a két sereg egymással szömbe szállana az viadalra. és Németország felől a tengerig. ki egy jeles. sturninusoknak. Az Dietrich kapitán hamm ar igen 54 . mikoron a magyarok ekképpen le kezdének telepedni. És mindent a Tanais víz közett és az Taurica Chersonesus közett lőn. És annak birtoka allatt laknak vala akkoron sok nemzetek: németek. Általmenének a Dunán is. Pannóniával. ennek Macrin vala neve. és az ő sokaságokkal mind belep ék ott a tartományokat. hogy el ne lepné őtet az magyaroknak szántalan sokasága. és megbékélének egymással. És mindenkoron hátakon valának az gottussoknak. hogy segítségül jőne néki. mind az roxolánusoknak. a fejedelmek meggondolák magokat. És a khunok. carionaknak. És ez ővélek együtt és az Lotharius herceggel ellene indulla Theodaricus ellen. RÉSZ Vala kedig azüdőben Pannoniában egy fő tiszttartó. Mindezekre ügyeközének támadni a magyarok. ki egész Németországnak főkapitánya vala. a magyarok. Tódországgal és Macedóniával is. és azt hívatá. Parancsolának mind a Tanais mellett valóknak. Azonközbe. nauariaknak. acibiaknak. sarmatiaknak és az venedusoknak. az alanusoknak. Ill. az lovagoknak hadnagya. az visigottusoknak királlya ellen.

és egyik imeszt. hoggy ollyan rútul megverettenek vólna az hunnoktól. hogy ha jobb volna-é ugyan ott igen megütközni az hunnussokkal. a többi té-tova kezdének futni. avagy igen kezel az várashoz. Nagy veszedelem lőn ez okaért mind a németek és a szászok közett.nagy sereget gyűte. És mindjárást nagy öldeklés lőn ott. És megbúdulla mind az egész tábor. Felette kedig megszégyenlik vala. hogy ugyanottan megütnék az magyaroknak táborát? Mikoron ekképpen ők tanácskozának. és a tömlőkre fekü vén általúszák a Dunát. mint a bolondok. Csak azzok maradának meg. hogy azzok a tábort megőrüznék és feleségeket és gyermekeket. mert tudják vala. mindjárást sietének Potenciára. IV. a másik amaszt adná tanácsul. Őmagok kedig tömléket felfúvának. visszamenének és megszállának az Tárn völgybe. A fejedelmek kedig Macrin és Dietrich mind népestől éjjel alusznak vala nagy bátorsággal. kik az várasban megszállattanak vala. Mert sokat az ágyakban általütének a hunnok. Ott együtt lévén tanácsot tartának egymással. melly vagyon tízezer lépésnére messze vagyon a Dunához. mert a rómaiak futásra adták vala magokat. és avval allájöve Macrinhoz Pannoniába. és Buda mellett Scambria ellenébe a Duna mellé szállának. addig a magyarok nékikészülének. és hogy sohólt semmi híd nem vólna. RÉSZ A fejedelmek. és nagy kiáltás lőn abba. hogy nem válnának az hunnusoknál semmi hajók. Hogy általköltek vólna az hunnok a Dunán. avagy ha más hellyt kellene választani. Ez nagy bosszonkodásban ez okaért elvégezék ezt önnen közettek. és egybeszállítá az ő népét az Macrinnak népével az Potentia várasnál Tétén és Szászhalom közett. Az egyik részét közzillek a táborba hagyák. és megüték azzon éjjel a tábort véletlen. hol mostan a Kelénföld vagyon. melly az ütközetre alkolmas vólna? Avagy. Dietrich és Macrin igen nagy kárt vallottanak vala ez ütközetben. ha a sereget által kellene vinni. Az hunnok a nagy vívástól elfáradván. és az hunnok mind levágják vala őket. hogy 55 . Mert Tétha Buda és Székesfejérvár közett vagyon. mert azzok mégis besietének az várasba.

És mind a két sereg egyberoppona. mind a nagy viadalomtól. általjövének a Dunán. Egybegyűték ez okaért. És igen nagy nép veszett vala ez viadalban mindkétfelől. lehetetlen vólna. annak csinálának egy koporsót az híres út mellett. A római hadakozók igen elfárattanak vala. ők is mindjárast készek lőnek. Cseva. És annak a hasára tőnek egy márvánkő oszlopot az hadnagynak örök emléközetre. És mikoron az hunnok látták vólna az ő kész vóltokat. és visszamenének az ő táborokba. Mikoron kedig az hunnosok megértötték vólna. Ebből lőn. És mikoron megtalálták vólna az Cseva hadnagynak testét. miérthogy annak előtte is igen elfárattanak vala. hogy máshova kellene a tábort vinni. Ha esmet azzokkal meg kellene ütközniök. 56 . az magyaroknak testeket az ő módjok szerént tisztességgel eltemeték. Ez okaért Thulnára felvivék a sereget. Mert az rómaiakban vesztenek vala mind a két viadalban kétszázezeren és tízezeren. Macrin és Dietrich. Készek lőnek a légiók rea. Másodnapon a fejedelmek. Mert az hunnok igen sokan valának. hogy minden vontatás nélkül reájok akarnának menni. az hadakozóknak légióit. által menvén a Dunán. amint lehete. és nagyobb viadalt nem látott senki ennél. és odatemeték nagy tisztességgel a testet. Ez okaért nem kellene a megmaradott légiokat hertelen elveszteni. és ugyan nagy kívánsággal menének az ütközetre. és a viadalnak hellyére menvén. A magyarok közzül elvesze az egyik hadnagy. És nevezék aszt a hellyt Kájász völgynek. és ki kezdék belőle hajtani az rómaiakat. Mert virradtól fogva napestig mind megtarta az viadal nagy vérontással. hogy azzoknak ellene állhatnának. És annak utánna megbátorkodván az magyarok. mind a két Pannóniát kezdék magoknak foglalni. hogy elmentenek vólna az rómaiak. hogy nem űszhetének a magyarok után. és miérthogy az hunnok elfáradva valának mind az éjjeli vigyázástól. hanem továbbra való szükségre kellene azzokat tartani. esmet a tömlőken visszaúszának a Dunán. avagy bosszút akarnának állani az hunnokon. De estvefelé annak utánna megkezd ének a magyarok lankodni. tanácsot tartának egymással. És arra végezék a dolgot. És mikoron futva elszalattanak vólna a Duna mellé. ezért aszt végezék. és véle együtt százezer és huszonötezer magyarok.avagy minnyájan el akarnának veszni.

Mikoron ez okaért írnának Krisztus Urunknak születésse után négyszázban és egyben. holott az Macrin és az Dietrich fejedelmek valának a rómaiakkal és a németekkel táborban. De ő maga odavesze az viadalban. És úgy kezdének hátat adni. mit kellene cseleködniek. mint a felleget. és szömbeszállának az magyarokkal Kézmárknál. és úgyan rendben elkezdének menni. és a nyílvasat egy darab nyíllal nem vonhatá ki az homlokból. ők is nagy bátorsággal nékikészülének. de nagy vérontássokkal. honnét az magyarok őtet halhatlan Dettrőnek nevezék. és fel kezdenek menni Tulnára. hogyha őnékik. A magyarok kedig mind utánnok űzének. És virradtától fogva tarta mind az viadalom kilenc óráig. és úgy szallada el annak utánna az övéivel. Ezokaért ugyan homlokában bevivé aszt Rómában. és olly sűren lövék a rómaiakra a nyilakat. És három fő hadnagyok. De kilenc óra után igen elfáradának a rómaiak. Az magyarok ez okaért diadalmasok lőnek. melly felől azelőtt töttem emleközetet. És mikoron egyberoppant vólna mind a két sereg. és erőssen vínak vala véliek. És Macrin. nagy viadalt tartának egymással. melly Bécsországnak határában vagyon. nagy árvaságba jutottanak vala.És mikoron nagy sereget válogattanak vólna közzülek. hogy ez végső ütközettel meg akarnának késérteni. mert igen kevesen valának az magyaroknak sokságához képest. A magyarok kedig nagy kiáltással vínak vala. és újonnan kezde víni az magyarokra. mert negyvenezeren veszének oda. hogy nem tudnák. hogy az magyarok olly an szándékkal jőnének. a fejedelem visszatéríté az ő seregét. úgy találának a magyarok nyugadalmat magoknak Pannóniába. Cseve és Kadicsa. Nagy vala a rómaiaknak romlása is. avagy az rómaiaknak kellene Pannónia földnek maradni. Az Dietrich fejedelmet kedig homlokba lövék az magyarok. Mikoron ezek meghallották vólna. elindulának. tudnia illik Bela. Annyira. És a magyarok eltemeték nagy tisztességel mind az három hadnagyokat a márvánoszlopnál. de igen nagy vérontással. 57 . Az ő bejövéseknek kedig az huszonnyólcadik esztendőben. Mikoron kedig a fő hadnagyokat mind odavésztették vólna.

ki Bendeguc fia vala. de azzok immár kiaggottanak vala belőle. és az birodalomnak erősségére sok szörzéseket szörzeni. kit választanának közzülek. az egész kösség elejbe jöve nagy móddal. és igen bátor szűvű. az istenek mindenekben jó szerencsével meglátogassák őtet. az hadakozás dolgában igen bölcs és gyakorlattatott. Hogy kedig elvégeszte vólna az ő szép és hosszú beszédét. tudnia illik az Atiláról. mit kellene mindeneknek cselekedniek. jó szerencse az scíthiai magyaroknak! És nagy tisztességet tőnek minnyájan Athilának. hogy mindenbe arra akarna ügyeközni. és az népeknek kihirdettetni. Ez okaért Atila gondot kezde visselni az országra. és tanyítá őket nagy szép dolgokra. Mikoron ez okaért gyűlésbe egybegyűltenek vólna. Ez kedig igen kívánja vala a birodalmot. Esmet Buda. miérthogy erős test vala. minnyájan egyről tesznek vala emleközetet. minden nemzetekből minnyájan választák fő hercegnek az Atilát. És megígérék magokat. miérthogy jeles hadakozó vala. és bölcsességgel megköszszené a nagy tisztességet nékik. és törvényeket kezde szabni. És mikoron azzokat mind elvégeszte 58 . És a nemzetek minnyájan megeskünek néki. És elrendelé mind a birodalomnak az ő módját. Valának őkövüle az Ottar és a Rok. az első herceg a magyarok közett ELSŐ RÉSZ Miérthogy kedig kapitán és herceg nélkül nem lehetének a magyarok. és intik vala őtet. hogy mindenbe engedelmessek akarnának néki lönni. Atila. Hogy kedig fő herceggé választották vólna őtet az magyarok. Az urak minnyájan nagy dicséretet mondnak vala néki. hogy kiterjesztené az magyaroknak birodalmát. a magyarok minnyájan felszóval kiáltának: Éljen Atila herceg. és igen munkatehető. hogy minnyájan mellette akarnának lönni. és odaállván igen szép beszédet kezde az egész kösség előtt. és kész lőn mindenekre. Annak utánna oktatni és inteni kezdé őket minden jeles dolgokra. éljen sok esztendeig. ki Athilával egy vala.Atila megírása. nem tudják vala. Ez okaért mindjárt felvévé az hercegségnek tisztit. mind az hadakozó rendekkel. mert felette igen sokan valának.

és várrontókat csinálni. hogy a sátorok mind szépen környülfogják vala az ő sátorát. II. Az mesterembereket mind egybegyűté és ezzekkel együtt tanácskodék minden hadiszörszámok felől: miképpen kellene táborbontókat. etc. mint egy egész igen szép utcás váras. asztali. szeceli. seregbontókat. annak utánna az hadi dolgokat kezdé elővenni. A mindennapi sátorok is mind bársonból csináltak vala szépen kifaragott oszlopokkal. Csodálatos sátorokat is gondola.22 Mert víg kedvébe mind megajándékozá az urakat. mellyekkel mind az ellenségeknek táborit. kit aranyas fegyverderékkal. várait és mindenféle erősségeket megvehetne. nem győznek vala elég csodákat mondani az Atila 22 Bővkező herceg az Atila. Ekképpen készíté ezokaért Atila minden szép módon az ő hercegü udvarát. váras. és megaranyasztatá mindazzokat az ágyas és az egyéb házakkal egyetembe. kit aranyas sissakkal. egyebet nem látsz vala bársonnál. hol az ő ágyai és leplei valának. kit aranyas caffrangokkal. A sátorokban. Csodálatos tábori szörszámokat talála. kit szép aranyas bársonnyal. hogy azt látván az ő ellenségi felette igen elcsodálkoznának rajta. Az ő sátorát felette igen nagy kölcséggel megkészítteté: Mert tiszta sellyemből és aranyból szőtteté aszt. aranynál. Mikoron azzoknak válaszok leszen vala. és hogy hazamennek vala. És a tornácokat környüle és az ebéllő és az vacsoráló hellyeket szépen megfaragtatá drága és igen erős fákból. gyöngyeknél és drágaköveknél. székei. Emellett olly rendeket talála a sátoroknak felvonására. nagy kazdagságokkal és mindenféle ékességekkel. várasit.vólna. RÉSZ Igen bőv kezű is vala az Atila herceg. Ollyan nagy kölcséggel valának csináltatva az ő több szerszáma is. Mind e sok és drága ékességekkel megmutattya vala az ő nagy uraságát és dücsőséges vóltát. szekerei és egyebek mindenek. és mindenféle falaknak bakrontóit. kit aranyas pajzsokkal. 59 . hogy ollyan lőn az ő egész tábora. Kit szép sátorral. kit szép aranyas nyereggel. Sok földekből és sok fejedelmektől jövének követek hozzá. Nagy sok hadiszörszámokat kezde gondolni. és mindenfelé köreskörnyül megékesítteté aszt szép gyöngyekkel és drágakövekkel és elefánttetemekkel.

Hosszú szakállok vala. szép nyilakkal rakva. Abból lőn. mit kellene cseleködni. és nem sok kerengő beszédekkel keresi vala meg a módot. szőres bőrt visselnek vala az fegyverderék hellyébe. És minnyájan Athilát felmagasztalák fő fejedelemnek lönni. mint kellene egy dolgot elkezdeni. elindítani. Igen nagy serege vala. amellett is. azért ugyan választ teszen vala nékik. amellett egy-egy hanzsárok. amellett egy-egy tegez. azért másfelől is megmondja vala. és nagy kegyelmessen meghallgatá azzokat. avagy véghöz vinni. és kopjájok és egy-egy horgas pózslárok. hanem az üdegenekhöz is. avagy egy-egy hosszú pallusok. Az magyaroknak fegyvere kedig vala egy-egy fegyverderék.23 de az üdegenekhöz igen kegyesen mutatá magát. Örömest mindenkor meghallgattya vala őket. 60 . Az Athila fejedelem kedig noha elég kegyes vala. És noha ide vállaszt teszen vala. Mert valának néki egyéb iffiai is egynyíhány ezeren.24 És minden tisztséget kíván vala az ő népétől. de amellett igen haragos is vala. Es nemcsak az övéihez bőv kező vala. Ő is csak ugyanezt kívánja és keresi vala. és jeles és állhatatos emleközete. Melly igen röttenetes vala az ő ellenségihöz. Mert gyors elmeje vala. hogy mind az egész népe igen engedelmes 23 24 Haragos és kegyes herceg Atila. Haragos ugyan. és igen kegyetlen vala az ő tekinteti. és noha egyéb sok dolgai válnának. Mikoron a nagy seregnek valami híja essék. mert soha nem borotválkoznak vala. Nem hammar csalhattya vala őtet senki. ottan az iffiakból azt esmet megépűté. Némellyeknek kedig pajzsok vala. az egyéb jövevének és segítségektől megválva. Az Atila haragos fejedelem. Vad és fene tekéntetűek valának. Csak hunnok avagy magyarok valának az ő seregébe tízszázezeren. anyival nagyobban kelleti vala magát az övéivel. Mert azzokat is magának kapcsolá az ő bővséges adományival. ő kedig igen tudja vala az embert megkörülni beszédivel. és igen hosszú fürtes hajok. Némellyek kedig temérdek. Ezt e számot mindenkoron ügyeközik vala éppen megtartani.hercegnek nagy készületi és nagy kazdagsági felől. egy-egy kézíj. hogy mindenkoron a nagy sereg ép lönne. Hamar tanács vala. hogy az istenneknek szolgálattyába foglallatossok vólnának. avagy egy-egy páncél.

hogy az Atila távolylöttébe semmi támodás ne lönne az országban. Elbocsátá ez okaért Arnestet. az ő attyafiát társul vévé mellé a birodalomba. és Nadari. és az első viadalba diadalmos lőn az Atila ellen. avagy a fellyül való írása: Atila. és minnyájan szeretik és félik vala őtet. És ezek által mindenneket elpusztíta mind tűzzel. hogy az ellene támadna az Atilának. Úgy indítá annak utánna az ő igen nagy seregét az rómaiaknak országi ellen. az istenneknek kegyelméből az hunnoknak királlya és az médusoké. Sőt az marcomannok is. és az ő hatalma allá veté az egész európabeli Scíthiát. ennek utánna Macedóniát és Illíriát. Athila kedig hellyheszteté az ő birodalmának székit Scambriába. Ez vala kedig minden leveleinek a titulussa. Budát kedig. Bendegúznak a fia. az Geyza hercegnek üdeiglen. egybetársolkodának az Atilával. az hopmestert.vala néki. melly Óbuda felett vala. És miérthogy megemleközék rólla. a nagy Nemrothnak unokája. annak utánna Tráciát. Atila herceg első kiindulása ELSŐ RÉSZE Előszer kedig megkezdé Misiát. Ez okaért minden tartományokban az ő népe közett szörze kapitányokat. hogy annál jobban támadhatna az Atila és az ő társai ellen. és a persiai királlyal. Az ő zászlóiban mindenekben egy-egy aranykoronás keselő vala megírván. megvíva véle. és az istenneknek ostora. Mikoron kedig eszt Marcianus császár meghallotta vólna. az ostrogottáknak királlya. Valamir kedig. a quádiak. mindjárást frigyet tőn Genserikkal. ki Engadiba lött ez világra. De előszer az magyarokat mind elrendelé. bírákat és kéncstartókat. gottusoké és az davosoké. az erulok és a turingok zsóldot vesznek vala Atilától. És mikoron szömbeszállott vólna az Atilával. mind fegyverrel. és mind együtt menének vélle az hadba. a svábok. mind e széles világnak röttentője. És ezt e címert visselték mind az magyarok. És mikoron az Arnest hopmester igen frissen vólna a 61 . az vandalusoknak királlyával. az gepidáknak királlya. melly nagy kárt töttenek vólna a rómaiak és a németek az magyarokban az előbeli viadalokban. azért meggyullada bosszúállásnak kívánságával ellenek.

az egész nép elejbe álla. mellyet mostan Budának nevezünk. és hosszú beszéddel kezdé magát menteni a nép előtt. Tráciát. 62 . az Budát. mellyekkel az magyaroknak birodalmát ki akarta vólna terjeszteni. és tanácsot vőn magának. hogy engedetlen vólt. visszatére Pannóniában Scambriában. Mikoron elvégeszte vólna az hosszú beszédét. és kiindítá seregét a meddő országokból. az ő attyafiát. és nagy predikációt kezde. Mikoron ez okaért Atila ez országokat mind elpusztította vólna: Misiát. hogy mind fejenként mellette akarnának lönni. hanem Budának. Hallván Martianus császár. hogy igazán megölte vólna az ő attyafiát. és azon alól az várast. És midőn megérté. És arra inték vala az Atilát. hogy Marcianus császár erősen bevágatta vólna az szoros útakat Konstancinápol felé. hogy az egész sereg igen megháborodott vólna rajta. megölé Budát. Arra is ígérik vala magokat. és kinek meghadta vala. az Buda. hogy el akarná fogni az Atila seregének az élést. hogy odavesztették volna az magyarok mind hopmesterestől az egész sereget. hogy a magyarok mind környülfogák az Arnest hopmesternek seregét. és sok beszéddel dicsírik vala őtet. mellyek hozzája adták vala magokat. és nem vönné eszébe. A királyokat is magának kapcsolá erősen nagy sok adományival. De Atila szinetlen gyűjti vala mindenfelől a sok élést. hogy az ő jó szándékát hátra ne hadnája.dologban. és a bőv tartományokba méne be. az ő attyafiát megölte vólna. És el akarná tőlle hitegetni a királyokat. hogy megépűtené Scambria várast. és midőn megértötte vólna. a nép fel kezde kiáltani. Sőt. hogy Budát. Illíriát és egész Macedóniát. kinek az egész európabeli Scíthiát kezébe bíszta vala. Atila úgy rendelé újonnan az ő seregét. igen megijede rajta. hogy az ő attyafia is valamit ne támaszthatna ellene. etc. És mikoron Scambriába jött vólna. és az új várast nem neveszte vólna az hártya parancsolattya szerént Atilának. És vádlani kezdé Budát. hanem előbb-előbb vinné az magyaroknak birodalmát. és hogy mindenekben megellenzette vólna az ő tanácsit. és odavesze mind seregestől. az ő attyafiát. Aszt is álnaksággal megfogatá. hogy egy igen álnok ellenséggel ügye vólna.

hogy az Theodorikkal szömbe megvíjhassak. mert ő is íra Theodoriknak. Ennek okaért levelet íra a Theodoriknak. hanem fegyveremmel vissza akarom azzokat hajtani. mind tűzzel. intvén őtet arra. megérté az Atila álnakságát. És hogy magát mind az visigottussokkal adná a rómaiak mellé. kik ollyan nagy pusztaságot műveltenek Olaszországba. ki az visigottokat. De Atila is íra levelet néki. II. ollyan nagy szégyent töttenek. RÉSZE Valentinianus császár megérté az Atilának ravaszságát. segítségét is ígérje nékik. Hanem az Theodorikkal vagyon dolgom. hogy bosszút állhassak az gottusokon. és igazi á az ő tanácsokat. Tünéktek kedig. És ekképpen kétfelől kasszál vala nagy álnok szándékkal. Mert – úgy izene – a rómaiakat én mindenkoron megbecsülettem. Mert Atila vólna egy kegyetlen merész lator. melly mind ennyi sok népeknek királyné asszonya. hogy ellene állhatnának az vad és kegyettlen Atilának. a tü hadakozástokra nagy segítséget akarok adni. Ecius is. A rómaiak visszontag intik vala Theodorikat az Atila ellen. és inté őtet: hogy semmiképpen egybe ne társalkodnék a rómaiakkal. az magyaroknak rabjait és szökevényiket felvötte. és hellyt adott nékik az ő földében. hogy őnéki az rómaiakkal semmi dolga nincsen. és hogy megsegítenék azzokat.Atila ez okaért Valentinianus császárhoz külde követeket álnakságból. ha megengeditek. mint ez egész világnak kegyetlen ellenségének. 25 Atilának álnak követsége.25 És a követek által aszt izené néki. mint az a társoság. mind fegyverrel. És minden undok bűnekkel vádollyák vala őtet. rómaiaknak. etc. Theodorik visszontag íra a rómaiaknak. és inté őtet. hogy ő hadat akarna ellenek indítani. ki semmi igaz hadat nem visselne. mert semmi veszedelmesb nem lönne néki. és kik a római várason. aki Galliában akkor bír vala. És ha megengeditek. hogy minden ember ügyeköznék ellene állani Atilának. és bisztatá őket. hanem csak az ő gonosz kévánsága szerént ügyeköznék a más embereknek földét elfoglalni. mit kellene művelni. és meg nem utáltam soha az ő társaságokat. 63 . és a római birodalomnak felségét ollyan nagy gyalázatban ejtettenek. Ezt nem akarom tovább elszenvedni.

De előszer gyűlést hirdete Scambriára. És Atila bánkódni kezde rajta. Az urak közett odajöve az veronai Dietrich is.Az Theodorik király mindenfelől nagy népet gyűte. eljövének a kémok. de szégyenli vala. hogy az urak minnyájan odagyűlnének. miérthogy ott nem sok légiójok vólna és nem sok nép. 64 . és sok légiókat választa. hogy minnyájan felkelnének. És mindenfelől eremest felkelének az emberek a hadba. és tanácsot kezde kérdeni az Dietrich úrtól. de a két nagyobbik fiát. és megbeszéllék ezt mind az Atilának. És ennek igen örüle az Atila herceg. Atila ez okaért igen örüle ezeknek. és nagy vígan és nagy tisztességgel fogadá őket. kik bírnak vala az ostrogottusokkal. és avval egyetembe nagy sok német urakat. mert röttenetes dolgokat beszélnek vala mindenütt felőlek. mert igen félnek vala az magyaroktól. quádok. és nagy vígan tartá. Hallván eszt a tanácsat Atila. És eremest elhadja vala az hadakozásnak dolgát. Videmirt. Mikoron ez okaért mind egybekörültenek vólna a seregek Valentiniánus császár mellé. igen tetszék néki. Dietrich úr alázni kezdé a rómaiaknak hadát. hogy a rómaiak eszekbe vötték vólna az ő álnok szándékát. Ardericust. Eljövének az marcomannok is és a svábok. mint kellene az hadat indítani ellenek? Dietrich úr aszt adá tanácsul. és az attyafiakat. Ez okaért esmet az bátorságra foga. ottan elkezdenének ijedni. Az ő segítőit is elhívatá. és immár igen nagy nép együtt vólna. Ugyan eszt művelé Olaszországban az Valentinianus császár is. hogy a napnyugat felől való tartományokat meg kellene előszer kezdeni. mert nagy ajándékozássokkal Atila melleje kapcsolta vala aszt. És mindenfele egybegyűté a gottussokat. és ugyan megindítá az hadat. hogy együtt végezne véllek az hadnak dolgairól. etc. Parancsolá egész Galliának és Hispániának is. és minden országaiból sok hadakozó népet egybegyűte. Mikoron az ott való diadalmokat kezdenék a rómaiak látni. Thorimundot és Theodorikot véle elvivé az hadba. Theodemirt. és könnyen vólna annak utánna mind a több dolgokat vélek véghöz vinni. mellyet óltalomra ott hattanak vólna. az gepidáknak királyát. Valamirt. és hogy az ő tanácsadássával okot adott vólna mind ennyi sok népeknek egybegyűlésére. Mikoron kedig az lakásba emleközet lött vólna a római had felől. és négy fiait honn hadja az országban.

svábokét. nagy néppel támada Atilára. és frigyet kére tőllek. És megengedé Atila a békességet. A többit mind eldúlá. Annak utánna beméne Galliába. és megígéré magát. Ez igen erős váras vala. a másiknak feladom mindjárt a frigyet. Atilának második kimenése az magyarokkal ELSŐ RÉSZ De mikoron amazok eszekbe vették vólna az ő álnakságát. mert gondolá: Ha frigyet tehetek véllek. és erőssen megostromlatá. De eszt álnakságból művelé. Tovább menvén Atila. Annak utánna nagy kegyetlenséggel kezde Németországhoz. tudnia illik a marcomannokét. mind szinte Svantzár országig. és attól nem kell annak utánna félnem. és ekképpen könnyebben meggyőszhetem aszt. Sigmond. és éjjel-nappal úgy ostromlatá aszt. és 65 . és együtt akarna hadakozni véle. csak az ő társainak földét nem bánté. Megbúsula ez okaért Atila rajta. nem akarnának frigyet véle tönnyi. és békességet kére tőlle. és mindent feldúlla. quádokét. de megveré és futva szallasztá aszt. és mind elégeté. Ezek mellett sok szántalan szekerek és mindenféle hadiszörszámok. mellyek a két nagy follyóvizek közett. mert minnyájan örülnek vala a szabad nyereségnek. és eléget é mindkétfelé. Az országnak fejedelme. mellyeknek lakások vala a NagyNémetországban. És mikoron megértötte vólna. követeket bocsáta mind a két ellenségihöz. Annak utánna mindazzokat a tartományokat.erulok és a turingyiaiak. az Rhén és Rhodan vizek közett vadnak. követeket bocsáta Atilához. megszállá Argentinát. Valának kedig mindezekkel vagy ötszázezer férfiak. Konstandát. az nagy és erős várast megszállá. levága. miérthogy egyedől leszen. hogy rövid napon megvövé aszt. az egyikkel megtartom a frigyet. és mind megdúlá és elpusztítá aszt. és mind ellep é aszt az ő seregével. Basileára akarna jőni. megégete minden kímélés nélkül. De minekelőtte kiindulna Atila minden népével. és Illíria országra méne. hogy az ő várasára. És mind levágatá a benne való népeket. és az ellene indítom minden népemet. De úgy rontatá annak kőfalait az várasvövő szörszámokkal. és mind megdúlá aszt. hogy őnéki akarna engedni.

Mikoron eszt megértötte vólna Atila. hogy soha ne épűtenék az várasnak körítéseit esmet. A polgárok. Annak utánna mondá: Kénszerítesz engemet. és megszállá Aureliát. ó. És levonatá az várasnak körítéseit. király. és minden marhájokban zsákmánt tőn. Mondják vala. és erőssen vívának az Atila ellen. hogy az Istennek szándékját megmagyarázz am tenéked. kiket megvött vala. és nevezé aszt Strászburgnak. az az által járó útas várasnak. az ő mindenhatóságát meglát66 . és jöve Tholosa váras tartományába. és minden kímílet nélkül mind levágák őket. onnét kedig méne az Narbon Galliába. általkele a Sequan nagy follyóvizet. És odahívatá mind a római segítségeket. hogy annál bátrabban megütköszhetnék az Atilával. semmi kegyelmet nem találnának nála. Aszt is nem sok üdő múlva megvövé. mellyeket senki meg nem érthet. Micsoda bölcsességet tulajdonítasz ennékem? Én csak egy szegény férgecske vagyok. És Atila nem tehete semmit az Aurelia várasnak. és beméne Francországba. hosszú szakállát és igen rút sziént. hanem kinek az Isten meg akarja jölenteni. Onnét Atila elmenvén. és rúton elpusztítaná Atila Francországot. micsoda szerencséje kezdene lönni? Az remete hallgata egy üdeig. Az Nicasius püspeknek a piacon fejét vövék.minden marhájakban zsákmánt tétete. Jövendő dolgokat akarsz éntőllem érteni. mindjárt elhadja az Aureliát. az Ecius fejedelem egybehozá a római hadat az visigottusokkal. hogy a több várasok. És parancsolatot ada ki Atila. A papokat az óltárok előtt. Mikoron ekképpen mind megnyomorítaná. és Lugdunomra méne. ki egy szegény vadember vagyok. ki rongyos ruházatokban vala. és mind levágá a népet benne. holott én igen tudatlan ember vagyok. mind általverék. kit te nem esmered. hogy megmondaná néki. Nagy raggadománt hordának ki abból az várasból. Mikoron kedig Atila ez úton menne. Kiraggadák mind a templomokból a sok beszorult népet. ez okaért inkább akarák minnyájan kezeken elveszteni az ő dolgokat. miérthogy láták vala. de hogy az én Istenemnek. Annak utánna megszállá a Rhems várast. hol messéznek vala. hogy e törett váras az ő diadalomnak jele lönne. Atila kedig szép szóval megkérdé tőlle. hogy ez jövendő dolgokat tudna megmondani. a nagy várast. hozának egy remetét a kősziklák közzül elejbe. hol vala az Theodorik táborban.

És mikoron az vrázslók megáldosztanak vólna az barmokkal. Egyéb jót nem mutatnának az áldozatoknak johai. és megművelnék az ő isteni szolgálattyokat. Mostan ügyeközel az rómaiakra és az gottusokra. hogy elvinnék a remetét. méglen el nem jő az üdő. de ez ütközetbe nem lész diadalmos. Ugyanazon Isten. mellyet az Úristen annak választott. Es evvel ez viadallal nem leszen még a te birodalmodnak vége. hogy te légy az ő ostora. mert ő adta kezedben is. Nagy veszedelem leszen ugyan a te népedben. hogy eszedbe vegyed magadat. hogy ha egybe férne mindkétfelé az ő feleletek. hogy az magyaroknak viadalma szerencsétlen lönne ezúttal. hogy megáldoznák az áldozatokat. ki tégedet arra választott. És minekutánna meghallgatta vólna a remetét. Felette igen kegyettlenködel. Mert ez az ő üdvességekre vagyon. kinek bosszúságára mindennyi üdeig mindent cseleköttél. és hogy an67 . az ő vrázslóit is megkérdé. és azzoknak állásából aszt ítélik vala. meghadjá. Inkább bünteted az jámborokat. és hogy őrüzet allatt tartanák. íme az ő ajándekából jövendőket mondok tenéked. mikoron ő akarja. de nem vész el a te sereged tellyességgel. de tenéked veszedelmedre. és nem esmered aszt. hogy megesmerjed. De evvel nem ártasz nékik. Ezért akarta. És mikoron azzok eljöttenek vólna. A te kardod nem essik ki kezedből. hogy a diadalom övé. Hatalmas Atila. és meghadjá. és nem az embereké. II. hertelen halállal halsz meg. Nem jól élsz te a te tiszteddel.hassad. hogynem mint az gonoszokat. és a méltóság ellen cseleköszel. mellyel üldezed a keresztyéneket. hogy te általad megbüntesse az halandó embereknek bűneit. és azzok ellen akarsz kegyetlenködni nagy viadallal. Vedd eszedbe ez okaért magadat. Ha eszt nem műveled. kinek kezébe vagyon mindennyi sok népeknek az birodalma. az ő nagy haragjának tőrét adta a te jobb kezedbe. hanem csak. és a teremtődet megtanóllyad megesmernyi. elveszi az ő haragjának tőrét a te kezedből. Féllyed a mindenható Úristent. megnézik vala azzoknak béleit és ereit. hogy teáltalad megmutassa az ő igazságát. az Isten. kövessed az igasságot és az irgalmasságot. hogy az Atila ellenségi közett a fejedelem az hadba veszendő vólna. RÉSZ Ezen Atila igen megijede.

Atila ez okaért követeket bocsáta Eciushoz. 68 . hogy Ecius és Theodorik. igen kezde rajta bánkódni. és arra kéreté őtet. megkezdé a népeket. etc. hogy frigyet szörzenének egymással. Hallván aszt. mert Ecius bölcs és jeles hadviselő hadnagy vala. hogy a fő hadnagy a római sereg közett odaveszendő vólna. az Illyir follyóvíz mellett. hogy immár a rómaiak minden erejeket egybegyűtöttenék vólna. És mikoron elrendelte volna mind a sereget. ez okaért sereget kezde röndelni. Atila megújula belé. ki Hispániába magának foglalta vala Lusitániát. Mert igen tart vala az Eciustól. hanem ütközettel kínálá az Atilát mondván: Jőjj el. hogy ha tijed legyen a birodalom. Abban megmondá. kit Eciusnak véli vala az Atila. és általmenvén a sok follyóvizeken. és miérthogy az vrázslók bisztatták vala. Eszt kedig csak ezért műveli vala Atila. az Márs ítéllye meg köz ettünk itt az széles katalauni mezőn.nak elhullása megháborítandó vólna a rómaiaknak a diadalmát. Atila. holott nem messze vala az ő ellenségének tábora. hogy a frigy allatt visszajöjhetne Hispániából az ő népe. és aszt tudja vala. De Ecius. Ha ebben ez viadalban diadalmosok lönnének. általhajóza a tengeren. hogy a birodalomért emberül vínának. és az maurusoknak királya ellen. miérthogy vissza nem mehet vala. és mind együtt lehetne. avagy a rómaiaké. és hazaméne Mauritániába. tudnia illik a soltán Mirmannon ellen. a fejedelmek szántalan sok néppel szömbeszállottanak vólna véle. a seregnek a derekába egy szép beszédű predikációt kezde tönni. a többi annak utánna mind könnyű vólna. kik laknak az Narbon Galliának a végében a Katalaun nagy és széles lapác mellett. ez okaért nem akara frigyet véle tönni. Mikoron Atila meglátta vólna. hogy az ő seregének az harmadát máshova bocsátá vala tőlle. hogy az birodalomért szömbevínának egymással. ez okaért inté őket. hogy Ecius kezdene az viadalban elveszni. hogy ollyan szántalan sok nép el ne veszne együtt. Mikoron kedig a soldán meglátta vólna az Atila népét. A frigy allatt akarna a békeség felől gondolkodni. a római fő hadnagy megérté az Atilának álnakságát. Nem gondola ez okaért Atila az ő népének elveszéssével. hanem nékiindítá aszt. Ez okaért ott mind a két hatalmas fejedelem szömbeszállának egymással.

És a visigottok elhagyván az alánusokat. nagy sereg magyarral meg kezdé őket segíteni. és a hólttesteket is elviszik vala. mert ő is szépen predikála az gottussoknak. és verik és vágják vala őket. És miért hogy immár be kezde sötűtedni. hogy fekesznek vala. És hától öklelik vala őket Ecius és Theodorik király. a táborban jővén. ollyan nagy vérontással. és a magyarok fel nem férnek vala rea. a király fia. Az üldezésbe megölék a lovat az Theodorik király allatt. mellyben az ő hadakozóit inté bátorságos viadalomra. miérthogy ollyan igen nagy kárt vallott vala az ő népében. hogy ugyan vérpatakok follyának. és álló vértekkel mind berakatá a szekereknek a közit. mind egybevonatá a sok szekereket. és inté őket az vitézi viadalomra. ezért visszatérének az rómaiak az visigottusokkal egyetembe. melly a közepin vala. egybedobolának és trombitálának a két seregek. hogy a két sereg csak alig láttya vala egymást tőlle. és az erősségben nyugovék annak utánna.III. etc. az ő népével elfoglalá a halmot. úgy kezde annak utánna újonnan az viadalhoz. és nagy sok szép dolgokat előszámlálván inté őket az állhatatosságra. és odahala. ő is szép predikációt tőn. ha be nem szalladott vólna a táborba. A rómaiak a gottussokkal utánnok űzének. és aszt megerőssítvén hadakozákkal. etc. hogy majd Atilát is őmagát elvesztötték vólna. De végre Ecius a gottussokkal meg kezdé tolni az gepidákat és az ostrogottussokat. olly nagy sebességgel menének a magyaroknak. A seregnek másik szárnyában ugyanazont művelé az Theodorik király. Atila meglátván aszt. Azzonközben Torimundus. És nagy sok nyerget hordota egybe a tá69 . A római légiók mind rendekben vínak vala. Atila. Mikoron immár a dél eljött vólna. mert immár koros ember vala. mint egy igen nagy töltés. És ollyan nagy rakás hólttestek hullának a közepin a két sereg közett. a magyarok kedig széllel minden rend nélkül. RÉSZ Ecius is. és erőssen vívának egymással. Úgy vívának annak utánna az rómaiak bízvást az halomról. és hogy úgy gyalog essett vólna. és azzok megé állatá mind a kézíjesseket. mikoron szépen az rómaiaknak seregét elrendelte vólna. és ekképpen megújula az véres viadal mind a két szárnyában. Estvefelé úgy adának a magyarok hátat és elfutának. a sokaságtól elnyomattaték.

erre hágok fel. miérthogy el nem érkesztenek vala az katalauni nagy viadalra. Másodnapon Thorimundus melléje vévén az légiókat. De az úton nagyobb kegyetlenséggel kezde mindenütt cselekedni. hogy a rómaiak be ne vigyenek engemet. Annak utánna bevivé őtet az Tolossa várasba. De ha az visigottussok és a mü egyéb segűtségünk megértik egymást. mint az magyarok. az ütközetnek hellyére méne. igen örüle ennek. hogy a királyi birodalmot elfoglalhatná. és ott dücseködjenek velem az ő diadalmos nagy pompaságokban. miérthogy ezzek gyakorlott népek az hadi dolgokban. és mind elpusztít á tűzzel és fegyverrel. hogy a rómaiak nem tudtak vólna élni a nagy diadalommal. Hogy Atila eszt megértötte vala. nehezen mególtalmaszhattyuk a római birodalmot. Annak utánna meg kezde térni Pannónia felé. minden népével méne a tungrossokra és az trecacensekre. hogy eleit vönné az nagyobbik öccsének. és ott nagy tisztességgel eltemeté őtet. vissza nem mere esmet hozzá jőni. Ezért elmutatá mind mellőle őket. Tü mindjárast tüzet vessetek a rakás allá. és nem ollyan gorombák. mellyet beküldett vala Lusitaniába az soldán ellen. Végre az hólttestek közzül kivoná őtet. Annak utánna kimenvén. és mind levágatá a népet benne. és monda az ő vitézinek: Ha a rómaiok reánk jőnek. és ott akarok megégni. a rómaiakkal. A több segítségeket is mind elmutatá. és mindeneket feldúl vala és megéget vala. mert száz és hatvanötezer embere veszett vala ez viadalban. tehát elegek leszünk őnéki. mert igen félnek vala. Ha szinte víni akar velünk továbbá. És minnyájan az hősek sirattyák vala őtet.borban egy nagy rakásban. és senki elevenen nem maradhata meg tőlle. Mert Ecius eszt gondolá: Atilának megszegett immár a szárnya. és reánk támadnak. és sokáig megkeresé az attyát. 70 . Az harmadik része Atila seregének. Az temetés után arra siete. és azzoknak tartományát mind eldúllá. hogy győzedelmet vesznek rajtunk. Vigasztalni és erősíteni kezdé ez okaért az ő népét. és visszavivé a táborba. ki ebbe vólna. hogy elfoglalná tőlle az attyai királyi birodalmot. mint annak előtte. mert Ecius megcsalta vala őtet az ő tanácsával intvén őtet. és örömébe dobokat üttöte és trombitákat fúttata mind széllel a táborban. és meglátom. És éjten-étszaka vigyázának a magyarok a tábor környül.

az Priamonra. Annak utánna megszállá Jadra várast.26 De szinetlen küld vala kémeket mindenfelé az országokban. hova untalan küld vala követeket. úgy talála nagy Coloniánál a sok ezer szűzekre. Thorimundus kedig hellyheszte az ő királyi székét Tolossa várasba. méne annak utánna a miseok. és mikoron aszt is megvötte vólna. Annak utánna. ügyeközék mindent megérteni. és azzokat is mind megdúllá. és kegyettlen elpusztíta mindeneket. és annak utánna lakásra és dőselésre adá magát. levágata nagy sokat az népekbe. tindarok és az déropok ellen. jeles és nagy várast nagy és röttenetes vítatással. Onnét elméne a sirtiusokra és az partosokra. mikoron a tenger mellett való vá- 26 Atila tobzódásnak adja magát. annak utánna Scardonát. És Ecius visszatére Olaszországba. és méne Illiria által a tenger mellett. És ott a tenger mellett előszer megkezdé Traguria várast. melly régi és igen kazdag váras vala.hanem Eciushoz és Torimundus királyhoz esének. És minden országokban bír vala erősségeket. és lakóhellyeket kérének tőllek az katalauni nagy mezőfölden. és erőssen tobzódik vala öt egész esztendeig. és mind megöleté azokat. annak utánna az Liburnia tartományt. és juta Magyarországba Scambriába. sokat is rabságra hajta. miérthogy erőssen vágyódik vala az római birodalomra. Melenát is mind eldúlá. És Németországnak nagyobb része és az egész Francország és az egyéb környül való országok mind adót füzetnek vala néki. Ott vévé meg Salónát. 71 . kiindítá az ő seregét Olaszország felé. Atilának harmadik indulássa a magyarokkal ELSŐ RÉSZE Ez öt esztendőben kedig Athila herceg megújítá az ő seregét vitézekkel. Mikoron kedig otthon vólna immár. Niviára és Sinocunira. Mikoron ekképpen Atila az visszatérésbe vólna. az régi. nyugonni kezde. És megengedék nékik. és ezeket az várasokat mind elpusztítá. Annak utánna allá méne a Nagy-Németországon által. És ezeket mind megvévén. Annak utánna.

noha immár az ő népe mindent elvesztett vala mind a környül való tartományokban. Örök szégyenünkre vólna ez münékünk. hogy az várasnak körítései mind megégének és megolvadának tőlle. kik az Julius Vásárt laknák vala. felgyújták egyszersmind a nagy rakás nyergeket. a másik fiát is kihozá. mert a polgárok vitézül vívának ki az várasból. És ezek egy kicsin szigetben épűteni kezdének. A madár megérzi az várasnak veszedelmét. mert ezért hordja ki az őfiait. Másodnapon ez okaért ostromnak indítá Atila mind az egész sereget. ha el kellene mennünk allóla.rasokat mind elpusztította vólna. Feküvék ez okaért alatta három egész esztendőig. Monda kedig Atila az őutánna valóknak: Íme. Eszt az erősséget nevezék annak utánna Velencének. és az magyaroknak kegyetlensége előtt. Hallván eszt az olaszok. És úgy menének minnyájan ostromnak. és minden kazdagságokkal abba szorulának Atila előtt. jó jel ez. minynyájan elfutának onnét. menjünk ostromnak. mert a polgárok vitézzül mególtalmazzák magokat. Mikoron ez okaért egy napon az Atila herceg kevesedmagával megkörülé Aquilegiát. És esmet bemenvén. Jertek el ez okaért. hol hitvánbak válnának. és az egy várasi toronyból kihordaná az ő fiát. látá. lássátok meg. De miérthogy Atila ollyan igen nagy tisztességkívánó vala. és egy erősséget csinálának abban. és erőssen megoltalmazák magokat. és hertelen ledőlének. mit művel a madár? Attyámfiai. és vegyük meg az várast. és úgy vövék meg az Aquilegia várast. de heába lőn minden munkája és ostromlása. és ollyan nagy tűz lőn belőlle. csak a szép asszonyállatokat megtarták belőle rabságra. 72 . és kihozná aszt ide ki a rétbe. hogy megnézegetné a körítésseket. és a tengerre szalladának. és immár mindenféle élés igen szűken vólna. És mikoron mind eszt művelték vólna. Másodnapon parancsolá ez okaért Atila. és mind levágák a népet benne. nem akara az váras alól el mennyi. hogy ott ostromnak indítaná az ő népét. úgy méne annak utánna Aquilegia nagy váras allá. hogy minden negyedik hadakozó az ő nyergét vinné éjjel az várasnak körítése allá. hogy együtt ne vesszenek a polgárokkal. És ez vár as allatt sok üdeig feküvék. hogy egy estrág bemenne az várasba.

a nagy prédákkal és nagy nyereségekkel visszatére Magyarországba. és elrablák azzokat. Annak utánna Verónát. Az várasbeli püspek kedig kiméne az ő papjaival az Atilához. 73 . Rómából eltérvén esmet Ravennába méne. és méne Julius Vásárban. És mind elpusztíták e tartományokat a nagy várassal egyetembe. és mind eldúlák és elrablák azzokat. hogy megnyitnák az várasnak kapuit. és Róma allá méne. ha eszt hinni kell. mellyet mostan Páduának neveznek. és megvévé az jeles várasokat. Cremonát. hogy aszt elpusztítsa. Mediolánumot és Liciomot. Brixiát. De én nem tudom. és hogy Atila engedett vólna az ő könyörgésére.Aquilegiáról elindulla annak utánna Atila. Atila kedig kiváná. Ollyan száraz könyörgésre nem hiszem. hogy főképpen Rómáért kiindult Magyarországból. méne Ravenna váras allá. Scambriában. és bocsátá aszt Atiliába és Calabriába mind szinte Kathoniáig. De ám legyen bátor úgy. Annak utánna nagy prédákkal jőnek vala vissza Róma allá. méne Liguria tartományba. És mikoron Ravennáról elindult vólna. És minek utánna szerinszerte nagy pusztaságokat művelt vólna. és alázatoson könyörgett vólna néki Rómáért és Olaszországért. hogy megengette legyen. Onnét elindula azután. És a polgárok ottan megnyiták mind a kapukat. és megengesztelé az Atilát. és alázatoson könyörge néki az várasért. Annak utánna Pictáviát. hogy Leó pápa kijött vólna az ő püspekivel Rómából. Ott kiregze egy sereget az ő nagy népéből. és Atila minden népét általbocsátá az várason. Ő maga kedig egynyíhány napig lőn az várasban. Vicenciát. és ott megvévé az Concordia várast. és mindenütt eldúlák az tartományokat. és adá aszt a Szoárd hadnagysága allá. és ment vólna Atila elejbe. Mikoron ott egy üdeig nyugott vólna. Mantuát és Pergamót mind a több erős várasokkal egyetembe. és az római birodalmot elrontsa. mert az história odafel eszt mondja. Mondják itt némellyek.

és a torkába méne allá. a több kapitányok és hadnagyok közükbe. és mind el akarná pusztítani az napnyugati tartományokat. és nagy vígan lakott vólna az vendégekkel. esztendejében. 74 . noha azelőtt Atilának szántalan sok asszonyállati valának. és kéreté az ő húgát tőlle házasságra. hogy meghala. elkülde az bactriai királyhoz. és erőssen sirattyák vala őtet. Mikocs nevő. az Atila hercegségének kedig 44. tehát ő fel akarna menni. Vala kedig Atila. és nem akará az ő húgát néki adni.. az magyaroknak Scíthiából kijövéseknek utánna hetvenkét esztendővel. És minek utánna a sok erős bortól és az új házasságnak szertelen munkáitól igen meghevült vólna. elaluvék hanyattan. És álmába elerede az orra vére. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 445. mellyek Rómához tartnak vala. és aszt kéreté magának házasságra. és az ön en vérében megfullada.AZ Atila hercegnek új házasságáról és az ő haláláról I. Mikoron kedig Atila immár nagy kazdagon szörzett vólna menyekezőt. És fenyegeti vala a császárt. hogy ha nem akarna engedni az ő kévánságának. De jegyruhába kévánja vala a római birodalomnak a felét az menyasszonnyal. Midőn Atila herceg megértötte vólna eszt. RÉSZ Mikoron Atila herceg megnyugott vólna Scambriába. és megtöllék a torka véle. és duskát ivutt vólna vélek. és lefekivék. kinek egy igen szép leánya vala. beméne az ágyasházba az menyasszonnyal. De Valentinianus császár megveté az Atila kívánságát. százhuszonnégy esztendős. Lőn ez. És a magyarok eltemeték az Atila herceget nagy tisztességgel az fellyül megmondott márvánoszlopnál. követet bocsáta Valentinianus császárhoz.

és igen sok magyarok veszének az viadalban. és az Adarik király diadalmos lőn az magyarok ellen. hanem az veronai Dietrich is. megházasula. kik a scíthiáknak szomszédi valának. és vén asszonyi állatot a kokusmannokból. De végre diadalmos lőn az Aladár. Az Honorius császár kedig igen nagy örömmel látá és fogadá őtet. ki egy görög asszonról született vala néki. De soha nem felejtheti vala a Pannonia zsíros és jó termőföldét. és egyéb sok német urak. 75 . Ezek ketten egybevesszének végre az birodalmon. és visszatére Scíthiába. És ütközének egymással. és bírá aszt annak utánna. Felkele ez okaért az ő népével.AZ Atila fiainak egybevesszéséről. A diadalom után az Adar király elfoglalá magának Pannóniának nagyobbik részét. A másik vala az Aladár. és beméne azzokkal a göreg császárhoz. és mindenek ezek közzül pártosi valának. az egyik fia. Egyik vala az Csaba. az ő rokonához. az Atila fia ellen. az Dietrich úr és a több német uraknak segítségével. És mind egy egész esztendeig méne. Edemert és Edet. Végre a két fia megvívának egymással. lileily viadalban igen sok nép elvesze. még hazamehete Scíthiába. Sőt Aladár is ő maga odavesze az ütközetben. és lakék Csaba nálla tizenhárom esztendeig. marada két kiváltképpen való fia Atilának a birodalomba. visszament sok magyarokkal Scíthiába ELSŐ RÉSZ Minekutánna immár az Atila nagy herceg meghólt vólna. Azonközbe Adarik. és mint Csaba. ki egy német hercegnek leányától született vala. kik minnyájan az Atila fiai valának. Mikoron kedig Scíthiába jutott volna. az gepidáknak királya hadat indíta az Aladarik ellen. Honoriushoz. Az Aladárral kedig nemcsak magyarok valának. Ebből ez asszonyi állatból nemzé két fiát. Az viadalnak utánna Csaba mellé vévé tizenötezer magyarokat és az ő hatvan öccseit. És tizenhárom esztendő múlva eluná magát.

verte. és nagy sietséggel bemenének Erdélybe. de az ő hitetlenségekért. hogy forognak vala minden barmok környül. etc. Ezek elein mind szabadosok valának. Felkelének ez okaért. mert egyik törte. hogy esmet Pannóniában. Az nyogovás után általjövének egy igen nagy és magas havason. RÉSZ Mikoron az magyaroknak bemenések után Scíthiába. hanem székellyeknek nevezék magokat. és jöttenek vólna Szuszdal és Rio várasok mellé. és külen törvények és erkölcsek vagyon. Kízdi. Osztva vadnak székekben. Orbai etc. az jó zsíros és termő földre bejőnének. elindullának onnét. elszallada háromezer magyar az veszedelemből. hogy nem magyarok válnának. és mind jövének három egész 76 . Úgy lőn annak utánna. És miérthogy minden nemzetek úgy törnek vala az magyarokra. és emészteni kezdék az ő barmokat. és ezek táborba szállának Cegléd földén. Szepsi. és sok nemzetek egymás után forgattanak vólna a birodalomba. kik ők is magyar nemzetek ELSŐ RÉSZ Mikoron az Aladár az viadalban veszett vólna Scambria allatt. Hertelen kedig ennyi sok sasskeselő juta ott reájok.A székellyekről. és ott megszállának. Az magyaroknak második kijövetelekről Scíthiából az Pannónia földre I. Mikoron kedig általjöttenek vólna egynyíhány országokon. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 744. Abból kedig alláereszkedvén egy igen nagy lapácra jutának. elsütötte a dér az ő szabadságokat. háromszáz esztendeig sok változássok löttenek vólna Pannóniába. ők kitagadák magokat. kiknek ez nevek: Csík. és esmet feltartának a nagy hegyekre. hogy esmet kiindulának a magyarok Scíthiából. De miérthogy félnek vala az Dietrich úrnak és a több német uraknak hatalmasságától. Ezek mostan is laknak Erdélybe. mint az legyek. és elsiet ének onnét minden barmokkal. ott nyugovának annak utánna.. vágta és kiűszte a másikat. Gyirgyó.

és Scíthiából ez kifollyván üdegen földre follya. és aszt bírni. hogy kijövének Scíthiából. az Eleudnek a felesége. Annak utánna ennek gyönyörűséges nyugovássából egy szép follyóvíz forra ki az ő méhéből. kik Atila után 77 . II. Mikoron ez okaért az Enodbil asszonnak betőlt vólna üdeje. esmet a Pannónia földre akarnának kimenni. kitől olly fejedelem támadna jövendőre. Másodszor indít á őket egy álom. Damasekre. melly nagyon megárad a. melly Lengyelország mellett vagyon. méglen általjöhetének. és más országot foglallandó és bírandó volna. az vrázslók és az álommagyarázók eszt magyarázák belőlle: hogy az Enodbil asszony szülendő vólna ollyan magzatot. és aszt foglalni magoknak. szüle egy szép fiú magzatot. amint odafel megmondottam. és immáron halálos ágyában vólna. minek utánna Pannóniából hazament vala. és kénszeríté őket az ő istenekre. RÉSZ Ez Álmos nemzetségéből támada annak utánna egy Árpád nevő főember. mellyek kiindíták a magyarokat Scíthiából: Előszer a Csaba kapitánnak. az Atila hercegnek ellenségin. meghallák aszt a székellyek Erdélben. hogy mikoron üdővel megsokasodnának. és úgy jutának az orosz földre. és ott ki kezde terjedni. Ennek üdejében indulának másod úttal a magyarok Scíthiából. Mikoron ez okaért a magyarok immár Oroszországban válnának. az Enodbilia asszony. az Atila fiának testamentoma. és befogá aszt az egész országot. az álamról. Két dolog lőn kedig.hólnapig. És az ő attya nevezé aszt Álmosnak. ez ollyan álmot láta: Egy igen szép sóllyom jöve elejbe. ki Scíthiából kiviendő vólna nagy népet. Mert a scíthiai Hunniában. hozzá hívatá a fő népeket a magyarok közzül. Mert midőn Csaba igen megvénhedett vólna. mellyet látott vala az ő felesége. mikoron terhébe esett vólna az Enodbil asszony. és ez hajtá az ő fejét az ő köbelébe. alláereszkedének.. Hogy általjöttenek vólna. etc. és hogy bosszút akarnának állani az ő jobb attyoknak. Mikoron az Enodbil asszony megbeszélette vólna eszt az álmot.

Midőn meglátták vólna ezeket a kapitányok. Mikoron ez okaért bejöttenek volna Erdélben. eleikbe menének Oroszországba. és mindeneket megláta. vissellyetek olly gondot reánk. Mars és Herkules. És ezek közett rendelének századosokat. És eloszolván Erdélben nagy ásással hét nagy földvárakat csinálának. Az első Árpád vala. melyekben megnyugovának egy üdeig. és felszóval mondá: Müattyaink. És ezek felkelvén. hogy az istenekért és emberekért hadakozunk. És a Kuzsi mind bejárá az egész Pannóniát. és mindenik kapitány allá adának harmincezer hadakozó férfiakat. megesmerék azzokról a Pannónia földnek zsíros és jeles termős vóltát. adjatok erőt münékünk. és a Dunának istenét megengesztellyétek münékünk. az hetedik Vurs. hadd legyen vég immár a mü búdosássunknak. holott azelőtt bírt vala Athila herceg. hadd telepedjék le itt a tü népetek. kiknek vezerléssekből követtük a mü eleünket. És az Árpád kapitány vén azonhelt egy hadikürtet. A másik kapitány Szabolcs vala. ki a többinél kazdag és nemesb vala. etc. hogy az megkímlené a Pannónia földet. 78 . és megtölté aszt a Duna-vízzel. egy Kusi nevő férfiat. melly igen zsíros és jeles termőföld volna a Pannónia. könyörgünk tünéktek. Annak utána megtölte egy palaszkot Duna-vízzel. Annak utána gyűlésbe begyűlének Désre. az ő ősek. mert mindenestől fogva az hadakozó férfiak valának kétszázezeren és háromezeren.marattanak vala az országban. mert meghallották vala. az hatodik Berbulcsó. Valának kedig a magyaroknak hét kapitányok. és visszatére. a negyedik Kenünd. Miérthogy kedig a tü nevetekben hadakozunk. és scíthiai mód szerént felemelé aszt. És ez hét földvárakról híják a németek az Erdél földet Szibenbürgen. hogy engedjétek münékünk eszt e földet örökkévaló lakásunkra. és vén egy marok füvet és egy marok földet. és onnét behozák őket Erdéllybe. hogy el ne vesszünk a mü környülünk való ellenségünk miatt. azaz hét-vár-földnek. az harmadik Gyula. és onnét bocsátának egy kímet. és olly messze földről jöttünk a Pannónia földért. és meghozá ezzeket a kapitányoknak. újonnan megszámlállák a népet. ötvenedesseket és tizedesseket. az öttödik Lehel. hogy mindenütt hírünk legyen.

És adának a Kusinak egy szép feír lovat aranyas fékkel és nyereggel. miképpen férhetnének a Pannoniának országához. hogy Erdélnek egyik szegeletiben megmaradandók vólnának. hogy valahol valami áru leszen. Onnét marada ez a szokás Magyarországban és Erdélyben. Deus. Deus. és küldők aszt ajándokba az Svatapolug fejedelemnek. hogy Kusi [révén] könyörgenének földért. ennékem kedig elég 79 . gondolván. Kolosmonostran is a Kolosvár felett egy. hol lakhatnának. És a magyarok azzon hellyt kiáltának felszóval háromszor: Deus. és az áldomásitalban háromszor kiáltnak fennszóval: Deus. hogy az vétel és áru mellé bizonságokat hínak. Deus. a fejedelem nagy örömbe lőn. Mert aszt gondollya vala: Ezzek minnyájan munkás népek és szántó emberek. holott az váras mellett kezel fenn a Szamos víz felett ez egyik földvár vagyon. etc. és megígére nékik lakóhellyt az országban. tanácskozni kezdének. És aszt a hellyt. a magyarországi fejedelemről. és víg kedvvel elvevé tőllek a lovat mint ajándokot. mint Athila maradékinak és a magyaroknak régi híveinek.És mikoron az Árpád kapitány elvégeszte vólna imádságát. mert ők állhatatoson megmaradtanak vala az országban mind Athila üdejétől fogva. Svatapolug. ki bírja vala a Pannónia országot. Az Svatapolukról. amellyekről oda fel szóltam. és micsoda szín allatt elfoglalták legyen tőle a Pannónia földet. Akkoron kedig a gyűlésben adák a magyarok a székellyeknek a nemes szabadságot. ahol ez lőn. Mikoron ez okaért valamennyére megnyugottanak volna a magyarok Erdélben. tudnia illik négyszáz és egynyíhány esztendeig. mindjárt áldozá a kürtbeli Duna-vizet az Marsnak és a Herkulesnek. nevezék a kiáltás után Deusnak. Deus. etc. mellyet mostan Désnek híjunk. avagy valami marhának avagy jószágnak vétele. ELSŐ RÉSZ Az üdőben vala egy Svatapolug nevő fejedelem.

megszálla minden népével Székesfeírvárnál. mert árron vették vólna tőlle. a magyarok igen örülének néki. a féken a füvet. és a Pannóniának fejedelme minden népével elveszett volna. a hetedik kapitány. Mikoron ez okaért a magyarok diadalmosok volnának. És mikoron a Kusa követ visszajött vólna az válasszal. és meghadják néki. az ötödik kapitány. minden népével eleikbe szálla. a nyergen kedig az vizet. és szabadon megkezdék bírni. a magyarok minnyájan elindulának egész táborral. a féket a szénarétbe vetem. és menének Pannóniába. jó hasznom leszen belőle. a magyarok diadalmosok lőnek a Svatapolug ellen. Hallván aszt a Svatapolug fejedelem igen kacaga. Leel. elfoglalák mind az országot. Gyula. Vurs. Szabolcs.földem vagyon. és a nyerget az vízben hányatom. mert a föld övék vólna. Midőn Kusa visszajött vólna a Svatapolug fejedelemtől. a halászok kedig a nyerget. ijedségéből a Dunába szektete be. minekutánna mind széllel eltelepettenek vólna. Svatapolug is. Ez építötte a Gyulafeírvárat. letelepedék minden népével a Tisza mellett és Nyírségben. hogy elmenne a földről. Árpád. a harmadik kapitány. a negyedik kapitány. a fejedelem. lebocsátá magát minden népével a Balaton állóvíz mellett. Monda Kusi: Ha nagyságod szinte eszt megművelteti. Erdélbe szálla be az ő népével. 80 . letelepedék az ő népével Galgóc táján. Berbulcs. És mikoron megütkösztenek vólna egymással. elfoglallá az ő népével mind az egész Mezőséget. és odahala az vízben. és mindjárást visszaküldék Kusát a Svetapalug fejedelemhöz. telepedék le minden népével a Sajó víz mellett. az első kapitány. mert az ebek megeszik a lovat. abból a magyarok semmi kárt nem vallnak. Es mikoron a magyarok utánna üznének Svatapolugnak. a második kapitány. Kevünd. és monda: Egy nagy bottal agyonveretem a lovat. a hatodik kapitány. és a kaszások megtalállyák a féket. a fejér lovon a földet. ám szántsanak és kapállynak.

holott esztendeig veszteg lőnek. Annak utánna indulának Olaszországra. nagy prédákkal visszatérének Magyarországba. a császárnak tanácsát. És bemenének esmet Lombardiára. Frankóniát és Burgundiát. és menének Németországra. És ott megölék a Luther püspeket. Tizenegyedik esztendőben ennek utánna esmet hadba indullának. megtérének Magyarországban. és sok kalastromokat pusztíták el. és 81 . És nagy prédákkal megterhelvén magokat visszajövének Magyarországba. esmet megtérének Pannoniába. hazatérének Magyarországban. És mikoron elrablották vólna mind Syoniát. Három esztendő múlva esmet hadba indulának.Az magyaroknak hadairól ELSŐ RÉSZ Minek utánna a magyarok elfoglalták vala Pannóniát. Svábországot. és immár a megtérésbe volnának. és Julius Vásáron általmenvén mindent feldúllának. karnyoli. és mindenütt megdúlták volna a földet. és megégeték. és ott elrablák mindeneket. megnyugovának hat esztendeig. És ezzeket mind elrabbolván visszatérének Pannóniába. És nyugovának azután tíz egész esztendeig. megütközének a karintiai. A hetedik esztendőben annak utánna kiindulának hadba. és az ő egyházából temérdek kéncset vűnek el. És mikoron az ő földeket mind elrablották vólna. és megütközzének véllek jó renddel. és mikoron a Duna mellett jutottanak volna az Abach vár allá. stíriai és merániai hercegekkel. Előszer kedig menének Csehországra és Morvára. és megvévék Paduát. Annak utánna menének Lombardiára. Annak utánna ménének Bajorországra. és esmet nyugovának tíz esztendeig. és letelepettenek volna benne. és elrabbolván egész Bolgárországot. Annak utánna esmet kiindulván. és esmet nyugovának. És midőn az egész tartományt elrablották volna. és nyugovának tizenhat esztendeig. a németek eleikbe szállának. és a magyarok diadalmosok lőnek ezzek ellen. Turingiát.

és nagy sokan elvesszének az viadalban. És monda Lehel: Úgy akarom. A többinek kedig mind elmetélteté orrokat és füleket. És mikoron néki hoszták vólna a kürtet. Lehel monda: Adják ennékem az én kürtemet. Onnét elindulla a szent Ulrik pispek minden seregével a több magyarokra. Tizennyólc esztendővel annak utánna esmet felindulának Németországban. és nagy sokakat levágának bennek. és az ő hadnagyok is és majd minden fő népek fogva esének. És hogy Konrád császár megkérelötte vólna őket. és alláűzeté őket Magyarországba. és nagy sok kazdagságokat dúlának a fuldai kalastromból. Isten münket büntöt meg. És mikoron ütközet vólna véllek két vár kezett. És mind megfogá közzülek a fő népeket. A Konrád császár is nagy néppel támada mellé. Szent Ulrik püspek fellezszeszte ez okaért a németeket. És eléré őket Salgenaunál. és mikoron megütkösztek vólna. És felhúzván aszt. kik meghóltanak vala az ütközetben. és én szolgám légy. De a németek mind felakaszták őket. miért kegyetlenködnének olly igen a keresztyének ellen? Úgy feleltek vólna: Isten akarattya. és mind elrablák és elpusztíták LothringiátÉs megütközvén a németekkel megfogák a Lothringia 82 . és azután mind megégeték aszt. Akik kedig elszalladhattanak. Entzelsfeld és Marckenstein kezett. úgy ütté a császárnak fejét véle. üresen sietének Magyarországban. és felmenének Németországban. mert münket arra támasztott. és felakasztatá őket. Bonfinius kétséges ez históriához. Lehel és Bulcsó. Ha mü nem művellyük. hogy a többi közett fogllyá esett vólna a két főkapitány. válasszatok halált magatoknak. A császár mond: No. és egynyíhány fejedelmek is jövének mellé. Nem sok üdő múlva esmet hadban indulának a magyarok nagy sokasággal és bosszút akarának állani a németeken. kerengeni kezde véle és fúni. és abban eltemetteté mind az vitézeket nagy tisztességgel. hogy mü bosszút állyunk az ő bűneken. a magyarok elveszték az viadalt. esmet győzedelmes lőn a magyarok ellen. Itt némellyek írják. hogy a másvilágon is én utánnam járj. és nagy dúlást és kóborlást művelének abban. Azután általmenének a Rén vizén. És szép templomot épűttete ott.meggyőzék a magyarokat. hogy mindjárt ledőle. És elvévé tőllek minden prédájokat. hadd kürtellyek véle még egyszer halálom előtt.

És általmenvén egyszersmind elpusztíták az egész Lambárdiát. A Nagy Károly császárról. és szántalan sok embereknek veszedelmével és halálával. Onnét azután nagy nyereségekkel visszamenének Magyarországban. és még más brabanciai herceget. És a nagy sok kazdagság mind elvessze tőllek. és onnét kikergeték a senoneseket. Ez okaért előszer elbocsátá népét Thassilóra. mellyet 83 . A kösség is igen elfogyatkozzék. mint vívt a magyarokkal sok üdeig.herceget az viadalban Strassburg allatt. Annak utánna úgy kezdé meg az hadat a magyarokkal. és meghódoltatá azzokat is magának. jó szűvű és jeles hadakozó ember vólt. mikoron sok várasokat és népeket meghóldoltattanak vólna magoknak Németországban. és mint meggyőszte őket ELSŐ RÉSZ Azonközbe római császár lőn Károly. A Nagy Károly császár hada a magyarok ellen sokáig tarta. hanem mindenkoron vitézzül támadnak vala ellene. Trier és Aquisgran tartományokat. és megvévék Segusát és Taurina várasokat. és hogy ájítatos és igen jámbor római keresztyén vólt. Annak utánna meghajtá a csetótokat is. És onnét kijővén elrablák a Metz. kit annak utánna Nagy Károlynak nevezik vala. tudnia illik nyólc egész esztendeig. Ez a Nagy Károly nem akará elszenvedni a magyaroknak kegyetlen hadait. De ez hadban is diadalmos lőn a Nagy Károly császár. a francia király. és meghajtá aszt és magának hódoltatá. ki szövetséget tött vala a magyarokkal. És miérthogy a magyarok nem hadják vala magokat. mert sok ütközetekben meggyőzé a magyarokat. Annak utánna tartának az hegyes földre. és fegyverrel útat nyitának azon által. a bavariai hercegre. kit igen dicsírik mind az históriás könyvek. hogy bölcs. és nagy pusztaságot művelének ott. mellyekkel megnyomorították vala az ő szomszédjokat. és mindkettőnek fejét vévék. És onnét elindulván Francországra menének. az gyakor való ütközetekben majd mind elveszének a magyarok közett való nemessek. és szerin-szerte az országokat. Röttenetes nagy vérontássokkal.

és az igaz isteni szolgálatot. ő is keményen kezde ellenek cseleködni. kik megtérnének. az Istennek egyettlen egy fiát. Minden fegyvereket is elszedeté. 84 . és hogy üdvösségekre megtanólnák a Krisztus jézusnak igéjét és tanyítását. És az váras végén. Mert letöreté Scambriának körítéseit. az hegy allatt egy Bódogasszonyegyházat rakat a nékik. azzoknak szabadságot ada. avagy Fénes Bódogasszonnak nevezék. Ezmellett arra is inté őket. hogy külemben nem akarná tartani a magyarokat. a Nagy Károly császár kegyelmessen kezdé a magyarokat. és ebből igen megszegényüle és megerőtlennüle a Magyarország. kik a sok viadalokból megmaradtanak vala. és minden ő bálványokat elrontatá. az Úr Jézus Krisztust. De mikoron meglátta vólna a magyaroknak keménségét. és minden kegyelmességgel cseleködék véliek. Mikoron kedig Csaba herceg immár meghólt volna. hogy elhadnák az ő bálványokat. hogy megesmernék az igaz Istent. mint az önnen népét. mellyeket sok üdőtől fogva sok dúlásokkal és kóborlássokkal gyűjtöttek vala egybe a kapitányok. annak utánna mind letöreté minden bálványoknak egyházait. Akik kedig a római keresztyénségre tértenek vala. földnek és minden állatoknak teremtejét.ennyi sok kóborlással és rablással ennyi sok országokból egybetakarítottak vala Magyarországba. és nagy sok ostromok után megvévé az várast. És Károly elviteté mindazzokat Németországban és Francországban. Szabadságot is ígére minnyájan azzoknak. holott megtalállá mind a nagy királyi kéncseket. Mert a sok viadallok után a Nagy Károly császár megszállá Scambriát. a németeket és a francokat. mellyet Fejér. inteni a római keresztyénségre. mennynek. és megígéré nékik az ő kegyelmességét. mellyben vala a Csaba herceg. és az igaz üdvözítét. a Mársot és Herkulest minden ő bálványozás sokkal. annak utánna adót vete reájok.

Az harmadik rész odaszálla az havas allá. hogy az jelen való szászok miatt ne szakhatnának el olly hammar őtőlle és a római császárságtól. vélek hadakozván sok üdeig. Szebent. Kőhalmot. Eperjest. a fő saxoniai herceg fiával. túszul vévé a saxoniai hercegnek és nagyuraknak fiait. és nevezék a főhercegnek fia neve után Heermanstadt. Régent. holott szép várasakat épűtének: Kassát. diadalmos lőn a szászok ellen. egyik rész letelepedék a Szepességben. Eszt kedig a magyarokért művelé. és várasokat és erősségeket épűtenének. és azzokat nagy sok szászokkal elküldé allá Magyarországba. beméne Erdélbe. mint mostan is nevezik. Bárdfát. és veszének a szászok közzül az viadalban harmincezeren. És miérthogy a Nagy Károly császár fél vala. Munkács és Berekszász környül. hogy azzok ott letelepednének. A negyedik és nagyobbik rész. 85 . mivelhogy a saxoniai szászok elhatták vólna a római keresztyénséget. etc. Heermannal. Azokra indítá ez okaért az ő népét. És ott délre épűték Szebent egy magasságnak oroz attyán. A másik rész szakada a lengyel havas allá Máramarosban: Huszt. és ezzek elfoglalák körös-környül az havasok allyát. Segesvárot. hogy a magyarok üdővel esmet elszakadnának tőlle.Miképpen a Nagy Károly császár a saxoniabeli szászokat fegyverrel hajtotta esmet a római keresztyénséghöz és miképpen hellyhesztötte őket Magyarországba és Erdélbe ELSŐ RÉSZ Azonközbe hírt hozának Károly császárnak Németországból. És ez had miatt igen elpusztul a Saxonia. bejöttenek volna Magyarországba. Besztercét. kiket azelőtt fegyverrel arra hajtott vala. Mikoron ez okaért a német nemzetek. Lőcsét etc. Szászsebest. hol mostan Nagybánnya és Láposbánya vagyon. Brassót. Szászvárast. és mikoron megütközett vólna véliek. Medgyest. azaz Heerman váras. kiváltképpen kedig a szászok. A többi megépűték annak utánna a több várasokat: Kolosvárot.

és mindent levágának. esmet elszakadának a római birodalomtól. Annak utánna hazatérének nagy prédákkal Magyarországban. Nagy pusztaságot művelének ez okaért tűzzel és fegyverrel Francországban. 86 . Macedóniát. Megkezdék ez okaért a felső Misiát. az ő báttyának a göreg birodalomba társa vala. Illyíriát. És megütközvén a Lindeutussal. hogy annak utánna békességgel maradhatnának mind a két birodalom közett. úgy cseleködnének mostan a görögekkel is. A második esztendőbe kikeletre indulának a görögekre. mellybe Constantinus császárnak engedni kelleték. elkezdvén a németek en. Látván eszt a magyarok. hogy azzok is elszakadnának. Mikoron kedig a Lajos császár meghallotta volna a magyaroknak elszakadássát. miérthogy a Nagy Károly császár onnat jött vólna. midőn a Nagy Károly császár meghólt volna. akit előtalálnak vala nagy kegyetlenséggel. diadalmos lőn ellene. Thráciát. És mikoron Lindeutus elszalladott volna az viadalból. egybeveszének a fiai a császári birodalom végett. és a több görögeket kénszeríték adóadásra. És így lőnek annak utánna a magyarok esmet a francoknak birodalma allatt üdeiglen. hogy miképpen azelőtt bosszút állottanak volna a római birodalmon. Annak utánna Németországból a francokra menének. Mikoron kedig Lajos császár megholt vólna. és minden marhájokban zsákmánt tőnek. és nagy kegyetlenséget mutatnak vala minden rendbeli emberek ellen és minden hellyek ellen. tudnia illik az Lindeutust. és kegyelmet nyere a Lajos császártól. és őáltalok olly igen megnyomorította és megalászta volna a magyarokat.AZ LINDEUT HERCEGRŐL II. RÉSZ Üdő múlva. A dalmátiabelieket is arra ingerlé és a bécsországiakat. És nagy sereggel elindulván sokat elrablának a császári birodalomnak tartományi közzül. és mind elrablák ez országokat. ki Sándornak. nagy néppel indulla reájok. és ez mindjárást elszakada a római birodalomtól. a magyarok esmet herceget választának magoknak. könyörgésre vévé a dolgot. hogy azzon bosszút állanának.

Annak utánna ménének Bolgárországra. És mikoron megütkösztenek volna egymással. És megvövék Ticium nagy várast. veszteg lőnek egy üdeig. és adóadásra kénszeríték a bolgárokat. Immár csak az olaszok hátra valának. Annak utánna esmet Morvaországra és Csehországra indullának nagy néppel. Lőn kedig az üdőben császár Henrik. és újonnan nagy pusztaságot művelének prédálássokkal. És mikoron megütkösztek volna. Úgy jövének azután ki Olaszországból. a magyarok diadalmosok lőnek. amit elöl találnak vala. Annak utánna indíták hadakat esmet a németekre. és 87 . és onnét Saxoniába. és mind elpusztíták aszt tűzzel és fegyverrel. és elijedének az olaszok a magyaroktól. és eleikbe szálla a magyaroknak Mörsburg váras allatt. És az olaszok nagy pénzzel békességet vőnek a magyaroktól. Ez allatt esmet beménének Olaszországba. És ott megveré a magyarokat. ki azelőtt saxoniai és turingiai herceg vala. és az harmadik Sergius volna pápa. És mindent levágának. A Szalárd magyari hercegről I. Midőn ez okaért Berengár volna Olaszországban király. a magyarok lőnek győzedelmessek Berengár király ellen. és diadalmos lőn ellenek. és új herceget választának magoknak. Ez Henricustól szálla annak utána a császári birodalom a francokról a németekre. bemenének a magyarok igen nagy sereggel Olaszországban. és elrablák azzokat a tartományokat. Lajos pedig volna császár. és túszokat adának nékik. és mind megdúllák és elrablák azzokat. Egynyíhány esztendő múlva esmet Olaszországra indulának. De Henrik a bavariai herceg ellenek támada a magyaroknak. Annak utánna nagy prédákkal visszajövének Magyarországba. és megkötelezék adóadásra magokat. tűzzel és fegyverrel. RÉSZ Mikoron a magyarok Mörsburg allól hazaszalladosztanak vólna. Népet gyűjte ez okaért Henrik császár. és mind elrablák Olaszországot. és mind elvövé tőllek a nagy prédákat. és bemenének Alszácba. a Szalárdot.

Hallván eszt az olaszok. És a sok vívásban majd mind elfogyának a magyarok. és ezek indíták őket Francországra. hogy egyníhány napig tarta az viadalom. mellyeket cseleköttenek vala az ő népén.két ütközetben meggyőzé őket. úgy lőn Ottó győzedelmes ellenek. tudnia illik egy Toxus nevő férfiat. de akkoron jeles császár vala Németországban. És visszaszalladozzának Magyarországban. és megütközzék véllek. igen megijedének. és úgy készül ének az viadalhoz. Annak utánna esmet indullának a magyarok Németországra. Ez esmet nékiindítá a magyarokat az olaszokra. és így tére meg a magyarokkal. 88 . És mikoron a Rén vízen általköltenek volna. nagy prédákkal visszatérének. ki jeles dolgokat cselekedett éltében. mint az históriás könyvek mondják. az Ottó. és úgy szallaszták azzokat haza. elbocsátá az ő fiát Toxus eleibe. az ő királyok. és hogy bosszút állana rajtok az elmúlt bosszúságokért. elejkbe szállának a magyaroknak Izenach városnál. és a fia könyörge Toxusnak békességért. A Toxus magyari hercegről I. Mikoron a két rész meghallotta volna a harmadiknak veszéssét. és megütközzének az egyik részszel. és mind levágák a foglyokat és barmokat. És három kapitányok fogva esének az viadalban. És mind elveszének a magyarok az viadalban héttől megválva. kiknek elmetszék orrokat és füleket. azokat felakasztatá az Ottó császár. És midőn mind elrablották vólna őket. Midőn kedig megértötték volna a szászok eszt. Egynyíhány esztendővel annak utánna új hadnagyokat választának a magyarok. A magyarok kedig nagy emberséggel és állhatatossággal vívának ellene annyira. Ennek okaért az Ottó császár hammar a magyarok eleikbe szálla nagy néppel. RÉSZ Annak utánna esmet új herceget választának magoknak a magyarok. és Berengár. mind elhagyigálák a prédákat. És sok könyörgéssek után ígére az iffiú Toxusnak tíz köbel pénszt. hogy elfoglalná az ő birodalmokat. hogy ollyan nagy prédákkal visszatérnének. mindjárást három részre oszlának.

Toxusnak a fiát. és azokat kiküldé szerin-szerte az országban. elkülde a keresztyénekhöz. hogy a magyarokat az Istennek világosságára hoszhatná. noha mind megérti vala ezeket. hogy némellyek a 27 28 A római keresztyénség kezdetje Magyarországban. hogy ha a magyarokat a római keresztyénségre hoszhatná. és az igasságnak böcsülője. 89 . hogy elhadná a hadakozássokat. a magyarok herceggé választák Geyzát. és új hitet keres magának. De hammar megbékéllék a németekkel. miérthogy nem mehetnének el prédálni és rablani. Midőn az Isten lecsendeszítötte volna az ő hadait.27 A főnépek a magyarok közett elcsodálkoznak vala rajta.A Geyza magyari hercegről. úgy mondának. és ájítatosságra adta magát. Azért mindenekhöz nagy kegyességét mutata. mintha semmit nem tudna benne. csendesz erkölcsű és nyugodalomszerető. etc. némellyekhöz is ugyan fegyvert is foga. és tudós népeket hozzata onnét.28 de némellyekhöz haragot is. Ez ügyeközik vala visszavonni a magyarokat az ő fene vóltokból és kegyetlenségekből és a szántalan sok hadakozássoktól. ki Szent István királynak attya vala ELSŐ RÉSZ Mikoron Toxus herceg megholt vólna. Némellyek is gyűlölségből vádollyák vala őtet. Főképpen kedig arra ügyeközik vala. Ez Geyza semmi hadat nem visselt. hogy megérté. A mü hercegünk. Minekutánna kedig eszébe vette volna. Geysa hercegnek kegyessége. hanem csak a bécsországbeliek ellen. ezek mellett istenfélő is és szent életű. asszonyember erkölcset veszen magának. és adná magát a papi cselekedetekre. Másképpen kell a dologhoz látnunk. És mindenfelől arra ügyeközék. a magyarokat. De az jámbor fejedelem. mit művelne a herceg. mellyekben felnyőtenek vala. de azért mind úgy tőn. hogy igassága nem vólna a Bécsországhoz. hogy az ő cselekedetivel megmetszené torkokat a magyaroknak. Ez kedig igen jámbor ember vala. és hogy a bálványozástól megszabadítanák őket. semmirekellő ez a fejedelem. hogy a római keresztyénségre tanyítanák az ő népét.

miről ő mostan olly igen nagy szorgalmatosságban vólna. És úgy predikállák annak utánna szabadon egész Magyarországban a római keresztyénséget. és kövessed aszt. és azoknak bőv jövedelmet szörze. hálákat ada a felséges Istennek. nem adatott ez a dücsőség. De a te fiad. miérthogy a te kezeid fertelmessek a kiontott vértől. és hogy az isteni szolgálatban volnának szinetlen foglalatossok. És hívata a keresztyéni országokból jámbor tudós népeket. az ő udvarbeliekkel. etc. mellyekből kijőnek vala a predikátorok szerinszerte az országba. A te fiadat kedig Istvánnak nevezzed. És az ő szüve megszabadulla minden szorgalmattosságokból. És a szomszéd országokból kezdének a keresztyén áros népek bejárni Magyarországba. és megszállani a magyaroknál. és ígéretet tőn néki. és azzoktól kére segítséget. és ez Geyza herceg egyházakat kezde épűteni szerin-szerte Magyarországban. az leszen magyari király. hogy ekképpen megvonhatná az ő magyarit az ő bolondságoktól az Istennek világosságára és bölcsességére.magyarok közzül reája akarnának támadni. és szelíd erkölcsekre őket oktatni. ki véghöz vinné őutánna. a sváboknak és mind a több németeknek fejedelmi megsegítenék az jámbor és istenfélő Geyza herceget. és nyájaskodni véllek. És megbeszéllé az ő álmát az ő 29 Mire valók a káptalanok. Annak utánna Geyza herceg megkeresztelködék sokokkal a főnépekkel. Eszt is mondá az Isten néki: Rövid napon egy tudós és szent embert bocsátok hozzád. úgy monda az isteni szózat. mind az ő leendő fiát ajánlá az Úr Jézus Krisztusnak. De tenéked.29 És így kezdének a magyarok lassan-lassan megszelídilni. 90 . kinek tanyítássának engedj. Káptalannokat is szörze a tudós népeknek. mivelhogy egy szent fiat adandó volna néki. az Isten vigasztalá őtet álmában. hogy azzok mindenfelé tanyítanák az ő népét. És mikoron e keresztyéni ügyeközetekben és szorgalmatosságokban foglallatos volna. Mikoron ez okaért a bajori. Mikoron Geyza herceg felserkent vólna álmából. és az nyittya meg az magyaroknak az üdvösségnek ajtaját. és mind önnenmagát. megijedének a magyarok tőlle. a szászoknak. közlé az ő dolgát a szomszéd fejedelmekkel.

és megtanítá őket a római keresztyénségre. És attól fogva igen meg kezdének a magyarok térnyi az ő bálványozássokból. hogy az Isten ő maga adta volna eszt őnékik királlyul. és nevezé aszt Istvánnak. És a szent Albirt püspek annak utánna prédikálni kezde Magyarországban. Nagy örömbe lőnek ez okaért mind a magyarok. az igaz hitben. hogy aszt felnevelnék az Istennek igéjében. és megkeresztelé őket. Üdő múlva a szent Albirt püspek megkeresztelé aszt. ki őnéki és a több magyaroknak a keresztyéni hitet prédikállani akarná. hogy Albirt. a Sarolta asszony. És felkészülle Geyza herceg mindenképpen.udvarbeli keresztyén főnépeknek. Esztergomban szülle egy szép fiú magzatot. és kárt ne vallyon. ottan jól tudjuk. Mikor annak utánna megvénhedett vólna Geyza herceg. mit jelentett az Isten 91 . Ottan monda Geyza herceg: Bizony ez az Istennek embere. egybehívá az urakat. RÉSZ Kevés napok múlva hír juta a Geyza hercegnek. Meghallottátok attyámfiai. Mikoron ekképpen megplántáltatnék a keresztyéni hit a magyarok közett. hogy tiszteséggel befogadhatná az Istennek emberét. és igen nagy örömben lőnek. kiről szólt az Isten ennékem a minapi álmomban. És processióval elejbe méne Geyza herceg mind az ő egész udvarával. hogy üdején gondot vissellyünk reá. és adák magokat az Úr Jézus Krisztusnak szent neve allá. Hogy ez okaért halálom után a mü országunk meg ne búdullyon. hogy közel vagyon halálunk. és elvonná őket a scíthiai bálványozássoktól. szükség. az Istvánt. tudós egyházi népeknek keze allá adá ő fiát. II. ki jámbor és igen tudós ember volna. ki Gyula leánya vala. a prágai püspek. És Geyza herceg. szentségben és állhatatosságban. és szólla nékik mondván: Szerelmes társaim! Mikoron megvénhesszünk. az ő kegyelmes igéreti szerént. jőne hozzája. az ő attya. és hozá ekképpen be őtet az ő méltósága szerént. kik hálákat adának a kegyelmes Istennek. midőn írnának Krisztus Urunknak születésse után 909. és mind az egyházi népekkel. az Albirt püspeket. íme tehát a Geyza hercegnek felesége.

És megesküvének néki minnyájan. és sok vámokat és harmincadokat megengede az országnak. Lőnek pedig ezek Krisztus Urunknak születése után e tájban. minnyájan az hadakozó vitézek üdvözlék őtet. ki nem böcsüllené és ki szüve szerént nem szeretné és félné az Istent. hogy megmaradjatok a keresztyéni hitben állhatatoson. hogy királyt választanának magoknak. ártatlan szent életben és az igasságnak szeretetiben. és nyomosok lesztek ez jó földen. Látom mostan. És az vény Geyza herceg megajándékozá a fő-fő urakat. Ez okaért eszt az én fiamat. tudván. Mikoron ez okaért az első István király. hogy egy fejedelem sem lehetne nyomos az ő birodalmában. hogy a kegyelmes Isten mind megtekéllette azzokat. mert így leszen az Isten veletek. És eszt igen gondollya vala. És minnyájan egyenlő akaratból választák a Geyza herceg fiát. etc. az István király eltemete nagy tisztességgel. az István felől. A kösségnek is pénszt hányata kapdossásra. Mikoron esmet alláhoszták volna őtet a seregbe. és ki ennek nem szolgálna igaz hitből. És erőssen olvassa vala a 92 . kit Szent Istvánnak is neveznek. SZENT ISTVÁN KIRÁLY Mikoron az vény Geyza herceg elvégesszte volna beszédeit. mind az egész kösséggel egyetembe. és felemelvén őtet kezeken felvivék a királyi székben. és a magyari királynak méltóságos nevével üdvözlék őtet. az urak tanácsba gyűlének minnyájan. De kevés üdő múlva annak utánna meghala a Geyza herceg. igen eszessen bírá az ő tisztit. mikoron írnának 969. AZ magyari királlyok ELSŐ MAGYAROKNAK KIRÁLLYA.ennékem álmomban az én fiam felől. és mindenkoron szöme előtt visselé az Istent. az Istvánt ajánlom tünéktek. királlyá lött volna. és igen kérlek attyámfiai. ő szent felségének légyen hála. hogy ennek kellene számot adni minden cselekedetiről. és kezében adák néki mind az egész királyi birodalmot. A hadakozó vitézeket kedig megajándékozá zsóldpénzekkel és sok gabonákkal. kit az ő fia. az Istvánt.

mind Veszprímet a Balaton-víz mellett. hogy annak utánna e szín allatt és a pogánságnak visszahozzássa allatt kiűszhetné a Szent István királyt. Segítségül hívá ez okaért Szent István az Istent. és bírja vala kapitányul az egész Somogyságot. és a mártiromok közükbe számláltatték. És támadást művelének az országban. kinek egyiknek Huntes vala neve. és megölék őtet. hogy ő Istennek kedvébe volna. és a kösséget erővel kezdék elhajtani a római kereszttyénségről. hogy el ne hadná a Magyarországot. megkezdék a királyi várasokat is. a fő áruló ellen. RÉSZ Szent István király kedig tudja és jól hiszi vala. a Szent István királynak az anyját magának vehetné feleségül. és hogy az Istennek gondja volna reá. és a magyaroknak királlya lehetne.szentírást. Onnét kedig Pruszországra és Livóniába. és nagy fogadássokat fogada néki. mind egyebeket is. De nem sok üdővel annak utánna az urak árultatást művelének ellene pogánságnak kívánságából. és mindenütt predikálá az Úr jézus Krisztust. Annak utánna választa az ő attyának hív vitézi közzül két hadnagyot. És ezeknek kezek allá osztá az egész sereget. 93 .30 és egybeesküvének a király ellen. Ez okaért mindjárást sereget gyűte Kupa ellen. és mikoron jobban egybegyülesztenek volna. De ott reátámadának a pogánok. Annak utánna elméne tőlle szent Albirt pispek Lengyelországban. És ez ebbe praktikál vala. Ez e Kupa kedig nagy és böcsületes ember vala egész Magyarországban. és szövetségeket szörze minden szomszédival. Dúlni kezdék ez okaért a falukat. Főkapitánnyá választa kedig az egész seregre egy 30 Az urak árultatást szöreznek Sz [ent] Ist[ván] k[irály] ellen. mind a kettőt németet. hogy a Saroite hercegnét. És minden nehéz dolgokban megérteközik vala a tudós emberektől. Annak utánna Szent István király követeket bocsáta mind a környülvaló országokba. és arra kéré őtet. és hogy mególtalmazandó volna őtet a pogány hamis emberek ellen. A SZENT ISTVÁN KIRÁLYNAK HADAIRÓL II. a másiknak kedig Pazman. és mindenfelé békességet szörze. Szent Márton püspeknek is igen esedezék. kiváltképpen kedig a predikátoroktól.

jámbor keresztyén vitézlő férfiat. a másik részét az veszprími kapuba. Miskától Kupas és Márton. és megütközzének véllek. Másfelől a vitéz népeknek bőv ajándokokat ada. a főkapitánt szép ajándékokkal megajándékozá. És az egyik részét az esztergomi kapuba felfüggeszteté. Az Vencelt. és fogva hozá a királynak mind az áruló urakat. Azonképpen a több hadnagyokat is és fővitézeket. és szép jószágokat ada néki Somogyságban az áruló Kupínak nagy jószágiból. Azonközbe az Vencel. és inté őket. És a király sok ajándékokat külde az ő fogadásából a Szent Márton kalastromában. és egész Somogyságból új dézsmákat 94 . kinek Vencel vala neve. és sokat levágának bennek. ott egybetalálának a Kupa kapitánnyal és a több áruló urakkal. hogy minnyájan megtérnének. megtére a Vencel kapitány minden néppel. és mind fejeket szedeté. bajt kezde véle víni. És ottan kiáltani kezdé: Az Isten münékünk adta a győzedelmet. és felfüggeszteté a gyulafeírvári kapuba. és majd mind megfogák az áruló urakat a futásban. a fő kapitány megszömlélte vólt a Kupát. és nagy tisztességre emelé őtet. ki ő is német vala. hogy például ott állana minden árulóknak. Ez az vívásban levágá és fejét vévé a Kupának. és arra sietvén. kik annak utánna az urak közett mindenkoron jelesek voltanak. És Kupának népe megijede. És mikoron a király megizente vólna őnékik. Elindulla ez okaért szép renddel minden seregével. És így kezde mind Szent István népe kiáltani. a negyediket beküldé Erdélbe. és futásra vévé a dolgot. annak utánna igen bisztattya vala az vitézeket. Ettől származott a Radus. A több foglyokat kedig megbünteté. és mikoron az Garan vize mellé jutottanak volna. hogy ez mind a hadnagy okkal és mind az egész sereggel bírna. A Kupa testét kedig néggyé vágatá. az harmadikat a győri kapuba. és az Vencel kapitány az ő seregével utánnok űze. mindeniket az ő gonoszságának nagy volta szerént. Radustól a Miska. hogy bátor szűvel vínának a keresztyéni hit mellett. és a király törvényt tétete reájok a táborban. A Szent István kedig igen imádkozik vala.

szörze hozzá. micsodák voltanak elein a kalastromok. kerestete mindenfelé tudós és jámbor népeket. hogy ott lönne az érsekség és a főhelly az országban. A király kalastromot épűttete az Asztriknak és ő tanyítványinak az Vashegy allatt. Kiváltképpen kedig igen szereti vala hazáját. a másik Benedek. hanem alázatos lőn. kik közzül kiszedtek annak utánna jeles és tudós tanyítókat. ez okaért ott épűte legelőszer is egy igen nagy és szép egyházat. Sz[ent] Ist[ván] k[irály] szent ügyeközete. és azzokat osztá szerin-szerte az országban. És elküldvén nagy kölcséggel üdegen országokba. Tudnia illik scolák. szent Astricus. és szinetlen könyörge az Istennek. hogy az Isten bölcs tanáccsal meglátogatná őtet. hogy vissza ne térnenek a pogánságra. attyámfia olvasó. és hogy predikállanák az Isten igéjét a kösségnek. És semmit nem végez vala az ő hírek és tanácsok nélkül. és többen eféliek. RÉSZ Annak utánna gondolkodni kezde. miképpen eleit vehetné a magyaroknak. és úgy kezdé az országot szerin-szerte osztogatni püspekségekre. etc.32 Ezek közzül vala egy jámbor tudós férfiú. Szent Bonifác. ki csodatételekkel megbizonyítá az ő tudományát. és igen böcsüli vala őket. a magyarokat. ki annak utánna vérét is kiontotta az Úr jézus Krisztusért. III. A király kedig nem hívé magát el e nagy diadalomért. 95 . hogy halálának előtte mind a keresztyéni hithöz hoszhatná az ő népét. és aszt szörzé. 33 Kalastromok: Innét eszedbe veheted. Esztergomot. Tódtországból jöve két remete: Egyik András.33 És nagyon gyönyörkedik vala Szent István király az jámbor tudós népekben. mellyekben tudós tanítómesterek és jámbor tanyítványok laktanak. hogy megtanítanák a több papokat és plebánosokat. minden ő tanyítványival. és behozatá azzokat Magyarországba. és hogy megerősíthetné őket abban. 31 32 Sz[ent] István k[irály] balgatogsága. és megajándékozá aszt sok jövedelmekkel.31 miérthogy a somogyiak az áruló Kupa mellé támattanak vala.

hogy áldomást kérne pápától a magyaroknak. És emellett elő kezdé számlálni a királynak jámborságát és az ő nagy hívségét és nagy szor- 34 A pápától kíván Sz[ent] István k[irály] mindeneket. mellyeket a király szörzett és épűtett vólna Magyarországban. Miskának. mellyben az Asztrikot tévé püspekké. melly monda: üdvöz légy! A királi koronát. hogy az ő engedelméből az esztergomi egyház a főegyház lönne Magyarországban.Annak utánna megépűté a kolocsai egyházat. Ott renddel elkezdé a követségét mondani. Mikoron ezokaért a pápa megkészítöttete volna a lengyel Miska királlynak egy koronát minden ő ékességivel. mit kéván az magyari király. Vala kedig akkor egy Benedek római pápa. és hogy Szent Péternek juhai közzé számlálná őket. 96 . És másodnapon reggel hét órakort a gardinálok együtt lévén a tanácsban a pápával bebocsáták a kolocsai püspeket. Eszt elbocsátá a Szent István király Rómába a pápához az ő attyának Geyza herceg halála után a negyedik esztendőben. az Asztrikot. mert inkább érdemli a magyari király. és másodnapon akarná aszt adni a lengyel követeknek. és azzok is beküldöttenek vala Rómába a pápához. mert holnap hozzád jő a magyaroknak követe. ne adjad a lengyel követeknek. miérthogy az ő hiti allá adták vólna magokat. Elméne ez okaért az Asztrik. hogy onnét Rómából küldené néki a királlyi méltóságnak ékességit: koronát. miérthogy jámbor és igen tudós ember vala. ez is koronát kezd tőlled kérni. Ezen is könyörge a pápának. aranyalmát és a királyi sceptrumot. nagy sietséggel Rómában. etc. a kalocsai püspek. mellyet csináltattál az lengyel királynak. az István. Ez legyen parancsolva tenéked. és hogy a pápa megkonfirmálná az esztergomi érsekséget és a több püspekségeket. És nevezé aszt Anastasiusnak. Ez okaért eszt a koronát adjad a magyaroknak.34 Ugyanazon üdőben a lengyelek is megtértek vala a római keresztyénséghöz. ugyanazon éjjel valami szózat lőn pápához. Ezen is könyörge Szent István király a pápának az Asztrik kolocsai püspek által. hogy koronát és az egyéb királyi ékességeket küldené az ő új királyoknak.

de nem ok nélkül Sz[ent] István k[irály] nagy ájítatossága. hogy keményen megbüntötnék azzokat. példát adván mind az egész népnek. és megkösszené ezeket a pápának. Előszer a gyilkosok ellen. ottan a király térdet és főt hajt vala. az ő fő méltóságának megjelentésére. és azzoknak meghadja. igen örülének néki. hogy minnyájan így böcsülnék és tisztelnék a pápának méltóságát. kik szidalmokat és káromlás sokat mondanának az Isten ellen. Eszt is meghadja nékik. És az Asztrik orátor elhozá a pápának ajándékit. és hogy az újonnan szörzett pispekséget megkonfirmállya. a király processióval mene eleibe minden papjaival és udvarával nagy tisztességgel. És hogy eszt a szokást megkövethessék őutánna a több királyok is. hogy az jámbor keresztyén királynak a pápa nemcsak egy szép aranykoronát küldjen. 97 . És a király nagy tisztességgel hálákat ada. hogy kemínyen megbüntötnék mind az erőszaktövéket. Annak utánna akasztó ispánokat is szörze. és hazafogadá az orátort. avagy a keresztyéni tudomány ellen. és nagyobbat megnyert volna tőllek. hogynem mint az ő kívánsága volt volna. és megmutatá néki az királyi koronát és a szép keresztet. IV. hogy senki ne bántaná 35 36 Örül a pápa.36 Annak utánna gondot visele az országnak csendeszségére és békességére. Hallván eszt a pápa és a gardinállok. RÉSZ Mikoron kedig Esztergomhoz kezel jutott volna. És mikoron az válasz előszámlálásban megemlíté az orátor a pápát. és megparancsolá. és nemcsak megkonfirmállja őtet az új királlyságban. nagy örömmel megtére Magyarországba. és törvényeket és jó szörzésseket szörze. annak utánna az házasságtörék ellen. hanem miért hív hadakozó vitéz a római keresztyénség mellett. Mikoron az Asztrik orátor mindeneket a pápával és az gardinállokkal elvégezett vólna.35 és az ő tanácsokban eszt végezék. hogy hatalmat adjon néki. hogy mindenkoron egy keresztet visseltethessen előtte. valahol megyen.galmatosságát a római keresztyénség mellett. és mint öregbítötte volna aszt a Duna mellett mindkét felőll.

Igen kedvelé az özvegyeket és az árvákat. óltároknak és képeknek ékesítésére. és minden kazdagságokat költének a templomoknak. Olly kazsulát. etc. A leánnak Giszle vala neve. jeles drága papöltözetekre és missemondó szörszámokra. és házasságára hozatá a másik Henrik császárnak leányát. és sok jövedelmeket szörzett annak. és szántalan sok ékességekkel megékesíté azzokat. györttyatartókra. püspekséghöz.38 És szántalan sok kazdagságokat költének szép és jeles oltáröltözetekre. és drága pénzzel épűte Székesfeírvárot nagy templomokkal. És kiváltképpen való papokat tartott egynyíhányat. Nem csoda. és sok jószágot ada hozzá. hogy a barátok ott szinettlen a Krisztus koporsójánál szolgálnák az Istent. És sok egyházakat. ki jámbor és istenfélő császár vala. mellyben tizenkét kananok mindenkoron szolgálna. püspekségeket. Kiváltképpen prepostságot. egyházi rendeket és kalastromokat és hospitállyokat szörzének és épűtének szerinszerte az országba. kik csak alamizsna37 38 Sz[ent] István k[irály] nagy szorgalmatossága. Ez Giszle sok magzatokat szülle néki. káptalanhoz szántalan jószágot. avagy misseruhát csináltata oda a Bódogasszony templomában. hogy csak a peremekben köres-környül hetven gira finum arany vala szántalan sok drágakövekkel. Jerusálemben is egy igen nagy kalastramot épűttötett. de ezzek mind üdőnek előtte meghalának. és úgy osztogatá azzokat a szegényeknek. mert az jámborok római keresztyének valának.törvéntelenül az ő szomszédját. És a Szent István király és a Giszle királynéasszony nagy ájítatosságban és szentségben élének egymással. és káptalont szörze mellé. káptalant és kalastromokat szörze. És az esztergomi egyházhoz. minden füzetés nélkül. káptalannokat. 98 . mellybe szállanának a magyar szarándakok. Rómában is Szent Istvánnak egy templomot épűte. kéncset és mindenféle ékességet ada. A többi közett szülé a Szent Emre herceget is.37 Megházasula annak utánna. de ez is meghala. Minden éjjel ő maga csak másodmagával kiment nagy zsák pénzekkel. drága kellyhekre. etc. keresztekre és öröklékre etc. Ez házasságnak általa megbékélének a magyarok a németekkel és több keresztyén nemzetségekkel. És hospitált szörze mellette.

hogy a keresztyéni hitre állott. ürösen talállá mind a falukat. hogy az falubelieket intené. Minek utánna kedig Szent Giszle. 99 .39 De 39 Sz[ent] Ist[ván] k[irály] kegyessége. Mikoron a kegyetlen ellenség beszáguldott volna Erdélbe. és hogy visszahajthatná a keresztyén magyarokat a pogány bálványozásra. hogy minden marhájokat behordanák a körített várasokban és az egyéb erősségekbe. az ő felesége meghólt volna. a királynak dolgait. eszt az Isten megjelenté a Szent István királynak. Annak utánna fegyverre is kapa. V. és feleségül hoza magának esmet egy Giszle nevő asszonyt. hogy elhadná a scíthiai vadságot és kegyetlenséget. és postán bekülde egy követet Erdélben. és ezek által könyörge Gyula báttyának. hanem kövély és haragos asszonyállat. támada nagy hada Szent István királynak az Gyula kapitánnyal Erdélben. Mert Gyula kapitán pogány kegyetlen ember vala. RÉSZ Mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1002. és igen bánja vala az öccsének. hogy avval mególtalmazná a pogánságot. dúlván és kóborlván őket minden kegyetlenséggel. És azért az erdéli hegyeken általmenvén minduntalan gyötri vala a magyarországiakat. sok üdő múlva esmet megházasula. Követeket bocsáta ez okaért Gyulához Erdélbe. ki megkiáltaná mindenfelé az ellenségnek bejövetelét az országra. ki távolyvaló báttya vala néki. hogy kedvében vólna őnéki e szent fejedelem. és megkeresztelkedett volna. melly leánya vala Gwilhelmusnak. Konstancinápolban is egy nagy templomot épűtötett és egy nagy hospitált mellette. De ez nem az előbeli Giszle vala. Több hadi is vóltanak Szent István királynak. kinek csak ezvilági dolgok kellenek vala. mellyekben megjelentötte az Isten láthatóképpen. és ki kelleték pironkodni az országból. és inté őtet igen gyakorta. a burgundiai hercegnek. Mert a Duna mellett való kegyetlen bessussok titkony tanácskozának az erdéliekre. És úgy lőn. Az jámbor és istenfélő király nem akara örömest támadni az ő vére ellen. És egynyíhánszor erőssen feddődett vala a királlyal érötte. és hogy megesmerné az igaz Istent és az üdvezítő Úr Jézus Krisztust.osztogatók vóltanak..

Nem sok esztendő múlva betegségbe esék a király. és az ő unokái és attyafiai. hogy az ő halála után mindjárást az római keresztyénséget el akarnák hadni. elvesze az viadalba. az ő anyjának öccsét. 100 . és felette igen nagy kazdagságot hoza ki onnét. És mikoron a király nagy népet egybegyűtett volna. az Kea. Ebből ez okaért merészséget vőnek magának a magyarok. És mikoron megkeresztelköttenek volna mind gyermekestől. és megveré őket. és nagy böcsületbe tartá őket. ki őtet halálának utánna követhetné a királyi méltóságban. hogy az ő magyari e szándékba volnának. Ez okaért őnéki is fegyverhöz kelleték nyúlni. Annak utánna a bolgárok jövének Erdélbe rablani. és hogy a scíthiai bálványozásra akarnának térni. hogy erővel megenyhítené az ő Gyula báttyát. hogy meg akarnák ölni őtet. igen kezde ezen bánkódni annyira. és megvíva a bolgárokkal.minden ügyeközeti heában lőn. És e kéncsből épűté meg Szent István a feírvári egyházat. És a király nagy néppel beméne Bolgárországba. hogy lábán nem állhatna. Az ő királlyok is. és halála utána a magyarokat a scíthiai bálványozásba hozni. És akkoron hajtattának minnyájan az erdélbeli nemzetek a római keresztyénségre. És mikoron az egyik estve a garádicson feloroz40 Az erdéliek lesznek pápássok. annak utánna szabadon bocsátá a király őket. az Gyulának palotáiban és tárházaiban. és kevés üdeig meghajtá az egész Erdélységet. Annak utánna Gyula az ő feleségével akarattyok ellen lőnek római keresztyének. miérthogy eszt is megértötte vala. beindula Erdélybe. És a fájdalomban is essék annyira. és az urak közzül négyen egybeesküvének a király ellen.40 de némellyek ugyan ő magok adják vala magokat a hit allá. hogy a nagy bánatból egyik betegségből a másikban esnék. És Szent István király talála sok aranyat és ezüstet az ő báttyának. avagy az ő vér szerént való rokoni közzül nem vala senki. És ott Havaselvőföldben fejedelmül hadja az vén Zoltánt. Végre megfogni a Gyula kapitányt mind feleségestől és két fiával. és elvivé vél le Magyarországba. melly nagy kéncset nagy kegyetlenséggel gyűjtett vala magának. És miérthogy immár minden magzati és a Szent Emre herceg is meghóltanak vala.

az ő attya öccsének fiát. és erőssen kezdé megkérdeni. És mikoron az hideglelés reájutott volna. És hogy mindenbe ártatlannul élnének. ahol a király fekszik vala. és elhadnák a sok kóborlást és az erőszaktőtelt. Sz[ent] Ist[ván] k[irály] utól só szorgalmatossága. Mindjárt meg kezdé a király kérdeni. és nagyot zördülle. elhívatá hozzája a püspekeket és mind az urakat. és aszt választottam patrónának a magyaroknak. kiesék azonközbe a ruha alól a mezítelen tőr a földre. Mikoron írnának Krisztus Urunk születéssének utánna 1034. és még világot nem gyújtottanak volna. hogy elhozná onnét az Vazult. És nagy szorgalmatossággal arról inté őket. És mikoron azzok megvallották volna az ő vétkeket. az ő palástyával befedezi és mególtalmazza a Magyarországot. És ha valami veszedelem akarna jőni reátok. És a király megértvén tőlle az árultatást.41 hogy a keresztyénségben állhatatoson megmaradván szeretnék egymást. 101 . ez okaért mindjárást elküldé postán az egruti Budát Nyitrában. mert fogva küldette vala aszt Nyitrába az ő vásott41 42 Sz[ent] Ist[ván] k[irály] nagy szorgalmatossága. És mikoron missét mondottanak vólna előtte. és békességben maradnának egymással. és hogy a fejedelmek parancsolattyának engednének.kodott vólna a királyi palotába. És miérthogy eszt kívánja vala.42 és monda: Én az Magyarországot ajánlottam még régen a Szűz Mária asszonyunknak. micsoda vólna szándékja? Ez kedig mindjárt megijedvén. és nagy sírással és könyörgéssel kegyelmet kezde kérni fejének. megkegyelmeze néki és elbocsátá. megbünteté őket törvénnyel. és napról napra gonoszbá lönne az ő betegsége. Annak utánna megfogatá a több árulókat. leesék előtte. Ez okaért állhatatos szűvel szolgállyatok minynyájan Asszonyunknak. és az ő nevére verettem a magyaroknak pénzét. Mihálynak. És hogy békességet tartanának mind a szomszédságbeliekkel. És hosszú beszéddel szólla nékik e két dologról: Előszer: más királynak választásáról. esmet megszólítá és inté őket minden jókra. hogy a királyi méltóság megmaradna az ő vérénél. Másodszor: a római keresztyénségbe való megmaradásról. mert ő a Patrona Hungarie. Nagybódogasszony napján esmet mind behívatá a püspekeket és az urakat. micsoda zöregne olly igen ott? És odaszólítá az árulót.

és meghagyá néki. és üdvösséges dolgokat eleikben adván. és a királné asszont vissza nem vonhatom az ő gonosz szándékából. az ő unokája. Mikoron annak utánna László. engedelmessek lőnek a királyi parancsolatnak. és ott eltemeték aszt az ő szép templomában. magyari király lött vólna. ki német vala és a Szent István király húgának fia a Gwilelmus hercegtől. mellyet ő ott rakatott vala. Annak utánna mindjárást behívatván a püspekeket és az urakat. a királyhoz hozá. Mikoron meglátta volna Vazult a király. ez sok pénszt. Megértvén eszt az iffiak. a felesége eszt megértötte volna. igen kezde sírni. Mihálynak unokáit. VI. mikoron magyari király volt vólna harminchét esztendeig. Andrást. és aszt töltené mind a két fülébe. és kivájná az Vazulnak mind a két szömét. Annak utánna mindjárást hozzá hívatá az ő attya öccsének. 102 . Vazulnak báttyának. igen szép koporsóban.43 És hogy Sebus annak utánna elfutna Csehországba. tehát szöm nélkül és süketen talállá az Vazult. hogy a király nevével odamenne. elöl elküldé Sebust. Budának a fiát Nyitrába.ságáért. és annak utánna fekete ónnat olvasztana. ő közettek kimúlék ez világból. hogy hamar elfutnának Lengyelországba és Csehországba. és ott tartattya vala a fogságban. hogy aszt még éltében magyari királynak szörzené. hanem mind a szomszéd országokból is. hanem kéváná a Pétert királlyá lönni. Bélát és Leventát. és felvévén őtet. RÉSZ Mikoron kedig Giszla. mert a Giszla nem akará az Vazulnak királyi létét. és mindjárást titkon elrándullának Lengyelországban. az Kopasz Lászlónak fiait. halálra beteg vagyok. Mikoron Buda jutott volna másodnapon Nyitrába. És nagy tisztességgel vivék az királynak testét Székesfeírvárra. És meghadja ezeknek. drága ajándékokat külde Rómába a pá43 Giszlának istentelen vólta. és hogy mególtalmaznák magokat: Mert én. És az ő temetésére mind eljövének a fő népek nemcsak Magyarországból és Erdélyből. úgy monda. és bosszút nem állhatok az ellenségeken.

44 Pápa szentet csinál István királyból.pának. és megkoronázák ott őtet azzon koronával. és kivéteté a Szent István testét. és sok hadak miatt igen megnyomorodék az ország. és hogy a magyar nyelvet ott megtanólná. Midőn ez okaért meghólt volna a király. Szent István királynak. Eszt kedig igen nehezlik és bánják vala a magyarok. és annyira vivék aszt a szakállos Buda által. és majd mind azzoknak osztogattya vala az jövedelmes tiszteket. magyari király. Pétert. nagy drágaság és merigyhalál is követközék. az Gwilhelmus burgundiai hercegnek és Szent István király húgának a fia I. Ez a Péter király jó és szép renddel visseli vala magát a birodalomba. És felvévén aszt. És úgy írá be az ő nevét a szentek közükben. Székesfeírvárra vivék. hogy Pétert választák királlyá. és ereklét csinála belőle. hogy ő felnevelné aszt az ő királyi udvarában. földindulások is lőnek. Az ő halálának utánna nagy csodák és veszedelmek lőnek. mellyel Szent Istvánt koronásztanák vala. 103 . Mert sok várasok és faluk megégének. két napot is látának az égbe. a királyné asszony az ő párttyaival és az Péter hercegnek udvarbeli baráti forgattyák vala az magyari uraknál a Péternek ügyét. Péter. ki Szent István királynak az húgának fia vala. Mert Gwilhelmus herceg még gyermekkorába küldötte vala az fiát. úgy külde a pápa búlcsús leveleket Magyarországban. AZ II. és innepet szörze néki. és nagy ájítatossággal megillik a római keresztyének az ő napját. azon királyné asszonnak esztekelésséből királlyá lőn az német Péter. RÉSZ Mikoron immár a Giszle királyné asszonnak álnakságából Vazul elveszett volna. és főképpen azzokkal kezde nyájaskodni. De a királyné asszonnak esztekéléséből sok németeket és olaszokat szörze a királyi tanácsba.44 Így nevezik ez üdőtől fogva a magyarok eszt a királlyt Szent István királynak.

Péter király nagy sok német népekkel bejöve Magyarországba. És az ő két fiának kitollák a szömeket. titkony tanácsot forrallának az püspekek az magyari urakkal. Az hadakozó nép ez okaért és a kösség felvévék őtet. Nem vala még Aba három esztendeig a királyi birodalomba. hogy Péter király elment volna. mikoron írnak vala Krisztus Urunknak születéssének utánna 1042. mind kezeit-lábait elronták. Eszt választák ez okaért királlyá. és úgy ölék meg aszt. 104 . és konconként hányák őtet. törvényit és szörtartássit. és királynak üdvözlik vala. hogy ki akarnák aszt űzni az országból. minnyájan a szakállos Budára támadának. Sebusnak. Mikoron eszt Péter király megértötte volna. gyűlést tőn. Mikoron eszt megértötték vólna a magyarok. hogy minnyájan elhatták volna őtet. kit kellene királyi nemzetből ő hellyébe a királyságba behozni? Találának ez okaért egy Aba nevő urat.45 És ezzen is igen szorgalmatosson tanácskoznak vala. És Aba mindjárást népet gyűte. az királynak barátit és udvarbelieket megkövezék. És a gyűlésben mind semmié tévé Péter királynak minden szörzésit. és felkiálták ott. mintha ő vólt volna mind e dolognak oka. 45 Az urak elárullyák Péter k[irályt]. És új szörzésseket és törvényeket szörze. Az III. némellyeket kedig vasbotokkal megronták. kitől segítséget kért vala. Aba király I. kinél a Szent István húga vala. és táborba szálla Péter király ellen. nagy kegyetlenséggel. midőn a birodalmot megkapta volna. A többit kedig.Mikoron ez okaért az ő királyi birodalmának harmadik esztendőben volna Péter király. Vala kedig ez. elméne. ki a királné asszonnak hagyássából elvesztötte vala Vazult Nyitrában. magyari király. és egybeesküvének minnyájan a Péter király ellen. és a kösség közüben hozzák őtet. és támadást műveltenek volna ellene. és vala együtt véle a seregbe az harmadik Henrik császár. és kiméne az országból Bavaria országba. RÉSZ Az Aba ez okaért.

mert méltatlan dolog volna ez. 105 . és nagy vívás után diadalmos lőn az Aba ellen. És nem engedé egyiknek is. Henricus császár ezeknek vádlásából megharagvék és nagy néppel alájöve Magyarországban. 46 Aba királynak gonoszsága. akiket megkaphat vala. De mikoron Aba király eszt megértötte volna. avagy békességet szörzeni? Rövideden felelé a császár. És Győren alól a Duna mellett megütközzék az Aba királlyal. Ez okaért igen megharagvának ellene. hogy mindjárást levágnák őket. hogy immár minden félelem nélkül volna. és igen kegyetlenködik vala a nemesek ellen. Gondolá ez okaért az Aba király. hogy tanácsot akarna vélek tartani. És a császár alláméne Magyarországban Győrig. és mind a kiűzésnek okát vetik vala az Aba királyra. És mikoron az Henrik császár ott nyugovásban volna. hogy ott lönne a bőten. De az Aba király nagy sok ajándékokat külde és nagy kéncset a császárnak. Elhívé magát. és meghadja a darabantoknak. odahívata ötven főnemes embert ez tettetség allatt. és annál erőssen vádollyák vala az Aba királyt. eljövének a magyarok. az ott való püspek. hogy híven akarnák uralni a Péter királyt.Mikoron eszt Aba király meghallotta vólna. és mindjárást levágattya vala őket. És által szalladván megöleték az önnen magyaritól egy faluban. mind megfogatá őket. Melly dologért igen feddik vala reá az Gerart. és azzokra bízá az hasznos tiszteket. és azzokat felemelé tisztességre. Mikoron kedig Csanáddá ment volna Aba király. kik megkérdenék tőlle. az Henrikhoz. hogy minden igaz ok nélkül az ő törvén szerént való királyokra támattanak vólna. hogy csak meggyónhatott volna. és hogy urat vött vólna.46 mert parasztokat tévő tanácsokká magának. hogy Péterért bosszút akarna állani. és minnyájan támadának ellene. és kívánák tőlle a Péter királyt. A több nemesek minnyájan elfutának. és a császár elvévén a kéncset visszaméne Németországba. ha Péterért jőne-é Magyarországban. megfoga mindeneket. és sokkal gonoszbbá lőn a Péter királynál. Mikoron minnyájan odagyűltenek volna. És így lőn. és menének a német császárhoz. És aszt ígérik vala a császárnak. mindjárást követeket bocsáta a császárhoz.

mint megszabadulhatnának tőlle. kik környüle forgolódnak vala. kik a király hívei valának. etc. hanem ő magok bejövének az országban. És hertelen egybegyűlének Csanádon. És németeknek adá mind és olaszoknak a fő és hasznos tiszteket. mint annak előtte. Azzonképpen német és olasz tanácsokat. és onnét mindjárást követeket bocsátának Oroszországban. és őrzik vala őtet. kiket a Szent István király kiküldött vala ez országból a Giszla királynéasszonnak kegyetlensége ért. és viszontag a magyarokat a királlyal. igen megharagvék. és Abaújvár47 A magyarok esmet árultatást szöreznek. Látván eszt a magyarok. És mikoron megvallották volna az ő támadássokat. és fel vévén Pétert. hogy kihínák onnét az Andrást és Leventét. és odaadá nékik esmet királyul a Péter királyt. RÉSZ Örömbe lőn azért Henrik császár. sokoknak kitollatá szömeket.Az magyaroknak IV. hogy bizonságot vennének e dologról. Annak utánna nagy kegyetlenségbe fogá magát a magyarok ellen. a többit kedig levágatá. és felméne Rezenbe. igen kezdék gyűlölni a Péter királyt. És mind a koronát. egyik Buda. És annak utánna elméne az Henrik császár. királlyok esmet a német Péter király I.47 A király hallván eszt. Ez okaért német darabantokat tarta. Ez okaért esmet titkony tanácskozni kezdének ellene. Mikoron eszt meghallották volna ketten a magyarok közzül. és egyéb német harsírokat. Ezek nem hívének a követeknek. És elküldvén mindjárást megfogatá az árulókat és azzoknak rokonságit. a másik Devecser. Eszt semmiképpen nem szenvethetik vala el a magyarok. És esküvéssel ígérének ezeknek királyi engedelmet. alláméne Székesfeírvárra. És megbékélteté a Péter királt a magyarokkal. 106 . megjelenték aszt a Péter királynak. és mindennap módot keresnek vala. A Péter király esmet úgy cseleködék. komornyikokat. és mind a királyi méltóságnak ékességit megadák néki. mert nem meré magát a magyarokra bízni. és megkényosztatá őket.

és mind ki akarnák veszteni az országból a németeket és az olaszokat. És mindjárást a fő népek a magyarok közett a scíthiai bálványozásra adák magokat. Nagy kegyetlenséggel támadának kedig a püspekekre és a papokra. hogy az ő kívánságok szerént cselekednének. És ezzeknek izgatássából majd mind az egész magyarság hátra hadja a római keresztyénséget. a faluba jutottanak vólna. ők meg akarnák ölni a Péter királyt. És mikoron közel jutottanak volna. hogy mind ölhetnék a püspekeket és a papokat és mind az üdegeneket. És ezzek minnyájan üdvözlik vala a királyokat. és azzoknak oktatás sok szerént cselekedének. szántalan sok magyarok gyűlének oda. És hogy mind eltörhetnék az egyházakat és a sok káptalannokat. hogy megengednék nékik. De mikoron ez kihíredett vólna. Péter király eszt hallván és látván. hogy be nem fére. és vrázslókat fogadának. és elkóborlák mind az egyházmarhákat. hogy egyébképpen nem juthatnának a királyi birodalomhoz. kijövének a püspekek és a fejérvári fejedelem az új királyok elejbe. hogy azzokat befogadnák tisztességgel. de eleit vévék néki a magyarok. Erre is kérik vala őket. II. és az egész királyi birodalmot épen és békességesen akarnák kezekbe adni. Annak utánna végezést kiáltának a Péter király ellen az Andoriás és Levente nevekkel. megígérék a magyaroknak. Emellett letörik vala mindenütt az egyházakat.ban lőnek titkon. és erőssen könyörgének nékik. Mikoron András és Levente eszt meghallották vólna. hogy hozzákészülnének. mert aznapon a martíromságnak koronáját veen107 . és jól látnák. hogy az egész magyarságnak megengednék. RÉSZ Azonközbe a magyarok is tartának Andrással és Leventéval Fejérvárra. hogy minnyájan halálnak fiai lönnének. Ha kedig eszt megígérnék nékik. és lóhúst kezdének önni. és mind elegy megölik vala a keresztyéneket. és hogy a scíthiai bálványozást űszhetnék. És megnyíreték hajokat három fürtre scíthiai módra. mint annak előtte. és mind a németek és olaszok ellen. általméne a Dunán minden népével. Mikoron Gyódra. előszer Szent Gelérd megszólítá a püspekeket. hogy pogánul élhetnének. és sietni kezde Fejérvárra.

hogy a királyi birodalom az Andoriás és Levente kezébe vólna. és ott eltemeték a monostorba. Ezekkel a kösség közzül sok keresztyéneket is. Minnyájan ez okaért missét mondának ott a Szent Sabina asszony templomába. És mihelt megfogák őtet a követek. Gelértet egy taligára kötezék és felvivék egy magas hegyre a Duna mellett. És a Sz. Melly lőn a harmadik esztendőben az ő visszajövésének utánna. igen megnyomorodék és ugyan elszegényedék az ország. Annak utánna úgy indullának Pesth felé. kitollák mind a két szömét. De a szem attyák csak keresztet hánnak vala. mellyet ő épűttötett vala nagy költségével Szent Péter és Szent Pál nevében.dők volnának. És onnét elvivék őtet Péccsé. és a hercegekhöz hoznák. Ezek hátrahívák őtet békességszörzésnek színe allatt. és soha nem foghaták meg őtet. szinte a Duna mellett. Ez Péter és Aba királlyok miatt Magyarországba nagy kár lőn. hogy megfognák. kevés nap múlva bánat miá meghala. Mikoron a Péter király meglátta volna. És mikoron Feírvárra hoszták volna. és meglátnák. méglen harmad napig minden szolgáit megölék mellette. De Péter kevesed magával egy házba szorula. És mikoron vissza kezdene jőni. illára vévé a dolgot sok németekkel és olaszokkal Bécsország felé. és hogy a hercegek is hozzá érkezének. és ezzek környülvévék őtet. hogy még a szűv mozogna benne. a királlyok elejbe. Mikoron Onnét alláessett volna. és lesseket vetettek vala az határokban. 108 . és allábocsáták ott a meredeken. a követek a lesre hozzák őtet Szannusba. Azonközbe követek jutának hozzá az hercegektől Magyarországból. Az napon nagy sok papokat ölének meg a magyarok mindenfelé. Mikoron a magyarok előltalálták volna őket. De a magyarok eleit vették vala néki. egy képpel általüték. és onnét víva ki. és úgy hala meg annak utánna. mindjárt reájok támadának és kövezni kezdék őket.

hogy az legyen vétkes. De csak alig találhatának hármot. hogy minden váras és falu. Hetedszer: valaki egyházmarhákat elkapott és elkóborlott. és püspekeket kezdének keresni. az Jézus Krisztus. magyari király. Negyedszer: hogy az előbeli keresztyéni szokásokat mindenütt esmet elővegyék. Hatodszor: hogy valaki káromlást mond az Isten és az ő fia. ki Magyarországba pagán módra kezdene élni. mellyet követett Szent István király. ez úgy megbüntöttessék. és elhadja az mordálságot és a kóborlást. mindjárást esmet felépűccsék azzokat. és immár Péter király megholt volna. Annak utánna. 109 . és módot keressen az ő megtisztulássára. mindjárást parancsolatot hirdetete ki az egész országban. mert Szent Gellérttel mind megölték vala őket. és senkin erőszakot ne művellyen. hogy minden halálnak fia lönne. az mindjárást meggyónnyék. mint Istennek és az országnak ellensége. avagy egyéb keresztyéneknek vérében. Hanem minden ember aszt a hitet kövesse. és mind feje-jószága vesztett. és indulának Feírvárra. Nyolcadszor: valaki megfertesztette kezeit az egyházi népeknek. és annak a törvénnek engedjen. mellyek eltörték az egyházokat. kik megkoronáznák a királyt. a Kopasz László nagyobbik fia I. és a királlyi birodalom mind kezébe vala. az András. a magyarok minnyájan felvévén András herceget és az Leventa herceget. ez világnak üdvözűtője ellen és szidalmat a papok ellen. az mindjárást visszaadja. Mihelt meg vala koronázva. és a németeket és az olaszokat kiűszték volna mind az országból. RÉSZ Mikoron ez okaért írnának Krisztus Urunknak születésse után 1047. és engedelmes legyen azzoknak. Kilencedszer: hogy minden magyar a keresztyéni törvény szerént éljen. Öttödszer: hogy minden ember elhadja a scíthiai bálványozássokat. Harmadszor: hogy minden ember esmet tisztellye a püspekeket és a káptalannokat és a papokat.Az V. Ezzek hárman ez okaért megkoronázák az András királyt. hogy az Andrást ott magyari királlyá koronáznák.. Valaki ezzeket meg nem tarttya. és eltörje a bálványokat. és valamit cseleköszik ellenek.

Békességre hozá Csehországot is és Lengyelországot sok hadak után. és mind feleségestől. Mert mikoron Meskó. kire bíszhatná halálának utánna az országot. Kéreté ez okaért Bélát. ki Bécsországot bírja vala. nékiadá feleségül az ő leányát. és a római keresztyénséget majd mind felépűtötte vólna az országban. hogy úgy házassulhatna. Mikoron kedig eszébe vötte volna koros voltát. a lengyel király látta volna a Bélának vitésségét az bajvívásban a pomerán ellen. miképpen ellene állhatna a szomszédságbelieknek. végre megbékélék az Albirt fejedelemmel. Melly osztásból annak utána sok háborúságok és nyomorúságok támattanak az országban. Béla ez okaért elhadja a Lengyelországot. És sok marhákkal megajándékozá őtet. gyermekestől besiete Magyarországba. Harmadnapra gyűlést tőnek a magyarok. a faluban. a Ticonya szigetben. gyermekestől bejőne Magyarországba igen hamar. A két részt adák az András királynak. ahova azelőtt az ő jobb attyát. Annak utánna gondot kezde visselni. a harmadik részt kedig a Béla hercegnek. és igen nagy örömmeg befogadák Bélát az országba. És midőn egynyíhány hadat jó szerencsével visselt volna. II. az öccséhöz. és a gyűlésben három részre oszták az országot. és eltemeték aszt a Duna elve. és látná. Mikoron kedig az András király békességet szörzett volna országában. Toxust eltemeték vala scíthiai pogán módra. mert senki nem volna. hogy még örökesi lehetnének. követeket bocsáta Lengyelországba Bélához. kik kárt töttenek vala az országban. hogy mind feleségestől. Ez okaért iffiú feleséget vén 110 . annak utánna gondot kezde viselni az hadakozásra. Szent Anián nevébe. hogy örekesi nem volnának. sőt majd mind egész Magyarország eleibe menének. És a király minden udvarával.Azonközbe meghala Leventa herceg. és Pomeránia hercegségét néki adá. RÉSZ Az üdőbe András király egy nagy monostort és kalastromot épűte oda allá Magyarországban a Balaton-állóvíz mellett.

Tudjad ez okaért. Az hajóknak hadnagya követet külde a császárhoz. a németek nagy hadat támasztának. És miérthogy az éléshajók messze valának tőlle. Mikoron ez okaért Magyarországban nagy csendeszség volna. Mikoron ez oka ért az Henrik császár allájött volna Magyarországba. elküldének elejbe az útba. soholt semmi élést nem találna. az ő népével. tehát soholt semmi élést nem találhata sem az embereknek. Mert az harmadik Henrik császár bosszút akar vala állani a magyaroknak hamis hiteken. állevelet írának a Gebart püspeknek a császár nevével e módon: Köszenetünket. és a Szale és Szelit vizek mellett jöve allá. és hozák aszt a levéllel az királyhoz és Béla herceghöz. Salomont és Dávidot. Az hajókkal Gebartot. És mikoron az erdőn általment volna. És mikoron mindent megértöttenek vólna a követtől. és alltakarák minden barmot és élést Magyarországba. allábocsátá. Mikoron eszt András király és a Béla herceg megértötték vólna. Azzonközbe az éléshajók Győrré jövének. szerelmes attyámfia! Gyakorta leszen. Ez okaért meg kell térnünk. az éjjel bebúék a vízbe. az Bodoati hegyek allá juta minden élés nélkül. mivelhogy Péter királyt megvetették és megölték vala. a freyszingi püspeket. és reggelig mind elsülledének. És ebből annak utánna két fiat nemze. hogy a mű császári birtokunkban valami nagy ellenségek támattanak. és mind megfúrá a németeknek hajóit. ki báttya vala néki. Mert a magyarok közett egy bú ár vala. és esmet indulla Magyarországba. sem a lovoknak. az oroszok hercegnek leányát. Ö maga kedig a deréksereggel marada. Az asztagokat kedig és a kazalszénákat mind felgyújták és megégeték. hogy megtudná tőlle. és a magyaroknak mostan békét kell hadnunk. hogy mikoron a császár arra jőne. Eszt a követet megfogák az András királynak istrázi. Előszer kedig Pozsont szállá meg. és két hólnapig vítatá aszt heába. ahonnét allá kell vala jőnyi a császárnak. amint mű megkévántuk vólna.magának. hol kellene kifogni és a sereget várni. és kénszeríttötnek az emberek az ő szándékokat megváltosztatni. hogy a mű dolgunk nem úgy esik. A második esztendőben a császár nagyobb sereget gyűte. és alláindítá azokat a Dunán Magyarországban. 111 . És így heába el kelleték a császárnak elmenni alóla. Agmundot. és nagy sok hajókat megraka mindenféle éléssel. nagy szükségbe és nyavallyában esék.

és nagy sietséggel felindítá az hajókat Németországban. az András király nem sok üdő múlva felkülde hozzá. és igen csodálkozik a késedelmen. mindjárást eltékozlá az nagy sok élést. Salamonnak akarná adni feleségül. és élést küldene néki. hertelen elhagyíták minden pajzsokat és keteputákat. és az élést mind eltékozljad. amellyen Bécsbe mennek egy nagy erdőben. És annyira szorongaták őket. az ő fiának. kik a magyarok mellett valának. kit megígért vala néki az Henrik császár. és hazasietének Németországban. Azzonközbe az Henrik császár igen lesi az ő éléshajóit. Az Gebárt püspek látván a levelet. hogy minden népével ollyan nagy nyavallyában volna. miképpen ez mai napon is az neve huszonöt mélfölden Buda felett az úton. és erős hittel megesküvének egymásnak. És a bolgárok és bessussok. Aszt is ígéré néki. És nevezék mind a magyarok. és soha nem akarna a magyaroknak ártására lönni. hogy az ő leányát. és megkéreté az ő leányát. se beszéddel. sok barmokat. vélé császárnak levelének lönni. Ha kedig aszt megművelné. mert békével vissza akarna menni. Németországban. Követet bocsáta ez oka ért András királyhoz. András király ez okaért és Béla herceg nagy tisztességgel fogadák a követet. sok bor-búzát. hogy békességes lönne. hogy vermeket kellett ásnyiok. 112 . És mindjárást ötven igen nagy vizákat küldének a császárnak ajándokba. és az jövendő magyari királlyokkal. igen kezdék a németeket mérges nyilakkal lövéldözni. se téteménnyel. és sok szalannákat. és abban búniok a nagy sűrő lövéssek miatt. lágyobban kezde az ő dolgában a magyarok ellen cselekedni. Azonközbe a magyarok mind csatáznak és harcolnak vala a császár népével. kiváltképpen éjjel. és ott hallgatnak vala a pajzsok allatt. tehát örök frigyet akarna vélle szörzeni. Mikoron az Henrik császár felment volna haza. és kéret é őtet. a Sophiát. mind a németek aszt a hellyt Vértesnek. És a sereg azzonközbe minden élés nélkül vagyon. és igen megsebesíteni.hogy e mű császári birtokunkat mególtamaszhassuk. és csaknem hal meg mind lovastól a nagy éhségnek miatta. És mikoron jóllaktanak vólna egynyíhány napig a nagy ehezés után. és örök békességet szörzének az Henrik császárral. és Rezenbe fenn ott megvárj münket. Ez okaért az hajókat nagy sietséggel visszavittesd. Mikoron eszt meglátá az Henrik császár.

és Németországnak nagy örömével mind a sok püspekek és mind az egyéb fejedelmek. hogy ő mentől küssebb ígéretet is meg akarna tartani. És nagy tisztességgel lőn a menyekező. hogy a frigyszörzésben megígérte volna az Henrik császárnak. Salomon. Ez okaért ajánlá Salomont nékik és királlyá nevezé. és nagy barátságos búcsúval elválának a fejedelmek egymástól. magyari király. Imezek kedig eszt mondják vala a Béla hercegnek: Mit csinálsz? Mire szenveded eszt? Nem az innast illetné a királyi méltóság. Amazok aszt mondják vala az András királynak: Nem nyughatik a te fiad.És ez ollyan választ tőn néki. elhívatá a püspekeket. és helt neveze a menyeközének. Lőnek azonközbe fondarlók a király és Béla herceg közett. és gondolkodni kezde. esék a köszvénbe annyira. Így lőn annak utánna titkon való gyűlölség a két attyafiak közett. És kezép aránt a szo48 Ördegnek gonosz magva. ki örökes vagy benne. 113 . Kezde ez okaért gondolni az ő utánna való leendő királyról. hanem tégedet. és megjelenté nékik. az iffiú Salomon király a Béla hercegtől. hogy lábán nem járhata. Egy nap ez okaért titkony tanácskozzék csak két úrral. az András királnak a fia I. hogy az ő tött köttéssek egymással mindenképpen erőssen maradjon.48 És András király félté az iffiú Salomon fiát az Béla öccsétől. És mikoron immár az ő királyságának e tizenkettődik esztendő forgana. noha Salamon igen iffiú vala: és ugyan megkoronásztatá. És nagy pompával alláhozák a Sophiát Magyarországba. RÉSZ Mikoron annak utánna az András király megvénhedett volna. És napot tőn. és megújíták az előbeli frigyet. melly Magyarországot elhatározá a Morvaországtól. Az VI. Odajövének ez okaért minnyájan a nevezett napra Magyar. hogy az fiát Salomont akarná királlyá tönni. miképpen Bélát elveszthetné. és hogy eszt kívánja. és mind az urakat. Tudnia illik a Mora vizet.

Mikoron ez okaért a Tisza mellett elöl találták volna egymást. Az ajtónálló hallá eszt a beszédet a királytól. Azonközbe nagy segítséget kért vala András király az Henrik császártól. az ő fiát. tehát hadjatok békét néki. Salomont. súga néki hértelen az ajtónálló mondván: Haggy békét a koronának. félteni kezdé az iffiú Salomont. Szabad légy vélle. És Meskó király nagy népet ada néki. és a betegség miatt megnyomorottam. es lehajla. Nem sok üdő múlva elszekék az országból Béla herceg mind feleségestől. a Bratiszlav hercegtől. igen nagy viadalt tartának mindkétfelől. És a király nagy öremmel megelelgette és megapolá Bélát. Ihol mind a királyság. és felküldé őtet az Henrik császárhoz. monda a király néki: Ídes öcsém. ha a fegyvert felveszi. Mikoron eszt meghallotta vólna András király. És a fiát is. gyermekestől és minden udvarával. Ha a koronához nyúl. Nagy urakat és sok lovagokat ada ez okaért mellé. megérem én az hercegséggel. Béla tisztességet tőn a királynak. És meghadja az uraknak: Mikoron bejő Béla öcsém. és felvévé a tőrt mondván: Ídes bátyám. De a magyarok hi- 114 . És nagy dolgokat kezde Meskónak ígérni. és mindeneket ígére néki.bában letéteté a koronát és egy mezítelen tőrt tétete mellé. és mikoron Bélát behítták volna a királyhoz. És Béla beméne minden népével Magyarországba. Az én fiam. és úgy bocsátá el tőlle. az öccsét. és elbocsátá avval. mind a hercegség. ha segítségül lönne néki. és igen megkösszené néki. néki ajánlá. Salomon kedig igen iffiú a királyi birodalomhoz. és méne Lengyelországba a Miskó királyhoz. a lengyel királynak. mindjárást levágjátok. kikket mindenfelől Magyarországból egybegyűtett vala. mellyiket felveszed. Azonközbe megbeszéllé mind a bosszúságokat Béla herceg a Meskónak. Ezeknek felette sok magyarok is valának vélle. és nagy ajándékokkal megajándékozá őtet. Csehországból is nagy sereget fogadott vala az ő vejének attyafiától. az ő felesége attyához. és vedd fel a tőrt. és immár bemenendő vólna. mellyekkel üllette vala őtet az András király. hogy megvényhettem. a Salomon feleségének az attyához. látod. És mikoron bement volna.

Béla k[irály] istenes és kegyes volta. Nem bánté azzoknak. Mind a két német herceget is megfogák. És a szegény és köszvénes király a futásban fogva esék.49 és ugyanaz viadalban megtérének. kik Salomon királlyal elmentenek vala. magyari király. mellyet ő maga csináltatott vala Szent Anianus nevébe. és elszalladának. hogy ott megkoronásztatná magát. hogy a magyarok a nagy békességben elhinnék magokat. És elvivék őtet a Ticzonia kalastromba a Balaton-víz mellé. Megengedé az országnak nagy adóit és nagy vámait. és tisztességgel hazabocsátá őket. Pénszt is verete ezüstből. mindjárást Székesfeírvárra indulla. hátratartának ők is.50 Miérthogy látá. és mikoron azzokat a Béla elejbe hoszták volna. miképpen kellene mindent eladni. és az vasárnapról elvévén. a szombatra rendelé. arra ügyeközék mindenképpen. Látván aszt a németek és a csehek. RÉSZ Mikoron ekképpen diadalmos lött volna Béla. és arcól támadának az ő királyokra. hogy minden faluból az vének közzül 49 50 Az magyarok hitek ellen cselekednek. és igen gonoszul tarták őtet a fogságban. gyűlést hirdete Székesfeírvárra. Sokadalmokat is szörze. mellyet az országtól felvett vala. sem feleségeket. és az András király. És békességgel jöjhetett vala mindenik haza. hogy csalárdság ne lehetne vagy az eladásban vagy az vételben. sem gyermekeket. hogy megbékéltetné az országot. 115 . Béla. Az VII. és Béla mellé állának. és kevés üdő múlva igen megkazdagulla az ország. sem jószágokat. Váltsághellyeket is szörze. A csehországi herceget is megfogák ott az viadalban. és keresztyénség ellen kezdenének dörgelédni. és annak mindennekben előmentet keresne. és mind a két szömét mindjárást kitolák. és eltemeték ott őtet a monostorban. az ő bátyja megholt volna. És törvényeket szaba. és mindjárást meghala. És mikoron immár királlyá lött volna. a Kopasz Lászlónak a harmadik fia I. megajándékozá őket.tek ellen cselekedének.

ez okaért bemenének az várasba.ketten-ketten jőnének a gyűlésbe. Azzonközbe igen morog vala a kösség a keresztyénség ellen. és eltörhetnék az egyházakat. és a kösség közzül senkit nem bocsátának be az várasba. 116 . és harmadnapra környülvévé a bolondozó kösséget. És eltemeték őtet üdvözíténk monostorában. hová viteté magát hintóban a darabantokkal. És a magyarok nevezék aszt a hellyt Szekszárdnak. hogy halálra megbetegüle belé. mikoron a Gemes várasba ment volna. és ezeket elküldék Béla királyhoz. Az hadnagyokat kedig mind a magas tornyokból hányatá allá.51 És előszer. etc. hogy megijeszthetné őket. és igen köszerülik vala kardokat. és úgy űzeté őket haza. levágata némellyeket bennek. miérthogy Béla sánta és fekete szeg ember volt. akik kedig fegyvert fogának. A király és az püspekek és az urak igen félnek vala a kösségtől. Annak utánna az királyi birodalomnak harmadik esztendőben. hogy mindenütt megkövezhetnék a püspekeket. És hogy szabadságot adna nékik. hanem mind az egész kösség nagy seregekkel odajöve. Harmadnapig kedig mindenfelől elhívatá a szolgálló népeket nagy seregekkel. hogy engedné nékik a régi scithiai hitet. És úgy csendeszíté Béla király le az ő feltámadássokat. etc. Azonközbe a kösség hadnagyokat választa magának. annak utánna fogdasni kezdék az hadnagyokat. és ugyan kevés nap múlva meghala Kanizsában. és mind levághatnák a papokat. 51 Béla eszesen és kegyesen cselekedik. és mind elrontá az ő székit. Mikoron kedig a gyűlésnek napja kezel volna. azzokat levágák. elbocsátá a követeket. Mikoron eszt e követséget megmondották volna Béla királynak. leessék a palota. minden falu külemb magának. és ott a nyári palotában ülne. és a foglyokat a kösség közzül igen megperengéreszteté. mellyet ő azelőtt megépűttetett vala. hogy valami hatalmot ne művelnének rajtok. és annyira töré el a királyt is. és eszt kívánnák tőlle. tehát nemcsak ketten-ketten jövének. és harmadnapra választ ígére nékik.

miérthogy az ő anyjok lengyel királynak leánya vala. Mikoron Geyza és László. noha iffiú vólna. a Sophia királyné asszonnak a báttya. sok beszéddel feddé meg a magyarokat az ő állhatatlanságokért. és Geyza engedne néki. Annak utánna nagyon megajándékozá Salomon király az Henrik császárt. hogy elment volna Magyarországból az Henrik császár. és hazaméne Németországba. RÉSZ Mikoron írnának Krisztus urunknak születése után 1063. És kötést tönnek ott egymással. mindjárást nagy lengyel sereggel besietének Magyarországba. mellyet hittel is megkonfirmálának Sz. az András királynak fia I. kimenének az országból. és hosszú szólással inté őket minden szent és tisztességes dolgokra. beméne az mosoniai erős várban. és mikoron ott nagy gyűlést tartott volna. És végre a Desiderius püspek az ő társaival meghajtá a Geyzát. és ollyan békességet szörze közettek. Salomon kedig nem gyakorlatra vala még magát az hadi dolgokban. És mindjárást a Szent István monostorában megkoronázák őtet. és elbúcsúzék tőllek. Ezzek látván. és minnyájan megesküvének néki. a Béla királynak fiai meghallották volna Lengyelországban. ez okaért békességet kezdének köz ettek járni. magyari király Salomon. hogy Salomon. Fábián és Sebestyén napján.. 117 . az negyedik Henrik császár. ő kedig az ő attya hellyében megelégedjék az hercegséggel. Maradott vala kedig a Béla királynak három fia: Geyza. Az Henrik császár Salamonnal Fejérvárra méne. És mind az urak s mind a köznépek dicsérék a császárnak beszédét. és ménének Lengyelországban. mint törvén szerént való magyari királynak. és mindjárást Salomont felkiálták magyari királynak. László és Lampert. alláhozá a Salomon királyt Magyarországba. hogy elegek nem volnának a császár ellen. És úgy békélének meg annak utánna az győri várasban Geyza és László a Salomonnal mind az egész Magyarországnak láttára. A püspekek kedig meg általák látni ennek utánna az attyafiaknak egymással való hadait. mikoron ez okaért meghallotta volna az ő bejövésseket.Az VIII. megmaradna a királyságban. és midőn immár Béla király megholt volna.

Ez üdőben menének a karontiaiak Dalmáciára. beüttének Erdél által és a Meszes által Magyarországba a kunok nagy sok egyéb pogánokkal.Az attyafiak annak utánna nagy egyenességben és nagy szeretettel valának egymáshoz. II. és nagyon vigadának. Mikoron megtérnének Magyarországban. Azon éjjel kedig gyulladás lőn. És mikoron a csehek nem akarnának ütközetnek állani. És Salamon a hercegekkel egyetembe bemenének Dalmáciában. hanem igen megöregödék. és kiűzék őket Dalmáciából. és aznap nagy vigasság lőn mind az egész várasban. Nem sok üdő múlva visszajövének. és esmet dúlni és rablani kezdének. És az ország nem búdula meg annak utánna az ő békességes egyenességben. mert a Szelyszem tartományban egy monostort és amellett egy kalastromot épűtett vala Szent Jakab nevében. és mind elrablák az egész Nyírséget mind Biharig. de Salomon király az Geyza herceggel hátok megé szállának és Doboka várasnál megvárák őket hetednapig. RÉSZ Alig jöttenek vala haza Csehországból. és eldúllá mind a trencséni tartományt. és hamar általmenvén a Szamoson és a Láposon. ezért hívá oda a királyt és az hercegeket. Azzonközbe Bratiszla. és megverék a karontiaiakat. Salamon az hercegekkel egyetembe mindjárást nyomába lőnek. és békességgel és nagy nyereséggel visszajövének Magyarországban. visszamenének Moldovába. mind eldúllák Csehországot. Zelomir ez okaért. és bemenének Csehországban. és mindjárást Geyza esmet megkoronázá Salamont. az Atha nádorispán nagy könyörgéssekkel hívá őket az egyházi szentelésre. mert Geyza és Lászlónak húga vala nálla. 118 . És a békesség köz ettek megtarta majd tizenhárom egész esztendeig. és megége mind a Szent Péter monostora. Húsvét napjára minnyájan allájövének Péccsé. a csehországi herceg beüte Magyarországban. és mind a mellette való paloták. és tűzzel mind elpusztítá aszt. És miérthogy eszt meg akarja vala szenteltetni. segítséget kére az ő svógoritól. a dalmáciai fejedelem. holott a magyarság a nagymisse allatt esmet Salomont királynak felkiálták.

és ő kezdé meg legelőszer is az ellenséget. beszáguldának Szerémségbe. és mindjárást négyet levága bennek.52 És utánna siete. de aszt is mindjárást levágá. nem árthatnak vala nékik. A kunok kedig majd mind kézíjessek és parittyássok valának. nagy vigasságban lőn. 52 Váradi püspek házasember. és nagy örömben visszatére Magyarországban. A magyarok közzül a számszeríj essek nékivágák a lovakat. Es annak utánna nyugodalomba lőnek majd három esztendeig. Az László herceg legelől méne.Mikoron nagy prédával elérkesztenek volna a kunok. és vond utánnad. És Salomon király utánnok siete a sereggel fel a hegyre. és onnét kövekkel erőssen kezdék hagyigálni a kunokat. Alig múlt vala három esztendő. és elkezd é az viadalt az lövőkkel. Azonközbe a szegény magyar rabbok felsietének a hegy tetejére. A futásban látá László herceg. Salomon reájok üte. És a leány felkapá a szekercét. és a kunok elfoglalák a kezel való magas hegyet. De miérthogy a magyarok fegyveresek valának. Rajtok a magyarok. és agyon kezdé avval ütni a kunt. 119 . és levonná a kunt. A magyarok majd mind fegyveressek valának. Megijedének ez okaért a kunok. És a leány eszt művelé. És László herceg levágá aszt. és a hegyre fel kezdének sietni. és megbonták a kunoknak seregét. Geyza kedig másfelől lassanlassan felméne. László herceg is leszekelék. Eszt kedig véli vala az váradi püspeknek leányának lönni. és környülvövék a hegyet. és lassan-lassan fel kezdének reá menni. hogy egy láb sem szalladna el bennek. és hálákat adának az Istennek. és szekellyél allá a lóról. és nagy had támada Misiából. hogy egy főember a kunok közzül viszen vala egy igen szép leányt háta megett az lovon. és alláhajtani a magyar vitézekre. és monda a leánnak: Fogd a kunt. mellyet Cserhalomnak hínak. és erőssen kezdék őket vágni. Mert a bessek és bolgárok általjövének a Dunán Nándorfeírvárnál. Ezek kedig mind levágák a kunokat. és az Alsó-Magyarországba. Salomon ez okaért diadalmas lévén az hercegekkel. és sokat levágának az íjessekben. és erőssen kezdének lőnyi és hagyigálni. és harzsolni kezde a kunnal. és mind elbocsátá a sok rabbokat. De az ötödik annak utánna nagy sebet tőn rajta. és megszabadítá a leányt. és hátat kezdének adni.

amit kapott vala. mert meghallották vala. és sok hellyen a körítésseket letörték volna. hanem ki-ki mind magának meg akará tartani. és viadallal is nagy sokat elvesztének. és mind meg kezde égni az váras. és hogy a kegyetlen Vid hispán tanácsa után cseleködnék mindeneket. Azzok kicsatáznak vala belőle az magyarok ellen.és mind eldúllák és elrablák azzokat. Es mindjárást ki kezdének jőni az várból. Így kezdeték az harag a király közett és az hercegek közett. És a magyarok ostromoknak menének. És előszer a nándorfejérváriaknak megküldék a frigyet. És mikoron annak utánna a jeles foglyokkal és a Feirvárban talált kéncsekkel meg akarna a király osztozni a hercegekkel. És azután nagy nyereséggel visszatérének Nándorfejérvár allá. és levágák mind az körítéssek mellett való népet. és mind harmadnapig űzék és vágák őket a magyarok. macedóniaiak és görögek. Akik az várba szalattak vala. Sok nép vala Feírvárban: bolgárok. Ezen is a király igen megháborodék. És általmenvén a Száván. A király elejbe kevesen jövének. trákusok. és megvévék az várast. hogy igen kegyes fejedelem volna. hogy meg akarnák az várat adni. A király és a hercegek megesküvének nékik. és mindenfelé igen emberkedének. ki előtt egy Bódogasszony képét visselnek vala. ha szabadon elbocsátnák őket. És hátramenvén nagy prédákkal általkelék esmét a Dunát. egy napon a nagy szélben egy magyar rab szolgálóleány felgyútá belől az várast. megszállá Nándorfeírvárat. Mikoron három hólnapig erőssen vítatták volna az várast. hogy kegyetlen volna. és igen sokakat elsüllyesztének bennek. és annak lábaihoz essének. A görögek is az ő hajójokból meg akarák égetni az magyaroknak hajóit. 120 . Nicota elől jöve. És előszer Geyza elejbe menének. miérthogy ők utat adtanak vala a bolgároknak. mert meghallották vala. hazamenének a nagy nyereséggel. Salomon király az hercegekkel nagy népet gyűtének egész Magyarországból. de a magyarok mególták a behánt tüzeket. csakhammar szót adának ki. és ő utánna jövének a több hadakozók. semmiképpen nem engedék. Elfutának ez okaért a göregek. Eszt kedig a Salomon király igen bánja vala. és alláindullának a Száva felé. és mind gyárt rajtok lőnek.

hogy itt ez hellyen Bódogasszonnak egy nagy monostort épűtek. ki arany koronát feltött volna a Geyza fejébe. Mikoron László herceg visszajött vólna. hogy mindent hátrahadna. és mindjárást a ő káplánját küldé a László öccse után. Lászlót. Geyza. Negyednapra a király indítá a sereget a Rákosra. ott kezdének tanácskozni. Lászlónak. hogy látott vólna egy angyalt. Mikoron Salomon mindezeket megértötte vólna. ott találá elő az öccsét. De Geyza külde levelet az öccsének. És Geyza általszallada Tiszán. és bemenne az orosz földre. Mikoron a hercegek ott volnának az erdőben. és térdre esvén olly fogadást fogada: László öcsém. És mikoron ő maga Vácra tartana. ha a te álmod igaz leszen. És Geyza mind elbocsátá a foglyokat. ajándékokat külde néki. Eszt is meghadja néki. és ajándékba küldé őket a görög császárnak. Másodnapon azután 53 Egyik kábaságból a másik. nem lőn mit tönni. és köttést tőn vélle. És az álomtól igen erőssen bisztattya vala László herceg az Geyzát a diadalom felől. és barátságot szörzene az oroszokkal. hogy másodnapon megütközzék a Salomon királlyal. László és az Otho indíták az ő seregeket az váci erdőre. én ollyan fogadást teszek. és eszt megbeszélé az Geyza báttyának. hogy mindenütt szorgalmatoson segítséget keresne.53 És mindjárást elindítá seregét. Az Ivanko deákot kedig elbocsátá az Lambert öccséért. hogy segűtségül jőne néki. Eszt is igen bosszúllá a Salomon király. 121 . véne vala Geyza herceg. hanem sereget indíta a Geyza herceg ellen. mikoron meghallotta volna a göreg császár a Geyza hercegnek kegyes vóltát. hogy ott a svógorságnál keresne segítséget. RÉSZ Azonközbe. valahol találhatna. Hallván eszt Geyza igen bizakodék. nagy segítséggel. Geyza mindjárást esmet elküdé őtet Csehországba. mint kezdenék az viadalt a király ellen? És László herceg valami álmot láta. és segítséget kérne tőllek a Salomon király ellen. Othóval. Mikoron Salomon király Esztergomra menne. és megveré őtet a Tissza mellett.[I]II. az ő svógorával.

Mikoron a hercegek meglátták volna a királynak seregét a hegyen. és nagyon kezde sírni. az is veszél. hogy az ő tisztében eljárna. És ekképpen nagy viadalt tartanak egymással mind napestig. hol a felesége és annak az annya vala. és ne németezne. És mikoron a Salomon népe majd mind elesett volna az viadalban a csehek miatt. bolondságunk. ő maga kevesed magával elméne a mosoniai várban. és dobokat üttöte az ütközetre. az sem nyughattik. És erről akartuk elvonni a Salomon királyt. László herceg térdre esék. megszólítá a népet és monda: Attyámfiai! Az Isten velünk leszen az viadalban. ezért akartunk mostan ellene támadni. jaj. És ő maga László herceg első lőn. és úgy indulnak vala a királyra. És László herceg a sereg elejbe menvén lovon. hova esett mind a két seregnek dolga? Jaj.54 Ez okaért velem egyetembe vitézül víatok. nagy vakság! Hogyhogy nem maradhattunk békeségben? Ha valaki királyságra szülletett.Salomon feljöve az hegyre. hogy ha diadalmassá tönné őtet ez viadalban. 122 . aki a szolgálattra született. ki öklelle a királyi seregbe. Ottho az jobbszárnyában vala a csehekkel. Nem akartuk ugyan kezeünket megfertesztetni a mü attyánkfiának vérében. László herceg a balszárnyában vala a Bihar vármegyeiekkel. A diadalomnak után. és látná a nagy sokságat. hogy a magyar nemzetet megszabadíthassuk a németeknek rabságából. ottan megháborodék az ő lelküesmerete. és minden munkánk erre megyen. De ő inkább akart mindenkor az hízelkedő súgóknak engedni. és könyörge Szent Márton püspeknek a diadalomért. de miérthogy ő a németekkel mindenkoron tanácskozott a mü küssebbségünkre. mikoron a László herceg ő magához jutott volna. Nyavallyás és minden nyomorúságokkal rakva a mü életünk. szegény 54 Ez volt a bibie. melly mindkét felől elhullott vala. és monda: Jaj. egy igen nagy monostort akarna néki rakatni. mert szolgák vagyunk. jaj. És mindjárást trombitákat fúttata. etc. És fogada néki fogadást. És mindjárást sereget szörzének: Geyza kezépbe marada a nyitriai vármegyével. mit műveltünk? Ezzek mind attyafiak voltanak az Úr Krisztusban! Jaj. és megmutatá magát az ő ellenséginek. Jaj.

és igen könyörge a Bódogasszonnak. Az IX. hogy mind eltemetnék a holttesteket. Mikoron ez okaért mind egybegyűltenek volna. hogy az Istennek megfüzethetné az ő fogadássit. Így kell az vakságban. És megerősíték mind az várast. hanem arra ügyeközék mindenképpen.55 És midőn eleget zokogott volna. hogy felkelnének mellette. De senki nem gondol vala véle. Geyza és László. hogy szabaddá hadnák az országbelieket. és Monyoródon nagy kalastromot épűte. Annak utánna megfüzeté Szent Márton püspeknek a fogadást. és elmenének Vácra. parancsolá.Salomon. mintha ők ingyen sem kívánnák a királyi birodalomnak méltóságát. És mikoron ott hellyt néznének. etc. hogy ott örök missét tartanának az halottakért. mind a környül való várasokat és falukat nagy néppel. Salomon király azután Pozsomba méne. Geyza választá magának hercegül az öccsét. hogy esedeznék az ő fiánál. 58 László h[erceg] ájtatos fejedelem. kit akarnának választani. nem költé az ő kazdagságát testi kívánságokra. Bátor én hóltam volna meg mindezekért. sem kedig kegyetlenségre. 57 Tettetést színel. és Székesfeírvárra menvén gyűlést hirdetének oda. az Geysa. kend szüle. és nagy jövedelmet szörze hozzá. és másodnapon megkoronázák. magyari király. a több sereget kedig elbocsátá tőllek. Lászlót. RÉSZ A diadalomnak utánna általjövének a Dunán a hercegek. hogy úgy tetszenék. és a prédának nagy részét ahhoz adá. és 55 56 Kend. és az visszaméne Csehországba. és onnét kezdé parancsolni a magyaroknak.57 Mikoron kedig László herceggé választott vólna. választák királlyá az Geyzát. Béla királynak fia I. etc.56 Annak utánna nagy ajándékokkal megajándékozák Otthót. 123 . az Úr Krisztusnál a meghóltakért. holott az álmot látta vala. ahova Bódogasszonnak a monostort kellene rakni. eljöve egy nagy szarvas. Eszt kedig ezért művelik vala.58 És megindítá Geyza királyt.

És ezek készek lőnek reá. És oda épűtének előszer Szent Péternek egy kápolnát. És Geyza a László herceggel szabadságot ígérének a Zoltánnak. hova kelljen épűtenünk Asszonyunknak az fogadott monostort. Ő maga esmet beméne Magyarországba a mosoniai várba. és aszt nagy könyörgéssekkel megindítá nagy néppel Magyarországba. hogy annyira fáraszták a császárt az ő esztekeléssekkel. És Salomon király felvévé feleségét. és Somogyságban három örökfalut és egyéb sok drága marhákat. és szömbeszálla Zoltánnal és mind a bessussokkal.ennek a szarvain sok égő györtyák valának. annak utánna az országnak békéltetéséhöz kezdének. és senki annak utánna nem látta. és hadja őket ott egy kalastromba az apácáknál. Mikoron immár az ő tagadásokat betellyessítötték volna. az negyedik Henrik császárhoz. és minden népének. 124 . és ez által megmutatta. annak utánna épűtének mellette egy nagy monostort Bódogasszon nevére. Monda Geyza király: Micsoda csodaszarvas ez? És a szolgái hozzá kezdének lőni. hogy nagy ajándokokat elvévén Geyza királytól és László hercegtől. Monda László herceg: Istennek angyala vólt ez. és mind járást beszekelék a Dunába. Annak utánna felméne Németországban a felesége báttyához. és bevivé Stíriába mind anyástól. És külembkülembféle törvényeket és szörzésseket szörzének az mordállyok és gyilkosok ellen és a több lator emberek ellen.59 és sok marhát és jószágot adának hozzá. Budán is egy nagy egyházat épűtének a Szűz Máriának. és kiűznék az országból. De Geyza király és László herceg titkony nagy kénccsel mind elköték a császár paptanácsit. Paptanács csavarog. hogy Salamont esmet székibe ültötné. És Salomon vitézül víva véllek. 59 60 Micsoda fondamentomra épűttetett az váci p[üspökség]. mindjárást visszaméne Németországban. és megveré a bessussokat. és ahhoz adák a pesti vámot. Salomon kedig segítséget kére a bécsországi hercegtől. és előttek ott kerenge. és a maradékokat a Fertóba kergeté. a bessussoknak fejedelmének.60 az aquilegiai patriarchát és a többit. Zoltán is igen kevesed magával elszallada. ha Salomon királyra támadnának Pozsomba.

Ez prédikációból igen megesék a szüve az Geyza királynak. Geyza karácson napjára alláméne Szekszárddá. hogy Nagy Geyzának nevesztessék. És mindjárást követeket választanak Salomonhoz. hogy ott üllené az innepeket. Ő kedig meg akarna elégedni az harmadik részével. és felszóval kiáltának: Méltó e fejedelem erre. és a keresztyéni békességről. egyiket Álmost. a Salomon koronázott király ellen felvette vólna a királyi birodalomnak méltóságát. Két fiát hadja Geyza utánna. és igen szánja vala az ő dolgát. Geyza mindjárást László herceggel reá méne. És az egész papság elméne a Desideriussal. És aszt hallván minnyájan. És forga a királyi birodalomba három esztendeig. az hercegséggel. És ő üdejébe igen nagy drágaság vala egész Magyarországban. és hogy az igaz törvén szerént való királyt kikergette volna.Salomon eszt látván. Annak utánna mindeneknek hallottára aszt felfogadá. tehát ihol volna a királyi méltóság. kész volna Geyza aszt néki engedni. és sokáig erősen vítatták. és az érseknek a lábaihoz esék. És allávivék az ő testét Váccá. és egynyíhány nap múlva meghala. és ezek által megizenék néki. És mikoron a követek gyakorta allá-felmennének. és egész Magyarországnak attya. és igen szép prédikációt tőn az attyafiúi szeretetről. hogy igaz teredelmességből eszt akarná művelni: Hogy Salomonnak az országnak két részét mind koronástól és minden királyi igassággal engedni akarná. 125 . és megszállák Pozsont. mellyet ő maga épűttötett vala. és ők is Szekszárddá menének. az egész nép dicsírni kezdék Geyzát. De Salomon király nem akará azon módon a békességnek cikkelit felvenni. hogy bírná aszt. nagy bánatba esék. azonközbe Geyza megbetegüle. és az egész népnek láttára igen kezde sírni. az esztergomi érsekkel. a másikat Kálmánt. és méne Pozsomba. és üdegen igasságot foglalt vólna magának. Karácson napján a nagymisse allatt prédikálla a Desiderius érsek. És megvallá az ő nagy vétkét. miérthogy az ő attyafia ellen. hogy ha igazat akarna. mint annak előtte. és ott eltemeték Bódogasszonnak egyházába.

A X. magyari király, László, Béla királynak a második fia, Geyzának az öccse I. RÉSZ
Mikoron eltemették vólna Geyza királyt, egybegyűlének mind az urak, hogy más királyt választanának. És az urak Solomonra kezdének mutatni. De az érsekek és püspekek László hercegre szót adának minnyájan, és megnyomák a több urakat.61 Mert meglátták vala immár hercegnek nagy ájtatosságát és bőv kezét a papsághoz és az egyházbeli cselekedetekhöz. Ezért vélik vala jobbnak lönni, hogynem mint Salomon királyt, ki ezvilági és vitéz ember volna, és keveset gondolna a papoknak pepecselésseknek ájítatosságával, etc. Választák ez okaért királlyá a László herceget, és aszt felkiálták. És mihelt királlyá lött vala, ottan monostorokat, egyházakat és káptalannokat épűteni kezde, és azzokhoz bőv jövedelmeket szörze. És mindenütt csak ez vala gondja, miképpen az egyházbeli isteni szolgállatot a papok és barátok által megszaporíthatná. És mindenkoron ő maga jelen vala minden missékben, vecsernékben, primákban, etc.62 És csak ez kell vala a püspekeknek, és azzoknak szolgáinak. Annak utánna, hogy az országban valami új veszedelem ne támadna, az urak könyörgének László királynak, hogy megbékélnék a Salomon királlyal. Végre reábírák, és úgy békéllék meg vélle, hogy minden esztendőben akarna Magyarországból Salomonnak királyi kölcséget adni, de hogy Magyarországba ne jőne, és hogy ahhoz semmi szava lönne. Szegény Salomon király engede a békességnek, és kéré László királyt, hogy méltóltatnék szömbe vélle lönni. László király megigéré, hogy Mosonnál szömbe akarna vélle lönni.63 Mikoron oda egybegyűltenek volna, László király alattomba megfogatá Salamon királyt, és Vissegrád várába viteté, és ott a

61 62

A papi rend választja Lászlót k[irálynak]. László jeles papkirály. 63 Vert viszen verettlent.

126

tömlecbe téteté, és melléje vettete egy Bod embert is, ki gonosztévő úr vala. Az üdőben vala Zelemir Dalmáciában király, kinél László király húga vala. Ez megbetegüle. És miérthogy magtalan vala, hadja testamentomba az országot az ő feleségének. És királynak halála után sok kegyetlen dúzsok támadának a királné asszonra. A királyné asszony segítséget kére a báttyától, László királytól. És László király besiete a magyarokkal Dalmáciába, és megveré a dúzsokat. És a királné asszony mindjárást vallá mind Dalmáciát, mind Croaciát a báttyának, László királynak. Úgy jutott annak utánna mind a két ország Magyarországhoz. Annak utánna, hogy megtért volna László király, a papoknak esztekeléséből nagy kívánsága lőn erre, hogy a Szent István király testét kivehetné a koporsóból, és hogy ereklét csináltathatna belőle. De semmiképpen fel nem bonthaták a koporsót. Maga immár negyvenöt esztendeig fekütt vala a test a koporsóban. És mikoron ezen sápolódnék a király, micsoda oka volna ennek, egy szent apáca juta László királyhoz, és monda: Király, nem tudod-é, hogy Salomon királya temlecben vagyon? És mindjárást elkülde, és elhozatá Salomon királyt a temlecből. És annak utánna kivévé a Szent István király testét, és ereklét csinálának benne. És mikoron kevés napig volt volna László királynál, elkéredzék Salomon a királytól. Annak utánna Salomon méne a kunokhoz. És Cuthescus, a kunoknak fejedelme megigéré magát néki, hogy be akarná őtet hozni országába, és székiben ültötni, ha az ő leányát akarná feleségül venni, és az Erdéllyországot néki akarná adni. És Salomon megígéré magát. Nagy híre lőn ez okaért Magyarországban ennek. Azonközbe beütének a kunok az országban. És László király sietséggel sereget gyűte, és szömbeszálla a kunokkal, és megütközvén véliek, diadalmos lőn ellenek. A kunok közzül tízezeren hullának el az viadalban. A magyarok közzül is ezeren és egynyíhányan maradának. De a Kutesk fejedelem elszallada Salamonnal, és László király nagy nyereséggel visszatére. És minden egyházakban misét mondata, és processiókat járván hálákat ada az Istennek. És a nyereségből sok ajándokokat osztogata az egyházaknak, és hálaadásra a mü Üdvözűtőnknek egy szép egyházat rakata. 127

Salomon király annak utánna az ő szolgáival a Duna mellé méne oda allá Thrácia felé. És ott eloroszkodék tőllek az erdőben, és ott maradá annak utánna egyedől az erdőben. És annak utánna csak egyszer látták őtet Magyarországban Kálmán király üdejében, de igen hamar esmet elvesze. Annak utánna ott sokáig az erdőben lakott a Duna mellett, végre meghala. És elhozák őtet az erdőből, és Polában temeték el. A felesége kedig mind anyástól Stiriába holtanak az Agmond apáca kalastromba.

II. RÉSZ
Ez üdőben esmet kijövének a kunok Magyarországban. Előszer Erdélországot rablák el, és tűzzel megégeték. Erdélből kimenvén Magyarországba menének, és rablának mind Biharig, Váradon túl. És ott táborba lőnek a kunok Unsó-ér víz mellett, és onnét elindulván a Tisszán általmenének, és elrablák mind a Tokaj vidékét és Szabolcs vármegyét és a Tissza-partot mindkét felől és nagy rablást mindenütt mível ének. Annak utánna kimondhatatlan nagy prédával megtérének, nagyerőssen dücseködvén. Vala akoron László király Dalmáciában. És hallván eszt e röttenetes hírt, vissza kezde onnét térnyi minden népével, és éjjelnappal siete Magyarországban. És a Temes follyóvíznél eléré a kunokat a nagy prédával, mert ott megszállattanak vala. És ott látván a nagy prédát, megszólítá az egész sereget, és sok beszéddel inté őket vitézi cselekedetre, és a sok rabboknak megszabadítására. És mikoron elvégeszte volna beszédét, nékihajtá a zászlókat, és megkezdé az ütközetet. Mikoron kedig hátul megkezdették volna a kunokat, mindjárást rendbe ütték a sereget, és erőssen kezdének a magyarok ellen víni. És így lőnek a rabbok hától. És az asszonyi állatok meg kezdék a rabboknak kezeit ódani, és azzok megszabadulván, erős hagyigálássokkal kezdének víni a kunokra. Látván a kunok, hogy közbevéve volnának, oldalfélre szakkadának, és futni kezdének. A magyarok utánok űzének, és erőssen vágják vala őket. László király utánnok kiálta a magyaroknak, hogy békét hadnának az öldeklésnek, hanem mind megfognák őket, talám a kereszttyéni hithöz térnének. A magyarok ez okaért mind

128

megfogák a többit. Kopulcs, a kunoknak fejedelme és sok fő népek az viadalnak a kezdetiben hamar elveszének. És László királya diadalomnak utánna mindjárást meghadja, hogy minden egyházokban a szenteknek litániát és misséket mondanának, és hogy mindenütt az Istennek hálát adnának a diadalomért. Mikoron a kunok odahaza meghallották vólna az ő attyokfiainak elvesszéssét, és hogy azzok közzül sokan volnának fogva a magyaroknál, igen megbússulának, kiváltképpen hogy meghallák, hogy fejedelmek is a fő népekkel egyetembe odaveszett volna. És esmet minnyájan felkelének, a rabbokat is minnyájan a hadba űzének, kérének segítséget is a szomszédságoktól, a kumánosoktól és az russzoktól, hogy ezek is segítségül lönnének nékik, hogy bosszút állhatnának a magyarokon, és hogy megszabadíthatnák az ő fogolly attyafiait. Annak utánna követeket bocsátának László királyhoz, és ezek által parancsolának László királynak, hogy megadná és visszabocsátná a foglyokat. Ha aszt nem művelné, tehát viadallal kínálnák őtet, és napot neveznének az ütközetnek. Mikoron a követek László király elejbe jutottak volna, mindjárást minden köszenet és tisztességes beszéd nélkül parancsolni kezdének, hogy a foglyokat visszabocsárná, és bosszúbeszéddel is illeték a királyt. A király meghallván a követséget, mosolgoni kezde, és monda: A meggyőzetteket nem illik ollyan beszédek, mikoron a diadalmostól valamit akarnak kérni, kiváltképpen valami jeles dolgot. Annak utánna elő kezdé nékik számlálni, minémű bosszúságokat műveltenek a kunok a magyarokon egynyíhányszor immár. Hogy noha a magyarok soha nem bántották őket, immár háromszor bejöttenek a kunok Magyarországban, és kimondhatlan nagy kárt töttenek dúllássokkal, rablássokkal és égetéssekkel. Ezért semmit nem gondolok én a tü követségtekkel, és semmit nem adok a tü parancsoló beszédetekre. Mennyetek el. És a követek mindjárt viadalt hirdetének a királynak, és napot nevezének. A király mindjárást népet kezde gyűteni, kiváltképpen jeles lovagokat, és mindenitt az országban parancsolá, hogy felkelnének a népek mind várasokban, mind falukban. És mindjárást az az országnak határára indula, hogy eleit vönné a kunoknak, hogy be ne jöhetnének az országba. A kunok is a nevezett napra jelen lő129

nek szántalan nagy sokasággal. És nem messze a Duna parttyához egy szombat napon kezdének az viadalhoz. És mikoron elkezdették volna az viadalt, László király mindenütt csak a kunoknak fejedelmére vigyáza, és egy helyre jutván, híni kezdé a fejedelmet: Ákum, Ákum! Jer néki! Mindjárást nékijöve a fejedelem. És mikoron egybecsaptanak vólna, László király úgy üté a szekercével az Ákus fejedelemnek a fejét, hogy semmiképpen meg nem állhata, hanem hajladozni kezde. És mindjárást a hegyes tőrrel általüté, és ottan meghala.

III. RÉSZ
Mikoron a kunok látták volna, hogy az ő fejedelmek megholt volna, megijedének, és lassabban kezdének víni. Végre ugyan hátat adának. És rajtok a magyarok, erőssen ökleldezik, verik és vágják vala őket, annyira, hogy igen kevesen hazaszalladhattanak bennek. És ekképpen diadalmos lévén, a kazdag prédát vivé haza Szent István királynak. És a szenteknek mindenütt litániát mondat, és nagy hálákat adata minden egyházakban az Istennek. Ez volt a kunoknak utolsó bejövetelek Magyarországban. Annak utánna méne László király az oroszokra, kik segítséget adtanak vala a kunoknak. De ezek megalázák magokat előtte, és megbékél ének vélle. Azzoktól méne a lengyelekre, és mikoron ezeket megverte volna, megszállá a Krakkó várast, és megcsallá a krakkaiakat. Mert mikoron három holnappig megvítatta volna az várast, és nagy éhség volna mind belől az várasban, mind kövül a táborban, meghagyá, hogy minden ember egy-egy szekérnyi földet éjjel vinne az város körítése mellé. És mikoron nagy halmot töltettenek volna, mind behinteté az egész halmot liszttel. És mikoron reggel a polgárok meglátták volna az halmot, aszt tudják vala, hogy merő liszt volna. És megijedvén, mondának: Mü nem tarthattyuk az várast, műglen megeszik e nagy halom lisztet. És feladák az várast László királynak. És annak utánna megengesztelék a polgárok a királyt, és engedelmessek lőnek néki, és fogadássokat tőnek néki.

130

Lengyelországból méne Csehországba, és ott megbünteté az ő ellenségit, és sok foglyokkal és nagy kazdagságokkal visszatére Magyarországba és ott nyugovék. És üdő múlva, mikoron vadászna a Bihar vármegyében, ott valami jelenséget láta, ki eszt mondá néki, hogy a Köres mellett, ott nem messze egy nagy monostort épűtene a Bódogasszonnak, és hogy várast ültötne környülle. Ez igen kedves lönne a Bódoganyának. És mindjárást engede László király az jelenségnek, és jeles, nagy és szép monostort épűttete, és püspekséget szörze oda.64 És nevezé aszt az várast Váradnak, és sok jószágokkal és drága marhákkal megajándékozá aszt az egyházat és püspekséget, és nagy isteni szolgállatot szörze oda. És annak utánna általmené mind egész Magyarországot, és gyakor hellyen tétete zsinatokat a püspekekkel, és mindenütt jelen vala a püspekek közett. És mikoron a püspekek és a papok valamit végezének, és külemb-külembféle szörzésseket szörzének, László király mindjárást önnen kezével megpecsétli vala, és alájok írván megkonfirmállya vala. És erős parancsolattal parancsolá, hogy mind az egész országban minden ember megtartaná a püspekeknek és papoknak végezésit és szörzéssit. És mikoron a római pápa keresztes búlcsúkat adott vólna ki, és sok fejedelmeket indította volna reá, hogy a pogánokra mennének, és megszabadítanák Jerusálemet és Krisztus Urunk koporsóját a pogánoknak kezéből, a pápa mind a fejedelmekkel László királyhoz küldének, és néki adák a tisztességet, hogy ő lönne az egész hadnak fő fejedelme és kapitánya. És felvövé László király eszt a méltóságos tisztet nagy ájítatossággal. Mikoron Csehországban esmét esszeveszés támadott volna, nagy sereget gyűte esmet László király, és Csehország felé indula. És csak alig ért vala a határra, megbetegüle. És mindjárást egybehívatá mind az érsekeket, püspekeket és az urakat, és megjelentvén az ő betegségét, inté őket erre, hogy még éltében királyt választanának magoknak, miérthogy fia nem vólna őnéki. Valának kedig az báttyának, az Geyza királynak két fiai, egyik Álmos, az másik Kálmán. Kálmán kedig Lengyelországban vala, Álmos

64

László k[irály] jeles pápás király.

131

kedig Magyarországban. És követeket külde a Kálmánért Lengyelországban. Azzonközben nagyobb kezde lönni a betegség, hogy nem várhatá a Kálmánt. Ez okaért Álmost nevezé magyarországi királynak. Annak utánna testamentomot tőn. És mennyi kazdagsága nálla és vélle vala, aszt testamentomba mind hadja a püspekeknek, papoknak és kalastromoknak. Egy egyház sem vólt egész Magyarországba, hova nem hagyott volna valamit. Másodnapon annak utánna meghala László király, mikoron a magyari királyságot bírta vólna tizenkilenc esztendeig. Lőn kedig halála mikoron írná nak 1095. Kisasszon havának 30. napján. Az ő testamentombeli hagyásából elvivék őtet Váraddá, és nagy tisztességgel eltemeték ott őtet a monostorba, mellyet épűttötett vala Bódogasszonnak nevére. És egész Magyarország gyászlá őtet sokáig.

A XI. magyari király, Kálmán, a Geyza királynak nagyobbik fia I. RÉSZ
Megmondottam annak előtte, mint neveszte László király az Geyza, az ő báttyának küssebbik fiát, az Álmost magyari királynak. Mikoron kedig Kálmán eljött volna Lengyelországból, megharagvék érötte. De Álmos jámbor és csendesz erkölcsű lévén, örömest megengedé a királyi méltóságot a Kálmánnak, az ő báttyának. Eszt e Kálmánt kedig László király az ő furcsa vásottságáért pappá és váradi püspekké tétette vala, hogy a papságban solozsmát tartana, és megszelídülne. Miérthogy kedig e Kálmán mindenütt véle hordozzá a breviárt, avagy solozsmás könyvet, ezért nevezék őtet a magyarok Könyves Kálmánnak. Ez okaért Rómába külde a pápához nagy ajándékokkal és könyörge a pápának, hogy kiódozná őtet a papságból, és azután úgy foga a királyi birodalomhoz. Vala kedig e Kálmán király igen rút termető és undok tekintető. Teste szőres és bojtos vala, kezei és lábai horgossok, pelyp vala a nyelve, görbe hátú. és nagy csomók

132

rajta. A mellye is kihorpadott vala, ennekfelette sánta is vala.65 De noha igen rút vala, azért igen álnak és okos vala, és hammar eszébe veszen vala mindent. Igen buja is vala és kegyettlen. Annak felette nehéz kedvű is vala, mert természete gyanós, és igen hertelen haragó és igen irigy vala. Az isteni szolgálattal nem gondol vala semmit. Eszt a Kálmánt ez okaért Székesfejírvárrá vivék, és ott megkoronázák. Annak utánna az öccsét, az Álmost herceggé tévé, hogy bírná az országnak harmadát. Ennek is, e Kálmánnak megküldék a tisztességes tisztet, hogy főkapitány lönne a nagy hadban a fejedelmek közett, kik Jerusalemet vissza akarják vala venni a pogánoktól. De Kálmán király megveté eszt a méltóságos nevet,66 sőt megtiltá, hogy a fejedelmek Magyarországon által ne mennének, és őrüzőket vete az határokban. De a keresztyén fejedelmek nem gondolának annak utánna vélle, hanem elverék az őrüzőket az határokról. Nem sok üdő múlva Kálmány király nagy sereget gyűte, és gyanóságból az öccsére, az Álmosra méne, de Álmos embermódra szömbeszálla vele. És mikoron a Tissza mellett meg akarnának ütközni egymással, a magyari urak tanács at tartának egymással, és küldének az Kálmán királyhoz, hogy ők nem akarnának víni az ő attyafiakkal. Ha ez okaért ők nem akarnának külemben, tehát ő maga a király vína bajt az Álmossal. Álmos kész lőn reá, de Kálmán az breviáros király elmene onnét, és visszavivé a sereget. Annak utánna elindít á a sereget a russzokra, azzok kedig megalázák magokat, és erőssen könyörgének néki békességért. De Kálmán király semmiképpen nem akará könyörgésseket hallgatni. Azzonközbe a russzok segítségül hívák Mirkodot, a kunoknak hercegét, és az eljöve a russzok mellé, és táborba szállának nem messze az Kálmány királyhoz. Mikoron a követ visszajött volna Kálmán királytól, és megmondotta volna, hogy semmiképpen nem akarna engedni, éjfélikort indulának a Kálmán király táborrára, és megütték aszt, és vágni, verni kezdék az ő népét. És a nép rútul kezde tétova futni, és az erdőkbe szalladozni. A russzok kedig a futásban erőssen vágják és vesztik vala őket. És Kálmán király csak egy kevés nemessekkel szallada el, és azzok
65 66

Kálmán undok ember. Kálmán k[irály] nemigen ájítatos.

133

közzül is sokat elvesztének az úton az lövéssel. Nagy kárt vallának ott a magyarok, és odavesze minden hadiszörszámok, a királynak kedig minden hadi ékessége.

II. RÉSZ
Mikoron Kálmán király hazaszalladott volna, az ő felesége, a királné asszony két fiat szüle néki: Lászlót és Istvánt. Annak utánna a Kálmán királynak sok hadai voltanak Dalmáciában, holott az ravasz velencéssek vélle társolkodván igen gyakorta megcsalták őtet, de ő is jól megvötte viszontag rajtok a kölcsent,67 és megszabadította Dalmáciát tőllek nagy diadalommal. Az Kálmány király gyanakodik vala mindenkoron az Almos ellen, az ő öccse ellen. És noha egynyíhánszor megbékélt volna vele, hol a német császár által, hol a magyari urak által, de mindenkoron megújítja vala az gyanakodást, mert ezen fél vala, hogy halálának utánna a királyi méltóság nem szállana az ő fiaira, hanem Álmos, az öccse elfoglalná eszt őtőllek. Ezért végre megfogatá az Álmost, és mind a két szömét kitollyatá.68 És Bélának, az Álmos fiának, miérthogy csak gyermek vala, megparancsolá, hogy megherélnék aszt, hogy soha attól semmi gyermekek ne lönnének. De a henger megkeserülé a szép gyermeket, és egy kölket heréle hellyébe, és annak a monyát hozá Kálmán királlynak.69 Egyéb jeles nemes embereknek is kitollyatá a szömeket. De nem sokáig tarta Kálmán királynak kegyetlensége, mert csak alig vitték vala el Álmos herceget a kalastromba, Demesbe, az ő fiával, mindjárást hír lőn, hogy Kálmán király nagy betegségben esett, és hogy szertelen nagy főfájás vagyon rajta. És egy orvosdoktora vala néki, olasz, ez flastromot tőn a fejére és a füleire. De mikoron a doktor híre nélkül levötte volna a flastromot, tehát a vellejéből függ a flastromon.70 És az ő baráti megszólíták őtet, hogy mind magáról, mind az országról gondot visselne. De ott is mindjárást az öccséről, Álmosról és annak a fiáról kezde
67 68

Rókás Kálmán k[irály] a rókákkal. Breviáros Kálmán kegyetlenködik az ő öccse ellen. 69 A henger jámborb a királynál. 70 Breviáros Kálmán elvesz.

134

traktálni. És elkülde egy Bothot, lator embert, ki megölné a szegény vak Álmost a kalastromba és Bélát, az ő fiát.71 De az ebek megövék a Bothot az úton isszonyúképpen. Harmadnapra annak utánna meghala Kálmán király, az ő királyságának huszonöttödik esztendőben, mikoron írnának I I 14. Székesfeírvárra vivék a testét, és ott temeték el aszt a királyoknak szokása szerént.

Az XII. magyari király, a második István, Kálmán királynak a fia I. RÉSZ
Az urak arra hajladoznak vala, hogy a szegény vak Álmost tönnék királlyá. De miérthogy a királyi kazdagság és az udvar Istvánnál, a Kálmán fiánál vala, hogy valami új támadás ne lönne, választák az Istvánt, az Kálmánnak a fiát királlyá, ki igen iffiúcska vala, és mindjárást megkoronázák. Miért kedig, hogy ő iffiúcska vala, mindeneket cseleködik vala a püspekeknek és az uraknak tanácsából egész nyolc esztendeig. Annak utánna szabadságot vőn magának, és nem külemben kezde cseleködni mindenekben, mint az attya, minden kegyettlenséggel és feneséggel. 1. Sok hadai voltanak az István királynak. Előszer a lengyelekkel, mert beméne országokban, és sok földeket megdúla és elrabla, és úgy jöve annak utánna vissza. 2. Másodszor a csehekkel, mert megütközék a csehekkel az Orosna-víz mellett, a Solt nevő embernek árultatásából, és diadalmos lőn ott a csehek ellen. 3. Harmadik hada lőn az oroszok ellen a Bezen herceg mellett, kit az önnen attyafia kiűzett vala a birodalomból. Eszt a Bezent István király be akará vinni esmet székibe, de nem lehete, mert Oroszországban megölék az Bezent egy vár allatt. És a magyari urak meglátván a szerencsét minnyájan megtérének a királynak akarattya ellen is.

71

Kálmán k[irály] ördegi kegyetlensége.

135

az vak Álmost minden ok nélkül kiűzé az országból. kik az István királynak kegyetlensége előtt oda futának. az vak Bélát. de hogy egyébképpen semmi fogyatkozássa nem volna. a Bélának az ő leányát. Sőt Macedóniában szép jószágot ada néki. És mikoron ez a görög császárhoz ment volna. és méltán. És mindjárást érötte külde. és nagy tisztességben tartá. Mikoron István király meghallotta volna halálát. Némelyt lábánál felfüggesztöte. Végre ott meghala. hogy vak. és abban megróstoltatta. mert szép termető vala. Mostan kedig hogy hallá az uraktól. Ez István király igen kegyetlen ember vala. mert megértötte vala. és odaígéré leányát. az Illona asszont adná feleségül. mert minden ok nélkül hadakozik vala. Mikoron eljött volna. és aszt kéré. És ott egy várast épűte. hogy megholt volna. látá a király. és sokáig elelgetve tartá. 136 . és mindjárást fiává fogadá. De ott megadá István király a baknak az árrát. Az ő ártatlan báttyát. a macedóniai fejedelemnek. és égő györtyákkal csöppegeté az alfelét. hogy az ő fiának. hogy élne. 72 István k[irály] nagy kegyetlensége.4. igen örüle néki. eltemeté aszt István király Székesfeírváratt nagy tisztességgel. És megapolá a Bélát nagy sírással. Mikoron annak utánna látnák. Constantiát. kire szállana a királyi birodalom. Annak utánna mindjárást íra Uronnak. az ő attyafiának a fia. és titkon tarták aszt Magyarországban jövendő szükségre. Aszt tudá a király azelőtt. hogy ugyan volna még Béla.72 Minden kis okból nagyon düheskedik vala. és mikoron az Álmos hercegnek testét kihoszta volna. hogy ő lönne magyari király az István királynak halála után. igen kezde bánkódni halálán. Mellynek a király igen örüle. megjelenték az urak a királynak. ért beszédű és az választételben bölcs. Némely embert lóganéba takartata. mellyet magyarokkal beültöte. A császár örüle néki. Az urak is titkon felhozák az ő fiát. És beküldé Filbertus püspeket. igen jó kedvvel fogadá őtet. mert a göreg császár igen megveré őtet a Karászóvíz mellett. Negyedik hada lőn a göregek ellen. ki görög császár is vala. hogy fia nem volna István királnak.

hogy minden ember kétségbe esnék felőll. És halálának előtte barátkápában öltezék. Egyiket az ő barátinak. mert a király igen kedveze a kunoknak. Abból elhívék magokat a kunok. és erőssen kergetik vala őket. mikoron írnának 1131. és Görögországban lőn számkivetésbe. És a kunok fejedelme megcsókolá a királynak kezét. És a nagy búsulásban elerede esmet a hasa a királynak. És az István királyi kölcséget ada néki esztendőnként. a magyarok támadának a kunokra. a másik Iván. Mikoron az István király testamentomát megnyitották volna. De mikoron a király meggyógyult volna.És nagy menyekezést szörzének nagy vigassággal. hogy ez megmutatná az ő penitenciát. igen nagy betegségbe essék. Annak utánna Tulnába küldé Bélát. hogy a király immár fel nem kelne a betegségből. Mert aszt tudják vala. Borsust kedig kiűzé az országból. minden kunért tíz magyarnak kell meghalni. Az ő testét vivék Váraddá. 137 . Felveték ez okaért magokat ketten. Mikoron a király jobbadon volna egy kevesig. És annak utánna megterhessülvén Illona asszony Béla hercegtől. Meg is ölének bennek. egyik Borsus hispán. Esmet megbetegüle István király vérkórsággal. úgy. eszt nevezé Geyzának. és ott lakék mind feleségestől. És megharagvék a király. kik szolgálnak vala a királynak az ő fejedelmek allatt. hadd gyógyullyak meg csak. a másikat az egyházaknak és egyházi népeknek. a kunok fejedelme beméne a királyhoz. és ott temeték el aszt nagy tisztességgel. szüle néki egy fiat. Mikoron a király Egren volna. És a király igen örüle annak. Tatár allatt. és monda: Legyetek csak békességgel. ki vak vala. megbünteté az Ivánt halálos büntötéssel. És mikoron nehezen volna. és pártot ütének. az harmadikat a nyomorultaknak. és minden veszélt művelének a magyarokon. és királyi kéncsének a nagyobbik részét néki hatta. Ez okaért bosszút kezdének rajtok állani. és panaszt tőn a magyarokra. és mindjárást meghala: Az ő királyi birodalmának tizennyolcadik esztendőben. hogy nagy dücsőséggel visselheté magát és udvarát. neveszte magyari királynak. és az ő párttyok által királlyá tőteték magokat. A többit három részre osztotta vala. tehát Béla herceget.

Fiait kedig nagy szorgalmatossággal tanyíttattya vala és felneveli vala. 138 . Mikoron ez okaért közenséges gyűlésben tanácskosztanak vólna. gyilkosok. Mikoron mind az egész ország együtt vólna. És üdő múlva nagy gyűlést tétete Aradon. a királyné asszon ekképpen kezde az országnak szólni: Tisztelendő és vitézlő uraim. a negyedik Álmos. minden embernél kedves lőn. paráznák etc. Esmet: Az Úr lőtt az ő óltalma. etc. kit Kálmán király megvakított vala I. Az urakat mind megengesztelé magának. Az első Geyza. ő adott magzatokat őnéki. és a szomszédságbeliekkel mindenfélé barátságot szörze. RÉSZ Miérthogy a magyarok megértötték vala a Béla hercegnek jámborságát és eszes vóltát. nagy bölcsességgel kezdé kérni az ő országát. a király mind a királyné asszonnyal és minden fiaival az ország közübe méne. Ennek a göreg császár leányától. mi oka tehát ennek. És igen igazán teszen vala törvént mind szegényeknek. Mondjátok meg ennékem. És mikoron leült volna.A XIII. ezért igen kedvelik vala őtet. ki megvilágosíttya az vakokat. ő visselte őtet az ő nagy irgalmassága szerént. mind bódogoknak. az harmadik István. hogy azzok vezérljenek minket e nyavallyás életben. Béla. az Illona asszontól négy fiai valának. Mikoron ez okaért megkoronászták volna Béla királyt. és az Úr az. szerető híveünk. hogy vak volna. és erős büntötésseket kiáltata a lator emberek ellen. ellen. a megholt István királynak testamentoma szerént az vak Béla herceget választák királlyá. nem gondolván avval. a II. Mikoron ezenképpen minden emberséggel és jó szörtartással és igassággal bírná az országot. mivelhogy a természet mindenünknek két szömet ád. és mindeneket szépen elrendele. a másik László. És igaz törvényeket és szörzésseket szörze. Mindenkoron e Szent Dávidnak mondásit forgattya vala mint egy közbeszédet: Az Úr az. magyari király. ki megszabadíttya a foglyokat. Az isteni szolgálatra igen nagy gondja vala. és azzok közzül ültötett az irályi székiben. Ez e Béla király igen jámbor és istenfélő férfiú vala. orvok.

azzokkal valamennyére lágyobban cselekedének. De az ország felrohana. mert némellyeket örök tömlöcre.hogy minnyájan a Béla királyt vaknak láttyuk? Maga ez volna szükség. kik az Istennek hellytartói ez világban. hogy egyebek példát vegyenek őróllok. kiket itt szömetek előtt láttyátok. És 73 A magyaroknak nagy álhatatlansága. és ki kezdék kérni a bűnöseket. kik királlyunkat meg merték vakítani. RÉSZ Mikoron az aradi gyűlés elmúlt vólna. és intik vala aszt. és messze elkergetének. és feleségeket. kik legyenek ez dűszes gyüleközetben az ő vakságának okai. Hogy a müutánnunk valók tanólylyanak e példáról. gyermekeket és minden nemzetségeket számkivetének. és minden ember hazament volna. és kik merészlettenek őrajta eszt művelni? És erre kérem méltóságtokat. És mindjárást elraggadák őket. és az ő kegyetlenségének nem volna vége.73 Müvelhogy igen bosszúálló vólna. hogy méltóságtok megjelencse. némelylyeket kedig horgokba vetének. Ezért mindennap levelet írnak vala Boricsnak. és mindenkoron újat kívánnak. gyakorta megszólíttya vala őtet. Béla király hallván a királné asszonnak beszédit. hogy a királysághoz fogna. némellyeket kedig örök hitlenségre vetének.ő haragját. II. hogy hamar megutállyák az ő fejedelmeket. Ez okaért kérem méltóságtokat. Akiknek nem olly igen nagy vétkek vólt. hogy ugyanitt. hogy elfelejtené az . etc. És miérthogy ugyan természetek ez. hogy őnéki minden embernél többet kellene látni. és kezeket másszor ne vessék a fejedelmekre. az ő nagy állhatattlanságok szerént a király ellen. 139 . e hellyen bosszút állyatok érötte azzokon. nem sok üdő múlva a magyarok sussogni kezdének. Némellyeket kedig ugyan konconként hányának. de mindazonáltal nem kell eszt a nagy latorságot büntetlenné hadni. hogy kezeket ne bocsássák a királyokra. és hatvannyolc urat mindjárást levágának. Ez okaért véget tegyetek e nagy latorságban. a Kálmán királynak fattyú fiának. Minden marhájokat kedig és jószágokat az egyházokhoz foglalának. és kéri vala. Noha a kegyelmes Isten az ő két szömeért négy szép fiat adott néki.

és le kezdék őket vágni. és egy darab székkel berontá neki a fejét és megölé. ha nyilván tudnák. Az urakbanjámborok is vadnak. nem méltó a királyi méltóságra. És mindjárást az árulókra támadának. és méne a ruszokhoz.segítséget ígérnek vala néki és mindeneket. hogy a nagy szitkok miatt megindultassék erre. ők is a királyra akarának támadni. Béla király eszt hallván. Béla király megszólítá az jámborokat. és mindenütt kikeresék őket. kit ha megölhetnének. ő is nagy sereget gyűjte. Az ő fiát is odahozá a gyűlésben. A Lampert hispánt kivoná az ő önnen attyafia a király lábai közzül. És úgy végezék. ők is egybegyűlőnek. ahová bútt vala. és minekelőtte meghalnának. És a gyűlésben megkérdé az uraktól. mint kik örülnének az újságnak. hamar lecsendeszednék a többi utánna. és ott levágatá őtet. 140 . És mikoron a király lecsendeszítötte volna a támadást. de az visszavonó urak mást mondának. miképpen igen meg akarnák szidogatni a királyt. etc. Borics megfogadá intésseket. És mikoron ebből a dolog támadásra nézne. hogy törvén szerént látnának a dologhoz. hogy az árulókat mindjárt meg kellene büntötni. és híni kezdé az urakat az hadba. indulla Magyarországra. A pártolók közett fő vala a Tódor és Felkus. Az vízen túl nem meszsze vala az ellenség. hogy a Borics fattyú volna? Az jámborok felelének:75 Mü nyilván tudjuk. hogy megvíjon véllek. És Sámson az ő társaival tanácsot tartának. Sok nemeseket is ott levágának. Annak utánna méne a lengyelekhöz is. a Seon víz mellett szálla táborban. A Maylátot is ott levágák. nagy gyűlést tétete. és szépíteni kezdék beszédeket. és immár a pártüttők egybegyűltenek volna. hogy Kálmán királynak törvén szerént való fia volna. és a királyt megölni. Mikoron a több árulók eszt meglátták vólna. 74 75 Az magyari urak mindenkoron örültenek újságnak. valami az hadakozáshoz szükség vólna. ki Ari nemzetségéből való vala. és onnét nagy sereget gyűtvén. De az urak faralni kezdének. a király elmenvén onnat. és segítséget kére azzoktól. mert vólna igaz koronázott király az országban. Titus és Sámson.74 Mikoron eszt eszébe vötte volna Béla király.

Jobb volna. azzokat mind megölék a parasztnépek. Ki ördeg követne tégedet az hadakozásban. az hispánnyal és többekkel. holott temagad nem vezérlheted magadat? Vaj ördegi merészség. hol találá a királyt. Mert az orosz asszon megtörte volna a Kálmán király házasságát. és igen bölcsen indítá aszt az viadalra. De mikoron eszt meglátta volna Borics. és vért ontanának egy paráznaságból szülletett latorért. de ő mindjárt lóra szalladván. hogy apádnak példája szerént egy kalastromba laknál. Béla király serege diadalmas lőn. kik megmaradtanak vala vélle. hogynem te vakságod. Hallván eszt a lengyelek és az oroszok. ki simeki prepost. menten méne. És noha vak vala az Béla király. III. esmet Budával. és minden óltáron missét mondata. És mikoron egymás kezét fogtanák volna. és a király notáriussa vala. minnyájan hazamenének. De az egyik király inassa egy nyergetlen lovon utánna száguldván. és az házasságterésből esett volna ez Boricsnak születése. Lött kedig az 141 . És monda a királynak: Mit csinálsz hitvány eb? Üdő volna. Akik elszalladának az viadalból. és sok rabbokat hozzának az viadalból a király elejbe. az Budus szólni kezde előttek. És az urak ez viadalban nagy vitézségeket művelének Béla mellett. és a ragadományból részt szakaszta nékik. És Borics kevesedmagával elszallada. minthogy az országot akarnád bírni. etc. És az Istennek hálát ada. hogy a nemes nemzetek egybevesznének. azért szépen elrendelé a sereget. a többivel. Herceg Jánossal. Többet használna az országnak az Boricsnak esze. és eszesen megmondá. az Otho fiával. hogy beszél vala valami urakkal. etc. egy kopjával az vízben az hátban eklelé. és mikoron által akarna úsztatni. És Béla király igen dicsíré őket. hogy ördegbe mennél egyszer. beléhala Sámson az vízben. meg akara az Béla királlyal ütközni. hogy nem volna jó. reátámadának az urak.És Sámson lóra ülvén egyenest a király sátorára méne. falukkal is megajándékozá őket. És mikoron erőssen víttanak volna egymással. és erőssen vágják vala a Borics népét. RÉSZ Azonközbe elérközék a Borics is az víz mellé az orosszokkal és a lengyelekkel. Mikoron Sámson ekképpen szidalmazná a királyt.

és a kerékre annak utánna feltéteté. midőn írnának Krisztus Urunknak születése után 1141. de az pártosokra. és ott száradának meg. mellyben is meghala az ő királyságának kilencedik esztendőben és tizenegyedik hólnapban. És ő maga magyar módra megissza vala a bort. nagy károkat valla miatta. Még nem lött vala esztendeig a királyi birodalomba. A foglyokat a fő népeknek ajándékba adá. és szép módon igazgatá az ő allattavalóit minden békességben. és igen nagy hada támada Németországból. és a püspekeknek és az egyéb uraknak híre nélkül semmit nem cselekeszik vala. törvént tétete. Ez diadalom után csendeszségbe lőn a király. magyari király Geyza-. az vak Béla királynak elsőszülötte I. hogy el ne hadnák az országnak szükségiben. és minden nehéz dolgokban utánnok supplikál vala.viadalom Szent Magdala asszony napján. Mikoron ez okaért eszt megkoronászták vólna. hogy aszt a napot minden esztendőben megüllenék a magyarok egész Magyarországban. és Székesfeírvárott megkoronázák aszt Szent Ceália asszon napján. És az jámbor urakat nagy tisztességben tartá. és gyakorta vendégli vala az ő barátit. A XIV. Úgy tarta Geyza tanácsot az urakkal. de igen jó erkölcsű vala. jó tanácsokat választa magának. Az ő testét vivék Székesfeírvárra. hogy igen nagy fába vágná fejszéjét. A prédákból nagy ajándokokat külde mind széllel az egyházakban. a magyarok választának új királt. RÉSZ Mikoron az vak Béla királyt eltemették volna. ki még igen iffiú. És úgy parancsolá. az vak Béla királynak elsőszüllettét. holott eltemeték aszt nagy tisztességgel az Illona királné asszonnak és az ő négy fiainak jelen voltában. hogy az Isten 142 . mert Henrik a bécsországi fejedelem meglopá a Pozson várast. és nagy sereget gyűte. és kerékkel elrontatta kezeket és lábokat. És mikoron az urak megmondanák néki. Geyzát. ő felelé. kiváltképpen Szent Magdalna asszonnak egyháziban. Végre vízkórságban esék. melly lakásból igen megszálla annak utánna az ő királyi méltósága. kik egybeesküttenek vala a király ellen.

és azzok megett esmet egy derék négyszegű sereget. És végre a németek hátra kezdének mászkálni. És mikoron az határban jutott volna. és sokat levágának a futásban. a királynak rokona eszt meglátta volna. és hogy essedeznének a Szűz Máriának. Ennek két szárnyát csinálá fegyveressekből. kik kétfelől a csatázó csoportokban valának a két szárnya előtt. és lassabban cseleködni. És a németeknek nagy fegyveresi hátratolák a bessussokat és a székelyeket. kik a két szárnya megett valának. Mert akik segítséget ígértenek volna a bécsországi fejedelemnek. és nagy roppanással rohanának rendekben az ellenségre. a kezér derekat indítá az ellenségre. Mikoron a kém megjutott volna. És így mindjárt egybeméne a két sereg nagy bátorsággal. Minden szárnyának csatázó csoportot csinálla huszárokból. és mind az egész sereget. Meghadja ez okaért a papoknak. Mikoron a bán. A király is megindítá a gyalogokat. magyar kedig háromezer. A király ez okaért mindjárt mind indít á a sereget. allátére Magyarországba. és erőssen rontá őket. Az Geyza király vitézi megfogák az Rapoltust is.erősb volna a császárnál. hogy minden missében könyörgenének az Istennek. és mindjárást elrendel é a sereget. kinek Szent István király megajánlotta volna az Magyarországot óltalmul. azzok még hátra válnának. és amellett igen vívának. Annak utánna bisztatá erőssen mind az urakat. sokokat is fogva visszahozának. és semmi félelmet nem mutata. az ő szent fiának nevében akarna ő a hadba menni. Hétezer német veszett vala az ütközetbe. hogy ne hadnák az országot. és hogy nem igen sokan válnának. és mind az egész országban 143 . és környül kezdék vönni az ellenséget. azután ugyan futni kezdének. Előszer négyszegbe rendelé a sereget. és óldalfélt erőssen kezdének víni az ellenségre. ki Pozsont meglopta vala. tehát ott vagyon az ellenség. hogy kezel volna az ellenség. nemcsak elöl. mindenik szárnya megett gyalogokból rendele álló sereget. És a magyarok erőssen kiáltának Jézust és Máriát. És a prédából nagy ajándékokat ada az egyházoknak. minek előtte a többi elérkeznének. megjelenté néki. Ez okaért az Isten jó alkolmatosságot adott volna az viadalra. És mikoron a király megdúlta volna mind a német tábort. És utánnok űzének a magyarok.

az II. Annak utánna esmét hada lőn a Geyza királnak az oroszok ellen. az ő királyságának huszonegyedik esztendőben. és az hoszszú asszály után olly igen nagy drágaság lőn. az Istvánt neveszte volna magyari királynak. hálát adnának az Istennek. És mikoron látták vólna. És a nyomorult szegényeknek is hagya. 144 . A XV. Az marhájának feléből testamentomot tőn az ő fiainak. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1161. Istvánt és Bélát. És nagy nyereséggel visszajöve Magyarországba. RÉSZ Mikoron a magyari urak nagy gyűlésbe gyűltenek volna. Geyza király annak utánna megbetegüle. ki szülé néki két fiát. Geyza királynak nagyobbik fia I. És az ő nagyobbik fiát. hozzáhívatá az ő barátit. és azzok előtt elrendelé az országnak dolgait. hogy aszt felvennék a királyi méltóságra. Ez had urán mondhatatlan igen nagy asszálly lőn. ők is minnyájan javallák aszt. megolvasák a II. a feléből az egyházaknak hagya. hogy éhség miatt nagy sok emberek meghalának. István. az III. és szent dolgokra rendele. Istvánt. A fiai Székesfeírvárra viteték a testét. hogy az ő nagyobbik fiát. és felkiálták a gyűlésben az III. hogy minnyájan a papok missét mondván. mikoron tisztességessen bírt volna az országnak épségével. Mert az orosz fejedelemnek leányát vötte vala feleségül. a kunok fejedelmét. ki az királnak ippára támadott vala. Segítségül méne ez okaért az ippának nagy sereggel. Geyza királynak nagyobbik fiát magyari királynak lönni. magyari király. Meghala kedig. aszt nevezé magyari királynak. a püspekeket és egyéb urakat. és szeretettel böcsüllenék.parancsolá. és ott eltemeték őtet nagy tisztességgel. Geyza királynak testamentomát. és megveré a Lodomírt. És mikoron naponként megörögbednék az ő betegsége. És a testamentom után mindjárást meghala. És könyörge az uraknak. Es egy kevés üdő múlva megkoronázák aszt Székesfejérvárott. az Istvánt. az II. és aszt uralnák.

a vak Béla király fia. hol szerencsétlen vala. az vak Béla királynak az harmadik fia I. A XVI. RÉSZ De István királynak az öccse ellopá a magyari koronát. hogy nyugodalomba és békességben megtarthassa az országot. és sok szörzésseket szörez vala az országnak kedvére. RÉSZ Mikoron az üdőttlen II. és Székesfejérváratt megkoronázák. Azonközben az III. A XVII. magyari király. az Istvánt. országnak. A kösség közzül is sokan. Ez okaért felkiáltata mindenfelé László. Azután mindjárt meghala. és megütközzének egymással. II. nagy sereget gyűte. Sok püspekek és némellyek az urak közzül is melléje adák magokat. és reáindula ez új István királyra. László. magyari király. László ez okaért bírá a királyságot hat holnapig. Krisztus Urunknak halála után 1172. Es mindenképpen arra ügyeközék. és tanáccsal éle. mindeneket szép renddel cseleködik vala. az vak Béla királynak a második fia I. Mikoron meglátta volna eszt az István király. László király megholt volna. az ő párttyai mindjárást ennek az öccsét választák. kik Dalmáciába bevetették vala körmeket. hogy ő volna magyari király. Az ő magyari őrajta is árultatást művelének. kikben hól szerencsés. Könyörületes viadal vala ez! Mert kétfelé oszolva valának a magyarok. Az görög császárral kötést tőn. István király az határban lesseg vala. Három esztendői szabadságot ada mind az egész. István. és ott temeték el. és avval egyetembe sok veszélt tőn az velencésseken. és egyik attyafiú a má145 . és egyik várból a másikba méne. az IV.Mikoron megkoronászták volna őtet. és avval egyetembe a királyi méltóságát is kiváná. Annak utánna az (S társai és az ország miatt támadának hadai. A testét Székesfejérvárra vivék.

miérthogy ennek nem lőn semmi fia. és egyik baráttya a másik baráttyának vérét ontya vala.76 Mert ha szinte valakit büntötni akarnak vala. mindjárást a más pártra fut vala. a magyarok az ő nagy károk után megbékélének egymással. tolvajokkal és mindenféle lator emberekkel. az III. az III. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1173. igen megtisztula az ország. Az XVIII. István királynak attyafiát. magyari király. és ott temet ék el nagy tisztességgel királyságának tizenkettődik esztendőbe. mind járást parancsolatot íra ki mind az egész országba. és mindenfelé megszaba76 Az pártolásnak veszedelmes volta. A testét Székesfejérvárra vivék. És kevés üdővel annak utánna Zemlénben meghala királyságának az ötödik hólnapba. Béla. És mikoron erőssen mindenütt megbüntötnék a gonosztévő embereket. De az harmadik István király diadalmos lőn az új István király ellen. István király is. 146 . Mikoron ez okaért a Bélát megkoronászták vólna. a király erős parancsolatot ada ki. A sok pártolássokban az előbeli királyok allatt megtölt vala az ország orvokkal. és ott eltemeték. a II. és halállal megbüntötnék őket. és el nem hadnák az ő gonoszságokat. Bélát. Annak utánna ugyanezen esztendőben meghala az III. és ekképpen megmenekedik vala. RÉSZ Mikoron ez visszavonó királyok meghóltanak volna. miérthogy sönki nem büntöti vala őket az ő latorságokért. és egybegyűlvén egyenlő akaratból választának új királyt. hogy mindenütt megkergetnék az orvokat és a tolvajokat. az Geyza fia. Annak a testét Esztergommá vivék. hogy tisztességes és igaz életbe foglalná magát.sik attyafia ellen ví vala. Geyza királynak a második fia I. az III. és kiűzé őtet az országból. Mikoron a lator emberek megszokták volna az ő latorságokat. és a gonoszságoktól megszünnének minnyájan. mellyben inti vala minden embert.

hogy az attya példáját követhetné. Emre. Eltemeték őtet Székesfejérvárott nagy tisztességgel. és úgy adná be a királynak. és nagy csendeszség lőn mindenütt az országban az akasztó hispánoknak röttegésse miatt. az beírná az ő kévánságát egy supplikációban. Emrét. mindenben arra ügyeközik vala. az III. az III. RÉSZ Az Béla királynak halála utána a magyarok egybegyűlvén új királyt választának. 147 . szömbemegyen vala a királlyal. 77 Béla k[irály] szörzé a supplicálásnak módját. Béla királynak a fiát. Ez mikoron megkoronászták volna. hogy senki el ne üdegenítene semmit az országtól.77 És két embert szörze hozzá udvarában. A XIX. Két fia marada utánna: Emre és András. Az előbeli királyok allatt minden ember. betegségbe esék. és úgy beszéli vala nyavallyáját a királynak. Az országban ügyeközik vala mindenütt jó békességet tartani. magyari király. Meghala kedig. akinek valami ügye vala. A bécsországiaktól megoltalmazá az határt. De ennek üdejébe a velencéssek visszavévék Iadrát Dalmáciában a tenger mellett a magyaroktól. és igen nagy gondja vala az határokra. a franciai királynak leánya. De ez III. Dalmáciának túlsó határit visszavévé az velencéssektől. Azonközbe mikoron veszédnék az velencéssekkel. Béla királynak a fia I. kik behordanák néki a supplikációkat. és olvasnák előtte. Az ő felesége igen jámbor vala. Béla király senkit nem bocsát vala elejbej hanem úgy rendelé a dolgot. a cseheket is és a lengyeleket hertelen haddal hátraűzzé. de igen nagy vérontással és nagy kárral. mikoron írnának 1199.dulának az utak. hogy valakinek valami ügye volna. az ő királyságának huszonnégyedik esztendejében. és nem sok nap múlva meghala. És úgy ír vala annak utánna az önnen kezével vállaszt minden supplikációnak az hátára. melly igen nehéz és nyughatatlan dolog vala a fejedelmeknek.

hanem Szent István királynak hellytartója. ő unokája és örökese. és a királyi koronát fejébe tévé. és egyedől az öccse seregébe méne. Meghala kedig királyságának kilencedik esztendejében. nagy dolgot művele az Emre király. nem bocsáták az Andrást a békességre. 148 . sem követek által nem teheté szörét. az Emre király ellen. és mikoron elérte volna. és csaknem gonoszul jára a fő legény miatt. Az urak bánnyák bolond cselekedeteket. Csendesz és békességes király vala ez. Halála után marada egy László nevő fia. minekutánna testamentomot tött volna. holott tudjátok. kik mindenkoron az újságnak örülnek. ő is elindítá az ő seregét. de sem levéllel. hanem attyátok akarok lönni. Kicsoda közzületek.78 Emre király ügyeközék ezen. vitézek? Hadjátok el a tü pokol szándéktokat. és szömbeszálla az öccsével. kit a Szent Istvánnak szentsége ez méltóságban hozott? Kicsoda akarná tüközzületek a királyi felséget megfertesztetni. Nem királytok. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1200. És egy fő legény mindjárt utánna válék. megkegyelmeze néki a király.79 És mindjárást megkeresteté az öccsét. és az ütkezetre kész volna. ellene kezde az András támadni.Azonközbe az András. hogy a fejedelemség Istentől vagyon? Nem Emre vagyok én. és ott szólván mondá: Ihol vagyok. Hallván eszt az urak és mind az hadakozók minnyájan szánák a királyt. és a királyi istápot kezébe vévé. vitézlő férfiak. És mikoron visszahoszta volna a királyhoz. mert leveté a fegyvert. Mikoron immár mind a két sereg szömbe állana. és a tü indulatotokról soha nem akarok megemléközni. hogy ha valamiképpen az ő öccsét lecsendesszíthetné. etc. és nem sok nap múlva ugyan meghala. mert a pártos magyari urak. Azonközbe megbetegüle a király. attyám fiai. Mikoron látná Emre király. Andrást. hogy semmiképpen nem lehetne a békesség. és 78 79 A magyari urak esmet új dolgot támasztnak. ki kezét akarná vetni a királyi vérre? Kicsoda akarná tüközzületek aszt bántani. Ki ellen fogtatok ez okaért fegyvert. Tü végezéstekből és az Istennek akarattyából vagyok én magyari király. de az elszekett vala a seregből. és minnyájan bocsánatot kezdének tőlle kérni. az Emre királynak öccse némelly magyari uraktól elhitetvén hadat támaszta az ő báttya.

mikoron írná nak Krisztus Urunknak születésse után 1201. Kálmánt. és megszabadítanák a Krisztus koporsóját a pogánoktól. kiből sok magzattyokat nemzé: Bélát. És azzok közükbe fő hadnaggyá választá a magyari András királyt. Az XX.igen szelígy erkölcsű. püspekek és urak egybegyűlvén választanák királlyá eszt az Andrást egyenlő akaratból. Emre királynak a fiát. Feleséget vén magának a nemes német nemzetből. és csak hat holnapig lehete a királyi birodalomban. hogy a római pápa az ő bulcsújával sok keresztyén fejedelmeket fellezesztene. A XXI. Az András. És ez le kezdé csendeszíteni az pártoló urakat az országban. ez vala a Szent Ersébet. András. magyari király] az II. kit megkoronázának Székesfejérvárott. RÉSZ Az Emre királynak halála után választanák a magyarok a királyságra a Lászlót. magyari király. méglen a több társai is odagyűlének. hogy viszszavennék Jerusalemet. Gerdrudot. 80 A pápa esmet játzik bulcsújával. az Emre királynak a fia I. és Egren temeték el. a papok. az Emre királynak öccse eltemeté őtet nagy tisztességgel Székesfejérvárott. Andrást és Ersébetet. az III.80 kik elmennének. az Emre királynak öccse I. 149 . Mikoron ez okaért András király bement volna Konstancinápolba. ott kelletik néki egy üdeig mulatni. de mindjárást meghala. Meghala kedig az Eger völgyben. és megkoronázák aszt Székesfejérvárott. RÉSZ Csak alig végeszte vala el a László királnak temetését. Lőn azonközbe. László.

A királné asszon megérté eszt. és ott lőn a királné asszon öccse is. hogy erőszakot művelt rajta. ha avval akarsz tisztáttalankodni. és senkinek nem szólna semmit. És a véres.Hatta vala kedig az András király helytartóul országában egy jeles férfiút. vagy megversz. és mondá néki: Ne nyúlj hozzám. és kirántá az hegyes tőrt. Ennek hívsége allá ajánlá a királné asszont is minden ő udvarával. Minem feleségedhöz nyúlsz. Azonközbe a királné asszony kijöve a házból. és avval általüté a királné asszont. és mindenekre gondot visselne. Annak utánna behívá a királné asszon az Bánk bán feleségét egy rejtekházban. Ihol vagyok. vagy megölesz. és mindennap ezért egymással nyájaskodnak vala. miért távoly vala az ura. mert igen sír vala. Engemet királné asszon mellé adtál. Semmiképpen e szörnyű bosszúságot nem tűrheté Bánk bán. de mindazonáltal vígasztalni kezdé feleségét. és igen kéré az asszont. ki az Baruknak nemzetségekből való vala. hanem egy büdes kurvához. Ám megölém érette. és mondá az udvarbelieknek: Az Gertrud megcsalta feleségemet. hanem másodnapon beméne a királné asszon házába. Vala kedig az Bánk bánnak a felesége éjjel nappal a királné asszonnal. hogy az bírna addig mind az egész országgal. mert erőszakot tött rajtam. végre a királné asszonnak öccse erőszakot tőn rajta. és az öccsének hajtotta. hogy veszteg lőnne. Mikoron az jámbor Bánk bánnak a felesége sokáig megoltalmaszta volna beszédekkel az ő jámborságát. ő akarna mind a kettőért bosszút állani. mintha szólni akarna véle. ki igen szép szömély vala és igen jámbor. annyira. és csak ketten maradának az házban. meglásd immár. hegyes tőrrel kijöve. Még 150 . Eszt igen kezdé a királné asszonnak az öccse szeretni. és egy asztalnál esznek vala. Bánk bán nevőt. hogy vigasztalná a nénjét. de ez engemet az öccsének ejtett csalárdságával. De mikoron egynyíhány nap múlva az Bánk bán játszodozni akarna a feleségével. de kedveze az öccsének. Azonközbe juta Németországból a királné asszonnak öccse. szerelmes uram. és ezért nyájaskodik vala a királyné asszon igen örömest vélle. hogy meghal vala miatta. Elhallgatá szegény a gonoszságot. szabad vagy vélle. Bánk bán nagy bánatba és igen nagy haragba essék. sírni kezde. Némellykort is szólnak vala csak ketten egymással.

II. Tehát térj hammar vissza az országba. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1221. ugyanevvel ölj meg mindjárást. hogy tessék minden előtt. És eszt mondván visszabocsátá az embert. hanem a te igaz ítéletedből vagy élni. Ha méltatlan cseleköttem. ő maga kedig elindítá a sereget a tengerre. Eszt a mü szent hadunkat nem kell megkéslelnünk semmi törvéntétellel. Ám önmagam kezébe megyek. ott nagy sok viadalok volt a pogánokkal. bízom én a te hívségedbe. Szent Bertalannak is az jobb kezét. és megöltem őtet. Esmét az Áron pap vesszejé- 151 . Mikoron általmentenek volna a tengeren. és híven járj a te tisztedben. Tudnia illik Szent István mártírnak a fejét. könyörgek felségednek. Ments meg engemet. ha a dolog úgy vagyon. hogy példa legyek minden népeknek. Ihol felséges uram az véres tőr. mellyel megöltem az Gertrudot. akkoron törvént teszek felőled. Tehozzád jöttem. vagy halni akarok. mellyekben az András király igen diadalmos vólt. hogy általmenne vélek. melly lőn. Ezért nem akartam futásra venni dolgomat. Szent Tamásnak jobb kezét. te vagy az én bírám és felperesem is. Ihol vagyok. hogy igaz bíró vagy. És mondá: Bánk bány. És mikoron a király elejbe ment volna. RÉSZ A király mind meghallgatta az Bánk bánnak beszédit nagy állhatatossággal. Mikoron visszatérek Magyarországban. mellyet reád bísztam. és mindjárt társaságot mellé vévén hammarsággal beméne Konstancinápolba. és csodaképpen szalladának vissza a tengeren esmet Európában. hogy nem heába hosztam ide fejemet a te igaz ítéleted elejbe. mondá: Felséges király. mert tudom. De végre megfüzeték a rómaiak ott a baknak az árrát. Mikoron kedig András király visszajöve Magyarországba. és ingyen semmiben nem változék meg az orcája. Szent Margit asszon nak fejét. tegyen ő törvényt felőlem.ma egynyíhány úrral a mü felséges urunk után indullok Konstancinápolba. sok ereklét hozza vélle. de ha méltán haraguttam. Eszt hallván az udvarbeliek minnyájan lecsendeszedének. amint megbeszélled.

Meghala nagy szegénységben. mellyben Krisztus Urunk az vizet borrá váltosztatta. az ő kalastromában. a király ollyan szentenciát monda ki. És mikoron Bánk bán megbizonyította volna a megholt királné asszonnak vétkét. igen nagy bánatba esék. Béla. Mikoron egyszer egy igen szép aranyas feszületet hosztanak volna elejbe. és hogy ollyan nagy szegénységben hatta volna őtet. az ő nagyobbik fiát. a turingiai landgraffnak. És éle még négy esztendővel annak utánna. és meghala az ő királyi birodalomnak harmincötödik esztendejében. A XXII. és megkoronázák aszt Szent Péter egyházában Székesfejérváratt. és mentséget ada az Bánk bánnak. És másodnapon mindjárást törvényt üle.nek az egyik ágát. ki igen jámbor és szent szűz vala. nagy csendeszségben és békességében találá az egész országot. Ez az Ersébet igen jámbor és szent asszon vala. a IV. és hogy Krisztus Urunkat szüvekbe foglalták volna. mikoron írnak vala Krisztus Urunknak születésse után 1231. mert jobb lött volna. hogy ő is csodálna olly an szép művet. Kálmán. és mondhatatlan igen szereti vala a szegényeket. Mikoron kedig hazajött volna András király. Mikoron András király meghallotta volna az ő halálát. Bizony drága vallás lőn ez. miérthogy az ő leányának jámborságát úgy nem becsüllette volna. A koronázatban az ő öccse. az András királynak a nagyobbik fia I. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1235. kik eszt csinálták és csináltatták. az Ersébet asszont. de tudattlanok vóltanak. mint kellett volna. Az ő fiai nagy tisztességgel eltemették őtet Egresen. és nagy sok egyéb ereklyéket. és az egyik nagy kővedret. egy jeles és igen jámbor fejedelemnek. herceggé téteték. hogy méltán megöletett a királyné asszony. hogy az ezüstet és az aranyat a szegényeknek adták volna. mondá ő: Elég szép műv. Annak utánna feleségül adá az ő leányát. a magyarok minnyájan királlyá választák Bélát. RÉSZ Minek utánna eltemették volna az András királyt. és ő visselé a 152 . magyari király.

tőrt a báttya előtt. és fenyegeti vala a magyarokat. és ollyan választ tőn. hogy öremest akarná őket befogadni az országban. igen örüle néki. De a bécsországi fejedelemnél nem talála békességet. 153 . nagy szorgalmatossággal arra ügyeközék. mert annélkül is fél vala a bécsországi fejedelemtől. hogy az ő attyának erkölcseit mindenekben követné. Mikoron ez okaért a királyi birodalom Béla kezébe volna. Hallván eszt Béla király. Ha eszt megnyerhetik tőlle. és ollyan igasságban tartaná őket. hogy az ő urok sokáig vívt a tatárokkal. kik a kunok közett prédikálnának a római keresztyénséget. és megemésztenék őket. És noha ők kárt vallottanak volna. a királylovat hordozá előtte. Könyörgének ez okaért Béla királynak. az fene latrokkal. a kunoknak királlyától. És szép ajándékokkal megajándékozá a követeket. és nem külemben akarná őket tartani. tehát ők hasznos majorságokat akarnának indítani az országban. hogy minnyájan be akarnának ütni Magyarországba. Dániel kedig. Az ő királyságának öttödik esztendejében röttenetes hírt hozának a magyaroknak a tatárok felől. Előszer kedig erre lőn gondja. és a szomszédságbeliekkel megbékéle mindenfelé. mindennel akarja őket segíteni. minden alkalmatosságban és igasságban. hogy az országot csendesszé tenné. hogy az elszalladott kunokat felvenné országába az ő kegyelmességéből. az oroszoknak fejedelme. de kiváltképpen kétszer megütközett volna vélek. hogy annál könnyebben adnák magokat a hit allá. mint a magyarokat. mivelhogy a tatárok mind elrablanák a kunokat. mint színte a magyarokat. és míndent elleptenek vólna. Béla király igen megijede ez híren. és barátokat ada véliek. ki szinetlen népet gyűt vala. De harmadúttal annak utánna a tatárok meggyőszték vólna az ő urrokat. Mikoron minnyájan e félelembe volnának. és úgy jöttenek volna azután a tatárok az kunoknak országába. és mindkétszer diadalmos lött volna ellenek. csak hogy bejöjjenek. és annak felette a keresztyéni hit allá akarnák magokat jó kedvvel adni. és állhatatos békességbe hoszhatná. és hogy ez szándékban vólnának. íme tehát követek jövének a Kutentól. és ezek megmondák a Béla királynak.

És úgy lőn. hogy tanácsot tartana országával. felkele Kuten király minden népével. mínt ollyan vad nép. némeilyeket tömlecbe hánnyata. hogy az latorságokat és nagy kóborlássokat kiveszthetné az országból. De miérthogy mind a két sereg nem mehet vala együtt. kik az ő attya üdejében reátámadtanak vala. Béla király választa egy fő embert. és ollyan törvént ada ki. mert mikoron királlyá koronászták vólna Bélát. És kemény parancsolatot adott vala ki az egész országban. mellyért igen gyűlölik vala a Béla királyt. hogy tisztességgel befogadná az elűzett királyt. és azzokat meg 154 . és úgy telepedének le Magyarországban. Így jövének negyvenezer kunok be az országba. ki kalózok vala a kunoknak. mindjárást törvényt tétete az urakra. az érsekek és a püspekek. A Dienes nádori ispánnak kedig kitolatá mind a két szömét. Több okai is valának az gyűlölségnek. és elvínné őket Magyarországnak a közepire a királynak kölcségén. és megoltalmazza vala őket. És a falukban egyéb apróságokat is cselekednek vala asszonyi állatokon és leányokon még a nemes udvarakban is. és Magyarország felé índulla. mind szőlejekben. hanem csak a király. II. Mellyet igen csodállyák vala mind a kunok. És a király minden párttyokat fogja vala. És némeilyeket számkivete. ottan az uraim is a király mellé teszik vala székeket. melly baromhajtással nagy kárt tőnek az magyaroknak mind vetéssekben. a fejedelmek. minden családok nélkül számlálva. RÉSZ És e cselekedetért igen kezdék a magyarok gyűlöni az Béla királyt. A nemes uraim kedig elhitték vala magokat. és leülvén úgy diktálnak vala. Valahól a király gyűlésben leül vala. külemb-külemb színek és okok allat. Ezeknek felette nagy sokan a nemesek közzül az előbeli királyoknak pártolásokban sok donációkat kuldultanak vala királyoktól. és ugyan egy szerben akarnak vala ülni a királyal. Béla király kedig mind kihordatá a székeket. Jövének kedig a Béla király kölcségén.Mikoron a követek hazajöttenek volna. mert a kunok nagy sok barmokat hajtának vélek. Béla király elejbe méne mind az határig. hogy a tanácsba senki ne ülne le. és a tűzbe hányatá. és országát hadja a fene tatároknak.

RÉSZ A magyarok nem gondolának a király parancsolattyával. hogy elfoglalná az határban az útat az havasok közett Oroszország felé. 155 . és egyéb sokféle patvarokat hintének a király ellen. hanem némellyeket számkivete közzüllek. Eszt nehezen szenvedék el az uraim. hogy mind az urak az ő népekkel a hadba készülnének. hogy ugyan keményen megbüntötte vólna őket a király ez ő nagy árultattássokért. és ugyan immár kezel volnának az határhoz. III. és hogy őrezőket kellene vetni a Kuten fejedelem és 81 Az magyari uraknak régi szokása. És Béla király siete Budára. némeilyeket fogságban tartata. hogy be ne jőjhetnének az országban. hogy a kunok letelepettenek vala Magyarországban.akarják vala immár Béla királlyal konfirmáltatni. Minap is ollyan hírt hosztanak vala. és hogy véle egyetembe a tatárok ellen támadnának. Mikoron így veszédnék Béla király az ő magyarival. immár Magyarországra sietnének. hogy zsinatba ne menjenek Rómába. Azzonközbe nagyobban kezdék hozni a tatárok hírét. ha az ő akarattyokat akarná művelni. és be ne bocsátaná a tatárokat az országban. de semmi lőn. a bécsországi herceghöz. de Béla király mind elszaggatá azzokat. Béla király a sereget adá a nádorispánnak. és elbocsátá aszt. és annak ígér ék a királyi koronát mind országostól. Némellyek eszt mondák: Csak a papok költeték eszt a hírt. És az útban felfogák a követet mind levelestől. Ezért egybetanácskozának sokan az urak és nemesek közzül. Ezért megérdemlötték volna a pártosok. de senkit nem ölete meg közzülek. hanem calomniálkodván mondának. hogy minek utánna az Oroszországot mind elrablották és elpusztították. esmet hírt hozának a tatárok felől. hogy minnyájan a hadba jőnének.81 És követet küldönek levelekkel a Friderikhöz. és nagy gyűlést hirdete oda. és hozák aszt a Béla királyhoz. Annak utánna felhirdeté az egész nemességet. Csak alig vala még esztendeje. holott nagy traktálás után aszt végezék. és azzok mellett az egész országot. és kötést tőnek egymással a király ellen. semmi az a hír.

a tatároknak egyik fejedelmek Lengyelországra tarta. és elrablák egész Lengyelországot. hogy kélnék aszt. mellyet ollyan sietségben egybegyűthetett vala Pesté szálla. és erős viadalt tartának véllek. Annak utánna az aradi és csanádi püspekeket nagy hammarsággal küldé a bécsországi herceghöz. és harmadnapig juta Radnáig.és aranybányákat művelnek vala ott. a nagy várast megvévék. és meghadja néki. És nem sok üdő múlva eljöve a nádorispán követe. és a gyermekekkel Bécsországnak határába. nagy diadalommal visszatérének. azonközben a tatárok hertelen visszajövének. Peta. és nagy lakássokat szörzettek volna. mind megégeték. és hogy odavesztette volna minden népét. csak ezer tatárokkal általindulla az havason.a kunok mellé. és ott is ollyan nagy rablást és pusztítást tőnek. Feltámadának ez okaért minnyájan a németek a Radna-völgybe mind az bányásszokkal és az aranyásszokkal. Annak utánna minden népével. és ütközetben megölék a lengyel királyt. és immár a nádorispán népét elverték vala. Béla hallván eszt a hírt. Morvából allájövének Magyarországban. Braszlót is. Mikoron immár minden fegyvereket letötték volna. és immár mind elrablották vala az Oroszországot és a kunoknak földét. Lengyelországból száguldának Slésiában. de előszer az váci püspeket adá a királyné asszony mellé. ki megmondá. Kadan. Annak utánna térének Morvaországra. Azonközbe a másik tatároknak fejedelmek. A kunokat is minnyájan melléje hívatá. és ott is ollyanképpen cseleködének. Minek előtte beütnének Magyarországban a tatárok. És mikoron sok ezert levágtanak volna a tatárokban. hogy segítségül jőne mellé. és ellene támadának a tatároknak. ki által aszt jelenté. igen siete az ország népét egybegyűteni. Nem sok üdő múlva eljöve ő maga is a nádorispán. hogy elmenne véle. és vígan éneklenének borosságokban. és mikoron mind feldúlták vólna. kik ezüst. és ott maradna véle. és elpusztíták aszt fegyverrel és tűzzel. hogy immár a tatárok elérték vólna az határt. és ott várja vala az urakat ő népekkel. és meglepék őket. hogy azzok hátúl ne támaszthatnának valami újságot az ország ellen. A Radna-völgybe kedig mind németek laknak vala. 156 . hogy megütkezett volna a tatárokkal.

csak alig szalladhata el az érsek harmadmagával a királyhoz. és sem elő. és újonnan megütközének vélek. és aszt akará. az Bathus négyszázezer tatárokkal. A papok beessének az egyházba 82 A németek németül cselekesznek. etc. hogy nem állanának viadalnak. és jőnének és mennének. semmi kárt nem teszen vala sohult. a kolocsai érsek nem tűrheté. kit meghallotta vala. hogy a híre hammar menne Magyarországba.és mind megölék őket. és mind levágák a németeket. felméne Váccá. A több németek hammar mind egybetámadának. IV.82 És mikoron sokáig víttanak volna. és fegyverrel és tűzzel mindent elvesztenének. Az érsek serege is utánnok siete. Reájok akarának némellyek a seregből mennyi. hogy Pestnél volna táborban. mind elrablák és elpusztíták azzokat. besülledének az isszopba a nehéz lovokkal. Utánnok kezde sietni az érsek. A tatárok kedig mindjárt hátat adának. Eszt látván a király. hanem csak forganának allá s fel. és környülvévék a patakot. mintha féléken volna. sem hátra nem mehetének. a tatárok könnyű szerrel lévén. és mindjárást rajta Batha. és mind odaölék őket. És öttödnapig járván az országban. kik az egész Pest vidékét beszáguldanák. és lövéldözni kezdék a magyarokat. De a magyarok megcsúfollyák vala a királyt. És mind járást siete Béla király felé. elfuta onnét mind seregestől. 157 . mert tudja vala a tatároknak okosságát. mindjárt általmenének a patakon. Annak utánna úgy jöve be az országban a tatároknak fő királlya. Hammar visszatérének a tatárok. És miérthogy a faluk minden erősség nélkül lőnek. Mikoron eszt a király megértötte volna. végre a tatárok lőnek diadalmossok. mert nem akará. de minthogy ezek fegyveresek valának. RÉSZ Mikoron immár nem messze volna Pesthöz. hanem a király híre nélkül kimene az ő népével a táborból a tatárokra. a tatároknak királya. hogy az visszatérésben élést találna az ő népének. és mindenütt elrablanák a földet. elbocsátá az ő népében. és mikoron a völgybe mentenek volna a patakra. de a király nem bocsátá őket. És Ugolin.

Mert őtet vádollyák vala. és levágák Kutent. Mikoron egy magyarhoz vágnak vala. és ez nagy sereget gyűtvén. és majd mind levágák a magyarokat. mondának: Eszt vedd jó néven a Kuten fejedelemért. és mindenfelé kegyetlenködni. A Franka nagy falut mind megégeték. És mindjárást onnét elmenvén. kik futnak vala Bécsország felé. és köttést tőnek véllek.mind polgárostól. siet vala a királyhoz. és a több kunokat. feleségestől. A tatárok kedig első ostrommal megvévék az egyházat. Sokkal kegyetlenben cselekedének a kunok a tatároknál. De végre diadalmosok lőnek a kunok. És az útban előtalálák Bulcsot. és a fejeket kiveték az ablakokon a nép közükbe. és mindent elpusztítának fegyverrel. És mikoron az útba meghallotta volna. Szent Márton püspeknek hazáját mind elpusztíták. hogy együtt lennének a király seregével. az váradi püspeket. elhadja a sereget. és a kösséget vágni. gyermekestől és mind a szomszédságbeliekkel egyetembe. és dúlni. és fel kezdék gyújtani a falukat. Ez okaért erőssen kiáltnak vala ellene. verni és vágni kezdék őket. és megkezdvén azzokat. és csak alig szallada el a püspek Váraddá. és rajtok lőnek a magyarok. és kihíják vala őtet. Hallván eszt a több kunok. általméne a Dunán. A király ellen is igen zúgolódnak vala. A király elhívatta vala Benedeket. És a foglyokat mind tűzbe hánák. soholt egy falu sem maradhata meg miattok. igen bánák az Kuten fejedelmeknek veszedelmét. hogy ő hítta volna be az országba a tatárokat. hogy az erekléket felszedegetné. És annak utánna általmenvén a Dunán mind elrablák a győri vidéket. a csanádi püspeket és Bore Miklóst és sok nemeseket mind feleséges és gyermekestől. 158 . Sabariát. és mind elkóborlák a drága papi öltezeteket és minden egyházi ékességeket. meg kezdék magokat óltalmazni. és mind zsákmánt tőnek az egyházi kéncsbe. és mind megégeték. Addig megkezdék a tatárok az ő seregét. Annak utánna ostromlani kezdék az Kuten szállássát. és kevesedmagával Egrré siete. Nagy méltatlanságot cselekedének az magyarok akkoron a Kutenen. és Felső-Magyarországot. Egybefutamván a kunok. erős viadalt tartának egy falka üdeig. és kevés szallada el a magyarok közzül. és megmaradásra való hellyt kerese magának. hogy levágnák. a kunoknak fejedelmén. És a kunok a tatárok mellé menének. hogy a tatárok megégették volna Egret.

Béla király megmozdítá a sereget. 159 . Kálmán. és ugyan csúffollyák vala a királyt sok hitván beszédeket szólván ellene. hogy rendbe nem tudák semmiképpen a sereget szörzeni. V. hogy ha valamiképpen olly hellyre szoríthatná. hogy az viadalba mennének ki. hogy a magyaroknak egy nagy része e módon szekett volna el. és egynyíhánat is megöle bennek. mind a sok lovagok ból. és erős viadalt tarta véllek. és erőssen lövik vala a sereget. De Béla aszt tudja vala. És midőn sűrő lövéssel megkezdenék belepni a magyaroknak táborát. és módot kerese hozzá. melléje vévén szolgáit és némellyeket a magyarok közzül. akármint mondana és könyörge ne nékik a király és a kolocsai érsek. Ekképpen ő is elméne egy sereggel. De a tatárok éjjel általkelvén az vízen. Hátul mindenütt rajta lőnek a tatárok. hogy a Kálmán herceg és a király elment volna. és immár a tatárok egy felől a magyaroknak táborát felgyújtották volna. De a magyarok mind visszát vonsznak vala. igen reggel környülvévék a király seregét. Akik kiszallattanak vala az várasból. hogy senki nem jőne segítségül melléje a táborból. Másodnapon a tatárok Pestté menének. Es szálla a Sajó mellé. akiket hertelenségbe melléje hajthata. általvágá magát a tatárokon. Végre eszébe vévé. Hogy eszt megláták a magyarok. igen megijedének és megbúdulának a magyarok. és elrejté magát ott a közel való erdőben. négyszegű sereget szörze mind gyalogokból. De mikoron látnája. Mikoron a tatárok esmet környülvették vólna a király táborát. RÉSZ Végre a király öccse. annyira. és mind megdúllák az várast. és útat csinála a tatárok által. és menten méne. és nékiindulla. kiméne a táborból. csoportonként többen is ki kezdének olly an módon menni. a népet kedig mind elveszték fegyverrel. azzokat mind a Dunába kergeték. Es a magyarok közzül senki nem mere a sáncból kimenni. holott megvíhatna véllek. a pécsi püspek látta volna. és ostrommal megvévék az várast. és sereget rendelvén. reájok rohana a tatárokra. mikoron immár dél volna. és Bertalan.

és részessé lönnének a sok kazdag prédákban. a kolocsai érsek. azzokat mind megölék az útban. egyig mind megölék őket. Mind az egész mező két mélföldig. A tatárok kedig minden dolgokban igen okosan cselekedének. Így füzeté meg Magyarország az ő hitetlen visszavonnását és latorságát. Odavesze mind a sok püspek is. és senki nem futna a tatárok előtt. És ezeket e leveleket a király pecsétével pecsétlék be. Látván a tatárok az új sereget. vélik vala. azzok mind megégtenek azzokban. ki semmit egyebet ne művelne. hanem csak a sok marhát és prédát gyűtené egybe. Akik futottanak vala a falukba. a fene tatárok mindenütt elvesztik vala a tábor népét. akik a táborban marattanak vala. a bácsi esperest. az egyházokba. Mert akik Pest felé futának. mellyel vesze. Nincsen száma a sok népnek. leveleket íratának a fogoly iffiakkal mind széllel Magyarországban a magyaroknak a Béla király nevével. és nagyon örülnek. etc.Hogy imígy veszédnének a tatárokkal. És a tatárok egy fejedelmet szörzének közzüllek. úgy küldözék el annak utánna mind széllel azokat. és egybehordatná mind a prédák at a mezőn. és az rakássokban rakatá mind azzokat. a győri püspek. mert ő hammar el akarna jőni nagy néppel. melly tova allá vagyon Olaszország felé. és ki-ki mind há160 . Mikoron ez okaért ekképpen mind a herceg. hogy minnyijan honn maradnának. mint a nagy asztagokat. íme tehát ihol jő az vitéz László egy nagy sereggel. mellyben vigasztallyák és intik vala a magyarokat. és a tatárokat mind levágni. és embertestekkel. hogy el ne futnának a magyarok hertelen az országból. mintha mindenütt nagy disznócsordák járnának. A pécsi püspek mindjárást megesmeré a zászlókat. hogy besietnének a kazdag országba. A szegény magyarok megláttván a leveleket. és hozzá tarta hammarsággal. hogy Béla király levelei volnának. a király kancelláriusa. az erdélyi püspek. mindjárást visszatérének a pécsi püspek seregétől. mind hegy-völgy rakva vala embervérrel. a nitriai püspek. mert nem bánták aszt a részt Magyarországnak. az esztergomi érsek. A tatárok follyó követeket bocsátának be Tatárországba a több tatár fejedelmekhöz. És miérthogy a király pecsétét lelték vala a kancelláriusnál. mind a király elhatták volna az ő táborokat. ki semmit nem tud vala a királynak veszedelme felől. Emberi szöm soha nagyobb veszedelmet nem látott.

mondá annak utánna néki: Tudod-é. hogy a királné asszonnal. első ostrommal megvévék az várast. és megerősíték aszt esküvéssel. és mind honn talállák őket. és miképpen elpusztítottad országomat? Tudod-é. Béla király. melly somma pénszt vettél rajtam. Mikoron a tatárok Váraddá jutottak volna. mind nagyokat. mert eszébe juta. És az határba három vármegyét ada néki. palánkokkal és nagy töltésekkel az várast. minden készpénzét odaadá. és nagy tisztességgel fogadá őtet. És annak utánna köttést tőnek egymással a herceg és a király. hogy négyszázezer forint volt. kit azelőtt a váci püspekkel odafelé küldett vala. A Béla királynak nem lőn mit tönni. Némellyek mondják. RÉSZ Béla király elszalladván kevesedmagával. Mikoron a határba ért volna. és megfüzeted a kárt. Ez okaért innet ki nem mégy. mellyeket a herceg mindjárást megépűte. és nagy dúlást tött vala ott. mint gyötrötte vala azelőtt a Bécsországot és a herceget. méltatlan kedig. hanem ha megadod az én pénzemet. Bécsország felé tarta. Mikoron ez okaért a bécsországi herceg egynyíhány napig vígan tartotta volna Béla királyt egy várban. És mind levágák őket: mind kicsideket. hogy más küssebbség ne esnék rajta.zánál marad nagy reménség allatt. a tatárok fejedelmek egyik. és Várad felé tarta. és mind levágák a népet 161 . VI. és elpusztíták aszt fegyverrel és tűzzel. a bécsországi herceg elejbe juta. melly igen nagy erőszakot töttél rajtam. Váradon kedig szántalan sok futott nép vala. allájöve Radnáról százezer tatárral. Azonközben odamenének a tatárok. Az várban is sok nép vala. és mind elrabbollák a földet. jöve Magyarországba. Béla király kedig az ő királyi birodalomnak a kezdetiben nagy néppel felment vala Bécsországban. Nagy a somma. és megerősíte mind épűtéssekkel. a maradékot kedig megfüzeté ezüst és arany művekkel. mind néppel. beszédes lönne. mellyet a hercegnek adni kellett. Azonközbe Kadan. és a nagy Szamoson általjövén. és megsaccoltatta vala a bécsországi herceget nagy somma pénzen. de a püspek nem vala honn. kik megerősítötték vala sövényekkel. némellyek többnek mondják.

és az ezüst és arany edényeket mind egybetörék és elvivék. nem akara Váradon megmaradni. És a tatárok mind levágák a papokat és a nemesseket. azzok éhhel halának meg. kik előszer bejöttenek vala Magyarországba. annak utánna nékihajták a faltörő bakokat. mellyet megerősítötték vala a tatárok ellen mind a környül való falubeliek. Eszt látván a tatárok. A több megmaradott népet mind kihajták az várból. melly a Maros-parton vagyon messze. és ott száguldnak vala allá s fel mind széllel. és ott marada egynyíhány napig. és az Szászfaluba. semmit nem találának. és a tatárok felgyúták a templomot. és mind eldúlák a sok egyházi ruhákat. és ez írta meg mind ez lött dolgokat. tehát azelőtt való napon a tatárok. nékikezdének. és elronták mind a képeket. Akik kedig azelőtt kifutottanak vala Váradból az erdőkbe. kiméne az erdőből. Némellyeket kedig nyakkal hánák allá a kőfalról az árokba. 162 . És egy felől új vala a fala. és éjjel megtölték az árkot egyenest. és mind levágák őket. mert mindeneket megemésztett vala a tűz.benne. Ha szinte visszajőnek vala Váraddá. és mind megégének benne. és másodnapon megvévék az várat. És mikoron mind megdúlták volna az várast. Mikoron odajutott volna. és Csanád felé indula. És a tatárok mind felbonták a szép koporsókat. mindjárt a nagy taszításra ledőlle. Mikoron ez meghallotta volna Váradnak kegyetlen elvesszéssét. mind kicsineket. Sok nemes asszonyok és leányok is valának az várba. Vala azelőtt egy Rogerius nevő kanonok Váradon. Onnét méne egy sziggetbe. a többit kedig mind elvitték vala a tatárok. és mind lábokkal elnyomdossák és elrúgák az erekléket. juta. És miérthogy a fal még igen vizes és nyers vala. kik odaszallattanak vala. és az vár előtt mind levágák őket. felgyújták aszt. mert csak akkoron rakták vala újonnan. hanem elfuta onnét az erdőbe. mind porrá tötték. és méne Tamáshidára. mind nagyokat. és a tatárok sűrő lövéssekkel ostromnak ménének. És mikoron a nemes asszonyokkal és leányokkal eleget jádzottanak volna minden ő kévánságok szerént bevivék őket mind az egyházba. és elméne onnét. melly a Keres-parton vagyon. Azok mind az egyházban szorultanak vala mind gyermekestől. az tudós ember vala. Ez mikoron meghallotta volna a tatároknak jövetelét. Annak utánna az várhoz kezdének. De esmet megijede.

Eszt látván egyebek is. és megvevék az erősséget. és Horvátor163 . És mikoron esmet a megerősített sziggetbe jutott volna. Annak túl is hagyának valami darab földet ugyanazzon végre. Annak utánna megszállák Egrest. egyig mind levágák őket. a tatárok nak egyik fejedelmek. és a többit lefosztván. Mindjárást kifutamék a sziggetből Rogerius. hogy Kadan utánna volna. Másfelől a parasztnépet. És a nemessek közzül kiválaszták a szép menyecskéket és leányokat. magyar népeket az ostromra hajtván. Mikoron az árok immár mind megtölt volna magyar testekkel. RÉSZ Eszt látván Rogerius kanonok nappal elbúék. Annak utánna felmenének és mind elpusztíták a FelsőMagyarországot mindkét felé a Dunán. Mikoron kedig az innegső részét mind el dúlták és elrablották volna. hanem általhajóza a tengerbeli szigetekbe. hogy ezen órába ott lönnének a tatárok. és kiregzék közzülek a szép menyecskéket és a szép leánzókat és egynyíhány barátot is. és nagy kegyetlen ostromlással reákénszeríték szegényeket. És másodnapon eljövének a tatárok. Annak utánna általmenének a túlsó Magyarországba. mert Béla Dalmáciába futott vala. hogy meg kelleték adniok magokat. az ő kegyetlen szokássok szerént. És mikoron megértötte volna. és megostromolván a szigetet. nem mere Dalmáciában maradni. a kalastromot. hova igen sok nép betakarodott vala. és hét egész napig víttaták aszt. És a Dunán általjövén Kadan. és az erdőbe szallada. Egyfelől a nemesseket mind asszonemberestől és leányostól és gyermekestől. És mikoron eszt Kadan megértötte volna. és felmenének mind Bécsországig és Morváig. Azzokat is kivivék a mezőre. és mind levágák a népeket benne. és ott is mind levágák a népet. úgy menének azután a tatárok ostromnak. elhadja a Béla királynak üldezését. utána menének ők is az erdőbe. de éjjel erőssen megyen vala vissza. de nem vetének tüzet. utánna méne Béla királynak. mindjárást megvévék aszt. és egyig mind levágák őket ott a hellyen. hogy az jövendő télre élések lönne.VII. kétfelé állatták őket. És kihozván mind a népet belőle. menének annak utánna Újfalu allá. ottan hír juta. a többit kedig mind lefoszták a parasztsággal egyetembe.

. és a Frangapán urak. nem veheték meg. Csehországból etc. Emberi nyelv ki nem mondhattya. és arra töltének annak utánna földet. de az udvarbíró vitézül mutatá magát belőle. a több erősségeket mind megvévék egész Magyarországba. és felgyúták a hoffstátot. által kezde jőni Bécsország felé. az váci püspeket a pápához. és a Rodi kereszturak adának népet vélle. sietének Szent Márton püspek kalastromára. Úgy szállának alólla. De miérthogy az a váras rét közett vala. Ebben kedig a római pápa igen nagy szorgalmatossággal eljárt vala. melly híres vala drága kéncsekkel a királyoknak koporsóiért. és onnét tére Bolgárországba. Rácországot ét az egész Bosznaságot mind eldúllá és elrablá. melly nép allá kezde jőni Bécsországba. és egyéb népek igen sokan. És eljövén Fejérvár alól. VIII. hogy könyörgene néki. RÉSZ Annak előtte Béla király Bécsországban lévén elbocsáttá vala az Istvánt. hogy e fene nép ne támadhatna mind az egész keresztyénség ellen. Németországból. kik Dalmáciában és Horvátországban nagyot bírnak vala mind a Szá164 . hogy az árok egyenes volna. Annak utánna az esztergomi várhoz is kezdének a tatárok. Hallván eszt Béla király. Azonközbe a több tatárok megszállák Esztergomot mellyben sok áros népek szorultanak vala Olaszországból. megijedének. de aszt sem veheték meg. és mind elpusztítá az országokat fegyverrel és tűzzel. hogy intené és kérné a fejedelmeket. És mind levágák a népet benne. és mind betakarodának a körített városban. mindjárt megvévék az hoffstátot. és tizenöt embernél több ki nem szalladhata belőle.szágot. És mindjárást Székesfejérvárra sietének. hogy mindenik egy nagy kötelék ágat vinne éjjel az árokban. minemű kegyetlenséget műveltenek ott a tatárok. hogy adnának segítséget néki a tatárok ellen. És a tatárok ostromnak menvén. Reggel láttván eszt a polgárok. De a tatárok meghadják a raboknak. annak utánna a körített várast is. csak ez a három helly marada szűzen. És a német fejedelmek nagy népet adtanak vala kiváltképpen a saxoniai herceg.

és megszáll á Bécsországban az új várast. És miérthogy nagy segítségül váltanak néki a Rodi kersztes vitézek és a Frangapánok és annak felette a saxoniai herceg. és megvette vala rajta a pénszt. de kiváltképpen Erdélben. allá kezde az haddal szállani Magyarországba. aszt újonnan feldúlák és elveszték. És mi hátramaradott vala az ő bejövéssekbe. újonnan hadat indíta a Béla király. Béla ez okaért ez népeknek segítségével bejöve az országba. felrakák a szántalan sok prédákat a szörzett szekerekre és taligákra. Hallván eszt a tatárok. mit művelt vala rajta a bécsországi herceg. És Béla király diadalmos lőn az herceg 165 . mert a tatárok bírták. mint igaz a magyarok. hogy evvel a bécsi herceget a mezőre kihoszhatná. mint oda fel megmondottam. mellyeket adott nékik. mert mindenütt nagy pusztaság vala. és bírják vala az várasokat. kik azelőtt itt benn laknak vala Magyarországban. a bécsi herceg. és a drágaság után mindjárt döghalál lőn. És az országnak tagjaivá tövé őket. és elindulának avval az országon által. melly ő örökségekben ülnek és élnek mind ez mai napig. Felméne ez oka ért az ő népével. Így füzeté meg Béla király nékik az ő munkájokat és hívségeket. hogy kik megmarattanak vala a tatároktól a nagy erdőkben. Béla király amazoknak sok földet és jószágot ada. de kiváltképpen Erdélben és privilégiomokat ada nékik és szabadságokat. mert semmiképpen el nem felejtheti vala. Az egész országban kedig nagy drágaság lőn. És eljöve az Friderik. Csak alig állott vala meg a drágaság és a nagy döghalál. hogy megfogta vala.váig. és betestesíté őket a több szászokkal. hogy úgy lönnének az ő népei. Így vala nagy nyavallyában újonnan mind az egész ország. mint aszt nyilván megláthatni az ő szép privilégiomiból és leveleiből. és megütközének az új váras allatt. És mikoron együtt volna Béla király a nagy német haddal. és Radna völgyén és az oroszok és kunok földén általmenvén békességgel hazamenének Tatárországban nagy és kimondhatlan sok nyereségekkel. és mind elpusztították vala aszt három esztendeig és egynyíhány hólnapig. de puszta vala az ország mindenfelé. A szászoknak is nagy földet ada Magyarországban. havasokban és nagy árkokban. azzok meghalának azután merigyhalál miatt.

Annak utánna Béla visszajöve az országba. és Béla Haymburgba szallada. Temeték kedig őtet egy piros márvánkőből csinált koporsóba szinte a nagy óltár előtt. hogy az ország esmet megépülne. az Bódogasszony nevére. És visszahozzák aszt az ő kalastromokba. Mikoron azután írnának 1260. Mikoron ez okaért Béla király immár megtörődett volna a sok munkákkal és bánatokkal. és vivé a főmonostorba a cseri barátoknak kalastromából. És végre a pápa kénszeríté az érseket. Bírta vala kedig a királyságot harminchat esztendeig. mert a barátok nem akarának a böcsületben alábbok lönni az érseknél és a kanonokoknál. a kunoknak hercegével Morvába.ellen. Esztergomott. És egy nagy monostort épűte ott. Feleségül vötte vala a göreg császár leányát. és meghala a budai szigetbe. és gondot visele reá. és úgy jöve allá Magyarországba. És annak utánna esmet egybe kezdé gyűteni a népet Magyarországba. mellyet őmaga épűttötett vala. Béla az attyának előtte hala meg. az ő fiával és Alprával. és sokáig pörlének vélle. és ott temeték el aszt a szép monostorban. Annak utánna Béla király megdúlá Bécsországnak nagyobb részét. De a cseri barátok Rómába üdézék az érseket érötte. mert ott vala az ő királyi széke. Ott vagyon eltemetve a királné asszon is. Üdővel annak utánna a Filep érsek nagy szeretetből felvévé a Béla király testét. 166 . és az viadalban egy magyar szájába öklelé az herceget. Mária. Abból nemzett vala két fiat: Bélát és Istvánt. Az ő testét felvivék Esztergommá. és mindjárást meghala. és Esztergom várasát kezdé épűteni újonnan. hogy magának foglalná Magyarországot" Béla király népet gyűtvén ellene támada. és oda temeté aszt a főkáptolon monostorába. hogy ott halálának utánna eltemetköznék. De a cseheké lőn a diadalom az nagy viadalom után. nagyobb tisztességért. Othokár. és felméne Istvánnal. a görög császár leánya és ő nagyobbik fia is. és immár koros is volna. az István királlyá lőn az attyának halála után. a csehországi király arra ügyeközik vala. a Béla herceg. megbetegüle. és ott megütközének egymással. hogy vissza kelle adni a Béla király testét a barátoknak.

Lászlót. a IV. De a halál nem engedé ez életet néki. az ő fővárasokat. László. István király elejbe méne a magyarokkal. Nagyobb kárt valla ott Othokár. RÉSZ Az negyedik István király után választák a magyarok az ő fiát királlyá. és az határban Magyarországban kárt tött volna. És István király megbetegüle az budai szigetben. a cseheket is. midőn Othokár diadalmos lött vala ellene. csehekkel. az IV. És eldúllá mind az AlsóMisiát. Mikoron az Othokár. a Károly fiának. Megveré a bécsországiakat. bécsországiakkal és brandeburgiakkal bejött vólna. István. az IV. és megütközék véle. kit a magyarok kun Lászlónak nevezik vala I. Ez szerencsés vala az hadakozásban. a csehek fejedelme nagy néppel. az IV. Istvánnak fia. ki a pápának hatalmából magának foglallá Szicília országot. ugyan jeles fejedelem minden kétség nélkül lött volna belőlle. Béla királynak a fiát. a IV. Ebből születtették azután a Carolus Martellus. És mikoron három holnapig víttatta volna. és ugyanottan meghala királyi birodalomnak harmadik esztendejében.Az XXIII. magyari király. kik nem akarnak vala engedelmessek lönni néki. Miriát. az ő leányát feleségül adá a sánta Károlynak. RÉSZ Mikoron Béla király megholt volna. magyari király. kit annak utánna kun Lászlónak nevezik 167 . a magyarok egybegyűlvén választának királyt magoknak. Istvánt. és diadalmos lőn ellene az Kapzam follyóvíz mellett. A XXIV. Ha élhetett volna. Annak utánna az bolgároknak királlyát és az egész Misiát ő zsóldossá tevé. Nem sok üdő múlva hadával méne az bolgárokra. Annak utánna megszállá Bodont. megvevé aszt. hogynem azelőtt vallott vala Béla. Béla királynak a fia I. az IV. És ugyanottan eltemeték őtet Bódogasszonnak egyházában.

és minden ékességét. és mindjárást követeket bocsáta. És megígéré. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1276. Mikoron mind a két sereg szömbeállanának egymással. Eszt nem akarák elszenvedni a magyarok. hogy ő is hadat indítana az Othokár ellen. és nagy kárt tőnek az határban. csak hogy az a sátorban legyen a császár előtt. és leülle a magas székben. És kétfelől leülteté a kurfürstokat. és örök kötésre az ő gyermekeket is egybeházasíták. és mindent művel vala az ő kívánsága szerént. mert az ő határokat meg akarák kiterjeszteni jól be Morvaországba és Magyarországba. 168 . Megkoronázák aszt a magyarok. kíváná az Othokártól. a császár és Othokár közett. Mihelt megkoronászták volna. és erőssen bosszonkodék a császárnak kívánságán. László király megígére magát a Rudolff császárnak. Más oka is vala ez hadnak. Engede a császár ennek. És jegyruhául adák Korontországot és Karnyolt. de Bécsország marada a császárnak. Azzonközbe a németországi hercegek frigyet kezdének járni közettek. Othokár kövély fejedelem vala. és békességet kezde kérni. azaz a császárválasztó fejedelmeket mel- 83 Szép csalárdság. hogynem mint az emberséges tisztességre.vala. ki akkoron bír vala Bécsországgal. és nem mind az egész nép előtt. És mikoron egymásra támottanak vólna. hogy eskenni akarna a császárnak. és felvevé a császári koronát. Mikoron immár Bécsország Rodolff császáré volna. bejövének a csehek az országban. Rudolff császár kéri vala a magyar László királyt. Othokár látván a magyarokat a császár serege mellett meg kezde ijedni. hogy mindenbe az ő akarattya szerént akarna cseleködni. és mindjárást felmenének a magyarok az Rodolff császár mellé. hogy az ő beszédi szerént megeskenék néki. Ez mart és kegyetlen természetű vala. és nagy magas széket tétete oda. Az Rodolff császár segítséget kére a magyari királytól. Inkább ügyeközik vala az hadakozásra. és nagy ajándékokat is külde néki ezért. és így támada újonnan had közettek.83 És a két sereg közett felvonnatá sátorát. Mert az Othokár. a csehek fejedelme egybevesze Rudolff császárral.

mint esett vala az Othokár térdre a császár előtt. hogy esmet elindítá hadát a császár ellen. 169 . és az ő seregével ellene indula. és lábához esvén könyörge a császárnak. és császárhoz fel kezde menni a magas székre. És az Isten nagy záporesőt ada reájok hertelen. és annyira megnyúla idegek. és a magyarok majd mind levágák 84 Nagy fortély esik a cseh királyon. És végre a kunok hátat adának. És miérthogy ollyan barátságot szörzett vala az Rodolff császárral. de nagy búsulással méne haza. Császár esmet elhívatá a László királyt. Hallván eszt László király. és mikoron esmét szömbe állatt volna a két sereg a Duna mellett. és leessék (mert mesterségesen úgy csináltatta vala az Rodolff császár). És a németek nagy vígasságban valának. a kunoknak fejedelmek nagy néppel indulla. és táborba szálla az Hód állóvíz mellett. és általüté őtet és megölé.lette. A magyarok kedig erőssen öklelik. Mikoron hazajött volna. Es László király a magyarokkal nagy nyereséggel hazatére Magyarországba. és a több nagy urakat is. egyberohannának. és addig gyötré őtet beszédekkel. és nagy híres-néves lőn.84 és mind a két sereg meglátá. reátámada a felesége. hogy eszt e nagy küssebbséget eltörlené. Veszteg hallgata akkoron az Othokár. és igen nagy viadalt tartának. megütközék vélek. Annak utánna elhívatá az Othokár fejedelmet. Othokár eljöve a cseh urakkal. de a csehek igen szomorúk lőnek. és tisztességet tőn a császárnak. de igen sokan hullának el a futásban. László király igen bosszús vala az Othokárra. Mikoron kedig írnának Krisztus Urunknak születése után 1282. Az viadalban ez okaért reáarányza. tehát a sátor négy részre válék. hogy semmit nem lőhetének. és mint eskészik vala kezére. mindjárást ő is felhirdeté országát. És mikoron szömbeszállott volna a kunokkal. Az Rodolff császárnak engedelméből elvivék az Othokár testét Csehországban. És a csehek futásra vevék a dolgot. és onnét be akara ütni Magyarországba. igen nagy békességben marada egynyíhány esztendeig országa. és megázik vala a kunoknak mind a kézíjjek. Oldamir. és eltemeték aszt ott királi módra. És mikoron ott a hitet le kezdené tönni. nagy tisztességgel. és vágják vala őket.

nagy örömmel hazatérének Magyarországba. hanem inkább napról napra gonoszbbá lőn. nem messze a Keresztszeg várhoz. és gyűlölik vala a királyt ez rútságokért. és esmet kijövének Magyarországba. A kunok. és megégeték.85 És azzok a kurvák ugyan bírnak vala véle. László király kedig feleségül vötte vala Károly szicíliai királynak leányát. és az újonnan épűtett falukat és várasokat mind eldúlák. De nem szereté aszt. reátámadának a kunok. Mikoron ez okaért írnának Krisztus Urunknak születése után 1285. és tellyességgel elpusztíták aszt a tatárok. kik egymást horcollyák és dúllyák vala. Az iffiúságot kedig mind rabbá tevék. Sok kurvákat tart vala a kun asszonyok közzül. hogy segítségül lönnének nékik a magyarok ellen. mikoron írnának 1299. És olly an nagy szegénységbe juta az ország. és hogy bosszút állanának rajtok. Mind Pestig felmenének. és azáltal erőssen megfeddé őtet az ő rútságiról. hogy a kösség mind elvesze miattok. s kézi taligákkal. Honnét mostan is afféle taligát ne85 László k[irály] kurvás. Szekeret sem látnak vala soholt. Soholt semmi csendeszség és békesség nem vala. sőt a kunokért majd semmit nem gondol vala a keresztyénséggel. És végre ugyan megátkozá őtet. hanem igen gonoszul tarttya vala. és ugyan tellyességgel megutálá a magyarokat. kik megmarattanak vala. És az innegső részét Magyarországnak mind elrablák. És az ő gyalázattyára ugyan kun Lászlónak is nevezék. másfelől ennyi egybeveszés vala az urak közett. Annak utánna. a tatárok felkelének. és torboncákkal hordoznák vala az emberek terhejeket. és senki nem állhata ellenek. az ő baráti. és a barmot mind elhajták.őket. 170 . és a népét mind levágák. és elrabolván minden tartományokat. és könyörgének a tatároknak. Az urak kedig és az udvarbeli vitézek igen bánnyák vala eszt. hogy soholt kazdag ember nem látszik vala. Mert egyfelől elrablák az országot. és azzokat igen kedveli vala. bemenének Tatárországba. és megölék őtet. hanem csak valami hitván taligát. De a király semmit nem gondola vélle. Gonoszul vala Magyarországnak e király üdejében dolga. A római pápa is egy gardinált külde a László királyhoz. etc.

és megeskének egymással. ki a Maurocenusoknak nemzetségek közzül való vala. hanem juta Velencébe. Mikoron András király azután megholt volna. és Hestéban lőn lakása. és aszt ugyanottan Velencében felnevelé. Eszt mikoron meglátta volna az András király. Hispániába méne az arragoniai királyhoz. és immár eltemették volna. És az attya az urakat egybehívá. Bírá ez kun László a királyságot majd tizennégy esztendeig. Mikoron ez okaért az hitván László király megholt volna. Mikoron a ravennaiak megértötték volna az ő odajövését. És mindjárt azon nap meglőn a menyekező. és ott feleségül vén magának egy igen kazdag ember leányát. Mikoron eljött volna születésének üdeje. Mikoron ez felnőtt volna. És azután elvivé a menyasszonyt véle Magyarországba. kapitánnyá választák őtet. RÉSZ Az kun László után választanák a magyarok királlyá eszt az III. Csak ez: Nyavallyássul vala mind az egész országnak dolga. 171 . Onnét nevezik vala annak utánna aszt velencésnek. Mikoron az András király visszatérne a jerusálemi hadból. III.veznek kun László szekerének. Az jó rendbeli nemes emberek is a kap ára szorultanak vala. visszajöve Olaszországba. igen kedvelé. kit velencei Andrásnak is neveznek vala. És annak utánna visszaméne az attyához. és megjelenté. kit velencei Andrásnak hívák I. Az XXV. Ennek egy igen szép leánya vala. És kéré az attyától aszt feleségül magának. az urak eszt hozák Magyarországba. a királyné asszon elhívatá az urakat. és a leánzót bevivé elejikbe. kinél az ő nénnye. és nevezé aszt Istvánnak. az útban megszálla az hesteni fejedelemnél. De nem sokáig lőn ott. és kezét fogatá az András királlyal. és koronázák királlyá. hogy terhös volna a királtól. és megmutatá magát nékik. Andrást. András. egy igen szép fiúmagzatot szülle. Mikoron egy üdeig ott lött volna. az András király leánya vala. magyari király. kit Andrásnak nevesztete. miérthogy az ő feleségét megölte vala az Bánk bán. Temetve vagyon Csanádon. Ebből nemze egy fiat.

és tudnának magoknak királyt választani a pápa híre és segítsége nélkül. RÉSZ Az harmadik András királynak halála után hasonlás lőn a magyarok közett az országban. hogy ő lönne magyari király. Martellus Károlynak a fia II. Azonközbe hírt hozának néki. hogy ő királyok lönne. A pártolók kedig a római pápától kérnek vala királyt. mert némellyek (amint tova fel megmondottam) pápától kérnek vala királyt. Az XXVII. És a pápa beküldé nékik eszt. Nem akarák ez okaért a királyt uralni semmiképpen. az I. És nagy kárt tőn Bécsországban égéssekkel és rablássokkal.86 a Károlynak gyermekét. némellyek magoknak akarnak vala választani királyt. Az XXVI. kit a magyarok László királynak nevezik vala I. magyari király. ki a szicíliai királynak fia vala. mikoron tizenegyesztendős volna. mindjárást hadat indíta a bécsországiak ellen. mivelhogy Magyarországban pártolássok löttenek volna ellene. miérthogy megszegték volna a kötést a magyarokkal.Mikoron immár a királyságban volna. és azzokat meg akará büntötni. Mikoron ez okaért a pápa 86 87 Pápától kérnek a pártolók királyt. és nem akarák. RÉSZ Mikoron a pápa eszt beküldötte volna a magyaroknak. És a pártolókra méne. De a több magyarok megellenzék aszt az egész országban. Vencel. e Károly gyermeket. kit nemzett vala az András magyari királynak leányából. Károly. hogy a pápa királyt adna nékik. és mindjárást kénszerítteték visszajőni Magyarországba. egynyíhány pártolók megkoronázák aszt Székesfejérváratt. a cseh királynak fia. 172 .87 hanem ők szabad népek volnának. A magyarok megvetik a pápának királyát. magyari király.

173 . a magyarok nagy egyenetlenségbe lönnek. némellyek kedig Lászlóhoz tartnak vala. és meghadja. Mikoron ezek Pestté általmentenek volna. és Pestbe szálla. püspekeknek és a több magyaroknak. és felvévék őtet nagy öremmel. hogy ő jőne közükbe. és könyörgének Vencelnek. És Székesfejérvárra bevívén megkoronázák ott őtet magyari királlyá. de semmiképpen reá nem bírhaták. És ott minnyájan megesküvének néki. és isteni dicsíretekkel bevivék Magyarországban. ottan megelevenedék esmet a pápának királya. Azzonközbe hertelen meghalának a fő érsekek és püspekek. Mikoron eszt meghallotta volna a csehországi király. és lönne magyari király. ki igen megfenyegeté a magyarokat az átokkal. Így vala immár a magyaroknak két koronázott királyok. László királynak az attya. és ha engedelmessek nem lönnének néki. félti vala a fiát. a másik rész elméne Csehországba. az Vencel hercegért. és nagy könyörgéssek után nékik engedé az ő fiát. kit a magyarok Lászlónak neveznek vala. ha fel nem vennék a Károly királyt. Mikoron a csehországi király elvitte volna a fiát. mert tudja vala a magyaroknak erkölcseket. az attya. kik valami gondot visseltenek volna az László királyra. Mikoron megkoronászták volna az Vencel királyt. Ennek kedig az annya a magyari királynak leánya vala. Nagy sereggel ez okaért alláindulla Magyarországba. A Bonifacius pápa is mindjárást egy gardinált bocsáta be Magyarországba. Annak utánna könyörgének néki erőssen az ő fiáért. ki csak tizenhárom esztendős vala. a Károly. Verner Lászlót. a csehországi királynak. és mozogni kezde az ő párttya. Némellyek Károlhoz. tudnia illik az érsekek és püspekek némelly urakkal. és oda kezekbe ajánlá aszt az érsekeknek. és egy rész a magyaroknak aszt megkoronászta volna. És áltahívatá a fiát Buda várából. az László királyt.beküldötte volna a Károly gyermekét. és egyenest felvivé Csehországba. és az attya elkésérte az ő fiát Godinig. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1303. így nem lőnek azután sokan az urak közzül. a cseh király fel vévé őket. hogy a koronát véle hozná és a budai bírót.

Annak utánna felkele a gardinál. RÉSZ Az Otho herceg minek előtte allájőne Magyarországba. hogy mind az egész Buda látná őtet koronázott királynak lönni. és a cintermeket. És mikoron az Otho király felment volna Budára. És mindjárást megkoronázák az Othót vélle a római pápának bosszúságára. és visszaméne Rómába. és minden marhájában zsákmánt tőn. kin a magyarok igen nagy örömbe lőnek. az bajori herceghöz. és elvévé a koronát tőlle. és ugyan ellene monda a királyságnak. Annak utánna beméne Erdélbe. megmutatá a magyaroknak a koronát. és ott traktálla az Vencel királlyal. magyari király. és semmiképpen nem akarák az ő szabadságokat és törvényeket engedni a pápának. és aszt kérék. De az erdéli László vajda okossággal lekapá őtet. és mindenütt beszeggeszteté az egyházakat.88 és tilalmat vete mind az egyházi népeknek. A XXVIII. És midőn Székesfejérváratt vólna. hogy ott is minden várasokban így fársangolna az koronában. A magyarok aszt látván igen bosszonkodának rajta. Ekképpen immár három koronázott királyok lőnek a magyaroknak. Annak utánna elbocsátá őtet az László vajda. és úgy cellekézék haza Bajorországba kevés dücsőséggel. de nagy gyalázattal. beméne Csehországba. És mikoron minden dolgait elvégeszték volna egymással. hogy királyok lönne. a bajori herceg I.Mikoron a magyarok semmit nem gondolnának vél le. És Otho titkon elhozá azzokat vélle Magyarországba. Otho. Ez okaért mindjárt követeket bocsátának Othóhoz. méglen feladá. Vencel király néki adá a magyari koronát és a több királyi szörszámokat. hogy senkit ne temetnének a szentelt földbe. És úgy kell bollyó királynak! 88 A pápa megátkozá Magyarországot. ottan megátkozá az egész Magyarországot. és a fogházba téteté. Annak utánna a fogságból ki nem bocsátá. és parancsolá. a koronát fejébe vévén nagy sereggel utcánként farsángola. 174 .

A pápa esmet megátkozá Magyarországot. miérthogy a királyi koronát nem akará adni Károly királynak sem könyörgésre. RÉSZ Hallván eszt a római pápa. hogy az isteni szolgállat mindenütt megszűnt volna. De pénzért osztá.Esmét a Károly királyról I. és minden embert megódoza bűntől és kíntól. az erdéli vajdát megátkozá. És ez egész esztendeig lőn Magyarországban. miérthogy a rómás papok és püspekek soholt nem engedik vala a temetést. és arra ingerlé őket. És az László. és engedelmet ígérének néki. végre egybeférének. Károly császárnak leányát. a lengyel király leányát. és mikoron ott sokáig tanácskosztanak vólna. Ez a Károly ájitatos és vitézlő király vala. kiváltképpen az áldott mis se.90 Lászlót is. 91 A pápa erővel meghajttya a magyarokat. esmet egy gardinált bebocsáta Magyarországba. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1310. De az gyermekek nélkül meghala. és megkoronázák újonnan az királyt vélle a Szent István királynak octaváján Székesfejérváratt. melly a sok gyulladássok miatt majd 89 90 A pápa nyughatlan. mindjárást haraggal kezdé a dolgot. 175 . És ugyanez esztendőben a római pápa bőv bulcsút oszta ki. sem fenyegetésért. úgy értsed! Megházassula annak utánna Károly király. Annak utánna feleségül vén az Erzsébet asszonyt. Ebből nemze annak utánna három fiat: Lajost. sem adománért. Andrást és Istvánt.91 ez okaért minnyájan gyűlésbe gyűlének a Rákosra.89 és hogy uralnák a Károly királyt. Mikoron annak utánna meglátnák a magyarok. Ő épűtteté a székesfejérvári monostort. és hogy minden egyházak és cin termek rakvák vólnának hólttestekkel. és feleségül vén magának a IV. De mikoron a magyarok keveset gondolnának vélle. és f'elvevék a pápától küldett Károly királyt. és mindenütt bebúék az urakhoz. kit a pápa nékik küldett vala az országban. erdéli vajda megadá néki a koronát. hogy a pápának engednének. és újonnan megátkozá az országot.

Hallván Károly király a hadnak eljövetelét. de a gyermekeknek doktori támadának ellene. és annyira vívának. De Máté dúzs mindjárást hadat támaszta. és meghejasztatá aszt ón pléhekkel. Károly király reáméne. nem akará őtet uralni. mindjárást elszálla a vár alól. II. a nádorispánt valami erőszaktételért. Azután a gyermekekhöz kezde. és aszt Felicián gyolkosnak a torkába üté. mindjárt elejbe szállának a kassai szászok. Tizenhétszáz lovagokat. és csak a jobb kezét megsértheté egy keveset. népet is adának mellé. De nem sok üdővel esmet megége. mellyet győtöttenek vala a kassai szászok ellen. Mikoron a király allászállott volna Kassa felé az ő népével. és alkolmatos hellyt keresnek vala az ütközetre. az asztalhoz szolgálván. és az jobb kezén négy ujját vágá le. mind feleségével és gyermekivel. gyermekivel. És eszt a hadat elbocsátá az várnak segítségére. De a király megvoná magát. És mikoron az Hernát vár allá jöttenek volna. Károly király kikeletre méne Vissegrádba. És a nagy kiáltásra befutának a dara176 . kiszalladának a gyermekek. noha végre a mező néki marada. és midőn húsvét napján ebédhöz ült volna mind feleségével. Bebocsáták őket a szepesiek. Patocsi János.mind elveszett vala. Mikoron ekképpen hárzsolna Felicián. és a pohárszékről egy kést raggada. és méne Szepességbe. Midőn annak utánna írnának 1329. mindjárt megütközének a királlyal. mert ezek nem sok üdővel azelőtt megölték vala az Omodeust. és elfoglalá a királi várat és várast. Mert vala kész népek. A kassaiak segítségül hívák a trincséni Mátét. kirántá dákosát. és új bóltot csináltata benne. Új kőlábokat. egy tisztes innas odafutamék. De esmet megcsináltatá nagy kölcségével. egy kazdag dúzs. RÉSZ És nagy hada támada Károly királynak. az egyik szolgája. Azután királné asszonhoz vága. És míglen azzok veszédnének az Felicián gyolkossal. Felicián nevő. fegyvereseket és nagy gyaloghadat is. A király mind odaveszté a fő népeket. és a királyhoz vága. a királné asszonnak pohárnaka. mert trencséni Máté. hogy mindkétfelé a nép majd mind elfogya. és megszállá az várat. és levoná a földre.

mert az ő gyermeki mind meghóltanak vala. és királné asszonnak az öccse elcsalta vala aszt tőlle. a szicíliai királyhoz. az Lajosnak. Annak felette a király minden nemzetét elveszté. A több tagait mind széllelküldezé Magyarországba. és győzedelmes és diadalmos lőn ellenek. és mindenfelé szépen megoltalmazá az országot. Andrást. kit számkivete örök hitlenségbe. és aszt éli vala. de ott nem jól jára. Ez a Károly király fiának. és bevivé aszt a római pápának akarattyából Olaszországba Róberthöz. noha királlyá lőn ott annak utánna. és mindennek négy-négy ujját. mert az ő húgából nemzette vala aszt a Károly király. Horvát177 . De az András. és ő maga is csak alig szallada ki onnét. A Feliciánnak a fiát is a király lófarkon hordosztatá. és ott feltévék a perengérre. Kit levágata. ki akoron Nápolyba vala. És a Károly király jeles vitéz ember vala. Mert Kazimir királynak nem valának semmi örökesi. az Havaselvő vajdával. mert mind adóadásra hajtotta vala ez országokat: Tótországot. szép királyi ajándékokkal mind hazabocsátá őket. A két leányának elmetszeté orrokat mind ajakastól. A tatárokkal is megütközzék. és azzok koncra hányák a Feliciánt. a lengyel király még éltébe ajánlá az lengyel királyságot. mert odaveszté minden népét. felvévé az ő fiát. És a Károly király igen megöregbíté az Magyarországot. nem jól jára végre az kurva felesége miatt. és utcánként hordozzák őket.bantok. És mikoron sokat nyájaskodott és traktált volna vélek. és a király a Feliciánnak a fejét alláküldé Budára. RÉSZ És mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1330. Kazimir. és mindenfelé békességet szörze a szomszédokkal. Hada lőn a Boszaráddal is. amint annak utánna meghallyuk. Sok királyok jövének hozzá Vissegrádba őtet látogatni. hogy az őtet halála után a királyi méltóságban hadná az országban. III. A Felicián dühösségének ez lőn oka: Mert igen szép felesége vala Feliciánnak.

és minden esztendőre adót ígére néki. Az: XXIX. Mikoron ez okaért bement volna Nápolyban az fiához. Lajos király is szépen megajándékozá az Sándor vajdát. bölcs. Rámát. és erővel hajtá esmét őket a magyari koronának engedelme allá. Károly királynak halála után magoknak akarának lönni. mindjárást inteni kezdé őket. hogy bemenne Rómába. Ez okaért méne Lajos király reájok. Mikoron eszt megkoronászták volna a magyarok. RÉSZ Károly királynak halála után királlyá választák a magyarok Lajost. mint nyerhetné meg a konfirmációt pápától az fiának. kit a magyarok ördenges Lajosnak híttanak. hogy annak utánna ne volnának a magyari királyok allatt. és meghala az ő királyságának negyvenharmadik esztendejében. Lodomeriát. Azonközbe útra indulla Lajos királynak az annya. és békességgel bocsátá aszt haza. 178 . kit igen dicsírnek mind a krónikák. az Havaselvő vajdára. az: I. tudós. És eltemeték őtet Székesfejérvárott a Szent István monostorában nagy tisztességgel. magyari király. aszt is újonnan hajtá a magyar korona allá.92 Károly királynak a fiát. And92 Ez volt az Lajos. hogy jeles. a szent hellyeket és az ereklyéket látni. és hogy mindenképpen készülnének az hadakozásra. Mert mikoron az előbeli megholt királlyoknak tiszttartói nagy törvéntelenségeket cselekettenek volna rajtok. Annak utánna megbetegüle. bőkező és jó vitéz fejedelem volt. Lajos. Annak utánna. Annak utánna indulla Sándorra. Kumaniát. [Károly] királynak a fia I.országot. mert ezer gira aranyat ada néki ajándokba. nagyon tanácskozék az ő tanácsival. Első hada lőn az erdéli szászok ellen. az nápoli királyt meglátná. Galaciát. Bolgárországot. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1342. hogy a fiát is. hogy megtisztítanák a régi pajzsokat és pozslárokat. Szerviát. És Sándor vajda eljöve nagy ajándékokkal az Lajos királyhoz. az Garganus-hegybelieket és Salernumot is.

és Károly.93 És a királyné asszony. megutállá az ő felesége Johanna őtet. az Andrással. hanem fiával. Lajos k[irály] bolondul nyomoríttya az országot. az öccsét is. Mikoron mindezek s mind egyebek ott volnának. a dirrachi fejedelemnek fejét véteté. Lőn kedig az András királynak fojtássa Avers várasban. és immár az András nápolyi konfirmált király volna. Krisztus Urunknak szü1etésse után. és a második esztendőbe annak utánna beméne nagy sereggel Olaszországba. 179 . Mikoron ennek utánna írnának 1345. Bocsáta ez okaért nagy követséget szép ajándékokkal a pápához. És elmenvén. az nápoli királyságba konfirmálni negyvennégyezer gira arany allatt. és visszatére Magyarországba. Lajos királynak az annya. Robertussal. és avval kisajtóllá a röttenetes nagy sommát. ki dirrachi fejedelem vala. és nagy kéncset offerála mindenfelé a papoknak. a tarentai fejedelem és Filep. Mikoron immár Vissegrádban volna. az Andrást. Annak utánna méne Nápolyba. És mikoron mind elvégeszte volna szarándokjárását. az ő fiát. Lajos. Hallván eszt a báttya. a nápoli királyt. Es mikoron bement volna Aversbe. az asszonnak minden rokonsági és latrai odajövének hozzája: Robertus. a magyari király mind megfogatá őket. Méglen sokáig odajárnának a követek a pápához. látván az anyának bánattyát. nem győzi Nápolyban várni a követeket. ostoradót vete egész Magyarországra. úgy konfirmálá annak utánna az öccsét. esmet Lajos az ő attyafiával. az Andrást az nápolyi királyságban. és mindenütt megcsókolá az örekléket. Lajos király. hogy az ő latrai által megfojtatá aszt egy selem kötéllel. igen búsul a rajta. és addig paráználkodék egyebek után.rásnak.94 Mikoron eszt elküldötte volna a pápának. nagy bánatba esék a szertelen nagy sommáért. eljövének a követek a pápától. mivelhogy a pápa nem akarná Andrást. minden dolgait elvégezé. és megjelenték néki a pápának válaszát. az nápoli királyságra. 93 94 A pápa tudja róni a királlyokat. a királné asszon mind bejárá a szent hellyeket Rómában. és mindjárást a Károlynak. Lajos király igen megkeseredék. annak attyafia. (mert akkoron a pápa Francországban vala).

és megszabadítá aszt tőlle. megadá magát. A Kasztel Nova is. A több urakat mind a tömlecbe hadja. És mindketten nagy néppel ménének a gyégen be Litvániába.melly megadá magát minden viadal nélkül. és minden dolgait elvégeszte volna. Azután esmét méne Magyarországból segítségére a Kasimirus lengyel királynak. De hammar meleg szél támada. És Lajos király mindjárást beindítá seregét. a cseh király. és megverék a tatárokat. Így marada az ő kívánságok hátra. kik minnyájan királyi vérből valók valának. hogy az litvániakot fegyverrel hajtanák a római keresztyénségre. nagy sok zászlókat és foglyokat küldének a királynak Vissegrádban. és könyörgésre vévék dolgokat. és parancsolá az László vajdának Erdélbe. mikoron kimenének belőle. És másodnapon megütközék véllek. a tatárok hercegét. És a futásban megfogák az Atlamot. és olvadni kezde a gyég. És vissza kelleték jőniek. És mikoron a tatároknak táborát mind eldúlták vólna. szömbeszálla a tatárokkal Székelföldén. Ez egybegyűtvén mind a népet. ahol a király lakóhellye vala. kik elállattanak vala az Magyarország mellől. etc. és mikoron aszt visszahoszták volna a táborba. általküldé a tengeren Magyarországban. 180 . az öccse fiát. mindjárást fejét vévék. Annak utánna indítá hadát az horvátországi urak ellen. minnyájan a királyhoz térének. hogy ő lönne fő hadnagy. kit megszállott vala Krakkóban János. mert a parázna Johanna és annak a fia meghatták vala nékik. Ez üdőben a tatárok beüttének Erdélbe. Károlyt négy rokonával. RÉSZ Mikoron annak utánna lecsendeszítötte volna az országot. És mikoron azzokat elkezdené pusztítani tűzzel és fegyverrel. II. miérthogy rokonságos vala vélle. hogy nagy hívséggel mindörökké Magyarországba akarnának szolgálni. Azonközbe Lajos király segítségül méne a lengyel királynak. És minnyájan esküvének a király kezébe. és a futásban szántalan sokat levágának bennek.

hogy a krónikák igen dicsírik eszt a Lajos királyt. És Lajos király épűttete nagy kalastromot Nosztréba a remete barátoknak. és végre arra hozá a dolgot. a lengyel király. mert ő maga szöméllyében igen jeles tudós és jámbor. és fő matematikus és asztronómus vala. hogy minden esztendőben adót adna az magyari királyoknak. kápolnások. hogy el ne szakkadnának esmét a magyari koronától. Szörént és Törcsvárát megépítteté a két országnak óltalmazássára. káptalannok. hogy az érsekek. 181 . és nagy jószágokat ada ezekhöz. ki igen érti vala az égeknek és a csillagoknak forgását. Az moldva vajdát is. mert mikoron sokáig szenvette volna a zsidókat ez országba. És úgy menének annak utánna Bécsországban és Csehországba. püspekek. És mikoron ott mindeneket békességre hozott volna. miérthogy örökesi nem valának. hogy elhadnák az ő zsidó hiteket. Ez az Lajos király annyának báttya vala. és azzok ellen is diadalmos volt. hogy az velencéssek adót adnak vala néki. visszatére Magyarországba. kikben gyakorta győzedelmes volt. annak felette igen ájítatos ember vala. és gyakorta intette volna őket. oltármesterek. RÉSZ Oda fel is mondám. Egész Morvaországot mind eldúlta és elpusztította.Az velencéssekkel is sok hadai voltanak. És annyira bőv kező vala az isteni szolgállathoz. Az Levéldő kalastromot is ő épűtteté a néma barátoknak. Annak utánna Moldovát és Havaselvét haddal hajtá a magyar koronának engedelmére. a Bogdánt. és ennyi jószágot ada ahhoz. A bolgárok ellen is hada volt. úgy űzé őket annak utánna ki egész Magyarországból. Annak utánna ájítatos is vala. Tudós ember vala: jeles göreg és deák. és megkoronázák aszt. engedelmessé tövé a magyari koronának. apáturak. Nagy sereggel ez okaért beméne Lengyelországba. ki testamentomba hadta vala a lengyel királyságát az magyari Lajos királynak. és nem vévé el semmi marhájokat. és keresztyénné lönnének. III. és ezzek semmiképpen nem akarnák művelni. Azonközbe meghala Kasimir. és a lengyel urak felvévék Lajos királyt a királyságba.

és az isteni szolgálatra. a királné asszony annak utánna nagy jószágot ada a kápolnácskához. és nem sok nap múlva meghala az jámbor Lajos király. kit megsirata mind az egész ország. Ennek Margit vala neve. Eltemeték őtet Székesfejérváratt a Szent István monostorában egy kis óldalos kápolnában. Máriát. és avval akarnának élni és halni. De emberkorában. Ez Istvánnak. a bosznai bánnak leánya vala. eszt adák házasságra az litvániai hercegnek. Hallván eszt Lajos király. Két felesége volt mindéltig. mikoron írnának Krisztus Urunknak halála után 1382. és az gyermekkorába hala meg. hogy az ő vérétől soha nem akarnák elszakasztani a királyi méltóságot.kalastromok és a több római pápának püspeki a felénél többet bírnák vala egész Magyarországnak. hogy iffiú volt. A másiknak Ersébet vala neve. igen szerette az vadásszást. Azonközbe egy kométa avagy üsteges csillag támada az égen. De mindazonáltal az országnak gondját viseli vala. hogy az ország halálának utánna békességben maradhatna. az Mária asszont meg akarnák koronázni. hozzája hívatá mind az urakat. eszt még kicsin korába házasságra kötelezék az brandeburgai Sigmond morkolábnak. Lőn Lajos királynak halálla. Csak az velencéssek igen örülének az ő halálának. Mikoron ez okaért Lajos király ötvenhat esztendős volna. Nem csoda tehát. hogy a pápa így mert parancsolni a magyari királyoknak. és őtet nevezé az országnak örökessének. Károly császárnak leánya. és immár a nagy gondoktól és hadakozássoktól igen elfáradott volna. Koros korába a szentírásnak olvassássára adá magát. és tanácskozni kezde véllek az országnak megmaradássáról és a jövendő királyról. Az ő királyságának negyvenegyedik esztendejében. és ebből nemze három leányt: Katalint. gyönyörködik vala hadakozássokban és vitézi dolgokban. az Sigmond herceget fiává fogadá. Az első vala az IV. és gyermekek nélkül hala meg. nagy sírással megkösszené mind az uraknak az ő hálaadó voltokat. Előszer. Ez okaért az ő leányát. ki császári nemből való vala. 182 . Az Ersébet. hogy immár férfiú volt. És végre. De az urak mondák néki. Adiugát.

az horvátországi kapitány. Ezek. az Mária. hanem a királyné asszonyokat is igen gyűlölni. 95 96 A magyari uraknak szokása. Es ebből kezdének az urak pártolkodni és egybeveszni. az erdéli vajda. az Mária lönne az országnak örökese. üttének pártot a királyné asszonyok ellen. esmet István.Az XXX. Ez okaért az urak az Lajos királynak halála után egyenlő akaratból Máriát magyari királynak (nemcsak királyné asszonnak) választák. és úgy írta magát az egész országnak végezésséből. Keresztes János és az Aurane prior. kit azelőtt Lajos király nádorispánná tött vala. Es nem sok üdő múlva megkoronázák a Máriát Székesfejérváratt. és tanácskozni kezdének erről: miképpen más királyt behoszhatnának az országba. 183 . és ennek tanácsából cselekednek vala mindeneket mind az anya. Az fő pártoló urak96 kedig ezek valának: a zágrábi püspek. És méglen megházasulla. egymást kergetni és egymásnak jószágát dúlni. Az Ersébet királné asszon melléje vévé tanácsnak az Gara Miklóst. és úgy rendelte vala. kit Lajos király püspekké tött vala. Sigmond herceg is örökese lönne az Mária felesége által Magyarországban. és a Máriát még gyermekkorába kötötte vala házasságra a Sigmond gyermeknek. egy olasz. az Mária. magyari király. hogy az ő leánya. Fő pártoló urak. És miérthogy az Gara Miklós jámbor és igen eszes ember vala.95 Némellyek kedig az urak közzül ugyan ellene kezdének támadni a királyné asszonyoknak. ennek attyafia. mind a király nevet viselte. a brandeburgi hercegnek. Lajos királynak nagyobbik leánya I. RÉSZ Miérthogy Lajos király úgy tötte vala a testamentomot az uraknak akarattyából. mind az leánya. és az ő tanácsa nem mindennek az urak közzül igen hasznos vala ezért kezdenék némellyek az urak közzül nemcsak az Gara Miklóst. és András. hogy mikoron az ő házasságoknak üdeje eljőne. etc. Simontornai István és János. Maga ezeket mind alávaló rendekből felemelte vala Lajos király ollyan méltóságokba.

És harmadnapra hadja az választételt. és a magyari királynak méltóságos nevével köszentik vala. etc. Mikoron a Kis Károly király ő magában elvégeszte volna. De a felesége igen kezde sírni. közlé annak utánna az ő tanácsát a feleségével. és igen megkösszené a magyaroknak a tisztességes követséget. az Andrásnak fia vala. És meghadja. Mikoron eszt megértötte volna Sigmond herceg. és nagy tisztességgel fogadák ki. hogy fel akarná a magyari királyságot venni. Ez mikoron nagy orációval kérte vólna a királyt. az apuliai királyt. hogy az urát visszavonhatná ez szándékból. hogy magyari király lönne. De a Kis Károly király vigasztalá a királné asszonyt és elbocsátá tőlle. úgy könyöreg vala. mellyet az útikölcségre néki küldettek vala. és mindenképpen lőn érötte. Az zágrábi püspek kedig nagy tisztességgel vendéglé az Károly királyt ott. és ő maga általjöve nagy sereggel a tengeren. És mikoron annak utánna Károly király bejöve Magyarországban. a fiát az anyával hadja. elejbe. mindjárást menyeközét szörze. ki az Lajos királynak öccsének. hogy az kihíná Károlyt. a zágrábi püspek előadá mind a pártosoknak levelét. Onnét nagy processióval kijövének mind a papok etc.Ezek ez okaért és a több pártosok elbocsáták követségben a zágrábi püspeket titkon. Ott Zágrábott marada egy üdeig. és azzokat nagy sok ígéretekkel az ő részére hajtá. az Ersébet királyné asszonnak tanácsából. Sigmond felkele. és hozzávévé az Mária királynét az anyának. Annak utánna elhívatá az orátort. hogy az orátort tisztességes szállásra vinnék és jól tartanák. Károly király nagy tisztességgel fogadá az zágrábi püspeket. az zágrábi püspeket. mikoron az Nápolországot mind elrendelte volna. a pénszt is előraká. kit az magyarok Kis Károlynak neveznek vala. II. az lábait csókolá. Az hatodik napon Segniából Zágrábba juta minden népével. és onnét külde követeket mind egész Magyarországba az urakhoz. És mikoron sok beszéddel megkösszente volna a tisztességet a magyaroknak. hogy fel ne venné a magyari királyságot. 184 . És a pártosok közzül némellyek ott várják vala. És térdre esvén előtte. RÉSZ Annak utánna. felvévé a királyságot.

és leszállván kezet fogának minden tisztességgel és szeretetnek módjával. igen megijede ezen. hogy jőne Lajos királynak jó emlekezetiből. az Lajos királynak jótétét. Az Ersébet királyné asszony. Mikoron kezel érközett volna Károly Budához. mert ő volna magyarországi király. és követet bocsátanak a királyhoz. segítségül legyen az Máriának minden ő háborgatói ellen. 185 . hogy müreánk gondot visselly. De azon kérlek. És mikoron a gyűlésben sokáig traktáltanak volna. Sigmondot nem hadná.és méne Csehországba. ha úgy jőne mint attyafiú avagy mint ellenség? Felele Károly. kiméne Károlyhoz – mert Mária soha a koronát nem akarja vala megadni –. és hogy Sigmond elment volna. Mikoron eszt meghallotta volna Károly király. és hogy. hogy ellene mondana a királyságnak. a királyné asszonyok aranyas szekerekben kimenének elejbe víg kedvvel. De a királyné asszonyok jól értik vala az ő álnok szándékát. az leányát kedig húga gyanánt akarná tartani. mert fél vala a római császártól. és szépen elejbe készülének. okot várván az ő szándékának. Mária királyné asszon veszteg maradának a királyi palotában. tehát te légy bátor magyari király. és nagy gyűlést tartának. és a koronát küldené Károlynak. hogy a fiát. hogy Károly lönne magyari király. Az asszonyállatoké volna a fonás és varrás. Azzonközbe az Ersébet asszon és az leánya. 97 Az urak végeznek álhatatlanságokból. és ők is úgy tőnek. és aszt parancsolák az Máriának. és mondá néki: Ihol. mintha semmit nem értenének az ő dolgában. és jól hiszi vala. hanem kövül szálla meg. etc. végre aszt végezék. Egynyíhány nap múlva az urak egybegyűlének. hogy békességgel beférkeszhetnék a királyságban. ha az Isten így engette. hogy valami erőszakot rajtunk ne művellyenek a dühös magyarok. a Máriának az annya. És Károly nem akara a várban szállani. És követet bocsátának az várba. hogy meglött volna a menyekező. Károly igen ígéré magát néki. És e szín allatt gondolá Károly. mert ez hálaadatlan nép mind elfelejtötte az én jámbor uramnak.97 mert az a tisztesség nem illetné az asszonyi állatokat. és aszt kérdeték tőlle. mivelhogy őtet anya gyanánt.

És mikoron odakezdene beszélleni az Ersébet királné asszonnak. és Gara Miklós keserüli vala őtet igen. és traktálni kezdének vélle a Sigmond herceg felől. A királné asszonyok behívák az ő házokban az Károly királyt. szóla titkon az nádorispán Forgács Balással. hogy fegyverekkel forgódnának mind az vár környül. Monda Gara: Légy veszteg csak. a Kis Károly. És Gara Miklós könyörgeni kezde a királné asszonyoknak. Mikoron minnyájan Budára felmentenek volna. De mikoron a templomból ki akarák vinni. és a királné asszonnak minden híveinek meghadja. magyari király. és embereket is és barmokat megölének. Mikoron ez okaért mind eltakarodott volna a nép. Azonközbe beméne Gara Miklós. hogy nagy sok házaknak a fedelét elvivé. és az esztergomi érsek megkoronázá a Károlyt. és meghasítá Károly királynak a fejét. hogy Károlyt levághatnánk? Monda az Ersébet királyné asszon: Vaj. aki viszi vala. és a Szent István királynak zászlóit előtte vinnék. megütközék fenn az zászlóval. és odahívatá király a királyné asszonyokat ís. Olly nagy szél is támada mindjárást. hogyha a szükség kívánná. és azok Gimes várast és sok ajándékokat ígérének néki. És az nevezett napon nékikészüle a nádorispán minden szolgáival. hogy elbocsátanák őtet. Fordítá a könyörgést a Károly királyra is. És az anya gyakorta kérdez vala a Gara Miklóstól.Az XXXI. mellyen férhetnének esmet a királyi birodalomhoz? Gara Miklós felelé: Akarnád-é. és kezébe mind elromla annak. a királyné asszonyok is felmenének a felső székre. és az urak hazamentenek volna. mellette támadnának. RÉSZ Annak utánna mindjárást sietének Székesfejérvárra a koronázatra. miérthogy az ő leányát kiházasítandó volna. kivel Forgács Balás is vala egynyíhanyod magával. innét úgy üte oda az Forgács Balás. Annak utánna bemenének a királné asszonyokhoz. igen sir vala Mária királyné. melly igen akarnám. ha volna még valami út hátra. A király ott ül vala a királné asszonyok kezett. ha valamiképpen hozzáférnénk. az apuliai király I. És mikoron minnyájan jelen volnának. 186 .

Gara Miklós jobb felől a királyné asszonyoknak szekerének vitézül víva. Esmet a Mária királné asszonnak és az anyának históriája követközik I. de emberül víni kezdenek az Horvát Jánossal. a mezőn reájok üte valami haddal az Horvát János. és végre gyalog szálla. hanem csak az ő udvarokkal az alföldre. És mikoron Szent Jakab napján Diaco felé mennének. úgy nem mere annak utánna senki támadást művelni az várasban. De végre olly rakva lövék nyilakkal. hanem azzon éjjel mind elszekének az olaszok. és nagy sokat levága. a királné asszonyok nagy örömbe lőnek mind az Gara Miklóssal és minden ő híveivel. az horvátországi tiszttartó. És ki az várból mind egybehívák az királné asszonnak híveit. és vágni kezdék őket. És az udvarnépe a királyné asszonyoknak – látván a hadat – elfutamának. és ott hala meg annak utánna. És mikoron megfogták volna. RÉSZ Mikoron ezenképpen a Károly király megöletett volna. És Forgács Balásnak adák a Gimes várat és várast. Gara Miklós és Forgács Balás kevesed magokkal maradának. de semmi néppel. Forgács Balással és egyebekkel.Ki mindjárást az Gara Miklós az Forgács Balással. és egyéb jószágokat. És a királné asszonyok kiviteték Budából a Károly királyt Vissegrádba. és alláménének az Gara Miklóssal. De az Horvát János népe sok vala. kik a szekérhöz kapnak vala. és néki az olasszoknak. Lőn kedig halála Károly királynak. és a Forgács Balást leejték a lóról. és mind kivágák őket az várból. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1385. az királné asszonyoknak láttára levágák. és elfoglalák a kapukat tőllek. hogy nem mozdíthatá miattok az 187 . mellyet bírnak az ő maradéki mind e mai napiglan. Annak utánna berekeszték a sebes királyt egy házba. És eltemeték őtet a Szent András egyházában. ki fő párttya vala azelőtt Károly királynak. És a királné asszonyok nem tartnak vala immár senkitől.

RÉSZ Mikoron az Horvát János meghallotta volna a Sigmond hercegnek Budába való bejövését. etc. és hajoknál fogva vonák őket az Horvát János elejbe. mindjárást beméne az várba. szinte ez volt tenéked is virágod. És beviteté az Horvát János az Mária királyné asszont fogva az Krupa várba.jobb karját. hogy kegyelmes lönne hozzájok. az Mária királyné asszont fogva. mint ölette volna meg az Ersébet királyné asszont. Estve mikoron besötüttetett volna. Ez okaért nagy népet gyűte Csehországban. de nagy tisztességet tönnének néki. Annak utánna a szekér alól búvák meg és lekoporíták. És ott megmondák néki. ki őtet szegény legényből ollyan úrrá tötte volna. és bevivék Horvátországba az Máriával és a sok leányokkal egyetembe. Az anyádat megölettem. A felső-magyarországi urak is mind elejbe menének. Mária királyné asszony. és mind megszöplésíték őket. és úgy könyörgének néki. és elvivék aszt. de kímélettelek a te 188 . és beveték a Bozota follyóvízbe. és mondá néki: Látod-é. az Mária királyné annyának. Sigmond herceg megértötte vala a királyné asszonyoknak leveléből a Károly királynak halálát. és kidőlték a királyné asszonyokat mind leányostól belőle. II. az Károly királynak megöléseért. ez ott egyedől kesereg vala. és azzok felajazák a száját az Ersébet királyné asszonnak. és követ kötének a nyakára. de ez isszonyó esetekről semmit nem tud vala. mindjárást elereszté az Mária királyné asszont. megemleközvén Lajos királyról. A királyné asszonyok térdre esének elejbe. Külemb magának rekkeszték az Máriát. Másodnapon az horvátok felrakák mind a sok prédát. Annak utánna úgy kezdének az horvátok a szekérhöz. elküldé szolgáit. mit cselekedett az Horvát János. és ott megparancsolá szolgáinak. és mindjárást levágák a királyné asszonyoknak láttára. mit műveltem. És erőssen bánkódék ez isszonyú dolgokon. és Budára jővén. és minden az ő kévánsága szerént lönne. hogy őrüznék őtet. és avval a néppel beindulla Magyarországba. Azután a királyné asszonyoknak leányait éjjel elvivék az horvátok. és mint tartaná az ő feleségét. De semmit nem foga nálla.

Annak utánna befogatá az ő szekereit. Mikoron kezel jutott volna Budához. és elbocsátá őtet az urához. Sigmond. magyari király. és minden egyházakban misséket mondának. RÉSZ Mikoron immáron az ő isteni szolgálattyokat elvégeszték volna. és hogy bosszút nem állotok rajtam. hogy békességgel visszaeresztesz. és nagy vigassággal fogadák őtet vissza. tehát így jársz. Annak utánna egynyíhány napig mind csak kereszttel járának. Ott is mind az jeles asszonnépeknek kezeket fogá. Mikoron az urak és minden rendbeli emberek odajutottanak volna az gyűlésbe. És annak utánna úgy ménének be az várasba. az Lajos királyért. Ha nem. ami meglött. tehát tisztességgel elbocsáttlak uradhoz. az odavagyon. Az XXXII. a Sigmond herceghöz. mind az egész udvar és az egész váras kijöve elejbe. És horvátországi urakat ada mellé. hogy apám gyanánt tarttlak. mindjárást megölelgeté. És mikoron az ura.jámbor attyádért. mint az anyád. és mondhatatlan nagy örem lőn az egészvárasban. és az elmúltakról soha nem emleközem. az brandeburgi herceg I. Mária királyné asszony térdre esék elejbe. és az Istennek hálákat adának a királyné asszonnak szabadulássaért. ki engemet úrrá tött. aszt vissza nem hoszhattyuk. hogy lecsendeszíted uradat. És az Horvát János elhozat á az örekléket. az Sigmond herceget jobb kezénél fogva behozá az ország elejbe. Mária királyné asszony az urát. Annak utánna mind kezét fogá az uraknak és mindeneknek. ím én megeskeszem tenéked. és minden elkobzott marhákat visszaada néki. és ott az or189 . és azzokra megesküvék az Mária királyné asszony. Ha ez okaért aszt fogadod ennékem. kik odajáróinak vala. és sok beszédekkel vigasztalni kezdé őtet. Mária királné nagy gyűlést hirdete Székesfejérvárra pinkest napjára. Sigmond herceg hozzájutott volna. De ha eszt az irgalmasságot megműveled velem. és monda néki: Jó János uram.

az Isten elveszt tüteket mind országostól. ez okaért nem visselheti gondját egy asszonyi állat. Es mind az egész nép nagy örömbe lőn. és felszóval kiáltani kezdének. És a koronázás után nagy vigassággal és pompával visszahozák Budára. püspekek. és emellett néki vallá a magyarországi koronát és avval egyetembe mind az egész királyi birodalomnak méltóságát. és aszt végeszte. és törvény szerént néki engedelmessek lönni és mindenkoron szolgálni. az urak. és sok beszéddel szólla. etc. és hogy az országot nagy békességben tarttya. Negyedúttal dicsíré az urát. hogy jámbor királyok leszen. és tévé aszt Sigmondnak. Lőn kedig ez. Es mikoron a nagymissét elkezdették volna a Szent Istvánnak monostorába. ők is minnyájan az attyának testamentomába engettenek. mikoron Sigmond király húsz esztendős volna. és annak utánna a koronázással is aszt konfirmálták. Miért kedig. hogy az ő attya őtet feleségül adta a Sigmond hercegnek. És mikoron megkoronászta volna. a Sigmond királyt felvegyék és megkoronázzák. hogy a királyi méltóság őrólla szálljon a Sigmond hercegre. levövé a királyi koronát fejéből. a Sigmond herceget. szép renddel. 190 . avagy királyi istápot jobb kezében adá néki. és mind az urak s mind az egész nép az ő beszédének és akarattyának engettenek volna. hogy az ő attya testamentomba néki hatta az királyi méltóságot. Minek utánna beszédét elvégeszte volna. és mindenképpen mególtalmazza. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1386. hogy mindéltig hívek akarnának néki lönni. És ígéretet teszen nékik. és minden jószerencsét kivánnak vala az új Sigmond királynak és a Mária királyné asszonnak. nemesek és az vármegyebéli követek a koronázott Sigmond királynak fejére megesküvének. tehát eszt is konfirmálták. Öttedúttal kéré minnyájan őket. Az ő orációjának avagy a beszédnek a sommája ez lőn: Az Isten igaz. hosszú orációt tőn. minnyájan a fejedelmek. Ha ez okaért hívek nem lesztek. és a sceptromat. az urának fejébe. ez okaért az igasságot szereti. Annak utánna: Az magyari királyságnak birodalma nagy dolog. a misse allatt az esztergomi érsek törvéli szerént meg koronázá a Sigmond királyt.szág előtt elkezdvén. hogy az urát.

II. és megszállá az várat. Kénszerítteték ez okból Sigmond 191 . és két nagy sereget gyűte. miképpen bosszút állhatna az Horvát Jánoson az annya haláláért és az egyéb bosszúságokért. Azonközbe a Mária királyné asszon szinetlen gondolkodék. hanem éjjel kiszekék belőlle. kiknek esztekélésekből elhajlottanak vala a királytól mind a todtországiak. hogy az Horvát János. és sokáig törék ebben fejeket. és úgy tetteti vala. méne Dobor várában. mert a királynak hítleni valának. mellyet műveltenek vala rajta. hogy addig az ő királyi méltóságának semmi módja nem lönne. és amellett mondá az urának. melly váras igen erős hellyen vala. méglen sanyarú büntöttéssel meg nem büntötné őket. Sigmond királyt. És ez isszonyú dolgokat mind elejbe raká. mind fegyverrel. ha az árulóknak sáncára nem tartott volna. békével elbocsáták őtet. Végre meggyőzé a Mária királné asszon az urát. hogy az ország állandó békességben maradhatna. az Ő népekkel. és vítatni kezdé aszt éjjel-nappal. kiváltképpen az Horvát Jánoson a nagy küssebbségért és a nagy szégyenért. De ki nem mehetett volna.Mikoron immár Budán volnának a királyi házban. mind bosznaságbeliek és mind az horvátországbeliek. és mindenképpen erősíttetett. Magyarországban is kárt tesznek vala. és a Dunán általméne. az vajda László fia és a Simontornai István. mintha Bolgárországra akarna menni a törökek ellen. Mert egyfelől valának az vár környül az István. mindjárást tanácskozni kezdének. Mikoron a Száván általkölt volna. valahol lehet vala mind tűzzel. noha színnel mentenek vala vélle a hadban. Azzonközbe megírák néki az ő baráti. Arra indít á ez okaért a király az népet. Szinetlen ezokaért izgattya vala Mária királyné asszony az urát. és aszt magának foglalta volna. nem bízá magát az várban. RÉSZ Horvát János látván a királynak erejét. az horvátországi tiszttartó bement volna a Pozsga várasba. hollott tudja vala lönni a zágrábi püspeket és egyéb sok pártosokkal. hogy bosszút állana az ellenségeken. Sigmond királyt. kik azelőtt egybevesztenek vala. Mikoron ezek közük ben akadott vólna. mellyet cseleködett vala rajtok. miképpen egybe kellene békéltötni az urakat.

mind az egész sereggel Pécs várasba méne a király. és szép könyörgéssel kegyelmet kére tőlle. és azzok megfogák őtet. De Sigmond király bisztattya vala a népet. és megszállani a Dobor várat. hanem kifutamék belőlle. kétségben esék. és megalázza magát. mert azelőtt a király mind az váras környülleseket vetett vala. és engedelemre hozá. és mindenik kapu elejbe felfüggeszteté egy-egy részét. hanem örök tömlecre vetteté. Mikoron az üdő múlt volna. megfogván közzülek mind a pártosokat és az árulókat. Mikoron látták volna az árulók a király szándékát és vakmerő bátor szüvét. És melléje vévén a fő bojérokat a királyhoz jövén térdre esék előtte a bojérokkal. megijedének tőlle. mind Moldovát. Így füzeté meg Horvát János az ő merészségét és nagy kegyetlenségét. És Horvát János ott sem meré megvárni a királyt. a zágrábi püspektől elvévé a püspekséget és minden marháját. és a kézíjjesek által igen erősen sérti és veszti vala a király népét. indulla Sigmond király az ő népével az István vajda ellen. Annak utánna megvévé a király az Dobor várát. és lófarkon hordatá őtet minden utcákon. A király 192 . annak utánna tüzes fogókkal megszaggattatá az húsát. A több pártosoknak mind fejeket szedeté. Midőn ez okaért Erdélen általment volna. és leszállítá őket a lovakról. a lesbe esék. mellyben minden reménségeket vetették vala az árulló pártosok. úgy vívának az oláhok ellen.király elmenni Pozsga vár alól. Látván István vajda a Sigmond királynak bátorságát és nagy erejét. és miért hogy a papi méltóságért nem meré őtet megöletni. ki az üdőben mind a két Oláhországot bírja vala. Mikoron ez okaért az Horvát János kijött volna az várból. végre néggyé vágatá. mert ez még azelőtt elhajlott vala a magyari koronától. és általmenni a Száván. és nagy sokat levágának bennek. De megcsalatkozzék. mind Havaselvét. és odahozá véle mind a foglyokat. Pécsett lévén törvényt tétete az Horvát Jánosra. és az elhajlott tartományokat mind keze alá hajtá. és úgy menének által a szorosokon Moldovába. és fogva hozák a királynak. hogy elszalladna a király előtt. és a koronázás után negyedik esztendőbe volna. és az havasban a szorosokban költ volna. és búdosnék hegyeken és völgyekben által. az István vajda ott ellene támada. Mikoron mind békességre hoszta volna az ottvaló tartományokat. és gyalog lévén.

es jeles ajándékokkal megajándékozá őtet. és az oláhok mellé jövének. és azzok az úton vágják és vesztik vala mind az oláhokat. mind a törökeket. és a fegyvereseket előlbocsátá. és megoltalmazzák vala magokat. és úgy mendegél vala az ellenség ellen. És népet helyhesztete az várasba. Mikoron ez okért mindenképpen ott lecsendeszítötte volna azzokat. melly híren felette igen bánkódék. Sigmond király is nagy népet gyűte. és nem ok nélkül. és Thráciából feljővén. RÉSZ A koronázot után hatodik esztendőben az havaselvő oláhok esmet elhajlának a magyar koronától. A napfén. mind az várasnak kőfalait. melly a Duna túlsó parton vagyon. Az várban oláhok.előszer szömébe hányá néki az ő vétkét. de kiváltképpen a gyalogokat mind szinte a Dunáig. Ő maga kedig visszajöve Magyarországba. és futni kezdének. III. a lengyel 193 . A törökek kedig igen örülének ennek a társaságnak. hogy éri vala a sereget. annak utánna megkegyelmeze néki. arra bírá az urát. Másodnapon indítá a király a sereget Kisnikápolra. mert semmi örökese nem vala néki az Mária királyné asszontól. és egybetársolkodának a törökekkel. És az István vajda megesküvék a királynak. Látván eszt a törökek. annak utánna ostrommal megvévé mind a kettőt. kiváltképpen kedig fegyvereseket. és nyugotatá népét. és a bennek valókban a nagyobb részét mind levágatá. szépen fénlik és tündeklik vala a sereg. És megijedének az oláhok. és beméne Havaselvőföldbe. Hallván ez okaért Adiuga. általjövének a Dunán. Mikoron a lapácföldre jutott volna. És mikoron lövéssel megrontotta vólna mind az várnak. kik erőssen vínak vala belőlle. a többit megfogatá. hogy meghozák néki a Mária királné asszonnak halálát. és erősen víttatá. hol az oláhok és törökek tábora vala. szép négyszegű sereget szörze. Még Budát el nem érte vala. az Mária királyné asszonnak a húga az ő nénnye halálát. Utánnok bocsáta Sigmond király egy falka népet. ők is utánnok sietének. nagy vígassággal hazamene Budára. az várasban törökek valának. és megszállá aszt. miérthogy azelőtt Sigmond király olly nagy kegyelmességgel cselekedett vala véllek.

mert még éjjel felkelvén. és elindulának Vajdafi Györggyel. Bízá ez okaért ezt a dolgot titkon az Vajdafi Györgyre. és elejbeszálla a lengyel királynak a hegyek közett a szorosban. E harmincketten. De Kinizsi János. hogy hívek akarnak innét-tova lönni. minthogy aszt a tartományt cirkálni akarná valami szín allatt. és kegyelmet talált nékik. Ez népet melléje vévén az alföldre alláméne. miérthogy nem királyozák vala a Sigmond királyt. Ezzek kedig harmincegyen felserkenvén mindjárást fegyvert kapának. És úgy hozák a kémek. Ez okaért jöjjenek immár ő magok a királyhoz. hogy kevesen volnának. Mellyet is mívele. Éjjel az Vajdafi György megkörülé őket. Mária királné asszon mag nélkül megholt vala. és kik mostan is megutállyák vala az ő királyméltóságát. De Korpádi János nem vala vélek. De Vajdafi György szép beszéddel kezde nékik szólni. ki az Hederváriaknak nemzetségekből való vala. és megesküdjenek néki. és bemenne Magyarországba. és csúf beszédeket hintnek vala felőlle nagy kövélységekből. és mondá. Mikoron annak utánna Sigmond király megnyugott vólna Budában.László királyt. és mindenfelé kímeket kibocsáta. az esztergomi érsek hammarsággal népet gyűte. Látván azzok. és ott alunnának. hogy mind az harminckettő kezzel volna ott a mezőn. Es tartá fel a lengyel királyt méglen Sigmond király jöve. hanem hogy megszörzette a királynál. falukban. hogy nagy népet gyűtene. és valami módon megfogná őket. és virradóra reájok méne. azokról kezde gondot visselni. és a királynak kezébe ejtené. kik ennyi sok bosszúságot műveltenek vala a királyné asszonyokon. hogy nem jött hozzájok mint ellenség. miérthogy a nénnye. búdosnak vala allá-fel az országban. eltévék fegyvereket. Fő vala ezek közett egy Kont István. hogy az utánnok lönne. Annak utánna nem mere László király Lengyelországból bejőni Magyarországba. hogy megoltalmaznák magokat. hogy valami új támadásnak okai lönnének. erdőkben etc. kik azzok közzül még ugyan valának. Valának kedig ezek kiváltképpen harmincketten. elment vala tőllek. hanem ellene versengének. A király igen báná ezeknek visszavonnássát. és elfoglalná országot. És midőn jöttek volna Karom194 . és megallázzák magokat előtte. fél vala is tőllek.

IV. és ott az egyház előtt mind fejeket szedeté. Mikoron ott sokáig hadakosztanak. méglen mind az egész országot elfoglalta vala. azután kezde a tráciabeliekhöz. és kevés nap múlva kiviteté őket a Szent György piacára. és azáltal inté őtet. Ez nem sokáig birodalomnak allájaveté egész Tráciát. a királyi kerten kövül. Annak utánna úgy bocsátá a követet 195 . és mindenképpen pusztítani. Mikoron megbírta volna Görögországnak és Macedóniának nagyobbik részét. és népet ada vélek. És abból az várasból ki kezde annak utánna csatázni. követet bocsáta Bajazeteshöz. Az Amuratest követé mindjárást az Bajazetes. egybetanácskozának. Macedóniát. mert ahhoz semmi köze nem volna. semmi tisztességet nem tőnek a királynak. és megvévé a török Galliopolist. hogy békét hadna Bolgárországnak. és gyakorta megütkösztenek volna. Bajazetes nálla tartá mind a követet. és szekerekre raká őket. melly Hellespontus mellett vagyon. Mikoron Sigmond király megértötte volna az Bajazetesnek kegyetlenségét. kik a magyaroknak birodalom allatt valának. RÉSZ Azüdőben két attyafi a Paleologus nemzetből veszédnék vala egymással a görög császári birodalomért. Atticát. Látván a király az ő keménségeket. És az egyik elkülde a törökekhöz. se főt. támadni kezde a görögekre. Thessáliát. senki se kösszenne. inkább haragudni kezde reájok. Látván eszit a török. Phocidát. De ők a földet nézvén. és vasba vereté. Azután kiviteté őket. ahol Óbudára felmennek.ban Vajdafi György mind megfogá őket. És mikoron felhoszták volna őket Budára. ki az attyánál sokkal merészb és kegyetlemb vala. Boeciát. és felküldé őket Budára. igen megerőtlenedék a görög birodalom. és eltemetteté az hoffstadtban a cinterembe. és mindjárást általjöve Európába. hogy mikoron Budára hoznák őket. Annak utánna mindjárást kezde a bolgárokhoz. és rablani kezdé Görögországot. Az úton hogy viszik vala őket. Amurátes. és udvarolnak vala néki. az első törek császár örüle ennek. se térdet ne hajtana közzülek a királynak. és azzokat hívatá segítségül a báttya ellen Ásiából. és sok népeket megbíra az ő kegyetlenségével. és hódoltata magának. sok nemesek valának a király környül.

Mikoron ott monstrálta volna az ő népét. A lovak kedig megijedének a nagy kiáltástól. és elbocsátván a lovakat.vissza Sigmond királyhoz. és beméne Konstancinápolba. etc. Mikoron Sigmond király elszalladott volna. Sőt Sigmond királyt is megfogták volna. ha a menny allászakadna. És megengedé nékik. és úgy szallada el előttek. és szömbeszálla a kereszttyénekkel. onnét jöve annak utánna Tódtor98 Sigmond k[irály] elvesz az ő kövélségében. erőssen vágják vala őket. és nagy sokat megfogának közzülek. 196 . és mindjárást futni kezdének. A kereszttyének közzül húszezeren veszének oda. Bajazetes eljöve a törökekkel. gyalog kezdének víni a törökekkel. Budint és egyéb várakat. és nagy sok jeles urak odavesztenek vala. és a törökekre menének nagy kiáltással. fél vala a magyaroktól. de a Dunára jövén. és mind visszafutának a kereszttyénekre. És a kezét a szablyára tövén. minnyájan leszekének a lovakról. A törökek környülfogák őket.98 A törökek kedig a végekben mind megerősítötték vala az várakat néppel. a francok kiválának a derékseregből. ez az én igasságom. és ott szálla táborban. Ez okaért mene Thráciába. és abba ülvén általöveze a Dunán. hogy őnékik engedné az elöljáró tisztességet. mert a sok kopjákkal fel tarthatnók. felfuvalkodott szűvből mondá Sigmond király: Sereg ez! Nemcsak a törökek ellen elegek leszünk. miérthogy az jeles hadat elvesztötte vala. és mind levágák őket. ez által vagyon közem Bolgárországgal és minden országokkal. És mikoron a török sereg elejbe jutottanak volna. És nagy vérontással vövék a törökektől Oristot. és látta volna a népnek sokságát és a kopjáknak sürőségét. és még el nem rendelték volna a sereget. szerencsére talála egy kis csólnakot. Lőn ez e veszedelem. a francok erőssen könyörgének Sigmond királynak. és onnét Bolgárországban. és minden népével beméne Rácországban. A törökek utánnok. Méglen ők ott mulatnának. onnét Ródba. Megértvén eszt Sigmond király. Mindszent havában juta Sigmond király minden népével Nikápolhoz. nem eshetnék a földre. Mikoron immár szömbeállana a két sereg. Látván eszt a kereszttyének megijedének. nagy népet gyűte az ő királyságának tizedik esztendőben. mikoron írnának 1396. monda a követnek: Ihol.

Tódtországból Horvátországba. és szállott volna az László királyra. hogy a két. és aszt kínálák a magyari királysággal. fellyül megmondott István addig bírnák az országot. hogy elhajlanának a veszett királytól. ki semmirekellő volna. a Károly királynak fiára. és Simontornyai István. és a magyaroknak csoda erkölcseket.99 Kiváltképpen az Vajda László fia. noha a magyarok ígérik vala néki. az apuliai királyhoz. hogy megígéré magát a magyaroknak. etc. kiknek fejeket véteté vala Budán. Egybetanácskozzának ez okaért az urak. hogy valamit a két István addig kezdené99 100 Pártot ütnek az urak Sigmond k[irály] ellen. de ollyan okkal. és bemehetne az országban. Végre arra vivék Lászlót. Vala kedig a királlyal Kanizsai János. és arra kezdék minden embert inteni. hogy minnyájan az urak és nemesek elunták volna a Sigmondnak kegyetlenségét és haszontalan vóltát. az esztergomi érsek. és ennek az öccse. és meggondolá a magyari birodalomnak terhös vóltát. az apuliai királyt. hogy nem igazán bírná a királyságot. Annak felette az attyának röttenetes példáját is forgatta előtte. István. Eszt is mondják vala. hogy Sigmondot ők ki akarnák űzni. Az urak calumniálkodnak Sigmond k[irály] ellen. kik azelőtt is fő dolgossok valának a Károly királynak behozássában. és békességes országot akarnának kezében adni. V. De László. A harminckét nemeseket is igen forgattyák vala. és követeket bocsátának be Lászlóhoz. És megjelenték néki. És ezekért nem kapa a királysághoz. Efféle beszédekkel igen elüdegeníték mind a népet.100 mert a Mária királyné asszonnal megholt volna az ő törvénye. És megesküvék a követeknek.szágba. kiváltképpen kedig a nemeseket a királytól. RÉSZ Pártot kezdének akkoron ütni a magyari urak a Sigmond király ellen. az apuliai király eszén lőn. méglen ő minden dolgait elvégeszhetné Apuliába. és az országnak csak veszedelmére volna. 197 . ki Apuliában és Olaszországban bírna. Kanizsai István. És ezek kégyót-békát kezdének kiáltani a király ellen.

és könyörgettek volna érötte. mindjárt pámpolódni kezdének a királlyal. hogy megfognák a királyt. És ezek közett szidalomra és szitkokra kele a dolog. Annak utánna beveték őtet a fogházba. és nagy sereggel bemenének a királyhoz udvarlásnak színe allatt. és megfogák a királyt. ha némelly királynak baráti nem ellenzették volna akarattyokat.101 és orcájára veték néki. egyik Miklós. mind a nemesek. Lőn Sigmond király csendeszségben majd négy egész esztendeig. Szent Vitálius napján egybetanácskozának mind az urak. Annak utánna. Valának vélek a két vitézlő iffiak is. a két István és a pártolók erőssen fogják vala a László király dolgát mindefelé. és elfoglalá esmet a királi birodalmot. nem mere bosszút rajtok állani.nek szörzeni. és elüdegenítik vala tőlle mind az országot. De miérthogy látá. És ugyan ottan megölték volna. Mikoron a király környül megállattanak volna. Azonközbe Sigmond király mind Tódtországba vala majd két esztendeig. és a Sigmond királynak minden dolgait visszamagyarázzák vala. ki tódtországi gubernátor vala. Annak utánna az esztergomi érseknek és a Kanizsaiaknak és a Marothi Jánosnak. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1401. melly nagy kárt tött volna az országnak. a másik János. segítségekből bejöve Sigmond király esmet Magyarországba. hol amoda nagy dühösséggel. és erőben tartani. Hogy az hadat az urakkal egyetembe elvesztette vólna Nikápol allatt. És adák 101 Az urak szömtől szömbe pámpolódnak vala Sigmond k[irálylyal]. És addig a két István és a több pártolók mind előbbmennek vala az ő dolgokban. és az urak közzül hagyának némellyeket hadakozó népekkel. hogy a két István és a több pártolók ollyan nagy készülettel és erővel valának. hogy ő meg akarná aszt állani. És noha mind tudja vala az uraknak és nemeseknek dolgát. Azonközben mind alkolmatosságot keressének. Végre a királyra rohanának. kik megőrüznék őtet. azért mind elhallgata a Nikápol allatt esett nagy káraért. 198 . és egyéb sok vétkeket hánnak vala orcájára. és ráncigállyák vala aszt hol imide. Mikoron a követek e válasszal visszajöttenek volna Magyarországban. az Gara Miklósnak fiai. és végezni az országban.

és min199 . és közenségesképpen kikiálták az várasban. És Sigmond király egybefére az asszonnyal. Annak felette a felföld is és az vármegyék. és ezekkel traktálni kezde a Sigmond király dolga felől. mind megmarattanak vala a királnak hívségébe. és megjelenték néki. és várá utánna a több hajókat a néppel. és Magyarországból vára hírt az uraktól. Maga még sok híja vala. És a jadraiak nagy tisztességgel befogadák őtet. hallá ezeket a Gara Miklósné. és ott őrizik vala őtet a Gara Miklós fiai. egy szoros fogházban. és megesküvék néki. és ezek elvivék a királyt fogva Soklyós várába. és hogy az egész ország őtet választotta volna királlyá. Annak utánna követeket bocsátának Apuliában Lászlóhoz. esmet Apuliából is. a pártolók mindenütt fenn lábnak vala. és a több híreket. És mikoron sok bölcs beszédekkel intötte volna fiait. és ott hagyák őtet fogva őrüzők közett. El is küldék aszt szerin-szerte az országban minden várasokban. és kezébe' vönné a királi birodalmot. László király ez okaért hajókra szörzé magát és minden népét. Azonközbe fogságban vala Soklyósban Sigmond király. RÉSZ Mikoron ekképpen nyavallyássul megfogták volna Sigmond királyt. hogy őtet csendesz országba hínák. hanem király volna László. Gara Miklóst és Gara Jánost. a két Garának az annya. és úgy kösszenének néki mint egy magyari királynak. És feltévék a László király zászlóját. VI. véli vala. a fiai megfogadák az annyoknak tanácsát. hogy őtet annya gyanánt és a fiait öccsei gyanánt akarná tartani mindéltig. hogy Sigmond fogva volna. mert a budai vár és egyéb sok erősségek még mind a király hívein él valának. hogy jötten jőne Magyarországba. hogy Sigmondtól elkölt volna a királyság. Es egynyíhány napig ott marada Jadrában. És az annyok alláméne a fogház elejbe. mellyek Morva felé vadnak. és szólni kezde Sigmond királlyal az ő megszabadulássa felől. és általjöve a tengeren Tódtországban Jadrába. az apuliai király. És könyörgének néki. és könyörüle rajta.őtet azután a Garai fiainak kezébe. Hallván László király Sigmondnak fogságát. és a nagy bánatban nagy óhajtássokat és fohászkodásokat művelne. Mikoron ott a fogházban vólna. És titkon hozzá hívatá a két fiát.

hamm ar visszasiete Apuliába. bevivék Morvába. 200 . Ennek utánna mindenbe kedvesködni akarok felségednek. Az pártolók kedig szalladoznak. De minek előtte Tódtországból visszaméne. és ott veszteg maradtam. levelet külde Sigmond királnak. mellyek Morva felé vadnak. ez okaért örömest engedem tenéked aszt a királyi méltóságot. mellyben ekképpen írva vala: Nyilván vallom előtted. ki amoda. és kiáltani kezdének. hogy vissza kellene híni a királyságban Sigmond királyt. Akkoron vagyon őnékik nagyobb vigasságok. Kedvesb dolgot kedig nem cselekedhetel ennékem. hogy ennékem megbocsáss. nem igen nagy tisztességgel. hogy a magyari urak engemet sokáig kínáltanak az ő királyságokkal. Hallván eszt László. És ekképpen köttést tőnek egymással nagy átok allatt. minthogy a te ellenségiddel úgy cseleköszel. kik megfogták vala a királyt. ki imide. A király hívei kedig. Ennek a híre mindjárt kiméne Magyarországba és Németországba. halállal fenyegetik vala az ellenmondókat és azzokat. hogy az Isten ő maga megszabadított tégedet a sok nyavallyákból. és hogy az ő ígéretekre jöttem mind Tódtországig. Annak utánna közükbe vévén. minthogy sok új királyok legyen. és sok népet támasztának. Sigmond király. Nincsen kedvesb dolog a magyaroknak. Adná az Úristen. Tudod immár igazán e nemzetnek állhatatlanságát és álnakságát. az apuliai király. Abból keresik ők az ő hasznokat. micsoda vége lönne a dolognak. mit cselekedjenek és mihöz kezdjenek. Azonközbe Sigmond király nagy sok csehekkel. és nem tudnak vala. Látom. a ciliai gróff segítségül lőn néki. minnyájan megelevenedének. és mindjárást az ő svógora. mint ők akartanak teveled cseleködni. És minnyájan felkelvén. mint jó svógoromnak. Morvából méne Csehországba.denképpen megmutatni hozzájok az ő hálaadó vóltát. németekkel és a felföldi magyarokkal és az vármegyékkel. mikoron egybevesszést szöröszhetnek a királyok közett. Ez okaért kérlek tégedet. bejöve Magyarországba. etc. És a pártolók igen megijedének rajta. És a Gara Miklósné fiai kihozák Sigmond királyt a fogházból. hogy aszt ne tanóltam vólna meg az én attyámba. hogy meglássam. és mindjárást Budába méne. kik azelőtt némává löttenek vala. és jól tarták őtet egynyíhány napig.

a spaleti herceg.VII. RÉSZ Sigmond király is levél által felele László királynak. és fejét vévé. A gyűlésbe jöve Vajdafi István sok katanákkal. mintha mind elfeletközett vólna minden bosszúságiról. Senkit – rövideden – büntötés nélkül nem hagya. de a herceg megcsalá őket. De a nemesek kihánák az ő testét az ablakon. hogy urok oda vólna immár. és környülvévék a gyűlés házát. hanem csak némellyektől elvévé valami jószágokat. megfüzetem az árulókat az ő érdemek szerént. Ezek megvívának a bosznai herceggel. az havaselve vajda ellen nagy néppel. és diadalmos lőn ellenek. és ígéré magát néki mint attyafiának. esztendejében. Hogy eszt megértötték vólna az ő katanái. mind járást a hengért nékiállaták. lecsendeszedének és veszteg lőnek. Az urak. Maróti Jánost és a Csupor Pált. Addig ím innét elhajla Hervoia. római császárrá választák és koronázák Sigmond királyt az ő királyi birodalmának 23. 201 . és osztá azzokat az ő híveinek. mikoron úgy tetötte volna. de a Csuport megöleté. Mircse 102 Rútul vesznek a pártolók. és egybetársolkodék a törökökkel. Annak utánna. némellyekre kedig sommafüzetést vete. Annak utánna Sigmond király csendesz lőn az országban. azzokat számkiveté. és lekapván őtet. A két Jánost megsaccolá nagy pénzen. és hadnagyul rendelének az Gara Jánost. mindjárt támadást művelének. mikoron írnának 1432. Látván aszt a katanák. és nem siete megbüntötni a pártolókat. nagy dúlságokat és rablássokat művele az országba. gyűlést hirdete Sclavoniába Köresudvarhellyre. nagy sereget gyűjtének. És mind a három hadnagy fogva essék. Annak utánna a több pártolókat is előfogá és mind fejeket szedeté. a nemesek reárohanának a jeltétel után. akármely nagy úr is lőn. etc. A pártolókról kedig aszt írá: Hadd reám csak. és azzokal együtt bejővén. mert a Dán vajda hajlott vala a törökekhöz. De egyébképpen minden kegyelmességet kezde mutatni az ő ellenségihöz minden ő vélekedéssek ellen. Mikoron a tanácsba bejött volna. Annak utánna. kikre bíszta vala a király addig gondját. Azután bocsátá Lasontzi Istvánt.102 Akiknek oly nagy bűnek nem vala.

az vajda öccse segítséget kére Sigmond királytól. és olly igen kegyelmesképpen tartá magát hozzája. és nagy kazdagsággal visszatére földébe. örök hívségnek jelére néki ajándokba adá és engedé Nándorfejérvárat. Budán is szép házat ada néki.kedig. valami sereget gyűte közemberekből. Döbrecent. mert nagy néppel kijő vala. mert adá néki Szalonkémént. De igen kevesen menekedének meg. hellyheszte oda egy Ikacs nevő kegyetlen tiszttartót. és mindjárást megkoronázák. és az egész sereg megkazdagula a zsákmánból. Ez nyughatatlan vala. az Macedoniai Miklósra siete. mikoron a FelsőBosznaságot megbírta volna. az öccse meghólt volna. Szakmárt. Mikoron annak utánna visszajött volna Magyarországba. Ikacs. és ott nagy dúllást és rablást kezdének művelni. egy jeles vitéz ember. és egyéb hadakozókból. és az Csehországban az öccse képében visselte volna az gubernátorságot. és ledőtté az Ikacsot a lóról. VIII. Az Macedoniai Miklós. Azután a törökek Bolgárországban jutának. Beszermént. Becsét. és úgy adának a magyarok hátat. a fejedelem. és leszekelvén fejét vévé. feljöve hozzája Deszpot György. Viszontag a király esmet megajándékozá őtet szép magyarországi ajándékokkal és jószágokkal. választák a csehek királlyá Sigmondot. De az ütközetnek közepin megölék Lasontzi Istvánt az oláhok. Ott is éjjel Macedoniai Miklós reájok üte csak kevés néppel. és nagy kegyetlen rablássokat művel vala Magyarországba. Látván eszt a törökek hátat adának. És mikoron erős viadal lött volna közettek. Regécet. és megveré őket. Világosvárat. midőn írnának Krisztus Urunknak szü1etésse után 1420. és miérthogy Sigmond király és császár olly igen nagy kegyességgel fogadá őtet. Kelpemet. Azüdőben az első Mahomet török császár. RÉSZ Mikoron immár Sigmond király harmincnégy esztendeig volt volna magyari király. mikoron kedig az Vencel király. Miklós szömbeöklele véle. Tokajt. Varsánt. 202 . És ekképpen diadalmos lőn Macedoniai Miklós a törökek ellen. Tállyát. és ellene támada az Ikacsnak. Túrt. Monkácsot. a Felső-Bolgárországnak fejedelme.

hova jövének hozzá minden országokból jeles követek és nagyurak. mert hatvan fő cseh urat híva allá Magyarországba. és nagy kóborlássokat művelének. Huszt Jánost és Prágai Jeronimust. Az egész Máttyusföldet is mind eldúllá. Mikoron írnának azután Krisztus Urunknak születésse után 1436. Balás bíró. megcsendeszíté esmet az országot. és Székesfejérváratt lévén. és messze föld en megdúlla Magyarországban. a Barbara asz103 104 A pápa kenegeti Sigmond k[irályt].104 Végre az ő felesége is.103 miérthogy megégettette vala a cseheknek prédikátorit. És a támadókat megbüntötte erős büntötéssekkel. de megszeggé a pápa és a püspekeknek esztekélésekből a hitet. és nagy pusztaságokat művele mindenütt az országokban tűzzel és fegyverrel. felméne Csehországba. Abból azután kiüt vala. Nyírségben is támada egy Márton bíró. Mert egy paraszt ember. és ott allá s fel forgolódnék. és úgy bocsátá őket vissza Csehországban. Annak utánna megbékélék a cseh urakkal. ki a parasztnépet megbolondítá. és diadalmos nem volt azután. és úgy méne be Prágába. Mert hit és glit allatt hítta vala őket Kostnicba a koncíliomba. A római pápa is egy szép arany rózsát külde néki ajándokba. és Istennek átka lőn rajta. 203 . Ez éjjel meghágá Nagyszombat várast. ki nagy parasztsereggel mind megdúlá és megölé nagy kegyetlenséggel a nemeseket mind az egész Nyírségbe és Szamosközben. Sigmond császár szerencsétlen leszen a hitszegés után. Erdélbe is támada egy Nagy Antal. De annak utánna minden dolgai visszamenének. felveté magát. De mikoron Sigmond király és császár visszajött volna. és sok parasztnépet bolondíta meg. sok pénzzel és barmokkal megajándékozá őket. hanem mindenitt nem szinte apró szégyeneket vallott. és sokat megöle a polgárokban. azonközbe nagy támadássok lőnek itt allatt Magyarországba. és nagy pompával és tisztességgel befogadák őtet. és nagy kárt tőn a nemeseknek. és megódasztatá magát a pápával. és a támadássokban nagy sok nemesseket ölének meg. és az ő áldomásával tisztelé őtet.Mikoron annak utánna Sigmond király és császár felment volna Németországba a pápának szolgálattyára a csehek ellen. és úgy égetteté meg őket.

azután meghala. és meghadja. és ajánlá nékik az ő vejét. RÉSZ Annak utánna elméne Csehországból. hogy immár nem élhetne. Mikoron ezek hozzá jöttenek volna. az Ersébet asszont és annak az urát. hogy oda temetnék őtet a Szent László teste mellé. és sok kölcségeket tött arra. Az urak minnyájan javallák az ő tanácsát. jámbor.szony reátámada. kegyes. hogy szép termetű vólt. hanem mikor igasság szerént igen megbüntötte a nagy vétkeket. És kezére megesküvének néki. és őrüzet allatt tartá. az ő római császárságának öttödik esztendejében. semmi kegyetlenséget nem cselekedett. mikoron a gutta megütötte vala. Az isteni szolgállatot igen szerette. És annak utánna behívatá az ő ágyasházába a cseh és magyari urakat. és sokkal fellyebb rakatá az váradi monostort. IX. Az históriás könyvek igen dicsírik eszt e Sigmond királyt. és megöregbíté. Bódogasszonnak fogantatássának napján. Pesten fondamentomot vettete nagy kölcséggel. és méne Morvába Znoimba. hogy el nem mehete a magyari urakkal Magyarországba. az Barbara asszont. és akará a Budai várat – mellyet nagy palottákkal megöregbíttete – a pesti nagy várral és várassal egy szélles és hosszú és 204 . és prépostságot és káptalant szörze hozzája sok jövedelemmel. miérthogy köttést tött vala a cseh urakkal. hanem testamentomot tövén Znoimba Morvában. bőv kező. a bécsországi herceget. és köttést tőn ellene a cseh urakkal. és azzoknak sok beszéddel szólla. Annak utánna igen meg kezde betegülni. és a birodalmot ki akarja vala tekerni kezéből. Budán épűte egy egyházat. hogy aszt választanák királlyá.. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1437. hogy egy nagy császári várat rakatna oda. az ő magyari királyságának ötvenkettődik esztendőben. a Szent Sigmondnak nevére. és odahívatá az ő leányát. és választák az Albirt herceget királlyá. miérthogy Sigmond király és császár leánya nálla vala. esztendőben. megfogatá feleségét. És megjelenté nékik az ő beteg vóltát. az Albirt herceget. Az váradi püspekséghöz sok jövedelmet szörze. az ő cseh királyságának 17. üdejének 70. Egyéb nagy épületeket és épűttete.

Egy igen nagy tornyot is kezde Budán rakatni. Nem sok üdővel az Albirt királynak koronázása után nagy támadás lőn Budán a magyarok és a németek közett. mint testamentomba meghatta vala. és eszt nevezik Csonka Toronynak. ki szinetlen tör vala a németekre. etc. mert e két nemzet lakik vala főképpen Budán. mindjárást Székesfejérvárra sietének a gyűlésben mind az urakkal. Mikoron ebben egynyíhány nap után hír lött volna. az Ersébet asszonnyal. a fele esmet magyar. Mert mikoron Sigmond király és császárnak testamentomát látták volna. És hogy egy esztendőben magyar lönne a bíró. És ott lövén. és testét a Dunába vetteté. a másikban német. mind az Ersébet asszont. A magyarok példáját követik vala a csehek is. mellyet Bódogasszon havának nevezik. az igen nagy híddal. januáriusban. De miérthogy kimúlék ez világból. És ugyanazon nap megkoronázák mind az Albirt herceget. újonnan választák az urak az Albirt herceget magyari királynak. és éjjel megöleté. Mert ez vala eleitől fogva a törvények.igen erős faragott kővekből épűttetett híddal egybefoglalni a Dunán által. támadást művelének a magyarok az várasban Budán. az bécsországi herceg I. hogy a tanácsnak a fele német lönne. hátramarada az. Váradon vagyon eltemetve. kinek Ötves János vala neve. pinkest havában. és az jövevén parasztságot nódíták a németeknek házaira. midőn írnának 1438. melly lőn Krisztus Urunknak születésse után. Albirt. RÉSZ Mikoron Albirt herceg. gyakorta erre is ügyeköznek vala. De miérthogy a magyarok irigykednek vala a németekre az ő nagy kazdaságokért. Eszt megfogatá a német bíró. mindjárást ők is egyenlő akarattal választák az Albirt herceget cseh királlyá ugyanazon esztendőben. Hátra marada a pesti vár is. Vala kedig a magyarok közett egy nyughatatlan ember. és erő205 . Sigmond királynak leányával. mellyet immár két padlássig felvitték vala. a Sigmond király és császárnak testét Váradon eltemették vólna. és akará őket megfosztani az ő igasságoktól. hogy kirekesztenék őket a tanácsból. Az XXXIII. magyari király. az ő feleségét.

és az királyné asszont bebocsátá az várban. és választák ott Albirt királyt római császárrá ugyanazon esztendőbe. igen örülének annak. A magyari urak egy követet küldének a másik után Albirt királyhoz. De a magyari urak nem engedék néki. és egynyíhányat a támadók közzül. miképpen a németek is nem vétettek vala. Ezért nem akarák megengedni. mind a kincset. kinél hadta vala a koronát és az egyéb királyi eszkezeket az esztergomi várban. és azzoknak minden marhájokat elkóborlák. kemény büntötéssel megbüntöté. II. Mert Sigmond király is – mondának – felvövé a császárságot. De az Albirt király annak utánna törvént láta kösztek. és rablani kezdének. és sokat levágának közzülek. Maga ezzek semmit nem vétettek vala a magyarok ellen. RÉSZ Mikoron kedig meghallották volna a törökek. kik ez veszedelemnek okai valának. annak utánna mind oda fel jára a kereszttyén országokban. hogy megholt volna az esztergomi érsek. Sőt az olaszoknak házait is feltörék. az Palóci György. a koronát is az 206 . hanem csak a német bíró megölette vala az nyughatatlan és háborgó Ötves Jánost. Odasiete ez okaért a király a királyné asszonnyal egyetembe mindjárást. és a törökek addig nagy kárt tőnek rablássokkal Magyarországba. és a két nemzetet azután egybebékélteté. és minden marhájokban zsákmánt tőnek.vel feltörék az házokat. hogy megengedék néki. Nem sok üdő múlva az elektorok egybegyűlének Frankfurtba. és jöve Budára. György kedig. És mikoron meglátogatta volna. hogy megholt volna Sigmond király. és az ő fiát hadja Szenderőbe a Duna parton. Budán meghozzák néki a hírt. hogy felvönné a császárságot. És békességnek törvényét adá közükbe bizonyos cikkelekkel. és ő maga feljöve Magyarországba mind az urakkal és a papokkal. de végre a pápa békességet szörze köz ettek. Allásiete ez okaért. a rác deszpot megijede tőllek. Azután nagy hada támada Albert királynak némelly cseh urakkal és a lengyel Kasimir királlyal. és mindjárást feljövének a Felső-Bolgárországba. De végre reá bírák az urakat. és alláhívaták őtet Magyarországban a törökek ellen.

megérzé. És mikoron mindeneket esmet bepecsétlett volna. De miérthogy a törökek megerőssítvén az várat néppel az egész sereggel mind hátramenének. igen megijedének rajta. és elrablá mind a Rácországot. És midőn meg nem állhatatnák aszt rajta az orvosok. nagy bánatban vala. A deszpot fiának kitollák szömeit. Eltemeték őtet Székesfejérváratt a több királyok mellett. és mind királyostól visszamenének a táborból Budára. és elpusztítá. és Budán lövén az várban. kijöve. és táborban szálla a Tissza-Duna közett. Lőn ez mind kisasszony havába. addig megvövék a törökek Szenderő várát. a török fejedelem meghallotta volna az Albirt királynak halálát. a magyarok is meghassonlának a táborban. és annak a nagyobbik részét foglallá magának. És az üdőben a magyaroknak egyenetlenségekért és hasonlássokért igen megnöveködék a török birodalom. és mikoron aszt a nagy várast megvötte volna. és nagy kegyetlenséggel levágák a bennevalókat. Hallván eszt Albirt király a magyarokkal. szent apastaloknak. miérthogy a hévség miatt igen meghalának az vérhassal. egy faluban meghala. Annak utánna az Albirt király csak az ő népével minden segítség nélkül alláméne az Amurates török császár ellen. Simon és Júdás napján. és adá aszt az vényasszonnak az előkető allá. De az útban testamentomot tőn. mert gondolkodik vala arról. az vérhasban essék. A király is. Ez okaért felviteté magát Bécsbe. és mind magának hódoltatta. és e tartományokat mind elrablá. az ura. hogy meg kell miatta halni. a király után allájöve Budára. Elhívatá ez okaért a 207 . mint lőtt volna dolga az attyának és Mária királynénak és az annyának a magyarokkal. Mindjárást a Thessaloniabeliekre méne. méne minden hadával Aetholiára és Epirusra. Mikoron Amurates. És méglen ott megvárá a segítségeket. annak a húgát magának tartá Amurates.egyéb királyi eszközekkel meglátá. és Neszmélben. Az Ersébet királyné asszony terhesen maradott vala Albirt királytól. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1439. miérthogy mindennap jóllakott vala a hévségben dinnyékkel. és a látogatásban ellopá királyné asszony a koronát. mikoron még két esztendeig nem uralkodott volna a királyi birodalomba.

nagy gyűlésben lévén Szécs Dienes az esztergomi érsek és gardinál megkoronázá a gyermeket. Ulrik. hogy gondot visselnének magokról. és ott. és az ő örökségétől meg ne fosztanák őtet. és László felvévé a magyari királyságot. megemleközvén az ő jobb attyának. Ezek mellett könyörge nékik. etc. mert ő aszszonyi állat lévén. Mikoron ezek még a követséget nem mondották volna Lászlónak. a nádorispán kezébe adá néki Buda várát. A gyűlés ben sok tanácskozássok után választák királlyá lengyel Lászlót. Hallván aszt az urak. ha fiú vagy leányzó leendő volna az ő magzattya. az veszprimi püspek. és amellett inté őket. Kasimir királynak attyafiát. Sigmond királynak nagy jótéteiről. a lengyel László I. a győri püspek. ha fiat szülne. hogy arról ne feletköznének. nem tudná ollyan nagy országnak gondját visselni. Többen kedvelék a gyermeket. szülle Ersébet aszszon egy szép fiat. És mindjárt követeket bocsátának utánna Lengyelországban. és nem tudná senki. Sokan hajlának az új király. az Ersébet királyné asszonnak fiát nézvén még Sigmond királynak sok jótételit. László király mellé. és besiete Magyarországba. És Hédervári Lőrinc. Lőn kedig ez. miérthogy bizontalan dolog is volna az szülésse. Azonközbe a követek megmondák a követséget a tanácsban László király előtt. és a királyi székbe ültötték volna. etc. és megjelenté azzoknak.magyari urakat. Az XXXIV. és alláhozák Székesfejérvárra. midőn írnának Krisztus Urunknak születésse után 1440. és aszt bebocsáták volna Budában. Ebből ez okaért nagy hasonlás lőn a magyar urak közett. mindjárt gyűlést hirdetének. és beültöté őtet a királyi székbe. mégis behoszták volna a lengyel Lászlót. hogy terhes vólna. Valának a koronázás mellett nagyurak. az 208 . ki még iffiú vala. magyari király. melly még nem vala négy holnapi. hogy tudván az fiának születéssét. RÉSZ Az Ersébet királyné asszony igen nehezen vévé eszt a magyar uraktól. A gyermeknek párttyai felvévék a gyermeket mind anyástól. ki jobb attya vala a gyermeknek.

és annak ajánlá mind a gyermeket. hogy eltönnék a koronát az ő hellyére. az horvátországi tiszttartó. Rozgoni Simon. az veszprimi püspek. az újonnan koronázott László királynak fejére. annakfelette Kanizsai László és Imre. és a több uraknak. de hammar az előköttő allá dugá. És glit levelet küldének az uraknak is. ki Vissegrádot bírja vala. az egri püspek.ciliai groff. hova az urak minnyájan gyorsan gyűlének mind a fő magyarokkal. és királyné asszony felméne az urakkal az várba. mindjárást begyűle az ország a budai várba. Mikoron ezek Budára jöttenek volna. mert arra épűtötték vala aszt az erős várat. Annak utánna elkéredzék az uraktól. a kéncstartónak. nem bocsáták ki őket. Az Ersébet királyné asszony annak utánna allájöve Magyarországba. ottan megérté. mind a koronát.105 és hogy inkább raggaszkottak volna a lengyel László királyhoz. és mikoron ott sok óráig tanácskosztanak volna. és felméne mind gyermekestől és koronástól Bécsországba. Gara László. és bepecsétlé az almáriomot. Azonközbe a nádorispán gyűlést hirdete Budára. Szécs Dienesnek. minnyájan a Rozgoniak és az nagy Hunyadi János etc. az Friderik királyhoz. Szécs Tamás etc. mintha az almáriomba tönné koronát. ki az királyné asszonnak anyabáttya vala. kik az Ersébet királyné asszony mellett valának. Az urakkal is bepecsétleté. Bot András. mint Ujlaki Miklós. És a ciliai groff megesküvék a magyari uraknak és az egész országnak a gyermek képébe. A nagyurak is elhajlottanak vala tőlle. és Gara Lászlónak. A koronázás után az Ersébet királyné asszony felméne mind az urakkal Vissegrádba. Mert úgy tetteté. És bírá akkoron Visegrádot az Garai László. eloszlának egymástól. És mikoron Szécs Dienes és Gara László és a királyné asszonnak több párttyai ki akarnának jönni az várból. és ennek minden attyafiai. És az eltévésben megcsalá mind az urakat királyné asszony. hogy hóltig meg akarnák őtet minden hívséggel szolgálni. hogy a magyarok megmáslották volna akarattyokat ellene. 209 . A Dienes gardinál is mind az urakkal megesküvének a gyermeknek. az esztergomi érseknek és gardinálnak. az ő báttyához. Ujlaki Miklós. ha105 Az magyari uraknak álhatatlansága. Mihelt a végekbe jutott volna.

nem ott benn az várban maraszták mindaddig. És felküldének Vissegrádba az urak közzül. és erőssen levágá azzokat. kik ellene kezdének támadni. a bán. hogy mindjárást Fejérvárra kellene menniek. és ott a Szent István képéről levévék a koronát. Főképpen kedig a Szécs Tamás. az vajda fia. melly koronázásból szántalan sok nyavallyák támadnak vala Magyarországba. és kétfelől az úton mindeneket elpusztít vala. miért az királyné asszon után bírja vala Komáromat. Azzok ellen küldé a lengyel László az erdéli vajdát. Abból vévék eszekbe. Ezek táborban szállának Szekszárd mellett. etc. Az Bot András az futásban elvesze. De mindazzonáltal Fejérvárra sietének az lengyel Lászlóval. És ezek megütközvén a királynéasszony párttyával. az Hunyadi Jánost. méglen megesküvének a lengyel Lászlónak. A követek bemenvén a várba. és minden félelem nélkül Óbudáról allászálla. kik elhoznák a koronát. és az Ujlaki Miklóst. győzedelmessek lőnek ellenek. ott mind meghódoltaták a népeket. kazdag és vitézlő ember vala. és felgyújtá Újbudának az hoffstattyát a Felhévvíz mellett. Azonközbe a királyné asszonnak párttyai erőssen kergetik vala a Felfölden és a Bécsország mellett való földeknek határiban a lengyel László királynak párttyait. Sőt magát megerőssítvén Esztergomról allájöve. hogy az Ersébet királyné asszony az eltételkort ellopta volna. Azután az Alföldre menvén. II. az esztergomi érseknek öccse. minnyájan igen bússulának rajta. Mert sokan támadának a magyari urak közzül a gyermek László király mellé. Bot András. mint Gara László. És Gara László kezébe bocsátá néki Vissegrádot mind a kinccsel. és avval koronázák meg a lengyel Lászlót magyari királlyá. de a koronát nem találák meg. Filep János. Megértvén eszt Budán. A király az várból jól láttya vala mind a 210 . és a lengyel Lászlót magyari királynak koronázni. Annak utánna minden tisztességgel lőnek nékik és szabadon bocsáták. RÉSZ Mikoron annak utánna újonnan begyűltenek volna. és onnét kijővén erőssen veszti vala tűzzel és fegyverrel mind lengyel László királynak párttyait. mindeneket épen találának. Temesi András. elvégezék aszt.

Annak utánna Szécs Tamás megdúlván és mind megégetvén az hoffstatot Buda környül. Mert az Ersébet királyné asszony. melly elhajlott vala tőlle. meglőn a békesség közettek. melly kegyetlenségek miatt nagy Ínségben vala mind az egész Felföld és a körülvaló tartományok. túll minden hellyek rakvák valának dúlássokkal és kóborlássokkal. mind az kóborlást. ki egy jeles és vitézlő úr vala. Mikoron naponként mindkétfelől ennyi vérontás lönne. és megvőn ott két kastélyt a németektől: Pákánt és Kégyóst. Azután elméne onnét a király a szaladiai vármegyébe. És mikoron erőssen megvítatná az várast. Ez Giskra erőssen dúllya és égeti vala az László királynak párttyait Kassából. hogy a király az ő szolgáinak mind a vártákat ki kelle osztani mind az várban. hogy elhadná az vítatást. Erőssen kelleték mindenütt vigyázni. és abban kéré a királyt. hogy traktálhatnának egymással a békesség felől. és engede az ő kívánságának. és erős dúlásokat művel vala mindenütt. egy cseh úrnak. Mikoron Szécs Tamás visszament volna. 211 . És mikoron harmadnapig traktáltanak volna egymással. A király is nagy emberséget mutata az érsekhöz. és napot tönne. a királi várast minden vidékével és hozzá tartozóval ajándokon Giskrának. mikoron szömbe lehetnének egymással. Sőt még Budának effelé való körítését megkezdé Szécs Tamás késérteni. Onnét azután visszatére Budába. az esztergomiak emberül mególtalmazák vala magokat a király ellen. III. RÉSZ Midőn ezek lönnének innét Magyarországban. megesék a Szécs Dienesnek. a király egybehívá az ő híveit. az esztergomi érseknek szüve rajta. Ehhöz tisztül adott vala néki Kassa várast és mind a felső bányákat. és ez ajándékozással kötötte vala magának e fő cseh urat. és az ő gyermekét kiküldé egy levéllel a királyhoz. És sok erősségeket épűttete mindenfelé az országban. És mindenféle nemzetekből minden tolvaj latrok melléje gyűlének nagy sokasággal. és pusztíttya vala a tartományokat. kik által sok erősségeket vén az országban. Albirt király halála után adott vala Zóllyomat. és felindulván megszállá Esztergomot. mind az várasban. békével visszaméne Esztergom felé.tüzet.

az ördönges Lajos királynak leányát vette vala feleségül. és hét egész hólnapig mind erőssen vítatá az várast lövéssel. 212 . Annak utánna. És úgy szabadulának meg nagy tisztességgel az vitézek. nagy szégyennel elméne Amurates alólla. a török császár. és belől nagy árkokat és töltésseket csinállának a körítéssek mellett. kiről a magyari ki106 A magyarok egybeveszésében a törökek nyertessek. Mikoron Krisztus Urunknak születése után írnának ezerháromszázkilencvenkettőben. és Györgyet. Maga immár sok tornyokat dőtet vala le és nagy darabokat a kőfallakban. RÉSZ Itt e hellyen szóllanom kell az Hunyadi Jánosnak eredetiről és nemzetségéről. mellyet hallottuk azzoktól. és olaszt csinál belőle. ostromlással. és megszállá Nándorfejérvárat. Azonközbe Amurates. Nem az Bonfinius mesternek írása szerént. kiváltképpen a bán. a királyné asszonnak báttya mindenfelé. Mert az olasz Bonfinius kedvesködni akarván Máttyás királynak. és annak jeles dolgairól I. ki az Mária királynéasszonyt. És ellene támada néki a fejérvári bán. Az Hunyadi Jánosról. az brandeburgi herceg. mikoron nagy sok törökek vesztenek volna alatta. mindjárt visszajöve Fejérvárba. De a dolog nem úgy vagyon. ki aurane pirjal vala.Ugyanezent mívelé a ciliai groff is. hanem mint ebben az írásban megtalálod írván. és úgy tarták meg az várast. hallván a magyaroknak az ő veszédésseket. De az Raguzai János a hőssekkel vitézzül megoltalmazzák aszt ellene. feljöve. hanem az igaz história szerént. és magyari király vala az Sigmond.106 Annak utánna Magyarországhoz kezde. János. így higgyed az históriát igaznak lönni. ássással. és elfoglalá az egész Rácországot. a rác deszpotot kiűzé belőlle. erdéli vajdáról. De az vitézek mindenkoron elhajták őket a töréssekről. kiknek attyok szolgálta régen az Hunyadi Jánost. De hogy látá a töröknek hatalmas vóltát. a rómaiaktól hozza allá az ő eredetit. Raguzai János. és sok ütközetekben forgattanak véle.

és népet kére tőlle az ő attyafia. ott mulata egy üdeig. Hallván eszt Sigmond király. Minémü föld volna? Szép nép vólna-é rajta? Kiváltképpen. a török császár örüle néki. Mircse ellen. marada utánna két fia. Dán. Mikoron elhoszták vólna a leánt. Mikoron az Istrigy mellett. és beméne Erdélybe. egyült megterhessüllek tőlled. Mircse.rályság reá szállott vala. igen jól tötted. Déván felől táborba szállott volna. RÉSZ Mondának az inasok. méglen az erdélyi vajda felvönné az ő népét. Amurath. Sigmond király érette bocsátá az innassokat. Az Dán vajda eszejt elvesztvén török császárhoz külde. És monda Mircsének: Ha igaz ez a hír. vala ekkoron az Havaselvő vajdaság a magyar korona allatt. kinek mássa nem vólna messze földen. Nincs külemben. Mikoron egy jó üdeig ott mulatott volna. és Magyarországba jöve. hogy feljöttél ide hozzám. hogy szép szöméllyeket láttanak volna. miképpen az Moldova vajdaság is. ha valami szép asszoni állatokat és leányokat láttanak volna ott a környékben valahól? II. És a komornyik innasokkal szállani kezde az föld felől. mint lönne an213 . a másiknak Mircse vala neve. és egymás ellen kezdének támadni. hogy őfelsége hamm ar látna Havaselvőföldhöz. elámélkodék rajta. és ahhoz raggaszkodék. megijede tőlle. eluná az özvegységet. és elkészíté az ő seregét. és feljöve Budára Sigmond királyhoz. Monda Mircse: Felséges király. mert az ő attyafia. hogy olly hatalmas erővel vólna. és lábaihoz esvén erősen könyörge néki. Üdő múlván hassonlás lőn közettek. törökhöz adta volna magát. kiváltképpen egy igen szép leállt láttanak vólna egy gazdag bojérnél. és királlyal szömbeállana estve. Látván az öccse. és Budáról kiindulván Magyarországon általméne. monda a királynak: Felséges Uram! Én nemes leán vagyok az Morzsinai nemzetből való. és gyorsan nagy erőt bocsáta néki segítségül. Annak utánna mindjárt népet kezde gyűteni. Ha velem közessülni akarsz. És ezek ketten együtt bírják vala az országot. és kiszekék az országból. Ott szép ajándékokat mutata be a királynak. és az alföldi hősek utánna érköznének. Hogy kedig az Havaselvő vajda meghólt vala. És a király megérte mindeneket rönddel az Mircsétől. Egyiknek Dánnak.

A király mindjárt számlálni kezdé az üdőt. és ott lakának egymással. Nem sok üdő múlva leesék a szép Morzsinai. Egynyíhány nap múlva elindítá a népet. az Morzsinai 214 .nak utánna magamnak és az én magzatomnak dolga? Erre legyen felségednek előszer fő gondja. Tehát majd négy hólnapja vala. és megigéré néki minden jószágát. És ujjából kivoná az egyik gyűrőt. És hittel megígéré eszt néki. nemzetségedet is jobban megnemesítem. Visszajövén annak utánna esmet Erdélyen általméne. és esmet megszálla az Istrigy mellett. és mind Nikápolig elbeméne. És győzedelmes lőn ellenek. És monda néki a leány: Felséges Uram! Amitől félek vala. Annak utánna megindítá az ő népét. és hazaméne véle Havaselvőföldébe. És reggel bőv kölcséget ada néki. és megvévé Nikápolt. és szépen nevelé aszt. Ez kiszekett vala Havaselvő földéből a nagy egyenetlenségért. Monda Sigmond király: Ha megterhesülsz tőllem. gondom leszen reád. És megkeresztelvén aszt. hogy véle közesült vala. mikoron Sigmond király esmet bement volna hadával Havaselvőföldbe. Esmét elküldé az innassokat az Morzsinai szép leánzóért. Felvévé Voik Buthi az ő szép feleségét. és beméne Havaselvőföldébe. Azzonközbe várj Istentől. hogy hazajönne. Vaj ki nehéz ügyem leszen. Az Istennért is kérem felségedet. és igen szép fiat szüle Buthinak. hogy vína a törökek ellen. és úgy bocsátá haza. és keze adássával is megerőssíté. mert terhébe estem tőlled. Üdő múlva. és szép jószágot adok tenéked és magzatodnak. és adá aszt a Morzsinainak és monda néki: Semmit ne félj! Eszt tarcsad jegyül. kinek Voik Buthi vala neve. és nagyobb méltóságra viszem. mint Sigmond király meghadta vala néki. és mind elpusztítá aszt. és ott szömbevíva Sigmond király az oláhokkal és törökekkel. mert igen nagy nyavalyába leszek. szinte az esett rajtam. És nagy gondot visele reá az anya. Jankulának nevezék őtet. szinte az előbeli hellyen. Avval közlé dolgát a szép Morzsinai. házastársul vévé az Morzsinait. Cédulát is adok. evvel mególtalmaszhatod magadat mindenek ellen. Vala ott az üdőben egy havaselvő bojér. Az látván az ő szépségét és kazdagságát. és Magyarországon általmenvén felméne Budára. Azonközbe Mircse vajda elhívatá az Voik Buthit. ne haggy immár.

Hallván eszt a Morzsinai Gáspár. mellyen nemcsak ők. mert netalántán te sem bánod. Üdő múlva az asszony monda az báttyának az Morzsinai Gáspárnak: Szerető báttyám! E gyermekkel ennékem útam vólna. Kérlek. és meghagyja az asszonnak. hogy üdő múlva felhozná a gyermeket Budára. mint mehessek. és ott praktikál rajta.fel vévé a gyermeket. Elijede az asszony. hanem minden nemzetek örülnének. ides báttyám. mert gondját akarná róllok viselni. Ott mindenekről jó választ adna néki. de nem tudom. tehát az holló orrába fénlik. nagy hasznot tész a kis Jankulának. mindjárást a báttyához futam ék. igen kezde örülni az Jankulának. és monda: Hadd halladjon a dolog valamennyére. és elfutamék a gyermeköz. mert orrában vagyon a Sigmond király 215 . vagy nem messze. és letötte vala az Jankulát a földre. egy holló meglátá a fáról a szép fénes gyűrőt az gyermek kezébe. és ott lakék nállok. de ennékem fel kell mennem. és elejbe tévé a gyermeket és a cédulával a gyűrőt. Ím gondolkodom felőle: Meglássuk. Az asszony odaméne. mert fel kellene mennem Budára. és ott hallgatna a porban. igen messze a Buda. kérlek vígy oda. Ha eljössz velem. az Jankulát. Mikoron egy jó üdeig játszott volna Jankula az gyűrővel. és a Sigmond király gyűrőjét adá a Jankula kezében. és beméne a királyhoz. mint járt volna és monda: Szerelmes báttyám! Megyünk? Az átkozott holló elkezdé minden szerencsénket elveszteni. az Jankulával esmet az ő báttyaihoz Erdélbe. Üdővel meghala az ura Morzsinainak. Az anya elhadja szapponozást. III. sőt az egész nemzetünknek. Az Jankula hertelen igen kezde kiáltani. mi patvart járnál te ott? Monda az asszon: Vagy messze. hogy avval játzódnék. jere velem. visszatére és hazaméne Budára. Látván a király a cédulát és az gyűrőt. és odaröpülvén kikapá a gyermek kezéből a gyűrőt és felvivé aszt a fára. Monda a báttya: Jó húgom. Tehát nincs a gyűrő. és nagy zokogással megbeszéllé néki. elámélkodék rajta. és kijöve az ő szép fiával. hogy ott hallgatna és játzódnék a porba. és veszteg hallgatna. RÉSZ Mikoron Sigmond király minden dolgait elvégeszte vólna oda. Egynyíhány nap múlva az asszony mosni készül vala. Feltekéntvén a fára. És igen erőssen kezde a gyermek ott sírni.

megemleközzél a te ígéretedről. mintha mindennap menyekezőben laknának. És a király gyakorta általhozattya vala a kis Jankulát Budára. az Morzsinai az Jankulával oda járulván a királynak nyújtá a cédulát és a gyűrőt. játzodozik vala vélle. Juttasd eszembe. Egy napon. felséges uram. a szegény nemzetemen is. és általvivé őket Pestté egy polgárnak házához. és elméne az húgával. felséges uram. sem merem a szegény Jankula dolgát előtte említeni. Meglásd. Más nyilat vén. Ne hadjad felejtenem az ő ügyeket. és ott mindennap jól tartá őket. midőn megművelém az ő akarattyát. és arany láncokkal övedzi vala be. És mindjárást egy nyíllal hozzá aránza. és meghadja néki: Ezeket vidd ki jó szállásra. hogy alláessék mind gyűréstől. és avval mellybelövő az hollót. és felvivé őket Budára. és hogy felhosztad a gyermeket. Nemzetedet is felemelem. hova legyek? Morzsinai is elijedvén megraggadá ijjét s tegzét. és ne utáld meg szegény fejemet és fiadat. mellyet ennékem tött. Sigmond király pirulván egy kevéssé. és nem találá az hollót. a gyűrő nélkül soha nem merek a király elejbe körülni. nagy sok szép gyűrőket fűze a nyakára. Könyörülj. De a nagy hertelenkedésbe hibát tőn. és csak magának lövén. Gondodat viselem. hogy minden elegek legyen. Bán Ferenc kiméne vélek. úrrá teszem az Jankulát. Bizony. nem fogja a király megállani az ő ígéretit.gyűrője. hogy ollykoron öremmel bocsássam őket haza Erdélbe. És nagy örömbe lőnek mindketten. Íme tehát a holló ott vagyon a fán. Kérlek. és úgy bocsáttya vala vissza. Ha az gonosz holló elviszi a gyűrőt. és praktikál az orrával a gyűrővel. mellyet jegyül ada ennékem. És mikoron visszabocsáttya vala. Morzsinai Gáspár ez okaért megértvén az húgától a Sigmond királynak minden dolgát. mindjárt az Jankulának kezde mosolgani. Azután visszaadá néki a gyűrőt és monda: Jól tötted. hogy igen jókedvő vólna a király. Jaj. jaj. és visselj gondot reájok. midőn a király allájött vólna ebéd után az vár piacára. fel vévé a húgát az Jankulával egyetembe. hogy feljöttél. és ott morálna. És a király mindjárt hívá Bán Ferencet. és monda néki: Felséges Uram! Üdő vólna a kis Jankulát 216 . Egy hólnap múlva Bán Ferenc látá. és monda: Felséges Uram! Lásd meg ezeket. és nagy erszény arannyforintokat függeszte nyakába.

onnét neveszteték annak utánna Hunyadi Jánosnak.jó válasszal visszabocsátani. hogy beiktatnák őket abban. és aszt szolgálta. A király mindjárt megajándékozá őtet Hunyaddal Déván fellyül és a környüle való jószággal. Nem neveltetett fel Pesten. ha élhet. És ezeknél kezdette legelőszeris az ő emberségét megmutatni. az anya sem hált Pesten. az medilanomi herceghöz. Minek utánna az Jankula felhuzakodott volna. Amellett útikölcséget is bőven ada nékik. és aszt nagy emberséggel szolgálá egynyíhány esztendeig egynyíhány lóval. Olaszországban álla az Filephöz. és ott felnöve az Jankula. és immár szép iffiú vólna. Onnét jutott annak utánna Magyarországba egy vitézlő nagy úr allá. és annak utánna úgy bocsátá őket nagy örömmel be Erdélybe. és hogy mególtalmazná őket mindenek ellen. és beméne Misiába. Annak utánna visszajöve esmet Magyarországban. és ott feldúlának egy görög calagor kalastromot. hanem így vagyon az igaz história. előszer a Csákiakhoz adta magát. Es mindjárt megpecsétlő az leveleket önnen secretummal. kinek Telek neve. Meghidje felséged. Onnét híredék ki az ő neve Magyarországba az ő nagy vitézségeért. Jankula igen nagy ember leszen benne. ha jól megemleközem felőle. amint én megírtam. Onnét elszakadván az zágrábi püspeket szolgálta tizenkét lóval. és parancsolatot íra az erdéli vajdának. Az anya is ott – kezel Hunyadhoz – hala meg. kinek egy aranygyűrő vólna orrába. és igen drága kéncset hozának abból vissza. És a Morzsinai nemzetnek szép jószágot ada az Hátzakban. RÉSZ Hazajövén mind elfoglalák az jószágokat. Ott 217 . és eltemetve vagyon egy faluba. Mikoron annak utánna Sigmond király beméne Olaszországba. úgy méne Hunyadi János is be véle. és azzokat szolgálta. IV. és úgy lakék a szép Morzsinai az ő fiával Hunyadon. A Csákiaktól elbúcsúzván a csanádi püspekhöz akadott. Az asszonyt kedig nagy somma aranyforintokkal és egy hatlovú kóllyával megajándékozá. hogy a királynak is esmeretségbe juta. Egyszer az ő társaival ott felkele. és az alfölden vitézködék a jeles hősek közett a törökek ellen. aszt adá címerül az Jankulának és az egész Morzsinai nemzetnek. A hollót kedig. amint én arányoszhatok hozzá.

amint annak utánna megmondjuk. és ott jeles emberségeket cseleködett volna. a Máttyást. Máttyást legelőszer is az oskolába. az HunyadiLászlót.nyére Hunyadi János nagy sok drága dolgokat. és az ő gabonáját felrakja az ő akarattya szerént és hazavigye. ki lakik vala az Óvárba. Annál marada szállásson az Ersébet asszony a szülésnek utánna egynyíhány esztendeig. Hogy annak utánna magyari királlyá lőn Máttyás. Szülé kedig eszt a Máttyást Kolosvárott Erdélben. sőt legfelségesb magyari király lőn. az nagy Szilágy Mihálynak ides szép húgát. mikoron bemennek az Óvárban. Annak utánna Hunyadon egy igen szép várat épűte. egyenest arcól. Azután hadi tisztekben szépen. és az Gerébek nemzetségéből hoza feleséget magának. jövén Szilágyból. És örök emleközetre megajándékozá az várast is igen nagy és jeles privilégiommal és szabadsággal. Szüretbe kedig kádba tölcse a sajtóknál a szőlő allatt az ő dézsmáját. Mikoron Sigmond király felméne Németországba. egy szőlőműves kazdag embernél. hogy mindenütt és mindenkinél igen jó híre kezde lönni. nagyon megajándékozá a gazdát. otthagyván a dézsmát. Egynyíhány esztendő múlva úgy szülé a küssebbiket. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1443. és együtt felméne a királlyal. Annyira. mellynek a drága levele mostan is ugyan vólna: Hogy minden kolosvári ember egy-egy kalangyától kihánnya a két-két kévét a dézsmába. hallhatatlan nagy szabadság. De evvel akarta a felséges Máttyás 218 . HunyadiJános is igen szépen felékesít é magát nagy szép és drága öltezetekkel. Abból kedig két fiat nemze. És az ember szász vala. és ki-ki mind hazavigye az ő mustját. eszesen és jámborul kezdé magát visselni. bőjt második havának huszonhetedik napján reggel három órakort. Mert az Ersébet asszony akkor Kolosvárott szállott vala. egy kőházban. köveket és sok arany szörszámokat. És ott vitték a fiát. Hunyadon szülé az Ersébet asszony a nagyobbikat. ki annak utánna az uraknak árultatásából Budán méltatlan és kegyetlenül elvesze. Mostan is az vasajtókon és az vastáblákon rajta vagyon az Máttyás király címere. híres és dicsíretes névvel visszajöve Magyarországba. az Ersébet asszont. És mikoron egy jó üdeig oda mulatott vólna. az aranygyűrős holló. és jeles szabadsággal meglátogatá. ki annak utánna felséges.

RÉSZ Mikoron annak utánna László király meglátta vólna az Hunyadi Jánosnak emberi és az ő nagy vitéz vóltát. Ha adhatót nem adta. hogy ennyi sok vitéz töröket vesztett vala Nándorfejérvár allatt. miért maradnak hellyekben az ő egyéb donációi. mert övé vólt a dézsma. adá néki ahhoz az szörényi bánságot is és a temesvári ispánságot. és mind az egyéb ellenségek ellen. és szereti vala hazáját és az egész kereszttyénségért felvévé e tiszteket. De eszt a szabadságot megrontá amaz papoziár. Elkölt Buda is tőllünk. és úgy kele a neve. ki az János király fiának fő cancelláriusa vala. hogy fejébe és tisztességébe jára mind e tiszteknek gondja visselésse. az Amurath fejedelem bosszonkodik vala ezen. hanem a Csáki ördegi nagy irígysége a jámbor polgárok ellen. miérthogy jámbor vala. mellyet annak utánna hóltig bír a nagy emberséggel és jámborsággal. sem az önnen megmaradássokkal. a Csáki Mihály. noha tudja vala. (Mert az ásásban vesztett vala tizenhétezer férfiat. és mindenképpen mególtalmazá az országot mind a törökek ellen.király az ő hazáját felékesíteni. amint annak utánna meghalljuk. amint annak utánna meghalljuk. és kész lőn mindenre. És az hunyadi várat és várast Vajdahunyadiának. sem az szegény kösséggel. mert nem minden bokorban terem ollyan felséges és híres-neves fejedelem. hogy adhatót adta. sem hazájokkal. az ő királyának nevével. Máttyás király úgy tetszik. másiknak nem bűn. Bírá ez okaért az vajdaságot egynyíhány esztendőig nagy dicsírettel. hanem felfuvalkodásból és fösvénségből kergetik vala egymást nagy és fene kegyettlenséggel. De az soha nem műveli vala. 219 . mellyeket a nemeseknek etc. János vajda. a király néki adá az erdéli vajdaságot. hogy mindenkoron csak János vajdának nevezék. etc. kik mind 107 Az magyari urak megeszik egymást. ki akkoron erdéli vajda vala. De a több magyari urak semmit nem gondolnak vala sem a kereszttyénséggel. adott? De így jár ez! Egyiknek bűn. hogy ő mególtalmazná az alföldeket a törökek ellen. V.107 Azonközbe a török. Mikoron ez okaért az Hunyadi János ollyan híres és neves ember tört vólna.

és táborba szálla Nándorfejérvár közett és Szenderő közett. És a törökek kegyetlenül kezdének víni a két szárnyán való husszárokra. mind darabantokat. Látván eszt az Isacs vajda megijede. mindjárást megtolák őket vissza.) Ez okaért mindenképpen okot keres vala. De hogy a fegyveresek hozzákezdének. Csak az egyetlenegy vitéz Hunyadi Jánosnak vala gondja erről. hogy azok óltalmul lönnének a két szárnyoknak és a középsőroppant gyalogseregnek. Ez okaért titkon népet gyűte mind lovagokat. és elindulla a néppel. megbonták a törökeknek seregét. a társát hozzáhívatá. Ujlaki Miklóst is. Akkoron az üdőben bírja vala egy Isacs nevő török az Rácországot és Dáciának nagyobbik részét. És feljövének a Duna mellett mind a Tisszáig. és erőssen kezdék őket veszteni. hogy az Isacs vajda úgy rablaná.odaveszének a föld allatt. Ez okaért gyakorta feljöve és nagy rablássokat művele mind szinte Nándorfejérvárig. és mindkétfelől sokan elhullattanak volna. és gyakorta fellyebb is jöve. hogy esmet bosszút állhatna a magyarokon. kezépben kedig az gyalogfegyvereseket és a több gyalogokat. a magyarok az ő rendeket erőssen megtartván. és szép rendekben állatá minden népét. és hátat kezde adni. és tolni kezdék őket nagy kiáltássokkal. 220 . és Szönderőfelé kezde tartani. és nagy merészséggel egyberoppana a két sereg. De a magyari urak mindazonáltal űzik és kergetik vala egymást. Mikoron egy jó üdeig erőssen víttanak volna egymás ellen. Esmet elrablá mind az országot a Száva és a Dráva közett. a számszeríjassokat és a kopjássokat. és szömbeszálla Hunyadi Jánossal. Az ostromokban kedig vesze nyolcezer jeles vitézlő férfiú. és rablata mindenfelől. és általméne a Dunán. Hunyadi János is sereget szörze. mindjárást minden népét elindítá. Azzok megett álló seregben állattatá a lovag fegyveresseket. Annak utánna mindjárt dobot üttete és trombitákat fúttata az ütközetre. A két szárnyára állat á az huszárokat. És mikoron viadalnak állott volna. és semmit nem gondolának a törökkel. és igen tisztességkívánó. Eszt nem szenvedheté el az Hunyadi János. Megértvén eszt Isacs vajda. Ez jeles vitéz és nyughatatlan ember vala. Ez okaért beszáguldata mindenütt Magyarországba. Látván eszt a törökek. és elpusztítaná tűzzel és fegyverrel az országot. és ez vitézködik vala éjjel-nappal a törökek ellen.

és nem akará kezébe adni deszpot Györgyet. és minden kegyetlenséggel allá-felszágulda az országba. jeles. általjöve Havaselvőfölden. és örökké való köttést tőnek vélle. Ha eszt művelnék. Hunyadi János az úton jeles törökeket foga. Kevés hólnap múlva a török bosszút akara állani a magyarokon. hogy kezébe adnák néki a deszpotot az ő fiával. És szép dicsírő levelet íra a király. VI. És ott lőn a dobroniki polgárok közett. RÉSZ Hallván eszt a nagy diadalmot deszpot György. Annak utánna visszajövén mind felszedeté a sok hadiszörszámokat és marhákat az ütközetnek hellyén. hanem fel vévé minden kéncsét. És ez megindulván a néppel. Mikoron eszt Amurates megértötte vólna. Adott vala kedig tartani Dobronikba a tanácsnak ötszerszázezer arany forintot. és önnen kölcségén él vala. és tarták az országban. De a tanács Dobronikba kereszttyéni és emberséges választ tőnek az Amuratesnek. Mikoron László király Budán meghallotta volna eszt e győzedelmet. és ezzeknek hadnagyul adá a Mezeth bassát. és kiváná aszt a dobroniki tanácstól. igen örüle annak. általjöve véle Magyarországba a László király allá. a török fejedelem levelet íra Dobronikba. és minden népével és az egész raggadománnyal és a sok foglyokkal visszajöve Nándorfejérvárba. minden deszpot kéncsét odahadná nékik. és nagy népet készíte. Lázárral. bölcs és merész hadakozót. kit a török Rácországból kiűzett vala. És nagy hálákat adata az Istennek minden egyházakban. és sokat levága a törökek közzül. Annak utánna nem akara deszpot nyomorúságot szörzeni a dobronikiaknak. nagy örömbe lőn minden udvarával.minnyájan utánna kezdének szalladni. és sok drága marhákat nyere el tőllek. mind Szönderőig a hoffstátban. és örökké frigyet szörzene az ő városokkal. és tűzzel221 . és beütte Erdélországba. Mert minden kéncseit eltakarította vala. és egész Budával. Hunyadi János kedig utánnok siete. és vitte vala azzokat Dobronikba. és László király mind az urakkal nagy szeretettel és tisztességgel fogadák őtet. és szép ajándékokat külde az Hunyadi Jánosnak. És Isacs vajda nem olly szabadon gyargala mindenfelé.

kiváltképpen kedig a székellyeknek. minnyájan felkelének. mert ollyan hertelenségbe nem tudja vala egybegyűteni az ő népét. De a több nép a püspek szolgáival befutának Fejérvárban. futni kezdének Fejérvár felé. Méglen avval tanácskozék a népnek gyűtésse felől. kiindullának Fejérvárból. Látván az vajdának jámborságát és az országnak szükségét. ki őnéki jeles és régi baráttya vala. Mikoron meghallotta volna a törökeknek dühösségét. utánna kezde ereszkedni a tö222 . el esék a ló véle. hogy igen lassan mehetnek vala véllek. Mikoron ez okaért Hunyadi János vajda a püspekkel és az egész sereggel felment volna Szentemre faluig. és midőn immár alkolmas népe vólna. megkeseredének rajta. és hogy ennyi sokasághoz ők semmik volnának. Hunyadi János kedig Fejérvárból kiíra mind az egész Erdélbe. kiszálla Gyulafejérvárból. akik lesben valának törökek. hogy a püspek által akara szektetni az Ompaly patakon. a Löpén Györgyhöz. és mindenütt véres tőrt hordata. Mihelyt valamennyére meggyűlt volna a népe. a törökek ellen menének. És enyi vala a rab. A török bassa kedig okoson cselekedett vala.fegyverrel nagy pusztaságot kezde művelni. igen kezde bánkódni rajta. és szántalan sok rabokat fogának. és mindjárást a törökek fejét vévék a püspeknek. Az Hunyadi János vajda csak kevés nappal azelőtt bejött vala Erdélybe. mind fegyverrel. kik ott lesben valának. Mért immár majd az egész országon általmentenek és rablattanak vala. És mikoron általverték vólna magokat az hátulsó törökeken. Látván eszt Hunyadi. hátra kezde tartani az ő népével. A bassa kedig elől hertelen reájok ütte. és parancsola felkelni mind az egész országnak. és ugyan közbevévék őket. A török bassa ez okaért elhívén magát minden félelem nélkül rabbol vala szerinszerte az országba. és nagy kegyetlenséggel pusztíttya vala az országot mind tűzzel. és amünemű kevés népek vala. és az ő seregéből éjjel kibocsátott vala egynyíhányezer embert környül az völgyekbe. mint égetik vala a törökek az falukat. oda kezdének kezelgetni a törökek nagy sok rabbokkal. és mind az egész nép a vajda felé kezde indulni. Látván Hunyadi János vajda és a püspek Gyulafejérvárból a tüzet. hátokmegé körülének. És a futásban. Méne ez okaért Gyulafejérvárba. és rendbe ütvén a sereget.

Addig méne utánnok. ennek Kemény Simon vala neve. a többivel azután kevés munkát teszünk. előszer ő magáról gondot vissele. RÉSZ Hunyadi Jánosnak egy igen jó kéme vala. Kész lőn mindenre az jámbor vitéz. és erőssen kezdének reá víni. és környüle rendelé az vitézeket. Azonközbe megmondák a Mezeth bassának. mint egy falka juhat. ki lassan mendegel vala a sok rabbokkal és nagy prédával. Csak őtet – monda Mezeth – ejthessétek le. és aszt állatá középbe a zászló allá. VII. Úgy hajttyuk őket a mü hatalmas fejedelmünknek elejbe. és monda: Ha meg kell halnom is a mü jámbor urunkért és az ország s hazánk mellett. hanem minnyájan csak az Hunyadi János vajdára vigyáznának. A vi223 . hogy eljő. ki az Hunyadi János lován és az ő fegyverében vala. Mikoron eszt megértötte volna az Hunyadi János vajda. Futni kezdének ez okaért a törökek hegyre-völgyre.rök bassának. mert evvel nagyobb leszen immár a mü diadalmunk az Amurates urunk előtt. kiket az Mezeth bassa rendelt vala az Hunyadi János vajdára. Ez eljövén mind meg beszéllé néki a Mezethnek végezését és szándekát. hogy az ütközetbe semmit ne tönnének. Vala őnéki egy vitéz szolgája. a Kemény Simon. És elhíván a bégeket és mind a fő vitézeket. és parancsolá nékik. és megadá nékik az jeleket. sokokat választa közzülek. hogy kezel volna Hunyadi János vajda. megcsúfolá őtet a Mezeth bassa. termetit. és egy faluba megkezdé őket. Annak utánna Hunyadi János vajda utánna méne az elrendelt sereggel a törökeknek. és rend nélkül csoportonként kezdének víni. lovát. és megbontá őket egymástól. mondván: Örülek néki. és az ellen vínának. és módját keresi vala az ütközetnek. és allája adá az ő lovát. addig verni és vágni kezdé őket. Addig még a törökek elrendelték volna seregeket. Aszt ölteszteté fegyverébe. hogy az HunyadiJános vajda nem messze vólna tőlle nagy néppel. hogy még a határban nem értek vala. ollyan képű. Meg is monda nékik mind fegyverét. etc. öremest meghalok. mint ő maga. környülfogák a Kemény Simont. Hallván eszt. és nagy vérontás lőn mindkét felől. mellyekről megesmernék őtet. A vitézek is.

A sok asszonyállatok. és aszt is mindjárást levágák. és úgy mondnak vala dicsíretet néki. verni és vágni. A többi közett elérék a Mezeth bassát is a fiával. és hától támadának a törökekre. és ugyanott előtte levágatá őket. Mikoron ezenképpen erőssen vínának egymással. és erőssen kezdé őket sűllyeszteni. és inte mindeneket. gyermekek szép énekszóval menének elejbe. és lassabban hagyák a dolgot. és inté minnyájan őket. sírván ölelgeti vala őket. és kivadássza vala a törökeket. ő is illára vévé a dolgot. és hátra kezdének mászkálni. ő magát is elejték. A vitézek is elejbe kimenének a táborból. hazájoknak attyának nevezvén őtet. Mikoron eszt meglátta volna Mezeth bassa. És leveleket íra ki az egész országba. és minnyájan térdre essének előtte. és elkezde futni. Ő kedig. Másodnapon utánna siete az elszalladott törökeknek az havassokra. Gyakorta ebédkort törökeket hozának elejbe. Ő maga is előttek erőssen vív vala a törökekkel. de végre mind lepacskolák őket környüle. megszabadulának mind a rabok. és erőssen kezdék őket hagyigálni.téz fegyveressek környüle sokáig mególtalmazzák őtet. mind a sok rab nagy sereggel elejbe menének. szűzek. Vesztek vala el az ütközetben a törökek 224 . hogy minden egyházakba hálákat adnának az Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak. Azonközben allá s fel fut más fegyverben és lovon Hunyadi János vajda. és lábait csókolgattyák vala. Megijedének ezen a törökek. hogy vélle egyetembe dicsírnék az felséges Istent. és egynyíhány napig mind odalőn. és hálákat adnának néki. az Hunyadi János vajda. és a köszenetbe meggyőzhetetlen hadnagynak és fejedelemnek nevezik vala őtet. és idesattyoknak üdvezlék őtet. és hálákat adának néki. és megkösszené nékik az ő állhatatos vóltokat és vitézségeket. és mindjárt szolgáit nékik állatá. Innét kedig János vajda az ő népével utánnok kezde sietni. A nagy nyereséget szépen megosztá: Kit az isteni szolgállatra intéze. Mikoron kedig szolgáival visszajött vólna a táborban nagy vigassággal. és bisztattya és néki nódíttya szolgáit és mind az ország népét. kit az vitézeknek kioszta. és megöli vala őket. És nem sok üdő múlva a nyereségből szép egyházakat rakata Erdélországba. Így lőn Hunyadi János vajda diadalmos aznapon a törökek ellen.

hol tarttya vala a bassa fejét: Jámbor király! Ajándokmarhák ezek. mert azelőtt mind elhajlottanak vala a törökekhöz. mind megérté abból. hogy ennek 225 . az Hunyadi János.közzül húszezeren. és magokat ajánlák esmet a magyar korona allá. mint lött vólna a dolog. mellyek vonsszák vala a szekereket. És az egyik szekéret küldé a László királynak. És a király deszpottal és az egész udvarral dicsérni kezdék az Hunyadi János vajdának nagy emberségét és vitéz vóltát. hogy bosszút állhasson. a török fejedelem minden hatalmát meg kezdé mozdítani országodnak ellen. És kiméne mindjárt ennek a híre mind az egész keresztyénségbe. És János vajda két szekeret rakata fő török fejekkel és török zászlókkal és szép drága török nyereségekkel. Ez a te szolgádnak. hogy készen legyen. Immár erre kéri felségedet. és azzok által megkösszené néki az ő nagy munkáját. Ihol. mert az Amurates. a kereszttyének közzül kedig vagy háromezeren. Ezekkel tisztel tégedet a te hív szolgád. elcsodálkozik vala rajta. hogy legyen óltalmul országodnak. Hunyadi János vajdának követsége. Tiszteli emellett az Ő attyát is. VIII. és karóban adá néki az Mezeth bassának fejét és a fiáét. és hogy felséged gondot vissellyen az országra. És népet szörezzen. Hallván eszt a nagy diadalmot a két oláh vajda. és megolvasván a vajda levelét. a deszpot Györgyet. ez kedig a fiáé. És arra kéré. monda a vény fogoly török a szekérről. Mikoron a szekerek Budára jöttenek volna a király és deszpot elejbe. És követeket bocsáta László király Hunyadi János vajdához. És az első szekérre elől felültete egy vény fogoly töröket. RÉSZ Látván és hallván a király mindezeket. ez a Mezeth bassának feje. és mindenik szekér előtt tíz-tíz ló vala. követeket bocsátának mindjárást az Hunyadi János vajdához nagy ajándékokkal. és drága ajándékokkal megajándékozá őtet. a másikat kedig a rác deszpot Györgynek. és nagy győzedelemnek jelei. hogy az egész országban könyöregtessen te felséged az Istennek. Mert a fejek az ásiai nemeseknek fejei.

és nagy kárt és pusztaságot kezdének művelni tűzzel és fegyverrel. János vajda igen bisztatá őket. mind gyalogok. kiváltképpen kedig a székellyeknek. Es esmet egybezavarada a két párt. egy Julianust. Látván eszt az oláhok. és e két párt közett erőssen elpusztul vala az ország. hogy a két oláh vajda elhajlott vala tőlle. és meg akarná őket óltalmazni a törökek ellen. és őtet várnának. A hassa úgy cseleködék. mind bőv pénzzel. kiknek somma vala körülbe nyolcvanezer. és indít á az ő nagy hadát a két oláh vajda ellen és az erdéliek ellen. és nagy kár lőn az országban. nagy kegyetlenséggel. kit igen eszes és bölcsnek ítélik vala. csehekkel.utánna is gondja lönne az országra. mind hadiszörszámokkal. Az országbeli nemzeteknek is parancsolá. és szálla a Duna mellé. Ez okaért nagy népet gyűte. ő is népet kezde gyűteni az országban. hanem felfelő takarodnának. és mind beszáguldák az egész országot. és harmadnapra meghala. Es ezeknek ada hadnagyot. és hogy hajlottanak vala esmet a magyar korona allá. És Rácországon általjöve. a török fejedelem meghatta vala. Onnét elindulván Kisnikápolnál általkelé a Dunát. addig erőssen veszédik vala László király a királyné asszony pártyával. Valának e seregben sok jancsárok és egyéb jeles hadakozók.. mert ő akarna ellenek támadni Istennek segítségéből. Hogy ezek lönnének Erdélyben:V. Ezek addig futassának a kettő közett. elbocsáta László királyhoz. igen megijedének. Azonközbe a római pápa gardinált. kiváltképpen fegyveresseket. Kiváltképpen eszt igen bánja vala. mint Amurates. Azonközbe igen boszonkodik vala Amurates ezzen. hogy minnyájan készek lönnének. de kiváltképpen lovagok. hogy az Hunyadi János vajda mindenütt olyan szégyent és kárt tött volna rajta. Hallván eszt Hunyadi János vajda. és megígéré magát néki mind néppel. egy fő bassát. A másik gardinált kedig bocsátá a királyné asszonhoz. és egybegyűte csakhammar mintegy húszezer embert. Onnét Oláhországból betartának a törökek Erdélbe. És a békességnek utánna királyné asszony kólikában essék. hogy egybebékelének László király és a királyné asszony. hogy a törökekkel ne vínának. Hunyadi Já226 . és mindjárást Hunnyadi János vajdának megizenék. németekkel és magyarokkal. mind lovagok. Eljutván a törökek Havaselveföldbe kétfelé szakadának. és meghadja nékik.

hátul állatá a fegyveresek megé elegy a kopjássokat és az lövőket. Elejkben kedig rendelte vala kétfelől szárnyul az huszárokat. IX. valamit akar azzokkal. és veszteg marada az ő seregével. hogy vitézül vínának a kavorok ellen.nos vajda kedig csak tizenöttezer válagatott emberekkel ellenek támada. mellyeket 227 . etc. hogy valamiképpen megcsalhatná őtet. Hogy a török bassa meghallá a kémtől. erősíteni és inteni. A két szárnyára rendelte vala az lovagokat. mint kellene őtet környülvenni minden népével. A két szárnyát kedig és egész seregnek két óldalát környülfogta vala szekerekkel. és úgy jöve elő. és hosszú szép beszéddel kezdé őket tanítani. és erről gondolkodik vala. azok megé a több gyalogokat. hogy azzonok óldalul vínának. mint férne valamiképpen János vajdához. megmondák néki: Ihól vagyon az Hunyadi János nem messze hozzád. vigasztalni. és ekképpen meggyőzni. Hunyadi hamar megrendelé a sereget. de kevesedmagával vagyon. és nagy sok szekerei vadnak. hogy kevessedmagával vólna. Hogy a kémek megjutának a török bassához. hogy jelen volna János vajda. századossokat. és ebbe tanácskozik vala az ő fejedelmivel. tizedesseket. János vajda kedig ekképpen rendelte vala az ő seregét: Középben rendelte vala két seregben az lovag fegyvereseket. De majd mind fegyveressek. A két szárnyára rendelte vala előszer négyszegű seregben lovag fegyvereseket. megindítá az ő seregét. megijede tőlle. ötvenedesseket. Addig a Szabadin hassa is megrendelé az ő seregét. azzok közükbe rendelte vala a nehézfegyveresseknek seregét. Kezépben négyszegű seregben állatta vala az jancsárokat. hogy Istennek tisztességeért és hazájokért emberől vínának az undok pogán ellen. Alig vagyon negyedrésze népével te népedhöz képest. Örüle ennek a bassa. és egybehívá mind a fejedelmeket és a tisztbeli embereket: a hadnagyokat. RÉSZ Midőn az Vaskapura jöttenek volna. és a reá való túdulással és szinetlen valóviadallal elfárasztani. Azzok meggé állatta az lovag számszeríjjesseket. és ő is a törökeket kezdé sok beszéddel inteni. És mikoron beszédit elvégeszte volna. etc.

A pogánok az ellenfogó módra rendelék seregeknek az eleit. Ez okaért lankodni kezde a törökeknek mind a két szárnya. Mikoron meglátá a török bassa. hogy mind közép be. és hertelen egyberoppana a két sereg. A törökeknek hammar lovok vala. és vissza kezdék vágni és tolni a pogán lovagokat. rendet tartván. Mikoron két szántóföldni hosszára egymáshoz volna a két sereg. és a lovoknak térdeket kezdék vágni. Mikoron Hunyadi János vajda látta volna a pogánoknak sokságát. hogy amódon hammarább megbonthatná a pogánok seregét.egybekólcsolta vala. Megbonták ez okaért a pogánok seregét. De nem tehetének avval semmit a keresztyén seregnek az hegyének. ottan dobokat üttének. Ez okaért hammarsággal gyakorta fellyebb valának az viadalban. és mind a földhöz szeggezik vala őket. és ütközetet fúvának. A szekerekre kedig mindenféle gyalagokat rendelt vala számszeríjjekkel. Mert a lovag fegyveressek rendben megmaradván erőssen tollyák vala mindenkoron a törökeket. kopjákkal és háromszegű hegyes tőrökkel mint egy semmin. mindjárt a kezepső deréksereget hegyesen rendelé. A török gyalogok kezéparánt erőssen vínak vala. A két szárnyán csodaképpen vívának egymással: Hol a keresztyének valának fellyebbvalók. hol a pogánok. a lovagok közzül is nagy sokan. És amiatt nagy vérontás lőn. és mind elől s mind óldalul erőssen vínak vala. verik és vágják vala a törökeket. nagy emberöldeklés lőn mindkétfelől. De az husszárok esmet a fegyveressekhöz támaszkodának. előkergeté az utólsóálló sereget az viadalra. és az husszárok azzokhoz képest erőssen megöklelik. mert mind fegyverben valának. lenyomják és letapodják vala a török gyalogokat. és fejeket veszik vala. úgy mennek vala által raj tok. hol a nehézfegyveressek is. hogy azzok környülfognák a keresztyének seregét. mikoron immár négy egész óráig tartott vólna 228 . és úgy rohana a pogánokra. mind szárnyul diadalmossok valának a keresztyének. annak felette igen sokan is valának. A lovag fegyveressek kedig az ő képekkel. és hammar mind elkellének a darabantok. kézíjekkel és egyébféle hadiszörszámokkal. valának. És mikoron ekképpen megbontották vólna a pogánok seregének az eleit. és megtollyák vala az husszárokat. Ollyan rendbe előindítá az egész seregét. de a keresztyéneknek seregének a dereka.

és megújítván rendeket nagyobb merészséggel rohanának a törökekre. számszeríj lövéssel. ím futni kezdnek. félig sem mehetének által a Dunán. lankodni kezdének az vívásban. Nyerének ez viadalban és győzedelemben a keresztyének a törökektől vagy kétszáz zászlót. ők is hátat adának. hátra kezdének tartani. Félnek a latrok. vágássokkal és ütéssekkel. és annál nagyobban kezdének elhullani a pogánok. hogy valamennyére környülfognák az ő seregét. kik a balszárnyán még erőssen vínak vala. Látván eszt a keresztyének. Nósza néki. emberől víatok. de az hammar lovakon elszallada egynyíhány fő törökekkel. keresztyének. kézíjekből való lövéssekkel és minden módon. és űzni-vágni kezdék őket. Akik az viadalból elszallattanak vala. X. és szekerekkel kétfelől szorítani kezdék őket az vívással. és mind széllelfutának. Akik kedig széllel a mezőn búdosnak vala. hogyha valamiképpen megfoghatná a bassát. A török hassa kétségben esvén a jancsárok közett el kezde futni. Mikoron János vajda visszajött volna az űzésből a tábor229 . azzokat mind megölék a keresztyének. meglankottanak. és elhagyának minden rendeket. tartának attól. Elől kedig a fegyveressek és szárnyul az husszárok erős öklellésekkel és nagy vívássokkal.az viadalom. Látván eszt a törökek. Igen vala Hunyadi János utánna. rajtok lőnek hátul. és fogának mint öttezer töröket. megengedé. kiáltani kezde a seregnek: Nósza néki. RÉSZ Midőn eszt eszébe vötte vólna az Hunyadi János vajda. És ezzek erőssen kezdének víni a törökekkel. azzokat kivadásszák vala az oláhok. hogy a szekerekből és a szekerek megül olly nagy lövést kezdének és olly erős vívást. hogy a szekerekkel környül kezdenék őket fogni. de azonnal óldalul megindítá a seregben és a szekerek megett való népeit. és mind megfoszttyák és megölik vala őket. Akik kedig az erdőkbe szalladának. és hogy környül ne vétetnének a szekerektől. Látván Hunyadi János vajda a bassának ravaszságát. mert készen nékünk adta az Isten a győzedelmet. attyámfiai. És a törökeknek az ijedtségbe eszek vesze. E kiáltásra a keresztyének bátorságot vőnek nagyobbat. és hammar lovakra ülvén elszallada némelly fő törökekkel. Látván eszt a törökek.

hogy harmadnapig innepet üllenének. etc. és hogy olly nagy hadait elvesztötte volna. Amurates. vissza bocsátá őtet Erdélyországba. és minden ember dicsíri vala őtet. parancsolá Hunyadi János vajda minden várasnak. Annak utánna az egész udvar és az egész nép előtt nagyon dicsíré és felmagasztalá az Hunyadi János vajdát. hogy avval ke230 . és az hadban űzni. Azonközbe a római pápa egy Julián gardinált külde László királyhoz. és László királynak vín fel királyi szép ajándékokat és sok zászlókat a török raggadományból az nagy diadalomnak nagyobb bizonságára. És minnyájan megkazdagulának belőlle. mikoron a király tisztességes ajándékokkal megajándékoszta vólna az János vajdát. hogy minden erejét egybe akarná hajtani. És mindjárást innepet hirdete Budán. és felmagasztalá az Úristent. Es haragból tanácskozik vala az bassákkal. és annak mindenhatóságának tulajdonítá csak eszt e nagy szörencsét. Az Vaskapunál is szép oszlopot tétete fel az diadalomnak örök emleközetére. Azonképpen az egész nép is és minden ember megáldá őtet. Annak utánna. és hogy könyörgenének néki az országnak óltalmaért és megmaradásáért. és a török zászlókban feltétete a templomokban. a török fejedelem ezen igen megbúsulla. A király nagy tisztességgel fogadá Hunyadi Jánost. Az egyházakban is sokat külde az raggadományból. hogy ollyan nagy szégyent tött vólna rajta az HunyadiJános vajda. és az ő serege közett. És kihíredék az HunyadiJános vajdának embersége és vitéz válta az egész Európába.ba. megosztá a nagy prédát önkösztek. Annak utánna Hunyadi János vajda nagy dücsőséggel felméne Budára. mert szántalan szépségeket és drága marhákat találtanak vala a törökeknél. és aszt vagy mind elveszteni. hogy mindenképpen gondja lönne azzokra. és jót kíván vala néki az Istentől. avagy a keresztyéneken bosszút állani. és ajánlá néki az országot és a két Oláhországot. Miérthogy az Úristen eszt a nagy diadalmot adta vala. és elcsodálkozik vala a nagy diadalmon. és sok bulcsúval ajándékozá a királyt. és egyházakban hálákat adata az Istennek. és dicsírnék és felmagasztalnák az Istent az ő nagy kegyelmességeért. és végezé eszt. és könyörgésseket tétete az országért.

XI. mellynek fél esztendőre mind megadták vala az zsóldot. Annak utánna a lengyelektől is segítséget kérének. Annak utánna békességet szörzének Friderik császárral. 231 . Mikoron a Tisszára ért volna. és mind megégeté. Azonképpen a környülvaló várasokat is és falukat mind eldúlatá és felgyújtatá. és nem messze távozék el a Dunától. kik aszt vallyák vala. Keresztessek is jövének Francországból és Németországból. úgymint kétezeren valának. Annak utánna általkelé a Tisszát.108 És a királyt reábírá. és mindenkor balra hadja a Dunát.resztes hadat támasztana. 108 A pápa bulcsúval akarja megverni a töröket. és lassan-lassan alláereszkedék. hogy több kétezernél válnának. hogy a törökek készen és közel volnának. RÉSZ Az László király ez okaért pinkest havába kelvén. kik mindenfelől hírt hoznának. Mikoron a Bolgárországnak határát elérte volna Szenderő ellenébe. hol volna jobb a népnek elmenni. A Duna mellett juta a rác deszpot minden népével a királyhoz. harmadnapig ott mulata. Magyarországban is keresztesseket támasztának. mellyet azelőtt rakata vala Justinianus császár régenten. és nem merik vala az istrázát kezdeni. kik megkímlenék az útakat. melly a Dunához hat nap járóföldni vagyon. Másodnap általkelék az Morava vizet. és általméne Dácián. Innét bocsáta öttszáz husszárt. és csak okot várnának az viadalhoz. és úgy menének annak utánna három táborban. kik megmondák. és az ő seregét egyenest indítá Sophia felé. Annak utánna méne a király a sereggel az Moráva víz mellé. és általkelé a Dunát. És mikoron másodnapon missét mondottanak volna a Szent Sophia. Mikoron Sophiára jöttenek volna. azaz az isteni bölcsességnek nagy templomába. hogy egybegyűl ének vagy tizenöttezeren. és várá a segítségeket. a sok kősziklánál és Kobinnál általkelé a Dunát. és esmet elöljárókat bocsátanak. De mégis nyelvet fogának közzülek. Ezek találának a törökeknek istrázára. és ott tábort jára. a király annak utána felgyújtatá az várast. kik küldének segítséget. mert sokan. első ostrommal megvévék az várast. indulla minden népével Budáról. Azzok közzül visszajövének. hogy beléengede a hadba. hogy a több segítség is utánna érköszhessék.

és kilenc örög zászlót nyerének el tőllek. hogy az Hunyadi János jelen volna. És felszóval dicsíré őtet. és megtiltá. És mikoron egybetaláltanak vólna. hanem minden marhájok zsákmánra kele. hogy diadalommal visszajőne HunyadiJános. és felmagasztalni kezdé őtet a nagy diadalomért. Hogy megüttötte volna a tábort. és hogy az 232 . futni kezdének. Akik elfuttottanak vala. hogy az éjjel megütné a törökeket. hova elbúttanak vala a harasztosban és a tövissek közükben. megijedének a törökek. kiindulla elejbe a táborból a deszpottal. És Hunyadi János felgyújtatá a törökeknek táborát. hogy mególtalmaznák magokat. de azzon éjjel és virradóra megölének a törökek közzül harmincezert. hogy el ne szalladna senki. és felkászolódván. és nékinódítá az ő népét. minnyájan elbúdulának. és elejbe méne majd három mélföldig nagy vigassággal és énekszóval és dicsíretekkel. és mind a fő vitézekkel. környülfogván az ő táborokat.A király tanácsot tarta az hadnagyokkal. és futni kezdének. És az Istennek hálát ada a király. Mikoron megértötte volna László király. hogy aszt ne művelné. A törökek hallván. és az Hunyadi János vajdát tízezer emberrel előlbocsátá. és elijeszték mind a többit a táborban. Hunyadi János a királynak tisztességeért le akar vala szállani a lóról. és szerencsélteté az Hunyadi Jánost. és mindjárt visszafutnak vala a táborban. Kevés vala ugyan az Hunyadi Jánosnak serege a törökekhöz képest. Némellyek kedig fegyvert fogának. hogy az római császárságra méltó volna. az ő kazdag seregével. hogy az ő királyságának üdejében adta volna hadnagyul őtet. és felrakván a sok raggadományt. Az János vajda népei közzül odaveszének úgy mint ötszázzan csak. Az Hunyadi János vajda kiáltani kezde. Az Hunyadi János kedig vágni kezdé az ő seregével a törökeket és egymás hátára hajtani és széllel a mezőn őket kergetni és veszteni. de a király nékikiálta. Reggel kedig mind kivadásszák vala a törökeket. És mindjárt megfogá az ő jobb kezét. kik minnyájan még álmosok valának. és négyezert fogának meg közzülek. találának az Hunyadi János seregére. és az hóldvilágnál a törökeket megüté. Elméne éjjel Hunyadi János az ő seregével. És a törökek semmit el nem vihetének a táborból. nagy örömmel visszajöve az László királyhoz. És mind eldúllák az egész kazdag tábort.

mind elölbocsáták mind a sok foglyokkal. és az útban sok falukat eldúlla. és úgy jöve László király a diadalmos Hunyadi János vajdával a táborban nagy vigassággal. és apró kastéllyokat vévé. RÉSZ Annak utánna rendbe szörzék mind a két sereget egymás után. mindjárást sereget rendelvén reájok méne. A törökek kedig egybegyűltenek vala sokan. mellyet nyert vala ez egy hadban az Hunyadi János vajda a törökek ellen. és az Hemus rakva vala hóval. ahol által kell vala menniek. és a nagy raggadományt minden kazdagságokkal mellyeket nyertenek vala a törökeketől. egy jeles ásiai török fejedelem. És miérthogy szinte karácson tájba lőn. és megütközék vélek és megveré őket. A király példájához képest az urak is minnyájan dicsírik és felmagasztallyák vala az János vajda emberségét és nagy vitéz vóltát. kiknek hadnagyok vala az karambég. tehát mindenfelé bevágták az útakat. és az Hunyadi Jánost hátul hadja az deszpottal. hogy minnyájan követnék az Hunyadi Jánosnak dicsíretes példáját. 233 . Ez okaért a király visszatéríté a népet. Mikoron eszt Hunyadi János megértötte vólna a kémektől. És inteni kezdé a több vitézeket. és betöltették vala a szorosokat. Nem mere ez okaért a király az útnak tisztítássához kezdeni. A sereg kedig nagy ehséget szenved vala. Az Hunyadi János elől megyen vala harmincezer emberrel. és az Úr Jézus Krisztusnak hálákat adának minnyájan az ő nagy kegyelmességeért. hogy ollyan nagy diadalmot adott volna az ő keresztyéninek az undok pogánok ellen. XII. Mikoron kedig az Hemus nagy hegyre tartott vólna. miérthogy a nép is igen megbúsult vala a nagy hideg és az ehség miatt. Ezek mind az igen magas Hemus hegynek tetején mind elöl menének méglen messze leszállhatának.egész keresztyénség tartoznék őnéki nagy hálaadássokkal. tartának az Hemus nagy hegy felé. igen hideg vala. És a király mindjárt innepet parancsola. Annak utánna elindulván a király serege. és egynyíhány nap múlva a keresztyén sereg után kezdének jőni. Ez vala a nyolcadik diadalom.

ha lönne is. hogy a király az ő népével jelen nem vala. mind az hegyre szalladának. hogynem mint előszer. újonnan indítá azzokat nagy sereggel a kereszttyénekre. kik az harasztoson általfutnának az halom allatt. Müénk az győzedelem.Mikoron új népe allá érközett vólna az Hemus nagy havasból az karambégnek. És sok nép hulla el elsőben mindkétfelől. mezítelen szablyával. Hunyadi János és deszpot elrendelők az ő népeket ütközetre. és viadal lőn közettek az havas allatt. Hátul kedig a karambég néki kezdé őket űzni jó beszédekkel. kik az viadalban nem vesztek vala. igen megijedének a törökek. mert a törökek mind hátra kezdének mászkálni. és elég keserő lönne nékik az diadalom. és a gyalagok reátúdulván. igen bánkódnak vala rajta. beszakada a gyégbe mind lovastól. hogy erőssen mególtalmaznák rendöket és a rendekben maradnának. De mikoron a keresztyének mind kétségben estek. De János vajda nem űze utánnok. megfogák őtet. hanem trombitát fúttata. és addig a fegyveresek az ő rendekkel megbonták mind a törökeknek seregét. és visszahívatá a népet a táborban. És mind a nép kiáltani kezde: Müénk a győzedelem. mert szinte estve vala. És annál nagyobban víni kezdének. mégsem lönne ennyi kár a nép közett. kiváltképpen csak az lovakat gyaknák a kepékkel. 234 . és futni kezdének fel a hegyre. Ekképpen ez okaért egyberoppona a két sereg. és óldaltfélt megkezdenék a törökeket. mert egy nap járófölddel előbb vala Hunyadinál és deszpotnál. És Hunyadi János a gyalogok közzül külde egy részét képekkel hátul a sereg megé. víniok kell vala a törökökkel. sokkal több. és sok beszéddel kérik vala az vitézeket és az hadakozókat. De nem lehete egyéb benne. Ha szinte a pogánok diadalmosok lönnének ellenek. A több törökek kedig. Látván eszt HunyadiJános és az deszpot. feneképpen az ő rendekben vívának. tolni kezdék a törökeket. és úgy vínának a pogánok ellen. Hunyadi János kedig felszóval kezde kiáltani: A Krisztus nékünk adta a győzedelmet. De semmit nem használla vélle. mert a nagy sereg rendelve reájok jő vala. Hogy ezek megkezdették vólna a lovokat sérteni. És mikoron az karambég a tóra futott volna az gyégre.

és ottan megesmerkedék vélle. és tisztességgel tartá ott őtet a fogságban. hogy néki bocsátaná váltságra. látá ott a tűznél a karambéget. Éjjel juta a rác deszpot György az Hunyadi János táborába. és törökül szólni kezde vélle. és néki bocsátá a karambéget. Végre jutna Nándorfejérvárba. És ekképpen negyven forinton vévé meg a karambéget a parasztoktól. mert szántalan sok vala a préda. azzok közzül kedig. Mondá a parasztember: Ha nagyságod tíz forintot ád érötte. megadom az árrát. és a fegyveresseket hátrahatta vala. A futásban is nagy sok fő török hulla el. hogy tisztességbe tartaná őtet. És könyörgeni kezde Hunyadinak. igen örülének. 235 . és mindenképpen ügyeközének elkapdosni bennek. kik fel nem futának a hegyre. Látván eszt a törökek. És monda Hunyadi János a parasztnak: Talám olcsó leszen rajta. Hunyadi János mindjárt nékiadá a tíz forintot. HunyadiJános látván. megszólítá őket: Adjátok. Monda Hunyadi János: Bátor. monda. méglen meghozhatná néki az negyvenezer aranyforintot. RÉSZ Ekképpen fogva essék az karambég és nagy sok fő törökek. Mert deszpot vala e reménségbe. ennékem aszt a töröket.XIII. igen kevesen szalladának el. Annak utánna egyenlő akarattal minnyájan vissza kezdének térni. és szüvet vének esmet. Deszpot mindjárt megigéré néki a negyvenezer aranyforintot érötte. és harminc forinttal megtóldá a tizet. És Hunyadi az ő sátorához viteté. és a király Ott nyugovék egynyíháy napig. odaadom nagyságodnak. hogy a karambég által juthatna az ő országához. és azzok mególtalmazzák vala a sereget a kapdasó törökek ellen. egy pénzzel allább nem adom senkinek negyvenezer aranyforinmál. De a király a nagy hidegben lassan-lassan mendegel vala a sereggel nagy nehéz úton. és egybegyűlvén a keresztyének után menének. és vigasztaló beszédekkel szólla néki. de ím én negyven forinton vöttem meg a karambéget. mint viszik vala az ő társaságokban fogva az jeles főembert. mellyet visznek vala. Azután felméne Budára nagy vigassággal. És mikoron a tűznél ülnének. Ezért megyen vala kedig olly igen lassan a király a sereggel. És kéré őtet. az karambéget.

Paleologus János elbocsátá követségét. hogy külemben ne cseleködnék. és arra intik vala. Ő is megigéré magát. hogy többszer ki nem menne víni az országból. mert az urak addig honn minden apróságot cseleködnének. hogy a király honn nincsen. és az ország jövedelmét magoknak koporítanák. melly igen megerőtlenedett vólna a török fejedelem az ő hadának általa. hogy értik. és megizené néki. és megizenék néki. Az görög császár is. és egybevesszést támasztanának az országban. és kéreté őtet. Aszt művelik vala egyéb keresztyén fejedelmek is. és jeles vízi erőt. És az követség által kéváná a királytól. A deszpot sírva könyörge néki. hogy segítséget azzon be nem hoszhatna a török fejedelem Európába a keresztyének ellen. RÉSZ De a lengyel követek mindenképpen megellenzik vala eszt a hadat. kik a vízen Hellespontusban elfognák az útat. hogy ez esztendőbe is kijöttenek vólna. hogy nem sok mulatás után kezdene esmet e szent hadakozáshoz. hogy az ő hada által visszavehetné az ő országát. XIV.A pápa Rómából új követeket bocsáta László királyhoz. és erőssen könyörge. Erre inté erőssen a királyt az Juliánus gardinál is és az rác deszpot. hogy meg ne szűnjék. hogy előszer az ő országokbeli 236 . etc. és mind elrablották vólna egész Oroszországot és egész Podoliát. Ásiából a görög császár is. hanem kikeletre esmét megindíccsa seregét a törökek ellen. hogy tavasszal mindjárást a törökek ellen való hadat indítana. és nem tartnak semmit senkitől. a Rácországot. A pápa is és a velencéssek és a genuaiak és az burgundiai herceg követeket bocsátának a László királyhoz. és pénszt ígérének néki. és annyéra elfoglalták vala a tartományokat tőlle. hogy keveset bír vala immár Thráciában és Görögországban. És ennek okát molldanák. De a lengyelek is követeket bocsátának László királyhoz. az Paleologus János követeket bocsáta László királyhoz. És megjelenté néki. hogy nagy néppel mellé akarna mindjárt támadni kikeletre. és az feljöve Budára az László királyhoz. hogy kikeletre mindjárást jelen akarna vélle lönni Thráciában. kinek elvesztötték vala a törökek az ő birodalmát. Emellett a tatárok is szüvet vesznek abból. Ígéré is néki.

És megigéré magát. és alláméne Szeggeddé. hogy gondolkodnék a békességről. A török fejedelem aszt megértvén meg kezde ijedni. Midőn Amurathes. minémű okokkal és cikkelekkel kellene aszt szörzeni. Deszpot megértvén a török fejedelemnek akarattyát és kívánságát. és egyéb sok jókat igére néki. és arra gyűte egybe szép sereget. hanem közenséges gyűlésre appellála. és hogy gyermeki szabadon lehetnének. Mikoron Hunyadi János meghallotta volna a török követöknek eljövetelit. A király hallván eszt a hírt. És elmenvén. A gyűlésbe végezének minnyájan. és csak magoknak koporítottanak vólna. és az ország környül való ellenség is minnyájan kóborlásra adták vólna magokat. és gondolván mind Magyarországnak mind Lengyelországnak az ő veszedelmes állapattyokat. igen örüle néki. hogy ott végeznének vélle a békesség felől. mert csak őtőle tart vala mind egész Magyarországba. hogy majd egész Oroszországot és Podoliát elrablottanák vólna. és arra kéré a királyt. hogy mindenképpen készülnének esmet a hadba a törökekre.nyavallyákat lecsendeszítené. és hogy töreködnék a királynál a békességért távoly. és sok egyéb dolgokat is. A király nem tőn semmi választ senkinek. Elhatták volna az országra való gondviselést. És könyörge. igen örüle néki. ő is nékihajla a békességnek. miérthogy az ő távolyvóltába az urak igen gonoszul cseleköttenek volna. és kéreté aszt. És mindjárt követeket bocsáta nagy ajándékokkal hozzája Szegeddé. nékihajla. hogy dűszes sereggel ő maga jőne allá Szegeddé. Hunyadi tartván a hadnak nagy vóltától. Arra kedig vetének nagy adót. és allattomba külde deszpothoz. annak felötte a Friderik császárnak ellenkedését. mindjárást megírá aszt a királynak. 237 . Követeket is választanak mind a keresztyén fejedelmekhöz és a római pápához. hogy gondot akarna visselni rólla. és meggondolván az ő nyomorúságát és országának megnyerését. Ebből vöttenek volna a tatárok ollyan szüvet. kik segítséget kérnének mind őtőllek. mint szállhatna vissza országában. hogy segítségül lönne a karambégnek megszabadításában. és mindjárást napot neveze. etc. közlé a dolgot Hunyadi Jánossal. a török fejedelem megértötte volna az Hunyadi Jánosnak kész vóltát a békességre.

RÉSZ László király kedig megírá görög császárnak és az Ferenc gardinálnak mind a dolgot. és erőssen könyörgének. és bulcsús bullát külde nékik Rómából. mellyeket elfoglalt vala Európába. És ekképpen megszeggék a frigyet az Julianus gardinál ígéretire. és nagy bánatba esék miattok. A király megolvasván a leveleket. hanem mindjárást feltámadnának minnyájan. Ők is készen volnának. Es visszaadák az Rácországot a deszpotnak. hogy a király frigyet ne tönne a törökekkel. amint a frigy szörözve vala közettek. meghallgatá a török követségét. Mint megszegte volna a törökkel való 238 . Igen örülnek vala minnyájan a magyarok a frigynek.Szeggeddé jutván. és addig kelepele és csuszolá a dolgot. kiért negyvenezer aranyforintot adtak vala a saccolásban az Hunyadi Jánosnak. és minnyájan arra végezék. Íra a görög császár is. forgatni kezdé a király tanácsába a pápa köszerőjét. És mindenbe úgy cselekedének. XV. Jelen lövén az Julianus gardinálnak is. és vissza nem akarnák bocsátni a törek fejedelmet. Mert aszt ígéré nékik. kiket óltalmul hagyott vala Amurathes Rácországban és Szerviában. Végre meglőn a frigy közettek bizonyos okokkal és cikkelekkel tíz egész esztendőre. és nagy örömmel visszavivék vélek a karambéget. ki Ásiába ment vala a Karmánra. és nem kell a frigyet tartani a törökekkel. Addig ők visszavehetnék a töröktől sok tartományokat. Azzonközbe leveleket íra a florentiai gardinál. És visszaadák azzoknak birtokát. igen megbúsula azzokon. és egynyíhány napig traktála vélek a frigynek szörzésében. és mennének a törökekre. és elbocsáták a fogságból az ő gyermekit és foglyait. ki az olasz vízi erővel általment vala a tengeren Hellespontusba hetven hajóval. Szeggedről elmenének a török követek. és elvivék a törökek mind az várasokból és várakból. Látván eszt az Julianus gardinál. a rácokkal és az oláhokkal egyetembe. hogy meg kell a hitet szegni. hogy a pápa minnyájan megódozza őket a hitszeggésből. hogy mind a királyt mind az urakat eláltá.

Mikoron ez okaért a király az Hemus nagy havas allá jutott volna. és ada a fia mellé két jeles iffiat.szörzett frigyet. Eszt adja vala kedig tanácsul. és csaknem mind odavesztötte vala az ő népét). De Julian gardinál és az urak közzül némellyek visszamagyarázzák a Drakulé vajda tanácsát. hogy aszt a sereget a király telelni kibocsátná országába. és inté őket. hogyha szerencséletlen lönne az ő viadala. és hogy ne vesztené magát vakmerőségből. Mindszent havában kedig kiindulla az László király az Julian gárdinálnak izgattássából Szegedből nagy sereggel. hogy annak utánna jeles néppel indulhatna kikeletre. hogy nagy bátorsággal előmennének az ő jó szándékokban. a fiát adá a király mellé négyezer könnyű lovaggal. Ott elejbe juta a királynak Dracula. hogy ezzeket mellette tartaná. mert veszedelembe ejtenék magokat. mert jól vövék eszekbe. és immár a szoroson fel kell vala menni. melly hatalmas és álnok vólna a török fejedelem. hogy az üdőhöz szabná magát. hogy azzokon el tudna szalladni. igen kéré a királyt és az urakat. Menvén kedig juta Nikápolig. egyéb országokból több segítséget kérne és szörzene. felette igen bánkódnak vala rajta. és ada a királynak két jeles hammar lovat. hogy vissza mennének jó üdein. elől bocsátá az Hunyadi Jánost az oláh segítséggel és háromezer magyarral. Úgy 239 . kik jeles kalózok valának. hogy hejába vólna az ő ügyeközetek. és mindenbe megígéré magát nékik. Mert az Dracula vajda tudja vala a sok viadalokból (mert sokszor megütközett vala a törökekkel. azonközbe a több fejedelmektől. Mikoron kedig a lengyelek meghallották volna. Mikoron eszt meglátta vólna Dracula. az havaselvő vajda. miérthogy a török fejedelem nagyobb sereggel szokott volna kimenni vadászni. De nem ollyannal. és hogy immár elő kezdene menni a nagy had Kasimir közett és az Bolesiaus közett. Annak felette eszt is mondja vala nékik. hogy a király nem fogna őhozzájok jőni. hogynem mint a király serege vólna. Ez mikor meglátta volna a király seregének kevés vóltát. mert a keresztes had eltávozott vala. gyorsokat. mint azelőtt való hadban. Eszt adja vala tanácsul. hogy tovább ne mennének. miérthogy a télnek keménsége vólna előttek. A fiának is megmondá. az oláh had is elment vala. És monda néki. hogy a király megszegte volna a frigyet.

és meg kellene aszt árkolni. és megbúdulának. És annak utánna táborba szálla Várna allatt. És némellyek ezen valának. florenciai Ferenc. hamm ar kifogyna minden élés belőle. És hogy együtt volna immár a több törökekkel. és távoly meg kezdé kémleni a keresztyén sereget. és nem kellene víni a törökkel méglen el nem. és immár a két erősséget az út mellett megvötte volna. Az eg240 . és a püspekekkel olly tanácsot adának. havasban. etc. mellybe megjelenté a királynak. mellyet a király nem örömest láta. hogy visszamennének. ott adák a királynak a Ferenc gardinálnak levelét. a pápa gardinállja. Sunyomot és Pezécsiumot. etc. kik odagyűltenek vala a tenger mellé. hogy erős hellyre szorulnának. és avval a törökeknek valami félelmet mutatni. mellyeket megerőssíte a király keresztyénekkel. hogy az Amurates fejedelem megcsalta volna a görög császárnak és az olaszoknak őrállóit Hellespontusban. holott a tenger mellett való várasokból mind kifutának a törökek. mindjárt eszek vesze. HunyadiJános eszt tanácsollya vala. meg is kezdék késérteni távoly viadalt adván. és négy kis mélföldig megszálla a keresztyének táborához. hogy Hunyadi megrendelné a sereget az ütközetre. És az egyházmarhákban mindenütt zsákmánt tőnek. és hogy általjött volna temérdek néppel a tengeren Asiából Európába. Hetednapon után eljöve a török fejedelem. Kétfelől mind megdúlák a falukat és megégették. igen megijedének rajta. úgy kellene azután disznó módra elveszniök. érkeznék a tengeri segítség. és mindjárt meghadja néki. hanem a kezdetben bátron és hertelen kellene a dolgot a török ellen fogni. A királynak tetszék az Hunyadi tanácsa. Hallván eszt a hírt a keresztyének. középben tartván a szekereket.méne ő maga azután utánna az és seregével és a keresztes sereggel. Mikoron még a nagy havasnak közepibe volna. sőt még az egyházakat is. némellyek. Gardinál uram elijede. Mikoron Hunyadi János a seregszörzés és rendeléshöz kezdett volna. De végre allászállanak a nagy hegyekből lapácra. eljöve mindjárt hatezer török. Aszt hallván a keresztyének. hogy a szekerekkel meg kellene erősíteni a tábort. Mert ha megerősítenék a tábort. és azután meglankodnának az vitézek. hogy nem kellene elbúni. És mikoron meglátták volna annak kevés vóltát. és tizedik napon jutának Pontusra.

menny felé tartá. Deszpot eszt látván. RÉSZ Látván eszt az váradi püspek.ri püspek és a franc bán megtartósztaták az övéket. azonképpen a deszpot is és az egri püspek. Az Julian gardinál nékinódítá az ő keresztes hadát. azonközbe igen nagy sereg kezde a dombra feljönni. és a keresztyéni sereg előtt a rendelt sereggel megálla. és ott az isszopban akadván. megesküttek ennékem a te nevednek általa. őrajtok a nagy hamisság és bosszúságért.109 Látván eszt a törökek. bosszút állj. visszaszálla az ő hellyére a seregbe. és nem akarának kimenni. nagy sereggel megkörülék a dombot. kérlek. és erős viadal lőn. és nagy viadalt kezdének 109 110 A püspekek elvesztik a dolgot. És mind a két sereg egyberoppona. Mostan ez okaért. és óldalfélt megkezdék a pap uraim seregét. kik a te nevedet még nem esmertük a te büntötéssedet. Hitetlennül megtagatták az ő Isteneket. és őrajtok való bosszúállássodat. hatvanezer emberrel. és ugyan kezel megkezdék óldalul a tábort. és nagy sokat levágának bennek. És mindjárást nékiindítá az egész sereget az ütközetre. meghala. És a szablyatarsolyból kivoná az László király frigylevelét. Az egri püspek és a franc bán nékinódíták a népet. és íme megszegték az ő hiteket. és mindjárást visszaverék a törökeket. és felnézvén mind az egész sereg előtt monda:110 Jézus Krisztus! Ez a frigylevél. és Galata felé kezde sietni. Az egri püspek általúsztata. és megnyitván aszt. mellyet terajtad és énrajtam műveltenek. hogy ő is részes lönne a diadalomba. Amurates a Krisztus urunkhoz való pananszolkodása. te Krisztus. ha Isten vagy (amint ők mondják). A törökek aszt látván allászállának a dombról. Azonközbe eljöve Amurates a derék török sereggel. XVI. És a törökek vágni kezdék a papok seregét. és félrehajták aszt balra. Mutasd meg münékünk. Ők kedig veszteg maradának a dombon. és az ő népével ő is a törökűzésre kezde menni. hogy futnának a törökek. és alláűzék az előbelieket az viadalra. de a törökek elérék az útban. elhadja az ő hellyét. A magyarok esmet ellenek támadának. mellyet a te keresztyénid velem töttenek. és behajták az váradi püspeket az vízállásba. és levágák őtet. 241 . és a többit visszaűzék a dombra.

és általméne a török seregén mind szinte. ki a nagy veszedelemnek fő oka vala. Az kedig az ő könnyű vóltáért felszágulda mind a Száváig. és juta a Duna mellé. hogy a keresztyéni sereget megsegíthetné. Midőn Hunyadi János Havaselvőföldbe jutott vólna. és drága ajándékokkal megajándékozá őtet. és levágák az jancsárok őtet. és estve nagy sok tüzeket csináltata. és úgy lőn Amuratesé az győzedelem. estvefelé el kezdének széledni a keresztyének. Mert több vesze oda tizenhatezer embernél. Vesze kedig az ő királyi birodalomnak negyedik esztendőjében. De az ő népének nagy kárával. Tisztes iffiú vala kedig az László király. De az jancsárok környülvövék a királyt. Ott megnyugovék annak utánna a télen az ő szolgáival. mert az ő népének több veszett vala a felénél. kik megmarattanak vala. Azok közett vesze az Julián gardinál is. az oláhokat melléje vévé. Mikoron aszt megértötte vólna Hunyadi János. hallván a vízen a keresztyéni hadnak elveszését. mint vala a dolog. Lőn kedig ez. és megerőssíté. és ott leessék a király. Mikoron kedig Amurates. és beküldé őtet Erdélybe. És a Száva parttyára jutván ott a törökeknek ellenébe táborba szálla. az Dracula vajda reátámada. és általvágá magát szinte be az jancsároknak seregéig. és megkeressé a királyt. Ez lőn a nagy és jeles jutalma a pápa tanácsának. A pápa serege. elbocsátá seregét Magyarországba. és ő is hátra kezde futni. mint lehete. És mikoron az viadall napestig tartott volna. De a törökek mindjárt lekoncolák őket. Mert immár Sarnóig feljött vala a török. És midőn halva találta volna az ő testét. és általverék lovát. de a keresztyéneknek is majd csak harmada szalladhata el. Látván HunyadiJános. az ő seregét nékinódítá. az ő seregét. hanem visszavágá magát. mellyet a szegény király szörzett vala a törökökkel. Szent Márton estin. mikoron írnának 1444.a török ellen. De egynyíhány nap múlva megbáná fogását. hogy a király nem volna az ő hellyébe. és dicsíretes vitéz szűvű. mindjárt visszatére Olaszországba. az Havaselvőfölden által Magyarországra kezde sietni. és alláindulla véllek Rácország felé. és megfogá őtet. a török fejedelem diadalmas lött volna a keresztyének ellen. János vajda látván. ki az ő ódozásával megbontá a frigyet. 242 . Vitézül víva a király. És általkelvén a Dunán. mindjárt egybegyűté a vitézeket. nem hoszhatá aszt el. ahol az jancsároknak serege vala az Amurates környül.

és azzokat kezdé nyomorítani. mert semmit nem véleködnek vala efféléről. hogy a Rákoson közenséges gyűlésnek kell vala lönni. és ő bírja vala Zagoriát. hogy azon éjjel ott akarna nyugodni. Azonközbe a magyarok vágják és öklelik vala őket. tüzet is vete mindenütt. A ciliai groff is megijedvén. meghadja. Miérthogy kedig eljöve a nap. De estve. és nagy kiáltással verni. Varasdot. hogy besötűttetett volna. És a magyarok virradóra zsákmánt tőnek minden marhájokban. Ezallatt a ciliai groff új dolgot kezde. és az ő kegyetlenségével elijeszté mind az egész groffságot. és az Hermann hercegnek unokája. A ciliai gróff kedig Frideriknek fia vala. És így futni kezde az egész tábor. XVII. hogy az egész Tódtországot magának foglalná. És a kösség mindjárt futni kezde. és szömbeszálla az ellenséggel. ott hadja a gróffságban a seregnek na243 .mellyekkel aszt jelenti vala. és éjjel négyezer emberrel általúsztata. Az urak könyörgének Hunyadi Jánosnak. és szolgálna a magyari koronának. És megszáguldá az egész groffságot. és mint félbolondok úgy állnak vala az álomtól. frigyet kére Hunyadi Jánostól. egynyíhány kastélyt is megvéve. Arra is ügyeközik vala. melly a ciliai groffságnak ellenébe vagyon. és feldúlák mind az egész tábort. És mindjárt elrendelé a sereget. és keresik vala lovokat és fegyvereket. és a hegyekre és erdőkre tartának fel. RÉSZ A törökek kedig nagy csendeszségben valának. és úgy méne a törökekre. az várasokat és egyéb sok erősségeket és nagy jószágokat. öklelni és vágni kezdék őket. Kaproncot. Reájok rohanna kedig Hunyadi János az egész sereggel. Hunyadi János a Drávára szálla. hogy reámenne az ő népével. és a Dráva mellett felméne Petoviáig. Hunyadi János olly okkal megengedé a frigyet néki. És az harmadik virrasztáskort mind általkölt vala minden népe az vízen. Mert népet gyűtvén bőjtbe Horvátországba és Sclovákországra méne. és mind elprédállá aszt. és éjfelikort általmenne a Száva vizén. hogy mindörökké a groff hív lönne. Hunyadi János megerőssíté az ő seregét. a többi futának allá s fel. hogy minden ember készülne. és veszteg hevervén alusznak vala. A törökek felszekelének az álomból.

hol az lengyel László király elveszett vala. kik e méltóságos tisztet kévánják vala – mint az Ujlaki Miklós és egyebek – de mindazonáltal minnyájan nézvén az Hunyadi Jánosnak nagy emberségét és vitéz vóltát. RÉSZ Ez okaért közenséges akaratból felkiáltanák a gyűlés ben a László királyt. méglen felnyőne. midőn Várna alól elszalladott vala. és mind a kettőnek fejeket véteté. ki azüdőben csak öttödik esztendőbe jár vala. Hunyadi János. Lőn kedig ez. miérthogy azelőtt utába megfogta vala őtet. őtet választák gubernátorrá a király helyébe. Midőn ez okaért általkölték volna az havast. 244 . népet kezde válogatni. ő maga kedig békességgel és örömmel visszajöve Budára. ki megfogta vala őtet minden igasság ellen.gyobbik részét. arról kezdének minnyájan tanácskozni. az Albirt királynak a fia I. Miérthogy kedig a király a birodalomra üdőtlen vala. a gyűlésbe jutott volna. hogy annak utánna ő maga gondot visselne. És noha egynyíhányan valának. ottan tűzzel és fegyverrel kegyetlenködni kezde a Dracula országa ellen. és más vajdát választa Havaselvőfölden. pinkestbe. magyari király. és bírná az országot. A többivel kedig őmaga besiete a gyűlésbe Pestté. Kiviteté ez okaért őtet az örögbik fiával együtt. kit kellene az országnak gubernátorává választani. De Dracula semmibe nem akara könyörgeni az János gubernátornak. az új gubernátor. A küssebbik fiának kedig mind a két szömét kitollyatá. az urakkal tanácskozni és traktálni kezde a király választássa felől. Pinkest napjára. És minnyájan megegyenesedének rajta. az Albirt királynak a fia lönne magyari király. és elindítá népét az Dracula vajda ellen Havaselvőföldbe. László. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1445. Az XXXV. És úgy álla bosszút rajta. Mikoron a gyűlés eloszlott volna. hogy László. és megfogá egy várasban az Dracula vajdát két fiával. méglen a gyermek király felnyőne. Mikoron a Rákosra.

Kevés üdő múlva egybegyűté az urakat. sereggel menne Bécsországba. és mind felgyújtá azzokat. hogy a magyarok megesmerték vólna az igaz örökest. És igen megháborodának az urak rajta. Hunyadi János. de semmiképpen nem nyerhetik vala tőlle a királyt. hogy nem üdő volna még nékikbocsátani a királyt és a koronát. mellyeket magának foglalt vala a bécsországi határ mellett. miérthogy természet szerént örök es vólna a királyságba. és miérthogy egyszer törvény szerént megkoronásztattott. és azzokat bocsáták a császárhoz. Bécs és az Újváras környül. az mondhatlan nagy prédával visszatére békességgel Magyar245 . és télbe felméne. Az alól kiküldé. Az gubernátor ez okaért nagy sereget gyűte. etc. és tanácskozék vélek az országnak bírásáról és igazgatásáról. és a koronáért. hogy aszt allábocsátaná Magyarországba. hogynem mint önnenmagát. Emellett eszt a választ tévé. és tűzzel-fegyverrel kezde kegyetlenködni Bécsországba. és nem lőn kedves nékik a válasz. És elrablá az vármegyéket mind Soprony. és megbeszélék a követséget a császárnak. mert megesmerék belőle a császárnak régi gonosz akarattyát az magyarok ellen. ki jobb tutor lehetne a gyermeknek. Egyenlő tanácsból választának ez okaért követeket. Azzonképpen cseleködék Stíria és Korontországokkal is. A követek jutának Bécsbe. A császár dicséré a dolgot. hogy az gubernátor. hogy üdő volna meginteni a császárt a választott királynak és a koronának megadására. és megszállá az Újvárast. hogy nem vólt vólna szükség aszt újonna választani. És mikoron eleget kegyetlenködett volna. Aszt végezék ezért a tanácsba. és mondá. ő nem akarná őket az országnak igazgatásába bántani. És az urak elejbe adá. És két esztendeig gyakorta bocsátának követeket hozzá. A követek visszajövén. és nagy pusztaságot művele mind az egész országban. megbeszéllék a császárnak válasszát a tanácsban az uraknak. hogy ott nevekednék fel a magyarok közett. Miérhogy kedig a magyarok gubernátort választattanak az ő tanácsok és kedvek szerént. nem látna ő senkit. se a koronát. és könyörgének néki az újonnan választott László királyért. mert a király még igen alkolmatlan volna a királyságnak megbírására. és úgy kérné meg Friderik császártól a királyt mind koronástól és az várasokat.

lovon ülvén mindennek szükséges könyörgését meghallgatá. Ez okaért ő is megkészíté az ő seregét. II. De az sem jöve. és annak utánna környülfogná az ő seregét. Amellett pénszt is nagy sokat gyűte és mindenféle hadi szörszámokat az jövendő hadakra. hogy az Hunyadi János azon általment volna. soha senkit nem nyomorít vala törvéntelenséggel. kivel nem sok üdővel azelőtt a gubernátor kötést tött vala. nyugovék annak utánna két egész esztendeig. és ekképpen egy sem szalladhatna vissza onnét. Ott kedig véle elhívá a rác deszpotot. felkelve. És törvényt tőn az országban. és megjelenté néki. és onnét levelet külde a Skanderbégnek. mellyben huszonkétezer ember vala. És mindenbe és mindeneknél dicsíretes lőn az ő gubernátorságának viselésse. hogy Magyarországra akarna jőni. az orbonászoknak fejedelmének. mert minden embernek – mind szegéneknek. a török fejedelem nagy népet gyűtene mind Ásiából. az Hunyadi János. RÉSZ Mikoron a gubernátor. de az sok mentséget kerese. mert a Friderik császár az erősségekben hallgat vala az övéivel. és avval kiindulla Magyarországból nagy sok urakkal. hogy Amurathes. meghozák őnéki. kik ellenköznek vala egymással. 246 . Mikoron kedig írnának Krisztus Urunknak születésse után 1448. és hogy e szándékba volna.országba. és alláméne Rácországba. hanem bebocsátná az országba. Leülve. Elindítá ez okaért az ő seregét Misia által az Bolgárországra. hogy elejbe ne szállana. mind Európából. Rövideden: jó és jámbor fejedelem vala. Senkit soha negédes és méltatlan ijesztéssel el nem kergete tőlle. mind bódognak – hammar és igen igaz törvént teszen vala. és nem akara vélle elmenni az hadba. járván. mellyen az gubernátor igen megharagvék. és aszt is elhívatá. és senki nem támada a magyarok ellen. És mindenekhöz nagy kegyességet mutat vala. és mindenekben jámborul visseli vala magát. És tanítá Amurathest. de csak kevés néppel. és egybeszörzé és békélteté az urakat. hazajött vólna a Budára nagy kazdagságokkal. A rác deszpot kedig titkony follyó követet bocsáta Amuratheshöz.

Amurathes tart vala a Skanderbégtől. és az gubernátort ütközetre kezdé ingerleni. és szorítani kezdé az gubernátor seregét. Az gubernátor János a mezőnek közepin egy halomra és az halom környül jártata tábort. hogy bátran lönnének. Az gubernátor megindítá az halomról szép rendben az erősségeket a szekerekkel. A halomnak tetejét kedig megerősítötte vala szekerekkel. Azonközbe Amurathes is elrendelé az ő seregét. és ére egyik hegytől a másik hegyig. és elejbe nem szálla az gubernátornak. és vitézül vínának az istentelen pogánok ellen. Az Amurathes annál keménben kezdé a dolgot fogni. És a fegyveressek szép rendben. mind az élést elfogták volna tőlle. egybekkel. Annak utánna a Lasontzi Benedek a jobb szárnyába hajtani kezdé a törökeket. És mindjárt elindítá seregét. És egyberoppona a két sereg. meghadja az ő népének. ez okaért sietni kezde. mind az élést tőllek. ő is emberkedni kezde. és megújula az viadalom. hogy minden ember az ütközetre készülne. hanem igen várja vala a Skanderbéget. Amurathes eszt látván hammar segíteni kezdé az ő két szárnyát. Vala kedig ez szinte Szent Lukács napján. Annak utánna háta megé körüle Amurathes a Rigómezőre. És harminckét csoportra osztá az ő népét. mert Amurathes nagy néppel vala. és az is erőssen inté őket és oktatá. hogy egyéb nem lehetne benne. Vala kedig délelőtt szinte nyólc órakort.Amurathes szót fogada. és a sereg elejbe állván. Látván kedig eszt a keresztyének majd meg kezdének ijedni. És mind az egész nép megvidámula az ő intésére. és megfogá mind az vizet. melly mind befogá az egész mezőt. mint egy erős kőfal állának. és hogy mind az vizet. nyolcvanezer török vala az ő seregébe. És arra inté a népet. és az halmot fenn megerősíté mindenvóltaképpen az ellenség ellen. Gubernátor nem alzara ütközni. allá kezde ereszkedni az halomról szép renddel a lapácra. és a fegyveresseknek serege megé állának. és három óráig vívának erőssen egymással mindkétfelől. hanem jól bebocsátá őtet az országba. hosszú és igen szép intést kezde tönni. és óltalomra való népet hagyott vala rajta. és szaggatni 247 . Látván eszt Bánffi István a balszárnyába. A több népet kedig szép rendekben állatá. Látván eszt a gubernátor. és erőssen várja vala a Skanderbéget az ő népével. Mikoron az gubernátor látná. A magyarok az oláhokkal igen elfáradának az vívásban.

nagy népet az halomra kezde hajtani. És ekképpen sokan meghalának aznapon a keresztyének közzül. és a seregbe hellyheszti vala. Elől vala kedig az első ízben a gubernátor rokona. hol a rendeket megépíti vala. RÉSZ Csak alig virradott vala. De a törökek álnakságot gondolának. és mind járást mind a két sereg szömbeszálla egymással. Környülfogák a törökek a Marzsali Emrehet is és az Bánffi Istvánt. és azzokat is 248 . és tarta az viadal szinte estig. hogy lankodással el ne vesztenék a diadalmot. És a seregben mindenfelé forgódik. Szinte estve elválék a két sereg egymástól. hol a megijetteket bátoríttya. szinte mint az előtt való napon. Látván eszt Amurathes.kezdé azzokkal a török seregét. és ekképpen megnyomják vala a keresztyéneket. Mikoron a keresztyének utánnok űznek vala – örülvén a diadalomnak – és ekképpen elszélled vala a sereg egymástól. és újonnan elkezd ék az viadalt. úgy térnek vala annak utánna vissza nagy sokasággal. Harmadnapon esmet reggel szömbeszálla a két sereg egymással. és a magyarok szűvet vének a gubernátornak intésséből. esmét ollyan bátorsággal víni kezdének. és mindenképpen megbátorítá őket. mint az előtt való napon. példát adván az vitézeknek. de mindazáltal a gubernátor erőssen inti vala a keresztyéneket. mert gyakorta hátraverék a törökeket. Megújula ez okaért az viadal tellyességgel. De a törökek bátron fogják vala a dolgot. Székel János. hol ő maga erőssen ví vala. ki erőssen víjv vala. Az Amurathes mind új néppel megépűti vala az ő seregét. III. mellyet az elővaló napon megnyertek vólna. Az gubernátor megsegíté az halombelieket. kik semmit nem víttanak vala. Ez nyugott nép kezdé reggel az viadalt. és úgy ügyeközik vala megfárasztani a keresztyéneket. és újonnan megkezdék az ütközetet. De a magyarok nem szinte ollyan serényen fogák a dolgot. és mindenkor hátat adának vala a keresztyének előtt. És nagy sok török vesze. mert negyvenezer ember veszteg állott vala az előtt való napon. és megfutamtaták őket mind szinte a táborig. Estve mind a két rész az ő táborába szálla. Ez nap nagy jószerencse lőn a magyaroknak. és ugyanottan levágattaték a sűrő törökek közett.

parancsolá Amurates. kik futni kezdettek vala. amint odafel megjelentém. Sőt négyennyin is vesztenek vala a törökek. és a nagy sűrő lövéssel és kegyetlen viadallal megbírák és elszéleszték őket. Mert méglen egy nyilak lőn. és megértötte vólna. Látván eszt Amurathes. méglen megvévék a tábort. elálla a lova. Mikoron levontak vólna minden ruhát rólla. A másik meglátván eszt elszallada. A törökek ez okaért az Amurathesnek parancsolattyára mindjárt környülfogák mind a két szárnyát. hogy mind a két szárnyában leestek volna a zászlók. hogy környülfognák a keresztyéneknek seregét. A törökek kedig utánna űzének a magyaroknak. és meghadja nékik. és levágák őket. De sokkal többen vesztenek vala a törökek. A tábort is az halmon megvévék a törökek a magyaroktól. hogynem mint a keresztyének. de igen nehezen. melly az gubernátor nyakába vala. és a táborból elhozatá az egész állósereget. Nagy soksága lőn a hólttesteknek mindenütt a táboroknak és az ütközetnek hellyén. Nagy rakássokkal vadnak mostan is ott a mezőn a sok tetemek. Mert tudja vala. elkezde egyedől szalladni. lóra ülvén. és levágnák mind aszt. futni kezde. mindenéket hátrahadja. A Magyarországnak fő nemessége mind odavesze ez ütközetbe. és más lóra ülvén. hogy az harmadnapi koplallásból és nagy munkából mind megepettek volna. és nekiszekkellvén megraggadá aszt. találkozék két tolvajra. hogy az rokona is a nagyurakkal odahált vólna. és ekképpen megszabadulia tőllek a gubernátor. És mikoron harmadnapig hegyen-völgyen búdosott volna minden eledel nélkül. és az egyik tolvajt levágá. hogy a fő-fő törökeknek testeket mindjárt mind eltemetnék. és nagy sokat levágának bennek. És nagy sok török vesze. de a közhadakozóknak testeket mind a vízbe vetnék. 249 . megfoszták őtet a tolvajok. Mikoron ez okaért negyednapra gyalog költ vólna. és kergetik vala őket mind sötűt estig. Mikoron az gubernátor eszt látá. soha nem adák meg a tábort.meggyőzék. És miérthogy fegyver nélkül vala. elkülde. és elragadák mind a zászlókat. Hunyadi János. Az gubernátor. és minden fegyverek el nem törék és el nem vesze. egybevessze a két tolvaj az aranykereszten. Az gubernátor az egyik tolvajnak fegyverét megszömlélé az visszavonnásban. De hogy az ne tetszenék.

Az gubernátor elhozatá a fiát. és mint jártanak vólna a keresztyének a törökekkel. És a traktálásban deszpot arra méne. Mert látá őtet jeles férfiúnak lönni. és megkérdé. kicsoda vólna. megfogatá őtet. Megszólítá ez okaért őtet. A pásztor elvivé őtet az ő hajlékába. Annak utánna elindulván onnét szinte Karácson estin feljuta Szegeddé. És kenyeret kezde tőlle kérni. kik az veszedelemből elszallattanak vala. micsoda volna az ő ott való búdosásának oka? A gubernátor megmondá néki. És minnyájan igen kérik vala őtet. hogy az ő nagyobbik fia.IV. hagymát és vizet raka elejbe. A pásztor látván a gubernátort megijede. hogy segítségre jött volt a keresztyéneknek. és kenyeret. és bevivé Szönderőbe. ki a ciliai groffnak unokája vala. És gubernátor. Azzok visszafogadák őtet nagy örömmel. végezé eszt. esmet szüvet vőn. Egynyíhány nap múlva traktállás lőn kösztek a megszabadulásról. az Hunyadi László túszul volna nála addig. hogy láttya vala. És övék a gubernátor és ivék. mint akkor. Annak utánna elvezérlé a pásztor őtet. hogy semmit ne bánkódnék. nem emleközvén az hitván ember az gubernátornak ővéle való sok jótéteményiről. Azokkal 250 . és túszul adá aszt a deszpotnak. Mikoron deszpot megértötte vólna az ő ott való létét. és ekképpen megszabadulla tőlle. hogy az gubernátornak egyik fia. hogy ez okkal akarná őtet elbocsátani. hogy éltében soha jobb ízű vacsorát nem ött. RÉSZ Tovább ez okaért búdosván ötednapon találla egy pásztorra nagy ehséggel és fáradsággal. hol az urak közzül nagy sokan várják vala őtet. az Máttyás házastársul vönné a deszpot leányát. hogy a kegyelmes Isten te nagyságodat visszahoszta münékünk. És hogy ez e végezés erősb lönne. Aszt elöl találták a keresztyének. és ott vigasztalák őtet. az Hunyadi János. az Hunyadi Lászlót. Annak utánna gyakorta mondotta az gubernátor. noha ollyan nagy kárt vallattunk Rigómezőn. hogy naponként mind bővebben szalladoznak vala a rigómezői veszedelemből. mondván: Münékünk elég. Mert a Skanderbég az ütközetnek üdején csak húsz mélföldig távoly volt. kiváltképpen ebből.

visszavévé. és a Murán vize mellé menvén megépűté a Chrison várast. az ő fiát nagy sok ajándékokkal. mellyet az hitván ember az gubernátoron cseleködett vala. az ő nagy haragjából Amurates elindítá az ő török seregét a deszpot ellen. az ő gubernátorságának negyedik esztendőjében. rakókat. az magyarországi gubernátort őnéki küldötte volna fogva. ácsokat etc. És meghadja annak. meghallotta vólna. és semmiben nem kezdé magát ellenségnek mutatni a rácoknak. kőműesseket. adván aszt a Frigy bég. igen megharagvék reá. egy jeles fő törek keze allá. melly őnéki a magyar korona allatt vala. és az Morva-víz mellett megépűtené és megújítaná a Chrison várast. mellyet azelőtt a nagy hadakozásokban elpusztították vala. és semmiképpen el nem szenvedheti vala aszt. És azzokat elkezdé dúlni és égetni. mind fegyverrel. Mert fél vala. hogy megemleközett vólna rólla. Lőnek mindezek. és alláméne az jószágban. hogy Amurates visszaadta volna deszpotnak az ő országát. honnét jó bátorsággal visszajőnek vala Magyarországba. hogy Hunyadi Jánost. Ez okaért hertelen sereget gyűte. De az épűtéskort mind csendesz lőn. és hálaadóságát evvel megmutatta volna hozzá. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1448. hogy deszpot megfogta vólt az Hunyadi Jánost. és az végekben nagy sok mesterembereket gyűte. 251 . és az várasokra. hogy felmenne. és frigyet kérének tőlle. És a frigyet megszerezvén. Mikoron szinte immár a Rácországhoz kezdendő volna. Miérthogy kedig deszpot eszt nem művelte vala. És rövid üdőbe minden jószágát. Mert eszt kívánta volna tőlle. hogy ollyan méltatlan megfogta vala őtet. a török fejedelem. és így állanak bosszút a deszpoton. Frigy bég az Amuratesnek parancsolattya szerént cselekedék. hogy abból annak utánna megszáguldaná és elpusztítaná a deszpot országát mind tűzzel.annak utánna mind visszajöttenek Illíriában. Es meghadja annak. visszajöve Magyarországba. Az gubernátor megengesztelteték követeknek könyörgésse által. mellyeket Sigmond császár azelőtt ajándokban adta vala az hálaadatlan deszpotnak. Mikoron Amurates.. Azzonközbe erőssen boszonkodik vala az gubernátor az hálaadatlan deszpotnak cselekedetin. és hogy véle traktálván elbocsátta vólt. és megbocsátá deszpotnak minden vétkét. eljövének a deszpot követi az gubernátorhoz elhozván az Hunyadi Lászlót.

és nagy árkot ássata környüle. A gubernátor gondolkodik arról. hogy véletlen meglephetné az ellenséget. RÉSZ Látván deszpot a nagy veszedelmet. égetni és mindenképpen elpusztítani. És miért252 . és meg kezdené őket boszontani szinetlen. és beszágulda a deszpotnak országába. És nagy sereget gyűtvén. És mikoron immár majd az várasnak épűtését elvégeszte vólna az Frigy bég. ott általkölteszteté a seregét a Dunán. melly igen veszedelmes lönne Magyarországnak. és mindjárást népet kezde gyűteni. hogy fénlene a sok fegyverderékok miatt. V. Felépűté ez okaért az várast. melly az Bolgárországnak fővárasa. A törökkel nem meri vala elkezdeni az egybebékélést.hogy azzok megháborítanák őtet az várasnak épűtésébe. mert tudja vala. az újított váras allatt. az gubernátorhoz sem hajolhat vala. és azzok öklelni kezdék hától és vágni a törökeket. Az gubernátor győzedelmes lévén beméne Budinba. Ez okaért segítséget igére a deszpotnak. igen megijedének. Negyednapon reátalálla a törökekre Chriszon. és ott elbúának. és bemene Rácországba. megijede. és mindjárást futni kezdének. És mind napestig űzék és vágják vala őket. És sietni kezde a gubernátor éjjel-nappal. hogy annak utánna mindennap az ajtó előtt kezdene lönni a magyaroknak. Mikoron Szenderő mellé jutott volna. A gubernátor utánnok bocsátá a huszárokat a könnyű lovakkal. Ott juta mellé a deszpotnak serege is. Láttya vala. Mikoron a törökek reggel meglátták vólna az gubernátornak seregét. kijöve az haddal az várasból. szép ékesen alláindulla Rácországba. és véle nagy sok fő törökeket. vigyázván. és megköríté aszt. és nem tuda mihöz kezdeni. És a törökek széllel essének be az erdőkbe. mint bántotta vólna aszt a fogsággal. ha a török be kezdené az ő lábát vetni a FelsőRácországba. és a Duna mellett vagyon. és erőssen kezdé az országot rabbolni. és nagy töltést töltöte környüle az árkon belől. Az huszárok megfogák a Frigy béget a futásba. De végre az gubernátorhoz esék. és nagy pirongsággal annak kezde könyörgeni segítségért. hogy valami csalárdság ne esnék az huszárokon. A fegyveres sereg mind szép lassan utánnok megyen vala az huszároknak. dúlni.

mert irigyködnek vala az gubernátorra. Sőt azzok az urak megérték magokat a nemessekkel. kik párttyokat fogják vala a cseheknek. hogy ellene támadnának a gubernátornak. és elindítá aszt a Giskra János ellen. és így veszti vala kóborlással a földet. Ez e Giskra kedig cseh vala. Annak utánna Rácországon általtére. mert rövid napon feles néppel meg akarná őket segíteni. Titkonyez okaért izene az ő latrainak. 253 . és nagy töltéssel megerőssítötte vala. és sok népet kezde gyűteni. Ó. hogy meggyalásztatnék abból az országbelieknél. és úgy férének egybe. Ehhöz segítnek vala egynyíhányan az urak közzül. ki fő vala a kóborlók közett. mikoron a gubernátor a kastélyt megszállotta vala. mellyekkel kicsattáz vala. a nemesek az ő népekkel minnyájan bennehadnák a gubernátort. Budán lévén nagy gondot kezde visselni a Dunaelvő FelsőMagyarországra. Mikoron ez okaért írnának Krisztus Urunknak születéssének utánna 1451. És nagy sok lézegő latrokat gyűtötte vala belé. Nem vala kedig akkor otthon Giskra. lator 111 Az urak irigyek Gubernátorra. népet kezde gyűjteni mindenfelől. és azelőtt való üdőkbe elfoglalta vala a Szentistvánt és kastélt épűtett vala belőle. kik a gubernátor seregében valának. mellyel böcsüli vala őtet az ország az ő jámborsága és nagy vitéz vóltaért. nagy vigassággal visszajöve Budába. Ennek okaért mostan tetszék őnéki üdőnek lönni. hogy ott elveszne. Az irigy urak is titkony melléadák népeket. avagy csak igen nagy szégyent vallana. mellyekből erőssen dúlnák és vesztik vala a földet. és sok kastéllyokat épűtettenek vala szerinszerte. Ezért ingerlik vala a cseheket. És a felfölden Giskra allá-felszágulda. áruló. és lakik vala nem messze Losonchoz.111 az ő nagy böcsületeért. és aszt megkezdé legelőszer. hogy erőssen mególtalmaznák magokat. hogy ha a dolog viadalra jutna. hogy hozzákezdene. és azzokat a latorságokat mind kiirtaná. mert a csehek az előtt való esztendőkben elfoglalták vala aszt a földet. felgyújtá és megégeté aszt. de el kelle hallgatni. Tudja vala kedig mindeszt a gubernátor. és mikoron sok foglyokat ajándokon adott vólna deszpotnak.hogy ez az váras gyakorta oka lőn sok hadakozássoknak. és árkot ássatott vala körüle. miérthogy a törökek ellen ollyan nagy ügyei valának.

hogy bosszút állhatna a cseheknek vakmerőségeken. Felhívatá az Alföldről is a régi légiókat. nem akarák az várat adni. Aszt nem akará a gubernátor erővel vítatni. és semmiképpen el nem felejtheté. hogy meg kelleték adniok magokat. Látván aszt a lator csehek reárohanának a gubernátorra. Az Hédervári Lászlót. Aszt is. az régi hőseket. de a tiszttartók. mellyet azelőtt Szepes várasban épűtett vala. elindítá aszt esmet az Giskra ellen. és víni kezdének vélle. mint jámbor nemesek. melly az Ipolly-víz mellett vala. és nagy gáttal 254 . Mert hogy a két sereg egymással szömbeszállott volna. Mindenkor az ördegi nagy irigység mardossa aszt. hogy kárt ne tönne a népbe. mellyet Giskra hertelenséggel azelőtt megépűtett vala az Derengén völgybe. és a közelvaló várasokba szállítá az ő népét. mellyeket épűttetett vala az Ság templomból. hátra kezde mászkálni az ő megmaradott seregével. és még trombitát az ütközetre nem fútanak volna. De az gedeiak emberül vívának ellene. Mikoron ez okaért jeles és hív hadakozókból megújította volna az sereget. melly Rozsnán vala. És ellene támadának a Giskrának. Onnét Eger allá méne. Az visszaszállásban sok nemesek esének el. és mególtalmazzák az várast ellene. hanem az erősségen allól általrekeszté a völgyet.ügyeközet! Így jár mindenkor a tiszta jámborság és az emberi jóság. az gubernátor népének nagyobb része hátat kezde adni. és abból. kinek Valgata vala neve. és sok népet adott vala mellé abban. Annak utánna továbbnyúla a gubernátor. megújítá az ő seregét. RÉSZ Az lator árulóknak végezéssek szerént lőn a dolog. és hertelenkedéssel mind megkénszeríté ezeket. mint az Nánai Kompolt János és egyebek. Látván a gubernátor az árultatást. mellyben hellyhesztete vala egy cseh hőst. hogy őrüznék a határokat a törökeknek hertelen beszáguldása és rablássa ellen. kiket odahellyhesztöttett vala. VI. és megszállá aszt a kastélt. az egri püspeket elfogák a latrok. A gubernátor erőssen megharagvék ez árultatásért. Ez okaért. És meg kezdé szállani azzokat a kastéllyokat. Giskra az ő népével megszállá Gedet. és abból melly az Galcsur hegyen vala. etc. és a fogoly püspek által kéreté a várat.

VII. szinte mint az barátok. és erőssen vesztették vala prédálássokkal mind azzokat. csehek is bocsátának. és fennyegetik vala a császárt. hogy naponként áradni kezdene a víz. kik által kéri vala az választott László királyt és a koronát. És minekutánna mind elvötte vólna az erősségeket a kóborló latroktól. Elannyira. Mikoron az erősségben való hadakozók látnák eszt. hogy esedezni kezde az gubernátornak a frigyért mind az ő több lator társaival. és kínálni kezdék a gubernátort az erősséggel. és az erősséget fel kezdette fogni. kik őreá irígykednek vala. és aszt kezdé kergetni. azért úgy tőn. tehát ők új gyűlést akarnának tönni. megijedének rajta. Es noha az latrokat a gubernátor mind elbírta vala. és elbocsátá őket. és mindjárást követséget választa utánnok. mindjárt az Giskra után lőn. kik minnyájan attyafiaknak nevezik vala magokat. De a csehek 255 . mellyel elküldé az ő fő secretariusát is. éléssel és mindenféle hadiszörszámokkal. melly minden latroknak és kóborlóknak barlangja vala. De tizenkét egész esztendeig vontatott vala immár a dolog. Onnét kedig mindjárt Zólyomra méne. hogy ők is intenék a császárt. Es ezek minnyájan az ő latorságokban attyafiaknak nevezik vala magokat. hogy adná ki a királyt. Megesék a Friderik császárnak szüve az ő beszédeken. és új királyt választani.felfogá az vizet. sem a koronát. mintha semmit nem tudna az urak felől. És mindjárást felgyújtatá az várast. hogy ha a királyt nem akarná nekik kiadni. Azonközbe hír lőn. mellyek Cseh. És a gubernátor új követséget bocsáta a császárhoz. az Aeneas Sylviust. hogy nem nyerheték vala tőlle sem a királyt. hogy a császár be akarna menni Olaszországba a koronázásért. RÉSZ Azonközbe azért nem szűnik vala a gubernátor mindenkoron követeket bocsátani az Friderik császárhoz.és Lengyelország felé vadnak. De a csehek ugyan szömbe kérik vala tőlle a királyt. És az gubernátor Hunyadi János allattomba indítá a cseheket is. és elfoglalták vala dúlságokkal mind azzokat a vármegyéket. Nagy nyavallyákban vala sok üdeig miattok az a föld. A várat kedig megerősíté néppel. és kik megművelték vala rajta a nagy árultatást.

és megszállák az Újvárast. hogy csendesszek lönnének a királyi választással. miérthogy a császár szolgái kicsatáznak vala belőle. és mikoron Rómába bement vólna. minnyájan lecsendesszedének. És elsőbe. a döghalálnak kegyetlensége miatt. és intötte volna őket. megjárák a békességet közettek. Rómából továbbméne Neápolyban. Nicolaus Quimustól. megelegyüle az váras előtt a had. és a császár önnen kezével adá nékik az iffiú László királyt. mert arra vivé őket. mert igen bánkódik vala rajta. Azonközbe kiindula a császár Olaszországból. hogy mihelt visszajőne a császár. és a magyaroknak és a bécsországbelieknek királyul a László királyt. mindjárt nékik adandó volna. és mindjárást elmenének. Mert egy urat választának. a ciliai groffot. Gyűlének ez okaért a főurak a Pogiebradi Györgyhöz Bunsthaviába. De nem találhat vala az ő elszalladássának jó módját. kik kérik vala őtet. 256 . ezeknek adák a birodalmot kezekbe. és az végekből mindenfelől segítséget hozának.nem gyűlhetének közenséges gyűlésbe. amellé tizenkét tanácsat választának. és ekképpen akarák a császárt arra bírni. addig támadás lőn a Bécsországba. megkoronásztaték a pápától. csehektől és a bécsországiaktól. hogy nékik bocsátná az iffiú László királyt. hogy a császár megtagadná őtet az ő népeitől. De megígéré eszt. az iffiú királyt nékik adná. hova vélle viendő vólna az iffiú László királyt az ő tisztességeért. Ezen minnyájan megelégedének. Ezek mellé választák esmet az Ulrikot. És minnyájan ottan hadba indullának. magyaroktól. és minnyájan elhajlának a császártól. Mikoron a császár esmet megtagadná aszt tőllek. És mikoron az urak előtt sokáig nagy bölcsességgel szólt vólna. De mikoron a császár megtért vólna. hogy az országbeliek meg nem vövék az várast. És a császárnak tiszttartóit mindenütt kiűzék. Annak utánna úgy készüle Friderik császár. ottan viadallal kínálák a császárt. és nagy pompával beméne Olaszországba. Tizenkétezer ember vala a táborba. miképpen elszallathatna a császártól. míglen a császár kijőne Olaszországból. Az úton gondolni kezdé az iffiú László király. Ulrik Eytzingert. de a magyarok még el nem érkesztenek vala. hogy Lászlót. és a bécsországi követség előltalállá őtet. és kevés héjja. Méglen odacellekezék Friderik császár. Odaméne a császárnak követsége is az Aeneas Sylviussal.

mellybe tartotta volna császár a királyt sok esztendeig. az magyari urakkal. és nagy panaszt tőnek afelől. etc. Ezek nagy tisztességgel kösszenének az új fejedelemnek. mind országostól ajánlák néki. mert a császárnak követi is odajövének. mivelhogy nem tartozott vólna a király véle. RÉSZ Mindjárt elérközék az magyarországi gubernátor is oda. másodnapon alláhozzák aszt Bécsbe. de hamar kiadának rajta. VIII. és pironkodva112 félfelé álla. ki immár a király hellyébe nyolc esztendeig nagy híven és nagy tisztességgel visselte vala az gubernátorságot. hogy miképpen szörezve volt vólna a frigy közettek bizonyos okok és cikkelek allatt. a király felüle az ő királyi székibe. és a kezde nagy tisztességgel 112 Miklós gardinál pironkodik. De a király után a fő helly adaték a tanácsban az Hunyadi Jánosnak. és nagy tisztességgel bekísérék őtet a várasban. 257 . és mind az egész nép nagy örömbe lőn. Őutánna úgy ülének egymásután a több urak: Előszer előállának a császárnak követi. Maga másképpen vala mind az egész birodalomnak minden módja végezve császártól. etc.Mikoron az új fejedelem közettek vólna. azzoknak egyik sem tartatott volna. Nagy gyűlés lőn ez okaért Bécsbe. a slésiabeliek és az morvabeliek és mindenfelől sok külemb-külembféle követek. Ezeknek választ tőn a ciliai groff a király képében. hanem egy gubernátor allatt lönne. Mikoron begyűltenek volna a gyűlésbe. és közbe akara szólni. hogy az iffiú fejedelem semmihöz ne nyúlna. A magyarok után jövének a csehek. és Németországból sok urak és hercegek. hogy azzokat a cikkeleket megtartaná. És efféle beszédekkel elmutaták a császár követit. Ezzek után felkele a Hunyadi János. az Hunyadi János. és elosztá a tiszteket és püspekségeket és az egyházi uraságokat az önnen és barátinak ítéleti szerént. Es az Hunyadi János feladá néki a gubernátorságot. Ottan előálla a Miklós gardinál. mert erővel fogattatták volna véle a méltatlan fogságba. és magokat. és Istentől minden jót kévánnak vala néki. hogy a két fél közett békességet szörzene. Az várasban lévén mindjárást új magistratussokat rendele. kit a pápa Rómából küldett vala.

mind külső hadaktól. Annak utánna magát is ajánlá a királynak. mind belől. és minden tehetségemmel az én müvóltam szerént ügyekösztem az Magyarországot mególtalmazni mind belső. hogy a királyi birodalomra méltó légy. Mostan kedig. De úgy adtam hátat. kétszer ugyan jól lakoltunk azért a nagy bűnért. És mikoron Hunyadi János szép és hosszú beszéddel néki ajánlotta vólna az egész Magyarországot. és az én hatalmamat. miérthogy a te természetnek ép válta és megért bölcsességed megmutattyák. immár nyólc egész esztendőig a te nevedben visseltem az gubernátorságot. Az Istennek kegyelmességéből mindeneket lecsedeszítöttem. és hív szolgálattyát. Kétszer csak kellett hátat adnom a hőseknek kevés vóltaért. Hogy az Julián gardinál az ő predikálással megcsalt vala. és miérthogy a törökek ellen való hadakozássok innét-tova nagyobb erővel és készülettel lönniek kell. és ajánlá néki az egész országnak engedelmességét. ezért öremest és jóakaratomból leteszem a gubernátorságnak tisztét. és monda: Én kedig a te választássodnak utána. ugyan megfüzettük keményképpen az baknak az árrát. urak és az egész gyűlés szömeket fordították vala nagy csodálkozással az Hunyadi Jánosra. és letövé előtte a gubernátorságnak tisztit. mind kövül. Önmagam kedig innét-tova csak önmagamnak leszek. László király. hogy te felséged mind örökké az Hunyadinak törvényével bírjon. hogy az üdő immár és az igasság aszt kévánja. e mai napon ajánlom minden törvényemet.szóllani a király előtt. ő magáról kezde végre szóllani a királynak. hogy mindenkoron véresen vitte el a török a diadalmot. És mind az hercegek. kiváltképpen kedig ezért előszer. hogy megszegtük vala a frigyet. Én hússzor megütkösztem diadalmoson a törökekkel. Amü kedig kövül hátramaradott. minden jószágimat és minden marháimat. ollyan szerencsével szeretett a kegyelmes Isten. Erről kedig bizonságot teszek mind e szent gyüleközetnek előtte. néked kedig. mellyet attanak vala ennékem. az igaz Úrnak és az én törvény szerént való királyomnak kezében adom. mellyet esküvéssel töttük vala a törökkel. az megtartatott a te dücsőségednek. és engemet immár a nagy gondok és munkák megerőtlenítettenek. 258 .

RÉSZ Midőn az HunyadiJános ekképpen bölcsen beszélle a király és az ez egész gyüleközet előtt. a király elejbe méne. És az egész gyűlés üdvözlé az gubernátort. hogy ekképpen letegyed. hogy a 259 . és felszóval monda néki: Üdvezlégy Magyarországnak attya. mert emlekezik ő felsége a te jó vóltodról és a te szántalan sok jótétidről. és nagy szeretettel felemelé mindeneknek láttára az Hunyadi Jánost. Ezért tisztelni akarja tekegyelmedet. Annak utánna egyéb nagy ajándékokkal tisztelé őtet az egész gyűlés előtt. mindeneknek jó tanácsából és kedves akarattyából besztercei groffnak nevezé és felhirdeté. jelentvén aszt véle. kit én mindenkor tisztelni akarok mint tisztelendő attyámat. És a több jelenvaló fejedelmeknek bölcs tanácsától akarok mindenekben függenem. mind az hercegek. De a király felkele. az aranygyűrős hollót. jó Hunyadi. a vértnek alsó részében egy verhenyes haragos oroszlánnak képét. Kérlek minnyájan. mert én akarom. hogy ollyan fejedelem lehetnék. melly tart vala egy arany koronát az ő elsőkét lába közett. Annak utánna adá neki a hollón alól. és örökkévaló gubernátorának Magyarországnak nevezé. hogy te légy az én vezérlő mesterem mindenekbe. Adná a kegyelmes Isten. Aszt megkonfirmálá a király. és hálaadássát meg akarja tekegyelmedhöz mutatni. groffok és mind az egész gyűlés nagy csodálkozással reánézének. És ugyanottan kiadá az ő címerét. És mikoron a király szólt vólna a fejedelmekkel. Mert ha ezüdeig te nem voltál vólna. a ciliai groff által. mind ennyi sok jámbor előtt. és csodálkoznak vala az ő bölcs beszédén és nagy allázatosságán. mint az Hunyadi. és monda: Urunk Ő felsége eszt mondja: Nem akarom. és megölelé őtet. és minnyájan dicsírik vala az ő jámborságát és nagy vitéz vóltát és nagy bölcsességét. Szent István templomában Bécsbe az Hunyadi Jánost besztercei groffnak lönni. és minnyájan kegyelmetek kévánja és reménli. hogy jó reménségbe legyetek felőlem. Annak utánna szólla a király az ő attyafia. melly az ő nemzetségről való címere vala.IX. és lábaihoz essék. az egész keresztyénségnek mególtalmazója. elveszett vólna az egész keresztyénség. a gubernátorságnak tisztit. Mikoron kedig a beszédet elvégeszte volna. A király ő maga hirdeté a királyi székből.

várassokkal. és nagy vigassággal odafogadák az ő királyokat. három férfiú lönne. megígéré aszt mindkettőnek hammarsággal. 260 . seregekkel. ki az ő tisztinek méltóságát igen kévánja vala. hanem jőne el. László. a ciliai groffot. Bécsből annak utánna beméne a király Csehországba a koronázatra. az Hunyadi János mindjárt nagy gyűlést hirdete Pozsomba. És a fő méltóságot e három közett adák a ciliai groffnak. X. És naponként sok calumniát kezde ellene keresni. Magyarországot. RÉSZ Vala akkoron mind az egész országnak birodalma az Hunyadi János kezébe minden erősségekkel. várakkal. ha a serényoroszlány.magyari korona elesett és elveszett vólna. De a király akkor alább nem jöve. Bécsországnak Ulrikot. Odajövének ez okaért nagy sokasággal a magyarok. és magának koporíttya az adót és az országnak minden jövedelmét. Morvába és Slésiába sokáig mulatna. és nagy sokáig ülének innepet az közenséges örömnek emleközetire. hanem az Hunyadi János magyari király! Mert látod-é. ki a király hellyébe az országokra gondot visselnének. hanem visszaméne fel Bécsbe. Mikoron ez okaért az ő eljövetelének napját tötték vólna. és meglátogatná aszt. és meg nem óltalmaszta volna. és könyörgének néki. Választák ez okaért Magyarországnak Hunyadi Jánost. Csehországnak az Pogiebradi Györgyet. hogy miért hogy a király igen iffiú vólna. hogy ne utálná meg az ő országát. Annak utánna a gyűlés kezde a tanácskozáshoz. ő rója meg az országot. Es mikoron Csehországba. miérthogy mind az egész nép ollyan nagy kívánsággal őtet naponként várná. csak hogy gyűlölségbe hoszhatná őtet a királynál. ő oszttya el mind az országba az ő kévánsága szerént a tiszteket. hogy az forgolódnék – mint attyafia – a király környül. de a magyaroknak előszer. És mikoron a magyarok és csehek igen kévánák a király jelen vóltát. Es ezért némellyek az urak közzül igen irigykednek vala reá. és egyenlő tanácsból eszt végezék előszer. a Hunadi János aszt meg nem fogta. a magyarok követeket bocsátának hozzá. Ez igen kezdé az Hunyadi János dolgait a királynál vissza magyarázni.113 kiváltképpen a ciliai groff. Őtőlle 113 Hunyadi Jánosra irigykednek az urak. és mondá a királynak: Nem te.

és mind aszt akarná cseleködni. tehát ugyanottan az várasban vágná le őtet. és felhívá őtet Bécsbe. miérthogy az ő tiszti aszt nem kévánná. a törökhöz hajol. hogy tégedet elvesszessen. Mikoron egy lövésni földre jött vólna a várastól. hogy ő maga előbb vesszen. miérthogy a comis114 115 Megcsallyák a királyt. hogy tiszti aszt mutattya. Mikoron eszt megértötte volna a ciliai groff. Ha kedig a kereszttyéneknek segítségével eszt nem művelheti. a többi mind Hunyadi Jánossé. Mostan kedig tégedet hív Magyarországba. melly nagy két sereget vitt immár be. hogy feljőne Bécsbe. gonosz Ciliai groff. De eszt is végre magának kezdi foglalni. hogy közükben akarsz menni. Azután inkább meg kezdé érteni az árultatást. az hősek és vitézek. 261 . Ha kedig fel nem akarna jönni. Ez okaért – úgy monda – gondot kell arra visselni. de mostan az országnak határiból nem akarna kimenni. Csak a királyi név tijed és a korona. hogy nem mint te. és be nem akara menni az várasba. Ez okaért ollyan választ tőn a királynak. Ez kedig igen könnyen lehet.114 És levelet irata az Hunyadi Jánosnak. kikülde. és kétezer lovaggal felméne oda a nevezett hellyre. az fő áruló. de előszer hídd fel az Hunyadi Jánost az országra való gondja visseléssének valami szín allatt.115 arra vivé a királyt. és mindenek lesznek csak az parancsolattya és akarattya szerént. ekképpen: Ígérjed a magyaroknak. Hunyadi János a király hivatallyára felkele. Az álnok. és jó és kedves szállást ígére néki. hogy módot keressen hozzá. és elhívé aszt.függnek mind az hadakozók. hogy mindenekben Magyarországban engedni akarna a királynak. és szép beszéddel arra vinnék. kik ott szömbelönnének véle. ez okaért nagy okossággal kezde mindenbe cseleködni és magát óni. és főembereket bocsátana udvarából oda Kócse várasba. És aszt izené néki. és behivatá a gubernátort. Az üdő allatt király udvarából megjelenték az árultatást az Hunyadi Jánosnak. hogy híná a gubernátort az végekbe Bécsország felé. ő kedig jó üdején eljött tőllek. A ciliai groff. Mert látod-é. A király – mint gyermek – engede az ciliai groffnak szavának. és azzoknak kezébe adta. Az ő akarattya szerént lesznek minden törvények. megálla. amit a király parancsolna. és odahadta szegényeket az magyarokat mind királyostól.

holott az királlynak jó akarattyából vólna a méltóságos tisztbe. Ihon jelen. eljöve a ciliai groff negyven lóval. mint az bennevalóknak. kit az jószágok nemesítnek és az egy tiszta emberség. És midőn egy kevéssé ott nyugott vólna. és arra bírák a gubernátort. nézni kezde. és monda a gubernátornak. Mikoron vagy négy hagyításni földre előbb ment volna. hogy kerített várasba nem akarna menni. az groff. etc. Felele a Lamberger: Aszt mondottam. és ne véleködjék semmi gonoszt. És erőssen bánják vala az irigy ura. HunyadiJános választ izene: Ha ők követek. 262 . amit a groff éntőlem izent. és látván az Lambergert. és mondá a gubernátornak. Ottan vélekedni kezde valamit. hogy sietne a királyhoz. Annak lönni nagyobb nemesnek. mert ott vólna az árnyékba a kerti szőlők közett. hanem ha őnéki is annyi erejei benn leend. Végre eszt felelé a groffnak. hogy fel akarna menni Bécsbe a király elejbe. és Bécs felé indulla. kit Lambergernek nevezének. Hazugság volt-é. és nem láthata senkit soholt. Felüle mindjárt a gubernátor. Ha nemességet nézni kell e dologban. RÉSZ Mikoron nem messze Bécshöz vólna.sáriosok a királynak képei. ha a király és mind az ő udvarbeli urak glitlevelet küldenének néki. és nem méne be az várasba. És ekképpen elválának egymástól hejába. monda néki a ciliai groffnak hallottára: Ez hazugsággal tartosztál ennékem. tehát tartoznak odajőni ahova és kihöz a követséget bocsátták. XI. az irigy groff más álnakságokat kezde gondolni az jámbor gubernátor ellen. hanem oda kezel egy faluba szálla meg. hogy sietne. és bejöjjen hozzájok. Megküldék ez okaért a glitleveleket néki. hogy a gubernátor nem akara a király akarattyának mindenbe engedni. Es ő mindjárást felkészüle. sokkal nemesb a gubernátornál. kijöve hozzá egy jeles vitéz. hogy ő annyira megalázza magát. tehát ő. Hogy az árultatás és ez az ügyeközet hejába lőn. hogy felfogadá. ki legyen nagyobb nemes. Mostan nem disputálhatni a nemességről. ki elejbe kijőne. Reáessének ez okaért az ő baráti. mert a király szép sereggel elejbe akarna kijőni a ciliai groffal egyetembe.

És szép szóval engesztelni kezdé a gubernátort. És nagy szorgalmatossággal vigyáza. és nagy böcsületbe tartá. ha le nem váglak mindjárást. mert ha akarnám. és épűti vala a seregeket. És megszégyenl ő magát. és igaz büntöttéssel megbüntötnélek. undok lator. de ihól. hogy azzo kb ól mególtalmazná az országnak határit. És mindenütt megmonstrállya vala az hősseket. meghaljak. Az országbeli erősségeket is mind a király kezébe adá. ő adjon okot rólla. Mászszor előmbe ne körülj. Ő magának tartá csak az végbeli erősségeket. és jámbor urak által megbékélék vélle. kezembe válnál mostan. 263 . Ím másnak vermet ástál. ki az egész országnak jeles óltalmazója vala. És a groffnak fordulván monda néki: Ekképpen kell-é cseleködned? Ekképpen kell-e jámborokat elvesztened? Álnaksággal jársz te ellenem. senki nem szabadíthatna tégedet az én kezemből. ha a királynak méltóságát nem nézném és az én emberségemet. És együtt vala véle a ciliai groff és egyebek. de ugyanabba estél vólna be. ki akkoron még gyermek vala. Ez az ő eljövetele Budára lőn. sok urak. és kezemmel tehetnék ezennel rólla és elveszthetnéllek. hanem hogy a nagy irigységeknek és az ellenkedésseknek okait eltávosztathatná. mindjárt meglankada az ő reménsége. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1443. ezennel bosszút állnék terajtad. és ott meglátogatta az végeket és az határokat. Máttyást. és hogy a ciliai groffnak gonosz tanácsának engedett vala. Nem vala akkoron ott az Hunyadi János. és a király aszt a főkomornyikok közé adá. és beszálla Budába. alláment vala az alföldre. Hogy a ciliai groffnak az árultatássa kinyilatkozék.avagy nem. Ez okaért nem ennékem. hanem a királynak megkösszenjed a te életedet. És a gubernátor nékiadá az ő fiát. hogy a törökek semmit kárt ne tehetnének. hogy ollyan méltatlan ügyeközésben indult vala az jámbor ember ellen. És a magyarok nagy örömmel és nagy tisztességgel fogadák őtet be Budába. Ottan megérté az gubernátor. Annak utánna úgy jöve László király szép dűszes udvarral Magyarországba. Az ő üdejének kedig tizenharmadik esztendejébe. bájt második hóba. hogy lest vetettek vólna néki. és az László király gyöngébben kezde az Hunyadival cseleködni.

a király őtet nagy tisztességgel és igen jó és víg kedvvel fogadá mind az urakkal egyetembe.Hogy kedig hallá. És a király minden titoktanácsba behívatá az Hunyadi Jánost. midőn írnának Krisztus Urunknak születésse után 1450. Bozsgó Sebestyén és egyéb sok urak és vitézek. mindjárást ő is készülni kezde. Mikoron a fejedelemségbe beszállott vólna. a török fejedelem Croia allatt a táborban igen megbetegüle. a ciliai grofftól megválva. Azonközbe valami török hír juta. és a fő hősek mind véle valának. és hogy senki őellene calumniát ne kereshetne. és elviteté magát onnét Drinápolyba. és az ő udvarával bemenvén a király elejbe. és hadat indíta az Carman. hogy mindenütt mindenféle félelem nélkül és jó bátorsággal lehetne. merész és kegyetlen vóltal. ki az Othomán nemzetségéből hetedik vala. 264 . És alláméne Temesvárba. Annak utánna mindjárást általméne a tengeren Ásiába. Mert nagy sok urak és a nemesseknek nagyobbik része vélle vala. az havaselvő vajda. és nagy tisztességre mentenek vala azáltal. minden glitlevelek nélkül fejjöve Budára a királyhoz. Kiváltképpen kedig Székelly Tamás. és eleget akara tönni minden vóltaképpen az ő tisztinek. Vlada. A többi minnyájan nagy tisztességet tőnek néki. és hogy semmiképpen az ő dolgát senki vissza nem magyarászhatná. a Mahomet. Budára jővén. Kanizsa László. az iconiai fejedelem ellen. és ott meghala. nagy kívánsága lőn az hadakozásra. kik az Hunyadi János gubernátorsága allatt hadakosztanak vala sokáig. Annak hellyébe török fejedelem lőn az ő fia. az görög császárral frigyet tőn. De olly an készülettel és társasággal méne fel. Ez a Mahomet meghalladá mind a több török fejedelemeket bölcsességgel. hadakozássokkal. Ez okaért a deszpottal és Paleologussal. Sok napig ott lőn annak utánna Budán. és mindennap beméne a királyhoz. És semmit nem akara király végezni az ő tanácsa nélkül. diadalmokkal etc. mert annak be kelle fogni a száját. okossággal. RÉSZ Azonközbe Amurates. és úgy bocsátá el őtet a király az ő társaival és az hősekkel nagy tisztességgel. hogy a király allájött vólna Budára. az aurani prior. XII.

és megszállá Konstancinápolt. és úgy óltalmazák vala magokat a kegyetlen ellenség ellen. mind a szárazról. és meg kezdé szegni a frigyet. hogy a nagy dolgokat elkezdhetné és véghözvihetné.ki mindenkor Ásiába nagy támadássokat művel vala. A császár. se Magyarországból. és ugyanazzok közett levágák őtet. mert a török megvövé az várast a megszállásnak ötvenedik napján. hogy ott Konstancinápolynak elfogná a tengert mindkétfelé. mellyet deszpottal tött vala. és megerősíté magát. elindítá seregét be Európába. de Mahomet mindenkor csavargó beszédekkel tőn választ. és erőssen kezdé aszt lőttetni mind vízről. Paleologus Constantinus. és üdővel Konstancinápolt is megszállhatná. se Scithiából. kiváltképpen kedig az egyházakat és a szűzeket. hanem mindent levágata. az Mahomet birodalmának kedig harmadik esztendejébe. mindjárt bosszú beszédekkel izenni kezde a császárnak. ellenzi vala a dolgot. hogy azon semmi segítsége ne jöjhetne a görög császárnak. hogy a görögek ollyan nagy munkálódásban lőnek belől. Akkoron foglalá Mahomet diadalommal a császári széket magának az 265 . végre ugyan hadat indíta ellene. Nagyobb kegyetlenség soha nem lehetett. mert senkit nem kímélle. Azonközbe igen siete az épűtéssel. azért ugyan semmit nem használának vélle. és sok hellyen a várasnak körítéseit. és igen kezdé az várast mindenképpen víttatni. kétfelé ott a kesken tengernek parttyán két várat rakata. Ez ellen hadakozék fél esztendeig. Megfertesztete mindent az várasba. De akar mint forgolódnának és veszédnének az várasba. se a két Misiából. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1453. Hogy kedig az viadalokra okot adhatna. A görög császár gyakorta követeket bocsátván. és mególtalmaznák magokat. Belől éjjel-nappal árkokat ásának. mint ott lőn a törökektől. Hogy elvégeszte vólna az várakat. és nagy hammarsággal azzokat elvégezé. hogy még ételekre való szabadságok nem lehete. Ledőtté sok tornyokat. És hammarsággal népet hozata Ásiából és Európából mindenfelől. Nagy kegyetlenséget mutata az várasba. az Ilona asszony fia. és elvégezé az várakat. és megveré aszt. mellyeket elmében forgat vala. Lőn kedig ez. és töltésseket töltének. Művelé kedig eszt az végre. erőssen vív vala az ő népek közett. Mikoron eszt a tartományt lecsendeszítötte vólna.

és igen indítá a népeket a szent hadba. és mikoron ott meghallotta volna a Kapistrános János predikacióját. mert megvötte vala Konstancinápolt. a császári méltóságos székit. egy cseri barátot. és sok116 Későn serken fel a pápa. pénszt is kuldula. ki olasz vala. és félti vala az ő religióját avagy hitét a törökektől. 266 . és aszt leraká az falukba. magyarokhoz és lengyelekhöz. Felment vala akkoron az Hunyadi János Bécsbe László királyhoz. egy cseri barátot választa mellé. és mindenütt parancsola szent hadat a törökek ellen. és gyorsan fondálának nagy sok templomokkal. És sokan örülének az ódozatnak. és felvévék a keresztet. hogy az az őszentséges prédikációival indítaná a népeket a törökek ellen való szent hadba. hogy valaki az ő költségén. azaz Magyarországot és a Rácországot.116 igen elijede. Evvel bejövének Németországba nagy hírrel. és nékikészülének. hogy aszt mind e szent hadra költené. Magyarországban szerinszerte igen prédikállá Kapistránus János a keresztet.egész római császár allatt való népeknek nagy szégyenekre és nagy bánattyokra. az németekhöz. Ez okaért igen felfuvalkodék. és ollyan nagy szabadságot hirdete. Az Mahomet immár török császár vala. gyermekit. családjokat és mindeneket. Kiváltképpen kedig elbocsáta a többi közett egy szent attyát. és örömmel készek lőnek ollyan szent ügyeközetre elhagyván mind feleségeket. Ez okaért kibocsátá az ő gardinálit minden országokban az ő keresztyénségében. és Németországba nagy sok cseri kalastromokat rakának. XIII. és alláhozzá őket Magyarországba. és az ő elmejében tovább kezde gondolni. RÉSZ Hallván eszt az isszonyó hírt a Miklós pápa Rómába. és jeles predikátor. felvévé mind a két barátot csodálkozván az ő nagy ájitatosságokon. avagy ingyen felvenné a keresztet és hadakoznék a törökekre. kiváltképpen kedig mind a két Pannoniát és Misiát. aszt ő meg akarná ingyen ódozni minden bűnekből és minden kénjoktól. És más szent attyát. a picentei frater Jakobot. És igen tanyítják vala a keresztyéneket nagy ájtatossággal szolgálni az Istent. Kapistrános Jánost.

ami az hadra szükség vólna. és hogy magának vötte vólna az igen nagy jövedelmi bányákat. mit kellene ollyan nagy szükségben művelni? Kapistrános János bisztatá az Hunyadit. sem az árulá ciliai groffnak latorkodásával. hogy a magyarok mególtalmaznák őtet. és ott elkezdé foglalni az ezüstbányákat. kit az iffiú László király rendölte vala. Csak a deszpottól és a magyaroktól tart vala. és aszt választá társul mellé az várasnak megtartására. Eszt is megértötte vala. Mert megértötte vala. és megjelenté néki. hogy ő csak arra gondot visselne. Aszt mikoron megvönné. és elhívatá mellé Kapistrános Jánost.kal nagyobb dolgokat kezde forgatni. Rövid napon megszállandó vólna Nándorfejérvárat. és megvévé az ott való várasokat. Minden nap kedig a hír feljöve Magyarországba az Mahomet felől. hogy ez országokban nem vólnának sok várok és nagy várasok. mert tudja vala. És felméne az erős várakba. mellyek Magyarorsszág felé valának. mind népekkel. És meghadja Hunyadinak. És megígéré 267 . pénz is elég volna. melly Rácországnak is mondatik. Gondolá ez okaért Mahomet török császár: Csak e kettőt megbírhatnám. hogy immár sokezer embert jedzett vólna a kereszttel e szent hadra mind Németországba. mint vötte vólna Konstancinápolt és Rácországban a fő várasokat. hogy ezek hatalmassok vólnának mind pénzzel. annak utánna senkit nem kezdene kíméleni. hogy csak valami urak bírnák azzokat. várván eszt. Előszer ez okaért Misiára méne. nem gondola a gyermek királynak bollykasával és hálaadatlanságával. hogy ellene nem állhata néki. hanem csak gyakor mezővárasok és sűrő faluk. annak utánna könnyen férhetnék a többihöz. mellyek igen kazdagok valának. mind Magyarországban. de azért nem akara az olaszokhoz kezdeni. mint azelőtt gyakorta lött vala. Hallván eszt az Hunyadi János. kik minnyájan készen válnának. és megoltalmazná az végeket a törökek ellen. melly igen hatalmas vólna. hanem a földen akará indítani az ő nagy erejét. És attól kére tanácsot. Nagy bánatba lőn deszpot. hogy az alföldet bírná. És noha vízi ereje nagy vala. nem valami jeles és hatalmas fejedelmek. hogy megvegye Illíriát és Dalmáciát. hanem mind az egész Magyarországot magának kezdené foglalni. szinte mint Konstancinápollal és a többivel cselekedett vólna. hanem ez hírnek forráságába és népeknek rémülésébe mindjárt elkülde. etc.

117 Szégyen. és azzokba vontatá a nagy barom álgyúkat. és hogy a Duna mellett fel akarna jőni. És mindjárást sáncokat hányata az váras környül. A másikban lőn az ásiai bassa. mellyben ő maga vala. Hunyadi János sietvén mind egybehirdeté és gyűté a régi hőseket. sem ki nem mehete. hogy ne árthatnának a magyarok néki. Azonközbe eljuta az hír. király és urak. kik mind betölték az egész mezőt. Arra állatá mind környül az áldgyúkat. ha ki kezdenének csat ázni. és harminc egész napig nyitva álla minden embernek. Az ő tábora környül nagy árkot ássata és töltést nagyot tétete. feljöve török császár.117 és addig vadászának. De Hunyadi és Kapistrános az ő seregekkel bátor szűvel besietének Nándorfejérvárba. László király és a ciliai groff meghallván eszt a hírt annyira ijedének. hogy szinte Bécsbe tartozának meg. és úgy kezdé a bástyákat és tornyokat törnyi éjjel-nappal. 268 . És Budát nyitva hadják minden óltalom nélkül. hogy a török császár is sok vízi erőt indított vólna a Dunán. A köz hadakozó népnek sokaságát az váras környül való mezőre szállítá. hogy az várasbelieknek semmi nyugodalmok nem lehete. És Mahomet császár két táborba osztá az ő népét: egyiket a Száva mellé helyhesztette. és úgy szállá meg köres-környül az várast. Az hajókban is nagy sok élést hozának be Fejérvárba és népeket. Hozott vala kedig sok rezet véle a tövé ken. és megszállá Nándorfejérvárat. A Dunára is hamar sok hajókat szörze népekkel. a másikat a Duna mellé. napján. Szent Iván havának 12. A Dunát és a Szávát mind betölté kedig hajókkal. és abból mindjárt nagy barom álgyúkat öntete. És nagy rémülés lőn egész Magyarországba. hogy senki sem be. miérthogy hallotta vala a kémektől. hogy vadászásnak színe allatt kimenének Budából. mert nem akara vélek azelőtt az úton bajlódni a szoros és nehéz útakon. hogy a török császár százezer és ötvenezer emberrel általjött vólna az Hemus nagy hegyén.néki. RÉSZ Mikoron ez okaért írnának Krisztus Urunknak születése után 1456. hogy az egész Magyarországot rövid napon mind fel akarná indítani az ő prédikálással a szent hadra. és Fejérvárat megszállani. XIV.

És megtölté az várast néppel. és nagyon kérkeszik vala. és allábocsátkozának egyenest a Dunán. hogy megverték vólna az ő vízi erejét. És kegyetlen szűvel kezde az várasnak víttatásához. Egyberoppona ez okaért a két vízierő. De miérthogy az víz is üti vala a keresztyéneket allá a törökekre. és mind felgyújtatá a megmaradott hajókat. és erőssen ölik vala a törökeket. napnak előtte meg akarná eszt az várast vönni. ezért megtolák a törökeket. Hallván eszt Mahomet császár. mikoron az várast megszállották vala. de heába. hogy a 15. Amurates hét hólnapig víttatta vólna aszt az várast. A magyarok is nem tudnák fellyebb eszt oltalmazni. Meghallván Mahomet császár. kik egy négyszegű nagy seregben allászállnak vala.Kövül vala kedig akkoron Hunyadi és Kapistrános. beméne. És az új diadalommal megvidámítá és megújítá az váras belieket. és azzokat megdúlván. és nékiállatá az Kapistránost. monda: No. Mikoron Hunyadi megverte és elűszte vólna a vízi erőt. A földről is nagy segítségül lőnek a fegyveressek. és monda. hadd járjon! Ha szinte kárt vallottunk. Az ásiai bassa is hízelködik vala a Mahometnek. És elkülde. Mikoron az attyának baráti megmondották vólna néki. A többi a törökek mellé futának. És kihozá a sebeseket és a betegeket belőle. ki az hadakozókat megbátorítá prédikációjában az várasnak mególtalmazzássára. hadiszörszámokkal és éléssel. hogynem mint a görögek Konstancinápolt és a több erősségeket. és megnyitván aszt. és a vízbe szektetik vala. hogy ne bocsátnák őket be az várasnak óltalmazzássára. Hallván ez okaért mindjárást megtölték az hajókat keresztessekkel. elsüllyesztik vala azzokat. hogy az egész Duna merő vérrel folly vala. Eszt látván a több keresztyének utánna szekelének. az várashoz közelgete. az Mahomet császár erőssen szidja vala az attyát. és erős viadal lőn közettek. Olly nagy vérontás lőn ott. Mert ha Konstancinápolt meg tudta vönni. Végre Hunyadi beszekelék a császárnak egyik hajóba. hogy immár sok tornyok készen 269 . ez nem vólna erősb annál. és meggyőzik vala őket. hogy az előtt való üdőkben az attya. mint én akarom. azért úgy leszen. hogy ugyan megvehetné. Annak felette avval is kérkedik vala. És sok hajókat fogák meg a keresztyének az alászállásba. mindjárt felindítá az ő vízi erejét ellenek.

XV. Őmaga kedig. hogy ekképpen nyughatatlanok lönnének a keresztyének belől. hogy addig nem akarna szűnni az ostromtól. és parancsolá. és a törésről visszavágja vala őket. hogy mikoron az egyik rész elfáradna. Némellyeknek nagy ajándékokat ígére. méglen megvönné Nándorfejérvárat. Erőssen bisztattya vala mindenfelé az vívásban. Egynyíhánszor. és ekképpen szüvet ád vala nékik. és gyakor hellyen a várasnak körítése egyenes vala a földdel. és gyakorta esmet rendbe szörzi vala a sereget. mikoron a törökek ugyan nagy sűrőséggel beestenek volna az várasba a törésseken. Hunyadi János az ő cselekedetiben igen szorgalmatos vala. Kapistrános János egy feszületet kezében hordozván erőssen inti és vígasztallya vala a keresztesseket. és a bástyákról letörett kövek majd mind megtöltették vala az árkot. és az lankodókat bátoríttya és erősíti vala. Valahol láttya vala a keresztyéneknek romlását. az ő hőseivel gyakorta a sűrő ellenségek közükbe esék. melly Kisasszon havának hatodik napja vala. és sok hellyen az várasnak körítése egyenes vólna a földdel. és igéri vala nékik az Istennek segítségét. hogy az egész nép készülne másodnapra az ostromnak. És seregét sok részre osztá. és új néppel megújíttya vala őket. Es nagy zöngés vala a dobszók és sok trombitaszóktól. Hallván eszt az Mahomet császár elhívé magát. Erős és véres viadalok lőnek a töréssekben mind a két féltől. hogy ekképpen meg ne szűnnék soha az ostrom. és égben hallyik vala az ő nagy kiáltássok. odasiet vala segítségre. RÉSZ Másodnapon ez okaért. estve. és eszt eltekélé önmagába. Mert immár letörték vala a bástyákat. a másik mindjárást hellyébe állana. Visszontag Mahomet császár is hátul nékivágja vala az ő népét. méglen utánna megnyugovának a több népek. Belől a keresztyének vitézül ellene támadának a törökeknek. Az vitéz vívókat kedig igen dicsíri vala. és tellyességgel mind elfáradnának. etc. mindjárt Hunyadi az ő csoport hőseivel reájok rohanván esmet kivágja vala őket a törésseken. És nagyon 270 .ledőltenek vólna. midőn a nap el kezde nyugani. és mindjárást parancsolá. a törökek ostromnak menének. az hátramászkálókat kedig szablyával üttegetvén esmet az viadalba kergeté.

kiált vala: Ezennel – úgy monda – megvesszük az várast. Rozgoni Sebestyént és az urakat. és mindjárást nagy sereget indíta az ostromnak. hogy a bassa táborát felgyújtották volna. kirohan a vélek az várból a törökekre a piacon. És meghadja nékik. És szinte ott a piacon újonnan támadának a keresztyének ellen. és az várasból is kimenvén erőssen vágják vala a törökeket. etc. kiesék az ő társaival az várasból. Úgy körülnének hammarsággal a lovagos törökek hátok megé. hogy elejeket vennék. És a törökek a zászlókat fel kezdék tönni a piacon. Kapistrános János látván a toromból a töröknek ravasságát. és jöttek vala immár az ásiai bassának táboraiglan. erőssen kiált vala a keresztesseknek visszatérni. melly a Száva-parton vala. mindjárt melléje vévé Szilágyi Mihályt. Mahomet egy ravasságot gondola. és Kanizsai Lászlót. és nagy viadallyal betolonga az várasba mind a piacig. utánnok indítá a lovagokat. hogy a tornyokból levetnék a király zászlóit. Ekképpen nagy vérontással vívának sokáig az törésseken egymással. mindjárt utánnok sietnének. némeilyeket 271 . Az új sereg nagy sűrűséggel egyszersmind a törésekre siete. És Mahomet úgy tetteté. megbátorkodának. ha megvehetnék az várast. hogy kinn rekkednének a keresztyének. Mahomet megvonta vala magát az álgyúk mellé az erősségbe. A keresztessek hátul utánna sietének örülvén a diadalomnak. és víni kezde vélek. tehát visszafutnának hertelen. és mind elvesznének mind elől s mind hától. De a magyarok mindenütt visszaverik vala őket. és felgyújták a bassa táborát. hogy eszt látván a keresztyének. Látván Hunyadi János az várasnak nagy veszedelmét. és kiűzé őket az várasból. mert ott benn vadnak immár némellyek a törökekbe. de a nagy zörgésbe a keresztesek nem hallhattyák vala a Kapistránosnak kiáltását. és megindítá őket. Látván ez okaért. Mikoron látta vólna Hunyadi János. hogy erőssen vínának. Ha meg nem vehetnék aszt. ha futni akarna az ő népével. A keresztesek látván az Istennek jelen való segétségét. és megvövé az erősséget. hogy az Mahomet császár elhatta vólna az álgyúnál való erősséget. Mikoron ekképpen mindkétfelől megkoncolnák egymást. és szegeket vete az gyútólyukokba. és hogy az álgyúk pusztán állanának. és erőssen vívának vélek. az ő felesége báttyát. Vala kedig szinte estve immár. és arra sietének. cs meglátnák. és ne bocsátanák őket vissza az várasba.

hanem vasszegekkel mind bevereté a gyútólyukokat. Mikoron Sarnóban egy üdeig fekütt vólna. Látván eszt a basák. hol volna? Felelének a bassák: Sarnóba vagy. és felgyújtá a tábort. És az ostromlásban egy magyar kilöve egy mérges nyíllal kézíjből. és aszt akarja vala megönni. mert negyvenezeren vesztenek vala. és nézni kezde. mert huszonnégy egész óráig tartott vala az röttenetes ostrom. Azonközbe Kapistrános visszahívá a keresztesseket. De a bassák megfogák a kezét és nem engedék. de a törökek közzül sokkal többen. látván. és nagy romlást művelének bennek. Az álgyúk is mind oda vadnak a sáncba. Es mindjárást immár sötűtkort nékinódítá a törökeket. mint lött vólna vége az ostromnak? Felelének a bassák: Odavesze az ásiai basa és majd mind a fő-fő törökek. és kérdeni kezdé. mikoron írnának Krisztus Urunknak születésének utánna 1456. Sok nép hált vala mindkétfelé. Hunyadi János nem tolhatá be az álgyúkat az várasba. Hallván eszt a Mahomet császár. XVI. És Mahomet megijedvén. és kiméne az erősségből. hogy megvötték vólna az álgyúk erősségét. Így szabadula meg az Istennek nagy hatalmából az Nándorfejérvár a megszállásnak negyven hatodik napján. hogy éjjel vala. és avval mellyébe találá az Mahomet császárt. igen meg kezde fohászkodni. és az egész seregnek veszedelme történnék belőle. megjöve esmet az esze. és elkezde futni. A seregnek is nagyobb része mind odaveszett. hogy Nándorfejérvár allatt való táborban ne halna meg. RÉSZ Miért kedig. hogy visszavönnék az erősséget. És azzok kisüték az aránzott álgyúkat a törökekbe. Az ellenség kedig mind megvette az erősségeket a táborban. kik után jöve az Mahomet császár.kedig a törökekre fordíta. mindjárt visszatéríté az sereget a végső táborba. és mérget kapa. és úgy fekszik vala holt-elevenen a táborba. 272 . és az esze elvesze miatta. Megkérdé mindjárást. Az Kurkutoa is. és bejöve nagy örömmel az várasba. És megijede. felgyújtván azzokat. és nagy sietséggel vivék be Sarnóba. felraggadák őtet. Elhatalmazék kedig az Mahomet sebén a méreg. az jancsároknak hadnagya odaveszett az ostromba.

mikoron eljő az ő utólsó órája. hogy váltosztatná az éget. hogy minden szömpillantásban előttünk legyen. Aszt adák ez okaért őnéki tanácsul. 273 . hogy ő engemet el nem hágy.Mikoron ekképpen Nándorfejérvár megszabadult vala. Mostan immár ő szent felsége nyugodalmot akar adni a szegény Hunyadinak. Az doktoroknak orvossága kedig mind hejába lőn. Mikoron meg nem állana az ő forróssága. ne véld aszt. hogy tovább ne kénlódjék ez nyavallyás világban. hogy ki akarná őtet e nyavallyás életből vinni az örök bódogságra. etc. elég nyavallyákat és nyomorúságokat szenvettem mellette. és hogy lelkére is gondot visselne. mert ennyi sok veszedelmekben mind velem vólt. hanem szinetlen megemésztené őtet. ki az ő testamentomnak dolgait hallasztja az ő utólsó üdőre. mert mindenkoron az ő nevében visseltem magamat és hadakosztam. és el nem hagyott. az Úr Jésus Krisztus ezekkel megelégeszik. Nem hadtam aszt az én fiaimnak. És úgy indulla az ő barátival Zömlinbe. ő magamnak vólt erre gondom. mellynek miatta kevés napig mind megemésztődék. Kapistrános attyám. Mind a két fia ott véle vala és egyéb sok baráti Kapistrános Jánossal egyetembe. És Kapistrános inteni kezdé őtet. hogy az én ides Uram. de megjelenté aszt. Megjelöntötte a kegyelmes Isten. Jobb az. De az én szükséges költségem az állhatatos hit és a nagy reménség. és hogy rendeltle mindeneket jó és szép renddel. miért hogy ez az Istennek jóakarattya vólna. hogy ott valami új égből megújítaná az ő testét. Hallván eszt Hunyadi . és e nagy nyughatatlanságból esék egy igen forró hideglelésbe. de hiszem. Tudom. hogy velem akar lönni. amit adhattam. Mert – úgy monda – bolond embernek alítom eszt. mint jámbor keresztyén ember. holott nem tudja. Ezokaért. hogy gondolkodnék az ő testamentoma felől. Ám egynyíhány egyházat is épűtöttem. ahól véremnek sokságát is ontottam ki mellette nagy sok sebekből. hogy ők gondot vissellyenek az én lelkemről. és dicséri vala Kapistránosnak tanácsát. hogy mindeneket még azelőtt elrendelte vólna. Örömest többet szolgáltam volna.János mosollygani kezde. Adtam szegénnyeknek még azelőtt. az orvosok kétségbe esének az élete felől. Hunyadi János tellyességgel elfáradott vala. hogy ezeket mind ez mai órára hallasztottam legyen. Régen megcsináltam az én testamentomot.

és megemleközzetek az Hunyadiról. Ha eszeteknél lesztek. Ez okaért ne legyen tünéktek nehéz az én szükséges elmenéssem. szerelmes Máttyásom. siess utánnom. a mü üdvösségünkért. Állhatatossok legyetek az igaz hitbe és az isteni szolgálatba. a tü attyátoknak jóságival tussakodjatok. állandónak és dücsőségesnek lönni. Semmi bizonyos jó sincsen itt. és a meghalandó embereknek szerelme meg nem csal és meg nem háborít tüteket. tü óltsátok ki a török nevet. mert te vagy küssebb üdeű. amihöz én nem férkeszhettem az én halálomnak miatt. holott az örökké maradandó jók vadnak. hogy te is megvehessed együtt velem a zsóldot. könyöreggy. és az ő régi ígéreti szerént meg akarja immár füzetni az én jutalmimat. tü szerelmes fiaim és barátim. és az ő dücsőségével.XVII. csak árnyékok mindenek. Itt minden dolgok elmulandók. RÉSZ Továbbá. Eleget és felette is hadakosztunk ittigyen. itt nem állandó semmi. és aszt a dücsőséget megnyerjétek magatoknak. Erre kérlek kedig főképpen. ne legyen tünéktek nehéz. 274 . minthogy könyörülnétek azon. Mostan ez okaért tüteket minnyájan ajánlom az Istennek. hogy az igen kellemetes az Istennek. a tü attyátoknak nyomdékait kövessétek. Ha valami kedves dolgot ennékem akartok művelni az én elmenéssembe. kinek neve allatt hadakosztam. és a te természetednek jó hajlásából előszer várom és reménlem aszt. hogy tunyaságból ne rútítsátok meg a tü attyátoknak nevét. hanem inkább véghözvigyétek. és tereád néz ez. Meglássátok. Isten legyen teveled is. hanem nagy békességgel tűrjétek aszt el. hogy ha aszt elérhetitek. Mostan immár meg akar nyugatni. hogy megmeneködem ez világi sok nyavallyáktól. És úgy tarcsátok. Kapistrános attyám. ami megtarttya és megerősíti a tisztességet és az istenes vóltát. kérlek tégedet. Néked hagyom eszt legelőszer. Eszt ítéllyétek erősnek. A mü hadakozássunknak jutalmát a másvilágon váljuk. És miérthogy egy hadnagy allatt hadakosztunk. szerelmes fiaim. inkább kezditek irigykedni az én szerencsémre. El ne hadjátok a törökek ellen való hadakozást. megkönyörült az ő régi szolgájának nyomorúságin. E leszen nagy tisztességtekre. És ami éntőllem nem lehetett. Az hatalmas és igen kegyelmes Hadnagy.

és nem sok nap múlva meghala. Az testét. és ajánlá azzokat az ő barátinak. és úgy engesztelé az Istent. Magyarországnak gubernátorának. mint idesattyokat. És mindeneknek jobb kezét adá. hogy immár soha bosszút nem állhatok rajta a nagy szöméremért. Szép orcája sárga szép színre hajolván és kegyes és tisztességes ábrázatú. kit rajtam művelt. és a földet kezdé nézni sokáig. fodor és fénes gesztenő színű hajú. ki miképpen hogy nagy tisztességgel viselé az ő életét. etc. kik sírván környüle állnak vala. Szent Mihálly havának tizedik napján. Mert azelőtt egy üsteges csillag támada az égbe. Nem győzek eleget bánkodni rajta. 275 . XVIII. Széles vállú és inas kezű. Hogy éle ez világban. hogy vinnék őtet a közelvaló Bódogasszon egyházába. Meghala kedig Ujlakba. megapolá az ő fiait. E lőn a vége az jámbor vitéz Hunyadi Jánosnak. Az ő halálát sok jelek mutatták meg annak előtte. Bátor szűvű és erős testű. mellyet tött ennékem. Mikoron ez okaért az ő halála kihíredett volna egész az ország sirattya vala őtet minden rendbeli emberek. És annak utánna mindjárást meghala. És kéré őket. Bódog férfiú vala. és megáldá őket. Meghala kedig. azzonképpen meg is hala nagy dücsőségbe. kegyes teküntetű. nagy szömű. Es mikoron a szentséget veendő volna ajítatossággal imádkozzék.Mikoron ezeket megmondotta vólna. Szép férfiú vala: közéb hosszúságú. nagy feű. bevivék Erdélbe. RÉSZ Mikoron Mahomet császár meghallotta vólna az Hunyadi Jánosnak halálát. mint meghatta vala. mindenkor mególtalmazza vala Magyarországot minden veszedelemtől. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1456. Nem sok üdővel annak utánna megbetegüle Kapistrános János is. és marada vagy harminc napig. és a nagy kárért. mindjárást lesüté a fejét. és eltemeték őtet Gyulafejérvárott az monostorba. Annak utánna sírni kezde és monda: Világ kezdetitől fogva ennek mássa nem vólt a fejedelmek közett. mellyet őmaga fondálta vala nagy tisztességgel.

az ciliai groffnak esztekelésséből László király Bécsből kiindulla. hogy immár ő szabadon elbírhatná az egész Magyarországot. hogy az ő ellenségek. És arra ügyekezik vala. és igen bánja vala. De nem úgy gyászlá meg az Hunyadi Jánosnak halálát.Szerémségbe. és jöve a királyhoz Futakon. ki miatt annak előtte nem férhet vala a birodalomba.118 A ciliai groff kedig nem úgy örüle a törökek elvesszéssének. hol és miképpen megszállották vólt a törökek Fejérvárat. allájöve Budára. és megjelenté nékik. mint szinte az attya. a cilia groff valami árultatással el ne vesztené az dolgokat a királynál. Mikoron László király meghallotta vólna. hogy allájöve a király. Mert aszt reménli vala. és mint kell vala. hol és miképpen vítatták. hogy egész Magyarországba becsületbe valának az ő jámbor attyokért. Hallván ez okaért. meglássa a jeles ragadománt is. Mert igen gyűlöli vala az Hunyadi Jánosnak fiait. és a Dunára nagy udvarával ülvén. és allájöve Futakba. igen örüle néki. mert fél vala. És szabadon eszt mondja vala: Ez ebvért rövid nap kivesztem az országból. Mert a ciliai groff eláltatta vala. Nagy kedvesen fogadá őtet a király. Hunyadi László. miérthogy az ő ellensége meghólt vólna. és hogy ollyan jeles erősségeket és jószágokat bírják vala az Magyarországba. Mikoron egynyíhány napig Budán lött vólna. melly váras a Duna-parton vagyon. a csöri barátoknak kalastromába. Itt a királlya ciliai groffnak esztekelésséből nagy gyűlést tétete. hogy azzoknak mindenbe eleit venné. mint az Hunyadi János halálának. hogy meglássa. hogy immár szabadon bírhatná minden ellenzés és félelem nélkül az országot. 276 . mint méltó vala. minémű nagy kárt vallottanak vólna a törökek. hanem a fiait is. Es eltemeték őtet a Szent Ferencbe. nagy sereggel és igen szép szörrel méne a király elejbe. Ó. és új szüvet vőn magának. mellyet az 118 Ördegi méreggel rakva az Ciliai groff. nagy bolondság! De nemcsak az jámbor vitézlő fejedelmet. Mikoron ez okaért az Hunyadi János halálának esztendeje elmúlt vólna. a ciliai groffnak esztekélésséből esmet a Dunára üle. hogy rövid nap allá akarna mennyi Fejérvárba. Hunyadi Jánosnak a fia akkoron bírja vala az alföld en az végeket. az Hunyadi Jánost úgy gyülöli vala a bolond ciliai groff.

Melly nagy munka lött legyen ez. az bódog Hunyadi János fiai ellen. nagy tisztességgel befogadá a királyt minden udvarával. Mikoron a király közelgetett vólna Fejérvárhoz. hogy e ciliai groff a magyar nemzetnek ellensége volna. és gondot viselne magáról. hogy meg kellett belé halni. és se éjjel. hogy nemcsak tefelséged. mellyeket az én idesattyám olly nagy verítékkel és vérontással kiszabadított a törökeknek markából. Azzok üzennének neki. megnyittatá Hunyadi László a királynak az várat. és az várasnak és várnak kolcsait elejbe tévé a királynak. kik még ugyan vagyunk. hogy ha valamiképpen elveszthetnék őtet. hanem még életünktől is. De félnek vala. és csak pusztán akarná őket hadni mezítelenségbe. Ez híren igen megháborodék az Hunyadi László. és némellyekkel a magyari urak közzül. ha lehetséges 277 . hogy gyűlölnék a ciliai groffot. Bírja vala kedig Fejérvárat Hunyadi Lászlókinek sok és jeles hadakozó népe vala benne. mert tudják vala nyilván. ő példája szerént nagy híven akarunk tefelségednek szolgálni. Ellenünk támadott irigységből tefelségednél az Ulrik groff. és megenyhíté magát. Annak utánna felméne a király hoz. ki arra ügyeközik. kiket az várasnak és várnak őrezésére vetett vala.attya elnyert tőllek. Valának kedik a király hátamegett jóakarói az Hunyadi Lászlónak. de nem mutatá aszt. kiket láttya vala. hogy minket nemcsak méltóságinktól megfosszon. és udvara népével. hanem az egész világ megesmerte az én attyámnak hív szolgálattyát. Ezek eszt tanácsollyák vala. és egyéb sok németek valának vélle. Hogy e szándékba vólna. a te várasodnak és váradnak kolcsai. felséges király. széppel. Annak utánna Nándorfejérvárra menének allá. mellyben vagy négyezer fegyveressek valának. mert nagy német keresztes sereg vala a királlyal. micsoda tanácskozása volna a ciliai groffnak a királlyal. hogy minden hatalmot és minden méltóságos tiszteket el akarna tőllek venni. megmutatta ez. valamint lehete. Az jeles álgyúkat és a több hadiszörszámokat. De alattomba szólla ezekről az ő barátival. és nem akará a sereget bebocsátni. se nappal le ne tönnék a fegyvert. Mü is kevesen. De annak utánna betéteté a kaput. hogy igen szorgalmatoson vigyáznának. hogy okkal mindenbe cseleködnék. Aszt gondolom. ez okaért ezen kellene okot keresni. És meghadja Hunyadi László az ő szolgáinak. és monda: Ihol.

Megértvén eszt Hunyadi László. és baráti közett panaszolkodik vala rajta. hogy visszavönné a kolcsokat. főképpen az ő attyának barátinál. a ciliai groff ingerleni kezdé a királyt az Hunyadi László ellen. az Garai László leánya. Ez okaért. hogy az Hunyadi fiait ne hadjad törvény kövül és üdőnek előtte és ollyan hertelen megküssebbíteni. Vala kedig akoron Lászlónál jegybe az nádorispán. merész véteknek kezdé magyarázni a király előtt. és annak tanácsának engedni. A 278 . És egyéb patvarokat is kezde keresni az iffiú ellen. Ha meg akarod hallgatni az irigy fondorlót. és meghadja néki. hogy bosszút állana László a ciliai groffon. adjad a mü ellenségünknek.vólna. hogy jókedvő lenne. És a groff deszpotnak Futakról egy levelet írt vala: Szerető apám – úgy írt vala –. hogy bejőne a tanácsba. Onnét én kegyelmednek két szép gilyóbist küldek. RÉSZ A király szóla Hunyadi Lászlónak. Ez nem adja vala tanácsul (miérthogy pap vala). Vala kedig szinte akkor szent Márton napja. avval játzódhatik annak utánna kegyelmet. és a király bement vala a missére. Mikoron valami üdeig ott kezdenének mulatni. Új hír éré esmet Hunyadi Lászlót. Mert mind mü. tudnia illik az Vitézi Jánosnál. Elküldének az urak a groffért. XIX. ím allámegyünk Nándorfejérvárra. mind ezek. ihól vadnak a kolcsak. ha egyébnek senkinek nem akarod adni azokat. mind tefelségedé vagyunk. Eszt a levelet elkapták vala az Hunyadi László szolgái. Mert ez az attyának egyik tanácsa vala elein. tefelségednek mindenkoron engedelmes akarok lönni. Az urak kedig mind egy házba valának a tanácsba. Mert a ciliai groffnál deszpot leánya vala. A gilyóbissal érti vala az Hunyadi János két fiának fejeit. és Máttyás király annak utánna esztergomi érsekké tövé. és uroknak hoszták vala. És eszt nagy. és monda. de az én attyám ellenségének soha nem. amint illik. igen megháborodék rajta. ki váradi püspek vala. miérthogy be nem bocsáttá vala az fegyveresseknek seregét az várba. kérlek tégedet. A többi mind nékinódíták: Öld meg a latrot! Csak ez legyen rólla. és gondot visselne az várra. Én. felséges király.

az Hunyadi Jánosnak özvegye gyászruhába. Mikoron közel jutott vólna Temesvárhoz. Felséged ne bánkódjék! Immár megcsendeszül egész országod. és levágák a ciliai groffot. Végre a páncélt vévé magára és elindulla. Immár szabadon lehetsz egyedől király és úr. ki minden egybevesszésseknek az országban oka volt. hogy el ne akarna felejtközni az Hunyadi Jánosnak hív szolgálattyáról. hogy elvinnék a groff testét Ciliába. Bánffi Pál. ha be kellene menni. Az úton előtalálá az Hunyadi László. 279 . elejbe juta ki a királynak az Ersébet asszony. A király elijedt vala e cselekedeten. és megsebesüle mind a karja. Nem elég-é – úgy monda –. mind az homloka. az Hunyadi Lászlónak vétkeért. és hogy eszt eltemetnék az ő eleinek koporsójában. de szabadon azért megvallá az urak előtt. hanem kimenvén Temesvár felé kezde indulni. És mikoron megalászta vólna magát a király előtt. kit deszpotnak írt vala. néki ajánlja az ő fiait nagy sírással. És minden leányi és egész udvara gyászruhába valának az Hunyadi Jánosnak haláláért. Ország Mihály. miérthogy a darabantokat be nem akarja bocsátani az várba. hogy méltán hólt vólna meg a ciliai groff. és gondolkodék rajta. A groff mindjárt megragadá tőrét. és a groff feddeni kezde reá. és szólván a királynak mondának: Felséges urunk! Semmit ne félj. az Lindvai és efféliek sokan. hogy az apámnak mindéltig életére jártál. Gara László. és a fejéhöz sujtá aszt Lászlónak. és megmutatá néki a levelet. És kiváltképpen könyörgeni kezde a királynak az ő fiának. Mert azelőtt mind csak a ciliai groff vala útadban.groff fél vala. Véle vala az úton Hunyadi László és egyéb nagy sok urak. László hertelen elejbeveté a karját. és sok hellyeken általüték őtet. mostan az ő ártatlan fiait is el akarod veszteni? Meg kell ezért halnod. avagy ne. és alázatoson fogatta volna. mellyet bírja vala az Hunyadi László. a nádorispán. Annak utánna nem mulat a sokat a király ott Fejérvárba. És igen kéré a királyt. László mindjárt árulónak szidá a groffot. Úgy támada reá Hunyadi László mind az ő szolgái. hogy megölte vala a ciliai groffot. oda vagyon az áruló. És meghadja. És az urak Hunyadi Lászlóval a királyhoz menének.

Ő tartotta Krisztus Urunknak az Magyarországot. minthogy így mindéltig gyászolnád az ő halálát. Az örök bódogságba vagyon. De nemcsak az magyarok. és azzokkal megajándékozá az Hunyadi Jánosnak özvegyét és az ő két fiát. Sok alamizsnát osztatott ki a szegényeknek. mert tüveletek akarom eszt ez innepet ülleni. Ersébet asszon. A kereszttyéneket megmentötte a pogánoknak félelmétől. és hogy immár örömmel él az örökkévaló halhatatlanságba. nem illik szomorkodnod. XX. férjednek jámborságát. Azokat én attyafiakká és tégedet anyává fogadlak. hogy még meghalladják az ő jámbor attyoknak nagy vitéz vóltát. Lászlót és Máttyást. hogy egyebet ne művellyetek. tizennégyszer esmet egybetalált vélek. ennékem kedig a királyi birodalmot. ott örök üdvességbe vigad. Sok egyházakat épűtett. A magyaroknak békességet szörzett. Mert tízszer derék haddal megütközett vélek. ki igen jól szolgálta mind az Istent. hogy aranyas bársonruhákat előhoznának. nem jól cseleköszel. és mindenkor diadalmos volt. hanem mind e széles világon való népek. a te Hunyadi Jánosodat. Mind a belső. RÉSZ És ezek után mindjárást parancsolá. mind az embereket. az ő győzedelmiről. Távoly legyen ez okaért tőlled minden bánatod. és kazdagon megajándékoszta azzokat. elűzte és megverte a törökeket. mind a külső hadtól megszabadította az Magyarországot. az ő sok jótétiről. és monda néki: Ersébet. vitéz vóltát és keresztyéni életét és szent halálát. kik az ő attyoknak példáját kezdik követni. és arra ügyeköznek. Annak nagyobb bizonságára és az attyafiúi kötésnek erősítésére esköszem az óltári szentségre. hogy ekképpen gyászlod mindéltig a te férjednek halálát. Levessed mind ez gyászruhákat.A király megölelgeté az asszont. Mindéltig megemleköznek az magyarok az ő jámborságáról. az ő nagy cselekedetiről. úgyan parancsolok tünéktek. Vessétek le ez okaért minnyájan az gyászruhákot. inkább örülne d kellene az ő bódogságán. Ez okaért. És kegyessen megölelgeté mindeniket. Vagyon még két fiad. hogy külemben nem leszen. Miérthogy ez okaért immár tudod az Hunyadi Jánosnak bódogságos vóltát. holott tudod. Az leányokat is renddel mind 280 . Ím mentté hagyom Lászlót a ciliai groffnak haláláért.

és a királytól mindent nyernek vala barátinak. Hunyadi László méltatlan megölte vólna ollyan jeles fejedelmet. Azonközbe a ciliai groffnak baráti. És mikoron Hunyadi László térdre esett volna előtte. És a király mindjárt innepet hirdete a közenséges örömnek és vigasságnak. hogy megölte vala a ciliai groffot. és a király nagyon böcsüli vala őket. És Hunyadi László és Máttyás együtt felmenének a királlyal minden gonosz vélekedés nélkül. 281 .119 és szinetlen rágják vala a királynak füleit. és haraggal gerjedni kezde a két Hunyadi ellen. és könyörgene néki. és ugyan igen kéri vala őket. a királynak. az Ersébet asszont kedig anyjává. végre szinte így cseleköszik mint az attya. 119 Az udvari régi méreg. kik bánják vala az ő halálát. És nagy lakodalmot szöresztete. hogy kegyelmes akarna néki lönni. és újonnan attyafiává fogadá Lászlót és Máttyást. mindennap visszamagyarázzák vala a két Hunyadinak minden dolgokat. és lesselködni kezde utánok. De ők ugyan nem gondolának véle. és a tefelségednek koronája után is nyúlni kezd. De anyjok igen szorgalmatos lőn őfelőlek. és meg akarná néki bocsátani. Semmiképpen nem kellene ollyan büntötlen hadni. A király – mint iffiú – elhívé az rágalmazóknak és patvarkodóknak szavát. a király felemelé őtet. Ezért tefelséged gondot visellyen reá jó üdején. És egész Magyarországban nagy böcsületbe valának az ő jámbor attyokért. Ha felséged (úgy mondának a királynak) eszt e vétket eltűri a merész gonosz iffiútól. és minnyájan nagy vigasságba lőnek. És nagy nyájason traktálla a király mindenütt velek. Mikoron immár eléggé vigattanak vólna. és meghadja. Erre kedig igen segítének az árulók. mert a királyi felségnek ez nagy küssebbségére volna. hogy a dühös iffiú.megajándékozá. És mind az urak áldomását ivák a királlyal ez attyafiúságnak nagy örömmel és vigassággal. hogy soha nem akarna rólla megemleközni. mindennap nagy udvarokkal bemennek vala a királyhoz. hogy más ruhákban ölteznének minnyájan. kedig a királynak báttyát. a király Buda felé kezde indulni. és mindenkoron a főurak közett forognak vala. hogy soha egyszersmind ketten udvarhoz ne mennének. és újonnan megesküvék néki az óltári szentségre. Mikoron Budára feljöttenek vólna.

Együtt jöjjetek fel – úgy monda – a királlyal. és megfogák mind a kettőt. gondolkodék az anyjoknak tanácsáról és parancsolattyáról. és az ő doktorokkal. gonosz lator gyekér az irigység! Mikoron ez okaért mind a két Hunyadi udvarhoz jöttenek volna. kik mind alattomban az Hunyadi Jánosra irigykettenek vala. Es kihozák az Hunyadi Máttyást a tömlecből. és tömlecbe berekkeszték őket az ő fő barátival egyetembe. És akarja vala visszaküldeni az öccsét az anyához. és az egész kösség és az egész sereg keserüli vala őket. egy igen jámbor. és aszt tanácsollyák vala a királynak. és azokkal az erdéli vajda. Gara László. hogy soha egyszersmind ne mennének udvarhoz. RÉSZ Lőn kedig e jeles és kellemes iffiaknak fogsága bőjt második havának tizenharmadik napján. mikoron feljőnének a királlyal Budára. megcsalá őtet. mert jutott vala fel valami török hír. a két német úrral.Tudnia illik az nádorispán. Ó. és sok szó lőn felőlek. Kanizsai Lászlóval. az nádorispán. Hunyadi László az úton. Madraizi Györggyel. ki az groffnak közelvaló rokona vala. Máttyás. Rozgoni Sebestyénnel. Esmet Bánffi Pál és egyebek efféliek. és más házba vivék őtet fogva. maradjon udvarnál. De az ippája. És miérthogy azzon bosszút nem állhatának. De ha az anyjok parancsolattyát megfogadták volna. netalám könnyebben és másképpen lött volna a dolog. Bodó Gáspárral. és nagy tisztességre felemelte vala őket az ő nagy emberségekért. és az végekbe akar vala menni. és ott búcsúzzál el annak utánna és menj allá. Gara László. ki együtt felnőtt vala mind a két Hunyadival. Ujlaki Miklós. kiket az hadakozásban felnevelte vala Hunyadi János. Horváti Pállal és Fradnah Pállal. mostan immár az ő fiain ügyeköznek vala aszt kitölteni. mindjárt utánnok betévék a kapukat. hogy a király ne véleködjék valamit felőletek. az Hunyadi Lászlónak ippája. Mindjárt hír lőn az egész udvarban az ő fogságok felől. Úgy menének fel mindketten Budára. Ezallatt igen forognak vala az urak. az váradi püspekkel. XXI. Vitézi Jánossal. hogy mindjárást megöletné 282 . de az öcséd. az ő szokások szerént. és a darabantok rajtok. tudós emberrel. ő maga kedig el akara búcsúzni a királtól.

és felkele a földről. a több foglyokat marasztá a fogságba. kiáltani kezdének. De mind a király. hogy Istennek és az embereknek ítéletiből immár ment ember vólna. és a budai bírónak kezébe adák aszt hogy fejét vétetné.őket. és szépen fennhordozván a fejét. Mikoron a fővételnek hellyére jutott vólna. Kiküldé a testét egy fekete posztóba betakarván. és minnyájan elszalladának. hogy felkötezné a haját néki. Az fogoly váradi püspeket adá a királya gardinálnak. hanem csak. és szidják vala a hóhért. és kivitété aszt a Szent Magdalna asszonnak egyházához. Azzok kedig Úrnapján éjjel feltörék a fogházat. Egy szép aranyas öltezet vala rajta. melly az hévvíz 283 . A poroszló nem tuda semmit kiáltani az ő halálának oka felől. A király fél vala. mind az áruló urak nem sok üdő múlva megbánák az ő hamis cselekedeteket. a dombon vagyon. ki minnyájan szidják vala a királyt és az urakat. És éjjel a sütőtbe titkon vivék aszt ki az Úrnak kápolnájába. honnét nézik vala a király mellett mindeszt. hátrakötezvén erőssen a kezeit. a pápa követinek. és törvénre appellála. És szállani kezde mind a népnek az ő ártatlansága felől. Es egy fekete zászlót hozának. meghadja az hóhernek. De engesztelhetű vala és igen kegyes. hova szokták temetni a gyilkosokat és a király árulóit. és három ütéssel nem tudá levágni a kellemes iffiúnak a fejét. és osztán úgy térbetlék le minden ijetség nélkül. merész és igen bátor szűvű. Szép termetű vala. hogy elvágná a fejét. mert nagy sok kapások jöttenek vala akkoron be az várasba. hogy a kösség támadást ne művelne az ő haláláért. és azután ki kezdék vinni Hunyadi Lászlót. és szállani kezde. Mert emleköznek vala az ő jámbor attyának nagy sok jótéteményiről. De László mindjárt meghazuttatá a poroszlót. hogy csodával is megbizonyíttya az Isten az én ártatlanságomat. és úgy vága még kétszer. Csak Hunyadi Máttyás és Madrotzi Pál maradának a fogságban az várban. Máttyást tarttyák vala fogva a toromba. Az urak az várból. hogy király így akarná megbüntötni az hitetleneket. Nyavallyás László akkor szinte huszonnégy esztendős vala. Minden ember láttya. és parancsolának néki. mert lakolának rólla. úgy megyen vala a zászló után. Harmadnapon kihozák Hunyadi Lászlót. Azonközbe az hóher nékivága. szinte mint az attya. méglen levághatá a fejét. melly az hoffstádban. mellyel azelőtt a király megajándékoszta vala őtet.

hogy Prágába lönne. hozzáhívatá az Vitézi Jánost. a csehek kedig Prágába. hogy ezek valamit ne indítanának az országban a király és az áruló urak ellen. az ő házassága felől kezdének tanácskozni. hogy bússulva visszabocsátta vólna az gubernátort. Azonképpen az áruló urak is. a csehországi gubernátor Csehországból nyolcvan lóval Bécsországba. a franciai király leányát. és Bécs felé kezde indulni. Eszt is tudják vala. hanem az urak. A király behívatá őtet. és a Dunáig jöve. de nem akara bemenni. Mikoron reggel meghoszták vólna a királynak. és visszaadá néki a püspekséget. kit a gardinál ítéleti allá adott vala. és nagy szorgalmatosságban esék. XXII. Ott szömbe lövén egymással. És választanák végre néki feleségül az Magdalna asszonyt. az váradi püspeket. Mikoron a királyt nem bírhatná reá. A király kedig az éjjel visszajöve Bécsbe. Mikoron annak utánna felment vólna Bécsbe. Mert tudják vala. És szabadon bocsátá. és felvévé véle Hunyadi Máttyást és az Madrotzi Pált. és megizené a királynak. hogy ő nem vólna oka az ő fogságának.felett vagyon. és kívánja vala a gubernátor. Félnek vala ez okaért. RÉSZ Ez oka ért a király gyűjtötte vala népét. igen elijede a király. ki egész Csehországgal bír vala. miért kellene őfelségével szömbe lönni. E dologért kijöve Pogiebradi György. és szép beszédekkel kezdé aszt vígasztalni. Mikoron a király Esztergomba jutott volna. A magyarok Budára kévánják vala. hogy elszallattanak vólna a foglyok. traktálának az menyekező dolga felől. Pál kedig külemb fogházba vala. hogy mind a kettő eszes és igen vitézlő emberek vólnának. A király nagy sereggel kiméne hozzája. nagyon búsulván elméne a királytól Morvába. Bánkódni kezde rajta. Mikoron ez immár mind kész vólna. 284 . a menyeközének hellyéről kezdének vetélködni. Egy szekérbe viszik vala Hunyadi Máttyást és Pált. és mondá. és hogy nagy rokonságok és nagy jószágok és sok marhájok vólna. hogy sok jeles dolgok vólnának. a bécsországiak Bécsbe. hogy az Rozgoni Sebestyén és a Kanizsa László nagy nemzetek vólnának Magyarországban.

és megmutatá a pecsétet néki mondván: Midőn ez allatt írok. kik pápától nem függnek vala. Prágába jutván a több dolgok után tanácsba gyűlének. Ezeket látván örüle azzoknak. mint a két szömét. az bécsországbeliek közzül is kétszázan. De nem szólának semmit. Ha kedig meg nem engesztelhetnék. akkoron küldjed őtet utánnam. hogy Prágába lönne a menyekező. és elbocsátának. Annak utánna elejbe jövének a pápás papok nagy sok keresztekkel. hanem az ujjából kivoná a gyűrét. és megcsókolá aszt. és meghadja néki. a király minden dolgait megszörzé Bécsországba. és miképpen kellene a menyeközét készíteni. kijöve elejbe a Roketzán nagy sok papokkal és nagy sok deákokkal. hogy úgy őrüzné aszt. a követek megígérék néki. mert a püspekek magoknak foglalták vala tellyességgel. és leszállván a lóról térdre esék a kereszt előtt. Ebben valának a magyari urak közül kétszázan. hogy azzok megengesztelnék őtet. a menyasszonnak az attyához. hogy ezzek elhoznák a menyaszszonyt. ha Pogiebrad meg nem szólította vólna. Nagy kazdagsággal és fényességgel vala ez e követség. és hogy ne hinne senkinek. tehát mindent ígérnének néki. Mint kellene az országokat mególtalmazni a törökek ellen. és szép szóval köszene nékik. hanem szinte Morvába jutának hozzá. és útra indulla nagy néppel Csehország felé. Látván eszt a csehek. De Bécsből elmenvén otthadja az udvarbírónál Hunyadi Máttyást. És traktálának egyéb dolgok felől: Mint kellene a pápa ellenséginek – kiket ők eretnekeknek neveznek vala – eleit vönni. és külemb-külemb hellyekre való követeket választának. ereklékkel és nagyon kintórnálnak vala. Mikoron annak utánna László király kezelgetett vólna Prágához. csehek közzül is kétszázan. 285 . De a király megútálá őket. Mint kellene megengesztelni az Friderik császárt. igen boszonkodának rajta. Meg sem köszente vólna. És nagy és dűszes követséget bocsátának Franciába az Károly királyhoz.Követeket bocsáta ez okaért reggel a gubernátor után. És mikoron semmiben nem akarna engedni. Mikoron megtértek vólna a követek. Ezek közett vala a pataviai püspek századmagával. A követek nem érheték el az gubernátort. kik a római pápának ellenségi valának. És nagy szép oratióval és örömmel fogadák őtet. Ennek felette sok asszonyi állatok és leánzók. etc. és fél kedvvel megköszené.

Aszt tudám. hogy ő attyokfia akarna lönni. Elhívaták az Pogiebradi Györgyet is. És a feszületre tekéntvén Krisztus Urunknak imádságát kezdé. XXIII. íme mi lőn? Karácson havának 23. és a király annak szólván monda: A te emberséged és nagy hívséged énnálam nyilván vagyon. Előszer. 286 . hanem jobb életbe akar vinni. és hogy soha az Hunyadi Lászlónak vétkeért – az gyönyet ciliai groffot megölte vala – bosszút nem akarna állani. RÉSZ Annak utánna a király minden ő ékességét testamentomba hadja a prágai egyháznak. és a hitnek megszeggését őbenne. és urat vőn.Mikoron ekképpen mindenek készen vólnának. Nagy csoda lőn ez. A Pogiebrad igen kezde sírni. napján. A te jóvoltodból vagyok én a cseheknek királyok. Pogiebrag titkony kivoná a gyűrőt a király ujjából. Lőn kedig ez. kik idegyűltenek. Én meghalok. mellyeket kíván vala tőlle. éjjel 12 órakort a László király sebes betegséggel hertelen megbetegüle. de minden tanácsok és cselekedetek a doktoroknak heába lőn. hanem örökké akarná aszt elfelejteni. Annak utánna meggyónék a paphoz. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1458. hogy sokáig lönnénk együtt e dücsősségbe. a Mü Attyánkat. kiméne a lélek belőle nagy csendeszséggel. mikoron esztendővel azelőtt megeskütt vala az Hunyadi Jánosnénak és Hunyadi Lászlónak és Máttyásnak Temesvárott. de az Isten nem akarja. És mikoron szinte az végefelé jutott volna annak imádkozásába. Végre vigasztalni kezdé a királyt. Másodikra. hogy a magyarokat mind békével hazabocsássad. Vala kedig szinte az napon. és felfogadá azzokat a királlynak. annyira. Egybehívák mindjárt az orvosdoktorokat. és immár minden országokból jötten-jőnének a menyekezőre. Mikoron ekképpen kimúlt vólna az László király. hogy semmit nem szólhata ezekre a királynak. és hazasietvén levelet íra 120 Istennek csodálatos ítéleti. És kezét nyújtá Pogiebradinak.120 Úgy bünteté az igaz Isten az hálaadatlanságot az Hunyadi Jánoshoz. Ez okaért tégedet két dologra kérlek. azonképpen a bécsországiakat is és mind a többit. hogy felvegyed az országnak gondját.

és kijöve Erdélből az Alföldre. miérthogy megszegte vólna az ő hitit. az Hunyadi Lászlót. Magyarországban is gyűlést hirdete. kikkel 287 . felvévé minden népét az ő társaival – majd húszezer embert –. És nagy tisztességbe tarttya vala őtet. a Pogiebradi Györgynek kezébe. nemesek és az várasoknak követi egybegyűltenek vala az új királynak választására. hogy mindjárást és nagy hammarsággal küldené az Hunyadi Máttyást Prágába. Rozgoni Sebestyén. nagy rőmülésbe lőnek mind az országok. És így cseleködék az udvarbíró látván a király pecsétét. Az XXXVI. hova mind a sok püspekek. magyari király. Szentmiklósi Pankrác. A csehek mindjárt nagy gyűlést tőnek. Mikoron annak utánna kihíredék a királynak halála. hogy az urak minnyájan gyűlnének a Rákosra.a bécsi udvarbírónak a király nevével. RÉSZ Az Gara László. az gubernátor Hunyadi Jánosnak a fia I. hogy az Hunyadi Máttyást megsaccolná igen nagy sommába. Ez miérthogy tudja vala némelly uraknak irigységét az Hunyadi János neve és nemzetsége ellen. az Hunyadi Máttyást a királyi méltóságra felemelné. a másik fiát. Szilágyi Mihállyal kedig ez urak valának: Székel Tamás. és abban királlyá választák az Pogiebradi Györgyet. De a magyarok nemigen bánkódnak vala rajta. Mikoron ez okaért a Rákoson gyűlés vólna. feljöve Szilágyi Mihály is nagy sok urakkal és nagy néppel az alföldről a gyűlésbe. hogy az báttya bosszút állana az ő László fia méltatlan haláláért. és meghadja. az Hunyadi Máttyás. és mind az erdéli urak és nemesek és az alföldiek mind. Mert reménsége vala Pogiebradinak. Szilágyi Mihály akoron és az Hunyadi Jánosnak fő baráti nagy néppel valának az alfölden. Kanizsai László. Szilágyi Mihály kedig az Ersébet asszonnak. a nádorispán. az auráné úr. eszes és vitéz ember. urak. Ott elég pénszt ada néki az húga. Így lőn Hunyadi Máttyás foglya az Pogiebradinak. és ha valamiképpen lehetne. az Hunyadi Jánosnénak báttya vala. az Hunyadi Jánosné. jeles. és ártatlannul levágatá vala az jeles iffiút.

mert ki imide szól. az lindvai. 288 . és mészárszéket tétete mellé. igen megijedének. hogy királyt válasszunk magunknak.minnyájan az HunyadiJános igen jól tött vala. Ez is örögbíti vala az ő félelmeket. mert felkiáltatá. és immár erre kénszeríttöttünk. hogy valaki az ő választásnak szavát nem akarná az Hunyadi Máttyásra adni. hogy mikoron Szilágyi Mihály az urakkal és a néppel a Rákosra jött vólna. Az irigy és pártos urak121 kedig Budára gyűltek vala. és aszt kiáltatá. és ekképpen kezde szóllani: Tudjátok-é. Általmenének ez okaért nagy sokan az Hunyadi Máttyásnak párttyai közzül. mindjárt szörnyű halállal kellene annak meghalni. a nádorispán. aszt minnyájan jól tudjátok. Kiváltképpen. hanem hogy szabad lönne a gyűlés. az vajda. Ha sokáig mulatunk az választással. Látván aszt Szilágyi. hogy ugyan erővel kezdék őket általhozni. ki amoda. urak. mert király nélkül semmiképpen nem lehetünk. Ezzek mind tartnak vala Szilágyitól. Bánffi Pál. és esmet visszamehetnének. hogy a gyűlésben – feje-jószága vesztés allatt – senki erővel semmit ne cseleködnék. és a gyűlésnek közepin megálla. hogy szabadon általmehetnek vala. És az urakban általkülde Budára. münémű nyavallyákban és nyomorúságokban löttünk legyen. hogy nem tu121 Az irigy pártos urak. hogy szabadon és minden bántás nélkül jöjhetnének az gyűlésbe. Ujlaki Miklós. de heába. És előjöve Szilágyi Mihály. És mikoron az urak eljöttenek vólna. és többen efféliek. hogy az Szilágyi népe az egész gyűlést környülvötte vala. hogy láták. a gyűlésnek közepin mindjárt akasztófát felásata. nem jó. másod éjen mindjárt megfagya és beálla a Duna. és glitleveleket külde az uraknak. Ezek minnyájan nagy hálaadásból együtt jövének fel Szilágyi Mihállyal. egynyíhány napig tanácskozának. miérthogy irigységből sokat cselekettenek az Hunyadi Jánosnak nemzetsége ellen. Ollyan árvaságra jutottunk immár. Minekutánna a királyi mag az Máriában elfogyott. Látván és hallván eszt az pártos urak. Gara László. Végre kedig annyin lőnek. hogy királyunk meghólt? Ezért jöttünk immár egybe. hogy idegen nemzetektől kuldulnunk kell királyokat. De Szilágyi Mihály eleit vövé a félelemnek. Ezért gyűltenek vala egybe a budai várba. kik általhívák az urakat Budáról a gyűlésbe. és nem leszen a dolognak vége.

és kinek bátorsággal adhassuk királyságunkat. Másodnapon esmet minnyájan egybegyűlőnek. Szilágyi felele felőle. hogy mindenekbe igazat mondott vólna. A pártos urak allatomba szömbe lőnek Szilágyival. Ha valamit véleköttek felőle. az Hunyadi Máttyást mü magunknak királlyá választtyuk. hogy az attya megszabadította az országot mind külső. azonképpen a fiának birodalma allatt is nyugodalomba lehetünk. és az ő társaival. hogy a második napra hallasztanák az választást. Mert miképpen. és nem sok tanács után kihozák az ortállyt az uraknak tanácsából. hogy üdővel bosszút kezdene állani rajtatok. Ez okaért ez az én szóm. aszt a vétket eltörellyétek mostan a másik fiának királlyá választássával. Ők immár nyugodalomba vadnak. ím én kezes leszek érötte erős hittel. az Hunyadi Lászlót. nem messze távozik az attyának nyomdékától. az báttya. önnenközzülek választottanak királyt magoknak. És az egész gyűlés fel kezde kiáltani: Éltesse az Isten Máttyás királyt! És 289 . és dicsírik vala a Szilágyi beszédét.dunk hova follyamni. urak. RÉSZ Mikoron Szilágyi elvégeszte vólna az ő hosszú beszédét. az Hunyadi László haláláért. II. De kérik vala ezen. Ha mü ez okaért az gubernátor fiát. És ekképpen csendeszséggel ebbe marada a dolog. hogy meg nem emleközik arról. ki-ki meggondollya. etc. hogy félnek az Hunyadi Máttyásnak bosszúállásától. és kötést tőnek egymással. Ez okaért kérlek és intlek minnyájan tüteket. De hogy az ő királyi birodalmok meg ne nyomorodnék. Meghidjétek. nem leszen gonosz. Úgy engedének azután minnyájan az választásnak. Úgy tetszik ennékem. Aminémű hálaadással kedig minnyájan tartozunk az ő jámbor attyának. Undokul megöltétek az ő jeles fiát. Mü is ez okaért azzoktól tanollyunk. hogy eszt az Hunyadi Máttyást válasszátok e mai napon magyar királlyá. a Pogiebradi Györgyet. mind belső ellenségektől. hogy Hunyadi Máttyást választották vólna magyar királlyá. és megjelentők aszt. hogy eszt válasszuk. Így vólt a cseheknek is dolga. engedni kezdének.

minek előtte elolvadna a 290 . és nagy sírással kiásatá az Hunyadi László testét. Azonközbe Szilágyi Mihály elbocsátá a gyűlést. és nem ehetik vala. Végre megkérdé a királyt. Mert még azon télben. Veszteg hallgata az iffiú. hogy megkészítené őtet. és az végekbe küldené. az Pogiebradi Györgynek. az új királynak a báttya ott ne fekennék a gyilkosok és az árulók közett.nagy örömbe és vigasságba lőn az egész kösség. És Szilágyi Mihály beméne a kápolnába. és rakva vala a szüve ámélkodással. És úgy szállana az egész országnak birodalma a királyra. És abban megjelenté néki. A saccoláspénzről gondot akarna ő visselni. mikoron királlyá választák. és vivé őtet be Erdélybe. emellett félelemmel is. Mert ő is az öt esztendőbe megérnék az ő üdeje szerént. Fél is vala egyfelől. hogy megvárnák az új királyt. Mikoron ez okaért a vacsorán néki hoszták vólna a cseh királynak Szilágyi levelét. az ő attya koporsója mellé nagy tisztességgel. Máttyás e szokotlan dolgot látván igen csodálkozik vala rajta. Szilágyi Mihály. hogy a magyarok királlyá választották vólna az Hunyadi Máttyást. miért cseleködnék vele olly an szokatlan módon? A király monda néki. és a fő hellyre ülteté melléje. hogy csak önnék vígan. Ekképpen adák ez okaért Szilágyi Mihálynak a gubernátorságot. hogy az új királynak behozására gondja lönne. és kéri vala őtet. és egy follyó követtől küldé aszt a cseh királynak. Hunyadi Máttyás ott ül vala az asztalnál az vacsorán majd az utólsó hellyet tartván. És mindenütt énekszóval dicsírik vala az Istent. az vacsora után jó hírt akarna néki mondani. hogy öt esztendeig a gubernátornál vólna minden hatalom. egy levelet íra. az országnak nagy gondjaiért. az gubernátor. és megolvasta vólna aszt. az ő iffiú vóltáért. Az okaért az egész gyűlés gubernátorrá választá a király mellé Szilágyi Mihályt. és őtet rendelék arra. hogy az ő húga gyermeke. És annak utánna úgy kezde az Máttyás királynak behozásához nagy hammarsággal. reménséggel. Vala kedig Hunyadi Máttyás csak tizenhét esztendős. hogy gubernátora lönne a királynak. hogy ez valami küssebbségére ne lönne néki végre. És a király felhívá őtet. és az urak mind Budára gyűlének. Ennek okaért ugyanazon gyűlésbe végezék aszt. és nem győze eleget ámélkodni.

Isten nagy és kazdag országot adott tenéked. nézvén a te attyádnak jámborságát. és felmenének a morvai határba. Mert a magyarok a Rákosra egybegyűlvén tégedet választottak magyari királynak. Máttyás. az váradi püspeket. Ez okaért. magyari király. a cseh király.gyég. a kertbe hívá Hunyadi Máttyást. és mindent adnék. ki hadnagya vala a Szilágyi seregének. tégedet a ma291 . És Esztergomnál általmenének a gyégen a Dunán. felséges Máttyás király. mikoron HunyadiMáttyás ollyan csodálkozásba vólna. hogy háborúk az embereknek elméi. és nagy jó hírt mondok tenéked. kit csodaképpen választott az Úristen. Esmet a Szokoly Pétert és a Csanádi Jánost. mellynek igen örülsz? Megadod-é ennékem. hogy jó üdején készülne. Rozgoni Sebestyént. Azonközbe vacsora után az Pogiebradi György. a Kanizsa Lászlót és a Pangrácot. a Székely Tamást. hogy az legyen. mintha megszabadítanál e fogságból. és mindkettünket a kegyelmes Isten királlyá tőn. és ott monda néki: Mit adsz ennékem. Az útból gyakorta követeket küldének az cseh királyhoz. ím szabad légy. amint odafel megmondottam. hogy az legyen házastársod. Üdvözlégy. magyaroknak felséges fejedelme. mert méltó is arra. ides fiam Máttyás. és erősítsük aszt az én leányommal való új házassággal és egyenlő tanáccsal és segítségével mególtalmazzuk a két országunkat. Ím nincsen még három holnapja a László király halálának. Engemet kínáltanak a saccolásban hatvanezer forinttal teérötted. Utolszor. Isten vólt veled. és megígérik néki a saccoló pénszt. amit tőlled kévánok? Felele Máttyás: Mit adhatok. amit adhatnék. És monda a király néki: Üdvözlégy. kötést tegyünk egymással. és némellyek igen tisztességkívánók. Együtt bírjátok az országot nagy szeretetbe. Ezért örökké hálaadó lönnék te felségednek. és az ő sok jótéteményit. kérlek tégedet. Máttyás. és hozná a királyt az határba. A kösségnek akarattya is igen hajlandó. hogy aszt elvehessem. és csak ő óltalmazott meg. Mert hidjed. megengedjed. Mert melléje vévé az Vitézi Jánost. hogy abból megtóldhassam a menyeközének nagy költségét. Ez okaért e mai napon néked ajánlottam az én leányomat. holott fogoly vagyok? Nagyobb örömet nem mondhatnál ennékem. siete őtet behozni. és kérik vala őtet. Engemet a cseheknek. és hogy annak általa megerősíttessék müközettünk a kötés.

Mind a tanács. mind a nemesek. Annak utánna úgy menének az urak szömbe egymással kétfelől. mind az egész kösség. és fogd kezedbe az birodalomnak szigyelit. Üdvözlégy. magyari király. és igen megköszené néki. melly az Morva víznek parttyán vagyon. és megmutatá magát a magyaroknak. és mind a két sereg az víznek parttyára juta. hogy a te királyi birodalmodnak a kezdeti igen jó szerencsés legyen. Máttyás. kit az egyenlő választás a magyarok közett királlyá tött minden ellenmondás nélkül. és előálla a parton. a másik túl. Másodnapon mindkétfelől szépen felkészülének. és az magyaroknak és az egész országnak nevével nagy szép orációt és beszédet kezde. Nagy hálaadással tartozunk mindketten az Istennek. és ekképpen szólla: Üdvözlégy. és az is táborba szálla a túlsó parton. Az Morva víz kedig megoszttya egymástól Morvaországot és Magyarországot. az váradi püspek. És hallyák vala az ő vigasságos kiáltássokat nagy messze földig. III. És estve oda jutván. RÉSZ Ezeket meghallván Hunyadi Máttyás mindenekbe engedelmes lőn nagy örömmel. a magyar népnek egyetlenegy reménségek. hogy mind atévő akarna lönni. a Pogiebradi Györgynek ő kívánságinak. Szinte akoron találkozék odajönni a cseh királynak is az Máttyással. előálla az Vitézi János. hogy igasságba legyen birodalmod a te 292 . Azonközbe juta Szilágyi Mihály az urakkal és nagy sereggel Stratnica várasba. és minden trombitákkal örömet mának egy egész óráig. Annak utánna dobokat ütének. és az új királynak minden jót kívánni. Üdvözlégy. és üdvözlik vala őtet mint magyari királyt. táborba szállának. hogy siess hozzájok. és az egész kereszttyénségnek előmentére. És nagy vigassággal kiáltani kezdének. A túlsó seregben a csehek közül küjöve az Hunyadi Máttyás. Könyöreg tenéked a te Magyarországod. És jó hit allatt megigére néki. egyik innét. mind az urak. És mikoron immár szömbeállanának egymással. a szent Hunyadi nemzetségnek egyetlenegy maradékja. Nagy csoda dolog ez.gyaroknak. Isten adja. Innét az egész sereg minnyájan a magyarok térdet-főt hajtának néki.

az Pogiebradi nemzettel az ő dolgát. És megígéré magát. a mű felséges királyunkkal. Megemlekösztenek a te jámbor attyádnak emberségéről és vitéz vóltáról. És mikoron általjöttenek vólna. Pogiebradi Györgynek. hogy jó néven vegye. mellyet a magyarok képében tött vólna a csehekkel. és megköszené nékik. Mostan kedig jelen megajándékozá őtet a magyari nemzet az arany sommával és terhével. régi. hogy mind hátrahatták az magokat kinálókat. nagy tisztességgel idehoszta a mű felséges királyunkat. és kéri ő felségét. hogy erőssen meg akarná őrüzni a kötést. hogy nékünk bocsássátok a mű felséges királyunkat. És valamiben elvégeszte a felséges király. Minémü szűvel legyenek a te magyarid hozzád. hogy meg nem útálták vólna az ő iffiúságát. és ollyan dűszes sereggel. és véle jöve a cseh király fia. Erre is ígéré magát. gazdag és hatalmas fejedelmeket. hogy néki adnák a saccoló pénszt. És méglen megolvasnák a pénszt. hogy tégedet kiteker te a németeknek kezéből. és tégedet iffiat választottanak magoknak királyul. és ugyan igen reménlik. hogy mindazzokat megtalálják tebenned. Örökké meg akar az magyari nemzet emleközni nagy hálaadással ez ő nagy jótétéről. hanem királlyá választották vólna. és megtarttyuk hívséggel a kötést. és ugyanazon jóságokat keresnék tebenned is. Ennek okaért könyörgünk tükegyelmeteknek. ebből veheted eszedbe. nagy. aszt meg akarja a magyari nemzet megállani mindenekbe. Az egész ország is igen megköszeni a felséges királynak. Eszt is ígéré a cseheknek. emellett örökkévaló barátsággal kínállya a tisztességes cseh nemzetet. Mikoron az váradi püspek elvégeszte vólna az ő beszédit. Victorinus. Máttyás király szépen szólla az magyaroknak. hogy az ő életét nem akarná kíméleni az országért. hogy mind a két nemzetet egyenlő böcsületbe és tisztességbe akarná tartani mind293 . mellyet tükegyelmetekkel tött. hogy oda ne vesznél. Eszt is minnyájan a magyarok igen megköszeni a felséges királynak. mellyet kiváltképpen minden tisztességes hálaadással vesszük őfelségétől. magoknak lőnek.országodnak nagy kiterjesztésére. és Máttyás király meghadja. hogy az ő szerelmét ebben is megmutatta a magyari nemzethöz. mindjárt nagy sok kén csekkel általjöve az vízen az Máttyás királya magyarokhoz. Innét tova többel akarja őfelségét meglátogatni. és megtartott tégedet ő magoknak. hogy ollyan szép készülettel.

A kapu előtt mennyezet allá fogák a királyt. és előmentet az ő királyi birodalmának. és jót kévánnak vala néki az Istentől. Mikoron másodnapra elközelgettek vólna Budához. hogy ők is meg akarnák állani a kötést mindéltig. RÉSZ A magyarok fel vévén királyokat egyenest allásietének véle Buda felé. A sidók is kijövének hordozván a törvénnek két tábláját. és cseheket rendele. És megkonfirmálá azzokat esküvéssel. És mikoron a tanácsház előtt elmenne. minekelőtte bebocsátanák őtet az várba. És nagy örömmel és sírással valának és búcsúzának el egymástól. a többi kedig allátartának Pestre.éltig. Ugyanezent ígéré esküvéssel az uraknak is. és megerősíték a kötést önközettek. Mikoron kedig a saccoló pénszt megolvasták volna. nagy víg és jó kedvet mutatván mindenekhöz. hogy mindenekben az jámbor attyának nyomdékait akarná követni. általméne az vízen. mindjárást bevivék őtet Bódogasszony egyházába. és tovább nem szólhata. a király fia. és hogy az ő reménségeket semmiben nem akarná csalni. kiáltani kezdének a foglyok. A csehek kedig aszt fogadák. Mikoron bejött vólna az várasba. kiket a kéncstartó megfogatott vala az előtt való 294 . a király fia megelelgeté a királyt. És a beszéd közett megtöllének szömei könyvekkel. egymás kezét fogák a magyarok és a csehek. Az úton mindenütt nagy örömmel várja vala őtet a kösség. kik elkésértenék őtet szinte Budába. És Victorinus. hogy az ő törvényeket és régi királyoktól nyert szabadságokat megkonfirmálná. Mikoron szinte húshadjadban Esztergom felé a Dunára jöttenek vólna. hordozván képeket és mindenféle egyházi szörszámokat és énekeket mondván. A papok is kijövének processióval. De mégis a seregnek nagyobb része általméne a Dunán a királlyal. immár röppedezni kezdett vala a gyég. Erre is ígéré magát. IV. Azzokkal is a budai bíró és az egész tanács. és a magyarokat szeretni és böcsülleni. És minden segítséget ígérének a magyaroknak a szükségnek üdejére. a püspekek és minnyájan az urak kijövének Budáról. A seregbe kedig az úton nagy emberséggel és nyájassággal viselé magát mindenhöz. és a bíró az egész tanáccsal és várassal supplicálla néki. Annak utánna Victorinus.

és minnyájan dicsírik vala az iffiat. nagy böcsülettel feddik vala reájok. és egyenességre inté őket. hogy semmiben ne cseleködnék az őkirályi méltósága ellen. kétségbe esének az ő reménségekben. Rozgoni Sebestyén. Mikoron az várba bement vólna. Mikoron egynyíhánszor az urak ellenkednek vala egymással a tanácsba. mind az várasbeli fő népek. Egynyíhánszor még az gubernátornak tanácsát is megvonssza vala. És mind megszabadítá azzokat. dicsírik vala őtet. az ő attyának baráti. kik irigységből ellenzették vala az ő választássát. a nádori ispán. Mikoron valamit a tanács elejbe vagy a kösség elejbe kell vala adni. Szokolly Péter és a többi mindenkoron környüle forgolódnak vala. Szilágyi Mihály az ő anyabáttya. és lecsendeszítené. De az urak. hogy mindenbe az királyi méltósága szerént viselné magát. Mert a nádorispán az ő nemes vóltaért kívánja vala a királyi birodalmot. hogy ezekből új háborúságot indíthatnának az országban. És az ő választételin minnyájan csodálkoznak vala. mind a nemessek. és vigyáznak vala. és az úton nagy vigassággal lőn mind az egész nép. És Istentől minden jót kívánnak vala az új királynak. Dienes. Mikoron az urak rend szerént szólnak vala a dolgokhoz a tanácsba. és letelepedett vólna. Még azzok is az urak. hogy ők annak utánna abból okot vennének pananszolkodásokra és a patvarkodásokra. figyelmetessen hallgattya vala őket. hogy a király az iffiúságnak éretlen válta szerént minden apróságot és gyalázatos dolgokat kezdene cseleködni. Kanizsai László. és fogadássokat tőn. de nagy mértékletességgel. hogy azzokat szépen elrendel né. Mikoron a templomba bement volna. Látván eszt az Ujlaki Miklós. hogy olly igen okos volna az ő iffiúságára. mint Vitézi János. minnyájan elámélkodnak vala az ő bölcs és megért beszédin. mind az egész kösség. és a Pál és az egyéb ellenkezői. Nem hitte vala 295 . az esztergomi érsek. az Úr jézus Krisztusnak és az Bódogasszonnak hálákat ada. A templomból felvivék őtet az várba. És ő maga a királyi birodalomnak a kezdetibe semmit nem cseleködék az ő hírek és tanácsok nélkül. hogy az ő szolgálattyokban mindenkoron akarna foglalatos lönni. Egynyíhánszor elhallgattya vala eszt. Mert ők eszt várják vala. mind urak. és eszekbe vévén a király elméjét. az váradi püspek. és hozzája hajlának. nem sok nap múlva az ország dolgaihoz kezde.üdőkben.

Mikoron a királyi birodalmot kezébe vötte vólna. és mindenben elejeket vészi vala. Ez okaért heába visszatérének Budára.123 De a király el nem akara szakadni az ő barátinak tanácsától. álnak tanácsból a király elejbe menének. erőssen vádollyák vala a Szilágyit a királynak. Állhatatos lőn ez okaért az igaz törvény tételben. hogy csak beszéddel akarná őket tartani. és micsoda őhozzá üllendő vólna. Mert az Friderik császár. hogy fejedelem vólna. gondolá. Az vénekkel gyakorta nagy együgyűséggel cselekedik vala. A nyomorultakhoz kegyes lőn. És gondolkodék arról. és udvarlának néki. hogy nem maradhatna az ő királyi birodalma sokáig állhatatosságba a korona és a koronázás nélkül. mert láttya vala. 296 . és nagy hívséget és szeretetet mutatának beszédekben a királyhoz. RÉSZ Hogy ez okaért megnyomhatnák a Szilágyi Mihályt. hogy még a szín allatt hozzáférne Magyarországhoz. Ekképpen vizsgállya vala az embereknek szűveit. Az ellenkedő essetekben bátor elmeű és merész. Mikoron ezek Bécsbe jöttenek vólna. és nem tud vala semmit elhallgatni. hogy jól veszik vala abból eszekbe. hogy ollyan megért erkölcsű vólna az Hunyadi Máttyás. hogy a gubernátor felemeli vala az ő barátit. hogy gyűlölségbe hoszhatnák őtet a királynál. hanem az jó fenyítékre ügyeközik vala. És az új királynak 122 123 Máttyás k[irály] irigy. olly választ tőn a császár nékik. hogy visszakérnék tőne a koronát.122 V. Igen nehezli vala. a büntetésben kedig kegyelmes lőn. A birodalomba gyors és eszes. az váradi püspeket más két úrral a császárhoz. mindjárt a korona felől kezde sápolódni.kedig. és megbeszéllették vólna előtte a követséget. De a tisztességkívánásban meghágja vala a célt. mit forgatnak vala szüvekben. És mikoron valami okot kaphatnak vala. és ugyan bánja vala a királynak ollyan megért tanácskozásit és cselekedetit. Az ő cselekedetiben kedig okos. miérthogy a korona nálla vala. hogy nemigen hamm ar csalhattyák vala meg őtet. és avval allatomba mind kivészi vala belőllek. és végére megyen vala minden kereszt-tanácsoknak. És felette igen bánja vala. Az udvarbeli régi méreg. A tanácsból ez okaért elbocsátá a Vitézi Jánost.

297 . A pártosok kedig nagy urak és sokan valának. ők okot vehetnének abból. Amellett a pártolások is valának az urak közett. Némellyek is az urak közzül nemigen kemént állnak vala Máttyás mellett. Bánffi Pál. és ő hellyébe Hunyadi Máttyást. Ezek közett vala az groff Sigmond is. a király rokonát némellyek majd félrevonták vala. az iffiú Máttyásnak. a Szentgyörgyi. Ő maga az Ujlaki Miklós. hogy háborgani kezde a királlyal. az lindvai. A magyarok kedig ki imide. egy iffiat választották vala – mindenkoron tör vala az új Máttyás királyra. mert inkább akarnak vala ezek engedni az üdegen német császárnak. ki irigységből – miérthogy a magyarok őtet hátrahatták vala az választásba. Eszt kedig csak arra művelték vala. Egyik hada lőn a római Friderik császárral. Hilderborn. és nagy sommát is ígérnek vala néki. Nagy gondokban és nagy sápolódássokban lőn ezokaért akkoron az iffiú Máttyás király.irigyi. hogynem mint az ő véreknek. és egyéb szükségeket éléssel egyetembe. Az országba szerinszerte sok visszavonyások valának. nádorispán. Ezekért nagy reménségbe vala Friderik császár. 124 Titkos árulók némellyek az urak közzül. csakhogy vetné az oláh innast a királyi birodalomból. az irigy árulók. az Ujlaki László és Pál az ő társaival allatomba bisztattyák vala a császárt. egy igen kazdag és nagy úr. és elszeknék mellőle. hogy Hunyadi Máttyás nem lehetne magyari király a koronázás nélkül. a Graphnitzer. Vala kedig akkoron az iffiú Máttyás király sok nyavallyákba és szerencsékbe. Azonközbe az új Máttyás királynak az ő királyi birodalmának a kezdetibe igen nagy hadak kezdének lönni. Ez okkal ügyeköznek vala őtet kitolni a királyi birodalomból. hogy az iffiú megröttenne a birodalomnak nehéz vóltától.124 csakhogy megtartaná a koronát. ki amoda vonszon vala. Emellett Szilágyi Mihályt is. Melly dologhoz igen segíte az Ujlaki Miklósnak és annak pártosinak visszavonyása. és mindenbe reátör vala. Mert az ő tárháza tellyességgel üres vala. és úgy tagadja vala Hunyadi Máttyástól a koronát. Ezek minnyájan esztekélik vala a Friderik császárt. Baumkircher. Palótzi László és sokan többen az urak közzül a túlsó Magyarországba. és ő maga felhadna.

nagy sokat elrabola. az váradi püspekkel. hol Nagyszombat vagyon. és feljedzetteték neveket. Látván kedig a magyarok. és hajlottanak vólna a német császárhoz. úgy juta a hír. mind darabantokat kelleték adniok és küldeniök. és egyiktől nem óhatná magát a Máttyás király. Akik ellene támadnak vala. hogy miért a nagy következő had három vólna. Csak alig lőnek ezek végezve. hogy azzokból veszedelem ne követköznék reájok. mert a Friderik császár az Ujlakinak és a több pártosoknak tanácsából elbocsátá vala az ő hadnagy át öttezer emberrel. hogy enynyi sok nyavallyájok mindenfelé támadott vólna. és allájőnének majd Pestig. RÉSZ Választa ez okaért a király három kapitánt. Kanizsai Lászlóval. Szapollyiai Emrével. hogy a Felső-Magyarországra támadna. Elsőt az Friderik császár ellen. 298 . Annakfelette. A tanács ezeket mind megrostálván aszt végezék. hogy három kapitányit választana. hogy a török is igen fel kezdene jönni. a Nagy Simont. meg kezdé dúlni a falukat és nagy sokat meghódoltata. A cseh prédáló latrok ellen a Rozgoni Sebestyént. az urakat és a püspekeket kénszeríté reá. hogy a király üresen találta vala a tárházokat. azzokat mind eldúllatá. és azzoknak hadná a dolgot. Azonközbe mindenféle hadiszörszámokat készíttete és bőv élést. hogy az Ujlaki Miklós minden pártossival és az innetső Magyarországnak egy nagy részével elhajlottanak vólna Máttyás királytól. hogy mind lovagokat. Miért kedig. és a Pangráccal. Mikoron a kapitányok választva vólnának. Jánossal. A török császár ellen a Szilágyi Mihályt. Akik nem adják vala magokat a német császárnak. Az eljövén előszer a sabariai vármegyéket. VI. mindjárt zsóldot kiáltata. a kéncstartóval.125 és semmit nem gondola ezekkel. azzokat fegyver125 Bátor szüvű Máttyás király. és az ő attyának barátival közlé az ő tanácsát. és népeket gyűjtete. Rozgoni Sebestyénnel. hogy a túlsó Magyarországba a lator csehek prédálnának minden napon. Szólla ez okaért mindezek felől a Szilágyi Mihály gubernátorával. minnyájan eljövének. mit kelljen mindennek kövül cselekedni. Amellett eszt is mondák.De ő kemény elmeű és erős bátor szüvű lőn.

és meghadja néki. Mert látta vala. bánkódni kezde rajta. hogy véle valának az ő attyának baráti. és víni 299 . Az viadalt kedig láttya vala. melly váras Vas vármegyében vagyon. és meg akarna ütközni véliek. Végre feljuta Kérméndig. A kapitány Nagy Simon elindítá a sereget az ellenségekre. erőssen veszti vala őket dúlással. Nagy Simon is kezdé az ő seregét elröndelni. az jámbor alföldi hősek. És nem tudja vala. Azonképpen a több pártosok is. Onnét méne az Vas vármegyébe. hogy az ellenség kijőne. Ha kedig elvesztem én az viadalt. mert megvonni magát az viadaltól. Hoza esmet nagy sereg darabantokat véle. holott hallotta vala lönni az ellenséget táborban. és semmit nem fél vala. kik elhajlottanak vala. a Nagy Simont mindjárást kiküldé Budából. és ama régi gyakorlott vitézek. nagy szégyennek ítéli vala. mit kellene művelni. kik közzül ezeren merő fegyveresek valának. Akik kedig az elhajlásnak okai váltanak. hogy sokkal többen vólnának. hogy az ő seregével hammar felmenne és szömbeszállana a Friderik császár hadnagyával és a pártosokkal. Az Alsó-Magyarországból az Ujlaki Miklós háromezer emberrel felméne elejbe. és nagy diadalmokat vöttenek vala az ő ellenségeken. hogynem mint a király népe. Eszt is gondolá. azzokat fegyverrel és tűzzel veszti vala. És hogy azzokra ére. A többi huszárok valának. kik vakmerőképpen nékimennének. ez nagy tisztességemre leszen. kik sokszor az ő attyával együtt vítanak vala. mondván: Ha én megverhetem a németet. ki-ki mind az ő seregével odaméne hozzá nagy gyorsan. Mikoron ez okaért látta vólna. És mikoron megszömlélte vólna az ő táborokat. és mindjárást egyberoppona a két sereg. és sereget kezdene röndelni az viadalomra.rel és tűzzel veszté el. hanem az választott kapitánt. aszt mondják: Ám a tudatlan iffiat verte meg. Mert aszt mondja minden ember: Ám az iffiú Máttyás király megverte a római császárt. hogy egybeadná magát az ő társaival. hogy sokszor meg szokta vólna a szerencse azzokat megsegíteni. És bátorsággal mindjárást szömbeszálla vélek táborban. Máttyás király ezen nem sápolódék semmit. Ez okaért eszt végezé magába. Mert bátor szűvel vala a király. De bízik vala az ő népének jó és vitéz vóltába. hogy hellyt akarna állani. hogy nagy kár és veszedelem nélkül nem lehetne. Bízik vala ehhöz is. hogy szömbeszállott vólna vélek.

és hogy el ne vesztenék az ő régi jó neveket. hogy azzok harcot adnának azzoknak. megszólítá az övéit. hősek. de annak utánna 126 Az vakmerő bátorság nem mindenkoron használ. mert láttyák vala. kinek annak utánna jószerencséje leszen. De akinek előszer igen jó szerencséje vagyon. Erőssen vívának a németek az Ujlakival és a groffal. hogy előszer apró szégyeneket és károkat kóstollyon a fejedelem. úgy adnának azután az ídest és a jó szerencséket néki. végre az nagy szerencsétlenségekbe esik. és csaknem a tűzre teszik vala magokat érötte.kezdének egymással. RÉSZ Az Ujlaki az ő szárnyával tolni kezdé a király népét az bal szárnyába. halálra bánkódnak vala a hősek rajta. Úgy vólt az Policrates előszer igen jó szerencsés és igen diadalmos. Ez a jövendő diadalmoknak bizonyos jele. Hátul kedig rendele egy erős sereget.126 És Nagy Simon erőssen bisztattya vala az hősseket. és várnak vala csak a szerencsétől. groff Sigmond kedig az bal szárnyába. és monda nékik: Ne bánkódjatok. De a király vidám orcával fogadá őket. hogy sokkal többen vólnának. Mert úgy akarja a szerencse. mert megelégesznek vala az diadalommal. és igen bánkódnak vala az ő jó néveknek elvesztéssén. Az Ujlaki Miklós a jobb szárnyába vala. 300 . Nagy Simon elszalladván a királyhoz tére. a fegyveressek nagy bátorsággal tolni kezdék a király seregének közepit. kik utánna kezdenének sietni. Így könyörgett a Nagy Sándor az Isteneknek. VII. mert szégyenlik vala. ezen. hogy lassan-lassan hátat adnának véle egyetembe. A császár népe nagy örömmel – mint a diadalmasok – Bécsországba felmenének. hogy kevés vólna az ő népe. A németek a seregnek derekába valának. Az Ujlaki és groff Sigmond mindjárt megtérőt fúttatának a trombitássokkal. Így jár a szerencse. hogy előszer megkóstolta mák véle a keserőt. és hogy a nagy erőnek ellene nem állhatna. Mikoron a király népe ollyan korcot vallott vólna a Nagy Simonnál. hogy bátor szűvel vitézködnének. Látván eszt Nagy Simon. Látván eszt a németek. hogy a németek ne ontanának ennyi sok magyar vért. és inti vala őket. Nagy Simon kedig a magyarokkal vitéz módra vívának.

Máttyás király kedig az ő seregét bízá az groff Sigmondra. A császár is az előbeli diadalomért felfuvalkodván gyűteni kezdé az ő népét. a groff Sigmondot kedig a Felső-Magyarországnak főkapitánságának nevével. és mindeneket bírnának. hogy ollyan nagy kárt töttenek vólna azelőtt az magyarokban. Sokkal tisztességesb vólna az önnen attyokfiának. tű kedig igen kevesen amazokhoz képest. És könyörge nékik. hogynem mint üdegennek. miképpen okossággal eleit vehetné ez veszedelemnek. És hogy ők itthon a fő tiszteket visselnék. méglen elveszett. Ez okaért semmit ne bánkódgyatok. és semmiben hátra ne álljatok. De némellyek azért a pártolók közzül melléje menének az ő népekkel. és azzok által könyörge nékik. Mikoron a követek egynyíhánszor elmentek és visszajöttek vólna.127 Elindulla ez okaért nagy bátorsággal az császár hadnagya 127 Hammar változás: Tegnap német. 301 . mert hogy minden ok nélkül kezdett vala Magyarországhoz. és mindenfelől elhívá a segítségeket. de ezzek veszteg lőnek.nagy szégyenvallásokban forgott. Az Ujlakit is az ő társaival elhívatá. mert nem csoda. és elbocsátá őtet az ellenség ellen. Az öccsét kedig az erdéli vajdaságnak nevével. csakhogy a király nevét hadnák az Máttyásnak. holott jól megérthetnék a régi veszedelmekből az jövendőket. És Máttyás király az ő okosságából az bosznai királyságának nevével leköté az Ujlaki Miklóst. Mihelyt e népeket kirándíthatá a császárnak pártolásából. És fogadá nékik. végre mind a kettő esmet a királyhoz hajla. ottan meglankoda a császári ügyeközet. hatalmasok. hogy meggondolnák eszt. eszes és jó vitézlő népek valának. Mert ezek kazdagok. hogy egyebet semmit nem kívánna tőllek. Annak utánna mindjárást Máttyás király újítani kezdé az ő seregét a császár ellen. és miképpen eddig szakaszkodott vólna a szegény Magyarország az visszavonyássokból. hogy immár elhadnák az ügyeközeteket. hogy nagyobb diadalommal eltörellyük eszt e kis szömérmet. Követeket bocsáta ez okaért az Ujlaki Miklóshoz és a Sigmond groffhoz. az igaz választott királynak engedni. mert aszt is megbánták vala. Innét tovább kell gondot visselnünk. hogy így jártatok. Hollott olly igen sokan váltanak amazok. ma magyar. És a király ő magában gondolkodni kezde. hogy magyarok vólnának.

És egy része a tábornak mególtalmazására siete. hogy annak utánna nem állhat ellenek senki. és halljuk meg az ő tanácsokat is. hogy meg nem állhattyák vala a magyaroknak reájok való rohannását. és üssük meg a császár táborát. És a gonosz szerencsédből valamennyére te is – szinte mint én – megfertesztetted a te nevedet. hogy az gyalázot hellyébe tisztességünk legyen. noha szekerekkel környülfogták vólna magokat. annyira félni kezd. és adjuk eleikbe. hogy rajtok vólnának a magyarok. dicsíri vala a groffnak tanácsát. igen megijedének. mindent elvégezének véliek. és nagy zönebona. De mostan. Simon. hogy királyt emelhessenek az országba valami pártolás nélkül. És incsük őket. VIII. másfelől kifutamának a táborból. 302 . ottan a groff tanácskozni kezde a Nagy Simonnal az diadalom felől. Ha kedig valamennyére megijeszthetik. kérlek tégedet. és mikoron megütik a dobot. És monda Nagy Simonnak: Lehetetlen dolog ez. Azért nehezen állhattyák vala az ellenségnek reájok való rohannását. emberkedjünk mindketten. Mert gyakorta igen jó megijeszteni az ellenséget vakmerő bátorsággal. mert ki imeszt magyarázza felőle. hogy igen reggel. Mihelt ki kezdének indulni a táborból. ki amaszt. RÉSZ Hallván eszt Nagy Simon. üssék meg az ellenséget. hátrahagyván minden szörszámokat és keteputákat. Mindkétfelől ez oka ért igen nagy kiáltás lőn. hogy soha hellyére őtet nem állhatatni. Mert a németek természet szerént kövéllyek. hogy ki-ki mind virratának előtte készüllyen. kiváltképpen kedig a németet. És az végezés szerént még hajnalnak előtte megütték a császár táborát. a többi veszekednek vala a seregnek szörzésén. Én azelőtt ellene támadtam vala a Máttyás királynak némelly okokból. kérlek. Mikoron azzok vélettlennül megláták.ellen. még virratának előtte indullyunk ki a sereggel. és vitészségünkkel eltörellyük az előbbi vétségünket. És mikoron szömbeszállottanak vólna az ellenséggel. és elverék őket. annyira elhiszik magokat. rajtok lőnek a magyarok. És ha kedved vagyon hozzá. te kedig mű ellenünk vívál. és egybehívatván a hadnagyokat és századossokat. Ha látnak az ellenségbe valami félelmet. Egybehíjuk ez okaért mind az hadnagyokat és a századossokat. A többi.

A követek közett fő vala az Vitézi János. Németújhellybe találák a császárt.Hátul utánok siete a Nagy Simon. hogy szabadon megígéré a koronát. hogy fia gyanánt akarná Máttyás királyt tartani. És annak utánna engedelmesb tanácsokat kezde magának fogni. megtérést fútata. hogy a koronáért. az váradi püspek. hogynem mint annak előtte. Annak utánna. Máttyás király kedig keményben kezdé a magyar koronának dolgát fogni. hogy Máttyás királyt fia gyanánt akarná tartani. miérthogy tőlle békességet kívánna. és újonnan a tanácsból követeket bocsáta Friderik császárhoz. mert ezért szállották vólna meg Németújhelyt. mellyet őnéki adták volna megtartani. hogy Máttyás király nem 303 . Aszt is felfogad á. És megdúlván az egész tábort groff Sigmond és megdicsérvén az hadakozóknak vitézségeket. a magyart mint a németet és a németet mint a magyart. mint azelőtt. A Sigmond groff mikoron megvötte vólna a tábort. csakhogy egybeférhetnének az egyenességnek cikkelin. és nagy sokat levága bennek az elfutásba. Annak felette a békesség felől is kezde véle traktálni a követek által. és ezért dúlták vólna meg az ő országát. és az hasznos nyugodalomtól nem irtóznék. És mindjárást kétségbe kezde esni az magyar királyi birodalomnak megnyerése felől. dicsérvén az ő vitéz vóltokat. és egyaránt tartaná mind a kettőt. igen bánkódik vala rajta. és ekképpen megforbotlá a császárnak rajta vött diadalmot. A király nagy örömmel fogadá őket. És mikoron szömbe löttenek vólna. eszekbe vövék. Mikoron a követek Bécsországba mentenek volna. nagy bússulássokat és károkat szenvedett vólna. És az váradi püspek sok traktálás után végre erre hozá a császárt. És ezeket mind meg kellene gondolni az Hunyadi Máttyásnak. azért ő kész vólna a békességre. hogy nem olly igen darabos vólna a császár. elindítá a sereget. hogy a meghólt László királyért felette igen nagy költséget tött vólna. Eszt is veti vala. és hogy óltalma allá vönné a magyarokat. arra is kérni őtet. és vivé aszt a királyhoz nagy örömmel. és felette igen szégyenlő. hogy groff Sigmond megverte vólna az ő erejét. és innét-tova nem akarna hadat Magyarország ellen indítani. Hogy meghallotta vólna a császár. Aszt jelenti vala a császár. hogy az iffiú Máttyás király diadalmos lött vólna ellene. és hogy örökké való kötést akarna tönni a magyar nemzettel. Kiváltképpen ha láttya. és nagyobb szelígységgel kezdé a koronát tőlle kívánnyi.

a több hadaknak annak utánna könnyebben gondját viselhetem. az egri pűspeket reájok indította vala. kinek az urak és attyák is igen örülének. Mert gondolá: Ennek az ő fesvén kívánságát betölthettyük pénzzel. és a koronának váltsága felől. Erről kedig jó űdején választ tönnének néki. hogy a csehek ellen való haddal foglalatos vólna. hogy az esmet kezekbe körülne. hogy megnyerhetnék a frigyet. hogy aszt megnyernék tőlle. Méglen kedig ez lönne. hogyha őfelsége frigyet szörzene véle. hogy nagy somma pénsz fogna reámenni. kiket a Giskra behozott vala az országba. És midőn Budára allájöttenek vólna. hogy a magyarok a koronának váltságára készen kezdenének lönni. aszt akarná. 304 . hogy a frigy mindkétfelől megállatla. De mindazonáltal mindenfelé kellene aszt egybekotrani. mű vólna a Friderik császár fejébe. RÉSZ A követek visszatérének a királyhoz. és ekképpen megmenekedem az egyik nagy hadamtól. megérté az válaszból.kezdené háborgatni az ő régi barátit. kik őnéki váltanak és vadnak Magyarországba. hogy traktálnának az ő királyokkal az ő tött nagy költsége felől. Mert elbocsáttá vala a Rozgoni Sebestyént. És adá az választ a tanács elejbe. találák a királyt. Csak egy nehéz dolgot aránzanának benne. IX. és véget kezdene vetni a sok alattomba való gyűlölséges praktikálássoknak. és megadná néki a koronát. és hogy megválthatnák a koronát. mert tudja vala. hogy gyorsan kellene hozzáfogni. és igen örüle a követségnek. A császár annak utánna ollyan válasszal visszabocsátá a követeket. Sőt az Hédervári Lőrincet is. még mikoron az Ersébet királyné asszon bír vala az országban. Erre a Máttyás király követi – az ő királyoknak nevében – bizonyosképpen felelének a császárnak. hogy a túlsó Magyarországot megtisztítaná a kóborló latroktól. Mikoron ez okaért meghallgatta vólna a követeket. minden bosszúságokról el akarna felejtközni. és aszt végezék. De Máttyás ezen nem sápolódék semmit. hogy telhetetlenségből csak pénszt kévánna. és hogy minden tisztességgel leendő vólna őfelségéhöz és minden népeihöz. tudnia illik. mellynek a király majd nehezen szerét tehetné.

És ott Budán lőn a menyekező nagy ékességgel. kik kóborlanak vala a túlsó Felső-Magyarországba. és azzokban egybgyűlvén szerinszerte kóborlának azzokból. mint ment vala azelőtt reájok az Hunyadi János. Kassa. Mert ő hoszta vala előszer be az országba Giskrát és Telephust. és mególtalmazza az végeket a törökek ellen.Azonközbe Szilágyi Mihály. Megmondottam azelőtt. Tarta ez nyavallyás üdő Magyarországban majd huszonnyólc esztendeig. mert prédálással keresik vala életeket. Azzok után jövének a több csehek. mert a negyedik esztendőbe. és majd Pestig érnek vala. 305 . Immár előtte vala a had a csehek ellen. A Komorocki és az Valgata 128 Az lator fráterek. az Pogiebrad György. és azzoknak kezébe bíszta vala Kassát. és nagy pusztaságot művelnek vala mindenfelé az országba. Eszt a nyomorúságot kedig szörzötte vala Magyarországnak az Ersébet királyné asszony. és nagy készülettel és pompasággal hozák aszt allá Budába. Mikoron megértötte vólna. és nagy szorgalmatos sápolódástól megmeneködék. az László királynak az annya. Igen kedvelé és szereté aszt a Kathalin asszonyt Máttyás király. igen örüle rajta. És a kóborló latrok mind széllel száguldnak vala. Zólyomot és a több várasokat a Felső-Magyarországba. És eltemetteté őtet Szent Sigmondba. Szécs. kin a királynak nagy keserűsége lőn. E kóborló latroknak fejedelmi valának – amint megmondám – Giskra és Telephus. Szinte az üdőben lőn az Máttyás királynak menyeközéje az Kathalin asszonnyal. Zólyom. A cseh urak hozák aszt Csehországból nagy tisztességgel és dücsőséggel mind szinte Terencsénbe. Ezek kezébe vala Sóvár. Szepsi és sok egyéb várasok. Beszterce. még a koronázatnak előtte hala meg. de kétszer csaknem odaveszté az ő hadát. kit még a fogságban jedzett vala magának. Ott vévék annak utánna aszt fel a magyari urak. kiket frátereknek neveznek vala. hogy a király frigyet szörzett vólna a római császárral. de nem sokáig éle nálla. az gubernátor. és sok gyilkosságokat művelnek vala mindennap. minekelőtte kiszabadúlla. Ezek mellett esmét a Komorocki és az Valgatha. a király rokona mind oda allá vala az alföldre. a cseh király leányával.128 Azzok nagy sok kastélyokat épűtének szerinszerte nagy hammarsággal.

hogy aszt mególtalmazná a magyarok ellen. és Szécsre kezdenek sietni. De a László püspek seregétől. és csak heten hóltanak vala meg a csehek közzül. ki akkoron egri püspek vala. RÉSZ Rozgoni Sebestyén előszer megszállá Vadnát. a másikat Vadnának neveszték vala. hogy egybe adná magát Lászlóval. nem mehet ének el. hogy Vadna elkölt vólna tőllek. hogy ott meglesnék a cseheket. hogy azzokat megvehetné és elhányhatná. Látván ez okaért eszt. hogy künn asztalokhoz leültenek vala. Mindjárt hevenébe indítá a népet a másik kastélynak is. Az egyik kastélyt Galgócnak. hogy eleit vehetné a cseheknek. Még nem múlt vala tellyességgel esztendeje az Máttyás király birodalmának.újonnan két kastélyt épűtettek vala az hegyek közett. de nem vala még kész. És nagyon megijettenek vala. Galgócnak. Hogy előszer megszáguldá a kastélyt. annak utánna megvévé aszt. nagy sok csehekkel befutamék a kastélyba. Abban valának mindketten. künn találá a cseheket mind a két hadnagyokkal. és azokból bátron tolvajlának messze földre. Mikoron Rozgoni Sebestyén vítatta vólna három óráig a kastsélyt. X. mindjárt kétségbe esék. és Eger felé méne táborba. és az hadát indítá a cseh kóborló latrok ellen. Sietvén ez okaért Egerbe juta. a többi mind fogva esének. miérthogy láták vala. Mikoron Valgatha látta vólna az ellenséget. Rozgoni Sebestyén ez okaért a királynak parancsolattyából általkele a Dunán. mikoron megbékélék Friderik császárral. És Rozgoni Sebestyén küldé mind őket a királynak. melly nem messze vala Egerhöz. mellyeket a hegyek közett épűtöttenek vala. az ő seregekkel – mellyben majd hétszáz cseh vala – futni kezdének az hegyekre az erdőkbe. és hától kiszekelék a kastélyból. ha ki kezdenének szekni a kastélyból. Komorocki és Valgatha. és Galgócba szallada. hogy azzok éléssel és egyéb hadi szörszámokkal meg ne rakhatnák a két új kastélt. A seregnek egyik résszét az hegy allatt hadja. A László püspek utánnok űze a 306 . mellyet Rozgoni széllelhagyott vala az hegy allatt az mezőben. Kioroszkodának ez okaért Galgócból. De mikoron látta vólna. melly serényen kezdették vólna a kastélynak vívását. hogy ne bocsátanák őket máshova. melly egy magos hegyen vala.

a királynak küldé. és egyszersmind vagy öttezeren menének az Rozgoni Sebestyén mellé és az Nagy Balázs mellé harmadnappal pinkestnek előtte. mellyben hallotta vala lönni egy Udertzkit.husszárokkal. és semmiképpen nem szűnének. A többi kedig elszalladának. De annak utánna a parasztság reájok támada mindenfelől. és nagy sokat kivadásszának közzülek. és fogllyá esének úgy mint kétszázan. Négyszáz cseh vala benne. mellyet egy egyház környül épűtettek vala. feltámadának és keresztes hadat támasztának. Rozgoni Sebestyén annak utánna eszt az harmadfélszázat az Valgathával. És minnyájan ingyen. ki a cseh kóborló latroknak egyik hadnagyok vala. Azzok kedig felleszeszték a parasztnépeket. kit megfogtak vala az erdőben. hogy az Isten szerencsét adott vólna az új királynak. Jásont megszállá ez okaért. mikoron előszer megverék a cseh kóborlókat. De miérthogy csak kétezeren valának. és levágák őket. Másodnapon megadák az László püspeknek Jásont. méglen megvévék a kastélyt. A többit mind megölék. magokat az viadalokra. Látván eszt a parasztnép. de Theleff Sárosba szallada egy erős várba. És veszének az ütközetbe vagy hatszázan. és nagy sokat levágának bennek. a Thelephre és az Axamitra. méglen mind megöl ék őket. A parasztnépek annak utánna egy egész hétig is mind vadászták őket az erdőben. Lőn kedig ez szinte Szent György nap tájba. Onnét elindulván pinkest után. és fogva hozának közzülek harmadfélszázat a táborba. Harmadnapra megtérének. és reggel minnyájan sietének az erdőkbe. Választa a László püspek a seregből utánnok. Gálszécsre menének. Annak utánna menének a fő tolvajokra. a Teleph csak tizennégyed magával szallada el. kik Sárospatakot és egyéb sok kastélyokat bírnak vala. Az Udertzki kiszallada éjjel Jásonból. És mindjárást elindulván megszállák a Mislia kastélyt. megverék őket. És mindjárást ostromnak menének. És aszt is megvövék. Öremest utánna 307 . és más kastélyba futamék szinte a lengyel határba. minden zsóld nélkül ígérik vala. Az Axamit az ütközetben hala meg. és csak alig szallathattanak kétszázan el. mellyet Breznicének nevezik vala. mert szinte estve vala. de egy sem szalladhata el. Utánna űze ugyan az László püspek. mellyet az Bódogasszony egyházából épűtettek vala. három mélyföld Kassához. Azzok kedig ketten szömbeszállának a király népével.

A király levelet íra Szilágyinak. hogy annak utánna kurcot vallana miatta. A 308 . és nem mindenekben szájára bocsáttá. hogy az jámbor Szilágyi Mihály ólálkozott vólna a királyi birodalom után. Máttyás király. furcsa. és senkitől semmit nem félne. és megfogatá őtet.ment volna Udertzkinak. mellyben Theleff vala. Némellyek aszt mondják. hogy új várba ment vólna. XI. hogy ollyant ne indítana az ő felfuvalkodásából és hertelenkedéséből. Utánna akar vala menni Udertzkinak. Az egész nép kedig megbúdulla rajta. de megmondák néki. Mikoron Szilágyi a Tissza mellé jutott vólna. mert elvehette vólna aszt. önnen rokonát. mert feladák néki. ki ennyi sok jót cselekedett vala vélle. A király kedig iffiú. Némellyek eszt mondják az okának lönni. De nem vala még vége a csehek ellen való hadnak. mikoron a gyűlésbe az egész ország megkínállá őtet vélle. hertelen reáküldé Máttyás király az ő seregét egy faluba. és mint kelljen embernek az fejedelmeknek jó akarattyokba bízni. micsoda oskola legyen az udvar. mit művelne az ő rokona. Igen csodálkozik vala Szilágyi Mihály rajta. De semmi. és egy mindenre kész vala. és megszállá Sáros várát. és minnyájan elámélkodván mondának: mi patvart cselekedik a király? Így kell-é füzetni az jámbor rokonának az ő nagy jótéteit? Bezzeg undok dolog ez. minden népével nagy vigassággal visszajöve Máttyás királyhoz. Ebből eszedbe veheted. és nagy szömérembe hozná magát és mind az ő egész nemzetségét. Mert igen jámbor és igen kemény ember vala a Szilágyi Mihály. mert igen nagy dologról kellene egymással szólniok. hogy ő – az országnak rendeléséből gubernátor lövén – gyakorta és sok dolgokért dorgálta legyen Máttyás királyt. Mellyből fél vala az jámbor Szilágyi Mihály. Elméne ez okaért. hogy a Tissza mellé jőne. húga gyermeke. szinte az lengyel határba. Az okát nem tudjuk. RÉSZ Az üdőbe az irigy fandarlók annyira hoszták vala az nagy Szilágyi Mihály dolgát a királly előtt. de Sáros vár vala az útban. nagy akaró. hogy annyira haragutt vala reá. és nem sok nap múlva megvövé aszt. miért haragutt vólt olly igen reá. és kéré őtet. hogy meg akarja vala ölettni ollyan fő embert. Miérthogy ez okaért rajta vala a tél.

hanem naponként halálra kezdének őtet vádlani. hogy úgy őrüznék eszt a foglyot mind a két szömeket. a Szilágyi Mihály szakácsa gondolkodni kezde az urának megszabadítása felől. Mikoron ez okaért a főporkoláb oda vólna a királyhoz. a Szilágyi szolgáival. mert én immár eleget éltem. 309 . ki a király szájából meghallaná. bolondságoknak bolondsága. hogy nem veszed eszedbe. Hallván eszt Máttyás király. mint ollyan jeles szömélyt. De terajtad bánkódom. A szakács negyedmagával utánnok ballaga. meghadja. hova. mert irtóznak vala ollyan jeles embernek fejét vönni. és felfegyverközvén kifutamának az vár elejbe. irigy és áruló fondorlók? Nem bánkódom az önnen veszedelmemen. hogy fejét vönnék a Szilágyi Mihálynak. De mindennap jól tarták őtet. Végre az Lábatlan Gergely ő maga méne a királyhoz. és szólla három társaival. hogy Szilágyi Mihályt fogva vinnék Világosvárba. Elküldenek ez okaért egy főembert a királyhoz. és darabantokat hellyesztének a fogháznak ajtaja elejbe. mit akarna cseleköttetni a Szilágyi Mihállyal. és bezárá 129 Máttyás kir[ály] méltatlan dolga. ki az ő szája űzére tudna főzni. és reávivék az iffiúnak furcsa elméjét. és hogy meghadnák a porkoláboknak. megenged ék aszt néki. Ó. És egy nappon reggel nagyon kezde kiáltani: Rajtunk a törökek – mert Világosvár a vége felé vala – hammar. hogy ott ellene állanának a töröknek. és melly nagy szégyembe visznek ez gonosz. méltatlan műveléd eszt rajtam. És levelet íra a porkoláboknak. A porkolábok – egyik Lábatlan Gergely. Tisztességem elég vagyon. Szilágyi Mihály könyörge a porkoláboknak. hammar minden ember fegyvert fogjon! Minnyájan az várba elhívék kiáltását. és mindjárt felrezzenének. a másik Datzó György – fogházba rökeszték a Szilágyi Mihályt. hogy engednék néki az ő régi szakácsát. balgatog iffiú.királyi méltóság és dücsőségért ekképpen kell-é fogsággal füzetni az jámbor rokonát? Ördeg vigyen el ollyan dolgot! A Szilágyi Mihály kedig nagy bánattal őmagába pananszolkodik vala mondván: Ó. és szidalomba hozod minden embereknél.129 A porkolábok tanácsot tartának egymással. De evvel nem lőnek még csendeszek az Szilágyi Mihálynak irigyi és árulói. Én semmi gonoszt nem cseleköttem. hogy a te királyi nevedet így ferteszted. De az igaz Isten megbüntet tégedet ezért. és olly hitvánul elveszteni.

kihozá a urát. és feltörvén a fogházat. és mególtalmazza az végeket a törökektől. És ebből tanólla. követet bocsáta a királyhoz. Szilágyi Mihályt. némelly emberek annak okai. hogy valami gonosz szándékkal váltam volna hozzád. hogynem mint a királynak. és semmiben nem ügyeközék bosszút állani a királyon. Mellyből erre dicséretes hálaadó név. és megizené néki. és azzok által rakatá az várat éléssel. parasztnépeket hívata bele. hogy sokkal többel tartoznék az ő szakácsának. és az várat kezébe adá. De a te példáddal meg kellett az én királyi méltóságomat megerősíte310 .utánok a kaput. XII. Annak utánna ő maga Szilágyi Mihály nagy csendeszségbe marada. És onnét elpironkodának. hogy nem kellene mindjárást egy fejedelemnek az fandarlóknak szavát bevenni és fogadni. de amaz kiszabadította vólna őtet. lövéssekkel hátrahajták őket. miérthogy ez hamissan és méltatlan őtet a fogházba rekesztötte vólna. az ő rokonának. És mikoron az várra erővel kezdenének támadni. Máttyás király viszontag levelet íra Szilágyi Mihálynak. hanem mind az alfölden forga. Hogy ez terajtad esett. kik nem jól éltenek az én iffiúságomnak gyenge vóltával. És Máttyás király igen szégyenli vala eszt. és fedelét szabá az ő cselekedetének mondván: Én is meghadtam vala. és Szilágyi Mihály kiparancsol vala belőle. mert mindenkoron meg akartalak böcsületni mint rokonomat. de bizony nehezlem aszt tőlled. és az én királyi birodalmomnak a kezdetivel. hogy immár elbocsátanának a fogságból. De ne hidjed. és nem körüle többszer az udvarba. Akik kimentenek vala a törökek elejkbe – látván. hogy senki nem vólna – vissza kezdének térni az vár felé. kinek soha semmi jóval nem vólt vólna. és azzokkal megerősíté az várat. RÉSZ Mikoron immár megszabadult vólna. amarra kedig örökkévaló hálaadatlan név szállott vólna. És a kapuba levágának egynyíhányat a darabantokban. hogy énnállamnál fellyebb becsüled a te szakácsodat. Mikoron ez okaért ekképpen Szilágyi Mihály kezébe vötte vólna az Világos várát. és allattomba elkülde mindjárást az ő hív barátiért és az ő népeiért. De íme a kapu betőve vala. ki ennyi jót tött velem.

és rokonomat nem kímélettelek. és sokképpen megmenték egymást. És Szilágyi Mihály elbúcsúzván alláméne az alföld re. ostromnak indítá a népet.nem. és az előbeli tisztességedbe ültötlek. nem találá a királyt honn. Mikoron Rozgoni visszajött vólna. Az második esztendőbe a király esmét elbocsátá a Rozgoni Sebestyént az Magyarországba kóborló csehek ellen. ő királyokat. Ez okaért meg ne háborodj ál ezen. és meg akarná őtet engesztelni. és megmondá a királynak. Rövid napon nagy tisztességgel megengesztellyek. és megbocsátának egymásnak. melly igen erőssen mególtalmaznák magokat a cseh kóborlók a kastélyba. Mert a király gyűlést hirdetett vala oda. Azonközbe odaérközék Rozgoni Sebestyén. ollyan fő embert. és úgy beszélének egymással. Tiszavarsánt. V égre megköveték egymást. és sírván örökké való kötést tőnek egymással a püspekek és az hadnagyok előtt. És megmondá a királynak. A Tisza-parton ez okaért egynyíhánszor egybegyűl ének ketten csak egynyíhányad magokkal. mert ő is oda akarna menni. mert erős vala a kastély. Előszer ez okaért méne egy kastélyra. hogy mególtalmazná aszt a törökek ellen. és Szilágyi Mihály elkéséré őtet szinte Egrig. Ebben sok csehek valának. becsülleni. Máttyás király ez okaért visszatére. mint járt vólna Pata allatt. Visszajöve ez okaért a királyhoz. hogy tégedet. És mindjárást 311 . mellynek Pata vala neve. mellynek Várkon neve. és az egész alföldet néki adá birtokába. És mikoron erőssen megostromlotta vólna. nem veheté meg aszt. hanem minden jót reményelj felőlem. Szilágyi Mihály kedig túl lőn a túlsó parton. Ott a gyűlésbe a király esmet az előbeli méltóságba ültöté Szilágyi Mihályt. és monda néki. A király ez okaért lőn a Tissza-parton innet egy faluba. hogy ott tanácskoznék az urakkal és az országgal az Ő hadai felől. Előszer nagy sok pananszolkodással kezdének egymással vetélködni. és melly igen nagy kárt vallott vólna a népbe. mikoron a Tissza mellé jőne. hogy még őfelségének is elég gondot adnának a kastélyból. mert egynyíhányan a dacos urak közzül megtanóltanak engemet. és melly igen nagy kárt vallott vólna a népbe. mert a király napot tött vala a Szilágyi Mihálynak. mint vesztötte vólna el az ostromot. látván. előszer megtöltvén az árakját. mellyet egy nagy hegyre épűtettek vala. Mikoron eszt megszállotta vólna.

és megvévén az várast. mellyet Sáros allatt épűtettek vala a csehek. De nem jőjhete semmi segítségek. melly kezel vagyon Sároshoz. és igen megverék őket. Addig az gyalagok reámenének a fakastélyra.épűteni kezdé az Kövü várat. mert úgy szorította vala a királya megszálláskort a kastélyt. Ez a báttyának engedelméből Sáros vár allá méne. tehát megadnák a kastélyt. három kastélyt véve meg kevés holnapig: Gemert. hogy negyednapig frigy lönne közettek. Corabin. hogy minden félelem nélkül vólna ellene. mert csak faváras vala. Szircsetet. Emellé adá Báthori Istvánt. Valának ebben fő kóborló csehek – Pan Máttyás. hogy sohol senki nem jőjhet vala a kastély felé. és megszáll á előszer Patát. Vala kedig akkoron Szapolyiai István Szibinben. a Szapolyiai István. XIII. És a magyarok megvövék aszt a csehektől. Sároshoz kezdének a Szapolyiai István híre nélkül. Hadja kedig a haddal a Felfölden Szapolyiai Emrét. és megvévé Rimaszécset. Ha segítségek nem érköznék negyednapig. ki az ő attyának baráti közzül fő vala. és kevés munkával megvévé azzokat. Annak utánna a többire méne. mert erős télbe vala. a csehek kitámadának Sárosból. szót kezdének kiadni. Negyednapra ez okaért feladák a királynak a kastélyt. az ország kéncstartóját. és aszt fel akarák gyújtani. Annak utánna Balozvár allá szálla. De hogy az magyarok vakmerőképpen és rend nélkül cselekedének. és megszállá a Sajó mentébe kastéllyokat. A király annak utánna elindula Rozgoni Sebestyénnel a cseh kóborlók ellen. és ne vítatná a kastélyt. Ebből a csehek szűvet vévén. hol Rozgoni elvesztötte vala az ostromot. melly Eperjes ellenébe egy igen magas hegyen vagyon. Vala az Szapolyiai Emrével az öccse is. Szaygrapht. Drencset és Usdint. hogy a király ő maga jelen vólna. és ebből szűvet vévén a magyarok. Megértvén a kóborlók. Maczin etc. Salgont. Két esztendő tölt vala mindezekben. mindjárt Szibin várasra menének. mellyeket a felfölden épűtettek vala. Annak utánna elméne a király. És ez 312 . és kezdé aszt mindenképpen erősíteni Szenderő ellen. és sokat levágának bennek. RÉSZ Annak utánna a király visszatére Budába. és arra kérék a királyt.

is vala reménségek, hogy ott akarnák megtapasztalni a Szapolyiai Istvánt, a király seregének hadnagyát. Mikoron a lovagok a táborba látták vólna a cseheknek indulattyát, mindjárt utánnok űzének. Mikoron a csehek felgyújtották vólna az hoffstátot, és vítatni kezdették vólna az várast, a magyarok hától rajtok lőnek, és erőssen kezdének reájok víni. Egybefordulván ott a két sereg, erőssen vívának egymással, és undokul vágják vala egymást. De a csehek végre megtolák a magyarokat, miérthogy többen valának. És a magyarok elszalladván, az erdőkre kezdének tartani. Azonközbe besötűtedék, és ekképpen válának egymástól. Mikoron eszt megértötte vólna a Szapolyiai Emre, sokkal több népet bocsáta Sáros vár allá, és erősben megszállatta aszt, és ugyan ez vala szándékja, miérthogy a vár olly igen erős vala, hogy ugyan kiehesztetné őket. Minden útakat azért köres-környül megállaták és erőssen vigyáznak vala, hogy nem vihetne senki valami élést be. Látván eszt a csehek, hogy nem hoszhatna senki semmi élést be, és immár fogyatkozni kezdének, levelet írának Szapolyiai Emrének, és Báthori Istvánnak, és kévánnyák vala, hogy szömbe lehetnének véliek. Mikoron a Pan Máttyás választ vött vólna tőllek, szállani kezde az ő társaival az várnak megadássa felől. Egynyíhány nap múlva megegyenessülének rajta, hogy ha szabadon el akarnák őket bocsátani minden kereputákkal. Tehát feladnák az várat. Szapolyiai Emre megengedé aszt nékik, és harmadnapra feladák néki az várat. Annak utánna elindítá Szapolyai Emre a sereget, és Újvár allá méne, és kevés nap múlva megvévé mind Újvárat, mind Bicznét, mind Szepest, mind Kézmárkot. A több kastélyokat is mind visszanyeré, kit kifüzetéssel, kit feladással. Immár csak a Giskra vala hátra, ki a kóborló cseheknek fejedelme vala. Ez hogy látá, hogy a király ellen elég nem vólna, levelet íra a királynak. Abban előszer előszámlálá, mint lött vólna kezdettől fogva ez e visszavonyás Magyarországba, és mint elegyedett vólna ő abba. Annak utánna előszámlálá néki az ő vitézségét, mint vívt azúta fogva, mennyészer lött győzedelmes az ő attya, az Hunyadi János ellen. Annak utánna választ tőn, hogy Máttyás király dolgát esmerné Isten dolgának lönni, ez okaért nem akarna vakmerőképpen az ő győzedelmes jobbja ellen tusakodni, avagy víni, hanem minden erősségeket az ő parancsolattyára kézbe akarna adni. 313

XIV. RÉSZ
Máttyás király megolvasván a Giskra levelét, igen örüle rajta, és mindjárást követeket bocsáta hozzá, kik kezébe adná az erősségeket. Es ha el akarna Giskra menni, tehát minden jót ígérnének néki a királytól, és marasztanák meg. A követek úgy cselekedének, és mindeneket elvégezvén glitet adának néki, és az allatt hozzák őtet a királyhoz. A király vidám orcával fogadá a Giskrát, és monda néki: Engemet soha meg nem győzesz Giskra jótételekkel. Rútság, ha a királyok meggyőzettetnek az viadalokba, de sokkal nagyobb rútság, ha meggyőzettetnek jótételekkel. Nyilván vagyon előttem a te emberséged és hívséged, ez okaért nem bocsátlak el más embernek szolgálni. Ennékem akarok, hogy szógálj ollyan emberséggel és hívséggel, szinte mint a meghólt László' királynak. Miért ez okaért eszt cseleketted, és az én jószágimat megadtad minden munka nélkül, és nem szeresztél továbbá való fáradságot ennékem, ez okaért e két ajándékod vedd el mostan Máttyás királytól. Sólymos és Lippa tijed legyen, ennek felette megajándékozlak huszonötezer aranyforinttal. Ím megházasítlak, és tisztességes nemzetbe az urak közükbe helyhesztetlek Magyarországba. Annak utánna velem együtt hadakozzál; Hallván ezeket Giskra a királytól sírni kezde, és monda annak utánna: Felséges uram, mi dolog ez? Én inkább büntetést érdemleném, hogynem mint ollyan ajándékozást. És elámélkodván ezen, a királynak örökké való hív szolgálattyát igéré, és megesküvék a királynak. Nem sok hólnapok múlva a király választá néki házasságra az Ország János leányát, és avval házasula meg, és annak utánna mindéltig hív lőn a királynak. Az Theleff kedig, ki elment vala, – amint odafel megmondám – visszaméne Csehországba, és miérthogy ollyan hitetlen vala, olly nagy szegénységre juta, hogy a kuffárok után egy kosárba hordoza egyet-mást eladni. És egynyíhánszor egy füllyérke sem vala, hogy valami étket vehetett vólna a vásárt a kuffároktól. Úgy bünteté az Isten e kóborló latrot, sőt ki a kóborlóknak fejedelmek vala annakelőtte. Ez lőn a csehek kóborlássának a vége, mikoron tartott vólna huszonnyólc egész esztendeig. Ugyanazon üdőbe támada a török had is. Mert Mahomet, a török császár bízik vala ebbe, hogy ollyan iffiú vala a király, és 314

hogy az urak közett olly nagy egyenetlenség vala, és hogy Magyarországba és az határokban olly nagy veszédéssek és hadak valának. Kiváltképpen kedig tudja vala, melly igen nagy tisztességkívánó vólna a német császár, hogy abból nem kezdene egybeférni az iffiú magyar királlyal. Mindezekből nagy reménséget foga magának, hogy ő megverhetné a magyarokat, és hogy magának kapcsolhatná a királi birodalmot. Parancsolá ez okaért az Ali bégnek – ki bír vala a Felső-Misiával – hogy általjőne a Száván, és Magyarországot elrabolná, és mindenképpen pusztítaná. Mikoron ez okaért apály volna a Száva vize, által jöve rajta, és előszer a Szeremséghöz kezde, és előszer elrablá Kölpént és a Szentdemetert, mellyek népes várasok valának, és felgyújtá azzokat. Onnét tovább jöve, és széllel messze mind elrablá a földet, és feljöve mind Futakig, melly kazdag váras a Duna-parton vagyon. Aszt nem veheték meg, miérthogy palánkokkal vala megkörítve, és árok vala környüle. Hogy hír lött vólna ebbe, Szilágyi Mihály és Szokoly Péter, – ki attya vala a csanádi püspeknek – elejbe menének a törökeknek az ő seregekkel, hogy megoltalmaznák a többit az Alföldnek. És reá találának a törökekre, nem igen messze Futakon alól, hogy igen nagy prédát visznek vala. És mind járást megkezdék őket. Az Ali bég egybekergeté mind a rabbokat, és mind lerakatá a prédát, és a sereget rendelvén, visszatéríté aszt reájok. És erős viadal lőn közettek. De látván Ali bég a magyaroknak merész vóltokat, hogy vagy nyerni, vagy veszni akarnának, elhadja a nagy prédát, és elkezde futni. Ekképpen szabadullának mind meg a sok rabbok, és hátramarada a nagy préda. És a magyarok utánnok sietének a törökeknek mind a Száváig, és ott a Szávaparton nagyon vívának újonnan a törökekkel, és nagy sokat levágának bennek. A többi a vízbe szekellének, és sokan veszének abba. Kevesen általúszhatának, és Szönderőbe szalladának. Mind Sarnóig űze Szokoly Péter utánok.

XVI.[!] RÉSZ
Az Ali bég Szenderőbe szalladván, ott bánkódik vala nagy erősen, Es abban forgatá mind eszét, hogy hogy állhatna bosszút a magyarokon. Választa ez okaért négyezer gyors lovagokat, és 315

azzokat titkony el akará Erdélybe bebocsátni, hogy ott hertelen beszáguldanának, és az országot elvesztenék fegyverrel és tűzzel. Annak utánna hammarsággal visszatérnének Misiába. Máttyás király jól gondolá önmagába, hogy az mérges ellenség nem kezdene veszteg maradni, hanem fogna bosszúállásra indulni. Ez okaért hammar követeket bocsáta mindenfelé az végekbe, és meghadja az hadnagyoknak, hogy szorgalmatos on vigyáznának a törökek ellen. A kémek is eljövén megmondák a királynak, hogy Erdélybe kezdene besietni a török. És a király follyó követet bocsáta Pangráchoz, az erdéli vajdához, és meghadja néki, hogy igen vigyázna mindenütt az végekbe, és mególtalmazná az Erdélyországot a törökek ellen. Pangrác vajda megértvén a dolgot, mindjárt felvévé a székellyeket, és alláindulla Themesvár felé a törökek ellen. És odajövén megütközék a törökekkel, és nagy viadalom lőn közettek. Ali bég el akarja vala törleni a minnapi szégyent, mellyet vallott vala Szilágyi és Szokoly miatt. Ez okaért igen emberkedik vala. Nagy sokan hullának el ez okaért az viadalban mindkétfelől, de hogy a törökek el nem szenvedhet ék az magyaroknak erejeket és vitéz vóltokat, futni kezdének mind Ali bégestől. Utánok űzériek a székellyek az Pangrác vajdával mind a Dunáig, és erőssen vágják és vesztik vala őket. Az Ali bég elszallada, és visszatére Szönderőbe, és látván az új Máttyás királynak jó szerencséjét, allább hadja a dolgot és nagyobb vigyázással kezde annak utánna mindeneket cseleködni. Máttyás király azonközbe hatta vala a korona váltságának dolgát az váradi püspeknek, az Vitézi Jánosnak. Ez alattomba traktálván a római császárral annyira hoszta vala a dolgot, hogy Máttyás király adna néki a korona váltságaért hetvenezer aranyforintot. Hallván eszt a magyari urak, igen búsulának rajta, és levelet írának néki, hogy nagy csoda vólna az őnékik, hogy az önnen koronájokat ollyan szörtelen sommán meg kellene váltaniak. És kérik vala őfelségét, hogy meglátná, miképpen és mit végezne az János püspekkel, mert a tanács még arról semmit nem végezett avagy eltekéllett volna. Kinek végezése nélkül a dolog mind semmi vólna. Mikoron a császár a tanácsnak levelét megolvasta vólna, mindjárt az János püspeknek íra, és megjelenté néki, hogy a ta316

nács az ő végezésének nem akarna állani, és nem akarnák az elvégezett váltságnak sommáját megadni, mert sokolnák aszt. Ez okaért kéri vaja az János püspeket, hogy mentől hammarább bizonyossá tönné őtet mindezekről: Lönne a szörzedésnek valami hellye avagy nem? János püspek Váradon megolvasván a császár levelét Máttyás királynak küldé a levelet, és önnen levelével Szegeddé, mert ott vala akkor a király, és népet gyűjt vala az havaselvő vajda ellen. És megjelenté a királynak némelly uraknak telhetetlenségét és nemigen jámbor vóltát. A király megolvasván mind a két levelet, sietséggel elindulla az urakkal és Váraddá méne. És ott lévén mindjárást tanácskozni kezde az urakkal hadnak viselésséről és a korona váltságáról. Váradól elindulván beméne Erdélybe Szebembe. Ott újonnan megindítá a tanácsba a korona váltságát, és ugyanottan vége szakada, mert a tanács választa hét férfiat, kiknek meghadják a korona váltságának dolgát, és annak tisztességgel való visszahozását. A férfiak ezek valának: János, az váradi püspek, István, a kolocsai érsek, Ujlaki Miklós, Pálótzi László, Szapolyai Imre, a kincstartó, az Lamberger és Thuróci Benedek. Mikoron ezek kiindulának Szebemből, a király is kiindulla Havaselvőföldbe. Mikoron bement vólna Havaselvőföldbe, megfogá a Dracula vajdát, és más Dracula vajdát ültete hellyébe a székbe. Amaszt kedig felhozá vélle fogva Budára, és tíz esztendeig tartá őtet ott a fogságba. Ez a Dracula felette igen kegyetlen ember vala. Mikoron a török követek hozzá jöttenek vólna, és az ő módjok szerént nem vetették vólna le süvegeket, hanem csak főt hajtottanak vólna előtte, minden töröknek három-három vasszeggel fejébe szeggeszteté a süveget, hogy keményben állana a fejekbe. Nagy sok törökeket nyársba vonnata egy körületbe, annak utánna közükbe téteté asztalát, és Ott ebélék barátival közettek nagy vígan. A kuldusokat mind egybegyűtteté, és jól főzete nékik, és mikoron nagy jól tartotta vólna őket, reájok gyútá a házat, és mind benne égeté őket. A törökeknek. gyakorta felhasíttatá talpokat, és sóval behinteté, annak utánna a kecskéket állatá néki, hogy az ő sebes nyelvekkel nyalnák meg az ő sebes lábait, hogy annál inkább fájna. Olly igen igasságszerető ember vala kedig, és úgy bünteté meg a tolvajságokat, hogy minden ember szabadon ment országá317

ba drága marháival mind erdőn, mind mezőn, és nem vólt senkitől semmi félelme. Eszt a Draculát végre Máttyás király visszabocsátá országába, és székibe ülteté, de a törökek megölék annak utánna, és az ő fejét ajándokba küldék Mahumet császárnak.

XVII. RÉSZ
Mikoron kedig a követek elmenének Szebemből a koronáért, háromezer lovagat elvínek véliek, hogy becsüllettel és tisztességgel hoznák aszt vissza. Midőn meghallották vólna, hogy Friderik császár Bécsországba Újhelybe vólna, hozzáküldének a követek, és könyörgének néki, hogy engedné, hogy Sopronyba szállhatnának, és ott lehetnének, méglen vége szakadna a koronának dolga. Annak utánna minden bántás nélkül el akarnának menni, mert azelőtt zálagba vetette vala Sopront az Ersébet királyné asszony Friderik császárnak. Annak utánna a követek minden népekkel Újhely felé tartának. Mikoron a császár a várból meglátta vólna, hogy feles en vólnának, tartani kezde tőllek, és mindjárt elküldvén, betéteté a kapukat, és az népeket az vártákra küldé. És a császár mindjárt orátorát eleikbe bocsátá, és megizené nékik, hogy nem illenék nékik ollyan sokasággal bejőniek az várasba, hanem János püspek jőne csak be kétszázad magával. Felelének a követek, hogy a korona tisztességeért jöttenek vólna, ennyin, nem szükség, hogy császár valamit véleködnék. Bebocsáták ez okaért csak két, századmagával az Jánost, az váradi püspeket, a több követek vissza jövének Sopronyba. Egy hólnapig traktála az János püspek ott Friderik császárral, és elvégeze minden dolgot vélle. Annak utánna elküldének az Palótzi Lászlóért, és elhívák aszt Sopronyból Neápolyba, hogy az meglátná és megesmerné a koronát. Ez eljövén, látván a koronát, mindjárt megesmeré aszt egy jegyből, melly rajta vala. Annak utánna elküldé a császár Baumkirchnert és Groff nickelt Sopronba, hogy elhínák a több követeket Újhellybe, hogy megszámlálná az váltságnak pénzét. Másodnapon odamenének a több követek, és megszállának Új hellyen, kövül az hoffstadba. És mindjárt veszédésbe esének esmet a Friderik császárral, mert ezek előszer a koronát kívánják 318

vala kezekbe, az kedig a váltságnak sommát kívánja előszer, hogy letönnék néki, és úgy adná meg a koronát nékik. De az János, váradi püspek és az passaui püspek ollyan orvosságot találának ennek, hogy a követek hoznák a pénszt az várasnak kapuja elejbe, a császár emberi hoznák a koronát is oda, és ott számlálnának azzok le az váltságnak sommát, ezek kedig ott jelen tartanák a koronát. És odamenvén a követek, leszámlálák az hatvanezer aranyforintot a koronáért, a császár emberi kedig kezekbe adák a követeknek a koronát, és úgy végezék azután a frigyet ott egymással. És írva adák egymásnak az a frigynek cikkelit, hogy máslás nem lehetne az végezésbe, mellyet végesztenek vala egymással. Mikoron ez okaért a korona kezekben vólna, mindjárást visszatérének Sopronyba. Vólt kedig a korona császár kezébe huszonnégy egész esztendeig. Sopronyba nyilván a követek felkiáltaták, hogy valaki a szent koronát meg akarná látni, tehát oda jőne, mert ki akarnák aszt rakni, hogy minden ember szabadon megláthassa. Eljövének ez okaért mind az emberek egész Soprony környül, minden várasokból és falukból látni a királyi koronát, mint egy szent ereklét. Annak utánna elindulának, és hozák aszt Budára. Onnét mindjárt a királyhoz sietének a követek, és találák aszt oda allá Szerémségbe, hogy hadakozik vala a törökek ellen, mert minnap kikergette vala onnét a törökeket az Marcus László által. Annak utánna úgy ügyeközik vala Jajcát megszállani, kiváltképpen ebből indultatott vala erre, hogy megértötte vala, hogy kezébe vólna a királyi korona, és hogy a római császárral meg vólna a frigy szörezve. Az Jajca váras egy magas hegyen vagyon Illyriában, melly körül két nagy follyóvíz folly, kiknek partjai kősziklássok. Az váras és az hegy allatt a két víz annak utánna egybeszakadnak, és egy keveset folyván, beszakadnak a Száva nagy follyóvízbe. Ez az váras vala annak előtte az bosznai királyságnak feje, és felette igen erős vala. Ekképpen fér vala kedig ez az erősség a török kezébe: Istvánt, az boszniai királyt az Mahumet császár szép szóval kihívá Jajcából beszédre, mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1463, és mikoron kijött vólna, Mahumet császár mindjárt megfogá őtet, és mindjárt levonatá a bőrt rólla. Ekképpen füzeté meg az Isten a kegyetlen latrot, mert ő is álnaksággal csalta vala meg az attyát, és Vötte vala Jajcát tőlle. Úgy kezde an319

nak utánna Mahomet bírnyi Rácországgal, Bosznasággal és Szerviának nagyobb részével.

XVIII. RÉSZ
Látván ez okaért Máttyás király, hogy az ő királyságának birodalma csak a Száváig vólna, igen báná aszt. Mikoron ez okaért titkon kezdette vólna a dolgot az jajcabeliekkel – kik igen nehezlik vala a töröknek birodalmát, – mindjárást egy nagy sereggel általméne a Száván, és Jajca felé kezde tartani, melly négy nap járóföld vagyon a Szávához. Odajutván mindjárt az várashoz kezde, és miérthogy az várasbeliekkel értelme vala, azzonnal megvévé az várast. Annak utánna kezde az várhoz, és vítatá aszt éjjelnappal minden módon. Végre az harambég kíváná a királytól, hogy szömbe lehetne véle. A király nagy tisztességgel fogadá őtet. A török monda a királynak: Nincsen éréssem az várba, ez okaért feladom az várat, ha békével elbocsátasz minden marhámmal és a rabbokkal. Ha el nem bocsátsz, rövid nap a török császár itt terem rajtad. Felele Máttyás király néki: Én eszt a hadat indíttottam a szegény rabbokért, ez okaért a legküssebb szolgámat is nem engedem oda. Egynyíhány beszédek után ekképpen férének egybe, hogy – harambég feladná az várat. Ha a törökek közzül valaki meg akarná a királyt szolgálni, annak a király alafat füzetne, és tisztességbe tartaná. Valakik kedig haza akarnának menni, azzokat mind marhástól szabadon elbocsátaná a király. Harambég ez okaért feladá az Jajca várat, és kétszázad magával álla a király mellé. Annak utánna, hogy télben ott ne hivolkodnék hejába, köres-környül huszonhét várat és várast véve meg. Minekutánna ott az országban mindeneket elrendelt vólna, és az Jajca várát és várast megerősítötte volna mind néppel mind éléssel és hadiszörszámokkal, visszatére nagy vigassággal és karácson innepére felméne Budára. És az egész tanács örömmel fogadá őtet haza, és nagy híre lőn e diadalomból az Máttyás királynak egész keresztyénségbe. Hallván Mahumet császár, hogy megvötték vólna Jajcát, igen nagyon kezde bánkodni rajta, és csaknem hassada miatta. Mert a télnek keménségeért nem küldhetett vala népet, kik megsegíthet320

ték vólna. És mindjárást harmincezer embert szörze, és azzok mellé mindenféle szörszámokat, és a télnek utánna mindjárt elindulla, hogy megszállaná és megvönné Jajcát. És megszállván az várast, éjjel-nappal lőtteté aszt, és mindenképpen töreté és megostromlatá. Elannyira, hogy a magyaroknak belől semmi nyugodalmok nem lehete, mert szinetlen munkálódnak kell vala. Hol a leterett körítésseknek fóldozásába, hol földhányásba és árkoknak ásássába, hol viadalban és a törökeknek visszaverésében. Mind asszonyi állatoknak, mind gyermekeknek elég dolga lőn. Mikoron ez okaért látta vólna Mahumet, hogy elég széles vólna az váras körítésének a törése, elrendelé az ő népét részekbe, hogy egy rész megfáradván az ostromlásban, a másik rész mindjárt hellébe állana, hogy ekképpen az ostrom egész harmadnapig tartana. Ez okaért nékiindítá köres-környül a törökeket, és ő hától állván erőssen nódíttya vala őket, és nemcsak az ostrom pénzt igéré nékik, hanem egyéb sok drága ajándékokat, ha megvehetnék az várast. Meg kell vennünk – úgy monda – Jajcát, mert a kavarok még soha nem vöttenek valamit vissza tőllünk. Nagy szégyen vólna minékünk minnyájan törökeknek, ha Jajca a kavaroknak kezébe maradna. No, ez oka ért vitézül víatok. Nékimenének ez okaért a törökek az ostromnak, és nagy sokan felhágának a körítéssekre az zászlókat is feltévék. De a magyarok mindjárt leverék azzokat esmeg. Olly nagy viadalom lőn az napon, hogy az árok mind megtölék törökekkel. A várasbeliek közett is sokan hullának, a többi majd mind sebesek valának. Máttyás király hallván, hogy igen vítatnák Jajcát, mindjárást elbocsátá Szapolyai Imrét sereggel, hogy segítségekre menne. Odasiete mindjárást Szapolyai Imre. Az úton sok követeket szörze, kik egymás után odamenének, és ollyan hírt hintenének, hogy Máttyás király szántalan sok néppel útba vólna, és igen sietne megsegíteni a jajcabelieket. Mikoron ez a hír a törökek közükbe jött vólna, és napról napra többen jőnének, kik eszt mondják vala, Mahumet császár gondolkodék arról, mint járt vólna azelőtt az ő attyával, megijede és otthadja minden hadiszerszámokat és Macedóniába siete. Így szabadítá Szapolyai Imre csak hírrel is az Jajca várast. És megújítván az Jajca letörett falait, és megerőssítvén aszt mind néppel, mind éléssel, visszatére Szapolyai Imre a 321

koronázatra. Mert Máttyás királyt aszt immár kihirdette vala, hogy virágvasárnapon lönne. Mikoron ez okaért minnyájan az urak és mindenféle rendbeli emberek az országból Székesfejérvárba jöttenek vólna, nagypénteken minnyájan begyűlének szent Istvánba. És az esztergomi érsek, Széts Dienes a gyüleközetnek közepin törvény szerént megkoronázá az Máttyás királyt. Annak utánna az egész gyüleközet felvévé őtet, és nagy örömmel és vigassággal környülhordozák őtet. És sok nyelveken énekelnek vala a népek, és jó szerencsét kévánnak vala néki, hogy az Isten ollyan fejedelmé tönné őtet, mint a Nagy Sándort, avagy mint Julius császárt. Es minden jót kívánnak vala Istentől néki, és sok pénszt és egyéb sok marhákat vettete kapcsiba, etc. Aznapon sok szentelt vitézeket szentele, és megajándékozá azzokat arany láncokkal, némeilyeket kedig szép bárson ruhákkal. És mind az egész nép nagy örömbe lőn, és szűvek szerént kévánnak vala Istentől a királynak hosszú életet. Akkoron, szinte a koronázatban, megajándékozá az váradi püspekséget nagy ájítatosságából az egész bihari vármegyével, hogy az mindörökké az váradi egyháznak szolgálna Bódogasszonnak és Szent Lászlónak tisztességére. Lőnek kedig ezek mind, mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1464, az Máttyás király királyi birodalmának hatodik esztendőbe. .

XIX. RÉSZ
Mikoron a koronázásnak vége vólna, felméne Máttyás király mind az urakkal Budára, és ott lőn a nyáron csendeszségbe. És ott mindenféle játékokban, harzsolásokban, vadászságokban, oroszlányoknak játzássokban és ökleléssekben gyönyörkedék.130 Naponként törvényt is ült, és sokféle pöröket leszállíttott egész Magyarországba. Soha nem hivolkodik vala. Mikoron őszre kezdene az üdő menni, ottan az hadakozásra kezde gondolni. Ez okaért esmet hadat gyűte. És melléje vévé a keresztes vitézeket is, kiket az moldovai püspek hozzája hozott vala. Tízezer lovaggal ez okaért elindulla, és alláméne Futakra. Vala véle a seregbe az Velencék követe is, az Emo János, kinek általa kötést akarnak vala az velencéssek tönni Máttyás királlyal. A gardinálok is Rómából
130

Mint hivolkodott Máttyás kirá[ly].

322

mert elegek nem leszünk a töröknek. és a szömét találá az hadnagynak. És a király erőssen bánkódék a hadnagynak sérelmén. Az hadakozók nagy örömmel mennek vala az ostromnak a tisztességnek nyeréseért előszer. holott jeles ezüstbányák vadnak. annak utánna az sok ezüstnek nyeréseért. méglen ő víttattya vala az Zoinicot. és rövid nap ott fogna lönni. Annak utánna megerősítvén az várast néppel. Annakfelette a mü hadakozóink a hosszú hadakozásból és nagy munkából mind elfárattanak. hogy az Mahomet császár semmiképpen nem akarná hadni a bányákat. hanem negyvenezer emberrel jőne fel. Elküldé Szapollyai Imrét a drabantokkal. és a királynak monda: Felséged szálljon az váras alól. A megszállásnak kedig vala immár két hólnapja. nagy vigassággal visszajövének a a táborba.küldének Máttyás királynak – miérthogy vitézül kezdé dolgait forgatni a törökek ellen – negyvenötezer aranyforintot. de meg nem veheték vala. És nagy fájdalomba visszavivék őtet a táborban. és elég kazdag prédával megyen felséged vissza. És mikoron kivoná a nyilát. és a velencéssek minden esztendőre ígérének Máttyás királynak segítségére a törökek ellen hatvanezer aranyforintot. hogy a szömét ki nem voná vélle. felrakák mind az raggadománt. mellyeket a Pius pápa szekrényébe találtanak vala. miérthogy ollyan nagy néppel vagyon. Ez híren igen kezde a Szapolyai Imre szomorkodni. Azonközbe eljuta a hír. és sok törökeket fogának ott. hogy meglankoda az várasnak víttatása. 323 . az ostromlásba kilöve egyik az várasból egy nyilat. holott is jeles ezüstbányák valának. Vala kedig ez a táborhoz messze. a Szapolyiai Imrének. melly húszezer lépésni vagyon a Szávához. és gyakorta megkésértötték vala Zoinicot ostromlással. és ez lőn oka. Mikoron esmet ostromnak mentenek vólna. a kalocsai érseknek nagy sereggel. hogy víttatná Sterincet. kevés héja lőn. És minden marhában zsákmánt tövének. az ő hertelen halála után. és másod ostrommal megvévék az várast. melly váras egy magos hegyen vagyon az Rácországba. Máttyás király ez okaért kötést tőn az velencéssekkel. húszezer lépésni földig. Nyugatni és újítani kellene őket. Elég a mostani diadalomba. Annak utánna általkele Máttyás király a Száván. A Száva révét meg hadgya őrüzni az Istvánnak. és a FelsőMisiába menvén megszállá Zoinicot.

másikat az urak közzül az Rozgoni Jánost. mint annak előtte járt vala Mahumet császár Jajca allatt. kik kezett valának fő renden a Szécs Dienes. Pannonius János. Annak utánna két orátort választának Rómába. Egyiket Pannonius Jánost. mikoron ott hadja – csak az hírtől megijedvén – mind az álgyúkat. hanem nagy gyűlést hirdette Szegeddé. hogy ott tanácskoznék az országgal az ország állapattyáról és az jövendő hadakról. Annak utánna felméne Máttyás király Budára. Ollyan ijedéssel lőn ez. És e híren megijede a király. Szegeddé gyűlének ez okaért mind az urak. kik ott uralkod131 Pannonius János jeles poeta. hogy az hadakozók elhadnák az álgyukat és egyéb keteputákat. az pécsi püspek. az esztergomi érsek.Azonközbe túdulás lőn a nép közett. Kevés üdő múlva megbetegüle a Dienes érsek. és az érsekséget adá az Vitézi Jánosnak. Ezekkel együtt visszaméne az Emo János. ama jeles poéta. az velecéseknek orátora. Mikoron Máttyás király megértötte vólna annak utánna. hogy megszállaná Zoinicot. ihon a török rajtunk. És mindjárást általkelvén az vízen. mind az egyéb keteputákat. és a katanákra költé.131 Ország Mihály. hogy csak az hírtől így futott vólna el. Máttyás király elvévé az nádorispánságot az Gara Lászlótól. hogy elhoznák a zászlókat. nem akara esmet visszamenni. és meghadja. hogy ollyan korcat vallott vólna. hogy ezek Pál pápától segítséget kérnének a törökek ellen. XX. A gyűlésben ott Szegeden végezének a törökek ellen való hadak felől. mikoron előjött vólna a Szent Mihály hava. 324 . és hogy megindulna a tábor. RÉSZ Az második esztendőbe. Máttyás király Horvátországra indítá az ő hadát a Frangapán urak ellen és egyéb nemzetesek ellen. Szinte úgy jára itt Máttyás király. az váradi püspeknek. és testamentomba hadja nyolcezer aranyforintot az esztergomi egyháznak épűtésére. de Máttyás király az ő halála után elvévé azzokat. és mindjárást sietnének a révre a Száván. és adá aszt ez Ország Mihálynak. az pécsi püspeket. a Szerémségnek földébe menének. Ezek mind löttenek a koronázás után első esztendőben. és ott lőn azon az egész nyáron minden gyönyörűségekben.

hogy az váras megadná magát a cseheknek. hogy elunta vólna az hosszú haszontalan hadat. 325 . mellyet Kosztolánnak neveznek. melly Pozsony és Nagyszombat közett vagyon. és hogy nagy vontatással füzetné a király néki a hópénszt. Azzonközbe ott termének a csehek az várasnak kapui előtt. hogy elbúcsúznának tőlle. hogy semmi gonosz szándékba nem vólnának. Mikoron Magyarországba jutottanak vólna. hogy ezennel kezdenék a csehek dúlni aszt a földet. Emellett meg is lágyíttyák vala beszédeket. és monda: Uraim! Vagy a lengyelekre vagy a csehekre. Okát adá az ő elbúcsúzásnak. és hogy olly nagy veszedelem vólna előttek. ki magyar vala. kinek Podma[nitzki] Balásnak neve vala. mint vehetnék meg Nagyszombat várasát. és kívánják vala. Másodnapon eljuta a hír. de hazám ellen nem akarok támadni. Hallván eszt az egyik főember közettek. a másik egy cseh úr vala. vagy a németekre akartok menni. ki morvai vitéz úr vala. hogy semmi gonoszt ne véleködnék felőle. kéré őket. Mikoron ezek Pozson felé egybejöttenek vólna. és éjjel titkon Nagyszombatba méne. E dologban kedig két társa vala. hogy a bírót kihínák. Svehla. Valának kedig ezek mintegy hétezeren. és erőssen nyúzzák vala a szegény népet. egy vitézlőcseh úr a királyhoz méne. Egyik Baroltzki György. megellenzé a tanácsot. Mikoron a király nem engedné. Annak utánna mindjárt hozzáhívatá a cseh prédáló frátereket Morvaságból. mindjárást tanácskozni kezdének. Annak utánna megjelenté néki az okát az ő hammar jövésének. Mikoron immár a király kezel vólna Zagrábhoz. Mindent pénzeken akarnának vönni. nem kellene senkinek félni. és elkezde búcsúszni tőlle. kéré őtet. És a bíró mindjárt bevivé őtet az várasba. ezennel el akarnák az várast veszteni. ők erővel elmenének minden társaival. Svehla elfoglalá a király kastéllyát. mindenütt veletek leszek. hogy szömbe lehetne véle. vagy bocsássatok engemet tőlletek. nem sokat gondolván a királlyal. Mikoron az a kapura jött vólna. És Podmanitzki Balás másodnapon elválék tőlle az ő társaival. hanem csak élést és szállást kívánnának. És mikoron az őrüzők nem akarnák őtet bebocsátani. Ezeket szabad nyereségre hívá Magyarországra. kiket a Sigmond császár számkivettet vala.nak vala. És ha nem akarnák magokat adni.

és hogy ahhoz képest az élés igen kevés vólna. elrablák mind a környül való tartományt. és felgyújták a palánkos várasokat. mindjárt visszatérének. a többit mind 326 . hogy sokan vólnának benne. és mindjárást visszaindítá a sereget. miérthogy azelőtt nyomorgatták és megfosztották vala őket. Itt semmit nem kaphattok. ezennel gonoszul jártok. hogy ehezéssel könynyebben megvehetik vala. és megtalálván őket. és elkezdé őket onnét mutani. és azzokat elhozák a királynak. Hogy ebben hír lőn másodnapon. és általvetteté a népet a Dunán. Csak kétszáz kurvák és háromszáz ülle-fülle népeket hadja benne. és mindenképpen elrejték magokat. mindjárt kóborlani kezdének belőle. a barmokat mind elhajták. Ő maga a király azon éjjel a táborba méne. úgy tetzik vaja. Megfogának kedig bennek harmadfélszázat. és napról napra tovább kezdének nyúlni. Zágrábott. és mind levágják vala őket. és megdúlák környüle a falukat. és a seregnek nagyobb részét utánnok űzé. Miérthogy kedig sok nép vala benne. Mikoron aszt a helyt megerőssűtötték vólna töltéssel és két árokkal és gyakor bástyákkal. hogy istránggal fenyegetné őtet naponként a király. Mikoron megérték. mellyet nagy népnek veszedelme nélkül nem vehetik vala meg. és kivivé népét éjjel lassan azon. és azzok vadászni kezdék őket az erdőkbe. hogy elszallattanak vólna mind a kastéllyból. mert ha el nem mentek. mellyel Kosztolánnak nevezék. és a Duna-parton megszálla. Erős vala kedig a kastély. eszt is meghallá. feltámadának a parasztnépek. A cseh prédálók kedig az erdőkbe esének be. Meglátá Svehla. hogy Podmanitzki ott benn vólna. és hidat csinála belőle másfelől.Az Podmanitzki Balás meg kezdé magát jelenteni a körítésről. és a darabantokat. mindjárást utánok bocsátá az huszárokat. nagy sokat levágának bennek. megfosztyák vala. ez okaért ollyan álnakságot gondola: Éjjel lemetélteté a palánkokat lassan. A hír eléré a királyt. mellyet azelőtt elfoglalta vala az Svehla. Másodnapon mindenfelől hajókat hozata. azzokat levágák. Annak utánna méne Nagyszombatba. mondván: Elmenjetek innét. és mindjárt megszállá a Kosztolán kastélyt. és sietvén Esztergomra juta. És mikoron elérték vólna őket. Akik nem adják vala magokat. és nem messze Szombathoz megépűték Szent Vid egyháza környül a kastélt. Mikoron a király megértette vólna.

hogy annak előtte is gyakorta megérdemlötted az istrángot. kezépben kedig egy magasbat csináltata. és általa könyörge néki az Ist327 . hogy békét hadgy a latorságnak. Reáhajtott immár a szerencse. Azonközbe megjutának a követek a pápától Rómából. és megmondák. mert akasztófa leszen koporsód? Tudod-é. Látván eszt a kastélybeliek. a turiniai püspeket. És parancsolá az Magyar Balásnak. RÉSZ Magyar Balás másodnapon a kastély előtt renddel sok akasztófát csináltata. hogy gyakorta megfenyegettelek. hogy reá néznének a latrok a kastélyból. és allávivé őket Budára a Csonkatoronyba. és az harmadfélszázat renddel mind felakasztatá. hogy másodnapon a latroknak büntetésére gondot visselne. hogy megmondottam. igen megijedének. másfelől kedig az ő apródját. És ugyanakkoron megküldé aszt a sommát néki. Az magas akasztófára kedig középaránt felfüggeszteté az Svehlát. és köveket köttete nyakokra. hogy a pápa az ő kéncséből minden esztendőre Máttyás királynak segítségére akarna adni ötvenezer aranyforintot a törökek ellen való hadra. hogy az akasztófán megszáradgy. hogy bevinnék a fogházba. Svehlának szinte az jobbjára felakasztatá az ő papját. Annak utánna mind kihozatá őket a fogházból. Új követet bocsáta esmet Máttyás király Rómába a Pál pápához: Marcust. Ez okaért nyolcanként éjjel kihozatá őket. És meghadja.megölék. és Báthori István ezeket mind hajóba rakatá. Lőnek kedig mindezek a koronázás után való második esztendőben. monda Máttyás király néki: Jut-é eszedbe. és megmondottam. Megfogatá a király mind az háromszázat mind a kétszáz kurvákkal egyetembe. és mind a Dunába vetteté őket. Kevés nap múlva Svehlát is fogva hozák a királynak. Az udvarbíró Czobor Mihály nem győzé őket tartani. Így veszének mind el a kóborló latrok. XXI. hogy nem menekedel meg az én kezeimből? Tudod-é. és annak utánna is egynehányesztendeig megküldé azt. és a királynak kegyelmességére feladák a kastélyt. és kétfelől melléje a több hadnagyokat. de megkímílettelek a te vitézségedért. Mikoron a király elejbe hoszták vólna. és a te latorságod.

hogy gardinálságot adna annak Rómába. noha Magyarországnak határába volnának. hol Máttyás királyhoz. Ezeket a frigyszörzésbe császár ő magának jedzette vala. hogy sem ostoradóval.132 Az moldovaiak is elszakattanak vala 132 Az erdéliek megbolondulnak. Mert az erdéliek elszakadván Máttyás királytól. ezért ír vala gyakorta Máttyás királya cseh királynak. hogy Máttyás királyhoz ne hallgatnának. hogy aszt a kötést valamiképpen megbonthatná. vala magoknak. Hogy ez lönne a királyok közett. ki Máttyás királynál vala. Első az erdéliek ellen. És miérthogy Csehés Morvaországokból kiváltképpen támadnak vala a kóborló latrok. a cseh király leánya.ván. úgy sokkal könnyebben férek hozzájok. 328 . sem egyéb valami terhével ne bántanák azzokat. Azonközbe lőn a török császár mind Achaiába. kik Magyarországba ollyan kárt és pusztaságot tesznek vala. a cseh király közett és Máttyás király közett. etc. De mindezenáltal. Máttyás király nem bánttya vala azzokat semmi rovással békességnek okáért. és aszt akarja vala. Bánja vala eszt a római császár. Ez okaért hol az velencésekhöz bocsáta követeket. hogy az velencéssek kötést töttenek vólna Máttyás királlyal. Forchstein etc. és nem akara frigyet véle tönni. mert gondolá: Mindkettő ellen nehéz leszen vínom. hanem mind száj okra bocsáttya vala őket. A császár közett és Máttyás király közett ezért vala: Valának császárnak valami kastéllyok és várasok a Felső-Magyarországba Soprony környül. mindjárt más ok adaték két nagy hadra. levelek által megbékelének a királyok egymással. mert ő jobbágyi vólnának. Ebből lőn az harag és az háborúság kettő közett. igen praktikála mindkétfelől. és miérthogy megértötte vala. hanem mikoron valami ostora dó esik vala a törökek ellen való hadakozásra. De Máttyás király megérté az török álnakságát. és a cseh király nem büntötte meg azzokat. A cseh király és Máttyás király közett ez okból lőn az harag és az háborúság: meghólt vala immár a Katalin királyné asszon. új királyt választottanak. második az moldovaiak ellen. de ha megbonthatom őket egymástól. Az üdőben támada valami gáncs a római császár közett és a Pogiebradi György. a kolocsai érsek mellett. és pananszollya vala eszt előtte. mint Kismárton.

hanem mindent megfojtana az ő kévánsága és akarattya szerént minden törvény és igasság ellen. a mü királyunk. A plebános monda: Szerelmes uraim és jó fiaim! Minnyájan aszt vallyuk. XXII. Rom.tőlle. és elejbe adák a dolgot. és az ő vajdájakhoz. Ő aszt mondja. jeles úr nemzetből való. Mikoron egynyíhány napig veszéttenek vólna egymással. Ez okaért elunta vólna az ország az ő nagy kegyetlenségét. 13: Minden fejedelem Istentől vagyon. és igen 329 . Ezekből kénszeríttötnének más fejedelmet magoknak választani. hogy senki az vajdához nem vólna hasonló. az indította vala az újságot az országba. Valaki ez okaért az Istennek rendelése ellen támad. Felhívák ez okaért az ő vén plebánossokat a brassaiak a tanácsba. Ez kedig őnékik üdegen vala. De mikoron a követek Brassóba mentenek vólna. Ebből a nagy nyomorúságokból indíttatván az Veres Benedek inteni kezdé a vajdát. Valaki a fejedelem ellen támad. egy kazdag ember. ez bizony nem jól jár. mert Isten annak ellensége. nagy sok ostoradókat vet vala az országra. hogy ellene támadnának a királynak. hogy felvönné a fejedelemséget. RÉSZ Mikoron az Veres Benedek és a több nemesek elvégeszték vólna eszt a dolgot az vajdával. ki nem tartana senkit szabadságba. hogy látnák. hogy beléengedett vólna. Valami tanácsot adna nékik a plebános. hogy hínák fel a plebánost. Ha Máttyás. mindjárást az várasokhoz kezdének. Vajda vala kedig egy Szentgyörgyi János. hogy elhajlanának a királytól. azon maradna meg mind a két fél. az István vajdához raggaszkodtanak vala. mert Máttyás törvény szerént való királyból tyrannussá és kegyetlen kóborló lött vólna. ők is engedőnek belé. és a sok saccoltatásnak és rovásnak nem lőn soha vége. De miérthogy az vajda és a nemes urak ollyan nagy szabadságot ígérnek vala nékik. hogy a Szent Pál Istennek igéjét írta münékünk. és azzokhoz kezdének követeket bocsátni kérvén őket. Istennek rendelésse ellen támad. ezen megegyenessedének végre. Az elszakadásnak kedig oka ez lőn. meggonoszult. a brassai tanács nem férhete egybe egymással. ezért örömest akarnák minnyájan őtet uralni. Miért kedig. hogy Máttyás király sok hadakot visselvén. Egy Veres Benedek vala Erdélybe.

annak attyafia a két szárnyán valának. hogy odaveszett vólna Szilágyi Mihály. Török császár parancsolá. Hallván eszt Szilágyi Mihály. Es annak utánna nagyon siete bemenni Er330 . A több népet adá Szilágyi Mihálynak és Ujlaki Miklósnak az Alföldre. És ott fogva esék az Lábatlan Gergellyel egyetembe. igen bánkódik vala rajta mind az urokkal. Mikoron az Lábatlan Gergelyt is kihoszták vólna. és Pozazin mellett szálla táborba. Látván Szilágyi Mihály. Az Ali bég és Skender. addig Szilágyi Mihály megszállá Zoinicot. De a kereszttyének elbágyadának az nagy vívástól és futásra vévék a dolgot. és váltig szenveggyünk. beindulla hammarsággal Erdélybe nagy sok urakkal és nyolcezer lovaggal és négyezer drabanttal. hogy kevesen vólnának a kereszttyének. elszálla Zoinic alól. Hallván eszt Máttyás király. és nagy viadalt tartának mindkétfelé. de Szilágyi szégyenli vala visszaléptét. Így menekedők meg az Lábatlan Gergely. ez okaért szömbe víva a törökekkel. mindjárt meghadja Szilágyi Mihálynak és az Ujlaki Miklósnak. hogy az végekben vigyáznának a törökek ellen. Eszt a tanácsot hallván a brassaiak. ez nem én tanácsom. De hogy királlyunk ellene támadjunk. ő nem akara elfutni. hanem magoknak maradának. ő maga kedig melléje vévén az Ország Mihályt. mindjárt feljöve. A több várasok mind feltámadának a nemességgel a király ellen. a királytól sem akarának elszakadni. környülfogák őket. Fejét vövék ez okaért előszer Szilágyi Mihálynak. Hallván eszt Máttyás király. Hallván eszt a török.megnyomorgat bennünk. és erőssen vív vala. és kiméne az ajtón. Méglen Máttyás király beméne Erdélybe. és majd ugyan erővel királlyá tövék az János vajdát. melly helly harmincezer lépésni földint vagyon Szenderőn alól. És felkele. Látván ez okaért. hogy a kettőnek fejét vönnék. A török nagy néppel reájöve. És monda a király: Nagy kárt vallott egész Magyarország ez embernek elveszésse miatt. Mindjárást fogva vivék Konstancinápolyba. és hogy a többi elfutnának. hogy enfiát megváltaná érte az magyaroktól. az ő rokona. az nádorispánt. egy török kéré aszt a császártól. tehát Istennek ostora. hanem kevesed magával a törökek közzükben öklele. hogy az ő népének a nagyobbik része elveszett vólna. Mü engedelmessek legyünk. nem akarának egyetérteni a több várasokkal.

Annak utánna Máttyás király beméne Kolosvárba. Akik hitetlenek és az új pártolásnak okai találtattanak. hogy fejenként könyöregjünk az országnak törvényei és szabadságaiért. kik ellene támadtanak vala. hogy a király ellen akarnánk támadni avagy víni. És a vajda mind az bírákkal az országból elejbe menének a királynak. Azzokat ez okaért előszer akará elfoglalni. traktálni kezdének az hívekről és az hitetlennekről. azokat örök számkivetésbe kiűzék napot tővén nékik. és megbocsátá vétkeket. RÉSZ Mikoron eszt meghallották vólna. mindjárást lábaihoz esék mind a bírákkal egyetembe a királynak. hol a pártolóknak serege hált vala másodnapon.délybe. és esedezének néki kegyelemért. Mikoron az vajda elvégeszte vólna beszédit. és mindenképpen megtisztítá és megmenté magát előtte. megijedének.133 Máttyás király bellyebb méne azzok ellen. és kioroszkodának a seregből. hogy az országbéliek el kezdenék előtte foglalni a szorosokat. azzoknak nem akara megkegyelmezni. Ott mindjárást országgyűlését hirdeti vala. hogy víni akarnának az magyari király ellen? Felelének minnyájan: Mü minnyájan ahhoz készültünk. kik az újságot támasztották vala. és könyörgéseit a király előtt. Némellyek kedig a pártolók közzül elhalogaták a kimenést az országból az önnen veszedelmekre. Kolosvárból Tordára méne. ha e szándékba volnának. XXIII. Nem messze a táborhoz elöltalálá őket az ország serege. nem arra készültünk. és másodnapon oda érkezék a néppel. De kik indították vala a pártolást. 133 Az háborúságtámasztók elpironkodnak. És az vajda nagy szép beszéddel szólla. a nagy rovások és ínségekért. Még ő magok is az vétkesek. mert rútságos dolog vólna ez és igen isszonyú. és sokáig szólla a király előtt. mert fél vala ettől. Veres Benedek Lengyelországba méne és ott lakék. mikoron kimennének az országból minden marhájokkal. ahol bemehetnek az országba. Másodnapon annak utánna beére a széles földre. és hazafutának. Mikoron az országbeliek mind odajöttenek vólna. és veté a támadásnak okát a kösségnek búsulására. Az istráza megkérdé őket. Eszt mindenek igen kegyes büntötésnek mondák lönni. 331 . És a király megkegyelmeze nékik.

bevágva talállá mindenütt a szoros útakat. püspekek és hadnagyok a piacon körül valának szállássokon. mind várasokat felgyújtatá. hogy mindenkoron jelen lehetnének a 332 . és az országnak törvénye szerént megbüntötné őket. És aznap nyolcat fogának meg bennek: Gercz Pétert. és a királyhoz követeket bocsátván. melly a püspek házának ellenébe vagyon. és nem mentenek vólna. holott a püspeknek lakóhellye vagyon. hogy ott vólnának az pártolókban. kiknek meghadták vala. Czertz Jánost etc. és Moldova felé tarta. amint a király megparancsolta vala. Annak utánna elmenvén az úton. hogy kimennének ez országból. és nagy pusztaságot művele az országban. mind falukat. Harmadnapra méne a király Moldovabányára. A piacon vala a király szállása a szeren. De nem lehet a békesség közettek. Meg kelleték ez okaért az útakat tisztítani igen nagy munkával. Mikoron Máttyás király bement vólna a havasba. Mikoron immár a király az Erdélyországot lecsendeszítötte vólna. A több urak. Nagy szerencsén lőn a király ott az viadalban. békességet kezde járni. és töltés és árok vala környüle. annak utánna felgyújtanák. Moldovában akkoron egy István vajda vala. megmondák a királynak. a szebeni polgármestert. Mikoron megtisztította vólna az útakat. Ezeknek mind fejeket vévék a szebeni piacon. mert gyors és vitézlő ember vala. Ez az váras palánkkal vala körítve. hogy mind megdúlnák az várast. és meghadja néki. És elhívatá mindjárást a kéncstartót. Nem akar vala ez okaért a magyar királytól hallgatni. és ott előálomkort kelleték a királynak megvíni az álnak ellenséggel. mint azelőtt a tordai gyűlés ben az elvégesztötett vólt. Máttyás király első ostrommal megvévé Rimavásárt. Szent Katalin asszon napján kiméne Szebemből. Suki Mihályt. És nagy sok rabbokat és barmokat hajtának előttek. és Rimavásár mellett szálla táborba. Parancsolá ez okaért. megijede. a szokott adót is nem akarja vala megadni.Mert mikoron a király Szebembe ment vólna. holott két útak megkörülik az egyházat. Hogy eszt meglátá István vajda. Az is okot adott vala Erdélbe az elhajláshoz. hogy mindjárást megfogatná azzokat mind. kinek a parttyán egy favár vagyon. És a király igen megharagvék reájok. A kéncstartó ez okaért eljára benne. Ebben valának az István vajdának szolgái. bevivé mind a népet az országba. A Szeret víz foly mellette.

és nagy sok oláhok hullának el ez viadalban. hozának egy foglyot elejbe. hogy minnyájan titkony készülnének és fegyvert fognának. hiszem. megláttyátok annak utánna. hogy ez éjjel első álomkort megüssék a magyaroknak táborát. és elejkbe adá nékik az jelen való veszedelmet. a király nem övék vacsorát. kik a király szállássa előtt állnak vala. Ő maga kedig. fenyegetni kezdé őtet. Az oláhok szerin-szerte felgyújtván az várast. hogy őrüzet allatt tartanák a székely embert. Meghadja a király. a 333 . És meghadja Drákfi Bertholtnak – ki a király sáfára vala – hogy vígan tartaná az vendégeket. és hogy megverjék őket. Tudnia illik Ország Mihály. és micsoda járásban vólna? Nem kell – úgy monda – ennékem tolmács. erdélyi. hogy lásson. Ha kételköttek beszédembe. és bejöttem mostan Moldovába. mert magyar vagyok én. hogy feleségemnek maradékit meglássam itt benn. Nagy viadal lőn ott. Jövet az úton találtam tizenkétezer oláhot. Kétfelől szörzett vala az oláh vajda két sereget. A több seregeket a más utcákba állatá. Mikoron aszt tolmács által megkérdették vólna. és háromfelől felgyújtá az várast. hanem felkele. mert szánom az én nemzetemet. És meghadja nékik. és mindenfelől ellenek támadának. azzok jőnek. A piacon való szeggeletekre a darabantokat állatá. Nagy indulás lőn mind kétfelől és nagy kiáltás. ha azon be kezdenének rohanni. avagy nem. és mindjárt egybehívá az urakat és az hadnagyokat. és nagy viadalom lőn mindkétfelől.királynak. Hallván eszt a király. En kedig úgy siettem előjőni. hogy hazugságot ne mondjon. berohanának előszer a kapuknál a tűznek világosságával. Ezek odajövén. honnét jőne. azzok egyszersmind találának bejőni két utcákon a király szállására. és hogy immár első álomkoron vólna. kicsoda vólna. A székely monda: Igazat mondok én. jelen lőn az ellenség. a fegyveressekre. hogy megmondjam eszt. egyenest találának az álló seregre. és az ellenség ellen támadnának. mert fő-fő népek valának ebben a seregben. Kétszáz régi merő fegyvereseket az ő szállása elejbe állata. hogy azzok a két utcára vigyáznának. A király népe készen várja vala őket. és minden utcákon az várasban őrüzéket vete és minden kapukba. Mikoron kedig a király vacsorálnék. az nádorispán. Csak alig végeszte vala e rendelésseket. tartsatok addig őrüzet allatt. ha igazat mondottam.

Hol az ő szállássa előtt való álló seregben erőssen vív vala az oláhokkal. hol bisztattya vala az vitézeket. RÉSZ Máttyás király azon éjjel nagy szorgalmatosságba vala. Négy egész esztendeig mind vesszédett véle annak utánna. Annak utánna parancsolá a királya kéncstartónak. Az Michne vajdának is. és Erdély felé kezde tartani. Mindegy éjfélkort annak utánna úgy kezdének hátat adni az oláhok. hol meg segíti vala azzokat. ki az Havaselvő vajdáknak feje vala. mert nagy szerencsébe forga az ő dolgok.két erdélyi vajda Csupor Miklós és Pankrátz János. sokat is megfogának közzülek. Hogy a nyilat kivonta vala. hol feddik vala a félelmessekre. a többi nagyobb részre mind sebesek valának. méglen kiveheték aszt belőle. Brassóba lévén. Bánffi Miklós. Az Brassó várassát kedig szép privilégiomokkal megajándékozá. benne maradott vala az vas a testébe. és sokat a tűzbe kergetének. a többit mind az várasban levágák őket. Sőt Máttyás király ő maga is sebes vala. a király visszaindula kornyodozván a sebnek fájdalma miatt. és ott szol334 . mert a piacon mint egy várba valának. XXIV. mert egy nyilat lőttek vala az hátába nem messze az háti gerenchöz. kik fogva vannak – tudniaillik Székelly Mihályt. Es ekképpen tartá meg az ő népét. és hétezernek találák a meghált oláhoknak számát. Vízaknai Miklóst etc. és karácson innepire Brassóbajöve. Bizony kézzel kelle azon éjjel mególtalmazni a magyaroknak az ő életeket. ott kegyetlen halállal megölete némellyeket a pártolókban. A magyaroknak kedig tizenkétszáznak. és rendbeüti vala a seregeket. És mikoron szerinszerte mind felgyújtották vólna a falukat és az várasokat. kiknek szükség vala. és a magyarok rajtok lőnek. sokat kedig levágának bennek. íme tehát mind az egész váras rakva fekszik vala hólttestekkel. és kivágák az oláhokat a piacról. Ezek minnyájan erőssen vívának. ott fejét véteté. és mind eldúlták vólna az országot. hogy a több pártolókat. Vagy négyezeren elszalladának az várasból. Mikoron megvirradott vólna. – Kolosvárra vinné. hol az utcákban forog vala. Alardot. miérthogy azzok veszteg maratta nak vala. és nem támadtak vala a több várasokkal a király ellen az új király mellett. Báthori István és több urak.

Egyiket a törökek ellen. mellyben erőssen könyöreg vala néki. Kéncstartó ez okaért Kolosvárra hozá őket. visszaméne Magyarországba. és megvallá a király előtt. etc. Még Erdélbe vala Máttyás király. mind a királyi birodalomtól. Az ő marhájokat és jószágokat mind elfoglaltatta a király. hogy méltó esett vólna rajta ez e nagy büntötés. Sőt a római császárt is reábírá a pápa.gáltatná a törvényt reájok. a nagy eretnek ellen. a másikat a csehek ellen. még vólna valami Út a kegyelemhöz. Azért megátkoszta vala a cseheket mint eretnekeket. A király fél kedvvel tőn választ néki. és erőssen kéri vala. etc. midőn írnának Krisztus urunknak születése után 1466. és Pogiebradi Györgyet. Ezeknek egyiknél fél esztendeig állott a király pecséti. az esztergomi érsek. a másik István. a moldovai vajdának levelét. A Pál pápa ez okaért egyik levelet a másik után küldi vala Máttyás királynak. a cseh királyt megfosztotta vala Rómába (de nem Csehországba) mind a királyi méltóságnak nevétől. üdő lönne még a bosszúállásra. annak utánna fejeket véteté. 335 . hogy kegyelmes lönne hozzá. mert azokra esztekéli vala őtet az római pápa. Mindezenáltal megigéré eszt néki. De ha eszt nem akarná művelni. ha engedni akarná a magyari koronának és a megbékélésnek igaz módját keresni. ki Lengyelországba. Valának kedig Máttyás királynak akkoron az üdőben két kancelláriosi. Egyik az Vitézi János. hogy reátámadna a cseh királya ellen. És ez érsekek az üdőben nagy tekéntetben valának mind a királynál. és ott utcánként tüzes fogókkal szaggattatá őket.134 miérthogy őnéki nem akarnak vala engedni az ő kívánsága szerént. mind az egész országnál. Ez kénzásért olly igen megijedének a több pártolók. hogy elhozák néki az Istvánnak. A koronázat után negyedik esztendőbe Máttyás király esmet két hadat kezde forgatni elmejébe. ki Oláhországba. és mindenképpen esztekélé őtet az hadra a csehek ellen. az kolocsai érsek. Minekutánna ez okaért Máttyás király Erdélyben elvégeszte vólna minden dolgait. hogy ő is íra 134 A pápa az veszedelmes hadnak oka. a más fél esztendeig a másiknál. szinte mint a törökekre. és megbocsátaná néki az ő vakmerő bolondságát. Lőn kedig ez a koronázás után harmadik esztendőbe. Lőn kedig ez. hogy minnyájan kiszekének az országból.

mert érti vala a török ravaszságát. mert ollyan törvénye vólna Magyarországnak. hogy a csehek ellen az római egyháznak [ellenségei] ellen hadat indítana. És annál nagyobban ijed ének. az havaselvő vajdát. és az ország elejbe adá mindeszt e dolgot. A fő-fő népek mind ellenzik vala eszt a hadat. de a király nem akara frigyet véle tönni. hogy az Ujlaki Miklós felhoszta vala véle a gyűlésbe a török császár követségét. Nem szükség vólna más hadat keresnünk. Végre reábírák őtet. előszer behozatá a Draculát. ki azelőtt olly nagy kegyetlenséget művelt vala a törökeken. méglen megnyomhatná az ásiabelieket. ki fogva vala Máttyás királynál. és az udvarló urak közé állatá aszt. Ez okaért ollyan választ tőn nékik. De előszer nagy gyűlést hirdete. a mii természet szerént való ellenségünk ellen? Bizony szinte elég vólna münékünk ez a had. Ez is igen segít vala. hogy bátorsággal hazamehetnének. mondván: Mü szükség minékünk. és nagy ígéretekkel megterhelé őtet. Mikoron Máttyás király meg akarta vólna hallgatni a török császár követségét. Ez vala kedig a követség: török császár frigyet kíván vala Máttyás királytól. és nagy barátságnak színe allatt kívánja vala aszt. És az pápa leveleit és a római császár leveleit mind megolvastatá a gyűlés előtt. hogy annak utánna könynyebben férhetne a magyarokhoz. és ugyan aszt végezé. 336 . De a király az gyűlésbe gyüvén felüle. ott nézik vala a Draculát. hogy meg kellene e hadnak lönni. és az vajda. és a csehek ellen való bosszúállásnak kívánságából. csak győznünk aszt meg.Máttyás királynak. hogy magunkat terhellyik ollyan üdegen haddal? Nemde elég hadunk vagyon-é a török ellen. Ujlaki Miklós elvivé őket. miérthogy természet szerént való ellenségek volnának a keresztyénségnek. és reákéré. etc. hogy csak addig kívány frigyet. Annak utánna tisztességesen elbocsáták a követeket. Mikoron annak utánna bebocsátták vólna a követeket. és mellé voná az iffiú urakat. és nagy prédikációt indíta az ő természet szerént való tisztességkívánásból. hogy soha egy magyar király frigyet nem tehetne a törökekkel. hogy őfrigyet nem tehetne a törökekkel.

noha megadnák az adót a királynak. És Budán zsóldot kiáltata és népet gyűte. és meg akará magát hatalom ellen óltalmazni. És az várasok nem akarának elszakadni a római pápától. 337 . kik semmit nem tartának a pápától és annak pepecsélésitől. Az elküldé elől a tilalmot pápától Morvába. Megértvén eszt a csehek. Az Bánfi Miklóst is megajándékozá sok falukkal az ő nagy vitézségeért. juta egy püspek Rómából a pápától Máttyás királyhoz. és mindenbe kedvesked135 136 A pápának mestersége. holott bír vala az ő fia. A cseh király is megértvén. és megizené néki az hadat. kik valami segítséget adnak vala a cseh eretnekek mellé – mert így nevezi vala a cseheket.XXV. Minekelőtte Máttyás király kiindulna Pozsomból. Morvaországba méne. Victorinus egy jeles vitézlő ember. a magyari királyt reáindította vólna. És ezek egybeadák az ő népeket. és Máttyást. és az várak mind vólnának a király kezénél. kik vitézül víttanak vala véle Moldovába. a cseh királyhoz. és az polgárok megnyiták az várast Máttyás királynak. és ott megvárá a több segítségeket. mind a morvaiakat. az Máttyás királynak koronázása után kedig negyedik esztendejébe. és ott meg akarák megvárni a magyarokat az morva határon. Annak utánna kiindulla Máttyás király Pozsonból a pápa követével. RÉSZ A gyűlésnek a végébe Máttyás király megajándékoza némellyeket az urak közzül. Annak utánna kiindulván a király Egerből Budára jöve. Annak utánna elindulván Budáról Pozsomba méne fel. nagyobb része elszakada a király136 tól. Az vár as kedig a római császáré vala. mind a slésiaiakat. És kiindulván Prágából. hogy Budára jött vala. hogy Pál pápa megátkozta vólna őtet. Azonképpen az morvaiak közzül is és a slésiaiak közzül. és méne Lunába. és megátkozá mind a cseheket. Nyolc nap múlva. követet bocsáta az Pogiebradi Györgyhöz. A cseheknek bolondsága. nagy népet gyűte ő is.135 Kezdeték kedig ez a csehek ellen való had. Ott táborba szállának a magyarok az Murva-parton. és az ő királyi méltóságába praktikált vólna. mikoron írnának Krisztus urunknak születése után 1468. és hadiszörszámokat szörze. melly váras az Morva víz mellett vagyon szinte a határba.

de a püspek. Szolgála kedig előszer az Magyar Balásnak hadnagysága allatt. Kinizsi Pál. De a porkolábok bebocsáták Victorinust az ő népével.nek vala néki. Pannonius János. És a megszáguldásba mindjárást felgyújtatá az hoffstátot. Szép Hercules-termetű ember vala. hova jövendő vala az ellenség. a cseh király fia Trebiczbe vólna. A malomba egyedől felemelte a malomkövet. A cseh király ellenébe szálla a magyaroknak. A Kinizsi Pál egy parasztember fia vala. és az attya. Egy egész hólnapig lőnek itt a táborba. Jeles hammar futó vala. Egynyíhánszor egybegyűlének beszédre az vízparton a királyok. a király fia kiméne az várasból minden népével és sok polgárokkal. melly egy magas hegyen vagyon. Szapolyai István. és malomból jöve ki a szolgálatra. Bánffi Miklós. Az Máttyás király kedig tanácskozék az urakkal az hadnak elindítása felől. Magyar Balás. Egy egész hordó bort egyedől felemelt. hogy aszt megerősítené és mególtalmazná. a nádorispán. és ezek által cselekedi vala Máttyás király – akkoron alig huszonhét esztendős lövén – ama nagy. az erdéli vajda. és semmi viadalom nem lőn közettek. nem akara ott heábavaló költséget tönni. Báthori István. jeles és híres dolgokat. Jeles emberek valának akkoron Máttyás király seregébe. Mikoron Máttyás király meghallotta vólna. a pápa követe mindjárást megkeméníté visszontag aszt. Csupor Miklós. hogy az viadalomnak semmi módja vólna. és kemény beszédekkel fogdassák vala egymást. A hoffstátból beszallada a tűz az várasba. és Victorinust. hogy Victorinus. és megszállá az várast. az Imrének attyafia. jó eszű és felette nagy ereű. mert soha el nem távozék tőlle. Ország Mihály. Ezek valának kedig az urak: Szapolyai Imre. Deszpot Farkas. hanem hátra kezde menni az ő országába. Victorinus. és felméne a várba. az ő fiát bocsátá Trebicba sok néppel. az önnen leányát adá néki feleségül. Mikoron a cseh király meglátta vólna. de a 338 . hanem csak valami harcolások. és sok urak a nemessek közzül. Az vény cseh király ídes beszédekkel gyakorta megenyhíté a Máttyás király felfuvalkodott és tisztességkívánó szűvét. A több várakat is mind megerősíté néppel és az várasokat. és mind megemészté az várast. mint szinte a római császárnak. Látván az Magyar Balás az ő emberségét és nagy vitéz vóltát. Trebiczbe indítá a sereget. a cseh király elment vólna. pécsi püspek.

hogy visszamenne a királyhoz. és sokáig vítatá aszt. ha a pápa hite mellé akarnak állani. Annak utánna megszálla az várat. Ez okaért a brünnai tanács mindenbe engedelmes. A cseh királynak adót adtunk ugyan. Ez a váras szép és erős váras vala. Régen megértöttük. hogy állhatatoson megmarattanak vólna a római hit mellett. Ekképpen a röttenetes tűzzel két óráig megvévé Máttyás király Trebitzot. tehát megnyitnák mindjárást a váras kapuit a pápa követének. 339 . és az háromezer fegyveres felvévé őtet. hogy te visselnéd eszt az ő hadát. Annak utánna Máttyás király Brünna felé indít. hogy az magyarok ingyen eszekbe sem vévék. de a mü egyházunk a pápa rendelése szerént vagyon. Lőn kedig ez tizedik napon pinkestnek előtte. és mindjárást egy követet bocsáta be az várasba. eretnekek mellé? Ha a pápa mellé. másodnapon választ akarnának néki tönni. és a követek közzül egyik előálla és monda: Felséges király! Mü a római hitnek követői vagyunk. XXVI. Ha nem. tehát hírekkel lönne. Másodnapon azután beméne az várasba. Az váras felett egy vár vagyon. Annak utánna kezde Máttyás király az várhoz. RÉSZ A bírák ollyan választ tőnek a követnek. És megígéré magát nékik.i az ő seregét. és Máttyás király is dicsírni kezdé őket és mondá. A kilencedik hólnapnak utánna adák fel annak utánna aszt néki. melly az váras felett vagyon. és békességgel elvivék. Másodnapon követeket bocsátának az várasból a királyhoz. hogy a pápa te felségedet bírta. És szegények visszatérvény mind a magyarok kezébe esének.polgárokból egyet sem. hogy elment vala Victorinus. De éjjel csendeszséggel juta háromezer cseh fegyveres és Victorinus kilencszázadmagával kijöve az várból. hogy az ő állhatatosságok nagyot érdemlene. mellyet Spilbergnek neveznek. Odajutván Máttyás király megszálla az hoffstátban. melly Morvának fővárosa. 137 Brünna a pápa rabsága vagyon. ki megkérdené a bíráktól. melly sok néppel vala megerősítve. avagy a cseh. A porkolábok feladák az várat.137 A pápa püspeke mindjárást dicsírni kezdé őket. hogy ellenek akarna víni. és a polgárok nagy tisztességgel fogadák Máttyás királyt be.

Máttyás király tart vala az ipának haragjától. fiam. és arra hozák a dolgot. Az olomóciak kijövének Máttyás király elejbe. Máttyás király felele: Apa. hogy szömbe lönnének a királyok egymással. velem cseleködned? Miért támadtál ollyan módon reám? Aszt mondod. és azonközbe mindeneket szörze az hadra szükségeseket. semmit nem végeszhetének egymással. hogy ők a római hiten vólnának. ez okaért az imegre mindenkoron páncélt veszen vala. és nagy tisztességgel fogadák. Mikoron egynyíhánszor oda egybegyűltenek vólna. annak utánna a páncélyra veszi vala a zsubicát. Ezért hadakozom ellened. Olmócból kiküldé az ő hadnagyit köres-környül. monda a cseh király Máttyás királynak: Ekképpen kell-é. hogy a hit dolgaért műveled. de a te nagy felfuvalkodássodból és nagy tisztességkívánássodból műveled inkább. Egy erős vár vagyon Olomóc köül csak ottan. a Kinizsi Pállal. és szömbeszálla Máttyás királlyal. és abból indultattál erre. És az urak közbe kezdének járnyi. és egynyíhány nap múlva megvévé aszt. ott gyűltenek egybe naponként mind a két királlyok. Mikoron kedig a télnek üdeje eljött vólna. Megszállá aszt Máttyás király. Annak utánna bőjtelő havának a közepibe esmet visszaméne 340 . A két tábor közett két sátort vonának fel. Nagy Balást Spilberg allatt hadja. Hogy kedig látá. ott lőn mintegy négy hólnapig. térj meg az anyaszentegyháznak hitire. És hogy előszer szömbe lőnek. azzokat meghódoltatá. akik nem valának azzon. őmaga kedig Olomócra indítá az ő több népét. a több népeket kedig Morvába telelni osztá. kik a római hiten valának. hogy a brünniak bebocsátták vólna a királyt. és minden marhájokban zsákmánt tétete. A birodalomnak telhetetlensége művelteti eszt veled. kérlek. Mikoron Szent Mihály nap tájban visszajött vólna Budára. És behívák őtet az várasba. Máttyás király kedig inkább kezdé az Spilberg várát vítatni.Pogiebradi György hallván. és vallást tőnek előtte. hogy megfosszad apádat az ő országától. alatta hadja az Magyar Balást. Ő maga kedig a Szapolyai Imrével és egynyíhány urakkal és a darabantokkal Magyarországba tére telelni. és az váraskákat. hogy meg nem vehetné aszt. ő is az vár allá jöve Brünna mellé. kérlek tégedet. miérthogy a közenséges hitnek ellensége vagy. Térj meg. abban csehek valának. azzokat felgyújtatá. és az dühösített tégedet. A cseh király ez okaért megindítá táborát és elméne.

Mert Bécsországnak minden esztendői jövedelmét ígért vala néki. ott kedig nagy gyűlést hirdete. visszajöve Morvába. és az útba megszállá az Veszele várast. Azonközbe allattomba kezde praktikálni a cseh urakkal.138 Onnét elindítván népét. és meghadja. A drabantok megfogák az Victorinust. és avval kelleték visszamenni Máttyás királyhoz. ostromnak indítá a népet. melly a főváras Slésiába. Mihályt. az esztergomi lektort Bécsbe. amit ez hadra ígért vala. A nemesek megadák néki az ezer lovagra való zsoldot. hogy őtet választanák cseh királlyá. mellybe Victorinus. de Máttyás király mind visszaküldé azzokat. Friderik császár csak beszéddel tartá az Mihály kancelláriust. És erőssen kezdé aszt lőttetni. Braszlóból elbocsátá Máttyás király az ő kancelláriosát. találna ő népet magának. mellyet apádtól tanóltad? Gyakorta intettelek tégedet. attyámfia. és magába forgatá mind eszt a dolgot. 138 Ambitio látod mit művel 341 . hogy kérné Friderik császártól a segítséget. hogy ezer lovagnak való zsoldpénszt küldenének. és mindenképpen vítatni. a király fia sok néppel vala. Mikoron odajött vólna. A gyűlésben annak utánna az urak egybeférvén. A braszlaiak nagy tisztességgel fogadák őtet. RÉSZ Elindulván Slésiából. Slésiába méne. és a király eleibe hozák. Aszt művelék a több várasak is. és nem ada semmi pénszt néki. XXVII. Mikoron az várasnak körítésit nagyon lerontotta vólna. Monda Máttyás király néki: Aha. cseh királlyá és morvai hercegnek választák. Eszt kedig csak azért nyeré tőllek – nagy ajándékozásival és egyéb praktikákkal – hogy az ő hadakozássának valami palástyai lönnének ez névek: király és herceg. Az ezer lovagot megküldette vala. Victorine! Erre hozott-é immár tégedet a gonosz tudomány.Morvába a sereg mellé. kik pápások valának. annak utánna a nemesek közzül ezer lovagot. Hallván a király. mint állhatna bosszút rajta. igen megbúsulla rajta. a spilbergiek megadák magokat. Victorinus kegyelemért könyörge a királynak. mint megcsúffolta vólna őtet az Friderik császár. és végre megvévé Veszelét. Onnét azután Olomucba méne. hogy ne láttatnék méltatlan hadakozni a törvény szerént való cseh király ellen.

hogy elhadnád az attyádnak gonosz tudományát. Ambitio. Ország Mihályt. Mikoron annak utánna írnának Krisztus Urunknak születése után 1470. Nem bánt senki. miérthogy esmet a télüdő elérkezett vala (mert a csehek ellen való második esztendejébe lőnek mindezek). Arra siete. hogy nagy gyűlést hirdettek vólna Csehországba. hogy Morvából ő is követeket bocsáthatna oda. Mikoron immár Victorinust megfogta vólna. De a csehek igen üdegenek valának az Máttyás király követihöz. kik közett fő vala a Csupor Miklós. az erdéli vajda. hogy Pogiebradi György. kik a gyűlésbe kérik vala a királyi méltóságot. svógorral vagyon dolgod. Látod-é. aszt kövessed ennek utánna. mert meghallá. melléje vévé a királya Szapolyai Imrét. Mikoron a Friderik császáré és az Pogiebradi György fiájé és az László királyé is 139 140 Matt[yás] ki[rály] gonosz lelkiesmereti. Mikoron Győrré jutott vólna. és egyebeket az urak közzül.139 Győrből elindulván siete Morvába be. kérlek. és minap a pápától felvötte vala magának a cseh király nevet a cseheknek akarattya ellen. hogy Máttyás királyra adnák szavokat.140 Mikoron Iglába jutott vólna. Máttyás király is odabocsátá az ő követit. Mikoron a csehek mind gyűlésbe gyűltenek vólna Kutnára. igen kezde foházkodni. és onnét elbocsátá a követeket sok ajándékokkal. ahol az ezüstbányák vadnak – melly váras nem messze vagyon Prágához –. és erőssen bánkódván sír vala. miérthogy a pápának esztekeléséből indította vala a nagy hadat ellenek. a cseh király meghólt vólna. 342 . sem életedbe. és követné d az Istent. ott talállá őtet a követ. melly igen nehez az Isten ellen rugódozni? Igaz a római hit. hogy mind eljárnák. ördegi méreg. az nádorispánt. és pironksággal kelle beszédit elhadni. és visszaméne Magyarországba. Ne félj. hogy ott minden hadi szükségeket szörzene a télen. és megajándékoznák az urakat. Ez okaért hejába szólla az cseh urak előtt az Máttyás királyorátora. a télnek utánna Máttyás király vissza kezde menni Morvába. Sokan odagyűlének. Térj meg. ki megmondá néki. sem méltóságodban. és arra bírnák őket. ott veszteg marada. hogy a királyi méltóságot néki kérhetnék. Hallván Máttyás király az hírt.

de mégsem gondola semmit véle. mint jártanak vólna. Ezen igen megháborodék ugyan Máttyás király. hogy a törökek Sabác várát meg kezdették vólna épűteni. a cseh urak arra hajlának sok okokból. és arra ügyeközzenek. A magyarok bemenének a Szávába. Ezeknek kedig mind aszt kelleték művelni. az lengyel királynak fia vala – orátorok szóllattanak vólna. De a Száván nem merének általmenni. de a törökek visszaadák a lövéseket nagy bőven. Mikoron ezek minden népekkel a Száva parttyára jutottanak vólna. csakhogy boszszút állhatna a cseheken. mert sokan valának a törökek is. és sok élést vittek vala 141 Mát[tyás] kir[ály] kábaságának jutalma. és azzoknak meghadja. hogy az új Sabác várat megrontsák. elpironkodának onnét. amit parancsolt vala a király. A törökek azután mindjárt töltést kezdének tölteni a Száva-parton. 343 . és hogy ne engednék az épűtést a törökeknek. és a gyűlésből ugyan kimondák az ő választását. hogy László. mit cselekednének ott.– ki az Kasimir. a kolocsai érseket. és megjelenté nékik. az nádorispánnak. és visszajövének Máttyás királyhoz. és onnét kézíjekből lövének reájok.141 És monda nékik: Ha nem ronttyátok el aszt az épületet. és Ungor Jánost. és hogy parancsolnának az várasoknak minden szükséges felől. És mikoron a követek megbeszéllették vólna Máttyás királynak. és szabadon épűtnek vala az váron. Azonközbe új hírt hozának néki. előszer az álgyukat kisüték az épűtő törökekre. De elhívatá Gabrielt. ő királyok lönne. azaz csak tizenöt esztendős vala. hogy az ő népekkel mindjárt az Gabriel után menjenek. oda leszen Magyarország. és minnyájan jót kívánják vala az ő királyi birodalmának. mellyet a törökek épűtettenek vala a Száva-parton. müvelhogy a török új dolgokat indítana a Száva mellett. és a több uraknak. És meghadja azzoknak. azmiatt a magyaroknak lövésse mind hejába lőn. ki akkoron még igen iffiú. igen megharagvék a csehekre. Íra amellett az Ország Mihálynak is. felvönnék mindenütt az vámakról az jövedelmeket. és nagy töltéssel megkörítötték vala. De még előtt is megásták vala Sabácnak az árkát. hogy zsoldot kiáltatnának. a lengyel király fia. A magyar követek hallván aszt. hogy mindjárást allásietnének az alföldre. És leveleket ada nékik.

és ő maga visszatére Magyarországba. a cseh király fiát. és parancsolá. Ezek mind lőnek a csehek ellen való hadnak harmadik esztendőjébe. Azonközbe Máttyás király dúl-fúl vala a csehek ellen.143 és megszáll á Calcida várost. hogy nyugodnék.142 és a bosszúállásnak kívánságából. Bekülde ez okaért Morvából Csehországba. 144 Az kábaságnak jutalma. kóborlássokkal és minden prédálássokkal. és nagy sok és mindenféle hadiszörszámokat. és a törökek addig megépűtették és mindenképpen megerősítötték vólna Sabácot a Száva-parton. RÉSZ Méglen Máttyás király ott veszédnék a csehekkel. és nagy pusztaságot műveltete tűzzel és fegyverrel. Fél vala ez okaért. Euboiát megvötte vólna.belé. és a nagy vívás és ostromlás után megvévé aszt az harmincadik napon. És annak utánna Máttyás király elosztá népét mind széllel az várasokba. Látván a magyarok. Mikoron Máttyás király Budára jött vólna. hogy a szép nagy szigetet. majd mind Prágáig. miérthogy meggugolták vala a csehek az ő követit. A török nem bolond. mert igen elvajott és elveszett vala az hosszú hadakozásba. XXVIII. Slésiába és Csehországba. és meglljulna. a pápának esztekeléséből. hogy úgy ne fordulna a dolog. és szántalan nagy kéncset arra költett vólna. hogy abból mególtalmaznák a Szerémföldet.144 Annak felötte. 344 . És a magyarok mind általszáguldák a Csehországot. hogy nagy tisztességbe tartanák méglen ez hadnak vége lönne. addig Mahomet török császár négyszáz hajót készíte a tengerre. és méne Euboiára. hogy a török császárnak birodalma annyira megöregbedett vólna. És véle elhozá fogva Victorinust. és királlyá nem választották vala. hogy őnéki kétfelől 142 143 Má[tyás] kir[á1y] veszekedik a pápa esztekeléséből. És ő maga bánatban megemésztédék. a másik parton a Szávának egy várat kezdének épűteni. miérthogy az hejábavaló és kereszttyének ellen való hadba foglalta vólna magát. elosztá telelni mind az ő népét. hogy semmit nem árthatnának a törökeknek. és jöve Budára. ők is ellenébe. kiket megvött vala Morvába. és hadja aszt Vissegrádon az erős várban.

támada Máttyás királynak hada Kazimir. és a csehek mellé támada. mert nyughatattlanok valának miatta. a lengyel király ellen. káptalannokat és papokat erőssen megrová. miképpen is lőn annak utánna. és pénz nélkül semmi nem lehet. Ebből kedig igen megháborodék az Máttyás király. hol kellene pénszt venni? Ez okaért mindenfelé megörögbíté és meghágtatá az vámokat. Ebből olly nagy pénszt költe naponként. és azzoknak kezdé párttyokat fogni. És miérthogy Szapolyai István állhatatosan vívt vala mind együtt véle. Merthogy a csehek királlyá választák Lászlót. miérthogy az őkövély elméjéből egyik hadat a másikból tekeri vala. a lengyel királynak fiát. RÉSZ Mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után ezernégyszáz és hetvenegybe. Erőssen meghágtattya vala mindenfelé az vámokat. hogy azzokból víhatna az cseh eretnekek ellen. hogy a csehek ellen hadakoznék).lönne hada. Az püspekek és az urak Magyarországba elunták vala Máttyás királynak szinetlen való hadakozását. és szinetlen tanácskozik vala az urakkal. A több urakat is és vitézeket megajándékozá tisztekkel és méltóságokkal. mint vehetné ezeknek eleit. nagy tisztességre emelé aszt. hogy sok népet kelleték tartanyiok. Mát[tyás] kir [á1y] ok nélkül megnyomoríttya országát. Máttyás király hada a lengyelek ellen XXIX. és huszadokat és harminc adok at. Támada kedig ez okból. ezért elhadja Kasimir királya csehek ellen való hadakozását (mert őtet is megcsábította vala a pápa.145 A pápától is és az velencéssektől pénszt kére. előszer mind azzon sápolódék Máttyás király. hogy az országnak jövedelme félig sem vala elég a sok hadi kölcségre. Az országban kedig egyik adó űzi vala a másikat. Erőssen megrója vala a káptalannokat is és mind az egyéb papokat.146 Ez okaért erőssen űzi vala a püspekeket. Miért kedig. Még a 145 146 Így vesztette mindéltig a pápa az országokat. Új és sok ostoradókat vete. Kasimirnak. Az uraknak is sok népet kelle tartanyiok. hogy az hadakozáshoz pénz kell. és a Deszpot Farkasnak Feyeszkőt adá ajándokba. 345 . A püspekeket.

a pécsi püspek. az esztergomi érsek. meg akarom látni. E tanácsba fejek valának János. a lengyel királynak a fiát. mind leányokat – megrovák. Mindjárást ez oka ért íra az érseknek és a több magyari uraknak. Lászlónak. hogy ezeket elbocsátaná az ő fiával Kasimirral. Azonközbe kibírede ez e dolog. mert minnyájan eloroszkottak vala. és tanácsot tartának egymással Máttyás király ellen. kiváltképpen az ő attyának baráti. Ezek ez okaért egyenlő akaratból levelet írának Kazimirnak. és hálát ada az Istennek. és felvévé a királyi méltóságot. Somma: az hetvenöt vármegyéből csak kilenc maradott vala hátra. Igen bosszonkodván ez okaért rajta. hogy az urak mind elhajlottanak vólna – igen kevéstől megválva – az Máttyás királytól az ő törvéntelen cselekedetiért és kegyetlenségeért. hogy más királyt akarnának behozni az országba: Kasimirt. És ekképpen a lengyeleknek segítségével ki akarnák az országból űzni Máttyás királyt. mellyek nem hajlottanak vólna el a királytól. ki egy esztendeig egy arany forintot nem adott vólna az adóba. hogy rövid napon el akarná küldeni az ő fiát nagy sereggel. kiket ő ollyan nagy tisztességre emelt vala. hogy aszt merték vólna az magyari urak művelni. Nem vala egy szolgálóleány is az országba. hogy ollyan jóval látogatta vólna. hogy reá bírná az ő fiát. a lengyel királynak. Öremest kegyetlenkedett vólna az urak ellen. Kasimirt. És végezék aszt. Ez okaért meg kelle eszt a haragot ő 346 . ki leszen az országban az Kasimirnak gazdája. És mikoron Máttyás király meghallotta vólna. kik eszt tanácskoszták vala egymással. hogy vönné fel a királyi birodalomnak méltóságát. És mindjárt zsoldot kiáltata. Az lengyel király örüle e hírnek. Ezekkel allattomba egyetért vala a Szapolyiai Imre.szolgálókat – mind férfiakat. hogy elfoglalná Magyarországba a királlyali birodalomnak méltóságát. az új cseh királynak öccsét. Megbúsulának ez okaért az urak rajta. és választa mindjárt három légiót. hogy két esztendőben egymás után két fiát választotta vólna királyi méltóságra. és ki-ki mind hazament vala az ő várába. és hogy bocsátaná aszt közzükbe. és engede az választásnak. de nem lehete. és szép lovagsereget fegyveresekből. Nem is hiszi vala. és hogy királlyá választották vólna az ő fiát. hadakozókat. monda: No. és János Pannonius. Könyörgének ez okaért néki. igen megharagvék rajta. etc. és megjelenték néki.

és így álnaksággal ügyeközik vala azzokat megcsalni és magának megnyerni. kiket a király magának engesztelt vala sok adományokkal. Ez okaért nagy örömbe lőn. hogy békével bemehetne az országba. ott veszteg marada. Tudnia illik Ország Mihályt. Szapolyai Imrét és egynyíhányat a püspekek közül és az urak közzül felkülde az várba. Némellyekhöz esék. és nagy bizodalomba. Ezek felmenvén erőssen könyöregnek vala az János érseknek. hogy ő általa meggyalásztatnék. Mikoron ez okaért írnának Krisztus Urunknak születése után ezernégyszáz és hetvenegybe. a lengyel király fia húszezer emberrel vólna az végekbe. és hogy a magyari urak közzül sokan elejbe mentenek vólna. és megajándékozá őket várasokkal és falukkal. kik hozzája mennének. az nádorispánt. Ne művelné immár eszt. és hogy az ő serege napról napra öregbülne az magyaroktól. és főképpen ő emelte vólna egyik a királyi méltóságba. hogy megengesztelnék az érseket. és tetteti vala magát igen jó akarattal hozzájok lönni. és a királyi birodalomnak méltóságát foglalhatná magának.magába emészteni és elhallgatni. mindenütt nagy tisztességgel fogadák őtet. és 347 . bejöve Kazimir Magyarországba. Szent András havába. az váradi püspeket. És Budára gyűte sokokat az urak közzül. és gyakorta íra leveleket nékik és elhívá őket. Ő maga az várasba szálla. hogy Kasimir. és megvárá az érseket és 'a püspekeket és az urakat. falukkal etc. A király ellen tanácskozókból is egynyíhányan ott valának. és magokat néki ajánlották vólna. és megengesztelné azzokat magának. hogy mindenkor fia gyanánt tartotta vólna a királyt. És magában más tanácsat vőn. Valahol bejő vala. Mikoron Váccá jött vólna. Német Jánost. népét kedig az hoffstátba hadja. És egyéb efféle sok beszédekkel könyöregnek vala néki. és allattomba kenegetni kezde némellyeket az urak közzül. ki fő vala az ellenkező tanácsba. De azonközbe nem aloszik vala Máttyás király. és tanácsot kérde tőllek. Mikoron az ő népét kiindította vólna Máttyás király Budából. Gabrielt. kik hítták vala őtet a királyságra. hogy visszavonhatná őket. Tudná aszt. és napról napra megöregbedik vala az ő serege. kik üdvözlötték vólna őtet. várasokkal. az nádorispánt. Szapolyai Imrét. az kolocsai érseket. hogy elhadná az ő haragját a király ellen. felméne az urakkal Esztergomba. Mindjárást Ország Mihályt. hanem mindenütt népet fogad vala. Némelylyekhöz igen hajtá magát. Azonközbe hír juta.

hogy el akarna felejtközni haragjáról. Meg is ígérik vala a királyi nevével néki. minémű állhatatos szűvek legyen azzoknak. és nem akarna ennyit magának tulajdonyítani. igen szép beszéddel kezde szállani az érseknek. És az urak visszajövén megbeszéllék Máttyás királynak mind. és erőssen könyörge néki. és mit a király akar. hogy ő is a több püspekek és uraknak végezésétől nem akarna külembezni. Az érsek e beszédeket 348 . hanem sokan váltunk. Ezek minnyájan a király nevével felelének felőle. És mikoron szömbe lött vólna az érsekkel. és hogy gyakorta keményen reá nem fedd ettem vólna mint fiamra. amit kévántok. és soha semmit ellene nem akarna cseleködni.minden módon intik vala őtet. És megígéré magát. etc. hogy nem illenék a királynak bekapni az egyházi szolgáknak jövedelmébe. ollyan választ tőn nékik. Ez az ő változóságok és állhatatlanságok mind őnékik. és az ő fiához kegyelmes lönni. és megkötelezék magokat az dézmáknak füzetésére. mint jártanak vólna. Vallom eszt is. Nem tagadom. nincs mit tönnem. hogy gyakorta nem haraguttam vólna Máttyás királyra. Az egyházi jövedelmeket és dézmákat is – akiket elvött vala – béccsel akarná visszaadni. úgy monda. avagy egyébképpen magát beavatni az egyházi dolgokban. hogy az attya testamentomba őtet ajánlotta vólna őnéki. De mindazzonáltal meggyőzettetvén a nagy könyörgés által. hogy én írtam Kasimir királynak és behíttam. holott tudná. de nem egyedől vóltam. és aszt magának tulajdonyítani. hogy több szer soha nem akarna ellene vétközni. és mindjárt felméne az urakal az várba. Abból tetszik. Ha azzok immár behunyák mind a szömeket. mind ennékem veszedelmünkre leszen. hogy ő valamit akarna indítani az ő tanácsok és végezések nélkül. De miérthogy tü engemet erre bírtok – ha feleltek felőlem –. RÉSZ Az János érsek az urakra tekéntvén megcsóvállya vala fejét. és igen csodálkozik vala az ő állhatatlanságokon. XXX. hogy a király tellyességgel őtőlle akarna függeni. ím aszt kell művelnem. Gyakorta is orcájára vetettem. Es a király igen örüle a békességnek. mintha nem ő dolgok vólna. Es úgy lőn békesség közettek. Tudom én Máttyásnak erkölcsét.

és egyenest beméne Lengyelországba. A lengyelek mindjárt visszajövének a kóborlásról. Kazimir allattomba követet bocsáta Máttyás királyhoz. Őnéki nem vólna semmi bűne ebben. tehát szabadon elbocsátná őket. a király annak utánna elméne az urakkal. A király egy napi járóföldig utánnok méne az ő népé349 . mind falukból. és az váras bebocsátá vala őtet. És az úton menvén mindenütt kihányá vala a lengyeleket mind várasokból. Mindenütt mindjárást hír lőn ebbe. hogy semmi élést be nem vihetnek vala. és könyörgének néki. Kazimir király immár Nitriába jött vala. és Máttyás király sietvén megszállá Kazimírt benn Nitriába. hogy békével elbocsátaná őket. A többi ott maradának Nitriába. és senkinek semmi kárt ne tönnének. hogy Máttyás király magának megengesztelte vólna az érseket. de úgy. mind parasztnak rajtok bosszút állani. és megjelenté néki. kik magokat adták vala a Kasimir király mellé – egyszersmind éjjel elszekének tőlle. Megértvén eszt Kazimir király megijede. hogy az urak dobolták vólna őtet erre. és lábaihoz esék a királynak. hogy békével elmenjenek az országon által. kik nem állottanak vala el Máttyás király mellől. egyenest haza akarna menni Lengyelországba. mert az uraknak jószágit elkezdették vala kóborlani. hogy éjjel elbocsátaná őtet békével. és hogy immár népét általköltesztetné a Dunán. ha kedig hiteket nem állanák. Mikoron Nitriához közelgetett vólna Máttyás király. Végre megenged é Máttyás király nékik. a magyarok. egyenest Nitriára méne. Hogy a nagy ehség miatt igen kezdének nyomorgani. Nem sok üdő múlva Kazimir éjjel hétszázad magával elszallada. és elindulának Lengyelország felé. és nagy tisztességgel fogatta vala. És mikoron a békességet levelekkel is megerősítötték vólna. Erre kedig esküvéssel megköté magát. és elfogá mind az útakat. és könyörge néki. és bevivé mind az ő seregét Nitriába. A tábor kedig kövül vala az várasnak körítése mellett. A király is könyveze. szinetlen követeket bocsátának ki Máttyás királyhoz. és megbocsátának egymásnak.hallván mindjárt sírni kezde. Máttyás király általköltezvén a Dunán. és soha nem akarna semmit indítani az ő országa ellen. hogy bejőne az országba. és megölelgeté az érseket. hogy szabad legyen mind nemesnek. Felfogadák aszt a lengyelek hittel. Ha erre hiteket adnának. hogy békével elmehetnének minden keteputákkal.

És noha mondják vala. Ez okaért nagy sok panánszok kezdék a királyt érni. és mindent erővel elvisznek vala. azért elraggadják vala az eledeleket. XXXI. mikoron a kóborlásra estenek vólna. De miérthogy a lengyelek igen megehesztenek vala. De a bosszúállásról kezde gondolkodni. A paraszt népek ez okaért reájok támadának. Hallván eszt a király. RÉSZ Mikoron kedig ekképpen kimutatta vólna Máttyás királya lengyeleket az országból a nagyhétbe nagy vigassággal bejuta Budába. minémű bosszúálló és felfuvalkodott szűvű vólna a király. megkiáltatá. Ekképpen nagy veszedelemmel mennek vala vissza az ötödik hólnapba. Tudja vala az érsek. hogy pénzeken mindeneket akarnának vönni. ha hammar ki nem takarodnak vala. hanem allájöve Budára. És miérthogy együtt nem járhatának. hogy annak büntötésével a többit megijesztené. nem gondola véle. Máttyás király kedig mind ott lézeg vala az felfölden az ő seregével. hogy nagy tisztességbe tartanák őtet. kik megszegték vólna az ő hiteket.vel. az úton mindenhöz kapnak vala. kik nem látták többszer lengyel hazájokat. – miérthogy sokan valának – nagy sokat megölének bennek. és éjjel megfoszttyák vala őket. mert egész telledszaka mind táborba nyomorottanak vala. azzokat levágattya vala. De miérthogy a király hite és levele nálla vala. A barmot is el kezdék végre hajtani. hogy nyuganának és megújulnának. méglen a lengyelek mind kimentenek vólna az országból. és Budáról elbocsátá a légiókat. de mindazáltal meghadja. És sokan maradának az úton hátra. és akiket az várasokba vagy falukba az úton talál vala. és mindenekhöz kapnak vala. És e nyáron ő maga is csendesz lőn. hogy mindennek szabad lönne bosszút állani a kóborló lengyeleken. Követet bocsáta ez okaért Máttyás király fel Esztergommá. minekutánna Kazimir királlyal bejöttenek vólna Magyarországba. 350 . és felviteté Vissegrádba az várba. és ott tartatá őtet egynyíhány hólnapig. és hogy félelmes vólna az ő dolga. A király mindjárást őrüzet allá veté az érseket az várba. és alláhívatá jeles tanácsra az érseket. Annak utánna éjjel titkon kiviteté az érseket Budából. Es előszer kezde az esztergomi János érsekhöz.

és az előtt egy szép kerengét tiszta piros márvánkövekből. Evvel e képpel jelentötte a szegény Lajos királyt. és imeszt és amaszt az várat vették meg. Azon palotában az egyik hosszú falon renddel szépen mind megíratta vala szép és drága festékekkel mind a magyaroknak őseket. melly környül embereket sitnek vala nyársokon. és annak lábai allat tüzet írtanak vala. mikoron ő élt. avagy a csillagoknak járásából vött jövendőmondás ból. hogy mindennap az halált kíváná Istentől. annak utánna a királyokat.Annak utánna. És úgy lőn. A palotának belső falán szép és drága bóltozássokat hajtattott vala. Mert László lőn király. ki nem sok gondot viselendő vólna az országra. ki szunnyadoznék. megemleközék az érseknek jámborságáról és az ő sok jótéteményiről. mellyet a király rajta művele. és kevés gondot visselne az országnak dolgaira. Nem íratta vala kedig a királlyoknak képeit csak Máttyás királyig. mintha egy király ülne egy zsedcel székbe behunt szömekkel. és nagy tisztességgel hazaviteté őtet az esztergomi várba. mellyeket cseleködett vala az ő attyával és ő magával is. De az érsek olly igen bánkódék a nagy méltatlanságon. mert jeles és jámbor ember vala. mellyet valami prognostikomból. Az első ablakban Máttyás király után íratta vala egy király képét. hogy semmi új dolgot ne indíthatna a király ellen. és Kisaszszony havába meghala Szent Lőrinc estin. Nagy palotát épűttetett vala Esztergomott az várba. mi vólna jövendő ez országban. ő nem indul vala ezen. A másik ablakon íratott vala egy király képét. De az esztergomi várba hadakozókat hadja nálla. hogy Máttyás király kitöltette vólna bosszúját rajta. kik reá vigyáznának. dobrsi. hanem Máttyás király után is egynyíhány ablakot íratott meg. és hogy az ő üdejébe támadandó 351 . kikben renddel drága festékekkel megíratta vala mind a Sibilláknak képeit. és úgy akarta az ő utánna valóknak azok a képek által jelönteni. hogy az is csendesz király lönne. mellynek duplás menete vala nagy szép és drága ékességekkel. hogy a törökek kárt töttenek. a scithiai hercegeket. hanem lágy beszédel mondja vala: dobrsi. ki igen tunya és lágy ember vala. Az ő halálán bánkódnak vala mind az urak az egész országba. kibocsátá őtet a fogságból. És azon esztendőbe megbetegüle belé. És mikoron új hírt hoznak vala néki. Evvel jelentötte. hogy Máttyás király után egy király vólna jövendő.

352 . és hogy aszt kezdené bírnyi mindvégig.vólna a keresztes had. És úgy lött. kik küsszednek vala az magyari koronáért. és az naptámadati leszen a birodalom. bizony nem sok marad épen Németországban is. hogy mind Buda. Hogy az János király fia. mind Fejérvár. valamennyére csüggelődék az erdélyi birodalomba. ki végre elrontandó vólna a török birodalmát.147 Úgy tetszik. hogy nem igen messze az vége. hogy János király és Ferdinánd király jövendők vólnának az országért. ha a török császár addig felmegyen. hogy egy hatalmas k[irály] támadandó volna. János. és hogy Pozsomba mégis valami színt tartnak a koronázásban. az csak árnyék a magyari birodalomnak. Az harmadik ablakra íratott vala két mezítelen embert. az Rév vize mellett. Irtózom eszt megmondani. az ő lábok allá megirtanak vala. mert egynyíhány esztendeje vagyon immár. mind nagy. De az jelek megmutattyák. és a két első lábának körmeiben tart vala egy koronás pattyalatot. mind kicsin a mezőre. 147 Eszt is jedzethette. Az negyedik ablakba íratott vala egy haragos oroszlánképet. Bizony. Nagy Kolonyiába minden esztendőben kimegyen egy napon az egész váras. mert úgy leszen. a koronázóhely elköltenek tőllünk. hol immár tengerbe kezd sietni. Evvel e képpel aszt jelöntötte. mert ő végeszte ezeket mind el az ő szent tanácsába. mellyet. Mert ez ablak és kép után nem lőn több ablak. Mond: Horret animus dicere. Isten ő szent felsége tudja ezeket mind szörével. és ott gyermekek az veres kápolnánál egy igen régi éneket mondnak mondván: Eddig jöjj fel török császár az ő erejével. hogy nagy Kolonyiáigjut. de azért megmondom. De Lactantius doktor is megmondotta eszt ezer esztendővel ezelőtt. Evvel e képpel aszt jelenté. hogy ez is betellyessedett. hogy a török császár fogná elfoglalni az magyari királyi birodalomnak méltóságát. melly a földen fekszik vala. hogy majd mind a kettő mezítelenek maradának mind országostól. Mert Kolonyia messze vagyon az alföldre tova allá. Mert annyira veszédének egymással a királyi birodalomért. sem több írás. A napnyugati föld és császárság rabságba leszen. és itt e kápolnánál elveszti az ő fejét. hanem ez vala az vége. – a mü királyi székünk –.

kit a nagy kegyetlenséggel magának hajtott és foglalt vala. Tódtországba. RÉSZ Mikoron Pannonius János. Jeles deák és görög vala. az váradi püspeket. és kevés holnap múlva meghala. kiváltképpen az versek szörzésbe. Hallván eszt Máttyás király. a kéncstartónak a fia. hol az erdélyiekhöz. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1472. és szurkozott koporsóban tarták aszt ott sok üdeig. melly soha azelőtt nem szűnt vala meg. Az lengyel és cseh had ebből támadott vala: A csehek nagy tisztességgel bevitték vala nem sok üdővel azelőtt az László királyt Csehországba.XXXII. a csehek ellen és a törökek ellen. és beméne Zágrábba. Annak utánna mikoron írná nak Krisztus Urunknak születése után 1473. Mikoron az János. Hol Tódtországhoz kap vala. hogy nagy tisztességgel eltemetnék. Mikoron annak utánna Máttyás király odajutott vólna Péccsé. kinek mása őelőtte nem vólt Magyarországba. 353 . Mikoron annak utánna meghallotta vólna az érseknek halálát. esztergomi érsekké tövé Máttyás király az Német Jánost. annyira kezde bánkódni. Lőnek kedig ezek mind. a káptolon könyörge néki. keserülni kezdé az Pannonius Jánost. mert ő bírta vala reá a báttyát. és megkoronászták vala őtet cseh királlyá. Drága és jeles tudós ember vala ez a Pannonius János. hogy régen el nem temették vólna őtet. hogy eltemethessék az János poéta testét. az pécsi püspek. mert aszt igen kedveli vaja. mert ingyen püspeknek nem merik vala mondani. az attyának pananszolá. új hadak támadának Máttyás királynak az lengyelek ellen. hogy megbetegüle belé. hol az alföldi magyarokhoz. meghólt vólna. hogy engedné meg nékik. az esztergomi érsek – ki nemzete szerént tód vala. mindjárást elfutamlék. az Ernestus Jánosnak. hogy Máttyás király sokat bírna Morvába és Csehországba. az ő papjai titkon bevivék az ő testét egy kápolnába. ki az János érseknek húga fia vala. meghallotta vólna az érseknek fogságát. És úgy temeték őtet nagy pompával. és miérthogy senki nem meri vala őtet eltemetni a királytól való félelemért. Az ő papjai Pécsett igen kedvelik vala őtet. Hogy látá László király. Pannonius János után kedig Pécsett püspekké lőn Sigmond. és megdorgállá a kananokot érte. mert a török nyughatatlan vala. és meghadja. hogy elhajolna a királytól.

Máttyás király megígéré magát. ha letönne néki négyszer való százezer aranyforintot érette. Arra is megígéré magát. Megkérdé ez okaért Máttyás király az uraktól. és gyűjte vagy tízezer embert egybe. készen ott vala lengyel király az ő sok népével. a lengyel király. mind az urak sápoládnának ezen. ki a püspeknek deákja vala. hogy ő is azonképpen cseleködnék. mert aszt mondá. Méglen aszt a som mát le nem tönné. Azzok kedig majd mind fegyveresek és huszárok valának. miérthogy meg kelleték erőssíteni Morvában az várasokat és az várakat. belől is szállanék az várasba. hogy az ő fiának. És miérthogy ollyan sokadmagával vala. Egynyíhány várast is kezénél akarna hadni. és az egész sereget. És elindítá seregét. és éjjel-nappal siete. Mert ha szinte az vár as előtt az hoffstádba lönne táborom. László királynak. Kazimir. kövül is. mert aki előbb odaérne. monda hazamennet a püspeknek: Ha én dolgom vólna. és kéri vala őtet.hogy őtet a csehek nem királyságra. hogy az országot meg akarná szabadon bocsátni László királynak. és kétfelől jutának egybe mind harmincezer emberek. a Tamás deák.és Csehországgal. hogy odasietne. és ő is zsóldot kiáltata. annak akarnák a kaput megnyitni. hogy ő előbb foglalhatná magának az Braszló várast. Mikoron Braszlóhoz érkezett vólna. avagy. és Morvába méne. hogy egész Csehország és Lengyelország aszt nem adhatná. Mert a körítésről. Lászlónak az attya. Mikoron ollyan felette nagy sommát kévánna Máttyás király. addig ő bírni akarna a Morva. mert a braszlaiak megizenék néki. Melléje vévé ez okaért mind a püspeket és mind az urakat. nem mere Máttyás király mindjárt véle szömbeszállani. Máttyás király is tanácskozék az urakkal. hanem valami condorlott hercegségre bevittenék vólna. ez okaért az hadra fogának. miérthogy Máttyás király nagy sokat bírna az országba. Meghadja a fiának is. és a lengyel király nagy népet gyűte. ha csak kövül kellene megmaradni? Mikoron mind ő maga. Mert az úton is elhadja Máttyás király az ő népébe. az László királynak jókedvvel és békével bocsátaná kezébe az országot. hogy ollyan költséget tött vólna oda. külemben nem tartonám. a lengyel király képzé. mintha benn vólna az várasban. tor354 . gyakorta íra Máttyás királynak. hogy kész vólna a költségnek nagyobbik részét le akarná néki tönni. hogy ha jó vólna beszállanni az várasba.

mind trombita nélkül nagy csendeszséggel. és vesztik vala lovokat. és megcsalá a lengyeleket. Gyakorta esmet nékikészülének és ütközetet 355 . És hertelen és véletlen megüté a lengyel tábort. Némellykor napon. és mindennap foglyokat hozának. dicséré eszt a deák tanácsát. és viadalt kívánnak vala tőlle. A magyarokban is a király kibocsáta a csatára. ő visszaindítá az ő népét nagy sok foglyokkal és békével beméne táborába. RÉSZ A lengyelek kezel jövének a magyaroknak táborához. némellykor éjjel kiindítá Máttyás király a táborból az ő népét mind dob. És reggel mindjárást az ő népét az hoffstádba szállítá szinte az váras körítése mellé. és vagy öthagyításni földére ők is tábort járának. És mindjárást a tábort megerősítteté árokkal és töltéssel és álgyúkkal és egyébféle hadiszörszámokkal. nagy búsulással és nagy szitkokkal. Ezek kedig napestig ott lézegének allá s fel. megtiltá erőssen. és öklelik és vágják vala őket hátul. tornyokból és bástyákból kisütik vala reájok a sok álgyúkat. Ha szinte ostromlani kezdék a lengyelek a tábort. a körítésről. mert a lengyelek csehekkel elegy felesen egybegyűlvén rendelt sereggel jövének az Máttyás király tábora elejbe. fogva is esének némellyek. El is kapnak vala bennek. És hullnak vala mindkétfelől. ő magok is koplallának. hogy az ő seregéből senki be nem menne az várasba. és egy embert sem bocsát vala ki a táborból. és beesnek vala a táborba. iminnet mindjárást rajtok az huszárok. És hogy az várasnak semmiben nehézségére vólna.nyokból és bástyákból igen szépen mególtalmaszhatnák mind az egész tábort. Mikoron annak utánna egybetámadának. és nagy sereggel kezdnek kijőni. De Máttyás király nagy csendeszségbe marada. Mikoron eszt meghallotta vólna Máttyás király. és nagy kárt teszen vala bennek. és naponként nagy harcok lesznek vala a két tábor közett. De Máttyás király okoson cselekedék. és visszahajták őket nagy károkkal. Ha visszatérnek vala az huszárokra. és megkezdék kísérteni a magyarokat. V égre elunván magokat. az huszárok mindjárást hátat adnak vala. esmet a tábor felé tartának. Hogy térni kezdének a tábor felé. XXXIII.

mert Máttyás király csak csúfollya vala őtet. és az egyéb vitézeket a táncba. Hallván Kazimir király a hírt. és megjelenté néki az egész országnak veszedelmét. mind várasokat. és egynyíhány 356 . elijede. ha az egész országot el nem akarná veszteni. és arra felküldé az várasbeli szép asszonnépeket. és nagyon vigadának az hősek. hogy igen hammar hazasietne. Szép piacakat töltete a táborba. etc. úgy szabák. Allattomban kedig Máttyás király meghadta vala Szapolyai Istvánnak és Kinizsi Pálnak. a Kazimir királyhoz. és semmi választ nem ád vala nékik. Az vitézek kimenvén a táborból nagy vígan eklelnek vala a szép asszonyoknak láttára. etc. És azzok eszt megművelvén. A lengyel és cseh urak végre közbe kezdének járnyi. Az braszlaiak kedig olly nagy emberséggel cselekednek vala. Azonközbe mindenütt elcsipdessenek a lengyelekbe. és elhivatá a lengyel és cseh urakat. őnékik bosszúságokra. és nagyon vigadának. mikoron élésért mennek vala ki. mind az lovak. Azzök is szinetlen rajtok kalapának. és beszáguldanák mind az országot. és jeles vitézségeket művelnek vala. Viszontag az lengyeleknek és cseheknek tábora igen megszűküle. A királyné asszony follyó követet bocsáta az urához. és a sok hejába való veszédésből megveszének és megerőtlenedének mind az emberek. mert környül az várasokba és várakba népet küldett vala.kérnek vala tőlle. Amott kedig elvész vala országa. De Máttyás király csak veszteg hallgata. etc. Gyakorta vendégli vala Máttyás király a polgárokat és a polgárasszonyokat fenn a piacakon az urakkal és az vitézekkel együtt. És napról napra fottán-fogy vala az ő népek. az végében a hadnak szinte ollyan. és azzokkal nagy táncokat jártata az vitézekkel és polgárokkal az lengyeleknek és cseheknek láttára. és igen kéré őtet. és úgy bosszonttya vala őket. ételt. és nagy sokat megfogának bennek. mint a kezdetiben. hogy bőv néppel – huszárokkal – beszáguldanának Lengyelországba. és nem akara semmi viadalomnak állani. És gyakorta külde táborok elejbe. hogy az ára mind egy lőn. és nem tudá. italt etc. hogy minden élést. elrettenték az egész Lengyelországot. Itt sem végeszhet vala semmit. Az várasban kedig minden fogházok és minden körítésbeli tornyok alól rakvák valának foglyokkal. és felgyútanák mind falukat. mit kellene művelni. mert sokan levágattatának naponként.

Kazimir. attyámfia. kikért Kazimir király igen szorgalmatos vala. Ez okaért adjad vissza az én fiamnak. És vala immár vagy négy holnapja. hogy így veszéttenek vala egymással. a cseh király. az ő fia. a László királynak az ő jószágait. Az Isten nagy sok jókat cselekedett veled. Sok jeles dolgokat cseleköttél. a lengyel király elkezdé előszer a beszédet és monda: Máttyás. miképpen egybebékéltethetnék a királyokat. És valának immár vagy nyólcezeren fogva Máttyás királynál az lengyelek és csehek közzül. Mikoron immár frigyek vólna egymással. de az országnak nagyobb részét te bírod. Ez én fiam pananszolkodik ennékem. Követni akarod az Julius császárt és a Nagy Sándort. Máttyás. László. hogy csavargó a szerencse. Kazimir. Egy regzett napon hárman a mezőn egybegyűlének. nem tisztességkívánásból indítottam eszt a hadat. Tudod eszt is. hogy a csehek a királyságra hítták őtet. Miért műveled tehát eszt. de mostan a mü hadakozássunknak más módja vagyon. Es mikoron megköszentenek vólna egymásnak nagy tisztességgel. És mikoron Szilágyi az ő társaival erővel tégedet királlyá tőn. hogy az én fiamat megháborítod az ő méltóságába? Mi oka ez.napra frigyet szörzének közettek. és a fogházból jutottál a királyi méltóságra. Elállj Braszló mellől és az morvai jószág mellől. hogy a magyari királyság feleségem törvényéből énreám néz vala. senki nem áll örömest el az ő törvényétől és igasságától. valamennyére e nagy tisztességkivánástól. hanem ez jámbor fiamért. de nem műveltem. Senki el nem veszti örömest az övét. És ezek hittel glitet adtanak vala egymásnak. de megemleközzél erről. a lengyel király. Slejt nemből támadtál. hogy a királyok szömbe lönnének egymással. felette igen nagy a te tisztességkivánásod. és nálla vagyon a királyi név. László. Tarts magadnak 357 . és megháboríthattalak vólna. hogy e tisztességkivánásból üdőtlen halált hosztanak magokra. a cseh királyért. én tehetek vala rólla akkoron. hogy az pápa esztekeléséből mindketten hadakozunk vala a csehek ellen. De meg emleközzél felőlle. és megszeggé az országnak törvényét és szabadságát. hogy senkit nem akarsz melletted szenvedni? Máttyás. attyámfia. Ez okaért szűnnyél meg attyámfia. És végre arra hozák a dolgot. és Máttyás a magyari király. Tudod. az urak kétfelől traktálni kezdének egymással.

mellyeket a hadra költöttem. De sem az attyám. Sőt egyébképpen is. László királyt az ő nagy jámborságaért úgy szerettem. szerelmes attyám. XXXIV. szerető apám. mert intésre tartozol. és fiadat. 148 Az Má[ttyás] k[irály] nagy hadai pápa oka. de nem nyughattam a pápától148 és római császártól. ki az én nagy munkáimat és nagy fáratságimat tudná böcsülleni. mikoron leteszitek a négyszáz ezer aranyforintot. hogy engemet kiveszessen országomból. Ha eszt a sommát le nem teszitek. ha veszítek. Ha ez tisztességkívánás.egynyihány várast. Lám. Ez e szerelmem meggyőz engemet. szerelmes apám. mind Slésiába. RÉSZ Mikoron az Kazimir ekképpen szólt vólna. Hogy engemet intessz. Megígérem az tartományokat. tehát eszt is tisztességkívánásnak kellene mondani. De hogy a dologra jussak. hogy ki ne szekhetne a keresztyénségre. sem annak utánna. hogy mindkétfelől vessük le az hadi szörszámokat. sem én nem támadtunk soha a lengyelekre. mikoron az királyi méltóságra választottam. Mindenkoron csak a törökek ellen hadakosztam. tehát mentől küssebb falucskát is nem akarom bocsátni kezetekbe. Vallom eszt utánnad. hogy fiadat nagy sereggel reám bocsáttád. és az ő szép beszédét elvégeszte vólna. És dicsirlek ezért. hogy nem támadtál reám. Máttyás király is nem küssebb bátorsággal kezde felelni és monda: Kazimir. hogy meggondollyam a szerencsének állhatattlanságát. és annak ellene állattam. miérthogy apám vagy. hogy te volnál az. etc. méglen megadhattyuk az hadi kölcségedet. és mint szerelmes attyafiak örök békességbe éllyünk. Gondoljadsza mit illik cseleködni egy jámbor és felséges királynak. megítéllyed te. te is hadakosztál a pápa esztekeléséből a csehek ellen. bizony aszt tudom vala. mind Csehországba. minden barátsággal akarok lönni ennek utánna is. úgy ércsed aszt: Mindenkoron én szerettem a békességet. hogy ha valaki vólna. 358 . Erre menjen tanácsod. mellyekkel bírok mind Morvába. A csehekre nem támattam vólna. De annak utánna elég kárt törtél országomnak. kösszenem. mint önnen attyámfiamat. hogy jó cselekettél velem.

hogy visszaadná néki a tartományokat. Máttyás. Mikoron mindkétfelől az urak megértötték vólna. hogy elmenne tőllek. ő is szóllani kezde Máttyás királynak.149 és bízom Istenbe és az én igasságomba. hogynem mint a közenséges jót. Máttyás. melly igen hasznos dolog vólna 149 Mát[tyás] kir[ály] kemény szüve. azaz csak tizenhat esztendős vala. mind az attya. kérlek. Azonközbe gondolkodjál. És kéré őtet. Annak utánna kevés beszéddel feddeni kezde az ő keménségére és monda: Ollyan sok embernek veszedelmébe mást kellene gondolnod attyámfia. és haddal fenyegetik vala Máttyás királyt. Ollyan módon. A te saját hasznodat nem kellene fellyebb itélned és szöretned. hogynem mint az attya. a békességnek és egyenességnek alkolmas cikkeliről. és csodálkozik vala az Máttyás királynak keménségén. talám az Isten más módot ád előnkbe. és örökkévaló attyafiúsággal kínállá őtet. hogy az hadak le nem szállnak közettünk. erőssen kezdének esedezni mindkétfelől. Tudom. de sokkal szebb és lágyabb beszédekkel. De Máttyás király is megharagvék és monda: Semmit el ne hadjatok haragottokban. hogy inkább tekéntené a békességet. 359 . hogynem a hadat. és megmutattyák vala a királyoknak. Annak utánna nagy tisztességgel elbúcsúzának egymástól. megbúsula rajta. másodnapon a fiával. a cseh király. aszt az Isten nagy jutalommal szokta megfüzetni. mind a fia igen megharagvának. ki akkoron igen iffiú. hogy hejába lött vólna a királyoknak egymással való traktállása. És az én igasságomért meg merek én vínom mindkettőtekkel: egy nap az attyával. hidjed attyámfia. És azomba hátra fordulla. mégsem engedem senkinek az én igasságomat.Mikoron e választ meghallotta vólna lengyel király. és visszamenének a táborokba. Valamit a közenséges jóra és hasznára költesz. és nem kellene ollyan keménnek lönned. És könyörge néki. Monda Kazimir király: Ennyi munkánk hejába esett. Ha én nem leszek elég hozzá. de kérlek. Kazimir király. segítséget hívok máshonnan. harmadnapra gyűllyünk esmet egybe. De mikoron Máttyás király mégis olly an dacoson felelne. hogy az Isten mególtalmaz engemet az én igasságom mellett. László.

Hogy kihirdették vólna a királyoknak egybebékélésseket. RÉSZ Mikoron Máttyás király visszajött vólna Braszlóba. hogy másodnapon a királyokat szép ékesen és nagy tisztességgel befogadhatná és jól tarthatná őket. és traktálának az egyenesség felől. Mikoron ekképpen a királyok egybebékéltenek vólna. De nyolcezerből alig marada kétezer eleven belőlek. és melly igen nagy veszedelmek kezdenének támadni a kösztek való hadakból. és kötést tőnek egymással.közettek az egyenesség. Ha kedig az nem lönne. a királyok egymás kezét fogják vala. Annak utánna. halálának utánna László király váltaná meg azzokat Máttyás király örökesitől négyszázezer aranyforinton. és ott vagy három óráig mind veszédének hárman egymással. Végre egybebékélének egymással ez okokon: Hogy minden ember békességgel hazamenne országába. kihozatá mindenfelől a fogházakból a foglyokat. elhívák szömbe mindkétfelől az urakat. XXXV. László királyé lönne mind az egész Csehországnak birodalma. Mikoron ezek mind meglöttenek vólna. és ölelgetik vala egymást. És az egész kösség hálát ada az Istennek érötte. a lengyel királynak sátorába – mert három sátort vontanak vala ott fel –. annyira vajottanak vala meg. és hogy ennek utánna semmi álnakság. E három országok irtóznának a hadtól. de Máttyás király is éllyen a cseh király nevével hóltig. készek vólnának minnyájan elállani mindenik az ő királyától. és mind szabadon bocsátá. Morva és Slésia éltig maradna Máttyás király birodalmába. és nagy ídes beszédekkel szólnak vala egymással. nagy tisztességgel köszenének egymásnak. hogy mindkétfelől az foglyok szabadon elbocsáttatnának. Mert 360 . Mikoron ez okaért minden fegyver nélkül harmadnapra a királyok egybegyűltenek vólna. hogy bizonságul lönnének mindkétfelől. és alája írnának a békességnek okainak. mindkétfelől a sereg lőn igen nagy örömbe. és jól tartatá őket. és bemenének a Kazimir. csalárdság és bosszúság ne forogna közettek. és ennekutánna egyik se ártana a másiknak. És éjten-éjtszakba Máttyás király mind készül vala. Annak utánna nagy vígan vacsorálának egymással. és békességet kívánának.

Azüdőben nagy hada lőn Hasson Kasszonnak Armeniába az Mahomet török császárral. Akkoron juta egy püspek követségbe az Fernand királytól Máttyás királyhoz. És Máttyás király e dologért követséget bocsáta Neápolba. Ott játzodoznak vala az narok a királyok előtt. és hátraverék az ő vízi erejét. és nagy vigassággal valának. Hogy elvégeszték volna az hosszú ebédet. arany és szép drágaköves pohárokkal. Akoron adá a Szapolyai Istvánnak Trincsín várat. és egy igen szép és drága bárson sátorát. Úgy bocsátá annak utánna el őket. haza méne országába. melly velencei vala. a cipriai király. tehát tizenötezer aranyforintot tönnének le Szapolyai Istvánnak érötte. egy kis gyermekcsével. hogy elvönné az Beatrix aszszonyt. és elbúcsúzának egymástól. és a királyok után mind a fő-fő urakat. az Bánffi Miklóst és Györgyet. kupákkal és mindenféle edényekkel. és abba egy sok grádicsos. ő is Magyarország felé indulla. a kolocsai érseket. és minnyájan dicsírik vala az Máttyás királynak emberséges és felséges vóltát. Nem sok üdő múlva. a Deszpot Pált és az Jaksitot. És Mahomet veszte az ütközetbe vagy harmincezer töröket. és környüle udvart állnak vala a sok urak és püspekek és jeles vitézek. és ez traktálni kezde véle az ő házassága felől. És mikoron a királyok eljöttenek vólna. az aragóniai király leányát. és hadja utána az ő feleségét. Annak utánna meghala a királyné asz361 . és onnét elszalladván és mindeneket hátrahagyván. szép bársonyos és gyöngyes magos pohárszéket hellyhesztete. A sok szép és drága étkeknek nem lőn vége. minden jószágával és minden jövedelmivel ez okkal. kik vitézül fogták vala a dolgot mellette a cseh és lengyel hadba. mikoron Máttyás király tartományba mindeneket elvégezett vólna.ebédre hítta vala be őket. Mikoron ekképpen elvégezve vólnának mindenek. És Máttyás király szépen megajándékozá jószágokkal az urakat. hárman leülének egy négyszeggű asztalhoz. hogyha az jövendő királyok vissza akarnák valaha váltani. Ugyanazon üdőbe hala meg Jakab. és Máttyás szép és királyi ajándékokkal megajándékozá a királyokat. a lengyel király és a cseh király együtt elmenének. Jeles dolgokat beszélnek vala ott a királyok egymással. rakvát aranyas. nagyot és igen szélest felvonnata. Tudnia illik a Szapolyai Istvánt. Ez okaért a velencések megvívának az Fernand királlyal érötte. felkelének a királyok.

Ezek kedig mind egy télybe lőnek. és mind megszaggatá őtet. mind felakasztatá őket a kastély elejbe. És a király elküldé őket fogva Budára a Csonkatoronyba. mellyekből széllel mindenütt dúlnak vala. Mikoron kedig erőssen tartanák a kastéllyokat. másfelől a Csupor vajda felhága a palánkokra. hanem mindjárást kezde a lengyel kóborlókhoz. és nagy rablást művelének. Lőnek kedig ezek mind. melly állatta folly. és úgy foglallák el az velencések a Cyprus királyságot. kinek Gabriel vala neve. Ezen igen bánkódék Máttyás király és mind az egész sereg. fogva is esék bennek.szony gyermekcséje. kibe olaszok valának. Egyik kastély Nagymihálynál vala. nem akará fegyverét letönni. Mikoron Máttyás király visszajött vólna Magyarországba. és ott mind elveszének – ki a toronyba. és elbúának az erdőbe. Onnét mindjárt elindítá táborát Homonnára. és a törökek általjövének a Száván. Igen nagy aszály vala ez esztendőbe. és majd mind levágák őket. kik két kastélyt épűtöttek vala a túlsó Magyarországba. És levágata sok lengyelt benne. és megfogának benne harmadfélszáz lengyelt. mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1473. az erdélyi vajda. mit cseleködnék. És minekutánna a király elérkezett vólna. Reggel harmadfélszáz lengyelek kijövének a kastélyból. 362 . És török császár százezer törökkel megszállá Scodra várast Illiriába. Ez ez okaért melléje vévén társat. És azonközbe megvévék a kastélyt. és el kelleték hadniok az várast. és nem sok üdő múlva aszt is megvévé. környülvévék őket a király serege. És mikoron erőssen meglőnék a tapasztott palánkokat. ötszáz lóval elsietének és éjjel jutának Nagymihály allá. ki a Dunába. mert király secretáriusa és iródeákja vala. a másik Homonnánál. A többit megfogák. és beszáguldának Magyarországba. és semmi félelmek nem vala senkitől. Máttyás király hozzá hívatá az Jaksitot. az huszároknak hadnagyát. És mikoron az erdőbe bementenek vólna. De nagy betegségekbe esének a táborba a gonosz víz miatt. és meghadja annak. és az egyik álgyúból megtalállá őtet a kő. Másodnapon elkezd ék vítatni a kastélyt. kiket Budára külde. Vala akkoron a király seregének hadnagya az Csupor. Az erdélyi püspek mindenütt jelen vala a hadban.

Azonközbe kijöve hertelen a sereg az völgyből. És mikoron az őrüzék eszekbe vötték vólna őtet. És hammarsággal 363 . és Sabác várat megszállá. Mikoron ez okaért sok üdeig vítatta vólna Sabácot. széllel mórálnak vala minden félelem nélkül. és ellövék mellőlle az innast. és napestig mind vesszédék az ostromon. és nyugodalomra adák magokat némellyek. reáigazítának egy tarackot. Ez okaért éjjel elbocsáta egy nagy sereget a táborból az vár megett egy völgybe. Nagy merészséget látának itt Máttyás királyba. szép és legerősb vitézeket választa ki az ő serege közzül. Némellyek kedig kijővén az várból. És mikoron estve besetűtedett vólna. és akik künn valának. és mindenképpen megerősité aszt. és levágák őket. Az török kedig hallván. és önni. mert addig míg engede a pápa esztekelésének. és az hajóssal. és árkot ásata és palánkokat ássata fel Sabác vár környül. És az egész tábor elcsodálkozék az ő vakmerő bátorságán.XXXVI. és nagy csatázások lőnek kezettek. ahova elrejtezett vala. Hogy szinetlen víttatá az várat. Mikoron ez okaért Máttyás király négy légió néppel Sabác ellenébe jutott volna a Száva-partra. semmi nyugodalmok nem lehete a törökeknek. mert egy csólnokba ülle csak egy innassal. innya kezdének. Annak utánna igen reggel indítá a tábort az ostromnak. Máttyás király alláméne. addig feljövének a törökek. hogy senki élést be nem vihetne. elindítá a tábort. mind künn rekeszték azzokat. és mindjárást az várra esének. RÉSZ Mikoron írnának Krisztus Urunknak születésse után 1475. és meg nem vehette vólna. De a király nem gondola avval semmit. és bőv számmal külde azzokban Sabácba. És éjjel hozzákezde mindjárást az vár vítatásához. és elkezde menni. és megkímlé éjjel. mindjárt általkele az vízen. és allája méne az várnak. hogy Máttyás király visszajött vólna Magyarországba. fortéllyokat kezde gondolni. és veszédék hadakozással a csehek ellen. és meglátogatá az víz felől való bástyákat Sabácnak. de a kereszttyének visszaverettetének. és úgy jöve vissza. hanem mind megnézegeté az várat. A törökek igen örülének. Gyakorta is fenn a kőfalokon és a bástyákon vívának erőssen egymással. Mert majd mind hét esztendeig mind odaveszédék a csehek ellen és a lengyelek ellen. és megépűték Sabác várát a Száva-parton.

és környülfogá az várat palánkokkal. és megvévék aszt. és a kereszttyének megtolák a törökeket. Nem sok üdővel azután beszáguldának az AlsóMisiába. és erőssen vínak vala a törökekkel fenn a körítéseken.az ostromlásba meghágák az várat. hanem csak a Dunáról. A király is visszaküldé mindjárást az husszárokat. hogy az erős Sabác elkölt vólna tőllek. A többi megadák magokat és mind megfogák őket. Annak utánna Máttyás király utánnok indulla az huszároknak. hogy szigetbe lőn annak utánna Sabác. és ottan küldének néki negyvenháromezer aranyforintot ajándokon. melly a genueseknek birtokába vala akkor. és ott benn az várba nagy sok törökeket levágának. és környülvövé az várnak a Száva vizet. hallván. mellyet a török Magyarországnak határra épűtett vala. és Szenderő allá méne. Lőn kedig ez a megszállásnak utánna harmincadik napon. nagy öröme lőn az egész országnak rajta. Hogy hír lőn ebbe. Másodnapon mindjárást az ásáshoz kezdete Máttyás király. És három kastélyt csináltata fából környüle. Hogy a király jelen vólna. rabbolni kezdének az havaselvő vajdának földébe. Előszer a török ellen való hadra. és attól külde néki ötvenezer aranyforintot ajándokba. Azon esztendőbe a törökek által jövén a Dunán. hogy a törökek benn ingyen sem vötték vólna jól eszekbe. A törökek kedig igen megijedének. és azzok elszáguldván mind Szönderőig eldúlák a földet. környülfogák a törökeket. és rablani kezdének. Készíte ez 364 . és minnyájan hálát adnak vala az Istennek. hogy senki be nem mehet vala. melly egész Tráciának bástyája vala. mert jól tudja vala. hogy a télnek utánna nem' kezdené hadni Szenderőt. Annak utánna az vízi erővel Káphára menének. Ő maga is utánnok érközék. Az olaszok is minnyájan örülének rajta. és a pápa Rómából bocsáta egy püspeket követségbe Máttyás királyhoz. de ott is megveretének. hogy Máttyás király megvötte vólna az erős Sabácot. És Máttyás király elbocsátá az huszárokat. és mindenképpen megerősítteté aszt. Az velencések is követet bocsátának. szüvet vőnek a vitézek. melly a Duna-parton vagyon. és elfárasztván őket. mind levágák őket. nagy gondja kezde lönni Máttyás királynak két dologra. És az oláhok egybegyűlvén. Mikoron írnának annak utánna 1476.

ha sokan vólnának. egy jeles vitéznek: Dóci Péternek. és mindenféle hadiszörszámokat. Nagy Amborusnak. A kereszttyének kedig seregben állnak vala rendbe. a másikban az ő attyafia. A menyeközére kedig nagy pompára készülle. port. és egybegyűlének az nándorfejérvári kapitányokkal az Dunán túl. Hajnalba elindulának a kereszttyének rendelt seregben a törökekre. Ezekben visszajövén megmondák. Az fegyveresseknek hadnagyit is intének. hogy készek lönnének. És mikoron harmadnapig utánna mentenek vólna Ali bégnek. az Skender bég. Deszpot Farkasnak. az Abram Sebestyént. hogy ők is készülnének. mert csak egy halom vala közettek. Két hosszú szárnya vala a seregnek. Ezek minnyájan sietséggel felkelének. A törökek éjjel istrázát küldettek vala fel az halomra. Dóci Imrének. és egybegyűlnének a török ellen. hogy az Ali bég négyezer válagatott törökkel készülne. és virradóra szömbe állának a törökekkel. és a Duna mellyékét mind el akarná rablani mind Temesvárig. egyikben ő maga vala. avagy mit csinálnának. az Peczei Mihályt. a temesvári ispányoknak: Jaksit Demeternek. az jeles hadnagyoknak. XXXVII. Az nándorfejérvári kapitányok – Nisor Imre és a Cepláni – kímeket bocsáttanak vala Törökországba. Nagy Albirtnak. hogy a törökek meg ne körülhetnék az ő 365 . Ali bég is elejkbe jöve kétszárnyú sereggel. hogy meglátnák a kereszttyéneket. mire ügyeköznének a törökek.okaért nagy sok álgyúkat. A keresztyének is úgy rendelték vala az ő seregeket. Aristi Ferencnek. és az rác deszpottal. RÉSZ Ez üdőben az Úristen szép és jeles diadalommal szereté esmét a királyt. de e kevés néptől nem vólna semmi félelmek. hogy segítségül lönnének a török rablása ellen. mindenfelé izenének az uraknak és vitézeknek. A prédát kedig a halmon túl rekesztötte vala az völgybe. hogy fel akarna jőni a Duna mellett. az Henei Márkost és Henei Lászlót. gilyóbist és sok fákat a Dunára. az Adei Jánost. kik meglátnák. Visszamenvén az istráza megmondá. és megmondák nékik: Ihol. és kérik vala ezeket. eljövének a kímek. Dóci Lászlónak. és általjőnének a Tiszán. Hallván eszt a kapitányok. mondhatatlan nagy sok kölcséggel. szinte előttetek vadnak a törökek. hogy egy csoportban volnának.

aranyas bársonyokat. hogy a közepire hajthatnák a törökeket. Mikoron a törökek meglátták vólna. kik előszer elkezdenék az viadalt. És a ragadományból szép ajándékokat: szép aranyos szablyákot. Az egyéb fejedelmekhöz is bocsáta követeket. hogy elvesztek vólna a törökek. és azzoknak elejbe ötven huszárt. mindjárt kisietének az völgyből. Lőn ez ütközet kedig ez Pozazin várasnál. hogy óldalul megbontották vólna az ő seregeket. Azonközbe írának a követek. hogy annak utánna óldalul megbonthatnák őket. ottan megijedének. és igen jeles szömélly 366 . dobbokat. A király nagy örömbe lőn a diadalomért. és nekiket az útban vágának le bennek. az Beatrix királyné asszonyért mentenek vala. Középben a derekába állották vala a fegyveresseket. A keresztyének a két szárnyába mind arra ügyeközének. és népeket gyűjte az hadra. és az ő dücsőségének a híre kiméne minden országokba. János. és mind eldúllák a török tábort. Hallván eszt Máttyás király nagyon örüle. a többi hátat kezdének adni. síppokat. az Ali bég egy kis csólnakon szallada el. Mikoron a rabbok az völgybe meghallották vólna. az váradi püspek. Az vitézek küldének kedig a királynak a török foglyokból harmadfélszázat és öt zászlót.szárnyokkal őket. szép fosztánokat. mikoron elvesztötték vala a népet. hogy a menyeközére híná őket. és a Duna parttyára kezdének sietni. hogy útba volnának a királyné asszonnyal sok szép és jeles násznépekkel. Mert igen dicsírik vala az Beatrixot néki. És ekképpen egyberoppan a mind a két sereg. szép aranyos kóffiomokat. és a többik. és szép madarászó dobokat és süvöltőket. A Skender béget az úton levágák. Utánnok űzének a keresztyének. és erőssen vívának egymással. hól azelőtt fogva esett vala Szilágyi Mihály és az Lábatlan Gergely. És Máttyás király igen kívánkozik vala Szenderő allá menynyi. hogy felette igen szép. de mindjárást lankodni kezde a had dolgában. nekiket kedig a Duna-parton. és az egyik részek szakada a fegyvereseknek kezébe. nekiket kedig közzülek beszekteték a Dunába. de a menyekező is előtte vala. És nagy örömek lőn nékik az napon. De mindazonáltal mind zsóldot kiáltata. kik az menyasszonyért. Azonközbe elbocsátá az székesfejérvári prépostot az római császárhoz és egyéb fejedelmekhöz.

és nagy tisztességgel fogadá az menyasszont. és visszamenének békével Macedóniába. a törökeket. mindennap elejbe mennek vala a püspekekben és urakban. És egy hagyításnyi földig mind veres posztóval fedték vala be az útot. hogy minden tárházok megtelének véle. és ott várja vala az menyasszonyt. hogy elszállana az ő népe Szenderő alól. És mikoron általjöttenek vólna a Dráván. És Budán lőn annak utánna a menyekező egynyíhány napig mondhatatlan nagy pompával és kölcséggel. hogy beszáguldanának Tódtországba. Mikoron ez okaért isszonyú pusztaságot műveltenek vólna a törökek Tódtországba. kik nagy örömmel és tisztességgel fogadják vala az új királyné asszont. és azzok megszállák a kastéllyokat Szenderő allatt. Arra is ügyeközik vala. És sok országokból a fejedelmek mind jeles ajándékokat küldettenek vala. Az országból kedig mind az urak és minden várasok annyira. és bejövének Tódtországba. És míglen a király és mind az egész ország e nagy pompaságba foglaltos vólna. és hammar mind megvévék azzokat. mikoron írnának Krisztus Urunknak születés se után ezernégyszáz és hetvenhatba. Hogy kedig Mahomet császár okot adna Máttyás királynak. Odajővén megláták. és nagy félelemmel jövének mind a Dráváig. 367 . felvivé az menyasszont Budára karácson havába. minden hadiször150 Török császár nem bolond. melly nagy pusztaságot műveltenek vala a törökek. hogy ha valamiképpen az útban elkaphatná az Beatrix királyné asszonyt. elbocsátá az ő népét. török császár allattomba negyvenezer töröket felbocsáta. a szántalan és felette igen nagy prédát kihajtanák az országból. és az veres posztón bevivé aszt az várasban nagy vigassággal.150 És odavesze mind az álgyúk. hogy aszt a menyeközőnek előtte megkoronásztatná. és a szükséges országnak dolgaira semmi gondot nem visselnének. és mind elrablanák aszt. A török császár túl mind eszébe vévé eszt. Azonközbe általjövének a követek a tengeren az Beatrix menyasszonnyal.vólna. minden jóságokkal rakva. Mikoron elvégeszték vólna Székesfejérváratt az koronázatot. kiméne Máttyás király Székesfejérvárból elejibe mind az urakkal nagy tisztességgel. Máttyás király kedig az urakkal Székesfejérvárra ment vala. Mikoron eljutott vólna az Beatrix menyasszon.

Máttyás királynak a római Friderik császár ellen való hada XXXVIII.számok. Miérthogy kedig Friderik császár megtagadta vala tőlle az magyarországi koronát hat esztendeig. Bosszúsággal is ülleté vala Friderik császár Máttyás királyt. hanem kész vala mindenkoron az bosszúállásra. és pusztíták aszt tűzzel és fegyverrel. Annak felötte Friderik császár segítséget ígért vala a pápa esztekéléséből a csehek ellen való hadra Máttyás királynak. az Kazimir. És mikoron az urak megötték vólna immáron a bélest Budán a menyeközébe. És ez veszedelemből elröttene mind az egész ország. és beméne Erdélybe. és elhányák őket. nem tuda semmi bosszúságot elszenvedni. Eszt megértötte vala Máttyás király. Eszt az igéretet megvoná annak utánna Friderik császár. és annak utánna nemigen nagy merészséggel támadának a törökek ellen. a lengyel királynak a fiát. és semmit nem akara adni. Onnét jegen általméne. mert ő esztekélte vala a cseheket erre. tudnia illik hatvanezer aranyforintot. és meddiglen az erdélyiek jóllakának Budán a menyeközében. mert Máttyás király is asszonyiálkodni kezde. hanem szinetlen arról traktál vala elmejébe. 368 . és több negyvenezer rabnál hajta ki belőle Törökországba. Ez okokból főképpen és egyebekből indíttatték Máttyás király a bosszúállásra Friderik császár ellen. és annak utámla az váltságért vött vala hatvanezer aranyforintot Máttyás királyon. RÉSZ Nagy és hosszú hada lőn Máttyás királynak az Friderik császár ellen külemb-külembféle okokból. visszatérvén megtalálák az puszta hellyeket hazájokba. hogy állhatna ezért bosszút az Friderik császáron. Úgy hüle meg az előbeli törökek ellen való tussokodásától. és a törökek mind megégeték a kastélyokat. addig a törökek mind elrablák az egész Erdélyt. hogy ne választanák királlyá az Máttyás királyt. eszt nem tudá elfelejteni. hanem Lászlót. és annak kezde mindenbe ködvesködni. Mert miérthogy Máttyás király felette igen kövély és felfuvalkodott elmeű vala.

Elég hadunk vagyon az ellen. ki természet szerént való ellenségünk. és a király kívánsága mellé szóllának. Mikoron Báthori István elvégeszte vólna az ő beszédit. és dícsirik vala az ő tanácsát. én a törökek ellen akarok menni. Ihol a török. Ezért kiváltképpen bosszút akarna állani rajta. és mü attyánkfiai. És az ő beszéde erre méne: Nem kell minden aprólékból és bosszúságokból mindjárást felülnünk. És minek előtte Győrrő felérkezett vólna. hogy ő nem tűrheti. Könyörgének ez okaért minnyájan Máttyás királlynak. kiindulla Budából. Mert felette igen kedvelé ezt a királyné asszonyt. hogy megcsalta vólna a cseh királyságot tőlle. És arra végezé a beszédet. nem kell ez okaért őellenek hejába valóhadat indítanunk. hogy ő mondaná az ő ítíletit ez had felől. Máttyás király elkészíté minden hadát. mert szép és igen hízelkedő beszédű vala. egybehívá a tanácsot. A király ez okaért megszólítá Kinizsi Pált. 369 . Az ő beszédének kedig az vége erre méne. És előszer Báthori Istvánt szólítá. És Kinizsi Pál elkezde. megküldé a frigyet az Friderik császárnak. És hogy valami nyomorúságot nem szenvedne az hadi dolgokból. hogy el kellene az hadat indítani sok okokból. a püspekek és az vény tanácsok minnyájan mellé állának. és minden hadiszörszámokat. és ekképpen indulla a had Bécsország ellen. hogy renddel szólnának hozzá. Ha tü a németek ellen akartok menni. mindenkoron a legközelb várasban hadja vala őtet. és hosszú beszéddel szólla. hogy ki-ki mind kész lőnne az hadra. és mellé vövén Beatrix királyné asszonyt. De a több urak – látván a királynak kívánságát – ellenzik vala az ő tanácsát. és a tanács elejbe adá az hadat. Mikoron ez okaért írnának Krisztus Urunknak születése után 1477. miérthogy a római császár megígérte a segítséget a csehek ellen való hadához. És a király elkezde egy hosszú beszédet. És úgy parancsola mind az uraknak. hogy a római császár igen meggyalászta vólna őtet. hogy ő szólna a dologhoz. hogy immár aszt az ígéretet megvonja. hogy ő mondaná ki az ő ítíletit ez had felől.Minekelőtte elindít an á a hadat. De a király sentenciáján és ítíletin kellene minden embernek állani. Báthori István igen szép és eszes beszédet indíta a király és a tanács előtt. A németek keresztyének. És amellett megjelenté. és kéré az urakat.

És az várasbeliek készek lövén. Ekképpen őkezébe juta egy nap mind a szép föld. szépen rendbe reájok ütének. és szép szóval beizene az várasba. Szelemire. és az ostromlásban behágának a bástyákba. 370 . Annak utánna Kinizsi Pál sok husszárokkal. kik könnyű fegyverbe valának. Bánffi Miklós. Onnét a táborból elbocsátá a rácokat a könnyű lovakkal. A darabantok is kik nehéz.Megértvén eszt a római császár. XXXIX. Aszt is nemigen sok munkával meghódoltatá. És e nagy kegyetlenségből annyira ijedének mind az országbeliek. Jeles vitézek esének aznapon el. és levágának mindent. Dóci Péter és Dóci Imre hadnagyok. Egyikben valának a magyarok. és a nép újságba kedvesködvén a királynak. Mindenestől fogva valának vagy tízezeren. melly Bécs környül vagyon. erőssen ostromlák az várast. És három táborban mindenkoron vala a király népe. és mind levágák őket. hogy megadák magokat az Máttyás királynak. A rácok minnyájan közkatonák valának. hogynem mint a törökek. és megerősíté mindenfelé az várasokat és az várak at néppel. Az Máttyás királlyal sok urak valának. Lőrinc herceg az alföldi hősekkel. Bécstől fogva Németújhellyig. kit megerősített vala a császár néppel. ő is nagy sereget gyűte. és azzok beszáguldák az innetső Bécsországot. amit előtalálának. hogy majd minden várasok meghódolnának Máttyás királynak. RÉSZ Mikoron kedig a bécsországi határba jutott vólna. A magyarok is nehézfegyveresek valának és huszárok. legelőszer Trautesdorff várashoz kezde. Onnét elindulván Petersdorff allá méne. A csehek mind fegyveresek valának és számszeríjesek. És Máttyás királyostromnak indít á a népet. És nagyobb kegyetlenséget cseleködének. Drágfi Bertold. melly váras csak ottan vagyon Bécs allatt. másikban a csehek. és felgyújták mind az országot. Jaksit. és ennyi sok igéreteket tőn nékik. Tudnia illik Szapolyai István – ez jött vala a király mellé ezer fegyveressel és ötszáz huszárokkal. lágyabb an kezdé a dolgot. és elkóborlák nagy kegyetlenséggel mindeneket. hogy ott benn is férfiak vólnának. és többen sokan efféliek. Látván eszt Máttyás király. harmadikban a rácok. a Deszpot Farkas.

Mikoron a bécsi polgárok látták vólna. hogy semmi élést be ne vinnének az várasba. Máttyás király általmenvén az vízen. A két cseh Bikára bízza azzokat. Kornneuburgot szállá meg. éléssel. A bécsiek igen várák a segítséget. ő maga kedig. ő maga a több néppel rejtekúton allá jöve Bécsre. melly igen nagy veszedelembe vólnának. hogy szömbe víhatna Máttyás királlyal. és azzok erőssen vigyázának. tarackokkal. Szent István mártírnak és Szent Leopoldnak és a több bécsi szenteknek. És kérik vala őtet. Negyednapon annak utánna Tulnát szállatá meg a Duna mellett. Mert ott akara Máttyás király magának foglalni. és titkony bocsátának követeket a császárhoz. Az Beatrix királyné asszon kedig Pozsomba maradott vala nagy udvarával. 371 . és sokkal nagyobb jövedelmeket akarna azzokhoz szörzeni. melly csak ottan Bécs felett vagyon a Duna mellett. Fellyebb menének annak utánna Báthori István. mert élés nélkül nem tarthatnák sokáig az várast.151 hogy ha őnéki segítségül lönnének. és megjelenték néki. A két végén a hídnek két kastélyt épűttete. és aszt is megvövé tizedik napon a megszállásnak utánna. igen megijedének. de őnékik segítséget akarna küldeni rövid napon. És éjjel kiméne ötezer emberrel a táborból. hogy elfogták vólna tőlek minden útakat. hogy hamm ars ággal megsegítené őket. De előszer nagy ájítatoson fogadássokat fogada a bécsi szenteknek. Mostan is valami szók esnének az várasnak megadása felől. Mikoron erőssen kezdették vólna vítatni Tulnát. és megrakatá azzokat néppel. hogy ne hoszhatnának semmi élést allá Bécsbe. hogy az Bécsországnak túlsó részéről semmi élést be ne vihetnének. és általmenvén az vízen a bécsiektől elnyeré az hidat. ezért nem lehetne. hetednapon azzok megadák magokat. hogy megvehetné Bécset. Kinizsi Pál és Zeleméri. kend. etc. de nem jöve senki. a király Kornneuburgba marada. Népet kedig otthagyván. tehát sokkal nagyobb és szép templomokat akarna nékik épűteni. A császár aszt izené nékik. etc. Abban is népet hagya. melly Claustroburgumnak ellenébe vagyon a Duna mellett.Annak utánna úgy gondola Bécsnek megszállása felől. és megszállák Krembszet 151 Kend szüle. hogy az ő népét elosztott a vólna mind széllel az várasokba és várakba. és megostromlá Claustrumburgot. és megvévé aszt.

Máttyás király az urakban és püspekekben elejkbe külde. megölelgeté őket. isszonyú kegyetlenséggel.és Staint. hogy ő nem öremest indította vólna az hadat. müvelhogy őket hadakozni bocsáttanák. és azzokkal együtt allásietének a királyhoz. és mindent levágának valamit előtalálnak vala. és nem békességet szörzeni. és elfelejtse. és felkele székiből. mind fegyverrel. legyen békesség közettetek. mind jó láttya vala a tüzet. hogy felséged vesse el haragját. és hogy bejöttenek vólna. hogy úgy cseleköszel az ő népeivel. Máttyás király is szállani kezde. És mutaták a követeket a királyhoz Kornneuburgba. és egynyíhány lépésig elejkbe méne. hogy nagy tisztességgel behoznák őket az várasba. mint törökekkel? Nem vagyunk törökek. és traktálni kezdének a békesség felől. és rövideden választ tőn a követeknek. kik a békességet járnák. mint jó fiának. hanem mególtalmazására és megtartására töremtöttél. hanem keresztyén népek. elkísérőket adának nékik. és kezeket fogván. Látván ez okaért ezeket mind. de kénszerítésből kellett művel372 . Könyöreg tenéked a császár. az egyik a követek közzül szép beszédet indíta renddel a király előtt. és nagy pusztaságot művelnek vala mind tűzzel. Az ő beszédének kedig sommája ez lőn: Csodálkozik a császár erről. és hogy békével mehetnének a követek allá a királyhoz. mint jó fiának. Másodnapon szömbe menének az hadnagyokkal. hogy égnek vala a faluk. Ezért könyöreg a császár. és azzok mind beszáguldák az várasok környül való földeket. a több követek is hozzá szóllának. és igen könyörgének a királynak a békességért. Mikoron a követek a táborba jöttenek vólna. Az ő választételnek sommája ez vala. De az hadnagyok rövid választ adának nékik. melly várasok a Dunának túlsó parton vadnak. a király ő maga is tisztelé a császári követségét. és könyörüllyen a szegény ártatlan kösségen. Gondollya felséged eszt. hogy nem az embereknek veszedelmére. Mikoron a követ az ő szép hosszú beszédét elvégeszte vólna. És mikoron a követek közel jöttenek vólna az várashoz. Mikoron minnyájan leültenek vólna. követeket bocsáta az Máttyás király táborába. És az hadnagyok kibocsáták az hadakozókat. honnét indultattál erre. és mind elrablák a földeket. az hadnagyok nagy tisztességgel fogadák őket. vesd le a fegyvert. A császár Lintz várasban lövén.

az egri püspek a közepire méne. A követek mondák. hogy a császár füzetne Máttyás királynak az hadi költségbe másfélszázezer forintot aranyul bizonyos napra. hogy felhirdessem a békességnek cikkelit? Felele a király: Akarom. tagadván tőlle az ígéretet. római császárnak követi. Sok veszédésnek utánna kedig ekképpen végezének a követek Máttyás királlyal. hogy ők nem akarnának disputálni az hadnak okairól. Annak utánna elbocsátá a tanácsot. És a püspek felméne a székre.ni. Annak 373 . Másodnapon hozzákezdének a békességszörzéshöz. kiket megvött és elfoglalt a császárnak. magyari király. Ha kedig a császár az regzett napra meg nem füzetné a nevezett somma aranyforintokat. hogy igaz okokból indította vólna ő az hadat. Tü. és felhirdeté a békességet minden cikkelivel. hogy a nagy raggadomány sokkal többet tönne az háromszázezer aranynál. kiknek adatott minden hatalom a békességszörzésre. hogy felhirdessed. Kére kedig császártól háromszázezer aranyforintot az hadikölcségért. akarod-é. És hogy az előbeli kötések közettek – mint az attya és az fia közett – erősek és állandók maradnának. Máttyás király kedig mindjárást elszállana Bécs alól és a több várasok alól. És mind a két félnek hiteket vévé. A több dolgokat a király az titoktanácsra hadja. XL. tehát Máttyás királynak törvén szerént való szabadsága legyen elfoglalni egész Bécsországot. és aszt mint saját bírni. akarjátok-é tü is? Felelének azzok: Akarjuk. Végre a követek tudtára adák a császárnak. és miért megútálta vólna őtet. És a király eszt adá a követek elejbe. miérthogy a császár őtet szántalan sok bosszúságokkal illette vólna. és mindkétfelől megesküttenek vólna. Ennek okaért császárnak kellene megfüzetni az hadikölcséget. És minek utánna a császár megfüzette leszen az másfélszázezer forintot. hogy semmi nélkül nem lehetne a dolog. és a követeket ott tartá nálla ebéden. és monda: Máttyás. mindjárást megbocsássa az várasokat. hanem tudnák ők. és Magyarországhoz foglalni minden ellenzés ellen. RÉSZ Mikoron kedig ezeket mind elvégesztenék vólna őközettek. és a császár okot adott vólna hozzá.

hogy kijőnének az várasokból és az várakból. És follyó követeket bocsáta mindjárást. és nagy hálákat adának néki. én nékem bizonságim legyetek. Mikoron a követek megizenték vólna eszt a császárnak. hogy engedelmes fia akarok lönni. az egész emberi nemzetnek megtartója. és nagy tisztességgel fogadák őket. És Máttyás király felszóval monda: Tü. És mindjárást levelet írván. és megerősítsétek eszt e szörzett békességet és az egyenességet a fejedelmek közett. Második esztendőben ennek utánna. hogy tessék. Istennek anyja. és parancsola minden szolgáinak. Kremnicbányát. te is. erősen megköszené eszt Máttyás királynak. A böjtnek utánna melléje vévé az Beatrix királyné asszonyt minden udvarával. és megmutata királyné asszonnak minden jeles hellyeket: Kassát. és megtartsátok a barátságot közettek. Magyarországnak közbejárója. mulatni méne szerinszerte az országba. Máttyás király Pozsomba juta. hogy visszaadnám az várasokat és várakat. és hogy az Beatrix királyné asszony megfogta vólna az őszüvét. minden szentek. ím szabad akaratom szerént kivonszom kezemet Bécsországból. De íme. mellyeket megvöttem. Szent István és Szent Leopold. elcsodálkozék a császár rajta. és hogy inkább szeretem a békességet. hogynem mint az hadakozást. segítségül legyetek. És mikoron ekképpen megegyenesség vólna őközettek. mint tisztelem az én attyámat a római császárt. őfelségének visszaadom. Hallván eszt a császár követi. és várasról várasra méne. És valaki közzülek előszer megszegi aszt mennyüttéssel agyonverjétek aszt. Szűz Mária. Látván kedig a római pápa és az velencések. tü. és ott lőn mind az egész böjten. egyházi fejedelmek és urak minnyájan.utánna monda a püspek: Felséges urunk. te is. és megajándékozák őket szép és jeles ezüst és arany ajándékokkal. hogy Máttyás király meglankodott vólna a törökek ellen való hadakozásba. és tü. egymásnak kezeket adák. felséges császárnak követi. Újzóllyomot és Ózóllyomot és mind a több bányákat. És ott megláták az aranyászoknak és a bányászoknak minden műveket. és hadnák azzokat a császár emberinek. Ím nem válnék köteles arra törvény szerént. És mindenütt az várasokból elejkbe jövének. és csak mulatságra 374 . minnyájan megcsókolák a királynak jobb kezét. melly vala Krisztus Urunknak születése után 1478. jézus Krisztus. és megölelgeték egymást.

igen megijedének rajta. és nem sok munkával megvövé a kastélyt. és nem fogná a dolgot olly serényen. és beménének Julius Vásárba. és könyörgének azzoknak. És Mar bég. hogy jó bátorságban vólnának. Mert eddig minden esztendőben adtanak vala néki segítségül a törökek ellen százezer aranyforintot. tizenötezer lovagot bocsáta mindjárást. és mind elrablanák aszt. Megértvén Máttyás király eszt az izenetet. Az Ali bég hadnagy úgy cseleküdék. a török hadnagy mindjárást ostromnak indít á a sereget. és visszahívatá az ő szolgáit. és mikoron mind eldúlták és elpusztították vólna mind az egész velencésseknek tartományát. De az olasz fejedelmek is tussakodnak vala egymással. És általmenvén az havasokon. Hallván eszt az velencéssek. és utánok űzének. És népekkel megerősíték mind az palánkokat. És ezer lovagot általbocsáta az vízen úsztatva. És az ő földekre csak gondot kezde visselni. És mikoron immár aszt tudják vala az velencéssek. és követet bocsátának a római pápához és az olasz fejedelmekhöz. mint a török császár meghadta vala. hogy gondjok lönne reájok. húszezer rabbal és szántalan nagy prédával menének vissza. a törökek tizezeren mindjárást és hertelen ott a Sonti-parton termének. mind elrablák az egész Julius Vásárt. Az velencéssek ez okaért megijedvén a törökektől. és Tódtországon általmenvén semmi kárt nem tesznek vala az országba. mint annak előtte. és az egyenetlenségből vesztik vala egymást. épűteni kezdék a Sonti víz mellett mind az réveket palánkokkal és töltéssekkel a goricai nagy hídtől fogva mind az aquileiai rétig. A török császár eszt látván. ő maga annak utánna a sereggel utánnok méne.fogta vólna dolgát. és meghadja nékik. És az ezer lovag megkezdé az velencéssek táborát. Az olaszok megtolák a törökeket. azonközbe Mar bég is áltajött vala a sereggel. az hőseket. kik eddig ott megoltalmaszták vala az végeket a törökek ellen. mellyet az hídnek végébe csináltanak vala az velencések. megüzenék néki. kiváltképpen kedig az velencésekre. és ott beszáguldanák mind az országot. igen megbúsula rajta. hogy Máttyás király meglankadott vólna. És elkülde Illíriába. hogy általmennének a tódtországi és karontországi havasokon. és környül375 . és mindjárást az olaszokra sietének. hogy megmenekedhetnének olly nagy veszedelemből. hogy innég-tova nem akarnának a segétségpénszt adni.

és esmét elrablattatá az Julius Vásárnak tartományát. és arra végezék tanácsokat. De az olaszok nem akarának kijőni az erősségekből. Annak utánna Mahomet császár megszállá Kroiát. és az megvévé Drivast várast. Látván kedig az velencéssek. és elküldé az ásiai bassát. de Máttyás király csak túl nézi vala. Hadja ez okaért az Mar béget nyolcezer törökkel allatta. Ezek mind lőnek egymás után az velencésseken. és azzokat mind levágák a Skodra körítése mellett az polgároknak láttára. hogy azzokat is levágatná a skodraioknak láttára. és visszaméne a táborba Skodra allá. Az Mar bég is sebbe esett vala. Császár keményen mutatá magát az velencések 376 . miérthogy az velencéssek megtagatták vala tőlle a török ellen való segítséget. ő maga kedig a több néppel elméne. megvévé az várast. És Skodra alól elkülde egy nagy sereget. mert igen sokan valának allatta. XLI. mint annak előtte. és nem gondola semmit véle. és esmeg megkésérteté az Sontis víz mellett való erősségeket. mellyeket megépűtettenek vala az velencések. A török ez okaért elrablá és elkóborlá a földet. RÉSZ Másodnapon a törökek mind beszáguldák a vízmelléket. amint odafel megírtam. az erős várast Macedoniába. Mahomet császár megvövé a Cernói Jánostól az Sabiac várast. Annak utánna megszállá Skodra várast igen nagy erővel. hogy frigyet kérnének török császártól. és hogy elhadták vólna őket mind az olasz fejedelmek. ki azelőtt mególtalmaszta vala az ő tartományokat a törökektől. és hogy a török felette igen hatalmas vólna. És minekutánna megvíttatá aszt tizenegy hólnapig. tanácsot tartának. és tűzzel és fegyverrel mind elpusztíták a földet. Jeles olasz urak veszének abban az viadalban. Az Mahomet császár eluná magát Skodra allatt. és megfogá ott az velencésseknek két hosszú hajójokat. melly a Drimon follyóvíznek parttyán vagyon. Hogy kedig a törökek ne hivolkodnának Skodra allatt. Az ő elmenetelében megvévé Lissum várast. és küldé azzokat az Mar bégnek Skodra allá. és ötszáz polgárt hoza onnét fogva a táborba.fogván őket mind levágák őket. És Velencébe a Szent Márk tornyából mind megláták az égésseket. És a kétszáz övezőket megfogá. hogy elvesztötték vólna a barátságot Máttyás királynál.

megújíthatná és megerőssíthetné. és véle hozá az Beátrix királyné asszonyt. a cseh királlyal. Mikoron ezek sokáig traktáltanak vólna együtt a békesség felől. és hogy mindenfelé kereskedhetnének. hogy jeles és nehéz hadai lönnének annak utánna néki. Karisitot. Választa ez okaért jeles követséget az olomuci gyűlésben – Györgyet. és arra hajtá őket. és annálkül két jeles jószágot. László király felüle. mellyet tött vala Lászlóval. Mikoron mindeneket elvégesztenek vólna őközettek. Annak felette sok püspekeket és urakat és jeles szép népet. hogy bizonságul lönnének az örökké való kötésnek és attyafiúságnak. És Olomuc mellett egybegyűlének egy sátorban a völgyben. kötést tőnek egymással. és ekképpen menekedének meg az velencések. És vészi vala eszébe. az olmuci püspeket. Az második esztendőbe annak utánna Máttyás király arra ügyeközék. Protasiust. hogy a frigyet. ki Beatrix királyné asszonnak báttya vala. hogy a királyok is szömbe lönnének egymással. és az arragóniai Ferencet. és attyafiúvá fogadák egymást. és a cseh tábor felé indulla mind az püspekekkel és 377 . Úgy engedé annak utánna nékik a szabadságot. hogy jeles fejedelem vólna. És kétfelől áll vala a két sereg.ellen. És mikoron csak a királyok önnen kösztek traktáltanak vólna a békesség felől. Boscoviai Vencelt és Szécséni Miklóst. Szapolyai Istvánt. a kolocsai érseket. vélle hozván az bavariai és a saxoniai hercegeket szép néppel. Máttyás király kedig beméne Olomucba. és az ő jelenvóltokkal megerősítenék a szörzett békességet. Harmadnapra Máttyás király minden fegyver nélkül kiméne az várasból. Annak utánna eljöve Máttyás király is. Ezek mind egybegyűlének Olomucba. László király bocsátá ezeket: Timbuti Jánost. az Rupói Jánost. a cseh király. a főporkolábot. Csehországnak főbíráját. hogy megengedék néki az Skodra erős várast. a pénzverésnek mesterét. és hogy adnának néki minden esztendőbe nyolcezer aranyforintot adóba. Boleslavust. és hogy jeles vitéz néppel bírna. ki akoron slésiai főkapitány vala. Benesiust Vaitmillert. Mert tudja vala. hogy a tengeren járhatnának az áros velencei polgárok. arra végezék azután a dolgot. és visszaméne a táborba. és egymással egybefértenek vólna. Annak utánna mindkétfelől odahivák mind a sok püspekeket és urakat. Az regzett napra előszer Olmucba jöve László. a király udvarbíróját.

mind az hercegeket. László királyt. László király elejbe juta a táborból. Az állás előtt szép srampos cirkalomat csináltatott vala. ital ból etc. Kimondhatatlan nagy kölcséggel és bővséggel szörzett vala mindeneket az várasban. Két unicornis áll vala kétfelől az pohárszék mellett. mind ételből. szép gyöngyessek és drágakövekkel berakattak. drága étkekkel és italokkal. 152 Nagy hejábavaló kölcség. és a grádicsok köres-környül rakvák valának mind teteig szép ezüst és arany kupákkal. és azzokon járák meg a szép táncok at. jeles drágakövekkel. László király merő fegyverben. egyik jobbfelől. Abba csináltatott vala drága kölcséggel152 állásokat. mellyeken megjátzák szép játékokat. XLII. egy fegyveres seregben úgy juta be az várasba. 378 . Úgy ékesítötte vala nagy szép ékességgel az hercegeknek szállás át is. Máttyás király kedig annak előtte mindeneket jeles módon elrendelte vala. és az ő szarvok alól néznek vala ki az nézékre. a másik balfelől. És a cirkalom környül sok ajándékokat tettete kepcsiba. Nagy szép és drága kárpitokkal megékesítötte vala Máttyás király annak szállás át. Fenn kedig sokféle aranyas pohárok. RÉSZ Egy nagy piacot csináltatott vala az vásáron az szállássok előtt. abban lőnek mindennap szép tornírok és ökleléssek. mind az urakat kimondhatatlan nagy kölcséggel és jeles. kik igen nagyok valának. csészék és mindenféle boritalra való pohárok állnak vala.mind az urakkal. És mikoron egymás kezét fogtanák vólna. Mindennap elég kóstot adott vala mind a cseh. Ott kezép aránt a piacon csináltatott vala egy négyszegi sok grádicsos magas pohárszéket. mind jeles szállássokból a cseh uraknak. mind az magyar szolgáknak és mind az udvarnépeknek. együtt bemenének az várasba. és csatlókupák. Az pohárszéknek a talpán nagy aranyas vedrek állnak vala. és a diadalmosoknak szép ajándékokat tétetett vala fel. Tizenöt napig mindennap vendéglé Máttyás király az ő attyafiát. szép knórozott művek. Közép aránt a piacon vendégli vala mind a fejedelmeket és az urakat. A piacon két nagy palotában egymás ellenébe ott szálla be mindenik király.

154 Vala kedig akkoron egész esztendeig igen nagy asszály. hanem előszer drága ajándékokkal megajándékozá őtet. És mind az egész udvaroknak népe és a kösség nézi vala őket nagy vigassággal. és elpusztítanák aszt mind tűzzel. Az Beatrix királyné asszony táncola László királlyal. Ajándékon adá ez okaért néki mind az ő szállássának egész ékességét. olly nagy tisztességet teszen vala néki Máttyás király nagy szeretettel. és a fejedelmek ott táncot járának vélek. arragóniai Ferenc. Máttyás király mindennap megyen vala az Ő attyafiának. jeles királyi párnákkal és egyéb drága leplekkel és keszkenékkel. mellyet ott a szálláson feltétetett vala néki. nem akará László királyt elbocsátani. 379 . nem aluvék. Mikoron annak utánna betölt vólna az üdő. amellett a pohárszéket is. Az nagy heábavaló pompaságnak jutalma. és renddel mellettek mind az urak. hogy beszáguldanának Magyarországba. László király után megajándékozá Máttyás király jeles ajándékkal a hercegeket is és mind a cseh urakat. mind fegyverrel. És bevivé őtet az ő ágyasházába. Méglen Máttyás király eszt a nagy (de hejábavaló) pompát űzé sok üdeig Olomucba. Az Beatrix királyné asszony külen megajándékozá László királyt szép és drága öltezettel. és révet találván ál153 154 Szép Sibiliai élet. És úgy bocsátá el őket annak utánna. László királynak szállására. és Beatrix királyné asszonnak a báttya. sem pompáza addig török császár. Vacsora után elvivék az asztalokat.Ott az pohárszék mellett ülnek vala a királyok az asztalnál. hogy Beatrix királyné asszon okstáblás vitéz játékot játzodozna László királlyal. és meghadja nékik. Annak felette megajándékozá őtet két várassal. és mind elrabbolnák az országot. És harmincezer törökek hertelen jövének a Dráva mellé. És mellettek szép játékokat jádcodoznak vala. mert igen nagy sereget gyűte. ott csúffolkodnak vala az Beatrix királyné asszonnyal nagy víg beszédekkel. táncola egy igen szép német nemes leánnyal. Tíz asztal vala renddel egymás után. de azért nem örökes. és elhozák a szép asszonyállatokat. és úgy hozza vala őtet által az ő szállására.153 Másfelől tornírok és jeles öklelések lesznek vala. Gyakorta meghadja Máttyás király. Sok hegedések. lantosok és egyéb vigasságtövék valának ott.

mind fegyverrel. és Máttyás király esmet hátrahagyván a törökek dolgát. És mikoron megszállották vólna az várast. a cseh királyt. arra ügyeközék.156 ki nem küldötte vala néki az másfélszázezer forintot az igéret szerént. úgy. A magyarok hertelen visszafordulának. és nagy vérontás lőn az várasban. és a törökek után sietnének. harmincezer rabbal visszamenének az Bosnaországba. mert nagy merigyhalál vala egész Magyarországba. És előszer a törökek után méne. És a hassa hától hertelen reájok támada. hogy ott a török földet visszontag elrabbolnák. éjjel meghágák aszt. mind a nagy prédát. mind fegyverrel. az Verbos nagy váras allá. és csak ez okaért kapcsolta vala mellé az Lászlót. hogy fölvönnék a népet. és meghadja nékik. beszáguldák mind az országot. A török bassa éjjel titkon kiszallada az várasból. Beatrix királyné asszont kedig Kassa felé bocsáttá vala. és bennek égének mind a törökek. és mikoron a Száván is általjöttenek vólna. és nagy viadalom lőn 155 156 Tarde fabulare Csiripkop'. És mind eldúlván és elpusztítván a földet. Mikoron Máttyás király meghallotta vólna eszt Olmucba. és a környékbe egybegyűté nagy gyorsan mind a törökeket. Az házakat felgyújták az várasban. hogy bosszút állhatna az Friderik császáron. szép dolog. mindjárást megizené az uraknak és az hadnagyoknak. és minden kegyetlenséget mutatának mind tűzzel. 380 . mind az várasbelieket. Úgy. és ott találák mind a törökeket. és Jajca felé kezdének menni szép lassan. és mind elpusztítanák aszt mind tűzzel. És zsákmánt tőnek mind az egész várasbeli marhába. Ezek végre menének mind szinte Illíriába. mind az várasbeli népek. és Jajcán túl három nap járóföldnit jártata tábort az Greben mezőn. És feljutának mind Vasvárig. Mikoron kedig azzokat nem érhette vólna Magyarországba. Nagy sereget gyűte ez okaért Máttyás király. elejkbe vévék a nagy prédát és mind az ragadamányt. és mikoron a magyarok harmadnapig ott mulattanak vólna. mellyet tött vala néki az kötésben. és minden félelem nélkül.155 Ő maga kedig búdosik vala az erdőkbe és a kies vizek mellett.taljőve rajta. kiméne az határokból utánnok. Stíriáig és Rachosburgig. Mert a magyarok egyaránt vágák mind a törökeket. Onnét a táborból bocsáta tizenhatezer huszárt a törökek után.

de az Isten úgy adá. hogy háromszáz horvátok érkezének. és hátat adának.157 örüle néki. A király monda. És a király visszajöve Magyarországba. egy püspek és a császárnak követi. Mikoron kedig írnának Krisztus Urunknak születése után 1480 Máttyás király is utánnok méne a két hadnagynak. És magyarok – miérthogy mind megrakták vala magokat a sok kazdagsággal. hogy olly ok adatik vala néki. azaz a török császár ellen is hada lőn. Az Máttyás királynak új hadáról az Friderik császár ellen XLIII. hogy ezek megszállanák Rachosburgot. Petaut és Fürstenföldet. hogy Friderik császár csak a bécsi polgárokon vött vólna százezer forintot. 381 . és megszálla Stíriába egy Mariaburgom nevű várast. Lőn kedig ez. Miérthogy a más. és bevágák magokat a törökek közzükbe. hogy ő nem vólna az hadnak oka. De miérthogy őnéki még nem küldette vala a másfélszázezer forintot. és azzok óldalul beöklelének a törökekbe.közettek. RÉSZ Meghallotta vala Máttyás király. Egyiket az Gere Pétert. mellyeket az új frigyszörzésbe megígértek vala Máttyás királynak. mikoron írnának Krisztus Urunknak szü1etésse után 1479. és inték őtet békességre. És úgy ijedének meg a törökek. Ezek szép szóval megment ék a császárt Máttyás királynál. Miérthogy kedig Máttyás király felette igen nagy tisztességkívánó vala. másikat a Szapolyai Istvánt. És mikoron erőssen aszt vítatná. gyakorta levéleket külde. hanem a császár adott vólna okot hozzá. hogy a római császár ellen víhatna. És Illiriába szerinszerte majd harminc mélföldig mindent elpusztítottak vala tűzzel és fegyverrel. hozzá érkezék a pápa követe. 157 Mát[tyás] kir[ály] nagy tisztességkivánó. két hadnagyot bocsáta ez okaért Stíriába a császár földére. és kéreté a császártól a megígért sommát. És az horvátok a magyarokkal esmet nagy prédát nyervén visszajövének a király táborába. De a császár tartá őtet csak beszéddel. És nagy szégyent vallottanak vólna. mellyet raggattak vala Verbosba. nem víhatnak vala szerével tőlle.

mikoron vissza kellene menni. hogy azzok parancsolnának az Máttyás király hadnagyinak. erővel megvévé ott Muselumot. és külde egy légiót és kétezer lovagot oda Mariaburg allá. és a királyra szakadott vala jószága. hogy megcsalta vólna őtet az Friderik császár.Végre a követek békességet szörzének közettek. hogy el ne foglalnák tőlle az útat a tengeren. Az egybeháborodásba szigetbeliek essének segítségért az velencésekhöz. egybeháborodék a szigetbeliekkel. Ezek kitilták az Magyar Balást a szigetből. Az hadnagyok elmenének alólla. Azonközbe eljutának az velencések az ő hajójokkal. És Máttyás király elhagyatá az város vítatását. megharagvék Friderik császár ezen. Budára méne. és ő maga is mind feleségestől-gyermekestől beméne Velencébe. Ha meg nem művelnék eszt. Az úton menvén mindenütt foglallya vala az Gara Mihály jószágit. Máttyás király bocsátá az Magyar Balást bizonyos néppel Dalmáciába. és békét hadnának az várasnak és az ő földének. Miérthogy kedig Máttyás király otthadta vala az egyik légiót Mariaburg allatt. mert magtalan hált vala meg. Az Frangapán kedig esék Máttyás királyhoz. Elmenvén ezek. Addig mind hadakozó népeket készíte és mindenféle hadiszörszámokat. és visszaméne Rachosburgba. És a követek visszamenének a császárhoz. Frangapán János az velencésseknek adá mind az egész szigetet. megüzen ék eszt az hadnagyoknak. De egyszersmind kétfelé nem viselhete ollyan nagy hadat. és megszabadítanák az várast. és hadja csak egy légiót az váras allatt. Budára jővén éjjel-nappal abba töré fejét. és onnét tarta a fővárasra. ki nagy fényességgel uralkodik vala Coricia szigetben. tehát megvernék őket. És az alföldre hőseket bocsáta. mint állhatna bosszút az Friderik császáron. hogy elmennének Mariaburg alól. kik mególtalmaznák az végeket a törökek ellen. Akkoron Frangapán János. Magyar Balás féle. És egyéb jeles dolgokat végeze követi által és jeles hadnagyi által. 382 . Megnyugovék ez okaért tizenhét egész hólnapig Budában. kiben Szapolyai István és a Bika hadnagyok valának. Mikoron onnét általment vólna az Coricia szigetbe. várasit és várait. Látván kedig Máttyás király. és annak előtte visszaméne a szigetből.

hogy ha be akarnának száguldani Magyarországba. És nem sok nap múlva eljutának a kímek. hogy a törökek immár benn vólnának Erdélben.Azonközbe – ugyanezen 1480. Mikoron ez a váras kezébe vólna. ki temesvári ispán vala. hogy az Ali bég által kezdette vólna vetni a törökeknek seregét a Dunán. Siete ez okaért Báthori István. magyarokból. az Máttyás királynak egyik hadnagya. 383 . mindjárást ellenek állanának. esztendőbe – Stíriába Székely Jakab. és a Kinizsi Pálhoz. mindjárást allákülde az alföldre. és megüzené azzoknak. és megmondák mind a kettőnek. hogy szömbeszállana vélek. Ezenképpen Kinizsi Pál is Temesvár környül. Hogy megértötte vólna eszt Báthori István. és rabbolni kezdették vólna. Hallván eszt Máttyás király. És mikoron a kímek megmondották vólna néki. ki akkoron erdélyi vajda vala. és megjelenté néki. hogy bejöttenek vólna a törökek az országba. hanem jötten-jőne. szászokból. És follyó követet bocsáta Báthori Istvánhoz. mindjárást népet kezde gyűteni. Az kenyérmezői diadalomról a törökek ellen XLIV. Ő kedig immár indulóba vólna. Máttyás királynak egyik hadnagya. álnaksággal megvévé Petati várast. és gyakorta bocsáta követet Kinizsi Pálhoz. És kéré őtet. mindjárást ellenek indítá az ő seregét. hogy ha arra kezdenének menni. és nem tudná senki. És meghadja nékik. és megsegítenék egymást. tudnia illik hatvanezer töröket. és hától vönné az ellenséget. hova vólna ügyeközetek. hogy készülnének és vigyáznának: a törökek Szenderőnél. és mindenfelől segítséget híva mind székellyekből. Nem kevésb álnoksággal vévé meg Szapolyai István is. RÉSZ A kímek eljövének. Rakosburgumot. de senki nem tudná. hogy igen sok törökek gyűlnének Szenderőn. és megmondák Máttyás királynak. melly felé kezdenének szegnyi. és hogy készen rabolnának. és elhajlának Friderik császártól. megijedének mind a környül való váraskák. hogy ekképpen mind arcról. jól vigyáznának. hogy semmit ne mulatna. oláhokból. és megerőssítteté az végeket. és meghódolának minnyájan az Máttyás királynak. és hogy indítaná azzokat Erdély felé. és sok népet gyűte egybe.

Hátul állata egy erős négyszegű sereget. és mind felsietének az Maros mellett. hogy missét mondanának szerinszerte a táborba. mindjárást a seregrendeléshöz kezde. Két szárnyára szörzé kedig a sereget. minden félelem nélkül beszáguldának az országba. ő maga kedig a fegyveresekkel a közepin marada. hogy alkolmas hellyt találván megvína vélek. és nagyon vígasztalá őket. jeles prédikációt tőn előttek. A törökeknek egyik szárnya a szászokra rohana. hogy minden ember csak fenn állva felestöket önnék. A törökek is ollyanképpen rendelték vala az ő seregeket. az oláhok utánnok. és mind rablának Gyulafejérvárig. hogy bátron egymás mellett akarnának víni. erőssen vívának egymással. Mikoron ez okaért a törökek bementenek vólna Erdélybe. a magyarok és székellyek utól valának. és szép beszédekkel szólván. és nagy viadal lőn közettek a Maros-parton. És mikoron sokezer rabbokat és szántalan nagy prédát gyűtöttenek vólna mind az Marosig. megtolák végre a szászokat. a másikat az magas hegy felé. ott szömbeszállának a törökkel. miérthogy által nem jőjhetének az Maroson. és a nagy prédát és a sok rabbokat az ő seregek megé állották vala. vissza kezdének menni. Fejérvár ellenébe. És szépen tanyítá és inté mind őket. Báthori István utánnok kezde a sereggel szállani. És mikoron egyberoppont vólna a két sereg. sokan az Marosba hajtatának. A szászok kedig emberül állának ellene. A szászok elől valának az viadalra. és hogy minnyájan egymás kezére eskennének. De miérthogy a szászok kevesbek valának a törökekhöz képest. és egy kevéssé megnyugován. És mikoron ekképpen megbátorította vólna az ő népét. Annak utánna. és sokan elhullának közzülek. A többi az oláhok mellé állának. Báthori István meghadja. annak utánna egybehívá őket az Báthori István vajda. és hogy egymást nem akarnának hadni. esmeg a törökekre 384 . hogy megvínának egymással.mind hától víhatnának véle. És mikoron mind utánnok szállott vólna Kenyérig – melly falu a nagy mezőnek közepin vagyon Gyulafejérváron alól három mélyföldig –. és tüzet vetének mindenütt. az jobb szárnyát nyújtósztatá a Maros felé. És mikoron mindkétfelől akarattyok vólna. és hogy senki hátat nem akarna adnyi. hogy annál könnyebben megverhetnék őket. és mindenfelé kezdének rabbolni. és az végekben nem találtanak vólna senkit.

Akik az balszárnyába valának. mindjárást a törökeknek kezde menni. és monda: Ez nem lehet gonosz jell. és gonosz jelnek magyarázák eszt. És aszt adák tanácsul. De hidjétek meg énnekem. XLV. hogy visszatérnének Szászsebesbe. és a lovát kezdené forgatni. Mikoron ez okaért mind a két szárnya ekképpen nyavallyagna. És az Báthori István vajdán hat sebek essének. a többi kedig az fegyveresek mellé szorulának. RÉSZ Mikoron kedig ekképpen nyavallyagna az Báthori István vajda. De Báthori István vajda felele. Báthori István megindítá a hadnak derekát az fegyvereseket. azzok is úgy járának. avagy hogy felmennének az hegyre. de miérthogy a törökeknek jobb szárnyába sokkal többen valának. hertelen elesék a ló véle. ez e ló engemet nagy diadalommal visszahoz e mai napon veletek egyetembe. mert erőssen vívának ezek is. tudnia illik a székellyek. hogy a törökeknek sokaságával ugyan környülfogná elől az vajda seregét. És az viadalon az utólsó szükségre jutott vala. A ló az sebektől ijedett meg. noha a nagy viadalom miatt nagy rakással valának környüle a sok hólttestek. merthogy hogy jelentene annak valami gonoszt. megtolák a székellyeket. és mindjárást megtolák az első sereget. hogy immár egyik hadnagynak a másikkal és a régi vitézek az régi hősekkel kelleték vínyi. lova is megsebesüle. Az vitézek látván eszt. ki viadalban munkálkoszik az Istenért és az Istennek az annyáért? Ezért ne féllyetek semmit. és immáron vissza nem mehetne az álló sereghöz. mindjárást egybeadá mind a négy sereget.támadának. és nagy sokat megölének bennek. íme Kinizsi 385 . és mind az egész viadalnak a dereka oda őreá nyomul vala. nagy sokakat is az Marosba hajtának. Nem lehet az viadal sebek nélkül. hogynem mint keresztyének. Mikoron kedig Báthori István vajda az első rendbe vólna. hanem bátorsággal engemet kövessetek. És evvel meglankada a két szárnyán való serény viadal. és sokat levágának közzülek. és szakada az viadal az hadnak belső derekára. Mikoron eszt meglátta vólna az Ali bég. elijedének. És sokkal több törökek elhullattanak vólna. És mikoron megbátorította vólna őket.

vitézködjél a keresztyéni hitért. hál vagy? Szóllyál! Én vagyok a te attyádfia. és mint egy oroszlán. kik majd mind odalesznek vala. és nódíttya vala őket az viadalra mondván: Bátor szűvel víatok! Ezennel.Pál egy szép négyszegű fegyveres sereggel ereszkedék a hegyen allá. még élek. kik az vajdát környülfogták vala. annak utánna a táborhoz kezdének. és megfosztván. és az úton mindenütt vágják vala őket. ezennel az Isten nékünk adgya a diadalmot. kérlek tégedet. Pál. és monda: Ihol vagyok. Báthori István. dobütéssel és nagy kiáltással és nagy feneséggel reájok rohana. és mind levágá azzokat. menj allá az vajdához. És bisztatni kezdé népét. Kérlek tégedet. De minden erőm elszakadott. én ídes társom. kiáltani kezde: Báthori István. És az első ütközetbe nagy sokat levágának a törökekbe. Báthori István vajda igen sebes. hól vagy? Attyámfia. Mikoron a törökek látták vólna. Igen reggel felveté magát a lóra. attyámfia. És bevágá magát a viadalnak a derekába. Ha élsz még. óldalul elfutamának és felszalladának a nagy hegyre és az havasokra. egy pásztorra talála. kérlek tégedet. olly fene vala az viadalban. és elszágulda onnét. Monda Kinizsi Pál: Hála Istennek. és megkezd é hátul a törökeket nagy trombitaszókkal. hogy az Ali bég gazdája vóltál az éjjel. és széllel levágák azzokat is. és kivadásszák őket mindenütt az havasban. És hogy odajutott vólna. Kinizsi Pál. A keresztyének utánnok űzének. És mindjárt a törökekhöz kezde. És 386 . Kinizsi Pál mindkétfelől fegyvert köttet vala fel. s mind az ő szolgáit. és ott búdosván. mind levágja vala a törökeket. Az Ali bég is felszallada az havasra. hogy mégis élsz. Az oláhság is az erdőben vadásszák vala őket. mind hától megszorították vólna őket. és mind feldúlák a tábort. és annál a kalibába marada azon éjjel. és megszabadítá őtet. Az Isten velünk vagyon. kimászkála a hólttestek közzül. Mikoron ez okaért ekképpen megverték vólna a törökeket. hogy mind elől. a koronáért és ídes hazánkért. rakva vérrel. És mindjárt megüté a lovat. és a több törökekhöz kezde. és hátrahadják táborokat mind a nagy prédával egyetembe. felelj ennékem! Felelly. És erős kiáltással bátoríttya vala az hadakozókat. Valamelly felé fordul vala. szerelmes attyámfia. és monda: Jó attyámfia. ídes társom. és mondd meg néki. és rakva vala mind a két keze vérrel. levágják vala őket.

és minden óltáron missét mondata. Ez okaért minnyájan az ütközetnek hellyén maradának. a törökek közzül kedig harmincezeren. és a sok tetemeknek rakási ott meglátzanak mind ez mai napiglan. A tánc után minnyájan egyszersmind felsivolkodnak vala. és mindjárást kereszt járást indíta. az diadalomnak napján missét mondanának ott a kápolnába a megölteknek lelkeiért. kik beléhóltanak vala. kik az hegyeken a futásban veszének. és fogaival felharapá a földről egy nagy töröknek hólttestét. inték az vitézek Kinizsi Pált is. Végre a jó bortól megmelegülvén táncba menének. Másodnapon mind a két fejedelem minden népekkel bemenének Gyulafejérvárba. Ott kedig a Kenyérmezőjén embereket hagyának. És odahordák a sok élést. és az hadakozókat mind az ütközetnek hellyére gyűteté. És mikoron minden vitéz ott toborzót járna. És annak utánna találának az vízben vagy kétezer szászokat és oláhokat. és aszt szájába hordozván sokáig ott táncola véle az hősek közett. és hogy azzokat eltemetnék. És a nagy örömnek miatt semmit nem aluvának az hősek az éjjel. Felszekellék ez okaért. Annak utánna az vajda trombitát fútata. és az egész völgy betelik vala az ő sivalkodásokkal. és megcsókolák az vitézeknek lábait és kezeit nagy örömmel hálákat adván nékik is. bort és egyet-mást. és ketten királyné aszszonnyal minden óltárra offerálnak comparációkat. hogy minden esztendőben. hogy ő is megmutatná az ő diadalmos vigasságát. kik a keresztyén népeket kiválogatnák a pogánok közzül. Mikoron Máttyás királynak meghoszták vólna e nagy diadalomnak a hírét. Annak utánna az vajda az ütközetnek hellyén – ahová temették vala a keresztyéneket – egy kápolnát rakata. mondván: Herculesnek is elég gondja vólna eszt művelni. mert besötűttetett vala estve. nagyon örüle néki. És a rabbok térdre esvén. A keresztyének közzül nyolcezeren vesztenek vólt az ütközetben. azoktól megválva. és nagy vigassággal önnek vacsorát a hólttestek közett hegedőszókkal és minden vigassággal. és ott hátára tévé a két kezét.mind megszabadíták a nagy sok rabbokat. és úgy körül 387 . hogy nem mehetnek vala vissza a táborba. A törökeknek hólttesteket is sok rakássokba egybehordotá. és meghadja. úgy adnak vala hálát az Istennek. Mellyet erőssen csodállyák vala mind az hősek.

és aszt is mind elpusztíták tűzzel és fegyverrel. RÉSZ Ugyanezen esztendőben a törökek a tengerre szállának húszezeren. De Beatrix királyné asszon reábírá Máttyás királyt. de Máttyás király mindenkoron azért Budán lőn. Ahhoz képest az olaszok is mind odagyűlének. Ez esztendőben is igen nagy döghalál vala egész Magyarországba. Ezen kedig olly igen megijedének az olaszok. kiknek hadnagyi valának az Magyar Balás és az Nagy János. és azzokat elköltené az ő kövélységes hadaira. XLVI. Bejöve ez okaért az Arragóniai János gardinál ez esztendőbe Magyarországba. és elfoglalá az érsekséget Esztergomott. És ezek odamenvén mindjárt Hidruntum váras allá szállának. szállák meg. megvévé aszt. 388 . Ez mikoron meglátta vólna az Máttyás királynak nagy kegyetlenségét. hogy nagy sokan az urak közzül ki akarnának szekni Olaszországból. hogy annak utánna bátron hadakoszhatnék a törökek ellen. hogy örök békességet szörzene vélle. és által menvén Hidruntumat. hogy Bosznaságra indítaná 158 Az olaszok igen gyenge húrok. De az Friderik császár engede ugyan a békességnek. ahol misséznek vala. és mind levágák a népet benne.158 A pápa is el akar vala futni Rómából. És mikoron tizenhetted napig vítatták vólna. A templomokba mind levágák a papokat az óltárok előtt. és úgy vévék vissza Hidruntum várast. hogy kétezer magyart bocsáta segítségül az olaszoknak Apuliába. az Friderik császárhoz. mihellyet látá. Annak utánna elszekék az érsekségből az ő kéncse után. egy régi várast. És ez üdőbe követet bocsáta. az egri püspeket. gardinálnak adá Máttyás király az esztergomi érsekséget. de mindjárást megszegi vala esmet aszt. Azon esztendőbe az Arragóniai Jánosnak.vén hálákat ada Istennek és Bódogasszonnak a nagy győzedelmekért. és Francországban akar vala menni. és avval szinetlen traktála. titkony elküldé minden kincsét és marháit Bécsországba. és a császár udvarába lőn annak utánna. mert az előbeli érsek vala Német János. és hogy erővel elvönné az egyházoktól az jövedelmeket. Annak utánna kimenének az vidékekbe. A püspeket elevenen megnyúzák.

nagy támadás lőn Konstancinápollyban. hogy a császár népe az Felső-Magyarországba volnának. hogy elő nem mehetne az ő jó szándékába. esztendőben. Hallván eszt Máttyás király. mind fegyverrel nagy pusztaságot művelnének. és erőssen ölik vala őket. Mikoron a táborhoz közelgetett vólna. és mind tűzzel. és megmondá néki. Ezek kedig erőssen öklelik és vágják vala őket. és eldúllák mind az egész tábort. és az egész tábor megbúdula. Mikoron Mahomet meghólt vólna. végre győzedelmesek lőnek az Bajazet párttyai. közel Németújhellyhöz. méglen mind besötűtélle. és hogy ollyan jeles ok elvétetnék előle az 389 . Ennek két fia marada. halálra bánja vala. hogy szinte vacsorálnak vala. hogy ingyen eszekbe sem vévék őtet. az ő Konstancinápoli birodalmának 27. Akkoron visszajövének. És mikoron sokáig veszéttek vólna egymással. a Friderik császár megszállá az ő népével az Hamburg várast. Igen bánkódik vala rajta. Ez is követet bocsáta hozzá. Nagy kárt tőn kedig Friderik császár az egész keresztyénségnek az ő visszavonnásával. mikoron jeles hadakot elvégezett vólna naptámadat felé. Az Beatrix királyné asszon rokonságos vala a Friderik császárral. Az második esztendőben annak utánna. mert az Mahomet török császár az esztendőbe meghala a táborba. hogy nem mehet vala a törökekre. és akará mind a két Misiát. Az nagyobbiknak Bajazetes vala neve. És Pandobes hátul reájok jövén megütté az ő táborokat. És mikoron jól alláment vólna. Mégis Máttyás király nagy népet gyűte. Hallván eszt az egybeveszést Máttyás király. nagy urat. Mert mihellyt kimegyen vala. és nagyon tobzódnak vala. melly Máttyás királyé vala. A magyarok utánok. és könyöreg vala néki. és úgy szabadíták meg az Hamburg várast. egy jeles cseh hadnagyat. de eszt is csak beszéddel tartá. hogy az urával frigyet tönne. Ezért igen megbúsulla Máttyás király. és mindent elpusztít vala. mind Illíriát. ottan az ő népét beküldi vala Magyarországba. Ez igen lassan méne a császár seregére. a küssebbiknek kedig Szaliab. és kétfelé szakadának a törökek. mikoron írnának 1481.seregét. hogy az megsegítené az hamburgbelieket. Elfutamék ez okaért az egész tábor. Küldé ez okaért az ő seregével az Pandobest. úgy találá őket estve. de Friderik császártól nem mere menni. Dáciát visszavönni a törökektől. Erőssen megijede a császár népe. mindjárt utánna jöve a követ.

Második esztendőbe ez okaért elindítá seregét a Szapolyai Istvánnal és az Bikával. aki balfelől megyen vala.és Bécsország közett. és egybe kezdének mindkétfelé víni. népet külde mindjárást. és elkezdék őtet vinni. reátúdulának a németek. és négyszegbe rendelék seregeket. Mikoron a Szapollyai István ebbe munkálkodnék. és megerősíté mind az várast. megverék őket a németek. és mind a kettőt általütté véle. mind lovagokat. Az Gingi Miklós herceg is bement vólna Macedóniába. melly Pozson felett vagyon Magyar. Onnét fellyebb méne. És mikoron mindenfelé megerősítötte vólna néppel az végeket.Friderik császárnak állhatatlansága által. melly a töröknek fő hada vala. Hallván eszt Friderik császár. hogy elhajtanák őket az váras alól. Máttyás király is felméne Pozsomba. Szent Jakab havába. és azzok úgy viszik vala őtet Pruck felé. És annak utánna erdő felé futván végre a király táborába juta. Mikoron a magyarok meglátták vólna őtet. kiraggadá az egyiknek fegyverét. és a magyarok elszélledvén visszaszalladának. Mikoron ezek Pruck allá mentenek vólna. hogy a magyarokat esmet rendbeütné. igen nagy örömbe lőnek érötte. kik megszállanák Hamburgumot. Ez is vala Máttyás király előtt. De miérthogy a magyarok csak kevesen valának. hogy Hidruntumba berekesztötték vólna mind az jancsárokat. És mikoron őtet minden fegyvertől megfosztották vólna. a németek kijövének az várasból. És egyéb eféle dolgokért igen bosszonkodik vala az Friderik császárra. 390 . Mikoron így vinnék őtet. A császár háromezer embert külde azzok ellen. mind gyalagokat. hogy megszállanák Hamburgumat. És mindjárt népet külde. és táborba szálla nem messze Hamburghoz. a több németek kedig a magyarok után űznének. mind az várat. Es sokan hullának mindkétfelől. hogy meghallotta vala. mert látták vala. két őrüzét hagyának mellette. És hogy Konstancinápolyba ollyan nagy visszavonnás vólna. Máttyás király minden erejét nagy haraggal visszaindítá az Friderik császárra. Azzok ellen bocsátá – mint mondám – a Szapolyai Istvánt és a Bikát. és visszavötte vólna tőllek az ő birodalmot. hogy megfogták vólna őtet a németek. és erőssen megverte vólna a törökeket. és megfogák őtet.

XLVII. RÉSZ
Máttyás király ez okaért megbúsulván, sokkal több népet külde, és újonnan megszállatá Hamburgum várasát. És allája küldé mind az álgyúkat. És Budára külde allá, és onnét hozata fel egy szertelen nagy pattanttyút, mellyet nyolcvan lovak alig vonhaták. Mikoron nékiszegesztötte vólna az Hamburg várasnak, lerontá azzokkal az várasnak körítéseit és nagy tornyait, és nagy útakat készíte az ostromoknak. Visszontag a belöl valók éjjel megfóldozák vala a törésseket, és palánkokat ássának fel, és töltésseket csinálának nagy és mélly árkokkal. Éjjel kedig követet bocsátának Friderik császárhoz, és megizenék néki, hogy gondja lönne az várasra, mert olly igen szorították vólna immáron aszt, hogy rövid napon fel kellene aszt adniok. A császár mindenfelől népet gyűte, és az harmadik hólnapba bocsáta tízezer lovagokat, hogy azzok elűznék a magyarokat az Hamburg váras alól. Ha kedig az nem lehetne, hogy csak az várast megsegítenék, és megerősítenék aszt néppel és éléssel. Mikoron a császár népe eljött vólna, kezel szállának a táborokhoz, hogy megérhetik vala az magyaroknak táborát a tarackokból. És a németek mind elől hellyhesztötték vala a nagy sok szekereket, hogy a magyarok vélnék igen kevésnek lönni a császárnak táborát, és lesz állván istrázákat állatának mindenfelől, és csak egy égő györttya látzik vala a táborban. És igen nagy hallgatásban valának. Visszontag Máttyás király bőv népet állata mind az útakba, hol mehetnek vala az várashoz, és az álgyúkat mind kivonnatá a sáncokból, és az ellenség táborának szeggeszteté azzokat. És a sáncokban őrüzéket hellyhesztöte, de a több népet – mind gyalagokat, mind lovagokat – rendbe állatá a németek ellen. Éjjel a németek mind megkímlék az várashoz való útakat, és mindenütt bőv őrüzőkre találának. Örömest elkergették vólna azzokat az útakból, de nem lehete. Úgy menének esmet vissza a táborba. Mikoron kedig történetből a visszajövésbe a táborra találtanak vólna, az aurani pirjal az ő népével reájok rohana, és hammar sokat levága bennek, sokat is megfoga közzülek. És visszajöve a királyhoz, mindenképpen nódítá a királyt az ütközetre. A király fegyverbe öltezék, és lóra ülle, és meghadja, hogy 391

kiterjesztenék a zászlót. És mikoron megművelték vólna, a szél egyenest fújja vala a zászlót az ellenségre. Látván eszt a hősek, minnyájan készek valának az ellenségre menni, és csak alig tarthattya vala meg őket a király. És mikoron elközelgettenek vólna a németek táborához, éten-étszaka reájok kisütik vala az álgyúkat és a tarackokat. Virradóra kétségben esvén a németek, mindjárt vissza kezdének menni, szinte mint jöttenek vala, hátul utánnok vonván a szekereket. Látván a magyarok, hogy elmennének a németek, nékik a magyarok közzül aszt tanácsollyák vala, hogy ne bocsátánák őket ollyan módon el, hanem hogy megvínának vélek. De az Deszpot Farkas, egy jeles vitézlő úr, ellenzi vala eszt a tanácsat. De ugyan a király híre nélkül némellyek utánnok menének, és megkezdék őket, de nagy károkkal, mert általöklelék az hadnagynak az vállát, a Moysest is agyonvágák. És midőn Prukba mentenek vólna a németek, megszállának az hoffstatba. Máttyás király kedig esmet az Hamburg várasnak vítatásához kezde, és sokkal nagyobb kegyetlenséggel, mint annak előtte. Mikoron kedig meglátnák az várasbeliek, hogy a császár meg nem segíthetné őket, és immár az erősségek mind lerontva vólnának, hogy nagyobb nyavallyába ne jutnának, megadák magokat Mindszent havában. A várat is megadá a porkoláb, kinek Máttyás király füzete háromezer aranyforintot. Ugyanazon hólnapban válagatott török sereg feljöve Szenderőbe, és onnét be akarnak vala száguldani Magyarországba, és mindenfelé rablani. És nagy rémülésben valának a népek Magyarországba. Megértvén eszt az urak, Kinizsi Pál, Deszpot, Dótzi Péter és többen efféliek, mindjárt egybegyűlének, és elejbe támadának a törökeknek az Becse-mezőn, nem messze Szenderőhöz. És mikoron seregeket elrendelték vólna, szömbevívának a törökekkel: Kinizsi Pál az jobb szárnyába vala, Deszpot kedig a bal szárnyába. És ezek vitézül víván, a két szárnyával környül kezdék vönni a török seregét. És mikoron ekképpen erőssen vínának egymással, sokan lehullának mindkétfelől. Azonközben elő kezde tolni a seregnek a dereka, és meg kezdé segíteni mind a két szárnyát. És a fegyveressek az ő rendekkel meg kezdék tolni a törökeket, és hátat kezdének adni, és kezdének futni. Ezek kedig mind hátakon lőnek, és nagy sokat levágának közzülek a futás392

ban. Háromezer török veszett vala az viadalnak hellyén, és nagy sokan estek vala fogva közzülek. Ötszáz magyar veszett vala kedig az viadalban. Kinizsi Pál a prédából szép kazdagságokat küld et vala a királynak, a többivel megosztozának. A szép zászlókat, mellyeket nyertenek vala a törökektől, feltövék a templomokba.

XLVIII. RÉSZ
Mikoron kedig megvötte vólna Máttyás király Hamburgumot, melly váras egész Bécsországnak bástyája vala, az Friderik császár erősíteni kezdé mind a több várasokat, kiváltképpen kedig az Pruck várast, melly szinte a magyarok előtt vala, és Kornauburgumot, melly váras nagy tekéntötű vala Bécsországba. Máttyás király kedig, hogy heábavaló költséget ne tönne, elmúlék Pruck mellől, és Bécs elejbe méne, és mind beszáguldá az Bécs vidékét, foglyokat is fogának a Bécs hoffstattyában. És vöve Bécs környül vagy nyolc váraskákat – Szent Vidot, Podonát etc. – Stíriát is meg akará ijeszteni. Be kezde oda is menni, az Új egyház várasa mellet, melly tízezer lépésni földig Németújhelly felett vagyon. És onnét visszatérvén juta Sopronyba. Innét csak kevés néppel méne, és megszállá Kőszeget, és kevés munkával megvövé aszt. Onnét visszajöve Sopronyba. És onnét mindjárást Bécs allá ment vólna, de miérthogy az ő hada megfáradott vala, mind ember, mind ló, és a tél immár rajta vala, ezért Tatára jöve alá, és ott lőn a böjten és nyugovék. Annak utánna tizenharmadik napon húsvét napja előtt allájöve Budára. Második esztendőbe a prukbeliek igen kezdének az útakon kegyetlenködni, és elfogják vala minden élést, és bolgattyák vala mind az útonjárókat, hogy senki békével nem mehet vala azzon az úton. Mert a Friderik császár megerőssítötte vala Pruckot hadakozó népekkel. Ezek nem nyughattanak benne, hanem szinetlen kiütnek vala, és úgy bolgattyák vala az útonjárókat. Máttyás király elbocsátá az Hazsi Dávidot és drabantokkal és a lovagokkal, és kikeletre megszállatá Pruckumat. Dávid megszállván az várast, erősen lőteté és vítatá aszt. De miérthogy az igen erős vala, és sok hadakozó nép vala benne, egynyíhány ostromot veszte allatta.

393

Megbúsullá ezen Dávid hadnagy, mert igen szégyenli vala, hogy immár majd négy egész hólnapig mind fekütt vólna allatta, ez okaért pirongatni kezdé mind az hőseket, és elrendelé mind az egész sereget, és mindenfelől indítá aszt az ostromnak, ő maga kedig elől megyen vala. Nagy ostrom lőn ez. És mikoron vagy hat óráig tartott vólna, végre a magyarok berohanának az várasban. És előútban sok népet vágának le, de annak utánna megszünének a kegyetlenködéstől. Immár hátra vala az vár, melly allatt egy egész hólnapig veszédének, de a porkoláb végre aszt is megadá, mikoron harmincnyolc napig aszt megtartotta vólna. Lőnek ezek mind, mikoron írnának Krisztus Urunk születésse után 1483. Mikoron kedig írnának 1484, megszállá Dávid, a hadnagy, Máttyás királnak parancsolattyábál Kornamburgum várasát, mert jól láttya vala, hogy addig Bécs várashoz nem kezdhetne, méglen el nem szed te vólna egynyíhány várast környüle, hogy onnét élést be nem adhatnának Bécsbe. Az Pandobes kedig, a cseh hadnagy, még azelőtt megvötte vala Claustrumburg várasát, minek előtte megvötte vala Dávid hadnagy Pruckum várast. Sőt Szent Hyppolitust is megvötte vala. Megjelenté Dávid hadnagy a királynak, hogy erős vólna az váras, és hogy Friderik császár sok hadakozókat bocsátott vólna belé. Ez okaért szükség vólna, hogy több népet bocsátana allája. A király ez okaért meghadja, hogy a cseh had mindjárást allája menne. Es így lőn. Es megszoríták a Kornamburg várasát, és mindenfelől a sáncokat kezel vivék az várasnak körítéseihöz, és az nagy álgyúkból lőtetik vala azzokat, és ronttyák vala őket. Mindennap is nagy harcok lesznek vala közettek, mert az várasbeliek kijőnek vala csatára. A várasbeliek kedig éjjel erőssen épűtik vala a körítésseknek romlásit, és nagy árkokat ásnak vala a körítésseken belől, és nagy töltéseket töltnek vala. Mikoron kedig Friderik császár megértötte vólna, hogy erőssen vítatnák Kornamburgot, nagy német sereget bocsátani akara allája, hogy elűznék alóla az ellenséget. Mikoron a táborban megértötték vólna a német seregnek eljövését, Máttyás király hadnagyi megerősíték a váras környül való sáncokat, hogy a várasbeliek ki ne üthetnének. És Dávid a több népet melléje vévén, és a sereget elrendelvén, így szép renddel elejbe méne a német seregnek, melly immár odaközelgetett vala. Mikoron kedig a két sereg szömbejutott vólna egymással, nagy sivalkodás lőn 394

mindkétfelől, és egyberoppona mind a két sereg. És előszer erőssen vívának mindkétfelől, és nagy sokan hullának el. De mikoron egy óráig tartott vólna az az erős viadalom, tolni kezdék a magyarok a németeknek lovagit. Látván eszt Dávid és Pandobes, az hadnagyok, hogy övék vólna a diadalom, utánok nódíták az ő népeket. És mikoron a németek nem állhatnák ezeknek sebes vóltokat, futni kezdének, és besietének mind a közel való váraskákba. Imezek kedig a futásban sokat levágának, és megfogának bennek. És annak utánna visszatérvén, feldúlák minden táborokat, és úgy menének annak utánna vissza nagy vigassággal az váras allatt való táborokba. És ott nagy vendégségeket szörezvén, vigadának egymással, és szép énekszókkal magasztalák diadalmokat egész éjjel által. És ez vigassággal bosszonták a várasbelieket, kik nagy szomorúságba és félelembe valának. Reggelre kelvén szót adatának be az hadnagyök, és arra intik vala az várasbelieket, hogy megadnák magokat, mert eleget mutatták vólna immár az ő vitézségeket és a császár mellett való hívségeket. És hogy ne vesztenék el az várast és minnyájan magokat, mert látnák jól, hogy a császár meg nem segíthetné őket, és egyéb nem lehetne benne, mert el nem mehetnének allóla, mígnem megvennék az várast, etc. Az várasbeliek kedig egy igével sem tőnek választ mindezekre. Megharagvék ez okaért Dávid, a hadnagy, és mind nékiigazíttatá az álgyúkat, és erőssen töri vala a körítésseket, és a népeket egymás után rendeli vala, miképpen mindenfelől mennének ostromnak. És mikoron így forgolódnék a nép előtt, kilöve egyik az várasból, és általlövé a Dávid hadnagyot. Annak utánna mind az egész télen ott lőn Máttyás királynak serege az váras allatt, mert a király e szándékba vala, hogy ki akarná őket eheszteni, és midőn hét egész hólnapig mind allatta feküttek vólna, olly nagy ehség kezde lönni az várasban, hogy mind lovat, macskát esznek vala.

XLIX. RÉSZ
E télen Máttyás király Budán telelék, és odahozák néki a hírt, hogy a törökek megszállották vólna Killyét és Neszterfejérvárat, melly várak a Duna mellett vadnak, ahól beszakad a tengerbe. Az István, az moldovai vajda kedig kötésben vala Máttyás királlyal. 395

Felkülde ez okaért, és segítséget kérete Máttyás királytól. Máttyás királynak kedig akkoron frigye vala a törökekkel, és a frigynek cikkeli kezett nem lőn semmi emleközet az moldovai vajda felől, de mindazonáltal a kötésért zsóldot kiáltata, és az urakat mind felhirdeté, és nagy sereget indíta az moldovai vajdának segítségére. Még Váradot el nem érte vala a sereg, hogy meghozák a szomorú hírt, hogy elkölt vólna mind Killye, mind Neszterfejérvár. A király hallván eszt a hírt Budán, utánna külde a seregnek, és felhivatá őket, hogy a Duna mellett feljőnének Pozsonyba. És titkony megírá a Szapollyai Istvánnak, ki akkoron Stíriába megvette vala Fürstenföldet, az igen erős várast, melly közel vagyon Rackosburghoz, hogy azzon felmenne, és Bécset megszállaná. Ő maga kedig, Máttyás király kiindulván Budából, felméne Pozsomba, és ott veszteg marada egynyíhány napig. Szapollyai István kedig megfüzeté mind az ő népét, és a király parancsolattya szerént hammarsággal felindulla, és megszállá Bécset. Ugyanezen esztendőben feljöve hétezer válagatott török, és Horvátországon általmenének Karintiába és Karniolába, hogy ott valami sokadalmokat felütnének, és rablásokat művelnének. És mikoron nagy rablást művelnének, és immár vagy tízezer rabbal és nagy prédával visszamenének, feltámadának hertelen az urak – Deszpot Lukács, Gere Máttyás, a bán, Bernard Frangapán, a groff, etc., és megszoríták a törökeket a Száva és az Hun vizek közzükbe, és megverék őket, és megszabadíták mind a rabbokat, és elvivék tőllek a nagy prédát. Ugyanez üdőbe megfogatá Máttyás király Pétert, az kolocsai érseket. Ez e Péter érsek jeles és igasságszerető ember vala. És miérthogy egy vala a király tanácsi közzül, nem hallgata veszteg, sem szól vala a zsák vagy pohár mellé, mint a több tanácsok szólnak vala a királynak kedvére, hanem szinetlen korpázza vala királyt, hogy nem jól cseleködnék, hogy a török ellen való szükséges hadát elhadná, és ollyan nagy kegyetlen rovásokat művelne szinetlen az országon. (Mert egy adó űzi vala a másikat, és minden házas embernek egy kaputól négy-négy aranyforintokot kelle füzetni. És minden szolga és szolgálóleány egy-egy arany forintot. És ekképpen megemészti vala az országot a sok ostoradókkal.) És aszt a nagy és temérdek aranyot költené nem a törökek ellen, hanem az ő negédességből és felfuvalkodássából és bosszú396

állásnak kívánságából vagy a lengyelek ellen, vagy a csehek ellen, vagy az önnen hívei ellen, vagy a németek és egyéb keresztyének ellen. És a keresztyén vérontásnak nem vólna sem módja, sem vége nála. Ezért fogatá meg az jámbor Péter érseket, és várról várra küldé őtet hat egész esztendeig. Szinte azonképpen meg akará fogatni az Orbán püspeket is, ki őnéki hív kincstartója vala, és éjjel-nappal nyúzá vala az egész országot, és költséget söpör vala néki az véghetetlen sok hadaira. De az Beatrix királyné asszony és annak az öccse könyörgének néki, hogy ne művelné eszt ollyan hív szolgáján. Mikoron kedig Máttyás király a télen Pozsomba vólna, melly tél olly igen nagy és erős vala, hogy a szöméremtesteket megvönné az hideg az hadakozóknak táborban, kiindulla annak utánna Pozsomból, és a táborba méne Kornamburg allá. És odajövén megkérdeté az várasbelieket, ha meg akarnák magokat adni, avagy nem? Azzok környörgének néki, hogy megengedné, hogy bocsáthatnának követet Frideric császárhoz, hogy tudnák tőlle, mit akarna? Ha nem akarná őket megszabadítani, tehát mindjárást fel akarnák néki adni az várast. A király engede nékik egynyíhány napot. De hogy heába ott ne mulatná az üdőt, megerősíté a sáncokat néppel, és a Dunán általvivé az jegen a sereget, és Claustronamburg váras allá méne. És mikoron egynyíhány nap ott mulatott vólna, mindjárt az jegen általmenvén rendelt sereggel egyenest alláereszkedék a bécsi hidakra. És aznap megvöve két kastélyt a szigetbe, kiket a bécsi polgárok oda csináltanak vala. De az harmadikat, melly a hídnak az végén vala Morva felé, nem veheté meg. A két kastélyt kedig, mellyet aznapon megvött vala, megerősíté az ő népével, és úgy bírá mind a két híddal. Es úgy méne vissza a táborba Kornamburg allá. Látván kedig a polgárok, hogy semmi segítségek nem jőne császártól, megadák magokat Máttyás királynak. Mikoron ez okaért Máttyás király megvötte vólna Kornamburgot, melly Bécsnek ugyan fő bástyája vala, néppel megerősíté mindkétfelől a Dunát, hogy senki be ne vihetne élést Bécsbe. És a király minden népével alláméne, és derékképpen megszállá Bécset. És a Szent Pálnak megtérésének napján táborba szálla Bécs allá Claustronamburg felé. A Szapollyiai István kedig vala másfelől, Baden felé. Húsvét után feljöve az Lőrinc herceg nagy se397

reggel, és az megszálla a Duna mellett, Magyarország felé. Északra kedig, Morva felé ott valának a király szolgái, kik a kastéllyokból bírják vala az hidakat. És a kastély, melly az híd végén vala, a föld felé, a sok nyomorgatás után megadá magát Szent György havába, melly napon olly sötűt ecclipsis lőn, hogy nappal sok hellyen látzanának a csillagok az égeken.

L. RÉSZ
Mikoron kedig Máttyás király az esztendőnek a kezdetiben, mikoron írnának Krisztus Urunknak születtetésének utánna 1485, meg akarná szállani Bécset, előszer megláttatta az csillagoknak forgását, és azzoknak forgása szerént159 úgy kezde Bécsnek vítatássához. És Bécsnek felőle kastélyt épűtete, és meghadja az ő népének, mindenfelől Bécs környül, hogy aszt művelnék. Annak utánna úgy kezdé vítatni Bécsnek hoffstáttyát, és megdúlá aszt. És az hadakozók megdúlák és megégeték mind a környülvaló majorokat. És az várasból nem mere senki kijőni, és rakva vala Bécs váras néppel, és nagy ehség kezdett vala benne lönni. A király kedig meg kezdé a sziggetből az álgyúkkal kínálni az várasnak kerítésit. És ő maga csak egy apróddal kövül gyakorta körül vala, és nézegeté mindenfelől a körítésseket. Szót is ada gyakorta fel az polgároknak, és a hősek csodállyák vala az ő nagy vakmerő bátorságát. Mikoron az Lőrinc herceg eljött vólna az ő népével, a király mindjárást elhadja az ő táborát, melly az váras felett vala, és az ő udvarnépével költezék az Lőrinc herceg táborába. Az ő előbeli táborába kedig hadja az Gere Pétert, az ő rokonát. Egy napig kedig nem vólt veszteg a táborba. Kiméne a drabantokkal és a lovagakkal, és megszállá Ebersdorffot, melly egy nemesasszoné vala. Mikoron aszt megszállotta vólna, lőn a király az váras allatt egy kis házacskába némelly urakkal. És az várasból kisütőnek egy álgyút az házacskára, és az vas álgyúgilyóbis általesék a tapaszon az házacskába, és csaknem mind odaveszté mind a királyt, mind az urakat az házacskába. A király nem ijede semmit, hanem bátron veszteg álla, de az urak mind halálra ijedének. Mikoron feléb159

Mát[tyás] kir[ály] a csillagoknak forgása után jár.

398

rettenek vólna, mondának, hogy árultatásból lött vólna ez. És mikoron a király megkegyelmezett vólna a nemesasszonnak, feladá az várast, és az hadakozókat kivévé a király belőle, és elosztá őket a sereg közübe. Azonközbe sors kezde menni az Hiereslaus deákra, ki a cseh dolgoknak gondja visselője vala, hogy ő árulta vólna el a királyt. A király elhallgatá a vétket, és visszaméne a táborba. Visszajövén az várasnak szeggezé mind az álgyúkat, és mind a több várasvívó szörszámokat. És éjjel megvövé az egyik hoffstádot, és felgyútá aszt, melly tűznek miatta nagy kárt vallának a polgárok. És a polgárok igen megijedének rajta. Minden nap külemb-külembféle csaták lesznek vala. Mikoron ez okaért az váras tellyességgel megnyomorodott vólna, és Friderik császár még bosszú beszédekkel izenne nékik, és az ehség elhatalmazott vólna, a bécsiek megadák magokat a királynak, melly az Friderik császárnak örökkévaló gyalázattyára lőn. És mikoron feladák Bécs várasát Máttyás királynak, aznap nagy földindulás lőn, és a király úr estin beméne az várasba mind az urakkal. Másodnapon Beatrix királyné asszon is nagy sokasággal bejöve az várasba. És a király bőv élést hozata be Bécsbe, és megajándékozá a király a polgárokat privilégiomokkal. És vagy hat hólnapig marada a király annak utánna Bécsbe. Azzonközbe nem hivolkodék a király semmit, hanem Szapollyai Istvánt elbocsátá két légióval, hogy Németújhelyt megszállaná. Ő maga kedig Máttyás király hat hólnap múlva kiméne Beatrix királyné asszonnyal Bécsből, és alláméne Magyarországba, és karácson estin jöve Budára. Budára jövén naponként nagy pananszolkodások jőnek vala elejbe, mert hogy több fél esztendőnél mind vítatta vala Bécset, addig Magyarországba sok tolvajok és kóborlók támattanak vala. A király ez okaért nagy szorgalmatossággal erre ügyeközik vala, hogy kiirthatná országából efféle latorságokat, és hogy jó törvényeket szörözvén jó rendbe és békességes csendeszségbe hoszhatná országát, és a régi nem jó törvényeket és gonosz szokásokat semmié tehetné. Mikoron ez okaért írnának Krisztus Urunknak születésse után ezernégyszázban és nyolcvanhatban, a király Budán lévén, 399

elkezdé ezeket az ő dolgait. Mert midőn Bécset megvötte vólna, csak öt esztendőig élt annak utánna. Az végezésben kedig mindenkoron együtt véle valának az Orbán püspek, a kéncstartó, és Szapolyai Imre, mert ezeket főképpen szereti vala. Ezekhöz adá az Jánost, az váradi püspeket, ki akkoron fő kancellários vala. Ez mellett az Drági Thamást, ki az országnak ítélő mestere vala. Evvel kedig külen traktála e dolgok felől, és mindeneket megkérdeze tőlle, és evvel traktála, mint kellene a régi gonosz törvényeket és az ártalmas szokássokat ez országból kiveszteni, és mint kellene jó törvényeket és hasznos szokássokat hellyekbe szörzeni. Ez Drági Thamástól ez okaért mindeneket megérte Máttyás király, mert sokáig lött vala ítélőmester ez országban, és ez minden fogyatkozássokat és törvéntelenségeket megjelente Máttyás királynak. Annak utánna úgy hivatá be a király a tanácsot. És az attyák és az urak minnyájan pananszolkodának, hogy sok törvéntelenségek és hamis szokássok volnának az országba, és minnyájan kívánják vala, hogy azzok mind elvettetnének, és új, jó törvények és üllendő szokássok szöresztetnének, hogy megújulna az ítélőszék. Mikoron ez okaért mind az ország bejött vólna a gyűlésbe Bódogasszony havába, ott az egész országnak akarattyából megújíták a törvényeket és a régi szokássokat.

LI. RÉSZ
Legelőszer is letövék az nádorispán ítélőszékit, és a hetvenöt vármegyeispánoknak adának hatalmat, hogy törvény szerént megbüntethetnék a gonosztövéket, tolvajokat, gyolkosokat, orvokat etc. Es megtilták a gyülveszeket, mellyek párttyát fognák vala a gonosztévőknek. Annak utánna eszt rendelék, hogy minden esztendőbe két-két oktáva lönne az országban, holott megítéltetnének az ügyek, és minden ügy elvégesztetnék négy oktávába. Aszt is rendelék, hogy ne lönnének a törvénkedésben olly sok exceptiók, fogások és üdegen dolgoknak beforgási, hanem hogy együgyű ítélettel minden ügy négy oktávába elvégesztetnék. Eszt is szörzék, hogy senki király levelével egy terminust se mulatna el,160 hanem ha üdegen földre nagy szükséges okokból mentek
160

A terminust el ne mulassa senki.

400

lönnének, avagy, hogy táborban, avagy valami királyi tisztben foglalatosok volnának, ezeknek engedének csak három oktávát, de úgy, hogy a negyedikben annak utánna a törvénybe beállyanak. Annak utánna aszt rendelék, hogy az vármegyeispán egyedöl törvényt ne tönne,161 hanem minden esztendőbe nyolc avagy tíz embert vállasszon mellé, kik együtt vélle üllyenek a törvénybe. Eszt is rendelék, hogy ha valamellyik hamis törvényt tönne, hogy aszt megbüntötnék, és vönnének előszer rajta százhuszonöt aranyforintot, másodúttal, hogy tisztessége vesztett lönne. Miérthogy kedig régenten a parasztok megítélik vala a nemeseket, ott az gyűlésben úgy szörzék, hogy a főnemesek az vármegyékben megítéllyék a pöres nemesseket. Az vallássokról is és az bizonságokról, mellyek az konventek előtt szoktanak vala lönni, és az elégtételek felől is módot szabának az Sigmond királynak szörzése szerént. A konventek dolgáit is megújíták, és nagy pénát szörzének azzokra, kik hamisan kezdenének azzokban cseleködni. Aszt is rendelé a király az gyűléssel, hogy minden pöres jó bizonsággal megkezdené az ő pörit, és avval vinné véghöz, mert az bajvívást megtilták162 a pörösek közett. Az uzsora ellen is szörzének törvényt, hogy senki az uzsorát ne vönné az országba, és hogy a zálagnak gyümölcs es jövedelmét esztendőnként feltudnák a derék adósságra. Megtilták a püspekektől, hogy senki ne kegyetlenködnék az átokkal valaki ellen a király híre nélkül. Aszt is szörzé, hogy az áros népek szabodon és minden bántás nélkül általmennének az országon,163 és hogy senki őket meg nem tartósztatná, sem őéröttek egyebeket, hanem ha előszer füsteken megkereste leszen őket törvénnyel. Aszt is szörzé, hogy sem úr, sem nemes ember, sem katona vagy egyéb hadakozó ember allá s' fel járván az országban semmi hatalmat ne művellyenek,164 és erővel semmit el ne vigyenek se marhát, se ételt, se italt, se gabonát, sem valami abrakot, hanem hogy mindenütt pénzeken éljenek, és mindennek megadnák az ő
161 162

Az vármegyeispánok egyedöl ne tegyenek törvént. Bizonsággal, nem bajvívással legyen a pör. 163 Az áros embereknek szabadsága. 164 Senki hatalmat ne művellyen, minden ember pénzen éllyen.

401

szokás szerént való árrát. Ha az ellen cseleködnének, tehát az vármegyeispán a király képében megbüntesse őket avagy a király ő maga. Eszt is szörzék, hogy ha a király serege valahoval elmegyen is, hogy azzok is senkin erőszakot ne művellyenek, és erővel el ne vegyenek semmit.165 Ha az hadakozók ez ellen cseleködnének, hogy az hadnagy megbüntösse őket. Ha kedig a hadnagy nem bünteti őket, tehát az hadnagyot büntesse meg a király, és ez böccsel megfüzesse a kárt. Eszt is szörzék, hogy ha a sereg eloszol, az hadakozók ne heverjenek erővel senki jószágába,166 hogy ott kárt akarnának valakinek tönni az ő heverésekkel. Ha valahól kedig kárt tönnének, az hadnagyok tartozzanak a kárt megfüzetni. Ha az ispánok, hadnagyok avagy bírák el akarnák a szegénségnek kárát elhallgatni, tehát szegénységnek szabadsága legyen a királynak pananszt tönni. Eszt is szörzék, hogy senkinek szabadsága ne lönne az országba az ő jószágát eladni, vagy zálagba vetni se olasznak, se lengyelnek. Aszt is szörzék, hogy egy nemesnek ispánja is gonoszságot, törvéntelenséget avagy erőszakot ne művellyen senkin.167 Ha művelend, az vármegyeispán a nemesemberen vegye meg, akié az ispán. Ha kedig egyéb valami latorságot művelne az ispán, tehát a nemes ember párttyát ne fogja a lator ispánnak, hanem az vármegye megfogja az ispánt, nem nézvén aszt, ha nemes is, és törvény szerént megbüntesse őtet az ő latorságaért. Ha kedig az ispán elfutand más nemes ember óltalma allá, az a nemes ember mindjárt elbocsássa őtet. Ha el nem bocsáttya, hanem párttyát fogja, tehát duplás penával kell őtet büntötni, és az első oktávába vége szakadjon a pörnek minden hallasztás nélkül. Aszt is szörzék, hogy senkinek ne lönne szabadsága vámokat szörzeni.168 Ha kedig vámokat szörzettek vólna, tehát az vármeyeispánnok tartozzanak odamenni s fő-fő nemessekkel, hogy meg165 166

Az hadakozók is pénzeken éllyenek. Az hadakozók dolgokra menjenek. 167 Az hispánok törvéntelennül ne cseleködjenek. 168 Vámokat ne szörezzen senki.

402

lássák az útakat, hidakat és töltésseket, és tegyenek ítéleteket fe-

lőlek.
Aszt is szörzék, hogy a parasztnépek, kik menyasszont visznek vala egy földről a másikra, és a nyírőlegények és a szabólegények, kiktől mindeniktől egy-egy vámon vesznek vala negyven-negyven pénszt, hogy azzoktól ne vegyenek többet169 senkitől a közvámmal.

LII. RÉSZ
Aszt is szörzék, hogy Sigmond királynak szörzése hellyén maradna, hogy senki deáktól, paptól, baráttól vámot ne venne, és hogy senki az apáturakon, prépostokon és egyéb egyházakon ne praktikállyon, és semmi terhöt reájok ne vethessen, hanem csak a felséges király ő maga. Eszt is szörzék, hogy senki orvot, gyilkost, tolvajt avagy egyéb gonosztévő embert ne szabadíccson meg. Ha valaki megszabadíttya, tehát díján maradjon meg, és a káros embereket megelégítse az ő károkról. Aszt is szörzék, hogy minden parasztembernek szabadsága lönne oda és az úr allá menni, ahova szereti. Ha valaki valamelly parasztembert erővel elvinne valamelly nemes ember alól, tehát az vármegyeispánnak parancsolattyára egy esztendeig visszabocsássa. Ha nem bocsáttya, tehát a díját letegye. Aszt is szörzék, hogy a dézmások soholt erőszakot ne művelnének, és hogy a dézsmát soholt az emberekre ne vetnének. És ha törvény támadna belőle, hogy aszt ne ítélnék a római szék szerént, hanem az országnak törvénye szerént, és hogy senki ne appellálhatna Rómába véle, se püspek, se prépost, etc. Aszt is szörzék, hogy a felséges király ne kárhosztatna senkit valakinek vádlására, hanem megértse a dolgot az vármegyenemesekről és az ispánról. Aszt is szörzék, hogy gonosztévő embert senki ne merjen házánál tartani,170 hanem hogy aszt megjelentse mindjárást az vármegyeispánnak. Ha kedig fegyvert fog mellettek, az azzon penával az is megbüntettessék.
169 170

Az vámok se kegyetlenködjenek. Az gonosz gazdák ellen.

403

Aszt is szörzék, hogy ha bányákat találnak valamelly embernek jószágában, hogy a királynak ne legyen szabadsága aszt minden füzetés nélkül elvenni, hanem megelégítse a földesurat érötte. Aszt is szörzék, hogy az gyilkost, ki embert ölt szánszándékból, megöllyék érötte minden vármegyében, ahól találhattyák. De ha nem szánszándékból, hanem történyetből ölte meg, tehát megszörzedjék a meghóltnak rokonságival, és füzesse meg a díját. Aszt is szörzék, hogy valahól és valami székbe a törvénködésnek vége szakad, ugyanottan legyen az elégtétel is, és hogy ne legyenek ennyi sok appellációk. Aszt is szörzék, hogy ha valaki az ítéletbe fején megmarad, hogy aszt megfogják mindjárást, és harmadnapig tarcsák a fogságba, hogy addig dolgaihoz láthasson, és pörösivel megszörzédhessék. Ha nem szörzédhetik, úgy bűnhedjék azután harmadnapra. Ha kedig a törvény valakit megbüntöt, nem azon péna allatt vagyon a vétkesnek felesége vagy gyermeki vagy rokonsági. Aszt is szörzék, hogy az ítélőszéknek büntetése lönne száz forint. Aszt is szörzék, hogy senki az egyházokon hatalmat ne művelne, és hogy senki azzoknak marháját el ne vigye. Ha valamelly hadakozó aszt művelné, az hadnagyot büntessék meg érötte, és annak jószágát foglallyák az egyházhoz. Aszt is szörzék, hogy az egyházi népek senkit ne saccolnának a temetésért, hanem hogy megelégedjenek az ő jövedelmekkel.171 Aszt is szörzék, hogy minden vármegyének kölcségek a közből lönne. Aszt is szörzék, hogy fegyveres kézzel egy pöres is be ne menne az ítélőszékbe. Aszt is szörzé Máttyás király, hogy senki sokadalmos hellyre vagy vásárra be ne menne fegyveres kézzel. Aszt is, hogy valaki ellene támadna az ítélőbíráknak, és az elégtételnek nem engedne, hogy az a királynak hitetlenné lönne. Aszt is megszörzé, hogy a prókátorok közzül senki fel ne merjen több pört felvenni tizennégynél.

171

Az papok telhetetlensége ellen.

404

Aszt is szörzé, hogy valakinek oklevelei elvesztenek vagy tűz mia vagy egyéb veszedelem mia, hogy annak legyen szabadsága megbizonyítani eleven bizonságokkal hatvan esztendeig fel. Eszt is, hogy senki bíró ne lehessen, hanem ha megeskütt leszen a törvények igaz módja szerént. Eszt is rendelé, mit kellene adni minden levelekért mind konventekben, mind kancelláriákban.

LIII. RÉSZ
De Máttyás király, az Beatrix királyné asszonnak eljövetele után nemcsak az országi törvéneket megváltosztatá, hanem az egész életnek az ő módját mind más állapatra rendelé.172 Mert azelőtt a magyari királyok a nemesekkel és az urakkal együtt nyájaskottanak, akkoron bementenek hozzájok, midőn ők akartanak. Gyakorta a királyok vendéglették őket sok asztalokkal, és kösztek ültenek együtt. Bemehetnek vala hozzájok minden nyomorultak, és közkenyérrel élnek vala az vendégek közett, és slejt étkekkel minden pompaság nélkül. A pénszt csak az hadi kölcségre tarttyák vala, és az országnak mególtalmazására. A hadakozásban megmutattyák vala az ő kazdagságokat. Otthon slejt és hitván házban laknak vala. Minden emberhöz – mind szegény, bódogokhoz – kegyesek valának. És úgy valának nagy böcsületben mind az egész népnél. Ollyan vala előszer Máttyás király is, sőt minden jóságokkal meghaladja vala mind az előtte való királyokat. De mikoron az Beatrix királyné asszony hozzája juta, tellyességgel megváltozék, és minden cselekedeti más állapatra szállának. Mert gőgességre, és nagy pompára és mindenbe nagy fényességre kezde űzni, és mindeneket szabni. Épűteni kezdé mindjárt nagy palotákot, sok szép asztalokat és ezekhöz minden szörszámokat, pohárszékeket, ágyasházakat, mellyeket mind megírata drága festékekkel és jó és drága arannyal. A királyné asszony is elvoná őtet az előbeli nyájasságról, és az oroszokkal megállattá a királynak ajtaját, hogy senki be nem mehet vala a királyhoz. Arra vivé az urát, hogy mindenbe megmutatná az ő királyi felséges vóltát. Csak ritkán engedé, hogy a király kijöve, és
172

Egy olasz menyecske megváltosztattya az hatalmas királyt.

405

mert ezekben az Beatrix királyné asszonnak igen nagy kedve és gyönyörűsége vala. táncolókat. Az híva ki Olaszországból sok jeles és mindenféle műves mestereket drága költségekkel. és úgy vinné azzokat be annak utánna a kancellárius. kik jeles philosophusok és törvénytudó doktorok valának. kik az orvosi tudományba jeles doktorok valának. hogy az 173 174 Beatrix bojszogattya a kir[ályt] mindenre. hogy supplikációkban írná minden ember be az ő szükségét. És abból lönne. k