You are on page 1of 32

2. KÖTŐ GÉPELEMEK 1. Általános ismertetésük, felosztásuk , A kötő gépelemek két vagy több szerkezeti elem összekötésére használjuk.

Oldható kötésről akkor beszélünk, ha az alkalmazott kötő gépelem kialakítása és fő jellemzői biztosítják az összekötendő szerkezeti elemek utólagos szétválasztását, vagyis szét és összeszerelhetőségét: Az oldható kötések lényeges jellemzője, hogy szerelés után roncsolás- mentesen lehet a kötést újra oldani, majd ismételten újabb kötést létrehozni. Tehát sem a kötőelem, sem pedig a szerkezeti részek anyagában káros változás nem lép fel. Az oldható kötések másik fontos jellemzője, hogy a kötő gépelemek szabványosak. Az oldható kötések felosztása: a) Csavarkötések (kötő- és mozgató csavarok); b) Ék és reteszkötések; c) Csapszeges kötések; d) Súrlódásos kötések (önzáró-kúpkötések); e) Oldható zsugorkötés. Nem oldható kötésről akkor beszélünk, ha a kötés az alkatrészek sértülése nélkül nem szüntethető meg. A nem oldható kötések felosztása:
a)

b) c) d) e)

Szegecskötés (kötő gépelem a szegecs); b) Hegesztett kötés (kötő gépelem nincs); c) Forrasztott kötés (kötő gépelem nincs); d) Ragasztott kötés (kötő gépelem nincs); e) Zsugorkötés (kötő gépelem nincs);

2/A. Oldható kötések 2.1. Csavarkötések 2.1.1. Alapfogalmak: A csavar általánosan használt kötőelem. Geometriailag úgy állítható elő, hogy henger palástján egy pontot egyenletes sebességgel mozgatunk a henger tengelyével párhuzamosan, miközben a hengert forgástengelye körül egyenletes sebességgel forgatjuk. Így a paláston keletkezik egy elméleti vonal, a csavarvonal. Ez azonban nem alkalmas erőátadásra, kötésre. Az elméleti csavarvonal mentén kialakított különböző profilú test viszont rendelkezik a profil által kialakított felülettel: csavarfelülettel. Ismeretes, hogy a csavarmenettel ellátott alkatrészek a csavarorsók és csavaranyák. A csavarmenet fő jellemzői: szelvénye (éles, trapéz, fűrész, zsinór), a menetemelkedés iránya (jobb, bal), a bekezdések száma (egy és több) és a menetátmérő. 2.1.2. Osztályozás: a) Kötőcsavarok. Feladata szerkezeti elemek közrefogása. Ha az alkatrészeken furatot készítünk, amelyen keresztül helyezzük a csavarorsót, akkor fejescsavart alkalmazunk. Egyik oldalról tehát a csavarfej, másik oldalról az orsóra ráhajtott anya biztosítja a kötést (15. ábra).

15. ábra. Csavarkötés

16.ábra Csavarkötés ászokcsavarral

Ászokcsavart (tőcsavart) alkalmazunk (16. ábra), ha kevés a hely; ilyenkor az egyik alkatrészbe menetes furatot készítünk (átmenő- vagy zsák- furat), amelybe az ászokcsavar menetes végét behajtjuk. A csavar szárára az átmenő furatos másik alkatrészt rátesszük, majd az ászokcsavar másik végén kialakított menetre hajtjuk az anyát és meghúzzuk. A kötőcsavarok különleges fajtája a gépek alapozásához szükséges tőcsavar (17. ábra). Csak egyik végük menetes, másik végük olyan kialakítású, hogy meghúzásakor a szár elfordulását megakadályozzák.

17. ábra. Alapcsavarok b) Támasztó csavarokat alkalmazunk akkor, ha szerkezeti elemeket bizonyos távolságban akarunk relatív helyzetben tartani. E csavarok húzásnak vagy nyomásnak vannak kitéve. c) Feszítőcsavarok. Gyakran előfordul, hogy két szerkezet nincs mereven összekapcsolva, hanem indokolt a közöttük lévő távolság változtatása. Ilyenkor alkalmazunk feszítőcsavart, amelynek egyik vége jobb, másik bal menetű. d) Mozgató orsókról akkor beszélünk, ha a csavarorsó fő feladata a terhelés melletti relatív helyzetváltoztatás. Fő alkalmazási területe a csavaremelőbak (18. ábra), a csavarsajtó (19. ábra). Vasúti kocsik összekapcsolására is alkalmazzák. Az egyik kocsi vonóhorgára akasztják ezt a jobbbal menetes orsót (kapocshorgot), melynek forgatásával a kocsikat az ütközőig húzzák össze. Menet közben egyik kocsiról a másikra a vontatási erőt az orsó adja át.

A menet élszöge 60°. A menet tűrését az MSZ 6550 tartalmazza. A menet tűrését az MSZ 204 finom (f). A finom métermenet (MSZ 205) menetemelkedése kisebb a normál métermenetű csavarokénál.3.18. Ez azon átmérőhöz tartozó menetemelkedésekkel az MSZ 203 foglalkozik. egyenlőoldalú háromszöghöz hasonló. ábra Csavaremelő 2. közepes (k) és durva (d) minőségben írja elő.1. Alkalmazzák a gépipar egész területén (MSZ 204). . ábra Csavarsajtó A normál métermenet alapszelvénye (20. ábra) legömbölyített végű.Csavarmenetek alakiai és faitái: 19.

eső menetszám. ábra. 4 mm): 21. Az MNOSZ 201 tartalmazza. Normál métermenet alapszelvénye Normál Whitworth menetszelvénvű csavarok élszöge 55° (21. de hazánkban 1953-tól új szerkezetekben nem alkalmazható. Ha z az egy hüvelyekre megadott menetszám . Normál Withworth menetszelvény . ezekben ugyanis a menetemelkedés az egy hüvelvkre (menet. ábra.átmérő).20. ábra). akkor a menetemelkedés mm-re átszámolva (1" = 25.

laposmenetű orsókat is használnak mozgató orsóként. Csúcsszöge 30° (22. ahol az egyik irányba mozgatáskor lényegesen nagyobb terhelést kívánunk biztosítani. ábra). csapok orsóiként. mert a trapézmenet szilárdsága. nagyméretű tolózárak. Nagy és dinamikus igénybevételű mozgatóorsóknál alkalmazzuk. A laposmenetű csavart helyettesíti. míg a másik közel laposmenet (24. 30°-os csúcsszögűek erős legömbölyítéssel (23. Fűrészmenet (MSZ 209). ábra). A mm-ben megállapított csavarátmérőkhöz az egy hüvelykre eső menetszám van szabványosítva. ábra. gyárthatósága sokkal jobb a laposmenetnél. Trapézmenet (MSZ 207). Alkalmazzuk: csővezetékek menetes végeinek kialakítására. így a menetemelkedés mm-ben mindig törtszám. de az 1" -ra eső menetszám több. az elektromos iparban izzólámpák foglalatának menet. amelyet nem szabványosítottak. Trapézmenet alapszelvénye Függetlenül ettől. valamint műanyag alkatrészeknél (jól önthetők a lekerekítések). Whitworth alapszelvényű. .Csőmenet (MSZ 202). Zsinórmenet (MSZ 208). 22. vasúti kocsik kapocshorgaként. 30°-os szögben hajlik egyik oldala. Alkalmazzák: Nagy és dinamikus igénybevételeknél.szelvénye. Azért nem. ábra). Célszerűbb azonban trapézmenetű orsókat használni e célra.

amely a d2 középátmérőnek egy pontjában hat (25. Az anya az F erő hatására az a menetemelkedési szög miatt a lejtőn lefelé mozdulna. ábra. Laposmenetű orsót terhelő F tengelyirányú erőt . 1. Az egyensúly biztosítása érdekében F tangenciális erőt alkalmazunk.23.4. Lapos és élesmenetű csavarnál fellépő erőhatások és nyomatékok. Fürészmenet alapszelvénye 2. ábra.amely a meneteken egyenletesen oszlik meg helyettesítsük egy koncentrált erővel. ábra). A menet erőviszonyait a lejtő törvényeinek ismeretében vizsgáljuk. Az ábrán is látható . Zsinórmenet alapszelvénye 24.

Erőhatások laposmenetű orsón: a . lejtővel helyettesítve a csavarmenetet a menetemelkedési szög tangense. ábrán látható vektorháromszögben az FN és Ft erők nyílfolytonos zárt vektorsokszöget alkotnak. d d Két esetet vizsgáljuk: . c – vektorháromszög µ = 0 esetén.erőviszonyok. A vektorháromszögből: Ft = F ⋅ tg α tg α = h d 2π A csavarorsó tengelyére számított nyomaték: M = Ft ⋅ 22 = 22 ⋅ F ⋅ tgα A valóságban a menetek között a csavarkötés szorításakor és oldásakor súrlódást kell legyőzni. Ha számításba vesszük a súrlódási ellenállást (µ = 0) a vektorábra megszerkeszthető (25.25. d .vektorháromszög µ ≠ 0 esetén. akkor a 25. ábra.ábra). Ha a súrlódástól eltekintünk (µ =0). Az F erő hatására keletkező FN erő a lejtőre merőleges.a menetet terhelő erők b .d. c.

Ez az eset felel meg az anya oldásának illetve az orsó kicsavarásának. (27. Ekkor a menetek között ébredő súrlódási erő FS2 és az FN2 erőhatások eredője (FR2) a felület merőlegesétől felfelé hajlik el a súrlódási kúp félszögével. Az FSl és FNl erők eredője egy kúpfelület palástján belül helyezkedhet el. a súrlódási kúp félszöge a súrlódási tényező értékének függvénye: tg ς =µ ill. Ha FN1 és FR1 irányát összehasonlítjuk jól szemlélhető. A súrlódási ellenállást és a lejtő emelkedését is le kell győzni. Vektorábra a csavarkötés meghúzásakor 27. Tehát nagyobb erő szükséges a meghúzáshoz. ábra Vektorábra a csavarkötés oldásakor . ς = arc tg µ A vektorábrából a csavar meghúzásához szükséges kerületi erő: Ftl = F ⋅ tg (α + ς ) A csavar meghúzásához szükséges nyomaték: M1 = F ⋅ d2 ⋅ tg( α + ς ) 2 b) A csavarkötés oldása.a) A csavarkötés létrehozása (meghúzás). hogy FR1 a felület merőlegesétől lefelé hajlik el a súrlódási kúp félszögével ( ς ) . ábra) (α +ς ) szöggel rajzolható meg. ábra. Így a vektorábra (26. ábra) 26.

a µ = tg ς képlet alapján a súrlódási félkúpszög: ς = 5° 42’5’’ Ennél kisebb emelkedési szögnél a csavarkötés önzáró. Ha α = ς . akkor a kötés önzáró. 1 értékűnek választva.Így az F és FR2 által bezárt szög (α -ς ) értékű. Így a súrlódási tényező: µ' = µ cos β / 2 F β/ 2 értéküre nő A laposmenetre érvényes összefüggésekbe a ς ' . akkor az önzárás határesetéről beszélünk. Élesmenetű csavarok esetén a β profilszög miatt (28.t behelyettesítve tgς ’ =µ ’ alapján a következők írhatók fel. ellenkező esetben az anya az orsóról lecsavarodik a terhelés hatására. Fémes felületek érintkezésénél a súrlódási tényezőt µ = 0. A csavar meghúzásához szükséges nyomaték: M1 = F ⋅ d2 ⋅ tg(α + ς ') 2 a kötés oldása pedig: d2 ⋅ tg(α − ς ') nyomatékkal történik 2 M2 = F ⋅ az önzárás feltétele: α ≤ ς ’ a látszólagos súrlódási félkúpszög értéke ≈ 4° . ábra) a tengelyirányú (Ft) erő cos nagyságú lesz. Az oldáshoz szükséges kerületi erő: Ft2 = F˙(tg (α -ς ) A nyomaték pedig: M2 = F ⋅ d2 ⋅ tg( α − ς ) 2 Ha a α ≤ ς .

Élesmenetű csavar vektorábrája 2. nyírás. c) A csavaranyát a hasznos terhelés alatt kell meghúzni. ellenőrzése. ábra.1. Ebben az esetben a következő a szerelés közben lejátszódó folyamat: a) Szereléskor az anyát ütközésig húzzuk (terheletlen állapot). . főbb méreteik meghatározása. A mozgatóorsók igénybevétele: húzás. kihajlás.5.húzás közben csavarófeszültség is ébred (összetett igénybevétel). B) összetett igénybevétel: húzás + csavarás. nyomás.28. b) A csavaranyát feszesen meghúzzuk. nyomás. A csavarorsó tengelyével egybeeső igénybevétel a húzás-nyomás. A kötőcsavarok igénybevétele lehet: A) egyszerű igénybevétel: húzás. csavarás. ekkor az orsóban előfeszítő erő ébred. ekkor meg. Kötőcsavarok és mozgatóorsók igénybevétele.

Az orsó hosszát (J ) és a szükséges menethosszat (b) a felhasználás helyétől függően választjuk meg. Tr: trapéz stb. . A csavarorsó átmérőjét tengelyirányú F üzemi terhelés esetén a σh = F F = 2 ≤σ A d1 π 4 összefüggés alapján számítjuk. Pl. A menet jelét (M: metrikus. csak a meghúzáskor ébredő erővel számolunk. A ahol α a nyírt keresztmetszet alakjától függő tényező.Fő méretek meghatározása A szabványos csavarok fő jellemzői a következők: a) pontos megnevezés. b) b) a menet j ele. táblázat tünteti fel. Ennek gyakorlati értéke (húzóterhelés az orsóban) Fh = 75…100 Fk. ) és a külső átmérőt (d) az erő.5…6 határok között választhatjuk meg. Fh pedig a húzóerő. d) d) a hasznos menethossz. B) Ha az üzemi terhelő erő merőleges a csavarorsó tengelyére. Az n biztonsági tényező értékét 2. A) Ha a csavar terheletlen. A ς meg értékét az orsó anyagának ς határozzuk meg: F folyási határfeszültségéből és az n biztonsági tényezőből σ meg = σF n Az acélcsavarok szilárdsági tulajdonságait az 5. a méretezés nyírásra történik: τ ny = α F ≤ τ meg .hatás alapján határozzuk meg.: Hatlapfejü fényes csavar M 20x80x38. ahol Fk a csavarkulcson kifejtett kézi erő. c) a csavarorsó szerkezeti hossza.

5. úgy méretezése összetett igénybevételre történik (húzás + csavarás) .sz. Ilyenkor redukált feszültséget kell meghatározni: A csavarónyomatékot M cs = F ⋅ d2 ⋅ tg ( α + ς ') összefüggés alapján számítjuk. táblázat Acélcsavarok szilárdsági tulajdonságai Acélcsavarok az MSZ 229-51 szabvány szerint alábbi szilárdságú anyagokból készülnek: A megengedhető nyíró és húzó (nyomó) feszültség között az alábbi összefüggés van: τ meg = σ meg 2 C) Amennyiben a csavar meghúzása üzemi terhelés alatt történik. 2 .

4 ⋅ F ≤ σ meg 2 d1 ⋅ π 4 Ennek alapján dl értéke közelítőleg meghatározható.3 ≈ 1. .7 d. így σred = 1. Huber-Mises-Hencky féle méretezési eljárás alapján β = 3 A Kp poláris keresztmetszeti tényező jelen esetben: Kp = d1 ⋅ π 16 3 Jó közelítéssel a csavarú igénybevétel a húzó igénybevétel fele. A hozzátartozó csavarfej magassága h = 0. Ellenőrzés: Az előző összefüggések felhasználásával és helyettesítésével az átmérő pontos értéke: Ha ez az átmérő kisebb a közelítőleg meghatározott a szabványból kiválasztott átmérőnél a csavar összetett igénybevételre megfelel. a csavaranya magassága pedig m = 0. Mozgató csavaroknál az anya magasságát felületi nyomásból (p) kell számítani . így a szabványból kiválasztható a megfelelő átmérőjű csavar. Az előző számítások mozgatóorsók méretezésére is alkalmasak az alábbi megjegyzésekkel. z az anyában lévő menetek száma. Kőtőcsavarok orsóinak méretei szabványban meghatározottak. p= F ≤ pmeg .3 ≈ 1.4σh Ezek után a méretezést tiszta húzásra végezve σh = 1. d 2 ⋅ π ⋅ t2 ⋅ z ahol a d2π t2 az orsó és anya egy menetének érintkező felülete. 8 d .Az összefüggésben szereplő β értéke Molir-féle eljárás alapján β = 4.

ahol λ karcsúsági tényező. 6. Meghatározandó az orsó karcsúsága: λ= 4 ⋅ le .A p meg értékek a 6. le a csavarorsó szabad hossza d1 λ értékétől függően az alábbi esetek vannak: a) λ ~ < 60 nincs kihajlási veszély. táblázatban találhatók. . b) 60 < λ < 95 plasztikus kihajlás van. c) λ ~ > 95 rugalmas kihajlási veszély van. sz. táblázat Megengedhető felületi terhelések mozgató orsóknál Ezután a terhelés és az orsó átmérő ismeretében a z menetszám majd az anyamagasság meghatározható m=zh Mozgató csavarok orsóinál nyomásra való igénybevétel esetén kihajlással is kell számolni.

Hernyócsavar 30. 1 · 106 kp/cm2. MSZ 2422. ábra) . csavarkötések. Euler képletét kell használni: σ kr = π2 ⋅E 2 és σ = Fkr nkr ⋅ F = A1 A1 ahol F a nyomóerő. Kisebb átmérők esetén hornyolt feiű csavarokat használunk. Süllyesztett fejű csavar . E = 2. csavarbiztosítások A csavarorsók és anyák fő méretei szabványban rögzítettek. 29. Csavarválaszték.0 3 1 ⋅64 nk r ⋅ F ⋅ 1e [cm] 2. ' MSZ 2423. Ezt a c esetben ismertetjük. A fej alakja szerint a következő kivitelben készülnek a csavarfajták: a) Hernyócsavarok: kúpos hernyócsavar hernyócsavar csapos hernyócsavar süllyesztett végű hernyócsavar gömbvégű csapos hernyócsavar nyakas hernyócsavar MSZ 2421. ábra. ábra.A karcsúság után a kritikus fesztültség meghatározása következik. MSZ 2425. MSZ 2424.6. MSZ 2426 (29.1. n kr =10 Az orsó magátmérője: d1 = 0.

31. ábra). tövigmenetes fényes csavar e) Domborufejű csavarok: domborufejű. ábra).b) Süllyesztett fejű csavarok: süllyesztett fejű fényes csavar süllyesztett fejű csavar süllyesztett fejű tövigmenetes fényes csavar c) Lencsefejű csavarok: lencsefejű csavar lencsefejű fényes csavar lencsefejű tövigmenetes fényes csavar MSZ 2434. fényes csavar domborufejű fényes csavar f) Hengeresfejü csavarok: hengeresfejü. MSZ 2430. ábra). ábra). MSZ 2452. MSZ 2455 (33. tövigmenetes. MSZ 2436 (31. MSZ 2432 (30. ábra). . MSZ 2449 (34. ábra. MSZ 2451. MSZ 2431. ábra. Lencsefejű fényes csavar d) Félgömbfeiű csavarok: félgömbfejű fényes csavar félgömbfejű csavar félgömbfejű. Félgömbfejű fényes csavar MSZ 2450 (32. MSZ 2438. tövigmenetes fényes csavar 32. MSZ 2456.

Ha nagyobb erőhatásnak van kitéve a csavar. ábra. gépek lefogására használják. Domborufejű csavar 34. fényes. d) Kapupánt csavarok: A hatlapfejü csavarokat készítik nyers. kereszt alakú bevágással készülhet a horony. MSZ 2356. 33. fényes csavar hengeresfejű csavar MSZ 2469. ábra). a) b) c) Hatlapfejü csavarok: Négylapfejü csavarok: Kalapácsfejü csavarok: MSZ 2360. . tövigmenetes és finommenetű kivitelben. ahol a kiálló csavarfej veszélyes lehet: belső kulcsnyílású csavart (imbusz csavar) MSZ 2472 alkalmazzák (36. MSZ 2470. Olyan szerkezetek rögzítésére. A kalapácsfejű csavarokat szerszámok. MSZ 2327.hengeresfejű. Nagyobb átmérők esetén alkalmazott csavarok (35. MSZ 2441. Hengeresfejű csavar A hornyolt fejű csavarok becsavarását csavarhúzóval végezzük. ábra. ábra).

Fémet faanyaghoz vagy fát-fához facsavarral rögzíthetünk. Csavaranyák: az orsóhoz hasonló menettel vannak ellátva a belső furatukban. ábra) súlyos gépeken alkalmaznak a szállítás megkönnyítésére.ábra Gyűrűs csavar . 36.Gyűrűs csavarokat (MSZ 2381) (37. mivel a gyűrűbe az emelőgép horogja beakasztható.ábra Belső kulcsnyílású csavar 37.

koronás nyers anya MSZ 2164. imbusz kulcs. hatlapú fényes anya MSZ 2260. ábra. kézi erővel meghúzható pl. csillagkulcs.: hatlapú nyers anya MSZ 2161. csőkulcs. 38.Csoportosítás szerszámmal meghúzható pl. ha nedvességnek kitett helyen van a csavarkötés. 40. Zárt anya 39. ábra. hornyos csapágyanya MSZ 7889.): villáskulcs.:. Peremes anya A különböző csavarorsók és anyák forgatásához használatos szerszámok (40. ábra. ábra) alkalmaznak. ábra) használnak akkor. Szerelő szerszámok . Zárt anyát (38. MSZ 2183. ha tömítőgyűrűt is kell a szerkezeti kötés létrehozásakor alkalmazni. ábra. gyűrűs anya rovátkolt anya szárnyas anya MSZ 2181. MSZ 2280. Rendeltetési helyüknek megfelelően is említünk néhány példát. Peremes anyát (39. így a menetes rész nem rozsdásodik. dugókulcs. négylapú nyers anya MSZ 2140.

6 d MSZ 2261). Nyomatékjelző kulcs Csavarbiztosítások: Követelmény a kötőcsavarokkal szemben.Fontos. Ezt úgy lehet biztosítani. Csavarbiztosítás ellenanyával . ezért a csavarkötés meglazulása ellen többféle biztosítás használatos. hogy minden csavart azonos nyomatékkal húzunk meg. Az a menetemelkedési szög általában 2°30' alatt van. ábra. ábra. Ellenanyás biztosítás 42. váltakozó igénybevételű alkatrészeknél fontos a nagyobb biztonság. Erre alkalmas a nyomatékjelző kulcs (41. hogy a meghúzott csavarokban az előfeszítés mértéke megegyezzék. A kötőcsavarokat ezért önzáró kivitelben készítik. ábra). 42. 41. ábra): az alsó anya általában alacsony (alacsony fényes anya m = 0. Főleg rezgésnek kitett. hogy a kötés rendeltetésszerű használat esetén ne lazuljon meg. ezzel szemben a σ ' értéke 3° < σ ' < 20°.

Rugós alátéttel MSZ 2210. 44. ábra). Alátétek Biztosító lemezekkel MSZ 2213 (44. ábra). Az orros biztosító lemez MSZ 2211 orr része külön furatban helyezkedik el. belső fogazású alátéttel MSZ 2235. amelynek egyik oldalát valamilyen sarokra.Alátétekkel (43. másik oldalát az anya egyik lapjára hajtjuk. ábra. külső fogazású alátéttel MSZ 2236. Csavarbiztosítás biztosító lemezzel . orros rugós alátéttel MSZ 2209. RUGÓS ALÁTÉT (GROWE GYŰRŰ) MSZ 2210 ORROS RUGÓS ALÁTÉT MSZ 2209 BELSŐ FOGAZÁSÚ ALÁTÉT MSZ 2235 KÜLSŐ FOGAZÁSÚ ALÁTÉT MSZ 2236 43. ábra.

hogy megsérti a menet felületét. Nagyobb méretű csavaroknál hernyócsavarral és pontozással biztosítanak (48. ábra. Csavarbiztosítás sasszeggel 46. majd a huzal két végét összecsavarjuk. Egymáshoz közeleső csavarok esetén huzallal végezzük a biztosítást (46. végül lehet koronás anyát is alkalmazni sasszeges biztosításhoz. ábra. ábra) a sasszeg MSZ 2224.Sasszeges biztosítás esetén (45. vagy az orsón átmenő furatban van visszahajtott végekkel. . Csavarbiztosítás huzallal A tengelyanyával és fogazott biztosítólemezzel való biztosítás a 47. ábra). 45. Hátránya a pontozó használatának. Ilyenkor csak az orsó van gyengítve. ábra). Az átfúrt csavarfejeken áthúzzuk a huzalt. vagy az orsón és az anyán átmenő furatban helyezkedik el. amely az orsó és anya menetébe kismértékben befolyik és megszilárdul. Kisméretű csavarok esetén festék vagy lágy forraszanyag is biztosit. ábrán látható.

ábra.2. A két kötésmód gyakorlati kialakítása megegyezik.2. ábra). kerekeket axiális vagy tangenciális elmozdulás ellen ékekkel vagy reteszekkel lehet biztosítani.1. ábra. Alapfogalmak: Tengelyekre szerelt tárcsákat. Forgácsoló eljárással készítik a hornyot a tengelybe és a tárcsa egy részébe. Ék. Csavarbiztosítás tengelyanyával és fogazott biztosítólemezzel 48.2.és reteszkötések 2. Ebben a horonyban foglal helyet az ék vagy retesz (49. 47. Csavarbiztosítás hernyócsavarral és pontozással 49. Ék és retesz . ábra. elvi működésük azonban különbözik.

2. A tengelyt és a tárcsát is egyaránt gyengíti az ékhorony. a nyomatékátvitel nyíró igénybevétel árán történik meg. ábrán láthatók. A reteszkötés un. erőzáró kötés. hogy az ékkötés un. hogy az éknek 1 %-os lejtése van. szerelése erőhatás nélkül történik . . A létrejövő surlódóerő nyomatékátvitelt tesz lehetővé. horonyba ütve a tárcsa agyának belső felületét hozzászorítja a tengelyhez.2. Az ékhorony ujjmaróval készül. amíg a retesz csak tangenciális elmozdulás ellen. alakzáró kötés. az ék axilális és tangenciális elmozdulás ellen rögzít. hiszen a homlokfelület lejtése miatt a. Elvi működésükben az egyik különbség. Másik különbség. mechanikai vizsgálatuk. hossznyírású ék. Ezek mindegyike un. alkalmazásuk A különféle ékkötések az 50. a) A fészkes éket nagy és váltakozó igénybevételek esetén alkalmazzák. a retesz oldalfelületeivel fekszik fel a hornyokba. a retesznek nincs lejtése. Kivitelezésük. 2. Összefoglalva: az ék homlokfelületeivel.Anyaguk rendszerint ötvözetlen acél.

Az ékeket a kiszerelés egyszerűsítése céljából gyakran készítik orros kivitelben. Az igénybevétel szempontjából lehet még az ék: keresztnyírású. Fajtáit az 52. ábra.munkálás gyengíti. ábra.méretek. Az ék alsó felületének görbülete a tengely görbületével azonos. ábra) rudak és agyak hossztengelyére merőlegesen végzik a kötést. A tengelyt horony nem gyengíti.íves retesz . 51.: dugattyús gőzgépeknél. A tengelyt tehát csak a lapos meg. hogy az agyat a tengelyhez képest a befeszítés elhúzza.b) A hornyos ék esetén a fészek helyett tárcsamaróval készült horony van. c) A lapos ék MSZ 304 alkalmazása kisebb nyomatékátvitel esetén indokolt. hornyos retesz b . e) Az érintős éket egymáshoz képest 120o-os szögben helyezik el. lökésszerű nagy nyomatékok átadására alkalmasak. Pontos futást igénylő alkatrészeknél nem alkalmazható. hanem síkra köszörült felülete fekszik fel a lapos ékre. ahol a dugattyú rudat a keresztfej hüvelyébe keresztnyírású ékkel rögzítik. Ebben az esetben a tengelyben nincs horony. a . Keresztnyírású ék Reteszkötések: 52.fészkes retesz c . gyorsan forgó alkatrészeknél a forgatónyomaték átvitele reteszkötéssel hozható létre. Az ékkötések hátránya. d) A nyerges ék igen kis forgatónyomaték átvitelére alkalmas. ábra szemlélteti. A kötés elfordítható és tengelyirányban eltolható. így excentrikus futás keletkezik. Ha az így kialakított ékkötést gyakran kell oldani. Alkalmazzák pl. egyébként 1:30…1:50. Ezek az ékek (51. akkor az ék lejtése 1:20. Pontos vezetést igénylő. axiális irányban rögzítenek. Terhelhetősége a fészkes ékhez hasonló.

ábra. hogy lejtősen is be tud állni az agy hornyába. a reteszt felületi nyomásra és nyírásra veszi igénybe. Ha ismerjük az átvíendő nyomatékot. Gépjárműveken. Előnye.A reteszkötés előnye. ábra a tengelyátmérő függvénye. ahol t a retesszel érintkező horonyoldal magassága. Kisebb igénybevétel terheli azonos körülmények között mint az éket. szíjtárcsák. A pmeg értéke öntöttvasnál: acélnál: hőkezelt acélnál: 500 kp/cm2 900…1000 kp/cm2 1200…2000 kp/cm2. Hátránya viszont. c. a reteszt terhelő kerületi erő: Fker = 2M d amely a tengely és az agy horonyoldalát felületi nyomásra. A retesz hosszát az l= Fker t ⋅ pmeg összefiiggésből számítjuk. ezért az agyat tengelyirányban mindig külön rögzíteni kell. hogy a tengelyt nagyon gyengíti. fogaskerekek felerősítésére. Gyakran alkalmazzák tengelykapcsolók. Ezután a reteszt még a nyírásra kell ellenőrizni τ ny max = 3 Fker ⋅ ≤ τ meg 2 b⋅l (τ meg ≈ 600-700 kp/cm2) összefüggés alapján. Méretezés A szabványos ékek és reteszek bxh keresztmetszeti mérete 52. Kisebb a helyszükséglete. hátránya viszont. . 5c. hogy nem ad előfeszítést. szerszámgépeken sokszor alkalmaznak íves reteszt. hogy a reteszhornyot könnyebb megmunkálni mint az ékhornyot. a.

A bor. Az agy a tengellyel legtöbbször a tengely átmérője mentén érintkezhet. Bordás tengely fő méretei . hogy az Fker erőt most az összeszorított felületek közt ébredő súrlódó erő tartja egyensúlyban. 53. Fker ≤ FS = µFn Az Fn által létrehozott felületi nyomás: p= Fn ≤ pmeg b⋅l Így az Fker és p ismeretében az ék hossza kiszámítható.Az ékek hosszának meghatározásánál figyelembe kell venni. 4.2. 2. Bordás tengelyek Nagy és dinamikus forgatónyomatékkal terhelt tengelyek esetén célszerű bordás tengelyt alkalmazni (53. amelyek tengelyirányúak. A feszültségtorlódás csökkentése érdekében a bordák sarkait tompítják. Az agy belső felülete is bordázott.3.dák száma 3. az agy hornyait tőben lekerekítik. A tengely bordákkal van ellátva. ábra. 6 vagy 8 lehet. ábra).

menetes c – kisfejű d . amelyet a csapszeg hengeres furatán át helyeznek el és fényes csapszeg alátéttel látják el a kötést (55. csapszegek (hengeresek). hasított helyzetbiztosító szegek (hengeres és kúpos). nyírás és felületi terhelés. Az MSZ 221-es kúpos szeg. hevederek csuklós kötéseinél használhatók (54.sima hengeres b . MSZ 2220-as rögzítőszeg bekalapálással szerelhető. 3. ábra) . Szerepük szerint lehetnek 1. MSZ 2219 szegecsszeg. ábrán mutatunk. A menetes csapszeget (MSZ 2231) kiesés ellen csavaranyával biztosítjuk. Készülnek sima hengeres-. ábra). az MSZ 2222-es pedig menetes kúpos szeg. A kisfejű (MSZ 2228) és a fejes csapszeg (MSZ 229) egyik végét kell sasszeggeI biztosítani. görgők. Ezek sorra. Igénybevételük: hajlítás.3. .és fejes kivitelben. kisfejű. helyzetbiztosító szegek (hengeres és kúpos). ábra. A helyzetbiztosító szegek közül néhányat az 56.2. 2. amelynek két vége elszegecselhető. A csapszegek: rudazatok. 54.fejes Biztosításra sasszeget alkalmaznak. a következő: MSZ 2218-as illesztőszeg. Csapszeges kötések Gépalkatrészek relatív helyzetének biztosítására alkalmasak. menetes-. Csapszegek: a . A sima hengeres csapszeg (MSZ 2227) mindkét végén sasszeggel biztosítható.

ábra. vagy csavarral történő behúzással hozzuk létre. mint a surlódási kúp n félnyílásszöge.az agy és a tengely között az érintkező felületeken ébredő . ábrán láthatók. 57. Csapszeges kötés 56.kúpos szeg e . ábra. Fő követelmény. Hasított helyzetbiztosító szegek 2. hogy a kúp önzáró legyen. Helyzetbiztosító szegek: a – illesztőszeg b – szegecsszeg c – rögzítő szeg d . azaz a kúp a félnyílásszöge kisebb legyen. . ábra.55.súrlódási erő képviseli. Fajtái az 57. Kúpos kötésnél a tengelyirányú erőt vagy beütéssel.menetes kúpos szeg A hasított helyzetbiztosító szegek szoros kötést biztosítanak. ábrán szemléltettük. Súrlódásos kötések A kötést létrehozó erőhatást . A kötésnél ébredő erőket az 58.4.

Kúpos kötés íves retesszel Oldható zsugorkötést kisebb erőhatások esetében alkalmazunk. rendszerint az 59.hozó F erőt a gyűrűn át helyezett csavar megszorításával biztosítjuk. ábra. a súrlódást létre.Így a kötés magától nem oldódik meg. hogy az illesztés játékmentes. ábra) 60. Önálló kötésre ritkán használják. ábra Kúpos kötés erőviszonyai 59. (60. és csavarral biztosítva. A kúpos kötés előnye. 58. Oldható zsugorkötés . általában egy felmetszett szorítógyűrű kerül a tengelyre. ábrán láthat6 íves retesszel ellátva. ábra.

Ilyenkor a tárcsa furata és a tengely között maradó gyűrű alakú hézagot kúpos gyűrűpárokkal rakják tele. A kötés létrehozásakor az egymáson elmozduló kúpos gyűrűk biztosan rögzítik a tengelyre szerelt alkatrészt: 61. ábra. Oldható zsugorkötés kúpos gyűrűpárokkal . ábra) .Kúpos gyűrűpárok alkalmazásával is létesíthetünk oldható zsugorkötést (61.