TaÉalom

12.2.3. Az inchoatív igék 12'2.4. Néhány további igeosztály i2.2.5. Az összehasonlító szerkezetek 12'2.6' Az is a csak, valamint a még és a már 12.2.'l. Az ineális feltételt kifejező feltételes mondatok 12.2.8' A fókuszt tar1almazó mondatok 12.3. Az elófeltevések osztáIyozása 12.3.1. Az egzisztenci ális előfeltevések 12' 3.2' A lexikai és szintaktikai előfeltevések 12'3.3. ÍJniverzális és idioszinkatikus előfeltevések I2.4. Az összetett mondat előfeltevései Összefoglalás o1vasnivaló

355 35'l 358 359 360

í. A JELENTÉs leínÁsÁNAK MóDJA|

36r 36r 36r
362 363

í.í.A ielentés Íogalma
A jelentés fogalma régóta okoz fejtörést a nyelvészeknek. Sem az újgtam_ matikus, sem a strukturalista, sem pedig a korai generatív iskolának nem volt rendszeres jelentéstana. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a hirngtani, alaktani és mondattani jelenségekkel szemben _ Gombocz Zoltán szavaival _ a jelentéstani bonyolult természete és szin_ 'je1enségek te végtelen v_áltozatossága rendkívül megnehezÍi á megfigyelésf és a rendszeralkotást'l A jelentés fogalma is nehezen határozható meg. Ismét G:.:m}gsa ZolLént idézve ,,p j9lenté9 f1nk_cjó_fog,41om'. a névnek az az '., ereje, r'ls verbi,hogy -kép7nftartalmat.ielent, megielenÍt, a szó értelmének az a tulajdo1r5ága, hogy névhez k9.p999|ódi|': A nyelvtudomrány korátibi korszakaiban több Gomboczéhoz hasonló meghatiározással találkozhatunk' Az ilyen meghatrározásokban azonban annyi a bizonytalan értelmű elem, hogy még hozzávetőlegesen sem tekinthetők megfelelőeknek. A rnai jelentéstan nem haÍározza meg közvetlenül a jelentést, abból indul ki, hogy l jelentés viszonyfogalom, és ebben osztozik Gombocz és több kortársrínak vcileményében, de ezt a viszonyfogalmat a logika és a kognitív pszichológia |egújabb eredményeivel összhangban kívánja közelebbről meghatá_ tozni. Ez a választott módszertól és részben a vizsgálandó kérdésektől Íii ggően lényegébenháromféle módon történhet.

n.5.

366 369 3't0
372 374

uTószó
TÁRGYMuTATó

:, l.2. A logikai jelentésfogalom

l. A JELE TÉ3 LEíRÁSÁ AK MÓDJA!
anyagra vonatkozik, amely aZ arany tulajdonságaival rendelkezik. Főnévi kifejezés azonban nemcsak egyedekre, hanem eseményekre (a futós, a megemlékezés) és elvont entitásokÍa (az igazság, a komolyság) is vo' naikozhat. Mindezqkben az esetekben a yo-naikozá's' csak mondatban megfoga-lmazott kijelentés (propozíció) esetén érvényesü1het, léphet működéiú.A kijelantés logikai ftigalóm _ szériiben a mondattal és a megnyilatkozással (l. alább), amelyék nyelvészeti fogalmak. A'kiielentés az, amit a 41ondat a világról állít. Tehát nak azonos lenne
a

í.2. Á logikai ielentésÍogatom
{'JglY! j9l9_!J$.t494qsJ9'4qg a vonatkozással, akkor az alábbi két mondat_

jelentése.

(9)
(10)

Der Morgenstem ist der Abendstem. szó szetinÍ: Ai4|4qlcsillag az estcsillag' Der Morgenstem ist dei MóigénSbfn.

A b4inalcsillas

4

lajnalcgiltag'

1) A Magyar Tudomrínyos Akadémiát Széchenyi Isrvrán alapította. (2) .p_l]papgs! pq1p_p"3'"9gyik legs_zebb városa.
(

A (l0) mondatot a (9) mondatból úgy kaptuk, hogy az Abendstern-Í avele azonos vonatkozású Morgenstern-nel helyettesítettük. Amíg azonban
jelentésű. Hasonlóképpen ruís a jele4!éJp.-a_ (11) mondatban talá]haÍó WLazapp-s v'o!L4!kaz4!]í |{4évi kifej9zésnek (B'adpp 9-; 1És^Mgilara rv48.!9g!a gy-o-bb- városa) is.

(3) (4) (5) (6)

Jön a tanító! Az nany a széfben van' A megemlékezés tíz percig tartott. Az igazság még kiderülhet.

kétf_frq_y'i-!j&j9 .vonatkoíásáazonói'ÁTaffi ona;iiéiiainémazónoi

(10) urej_!qÉ9]éc!a,(9) nem az: ebben a mondaÍb44 azt rílÍ!ju\,hog''y

-a_

A fu|iqr94{at9!!an a Magyar Tudományos Akadémia' Széchenyi István' Budapeit, Európa, a tanító, dz arany, a megemlékezés,az igg'4ságfőlévi szerkezeteknek van vonatkozása, ezek a Íőnévi szerkezetek téhár refeiién' cieiis r<tffiié3err. ' -'Á fonevi tifejezés vonatkozása nemcsak egyed, hanem egyedek öszszessége (halmaza) is lehet.

(11)

BudapestMagyarországlegnagyobb

városa.

A két főnévi kifejezés

(7) A barátaim szőkék. (8) A barátaim a tieidnél többen vannak. Míg a (7) mondatban a többes számú főnévi kifejezés által jelölt halmaz minden egyes eleméről áilítjuk, hogy szőke, a (8) mondatbarr kéÍhdmaz
elemeirrek számát hasonlíduk össze, mindkét esetben azonban a többes számú főnévi kifejezés vonatkozása egy haImaz. A (7)-ben' i11. (s)_ban bemutatott kétfélevonatkozás meskülönböztetésére azt szoktuk mondani' hogy az előbbi eseffií"'tVifrfikó7iii"dis:iiiiüiutiv, míg az utóbbi esetben
_-

(12)
(

13)

Péter aztltíszi, hogy Budapest szép vríros. Péter azt hiszi, hogy Magyarolszág legnagyobb városa szép város'

láttuk, a yanatloz.ís a nyelvi k_ifeiezések és a világ entirrásai köZött létesítkaocsolatot' A nvelvi ielentés azonban nem azonosítható annat aion_riRozássá]*, sot<tal gázitagáuu Qritti_ou Frege-Eulatott rá aiie' van vonatkozás (Bedeutung, a modem logika hogy a modern logika terminusával: nalc silla g (németben: Abendstern, orgenstern, [ ítár, morning sldr). Az esthajnalcsillagra kétféleképpenutalhatunk: este Abendstern 'estcsillag' a csill.-,rp-e lroinalhen vi<zanl' M nro an <tprn'hainalcs]llap'' Mámerlis ha a

kollektív. -"^-Mint

(l5)

(

14)

Budapest volt a király székhelye. Magyarország legnagyobb vrírosa volt a király székhelye.

i" Á "!El_ENTÉs LEíBÁSÁNAX !ÓDJA!

{.2" A logikai jelentésÍogáloÍn

ti kapcsolatoÍ fejczik ki. A nyclvi jelentésnek a vonatkoz/rssirl és az igazságléltételekkel tajlténő leírása telrÍrt azt jelerrti, hogy l jclcntés lónyegét a rryelvi kifejezések és a világ objckturnai közötti kapcsola1ban kt'ressii]<.
(

lÓ)

<:>
lttl

viszt'lny nenl rllirltlig cgyórtclmű. Trrtl.iLrk. lrogy nem minden nlorrrlat lijcz ki klje]entést: a lrórtlíí vagy a l'elszilIítíl rtlotldirtoknirk példíulr-rincs iglz sligt'rtéktik. (Attti ttcttt zírja ki ',lt. ilycrl tnondatok logikai tár.qyalílsát, a lrrrlika a kérdő ós lclsztilítírlll()l)(litl()kra kiilön logikai renclszetekel clolgozrrlt ki.) A míxlrrsílírltitllí t rlzírszírl trrtalnrazó mondat selll kijelcntés. a mótlrlsílti hirtároztiszri|< |wtltirítltílc feltchetőleg, biztr.,sun sÍb.) ugyatlis tlr'nl 'g, t'('szci annak a k i jr.:lctttósrlc:l<. lrmelyet módosítanak:
(

l8) A l'iril< valílszÍríÍlegmegérkeztek'

A'vilírg'azonbirn ncm a bennünket körülvevó l'izikai villig' ltlttrcttl nak lllenlítlis ábrázollisa' EZt mutatlák már a (l2) ( l3) póltllik is. tlc
nliis példtl' így a ( l7a,b.c) is' czt bizorryítja.
(11)

strk

( ltJ) lrlondal ncnr Íbjcz ki ki.iclcnlósl..jclclrlóSc ncl]'l ltlgalnrazható nreg ^ igazsilgl'cltótclckkel. [],Z il In()n(llt1 ltzonllan lt sztllljcktív ttlridtlsítti llllt;ilrr-

Zósz(i'ol)ickliválílsiival' iisszctcll
(

k

i.jclcrr1ússó irlirk ítlralri:

al Ót (lrakor lcliíllt és elnlcnt' 'ot b/ -Öt ór'a alatt félálh és elnlelll. c/ órán át lcl/r]lt és e]ment.

l9)

Val(lszílrű' lrogy a l'iúk megérkcztek.

zór'al (biirnrilycn r'óvic'l is legyen az itltíhallilozri által kil'ejezett időtaftam) ncrn áIllrat. Anrrak ellenére, hogy a 'Iizikai vilÍglllrrr'a li'llilliisItirk is vltn i(lőtaftama. a mentáIis ábrázolírsban ezt aZ időt ftanl()t l)(n)lszcrűllck le kintjük. A csillaggal ellátott mondatok ( l7b,c) gr ammatikailag hclylclclrck ' Az aktuírlis világorr kívül rrlég sok nrás világ képzelhető cl. Egy ítlottt, egy Inese, egy rcgény, egy film is egy egy ún. lehetséges világot határoz rneg. Van tehát olyan lehetséges világ. llnelyben a boszLlrkc.in1'' a sárká,ly Iónevi szerkezetnek van \olralkoza:a. Es olyan lcltctséges vilíg is van (pélclíul álmaim világa), amelyben az Áli tttr.f,'l '\:rj,(titl,;'l: kijclcrrlí:s
igaz.

Af'clút!igc pillanatnyi eseményt lejeZ ki, időtartamot kifejező időhatá'o-

A ( l8) sZ bjektíV' a (l9) olljcktív rnlirlrrrr li'jt'zi ki Lr-{yanazt a tartalmal. A szubjektivittis vizsgálata azonban léltycgólttt kíviil csik ir fbrnális szcnriü]lika halírskijrón. (Talán cgyedül az ún. propozicitrttiilis lll1ilű(li'l kil'c' .iező igók rtlilrl pl. /rl't:' v(l' gondol vizsgílata képcz cbbtíl a szctlrporrtból kivétell, iuli:lyckkcl igctl srrk logikai nlrtrrka foglalkozik, de ebben az esetbctr sem igazán a bcszólő szrrllieklivillisa íll a vizsgálódások köZól)P()ll(.jítban. )

annak va1amilyen rnodelljével hozzrrk kapcsolalba. Bbben a modellben beszéllretünk egyedekről, trrlajdonsiigokrr'll, tónyállásokról: kissé 1eegySzerűsítve azt niorrc'lhatjuk, hogy a lónevek egyedekre (entitásokra)' a predikátrrmok tulajdorrságokr'a, a mondatok tényállásokra vonatkoznak. Minden logikai rendszer explicit vagy irnplicit mótlon a vi|ígr'óI rnotlclll konstruáI és a nyelvi kifejezések jelentésétaz így ktlIrstr'tllill tttrxloll segítségével lratározza meg. - Á nyelvi jelentés vonalkozíssal vlrl(l kapcsillirliirlak a vizsgálata, a jelentésn;k 'ig;ZságfelLételekkeI lijltóIrő lcí'lÍsaa klgikai vagy fóiinális

A nyelvi kiÍejezésekct pclszc nem kÓZvctlclriil a viIliggal,

hanem

zik' hogy a szójelentést ebben a leírási kcrelbcn il k i.ic Ierrtés .jelentésénck liiggvónyóberr kell meghatároznunk. Valarnely .r szó jclcltlósc ilzollo5 aZzai a.jclcrrlósscl' amellyel ez a szó a kijelentés jeleritéséhcz|lozzájárul. EZ aZ adoll szri szintaktikai funkciójától is függ' Ebből tltosl már tenné' szetesen adóclik a ftrrrnális szemantika egyik alapfellcvósc' a je|entés kompozicionalitiisit, itnrclyet Frege-féle elvnek is szoktak lrívIri. A kom1xrzit'iortllitás elve ir k,ivclkezől rnontJja ki:

Abból, hogy a fornr/rlis szenlirnlika alill)!'gysógc

a

kijelentés' kcivefkc'

ben

isnan'tóA mondut jt'lcntése u tntltttlttÍ 's:itttuktikui ";:crkezelénak leyezctItc/ő Q lnondaÍ dlkoló(lctttt'ittck jtlttttístlxi!.

"

szemanI ikára jel lcmZő. Mint inár említettük, a Í_ormális szcrirarltika alapegysége nem a mon' dat, hanen a kijelentés (propóiició). A nrorrdatok és a kijelentések közólli

jelerrlósl kt'll ltrlltjdorrítani, anrcly biz{osítja lt ktltrrptlzicionalitást' másrészt olyarl cszkijZaikct kell talírlrri. artlclyck lt lcvczctóst lehetővé teszik. Ezek azonllart ti;likLrsan a forrrrírlis szclrtlrnlika problémái.

_jclcttlt1stíllek rrrcghatározásakor alkalmazzák. A kompozicirlttaljtís clvc kéllólc ;lrrllllÍlrrlílvet t'el. EgyIéSZt a kijelentések a|koll'lcIcnreinek olyan

A jelentés kompozicionalitísa trtíltlszettani elv ós nem szabály. A Íbrrtriílis szctrrantikában ezÍ a7, cIvet elsősorbern a kijelcntósck (prrrptlzíciók)

í6

17

l. Á .'ELENTÉS LEiRrlsÁllÁK MÓDJA!

í"3. A kogni[íi' nyelvésreti iélentésÍogalom

A ktrrlt;-rrlzicirlnltlillís clvc tct'nrészetesen nenr órvónycsülhcl itlirirtllili
c:( l( ll:
(2())

í. o. A kognitív n!íelvészeti ielentésÍogalom
vlrgyis azzal, hogy ir bcnttiirtliet k(iriilvevó világot hogyarn észlcljiik, hogy itz e<szlclés eredménycit hrlgyan tlrllgozzuk l'el' hclgyan libr'ázoljuk nrcntálisarr. A formílis szc tniLttlikív a] szemben, anclynek modclljci általában ncm törődnek a 1'rszichtl|tigiiti rea]itás kérclésével,a kognitív szenrantika a jelentésleír-lissrrl klt;lcstllatban megkaivetcli. ltogy az a nrerrtá1is ábrázolást lehetőleg llű(lll tiikröZze' hogy pszichológirriltg rcíúislcgyen. A jelerrlÚsrrok az észlelésse] va]ri kózvcllcrl kapcsolatát rnutatják az alábbi példlik.
(22)

a/ b/

Egyszet' hopp, ll]ítsk()l' k()|)l). KuLyából ncIn lcsz szltltlttlllt.

A lryclvi jelentós szorosan iisszcliigg a lncgisnrelessel (a

kogní<'ióy'al'),

lüggósck lcgrnkribh lllgiklti ckvivaleircia- vagy kövctkcznlónylclációk rrregrillirpítísíb<iIÍllrrak. Ha L| ÍérÍi szó jelentését az cgyszcrűsóg kcdvéélt ztz tt1ltt sl.ő tnIenziőját apa''val eis lr 'r;lil,i szd irltcnzirrjírt sztilrí'fétJi'-vel, vel jelöljtik, itkkor az apa', létti' ós 's:iilti'jclentések köZti összeÍüggóst lrz alahbi jclentésposztulátrrrn l,1'zlti. (A < > jéj láiráryú irnplikiciÚt jelöl: a balolrla! i8áZ volliíb(i| kl.)"t'tkezik r jobbolrlal ig'lz (<s ÍÓ!'dít"r'l1;1. va, a jobbolclal igiilz Volltib(')| következik a baloldal igaz volla, anri cgyób_ ként a logik.ri ckvivalcncia definícíója; az'V' iv' univerzális kvanlllt .jcle,
.jclcrrtósc'rttitttlct-t. összes'.)

(20a) nlondatban mcglilgalnlazoll ki.|clcntés jelentése ('tigyszc'r jól tncgy a tlolga' lttiisktrr tttt'g sziiksógct szcttvctl') nem kontptlzicionáIis, lt (2()b)-nck vill1 Llgyilll krrrtt1xlzicillnÍlis.jclcttlósc is. iditimakónt ('A rossz lcI'Iuószc1 ellcIl r-tchéz kiiztlcni') visztlttl .jclcttlósc rlcrn komprlzicionális. A ltltrr-rális szematltika a7' áLIlLI]a vizsgilr|t jclcIrtóstirni jclenségekre formális magyaráZatot keres. Ez lényegóbcrr abbarr áll. hogy a jelenlést a formális logikáéhoz hasonló módszerekkel és eszktizókkcl íbr'lizolja (repÍezentálja) és a .jelentésábrázo]ások között össze1üggéscket állapít rlrcg' A.jclcrltc<slibrízrllís cgyik lltjtítilílalkotiík az ún. jclcntósposztulátuurok, ltlll,:lyck.jcIclllósck kiiZiilli iisszcliiggést rögzítcrrck. Ezck ltz ijssz-e

A

ai bl

A bicikli a ház elől1 vilrl. '!Aház a bicikli rniigi)lt van.

(2I)

VxVy[aprz'(x'y)

<

>

ífétti'(x)& 'r:r1lrí'( x 'y))]

nalkozása, rnilyen feltételck ntcllctl trcszéllretiink vonatkozásról, nrilycn típusai vantrak a vonatkozlisltak), (b) a jelerrtés igaz ságfellétcIckkel ti'rténő nrcglbgalnlazása, (c) it jelerrt(s kompozicionalilísa, (d) a jclcntés forrriírl i s írbrl.rzcliisának kéldései.

A (2 l ) jclcntésposztuliílulll pirrafriizisa ir kiivclkcző: bár'mely x-re ós y'ra órvónyes, hogy ha x ap.ja y nal<' akkor x lér'|'i ós x szülője y-nak' ós Íixtlítvlr. ]rlr r lérfi ós x sziilr'iie 1 ttltL.:tkLrrt r ;r1ljlr y nak. A fomílis .jclcntóslillr'iizoIlísok előnye, hogy lehetővó teszik a jelenlós (egyes ltspcktusainak) egzakt vizsgáLatát. Ánnak ellcnére azolrbatt, ho-r1y a lbrnlírlis szcnrantika az elnlúlt néhány évtizeclben a nye|vi je|cntés eg,yre b<iviilő körét tudta vizsgálódásaiba bevonni, a rryclvi jclcntésnck rnóg rnindig csak kis htinyatlílt képes formális eszk(jz(ikkel lcÍ'rli. osszetbglalva az eddigickct: a formális szenlitlllika lőlrb kutatási te_ rtiletei: (a) a vonatkozás pr'olrlónriii (lniIycrr nyelvi kil'ejczésnek lehet vo-

ía

geket'

lisarr szcntbctíínő' kiinnyen azónoÁitható, mozdulatlán és ismert intbrrrráciílt hordozó ttírgyho?. Az alaklélektan terminusait fe]lrtisználva az előbbit alaknak ('figure'), az utóbbit háttérnek ('ground') nevezzúk' A (22a) nrondat órlelmezésével azért nincs gondunk, mive] a'ház'a háttér és a 'tlicikli' tt't itlttk. Brltl szclnbcn a (22b) mondatban a perceptuálisan kcvóslró szcltllrc1űrrti, ttcltczctlbctr aZol]osítl]ató, rnozogni képes táryy, a'bicikl i' szorcpc| hÍttórkérrt, és a nagyobb' perceptuálisan szembetűrrő, köúttyott azotrosítliató, mozdulatlan'ház'-at hozzá viszonyíduk. A lórbeli viszonyok érzékelésekorszerepet játszanak az emberi test ttrla.jdonságai (ez jul többek között kifejezésre tL jobbra _ balra, hátra előrc, előtt _ mögött, szemben hatiirozószókban, illctőlcg névutókbari) és a lraiv llzikai világkép (a növekedés fellélé,az esés'lefelé'törtélrik', a na' gyobb liir'gy holtlozza a kisebbet, a lrortlozó kiizelebb varr a föld fclszínó' hez, a Ir()I(l()Z()ll r'tiszbcn elfedi a hordozót). A trir'gylrk l'izikai tLrlajdonságai, méretei, tetmészetes tér'beli elhelyez_ kedése a tlir3yak nrcntlilis íbrázolásában is szerepet j átszik' Ez a mentális ábrázolás ntltgyirritzza az alábbi mondatok értelmezése köZötti különbsé-

Amíg a (22rr) Itrtlttl|;tl c<l'leltnczósével nincs prolrlérrriínk, a (22b) nronclal('l ltcllczcll trrrljLrk Úr'tclntczni (a kérdőjel az éfleltnezés problemirtikus v()llillil tltill). l.rrgiklrillrg 1lcI'szc ha az'x y clőtt valr'kijclcrltós érvénycs' akktrt e't'vónycsttek kcll lcnrie az 'y X mögö1t van'kijelcrrtésnek is. A két kr.jclcntés logikailag egyenértékű. A (22a'b) példák azonban azt tanúsí! ják' hogy a lqgikai egyenéltékűség(ekvivalencia) nem jelent egyúttal egyenértékűsé!ét-a nyelvhasználat szcIrrporrtj1rb(ll' Vrjon rni lchct ctrnek az oka? A hclyvisz<lnyok ószlclósck()f iiltil1ában a kisebb,1er'cep1uálisa4 kg-yésbészctrrbetíítltj,ttcltczctlbcn ilzonosítható, mozgó vagy tnozogni kópcs' ú.i irtlirI rttlicitjt holdozó líIgyat viszonyítjuk a nagyobb, perceptuá-

í9

í' A JELENTÉs LEiRÁsÁt{AK MóDJA|

a/ b/ (24) a/ b/ (25) a/ b/
(]-l
)

í.3" A kognitív nyélvészeti ielentésÍogalom
gyirrban sem a rrizsctszín, sem pedig a narancssórgu nem számít alapvető sz.ínnévnck.) A lrieral'chia (az angol sZínneveket haszníúva) tehát így lest.

A r'úcl lrosszú. A rúd magas.

A

ctgaretta lrosszú.

A torony magas.

?A cigzfetta magas. ?A torony hosszú'

{21)

A rúd nincs rögzítve' állítható is, meg fektethetó is. Mindkét pozíió terÍ'lészetes. EZál szemben a cigaleftát nem szoktuk á]ló helyzeLben észlelni, a torony pedig rögzíÍVe van' s ezért nem fektethető. A mentális ábrázoláSban a cigaretta térbeli tulajdonságai köZt'tt nem szerepel a m4g4qság, a toronyéi között nem szer'epel a hosszúság. A (23a'b)' (24a,b) és (25a,b) mondatok viselkedése tehát a szóban forgó tárgyak nientális ábrázolásával magyariízható.

lr.rhirel lo,..i . i

|

,

r .r<,iJi"li,lt .lr.,ru"j [sre,
lrcdl

L'

J

< lo,o*nl

rink .l"ll;l!"1 [s*l ]

I

purplc I
I

zöld, a narancssárga); (b) amelynek jelentése nem része egy másik színnév jelentésének (mint pl. az angol crimson'bíborvörös'és .'carlfl 'skarlátvö rös' a red 'piros, vÖriis' árnyalatait jelöli)' (c) amelynek alkalmazhatósága nem korlátozódik néhány tárgyra (pl. a szőke a magyarban vagy megÍ'ele-

A saa!4k Y-o_l4q\q'z4p{nak m_egállapításában is döntő szerepe lehet aa ész!91és49k.Ennek legszebb példáját a színt jelölő szavak képezik. Az alqpvető s_zínnpvqk közql qz{4 nyelv alapján történt vizsgálata azt mutatta, hogy számuk a nyelvekben maximálisan 11 (az angolban: wlilc 'Iehér', black 'fe[ete', /?./ 'piros] 6irra 'zöLd', ycllólr's:irgal b/rre 'kék] brown'barna', purple '|i|a', pink 'rőzsaszínű', orattge 'narancssitga', grey 'szürke')' Alapvető színnévnek számít minden olyan színnév,(a) amely egyetlen szótöVeÍ taÍtalmaz (teháÍ monolexémltn; ennek a kritériumnak az alapjőn a magyarban nem sorolható az a]'apvető színlevekhez a kékes-

kozhatnak: (b) egyes nyelvekben a színnevek olyan tartományt fednek le' amely több lbkális pontot tartalmaz; (c) a színnevek gazdagodása nem a fokális pontok egymás utrini kódolásábíl] iíll' harrem egyes Színtartományok difÍ'erenciálódásából' illetőleg egyesíléséből(l. alább)l (d) ahol csak két színt jelölő sző léÍez1k,ott az egyik lefedi az összes meleg színt (Í'ehé1 piros, narancs, sátga, rózsaszín,lila), a másik pedig az összes hideg színt (lekete, kék, zöld, szürke); (e) a színtar1ományok fokális pontjai univerzálisan meghatiírozhatók;

Gyermeknyelvi rnegligye|ések aZt nrutatják, hogy a színnevek anyarryelvi elsaj1ltítása is ezt a hierarclriát követi. A színneveke vonatkozó későbbi pszichofiziológiai és pszicholingvisztikai kutatások a korábbi eredményeket bizonyos rnértékig módosíto! ták, és a következő eredményekJrez vczcttek: (a) minden színtartománynak van |egalább egy fokális pontja, és a színnevek Vagy egy fokiílis pontra, vagy az egész szfirtafiományra vonat-

pgd.!g-g q!!3!ila van szó.

lője, a blond az ango|ban) ' A vizsgiílatok az alábbi tipológiai iíltalánosításokat tették lehetóVé: (a) Minden rry_elvben. v.aq ]egq!'?!b.kér színt jelölő szó, ezek a fehér 0i!égos)' illetőleg a fekete (sötét) színtartoqányt fedik le. (b) Ha egy nyelvben három ilyen szó van, akkor a l-rarmadik a p-ir-gs színtaltományÍa vonatkozik. (c) Ha egy nyelvben négy ilyen szó vzur, akkor ebbel a nyelvben a negyedik szó vagy a zöldre. vagy ir sirgára vonatkozik' (d) ÖL!4L19!ö!0_ gzó eseten aZ adott nyelvben mind a zcildre'mind
a ke!4 vonllkozik. ' (e) Ha hat színt_jelölő szót ta]álunk a nyelvben, akkor a lratodik szó

(Í) minden színkategóriának (minden fokális ponthoz legalább egy színkategória taftozik) egyértelműen meghatározhatók .a határai, ezek a szomszédos színkategóriák fokális pontjai.

(o Hét szó esetérr a hetedik szó a biLrna. (g) A nyolcadik ityén!11i :!la' a rőzs!-q'z!n (angol: 2ll/r), a narancssálga (arlgol: oinnge) vagy a szüIke s7.íntaftományokra vonatkozik. (A ma20

mellctl a piros és a sárga színtartomány, vagy pedig a hideg (si]tét' fekete) színlarlonlányból kiválik a fekete szírtaÍtomríny'A következő' negyedik lépésbennrár négy differenciált Színtaftomáryt (fehér. piros, sárga, fekete) találunk' az ötödik lépésbcnpedig niár hatot (az előbbiekhez hozzájőn a kék ós a sztirke). A további lépésekben viszont két színtartomál]y egymássaI szornszédos részta ományainak egyesítéséveltalálkozunk. Először a sát3ir és a fekete szín(artomiiny szomszédos részeiből jtin lérre a bama színta tlmány' a sárga és a kék szomszédos részeiből a zöld, majd a piros és l'chór színtartományok egymással szollrszédos részeiből a ró-

A (c) pontban enrlített differenciálódást, illetőleg egyesítést a következő_ képpen kell érteni. A ditTerenciáatlan meleg (világos' fehér) tartományból az első lépésbenkiválik a íehérszíntartonrány. A következő lépésberr vagy a meleg színtartomány differenciálódik tovább, és létrejön a fehér

l. A JELENTÉS L€iRÁSÁNAK

MóDJÁr

A kornitfu

veltctó észre.

zoliisban is. A színnevek jelentésc valójriban'csak a színnéy egy tipikus vonatkozásának segítségével(logikai ter.rrrinussal: cxlcnzionálisan) idha 1ónrcg vd a hagyományos szótír'ak meghalÍrrlziisÍl. I)l. /.r'li: 'a tIcr.iiIl éu szírtéhezhasonltj sz'íníÍ'; :öhl: 'a szivárvíiny színci köZaitt a slirga ós a kÚk kijzötti színű . vona(kozás ós a jeler-rtós szolos kapcsollllil órhctő tcÍlcn a llíl€yak' -' -' -A ilőIényck osztá)yozásában is. A tárgyak, ctőlónyck lehcIstlgcs r.:lnevezései közül választunk önkényesen. Ismcrclcs' iogy a tlirgyak, élőlények 'nem nevei köZött- különÍ'éle jelentésv iszorry, 'kirt lill,rpitliitunt' lnóg. igy peta-aul a kI ya sZó és aZ állat siő köZölt alí , ill. lii|..r.lnt|.-lt"égi vi"7oriy att ttnn. Mlis szór al a Auryo slóval jelölt crrtitiir ltl ,ill.tt slóíal entitrisok |clölt közé tartozik. Lrtóbbi az elóbhi liile<ron<tclt lilgalma, uz étot'bi pedig az utóbtlinak alárenclelt fogaInla. Az ilycn alí_ésfölórendeltségi'vi's',illly 3 !"*i\-qi e8-ységek.egyik st'eÍvező tulajdoniiga. Me!-iáláIjulipólt|líLrl rr Iab;.'ador _kurya ''tillat, tearózsa rózia _ vit:tig, ílleiőleg"a katosszók szék _ bútor esetében is. Ezr.:krrek a szavaknak J esetébei a középcn cl_ helyezkedők ('kutya, rózsa, szlÉ) kitüntetett szerepet játszarrak a mcgllcvezésben. Úz a szinI a psziclrológiailag alapvető siint' a hozzíiuk tar-itlzri elnevezésck az alapnevck ('baaic ]c;e] tcrms'.1. Kitünterctt szcrcpiikct az alábbj tulájdorrságok bi zonyítjlrk (a) Megqeye1i9!ó] legkönr.rycbben aZ alapneveket hasznÍl juk. (b) A nyelvek egyszéiÍllb szerlezéti1-iiavakka I .iclöIik az . -tóbbnyife alapneveket \pI. szék _ karosszck, rózsa _ tearózsa). Ez kiil(Íröscir az alapszint ós a vele alárendeItségi viszonyban álló szint iisszchasonlításakór
:

artItál lxlntlilvtlsltbhí' ólerlenebbó válik a szÍtnév vonatkozíts.l. A vtlnaÍkrlziis kérdésetehát fontos szcrepet játszik a mentális ábrá-

lilfl()llliiny()kIlill( pctlir: kcttó. Miné| inkiiIrIr cIllivolLrJunk a lbLltIis;xlntlril.

ZsasZí1J a piros és kék sZÍ]lal1()llllínyok egymással szomszédos részeiből ti lila' a piros és sárga színlarttlmínyok egymássa] szomszéclos részeibííl a ntrrancssárga. végiil a l'ckc1c ós a lcltér szín1arttlmlínyok cgyllllíssaI szottl sZé{los ró.sZcinck cgvcsÍcísóbííl sztil.kc-' A a /i./,r,lr,. 1i'ti11t.' 1,itt,'r. virgtt.:.i)ltl és'/irílr szílllcvck líllrrl.icliilt szín(altrrtttlittyttltk cgy;ctlcrr lilkrilis ól.[(íl(c viln. a lrtnta. lilct, ni:str'y:ítt' tldrancssűrga c..;iilÁ, ,)ttlncv"k lihill icli'll sZíl

szetnben' arn-ely a íbrm1rlis kaPcsolatot, a kogrritív szenlantika u ,n",. teíir_ a n.ar,rtn. -keres e]sősorban a kogrritív p'zicirologieLa ::':l1:']:lqiil".k-megá11aprrísakoi rx' llmlrszkorlik. A jclenús lcrlyegér l n1elvi |) 1,,11'e',1n1"'"'tudo6iin; b,llL'.1c,/\.\('l( r'r lr rcFrsmeris Lapcs,rlltrcrrd.zcreben ht.jir: logikával (21)

---_l.3. ... 1Íin:..n'Il,"ttAc\ a hozzájuk hasonló kérrlésekkela kognitív szeman. lika totsl kozik. fornllilis szcrlantikával

"ve''és

nyelvi kiÍejezések

l]!.i'

::.].):.! ],,l|':ttt lsI]lclc5. i]

']'

L.s(.ll}cn

egy jelensegcsopofi mógajtti mentílis szerkezetle nyelvi ,.,"^,^Y^:-:,.!".l Klle]ezesekbol is hövelkeZtelhelürrJ.,. igy pélr|lul r tn, scre lneny mcttlájis szcrkczetót az alábbi peldik alapjin illapirtror1uk 'zgj

krrgtlit.ltl közvetIcnüI r:enr i)gyell:ctó nreg.

i\ a rryelr i kif.jczesekel ttem közvct]enül r tncgisme ltnlllk vltlarnilycn nlodeJljévcl lrozzuk kapcsolatba, a mcg-

feg'

(28)

lcguruit az asztalnil. A cerlzitL lelöktenr irz asztllr.ti]d/ A ceruzát legu ÍítoÍtam aszlalról. az

c/

a/ Á ccrLrza b/ A ccruzu

]ccselI aZ asztalról.

A.ceruza.a mozgó alak, az asztal a háttér. A mozgás útvona]ít a -lÚl tolr:la_ ki. A 1r'tsrl< ige csupán lefelé történó;lro'earil;iJrl Éa""ira" I!-|"j.i' szükseges összetevője az alak, a háttér, a mozgás és i']lÍ.|1]_.'.i"]"iy"ek n legegyszerűbb mozgásescmény (vö. a (28a) monrlatot) ezeÍi.il'],']',|] Kcl ill oss7clevÓKet taItalmJZZa:

(29\
{

alak
I

ntozgÍs

. , ,!.) '^, alapszinlcn a dolgokat 'holr-sztikusan '' cgységes egészként észleljÍik, az alacsrlnytrbb szintltez tartozó nevek esetóLcn ázel izernbcrr kü löniéle lrinbiillc|('i icFycIrc van szükségünk ahhrrz. hogy példlirrl 'megk-ü a különlé]e virágok. szckek. klllylik közö1l különhs,lgct rudjunfienni' (e) A gyernrek aZ alap[cvekct tanulja meg eIősz-tir..
Mindezek a tulajdonságok pszicholingvisztikai tcszlckke] bizonvítlrrrtírk.
22

(c) Legkönnyebben

az alapIrevekre em]ékszünk.

eruza

I

lt rl csik

útvonal

lráttér
I

'ró!

asztal

I

A (2llll) rllondat a (29)-bcn l'clsorolt összelcvóki'n kívül a mozgás rnÓdját grrnrtvir nrozsol. a (2lrc) rl,rrdarban p.Jijii ig.n., i. ;',i:ltrl:l:::::ya les/c: i| ||lozgáis|. az igcns ltrll ta lérre. otúra. Á r 28c) :::]]:'íi,l*.::T.ly ln()ll(Iill lBe|e rs kauzlrlÍv. tlc nem fejezi ki a rlrozgás módját, a (28d) montlallllttt ezzel szenben tttitlti a mozgás rnti,l1.r, rrlird pedig;ka;;;tíV ösZszclevrí lnegiielenik. A (29) sómár téhítlr rrl,itl is ot iii''.i.uoiu"t t"ti

'.

í. A JELE TÉs LE|BÁSÁNAK MóDJA|

kiegészítenünk' Uróbbi kettő szabadon választlraló' telrát a mozgáSesetneny kife1ezheti a mozgás ln<idját vagy okát is' de tartalrnazlrada mind
kct összeteVöt is

Í.4. A struktu]ális szemantika
(3

l) d b/ c/

lop(x,y,z) fvki lop vkitől vmit]

(30) alak

teruza

ll

Inozgás

úlvonal he'lrtéI mód

- MEGENGED(y, BIRTOKOL(x,z)) |y n9m 1$uL hozzír alrlroz' hogy x birtokolia z-t]

asik

-ról

lttl itll
ll

ok
ágens

SZANDEKOSAN(ELVESZ(x,

aszlul gurulva

- SZANDEKOZIK(x, AD(x,y,z)) Ix nem szándékozik y-nak odaadni z-t]

y, z)) Ix szándékosan elveszi y-tól z-t]

össZeteVókél-tt.

egymástól abban, hogy a mozgásesemény mifejezík ki egyszerű (alakÍanilag nem osszetett; igével. AZ rngol- nétnct. magyar.és mé5 sok más nyelvl mozgásigében a moz8L1:\:n, kiYül. ki|ejezheli- a mcid é5/va1y aL ok ös5zeteV;il ivö. az angol J//(r? CsuszlK lvml csÚsZVa mozog], roll 'gurul, [vrni gurulva mozog], push 'lök' lvki vmit/vkit lokve mo}dít], tht:olt, , dőb' [vii vmit dobással mozdít] igéket)' Az útvonal nem fbrdul elő c;sszetevőként egyszerű igék i.iléP-:l, az útvona[at prepozíciós/posztpozíciós kifejezés'Jt' tiittiniet" ,:,o1.5|1' vagy rgekötóVel kell megadnunk (throw the ball into the hole, d(n Ball in daS LOL'h hineinwerfen, bectobja a labdát a lyukba). Az űjlatirr nyelvekben ezzel szemben a) útvonal iotunybe u t.iltai ;"tenLe. .e(uö ,felmégy'' partir _elmegy'). Írancia igéket dcst:endre 'lernegyl monter :.: .1 lzekb9n a nyelvekben általábaí a mozgás módja"vagy oka sem része a lexikai jelentésnek. Végül vannak olyan iyeIvek, amel!ótaen a nrozgó.alak a lexikai jelentés része. Ilyen a káüfomiai indirín nyelv, az ::lc."] : vö'.az acugevi igctöVeket: -lup-,amozgó tárgy kicsiny, fényes es ketek'. -t- 'a mozgó tárgy kicsiny, lapos és rog}ír-heú] -swat-'arrlozgo taÍgy hoss_Zúkás. puha. és egyik végénfel Van függesztve'). A fentiek szel'lnr ]exikailag ( monomorfemikusan) kifejezhetó iÁozgás módja, oka, utvonala, a háttér ezzel szemben sohasem jelenik meg lóxikai jelentés-

Inlelvek kü]önb,JZhetnek lyen összete!őjt

A (31) áblázolásban a 1a2 igének lrárom .jelentésmozzallata szerepel, amelyeket semmiléle logikai operátor nem köt öSSZe, így (3la,b,c) nem is
fogalmazhat mcg kijelentést. A (31a,b'c) nem magyatázza, csak ábrázolja a lop igét. A nyelvi jelenségek magyarázata a megismerésben gyökerezik, mag)/a|ázatról tehát csak abban aZ esetben beszéllretünk, ha a mentális ábrázolás és a tryelvi jelenségek között összefüggést tudunk megállapítani. A kognitív szemantika, amint fentebb láttuk, szintén foglalkozik a vonatkozás kérdésével.de ezt a fornlális szemantikától eltérő módorr teszi. Ezen elmé]et szerint a természetes nyelvekre az életlen' átmeneteket is meg_ errgedő vonatkozás a jellemző, az egyértelmri vonatkozás irrkább kivétel. A nyclv nemcsak arra való, hogy segítségével valóságról objektív a

kijelentéseket fogalmazzunk meg' hanem ana is, hogy vele a beszélő a tényiíllásokhoz való viszonyát ('attitűdjót') kifejezésre juttassa. A kognitív szemantika a nyelv szubjektív funkcióját alapvetőbbnek és fontosabbnak tartja annak objektív funkciójánál. A kognitív szemantika és a formális szemantika általában nem ugyan_ azokra a kérdésekekeres Választ, \gyanazza| a kérdéskönel kapcsola! ban pedig a jelentés más-más aspektusaira helyezi a hangsúlyt, a kettő tehát nem feltétlenül zárja ki egyrnást.

A kognitíV szemantika a szószem.urtikát helyezi a kutatás köZéppont' -. jába, és a szójelentéSt a mondatjelentéstő] elkülónítve vlzs!flja. Nem tosonasem togalmaznak meg olyan feltételeket, amelyek egyértelműen mcg-

í.4. A strukturális szemantika
kifejezéseknek a kiilső világhoz vagy a megismeréshez (kognícióhoz) való viszonyában kerestük; a harmadik elképzelésmagában a nyelvben' a nyelvi tendszeten belül kívánja a jelentóst nreghatározni. Ez pontosabban azt je|enti, liogy egy nyelvi kifejezés jelentése mindazoknak a nyelven be]iili viszonyoknak aZ összessége, amelyekben ez a nyelvi kifejezés részt VesZ. Tckintettel arra, hogy a jelentéskutatás eredetileg csak szójelentéssel tbglalkozott, a jelentésviszonyokat is a szójelentések között defittiálta. Mivel azonban a kijelerrtéSek között fennálló jelentésviszonyokat pontosabban ttldjuk meghatáÍozni, ma a szószemantikából ismert jelen_ tésviszonyokal is kijelentések közöttí viSzonykélrt fogalmazzuk meg. Két

rekszik Íbrrnalizálásra. bír a jélentésábtázo]ásában olyfoi ielhasznál 1olmalls eszközöket. A kognitíV szemarrtika jelentésábrázolásai azonban

Az előbbi két nregkrjzelítésmód esetében a jelentés nibenlététa nyelvi

|7lar2.r11* a jelentést. A jelentésábrázolások egyik fa]iája csak az ig"e .1elentéséberr szereplő jeientésmozzanatokat tarta1mazzi. Á lop ige ábía-

zolasa példáuJ így fest (az x^y,z az íge Vonzatait jetöli, - a tágaáás jele, nagy.betűvel írjuk a jelenrésleírás elémi egységeikénthasznáiatos elcmi pledikátumokat):

24

í' A JELÉNTÉsLEínÁsÁilÁK MÓDJÁ!
kijclcntések kiizötti visztrnyként.iclellik mcg. Hagyonlányosirn a kiivelkező jelentésviszonyokat szoktítk nregkülcinbiizte{ni.
(a) SZó köZÖtti jclentésvisZony

l.4. Á stíuktelrálig sáémarxtiká

ily móclon a szóban lorgó szavakat tartalmaZí)

al b/ r ]5) a/ b/
\4i
t l:1a)

Ez egy kutya. Ez e-ey állat. Ez cgy szék. Ez cgy bútordarab.

A szinonínia t(jbb fajtájít ismerjiik' A legalripvetőbb az Lin' deszkriptív
(vagy c1eriotatív) szillonítnia. Deliníciója a kijvetkcző: Két ntondat akkor és <'sttkis okkor a:ono,s jclentésű (aza: 'szinonim), pontoSan ug|anorra d tén1,fill6'ru \'onalkozik. ha

Szinonínia

hiinnyen látlrató' lrogy (34a) irlplikílja (34b) t, de (3.ltr) nem inrplikálja t. }Iasorrló a lrelyzet a (35a,b) esetében is. A (3'la,b) és a (35a'b) tttrlndatok ktjzötti viszony telrát a Iriporrímia, illeLőieg a lriperonílttiit. l() lnkompatibilitás t'ót szó, X ós Y irlkompatibilis' lra az X-et taÍta]]nazó A (cgy) X'r.rrorr_ JillszeÍkezctííkijelentés inrplikálja aZ A nem Y'szerkczclií kijelentóst. .\ lrtacslra és a Lutya inkorrrpatibilisek, mivel (36a) implikalja (36b) t.
r

A formá1is szemantika eszköztárát felhasználva azt mondlratjrrk, hogy két lnondat akkor és csakis akkor azonos jelentésű, ha a két mondatban megfogalmazott kijelerrtés ugyanolyan körülmények között igaZ, más sZó val azonosak az igazságfe1tótelei. Két szó, X és Y esetóben ez azt jeler-rti, hogy az X szót tartalmazó Íctszés szeÍinti K kijelentés igazsírgíéJtótelei azonosak arulak a K' kijelerrtésnek az igazságfeltóteleivel, amcIyet K-ból úgy kapunk' hogy benne X-et Y nal lrelyettesítjük. Például
(.3Z)

16)

a/ b/

Ez macska. Ez nem kutya.

al bl (33) a/ b/

Ez a férft kalandor. Ez a {érfj szerencsevadász. Mindannyiirn szeretjük a derelyét. Mindannyiarr szcretjtik a baÍátlülét.

A kalanclor és a szerencsevadász, illetíílega derclye és 'a lnrátfiilc sz,avak eleget tesznek a deszkriptív szinonímia definíciójának' Ennek alapján azt mondhatjuk' hogy a (32a) és a (32b), illetőleg a (33a) és a (33b) kijelentések között a deszkriptív szinonímia viszonya ál1 fenn. Mivel X és Y kivételévela mondatok azotrosak. X és Y között is deszkriptív szinonírniát állapíthatunk meg. A szitronímia a logikai implikáció 1bgalmával is de|iniálható. Egy p kijelentés akkor és csak akkor implikál.1a a q kijelentést' lra p igaz voltá_ ból szükségszer'űen ka'vetkczik q ig'az volta' és ha q harrris voltából szükségszerűen következik p hanris volta. Az implikációt nyíllal (->) je li]ljtik. I{a (33rr) igaz, akkor (_]3b|nek is igaznak kell lennie, és ha (33b) hamis, akkor (33a)-nak is lramisnak kell lerurie. A szinonim kijelerrtésck egyrnást implikálják' tehát logikaj lag ekvivalensek.

l11y adott X kijelentéshez potenciálisan végtelerr sok inkorlpatibilis Y kijel{'Íllós szerkeszthctő, például (36a) hoz: Ez nen béka, L)z nen gólyu, Ez nem t í:iló. A (36a)-val inkompatibilis jelentósek ne|n csak az áliatvilágra r'clttiilkoznak. AZ (36a) kijelentéssel inkonrpatibilisek az alábbi kijclentések is: |'' rcpülőgóp',, EZ llyomtotó, Ez nyugtató. Figyeljük rr-reg' hogy az inkonrpa-

trlliIitást definiá1ó jmplikáció egyirányú: (36b) ből nem következik (36a).
í{l l

llllentmondás lillcntmondást kifejező két lexikai elemIc az jellemző, hogy egynrást telÍs nrértékbenktzár1ák. Ha az egyik érvényes,akkor a másik nern lelret . xr' Pontosabban: X és Y akkor és csakis akkor két ellenlmondást kifejelil lcxikai e]enr, ha az X elenret tartalmazó K kijelentés és a be]őle az X . *Jr'tnnek az Y elemmel történő helycttcsítéséVel kapott K' kijelentés logílui cllentnrondásbar van egymással, ami azt jelenti, ha K igaz, akkor K' , v-tiksé8szerűen hamis, és lra K' igaz, akkor K szükségszeriien hamis. Más . -,,1.,-l l11lt:,.1, r'óval, L^ K-ti állítjuk' akkor K''t tagadjuk, és fordítva, ha K!l ál]ítjuk, ak ha V K-t tagadjuk. K tehát inrplikálja K' tagadását, K'pedig K tagadását.
,\1)

A hiponírnia-hiperonímia tölé-a1árende]tségi viszonyt fejez ki. Ez a vi' szony is pontosítható az implikáció fogalmának felhaszná1ásával: X hiponimája Y nak (és Y hiperonimája X-nek), ha aZ X_et tirfta]maZó kijeleirtés irnplikálja az Y-t tartalmirzó kijelentéSt, r.rtóbbi azonban nem implikálja
az előbbit. Póldául 26

(b) Hiponímia és hip€ronínria

i'_!lí)

lil Az 'Esik b/ Az 'Esik

a/ b/

János beteg. János egészséges.

az eső'állítás igaz. az eső'állítás hamis.

János bcteg' akkor nern egészséges,vagyis (37a!ból következik a tls ncrn cgészséges'kijelentés igaz volta. A'János egészséges' kije_

í. Á JELE TÉs LEíHÁSÁNAK rúÓDJÁ!
lenfés a'Jitt'tcls neln bcteg'ki.1elcrrtést irrlplikálj.t. Hasonló inrplikáctÓs vtelenrek szonyok állnirk l'enn a (38a,b) esetén is' Az cllentmondísban lévíí teljcsen leÍéclika releviins konccptu1tlis teret' Póldául:
(43

{.4. Á stÍukturál!s szemantika

)

KonccptLrirlis tér: hőnrérsék]et
\-\-=2
nr c1.^g

\---'-''-.''2

(39)

Koncc;rtuális tér: egészség

lritleg

nem hideg

ncm mcleg

egészségcs nem beteg

bcteg
nem egéSZséges

köZött nincs semleges teíilct. ellen1Inondásban van egymással, akkor egyúttal irrkomI'Ia két elen patibilisek is' cnnek fordítottja azonban nem á1I.

Az 'egészséges'ésa 'beteg'Zóna

i\ lragyonrátryosnak tckinthető jelentésviszonyokorl kívül, rrrint amilycrl ir szinonília, lriponímia'4riperonímia' inkornpalibilitás, ellerrtrnondás és lrntonímia, a rryclvi kifcjczések jelentésér'rek vizsgálatában a n]ondatsZc' rttalrtikai jclentósviszonyokat is figyelernbe kel1 vennünk. EZek köZü] itt lllost csak lrármat említünk: az ún. gyenge implikírciót. a sZemanljkai eló tt'ltevóst (pleszrrppozíciót) és a konvcncionális inlplikatúrát.
gyenge implikáció ^ d gyenge iniplikációt a kÖvetkezőképpcr-r dcÍiniáljuk: p gyengén irnpliliílja q-t, ba p igaz voltából köVetkezik q igaz volta. de q tagadásából nem lell p tagadásárrak következnie (a klasszikus logikából ismert nlodus toljl'rl'Í nenl érvényesa gycnge irnplikáció esetén). (44a) és (45a) póldául 1vcngén implikálja (44b)-t, illetóleg (4_5b)-f. !0

antonítrria is cllentétet fcjez ki, de antonim lexikai elemek esetén aZ ellelrtét ncm kizáró' A jó és a ltlssz, a meleg és a hídeg, a nagyésaticsl antonim jelentésviszotlyt testesítenek meg. Ezt a jelentésviszonyt cgyirányú implikációval Íejezhctjük ki. Tehál: X és Y antoninr szópár, ha az X'et tartalmazó K kijelentés és az ebből az X-nek az Y_naI való lre]yettesítése IéVénlétlejött K'kijelerrtés között aZ alábbi viszorry á|l fcnn: K inrplikál_ ja K'lagadását, de K'tagadása nem irnplikálja K t' és tbrdítva, K'implikálja K tagadásírt, de K tagadása ncm iniplikálja K'_t.

(e)

Az

Antonímia

(40)

(4l)

a/ b/ a/ b/

A A A A

leves meleg. leves hideg. sütcmény jó. sütemény rossz.

a/ b/ t'l5) a/ b/
td4)

Jancsinak sikeriilt rlegoldania a problénlát. Jancsi megoldotta a problénrát'
Arrna nem feledkezett rneg atrtil, hogy bezárja a kaput. Arrna bezárta a kaput'

l.rilható, hogy (44b) tagadásából ('Jatrcsi nem olclotta meg a problémát')
'a prrlblémát'), mivcl az clőbbi akkor is igaz, ha Jancsi rrenl is próbálkorlt a probléma mcgoldísával. Ezzel szemben a 'Jancsirrak nem sikerült

r következik (44a) tagadása ('Jtirrcsinak nenr sikcrült megoldanla

donság nern fedi le teljeser-r a releváns konccptuális teret' ebben aZ esclben tehát ]étczik senrleges zóna, amely a'nreleg'ós a'hideg'zónák között helyczkedik el. A (42a,b) mondatokban nincs semmi rcnclellenes.
(42)

A (40a) implikálja a (40b) tagadását, a (40b) pedig a (40a) tagaclását. FIa_ sonló inplikíciós viszonyok állnak fenrr a (4la,b) esetén is' A kót fulaj-

Idzuria a problómát' kijelerrtés feltételezi' lrogy Jancsi megpróbáita rnrgrlldani a problénlát, csik nem sikerült neki. Ugyanígy ncrn követke::ll (.x5b) tagadiísából (.15a) tagadása senr: az, hogy Anna nem Zá a be . * Llrput', nem jelenti azl, lrogy Anna niegfeledkczett an'ól, hogy bezárja

t.rput'.

a/

l''/

A leves sem ncm meleg, sem nem hideg. A sütemeny seIn ncm jó. sem nen) loss/'

l lr '\Z €lófelteYés

A jelentésviszoltyokat a (43) ábra szemlélteti. 2A

Ár' clőfeltevés olyan következméIry, amelyet a tagadás érintetlenül lragy: .' _l'1l;lÍ^''Á-_ p-nek, l"- ^ l,^-,^+|.^-il, _ 1-Ál i" meg ^ i-,'.,];.íLÁl i. E11 tlril'eltevése ^ '.^l. lra q következik p-ből is' --- p lagadásából is. EZ * ll azonban nem lehet senr logikai (erős) implikáció, il.ill l)cdig gyenge inrplikáció. Az eltjfeltcvés fogalnra iníbrmálisan egy'vctkeZményreIáció

í. A JELENTÉS LEíRÁgÁNAK MÓEJÁ{
értelműnek tűtrik' pontos mcgfo.lalmazása azottban sok problérnít vet fel, amelyekre itt nenr tórhetünk ki (vi'. a i2. tejezetct). Az alábbi nxlndatpárok köztil a b mtlntlaTok az a'monclatok előt'eltevésci.

'{.

4' Á stYuktÚ5á!i$ szeÍlrarrtiké

a/ b/ (47) a/ b/ (48) a/ b/
(46)

Péter tudta, lrogy Arrna haztrjtin. Arma hazajön' Póter viszontlírttÍrAnnát' Póter (egyszer) már lát1a Annál. Arma is megiött. Anrrrín kívül nlég valaki(k) nregjöt(ek).

l,t'esiilctes? Vagy az, lrogy a lóny főtlévi szerkczellel azonosított szen}ély ,zcuérry rrgyan (ami há1Iiínyl jelellt)' dc becsiileteS (anri előnyiis lulajdorr.,rg)'? A beszélő tiliapít1a'c mcg ezt nreglepetéssel, Vagy azt várja' lrogy .r lrlrllgatíl legyen Incglepődve? Porltos válasz ezekre a kérdésektenem 'rrlllató, annyit tudttnk csak, hogy a r/e kötőszó jelenlétc az r's helyén vala_ rrriléle kontriisztot irnplikíú' enrrek a kon1rasztnak a tartalna azonban nem

\ (_19b)-bcll aZ ilnp]ikatúra a .fu kijtőszónak kÓszöllhetíj. De vitjon nli ez 'rz ilnplikatÍlrrr? Az talán, liogy nreglepő, hogy valaki szegérry és egyÍlttal

tagadására is. A gyenge inrplikációra a<lott péIdák közűl a (44a!ban szerep1ő síkerül ige is előfeItevést idéz elő: Jancsinak akár sikerült a problémát rnegoldania, akár nem, a mondat előfeltevése' lrogy Jancsi próbálkozott a probléma nregoldásával. A (45a) mondatban ezzcl szemben nem találunk hasonló előfeltevést, a gontlol tntü.e tge nem idéz elő clőfeltevést.

Könnyen láthatjLrk, hogy (46a) tagadása ('Péter nem tudta' lrogy Annri hazajön') ncm érinti (46b) igaz' voltát. Hasonló érvényesa (47a) ('Péter nenr látta viszont Annát') és a (48a) ('Nem igaz, hogy Anna is rnegjött')

Az (50b) mondatban az inrplikatúrát a nég.. 'is tisszetctt paÍikuIa ltoldozza' De vajon nli az' amit az (50b) mondat inrplikál? Az talán, hogy rrlindenkirrck szerctnie kellene a kaviárt? Vagy azt' hogy Béla kényes ctnber, de még ő is szereti a kaviárt' telrát másnak is szeretnie kellene? lilrbgn 32 gsg1|gn is csak annyit tudunk biztonsággal megállapítarri, hogy 'lz implikatúra valamiféle elvárást fejez ki. Látjuk tehát' hogy a konvenciorrális inrplikatúra ugyan nyelvi elemhcZ köti'tt következmény, de pontos tartalma á]talában nern lbgalmazlrató ntcg. Ennek köVetkeztében nincs éItelme az implikatúra igazságfeltételeirril vagy igaz, illetőleg lramis voltáIóI besZélni. A jelentés vizsgálata a jelentésviszonyok segítségéve1'mint Iáttuk,

rrrilrclig világos.

A szemantikai következnrényrelációk között a konvencionális implikatÍrrák a leggycngébbek. Kijelentő mondat esetében a konvencionálii inrplicionális) köVetkeznlényrcláció, amcly nem bc1blyásolja a mondat által kifejezett kijelcntés igazság['c|tótcleil. A konvencionális implikatúr.a fogalma szenrben áll a pragmatikaelméletben használt társalgási imptikatrirával, amelyet a lrallgató bizonyos riltalános társalgási elvek alapjín a beszéd_ helyzet ismeretében következtet ki (l. a következő fejezetet). Mivel konvenciorrális implikanirák mindenféle Inondatlajtálroz kapcsolódhatnak, továbbá tartalnuk nem rninrlig fogalrnazható nrcg egyértelműen, logikai eszközökkel nem definiálhatók. Ugyanakkor a konvencionÍlis implikatúrát a mondatban szereplő nyelvi elemek vagy egyéb nyelvi eszközt'ik idézik eló s elrben az ér'lelenrben előre jelezlretó.
katúra olyan a monclatban szerepLő elemek által előidéZett (s

(h) Konvencionális implikatúra

ezé konven_

;\ jclcntésrrek ilyen szempontú vizsgálatával a strukturális szemantika lirglalkozik. Bár a strukturális szemantika a hagyorrráliyból 1áptálkozik, '.zlittlos, a formális szemantikából isrnert eszköZt. módsZeIt is felliasznál. Á nyelvi jelentés magyaráZatát a jelentésviszonyok megállapításában
|iit.la.

al b/ (50) a/ b/
(49)

Alány szcgény és becsületes. A lány szegény, de becsületes'
Béla szereli a kaviárt. Még Béla is szcrcli a kaviárt.

hllgy nla már a rnondátszemantika is kellő súllyal szerepel a struklurá]is lzcInantikai munkákban, a szószemantika megLartotta l]enne köZpotlti szetr'pót.

A strukturális szcmantika a szószcmantikából indult ki' Ésbár igaz,

30

t. A JEtEirTÉs tEiHÁsÁltÁK MóDJÁÚ

t"

5' Á lrá''om elí!té!et yiivid ósszehas@nlítása

í"5. A háÍom elmél€t rövid összehasonlítása
A forInális' a kognitív és a struktutií]is szcmantika ajsszcfoglaló ijsszchasoniítása céljriból vizsgáljuk nreg rnindlrárcln elrnéletben az cg1'ik legis'
mcrtebb pólda. lz' elógséges 1eltételck segítségéveladjuk nrcg. (AZ & jel a logikai konjunk citi. a logikai á's jele, a = pedig az azonosság jele.)

A fbrnrális szentarrtikíbaIl lz' ugglegóny'sZó jclcntését sziikséges és

u

g3lc gé ttl' szó jelenté sót.

(52) AGGLEGÉNY(X) = FÉRFI(X) & NÓ]'LEN(X) &

F"ELNÓTT(X)

lrrljltnek számít, aligha nondatlíurk azonban egy l8 éves 1iúrrjl azt. lrogy ,i';'lcgóny. Más szóval. hány évcs kortól nrondlrató egy [ér-l'iról az. hogy .ll'lllt'gény? A r'ít]asz nenr egyél'telrnű' és nyilr'ánvalóan ftigg attól. hogy .',, irtlo1t nyelvi ki'Zösségben mi a megsZokolt vagy cIvárt nősülési kor.
:.

'.,rrlrIcn t'elnőtt, riőtlen lérfilól nonclhirtó, hogy agglcgóny (c!:y szcrzctcs ., l,llirrl nem agglegc<ny. l' alább). Ezcrikívül a jelcntéS(isszetevők Vonlt ' ''ilisál sem lar'tia nrindig egyél'te llníínek.Mikor rnondhatjuk péJdául vajogi Szempontból : iL ilől azt. lrogy felnőtt? Ha valaki belöhi l 8. élelévét.

l'

rl

lcg

kéld(te]ezi aZ (54d)-ben nlegaddt e]égségcs l'cltételt. rnir'el nenl

Más szóval. x-ről akkor és csakis akkor rillítlrató' lrogy agglcgény, ha x egyidejűleg térll, nótlcn és Íblnőtt. l'Ia a feltételek kózül bíurrlelyik rient tcliesiil, akkor x nem lelret agglegény. Az alábbi mondatok szcmantikai_ 1ag elfogadhatatlanok. A szeÍnalltikai ar'rorláliít, ill. a logikai ellentmondást tal'tirlmazó motldatokat'#'.iellel lbgjuk jelölni.
(53)

Prohléma van a nőllt,n összctevővel is. Vajon a pápa agglegérry'c? jogilag házassígkónt clfoga,h)tl ólelköZöSSógbcn é1ő honroszexrrális férliak agglegények e'/ A nra-uyarban nrindelrlrez még azt is figyelembe kell Venntink, hogy 'zt ,t.gglcgéttl'szó lartalmirzza az a,g,q elemet, és ezérÍa7I sugallja. hogy *r Ílg'qlegén), szó jclcntósc 'időscbb nőtlcn féríi''A magyar ebből a szern
1''rgy agglegény-e az elvált Íér[i? Es vajon a
(./ral,g-

ai b/ c/

'
],

#A szonlszédasszollyon agglegény. #A szonrszédassZonyom férje agglegény. #A szornszódasszonyoln kisfia agglegény.
a

i:rtkira, ahol a legfontosabb elem a 'nőtlcnség'). mintl a nénrettől

:

A lormális szemantika arra töleksZik, lrogy
séges téItételeksegítségéveladja rncg.

jelcrrtést sztikséges és elég'

'íjatal'elemet tartalmazza). A kognitív szenrantika mÍívelői szeririt az (54a'b.c,d) csak egy olyan i,k'lrlizált'világban érvényes,ahrrl minden l'elnőlt fér'fi megrrősiil' rnégh,','/'i egyet]enegy szer. A tula.jtlonképpen ezt az i<lcalizáLt világot hí1a eló.
.l-r.lr'l/c, ahol a szó a
t

A slrukturális szenantika lényegébcn ugyanígy eletnzi az agglegón-y szó jelerrtésót. Nem beszél ugyar'r szükséges és elégségesfeltóteIekről,
jellelnzi.
(54)

.,
i'.:,].:. _..],.:.:

151

a/ b/

?A pápa agglegény.

A pápa tulajdonképpen agg|egény.

e]ernzései azonban gyakrtur a fornrá]is szemantikáéva1 azonos credntényre vezetnck. Az ttgglegétty szó .jelerrtésétaz alábbi jelentésviszorryokkal

a/ AGGLEcÉivy(x) > pÉnr'l(x) NOTLEN(x) b/ AGGLEGENY(x) -> c/ AGCLEGENY(x)- > FELNOTTT r) d/ IFERFlrxr& NÖfLEN{x) & FELNÓTT(x)l

implikációk az agglegény' szó jclentésónck sZúiksóges öss./-etevőit fogalmazzák nreg, az (54d) irnplikáció pedig.lzt mondja ki' hogy ezek az összetevók egyiitt elégséges feltételt adnak meg. Esetünkben tehát a lbI'mírlis szenrantikai és a strukturális Szemantikai clemzés között nincs alirpvető kiilörrbség. Más viszont a kognitív szenan1ika állásporrtja' A kognitív szernantika rrgyan elfogaclja az (54a'b,c)-ben megíi)galmazott sZüksógcs l'eitételeket,

Az

(_54a,b,c)

n/ (55b) mondatban az a,g,g/c.glar' jelentése megfelel az (54a,b.c'ct) feltél{lt'knek, de az (55lr) lntlncllrlbltn nenr l'eltét]enül. Mindebből aZ tűnik ki, 'lxlgv a ko-qrlilív szemantika ri másik két rncgközclítésmódníri nagyobb ' Éit|11ókben vcszi l_igyelelrrbe nrindennapi ismereteínket, és ezzel sok esctlttt nregkc<rdőjelezi a pontos je]entésdefirríciókhoz megkívárr1 sZiikséges Éi('lógsógcs fcltételck létjogosultságát. A l'entiekben a háÍom Szemantikai nrodelit leegyszer'űsítr'c. elnagyoli"] illll ll) 1altuk be. A fomí|is szeltlatrlika nelrr ragaszkoclik í'e]tét]enül aZ ' {l,t/stig1'cltételekhez, több olyan logikai clniólctrő] 1utlunk, atnelyben az T.lllságfeltételek mír ncnl .jrlrtszanak alaPVctő szerepet. Minclen fclrmá]is tlrrtlantikaelmélet itzclnlllttt az ado1t ltlgikai rendszer által megengedett
ll','|' az ilyen ábrázoliísokat lehetővó tcszik. A forrnális szemanIika 1tj te lrll(.lc a mondatszenlanlika és azon bcIiil is a mondatjelentós olyan 1ulajl!rrrsiigainak a vizsgÍlalil. amelyek kapcsrllirtba hozhatók lr kijelentés Íb;lrlrltíval. A szójelentésnek csak néhliny aspektusa építlrctő lre a formií]is llrrlizolásokba. ezért a szószemarrtikírtil a formáljs szcrnantikának csak 33
i'rr

rrriilis ábrázolásokra tijrckszik, és olyrul kérdésekkelfoglalkozik, amo

32

I

l. Á JELEHTÉS LEíRÁSÁ AK MóDJAI
igen kevés lnondanivalója van. Mivel a formális szemantika a jelentésnek valamely 1brmális ábrázolásba való beillesztlretőSégét tekinti legfontosabb feladatának, az ábrázolások pszichológiai r'ealitása ebben a keretben nem vetődik Í'el problémaként. Nyilvánvaló korlátai ellenére a fornrális szemantika a nyelvi .jelentés kutatásának nélkülözhetetlen tcrülele. A pontos ábrázolásokra való tijrekvés számos cmpirikus szempontból is új meglátásla vezethet' úrj kutatási területeket nyithat nreg a strukturális szcnrantika számiíra is. A kogrritív nyelvészet is r,álogat, olyan pr'oblémákat vizsgál, amelyek kÖZvetlen kapcsolatba hozhatók a megismeréssel. Ilyenek a tér, az idő, a mozgás észlelése és nyelvi megfogalmazásuk közötti kapcsolat, a környezetütlkben található tárgyak, növények, áLlatok, folyamatok osztályozása 1'kategorizálása' ). a metonímia és a nretafora szerepe a nye1vi jelentésben. Altalában rtern lörekszik szemantikai ábr'ázolásra. megelégszik a megismerés és a nyelv közötti kapcsolatra vonatkozó ismeretek vagy feltételezések megá1lapításával. A strukturális szemantika a nyelvi jelentés egészétvizsgálja, függer ]enül attól' hogy a jelentés formalizálható-e, vagy hogy kapcsolatba hozható-e a megismeréssel. A formális szemantikától, amely a logika és a nyelvtudomány hatáÍerülete, és a kognitíV szemantikától, amely a kognitív pszichológia és a nyelvtudomány határtefi.ilete, a struktuÍális szemantikát az külijnbözteti meg' hogy elsősorban a rryelvi jelentések köZötti strukturális összefüggéseket kutatja' A pontosan megÍbgalmazható összefüggéseket

:

í.5. A három elntélétrövid összehasonlítása
A stÍuktulaliSta szemantika különbséget tett szinkrórl és diakrón szeman a jelentésváltozások rendszetezésével és magyaráZatával tbglalkozott. Tekintettel arra, hogy a jelentésváltozások nem jelezhetók clőre, szabályokba nem Íbglalhatók és egzakt módon nem vizsgállratók' l stntkturális szemarrtika a ielentésváltozás kérdéseir'el nern foglalkozik. Íiz még inkább él.lényesa logikai szemantikára, egyedül a kognitív sze' tekinti feladatának a jelentés diakrón szempontjainak vizsgálatát is' 'nantikajelentéskutatás három fő ir'ánya, a formális, a str'ukturális és a kogA ttítívszemantika egyike sem egységes, rnindegyiknek számos válfaja létezik. A 1brmális szemantika egyik irányzata elsősorban,a hagyon-ráryos

lika köZijtt, rrtóbbi

.' ,,vagy az intenzionális logikára, vagy a dinamikus logikára támaszkodnak. hz intenzionalís logika tvagy:- modellelméleti szemantika) a nyelvi eledefiniálja. nrek ieIentését(intenZióiát) a lehetséges világok segítségével :.:|, A kije1entések extenziója (azoknak aZ clllllasuÁllaÁ a halmaza, amelyekre /\ KUelellIeSeK exlenZ]oJa {aZoKJlaK az entitásoknak it llalllld/u. dlllgl)gÁlg . vonatkozhatnak.; azonos az igazságértékek halmazával. Egy kijelentés i] intenziója (e1entése) pedig olyan függvény, amely a lehetséges világok. hoz i9azságértékeket rendel hozzá' Hasonlóképpen a predikátumok inten'

l: . logikára,

.

a kijelentés- és a predikátumkalku]usra épít.Ujabb irányzatai

Íögzíti, ezekkel az ábrázolásokkal szemantikai ábrázolások segítségével szemben azonban nem ktiveteilmény, hogy valame1y standard logikai rendszerrel kompatibilisek legyenek. A strukturális szemantika fó kutatási területe a szószemantika, nem meglepő tehát, hogy éppen a szójelentés vizsgálatában érte el legfontosabb eredményeit, azonban a mondatjelentés vizsgálata sem idegen tőle. A strukturális szemantika empirikus tudomány, mint ahogy a nyelvtudomány egésze az. A formális szemantika, mint ahogy ezt Richard Montague' a legnagyobb hatású formális szemantikai iriínyzat megalapítója tt'bbször is hangsúlyozza, a matematika egyik ága, a matemati-ka Viszont, mint tudjuk, nem empirikus tudomány. A strukturális szemantika nem azonos a strukturalista szemantikával' utóbbi a strukturalizmus (elsősorban Ferdinand de Saussure) elveinek alkalmazásál jclcnti a szójelentés kutatásában. Az elóbbit az angolszász irodalonrban gyakran nyelvészeti szemantikának ('linguistic semantics') is nevezik, hogy ezz'cl is harrgsúlyozzák a szemantika nyelvészeti jellegét. A str'ukturalista szenrantika számos 'felfedezése' (a jelentésnek jelenlörténő definiálása, a komponenses elemzés' tésrelációk segítségévcl jelenlésmezők vizsgálatának kitüntctett szerepe a jelentésleírásban) a a struktuÍális szemantikírban _ ha megváltozott formában is _ de továbbél.
34

riója olyan függvény, amely lehetséges világokhoz entitások halmazát rcnde1s. hozzá, végül az individuumok intenziója olyan Íüggvény, amely :,. lchetsé8es világokhoz egy-egy entitáSt rendel hozzá. Az intenzionáIis lo_ ::, sika bonyo]ult logikai rendszer, megismerése komoly logikai stúdiumot :, \íván. A dinamikus logikai rendszeret nem kijelentések, hanem szöve:'':., gck logikai ÍeprezentácÍőjával foglalkoznak. A 'dir-ramikus' jelző onnan ő:|'árÍÍÍLazk, hogy ezek a rendszerek a logikai reprezentációt fokozatosan . *pitit ret, mondatról_mondatra haladva' a korábbi reprezentációt megvála, ill. kiegészítve, nríg a te]jes szöVeg Íeprezentációja elő nem áll. Mindegyik logikai irányzaton belül kiilönféle változatokat ta]álunk. A strukturális szemantikán belüli irrínyzatok egyik elválasztó kritériua metanyelv kérdése.A metanyelv a leírás nyelve, vagyis azoknak a
'.,

lvészeti fogalmaknak az összessége, amelyet a nyelvi jelenségek leíráor fellrasználunk. A metanyelv szemben á1l a tárgynyelvvel, avval a vvel, amit le kívánunk írni. A strukturális szemantika legtöbb irányzata tesz a metanyelv és a trírgynyelv kőzött, Van azonban olyan
yzata is, amely a tárgynyelv és a leírás nyelve közé egyenlősé&ielet tesz.
a jelentéskomponenseket, tiireksZenek-e jelentésábrázo1ásokra' S természetesen a kognitív szemantika sem egységes. Az ún. holiszkognitív szemantika nem tesz külónbséget a nyelvleírás különbÓző köZött, mindenütt a nyelvi jelenségek mögt'tt meghúZódó folyamatokat, elveket keresi. Elveti a logikai módszerek alkalma-

strukturális szemantikai irrínyzatok között kűliinbség Van a tekintetben hogy művelői a jelentések felbontását hogyan képzelik el, hogyan ér-

i" Á JELEirTÉs LEíFÁsÁiiAK MoDJÁ!

llvasmirraló
,i

ZílSít.de a strukturíllis módszer'ckct is túls/tgosan nrercvnek tafi.ja. AZ úll. rnoduláris kognitív szernantika ezzel szenlben a'nroclulok'híve' sZiVL-5!-l) lrasznáJ logikai és strukturális móclszereket. EiÍbgadja a szintaxisra épűlő
szemantikiit, különbséget tesz szclnan{ika és ;lragnratika köZött' A SZeman tjkai jelcntósr l'agy a fogrrlmi (kclrrceptlrális) .jelcntéssel azonosítjl. vitgy a szenran1ikai szirrtre épüJííkiilön konceptuá]is szirl1 léfezósét posztuláIja. Az Lrtóbbi elképzelós szerint a jclentésábr ázolás két szintből áll: a tul{doIrképpeni szcinirirtikai szirrtből és a konceptuáliS sZintből. Költyviink fejczctcibcn elsősorban a struktul'ít]is szemirntika nródszereit kovctjtik, de ahol ennek szükségét érczzük, 1brmális szemantikai módszeteket is alkalnazutlk. A kognitív szemantikíval ktilön lejezetben fbglalkozunk (4. 1e1czct), de a kognitív szenranlikai módszerekkel a poliszénriírtilszóló 1cjezetberr is fogunk találkozrri (5' ÍcjczcL)' A lbrmális szenrantika móclszereit többrryire csak a t'elhaszrrált lbgalurak tisztázásához haszn1r[juk t'el. Könyvünk nem a 1brnrá]is szemantikárói szól'

A logikai szenatl_ lrrlikai .jclcntéslilgalomra épül: vizsgálja a nyclvi kilcjczóscknck . l 'lltlrlkttztíssal való kiLpcsolatát és főbb vonLl]ata a jelentésnek irazsrig:,,',;l'll.iekkcl törtónó leírásiira törekszik. A kognitív szctlantika a ttyell'i il''.!r'zrlsek jelentésétkognitív o]dalról k(jzeIíti me8: a jelelrtés iissze' É;.!!'r ,//'ill. hogy a világ dolgalt hogyan érzókc]jtik (pcÍccpció) ós hogyan ;=.i;'rr.tu tlk f'cl (koguíció). Végül a str'uktr.rrírlis szemirntika azokat a.jeJen r;:'11 ls./(Jlryokat \'iZsgálja, amclyek a nyelvi jelek kcizrJlt í'errn/Lllnak. A hír. *gttlilc rne_eközelítés általában nenl ugyanazokat a llyelvi jelenségeket ' ].tilr;iilja. A kognitív szenlantika elsősorban a szójelentóssel, a logikai : . , *;r'tIrlttttika pedig nraji1nem kizárólag a kijelenlések (propozíciók) tulaj, . '-&trrÍgaival foglalkozik. A strukturális szemantika is nagyobb ligyelnlet : ,l::r:*j'antt'l ir szószematltikárak. mint a monc1atszemantikánák. A lrárom kuirÍny nem zírrja ki egyrrrást, mindlrá'onla szüksóg van'
.

.1 '''.lzcssrlge, amelyekbcn a nyelvi kifejezés részt vesz.

i.

.r

1.6. A jelentés pragmatikai leírása
Befejezóstil említstik rnég meg' hogy a jelcrrtéskutafásnak van olyan irányzata is, anely a .jelentóst teljescn a beszédlrelyzettől' aZ aktuális nyelvlraszná]attó] teszi fiiggővé. E szerint a Í'e)fogás szcrint a jelentést a nyelvi kiÍejezések pragmatikai funkciója lratározza meg, a szemantikai jelentésvizsgálat, l'ra egyá1talán van létjogosultsága, a pragmatikai jelentésvizsgálathoz képest csak másodlagos lehet. Errnek a felfogásnak az a fő baja' hogy nern tesz különbséget a nregfelelő jelentésnek a beszédlrelyzeL kívánalmainak rnegfelelő kiválasztása és a nyelvi kifejezések jelerrtése köZött. Az előbbi a pragrnatika, az utóbbi pedig a szemantika feladata. Mivel a nyelvi kifejezések jelentésének leírásakor alapvető szemponÍ lehet a szcmantika és a pragmatika mcgkülönböZtetóse, a következő fejezetct c l'ór.les vizsgilrtrilraL .zcnlcljüL '

'..
-f

irn,tclrrl, GENNARo-McCoNNELT--GrNlr, Sr'tw M eani n g and (}rammar'The MIT Press' Cambridge' l990. l. té jezet,

.\wt.E! WILLIAM: Linguistic Semanllcs. Lawrence Erlbaurn, Hillsdale, 1992.2. fejezet, Five approaches to meaning, l7 61. PAUL (ed.): Translations from the Philosophical Writings of ^(ll, ()ottlob Frege. Blackwell, Oxford, 1952. lrocz zoLT ÁN JeIen\éstan. Danubia, Pécs, l926. JÚ.1abb kiadása: .lelenté,sÍan és nyeIt,történet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997,

;urrl meaning, I 65. 'sti. D. AI-AN: l,esical Semantics. Cambridge Univelsity Press, ('ambridge- 1986. 4. fciezet^ Introducilg lexical relations; 9. fcjczet, Opposites l: contplementzrries and antonyms; 12. fejezet, Synonymy, 84 -l 1 1, 197 -222, 265 -294.

'l'hc empir-ical domain of semantics; 2. Iejezet, Denotation, truth,

í. 7. összeÍogIalás
A jc1entés viszonyfogalorn' viszonyítási alap nélkül nen] határozható meg. A víszonyítási alaptól tüggóen hárornféle jelentésÍbgalornról beszélhetiink. A logikai jelentésfbgalorn esetében a viszonyítási alap a világ, amelyről a logtka n-rodelleket alkot' A nyelvi jclcntés a nyelvi kitejezések és a világról alkotott modell kóZötti viszony. A kognitív jelentéstbgalom szerilt a jelentés lényege nem ir nyelr'i kitqezések és a világ köZötti viszonyban keresendő, hanem a nyelvi kiÍeiczésekés a nlegismerés (kogníció) kijzÓtt. Végül a strukturális jelentéstbgalorn a jelentóst a nyelven belüli viszonyokka1 definiálja: a nyelvi kitejczés jelentése azoknak a nyclvi viszonyoknak 36

tz9-194.1

443 410. \i)Ns, JOHN: Linguistic Semantics. Atl lntrodl!('tloa. Cambridge University Press, Cambridge, 1995. l. tejezet. Setting the scenc; 2. fejezet, Lexical meaning, 1-130. l\llN.rAGUE, RICIIARD: Formal Philosoph;,. Yale University Press, New
lit

)\s, JoHN: Introductiort to Theoretical Linguisti(s. Cambridge Uníversity Press' Cambridge' l968. I0. fejezet' Semarrtic shucture,

llaven, 1974.

t'ttl,qN]\' STEPIlEN:

tl Meanittg. Blackwell, Oxford,

Senantics. An Introdu<:tic;n
I962.

ÍO t]1c

S.iencc
37

4. l. Á kognitív szernantika fóbb

4. A PRoToTíPUSELMÉLETÉsA KoGNlTÍv

iellémzői

SZEMANTIKA

lépő új parac1ignta igényévellép fel. A moduláris kognitív szcnrantikál nem 1ekin1i (eléggé)kognitívnak' t'elfogása szeÍint a 'kognitír' szctttlttltiktr'e]nevezés leljes joggal csak a holisztikr:s kognitív szemantikít illeti nreg. Ebben a lejczclbclr a holisztikus irányzatróLlesz szó.
4. í- í. A

tulajdonságait tükJöZik és egymással állandó kijlcsörrl-ratásban varurak' A kognitív tnodul a nyelvi jelentést hoZZa kapcsolatba a fogalmi jelentósscl - vagy Írgy' hogy a kcLtőt lérryegében azonosnak tekinti (ezt teszi a konceptuális szemantika, I. az előző fejezet 3.6. pontját), Vagy a szemantikai jclentéstól nregkülönböztcti a fogalrni jelentést, a kettőt külön modulhoz tarlozónak tekinti (eZL Lesz| a kétszíntűszemantika, arnelyről a kÓvetkező fejczetbcn lesz sző,l. az 5.4' pontot). A rriodulríris kognitíV SZemantika a szintaxisra épiil, és elfogadja a kornpozicionalitás clvét. A holisztikus kognitív szenrantika alapvetóen kiilijnbözik a trrocluli:'tt'is kognitív szerntultikától. A holisztikus irányzat nem fogatl|a el a nrodula_ ritáS elvét, fcllbgása szerint a nyelvi jclenségek mind a rrregismerósen (a kogníción) alapulnak. A kategóriák között nincsenck éles határok, a nye|vi jelentés leírásában a prototípus (t. lejjebb) fontos szerepl]ez jut. A holisztikus kognitív szcnrantika é]esen elhatárolódik mirrd a |ogikai, nrilrd pedig a struktur'ális szelnantikától, és az előbbi elmé]etek hclyóbc

í. A kognitív szemantika Íőbb iéllemzői A kognitív szenrantikának két il'ányzatát ismerjük. A moduláris kognitív sZ€mantika elfogadja a nyelvleírás nroduláris felépítését, a kognitív és szintet kiilön modulnak tekinti. Az egyes modulok a nyelvi kompetencia
4.

különböző

.''

Ir'licsíti. A'mldár'kategdria hierarclrikus szerveződését jó1 rnutatja az alábAz ábran tl]alhltrl {a)_(f) jelölések az clőbb en]ített tipikalitási fcl tillclekre utalnak. A legbclső. vonalkázott négysziig a prototípust ábrázolja.
lri lilrra.

lllsi I'cltélelek segítségévelazonosíthatjuk. A'madár'kategtiria tipikalitási l,'ltótclei például a következók: (a) repülni tucl, (b) szánrya van' (c) tolla_ r;rta van' (d) cstíre van, (e) tojást tojik. (IJ nincs sze]ídítve. A vcrób ós a ! l}](i esefóben az ijsszes tipikalitási fehóte] teljesiil. A házi szárnyasok vi1/()nt (tyúk, kacsa' liba) általában nem teljesítik az (a) és az' (Í) Ítltételt,a l,ill-qvinnek nincs reptilésre alkalmas szárnya és tollazata (ennek kijvelkezh'l\.n nem tcljesíti rz (a ) es a (c) feltételt), a sttttcc csak az (a) Í'e]tételt ncrn

rrt'rlk körtÍl szervezőclik, amclyek ternrészeteserl kultúlírnkétltVii]tozI]at tl,rk. A rnadarak kategóriájában a veréb és a rigó' a bútor kate-qririírjábarl 'rz ltsztal és a szék, lr virág kategóriá.iában ir rózsa képviseIi a pÍototi[)tl5t. \ l)Io1otípust aZ adott katcgó ílra jellemzó tula.jdonságok, az ún. tipikali-

1(lkáliS éÍtéke. ten]rósZctes kategóririk mindegyike prototipikus példáA

(0
(b) (c)

Gl)
(c)

sh-ucc

tyúk

o t gvtn

1. ábra

neveket pé|clítrl a fokális értékhez(a színrc jcllcrnző központi színtaÍtornáryhoz) viszorlyítjuk, a 'piros' fokális értókéhcz képest beszélhetülrk a 'piros'küliir-rbiizó lirrlyalatairól. A 'piros' Pfo(()típusa tehát a piros szín
92

prototípus fogalma' a tipikalitási Íeltételek A holisztikus iráiyzat 1'eIfogása szelir)t l jclcntés az ember kategorizálási képcssógón alapul. A kategorizálás plototíPtlsok alapján történik, és egy entitásllak cgy adott ltategóriához való tar1ozísa lokozat kérdése.A szín-

|cientések nenr rliszkrétek, lranem homályosak (életlenek, 'ftlzzy'), az jelentések kijziilt nincs éles határ. A zongora hangszer, de tekinthet,1 lrútornak is. A keítlélcbesorolás a hangszer és a bútor kLrtegória különlvrzó tipikalitási l'cltótelcin alapul. Ugyanez vonirtkozik a bá]na és a dc' ncvtír kétfélebesololiíslira is. A naiv beszélő a bálrrát lralnak (a 'halfonna h:\l] 'víZben él'' 'úszni tud' tipikalitáSi feltótelek alap.ián)' a denevért tit 'szárnya van'. 'reptilni tud' tipikalitási Í'eltételek alapján) madámak is k'kintheti. AZ embcrck írltal készített tílrgyak (artefaktumok) nevének vo!llllkozása nem mindig cgyértelniű, vannak átrnerreti vagy bizorrytalan eser.}lycs

{

93

4. A PRoToTípUSELMÉLET ÉsA KoGNlTiv Ir'lt.

szEMAtlTlKA t,,1,\lrt.t//)t.r/ r,rl(.r\l

A lr.vr.sr.sliil.
\
r r I

trt,r(1., h.vr.rr.:,1;rlrrrL lr.t lrtlr. rrrrr, 1,,.j,.1, r,,,1 lr.. .rl.rl.l rr,.r, t,.l rrrr.rrt 1,.,,... Lrl.rl.r..,rr,r.,lL,,l,,,.,.. ,, ,U,,',.,,, ,,,),,,,.,|. ",,", ,,,,,,. lrr|,,,''' l.r'r l\,'l'''',/||||l'|'/l ||| l||.|'''l' . , ' I r ' tl t \ ll:l''lll lill Íl lllh; ll ('\(. ' ' ''zr I'r'rrrr'r,,rrr
, ,

I( I, rrI(

\,ri7il r.s

/

,/ , r I r . r I | ,

IA

( 1.s/(.sz;r'lrl,

4.í. A kognitiv szemantika

1r.lr.trlr..,r.

I
r'i.

,rr!1, irkl\()t tt lnr.u,lik

ir

Ii]
,r/

i1t Ir'rrlolipihtrs

jr.

lt'rtttise ltz illlil)l)i lcll(tl(:lckcl

'őbb

jellemzói

1.,'z,rtrr,,rrr
'tz

Lrr,
, r

.tlrL

r,

l

r

,

\

lt , , /

t , r

tr Irrrrlcrrl r,u,,rrrt lrrrzrrrrllrl.rjl,ct, rr lirrgl,rrk

l,]];]il'l

l,l;)]l', I,li,rtr

,"f,,..r1")"r" ,r,r,u,yirz ltliilllri ,ir'',,,' r,i,L",r,,',,,,g!,i,'il'n';;;,;;';i:íil:', ,'"".,
,,

,7,rrrrr,r,:,r,.rry.,,,;i iri,,,r',..,;, j,,i,j,l,'i.)f,lll'u ,,, ,,, t lU L ,r lr.rr,,11q 1,11r, y nlr.r,.l(.it r.\ irl.rk.jlrt. 1:5 l1;1 1q,.1,,

'

I

,

r r

; r t t t

r

r

.

r

,.

'.t.',1

r,/

I'lrrrrris. lI rigy lrriljrr

(r./.1 lris/i). llogy l'lrittttis. lj a l' rrek lrlt'glclcl15 l)]e8,llyilillh()Ziisslrl

ll l lólrc

akir{a vczclni.

l-P LJÜ
2. ábra

ü hlilrtrrl lipikalitírsi l'cltólcl kiiztil ( lb) ll lcgli)nlosill)t)' Íilrr1ossági stln'c'tttl{vir t l|r) uián köVetkezik ( lc)' nlajd ( l r). A hazugsígrrak azok itz csctci, -, l .l' **clyck ( 1a,b,c) közül csak egy vagy két Í'cllóte|nek.tesznek clcget, a lra_

is hazugsággal van dolgunk akkor, amikor mind B, mind pedig H
ót félrevezetni' B megnyilatkozásával csupán az udvariasság kövelyének kívián eleget tenni. Ez az eset ált fenn például' anikor egy c'béd után a vendég a háZiasszonytól a KöSzt;nöm a Jinon <'bótlat!

bizonytalan vagy kevéSbéjellemző (alipikus) esetei. Ilyen

hogy P hamis' és errnek követk€Ztében

H azt is tudja, lrogy B nem

ll

lÍ|lil)u\ kÚeJöJé(éből.
sZ( )jc leIl

A holisztikus koAnitíy szentantika.felfogása szerint l'elltlltta nem jeientéskclrrroott"-n."L
a

"l;''".fi"i-,";í,ili"jil;!:l:|;;:]il];I'iiíl],:';.l van meg.
és'i17 il./l tllcJ,llilÍ.ll')./.|

a lonlosabbak. amelyek csirk rr trIikrrs l\ r l egyes tipikalitási fe]tétcl vapv tcijcsÍil vlr11y ;;' hogy egy-egy tipikalirási r"ricr"r .l,'l i.,,,,'''',::'.:]]..'i ',;"'':';:i;]t,,,,l,,ll,,,r j" ';:';;'
r r
r

nreghatározásában. A'Inadlir.'kitlr..grlliiilt;ttt
; r

A fontosabb tipikalitási l'oll(<lclel ,tii'rr,;t,t,

Ii:.Jii"l,:iJl,n;,l".':l,:':lilÍ:n"'' a ,ipir."ilJ.iiJ:j;jJni}:l;'ílli]lli|l'i;',i]]:i

n,.' nrnl,ttíprrs' tósneh nem szüks,í,,,... r:s t.lci!st,!c. '''"il','ii.,",riípir.;uiu],-l' l(.ll(tlch';. ltiszt.rt ezck lt ',.,,,,,"r"u

A

,n.ft

nia.-,rJ;ilűi

tehát a szemzultika
to,,'.,r' u

,,'"p.',,ii,"',,i"üilu,i,i'i.',),|*.,,''
*r,],,]t',j',,.)

lcl_

,,,,,^,,

'' nllullikil
r{gt(vcl

,

ilatkozással búcsúzikolyarr beszédhelyzetbetl, amikor lt |r;iziaszis tudja, lrogy elrontotta az ebédet. Mindezek ir nlcgn y ilat k trzlistrk 4lfily ;f*rrie a Grióe-féle rninőségi maximát ('Ne rnorrdj olyal, aIrtinck itz igirzl''*Áliiir'ól nem Vagy meggyőZődve') is megsórtik. '|'li'SZ(x : h megöl igejelentése a kompolrcnscs clctttzós kct'clÍllcrt tr 'y )' {)KoZiu,v) és a VÁLIK(r,s) e|enli prcclikítLrlnlrk sL'gítsógr.tvcl jcllcrrre z rl . lrtt!: 'x tesZ valamit (=y), és.ez a valanli (tt=y) oktll,'t.it itl.l' ltrlgy t rtrcglritl ,' (r.lulot()'. A v hclyébc a VÁl,lK(r's) 1ltcdikiilrrrrr kcI'(il. A 1ttrrllllí1lttsszc "'::' ": "-';-st t't'ittl hc

ll rrr

ltztltrllittt a

y1:t,lttttttL:

'lt'!íjl

i!,c

.ic

lcl)l ttsetl

li1likltliliisi li'llólclck scl|'í

Jlii.i',,,',,',l,',,'1,,,',,,,,,',,.l :1llJ:: il}i:ill'
,

lJ)

rr/

,,':'i
r .r

r |;

r

., ;''i'l,,;j;;,.:l lt'll(.l('ll.I I r , . I l\ r ,, l\ tlr r,l,.l
t I r I
,

ltl

r './rlrL lo\rlr ,'lyir.;vltllttttil lcsz. lrttti y lritllillil olirtzzit.

'

r |, I

:]:]]i "1

l:,li,'l: 'i:;ll
I

94

Í|ll||\.||l|'|' l' ll' l' l, I,l rrsusrrrcB csaK a termesZeles k:rlCgril.i;il """"j,:::::'r.|:9']nrál r.r irz.rrt,,lrritrrtrr,,l. ' l, lrt, ,, , l, leÍrásában hasznáták. Késonn ,' "',,iL,,rrr i,';,;'';;;'.;:l;;';,",,'i,,,',',',,,'' ,,,' ' tö'téllő elemzést Ítz igókre. li,,,ll,l|,u.,,;:;;,: 'i,: ],], :] L:1"_l:11l!:l ' -,,l , ts KllerJesztelte. A hazudik ipc iclcrritrsr. j ' , Pt.Ll.rrrl ,r , , , ',','r''', ,, , , ,,,,,,,,,f ,, ' bm szintén lipikaIilási teltérEleihcl ,i, li.' i', i',,',,,, ', ,,' szélőt, H-val a hallgatót es P u"t .1.ll..,l,,.,'r,, ,, ,',,11,,y;l';il:,;,.:,l',;",,,i ]|,:'';: ,,,,,',-,,',
1

1 ., 1,lr'lr'rrrll ;rl;rlrvrlri. r'u .r lclt, t' l tt(.ttt l(.lrIl lrrLrtzrtl Lct A I 'l't l,.lt,.t, l , rr, I ,rIrrrl,' rr rrt,rt , l ,I'\'/r'tti( II ll'r'll \.ll'y ll( lll rh,r| ldrrlfr, ll'r 1rr lrlrrrrl r r', I' 1,,1, l, , . t lr,rl'rl'r I'r','rill \'l /('llvlrl' lror'r'/rr l'l't I' ll ,l rrl l',,r rrrr rr, llr irllirIlllr'!ll rtt, I' ' I'\l''tttt\'' tt, lr.rl't' rltlr'lrittl r rlrrl,r ' \ lrrrl,rl,rl I lrllil L,r' tlr ,'rl lt,'l'\ ,r rrr, 1',r/ 11'1 1r'lr'111r",r "r rrt lt.r lrlr rlr,rl,' rll, l, .rll ,t,, '.,l, 1',1', lrltrt, l, Il,,I

A (,rir) l, lt, t, I 1,

a. l. !l' ,t

,

, ,

,

,

, , ,

.

,

|..Élilll ll.t..'llló.óu írl0íllrl.t , I ,rll, lrI rl' l 11l IrIrrI,i'IrLt,r l, ll, l, l, I l'\,rl t,ttt rtrt , "'rl'r,lr '' ' | ,rll,'r I* ,z, IIr, IIIrrl'.Ir.r rr llrrl ^ ,l, rrrr t l'i,'itltt ' 'rl,r,lr t , , ' Ir'rlrrr.rz r,r/ n(l, rl r';r1, ,, l, rrr, tr, I \,rttl, ltrrl'rl'l',1't lir/,1 IIILIIII'!II,iIIIrI rrr rrrl ll
I t
,

r

' ,

t r I

,

,

t

'

1

'

'

I r

.

t t |

,

r

'

'

'

I

' r r

'

4' A PRoToTlPUsELMÉLET ÉsA

KoG

lT|v

szEMA Tll(A B
(<p

4-

iabdajáték' z9ng9raját9\, tózsdejáték,;akkjáték, tenis;;;Jil:iu', o" uujon y^i." ._1:k".! köz9:.J'ell:T{J.e? A játék Éhet szórakőztató iddtoltes, ae Ienel Verseny ts' a.1árek lélje lehet nyerés vagy vesztés. játszharunk a sze rencsere szamilva vagy ügyességünk bizonyílása céliából. Játszhalunk egyeoul- vagy tarssavtársakka|, helyiségben vagy szabádban, eszköz felhaszrrálrisával vagy anélkül. Mindeiek J tutajaoisagot crulejl r'áro"rora_ jálék 2Zonos,(lip (atirási felreretr'kife.|"'ái tui4aon.ag P:i (.ll('clkL'Zl l(...az gírl ::ll:'j:;ll'i?b! össles játók azonban nem jellemezhető közös tula](l(ln\ÍBl,kL.l|' Mís szóva] a jtiték sző szemantik;i jellemzése csak családi llilsolll()siIB{'I lnutatÓ tulaidoDsígok megállapításából állhat. A különböző jiltat l lIrlls('k cgynllisl rószbell át fcd<j halmazokat alkotnak.

halntaznak lcgalább egy másik elenrével, dc a halntaz clclncinck riltalában nirrcs tulajdonsága. Csalácli hason|tjs,ig c*"t.rl ,, ir''i"l,r."'ag"k -közö^s egymást átfedő és keresztező bonyolLrlr- hílti1'liiLrl vlrn ,]r'|gtrili. Oyakran a közös tulajdonvígok senr azonósak, l',nn"Á intauu .'oi'r,,,.onuro""t :q):'i*: -A já.ték szova|l kapcsolatban esztinkbe juthatnak u'ktltoofel. JaleNok: kan}aJáIek. labdajálek' lzÍsasjátek. szcrencsejitek. gyermekjáteL.

í- Á koonltlv f,zonlÍ tlkn laibb Iollotll'ól

á

,L

Y
4. áb.a

&
,'.

tu
].
B mi)g ött van

IJ

B clőtl viltl

lérbeli viszonyok nleghatározásáná|. az alak ('|'igule') ós tt ltúttór ') Íbgtlmak alapvető szerepet játszanak. Az alak a:z it szcntély táÍgy, amelynek térbeli elhelyezkedését kívárjuk meglratálozni, it pedig az a személy vagy tárgy, amely az alak elhelyezkedésénck

^

.

Á (3)-hoz hasonló a helyzet akkor is, amikoÍ a háttér (B) olyan tárgy' /nek belső orientációja van (pl. szék, fotel, autó' kerékpár):

or viszonyítási alapul szolgál.

&
,..
^l

A

B

A Be lőtt

,l
van
6. ábra

&
,'.

A

B

lnÓ8ijtt víur

n
I

;j A lzabíly lchÍl í!,y l'csl:

t, alrr.
l.l|l ,

lnt lz uluh u lttittór frontál'l.:k .lik rl' lls llillcs lX'lsó lrricIttÍció.ja (és rrincs s('lll), lthk()l' ll'I' (ll1lllltll'tt]iJll ttt{vttlírli ltcltl haszrrÍlhatók. Belső mogfl&yclő o onld('i11 lrir1rryr1lrrttl rr lrlcpli1tyt'l11 lzrrlgtil viszllllyítlísi 1xllrtkérrt. A
^ lrán'vútt,tk 1n,: i lÍ|'l lu''q( Í|' tlhlultln Itl scttt tt lrríllór'rlck, scltt ttit trlttlittnk l.ltt !}

?lőlllllliisörl yltt,

li,lldtr,lr,l Ir'l

Afil/rrl. rrrt lt'L'ttl{tirrlrl lrrrrrrrrIirrrr r,llr lrrlg nzrijr.1.1lr(ri il (rttirrl lrl, rr /,t :l;ilIl\l|,ltttlttlkt';.t l/|lvlll{\){,rllllilli r,,,','uí,l*,ri,,i ,'ii,,i,i'ii1,rt ,,tir,rrl
lrrrlrlrr rl
lp111rl 1111,p

(!)

A rlr.rrlhrt ll lil l,lÓll/ll lllÉlllI vllll'

lr rrlrlrrrrlp t rtlh''tr) t LrlrlIl ||||||llll//lll ttlr,p Ál l'l'Itt l'ii,Till/ lll|!rllíllllíllll, Íllllll|llxl\ ll|ll!lllíl lIl \/.llll,rl lllr'P rt lllr lrlll! ltrl y l.rtl r, tlx,tllr'rl lx,l l ltrl l ll,,rllrll, tt IU ll{lsllrlllY Cr rl ll,hirth,l l l Vu, llrt lrrhlrtrrl rr lrr trrr lrrtttllrr,r rlrrrrrrl rrrrlI cttrlrt'r, rtl'krrr nt t,ltll t\ r'ilrr.\,,r1l r / , ,,, ,rr,,iiju ,,,,,g.' i;,;;t' ,, 1,,,, tct tto l lt]\ rrrrrrytllrrrh rrlr.lytlr lrlrlrtlr lr, lyr.th|'rltlrrl r,l '
. . . .,A,l9l!',,lh.l"l. rllPllk

tchdt tr py,rhr,!r ,

^rl|lrll

mllntlfll l'rlllt ltlrlrtttt tt/ r'rrllll'tt lttt,tltlrillrrtlír' ltrt virlt kÍilső megfigyelő'

Az

íill
nl(llr llllr!!rt Il/

rla

l

I

l r r

r r I I I r ,

,

t

llivllll' llilr/ltlllllllil

rr

lx'lsrJ rrt'icltllició szabja meg:

97

4. A pRoToTÍPusELMÉLET ÉsA

L!6. ábÍa 7. ábra

Kocl{lTiv szEMA TrKÁ

4.í. A kognitív szemantika főbb iellemzói
\]., i",Í|l!]lajgött névutók különböző használatai tehát családi hasonlóságot ' .: l]].r|llllk: ripikus esetben a 1r-ontális irány egybeesik a mozgás és a tekin,.,'','ri,lvaÍ, más esetben az egyik vagy a másik tulajdonság a d'jntő'

Ha a szék belső orientációja szerinti elhelyezkedés nem lehetséges, akkor az elé a szék felénk eső oldalához viszonvít:

\--r'
tális iránynál:

F r_
a mozgás

fFiriínya

Van olyan eset is, amikor a mozgás vagy a tekintet iránya fontosabb a fron-

(.7)

A háló ott Van a riík előtt.

isnteretek köZött nincs éles határ, a kettő nem választható ui.'11ynre'tá' A rlgri's szó jelent ésérő|az Értelmező szótárban ezt olvas,'rx1ilíi: ,,Ázsiábanhonos, hatalmas testű, sárga V. barna alapon fekete ha. l*rlit,síkokka1 tarkáZott, rövid szőrű, a macskával rokon ragadozó állat''' ra leírásban sűrítve megtaláljuk a tigrisre vonatkozó ismereteink yegesebb elemeit. De vajon mi a ligris sZó nyelvi jelentése? Az 'ál' jcícniéskonlponens kétségtelenül szükségszerű ÍaÍtozékaennek a jettlsnek. De uán-".'.'' kívül még más olyan komponens, amely szükItozzáÍaríoz1k a rigris szó jelentóséhez? A kérdésrenem adható válasz. A rigrjs szó jelentésének fenti je1lemzésébő1 könnyen hogy az mire, melyik állatra vonatkozik. Nem így a rózsa sző ,,sotiÍajtatan és változatban élő, ősidők óta kedvelt, rendszekertben ápolt cserje; páihás levelei piíratlanul szányaltak, szára tüs_ l, nagy szirmű, illatos virágainak sztle fehér, sárga, rózsaszínű v. piros''' áleilemzésbőI a nem szakértő rrem feltétlenül ismeri fel a rózsá. nyelvi és a nem nyelvi je1entés kérdéseebben az esetben tehát még éle€nrl(lcnnapi) merül fel. Láttuk, hogy a természetes kategóriák esetében nem válik szét a nyelfs a nem nyelvi ismeret. De nem jutunk más következtetésre akkor sem, cgyéb je1éntéseketvizsgálunk. Például az esküvő szó jelentéséről az tclhezó szótárból megtudhatjuk, hogy,,Templomi szeÍartás keretében házasságkötés, i||. az ezz'e! kapcs. szertartás'] vagy ,,Anyakönyvelőtt történő házasságkötés' i|l. az ezze|kapcs' hivatalos eljrírás'l aZ esetben azt is tudnunk kell, hogy miből áll a templomi szertartás, mit jelent a lrázasságkötés, és hogy mi taftozik a hivatalos eljáráslioz. ezek a nrindennapi ismereÍeinkhez taÍtozó dolgok, és ha egyáltalán élhetünk nyelvi jelentésrő], ezek az ismeretek biztosan nem ta-rtozhathozzá. tJgyanakkor azonban ezeknek az ismereteknek kétségtelenül nyelvi vettilcte. Az a1ábbi szöveget csak akkor tekintjük kolrerensnek, tuájok, h"gy a templomi szertartásnál van pap, és Van két tanú-, egyik őlegényé, másik a mennyasszonyé. A hatrírozott névelő használatát ez
i indokolttá.

a.l,a. A nyelvi és nem nyelvi ismeretek közötti kÜlönbség { i,'i'Íinl aZ irányzat szerint a nyelvi és nyelven kívüli (enciklopedikus'

8. ábra

(8)

A könyv ott Van előtted.

',l'' v -,4
a tekintet iránva

-A-

AZ esküvőt a Bazilikában taÍtották. A szertartást végző pap szépen
beszólt.

s- ábre

Az egyik tanú elérzékenyülten figyelte a fiatal piírt.

.l. A PRoToTipusEl-MÉLET

ÉsÁ KoGl{lTív szEMA TrXÁ
nagy tárgy?

4'2, Áz előzmények
il hűtőgépre és a tclefonla. A gytinrölcs kategóriában pedig a kí az altíbbi sorrerrdet állapították meg: l. narancs' alma; : l 'j' _l.,J,r. cper; 3. cscresznye, dinnye; 1. ribtzll, írfonya; 5. citronl, lügc; 1.j - ]: ll .l. cgfesl 7. paradicsonr, uborka. Az utolsóként említelt paladicsonr, .: íi:';};.! tsak nelrezen tekinthető gyümölcsnek, a zöldség kategóriájában : ';;. l !.i.irt clőkelő helyet foglal el. A skála minél alacsonyabb fokán helyez_ . {.+1l,! i'l cgy elem, annál bizonytalanabb a kategóriához va],ó hozz'áÍarÍo.$*,: ' .\ lcgnragasabb fokorr álló elemek pedig a prototípust képviselik. ,'.l.L'' l i't'tnószetesen a prototipikalitás az adott beszélőköZössé8hez. táÍsa.át;il"rr|rrrz' kultúrához kötődik (pl. az amerikai vizsgálatokban a tipikus ll VöröSbegy, Európábrrn ez rryilván másképp néz ki; ugyanúgy a rrrkon nyilván más a prototipikus gyünrölcs' ill. áItalában a gyüniöll1|)ikalitási sorrendje). |,zt'knek a kísérleteknek a nyelvészeti relevanciája eleinte nem volt 'lrrrű. a tt1clvturlornány akkL-'r tig)elt leI rajtrk. amikor a l'íserleti prziazt a kérdóst is megvizsgálta' }togy az elemekrrek egy-egy kategór,aló hozzárendelése milyen alapon történjk. A tipikalitási feltótelek rill;rpítása m/u a nyelvészet sZámára is kózzelfogható etedményt ígért.

,

-é;,]. r' ;rllrrlyok

:ll:: lll

-K
aZ els{al
l

íob' ábra

-K

Kirdes rzonLran. lrt,gy az ilven b meglcle lcien l ükÍöZil'-e l oI l jslnerelel,eÍ, i],)1.ii\czelek l Icalltas kerdese). serlet sérlet céljair'a t""';;;i; ;;.i;"'.(nol( )glill_realjl as.kérdese t. és hogy a li "r';']'fl LonslruálI ;;ti;r_']''"":ó'"' a rbgaloliratloiás;;;;;i;''i'i:i::cjs.kategól'iák alkaImlsak-e lt're. ltrrgy ér'vón1esség t'..a"."r.'Á)"iin'.,í",T'111'''' .sZáInol adjanak raz ol'rJgií -tr la| a'\ok m indkcl kerdésr'e vílaszr adrik. am j' ;;il;;i1'1:'. nelnle$. os paf;ld18lnil elvetéséhcz 'J par'atjigma u.'.'.',. Ái,ii r,ui!!j.i,ii köre szcrr'ezridnek. egy ',..'inr " hatesorlahol l külölllélc adott o1o*.;,|Yll',lpu'o\ ll'löUlllosi]8 alapján rendeljüh Egy adott kalegór'iálroz ,".'^,"- .ll1:']''onlósig alap,án rendeliük hozzii. t'gy adoll kalesór'iálro' ,;;;);''"'t"' ho7zii. Iöbb,.i.kcvesbe h:.;;;;;í;:';il ]]'-'l''|"n -nem. kerdése. és a iaregóriáI mulafnak Mlnrjez ér vénves tárra is. Ennck kö;;ii;;;;;":; r szó. f:9d:sl i:l.I::] homá lyoslk. bizonyt nok r a l' ategór ia e;;;;;;il:l ala]elenle.se( gór'ian belLiieg}; ;l;;;;í;;l''"-i'nylJlal]sá8a)' Egl adott lcxil'ri'kare_ p'ld'l)"i azadou karcgri1'i{naft. p;n1 rttjsok ta l',""giria";k';á"';;;í::: elemek a p-,J'ip". il.e ,.5;::!T'Í' ".t1'egciria extenzi.-ó1Íh á, n tozó gása mdr ncm ..i;;;;;,h;;;;1:::"k]. A |'8ulomalkotásnák cz a lel[o1'o i-'"'].'' an]elyeket L'gy her fokozatból á]l
t

'

l.2. A nyelvÍilozóÍiai háttér
1llrtípuselméletbei-r központi fogalomként használt családi hasonlóság
1'IaÚál

sfialiln hcllell elheiyezniük anrlak lJapján. hopv J \..ór.I tull)ak llapián' hogy . " jó pcltlányárrak rriii"l-á."a 'i'i"]l:l :Í9l8ol a kare8óriir jr lbh vagv kevésbé 'r,''"i'i.:'v^1,:ii'i1ii;.1:il;;í'i'u.?l'.]í:lr:1'"',.xl' megállapítisrrl, or' n ,ki'íihoz hozzdrenjelés gy"rJ;r;;; vajó lozoll a bÚlor. ;i,';;;;..i:'i;;i:il1!3'""1'j;l"l^ltálI l';rtcgcrridk közé tar'nj*"l'" '.. lgHyve|.Illlli]nemű.madár hJIe8ória.A'bútor'l'rrtcr:ririáb; ''''.*i,ri."J,1l'1l az allibhi tipik;rlitísi sorrendel leheietr ily .oo"" f'':'"' u''"'l: 2' agy. noas,,ral; J. é. g' li*zelrenj. ro"y*.p"i..; 'i| ni,1",l;.)íI*; 7ollgoril. lr-'lrród: 5' rá(|ió; 7. i]tilógéP. ,"i"ra". Ó. reteul'zio' Á i.,''^'1'alo: kus elctIte. o;,".ie"i-",''i |'ns'""' kal,'5orilijinal' pr'ototipií','litI'..u bercndezcs i',.8' ;; ;;;l ],,:: ; l"# J::iil; á":,l;";lln ; t04

uo); iil;;;:ui J'"[lí(ezo ^-"t,ni;:ilÍ-'t'''Í'#iili!g.:,i...j;l llPl^dllld5l
a

anyot< t

L;

tr;'i

j]yili;fi |icde
h

l

fiilÍ:i; lel tönenl.

egy másik tagjára emlékeztet, ugyanakkor nem feltétel, hogy az család közös tulajdonságokkal legyen .jellemezhető. A Kovács csanóhány tagjának feltűnően nagy a füle, egyes tagiai bandzsítanak' '*rlrlrknek kerek az arcuk, és néhányuknak fekete a hajuk. A családtagok l{!.(ilti hasonlóságokat az alábbi ábra szemlélteti:
:

**g nllrpgondolata a kövctkező: egy család tagiait gyakran annak alapjrín Latjuk' lrogy a család minden egyes Íagia ugyanannak a családnak

Ludwig Wittgenstein használta előszrir A családi hasonló-

l Í. ábra

WWV
\

^,4- \:/ 11""")l \ .-,/
A

II.".IJ

ÁA'

{""op
^,/

/+\

,.rh'

Á\

H*Éil:

Üo@

t05

4. A PRoToTíPUSELMÉLET ÉsA KoGNlTív

szEMA TlKÁ

i

;1 A prototípuselmélet szerepe a kailöttbaiuó

típusúsza!'ak elemzésében

wittgenstein nyonlán Hilary Putnam elméIete )s hozzá1árttlt a plototíplrs elemélet térlródításához. Putnarn szcrint ahhoz, hogy azt mondhassuk. lrogy elsajátítottunk cgy szót, (a) ismernünk kell a szó Szintaktjkai tulili' donságait; (b) a szíÍegy általánosabb kategóriához kell tudnrrnk hozzá rendelni, pl. a llgris szót aZ'áll'l't', a szék szót az 'artefaktumI a p?rc sz(ll az 'i<lőegység'kategóriához; (c) isrnemünk kell a sZtereotípiákat, amelyek 1ényegébenmegfelelnek annak' amit a prototípuselmélet pÍototípusnak nevez, vagyis ismemünk kell azokat a tulajdonságokat, amelyek a katcgória tipikus elemét jellemzik; végül (d) tudnunk kell, hogy mi a szó cx
tenzió|a. A r,/: szó leírása ezek szerint így í'est:

''

A prototípuselméletszeÍepe a küIönböző glomzésében
a.jelentések tbkozatosságának

típusúszavak
és celrlralilásárrak

-

.

:.;:."

,,

' {.d,:' r.|:iisl szátn vagy páros vagy páratlan). A centr'alitás problérnája zk' ' ;,*:x ltx'r'til 1'e1' amikor egy kategóriáI'roz tartozó elemek köZijtt iobb Vagy j
ris
er

$,j,]íii'l l)fll tallozhat egy adott kategóriálroz (pl. a szíru-rer'ck denotátuma iéé,.l,-llbvagy távolabb lelrct a szóban forgó szín fokális értékétői,a pá:, 'P-&'! r nr.l'! pár-atlan számoknál viszont nem beszé]hetünk lbkozatosságról,

" 'r;i:.rl1Ltli rneg clőször +'.'rr]L.sr.il. Az előbbi

arríll szól, hogy egy elcrrr kisebb vagy nagyobb

szintaktikai tulajdonságok
anyagnév

szemantikai
tulajdclnságok
tennéSZetes

sztereotípia extenzió
színtclcn
átlátsZó íz1elen
szornjo1tó

t*!-'-lni ;,i -;I.l;-.'^t.f találurrk, vagyis arnikor'ún. prototípusefÍ'ektus lép ',;,ieltolt jii példányokat f"1;l,''.L .,..'.,;" .'-iL.^'.,í- óI^t^línll.ófÍ'ól.í'.- !á_ **l l.l gellmetriai alakozatokná] péIdául nem talá]kozuni prototípuseffek' a p1tIos ill. páratlari számok tartományában viszont igen). A lbkoza-

l-l20

kategór'ia

folyadék
12. ábíe

A Putnam-fé]e elmélet szerint a nyelvi ismerctek esetében munkamegosz' táSt kell Í'eltételeznünk: egy szó ismeretét egy nyelvi ktizösség cgészérc ke1l értelmeznünk, nem Vonatkoztathatjuk tehát kizárólag az átltrgbeszélőre. Egy olyan szó esetóben mint pl. az arany a nyelvi közösség túlnyomír
többsóge csak a sztereotípiát ismeri, és kizár-ólag a szakértők tudják, hogy mi az 'arany ' extenziój a. A szakértők egy csoportja azt is meg tudja határozni, hogy egy aZ arany sztereotípiájának megÍblclő tárgy beleesik-e az

lcsznek közéjük. Az alábbi ráblíZaÍbóllátható, hogy vanrrirk szavak, a jelentése nem muta1 fokozatosságot, és tipikus példány nem ik ( l . típus); vannak olyan szavak is' amelycknek a jelentése fokoza_ A('t nrutat, ós az clerrrek köZött Van tipikus példány (2. típus); a lrarosopoltbir tartoznak azok a szavak, amelycknek a jelentése nem lbkozatosságot, de van tipikus példány (3. típus); végül aZ utolsó lra olyan szavak tartoznak, amelyeklek a jelentése mutathat fokobár'ez nem szükségszerű, viszont rnindenképper-r var-r tipikus p{lrllitty (4. típus). ';l1l\{Í8o1,
'l

centralitás két külónböZő

tulaidonság, bár gyakran egycnlóség-

lPUS

PEI-DA
négyzet, kör, gömb piros, zöld, sárga szék, asztal, tál páros/páratlan szánr megöl, beszél madáÍ, oloszlál1

fokozatosság
+

centfalitás

lembe kcll vennie mind a sztereotípiát' mind pedig aZ extel]Ziót' Putnam másik alapvető gondolata, hogy a hasonlóság fontos szetcpet.játszik a szírjelentésben. Ha példáuI egy pohár VíZre mutatva azt mondjuk, hogy Ez t,íz, akkor ezzel azt aka{uk jelczni, hogy 'víz az' ami vagy ilz()l)os aZzal, vagy hasonló alr]roz, amire ráIlutatrrnk'. A sZteÍeotip tulajdonságok a tipikalili'rsi feltéte]ekkel azontrsíllr:rlírk Habrír a prototíptrselmélct nem fogadta e| scm a munkamegoszlii\ gonl)rr{nanr dolatát, sem pedig az cxtenzió feltüntetésónok szükségességét, elmélete mégis sok ponton találkozik a prototípuselmélettel. EZek köZül órdemes a követkczőket kiemelnünk: (a) a katcgóriahozzárendelés fontossíga, (b) a sztereotip tuIajdonsírgok meghatározásiinirk igénye, (c) a hason' lósilrg és lilkozatosság szerepórrck lrirrrgsúlyozása.

'arany' extenziójába. A lcxikai elemzésnek ennek következtében figye-

l. líptrs J, lípus
1' típus

+

íérll,nő

"l' típLrs

gyümölcs'

Zaj1dség

í3. ábía
l.'lr.ntósck, an-relyckben a tipikalitás ne játszana szerepet. Abból azonban, hrrgy egy .jelentés nem mutal lbkozatosságot, még rrem következik, hogy
o

i

lríblízalbtil az is látható, Ilogy nincsenek olyan fokozatosságot mutató

lalcgril'iíurak nincs tipikus elenre'

Az

1. típushoz tartozó szavak

jelen1íJ7

í06

4. A PRoToTíPUSELMÉLET

ePyrés7l cenIl'dlis tendencíák álle
1 ttomikus

ÉsA KoGNtTív szEMANTlxÁ

4.4' l{éhány a|ternatív elemzé6
!i.l-rlz:r1osság és centralitás lbgalmairrak összemosása

már1grr1 kimutathlro. tcllnes/cles kategciriíkra lr''1 , u' ''"8' c|me univerziIisnak mondhatri .tir',, h ierarclt;;k;; k;'i;í ".[l":,.j ó:.':l":t rvehKet van lclszerelve

ti. niindig a centlalitásla vonatkoznak), és lehetőség nyílik a 'llcklus szisrlemalik u s ntagl irrJzat.tru.

(a prel'erencta

,*'.'o

4.4. Néhány alternatív elemzés Az alíbb hemutiltoÍt elemzések
"n
u"r,

l.i:;i;.:i;:íi::xJ$ffi l[:";li-.íi, j;?. í.j,;i!:;il:'

!. A megö' ige
''l iAc je]entését az alábbi két feltótellel jeuemezlük (aZ cgyszerűség 120a,b) alatt megismételjük a (2a,b) feltétclt).
y meghal

4_4.i. A hazudik ige

H*
á

A hazrdik ige a .j. 1ipxsfie2

[1'j:.,."l::

lffi

x szándékosan olyasvalanrit tesz, ami y lralálát okozza.
1

(18)

;í{.#;;ffi#:,$H:i

[ #".:jll

B l{_va] közli P_t, és B ú8y tudj a (azt hiszi),hogy Phamis.
li]

a li{il'ülmény, hogy a (20b) feltétel teljesülése nem minden eselben ií1meg egyértelműen, nem Változtat azon a tényen' lrogy ez a feltésppúgy sztíkséges felÍételea megöl ige jelentésének, mint a (20a) felA (20b) feltétel körüli bizonytalirnság iogi és nem nyelvészeti kérdes.

ípuseffektus cbben az esetben is preferenciaszabállyal magyaráz-

:i:]f

:1;iT"ilT'l,]:i:.t:::,'use.lemzis

szerinti legfontosabb fel
|*"

** * ;' 11$,''r

n[*'ffi

Ét'{ffí'tr

i #nilí"';ilÍ

x szándékosan olyasvalamit tesz, ami y lralálát okozza x cselckcclcte és y lialála köZött rövid idő telik el

->>

flifi fi if iiii?.:il:*?1iill,ilJff ;r** I ir* u fi r meg1a*''"il,'fi;#;''*ti::i"''[E::i:':""io''yokf ogalriraihatók
(19)

Á í] l ) preferenciaszabály is megsérthető: minél hosszabb idő telik el x .l*ltc és y halála köZött, anrrál bizonytalanabbá válik az'okoz' alkalmaz' ; |gíis:iga.

a/
, t:/

,

---''

B H-val közli P-t' és van van annak, hogy P hamis B iJili,"iin B úgy tuaja tazt "o;;á 'no" hisz,ij, ; (haIrris) .-5'

*

l.4. 3. Az előI-tlmagött viszonyszók Al (lőtt és a lrr).qr)a kótargumentumú predikátumok:
{l:l
)

*;;

p igaz (hamis)

,,, iÍ]Ij"IT'::o:1ó|é1rtr,'rr Nulnmun|kiil't';l s/ilhlilVoZó szer része. a másorlik rend o",iío ,, ,'":'" gondtllkorliís .'. ,, uoio.ag csolalára. vonalkor;k. ku|Á';;:|i:,i]:'::ttalls hancnt l jrizan *ri,;o,n#;;''l:ltclitszabályok neln liltrtr;ilis

,Y#;.u.n:n*ri,ií;ffrr':nalhozó. hlutctn lrrrrri| á|la|ánosahb megsérthetri. trlittl it í lQrr: B lévedl.] F;""" " tei n..:i"'J"":'i'jl::9'" dZ r|so prelcrenciaszithitlv l'e ll súlyoznunh. l:LiTil,Í}};l';J:j Hl':"
",,,
r,,,.i i i"p)i,ril"

a/ b/

El-cil T(x,y) MOGOTT(x,y)

)slI|llég;á közó lltttrlzltllk ")nuaIyoi'

'. ílo
"

szerepc l nt k,

j:i|Í}íilí'i..'fÍjlÍHfi

:l"ijl

'alak') és y a viszonyítási pont (a 'háttér'), Íehát A kel{kpár tt ltú: cIőtt yan mondat esclóben x:kerékpár, y:ház. Hasonló a lrclyzet '4 krrékpár a hliz mö.gött l'al, esetében. A háznrik van bclső iráltyultsiíga, aInclyet többek kiizötl a főbejárat elhelyezkedése szab meg. ht' előtl ós L\ nijgött esetébcn az alak helye a belső ir'ányultság alapján ltzonosílhatri: az első esetbcn az alak a belső irírrryultsi'rg irányában, a nár'otlik cscltttl pedig azzal cllentétes iránybarr taliílható. EZt pr'efefeneiaszabiilytlk segítségéveIÍilgalrnazhatjuk meg.
;rlrrl| x a tlÍrgy (az

1íl

lj

6"2" Á megszámlálható

kózÍlév

6. A FÓNÉv
]

il'llllcl lneg. A liínól' kalegóriáia ezeknck a me-cfigyeléseknek az alapján ].\ lliltírozhaló nleg. '

'1l
6.

lIa egy A szó a {T1} rnor'1b|rigiai/szintaktikai tuiajdorr-sígokkal .iel lcmezhető. akkor A íjnév,és tra A Íónév. akkor jellerrrczlrető a {T1 J halnlazzal.
l'i} tulajdonságlralrrraz tchát egyé elmííen meglratározza.z {No-} fő-

ti. ezekről csal azélt rnondhatjuk, hogy 'dolgot' jelölnek' nrert főnevei. A gorrdolati és elvont dolgok nérni rr.regerőltetéssel még tekinl]retők dolgoknak, rJe rnit tegyünk aZ úsás, dorombokis, ct,és. ú.tis cleverbális főn-evekkel.i Ezek a fónevck az igékhcz hasonlóan tevékenységetjelölnek, tehát semnikép_ pen scm fedlretók le a fenti 'szemarrtikai' deilníiióval. f"nl jclzett nehézségeL niatt a lőnéV kategóriíÚát inkább fonrrai ' . .4 krrteriumokk érdenres meghlltározni. A legfőbb iormái kritériunl azzal i]ssze, hogy a definiálandó karegóriáva=l milycn nrás kategóriák já. ]ügg hatnak-egyiitt (cZ irz 'együttes előfor<lulás' kritériuma). A főn;v péláául módosítl'rató melléknévvel,cle ncm határozószdval; azokban a nyelvekben, anrelyekben v:rn néveló, a 1ónév kaphat nevelől. irz ige lrerrr, és a melléknév is csak akkor, ha főnévként használjuk. Csak Í.áévi szerkezet lehet az'ige alanyi vagy táryyi vonzaÍa- AZ ige szam ds szenrély 1és egyes nyelvekbel nenr) szerinti egyeztctésér az aJanyi lönevi .zeikczet Íatározza meg.-Fsetr agokat csak lőnév (tőnévi szerkJzet) vagy lőrrévként lraszná|t mellóknév, ill.-főlevet helyettesító neVn]ás kilphar. Á rrrlrgyrrban ugyanez vonatkozik például a (V)t t(;bbc'sie lLc v agy írz -e birt,'l j_ei|re is. Aiórmai tulajclonságok kajzül egyesek valószínűlcg univerzálisak inrint pl' a módosítl'ratósríg és a Vonzatként való mcgjelclrés lehetőségc), Ittiistrk nyelvspeci1ikusak (mint pl. az esetraggal vagy u t'irrokjellel vilo tol.lllckoiás lehetósége). Az utóbbiak irrrplikációs ullivcr-zi.r|éi Íbrnrájában lilgalnlazhatók meg: ha egy nyclvberr |étezik a T, katególia. akkor áz csak ,i'lónéuen je-

a r'll' cttltts vcszélye nélkül nem alkalmazlrató olyan_fóneveke mint -titiosu.s iga.zság, szépség,elektronulsság, axlnosság, hasoltló7cig'

A lrjrrer lrugyilminytls'szernirntikJi'mcgltairrozasa telrrit lúgyszcrLiiít Ve az t nlond.ia, lrogy a tónevek kategóriiia a szlvaktlak az l)'osztálya' amely személyt' élőlényt' helyet és ilolgot jelcnt. Ez a meghatároziis

á]talában élölcnyck' dcrlgok' elvotlt lbga]nrak nevci ve] szokták kapcsolatba hozni. A főnév definícójára tipikis példakónr lr YM|yT t Í{]éZl'ik:,,A Íőnév [. . ' ] elóJenyt, eletteien tárgyat t]. .], gondu lati. és clvont dolgot,- illetőleg czek fogaímíujelcntő sz3.,' A meglratárl zásban a 'gondolati és elvont dolog.póntos.jélcntése lromálvban rrrat.ad'

A főnév fogalmát

í. A ÍőnévÍogalma

írás is' l-áttuk' lrogy'a főnév szemóly, élÓény, lrely. tárgy neve'dcliníció , ncnr fedi le a Íónevek osztíllyát. A deÍiníció azonban íbrdított irányban ]: rn{kódik, azaz ha egy szó személy, élőlriny. hely Vagy tárgy neve, akkor ar l'tjnév' M/rs szóval, a személyek. élőlények, helyck és tárgyak nevel az IN,. I halmaz részhalmazit alkotják. Mivel ezek a főnevek entitás,ok' aZ fÍllitás fogi|lnriil kilerjes7lhCtjiik l7 |NI l halmal többi eIenrére is. lgy tehiil llzt non(lhaliuk, hogy a lőnév x legáitltlinos:tbb értelemben Valamilyen t.ttlitísla vttnatkozik. valanlilyen entitást jelöl. Az {Nu } halnazon belűl fornlai kritérirrmok alapián további homoI(;n Észha]irrazok már nem kü]öníthetők el' Igy például az anyagnevek ttt'nr megszámlálhatóak' S ennek következtóben anyagnévként nem ál]hattrlrk többes szánban: szétt, bor, víz, liszt, agyag. A többes számú szenek, ll,ltok nem anyagnevet jelentenek, hanem fajtát. A többesítés lehetetlenséE 5c azonban a tulajdorrnevek egy részéIe is érvényes: Magyat országok, 'Ihtlotnún ,-rls Akadémiák. L különböző típusrífőne'Murosok, Ma gyar általábarl nem okoz gondot. tek szemantikai elktil(nlítósc azrlnban A követkczőkbcn a rlrcgsziínrlálható köz'név, az anyagnév és a tulajrlrrnnév jelenltíscivcl lilglalkozunk részletesebben.
,!',tt,tttbolós ' cyós,
+

lllilrnazf. AZ természctcse enlpir'ikus kérdés, hogy a főrrév kategóriája ritltltlcn nyeJvben definiálható-c aZ (1) alatt jelzett nródon. Mindenesetre ííl l) alapján a szó jelcntésétől teljesen függellentil 1ónévnek rnirrősül az SzóPsóg, aleklrutntlssá3, ozono,sság, hasonlt5.s1lg, valantint az rÍsrí.r'
trr:r

\i

'ttl::'\(íg,

0.2. A megszámlálható

köznév

i

í48

Á 1rroto1ípLt sc lrttó let lárgyalásakrll ('1. lcjczct) a kijznév által jelölt errtitárlrk köziil ltllir szó volt a termószetes katcgóriákról, az artefakturnokról, ll relációs l'őrrcvckrő1. Megállapíloltuk, hogy a komponenses elenrzés csak rr rcláciíls Íi'íncvckelemzésckol' Vclcllret eredményre. EZ telmészetesen lrcrn jelenti llzl. hogy a természclcs kategóriák és az irrlclaktumok szemantikai jellenrzt1sekor nincs sziiksógiink szernanlikai koltrponensekre' Ezek lzonban cbllctt aZ esetben csak a jclcntés néhány aspektusának a megrirgalliisára képcsck (Pl' a természclcs kategóriák csctében Csak a főbb.jellerrr_

6. A

FollÉv

n,'

t :T:il'*":::g lü88elIcIi czektoi a tén1ezciktLil. Í'cinevj szerkezetn.k
b/
Bé]a fizeri az etlnivalót.
e a7 eltnivalol

6.2. Á megszámlálható közoév
nem specil.rl

"'x,x1l1.n.o,, (()l a/ Belrr iize

l"b;;'Jp;iik;s' ill.

féleképpen kódolhafiá. eppen kódolhatja:
(a)'

Tiigubh kontexrus hidn1ában a 9a l mntr,_la' h-^ .-'- _ 'a' llIUlluulDan 'az'ennivaló,csak az enrtivalci'csaI s;x: ciíikus olvasalÚ lehet, a í9b) U]tlKus olvasar.j t.11"r. s|,r á tq|l'n.,.' -",3j],*"^''L:j|:n\Zelnbel) leltet speciÍiltrr c7zcl t'Bdla fizeti *.l,l l tjela llletl maitl az enn iv" l;,. ]il"]!T :''"'|":zetn bert lelret speciÍiit,. ntt az emivalcir'. r'"1;r,,ir^ "i'"""i""íj;:Ur:u'''oan ''l'L\lrr'.us ( 's.to szokla lizcllll emivalcit'. lrabittrális olvasat] j5 "''li specilikus r rjela .roriu li);1,', tnivaicit'. olv35n1; is. "i,".li,1""t A lonévi szer'Lezel a hlllározoItsio
{

is ené-;fil,.'^^:_ Íg és specifikussá8

.' l ir'{enerikus olvasat lehet specilikus is. a ( 1 l ) ábr'a egy hurkot tartal ,' ;ll])cly Visszavezet a specifikusiatározott kategór'iáhoZ. A hatáIoZott'11ie'1 l'lrIt'ól jobb felé haladva csökkerr. A rryelvek a skála két szonrszédos t+;.'l'l lr'iírját á1talában azonos módon kódol|ák. Az első két kategória azo'$ll }.ritlolására példa a nung nyelv (a thai nyelvek egyik ága), amely nem liilönbséget hatáIozottság ós határozatlanság köZött, de jelzi ri specr' it' tis a nem specifikus köZajtti oppozíciót. A specifikus lőnévi szerkezet ' &ttr'l tchát ha!ározoÍL és határozatlan' A második és harrnrrdik katcgória rs kódolására sok nyelvben találunk példát, a fenti (2) alalti magyar alt|at is erre példa' amelyet itt nregísmétlünk.

ségieIzőt találunk. 'egelzot lnliiunl,. nem

f<jnévi szerkezet határozo sPec'lIkus. a.lönévj szerkezetben hetÁtn,^rt.,^.^1_ 15 ;.p.ciÍi\us. Ebben az esetlxtt LeVl szerkcze'o"n nuuro)Jii,:ZUll Ís esetl^-tr "' ' _-" oetermlltánsl.

A

kategóriáit töl!l',

'

,{;:)

Keresek egy embert' aki tud franciául.

íbl A ltjnévi szerkczel

számnevel Vagy menlr)'|.

lt;rrrnadik és negyedik kategória egybeesik az alábbí mondatban:

spcciÍikus.

haI; trozat]an és Iehet

mind specifikus' nrind
l t

l:)
s.{

Minden nap veszek egy tulipánt.

vasat ű. azaz á a lános á l l riást mcg. :l i5' '"r"';}* péi;;-;'iio"i;'"u"''''u' mee nem specilikus is. A {.l-."

::il:"JlT;í"i j:i'J:ls

(t0)

a/ h/

,.':{;LTx[:-:i:ml:::::*i1xidili!.{;
(11)

A t l0at monclatban a 'those dinosrrrr,..h.,;.^,^,. generiktts '.Y|' huta'o'oIt ^_ o]Vasalu. a í l0b) mondatban tes spct'ilikus, u

dinoszluru.rnt, n.iyrner"i,i illaro[ voltal. Dinosaurs wel€ a lalge beasl. szo szcrlnl: djnoszaurus.tok \ ollak egy na8) nlérelúállat
a

Those dinosaurs were a laÍge beast'

hítiírozatlan (tetszés szerinti tulípánt), Vagy nem specifikus és generiLvs (valami]yen tulipán fajtához tartozóO. A (l3) alatti angol mondatban ]: n rlcBYedik és az ötödik, a (14) mondatban pedig az ötödik és az első ka-

:.Á i l()) mondatban az 'egy tulipánt'főnévi szerkezet lehet

nen specifikus

Azol

ltÍ(iria azonos kódolását 1áthatjuk.
I 1.1)

{

l4)

I buy tulips. 'Tulipánokat veszek' I buy the tulip. 'Megveszem a tulipánt'

jlx'l'.',:,::li;í

skálát mutarja,. i';i ._!',"',;;;;;sag es genertkttsság kódoi jJa az alábbi '"' a l)allall a 'határozatlan'. a gen' a '8enerlkus röVidliése),

sP.ec.

hat.

t

sp9c.

>

nem spec.
I
I

>

Á ( l3) mondat lehet specifikus (azokat a tulipánokat) vagy nem specifikus . {s generikus (néhány tulipáno' a (l4) mondat pedig specifikus és generihtrs (a tulipánt mint virágfajtát), ill. specifikus és határozott (azt a meghillározott tulipánt) olvasatú. A (11) skála szemlélteti a specifikusság és í határozottság közötti viszonylag bonyolult összefüggést.

nem spec. t
I

hutlan

6.2.2. A2 é!ő-élettelenoppozíció
llio1ógiailag egy entitás akkor tekinthető élőlénynek' lra van anyagcseréje ós mozogni képes. Az utóbbi tulajdonság azonban másodlagos: iítalában nlinden mozogni képes entitásnak van anyagcseréje' de nem minden anyagcserével rendelkező entitás mozog. Az ember, a hal és a papucsállatka élő, mert éló szervczet és mozog. A növények is é1ők, mivel van anyagcseré-

hatlan
spec. gen.

8en.

152

jük, bár mozogni nem képesek. (Pontosabbzm: helyváltoztató mozgásra

í53

Jí ffi ffi jl,[t ::: 1*íff '"[l;,;" T:íi l:: ;llll*'ljll'llllÍt:i{ j::ill"liö;ill;lii:ti:iÍl;'
fi:,i

f-.lll'if 'c'e1. de helyzcrviillo,,rarr,,-,, , cs J/ irlmU élelrclclr rlolgok. -l]|':]''
'',j'_i
;

-;.* EZle' \,/clllhL'lt "*l
.

6"

ll szikla, a 'z,.i
i

2. A ínegszámlálható köznév

ly

:, .;,, t.!'y.ik a.bcszélő,4rallgató, a másik a (l6) hiararchiábirn irlacsonyabb !l'.'../liisú entitás' az előbbinek mindig meg kell előznie a másodikal.

'r '

l:l;:

jÍl-]JfjJ;

|t'ii

;* l*:]i*:iil1] jji';í iP :!l!'i]Tjl':[ili ;:.j:]f;,l}i:Í|f}íii;
t r

J}; :'] ;':"J l;i:n

d l őné r az i

lr

ón eteÍ KöZv 3. szcn. kutya 'Etetem a kutyát'

Ni-tasarn-a-w atim

;],líl"-lijf i?mn:ra*l;,.,.:;ff#r?;*,"eiíiTiÍ
(l5)
se-orang mahasiswa egy erlibel diák 'egy diák' b,/ se-ekor kuda egy állat ló 'egy ló' .egy életteJen körrvv
eAy kcinvv'

*r;tftWtffin*ili
a/ c/
se-buú buku

*i*m['Jfit*rU*Effiru*

'\ 'tr nrorf a beszélőt jelöIi, és megelőzi a táryyra utaló yL, morlbt, mivel hierarchiában, mint az állat. A Közv-rrek lrrfezett molf azt jelzi, hogy aZ entitások sorrendje rnegfelel a (16) hietlrchiának. I]a a mondatban mind a beszélő, minai naltlato szerepel, ak_ lrrt rrlilrdig. a'hallgatónak megfelelő morf ál1 első helyen. a ki t"t'át niyun rttr:lv, amelyben a lrallgató fontosabb a beszélőnél.
* }ti.szélő nragasabban ál1 a (16)
t llt )

a/ b/

.

te etet KöZv én 'Te etetsz engem' te etet

61,o.u.-t-n.

Ki-tasam-iti n. lnv én 'Énetetlek téged'

i\z Inv nek nevezett morf a (l8b)-ban azt jelzi, hogy az entitásokat kileje rri nlorlbk sonendje a (16) banjelzett sorendnek á Íbrdítotda(inverze). A. . |:l:l:k ]:likai jellemzéséberr tehát nem minden nyeúben elegen' díl az [éJtil..ill. lelcttelen] jegy megadása. A vizsgált nyelvtől ftiggőei tovribbi jegyek lelVtllcle Vdlhal szükségessé.

':,;:}iil'}ii:f:":í"';ff ft"I x';xti:l,tr ;lT"';Íi]'"J,};l,i:ftf
r16t

rr"-n,r/ Ir.

fl.

szemetr)

;:l

>

3'

személy > ember

> állitl >

a természetes kategóriák lllllyen esttbL-n jclÜlnek egyedet (individuumot) és milyen esetben}ajtát. Ijnnek a kértlósnek az eldöntéséhez ncn elég a terrnészetes kategóriát jclölő fóncvct nrcgvizsgálnunk, hanem az az{Ártalmazó Í6névicsoport mondatbeli llnkcióját is tisztáznunk kcll. A ( l9) mondat kétértelmű:a itig|'is'vonalk()Zhal az előttürrk álló tigrisre vagy a tigrisre általában (generi-

6.2.3. A generikus és az egyedi olvasat A.következtjk ltn azt log;uk megvizsgálni, lrogy

c<lefte]en

kus olvasat).

;il::.:*li
ló in]ián 754

.,i:"J';,:i:,i::

j"'algonkin nyr'lvch ki,zc ll lllonofllbil|l. arnely ''y.t"'"p"to"uligi í';;::::l' két cnliliisl

.íT|ll.,l,] . " I"{:.á k iT

(

l9)

A t igris kb. 80 kg húst cszik naponta.
formánévelő egyik

solr,..ttr lj,.inek és

taflalmaz,

''..-

Egyes nyclvckben a két olvasat a htlÍározott névelő kéL különböző jával fr'jcztídik ki. A bajorban és a Íiízbenpélrlául a határozott

t55

6' A

Fó Év
6.3. Az anyagnév

6.3" Az anyagnév

:rlakja csak genelikus nloi-ttlatban, a miisik csak anaÍilrikusalr h sználhat(i.

iil.

eldörrtéséhez' hogy egy lőnévi s7erkezct fajrát jelöl e. külül ...' kritériumokra 1élc 'A:,|1k támaszkodhatuni<' Az eg1ik az cloz.ci peldíkapcsen nrlir enlítctt generikus o]vasat lel]etósege' a tl1titjeliiJtj p,.Jikátu'rrok. kal-v aJo ll1,cn p."Jikátu'o péltláLtl' a"kiha lt'(;nial. n"- tr. 'kom1latihilitís. rcLo t. (IIt ttctIt. t!I4 ..\.trl,t)tir. Pcld.i|l

a szóban Íbr3ó entitás azonosítására szolpál.

e.isit

(2U (2l)

a/'Szokratész ki]ralt/elterleclt.

al bl c/

A mamut ajégkor-szak utá.r kihalt. A rryúl igen szapora. Az arany ritka férn.
a macska ritka.

b/

*Ez

(a '\z anyagnév a rrregszánrlállraló ki'ZnéVlől. az egyedi névtííl tovríbbiak' EN) többek köZajtt rbban különbözik, hogy ncm többesítlrető. A sZűlcbb órtclcmbcn vett anyilgnóV homogén szerkezetű: a Vclc lncgncvczett rltrlog legkisebb része is ugyanolyan nemű. mint az cgósz. Pl. bor, ararLy. tí:' cuklr, ólí;a' Nem többesíthető a gyűjtőnév seln: r,lrlósá,g, hallgatóság, tttrclőrség, szclryasnlarha. Tchát a gyűjlőnév is a tírgabb értclemben Vett rlrtyagnevek kijzé sorolható. A kategóriát a nem egyedi név kategóriájáriak { továbbiakban: NEN) fogjuk nevezni. Az ENiNEN közti különbség az r.lvont fónevek esetében is megtalálható. EN az lig_l, szánt, erény, igazság; NBN a rlrrlás' úlnutlanság, sz(rencse, gytisz' Az' EN és a NEN köZÖttj kiil,an:

li'nbséget az alábbi pélclák mutatják.
t

A hatiírozott névelő is alkalmas arra, hogy főnówel társulva lajtát jelöl_ jön,-mint aho_gy ezl már a (l9) alatti péláában is láthattuk. Á irragyaruon e-qyébként a fajtajelöló predikátunrolr csak határozott neveiás aányi fo_ névi szerkezettel állhatnak. Az angolban az anyagnevek generikus mondatban nenr kapnak névelőt:

]5)

ai b/ al

-ecy

egy ügy/számleÉny ligazsáE tudás/álmatlanság/szerencse/gyász számok, erények' igazságok +szerencsék, *gyászok

\26)

(22)

.ügyek, b/'tudások, *álmatlanságok'

Gold is rare. Az zu'any ritka'
lratci ftjncvek generikus olvasat esetében néVelő nélkül töb-

A megszánrláJ

Des szlllnblm Is íl]hatllak:

(23)

Tigers have stripes. A tigris csíkos'

Illrson.ló megligyelések érven; esek lrrla aZ eselre is. amikor nctn alla|)olo|. hanem esemén) t .jeIöl.
(24)

l

predikálum

lncllett számnevet. Számnév csak számlálószó társaságában jelenhet meg. A kínaiban például minden olyan főnevet' amelynek a magyarban egy l'jN_nek felel nreg' egy számlÍlószóval kell elláttii ahhoz' hogy számnévvcl lehessen használni. Igy például zhang jelöli a lapos, terjedelnres t:írFyat: s.7/? zhotlg zhuozi (lrárom+szrímlálószó+asztal) 'három asztal'; ba ,itlliili a kézbe veendő szetszánokaL: haoji ba jianzl 'sok olló'; chang jelö!()zó esetén számlálószó

Az ENA,]EN opPozíció nenr minden nyelvben van ]neg. Az ún. oszlílyozó nyelvekben nincsenek egyedi főnevek, a Íőnév nem tűr meg maga

\i'Zött t('kéletes a pá1ruzamosság.

Áz EN/NEN oppozíciót illetően telrát a konkrét és az absztrakt fútevek

a/ b/

Műlt éjjel több kutya megtimadta Múll ejjel ltrryJk lámadlák meg a

'zomszéd macskájái.

a szomszécl niacskáiát.

Ii a rossz időt: shei chang 'rue 'eZ a hóesés'. A tulajdonképpeni anyagnevek rts a gyűjtőnevek kozótÍ aZ a különbség, hogy az előbbiek mértékhatá'

nélküljelennek meg: sdll bang cha 'háronr font

'nem ado-tt halnazáról.

A'(24a)

lölő.

a kutyák Í'ajtájáról ál]ít valemit, hanem egyedi kutyák egy A (24b) mondatban az alanyi f,inevi izerkezet' fajtajé
porrtban vizsgáljuk meg

rész]etesebben.

'

Az arryagnevek viselkeclését a köVetkező

Vannak olyan nyelvek is (pl. az arab vagy a breton), amelyekben egyedi riév képezhető, az utóbbi pedig többesíthetó. Pl. at. arab honanu'galamb, gyűjtőnév', honamaÍu 'egy galamb] hamamatum 'Balambok'. Erre egyét]kéntaz otoszban is van példa: az 'ínkct képzővel t:gyedi név hozható létr-e, pI. n'ava 'fű' _ trayinka 'fűszál'. Mindez azt bilonyítja, hogy a gyűjtőnév - egyedi név köZijttí szemantikai külörrbségek cgyes csclckben formai ktilönbségekkel is járnak.
n gyűitőnóvből

lca'.

t56

,57

6. A FONEV

6.4' A tul4donnév

A problémát az alábbi mondatpár szemlélteti.
(27) a/

Az anyagnevek szemantikai elemzése több problénrát vet fel. llir'i kozil az egy1k azzalftigg össze. hogy hogyan lehet szemantikailag ir{ ',', anyagnév predikatív és nem predikatív basználatát közös nevezőr'e hortll' .'
Ez a por arany. Az arany ér(ékes.
.'l

Az arany értékes.
Ha egy íajta értékes, akkor annak minden realizációja is az.

Ez a por arany.

|(po1, arany) ERTEKES(ar-any)

VxIERTEKES(x) Vy[R(y,x) ERTEKES(y)] ->

->

bl

Ez

a por értékes.

E RTEKES(por)

Az első elemzés szerint, amelyet duális elemzésnek Szoktak

nevezni. a (27a) mondatban az'arany' pr'edikátum, a (27b|ben pedig faÍát jeliil* entitás. A (27a) képlete _ ha a mutató névmás ábrázolásától eltekintünk .. (Z8a)' a (27b)-é pedig (28b):
(28)

tr

is rnódszer és az individuum-módszer egy szemponlból adekvápredikátum-módszernéI. A (30b)-nek univerzális kvantorként való rrgitltnlzása ugylnis tLil erős. A

a/ b/

ARANY(por)

A hó fehér.
nem válik hamissá azáltal. hog; van nem [ehér ípl. szürkc. piszlró is. Ugyanakkor a predikátum-módszer alapján a (32) kijelentés ntaradna egy olyan világban is, amelyben véletlenül minden hó szürpiszkos' A (29) következtetés eléréséheztehát az individuum-módhclyesen jár el, ha további Íeltételeketfogalmaz meg' Temészeteu tluflis módszer is kiegészíthető egyéb feltételekkel, és így a duáIis alkalnrazása is helyes eredményhez Vezethet. : Áz anyagneveknek sajátos referenciális tulajdonságaik vannak. A víz része is yíz, és az arany legkisebb része is arany. Az Ez a por mondatban az 'arany' állítmány a 'por' legkisebb részéreis érvényes. lulajdonsáigot ncvezzük disztributív referenciának. Az a fe1fogás lrogy az anyagnevekre a disztributív reÍ'erencia jellemző, egy problémába ütközik: Vagy azt kel] mondanunk, hogy nin_ legkiscbb részek, vagy az t, hogy a legkisebb részeket figyelmen kí_ hagyjuk. A tcrmészetes nyelvek szemantikájában sem egy legkisebb ré_ cl szárno|ó, sem pedig az ilyen részeket figyelmen kíVül hagyó elv igazán adckvát. Disztributív referencía helyett helyesebb kumulatív l'eltételeznünk. A kumulatív referencia a következőt jelenti: aZ .iclölt anyag bármely részeinek összege is ugyanaz az anyaE. t'cl'erencia ezzel kikertili a lcgkisebb részek problémáját'

ERTEKES(arany)

Ennek az ábr',ízolásnak az ahátránya, hogy az ARANY' predikátum és 'arany' entitás között nem állapítható meg köZvetlenül szemantikai iisz' szeÍüggés. Ennek következtében a (28a'b) alapján neni lehet a (29) kÚc. lentésre következtetni, márpedig a (29) következik a (2t]a'b) ből.

(29)

Ez

a

pcr értékes.

A második és a harmadik mó dszer ezt a hiányosságot próbálja nreg kik . szöbölni. Mirrdkét módszer megkísérlia két értelmezésközös nevezőlT hozását. AZ egyik esetben ez úgy történik, hogy az 'arany'mindkét értr'l' mezésben predikátumként, a másik esetben pcdig individuumként (errtitÍs. ként) szerepel. A predikátum-módszert a (30) nrutatja be.
(30)

al b/

Ez a por arany. Az arany étékes. Ez a por értékes.

ARANY(por)

Vx[ARANY(x)

>ERTEKES(x)]

c/

ERTEKES(por')

A (30)-ban' nlint látható, már érvényes a (30c) ka'vclkczlctés. A halmadik nlíldszer, az individuum-módszcr, cgy srrjátos R relációt vesz fel, amely a' v lt inck példínyal realizáclója/mcn ny i sóge' viszonyként ér1elmezendő' Ebben az csctbetr csak akkor érvényesa (3l) következmény. ha külön posztuláljuk, hogy 'ha cgy fajta értékes,akkor atrnak minden rcaliz'áciő1a az'.

{. A tulaidonnév
lulirjdonnevek problémája lrárom, lényegéberregymástól független móvizsgr:rlható. A filozófusokat elsősorban a tulajdonnevek referencirílis jdonsi1ga érdekli, és a tulajdonnévnek általábarr nem tulajdonítanak lcntést. A filológus figyelmét viszont a tulajdonnév eredetének, elterjedt_ r,d6ének és motiváltságának vizs8álata köti le. A hagyományos névtani ku-

í5a

í59

6. Á
((:3)

FőNÉv

6"5' Képzett íónevek

al b/ c/

szerződésnek az elnök által való aláírása ünnepélyes külsősl; gck köZött töIténik' Az elnök ezt a tol|at csak aláírásra lraszr-rálja. AZ elnök aláírtisa te]jesen elmosódott.

A

mondatban'egyszerű esemény' jelentésű' a (63c) mondatban'eredmény' jelentésű' Anri az igetípusok és a nominalizált alakok viszonyát illeti, az alábhi szabályszerűségeket érdemes megemlíteni. (a) Az igének nincs algulnentumszer'kezete: t,illómlik, hovozik, '|h31'' l,irrad stb' ]de tehát főleg az ún. meteorológiai igék tartoznak' Ezekből az igékből abbarr az esetben képezhető -ás/-és képzó:r főnév, lra a lexikonban nincs azonos jelentésű létező szó. Tehát van villúmlús, havazás, olvadás, de nincs pirkadl|is, yirradú.t, lnjnalodás, melt van pit'kadat' yirradaÍ, hajnal- A deverbális főnévnek nincs argunentumszerkezete, l-riszerr ilyet a bázisigétdl nem is örökölhet. (b) Az ágens vagy patiens a1allyú tárgyatlan igék általában szabadon nomina]izálhatók:
(64)

A (63a) mondatban az aláít'ris főnév 'komplex esemérry' jelentésű' a (63h}

A (66a,b) komplex esemélryt' a (66c) egyszer'ű esetnényt, a (66d) pe.il1 credmónyt jelöl. A tÖbbi igetípuslroz taÍtozó igébőlmár nem képezlretünk ilyerr rend' orr't'csséggel deverbális főnevet. Az állapotigék esetében gyakran te álunk *rris képzővel lótrcjött lexikalizálódott a]akulatokat]. szeretet, g1'űlölet, l,:,.:l(let, 'féIele Ín. Ezek közü1 egyik-másik lehet 'komplex esemény' je,{::llÍsű. A ''Zcre ÍaÍlőnév például 'komple x esemény' jelentésű is lehet az ,rliibbi szerkezetekben:
bTta/

bl

a főnök feltétel

nélküli szeretete

a hűtlen férirrek a félrelépéseután

való megbocsátó sZefetcte

, i\'komplex
,' l{{ Ííl'gya.

esenény' jelentés eseÍébena főnök, |l1' a híitlen Jérj a szere'

Az irányultságot kifejező predikátumok is általában könnyen nomlna lirírlhatók, az igekötős változatok itt is 'komplex esemény'jelentésűek:

,

ülí) a/ János Debrecenbe kerülése mindenkit nreglepett' bl János Debrecenből való elkerülése mindenkit meglepett.
Á 'komplex esemény' jelentés tehát az igeje1entés és az ige aÍgumentumrri:rkezetének ismeretében alapvetően megjósollrató.

a/ b/

.]ánosnak a tegnapi ebéd rrtán való kiabálása/nevetgé1ése/Ínun" liá1kodása Jár-ros megbetegedése/felépülése/betegeskedése
.

(c) Az ágens alanyú éS patiens táIgyú igékből termékenyerr képez"
hető deverbá1is főriév:
a

a,ó.2. Az -ó/-ő képzős deverbális Íőnevek
jelentés.ltt. -ól-ő képzős deverbÍilis főnevek termékeny módon négyféle lxn jelentkeznek:

(65)

a/ b/

rágcsálók elpusztítása

a levél megírása

::{ilr) a/

bl

deverbáIis főnéV általában 'komplex esemélry' je]entésrí,míg a megfelelő folyamatos szemléletű (igekiitő nélküli) igéből képzett főnév lelret 'komplex esemény]'egyszerű esemény' és'eredmérry'jelerrtésű.
(66)

A befejezett szernlé]etű (általában igekötős) igéből képzett -ásl-és képzős

,d/
:

sportoló, író, könyvelő ásó, véső, evező lotLózó, söriiző, ÍalaÍoző ttilá]kozó, vetélkedő, esküvő

a/ b/ c/ d/

A rágcsálók elpusztításlr lráfom hetet vett igénybe. A rágcsálók pusztításíila hamarosan sol kerül. Egyctlcn öröme a pusztílís.
Vajon rrrilyen mértékűa

|{{iik hogyan viszonyul a képzésbemenetéül szolgáló ige jelentéséhez. { ((r9a) a cselekvőt' a (69b) az eszközÍ, a (ó9c) a belyszínt, végül a (69d) lr cscményt jelöli. Ezek közül aZ utolsó típus nem termékeny képzéseredlrtr'nyc.

lr.zck a Íőncvck négy fő kategóriába sorolhatók attól ftiggően, hogy jelerr-

p szlítás?

nl.lll talállratók:

Az első típusban (amikor a képzett főnév a cselekvőt jelöli) egyrészt l,r1litlkozásneveket, nlítSrésztcselekvések eseti végrehajtóját jelöIheti' A llrízisige lehet t1ugyas vagy tárgyatlan ige. Foglalkozásnóvre példák (70)

í6a

í69

6. A

Fő Év

6"
]:::.

6' A fónévi szóösszetételek

(70)

a/ felügyelő _ vki feliígyel vnlire b/ szurkolír _ vki szurkol vkinek c/ tÍtő _ vki vmit Íűt d/ ír'ó vki vmit ír

,lt,í' vi:'sgáLó) ugyan nyitott osztályt alkotnak, mégsem lehet óket előre

mentum nem jelerrhel meg. Tárgyas igéből képzett főnév ésetébcna
auÍó'rZereIő.

A tárgyallan igéből képzett főnevek a képzós eredményeképpen elveszí tik a bázisige argumentumszerkezetét. A bázisige alanyi argúÁentumának maga a képzcft Íőnév jelentése felel meg. A főnév környézetében argu'
rc gé nyii;'

l,'lL'zltctő módotr képezni. Szabályalapú képzéshelyett itt valószínűleg lrrkril.lb analógiás képzésről Yan sZ'ő. Az ebbe a csoporÍba l'aÍtozó kép?'ett lt1rrcvck elvesztik a báZisige argumentumszerkezetét' E7'l bizonyítja az ,1 liiliilmélry' hogy a birtokos megjelenése a képzett főnév mellett nem !.:l(llt Iéltétlenül al gurnentunl prcdikátum viszonyt. Vö. t;'))
lr/

argumentum összetéte]i előtagként jelenhet nieg: kazáffitő,

árlyi

b/

a terbes nők vizsgálója az oszÍályv ezető Íőorvos vizsgírlója

Iőrrév képviseli: kiabáIó'aki kiabáI, segítő aki se,gíl. Tárgyas bázisigt: esetében a tárgyi argumentum biftokos tukciót kap, ennek az áigumentunl-

yminek .a''kiagyalója, vminck a felrobbantója, vntinek a .fetaprítója, kiabá l:-. s'a8!t1. bázisige esetében az alanyi argumentumoia kópzett

A cselekvés eseti végrehajtóját jelölik az alábbi deverbális főnevek:
Ta.gy"]!ry

nak i ltalÍban ktitelczó megjelenrrie:

a/ bl ('72) ú bl
(7l)

-a -a

az ördögi

kiagyaló

terv kiagyalója

a viadukt lelrobbantója

felrobbar-rtó

A.cselekvés eszközét jelölő főnevet termékeny módon csak tárgyas igéb(Jl képezhettink.- Tbhát míg a (73a) alatti főnevek egyedi képzéseiédméiryei_ nek tekintendők' a (73b) alattiak ter.mékeny képzésrévénjc;ttek létre.
('73)

{r()rítkozunk' tehát azokra aZ esetekre, amikor az összetéteÍ jelentése ],'i:.] tlr'irc jelezhető' Ezek közé tar1oznak azok a deverbális alaptagú főnévi ]1,i l'titzctótelek, amelyekben az előtag Valamilyen értelemben a deverbális Í,1rrúv vlJamelyik argumentumát köti le' Szemantikailag termékeny azon' li;rn néhány Főnév + Főnév és Főnév + Melléknévtípusú összetétel is.

.]:

al b/

evező, kerepló, törijlköZó ásó' véső, fÍrró

o'6.í. A deverbális alaptagú Íőnévi összetételek
képzett főnév bizonyos feltételek mellett, minl 6.5.l. pontban láttuk, tjrökö]heti a bázisige argumentumszelkezetét. ll\'r'tt csetben Valami]yen éÍelembenaZ összetételi előtag kielégítheti aZ llilptag valarnelyik argumcntumát' Az előtag azonban több okból nem leht't szintaktikai funkciójú al3umentum. (a) Az előtag szintaktikailag nem aktíV, nem lehet uta]ni rá és nem 1r1r x ltrs ítható. Vö. a (76a,b) példákat. (b) A deverbális főrróv mellett lehetséges a birtokos és az obliquusi lurll'eiri, de nem lel]etsógcs sem az alanyi' sem pedig a tálgyi funkció. Vö. *rt
lr
.r
t

'eszköZt' jelentő Í'akultatív algumentumot ÍaÍta7mazó tárgyas igébiÍl képzett Íőnév jelentése a cselekvés eszköZ_algumentumának fe1eltethctó meg: :lki ás vmit vmivel, vki l,és vmit vmivel, vkiftir vntit vmitel' A főnév ben a cselekvés tipikus eszköze fejeződik ki. Ezek a főnevck js lchetnck komplex esemény jelentésűek.
(7

A

Ál igéből ásl'és képzőve|

4)

a/ b/ c/

??akeverő
a masszakeverő
a massza keverője

A í74b).ben a mosÍzo a Aererő lárgyi argumcnIuma. A cselekvés helyét jelentő főnevek (lottózó, sörözti, napozó, JbrtőtIc.

77a,b) példákat. (c) AZ tjsszetételekrrek az egyszerű esemérryekre jellemző tulajdonsáxiatk vannak, ami kizrirjrL a szintaktikai érÍelemben vett algumentum_plerlrLillurn viszonyt. Vii. a (78a'b) póldákat.

í70

171

8. AZ IGE

&]',6.

Á kaíjEativÍtás problérmája

F'z az' ábrázll]ís azoIrban még mindig ncrn teljeserr adekvát. Egyrészt az escmónyek elctnzctlenc'k ntaradnak. az e,. ill. e, események belső szel._ kczctéről nem tudunk l}lcg sokal: a (74) ábr'ázolá.sból csak annyi derül ki. hogy a (7 l) tnondatbatl a 'hlrjír' ténra' a 'barlang' pedig cél (vagy diIekcionális) szercpű iugunlcnlull]a az e. esemónyt jelötő igének. Másrészt ir t'enti ábrázolások elvilcg nem zárják ki azt a lehetőséget' hogy a kauzatív viszonyban lóvő esenrérryckrrek nincs közcis szereplőjük. Tehát ilyesfajtlr ábl-ázolris sincs kizárva ('"'Mari betáncolja a h:Úót a bartangba'):

d/ e/ i7
A(71tt

Attlta véIcllcniil'nlcghlllt/nregölte/*nreggyi1kolta Bélírt" *rricglralt/rrregi)lteÁncggyi1kolta Anna BóllíÍ' hogy niegszabaduljon tííle'
l-)

Az autri lrlcglralt/rncgölte/'nlcggyiIktrlta Béiírt.

(7_5) TÁNCoL(e |,Ma

)

& BEMEGY(er,hajó,barlang) & oKoZ(e,,e.)

az clső esemény téma szr..repLi argu]nenluma azonos legyen a második esemény téma szcrcpű aÍgumen_ tunrával. Ezek az ábrázolástechnikai problénrák persze megoldhatók' ria' gyobb gond az' hogy, mint mindjtírt látni Íbgjuk' az 'okoz' poliszém' tehÍt feltehetőleg nem ábrázolható egyetlen oKoZ(p.q ) predikátumrnal. Az alírbbi példasor a kauzativitás kiilönböző típusait mutatja be'

Az ábrázo]ásban czért biztosítani kell' hogy

A kauzlltív lÍrtlsok elkülahítése cóljából kii]ölléle teszteket is lraszA színdéktls és nrlrn szándéktls csclekvés a (76e,l) típusok _ szétVá]asztha1ók az alÍbbi lesztek segítségéVel.
ná]Iratunk.

,q]'ill.)1 igrt|'c .jcllernzó, a (77a,b) csclóben csak a ntghetl lchetséges' a (77c,d.c) pcrlig csak a nlcgd1 igét cngecli nrcg'

rnondatokbíll láthatíl, hogy ll szárriliikos cselekvés csak a

rte,g_

a/ bl (19) al b/
(78)

-Vélctterrül

cltlugtan a tolladat. Véletjcniil ellrímytanr a tolladat.

Szánclékosan eltlugtirm a tolladat. ''Szánclékosan elhánytaln a tolladat.

(76)

a/ b/ c/ di e/ f/

A váza eltörött. A váZa eltijrtilt a nekiütődő labdától. A nekiütődó labda eltörte a vázát. A labda cltijrÍe a vázát (azzal' hogy rlekiütődött). EltöÍem a vázát, nrer1 véletlenül nekiütődött a labda. Eltijrtem a váz'át azza\ hogy szándékosarr nckidobtam

A száldékos okozás kompatibilis a célhatározói vagy okhatár.ozói melléklIlondirtlal, a nerrr szándékos okozás viszont nenr.

a labdi'rt.

b/ rE lt a/ bl al b/

(

l]0)

Lr/

AZért dugtam el a tolladat, tncrt rossz vo]tál. '\lón cugllrnr el l lollaJat. ltogy nta rnár ne tudj rini' 'Azert hánytam el a loIlldal. mefl l.os\Z VollÍil. "Azért háltyÍam el a tolladata, hogy ma már nc tuclj ími.

A (76a) nern kauzatív, a mondat nem mond semmit arról' hogy a tóréseseménynek volt-e oka. A (76b) és (76c) között az a különbség. Iiogy az elóbbi mondatban aZ okozott esemény álI előtérben, az utóbbiban pedig az okoz'ó esemény. A (76cl) morrdatb an az az eszkóz áll előtérben' amely az okoző eseményben Szerepet játszott. A (76c) esetében a cselekvő nettt szándókosan cselekedett, a VáZát véletlenül törte el. Végül a (76f) esetében szánclékos cseIekvésről van szó. Kérdés,hogy a kauzativitásnak mindezek a típusai kódolva vannak-e valahogyan az altörik ige szótári jelerrtóscíben. A (76b)-(7óf) kauzatív típusok megküliinböZtetése csak abban al esetben releváns a szószemanÍika szintjén, ha kimutatható' hogy vanrrat olyan igék, amelyeknek a lexikai jelentésében is megjelenik ez a kültjnb_ ség. Nézzük meg ebből a célből zt nteghal, megöl és nrcgg|ilkol lgéket.
(77)

Szándékos cselekvésre Íá lehet valakit beszélni, nern sziíndókosra nem.
182)

Rábeszéltem Annát, hogy dugia el a to]]adat. *Rábcszé]tem Arnát, lrogy lrány'ja el a tolladat.

al b/ c/

annak köVetkezniényeképp. hogy egy autó nekimelrt. A nekiütődő autó'nleghalt/megöIte/-nreggyitkolta Bélát.

Béla meghalt/-megölt/'-meggyi1kolt

Bé1a meghalt/-megölt/-meggyilko1r.

A kétléleokozás kózti külÓnbség kifejezbető thenatikus szerepckkel is, ha kűlilnbséget teszünk a szándékosan cselekvő (az ágensi szérep) és a t:cm szándékosan cselekvő (a neni tipíkusan ágensiszerep' arnelyei gyakritn aktor_szerepnek is neveznek) köziitt. AZ aktorszerepre más ésetJ[ben rs szüksógürik van, a javasolt megolrlás telrít nem önkényes. A thematikus szercpek a (76d) típusnál is l'elhasználhatók a típus jellenrzésére. Ebben itz esetben ugyanis az alany eszköz szerepű. A (7ób,c) nlondatok csak lunatíkus (de nem Íhematikus!) szerkezetükben kiilönböznek egymástól. Mírs szóval, a (76b) mondatban az okozott esemény a mondat témája (az ismert infor'máció), a (76c)_ben ezzel szemben az okozó esemény a ténla. A (76b'c) mondatok abban különböznek a (76d) mondattól' liogy az utóbbiban neln esemény az okozó' lranem egy eszköz (egy egyedj. Ha tehát
231

230

B" A2 IGE

8.7' A2 igeielentés és a s'intaktikai alternációk közötti

összefüggés

sok adekvát ábrázolrisára. Elegendő ezórt egyellen oKoZ(x,y) predikirlurr,. a külörrbségeket a theÍnatikus szercpek megmagyarázzák.

beépítjüka szenlantikiri ábrázolásba a tlrcn]alikLls szer'epekcl, ós rrlt.l' engeiljük, ltogy az oKoZ(p,c1) predikátum ne csak események k(iz('lll viszonyt ábrírzolhasson. hanctn cgy indivitluum és egy esenrény kö7iilll viszonyt is, akkor eszkÓztiírunk lchetóségeÍ ad a küla'nbozó kittlzatív tí1lrl

,' ,l' ,
,

]

clóg gyakori a nyclvckbcn' a magyarbirn is lalírIrtnk rí póldrit (vö. (84a,b))' lr nlirgyat'birn azonban gyakoriak a morfológiai eltérósck. Lz clti)r és az rltiirik ragozásir csik a jelen idő egyes szárrt 3. szcmélyébenkülönbözik l'tymtisltil, a Álr'yit ós a kinyílík,az elnnzdít és ztl. clnoztlul aznnban, antelveknek angol megfelői (open és movc) változatlan alakbarr jelennek meg lrz alterrrá'tló szerkezetekben. minden időben, Szarmban és szemólybcn alle

8.7. Az igeielentés és a szintaktikai altérnációk közötti

,,

Iná]:

igével a B szjrrtaktikai szerkezetű nrondat is Iehetséges. A két mondat V1l8\ szinonitn vagy jclcntósük előre jelezhető módon kiilönbözik egyrnásttil A szinonirn jelentésekre példa a (83a'b), a második esetre a (84a,b) rnorr.
datpár.

összeÍüggés A szintaktikai alternáció azt jelelrti, hogy ha egy adott igéVel lehelsc ges az A szintaktikai szerkezetű moncíat' akkor ugyanazzal a hanga|lrkrr

a/ b/ (B7) a/ b/
1t{6)

Béla kinyitotta ajtót. AZ tjtí) kinyílt. ^Z Pisti elmozdította a köVet. A kő elmozdult.

a/ b/ (84) a/ b/
(83)

Béla bólintott. Béllr bólirltottu l'ejevel. Anna eltörte a Vázát. A váza eltörön.

Tágabb értelemben abbaÍ} aZ esetbcrr is beszé]iink szintaktikai altcrnáci11. ról, amikor a két mondatban szereplő ige nem azonos hangalakú, az egyik például igekötő nélküli, a másik igekötős' vagy aZ egyik igekópzót tarlal maz, a nrásik ncnr. E szerirrt a (85a,b) is szintaktikai alternációnak számít'
185)

Sz.enrantikailag az angolban a kauzatív-inchoatíV ahcÍnációt megengedő igók közé tartozl]ak az á1lapotváltozást jelentő igék különböző alosztályai (pl. a töróst jelentő igék: break 'ÍőÍik', clzct 'reped'; a Színváltozást jelcntő igék: blacken 'feketít', redden 'pirosit'1nélrány pszichológiaj Váltolíst jelentő ige: gladden 'boldoggá tesz', clreer 'felvidít'). Kiinnyű beláhii, hogy ezeknek az igéknck a magyar' megfelelői nenr mindig teszik lehetővé az alternációt. Az angolban és a magyarban nem allernálnak azok az Íllapotváltozást jelentő igék, amelyek a birtoklásban bekÖvetkezett váltoríst fejez:ik ki: gi-le 'ad'' .reli 'elad'. Az angolban fontos szerepetjátszik a dativus-altemáció, amely a magyarban nem létezik:
(t{8)

a/

a/ b/

Péter szénát rak r szekérre. Péter megrakja a szekeret szénával.
ttl

Bill sold a car to Tom. 'Bill eladotr egy autót Tomnak' b/ Bill sold Tom a car.

aIternáló szintaktikai szerkezetek közötli jelentéskülönbség ismcll szemantikai probléma' Viszonylag új keletű azonban az altenációk szó_ szemantikai aspektusának a vizsgílata. Egy adott alternáció lehetőségc ugyanis rragymértékben függ az ige szemantikájától. Minclen altenráciri esetében a feladat tehát azoknak ru igéknek vagy igcosztályoknak a szcmantikai jellenizése, amelyek az adott altemációt lehetővé teszik. A sz<i" szemantikának tehát egy igen fontos tertiletétől van szó, a kulatás azon" ban éppen ezen a teriileten még gyerekcipóben jár. Egyelóre cstlk az angol nyelvre vonatkozóan születtek bizonyos, még táVohól senr véglegesnck mondlrató eredmények. Az angol morfológiailag rendkívül szegény nyelv. LaIáú ezéÍtis rendelkezik sok olyan altemációval' arnelyek más nyelvben nem, Vagy csak elvétve fordulnak elő' Az ún. kauzatív-inchoatív altemáciri

Az

rrhol az alternáció abból áll, hogy az első mondatban a dativustls vonzat a v()nzat közvetlenül az ige után áll' nincs elöljárószó. Ennek az alternáció' ll.lk a lehetősége is szemantikai tényezőktőI függ. Az allemációt lehetővé

e|ö|járószóÍ kapja, a nrásodik mondatban pedig, amelyben a dativusos

leszik pl. az adást jelentő igék (pl' gil,e 'ad] pay 'fizet'), a küldést jelentő igók (pl' send 'kttld', Jbruatd 'továbbít'), az elektronikus kornmunikáció igói (pl. /a"r 'faxot kti[d]2/rone 'telefonál'). A magyarban is találunk jó néhány szemanlikailag meghatározotf allcl'n1rciót. Mutassunk be ezekből is nóhányat! A csclekvés tipikrrs eszköze az eszköz funkciójával alterrrálhat:
l8q)

a/ b/

A kenyeret ezzel a késsel vágtam. Ez a kés nem vág.

232

a. Az lG€

&.2' Az állápotok

glllnl

nililhatjtrk..Fzek a lulajdonsdgok irnplikációs unirerzá]él Írlrmáiriban lir' eBy nycivben rÉ'./ii.glx j i',.* ),.i li'"., ..,,, i i:, ::ín'i:|,::lh " E)ekrrel nz igéIr jclenjret mep. "l.'
a kövclkczóki;'pen

""'_'' tt' ;l;'l." '"8iüy.l:1"i,iJi';i qlut'J!l'' hatirozh"ü,n.g,

J:í..;i:
(''

. ,j

. ::. ;_.lr t'selekszik, cseiekcdctc az ige

(I) llJ cq\'R

s:ó a lK,| nt,,r[,l,lrí'w'i s'intaAtitai tttllitl,,n'lriq,,Akal jtl i"it'i'":'i'"',}'1"lí ,,t,,, 'i tn b iq"' ';,T:,'!;;;;,;1!,,r,B'iqc'

'ti"'

l

A (2a) mondatban Attila a cselekvó, a kezdeményező, aki szándékotárgyát érinti. A (2b) nrondatban nincs :,. i:.:lckvő, nem töfténik senmi, bentre a mondat alanyának egy tulajdon"' 'lillltról Van sZó. AZ állapolot jelcntő predikáturnok belső szel'kezete lro(2a tttonJal oredikátuma külölrbözo t2il ll;rrtLótt. nincs belső '] rlrrrr'rltt nirrcs helsíj szcrkczctiik. A (2a) rrrondat pr'cdikáturna külörrbözó iit \./cseményeket tételcz f'el, amelyek végső soron a lopást eredményezik. , ' ,1r ;illapotok a valódi eseményeknéláltalában állanclóbbak, tartrisabbak. . \!'Ill lneglepő, hogy a valódi esenények a rnúlt vagy a jövő itlőt kedvelrk:
r

]alkozunk. Az uto]só reszben

a kauzativilássaI és a szjniak tik;r;.l

^*::']:":: J }'1l'i!i]]JÍiiii;'ií '"".[il.;i:Á'J:; nlantikai tulajdonsága. A ielen r"i"""tű"n ",iiff i-iiupo.|i''"#i&"u*L t, 'valódi' események ie lválásztásárral' kó.,ló.é;i. ;l"l;o e" i'oi,.i, menlulnok probJélnáiár al. a lhcmalikus .Áp;kr,;i;il;;'l)!Lon,ir", ".srr ]ag'kiIüntelell szerepet játszó igeosztállyal 1kontrolIigék. áliíirszó és álIál. szallan i3ék. laklív és imn|ikatí igel. i ti.i;["il*iiitjbi,lffio ;gerr,
o

", mondatok külső időszerkez"tén"k ", "".'é"nvl^**"'ror ;;'h;tá.;"_árá,"bui'?"Herr","r.,,, nemcsak ll iee játszik szcrenel minl .h"Áyi tir,r rrilag az ige szern an tik í iának trri, lagildhalo alonban' hoF\ mirldkettő esetében az iqeó )"m

A

kérclés_ hogy-az lg. tur.glirri]á nlina.n' ny*rurr,", delrniilhltó-c a/ ( l) alall iclZell l)lodon' AZ rge szemalltikailas (és t. ;, l t.! )g. i ;:; ;É::: :::'}: lii jj:''HÍ"ü n.'..1: "'-o'' szempontból vizsBálhrtci. Az iqerie| óPÉ" ;;; il;r#i"iir.,j." kozunL. A kriretkizrí.9. leiezitbcn -';g"iaol 'jij."r'.rj. T,,"u. r.;"r", '"rr"' ben pedip az aspeklusrríl.
;

meEhaÍározzaa { V, } igc. halm.izr. Az ternléúetesenebbcn az csetben is' éppúgytehát mint a Íóndr esetében' empirikus

A í K' } tulaidonslílhalmaz tehít egyéfie]mlien

-.
::
'
.

lt

bl

Anila l00 millió tbrintot lopott. Attila 100 millió lbrinkÍ lop. Attila 100 millió fbrintot rrkar lopni.

[:'í:'í:

ut.;o.,norElroi'j'

lJJ;;;*")Jl,..'

i'], n|Jtzra, {3b) m()ndat azonbarr * .l:! nl'l\/'Ia, a (3b) mondat :rzonbarr ilyen támasz nélkül aliglra érthető: Attila rrrrlst lop (aktuális o]vasa'' vagy szokása' hogy l00 milliót lop (habituílis lllll\l olvasat)' ffi ;-. az ,|-, .llr lrsat.;? AZ ckruílis ffi '.!: Úivllsat)? Az aktuális olvasat kissé furcsa, a habituális olvasat ebben a2 ajelen ilyen arrgolban *ttbcn szintétr $} +'cthcn szintén nem kézenfckvő. Az angolban egyébként a jelen idő ilyen
']}'ii

:.'',' { i.]it) és a (3c) mondat rncgértéséheznincs szűkségünk kontcxtuális tá-

ái aktuális olvasat csák ,.,li ,.,.1 e"ttbcn csak habituális olvasattal használlrató, aZ aktuális ólvasat csak
.

,{ii ',:' 'i'

llrrrgresszív t,','t ,"'.'ív igealak-kal

a

fejezhető fejezl-rető ki:

ngi"Á.i i;;*..::: "

{i; ..j:, i+r a/ ;i, i+ I .'$. b/ .!ii ii

"'

lr"rni.iJl "l"rnlnrili?r,i,'Jl'"'*r r.,,'l ig"k;i;;É;í;"-"'iri^.1"lilg'v"r:"r,.

i I, i1, ll';; t . Állnpotot kifejező predikátum múlt, jelen és iövő időben könrryen értel,,ji',{*,i:,. r.*rhető, és a habituáIis olvasat ki val zárva. (Vö. a (2b) mondat jővő, ; . l.É+.'ill lllúlt idejű változatát.) Az állapotok és a va]ódi események több teszttel válaszhatók el egy: ] :.i-'].

Attila steals 100 million forints. Attila is stealing 100 million forints.

a.2. Az állapotok
Az állapotokat a 10. feiezetben l hor tii lö" r... lg;;i;íí;;;:#:i:jj':i:'} j,iT'Í Ji.[J;i.í,illili l' Ott az állapotoknak csak isnektuili' ii^gJiirkl ,"a"r,,l keIl azortban. hogv az dlIanoiok és '"l"i";;;,s;;i a netn iIlaporok. u .uflaji'"."."ny"t köZött dölrtő szemantikai kiilölrb'ég"i ;;;:I{';"iei'"'. iJi"J."o .. pektusl érirrtik. A (2a) esenónyt, ''"'''." t)uj alr_"p'", il;;;;.l " (2) al, Aníla 100 millió fofintot lopott. b/ Az album 4000 forintba kerül.
ia

' pt;istól. (a) A progresszív szerkezet nern használható ,,l ;l', : '1l]' 1t.11.'61n angol, (5b)-ben magyaÍ példát találunk. 1 ,).
,l'

állapotige esetében:

b/

??Fiam éppen lrasor-rlított rám' an kor megbukott.

Autóm óppen egy tonnát nyom'

-

'{lllitlt aZ a magyar péklából láÍhaÍő, aZ állapot időÍartamába nem esl]et belr: cgy másik esemény. Ez egyenes következméIrye annak a tulajdonságnak' lrrpy az állapotoknak nincs belső szerkezetük. (b) Allapotigével nem adhatunk érvényesyálaszt a Mi törtéÍtÍ? kér.ldrlc: 271

210

s'
Í

i
5

A. AZ IGE

i

il

(6) al bl (7) al
bl cl

Mi liiltélrt?

8. 3"

Az aÍguméntumszeíkezet

Mi törtellt'] Az rlbunt 50o0 tbrinrbu kcrlilt. 'Attilil hasonljtutr az irpjirir.

Atlilí1 ]Í]0 mil]id forinttlL ]ooott-

*

r

az argumentumszerkezet
rlll]cl]lunlszerkezet vagy máskóppen vonzatkerct (a ke1tőt jclen ijsz', ,'l|lcn azonosnak tbBjLlk tekiÍ}teni) eIső pillantásra tisztán szintak

(c)

tagadásfa. (8) a/
I't/

AZ állapotok és a valódi
Att jl.r nem lopott.

eselt-tények különbözőképpen

rcltgltlli.i!

.*"

. ,., lis.

(e) al

c/

cl

b/

Arrna nem bukoÍ mex. Péter tlem írta meg a ievcler. Attila nem hasonlít az apjára. Anna nem tudja a leckét. Péter nem szereti Annát' esemény,

szorosan ósszefügg az ige szemantikájával' Az szárnítjuk egylészÍaz ige által megkövetelt, ill. g,'.', lr1le c1ett (Í'akultatív) vonzatokat és trzok szenrantikai tulajdorrságait' :1,' lrizonyos szemantikai követelményeket talmasZt vonZataival szcma ' r1y pélrlírula gonclolkotlik ige alarryi vonzat.r csak élólóny lelret. i1re lárgyi vonzata és a törik ige alanyi Vonzata pedig csak élettelerr . AZ al€unrentumszerkezet általános problémáit nem tá'gyaljuk, itt lrtgszünk azzal' lrogy az argumerrtumszet kezet és a szemalltika öszkét példrin nrutassuk be: az első a belső atgumenturnok problé' n második a kajtelező vonzatok fakrrltatív nieg'jelenésónek a kérdése.
l]lc ntunlszerkezet .:.}lt'lll UmsZerkeze thez
,. l.l l

i,lt,l)lónrának látszik, látni fogjuk azonban, lrogy ez távolró1 sincs így'

::1!:;^::11']i*s nem jelenlhet egy másik esemónyt:
lÍl"^::l9_"li:..:zel lapotot íeiez ki. AZ Attila

Egy valódi esemény tagadása azt jelenti, hogy aZ eseménv nem kö,

s.m-i ."- t,;ite't. egy
Artila nem

szemben .gy áttupot

nern ]-rasonlitott

l"dí. ".J-e.í .''; ;;; ;;l;i t"s"a"'i ;i"ji; .'8;";a'ii

t"g

I'1,1":::l';: TlT,"'^ állapotot Íejez ki. A (9b) mondat a tudá. űá;yí'",, ,"' h11i'íl]:lí]:'gyállapot hiánya épptgy ampót, mií,rnnuilrl"gr,",,,,
(d)

l;l':l:::rl:rr

o,

"p.;í"; ;,r"l,r lrl.,*,1'i_ ;:," "p3a,,i..""
u

'i

i'ffi"ie'' l"',jr*

vagy a szindékosságot kitejezó lratározószókkal:

Az állapotigék nem konlpatibilisik

.iana.ro..agát'i"ttor"t.

aí;;;;ffi; ');i

jelerrtésébenrögzített, S ezért szintaktikai1ag ki nem fejezalgumentumokat nev e7'zúk belső argumentumoknak. A ( l2a'b'c) ozgat, bezsít'oz és a 'szoplt sematikus ábrázolását ÍarÍalmazza'

'.

A belső arguméntumok

bl

'vki bort iszogat' vmit zsíral bekerr' szopik: SZiV(x, tejet, emlőből) 'vki/vnii tejet szív az emlőbőI'
borozgat: ISZOGAT(x, be'zsí:l'oz: B€KEN(x' y'

zsírral) 'vki

bort)

(l0)

r/ b/ .' llll a/ b/

Attila szándékosan looott. .Annl gondosan lelkeszült a r izsgíra. "'Al album szándékosan kenil 50ö0 torinrba. -Attila gondosan hasonlít az apjára'

'bort borozgaÍ, ? ?zsírral bezsírulz, ?? tejat szopik. A belső arguInentum igc argumentumszerkezetének ábrázolásában konstansként szerepel, állarrdó komponcnse az adott ige jelerrtésérrck.
3.
l
(

argumentum jelenléte teszi elfogadh atat7anná az alábbi kifejezése-

gondol"rnk.

. Az állapotigék lenti tLrlajdonsagai leszik enhclóVé. hogy rnier.t fejcz. h::,l| |i állpoto}' gyakrü mellEklré"".i i. ÉJi""'"'iil'.r"ii",' o ,." vábbiakban állapotigékkel nem foglalkozunk' e. u-it,Ji".'"*eny'.ot .az szólunk, akkor mindig az állapotoktól különbi'ző uuiáái-.'"-ony"t,.

alanyt.

l.iTÍ:1:l"*| reljesen elfogadhaló. A ( l la.b) .lf"e"d'"i;il;'';;;" a' hovelkellnenye . hogy az zillapotigék

A (l la) mondat értclmezhetd úgy is, hogy a szá nclékosrut ]laÍározósz(l a Inondatban nem említett ágensre vonatkozik, ebben az esclben a mo
nem engedrÉk meg ágens's
(

2' lmplicit arguméntumok

igék egy része akkor is rnegjelenhet egyetlen vonzattal, ha argumen_ ezete kót aÍgumentumot tarÍalmaz. Ez a lrelyzet ál1 fenn például

l3a,b) rnondatokban:

-

l3)

a/ b/

Anna

l-cst.

Péter alkot.

A ( 13a,b) mondalok jelentése az alílbbi kiegészítéstkívárlja:

272

.r" (

Az tcE

l4)

a/ h/

Pe teÍ alkot

Anna fest valarnit

8.4. Thematikus szerepek l'éldául
itr-

Valamif

esetben, amikor a hiányzó argirmentum határozott lőnévi szer-

";::##"#']'^1' kölnün[. AZ k öl n ü n l.'. A Z dy topö1L ;;: uy t"r,""í i "r;;;; ;;:_;;;'':""'"'cgztszlenclális kvantorreIi L,.rí l'' "11 {',* "l."' o'.i' Lr.]i ], ameiy a ti1aa'Jrn;;ffi -o."air'''"aI llIi'J e8} mastk lexikai clcttt i,-.. a'1;]1 kétargún.niu.u "- r''-'^alumbÓl áll elő r'i::.'l.x;r,'i ."r"'r' l".r 1 bizonyos lelrerelei r,.lnl rü1óse esetélt:

A fc'st és az a/{zl kétargumentun rú predikátum. L/ekneh nrk.azonban tV a s'riíf.r<.;*'.|. 'rq Pr\uI''rtum Ezeknek a predikát uaK azonban Dredit;irr - , r".ia,i,..anu[ilor valamclyik ígu'',.,,' vírlamclvik arpll a Ktr1lc\ s7emDonliáhat ;.,l_u, i1 közlis s7empgn,já6.l ;'lJk;;L''"éJ 'lIÍIlKor követelik ^,^l]o8y,am nalaro./aIlan névnlá. l,,o,-,*, meg a ^'1',1kIo-'nem u8v eneltnczent|rj. ''l'' " l I+r)' leSletien halíro,/arlan rrr* nevml"i ;,' '' '""'" lrlonoalok' Fgmailag pcrtrp.. l'otmailal pcrlI1'.i azt jelelti. r,ogi u r,i,sii azr jelenri. hogi a rárg1

[x'É',..'"'ÍHJ;';::1';':*:lö:!i"'?ő';i::IJffi*n:i
i

r

rV

;r/ A gyerekek rnár mennek (az állomásra). |y' A kávét én viszem (a kirándulásra).

jiliÍil'?ilrf'l,i:L

;;""-.T"*1'::l^o:dar9_k;

It/ ;r/

b/

Eva be]eegyezen (abba), hogy a feleséged legyen? Beleegyezett. Nyríron pragmatikai konferenciát rendezünk. Nem akerrsz részt venni?

(15)

P(x,y)

--> Jy[p(x,y)]

a/ Péter Újságor olvas. b/ Péter olvas (11) a/ An'rra világot öntöZ. bl Anna öntöz. (18) a/ Anna tévét néz. b/ *Annanéz. (19) a/ PéteÍ zenét hallsat. b/ _Péter halÍgat. r.i'allgat
(

úgy lűnik, rr é-ó;l;;'';;;ili f"l*9'é".y'íqyas y1|t, é.rű ' kd !r;z. stit. (igyanai,'',e á. Jlordulhal: - ".í Á]í!r'í"'st {l.r) ir{py15'*yu. ig" ir'.ií "'.re6á'' vétel rrelkül nemel; esetbcn
16'
',
'

A t I5 ) szabály révénléueiött. argumentummal rendelkcztj . i b:1:ó"1ljiib"9l u m k én " "f en ' _._lllllIlu'I|Ácnl l larlalmaz/aa' -s.' l ar al m az / ( l5) redr rndanc :] i'";n;T::,-1Tl| iasza bii - -A igékre.
I

lül), angol megfelelője, aJind out ige esetében ez Viszont lehetséges: have to find out! Ebből arra k<jvetkeztethetünk, }togy az argumentum kötelező vol1a nyelvspecifikus tulajdonság, amelyet a lexikai egységek jellemzésében kell megadnunk.

l2{la,b) mondatok esetében a hiányzó argumentumot a tágabb kontextus ia' a (21b) és (22b) mondatok esetében a hiányzó argumentum nyelvi kontextusban szerepel. A fakultativitásnak ez a formája jelezhető előre, és talán nem is függ szemantikai tényezőktől. Ez utób_ látszik alátiímaszt ani az a Íény,hogy a nyelvek ebből a szempontbó1 viselkednek azonos módon. A német herausfinden 'ráji5n, kinyonoz' íeszi lehetővé ezt a fajta fakultativitást: Wir müssen's herausfinden! kell jörrnünk' és nem *Mr müssen heraus'ftnden.l (az anaforikus es

.*.4. Thematikus szerepek Áz argumentumok grammatikai tulajdonságait nagymórtékben befolyá,íolja az a fogalmi szerep, amelyet jelöltjük a mondatban betölt. Ezek
Vmil. érlelemben)

: lírk össze. Ezeket

l

ffi
l

Ahhoz. hogy meg tutliuk mar
alan csal' arcil van

minlii:ífllil:l*íiiii:'::"'ffi ,i^ill?,ili"J:J;, tözötf. ami könnyű
.'n
u^-l,'il'li.l1m
nem

lelad"at.

mereti tenyezríket l. fogalmazá'sa
t<ore.

$:lf T!,iiT'1: i:!'#ii:l1#:í:':^: I>;Í;::í:ií;,':, i',;:,:il' ffflj a kérdés eldtiniéséhez világis. rüy"r"'ü" 1'' Íselben ig-.lh;;á';i';ii:i: Y'l':"k'.A fellélelek pontosabb m?gamelyekre a r l5iszabály

A thematikus szerepeket egyesek szintaktikai, mások szemantikai kategóriríknak tekintik. Es van olyan felfogás is' anrely a thematikus szerepeket tcljesen fölö,slegesnek tartja. A thematikus szerepek elméleti státusza tehát még nincs tisztáZva, preteoretikus fogalmakként azonban jól használ_ hatók. Ha például meg akarjuk indokolni, hogy az alábbi mondatokban miben különbözik az alannyal jelrlt személy részesedése a mondatban leírt eseményben, akkor ezt legkönnyebben a thematikus szerepek segítségéveltehetjük meg.
(23)

szerepek egy magasabb absztrakciós szinten szereptípusokként foglalhaa szereptípusokat nevezzik thenratikus szerepeknek.

214

'.,"''*^"'í:'"Íff:l"Iil,T"f

J;i.'í::ílraxt'L:#l*u,ff lt

;lffi'J*::

T*J"

r:9:l_-

igéknek'a

al

c/

bl Béla gyűlöli

Béla már megcsinálta a leckéjét.
a lustaságot.

dl

Béla látja a rendetlenséget. Béla meghízott. 215

B,

tt l*lrl

8'4. Thematikus sze.€pek
} Ila az együttesen e]őfordrr1ó algumentumok ágens' instlumelltutll iclls szerepűek, akkor az ágens csak alanyként, aZ instrumentum r'szközhatározóként ós a patiens csak tárgyként fejeződhet ki. Vö. a _{.!,r.Íj rnondatokat! EZek köZtil csak a (25tl) mondat ió' de csak abban ,-ocl lrcn, amikor az eszkőzhaLároző instrumentum SZeÍepű. Áz ige szótári ábrázolásának tartalmaznia kell a thematikus szerepe1xiltlául úgy, hogy azokat kültin szinten adjrrk meg, mint ahogy gyakh(llÖn szinten szetepelnek a grammatikai funkciók és a morfológiai rÍrciók is' A áetör ige esetében az egyik lehetséges ábrázolás így fest:

(J'lll) nl()n(iatbiln 'Béla'aktíVszerep]ő, ő a cselekvó; a (23b) nror 'I}cla'cgy pszichikai folyamat áÍé]ő'je| a (23c) nrorrdatban 'Bélrr' ^ résztvevő1 végül (23d) ben 'Béla' egy változás elszenvedője. Al esetben azt mondjuk, hogy aZ alany ágens vagy cseIekvő (röviilítóse: a niásodikban' hogy experiens Vagy átélő (rövidítése: EXP). a h:lr dikban, hogy lénra (föVidítése: THt. a negyedikben, hogy patie|ls f elszenvedő thematikus szerep (rövidítve PAT) hordozója. Á (24a,bl datokban újabb rhematikus szerepekkel találkozunk:
(24) al

A vihar kidöntötte bl Ez a kulcs nyirja

a fát. a kaput.

A (24a) mondatban 'a Vihar' természeti erő (TE), a (24b) mondatbarl rlig instrumentum, eszköz (INS). Az említetteken kívül még további the tikus szerepekkel is szárnolnunk kell, ezeknek a bemutatásía azonban téÍinkki. A thematikus szerepek a szintaxis és a szemantika között títenek, egyrészt a mondatok szemantikai értelmezéSéhez nyújtanak séget, másrészt megszabják az ige argumentumaihoz kapcsólódó grr tikai funkciókat. Ezt az összefüggést az alábbi pé1dasoÍon mutatj'uk tx:
(25)

trctöÍ:

BETÖR

AG
Alany
0
(x,

PAT y, Tátgy -t

INS z) lNS-vonzat -val/-vel

' másik lehetőség abban

lhematikus szerepeket predikátumokként értelmezzük.

áll, hogy bevezetünk egy e eseményváltozót

al bl cl dl e/ c/ h/ i/ jl kl

l
t

ÁGENs(X,e) & PATIENS(y'e) & INSTRUMENTUM(z,e)
órtelmezése: az e esemény x aÍgumentuma ágens, y argumentuma és z argumenturrta irrsirtimentum szerepű. Mindez világosnak és egyszerűrrek tűnik. A thematikus szerepekkel alapvetó problémák varrnak. A legsú1yosabb közülük talán az, számuk vég nélkül szaporítlrató. Az 'eszköz' szerep sok kűlönböző fejezhet ki:

-A

A kalapács betörte az ablakot. AZ öcsém betörte az ablakot egy kalapáccsal/,Na széllel' -A kalapács betörte aZ ablakot á ocsémmel/a széllel. *A szél betörte az ablakot egy kalapáccsa|az öcsémmel. Az öcsénr meg egy kislríny betörte aZ ab]akot. 'Az öcsém meg a
szél meg egy kalapács belörte az ablakol. Az ablak betört a széltől.
ab\ak betört az öcsémtől.

Az öcsém betörte az ablakot. Aszél betörre az ablakot.

szél/egy kaIapács belörte az ab]akot.

-Az

al bl
d/

Moziba mentem a barátommal' Tollal cslklandoztam a talpát. Nagy élvezettelhallgatta a Zenét. Megrakta a szekeret szénával.

(comitativus) (instrumentalis)
(mód) (anyag)

argumentum tárgyként, az utóbbi alanyként Íejeződ1k ki. EZt láthatjuk fi (25a'c'g) példríkban, a (25k) mondat azéÍtrossz, mert beme az alany pa. tiens szerepű. (c) Ha a második argumentum természeti erő' akkor a patiens alany. -ként, a természeti erő -tól/lől ragos bőVítményként iS realiiríoohat, miirt
a (25j) ben.

(a) Csak azonos thematikus szerepű elemek koordinálhatók. Ezén a (25g) mondat, és ezért Iosszak a (25h) és a (25i) mondatok' (b) Ha kétargumenfumú ige egyik argumentuma patiens, a másík pc, dig ágens vagy instrumentum, akkor cselekvő igealak mellett az előirtri

A ferrti példasorból az alábbi iíltaliános tanulságok szűúetők le:

'.

.
'

külön szerepnek is tekinthető, hiszen szemantikailag aligha van vonásuk. Figyeljűk meg, hogy mindegyik esetben a szóban forgó hordozó bővítmény -vall-vel ragos' A (29a,b'c'd) mondatokban obliquusi bővítményeket sem tudjuk a rendelkezésünkre álló lltcmatikus szerepekkel jellemezni.

A b otot z á s z I ó r úd k ént használÍLtk. A hábo rúró l beszélgettünk. cl Akönyvet ötszáz forinta't vettem. dl Ma tíZ kilométert ÍÚlott.
al bl

A. AZ IGE

8.4. Thematikus sze.ePek

repéi a (31) alatt találhatók:
(30) a/

A hasonló példák könnyen szaporítlratók' A köVetkeztetés egyértclitlr! kell arról mondanunk, lrogy a thematikus szerepek véges halmazribiil den főnévi szerkezethez egyértelműen hozzárendeljünk egy thclll. szercpet. De akkor vajon mi a rnegoldás? A thematikus szetepekre vonatkozó űjabb elgondolások kíná]nak az említett problémákra. A thematikus szerepeket szeIr]i lag a következőképpen célszerű det'iniálni. Egy adott thematikus mindazoknak az implikációknak a halmaza' amelyek egy predikátrrnn tály adott argumentumából adódnak. Például az 'x meggyilkolja y_t| 'r megieliili', 'x megkérdezi y-t' esetében aZ 'r argumentun]ra vonatk közös implikációk a következők: (a) x szándékosan cselekszik, (b) x egy is involváló esemény okozója, (c) x mozog vagy külső változáson nt át. A megöl tge esetében nincs jelen az (a) ímplikáció, a néz esetélsen tt implikáció' a megért esetében pedig hiányzik a (c) implikáció. Az implikációk száma és súlya kültinböző lehet. Ha az ágensre natkozó összes implikáció jeten van, akkor protoágensi szeréprdl, I patiensre vonatkozó összes implikáció van jelen, protopatiensi szcr, beszélünk. A protoágensi szerep tulajdonságai a (30), a protopatíensi

0kozó: Boldogtalanságát a magrÍryosSága okozta' Mozgás: Véletlenül elesett. Függltlen létezés:Jánosnak új kocsira van szüksége'
zr tehetjük a táÍgyi, ill. obliqusi argumentum pIotopatiensi tulajirival is: Irányulás, érintettség:János megtöltötte a poharat. okozat: A dohlínyzás rákot okozhat. Nem vesz részt a mozgásban: A golyó eltalálta a céIpontot' Nem független az eseménytől: János új autót kért'
aZ

w
' ,tl

Állapotváltozás: János elmozdította a követ.

tl

f/

a-*oszerepek segitséEével az alábbi általánosítások fogalmazhatók meg:
,

(rri KétargumJntumúpredikátum esetében az az argum€ntum-lesz

aÍgumúfum,amely a legtöbb protoágensi tulajdonsággal, és az az gnium lesz a Íárgyi'argumentunr, amely a legtöbb pfotopatiensi turendelkezik. jll' a két aÍgumentum lényegébenugyanannyi píotoá8e.nsi, i tulajdolnsággal rendelkezik, akkor közülük brírmelyik lehet

x szrándékosan vesz részt az esemónyben; x percipiálja/appercipiiálja az eseményt; cl x egy esemény okozója; d/ x egy mozgdsesenény rés.,'lvevője; X az eseménytől függetlenül létezik. (31) al y állapotváltozáson megy át; b/ y az esemény révénjön léfe' vagy az esemény y-ra irányul: c/ y az okozottl b/
d/ e/
y nem VesZ részt a mozgáseseményben; y nem létezik az esemérrytől fiiggetlenül.

Mindegyik jellemző egymástől független, de persze egy predikátun nl., gumentumai egyszene több implikációt is tartalmazhatnak. Példáu| gr építige alanyi aÍgumenturna aZ összes protoágensi, tárgyi argumentunl* aZ összes protopatiensi tulajdonsággal rendelkezik. A tulajdonságok egy' mástól való függetlenségét azzal bizonyíthatjuk, hogy ha olyan igékct találunk, amelyekben a fenti fulajdonságok közül csak egy van jelen' At alábbi példák az alanyi argumentumÍa vagy a protoágensi tulajdonságrll. ra vonatkozóan ezt ilIusztrálják.
(32)

al b/

Pcrccpció: JánoS l.ítja Marit.

Szándékosság:

Azl

tette, hogy nem evett semmít két napig.

vagy c'ut szándékosság és kauzativitás, vagy csak szándékosság' cxpJriens (átélő) szerepre jellemző a percepci9/appercepció, de n ncs sem a szándékosság' sem a kauzativitás. Az instrumentalis tulajdon_ a kauzativitás és a mozgás. A téma szerepre jellemző az állapotvárlü'ís, az eredmény- vagy iráÁytá'rgyí szerep' aZ eseménytől függő létezés különbör u 'okozott' szárep, ípatiensi szerep a téma szereptől abban belőle ez az utolsó tulajdonság. rit. lrogy hirínyzik Alrotosierepeket szemantikai tulajdonságok alapján definiáltuk' protoágensi és á protopatiensi szerep prototipikus szerepek, ha azok t r itiiut< .jétiemzo ösizes implikációt mutatják. A két prototipikus szerep llrzBn azonban különböző átmeneti kategóriák létezhetnek'
,

argumentumokat sem kimeegyik szerep sem osztha(két argumenlumnak lehet ugyanaz a szerepe)' r li}. sem egvéné]műen A hagyJmányos thematikus Szerepek megfeleltethetők a. protoágensi prÖó"patien;i fulajdonságok valamilyen részhal.mazának. Az.ágenst i 3ettemzai: szándékosság, kauzativitás, percepciő/ apperrcpciő, moz'
Rbri (tenótnet< olyan argumentumok, amelyekre (d)-A protoszerepek nem osztályozzák
az-

*í argumentuÁ, amelyik kevesebb pIotopatiensi tulajdonságot mutat'

ill. tárgy' ic) HárJáargumentumú predikátumok esetéberr a nem alanyi mgunok közül-az az arguménfum jelenik meg tárgyi argumentuÍként, több protopatiensi1ulajdonsággal rendelkezik, és az lesz az obliy.

2la

219

A, AZ IGE \i l\lIl'ös'1 lI5/lln s/elnJllllL jli A lllelltuliktts..,ra'"pak n"-"-or'_ i,iliiH,l):;:1T..1*,1,.1-:'*l T.Llnsdsa,i57rdn szernrrrr k,r,, l Il Lmrnatikarészei (mint montljuk tív grammatikáh'lr vaorl texitíi tiV grammatikábarr vagy ]a-it,^_: a l:l'l,, iunkcionaits grammatikában), játszanak u' o'3urn"ni,írnoi de sz,_r, kivatasztasaurrn' A protr.rszerepek leleroro reizii ,,,,,. s,terepcklel 5/c'cpchhel klr1r. '.. killh ' .: lur p1rl[|é1ni| ea\, jeler:tós ''^^-. , * rl'blelnák egy iplé,'|Á. ,..r,'"] "",i*,-,., encK 'tltcmlrtikus A r,'s_ o l'lcEUl(la\aI' l megoldását. A t('s_ és <'ltt,l ,..l al:rn;j jlroll'h--','- '': p.raa"i".'' '''\ íllln\l lrrgtrlnentriÁ"l ^:lJ! l '''lí/,/ 'j'i' lmpll(flclL'k s./('nlnllnli;k^l .' 1l1l'''b."'n:k- e31 miístÚl a 'lhcttt.rtlr lLtlLl drLalanosltasaurk ]#i'i:il:*;í:i'j.:t/:::iFÍ':,;';il,í;;ilf''#,."l,"'iÍ';T:lil: lndr nem okozhat pr,'biémit. d;'""*" vonatkozik a ktjtcsönvesz lélrr-ixt: anez -' arl lgekre isigékre is. - kt)i, ',:,: ' '.l ThemaLikus in lplikái iók 5eIl.lsepéVPI . n1a.yarázható meg a (34] Jítsé8éVel tgepa]ok köZötri különbség ili'l!-: ' is:
r '

a.5. Néhány különlégés igeosztály
tt'-'ttt

trtittjdonság. llyen igék például a tüsszant, horkol, eIpirul. A tipikusan i, és a tipikusan patiensi szereppel rendelkezó igék mindig egyértcl' a megfelelő igeosztályba tartoznak. Ily módon a protoszerepek az i szercpííalannyal és a patiensi szerepű alannyaI rendelkező tárgya!

r'lltszban a szenvetl igével egy oszt/úyba tartozik' a tijrökben viszont ágens szerepű igékkel van egy osztíilybarr. A tipikusan ágensi sze , vagy a tipikusan nem ágensi szerepű alannyal rendelkezó igék esetéirzonbal ilyetr eltérésck nem lépnek fel. Eltéréseket elsősorban olyatr I csetében találunk, amelyek emberi alanyt kívánnak' és amelyek vailyen mozgást involválnak' de amelyeknél a szándékosság nem kötcle'

igék viselkedésétis megmagyarázzák.

(34)

al

x szeÍeti y-t x 1él y-tól x meglepődik y-on

b,/ x nek tetszik v y félelmet keli x-ben y meglepi x_et

6. Néhány különleges igeoszüály
igék szemantíkailag sokÍéleképpenosztályozhatók. Argumentumszerés aZ a€umentumaihoz rendelt tlrematikrrs szerepek alapján tulajmiriden ige besorolható valamilyen igeosztályba. A hagyomá_ rlYos osztályozások is sokszor az argumentumszerkezetet veszik alapul ' lárgyas _ táÍgyatlan ige, cselekvő - szenvedő ige). Ezek a szintaktikai lrtl{Údonságaik alapján definirílt osztályok szemantikailag is elkülönülrrek rgynrástól. Itt azonban nem az így definiált igeosztályok szemantikájával :írlglalkozuiik, lrancm olyan igeosztályokat vizsgálunk, amelyeknek a szeftliultikában az utóbbi évtizedekben kitüntetett szefep jutott.

hogy azonos l: |'' jilIJ:'"'#!il'",'-'.Til;: i'#lt}:i;L"ülgÍyi* j'"".x""i':choclaw lge a
|clentesu lpek eo\/it .',-I,,k^_ ^..

Jf,.H:d;.j"ln:ifJ;T :le*ll***sr;jillt,"i,tJ:l.H:i!f is igazolja. az a'té.ny
lnilp!crhjln '.."áí; ._ _.^, némélh--

"""_"|l LóJLJ ige eserében. Ugyancr ltsE cseteDen' Ugyanc/ vonatkozik"'az ásensi .'"*^', Vonalko7lk ágensi izerentí ala ",-_1.Tl1::"':9y..-

; i'Íj' iliigil'pus alannyal rendelkező Iárgyatl;rrr l o'\|lPu "'-'t^szerepű dlirrlnyal rendelke7ő igikre 1ellcmző la t.'" -^r._-..],s lgckre jellcmző ruta1,ion.atot<?'o 'árgyat|;ltl "; jg..;;;il;;;:;i;1i?'?- nem mindegyil'.e j"l""íí;;;"; az elrlriz
r r

{azangol terírinoltigri bana/ !!l1ol'(usalir" é'urr,,"rnj9larp!.atlan virelkedésebe-n meg|nulalll'r'{i különbség. A nem ágensi .i;;3; :" '*"'vl\glKeoeseben me8lnulallil különbséc. ncm ioA-"i - '^-]_11'",'gék) aian} protopaliensí' az ágens '...{i alany proioágensi i";;á;ffi;;iP" szet'ePrí rendelkezi k' Az elobbi uiajdonsígill endel kez<i igekre példa u n \'\ Jt^' ttt(quurttK' utobbira m(,\t' lloq scttil. bcszel. |d.^.,^ll^- rxi' |!"''k:1te'*botlik. az vlobhirA a mt,'t,, lyoQ. 3Clál hl,rznl A,a.tuuit i" Lülönbt'Ző s/inlaLIikai Iulajd(,tt ^ ságokl'al rendeller't.
Lu i,

qT:ll'l'.o,ii,'ffi ,-."Í:.:*Tl;l';#.mlüi!T:'l,{;:figéi'

Az ta)alatti igék esctébcn llZ x exneriP'r. l;Ii- .:^-_-.. ldtja' eszreveszi a.t y stintttlrtrl u, u.).p"'i,"''' x erperiensben.li"r;;l,,;;'' lyen éizelmi r,.*"i, i" .'.jt:l''T"|"'Y tulajdonság elsó lulaJqonsag o.."p"ri",,r..u "'gy az exDerictls. e nlásodrk viszoniá.ri'iutus nlasodik viszont a\limllll'c a'nu "'." *l]..|i
a (b) lgék esetében viszonl

.,u,",

8.5.í. A kontrolligék

dekes összefüggéseket találunk a beágyazott mondat alanya és a [őmondat alarrya, ill. tárgya között.

()lyan igék esetében, amelyek propozíciós zrrgumentumot kívánnak,

ér_

$5) al bl

dl

nem agensi s/eleDű alánnvál ."" ágensi szerepű alannyal

érvé.,.,""i. il!!,l'i":..';;lffi iÍ.*';;;y;i;iíii[l'li;Ji:i:n"":'J#l j::Í:-'f:l.|*é'a choctaw-ban
ennek Íbldítottia
^'"

Íilll?lx'",i:;Ti"ii'x;xá},r:;''G;1T #x'J:'ilJil,lx1ij]l
j]li1''l.4
u|r'|r1 |ry

(a

ben az jgensi

;;;;;i"qfal .|d.lh:'.ő

igék csoportjába' az olaszbatr

amerrkai indián

nyclí'

Anna Anna Anna Anna Anna

megkérte a testvérét, hogy jöjjt]n idóben. azt tanácsolta a testvérének,hogy jöjjön időben. azt kérte a testvérétől, hogy jöjjön időben.

nem tr.rdott időben jönni. megpróbált időben jörrni.

esetébán éppórr

ped'ig .il;k.f;;;k"}á;J,'#il:i;'iT':':Íi''l lr

220

alanyi argumentumával (a (35c)-ben a tárgyi, a (35d)-ben a dativusi, a (35e)-ben a -tóll-től ragos argumentummal) koret'erens. Ebben aZ esetbcn lárgyi kontrollról van szó. Az azonos vonatkozású elemeket azonos in-

A (35a,b) mondatokban a beágyazott mondat alanya korefercrrs a főmonrlat alanyával. Ebben az esetben alanyi kontrollról beszélünk. A (35c,d,e) nrondatokban ezzel szemben a beágyazott mondat alanya a főmondat nem

a-

dexsze] szoktuk el]átni. A t'cr'rti rnondatok refercncia-viszonvait az alábbi szerkezctek mutatják:
(36)

^2

tGE

g.

5. l|éhány kiilönNeges ieeosztály

Végü] Vannak olyan igék is, amelyek mind alanyi' mind tárgyi kontÍollt rnegengednek:

a/ b/ c/ d/ e/

Anna' ncm tudott [x; időben jönni] Anna' rnegpróbált [x' időben jönni] Ama megkérte testvéréti' lrogy [x;jö1jön időben] Anrra azt lanácsolta a testvérének', hogy lxijöjjön idóben] Anrra azt kérte a testvérétőli, hogy [x'jöjjÓn idóben]

i39)

A vendéglős megegyezctt Péterrel, hogy a vacsorát 7 óIa kajrül tálalja.

rzorosan összeÍüggnek az ige szemantikájáVal és rlem tekintlretők tisztán

Mindezek a példák azt bizonyítják' lrogy az igc kontrolltulajdonságai

renclelkeznek' kontrolligéknek nevezzük. A sikarül, megpróbál kétargumentumú, a kér, tanácsol, me gkér' nleggyőz háromargumentumú kontroIlige. Alarryi kontrollt a kétargumentumú' tárgyi kontrollt a háromalgumentumú igék esetében találunk. Ha ez mindig így lenne' a kontrolljelenségeket tisztán szintaktikai problémának tekinthetnénk. Vannak azonban kivéte-

A7'okat a7' igéket, anielyck az alanyi vagy tárgyi kontroll tulajdonságáVal

szintaktikai jelensógeknek.

a.5.2. A2 átlátszatlan (vagy opák) és az átlátszó ívagy transzparens} igék
A refererrciálisan átlátszó, ill. átlátszatlan igék vagy igei szerkezetek vizsgálata a szemantika egyik központi kéÍdése'Atlátszó szerkezetről akkor' beszélünk, ha az ige valamelyik argumentumában található kvantor 'kicmellrető' úgy' liogy az ige a kvantor hatókörébe kerüljön. Ez a kiemelés különböző típusú igék esetében lehetséges; az alábbi pé|dákban a tuláI, vesz és beköltözik igék szerepelnek.

lek is:

(37)a/

b/

Annal megigérte a leslvéréneki.hogy Ix' megvédi x' tl Anna, megÍ'enyegette a testvérdt'. hogy [x' bezárja x,-i a kamrába.|

beszéclaktus-igék, amelyekben a cselekvés végrehajtása a beszélőtől függ. A kér, fel,sz(tlít, tanácsoI stb. igók esetében ezzel szemben a cselekvés végrehajtása a mondat tárgyi a18unlentumával jelölt személy feladata. Azt is megfigyelték, hogy a normális kontrollviszonyok nregforduInak, ha a beágyazott mondat alanya nem ágens szerepű. Más szóval, a megígérlfenyesel típuSúigék bizonyos szemantikai l'eltételek teljestilése esetében tárgyi kontÍollt, a kérlta n(lt''sol típusúigék pcdig alanyi kontrollt mutathatnak.

A (37a'b) esetében azt vámánk, hogy a beágyazott mondat alanya a főmondat nem aianyi ártsumentumával legyer' koreferens, mivel mind a megígér' mind pcdig a megfenyeget íge háromargumentumú. A kontrol]jelenségeket megkíséreltékkülijnböző grammatikai mo' dellekben szintaktikailag megnragyarázni. Ez azonban csak részben sikerülhet, mivel azok az ige szemantikájával szoÍosan összefüggnek. Itt van mindjárt a megígérés a magfenyeget kivételes viselkedése. Azok a hárornargumentumú igék, amelyek a (37a'b) mondatokban látlrató módon viselkednek, szemantikailag egységes osztályt alkotnak: ezek az igék olyan

a/ b/ (41) a/ b/ (42) al b/
(40)

Mónika egy szép köVet talált. Van egy szép kő, amelyet Mónika talált. Anna néhány könyvet vett. Van néhány könyv, amelyet Anna Vett. Béla egy nagy lakásba költözik. Van egy nagy lakás, amelybe Béla költözik.

szerkezetek esetében a fentihez hasonló kiemelés nem eredményez kailag ekvivalens kijelentést:

A (40a.b)' (41a,b) és (42a,b) kijelentések logikailag ekvivalensek (bár a (b)_mondatok nem hatntk természetesnek). Az áÍlrátszatlan igék' ill. igei

logi

Például (J8)

a/ b/

Annai megígcrt,'a tcslverének'. hogy Ix'eljöhet vcle, moziba] Alrna' megkérte a l\'stVóréli. hogy |ő' Inehessen llólycllej színházbal

a/ b/ (44) al b/ (45) a/ b/
(43)

Mónika egy szép köVet keresett. Van egy szép kó, amelyer Mónika keresett. Anna néhány ki'nyvet kíVánt nragának. Van néhány könyv, irrnelyet Anna kívríntmagának. Béla állandóarr egy nagy lakásról beszé]. Van egy nagy lakás, amelyről Béla állandóan beszél.

A (b)_mondatok csak a referenciá1is olvasatot (az ín. de re olvasatot, lásd l2.2.3. pontot) engedik meg, a nem referenciális (az ún. de dicto) olva' sat ki van ZárVa. A (b)-mondatok rrkkor is lelretnek igazak, ha a releváns lőrrévi szerkezetnek aZ aktuális időpontban nincs extenziója.

223

A. AZ IGE

a"5' Néhány külain!eges igeosztá|y

(46) al b/

I{iányzik nckenr egy lncgfele1ő parlner. ??Van egy inegfelclő partner, aki liiárryzik nekern.

''i'ill ilz iitlátszó igéket, amelyek mind a kvantor kiemeiésót' milld pcdig l('rcllciálisan azonos kiÍejezéseknek a jelenlés megv1rltozása néIkül igéknek ]! ll{j l)ehelycttcsítését IelretőVó teszik, gyakran ext€nzionális ., zik. szembcn a lerrti átlátszatlan igékkel, amelyeket intenzionális i;,t'l rrt'k nevezünk. Ezeknek aZ elnevezéseknck aZ a hrittere, hogy az előb: l'\('lbcll inkább az extenziók, aZ utóbbi esetberr pedig az intenziók ke,'lrr..'k
e

lőtórl-re a mondatban.

A extenzió szenrporrtjából azonos kiÍejezések egyniással való helycttc.'lr hctcisegc is L'sak átlitszri kol)leXl[lsbiln lehcrsegcs' A modalis kottlcrt,i" esetéről a l1. fejezetben (a ll.2.3. pontban) leiz szó. A jelen összclrig gj'b".n uJ.:T modális^ igék Vizsgálatára szorítkozunk. Tegyük l.el. lr,,i 'Kovlics Béla'és'Éva férje'ugyanaz a személy, ebben az esetben a (47.r'l,l és a (48a,b) mondatai logikailag ekvivalerrsek, a (.19a,b) ós a (50a'b1 alurr
barr nem azok-

:

', l:rktív igék olyan A

6.3. A Íaktív igék

propoziciós argumentumot tarta1mazó Igék, anrelyek a beágyazott mondat áItal kifcjczett kijelentés a mondat elóÍ'el l+!t!se (l. a l2.2.2. pontot). AZ előfcltevést a tagadás érintetlenül hagyja'

l)

al b/ (48) il b/ (49) a/ b/ t-50l a/ h/
(47)

bl bl

LetartóZtatták Évaférjét. A lcndrít'sgg ismeri Ktlvács Relit. A rcndörseg ismcri Eva lérjét' A rendőrség miír váta Kovács Bélál. A rendőrség már várta Éva Íérjét. A rendőr:ég keresi K()VáCs Bé|ii|. A rendőrseg keresi Er a ler.jét.

Lelafiőztatták Kovács Bé|át.

Anna nem sajnália, lrogy a Íla megbukott.

BéItl ludta, hogy a fia nlegbukott Béla llenl tudta, lrogy a lla rncgbukott. Annr srrjnriljr. hogl ir lirt nregbukolt.

tudta Béla, akár nem, a fia megbukott; és hasonlókóppen, akáI'sajAnna, hogy a fia megbukott, akár nen, tény aZ' hogy a Íia megbuA 1aktív igék közé iar'tozik néhírnykognitív (tud, rájön) és emotív (so.jntil. c'sodú!kozík, tjt'iil, ncglapődik\. A faktíV igék vizsgálata az ltevósckről szóló irodalomban játszik lbntos szeÍepet.

és az t52a.br alart taJálunk példát.
(s 1) a/

átlátszatlanságról beszélünk. AZ episZtemikus átlátszaLllrtsirg a pro;r ciós argumentumot tartalnraZó igeknel gyakori' Az enlrrettck'err iívil tartoznak a függő beszédben hasznrilt mondást jelentő igék ós a kijeler attitűdöt kifejező igék is (l' alább) ' Az' utóbbi két igeoizt,ílyl.a al 15l

személy tudásállapotáVal 1ügg össze, ezél.t ebben az eserben eDisztemil

A.(492..b)és 150a.) esetében a rendőrségnek nem kell tudnia, lrogy l vrcs-Bela' azonos Eva férjevel. és így a jvárás,' ill. a 'keresés'tárgya (a)_ és a (b)-mondatok esetében különböző lehet. Az idézett péIdákban az átlátszatlanság a mondirt alanya által jc

6.4. Az implikatív igék
irnplikatív ige olyan pItlpoziciós ilrgtltllcntumot tartalmazó ige, amely Íló mondat esetén aZ ezt aZ al -qumcntr.rnrot kifejező kijelentést implikál'lirgadó nrondatbatt viszcrltt az utribbi kijelentés tagadását inrplikáIja. ige például a sikariil:
b/ a/ JO


bl

Annának sikcIÍill i(Iőbcn hazaéIn]e. Anna idtjlrcn lrazlrér'l. Annának llcln sikoriilt időben hazlrórnic. Anna netrr órt lrazir időben.

A rendőrség azt ál1ította, hogy jól ismeri Kovács BólÍt. bl A rendőrség azt állította' hogy jól isnrcri Évatérjót. (52) al A tendőrseg ltldll. llogy Kovács Bclir a,, elkajvetó. b/ A rendrjrség tLr.ltrr. lrogy Éva lérjc lrz clköl ető' 224

KÖnnyen látlratri. lrtlgy az (5-5a) kijelcrrlcís lrz (55b)-t, az (_5Óa) kijelentés l)cdig aZ (56b)-t ilrrplikÍúja. Vanrrak olyirrl igók is' amelyek csclében a fenti implikációs viszonyok íonlítottjaáll Icrrn. A beágyazott nrtlnt|at által kilcjczclt kijelentésnek íl1í ló mondat esclóllctt llamisnak' tagaLl(l nrondat esclóbcrr igaznak kell lcnnie.

225

8. AZ IGE

a.5. Néhány különleges igeosztály
ll(l|(|'|}l,
h4

e

Az ilyen igél negatív implikalív igónck nevezzük. Ilyen ige
lfe Iej r:

l}Úla
l

renéli, hogy holriap iskolai szünet lesZ. lolnap iskolai szünet lesz.

b{ t,'n" .^ (56) a/ Anrtlr
.

(57) a/

Anna elfelejtettc ntagiíval vinni az esernyőt.
nem ville nrrrpir
nem lelejtellc cl Ittlgiival virtrli az esernyőt. ill cs(.I'lly(il.

ll

rrz esclrrydt.

b/

Anna rnagívai vitle

Ebben az esetben aZ ige mind az álIító. mind il lagadó n|(|ndilIbiltl t||ll,lt'| kije|entésI. A kél kijelenlés egymás tagadlíslr. vurnak rrrr,i0l !Í| "ey :pl olyan igéJ< is. amelyek uugy állítíl' vigy csak íagadó mondalbrrtt |i ".uL nak implikációval. Hadd álljon ill ezekI'e i.'ágy-egy fetaut

a/ b/ !99]a/ (6l t . b/ (62)
(59)

P9]. nem kényszerítette arra Annát' hogy elhagyja otthonrlt BeIa megakadályozlJ. h,lgy Anna elhag"yja ortíánlr. Anna nem hagyta el otthourit. Béla nem akadályozta meg' hogy Anna elhagy.ia otthonát,
(_59b)

Béla an'a kónyszeítette Annát, hogy clhagyja otthonát. Anna elha8yta olthonál.

test nem tesZnek lehetővé_

a beágyazott. mondat által kifejezetr tijetenteJ ilazságára íonar semmiféle következtetést nem vonhatrrrik Ie. Haslonlók7ppen a (óltrl következik a (61b) kijelentés, viszont a (62) bő| 1em kóvetk a,beágy azott kijelentés igazságértéker.. n ripr"irtjsuttitűdöt kf;jez(' (his'z, vél, g'ondol, feltesi) és i ftlggő beszódlen használt mondást i igék (mond, áIlít..hangoztar) sem |ozirív. scrn negatív érlékűk

Mint-látható, az (59a|ból köVetkezik az

kijelentés, a (60)-ból

v

DlondaÍ egy kijelentést Íejez ki, s ez a kijelentés azonos a (63a1 hcágyazott mondatában kifejezett kijelentéssel. Következőleg a tgc a rcrrrélő alany és egy a remény tárlyáÍ képező kijelentés köZötti yt lijezi ki; ez a viszony a kijelentésattitúd. AZ attitűd a beszélő ills á]lapota, a kijelentés pedig a külső valóságra vonatkozik. Hogyan il kcltőt közös nevezőre hozni? Első lépésként kijelentések számára a rtlyitn krítóriumot találnunk, amelynek alapjrín a (63a)-ban talá1ható iy|lzott mondatban kifejezett kijelentés és a (63blben megfogalma_ ltjclentés köZötti azonosság megállapítható. Első lépéskéntaz alábbl !titór'ium íogalmazható meg: l{a} P és Q két különböZő kijelentést fogalmaz meg, ha valaki hiszi' ,y P l'ennáll és ugyanakkor nem lriszi, hogy Q fennál1. jelentésűek, lra igazságértékük nem azonos, {b) P és Q különböző ha extenziójuk különböző. , Á baj ott kezdődik, hogy a logikai szemantika nem elégszik meg szük!Üx l'cltételekkel, elégséges feltételeket is meg szeretne fogalmazni. Az lttlsság szükséges és elégséges l'eltétele a következő: Ha két mondati, ÍLnek és Q-nak rnfuden lehetséges világban azonos az igazságértéke, lchÍt azonos a két mondat ntenziója, akkor a két mondalnak azoÍlos a?'az u9yaÍLazt a kijelentést Íogalmazzák meg. A jelentésnek óval va]ó azonosítása azonban miír nem beágyazott mondatok is furcsa crcdményhez vezet. Tekintsuk az alábbi matemarikai
']

il t2:tz
bt

1.2=.[t44

A kijelentósanitűdiÍ kifejező igékről anrryit miír tudunk, hogy átlíl lan kontextust hoznak létre. Eízel a megillapításs,al
a kijelentésattitűdöljeIcntő igék, ill. az azokat tariirImazó .*dutok désébe'Erdemes teh]ít kissé [ri)elebbről m"gvizs!,iini, Lugy

a.5'5. A kijelentésattitíídöt kiÍejező igék muntituá

is elégedhetnénk, ha szcmantikai

ncnr iitkö'znénk

(ó4a), mind pcdig (64b) egyenlóség minden lehetséges világban igaz, ;iójuk tehát azonos' ennek ellenére (64a) triviális, (64b) viszoniinkijelentés. Ha most a (64alt, ill. a (64b)-t egy kijelentésattitűdöt ige alá bcágyaz,z'uk, a probléma még súlyosabbá váIik. Könnyen

kell azonosnak lennie' Az utóbbinak viszont m!! kell eg yeznie aiele den szclnpontból azonos nen] bcáPyiuott monaiL ro.rnÍÁ,iu,,t.

a logikai szemantika tárgyába vág. Az_attitríd'tárgyának, tchát annak, amit remélünk' hiszünk, az'attitlÍdöt kifejez6 igétől Íttggctienül, a beágyazott mondat

a probléma. szÓ9ezzíik

lc nlirrdjárt az elejéi, hog'y cz u tó a e

-iú"n

ugyanis olyan helyzet, amikor valaki a (64aft hiszi, de a nem. Ebbcn aZ esetben a fenti (a) kritérium alapján azt kellene hogy tt (64a) és a (64b) kél különböZő kijelentést fogalmaz

A logikai sZelnilntikában iíltalában köVetelmény a kompozicionalitás. nrármost a (64a) is a (64b) mondat ugyanazt a iijelentéi Í fo}almazza tl*g (a két kijelentésnek azonos aZ ntÉnzlőja), akkor a (65a) és (65b) mondaloknak is ugyarrazt a kijelentést kell kifejezniük.

lh

A. AZ IGE (65)

'rTt|l-'
I]óIa lriszi. hrrgy l 2: l2. fjcílrr lliszt. ltrlly lr=, /ir4
8- 6-

a/ b/

A kaírzativitás pfobléinája

A

.

lAll/\ille| |ek(rl kcllette

L.rrrirll',,,1 l,,,jrctl,,u rl.lr.r1,y.r r(r5rrr r.s ir {{,51\) nt,,rr\llt,,lltrl 1,,,,r.,. lr-rllr jrlrlnítanunk. Ijz azotlban elfbgaclhlttatlatr L,,

llsóg szenll)(ltlliiil)(il azonban a (67a) és a (ó7tr) rrlondirl között van kül,'rrllség. A l(,}!\']il íl igóbcn a kauzalivitást zlz -ít képz'ő .jelz'i, a ntcgöl l,'11lrcn a kauZa1ír' Lrltrrptrnetls csrrk.jelcntésÍ'elbortliíssal iillapíthaló meg:
\ ()l\()lZil. horry 1,hLrlrlttri

\'1indkét csctltL'rr ltt rrkozal a (b) rlor'rdatban 1ilgrrlrnazódik nreg.

Az impli-

l':i:i.::l:á|i,]:|].rtlliklrlt'llr'1.lt'ltr'rr.scit tijrlrkL.Il,,,''',r,,i,,', ',iylt.1.lcttt,.t l()gll||naI KcIl Illil\h(iPJ'' rlcÍ'irrililrri. \il3) il kollI11()./l(.iolrlrlitlr: t.lvt.lr LL ll ntó,.losíllni. A lerrti gondolatnlenet alapj.úl tllan ér leto, htrgy rrriérr errlekli nyila a ltlgikai szemantikár a k"ijelentesattitű.t,ii. t e%jl"]'ii'"nt an5'. u,i',,r, k' kü r]| |:','ruZontrln lül bözd me goldáiok kiriátkoznar' u'""'r'v"tn"r. u u"nl u' u l 1 LllsltrOt ellek|lttiink

J'Z kövctLeZik. lTlb:r :i"^:]heIl sZiLltl()|IlLIllk. l'o!y ", "rií,u" i","','ii,'.'i].'"r]r" t''rt','l", lUJÜ]cIllcssel A ki.iclclllósallilíí(liil lilItllIlnllZ(i

#ll:'::::lll^1l-::_l:n1l"ci: lsl!Zs.tgcl tc}ret l'ítpJt, .l n]indent udók világa. ',, Az embcr nem tartozik L,, Zc.iiik, tchát nagyon is lehetséges, nu3y 16s"1 tii.t;;;;"l;;'' és a ((rjIi: krjclentés lramis. Ha abból ind-ulunk k], r,"sy .) " e\ J (Ó5b) lijelelllc5 neln lllo]]L'\ "l;.i'";' ic'yl,,'"rt " ro,'.', 1.l.nrc..'ril ,,k,'- ...:,i' :,;?i' illi';,i]);. i hetünk, Irogy a jeIentéskültinbseg u rr"igy,,'.-'ii_;ili,,;;i''kt;szifullL.t,;
I]r()ll(lill(tI

vitag' anctyterr

iállJ!,"iáíoi"ry",',,,,

A lrrgiliiri szt'tttitlt likiillan a kauzativitást az OKoZ(p'q) elerrri prediká IttltlntltI sztlktiik iillriizolrti. rts.iltalában feltcszik' hogy a kauZalív vis./ony i'scmétlyck ktjzötl ílI ltnrr. A ((l(l)]nondatol tchát így ke|l át lilpa ltllazrlunk:

vílik'.

i()9) Az,

lrogy a vczclíígondatlaIr vtl]l. tllittzta azÍ' hogy trilleset történt.

llgyaltcz vrlttlrllillzik p,.1lrlÍlrl a (68a) Illcrllclatr'a is. Ebbcn ltz csctben sincs 'z(l cr:y cgyórt 1irrdividuurn) és e-{y esetlóny kajzötti kauzatí\, viszonyról' i! kauzatíV viszorryt inkább az egyólr valalrli|yen csclekvósc ós cgy csc' rrróny közötti viszonykónt kcll Ór1clnlezrli. A (7()a) ábrázolás lre]yet1 te|riít a (70b) íbrízolás aZ il(Ick\'iilabb.
t7())

rrl ll/

(
{

)K()Z(Kliin' VÁLIK(Ábel, hatoto) )K()Z([Kítin I'esz valaIni1l' vÁLIK(Ábel, natotr))

8.6. A kauzatívitás problémája
AZ ige tulajdonságai közLil tillÍn J klluziltivir.rst vizsgálták rneg legrészlc *iiJ lpái3giai' rnilrtl " iii!y"' iie"nJl uun tuu ' zatív kontponense' cle vatr rrélrány expticii tauzativii. 'ot ,r.:,. yntihcz yezet..
1csebbcn. Ez vonatkozik nrinrl a 52657gll'lxt]tit"i, petlig a logikai szemantikai kutittásokra. Ig.n

Vizsgril-jrrnk most meg egy valanrivcl l)onyolultabb mondatot!
(1

l)

A hajó bcvitorlírzoll it bill lill]lbil.

l.lffi

"'

A, bevitorlázik is katlzalív: a 'vitorlázik' csclckvós okozza a barlangba lörténő mozgísl. Atttikol a cselekvés vagy történés nem okoz mozgásl, helytelen nx)n(lll()l kapunk:

(60 A vezető
llii^"_kit:1,',

gonclatlansírga okozta a l)il|C]sclcl.
r iszonyr
t,:,..llr'..tt. lrlr u

('1z)
lárgyas rgc cg1

-A

hlrjti bcóuctt a barlarigba.

Inrplieil kauzaííriger.,;l beszeliink itbbltlt ltz
J)c(IIg'c8)

::.:^'"Íl uJtlill [oBalmílzllitto meg. atnelvben aZ eredeti tÍ8yi iugtllnentun.l alany' kénl je lenik
meg' Póldáril

tcjez.ki. arnetyben ,,, ,,r , ),,i."1'lo?ium,,rrrurrr, lal'!)illliln lgel vil8y i8c5 slcl'lL../(l(.I larlalmazci lrrort

Az'ógés'csctltciItyc nem okoz rTlozgítsl. A (71) egyik lehetsóges logiktii szenlattl iklti iibr-ílzo]ása (73) alal t talliIható:

(73)

jó'barl.ing) & V l'lI )RLÁZIK(e l,hr1iri) & BEMEGY(er,ha OK()Z(e .e2)

b/ (68) l/ b/
228

(61)

a/ ' A

A rLrha megsziiratll. Káin nregi'ilre ÁbcIl. Ábel rneghalt.

nap megsziu-ílotla a ruhár.

Ezzcl it'l ;il't;,iz'olá'ssal viszonl az a baj, hogy ncnt szetcpelnek benne a tlremalilrtrs szcrepek. Az i'rbr-lizrrlÍs azonban a ll]cl]-latikus szerepek segítségé_ vel kiirllryctl nródosítlrató;
(7

4)

Vl'l'()RLÁZlK(e|) &.TÉMA(eI.híljó)] & IBEMEGY(er) & '|'liMA(e''hajó) & ('tll-(e',barlang)] & oKoZ(c'.e')

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful