BERLIl'Z

MAGYAR YÉLVKÖNYV

j,'^v:v.•v;'';.v;^' :•.: t,-i{.'\<'i'.

M. D. BERLITZ
English
book for adults. Second book for adults.
First

l/ibro Espanol.

Los verbos aprendidos por la conversación. Los verbos en dos
tablas.

Hlustrated edition. English idioms and grammar. Business English. English Literature.

Espaol

comercial.

Libro Italiano.
I Verbi appresi

mediante

la con-

versazione. I Verbi tavole. Letteratura Italiana.

in

due

Fran^ais
Premier
Edition
livre

Ruskaia Kniga.

Deuxiéme

livre

pour adultes. poUr adultes.
11.

Kniha Ceská.
Polska metoda.

illustrée, I.

Svensk bok.

Grammaire pratique en 2 volumes:
I.

Les verbes appris par la conversation et Génre des substantifs.

Dansk bog. Magyar nyelvkönyv. Manuál pt. limba romána.
Nederlands boek.
Livro Portuguez.

II.

Nom,
tion.

pronona, adjectif, article,

ad vérbe, préposition, conjoncPrononciation et orthographe.
Littérature Fran^aise.

Türk9e kismi.

Fran^ais commercial.

Nippongo Tokuhon.
'•*iaS?n

*lDOn

(Hebrew Method)

Arabic Method.

Deutsch
Erstes Buch für Erwachsene. Zweites Buch für Erwachsene.
Illustrierte

Metodo Prouven^alo.
Illustratíons (16 coloured sheets 8° in Portfolió) (Kleine Lehrbilder).

Ausgabe.

Praktische deutsche Grammatik Geschlecht der Hauptwörter. Deutsche Handelsspraohe.

Wall

Pictures
sheets

coloured

in 4 sets of (25" X 21')

(Tableaux Muraux, Wandbilder).

BERLITZ 630.2 PP INTED IN ENGLAíftl . OXFORD STREET THE BERLITZ SGHOOL 31. FIFTH AVENUE Maidén Lane.B E R LITZ ^»» 1 :. VV. . D. PARIS BOULEVARD DES ITALIENS BUENOS AIRES THE BERLITZ SGHOOL AVENIDA DE MAYO 847 NEW YORK M.uL.n>iv^y a)el\ii(\u/ai. BERLITZ EDITIONS. MAGYAR NYELVKÖNYV Hetedik^ teljesen átdolgozott kiadás /^ LONDON THE BERLITZ SGHOOL 321. 34.x..G. LONDON.

1921 BY M.D. D. BERLITZ Írásbeli beleefiyezcseiu nélkfil szitnorúaii lilos nevemet reklámcélok ra Berlin felhasználni M.COPYRIGHT. .

K. 3.Elszó A szolgál. Irányelvek A ványok tanított nyelv kizárólagos használata. amelyiket el akarnak Ennek okai a következk: 1. Ez értelmetlen 2. . Berlitz-módszer él nyelvek megtanulására els5 leckétl hallja. tanítványok. gondolat és a szó közvetlen kapcsolása. Révai nagy Lexikona. a gondolatok kapcsolásával. tanítótól. II. a a tanít- anyanyelvének kikapcsolása. A fordításon alapuló módszerek a a tanítási id legnagyobb részében eljárás. Abban olyan 1. kinek ez anyanyelve. A I. 170. gyakorlati A tással. tanítás eszközei A kézzelfogható dolgokat szemlélettel. Aki fordítás segítségével akar valamilyen idegen nyelvet megtanulni. Berlitz-módszer szakított a fordításon alapuló okta- Az els órától fogva azt a nyelvet hallják és azon a a nyelven beszélnek sajátítani. hogy a tanuló az kezdve csupán a megtanulandó nyelvet áll. tanítványok anyanyelvét használják a megtanulandó idegen nyelv helyett. Az elvont dolgokat Nyelvtant III. szemléltetéssel. az azon nyelv szellemébe behatolni s azon a nyelven gondolkozni nem tud.

a fordításon alapuló módszerekkel csak töredékesen az idegen nyelv. meg . mint elvont szabálvokkal. a megtanulják ez orszáhazájukban tartózkodó tanulók alatt s id nyelvtanaikkal fordítási gyakorlataikkal A tanítási évekig sem tudják e célt elérni. Az idegen nyelv kifejezései. melyet meg gen nyelvet. A tanuló könnyebben jegyzi meg ezt a kifejezést: „nekem van kalapom*'. ha nem gondol folyton anyanyelvére. A tanítványok így könnyen. lehet lefordítani. éppen úgy. fordulatai a cselekményekkel és szemléletekkel való közvetlen kapcsolatukból világosodnak meg. világítható hangulati velejárója sokkal könnyebben szemléltetéssel. hogy a különböz szavak és fordulatok értéke. Ez a tény bizonyítja a fordításon alapuló módszerek gyarlóságát. csaknem akaratlanul tanulják meg az idenek. Minden nyelvnek megvannak latai. Minden nyelvet önmagából kiindulva kell elsajátí- maga melyeket nem a sajátos kifejezései és fordu- tani. A zók — id alatt a tanítványok — s mint a külföldön uta- csak azt a nyelvet hallják azon a nyelven beszél- akarnak tanulni. A nyelvtan nehézségei. IV akarja anyanyelvét majd lefordítani s tönkre teszi az idegen nyelv szellemét. ily módon lényegesen megkisebbednek. melyek legnagyobbrészt a fordításból s az anyanyelvvel való összehasonlítgatásból származnak. A tanár szemléltetéssel kezdi az oktatást.Mindig 3. mint anyanyelvüket. Az idegen országokban utazók könnyen s viszonylag rövid gok pedig nyelvét. A tanulók anyanyelvének s az idegen nyelveknek teljesen szókincse sajátítható nem el felel meg egymásnak. Ter- mészetes. Berlitz-módszer pótolja a külföldi tartózkodást. mely esetleg így fejezi ki e viszonyt „én birok kalapot".

hanem beszélgetés. amit tanulbefejezniök. A ismeretlen szavak. nehezebb gyakorlatokban az addig megszerzett szókincs segítségével már kömiyen megvilágíthatok az új. késbbi.Amit nem azt V - lehet közvetlen szemlélettel megvilágítani. is oly módon van kell felépítve. hogy a hasznát veszik annak. az ismeretlen fogalomnak ismertekkel való összekö- tése segítségével és példákkal kell megmagyarázni. szórakoztató Az oktatás anyaga tanítványok akkor tak. kellemes. ha a tanulást hamarabb . A tanítás nem unalmas szabálymagyarázás.

J I nevek többesszáma. Tárgyak. szavai beszélés dés. virágok. Szjnek.. . i^""^^ l " '^^adás. látás.. 1 Birtokviszony. számok. birtok- 8 Hetedik gyakorlat . zetek helyhatározók Igék... tárgyeset. 19 .l .. . éte- Tizedik gyakorlat lek. Testrészek Névragozás.jelen egyes- számban . Eszközhatározók... 3 elválasztható Negyedik gyakorlat Mozgások.. \ f 1 szamok hely- Harmadik gyakorlat P^^"^^'y^'^' 1 1 I Személyes névmás. helyesí- . hallás módhatározók határozók 17 Tizenegyedik | ^^^***"^S''^'S^^2. foko12 ség. felelet. hatarozoe- setek 6 kér- Ábécé. csúnya .. . rás.Izás | \ Kilencedik gyakorlat A név ^1^"^' ^^ igeragozás ^^'^^^^ .. gyakorlat . l l méretek.. pénz . viszony 10 Nyolcadik gyakorlati^'*' l '^^P' mennyi... . olvasás. mellék- 4 A fnevek és Ötödik gyakorlat Számok.. 1 Igék. Második gyakorlat . kiejtés I Hatodik gyakorlat . italok.. l . az irás. I szép. számok ^ igekötk.. 1 fnevek jv\elléknevek.. . jelzk . í . < Módhatározók.TARTALOM Gyakorlatok Szókincs Nyelvtan Lap Els6 gyakorlat . igék .

getés. Tudok. 84 . birtokviszony . Az igék múlt ideje. . gyak Budapesten . a rokonság. A magyar kiejtés illeszkedés.. 92 . gyak Üdvözlés. . mert | . a vásárlás.— Gyakorlatok VII — Nyelvtan Szókincs Lap Tizenkettedik gyakorlat . faluk. gyak A jöv Az Az idö. . 51 közlekedési eszközök. 40 Jelen és múlt. gyak 67 fák. gyak . 13. az álla- tok fajai. séta látnivalók. «- | Társadalmi szokások. 18.Imiért. a kereskedések. gyak gyak 72 állatok. A Az vidéken. 73 Az ember. . 24. hegyek. loda. . ha. 21.. I ^ . Felszólító mód . \ Fnévi igenév. gyak Határozói névmások . 16. 14. posta. 25. szoktam Az igék jöv ideje 44 48 utazás. Névutóval képzett határo^. beszélgyak. . 79 A család. Az idjárás. akarok. 22. városok.. telefon. egy ebéd. . . . Budapesten. Szalloda. ES BESZÉDGYAKORLATOK Fokozás. .. 17. vámvizsgálat. értelmi mködések. 27. gyak városban. 20. . . Ismerni. gyak. 23. étkezés. 20 kiejtés. 28.. . országok.. hangsú22 lyozás OLVASMÁNYOK Az Az óra. utazás. érzékszervek. tudni gyak gyermekek. 19. 26. év. 29.Iléknévi igenév Helyesírás. . gyak gyak éj. .. gyak szál- 54 58 63 Megérkezés. meghívók. gyak elutazás. mezk. 29 33 37 A nap és az 15 gyak. jegyváltás. mel.

32. beszélgetés egy fürdotelepen. . adni. gyak általában. Az ikes igék. aludni . mutató. a feltételes a divatszalonban. gyak módban 1 1 í A fnévi és melléknévi ige- \ név. az iskolázás. 30. a jelen105 Uömódban A Az Az divat a szabónál. 31. menni. névmások ki- 99 Visszaható.. berendezés. 33. gyakorító igék. emberek foglalkozása. kérni. 35. ^ kérd5 igék. gyak sportok. Az Közmondások dások évszakok. lenni. gyak szokásmonés A névragozás MAGYAR MVÉSZET. kérni.117 122 127 ^33 egészség. gyak. . | Mveltet. jönni. fejez lenni. a parancsoló mód . gyak. jönni. lehetséget cserkészkirándulás. | I Adni. . lakbér. IRODALOM Keresztury Dezs: Hunor és Magyar Babits Mihály: Karácsonyi Madonna Farkas Gyula: Magyar irodalom ÉS TUDOMÁNY 137 142 150 Móricz Zsigmond: Hét krajcár Gombosi Ottó: A magyar zene Kosztolányi 156 162 167 Dezs: Telefonos kisasszony Szekfü Gyula: Magyar történelem Komáromi János: Hajdutánc Keresztury Dezs: Magyar mvészet Herczeg Ferenc: Lószr vitéz Móricz Virág: Csongor és Tünde 172 181 186 193 203 . menni. 34.— vm Lap ház és a lakás..

piros. Ez a könyv kék? Igen. Milyen az asztal? Barna. Nem. lámpa. szoknya. zsebkend. Milyen szék ez? Ez barna szék. Ez a fekete nyakkend. Ez a kék kábát. ajtó. Berlitz. az a piros nyakkend. stb.Els asztal. Ez az asztal barna. Zöld a toll? Nem. az a könyv zöld. fehér. ruha. fekete. 12 egy kett 3 három 4 négy 5 öt Második gyakorlat Szinek: piros. Ez a kabát szürke? Nem. barna. Milyen a tábla? Milyen a cip? Piros a ceruza? Igen. papir. gyakorlat fal. óra. ablak. Milyen ez az asztal? Ez az asztal barna. az a barna. keztyü. Ez a cip fekete. a könyv zöld. Ez a szürke autó. ez a könyv kék. sárga. tábla. szék. az fehér. szék. A ceruza piros. Ez a könyv kék. szürke. az. kék. az a fekete. kalap. mellény. Mi ez? Ceruza. Szék ez? Igen. zöld. Ceruza. nem ez. kézel. gallér. az ajtó barna. nadrág. Az a cip barna? Igen. az barna. Fekete a tábla vagy fehér? Fekete. Melyik kabát szürke? Az a kabát szürke. Kréta ez? Papir ez? óra ez? Kabát. ez szék. Milyen a ceruza? A ceruza piros. Magyar } . ez nem szék. nyakkend. könyv. asztal. nem zöld. kréta.

a szoba kicsiny. a piros vagy a zöld? Melyik város nagy. a ház vagy a szoba? Melyik könyv nagy. hanem rövid. A zöld ceruza hosszú. Milyen a Duna. Kicsiny az ajtó? Melyik nagy. Melyik ceruza piros ? A rövid. a piros vagy a zöld? Milyen a hosszú ceruza? A Duna. a piros ceruza nem hosszú. A ház nagy. Melyik cip fekete? Ez. Milyen ez a tábla? Fekete. A könyv keskeny. ez nem a zöld könyv. széles vagy keskeny? Keskeny a tábla vagy széles? Széles az utca? Budapest. Oxford kicsiny. a barna vagy a kék? A barna. az utca nem széles. Az ablak széles. Az óra kicsiny. a tábla széles. a Themse. hanem keskeny. Párizs. A zöld könyv ez? Nem. az autó nagy. A barna kabát ez vagy a kék? A barna. Melyik a szürke kabát? Az a szürke kabát. Melyik ceruza rövid. Berlin nagy. Versailles vagy New York? 8 nyolc 6 hat 7 hét 9 kilenc 10 tíz .- 2 - Melyik könyv az? Az a zöld könyv. a Volga széles. Melyik kabát az. ez a szürke mellény. az ajtó keskeny. Esztergom. Melyik ceruza ez!? A barna. Versailles. Melyik kabát ez? A szürke mellény ez? Igen. Milyen a zöld Ceruza? A zöld ceruza hosszií.

Mi ez? Hölgy. kisasszony. Úr ez? Nem. . Hol van az asztal? Az asztal Berlitz úr eltt van. nincs ott. úr. Mi ez? Kisasszony. Az ajtó mögött van az asztal? Nem. Ki ez? Berlitz kisasszony. . Turyné. ott. az a kisasszony? Etelka kisasszony. Ön úr. r Berlitz úr. Mi ez? Úr. . Ki ez? Berlitz Ki az a hölgy? Turyné. . Berlitz úr Ön? Nem. Ki Ki ez az úr? Ez Tury úr. ön mögött van. én nem vagyok tanár. Ön itt van. Kisasszony. ön tanítvány. úr. a fal mögöttem van. Berlitz úr vagyok. az asztal 1* Ön eltt van. Elttem van az asztal? Igen. . Ki Ön? Én Kovács úr vagyok. a fal A fal a tanár mögött A könyv Ön eltt van. . Hol vagyok én? Az ajtó mögött. ? itt. vagyok én? Ön. Hol van a tábla? On mögött. Az asztal elttem van. Berlitz kisasszony. Ott van Ön? Nem vagyok van ? Hol van nincs Nem. Ki ez? Berlitzné. hanem Kovács Kovácsné vagyok én ? Nem. Én. Mi vagyok én? Mi Ön? Én tanítvány vagyok. a szék Kovács úr eltt van. asztal a tanár eltt van. Tanár vagyok én? Igen. Kovács úr eltt van a szék? Igen. Igen. Itt ott van.— 3 - Harmadik gyakorlat úr. én nem úr. hölgy. Én tanár vagyok. Az ajtó mögött vagyok? Nem. Ki úr vagyok. vagyok én? Igen. Ön Kovács úr. Ön tanár. ott van. Ön nincs Az van. ö ott.. Én Ott.. Berlitzné. Tanár Ön? Nem. Ön tanár. Itt itt vagyok. Ön nincs az ajtó mögött. kisasszony? ez vagy Hölgy ez? Igen. Ki ? Ö Etelka kisasszony. hölgy.

Mjt csinál Ön? Állok. Mit csinál Ön? Megyek. Mit csinál? Menjen oda kérem! Mit csinál ö? . Jön ? ? Én megyek. Én oda megyek. Hova megyek? Oda. Áll ön? Nem. Kovácsné. 11 12 tizenkett 13 tizenhárom 14 tizennégy 15 tizenöt tizenegy Negyedik gyakorlat Ki ez? Berlitz úr. Ki megy? Molnár úr. Ön nem áll Ön? Nem. Hol van ön? Itt vagyok. Ön ide jön. Mit csinálok? Ön ül. Kovács úr jön. Mit csinál úr áll. Tury kisasszony megy. ö jön. Én ülök. Ön ül. Ön is ül. Berlitz Tury kisasszony. Kovácsné ül. Hova megy Ön? Oda megyek. ö jön. Mi van elttem? Asztal Mi van Ön mögött? Fal. Ide jön kérem. Mit csinál Kovácsné? Ül. Mit csinál Berlitz úr? Berlitz úr megy. Én jövök? Nem. Jöjjön ide ? ? Nem. Ide jön jön ide. Oda megyek én? Igen. Ön megy. én is jövök. Áli Molnár úr? Nem. - Mi vagyok én ? Ön tanár. Hol vagyok? Az ajtó mögött. megy. oda. Ülök én? Igen. Oda állok? Nem. Hova jön Ide. Ül Berlitz úr? Igen. Megyek én? Igen. Ö ide jön. . Mit csinál Molnár úr? Áll. . nem Ön jön. Megy Tury Nem.^ Ki vagyok én ? 4 úr. ül. oda megyek. nem állok. ül. Ön . nem oda. kisasszony vagy jön? Megy. én is állok. Ön áll. hanem Tury kisasszony. Ön is megy.

Kimegy Ön? Bejön Kovács úr? Be. Ön leüL Leül ó? Le. Nem. A tanár Leülök. lianem felállók. 5 feláll. Ki jön be? Jöjjön A tanár. Felállók én? Nem. Leül Ön? Nem. Ki megy ki ki? Ön. Menjen kérem! Hova megy? be kérem! Hova jön? Én vagyok . Mit csinálok? Ön kimegy. Feláll Ön? Fel. Ön nem megy ki. Felállók. én nem ülök le. Üljön le kérem! Mit csinál? Álljon fel kérem! Mit csinál A tanár kinieg}'. Mit csinál Ön? Bejövök. Hova megy Molnár úr? Molnár úr kimegy. Ön nem áll fel. A tanár bejön. Én kimegyek. Bejön ? ? nem jön be. Kimegyek én? Nem.A tanár leül. ín bejövök. hanem bejön. Mit csinál Ön? Leülök. Ki.

székek. cip. 3. négy fal stb. könyvek. Öt kalap ez? Nem.000 százezer 1. 4 stb. 10.— egy 6 30 harminc Ötödik gyakorlat 1 2 kett (két szék) 3 három 4 négy 5 öt harmincegy 40 negyven 47 negyvenhét 31 50 ötven 60 hatvan 6 hat 7 hét 8 nyolc 9 kilenc 10 11 70 hetven 80 nyolcvan 90 kilencven 100 száz tíz tizenegy 115 száztizenöt 12 tizenkett 200 kétszáz 20 húsz 300 háromszáz 1. Kik azok a hölgyek? Berlitzné és Etelka kisasszony.000 ezer huszonegy 25 huszonöt 21 10. órák. két cip.000 egy millió 1931 ezer kilencszáz harminc egy. Hány könyv ez? Kett. tollak. tanár számlál: 1. füzet. Mit csinál Ön? Szám- Milyen szám ez: 9. Hány füzet ez? Egy. A lálok. autók. Könyv. Milyen házak azok? Nagyok. Három ceruza ez? Igen. 30 stb. azok keskenyek.000. ez nem öt kalap. cipk. óra. Ezek fehér falak. Mik ezek? Papírok. három. utcák. Ezek széles ablakok. toll. stb. . Ez két könyv. 2.000 tízezer 100. Kik ezek az urak? Molnár úr és Tury úr. füzetek. Milyen autók azok? Azok szürke autók. három ceruza. Milyen székek ezek? Barnák. Ez egy kalap. Ezek a székek barnák. azok szürkék.

A tanár letesz egy könyvet. leteszek egy könyvet. Ön újságot tesz a székre. Mit tesz Ön oda? Kalapot. Az autó az Hol ül ön? A széken ülök. zsebkendt. füzetet. A tanár felvesz két könyvet. az asztalon van.A könyv utcán áll. újság. ceruzát. A székre ül le úr? Nem. Ön tizenegyig számol. stb. A tanár leül a székre. Ön ide tesz egy füzetet. az asztalon papir van. Én ceruzát teszek a könyvre. Kovács úr könyvet tesz az asztalra. Én a széken ülök. Könyv van a széken? Igen. könyv. órát. Hány ceruzát veszek ceruzát teszek le? Ön két ceruzát vesz Hány Mit veszek fel? Könyvet. Hova ülök le? Ön a székre ül le. Mi van az asztalon? Könyv. Kabát van az asztalon? Nem. Meddig megyek? Ön? nem ül Igen. a székre. Az asztalon Hol van a füzet? Az asztalon. Honnan áll fel Ön? A székrl. Kovács úr feláll a székrl. . a széken. Menjen az asztaltól! Meddig számol Ön? Tizenkettig. ceruzát. hanem a széken. Az asztalon három könyv van. nem az asztalon ülök. csinál Mit csinálok ? Ön? Én fel. A széktl az ajtóig megyek. füzet. stb. az asztalra. A széken van a könyv? Igen. stb. Mit teszek az asztalra? Hány könyvet teszek oda? Milyen kalapot tesz ide Molnár úr? Számoljon egytl tízig! Háromig számolok. Az asztalra ül Tury Az ajtóig. ül ön? Nem. Én felveszek két Mit fel ? Én leteszek egy ceruzát.

Ez a magyar ábécé. Milyen bet van a d eltt? Cs. írunk. m után? N. g'. ök olvasnak. bett ír a táblára. a Én nem számot papíron van. ny. Molnár úr számot szót. Hányadik bet a 25? Az utolsó. ez rf. 52. Mi olvasunk. í. Hányadik bet a cs? Az ötödik. c. Mit csinálunk? Olvasunk. d. az els bet. zs az utolsó. f. huszadik. r. Hányadik bet ez? Az els. ó. g. ty. bet. u. é. ly. 6. k. h. f. 1. . e. Mit ír Ön ? Mondatot. M(it csinálnak k? írnak. ezredik). Mit csinálunk mi? írunk. ez . írok. z. ny^ stb. Ön olvas. x. Mit csinálnak k? Olvasnak. Hova ír mi? Mi tanár a a táblára írunk. y. i. t. Olvasson egy mondatot! Olvassanak kérem! Tury úr magyarul ír. Mit csinál Kovács kisaszszony? ö is olvas. . írunk vagy olvasunk? írunk. Kovács kisasszony is ír. Hogyan ír ön? Magyarul. Mit csinál Tury úr? ír. 8 - Hatodik gyakorlat b. a harmadik.4 stb. az / a /f után. írjon egy számot a táblára! írjanak egy szót a vannak. Ez a bet. ü. olvas. betk táblán? A táblán két szó papírra! Tury úr olvas. n. zs. á. gy. Olvas Molnár úr? Igen. Ön a papírra ír. Hova írnak írunk k? Papírra. Milyen bet van az Y. Ez mondat. Négy szót írok a táblára. (ötödik. ez Milyen bet ez? Ez a bet. Á a második tizedik. cs. én is olvasok. hanem A táblán Hány szó van a Mit írunk a papírra? Szót. Mi is Kovács úr a táblára ír. ír? Igen. szók. j.r és a 2 között? Hol van a g bet ? Az / és a ^j/ között. ö. o. ök írnak. m. Mi magyarul írunk. stb. Én is írok. /. a í' az a és a c között van. p. ön magyarul olvas. s. A papírra. Hogyan olvasunk? . c a negyedik századik. sz.— a. ú. A d bet az e eltt van. ez v. Milyen bet van az .

hanem magyarul. Krakkó lengyel. A Berlitz iskolában.). Shaw úr az olaszok olaszul. A magyarok magyarul beszélnek. Az á betre ve3szt(0 te- vessz(. Magyarul. Ki beszél? beszélünk. Róma olasz. Beszéljen magyarul! felel. Angolul olvas ön? Nem. csak olvas. Németül írunk. Turyné olvas. angol. Bukarest román. Angóra török. Kérdezzen! Feleljen! Én kérdezek: Ki Ön felel: Ön? Mit csinál Turyné? Hol vagyunk? Milyen könyvhez? Én Kovács János vagyok. Prága cseh. Turyné beszél. Madrid spanyol. magyarul. angolul beszélünk. A tanár magyar. a németek németül. A mondat szünk. Ön magyarul felel. olaszul nem ? beszélek. Párizs francia. Beszéljenek angolul! A mi tanár kérdez. vagy magyarul? Magyarul írunk. a tanítvány felelünk. Ez magyar könyv. magyarul. KérEz felkiáltójel(!). Hogyan vagy angolul? Magyarul beszélünk. németül.Magyarul. franciául. Müller úr németül.) van. Kovács úr kérdez. EJeszél Ön olaszul? Nem. Én magyarul kérdezek. Milyen áll. Franciául ír ön? Angolul Shaw olvas ön? Magyarul Mi nem beszél ön? A hanem tanár magyarul beszél. Dubois úr francia. Müller úr német. Ezek feleletek. Hogyan beszélünk ? Ezek kérdések. a törökök törökül. Ez latjel(~). Beszél Du- bois úr magyarul Nem. dések után kérdójel(?) Kettspont. Magyarul olvasok én? Igen. is után pont(. Dubois úr angolul. Berlin német város. ez gondojel ez?(:) . úr franciául. csak magyarul. nem angolul olvasok. Moszkva orosz.

Mi bejövünk az iskolába. Olvasson kérem a magyar könyvbl. Ez . parkból jön A Kovács úr a kertbe megy. Önök kimennek a szobából. Kovács úr a kertben van. Hova megy Kovács úr? A házba. Az operába megyek én? Nem. Hol vagyunk mi? Berlinben. Ön? Igen. Kitl jön Ön? Molnár úrtól jövök. Párizsban. Hol van Ön? A Berlitz iskolában. Bejövök a szobába. a szobába. Mi bejövünk a szobába. Meddig megy Molnár úr? A templomig. Hova jönnek önök? Az iskolába megyünk. Én a kertbl jövök. Rómában. Ön nem az operába megy.A 10 ön bejön Hetedik gyakorlat tanár kimegy a szobából. Budapesten. Hova mennek ök? ök templomba mennek. A szobában vagyunk. székre. a parkból. Felveszek egyet az asztalról. leülök a Az asztalon három könyv van.

lába. ez Tury úr keze. Az én szemem fekete. Papirt teszek a Milyen városokban beszélnek magyarul? A A tanulóktól kérdezek. kérdésekre. ez a tanár könyve. Kinek a füle ez? Az én fülem. az Berlitz úr háza. Berlitz úr lába ez? Nem. füzetbl. könyveket. Kinek a keze ez? Az az Ön keze. Beszéljen a Kik mennek az Az emberek kijönnek a utcákon házakba könyvekbe. kar. A füzetben mondatok vannak. láb. házakig megyek. Kinek a széke az? Az Molnár úr széke. orr.? L — A Olvasson a írjon a 11 — füzeten nincs könyv. Kéz. fül. haj. Kinek a szája ez? Ez az én szám. Az én kabátom. szem. emberek. Tury úr kalapja ez? Igen. kalapja. A Ezek Tegyen ide Feleljen a templomig megyek. Az én . ez nem az Ez az én fejem. Kinek az újságja ez? Ez az ez az újságja. városokról. Ez Kovács úr kalapja. nyak. fej. Kinek a keze ez? Ez az én kezem. füzetbe. száj.

Az asztalon Berlitz úr könyvei vannak. háza. Az Ön házai azok? Nem. egy könyv egy ember. több könyv. Mi van a kezemben? Mi van az ön fején? Mit teszek fejemre? Kalapot teszek fejemre. Mit veszek le fejemrl? Mi van a lábamon? Hova ül Ön? Hova megyek? Nyolcadik gyakorlat Ez az én könyvem. több könyv . Kinek a ceruzái ezek? Azok az Ön ceruzái. Az én könyveim ezek? Igen. Azok nem az én kalapjaim. házam. Kinek a könyvei ezek? Ezek az én könyveim. egy könyv egy ember. Ezek Tury kisasszony cipi. A tanár székére ül. Ez az ön könyve. az az 12 - Ön füle. több ház). Kovács úr házai azok? Nem. egy könyv. ezek az papirjai. Ezek az Ön könyvei. háza. házai. egy ház). házaim. azok nem az ruháim. . (Egy ember. egy ember. egy ház). A tanár papirjai ezek? Igen. az nem az Ön autója. Molnár úr cipi feketék. Az én szemem fekete? Az én autóm az? Nem.— fülem ez? Igen. egy ház). (Egy ember. több ház). (Egy ember. azok nem az én házaim. Az az ö könyve. Mondatot ír füzetébe. Ezek az én könyveim. Tury úr kezében ceruza van. Kinek a székei azok? Azok Berlitz úr székei. (Egy ember. egy ember. Kinek a Ezek az én zsebkendi ezek? Ezek az én zsebkendim. Igen. Az ön könyve az én könyvemen van. azok az Ön könyvei. egy ember. (Egy ember. házai.

kalapja. több ház). magyar könyvük. Ezek az ö könyveik. ön ceruzát ad got adnak a hölgyeknek. (Több ember. egy ház). (Több ember. cipje. könyvet kapok öntl. házai. (Több ember. (Több ember. kérem! Adjon kérem egy könyvet Tury úrnak Adjon neki egy újságot Adjanak kérem egy ! ! ön nekem? Mit adok ceruzát! ön könyvet ad nekem. (Egy ember. házai. Ez az önök könyve. házaink. több ház). több könyv . Önnek van kabátja. önöknek van ceruzájuk. egy könyv több ember. keztyüje. A tanár könyvet ad a tanítványnak. egy ház). papírjuk stb. nyakkendje stb. Ezek a mi könyveink. egy könyv több ember. házunk. Én cigarettát adok az uraknak. egy ember. házaik. több ház). egy könyv. több könyv. háza. Ezek az Önök könyvei. több ember. (Több ember. több ember. Ez az ö könyvük. házuk. több ház). Mit ad én Kovács úrnak? Mit adok neki? Kiknek adnak virágot az urak? Ki kap ceruzát? Kitl kap Kovács úr könyvet? Milyen kalapot adok Molnár úrnak? Mit kapok Tury kisasszonytól? Mit kapnak tlem önök? Adjon egy füzetet. Kovács úrnak van cigarettája. nekem. Mije van Önnek? . több ember. Én Mit csinál ön? Könyvet adok Molnár úrnak. több ember. több könyv. Az urak viráön cigarettát kap tlem. Nekem van könyvem. egy ház). több könyv Ez a mi könyvünk. (Több ember. 13 - Azok az ö könyvei..

A skatulyában sok gyufa van. Mi az iskolában vagyunk. Berlitz úr a kertben van. szeme stb. Csak egy peng húsz fillér. Önnek több pénze van. Az erszényben kevés pénz van. Tury kisasszonynak három szál az Hány peng van öt Ön erszényében? Az nyemben peng gyufája van. nekem. Van nekik kertjük? Nem. Mennyi gyufám van? Több pénze van Önnek. Van Önnek autója? Nem. Rockefellernek van legtöbb pénze. mint nekem. nincs autóm. Tury úr zsebében van egy skatulya. mint kevesebb. Tury úr zsebében erszény is van. Van valami a széken? Van valaki a szobában? Senki sincs az utcán? Semmi sincs a táblán? A kertben A folyosón van valaki. könyvem. nincs senki. Nekem nincs sok pénzem. mint Önnek. neki van kabátja. mint nekem? Kinek van kevesebb pénze. Kovács urnák öt. van. Kovács úr kezében ceruza van. Van Molnár úrnak kabátja? Igen. Berlitz úrnak még több pénze van. önnek nyolc. Mennyi pénze van Kovács úrnak? Kovács úrnak sok pénze van. Az asztalon van valami. Tury kisasszonynak van legkevesebb gyufája. A vastag könyvben sok lap van. keze. Mim van nekem? önnek van feje. Neki több pénze van. Mennyi pénz van az erszényemben? Négy peng húsz fillér. Önnek is két pengje van. mint nekünk. csenek emberek. lába. Önnek kevesebb. házam. a vékonyban kevés. Nekem két pengm van.— 14 - Nekem van kalapom. nekem. A táblán nincs semmi. A táblán nincsenek betk. A folyosón nin- . Önnek éppen annyi pénze van. nincs kertjük. vagy Önnek? Van Önnek annyi könyve mint nekem? Sok ruhája van Tury úrnak? Az asztalon könyvek vannak. Nekem Kovács úrnak még kevés gyufám van. én erszévan. Nekem tíz szál gyufám van. Van Önnek könyve? Igen.

hogy a Berlitz iskolában vagyunk. hogy k rossz tanuló. Adjanak valamit könyvet teszi az asztalra. írok a táblára. j Neki van újságja. \ Nekik van valamijük. Nekünk vannak autóink. Önök könyveiket adják nekem. \ \ j Nekik van házuk* Nekik vannak házaik. A tanár a magyar Betket Önök adnak nekem valamit. önnek nincs háza. Mi a kilencedik gyakorlatot olvassuk. ön azt mondja. 15 Nekem van valamim. Molnár úrnak! Adják neki ezt a füzetet! Mit teszek az asztalra? Melyik könyvet teszi ön oda? Mit adunk a hölgyeknek? Mennyi pénzt kapnak vagy a a miniszterek? A magyar könyvet kapják németet? Hány mondatot irjon a füzetbe Molnár úr? Melyik gyakorlatot irja le? Hogyan irjunk. Nekem vannak ruháim. Mondjon valamit magyarul! . \ A tanár Kilencedik gyakorlat könyvet tesz az asztalra. \ J \ Önnek nincs semmije. Felírom a táblára ezt a szót: magyar. Önöknek nincsenek ceruzáik. \ Nekünk van valamink* Önöknek nincs semmijük. Önnek nincsenek házai. magyarul vagy angolul? Melyik mondatot irjuk le? Beszélek: „Mi most a Berlitz iskolában vagyunk^'. Önöknek nincs ceruzájuk. Nekünk van autónk.Nekem van ruhám. Tegyen ide egy széket! Tegye ide azt az újságot! Mi magyar könyvet olvasunk. Azt mondom. Neki vannak újságjai. \ \ Neki van valamije. Mondok egy mondatot: „Ön jó tanuló".

mi a nevem. Ön is . Mit moíid Tury úr? Azt mondja. mi a nevem! Mondjon egy városnevet! Mondja meg a magyar fváros nevét Mondják meg Kovács úrnak. Magyar ember elször a vezetéknevét mondja. Ki beszél? Tury úr beszél.Hogyan beszélek? 16 - Magyarul beszél.nondja meg a nevét! Mi az ön neve? Asztalos Béla. azután a keresztnevét. hogy Megmondom önnek a nevemet. hogy mi a keresztneve! ! Valamit . kérem. hogy a jó cigaretta nem rossz. hogy itt vagyok! Ne mondjanak neki semmit! Kérdezzen tle valamit! Kérdezze meg tle. Mondjon egy magyar nevet! Mondja meg. Az én nevem Tury Dezs. Megmondom önnek. Dezs: keresztnév. Mit mondanak az emberek? Azt mondják. Mondják meg a nevüket! Tury: vezetéknév. hogy nincs pénzük. hogy hova megy! Kérdezzenek tlem magyar szókat! Kérdezzék meg Biró kisasszonytól.

krétával A táblára írunk. árvácska. Tizedik gyakorlat Ceruza. Most látok. Nekünk nincs autónk. Nem látok. Mivel hallunk? (Hallok. vágunk? Mivel vesszük fel a könyvet? Szem. A Kopogok. Magyar A liliomnak jó szaga van. Mit csinálunk szemünkkel? Mit csinálunk fülünkkel? Lát valamit az utcán ? Mit lát az asztalon ? Hallja. Neki nincs kalapja. hogy mit csinálok? (Látok^ lát. Nekik van? Molnár úrtól jövök. A késsel vágunk. látunk^ látnak*) Kinyitom az ajtót. Csukja be a szemét! Nyissa ki a szemét! Csukja be az ajtót! Ki nyitja ki az ablakot? Virágok: rózsa. liliom. tulipán. Ez a mi kertünk. Ki megy el tlünk? Kérdezze meg tlük! Felveszem az asztalról a magyar könyvet. Kréta. Szemünkkel látunk. Az orrunkkal szagolunk. Kés. Fül. A gáznak rossz szaga van. Berlitz. A ceruzával papírra írunk. Mit csinálok a ceruzával? Mit csinálunk a késsel? Mit csinálnak a kezükkel? Mivel írunk. Becsukom az ablakot. hogy mit mondok? Nem hallok semmit. Rólam beszélnek vagy Önrl? Semmit sem tanár órát ad a tanítványnak. Kinyitom a szememet. Tury kisasszony kap tlem valamit. Becsukom a szememet. Hallanak Önök valamit? Látják Berlitz urat a kertben? Látja. hallunk^ hallanak*) Kéz. Fülünkkel hallunk. ibolya. Nekem van házam. kezemmel írok. 2 . hall.— A 17 — Ez az én ruhám. A rózsának jó szaga van. Tle kérdezem a nevét. Önnek jó szeme van. szekf. nem Öntl. mondanak róluk. Ez az én kezem.

disznóhús. Hova megy? Oda megyek az ajtóhoz. sült. bort. zöld borsó. alma. Kenyér. Meddig megy Ön? Csak az ajtóig megyek. Nem vagy citvagy keeszik kenyeret a húshoz? Milyen gyümölcsöt esznek? Milyen szinü a kávé tej nélkül? Az asztaltól az ajtóig megyek. sütemény. szi Bort iszik Ön Igyék ebbl a borból! görögdinnye. Mit iszunk? Vizet. Mit eszünk a kávéhoz? Mit eszünk a húshoz? Amit megeszünk: étel. borjúhús. káposzta. Zöldségek: bab. issza Tejjel a teát rommal? Hogyan issza Ön a kávét. vagy vizet? Eszik egy kis kenyeret? barack. hagy- ma. szárnyas. kelkáposzta.— A 18 - petróleumnak rossz szaga van. Hús: marhahús. amit megiszunk: ital. zöld paprika. sok tejjel véssel? Én cukor nélkül iszom a kávét. húst. ital? A szlbl Étel a sör vagy . Kihez megyünk? Molnár úrhoz megyünk. sört. tejet. Hogyan beszélünk. szilva. Mivel eszik Ön? Mit eszünk? Kenyeret. Mondok egypár gyümölcsöt: sárga barack. körte. sárgadinnye. kalács. saláta. a burgonya vagy az alma? bort csinálják. Mondjon kérem egypár ételt! Mondja meg kérem. teát iszunk. Jöjjön kérem ide hozzám! Hozzánk nem jön senki. kifli. Milyen szaga van az ibolyának? Milyen szaga van a gáznak? Szagolja meg ezt a rózsát! magyarul vagy németül? Szánkkal eszünk és iszunk. dió. hal. milyen italokat iszik! Mibl csinálják a teát? Mibl csinálják a bort? Vörös bort iszik vagy fehéret? Milyen ital a viz? Mivel eszik ön? Melyik virágnak van legjobb szaga? Mi jobb. spárga. zsemlye. burgonya. zöldséget és gyümölcsöt eszünk. kávét és Szánkkal beszélünk.

de nagy.Molnár úr és IQ - Tizenegyedik gyakorlat Molnárné az asztal mellett ülnek. Az ételt tálakban teszik az asztalra. a húst késsel és villával. Mivel esszük a levest? Mibl isszuk a kávét? Miben van a fzelék? Min van a hús? Mire tesszük a tányért? Mirl eszünk? Az üvegbl iszik Ön? Mibe önti a teát? És a vizet? Cukor kávéba cukrot teszünk. Szereti ön . Budapest nem kicsiny. kanál. ízlik Önnek a kávé? Hogyan ízHk ez a fzelék? Milyen íze van az epernek? Milyen szaga van? Az epernek jó szaga van és az íze is jó. A cukor édes. Szereti Ön a virágot? A jó gyümölcsöt is szeretjük. leves van. a keser kávé rossz ízü. pohár. Szeret iskolába járni? Szívesen elmegyek a színházba. tányér. aminek jó íze van. kés. Ezen a tálon hús van. A Nem szeretem a keser ételeket. villa. csésze. luA szeretjük. Molnár úr és Molnárné esznek. Az asztalon tányérak és eveszközök vannak. azon fzelék. A rossz italt sem szeretem. Az asztalon fehér terít van. Az üvegbl a kávét a pohárba öntöm. Mi késsel és villával húst veszünk a Ebben a tálban tálból. Szívesen megesszük. Ez a bor ízlik nekem. Az eper kellemes ízü gyümölcs. Milyen ízü a bor? Van savanyu bor is. Milyen szaga van a gáznak? A gáz szaga kellemetlen. Aminek kellemes szaga és jó íze van. A húsnak jó íze van. A tej jó íz. bor üvegben van. nélkül a teának is rossz íze van. Tál. Milyen íze van a cukornak? Milyen íz a sör? Milyen íz a citrom? A citrom savanyu. A vizet és a és a teát csészébl. üveg. A levest kanállal esszük. A bort pohárból isszuk. Cukor nélkül keser a kávé. de a jó bor édes. Tányérunkra tesszük az ételt.

A ceruza könny: fel tudom venni. Kinyitom az ablakot. az írásom. a bagoly vagy csúnya? Milyen az írásom? ami kellemetlen? Szeret magyarul beszélni? Szép a magyar nyelv? Szép a francia? Tizenkettedik gyakorlat Becsukom az ajtót. Jánosnak van kése: el tudja vágni a papirt. ajtó nyitva van: ki A kést nem tudom eltépni. szívesen iszom. 20 — magyarul? Ön a magya- a sört? Igen. Milyen a milói Vénusz? Szép virág a rózsa? Melyik ruha szép. is és szine van: szép. nem tudunk bemenni. Önnek nincs ceruzája: Ön nem tud írni. a fekete vagy a szürke? Szép a páva? Szép Szép az. Ez a A múzeumban szobor nem szép. Vénxisz A virágok szépek. Ki tudunk menni a folyosóra? El tudnak az iskolába? El Tud ön magyarul önök jönni Tud Kovács kisasszony százig számolni? Fel tudja ön venni az autót? vágni a papirt? Tud az ember villával levest tudom enni? Tud Molnár úr a kezén menni? . ló szép. Nem tudok kimenni.— Igen. Az emberek be tudnak menni a templomba. nem tudom beszélni? felvenni. Szívesen beszél szeretek magyarul beszélni. Van ceruzám: tudok írni. Eltépem a papirt. Kinyitom az ajtót és kimegyek. A majom csúnya csúnya. Szereti rokat ? Aminek kellemes formája szép. A kertajtó nincs nyitva. A szép képek és szobrok vannak. A krokodil csúnya. Én rosszul írok. Az ablak nyitva van. Az autó nehéz. A templom nyitva van. Az tudok menni. Becsukom az ajtót. Nekem nincs késem: nem tudom elvágni a kezemet. Az ajtó csukva van. Az újságot is el tudom tépni.

Miért nem tudják felvenni az autót? Azért. hogy becsukjam az ablakot? Akarják. hogy elmenjek? Mit akar kérem? Azt akarja.— 21 - Nincs késem. akarják. Miért nem tud ön kenyeret vágni? Mert nincs késem. hogy németül beszéljenek? Akarja. Miért nem tudják Önök zsebre tenni könyveiket? Mert kicsi a zsebünk Az be van téve. tudják. akarnak. Mindenki szét tudja tépni a könyvét. nem tudok olvasni. tudnak. tudjuk. a zseb kicsi. Nincs könyvem. mert nem akarom. hogy becsukjam az ajtót? Ha az ajtó be van csukva. Ha nincs krétám. nem tudjuk felvenni. Miért akarja. akar. akarok. nem tudunk olvasni. ajtó nem tudunk kimenni. A könyv nagy. tudja. mert nehéz. tudunk. Ha becsukom a szememet. Az autó nehéz. El tudom vágni a kezemet? Miért nem vágom el? Azért. Miért nem ül le? Mert nem akarok. nem tudok kenyeret vá^ni. mert az ajtó be van csukva. akarunk. A táblára is tudunk írni. Miért nem tudunk kimenni? Azért nem tudunk kimenni. Miért nem irunk a falra? Mert nem akarunk. Miért nem tépi szét senki sem? Mert senki sem akarja. nem látok. akarjuk. hogy mi is eljöjjünk? és tiidok^ tudom. Miért nem tudok olvasni? Mert nincs könyve. Ki tud menni a folyosóra? Nem akar kimenni a folyosóra? Be tudja törni az ablakot? Be akarja törni az ablakot? Hogyan akar beszélni. akarom. akarja. magyarul vagy törökül? A könyvet akarja olvasni vagy az újságot? Hol akarják olvasni a könyvet? Azt akarja. nagy a könyv. nem tudunk kimenni. . Ha nincs könyvünk. tud. nem tudok a táblára írni. meg a falra is.

dúc. Cs. teszek. meddig. E. lud. C. sicc. sárga. velem. kabát. adok. d: Dezs. cukor. tud. cica. rúd. cs : Csak. Nem kell becsukni a könyvet? Kinek kell olvasnia? A magyar A. Ha látni akarok. papir. ha nincs kanala? Az ajtó be van téve. áll. ha asztalhoz ül? 22 — tudja akarja elvágni a papirt. Mit kell csinálniuk. körte. csuka. lepke. e: láda. fel kell állnia. ha olvasni akarnak? Meddig kell mennie? El kell mennem az iskolába. Ki kell nyitni. Á. csúnya. domb. kezem. beszélni. veszek. kréta. láb. feje. dió. újság.— Hogyan az ember. ki kell nyitnom a szememet. cár. Elek. ember. barack. csík. váltó. ebben. Budapest. nincs. virág. B. kepe. heveder. kalap. harcsa. jobb. adni. de. Ha ki akar menni. a : kiejtés ruha. tesznek. . léccel. Béla. Cenci. nem. száj. tábla. loccsan. nem tudunk kimenni. ha ki akarunk menni. Alma. b: több. autó. D. á : Ádám. ha nincs kése? Mit csinál Meg Ön enni a levest. Ha nem nyitom ki az ajtót. kincs. számlál. Szem. kap. ki kell nyitnunk az ajtót. c: utca. hal.

puff. ruha. mekkora. szép. elég. Gy. agyag. rf. H. pipa. kutya. Kovácsné. ni. kopasz. hahh. reggel. nefelejts. kútágas. én. sír. gyufa. L. fehér. fal. sell. k: vaj. Oéza. moly (feljebb. jaj. rideg. ki. I. F. hajdú. ék. Juliska. szeget szeggel. tejjel. kéj. tág. Károly. várfal. farkas. nyúl. felfejt. moh. láng. teljen). hull. . vége. nehéz. vívó. Imre. hí. íz. akar. János. hagyjon. i: lehel. ekkor. 1: kukk. fal. vályú. I. rák. háború. széttépem. megy. lassú. élet. ragyog. f: Ferenc. hízik. id. írás. még. Lajos. ly : (j) Lyuk. G. K. légy. majom. gyöngy. i: rí. g: Gábor. ing. h: Hatvan. író. Ly. vágtat. liba. kályha. — : é Médi. gy ' György. hír. olyan.— 23 É. villan. meggy. cseh. holnap. gyár. leng.

erre. Örzse. . ny Nyil. bség. rom. tlem. manó. : k. író. számmal. Ó. lassan. köpcös. más. lenn. Pál. r: orr. nyár. no. ö Ödön. ének. nyit. röfög. ördög. ó: pók. : rség. Sándor. alsó. nekem. m mondja meg. humor. annyi. hámor. bennem. P apám. N. bíró. vlegény. olt. óv. lóg. nem. s : per. : Óra. : anyám. tök. vén. csepp. pipa. sör. szó. regény. szennyes. pap.— Miklós. hamar. n : Nándor. város. ennek. toppant. szén. kém. retek. sóska. ódon. mese. P. o: Olga. er. Ny. öröm. cseppen. síp. késsel. Öz. rút. szép. menny. lányom. csók. hunn. kép. kenjen). S. kérek. mokány. fuss. R. O. ösz. ö. fény. Ö. (menjen. Péter. róka. 24 — : M. sok. jós. Fogaras. ködös. rosta. Rigó. odu.

vesz. t: Tivadar. név. sr. húz. év. lötyög.— 25 — : Sz. ft. szúnyog. Z. szívvel. sz Székely. lát. szász. bz. dús. fú. nyúl. fül. Zsuzsi. pottyan. tud. mozsár. válasz. V. bürü. patkó. Kató. kéz. súlyos. Üz. üveg. Zs. puszta. kettó. gyr. múló. potyog. hvös. tanítvány. zavar. üres. zsalu. zúz. süt. ház. duzzad. z : Zoltán. úszik. asszony. . : heves. 0. Ty. evvel. u: Ukk. fut. Vajda. Pityu. T. hosszú. zsák. fúl. Ügyes. 0. Üj. zivatar. ü: küls. v: vinkó. ty : Tyúk. tyúk. rizs. zs víz. : Zsiga. ú: zúg. fattyú. vér. eszes. lázad. tesz. rév. tanul. tz. fü. házsártos. ágyú. kutya. csitt. kutya. Ü. U.

ügye- fogyott. rossz íz. Gép. mert. — ez szép. bab. Öt. kifárad. Hajóban. por. ö. — é. láp. én. dinnye. ó. Öntl kérdezem. ezt A sárga ceruza bosszú. rud. hat. pór. szeles. i. csap. e. hat. vád. dél. ki Ha . ki kell nyitnom az ajtót. hatalmaskodás. tél. ü: fekete. vér. harmadik. méz. anyámhoz. Éva. tizennegyedik. szép. hamar. erszénybl. kitl. Kar. — nem az. hanem felveszem a kabátomat. csáp. láb.— a. ez nem a sárga ceruza. — uram. függöny. túl. Ez a virág szép. — az enyém. Tury úr akarok menni a szobából. miért. áruló. sem a könyvet. városi. sem a krétát. — ez szép virág — ez a virág nem Ez a ceruza nem sárga. ü. sem olvasni. házból. ez elkerülhetetlenül. kór. Jó ember. ver. Kép. hamar. tör. a szobában: Kovács úr. könyvben. u. úrtól. örült á. komor. pap. — — az én kalapom fekete. fenn. dúl. tizenegyedik. o. rút. óra. önre. Kár. fen. óráról. kevés. hát. kicsi. virág. útra. mert nem akarok sem irni. mert csak az ajtón át tudok kimenni. után. mert el akarok menni. tr. pár. . önhöz. ú: arab. Kertben. kezemrl. fárasztó. í. apámé. 26 — kerékköt. vad. városban. széles. — nem a sárga ceruza ez? Hárman vagyunk és én. Nem veszem fel sem a ceruzát. kor. lépés. mez. százszorszép.

KÖNNY OLVASMÁNYOK ÉS BESZÉDGYAKORLATOK .

.

három óra van. mint a gyufa. tíz perccel múlt háromnegyed három. Az autó kisebb. fél nyolc. Tízkor iskolába megyek. i>ercbl áll Hány perc van egy negyedórában? Hány egy félóra? Hány perc egy óra? nagy. nyolc óra harmincöt perc. Tizenegy órakor mennek el. önnek nincs. Egy- A kezemben negyed tíz fél negyed hét. Ez Tury úr órája. Mennyi id van? Két muIva húsz. Mikor ebédelnek? Mikor perc van. egy óra hatvan percbl Egy órában hatvan Harminc perc egy félóra. Nekem van órám.Az óra zsebóra van. öt óra. nagyobb. Mi két órakor ebédelünk. Negyed öt. perccel múlt tíz óra. perccel múlt hat. kilenc. Hétkor. két perc múlva öt óra. négy óra ötvennyolc perc. A ceruza hosszabb. öt perc múlva három. Hány órakor jönnek el? önök az iskolába? Hatkor. Önök tíz órakor jönnek ide. mint a ház. öt perc múlva negyed tizenegy. tizenöt perc egy negyedóra. Három Hány óra van? óra tiz i>erc. tíz óra tíz perc. háromnegyed kilenc. legnagyobb. Egy óra van. öt perc Tizenkett negyed kett. Hánykor mennek jön el hozzám? áll. a falon falióra függ. öt perccel múlt hat. Az utca falióra A . két óra ötvenöt perc. mint a zsebóra. két óra. nagyobb.

a zsebórát zsebünkben hordjuk. magyarul vagy franciául? Legjobban magyarul szeretek beszélni. a zsebóra aranyból.— szélesebb. 30 — mint az ajtó. az óra az asztalon a karórát karunkon. ^Sy nagyot és egy kicsit. mint a tulipánnak. vagy porcelánból. a gáznak vagy a benzinnek? Jól beszél. önnek arany órája van. mint a rózsának? Melyik virágnak van legjobb illata? Jó ízü a kenyér? Cukorral vagy cukor nélkül van jobb íze a kávénak? Melyik ízlik önnek legjobban. mint az Budapest nem olyan nagy. A falióra a falon függ. a skatulya vagy az asztal? Melyik a legnagyobb. A könyv keskenyebb. A fali óra fából van. jobb illata van. a bor vagy a sör? Jó szaga van a gáznak? Melyiknek van rosszabb szaga. Kovács úr olyan nagy. álló asztali óra. Sokféle óra van. falióra. az asztali óra fából vagy márványból. Én nem vagyok olyan nagy. az orchidea a legszebb. Zsebóra van a kezemben. Az én órám ezüst. Egy óra hatvan percbl áll. ezüstbl vagy más fémbl van. a rózsa szebb. Minek van jobb illata. a könyv keskenyebb. az asztal. stb. a tej. mint Ttiry úr. a tulipánnak vagy a rózsának? Van a tulipánnak olyan jó' szaga. Hosszabb a kabátom. karóra áll. Van zsebóra. mint London. mint a falióra? Melyik a legkisebb? Melyik a leghosszabb. asztal. álló óra. mint a mellényem? Hosszabb az utca. A nagy mutató a perceket mutatja. Huszonnégy óra egy nap. Az ibolya szép. mint az asztal. A könyv nincs olyan széles. ön angolul? Hogyan beszél jobban. . Két mutatót látunk rajt. a kis mutató az órákat. az autó vagy a ház? a Nagyobb zsebóra. mint a folyosó? Melyik kisebb. a piros ceruza vagy a zöld vagy a sárga? Melyik a legrövidebb? A rózsának jó illata van. egy percben hatvan másodperc van.

Nekem van kezem. hogy járjon. siet. Ez a kéz a önnek van Neki pénze. Kié ez a körte? Ez a mi almánk. az én kezem. (Ez a körte az önöké. ÁUitsa meg. (Ez a körte a miénk. Az enyéim. Ezek az ön almái. (Ez a körte az Öné. Ezek az almái. Az ön órája nagyon jó.) Az Öné. Itt van a kulcs. jár. körtéi. önnek vagy nekem? Kinek a pénze több. Késik. a vörös a miénk. Kinek az almája ez? Kié ez a körte? Ez az én almám. Önnek vagy neki? Kinek a kalapja nagyobb. Kinek a szobája ez? Kié ez a szoba? Az enyém.— 31 — Ez az óra nem jár. . Húzza fel. pénz az öné. pontosan jár. kérem. Ez a tál gyümölcs és ez a három csésze kávé az övék. Ha az óra tizenkettkor negyed egyet mutat. Kinek az almáig körtéi ezek? Ezek az én almáim. Az az Kinek van több pénze. Az Önéi. fel kell húznunk. Az az erszény az övé. Ha azt akarjuk. A magyar óra hatkor kezddik és hétkor végzdik.) Az önöké. Meddig tart egy óra? Hatvan percig.) Az övék. egy óráig tart. Ez erszénye. Ez az Ön pénze. Ez az ö almájuk. Ha felhúzom az órát. van erszénye.) Az enyém. (Ez a körte az övé. Az övéi. Ez az Ön almája. (Ez a körte az övék. Hány órát mutat? Tíz óra van és az ön órája csak fél tízet mutat.) A miénk. körtéi. körtéim. Hány óra van kérem? öt perc múlva háromnegyed hét. Ez az ö almája. nem késik. kérem.) Az övé. Ez az enyém. az öné vagy az enyém? Kinek van nagyobb kalapja. az Öné vagy az övé? A fehér bor az Önöké. Kinek az almája ez? (Ez a körte az enyém. nem siet. Ez az önök almája.

mint oroszul? 33. mint az ablak? 28. rózsát vagy szekfüt? 3. Mikor kezddik a magyar óra? 11. Nem siet az órám? 20. Hogyan 35. Mennyit siet? 23. az ibolyának vagy a liliomnak? 34. Hány órából áll a nap? 17.) 1. a rózsa. Mit íróasztalára. vagy a tulipán? 30. mint az uraké? 31. Van Budapest olyan nagy város. zsebórája? 5. Nagyobb a szék. Nem késik? 21. Jobb ital a sör. Mit mutat a kis mutató? 9. Mit látunk az órán? 7. Jár az óra. Ezek az önök almáig körtéi. Mikor van vége? 12. a zsebóra vagy a falióra? 27. Ezek az ö almáik^ körtéik. Melyik nagyobb. ciául. Melyik virág szebb. A zsebében van? 6. ha kinyitja az ajtót? 2. Hol van? 4. Jár az órája? 19. Pontos az órája? 22. Hány mutató van az ön óráján? 8. Az övéik. Szélesebb az ajtó. Mirl beszélünk ebben a gyakorlatban? ebben a szobában falióra? 3. Kié ez . Jobban beszél ön angolul. beszél legjobban. fran- vagy magyarul? Hogyan beszél legszívesebben? 1. Szebb a hölgyek kalapja. Minek jobb az illata. A mieink. mint a bor? 32. Az Önökéi. tesz ön Mit csinál a tanár. németül. Hány másodperc van egy percben? 18. Mikor 16. ha nincs felhúzva? 24. Hánykor ebédelnek önök? 14. Mikor megy az iskolába? jön a tanár az operába? 15. Hány óra van? 10. Mivel húzzuk fel az órát? 25. Hány perc van egy félórában? 13.— 32 — Kinek az almáig körtéi ezek? Ezek a mi almáink^ körtéink. (Feladat. mint az asztal? 26. Van Van önnek 2. mint New^york? 29. TIZENHARMADIK GYAKORLAT.

Hogy nevezik a hét napjait? Hány nap van egy hétben? Hány óra van egy napban? 7 nap egy hét. március. Egy évben 12 hónap. csütörtök. április.az 33 - ön könyve? 5. január. Mit mond Ön. 365 nap van. szerda. Kinek felel a tanítvány? 24. Hány szál gyufája van önnek? 15. Kinek van cigarettája? 13. vasárnap. Van valami az ön erszényében? 18. Könyvei sincsenek? 28. ha magyarul akar olvasni? 9. Hány hónap van egy évben? Hány hét egy év? Hány napból áll az év? A hónapok nevei. Mi van a mondat után? 21. Mit tesz ön a fejére. Milyen jel van a kérdés után? 22. Több öt alma. ha megkérdezik öntl. Milyen iskola? 4. ha kimegy az utcára? 8. Van Önnek háza? 27. Kitl kérdez a tanár? 23. Mit kapnak a tanitványok a tanártól? 11. szeptemBerlitz. péntek. Hány pengje van önnek? 17. Hét nap egy hét. május. Mibl áll a mondat? Az év Egy nap huszonnégy órából áll. A hét nap neve: hétf. szombat. február. Mi van a gyufaskatulyában? 14. Mit adnak önök az iskolának? 12. augusztus. Hogyan beszélnek Berlinben? 20. önnek vagy Rockefellernek? 16. 30 (vagy 31) nap egy hónap. 7. június. Magyar 3 . Mit kérdeznek Öntl? 26. 365 nap egy év. Hogyan beszélnek Budapesten? 19. Mibil áll a szó? 30. Kié az könyvet vesz a kezébe. kedd. Ezek a hét napjai. július. mint öt körte? 29. Kinek van több pénze. Mit adnak az urak a hölgyeknek? 10. Mondja el a testrészek neveit. 52 hét. Kinek az iskolájában tanulnak önök? 6. hogy hány óra? 25.

Egy évben tizenkét hónap van. 34 - október. A múlt hónap február volt. péntek. Ön. sz. Ön könnyen vagy tejet? Hogyan szereti a kávét. holnap tizenhatodika lesz. nyár. csütörtök. Kovács úr szebben beszél angolul. mint én. Milyen évszakban vagyunk most? Melyik a legszebb évszak ? A rózsa szép virág. november. január. február a téli hónapok. az autó ír még ne- magyarul. Ön jól olvas magyarul. az asztal nehéz. Vasárnap nem dolgozunk. Milyen hónapban vagyunk? Ma március tizenötödike van. november az sz hónapjai. május a tavaszi hónapok. vasárnap. Hányadika van ma? Ma kedd van. tél. szerda. egy hónapban négy hét. december. a nyár június. Melyik virág a legszebb? Mit szeret jobban.— ber. október. Március. hét napjainak nevei: A . holnap szerda lesz. angolul a legnehezebben. tegnap hétf volt. Ma kedd van. ezek a hétköznapok. kávét hezebb. Március tizenötödike: március tizenötödik napja. A hét hat napján dolgozunk. hétf. Most március van. Az év január elsején kezddik és december harmincegyedikén végzdik. július. december. Ön szépen ír. Hányadika van ma? Milyen nap volt tegnap? Hányadika lesz holnap? Egy évben négy évszak van: tavasz. a jöv hónap április lesz. szombat. A papir könny. április. tegnap tizennegyedike volt. édesen vagy kesern? Hogyan beszél Ön magyarul? Az év háromszázhatvanöt napból áll. hanem pihenünk.. Ma tizenötödike van. augusztusból áll szeptember. de a hús jobb. Franciául nehezebben irok. Milyen nap van ma? Most márciusban vagyunk. A kenyér jó étel. de a tanár jobban olvas. a vasárnap ünnepnap. egy hétben hét nap. kedd. mint .

jövre hétfn lesz. a tél. 1. ezek: a tavasz. Szeptember-. Ezen a héten ez az utolsó óra. október-. Milyen napokon jönnek Önök a Berlitz iskolába? 12. Hány hónapból áll egy év? 4. februárban csak huszonnyolc nap van. június. Nézzen ide! Múlt évben pénteken volt január elseje. Az év négy évszakból sz. Melyik az év els. Mondja meg kérem. Mikor végzdik? 6. nevei.) Hány nap van egy évben? 2.— A hónapok május. áll. tegnap tizenkilencedike volt. augusztus. a nyár. no- vember. március. (Feladat. Ma január huszadika van. szombat. az idén szombaton volt. A hónapok vagy harmincegy vagy harminc napból állnak. ezekben az években háromszázhatvanhat nap vaii. TIZENNEGYEDIK GYAKORLAT. az és a A tavasz hónapjai: a március. novemberben téli január és február a December. 35 — február. akkor kezddik a van az iskola. Mikor kezddik az év? 5. Hogyan 3* . Meddig tart ez az óra? 14. Itt egy naptár. Meddig tart egy hónap? 13. Ma március ötödike van. Megnézem a naptárban. jéinuár. A tél március huszonegyedikéig tart. Hány hét van egy hónapban? 3. második. augusztus a nyári hónapok. van. tél sz milyen évszakban vagyunk? Most van. vasárnap zárva tavasz. hatodik és tizenkettedik hónapja? 7. Június. Mi a hét nap neve? 9. az április május. Minden negyedik évben eggyel több nap van februárban. hogy milyen nap van harmincadikán. Vasárnap volt tegnap vagy kedd? 11. Hányadik hónap szeptember? 8. július. április. szeptember. Milyen napra esik július hatodika? Keddre. október. Milyen nap van ma? 10. július. hónapok. holnap huszonegyedike lesz. december.

Melyik a vezetékneve? 3. Milyen bort szeret? 16. Mivel vesszük fel a könyvet az asztalról? 10. Hogyan beszélnek Mi Magyarország fvárosa? 6. szaga van? . 2. Szeret dolgozni? 26. 1. az ibolya vagy a liliom? 19. Mit eszik ön a disznósülthöz. Melyik évszakot szereti legjobban? 20. Hány óra van? 25. kenyeret vagy burgonyát? 23. hogy mit mond a tanár? 14. Milyen nap van vasárnap eltt? 24. Milyen évszakban vagyunk most? Meddig tart egy évszak? 21. Milyen szinü a szilva? 30. vagy süteményt? 24. 16. Mit szeret jobban. A gáznak is jó Melyik virág szebb. Hova magyar keresztnevet. ön issza Tejjel a kávét? 33. 4. Milyen napokon dolgozunk? 27. Jó étel a káposztafzelék? 26. Miben él a hal? 31. Mit szeret jobban. írunk? 7. Tavasz van most? 23. a húst vagy a gyümölcsöt? 22.szereti 36 - a kávét? 15. Milyen zöldségek vannak? 25. Jövre is jár még iskolába? 29. Tizedike van jöv pénteken? 18. Mit iszik az ember a húshoz? 32. Mond- jon egypár az Mit csinálunk a késsel? 9. kenyeret. kalácsot. Milyen íze van a dinnyének? 29. Mit csinálunk az orrunkkal? 12. Hallja Ön. ha becsukja a szemét? 15. Mit lát Ön az utcán? 13. Mivel Ön a krétával? 8. Cukorral issza ön a teát vagy cukor 18. Milyen napra esik idén március tizenötödike? 28. Mit esznek az emberek? 21. Mit csinál az ember a szájával? 20. Mikor van vége a hónapnak? 19. Milyen évszak van a tél után? 22. Lát valamit az ember. Hányadika van ma? 17. Milyen szaga van a tulipánnak? 17. írjon le egypár virágnevet. ír olaszok? 5. Mit eszik Ön a húshoz. írja le a nevét. Milyen gyümölcsöket szeret? 28. zöldborsót vagy paprikasalátát? 27. Mit csinál az ember a szemével? 11.

nappal van. Gyufával kell a villanyt is meggyújtani? Nem. A folyosón sötét van. nap nappal az égen van. városban gázlámpát vagy villanylámpát. ha világos van? De igen. hanem világít. Nappal nem kell lámpát gyújtanunk. Étel a sör vagy ital? 37. A csillagokat csak éjjel látjuk. Süt a nap? Mi ragyog az égen? Mi világít a szobában? A gyémánt is ragyog? csillag A nem süt. és az éj a csillagok. Akkor sem látunk. Ha látjuk a napot. eloltjuk. A nap süt. éjjel a csillagokat vagy a holdat látjuk. Éjjel sötét van. Zsemlyét a kávéhoz ön vagy kiflit? A nap A A nap. Éjjel a csillagok vannak az égen.37 nélkül? 34. látunk. gáz vagy villany? A gázlámpát gyufával gyújtjuk meg. Mibl a bort? 36. Hol van a nap? Az égen. ha kimegyünk. bejövünk a szobába. Lámpát gyújtunk. ha világos van. Ez a szoba világos. éjjel sötét van. Mikor csinálunk világosságot. A nap az égen van. Nappal látunk. gyújtjuk a villanylámpát. Mikor van a nap az égen? Nappal. Ebben a házban villanyvilágítás van. Jól látunk. a lámpa. A lámpa világít. Milyen szinü a kávé csinálják eszik tej nélkül? 35. a hold világít. A gyertya nem süt. a hold. Éjjel nem mert látunk jól. Van gyufája? Gyújtsa meg kérem a lámpát. mert kicsi az ablaka. a villanylámpát a kapcsolóval gyújtjuk fel. sötétben nem látok. Falun petróleum lámpát. ha sötét van? Lát Ön sötétben? Nem. nappal vagy éjjel? Mikor gyújtunk lámpát? Milyen lámpájuk van. nagy ablaka van. bekapcsoljuk a villanyi. a gyertya világít. mert a nap világít. Éjjel is látjuk a napot? Nem. hanem ragyog. jól mert világos van. Ha fel- .

mindent van.— A nap felkel és 38 — le- lemegy. Az emberek lámpával világítanak. hét és nyolc között. Nyáron korán kel a nap. öt órakor. három és négy óra A nyári napok hosszúak. Hosszúak a napok nyáron? Igen. Délben délen van a nap. A között. felkel a hold. dél. este éjjel. hogy nem is tudjuk megszámolni. annyi. Reggel felkel a nap. gyújtsa fel. a másik a nappal. jól látunk. Nyáron nagyon korán kel a nap. a Nappal a nap világít. este van. lámpát kell gyújtanunk. nyugat. Éjjel sötét nem látunk semmit. Miért? Mikor kel fel a nap korábban. nyugszik. Négy és öt között. Reggel. Mikor kel fel a nap? Reggel. Az egyik az éjjel. Nappal világos van. este. Ha látni akarunk. Mikor nyugszik le a nap? Este. kelet. Ha a nap lemegy. Ezt a huszonnégy órát két részre osztjuk. Ebben a szobában sötét van. Delel. milyen kék az ég? Kék az ég éjjel is? Éjjel nem látjuk a napot. Mikor a nap felkel. Mikor kel fel a nap télen? Hét órakor vagy nyolc órakor. Télen késn kel a nap. Mikor a nap lenyugszik. reggel van. Télen is hoszszuak a napok? Miért hosszúak a nyári napok? Mert a nap nyáron korán kel és késn nyugszik. Déllel szemben észak van. villanyt. tavasszal vagy télen? Télen nyugszik le korábban a nap vagy nyáron? Egy napban huszonnégy óra van. Télen az éjjelek hosszúak. Hét és nyolc között. nappal. nyáron hosszúak a napok. Nézzen ki az ablakon! Látja. A négy égtáj: észak. Télen rövidek a napok. Sók csillag van. éjjel a hold és a csillagok. télen késn. kérem. nap keleten kel fel és nyugaton nyugszik le. Napközben . Mikor kel fel a nap nyáron? Négy órakor. csak a holdat és a csillagokat.

írjanak le valamit. Ágyba Reggel felkelünk. megyünk. . Olvassanak valamit magyarul. reggelizünk és állunk. Önök azt akarják. üljön ön Ön Ön is. milyen szép ez a rózsa. le Ön is jöjjön ki velem. Mit csinálunk este. írjunk egy-két magyar mondatot füzetünkbe. Kérdezze meg tle. mennyi pénzem van? Akarja. Én leírok valamit. hogy hány napból áll az év. hogy kérdezzünk valamit Önöktl. TIZENÖTÖDIK GYAKORLAT. Hol van a nap? 6. Mi világít nappal? 5. leír valamit. Leirom a gyakorlatot. ha látni akarunk? 9. Mikor van világos? 3. hogy hány óra van. Melyik a 1. (Feladat) Milyen részei vannak a napnak? 2. Leülök a székre. Nézzenek ide. Leírják a gyakorlatot. Nappal világít a nap vagy éjjel? 7. Megkérdezzük Önöktl. este 39 Aludni lefekszünk. Én írjam írja le le a gyakorlatot? y Mi a gyakorlatot. felöltözünk. írjuk le a gyakorlatot. hogy milyen nap van ma. hogy olvassak valamit? Mondja meg kérem Kovács úrnak. Világos van most? 4. leírunk valamit. Leírjuk a gyakorlatot. fekszünk. írják le a gyakorlatot. Megmondjam Önnek.— dolgozunk. írjunk le valamit. munkába Kérdezzen tlem valamit. hogy írja le a feladatot. Mit látunk éjjel az égen? 10. Leírja a gyakorlatot* f Én írjak le valamit? írjon le valamit. Öky Önök leírnak valamit. Kimegyek a szobából. Én is megkérdezzem? Nézzék meg. Mivel világítanak az emberek? 8.

az ég beborul az ég. Mivel gyújtja meg a gázlámpát? 20. Hány órát alszik Ön? 22. szürke. Mit csinálunk reggel? 23. megázunk. Mikor nyugszik le ma a nap? 15. fel a nap? 12. Önnek nincs ernyje? Mikor kell felhúzni az ernyt? Sok es esik áprilisban? Sokat esik sszel? Mikor havazik? Nyáron is esik a hó? Milyen szinü a hó? Mi fedi be a házakat és az utcákat télen? Mit csinál . rossz id van. Ma szép id van. Süt most a nap? 29. A hó fehér. Hol kel fel a hold? 32. Ha van. Tavasszal es esik. Hosszabbak most a napok. Télen sok hó esik. jó id beborul az ég. ha süt a nap? Milyen az ég. ha esik? J6 id van ma? Milyen id volt tegnap? Ha esik az es. rossz id van. mint az éjek? 17. Én nem ázom meg. nap vagy a hold? 27. Ha esik az es. Miért gyújtunk lámpát? 19. Meddig Melyik van ön az iskolában? 25. Mikor kel. Korán kel fel a nap nyáron? 14. a Az idjárás Az ég nappal kék vagy kék. Én nyolckor reggelizem. Mikor kel fel a hold? 28. Ha süt a nap. télen hó. Milyen égtájak vannak? 35. Mikor kel fel a nap márciusban? 13. Szeret dolgozni? 26.— 40 - négy égtáj? 11. felhúzom az mert van esernym. Hány órakor reggelizünk ? 24. Mikor mennek aludni a gyerekek? 21. Meg tudja számlálni a csillagokat? 30. Lát Ön sötétben? 18. esik az es. esernyt. betakarja a házakat és az utcákat. Nyáron kel fel korábban vagy télen? 33. Milyen az ég. Ha Ha esik az es. Melyik évszakban hosszúak a napok? 16. Ma nem havazik. Ön mikor reggelizik? világít jobban. nem esik. Hol nyugszik le a nap? 34. Hol kel fel a nap? 31.

felveszem a kabátomat. ha esik? Milyen id van? Szép id van. a kályha Ha melegem van.— az ember. könny ruhát viselünk. mert szereti a kávét levest? északi sarkon mindig hideg van. Mikor szebb az id. melegünk van. Melyik évszakban viselünk meleg ruhát? Ha nyáron meleg ruhát viselek. júniusban vagy februárban? Hol van melegebb. Az északi sarkkai szemben van a déli sark. megfogni. nem tudjuk forró. fázom. ha Mennyi vagy ha havazik ? Nyáron süt a nap. Az utcán hideg van. nyáron nem havazik soha sem. melegük Nem ablakot? fázik? Nincs melege? Mit csinálunk. Melegem van. mellé ülök. Jó id van. ott soha sincs Nekem nincs melegem. ha es? Akkor is felhúzza süt a nap? Nem. Márciusban is havazik néha. Önnek sincs melege. Télen meleg ruhát viselünk. Ha fázom. melege van. süt a van ? nap. Miért viselünk nyáron könny ruhát? Nyáron is viselünk kabátot? Meleg van télen? Mikor van melegebb. télen becsukjuk az ajtót és az ablakot és a kályha mellé ülünk. Gyakran esik az es Télen . A nagyon meleg tea forró. Forrón vagy hidegen? Meg tudjuk enni a forró Az meleg. Afrikában vagy az északi sarkon? Grönland az északi sarkon van. melegem van. levetem. Üljön az asztal mellé! Nyáron meleg van. Télen hideg van. Ha sokáig fázom. kinyitom az ablakot. Ha hideg van. Nyáron kinyitjuk az ajtót és az ablakot. meleg van. van. a kályha mellett meleg van. ha meleg van. megfázom. esik id Három óra. gyakran havazik. ha mele- günk van? Nem akar a kályha mellé ülni? Kinyissam az Ha a kályhában ég a tz. Ha télen nem viselek kabátot. ha esik az 41 az esöcrnyót.

mert fúj a szél. Tavasszal gyakran fúj a szél. Nézze. gyakran van jó id. Hatélen kabát nélkül jár. Felhk úsznak az égen. Ha havazik. Tél van. de az utca is vizes. Most már elég meleg van. Berlinben gyakran esik az es. szürke. Szaharában nagyon meleg van. Ha fúj a szél. már nem fázom. Milyen színek a felhk? Mi esik télen? Ha- . Szenet is tegyen rá. de nem olyan gyakran. A fa jól ég. Az Nagyon jünk ki eserny megvéd az id van. Nyissa ki az eserestl. rossz id van. szeles id van. Tüzet kell rakni! János ftsön be és tegyen fát a tzre. (Feladat) L Milyen égen? 3. Az utcán emberek mennek. ne men- az utcára. A TIZENHATODIK GYAKORLAT. Néha szeles az id. Budapesten kellemes az idjárás. 2. még nincs elég meleg! Megfázik. Mik úsznak az 5. Csak maradjon a kályha mellett. es is esik. Milyen az idjárás Nizzában? Rendesen jó. de a szén jobban melegít. Nem fázik? Tartsa ide a lábát a tzhöz! Köszönöm. Üljön a kályha mellé és melegedjék. Esni nagy cseppekben rossz esik az nyjét. esik és Itt es. télen jó hideg van. De nem elég meleg a kályha. Nagyon hideg van. nyáron melegen süt a nap. hideg is van. jó nagyon megázott. már esik is. öltözzék át és igyék egy csésze forró teát. Kinézünk az ablakon. sszel ess id van. Látja ott azt a hölgyet? Nagyon nehezen megy. Milyen csúnya. meleg van. beborul. ha rossz id van? 4. Ön a szobában nagyon kellemes. még rosszabb az id. az ég. az utcák havasak. Hó esik. megfázik. mint északon.42 Hol van mindig hideg? Eljön néha hozzám? Gyakran beszél németül? Gyakran megy színházba? áprilisban? Az ég kezd.

Mikor van hidegebb. Hova ül az eszközöket. Mi véd meg bennünket 8. Mit teszünk a tzre? 18. télen vagy nyáron? 11. az Milyen id van ma? 9. Szeret korán felkelni? 20. ha esik az es? es ellen? 7. Tud Ön üvegbl is inni vagy csak pohárból? 10. ha kimegyünk az esre? 30. a kertben vagy a szobában? 5. Mit viselünk télen? 20. Hol van melegebb. Mit csinál. Nincs nagyon meleg ebben a szobában? 10. Hát a gyümölcsöt szereti-e? 18. Hát a húst? 9. Akkor is tud a kertben reggelizni. Nyáron is meleg ruhát viselünk? 21. Szereti a virágokat? 18. Mit szokott Ön regge16. Ki tudunk menni a szobából. Szívesen nézzük a csúnya állatokat? 23. Miben van a bor? 11. ha rossz id van? 6. Mit csinál. Szép az id. ha ebédelünk? 3. ha melegedni akar? 24. Melyik évszakban viselünk meleg ruhát? 28. Milyen bor ízlik Önnek. ha Milyen ízü a hús? 14. Hol szokott ebédelni. Miért viselünk kabátot? ember. ha megázik és megfázik? 31. Télen is olyan melegen süt a nap. Nem fázik? 16. Áprilisban is esik a hó? 14. ha fúj a szél? 26. Melyik szebb. Melyik állat csúnya? 22. Mondja el az ev1. Nem akar cukrot tenni a kávéba. mint nyáron? 22. 12. a keser vagy a savanyu? 17. Jó id van. Mi van az asztalon. ha be van csukva az ajtó? 13. Gyakran havazik februárban? 13. a páva vagy a bagoly? 24. Mikor kell tüzet rakni? 19. Forrón szereti a kávét? 29. Havazik néha áprilisban is? 15. Melyik évszakban esik gyakran? 27. Miben teszik az ételt az asztalra? 7. Milyen hónapokban havazik? 12. ha télen kabát nélkül jár? 25. Nem fázik meg. keser? lizni? . Mivel esszük a levest? 8. ha ebédelni akar? 2. Kellemes rossz idben sétálni? 19. ha esik a hó? 21.43 vazik tavasszal vagy esik? 6. Hova ül. Afrikában vagy az északi sarkon? 23. Megázunk. Mikor eszik Ön ebédet? 4. Mikor ftenek be? 17.

ha sötét van? 25. A gyufa el van törve. Széttéptem a papirt. tottam a könyvet. írunk és olvasunk. minden héten el szoktam menni. ha este akar olvasni? ha nagyon hideg van ? Mit kell csinálnunk. Kinyi- Becsukom a könyvet. Mit csináltunk a múlt órán? Beszéltünk. Eltörtem a gyufát. ha nincs kanala? 31. Becsuktam a könyvet. 30. A könyv ki van nyitva. Tudunk olvasni. Sokszor megy operába? Igen. csinálnia. Mit kell 32. olvastunk és írtunk. Mikor szokott felkelni? . Tud az ember villával levest enni? 28. Jelen és múlt Széttépem a papirt. Mit tépek szét? Szét van tépve a papir? Én téptem szét? Kinek a gyufáját törtem el? Mit csináltam? Ki törte el a gyufát? Nem Ön lépte el ezt a papirt? Nyitva van a könyvem? Miért nyitotta ki könyvét? Ki csukta be az ajtót? Mit csinálunk a magyar órán? Beszélünk. A papir szét van tépve. Miért nem írunk a falra? 29. Eltöröm a gyufát.44 Tud magyarul beszélni? 26. Hogyan beszéltünk? Miért nem beszéltünk olaszul? Minden nap olvas Ön újságot? Milyen újságot olvasott tegnap? Sok levelet ír? Megírta már a magyar gyakorlatot? Olvasta már a Rómeó és Júliát? Hol volt tegnap este? Tegnap este színházban voltam. Meg tudja enni a levest. A könyv be van csukva. Vasárnap is akar dolgozni? 27. Reggel felkelünk. Kinyitom a könyvet.

Kit látott ma reggel? Látták már Budapestet? Láttak már magyar várost? Még nem láttuk ön ma reggel Tury urat? Budapestet. mert letettem az asztalra. a bort még nem ittam meg. megettem. késn Nem. mi Magyarország fvárosa? Tudnak önök magyarul ? El tudják énekelni a ön a nyitni az ajtót. ták a csak képeket láttunk Magyarországról.-^ 45 Tegnap Én este tíz le. A könyv az asztalon van. Magyar magyar gyakorlatot? írta ezt gyakorlatot írunk. Ön Melyik újságot szokta olvasni? Mi sokszor megyünk . Bort is ivott. Kovács úr a kezébe vett egy is újságot olvasni? . Megette már a levest? Igen. reggel korán keltünk. ma reggel egy hölgyet láttam. de tokaji bort már ittunk. Felvettem az asztalról. Mit írtak tegnap? MegírIrt tegnap Kovács úrnak? Ki- nek a levelet? Hallotta már Carusót énekelni? Hallotta mit mondtam? Hallottak már magyar embert magyarul beszélni? Hallották már a Trisztán és Izoldát? Tud Ön énekelni? Tudja ön. A füzet a kezemben van. húst és tésztát ettem. magyar himnuszt? Ki tudta ha az be volt zárva? Ki tudott menni a folyosóra. vagy csak vizet? Sört ittam. Ettek már halpaprikást? Halpaprikást még nem ettünk. Hány órakor szoktak színházba menni? Az operákat is meg szokták hallgatni? Nyáron falura szoktunk mennL Mikor szoktak ebédelni? Mi egy órakor szoktunk ebédet enni. A könyvet az asztalra teszem. ha az ajtó nem volt nyitva? Meg tudták írni magyar gyakorlatot? Én minden nap el szoktam olvasni az szokott újságot. A bort is megitta már? Nem. Eszik egy kis húst? Iszik egy csésze kávét? Mit evett ma ebédre? Levest.színházba. Délután kávét szoktunk inni. órakor feküdtünk Látta Ma szoktam lefeküdni.

Ebédeljen Még nem evett ebédet úgy-e? C. vagy csak az es esett? C. de reggelre kisütött a nap. hogy ült a elhozta ket. amit láttam. Nagyon kedves. csomagokban? Semmi különöset. A. itt. Látta Tury úr Budapestrl? el. Isten hozta. A. B. még nem érkezett meg a posta. ma úgy sem kaptunk még újságot. De üljön kályha mellé? Fázik talán? C. mert hideg van. nagyon érdekes cikkek vannak benne. C. Igen. Miért ket az asztalra? Mert nem láttuk a fogast. is hoztam önnek. B. Az éjjel esett. B. A megkérdezi: Ki kopogott? hallottam. Nem akartam zavarni Önöket. sok szépet és érdekeset látott C. És mi C. B. Hova tették tették a kabátjukat? Az asztalra tettük ket. már ebédeltem. Köszönöm szépen. volt nem olvastam még nem ott. . B felel: Semmit sem bejön a szobába: Jó napot kívánok. Kint nagyon fáztam. Igen.— 46 — ceruzát és az asztalra tette. nem tudok. köszönöm kérem! Miért ott maradtak. Havazott. idm. Valaki kopog. Egy újságot Asztalos úr küldte. Azt hallottam. Jó hogy elhozta. C. Tegnap nálunk jót hozott a volt Kovács széle úr és ott hagyta ezeket a csomagokat. De egy feketekávét csak iszik? Köszönöm szépen. hogy Nem is tudtam. már már a levelet. Csomagokat C hoztam. de nem szoktam írt feketézni. azt mondják. pen. B. A. A. azután havazni kezdett. Miért nem jött be kopogás nélkül? is C.

hogy várom a cikket.) 1. Kiküldte a csomagokat? 21. Bejött a szobába vagy kint maradt a folyosón? 24. Ki vette el a ceruzámat? 39. mondja meg Asztalos úrnak. ízlettek Önnek a magyar borok? 17.— A. Feketéztek is ebéd után? 18. kelt fel 4. küldje el azonnal. Ki nyitotta ki az ült . A. Mit adtak ma a színházban? 34. Mit olvastunk tegnap? 12. de csak holnapra tudja befeis Én vissza könyvet. Hány levelet kapott ma? 31. télikabátját? déleltt? mellett Hova ment Hány órakor reggelizni? jött Mit ma iskolába? Ki a múlt órán? 11. Már tegnap elkezdte. de jezni. Vizet is töltött a borba? 16. mikor bejött a szobába? 35. Hány levelet írt ma? 28. fel meleg csinált 10. Önnek. Hány órakor evett ebédet? 14. Miért ült a kályha mellé? 25. 47 - akartam küldeni Asztalos úrnak a még nem olvastam végig. TIZENHETEDIK GYAKORLAT. Mikor 3. Kaptak Önök ma este vacsorát? 32. Hova tette a kalapját. Ma is havazott? 26. Mit vettem fel az asztalról? 38. Ki tette be az ablakot? 40. tavaszit? nem vette 8. Hogyan szoktunk beszélni magyar órákon? 13. (Feladat. Téli kabátot Miért fel vagy 7. amit kölcsön adott. Mikor szokott lefeMikor reggelizett? 5. Mit tettem az asztalra? 36. Kitl kapta kölcsön ezt a könyvet? 30. Megírta már a levelet Kovács úrnak? 27. Bort ivott az ebédhez vagy sört? 15. Nem tesz semmit. Mikor végzdött az ebéd? 19. Mikor jött Barna úr? 23. Mi volt az újságban? 22. Melyik újságot szokta olvasni? 29. Mit hozott a postás? 20. 9. Mennyi pénzt adott az ebédért? 33. ma küdni? veit Jól aludt? reggel? 2. ha megírta. Jól van. Hova tették füzetjeiket? 37. is tartozik még egy cikkel C.

Milyen id volt tegnap? 48. mikor megkezddött az óra? 53. a villanylámpát vagy a gázlámpát? 55. ön Budapesten lesz. Melyik lámpát gyújtották meg. Mikor végzdött? 50. ön is fog tanulni? Hova fogunk menni? önök nem fognak eljönni? Nézze meg Ham- . Akkor el fogom hozni a könyveket is. Meddig tartott tegnap a színház? 56. Kinek adták oda gyakorlataikat? 43. Mikor fogom önt megint látni? Nem tudom biztosan. Önök sem lesznek itt. Mikor gyújtottak tegnap lámpát? 54. Esett az éjjel? 59. Én ma tanulni fogok. Kérdezett valamit öntl is ? 47. Mi Francia- országban leszünk. mikor bejött az iskolába? 51. Mi mutatta az idt? 57. Világos volt még tegnap. volt Holnap sem Télen a városban vagyunk. Visszakapták ket? 44. még meg fogom mondani. 58. 60. óra? Mikor lesz Budapesten? Lesz holnap magyar meleg. Én Berlinben leszek. Mit felelt ön a kérdésre ? Mikor kezddött az óra? 49. Meg fogja látni. Mit mondott Ön. milyen érdekesek. Miért csukták be könyveiket? 42. Hova ment az óra után? 52. Mit mondott a tanár úr? 46. Mirl beszéltünk a múlt órán? 45. Hányan fognak ma este szinházba közelebbi órán? menni? Ma késn fogok vacsorázni. Tegnap nem lesz. A legközelebbi óra pénteken lesz. napos id? Mit fogunk tanulni a legszép. Nyáron nem leszünk Nyáron falura fogunk menni. önök Angliában lesznek. Nem le fázott meg tegnap az utcán? Hány órakor feküdt tegnap este? A jöv id Ma van magyar óra.- 48 - ajtót? 41.

dolgozunk. Holnap vasárnap lesz. A. de holnap majd irok neki. de holnap majd elmegyek. Igazán? És hova utazik? B. ebédelünk. 40 neveit. Elször Bécsbe megyek. vasárnap ünnepnap. Beszélt már Tury úrral? Nem. ma nem tudok elmenni. A telet azonban megint Budapesten töltöm. holnap is fogunk dolgozni? Nem. A. majd csak délután tanuljuk meg. a feleségem csak holnap jön utánam és együtt megyünk majd a Szemmeringre. a Ki fogja megírni ezt a levelet? El fogjuk dani. A. tanulunk. nyolc órakor indul a vonatom. Molnár úrnak is meg kell majd mondani. Megtanulták már a leckét? Még nem. majd csak ebéd után olvasom el. Meg fogom mondani nézni. beszélgetünk. Tudja már. azért északra utazom a nyáron. hogy holnap délután de látogatóba fogunk menni? Igen. tovább fogok utazni a Szemmeringre. Bécsbe egyedül utazom. még nem beszéltem vele. vagy a kedves felesége is el fogja kisémi? B. Mit fogunk holnap csinálni? Holnap reggel felkelünk.letet. Elolvasta már az újságot? Még nem volt idm. hivatalba megyünk. Magyar 4 . de ha lesz idm. már hallottam. Jó reggelt kívánok Nagy úr! Miért kelt fel ilyen korán? Talán csak nem utazik el? B. reggelizünk. hónapok Nem fogjuk elmon- Eljön ma hozzám? Nem. De igen. este színházba megyünk. ott sok dolgom van. holnap nem dolgozunk. talán majd Finnországba megyek. Hova mennek Önök a nyáron? Mi a Balatonra megyünk. Egyedül utazik. És a gyerekek hol maradnak? Berlitz. Én nem szeretem a meleget.

ír majd nekem Budapestrl? 19. Hányan fognak utazni? 15. Hogyan fog beszélni Magyarországon? 17. Nagyon kedves lesz. nítást. Ki utazik Budapestre? 12. (Feladat. Milyen bort fogunk inni? Lesz holnap magyar óra? 2. Mikor jönnek vissza? 16. Szerencsés utat. B. Nem fogunk sokáig maradni. Meddig fog Magyarországon maradni? 14. Meg fog majd látogatni ? 8.— B. L 24. ket is el akartuk de nem akarjuk. Mi lesz az ebéd? 22. Ön nem fogja megnézni a Balatont? 13. A. Mit fogunk tanulni a legközelebbi órán? 5. Egyszer-kétszer majd meglátogatom a gyerekeket A. Azt hiszem jöv hét végén már itthon leszünk. Köszönöm szépen. Ki fog énekelni az operában? . A. el fogunk menni. vinni. Bécsbl is küldök majd egy lapot.) Hol lesznek Önök vasárnap? 3. hogy elmulasszák az iskolai ta- A nagyon kellemes lesz az út. Mikor jönnek vissza? B. de bizonyosan nem tudom. Bizonyosan s ha visszajöttek. Hova megyünk ma este? 25. TIZENNYOLCADIK GYAKORLAT. Hányan jönnek? 23. Hova fognak utazni a nyáron? 4. azt hiszem szép id lesz. 50 — gyerekek itthon maradnak. Hány órakor fog ma vacsorálni? 6. Mikor találkozunk megint? 18. Mikor fogja elhozni a könyveket? 7. nagyon fogunk örülni neki. jöjjenek el egyszer ebédre. Mikor indul a bécsi vonat? 10. Mit fogunk holnap csinálni? 9.

51

Az utazás
Budapest Magyarország fvárosa. Berlin Németország fvárosa. London Anglia fvárosa. Melyik város

Magyarország fvárosa? Mi Franciaország fvárosa? Budapest nagy város, Magyarország legnagyobb városa. Franciaország nagy ország, Magyarország kis ország. Melyik Európa legnagyobb városa? Melyik Európa legnagyobb országa? Esztergom Budapesttl északra fekszik.

lyen

Franciaország Magyarországtól nyugatra fekszik. Miországok vannak Németországtól délre? Északra

fekszik Oroszország Magyarországtól,

vagy délre ? Milyen

ország van Magyarországtól keletre? Melyik az Egyesült Államok legnagyobb városa?

Gödöll

közel van Budapesthez. Peking messze van

Budapesttl. Versailles közel van Párizshoz. San Francisko messze van Párizstól. Közel van Brooklyn New Yorkhoz vagy messze? Messze van innen a színház? Nincs nagyon messze Makó Jeruzsálemtl? Milyen messze van London Párizstól? Négyszázötven kilométerre. Milyen messze van Gödöll Budapesttl? Körülbelül harminc kilométerre. Milyen messze van Magdeburg Berlintl? Százötven kilométerre. Messzire lakik Ön az iskolától? Nem lakom messze, csak egy negyedórányira. Az Andrássy út hosszú, a Kossuth Lajos utca rövid. Hosszú az út Budapesttl a Balatonig? Hosszú az út Budapesttl New Yorkig? Városok: Budapest, Berlin, Hamburg, Bécs, Lipcse, Párizs, London, Róma, Firenze, Nápoly, Bukarest, Prága, Moszkva, Hága, Genf, Kopenhága, Oslo, Helsinki, Stokholm, New York. Mondjon néhány magyar városnevet, kérem! Mondjon néhány európai várost!

Országok:
4*

Magyarország,

Németország,

Ausztria,

Franciaország, Anglia, Olaszország, Spanyolország, Dánia,

52

Finnország, Törökország, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ororszország. Mondjon néhány európai országot,

kérem

Az

öt

világrész:

Európa,

Ázsia,

Afrika,

Amerika,

Ausztrália.

Ha

egyik városból a másik városba vagy egyik or-

szágból a másik országba megyünk, akkor utazunk. Sokat utaznak a magyarok? Hát az angolok? Hova utaznak

Önök

a

nyáron? Sok magyar utazik Ausztriába? Hát

Párizsba ?

vasúton és hajón. Budapestrl Fiúméba vasúton megyünk; Fiúméból Kairóba hajón utazunk. Meddig tart az út Európából Amerikába? Körülbelül egy hétig, 6—7 napig. Mennyi
Berlinbe vasúton utazunk,
ideig utazik az

New Yorkba

ember Budapesttl Párizsig? Körülbelül
jár,

egy napig. Budapest és Berlin közt sok vonat
kedés.

jó a közle-

vonat mozdonyból és kocsikból áll. Vannak személyvonatok is, de a gyorsvonat gyorsabban megy. A nemzetközi gyorsvonatok (a D vonatok) nagyon gyorsan járnak, kevés helyen állnak meg. A személyvonatok lassan mennek és minden állomáson megállnak. A gyorsvonatokon rendesen van étkezökocsi és hálókocsi. Gyorsvonaton szeret utazni vagy személyvonaton? Ha utazni akar, megnézi a menetrendben, hogy mikor indulnak és érkeznek a vonatok. Sok vonat jár Budapest és Párizs között? Van közvetlen vonat Budapest és Berlin között? Nincs; Berlin és

A

Budapest között csak közvetlen kocsi közlekedik. Mi a különbség a gyorsvonat és a személyvonat között? Minden vonaton van étkezökocsi? Milyen kocsiban van ágy? Mit néz meg, ha el akar utazni? Mit lát a menetrendben?

53
A. Jó napot Kovács úr! utazni?
B.

Nem

akar velem Budapestre

Hogyne. A legnagyobb örömmel, még nem voltam sohasem Budapesten, pedig már régóta meg akarom nézni Magyarország szép fvárosát. A. Rendben van. Ha nincs kifogása ellene, holnap
reggel indulunk.
B. Jól van.
ott

Holnap együtt utazunk. És meddig fogunk

maradni?
A.

Egy

hétig Budapesten leszünk, azután leutazunk

Balatonfüredre,

onnan hajón Keszthelyre

és

Bécsen

át

jövünk haza. B. Én szeretném megnézni a pusztát is. A. Akkor Debrecenbe kell utaznunk, onnan majd kimegyünk a Hortobágyra. B. Azt mondják, a puszta szép, de a Balaton még szebb. A. Majd meglátjuk. Nekem jobban tetszik a Balaton. B. Mikor indulunk holnap reggel? Van menetrendje? A. Igen, nézze, itt ez a nemzetközi menetrend, ebben
megtalálja a vonatok indulási és érkezési idejét.
B.

Látom.

Itt

vannak a budapesti vonatok. Reggel

nyolckor indul a gyorsvonat.
A. Evvel utazunk.
itt

Tehát holnap reggel

fél

nyolckor

találkozunk az állomáson, a váróteremben.
B.

A.

Rendben van. Pontosan itt leszek. Most Isten vele, még sok dolgom van ma. Viszont-

látásra holnap.
B.

A

viszontlátásra.

TIZENKILENCEDIK GYAKORLAT.
(Feladat.)

L Hova akar utazni Kovács úr? 2. Volt Ön már Budapesten? 3. Mi Magyarország fvárosa? 4. Melyik Amerika


legnagyobb városa?
5.

54

Melyik város az Egyesült Államok fvárosa? 6. Van Szeged olyan nagy mint Budapest? 7. Szeret ön utazni? 8. Sokat utaznak az amerikaiak? 9. Hova megy a nyáron? 10. Pestre akar utazni Kovács úr a barátjával? 11. Együtt utaznak? 12. Volt Ön már Párizsban? 13. Látta már a pusztát? 14. Nem akarja megnézni a Balatont? 15. Melyik várost szereti jobban, Berlint vagy Párizst? 16. Hogyan kellemesebb utazni, hajón vagy vasúton? 17. Nincs kifogása ellene, ha beteszem az ajtót? 18. Mikor akar Kovács úr Budapestre

Meddig akar ott maradni? 20. Hova akar onnan menni? 21. Meddig tart az út Berlintl Párizsig? 22. Hogyan utazik az ember Hamburgból New Yorkba? 23. Milyen ország van Magyarországtól keletre? 24. Nagy
utazni?
19.

ország Magyarország? 25. Jó a közlekedés Bécs és Budapest között ? 26. Melyik vonat megy gyorsabban, a gyors vagy a személy? 27. Mikor indul a budapesti gyors?
28.

Van

közvetlen kocsi Párizs és Budapest között? 30. Mi-

kor érkezik a berlini vonat? 31. Miért kellemesebb gyorsvonaton utazni, mint személyvonaton? 32. Miben találja meg a vonatok indulását és érkezését? 33. Mikor találHol találkoznak? kozik Kovács úr a barátjával? 34. 35. Melyik Európa legnagyobb országa? 36. Melyik az
öt világrész?

Az elutazás
akarok utazni, ruhákat kell magammal vinnem. Nyáron nyári ruhákat viszek magammal. Összecsomagolok, bröndbe rakom ruháimat. A koffer nagy, nem tudom magam elvinni. A koffert a szolga viszi, én a kézitáskát viszem. Az utcán autóba ülök, a szolga felteszi a csomael

Ha

gokat.

Az állomásra (pályaudvarra) megyek. Mit csomago-

lunk a

bröndbe? Maguk

viszik le a

bröndöt?

Kifizetem a hordárt és beszállok a kupéba. a repülgép vagy a gyorsaz állomásra? Ön? Mit log megy ön maga a csomagot? Mit visz szolga? Mit mond a szolgának? Gyale vonat? Lehet Berlinbl Párizsba repülgépen utazni? Mieltt felszállunk a vonatra. megyek és jegyet váltok. Berlinig kell jegyet váltania. A pénztárhoz is. de az a másik Meddig áll a vonat Bécsben?" . nem tudok Beszéljen lassabban." „Három jól st Balatonfüredre és vissza. kérem?" feleli: „Ez a hely elvan foglalva. ha a pénztáros gyorsan beszél? Mit ad Ön a jegyekért? Hányadik osztályon utazik? Mit csinál a hordár? Hova viszi a csomagokat? A kézitáskát is a hordár viszi? Mennyit fizet a hordárnak? lehet jegyet váltani? A kalauz kiált: „Tessék beszállni" („Beszállás"). jegyet kell váltanunk. Megkérdezem mennyit fizetek? A hordár felel: egy pengt. mert már be lehet szállni." „Mit fizetek?" „Mennyi?" „Mondja kérem mégegyszer. osztályú jegyet (második osz- „Egy másodikat Debrecenbe. kaszba és Egy úr ezt szabad". Leülök és megkérdezem: „Mikor érkezünk Párizsba? Ön is oda utazik? Hányszor állunk meg útközben? Bemegyek egy szamegkérdezem: „Szabad ez a hely. Váltson kérem nekem mondom: „Kérek egy els tályt) Berlinig". Mi megy gyorsabban. Mit kell váltanom. Fizetek és a pénztáros kiadja a jegyet. autón vagy villanyoson? Honnan indul a vonat? A repülgép is az állomásról indul? Nem. mieltt beszállok a vonatba? Hol Mit mond az ember a pénztárosnak? Mit mond az ember. Ha Azt el- Berlinbe utazik. A pénztáros azt mondja: „Nyolcvan peng".: — Miért 55 — nem visz a viszi Hogyan megy gyorsabban. a repülgép a repültérrl indul. Beszállunk és a vonat elindul. A hordár felveszi a csomagokat és kiviszi a vonathoz." magyarul.

-az a nagy épület az utca . papucsot és egyéb holmikat tesz. B: Akkor hozatok egy autót (taxit). hogy vigye le a csomagokat. a kézitáskát adja ide. megreggelizik. fést. és felkészül az utazásra. tK>rotvát. A úr elvált B úrtól. ha korábban jön az ember. egy félórával ezeltt. A koffert tegye Tessék a soffr mellé. végén. Jobb. nem szeretek várni és ezért mást sem akarok megvárakoztatni. Nem jól aludtam az éjjel. hazament és felkészül kofferba. A: Legyen szives kérem. A-hoz: beszállni. fogkefét. aranyat lel. A: Nagyon jó lesz. az én csomagjaim még itthon vannak. B: Hozza le kérem a csomagokat. A: Evett már reggelit? B: Köszönöm. mikor felkeltem. ha a kalauz kiált? Mit kérdez a szakaszban? Mikor az útra. Addig még összecsomagolom ezeket a dolgokat. amik nem fértek' el a kofferben. már ettem. B: Már itt is van a kocsi. Reggel korán felkel. B: Ki korán kel. még nincs is nyolc óra.— Mit kiált a kalauz.' A: Jó reggelt. ön még nem küldte el ket? A: Nem. Kézitás- Ruháka^t és fehérnemt rak egy kájába kefét. Barátja megérkezik. jó korán jött. egészen közel van. A: Messze van az állomás? B: Nem. 56 — ha indul a vonat? Mit csinálunk. szóljon a szolgának. korán felkelteni és kiküldtem a csomagokat az állomásra. mint késbben. az ajtó eltt áll. Azután lefekszik és reggelig alszik.

14. Legyen szives. Hova küldte B úr a csomagjait? 15. hivjon egy hordárt. kérem. A: Négy pengt adok neki. a kéziB: Milyen nehezek a kofferek? Negyvenkét kiló? Mennyit fizetek? A: Ez is rendben van. most feladjuk a nagy csomagokat. Milyen ruhát visz magával. HUSZADIK GYAKORLAT. egy peng a csomag. ötven fillér borravalót. (Feladat. ha hosszú útra készül? 3. ott van. most menjünk a váróterembe. Korán jön A úr B úrhoz? 6. A: Akkor siessünk. Két másodikat. Két peng ötven fillér az út. B: Nagyon szívesen. Papucsban szokott járni otthon? 13. Hogyan aludt az éjjel? 11. vagy éjjel? 9. Mit csomagol az ember a kézitáskába? 12. Mit csomagol A úr a kofferbe? 4. Mennyibe kerül? A pénztáros: Száztizennyolc peng hatvan táskákat magunkkal visszük. szálljunk be. nappal. fillér. Maga viszi Ön a nagy csomagokat? 10. Hordár! A: Hol van a pénztár? Már látom. mennyit mutat a taxaméter. Sok csomaggal utaznak a hölgyek? 8.) Mit csinál A úr elutazás eltt? 2.57 A: Mennyit fizet a soff rnek? B: Nézze meg kérem. Mikor szokott felkelni? 1. Én addig megváltom a jegyeket. Mindjárt indul a vonat. öszszesen három peng ötven fillér. A: így. A úr is becso- . Itt vagyunk az állomáson. Hány óra? B: Fél tíz. Budapestre. és vitesse be a csomagokat. Mikor jobb utazni. Sok dolga van az embernek. Mikor kelt fel ma reggel? 7. ha nyáron utazik? 5.

ha egyik országból a másikba utazik? Hol van a vámvizsgálat? Ki nézi meg a csomagokat? Milyen árukért kell vámot fizetni? Az élelmiszerekért is kell vámot fizetni? Mit kérdez a vámr? Mit felel Ön? Kinyitja a csomagját. Mennyibe kerül az út 32. Mit hozat B úr? 18.— 58 — magolt már? 16. ha indul a vonat? Megérkezés Ha át kell ember egyik országból a másikba utazik. mikor visszamegy a szobába? 24. Hol lehet jegyet váltani? 35. Sokáig kell várniok? 40. Mit mond B úr. ruhanemért vámot A megnézi a csomagokat. A új határon vámvizsgálat van. Miért nem tett mindent a kofferbe? 20. Mit csinál A úr ezalatt? 19. Hol várakozik az ember az indulásra? 39. Mit szokott Ön reggelizni? 17. Hova teszi a 28. mennek az urak az autóval? 31. Hova 30. hogy mi van benne? Akkor i8 vámr . Cigarettákell fizetni. Zsebre tudja tenni ezt a könyvet? 23. mennie az országhatáron. szolga a Ki viszi koffert? le a csomagokat? 27. Mennyit fizet? 38. dohányért. Mennyi borravalót ad az ember a soff rnek? 34. Hol van a kocsi? 26. Ki adja a jegyet? 36. A határon csak útlevéllel az lehet átmenni. urak. ha a vámtiszt meg akarja nézni. Kinyisvalami sam a csomagot? Rendben van? Becsukhatom a csomagot?" Min kell átmennie az embernek. Mit látni a taxaméteren? a szállodától az állomásig? Mit csinál A úr a pályaudvaron? 33. ért. Azt kérdezi: „Van-e vámolni való?^* Erre Ön azt feleli: „Nincs. Mit mond A úr a pénztárosnak? 37. Hozatott autót? 25. Hány csomaggal utazik B úr? 22. Nem elég nagy a koffer? 21. Mit csinálnak az. Nehezek a csomagok? 29.

Magyarországon tejeskávét vagy teát isznak reggelire. azután elételt: velt. sült libát. borjupörköltet. emeleten. Az ebéd végén még sajtot. Azután sültet rendel: szárnyast. töltött káposztát. Miután az ember bement az étterembe és leült az asztalhoz. borjúsültet vagy rostélyost. barátfülét. hideg halat stb. A sültekhez saételeket akar látát lehet enni vagy befttet. az els A szolga megmutatja a szobát. tükörtojást és sonkát is szoktak enni reggelire. Mikor áll meg a vonat? Mit csinálunk. fagylaltot vagy enni. túrós palacsintát. rántott csirkét salátá- val. a vonat megáll. A kávéhoz zsemlyét eszik vajjal és lekvárral." A hordár kiviszi a csomagokat. mikor megérkezünk? Kit hívunk? Mit mond az ember a hordárnak? Hova viszi a hordár a csomagokat? Mit adunk nincs vámvizsgálat — neki? Az autóval egy szállodához viteti magát az ember." dezi: Azt mondja: „Szeretnék egy szobát fürdvel. Délben az étteremben lehet ebédelni. Elször levest eszik. Azt mondja a soff rnek: Pannónia." Ha enni akar. ha nem megyünk Miért Budapest és Debrecen között? Mikor megérkezünk. étlapot kér. hogy hol van az étterem. A kávéházban egy csésze kávét rendel. paprikás csirkét.— kell 59 — külföldre? vámot fizetni. Tojást. Adunk neki egy két peng borravalót és beülünk az autóba. Ha jó magyar akkor rendeljen tyúklevest. vagy a kávéházban. pozsonyi patkót. rétest stb. Kiszállunk és hordárt hívunk. Azt mondjuk neki: „Vigye a csomagokat egy autóhoz. akkor megkérdezi. A szállodában szobát kér. hoz egy autót és felrakja a csomagokat. túróscsuszát. . Reggel vagy a saját szobájában reggelizik. Ön megkér- „Mennyibe kerül ez a szoba?" Ha jó a szoba. gulyáslevest vagy halászlét. azt mondja a szolgának: „Hozza fel kérem a csomagomat.

hívjon egy hordárt. A portás : A tizenötös és a tizenhatos szoba az Önöké. A fpincérnek. Már Kelenföldön vagyunk. A. hozzuk rendbe a csomagokat.— 60 — gyümölcsöt szoktak enni és egy csésze feketét inni. a portáshoz: Van két üres szobájuk fürdvel. somlait. A: Milyen utca ez? B: Ez a Rákóczi út. tessék parancsolni. A: Nézze. most a körúton vagyunk. fizetünk. : Már itt is vagyunk a szállodánál. A: Mennyibe kerül egy szoba? A portás: Tíz peng egy napra. Már itt is vagyunk a Keleti Pályaudott a Gellérthegy. A: Rendben van. az a hegy varon. vigyék fel a csomagokat. . tessék ezeket a bejelentlapokat kitölteni. Kérem. A (miután a hordár kivitte a csomagokat) Tessék. itt van két peng. B. B: Akkor kiszállunk. a hordárnak: Vigye kérem ezeket a csomagokat egy autóhoz. Miután az urak kitöltötték a bejelentlapokat. Legyen szives kérem. Itt jön egy éppen. vagy sört iszik az ember. ez itt a Nemzeti Szinház. közeledünk Budapesthez. az els emeleten? A portás: Igen van. nemsokára bent leszünk a városban. ez pedig a Kossuth Lajos utca. szálljunk ki. Miután megebédeltünk. villányit. asoffrnek: Pannónia. a pincérnek és a borfiunak borravalót adunk. mindjárt A: A vonat megállt. Ebéd közben bort. badacsonyit. Megérkeztünk. Hordár! B. egy szolga felvezeti ket szobáikba.

Húsleves Levesek Rákleves Ragoutieves Elételek Caviar Hideg fogas Halak Gomba tojással Balatoni fogas Tiszai ponty Vad Szarvasgerinc és szárnyasok Rántott csirke Sültek Pulyka Borju szelet Rostélyos Saláták Dísznókaraj Ugorkasaláta Paprikasaláta Sajtok Burgonyasaláta Pusztadri Roquefort Emmenthali Torta Sütemények Almásrétes Dióspatkó Gyümölcsök Alma Cseresznye Dinnye szibarack . mert csendesebb. de jobban szeretem. tiszta és tágas. A pincér egy asztalhoz vezeti ókét és étlapot tesz eléjük. Egy fél óra múlva az urak lemennek az étterembe. Az Ön ablaka is az utcára nyílik? B: Nem. A: Most szeretnék megfürödni és átöltözni. én udvari szobát kaptam. azután találkozunk és lemegyünk az étterembe. a Kossuth Lajos utcára nyílik. A: Igen.: Szép szobát kapott barátom. Étlap.61 B. rendes és világos.

(Feladat. mikor Budapest felé közelednek? 2. B: Nagyon jó lesz. A: Természetesen.) Mit látnak az utasok. tojással A a pincérnek: Kétszer gombát és rántott csirkét salátával. ha tetszik a szoba? 13. Min kell átmennie az embernek. Hol van a vámvizsgálat? 4. azután két feketét. Ki viszi a csomagokat az autóhoz? 8. B: Nem akar egy kicsit sétálni? A: De igen. A pincér: Milyen italt parancsolnak az urak? A: Elször hozzon badacsonyit. Mit csinálnak az utasok. A pincér: Sajtot vagy gyümölcsöt is parancsolnak? B: Hozzon almát és emmenthalit. Rendelje meg. azután tokajit. kalauzolni fog engem. Elmegyünk és megnézzük a várost. Kérem a számlát. Ki nézi meg a csomagokat? 5. Ki viszi . Ön már ismeri Budapestet. Mit kell kitölteni a vendégeknek. A: Fizetek. és mit eszünk azután? Én rántott csirkét ajánlok. Mit mond a portásnak? 12. hanem gombát tojással. miután kiszállt a vonatból? 7. Mit kell adni a hordárnak? 9.— 62 — A: Milyen levest parancsol? B: Nem eszem levest. Hova nyílik A ur ablaka? 16. Mit kérdez. Mit csinál az ember. úr szobája? 15. Miért tetszik A úrnak B 1. B: Nagyon jó lesz. A: Az jó étel. HUSZONEGYEDIK GYAKORLAT. nagyon szívesen. mieltt felmennek szobájukba? 14. Hova vitetik magukat az urak? 10. mikor megérkezik a vonat? 6. ha egyik országból a másikba utazik? 3. Kitl kér szobát a szállodában? 11.

— fel 63 ~- csomagokat a szobába? 17. Ha keztyüt. Mit eszik B úr? 25. kalapot. elételt. Ön pénzt ad az árúkért. városokban sok ház van. Mit isznak az urak? 26. Ki vezeti ket az asztalhoz? 20. A házak közt vannak az utcák. sültet. Az autók. akkor bemegy egy kereskedésbe és azt mondja az elárusítónak: „Kérek az árút. Budapesten sok nagy kereskedés és üzlet van. 23. Mi van az étlapon? 22. Mit tesz eléjük a pincér? 21. Miért kalauzolja A úr a B urat? 30. bemegy egy kereskedésbe. vannak nagy áruházak is. Hol esznek ebédet? 19. kocsik. Hol vette? Egy könyvkereskedésben. Mit rendel A úr? 24. Ha Ön egy pár keztyüt akar venni. gyümölcsöt. villanyosok és emberek járnak. bort vagy sört? 27. Szeret Ön sétálni? Budapesten A A kereskedések. a villanyosok az úttesten járnak. a kocsik. Milyen sültet szeret ön ? 26. Mik járnak az úttesten? Kik mennek a járdán? Hol vannak az utcák? A házakban. eladja. az emberek a járdán mennek. Mondja el Budapest legnagyobb utcáinak a nevét. az elárusító akarja megvenni ezt a könyvet? Nem. ruhát vagy más valamit akar vásárolni. a földszinten kereskedések és üzletek vannak. cipt. salátát. már megvettem. fizet. Mit csinálnak ebéd után? 29. Mit iszik az ember a sültekhez. szárnyast. halat. Sok kereskedés van a Rákóczi úton? Az üzletben valami árút kérünk. Az elárusító vagy az elárusítón átadja az árúkat. Mit isznak az urak ebéd után? 28. Mit csinálnak az urak étkezés eltt? 18. a Ön megveszi Nem . Az utcákon autók. sajtot. Mondjon néhány levest. keresked.

akkor a cipkereskedésbe megy. Az elárusító becsomagolja a cipt és átadja Önnek. Jöjjön. A hölgyek antilopcipt is vásárolnak vagy nyáron vászoncipt. hogy mi az ára és kifizeti a pénztárnál." Vagy megkérdezi: „Hol van a keztyüosztály ?** Egy elárusítón megmutatja az utat. Olyan nagy a forgalom.- 64 - egy pár keztyüt. . elmegyünk a Duna- korzóra. Az elárusító különböz cipket mutat. A. Milyen szép élvezet ma az id! Ilyen jó idben igazán egy kicsit sétálni. azt mondja: „Egy számmal kisebbet kérek." Ha az egyik pár megtetszik önnek. Azt mondja: „Tessék egyenesen. azt mondja: „Itt szk egy kicsit. Nézze csak mennyi autó. Ha cipt akar vásárolni." Ha nagy a cip. Az elárusító megkérdezi: „Milyen számot parancsol?" ön megmondja a számot: „Harmincnyolcast. ezt kérem. „Jó minség ez : Melyik ennek a szobának a jobb az Ön bal keze? is? ol- a br?" „Mennyibe kerül ez a pár?" Az a pár nagyon drága. Itt boxcipt kér vagy sevrócipt vagy lakkcipt. azt mondja az elárusítónnek „Mutasson egy pár szarvasbrkeztyüt". Ez jó lesz. Merre megyünk? B. kocsi és villanyos jár itt és mennyi gyalogjáró ember. Ha szorít a cip. Ön kiválaszt egyet és megpróbálja. jobbra. ha bemegy egy áruházba és vásárolni akar valamit? Csak egy osztály van a nagy áruházakban. szorít. (balra) menni". vagy: „Egy pár fekete cérnakeztyüt kérek". jobbra." Mit kérdez Ön. hogy négy rendr igazgatja. negyvenest stb". Van félcip és egész cip. vagy: „Az els emeleten. vagy van több dala? Melyik Ha a keztyüosztályban van. megkérdezi.

) Az Tessék parancsolni. elárusító: Ez itt nagyon Mennyibe kerül? jó minség. Berlitz. Látja itt. Ott a másik oldalon van egy keztyükereskedés. B. Köszönöm. Nono. Ez jó lesz. Hét és felest (hét és egy negyed). Az elárusító: Mivel szolgálhatok ezenkívül? A. A. Az A. karköthöz? B. Ott egy könyvkereskedés. Magyar 5 . Jöjjön velem. szeretnék egy pár keztyüt venni magamnak. Ez a a korzón. de a A. milyen színes annak a virágkereskedésnek a kirakata. ott lemegyünk a Dunapartra és mindjárt ott vagyunk tok. ez itt olcsóbb. Milyen szép ennek ruhakereskedésnek itt láthatja a legújabb divatot. de nem olyan jó minség. Vannak még olcsóbbak is. Mutasson elárusító: néhányat. nézze pécsi meg ezeket gyönyör Zsolnai vázákat a és ezeket a herendi a tányérokat. Nézze. (Bemennek az üzletbe. most nincs másra szükségem. Az elárusító: Tessék parancsolni. Az A. az nagyon drága. csomagolja be kérem.A. elárusító: Tizenkét peng. Az elárusító: Milyen számút tetszik parancsolni? A. onnan tovább megyünk zsébet hídig. de azokat nem ajánlom. és éhez az ízléses tetszik nekem. A cigarettatárca nem nagyon karköt igazán nagyon csinos. ebben az ékszerüzletben ezt a gyönyör brilliánsgyürüt? Mit szól éhez az ezüst cigarettatárcához A. Egy pár szarvasbrkeztyüt kérek. mert nem tartósak. mivel szolgálhatok? A. 65 a Most elször végigmegyünk Kossuth Lajos az Er- utcán az Apponyi térig. itt Nézze milyen szépek ezek a kiraka- egy porcellánkereskedés. Az elárusító: Tessék a pénztárnál fizetni. kirakata.

A. A. B. Nézze csak. Mit látnak az utcán? 5. mert nemsokára ebédid lesz. B. Miért áll négy rendr az utcán? 6. Most lemegyünk a Szép ez a nagy folyó és milyen eleven a korzó! Sok ember van itt és mennyi szép asszony! A. a Mátyástemplom és a Halászbástya. Jó napot kivánok.) 1. Hova megyünk most? Most hazamegyünk a szállodába. B. vásárolni? Szereti az ékszereket? . Az elárusító: A viszontlátásra. ott van a királyi palota. Mit lehet látni a ruhakereskedések kirakataiban? 12. Nagy a forgalom Budapesten? 7. HUSZONKETTEDIK GYAKORLAT (Feladat. Az ott a másik parton Buda.66 A meg pénztáros (visszaad húsz pengbl): Tizenkett nyolc az húsz. Milyen tér ez? Ez meg a vagyunk a Belvárosban. Köszönöm. Milyen kereskedést látnak elször az urak? 8. Milyen hires porcelánok vannak még? reket 14. én már jó éhes vagyok. Ez a Vörösmarty tér. ott az Akadémia. Hova mennek sétálni? porcelánok tetszenek A úrnak? H. milyen szép az a Gellérthegy. Melyik a leghíresebb magyar porcelángyár? 13. ez Istváné. Milyen 2. A. Milyen üzletben lehet 15. úr az els nap Budapesten? Milyen id van? 4. gyrt ízléses és más éksze16. Mit csinálnak A és B 3. Az ott korzóra. itt van. itt Pázmány Péter szobra. Miért szép a virágkereskedések kirakata? 10. Melyik kirakat tetszik B úrnak? 9. az ineg Verbczy Erzsébet híd. Ez itt a Ferenciek tere. A. Itt Lánchíd. a híres Berlitz iskola.

ha a Hungáriába akar menni? A rendr vagy a járókelk azt felelik Önnek: „Menjen végig ezen az utcán az els mellékutcáig. Miért mennek haza az urak? Budapesten Séta az utcákon. Hol fizet A úr? 28. Milyen városokban volt már? Volt már Londonban? VoU már Konstantinápolyban? Ha egy olyan város utcáin megy. Milyen iizletbe meiniek Miért mennek oda? 19. már egy városban." Hogyan jutok kérem az Erzsébet hídhoz? Merre van kérem a Gellért fürd? Merre kell mennem a Nyugati Keleti 5* kérem a .67 Hol lehet keztyüt 18. Budapestet még nem ismeri. Ki vásárol az el? 20. Milyen keztyüt szokott Ön viselni? 24. Mit látnak az urak az Erzsébet hídnál? 29. Kik sétálnak a korzón? 30. mert még nem volt ott. Milyen számú keztyüt kér A úr? 23. akkor ismeri azt a várost. Melyik árú jobb. amelyikben még nem volt. Az ember megkérdezi: „Merre van kérem az Opera ?'* „Merre van volt Ha pályaudvar?" „Engedelmet kérek (bocsánatot kérek). Mit felel A úr? 22. Hol van a korzó? 31. az olcsó vagy a drága? 27. Hol van a királyi palota? 32. Miiyen minség keztyüt mutat elször az elárusító? 25. akkor a járókelktl vagy a rendröktl kér felvilágosítást. Milyen ad téren van a Berlitz iskola? 33. ki be az urak? üzletben és venni? 17. Mit kérdez az elárusító? 21. Mi az ára a jó minség keztyünek? 26. hogyan jutok az Országházhoz?'* Mit kérdez a rendrtl. azon forduljon be jobbra és menjen egyenesen tovább az Erzsébet térig.

Felhajókáznak a Margitszigetig. Ez itt a Múzeum. a Halászbástyát. Útközben végignézik a két partot. Átmennek a Ferenc József-. a királyi palotát. A. az Arany János szobrot és a Múzeum gyjteményeit. a Lánc. Ebéd után kiutaznak az Állatkertbe. megnézik a Barlangtemplomot. A. onnan tovább mennek a Városligetbe. 1837— 46-ig építette Pollack Mihály. megnézik az Opera- romokat. Elször elmegyünk a Nem- Készen vagyok. Itt szavalta el 1848 . megnézik Vajdahunyad várát és a Szépmvészeti Múzeumot. Arany János tölgyeit gitszigeti házat. a Várat. Balról A látják a Gellérthegyet. a Gellért fürdt. a Szent-István Bazilikát. jobbról a Dunakorzói. reggelt. a A^átyástemplomot. a Vigadót. Hazafelé végigmennek az Andrássy úton. zeti Megnézzük Múzeumba.— — a 68 — — pályaudvarra? Hogyan jutok kérem a Várba a szállodába egy bankba — a Nemzeti Színházhoz a postára — egy vendéglbe a Berlitz iskolába? Merre kell men- — — nem Dunakorzóra? és B úr vasárnap érkeztek Budapestre. Onnan tovább mennek a Gellért térre. B. Hétfre kipihenték magukat és elmennek megnézni a várost. menjünk. A. Pest egyik legszebb régi épülete. Hova megyünk ma? a várost. Jó B. az Erzsébet-. Elször elmennek a Nemzeti Múzeumba. megnézik a és megebédelnek a marnagyvendéglben. készen van már kedves barátom? Mindjárt indulunk. az Országházat. a Megyetemet és felszállnak egy propellerre. A Margitszigeten nagy sétát tesznek. az Akadémiát. megnézik a^ Múzeumkertet.és a Margithíd alatt.

Igazán gyönyör . Milyen tér ez itt? A. való. Ez a Gellérthegy. B. Az a templom ott a Mátyástemplom. Budapest fürdváros. Ez a Kálvin tér. régi házai vannak. Mi ez a szép nagy épület? A. B. Egy részük még a tizennegyedik századból épülete a királyi Ez a Turul madár. nagyon érdekes. Az az épület hegy tetején a Citadella. milyen szép ez a híd. Ez a megyetem. Most menjünk le a Dunapartra. való legrégibb memléke. A Múzeum körül van a Múzeumkert. Szent Mellette áll a magyarok els a fekvése. Nagyon szép a Széchenyifürd a Városligetben és a Szent Margit-fürd a Margitszigeten. B. Budapest tizenharmadik századból Legszebb palota. a régi magyarok harci madara. onnan tovább a Gellért térre. ennek a városnak Milyen szépek azok a hegyek Ott. de nagyon hires a Lukácsés a Császárfürd is. mint egy nagy A. Nézze csak. A másik a oldalon van Gellért püspök szobra. volt.— március tizenötödiken 6^ — Petfi Sándor a Nemzeti Dalt. sok gyógyforrása van. B. a bal parton látja a Várat. Felszállunk egy propellerre és felhajókázunk a Margitszigetig. nagy királyának: Istvánnak a szobra. értékes. Ez itt Arany Jánosnak. Ez a Gellért szálloda és fürd. Itt kert. Mi a neve ennek a hegynek? A. B. a legcsendesebb városrész. ezen az oldalán nagy barlang csináltak most templomot belle. Nézze milyen szép ez a nagy épületcsoport. Mi ez? A. Ez Budapest egyik legrégibb negyede. tiszta. a nagy magyar költnek a szobra. Ez az Erzsébet híd. Olyan ez a hegy. barátságos utcái és szép. Nagyon jó lesz. A Gellért fürd a legelegánsabbak közé tartozik. B. Most tovább megyünk a Ferenc József hídig.

1885— 1900-ig épült. De már itt vagyunk a Margitszigeten. kilátóra. Ezek az ö lesz a csend. írta utolsó verseit Arany romoknál. B. a pestiek nagyon szeretik. mint egy szép Gyönyör ez a sziget. alakok a magyar vezérek. már mindig nagyobb János. kicsit. a Margithídon. A tizenharmadik században itt domonkosrendi zárda volt. B. A. tavasszal és nyáron Itt sok-sok gyermek jár ide. Most végigmegyünk Nyugati Pályaudvar. Igen.A. Most kimegyünk a Városligetbe. Szálljunk Miután végigjárták az Városligetbe. Itt vagyunk állatkertet. A. miféle szoborcsoport az ott? A. az 1896-ban állították mikor az ország ezeréves fennállását ünnepelték. Szálljunk B. Mondja csak. már úgyis nagyon éhes vagyok. Mindjárt ott leszünk. ez itt Rendben a ki. királyok szobrai állanak. fel. menjünk autón. itt élt Boldog Margit királyleány. Onnan itt belátni az egész vidéket. a hetünk. SteindI Imre tervezte. Gyalog menjünk vagy autón? B. ebéd után igy szól A úr. nagy park. Ha tovább megyünk. De menjünk itt tovább. Az urak megebédelnek. Fáradt vagyok egy van. 70 — majd holnap felmegyünk a Az Ez ott a Jáiiosliegy. A. Ez az Országháza. A a lovas oszlopok között magyar . továbbmennek a Szép ez a tér. olyan ez is. Nagyon jó lesz. milyen épület? A. Itt megebédeltölgyei. az állatkertnél. Ez itt a nagyszálló. B. a fürdhöz érkezünk. ki. Az a milléniumi emlékm.

Igen. most végigsétálunk ezen és kiérkezünk a Körútra. Kinek a szobra áll a Mátyástemplom mellett? 21. Milyen házak vannak a Várban? 18. út. Hova hajókáznak az urak a Gellért tértl? 11. Melyik a legrégibb budapesti memlék? 20. Mi van a Gellérthegy tetején? 15. mert fáradt holnap még sokmindent meg akarok nézni. a szobrot. B. Mi van ennek a hegynek az oldalában? 14. urak a Margitszigeten? 26. Hova mennek az urak a Múzeumból? 7. este nagyon forgalmas az Andrássy De már egész este van. Ha tovább megyünk. És ez itt 71 — Szépmvészeti balra milyen épület? Ez a Múzeum. igen. Mennyi ember van ezen az utcán! A. Most átmegyünk ben látja a városligeti tavon. Szeretik a pestiek a Szigetet? Kinek a tölgyei vannak ott? 27. Ez az Andrássy út. Melyik a legcsendesebb városrész Budán? 17. Szép Budapest fekvése? 22. Mit csinálnak az 1. Melyik a legszebb pesti híd? 16. azután az Operaházat. nem akar még hazamenni? B. Kinek a szobra van a Múzeumkertben? 6. Miért fürdváros Budapest? 9. meglátjuk Jókai B. Ott szem- Vajdahunyad várát. Hol van a Gellért fürd? 8.— A. Melyik hegyet látják elször? 13. Ki építette a Múzeumot? 4. 25. Mikor épült az Országház? 24. De vagyok és ma korán akarok lefeküdni. Honnan lehet belátni Budapest egész vidékét? 23. Melyik a Vár legnagyobb épülete? 19. HUSZONHARMADIK GYAKORLAT (Feladat.) Mit csinálnak az urak hétfn? 2. Mi a neve ennek a szép hosszú utcának? A. Mit szavalt el itt Petfi Sándor? 5. Mi van még a Szigeten? . Hova mennek elször? 3. Melyek Budapest legszebb fürdi? 10. Mivel mennek a Margitszigetig? 12.

árpa. Mondjon egypár gyümölcsöt. Milyen szoborcsoportot látnak a Városligetben? 34. er- dket. réten mezn bza. mezket. paradicsom. Melyik Magyarország legmagasabb hegye? A Kékes. vagy a Balatonra. Mit csinálnak ebéd után? Gyalog mennek a Városligetbe? 31. Itt terem a gyümölcs. liliom. 72 — Hol ebédelnek az urak? 29. Hova mennek Önök nyáron? mint a városban? A vidéken hegyeket. Hol vannak Európa legmagasabb hegyei? Svájcban. a . kukorica. kerteket és falukat látunk. virágoskertben virág nyílik. a hajnalka. gonya. a pipacs mezei virágok. Milyen vár van a városligeti tó Operához? 37. margaréta. vagy a tengerre? A vidéken is olyan meleg van. saláta stb. a diófa diót. burés a mezn színes mezei virágok nyílnak. állították fel a milléniumi emléket? 35. szekfü. völgyeket. rózsa. a terem. a búzavirág. rozs. a fürtös gyöngyike. a búzavirág. kankalín. Mi terem konyhakertben? Mi nyílik a virágoskertben? Mondjon egypár virágot. a libavírág. káposzta. tulipán. Mikor 30.— 28. Melyik utcán mennek az Miért mennek haza az urak? mellett? 36. Az almafa almát. Mi a réten? Mi virágzik a mezkön? Milyen szín a f. A konyhakertben vetemények: zöldség. Miért mennek autón? 33. a körtefa körtét. muskátli. A vidéken Meleg van nyáron? A városban maradunk nyáron? Falura mennek. a pipacs? A n Mi terem a mezn? Milyen szín a búza? A uborka. Nem nézik meg az Állatkertet? 32. réteket. A gyümölcsösben gyümölcsfák vannak. a. Hogy hívják Magyarország legnagyobb folyóját? Hogy hívják Önt? Hegyen fekszik Bécs városa vagy völgyben? A réten f A n.

A szl is sszel érik. mezkön. Nincs sár sem. Hanem nekem itt . Péter: Jó gyorsan jöttünk. tefa? Mit terem a diófa? 73 — fán terem. télen kopaszak. Vannak gyümölcsfák. búzavirágot. keljen fel. késbb nasüt a nap. így es után na- gyon szeretek gyon meleg sétálni. harang- virágot. Ez a búzavetés is nagyon szép. milyen sárga már a rozs. mert lesz. Szép nagy ez a vetés. Milyen nincs nagy sár? id van? Az éjjel esett az János: Igen szép id semmi van. nyáron levelesek. amelyek nyáron teremnek és olyanok is vannak. nézze csak. Dél felé már nagyon De ha nag3^on meleg lesz. sszel Ha sok levél van a lehullatják levelüket. Már régen kitisztult. már lknél. menjünk. csak egy kicsit sok benne a Péter (séta közben): pipacs. Siessünk. Nézze azt a kislányt. jó termés lesz vagyunk a szaz idén. Ügy látszik. Nincs kedve egy kicsit sétálni? már a hasára süt es.— barackfa barackot terem. Milyen bokor terem málnát? Mit terem a körTavasszal virágoznak a fák. kisütött a nap. Már érik a gabona. Péter: Jó reggelt. János: Nemsokára megkezddik az aratás. mint a tenger. akkor lombosak. szedett. Milyen évszakban virágosak a fák? Mikor lombosak? Melyik évszakban hullik le a lomb? Milyenek a fák télen? Mikor érik a szl? fákon. János: Igaza van. Ügy hullámzik a szélben. amelyeknek a gyümölcse sszel érik. A málna nem hanem bokron. a nap. János: Jó reggelt Péter. A dió sszel érik meg. leülünk egy fa árnyékába. olyan jó földszag van a Péter: Jól van. milyen nagy csokor virágot Mezei virágot: pipacsot.

lombja van. Péter: Milyen fa ez? János: Ez diófa. Mi n a Hova mennek a városi 3. heveredjünk ide a gyepre. az íróasztalomon mindig van virág. is gyertyánfa és akácfa n. Péter: Kinek a szlje ez? János: Ez öry úr szllje. Szép régi kúria. sr fák. szereti ják le lombjukat. Miért mennek az emberek vidékre? réten? 5. december fenyfát szoktak feldisziteni. Gazdag ember. Üljünk le oda a fa mert nem süt oda a nap. 25. olyan mint a sznyeg. ez a karácsonyfa. Itt a hegyoldalban fenyfák vannak. HUSZONNEGYEDIK GYAKORLAT (Feladat). Kellemes itt a hvös árnyékban heverni. ott 74 — süt a nap. Mi terem a nyáron? 2. azért ilyen árnyékos. a ház mögött a konyhakert és a gyümölcsös. jobbra van a ház bejárata.-én. itt van a pincéje is. Karácsonykor. nagyon tövébe. is Péter: Én szeretem a virágot. 1. szép nagy virágoskert van eltte. nem kapunk semmit. ezek télen sem hullat- mindig zöldek. bükkfa. Menjünk most haza. dél van. a faluban megnézzük öry úr udvarházát. milyen kedvesek ezek a kis százszorszépek. öry bácsi nagy kertész. hátul. Siessünk haza. Nézze.— melegem van. János: Jó. nagy birtoka van. Ha bemegyünk a kapun. meii itt falun ilyenkor van az ebéd és ha késn jövünk. a virágokat. János: Harangoznak. ott tölgyfa. Mi terem! a mezn? 6. Péter: Melyik az a ház? János: A templom mellett áll. Azok ott mandulafák és baraCkfák. Az erdben nincsenek gyümölcs- hvös lesz. Itt a szlben csak gyümölcsfák vannak. Híres rózsafái vannak. id . tágas udvarra érünk. Milyen az emberek nyáron? 4.

Hova ül az. az állatoknak is van szájuk. a Az oroszlán és a tigris vadállatok. a tigrisnek négy állatok. Miért van hvös az árnyékban? 17. ezek négy lábú madarak. Milyenek a fák télen? 11. Hol van híívöa árnyékban vagy a napon? 14. Milyen fák vannak a gyümölcsösben? 22. Milyen fából csisebb. Mikor virágoznak a fák? 10. az nálnak karácsonyfát? 24. Ezek itt a madaraknak csrük van. Mi van Öry úr háza eltt? 28. Mikor érik a szl? 12. Miért harangoznak? Az Ez a tehén ló. Milyen szín az érett búza vetés? 16. ez állatok kutya. Milyen virág van a virágoskertben? 29. Milyen mezei virágokat látni a mezn? 18. tigris. A ló állat. Mikor esznek ebédet a faluban? 31. A fenyfák is lehullatják leve- lüket? 25. a kutyának. Mit teremnek a gyümölcsfák? Mi virágoskertben? 9. Ezekkel repülnek.— konyhakertben? nyílik 7. A négylábú állatok a földön mennek. is ez tehén. ez meg a tehén háziállatok. a madarak is tudnak járni. Hova heverednek le János és Péter? 19. Miért megy János és Péter sétálni? 13. Miért árnyékos a diófa? 20. de repülni is tudnak. 75 — 8. Milyen szín a búzavirág? 21. Iába van. állatok. Kinek a háza van a faluban a templom mellett? Hogy hívják a vidéki úriházakat? 27. akinek melege van? 15. Van az Ön Íróasztalán virág? 30. A levegben repülnek. A kutya. A madaraknak csak két lábuk van. 26. de van két szárnyuk is. Az ember szájával eszik. Mivel repülnek a madarak? Hol járnak a négylábú állatok? Hol repülnek a madarak? Az embereknek szájuk van. a . a kutya és Ez oroszlán. ló. A sas madár. A lónak. Milyen fák vannak az erdben? 23.

az orr a szaglás szerve.76 madár mi fejünkön haj van. nem iszik. a madár repül. Ételeket eszünk. Az étel. a vérkeringés és a lélegzés rendben . és ízlel érzéke. Mondjon egypár vadállatot. a hal úszik. Ha az állat nem tud lélegzeni. nem táplálkozik. Hol úszik a hal? Tud menni a hal? Tud Ön üs'/ni? Tud úszni a kutya? Az állatok esznek. gyom- runkba kerül. Az állat jár. Mondjon egypár háziállatot. isznak. állatokat? A A halak a vizben vannak. lélegzenek. az étel táplálék. A vérkeringés szerve a szív. Kezünkkel tapintunk. A gyomor az emésztés szerve. szagló látás tapintó. A piros vér az ember egész testében kering. vérzik. a a szem a szerve. Hány lába van a kutyának? Hány lába van a madárnak? Mi van az emberek fején? Mi fedi a madarakat? Mi fedi a négylábú csrével. Fülünkkel hallunk. szerve. amit megettünk. Milyen szín a vér? Hol kering a vér? Melyik a vérkeringés szerve? Hol van a szív? Ha az emésztés. Szánkkal eszünk. Mit lélegzünk? Mivel lélegzünk? tüd légzszerv. Nyelvünkkel ízlelünk. a madaraknak tollúk van. megdöglik. az állatokat szr fedi. a kéz a tapintás szerve. a hallás Orrunkkal szagolunk. Szemünkkel fül látunk. A levegt A tüd a mellkasban van. a orrunkon át lélegezzük be. a gyomor megemészti. halló. meghal. ha nem lélegzik? Mi lesz az állattal. táplálkozunk. nyelv az ízlelés szerve. Ha az ember nem eszik. mert élnek. Hány érzéke van az embernek? Melyek az ember érzékszervei ? Tüdnkkel lélegzünk. Az állatoknak is van vérük. ha nem táplálkozik? Az embernek és a legtöbb állatnak van látó. Melyik az emésztés szerve? Ha elvágom a kezemet. A szív is a mellkasban van. Mikor eszünk. Él az ember.

helyüket. a pók. a farkas. Ízle- érzékszervek: a szem. a disznó. tapintás. Vadállatok: a róka. a szaa már.— van. helyzetét és helyét. Az emberek és az állatok meg tudják változtatni arra. a ponty. a sas. akkor beteg. a tapintással érezzük a hideget. állatnak ízlelés öt érzéke van. az a Szemünkkel látunk. a teve. az ökör. a veréb. Ezek: hallás. Ahoz. a tyúk. Ha az ember lázas. a borjú. a strucc. a méh. a csuka. élnek. és szaglás. a fecske. Az oroszlán. tárgyak kiterjedését. A beteges emberek sokszor feküsznek. igyanak. a kutya. Más állatok: a cethal. kezünkkel tapintunk. orrunkkal szagolunk. Mindig egészségesek a kisgyermekek? Aki sokszor beteg. hogy puha-e valami vagy . Sokat eszik a beteg ember? Jó étvágya van akkor Önnek. hogy éljenek. a kígyó. 77 — egészségesek vagyunk. a szúnyog. csirke. a galamb. a légy. nyelvünkkel lünk. a tehén. a béka. a majom. Az embernek és a legtöbb a látás. ez által tudjuk. a fül. Ha nem vagyunk egészségesek. a bagoly. a páva. a moly. a szardínia. a nyelv. a birka. a. a réce. a macska. a tigris. szükségük van hogy egyenek. a pillangó. a hering. A látás megmutatja a színeket. ha beteg? Háziállatok: a ló. a: bárány. ezzel érezzük a fáj- dalmat. a pulyka. Fülünkkel halljuk a különböz hangokat. Halak: a fogas. az elefánt. akkor betegek vagyunk. a a liba. a medve. Az kéz. Leveg nélkül és táplálék nem tudnak élni. a hernyó. lélegezzenek. Madarak: a kakas. a csiga. ha megégetjük vagy elvágjuk a kezünket. meleget. kecske. fülünkkel hallunk. az beteges. orr.

A A madarak a földön. Az embereknek dejükkel lélegzenek. melyet a tart mozgásban. Élhet az ember táplálék nélkül? 6. de van két szárnyuk nek. Nyelvünkkel megérezzük az ételek izét.) Mondjon néhány háziállatot. (Feladat. amelyik a mézet gyjti. és sem szárnyuk. uszonyaik vannak. tudnak járni. a földön is A béka kétélt is. Tud 1. Ezzel repültollal Nincs hanem és csrük említett sziv van. Milyen vadállatokat látott már? 3. és a vizén is. négylábú állatok a szárazföldön élnek. . Testük. Az állatokat a következ csoportokba szokták osztani: négylábúak. meleg vérük van. Nincs sem lábuk.- 78 — kemény.pikkelyekkel van fedve. a tüd vagy valamelyik másik mködik rendesen. 2. csúszómászók. amelyiknek a hernyója a selyemfonalat szolgáltatja. hasznos rovar. ugrani. A légy és a szúnyog kártékony rovarok. rovarok. kígyó csúszómászó állat. Nincsen lába. Csak két lábuk van. futni. állat. Tüaz eleséget. Testüket szór fedi. sem kezük. kétéltek. A vízben tud élni. Mit kell tenniük az állatoknak ahoz. madarak. HUSZONÖTÖDIK GYAKORLAT. halak. Négy lábuk van. a levegben szájuk. meg a szá- razföldön A méh. A halak a vízben élnek. élnek. a selyembogár. az állatfajtáknak piros. uszonyaik farkuk segítségével úsznak. orrunkkal megérezzük szagukat. Testük van fedve. A csúszik. akkor az ember vagy az szerv nem állat beteg. hogy éljenek? 5. Meg tudják változtatni helyüket a növények? 4. gyomruk megemészti Ha a szív.

Melyek a táplálkozás szervei? 21. Az agy az ember az állatokhoz? A fejében van. Hány érzéke van az embernek? Hol repülnek a madarak? Az ember Az ember kell. Mivel gondolkodunk ? Értelmünkkel. Miben hasonlítunk állatoknak is Abban. Miért beszél az ember? Mert gondolkodik. hogy az kell enniük. 79 Élhet az állat 7. agy. Miben él a hal? 23. leveg nél- Melyik az öt érzék? 9. Mit érzünk az egyes érzékszervekkel? 11. az ember pedig tud. állat a légy? 27. Miért állat Hogyan mozog a Mit csinálnak a méhek? 26. ha élni az állatoktól? Abban. a. Azért beszélünk. hasonlít az állathoz. inniuk és lélegzeniük. Melyik a legnagyobb madár? 18. De az ember különbözik is az állattól. hogy gondolkodunk és beszélünk. mert gondolkodunk. Az az nem tud beszélni. Hogy hivják azt a kis szürke madarat. innia. Mi fedi a madarakat? 28. akarnak.— nni kül? a növény víz nélkül? 8. Mi a különbség a madarak és a négylábú állatok között? 16. Miben különbözünk . Hol van az agy? Jelenlév és távollév személyekre tudunk gondolni. Melyik vadállat hasonlít a kutyához? 14. Hol van az értelem székhelye? Az agyban. lélegzenie ha állat élni akar. amelyek itt vannak. kígyó? Milyen kétélt 30. Milyen csoportokra szokták osztani az állatokat? 12. ennie. Mivel hall az ember? 24. béka? 29. Melyik az öt érzékszerv? 10. Hasznos állat a sas? 19. Hát a macskához? 15. amelyik az utcákon csipog? 20. Mi haszna van az embernek a háziállatokból? 13. agyunkkal gondolkodás székhelye gondolkodunk. Olyan dolgokra is tudunk gondolni. Jár a béka? 25. Mi a különbség a halak és a madarak között? 17. 22.

Milyen háziállatokat ismer? Tudoky tudják. Tudja ön az egyszeregyet? Igen tudom. értek. tudjuk. a tanuló tanul. mi van a zsebemben? Tudom. Tud Ön számolni? Igen. Fel tudja venni az ember az autót? Nem. tavaly németül tanultam. tehát ismerem. Mindig jelen vannak az iskolában az összes tanítványok? Kik voltak tegnap a színházban? Itt van Berlitz úr? Tud Ön azért rágondolni? Tury úrra gondol. . ha beteg? Amit az ember olvasott. tudunk. tudnak. mert nehéz. Hol tanulnak a írni gyerekek és olvasni? Ki tanít az iskolában? Ha valami világos elttem. Gyermekkoromban megtanultam írni és olvasni. A tanár tanít. de beszélni nem tudok. tudok. Tudnak Önök magyarul? Még nem tudunk jól. megértettem. aki tud törökül? Nem ismerek senkit. Tavaly is magyarul tanult? Nem. Tudja Ön. mert láttam. Shakespeare Hamletjét olvastam. azt ismeri. de hamarosan megtanulunk. most tudok írni és olvasni. tucloni^ tud. ismerem Budapestet. Ha megértet- tem valamit és jól megtanultam. hogy ma magyar óra lesz? Nem gondol a jó meleg szobára. El tud menni az ember az iskolába. Budapesten jártam. Ismeri Ön a miniszterelnököt? Ismer valakit. ha arcképét látja? Gondolt tegnap arra. Ért Ön angolul? Igen. amelyeket nem látunk. megnéztem a várost. amelyek nincsenek itt. tudja. mikor éhes? Miért jönnek a tanítványok a Berlitz iskolába? Mert nyelveket akarnak tanulni. Milyen nyelvet tanulunk? A magyar nyelvet tanuljuk. Hogyan tanul? Magyarul tanulok. ismerem. Berlitz úrral találkoztam. ha hideg van és fázik? Mire gondol az ember. beszéltem vele. hogy zsebre tette az erszényét. látott vagy hallott.- 80 — amelyeket látunk és olyanokra is. akkor tudom.

van az angol könyv? Nincs itt. otthon feledEmlékszik még a budapesti utazásra? finomabb. hogy nyomon ludja állatok látó-. ismerem a darabot. Jó ön emlékeztehetsége? Igen. Az halló- és szaglóérzéke követni gazdáját. mikor fedezte fel Kolumbus Amerikát? (1492) Ki tudja. mert tudok magyarul. Herlitz. akkor nem jegyezte meg. Olvastam a nevét. Tudja Ön. ismerem a vet. ha nincs nyitva az ajtó? Melyik ember tudja. hogy Wagner szerezte. amit mondok. a kutya szimatja olyan jó. tainkat. sokmindent elfeledünk. Ha gondol. Hallottam a Trisztán és Izoldát. tudom. szél. hány csillag van az égen? Ki tud kimenni az udvarra. Ha tudja. Az ember azonban gondolkozik lelke. mert nem láttam. 81 — ismerünk^ ismer jük^ isnier^ ismeri^ ön olvasni egy Jókai regényt? Igen. az állatnak és be- Az embernek van Beszélünk. Meg tudja mondani. elfeledte. sokrnindenre emlékszem. Tudja Ön. hogy mikor fedezte fel Kolumbus Kristóf Amerikát? Ha nem tudja megmondani.— Ismerek^ isincreni^ ismernek^ ismerik. milyen id lesz holnap? Miért nem tudja megmondani? Tanulta Ön az iskolában. akkor megjegyezte. Amit gondolunk. is hogy másokkal arra közöljük arra gongondolaamit ön most meg. de Olvasta a Kárpátliy rá Zol- Igen. A sas sokkal messzebbre Iát. ismerem n nevét. Magyar . hogy hivják. dolat. különben nem érti amit 6 mondok. tudom magyar nyelel nem feledte el. Értelmünkkel gondolkozunk. emlékszik rá. tudom. gondol. hogy mikor hal meg? Egyik sem. mint mi. gyermekkorára? olvastam. El tud olvasni. Itt már nem emlékszem pon- lem. amit tanulunk. Nem jegyziink meg az mindent. nincs. Emlékszik lánt? tosan. mennyi pénz van a zsebemben? Nem tudom. mint az embereké.

mert okosan gondolkozik. de sokat el is feledett. nem tudunk mindent megjegyezni. hogy okos. Ha valaki gyorsan azt mondjuk róla. (tehet- sége van valamihez). hogy megírja a terített asztalt lát? Ha mondjuk szépen valaki róla. Az édesanya jobban szereti gyermekét. is tehát írni már tudunk. Már jártam Budapesten. mint az állat a köly- Nem Az ember érzései fejlettebbek. amit tanultunk. aki nem okos. A felnttek általában okosabbak. de azt nem tudom. helyesen és világosan gondolkozik. tudja tudok magyarul. hogy a zsebében mi van. többet. az ostoba. mint amennyit tud. jó a nyelv-érzéke. Le írni a nevét? Tudja. szeretünk szép zenét hallgatni. Gondolt tegnap arra. képeket. Okos ember gyermekkorában is értelmes. de a csúnya dolgok utálattal töltenek el bennünket. Már egy sok szót fél év óta tanulunk levelet magyarul. tudjuk.— mondok. láttam és ismerem a várost. mi van a kezében. Szívesen nézzük a szép szobrokat. mert látom. mert Megérti a nyelvtan finomságait. Emlékszik még rá. hogy mit tanultunk az els órán? mint az állatéi. Ön gyorsan tanul magyarul. akkor figyel. 82 — mikor nincs itt? feladatot? Mire gondol. Ostoba ember volt Sokrates? Miért nem volt ostoba? Ha Már valamit megtanultunk. ha Akkor is gondol a magyar órára. Ismer Ön engem? Berlitz urat is ismeri? emlékszünk mindenre. . két. hogy tehetséges tanul. Szeretjük a szép dolgokat is. A számokat azonban nem feledte el. hogy hívnak engem? Tudom. azt rajzol. mint a gyermekek. Akinek esze van. az okos. Ezért nem szeretjük megérinteni a döglött állatokat és a piszkos dolgokat. sokmindent elfeledünk. Már sok magyar szót tanult. mert azt nem látom.

beszél az ember? 4. Mindenben az hasonlít az 3. hogy Kovács úr beteg. Melyik állat követi nyomon gazdáját? 10. naa vi- dohányzik. Messzire lát az ember? 9. Aki sokat magamnak. az Nem sajnálja. hogy holnap magyar óra lesz? 14. Szereti a zenét? Szeretne elmenni az operába? egy autót. Nagyon élvezem a jó könyveket. annak egy autó a kívánsága. Élvezik Önök á dohányt? Ha valami kellemetlenül érint bennünket.— Amit szeretünk. Tud valaki világosan beszélni. Milyen madárnak legélesebb a szeme? 5. Mi az Ön kívánsága? Aki szeretne A kellemes érzést élvezetnek nevezzük. Mire gondol. Mit szeretne enni ebédre? Szeretem a szép kutyákat. Minden embernek van tehetsége a zenéhez? 17. Hol van az agy? 13. Nem mehet operába? van a magyar órának? el sajnálja. A szép zenét ember. Sajnálom. ha terített asztalt lát? 15. a jó ételeket. ha nem gondolkozik? 16. Van Önnek nyelvtehetsége? . Melyik állat1. szeretnék egyet ma- gamnak zet. Gondolt arra tegnap. tehát kívánja ket. Beteljesedik minden kívánságunk? Jó napot kívánok. Könny meglátni a nyomokat hóban? 7. Én autót gyon meleg van. Messze van Berlin Budapesttl? 8. is. hogy nem hogy már vége HUSZONHATODIK GYAKORLAT (Feladat) ember az állatokhoz? 2. Sajnálom. reti 83 — Ön sze- azt kívánjuk (szeretnénk). Ha szomjasak vagyunk és kivánjuk szeretnék kívánja a dohányt. Melyik hónap követi márciust? ll! Mi a gondolkozás székhelye? 12. Tud beszélni állat? Miért nak legfinomabb a szaglása? 6. sajnálkozunk. hogy élvezi az nem mehetek Magyarországra.

leánytestvére nagynéném gyermekei unokatestvéreim. nek nincs édesapja vagy édesanyja. magyarul? Ki Ki tudja Ön nyitni az ajTud Ön magyarul? 25. gyermekek. Emlékszik még 22. . Milyen az eszes ember? 21. Van unokahúgom. az unokák. Szereti a csúnya dolgokat? 32. az árva. Nem szeretne egy A család A és család. 84 — szamár? 19. fiatalabb leánytestvérem édesapám fiútestvére nagynagynéném. Édesanyám és gornm. amit ott tanultunk? 29. A nagyapa nagyszülk. A fiuk és a leányok a nagyszülk gyermekeinek a gyermekei Fiatalabb fiútestvérem az öcsém. Édesanyám édesapámnak a felesége. édesapja apósom. Nem feledte el. Az apa a a nagyanya testvérek. a kutya vagy az ökör? 20. ha szomjas? autót? 34. Mit érez. állat Okos a Minden ember értelmes? tót? tanult 23. retne Mit kivan az ember. Az árva gyermeknek mostoha apja vagy mostoha anyja van. A A gyermekek és az anya a szülök. unokabátyám. bátyám vagy öcsém felesége sóa húgom. Hol tanította? 27. ha szép zenét hall? 30.— 18. testvérem a bátyám. Nálam idsebb fiúidsebb leánytestvérem a néném. Akinak a férje. Nem sajnálja. Édesapám édesanyámÉdesapám és édesanyám házastársak. Feleségem édesanyja anyósom. Nvérem férje sógorom. Sze- nagyon gazdag lenni? 31. Tud Ön írni? 24. hogy vége van a nyárnak? 33. 26. unokaöcsém és unokanéném. Nagybátyám vagy bátyám. az els magyar órára? 28. Melyik állat okosabb.

az Úri utcában de nem tudom a házszámot. ahol birtokuk találkoztam már egyszer-kétszer. hol laknak Asztalosék? tudom az utca nevét. A: Már ilyen nagy lánya van. B: Jó gyermekek. és Mariska. helyes gyerek. amelyiknek olyan nagy zenei tehetsége van? B: Nem. keveset jár társaságba. itt lakik náluk. jó háziasszony cs el van foglalva a háztartással és a gyermekekkel. van. Dezs és A: Mennyi ids Magda? B: Magda a legidsebb. de már nagyon szépen hegedül. tizenhét éves. Asztalos Miklós gyermekkori jóbarátoni. a gyermek? legfiatalabb. még csak tizenöt éves. . bizonyosan sok öröme telik bennük szüliknek. B: Jóska a még csak kilenc de nagyon eleven. Mennyi le^rfiatalabb ids éves. Elfeledtem. ismerem még lánykorából. feleségét zájuk. Szép igen. az asszony édesanyja ves öreg néni. Nagyon szép családi életet élnek. A: Élnek még a nagyszülk is? is B: Igen. A: Hányan vannak a gyerekek? B: Öten. A: Ismeri Asztalos úr feleségét? B: Hogyne. ked- A férfi szülei azonban vidéken laknak. A: Régóta ismeri már Asztalosékat? B: Igen. lakásuk van. velük is egy kis faluban. de szeretik is egymást. két leány: Magda Jóska. meg három íiu: Miklós. sokat jártam hozMost is gyakran vagyok náluk. ismerem a nagyságos asszonyt ritkán is. De látom. Miklós a jó zenész. 85 ~ Nem De tudja. a többi gyermek is jó és tehetséges.— A: B: laknak. nincs sok baj velük. ez még nagyon fiatal. A: Ez az a fiu. A: Azt hallom.

Elre is köszönöm kedvességét. A: Mióta laknak Asztalosak Budapesten? B: Most már tiz éve lesz. Nagy az Ön rokonsága? 16. Tudja hogy hol laknak Asztalosék? 7. A rokonság még most is Erdélyben van. Fiatalabb az Ön húga. Hova mennek a gyermekek nyáron? 26. A: Nem is tudtam. Ki a család Hány gyermeke van Miklós- nak? B el? úr. Régóta ismeri B úr Asztalosékat? 22. mint a nénje? 15. jöjjön velem egyszer. nyáron mindig ott van náluk legalább az egyik. Majd én bemutatom. Hogy hivják az öccsét? H. Örülnek a szülk. Vannak unokatestvérei? 17. Meglátja. Hát zongorázni? 20. Kik a nagyszülk? 6. Szeretnék vele megismerkedni. Melyik gyermeknek van zenei tehetsége? 18.) 1 rl feje? 4. A: Nagyon fogok örülni. Melyikük fiatalabb. milyen kedves öreg bácsi Asztalos Miklós édesapja. Tud Ön hegedülni? 19. Bátyja is van? Szép lány a nvére? 13. 2. Kolozsváron. Jöv héten éppen itt lesznek az öregek is. HUSZONHETEDIK GYAKORLAT (Feladat. Szereti a nagyapa unokáit? 27. hogy Asztalos úr székely ember. vérei? 12. ebben az olvasmányban? Asztalos 5. Élnek még Asztalos úr szüli? 24. Ön vagy a nvére? 14. Hol élnek? 25. Mit feledett Hol van az ön lakása? 9. 8. Jót tesz Önnek a ten- . hogy itt laknak.— 86 — A: Szeretik az öregek a kis unokákat? B: Hogyne. Jót tesz nekik a falusi leveg. B: Jól van. Vannak Önnek testKik a szülk? 10. Sokat jár Ön társaságba? 23. ha tehetségesek a gyermekeik? 21. volt szó 3. Azeltt Erdélyben laktak.

Az els emelet csak a másodikon jutott hely. Mikor mutatja be B úr A urat Asztalosaknak? Szálloda. Dubois úr számára már posta is érkezett: üzleti levelek. A s most azonban vendégek. mieltt fel- számukra helyett mennek szobáikba. Kedves bácsi Asztalos úr édesapja? 31. Ettl megtud- hogy a szobákat fenntartották rendelkezésükre állnak. megáll túl az ablak eltt. kitöltik a bejelentlapokat. ahol álló táviratilag egy három lakosztályt rendeltek. kaptak-e lakhatási bizonylatot. a téren Dunát. . szobából és fürdszobából szállóhoz ják. állampolgárságukat. vallásukat. Hol lakik rokonsága? Mit szeretne A úr? 30. Duboisné térre. Az erkélyrl szép kilátás és sziklás. Aláírja a vevényt. az utak mellett fák a fák ^latt pedig virágos gyepsznyeg zöldéi. születési helyüket. A portás a szálloda titkárjához utasítja ket. A hegy meredek De A a sziklák állnak. a Gellért magukat. telefon Dubois úr és felesége egy szép nyári napon Budapestre érkeznek. Dubois a Gellérthegyre. mikor léptek be a s ha állandóan az országban laknak. azután a halion keresztül felmennek kell meg határon. állandó lakóhelyüket a gyer- mekek mondaniuk. (esetleg út- levelük számát. Kinéz úr a Gellért A szállóval szemben a is ott látja a Megyetem egyik épületét. állásukat. vitetik Az autóval. posta. szobáikba. egy ajánlott és egy express levél. az utcákon át. 87 — Asztalos úr leveg? 28. foglalkozásukat. családi állapotukat.geri 2Q. között utak kanyarognak. nevét). az ablakon kivül erkélye nyílik szobájának van. A kül- földiek érkezését bejelent lapra rá kell írniuk családi és utónevüket.

így: József. Kerényi úr jelentkezik s miután üdvözölték egymást. Halló. Királyi mulatság a hvös hullámokban lubickolni. Méltó- . A levelek közül elször az expressz levelet bontja fel. szobalány leviszi könny ket a szabóhoz kivasaltatni. de nem tudja biztosan. A fürd után meguzsonnáznak s uzsonna után Dubois úr felhívja üzletfeleit. fürdzk közé. egy óra múlva fürödni fognak. A folyó fell hvös fú a szálló A fépület mögött is már Duboisék elintézi van a hullámfürd. bemondja a telefonszámot. hetvenöt tizenkett (7512). Eközben a ruhákat szobalány kicsomagol. Ez Franciaországból érkezett. híd. Dubois úr üzleti ügyei miatt utazott Magyarországra. De van Dubois úrnak egy olyan üzletEnnek levelet ír.88 tér mögül ide látszik a Duna és a Duna szél fölé hajló Ferenc József felé. Nagyságos. hogyan kezdje s hogyan fejezze be a levelet. bélyeg van leveleket rajt. Feleségét is magával hozta. Leakasztja a telefonkagylót s mikor a központ jelentkezik. Dubois úr elször a zuhany azután rugékonyan fejest ugrik a vizbe. vagy: Igen tisztelt Doktor úr. a Duboisné nyáii ruhái kissé meggyrdtek. Úgy látszik. szétkapcsolt a központ. a alá áll. mert hosszú az út a Szajna melll a Duna mellé. De Dubois úr elbb még levelezését. Beszél ugyan magyarul. hogy másnap találkoznak. Erre nézve tanácsot Dubois úr. Ha idegen embernek így kell kezdenie a levelet: Igen tisztelt uram. Egyszerre csak félbe szakad a beszélgetés. fele is. mert nem szeret felesége nélkül utazni. Már négy év óta nem járt Budapesten. Az megmagyarázza neki. megállapodnak abban. hogy értesítse ket megérkezésérl. akinek nem tud telefonálni. francia címe is franciául van írva. kiáltja de nem jelentkezik senki. A házaspár most lemegy a hul- lámfürdbe. kér a titkártól. a szekrénybe akasztja és elrakja a fehérnemt. Az elintézett teszi s egymás mellé a megírja a válaszokat. halló. ír.

— ságos 89 — Asszonyom. le- levélre . hogy mennyi bélyeget kell tennie megmondja: belföldi forgalomban velezlapra szóló . igaz híve: Dubois. Hogyan lehet azt szerezni? Titkár: Itt a házban is van pénzváltó intézet.. Dubois feladja az ajánlott bélyeget vásárol s megkérdezi a hivatalnokot.. hogy A távirat azonban nagyon hosszú. Az egyik ablaknál leveleket. A hivatalnok filléres. Jó ismersnek ezt írja az ember: Szives üdvözlettel. Lónyay Pál mérnök úrnak. Legyen olyan kedves. hölgyeknek ezt: Kezét csókolja: stb. még ma el kell küldenem ezt a levelet. úr jelents üzleti Dubois Megkér- tisztvisel tanácsára tehát légipostán viszi küld izenetet. De akármelyik bankban lehet pénzt váltani. filléres bélyeget kell ragasztani. 2. Titkár: Méltóztassék írni: Nagyságos (vagy Méltóságos) Dr. A repülgép gyorsabban Dubois úrnak egy a szálloda titkárjához. . levélírást. Dubois úr: Köszönöm szépen. a levelet. titkár úr. Azonnal elkül- . így kezdi levelét: Kedves Barátom. a táviratot feladni. ügy végett táviratozni is akar. . lehet melyik ablaknál dezi a postatisztviselt. Dubois pestre és úr: Jó napot. II. II. mikor befejezte a úr elmegy a postára. Elmegy hogy tanácsot kérjen tle. Dubois Kelety Károly utca alá a feladó is 12. a vasút. Titkár: Tessék parancsolni. mint s más elintézni valója van. Külföldre levelek díjszabása országonként változik. Budapest. Hat óra körül. Azután szükségem van magyar pénzre. Jó. Befejezésül pedig ezt írja: Kiváló tisztelettel. úr: adjon nekem egy-két felvilágosítást. ha a borítékra a cím odaírja címét. leveleire. . nem ismerem az itteni Most érkeztem Budaszokásokat. Nem tudom azonban. hogyan kell írni a címet. Elször is. Ha jó barátjának ír az ember.

Honnan Hol folyik a Duna? A hegy A hegy A hegy Az Az Az mögött. Vigadóban. úr? Hova sétál X. úr? Az asztal alatt. asztal melll. Csak azt mondja még meg. Dubois úr: Köszönöm. Honnan jön a felh? város fölöl. Hol áll a tanár? Hova áll a tanár? Honnan jön a tanár? Hol folyik a Duna ? Hova folyik a Duna? Az asztal eltti Az asztal elé. Hol van az Ön lába? Hova áll D. ott. úr? Honnan jön X. asztal mellé. úr? X. város fölé. közül.90 — döm ebben a bankban a legújabb árfolyam szerint váltják be a külföldi pénznemeket. Érdekldni akarok az egyik fiút. úr? ül B. úgyis van dolgom a városban. merre van az idegenforgalmi iroda. majd magam megyek. Dubois úr: Köszönöm a felvilágosításokat. Ajánlom magamat. Az asztal elöl. A zuhany A zuhany A A A alóL Hol úszik a felh? Hova száll a felh? város fölött. úr? Honnan jön D. Honnan Hol jön B. mögé. mögül. úr? Hova ül B. Titkár: a Az idegenforgalmi iroda a Vigadótéren van. úr? sétál A fák A fák A fák közé. alá. között. . asztal mellett. Jó napot Titkár: kívánok.

Hol ülnek B. a téren át. Mi van a szállóval 2. Mit csinálnak a vendégek. Mit írnak a bejelentlapra? 8.'ék? Hova ülnek B. Egy könyv miatt. Hogyan rendeltéjc meg a lakosztályt? 4. Mikor érkezik Budapestre Dubois úr és felesége? Hol rendeltek szobát? 3. Hol megy X» úr? Alikor tanulunk? Y.) 1. Kitl tudják meg. Mikor utazik X.-ék? Az asztal Az asztal Honnan fú a szél? Merre fú a szél? A Duna A Duna felöl. Ki helyett beszél Ön? Ön? Ön? Ki (mi) miatt Ki (mi) jött végett jött Hogyan megy Ön? Hol van B. kerítésen belül. Mit ír alá Dubois úr? 10. mieltt felmennek szobáikba? 7. úr? Valamire nézve. úr végett. Hol áll meg Duboisné? 11. Valamihez képest.gy könyv végett. felé. Mi érkezett Dubois úr számára? 9. úr helyett. X. köré. úr? Mióta van Pesten? Esy hét múlva. X. Öra közben. E. úr után. úr? Hol van Budapest? Hol megy B. HUSZONKILENCEDIK GYAKORLAT (Feladat. Tiszán innen. valamitl fogva. X. A A A A A kerítésen kívül. . Két nap óta. hogy fenntartották-e számukra a szobákat? 5. úr miatt. Van hely az els emeleten? 6.91 — körül. Dunán túL Valaminél fogva. Kabát nélkül. Hova néz ki? 12. téren keresztül.

a másikban nevetséges és hibás lehet. Ki magyarázza meg ezt D. Nem olyan egyszer a megszólítás kérdése sem. a fák alatt? 19. Ami az egyik országban szokásos. Mi látszik ide a Duna Mikor fognak Duboisék fürödni? 21. Hosszú az út a Szajna melll a Duna mellé? 30. úr Magyaror- szágra? 28. 39. Mik állnak az utak melleit? Mi mögül? 18. Mit csinál a könny Hova nyári ruhákkal? 25. Honnan érkezett ez a levél? 23. úr? 22. Mi van a téren túl? 14. Mi kanyarog a sziklák között? 17. D. úrnak? 35. zöldéi 20. Mit csinálnak fürd után? 31. Kik közé áll megy a házaspár? 26. Hát a táviratot? 40. Hova nyílik kilátás Dubois úr erkélyérl? 15. hogy kalapot emelnek. Melyik levelet bontja fel elször D. Ismeretlen embereket és távoli ismersöket. hogy akaratlanul is helytelenül viMagyarországon például mindig az urak selkedik.-ék a fel az a ajánlott levelet? 41. 46. úr? 27. Minden országban mások a társadalmi formák. úgy. Hogyan kell kezdeni a levelet? 34. Mit csinál a szobalány? 24. úr a postára? 38. Hogyan kezdi az ember a levelet. Miért hozta magával feleségét is? 29. Hol adja D. Hol lehet pénzt váltani? gyan váltják be a különböz pénznemeket? van az idegenforgalmi iroda? 45. Mikor megy el D. Hogyan kell telefonálni? 32. Miért utazott D. Milyen a hegy? 16. Sok levelet ír ön? 33. úrnak valami Kitl kér tanácsot? 43. Mi írni viszi légipostát? 42. A külföldivel gyakran megtörténik. annyi szokás'*. Hogyan fejezi he? 37. HoHol Társadalmi szokások „Ahány ház. amit jóbarátjának ír? 36. Hogyan elintézni kell egy levél címzését? 44.Q2 szemben? 13. valója? Van D. köszönnek elre a hölgyeknek. akiknek nincs .

: Káldy úr. hivataluk. Méltóságos uram. estét tóztassék helyet foglalni. Ha valakivel tegezdöm. van szerencsém. Budapest. Ménesi át 22. jó napot. Tanácsos úr. jó kívánok. tessék elküldeni. k. méltóztassék. méltegezek. 2.: Tessék leülni. zdnek. címük vagy pld. Ilyenkor az étkezésre rendesen tánc következik.-én este 8 órakor. A hivataluk nevét mondjuk pld. A magyarban nagyon gyakoriak ezek a szavak: tessék. Keresztnevükön szólítjuk ket. A hölgyeknek azt mondjuk: Nagyságos. méltóztassék Az Ön megszólítás rendszerint kissé hideg. különösen a fiatalok. jan. címe van. azt címével. Akit nem annak így köszönök: Jó reggelt. de sokszor tegezdnek az idsebbek is.— valamilyen lítunk. Hölgyeknek így köszönök: Kezét csókolom. Ma már sokszor mondják feljegyezni. A hivatalos meghívó körübelül így hangzik: a Vannak Gárdonyi Zoltán és felesége szívesen látják Dubais Pál urat és feleségét vacsorára. így köszöntöm: Szervusz. V. Pld.* Doktor úr. Ismers úrilányoknak nem mondjuk azt: kisasszony. Gróf úr. idegen embereknek mondjuk. nieghivókat rendesen csak nagyobb estélyek alkalmával küldenek szét.-án. Magyarországon tegevalamilyen pld. A meghívásnak van hivatalos és bizalmas formája. Az urak frakkban vagy szmokingban. 1931. helyette ezt a szót: maga. g3 ^ vezetéknevükön szómagasabb hivatalnokoknak Bíró úr. a Ilyen .: Akinek rangjával szólítjuk. Méltóságos Asszonyom. meghívásnak s a látogatásnak is bizonyos formaságai. 1930 januárW.: Forvos úr stb. Jóismersök.

Legközelebbi csütörtökön néhány ismers és jóbarát lesz nálunk ebéden.— hölgyek bizonyos estélyi 94 — meg. II L Kedves Dubois. Szíves üdvözlettel : Dr. meg fogok jelenni Buda pest Vagy: /gen y 1930.-én. jan. tisztelt Méltóságos Uram és Méltóságos Asszonyom / Hálásan köszönöm január tizedikére szóló kedves meghívásukat. Igaz tisztelettel^ hívük: Dubois Pál. Sajnos azonban egyéb fontos elfoglaltságom miatt nem áll módomban annak eleget tenni. nagyon örülnénk^ ha feleségével együtt eljönne. ilyenformán: Igen tisztelt Méltóságos szóló Uram és Asszonyom Január együtt tizedikére köszönettel elfogadom s megtisztel meghívásukat a kitzött idben feleségemmel Igaz tisztelettel. Í931. hallottuk. Másként hangzik természetesen hívója. jan. hívük: Dubois Pál. ruhában jelennek A meghívóra Méltóságos idn belül válaszolni kell.'év. Budapest. Kiss Lászlóné. Budapest. Ilyenformán: 'a jó ismersök meg4. 5. hogy megint Budapesten tartózkodik. .-én. 5. 1930.

Kiss. kivánok. Marika: az orvos leánya és Kós Károly. Duboisné: Mi egy kissé késn érkeztünk. Mikor Duboisék megérkeznek. ennek húga és sógora. leányom. Azt hiszem nem vettek észre minket. mi pedig a földszinten. mennyire érdekelnek engem az foglalom le dolgok. nagyon operában Bánt. Tessék. mesélni fog nekem ciaországról. Tudja. voltatok a Az operában voltak? Koshoz: Ti is ott Bánk Bán eladásán. mint az opera. feleségem meg nem dohányzik. Kissné: Akkor menjünk az ebédlbe.95 meghívja magához ebédre Dubois urat és feleségét. Mariska: a génye. már együtt van a kis társaság: a háziasszony és az ura. Meg- hogy bemutassam Szabó Péterné. Szabó Péter. A szobalány: Tálalva van. a szünetben pedig bejött hozzánk . jó étvágyat Duboisnéhoz: Hogy érzi magát Budapesten jól. Dr. Nagyságos Asszonyom? Duboisné: Köszönöm. a leány vlegénye. Kós: lányom vlea társaságot? helyet. engedi. nekem nem szabad. tetszett a Tegnap már az Megnéztük a Bánk De nekünk jobban dráma. Dubois úr és felesége. Az asztalnál: Tessék hozzálátni. Ök egy els emeleti páholyban ültek. Az ebéd fél kettkor kezddik. a zenekar már játszotta a nyitányt. foglaljanak Parancsolnak egy cigarettát vagy szivart? Dubois: Köszönöm szépen. Én magát Franottani magamnak Dubois. hiszen akkor még nem ismertük egymást. láttuk ket. Kiss László orvos Kissné: Isten hozta magukat kedves Dubois. Kiss: is voltunk az urammal. csak nem találkoztunk velük. nem láttátok Nagyságos Asszonyékat? Kós: De igen.

nászutasoknak is. Parancsoljon Nagyságos Asszonyom ebbl a sültbl. Marika: Te mindig bennünket okolsz Apa. Kissné: Jól van Marika. Csak a kórusok voltak egy kicsit gyengék. Az ebéd végén feláll a társaság. Nektek miért nem tetszett? Bizonyosan bennetek van a hiba. belletek sem lesz világutazó. dicséri a párizsi Kós: Mi inkább a Balatont választjuk. Dubois: Pedig Párizs valóban nagyon szép sszel. Bánkot Székelyhidy énekelte. Kiss: No. rát. a Nagyságos Asszonynak tetszett az eladás. Azután átmennek a szalonba. . menjetek világot látni. Az eladás után azonban az elcsarnokban azt hiszem láttam magukat. egyék. vagy a MátOda azután ti is eljöhettek értünk. kezet nyújtanak egymásnak s azt mondják: „Kedves egészségére". de a többi énekes bizony gyenge volt. Ne mondjátok hogy nem vagyunk jó gyerekek. ne vitatkozz Apával. csak tiszta vizet kérek. Tölthetek Még bort? Duboisné: Köszönöm. Kiss: Hallottátok gyerekek. ott jobbat is hallhattok.- Q6 - egy ismersünk és vele beszélgettünk. különösen az els felvonás. bennünket is látogassanak meg. rólunk. Nem messze tlünk van az Opera Kiss: Rólatok már eleget beszéltünk gyerekek. Nagyon szép közönség volt. Kissné: Tessék kedves Dubois. de nem fog rajtatok a szó. Te nem voltál ott. mert éhesen marad. itt szolgálják fel a feketekávét. pedig nincs igazad. Mindig mondom. Nem akartok oda menni nászútra? Dubois úr nagyon szt. Ha eljönnek Párizsba. Neked könny beszélni. •Kiss: Milyen volt az eladás? Ki énekelte Bánkot? Diiboisné: Az eladás elég jó volt. Székelyhidy szépen énekelt. Majd ha Párizsba mentek.

Q7 - Én olvasok olvas Te olvasol .

urat és feleségét? 25. Hát a hölgyek? 21. mond val? Kissné az asztalnál? 33. Milyen megszólítás az ön? 15. Ki hívja meg ebédre D. Dohányzik D. Mit mond a szobalány? 29. Miért nem vették játszott a zenekar. Mi nem lesz be- tetszett? 43.- 98 — HUSZONKILENCEDIK GYAKORLAT (Feladat.) L Minden országban egyformák a társadalmi formák? 2. Hogyan szólítjuk azt. akivel tegezdik? 13. 34. Mit mondanak helyette? 16. úr? 28. Kik köszönnek elre Magyarországon? 4. Hogyan szólítjuk az ismers úrilányokat? 11. Marika? . Hogyan köszönnek az urak? 5. ha elfogadja almeghívást? 22. hogy üljön le? 14. Hol 35. Mit ír az ember. ha más dolga van? 23. Milyen formái vannak a meghívásnak? 17. is Kik voltak még az D. Látták észre egymást? 38. Mit megérkeztek? taloknak kozik 44. Mit 18. volt D. Milyen volt az eladás? A fia- 41. Mikor kezddik az ebéd? 26. Mit mondunk a hölgyeknek? 10. Hogyan kér meg valakit.-ék 40. Egyszer a megszólítás kérdése? 6. Hogyan válaszol az ember a meghívóra. Hogyan szólítjuk az ismeretlen embereket? 7. Mi történik meg a külföldivel? 3. Kivel vitatHova mennek nászútra a fiatalok? Miért nem mennek Párizsba? 45. Hogyan hangzik a jó ismersök meghívója? 24. Hogyan köszönti az ember azt. Miért nem? 42. mikor D. Hogyan jelennek meg ilyenkor az urak? 20. Hogy hangzik a hivatalos meghívás? Milyen alkalmakkor küldenek szét hivatalos meghívókat? 19. 39. Miért? 31. Kiket mutat be Kissné D.-né az urá- Mit néztek meg? Operában? 36. úrnak? 27.-ékat? 37. Ki foglalja le magának Dubois urat? 30. Érdeklik Kissnét a párizsi dolgok? 32. Kik tegezdnek Magyarországon? 12. akinek valamilyen címe vagy rangja van? 9. Mit mondunk a magasabb hivatalnokoknak? 8.

akinek autója van. Felesége a Tisztviseltelepen vagy valamelyik villanegyedben: a Rózsadombon vagy a Gellérthegyen szeretne lakást bérelni. Ma már egyre magasabbra építik a házakat. Különösen a gyermekek miatt. megfelel lakást Feleségével embernek valók. mond Miért egyék D.lölük? 46. Érdekldik az ismersök újságokban az apró hirdetéseket az érintkezésbe egy-két lakásközvetítvel is is. mint a város belsejében. De ma már sokkal jobb a közlekedés s a villatelepek is könnyen megközelíthe-. akinek sokat kell szaladgálnia. Milyen más az élet egy hatalmas amerikai felhkarcolóban. Messzire feküsznek a központtól s azért elssorban olyan találjon. Amerikában harminc. az utcákon kicsi a forgalom. város belsejében természetesen nagy. ahol a különféle iroemeletes házakat is építenek. Eleget beszéltek már róluk? 49. a csend sokkal nagyobb. és különbözk a bennük lakó emberek is. Bizony nagy különbség van a házak között. negyven A Ezek a felhkarcolók. Mit OQ Kiss mond Mit nekik az apjuk? 47. úr? 50. 7* . 48. sokkal megfelelbb egy bel- városi lakás. hogy közel vannak a hivatalokhoz. a társaság tagjai ebéd után ? Duboisnénak? Mit mondanak egymásnak László A ház és a Bárdoss között. s lakás úr lakást olvasgatja lép keres. járkálnia. A belvárosi lakásoknak meg van az az elnyük. többemeletes bérházakban laknak az emberek. hogy gyakran beszélget a lakás kérdésérl. a színházakhoz: a város központjához. Egy hátránya azonban van ezeknek a lakásoknak. tk. Olyan embernek. a leveg sokkal tisztább és jobb. A villatelepeken minden villának van kertje.

ahol számos lift bonyolítja le az óriási forgalmat s az épületek tetején gyakran színház. barokk stíl. ahol az emberek családostul egy-két szobában laknak. amely büszkén lépdel közöttük. írógépek kattognak. Mennyivel szebb az élet a kedves. senki sem mondhatja: „Ez az én házam*^. mert az ura itt jár hiva. de meg kell elégednie azzal a lakással. idegen emberek járkálnak a folyosókon. Itthon van? A B. A kiadó lakást akarjuk meg- nézni. Ha az ember este tíz óra után megy haza. Bárdoss úr feleségével együtt elmegy az körút a 22. hivatalnokok futkosnak. az udvarban futkároznak. mint a külvárosok szegényes kis házaiban. körülugrálják a pulykakakast. karcsú nyárfák Bárdossné is ilyen házat szeretne. Erzsébet a lakást. az utcasarkokon álldogálnak s a földszintes házak között csak itt-ott bólongat egy-két árva akácfa. . vidéki magyar udvarházakban.: Máté úrral szeretnénk beszélni. kapupénzt kell fizetnie a házmesternek. szobalány ajtót B. : szobalány: Igen.100 dahelyiségekben lázas munka folyik. kert vagy mulató van. a patakon túl. Kit jelenthetek? Tessék a névjegyem. Távolabb a szélben hajlongnak a magas. talba. azt melyet az egyik lakásközvetít ajánlott neki. amelyet egy Erzsébet körúti bérház második emeletén vettek bérbe. Csengetnek. játszadoznak a gyermekek. hogy megnézze nyit. . Milyen nagy a különbség a pesti bérkaszárnyák és egy falusi udvarház élete között. egy emeleten több család is lakik. számú házhoz. a villanyosok csengetése. A bérházakban senkinek sincs kertje. az utcáról behallatszik az autók tülkölése. ahol a ház mellett szép kert húzódik a csendesen folydogáló patakig. a réten vidáman nyargalásznak a csikók.

a harmadik emeleten pedig egy nyugalmazott minisztériumi tisztvisel lakik leányával és annak családjával.-né: Jó? üj Ahogy gondolod. Önök alatt. ide az ablak mellé az Íróasztalt. a szoba a szalon. jó napot kívánok.: Amint látta Nagyságos Asszonyom. következ Az ebédl is szobák szépek. a itt ebben a sarokban pedig asztalt. azután lemegyünk önhöz és megírjuk a szerzdést. és felesége az elszobában várakoznak. B. tiszták és világosak. ettl balra a gyermekszoba. ide a fal mellé a könyv. B. Ebben minden bennfoglaltatik. mennyibe kerül ez a lakás? M.: Van szerencsém. A Körülbelül ekkora volt a régi lakásunk szoba is volt benne. kiveszem a lakást.: Négyezerötszáz peng évenként. az els emeleten egy biztosítótársaság hivatalai vannak. Csak egy sznyegre van . a kamra és a cselédszoba. A lakás öt szobából és mellékhelyiségekbl áll.: Rendben van. Itt balra van: a konyha. M. És mondja csak kérem. hogyan lehet legjobban elhelyezni a bútorokat. mellett van a hálószoba. A kiadó lamegtekinteni? Méltóztassanak felfáradni kást óhajtják velem. Ilyen lakásra gondoltam.: is. Ki lakik a szomszédban ? Ugyanennyi Milyen em- berek a többi lakók? M. B. a beosztás megfelel. A szobák két utcára nyílnak. Mit szólsz hozzá kedvesem? B. negyedévi részletekben elre fizetend. Még megnézzük. Az elszobából jobbra nyílik a dolgozószoba.: Helyes. Ebben a szobában helyezzük el a dolgozószobámat. A hálószobából kis tapétaajtó nyílik a fürdszobába. én a magas földszinten lakom.-né: Nekem is tetszik. azután következik az ebédl.101 B. míg a szobalány bejelenti ket. a karosszékeket és dohányzó B.- szekrényt.

azt hiszem in- kább a szalonba kell újat vennünk. Nagyon nyugodt vonalú bútorok. Csak tapétája sötét egy kissé. B. hogy egybe lehessen ket B. Különben is szeretnék egészen új szalónberendezést csináltatni. A konyha falait is szeretném kicsempézlegyen. sától. átal<)kít- úgy. azt akarom. a vízvezetéket is meg kell igazítatnom. Mikor óhajtanak beköltözni az Nagyságos Asszonyom? B. kitakaríttatom a Még egyet.: asztali lámpára. átalakításokat s B. Tudod.-né: Egy hónap múlva. M. de „rend a dolog veleje".: Ezt egykettre elvégzik! a mesteremberek. mennyire ragaszkodom hozzájuk. tatni. . hiszem jól összeillenének egy biedermeier szalonnal. mennyi a felmondási id? M.: Addig elvégeztetjük lakást.-né: Barokk. hogy tiszta Milyen a pince és a padlás? M. akkor egy részét is felhasználhatjuk.: Tiszta és rendes. Csekélység az egész.-né: régi Csináltassunk biedermeier bútorokat. Át fogjuk tapétáztatni. egészen B. M. Egy két darabját még anyámtól öröazt költem. majd meglátjuk. a hiányzókat egy mbútorasztalos iparmvésszel csináltattuk. akkor ez a Nekem jó lesz a régi sznyeg is. A gyermekszobát is szeretném átfestetni.: Egy negyed év. nagyon kényes vagyok arra. Olyan stílust kell választanunk. A hálószoba is elég tágasnak látszik.: Milyen stílusú ebédljük van Nagyságos Asszo- nyom ? B.: B.-né: tetni. amelyik nem üt el az ebédl stílu- Mert ezt a két szobát szeretném egy kissé nyitni. hogy ez a szoba világos és ders legyen. No.102 még szükség és egy szép szoba rendben lesz. Régi családi képeinket bútoraink is a szalonban akarom felakasztani.

Mit olvasgat az újságban? 4. vagdal. beszélget. ültetsz. Azt nem. nyargal. Annak nincs. Senkitl. HARMINCADIK GYAKORLAT (Feladat. akit szeret. Az Kovács Péter. amennyi tegnap: sok* ember? Ugyanakkora. hajlik^ hajlong. vág. Hol szeretne a felesége 1. Kikkel lép érintkezésbe? 5. beszél. Ez az ember Kiss János* Ennek van háza.103 — takaríttat. járdogál. ír. aki tegnap volt : K* D.) Mit keres Bárdoss úr? 2. irkál. Ahhoz. lép lépked. Ehhez eljárogatok. Jár^ járat^ csinálj csináltat^ takarít. Jár. Ki az ember? Milyen ez az ember? ez Ugyanaz. Ahhoz nem. Igen. szaladgál. dobál. Ezt ismerem. Valakirl. ültettek. Ültetek. szalad. stb. farag. dob. amilyen tegnap volt: gazdag. Hol érdekldik? 3. ültet. Mindannyian voltatok ? Senki sem hiányzott? De igen. faragcsál. üldögél. csak okosan. Mirl beszélget feleségével? 6. Mennyi pénze van? Mekkora ez az Ugyanannyi. stb. fog. ül. Ugyanolyan. amekkora én gyok: 176 cm* va- Kinek adjak kenyeret? Kitol kérjek pénzt? Kivel beszélgessek? Kihez menjek? Kirl beszéltetek? ott Mindenkinek. ültetnek. valamennyien ott voltunk. Akárkivel. nyargalász. járogat. ültetünk. fogdos. . néhányan nem voltak ott. járkál. stb.

alá? 32. Hol van a fürdszoba? 42. Miért . Mi nyílik a konyhából? 43. Miért jobb a Rózsadombon lakni. Mik hajlongnak a szélben? megy Bárdoss úr az Erzsébet körút 22. Szereti Ön a régi bútorokat? 51. minta városban? 9. Hány család lakik egy emeleten? 24. Hogyan akarja B. Nagy a különbség a pesti bérkaszárnyák s a vidéki udvarházak élete között? 22. Melyik szobába készíttetnek új berendezést? 52. Miért? 54. Mi a villák hátránya? 11. Ma is nehezen meglakást bérelni? 7.104 Hol van a Oellérthegy ? 8. összeülik a biedermeier a 29. Milyen élet folyik bennük? 18.-ék. Milyenek a belvárosi házak? Hogy hívják 14. Mi van a dolgozószoba mellett? 39. Kik a szomszédok? 46. Hol várakoznak B. Hol írják meg a szerzdést? 49. Hogyan építik ma már a házakat? 15. Hogyan laknak az emberek a külvárosokban? 20. 31. Hát azon túl? 40. Milyen szoba van a hálószoba mellett? 41. Mennyibe kerül a lakás? 47. Milyen stilusúak a vidéki magyar udvarházak? 27. úr a lakást? 48. míg a szobalány bejelenti ket? 35.csinál a szobalány? 34. Kik járkálnak a folyosón? 25. Hol nagyobb a forgalom. Ki nyit ajtót a csengetésre? 33. Hol játszadoznak a gyermekek? Mit ugrálnak körül? 30. Milyen stílusú lesz az új szalon? 53. Milyenek a szobák? 37. Mi van ezekben? 17. Mit . Milyen bútorokat helyeznek el a dolgozószobában? 50. a harmincemeletes házakat? 16. Mi bólongat a földszintes kis házak között? 21. Megfelel a beosztás? 44. közelíthetk lakások még a villatelepek? 12. Van a bérháznak kertje? 23. Hány szobából áll a lakás? 36. a villatelepeken vagy a város belsejében? 10. ur átalakíttatni a szalont és az ebédlt? 55. Kiveszi B. Mik nyargalásznak a patakon túl? 28. Mi nyílik jobbra az elszobából? 38. Mi bonyolítja le az óriási forgalmat? 19. Mi a belvárosi elnye? 13. Mi hallatszik be az utcáról? 26. Milyen emberek laknak a házban? 45.

homokkal töltik fel az ugró- lehengerlik a futballpályákat. Elég tágas Átfestetik gyermekszobát? 59. 105 a — hálószoba? 57. Mit csináltat B. most dl el. pince és padlás? 60. ezek rövid távot futnak. kik fognak résztvenni a nagy nemzetközi tenniszversenyeken. Ott mérkzések folynak. de csakhamar más vonja magára figyelmüket. A salakpálya egyik végében most indulnak a száz méteres futók. egy-két siet a sport- telepekre. 58. Aki csak teheti reggel vagy A tél este. akik a könny atlétikát szeretik. a harmadik a lovon tornászik. egymásután jönnek a magasugrók. A tenniszpályák fell hangos taps hallatszik. az egyik csapat a korláton. Elmúlt a tél s a tavasz már kinn találja az embereket a sporttereken.-ék? tíz Mit kell fizetni a házmesternek este óra után? A sportok hideg volt és sokáig tartott. Vannak. teljen. De semmi sem tart örökké. a diszkosz és gerelyvetk készülnek a legközelebbi atlétikai versenyre. Nagy a sürgéstorna- forgás. De az atléták sem maradnak el. hivatalos elfoglaltsága eltt vagy után. A klubház erkélyérl egy kis társaság gyönyörködik a mozgalmas képben. a távolugrók és a rúdugrók. a másik a nyújtón. odébb csapattornát végeznek s egy vidám csoport bakot ugrik. a tavasz is az szezonjuk. felássák és friss pályákat. a hordozható tornaszereket kihozzák a szabadba. konyha faMennyi a felmon62.-né a laival? Van 61. hogy kedves sportjának órát szen- Ilyenkor tavasszal rendbehozzák a salakkal borított futópályákat. Az ugrópályákon is mozgalmas az élet. Odébb a súlydobók. dási id? Mikor költöznek be B. A . De a tornászok kivonulnak a termekbl. a hosszutávfutók reggel treníroznak.— barokkal? a 56.

beszélgetnek. . . mint akkor. az egész csapat. vége az iskolának s a vonat vígan szalad a Balaton felé. a lusták és álmosak már nyújtózkodnak. zásra. mások a jöv verseny esélyeit. A fürdszobákban nagy kis locsolódás is a lárma. tudod. Hangos is a vasúti kocsi. mikor a Molnár lefutott a jobbszélen. dlnek el a bajnokságok. de a vegyes párok is szépen dolgoznak. Közben lassan bealkonyodik s a pályán elcsendesedik az élet.— férfi 106 — páros különösen jól játszik. hogy jó formában lesz és megnyeri a versenyt. Egyesek a legutóbbi atlétikai vesenyt tárgyalják meg. — Jóska: Gyerekek! Fogadni mernék. fésülködnek. Pista: láttad Barátom! Ha volna. mint egy futballmérkzés. nevetgélnek. Különben is. ásítoznak és az ágy után vágyakoznak. egy elfordul. Pedig még sok a megbeszélni való. zuhanyoznak. Mind itt vannak. hányadik gólt rúgja már Pataky? futballért rajong. Egy ilyen táborozás mégis csak szebb. S a versenyen . törülköznek. Egész télen folytak a készüldések a nyári táboroSzorgalmasan és szépen dolgoztak a fiuk. a kapu eltt beadta a lapdát Patakynak és Pataky bumm — berúgta az els gólt. énekelnek a legénykék. már a tizedik is. Feri: Lehet az zél. Az öltözkben már öltözködnek az emberek. Most végre itt a nyár. ne mentegetdz- lelkesedhetsz tovább. No. gem jobban téli érdekel a De ne haragudj öregem. A társaság behúzódik az öltözkbe. Gyönyör volt. a kimelegedett atléták mosakodnak. én még nem láttam olyan szép összjátékot. hogy Pista már megint a beszélni. Mitha másról nem is lehetne Halló. Soha sem tudhatja az ember Mindenkivel megtörténhetik. . endobogóki kirándulás.

beláthatatlan. mondom. de még így is könnyen eltévedhettünk volna. St. Ez a téli sportok eldorádója." Siettünk is. Csodálatosan szépek a havas téli fenyvesek. mondja az egyik fiu. Karácsonykor Mindannyian összebeszéltünk öten fiuk. Világított ugyan a hó. Az emberek féltek a hideg téli napoktól. „Meg egy repültér. hogy kimegyünk egy-két napra a Dobogókre. nagy hómezk. A hegyeken mindenütt menedékházak. De a menedékház még n^essze volt. ott kiszálltunk és fel a hegyekbe. melyeket még nem szántottak fel a síelk. irányt is volt nálam. ahogy csak siethettünk. Másnap aztán hozta. A telepeken kilométerhosszúságú pályákat készítenek. A biz az parancsnok úr: A téli sportokról beszéltek fiuk? Hát ha az ember sítalpat köthet a talpára és végigszáguldhat a lejts hómezkön. A nagy jégpályákon nyüzsögnek az emberek. magával Téli sportokat akartunk zni. ha Svájcba mehet az ember. érzés. de jó ersen. vagy az osztrák Alpokba. „siessünk. A kezddött az élet. nagyszer . Mehettünk már egy óra hosszat. Moriztba. Majdnem eltévedtünk. mert nemsokára sötét lesz. szánkázni és korcsolyázni is bundában mentek. Hát még akkor. „No fiuk". Ilyenkor vannak a nemzetközi gyors-és mkorcsolyázó versenyek. egy órán belül nem érhettük el. az egyik fiu a ródliját helyiérdek vasúttal mentünk a végállomásig.107 Sanyi: Feri: Hogyan Hát is volt az a hires kirándulás? ide figyelj. érintetlen. mikor egyszerre csak borulni kezdett. Milyen másként volt ez régen. Egyszer csak elkezd havazni. hajrá. sífelszerelést is vittünk magunkkal. a jéghoki mérkzések. „Repülgép kellene ide". Szerencsére jól ismerem a vidéket. majd elmondom. de az ördög se tud havazásban tájékozódni. Davosba. Nagysokára mégis elértük a túristaházat. ahol felszállhat". mondom én. itt folynak le a ródli és bobversenyek.

kiszállni! mosakodik^ fésiily fésülködik. adhattok. hogy alig lehet mozogni tlük a vizén. menteget. Ne vitatkozzatok. De evezscsónak sok van. láthat. * ad. pokrócokat visznek magukkal és kint is alusznak sokszor a szabadban. mutatkoztok. gurulóüléses csónakunk. Gyorsan kell kiszállnunk. mutatkozol. nemsokára meg- érkezünk. húz. három. Ne gondold. adhatnak. azon egész nyáron evezhetek. adhatunk. ha a Balatonnál leszünk. Megérkeztünk. szre olyan barnára égek a napon. hogy csak a Balatonon van viziélet. adhat. motorcsónakokkal. evezek. ott vitorlázni. s különösen szombaton és vasárnap annyi a csónak. Egy kett. sátrakat. csónakázom. nyújt. adhatsz. Ilyenkor kivonulnak a vadevezsök. A vizén lehet csak igazán sportolni. vitorlázom. mutatkozom. mutatkoznak. Ugye Laci te még fürdeni is bundában mégy. mert a vonat nem várakozhatik sokáig. A Duna is tele van gzhajókkal. Most is úgy betakarództál. tesz. . A parancsnok úr: Készüldjetek fiuk. mintha az északi sarkra mennénk. adhat. Én bizony egész nap a vizén vagyok nyáron. Ott kiúszhatjuk és kifürödhetjük magunkat.Feri: 108 - van egy fagyos szentünk. nem lehet Nekünk is van egy kétevezs. Pista: No majd nem húzódozol a fürdéstl. mutatkozik. húzódik. mehet. lát. úszom. megy. mutatkozunk. nyútózik. takaródzik. mint Nekünk is a csokoládé. mutatkozik. törülj törülközik. tehet. mond. mentemos^ getödzik. mutat. adhatok. Jóska: jól Mi a Dunán szoktunk nyaralni. takar. mondhat.

adni. kérni: 109 .

110 ~ menni .

színes inggel. Mit visznek magukkal a vadevezsök? 67. divat ha az Változatosság gyönyörködtet. Milyen érzés az. Minden kornak megvan a maga öltözködési stílusa. ha hivatalába megy. . Hogyan kezdett havazni? 52. Miért kell gyorsan kiszállni a fiuknak? 65. Ez az igazság akkor emberek öltözködésére gondolunk. Mennyi ideje mehettek. Mirl beszél a parancsnok úr a fiúknak? 55. Utcára. Milyen pályákat készítenek a telepeken? 59. Milyen a téli sportélet Svájcban? 57. Milyen versenyek folynak le itt? 60. hivatalba egyszer utcai ruhát vesz fel az ember. Hogyan megy fürdeni Laci? 62. hanem az egyes nemzeteknek. st egyes vidékeknek is. hanem a divat a társadalmi szokások változásaira. Milyen ágai vannak a vizisportnak ? 64. Miért nem tévedtek el a fiuk? 53. 111 — a helyiérde- Meddig mentek kvel? 46. Elérhették egy óra alatt? 50. Mivel van tele nyáron a rették az vasárnaponként? 66.— Mit vittek magukkal? 45. Hol száll fel a repülgép? 51. Milyenek a havas téli fenyvesek? 58. Mi kezddött másnap? 54. de nemcsak az egyes koroknak. De nemcsak az izlés változandósága. vagy ha estélyekre. milyen másként öltözködtek ezeltt ötven esztendvel s hogy milyen változatos gazdagságú a különböze népek viselete. is befolyást gyakorol- nak Egészen másként öltözködik az ember. mikor borulni kezdett? 47. Miért siettek? 48. ha látogatást tesz. Régen is sze- emberek a téli sportokat? 61. Gondoljunk csak arra. bálokra hivatalos. ha az ember végigszáguldhat a havas mezkön? 56. Hol van Pista egész nyáron? 63. Duna? Kik vonulnak ki A válik igazán nyilvánvalóvá. Milyen messze volt a menedékház? 49. puha.

fekete vagy fehér csokornyakkendt köt. szürkecsikos nadrággal. utcán. Apró. iparosokkal a megfelel fogalomkör szókell kincsét begyakorolni itt is és a következ gyakorlatban is. szabást kiválasztani. Otthon általában könny pongyolát vagy háziruhát viselnek. S a toa- még nem cip és kész magával a ruhával. Nagy mvészet az egyéniségnek megfelel anyagot. Estélyekre vagy bálba frakkban vagy szmokingban megy az ember. széles karimájú szalmakalapokat stb. színt. hivatalban utcai ruhát. fekete zakkót húz. a felölt és kalap megválasztása is mind gondot és ízlést igényel. Minden társaságban vannak követend mintaképek. . bársony. mint a férfiaké. A férfidivat eléggé konzervatív. több szabadságot enged az egyéni ízlésnek.— fekete 112 — vagy barna cipt. ezek évenként és szezononként változtatják a divatot s a társaságbeli hölgyek sietve követik ket. A hölgyek öltözködése sokkal változatosabb. Mennyi különböz anyagú formájú kalapot látunk nap nap után. alacsonysarku sportcipk és sarok nélküli tenniszcipk*). annál változékonyabb azonban a ni. operában lett estélyi ruhát. Ezekben minden cipfajta megtalálható: apró selyem tánccipk. sevró. antilop és vászoncipk. színházban. színes harisnyával. estélyeken. a harisnya és színe és formája. *) Kereskedkkel. fekete selyemharisnyát és lakkcipt húz. barna vag>' szürke felöltöt puha kalappal. Hivatalos látogatásra feketébe öltözik az ember. keményített mellü inget vesz fel. csikós fekete nyakkendt köt s fekete keménykalapot tesz a fejére. selyem és nemezkalapokat. Az elegánsan öltözköd höl- gyeknek egész cipraktáruk van. karimátlan. lakk.

A napokban megyek én is próbálni. Nagyon megbízható. Mennyibe kerül egy öltöny ebbl az anyagból ? A szabó: 260 peng. ha van kedve hozzá. meg a nadrágot is elég bre. ki a szabója. Szöveteket is tart raktáron a szabó. sem a feltn színeket. mint a mértékre készített. Dóezy úr: Jól van. Berlitz. Dóczy úr: No. régi cég. A szabó: Ezer köszönet. egészen keveset derékba szabva. Megpróbálhatnám a ruhámat? Hoztam egy új rendelt is. A szabó: A készen vett ruha természetesen lényegesen olcsóbb. Nem szeretem könny mintázatú szöveteket mutasson. Azonnal hívom a szabászt. nem szeretem a nagyon szkre szabott ruhákat. Ezek a minták a legdivatosabbak. róla. jöjjön velem. vegyen mértéket. sem az ersen min- tázott szöveteket. nem mondhatnám. Dóczy úr: Elre is Milyen öltönyt méltóztatik? Dóczy egészen úr: Egy világos nyári utcai ruhát. A szabónál hol csi- úr: Mondja csak kedves Bárdos Ritkán láttam ilyen ruháit? jó szabású öltö- nyöket Szeretnék egy szép világosszürke nyári öltönyt csináltatni. hogy olcsó. A zdve hogy az öltöny elsrangúan fog anyag is elsrend. De meg lehet gyszabó: Méltóztassék választani. De lehetleg sima. Csinálja a kabátot is.— a) Dóczy náltatja 113 — úr. Milyen szabású legyen a ruha? Dóczy úr: Egészen sima. széles kihajtóval. ugye? Bárdos úr: Jó napot Sándor úr. Magyar állni s az g . Bárdos úr: Ezer örömmel. nagy hálára kötelezne. Sándor Eleknél dolgoztatok. köszönöm a fáradságát. ha megmondaná.

mivel szolgálhatok? Kósné: Egy könny tavaszikabátot szeretnék. A szabása is tetszik. Nem gondolja. b) Divatszalonban Elárusítón: Kezét csókolom Nagyságos Asszonyom. két gombbal. Hova küldhetem? Holnapra ké- Kósné: Egy estélyi ruhára is szükségem lenne. hogy hosszú egy kissé? Elárusítón: Egész keveset. Ez egészen könny anyagból van. de a selyembélés és a szrmegallér meleget tart. Azonnal leküldjük a helybe. nem tart sokáig. ez a fehér selyem ruha meg fog felelni. nagyon jól fog állni a Nagyságos Asszonynak. nem mutathatna be egypárat? Elárusítón: Méltóztassék felfáradni az els emeletre. Kósné: Szeretném megpróbálni.114 A szabó: Egysoros vagy kétsoros legyen a kabát? Milyen bélést méltóztatik parancsolni? Dóczy úr: Egysoros legyen. Mikor lesz készen a ruha? A szabó: Két hét múlva. amelyiket a kirakatban láttam? Az nagyon tetszik nekem. Valami egészen könny anyaggal kell bélelnie. m- Az átalakítás szen lesz a kabát. de nagyon divatos s azt hiszem. . Elárusítón: Méltóztassék. de nem túl könnyt és egészen egyszert. Kósné: Nem mutathatná meg nekem azt a kék kabátot. Egy hét múlva azonban már próbálhatunk. 400 peng. Elárusítón: Az a kabát drágább valamivel. azonnal szólok a próbakisasszonyoknak. Kósné: Azt hiszem.

egy cseppet sem öregít. Fiatalos ruha. igen jól fog hozzá állni egy fehér g3Öngysor. kérni: . A sima ez a szabás is egészen modern. Kósné: Mutathatna valami szép kosztümöt is? Elárusítón: Most. Ezek a tompafényü selymek most nagyon divatosak. hogy a szezon elején méltóztassék jönni. adni.— 115 — Elárusítón: Elsrend anyag és nagyon modern. Akkor nagyon szép és gazdag választékkal szolgálhatunk. Azt ajánlanám Nagyságos Asszonyom. Nagyon szép egyszerség. az idény végén nincs nagy készletünk.

menni. 116 — jonn .

Ezek olyan embercsoportok. inint ahogy két egyforma falevél sincs. Mennyibe kerül egy öltöny? 35. hadügy-. Mit vásárol Kósné a divatszalonban? 40. Mire lesz készen? 46. egységes jog és alkotmány tart össze. Mi fog jól állni a fehér selyem kosztümhöz? 51. Mikorra lesz kész a ruha? 39. belügy-. Hova küldheti az elárusítón a kabáruhákat? 48. Mi tart mekget a könny kabáton? 41. így különülnek el a népfajokon belül az egyes nemzetek. Milyen anyagból legyen a bélés? 38.nagy választék a divatszalonokban ? tot? 47. ezeknek élén a miniszterek állnak: a külügy-. Melyik kabát áll jól a nagyságos asszonynak? 44. Nem hosszú egy kissé? 45.~ 117 — úr? 31. Szereti a feltn színeket? 32. Olcsóbb a készen vett ruha. melyek nagy emberi közösségeket foglalnak magukban. melyek sok emberben közösek. Mikor van . közös mveldés. Kik mutatják be a ruhákat? 49. Melyik kabát tetszik Kósnénak? 42. Tetszik önnek a derékba szabott kabát? 34. Milyen szabású legyen a ruha? 33. a köztársaság a király- Az ország ügyeit a minisztériumok intézik. igazságügy. öregít a fehér ruha? 52. miniszter. Milyen selymek divatosak most? 50. melyeket közös nyelv. Hol nézi meg Kósné az estélyi Az emberek foglalkozása Régi igazság. közös származás. a másikat. Hol alakítják át? 45. közoktatásügyi stb. de ugyanazon nemzet történelmében is felváhhatja egyik alkotmányforma ságot. Az egyes nemzeteknek más és más alkotmánya van. . pénzügy. És mégis vannak olyan vonások. oly intézmények. Olcsó? 36. közös történelmi hagyományok és szokások. Drágább a kék kabát mint a szürke? 43. mint a csináltatott? 37. hogy nincs két egyforma ember.

öltözködésére. Egészen más képe van az élelmiszer. A környezet elhatározó bélyeget nyom a benne él. cipészek. Az országok békéjének rzje a katonaság. bádogosok.vatalnok dolgozik. foglalkozású A városokban és a emberekkel falukban a legkülönbözbb Milyen hosszú a rangsorozat a nagybirtokostól a középbirtokoson át a kisgazdáig s a szegény napszámos emberig. él még az országban. meg vol- tak a maga határozott Mégis. mint régen. la- járásbíróság. emberek viselkedésére. . a polgárok biztonságára a a rendrség vi- gyáz. annyi ember. mimkáját a bíróságok: a tábla és a kúria végzik. a ruha. beszédmodorára. hogy mi a foglalkozása. Az igazságszolgáltatás a törvényszék. A helyi érdek ügyeket kisebb közigazgatási egysé- gekben: a vármegyékben és a városokban bonyolítják le. orvos. miidn az egyes céhek határozottan elkülönül- tek egymástól s minden társadalmi osztálynak ismertetjelei. a könyv és egyéb kereskedéseknek s megint mások az asztalosok. gyáros. Ma már nem a kü- annyira az egyes foglalkozások. a városi polgár. mennyi ága van a kereskedelemnek és iparnak. mérnök. De a hivatalnokok csak kis részét teszik az ország kosságának. Ahány lönülnek el foglalkozás. találkozunk. midn másként öltözködött nemes és a paraszt. a városok élén pedig a polgármester áll. hogy lássuk. a virág. S az stermelk mellett mennyi iparos. vállalkozó. mázolok üzletei és mhelyei. gyárimunkás stb. 118 hi- A minisztériumok különböz itt ügyosztályaiban rengeteg intézik az általános a érdek ügyeket. keresked. A vármegye élén a fispán és az alispán. Csak ki kell mennünk az utcára s végignéznünk a különböz üzletek cégtábláit. az esetek nagy részében ma is els látásra meg lehet mondani valakirl.

Leghelyesebb. nagyon És azután is! gyenge arra ez a gyerek. azután elvégzi a Ludovikát s mint fhadnagy kerül ki az életbe. okos és talpraesett gyerek. Megbeszélik egymás közt és az ismersökkel.— A kis 119 — Kenyeres Gyula elvégezte az eíemi iskola els négy osztályát. hogy milyen pályára adják. hogy jó diplomata legyen. Legjobb lesz. ha katona lenne a fiam. Jó nyelvérzéke van. ha most középiskolába adjuk Gyu- még beszélni. Nagyságos Aszszonyorn gyermekei is oda járnak ugyne? Kovácsné: Igen. . a többirl a maga idejében fiút is határozhatunk. Nagyon jó a bizonyítványa. Kenyeresné: Én azt szeretném. Végezze el az egyetemet. Kenyeres: Ahhoz. a pályaválasztásról korai Ilyen fiatal gyermeknél még nem lehet meghogy mire van leginkább tehetsége. Azt mindenesetre szeretném. hogy a lányom se legyen másra szorulva. Nem jó. az megél a jég hátán is. Szeretem a szerzetestanáro- kereskedelmi . Kenyeresné: Hát ha katona nem lehet. hogy egyetemet végezzen és diplomás ember legyen. nagyon sokat kell tanulnia. ha beíratjuk a gimnáziumba. ha hatámaguk ebben a kérdésben a szülk teljesen roznak. Adjuk a katonai freáliskolába. meg a lányom is gimnáziumba jár. Kenyeres: Hova járnak a gyermekek? Kovácsné: A fiam a cisztercitákhoz jár. iskolába. ítélni. a fiam is. Kovács: Járassátok a hadd legyen belle gyakorlati ember. legyen diplomata. a lányom az állami leánygimnáziumba. fiadat a háborútól? Nem félted a Kenyeres: Azt gondolom. A fiamat meg a gazdasági akadémiára akarom küldeni egy kicsit vékony dongájú és nem is nagyon szereti a városi életet. ezért tovább taníttatják szülei. lát. Azt akarom. Kovácsné: Én nem ajánlom a katonaiskolát.

Itt van egészen közel hozzánk. Nagyon jóhír fntni^ ülniy . Az járt.— kat. Azt hiszem. 120 — uram is sokat adnak a vallásos nevelésre. a ben- césekhez Kenyeres: Egy kissé messze van tlünk a cisztercita gimnázium. Az igazgató jó barátom és egy-két iskola. tanárt is ismerek. inkább az állami freált választjuk.

— menníj jonni 121 — .

36.Más kárán tanul az okos". Hát a tanárokat? fiatal Az egészség . Okos ember Ha vigyáz egészségére s ha lehet. ersíti. hogy diplomata legyen a fiából? 42. Nem lehet még a a pályaválasztásról beszélni? Meg gyermeknél is. Hova akarja küldeni fiát? 47. Ki él meg a jég hátán is? 41. míg egészen félgyógyul. a torokfájás. Csak a beteg ember tudja igazán. döntik ágyba a az embert. Egy kis meghlés kell csak s a legersebb szervezet ember is lázas lesz. orvost hivat s ha beteg volt. Hova akarja adni Kenyeres a fiát? 38. vigyáz. Hova járnak Kovácsné gyermekei? 45. A csak nátha. mondja a közmondás. a íiút? 35. hogy leánya elvégezze az egyetemet? 46. Mit tanácsol Kovács? 39.. megelzi a bajt. Miért gondol Kenyeresné arra. Edzi magát. sokáig gyengélkedik még. ffájás még könny nem láz.~ Kovácsné korai ítélni 122 — Mitl félti a katonaiskolát? 34. hogy mihez van tehetsége? 37. Miért szereti Kovácsné a szerzetes tanárokat? 49. De milyen rettenetesek a hosszantartó súlyos betegségek. el is Ha . csak lassan lábbadozik. Az emberek nagyrésze mégsem vigyáz egészségére. mit jelent a jó egészség. Mrért? 48. Sokat kell tanulnia a jó diplomatának? 43. Miért ajánlja a kereskedelmi iskolát? 40. a gyomorrontás. Hova adják be a kis Gyulát? 44. rosszul érzi magát. betegségek. Pedig milyen könnyen megbetegszik az ember. múlik a válság. Ismeri Kenyeres az állami freál igazgatóját? 50. Ilyenkor magasra szökik a betegre je- ges borogatást raknak s keser orvosságokat kell szednie. Miért akarja. hogy vissza ne CvSsék a betegségbe.

Milyen váratlan szerencse. testét. A mull héten kirándultam. '/eni Még csak pár napja vagyok jó a fürdk hatását. nem igen tö- rdnek az egészségükkel.— ellenállóvá teszi 123 — nem hanyagolja el szervezetét. nálunk tavasszal sok a munka s a jó há- . Sokat szenvedtem miatta. hogy látom. poros nagyvárosi leveg megártott az egészségemnek s míg szabadságra nem mehetek. de már jól érzem magam s nemsokára olyan egészséges leszek. Nagyságos Asszonyomnak is fürdkre van szüksége? Baloghné: Jó napot Horváth. Örülök. Hát maga hogy van? Mit keres itt? Horváth: Én csak olyan kerti vendég vagyok itt. jönni. Baloghné: Csak nincs valami komoly baja? Az ilyen megcsontosodott agglegények mint maga. Elbb de máris érszerettem volna már itt. Bizony sajnos nekem is szükségem van már a Lukács fürd iszapjára. Horváth: Kezét csókolom Nagyságos Asszonyom. mert tudja. A füstös. Két napig köhögtem is. ide jövök délutánonként. Horváth: Nem olyan veszedelmes az én betegségem. Baloghné: Az én reumám is súlyosbodott a télen. Baloghné és Horváth úr találkoznak Budapesten a Lukács fürd kertjében. hogy láthatom. Horváth: És használ valamit a fürdés? Régóta itt van már Nagyságos Asszonyom? Baloghné: Nagyon meg vagyok elégedve a gyógykezeléssel. mint a makk. Reumámat gyógyíttatom. A sok munkától és a kevés levegtl állandó ffájásom van. Meg azután meg is hltem egy kissé. hirtelen zápor kerekedett és brig áztam. de tudja. hogy „ép testben ép lélek".

igen. megvakul. Békyék a Balatonon nyaralnak. S hogy vannak a többi ismersök? Baloghné: Köszönöm. Gáléknak kis fiuk született. Az uram tavaly klinikáján feküdt s nagyon az is meg elégedve a- gyógykezeléssel és ápolással. ö ajánlotta a Lukácsfürdt volt is. Isten vele. Csontrepedést kapott s az egyik szeme ersen megsérült. nem sokáig. Horváth: No. férje- .— ziasszony 124 — egyedül az urát. Horváth: Méltóztassék átadni neki is és kedves urának is üdvözletemet. Kiss Péter feleségül vette Tary Etelkát. Látja. mennyit dolgozik. Baloghné: Igen. Horváth férje. elmegyünk pár hétre valami csendes nyugodt nyaralóhelyre. A hét végén már utazom haza. Kedves és alapos orvos. Horváth: Meddig marad Nagyságos Asszonyom? Baloghné: Sajnos. Mert különben rendesen fel szokott látogatni Pestre. Ezért nem találkoztam hát vele a télen. hogy lássam. nem hagyja is ilyenkor Meg azután meg fáztam egy kissé. Kezét csókolom. S mit szólt a dologhoz Mester doktor úr? Ugy-e még mindig a háziorvosuk. Horváth: Bizonyosan nem vigyázott eléggé magára s megártott a szeszélyes áprilisi idjárás. Az idegrendszerét azonban nagyon megtámadta a betegség. azt hiszem mindenki jól van. Ha most végQÍ ér az én kúrám. Megjön a fiam Berlinbl. : Nem tudtam. hogy beteg volt a kedves Mi baja volt? Baloghné: Autószerencsétlenség. így aki jár. Attól tartottam. csakhogy meggyógyult. Nagyon az szeretjük. Meg azután tudja. De hála Isten túl van a veszélyen. nem vigyáz. Baloghné: Jónapot Horváth. alig várom.

esni : fázom fázol fázik esem esel fáztam fáztál fázott estem estél esett esik fázunk fáztok esünk estek fáztunk fáztatok estünk estetek fáznak esnek fáztak esni fogok esni fogsz esni fog estek fázni fogok fázni fogsz fázni fog stb.125 fázni. fáznám fáznál fáznék fáznánk fáznátok esném esnél esnénk esnétek fáznának esnék esnének fáztam volna fáztál volna fázott volna estem volna estél volna esett volna stb. fázzam fázzál fázzunk fázzatok essem essél essünk essetek fázzék fázzanak essék essenek aludni i alszom .

Mit szólt 44. Régóta tanul már Ön magyarul? 37. Mi ártott meg az egészségének? 25. Ki szenvedett sokat a reumája miatt? Használ valamit a fürdés? 36. Mi ura? 45. Köhögött már Ön? 32. míg szabadságra nem mehet? 26. Meg van elégedve Baloghné a gyógy35. Örül Baloghné? 21. Hol találkozik Baloghné Horváth úrral? 19. hogy az ember lázas legyen? 5. Jól érzi magát Horváth úr? 33. Gyengélkedik még a lábbadozó? 13. Az ers szervezet ember is könnyen megbetegszik ? 6. Kinek a kárán tanul az okos? 2. Veszedelmes Horváth úr betegsége? 28. Hogy van Horváth úr? 23. Mitl van állandó fejfájása? 29. Mit kapott az autószerencsétlenség . Mit raknak a betegre. a dologhoz Mester doktor úr? 42. Sokat ér a jó egészség? 3. 40. Miért kell edzenünk magunkat? 17. Milyen lesz nemsokára? 34. Hogyan hlt meg? 30. Mondjon egypár könynyü betegséget. Érzi nem jött elbb? 43. kezeléssel? 38. Ágyba dönti az embert a gyomorrontás? 9. Mikor kell orvost hivatni? 16. Kik nem tördnek egészségükkel ? 27. Hova jár ki. Mire van szüksége Baloghnénak? 20. Jó dolog a nátha ? 8. Mit keres a Lukács parkban? 24. ha magasra szökik a láza? 11. Milyen orvos Mester doktor úr? Van Önnek háziorvosa? Hol feküdt Baloghné 46.— 126 — HARMINCNEGYEDIK GYAKORLAT (Feladat) 1. Mit csinál az okos ember? 15. Mi kell ahoz. Mit kell szednie a beteg embernek? 12. Mi lakik az ép testben? 18. Meg volt elégedve az ápolással? baja volt? 47. Milyenek a hosszantartó. már Mi a fürdk jó hatását? 39. Miért van szüksége a Lukács fürd iszapjára? 22. 7. Könnyen megbetegszik az ember? 4. Mire kell vigyáznia a betegnek? 16. Mikor gyógyul fel egészen a beteg? 14. Miért ártott meg neki? 4Í. súlyos betegségek? 10. Miért ázott brig? 31.

Még alig múlt el a gyönyör május. a kimennek a szlkbe. a folyókból. már . kukoricát. ha véget ér az asszony kúrája? 52. Egyszerre csak itt vannak megint a vándormadarak. paradicsomot. gyakran esik. paprikát ültetnek. Ki vette feleségül Tary Gizellát? 54. fehéren vagy rózsaszínén mosolyognak a virágos cseresznyefák. a hó elolvad. gólyák sétálnak a napos réteken. A szülnek a nyárra. az emberek kémetszés. borsót. békákra vadászva. A nap sugarai mindig fényesebben és melegebben ragyognak. krumplit. Túl van már a veszélyen? 50. állatnak sok a dolga. A hegyek lejtin és az árnyékos helyeken még fehérlik a hó. friss élet fakad. Hova mennek Baloghék. hogy jobban teremjenek. visszametszik. Kiknek született kis fiuk? 55. a madarak fészket raknak. Hog>' vannak a többi ismersök? 53. Most álmából. A nap egyre korábban kel fel. fecskék cikáznak a levegben. káposztát.— alkalmával? 48. árpát. mandulafák és almafák. munkájukhoz. megkezddik az els kapálás és gyümölcsfákat is megtisztogatják. Mit támadott meg a betegség? 51. a gyümölcsösök virágba borulnak. A A konyférfiak hakerteket felássák. Embernek. az asszonyok babot. mezket ismét elvetik a tavaszi veteményeket. Miért nem? tartott Mitl Az évszakok Milyen szép is a tavasz! A természet felébred téli mindenütt új. 127 — a felesége? 4Q. kezddik az igazi a élet a falun. A fák mindig jobban lombosodnak. patakokból és tavakból könny pára száll fel. szeszélyes az idjárás. Az emberek hozzálátnak felszántják. ugorkát. Sokáig marad a nagyságos asszony? 56. Már minden fa rügyei kifakadtak. de a réteken már zöldülni kezd a fü és kidugja fejét a hóvirág.

Vannak olyanok. már kilenc. napotiszta sárga is reggel még hvösebb van. tle az ember. családias nyaralótelepeket szeretik. akik naponként mennek úszni vagy evezni. Mindenki vágyódik a szabadság után. Könny ruhát vesznek magukra az emberek és csapatonként sietnek az uszodákba és strandfürdkbe. levegben. akik családostól mennek nyaralni. báb.— itt 128 — nóta hallat- a nyár. játékhajók s a komikus nagy gummiállatok. Vágyódnak mások. a Balatonnál. De ez a nyaralókat. A mezkön nem zavarja a fa- lukban zúgni kezdenek a cséplgépek. különösen a városokban. A pusztán van csak igazán meleg nyáron. gulyákat és falukat ingat a learatják az érett gabonát. óriássá leveg olyan izzó. inkább az egyszerbb. de nincs mindenkinek ilyen sok ideje. ahol a nagy házak között megszorul a meleg s az emberek alig jutnak leve- nagyon egy kis friss levegre s a villanyosok megállóinál megszaporodnak a kirándulók. A különféle für- dhelyeken. a rozs meg A forróság egyre tikkasztóbb. A és haragoszöldek kukoricások frissek még. evezés. hogy nyaralni mehessen. melyek kaesákhoz. szik. A strandon nyüzsögnek az emberek. a Dunán. békákhoz. A bátrabb gyerekek beúsznak a mély vízbe is. a búza. gyermekestl nyugalomra és üdülésre találnak. A hegyekrl. is ghöz. mezkrl vidám dolgoznak és énekelnek a lányok. ilyenkor tíz órakor kezddik a fürdés. bonák. akik nagy és elegáns fürdkön töltik szabadságukat. elfeledik. hogy megszédül szél sem mozdul és megszületik a délintt házakat. krokodilokhoz s egyéb állatokhoz hasonlítanak. A homokban vidám gyermekek játszanak s a vízen feltnnek nemsokára játékaik: lapdák. a tengeri fürdkben vidám és tarka élet folyik. zás. . hogy „a víznek nincs gerendája". de sárgulnak már a gaaz árpa. Itt azután feleségestl. Vannak olyanok. a A föld ke- ménnyé szárad.

de csakhamar lehull a lomb szi szél puszta tarlók és kopár mezk felett fú. kinyitják a s pincéket. A munkában fáradt embereknek szükségük van egy kis szórakozásra. A szinházak megnyílnak. a gramo- BerUtz. érik a gyümölcs. verik a diót. de rövidek már a napok. az operai eladások elkezddnek. A falusi ember ilyenkor behúzódik házába. hideg szi es esik. Elmúlik a nyár. a sár s reggelenként deresek n a mezk. Itt most kez- ddik a a szezon. mez s sz színeibe öltözik. vetés. a mezkön folyik még a szántás. Ötven évvel ezeki tudott ltt még a moziról. nagy kosarakba szedik az almát és a körtét. présházakat. telik.12Q De minden jónak vége szokott lenni. Másként van ez a nagyvárosokban. Újra megkezddik a társasélet. Mas^ar 9 . édesedik a szl szeme. a hangos filmrl. De ma már nem kell színházba vagy koncertre menni. Mindig hvösebbek a napok. készülékre is. lezúzzák már csorog az édes must. erd. szedik is szlt. ha az ember szórakozással akarja tölteni szabad Csak be kell kapcsolni a rádiót s a hangszórót. hogy az ember a legszebb eladásokat hallja. hogyan fejldik a tehnika. Ha két. De mennyi öröm és szépség van az szben is! Már sárgul. A az természet utoljára megmutatja az még pompáját. hidegen fú a szél. hosszabbak lesznek az éjszakák. A különböz országok rádióleadóállomásai gondoskodnak szebbnél-szebb msorokról. a koncerttermekben ismét megszólalnak a hangszerek. a fürdhelyeken egyre kevesebb a vendég. Ezért lát az ember majdnem minden ház tetején antennákat s ezért van ma már olyan sok embernek rádiója. gyárakban. három vagy többlámpás idejét. mily rövid az id tavasztól szig. akkor elég a detektoros készülék Csodálatos. a hivata- lokban. nem telik. Nemsokára a itt a szüret. az újságok „uborkaszezón"-jának vége. üzletekben teljes lendülettel megindul munka. Most látszik csak.

apró karácsonyfagyertyákkal. hogy hazaérjen. A falusi élnek a régi és az újév. hólabdát gyúrnak és hógolyó csatát vívnak. a hangos itt-ott nyári vidékek kihalnak. Otthon. Ilonáról meg a Jézuskáés karácsony. A gyermekek vidáman szaladgálnak az udvaron. Megtanulják a leckét s jutalmul illatos kávét kapnak édesanyjuktól. csizmás. 130 — akkor és a rádióról s hol volt még a repül- gép és az automobil. mint tél: akkor volt. De mégis jobb bent a meleg szobában. gyermekek betlehemezni járnak. hóembert állítanak és körültáncolják. ezüstös és aranyos díszekkel. Az utcákon tereken nagy halmokban állnak a fenyfák. Karácsonyra majd megrakják ket cukorral.— fonról. A jó gyermekek s a családtagok ajándékot kapnak. könnyen eltéved s ha nem talál menedéket. . Ma minden másképpen van. mieltt bealkonyodik. Talán borért megy a behavazott szlbe. megfagy. ez a család és a szeretet ünnepe. A kicsinyek körülülik a kályhát. mély nyomot hagy a frissen hullott hóban. Nagyanyó mesél ne- kik. bundás parasztot. ról Hamupipkérl. Éjjelenként fagy. Lassanként megjön a házakat. jéggel fedi be a mezket és vizeket. hóval. a jó meleg szobában nem kell ettl félni. ott még népszokások. mert ha éjjeli hóviharba kerül. csak varjút látni egy-egy lomha vagy egy-két gyalogos. Csakhamar megjön Szilveszter Az ismersök boldog újévet kívánnak egy- másnak. Siet. Tündér Hiszen közel van már is.

131 — ember házatok hál házam emberem házad embered háza embere házunk emberünk emberé emberek emberei emberiek házuk emberük házé házak házai házaim házaid házai házaink házaitok házaik embereim embereid emberei házat embereink embereitek embereik .

Mikor kezddik Kik énekelnek? Milyen színek a kukoricások? 19. Mik jönnek vissza tavasszal? Mond- jon egypár vándormadarat. Milyenek az éjszakák. Miért hull 40. operában? 44.- 132 - HUSZONNYOLCADIK GYAKORLAT (Feladat. Mirl gondoskodnak koncerteken és . ha megjön a tavasz? 9. Mit aratnak le a mezkön? 27. Hol fú az szi szél? 38. Látott már délibábot? 26. ha hallani akarjuk? 47. Hol indul meg sszel a falusi ember? Mi kezddik ászel a nagyvároscsinál újra a munka? az 43. ha süt a nap? a nyár? 16. természet tavasszal? Hol 7. ban? 42. fehérlik Mibl ébred fel a még a hó? 4. Mit kell csinálni a rádióval. Mi hallatszik a mezkrl? 18. Mi történik a színházakban.) 1. Mikor kezddik a fürdés? 29. Miért olyan tika városban? 20. Mit csinálnak a falusi emberek. Hol játszanak a gyermekek? 30. Mi száll fel a folyókból és a tavakból. Mindenki családostól megy nyaralni? 24. Hát a szl? 36. Miért nem szabad beúszni a mély vízbe? 32. Hova vágyódnak nyáron a városi emberek? 21. Csak egyféleképpen lehet szórakozni? 46. Mi 6. Mire vadászik a gólya? 8. Miért metszik vissza a gyümölcsfákat? 12. Mit Hát a városi? 41. 15. Milyen élet folyik a fürkasztó a meleg dhelyeken? 28. dugja ki a fejét? 5. Melyik a legszebb évszak? 3. Hova mennek a férfiak? 11. Mit csinálnak az emberek szüretkor? 37. ha elmúlik a nyár? 33. 2. 17. Hol töUik az emberek szabadságukat? 23. Milyen színek a virágzó gyümölcsfák? 13. Mit ültetnek az asszonyok a konyhakertbe? 10. Mire van szüksége a munkában fáradt embernek? 45. le a lomb? 39. Mivel játszanak? 31. Hol raknak fészket a madarak? 14. Kik mennek úszni vagy evezni naponként? 22. Milyen lesz sszel a gyümölcs? 35. Szereti az szt? 34. Milyenné szárad a föld a pusztán? 25.

az emberre. akinek siets mert az utolsó percre hagyta. Mit díszítenek fel karácsonykor? 59." vitatkozó. Hova megy a csizmás paraszt ember? 53. ha megtartják úgy jó. Miért siet? 54. Hol élnek még a régi népszokások? 61. mondják arra lel. Mit kapnak a családtagok? 60. „Legény a gáton". de ers. aki „megállja a helyét". havas vidékeken? 52. mint ötven évvel ezeltt? 50. Mi történik avval. a több lám- pás vagy a detektoros? 49. mondják arra az emberre aki többet akar. Mit kapnak jutalmul. Nem mind arany. Mivel fedi be a tél a házakat és a földeket? 51. mint amire képes. Az Ígéret szép szó. ami fénylik. „Sokat akar a szarka. aki eltéved a hóviharban? 55. Ki mesél a kicsinyeknek? 58. aranyat „Kivágja magát" az ügyes szorítják. Másképpen van ma. Mit csinálnak télen a gyerekek? 56. Melyik készülék jobb. ha „sarokba Kicsi a bors. ha megtanulják a leckét? 57. „Nemakarás: fejvakarás". a dolog". Mikor kívánunk boldog újévet? Közmondások és szokásmondások Minden kezdet nehéz. mondják a mikor „kibúvót keres". mondják arra. „Körmére ég a dolga. Lassú víz partot mos. „Cserben hagyni" valakit: lusta emberre. . de nem bírja a farka". bajában magára hagyni. Ki korán kel. Mit látni a kihalt.133 a leadóállomások? 48. Kéz kezet mos.

ha megszólja az ajándékozót. va- Ember tervez. Isten végez. ebgondolat: Esö után köpönyeg. „Hátra kötöm a sarkad". apró csinytevésért. „Bottal nyomát". . mondják. akik „megférnek egymással" és pajtások a rosszban. úgy alussza álmát. Ki mint veti ágyát. Kés bánat. megugrik. „Kereket old": elillan. mikor valaki hiába üldözi a tolvajt. mondják gyermekeknek. „Ajándék lónak ne nézd a fogát". mondják ha ostoba ember „nagy hangon beszél". „Üres hordó jobban kong". Ahol nincs.— 134 — »iEgy gyékényen árulnak". az nyer. Aki mer. ott üti ne keress. Egy laki fecske nem csinál tavaszt. mondják.

irodalom tudomány és .Magyar mvészet.

.

nem volt náluk híresebb vadász hetedhét országon. Keres- erdben. egyik szebb. Mire a fiuk deli legényekké serdültek. Magyaré a magyarok. nyomát se találták. mint a sebes szél. egy csapat asszonynépre bukkannak. kutatták. A lányok közt volt Dúlnak. tisztásról sÉlt valamikor réges-régen. tisztásra. hogy nem volt többé maradásuk. nem Egyszer csak. lehettek vagy százan. Látnak ám egy olyan csodaszép szarvast. lovaikra kapták s elvágtattak. ott táncolt. énekelt egy forrásnál. Elször a hunok láttak. messze keleten hívták: talmas fejedelem. Hát amint mennek. az alánok fejedelmének két lánya is. Nosza üldözbe vették. Egy nagy sereg leány. Megrohanták ket. Hunor és Magyar ivadékai úgy megszaporodtak. hegyeken fel. Történt egyszer. hogy ötven-ötven legénnyel vadászni mentek. eltnt. eddig még nem indultak talan Elhozták az Isten kardját. egy világöregember hétszer egymásután megforgatta s elhaútnak. Telt. Volt két fia: Úgy Hunor és Magyar. amilyet Megtelepedtek s hetedhét országra szóló lakodalmat csaptak. ték. rbe. amilyet emberi szem még nem látott. Hunor utódai lettek a hunok. vizeken át. mezben. mennek. köd utánna. mint a másik. a másik Magyaré. tudták srbl elérni. köd eltte.Hunor és Magyar összeállította Keresztury Dezs egy haMénrót. múlt az id. . Egy jó nyargalásnyira olyan áldott földre értek. kevés volt a hal. Szaladt a szarvas. egyik Hunoré lett. a vad s a nyájaknak a legel.

kardot kötött a derekára s el- tnt. s azt jövendölték. Lesújtott kardjával. de kedvükre való földre nem jött akadtak. a városok lángbaboruhak. annyi vér folyt. Amint éjjel lett. Rettent forgószél kerekedett. Detre homlokába nyilat ltt Bendegúz. mig el nem tnt. hogy egy sz. Elesett Marcinus. kardot. És csakugyan: egy pásztorfiú csodálatos Felkötötte Atilla s módon megtalálta nép. hunok serege is. hunoké lett az ország. öreg ember szállott le hozzá. A csata eltt Atilla elhívezetett. meg keletre. földre hullott.. aprós szeretett ember értett az uralkodáshoz háborúskodni. ha kelet felé. A táltosok megfejtették az álmot: megkerül az Isten a kardot. tengerek. Sokáig vándoroltak. Megtelepedtek. Égbe szállott. volt. Bendegúz vezette ket. 138 — Ha nyugat felé esik. De az a tatott. Egyszer azt álmodta. de legnagvobb csatáía mégis az volt. s az erdk meghajoltak. már gel is nagy seregTalpra állt a római Marcinus és a vasfej Detre. A rómaiak élén Aetius állott. városok felett. sok néppel hadakoztak. nyugatra mennek. Mikor BenAtilla lett a király. Reggeltl estéig harcol- . aki iárt a hunoknál s ismerte fortélyaikat. kardja s Atilla meghódítja a világot. Zömök. míg a Duna Tisza közé nem jutottak. amelviket a katalaunumi mezn vívott a rómaiakkal. felkapta a repítette nyugat felé. a tene^erek kettényíltak. Még meg sem nyughattak. A Duna két partján néztek szemet. Elindultak hát nyugat felé. Sok hadjáratot vatta táltosait. a hunok átúsztattak s radt a Duna.— jította. nyíllal farkas megávasfej elvág- A szemü homlokában. Akkor hirtelen forgószél kapta fel s vitte magával erdk. mely nem volt többé ellenállhatott volna neki. hogy legyzi az ellen- séget mégsem lesz gyztes. vállas. emberi szem nem láthatta. degúz meghalt. két fia: Atilla és Buda. vitte.

a víznek. levágták hajukat. Csapkodott Aztán . Vágtattak vissza. vissza. hogy a világ végérl a székelyeket ellenség támadná meg. harcban álltak népei. addig ármánykodott. Csaba ell kardja s az Isten megölte Aladárt. aki még mindig homlokában hordta Bendegúz nyilát. Reggel felserken álmából Ildikó. Összecsa- a két testvér.— tak. megnyílik az ég s leereszkedik nagy ragyogással egy turulmadár. de vezetlek. 139 — látták. hívjátok el ket. Gyászolták a hunok. én odaindultak. Kesergett is Csaba. Mieltt indultak. ha Felkerekedtek. szikrázott. a levegnek és a földnek. de értek a határig. Csaba. Atilla Csabát akarta tak egymással. meghalt Atilla. akkor fergeteg érte utol ket. mikor feleségül vette Ildikót. nem is szép nagy seregükbl. Vége volt a hunok dicsségének. marcangolták testüket. emberi kéz meg ne háborítsa nyugalmát. Vére ráfeccsent a kardra s az egy csepp vértl kialudt a szikra és a láng. Maradt is. rébe temették. hát amint kesereg. ezüst a második. áldoztak a tznek. Atilla is hazatért. S meg- esküdtek mind. Alig halt meg Atilla. pott harcolt. szétverték az ellenséget. Viszavágtattak. látja ám. A ravasz Detre. megölte a vére. megrendült a föld. legyzték a támadókat Harmadszor is elindultak. fiatal ember. Testét hármas koporsóba tették: arany volt az els. míg egymásra nem haragította a két királyfit: Aladárt és Csabát. így szólt: forduljatok vissza a magyar El is testvérekhez. röket is hagytak: a székelyeket Erdélyben. alig kiáltott is visszatérnek. a sürü sötétben már egymást sem Nem bír- rómaiak elvonultak. annak medvas a harmadik. megint mentek s a hetedik napon egy megáradott víz elállta útjukat. Vissza. Elrekesztették a Tiszát. A Már nem volt utódjának. egymást ölték lángolt kezében a hunok. A lakodalomra az egész hun nemzet udvarába sereglett. azért neki adta az Isten kardját. egy évig is mentek már.

a elhatá- rozták. a követ. székelyek csendes békességben. Huba.— 140 — elttük a villám. Telt. Az azt hódolni jönnek szívesen hívta ket. leszálltak a Kárpátokra s megfutamították az ellenséget. annak jeléül. csodálatos álmot tunilmadár megjelentette neki. Kund. Azután felkerekedtek. egyszer csak a Kárpátokhoz értek. Követeket küldtek Szvatopluk feje- delemhez. Nemsokára fia született. Árpád fia lett utóda. hogy királyok hosszú sora származik ölébl s elsszülötte új országba vezeti népét. füvet. harcoltak. vezette ket a turulmadár. Eld. fejedelmükké választották Álmost s neki és utódainak örök hséget fogadtak. Végignyargaltak az égboltozaton. éjszaka idején megvilágosodott az ég s fenn a Hadak Utján megjelent Csaba királyfi seregével. egy edénybe csorgatták vérüket. Szvatopluk adott neki. hogy visszafoglaléletükkel védik a ják Atilla birodalmát. . hitte. aki akkor az s országban uralkodott. isteni jelenésre vártak. megismerték egymást s megindultak. melynek sorsát Csaba megjelentette vezér: A hét Álmos. Felhasították erüket. Tas. Azóta is látszik patkóik nyoma az égen. A letését s mert bölcs és bátor férfivá serdült. eltnt szemük ell. Megint visszatértek és a tenger ellenséget megint széjjelverték.és Töhötöm szerzdést kötöttek. Mikor a magyarok összetalálkoztak a székelyekkel. hogy vezetése alatt felkeresik hunok nekik. Mentek. vizet és földet kért. Most már nem bántotta senki a székelyeket s Csaba visszatalált a magyar testvérekÉltek a ellen- hez. Itt Álmos megállította seregét. hogy szerzdés szentségét. vándoroltak. De egyszer megint ség támadt rájuk. Mikor már utolsó csatára készüldtek. múlt az id s egyszer Ügek felesége: Emese. megmutatta nekik az országot s elvonult. S mert isteni jelentés kísérte szülátott. Almosnak nevezték el. birodal- mát. Kusrid. De azok nem jöttek. Ond.

vezéreiket tak Berengár királlyal. kardélre hányatta ket. olyan hogy a csatamezn felriadtak a halott magyarok. Hallja ezt Szvatopluk. a vízért arany nyerget küldött. Akkor a magyarok bementek Pannoniába. hogy az egyik elszálló lelkedet fogja fel. Ig>' szerzett Árpád fejedelem népé- nek új hazát s ez idtl fogva mind e mai napig Magyarország földjén laknak a magyarok. Kemény és okos uralkodó fújt rajta. mi az utolsó mikor megkapta. Az kérte vezértl. annak adófizetje lesz a császár. hogy egy ötesztends gyermek ki s be sétálhatott rajta. Már egy évszázad óta laktak a magyarok új hazájukban. Elállt erre Botond s odakiáltotta: én kiállók veled. de nem mint alattvalók. de gyztek a magyarok. mikor Géza lett a vezér. így történt. De a kivégzés eltt. de végy magad mellé még két görögöt. A régi magyarok pogányok hajtotta voltak. hogy meg akar verekedni velük. Árpád a földért fehér lovat.141 Röviddel azután visszatért Kusrid. Aki legyzi. szerettek városban kalandozni lakni. nem világot. Azzal odament a város bronzveretes kapujához s egy csapásra olyan lyukat ütött rajt bárdjával. hogy a német császár Ágostánál körülfogta egyik seregüket. a meg kivégeztette. mint az akkoriban szokás megkérdezte kürtjét Lehel s kívánsága. ket a vérük s újra meg újra indultak. De a magyarok lassanként elfáradtak a sok háborúban. hirtelen hadat gyjt s ellenük indul. kizték az ellenséget. Bejárták az egész harcol- német császárokkal s eljutottak Konstantinápoly alá is. hanem mint a föld örökös urai. mikor már sokáig ostromolták a várost. hogy az menten szörnyet halt. a másik meg testedet temesse a földbe. a fiiért ezüst féket. volt. Alpár mezején keltek hadra. gyönyört . egy görög óriás kiállt a falakra s nagy hangon hirdette. hogy. Akkor olyat sújtott kürtjével a császár fejére. Itt történt.

békére lépett velük szágába.~ volt 142 -~ hogy csak akkor maiadhat meg népe az országban. szeliden. csengett. Táltos. Artúr lovag házából tivornya zaja hallatszott. céda lányok sikolya. követeket küldött a szomszéd és átlátta. Karácsonyi Madonna BABITS MIHÁLY*) 1. fejedelmekhez. Budapest. új amely felett már nem a pogány Hadak Útja ragyog. mintha nagy góttorony kíváncsian tekintetével követné a belle távozó kucsmás alakokat a szk mellékutcákba. ha felhagy a kalandozásokkal és megkeresztelkedik. s papokat hívott orszentélet keresz- De alatt s igazán lett keresztény csak Szent István ural- kodása tette a az ország. a csillagok azzal a hideg tisztasággal lobogtak. magyarokat. noha maga is pogány volt s a békét nem igen szerette. Maga is tény volt elször fejezete azután ervel is megtérífel. 2. Gyönyör éjszaka volt. A nyújtotta nyakát. . átlátszó s az óra- A leveg üvegbl ütés volt és minden hangja mint a Karácsony éjjele kristály volt. nagy kulcs visszafelé s a fakófáju vasas kapu a kapostolok alatt meg se rengett. duzzadt potrohok •) nevet Babits Mihály: Karácsonyi Madonna. Azért tehát. melylyel csak télen tudnak. döngött a hordó. Országát Szüzmáriának ajánlotta kezddik a magyarok történetének. s a kecs- Hármat fordult a kearcu sekrestyés elbicegett a téren. hanem Magyarország Nagyasszonyának^ s a szent magyar itt De királyoknak csillaga ékeskedik.

— egy másik vitéz. Borfoltok a vastag asztalon. — ha ki azt véste rá az . és megtágította cingulusát. ha ugyan felnyomhatja levéznult karjával az ormótlan követ. egyedül. Ezüst serlegek csengése karcolta az leveg lel- De a szent percek egyházi illata bejárta a részeg keket és a lármás csarnokban theológiai vita folyt. amire Qerhardus mester olyan hülyének heti. a halhatatlan Abelardus mester a legmélyebb kokba is beavatott.— hvös üvegét. hogy ilyenkor asszonyunk. Mária jár egyedül a dómban — igyál hát. Mi történhetik most a zárt egyházban és mi ér- — meglesné? No ott most öregapád táncolhat halottas gúnyában. Parisban. bizonyosan tudom. míg téged is a k alá nem — és a kis fiát viszi fényes karján és mennyei világosság töhi be a hajót. egyedül. élve — — nem marad. — mondta Páter Lucentius Én. amint a templomban járkál. a Bizonyosan tudom. aki látja. — — Addig ordít egy kicsattanó hatorrú levente. aki látja. Mert csüggednek a gyertyák és homály szövi be pókhálóval a boltozatot. én szeretném látni mondta Artúr lovag Miasszonyunkat. Azt pedig. mondta Páter Lucentius. Szz Mária jár a templomban 3. azt mondja a barát. Most azért is elmegyek — felelt Artúr lovag és megnézem. Ott azonban most égi fény ragyog. — — — — — azt pedig. ahol az isteni tudományt halltit- gattam. 143 — éji rengése.arcát. ilyenkor. házi pap. hányásfoltok a lócákon és padlón. szólt Majd jön öregapád. dugnak. — majd jön öregapád és magával hív. Ti pedig disznók vagytok és — .

a templom ajtaját. lyogtak és félrementek. ember súKádár csókol- gatta s homlokát htötte a hs vason s berondította ron- daságaival s fetrengtek mint két disznó. — nék. jegyezte meg Páter Lucentius. lelte aki már nem hitte. elkárhozAz uraknak mindegy. . Az éj gyönyör. ~ Nincs ember. A rozsdás vassal falbaékelt vasbábu lyát nem bírta a részeg együtt zajjal a földre terült. el tle a kulcsokat. — szólt egy nagybajuszú. Jöttek a szolgák lobogó fáklyákkal. nem vesszük rozettát. a tél tavasz. rémes fénysávokban képen.144 nem méltók. tudom felébrednél. Csak Kádár a teremben. szegény ember legalább a másvilágon üdvözüljön. — bizonyítgatta fontosán Bor vitéz. — bn Ne bántsátok. 4. És én nem félek sem- mitl. aki ne félne — A rossz lélek száll bele. A nagy feszület elborult a falon. uraim. — Részeg vagy öcsém. A Az izzadt lovagok támolányok sikoltoztak és fáztak. nincs - ember. pokol sekrestyése. hogy veletek legyek. aki e szent éjszakán megint ki- nyissa Istentl. S a lankadt ven- dégsereg Artúr nyomában kivonult a hs levegre. Van ám mibe . — De nem fog bejutni. mert ö pipogya volt addig is. S a koppantatlan világa gyertyák táncolt ez hanyatló idilli hosszú. tudott járni. nem tehetem. szakadna rád az öregpillér. maradt Nem az ajtót s a falnál befogózott egy s üres fegyverzetébe. azt s vele hogy pajtás. az öregapámtól legkevésbbé. Hé sánta ördög. nem tehetem. Nézzétek azt a sok fene párkányt. árkádot. amíg élt. itt lenne.Nem. vitéz.

Nagyszer a fekete karácsony. vagy SesterQuintus Curius. Részeg vagy öcsém és magasan vannak az ablakok. De én nem félek az ördögtl sem. Látni akarom Máriát. hogy a szent Szüzet lássam. históriájában. Olvastam a Rofránya verje a nevét. Ne kiséríse kegyelmed az Istent.kapaszkodni. aki szinrl-szinre akarta — A t látni. Az els párkányról levisz az ördög és kitöröd a nyakadat. Vaj. hahaha! Ki mulathat karácsony éjjelén? Gonosz rémek lehetnek! hahaha. mert templomait. Hogy jutsz fel? Hogy jutsz — megleste az asszonyok sacrificiumát és belecsapott a menykö. mondogatták. csillapító. A lányok vastag keszkenket terítettek a sekrestyés háza eltti padra és ráültek. A Jézuska megszentelte Antoniust. — ismétel- geté Páter Lucentius. Zára várát megmászta egy ostromon. Az Isten is 143 - mászásra teremtette a frankusok kinézni odúikból. Magyar IQ . mint — festik? — — — cius be? Hogy jutsz le? Istentelenség. — morogta Lucentius. — Szólt a nagybajuszu.« Egy részeg ember az utca mellé dlt. — — Berlitz. Bolond. Milyen lehet? Olyan-e. alszik-e a pap? A gonosz lélek szállt meg benneteket. Nem volt nála jobb tornász a vajda udvarában. — — — Belészállt a Szentlélek úristen. Pedig most f>ompás ám idekint és jobb a — — leveg a bornál: hvös. — Az emberek nem mernek hallanak. Mindig ilyen volt. Én nem riadok semmitl. — vagy Curtius. De Antóniusról igazat mond. — — — De nem igen ivott. — — mánusok diákok religióját az ördög találta ki. »Cseppet sincs hideg.

A rozetták réseibe bedughatta a csizmája hegyét. Az ablakok már mind sötétek voltak. kövek egész jó lépcst csináltak. messze dombon látta várát. meg lehetett támaszkodni. A kis kobeliszkekbe A A hold élesen sütött és besárgította a köveket. a kövek mögött más világot sejtett. Lenn a téren az emberek Istenem! az emberek! Mindehhez semmi köze. A filigrán tetszettek. A sétált. keze A egészen áthlt. Mint a semmit. mint a bábeli torony. nem kicsi. Nem baj. Nem semmit. A párkányok egymást érték. félt félpillérek fejére rá-ráült. Az ablak vastag üveg. Még egy lökés A párkány oly az ablakot éri. A meredek támaszkövön nyugodtan imádhold bevonta t. festett hogy alig lehet megfo- gózni. már nagyobb magasságokon. zergéje. Egyetlen kis táblája . A lapos ormokon végig- Ágaskodva fogózott párkánytól párkányig. Benn. Állt Bim! bam! — az óriási óra ütött a feje fölött.— — — 146 — Ez a templom olyan. Ne mászd meg. Nem — csoda. Az árkádokba megkapaszkodhatott. Szétnézett. . amint a márványtükbe és krózsákba kapaszkodott. de most szédült. Végre fenn volt az els párkányon. A félt mozgó dísznek látszott. Egyre azon bámult mily nagy dóm itt. Ó. mint egy fali gyik. Messzirl tán egy kozott. itt vigyázni keskeny. ami alul nézve cifraságok közelrl ormótlan kolosszués soknak kell. Mily tiszta az ég! 5. A .

Majd majd lassan jár. Visszakapaszkodott csákányos kezével. Semmi. elfe- küdt oszlo(>ok. A csákányt leejtette. csö- Rá át is hullott fejére fejét: . De azon nem Az ab- lak vastag.. Az oszlopok árnyai új oszlopok. A keze meredt. hátravetette a csákányt. mítva. Borzasztó. nézett a homályba. festett üveg. támaszkodik a falhoz. volt. a legszebb Nem volt már így egyszer? . kisértetiesen. már egyszer ezen a párkányon. Járt-e itt már ember? S ilyenkor? A finoman sztt félhomály elfogja a lelkét. Ült már itt. rejtelem. A fekete pillérek dús Iába ködbe vész. Teljesen józan volt és számító. behunyta a szemét. Szent Erzsébet zuhanva. Vigyázva visszamászott. szz Mária. Az egyik ke- zével kapaszkodott. A fenyforma kivek egymásra borulnak. felé. Szent Erzsébet volt ráfestve a rózsákkal. szellztetés végett. és szá- nagy lendülettel römpölve széthullott. 10* . 147 — fért be. A csákány nagyot koppant. Nem nézett a mélységre. Áhnában. Zengett. ütött. Onnann egészen. Rejtelem. segits! A legszebb. Csak a hold szrdött ablakokon. a másikkal kivette a csákányt. Harci csákánya mindig az övén didergett. visszazengett. színes vonalak. A kerd nesztelen. így visszahaloványan látszottak az éles. Ott át csil- a párkányszögletról látni a hajót. Ingott. Jól megkapaszkodott. Lemászott a csákányért. íme egy Ah. Belép a bels pár- kányra. Mily kicsiny az ember. óriási mélység és magasság. Ült befalazott végtelenség. . — volt tárva. lépni a csillárra. Mit tesz az ? Bedugta a a színes sötét volt. Ha lár: lebukna! feláll. Ar- túr alig tudott megkapaszkodni.

Artúr szíve dobog s a nagy csillár hintáz. .— Szz meg! Mária. a szögletek Halk. megindul az óriás hajóban. a középre és árad s a fény. finom fény. közelebb jön.. Ez egy fényes fénysarló. fénybl a lába alatt. halkan leng az suhan. alig észreveheten. isteni Magas és karcsú és szép. Az aranyzsinórba kapaszkodik. . Lelógatja a lábát a homályba. A padaz sorok titkos angyalkákkal telnek. Ki tudja. s hová megy? Ki meri kérdeni? Amint közelebb. de látja? Az izmos pillérek árnyai eltnnek. csak gyönge alakjából árad. rezgn a izzik az . Miért is jött ide? Valamit látni akart.. csak leng. ki Mária. A holdsugár keresztül-kasul szövi a belsteret. mint egy elefánt- csonttorony. ne 148 el! — Szent Erzsébet. tova. csillárra. — Felhbe borult fent az óriási bolt. a combját. isteni édes az A sarkok. Mária. jön. olyan. A magas kóruson. eloszló. szárnyas gyermekfejek. Halkan libeg a pillérerdn. . . . 6. halkan és A ruhája sötét és mégis fényl és hosszú leng. Halkan. . Sötét haja lágyan elömlik. homályban maradgyermekhangok. honnan jött. mint a paripán. libeg a lapuló sötétség tengerén. A ing . Halkan. Nem a lábával lép. aranyvirág. távoli zene hallatszik. távolban. az aranyzsinór nem szakad el. nak. örök mécs. Nem éles fény. alak. leng a holdsarlón. egy . csillár Most . nagy lépés Ráül A nagy szétveti meg- hintáz . Hintáz. s a homályból apró angyalfejek ütik ki magukat. Halk zene. Az angyalok királynéja jön. lent. tenger csillaga. Enyhe dicsfény köríti fehér homlokát. a színes. hagyj bocsáss Milyen por mindenütt. íves ablakok között.


orgona
jósdit.
ujjai

149

sípjai

között angyalfejek röpködve játszanak búfehér billentyin szent Cecília átlátszó

Az orgona

suhannak.
Dalol az angyalnép.

menyországnak kapuja, méltóságosan száll. Nagy fényes keszken simán födi Asszonyunk vállait. Áldó szemei ragyogó ablakok, melyeken a menyországba látni. Hét tr döfi szívét. Mária, Magyarország védasszoMária,
nya,
szeretettel

mosolyog.

Ah, a szószék galabja szárnyait rezzenti, halkan csob-

ban a keresztmedence, megelevenedik a szegények bibliája, a kszentek hódolni jönnek Máriának.
Mária, Istennek anyja, karján tartja
fiát.

Fiát

viszi

és fiára néz a fájdalmas anya. Szívében hét tr.

De

az

gyermek fényes kan elbbre száll.
isteni

arca mosolyog. Mária halkan, hal-

7.

Artúr lovagot másnap a kecskearcú, sánta sekrestyés összezúzva találta a kövön, a nagy csillár alatt.

130

Magyar irodalom
FARKAS OYULA
nép dalterm, pogány hsi korából mely más boldogabb nemzeteknél nagy népi eposzokat irodalmi emlékünk nem maradt fenn. Csak termett késbbi latin krónikák tudákos átdolgozásaiból, egynéhány odavetett megjegyzésébl tudjuk, hogy éltek mondák, dalok a nép ajkán, melyek Atilláról, a honfoglalásról és nagy hsökrl szóltak.

A magyar

A
túrába.

keleti

magyarság
királya.

beleilleszkedett

a

nyugati

kul-

Els

Szent István (1001 —1038)

kemény

kézzel kényszerítette népét a keresztvíz alá és ig>'ekezett
kiirtani

minden emléket, mely az egykori pogányságra emlékeztetett. Királyi udvarában német lovagokkal és
alapított,

papokkal vetette körül magát, kolostorokat

temp-

lomokat emelt. át Magyarországba a nyugati egyetemes keresztény kultúra. Mégis több száz évig tartott, míg átitatta az egész népet. A néplélek mélyén tovább is ott szunnyadt a keleti származás tudata. így hát lassan indult meg az új Írásos irodalom, mely latin

így szrdött

betk

páncéljába kényszerítette a töretlen magyar nyelvet.

Kétségtelen,

hogy már az els térítk

is

fordítgatták

ma-

gyar nyelvre a keresztény imákat és magyar egyházi beszédeket mondottak, de csak a XIII. századelejérl maradt
fenn ennek
emléke, egy
alig

a vallásos
halotti

magyarnyelv irodalomnak els

beszéd. Méltóságos, kifejez nyelve

különbözik a maitól.

A

finnugor nyelveknek

els

Írá-

sos nyelvemléke.

Egy

olaszországi kódex a XIII. század

végérl pedig a legrégibb magyar verset rizte meg; egy Máriasiralmat, mely fejlett versérzékrl tanúskodik. Bizonyára a tatárjárásnak is része volt benne, hogy írott irodalmunk legrégibb emlékei szkös számban maradtak fenn, de a fennmaradtak arról is tanúskodnak, hogy az


írásos
volt.

151


inkább
csak
esetlegesség

feljegyzés

ekkor

még

Élénkebb irodalmi élet akkor kezdddött, amikor a városok fejldésnek indultak: a XV. század elején. A városi kolostorokban készültek az els nagy összefügg magyar nyelv kódexek, mindenekeltt a bibliának töredékes fordítása és a Szent Ferenc legenda. Mátyás király (1458—1490) ragyogó reneszánsz-udvara egész Európában híres volt nagyszer könyvtárával, tudósaival és mvészeivel, de nem hagyott mélyebb nyomokat a magyar szellemi fejldésen és a nagy nemzeti király elhunytával elenyészett. Újabb lendület ismét a városokból indult ki. Ezek fogadták be elször a humanizmus eszméit; ezek tzték ki a reformáció zászlaját. A reformáció végzetesen kettébontotta az addig egységes magyar lelkületet. A török megszállás és az ország három részre szakadása még jobban elmélyítette a szakadást. Másrészt azonban a harcias protestantizmus diadalra segítette a magyarnyelv irodalmat és gazdag termés nyomdáival széles néprétegekben elterjesztette a Nyugatról átplántált mveldést. Két évszázadon át vallási harcok töltik be az irodalmat, aminthogy két évszázadon át nem sznik meg a harcizaj a töröktl-n emettl agyongyötört
országban.

Mégis: az
mel.

új

irodalom nemcsak vallási irodalmat

ter-

Nemcsak

a Biblia

els

teljes fordítása jelenik

meg

a

XVI. század végén a kálvinista Károlyi Gáspár tollából, hanem megszólal az els jelents magyar lirikusnak, B a -

lássa Bálintnak

lantja

is,

aki a teljes nyugati

mvel-

dés birtokában, olasz mintái után édeshang, vágyódó szerelmi dalokat zeng, vitézi énekeket énekel, melyek szájrólszájra járnak és vallási dalokat teremt,

szinezdéssel a kor vallási nyugtalansága sír fel. A XVII. században pedig nemcsak Pázmány Péter hatalmas
alakja
áll

melyekben— egyéni

elttünk,

a

magyar

ellenreformáció

vezéréé,


aki

152


a

márványba véshet prédikációiban
hallott,

magyar nyelvet

soha nem

csodálatos szépségében szólaltatja meg,
is,

költ és hs volt egyszemélyben, akárcsak Balassa Bálint. Mély vallásos érzéstl áthatott eposza, a Zrinyiász, remeke a költi kompozíciónak, mvészi emléke a magyar hsiességnek és önfeláldozásnak. A költ megvalósította mvében a magyarság évszázados vágyát, a Kelet és Nyugat szintézisét: nyugati mintái, Vergilius és Tasso után, nyelvben és szellemben igazi magyar eposzt alkotott. Korán jött, kortársai

hanem Zrínyi

Miklósé

aki

nem

értették

meg. Inkább az érzelmes barokk-költért,

Gyöngyösi Istvánért
ékesített történeteit.

dorban könnyen folyó családok regényesen kiszínezett és klasszikus allegóriákkal

moverssorokba szedte neves magyar
lelkesedtek, aki nyugati

A

XVIII. század
alatt

az

ergyjtés

korszaka.

Az ismét

egy uralkodó
tholikus és a

egyesített országban megindul a karégi költi

protestáns magyarság között a kiegyenlí-

tdés

folyamata.

A

hagyományok tovább

foly-

tatódnak, de ugyanakkor Nyugatról betör a francia felvi-

lágosodás

a Habsburg-birodalom világhíres fvárosa, magába szívja a nemzeti erket, de
eszmeáramlata.
Bécs,

egyúttal kiárasztja az új

mveldés

hullámait.

Itt

jelennek
az

meg

az

els magyar

folyóiratok,

itt

alakul

meg

els

magyar irodalmi kör Mária Terézia gárdistáiból. E kör ébresztleg hat az egész országra. Kazinczy Ferenc áll az irodalmi reformmozgalom élére. A német klasszicizmus szellemi világa tölti el, magyarra fordítja a világirodalom nagyjait, megújítja az elhanyagolt irodalmi nyelvet, színessé, gazdaggá, hajlékonnyá teszi és megnyitja az
utat az alkotó tehetségek számára. Korhol, buzdít, lelkesít

és levelezésben
sával.

áll

a

magyar

élet

minden szellemi harco-

Széphalmi nemesi kúriája évtizedeken át a magyar irodalom elismert központja. Az általa hirdetett és ter-

mely a romantikához vezet. Itt írja hazafias drámáit és vígjáFutásá«-val tékait Mihály Kisfaludy Károly. Kazinczy kortársai magyar egyengetik tovább az utat. Széchenyi István gróf. ifjabb Kisfaludy körül csoportosul a fiatal romantikus költi nemzedék. a Himnuszt. Félszázados irodalmi le mvészi magaslaton. Berzsenyi Dániel fenségeshangú ódáiban szintén a magyar multat idézi az elfajzott jelen elé. a »Zalán fejldést zár (1825). szerelmi dalaik de mindkettjüknek legfbb vágya a nagy nemzeti múlt megéneklése. Vörösmarty az epikából a drámára tér át. válik a kívül áll e körön. A magyar irodalom további Kazinczy szolgai által fejldése és — nálva a megteremtett formai eredményeket táplálkozik helyett — ség és és által a régi hagyományokból átültetése a nyugati szellemi- mveldés a magyar mvészi tanítványai kifejezésére törekszik. Katona József. megteremti a Magyar Tudományos Akadémiát s . azonban nem nem hoz felhasz- maradandó mveket. Pest közben az ország irodalmi központjává válik. Az irodalmi fejldés most már lázas ütemet vesz. A filozofikus lelk Kölcsey alkotja meg a magyar nemzeti imádságot. lírai költeményeiben az általános emberi költjévé magasztosul. amelynek valló már hit- Ezen almanach révén tesznek szert országos hírnévre Vörösmarty és Kölcsey. emelkedik. országszerte Ily elzmények után ajándékozza meg Vörömarty nemzetét a honfoglalás hsi eposzával. A Az is közönség óriási lelke- sedéssel fogadja. Kisfaludy Sándor Csokonai lesznek Vitéz Mihály híresek. aki „Bánk bán"-jában Shakespeare-i magaslatra van: az orgánuma Auróra.— jesztett klasszicizmus létre 153 — jut diadalra. e kor romantikus politikusa. mve csak halála után magyar dráma ünnepi darabjává.

Az eddigi nemesi irodalom korlátjait mindjobban áttörik a népbl származó költk. ország demokratizálását. hanem az egész vilá- Ö az els költ. epigonoknak. alig huszonhatéves korában elesett a magyar szabadságharcban (1849). Ez a norma. megkísérlik új és korán elhallgatnak. eposzok korát felváltja a történeti regényé Jósika Miklós. gazdagérzésü lírájában nemcsak az egész magyar néphez. ök ketten a magyar klasszikusok. A müvei hexameteres . világhoz szól. nem válnak népszerekké keletkezik az Csak Jókai alakja emelkedik ki e korban Aranyé mellett. Arany János és Gyulai Pál köre. a magyar irodalom halhatatlan epikusa és balladaköltje. nem csökken. Csodálatos fantáziájával egymásután vére méltányolja írja Mór regényeit. az áhított beteljesüKörülötte egész tábora hatása a század végéig lés. Az irodalmi kritika nálánál Kemény Zsigmondot. a negyvenes évek elején fellép Petfi Sándor. a szabadság és szerelem lantosa.— elkészítik az 154 — Publicisztikai egyesíti az ország szellemi vezetit. a magyar népi lélek legmvészibb kifejezi. akinek regényei . majd Eötvös József mvei elmúlt korok hangulatát idézik fel. s akit Hermann Grimm Homeros és Shake- speare mellett a világirodalom egyik legnagyobb zsenijének Költi küldetését hsi halálával pecsételi meg. Azok a költk. uralkodik. A szabadságharc letörését követ három évtizedben a magyar nemzeti klasszicizmus. is aminthogy a magyar területet szellemi politika életben mind nagyobb rovására. akinek nevét az egész gon ismerik tart. jövbe néz szemmel Megjelenik az els politikai irányregény. foglal el a — az irodalom A francia romantika forra- dalmi tendenciái termékeny talajra találnak. Mvészi magaslatra emeli a népies költészetet. Egyenrangú társa és legjobb barátja Arany János. akik hangon énekelni. melyeket a világ minden nyeljobban lefordítanak.

követ forradalmak láza. majd Herczeg Ferenc. M a mvét: Az ember tragédiáját.— remti 155 — E kor te- az emberi lélek mélységeibe ereszkednek alá. megdöbbent natura- lizmussal. ifjú zabolátlan lelk író. Neoromanticizmus. Gárdonyi Géza. aki lírájában leplezetlenül tárja ki a lelkét. akinek költi nyelve si forrásokból táplálkozik s mégis egészen új és ers. az ezeréves ország négy részre szaaz egymást idézett kítása. res. mint egykor a romantika korában. A Az új. A háború utáni magyar irodalom ismét új utakat keA világháború. mely a nyugati haladás szintjén álljon és mégis a magyar lelkiséget tükrözze. Az élen Ady Endre áll. a nagyvárosi ember modern. naturalizmus csak múló divatok. az Adyék megteremtett modern irodalmi nyelv gazdag kifejez lehetségeit s formáit igyekszik friss. lelke koráé és fajtájáé. de fajához ragaszkodó mély szeretettel. A magyar szellem új szintézisre vár. A magyar szellemben. meg a dách Imre téneti magyar irodalom filozófiai drámáját. mindhárman mvészi elbeszélk. realizmus. Párizs lázas élete sem tudta soha feledtetni vele a magyar földhöz való tartozását. Ady mert úgy érzi. idegenbl átplántált szellemi áramlatok nem tudnak a magyar talajban gyökeret verni. század végére a nemzeti klasszicizmus kifárad. kifinomult nyelven. Ismét egy folyóirat körül csoportosuló fiatal nemzedék emeli magasra a zászlót. kultúrált. ideges lelkiségének kifejezi. Jókai hagyományait folytatják Mikszáth Kálmán. nemzetment ide- . Mellette Babits Mihály és Kosz- tolányi ricz Dezs fel. mely a legifjabb nemzedék. hogy az Endre a magyar vidékrl jött és Budapest. Mó - Zsigmond világot tár e nemzedék regényírója. ismeretlen a magyar parasztét. mélyreható változásokat el a romokon által új életre készül. mely törsorán az kéi>ek emberi sorsot tükrözteti.

volt az apám egy gépmhelyben. mint mikor egy délutánt azzal töltöttünk. St az is igaz. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban. . a ki olyan édesdeden tudott nevetni. tóan és megújítóan. hogy soha már én e jövend életemben nem kacagok annyit. megpróbálta az Ínségnek Abban az idben napszámos legsúlyosabb állapotát is. Kerestünk és találtunk is. 156 — levegj átalakí- Az elszakított területeken friss irodalmi élet keletkezett. a melybl az apám való. ö sem dicsekedik ezzel az idvel.. is hogy a szegény ember szív- tudjon kacagni. És az is igaz. ember sokszor nevet. . mikor inkább hanem hogy a volna sze- oka Soósoknak az a generációja. . Nyugat.. Pedig igaz. mely új most már a mindjobban beletorkollik az egységes irodalmi fejldésbe. Hogy is kacagnék. hogy majdnem megfojtotta És még sem kacagott úgy soha. Jól rendelték azt az istenek. •) Móricz Zsigmond: Hét Krajcár. hogy hét krajcárt kerestünk ketten. egyet az almáriumban . megoldása problémák ironemzedék legáhítot- Hét Krajcár MÓRICZ ZSIGMOND*). Hármat a gépfiókban. A esztendejében. vidám anyám. más sem. kacagás is elég. a többi nehezebben került el. hogy a könny csorgott a végén a szemébl s köhögés fogta el. Az irodalom az ifjú dalma. ezeknek tabb feladata.— álizmussal kitölteni. mikor nincsen már piros arcú. Budapest. mint gyermekségem e pár Jól ismerem ezt a világot. bl jöv gény sírni.

csak úgy g^rul. tt. összenéztünk és Hozzányúltam Pszt! kiszökik. krajcárt maga a meglelte az Azt többet is gépfiában. nem búvik-é ki valahol egy fényes pénzecske ? Nem mozgott ott semmi. egyszerre csak azt mondja Micsodák ? A pénzecskék. hogy gurul . mert pénzért szokott varrni s a mit fizettek. Nem Itt lehetett azon nem kacagni. gombot. ijesztett rám az anyám. a — szólt felkacagva az anyám. Kihúzta fiókot. Leguggolt a földre s olyanformán tette le a fiókot. úgy is borította le. milyen fürge állat a krajNagyon sebesen szalad az. ollót. még Te még nem tudod. kutat benne. elsö 157 még talál három hitte. mint mikor kalappal lepkét fog az ember. keressük meg a gonoszo- Huncut. Jobbra-balra dltünk. egyszerre. mindent szétkotor nagy bámulva: Elbújtak. kis fiam. Sokat tapasztaltuk már. hogy kirepülnek. mintha attól félt volna. — . Nekem a gépfia kifogyhatatlan kincsesbánya volt. czár. zsinórt. huncut krajcárkák. úgy lestem. — nevetgélt s itt felemelni. benne vannak. hogy van benne valami. Tulajdonkép nem is nagyon hittük. . mikor az édesanyám s kutat. — nem sietett ha csak egy is van. vannak. a fenekével felfordított fiókhoz.— Az anyám. kell neki lenni. Leguggoltam a földre. a melybe csak bele kell nyúlni s mindjárt van terülj asztalkám. azér is Gyere csak kat. hogy igen könmyen gurul a krajcár. mindig odarakta. De még . szalagdarabokat. El is bámultam nagyon. nevettünk a gyerekes tréfán. gyüszüt. ~ csendesen.

ki. Hányat kacagtunk én. is De a csigabiga-csalogató nagyon furcsa ki. Vigyázz útját. mer a pénz nagyon kényes. Könnyen megápreh^ndál. Jaj! úgy visszakaptam az ujjom. mintha a sparherthez ért — volna. nem tudsz valami csalogató verset. Milyen kár akkor lett — mondta. azzal tán ki lehetne csalni a csigabigahéjából. szappan négy. az szappanra adnak. kis mig ott még egy kell. Az anyám azalatt gondolkozott. úgy elmegy. hogy asztalunk nincsen. itt kell van ebbe a lakik. csak pénz. Úgy eltörte az eszét. Az anyám savanyúan hiába. ha háborgatják. csinnyán kell vele bánni. én megint kinyújtottam a kezem. mint az úri kisasszonyok . felhúzott ajakkal kotorászott. Te. Én összekapargáltam a sok lomot s beleraktam a fiókba. . vóna alatta. kiáltott rám újra az anyám s én megijedtem. de nem szereti. . nem tett-é valahova valaha valami pénzt. hogy felbillentsem a fiókot. még házikóba. mert ha megharagszik. Ha erre borítottuk volna nagyobb lett vóna a tisztesség. Hát vigyázz. Volt alatta százféle szemét. ideig. Hogy van sietne már kiadni az Addig a miénk.158 Mikor felocsúdtunk. az nem volt. te kis tékozló. de nem tudott róla. hog>' sose látjuk többet. legkevesebb kis hét krajcár kell. Tisztességgel. De nekem fúrta valami az oldalamat. Csak hadd legyen Mer látod mosni akarok. Tudom volt. . Pénz bácsi gyere Ég a házad ideki Azzal felfordítottam a házat. e csacsogás közben. . ahoz itt alatta. kevesebbér itt nem nekem már van három.

nem hiába volt olyan göthös. s hogy elébb nem monda most asse Felállottunk mentünk az üveges almáriumhoz. Akkor sok lett vóna. Ó érmek nem is lesz. No. . te rossz. a melynek egy csepp feneke — — se volt. ha most az egyszer kérek tled. hátha a többi fiókba is lesz a hol én tudtam. de a fiókjába ott volt Három nap óta készültem mertem. de sose vóna rajta. E meg mindig hitelbül élt. volt üvegje már régen. ni! kiáltotta kacagva. új fióknak tartott egy kis prédi- Ez gazdag fiók vót. a fiókba vót. mert ez a mi szegénységünket rzi. Ennek sose vót semmije. Hol fiam. De nálunk nem sok terhe volt az árvának. a hon van krajcár. hát neked sincs egy krajcárod. No. Osztán ha ezt a négyet megkerestük egy óra alatt. nyavalyás kódus. aztán leültünk nevettünkben a földre. keressük meg. minek nem a krajcár. Már csak három kell. neked ne is legyen.— 159 — Édes anyám tudok én egy helyet. mint a hó. Hiszen ha minden fiókba lett vóna. Ennek van a legtöbb. Az anyám minden kációt. megvan a nagyobbik fele. Mert az öreg almáriom fiatalabb korában olyan helyen szolgált. Az üveges almáriumba. be lenne. a hol sok duggatni való lehetett. ó tad. Gyere csak szaporán. jó. mig el nem olvad. boldogtalan gyermek. Még akkor is moshatok egy rendet estig. mikor kirántotta a legalsó fiókot. A nyakamba akasztotta. Sose búsulj már fiacskám. azt a hármat is megleljük uzsonnáig. No van már négy krajcár. Pedig cukrot vettem kicsenni onnan. foghijjas. egy-egy. ha azt is mertem vóna. most se adsz. szúette.

azon lógtak csudák-csudája. ahogy a legels zsebbe belenyúlt az anyám. És tessék. Mi az. ott is lelt És megnézte. két "^gy* — öt krajcár semmi. A zsidónál nem volt hitel. ott akad még kett. mert mindjárt beteg lett tle. mint mi s csak nem kérünk egy krajcárt! cárunkkal. künk pénzünk. Már nagy vörös izgatottságtól s rózsák égtek az anyám arcán az a munkától. Mutasd csak a te zsebedet is. Az én zsebem! Nojsz azokat megmutathattam. az ozsonnaid is. ha már eszembe jut. és nem A puszta kutviz nem én viszi ki belle azt az olajos szennyet. Nem lelt egyet sem. Az apád ruhájába A falba szegek voltak verve. Most már csak egy kell még. — . Bealkonyodott és mi ott voltunk a hiányos hat krajmintha egy se lett volna. Öt Már csak kett kell. Eljött lesz. A szemének alig akart hinni. megnézem. Hátha abba is van. egy krajcárt. A hon öt van. Persze ez kivételes munka. rögtön a kezébe akadt egy krajcár. A Lázasak lettünk. — — . . Nem volt szabad dolgoznia. szamár! Hát a magam zsebét nem bizony. kiáltotta. Megvan. — itt van! Mennyi is van már? Meg se gyzzük olvasni. ó. — három. de sajnos. Azok- ban nem volt semmi. S lelek. a szomszédok ép olyan szegények. A legjobb tréfa sem csalt ki sehonnan még két krajcárt. nézem meg. a pénzkereséstl nem lehet eltiltani senkit. . el is Az apámnak holnapra ing kell múlt. Egy kett. Mindjárt este lehet mosni. ! Nagy buzgósággal kutatta végig az összes zsebeket. — szó!t hirtelen. 160 — — mindjárt lesz nea ruhák.— Megállj csak. én. És akkor a homlokára csap az anyám: ó. hiába. De hatodikat.

hogy támogassam. nagyot hatok. az drága. Az anyámé. Keserves. kódustól alamizsnát. Berilti. Jókor van együtt a pénz. Nekem csak egy hibádzik. Adok én. aztán nagyot. Vér volt. jámbor arcú öreg ember. hiszen Setét van. a ki úgy tudott kacagni. Az anyám majd belebódult. is a hogy a szegény emberek között csak kevés tud. Ekkor egy kacagott. — panhoz. nagy siralmas könyörgést mondott. lyányom. a krajcárt s nagy hálálkodással Na hála légyen — szólt az anyám — szaladj hát . rábámult. Énekl hangon. No még Hadd el mán eldö- Kezembe adta cögött. szívbl kine- nyomorúságunkat. a kéne. pillanatra megállt. Avval minden jó lesz. És akkor beállított egy koldus. A koldus. úgy ránevetett. nekem nem hibádzik. hibázik az árából. Egy Kát. valami meleg ömlött a kezemre. szent vére. Magyar || .. öldökl doklás és a hogy odaállottam alá. a mint két tenyerébe hajtott arccal hajlongott. mert nincs egy krajcárom. krajczár? — kérdezte. jó ember. oszt lámpaolajom Fuldoklás jött ma már nem mossincs. a félfont szapitt heverek. ful- rá a kacajtól. . mondta — ma egész délután Hagyja el. — Nem vetni volt 161 — mint tiszta más mit tenni. a kapa fd.

aki pompás kiváló haza Budapestre fel. elszáradt a magyar törté- nelem egyre felújuló viharában. Általánosan elismert vélemény. ha átlapozzuk a világvárosok hangversenymüsorait. Légió a száma azoknak az eladó tehetségeknek.— 162 — A magyar zene GOMBOSI OTTÓ Ha végigtekintünk a szinházak karmestereinek és énekeseinek névsorán. a csíráit. Minden mozgalom csak önmagára támaszkodhatott és mieltt szilárd talajt talált volna. A magyar mvészi zenének egészen más. . mint bármely nyugati nép zenéjének. Annál különösebb dolog. a Minden mvészi zene alapja a népzene. hogy egészen a legutóbbi évszázadig alig találkozunk a zene történetének lapjain magyar nevekkel. Míg nyugati nemzetek népzenéje magában foglalta a mtöbbszólamúságnak és a harmóniáknak addig a magyar népzene másszerü természeténél vészi zenének. Az európai hír zenepeda- gógusok sorából csak Hubay Jent virtuózpályája deleljén tért említjük. hogy a magyar kiválóan hosszú sorát nevelte muzikális nép. A magyar mzene a mostoha történelmi viszonyok miatt soha szervesen nem fejldhetett: hagyomány és stílus az egymástól évszázados távolságban meginduló kezdeményezéseket össze nem kapcsolta. és mvészek Az operett mai vezet mesterei is magyarok és a modern zene kiválóságai sorában az elsk között áll néhány magyar zeneszerz. elsorvadt. sokkalta súlyosabb feltételei voltak. akiket Magyarország az utolsó évtizedekben szárnyukra bocsájtott. E különös jelenségnek legmélyebb oka a magyar zene és a magyar zeneélet sajátos és a nyufél gati kultúrától gyökeresen különböz voltában rejlik. minduntalan találkozunk magyar mvészek neveivel.

Cigányzene nincsen. a alakult ki. párhuzamosan az elmúlt évszázadok müzesajátos nei stílusának változásaival. verbunkos. század a végén Ebbl szrdött terméke. a középkor és esszenciájából készült vegyület. A mai cigányzenében 11* . bár jóval csekélyebb értékkel. csak cigány zenélés. amely a magyar dallamvilág zamatát erjedésbe termékei valószínleg állandó változásban voltak. vagy nemzetközi nyelvet kénytelen használni. Nagy melodikus gazdagsága. a múlt század negyvenes éveinek E formákban cigányos magyar zene reagál a polgári érzelmesség külföldi termékeire és a klasszikus mesterek kortársainak mvészetére. a XVIII. hogy a magyar zene tulajdonképen nem más mint cigányzene. le a csárdás. amely még mai hanj'atlása korában is bizonyítja mveli kivételes zenei képességeit. a müzenébl ellesett harmonizálásnak. a romantikus dal-irodalmat tükrözi. klasszikus és az si improvizáló összjáték utolsó a maradványainak különös keveréke: harmonizálás zenélés Ázsia. hogy a magyarországi cigányok éppen a népzene alapján olyan eladásmódot fejlesztettek ki. vagy meg kell alkudnia és oly szintézisre kell törekednie. E Els ismeretes lecsapódása. szenvedélyes kifejezéssel. és si formavilága nem tri a harmóniák kötenem tördik bele a többszólamú szerkesztés Az évszázadok minden müzenei törekvése törvényeibe. Bizonyos. A cigányság a magyar dallamstílust csapongó fantáziával. amely a müzenei technikát és a népi kötöttség dallamanyagot összekösse. Ez a kompromisszum végül az igazi népi zene teljes elfelejtésére vezetett és Liszt Ferenc ama nézetében élezdött ki. hozta. Ez az eladásmód a melodikus átköltésnek.163 fogva lékeit erre soha nem volt alkalmas. ornamentikájának különös és elragadó gazdagságával a maga képére formálta át. A mai napig dívó cigányos nóta épígy. cigányos eladásmód van.

bad. Ez áthatja. A moralizáló és krónikás énekek si. Bakfark Bálint. század magyar históriás énekeseinél immár oly kristályos formát nyer. század egyik legnagyobb lantmvésze és zeneszerzje. tradíciókat. oláh. ami a zenében fleg a szaa kapott kincset szövegben is. az egyházi népénekben. hanem x nevezhet magyar zenének. A dallam mvészete a lírai irodalom termékeit is — kor legnagyobb költje. nem is olyan elszigetelt jelenségekre. emlékeink a kis számban. török. mint Hunyadi tyás király udvarának olaszos-németalföldies zenei Máélete (XV. de nemzetközi gyöker stílusa a XVI. a históriás-ének költzeneszerzire. itt-ott történtek ilyen irányú kísérletek és fképen voltak olyan korszakok. További . külföldi forrásokban. átdolgozásokban megmaradt magyar táncok: kis töredéke a táncoskedv régiek elveszett zenei életének. német dalok és müvek dallamára énekelteti mellett. fordulatokat. A cigányzene tehát csak fenntartással megteremtése. hanem a középkori menestrelek utolsó maradványaira. Az igazi magyar zene a népdal.^ is 164 — jelei: fellelhetk a külföldi összetevk változásának a jazz elemeinek térhódítása nem csak divat. amelyben a magyar népdal játssza a legjelentsebb szerepet. Mert bármily nehéz feladat is volt a magyar müzenei stílus fejldés kérlelhetetlen következménye. mint a XVI. Ez a múltból is riz egyes dallamokat. század). amelyrl csodálattal emlékszik meg még a pápa követe is. lengyel. Ebbl a divatos verseit a magyar dallamok fúri irodalomból igen sok leszivárgott a népdalba. a református dicséretekben. improvizációs feloldásban mutatkozik. Balassa Bálint. akiknek dallamai máig visszhangzanak a népdalban. amelyek a fényes a maguk dallamvilágát ki tudták alakítani. Nem udvari kultúra termékeire gondolok. A dallamban is megrizte és tulajdon képére formálta.

amely a magyar zene sajátosságait néhány külsleges és nem is magyaros ritmusképletben látta és vélte utánozandónak.— 165 — gazdagságáról csak egykorú leírások cs számadások tanúskodnak. idegenekbl álló fúri körökben egyeduralkodóvá. akinek állandó I . amelynek alapja a népdal és a népies dal. Csermák vag}^ Rózsavölgyi) és említsük csak ama jelents mestert. a de annál inkább tud a magyar dal kerete lenni. cimbalmosok állottak minden valamirevaló nagyúr szolgálatában. Fúvósok. dudások. amellyel a bécsi zene válik zene helyébe lépett: a században nélkül a kollégiumok virágzik fel zenéje a szinte elzmények magyar fiskolákon egy sajátos kóruskultúra. Mindeme mzenei kezdeményezések említett verbunkos-zene népdallal szo- ros viszonyban állanak. hegedsök. Csak lassanként szorítja ki e zenekarokat egyrészt a cigány. „Bánk Bán"-ja és „Hunyady László*'-ja ma is msordarabja a budapesti Operaháznak. mint pl. Mellzzük itt a kisebb tehetségek neveit (bár a verbunkos-stílusnak iskolázott komoly mveli is akadtak. még ön- magában értékes terméke ama zenei áramlatnak. Az elnémetesedett fúri zenekari XVIII. század folyamán kialakulni. zenekar. de a hangszerbl meríti fordulatait és szólásformáit és els. Jelents önállóságot csak a már hangszeres és dalirodalma nyer: a népzenével ellentétben nem az énekbl. A magyarországi és erdélyi városok túl- nyomóan német zenei kultúrájával szemben a magyar furak udvarában egy ma már vissza nem idézhet magyar mzenc kezdett a XVII. virginások. A szólam fzése nem valami mvészi és a zenei szerkesztés szabályainak nem engedelmeskedik. aki ez elképzeléseket az uralkodó olasz stílussal keresztezte s a magyar operának els nagy mvelje lett: Erkel Ferencet. másrészt a külföldi mintára szervezett.

Koessler másik két tanítványára várt a legnagyobb feladat: Bartók Béla és Kodály Ernt W i magyar népdal és zseniális érzékkel. a nagy mesterek nyomdokaiba lép. de belelátott a magyar mzene problémájába és néhány kevésbé közismert müvében a rapszódiákon messze túlmen megoldásokhoz jutott. amely a magas mvészet eszközeivel rendelkezik. zongora fejedelme. Sokszor hanyag és vázlatos írásmódja mögött a zenetörténet egyik legelkelbb és leggazdagabb szelleme rejlik. hatalmas tudományos felkészültséggel. Ö a budapesti Zenemvészeti Fiskola megalkotója. levegt csak egy nagy német pedagógusnak. Bartók életmve a népdalokkal való foglalkozás: megtalálja azt a modern megérzi. Liszt mvészete Ö a modern zene Debussy 'g minden zenei újítás eszegyik se: Wagnertói méje nála vetdik fel elször. amely ebbl az eddig mzenében fel nem . vagy pedig felhígították azt. a kezdeményezések szakadatlan sora. magyar mzene szomorú utakat jár: mveli testben is. nagy lelkesedéssel néhány más kutató közbenjárásával összegyjti a népdalokat. hogy a Zoltán magyar zene alapja a zenei stílust. ami Liszt mveiben sem volt már nagyon szilárd Liszt után a alap: a Üj cigánykodó. aki. Koessler Jánosnak tanítványai hoztak. akik tehet- ségük mellett komoly és átfogó zenei mveltséggel is és e rendelkeztek. de helyenként egy-egy fordulatban mégis elárulja magyar voltát.— Mélyebben netörténet látott az a 166 — zeáll: zeneszerz. Soraikból D o h n á n y i n e r Leót említem. de mvészetükben méginkább elszakadtak otthonról (Goldmark). Oly zenét írnak k. ha a cigányzenén keresztül is. nótázó rapszódia-stílust. aki a magyar között jelents a mesterei els helyen Liszt Fe renc. A magyar zenének is hervadhatatlan érdem mvelje.

túl. mint torzított kép jelenik meg a cigányzenében. de a magyar eladómvészek mögött nem kell most már elmaradniok az alkotóknak mesterek sem. valami alázatos. húsz és harminc között. Budapest. a másik szárnyon. az emeleten. . egy Brahms mvészetében. Kír. sárga köröcskék. Telefonos Kisasszony KOSZTOLÁNYI DEZS. szintén különös. imádkozó mozdulattal. székesegyháza a telefonközpont. színes. A magyar zene ma: egészséges népi dalanyag és abból sarjadt pompás. Magy Egyetemi Nyomda. Az eleven falon jelek gyulladnak. a terem- t müveiben. a karfa mellett s áhitat fog el. néha fel-felüti fejét. örökös megalkuvás mögött. Innen belátni az egész helyiséget: az emeleten nk. zseniális mvészet. zöld köröcskék. melynek moraja rejtélyes egyveleggé olvad. mint a jámbor zsidók.*) (Mint egy templom. halk. egy-egy *) Kosztolányi D. kötött kabátkákban leá- nyok. piros köröcskék. Valóban.: Alakok. huszadik századi vallás nk végeláthatatlanul. A magyar zene eddig: örökös kísérlet. mint egy ismeretlen. asszonyok. szinte a föld alatt meghúzódott ismeretlen világ. melyek egy-egy emberi akaratot jelentenek valahol a drót végén. mint exotikus színfolt egy Haydn. alig hallható zsolozsmát mormolnak. felé mind a fal fordulva. Egyelre az elsk. hol soha véget nem ér imát zümmögnek. a földszinten nk.167 dolgozható anyagból természete szerint kifejleszthet és megteremti a magyar müzenét. bámulva a falat. Állok fenn az erkélyszer emelvényen. egy Schubert. kissé elregörnyedve.

— hogy én vagyok És ez miért ég folytonosan? az. Magas számot kértek tle. hallom az egyhangú. Mindegyik egy állomás. Mszerek acélzaja. a hosszú zsinórral összeaggat két keresi egymást. lelket.— 168 — hangot. aki acélkék ruhát visel s még kontyot.) Elromlott a készüléke. mely fénnyé változott. de még nem lálkoztak. halló! Mással beszél! Központ! Tizenkét óra! József Egyedül? Hozom már! Központ! Maradjon kérem! Teréz! Lépjen ki! Megvan. Amint lemegyek az erkélyszer emelvényrl. götte táncol az elfizet. Bármeaz egész várost. Valaki idegeskedik. Egy leány háta mögött állapodtam meg. amint semmi zajt se ver. Most mö- Táncol? így mondják.) mely a térben . mindig egyforma litániát. — És ez a két fénykör? -— Ezek már össze vannak kötve. lyik — — nék munkahelyrl kapcsolni lehet Miért lobog ez a lámpa? azt hinném. a kezeln némán dugaszol. Rázza a villát. — — -7- ö kérdezi:) Mi érdekli? Ez a fal. tessék! Központ! Csengetem! Foglalt! Központ! Központ! Központ! örökké. nem tud beszélni. Most váltják fel. (Ha nem vol- itt. figyelkulccsal. Miért ugrott föl az a hölgy? félrelöki. hirtelen föláll ringó székérl. Fekete hajjal koszorúzott fejét fölveti. — — ta- — — — — Csengetik. Tízezer hüvely. mely egy gyengéden hajlított-talpú hintaszékhez hasonlít. Mivel? A (Semmit se hallani). (A hintaszék. Vele beszélgetek. Központ! Halló.

hogy ebben a hajszában nem — — — Vannak rokonszenves hangok? Goromba hangok? Az sok. Kezemben a zsebórával olvasom érlökését. mely mintegy páncélba veri finom fejüket.) s De mingyárt tart ötig. Férfiak? — . fehérzöld dugó: nem dugó: nyaral. (Sokan fizetnek. aranyos nagysád. vagy munkába.) Nem Nagysádok? vagyunk már elhagyták. negyvenöt foknyi szögben hangtölcsér meredez az eleven száj felé. (Kisétálunk a verfényes. Csak a kávéházi telefonkezelk neveznek még így: „Kedves nagysád. A nem fizet.— — — Mik ezek 169 — A zöld a dugók. elcsendesedik. tágas elcsarnokba. keblükön a mellhallgató fényes szerkezetével. (A hóra canonica a nagy-város legmagasabb lázgörbéjét jelenti. érvényesülés betegjeként félrebeszél. drága. leoperálhatatlan acél-tályogként. Egyetlen nö egy óra alatt legalább száz kapcsolást újra — — végez. drágám?" „Regényt olvas?" „Érdekes a regény?" (Esküszöm. a munkából. melybl holmi csodálatos. azok. Háromkor kifárad. délben. számok. Mindegyik maga zárja el készülékét. már teljesen fölszerelve fejhallgatójukkal. Felesleges. édes. Leányok jönnek mennek.) Mindig ennyi a jelentkez? Csak ilyenkor. Ekkor a legtöbb. És hogy gorombáskodnak? — „Alszik. csak bal fülüket hagyva szabadon a küls világ számára. Budapest az üzlete becsvágy. — Inkább a nk. kezddik aztán fokozatosan megnyugszik." Hála istennek a többiek — — hogy fertzést ne kapjon. a hüvelyekben? A kikapcsolt süllyesztett.

hogy megérmár a segítség. Mondja. ellenrizni. az isten szerelmére. kíváncsi a beszélgetésekre? is — Nem Talán a kezd.) Sírás. Mi Az. De másnap megunja. mit akar.) . Gyerünk tovább. — — csak az a baj . telefonba? Ha a mentket Egy orvost. kezett-e hogy voltakép mit is akartak. villára Ma már nem itt ily jókedvek a pestiek. volt a baj? hogy nem tudta." . Néha egy részeg. ráakasztják a a hallgatót. de már mosolyog. Örülünk. mikor éjszakás voltam. (Nem akarja közölni. Ilyenkor elszaladnak a készüléktl. Mi van karácsony éjszakáján? is (Nevet. akármilyen orvost. Nekünk kell ket felcsengetnünk. valamilyen ittas ember egy — — negyedóráig lógott a tölcséren dogta. mit povedál annyit ez a város? — — aztán máskép is. s mindig csak ezt da. az els napon. Akadnak érthetetlen beszélk? Néha egy kétéves gyerek. hogy túl vagyunk rajta.) „Fene egye meg a körmét. április elsején a hülyék intézetét nem is volt szabad kapcsolni: „kidugaszolták". Az elfizetk sírnak néha a kérik. Tegnapeltt." És mit felel rá? Semmit. „Csak az a baj .) Meg Eh. Akkor a mamát kéretjük oda. de egy epigrammát se lehet elolvasni. . Mindenki azt — — kérte. (Nyújtózkodik. aki elször telefonál. Mindig ugyanaz. Nekünk tilos feleselni. minden szám jajveszékelnek. . — — — — nélkül. Telefonugratások? Telefonviccek? Békében.170 egy regényt. Például. — — — — — Hivatalos titok.

Prágai.) Kicsit. melyeket lefényképeznek. Köröttem egy palota. a hangersíttl annyira élesen.) . a torok. ami künn izommunka. Fáradt? (Halvány tele f önhangon. berlini. a fül. körülkacsolt óriási agyvelben öntudatra jusson.171 — — ki. hogy összevesznének. Egy többemeletnyi magasságú tzfalon villamos számológépek kattannak. valahányszor a 32. Lenn a pince ablakán derékvastagságú kábelek zuhannak be ólomzuhatagként. mintha mellettem beszélnének. Minden mozog és lélekzik. Meg a kar. itt ebben a központi idegebben az idegcsövekkel. Sohase láttam ilyen értelmes. Ha a sarokból megszólítana. Nekem szerencsére hosszú a karom. titkos percenéssel. hogy minden.500 telefonkagyló valamelyikét felemelik s az üveglappal elzárt korongokon számok ugranak ki. Mindenütt zsongás. anélkül. a hát. hogy megállapíthassák számláinkat. A holtnak hitt anyag itt érzékeny. ideggócokkal rendszerben. ideges épületet. Könny cipje végigkopog a klapokon. Három pár emberi hang a dróton egyszerre. keresve a központot. (Most bontja a beszélgetésünket. A gépek ellépne a sepr s gondolkoznak. szem fárad amint az ember elég A a magas számokért nyúlkál. newyorki hangok. nem igen csodálkoznék.

Az új hazában egyelre tovább folyt a nomád életmód. A magyarok ebben vcnokon eldjeik. század végén a magyar nép hatalmába jutott. A hét törzs tagjai nemzetségek szerint sátortáborok- ban laktak és egyik legelrl a másikra vándoroltak. Úgy látszott. Árpád vezette. mintha a bensleg meggyengült magyarságra is . Valahol az Ural és Fels-Volga vidékén volt egy török-tatár pásztortörzs. A eltanulta a legyzött nyelvét. A magyar störténet részletei még nincsenek tisztázva. annyit mégis biztosnak tarthatunk. A VIII. a hunok és avarok példáját követték: a román-germán világot félszázadon át folytonos hadjáratokkal látogatták meg. hanem veszedelmes lakóhelyét elhagyva a Duna alsó folyása mentén bevonult a mai Magyarországba. de nem semmisült meg. Itt súlyos vereséget szenvedett. és IX.vadász és halász népeket. században a magyar már belsleg egységes nomádnép. természeténél fogva hódító és uralkodó faj.— 172 — Magyar történelem SZEKFÜ GYULA Kárpátok félkörétl a Száva és Alduna egyenes vonaláig terjed sík és dombos vidék a IX. Az államalapítás müvében a népet fejedelme. hogy a nép két eredetileg különböz ethnikai csoport egyesülésébl származott. A zsákmányoló hadjáratok szokása is évrl évre fenntartatott. aki a patriarchális nemzetségfk sorából emelkedett uralkodói magaslatra. A gyz E Nyugat partja lovas pásztornép a nomádok rendes útján vonult felé. Ez legyzte a környéken lakó finnugo. A nomád állam szervezetét a zsákmányoló hadjáratok s az elszenvedett vereségek igen meglazították. közös sors és közös élmények nemsokára egy néppé gyúrták ket. a Volga síkjától a Fekete tenger északi mentén a Duna torkolatáig.

mely az európai középkor gazdasági és közigazgatási formáiban élt. most pedig. Gézának és Istvánnak érdeme. kelet felé van nyitva. Árpád családja Szent István évig ült a magyar királyi trónon. nép bels ereje ily válságos idben bonta- A nomád pásztornép létének alapjait a meg- változott viszonyokhoz alkalmazta: kialakította a magyar középkori nemzetállamot. az Árpád utódainak. úgy látszott. politikailag pedig nemzet alkotása volt. Ez volt az els magyar lévén: tragédia. el után még 300 nem száradt s soha a nemzeti fejldés folytonosságát minddinasztia ereje A . Hogy a magyar nép Nyugat és Kelet közt össze nem roppant. tán Az kozott ifjú ki. István. Az új magyar állam érdekében nem riadt vissza Árpád utódainak számzésétl sem. A nyumegsemmisüléssel fenyegati császárság a magyarokat gette.elkövetkezend lett 173 — sorsa. pápától nyer koronát s apostoli ketts keresztet. a menekülés útja. Bizánchoz csatlakozva a magyar nemzet és állam még igazi megszületése eltt sírba szállott volna. Az imént még élethalálharcot vivtak a német császárral. A pogány nemzetségek laza tömegébl sikerült szilárdan megkirály alapozott keresztény államot alkotnia és az új állam e- gyéniséget a keresztény-germán mveltség közösségébe beillesztenie. melyre hasonló tragédiák hosszú sora következett. volna az avarok kiket Nagy Károly császár hamuként szórt szét a szelekbe. a magyarok els királya a német a magyar sógorává és a római egyház szentjévé lesz s d. az összeütközés csirája mindegyiknél ugyanaz a magyarság keleti eredetének és nyugati halála hiva- tásának összeegyeztetése. Bizánc császárai tárt karokkal fogadták a magyarságot. miután a nemzet önrendelkez akarata Árpád vérében öszpontosult.

Mikor végre I. Béla. nagyszabású bels gyarmatosítás. Kálmán. 174 — folyás éveire. Munkáját fia. az ország bels rendjének. melyen belül a fejldés minden fokán egynemüen és az ország legkülönbözbb vidékein egymáshoz hasonlóan folyt le. Az ország alkotmányának új alapjait . Magyarországot újra meg Helyzete hasonlított Szent Istvánéhoz: az központi ha- talmának a trónviszályokban elhatalmasodott nagybirtokosok. a „Kiskirályok*^ éppoly kevéssé akartak meghódolni. III. Idegen: német. a keresztény magyar lovag megtestesítje. a kellett hódítania. Szent László. ki a tatárjárás feldúlt országot ismét felépítette. Terjesz- fejldés meg az egységes magyar idtl kezdve a magyar föld zárt kedés célját szolgáló küls politika. A tizenharmadik században azonban mind nagyobb hatalomra tesznek szert a furak s az Árpádház élete vad belviszályok és kívülrl követeldz trónigények közepett ért véget. bent az országban a rend fenntartása és jogvédelem. a törvényeknek megalkotója. Károly. biztos kézzel vezették Ilyen népüvolt a nyugati keresztény mveldés útjain.— eg3're helyreállította. lengyel begyenge királyokra ismét hatalmas uralkik kodók ket következtek. aki biro- dalma határát az Adriától a Fekete. Ettl az mveltségi és gazdasági terület. a nápolyi Anjou házból. görög. mint az els királynak a törzsek fejei. trónra lépett. a városi kultúra alapjainak megvetése: mindez az Árpádok királyságának valóságos eredménye. ki bevezette az írásos törvénykezést alatt és IV. Nagy Lajos fejezte be. Az árpádok alkották alapjait.és az Északi tengerig terjesztette ki. Károly megteremtette a birodalom bels egységét s újra biztosított^ a magyar nemzetállam belsleg egységes fejldését. Béla.

A fejldés további folyama attól függött. mint elbb vagy utóbb bármikor. még akkor is. ha fejükön a magyar mellett idegen országok koronáit viselték. a banderiális hadrendszert megalkották. szerb. nem csoda tehát. Hunyadi János. Magyarországnak jóformán egyedül kellett Európa védpajzsának szerepét súlyát elismerték s a átvennie. oláh lakossága helyén színmagyar települési terület húzódott el. mely a magyarság történetében a legtragikusabb szerepet játssza: a középkor leghatalmasabb katonai monarchiája: a török. virágzó magyar községeket hordott hátán. A Dunántúl és a Nagyalföld mai német. gazdag és hatalmas ország volt. A középkor utolsó századaiban a magyarság nemzeti területe is sokkal kiterjedettebb volt. Feladatát becsülettel teljesítette mindaddig. Ennek értelmében Magyarország államfenntartó szerveit a központi királyi hatalom mellett a három rend: az egyháznagyok. Zsigmond király kivételével mindnyájuknak Magyarországon volt állandó tartózkodási helye. a világi furak és a nemesség rendje alkotják. Uralkodásuk alalt nyert határozott formát a magyar rendiség. tót. Az ország köröskörül zárt. Magyarországon az ország kormányzásának feladata az Árpádok óta idegen uralkodók vállára nehezedett. hogy idegen vérbl eredt uralkodói a trónon csakhamar nyelvben és érzésben megmagyarosodtak. A dunai Pannónia és a Duna-Tisza síkja Kassától és Mármarostól el egészen az Aldunáig és a Száváig. mennyiben lesz képes a két nemzeti tényez: a királyság és a rendiség mködésében egymást ellensúlyozni. els. míg a teher alatt össze nem rogyott. A tizenötödik században tnik fel Európa keleti határán az a nép. belsleg és politikailag egynem.— teremtették kai 175 — meg az Anjouk. a maaz gyar hadi történetnek hsi alakja. mikur a nagybiitükok politi- honvédelemnek új rendszerét. ki kezébe .

Meghódította Csehországot. vele sok püspök és országnagy és a magyar had legnagyobb része. A középkor . A tulajdonképpeni magyar királyság keskeny csíkká olvadt össze.. Fiatalkoellen.— veszi a 176 — Fia. minden tekintély megsznésében és pártharcokban ütköztek ki. a magyarság virágzó központjai teljesen elpusztultak. mely török fennhatóság alatt állt ugyan. tudomány mvészet érzett leg- Mint hatalmas renaissance-uralkodót a Sziléziát. erteljes egyéniségével a hatalmas magyar urakat engedelmességre szorította s kitn. nagyobb és legnehezebb feladatok izgatták. 1526-ban a mohácsi csatában elesett a magyar király. hogy fennállása egész idején a magyar nemzeti gondolat hordozójává lehetett.i. A faji törökkel folytatott harcokban Magyarország legés termékenyebb legmagyarabb vidékei. A keleti részeken kialakul az erdélyi fejedelemség. A törökök elnyomulását ideig-óráig megállította. Mátyás. De politikai mvét csakhamar megsemmisítették a rendek. melyen az európai ember szabadságáért folyik a küzdelem. Alsó Ausztriát. de ennek fejében belsleg annyira független maradt. hogy Keleteurópa minden erejét saját kezében egyesíthesse az és Morvát oszmánok visszaverésére. A következ két évszázadban az ország örökös hadszíntér. humanista kiképzésben és a részesült. iránt em. állandó hadsereget szervezett.. fegyvert a török rában alapos köszönhette a lelkesedését. kifelé pedig a déli határokon a régi magyar védelmi szervezet elhanyatlásában. Az egységes államhatalom gyengülésének bels következményei véres parasztlázadásban. a Habsburg családból választott magyar felett királyok a korábbi területnek alig egy harmada uralkodtak. A Duna-Tisza nagy síksága egész az erdélyi hegyekig a szultán uralma alá került.

Bethlen Gábor uralkodása alatt belekapcsolódott a har- mincéves háborúba és európai jelentségre tett szert. Legnagyobb fejedelme. melynek határai közt közös alkotmányban élt mveltmagyarsághoz ségi és politikai szempontból feltétlenül a tartozott s mint ilyen Európa mveltségének részese volt. 12 Berlitz. az erdélyi fejedelemség területén kedvezbb viszonyok közt volt a magyarság. a magyar nemzetiségnek és államiságnak folytonosságát sikerült mindaddig sértetlenül megriznie. Magyar . A magyar fejldés egységében a nyugati: német és katholikus erkkel szemben protestáns és magyar ellensúly szerepét töltötte be. a magyar. Ez a remény nem teljesedett be.177 helyükön felnöv lakatlan vadont késbb német települk hódították meg újra a kultúra számára. az a magyar paraszt érdeme. míg az ország fel nem szabadult a török uralom alól s ezzel megsznt Erdély állami létezésének történeti jogosultsága. Erdély. Magyarország királya ebben az idben nem lakott már az országban s állandóan ellentétbe került a rendekkel. A német birodalom abban az idben nem tudott egységes és nagyobbszabású hadi mveletre egyesülni s Magyarország a Habsburg uralom alatt is másfél századon át nélkülözte a német birodalom határozott segítségét. nemzeti. székely és a szász nemzet. Habsabban a reményben. Az ország keleti harmadában. vidékei elnéptelenedtek s a aki fajiságát az idegen uralom alatt is meg tudta rizni. Az Árpádok örökségét. a Az új korszakot a törökkel folytatott harcok mellett. A nyugati részek megmaradt magyarsága burgok közül választotta királyait hogy a német birodalom tetters urai meg fogják szabadítani az országolt a töröktl. Hogy az ország legtermékenyebb harmada a török hódoltság legnehezebb viszonyai között is megmaradt magyarnak. Zászlai a magyar nemzetiség és a vallásszabadság igéit hordozták.

E fejldés legfbb céljai: a . a XVII. E harcok folytak le. században éltek a királlyal azonban a rendek többször ellenállás jogával. államegység^ legersebb akadálya: legersebb. ismét veszedelembe került és kénytelen volt fennállását harcok árán védelmezni. míg a XVII. ahhoz a vallási Az tása a újraéledt Magyarország önállóságának helyreállí- kormány abszolutisztikus törekvései miatt sokáig nem új sikerült. szemben a fegyveres véres Hogy az ellentétek összeütközéssé érleldjenek. Mivel pedig ezen rendiség. így élezdött ki az ellentét a nyugati. század közepe táján jutott nyugvópontra. század végén fel nem szabadult az ország s meg nem nyílt az út az állami önállóság helyreállítására. kérdésnek kellett közbejönnie. A Bécsbl kiinduló ellenreformáció a magyar protestánsok körében ers ellenállásra talált. a nyugodt és szívós E hosszú bels fejldés elfeltételét. Alig hogy megszabadult a török hódítástól. küzdelem a XVIII. A megoszlott Magyarország egymással harcoló energiái nem voltak képesek a nemzeti egységet és önállóságot helyreállítani. A pragmatika sanctio megalkotja a Magyarország és a német-osztrák örökös tartományok közti uniót. helyreállítja a bels békét. katholikus és a keleti. támadásai A magyarországi nyugtalanságok több ellen irányultak. Az abszolutisztikus királyi hatalom egységesen szervezett és kormányzott birodalalkotni mat akart ból és a Habsburgok a alatt álló királyságok- tartományokból. protestáns országrészek között.— alkotmányos harcok is 178 — eleinte vértelenül töltik ki. fegyveres ellenállássá ersödtek s Rákóczy Feesetben renc vezetése alatt évekig tartó szabadságharcban rob- Magyarországon volt legkitartóbban a magyar állam bantak ki.

kiterjesztése. hogy saival a társadalmi. Terézia nagyvo- nalú társadalmi. Minden erejével azon volt. Ez védelmezi meg az ország függetlenségét II. mint agrár állam. 179 a rendi befolyás háttérbeszorítása. A nemzeti megújhodás mozgalmai az irodalmi. Eszméit csakhamar egy radi- kálisabb csoport vette át s az eredetileg arisztokratikus rendszert liberális és demokrata tartalommal töltötte meg. Kossuth Lajos állt most a rohanó haladás élére. de csakhamar átcsaptak a társadalmi és alkotmányos újítások terére. hogy a középkor rendiségét s az abszolutizmust megdöntve a parlamentáris államforma alapjait megvesse. központi kormány hafajilag a magyarság Mária zárt te- idegen telepítések segítségével való megla- illetleg összeszkítése. víttassanak s gazdasági és közjogi intézmények megjahogy nemzete egész lelki alkata az új kor megváltozott szelleméhez alkalmazkodjék. szellemi és gazdasági reformjai ellenére Magyarország. századokban a nemzeti fejldés sorsát. Célja lassú és zavartalan átalakulás volt. Polgári osztálya semmiképpen nem fejldhetett.— táskörének rületeinek zítása. József erszakos újítá- szemben s ez készíti el a magyar reformkorral a modern magyar alkotmányos állam kialakulását. A felújult abszolutizmus nyomása alatt szervezked otthoni magyarság vezére Deák Ferenc lett. Gróf Széchenyi István. A szabadságharc leverése után a külföldön szervezked magyar ellenállás lelke. furai Bécsbe költöztek s nemsokára minden kapcsolatukat elvesztették a honi rögön visszamaradt Ez a nemesség hordozza a következ nemességgel. hogy a nemzetet a nyugati alkotmányfejldés utolsó formáin is átvezesse. a legnagyobb magyar állt e nagy nemzeti újjászületés élén. Az ö higgadt 12* . Az 1848-ban kitört magyar szabadságharc szellemi éltetje . megmaradt középkori gazdasági formáiban. szellemi mveltség talajából nttek ki. Neki megadatott.

Ezeréves határait. század nagy gazdasági fellendülésének alapját megvetette. A kiegyezés utáni magyarságnak felvirágozás mellett minden anyagi két és szellemi sem sikerült életbeváelsza- góan fontos kérdést megoldania: az Ausztriától gek nyugtalan erit nem Mieltt még a bels rend forrt volna. Az ország áldozatul esett a gyztes országok hódító törekvéseinek. a kadni törekv nemzeti ellenzék s az önállósuló nemzetisétudta helyreállt s egyensúlyban tartani. míg össze nem roppant. A csonka ország csonka magyarsága nehéz munkával s a feltámadás reményével építi tragikus sorsának új kereteit. . az ország eggyé anyagi és véráldoza- magyarság szövetségeseivel együtt belesodHallatlan ródott a világháborúba. mely az országot az osztrák tartományokkal az Osztrák-Magyar Monarchia kereteiben egyesítette s a XIX. tokkal megállotta helyét. három negyed részét elszakították. A forradalom és kommunista uralom teljesen feloldotta a bels rendet és egységet.180 politikájának köszönhet az 1867-es kiegyezés nagy müve. szerves gazdasági egységét szétdarabolták.

amelyhez ütemeket elképzelni nem lehet másat: Telekes bocskor — gyöngyös kapca. tántorogva kezdtek volna visz- szabotorkálni a piactérre. elkiáltotta magát: — Gyzstünk. roma: cigány. dádé. a féligázott hajdúk mindenfell szakadni kezdtek a piactérnek s néhány pillanat múlva már valami százan dobogtak és rengtek. akkor urak. válogatott legények! a És kított szájába és illesztvén pikula sípját.— 181 — Hajduiánc KOMÁROMI JÁNOS*) Köröskörül a téren. Budapest. Genius. tyúktaluvaP) tzdelte tele tömött sörtehaját. tubám. Járd meg. És Fecske cigány körülpillantván a téren. elször a hordókat verték fel. mintha sarkaikat akarták volna széttiporni a kövezeten *) 1) '-) Komáromi János: Esze Tamás. járd meg! Vörös nadrág — sárga csizma. rási- arra a viharos fogható keserít líajdutáncra. valahonnét közéjük botlott három darab idegen roma^) is. talán Ru- dabányácskáról s az öt szál harci mvész. gyzelmi jel gyanánt. tubám. hirtelen csak szájához illesztette a sípot Fecske cigány meg Daruláb nev dádétársa. járd meg! És ahogy fölrikoltottak a sípok. tyuktollal. Soha még annyi vadsággal nem járták! Mert amikor betörtek \olna a várba. kra- kásra mászva fel. 3) . gyalogos katonák. És amikor Czigánd fell fölbujt volna a nap s a sokat kódorgott szegénylegények meg a bitangtalpasoki) bortól gzösen. Járd meg. a piactér egyik sarkában. a templom és a rendház eltt fergetegben tombolt a hajdúk és a kanászok tánca.

182

Elször egyhelyben topogtak körül és rugdosták a földet s tenyereikkel csattantván egy nagyot a lábukszárán, ledobbantak a földre, ugyanakkor éles kurjantással a levegbe hányták fel magukat, összebokáztak a leve-

gben, megint ledobbantak
ták,

s

kardjaikkal a földet paskol-

hogy

szikráztak alattuk a kövek.

Az

öt

vályogvet

pedig ijeszten sikítozott tovább:

Majd élményünk a kocsmára De engem is várj meg!
Megjárom én a kopogót: Tubám, te is járd meg!

Félcsípöre rakott kézzel rugdosták a földet a hajdúk

vagy egymás kardjára csörrentettek, ami adott a vad melódiának. Minden tenyércsattintásra egyszerre azt kiáltották: hopp! és minden kardcsörrenésre egyszerre azt kiáltották: hujj! Aztán ledobták a kardokat s a kardok fölött cifráztak szemvakító gyorsasággal s az ütemek végén egyszerre dobbantak le a talpaikkal, hogy rengett és dobogott bele az egész vár. De mindig többen és többen dobogtak és amire jött volna a nap, már vagy négyszáz hajdú
s

csattintottak a tenyerükkel

ijeszt kíséretet

rengett

és

hujjogott s

a

város
is.

fell

egyre

özönlöttek

befelé a nagyerdei kanászok

Kifordított,

szrös gubák-

ban, toronysüvegekben özönlöttek befelé: ki nehéz csiz-

mában, ki könny bocskorban s a fejszédít kavargásban is dobogni kezdtek s mázsás gubáik és súlyos lábaik alatt most már szakadatlanul remegett az egész vár. És a piactér túlsó felében nyekegni kezdtek ezalatt a csimpolyák is s a dünnyög és egyhangú, örökösen dobogó és tébolyult dudaszóra vastalpaikkal a földet döfii^ették, a torkukkal meg rekedten ordítoztak hozzá a gubások, mialatt fényes baltáik fölcikáztak a reggeli napban:

k

!

183


kanászt

Megismerni a
Ékes járásárul,

Táncra-termett lábárul,

Tarisznyaszijjárul.
Itthon van-é a kanász,

Vagy a

felesége?

Nem
Dünnyögtek
fület

kell nekem a kanász. Csak a felesége

a

dudák,

a

tér

túlsó

oldaláról

sikoltoztak a töröksípok. S most már félelmes tülekedésben járták a és gubások

hasogatva

pedig hajdúk

kanásztáncot.
káikra,

A

mezítlábasok lábuk szárai közt forgatták

a furkóst s tenyerükkel a

nagyokat csaptak csupasz bo-

hajdúk

elsuhintották

maguk

alatt

a

kardot,

átugráltak fölötte, körülkörül topogtak, csípnkapták magukat, éles kurjantással földobbantak a

magasba

s

lehup-

pantak a földre, a féllábuk hegyére görnyedtek le, másik lábukat jobbra vagy balra vágták ki, egymásba vagdosták a kardjaik lapját, szikra csapott fel a kardokból s elször
azt kiáltották:

hopp! másodszor azt kiáltották: hujj! és akkor telitorokkal, vörösredagadt arccal és izzadt üstökkel ordítoztak hajdúk és kanászok:

A

berekben

a

kanász
a baltát,

Menyecskével játszik,

Ugy

forgatja

Csak a nyele látszik.

S a kanászok máris forgatni kezdték a szekercéket. Csimpolyanyögésbe és sípok sikoltozásába most már beleriogott egy-egy kondástülök is, a kanászok pedig rázták magukon a gubát s hátul kondoros, kétfell gombokra kötött üstökeikrl szakadni kezdett a verejték meg a zsír. Verejték meg borgz volt minden kanász^ de a


verejtéken és

184

borgzön

át

egyre fenyegetbben villogtak

most már ujjaik körül forgatták baltáik nyelét, de úgy, hogy a nyelük se látszott és akkor a levegn át egymásnak kezdték
fokosok,

szekercék és kardok s a kanászok

hajigálni

a

baltákat.

Egyszerre száz

meg

száz irányból

peregtek és kalimpáltak a balták, éleik megvillantak a napban, de minden kanász két ujjal kapta el a kalimpáló
nyelet s

ugyanakkor nagyot

kiáltottak:

hopp! és lehup-

panván a földre, a ledobott balta fölött kezdtek cifrázni s ugyanakkor a hajdúk is egymáshoz csapdosták kardjaikat és nagyokat kiáltoztak: hujj!, mialatt egyszerre csörrentettek sarkantyúikkal. S a csörömpölésen, csattogáson,

röpködésén, hujjogatáson és dobogáson át rjöng kavargásban toporzékolt már az egész piactér, vagy másfélezer kanász és hajdú sarka verdesett
rikoltozáson,

balták

szikrát

a

köveken,
a

itt-ott

cigánykereket kezdett
riogott

hányni
fel

egy-két mezítlábas, amikor újabb ervel jajgattak

a

dudák,

visítoztak

sípok,

a

tülök

s

a

kaná-

szok nyakán kidagadtak az erek, úgy fújták táncukhoz az éneket:

Búzába megy a disznó
Kilenc malacával,

Erigy utána^ bojtár, Fényes balaskáddal!

S

közbe

forgatták

és

hajigálták

át

egymásnak a

fényes balaskákat.i)

És ha két balaska véletlenül egy-

másnak

repült, összecsattant és levágódott s fejbekólintott

egy-két embert, ki tördött

ma

egykét lyukas koponyával ?

Nagyokat kurjantottak:
Huta, huta,
le-le,

le!
. ,

Csak a füle
^)

látszik

kis fejsze.

.

.

185

Amikor azt kurjantották, hogy: hutáj huta, egymáshoz vagdosták a szekercéket, a hajdúk pedig a leve-

gben

bokázván,

összecsapdosták a kardjaikat:

A

berekben

a

kanász

Menyecskével játszik.

Nem

volt

itt

megállás virradat

óta.

Süvegek

és bal-

ták kalimpáltak a

magasban,

rikoltozott a síp s nyögött

és jajgatott a csimpolya,

kurjongatás kavargott a leve-

gben,
jaik

a mezítlábasok rácsapdostak a csupasz bokájukra,

aztán fütyköseiken ugráltak keresztül, a hajdúk a kard-

nagy csörömpölés közt hujjantottak még nagyobbat, a gubások csípre rakott tenyerekkel huppantak le a földre vagy csattantották
fölött

bokáztak

össsze,

aztán

össze a tenyereiket s dülledt szemmel,
tekkel,

remeg

nyakszir-

lobogó és szétgubancolt üstökeikkel s huppogó A kanászok lábaikkal rengtek és rugdostak ezalatt. egymás felé hajigálva villogó szekercéiket, szájukba dugták két ujjukat és olyanokat füttyentettek,
tottak

hogy

fölvisí-

tle a vár

tornyai.

.

Tzre

teszem a kanászt,
is

Melegszem

nála,

Ha megunom magamat.
Pipát gyújtok nála
.

,

A magyarság küzdelmet folytatott azért. a legkülönbözbb kultúrák hagyták el nyomaikat. bizonyos díszes természet megfigyelésébl és átalakításából születtek. stílusok kialakulását és egy összefügg hagyomány nyomait úgy elmosták a történelem viharai. Legkedvesebb és virágai a liliom. azonképpen a magyar mvészet is e különféle kultúrákból egységes mvészetet teremtett s ezt az európai szinten mozgó mvészetet a saját képére formálta át. Iskolák virágzását. egy-két vidék népviseletében. búzavirág a rózsa. iparmvészetünk s népmvészetünk motívumaiban. A egész kereszténység felvétele óta a keresztény európai vált mvészet otthonossá az országban. fafaragásokban. k'At nem szeretik a mértani tulipán. a honfoglaJás eltt. amit egy-két század munkája alkotott.— 186 — Magyar mvészet KERESZTURY DEZS magyar mvészet útja romokon át vezet. kerámiában. régi elárulják a perzsa^szaszanida átalakulva kis lényegesen fellelhetk memlékeinken. sajátságai az motívumai a anyagszerség. A A távol keletrl hozott mvészet emlékei eredetet s világosan részben. Ma már kevés helyen él csak. szövésekben és hímzésekben. Miként a politikai magyar állam különböz népeket egyesített egy nemzetállam keretében. A magyar ornamentika élet jellemz tarkaság. hogy az újra és újra beáramló európai törekvéseket a maga képére formálja & a maga szükségtörténelme és folyamán nagy szívós . Sajnos a magyar népmvészetet is halálra ítélte a modern megváltozott üteme. A történelmi Magyarország területén. hogy viszszaidézni is alig tudjuk ket. formászekfü. Kelet és Nyugat e nagy csataterén új és új háboruk rombolták le.

a lerom- templomok helyén újak épülnek. Közülük ma már csak a budavári Nagyboldogasszony templom. mvészete polgári mvészet volt. a klasszikus latint és az északi germánt összeegyeztetnie s határozott tartalommal kitöltenie. Ez építészet nagy alkotásai közül csak a új pécsi. lrésekkel ellátott templomerdök. a brassói Fekete-templom épült s ebben az idben alakultak ki a védfolyosókkal. A két Kolozsvári testvér ség európai meg készítette tökéletes mintázással s oly frisseséggel. 187 — meg újra sikerült neki S valóban újra két az európai mvészet nagy áramlatát.— leiéihez alakítsa. is. a lébényi és a jaáki templom maradt ránk. ahol Európa legkeletebbrc es ahol gótikus temploma. a Mátyás templom. ahol legszebb emlékük a kassai székesegyház s Erdélyben. A magyar jelentségre emelkedett s belle született a középkori magyar szobrászat büszkesége: a prágai Szent György szobor. de már gót stílusban. a szobordíszein. ellentétben az Anjouk. Legszebb alkotásai a kassai s a hontszentantali . A bolt tatárjárás után a XIII. Az építészeti stílusok átalakulásával együtt alakul szobrászat. Az a forma. a kódexek miniaturáin. mely a szobrot Donatello Gattamelatája mellé emeli. A magyar kereszténység els emlékei román stílusú templomok. A XV. a bástyákkal. a falfestészet termékein s az ötvösségben. és a XVI. festészet és az iparmvészet A legkülön- félébb hatások vegyülnek e kor emlékein. áll fenn. templomok ötvös- dombormvein. Minden egyéb mvük áldozatul esett a török pusztításának. Zsigmond és Mátyás alatt Budán virágzó udvari mvészettel. század közepén. Az eredmények újból és újból elmerültek a történelem viharaiban. századból származó templomok koruk német stílusát tükrözik Elssorban a Felvidéken. A XVI. melyben e mvészet legértékesebbet alkotott: a szárszázad városi nyasoltár.

jellegét eléggé budai királyi udvarban kiaDe lakult mvészetrl alig tudunk tiszta képet alkotni. a kor magyar fej- mvészetének ldött ki. is. melynek legismertebb mestere Lcsei Pál. kapcsolatait s s folytonosságát. a XVII. itt elhatározó szerephez lassanként kiala- kul az u. hiszen ott a török még az úr. egyike volt a leggazdagabbaknak. német mesterek egész sora dolgozott itt s készítette el a talajt a renaissance befogadására.— oltár. században kezd újra magára eszmélni. De renaissanceot egy csapással elsöpörte a törökkor vihara. építészek század folyamán a legnagyobb dolgoznak Magyarországon. százados elhanyatlása és senyvedése után. hogy olasz. mely els pillantásra nem sokban különvilágosan felismerhetjük. 188 — fejezi ki mely utóbbi legtisztábban törekvéseit. díszesebbé Mátyás büszkesége. osztrák barokk. A magyar mvészeti élet. Innen árad egyre nagyobb ervel az országba az új stílus: a barokk. a budai s a visegrádi palota mkincseirl. De a magyar területek központja többé nem Buda. Egyetlen emléke jóformán az esztergomi székesegyház Bakócz kápolnája. szemléld nyugalma teljesen egyéni alkotótehetségre vallanak. n bözik valamelyik olasz herceg udvari mvészetétl. Ez válik uralkodóvá Magyar- országon osztrák A XVIII. A magyarországi ellenreformáció nagy lendülete táplálja ezt az áramlatot. tudjuk. a Corvina- könyvtár. Míg e városi mvészet a kialakulását. hanem Bécs. Hosszúkás arcú alakjai. A szárnyasoltárokkal együtt különösen a Felvidéken a fafaragás. ki Mátyás budai udvaA renaissance szellemébl rának mvészete. A Mária . Az olasz mvészet virágzik ki most Magyarország egy pontján. mely ismét helyreállítja a európaszerte híres volt szépségérl és a ragyogó fejldésnek induló magyar mvészi fejldés európai Az építészet jut n. olasz mvészek s malkotások egész sora teszi az udvart.

nagy. e Barabás Miklós Feszi pesti Borsos József legszebb magyar romantika sebb festje. a kismartoni és eszterházi Eszterházy kastélyok csak példái annak a hosszú sor memléknek. magyar Canova-^anítvány. az egri Liceum. század egyik legjellemzbb iránya. a történelmi festészet. melynek Magyarországon a nekilendül magyar élet. Leg- nagyobb mesterei pai áramlatba. a nems az nyitja zeti múlt egykorú élet számára. század végéig a velencei mvészet befolyása jellemzi. kiváló épülete Vigadója i tehetség szobrásza a tragikus sorsú Izsó M k lós. szigorú felületeikkel olasz eredetre vallanak s a régi Pestre rányomták bélyegüket. Madarász Viktor után három . a nagyváradi székesegyház. nyugodt formáikkal. A romantika megaz utat a természet szépségei. A zeti miniszterelnökségi palota. a népélet. Igazi virágzását a hatvanas-nyolcvanas években éri el. de tápert és ihletet a magyar életbl és a magyar törtéPiloty s nelembl merítenek. a magyar reformkor ad bels ert legnagyobb és sajátos színezetet. De ebben az idben már lassan új szellem kezdi áthatni az irodalmat s a mvészetet is. a XIX.— 189 — Terézia részére épült budai királyi vár. A magyar romantikában gyökerezik a XIX. és a Magyar Nem- Múzeum Pollack legnagyobb alkotásai. Mindkettjük müvei antik példák után indulnak. század fordulóján azonban már feltnik az új klasszicista stílus. A mvészet is nemmel- zeti üggyé válik s egyre szélesebb rétegek érdekldését legértékes nyeri lett meg a maga számára. A magyarországi barokkfestészetet egészen a XVIII. E korszak építészetének és mesterei: Pollack Mihály Hild József. melyet e kor hozott létre. láló kivétel nélül belekapcsolódtak az euró- Rahl tanitványai voltak. a pozsonyi Szent Erzsébet templom. Olasz hatás alatt indul útjára az új a magyar szobrász is: Ferenczy István.

és Benczúr Gyula. mereng borongó érzelmessége valami sajátos magyar színt kölcsönöznek alkotásainak. kép és életkép mvészeinek sorát a modern magyar mtörténeti A vészet két legnagyobb úttörje: Paál László Paál színei. Mária Terézia fehérmárvány lovasszobrát a cseh katonák lerombolták. attól teljesen függetlenül . a Kúria. nagyvonalú kompoziciói mellett az intimebb mvészetnek is nagy mestere volt. Székely Bertalan. Mihály nyitják meg. amelyik a természet jelenségeit. els fel életképei finom rajzát és humorát lassan váltja csak színei mely zsúfoltsága. selymek és bársonyok nagymestere. a modern táját.— mester nevéhez ezek L o t 190 — fzdnek aki ez irány legnagyobb diadalai: z Károly. Munkácsy mvészete a romantikában gyökerezik. Legnagyobb képviselje Ybl Miklós. Legszebb mvét. kompozíciójának nagy bels feszültsége s tárgyainak tragikus komolysága. A francia impresszionizmussal csaknem egyidben. a királyi vár tervezje. a színeket és a fényt a maguk teljes valóságában akarja visszaadni. a ragyogó színek. Friss természetszemlélete azokban a tájképeiben nyilatkozik meg. dekoratív nagy alkotásait va- lami halk érzelmességgel tölti meg. csak tájképeket nagyon mély. aki szigorú. és Munférfias kácsy festett. A hetvenes években tnik fel az a festi irány. S t e i n d 1 Országháza egyike a magyar történeti építészet legnagyobbszabású alkotásainak s Budapest legszebb : épületeinek. az új magyar festészet elkészítje. A történelmi szobrászatnak s általában a magyar szobrászatnak legnagyobb mestere Fadrusz János is e kor szülötte. A történelmi építészet Budapesten is teleépített egy-két utcát. mvészet stílusát legelször a festészet törte Az impresszionizmus. az Operaház építje és H a u s z m a n n Alajos. melyekkel az új festiség elfutárjaként jelentkezik.

I . a fény és a színek mesteri kezelje s a naturalizmustól lassanként egy zártabb. az intim parasztéletképeket fest Glatz Oszkár sa nagycsak bányaiakat fejldésében inkább érint Fényes a mellett az impresszionista természetlátásnak és ko- lorisztikának legkiválóbb képviselje Csók István. A nagybányaiak a ragyogó. A Majális és a Pacsirta. a magyar impres7szionizmus legnagyobb büszkesége. vezéralakja A fiatal magyar Rippl-Rónai József Szinei tüzes erejével s változatos gazdagsá- gával magyar hagyományokba kapcsolódott. életrekeltik az új magyar mvészetet. Ami az új festket általában jellemzi. legforradalmibb mestere : leg változéko- nyabb Vaszary János. a magyar melancholiáját Mednyánszky László képeivel fedezi fel s finom. de formája. Ferenczy Károly ennek az iskolának legjelentékenyebb alakja . eredeti nyomokon modern festészetünk legsokoldalúbb. I v á n y i - Qrünwald Béla Adolf változatos és sokoldalú egyénisége. meg a fejldés. ders magyar fátyolos tájat festették. a régi. szürke- a tájhangulat legnagyobb festi közé emelkedik. az atmoszféra. táj legszínesebb magyar fest. egyszerbb mvészet felé veszi útját. Munkácsy hagyományain fejldött tovább másik nagy úttötehnikai tudása a francia rnk: halad Rudnay Gyula. moderneken gazdagodott.— találja 191 — kifejezését meg e törekvések els Sz n nye i i Merse Pál. nem áll már egyedül. s Egészen új. a természet impresz- szionista ábrázolásától való elszakadás. festi naturalizmus nem elégítette ki már legjelentékenyebb képviselit sem s a legkülönbözbb tiszta A utakon irányban indult festészeti törekvéseknek új lett. Ezek az új törekvések ma még áttekinthetetlenek. elhasznált formakincs helyén egy új stílus kialakítására való törekvés. a nagybányai festiskola tagjai. mint oly sok régi kezdeményezés. Az új nemzedék.


A
közül
kell

192


mutatja a festi
útját.

szobrászatban

Stróbl Alajos
áthajlás

naturalizmus felé
kiemelni.
és

való

Mai szobrászaink

Pásztor Jánost, Szentgyörgyi Istvánt
Sajátságos jelenség,

hogy míg a magyar
áll,

festészet

szobrászat gazdag virágzásban

az épí-

tmvészet alig mutathat fel nagy eredményeket. redetibb mvésze L e c h n e r Ödön, aki a magyar
stílust

Legestílust

akarta megalkotni s egy gazdag és festi ornamentikája
fejlesztett
ki.

A modern magyar
talált

építészek nagy-

része a külföld

nagy városaiban

csak

mködésének

megfelel teret s folytatója lett annak a hosszú sornak, mely a külföldön alkotó magyar mvészeket egyesíti. Mvészek kicseréldése általános jelenség. Míg Magyarországon külföldi mvészek serege dolgozott, a külföldön egyremásra jelentékeny magyar mvészekre bukkanunk. Ausztriában a középkorban sok magyar ötvös dolgozott, a XV. században Ferrarában dolgozott Pannóniai Mihály s Olaszországban sok magyar származású mvész nevével találkozunk. A XVII. és XVIII. század fordulóján egyszerre három neves magyar fest tnik fel a

Bogdány Jakab, Kupeczky János és Mányoky Ádám. A XX. század els felének idillikus tájképfestészetében Markó Károly a legnagyobb
külföldön
:

siker

mesterek

közé

emelkedett,

a

kiváló

grafikus

Zichy Mihály
A
világ

az orosz cár udvari festje lett. S hosszan lehetne folytatni a sort, mely a mai napig nyúlik.

nagy városai

tele

vannak magyar rajzolókkal,
építészekkel.

festkkel,

szobrászokkal

és

!

193


vitéz

Lószr
Nem
jó,

HERCZEG FERENC*)
ha az ember régmúlt idk emlékei közt kotorász; a visszajöhetetlenül letnt napok lehelete bolondos gondolatokat kelt a legjózanabb fben is.

hurcolkodnunk régi családi házunkból, a padlás egy sötét zugában, a kéménykürt mögött, vesszbl font bölcsre akadtam, amely

Mikor a múltkoriban

ki

kellett

színültig tele volt elsárgult irományokkal, elfakult rongyokkal és cifra gyermek-cókmókkal. A sok tarka-barka holmi közt turkálva, egy brbl készült huszárra bukkantam, amelynek láttára egy csapásra fölelevenedtek agyamban a gyermekkor szunnyadó emlékei s csillogó

pillangók

fölzavart

rajaként

nyüzsögtek

körül.

A

lószr-vitéz!

Mennyi bvös emlék, mennyi gyer-

mekes vágy, túláradó boldogság, fájdalmas csalódás f-

zdik hozzá Kezembe vettem a huszárt s megtisztítottam a portól és a pókhálótól. Az id ugyancsak megviselte. Arca
förtelmesen

össze

volt

mázolva,
alól

orra

hiányzott; ko-

pott, foszladozó

egyenruhája

itt is,
;

ott is

elbukkantak

a drótbordák és a lószrtöltelék

arasznyi

hanem azért a kétlegény merev szemével keményen és marconán
mint egy rokkant vitézhez
jutottak a
illik,

tekintett rám,

ha huszon-

öt év múlva viszontlátja régi generálisát.

Eszembe

kemény

tusák, amelyeket együtt
.

végigküzdöttünk a baromfiudvar porondján Hej hogy rebbent szét az a fölfuvalkodott pulykanépség, ha szilaj
. .
!

harci

rivalgással

közéje nyargaltunk!
harciszomj,

gyakran nemes lovagiasság is hevítette szívünket. Mikor vörös cicánk egy ízben három napig se mutatkozott a konyhában, daliás
*)

De nemcsak vad

Herczeg Ferenc, Mutamur, Budapest, Singer és Wolfner
13

Berlitz, Magyar


fogadalmat tettünk,

194

~
és

hogy nem eszünk

nem

iszunk,

míg barátnnket
holtan.

vissza

nem

hozzuk.

Elevenen

vagy

Útra
a

is

keltünk, kalandos fölfedez útra. Leszálltunk

föld

sötét

gyomrába,

a

tetiesen

kongó hordók között

hvös pincébe, ahol kíséra mama téli répái rügyezleszürd
fénysáv emléfölnyomulBátran

tek s csak
keztetett

szk

résen át haránt
ahol
a

a

napsütötte

fölvilágra.

tunk

a

szénapadlásra,

homályban zizeg széna

között cincogó patkányok surrannak ...

A

macskát végre

a fáskamrában fedeztük föl, öt apró cica társaságában, amelyeket szeretetteljesen nyalogatott. Ej, min más, min egészen más is volt akkor minden! Egy év volt a végtelenség, a világ határa a szlsdombokig terjedt, a ház birodalom, az udvar tartomány volt; a galambdúcot szédít magasságú toronynak néztük, a tzhely alatti hamulyukat barlangnak. A nap eseménye a színben talált tyúktojás, vagy a vizes vályúba tolakodott förtelmes béka volt; egy fényes dolmánypityke vagy egy réz patronhüvely birtokában gazdagoknak éreztük magunkat egy betört ablaküveg kész katasztrófa volt. Ha új játékot kaptunk, elkérkedtünk vele a baromfiudvar lakói eltt, amelyek aztán jelentségteljes kotkodácsolással és irigy hápogással nyilvánították véleményüket. Az eresz alatt fészkel fecske a mi fecskénk volt, a szomszéd verebeit szitkokkal fogadtuk, ha a háztetnkre mertek ülni.
;

szobabútorok néma, de értelmes lények voltak rosszkedvünkben megrúgtuk az asztalt, utólag titokha ban megsimogattuk, hogy kiengeszteljük. A farkát csóváló korríondor, a dormogó kandúr elkényeztetett cselédeink voltak, akik bizalmaskodva dörs

A

gölztek

hozzánk

s

szigorú

hangon adott parancsain-

kat tettetett alázattal, de ásítva és lézengve teljesítették.

.


A
fejek

195


és

kút

mélyébl csodálkozó

kíváncsi

gyermek-

befttesüvegeit a fekete ember rizte, akiben nem igen hittünk, de azért mégis féltünk tle.

kandikáltak föl; a

mama

A
gen,
azért

nap, az istenadta nap, csak azért sütött oly melekert füvében hempereghessünk,

hogy a

az

es

szakadt, hogy papirsajkáinkat úsztassa. Az est homályában a ház eltt hajszoltuk a haragosan búgó bogarakat, ha pedig a harangok elkongatták

az

esti

áldást,

egyszerre
elfértünk.

csodálatos

zsibongás

szállta

meg

tagjainkat és fölkívánkoztunk a
is

mama puha

ölébe,

Egyideig még a fényes holdra bámultunk, amelynek tányérjában ott áll az öreg, hátán a rzsecsomóval s míg apa a szomszédokkal beszélget,
ahol ketten

gattunk

járványról és adóról, álomittasan hunyoregymásra: ej mit! csak legyünk egyszer az ágyunkban jöhet aztán háború, kolera és adó

háborúról,

!

.

.

Amint a

fölfordított

bölcs eltt

térdelek, lelki sze-

meim eltt megjelenik egy rég elfelejtett gyermekalak. Vica húgom, ötéves korában meghalt torokgyíkban. Két évvel volt kisebb nálam, ma-holnap már húsz éve, hogy a halál csontkeze letörte azt az éretlen kis emberrügyecskét. A seb, amelyet halála rajtunk ütött, régóta behegedt, arcvonásai már-már elmosódtak emlékezetemben, egy évtized óta alig gondoltam rá. Csodálatos!

Most egyszerre megint magam eltt
izmos
fejjel;

látom,

meg-

lep
nyírt

közvetlenséggel.
Bájos,

szke

gyermek, búzavirágszemmel, kurtára beszédközben kissé selypít, fejét ren-

desen oldalvást szokta tartani. Tulajdonképpen Viktóriának keresztelték, nagyanyám azonban nem tudott megbarátkozni az eltte szokatlan hangzású névvel és Vicának szólította. Én
csak úgy: Vica, cica, pattogatott kukorica!
13*

. — — — — — monoton hangon: Add nekem a huszárt! Majd ha fagy ismételte Add nekem. Megvallom. gyakorolt oly bvös varázst. Sokat kotnyeleskedett a konyhában s ha anyám ilyenkor fzkanállal kacagva polkázott végig az udvaron. retett volna fiú lenni. hogy egy más. A huszár volt álmainak a tárgya. egyébiránt könnyenhívö volt. A kertkerítésen végzett erömutat- ványaimnak ó volt a leghálásabb közönsége. ha pedig a hún csatákról hazudtam neki. — fáradhatatlanul. azt mondta: olyan. mint a huszár! Gyakran minden bevezetés nélkül kezdte vontatott. Ha valamit szépnek. Új ruhát és aranyórát kaptam. a csoda pedig következképpen esett meg. örökké izgó-mozgó gyermek volt. Ne nyafogj. Vica! Magad nyafogsz! rendesen egészséges csetepaté fejldött. amely csakhamar elfeledtette velünk a vita tárgyát. habár egészen hasonló huszár nem elégítette volna ki húgomat. Nevemnapja volt. de különben is meg vagyok gyzdve. Ebbl — neki az rá én huszárom kellett.~ 196 — Hevesvér. Hozzám nagyon ragaszkodott. amelyeket képzeletemben naponként végigküzdöttem a városvégi cigánygyerekekkel: nagy szemében kigyúlt az szinte lelkesedés tüze. Szüleink nem ügyeltek Vica sajátságos szenvedélyére. elragadónak. . mint minden jószív gyermek és fölötte szekizavarta. hogy mindkét ajándékon találtam kifogá- . ennek individualitása Egyszer aztán mégis övé lett a huszár. szegény Vica csodálatos rajongó szeretettel viseltetett az én lószr-vitézem iránt. a huszár után való reménytelen vágy keserítette el A fiatal életét. fenségesnek akart jellemezni.

Lemászva a ketrecrl. Sejtettem. — 1Q7 - hogy nem ketyegett. amelynek a tetejére néha föl szoktam mászni. sújtva. a ruha pedig abban sántított. . én pedig abban láttam az elegancia netovábbját. a lyukat . ne sírj. a névnapra kijáró ezüst- — lanul. . hanem bánatos szívvel gyelegtünk hazafelé. mellény és nadrág egy darabban volt. levesse kabátját. — — Tudsz te varrni. . hogy egyet-kettt kukorékoljak. Én sírva fakadtam. Jókedvünknek csakhamar vége lett. hogy otthon irtóztató igazságot fognak tenni! Szegény Vicának majd megáldott jó szíve az én n/omoromon. meglásd. A nagymama udvarán nagy tyúkketrec állott. Otthon egyenesen a fáskamrába surrantam. Vica természetesen velem volt. ban. . Örömöm els mámorában. Tudod mit. hogy magam is nekibátorodtam. hogy kabát. Vica pedig addig settenkedett a mama varróEzt annyi . be sem néztünk hozzá. húgom el- A nagymama hiába készítette el leg- édesebb cukros süteményeit s huszast. amint szakadt az mellettem tipegett. úgy megvarrom. Dudi. hogy kellen megbámultassam magamat. hogy senki sem veszi észre önbizalommal mondta.. karjaimat billegettem s metsz hangon süvítettem. egy szögbe akadtam és — Jézus Mária! az új kabát könyökén három ujjnyi széles hasadás ásított . majd én megvarrom . hogy az ember hébe-korba solnivalót: az órának az volt a hibája. . sugárzó arccal futottam a szomszédságban lakó nagymamához. Vica odalenn tapsolt elragadtatásában. Le voltunk sápadt ijedtében. a Most is megtettem s amint ünnepi hangulatomtetn guggolva. Egyszerre megfogta a karomat. Vica? — kérdeztem bizalmat- Én? Ojjé.

Nemsokára utánam jött tvel.— asztala 198 — míg a szükséges eszközöket sikerült elcsennie. Mikor elkészült. Vica karjára kapta a huszárt és örömsikoltással rohant a kertbe. Mikor ban este levetkztettek.. nagy girbegörbe öltésekkel. Én végighasaltam egy kosáron. a cérna pedig fehér. — most már igazán nem semmi . — — Mondd: bizony Bizony Isten! Isten! . álmos fvel darálta az esti áldást.vitézt. egy . körül. Vica pedig mellém térdelt és fontoskodó arccal kezdett varrni. egyszer föl. de nevetett is. Neked adom. amit Örömömben dogságtól. Örökké? Örökkön-örökké. — — . — kérdezte elálló lélekzettel. kérdezte anyám. amelybe három ujja is belefért. . amikor vetEz meg mi? közés közben a kabát ujja egyszerre megroppant a Jézusom Vica odavarrta kabátomat az könyökömön ingemhez! Anyám mérges is volt. ! gyönge barackkal szabadultam. csakhamar megbántam: odaajándékoztam Vicának a ló szr. cérnával. óriás szabóollóval és akkora gyszvel. Dudi? Vica. maga ezen is bizalmatlanul nézett végig ujja mvén: a kabát sötétkék volt. Húgom alig mert hinni fülének és szinte elsápadt a túlnagy bololyat tettem. Vica már ketreces ágyá- térdelt s a huszárral hóna alatt. is segített. tekintettel a névnapra és álmos állapotomra. . egyszer le.. — — — — Igazán nekem adod. . hozott tentát és Leleményes eszével hegyével szépen látszott befeketítette a cérnát. én pedig.

hogy forró gyermekkeresztülszenvedje a bánatos lemondás. hogy a következ pillanatban már ! . még féltékenyebben riztem kincsemet. Ha iskolába mentem. — 199 — a huszárral. . Az érvelésbl civódás. húgom a bánatos irigységgel ügyelt minden mozdujátszottam latomra nyira. Vica egyszerre beteg lett. azt is tudtam. elttem is becsesebbé tette. varrta vette meg észre a lyukat. hol a vizeskád. dédelgetik. hogy senki sem . Bevallom. nyakát. mama. oly rejteket találtam neki a szénapadláson. Nesze. hol valamelyik almárium alá. apa kényeztetik. végre Vica haragtól lángoló arccal. Szegény Vica! Egész élete alig terjedt egy araszmégis elég hosszú volt arra. ha az ember . kötik fejét. érték. is mert a mama észrevette és én egy barackot és azért kaptam. mert Vica nem jól a kabátot és nem igaz. Alig ismertem kellemesebb állapotot a betegségnél: az embernek bea szíve sorvasztó vágy. és a „bizony Isten" . kertben huszárommal. . a reménytelen szerelem minden nyomorát. nem érvényes a huszárt vissza kell adni Ilyformán okoskodtam. — kevélyen dobta lábamhoz a huszárt: sajnálni fogja gavalléros föllobbanását. hogy szintén irigyeltem. a civódásból veszekedés lett. mert ismertem húgom forró vérét. . . ahová Vica nem férhetett. ágyba fektetik. nem s kell iskolába mennie. hogy távollétemet titokzatos kezecskék arra használják. . . nekem nem kell Számítottam ilyesmire. Másnap Vica már korán reggel játszott engem pedig a sárga irigység emésztett Az egész alku nem áll. azért megragadés diadalmasan tam zsákmányomat Ezentúl menekültem a kertbe. amellyel Vica szemében Ha kerítésen a át . . hogy vitézemet kikeressék.. Az bírt. gondosan elrejtettem. vedd. s mert észrevettem.

a lóször-vitéz persze velem ment. Ha az óra ütni kezdett. szúróstekintetú urak és hosszúnyakú virágos hölgyek tekintettek le. kainkat. tollas barettel és gitárral. mert Vica nem volt velem. Én pedig dobogó szívvel és elfojtott lélekzettel néztem ezt a megelevenedett varázsálmot. Legjobban tyeg régi óra. mánál. A lovag buzgón kezdte verni a lantját. ablakára. de meglehet. 200 — kissé. hogy szegény Vicánk nagyon rosszul van. narancsot. aki mereven bólintgatott a fejével. ablaharangzúgása" pedig napközben megremegtette A Hálószobáink falairól dolmányos. Epedve tekintett a kastély zárt akkor kipattant a csúcsíves ablak s egy parányi hölgyecske jelent meg. srégi dallam hangzott.— elég élelmes. azt mondta. hogy hébe-korba nyöszörögjön és kap datolyát cukrot. barokk kastéllyal. a szökkút hullámos üvegsugara körbe forgott. az óra belsejébl csodálatosan andalító. — ház közvetlen a templom mögött állott. szökkúttal. alatt azonban az almáriumon keCsodálatos egy óra volt ez! A virágos érdekelt mutatólap inga helyett cifra aranypillangó lengett ide-oda. szinte ünnepies hangulat uralkodott. amelynek hatalmas két gót tornya belátszott udvarunkra. mert az egész házban oly komor. Elhagyatottnak éreztem magamat a nagymameglehet azért. a két alabástrom-oszlop között pedig kert volt. azért. hogy Vicáról kell beszélnem! A nagymama egy nap azt mondta nekem. rot Ahá! kap ? Délután — — gondoltam — tehát nagyon sok cuka beállított hozzánk Borka.* De most jut eszembe. piros viasztulipánokkal és mérgeszöld gyeppel: a kertben egy spanyol lovag állott. hogy orvosságért megy szobaleány s és hogy Vica szépen . Engem a nagymamához adtak.

járt 201 — — hová kúldjem el neki a huszáromat köicsön. a szökkút csörgedezett. odafönn. Nem volt kedvem játszani. a zene szólt. hogy cukrot kap. szeszélyes kci- fényben fürödtek. . az én lószr.vitézem volt. vontatott hanghullámok hallatára zsibbadás fogott el s nyomottság vett rajtam ert. éji pillangók repkedtek. Ha a templomot holdvilágban láttam. letelepedtem a nagymama mellé. Óh. a régi korhadt fzfák a homályban ugrándozó emberalakok s fenyeget szörnyképek árnyaihoz hasonlítottak. hol gót szörnyek tanyáznak és karcsú kvirágok nyílnak a holdfényben. titokzatos. a de az. fejem aki fölött az örökké nyughatatlan pillangó lengett föl és alá. A zenél óra kertjében jártam. Képzeletemben. . a nagymama némán és szomorúan ült az udvaron. hogy nem jár iskolába. keblembe gyömöszöltem a huszárt. az áttört. mi rossz szellem bántott. . mikor egyedül találtam magamat a füzesben. Besiettem a szobába. bvös Mikor odalent a kaszárnyában elfújták a takarodót. dadogtam — a huszáromat? A huszáromat. A rádák hold korongja fölbukkant a templom tornyai kö- zött. . bekalandoztam azt a csodálatos kóerdót. — kéret. regényes vágy fogott el. átmásztam a kerítésen és kivágtattam a rétre. még a huszáromat is akarja? Mikor bealkonyodott. félni kezdtem a magánytól. Az udvar virágágyai fölött denevérek és is tettem . második Quasimodoként. a búskomor. Csak akkor éreztem biztonságban a kincsemet. az a Vica! Nem elég. Sokáig csatangoltam az ér partján. . Amint a huszárral hónom alatt lelkendezve hazavetódtem. a lantot verte. attól mindegészséges lesz. — majd megkeresem Nem tudom.. a csúcsíves bolthajtások. Talán mégis oda kellett volna küldeni Vicának a lószrvitézt ? Éjjel bolondos álmom volt.

ilyenkor görcsösen szorította össze a kezemet. a ültünk. akik kíváncsian nézték az elttünk álló kis érckoporsót. Apa kedvetlenül maga ell mama pedig nedves szemekkel bámult arra az üres helyre. hogy össze kell dlnie az egész: világnak. amelyet fogva tartott és én azt hittem. Mi az. fiam? A huszárt. az asztalnál tolta el egy hely a levest. A nyíló hársfavirágok illatába viaszgyertyák és hervadt lomb szaga vegyült: a pap halk hangon énekelt. . Egy kép azonban tisztán áll a szemem elótt. Sehogy sem tudom elképzelni. — — Nagymama! — nyöszörögtem.— telen járt. hanem tegnap láttam volna. a néha Qgy elfojtott sikol- mellébl. 202 — . a huszárt oda kell adni Vica-cicá- A nagymama gyöngéden gással mondta: megcsókolt s elfojtott zoko- — Vica-cica a mennyországba ment. tört ki Talán mégis jó huszárt? lett volna Vicának odaadni azt a Mikor másnap ebédhez üres maradt. mert a mama itt Emlékeim is sírt. Forró nyári délután volt. a szobában gyertya fény — nak . kastély ablakából pedig a kis Vica bólintott alá . . Én a fekete szalagot néztem. közbe hallatszott a háztetn bóbiskáló galambok turbékolása. Megint szüleim házában voltam. közbe a kalap karimáját rágtam és sírtam. elmosódnak. angyal lett belle. mintha nem is húsz év elótt. . Az udvar tele volt suttogó idegenekkel. amelyet a szalmakalapomra varrtak. Hir- fölijedtem ágyamban. mit éreztem és gondoltam én akkor. oly tisztán. A mama tás halálsápadt volt.

. — nesze. — gon 203 — mondta remeg is . Egy reggel kimegy a király a kertbe. viszi az aranykosarat. amiért küzdök s amit még remélek a jövtl. nagy. fia. hogy nem volt. . volt. Húsz év multán megint elttem van a Nem amelyhez a szegény Vica halálában is tartozom még azokhoz. odaadni a a lószr-vitézt. a jó folyton valami huszárt emlegetett lázában letettem kanalamat. A királynak volt három ország. lelkemben földerengett boldogság hiú voltának homályos lószór-vitéz. igazán neked adom a lószr-vitézt! Csongor és Tünde MÓRICZ VIRÁG Hol túl. hogy volna Vica- cicának sejtelme. hát egy szem sincs a fán. de talán odaadnám mindazt. egyszer egy király. bizony Isten. Azt mondja legnagyobb fiának: — Fiam. fényes aranyalmákat. hogy leszedje az almát. szép ország. Vica-cica. akik már leszámoltak az élettel. ha még egyszer szemtl-szembe állhatnék Vicával. az Óperenciás tengeren is volt Gazdag kert volt. kinn alszol az ma éjjel a kertben. odanyújthatnám neki a huszárt és hú maradt. azt mondhatnám: — Nesze. hogy minden éjjel újra termett. — — haldoklásában már nem Most már magam is han- ismert rám. hogy el ne lopják aranyalmát . Olyan csodálatos fa volt ez. lett Most pedig már tisztában voltam azt földi azzal. pattogatott kukorica. de legnagyobb kincse az a melynek közepén az arany almafa állott. — Szegény gyermekem.

Volt ennek a boszorkánynak egy szép lánya.— Kiment a királyfi. s nézte. Tünde szaladt. mig elaludtak a fa alatt. Tündérek jártak a kertbe. s aztán kivárta. se csillag a királyfi eresztette Azután minden éjjel Tünde minden Élt éjjel Csongor vigyázott az almafára. A boszorkány azt szerette volna. ellopni az én apám aranyalmáit? és el — kérdezte reggelig. Egy kiesett a keerre. vén boszorkány. mikor a virágillat megsuhintotta. zébl s és Csongor királyfi arcához gurult. Most a második Ö is érezte a virágillatot. Egy éjjel megleste Csongort. eljött. 204 — hogy a fa alatt lefeküdt. megfogta. Azt Tünde: . azok szedték az aranyalmát. illat Éjfélkor különös rögtön elaludt. s levágta Tünde mondta aranyhaját. a legszebb közöttük. Felébredt álmodik. maradt kinn a kertben. úgy hívták. Ezen az éjjelen Tünde jött. azt hitte. még se veszett el soha egy szem alma sem. — szeme Te akartad Csongor. meglátta Tündét. s ellopták. De Tündének aranyhaja úgy megszerette. az almát megint Harmadik este a legkisebb királyfi ment ki a kertbe. amitl a kiReggelre bizony megint üres volt királyfi az almafa. éjfélkor ó is elaludt. hogy Ledér. Csongor szomorkodott. Csongor utána. volt. Szedte az aranyalmát aranykötényébe. támadt a kertben. De hiába erltette a szemét. lecsukódott. a király hogy a kis királyfi Ledért feleségül vegye. odalopódzott. amint Tündét várta. nnek rályfi az aranyalmák. Sírt Tünde. udvarában egy gonosz.

Hát azt mondd meg. eltnt. megint a bocskort. Aki azt a bocskort felköti. ezt messze. Csongor királyfi: Hagyott az apánk ránk egy bocskort. Mikor egyet pattintok az ostorral. királyfi. meg egy ostort. addig az üveghegyig. az aranyalmá- Csongor akkor királyfi. Csongor árkon. Csongor felkötötte a bocsnyakába kerítette a köpönyeget. azé legyen a három. a hallott. Amint itt ült. három nap. addig a fekete ^&yi&. egy köpenyeget. három éjjel. szaladjatok.Te középs. mindjárt ott termett a tudás kútjánál. Akkor ért oda a boszorkány is. menj azon az úton addig a fehér hegyig. menj ezen az úton. Hamar felkötötte Csongor. messze. El kell mennem abba kútjához. hogy ott volt a kútnál. egyszer csak nagy veszekedést Három ördög veszekedett. felvette a köpenyeget. ment. a hármas úthoz. s azt mondta: Te legnagyobb. hol vagyok. aki az ostorral egyet pattint s azt mondja: ott legyek. ahol akarok! egy pillanat alatt ott terem. seprn lovagolva. Az ördögök elpanaszolták neki. Te legkisebb. kort. Mire a három ördög visszaért. hogy s jártak Csongorral. aki a köpönyeget nyakába keriti. látja. elvitte Ahogy Elindult kimondta. belenézett. a szövetséget királyfi kötöttek a banyával. meglátod. egyet pattin- . hiába marakodtak. menj amazon az úton. Aki legelébb ideér. azt mondta a legnagyobb: Tegyél igazságot. Hát hogy Tünde az aranyerd közepén kacsalábon forgó aranypalotában. melyikünké legyen a három? Gondolkodott Csongor. — Az ördögök elszaladtak. elért ment.- 205 ~ — tudás kat is. együtt indultak nyomába. arany ágyon alszik. verekedett. bokron túl volt a kincsükkel. egyet pattintott az ostorával. ó is Csongor után indult. De ha eljössz a belenézel. Mikor Cson- gort észrevették. hármas úthoz.

jóllakott. Mindjárt tudta. milyen éhes. mégse ébredt fel. Hét nap. mindjárt tudta. Belenézett. hogy megállt a palota. ment. hét éjjel gyalogolt. míg visszaért a tudás kútjához. Kereste a palotában.— tott az ostorával. O- . egy szempillantás eltt szállt íorgó aranypalota Belevágta fokosát lépcs sarkába. s elrepült szomorúan. Mikor Csongor felébredt. ahol hagyta: elvitték az ördögök. ostor is eltnt a palota lépcsjérl. egy arany almát. s aranyalma volt a kezében. Esztendeig ment. míg odaért a szikrázó gyémántpalota elé. Bort is töltött magának. amint alszik. ki adta a gyémántalmát. Szomorúan ment. fel is ment. költögette. be is Hát. könnyével áztatta. akkor érezte. mire visszaért a mély kúthoz. Tett a kezébe nagy sírva. s elrepült de sehol nem találta. de nem ébredt fel. hiába kereste Tündét. megint csodálatos illatú közepén. míg aludt. felébredt Tünde. hogy megszagolta. megállította. s 206 — alatt a kácsalábonle. meg a boszorkány. s megtalálja az els szobában a királyfit. csókolta. megállította. s látja. Hallja Tünde. megitta. felébredt. De még a bocskor. Költögette. köpeny. az els szobában terített asztal állt. Csongor egy perc alatt a ment elaludt. szaladt a kapuba. S mert nem tudta. De a tornác tele volt olyan felment a tornácára. Belevágta a fokosát a sarkába. hiába kereste. Szalad a kapuhoz. hogy Csongor van itt. elaludt tle. Most is adott a kezébe egy gyémántalmát. Ébresztette. Hogy megállt a palota. hogy Tünde adta. De a borban álompor volt. megtalálta Csongort a virágok közt a tornácon. hogy Tünde a gyémánterd kacsalábonforgó gyémántpalotában alszik. három esztendeig. s virágokkal. hogy a boszorkány készítette neki az ételeket. Mikor Csongor felébredt.

Mikor meglátták egymást. utol érték-e? Ahogy itt ül a tudás kútja mellett. ahogy csak bírtak. hétszer szebbek vol- mint voltak. elfelejtették minden bánatukat. az Ott volt a boszorkány is és Csongor hogy míg az ördögök verekedtek. . hét nap s hét éjjel mulatság. ki tudja. meg látta. elrepültek a elé. Felültek tak Tünde virágszekerére. s lettek. hát látja. mert újra nem ostor. sírást hall egyszerre. s nagyon nagyon boldogok voltak. a köpeny. ellopta a hármat. egyenest a palota a Ott nagy lakodalmat csaptak. fürödtek az örökifjuság patakjában. szomorúságukat. s elrepült. katicabogarak királyfi eléfogva. s azóta is boldogan élnek. Csongor apja orszá- gába.^ lyan fáradt volt. Szaladtak utána az ördögök. hogy Tünde ott ül az örökifjuság patakjának partján és sír. kié legyen a bocskor. Aztán meg- Megy a hang irányában. Egyszercsak nagy lármára ébredt. tudták. 207 — hogy lefeküdt a küt mellé pihenni. ha meg állott nem haltak. a három ördög veszekedett megint.

PRINTED IN ENGLAND BY IIENDERSON AND SPALDING LTD LONDON SE 15 .

LiMlTBO .UníversítyofToroifoí Library DONOT REMOVE THE CARD FROM THIS POCKET Acme Library Card Pocket LOWE-MARTIN CO.

. 7 Jardin du Roi Albert 1" ROUBAIX. 505 Grant Building ST. Victoria Street 44 Fargate Str. 35 PFORZHEBL Dillsteiner Strasse 1 STUTTGART. Leipziger Avenue PARIS. 110-111 Kurfürstendamm 26 a BERLIN. DETROIT. Church Road. Hoogstraat 30 ARNHEM. Hutfilterstrasse 1-5 CHEMNITZ. 13 Rue Faidherbe LLMOGES. 50 Avenue Liberté Foch STRASBOURG. 126 Portland Street Leader Building S20 Dávid "\Miimey Building Elrae Buüding 226 S. 140 630. 64 Rue de la Pomme TOURS. République Gudule ANA'ERS. NOTTINGHAM. Hove GLASGOW. BRUXELLES. Stadtstrasae. John William Street 18 Cavendish Road MANCHESTER. 11 Place Royale NICE. Windsor Chambers. CHICAGO. 4505 Olive Street (Studio Building) WASHINGTON. 55 Cours GeorgesClémenceati 4S Rue d'Anribes 15 HAMRT'RG. LOnS. 31. Tübineer Strasse 14a MARSEILLE. CANNES... Friedrichsring 2 a MÜNCHEN. Kaiserstrasae 2 Clémenceau FREIBURG Br. Ado-Hitler Str. Weteringschans 68 ROTTERDAM.\MSTERDAM. 6 Place Foch de la LL'XEMBOL'RG. Mönckebergstrasse HANNO\'ER. HITDDERSFIELD. BALTDIOBE.THE BERLITZ SCHOOLS OF LANGUAGES NEW YORK.M. LEEDS. 2 BORDEAUX. Fran9ois 1« LILLE. Kensington BRADFORD. Königsallee 26 FRANKFURTa. Av. 2 Pl. AACHEN. 321 BRIGHTON. S. Füth Avenue Life LONDON. Pragerstrasse 21 DÜSSELDORF. Boulevard des Italiens 14 Place C^eorges- BIARRITZ. Ferréol MONTPELLEEIR. Schildereasse 114 LEIPZIG. DERBY'. de 13 St. Armitage Chambers. Cloud Stationsweg 21c DENHAAG. SHEFFIELD. BOSTON. Maximilianstr. 94 Bd. 116 Oxford Street Markét St. Rue du 22 Novembre TOULOUSE. 66-68. Albee Building 30 Xorth Michigan Boulevard Suite 1449. Poststrasse 51 DRESDEN. de la NANCY. 23 Boulevard de la Sauveniére 2ö rue Saint Georges NAN'TES. 5 Avenue de la Gare LY'ON. 43 Rue du Maréchal- LOUVAIN. 1115 Connecticut PHILADELPHIA. Petefsstrasse 26 11 GRENOBLE. Avenue Alsace- Lorraine LE HAVRE. löth St. lerie WUPPERTAL. T Avenue de Grammont \1:RSAILLES. 3 rue de l'Aiguü. Friar Gate 206 Sauchiehall Street Cl^VULASD. 51 Rue St. Central Chambers. Georgstjasse 23 KÖLN. 1 20 Place Sainte- (Place Jean-Jaures) MULHOUSE. PITTSBURGH. BROOKLYX. 27 Place de Meir LIÉGE. 13 Rue de la République MANNHEBÍ. 22 bls. Holzgraben 7 BREMEN. de Kalb Avenue. Balumore Xewbury 1 Building Street 3 Harringion Road. Steenstraat 15a .

Corso Umberto 106 ISTANBUL. 13 Bd. Piazza Ponterosso VENTEZIA. Palac OljTiipic BRATISLAVA. 3 UTRECHT. Grand Chéne 8 BASEL. Alameda P. 11c 13 Sporgasse 3 LINZ. 16i RIO DE JANEIRO. Via dei SS. Via Chiaia 232 PADOVA. Presidente Zayas 51 altos 28 GÉNÉIT. Djadessi Konia Caddesi el 2 VARESE. BRESCIA. 13 BRNO. 373.HAARLEM. Buildings. 114 Sihlstrasse Vittorio Veneto. Bovis House. Nahlath Benjámin St. Via Vitt. Jorck's Passage Tvaergade. MERANO. Vörösmarty ATHENES. Sharia Emad Diné (Immeuble Davies-Bryan) ALEXANDRIA. C.I. Dlhé ul. 16 LUZERN. Arenal 24 Plaza Gábriel Miró. ANKARA. Emanuele. 2 MADRID. 22 Angolo Via Garibaldi 1 26 Rue Spálená uL. S. Avenida de Mayo 847 OSLO. Mariahilfgasse. 25 de Mayo 581 HABANA. Place de la Paix 1 ROMA. 39. 5 Pelavo 58 BILBAO. Vimmelskaftet 42a. 6 Passage des Lions LAUSANNE.. 1 BOLZAJS'O. Bacino Orseolo CAIRO. Plachého ul. Corso Roma 2 NAPOLI. Piazza dei Signori Zaghloul Pacha TEL-AVIV. 61 Via della Zecca. Istiklal TORINO. Via Roma GENOVA. Borgo Stretto. Giacomo e Filippo 31 WIEN. Aeschengraben MELBOURNE. 36 Rue d'Isly 2 VALENCIA. Wühelminastraat 40 3 LEIDEN. Via Canova. Turfmarkt LUGANO. 45 Via 28 Ottx)bre. Rua do Passeio BUENOS. Iglesias 22 ALICANTE. Mendez Nunez 19 ALGER. Via ümberto. Calle de Lauria 20 KOBENHAVN. Gran Via 27 MALAGA. (Immeuble de rAssicurazioni HAIFA. T. Kari Johansgate 25 Avellaneda 46 STOCKHOLM. G. Piazzetta Teatro Garibaldi 2 BUDAPEST. Marqués del Puerto 4 GRANADA. Via 4 Novembre. AARHUS. ZÜRICH. COMO. PRAHA. 4-6 PLZEÍÍ. CORDOBA. Via Mazzini 31 VICENZA.AIRES. BERN. Via BOLOGNA. Norrlandsgatan 18 Bárenplatz 4 MONTEVIDEO. Béhounská ul. Via Volta. 4 FIRENZE. Via Pietro Micca 11 BARI. rue tér 2 du Stade PISA. Ln^ORNO. 8. Oude Gracht 77 bis MONTREUX. Graben GRAZ. JERUSALEM. Generáli) JafEa Road BARCELONA. Saad \rERONA. Edificio Odeon. Colllns Street & . Sn TAOR^SIINA. é. Via Francesco del Cairo 4 Marco. Schmidtorstrasse 2 MILANO. Piazza CasteUo 19 TRIESTE. New Busiaess Centre SEVILLA.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful