Geotechnika III. Alapozás I.

II. TÉMAKÖR
Síkalapok fogalma; Mikor és miért alkalmazunk síkalapozást?
Az építmények terheit az alapok közvetítik a talajra. Ha az alap közvetlenül az építmény szerkezete, pl. fala alá kerül (mintegy annak kiszélesítéseként), akkor síkalapról beszélünk. Mélyített síkalap: ha az alapok a szerkezetileg megkívánt min. alapsíknál mélyebbre kerülnek. Pl. egy alápincézetlen épületet 2.5-3.0 m mélységben alapozunk. Síkalap alkalmazható, ha: • megfelelő teherbírású és vastagságú talajréteg van a felszín közelében; • a térszín közeli talajréteg teherbírása nem nagy ugyan, de mélyebben sincs jobb, s az épület súlyát nagy felületen el lehet osztani (lemez alap); • az altalaj teherbírása kicsi de a ráhelyezett épület, építmény-süllyedésre nem érzékeny, és felszínközeli síkalapozással költséges talajvízszint-süllyesztés, vagy mélyalapozás küszöbölhető ki. • olcsó; egyszerű; kevésbé gépigényes Mélyalapot csak akkor tervezzünk, ha a síkalap műszakilag nem megfelelő, vagy csak nagyobb költséggel építhető.

.

2. Az alapozandó szerkezet geometriája és mozgástűrése alapján melyik síkalap fajtát alkalmazná?

Sávalapok
Falak folyamatos alátámasztására készülnek. Talpszélességük kivételesen azonos is lehet a felmenő faléval, de mivel a talaj teherbírása kisebb az építőanyagénál, ezért általában konzolosan kinyúlnak a falak alól. A sávalapok készülhetnek: téglából, terméskőből, úsztatott betonból, csömöszölt betonból és vasbetonból.

1

6.1. ábra Sávalapok Pillér (tömb) alapok
Pillérek, oszlopok alá. Vázas épületeknél is. Alaprajzuk általában négyzet, ill. A/B = 1-3.5. Anyaguk, építési módjuk a sávalapokéhoz hasonló. Nagyobb igénybevétel miatt betonból vagy vasbetonból készülnek. Leggyakrabban hálós acélbetéttel vannak ellátva (12. ábra).

2

Ipari épületek előregyártott oszlopainál a 13. ábrán látható változatokat alkalmazzák általában. Aránylag gyakori az a) részleten látható kehely-alap. Az előre legyártott talp "kelyhébe" állítják be a vasbeton- vagy acéloszlopokat, majd bebetonozással rögzítik őket végleges helyzetükben.

Szalag (talpgerenda) alapok
A gyengébb altalaj vagy erőtani okok miatt állítunk pilléreket egy -rendszerint erősen vasaltsávszerű gerendára (14. ábra). Anyaga vasbeton. Az építménynek hosszirányú merevséget ad.

Sajátos változata a körgyűrű alap (toronyszerű épületeknél).

3

A lemezek általában hajlékonyak. amelyek falakat és pilléreket egyaránt alátámasztanak.Gerendarács .alap Egymást metsző szalagalapok együttese Ha a talaj kevésbé teherbíró. összefüggő vb. Lemezalapok Az építmény alatt átmenő. Vasbeton anyagúak. Gazdaságos a lemez: teljesen alápincézett épületeknél. ha az építmény terheit csak a teljes alapterületen lehet átadni. altalaj teherbírását. ha víznyomás elleni szigetelés is kell. vagy kétirányban nagy merevség szükséges. szerkezetek (16. ábra). mert az előzőekben említett síkalapok alatti fajlagos terhelés meghaladná az. A viszonylag kis vastagságuk miatt a lemezek általában igen hajlékonyak. Alkalmazásukra akkor kerül sor. 4 .

Matematikailag jól leírható egyszeres vagy kétszeres görbületű felületek. ábra) Héjalapok Speciális – anyagtakarékos. de munkaigényes – lemez. nyomás) keletkeznek. Ezért a lemezalapok itt a rájuk épített pincefalakkal és födémmel együtt monolit egészet képeznek (17.Dobozalapok A házgyári elemekből készült épületek csak kis deformációt képesek károsodás nélkül elviselni. amelyekben csak normálerők (húzás. hajlítás nem. 5 .

Alapsík: a síkalap alsó támaszkodó felülete. Fagyhatár: télen 0° C alá hűlő talajréteg legnagyobb vastagsága. majd azok ismeretében ellenőrizzük a megengedhető süllyedések szempontjából. A gyakorlatban először meghatározzuk a méreteket a teherbírási követelmények alapján. Az alaptest szélességi méretének meghatározása. a várható alapmagasság. billenés. stb. a várható és megengedhető süllyedések mérlegelése nyomán. Hazai viszonylatban a fagyhatár: • szemcsés talajban: 0. Sávalap esetén az alap egy folyóméterét vizsgáljuk: A = Bx1 Pilléralap esetén az alap teljes felületét vesszük számításba.5 m.3. az egész epítmény egyensúlyának merev testként történő vizsgálatával. a tapasztalatok alapján. a szomszédos alapsík. terhei. Követelmények: • alapsík a fagyhatár alatt legyen. b) alaptípus kiválasztása a felszerezet elrendezése. felúszás) ellenőrzése az alap. 5. a térfogatváltozási határ figyelembevételével. a) az alapsík felvétele a teherbíró réteg. • igazodjon a beépített környezethez. c) az alapszelesség felvétele úgy. Az alapozási sík felvételétől döntően függ az alapozási rendszer. szélesség) a talaj határfeszültsége és a várható süllyedések szabják meg. • térfogatváltozó altalaj esetén az alapsík a kiszáradási határ alatt legyen. A síkalapok vízszintes méreteit (hossz. Az építmény terheléseiből származó igénybevételt állítjuk szembe a talaj határfeszültségével. hogy a talajtors elleni biztonság és a süllyedési kritériumok teljesüljenek az ellenőrző számitás során d) az alapszerkezet (anyag. 4. ill. Síkalapok tervezésének lépései. a talajvízszint. a fagyhatár. melyet a talpfeszültség szamításával és tartószerkezeti méretezéssel vizsgálunk. • az építmény szerkezete (pince. • szilárd kőzeten álló alap esetén: 0. a tapasztalat alapján. vasalás) felvétele a szerkezeti megfelelőség teljesítéséhez. Alapozási mélység: az alapsík és a térszín között függőlegesen mért távolság. mélygarázs. • teherbíró talajon legyen. Az alapozási sík felvételének a szempontjai.8 m. amely csak kismértékben összenyomható. Tervezéskor mindig a szerkezetileg szükséges minimális alapozási síkból keli kiindulni. magasság. de az alaprajzi méretek arányát ismerve: A = B2 6 .0 m.) által megkívánt mélységben legyen. • lehetőleg a talajvíz szintje felett legyen a víztelenítés és szigetelés költségének elkerülése miatt. • kötött talajban és a Balti tenger szintje felett 500 m-nél magasabban: 1. e) az allékonyság (elcsúszás.

hogy a sikalapra hato fuggıleges hatas. teherbírása EC-7 Rv /(B ′ ⋅ L ′) = sγ ⋅ γ ′ ⋅ B ′ ⋅ Nγ ⋅ i γ ⋅ bγ ⋅ 0. igenybevetel Ed tervezesi erteke kisebb kell legyen a (fuggıleges) talajtoresi ellenallas tervezesi ertekevel Ed < Rd A talajtörés (GEO) vizsgálata az EC 7-1 szerint Ed ≤ Rd Ed = Fd = γ G ⋅ Gk + γ Q ⋅ Qk ≤ Rd = Rk B′ ⋅ L′ ⋅ σ t = γR γR Síkalap talajtörési ellenállása. pilléralapok esetén harmadfokú egyenlet megoldása adja a szükséges szélességet (B).az EC 7-1 szabvány képletének megfelelő adatokat.5 + s q ⋅ q ⋅ N q ⋅ i q ⋅ bq + sc ⋅ c ⋅ N c ⋅ i c ⋅ bc szélességi tag mélységi tag kohéziós tag Teherbirasi tenyezık Alaki tenyezık 7 . Az uj europai szabvanyok szerint a teherbiras kovetelmenye (altalaban) ugy fogalmazhato meg. csupán a B szélesség lesz az ismeretlen.Az alapegyenletbe behelyettesítve – σt helyére beírva pl. Sávalapok esetén egy vegyes másodfokú..

ami lehetetlen. kötött).Az alapsik ferdeseget figyelembe vevı tenyezı A terhelő erő ferdeseget figyelembe vevı tenyezık 6. ábra). vagyis: • talpfeszültség eredője = külső teher. alakja. 8 . Eloszlásra kiható tényezők: • alaptest tulajdonságai (merevsége. elosztási módja. A talaj határfeszültségének meghatározási lehetőségei. Eszerint az alap szélei alatt. ahol x = B/2. Hajlékony alaptestnél a terhelés eloszlása a lényeges (20. ábra). • alapra ható nyomaték: M = 0. támadási helye. szélessége). 21/a. végtelen nagy feszültségeknek kellene fellépni. alapsík mélysége. Ez az ordináta sem haladhatja meg a talaj határfeszültségét. A talpfeszültségek eredőjének egyensúlyt kell tartani a terhekkel. illetve a létesítmény terheivel egyensúlyt tartó földellenállás fajlagos értéke. • terhelés nagysága. Merev alaptestnél az eredő helye a fontos. Végtelen hosszú. merev sávalap alatti talpfeszültségek eloszlását Boussinesq szerint a rugalmasságtan alapján a összefüggésből kapjuk (l. építmény merevsége. a) talpfeszültségek eloszlása: A talpfeszültség az alapsíkon működő feszültség. A közel azonos szélességű és magasságú betonalapok merevek. • talaj tulajdonságai (szemcsés v. Merev alapok Alsó síkjuk a terhelés hatására sem deformálódik.

Az alapsík mélyítésének hatása szemlélhető a 21/d. 21/c. 9 . ábrán látható talpfeszültség eloszlással dolgozunk. a szélek alatt a feszültség (t = 0 esetben) zérusra csökkenhet. ábra). A gyakorlatban általában egyszerűsítünk. ábra szerinti nyereg alakú talpfeszültségeloszlás valószínűsíthető (oldalkitérés kicsi). szemcsés talajokban (pl. ábrán.Kötött talajok esetén a 21/b. Száraz. és a 22. A feszültségeloszlás parabolikus lesz.homok) az alaptest szélei alól a talajszemcsék oldalirányban kitérnek (l.

Hajlékony alapok Hajlékony alapok alatti talpfeszültség-eloszlásokat szemléltet a 23. A hajlékonyság a fal. b) rugalmasan ágyazott alapok méretezése Minél szilárdabb az altalaj és minél hajlékonyabb az alaplemez vagy gerenda (gerendarács). A talpfeszültség-eloszlás bizonyos értelemben tükörképe a tehereloszlásnak. ábra.illetve pillértávolságokkal arányosan növekszik. a süllyedések és a talpfeszültségek eloszlása között jól definiálható kölcsönhatás áll fenn. b) rugalmas féltér alakváltozásán alapuló eljárás c) kombinált modell 10 . Az ennek figyelembevételére kidolgozott eljárások 3 csoportba sorolhatók: a) ágyazási tényezőn alapuló eljárás. A talpfeszültség az erő támadáspontja körül koncentrálódik. Az alap és az építmény (felszerkezet) merevsége. annál kevésbé egyenletes a talpfeszültségeloszlás..

Ágyazási tényezős eljárás (Winkler-modell) Winkler (1867) szerint a rugalmas ágyazású szerkezetek méretezésének alapja: σ =K⋅s ahol: σ .Winkler-féle ágyazási tényező (kN/m3). egymástól független rugókon áll (25. ábra). hogy az alap egyenlő erősségű.talpfeszültség. ábra). s feltételezzük. s . (Σ ) 11 . K . hanem a féltér minden pontjában összenyomódást okoz (26. Vagyis az i-edik elem nemcsak σi hatására süllyed (si mértékben). ábra). hanem hatással van rá a többi elem is k :1− n . Rugalmas féltér alakváltozásának módszere (Ohde-modell) E módszer szerint az ágyazatra jutó terhelés nemcsak a terhelés helyén. Az altalajt a rugalmasan ágyazott tartó méretezéséhez rugalmas-izotróp féltérnek tekintjük.süllyedés. Csak keskeny szalagalapok. hosszaljas darupályák esetén közelíti a valóságot. Feltételezi. hogy a rugalmassági modulus (Es) és a Poisson-féle tényező (m) állandó értékű (27. A süllyedés egy pontban csak az ott működő feszültségtől függ.

Kezdetben a süllyedés az erővel. majd határozott csúszólap . A talaj határfeszültségének meghatározása törési elmélet alapján. a terhelt felület elveszti alátámasztását. A talaj határfeszültségének meghatározása 12 . a teherrel egyenesen arányos Később a benyomódás rohamosan nő (függőleges és vízszintes szemcsemozgás is bekövetkezik). Ha egy alapra fokozatosan növekvő teher hat. az alatta lévő talaj növekvő mértékben összenyomódik.7.talajtörés alakul ki.

13 . • függőleges önsúlyfeszültségek meghatározása a talajvízszint figyelembevételével. • süllyedések szempontjából mértékadó terhelés rögzítése. • határmélység meghatározása • meghatározzuk az egyes talajrétegek (esetleg a lamellára osztással kapott részrétegek) összenyomódását. 9. alapfelület meghatározás.8. A süllyedésszámítás lépései. átlagos talpfeszültség számítása. • kiszámítjuk az alaptestek tengelyében (az alapsík alatt) fellépő függőleges normálfeszültség mélység szerinti eloszlását. Süllyedésszámítás összenyomódási modulus alapján. A hagyományos süllyedésszámítás lépései: • alapsík felvétel. alapgödör) okozta tehermentesülését. talajrétegződés felrajzolása. • meg kell határozni az alap alatti rétegek földkiemelés (pincetömb. • a teljes süllyedést a részsüllyedések összege adja.

a védekezés módjai. Káros süllyedések és süllyedéskülönbségek okai. vagyis ennek az m0 vastagságú talajrétegnek az összenyomódását kell számolni. rezgés miatti süllyedések Általában a süllyedéskülönbségek okoznak gondot. okai: a statikus terhelés okozta: tömörödés miatti süllyedések nem várt okok miatt esetlegesen bekövetkező: roskadás. ameddig többletfeszültség keletkezik a terhelésből az alapsík alatt (m0). 10. síkalapok süllyedésének jellege.A határmélység Egyedül Jáky elmélete határolja le azt a mélységet. Süllyedések okai: 14 . másfélszer nagyobb süllyedéskülönbség engedhető meg. Kötött talajon (agyagon) álló építmények esetén kb. mint szemcsés talajon álló építményeknél (lassú konszolidációt jobban "bírja" az építőanyag). zsugorodás.

Szélesebb felület alatt kisebb feszültségek keleteznek. b) Alapsík mélyebbre vitele 15 .Védekezés káros süllyedések ellen: a) Kisebb talpnyomás alkalmazása A talaj teherbírása szempontjából szükségesnél nagyobb felületű alapot építünk.

anyag.a süllyedés szempontjából veszélyes . hogy a süllyedéskülönbségekből származó feszültségeket károsodás nélkül elbírja. A talajreakció hatására az igénybevétel ne haladja meg az építőanyag (alap) határfeszültségét. vasalás meghatározása) A talpfeszültség eloszlás ismeretében bármely alapkeresztmetszetben kiszámítható az arra ható nyomaték és nyíróerő. f) Helyes szerkezeti megoldás alkalmazása Szerkezet merevségének helyes megválasztása: • vagy olyan merev legyen. 16 . 11. ha a térszínközeli kompresszibilis rétegben felvett alapsík esetén a megengedhetőnél nagyobb süllyedéseket jeleznek a számítások. vasalása. anyaga. amikor is idegen anyagokat juttatunk be (injektálunk). Védekezés: • az egész alapot körbefogjuk szádfalakkal. vagy csak részben kiemeljük és a helyére cseretalajt (kedvezőbb tulajdonságú: általában homokos kavics. Síkalapok szilárdsági méretezése ( magasság. a talaj hézagaiba. A magasságmeghatározás menete az 24. résfal) megoldására.Akkor jön számításba.talajok fizikai tulajdonságainak mesterséges javítása ez az eljárás. Egyenletes talpfeszültségeloszlást tételezünk fel. Egyszerűsítés: merev alapok alatt egyenletes talpfeszültségeloszlás feltételezése Sávalapok: Olyan konzoltartók. e) Talajszilárdítás Az alap alatti . ha az általa elképzelt síkalapozás mellett a számítások meg nem engedhető méretű süllyedéseket. g) Helyes építési sorrend A süllyedésre érzékeny szerkezeti részeket lehetőleg minél később építjük meg. • leterheljük az oldalkitérés következtében felpúposodni "készülő" felszínt. amikor a mértékadó feszültség megegyezik a határfeszültséggel. hogy a süllyedésből származó alakváltozásokat károsodás nélkül kövesse. áttér a mélyalapozásos (cölöp. s nem túl nagy mélységben jó teherbíró talaj van c) Talajcsere Az alapsík alatti erősen összenyomódó eredeti talajt teljes vastagságban. h) Mélyalapozás tervezése A tervezők jelentős része abban az esetben. ábrán látható. homok) építünk be kellő tömörítés mellett d) Oldalkitérés megakadályozása Laza szemcsés és puha kötött talajokban a felszínközeli alapsík esetén jelentős süllyedést okozhat az. • vagy olyan hajlékony legyen. hogy a szemcsék oldalirányban kitérnek az alapsík alól. süllyedéskülönbségeket jeleznek. amelyek hajlításra és nyírásra vannak igénybevéve. a keresztmetszet szükséges mérete.

Állékonyság ellenőrzés (elcsúszás. elbillenés. felúszás vizsgálata) 17 .12.

18 .

19 . • mélytömörítés (vibroflotációs). vízüveges). • talajszilárdítás (pl.13. Talajjavítás és talajszilárdítás Talajjavítás: • felszíni tömörítés ejtett döngölőlapokkal (3-5 tonna .3-5 m-ről ejtve). • talajégetés. • elárasztás+előterhelés.

mész. vízüvegalapú eljárások 20 . bitumen. műgyanta.

sajtolt alácölöpözés. A legszerencsésebb eset az.terhelőlapos megerősítés. . 21 . .pontszerű aláalapozás.vegyszeres injektálás. ha már meglévő épületre új szintet vagy szinteket szeretnénk ráépíteni.vagy alátömörítő cölöpözés Tehermentesítés. Az erősítés megtervezésénél a fő feladat a várható talaj-összenyomódás elfogadható mértékre való mérséklése. .együttdolgozó lemez készítése. Az alap felfekvésének növelése: . amikor az épületen még semmilyen jele nincs süllyedésnek.alapmélyítés. . de már tudjuk. A ráépítés tervezésének részeként meg kell vizsgálni a meglévő alapok méretét. Ilyen eset például.haránt vasbetongerendák építése. . Alapmegerősítés lehetőségei A meglévő épületek alapozásának megerősítése többféle ok miatt is szükségessé válhat. hogy a megerősítésre szüksége van. A laza talajréteg teherviselésből való kiiktatása: .melléalapozás. Egy-egy épületalap megerősítésének többféle indoka lehet. anyagát és állapotát. Alapmegerősítési lehetőségek A talaj teherbíró képességének növelése: . annak mechanikai viselkedését. . illetve meg kell ismerni az épület talajkörnyezetét.14.időszakos előterhelés.mellé. .

15. Geoműanyagok alkalmazása 22 .

23 .

• gazdaságosabb a síkalapnál. kiüregelés veszélye áll fenn (pl. Mélyalapot alkalmazunk. • résfalas alapozás. • kút-és szekrényalapozás. Ez a mélyalapozás.III. markolt "tömb" alap). Mélyalapok fogalma. • magas talajvíz miatt a síkalap költségesebb. előnyei. hidak). 24 . kellő teherbírású altalaj közé közvetítő elemet építünk. Vannak a sík-és a mélyalapok között "átmeneti" alapozások is. TÉMAKÖR 1. hátrányai. Fajtái: • cölöpalapozás. • síkalap esetén kimosás. . • elcsúszási veszély állna fenn síkalapnál. nehéz szabatosan kijelölni a csoportok határát (pl. akkor az építmény szerkezeti elemei és a mélyebben fekvő. illetve a síkalapozás nem megfelelő. Mikor és miért alkalmazunk mélyalapozást? Amennyiben a terepszint közelében nincs megfelelő teherbírású talaj. ha: • a megbízható teherbíró réteg mélyen van. Cölöpalapozás alkalmazási területe. • meg nem engedhető süllyedések keletkeznének síkalap esetén.

25 . • vegyes cölöp.. viszont nagyobb mélységben sincs olyan nagy teherbírású réteg. A hazai gyakorlatban vegyes teherállású cölöp fordul elő: a csúcsán és a köpenyén egyaránt ad át erőket. általában álló cölöpök alkalmazására kell törekedni. álló cölöp: függőleges nyomó vagy húzó erőt átvevő vagy vízszintes terhet átvevő cölöp. támaszkodó vagy álló cölöp az. A lebegő cölöpök elsősorban közel homogén szemcsés talajban használhatók. ha ezek teherbírása kielégítő. amely a rá jutó terhet a csúcsán adja át a teherviselő rétegre lebegő cölöp: a köpenyfelületével érintkező talajrétegekre adja át terhének túlnyomó részét. Ha a körülmények megengedik. amelyen a csúcs különösen szilárdan feltámaszkodhatna. A vízszintesen terhelt cölöpök a teherbíró talajba való befogások által adják át a terhelést az altalajra. Értelemszerűen ide sorolandó minden húzott cölöp. • lebegő cölöp. Teherátadás módja szerint: • álló cölöp. Cölöpök osztályozása a teherátadás módja szerint.

26 . A talajhelyettesítéssel és a talajkiszorítással készülő cölöpök összehasonlítása.4.

CFA-cölöpözés Soil-Mec cölöpözés Fúrt mikrocölöp 27 .

28 .Előregyártott vert vasbeton cölöp Franki cölöp Simplex-cölöp 6. Hazánkban használatos talajhelyettesítéses technológiák jellemzése.

29 . Fontosabb hazai talajkiszorításos technológiák és azok rövid jellemzése.8.

30 .

Egyedi cölöp teherbírása és süllyedése. átmérő. • felvesszük a cölöpök számát. A cölöpökből és fejtömbből" (rácsból) álló cölöpalap tervezésének lépései: • meghatározzuk a cölöpcsoport mértékadó terhét. legelfogadottabb módja. Nyomott cölöpalapok tervezési lépései. és újra elvégezzük a számításokat.nagyobb terheléseknél . 31 . • szükség esetén módosítjuk a kiindulási adatokat (pl. teherbírása. A kapott eredményekből jól megítélhető a cölöp terhelés alatti viselkedése. • meghatározzuk a cölöpcsoport várható süllyedését és összehasonlítjuk az építmény süllyedéstűrésével. később . Kis terhek. helyét. kis süllyedések tartományában a köpenymenti ellenállás az uralkodó. • meghatározzuk az egyes cölöpökre áthárított mértékadó igénybevételeket. ill. 10.fokozatosan nő a talp (csúcs) ellenállás. cölöpszám. • cölöphossz meghatározása. süllyedése.9. típus). F t = F cs + F k Jelenleg a statikus próbaterhelés a teherbírás meghatározásának a legpontosabb. átmérőjét. A függőlegesen nyomott egyedi cölöp a csúcsánál (talpánál) támaszkodva (nyomófeszültségekkel) és a köpenyfelület menti súrlódással és az adhézióval (nyírófeszültségekkel) adja át terhét a talajra.

Cölöp határerejének meghatározási lehetősége. 32 . a tervezett cölöpfajtán hasonló próbaterhelések eredményeinek adaptálása számítás talajvizsgálatok (talajszelvény) alapján statikus szondadiagram nyírószilárdság azonosító paraméterek dinamikus próbaterhelés illesztés korrelációs összefüggés verési képlet 12.statikus próbaterhelés a helyszínén.

33 . Cölöpcsoport teherbírása és süllyedése 13. Kút. alkalmazási területük.11.és szekrényalapok fogalma.

Kútalap: Nagyátmérőjű. Benne merevítő rekeszfalak vannak. Alkalmazási köre hasonló a cölöpökéhez. Jól kotorható talajban 40-50 m mélységig levihetők. alul-felül nyitott körfal. addig a szekrény alaprajza azonos az építmény (pl. s az a saját súlya alatt besüllyed az így kialakított üregbe. Roskadási tölcsér alakulhat ki a környezetükben. Szekrényalapok típusai. 14. kőzet). de míg a kutak pontonként támasztják alá az építményt. Szekrényalap: Lényege azonos a kútalapéval. amelynek belsejéből fokozatosan kiemelik a földet. Kutak és szekrények fő szerkezeti elemei. és a cölöprácshoz hasonló szerkezet fogja össze őket. kivitelezésük technológiai lépései. akkor versenyképes lehet a cölöppel. Ha a teherbíró réteg 4-8 m mélységben van a térszín alatt (pl. 15. így sokkal nagyobb. 34 . hídpillér) alaprajzával. rövid cölöphöz hasonlító.

A résfal lehet monolit vagy előregyártott. hídpillérek. Alkalmazási területe: • • • • • Szivárgási út meghosszabbítása. kéreg alatti vasutak oldalfalainak építése Pillérek.résvezető gerenda készítése. A réseléses technológia a tixotróp tulajdonságú bentonitos zagy (résiszap) függőleges falat megtámasztó. aluljárók. talajvíz áramlás megakadályozása. Vagyis a talajba mélyített függőleges falú réseket bentonitos zaggyal töltik meg. különálló pillért vagy pillércsoportot hozunk létre. Réselés menete: . városi mélyépítésnél szükséges terek kialakítása Támfalak. pinceterek kiképzése. szivárgást gátló. Ezek rendeltetésének megfelelő anyaggal kitöltve összefüggő falat vagy különálló testeket képeznek. aknák létesítése. Réselés technológiai lépései. teherátadó.réselés zaggyal való megtámasztás. partfalak. végül mindezek kombinációja funkcionális pedig ideiglenes építési elem vagy végleges létesítmény lehetnek. melyek azután vízzáró. . Ezekszerint tehát a résfalazás több célra használható létesítmény. Résalapozás alkalmazási területe. A réselési technológia során a talajba mélyített egymáshoz kapcsolódó táblákból készített folyamatos falat. vízzáró magok gátépítésénél Munkagödrök vízzáró körülzárása. vagy teherviselő.17. 35 . ipari létesítmények alapjainak építése Épületek alapozása 18. talajvizet kizáró hatásán alapul.

Egyszerre elkészített réspillér hossza: max. szuszpenziót. 36 . • Merevségével a felső talajréteg vízszintes értelmű elmozdulását gátolja. • Feladatai: – A rés mélyítése során a résbe töltött iszap elsődleges feladata a rés oldalfalainak stabilizálása. A résvezető gerenda és a résiszap feladata. jellemzése. és bizonyos mértékű boltozati hatás kialakításával csökkenti a határoló földtömegben kialakuló függőleges feszültségeket. Technológiai rendeltetése szerint vezetőfal. • Biztosítja a réselőszerszám vezetését.ahol a résiszap nyomása esetleg még nem elég az állékonyság biztosításához.. aktivált bentonitból) elállított. • A résvezető gerenda ezen kívül vezetékként szolgál a résiszap elvezetésére. lehetővé teszi a résiszap szintjének emelését.vasszerelés elhelyezése. • Kitűzési bázisul szolgál. • Szükség esetén a munkaszint fölé magasítva. és a szakaszolópanel rögzítéséhez támaszul szolgál. Rések szélessége általában 40-120 cm. a technológiai és állékonysági igények kielégítésére résvezető gerenda épül. 19. • Megvédi a rés peremét a munkagépektől származó károsító hatásoktól.betonozás. illetve a kiszorított résiszap elvezetésére. meggátolja a résiszap elszivárgását. meghatározott jellemzőkkel rendelkező folyadékot. • Vezetékként szolgál a réseléshez szükséges résiszapnak a résbe vezetésére. • Megakadályozza résiszap káros mérték elszivárgását a felső. Résmélység: 6-30 m. a rés állékonyságát tekintve pedig. • Mint dúcolat támasztja a rés felső szakaszát . • A résvezető gerendát (a külföldi irodalomban gyakori a résfej. megadott összetételben vízből és szilárd adalékokból (pl. 8-10 m. dúcolatként támasztja meg a rés felső szakaszát. elkészítő munkák során készítik el. Résiszap • Résiszapnak nevezzük a réselés során a valamilyen munkagéppel kiemelt talajrés töltésére használt. Résvezető gerenda építése • A rés helyszínrajzi pontos elhelyezésének kijelölésére és a réselő szerszám megvezetésére. a rést körülvevő talaj pergésének. . • Biztosítja a falak előírt vízszintes helyzetét. mint támasztószerkezet működik. de készítettek már 120-150 m mélységű réspilléreket is. vagy vezetőfal elnevezés) minden esetben a réselést megelőző. omlásának megakadályozása. nagy hézagtérfogatú talajban.

s így megakadályozza. – A résiszap a talaj hézagaiba hatolva. melynek felszíne száraz időben repedezett. szerves üledékeket és feltöltéseket. Alapozás térfogatváltozó és roskadékony talajon. károsodása következik be. mozaikos agyag. • a résoldalak talajhézagaiba behatolva képezzen vízzáró iszaplepényt. hogy az építmény egyenlőtlen mozgása. teraszok elválnak a főfalaktól. viszonylag kis terhelésű (1-2 szintes) épületek legtöbbje előbb-utóbb megsérül. roskadásra hajlamos talajokat. ha több száraz év követi egymást) jelentkeznek. • magas montmorillonit. annak a résből történő kiemeléséig a résiszap tartja lebegésben. Alapozás kedvezőtlen altalajon Hazánk területének jelentős részén találunk a terepszint alatt olyan térfogatváltozásra hajlamos agyagokat. 20. kocsonyás állagú filmet képez.04. A térfogatváltozó agyagok jellemzői: • Ip > 25%. • zsl > 5%. mely a környező talajszemcsék résbe áramlását bizonyos határok között megakadályozza. 37 . és néhány cm vastag. • fajlagos duzzadás δ d > 0. illit (agyagásvány tartalom). Alapozás kedvezőtlen altalajon. Az ilyen épületek altalja kövér. Külső falakon a sarkok felé emelkedő és függőleges repedések alakulnak ki. A térfogatváltozó agyagok és roskadásveszélyes talajok (elsősorban a löszök) az építmény kivitelezése után hosszabb-rövidebb idő múlva állapotukat külső hatásra olyan mértékben változtatják. hogy nyírószilárdságával megakadályozza a fal felületi szemcséinek kipergését. • max térf. Épülettoldalékok: lépcsők. hogy a talaj a rés aljára kiülepedjen. nagymértékben összenyomódó szerves talajok és feltöltések általában alkalmatlanok a terhek viselésére. A talajvíz mélyen van. A résiszap tulajdonságai • legyen homogén és stabil. A falak kifelé dőlnek. tulajdonságai a réskészítés közben ne változzanak meg. • duzzadási nyomás > 100 kPa. a rés palástján kiülepszik. A kis szilárdságú. Felismerésük viszonylag egyszerű és egyértelmű. változás > 15%. amelyekre történő alapozások tervezésénél kellő óvatossággal és szakszerűséggel kell eljárni. • a gélesedés olyan méretű legyen. Alapozás térfogatváltozó talajon A zsugorodásra .– A talajvíz szintje alá mélyített résnél a talajvíz beáramlásának megakadályozása.duzzadásra hajlamos talajon álló. Az épületkárok a nagyobb nyári szárazság után (főleg. – A megbontott talajt.

Alapozás roskadékony talajon Roskadáshoz három tényező kell: • roskadékony talaj. • kerülni kell az épület fő tömegéből kinyúló kis terhelésű épületrészeket. • laza. • rendezni kell az építmény körüli terepet. A térfogatváltozásból származó építménykárok elkerülhetők a következő tapasztalatok és szabályok szem előtt tartásával: • az alapsík ne legyen a terepszinthez 2-2. • laza (száraz) finomhomok és átmeneti talaj. ábra). Ezek megléte esetén talajtörés elleni biztonság növelésével (alapszélesítéssel) sem védhető meg az épület a gyors süllyedéstől. • tetővíz gondos elvezetése. Roskadásveszélyes talajok: • lösz (makropórusos szerkezetű). nyírfa). • talaj teherbírását minél teljesebben ki kell használni (kis alapszélesség). "vizes" közművek bekötései merőlegesek legyenek az építmény falára. friss feltöltés. • víz. • kis terhelésű építményeket teljesen alá kell pincézni (részleges alápincézés a legrosszabb megoldás). vagyis ne a felszerkezetet hanem az alapokat erősítsük (vasaljuk) elsősorban. • terhelés.5 m széles.5 m-nél közelebb. húzást. kifelé lejtő járda kell. a zsugorodás (süllyedés) pedig ősszel jelentkezik (l. 38 . • ne legyen az épült közelében nagy vízigényű növényzet (pl. • az ún.A károk 83%-a egyszintes. 13%-a kétszintes. el kell vezetni a csapadékból származó vizeket. nyárfa. A duzzadás (épületemelkedés) általában tavasszal. 57. • épület köré 1. • az alap vegye fel a térfogatváltozásból származó hajlítást. és biztosítani kell a relatív elmozdulás lehetőségét a vezeték és a fal között. 4%-a háromszintes épületeknél jelentkezik. • három szintesnél magasabb épületeknél nem tapasztalunk károkat.0-1.

Alapozás feltöltésen Városok.3-5 m-ről ejtve). • égési termék (salak. közművezetékek gondos tervezése és kivitelezése. • 10%-nál nagyobb szerves tartalmú anyag (meddőhányó. nedves üzemű alsó szinti helyiségbe vízzáró padozat. 39 . • házi szemét és hulladék.ipari törmelék.ca 1/3-át lösz bontja. mélytömörítés (vibroflotációs). várárkok. vasalt sáv-. melyeknek a roskadási tényezője: ir > 0.01 (1%). hamu). vízüveges). . Feltöltések anyaga és kora eltérő. talajégetés.vagy gerendarács alap. Anyaguk: • talaj. emeletenként falsüllyedésre méretezett koszorú (vb). Károk elleni védekezés: • • • • • • felszíni vizek távoltartása (tereprendezés). 58. salakhányók. A nedves lösz már a "puszta" terhelés hatására is roskad.Azokat a talajokat nevezzük roskadásveszélyesnek. Alapozás feltöltésen és szerves talajon. elárasztás+előterhelés. s ennek megfelelően a viselkedésük is. ábra). Vigyázni: építéskor az alapgödör ne ázzon át! 21. tetővizek elvezetése. Hazánk területének c. ipartelepek fejlődése egyre több feltöltött területet produkál téglagyári gödrök. Talajjavítás: • • • • • felszíni tömörítés ejtett döngölőlapokkal (3-5 tonna . kavics homokbányák. (l. szemétlerakatok). • építési. szalag. talajszilárdítás (pl. ipari hulladék).

• kerülni kell a melléépítést. 40 . kőzúzalék. tetővíz. Számításba kell venni. réteg tömöríthető). Feltöltések javításának módjai: . • kis térfogatsúly (könnyű). • padozatok 70%-a állt feltöltésen! A károk 87%-át víz (csatornatörés. Felismerés: • sötét szín. A hazai károsodott • szerkezeti elemek 40%-a. • válaszfalak 57%-a. • cölöpökkel való tömörítés. • az alapok alatt közel azonos vastagságú feltöltés maradjon. • robbantásos. Nagyon "veszélyes" a házi szemét és a kb. Az ilyen területeken való építkezés igen nagy körültekintést kíván. • víztartalom nagy ( w > 50-70%). réteg tömöríthető). réteg tömöríthető). hogy a feltöltésben mérgező gázok (pl. Alapozás szerves talajon A feltöltés mellett a szerves talajok okozzák a legtöbb károsodást. • ejtett döngölőlappal (2-4 m vtg. rostos szerkezetű. Tervezési irányelvek: • talpfeszültség ne haladja meg a 150-200 kPa értéket. • vízüveges injektálás sűrű anyaggal. csereanyag: homokos kavics. homok.Mélytömörítés (laza és vastag feltöltés esetén): • vibroflotációs. • építmény térbeli merevségét fokozni kell. • részleges.Felszíni tömörítés: • vibrolappal (10-30 cm vtg.Talajcsere (tvsz. fontos: .• fentiek keveréke. cián) és robbanásveszélyes gázok (metán) is képződhetnek. Tervezés előtt meg kell határozni a fajlagos roskadást. felülről lefelé kell injektálni. . • vizet távol kell tartani. nyomócsőtörés. . stabilizált talaj. • szálas.felett) lehet: • teljes.Injektálás • cementinjektálás kis mennyiségű bentonittal. 10 évnél frissebb feltöltés. felszíni víz) váltotta ki. • vibrohengerrel (30-50 cm vtg. Sajátosságok: • összenyomódási modulus (Es) kicsi (500-2000 kPa).

Ilyenkor elsősorban kis mélységű síkalapozás lehetőségét kell tervezéskor először megvizsgálni (59. térbelileg merevített épületeket tervezzünk. Az MSZ EN alapján a geotechnikai kategóriák. Közműcsatlakozásoknál gondolni kell az épület nagyobb süllyedéseire. Kerülni kell a részleges alápincézést.• • • • • vízáteresztőképességi együttható (k) kicsi. ábra). másodlagos kompresszió. hőhatásra érzékeny. úgy kellő merevségű és szilárdságú. VI. Ügyelni kell ilyenkor arra. Zárt alaprajzú. 41 . Veszélyes: • dinamikus hatás. süllyedéskülönbségek szempontjából nem érzékeny építmények építhetők. egyező alapsíkú alaptesteket tervezzünk! Amennyiben a szerves talaj kisebb vastagságú. változó vastagságú. konszolidáció lassú. zsugorodik. akkor igen gyakran talajcserét alkalmazunk. hogy a tőzegre ne jusson 60-80 kPa-nál nagyobb feszültség. Sok esetben jó állapotú fedőréteggel takart. TÉMAKÖR . melléépítést. Lehetőleg közel azonos terhelésű. Ha a tőzeg a felszínen van. szerves bomlás. • talajvízszint ingadozás. gerendarács alkalmazása jön szóba. Vagyis ebben az esetben elsősorban a kis szélességű sávalap vagy a vb.

. 42 . Az EUROCODE szerint a tervezési és határállapotok.

. továbbá: Fk . Egy-egy hatás Fd tervezési értékét kifejező általános képlet: Fd=γf Frep (1) ahol Frep .a vizsgált hatásra vonatkozó parciális tényező 43 . Az EC szerinti számításokban a parciális (vagy biztonsági) tényező (γi) a tervezési és a karakterisztikus érték közötti arányt leíró tényező.a hatás reprezentatív értéke Frep=Ψ Fk (2) módon meghatározva.a hatás karakterisztikus értéke. Az EUROCODE szerint a karakterisztikus érték és a parciális tényező fogalma. γf . A karakterisztikus érték a hatások tervezési értékének és a hatások kombinációinak meghatározásához használatosak.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful