Forrásközpontú történelem

 

Száray Miklós
 

Történelem I.
középiskolák, 9. évfolyam
 

   

Nemzeti Tankönyvkiadó
  Lektorálta: NÉMETH GYÖRGY     Pedagógiai lektor: Fischerné Dárdai Ágnes     Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY     Illusztrációk: SZIRMAI GERGELY(ábrák) WINTSCHE GERGELY(térképek)    

Tipográfia: GAUGECZ ISTVÁNNÉ    

Fedélterv:
BÁNÁTI JÁNOS               ISBN           Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. A kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató Raktári szám: 14125 Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Gaugecz Istvánné Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona Terjedelem: 1. kiadás, 2006 nyomdai impresszum

TARTALOM
  Előszó I. Az őskor és az ókori Kelet 1. Az emberré válás és az őskőkor 2. Az újkőkor forradalma 3. Az első civilizációk: Mezopotámia 4. Hammurapi törvénygyűjteménye 5. Egyiptom, a Nílus ajándéka 6. Kis országok – nagy örökség 7 A Közel-Keletet egyesítő birodalmak 8 Dél-Ázsia és a Távol-Kelet birodalmai   II. Az ókori Hellász 9. A krétai és a mükénéi kultúra 10. A polisz születése és a görög gyarmatosítás 11. A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág 12. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban 13. Egy másik görög út: Spárta 14. A görög–perzsa háborúk (Kr. e. 492–448) 15. Az athéni demokrácia fénykora és hanyatlása 16. Görög hétköznapok és művészetek 17. A görög tudomány kezdetei 18. A Kelet meghódítása – Nagy Sándor 19. A hellenizmus kora (Kr. e. III–I. század)   III. Az ókori Róma 20. Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig 21. A plebejusok polgárjogi küzdelme és Itália meghódítása 22. A köztársaság válsága 23. Az egyeduralomhoz vezető út 24. Az egyeduralom kialakulása 25. Augustus önéletrajza 26. Római hétköznapok, ünnepek 27. A császárság első századai 28. A válság százada – a dominatus kialakulása 29. A kereszténység születése 30. A Római Birodalom szétesése 31. A Kárpát-medence a római korban   IV. A kora középkor 32. Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain

33. A pápaság és a Nyugat államai 34. A fellendülés kezdete Nyugaton 35. Bizánc és a szláv népek 36. Az iszlám megjelenése és térhódítása   V. A magyarság története az államalapításig 37. A magyar őstörténet kérdései 38. Népünk vándorlása a pusztán 39. Honfoglalás 40. A letelepedéstől az államalapításig Szinkron időrendi táblázat

ELŐSZÓ
    A kötet újszerűsége.Az olvasó olyan történelemtankönyvet tart a kezében, mely kísérletet tesza történelmi múlt forrásközpontú feldolgozásáraés lehetőséget ad a tanulói tevékenységre épülő történelemtanításra. A tankönyv a megváltozott tantervi és érettségi vizsgakövetelmények teljesítését állítja középpontjába. Az új vizsgakövetelmények lényege a szövegértéstől a forrás- és képelemzésen át az árnyalt látásmódig és a vitakészségig terjedő készségek és képességek fejlesztése, a különböző típusú tanulói tevékenységek (önálló, csoportos és projektmunka stb.) nyomán az ismeretek újszerű és hatékony feldolgozása. Ez az egyszerűnek tűnő módosítás mind az óravezetésben, mind a tankönyv felépítésében jelentős változásokat követel meg, amelyeket leginkább a tanórai keretek által szűkösen biztosított idő tesz szükségessé. Az önálló vagy csoportos tanulói ismeretszerzés, a forráselemzés, a kérdések, feladatok megértése és megvitatása időigényes folyamat, amelyet a szerzőknek – a tantervi követelmények figyelembevételével – több módon is lehetővé kellett tenni. Talán a leglátványosabb változása hagyományos tankönyvi szöveg jelentős mértékű csökkenése.A leckénként kb. másfél oldalas szövegek döntően azt tartalmazzák, amit valóban meg kell tanulni, illetve meg kell érteni. Ezek a szövegek adják azokat a tényekből és összefüggésekből álló ismeretekeket az adott korszakról, illetve problémáról, amelyeket a tanulóknak alkalmazniuk kell. A rövidítés, tömörítés és a lexikai anyag (nevek, évszámok stb.) jelentős csökkentése nem volt könnyű feladat. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy annál jobban érthető a történelem sokszínűsége, minél részletesebben ismerjük az eseményeket. Minél inkább tömörítjük az anyagot, annál inkább közeledünk a sokszor semmitmondó tételmondatok felé. Reményeink szerint ezt a veszélyt sikerült elkerülni. A tananyagcsökkentés elfogadását mindannyiunk számára megkönnyítheti az a tapasztalat, hogy a kevesebb sokszor több, ha azt valóban sikerül átadni a diákoknak. Az idő felszabadítása szempontjából a második fontos lépés a leckék számának korlátozása. Erre több szempontból szükség volt. Az előírások szerint az érettségi vizsgán jelentősen növekedett a XX. század súlya, ezért az érettségi követelményeinek teljesítése érdekében 9. évfolyamos tananyagot mindenképpen be kell fejezni egy tanév alatt. Ha nem csökkentettük volna a leckeszámot, ismét elvégezhetetlen ismerettömeggel állnánk szemben, újra csak versenyt futnánk az idővel, és a tankönyvben levő többlettartalmak (a források, a képek, az ábrák és térképek) nem segítenének, hanem ártanának. A két változtatás – a szöveg és a leckeszám redukálása – csak együttesen hozhatja meg a kívánt eredményt. Tartalmi arányok.Részben a fenti változtatások, részben a tankönyv szerkezeti felépítése révén szerettünk volna jelentős mértékben előrelépni a politikatörténet és az egyéb tartalmak (gazdaság-, népesség-, társadalom- és életmódtörténet stb.) megjelenítésében. Régóta, sokak által megfogalmazott igénya politikatörténet túlsúlyának visszaszorítása,amit a tankönyveken is számon kérnek. Szakítani kívántunk azzal az álságos megoldással, hogy e kívánalom teljesítése érdekében az amúgy is hatalmas köztörténeti anyaghoz terjedelmes életmód-, tudománytörténeti részeket adunk, s így azok elsajátítására vajmi kevés esély mutatkozik, mivel a politikatörténet eleve elviszi az időt. Tartózkodtunk attól is, hogy művelődéstörténetnek fogjuk fel a néhány tucat művész és tudós névsorához rendelt tételmondatokat. A fenti módszerekkel szakítva a kérdést úgy próbáltuk megoldani, hogy – mint arról már szóltunk – jelentősen csökkentettük a lexika mennyiségét, s így marad idő a források feldolgozására és – az alapozásnak megfelelően – a felmerülő problémák megbeszélésére. A források kínálata pedig a politikatörténet mellett a jogtörténettől a gazdaságtörténeten át az életmód- és a kultúrtörténetig terjed. A tankönyv felépítése.A leckék hármas tagozódásúak: a körülbelül másfél oldalastankönyvi szöveget követia feldolgozásra szánt forrásokat, ábrákat, vázlatos térképeket és képeket tartalmazóarchívum, és a múltba történő „mélyfúrásokat” lehetővé tevőnézőpontokrész, amely vitás kérdésekkel, személyiségekkel vagy problémákkal foglalkozik források segítségével. Azarchívumanyagai kínálatot jelentenek a tanórai munkához. A főszövegben megjelenő alfejezetek mindegyikéhez kapcsolódik valamilyen típusú forrás. Természetesen nem kell valamennyit feldolgozni! A tanulóközösség összetételének megfelelően a szaktanár döntheti el, hogy melyikre és milyen módon kerüljön sor. A forrásokhozkérdések, feladatokkapcsolódnak, így valamennyi alkalmas a kívánt készségek és képességek megszerzésére, az új követelményeknek megfelelő felkészülésre. A tankönyv forrásait (és itt szövegre, képre, ábrára, térképre egyaránt gondolunk) a jobb használhatóság érdekében leckénként sorszámokkal jelöltük. A sorszám színe egyben megmutatja a forrás tartalmi jellemzőit. Azért, hogy a szaktanári munka – a tartalmi elemek feldolgozása mellett – tudatosan törekedhessen a vizsgakövetelményekben hangsúlyosan megjelenő képesség jellegű követelmények (kompetenciák) fejlesztésére, a forrásra vonatkozó kérdések, feladatok mellett az érettségi feladatgyűjteményekből már megismert piktogramok jelzik a forrásfeldolgozás által leginkább fejleszthető kompetenciákat. Forrásközpontú tankönyvünknél fontosnak tartottuk a forrásfeldolgozáshoz kapcsolódó lehetséges tanulói tevékenységformák jelzését is. A kérdések és feladatok végén kék színű betűkkel jeleztük az általunk ajánlott feldolgozási formákat. A fenti módszertan a harmadik egységben, anézőpontokban is megtalálható. Itt azonban az önálló és árnyalt vélemény kialakítására helyeződik a hangsúly. A nézőpontokban egy-egy vitatott kérdést (pl. a dákó-román elméletet), személyiséget (pl. Nagy Sándor) vagy jelenséget (pl. a demokrácia működése) ismerhetnek meg a diákok különböző megközelítésekben, vitára sarkalló kérdésekkel. Reményeink szerint ez az újszerű tankönyvi egység önálló állásfoglalásra, vitára, gondolkodásra késztetheti a tanulókat. Szemlélteti azt, amivel az életben is folyamatosan találkoznak: a kérdéseket több nézőpontból lehet megközelíteni. A nézőpontok is kínálatot nyújtanak, s a szaktanár dönti el, hogy ebből mennyit tud vagy akar beépíteni az órai munkába. Fontos tudatosítani, hogy az archívum és a nézőpontok anyaga a feldolgozást, a megértést és az önálló vélemények kialakítását szolgálja, s nem memorizálandó tananyagot jelent. Abban a reményben bocsátjuk közre tankönyvüket, hogy kevesebbet kérünk, de többet adunk, s ezáltal munkánk segíti, hogy a történelem érthetőbb, izgalmasabb, minden diák számára átélhetőbb és így szerethetőbb tantárgy legyen.   Száray Miklós

és 300 000 éve tűnt elegy újabb előember faj. [ GY ]= önálló vagy csoportos gyűjtőmunka. ésagytérfogata is nagyobb. Az őskort számos tudomány együttműködésével lehetséges csak feltárni. [ Í ]= írásbeli munka (esszé. jog. Kormeghatározása ma sem egyértelmű: 100 000 (mások szerint 400 000) évvel ezelőtt jelent meg. AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET   1. esemény-. A kutatás azonban a buktatókon. s feltehetően ismerte a tüzet is. a vadászat és a jégkorszak által előidézett mostohább körülményekhez való alkalmazkodás is segíthette. ?eszme. Számos jelentős lelőhelye közül kiemelhetjük az elsőként megtalált jávait és a pekingit. ?gazdaság. majd az emberszabású majmok felé vezettek. Arégészetásatásokat végezve felszínre hozza a maradványokat. vita. s azok jellemzőit. Azembertanművelői a csontokat. felével). Mi volt a mozgatórugója ennek a folyamatnak? A létért való küzdelemben az élőlényekalkalmazkodása a változó természeti környezethez. például az éghajlathoz. Feltehetően kipusztult. megbeszélés).) Elnevezése tudományos tévedésből származik: korábban hibásan azt feltételezték. század közepe óta ismerik.Nagyobb csoportokban élt. Nagy előrelépést jelentett atagolt beszédmegjelenése. páros vagy csoportos tanulói feladatmegoldás. hogy korai elődeinkkevés nyomot hagytak maguk után. sem más tudományos munkáktól. hogy egy korábbi háború elesett katonájának földi maradványa.és művelődéstörténet. Ismerték a lándzsát. Az ember kialakulása nem egyenes vonalú fejlődés eredménye: bizonyos fajok a majmok. Számunkra legfontosabb a hazai. Érd. hogy a főemlősöknek és az embernek közös őse volt. környezeti kultúra. Bonyolultabbá váló tevékenységeik kialakították amunkamegosztást (a férfiak vadásztak. Gondot jelent. vastag nyakkal. életmód-. telepei akár 50 fősek is lehettek. ?társadalom-.Hordákbanélő közösségei barlangokban vertek tanyát.s céljaik elérése érdekében igénybe vették a varázslást. a növényzethez. A kis számú egyed maradványai barlangok mélyéről.   A feladatok ajánlott feldolgozási módjai [ F ]= egyéni. állam-.két lábon járt. ?a szaknyelv alkalmazása. Jelenlega tudomány a mai ember egy kihalt változatának tartja. állcsúcs nélküli erőteljes állkapocs jellemezte. vagy összeolvadt a ma élő ember őseivel. vakvágányokkal tarkított bonyolult folyamat azemberré válás.   AZ EMBER KIEMELKEDÉSE AZ ÁLLATVILÁGBÓLA kutatók feltételezik.   AZ ŐSEMBERAz ősember vagyneandervölgyi emberleleteit a XIX. ahogyan az elmúlt évtizedekben ez számtalanszor megtörtént. az egyes fejlődési szakaszokat. töréssel éles felületűvé tett kavicsok). mocsarakból. Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika volt a fő élettere. és számos utód nélkül kipusztult faj jelzi a fejlődés vakvágányait.egyszerűeszközöket készített(pl. Ennek évmilliók során újabb és újabb változatai születtek. Ebben az időszakban a fejlődés felgyorsulását az eszközkészítés. és megállapítják a biológiai változásokat. hogy ez az első felegyenesedett faj. a mágiát. vértesszőlősi lelet. Agytérfogata a mai emberét is meghaladta. mire vadásztak az egykori emberek. A fajnak nevet adó leletről. vagy a különféle természetátalakító munkák során feltárt a kőzet.Koponyája és testalkata sokban különbözött a mai emberétől.   . mit ettek. Azőslénytanaz egykori állatcsontok azonosításával feltárja.áldozataikat vermekbe csalták vagy szakadékokba kergették. s a tudomány fejlődése során többféleképpen értelmezték.. Subalyuk). ?tájékozódás térben és időben.Halottaikatszertartásosan eltemették. A kezdetek évmilliók homályába nyúlnak vissza.amelyet a tudományügyes embernek (Homo habilis) nevez. fogakat vizsgálják.   [ SZ ]= szóbeli prezentáció (kiselőadás. alacsony. hátul „kontyszerűen” kiugró agykoponya. Ez a több lépcsőből. és 50 000 éve tűnt el.és kavicsrétegekből.és technikatörténet. a nők gyűjtögettek).Csoportosan vadásztak. Testméretéhez képestnagy agytérfogattal rendelkezett (a mai ember agyának kb. ?az eseményeket alakító tényezők feltárása.és vallástörténet. és sikeressé tette alkalmazkodását. Az ügyes ember számos olyan tulajdonsággal bírt. aföldtanmeghatározza a leleteket tartalmazó rétegek korát. Majd a felegyenesedett és a mai ember közötti átmenetnek tekintették. Biztosan ismerte a tüzet. de erőteljes végtagokkal. megdönthetetlen képet sem tankönyvünktől. mentalitás. Eza felfoghatatlan időtávolságmegnehezíti a valóság feltárását. rövid. Alacsony termetű volt. Elődeinéltestesebbvolt. projekt. hiszen számuk elenyésző volt. s többféle kavicseszközt használt. házi dolgozat). a Neander-völgyben talált koponyáról először azt hitték.   A FELEGYENESEDETT EMBER1. Körülbelül2 millió évejelent megKelet-Afrikában az első előember faj.Töredékes ismereteinket egy új lelet vagy egy régi újszerű értelmezése alaposan megváltoztathatja.Lapos.és intézménytörténet. Az emberré válás és az őskőkor   A KUTATÁS NEHÉZSÉGEIA ma élő ember – Földünk többi élőlényéhez hasonlóan – hosszú fejlődés eredményeként alakult ki. A neandervölgyi embernek Európa.véletlenszerűen kerültek elő. (Egyes tudósok ezt korai homo sapiensnek tartják. Fejlesztendő kompetenciák ?a források használata és értékelése. erős szemöldökeresz.            A tankönyvben alkalmazott jelölések A források tartalmi jellemzői ?politika-.   I. afelegyenesedett ember(Homo erectus). amely kiemelte az állatvilágból. tévedéseken túljutva egyre közelebb kerül a valósághoz.Magyarországon istöbb helyüttmegtaláltákemlékeit (Tata. hátra hajló homlok.5 millió évvel ezelőtt jelent megAfrika és Eurázsia nagy részén. Ne várjunk ezért az őskorról lezárt.

Az állattenyésztés előfeltétele a háziasítás volt. A mai ember továbbfejlesztette az eszközöket(szigony. A textíliák megjelenéseis az újkőkor vívmánya. majd megszületett a felismerés. később tűzön égették ki. mivel a hatalmas időbeli távolság és a véletlenszerűen előkerülő leletek miatt nem várhatók a tudománytól lezárt ismeretek.azaz vadászott az állatokra és összegyűjtötte a magvakat.feltalálta az íjat és a nyilat.Számos barlangban találtak sziklarajzokat. agancskapa).ugrásszerű népességnövekedéskövetkezett be (népességrobbanás). Az újkőkor kezdetén az első valódi értelemben vett haszonállat a kecske és a juh volt (élelmet és igaerőt is adtak). nagysága. Létrehozták aföldműveléshez szükséges eszközöket. Napjainkban az emberfajták egymással keverten élnek. kérdőjelek ellenére az út a kezdetektől a mai emberig vezet. Avízi utakcsónak. így közvetlen termékcsere történt.Korábban az ember „csupán” a természettől készen kapott élelmet hasznosította. vadászjeleneteket ábrázolnak.Rájöttek. ám a vakvágányok. Kína. s főleg a kisgyermekek szervezete kevésbé tudott ellenállni a betegségeknek. a növény és állatvilág megváltozása) kényszerített ki.Az újkőkorban(neolit kor)mára csiszolásterjedt el (csiszolt kőkor).Az újkőkorbanaz élelem mennyiségének gyarapodásával együtt nőtt az életben maradás esélye. Amerika). negridek (Afrika) és ausztralidok (Ausztrália). só)iránti kereslet életre hívták a cserét. Igavonóként csak az újkőkor végén alkalmazták őket. század elejéig – fennmaradtak a primitívebb módszerek. ahol valamivel később. ezáltal a minőségük jelentősen javult. melyeknek eltérő a bőrszíne. a mongolidok (Kelet-Ázsia. s elkezdődött a mai ember története. Az ember túlvilágról alkotott képe bonyolultabbá vált. Szárazföldi szállításban minőségi változást jelentett akerék(henger-. ígymegnőtt az igény a tárolásra. Ez ugrásszerűen megnövelte a vadászat eredményességét. a neolitikus kultúrával együtt. vadon élő gabonafajták és háziasítható állatfajták).Sokak szerint a kutya lehetett az első állat. gyümölcsöket. megjelent az állcsúcs. s ehhez kapcsolódóan akocsikifejlesztése. Anépességnövekedéskövetkeztében a termékeny félhold vidékéről közösségek indultak el új földek meghódítására.) A növénytermesztés a gyűjtögetésből alakulhatott ki. Amerika–. A következő évezredekbeninnen terjedt szétfokozatosan. éghajlati változások. és a láb hasznosításával gyorsabbá vált a munka. Pattintással csak durva. elnagyolt felületeket lehetett kialakítani. mert ígyfonalakból szövetetkészíthettek. melynek koponyájáról eltűnt a konty. a népszaporulat nőtt.Ez kihalt.A növénytermesztés és az állattenyésztés először a Közel-Keleten jelent meg(Kr. A földgolyó nagyobbik részén továbbra is – egyes helyeken a XX. Az új eljárás. amit elfogyasztott. A változás a kedvező természeti adottságú Közel-Keletről indult el. s máig fennmaradt emlékei Dél-Franciaország (Lascaux) és Spanyolország (Altamira) barlangjaiban maradtak ránk. a gyapjú volt. A lábbal hajtott korong segítségével szabályos agyagedényeket formázhattak. agytérfogata pedig átlagosan 1500 cm³ volt. melyek állatokat. Ígya halálozási arány csökkent.Kialakult a fazekasság. Észak-Afrika). Nyugat-Ázsia. hogy a begyűjtött magok elszórva termést hoznak. amit számos tényező összjátéka (pl. 2. vagyistermelt:növényeket termesztett és állatokat tenyésztett.Az újkőkortólazonban igyekezett maga is előállítani azt. A ma élő ember egyetlen fajt képez. Ezek a csodálatos műalkotások szolgálhatták a vadászat eredményességét. mely az ember mellé szegődött. majd a sertés. elsőként azásóbotot (ásóbotos földművelés). a születések száma pedig továbbra is magas maradt. Azelvándorláshozzájárult az újkőkori műveltség elterjedéséhez.   Az őskorról alkotott képünk folyamatosan változik. tömör és küllős kerék) megjelenése.a csiszolás finomabb megmunkálást tett lehetővé. Nagy előrelépés volt aszövőszékmegalkotása. Kezdetben az edényeket a napon szárították ki. festményeket. Az alultáplált emberek. Az újkőkor végére ebből fejlődött ki egy nagy jelentőségű új szerszám. Az emberé válás hosszú folyamata lezárult.A GONDOLKODÓ EMBERA felegyenesedett emberből fejlődött ki a mai ember közvetlen őse. bölcs ember(Homo sapiens). Az élelmiszerfelesleg. vagyisa pattintásmódszerével készítették(csiszolatlan vagy pattintott kőkorszak).mintegy 300 000 évvel ezelőtt. a különféle mesterségek termékei és a csak bizonyos területeken előforduló anyagok(kő. (Ugyanakkor vannak térségek – pl.a tárolóedények készítése önálló mesterséggé vált. majd hajó alkalmazásával már ekkornagy mennyiségű áruszállítását tették lehetővé. hogy a talaj előkészítésével bővebb termés várható. Azonban szárazföldön az állati igaerő alkalmazása után is csak kis mennyiségű áru továbbítására nyílt lehetőség.Az így készült szerszámok és fegyverek (lándzsahegyek. Kezdetben a háziállatokat a húsukért tartották. Az emberré válás nem egyenes vonalú fejlődés. A lovas népek csak a vaskorban léptek színre. Emiatt a fő kereskedelmi utak mindig a vizekhez kötődtek. Az őskor művészetének legszebb.   NÉPESSÉGROBBANÁS(DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS) Az emberiség történetében hosszú ideig a magas halálozás leggyakoribb oka az éhínség volt.Óriási fejlődést jelentett a fazekaskorong feltalálása. Később hasznosították tejüket.testalkata. mert itt voltak a legkedvezőbbek a feltételek (pl.Ezáltal a két érték aránya. A fonál alapanyaga már ekkor a kender rostja és a juhok bundája. létrejöttük azonban különböző területekhez köthető: europidok (Európa. a kereskedelmet.Az őskőkorban(paleolit kor) a kőeszközöket ütögetéssel. de önállóan fejlődött ki a termelés. bőrüket és prémjüket is. más növények és állatok bázisán. balták)használhatóságamesszefelülmúlta elődeiét. kultikus okokból és a saját gyönyörűségére.   A MESTERSÉGEK MEGJELENÉSEAz agyagedények készítésének titkára már az őskőkorban rájött az ember. Kezdetben csak learatták a termést. A lovat és a tevét sokkal később állították az ember szolgálatába. 7. fa. A pénz még nem alakult ki. Az újkőkor forradalma   AZ ESZKÖZFEJLŐDÉSAz emberré válás és az írást ismerő kultúrák közötti hosszú időszakot –a fennmaradt eszközök alapvető nyersanyaga. A Föld benépesítése során azonban a környezethez való alkalmazkodás több emberfajta kialakulásához vezetett.A termelés megindulásávalfelesleg keletkezett. évezred). amire a zsugorított temetkezések utalnak. afaeke(ekés földművelés). a kő után –kőkorszaknak nevezzük. Az őskőkor embere már művészi alkotásokat is létrehozott. s ezek közé vízszintesen húzták be a keresztszálakat. részben egyéb tényezőkkel összefüggésben – óriási jelentőségű változás bontakozott ki. Az ember biológiai fejlődését a környezethez való alkalmazkodás irányította. több edény készülhetett. . Ezeket követte a szarvasmarha.   A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSAz újkőkor kezdetén – részben az eszközök fejlődésével.A kezdeti függőleges szövőszéken a hosszanti szálakat függőlegesen erősítették a szövőkeretre. de körülbelül 30 000 évemegjelentama élő ember elődje(Homo sapiens sapiens). e. töréssel. mint azt számos primitív népnél a néprajz feltárta.az ún.

a tetőt náddal. Először a rezet használták eszközkészítéshez(rézkor. e. Mezopotámia történelmét jelentősen befolyásolta. Aszűk katonai és papi vezető csoportmellett a társadalom zömét a termelőmunkát végző. esetenként még távolabbi területekről. a fa.Az akkádok. Agazdaság súlypontjalassanészak felé. Ezt a modellttemplomgazdaságnak nevezzük. évezred második felében a Sumertől északra letelepült nép. délen pedig mocsaras síkság. a rabszolgák csak kisegítő munkát láttak el(házi rabszolgaság). a falakat gyakran félig a földbe süllyesztették.városokjöttek létre. A természet ezen kívül nádat biztosított a mocsaras területeken és agyagot a síkságon. esetleg vályogból készültek. Az öntözött földeken gabonát.és ónlelőhelyet ismertek.   EGYMÁST KÖVETŐ NÉPEKFÖLDJE A folyamatos öntözés idővel tönkretette Sumer földjeit. Venus utánvénuszoknak nevezi a tudomány.előrehaladt a sivatagosodás. gyümölcsöket. élőlények stb.   A Kr.mely még a perzsák korában is használatban volt. Emiatt jelenthetett óriási fejlődésta vashasználat elterjedésea Kr.Így válta sumer műveltség a mezopotámiai kultúra alapjává. e. Vadászjelenetek helyett megjelentek a termékenységi jegyeket kihangsúlyozó női alakok. A földművelés megkövetelte a letelepült életmódot. mivel a réz természetes állapotában is előfordult. amelyre keskeny sávban a folyók terítettek termékeny iszapot. 2.a fémmegmunkálás fejlődésével jött létre a réz és az ón ötvözete. és a fémek hiányoztak.   MEZOPOTÁMIA MŰVELTSÉGESumer bekebelezése nem jelentette az ősi kultúra pusztulását. 7.A folyók a csapadékszegény vidéken is lehetővé tették a földművelést. Mivel a közösség megszervezésében a vallásnak fontos szerepe volt.   HIEDELEMVILÁG Az újkőkori változásokátalakították a hiedelemvilágot.mivel kevés réz. A fejlődés során az ábrák jelentése egyre inkább távolodott a rajztól. leegyszerűsített formában(képírás). hiszen szántóik. kialakultak a falvak és városok. ígyolcsóbb volt. Az élelemtermelés kibontakozása révén lezajlott az első demográfiai robbanás. juhot tenyésztettek. ami ösztönzőleg hatott a termelésre. évezred végén ismerték az írás művészetét. A despotikus állam teljes mértékben kézben tartotta a gazdaságot. s fokozatosanrátértek a fémek alkalmazására. az öntözőművek megépítése.Kialakultak az állandó települések. a falvak. dedrága volt. e. A fémek megmunkálása is a Közel-Keleten jelent meg először. tőle függött a törvények alkalmazása is. Ám éppen e tulajdonsága szabott gátat alkalmazhatóságának. 3. Az újkőkori települések házai vesszőből.A Kr. A bronzból tartós szerszámokat és fegyvereket lehetett készíteni. A rabszolgaság kezdeti fokon állt. e. melyet az ide érkező népek a későbbiekben továbbfejlesztettek. ezértszélesebb körben lehetett alkalmazni. félsivatag. 4.Az öntözővíz mésztartalma az erős párolgás miatt fölhalmozódott a talajban (szikesedés). A változást a művészi ábrázolás is tükrözte.Akörnyezőpásztornépek(nomádok) a két folyam közelében kényszerültek letelepedni. majd az őket követő népek is átvettékcivilizációjuk alapvető vonásait. általános alávetettségben élőközrendű szabadokalkották.   MEZOPOTÁMIA FÖLDJEA Tigris és az Eufrátesz folyók közötti terület Mezopotámia. gátak révénöntözéssel termővé tenni a földet. Az olvasztás. zöldséget termesztettek. Az újkőkori változások a mesterségek megjelenését eredményezték.)szükségessé tették az írás kialakulását. Ezeket az alkotásokat a rómaiak szerelem istennője. Nagy része sivatag. a még öntözhető területek irányába tolódott el. Ezen a területen az öntözés szükségszerűsége gyors fejlődést indított el.A közösség védelme. évezred közepénvándoroltak Mezopotámia déli részére. Míg korábban a vadászat eredményességét próbálták befolyásolni. s puhasága miatt könnyen lehetett formálni.. évezred közepétől. és a gazdaság irányításacsak szervezett keretek között lehetett eredményes. kialakult a növénytermesztés és az állattenyésztés.   A SUMER VÁROSÁLLAMOKA sumeroka Kr. A Kr. e. ahol az újonnan betelepült népek éltek. Királyuk (Sarrukín)egyesítette Mezopotámia nagy részét. Az állam feladatai(irányítás. a szántók terméketlenné váltak.Kezdetbena írásjelek konkrét dolgokat (tárgyak. a termények raktározását. elraktározott terményeik nem tették lehetővé a vándorlást. e. Egy szótagú szavak jelét kezdték más fogalmakban hangalakjuknak . Ezeket a környező hegyvidékekről.A központi elosztás miatt a piacnak alig volt szerepe. és szarvasmarhát. évezredben a Közel-Keleten elterjedt a kőeszközök csiszolása. e. Tökéletesítették az eszközöket. a bronz(bronzkor. Atermékenység. hogya sumer városállamok egymássalis gyakortaháborúztaka termőföldekért. Kr. évezredbenvárosállamok jöttek létre(Ur. a termés és az adók nyilvántartása stb. a kő. az állatszaporulat biztosítása lett a döntő kérdés. Kr. ő hozta és bármikor megváltoztathatta a törvényeket. nádból. A hiedelemvilág középpontjába az újkőkori ember életét leginkább befolyásoló termékenység került.A sumerok már a Kr. hogy a térségbenaz éghajlatfokozatosanszárazabbá vált. évezred). évezred). Az első civilizációk: Mezopotámia   A FÉMEK MEGJELENÉSEA termelés megindulásával egyre gyorsuló fejlődés indult el. 3. A fejlődés élvonalában állóKözel-Keletkereskedelmi gócpontjaiban nagyméretű települések.A központ a templom volt. Az egyre erőteljesebb központosításfokozatosandespotizmushoz vezetett:az állam élén álló személynek (vagy szűk testületnek) szinte korlátlan hatalma volt.         3. Uruk). A szervezést az állam hivatalnokai. csere útján kellett beszerezni. A többi nyersanyag. szalmával fedték. az akkádokmegalapította Agade városát.Támadásaik elhárítását nehezítette.) ábrázoltak. a városállamok élénpapkirályok(enszik) álltak. domborműveken és kis szobrocskákban.Azonban a szárazság elől menekülőújabb nomád népek támadásairomba döntötték államát. Keletről és északról hegységek keretezik.A vassok helyen és nagy mennyiségben fordult elő. 4.A földművelés kialakulásávalaz ember helyhez kötött életmódra tért át. A történelem folyamánelőször az itt elő népesség kezdte csatornák. s az újkőkori műveltséghez hasonlóan innét terjedt el. a növények és az állatok időszakonkénti „újjászületése” került a középpontba (termékenységkultusz). 3. 4. most a termés beérése. elosztását és kereskedelmét is innét irányították. e. a termelést a közrendű szabadok végezték.A sumerok és Mezopotámia későbbi népeinek kiemelkedő alkotása azékírás.

század). Istenek százait felvonultató zord hitviláguk tovább élt.A jövőt a természeti jelenségek megfigyelésével próbálták feltárni. Egyiptombanaz élet szorosan kapcsolódott a Nílushoz. majd újabb városállamok felemelkedéséhez. Az öntözhető földek mellett a legnagyobb értéket akőjelentette: ez volt a legfőbbépítőanyag ésaszerszámok alapanyagais. A sumerokhatvanas számrendszert használtak. A városuralkodói újra egyesítették egész Mezopotámiát. a hatalmas. osztottak. A forrás a kodifikált törvényszövegek kialakulásához vezető út utolsó előtti stádiumát mutatja. forróság. perc. Gilgames-eposz)másoltattakle a tanulókkal. Mezopotámiában más anyagok híjánagyagra írtak.tizenkét hónapos naptárt használtak.A király jogászai válogatták össze a kor eseteiből. Bizonyos fogalmakból (pl.s a hozzájuk közelállófélszabadok(muskénum) helyzetét jól mutatja a velük foglalkozó cikkelyek száma. XVIII.A népesség zömét jelentőközrendű szabadok. aki úgy bánt a családtagokkal. hogy nagy számban maradjanak fenn mezopotámiai források. Tengerek és a Szahara sivatagai zárják körbe. matematika). melyeket a „tábla házának” (edubba) neveztek. hétemeletes toronytemplom. de műveltségüket (ékírás. A társadalmi különbségeket bizonyítjáka különböző rétegek eltérő büntetési tételei. 5. hogy mintául szolgálhassanak a további ítéletekhez.A büntetések általában nagyon szigorúak. a Nílus ajándéka   EGYIPTOM FÖLDJEEgyiptom Afrika északkeleti részén. tanú. Mezopotámiában ugyanis csak a jól szervezett államok tudták biztosítani a lakosság ellátását. Ekkor keletkezett a térség első jelentősebb törvénygyűjteménye. építészet) az őket követő népek átvették. s birodalmukat (Óbabiloni Birodalom) a Közel-Kelet legerősebb államává tették. Külön védelemben részesült gyerekeivel szemben. (A tűzvészeknek. az agyagtéglákból emelttoronytemplomok(zikkuratok). Egyiptom éghajlata szárazabb mint Mezopotámiáé. A családaz apa fennhatóságaalatt állt. sarjadás. Hammurapi ítéletei elsősorban a tulajdon védelmével foglalkoztak. az évszakok rendjét is a folyó áradásai határozták meg: áradás. Hammurapi törvénygyűjteménye   AZ ÓBABILONI BIRODALOMA nomád népek támadásai feldúlták a falvakat. kar – kar-valy). Az árvizek és a folyamatos öntözés Egyiptombannem tették tönkre a talajt.mely serkentően hatott a tudományokra (csillagászat. E folyamat eredményeképpenkialakult a szótagírás. amelyben hatévente egy kiegészítő hónap egyenlítette ki a hold. Isteneiket kiszámíthatatlannak és kegyetlennek ábrázolták. A Kr. másodperc).megfelelően használni (pl. Közülük is kiemelkedettHammurapi(Kr. A gazdaság. városokat. bizonyítás.és a napév eltérését. főként a tulajdonviszonyokról. századraa legfontosabb központtáaz Eufrátesz-partiBabilon(Báb-ili = Isten kapuja) vált.   HAMMURAPI TÖRVÉNYEIA törvénygyűjtemény sumer és akkád előzményekre épült. akia kor legjelentősebb törvénygyűjteményét állíttatta össze. A rendelkezésekben keverednek az ősi jogszokások és a fejlettebb jogszemlélet.a vallás tekintetében is meghatározó a sumerok szerepe.és fontosabb szövegeket ki is égették. melyet máig tanúsít a kör 360 fokra osztása. így a töredékes anyagokból rekonstruálni lehetett a sumer írásművészetet.mely szintén megfigyelhető a szövegekben.   A VALLÁSMint a kultúra többi területén. öntözés nélkül itt mezőgazdasági termelés nem folytatható. A szövegből elénk tárulnak a jogilag és vagyonilag differenciált társadalom sajátosságai.elszigetelve más civilizációktól.mivel a folyó iszapja évente megújította a föld termőerejét. többségükben halált szabnak ki. Szoroztak. tapasztalat halmozódott fel. Az esetek jelentős részében még a fejletlenebb jogfelfogást tükrözőszemet szemért elv(talio elv) érvényesült. az állam létrejöttét. Ennek érdekébeniskolákat állítottak fel. Az egység hiánya. valamint azidőmérés egységei (óra. Az éhínség keltette elégedetlenség háborúskodáshoz.   Az Óbabiloni Birodalomban Hammurapi uralkodása alatt élte fénykorát. Ez vezetett az írás kifejlődéséhez is. Az ókori Mezopotámia legismertebb írásos emléke nem kötelező érvényű és általánosságban megfogalmazott törvényeket tartalmaz. ésaz előkelők védelme.A mezopotámiai hitvilág jellegzetes vonása a jóslás.             4. Ez tette lehetővé. vádló. mint a tulajdonaival. mertképet alkothatunk a kor társadalmi viszonyairól. a nomád népek támadásai és a természeti viszonyok kedvezőtlen változása Sumer pusztulásához vezettek. XVIII. a Biblia bábeli tornya. . hiányoznak az államra. Felbecsülhetetlen jelentőségű. Ígysok ismeret. Előrelépést jelentaz okozott kár megtérítésének előírása.   Mezopotámia déli részén a természeti viszonyok elősegítették az öntözéses földművelés kialakulását. A sivatagban élesen kirajzolódik az öntözött területek termékeny.) A despotikus államnak sok írástudóra volt szüksége. vallás. A törvénygyűjtemény a jogtörténet fontos állomása a kötelező törvényekhez vezető úton. zöld sávja. hanem„Igazságos ítéletek”gyűjteménye. megrongálódtak az öntözőcsatornák. Itt állt az ókor egyik csodája. A hitvilághoz is kapcsolódtak a térség legjelentősebb építményei. A szövegből elénk tárul a palota (király) és a templom (papság) vezető szerepe. e. Egyiptom. a munka irányítása és a közösség védelme szükségessé tette egy új szervezet. birodalmak kialakulásához vezetett. e. az ellenség gyújtogatásainak is szerepe volt ebben. Gyakorlásként hosszú szövegeket (pl. A sumer városállamok élén a főpapok álltak. akik a papi és hivatalnoki réteggel irányították a közrendű szabadok tevékenységét. kiskorú)fejlett jogéletre következtethetünk. A kőeszközök e területen sokáig használatban maradtak. a közigazgatásra vonatkozó példák. Azadósrabszolgaságra és a rabszolgaságra egyaránt találunk utalásokat.a Nílus alsó folyása menténterül el.

3000–2700) A Szahara a jégkorszakban még füves puszta volt. hanembonyolult mássalhangzóírással. Azégetett téglaalkalmazásával az építőanyagok köre is bővült.Abronzkorba lépő Egyiptomban a városok szerepe szintén megnőtt.Mózest azonban szurokkal bekent gyékénykosárba tették.   AZ ÚJBIRODALOM(kb. e. XIII.   A KÖZÉPBIRODALOM(kb. 6. Mózes nagy nehézségek árán elvezette népét Kánaán határáig. század végétől a Közel-Kelet birodalmait nyugat felől egy nagy népvándorlás támadásai érték. menekülnie kellett. s így kialakult azegységes Egyiptomi Birodalom. Kheopsz fáraóé)alétrejöttét. 2060–1780) Az Óbirodalom felbomlását követő átmeneti időszak után megerősödött a központi hatalom. század táján) Mózeshez köti. Később mindhárom változott. A sivatagban az Úr táplálta a zsidókat.feltehetőleg e sémi eredetű népesség egy keletről már korábban betelepült és egy Egyiptom felől ekkor érkező csoportjának egybeolvadásával. és többszöridegen hódítók martalékává vált. hogy az öntözéses gazdálkodásra épülő gazdasági rendszer csak a Nílus-völgy egységes irányítása esetén működött jól. és voltak fallal megerősített városaik is –Kánaánnak nevezték. Kis országok – nagy örökség   A BIBLIA FÖLDJE: PALESZTINAA Jordán-folyó és a Holt-tenger vonalától a Földközi-tengerig húzódó hegyes vidék Palesztina. Az uralkodó apapságra és ahivatalnokokra (írnokok) támaszkodott. Aneolitikumban a nagy folyó menténföldműves falvakjöttek létre.A vezető réteg már nemcsak szolgálati. e. Mégsem tisztán képírással van dolgunk. Amikor egy konfliktusban vérei mellé állt. Az éhínség elől Jákob fiai Egyiptomba vándoroltak. és aközponti hatalom egyre gyengült. de alapvető jellegzetességeik Egyiptom egész ókori története során megmaradtak. s kialakították amumifikáláseljárását. A Kr. a vérkeringés felismerése). század) az egyik csatában mutatott bátor fellépése és hatalmas építkezései miatt vált híressé. József jóvoltából a zsidók békében éltek és sokasodtak Egyiptom földjén. XIII. Idős korában született fia. A fáraó el akarta pusztítani őket. a nyugatról. Kr. A hadjáratokbanaharci szekerekkel felszereltvezető rétegé lett a főszerep. Az Ótestamentum szerintÁbraháma mezopotámiai Ur városából menekült Hárán városán keresztül Kánaán felé. e. s felszólította őt.A keletről érkezők (kb. e. A rabszolgák termelésben betöltött szerepe azonban továbbra sem jelentős.A Kr. e. pásztorkodással foglakoztak. növényeket. az ott élő népesség több hullámban vándorolt a Nílus vidékére. A legkisebb testvér.Alsó-Egyiptoma Nílus alsó folyása mentén. ésa fáraó korlátlan hatalmát jelképezték. Jahve égő csipkebokor képében megjelent előtte. Az Újbirodalom utolsó időszakábanaz Amon-papság hatalma megerősödött.a piramisoknak(pl. Évszázados uralmukutánaz őslakók a tőlük átvett fegyvereket fordították szembe a hódítókkal. Kr. Ám az egyiptomiak megirigyelték gyarapodásukat. Ezek a hatalmas gúla alakú kőépítmények a fáraók síremlékeként szolgáltak.és a később szinte az ország jelképévé válóteve. Egyiptom felől bevándorlókat (a Kr. sThébábólkiindulvalétrehozták az Újbirodalmat. a hieroglif írás(a görög elnevezés jelentése: szent véset).   AZ ÓBIRODALOM(kb. A fáraó leánya találta meg. hogy hozza ki népét Egyiptomból. 1550–1000) A meggyengült Középbirodalmat a Palesztina felől támadó. akinek 12 fia már a 12 zsidó törzset jelképezi. XIII. Elrendelték. A Kr. Kr. A Kr. Írásjelei. hogy a zsidó fiúgyermekeket öljék a Nílusba. A kis közösségek harcoltak egymással a termőföldért. s mindenki az ő kegyétől függött. Külső hatásokra az Újbirodalom idején gazdasági fellendülés bontakozott ki. 2900 körülFelső-Egyiptom uralkodója meghódította Alsó-Egyiptomot. 2700–2200) Egyiptom uralkodójának. a vallás és az írás jellemző vonásai. és törvényeket is adott választott népének (tízparancsolat).A sikeres harcok eredményeként hadifoglyok ezrei kerültek az országba. e.Ezért igyekeztek megóvni az enyészettől a holttestet. Kr. A fáraók országaezutánelvesztette nagyhatalmi szerepét. Egy gémeskútszerű vízemelő szerkezet elterjedése (saduf) lehetővé tette az öntözés fejlesztését. Ebben a korszakban formálódtak ki az egyiptomi művészet. században) emlékét Ábrahámhoz. e. 4. Izsák. e.harci szekerekkel és vasfegyverekkel felszerelt törzsek(hükszószok) rohama döntötte meg. és a hatalmi berendezkedést is. amely a zsidók szent könyve. és az ismét megszerzett önállóság gyors gazdasági fellendülést hozott. és Egyiptom hódításokba kezdett. XV–XIV. A megerősödő Egyiptomhódításokba kezdett.a fáraónak despotikus hatalma volt:istenként tisztelték. évezred végéreelterjedt az öntözéses földművelés. Ramszesz (Kr. Az Óbirodalom korábana szerszámoktöbbsége márrézbőlkészült (rézkor). Az ő gyermeke volt Jákob. Az Óbirodalom idején jött létre a piramisokat építő despotikus hatalom és kialakultak az egyiptomi kultúra jellegzetességei. s előkelő férfiú lett belőle. a termelőmunkát aközrendű szabadokvégezték. Az öntözéses gazdálkodás határozta meg az állam kialakulását. Az Újbirodalom az egyiptomi nagyhatalom kora. de ebben a korban a lovat harci szekerek elé fogták. de saját birtokkal is rendelkezett. az egész ország felett rendelkezett. Alegrégebbi egyiptomi írás. Az összefoglalóantengeri népekneknevezett népcsoportokelözönlöttéka gazdag Egyiptomot is. Így ennek a rétegnek atársadalmi-politikai jelentőségeismegnőtt. Megnőtt a jelentősége a tartományok kormányzóinak. Korábbi lakói – akik földműveléssel. ígyelterjedt a rabszolgatartás. Palesztina történetének legfontosabb forrása a Biblia ószövetségi része. ahieroglifák– amiket elsősorban kőbe véstek – élethűen ábrázolják az állatokat. Amikor sivataggá vált.Az egyiptomiak hite szerinta halál után a lélek továbbéléséhez a test fennmaradása is szükséges.Új állatfajtákhonosodtak meg. Azonban nem az Óbirodalom éledt újjá. Megjelentek a vaseszközök.   Egyiptom élete a Nílusra épült. . e. skétállamszerveződött:Felső-Egyiptoma Nílus felső. s déli irányban is terjeszkedtek. Kr. A hódítás időszaka rést ütött Egyiptom bezártságán. században érte el. A Sínai-félszigeten kóborolt. XIII. de ő már nem léphetett az új haza földjére.Ekkor foglalták el Palesztinát. (Legnagyobb kiterjedését birodalom a Kr. s úgy eresztették a vízre. e. felneveltette. A fáraók hatalma elméletileg továbbra is korlátlan. II. század végétől a meggyengült ország sorsát már a Közel-Kelet erősebb birodalmai határozták meg. amikor a zsidók istene. Az uralkodók rendkívüli hatalma tette lehetővé az Óbirodalom első századaiban az ókori építészet legnagyobb alkotásainak.Az Ószövetség(Ótestamentum) Ábrahám és Mózes történetét egységbe fogvamegőrizte a palesztinai zsidóság kettős eredetét. XIII. a Kr. XV. Hieroglif írással örökítették meg a későbbiekben is a fontosabb és ünnepélyesebb szövegeket.Egyiptom avaskorba lépett. e. Ebben jelentős szerepet játszott az. de a papi és hivatalnoki réteget nem tudták teljes mértékben háttérbe szorítani.Alótenyésztését is megtanulták. Rátértek azekés földművelésre. Az egyik fiúcskát.) A kor legismertebb uralkodója. mint a gyapjat adójuh. században e területen lépett szövetségre 12 zsidó (héber) törzs. A múmiák készítése révénszámos tudományos ismeret birtokába jutottak(pl.  AZ ARCHAIKUS (ŐSI) KOR(kb. e. e.

Rövidesen azsákmányszerzésvált az ország fő bevételi forrásává. a Tigris folyó partján feküdt.Azíjjal. A lakosság nagy részét Asszíriába hurcolták (deportálták). e. Föníciavárosállamoksorából állt (Büblosz. a jeruzsálemi szentélyt. 525-ben birodalmukhoz csatolták Egyiptomot. VIII. X. VI. ésJahvét ismerték el a zsidók egyetlen istenének. a Mezopotámiában ekkortájt megerősödő harcosAsszír Birodalom elfoglalta Izrael fővárosát(Kr.Ninivét. A harcosokká váló asszír parasztok helyettgondoskodni kellett a munkaerőről.I. Az itteni új nyersanyaglelőhelyek felfedezése következtébenösszeomlott Asszíria gazdasága. s hajóikkal bejárták a távoli vizeket. e. szőlőt.Az asszírok szokását követve a lakosság egy részét.Dávid utóda. e. Élén a nagyhatalmú király állt. helyzetük inkább a közrendű szabadokéra emlékeztetett. Urai azonban változtattak politikájukon:az egység érdekébenkiegyeztek a prófétai mozgalommal. Jeruzsálem székhellyel. feldúlta fővárosát. olajfát. e.   A KERESKEDŐK ORSZÁGA: FÖNÍCIAA Földközi-tenger és a Libanon-hegység között elterülő partvidéken. Babilonból hazabocsátották az elhurcolt zsidókat. A birodalomátvette az asszírok birodalomszervező hagyományaités kegyetlen módszereit. VII–VI. Korábbi kezdemények után Kr. 612). Szakítottak az idegen kultuszokkal.amédek támadásaösszeroppantotta. 559–331) A perzsák az Iráni-medence nyugati részén.(Az indoeurópai filiszteusok a tengeri népek egyike. Adeportált népeknem rabszolgaként dolgoztak. üvegárut és fémeszközöket állítottak elő. Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor) rövid hadjáratbanlegyőzte Júdeát. e. század). 1100 tájánBübloszban dolgozták ki a 22 vonalas jelből álló írást. akik a zsidókkal közel egy időben foglalták el a tengerparti részeket. század) mindig a környező nagy birodalmak részét képezte. Nem irtották ki. Fönícia. hazaengedve a zsidókat. e.A lázadások miatt meggyengült birodalmataz Irán felől benyomuló indoeurópai lovas nép. majd Egyiptom).Kisebb változtatásoktól eltekintve ebben az időszakban nyerte el végleges formáját szent könyve. A„babiloni fogságnak” (Kr. század) az Újbabiloni Birodalmat megdöntő perzsák vetettek véget. e. Az ellenség megalázását. vidékek árucikkeit. Majd folytatták a hódításokat (Kambüszész).Palesztinából elhurcolták a zsidó lakosság egy részét (babiloni fogság. század)meghódította a Közel-Kelet jelentős részét(Mezopotámia.A kereskedővárosokban a királyok hatalmát gazdag kalmárok korlátozták. A hajógyártáson kívül a városok ügyes kézművesei szöveteket. IX–VII. aki a harci szekerekkel és vasfegyverekkel felszerelt katonai vezető rétegre támaszkodott.Föníciában a csapadék lehetővé tette. s engedélyezték számukra szentélyük újjáépítését. A kegyetlen uralom ellen azonbansorozatos felkelések törtek ki. hogya perzsákkönnyen megdöntöttékbirodalmukat. A megpróbáltatások azonban nem értek véget:azAsszíria romjain megalakulóÚjbabiloni Birodalomuralkodója. e. Az asszír parasztság lovas és gyalogos katonaként vett részt a hadjáratokban. Jeruzsálemet a szentéllyel együtt.a Kr. A megerősödő perzsák (Kürosz vezetésével)meghódították Mezopotámiát(Babilont Kr. akik magukat isten „szóvivőinek” (prófétának) hirdetve ostorozták a nép kifosztását és a Jahvétől való elfordulást. E két jó minőségű fa ahajóépítésés az építkezések nélkülözhetetlen anyaga volt. század). Fönícia fontos kereskedelmi központ. A görögökkel vívott háborúját részletesen tárgyaljuk majd a görög történelemnél. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak   ASSZÍRIAAz Asszíriának nevet adóAssurvárosa Mezopotámia északi részén. nyíllal és vasfegyverekkel felszerelt lovas népaz indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozott. akik újjáépítették létük szimbólumát. e. A vidék egy átmeneti időszaktól eltekintve (Kr. Nagy mennyiségben szállítottak ólmot Kis-Ázsiába a réz tisztításához és építkezésekhez.Sorra alapították kereskedelmi telepeiketCiprustól Gibraltárig (pl. Palesztina.Nevéhez fűződik a jeruzsálemi templom építése.   AZ ÓPERZSA BIRODALOM(Kr. majd filiszteusok ellen harcoltak a területért. e.A domboldalakon jól jövedelmező növényeket. Rajta kívül semmilyen istenséget nem ismertek el.Jahve a zsidók felett uralkodó egyetlen istenségből a mindenség teremtőjévé és a földkerekség egyetlen istenévé vált. amelynekkönyvtárába összegyűjtötték a Mezopotámiában fellelhető írásokat. század) Az asszírok ellen felkelő mezopotámiaiak vezére alapította meg az Újbabiloni Birodalmat.A betelepülő zsidó törzsektöbb évszázados küzdelembenlegyőzték Kánaán őslakóit. Ez az ábécé az alapja a héber és arab írásnak. 538-ban). tömegeinek legyilkolását feliratokon hirdető asszír királyok pompásúj fővárost építtettek (Ninive). A görögök magánhangzók hozzáadásával továbbfejlesztették a hajósnép találmányát. Legjelentősebb uralkodója (Nabú-kudurri-uszur.   AZ ÚJBABILONI BIRODALOM(Kr. Családok ezreit telepítették át kényszerrel Asszíriába. a bibliai Nabukodonozor) részt vett Ninive elpusztításában. Fönícia a kereskedelmi útvonalak találkozási pontjában feküdt. Türosz). Az ismétlődő hadjáratok nyománkatonai jellegű társadalomjött létre. méneseiket legeltették. sa déliJúdeára. századra alakult ki a zsidó állam. A part menti városoklakóikihasználták a kedvező lehetőséget. A hegység értékes fákat adott. S valóban. A fogság időszakában jelentős változás történt a vallási életükben. majd elfoglalta Föníciát és Palesztinát. Ezzela zsidó hit tisztán egyistenhívő(monoteista)vallássá vált.Ígyaz államjövedelmei megtartása és növelése érdekébenahódításokfelé fordult. jósok léptek fel. a gyűlölt birodalom fővárosát földig rombolták (Kr. XII–VIII. az Ótestamentum. e. Júdea a teljes meghódolás és adófizetés árán menekült meg a pusztulástól. snemalakult kiegységes állam. Dareiosztovább növelte a birodalom területét Európa és India felé. Palesztinát.A romló életkörülmények és a vezető réteg eltávolodása Jahve kultuszától a lakosság elégedetlenséghez vezetett. főként a vezető réteget Mezopotámiába telepítette. fügét termesztettek.Lakóielsősorbanfémekkel és gyapjúval kereskedtek. s az így kialakult jelrendszer lett az alapja mai latin ábécénknek is.) E harcok során Dávid vezetésével.A próféták a népet maguk köré gyűjtve Isten büntetését jövendölték az idegen istenek tisztelete miatt. Föníciát.a tenger fuvarosaivá váltak.   AZ EGYISTENHIT KIALAKULÁSASalamon halála utánaz ország két részre szakadt:az északiIzraelre. s nevükből származik a későbbi Palesztina elnevezés. és nem deportáltáka meghódított országok vezető . hogy öntözés nélkül megteremjen a gabona. A kegyetlen módszerek miatti elégedetlenség is szerepet játszott abban. VI. Legjelentősebb uralkodójuk. például acédrust és alibanoni tölgyet. és könnyítettek a nép sorsán. Asszíria néhány évszázad alatt(Kr.Salamon tette despotikussá a királyi hatalmat. e. 7. Csak az ő jeruzsálemi szentélyében lehetett tisztelni az Istent. ésKr. Elvitték hazájuk termékeit. Karthágó). Aperzsák szakítottak az asszírok pusztán erőszakra épülő rendszerével. Az idegenekkel folytatott küzdelmek során a zsidóság körében kialakult az első egyistenhívő vallás. Szidón.Így a zsákmányszerző háborúk egyik céljává az emberek elhurcolása vált. A kereskedővárosok legmaradandóbb alkotása a hangjelölő írás volt. Látnokok. Kr.   Birodalmak ütközőpontjában jött létre a keleti típusú zsidó állam. a Zagrosz hegyláncai között éltek. s nyájaikat. az itteni városokban született meg a hangjelölő írás. és közvetítették távoli városok.

A jelentősebb tartományi székhelyeket és a fővárost (Perszepoliszt) út.vallási dualizmusnak (duo = kettő) nevezzük.tartományokra(szatrapiákra)osztották. VI. A hatalmas birodalmat. u. Az újjászületés formája az előző élet minőségétől függött.Az öntözött területeken bő termésthozott a vidék fő gabonanövénye. hogy mennyire élt valaki kasztja előírásainak megfelelően. Az Újbabiloni Birodalom az asszír örökséget folytatta. Így ha kioltjuk ezeket. Közéjük tartozott az őslakosság és a tisztátalannak tartott foglalkozásokat űzők (pl. ami azzal is magyarázható.A változásra csak a halál után volt lehetőség.Cserébenagy mennyiségűaranyáramlott Indiába évszázadokon át a tengeri és a szárazföldi kereskedelem révén (pl. Kína gazdasága gyorsan fejlődött. A Közel-Kelet jelentős részét a Perzsa Birodalom egyesítette tartósan. Így juthatunk el az áhítottboldog megsemmisülés. az Avesztában (= Tudás Könyve) foglalták össze. de nem is hirdetett harcot ellene. 1500 körül). Felfedeztéka fehér porcelán és a selyemkészítésének titkát. elsősorban a takácsok. A belső gondok aláásták a központi hatalom erejét. a nirvánaállapotába.   INDIA TÁRSADALMA ÉS ÁLLAMAIA fejlett Indus-völgyi kultúra (valószínűleg a termőföld kimerülése és környezeti problémák miatt) hanyatlásnak indult.Csin Si Huang-ti. e. A hadsereg tartományonként önálló vezetés alatt állt. A birodalom egységét erősítette azutaképítése (pl. sárga turbánosok). a teremtés és a pusztulás körforgását fejezte ki három fő istenük: Brahma (a teremtő). Egy-egy tehetséges uralkodó átmenetileg India nagy részére kiterjesztette fennhatóságát. A perzsa vallási rendszer megalkotását később Zarathusztrának tulajdonították. szigorú törvényekkel belső rendet teremtett.A kasztrendszertis a mozdíthatatlan világrend részeként értelmezte.   KÍNAKelet-Ázsiában elterülő hatalmas. A kézművesek. Akik meghódoltak. Mindegyik élénkormányzóállt. A kontinensnyi India természetes állapota aszéttagoltságvolt: nem lehetett egyben tartani a különböző földrajzi adottságú területeket és a számtalan népet. és 2. I. A brahmanizmus a világot megváltoztathatatlannak ítélte. évezredben. azokatmeghagytáktisztségükben. Dél-Ázsia és a Távol-Kelet birodalmai   AZ INDUS-VÖLGYI CIVILIZÁCIÓIndia hatalmas méretű térség (úgynevezett szubkontinens) a Himalája és az Indiai-óceán között. A Maurija Birodalom Asóka király idejében (Kr. században. 210–Kr. Valamilyen romlandó anyagra írhattak.és virágkorát a Kr.   VILÁGOSSÁG ÉS SÖTÉTSÉGA perzsákhitvilága az eddig megismert vallásoktól eltérő. de a birodalom több évszázados fennállása igazolta módszerüket. III.   INDIAI VALLÁSOKAz ókori Indiában két jelentős vallás alakult ki. E kultúra gazdasági alapjaaz öntözéses földművelésvolt (árpát és búzát termesztettek). a Királyi út). e. elveit szent könyvükben. Az első lépés. A bronz-.A társadalomban betöltött szerep alapján a lakosság négy fő csoportra. Visnu (a megtartó) és Siva (a pusztító). A lélekvándorlás újabb és újabb állomásain kell önmegtartóztatással és elmélkedéssel – tehát a saját erőnkből – úrrá lenni vágyainkon. aki a hadügyek kivételével az összes állami feladat irányítását ellátta. majd a vaskorba lépő Kína államait elsőszöra Csin uralkodók szervezték egységes birodalommá (Kr. A trónra kerülőHan-dinasztia(Kr. s India jelentős részét egyesítette. Harappa) utcái derékszögben metszették egymást. kivitelre termeltek. Egyre hosszabb távon ellenőrizték a nyugat felé vivő fontos karavánutat. attól. amelyekben a világ élesen két ellentétes részre oszlik. Egyiptomtól Indiáig. A szatrapiák adói hatalmas jövedelmet jelentettek az uralkodónak (átlagosan évi 250 tonna ezüstöt és 94 mázsa aranyat).   Az asszírok elsőként egyesítették a Közel-Kelet térségét.Még Indiánál is zártabb világ. nehezen járható hegységek által körülzárt alföld. e. e. Az államiésakatonai vezetőellenőrizhette egymást.a dareikosz. az életet kioltó mészárosok). hogy a boldogságot a vágyakról való lemondással érhetjük el.Az alföld. századra) a kasztrendszer merevvé vált:a kasztokba csak beleszületni lehetett.a rizs.eszközeielsősorbanbronzbólkészültek. így sikerült áthidalni a hatalmas távolságokat.(2700 km) és postahálózat kötötte össze. A kőből és téglából épített városok (Mohendzsodáro. A területetaz Iráni-medence irányából harcias árja törzsek foglalták el(Kr. a tulajdonnal rendelkező közrendűekre (vaijsák) és az előző három réteget szolgálókra (súdrák). a Selyemúton). A Csin-dinasztia egyre önkényesebbé váló uralmát felkelések döntötték meg. A kereskedelem fellendítését és a birodalom egységét egyaránt szolgálta aDareiosz által bevezetett vert aranypénz.A nagy félszigetet hegységek fogják körbe. a világosság és a sötétség küzd egymással. 220) császárai megerősítették a központi hatalmat. e. a katonai előkelőkre (ksatriják). század). Létrehozói valószínűleg Indiasötétbőrű őslakóihoz (dravidák) tartoztak. hogy felismerjük: az élet szenvedés. 3. e.Ez a rendszer sok későbbi birodalom számára szolgált mintaként. Ezek a termékekKína fontos kiviteli . s Kína évszázadokra alkotóelemeire esett szét.Zártsága miatt Indiakultúrájaszámos vonásában eltér a Közel-Kelet kultúrájától. a házakba vizet vezettek. kiválóan alkalmas mezőgazdasági művelésre. A különféletextíliákmellett afűszerek kiviteleis jelentős volt. így a kevés fennmaradt emlékbőlírásukat nem sikerült megfejteni.A birodalom erejét a Han-császárokhódításokra használták fel. akik közül a legjelentősebb a ksatriják kasztjába születettBuddhavolt a Kr. század) élte virágkorát. mivel hitük szerint a lélek mindig más és más lényben születik újjá(lélekvándorlás). s aközreműködésükkel tartották fenn uralmukat. A háborúk terhei miatt felkelések robbantak ki (vörös szemöldökűek. e. A hódítók és meghódítottak együttélése sajátos szerkezetű társadalmat hozott létre.A perzsa nagykirályok a világosság nevében uralkodtak. Idővel (Kr. s az utakat használópostai szolgálat. mely magába foglalta az ókor fejlett területeinek nagy részét. de a meghódított területek kizsákmányolása bukásukhoz vezetett. jó út. III. évezred fordulóján élte. hogy a perzsák a helyi vezetőkre támaszkodva új módszerekkel uralkodtak. Az egymástól 20-30 kilométerre levő állomásokon pihent lovak és futárok várták a hivatalos üzeneteket. agyapot. Így osztozniuk kellett a hatalmon a legyőzött népek előkelőivel.és postahálózatot tartottak fenn. melyben minden lény az örök törvények szerint él. s uralkodásuk első felébenKína virágkorát élte. 3. akiket vallási alapon érinthetetlennek bélyegeztek (páriák). Ez hatalmas vállalkozásvolt: a több ezer kilométeres védelmi rendszert foglyok ezreivel és közrendű szabadokkal építtették. A perzsához hasonló vallási elképzeléseket.A brahmanizmust sokistenhit (politeizmus) jellemezte. Nem helyeselte a kasztrendszert. Az első államok a Huangho menténalakultak ki a Kr.Az örök világrendet. A hunok támadásai ellen falat emeltetettaz északi határ mentén. amit Selyemútnak neveztek. az első császár megerősítette a központi hatalmat. melyet két nagy folyó a Huangho (Sárga-folyó) és a Jangce (Nagy-folyó) táplál.Tanításának lényege. A brahmanizmussal szemben különböző gondolkodók léptek fel. megszabadulunk szenvedéseinktől. Ez nem könnyű feladat. és csatornákon távozott a szennyvíz. kasztra oszlott:a papokra (brahmanákra). Indiából indult hódító útjára atextiliparfontos alapanyaga. Felfogásukszerint a világban a jó és a rossz. Ellenőrzésük alá vonták Koreát és a Vörös-folyó vidékét.rétegét. 8. amit vágyaink okoznak. e. India ősi műveltsége az Indus völgyébenbontakozott ki. így meggátolhatták a tartomány elszakadási törekvéseit. Elkülönült egy ötödik csoport is.

OrszágukatMennyei Birodalomnak nevezték. évezred eleje). az idősek. A romok alól vízvezetékek. A másik irányzatLao-cenevéhez fűződik. A Kr.A rabszolgák száma alacsonyvolt. ahódító akhájokletelepedtek. 1600 táján) Knósszosz újjáépült. műhelyekis csatlakoztak. AZ ÓKORI HELLÁSZ   9.A görög mitológia szereplői a mükénéi korban éltek. a küklopszok építhették (küklopikus falak). A kézművesek is az erődökben végezték munkájukat. Állandóösszekötő kapcsot jelentett a Közel-Kelet és a görögség között. század) Az indoeurópai eredetű görög törzsek több hullámban érkeztek a Balkán déli részére (Kr.Igyekezett megtalálni a harmóniát ember és ember. az Égei-tenger szigetvilága és Kis-Ázsia nyugati partvidéke. e.és fémárut. de jelrendszerük a nyelv sajátosságai miatta szóírásnál nem jutott tovább. évezred fordulóján. csatornák. India) szállítottak aSelyemúton. itt voltak a műhelyek és a nyersanyagraktárak. melyeturalkodói háztartásnak nevezünk.   A KRÉTAI KULTÚRAKréta szigete a görög szigetvilág déli részén fekszik. ón. A császár szabta meg a szertartások rendjét. A kínai selyem és porcelán ellenében indiai üveg. Egy ilyen vulkánkitörés után (Kr.Kung-fu-ce(Konfuciusz)a hagyományok. Területüket később elfoglalták a – szintén görög – dór törzsek. kisebb méretben a nagy keleti birodalmak templomgazdaságának mása. melyet a közrendűek műveltek meg. u. évezred). a tudomány számára értékes adatokat szolgáltattak erről a korszakról. kiutat csak a lélekvándorlás tana ígért.E városok a 2. Ám 1450 körül – talán egy újabb katasztrófát követően – mára görög akháj törzsek foglalták el Krétát. Ők készítették a kézműipari termékeket: a magas színvonalú fazekas. sőt kiterjesztette hatalmát a görög szárazföld egyes részeire is. e. ami a rabszolgaság kezdetleges szintjére utal. A királyok vezetésével ők hozták létre az erős krétai flottát. A fellegvárak raktárkészletétagyagtáblákontartották nyilván: a feljegyzések akrétaiaktól átvett szótagírással készültek (lineáris B írás). I. A városok élén királyok álltak (Knósszoszban minósz volt a címük). E területet lakóiról (hellének)Hellásznak is nevezték Éghajlata mediterrán. 3. Kialakulta kínai képírás. században elpusztultak a központok. de termőföldben szegény. oszlopsorok szépsége hatalmuk nagyságát jelképezte. évezredtől.cikkeivoltak egész történelme során. XVI–XIII. szervezték a védekezést és azsákmányszerző hadjáratokat. XIII. és erődöket(fellegvárakat) építettek: pl.A belső lelki és testi béke megteremtésére törekedett. A démonokat és isteneket háttérbe szorítva az embert. és az itteni Théra-sziget vulkánja többször kitört. bizonyítva azt. hogy azokat csak az egyszemű óriások. ember és közösség.és földszerző háborúk sorát indították. sőt megtelepedtek itt. A fellegvárakatvastag falakvédték. A krétai civilizáció azonban kitörölhetetlen nyomot hagyott a görög művelődésben. e. Ez a rendszer. III–II. A társadalomelőkelő rétegét alkotó hajótulajdonosok és kereskedők palotákban éltek. így a kasztrendszert is öröknek fogadta el. Az Égei-tenger vidékén gyakoriak voltak a földrengések. Kínában szintén öntözéses gazdálkodáson alapuló kultúra bontakozott ki a Kr. a felsőbbség. elvetve minden változtatást. évezred elején élték virágkorukat. az emberi boldogságot állították a középpontba. öblök. században két elvont vallási-filozófiai rendszer alakult ki. lovak. Aközrendűekművelték a földeket. völgyek és medencék halmaza. nincsenek nagy folyóvölgyek. A korszak értékes forrása amitológia. Második támadásuk már romba döntötte a knósszoszi palotát. Ahogy az égen a Sarkcsillag a legfényesebb. Közülük az egyik. a Tao tö king (Az út és erény könyve) utántaoizmusnak nevezik tanait. A köves domboldalakon elterjedt azolajfa ésaszőlő. e. bort termeltek. szökőkutak maradványai kerültek elő. Akirályok külön részt kaptak a közös földekből. elsősorban a palotákban alkalmazták őket.A kínai nyelv egy szótagú szavakból áll. Bronzfegyverekkel és harci szekerekkel harcoltak. a freskók. e. e. e. köztük az északi parti Knósszoszt.A képírásos jelek egyszerűsödtek. A palotákhozraktárak. réz. Az árja hódítást követően Indiában kasztrendszer alakult ki. melyek csodálatos gazdagsága. az akupunktúra alkalmazása. hogya Keleten már megismert irányítási rendszer és gazdálkodás alakult kiKrétán is. gabonát. A hegyes vidékércekben (főleg vasban) ésépítőkövekben (márvány) gazdag. A krétai és a mükénéi kultúra   A GÖRÖG FÖLDAz ókori görögség történelmének színtere a Balkán-félsziget déli része. mely biztosította a Földközi-tengeren kereskedelmi hatalmukat. rabszolgák és arany áramlottak Kínába.       II. s valószínűleg az egész sziget a fennhatósága alá került. . s kivitelre olajat. Kína számos találmánya (porcelán. deöntözéses földművelésre nincs lehetőség. A kis területű.A gyér legelőkön elsősorban kecskét és juhot tenyésztettek. Az akhájkirályokakatonai vezető réteggel együtt irányították az államok életét. aki a boldognak vélt ősi múlt felé fordult. ám leghíresebb vállalkozásuk a trójai háború volt.   Az Indus mentén folyamvölgyi civilizáció virágzott a Kr. amelyről a korszak a nevét kapta. úgy a földön a császár. e. így a hanglejtésnek nagyon nagy a szerepe. selyem) révén nyereséges kereskedelmet folytatott a Selyemúton keresztül Eurázsia többi civilizációjával. A fentiekből kitűnik. és elfoglalták Krétát. A brahmanizmus a világot. Kr. Harcoltak egymás ellen. Bár a szövegek később keletkeztek. hogya királyok nemcsak a katonaság és a közigazgatás. A palotában raktározták a felesleget és a behozott nyersanyagokat (pl. századtól a kínaiak már az általuk felfedezettpapírra is írhattak. mert e vidék rendkívül tagolt. a VI.(Ebből következett az orvoslás fejlődése. Többemeletespalotákat építtettek. kevés megművelhető földdel rendelkező államok zsákmány. a család tiszteletére tanított. amelyet hivatalnokai irányítottak. pusztító tengerárt is okozva. az egyén és az állam között.) Alapkönyve.Az egymás elleni harcok kimerítették a mükénéi államokat: a Kr. Neolitikus kultúrájú bevándorlók alapították Krétán az első városokat (Kr.Az ide érkezők első hulláma még megkímélte Knósszoszt. A földrajzi adottságok miatta tenger fontos szerepet játszott a görögség életében. 3. 2.   A KÍNAI VALLÁSOKA sok szellemet és az ősök lelkét megidéző kínai hitvilág szerint az égi és a földi világ megfelel egymásnak. Az óriási kőtömbökből emelt falakról (melyet nem tartott össze kötőanyag) később a görög mítoszok azt tartották. de a gazdasági élet irányítói is voltak. A MÜKÉNÉI KULTÚRA(Kr. Mükénét. ólom). Hellász – melyet a tenger és a hegyláncok kis egységekre bontanak –szigetek.Az erődök a gazdasági és a politikai irányítás központjailettek. melyeket Nyugatra és délre (Közel-Kelet. A tudomány azonban még nem tisztázta etermészeti katasztrófákszerepét a sziget történelmében.

Ezt a rendszert. a XIII. és mára magánhangzókat is jelölték. olajbogyó és zöldségtermesztésre. Az irányítás a nagyobb birtokokkal rendelkező arisztokrácia (arisztoi = legjobbak) kezébe került. mint a királyság. de több eltérő vonást is megfigyelhetünk (pl. majd elvesztette a földjét. A központi irányítás nélkül maradt emberek kénytelenek voltak helyben megszervezni a termelést. századtól terjedt el ismét az írásbeliség a görögöknél. Boszporusz. VIII–VII. 6000 km2. kereskedők. Kezdetben királyokvezették a poliszokat. e.A föníciaiaktól vették át a hangjelölő írást. A hősköltemények színhelyeit követve ásta ki Trója romjait a XIX. a híres kincsleletekkel. nőtt az export. Területe változó (a legnagyobb.   10. katonai vezetők szerepe). melyek a trójai háborúról és a hazatérő görög harcosok viszontagságairól szólnak. Fokozta a problémát.6 km2). A Kr. és VI. A hagyományos ötvenevezős hajókat felváltották az egymás fölött elhelyezkedő evezőpadokkal rendelkező két.csak azok lehettek a közösség teljes jogú tagjai.és a kereskedőréteg. Elsőként a fejlődés élvonalában haladó Ióniában vertek pénzt (Kis-Ázsiából vették át). Míg addig a közösségtől kaptak földet. A változás jelentős. megszűnt az állam által biztosított nyersanyagellátás (bronz). XII–VIII. majd háromevezősoros hajók. A megerősödő görög városállamokban a lakosság számának növekedésével nem tartott lépést a gazdaság fejlődése. és megművelt földjeiket a sajátjuknak tekintették. erőszakkal szerezték meg a hatalmat. században sorra adták ki pénzérméiket. Ahol kikötésre és földművelésre alkalmas szabad területet találtak. század). A földjét és hatalmát féltő hagyományos vezető réteg és az újonnan meggazdagodók közötti ellentéteketegyes politikusok(többségük a vállalkozásokkal is foglalkozó arisztokrata családok tagja) kihasználták. nem ösztönözte a termelőket.Kiemelkedő jelentőségű aHomérosznevéhez fűződő két nagy hősköltemény: az Iliász és az Odüsszeia. A gyarmatvárosok önállóakvoltak. A termelés fejlődését avaseszközökelterjedése is elősegítette. s szállítottak Hellászba. VIII.   A földrajzi tényezők nem segítették elő egységes.A műhelyek elpusztultak. fazekasság.   A GYARMATOSÍTÁS HATÁSAIA gyarmatvárosokból beáramló olcsó gabona fölöslegesé tette. bor) fuvaroztaka gyarmatvárosokba. Fekete-tenger). VI. s részben az elszegényedés elől a lakosság egy része kivándorolt. e. A további terjeszkedésnek keleten a megerősödő Perzsa Birodalom. akik polgárjoggal rendelkeztek.A jó minőségű földeken megtermeltgabonát Hellászbaszállították.   A POLISZA megszülető új államokatpoliszoknak. Az új rendszerben azonban a gazdálkodóknak érdekében állt minél többet termelni. A folyamatot görög gyarmatosításnak nevezzük. központosított állam létrejöttét görög földön. mivel a termés a sajátjuk volt. hogy a közösséghez tartoznak. vezetőjét zsarnoknak (türannosz) nevezték a görögök. ezértezüst. A térségben elsőként Krétán alakult ki fejlett civilizáció. Ezt a hatalmi berendezkedéstarisztokratikus köztársaságnak nevezzük. Emiatt. A kenyerüket vesztett földművesek. parasztok alkottáka szabad lakosság nagyobb részét. A polisz földje egyre kevésbé tudta eltartani a népességet. városállamoknak nevezzük. Szicília és dél (Afrika).Görög földről kivándorolt a népességfelesleg.túlnépesedésjelentkezett.feldolgozott élelmiszereket(olaj. századra lezárult. A törvényeket fölrúgva. hiszen a keleti típusú rendszerrel szemben az emberek érdekeltté váltak a jobb munkában. Márvány-tenger. A mítoszokat nyomán jutott el Mükéné romjaihoz. és a természeti adottságoknak jobban megfelelőszőlő-. szerszámok.zsarnokságnak (türannisz). századra Hellász túlnépesedett. A mükénéi kultúra pusztulásával eltűntek a keleti típusú államok.A földművelők maguk láttak hozzá(családonként)a gazdálkodáshoz. e. Ügyeik intézésére kis közösségeket hoztak létre.   A ZSARNOKSÁGA változások sok poliszban (főleg a fejlettebbekben) megingatták a földbirtokos arisztokrácia gazdasági erőfölényén alapuló arisztokratikus köztársaságot. akik földdel rendelkeztek. ugyanakkor pontosan és egyértelműen jegyezte le a nyelvet. gabona) és rabszolgákat szereztek be.Csökkenta gabonatermelőarisztokrácia gazdasági súlya.a démoszt(démosz = nép). század második felében egy műkedvelő német régész. 3. ésegyeduralmat vezettek be. A piacokon elsősorban kis és közepes címletekre volt szükség. e. VII. amelyek ezeket az árukat részben továbbadták a barbároknak. csak vitorlákkal rendelkező teherhajók.és rézpénzekkerültek forgalomba. de anyavárosukkal szoros gazdasági kapcsolatban álltak. most éppen fordítva.és középbirtokos paraszt eladósodott. ottúj várost alapítottak. e. század) A Kr. A görög poliszok a Kr. A polisz a várost és közvetlen környezetét foglalta magába. kerámiák. A változások a társadalom felépítésére is hatással voltak. A barbároktól cserébe nyersanyagokat (fémek. hogy új hazát találjanak.Megerősödött az iparos. hajógyártás).Esajátos politikai. A görögöknél az aranypénzek csak később jelentek meg. A Kr. mivel a felesleget kisajátította.Onnan kézműipari termékeket(szövetek. hogy a rossz minőségű földeken gabonát termesszenek. e. saját törvénykezéssel és igazgatással.A kézművesek. azon az alapon. és a gabona-behozatal miatt megnőtt a poliszok népességeltartó ereje. Tökéletesedett a hajózásis. nyugat (Dél-Itália. A hanyatlás azonban magában hordta a fejlődés lehetőségét. mely hasonlított az ókori Keleten megismert társadalmi és gazdasági berendezkedésre. fegyverek). A görög gyarmatosítás a Kr. hiszenaz addigi hatalmi szervezet fölbomlása lehetőséget biztosítottegy új rendszer kialakulására. s tárta fel a fellegvárat.A fejlődő kereskedelem szükségessé tette apénzmegjelenését. A polisz születése és a görög gyarmatosítás   AZ ÁTMENETI KORSZAK(Kr. a legkisebb. Ezt továbbfejlesztették. A poliszt kezdetben származási alapon az arisztokraták irányították: ezt a berendezkedést arisztokratikus köztársaságnak nevezzük. de ezek alapvetően különböztek a korábbiaktól. VIII. e. Megjelentek a szélesebb. amely más volt. az új lehetőségeket kereső iparosok tengerre szálltak. Így írásuk gyorsan és könnyen megtanulható volt. A poliszok (számuk meghaladta az ötszázat) önálló államokként működtek. szőrme. a felesleget pedig a piacon értékesíthették. nyugaton Karthágó városa is gátat szabott. vallási és kulturális közösség tagjai a földtulajdonosok. Az adósságba süllyedőkreaz adósrabszolgaság rémeleselkedett. A gyarmatvárosokkal folytatott kereskedelem révén fejlődött az ipar (fémmegmunkálás. s új városokat . Délosz kb. Heinrich Schliemann [slímann]. A bronzkori mükénéi kultúra keleti jegyeket mutatott. Spárta kb.A gyarmatosítás három fő iránya: északkelet (Dardanellák. s kialakultak a poliszok. Hatalmukrövidesenmegszűnt vagy névlegessé vált. hogy a rossz termések miatt egyre több kis.Áttérhettek a sokkal jövedelmezőbb. Az uralkodói gazdaság.   A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS(Kr. századot követően a mükénéi fellegvárakkal együttaz uralkodói háztartások rendszereisromba dőlt.

Sok városállamban egyeduralom jött létre. munkájukban azonban egyre nagyobb szerepet játszott a felhalmozódó tapasztalat és tudás. és kétértelmű jövendöléseiről volt híres. amely stadionfutásból. távolugrásból. A görögöket a közös nyelv. hanem győzelemig játszották a mérkőzéseket. A társadalomban megnőtt a démosz. a kereskedő és iparos réteg befolyása. Aszklépiosznak.Minden versenyző meztelenül küzdött. A gyógyulásra várókat a templomban eltöltött éjszaka alatt álmukban „szabadította” meg kínjaiktól Aszklépiosz. aholnégyévenként rendeztek versenyeket. Athén . a forrás csobogása stb. a gyógyítás istenének temploma. 776-bankerült sor. Így Hellászban nem alakult ki egységes papi testület. hogy a hófödte Olümposzon székelő Zeuszt gyakran „olümposzi”-nak nevezték. A gyarmatvárosokkal folytatott kereskedelem fejlesztette az anyavárosok mezőgazdaságát. ahol az áldozati állat egy részét vagy az isteneknek szánt növényeket elégették.Az elsőolümpiai eredmények feljegyzéséreKr. Hádész birodalmába. Athénban a Panathénaia ünnepségein egyszerre ünnepelték Athénét és az athéni államot. Az ókori olümpiák sokban különböztek a maiaktól. de a céltudatos tevékenységek pártolója. az Attikai-félszigeten terül el. tengeri vihar) ura.). iparát és kereskedelmét. amelyben egy ideig királyok uralkodtak. Pallasz Athénének Athénban. A bronzkori (mükénéi) görögség egyik központja volt. a világ keletkezése. Később az olümpiák újabb sportágakkal bővültek. hanem választott állami tisztségviselők irányították.   A SZERTARTÁSOKAz istenek a segítségért „megkövetelték” a tiszteletet az emberektől. 11.Csak az első helyezést jutalmazták.természetük. Például Poszeidón. A földművelő őslakók termékenységistene lehetettGaia. Az áldozatot a templom előtt végezték. Aki a földön gonosz életet élt. és csodás tulajdonságokkal rendelkeztek. vágyaik is megegyeztek az emberekével. mely Apollónhoz köthető. Polisszá szerveződött. élet és halál viszonya). e. hiszen a róluk szóló elbeszélések. Sőt. Erős falai (az Iliászban „jólépültfalu város”) megvédték a pusztulástól a mükénéi kor végén. Az egyének küzdelme folyt. A több száz önálló polisz lakosságát azonbanösszekötötte a közös nyelv és a hitvilág. a félelmetes erők (földrengés. A Sorssal (Moira) azonban az istenek sem szegülhettek szembe.Ezek a rendezvényeka poliszhoz való tartozásérzését is kifejezték. A görögök ünnepeken. sőt az okosan vezetett háborúk istene is. majd a szerényebb rangú istenek. a vallás és a vallási eredetű sportversenyek kovácsolták össze. az ember származása. Az ifjaknak külön versenyek voltak. Az istenek szerettek. ezért nem kellett a görög templomokban nagy belső teret kialakítani. loptak. Más szerepkört töltött be Apollón fiának. A játékok időtartama egy napról ötre növekedett. vagy Zeusz Dódónéban lévő szentélye. féltékenyek voltak egymásra: ez mind-mind emberi tulajdonság. Pallasz Athéné jelképe a bagoly). Poszeidónnak Korinthoszban.Ezeken a viadalokonminden szabad görög polgár szerepelhetett. csaltak. Nem alakult ki merev vallási rendszer és papi szervezet. A bevándorló akháj pásztorok istene voltZeusz. Kis-Ázsiai eredetű istenApollón. Szerepelt még ökölvívás. pankráció (a birkózás és az ökölvívás keveréke). Együtt tisztelegtek Apollónnak Delphoiban. század).   A GÖRÖG HITVILÁG SAJÁTOS TERMÉKE. amely széles tevékenységi kört jelentett. és a háborúzó poliszok nem küldhettek versenyzőket a játékokra. így az ötpróbával. Zeusz bika képében jelent meg. Pallasz Athéné. A hősök a napfényes elíziumi mezőkön örök boldogságban tölthették napjaikat. e. hanem szíjakkal felszerelve küzdöttek. A játékok végén kapták meg a győztesek aszent olajfáról metszett koszorút. A mítoszok választ adtak az embereket foglalkoztató alapvető kérdésekre (pl. hiszen az istenek gyakran szerepeltek állat alakjában (pl. s csak leegyszerűsítve nevezzük a tenger istenének. A szerzők szabadon mesélték el. fegyveres futás. állandó papi testületekkel rendelkeztek. hogy ez az időpont lett a görög időszámítás kezdete. Minden istennek megvolt a saját hatásköre. A görög vallás isteneinem egyszerre. gyűlöltek. csapatversenyeket nem rendeztek. arra itt szenvedések vártak. Isteneiket ember alakúnak képzelték. Egységes Görögország (Hellász) a valóságban nem is létezett.a mítoszok több változatban maradtak fenn.Kezdetben csak futásban mérték össze tudásukat. A SPORTA görögök isteneik iránti hódolatukat versenyekkel is kifejezték.és gerelyhajításból. valamint birkózásból állt.A szertartásokat nem papok. melyek közül kiemelkedtek az olümpiai versenyek. A többség sorsa azonban lehangoló. A mérkőzések véresek voltak: a kortársak ezt a versenyszámot tartották a legveszélyesebbnek. ahol hangokból jósoltak (a szent tölgy lombjának susogása. Megjelent a pénz. Az istenek között is voltak különbségek éppúgy. Athén városának védelmezője. 12. és szobrot állíthattak maguknak Olümpiában A görögök vallása sokistenhívő. mint a földi társadalomban. s nem is egy helyenalakultak ki. Ezek saját. a küzdők kísérői is csak ruha nélkül jelenhettek meg. amelyek sajátos feladatokat láttak el: ilyen a jóslás vagy a gyógyítás. áldozatok bemutatásával ezt meg is adták nekik. Az istenek ember alakúak és emberi tulajdonságokkal rendelkeztek. diszkosz. A templomban csak az istennő szobra állt. Ilyen jóshely(jósda)Delphoi [delfi]. és csak azután görögnek (hellén). Az istenek számát nem lehet pontosan meghatározni. A görög vallásban a totemizmus maradványai is fellelhetőek. Hazatérésük után hősöknek kijáró tisztelet övezte őket szülővárosukban. A szertartások elsősorban a poliszhoz tartozást fejezték ki. A görögök túlvilágképe nem túl vigasztaló. lóverseny. A versenyre igyekvők sérthetetlenséget élveztek. örömtelenül bolyonganak az Alvilágban. majd az arisztokrácia vette át a hatalmat (Kr.Nem ismerték a súlycsoportokra való bontást. céltalanul. Ám közös bennük. a későbbi villámokat szóró főisten. és menedéket nyújtottak Attika lakóinak a dór törzsekkel szemben. Az ökölvívók nem kesztyűben. A görögök számos istent tiszteltek (sokistenhit). hogy halhatatlanok voltak. kocsiverseny. s az emberekhez hasonlóan élték napjaikat. Zeusznak. VII. A versenyeken csak szabad görög polgárok és csak férfiak vehettek részt. Nagyrészt fenn laktak azOlümposzfelhőkbe burkolódzó csúcsán. és nem időre. és edzőnek öltözve bejutott a viadalokra. A későbbiekben is Aszklépiosz papjai voltak az orvosok. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban   ATHÉNA város a görög földjónoklakta vidékén.ami növelte a görögség összetartozásának érzését. Zeusz a főisten. változtathatták a történeteket. A szent hely neve abból ered. és őt követték az előkelő. Voltak szentélyek. A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág   A HITVILÁGA görög ember elsősorban városa polgárának tartotta magát. Az olümpiák jelentőségét mutatja. a hellének főistenénekOlümpiábanalakítottak ki szent ligetet. Az emberek lelke a halál után leszáll az Alvilágba. miután az egyik játékos édesanyja látni kívánta fia diadalát.hozott létre. Nem csak külsőre hasonlítottak az égiek a földiekre. így a mesterségek és a bölcsesség istene.

Peiszisztratosz halála után fiai már nem tudták sokáig megőrizni a hatalmat (Kr.   AZ ARISZTOKRÁCIA ÉS A DÉMOSZ SZEMBENÁLLÁSAA királyság megszűnését követően Athénban azarkhónok(először egy.mert a Spártában is egy birtokos arisztokrata réteg állt társadalom élén. de feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült. A legfőbb hatalom a népgyűléskezébe került.és minden szabad athéni polgárnak esélyt ad a hatalom ellenőrzésére. majd három. Kleiszthenész a zsarnokság újjáéledését acserépszavazásbevezetésével kívánta megakadályozni. döntött a háború és a béke kérdéséről. hanem a nép kezében van. Így a démosz vagyonos tagjai is jelentős politikai szerephez juthattak. Athén ekkor emelkedett a legtekintélyesebb görög poliszok közé. majd tíz évre.nem vett részt a görög gyarmatosításban. 560–527). (A türannoszok nagy építtetők voltak. Fegyvereseket toborzott ésmegszerezte az egyeduralmat(Kr. Kezdetben életük végéig. Ez belső ellentétekhez vezetett. mivelmegszüntette a szabad polgárok közötti jogi különbségeket. VI. A földművesek jelentős csoportjai továbbra is nehéz helyzetben éltek. A demokrácia olyan politikai berendezkedés. hanem választottak. A rendkívül szigorú rendelkezések – innen a „drákói szigor” kifejezés – továbbra is elsősorban az arisztokrácia érdekeit védték. az Árész domb tanácsát (Areiposzpagosz) is az egykori arkhónok alkották.) Az építkezések erősítették tekintélyét.   13. Nem szüntették meg a volt arkhónok tanácsát. Egy másik görög út: Spárta   A TÁRSADALOMSpártáta dórokalapították. városfalak hirdetik ma is tevékenységüket. 594). Atörvényességkialakítása azonban gátat szabott a politikai hatalmat birtokló arisztokrácia önkényének (mindenki hivatkozhatott az írott törvényekre). e.   Drakón a törvények írásba foglalásával korlátozta a szokásjog önkényes alkalmazását. Athénban ötven évig maradt fönn azsarnokságrendszere (türannisz). Általában minden fontos ügyben a döntő szót e szervezet mondta ki. az Areioszpagoszt sem. Peiszisztratoszelsősorban a szegényebb rétegekre támaszkodott. . később évente választották őket. e.az athéni állam tényleges irányítói lettek. jó minőségű pénz kiadása). cserépszavazással tíz évre elűzhették Athénból.s tagjait a területi felosztás alapján sorsolták. Amikor a népgyűlés nem ülésezett. A legfőbb bírói testületet.   PEISZISZTRATOSZSzolón reformjait követően az ellentétek nem csitultak. Az ellentétek csillapítását szolgáltaa szokásjog írásba foglalása. A már Szólón idejében is létező testület létszámát felemelték(ötszázak tanácsa). Peiszisztratosz idején jelentősenfejlődött Athén gazdasága. Kleiszthenész a területi elv bevezetésével szélesebb alapokra helyezte a Szolón által kialakított demokratikus berendezkedést. templomok. századra megnőtt a démosz soraiból toborzódónehézgyalogosok(hopliták) és aflottaszerepe. A dórok a saját létszámuknál tízszer nagyobb akháj népességet taszítottak szolgaságba.A területi felosztás biztosította a szélesebb demokráciát. melynek munkájábanmindenathéni polgár részt vehetett. kikötők. A lakosság korábbi származási.mivel a más tisztségekkel szemben egy éves hivatali idejük többször meghosszabbítható volt. ahogyan az általa létrehozottnépbíróságoktagjai közé is bekerülhettek.Szolóntörvényeiben teljesítette a szegénység legfontosabb követelését:eltörölte az adósrabszolgaságot. A változtatás joga ismét egy tekintélyes férfiú. e. hogy milyenhivatalokat tölthetnek be. hogy támogatóinak számát növelje. míg az adósrabszolgaság megszüntetése a szegényebb rétegének érdekeit szolgálta.Csak az athéni születésű férfiakvehettek részt a politikai életben. A tanács törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek. Meghatározta az egyes csoportokba tartozókkatonai szerepét (fegyvernemek) és azt.akiket nem sorsoltak. A jövedelem alapján évi adót vezetett be. vízvezetékek.Ezért minden spártai polgáregyenlő részt kapottaz állami földekből. bíráskodás) nem az uralkodó vagy egy kiváltságos réteg. majd vagyoni alapon történő besorolása helyett ezekváltak a tisztségek betöltésének. az egyre nagyobb számban betelepülő idegenek (metoikoszok) nem. és elengedte az adósságokat. Az arisztokraták túl soknak. s kisebb jelentőségű kérdésekben dönthetett is. IntézkedéseivelSzolón megteremtette a demokrácia (népuralom) alapját. 508) A türannisz fölszámolása után a démosz hangadóiolyan intézményrendszerkialakítását szorgalmazták. és az adósrabszolgaság réme fenyegette őket. mivel megrendeléseket jelentettek a kézműveseknek és munkát a szegényeknek. Ez sok paraszt számára a föld megtartását jelentette. A feltörekvő démosz és a még erős arisztokrácia küzdelmét kihasználva Peiszisztratosz szerezte meg az egyeduralmat.Az arisztokratikus köztársaság nem biztosított politikai jogokat a démosz számára. amelyből fedeztenagyszabásúépítkezéseit. amelynek egyre terhesebbé vált az egyeduralom.amely kizárja a zsarnokság visszatérését. de jólkihasználtaaz ekkor feltárulókereskedelmi lehetőségeket. 621). e. és növelték támogatói számát a démosz körében. Szolón vagyoni beosztása a démosz gazdagabb. Így – bár más és más okból –a démosz módosabb és szegényebb rétegei is szembekerültek az arisztokráciával. amelyben az államhatalom (törvényhozás. Ezt segítették a türannosz intézkedései is (kereskedelmi kapcsolatok kiépítése.ami fejlődő kézműiparának és a hajózáshoz kedvező földrajzi fekvésének is köszönhető (kikötője Pireusz). vagy külföldre menekültek – kiosztotta a földnélküliek között. meghódítva a Peloponnészosz déli részén élő akhájokat. Az egyre élesebb politikai küzdelmet Athénban az arisztokrata származásúPeiszisztratoszhasználta ki. Ha valakiről a polgárok úgy vélték. 510).így ameggazdagodottkereskedőknek és iparosoknaksem. s végül kilenc) rendelkeztek a legfőbb hatalommal. A népgyűlés hozta a törvényeket. e. kormányzás. míg a démosz vezetői túl kevésnek tartották az engedményeket.   KLEISZTHENÉSZ REFORMJAI(Kr. Az ellenálló arisztokraták földjeit – akiket megöltek. hogy zsarnokságra tör. továbbra is a tanács vitte az ügyeket. ami a törvényhozással megbízottDrakón(magyarul sárkány) nevéhez fűződik(Kr. e.Ugyanakkornövelte a népgyűlés hatáskörét:ezen a legszegényebb polgárok is részt vehettek. Kleiszthenész kezébe került.A lakosságotvagyonihelyzet alapjáncsoportokba osztotta. A továbbra is fennálló belső ellentétek levezetése Szolón arkhón nevéhez fűződik (Kr. Az arkhóni tisztséget csak arisztokraták tölthették be. a katonáskodásnak és a közigazgatásnak az alapjává. Az új berendezkedésazújelvek szerint kialakítottterületi egységeken nyugodott. A katonai vezetők (sztratégoszok).Az arisztokráciának főszerepet biztosító lovas harcmodorral szemben a Kr.   SZOLÓN A harcmodor átalakulása is erősítette a démosz vagyonos tagjait. A türannisz végső soron a démosz megerősödésének kedvezett. Egyenlőségrőlazonban – az ókori hagyománnyal ellentétben –nem beszélhetünk. Féken tartásuk érdekében ahódítóknak meg kellett őrizniük a belső egységet. A politikai jogok alapjává a származás helyett a vagyont tette.A gazdaság fejlődésemegerősítette a démoszt.

hanemaz állam tulajdonát képezték. Hogy jó katonákat tudjanak nevelni. de továbbra is részt kellett vennie aközös étkezéseken. A felnőtt spártai férfi sem vonhatta ki magát a közösségi életmód alól. A szabad polgárok egyenlőségére törekedtek. e.eladni nem lehetett őket. hogy a fiúk jó katonákká. megszégyeníthette őket.Amennyiben a népgyűlés döntése a vének szerint nem volt kedvező.Gyakorlatilag csupán elfogadhatta vagy elutasíthatta az elé terjesztett javaslatokat. volt saját házuk. 490-ben az égei szigetvilágon át. Athénban a felkészülésre vonatkozóankét tervállt szemben egymással: a szárazföldi és a tengeri fegyverkezés terve. hogy az erős Perzsa Birodalom ismét támadni fog. katonai fegyelem alatt neveltékőket a nehéz életkörülmények elviselésére. A szavazás közfelkiáltással történt. 492–Kr. A hatalmatvalójában a tekintélyesarisztokrata nemzetségekbirtokolták. A hajóhad(flotta)fejlesztésea kereskedelem fellendülését és hatalmas megrendeléseket is jelentett volna. akik azokon a földterületeken (parcellákon) éltek. 490) Először a kis-ázsiai görög városok kerültek az előretörő perzsák uralma alá.   AZ ÁLLAMA politikai egyenlőséget a polgárjoggal rendelkezők számára is csak részben biztosították.   A SPÁRTAI NEVELÉS ÉS ÉLETMÓDA spártai nevelés fő célja az volt. amelyeket kiosztottak a spártai polgárok számára. Az állam életének tényleges irányítója az öt felügyelővolt. e.Anépgyűlésmunkájában minden 30. Kr. A spártaiak a közösség. Kiváló harcosokká váltak. hogy a spártaiak gyakorlott harcosokká váljanak. a külpolitika irányítása. e. ahol harcostársaival (általában 10-15 fő) együtt fogyasztotta el a szerény ételeket (ezek előteremtéséhez mindenki hozzájárult). mivel Spárta peremterületein éltek. A dór eredetű körüllakók létszáma háromszorosa volt a polgárjoggal rendelkezőkének. Két ilyen különböző felépítésű sereg esetében az kerülhet fölénybe. ahol megfelelő sík területet találtak lovasságuk számára. A gyerek nevelése nem a szülők. Feladatuk a bíráskodás.Ők látták el Spártát kézműipari termékekkel. Spárta egy városszövetséget is létrehozott (peloponnészoszi szövetség. de olyan jogokkal rendelkeztek. VI. és tiltottak minden „puhaságot”. Parcelláikat művelték. e. 492-ben elvéreztek a vad thrák törzsek elleni harcokban (Kr. feleségét csak titokban látogathatta. de támogatta az arisztokratikus államberendezkedéseket is Hellászban. Ez elsősorban a Peloponnészoszifélsziget fölötti hatalmi súlyát biztosította. így elsősorbanAthén számáravoltveszélyes. s egyebekben jogkörük korlátozott volt. Ezzel szembena perzsáklovas és gyalogos csapatai elsősorban nyilaikban bíztak. a Taügetosz) vasércét bányászták. aki a marathóni csata egyik hadvezéreként már bebizonyította rátermettségét.Földművesekvoltak. vagyisnem rabszolgák. mint segédhadak. Hadseregüknek aközelharckedvezett. a kevésbé életképes csecsemőket pusztulásra ítélték.A fiúkatmár hétéves korban elszakították családjuktól.Zárt hadrendben. s a népgyűlés jogkörét korlátozták. Az ellenséget lehetőlegtávolról. amikor támogatást nyújtott a nagykirály ellen fellázadt kis-ázsiai görög városoknak. A görög–perzsa háborúk (Kr. A földhöz hasonlóannem gazdáik. Nem voltak politikai jogaik.Közösségekben. 492–448)   A HÁBORÚ ELSŐ SZAKASZA(Kr. a lányok pedig jó katonákat szülő anyákká váljanak. nem vehettek részt a népgyűlésen). és bármely spártai megölhette.30 éves koráig a családjától külön.   BELSŐ VÁLTOZÁSOK ATHÉNBANA görögök tudták. a csatában inkább életüket áldozták. 492). E tisztséget választás alapján a 30. hogya teljes jogú polgárok legfőbb tevékenysége a katonáskodáslett. nyílzáporokkalsemmisítették meg. mintsem meghátráltak volna. Pajzsukkal nemcsak magukat.Körüllakóknak nevezték őket.Az athéniak9000 nehézfegyverzetű gyalogost tudtak szembeállítani a perzsákkal.a dalok. feloszlathatták azt. Természetes tehát. A szembenálló hadseregek létszámra és minőségre egyaránt különbözőek voltak. A spártai férfiak egészen hatvan éves korukig katonakötelesek voltak. falanxban harcoltak. akik nem rendelkeztek polgárjoggal(mint Athénban a metoikoszok).a helótákjelentették. ezért a kereskedő. A spártaiak a tekintély és az életkor alapján választották ki vezetőiket. Azilyen szerveződésű államotarisztokratikusnak nevezzük. és a termésnek csak a felét kellett beszolgáltatniuk a földeket birtokló spártai polgároknak. A helóták helyzete emlékeztet a rabszolgákéra. békében pedig politikai befolyásuk növekedését várták e tervtől. azonban a hatalomba a polgárok csak korlátozottan szólhattak bele: a spártai állam arisztokratikus jellegű volt. század közepe). életévét betöltött spártai polgár részt vehetett.) Ezután önálló háztartást alapíthatott. Spártában is léteztek olyanszabad jogállásúak. mivel ők adták a gyalogos katonák zömét. A felügyelők figyelték életmódját. mivel elvágta a fő kereskedelmi útvonalakat. e.Közülük került ki akét király.Athén akkor került szembe a perzsákkal. és csak nagy veszély esetén vonulhattak harcba. Családokban éltek.   Spártában a nagyszámú helóta elnyomása érdekében a szabad spártaiak elsősorban katonáskodtak. kitették a Taügetoszra. Azanyaszerepmiatt a nőket Spártában nagyobb tisztelet övezte. életévüket elért polgárok tölthették be egy évre. hiszen csak így tudták fenntartani a hatalmat a leigázottak felett. kézműves .ún. A szárazföldi hadsereg erősítésemögött az arisztokrácia és a parasztság sorakozott fel.       14. adót fizettek. (Ha megnősült. Az irányzat élére Ariszteidész állt. hogy a népgyűlés miről tárgyalhat. de az ellenséggel való könyörtelenséghez is hozzászoktatták az ifjakat. A vének tanácsaa két királyból és 28 olyan férfiból állt. Aspártai társadalom legnépesebb rétegét a meghódított akhájok utódai. azonban e testületszerepköre jóval korlátozottabbvoltaz athéninál.Fontos volt. Nemcsak a testi megpróbáltatásokhoz. VégülMiltiadész vezetésévela hazájukat védelmezőathéniak győzedelmeskedtek. a szigor és a nélkülözések révén neveltek fiaikból jó katonákat. E testülethatározta meg. közfelkiáltással). Anők nevelésébenisfontosvolta testedzés. hanem csapattársaikat is védték. a Kr. ingóságaikat apáról fiúra örökíthették. e. mint a görög poliszok többségében. életévüket (őket a népgyűlés választotta. s a kétkezi munka becsülete nem alakult ki. amelyek nem jellemzőek a rabszolgákra. e. Hajóhadukat vihar szórta szét.A perzsa terjeszkedésa Fekete-tenger menti kereskedelemben érintett poliszok. táncok megtanulása. melynek vezetése rá tudja kényszeríteni a másik félre a saját harcmodorát. hanem jogfosztott őslakókvoltak. akik betöltötték a 60. Háborúban földjeik védelmét. hanem az állam feladata volt.s a környező hegyek (pl. Nem voltak politikai jogaik (pl. harcosok közösségében élt. a királyok és a tisztviselők ellenőrzése. hajókonközeledett a 20-25 000 fős perzsa sereg Athén felé. Az Athén megbüntetésére készülődő perzsák azonban Kr. AttikábanMarathónnál szálltak partra.akik elsősorban hadvezérek.

Xerxész a tengeren elvesztette fölényét. a korinthoszi. Azokat a poliszokat. Naxosz) lerombolásától. hogy az athéni állam egy-két nemzedék idejére ténylegesenbiztosítsa a demokráciát. (A tisztségviselők nem kaptak fizetést.Főleg Athén és az iparban. e. együtt vettek részt az Athén ellen vívott háborúban. Nem riadt vissza városok (pl. A csata döntő jelentőségű volt a háború kimenetele szempontjából.   GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS – TÁRSADALMI ÁTRENDEZŐDÉSA Kr.A görög földön maradt perzsa erőketa következő évben a fegyelmezettebb és jobb fegyverzetű görög hopliták Spárta vezetésévellegyőzték(Plataia. ezáltal az utánpótlás és a biztos visszavonulás lehetőségét. e.Leónidász és háromszáz spártaiazonban hősiesen. de nagyon szegények sem). mivel a belső piacok már nem tudtak több árut felvenni. 479) Az új perzsa nagykirály. Flottája négyszer-ötször több hajóból állt. Az iparban a fejlődés együtt járt a szakosodással és anagyobb műhelyeklétrejöttével. mint a második görög hajóhad. a Milétosz előtt fekvő Mükalé-hegyfoknál.) A tengeri haderőt is az Iszthmoszig akarták visszavonni.A polgárok nem fizettek adót. így a görög had többsége megmenekült a bekerítéstől. Sok városállam – főként a támadásnak közvetlenül kitett területeken – a megmaradás érdekében a behódolást választotta. elsősorban a kereskedelem virágzását. Kr.   A HÁBORÚ BEFEJEZŐ SZAKASZA(Kr. 478ban megkötötték a déloszi szövetséget. 448) A perzsa szorítástól szabadulvaAthén és a szigetvilág poliszai– kereskedelmi érdekeiktől hajtva – a háború folytatása mellett foglaltak állást. 431-benkitört a háború. hanemAthén gyarmatbirodalma. 479 – Kr. Tudták. Themisztoklésznak azonban sikerült csatát kierőszakolniaSzalamisznál.rétegek érdekeit szolgálta. A nyugat felé kereskedő és a szárazföldi jellegű városállamok. a tengerszorosokról és az ión városok fölötti uralomról. Periklész korára ajogi egyenlőséga szabad polgárok számára már megvalósult. e.a szárazföld peremén haladvaközeledtek Hellász központi területei felé.Spárta és Athén az ellenállás mellett döntöttek. e. Ezveszélyeztetteazt aviszonylagosvagyoni egyensúlyt(nincsenek nagyon gazdagok. 480-bana Dardanellákon átkelve. A perzsa túlerő és az árulás miatt ez nem sikerült. A hadi események a . A görög szárazföldi erők egészen Peloponnészosz kapujáig. azutolsó leheletéig harcolt. melyek ki akartak lépni ebből a nem kívánt szövetségből. e. Aleggyorsabbanfejlődő ágazattáa kereskedelemvált.Feladták Athént. ÍgyKr. Végül mindkét fél belátta. A perzsák lemondtak az égei-tengeri jelenlétről. aki 15 éven át Athén tényleges vezetője volt – évről évre megválasztottáksztratégosznak. 479). Érdekesen fonódott össze ezzel a problémával az arisztokratikus berendezkedésű szárazföldi hatalom. Jelentős jövedelem folyt be a kereskedelemből. 478-ban megalakították a déloszi szövetséget. e. Athén újabb városokra akarta rátenni kezét. Az athéni demokrácia fénykora és hanyatlása   A PERIKLÉSZI DEMOKRÁCIAAKr. e. A politikai küzdelem Themisztoklész javára dőlt el. 15.   A HÁBORÚ MÁSODIK SZAKASZA(Kr.Napidíj járt az esküdtbíróságokon végzett munkáért. 200 000 katona és 650 hajó) ezen a tájon soha nem látott erőt képviselt. Athén ragadta magához a vezetést.Kr. e. ésKr. e. e. 480 – Kr. e. (A várost a perzsák elpusztították. V.és a nagy építkezések azépítészetet is önálló iparággá tették. Athén fegyverrel kényszerítette maradásra. Nem kockáztatta. de fontos volt aközvetítő kereskedelem is. Ezáltal az Égei-tengeren biztosították a görög fölényt. elsősorban Spárta. Áma gazdasági fejlődésa vagyoni különbségek növekedéséveljárt. Kr. Aperzsák elleni háborúa kezdeti görög sikerek utánváltakozó eredménnyelfolyt. 7000 harcossal) megkísérelte Xerxész feltartóztatását. így elsősorban Athén folytatni kívánta.melyben aszövetségesek adófizetőkké váltak. V. Aszegényebbek ugyanis korábban nem engedhették meg maguknak az időigényes közéleti szereplést.A keskeny tengerszorosban a mozgékonyabb görög hajóklegyőzték a– föníciai és kis-ázsiai görög hajókból álló –perzsa flottát. század közepe a demokrácia virágkora Athénban. század közepén Athén gazdasága virágzott. hogy elvágják a birodalomtól. Már nem védelmi szervezet volt. a hajóépítés. hogy alapvetően nem tudják az erőviszonyokat megváltoztatni. majd később a görög politikai életben sajátos szerepet játszó színházi előadások látogatásáért is. ezért csapatai egy részével visszatért Ázsiába. és elhárították a közvetlen perzsa hódítás veszélyét. MiutánAthén kereskedelmi versenytársainak és Spártának egybeestek az érdekei.A szövetségben a legerősebb polisz.Fejődött afazekasság. Ugyanebben az évbena görög hajóhad is diadalt aratotta perzsákon Kis-Ázsia partvidékén. e. A támadások visszaverése után a háborút a keleti kereskedelemben érdekelt poliszok.amelyet Athén tengeri fölénye biztosított. Athén lakosságának közel felét a virágkorban is a polgárjoggal rendelkezők és családtagjaik tették ki. Athén ellentéte. Ennek a csoportnak is egy marathóni sztratégosz volt avezetője: Themisztoklész. a bírságokból és a laurioni ezüstbányákból. Ariszteidészt cserépszavazással száműzték.Athén jelentős tengeri haderőt épített ki.Athén pedig a birodalom elleni támadásokról. A perzsa had (kb. mert dolgozniuk kellett a mindennapi megélhetésért. Korinthosz Spártától kért segítséget.AKözép-Görögország kapuját jelentőThermopülai-szorosnálLeónidász spártai király (kb.   A hatalmas Perzsa Birodalom több hadjárata kudarcot vallott a hazájukat védő görögök hősies ellenállása következtében. A fénykor összekapcsolódikPeriklésznevével. A háborút lezáró béke biztosította a görögség további fejlődését. vagy rabszolgasorba taszításától sem. a közéletben való részvételt a gyakorlatban is biztosítottákmindenki számára.   A PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ(Kr. a félszigetet a szárazfölddel összekötő Iszthmosz-földszorosig vonultak vissza. A továbbfejlődést az jelentette. Spárta és a demokratikus berendezkedésű tengeri hatalom. kereskedelemben második helyre szoruló Korinthosz között éleződtek ki az ellentétek.XerxészcsapataiKr. lakóinak lemészárlásától. e. A kereskedelemben isélesedett a verseny a poliszok között. 431–404) A perzsa háborúkat követőena déloszi szövetségátalakult. hogy győzelem esetén Athén tovább erősödik.de a felszabadított rabszolgák és a polgárjoggal nem rendelkező szabadok (metoikoszok) igen.)Ezértbevezették a napidíjat. Növekedett az athéni behozatal és a kivitel. PénztárukatDélosz szigeténőrizték. A szövetségesek hajókkal vagy pénzzel járultak hozzá a háborúhoz. hogya politikában. Ezekben egyrenőtt a rabszolgamunkaaránya. Így az athéni államnak nem okozott nagy megterhelést a napidíjak rendszere. ellenezték a háború folytatását.melynek lakosságát Themisztoklész Szalamisz szigetére vitette át. a kikötői forgalomból. 448-ban békét kötöttek. a fémipar.amelya politikai jogok egyenlősége mellett lehetővé tette.

melyeket vaskapcsok tartottak össze. de ünnepi alkalmakkor bőrsarut viseltek. márvány). majd állatok. mint például Athénban a tanács terme vagy a sétákra és üzletkötésre egyaránt szolgáló oszlopcsarnokok (sztoák). a középületek: itt zajlott az üzleti. a háború előtti állapotok alapján (Kr.   KÖZTEREK.a görög építészet jellegzetes alkotóeleme az oszlop.A szoboralakokat kezdetben (archaikus kor) még a merev testtartás jellemezte. Egy sor jelentős épület helyezkedett itt el. A cseréppel fedett. szarvasmarha) került az asztalukra. vázákat. ión. Gyakran – elsősorban otthonaikban – mezítláb jártak. de mindegyiknek voltkiemelten tisztelt istene.A bort általában nem tisztán. A fiatalabbak rövidebb. Négyszögletes szövetdarabból hajtogatták.Ezek nemcsak az éjszakai nyugalmat szolgálták.   ÉTKEZÉSTermészetesen az eltérő vagyoni helyzetű emberek másként táplálkoztak. a spártaiak pedig Attika földjét támadták. Ennek értelmében Athén szövetségi rendszere felbomlott. A háború kirobbanásához vezető ellentétek azonban továbbra is fennálltak.Athén megszűnt nagyhatalom lenni. A városállamokban is változások zajlottak le.A görög polgár háza a külvilág felé zárt:vályogtéglából épült falain csak elvétve nyílt ablak.A tálakat. hanem önmagában iskiemelkedő ágazata művészetüknek. Az olajbogyó mellett a görögök jellegzetes terménye volt a szőlő és az abból készített bor.A demokrácia fő támaszát jelentő középrétegek (a parasztok és a kézművesek) elszegényedtek. általában egyszintes épület egy udvart vett körül. sajt és gyümölcsök (olajbogyó. melyet később a berakott. e. így fogadták a vendégeiket is. A város piaca. A módosabbak búzakenyeret fogyasztottak. Kr. Ezt hal. és nem a drága búzából készült). A változások a poliszok hadseregeit is átalakították. ezért fizetségért harcolózsoldosokat toboroztak közülük. e.A demokrácia jogi keretei a vagyoni különbségek növekedésével kiüresedtek.AthénbanazAkropolisz(fellegvár) csodálatos épületegyüttesében kapott helyet Pallasz Athéné temploma. Az önmagukat felfegyverezni képes polgárok száma csökkent. stadionok.A korábban városukért felelősséget érző polgárokból szavazataikat áruló. A férfiak körében a hosszú hajat és szakállt a rövid haj és a borotvált áll váltotta fel.A katonáskodó polgárok serege helyett a polgárok ellen is bevethető haderő jött létre. A görög házban megtalálhatjuk napjaink berendezési tárgyait (asztal. A piacok bővítésének kudarca és a poliszok egymás elleni küzdelme hanyatláshoz vezetett. Ám ekkor volt szövetségesei ellene fordultak. amely Periklészt is elragadta. Az átmeneti korszakban (Kr. sem katonailag. hullámos viselet követett. Egy-egy városállamban több istennek építettek templomot. A túlzsúfolt Athénban járvány tört ki. Kialakultak a rabszolgamunkát alkalmazó nagyüzemek. s erősödő versenyük miatt a szabad kézművesek megélhetése bizonytalanná vált. a perzsákhoz fordult.várakozásoknak megfelelően alakultak: az athéni flotta Peloponnészosz partjait pusztította. falfestmények. A demokrácia által biztosított jogokat kihasználva vagyonukat vesztett polgárok az állam juttatásaiból kezdtek élni. A görög épületeket előre kifaragott.   16. sőt a több évtizedes pusztítás csak felerősítette azokat. színházak.A háborúk állandósultak.   ÖLTÖZKÖDÉSA nőkés a férfiak viselete nem különbözött alapvetően. Ez biztosította a világosságot.A férfiak ruházataszinténegy mindkét vállon átvetett szövetdarabból állt.a padozaton gyönyörűmozaikoktették otthonosabbá. irányítható tömeg vált. szalagokkal ékesített frizura terjedt el.A meggyengültAthént– korábban a tengerek urát –a tengeren is megverték(a Dardanelláknál). A görögök csodálatos épületeket emeltek.   A perzsa háborúk után a jogi és a viszonylagos vagyoni egyenlőség az athéni polgárok számára tényleges demokráciát biztosított. s innét nyíltak a nők és férfiak helyiségei. ÉPÍTÉSZETA görögség életének fontos színterei voltak a közterületek. az idősebbek hosszabb öltözetet hordtak. hanem vízzel keverve itták. A klasszikus korban a feltűzött.A kölcsönös kártevések kimerítették mindkét hadviselő várost. A lakosság zöme kásán és kenyéren élt (amely többnyire az olcsó árpából. de rájuk heveredve étkeztek. . frízekkel(domborműsor).Építészetük fejlődését nyomon követhetjük az oszlopok (dór. de jellemzőbbek voltak akerevetek. művészi kivitelben valósították meg. A gazdagabbak házait a falakontextíliák. A klasszikus korban (Kr.Elsősorban a középületeikre (templomok. melyek művészi hatását gyakran festéssel is emelték – ennek ma már csak nyomai láthatók. emberek. Görög hétköznapok és művészetek   A HÁZ ÉS BERENDEZÉSEA görög ember életeotthonában és aközterületeken zajlott. tűzők tartották össze. s rövid időre Thébai emelkedett fel. oszlopcsarnokok stb. A zsoldosokmár nem városukért. nagyravágyó athéni politikus (Alkibiádész) ismét háborúba sodorta hazáját. mitológiai alakok és a hétköznapi élet tevékenységei jelentek meg a kerámiákon.A szobrászatnemcsak az építészet kiegészítője volt a görögöknél. Az így kapott pénzenütőképes tengeri haderőt szerelt fel. s több hús (juh. Míg hosszú utazáshoz vagy lovagláshoz bőrcsizmát húztak. Miután boltozatot nem alkalmaztak. lerombolták a városfalakat. s egy öv szorította a derékhoz. szék).hanem a nekik fizető politikusok akarata szerintindultak csatába. sem politikailag nem volt már megfelelő kerete a görögség fejlődésének. amikor a város békét kért. A szekrények helyettládákszolgáltak tárolásra. A gyengébb nem akhitónthordta. gondosan megmunkált kőkockákból építették. 404-ben kötötték meg a békét. A spártaiak már Athént ostromolták. Az újonnan meggazdagodók fölvásárolták a földeket is. füge) egészítette ki. szőlő. helyet adott a házi szentélynek. e. XII–VIII. hogySpártaaz ősellenséghez. 421). A kimerült felek békét kötöttek. a poliszok már nem tudták biztosítani a gazdaság fejlődését. A használati tárgyak közül kiemelkedtek aművészi kivitelű kerámiák.   SZOBRÁSZATAz épületeket gazdagon díszítettékszobrokkal. Egyik fél sem tudott döntő győzelmet aratni. gombok. és jelentős összegért lemondott az ión városok függetlenségéről. korinthoszi) változásán keresztül. aParthenón.) fordítottak gondot: ezeket nemes anyagokból (mészkő. A görögökhajviseletét is a divat szabta meg. Szerződést kötött velük. A polisz sem gazdaságilag. A jellegzetes színek a vörös (az agyag) és a fekete (égetett máz) voltak. Attika lakosságát Periklész tanácsára Athén falai mögé vonták vissza. a vallási és a politikai élet.A kegyelemdöfést azonban az adta a városnak. akultuszát szolgáló jelentős szentéllyel. század) a nők egyszerű hosszú hajat viseltek. Athénbanbelső harcok törtek ki.Athén lehanyatlása után Spártáé lett a vezető szerep. e.az agora egybena polisz központjavolt. csészéket változatosan díszítették: kezdetben geometrikus ábrák. leszerelték flottáját. V–IV. Így egy tehetséges. Ám a Szicília megszerzésére indított athéni hadjárat teljes kudarccal végződött.   A POLISZRENDSZER VÁLSÁGAA háború nem oldotta meg a problémákat.

maszkokkal adták elő a darabokat. minden létezőellentétes erők kölcsönhatásánakaz eredménye. A görög tudomány kezdetei   A MITOLÓGIÁTÓL A FILOZÓFIÁIGAz emberi gondolkodásnaka mitológiától való elszakadása a korai görögség legfejlettebb területén. történelem stb. Kezdetben az Agorán tartottak előadásokat. hogy mi a jó és mi a rossz. sőt a művészetet is egyben vizsgálták. Ezek nézőterét hegyoldalakba vájták (Athénban az Akropolisz oldalába). hogyan győzzék meg az ellenfelet. előírásokat tartalmaznak. azt a tudás mértéke dönti el. és az alapvető törvényeket.   SZÍNHÁZA görög művelődés sajátos eleme a színjátszás. Kora visszásságait tapasztalva Platón sokat foglalkozott azzal. vallásai eltérő parancsokat.század) azonban márélethű.Megszületése előtt az ember lelke is az ideák világában tartózkodik. hogy a különböző vidékek szokásai. sok hagyományt és vallást ismertek meg. hogyan fogadtassák el igazukat. s nevét máig őrzi az„akadémia”kifejezés.   ARISZTOTELÉSZPlatón tanítványa voltArisztotelész(Kr. tehátmindent viszonylagos(relatív). Ebből azt a következtetést vonták le.Az igazságos egyeduralomban vélte megtalálniaz ideálisberendezkedést. Számos művészt név szerint ismerünk. Az emberek viselkedésében az arany középutat tartotta követendőnek. alogika. e. Arisztotelész államelméletében elvetette a zsarnokságot. 17. a filozófiáról (philo-szophia = a bölcsesség szeretete). A nézőtér fél ellipszise és a vele szemben álló épület között helyezkedett el a kitűnő akusztikájú színpad. meg tudjuk nevezni). amit tapasztalunk megváltozhat.A színdarabokat politikai és nevelő célzattal adták elő. század). Arisztotelész véleményeszerintaz anyagi és a szellemi világ is valósan létező. Ez a szükséglet hívta életreaz első hivatásos értelmiségi réteget. a politikai és társadalmi élet a köztereken és középületekben zajlott. Ekkor alakult ki a gondolkodás folyamatát vizsgáló tudomány.Rendszeresen rendeztekversenyeket a szerzők részére. Véleménye szerint mindaz.Nem lehet eldönteni. és kővel burkolták.” SZÓKRATÉSZA viszonylagosság gondolatát sokan túlzásba vitték.Milétoszból. a politikát.Mint egyik képviselőjük (Prótagorász) mondta: „Mindennek mértéke az ember.majd önálló művészeti ággá vált. hogy léteznek örök érvényű értékek. politikai események is voltak egyben. majd különszabadtéri színházakat emeltek. Nem adtak egységes világképet. az örök emberi értékeket is kétségbe vonták. Mondván. Hérakleitosz a természeti és társadalmi környezet változásait. Platón ideatana tulajdonképpen a fogalmak és azok konkrét tartalma közötti eltérésre próbál magyarázatot adni. de létezik egy anyagtalan „első mozgató” (istenség). Az anyagi és a szellemi világ egymástól elválaszthatatlan. Tapasztalták. tűz) vezették vissza a világ eredetét. században élt athéni bölcs. A kezdeti időkbena gondolkodók számáraa legfőbb kérdés a világ keletkezése és kialakulásavolt. E nézet kialakulásához hozzájárult az is. mozgásait vizsgálta. ha mindannak. mit tart ezekből jónak. víz.a Kr.a legkiválóbbak. Szerinte örök értékekről csak akkor beszélhetünk.Arisztotelész a szellemit tartotta a magasabb rendűnek. például az igazság. A bölcselők a természeti jelenségeket. akik a termelőmunkát végzik. Ebben az időszakbana tudományágak még nem váltak szét. ahol természetrajzi gyűjteményt és könyvtárat is létesített.A feladatteháta fogalmak helyes jelentésének megismerése.A szofisták eljutottak odáig. Színészek csak férfiak lehettek. amit a világban tapasztalunk. Ezeket az egyén nem határozhatja meg. Akik nem felelnek meg ennek a szintnek. a tanácsban viták során. s ami az egyik helyen erény. amit vizsgákkal ellenőriznek. V.A politikai életben való részvételhezazonbanelengedhetetlen volt a műveltség. akik irányítják az állam ügyeit. Államelméleteszigorúan elkülönülő csoportokra osztott társadalomra épül. ideája (eszméje). Hogy ki kerül a bölcsek közé. Athénban tudományos műhelyt szervezett. Platón az Athén melletti Akadémosz ligetébenbölcseleti iskolát alapított. és természetesen messze álltak a valóságtól. bárhogyan néz is ki egy asztal. E nézet ellen lépett felSzókratész.   PLATÓNSzókratész tanítványa voltPlatón. A szaktudományok (fizika. s a nagy méretek miatt (voltak 10 000 nézőt is befogadni képes színházak) a szereplőkkarakterizált jelmezekkel. hogy a szokásokat. jelenségeire (pl. amely fenntartja a világot. Az iskola majd 900 évig működött. Ebben az alkotó közösségben rakták le a későbbiszaktudományokalapjait. a szónoklás fegyverével dőltek el. az máshol bűn.ahol 40 évig tanított. hogy a világban minden változik. de a fogalmak mindig azonosak maradnak önmagukkal. levegő. Őkfizetség ellenében készítették fela politikai érvényesülésre vágyó ifjakata szónoklásra és a vitatkozásra. Ittnagy mennyiségű ismeretanyagot halmoztak fel. a Kelettel érintkezőIóniábanbontakozott ki (Kr.Megállapította. A harmadik réteg a dolgozóké.   A görög otthon zárt világ. ezért ismerünk rá a körülöttünk levő világ tárgyaira. Úgy vélte.) csak később váltak le a bölcseletről. de önálló művészeti ágként is maradandót alkotott. az alakítja az anyagot. egyedül ez biztosíthatja a boldogságát.a szofistákat (bölcsek). a harcosok csoportjába tartoznak. hanem arraoktatták tanítványaikat. mert az a „mozgató”. mi az igaz és mi a hamis. A mitológiai magyarázatok helyettvalóságosabb(a természetben tapasztaltakhoz közelebb álló)válaszokatpróbáltak adni. Ezek a válaszokfőleg logikai úton(a tapasztaltakból kiinduló következtetésekkel) születtek. és a közösség védelmét látják el.e fejlett kereskedővárosbólsugárzott szétaz új gondolkodásmód.Élén a bölcsek állnak. Az általa megfogalmazott felfogást dialektikának nevezték.   A SZOFISTÁKAz Athénban létrejött demokrácia elvben minden polgár számára beleszólást biztosított az állam irányításába.Hiszen a politikai küzdelmek a népgyűlésen. Alkotásaikat a rómaiaknak köszönhetően – akik számos másolatot készítettek ezekről – ma is megcsodálhatjuk. hogy milyenaz ideális állam. mindenki maga dönti el.Az ember így tud példás életet élni. árnyképe a mi tökéletlen anyagi világunk. VI. e. valóságosan is létezik egy tökéletes mintája. és mégis van állandóság. mint Mürónt vagy Pheidiaszt. vagy a szeretet. érzelmeket kifejező remekművekszülettek. Ám azösszefüggéseket kereső szemléletükkel a milétoszi bölcselők fontos állomást jelentettek a tudományos gondolkodás fejlődésében. aki mestere gondolatait fejlesztette tovább. IV. a bölcselet vándorló tanítóit. A polisz életében a színi előadások művészeti és társadalmi. ADionüszosz isten tiszteletéreelőadott szertartásokból alakult ki. de a túlzott demokráciát is.a törvényeket emberek alkották a saját igényeik szerint. A görög szobrászat összefonódott az építészettel. e. A milétosziak egy-egyőselemre (pl. század).Azörök és változatlan ideák világának csak visszatükröződése. hogy bármit be lehet bizonyítani. hogy a kereskedelem fejlődésével a görögök sok népet. . Felfigyelt arra. A többféle szokásrendszer létezése a szofisták szerint a viszonylagosságról vallott gondolataikat bizonyítja. hanem önmagukban léteznek. és annak az ellenkezőjét is.

A jelentős közlekedési csomópontokonvárosokat alapított. század) a „történetírás atyjának” nevezik. Kialakult egymakedónbarát irányzat. ahol seregeit elcsigázta a forróság.Kilenc könyvből álló munkáját hatalmas mennyiségű ismeretre alapozta. Bejárta a görög gyarmatvárosokat. hanem azokmozgatórugóit is kereste. Színes leírásaiban szakított a mitologikus magyarázatokkal. de a Kelet is „meghódította” őt:keleti despotává vált. A szofisták szerint minden viszonylagos. Királyuk ugyan elmenekült. A szerzők törekedni kezdtek a történések elfogulatlan bemutatására. vagy közömbösen viselkedtek velük szemben. e. törekedett a történelmi hűségre. hogy a belső feszültségek oldódnak. A görögség nem volt egységes Philipposszal szemben. Alexandrosz először a birodalom nyugati felét. Tevékenysége hozzájárult a szaktudományok kialakulásához. a görög kultúra terjesztésének szándékát. 334-ben kelt át a Dardanellákon. amelyekhez mindenkinek igazodnia kell. Hérodotoszvolt az első. 333-banIsszosználmára perzsa király(III.és temérdek kincsét elrabolták. A görögök itt még csak a kis-ázsiai perzsa kormányzó erőivel kerültek szembe.Ahol nem álltak ellen. e. A Perzsa Birodalmatbelső harcok gyengítették. s elfoglalta Föníciát. Isszosz után Alexandrosz délnek fordult. A görögök legnagyobb történetírója. IV. ezértkénytelen volt visszafordulni. majd újból felemelkedés. Palesztinát majd Egyiptomot. mutatva a vállalkozás eszmei indítékát. A nagy számbeli fölényben lévő. Már atyja uralkodása alatt részt vett a birodalom irányításában. a makedónok.Feldolgoztaa Közel-Kelet népei ésa görög–perzsa háborúk történetét. és egymástól elválaszthatatlan létezőnek ismerte el. hanem azok mozgatórugóit is keresték. amely a görögség válságának megoldását a Perzsa Birodalom – makedón fegyverekkel történő – meghódításában látta.Makedóniát II. és mintperzsa uralkodóhódoltatta a keleti tartományokat. deAlexandrosza fővárostól keletebbi területekre is ki akarta terjeszteni hatalmát. majdmegkísérelték az eseményeket irányító tényezők feltárását is. mind kulturális szempontból az egyiptomiAlexandriaemelkedett ki. Nyitva állt az út Perzsia belseje felé.Egész Görögország Philipposz fennhatósága alá került. E csoporttal szemben lépett felaz athéni Démoszthenész. e. e. 338). A becsvágyó hódítóIndia felé folytatta a hadjáratot. A 30-40 000 fős görög-makedón sereg Kr.A király országa aranybányáit kihasználva aranypénzt veretett. hogy az események szükségszerűen következnek egymásból. Philipposz elleni híres beszédeiben (philippikák) nem tudott kiutat mutatni a válságból. amely a válság miatt valójában már nem is létezett. Platón szerint a általunk tapasztalt világ a valóságosan létező ideák tökéletlen árnyképe. Philipposzcélja a görög föld meghódításavolt. A hadjárat elérte célját.Iszokratész vezetésével.A TÖRTÉNETÍRÁSKezdetben időrendben haladó leírások születtek. Görögországba.Egy olyan világot akart megvédeni. lázadozott. Alexandrosz– a perzsa hagyományokat követve –együttműködött a helyi vezető réteggel. Szókratész úgy látta. melyek nagyrészt a róla kapták nevüket.gyors sikert hozott.Thuküdidészvárosa. e. A perzsa királyok nem fejlesztették haderejüket. emberi tényezőket éppen úgy figyelembe vette. Kihasználta a görög poliszok hanyatlását és egymás elleni örökös háborúikat. Serege azonban végképp kimerült. A kereskedelmi kapcsolatok révén (fő árucikkük a gabona és a ló volt) fokozatosan átvették a görög kultúra elemeit.). A makedónok ellen szövetkező néhány poliszta makedón hadsereg tönkreverte(Khairóneia. Athén hanyatlásának és a peloponnészoszi háborúnak a történetét dolgozta fel. elutazott Egyiptomba. aki nem pusztán időrendben vagy földrajzi egységenkénti leírásban dolgozta felaz eseményeket.Emiatt Hérodotoszt (Kr. kelet felé nyomult előre. és a nézőpontunktól függ.csak a vezetőket . A görög történetírók nem csupán lejegyezték az eseményeket. földrajzi.akiféltette a poliszok függetlenségét és a demokráciát. A perzsák megsemmisítő vereséget szenvedtek.s itt is győztes csatát vívott. összefüggéseket kereső tudományos gondolkodás kialakulása.A makedón király meghódította a Keletet. Arisztotelész az anyagi és a szellemi világot is valós. Az itt élő harcias törzsektől jelentős veszteségeket szenvedtek. Agörög-makedónhaderőminőségi fölénye. Az első összecsapásra már a Márvány-tenger partvidékén. e. de családja fogságba esett. Felismerte. de az egyik szatrapa meggyilkolta. a számtalan népet és vallást. Ninive romjainak közelébenGaugamélánálütközött meg az újjászervezett perzsa főerőkkel (Kr. Az egykori asszír főváros. Dareiosz)vezette főerőketgyőzték le. század)erősítette meg. A trónt megszerezvea görögség és a makedónok egyesült erejével megindítottahadjáratáta Perzsa Birodalom ellen.   NAGY SÁNDOR HADJÁRATAPhilipposzt a makedón trónon fia. Mezopotámiába.a fővárost. V.Átvette a perzsa közigazgatási rendszert. A milétoszi filozófusok a világ keletkezését őselemekre vezették vissza. E városok közül később mind gazdasági. A vesztes uralkodó ugyan elmenekült.   A görögséghez kötődik a rendszerező. harci elefántokat is bevetőperzsák felett aratott győzelemeldöntötte a hadjárat sorsát. Itt vélték megtalálni a görög áruk piacát.A gazdasági. 336-323)Az ifjúkitűnő nevelést kapott:a görög elveknek megfelelően testi és szellemi fejlődésére egyaránt nagy hangsúlyt fektettek (egyik nevelője Arisztotelész volt).Alexandrosz(Nagy Sándor) követte (Kr.ElfoglaltákPerszepoliszt. e. A Dunától az Indusig terjedőhatalmas birodalmat. Miután biztosította serege hátát a tenger felől. A katonákat – először a világtörténelemben – tudósok csoportja is követte.   ALEXANDROSZ BIRODALMA Nagy Sándorfeleségül vette a perzsa király leányát. Kezdetben a világ megismerése a bölcselet feladata volt. Kr.csak a hadsereg tartotta össze. s egyre inkább görög zsoldosokat alkalmaztak. párosulva Alexandrosz hadvezéri tehetségével. Philipposz(Kr. majd központját. Közép-Ázsiába vonult. 331). hogy vannak állandó értékek. (Sztratégoszként személyes tapasztalatai is voltak erről. ahol bőséggel van termőföld. Az elfoglalt területeken a perzsáknak alávetett népek a makedónokat felszabadítóként fogadták. és a remélték. s figyelmen kívül hagyta a természetfölötti erőket. Hérodotosz szerinta népek történelme körforgásszerűen változik:a virágkort hanyatlás követi. Kr. aki trónra lépése előtt görög földön (Thébában) nevelkedett. ha a poliszok szegényei kivándorolnak Keletre. s győzedelmeskedtek.Az eseményeket összefüggéseikben vizsgálta. végül a keleti területeket hódította meg.   18. de végül is megszerezték a győzelmet. mint a véletlent. A Kelet meghódítása – Nagy Sándor   MAKEDÓNIA FELEMELKEDÉSEHellasz északi határán éltek a görögök távoli rokonai.Ekkortól tekinthetőönálló tudománynak a történetírás.amely a híresmakedón falanxban állt fel. A következő évben. aGranikosz folyónál sor került. Néhány év alatt több csatában legyőzték a perzsa hadsereget. Thébai mintáralétrehozta a kor legütőképesebb hadseregét. az okokat.

törődnek velük.Az idealizált ábrázolást felváltotta az egyéni vonásokat.Jelentősen fejlődtek természettudományok és a technika.amelynek vívmányai hozzájárultak a nagyvárosi mindennapok kényelméhez is (vízellátás.). A hellenisztikus művészetet a realizmus. a korlátlan hatalmat kiépítőPtolemaidákat a fáraók leszármazottaiként tisztelték. uralkodók istenítése. e. Alexandriában fordították görögre az Ószövetséget. Először Ptolemaiosz hatalma szilárdult megEgyiptomban. tervezett városok stb. század)   A HELLENISZTIKUS ÁLLAMOKAlexandrosz váratlan halála utána birodalom fölötti uralomért az elhunyt hódító hadvezérei indítottak harcot.misztériumvallások. A papi. a gondoktól való megváltást.). E hatalmas térséget. Korai halála (Kr. Elterjedta hadvezérek.   A TUDOMÁNYA görög és a keleti világ kölcsönhatása a kultúra területén hozta a legnagyobb eredményeket. Főkénta görög telepesek által lakott városokfejlődtek. Az új államokat korlátlan hatalmúdespotikus uralkodókirányították. A gazdasági és a technikai fejlődés a városokban átalakította a mindennapokat. a kereskedelem és a kultúra központjai.mint Alexandria.a Muszeiont (nevét „múzeum” szavunk őrzi). A hadsereg mellett az uralkodók támaszai voltak az őslakosság fölkeléseivel szemben. amelyKis-ÁzsiátólMezopotámián átIndiáighúzódott. alexandriai világítótorony stb. A Kr. a mozgalmasság. AZ ÓKORI RÓMA   20. Több ilyen kultusz alakult ki (Mithrász. így vigaszt találtak a földön. A változást a művészet is tükrözi. akiknek földbirtokokat adományoztak. A fejlődő gazdaság viszont számtalan lehetőséget kínált az egyén számára a jólét megteremtéséhez.A gazdaság súlypontjának keletre tolódásávala műveltség központjaiisagörög lakosságúkeleti nagyvárosokba tevődtek át. A legnagyobb területű birodalmat Szeleukosz utódai. akik a válságos időkben is megsegítik őket.       19. A görögség erejét összefogó Nagy Sándor meghódította a Perzsa Birodalmat. Ezek az esetenként százezres lélekszámú nagyvárosok lettekaz ipar. munka stb. E támogatás fejében korlátozott önállósággal bírtak. ahol sok fejlett város is volt. A több mint félmillió könyvet (könyvtekercset) őrző könyvtár. a laboratóriumok a kor szellemi életének legfontosabb központjává tették a görögök és zsidók lakta görög nyelvű világvárost. A keleti típusú berendezkedésbe csak részben tagozódtak bea főleg görög lakosságú városok.cserélte ki görög-makedón vagy hozzá hű keleti elemekre. a karavánutak végállomásánál. HarmadikkéntEurópábanis létrejött egy királyság azAntigonidákfennhatósága alatt. A vezérek despotaként kormányozták birodalmaikat.Megélénkült a kereskedelem. hanema királyi udvarok. érzelmeket kiemelő realizmus. hétköznapok világa) ábrázolása jellemzik. századra birodalmuk darabjaira hullott. A hosszú és véres küzdelem eredményekéntúj államokalakultak ki. Utódait. Ezt a keleti hagyományt a hellenisztikus uralkodók is igyekeztek feleleveníteni. s remélhették a halál utáni örök életet. A zárt vallási közösségekbe misztikusbeavató szertartásokrévén lehetett bebocsátást nyerni. I. virágzó műveltség született: a hellenizmus. Ebben az időben törtek előre az ún.a kis közösségek.) melletta családi életet. a klasszikus kor szigorú szabályait pedig az oldottság. A földeketrabszolgákkal (rabszolgatartás gyorsan terjedt) vagy a hagyományos keleti gazdálkodási rendszer szerint.   A HITVILÁGAz egyszerű emberek a régi világ összeomlásával elvesztették hitüket a régi istenekben. A hellenizmus korszakában a görög és a keleti műveltség kölcsönhatása virágzó kultúrát hozott létre. Ptolemaiosz alapítottaAlexandriábana legjelentősebb tudományos műhelyt. nőtt az árutermelés. részegség. Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig   . nem tudták az egész korszakon át egyben tartani. A hellenisztikus kor embere eltávolodott a politikai élettől – számára az egyéni gyarapodás.   A poliszrendszer válságát a felemelkedő Makedónia használta ki.   A MŰVÉSZETA despotizmus csak keveseknek adott lehetőséget a politizálásra. Újakat kerestek. 323) is megakadályozta a birodalom kiépítésében. katonai és hivatalnok arisztokráciára támaszkodtak. gondoskodnak. a mozgalmasság és az új témák (pl. kultúrák és vallások kölcsönhatása ösztönözte a fejlődést.függő helyzetű szabadokkal műveltették meg. III–I. a családi élet vált fontossá. A hellenizmus kora (Kr. I.   III.   Az Alexandrosz birodalmát felváltó despotikus államokban görög hatásra fellendült a gazdasági élet. éstúlvilági boldogságot ígértek. A különböző nyelvek. melyek békésen megfértek egymás mellett. A beavatottak az istenség oltalmába kerültek. e. amindennapokat is megjelenítették(egyszerű emberek.Az egyén számára biztonságot. a múzsák szentélyét. Ám agörög és a keleti műveltség ötvöződéséből (hellenizmus) a következő évszázadokban jelentős fejlődés bontakozott ki. e. Ízisz). Erről az államról a görög területek váltak le nagyobb egységenként.A görög tudományos gondolkodás és a Kelet népei által felhalmozott ismeretek egymásra találása termékenyítőleg hatott a tudományra. A görög és a keleti kultúra egymásra hatásából új.melyekkiváltságos helyzetet élveztek. meghódítva a görög földet.a Szeleukidákhozták létre. A monumentális alkotások (rhodoszi Kolosszus.   A HELLENISZTIKUS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMA keleti és a görög kultúra összeolvadása jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. de halála után birodalma szétesett. Az uralkodókon és a városi testületeken kívül egyre több magánszemély volt a megrendelők között.hiszen ők közvetlen támogatást adhattak. megszabadultak bűneiktől. A művészetek és a tudományok pártolóimár nem a poliszdemokráciák.A hatalmas területet azonban nem lehetett sokáig egyben tartani.

Anagy építkezések(városfal. Ennek adtak nyomatékot. Ők a kis parcellákon dolgozó parasztok. s később a rómaiak – már vallási tartalom nélkül – ezek mintájára szervezték agladiátori játékokat. e. Az állam élén a két consul állt. Városállamokat alapítottak. de politikai jogokkal nem rendelkező plebejusok alkották. amely szinte kettévágja a Földközi-tengert egy nyugati és egy keleti medencére. a félsziget kiterjedt medencéi (pl. az etruszkokon keresztül már korábban is. akika patríciusoktól függtek és azok támogatását élvezték. Végveszély esetén– legfeljebb hat hónapra –diktátort választottak. Fekvése kedvező. 753-banalapították Rómát. Ahadászati változások(a gyalogság jelentőségének növekedése) és az olcsóbb vasfegyverek elterjedése katonai szerepüket erősítette. 21. A köztársaság kezdetén Rómában csak a patríciusoknak volt népgyűlésük. a patríciusok(jelentése: jó apától származó) alkották. e. s ezzel megkezdődött hanyatlásuk. de közvetetten. vesszőnyalábba szúrt bárd. A megbízási idő többnyireegy évrekorlátozódott.Így politikai jogokkal sembírtak.A római hatalmi jelvények jelentős része etruszk eredetű(pl. VIII–VI. A rómaiak fejlődésére a görögök és az etruszkok gyakorolták a legnagyobb hatást. s az így nyert területen virágzott a földművelés. kultúrájuk virágkora a Kr. e. A hadizsákmány és a földek zöme a patríciusoké lett. VI. mocsarak lecsapolása) megrendeléseket. nem tekintették őket a római nép (Populus Romanus) részének. Vallási életük is hatott Rómára. Ebben az időbenRóma élénisetruszk uralkodókálltak. munkaalkalmat. e. Sajátos helyzetű réteget jelentettekakisebb vagyonúcliensek(pártfogoltak). Az etruszk királyok kora kedvezett a plebejusoknak.hiszen ők adták anehézfegyverzetű gyalogságot. bíborszegélyű tóga. Városaik élén (pl. Emiatt viszont a megvesztegetés esélye kisebb volt. század). Etruszk előzménye vezethető vissza ajósláshangsúlyos szerepe Rómában. A patríciusok Kr. a római polgárjog elnyeréséért. században Róma sorozatosföldszerző háborúkat folytatott. háborúban a hadsereget vezették. e. 494). Veii) királyok álltak.Soraikból került kia királyok tanácsadó testülete. 510 körül a patríciusok elűzték a királyt. Közülük az utolsó három etruszk királyt valós személynek tartják. Az ügyeketa senatussal egyetértésbenintézték. a többséget a szabad.   Rómát latin földművelő és állattenyésztő közösségek alapították Kr. A római társadalomősi nemzetségi szervezetébe két réteg tartozott. Mindenki köteles volt neki ellentmondás nélkül engedelmeskedni.   RÓMA A KIRÁLYOK KORÁBANA mondák szerint Róma első királyát.Pártfogójuknak engedelmességgel tartoztak és különféle feladatokat végeztek el számukra. Az etruszkok hatalma a Kr. e.   APLEBEJUSOK ELSŐ EREDMÉNYEIA plebejusok– kihasználva. A visszaélések elkerülése végett a görögökhöz hasonlóanugyanazt a tisztséget többen (általában ketten) is betöltötték. Róma szomszédságában. Lecsapolták a mocsarakat. aki minden ügyben saját belátása szerint dönthetett. s különleges jogokkal rendelkeztek: . Válaszként–kihasználva az etruszkok meggyengülését– Kr.   GÖRÖG ÉS ETRUSZK HATÁSOKRóma fejlődésére két nép gyakorolt jelentősebb hatást: az etruszkok és a görögök. V–IV.a senatus(vének tanácsa). s a rómaiak tőlük sajátították el ezt a technikát. Fémművességük is magas szinten állt. 2. A plebejusok polgárjogi küzdelme és Itália meghódítása   PATRÍCIUSOK ÉS PLEBEJUSOKA Kr. Békében ők gyakorolták a legfőbb hatalmat. Az etruszkokviszontKözép-Itáliábanéltek. de a plebejusok is újabb parcellákat kaptak. sassal díszített elefántcsont jogar. Latium) viszontjó lehetőséget biztosítottaka földművelésre.ITÁLIA FÖLDJE – VÁROSALAPÍTÁSItália aFöldközi-tengerbe ékelődő félsziget. A nemzetségeken kívüliek a plebejusok(tömeg).mert a hadi felszerelés (lovak. Őkkatonáskodtak. hogy szükség volt katonai erejükre – új város alapításával fenyegetőztek.ezért csak vagyonos polgárok vállalhatták a sok kiadással járó hivatalokat. VI. a dór vándorlás)idejénérkeztek Itáliába. Hiszen Itáliatagolatlan partvidékei kevésbé kedveztek a hajózásnak. Az évente választott néptribunusok a plebejusok érdekeit védték. Sajátos helyzetű réteg a cliensek. Az indoeurópai nyelvcsaládba tartozólatinok a Kr. trónszék). A görögöktől átvettírásukbólfejlesztették ki a rómaiak a latin ábécét(föníciai – görög – etruszk – latin írás). században megerősödött. évezred végi nagy népességmozgások(ilyen volt pl.Rómábanarisztokratikus köztársaságjött létre. akik az erős arisztokráciával együtt kormányoztak. e. A diktátort később sem vonhatták felelősségre azért. e. VIII. amit hivatali ideje alatt tett. ésfejlett városi kultúrajellemezte őket. Etrúria .Tarquinius Superbust.   A KÖZTÁRSASÁG ÉS ÁLLAMSZERVEZETEAz etruszk uralkodók a plebejusokra kívántak támaszkodni a patríciusokkal szemben.A vezető réteget a földbirtokos családok. e. Ők alkalmazták előszörnagyobb méretekbena boltozatot. A hódítások minden rómainak hasznot hoztak. 510 körül elűzték az etruszk származású királyt: Róma arisztokratikus köztársaság lett.Az építészet mesterei voltak. így anyagi biztonságot adtak. A társadalom élén a földdel és politikai jogokkal rendelkező patríciusok álltak. A senatus tagjai a legtekintélyesebb patrícius családfők.Létrehoztak egykülön plebejus tisztséget. majd 300 fő volt a köztársaság időszakában. e. létszáma kezdetben 100. Romulust még hat követte. Az etruszkok temetések alkalmával viadalokat tartottak.így egymást ellenőrizhették.A Tiberis folyótól délre elterülőLatiumban telepedtek le.Fizetés nem járt. Agörögöka gyarmatosítás során telepedtek leDél-Itáliában és Szicíliában(Kr. mertközponti helyet foglal elaz ókor fő közlekedési és kereskedelmi útvonalán. amikorkivonultaka Róma melletti Szent-hegyre.Nem rendelkeztek polgárjoggal. e. A senatus meghátrált. A köztársaságot a római polgárok. amely ekkorra a római hadsereg fő fegyverneme lett. s közülük került ki a kevés számú kézműves és kereskedő. 753 körül.Ez azonban a senatus mellett jelentős befolyással nem rendelkezett. iparosok és parasztok eredményesen indíthattak küzdelmetlegfőbb követelésük. század végén a görögök mértek csapásokat az etruszkokra. Gyarapodtak az állami tulajdonúközföldek(ager publicus) – ezekbőlbérlésrévén a patríciusok jutottak a nagy földterületekhez Aharcokban plebejusok szerepe egyre nőtt. A Kr. Az itt élő népek számára mégis a szárazföld volt a fontosabb. vagyis a patríciusok általválasztott tisztségviselők(magistratusok) irányították. anéptribunusét (Kr. A köztársaság első évtizedeiben fokozatosan megszerezték az ellenőrzést Etrúria és Latium felett. A Tiberis menti dombokon a mondai hagyomány szerintKr. harci kocsi) drága volt. századra esett. A vagyonos kereskedők. A görög kultúra hatása közvetlenül csak a római hódítás után érvényesült.

a másiknak több jogot biztosítottak. párhuzamosan működtek.Egységenként szavaztak. Nagy megpróbáltatások árán átkelt az Alpokon. A Földközi-tenger nyugati medencéjét birtokló Róma megkezdte a hanyatló hellenisztikus világ meghódítását. 202). hogya gallokkal együtttámadhasson Rómára. A patríciusok az elvesztett előnyök némi kárpótlásaként alapították meg ezt a tisztséget.A tehetséges római hadvezér. A törvényt később nem tartották be. 264-241)A föníciaiak (punok) alapítottaKarthágóerős kereskedelmi flottájára támaszkodvauralta a Földközitenger nyugati medencéjét. és III.Törvényük500 jugerumban(kb. e. A jogegyenlőség útján fontos lépést jelentett a törvények írásba foglalása. e. Szárazföldön a római seregek.Cornelius Scipiocsapataival átkelt Afrikába.Ez a felosztás lett azalapja a katonáskodásnak. A hódítások sikeréhez szükség volt a plebejusok támogatására. e. Rövidesen Achaia néven Hellász is provinciává vált. Az első osztály adta a lovasságot és a nehézfegyverzetű gyalogságot. E tisztviselőket egy évre. Szicíliában szervezték meg a rómaiak az első provinciát (tartományt).A családfőnek szinte korlátlan hatalmat biztosítottak a családtagok felett. így a legvagyonosabbak kezükben tarthatták az ügyek elbírálását. A sziget birtoklásáért robbant ki azelső pun háború(Kr. de a gazdasági élet fellendüléséhez is hozzájárultak. mindössze tíz hajót tarthatott meg.   ITÁLIA MEGHÓDÍTÁSALatium elfoglalása után Róma dél felé tört előre. Róma a Kr. aki kénytelen volt Itáliában hagyni csapatai jó részét.Ám a parasztság besorozásával a rómaiak újabb és újabb seregeket állítottak fel ellene. IV. Karthágó végleg elvesztette nagyhatalmi állását. Óriási összegű hadisarc megfizetésére kényszerítették (50 év alatt 1000 talentum). e. így hiányzott az erős parasztság.) A jogegyenlőség teljessé válásával kezdetét vette a patríciusok és a vagyonos plebejusok összeolvadása. ésa meglepett rómaiakra több súlyos csapást mért. Ezt a módszert (Oszd meg és uralkodj! = Divide et impera!) tudatosan alkalmazták a rómaiak. hogyLiciniusés néptribunustársa kísérletet tett a közföldek bérletének korlátozására (Kr. 22. így hosszú küzdelemben kivívták jogegyenlőségüket. A rómaiaka legyőzött városokkal külön-külön kötöttek szerződést. Aföldeket rabszolgákkal műveltették. de nem tűntek el. ahová lakóhely szerinti egységenként (kerületenként) küldték el képviselőiket. Másként bírálták el a rabszolgákat és a szabadokat is. 230 hold)maximálta egy személy részesedését a közföldekből(ager publicus).a XII táblás törvényekmegalkotása.   A PLEBEJUSOK SIKEREIA származás helyett a vagyon kezdett a rendező elvvé válni Rómában.   A köztársasági Rómát a patríciusok irányították: csak ők álló hivatalnokok és a senatus.   ÚJVEZETŐRÉTEGItália meghódításával párhuzamosansorra szűntek meg a patríciusokat és a plebejusokat elválasztó korlátok. Tarentum ellenállását. mint aszemet szemért elv.további terjeszkedése Szicília irányába már a kereskedő birodalom érdekeit sértették. utolsóként a papi tisztségek (Kr.Előbb megvetette lábát e térségben. Ők jelölték a senatus tagjait a leggazdagabb családfők és a hivatalukat letett főhivatalnokok közül.A származás helyett a vagyoni különbség számított a büntetések kiszabásánál.   A MÁSODIK PUN HÁBORÚ (Kr. Aharmadik pun háborúnak (Kr. e. Végül a rómaiak egy technikai újítás (csapóhíd) segítségével a tengeren is felülkerekedtek.A püdnai csatában (Kr. 326). Amegosztottságmiatt nem tudtak eredményesen fellépni Róma ellen. Flottáját elkobozták. A társadalom új felosztásával megjelent egyúj népgyűlés: ezentúl érdemben ez tárgyalt a törvényekről. Róma kemény békefeltételeket diktált: megkapta Szicíliát és hatalmas hadisarcot rótt a vesztes városra.   . e.Ezekjórészt már nem tettek különbséget patrícius és plebejus között. e. a nemesség (nobilitas)kialakulása. Karthágó hazarendelte hadvezérét. Hosszú harcok utánelfoglalták Capuát. e. Mivel a hadseregben a lovasság és a nehézfegyveres gyalogság volt a legfontosabb.az első vagyoni osztály több egységgel képviseltette magát. Ennek megfelelően új módon. 168) legyőzték. 300). acensori hivatalt (Kr.Lakói adót fizettek a római államnak. A patrícius–plebejus ellentét feloldódását jól mutatja. (A másik két népgyűlés jelentősége csökkent.a római lakosság öt vagyoni csoportba való besorolását. A rendelkezésekben megtalálhatók a korai törvénykezésre jellemző motívumok is. mint a másik négy. A hódítások révén nagyszámú rabszolga áramlott Rómába. melyek elsősorban katonai célokat szolgáltak. hogy Kr. A vagyonos patrícius és plebejus nemzetségekből kialakult az új vezető réteg: a nobilitas.vagyoni alapon osztották öt csoportba (osztályba) a város lakóit. skiterjesztette hatalmát egész Dél-Itáliára(tarentumi háború Kr. egyúj vezető réteg. (A patrícius népgyűlés hatásköre változott. s hivatalnokaikat Róma nevezte ki. e.Ettől fogva a patríciusok is képviseltették magukat ezenaterületi alapon szerveződő népgyűlésen.Megnyíltak a hivatalok a plebejusok előtt. 287-tőla plebejus népgyűléshatározatai kötelezőek az egész római népre. e. A rómaiak a későbbiekben utakkal hálózták be birodalmukat. 149–146) már nem volt valódi tétje Róma számára. Ezek révénRóma szövetségesei lettek. és megvétózhatták (érvényteleníthették) a plebejusokat sértő törvényeket és intézkedéseket.) A népgyűlésen akatonai egységeknek megfelelőenvettek részt. A hadak élére állítottHannibál északróltört Itáliára. 282–272). MiutánRómaItália urává vált. 264–241).a két legnagyobb erőt képviselő fegyvernemet. tengeren Karthágó flottája volt fölényben. Nem is csalódott. melyet zsoldosvezér dinasztiák vezettek. A törvényekszigorúan védték a magántulajdont. Emiatt Karthágóbanzsoldoshadseregalakult ki.dea megállapodások az egyik városnak kevesebb.) A politikai életben való részvétel átalakítása újabb tisztséget hívott életre. században meghódította egész Itáliát. az éppen leköszönő római főhivatalnokok közül választották.személyük és házuk sérthetetlen volt. 218–201)Karthágó Hispania megszerzésével ismét megerősödött. innen származik a neve: tulliusi alkotmány. A további hódítás érdekében Rómabeavatkozott az itáliai görög városok ellentéteibe.fennhatósága már csak a városra és közvetlen környékére terjedt ki. hogy maga után csalja a pun vezért.s itt tárgyaltak a törvényekről.Róma a Földközitenger nyugati medencéjének korlátlan urává vált. a Via Appia(Appius censorról). 367). Egy engedély nélkül folytatott háború miatt pusztította el az utolsó emberig hősiesen védekező Karthágót.Ide vezetett az elsőként megépültkövezett országút. Megfogyatkozott seregévelHannibálZámánál döntő vereséget szenvedett(Kr. A köztársaság válsága   AZ ELSŐ PUN HÁBORÚ (Kr. mely Rómában a hadsereg alapját képezte. A plebejusok földhöz jutását segítette. e. Ezáltallehetővé vált a plebejusok régi követelésének teljesítése:az adósrabszolgaság megszüntetése(Kr. e. (A vagyon alapján történő felosztást a római hagyomány tévesen a jóval korábban élt Servius Tullius királynak tulajdonította.A cenzorok végeztéka vagyonbecslést. 443). A néptribunusok támogatásáraa plebejusok saját népgyűlést alakítottak. majd legyőzte a legerősebb görög gyarmatváros. e. majd provinciává szervezték Makedóniát.

E földeket a néptribunusa parasztoknakakarta kiosztani. felszerelést. Mariusszervezeti és harcászati újításokat is meghonosított (pl. elveszítette földjét. Sikerét a hadsereg átalakításának köszönhette. A gazdag kereskedő megfizette az államnak (akár több évre előre) a provinciára kivetett adót. e. Reformja a senatori rend heves ellenállásába ütközött. 105). adóbérlettel foglalkozók nem vállalhattak hivatalt. Mariusgyőzedelmeskedett Észak-Afrikában (Kr. Sok parasztcsalád tönkre ment.s főként annakvezérekorábban soha nem látott erőt képviselt a politikai életben is. A politikai irányítást kézben tartó földbirtokosok. Tiberius Gracchus politikáját öccse.a lovagrend.Két– egymással leszámolni kívánó –politikai erőjött létre: a senatori rendet képviselőoptimaták és alovagrendhez kapcsolódónéppárt. S ami igazán vonzóvá tette a szolgálatot a vagyontalanok számára: aleszerelő katonák(veteránok)földhöz jutottak. A földreform ugyan tovább haladt. mozgékonyabbá tette a hadsereg legnagyobb egységét. vagy a nagyváros kínálta alkalmi munkákat végezték. a kirobbanó utcai harcokbanmintegy300 hívével együtt megölték. zsoldot. Amikor a reform végrehajtása érdekében – a köztársaság törvényeit megsértve – Tiberius Gracchus a következő évben is néptribunus kívánt lenni. A bajt tetézte. Caius Gracchus bukásakor kb. Sulla azonban nem mondott le hadseregéről. de a senatori renddel szemben alulmaradtak. de a kívántnál lassabb ütemben. a szavazatukat is áruba bocsátották. Ez veszélyeztette a köztársaság szilárd belső rendjét és katonai erejét. Egy részük az ingyenélő tömeget gyarapította. század küzdelmei egyre erőszakosabbá váltak (pl. A hadsereg válsága Észak-Afrikában vált nyilvánvalóvá. A törvény érvényesülése esetén a latifundiumok jelentős része visszakerült volna az állam kezébe. amely láttán Caius öngyilkos lett. A parasztság jelentős része ugyanakkor tönkrement.A HÓDÍTÁSOK TÁRSADALMI HATÁSAIA nagy birodalom létrejötte hatalmat és busás jövedelmeket hozott Róma vezető rétegeinek.asenatori renda meghódított területekenaz ager publicusból kihasított földekkel növelte vagyonát. A paraszti réteg válságanem csupán társadalmi. hanem katonai probléma:Rómában ugyanis csak a földel rendelkezők vállalhattak katonai szolgálatot. A várost elfoglaló Sullavérfürdőt rendezett a néppártiak között.Létrejöttek anagybirtokok(latifundiumok).egyre csökkent a hadra foghatók száma. A hódítások révén a senatori rend a lovagrend is megerősödött. Miután a római hadsereg zömét az önmagukat felfegyverző parasztok adták. amelyet azután maga szedett be. A győztes hadjáratok nyomán tízezrével hozták Itáliába a rabszolgákat. e.   Róma három háborúban legyőzte riválisát.Kirobbant a polgárháború. Így a társadalombanelkülönültegy nagy vagyonú.Alig hagyta el Rómát.   TIBERIUS GRACCHUS REFORMJAIA súlyosbodó válság legszembetűnőbb vonása a parasztság tönkremenetele volt. Róma politikai életét a senatori rend és a néppárt hatalomért folytatott küzdelme határozta meg. Gyakran az adózásra magas kamatú kölcsönt is adott a provincialakóknak. Természetes. majd földjüket elveszített parasztok Rómába költöztek. hogy a megoldást először a parasztság régi állapotának visszaállításában látták. Ugyanakkor a birodalom növekedésével a parasztság számára egyre terhesebbé vált a katonai szolgálat. A Gracchus testvérek a parasztság régi állapotának helyreállításával próbálták megoldani a gondokat. s mielőtt ismét .kisbirtokokformájában. a légiót). mikor Róma egy kis csatlósállamát a római légiók nem tudták legyőzni (megvesztegették a parancsnokokat).Kialakultegy új társadalmi réteg. ellátást kaptak. Karthágót. megjelent az antik proletariátus. hogy a köztársasági intézményrendszer már nem megfelelő:az évenként váltakozó hivatalnokok tudták igazgatni a birodalommá vált Rómát.     23. hogy Hannibál hadai ezrével pusztították el gazdaságaikat. Reformjait csak úgy tudta végrehajtani. míg anéppárt a nép védelmezőjének szerepében próbálta a tömeg támogatását megszerezni. ezáltal az áruk csökkent. Ők a műhelyekben dolgoztak. bevezette a rendszeres kiképzést.A senatori renda köztársasági hagyományok. Ez már a polgárháború előszelét jelentette. így a Földközi-tenger nyugati medencéjének urává vált. Parasztok helyettkatonáit avagyontalan római polgárok soraiból. A parasztok a nagybirtok versenye mellett a provinciákról beáramló gabona miatt is kiszorultak a piacok egy részéről. hogy ott keressenek megélhetést. II. A messzi tájakon folyó harcok miatt nem tudták megművelni földjeiket. 133)felújította a Licinius-féle földtörvényt.A rabszolgamunka előnyeit kihasználó nagybirtok komoly versenyt támasztott a kisparaszti gazdaságok számára.Abelső ellentétekazonban nem csitultak Rómában és a birodalomban. Célja érdekében a lovagokra támaszkodva indított támadást senatori rend ellen. hogy római légiók vonultak Róma ellen.Ha kellett. 3000 ember pusztult el). sveszélyeztethette a köztársasági berendezkedést. A katonák szellemisége sem volt a régi:a földjük elvesztésétől rettegő parasztok idegen földön már nem harcoltak teljes odaadással.a néppártiakleválttatták. A provinciákbólelsősorban a kereskedők gazdagodtak: akereskedelmi haszonmellett azadóbérletbiztosított nagy jövedelmeket. Intézkedéseivel Caius abátyjánál is nagyobb ellentéteket szított. zsoldért toborozta.Caius Gracchusnéptribunusfolytatta (Kr.Sullát.Tiberius Gracchusnéptribunus(Kr. Ez a jelenség jól mutatja. mely korlátoztaa közföldekből(ager publicus) bérelhető földterület nagyságát. A senatus jelentős haderővel Kis-Ázsiába küldteasenatori pártvezérét. majd a szövetséges háború Kr. s zsoldosaival Róma ellen vonult. Valójában mindkét irányzat a hatalom megragadására tört.Először történt meg.az antik proletariátus. e. Vizsgálatot indítottak. egységesítette a fegyverzetet. e. 91–89 között) az itáliai szövetségesek megszerezték a római polgárjogot:Itália egységessé vált.   AZ ELLENTÉTEK KIÉLEZŐDÉSEMegoldás helyett a Kr. hogytöbbször egymás után megválasztották consullá. de a politikában közvetlenül nem szereplő réteg.A katonák az új rendszer szerint 16 évig szolgáltak. Egyre inkább elterjedt a rabszolgatartás. és a fontos tisztségreMariustemelték. Az olcsó munkaerő alkalmazása megfelelő irányítás mellett kifizetődővé vált. 123).s azok végül véres összecsapásba torkolltak.Ugyanakkora zsoldoshadsereg. Az eladósodott. A földnélküliek egy részét a Karhágó területén kialakított Africa provinciában akart letelepíteni. e. Róma törvényei értelmében a kereskedelemmel.melyetnapi kedvezményekkelbárki. Az egyeduralomhoz vezető út   MARIUS HADSEREGREFORMJAA parasztság tönkremenetelét nem sikerült megállítani. Ezután támadást indított a hellenisztikus államok ellen. bármilyen politikai cél érdekében felhasználhatott. majda néppártiMariust bízták meg a hadjárat vezetésével.   SULLA DIKTATÚRÁJAVéres események nyomán (Livius Drusus néptribunus meggyilkolása.

A senatuslétszámát 300-ról 600-ra emelte.Keletre felé indult. hogy támogatóinak körét növelje. az elkobzott földekentömegével telepítette le veteránjait. s hazatérve lecsapott ellenfeleire. és hogyan döntheti meg a köztársaságot. Az egyeduralom kialakulása   AZ ELSŐ TRIUMVIRATUSA rabszolgafelkelés leverését követően a senatus a külső támadások visszaverését és a földközi-tengeri kalózkodás felszámolását is Pompeiusra bízta. A Julián-naptárt használjuk ma is. döntő elhatározásra jutott: katonáival átlépte az Itália határát jelentő Rubicont (A kocka el van vetve!). e. korlátozta a néptribunusok jogait. de eladósodott.és ütőképes. Nekik is irigylésre méltó sorsuk volt abányákban vagy a gályákontengődőkéhez képest. Mialatt Sulla Kis-Ázsiában győztesen harcolt. Anyagi helyzetét a Rómában szokásos módon rendezte: megszerezte Hispania egyik helytartóságát. illetve a vadállatokkal vívott küzdelemre képezték ki. egy kisebb kiigazítással.Miután több római hadsereget legyőzött. 60). gladiátori viadalt rendezett. de rövidesen meggyilkolták.A felkelést leverő hadvezérek.Pompeius elmenekült. s így az óriásira duzzadt. A rabszolgafelkelés után tovább nőtt a belső rend fenntartására képes hadvezérek befolyása. e.Ő. A megrémült senatusCaesartörökös diktátorrá választotta. és tagjai közé provinciabeli előkelőket is meghívott.)   CAESAR EGYEDURALMACrassus halálával(Kr. akik a túlhajszoltság és a veszélyes körülmények közepette rövid idő alatt elpusztultak.Ezt használták ki ellenfelei a senatusban:egy köztársaságpárti összeesküvés soránBrutus és Cassius vezetésévelmegölték (Kr. majd Gallia provincia helytartója. Rómában a néppárti Marius a senatori párt tagjait gyilkoltatta.s mikor úgy vélte.Ellenfeleit feketelistáravette (proscriptio): akinek a neve ezen szerepelt. A rómaiak az ókor más népeihez hasonlóan nem embernek. majd Crassus keletre. Pompeius a senatus oldalára állt. A polgárháborús helyzetben rövidesen a hadvezérek kezébe csúszott át az irányítás.Sok provinciabelinek polgárjogot adott.Caesarsorra legyőzte Pompeius légióit. Crassust küldte ellene. hogy elszakítsák hadseregétől.Korlátlan időre diktátorrá választtatta magát a senatussal. mint vereséggel. Caesar karrierjének fontos állomása volt. elérte célját. Ezért elbocsátott veteránjainak nem adtak földet. Mikora senatus hazarendelte(Kr. 49). hogytámogatják egymást a vezető tisztségek megszerzésében. aszemélyéhez hű hadsereget szervezett. 44). Egyiptomi csillagászok segítségével ismét összhangba hozta a naptár és az évszakok rendjét. A világhatalommá váló Római Birodalomban.   SPARTACUS FELKELÉSEA győztes légiók az elfoglalt területek népét tízezrével taszították rabszolgasorba. (Más években triumvirtárai is voltak consulok. hogykibékítetteegymássala birodalom két legbefolyásosabb hadvezérét. ésCaesar erre nem volt tekintettel.Spartacusa capuai gladiátoriskolából tört ki társaival. s a korrekció tartósságát a szökőévek rendszerével biztosította. Afeketelistákáldozatainak rabszolgái közül felszabadítottvagy tízezret. Caesar előkelő patrícius nemzetségből származott. Számos ünnepi játékot. majd a görögországi Pharszalosznál (Kr.   OCTAVIANUS HATALOMRA JUTÁSAA köztársaságpártiaknak nem volt olyan programjuk. VálaszulPompeius kapcsolatot keresett a senatus ellenségeivel. A rabszolgák sajátos helyzetű csoportját jelentettékagladiátorok. másrészt a polgárháborús körülmények magyarázzák. e. élve hatalmával.Értékálló aranypénztveretett. Élethalálharcuk az egyik leglátványosabb szórakozást kínálta a rómaiaknak. Egyre többen csatlakoztak a rabszolgasereghez.Sullabékét kötött Keleten. hanem dolognak. 53)megszűnt a triumvirátus. mert Caesart egyre veszélyesebb ellenfélnek tartotta. Sulla a köztársaságés a senatori rendvédelmében gyakorolt diktatúrát. és a testületeta saját híveiveltöltötte meg. Intézkedései népszerűvé tették a nép (plebs) és a lovagrend körében. lemondott a hatalomról (Kr. Kezdetben a rómaiak nem vették komolyan a lázadást.A senatus rosszul számított. Letelepítette veteránjait. majd délnek fordult. deföldet osztotta nincstelenek egy részének is. és a lényege.a birodalom egységét erősítő és a belső elégedetlenséget csökkentő reformokat hajtott végre. Csökkenteni kívánta a senatus tekintélyét: a testület létszámát 900 főre emelte. Sulla diktatúráját követően(Kr.a politikai harc lezülléséhezvezet mindenkor: Rómában is ez történt (kb. a senatus Sulla hajdani alvezérét.ami a köztársaság helyzetét tovább gyöngítette. hogy rendelkeztek-e szaktudással. Ez a módszer a politikai tisztesség eltűnéséhez. Ezt az egyezségettriumvirátusnak (három férfiú szövetsége) nevezték később. 79). és az ottani lakosság kárára gyarapította vagyonát. majd a senatussal szemben szövetséget kötött velük(Kr.   24. a rabszolgatartás virágkora idején a rabszolgafelkelés nem végződhetett másképpen. Személyesen azonban néppárti politikusokhoz kötődött (apja Marius sógora volt. Az áldozat vagyonából a feljelentő részesedést kapott. a többi az államé lett. 48)döntő vereséget mért vetélytársára. 73–71). Sulla. a téli pihenő alatt alig kaptak élelmet. hogy egy hadvezér hogyan veheti semmibe a törvényeket. hogyaz ókor legjelentősebb rabszolgafelkeléseegy gladiátorlázadással kezdődött.Ezt a kereslet–kínálat törvénye mellett az határozta meg.Naptárreformjának vallási jelentősége is volt.Helyzetük elsősorban értéküktől függött. jártasságuk a fegyverforgatásban. Egyrészt a gladiátorok megalázó helyzete.Crassust és Pompeiust. Áma köztársasági hagyományok még erősek voltak. A csatát túlélő rabszolgák jelentős részét elrettentésül keresztre feszítették a Via Appia mentén. Amezőgazdaságban. Hispaniába ment erőt gyűjteni. e.A köztársaság azonban nem szilárdult meg. felesége néppárti politikus lánya). amely biztosította volna az egyszemélyi uralom . Ezt követően rövidesen meghalt. Crassus és Pompeiusbefolyása erősödött. azt bárki büntetlenül megölhette vagy feladhatta.Caesar először a consul lett. A polgárháború lehetőséget teremtett a Spartacus vezette rabszolgafelkelés kitörésére.Caesarugyanis időközbenháborúkkal növelte Gallia területét. e. Syriába.s használt fel táborának szélesítésére. amelySpartacusvezetésévelelőbb észak felé tört. Sikerei láttán azonban tartani kezdtek túlzott hatalmától.Megkezdődött a polgárháború.   A hadsereg válságát zsoldoshadsereg felállításával oldották meg. e. A képzettebbek avárosokban szolgáltak. Pompeius pedig nyugatra. Ígynéppárti elveket hirdetett. e.ahol életük viszonylag kedvezőnek volt mondható. A munkák idején agyonhajszolták őket.Crassus ésPompeius(aki szintén Sulla seregében szolgált)légióiBrundisium közelébendöntő vereséget mértek Spartacus hadára. „beszélő szerszámnak” tekintették a rabszolgákat. 90 senatort és 2600 lovagot öltek meg).Az életerős foglyokat kiképzőiskolákban az egymás elleni.Éppen Sulla mutatott példát arra. a latifundiumokondolgozók sorsa már mostohább.Julius Caesarszámára. s ezeket letelepítette. s adták el a hadsereget követő kereskedőknek.Vezére. Ez a helyzet teremtette meg a felmelkedés lehetőségét lehetőséget egy még ismeretlen politikus. Ezáltal megnyerte a tömeg rokonszenvét.

amit nevük is tükröz (insula = sziget). a diktátor hivatalos örököse. e.Antonius kapta a keleti területeket.Itt állt a házi istenek oltára. de még politikai állásfoglalására is. a kamrák. cirkuszi mutatványosok.Szigetként emelkedtek ki az őket minden oldalról körülvevő sikátorokból. Milyen új címeket hozott létre Augustus? Ezekkel milyen jellegű hatalom járt? 5. a fiatal. de „megtiszteltetésből” olyan címeket fogadott el a senatustól. hanem a saját irányítása alá vonta.AntoniusCaesar egyik parancsnoka volt. Octavianus a nyugati. illetve „a római néptől”. Ezek a rendezvények nem csak a szabadidőt töltötték ki. Mely köztársasági hivatalokat szerezte meg Augustus? Ezeket hogyan lehetett elnyerni és gyakorolni a köztársaság korában? 4. Kleopátrához fűződő szerelmi kapcsolata miatt sokan tartottak attól.a köztársasági formákkal leplezett egyeduramat principatusnak nevezzük. a régi erkölcsök és szokások érvényre jutását.   A köztársaság működésképtelenné vált. s a tengeri ütközetbenOctavianus győzelmet aratott. Ennek eltöltése jelentősen hatott közérzetére. Afrikát. biztonságot hozotta birodalom népeinek. Ezért a rómaiak többsége Octavianust támogatta.   AUGUSTUS EGYEDURALMA – A PRINCIPATUSHogy Caesar sorsát elkerülje. A római városképhez hozzátartoztak a hatalmas fürdőépületek. pontifex maximusként a vallási életet irányíthatta.Külpolitikájában a győzelmes békére törekedett. Agazdagoklakóháza. s e célbólmegkötötték a második triumvirátust(Kr. néptribunusként sérthetetlen volt. de az utolsó egyiptomi királynőhöz. Római hétköznapok. a szükséges vizet biztosító boltozatos vízvezetékekkel együtt. tevékenységét. Nyílt egyeduralma összeesküvéshez vezetett. de levezették a . 31).így a polgárháború folytatódott. 9). Minden társadalmi réteg körében népszerűségnek örvendtek a fürdők. A társaság az asztalt három oldalról körülvevő kereveteken heverve fogyasztott a házigazda vagyonáról és leleményességéről tanúskodó fogásokból. saját tulajdonú házakban (domus) éltek. hogy a fenti hivatkozások félrevezetők? 3. Mivel bizonyítható. A bérházakban alacsony volt a belmagasság. az atriumba lehetett jutni. ünnepek   LAKÁSKÖRÜLMÉNYEKA lakóház nagysága és minősége tulajdonosuk anyagi helyzetétől függött. mely felfogta az esővizet. A hosszú étkezés szüneteiben komédiások.Octavianusigyekezett leplezni egyeduralmát. részben fedetlen udvarba. Consulként a hadsereg és a végrehajtó hatalom vezetője. Ezérta politikusok igyekeztek gondoskodni a köznép szórakoztatásáról.   A VÁROS ÉS A SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉGEKA módosabbak gyakran rendeztek nagylakomákat.Hatalma az általa irányított hadseregen nyugodott. és nyáron hűsítette környezetét. s vétójoggal rendelkezett. és itt fogadták a vendégeket. Látszólag a köztársaság egyik főhivatalnoka volt. A rómaiak nem úszni jártak ide. A provinciává tett Egyiptomot – amelynek Róma gabonaellátásában volt fontos szerepe – nem adta át a senatusnak. Az újabb polgárháborúban Octavianus szerezte meg a hatalmat. Uralkodása belső és külső békét jelentett a birodalom népeinek. Actiumnál került sor a döntő csatára (Kr. s oltalmazták a birodalmat egész fennállása alatt. Caesar reformjai a birodalom egységét és a belső ellentétek tompítását szolgálták. s egyre fényűzőbb villákat emeltek. A diktatúrát azzal is kendőzte. Lepidus rövidesen visszavonult a politikától. és a köztársaság megmentőjének szerepében tetszelgett. nyitott részén kis medence helyezkedett el. Mindhárman vállalták a caesari örökség folytatását.versenyeket kedvelte. e. A polgárok jelentős része sok szabadidővel rendelkezett. Figyelmes elolvasásával pontos képet kapunk a principatus rendszeréről. Censorként híveit ültethette a senatusba. Eredetileg Augustus Mars mezőn felállított mauzóleumában volt bronztáblára vésve. melyet később személynévként használt.   1. Antonius a hellenisztikus Egyiptomra kívánt támaszkodni. hogy a birodalom súlypontja keletre helyeződik át. amelyek utaltak kivételes helyzetére: ilyen például azaugustus(istentől gyarapított férfiú). addiganövekvő létszámúvárosi köznép(a plebs)többemeletes bérházakban lakott. A bérházak lakói nem szívesen tartózkodtak nyomasztó otthonaikban. de annál céltudatosabbOctavianuspedig Caesar unokaöccse. 25. Míg a jómódúak a kertvárosokban. Így a hatalom három Caesar köréhez tartozó politikus-hadvezér kezébe került.és ezeken keresztül érvényesítette akaratát. avillakifelé zárt épület volt.A fürdők nyüzsgő életében a szórakozás sokféle formáját lehetett megtalálni. Ennek a középső. e. Kulcsfontosságú köztársasági tisztségeket összpontosított a kezében. s megölték. Az évszázados polgárháborús állapotok után Augustusuralma nyugalmat. Köztársasági formákkal és külsőségekkel leplezett diktatúráját principatusnak nevezik. hogy államilag támogatta a korai köztársaság hagyományainak felújítását. Mely erkölcsi értékeket emel ki a forrás? Miért? 7. Julius Caesar szerezte meg az egyeduralmat. 43). a hálószobák. A tömeg leginkább azünnepi játékokat.Lepidusa lovasság vezetője. A köztársaságot már nem lehetett visszaállítani. Keleten lemondott a hódításokról. A faépítésű részek miatt gyakoriak voltak a tűzvészek. A feladatok megoldásának mely módját emeli ki Augustus? Milyen célból kerül ez a változat előtérbe? 6. Augustus önéletrajza   A forrás nem sokkal Augustus halála előtt keletkezett és összefoglalja a politikus életét. a konyha és a családfő szobája. itt étkeztek. A hatalomért vetélkedők közül végül a legtehetségesebb politikus.Az életapompás épületekkel övezettköztereken. A triumvirek a következő évben Philippinéllegyőzték Caesar gyilkosait. A plebs jóindulatára számító politikusok és császárok sok fürdőt emeltek. melyről később rendszere a nevét nyerte. míg Lepidus.Az atriumban zajlott a család élete. ő hódította meg Pannóniát is (Kr. hanem elsősorbana társas együttlét és az élvezetek kedvéért.Fegyveres összecsapásuk elkerülhetetlenné vált.majdfelosztották egymás között a birodalmat. aki nagybátyja veteránjait megnyerve került a hatalomért vetélkedők közé. Északon a Duna és a Rajna vonaláig tört előre. Innen nyíltak ház egyéb helyiségei. télen a lakások füsttel teltek meg. Az ókori mondás szerint a tömeg „Kenyeret és cirkuszi játékokat!” akart.elkerülését. A bejáraton át egy központi. Hogyan viszonyul az önéletrajz az általunk megismert történeti tényekhez? Mely események maradnak ki és mi okból? 26. s a birodalom határa az Eufrátesz mentén állandósult. ámOctavianus és Antoniuskezdettől fogva egyeduralomra tört. Ezek atermészetes határokjól védhetők voltak. Milyen erőt jelöl meg a szerző hatalma forrásául? 2. a cirkuszokban és az amfiteátrumokban zajlott. vagy aprinceps(első polgár). s csak elvétve akadt folyóvíz és csatorna. Rendszerét. táncosok szórakoztatták a résztvevőket.

májából. vagy a különböző jósok. színházak. az etruszk korban fokozatosan létrejöttek a személyiséggel rendelkező. Ez a valóságos tét nélküli harc alkalmasnak bizonyult a politikai indulatok levezetésére.Már a principatus korában sem minden uralkodó követte Augustus politikáját. 14–68)megkezdődött a császári közigazgatás kiépülése. Egyesek a zöldeket.   AZ ANTONINUSOK SZÁZADA(II. atúlkapások nélküli. a pestis azonban óriási pusztítást okozott. Jósoltak a madarak röptéből. s a testőrök választottak új uralkodót. Ennek ellenére egy uralkodóházhoz.Az eredeti latin istenek mellé (pl. svisszatért Augustus politikájához. Kedvelték az állatviadalokat. A leginkább veszélyeztetett határszakaszokon (pl. A tömeg szórakoztatása egyre inkább politikai kérdéssé vált. 69–96). A Duna és a Kárpátok vidékén élő dák törzsek ugyanis veszélyeztették a dunai provinciákat. mint két egymásnak fordított római színház. században. a Julius-Claudius dinasztia tagjai. u.A Kr. Mars = háború) az etruszkoktól átvettek újakat (pl. A versenyek után az ellentétes táborok között időnként tömegverekedés robbant ki. Caligula. gyilkosságok azonban ekkor még csak a vezető réteget érintették.Együttműködött a senatussal. u. akihez az esetek többségében nem fűzte őket közvetlen vérségi kötelék. 161–180). A rómaiaknála szórakozás csúcspontját a gladiátori játékok jelentették. Az etruszkok hatása a szertartások alakulásán még erőteljesebb érződött. Az állam és a vallási élet teljesen összeforrt. s bárkinek bármikor szolgáltattak belőle. században az új területekről beáramló zsákmány. a szent csirkék étvágyából. melyet hadvezére és utóda. Fokozatosan jelentek meg a római civilizáció egyéb vívmányai is (vízvezetékek. A meggyűlölt császárokat sokszor a Rómában állomásozó testőrség (praetoriánusok) gyilkolta meg. 66–70). az istenekről szóló történeteket mesének is lehetett tekinteni. Két évszázados virágzás utána birodalomnagy veszteségek áránmég ki tudta védeni a támadásokat.Hadrianus szervezte megaz egész birodalomra kiterjedő császári közigazgatást. a fiscust. A provinciákban teret hódítottaromanizáció: a római műveltség és a latin nyelv átvétele.Claudius létrehozta acsászári kincstárat. Nero). A római vallás hellenizálódott. akik a tüzet őrizték éjjel-nappal. amelyeket szintén a görögöktől tanultak el. u. sönkényuralkodóként kormányoztak(pl. de szívesen neveztették magukatcaesarnak is. u. I. Fontos szerepet játszottaz ősök tisztelete. Marcus Aurelius (Kr. e.Keleten Mezopotámiát foglalta el. Támadásuk megelőzésén kívüla rómaiakat vonzották a dákok földjének(a mai Erdély)bányái.Ezek olyanok. A Traianust követőHadrianusnak (Kr. amiből acsászárszó származik. melynek lelátóin közel 50 000 ember foglalhatott helyet. a római Circus Maximus.ember alakú istenek. Külön épületeket emeltek e véres rendezvények számára: akörszínházakat (amfiteátrumokat). u.   A rómaiak élete elsősorban a köztereken. 117–138) fel kellett adnia Mezopotámiát. dinasztiához tartozónak számítottak. 98–117)császár hódításai nyomán érte el legnagyobb kiterjedését. Újjáépíttette Rómát. a Kr. mások kékeket vagy a másik négy nagyobb istállót bíztatták.Augustus utódai. de kiemelkedtek a gladiátorok egymás elleni vagy vadállatokkal vívott küzdelmei is. Athéné = Minerva).Többennem törődtek a köztársasági hagyományokkal. A császárság első századai   A CSÁSZÁRI DINASZTIÁKRómában az egyeduralkodók hatalmukat aCaesaráltal használt imperator címmel fejezték ki. Zeusz = Jupiter. mint pl. I. Léteztek emellettpapi testületekis. a nagy műveltségű filozófus császár csapatainak csak elkeseredett küzdelemben sikerült visszaszorítani a germánokat a Kárpát-medencében.Mivela szertartásokonvaló részvétel az államhoz való tartozást fejezte ki. Pompeius építtette Rómában az első állandó színházat. Janus = kezdet és vég. A meghódított területen kialakították Dacia provinciát (Kr. A mitológiát.megkezdték a limes kiépítését:a határok megerősítését őrtornyok. és szorosan kapcsolódott az állami élethez. a nép az egyszerű jeleneteket és a vaskos humort kedvelte. Uralkodása alatt zajlott ajúdeai felkelés(Kr. Már az ókorban is léteztek szurkolótáborok. A Nero bukását követő zűrzavarban a júdeai légiók támogatásával került hatalomra Vespasiánus. Ellentétben a görög színházzal. század) Az új korszak uralkodói belső nyugalmat teremtettek. a mennydörgésből. erődök rendszerével. az arisztokrácia a kékeket támogatta. a senatus hatásköre Róma városára szűkült.lakossága nyugalomban élt. óriási tömeget tudtak befogadni. Titus vert le. majd a provinciák bővülő piaca vált a fejlődés motorjává. a „tengeri csatákat”. Utak és hidak épültek. Poszeidón = Neptunus. A birodalom katonai ereje azonban elégtelennek bizonyult valamennyi hódítás megtartására. szelídebb egyeduralomhoz.A birodalom Traianus(Kr.   VIRÁGZÓ GAZDASÁG A birodalomterülete növekedett. gyarapodott. megszilárdította az államot és ismét normális politikai légkört teremtett.A védekezés került előtérbe. A katonák által keletről behurcolt betegség. fürdőkben. Tőlük vették át a jóslás tudományát. északon pedig a Duna vonalától már nem védett Daciát. 107). A görögökkel való szorosabb kapcsolat kialakulása után megkezdődötta római vallás hellenizálódása. A Julius-Claudius dinasztia korában (Kr. amfiteátrumok stb. városokat alapítottak Róma mintájára.Megszűntek a külön köztársasági hivatalok. A nyugodt évtizedek utánészakról és keletről egyaránt erős támadás érte a birodalmat. Minerva = bölcsesség).   .) Mindez egységesebbé tette a birodalmat. Britanniában) falat is emeltek.A kocsiverseny volt a legkedveltebb. Ilyen például az ősi vesta szüzeké.plebs indulatait is: a sokszor több napon át tartó játékokon mindenki kitombolhatta magát. Többféle véres és kegyetlen látványossággal szórakoztatták itt a népet. árkok. és II.   27. A hasonló feladatkörű római isteneket megfeleltették a görög isteneknek (pl.Ahogy fejlődött a város. aFlavius dinasztiamegalapítója (Kr. A cselszövések. Agermánok(markomannok) áttörték a limest a Dunánál. végleg elpusztítva a jeruzsálemi templomot. u. Héra = Juno.elsősorban a gazdag aranylelőhelyek. Az ezeknek helyet adó hatalmas építmények. akik közül az etruszkok álltak nagy becsben. színházakban zajlott. u. Aszínházakat kevesebben látogatták. Sokszor politikai tartalom is keveredett a szurkolásba: a császárkorban az uralkodó és a tömeg a zöldeket. u.   VALLÁSI ÉLETA rómaiak ősi hitvilágát–más népekéhez hasonlóan –kezdetbenatotemizmusjellemezte. Ma is álló amfiteátrum a Colosseum Rómában. Jórészt már életükben kijelölték utódukat. azokat nagyobbrészt azállami tisztségviselők(magistratusok) végezték.Visszatértek Augustus politikájához. állatok beleiből. Bőven volt része a népnek acirkuszi játékokban.

s szemmel tarthatta az egymáshoz egyre lazábban kapcsolódó tartományokat.Tömegek fordultak a biztonságot. Emiatta nagybirtokok(latifundiumok)központjától távol eső birtokrészeketkis parcellánként. de a császárok se jólétet. A hódítások kora azonban lezárult. ritkábban ún. hogy a birodalom irányítása és ellenőrzése egy központból már nem lehetséges. A császári hatalom erősítése (dominatus). A kincstár jövedelmei nőttek. a túladóztatás a gondok alapvető okát.A bérlők alkalmazása enyhítette a munkaerőhiányt. de a pusztítások aláásták a birodalom erejét. I. sa nemesfém folyamatosan kiáramlott a birodalomból.   A DOMINATUSA válságot kísérő belháborúkban győztesDiocletianus(Kr. melyek azonnal a veszélyeztetett területre vonulhattak. A lakosságot igyekezett helyhez kötni. a dominatus kialakulása   POLGÁRHÁBORÚKAz utolsó Antoninus halála utánvéres polgárháborútört ki. csökkentek a megadóztatható jövedelmek). Pannónia helytartója került ki győztesen(193–211).   A GAZDASÁG VÁLSÁGAAz I. A háborúból a dunai provinciák jelöltje. Pedig a polgárháborúk. A nép többsége ezt árulásnak tekintette. vigaszt nyújtó keleti kultuszok. A Severusok után akülső támadások felerősödtek. A II.A császárok az adók emelésével csak tovább rontották a gazdaság helyzetét. a külső betörések.   29. u. század gazdasági virágzása következtébena provinciák megerősödtek. A II. majd rövid önállóság után királyai elismerték a római fennhatóságot. a hitet nem.   A MISZTÉRIUMVALLÁSOKTÉRHÓDÍTÁSA A görög-római vallási gyakorlataz egyéntől csak a szertartásokon való részvételt követelte meg. a gazdasági válságot tovább mélyítette. s így a limes újra a Dunánál húzódott. a birodalom a limes kiépítésével védekezésre rendezkedett be.   A külső támadásokon és a polgárháborúkon egy-egy tehetséges uralkodó a hadsereg megerősítésével még úrrá tudott lenni (Aurelianus. és a II. 270–275) kemény fellépése mentette meg. tömjén (Tömjénút) behozatalára szorítkozott. A kereszténység születése   PALESZTINA A RÓMAI BIRODALOMBANPalesztina hosszú ideig a hellenisztikus birodalmak (Egyiptom. u. század végén még visszaverték a külső támadásokat. Nézetük szerint a jeruzsálemi templomhoz és a papságához kötődő kultusznállényegesebb a kis közösségek vallásgyakorlata a zsinagógákban(a . A birodalom erejének megrendülését mutatja. hogy biztosítsa az állandó adójövedelmet. és legyőzte a lázadókat. de felgyorsították a gazdaság hanyatlását. s nem ígért boldogságot kárpótlásul a földi szenvedésekért a túlvilágon. A gazdasági változások révén kisebb lett az adóalap (pl. a romló életkörülmények. ápolását tűzték ki célul afarizeusok(eredetileg az írástudókat nevezték így). A helyzetet tovább rontották abelharcok. amit csak azadók növeléséveltudott előteremteni. így az áruk nőtt. Diocletianus társcsászárt választott.A négyes uralom(tetrarchia) révéna központi hatalommindenüttközvetlenebbülvolt jelen. Reformjai megvalósításához pénzre volt szüksége. A hadsereg megerősítéséhezpénzre volt szüksége. A válság százada.A vallási hagyományok megőrzését.Itália gazdasági szerepe csökkent. s a katonák által keletről behurcolt pestis növelték a kiszolgáltatottság érzését az emberekben. Egyes hatalomittas császárok túlkapásai csak a felső réteget érintették. se biztonságot nem teremtettek. A közvetlen cél az állami bevételek növelése volt.és a gyengülő limes miatt egyre nagyobb pusztítást okoztak. Akülkereskedelemtovábbra is elsősorbanluxuscikkek: borostyán (Borostyánút). elhelyezkedését megváltoztatta. s mindkettőjüknek helyettest. hogy Aurelianus Rómát erős fallal vetette körül. Kezdetben – főleg a keleti tartományokban – ez bevált. akia római polgárjogot kiterjesztette a birodalom minden szabad lakosára(212). században a császári hatalom megerősödött.Septimius Severus. A kilátástalan helyzetbe került tömegek elhagyták a régi kultuszokat. és a misztériumvallások gondoskodó istenei felé fordultak. de együttműködtek a római hatalommal. házas rabszolgáknakadták ki művelésre. ígya piacra kerülő áruk mennyisége csökkent. az istenekkel való szoros kapcsolatot.s nem kínálta a vallásos áhítat átélésének élményét. Ugyanakkor a colonus és családja jóval többet fogyasztott. a birodalom növekedett. s ekkor volt legnagyobb kiterjedésű a birodalom. A limesnél csak kisebb erőket hagyott. Az államhataloma császárok istenné nyilvánításávalkísérletezett. melyet az adórendszer átalakításával. s később a Szeleukida állam) része volt. terményhányad fejében szabad bérlőknek (colonusoknak). törvényekhez és vallási külsőségekhez. ezért hiteltelenné váltak.Nem adott biztonságot a földön. Így arannyal egyenlítették ki a szállításokat. Ízisz).A határ biztosabb védelme érdekében feladta Daciát. amely mindig is nagysegítséget jelentett az idegen uralom elviselésében. Ezekaz intézkedések átmenetileg orvosolták a bajokat.melyetaz uralkodó címérőldominatusnak neveznek (dominus = úr).     28. azonos elvek alapján kormányzott közigazgatási egység jött létre. selyem (Selyemút). század a császárkori Róma virágkora: terjedt a romanizáció. Felismerte. Így megtarthatták trónjukat. A rendelet ugyanakkor jelezte a provinciák gazdasági és katonai jelentőségének növekedését. A mélypontra jutott birodalmatAurelianuscsászár (Kr. vagyis adóemeléssel biztosított.Minden római polgárra fejadót és földadót vetett ki. de a birodalom gazdasága számára az adók egyre nagyobb terhet jelentettek.Megnövelt létszámú hadseregévelvisszaverte a támadókat. mint a rabszolga. Diocletianus).A birodalom belsejében ütőképes seregeket vont össze. Ezzel a volt köztársasági címek még meglévő tartalma is semmivé vált. és Itáliát is provinciákra osztotta. Nagyobb szükségük volt támaszra mint valaha. A zsidók a római uralom idején követhettékegyistenhívő vallásukat. Ragaszkodtak az ősi hitelvekhez.A Kr. hiszen például az örökösödési illetéket csak a polgárjoggal rendelkezők fizették. Így 101. Új közigazgatást vezetett be:a régi provinciák helyén kisebb egységeket alakított ki (ezeket is provinciáknak nevezték). a városok hanyatlásnak indultak. A támadó hadjáratok megszűnésévelkevesebb rabszolgakerült a birodalomba. 284–305)nyílt egyeduralmat épített ki. Ezekért az árukért a birodalom nem tudott hasonlóan értékes termékekkel fizetni. A folyamat hozzájárult a városok romló élelemellátásához.A hadsereg létszámát növelte. u.és a gazdasági kiegyenlítődés következtébena birodalmon belüli kereskedelem veszített jelentőségéből.Caracalla(211–217)folytatta.Ezáltal a piac beszűkült. Baj eseténnem nyújtott vigasztaz embereknek. a misztériumvallások felé(Mithrasz. Septimius Severus politikáját fia.

századra a lakosság jelentős része már az új hit követője volt. hogy az új tan nem hozza el népük szabadságát. a hierarchia(szent uralom).   JÉZUS KRISZTUS FELLÉPÉSEA zsidóság között. Sőt. Jézus halála után Jeruzsálemben Péter vezetésével egy kis közösség követte tanait. Szüleitől farizeus nevelést kapott. akik későbbkeresztényeknek (Krisztushívők) nevezik magukat.gyülekezetek házaiban). A II. mivel a III. Az egyházbelső felépítése. Hitük szerint ez már a saját életükben valósággá válik. melyet Isten követelt az emberektől. földi ténykedésével ispéldát mutatott.) Jézustanítványaival. melyek közül négyet (Márk.a hatalom és a vagyonosok létezését is. Már nem volt szó arról. szigorú szabályok szerint. Hitük terjesztésére törekedtek. tapasztalhatóvá tette azt az életet és azt a magatartást. sőt a kornak megfelelően értelmezték az Ószövetség előírásait és vezették a szertartásokat. Az irányítást. hanem jelképesen értelmezték. János még csak jövendölte a Megváltót. avértanúkpéldái nyomán az ellenszenv rokonszenvbe. Krisztus = Khrisztosz (görög) = Messias (zsidó) = fölkent)életének eseményeit halála után jegyezték le.a názáreti Jézusmára megváltást hirdette.Ostorozta a vagyonszerzést. a gyűlölet részvétbe csapott át. a közösség vagyonának felhasználását a felügyelők (episzkoposz = püspök) végezték. merta megváltás már Krisztus kereszthalálával megtörtént. ő is veszélyessé vált a helyi hatalom és a rómaiak számára. A sokaság hallgatott rá. hogy az ember lelkéért a Jó és a Rossz (a Világosság és a Sötétség) szelleme küzd. Különös. melyeket a papság végzett. ezért a hatalom számára veszélyessé vált. és kialakult a szertartásrend. zárt csoportot (szektát) alkottak azesszénusok.Lemondással. a szent iratok értelmezéséről tanácskoztak. Életével. Azt vallották.AMegváltó közeli eljöveteléről tanított. mesterük tanait hirdették. Hirdette a közelgő végítéletet. Hívei őt tekintették a Megváltónak. ahogy türelmes volt a többi kultusszal szemben is addig.A zsidóság jelentős része előtt ekkorra vált nyilvánvalóvá. s nyitottá vált mindenki számára. és megtagadták a császárok istenítését.   A ZSIDÓ DIASZPÓRAAz idegen elnyomás elől sok zsidó költözött el Palesztinából. ezért aztel kell fogadnunk. századtól már minden társadalmi réteg és nép körében szerveződtek keresztény közösségek. tovább reménykedtek a Messiás eljövetelében.a magasabb tisztségűek feltétlen tiszteletén alapult.A szétszóratásban (diaszpórában) élő zsidó közösségek részben eltávolodtak a zsidó hagyományoktól. hogy Isten nem csak a zsidóké.hiszen megbocsátás nélkül nincs szeretet. mártírhalál az amfiteátrumban) nem érhettek célt. hogy az üdvözülés csak egyetlen népnek adatik meg. a bűnök elleni harccal a Jó diadaláért.Híveinek száma– először a zsidók körében –gyorsan gyarapodott. és a zsidó uralkodó (Heródes Antipasz) kivégeztette. Máté. Az Ószövetségben számtalan utalás található.Az egyházszervezet kiépülésével az egyes provinciákpüspökei összejöveteleket (zsinat) tartottak. vagy kárhozatra jutunk. hanem képszerűen és példákon keresztül fejtette ki. az apostolokkal járta Júdea városait. Az „új szövetség közösségének” nevezték önmagukat.Sorsunkkal Isten próbára teszi hitünket. akit kezdetben a hívek választottak a többi püspök jóváhagyásával.Ezek az evangéliumok(jelentése: örömhír). (Az Ószövetség mellett ez a Biblia másik fő része. az államhatalommal és a társadalmi különbségekkel. Így Jézust nem ismerték el megváltónak.Tanaiazonbanaz egész hellenisztikus világban jó táptalajra találtak:az emberek régóta vártak megbocsátásra és üdvösségre. s római polgárként látta meg a napvilágot.Segítőtársaiból. Lukács és János evangéliuma) az egyház később hitelesnek ismert el. hogynincs értelme várni a közeli végítéletre. mint például a később szentté avatottKeresztelő János. így megnyílt az út a felső rétegek számára is az új hit felé.A keresztény vallásezértkilépett a zsidóság körébőlés gyorsan terjedni kezdett. Mindez segítette az egyház megszilárdulását. Jézus Krisztus kereszthalálával tanításai nem haltak el. A feltámadásába vetett hit értelmet adott az istenfélő életnek.keresztre feszítéssel. esküdt ellensége lett a keresztényeknek. .A keresztényekazonbancsak saját istenüket tisztelhették. ahol a hit kérdéseiről. amikor Isten dönt arról. a népet szenvedéseitől.A kereszténység nyitottá lett minden ember számára. a gyűlöletet. Pál azt hirdette. Kialakultak a keresztény ünnepek (elsőként a vasárnap). így aki hisz Jézusban. Nézeteit nem elvontan. fokozatosan állandósultak. századtól az üldözések ellenére megszerveződött az egyház. a megváltásérttevékenykedtek. egy tágabb világban mozogva. hanem azért. Mindenvárosgyülekezeténekélén a püspök állt.Pontius Pilatus(26–36) a zsidó főpapok kérésérekivégeztette. A diaszpóra zsidóságából származott. a kapzsiságot. és bűnbánatra intette a népet. Pál eredeti neve Saul volt. s bevett a keresztények szent könyvébe. (Ez nem tetszett zsidó főpapoknak. A zsidóság körében régótavárták a Megváltót. Júdea helytartója. Mint Keresztelő János.ahogyana világ rendjét. mely megjövendöli eljövetelét.Akegyetlen üldözések(kereszthalál. akik rövidesen állandó tisztségviselői lettek közösségüknek. A megtisztulást jelképezte.az egyetlen.A hellenizálódott zsidók megismerkedtek a görög filozófiával.   AZ EGYHÁZ KIALAKULÁSAA II. a szeretetet. ésa népek mindannyian testvérek a megváltásban(ti. tanai követésének. A farizeusoknak nagy szerepe volt a zsidó vallás továbbélésében. az Újszövetségbe. úrvacsora). és ostorozta a kapzsiságot.Az új hit követői.Legnagyobb közösségük a Kumrán-magaslat vidékének barlangjaiban élt. hogy követőit megmártotta a Jordán folyó vizében (keresztelés). üdvözül. Az államhatalom kezdetben nem szállt szembe az új vallással. Ám nem azért üdvözülünk. Pál működésének köszönhetően az új vallás megbékült kora valóságával. az erőszakot. a Messiást. a megbocsátást hirdette. Ebben jelentős szerepe volt Pál apostolnak. a bosszút. Igehirdetők léptek fel. Megőrizték egyistenhitüket. vagyonközösségben.Egy terület legnagyobb városának (métropolisz) a püspöke vált a tartomány egyházi vezetőjévé (metropolita).Várták közeli második eljövetelét. mindenható istenről szóló tanítást.   A PÁLI FORDULATJézushívei kezdetben zsidók voltak. a gyűlöletet. s létrehoztákakeresztény egyházat. a felfokozott messiásvárás légkörében született meg a világtörténelem talán legnagyobb hatású vallása. mert Istenhez méltó életet élünk.Pál másik fontos tanítása.   A hellenizált zsidóság közvetítette a görögség felé az egyetlen.Fokozatosan elkülönültek a világiaktól.A szertartások (keresztelés.a presbiterekből(idősebbek)alakult ki a papság. az üldöztetés. már nem volt egyértelmű számukra. Ugyanakkora Biblia görög fordításának hatására a hellenisztikus világmegismertevallásuk alapját.a kereszténység. hogy a gazdagok nem üdvözülhetnek. mindenható istenről szóló tanítást. ahol felkészült tanítók (rabbik) magyarázták. Görög nyelvet beszélve. hogy elnyerjük-e az örök életet (üdvözülünk). ám csodás körülmények között megtért.a legmegalázóbb módon. Jézus Krisztus a megváltást. különösen a jeruzsálemi templom pusztulása után. A keresztény közösségben pediga vagyonközösség gyakorlatát lassan felváltotta a szegények gyámolításának gondolata. áldozás. de a Biblia elbeszéléseit már nem szó szerint. Pál apostol fellépésével megerősödött az új vallás. Krisztus mindenkit megváltott).megtestesítette. amíg azok nem sértették az állam érdekeit.)Tanításainak lényege a szeretet Isten és embertársaink iránt.aki megszabadítja az országot elnyomóitól.Jeruzsálemben tanítványaiból Péter apostol vezetésével kis közösség jött létre. Jézus Krisztus (Jézus = Jozsua. mert részt veszünk a szertartásokon és betartjuk a különböző tilalmakat.

s keresztülvitte akaratát. Először a nyugati gótok érkeztek a limeshez. Emellett virágzó gazdasága annyi aranyat biztosított. Ekkor indított támadást az Attila uralkodása alatt megerősödött Hun Birodalom. A birodalom központja ekkor már a védhetőbb Ravenna volt.Az adózás elkerülése és a császári hivatalnokok zaklatásai miatta szabad kisbirtokosok a környékükön élő nagybirtokos védelme alá helyezkedtek. elismerte őket szövetségesnek.Constantinus császárfelismerte. s colonusok tömegei csatlakoztak hozzájuk. Mivel a császár nem tudta leverni a gótokat. hogy azzal a kifinomult császári diplomácia a támadókat nyugat felé fordította. A birodalom nyugati felében egyre erőteljesebben. így ők isfüggőségbe kerültek(patrocinium). A hatalmi jelvényeket Konstantinápolyba küldte. A Nyugatrómai Birodalom nem tudta megakadályozni a germán népek beözönlését. akiktől vereséget szenvedtek.476-banennek is vége szakadt. A Kárpát-medence a római korban   .   Constantinus felhagyott a keresztényüldözésekkel.melyetönmagárólConstantinopolisnak nevezett el (Konstantinápoly) A növekvő létszámú hadsereg. és olyan hitelvnek fogadták el. a Fiú és a Szentlélek is azonos Istennel. nyugati irányba törtek előre a füves puszta (sztyeppe) országútján.az arianusokat eretneknek minősítették.Ahol a jövevények letelepedtek. a Boszporusz partján. melynek urai az egész birodalom örököseinek tartották magukat. Ebben az időben Róma még képes volt visszaverni a támadásokat (Marcus Aurelius). de a Nyugatrómai Birodalmat már nem lehetett megmenteni. annak három megnyilvánulási formája. és III. Constantinus intézkedése nyomána kereszténység egyre inkább a birodalom legfőbb összekötő kapcsává vált.Létrejött a Keletrómai és a Nyugatrómai Birodalom. A Római Birodalom szétesése   AZ ÚJ ÁLLAMVALLÁSMiutána kereszténységmegbékélt a világi hatalommalés elfogadta a társadalmi különbségek létezését. Ennek érdekében zsinaton egységesítették a hitelveket.375 tájánazonban a Volga vidékéna kelet felé vonuló keleti gótok szembetalálták magukat a hunokkal. A birodalom névleg még létezett.) AMilánóban még csak egyenjogúságot szerzettkereszténységetaz egységes Római Birodalom utolsó császára. A gótokon kívül más népek is támadták a határokat.Theodosius államvallássá tette(391). Attila hunjainak támadását a germán „szövetségesek” segítségével még visszaverték. A fokozatosangöröggé váló keleti császárságmég közel egy évezreden át fennmaradt. míga keleti területeken jóval kevésbé érvényesültek ezek a jelenségek.   A NYUGATRÓMAI BIRODALOM VÉGNAPJAIA Keletrómai Birodalom nagyobb ellenállást tudott kifejteni. amelynek központja a Tisza mellékén volt. A hatékonyabb védekezés érdekébenTheodosius 395-ben felosztotta két fia között a birodalmat. A gazdasági szétesést követően a népvándorlás hatására Theodosius két részre osztotta a birodalmat. A betörő népek szabadon települhettek le a tartományokban. hogy kinek tekintették Jézust (a Fiút).   A KELET ÉS A NYUGAT ELTÁVOLODÁSAA gazdaság hanyatlása. A helyhez kötött colonusokkal együttúj alávetett rétegvolt kialakulóban. Fiú és Szentlélek) értelmezése. A császári hatalom már csak névlegesen létezett. ellátásukat azonban képtelen volt biztosítani.A hun betöréstRóma és germán szövetségesei – akiket ugyanúgy veszélyeztettek a hunok – a galliaiCatalaunumnál véres csatában feltartóztatták(451). Újabb támadó jelentkezett: avédelem nélkül maradtvárostfelprédálták a vandálok(455). mert felismerte hogy az új vallás a birodalom összetartó ereje lehet. A városok a dúlások és a gazdasági élet összeomlása következtében nagyrészt elnéptelenedtek. A nomád nagyállattartó hunok Belső-Ázsia pusztái felől érkeztek. A Forum Romanumon egy évezred dicsősége után ismét pásztorok vertek tanyát. Letelepedhettek a birodalom határain belül. Mivel a kínai Nagy Fal elzárta útjukat.A nyugat felé menekülő gótok indították el a népvándorlás áradatát. A „szövetségesek” jelenléte tovább mélyítette a birodalom válságát. a római civilizáció összeomlott. A püspökökrészvételével megtartott tanácskozáson a császár elnökölt. a görög alapítású Büzantion helyén. A dogma szerint az Atya.A folyamatot követveConstantinusRóma helyett új fővárost építtetett magánaka Kelet egyik kapujában. 31. Minden más vallást üldözendőnek nyilvánított.A császár a birodalom egysége érdekében egyetértést kívánt elérni.A római civilizáció gyorsan visszaszorult. Nomád népek egész sorát hajtották maguk előtt. század folyamán a túlnépesedő germánok be-betörve a birodalomba fokozatosan keleti irányba húzódtak. pusztítást hozott. A gótok megszerezték Hispániát. Bár ő még nem volt keresztény. az új főváros építkezései rengeteg pénzt igényeltek:a császár emelte az adókat.(Szerintük Jézus Isten legkiválóbb teremtménye. Frank törzsek költöztek a Rajna torkolatvidékére. Attila rövidesen meghalt (453). Odoakerlemondatta trónjáról az utolsó császárt. Ez lényegében attól függött. a földek egy részére rátették a kezüket. a vandálok pedig Afrikát. de jelentős részét már azúj germán királyságokuralták.Így osztotta őket két ellentétes táborra a Szentháromság(Atya. A Nyugatrómai Birodalomban germán népek telepedtek le.Az adók behajtása érdekében Constantinus helyhez és foglalkozáshoz kötötte a colonusokat és a kézműveseket. A keresztény vallás tanítói között a szertartások ésa hitelvek kapcsángyakran támadtakéles viták. Így az amúgy is fejlettebbKelet mögött a Nyugat mindinkább elmaradt.EgyRómát szolgálógermán vezér. amelynek igazsága nem vitatható(dogmává tették).Tisztázták a Szentháromság tanát.   A NÉPVÁNDORLÁSA II. amelyet terményszolgáltatásra köteleztek. a piac visszaszorulása nem egyformán érintett minden vidéket. A hitelvet tagadó Arius alexandriai presbitert és híveit. mint a birodalom vallási vezetője (pontifex maximus)összehívtaNicaeábaaz első egyetemes zsinatot(325).313-banMilánóban kiadott rendeletévelbiztosította a keresztények– és a többi kultusz –szabad vallásgyakorlatát. hanem inkább támaszkodnia kell az új vallásra. A gótok fellázadtak.  30.Romulus Augustulust. hogy a gyengülő államhatalomnak nem üldöznie kell a keresztényeket. de nem azonos Istennel. A betelepülés első szakasza öldöklést. angolok keltek át Britanniába. Róma a zsoldjába fogadta őket. és belső függetlenséget élveztek.A régi és az új lakosság azonban lassan megtanult egymás mellett élni. de e váratlan esemény sem könnyítettRómahelyzetén.

majd a következő ide érkező nép elől tovább menekült nyugat felé. Több sikertelen próbálkozás utánTraianuscsászár két hadjáratbanelfoglaltaa dákok lakta hegyeket. Egyrészt a Duna vonalaészakrólbiztosította Itáliáta váratlan támadásokkal szemben. Romanizált lakossága elmenekült vagy elpusztult. a katonai vezető réteg már kezdett kiemelkedni. smegszállták Gallia északi vidékeit.   PANNÓNIA TÖRTÉNETEAz első városokisa Borostyánút menténépültek. A gót betörés és lázadás utána germán törzsek sora telepedett le itt. Visszaverte a gótokat (270). hogy Klodvignépével együtt csatlakozott a római egyházhoz. LONGOBÁRDOK. az új népek nem tudtak mit kezdeni a fejlettebb városias kultúrával. A római hatalom megszilárdulásával elkezdődött az úthálózat kiépítése. s a mögöttes területek védelmében sem volt olyan nagy szerepe. Csak a régészek ásója tárta fel a XX. IV. A II.Pannónia népe és római műveltsége megsemmisült.Septimius Severusbólrómai császár. ezért már a III. római szakemberekkel vette magát körül. A helynevek csak ezen a vidéken élték túl a római kort (pl. Savaria – ma Szombathely. A béke fellendülést hozott.(Szombathely) és Mithrasz-szentélyek épültek. Nem támaszkodhattak az erős itáliai egyházra.A népesség zömeazonban mégszabad frankokból állt. Jórészt megtartotta a római közigazgatást. és így politikai jelentőségét. A tartomány egészének meghódításaAugustusnevéhez fűződik.   A FRANK BIRODALOM KIALAKULÁSAEgy rátermett frank törzsfő. a Duna-völgyébe is a Kr.A romanizálódott keresztény vezető réteg is elmenekült. a hunok pedig elszakították a birodalomtól. a germánok betörése romba döntötte. A hunok megjelenésével a 400 éves római uralomnak vége szakadt. akik állataik és földjeik gondozása mellett katonáskodtak.Fellendült az ércbányászataz Erdélyi-érchegységben.   A HANYATLÁSA központi hatalom gyengülésével azonban Pannónia egyre nehezebben tudott ellenállni a szomszédos népek betöréseinek. Az Észak-Itáliában (pl. valamint királyi hatalmának isteni . században. A polgárháborúk során az itteni légiók is beleszóltak a küzdelmekbe. A germán frank törzsek az V. Óbuda) általában Róma épületeinek kisebb méretű és egyszerűbb kivitelű másolatai. Így lett Pannónia helytartójából.Daciát nem lehetettolyanjól védeni. 9). és a Duna túloldalán is erődöket emeltek. földjeiket megszerezte. s újjáépíttette a vízvezetékeket.Egy emberöltőre a Tisza vidéke lett a kor leghatalmasabb birodalmának központja. században kiürítették. század vége). akik csakúgy mint Itáliába.Klodvig(482–511) véres küzdelembenlegyőzte vetélytársait. e.   DACIAA Kárpát-medence keleti részét a rómaiak azért hódították meg. század elejénnagy tömegbenkeltek át a Rajnán. IV. amfiteátrumok (pl.Később. Nem tudtak ellenállni a szintén germánlongobárdoktámadásának (VI. Másrészt Pannónián át húzódott az Itáliát a Balti-tenger vidékével összekötőBorostyánút. századi germán háborúk után élte fénykorát.s az elkészült paloták. A provincia a II. amikor területén jelentős katonai erő állomásozott. s felszíni és tárnás művelés egyaránt folyt. Gorsium (a mai Tác) fejlődése folytatódott. de a provincia lakosságát rendben áttelepítette a Dunától délre. így eretneknek számítottak. a mai Lombardia) kialakuló.s a nagy folyam egyben jelentős kereskedelmi útvonal volt. Ígya Loire vidékétől a Rajnáig terjedő országot hozott létre. s átadta helyét a népvándorlás számtalan egymást követő népének.A városokegy-két évtized alattelpusztultak. Katonai táborok. A tartomány belsejében fekvő települések jelentősége megnőtt.Ebben nagy szerepet játszott. Az aranybányákat az állam kezelte. Ilyen erőd romjait láthatjuk ma az Erzsébet híd pesti hídfőjénél.megerősítették a limest. vagy a tartomány nyugati peremvidékére húzódott. Emiatta határ menti városok pusztulni kezdtek. A birodalom különböző részeiből hozott munkások dolgoztak itt.Előrehaladt a városiasodás. A Pannóniában állomásozó nagy létszámú haderő növelte a provincia katonai. Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain   GÓTOK.Pannóniakét szempontból volt fontos Róma számára. század közepe).mint Pannóniát. A védelmi vonalatMarcus Aurelius idejénértékaz első nagyobb támadások. A zsákmány elosztása révén a hódítás a társadalmi különbségek növekedését eredményezte. Megnövekedett erejét kihasználva a szomszédos germán törzsekre. Majd a gótok bevonulása állandósította a harcokat. századi germán háborúkban Pannóniával együtt Dacia is hadszíntérré vált. Pannóniát a népvándorlás első hulláma. Agyőzelemután a határ menti germánokat és az Alföld szarmatáit Róma szövetségi rendszerbe illesztve igyekezett féken tartani. akivéres harcokban törte meg a pannon törzsek ellenállását(Kr. hogy megszűnjenek adák törzsektámadásai és megszerezzék agazdag érc. törzsenként települtek le. a limeskiépülésével katonai táborokmellett jötteklétre városok. Scarabantia – ma Sopron). Dacia közel 170 éves római uralom után ismét a barbárok földje lett.PANNÓNIA MEGHÓDÍTÁSAPannónia lakóinak többségét akeltákalkották. Nagy Theodoriknak Ravennában fényes udvartartása volt.A betörő harcosok bomló törzsi szervezetben éltek. Az egyház támogatása révén írástudókat és egy erős szervezetet tudhatott maga mögött. s mellettük városok épültek. Aquincumnál a romok megtekintésekor láthatjuk a katonai és a tőle jól elkülönülő polgárvárost. A Klodvig által kiépített államtartósnak bizonyult. mint Apulum (ma Gyulafehérvár) a Maros partján. A birodalom belseje felé állandó kőhíd vezetett át a Dunán.A tartomány vezető rétege romanizálódott. Növelték az itt állomásozó légiók számát. (Emona – ma Ljubljana. dea nomád birodalom Attila halála után nyomtalanul eltűnt.   Pannóniát elsősorban közlekedési útvonalai és a Duna által nyújtott védelmi vonal miatt hódították meg a rómaiak. mint korábban a gótok. Az ércbányászata miatt jelentős Daciát nem lehetett megvédeni.A katonák ide is magukkal hozták a keleti istenek tiszteletét: Ízisz. FRANKOKItáliában akeleti gótokalapítottak királyságot (V. Terjedőben volt a kereszténység (keresztény kápolna Pécsett). A gótok azonbanarianus keresztényekvoltak. A rómaiak először a Száva vidékét szerezték meg. A területből provinciát szerveztek (107). a Bánát déli területét valamint Olténiát foglalta magába. a fürdőket. Nem hoztak létre egységes államot. s dél felé terjeszkedő longobárd királyság keményebben elnyomta az őslakosságot. A népesség zöme azonban megőrizte eredeti szokásait. amely a mai Erdély nyugati és déli részét. magára hagyott városai hamar megsemmisültek.és sóbányákat. Emiatt Aurelianusa tartomány kiürítésemellett döntött. vagy Napoca (Kolozsvár) a Szamosnál. A harcok elültével rövid nyugalmasabb időszak következett. A betörő germán törzsekkel hosszú és véres harcokat vívtak a rómaiak szerte a Kárpát-medencében. A romanizált népesség elvándorolt. Sopianae (a mai Pécs) pedig a felosztott provincia egyik részének székhelye lett. Aquincum – ma Óbuda).a Duna vonalán(Vindobona – ma Wien. s a még római kézen lévő területekre is kiterjesztette hatalmát. században vándoroltak be. A KORA KÖZÉPKOR   32. Vindobona = Wien). s nőtt a betelepülők száma. e. Uralkodójuknak.

Ezzellétrejött a Pápai Állam(756). Megmentette ezzel a keresztény Európát az iszlám térhódításától. az ütőképes hadseregre. Nőtt a frank uralkodók befolyása a nyugati egyházra. nem katonáskodtak.így azok birodalma szétesett. hanemameglévőterületek összefogása és irányításajelentette. amikorKis Pippinkirályi hatalmának szentesítéséért (751) cserébe megvédte Rómát a longobárdokkal szemben. Tovább növelte Róma tekintélyét a germánok. Emiatt az egyházi hierarchiának nem volt egyetlen feje.A pápák megerősödése tovább élezte az ellentétet Konstantinápollyal. A felszerelést az egyháztól elvett földekbőladományozott birtokokjövedelme biztosította. Antiochia. Az ehhez hasonló közösségek száma keleten és nyugaton is gyorsan nőtt. Nagy Károly fia. mert a Hispániát elözönlő arabok átkeltek a Pireneusokon: Gallia veszélybe került. tartományok egyre lazább halmazává váltak. a csehek. hogy az arab előretörés következtébena VII. igazságot szolgáltatott. századtól a kereszténység súlypontja nyugat felé tolódott el(Jeruzsálem. amely megállította az arabok előretörését. KárolyAachenbenigyekezett kiépíteni birodalmaközpontját. Kormányzása mintául szolgált a későbbi európai királyságok számára.Martell(Kalapács)Károlymajordomus belső harcokbanmegszilárdította a központi hatalmat. Ígya királyi hatalomelvesztette gazdasági alapját. Az úrvacsorán keleten kovásztalan. Róma helyzetét erősítette. Fia. Az új frank királyRóma és Ravenna vidékét a pápaságnak adományozta.s felszámolta királyságukat. A pápaság és a Nyugat államai   A PÁPASÁG FELEMELKEDÉSEA kereszténység államvallássá válását követőenaz egyház felett a római császárok hatalma érvényesült.Ők irányították az államügyeket és a hadsereget. Antiochia és Alexandria is muzulmán kézre került). s egyben érzékeltette hatalmát alattvalói körében. Az elnevezés korábban minden püspököt megilletett. Nagy Károly közigazgatása nagy hatást gyakorolt a később kialakuló kora középkori államok felépítésére. A Kárpát-medencét lakóavarokattöbb hadjáratbanlegyőzte. Ezaz önellátó gazdálkodás időszakábannem kis feladatnak számított.   A SZERZETESEKA magányos remeteként. A betörőarabok ellenharcolva átkelt a Pireneusokon. Ezekélén a gróf(comes) állt.önmegtartóztatásbanélő keresztényekelsőként Egyiptombanhoztak létre szerzetesi közösséget. A nyugati egyház nyelve a latin.843-ban Verdunben három gyermeke között felosztotta országát (verduni szerződés). Jelentősen megerősödött a római pápaság. s meghódította a félsziget északi részét. Rómában a pápa császárrá koronázta. nyugaton kovászos kenyeret használtak. erkölcsi tisztaság és engedelmességmegtartásával .a Karolingok nevéhez fűződött. az egykori Pannónia területét is országához csatolta. s létrehozta a kancelláriát. ésmeggyengült. Nagy Károly hódításaival a nyugati keresztény Európa jelentős részét egyesítette. melyek püspökeit megkülönböztetésülpatriarcháknak nevezték. A birodalomegymással csak laza kapcsolatban levőrészekre esett szét. szigorú belső előírások (regulák) szabályozták életüket. A Római Birodalom örökségén ismét két császárság osztozott. így meggyengült Károly katonai ereje. Birodalmát grófságokra osztotta. szinte folyamatosanjárta az országot. Konstantinápolyban a császárok egyház feletti fennhatósága töretlenül érvényesült. a Karoling-minuszkula kifejlesztésében. A természetbeni jövedelmeket nem lehetett összpontosítani. Tekintélyét és jó kapcsolatát az egyházzal jelzi.igazolását.Több egyházi központalakult ki (Alexandria. A tudósok közül Alkuin jelentős szerepet játszott egy új. Hadseregében a katonáskodásra kötelezett szabad harcosok mellett (ezek könnyűlovasok vagy gyalogosok) jelentős apáncélos lovasokereje. Az írásbeli teendők ellátására.   A FRANK BIRODALOM ÁLLAMSZERVEZETEA hódítások 800 után leálltak. Jeruzsálem és Róma). A királyi méltóság fényének csökkenésével párhuzamosanerősödöttmegaz udvarnagyok(majordomusok)befolyása.A frank állam egyesítéseis egy majordomus család. aki a király nevében és a bevételek harmada fejében irányította a rábízott tartományt. Martell KárolyPoitiers melletti győzelmével(732)megállította az arab előrenyomulást. hogy800-ban. A pápa megsegítésére hadjáratokat vezetett Itáliábaa longobárdok ellen.Nagy Károly(768–814)a frank lovasságra támaszkodva terjeszkedni kezdett. mint a bizánci császáré keleten.udvartartásával felélte a királyi birtokok készleteit. ezért összegyűjtötte kora kiemelkedő műveltségű férfiúit.   NAGY KÁROLY HÓDÍTÁSAIKis Pippin fia. gyorsan és könnyen olvasható betűtípus.   AZ EGYHÁZSZAKADÁSA kora középkorbanfokozatosan eltávolodott egymástóla nyugati és a keleti kereszténység. Másként ítélték meg nyugaton és keleten a Szentlélek és a Fiú kapcsolatát.Róma püspökeit egyre gyakrabbanpápának(pápa = atya) nevezték. idővel azonban a római püspökök különleges tekintélyének kifejezője lett. Klodvig a törzsfők legyőzésével és a kereszténység felvételével alapította meg a frank államot. Szállásterületük nyugati részét.1054-ben apápa és a konstantinápolyi patriarcha kölcsönösen kiközösítették egymást és híveiket az egyházból. Klodvig utódai. Konstantinápoly. de korántsem volt olyan széles körű.a szászok és a bajorokmeghódításavolt. a keletié a görög lett. Jámbor Lajos már nem tudta a széthúzó erőket megfékezni.Kis PippinRóma püspökének jóváhagyásávalmegszerezte a királyi koronát(751). Emiatt azonban a frankok elleni felkelések gyakran a kolostorok ellen is irányultak. az oklevelek kiadásáralétrehozta a kancelláriát. Mégis. Akereszténység hivatalosan is kettészakadta Róma vezette katolikus és a Konstantinápoly irányítása alatt álló ortodox egyházra. s ennek elsősorban társadalmi okai voltak. A Krisztus által ajánlottszegénység. Az utolsó Meroving-uralkodót kolostorba zárták. Az őrgrófok tartományuk összes királyi jövedelmének birtokában a birodalom katonai védelmét látták el (Hispániában. A szabad harcosok a nagyobb birtokosok függőségébe kerültek. Elkülönülten.Itt írástudó emberekre volt szüksége.Fő törekvése a Rajnától keletre élő germán törzsek. A nyelvi különbségen túl egyre inkább eltértek a szertartások és néhány hittétel. a részek sem maradtak egységesek: grófságok. a lengyelek és a magyarok csatlakozása a kereszténységhez. A Római Birodalom kettéválásakor keleten a helyzet változatlan maradt. Károlygrófságokra osztotta birodalmát.Nyugatonazonban a birodalom szétesésévelmegszűnt a világi hatalomegyházra gyakoroltbefolyása. Károly hatalmas birodalma azonban nemcsak három nagy területre bomlott. a Merovingokhíveik között szétosztották a Klodvig által szerzett birtokokat. A még pogány törzsek hódoltatását a katolikus egyház térítő munkával támogatta. A különösen veszélyeztetett területekenőrgrófságokat hozott létre. A legnagyobb problémátmár nem a terjeszkedés.kolostorokban (monostorokban) laktak. A nyugati egyházi hierarchia lassan a keleti császárságtól is függetlenítette magát.A területetaz egyházfők világi uralkodóként birtokolták. 33. Pannóniában). Szükség is volt a szervezettségre. majd a dánok.

Európa keresztény kultúrájának formálásában jelentős szerepe volt a Szent Patrik által alapítottír szerzetességnek is. A pápaság tekintélyét frank uralkodó segítségével létrejött Pápai Állam is növelte.Elsősorban a Földközi-tenger arab és bizánci területeiről hoztak be luxuscikkeket a vezető réteg számára. Ez az eljárás a termőterületet három részre osztotta: egy rész ugar. akiket a szláv területekről hurcoltak el. az arabok és a magyarok betörései. mely a szántás után a föld lazítása nyomán növelte a termést. s így az igaerő jelentősen megnőtt. és meg is fordította: kicserélte az alsó pihent és a felső kimerült talajszintet. kormánylemezes.A Karolingokat követő uralkodók erős páncélos lovassereget szerveztek. Azúj uralkodó rétega régi római nagybirtokosokbólés az elfoglalt földekből nagyobb részt kihasítógermán törzsfőkből. egy rész tavaszi gabona és egy rész őszi gabona. nehéz fordítóekealkalmazása. Nyugat-Európában mindennapossá váltak az éhínségek és a belső háborúskodás.)teljesítéséért adományozott föld a hűbérbirtok.A nehézeke csak a fogatolás új módjával. illetveazok fegyveres kíséretének tagjaibólalakult ki. Ezért az uralkodók pénzjövedelme csekély volt. vagy vikingeknek neveztek. a mai dánok. A király nagyhűbéresei. hivatalok betöltése stb. ahol varégoknak nevezték őket. A különböző szolgálatok(katonáskodás. A keleti szerzetesek elsősorban a hit elvont kérdéseivel foglalatoskodtak. maguk is adományoztak kisebb birtokokat. Keletre főként rabszolgákat vittek. A rendszer csak akkor erősítette a király hatalmát. hogy Közép-Európa a latin kereszténységhez csatlakozott. A Karoling-korraáltalánossá vált a hűbéri eskü. hozzájárulva a latin írásbeliség átmentéséhez. Megerősítette hatalmát.A hűbérbirtok kezdetben a megadományozott halálával. A mezőgazdaság fejlődése a IX–X.Döntő változást hozott acsoroszlyás. Monte Cassino hegyén épült (529). s így bizonyos fokig fékezte a hűtlenséget. a szügyhámmal együtt terjedhetett el. és ezt sem lehetett pénzzé tenni. (Madarász) Henrik megállította a magyarokat Merseburgnál (933). ha vazallusai megtartották esküjüket. A földterületnek mindig csak egy kis részét használták ki. amikevés embereltartását biztosította. ha a frissen megszerzett földek jelentős részét híveiknek adományozták.A bencés rendházaka kora középkor folyamánbehálózták az egész nyugati keresztény világot. és a folyókon felhatolva a szárazföld belső területeit is feldúlták (Párizs).akartak közelebb jutni Istenhez. A távolsági kereskedelem a kora középkorban is fennmaradt. és trágyájával megújította a föld termőerejét. Így a szántás mélyen feltörte a földet. amelyet a népvándorlás pusztításai tettek teljessé. Kelet-Európában. és962-benRómában császárrá koronáztatta magát. Az újdonsült királyok csak úgy tudtak kormányozni. abbólfizetett hadsereget vagy hivatalszervezetet nem lehetett fenntartani. Nem volt biztonságban tőlük Britannia. A nyugati kereszténység térhódítását a gyakorlatias szerzetesrendek is segítették. visszakerült az adományozóhoz (benefícium). Így a királytól a kishűbéresekig (tehát csakaz uralkodó réteg tagjai között)kialakultegy sajátos alá-fölérendeltségi viszony (hierarchikus rend). visszaszorult az árutermelés.     34. akiket normannoknak (északi emberek). Ezzel az ekével a keményebb (kötöttebb) talajokat is felszánthatták. A kialakulókétnyomásos gazdálkodáskeretében a termőföld felét bevetették. I. A másik felét pihentették.Nagyrészt nekik köszönhető. 4-6 év után új földeket fogtak termőre. (Nagy) Ottó(936–973) már döntő csapást mért eleinkre Augsburgnál (955). így nőhetett a termőterület nagysága. gyorsjáratú hajóikon végigpusztították az Északi-tenger partvidékét.A nomádoktól átvett újítás révén a hámot az állatok nyakáról a szügyére helyezték.Elpusztultak a városok. A széteső frank állam keleti területein a külső támadások hatására kialakult a Német-római Birodalom. keleti fűszereket hoztak be. esclave. századtól kezdődően Nyugat-Európábana jobb életfeltételek keresése. azok mégis napirenden voltak. uralkodóváltások idején. században megkezdődött a gazdasági hanyatlás. anépességszám növekedéséhez és ahelyi kereskedelemújbóli megjelenéséhez vezetett. svédek és angolok ősei túlnépesedtek. A VIII. a kátrányt. Bár a korszak keresztény felfogása az eskü megszegését elítélte. és ugyanazon földdarab művelésbe vételére kb.Az állam a hűbéri láncon keresztül működött:a király akaratát hűbéresei hajtották végre a saját hűbéreseik segítségével.Első kolostoruk. Előrelépést jelentett aboronamegjelenése. FiaI. ugarnak hagyták. A földekettalajváltó rendszerben. slave stb.   Róma püspökei a Római Birodalom megszűnését követően a nyugati kereszténység vezetőivé váltak. . sőt továbbadhatóvá vált(feudum).E zavaros helyzetbentámadások sorozata érte a nyugati keresztény világot: a normannok. A 800-as évekre a Skandináviában élő germán népek.A Nyugatönellátó birtokokra esett szét. Ezzel a módszerrel azonban csakalacsony hozamot tudtak elérni.a hűbéri lánc. Innen származik a nyugati nyelvekben a rabszolga elnevezés: Sklave.Nyugaton a szerzetesség gyakorlatiasabb formája terjedt el.Az itteni kolostorok lakói a hitélet mellett földet műveltek. a folyamok mentén végigrabolták a keleti szlávok földjeit. Létrejött a Német-római Birodalom.   A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM LÉTREJÖTTEAverduni szerződést követően a frank utódállamok is részekre estek szét. Ebben az adományozóhűbérúr(senior) és a megadományozotthűbéres(vazallus)kölcsönösenfogadalmat tettek a hűségre éskötelességeikteljesítésére. és cserébe kelméket. ha nem teljesítette kötelességét. sőt Hispania sem. Akülső támadások hatására a részeire esettkeleti frank állam újjászületett. Ugyanisaz önellátás szintjéna gazdaságok kevés felesleget termeltek. a viaszt. a faszenet. norvégok. A szerzetesrendek közüla Szent Benedek alapította bencés rend elfogadta a pápa vezető szerepét. vagyis a kimerülésükig művelték. Emiatt korábbi kereskedelmi vállalkozásaik rabló hadjáratokká alakultak át. Később örökölhetővé. ahol az állatállomány legelhetett. A pápák megerősödése a keresztény egyház kettészakadásához vezetett. századra az életkörülmények javulásához. fegyvereket.A háromnyomásos gazdálkodáselterjedéséveltovább csökkent az ugar. hogy fegyveres kísérettel rendelkezzenek. vagy akkor. Az új eszközök nagyobb vonóerőt igényeltek. A kora középkorban jelentősrészt vállaltak a térítőmunkából. Itáliában. Az új arisztokrácia összetétele gyorsan változott az államalapítások. A föld ilyen arányú folyamatos kihasználása azonban a régi eszközökkel nem volt lehetséges. A rabszolgákon kívül a fejlettebb vidékekre szállították az ott hiányzó erdők termékeit.mely hosszú időreEurópa legerősebb hatalmává vált. Az egységek évente cserélődtek. hiszen már csak a termőföld egyharmadát alkotta. A jól felfegyverzett harcosok.   ÚJ VILÁGI VEZETŐ RÉTEGA korszakban a hatalom alapját a földbirtok képezte. a nomádoktól átvett technikai újítások és a kolostorokban kibontakozó gazdálkodás nyomána termelési módszerek és a munkaeszközök fejlődni kezdtek. A fellendülés kezdete Nyugaton   ÚJ ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREKA Római Birodalom nyugati felében már a IV. 10-30 évente került sor. könyveket másoltak.

Az itt élő szláv törzseket a nomádbolgár törzsek meghódították. Támogatta az egyházat. század között ismét e térséga világ gazdasági. A szolgáltatások kényszerű vállalása a germán fegyveres szabadok számára lesüllyedést jelentett. . a földek tulajdonosainak csoportja századok alatt alakult ki. amelynek lényegea középkorra jellemző birtokszerkezet és földhasznosítástérhódítása: itt azonban parasztok többsége a császár támogatásával megőrizte szabadságát (adót fizettek és katonáskodtak). A cseh egyházszervezet azonbannem tudott függetlenednia német egyháztól.a Morva-folyó völgyében.a pénzgazdálkodás kibontakozásakorpénzjáradékká változott.I. A gazdaság fejletlensége miatt a királyok szolgálat fejében hűbérbirtokokat adományoztak. a VII.A bolgár állam első fénykoraSimeonuralkodása (893–927). A Visztula menti szláv törzseket kíséretére támaszkodva a normannPiastvezér nemzetségéből kikerülő fejedelem (Mieszko) fogta össze. Földjeikkel együtt egy-egy földbirtokos szolgálatába szegődtek.A VI. Az egymás elleni harcban kimerült két közel-keleti nagyhatalmat a VII. Nyugati szlávok:Elsőként amorvákhoztak létre tartós államot(IX. amikésőbb. erdős vidéken telepedtek le a VII.) A jobbágy csak birtokosa (használója) volt földjének. addiga Keletrómai Birodalom és a Közel-Keletmegőrizte az ókori fejlettségi szintet. Novgorod) képezték a keleti szláv államok magvait.ajobbágyság. Palesztina. század végén. A nyugat-európai gazdaság az önellátás szintjére esett vissza. Volga) mentén kereskedő és kalózkodó varégok. s ezzel bekerültek a nyugati kultúrkör vonzásába.E mozgások eredményeként a szláv törzsek fejlődése szétvált. Fönícia feladása) túlélte az arabok rohamát. Bár Boleszláv 1025-benkirállyá koronáztatta magát.Cirill és Metódhittérítő munkája révén kialakult aszláv egyházi nyelv ésacirill ábécé. drága fegyverzetet nem tudták előteremteni. Szvatopluk halálát követően fiai között harc indult a hatalomért. század közepéremeghódította Bulgáriát. E folyamattal párhuzamosan jött létre a földet megművelők rétege. melyből a mezőgazdasági eszközök és a földművelési módszerek fejlődése révén lábalt ki. A bolgárokakeleti kereszténységhez csatlakoztak.Bizánc nagy veszteségek árán (Egyiptom.Ám telkét szabadon örökíthette. shárom csoportjuk alakult ki: nyugati. Így a VI–X. században megindult a törzsi szervezetben élő szlávok szétrajzása. Justinianus volt az utolsó latin nyelven kormányzó császár. és740-bencsapatai Kis-Ázsiábanmegállították az arab előretörést. században az új vallás. Egy új. Fia. A folyamatot névváltozás is jelzi: aKeletrómai Birodalomból Bizánci Birodalomlett. Észak-Afrika és Hispánia egy részét.   35. A szabad parasztok. és növelte az állami bevételeket. aki országával együtt arómai katolikusegyházhoz csatlakozott.   A SZLÁVOKAz indoeurópai eredetű szlávok őshazája a Kárpátoktól északra.Jelentős belső átalakulás történt. Miután az új. Erős zsoldosseregére támaszkodvamegkísérelte az egységes Római Birodalom feltámasztását. (Vitéz) Boleszláva németekkel szemben sikereket ért el. s 1000-benGnieznoban önálló lengyel érsekséget hozott létre. és évszázadokig a mainzi érsekség alá tartozott. A hanyatló birodalomkivédtea Közel-Kelet másik nagyhatalma. a Balkánt egy időre elveszítette. lehetettterményjáradék: a jobbágytelek termésének egy részének átadása. mely hatalmának támaszává vált. tehetséges uralkodócsalád (a Makedón dinasztia) ismét meghódította a Balkán-félszigetet. három társadalmi csoport:a korábbi rabszolgák. A morva állam fénykorát Szvatopluk (870–894) fejedelem alatt élte. században a pápaságra támaszkodva hozták létre államukat.azÚjperzsa Birodalom (Kr. század)a Frank Birodalom határterületén.(Az egykori Római Birodalom területén kívül a szabad parasztok kerültek jobbágyi függésbe. mert háború esetén maguknak kellett ellátásukról és fegyverzetükről gondoskodniuk. A horvátok frank hatásraa nyugati kereszténységhez csatlakoztak. Halála után azonban belviszály tört ki. Keleti szlávok: A Kelet-Európa erdős vidékein élő szláv törzsek még korszakunkban is halászó-vadászó népek. Déli szlávok:Az első szláv államalakulat a Balkánon jött létre. Ennek következtébenaz állammegadóztathatta őket. akik egyben harcosok is voltak. A társadalom uralkodó rétegeihez tartozók között kialakult a hűbéri kapcsolatok rendszere. építkezés stb. Boleszláv) népével együtt anyugati kereszténységhez csatlakozott. A makedón császárok idején megerősödőBizánca XI. és továbbra isfenntarthatta a hadsereget. a hűbéri lánc.. A tehetséges császárelkészíttette a római jog gyűjteményes összefoglalását(Corpus Juris Civilis). Az évezred végérea birodalom ismét megerősödött. a hivatalnokréteget. s a magyarok és frankok együttes támadása elsöpörte államukat. szállítás. Igaz. az Oderától a Dnyeperig húzódó erdős vidék. ebből a korból származik abánméltóságnév (Baján avar vezér nevéből).Az állam megrendelései hozzájárultak a városok fejlődéséhez. 966-ban beengedte Lengyelországba a német hittérítőket.Felvette a cári(császári)címet.  A JOBBÁGYSÁG KIALAKULÁSAA vezető réteg. ezért rövid idő alatt teljesen beolvadtak aszláv népességbe. eladhatta. s csatlakozotta római katolikus egyházhoz. A kereskedelem tovább éltette anagyvárosokat és apénzgazdálkodást. Ennek köszönhetően a lengyel egyház közvetlenül a pápa felügyelete alá került. míg a jobbágyok a földek birtokjogát kapták meg szolgáltatások fejében. A földek tulajdonosai a földesurak voltak. ACseh-medenceszláv törzseit aPřemyslvezértől származó fejedelmek egyesítették a X. inkább a szabadságukról mondtak le. robot:aföldesúri kézben maradt földek (allódium vagy majorság) megművelése. Az Adria és a Száva közötti hegyes. Így a földművesek termékeiket el tudták adni a városokban.   A KELETRÓMAI BIRODALOMJustinianus császár(527–565) még hatékonyabbá tette a központi hivatalokat.Ez lehetettmunkajáradék. a lengyel uralkodók időnként kénytelenek voltak elismerni anémetcsászárokfennhatóságát. az iszlám által egységbe fogottarabok támadásarázta meg (717-ben megostromolták Konstantinápolyt is). 226–651)támadását. Hatalmát kiterjesztette a környező szláv területekre: a Cseh-medencére és a Kárpát-medence északnyugati részére. s ezzel egységbe vonták. Emiattföldje (a jobbágytelek) nagyságának arányában tartozott szolgáltatásokkal a föld tulajdonosának. Megszervezésükben fontos szerepet játszottak a folyók (Dnyeper. Csehország fejedelme (I. Időlegesen sikerült is visszafoglalnia Itáliát. keleti és déli.majd anomád avarokbenyomulását. A kölcsönös kötelezettségeken nyugvó személyes kapcsolatok alapja a földadomány. Hadjáratai azonban aláásták a keleti birodalom erejét.és már Konstantinápoly elfoglalását tervezte. Bizánc és a szláv népek   A KÖZEL-KELET GAZDASÁGAMíg Nyugat-Európában visszaesett a gazdaság.A varégok telepei (Kijev.A X. Don.Először azavarok alattvalóivoltak. katonai szolgálattal tartoztak királyuknak. és továbbra is élénktávolsági kereskedelemnek köszönhette. Halála után a birodalomban agörögvált ahivatalos nyelvvé. században ahorvátok. Virágzását elsősorban a területet érintő. Ez egyre terhesebbé vált számukra. u. században. művészeti és tudományos központja. Atörök eredetű bolgároklétszáma azonban csekély volt. a colonusok és a szabad germán parasztok összeolvadásával. Szinte az egész Balkán-félsziget Simeon birodalmához tartozott.

Ugyanakkor a moszlim világbanaz élet szinte minden megnyilvánulását szabályozta a vallás. Ezek hatása eredményezte az arab tudományosság fellendülését a csillagászatban. A nyugati szlávok és a horvátok a latin. engedelmesség Istennek. mint a keresztényeké: nincs Szentháromság.   AZ ARAB KULTÚRA Az iszlám türelmes volt más kultúrákkal szemben. Alig egy évszázad alatt létrejött a Hispániától Indiáig terjedő Arab Birodalom. sivatagos területekenegymás ellen harcoltakaz életet adó vízért. mikor napkeltétől napnyugtáig tilos enni és inni. Kötelező alamizsnaosztás a szegények támogatására. A VIII–X. 5. hogya térség két nagyhatalma. az egyetlen istenben. Arab fordítás készült az ókori görög-római (antik). 570–632). s így akár a birtokaikat is elvehették. a kémiában (alkímia. aKelet városaiismétmesés gazdagságukkal kápráztatták el az idegeneket.   AZ ARAB BIRODALOMAz iszlámegyesítette a korábban egymással harcolóarab törzseket. a hidzsra éve (622). században rajzottak szét. 4. 2. Gábriel arkangyal útján kinyilatkoztatta számára igazságait.a pap (imám) csupán vezeti a közös imát. a Selyemút menti gazdag kereskedőváros.nemközvetít Isten és az emberek között. a kereskedők azonban elűzték Mekkából. A szláv népek a VI.Azt hirdette.) Ostorozta a kapzsi kereskedőket. Mekka felé fordulva. a dzsihád. mely adzsihádnevében a Közel-Keletre rontott. vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. a próféták egyikének ismeri el. A városok fennmaradtak. a bírók (kádik)a Korán alapján ítélkeztek.   . A városősi zarándokhelyvolt: itt őrizték egy kocka alakú épületben (Kába) aFekete Követ – ez egy meteoritdarab. Néhányan feljegyzéseket készítettek.Gyors térhódításukat elősegítetteaz agyonadóztatott tömegekelégedetlensége.Az egész térséget a novgorodi varégRurik-családegyesítette (Oleg. Válságok és belső átalakulás után a kora középkori Európa jelentős hatalmává vált. az oázisok legelőiért és az állatállományért. A hatalmas birodalomkereskedői bejárták a világotKínától Afrika közepéig.   A TANOKAz iszlám hittételei szent könyvében. Mekkába. Nem voltak külön világi törvények. A VII. Közép-Ázsiában behódolt Szamarkand.megmentve ezzel a keresztény Európát.egy-egy város sajátos termékei messzi vidékekre eljutottak (pl. Igaz a kalifák elvben minden föld birtokosai lettek. jelentősen gyarapítva ezzel a földrajzi ismereteket. Mohamedet a szegények támogatták.Az arab előretörést a frankok(Poitiers. és rövid idő alatt elfoglalta. Közülük a legjelentősebbMekka. Az arab katonai vezető réteg földbirtokos arisztokráciává alakult. Rendkívülfejlett volt a kézműipar. a mindennapi életet szabályozó előírást tartalmaz: ilyen pl. 3. Nyugaton Tarik vezér 711-ben átkelt a Gibraltári-szoroson (Gebel al Tarik = Tarik sziklája). Mohamed a végítéletről beszélt és azegyetlen Isten(Allah) hatalmáról. a többnejűség korlátozása (csak négy feleséget engedélyez). Ezt rituális mosakodás előzi meg. Az iszlámnak nem alakult ki bonyolult hittana. aki látomásai hatásáraúj tanokkal lépett fel. sőt virágzásnak indultak. Napi ötszöri ima a szent város. ők szinteszabadítónak tekintették az arabokatés a városok önként nyitották meg kapuikat. A sikerhez hozzájárult az is.   A távolsági kereskedelemnek köszönhetően a Keletrómai Birodalom fennmaradt. és népével együtt akeleti egyházhoz csatlakozott. Ezérta papságnak nincs olyan kitüntetett szerepe a vallási életben. Az új orosz állam központja Kijev lett (Kijevi Rusz). században sorra alapították államaikat. 980–1015) bizánci hercegnőt vett feleségül. A Ramadan havi böjt betartása. Damaszkusz: damaszkuszi acél. mint például a keresztényeknél. a Koránban(hirdetés. Córdoba: kordován csizma. a sertéshús és a szeszesitalok fogyasztásának tilalma. Tanításában központi szerepet kapaz egység gondolata:az egy istenben való hit közössége fontosabb a vérségi kötelékeknél. hogy Isten (Allah). Bizánc és az Újperzsa Birodaloma VI. s prófétájában.Szövegét Mohamed tanítványai közvetlenül mesterük halála után jegyezték le. század első felének egymás elleni harcaibankimerült. század végére az Omajjád-dinasztia hadai keleten már az Indus völgyében jártak. 879–912). Az iszlám összeolvadtállamhatalommalis:Mohamed utódai. Így a kijevi államban a szláv nyelvű liturgia (szertartásrend) terjedt el.Az államhatalom megszilárdításában nagy szerepet játszott a kereszténység felvétele. a zsidó és más keleti kultúrák alkotásaiból.Medinában megerősödött az új hit.AMekkából való kivonulás. parancsait. Ennek mindenütt fontos állomása volt a kereszténység felvétele. Az iszlám még számos. és isteni parancsként hirdette az elesettek gyámolítását. Mohamed rövidesen kiegyezett a mekkai kereskedőkkel. és miutánvallási előírássá tette a Kába tiszteletét(ez a világ közepe és első szent helye) és a mekkai zarándoklatot. Istenképe egyszerűbb. miután aközvetítő kereskedelemjelentős része az arabok kezébe került.Az iszlám lényege a szigorú monoteizmus.Az arab kultúra megőrizte az antik műveltséget. amely egy új vallás. zsolozsmázás)kerültek kifejtésre. és később közvetíthette az ismét felemelkedő Európa felé. A Tömjénút mentén virágzókereskedővárosokjöttek létre. Akalifák despotikus uralkodókká váltak. a végső és tökéletes boldogság helyszíne) kerülnek. hogy a dzsihád során elesettek azonnal a Paradicsomba (a túlvilág. (Ugyanakkor Jézust. Az iszlám megjelenése és térhódítása   AZ ISZLÁM KIALAKULÁSAAzArab-félszigetjelentős részétnomád arabok (beduinok)lakták.) A Korán alapján a hívő moszlimnak a következőöt parancsolatszerint kell élnie: 1. az iszlám bölcsőjévé vált. Allahban. menedékre és támogatókra talált.A földeket szabadok és részben rabszolgák művelték meg. Egy közeli városban. (Az iszlám jelentése: teljes meghódolás. A beduin törzsek a száraz. A VIII. amelynek a pogány arabok isteni erőt tulajdonítottak. Eza szent háború. elixír) és a matematikában (algebra). az uzsorát. Fejedelmük (Vlagyimir. AKijevi Fejedelemséga Kazár Birodalom és a Volga vidékét uraló bolgárok mellettKelet-Európa jelentős hatalmává emelkedett. Fontos előírása hit terjesztéseminden eszközzel. visszatérhetett a városba. Így válhattak az arab tudósok művei a magyar őstörténet forrásaivá is.A szolgálati birtokok rendszere biztosította a központi hatalom erejét. század közepétől (az Abbászida-dinasztia idején) virágzó korszak kezdődött. és Hispánia nagy része az arabok fennhatósága alá került. melyet később Medinának (Medinatal-Nabi = a próféta városa) neveztek el. 732)és Bizánc(740)állították meg. Mohamedben való hit. Minden igazhitű életében legalább egyszer zarándokoljon el a szent városba. Mekkában élt a tevehajcsárból házassága révén kereskedővé váltMohamed(kb. Moszul: muszlin szövet). míg a keleti és a déli szlávok a keleti kereszténységhez csatlakoztak. 36.A harcosokat lelkesítette. A hatalmas birodalomban fellendült a kereskedelem. Így óriási erőt szabadított fel. a kalifák (jelentése: helyettes) egy személyben vallási és állami vezetők. A terület érett gyümölcsként hullott az arabok kezébe. Mária fiát. Elgondolásai azarab hagyományokmellett jelentős részbenaz utazásai során megismertzsidó és keresztény vallásra épültek. így erőszakkal is. akik megközelíthetetlenek voltak hatalmas palotáikban. ezért a törzsi ellentéteket be kell szüntetni.

megdönthetetlen eredmények. 3.Kritikával kell kezelnünka más felfogásokat egyértelműen elutasító. pillanatképeket felvillantvarendelkezünk írásos forrásokkal. Az iszlám magába olvasztotta a Közel-Kelet kultúráját. a másoktól való elhatárolódás érzése. A történettudomány azonban csak korlátozott mértékben tudja felhasználni a nyelvészet megállapításait. de nem alakult ki bonyolult hittana és erős papi szervezete. Ezen ősi korból valókhal. e. s különösen nem a sztyepp övezetében. Nehezíti a tisztánlátást. szétváló és egyesülő nomád törzseknél gyakori volt anyelvcsere. Népünk vándorlása a pusztán   A FINNUGOR KORA finnugor népek őshazájaaz Urál hegység és az Ob folyó mentierdős.)többgyökerű. nőtt a népességszám. Gyakran a név több nép keveredését takarja. A nyelvtani szerkezet és a szókincs hasonlósága alapján e tudománynyelvcsaládokba osztja a népeket. Talánnem is kell feltétlenül szembeállítani a két nézetet. keleties zene. Afelmelegedésaz erdős tájakat ligetes vidékké. Az életmódváltásban szerepet játszott az éghajlat módosulása is. hogy a leletek „tulajdonosai” milyen nyelven beszéltek.   AZ ŐSTÖRTÉNET FORRÁSAIA magyar őstörténet kutatásának legnagyobb nehézségéta források hiányajelenti.). A nyelvészet az élő nyelv és a nyelvemlékek elemzése alapján felvázolja a nyelv történeti fejlődését. A finnugor pártiaknál az Európához tartozás. amely a legtovább megőrzi az ősi elemeket a történelem viharaiban. háló. nyereg. ezáltal a későbbiekben az antik műveltség egyik közvetítőjévé válhatott. A halászat és a vadászat eredményesebbé vált.   38. Annál inkább. politikai felhangok is színezték. latinok. harmadfű lószavaink).   Az őstörténetet elsősorban a régészet és a nyelvészet kutatja. a hitvilág és az anyagi kultúra.A leglényegesebb az azonosságtudat. Írott források hiányábanaz őstörténet-kutatásbanelőtérbe kerültekmás tudományok. elsősorban a temetők feltárásával. A nyelvészet és a régészet eredményei tehát nehezen feleltethetők meg egymásnak. sokszor érzelmektől fűtött vagy érvek helyett a tudományos tekintélyekkel takarózó nézeteket. Szerepet játszanak még a közös hagyományok. A nyelvészet csak a nyelv történetét vázolja fel. amely döntően afinnugor vagy a török származáskérdése körül zajlik.   V. ami lehetővé tette a hódításokat: a Közel-Keleten kialakult hatalmi űrt az arabok töltötték ki. a feltételezett vérségi kapcsolat. az „ős-európaiság” hangsúlyozása számított. E csoportok alkották a későbbiekben a nyelvcsalád finn részét. Történetünk hajnalán őseink nem készítettek írásos feljegyzéseket. Szigorúan egyistenhívő vallás. másodfű ló. melyet erősít a közös ősöktől való származás. A nyugat-szibériai sztyeppe nomádjaitól az ugorok déli csoportjai fokozatosan átvettékanomád állattartásmódszereit.erdős sztyeppé alakította. Az anyagi műveltség emlékeit arégészethozza felszínre. évezred). ezért nem állnak rendelkezésre írásos emlékek. az eke. A tárgyakból következtetni lehet hajdani tulajdonosaik életkörülményeire.A nyelv története nem minden esetben egyezik a nép őstörténetével. melyeknem azonosíthatók a mai nép vagy nemzet fogalmával. Inkább a kérdések nyitottságára kívánjuk felhívni a figyelmet. e. évezred). A török rokonság híveinél a dicső és komoly történeti múlttal rendelkező keleti népekhez való tartozás tudata játszott szerepet. Szintén déli hatásra jelent meg azállattenyésztés(erre utalnakló.Az iszlámot Mohamed a zsidó.Egy régészeti kultúrához azonban több nép is tartozhatott. ám e tudományok eredményei nehezen feleltethetők meg egymásnak. társadalmuk felépítésére stb. sarló szavakból következtet a mezőgazdaság színvonalára). hogy őstörténetünk alapvető kérdéseiben (nyelvrokonság. aki a szolgálati birtokokkal rendelkező földbirtokos arisztokráciára támaszkodott. germánok. Az erdőlakók egy részenyugat feléhúzódott egészen a Skandináv-félszigetig. mocsarasvidékre tehető.Csak sztyeppei vándorlásunk utolsó állomásait elérvekerültünk Bizánc és az arab világ látókörébe. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG   37. Kísérletet tesz a nyelvet beszélők anyagi és szellemi fejlődésének rekonstruálására is (pl. stb. ahol népünk kialakult. tűzszavaink. s ma is sok a vitatott kérdés. evez. Törekednünk kell – mint minden történeti kérdésben – az önálló vélemény kialakítása. Ez óvatosságra int a nyelvészet megállapításaival szemben. A magyar őstörténet kérdései   ŐSTÖRTÉNET – NÉPEgy nép kialakulását. melynek élén a korlátlan hatalmú kalifa állt. Azonbannem egyszerű meghatározni a nép fogalmát!Fontos jellemző a nép által beszéltközös nyelv.A folyamatosan vándorló. és e tankönyvnek sem feladata lezárni. búza. elsősorbana nyelvészet és a régészet által feltárt ismeretek. Ettől kezdve (IX. az őshaza helye)folyamatos vitákjellemzik a tudományt. stb. A vitát.   VITÁKA fentiek figyelembevételével természetes.az Irtisz és a Tobol folyók vidékén maradtugor népességdéli szomszédaitól átvette afémmegmunkálásmesterégét (Kr. mivel a sztyeppei nomádoknál általában hasonló volt a fegyverzet és a díszítőművészet. század) szórványosan. Ezek azonban sokkal kevésbé álltak ellen a külső hatásoknak. életének korai eseményeitőstörténetnek nevezzük.Az ebben résztvevő törzsek akár különböző nyelveket is beszélhettek. művészetére. hogy ebben a térségben szinte minden nép több népcsoport összeolvadásából jött létre. fék. hogy a témához nyitottan. A nyelvészet tanúsága szerint e népekhalász–vadász életmódot folytattak. Feltehetően dél felől érkező hatásokraelterjedt a csiszolt kőeszközök használata(kb.Kultúránk magában hordozza mindegyik összetevő jellegzetességét (finnugor nyelv.A nomádtörzsek különbözőtörzsszövetségeket alkottak. Nincsenek lezárt. és nem a népét. illetve egy népesség új törzsszövetségbe kerülve más elnevezéssel jelenhet meg. hiszen a magyarságsok más néphez hasonlóan (franciák: gallok. germánok. Népünk őstörténete –több más népéhez hasonlóan – nehezen vizsgálható. A régészet pedig írásos források híján nem tudja megmondani. 2.   A MAGYARSÁG KIALAKULÁSAAzUráltól keletre. szenvedélyektől mentesen közeledjünk. A környezetükben sem éltek írástudó népek. A hódításokkal párhuzamosan kialakult az arab állam. a keresztény és a pogány arab hitvilágból alakította ki. A vita ma is tart. törekedni kell arra. Az iszlám egyesíttette az arab törzseket. Így egy nemzet őstörténete nem azonosítható kizárólag az egyik alkotóelem történetével. amiaz ugorok . s egy nép életében korszakonként jelentősen megváltoztak. angolok: kelták. a Kr.

e.s Pannónia területénőrgrófságot szervezett. akikből a nyolcadik törzset szervezték. században apermi nyelvi hatásis igazolja. A hunokat az avarok követték. s ennek szétesése után (670 táján) a kazárok birodalma emelkedett fel. A hegyektől védett pusztákat alkalmasnak találták a letelepedésre. de főleg az állatállományban.akik a Kárpát-medence északnyugati részét tartották kezükben. A magyar törzsek baskíriai jelenlétét a VI–VII. szőlő. rabolták a környező területeket.Etelközben került sor a törzsszövetség megerősítésére. a besenyőkelől.és a Garam–Duna vonaláig megszállták a vidéket. Zalavár központtal. búza. Új hazájukból kiindulva végigportyázták. akár a legelők kiszáradása. A török környezet anyagi műveltségét átvették.A megtámadottak a Kárpátok hágóin keresztül Erdélybe menekültek. gyűl.   LEVÉDIAEleink a feltételezések szerintBaskíriábóla Volga és a Don vidékérevándoroltak. Szvatopluk halálát követően (894) a morva állam szétesett. ezért ismét megerősödött birodalmuk. A Kárpát-medencébe betelepülő törzsekgyorsan lejutottak az Alföldre. A törzseket a kultikus-szellemi hatalommal rendelkezőkündü vagy kende(nap) és a tényleges hatalmú katonai vezető. sereg. mely a székelység körében a középkor folyamán is fennmaradt. Ezt a területet amaott élő tatár néprőlBaskíriának nevezik. Írásos emlékek bizonyítják. segédhadként támadáskor elöl. majd más török népek következtek.és főnévi igeneveink-nivégződését. 500 táján kivált az ugor környezetből. A besenyők pedig a magyarokat szorították ki korábbi hazájukból. e. Maradékaik beolvadtak a baskírok közé. Ezért dönthettek úgy.Új szálláshelyükön a magyaroka Kazár Birodalommal kerültek szoros kapcsolatba(VIII. gepidák) hazájává vált. század első felében Levédiától nyugatabbra. és a vérszerződéssel erősítették meg a magyar törzsszövetséget. sekkor csatlakoztak hozzájuk a kabarok(lázadók). visszavonuláskor hátul küzdöttek. Európa e feltehetően török népnek köszönhette akengyelmegismerését (e nélkül nem alakult volna ki a páncélos lovagi harcmodor). A honfoglalás valószínűlegtervszerű vállalkozásnak indult. Az avarok egy része frank fennhatóság alá került és megkeresztelkedett. bélyeg. s a Kárpát-medence agermán népek(gótok. Ezen a területen. borjú. A germánokat a Baján kagán vezetésével érkezőavarokűzték el(568). A kabarok. akár külső támadások hatására jelentősen romlottak. A régészeti leletek tanúsága szerint az etelközi szálláshelyeken maradt nőket és gyerekeket mégse irtották ki teljesen. Béla király által felkutatásukra küldött szerzetes talált rájuk. Ám őseink veszteségei nagyok lehettek. Ugyanekkor az Al-Dunánál egy kisebb magyar sereg (Árpád fiának a parancsnokságával) a bizánciakkal szövetségben támadta a görög császárságot szorongató bolgár cárt.   A NÉPEK ORSZÁGÚTJÁN: BASKÍRIAAz eurázsiai füves puszták Kínától a Kárpát-medencéig húzódtak. 1000–500 körül). valamintkenyérszavunkat az itt élő permiektől vettük át.   ETELKÖZŐseink a IX. -ven. Az arabok az Aral-tó környéki pusztákon leverték az úzokat. bor. FeltehetőenKr.A 370 körül jelentek meg Volga vidékén.ami lehetővé tette aszlávoknagyarányú beköltözését. -van. A török hatást mutatják a mezőgazdaságra és a törzsi szervezet fejlődésére utaló szavaink:ökör. bika. Miután az időjárás hidegre fordult. Utódaik. akik jelentősen hatottak törzsi szervezetükre és gazdaságukra.Etelközbe(Folyóköz). és Kr. évezred óta a nomád népek. E földet egy bizánci forrás (Bíborbanszületett Konstantin császár) híradása alapjánLevédiának nevezzük. mely jelentősen megnövelte a magyarság erejét. A kelet-európai pusztán rövid időre létrejött a bolgár-török birodalom.Nagy népmozgásokat váltott ki.   A HONFOGLALÁS ELSŐ SZAKASZAŐseink zsákmányszerző hadjárataik során megismerték a Kárpát-medencét. de finnugor nyelvüket nagyrészt megőrizték. Kazár eredetű arovásírásunk. hogy Baskíriában – amit a forrásokMagna Hungariának (Nagy Magyarország vagy Ősi Magyarország) is említenek – a XIII. ha egy nép életkörülményei. törvény. Így egy Belső-Ázsiából induló népmozgás hullámai a Kárpát-medencéig terjedhettek. tarló. e. század). Juliánus barát.Harcbanálltaka morvákkal. 2. Másik részük a Kárpát-medence keleti felére húzódott. 500 körül megkezdte vándorlásáta Kárpát-medence irányába. mint az általában a nomádoknál szokásos volt. A nomád avarokat a népvándorlás vihara vetette Közép-Ázsiából a Kárpát-medencébe. Időközben a besenyők rátörtek az etelközi szállásokon maradt magyarokra.   39. Az avar kagánok hatalma hanyatlani kezdett. a IV. Kalandozásaik nyomán szintekipusztult a Balkán lakossága. és az Alföldet birodalmuk központjává tették.és gyümölcstermesztés). nomáddá vált ugorságból ekkor kezdődött mega magyarság kialakulása. A 830-as években Etelközbe húzódtak. . mint Pribina állama. bűnstb. A magas szintű földművelést végző kazároktól eleinkmezőgazdasági ismereteket is átvettek(pl. Eleink Levédiában szoros kapcsolatba kerültek a kazárokkal. Az ókor végi nagy népvándorlást a hunok idézték elő. u. A pusztán főként török népek környezetében alakult ki a magyar nép. majd rövidesen megérkeztek a Kárpátmedencébe. Ennek emlékét őrizheti két baskír törzs neve: Jenő és Gyarmat.Nagy Károly800 körül több hadjáratbanszétverte az avar törzsszövetséget. A kazároktól vették át akettős fejedelemségintézményét. agyula(hold) irányította. 862-től mindkét fél az Etelközben lakómagyarokat hívtasegítségül. akik a besenyők területével kárpótolták magukat. A szlávokelismerték a frank fennhatóságot. sarló. Nem egyszerre kelt útra az egész népesség az állatokkal és minden felszereléssel együtt. 500-raa nomád népmozgások egyike átsodorta eleinketúj szállásterületükre. Az avar uralom összeomlásával egyre nagyobb számban érkeztek szlávok a Kárpát-medencébe.avérszerződésre. században magyar törzsek éltek. a megtámadottak pedig rendszerint másokon kárpótolták magukat. e. Simeont. A sztyeppei országútra oly jellemző láncreakció következett be. ígya Kárpát-medencében nem létezett jelentősebb államalakulat. ismét a halász-vadász életmódra kényszerült. Ezen a„sztyeppei országúton” vonultak állataikat legeltetve a Kr.Az ugorok másik része északra húzódott az Ob mentén.hűbéresekként birtokolták a vidéket.szétválásához vezetett(Kr. A besenyők egész népükkel együtt zúdultak eleinkre. Új területre csak harc árán költözhettek. A honfoglalás   A KÁRPÁT-MEDENCE A HONFOGLALÁS ELŐTTAttila halála után (453) a Hun Birodalom szétesett. az egyre fogyatkozó vogulok és osztjákok ma is ezen a vidéken élnek. Elszakadt testvéreink jelentős részét a tatárok elpusztították.Elszakadtak a kazároktól.A Dunántúlon kisebb szláv fejedelemségekalakultak.a Volga és a Káma vidékére. üsző.   A magyarság éghajlati és egyéb hatásokra áttért a nomád életmódra. A déli. Számneveink-nc. emberben is. A sztyepére kikerülő magyarsága török népek forgatagábanKr. mivel őket is szorongatták más népek.895-ben Árpád vezetésével a magyarok többsége a Vereckei-hágón keresztülbenyomult a új haza területére. majd longobárdok. de 680 táján a bolgár-törökök birodalmának felbomlásakor újabb nomádok érkeztek avar földre.a Don és a Duna közötti sztyeppékre húzódtak. szőlő. nehézeke. mint azt a források állítják. hogy Etelközből ide költöznek aveszedelmes keleti szomszéd.

A bajor ellentámadások visszaverésével vált befejezetté a Kárpát-medence meghódítása.A portyák a Kárpát-medence megszerzéseután is szinte évente ismétlődtek. és ütőképes páncélos seregévelMerseburg közelében legyőzte a betörő magyarokat(933).ami a nyugati kalandozások lezárulását jelentette. A másik lehetőség:csatlakozás a kialakuló keresztény. hogy anomád törzsi szervezetbomlása még kezdeti fokon állt.   A MAGYAR TÁRSADALOM A X. További harcokat igényelt a megszerzett új haza biztosítása. Feltételezhetjük azt is. városokat raboltak ki.. Nagy erőkkel támadtak a Duna vonalán. A magyar támadások összefogásra sarkallták a nyugatiakat.Fia. Magyarországakeresztény királyságok közösségébe lépett. sőt átkeltek a Pireneusokon. Ajtonyt győzte le. Nagy részüket eladták rabszolgának. vagy tartományi vezető ellenségei meggyengítésére használta fel eleinket.   A hunok bukása után a Kárpát-medence továbbra is a népek országútja maradt.Portyázó őseink elsősorban a gazdag templomokat. és aranyat. I. Ezt követően először a morvákat verték ki a Kárpát-medencéből. majd a bajorokra támadtak. Hatalma az ország kétharmadára kiterjedő földbirtokain nyugodott – ez volt az alapja az új.   GÉZA ÉS ISTVÁN MŰVE: AZ ÁLLAMALAPÍTÁSA kalandozások lezárulása után a magyarság válaszút elé került. A hadjáratok elsődleges célja azsákmányszerzés volt. hogy a honfoglalást követő évtizedekben a fejedelmi hatalom alakulását pontosan rekonstruáljuk.   40.Észak-Itália. (Nagy) OttóhozQuedlingburgba. Géza halálakor (997) már az Árpádok kezében volt az ország nagy része.I. A kalandozó hadjáratok célja pedig épp a fegyveres kíséret eltartásához szükséges javak biztosítása lehetett. Gyors mozgású lovas csapataikkal azonban eljutottak Dél-Itáliába. A győzelmekben szerepet játszott a nyugatiak számára szokatlannomád harcmodor.A szegényes forrásanyag nem teszi lehetővé. avarok) sorsa jelentette: rövid tündöklés után a szétszóródás. hogy a fejedelem a nagyobb tekintélyt biztosító királyi címért folyamodjon.Nem zárható kiaz sem.   A HONFOGLALÁS MÁSODIK SZAKASZA898-ban a keleti frank uralkodó magyar hadak segítségét kérte itáliai ellenfele visszaszorítására. Támadásokat indítottak dél felé. II. Dráva–Száva köze.A Gizellával magyar földre érkező lovagok tovább erősítették a fejedelmi hatalmat. A bajoroknem nyugodtak bele gazdag tartományuk elvesztésébe. Azonbana családon belül Géza fiával szemben hatalmi igényekkel lépett fel Koppány. Szilveszter pápától koronát kapott. (Nagy) Ottó döntő csapást mért eleinkre Augsburgnál (955). majd lemondott a Lajtán túli magyar területekről. A tudósok vitatkoznak arról. Az engedmények meghozták a kívánt eredményt. igyekezett kivédeni a várható nyugati támadásokat. de nyilvánvalóan a sorok rendezése. megteremtve a lehetőséget nemzetünk megmaradására. megszerezve ezzel a keleti országrészek támogatását. így hatalma megszilárdult. Később megtagadta az adót. Gyulát.Vajk. megszűnt a kettős fejedelemség. Ez esetben a törzsfők és a katonai kíséret alkották a kalandozó hadakat. a keresztény szomszédok megerősödését. Gézanevéhez fűződikatörzsfők hatalmának fegyveres megtörése. A kalandozások sikereidöntően a hűbéri berendezkedésű országokszéttagoltságának köszönhetők.az új hazában való berendezkedés kötötte le erejüket.aki István nagybátyja volt. (Madarász ) Henrikszász uralkodó adófizetéssel vásárolt békét a magyaroktól. színlelt menekülései megbontották a fegyelmezetlen nyugati alakulatokat. Az erdélyi Gyula leányát. Mindiga nemzetség legidősebb férfitagjaörökölte a hatalmat (szeniorátus). Bécsimedence). Szászország volt legtöbbször a célpont. Ezzel a győzelemmel a magyarság megvédte honát. s a nyugalmat erőgyűjtésre használta fel.I. A helyzet megérett arra.Hittérítőket kértaz uralkodótól népének. ahol pusztítottak. hogy az ország egész területe az ellenőrzése alá kerüljön. Árpád utódai anomád öröklésirendszerint követték egymást. dePozsony közelében teljes vereséget szenvedtek(907).Erdélyből kiszorította anyai nagybátyját. A magyarokleggyakrabban nyugat felé támadtak. Sorozatos vereségeket mértek rájuk. A magyarok Észak-Itáliára támadtak. az enyészet. a keresztény magyar királyság megszervezése. hogy vezértársa (Kurszán) halála után (904). hogy Árpád vajon a kündü vagy a gyula tisztséget töltötte be. A következő évekről nem szólnak a források. vagy szolganépeiket gyarapították velük. A következő évtizedekben István kiépítette amagyar államszervezetet és – ezzel szoros összefüggésben – megszervezte amagyar katolikus egyházat. A rabló hadjáratok egy ideig folytatódtak. Miután kiteleltek ott. elsöpörték a kis szláv hűbéres fejedelemségeket (900). . SZÁZADBANA hiányos források miattkétféle társadalomszerkezetet is felvázolhatunk.hogyőseink mára bomló törzsi(félnomád)társadalomban éltek:már kialakult a törzsfők-nemzetségfők (bőség) hatalmát biztosító fegyveres kíséret (jobbágyok) és mellettük a mindinkább szolgálatra kényszerített szabadok (ínség) tömegei.a bolgárokon kívül nem találkoztak számottevő ellenállással. Bajorország. Tény. Gyakran a magyar seregek „megrendelésre” érkeztek: egy-egy uralkodó.A fegyelmezett magyar csapatok heves támadásai. Foglyok tömegét hurcolták el. de Henrik fia. kolostorokat rabolták ki. A letelepedéstől az államalapításig   A KALANDOZÁSOKA nomád magyarság – mint minden nomád nép – már korábbi szálláshelyeiről portyákat indított szomszédai ellen. a későbbi SzentIstván számára sikerült megszerezni feleségül Gizella bajor hercegnőt. Az ifjú királynak azonbantovábbi harcokat kellett vívnia azért. EzzelIstván az egész Kárpátmedence egyedüli urává vált. Saroltát vette feleségül.973-ban elküldte követeit a Német-római Birodalom császárához. éselfoglalták Pannóniát(Dunántúl. Franciaországba. feudális Európához. Ezt igazolja. vagyis a társadalom a törzsi előkelőkre és a szabad harcosok csoportjára oszlott. A hercegnő révén az Árpádok rokonságba kerültek a császári uralkodócsaláddal (Szász dinasztia). Bizánc ellen is. drága szöveteket zsákmányoltak. hazatértek. amellyel1000 és 1001 fordulóján Istvánt Esztergomban megkoronázták. A Géza által bevezetett új öröklési rend ellen lázadó Koppányt az idegen lovagok segítségévelIstván legyőzte. Ilyen kalandozások a honfoglalás előkészítésében is szerepet játszottak. Ez biztosíthatta a megmaradást. A céltudatos fejedelem házasságával is hatalma megszilárdítását segítette elő.Az egyik lehetőséget a nomád életmódot megőrző népek (hunok. Felmérve országa változó külpolitikai helyzetét. ezüstöt.A vezetés Árpád és utódainak a kezébe került. feudális állam működésének is. Árpád vezetésével őseink Etelközből kiindulva két szakaszban foglalták el a Kárpát-medencét. Géza. Eszerint a fegyveres nomád pásztorok tömegei vettek részt a kalandozásokban a zsákmány reményében. A törzsszövetség élén két méltóság (fejedelem) állt. Belső harcaik miatt nem tudtak eredményesen ellenállni. MajdaTemes és a Maros vidékének birtokosát. Így került a fejedelmi székbe 972-ben Árpád dédunokája. hogy több évig nem indítottak hadjáratot nyugat felé.

feudális Európához való csatlakozás jelentette. a katolikus egyház és a közigazgatás alapjainak lerakásával hazánkat a keresztény Európához kapcsolta. Géza művét Szent István fejezte be.  A kalandozások zsákmányszerző hadjáratok voltak. Sikereiket a hűbériség miatti széttagoltság tette lehetővé. A hatalom megszerzésével. század végén a magyarság számára a fennmaradást a keresztény. A Német-római Birodalom megerősödése véget vetett a kalandozásoknak. A X. A törzsfők hatalmának megtörése és a kereszténység felvételének megkezdése Géza fejedelem nevéhez fűződik. .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful