A Szegedi Tudományegyetem Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájának

képzési terve
2009. március 24. A doktori képzéssel kapcsolatos, itt található dokumentumok:

A doktori képzés szerkezet(kattintson az oldalszámra) Kredittáblázat (kattintson az oldalszámra) Meghirdetett kutatási témák (kattintson az oldalszámra) Doktori kurzusok (kattintson az oldalszámra)

ii. iv. v. xxviii=1.

oldal oldal oldal oldal

(Külső linkről a böngésző „vissza az előző oldalra” gombjával, a jelen oldal másik pontjára mutató link használata után pedig a csúszka segítségével térhetünk vissza a kiindulási helyre.)

További, illetve a kapcsolódó legfontosabb témakörök elérhetősége (a megfelelő linkek megadásával): Felvételi eljárás: a jelentkezés határidejét (kb. május közepe) és a megfelelő űrlap elérhetőségét, továbbá a szóbeli felvételi vizsga időpontját (kb. június második fele), majd a felvételi vizsga eredményét a Doktori Iskola saját honlapján időben tudatjuk. A felvételi pontok (hozott és szerzett) kiszámításának módjáról a KDSZ rendelkezik (elérhető a TTIK vagy a DI honlapjáról, indulva; leggyorsabban Szabályzatunk 3. sz. mellékleteként). Beszámolási kötelezettség (minden félév lezárása előtt): az űrlap Szabályzatunk 2. sz. melléklete. Az értekezés benyújtásának publikációs követelményei: Szabályzatunk 5.6. pontja. A fokozatszerzés idegen nyelvi követelményeit az EDSZ (eredeti helye: itt), és azon túlmenően Szabályzatunk 5.9 pontja adja meg. Felhívjuk a figyelmet egy új lehetőségre, a komplex kutatói alapfokú nyelvvizsgára, amelyről bővebben a. Minőségbiztosítási tervünk II.3 (és I. 3) pontja ad tájékoztatást. A doktori szigorlatról: Szabályzatunk 5.1.-5.4 pontja. Szigorlati tematikák: itt. Általános elvárás, hogy a fentieken túl a doktorandusz folyamatosan figyelembe vegye a kredittáblázatot, továbbá Szabályzatunknak a képzésre és a fokozatszerzésre vonatkozó 5. és 6. fejezetét. Állandó rövidítések, elnevezések, elérhetőségek DI Doktori Iskola DIT EDSZ Ftv Szabályzatunk SZMSZ KDSZ Tanács TTIK a Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola = DI a Doktori Iskola Tanácsa egyetemi doktori szabályzat (eredeti helyén „Az egyetem”-re kattintva) Felsőoktatási törvény (2005. évi CXXXIX törvény, itt is elérhető) a jelen DI Működési Szabályzata Szabályzatunk a TTIK Doktori Szabályzata (eredeti helye: itt) = DIT az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara

A külső linkek minden pillanatban való elérhetőségét és változatlanságát nem tudjuk garantálni; ezért gyakran egy alternatív belső linket is megadunk.

i

A doktori képzés szerkezete
Szabályzatunk szerint: 6.2. A doktorandusz hallgató tanulmányait és tudományos munkáját a témavezetője felügyeli, illetve az első évben, ha még nincs témavezető, akkor egy, a DI oktatói közül kijelölt mentor. A témavezetőt, illetve a mentort a DIT hagyja jóvá, illetve jelöli ki. 6.3. A doktoranduszok tanulmányaikat a DIT által kialakított és rendszeresen felülvizsgált kreditrendszernek (ld. 1. Melléklet) megfelelően folytatják. 6.4. A doktorandusz hallgató köteles minden beszámoltatási időszak hivatalos lezárása előtt az elvégzett munkáról beszámolót készíteni, és azt a témavezetőjén keresztül a DI vezetőjének elektronikusan (rtf, htm vagy pdf), az Adminisztrátornak pedig aláírva benyújtani. A beszámoló űrlapját a 2. sz. melléklet tartalmazza. Minőségbiztosítási tervünk néhány pontját kivonatolva (bővebben ld. ott):

A doktorandusz hallgató tanulmányait és tudományos munkáját a témavezetője felügyeli, illetve az első évben, ha még nincs témavezető, akkor egy, a Doktori Iskola oktatói közül kijelölt mentor. A témavezetőt, illetve a mentort a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá, illetve jelöli ki. A doktoranduszok tanulmányaikat a Doktori Iskola Tanácsa által kialakított és rendszeresen felülvizsgált kreditrendszernek megfelelően folytatják. A Doktori Iskola kurzusait és azok tematikáját minden beszámoltatási időszak (tanulmányi félév) elejére a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá. Többnyire ez csak a tematikában vagy az ahhoz tartozó irodalomjegyzékben jelent kisebb változtatást, de lehetőség van új kurzus beiktatására is. A kurzusok kiválasztását a témavezető felügyeli. A cél az, hogy olyan kurzusokat vegyen fel a doktorandusz, amelyek a kutatásait a legjobban szolgálják. Szükség vagy indokolt (pl. tartós külföldi vendég által szolgáltatott) alkalom esetén a témavezető kezdeményezi, hogy a Doktori Iskola Tanácsa – ideiglenes vagy állandó jelleggel – új kurzust hirdessen meg. A témavezetőtől a Doktori Iskola elvárja, hogy heti rendszerességgel (rögzített, de rugalmasan kezelt időpontban) foglalkozzon a doktoranduszával. A doktori iskola minden Szegeden tartózkodó doktorandusznak biztosít kutató szemináriumon való rendszeres részvételt. A Bolyai Intézet – az össz-intézeti szemináriumsorozat keretén belül – évente lehetőséget biztosít arra, hogy eredményeiket a doktoranduszok az Intézet (és egyúttal az érdeklődő magasabb éves graduális hallgatók) nyilvánossága előtt előadják. A Doktori Iskola támogatja, hogy doktoranduszai hazai és nemzetközi konferenciákon vegyenek részt. A doktorandusz hallgató köteles minden beszámoltatási időszak hivatalos lezárása előtt az elvégzett munkáról beszámolót készíteni, és azt a témavezetőjén keresztül a Doktori Iskola vezetőjének elektronikusan (rtf, htm vagy pdf), az Adminisztrátornak pedig aláírva benyújtani. (A beszámoló űrlapját a Működési szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.).

• •

• • •

• •

ii

Az SZTE Idegennyelvi Kommunikációs Intézeténél (IKI) olyan komplex (írásbeli + szóbeli) tanfolyamon lehet részt venni és abból alapfokú vizsgát lehet tenni, amely kifejezetten a konferenciákra utazó tudós szükségleteit célozza meg, és második nyelvvizsgaként elfogadható a fokozatszerzési eljárásban.

iii

Szabályzatunk 1. sz. melléklete: Kredittáblázat
(A *-gal jelölt krediteket az Iskola vezetője, a kurzusokat az oktató, a többit a témavezető, illetve mentor igazolja.) KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ MODULOK: 1. Kutatás (A római számmal nem jelölt tételek többször is felvehetők. A *-gal jelölteket az Iskola vezetője, a többit a témavezető / mentor igazolja.) Kód Kredit Szakirodalom feldolgozása I.-VI. MDPT001 10 Kutatási terv készítése I.-III. MDPT002 5 Tanulmány készítése I.-III. MDPT003 10 Kutatási beszámoló készítése I.-II. MDPT009 5* Részvétel kutatószemináriumon (heti 2 óra) MDPT011 3 Előadás kutatószemináriumon MDPT012 3 Előadás magyar nyelvű konferencián MDPT013 Előadás nemzetközi (idegen nyelvű) konferencián MDPT014 5 Elfogadott tudományos publikáció, amely nem számítható be az értekezés benyújtásának követelményeinél. MDPT018 10 Elfogadott tud. publikáció nemzetközi kiadványban, amely beszámítható az ért. benyújtásakor MDPT019 30 * 2. Kurzusok: az aktuális beszámoltatási időszak elején (állandóan vagy eseti alkalommal) meghirdetett kurzusok. A kurzusok három kategóriába vannak sorolva: az iskola általános kurzusai, az egyes képzési programok alapkurzusai, valamint az egyes képzési programok speciális kurzusai. Emellett egyes kurzusok didaktikai kurzusoknak minősülnek. Minden kurzus (óraszámtól függetlenül) 5 kredit SZABADON VÁLASZTHATÓ MODULOK: 3. Oktatás: Gyakorlat tartása egy tanulmányi féléven át, heti n órában, 1 ≤ n ≤ 4 Kredit 2n *

AZ ABSZOLUTÓRIUM KIADÁSÁNAK FELTÉTELEI: - A hallgató a hat beszámoltatási időszak során összesen legalább 180 kreditet szerezzen oly módon, hogy • legalább 100 kreditet a Kutatás modulból; • legalább 40 kreditet kurzusokból; • legfeljebb 40-et az Oktatás modulból; • az Kurzusok modulon belül legalább 15-öt az Általános és Alapkurzusokból; • egyéni mérlegelés alapján a DIT előírhat 5 vagy 10 kreditet konkrét Általános kurzusokból; - Didaktikai témát választó hallgató esetén további feltétel, hogy szerezzen legalább • 10 kreditet általános matematikai (nem didaktikai) kurzusokból, • 5 kreditet matematikai alapkurzusból és 5 kreditet didaktikai alapkurzusból, • 20 kreditet speciális kurzusokból, amelyből legalább 10 kredit nem didaktikai kurzus. A kreditek gyűjtésének sebességére nincs külön előírás, de az Egyetemi Szabályzat szerint ösztöndíjasként a második és a további beszámoltatási időszakokra csak az iratkozhat be, aki a megelőző beszámoltatási időszakokban összesen rendre legalább 20, 45, 75, 110, 150 kreditet gyűjtött.

iv

Ugyancsak inverz félcsoportok fedőire vonatkozik a következő nyitott kérdés. Algebra képzési program: ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ B. A Matematika. hogy van-e minden véges inverz monoidnak véges F-inverz fedője. hogy ha egy S inverz félcsoport részcsoportjai V-beliek. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ B. december 31): Diszkrét matematikai játékok és algebrai struktúrák Játékok és algebrai struktúrák kapcsolatára klasszikus példa a nim-játék és a megszámlálható 2 exponensű Abel-csoport. bizonyos egyszerű játékok Sprague—Grundyfüggvénye algebrai művelet a nemnegatív egészek halmazán.): Reguláris félcsoportok és általánosításaik McAlister elmélete inverz félcsoportok esetén jól használható kapcsolatot ad meg az E-unitér inverz félcsoportok. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Csákány Béla (2012. március 11.): Véges inverz félcsoportok Híres nyitott kérdés. mint pl. Vizsgálandók az ilyen kapcsolatban álló játékok és műveletek tulajdonságai közötti összefüggések v . akkor S-nek van E-unitér fedője V felett. a faktorizálható inverz félcsoportok. dec. az adekvát félcsoportok osztálya. Ezen elmélet bizonyos részeit már általánosították szélesebb félcsoportosztályokra.2009. Általánosabban. Szendrei Mária (2012. amelynek véges (algoritmikus) változata különösen fontos: adott V csoportvarietás esetén igaz-e.és Számítástudományok Doktori Iskola által meghirdetett kutatási témák A meghirdetett kutatási témák az Országos Doktori Tanács honlapján a témevezetők szerint vannak csoportosítva. Ismert. dec. Itt ugyanazon témák az egyes képzési programok szerint (és egyetlen fájlban) találhatók. a lokálisan inverz félcsoportok. 31. viszont nyitott a kérdés feloldható esetben. de sok még a nyitott kérdés az olyan fontos osztályokban is. valamint a félhálók és csoportok szemidirekt szorzataként előálló inverz félcsoportok között. Szendrei Mária (2012. az ortodox félcsoportok. V Abel-féle vagy nilpotens. hogy ha pl. akkor a válasz nemleges. 31.

a témavezetőtől származó) erősebb lezárási operátorok vizsgálatát. konkrét feladat pl. és ily módon való továbbfejlesztése. 31. továbbá – a részmodulushálókkal és a Neumann-féle koordinátázási eredménnyel kapcsolatban – a témavezető által bevezetett moduláris fraktálgenerált hálóvarietások meghatározása. amely szerint a részmodulushálók (Abel-féle) kategóriái között ható egzakt beágyazó funktorok létezésének tanulmányozása ekvivalens az ugyanezen hálók kvázivarietásai közötti tartalmazási reláció vizsgálatával.~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Czédli Gábor (2012. Nem meglepő. kongruenciahálók és a témavezető által bevezetett koalícióhálók).): Kísérőhálók és lezárási operátorok A hálóelmélet alkalmazásainak természetes közegét.): Hálók és kategóriák A hálók is és a kategóriák is a modern matematika azon eszközei. továbbá a Kearnes-Kiss: „The shape of congruence lattices” könyv által kínált eszközök megjelenése. 31. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Czédli Gábor (2012. A kutatási téma célja ezen kapcsolatok vizsgálata. A cél ezek vizsgálata. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Czédli Gábor (2012. és az eddigi eredmények továbbfejlesztése. kongruenciazonosságok a 0-nál. Az eszköztár gazdagodása jó esélyt kínál a korábban is (részben a témavezető által) vizsgált kérdések (pl. dec. amely szerint a kategóriaelméleti lezárási operátorok természetes és alkalmazható módon definiálhatók algebrai (sőt folytonos) hálók esetén is. néhány kategóriákkal elért eredmény hálóelméleti bizonyítása. továbbá számos megoldásra váró probléma kiindulópontját jelentik a kísérőhálók (közülük is kiemelten a részmodulushálók. Kiemelt probléma a koalícióhálók által generált varietás meghatározása. Ezek egyike a Hutchinson-tételen alapul. a TIP (tolerancia metszési tulajdonság) hasznosságának felfedezése moduláris varietásokban (részben a témavezető által). A meghirdetett témának két kiemelt területe van. amelyek lehetővé teszik a konkrét elemekkel való számolások kiküszöbölését. dec. vi . 31. Horn-formulák. A másik terület Marcel Erné (részben a témavezetővel közös) új eredményein alapul. A Galois-féle lezárási operátorok széleskörű alkalmazhatósága indokolja bizonyos (pl. és ily módon rámutatnak egy-egy tétel igazi okára. implikáció) terén erősebb eredmények elérésére.): Kongruenciahálók és Malcev-feltételek A kongruenciahálók azonosságaira vonatkozó Malcev-feltételek vizsgálatában három jelentős esemény is végbement az elmúlt időszakban: a kommutátorelmélet kifejlődése. hogy e két eszköz között komoly kapcsolatok vannak. dec.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ vii .dec. illetve a hálószerűen rendezett csoportok. A téma legújabb érdekes eredményei a hálóelmélet. dec. A meghirdetett téma elsősorban az automorfizmusokkal (pl. ezeket korábban is vizsgálták. illetve a szubdirekt irreducibilis és egyszerű algebrák leírása. részkvázivarietás és kongruencia hálók) vizsgálata. Involúciós hálókra természetes példa a kvázirendezések hálója. Tipikus reziduált hálók a Boole. minimális varietások)együttes alkalmazásával születtek.31): Varietások és kvázivarietások Baker véges azonosságbázis tétele az univerzális algebra egyik legmélyebb klasszikus eredménye. és teljesítik az ugynevezett reziduális axiómát.~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Czédli Gábor (2012. polaritás) felszerelt hálók. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Maróti Miklós (2012.31): Reziduált hálók A nemklasszikus logika algebrai módszerekkel való vizsgálata természetes módon vezet a reziduált hálókhoz. amely szerint minden végesen generált kongruencia-disztributív varietás végesen axiomatizálható. hogy számos hálóelméleti eredménynek van értelemszerű (de nem triviális) kiterjesztése involúciós hálókra. valamint a hálóaxiómák gyengítése révén keletkező struktúrák vizsgálatát célozza. többek között a több mit 30 éves Park sejtés. véges model tulajdonság. Dedekind-MacNeille-kiterjesztés.): Hálók néhány általánosítása Igen intenzív kutatások folynak a hálók nagyszámú általánosításának tanulmányozására.és Heytingalgebrák.dec. a logika és a számítástechnika fogalmainak és módszereinek (Gentzen-kalkulus. olyan algebrai struktúrákhoz. Konkrét varietások és kvázivarietások vizsgálatánál a véges axiomatizálhatóság mellet további fontos kutatási terület a kisérő struktúrák (mint például a részvarietás. illetve azok egymáshoz való kapcsolatát vizsgálják. Willard. Ezt az eredményt több irányban általánosították (McKenzie. involúció. azonosság probléma eldönthetősége. 31. ezen vizsgálatok folytatása is a témához tartozik. amelyek hálók és monoidok is egyben. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Maróti Miklós (2012. a logikával való kapcsolattól kezdve a folytonosság fogalmáig. Pigozzi) és számos ehhez kapcsolódó probléma vár még megoldásra. A gyűrűelméleti analógia és a témavezető korábbi eredményei alapján várható.

relációk Egy klón nem más. 1941). amely tartalmazza a projekciókat és zárt a kompozícióra. pl.31.osztálya. Egyik lehetőség a klónháló `aljának' és `tetejének' leírása. melyek leírását Rosenberg invariáns relációk segítségével adta meg. s a klónháló igen bonyolultnak látszik. illetve a szubmaximális klónok meghatározását foglalja magában (a maximális klónok ismertek. nagyobb véges alaphalmazon azonban kontinuum sok klón van (Janov―Mucsnyik. illetve varietásosztály definiálható természetes módon. Véges halmazon véges sok maximális klón van. Ismeretes. 1954). kommutátor-elmélet és hálóelmélet eredményeire épül. Rosenberg. sőt ebben a hálóban minden az összes műveletek klónjától különböző klón része egy maximális klónnak. Itt adott M transzformációmonoid esetén az M-hez viii . mint egy művelethalmaz.31): Klónok. dec. amely elsősorban a minimális vagy majdnem minimália klónok. Véges alaphalmaz esetén a klónháló szerkezete többféle irányból vizsgálható.dec. Az elmélet segítségével hat algebra. Elméletük. speciális azonosságokat teljesítő műveletek létezése. Még komplikáltabb a helyzet végtelen alaphalmaz esetén. Ezen relációk hat típusba sorolhatók. amelyekhez tartozó intervallumok a klónhálóban végesek. hogy véges halmazon értelmezett klónok hálót alkotnak.31): Véges algebrák struktúra elmélete A véges algebrák struktúrájának vizsgálatához manapság nélkülözhetetlen eszközöket az 1980-as évek végén Hobby és McKenzie fejlesztették ki. jól ismertek. halmazok.dec. Másik megközelítés a monoid-intervallumok tanulmányozása.Zádori László (2012. Kutatásainkban a véges részbenrendezett halmazok (és egyéb relációs struktúrák) szerkezete és az általuk meghatározott klónok algebrai tulajdonságai között fennálló összefüggések feltárásával foglalkozunk. végesen generálhatóság. 2002). A másik öt típusba eső relációkhoz tartozó maximális klónok algebrai tulajdonságai. amely arra irányul hogy transzformációmonoidok olyan széles osztályait találjuk meg.) A klónháló szerkezete Kételemű alaphalmazon csak megszámlálhatóan sok klón van. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Szendrei Ágnes (2012. és egy monográfiában publikálták. Az így kapott osztályok kifejezésekre vonatkozó azonosságok segítségével definiált ún. 1970). Az egyik típus a korlátos részbenrendezett. ahol a klónháló szerkezete függ a halmazelméleti feltevésektől (Goldstern―Shelah. Kutatásaink célja ezen algebraosztályokba eső algebrák szerkezetének tanulmányozása és a kapott eredmények komplexitás-elméleti alkalmazása. s a klónhálót pontosan ismerjük (Post. mely tame congruence theory néven vált ismertté az univerzális algebra. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Zádori László (2012. Malcev-osztályok.

amely kongruencia-fölcserélhető varietást generál. az így kapott faktoralgebrák közötti izomorfizmusok. amelyeknek az unér része M. reflexivitásra és ciklikusságra. stb. Két algebra ekvivalens egymással. Nagyrészt feltáratlan terület a véges csoportok és más klasszikus algebrai struktúrák klónjának invariánsokkal (kompatibilis relációkkal) történő meghatározása is. akkor e vizsgálatban jól használhatók hatékony kommutátorelméleti eszközök is. amelyek között ott vannak olyan. dec. Nemrég kezdődött a klónháló egy érdekes rendezés-filterének a vizsgálata. Kiemelt figyelmet fordítunk a kontrakciókra. Az operátorok mellett operátor félcsoportokat is vizsgálunk mind a diszkrét. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ ix . A klónja azokból a műveletekből áll. ha megkaphatók egymásból C-beli műveletek behelyettesítésével. Fontos nyitott probléma például. ha klónjaik egyenlőek. azok kongruenciái. akkor A klónját meghatározzák A kompatibilis relációi. (Két művelet C-ekvivalens. valamint a hatványkorlátos és reguláris norma viselkedésű operátorokra.) Számos nyitott kérdés van mindhárom területen. algebrai szempontból fontos relációk mint A részalgebrái. Jól ismert.): Hilbert terek operátorai Hilbert és Banach terek operátorainak szerkezetét vizsgáljuk. december 31. ezért az algebráknak nem az alapműveleteik a lényegesek. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Analízis képzési program: Kérchy László (2012. Ha az A által generált varietás kongruencia-moduláris. mind a folytonos esetben. amelyek kompozícióval nyerhetők A alapműveleteiből és projekciókból. Ez a filter azokból a klónókból áll.) Véges algebrák vizsgálata klónelméleti eszközökkel Ha A tetszőleges algebra. Ekvivalens algebráknak az algebrai szempontból lényeges strukturális tulajdoságai mind megegyeznek. hanem a klónjuk. illetve klónja közötti kapcsolatok vizsgálata. Széles kutatási terület a véges algebrák strukturális tulajdonságai.tartozó monoid-intervallum azokból a klónókból áll. hogy ekvivalenciától eltekintve hány olyan algebra van adott véges halmazon. különös tekintettel az invariáns altérhálókra.31. amelyekre nézve csak véges sok nemekvivalens művelet van az adott alaphalmazon. hogy ha A véges. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Szendrei Ágnes (2012.

december 31. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Móricz Ferenc (2012. függvényosztályok Elsősorban általános ortogonális sorok és Fourier sorok konvergencia és erős approximáció témái foglalkoztatnak. december 31.): Többszörös számsorozatok harmonikus közepeinek vizsgálata A 90-es években a majdnem biztos központi határeloszlás tétel széleskörű érdeklődést váltott ki a valószínűségszámítással foglalkozó kutatók körében. egyenlőtlenségek. és a szóban forgó feltétel speciális együtthatók esetében szükséges is legyen az adott osztályba tartozáshoz.): Függvényosztályok jellemzése a Fourier-együtthatók nagyságrendjével x . ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Németh József (2012.Leindler László (2012. Függvényosztályok és approximációs problémák kapcsolatát vizsgálom. A Fourier együtthatók nagyságrendjére kirótt elegendő feltételeket keresünk arra. december 31.): Ortogonális sorok. Egyenlőtlenségekkel kapcsolatban végtelen számsorokkal kapcsolatos témák érdekelnek. hogy az adott függvény valamely multiplikatív Lipschitz vagy Zygmund osztályba tartozzék.): Abszolút konvergens többszörös Fourier sorok összegfüggvényének viselkedése Többváltozós folytonos függvényeket vizsgálunk. amelyeknek Fourier sora abszolút konvergens. Ez a határeloszlás tétel véletlen változókból képzett bizonyos számsorozatok harmonikus közepeivel kapcsolatos. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Móricz Ferenc (2012. december 31. Célunk többszörös számsorozatok harmonikus közepei konvergenciájának vizsgálata a szummálhatóság elméletének módszereivel.

és Zygmund függvényosztályokba tartozó függvényeket Fourier soraik együtthatóinak nagyságrendjével jellemezzük. az azokkal kapcsolatos Banach-Lie algebrák és Jordan hármas-algebrák differenciálgeometriai következményei. polinom egyenlőtlenségek és potenciálelmélet Az ortogonális polinomok elméletén és az approximációelméleten belül elsősorban olyan kérdések vizsgálata kerül előtérbe a doktori témákban. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Dinamikus rendszerek képzési program: Csendes Tibor (2012.Elsősorban Lipschitz. monoton. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Totik Vilmos (2012. különös tekintettel a korlátos szimmetrikus tartományok duális sokaságaira végtelen dimenzióban. december 31. az eredmények kiterjeszthetősége a Banach sokaságokon túl. A komplex struktúrák valós részeinek vizsgálata. amelyek vizsgálatához komplex függvénytani vagy potenciálelméleti módszerek szükségesek. Ezen osztályoknál általánosabb függvényosztályokat is tekintünk.): Nemlineáris optimalizálási feladatok automatikus egyszerűsítése szimbolikus eszközökkel xi . december 31. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Stachó László (2012. és igen intenzíven vizsgált részét adják.): Banach sokaságok és topologikus vektortereken modellezett sokaságok automorfizmus csoportjai és ezek kísérő algebrai. Ezek az ilyen irányú kutatások modern. december 31. nemnegatív és tetszőleges együtthatók esetén is.): Ortogonális polinomok. illetve geometriai struktúrái Elsősorban szimmetrikus komplex sokaságok teljes holomorf vektormezőinek vizsgálata.

és az átalakított feladatra kapott megoldás visszaalakítására is. amikor egy bonyolultnak és nehezen megoldhatónak tűnő nemlineáris optimalizálási feladat valójában egyszerűsíthető. mint a klasszikus elméletben.): Stabilitási problémák alkalmazásokkal A különböző alkalmazások során a leggyakorib igény a modell megoldásainak kvalitatív leírása (oszcilláció. hogy a különböző tulajdonságok hogyan függnek a rendszer paramétereitől (bifurkáció).): Élettudományi modellek számítógéppel segített vizsgálata A differenciálegyenletek elméletének fejlődéséhez nagy lökést adott a számítógépes vizsgálatok lehetősége. instabilitását? Például. amelyeknek a rendszer szerinti deriváltja nem negatív definit. Fontos annak a kérdésnek a vizsgálata is. számítógépes programmal is megadható. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Hatvani László (2012.. akkor nem-atonóm rendszerről beszélünk. stabilitás. A megvalósítás számos részletkérdése tisztázásra vár ugyan még. hanem csak negatív szemidefinit. rugalmassági együttható) függnek az időtől. A stabilitási tulajdonságok tanulmányozásának ma is leghatékonyabb módszere a Ljapunov-féle direkt módszer. A feladat hatásos és hatékony implementációt adni. Karsai János (2012. hogy ilyen egyenletek írják le a mechanikai rezgéseket.Gyakori eset az.): Nem-autonóm másodrendű differenciálegyenletek A másodrendű differenciálegyenleteknek az ad jelentőséget.). Ez különösen igaz például az olyan bonyolult nemlineáris rendszerek xii . a súrlódási együttható változásának milyen hatása van a stabilitásra? Külön érdekességgel bír a periodikus együtthatók esete (Hill-egyenlet). Ennek továbbfejlesztése során vizsgáljuk olyan Ljapunov-függvények alkalmazhatóságát. súrlódási együttható. Jellemezni kell a használhatóság korlátait és számítási költségét. aszimptotikus stabilitását. Az egyik klasszikus probléma: az egyenletben szereplő ilyen függvényekkel megfogalmazva mely feltételek biztosítják egyensúlyi helyzet stabilitását. Ha a mechanikai paraméterek (pl. december 31. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Hatvani László (2012. . de az elméleti vizsgálatokkal alátámasztott eljárás képes a lényegesen eltérő helyi minimumpontok azonosítására. Az alkalmazások során főleg biológiai és mechanikai modelleket tárgyalunk. december 31. december 31. illetve a lépcsős függvények esete (Meissneregyenlet).. tesztelni ezt standard globális optimalizálási tesztproblémákon és gyakorlati alkalmazásban is. és ráadásul ez az átalakítás automatikus módon. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Dr.

neutrális. lokális és globális bifurkációk. amely vonzza környezetének a megoldásait. impulzív hatások is. impulzust tartalmazó) egyenletek speciális módszereket igényelnek. diszkrét Lajpunov-funkcionál. Fontos alkalmazásokban előforduló. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Krisztin Tibor (2012. inerciális sokaságok. A versengés leírásának hatékony eszközei a szochasztikus sejtautomaták. A helyzet még bonyolultabb. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Krisztin Tibor (2012. vezérlések. differenciaegyenletek. A fentiek a kísérletező matematika szerepének növekedését is jól mutatják. instabilitás. aszimptotikus stabilitás. A probléma nehézségét egyrészt a végtelen dimenziós fázistér okozza.esetén. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ xiii . számítógépes vizsgálati módszerek kidolgozása. általánosított differenciaegyenletek. Cél a stabilitás.): Funkcionál-differenciálegyenletek stabilitáselmélete A különböző alkalmazások által motivált. impulzív oszcillátorok.): Nem-lineáris dinamikus rendszerek attraktorainak leírása Nem-lineáris dinamikus rendszerek széles osztályára létezik a fázistérnek olyan invariáns részhalmaza. normál-formák). A formális vizsgálat elég nehéz. fixponttechnikák. valamint a végtelen dimenzióban fontos redukciós technikák (centrális sokaságok. Floquet-együtthatók. másrészt a különböző típusú (végtelen retardálású. állapotfüggő késleltetést tartalmazó egyenletek. Ezen attraktorok jellemzése a teljes fáziskép megértését jelenti. monodrómia operátor. ha például fajok versengését időben és térben is vizsgáljuk. december 31. monoton dinamikai rendszerek. a nemlinearitás és a sztochasztikus jelleg miatt főként kísérleti eredmények várhatók. exponenciális stabilitás. késleltetett visszacsatolást modellező funkcionál-differenciálegyenletek. Poincaré-leképezések. a redukció elve. hatványrend konvergencia bizonyítása. jól szimulálható a rendszer időbeli fejlődése. impulzív rendszerek számos élettudmányi jelenség modelljei (például. Az első sorban alkalmazott eszközök a Ljapunov-módszer és az invariancia-elv. Az ilyen ún. időkésleltetést tartalmazó funkcionáldifferenciálegyenletek vizsgálatában az egyensúlyi helyzetek vagy bonyolultabb invariáns halmazok stabilitása fontos probléma. neutrális funkcionál-differenciálegyenletek. védőoltások). A téma során feladatok impulzív rendszerekkel illetve sejtautomatákkal leírható élettudományi jelenségek számítógéppel segített elméleti és kísérleti vizsgálata. Bár a sejt-automaták jól definiált rendszerek. fajok versengése. amit a számítógépes kísérletek megkönnyítenek. amikor a folytonos változások mellett megjelennek pillanatnyi. állapotfüggő késleltetést tartalmazó. időkésleltetést tartalmazó parciális differenciálegyenletek attraktorainak leírása a cél. Segítségükkel vizsgálható a mintázatok kialakulása. december 31. A fontosabb eszközök: invariáns sokaságok.

sőt. december 31): Tanulási módszerek az információ kinyerésében xiv . december 31. Ezen területen belül a Calogero-Moser-Sutherland típusú egzaktul megoldható sokrészecske rendszerek vizsgálatát tervezzük. állapotfüggő késleltetés is lehetséges (threshold-típusú egyenletek).Pusztai Béla Gábor (2012. Optimalizálási problémák gráfokon. Térbeli terjedést vizsgáló modellek parciális differenciálegyenletekre vezetnek. december 31): Gráfelmélet Gráfok színezései. Ezek konkrét alkalmazásokban is megjelennek (influenza. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Geometria. Pakolási kérdések. sokat kutatott tárgya. Célunk között szerepel a BC(N) típusú Sutherland modellek szórási adatainak és kötött-állapoti spektrumának levezetése. továbbá a spin Sutherland modellek. tbc. Összefüggőségi kérdések. a Yang-Mills mezők és a dinamikai r-mátrixok közötti kapcsolat mélyebb megértése. permanencia. Késleltetett hatások figyelembe vétele funkcionál-differencialegyenletes modellekre vezet. invariáns sokaságok. gazda-parazita rendszerek. periodikus oszcillációk.). kombinatorika és elméleti számítástudomány képzési program: Barát János (20010. december 31. West Nile-virus stb. SARS.): Integrálható rendszerek Az integrálható rendszerek elmélete a matematikai fizika egyik népszerű. bifurkációk.): Nem-lineáris dinamika a matematikai epidemiológiában A napjainkban alkalmazott járványtani modellek egyre komplexebbé válnak. Az ilyen modellek vizsgalatához a végtelen dimenziós dinamikai rendszerek elméletének széles eszköztárát fel kell használni: stabilitás. Gráfalgoritmusok. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Röst Gergely (2012. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Csirik János (2012.

Gyakorlati alkalmazhatóságok vizsgálatai. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Ésik Zoltán (2012. azok reprezentációs tételei. illetve a geometriai transzverzálisok elmélete két olyan témakör. illetve vegyes térfogatokkal kapcsolatos problémák nagy része. Számítási logikák algebrai jellemzése. A problémát a gépi tanulási technikák széles spektrumának felhasználásával közelítjük meg. konvex testek affin alterekkel való metszeteivel és ezekre való projekcióival kapcsolatos kérdések egy része. december 31): Folytonos logikák vizsgálata Folytonos és többértékű logikák struktúrák vizsgálata. A fixpont műveletek azonosságelmélete és felhasználása a számítástudomány fejezeteinek axiomatikus tárgyalásában. biológiai publikációk elemzése. amiket analitikus módszerekkel lehet megközelíteni. Következtetési rendszerek modellezése. Az információ kinyerésének célja folyó szövegből (strukturálatlan információ) a releváns információ megtalálása. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Fodor Ferenc (2012. szervezetek stb). Az elhelyezések és fedések elmélete. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Fülöp Zoltán (2012. orvosi zárójelentések anonimizációja. december 31): Diszkrét és analitikus konvex geometria Az analitikus konvex geometria olyan témaköröket fog össze a konvex testek elméletében. köztük fennálló relációk detektálása illetve események kinyerése. A témakör tartalmaz integrálgeometriai módszereket és vannak random vonatkozásai is. személyek. Ilyen információ lehet egyed azonosítása (pl. december 31): Súlyozott faautomaták és fatranszformátorok xv . Automaták és faautomaták strukturális elmélete. december 31): Algebra és logika a számítástudományban Automaták és nyelvek véges és végtelen szavakon és fákon. Ilyen például a konvex testek alapmértékeivel. Dombi József (2012. Számos alkalmazott információ kinyerési problémával kerülünk szembe.Az információ kinyerésének vizsgálata az elméleti számítástudomány szempontjából. vagy automatikus orvosi kódolás (BNO). amelyekben az analitikus és diszkrét geometria találkozik és ebből több fontos kutatási probléma ered. mint például a gazdasági események szereplőinek azonosítása (magyar és angol nyelvű szövegekben).

Monogr.Formal Models Based on Tree Transducers. Hasonlóan. Formal tree series. Ugyanakkor aktív kutatás is folyik.4] általánosítása súlyozott fabejáró automatákká. Steinby. hogy a ma már klasszikusnak mondható faautomaták és fatranszformátorok [6. 139(2):130--153. Deciding equivalence of finite tree automata. Ezáltal a félgyűrű elemei adják a fák súlyait. aki érdeklődik az elméleti számítástudomány iránt és szívesen végezne kutatómunkát ezen a területen. 20 (1980) 150-202. and two--way machines. {L} systems. Springer-Verlag. Theoret. W. SpringerVerlag. 1984. Ullman. Vogler. Engelfriet.-P. Comput.. Budapest.. Akadémiai Kiadó. D. Springer-Verlag. 8(2):219--285. Fülöp and H. J. 19(3):424-437. Trips on Trees. Lang.9] általánosíthatók félgyűrük feletti ún. [2] S. Inform. H. Vogler. mind a súlyozott fatranszformátoroknak komoly irodalma van. Ilyenek például a súlyozott fatranszformátorokra vonatkozó eldönthetőségi eredmények keresése. [5] Z. melyek alapjául a súlyozott faautomatákra vonatkozó [2] és [10] pozitív eldönthetőségi eredmények szolgálhatnak. [4] J. melynek egyik fő fóruma a két évente megrendezésre kerülő Weighted Automata: Theory and Applications workshop sorozat. Kuich. [7] Z. súlyozott faautomatákká és fatranszformátorokká. Ésik and W. Rozenberg and G. Acta Cybernet. Slutzki. EATCS Ser. [9] F. Inform. 2003. Rozenberg and A.8. 1997. Gécseg and M. M. [3] J. a fatranszformációnak egy olyan leképezés felel meg. pages 1--68. J. [10] H. Irodalom: [1] A. A meghirdetett tématerv egy fő olyan hallgatónak szól. Mára mind a súlyozott faautomatáknak. Syntax-directed semantics --. [6] Z.. Vogler). Hoogeboom and J. 1997. 1998. amely a fák halmazát egy S félgyűrűbe képezi le. amely a fákból S feletti fasorokba képez le. Seidl. [8] F. volume 3. Comput. Tree Automata.3. Tree languages. 1990. J. Teljesen feldolgozatlan még a manapság intenzíven tanulmányozott fabejáró automaták [1. Salomaa. Engelfriet. in: Handbook of Weighted Automata (Eds. Handbook of Formal Languages. Control.7] összefoglalókat. Gécseg and M. Az általánosítás során a fanyelv egy olyan leképezés lesz. Van Best. Autom. Positive tree representations and applications to tree automata. Az ilyen leképezéseket S feletti fasoroknak nevezzük. V. G. lásd a [5. In G. Steinby. Sci. Bozapalidis. Droste. Aho and J.Közismert. 14 (1999) 51-64. Kuich. SIAM J. Tree transducers. Számos nyitott probléma és kutatásra alkalmas feladat maradt még ezen a területen. Comb. chapter 1. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Gévay Gábor (2012. Fülöp and H. 2009. Translations on a context--free grammar. 19 (1971) 439-475.. Weighted Tree Automata and weighted Tree transducers. and H. editors. and Control. Comput. december 31): Politopális és nem-politopális celluláris gömbök xvi . System Sci.

Néhány éve tisztázódott. Az utóbbi néhány évben előtérbe került olyan celluláris gömbök vizsgálata. Ez a nevezetes Steinitz-probléma. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ xvii . sőt.Karakterizálandó azon kombinatorikus komplexusok osztálya. egészen friss eredmények szerint ilyenek tetszőleges magasabb dimenzióban is előfordulnak. Determinisztikus és véletlen számítási bonyolultságok viszonya. véges ponthalmazok. Kommunikációs bonyolultság. magasabb dimenzióban azonban mind a mai napig nyitott. azonban mind a konstrukcióra. így nemcsak klasszifikációjuk. december 31): Kombinatorikus bonyolultságelmélet A bonyolultságelmélet kombinatorikus modelljeivel kapcsolatos kérdések vizsgálata. Ilyen struktúrák konstrukciójára részint klasszikus (mint pl. amelyek egy konvex politóp határoló komplexusával izomorfak. december 31): Perfekt politópok konstrukciója és vizsgálata A perfekt politópok fogalmát a szabályos politópok általánosításaként Stewart Robertson vezette be 1984-ben. véges geometriák. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Gévay Gábor (2012. december 31): Kombinatorikus és geometriai struktúrák extremális kérdései Gráfok. Eleinte úgy tűnt.miként a szabályos politópok előállíthatók Wythoff-konstrukcióval. hogy ezek . hogy már négy dimenzióban is fellépnek nem-Wythoff perfekt politóposztályok. a Günter Ziegler és munkatársai által bevezetett E-konstrukció) kell kombinálnunk. a Wythoff-konstrukció). halmazrendszerek extremális kérdéseivel kapcsolatos vizsgálatok. Ezek a politópok többféle kombinatorikus és metrikus geometriai kontextusban is érdekessé váltak. vagy csak bizonyos feltételek mellett politopálisak (mint a fenti. hanem újabb osztályaik tényleges konstrukciója. Döntési fák. amelyek nem. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Hajnal Péter (2012. igen nehéznek bizonyult probléma egyik megközelítése). leírása és vizsgálata is fontos probléma (az osztályozás mindössze két és három dimenzióban megoldott). amelynek három dimenzióban 1922 óta ismerjük a megoldását. mind pedig a politopalitás eldöntésére alkalmas újabb módszerek fontosak és érdekesek lehetnek. részint új módszereket (mint pl. Formulák és hálózatok. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Hajnal Péter (2012.

elsősorban az ütemezés és pakolási problémák részterületén.k)-metszet tulajdonságú konvex testek jellemzése. A téma online algoritmusok fejlesztéséről és versenyképességi elemzéséről szól. hogy ha egy szemioválisnak több mint q+1 pontja van. december 31): Online algoritmusok versenyképességi elemzése Online problémának nevezzük azokat a feladatokat. metszetekből. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Kincses János (2012. A szemioválisok tanulmányozását kriptográfiai alkalmazásuk motiválja. ezek közül néhány: Igaz-e. december 31): Véges síkok szemioválisai Véges projektív síkon a szemiovális olyan S nemüres ponthalmaz. Az on-line algoritmusok elemzésének legismertebb módszere a versenyképességi analízis (amely során korlátokat kell bizonyítani az optimális off-line és az on-line algoritmus által kapott megoldások célfüggvényértékeinek hányadosára). ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Kincses János (2012. december 31): Konvex halmazok kombinatorikus geometriája Adott Helly-dimenziós testek struktúrájának vizsgálata. Topológikus Tverberg-sejtés. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Kiss György (2012. melyre S-nek és t_Pnek a metszete {P}. melyeknek az egyenesekre nézve kevés metszési számuk van? Milyen ciklikus szemioválisok léteznek? ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ xviii . A tipikus példák polaritások autokonjugált pontjaiból. amelyekben a probléma inputját csak részenként ismerjük meg és a döntéseket mindig csak a már megismert információk alapján kell meghoznunk. melynek minden P pontjában egyértelműen létezik érintő egyenese. A szemioválisokkal kapcsolatban sok nyitott kérdés van. valamint minimális lefogó ponthalmazokból származnak. akkor legalább 3(q-1)/2 pontú? Lehet-e karakterizálni azokat a szemioválisokat. december 31): Konvex halmazok integrálgeometriája A röntgen-kép probléma variánsai: konvex halmazok meghatározása vetületekből.Imreh Csanád (2012. azaz olyan t_P egyenes. (n. Mértékek partícionálása.

illetve szóproblémája. Tudott. hogy bizonyos Malcev-fetételek teljesülése esetén ez a probléma polinomiális időben megoldható. Csoportok. jól szeparált fa partíciók jónéhány kérdése. december 31): Geometriai algebra Geometriai struktúrák koordinátázása.dec. Szövetgeometria. és várható ennek folytatása. gráfokon értelmezett játékok. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Nagy Gábor(2012. Algebrai probémák komplexitásának vizsgálata mellett azok (varietások azonosság. Egyik lényeges módszere a súlyfüggvények használata illetve az algoritmusok derandomizálása. testek és ezek nem-asszociatív általánosításai. Transzformációcsoportok. A feladat az eddigi eredmények javítása néhány xix . december 31): Extremális és algoritmikus gráfelméleti problémák A gráfok intervallumokkal reprezentálhatósága számos nyitott problémát rejt (csak részleges eredmények vannak az összehasonlítási gráfok vagy a sűrű gráfok intervallumszámára). univerzális algebra és komplexitáselmélet ezen határterületének vizsgálata nagyon sok érdekes és nehéz problémát vetett fel. hogyan használhatók az ún. Malcev-feltételek teljesülése) eldönthetősége is nagyon széles kutatási terület számos nyitott problémával. a P_k mentesség és 3-színezhetőség kapcsolata stb.Maróti Miklós (2012. Differenciálalgebra. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Pluhár András (2012. Hasonlóan megoldatlanok a síkgráfok partícionálásának algoritmikus vonatkozásai. axiomatizálás. illetve ha az úgynevezett "gyönge többségi függvény" Malcev-feltétel nem teljesül.) ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Pluhár András (2012. Az utóbbi időben az elfogult és a felgyorsított játékok terén történt sok előrelépés. A sporadikus csoportok geometriája. A kombinatorika. A jó reprezentációk utat nyithatnak a sávszélesség ill. mint például az struktúra homomorfizmus (általánosított gráfszinezési) probléma komplexitásának meghatározására. a geometria megalapozása. a klasszikus csoportok geometriája. többek között Feder és Vardi 15 éve nyitott dichotómia sejtését. Véges geometriák vizsgálata csoportelméleti és kombinatorikai módszerekkel. akkor a probléma NP-teljes. a kromatikus szám további vizsgálatához (speciális gráfok sávszélessége. december 31): Kombinatorikus játékok A kombinatorikus játékok régóta a matematika és az elméleti számítástudomány fontos ágát adják.31): Algebra és algoritmikus problémák Algebrai eszközök nagy sikerrel alkalmazhatók klasszikus algoritmikus problémák vizsgálatára.

Bár számos eljárás született e halmozódás kivédésére. Ebben az esetben a döntés hibás. Nagyon sok biostatisztikai probléma oldható meg általános lineáris modellekkel. ez a hiba halmozódhat. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Turán György (2012. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Boda Krisztina (2012. Érdemes tanulmányozni és összehasonlítani a már rendelkezésre álló módszereket. vagy adott tünetek alapján következtetnek adott xx . sok még a nyitott kérdés a területen. az egyszerű t-próbák.) az eredeti és a választó-festő értelemben. amelyek adott betegség rizikófaktorait vizsgálják. december 31): A gépi tanulás elmélete Tanulási feladatok hatékony megoldhatósága a tanulás formális modelljeiben. hogy szignifikáns különbséget állapítunk meg. nem tudhatjuk. vagy azt. hogy azonosak. nagyságát elkövetésének valószínűségével szokás megadni. orvosi kísérletekből. regressziók általánosításai. mérésekből származó adatokra. december 31): Többszörös összehasonlítások problémája a biostatisztikában Hipotézisvizsgálat során a minták alapján az összehasonlítandó populációkról döntést hozunk: vagy azt állítjuk róluk. mivel a valóságot nem ismerjük (a hipotézisvizsgálatot éppen ezért végezzük). azok szoftveres megoldási lehetőségeit is. több csoportot páronként hasonlítunk össze. Hales-Jewett és tórusz játékok stb. tudásbázisok fejlesztése. Ha több összehasonlítást végzünk. december 31): Orvosi döntéseket támogató biostatisztikai módszerek A biostatisztika a matematikai statisztika alkalmazása biológiai. és az ezen témákhoz kapcsolódó algoritmikus és bonyolultságelméleti kérdések. az átmérőjáték. Előfordulhat. Ezen belül felmerül klasszikus játékok számítógépes vizsgálata (k-amőba. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Sztochasztika képzési program: Boda Krisztina (2012. Ezt a problémát multiplicitási problémának nevezik. (A fokszámjáték változatai. itt a Beck sejtést kellene igazolni minél több játékra.) Viszonylag új és ígéretes téma a választó-festő játékok. Az orvosi döntéseket támogatásában jól alkalmazhatók azok a többváltozós módszerek. hogy különbözők. E módszerek pl. pedig valójában nincs különbség. az elkövetett hibát első fajta hibának nevezik. álvéletlen gráf elérése stb.gráfokon értelmezett játékra. pl. Bárhogyan döntünk is. hogy helyesen döntöttünk-e.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Krámli András (2012. december 31): Hiperbolikus determinisztikus dinamikai rendszerek statisztikus viselkedése Elsősorban az ún. és ilyen módon nehezen vizsgálható. Határeloszlás tételek és a keverés sebességére vonatkozó becslések igazolása ilyen rendszerekre. dec. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Major Péter (2012. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Krámli András (2012. 31): Valószínűségi változók nem-lineáris funkcionáljai Ez a cím két egymáshoz kapcsolódó témát tartalmaz. összehasonlítása. a korábbi módszerekkel nehezen vizsgálható probléma vizsgálható ezen a módon. az adjacencia mátrix vezető szinguláris értékeinek közelítő meghatározása. működésük bemutatása valós vagy szimulált adatbázison. egyszerűsített modelleken. Úgy vélem sok érdekes. A vizsgálatot az teheti érdekesebbé. Az első téma vizsgálatában kapott eredmények lehetővé teszik véletlen funkcionálok Taylor-sor típusú közelítését. az utóbbi időben népszerű. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Major Péter (2012. absztrakt ergodelméleti módszerekkel és a rendszer geometriájának konkrét elemzésével. december 31): Valószínűségi módszerek nagyméretű gráfok vizsgálatában Nagyméretű sűrű gráfok vizsgálata véletlen mintavételi módszerekkel (a Frieze és Kannan által kezdeményezett elmélet alapján: pl. A másik ehhez a kérdéshez kapcsolódó téma az ilyen jellegű eredmények alkalmazása. keménygolyó rendszerek véletlenszerű viselkedésének a vizsgálata. Az egyik téma az a probléma. hogy hogyan lehet egy empirikus eloszlás szerinti többváltozós integrált jól megbecsülni. hogy ezt a témát kapcsolatba lehet hozni a tőle látszólag nagyon távol levő xxi .betegségek közül a közül a legvalószínűbbre. Feladat e módszerek tanulmányozása. de a valószínűségszámításban és matematikai statisztikában fontos funkcionálok határeloszlásának a vizsgálatát. az eredmények alkalmazása a statisztikus fizikában és a klaszteranalízisben. ill. 31): Majdnem biztos határeloszlástételek Egy. az eredeti. Speciális statisztikai szoftverek állnak rendelkezésre e feladatok végrehajtására. dec. gráffüggvények tesztelhetősége. sokat vizsgált témáról van szó.

Elágazó folyamatok alkalmazása. Ez lehetővé teszi a jelenségek jobb megértését és új eredmények bizonyítását. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Viharos László (2012. dec. jobban érthető megvilágításba kerülhet. 31): Eloszlások farokviselkedésének vizsgálata Eloszlások farokviselkedésének jellemzése az alsó és felső Parzen-féle farokindex segítségével. Az eredmények számítógépes szimulációs vizsgálata és konkrét adatokra történő alkalmazása. Közelítés diffúziós folyamatokkal. Külön érdemes hangsúlyozni. hogy milyen típusú alapeloszlások esetén van a normáknak nemelfajult határeloszlása és le kell írni a lehetséges határeloszlásokat. továbbá a becslések aszimptotikájának megállapítása. 31): Elágazó folyamatok Diszkrét és folytonos idejű. Többtípusos populációk. A Parzen-féle index becslésére kidolgozott új módszerek alkalmazásával az alapeloszlás alsó és felső farokviselkedésének együttes vizsgálata. A kapott eredmények felhasználása az alapeloszlás paramétereinek becslésére. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Matematikadidaktikai kutatási témák: xxii . illetve azok háttere új. Szubkritikus. Meg kell határozni. 31): Normák aszimptotikus eloszlása Extrémális mintaelemekből képezett norma-statisztikák aszimptotikus vizsgálata. dec. kritikus. Ilyen vizsgálatok alapján e témakör több eredménye általánosítható. hatékonyságának elemzése. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Viharos László (2012. valamint szuperkritikus modellek vizsgálata. A módszerek aszimptotikus viselkedésének leírása. diszkrét és folytonos állapotterű elágazó folyamatoknak a vizsgálata. Az eredmények számítógépes szimulációs vizsgálata és konkrét adatokra történő alkalmazása. hogy a Csörgő Sándor által vizsgált Pétervári paradoxon problémakör is vizsgálható ezen a módon. korábbi módszerekkel történő összehasonlítása. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Pap Gyula (2012. dec.ergod elmélettel. Statisztikai elemzés: paraméterbecslés különböző módszerekkel.

a megfelelő nyelvezet. megoldást. Ezért web-alapú rendszerek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak.): Interaktív tankönyvek. valamint kísérletező és konstruktív módszerek is előtérbe kerültek. még ha fel is merültek. Egy másik ok az.): Számítógéppel segített problémamegoldás: kísérletezés. hanem a bennük levő 3D ábrákat forgassuk. … with Maple). például: − Kísérletező matematika élettudományi hallgatók számára: tantárgy és interaktív segédanyagainak. a matematikai programozási nyelvek szerepe Az informatikai eszközök és módszerek matematika-oktatásban (kutatásban) való alkalmazása lényegesen befolyásolja az elmélet tárgyalását is. Általában túl sok informatikai tudást tételeznek fel. mutatnak túl az egyszerű eszköz szerepen. Így már nem csupán statikus tudáshalmazt. az utasításokat módosítsuk és futtassuk. szimbolizmus használatával hihetetlenül gyorsan érhetők el eredmények. − Számítógépes kísérletek a differenciálegyenletek vizsgálatában és oktatásában ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Karsai János (2012. Vizsgálandó. a matematika tanulmányozásához kifejlesztett speciális támogató nyelvekkel (pl. A korszerű informatikai eszközök hiányában bizonyos matematikai problémák fel sem merülhettek. web-alapú oktató rendszerek fejlesztésének és alkalmazásának lehetőségei A modern számítógép-algebrai rendszerek lehetővé teszik. amelyik valóban segíti a laikus hallgatót az elmélet tanulásában. dec. az informatikai eszközök és módszerek mennyire válnak a vizsgálat szerves részévé. jegyzetének kidolgozása. megoldásukra a számítógépek nélkül remény sem volt. A kutatás során többféle feladat (és ezek kombinációja) képzelhető el: − A programnyelvek hatása a matematikai vizsgálatokra: a számítógép-algebrai rendszerek nyelve és szolgáltatásai mennyire segítik. Emellett nagy kihívást jelent a tömegoktatás szakmai kiszolgálása. − A kísérletezés szerepe a matematika oktatásában. illetve akadályozzák a matematikai problémák megfogalmazását. a jó interaktív tankönyvtől elvárt kritériumokat csak kevés elégíti ki. de a jelenleg elérhetők közül csak nagyon kevés az. Egy tananyag és segédanyagainak kidolgozása. vagy. hatékonyságának és minőségének biztosítása. 31. mintafelismerés. dec. hogy a velük elkészített könyveket ne csak olvassuk. hogy ez az informatizálódás menyire hasznosítható a matematika oktatásában a problémamegoldó képességek fejlesztésében. például matematikai modellezés informatikusok számára vagy számítógépes módszerek matematikusok számára: ez a téma kiváló lehetőség az elmélet és a programozási ismeretek integrált oktatására. Ennek okai részben a nagy számítási kapacitás és kiváló vizualizációs lehetőségek. hogy a számítógép-algebra ma már egy önálló inter-diszciplína. hanem hatékony kísérletező eszközt adnak az „olvasó” kezébe. nem használják ki a xxiii . feladatgyűjtemények. funkciókkal. Bár számtalan könyv íródott számítógépes eszközök használatával (… with Mathematica. 31. Ezek eredményeként a klasszikus jellegű kutatások is sokat fejlődtek. struktúrák kezelése).Karsai János (2012. Amint az a klasszikus elméletek esetén is ismert.

számítógépes szoftver adta lehetőségeket, tudásellenőrzési módszereik kezdetlegesek. Az ilyen rendszerek a klasszikus feladatgyűjteményekhez képest gyakran teljesen más feladatmegfogalmazást igényelnek, a megoldások is különböznek, például a kísérletező előkészületeknek több szerep jut. Feladat: a matematikai interaktív tankönyvek (ezen belül web-alapú) példatárak, oktatórendszerek fejlesztésének, használatának módszertani elemzése, a lehetséges szoftverek alkalmazhatóságának vizsgálata, és egy tantárgy számára interaktív tankönyv és oktatóanyag (feladat) gyűjtemény elkészítése, a fejlesztések tantermi kipróbálása, az eredmények elemzése. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Klukovits Lajos (2012. aug. 31.) A középiskolai matematika anyag ókori és kora középkori gyökerei A jelenlegi középiskolai matematika anyag mindenkire kötelező részének jelentős hányada megtalálható Euklidész Elemek és Apolloniusz Kúpszeletek című könyveiben. Ezen könyvekben mindegyik állításnak szerepel a szigorú bizonyítása is. Ez már önmagában is érdekes, ráadásul igen kevéssé ismert tény. Érdekes lenne sorra venni a mai tankönyvek állításait és megkeresni ugyanazokat e két ókori műben, vagy a korai iszlám matematikusok (pl. al-Khwarizmi, Omar Khajjam) könyveiben és összehasonlító elemzéseket végezni mind az anyag fölépítése, mind a bizonyítások minősége, taníthatósága, könnyen érthetősége szempontjából. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Klukovits Lajos (2012. aug. 31.) Heurisztikus sejtések generálása mechanikai elvek alapján, majd azok szigorú bizonyításai Archimédész volt az első olyan matematikus, aki nemcsak tételeit és annak szigorú bizonyításait tette közzé traktátusaiban, hanem — bár külön könyvben — leírta azt az utat is, ahogy bizonyítandó sejtéseihez eljutott. Ezen eljárásait Módszer c. traktátusa tartalmazza, amely még nem kellően földolgozott. Érdekes összeállítás készíthető a Módszerben leírt heurisztika, a más traktátusokban megjelent vonatkozó bizonyítások és azok mai megfogalmazásának összehasonlító elemzésével. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Klukovits Lajos (2012. aug. 31.) A pisai Leonardo Liber quadratorum c. könyve A pisai Leonardo (ismertebb nevén Fibonacci) 1225-ben fejezte be e könyvét, amelyről sok helyen lehet olvasni hajmeresztő dolgokat főleg azért, mert a véleményalkotók nem olvasták. Mentségükre szolgáljon, hogy csak a XIX. század vége felé kerültek elő azok a kódexek, xxiv

amelyekben vagy az eredeti latin nyelvű, vagy a későbbi (de középkori) ún. vulgáris olasz nyelvű szerkesztett változatok megtalálhatók. A mai nyelvek közül csak olaszul érhető el a teljes anyag mind a mai napig. E könyv tartalmazza Leonardo talán legmélyebb matematikai eredményeit. Szigorú bizonyítások azonban — a kor szellemének megfelelően — nincsenek benne. Állításait konkrét számpéldákon mutatja be úgy, hogy a példák alapján a mai olvasó szigorú bizonyításokat is alkothat. Érdemes tanulmányozni a számpéldái mögött rejlő általánosságot. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Kosztolányi József (2012. dec. 31.): A problémamegoldási képességek fejlesztésének lehetőségei a matematika tanításának különböző szintjein A problémamegoldási képességek fejlesztése a matematika tanításának egyik nagyon fontos didaktikai célja. A jelenlegi magyar oktatási szerkezetben, a jelenlegi követelmények alapján ezen fejlesztés az oktatás valamennyi szintjén (alap-, közép- és felsőfok) a tantervekben, tematikákban, követelményekben előírt témakörökhöz kapcsolódóan zajlik, az elméleti anyag elmélyítése, alkalmazása céljából. Háttérben marad a matematikai problémamegoldás általános heurisztikus elveinek stratégiáinak explicit tanítása. A téma keretében olyan tartalmilag is, módszertanilag is újszerű és eredeti, elméletileg és mérésekkel alátámasztott módon hatékony „oktatási csomagok” készítése a cél melyek ezt a fejlesztést, explicit tanítást szolgálják. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Pintér Lajos (2012. dec. 31.): Az analízis fogalmainak kialakulása különös tekintettel Eulerre és követőire Euler és kortársai nem rendelkeztek a valós számsorozat határértékének definíciójával. Okozott-e ez a bizonyításokban problémát? Euler használta például a sin x függvény hatványsorát. Volt-e "bizonyítása" erre? Lehetett-e definíciók nélkül "jó" matematikát csinálni? Erre vonatkozó példákat, eredményeket kell összegyűjteni. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Szalay István (2012. dec. 31.): Általános, illetve középiskolai feladatok megoldásainak összevetése a pedagógus, illetve a diák rendelkezésére álló ismeretek birtokában A feladatmegoldásban a matematikai ismeretek tekintetében a diákhoz képest a pedagógusnak nagy előnyt jelent a felsőoktatásban kapott matematikai képzés. Például, a szélsőérték keresés esetében a tanár – különösebb ötlet nélkül- megoldhatja a feladatot az általa ismert szélsőérték – számítás (ide értve a differenciálást is) eszközeivel. Ugyanezt a diák nem tudja megtenni, sőt a tanár sem tudja elmagyarázni a diáknak a differenciálszámítást használó megoldást.

xxv

Ugyanakkor, a megoldás birtokában észreveszi, hogy a diák találhat (és a tehetséges diák talál is) e feladatra saját eszközrendszerén belüli megoldást. Az ilyen típusú feladatok általában a tankönyvek nehezebb, ötletet kívánó és emiatt külön jelzéssel ellátott feladatai. A fenti „kettős látásmóddal” készített megoldásuk a tanár számára a tehetséggondozáshoz nyújtanak segítséget. A témát választó doktorandusz feladata elsősorban versenyfeladatok megoldása, a megoldások osztályozása egyrészt a felsőoktatásban tanult eszközök, másrészt az iskolai tananyagban rendelkezésre álló eszközök szempontjából. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Szalay István (2012. dec. 31.): Matematikai ismeretek és fogalmak konvertálása az 1–6 osztályos tanulók életkori sajátosságainak megfelelő szintre, a tankönyvek összehasonlító elemzése tükrében A tankönyvpiac bővülését követően, 1994-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megkezdte a forgalomban lévő tankönyvek szakmai felülvizsgálatát tankönyvvé nyilvánítás szempontjából. Ez a folyamat ma is tart, a tankönyvpiac folyamatosan új kínálattal jelentkezik. Természetesen a tankönyvek különböznek egymástól elsősorban a módszertan és kisebb mértékben a matematikai felépítés vonatkozásában. Az iskolai tankönyvek nem követhetik a matematikának azt a felépítését, amit a felsőoktatásban kap a hallgató, ezt konvertálni kell a tanulók számára. Például a (legfeljebb három dimenziós térbeli) H és S ponthalmazok távolságának általános definíciója a tanulók számára érthetetlen. A tankönyv ezért speciális esetekre tér ki: pont és egyenes távolsága, egyenesek távolsága, stb. Ugyanakkor mindegyik speciális definíciónak összhangban kell lenni az általános definícióval.. A doktorandusz feladata a tankönyvek ilyen írányú összehasonlító elemzése. (El lehet menni az összehasonlító elemzés történeti irányába is: ekkor különböző korok tankönyveit lehet összehasonlítani.) ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Szalay István (2012. dec. 31.): Matematikai ismeretek evidencia–szintjének formálása a tanító szakos hallgatók általános matematikai képzése illetve műveltségi területe során Evidencia-szinten értve a fogalmaknak és a hozzájuk tartozó kijelentéseknek azt a rendszerét, amely magától értetődően elfogadott, az evidencia-szint más és más lehet. A közgondolkodásban a „kétszer kettő négy” az evidencia-szintbe tartozik, míg a matematikusok körében a „kettő” a „négy” és a „szorzás” már definiált fogalmak és az előbb említett ítélet már tétel. A tanító szakos hallgató az érettségizettek evidencia-szintjével kerül a felsőoktatásba. Ezt a szintet mélyíteni kell abban az értelemben, hogy például, a fenti tétel és bizonyítása számára természetes kívánalom legyen, úgy, hogy matematikai tanulmányainak evidencia-szintje ne mélyüljön egészen a matematika alapjainak axiomatikus felépítéséig. Az optimális határ keresése a feladat. Az SZTE JGYPK Tanító- és Óvodapedagógus Intézet Matematikai Szakcsoportjában már harmadik éve folyik ez az útkeresés. A témát választó

xxvi

doktorandusz ebbe az útkeresésbe kapcsolódhat be, önálló ötletekkel és összehasonlító elemzésekkel. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Szilassi Lajos (2012.dec.31.): A számítógéppel támogatott matematika-oktatás kritikus pontjai Az informatikai eszközök matematika-oktatásban való alkalmazásának egyik kritikus kérdése, hogy két teljesen különböző diszciplína együttes vagy szorosan egymásra épülő oktatását kell megvalósítani. Az elmélet megértését segítik a szoftverek, de azok használatához az elmélet valamilyen mélységű ismeretére is szükség van. A számítógépes eszközök használata nagy hatással van az elmélet tárgyalásának felépítésére, stílusára is. A megvalósítás magas szintű szakmai ismereteket, finom didaktikai érzéket, az ismeretek adagolásának pontos hangolását igényli. Az informatikai eszközök matematika-oktatásban való alkalmazásának számos veszélye közül kiemelendő a „számológép-effektus”, ami azt a naponta tapasztalt veszélyt jelenti, hogy a magas színvonalú, de készen kapott információk áradatában a matematika oktatásának – és művelésének- a legfontosabb eleme, az önálló kreatív gondolkodás, a számolási és rajzkészség szóbeli és írásbeli kifejezőkészség sikkad el. Ezeknek a problémáknak a feltárása, vizsgálata, kezelése képezheti e kutatási téma alapját. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Szilassi Lajos (2012.dec.31.): A geometriaoktatás aktuális problémái Azzal, hogy az általános- és középiskolai matematikaoktatásba több új diszciplína bekerült, miközben a matematika tantárgy óraszáma jelentősen csökkent, a klasszikus elemi geometria oktatása – amely egyik leghatékonyabb eszköze a matematikai gondolkodásmód kialakításának – jelentős hátrányba került. Ugyanakkor a felsőoktatás elvárásai (pl. a mérnökképzés terén) nem csökkentek. Ennek a részben szakmai, részben didaktikai problémának a feltárása, kezelése, megoldási lehetőségeinek a kidolgozása több geometriai (ábrázoló geometriai, dinamikus geometriai) kutatási téma tárgya lehet, mind a közoktatás, mind a felsőoktatás területén. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Doktori kurzusok (a következő oldalon)

xxvii

Ezeket a a a o a a o az ETR-ben a felmer¨l˝ ig´nyeknek megfelel˝en hirdetj¨k meg.Doktori kurzusok Szegedi Tudom´nyegyetem a Matematika. A kurzusok felv´tele —b´r sok szae e a bads´gi fokot enged´lyez— nem teljesen tetsz˝leges.) e b) Alapkurzusok: a v´lasztott kutat´si t´macsoport legalapvet˝bb isa a e o mereteit szolg´ltatj´k. hogy —az ¨szt¨nd´j a a a o o ı megtart´s´nak ´rdek´ben— milyen utemben kell a krediteket gy˝jteni.1 pontj´ban szerepl˝ korl´toz´s: a Kreditt´bl´zat e e a o a a a a szerinti k¨vetelm´nyt a k´pz´s v´g´ig teljes´teni¨k kell. ´s a Kreditt´bl´zat a e o e a a szab´lyozza. de azokat (a M˝k¨d´si Szab´lyzat e oe u o e a 1 .´s Sz´m´ astudom´nyok Doktori Iskola e a ıt´ a 2009.) Ez a r´sz a kurzuo a e e sokr´l sz´l. a o a o ´ a) Altal´nos kurzusok: a doktori fokozathoz sz¨ks´ges ´ltal´nos a u e a a matematikai m˝velts´g megszerz´s´t c´lozz´k. de r´juk o e e ıt´ o u a is ´rv´nyes az EDSZ 33. e e e o ” Itt a Tan´cs ´ltal m´r j´v´hagyott ´lland´ kurzusok szerepelnek. a a Ha az adott f´l´vben egy kurzust legal´bb ¨t hallgat´ felvesz. akkor abb´l ee a o o o ¨ el tantermi (t´bla-kr´ta) foglalkoz´sok vannak heti 2+0 ´rasz´mban. a A doktori kurzusok h´rom kateg´ri´ba sorolhat´k. matematikadidaktikai t´ma eset´n o e e eo u o a e e a Kreditt´bl´zat el˝´ a a oırhat egy-k´t ilyen kurzust. Otn´ a e a o a kevesebb hallgat´ eset´n a kurzus olvas´kurzus. aa e e ¨ u (K¨lts´gt´r´ eses hallgat´k lassabban is gy˝jthetik a krediteket. Alkaluo e o u mank´nt eseti kurzusokra is van lehet˝s´g. Mindegyik kurzus 5 kreditet ´r. tov´bbi fontos tudnival´k ´s tanulm´nyi k¨telezetts´gek a k´pz´si o o a o e a o e e e terv Doktori k´pz´s szerkezete” fejezet´ben olvashat´k. m´rcius 22. u e ee e a (A doktorandusz el˝k´pzetts´g´t˝l f¨gg˝en a Tan´cs. ig´ny szerinti konzult´ci´kkal o e o e a o kieg´sz´ e ıtve. Ugyancsak a Kreditt´bl´zat mondja meg. a a c) Speci´lis kurzusok: a v´lasztott kutat´si t´m´hoz kapcsol´d´ isa a a e a o o mereteket szolg´ltatj´k. ´s legfeljebb h´rom o e e e e e ı u e a alkalommal ¨sszesen legfeljebb h´rom ´vet halaszthatnak.

Funkcion´lanal´ a ızis Dinamikus rendszerek k´pz´si program (ETR-k´dok: MDPT23n) e e o • MDPT231. Mivel n´ha (f˝leg szem´lyi o o e o e v´ltoz´sok miatt) az ´lland´ kurzusok list´ja v´ltozik ´s a kor´bbi ETRa a a o a a e a k´dok nem haszn´lhat´k uj kurzusokn´l. Ez´rt egy eseti kurzus a e e meghirdet´se t¨bb id˝t k´v´n. hanem azt is. e o o ı a a o e Technikai megjegyz´s: a kurzusok felsorol´sakor nemcsak a kurzus ETRe a beli k´dj´t adjuk meg. hogy milyen fajta kurzusr´l van sz´. Univerz´lis algebra a • MDPT214. Csoportelm´let e Anal´ ızis k´pz´si program (ETR-k´dok: MDPT21n) e e o • MDPT221. hogy mik´nt lehet az ETR-k´db´l o a e o o megtudni. mint egy ´lland´ kurzus´. M´rt´k.1. Algebra • MDPT12. Val´sz´ us´gelm´let o ın˝ e e 2.2. Dinamikus rendszerek I • MDPT235. Parci´lis differenci´legyenletek I a a • MDPT234. pontja szerint) csak a Tan´cs enged´lyezheti. Bevezet´s az approxim´ci´elm´letbe e a o e • MDPT224.´s integr´lelm´let e e e a e • MDPT13. H´l´elm´let ao e • MDPT213. a jelenleg ´rv´nyes ETR-k´dok halo a o ´ a e e o maza nem h´zagmentes. K¨z¨ns´ges differenci´legyenletek I o o e a • MDPT232. Alapkurzusok (ETR-k´dok: MDPT2mn) o Algebra k´pz´si program (ETR-k´dok: MDPT21n) e e o • MDPT211. F´lcsoportelm´let e e • MDPT212. K¨z¨ns´ges differenci´legyenletek II o o e a • MDPT233. Topol´gia o • MDPT14. Altal´nos kurzusok (ETR-k´dok: MDPT1n) a o • MDPT11. Fourier sorok I • MDPT225. Diszkr´t matematika e • MDPT15. Fejezetek a komplex f¨ggv´nytanb´l u e o • MDPT223. Dinamikus rendszerek II 2 . e ´ 1.

V´ges rendez´sek e e • MDPT3105. Fejezetek az anal´ ızis. a sz´melm´let. Konvex testek ´s klasszikus integr´lgeometria e a • MDPT244. Matematikai statisztika I • MDPT254. Matematikai statisztika II • MDPT255. Algebrai topol´gia o Sztochasztika k´pz´si program (ETR-k´dok: MDPT25n) e e o • MDPT251. Val´sz´ us´gelm´let I o ın˝ e e • MDPT252. Speci´lis kurzusok (ETR-k´dok: MDPT3mnk) a o Algebra k´pz´si program (ETR-k´dok: MDPT31nk) e e o • MDPT3100. kombinatorika ´s elm´leti sz´m´ astudom´ny k´pz´si e e a ıt´ a e e program (ETR-k´dok: MDPT24n) o • MDPT241. H´l´k koordin´t´z´selm´lete ao aa a e • MDPT3104. Regul´ris f´lcsoportok a e • MDPT3101. a geometria ´s a koma e e binatorika k¨z´p. Kongruenciavariet´sok a • MDPT3103.´s fels˝fok´ tan´ as´nak m´dszertan´b´l o e e o u ıt´ a o a o • MDPT262. V´ges algebra e • MDPT3109. Gy˝r˝k ´s modulusok uu e • MDPT3112. Fejezetek az algebra. valamint a val´sz´ us´gsz´m´ as ´s o ın˝ e a ıt´ e statisztika k¨z´p. F´lcsoportoszt´lyok univerz´lis algebrai vizsg´lata e a a a • MDPT3102. Kl´nok o • MDPT3106. Bevezet´s a Kolmogorov–Arnold–Moser elm´letbe e e Matematikadidaktikai alapkurzusok (ETR-k´dok: o az ujabbak ´ MDPT26n. Riemann geometria • MDPT243.´s fels˝fok´ tan´ as´nak m´dszertan´b´l o e e o u ıt´ a o a o 3. Bevezet´s az ergodelm´letbe e e • MDPT256. a r´gebbiek MDPT2mn) e • MDPT261.Geometria. Geometriai algebra • MDPT246. Val´sz´ us´gelm´let II o ın˝ e e • MDPT253. Kombinatorikus m´dszerek a geometri´ban o a • MDPT242. Line´ris algebra a 3 . Algoritmikus geometria • MDPT245. Testelm´let ´s Galois-elm´let e e e • MDPT3110.

Szabad h´l´k ao • MDPT3118. Speci´lis f¨ggv´nyek a u e • MDPT3228. Fejezetek az approxim´ci´elm´letb˝l II a o e o • MDPT3224. Potenci´lelm´let ´s alkalmaz´sai a e e a • MDPT3231. Val´s harmonikus anal´ II o ızis • MDPT3218. Egyenl˝tlens´gek. Hilbert terek. Polinom-approxim´ci´ a o • MDPT3226. Ortogon´lis polinomok II a • MDPT3221. Parci´lis differenci´legyenletek II a a • MDPT3303. Hilbert t´rbeli kontrakci´k I e o • MDPT3203. Oper´tor-approxim´ci´ a a o • MDPT3225. Komplex harmonikus anal´ II ızis • MDPT3216. Banach terek ´s oper´toraik II e a • MDPT3202. Stabilit´selm´let II a e 4 . Er˝s szumm´ci´ ´s approxim´ci´ I o a oe a o • MDPT3205. Fourier integr´lok a Dinamikus rendszerek k´pz´si program (ETR-k´dok: MDPT33nk) e e o • MDPT3300. Hilbert t´rbeli kontrakci´k II e o • MDPT3204. Ortogon´lis polinomok I a • MDPT3220. Funkcion´l-differenci´legyenletek I a a • MDPT3301. Stabilit´selm´let I a e • MDPT3304. Komplex harmonikus anal´ I ızis • MDPT3215.• MDPT3117. A gr´fhomomorfizmus-probl´ma algoritmikus bonyolulta e s´ga a Anal´ ızis k´pz´si program (ETR-k´dok: MDPT32nk) e e o • MDPT3200. Hilbert terek. Fourier sorok II • MDPT3214. Numerikus anal´ ızis • MDPT3219. Funkcion´l-differenci´legyenletek II a a • MDPT3302. Banach terek ´s oper´toraik I e a • MDPT3201. Fejezetek az approxim´ci´elm´letb˝l I a o e o • MDPT3222. numerikus approxim´ci´ o e a o • MDPT3211. Frakt´lok ´s waveletek a e • MDPT3227. Val´s harmonikus anal´ I o ızis • MDPT3217. Ortogon´lis sorok I a • MDPT3232. Er˝s szumm´ci´ ´s approxim´ci´ II o a oe a o • MDPT3210.

Speci´lis gr´foszt´lyok a a a • MDPT3413. Gr´felm´let a e • MDPT3403. Geometriai anal´ ızis • MDPT3402. Blokkrendszerek ´s k´dok e o • MDPT3416. MDPT3314. MDPT3312. Gelfand-f´le integr´l geometria e a • MDPT3401. Politopok kombinatorik´ja a • MDPT3408. Kombinatorikus m´dszerek a bonyolults´gelm´letben I. Kombinatorikus optimaliz´ci´ a o • MDPT3414. k´osz I a o e a Bifurk´ci´elm´let. Bifurk´ci´elm´let. Konnexi´ elm´let ´s holon´mia csoportok o e e o • MDPT3410. Diszkr´t geometria e • MDPT3425. k´osz II a o e a Bevezet´s az ir´ny´t´selm´letbe e a ıa e Differenci´legyenletek alkalmaz´sai a a Differenci´legyenletek numerikus m´dszerei a o Differenciaegyenletek Differenci´l.´s integr´legyenl˝tlens´gek a e a o e Klasszikus mechanika Dinamikus modellek a biol´gi´ban o a Geometria. Integr´lhat´ rendszerek a o • MDPT3407. Konvex geometria • MDPT3405. MDPT3310. MDPT3306. Sztochasztikus geometria • MDPT3426. o a e • MDPT3421. kombinatorika ´s elm´leti sz´m´ astudom´ny k´pz´si e e a ıt´ a e e program (ETR-k´dok: MDPT34nk) o • MDPT3400. V´ges ponthalmazok kombinatorik´ja e a 5 . Speci´lis halmazrendszerek a • MDPT3415. o a e • MDPT3419. MDPT3309. Coxeter-csoportok • MDPT3424. Halmazrendszerek • MDPT3409. V´letlen m´dszer a kombinatorik´ban e o a • MDPT3418. MDPT3311. Szimmetrikus terek ¨ • MDPT3411. Elemi bonyolults´gelm´let a e • MDPT3423. MDPT3307. Csoportok ´s geometri´k e a • MDPT3427. Kombinatorikus m´dszerek a bonyolults´gelm´letben II. Elemi kombinatorika • MDPT3422.• • • • • • • • • MDPT3305. MDPT3308. Osszesz´ml´l´si probl´m´k a aa e a • MDPT3412. Matroidelm´let e • MDPT3417.

Nagym´ret˝ gr´fok limesze. Val´sz´ us´gi m´rt´kek konvergenci´ja o ın˝ e e e a • MDPT3502. Klasszikus hat´reloszl´st´telek a a e • MDPT3501. N´h´ny k´rd´s a matematika kult´rt¨rt´net´b˝l e a e e u o e e o • MDPT3229. Sztochasztikus folyamatok statisztik´ja a • MDPT3522. Alkalmazott val´sz´ us´gsz´m´ as o ın˝ e a ıt´ • MDPT3529. sz´zadban a a • MDPT3116. Nemparametrikus statisztika • MDPT3525. Sztochasztikus folyamatok ´s mez˝k e o • MDPT3513. Az anal´ n´h´ny ´rdekes probl´m´ja. A statisztikus fizika matematikai m´dszerei o • MDPT3517. Egyetemi algebraoktat´s a 20. . Line´ris statisztikai modellek a • MDPT3520. Markov l´ncok a • MDPT3510. e u a • MDPT3530. F¨ggv´nyek ´s dinamikus rendszerek vizsg´lat´nak u e e a a sz´m´t´g´pes m´dszerei a ıo e o 6 . Matematikai fizika: konzervat´ rendszerek ıv • MDPT3516. N. Kolmogorov matematikai munk´ss´ga a a Matematikadidaktikai speci´lis kurzusok (ETR-k´dok: az ujabbak a o ´ MDPT36nk. A sztochasztikus folyamatok elemei • MDPT3509. . Id˝sorok statisztikai anal´ o ızise • MDPT3521. Markov ´s diff´zi´s folyamatok e u o • MDPT3515. Empirikus ´s kvantilis folyamatok e • MDPT3506. T¨bbv´ltoz´s statisztikai anal´zis o a o ı • MDPT3519. Ergodelm´let e • MDPT3518. ´s ezek tan´t´s ızis e a e e a e ıa sor´n t¨rt´n˝ feldolgoz´sa a o e o a • MDPT3313. 5} k´pz´si program ´ltal szolg´ltatott r´gebbiek e e a a e MDPT3mnk) • MDPT3115. El´gaz´ folyamatok a o • MDPT3511. . az m ∈ {1. Az anal´ alapvet˝ fogalmainak k¨l¨nf´le bevezet´se ızis o uo e e • MDPT3230. Aszimptotikus m´dszerek a matematikai statisztik´ban o a • MDPT3526. Extr´m´lis eloszl´sok e a a • MDPT3508. Gauss-approxim´ci´k a sztochasztik´ban a o a • MDPT3503.Sztochasztika k´pz´si program (ETR-k´dok: MDPT35nk) e e o • MDPT3500. Sztochasztikus anal´ ızis • MDPT3514. A. Marting´lok a • MDPT3512. .

ugymint a csopora ua ´ tok. o 2009. Algebraoszt´lyok. T. Wagner-Preston-f´le reprezent´ci´. a oe e a e f´lh´l´.W. Alapvet˝ algebrai fogaluu e e o mak. W.• MDPT3420. Sz´m´t´g´pes alkalmaz´sok az anal´ fogalmainak oka ıo e a ızis tat´s´hoz aa • MDPT3602. szabad f´lcsoport. Regul´ris elem. Kateg´riaelm´leti alapfogalmak. mint ao a o e a kateg´ri´k. Algebra ´ Altal´nos ismeretek a klasszikus algebrai strukt´r´k. Rees a a u e o t´tele teljesen 0-egyszer˝ f´lcsoportokra. ıv e 7 . gy˝r˝k. F´lcsoportelm´let e e Transzform´ci´f´lcsoport. Egyszer˝ f´lcsoportok. a Algebra k´pz´si program: e e MDPT11. testek. A v´letlen t¨rt´nete I e o e • MDPT3528. legfontosabb o e e a e ao h´l´oszt´lyok. f˝faktorok. modulusok elm´let´ben. Fundament´lis inverz f´lcsoportok. H´l´k. e u e a e csoportok f´lh´l´i. m´rcius 22. Teljesen regul´ris f´lcsoportok. Kome e a e e mutat´ f´lcsoportok. Jellemz´si ´s felbont´si t´telek. Munn-t´tel. Probl´mamegold´s a matematik´ban ´s a matematika e a a e tan´t´s´ban ıaa • MDPT3601.: Bevezet´s az algebr´ba e a MDPT211. Inverz f´lcsoportok. a D-oszt´lyok szerkezete. o a Irodalom: Hungerford. Ide´l ´s Rees-kongruencia. A v´letlen t¨rt´nete II e o e • MDPT3600. regul´ris D-oszt´lyok. konstrukci´k. azon bel¨l pedig az ETRa e e u k´dok szerint soroljuk fel. e ao e e a o term´szetes rendez´s. ine ao e a o a a verzelem. Sz´m´ og´ppel t´mogatott matematikaoktat´s eszk¨zei ´s a ıt´ e a a o e m´dszerei o ´ A DOKTORI KURZUSOK TEMATIKAI A kurzustematik´kat a k´pz´si programok szerint.: Algebra Kiss E. Sz´m´t´g´p programok haszn´lata a geometria a ıo e a tan´t´s´hoz ´s tanul´s´hoz ıaa e aa • MDPT3527.´s Green-rel´ci´k.

A Burnside-probl´ma. A. aa Kongruenciah´l´. a a a e ıv a o a o a Modul´ris h´l´k: intervallumok. defini´l´ rel´ci´k. Nilpotens csopore o tok. V´ges egyszer˝ e a e u csoportok. a ao ı a a ao H´l´variet´sok. v´ges ao ı ao e a o e e disztribut´ h´l´k szerkezete. diszkrimin´torvariet´sok. 1995. Birkhoff ´s Dedekind krit´riuma.: Semigroups: An Introduction to the Structure Theory. Azonoss´gokkal jellemezhet˝ tulajdons´gok variet´sokon. Geometriai h´l´k ´s koma ao a ao e plementumos modul´ris h´l´k. 8 . Prim´l algebra ´ltal gener´lt variet´sok. Projekt´v geometri´k mint modul´ris h´l´k. Howie. kone e e a a gruenciadisztribut´ variet´sok. dualit´s. H´l´elm´let ao e H´l´elm´leti alapfogalmak. Disztribut´v h´l´k: Birkhoff ´s Stone reprezent´ci´s t´tele.Irodalom: Grillet. Variet´sok ekvivaa e e e e a lenci´ja. M´trix-csoportok.: H´l´elm´let e ao e G. Csoportelm´let e Testek multiplikat´ csoportja. Frobenius csoportok). H´l´kongruenci´k. Lattices. kifejez´sf¨ggv´ny. Marcel Dekker. Malcev a a o a a ´s Pixley t´tele. o oo ıv u Szabad csoportok (r´szcsoportok.: Fundamentals of Semigroup Theory. Direkt szorzat. a Birkhoff variet´s-t´tele. ıv a a a a a Kv´ziprim´l algebr´k. a h´rom ıv a o e e a elem ´ltal gener´lt szabad modul´ris ´s disztribut´ h´l´. Ultraszorzat. a a e aa a lez´r´si rendszerek. Magari t´tele. Variet´sok. p-csoportok. ao Szabad algebra. e a a McKenzie–McNulty–Taylor: Algebras. Feloldhat´ csoportok. ´ltal´nos izomorfiat´telek. Varieties. Lez´r´si oper´torok. 1995. tov´bbi a a e a szorzatfajt´k. J. Reidemeistere ao a o Schreirer elm´let). P. Minim´lis variet´sok. Algebrai h´l´k. MDPT214. Izomorfize u e u e e mus. A transzfer. e ao Irodalom: Aschbacher: Finite Group Theory. e ee o e Irodalom: Burris–Sankappanavar: Bevezet´s az univerz´lis algebr´ba. Clarendon Press. r´szalgebra ao e a ao ao e h´l´k. Univerz´lis algebra a Algebra. Szubdirekt felbont´s. polinomf¨ggv´ny. ıv Permut´ci´csoportok (primit´ ´s a o ıv e t¨bbsz¨r¨sen tranzit´ csoportok. Birkhoff-f´le teljess´gi t´tel. homomorfizmus. M. a a a a a V´ges azonoss´gb´zis e a a l´tez´s´re vonatkoz´ t´telek. Birkhoff t´tele. koszor´szorzat. ao a Irodalom: Cz´dli G. rang. elemfelbont´sok. R´szalgebra. MDPT212. R´szcsoporth´l´k. teljes h´l´k. Gr¨tzer: General Lattice Theory a MDPT213.

: Inverse semigroups: The Theory of Partial Symmetries. az inverz f´lcsoportok variet´sainak h´l´ja. e e Malcev-felt´tel a modularit´sn´l e a a 9 .: Semigroups: An Introduction to the Structure Theory. F´lcsoportoszt´lyok univerz´lis algebrai vizsg´lata e a a a F´lcsoportvariet´sok h´l´ja. J. Regul´ris f´lcsoportok egzisza e a e tenciavariet´sai. 1994 Howie. ortodox f´lcsoportok egzisztenciavaa e riet´sai. V. prov´ges objektumok. k¨tegek. 1995 Petrich. V´ges f´lcsoportok pszeudovariet´sai. Huppert: Endliche Gruppen. J. a teljesen regul´ris o e a e a f´lcsoportok variet´sainak h´l´ja. K. M. MDPT3100. fontos r´szh´l´i. 1984 Petrich-Reilly: Completely Regular Semigroups. 1979 tov´bb´ v´logatott cikkek. a e a a ıt´ Irodalom: Grillet. Mem. Regul´ris f´lcsoportok ´s birendezett halmazok. 22. a e e a e Irodalom: Almeida. John Wiley & Sons. Lok´lisan inverz f´lcsoportok: Pastijn ´s e a e a e e McAlister fed´si t´telei. A teljesen regul´ris f´lcsoportok finom ao a a a e szerkezete. A. a k¨tegvariet´sok h´l´ja. World Sci. S.: Inverse Semigroups. M.S. v´ges b´zis tulajdons´g. J.:The Theory of Groups. Nincs sze e a ao abad regul´ris ill. Inverz f´lcsoportok: E-unit´r inverz e o e e f´lcsoportok. M. P-t´tel. a a a MDPT3101. Academic Press. fed´si t´tel.. Kongruenciavariet´sok a A kongruenciadisztributivit´s jelent˝s´ge. 1976 Howie. e a ao e ao e a a sz´probl´ma. Regul´ris f´lcsoportok a e Regul´ris f´lcsoportok kongruenci´i: kongruenci´k magja ´s nyoma.Hall. a kona e a a e gruenciah´l´. Marcel Dekker. M. John Wiley & Sons. Baker t´tele.: An introduction to Semigroup Theory. Lallement t´tele. Lyndon-Schupp: Combinatorial Group Theory. J´nsson-kifejez´sek. Clarendon Press. Ortodox f´lcsoportok: Hall-f´lcsoportok.: Structure of Regular Semigroups I. J. M. Jr. M. a oe e o e Day-kifejez´sek (Gumm-kifejez´sek). 1995 Lawson. 1995 Howie. Szabad teljesen regul´ris f´lcsoportok.: Fundamentals of Semigroup Theory. biszabad objektumok. e e a e e Regul´ris f´lcsoportok ´ltal´nos´ asai. speci´lis kongruenci´k. World Scientific. Szabad ine a ao o a ao verz f´lcsoportok. Clarendon Press. 1999 tov´bb´ v´logatott cikkek a a a MDPT3102.: Fundamentals of Semigroup Theory. Soc. 1998 Nambooripad. Am. e e e e e e E-unit´r regul´ris f´lcsoportok. P.: Finite Semigroups and Universal Algebra. Mat. szabad ortodox f´lcsoport.

Rendez´svariet´t´sok. e e A modularit´s n´h´ny k¨vetkezm´nyazonoss´ga a e a o e a kongruenciavariet´sokban.3)-azonoss´gok. Line´ris h´l´k biao aa a e ou e a ao zony´ aselm´lete. e e ea e a Hashimoto t´tele. Day ´s Kiss a a e a a e elegend˝ felt´telei az Abel-f´les´gre. V´ges disztribut´v h´l´k ´s rendez´sek kapcsoo e e ı ao e e lata. Sperner t´pus´ t´telek. Nation h´l´azonoss´gai. Huhn-gy´m´nt ´ltal prezent´lt szubdirekt ıv a o e e a a a irreducibilis h´l´k. Day. e Irodalom: Bogart–Freese–Kung (szerkeszt˝k): The Dilworth Theorems. A a o a a a a kommut´torelm´let alapjai.: Continuous Geometries tov´bb´ Day. Dilworth Schr¨der: Ordered sets o Trotter: Combinatorics and Partially Ordered Sets. Huhn-gy´m´nt. V´ges rendez´sek e e Soros-p´rhuzamos rendez´sek. Polin ellenp´ld´ja e ao a a e a ´s a |=c jellemz´se. a a a a Irodalom: Freese–McKenzie: Commutator Theory tov´bb´ J´nsson. A kommut´torelm´let alkalmaz´sai kongruena e a e a ciavariet´sokra: ”kongruenciapattint´s”. Haiman. P´lda nem-Abel-f´le kongruenciavao e e e e e riet´sra. e e u e Irreducibilis rendez´sek. Neumann-keretek ´s az ´ltaluk gener´lt e o aa a e a a komplementumos modul´ris h´l´k koordin´t´z´sa. Lebonthat´ rendez´sek ´s a fixponttulajdons´g. Lok´lis variet´sok kongruenciavariet´sai. Freese ´s m´sok v´logatott cikkei a a o e a a MDPT3103. Malcev-oszt´lyok ´s er˝s Malcev-oszt´lyok o ao a a e o a jellemz´se. Herrmann. Abel-f´le h´l´k ´s Abel-f´le (= modulusvaa e ao e e riet´sb´l sz´rmaz´) kongruenciavariet´sok. Rendez´sek aritmetik´ja.er˝sebb h´l´azonoss´gokra. Freese. Az a ao aa a e a n-disztribut´ h´l´k elm´lete. gy´m´ntazonoss´gok. ı u e o e e a Roddy t´tele. Modulusvariet´sok kongruencia-kv´zivariet´sai. Dilworth l´ncokra bont´si t´tele. Monotone m˝veletek. Geomodul´ris h´l´k ´s projekt´v geometri´k jellemz´se. Gy´m´nt (illetve keret) ´ltal gener´lt Desargues-f´le ao e a a a e h´l´k koordin´t´z´sa. Huhn ´s m´sok v´logatott cikkei a a e a a MDPT3104. ıt´ e Irodalom: Crawley–Dilworth: Algebraic Theory of Lattices Gr¨tzer: General Lattice Theory a Neumann. Neumann-f´le dimenzi´f¨ggv´ny. Az Abel-f´le kongruenciavaa o a o a e riet´sok ¨ndualit´sa. Selected pao pers of Robert P. Rendez´sek a e a a e e dimenzi´ja. Schnyder t´tele. (3. A ao a ao e ı a e Desargues-t´tel h´l´elm´leti megfelel˝i. H´l´k koordin´t´z´selm´lete ao a a a e Geometriai h´l´k. Desargues-f´le geometriai h´l´k (die ao e o e ao rekt t´nyez˝inek) koordin´t´z´sa. Tardos t´tele. J. Rendez´sek cikkcakkjai. Dimension Theory 10 .

a foksz´mok szorz´st´tele. a Murszkij-f´le grupoid. Swierczkowski u e e a o lemm´ja. Slupecki-t´tel. k¨nyv´hez) a a o e P¨schel–Kaluzsnyin: Funktionen. P´lfy-Pudl´k-t´tel. ¨r¨kletesen nem-v´gesb´zis´ e e oo e a u algebr´k. e o e o a u u a o Lok´lisan v´ges variet´sok. kommut´torok. e u o e Nevezetes teljess´gi e t´telek: ´ltal´nos Lagrange-interpol´ci´ v´ges testekben. A prim´l algebr´k Stone-Hu-f´le dua a e a a ıt´ a a e alit´s-elm´lete. e o e e oe Egyenletek megoldhat´s´ga gy¨kmennyis´gekkel. a szel´d kona a a e a e a a ı gruenci´k elm´let´nek elemei. o ıt´ a a e a e a o ıe V´ges testek. Galois-csoport. Post ´s Lyndon t´telei. P´lfy t´tele. Egyszer˝ algebrai ´s transzcendens b˝v´ es. Rel´ci´kl´nok ´s szabad ala e a a a o o e gebr´k kapcsolata.: Kl´nok (F¨ggel´k Burris–Sankappanavar Bevezet´s az unia a o u e e verz´lis algebr´ba c. V´ges halmazok e e e e e kl´nh´l´i. Primit´v pozitiv kl´nok. Rosenbergo ao e a o e t´tel ´s n´h´ny alkalmaz´sa: McKenzie-t´tel. foly´iratb´l a a a o o MDPT3105. V´ges fok´ o ıt´ u e o ıt´ e u testb˝v´ es. Janov–Mucnik-t´tel. Kl´nok o Absztrakt kl´nok ´s m˝veletkl´nok. V´ges azonoss´gb´zis´ algebr´k. Pudl´k ´s a a a a e m´sok v´logatott cikkei a a MDPT3109. Kuznyecov-t´tel. A geoa o e e ometriai szerkeszthet˝s´g algebrai elm´lete. T¨k´letes testek. Maxim´lis kl´nok. Baker–Pixley-t´tel.tov´bb´ v´logatott cikkek az Order c. McKenzie. Ruffini-Abel-t´tel. a e a a u a e e a Lyndon-f´le grupoid. Rosenberg t´pus-t´tele. a minta-f¨ggv´nyek teljess´ge. elm´let´nek elemei. Minim´lis kl´nok. Sheffer–Webb-t´tel. a ı e ı o e Irodalom: Cs´k´ny B. A Galois-elm´let f˝t´tele. Testelm´let ´s Galois-elm´let e e e Testb˝v´ esek. Varieties ´ Szendrei Agnes: Clones in Universal Algebra Hobby–McKenzie: The Structure of Finite Algebras tov´bb´ Baker–McNulty–Werner. McKena e e a e a zie t´tele kongruencia-f¨lcser´lhet˝ variet´s szigor´an egyszer˝ algebr´ir´l. Minim´lis algebr´k. Felbont´si test ´s norm´lis b˝v´t´s. oe e Irodalom: 11 . Berman. Galois-kapcsolatok. Rousseau-t´tel. Abel-f´le algebr´k. Post-t´tel. P´lfy. Salomaa-t´tel. A term-felt´tel.und Relationenalgebren o ´ Szendrei Agnes: Clones in Universal Algebra MDPT3106. V´ges algebra e Prim´l algebr´k ´s ´ltal´nos´ asaik. a e e e e Irodalom: Burris–Sankappanavar: Bevezet´s az univerz´lis algebr´ba e a a McKenzie–McNulty–Taylor: Algebras. Variet´s spektruma. Rel´ci´kl´nok o e u o a o o ´s m˝veletkl´nok kapcsolata. e e e a a e u e e Sheffer-f¨ggv´nyek. Werner–Willee a a a o e t´tel. Lattices.

Freeman.´ Cz´dli–Szendrei Agnes: Geometriai szerkeszthet˝s´g e oe Garling: A Course in Galois Theory Hungerford: Algebra MDPT3110. egyenletrendszerekre. 1974 tov´bb´ v´logatott cikkek a a a MDPT3112. Morita-dualit´s. a dichot´miasejt´s. folytonoss´g. AB ´s line´ris kompakts´g. Euklideszi terek. Korl´tos o e u e e e ıt´ a sz´less´g˝ probl´m´k jellemz´se. NP. o e Irodalom: Jacobson: Basic Algebra I. CSP ´s MMSNP kapcsolata. Perfekt gy˝r˝k. Gyenge atomoss´g. FL(omega) be´gyaz´sa. jellemz´sek ´s alkalmaz´sok e e a strukt´raelm´letre ´s Brauer-csoportra. a e a e Irodalom: Birkhoff–MacLane: Algebra Fried: Klasszikus ´s line´ris algebra e a Jacobson: Basic Algebra I MDPT3117. ´s Maltsev m˝velet eset´n). Szemipere uu e a a u e fekt modulusok ´s gy˝r˝k. Line´ris algebra a Line´ris transzform´ci´ saj´t´rt´kei. A a e o a a o kvadratikus alakok f˝tengelyt´tele. jellemz´sek. Korl´tos homomorfiza o a a a musok. D-rel´ci´. karakterisztikus polia a o ae e a nomja. Ortogon´lis ´s ¨nadjung´lt transzform´ci´k. e Morita-ekvivalencia. t¨bbs´gi f¨ggv´ny. Szabad h´l´k ao A sz´probl´ma Whitman-f´le megold´sa. e uu uu e o e uu Alapvet˝ fogalmak. Schaefer dichot´miat´tele. Bass ´s Bj¨rk t´telei. u e e a e a PF. a a A CSPprobl´maoszt´ly. du´lis. fixo e e a a pontmentes transzl´ci´. Gy¨nge e ao o e u e e u e o t¨bbs´gi f¨ggv´nyek. Day-f´le intervallumkett˝z´s ´s v´ges korl´tos h´l´k. Kaplansky. Gy˝r˝k ´s modulusok u u e Morita-elm´let. e o e e e a ao a o f´ligdisztributivit´s. norm´lis transzform´ci´k.´s QF-gy˝r˝k. Feder-Vardi f´le redukci´k. Amitsur-Levitzky t´telei. NP-teljes). A homomorfizmusprobl´ma k¨l¨nb¨z˝ e a o e e uo o o megad´sai (rel´ci´s strukt´r´kra. o a uu e a e Test feletti m´trixok Jordan-f´le norm´lalakja. Unit´r terek. o e e a a o Modulusok. algebr´kra. splitting h´l´k. PI-gy˝r˝k. A f˝ide´lgy˝r˝ feletti v´gesen gener´lt modulusok alapt´tele. saj´tvektorai. kanonikus alak. Cayley-Hamilton t´tel. Strukt´raelm´let. e e u e a e e 12 . A Bang-Jensen ´s Hell sejt´s bizony´ asa. vaa a o ua a riet´sokra). Speci´lis a e o o e a esetek (f´lh´l´. e a ao a Irodalom: Freese-Jezek-Nation: Free lattices MDPT3118. A gr´fhomomorfizmus-probl´ma algoritmikus bonya e olults´ga a Algoritmikus bonyolults´gi oszt´lyok (P.

Jaevons. Bulatov. Dalmau.Irodalom: Hell-Nesetril: Graphs and homomorphisms tov´bb´ Feder. Barto v´logatott a a a cikkei 13 . Vardi. Kozik.

38. Fatou t´tele. 72 a 14 . o K¨telez˝ irodalom: 43. a Radon–Nikodym-t´tel. korl´tos a e e a a v´ltoz´s´ f¨ggv´nyek. a MDPT221. 69. A gamma-f¨ggv´ny. Polygon.´s funkcion´lanal´ o o e a o o e a ızis. A Riemann. konvergencia-t´telek. Folytonoss´gi ´s simas´gi modulusok. a e u e a o aao cotg πz felbont´sa. Hilbert-t´r du´lisa. a e e u e o´ ı a a o a sin πz felbont´sa. Korovkin t´tele. M´rt´kek megad´sa e e e e ao a a e e a n e e e a R -en.´s integr´lelm´let e e e a e M´rt´kt´r. e e e e o u e a ıci´ e M´rt´k kiterjeszt´se f´lalgebr´r´l a gener´lt σ-algebr´ra. 58 a MDPT223. Bernstein polinomok natur´ci´ja. teljes v´ltoz´s. Luzin e e e e e a ´s Jegorov t´telei. a au u e K¨telez˝ irodalom: K´rchy L´szl´: Val´s. a Fubini t´tel. extr´m´lis szige o ıt˝ e e a nat´r´k. Hat´r´rt´kek a k¨rvonalon. Szeg˝ t´tele. Racion´lis t¨rtf¨ggv´nyekkel val´ a u e a o u e o approxim´ci´. Az Lp (µ) e e o e o e f¨ggv´nyterek. Aj´nlott irodalom: 58. A ny´lt egys´gk¨rlapon analitikus f¨ggv´nyek a o e ı e o u e Hardy-f´le H p terei. M´rt´kterek szorzata.Anal´ k´pz´si program: ızis e e (A jelen fejezet hivatkoz´sainak list´ja a fejezet v´g´n tal´lhat´. e e o e oe u o u e faktoriz´ci´. Alt´r ortogon´lis u e e e e e a komplementere. M´rt´k. 45. a o ı a e Weierstrass ´s e Weierstrass–Stone t´tel. Riesz Frigyes e ae e o e ´s Marcell t´tele.) a a e e a o MDPT12. Pol´r-felbont´s. Blaschke-szorzatok. Az eltol´s-oper´tor invari´ns alterei a u e a a a a 2 H Hilbert t´rben.´s a Minkowski-egyenl˝tlens´gek. Jackson t´tel. Deriv´ltak becsl´se. Komplex m´rt´kek. 2008. Fejezetek a komplex f¨ggv´nytanb´l u e o Mittag-Leffler t´tele meromorf f¨ggv´nyek parci´lis t¨rtekre bont´s´r´l. 11. a Lebesgue-m´rt´k.´s a Lebesgue-integr´l kapcsolata. Runge t´tele. e K¨telez˝ irodalom: 69. parabola ua a o a o m´dszer. m´rhet˝ f¨ggv´nyek. Borel m´rt´kek regularit´sa. 24. a Banach-t´r ´s a Hilbert-t´r fogalma. Bernstein t´tel ´s az approxim´ci´elm´let e a e e e a o e inverz t´telei. 49. 44 o o Aj´nlott irodalom: 1. e a e a e direkt t´telek. Bevezet´s az approxim´ci´elm´letbe e a o e Approxim´ci´ pozit´v oper´torokkal. Az integr´l defin´ oja. Komplex Borel-m´rt´kek megad´sa az egyenesen. Legjobban k¨zel´ o polinomok jellemz´se. e e e a e a a Hahn-felbont´s. 31 o o Aj´nlott irodalom: 19. A H¨lder. e a e e a a M´rt´kek Lebesgue-f´le felbont´sa. Szeged. bels˝ ´s k¨ls˝ f¨ggv´nyek. Lp -approxim´ci´. A z´rt egys´gk¨rlapon folytonos ´s a ny´ egys´gk¨rlapon anala o a e o e ılt e o itikus f¨ggv´nyek Banach algebr´ja. Weierstrass t´tele eg´sz f¨ggv´nyek szorzat-el˝all´t´s´r´l.

Lebesgue t´tele. Fourier sorok konvergenci´ja: Riemann-Lebesgue lemma. Kompakt oper´tor invari´ns alterei. A Hahn-Banach t´tel ´s a e o e e e alkalmaz´sai.´s a a e ao a a e integr´l-oper´torok. Fourier a e o sorok konvergenci´ja. Banach terek ´s oper´toraik II e a Nem-korl´tos szimmetrikus ´s ¨nadjung´lt oper´torok. T´rbeli spektrum-fogalmak. Az L terek du´lisai. Spektr´lm´rt´k. ¨nadjung´lt a o e a o a o a oper´torok monoton sorozatai. 18. Adjung´l´s. az alt´rh´l´. a a e kompakt oper´tor spektruma. a ny´lt lek´pez´sek t´tele ´s a z´rt gr´f t´tel. Fourier sorok a o e a o szumm´lhat´s´ga: Fej´r t´tele ´s k¨vetkezm´nyei. reflexivit´s. Eltol´s-. Aj´nlott irodalom:57. F¨ggv´nya a e e a e u e kalkulus ´s f¨ggv´nymodell norm´lis oper´torokra. Gelfand trana ıv a szform´ci´. Cesaro ´s Abel ¨sszegz´s. a a o e a o e K¨telez˝ irodalom: K´rchy L´szl´: Val´s. Fourier sorok I A trigonometrikus rendszer teljess´ge. alkalmaz´saik Fourier e ı e e e e a a e a p sorokra. amelyeknek egy¨tthat´i e a a u o monoton konverg´lnak z´rushoz. A folytonos f¨ggv´nyek ter´nek a a u e e du´lisa. a e K¨telez˝ irodalom: 79 o o Aj´nlott irodalom: 4. 20. Banach integr´l ´s m´rt´k. Kommutat´ Banach algebr´k. spektr´lsug´r. o o e a o a 2003 Aj´nlott irodalom: 13. Parseval fore o e mula. Fredholm index. Polygon. Bessel egyenl˝tlens´g. 2008. Polygon. e e a 15 . Szeged. a Riesz-Dunford kalkulus. kommutat´ Neumann algebr´k. A kompakt oper´torok ide´lja. Szeged. Dirichlet-Jordan t´tel.MDPT224. 69 a MDPT225. 58. a Gelfand-Naimark t´tel. Hilbert terek. 34. e ıv a a a Lomonoszov t´tele. Riesz reprezent´ci´ t´tele. A Banach-Steinhaus a a e e e t´tel. Speci´lis trigonometrikus sorok. Lebesgue ´lland´k. 69 a MDPT3200. norm´lis oper´torok. spektr´lt´tel. Hilbert t´r dimenzi´ja. Hilbert terek. 59 a MDPT3201. Banach limesz. Fourier sorok divergenci´ja: Fej´r ´s a o u e a e e Kolmogorov p´ld´i. szorz´s. a e lokaliz´ci´s elv. Spektr´lt´tel nem-korl´tos norm´lis oper´torokra. Fredholm oper´torok. Stone t´tele a o a e a a a e egyparam´teres unit´r csoportra. ina oa e e e o e e tegr´lhat´ f¨ggv´ny Lebesgue pontjai. e K¨telez˝ irodalom: K´rchy L´szl´: Hilbert terek oper´torai. Banach algebra elem´nek speko a a e truma.´s funkcion´lanal´ o o e a o o e a ızis. Funkcion´lanal´ a ızis Ortonorm´lt rendszerek Hilbert terekben. Cayley transza e o a a form´ci´. ortogon´lis proa a aa a a a jekci´k. Banach terek ´s oper´toraik I e a Ortonorm´lt b´zis Hilbert terekben. 26. Oper´tor-topol´gi´k. Neumann bikommut´ns e u e a a a t´tele. A Weierstrass-Stone approxim´ci´ t´tel. Dini t´tele.

Oszt´lyoz´s az iter´ltak aszimptotikus viselked´se szerint. Rhode Island. C11-kontrakci´k hiperinvari´ns alterei. hiperinvari´ns alterek. Engel . Er˝s szumm´ci´ ´s approxim´ci´ I o a oe a o Hardy–Littlewood t´tel. Bels˝ ´s k¨ls˝ f¨ggv´nyek. amelyek az er˝s approxim´ci´ u e a a o a o nagys´grendj´b˝l ad´dnak. a a oa a K¨telez˝ irodalom: 9. New York. rezidu´lis r´szei. A karakterisztikus f¨ggv´ny ´s a spektrum kapcsolata. A Hardy-f´le H t´rbeli f¨ggv´nyekkel a o a a e a a u e ´rtelmezett f¨ggv´nykalkulus. er˝s approxim´ci´ nagys´grendje.l´nyeges spectrum. Kontrakci´k karakterisztikus f¨ggv´nye. Dia e a o e a o e lat´ci´s t´telek felcser´lhet˝ kontrakci´kra. Sz˝kefalvi-Nagy B´la dilat´ci´s t´tele. lifte a o a e a a o ” ing” t´telek. e a e a o e o a o a F¨ggv´nyek struktur´lis tulajdons´gai. Nagyon er˝s ´s u e a e o a o o e kevert approxim´ci´. A minim´lis unit´r oa a a a e ∞ e u e dilat´ci´ spektr´lis tulajdons´gai. a e o o Er˝s ´s legjobb approxim´ci´ kapcsolata. Marcinkiewicz ´s Zygmund t´telei. e u e a a Pozit´ ´s teljesen pozit´ lek´pez´sek. Gyenge kontrakci´k. spektrum. Soc. Providence. A minim´lis a o e e o o e a o a unit´r dilat´ci´ szerkezete. 71 o o Aj´nlott irodalom: 23 a MDPT3203. 43 o o Aj´nlott irodalom: 61.-J.B. Reflex´ ´s hiperreflex´v oper´torıv e ıv e e ıv e ı a algebr´k ´s oper´tor-alterek. Unit´r ρ-dilat´ci´k. a Gelfand-Najmark-Segal kontsrukci´. e a a a e Kvazihasonl´s´g. 14 o o Aj´nlott irodalom: a J. 31 a MDPT3204. faka e e u u e o e u o u e toriz´ci´. MDPT3202. A C0 -oszt´ly. e a o V´ges nyom´. Hilbert t´rbeli kontrakci´k II e o Oper´tor-´rt´k˝ analitikus f¨ggv´nyek. e u e hiperinvari´ns alterek. reflexivit´s. u e u e e Az invari´ns alterek kapcsolata a karakterisztikus f¨ggv´ny regul´ris faka u e a toriz´ci´ival. Hilbert-Schmidt. minim´lf¨ggv´ny. Amer. 23. Nagel: One-parameter semigroups for linear evolution equations. Hilbert t´rbeli kontrakci´k I e o Izometri´k Wold-f´le felbont´sa. kv´zihasonl´s´gi modell. Math. 1991. 2000. o e a o F¨ggv´nyoszt´lyok ´s Fourier sorokkal val´ approxim´ci´.R. Skal´ris t¨bbsz¨r¨s. A kommut´ns dilat´ci´ja. K.. a o K¨telez˝ irodalom: 41. Springer. 79 a 16 . a o a o oo o u e f¨ggv´ny-modellje. Conway: The theory of subnormal operators. Bergman ´s szubnorm´lis oper´torok. a C11-oszt´ly. e e e Alexits probl´m´ja ´s t´rsszerz˝s eredm´nyei. C ∗ -algebr´k. a e a K¨telez˝ irodalom: 13. a o o a o K¨telez˝ irodalom: 71 o o Aj´nlott irodalom: 9.

Copson-egyenl˝tlens´gek. Egyenl˝tlens´gek. Ces`ro. ılt e o u e aa a p Harmonikus f¨ggv´ny holomorf kieg´sz´ ese. Fourier sor ´s konjug´lt sor konvera e a 1 genci´ja L -norm´ban. Egyenl˝tlens´gek blokkokkal a ı u o e o e ´s ´ltal´nos´ e a a ıtott ”kitev˝kkel”. Er˝s szumm´ci´ ´s approxim´ci´ II o a oe a o Ortogon´lis sorok er˝s szumm´ci´ja. 25. Kapcsolat a rendes ´s er˝s approxim´ci´ k¨z¨tt o a o e o a o o o ortogon´lis sorok eset´n. e e e a u e a o A konjug´lt sor Fourier karaktere. a Riesz-fiv´rek t´tele ´s ekvivalens ´tfogalmaz´sai. Ortogon´lis sorokkal val´ er˝s apa o a o a o o proxim´ci´. K¨ls˝ a e e e a a u o u e a o f¨ggv´ny egzisztenci´ja. Hat´resetek e o a a az er˝s approxim´ci´ban. u e a o u e u e e a Peremf¨ggv´nyhez val´ konvergencia Lp -norm´ban. 75. Fourier sorok II Fourier sorok abszol´t konvergenci´ja: Bernstein ´s Zygmund t´telei. Bels˝ a e e e a o e o f¨ggv´ny faktoriz´ci´ja. Marcinkiewicz interpol´ci´s t´tele. a e K¨telez˝ irodalom: 41. Herglotz integr´l. Paley t´tele Fourier e a o e e egy¨tthat´kr´l. Riesz-Thorin interpol´ci´s t´tel. Hausdorff-Young ´s a a a o e e Riesz Frigyes t´telei. 43 o o Aj´nlott irodalom: 61. 79 a MDPT3211. Abel-Poisson k¨zepek. N -beli f¨ggv´ny peremf¨ggv´ny´nek egzisztenci´ja. holomorf f¨ggv´ny z´rushelyeinek eloszl´sa. extra er˝s approxim´ci´. er˝s approxim´ci´ nagy kitev˝kkel. Jensen ´s Poisson-Jensen foru e a e e e mul´k. A konjug´lt f¨ggv´ny egzisztenci´ja. Hardy-Littlewood e ´ o e e a t´pus´ egyenl˝tlens´gek. o a o o K¨telez˝ irodalom: 6. Bernoulli t´pus´ egyenl˝tlens´gek. Graham Bennett egyenı u o e o e l˝tlens´gei. Bizonyos ford´ o e ıtott H¨lder egyenl˝tlens´gek sorokra ´s ino o e e tegr´lokra. 27 o o Aj´nlott irodalom: 8. T¨bbsz¨r¨s Fourier sorok szumm´lhat´s´ga. Blaschke szorzat egzisza u e e a tenci´ja ´s jellemz´se. Numerikus approxim´ci´s m´dszerek. Komplex harmonikus anal´ ızis I A ny´ egys´gk¨rlapon holomorf f¨ggv´ny reprezent´l´sa Poisson integr´llal. H p -beli f¨ggv´ny kanonikus faktoriz´ci´ja. H ´s hp u e e ıt´ a e terek a ny´lt egys´gk¨rlapon. Wiener u a e e ´s L´vy t´telei. Euler. 20 a MDPT3214. Abel. h1 -beli f¨ggv´ny peremf¨ggv´ny´nek egzisztenci´ja. numerikus approxim´ci´ o e a o Klasszikus ´s uj egyenl˝tlens´gek sorokra ´s integr´lokra. H 1 jellemz´se Poisu e o a e son integr´llal. u o o o oo a oa K¨telez˝ irodalom: 79 o o Aj´nlott irodalom: 4. 79 a MDPT3210. A h1 t´r jellemz´se Poisson-Stieltjes inı e o e e tegr´llal. Hausdorff). Ora o o a o o a o o togon´lis sorok er˝s ´s nagyon er˝s szumm´ci´ja ´s approxim´ci´ja speci´lis a o e o a o e a o a o ¨sszegz´si m´dszerekkel (pl.MDPT3205. Riesz Frigyes ´s Nevalinna faktoriz´ci´s t´telei. u e a 17 . Holomorf a u e u e e a f¨ggv´ny logaritmus´nak holomorf ´rtelmez´se.

Val´s harmonikus anal´ o ızis I ∗ Az f m´rhet˝ f¨ggv´ny f monoton cs¨kken˝ ´trendez´se ´s az f ∗∗ elemi e o u e o o a e e maxim´l f¨ggv´ny. Kolmogorov ´s a a a o a e ∞ u e o ı a Riesz Marcell t´telei. hogy f ∗∗ ekvivalens (Mf )∗ -gal. A Hardy-Littlewood f → Mf maxim´l oper´tor korl´tos a u e a a a o e a e L1 (Rn )-b˝l weak-L1 (Rn )-be ´s korl´tos Lp (Rn )-ben. Karakterisztikus f¨ggv´ny Hilbert transze a u e e e u e form´ltja. ϕ2 ∈ L∞ . Calder´n oper´tor. Zygmund L ln+ L ´s e a o e e 1 u e o a exp L oszt´lyai. 0 < p ≤ ∞. L -beli f¨ggv´ny Calder´n-Zygmund felbont´sa. 38. H p ´s u e a e o ıkon. K¨telez˝ irodalom: 7 o o Aj´nlott irodalom: 64. 1 < p ≤ ∞. p > 0. 74. Azon t´tel bie zony´t´sa. p > 0. L -beli f¨ggv´ny m´dos´tott Hilbert transzform´ltja. ˜ Fefferman dualit´si t´tele ´s BMO-beli f¨ggv´ny el˝all´t´sa ϕ1 + Hϕ2 alaka e e u e o´ ı a ban. 79 a MDPT3215. A Nevanlinna N e e a e e oszt´ly jellemz´se Poisson-Stieltjes integr´llal. Szmirnov a e o e u e ´s Privalov t´telei a ny´lt egys´gk¨rlapon holomorf f¨ggv´nyekre. BMO-beli f¨ggv´ny Hardye e o e u e Littlewood maxim´l f¨ggv´nyre ´s Hilbert transzform´ltja. Riesz ıa Marcell-Thorin ´s Marcinkiewicz interpol´ci´s t´telei. Az L1 +L∞ ´s L1 ∩L∞ terek. 38. konjug´lt f¨ggv´nye. A z´rt egys´gk¨rlapon folytonos ´s a u e u a e o e ny´lt egys´gk¨rlapon holomorf f¨ggv´nyek Banach algebr´ja (´n. 74 a MDPT3217. 79 a MDPT3216. hp terek a komplex fels˝ s´ K¨telez˝ irodalom: 19 o o Aj´nlott irodalom: 24. 31. hp -beli f¨ggv´ny harmonikus konjug´ltja. A u e e a a u e csonk´ ıtott konjug´lt f¨ggv´ny.K¨telez˝ irodalom: 19 o o Aj´nlott irodalom: 24. amelyek e e ı e o u e peremf¨ggv´nye abszol´t folytonos. Fourier sorok konvergenci´ja Lp -norm´ban a u e a a ´s a konjug´lt f¨ggv´ny l´tez´se. 0 < p < ∞. a K¨telez˝ irodalom: 7 o o Aj´nlott irodalom: 64. Numerikus anal´ ızis 18 . A Szmirnov N + e e a o a oszt´ly jellemz´se. diszkı e o u e a u algebra). Val´s harmonikus anal´ o ızis II Periodikus f¨ggv´ny Fourier sora ´s konjug´lt sora. ahol ϕ1. 74 a MDPT3218. e A BMO t´r ´s John-Nirenberg egyenl˝tlens´g. Hardy egyenl˝tlens´ge H 1 -beli f¨ggv´nyekre. 31. Maxim´l Hilbert transzform´lt. Komplex harmonikus anal´ ızis II p H ´s hp terek jellemz´se Poisson integr´llal. Peetre K-funkcion´lja. 74. a e a ´s jellemz´se az approxim´ci´s tulajdons´ggal. atomos felbont´s. ha p > 1. A val´s H 1 ´s a a u e e a o e 1 a a a komplex H terek ekvivalenci´ja. H p t´r teljess´ge.

Gauss kvadrat´ra. e o o e K¨telez˝ irodalom: 22. Periodikus f¨ggv´nyek k¨zel´ ese a e o o u e o ıt´ legkisebb n´gyzetek m´dszer´vel. gener´tor u o a eo u a f¨ggv´nyek. a o u o K¨telez˝ irodalom: 62 o o Aj´nlott irodalom: 22. Fejezetek az approxim´ci´elm´letb˝l II a o e o Approxim´ci´ oper´torokkal. a o a a o u e o legjobb megk¨zel´ esek. aranymetsz´s. unicit´s. ortogon´lis polinomok. M¨ntz t´mak¨r. n-gy¨k aszimpa e a a a o totik´k. Fejezetek az approxim´ci´elm´letb˝l I a o e o ´s e MDPT3222. Line´ris egyenletrendsze e a erek megold´sa gradiens m´dszerrel ´s konjug´lt gradiens m´dszerrel. Az inverz hatv´nyiter´ci´. 68 a MDPT3221. Ortogon´lis polinomok I a M´rt´kek ´s ortogon´lis rendszerek. o e o ıt´ e o a o o Bairstow m´dszere. rekurzi´s e e e a a o egy¨tthat´k.A saj´t´rt´k feladat: m´trixok ortogon´lis triangulariz´ci´ja ´s hasonl´s´gi ae e a a a o e oa transzform´ci´ja fels˝ Hessenberg alakra. u e e e u aa o o Vonalmenti minimum keres´se. trigonometrikus u e o ıt´ a o polinomokkal ´s k¨b¨s spline-okkal. Kvadrat´ra e o e a o u formul´k: Romberg integr´l´si m´dszere. Lehmer-Schur m´dszere polinomok ¨sszes komo e o ıt´ e o o plex gy¨k´nek k¨zel´ es´re. regul´ris m´rt´kek ´s jellemz´seik. s´lyozott apo ıt´ a u a o u proxim´ci´. Kontrakci´s oper´torok Caccioppoli–Banach fixpont o o a t´tele. Gyors Fourier transzform´ci´. ortogon´lis polinomok a k¨r¨n u e a a oo ´s kapcsolatuk val´s polinomokkal. Ortogon´lis polinomok II a A potenci´lelm´let alapjai. Freud polinomok. egyoldal´ approxim´ci´. A e u e a a o Moore–Penrose ´ltal´nos´ a a ıtott inverz m´trix: sz´m´ asa rang-faktoriz´ci´val. e F¨ggv´nyek felt´tel n´lk¨li minimaliz´l´sa: Lejt˝ m´dszerek. a aa o K¨telez˝ irodalom: 47 o o Aj´nlott irodalom: 65. klasszikus ortogon´lis polinomok. Line´ris egyenletrendszaa e a a o a erek vizsg´lata az egy¨tthat´m´trix ´ltal´nos´ a u o a a a ıtott inverz´nek seg´ eg´vel: e ıts´ e a norm´l megold´s egzisztenci´ja ´s unicit´sa. a o e a o F¨ggv´nyek k¨zel´ esei: interpol´ci´ algebrai polinomokkal. v´ltoz´ s´lyokkal t¨rt´n˝ approxim´ci´. A t¨bbv´ltoz´s Newton–Raphson m´dszer. Az LR algoritmus ´s m´dos´ asa. ortogon´lis a a e e e e a polinomok nem korl´tos rekurzi´s egy¨tthat´kkal. a a ıt´ a o particion´l´ssal ´s ortogon´lis triangulariz´ci´val. differenci´legyenletek. t¨bbv´ltoz´s a o a o u o e o a o o a o 19 . a a o o e o ıt´ QR algoritmus: konvergencia ´s m˝veletig´ny. 68 o o Aj´nlott irodalom: 62 a MDPT3220. spline-ok. ´ltal´nos ortogon´lis polinomok. 77 a MDPT3219. Nemline´ris egyenletek a a a e a a ´s egyenletrendszerek megold´sa: Sturm m´dszere polinomok ¨sszes val´s e a o o o gy¨k´nek k¨zel´ es´re. polinom approxim´ci´. z´r´helyek. Szeg˝ elm´let.

a a K¨telez˝ irodalom: 52 o o Aj´nlott irodalom: 43. 17. 2. Pad´ approxim´ci´. M¨ntz t´mak¨r ´s ´ltal´nos´t´sai. oper´torok kombin´ci´i. Daubechie kona e strukci´ja. a direkt approxim´ci´ ı a a a o t´telei. 44. 43. Speci´lis f¨ggv´nyek a u e 20 . u o aa a a o a o ua l´nct¨rtek. 49 a MDPT3226. nemline´ris approxim´ci´. reprezent´ci´. t¨bbv´ltoz´s e e a o a a o o a o oper´torok. a o u e o e a a ıa K¨telez˝ irodalom: 17. t¨rtdimenzi´. kvadrat´r´k. 44 a MDPT3225. 11. 58 a MDPT3224. Dzjadik inverz t´telei. waveletek. Nikolskii t´mak¨r. 78 o o Aj´nlott irodalom: 12 a MDPT3227. szatur´ci´. Gone e a o char ´s Nuttall t´telei. a e o o a a o ortogon´lis rendszerek ´s Haar rendszer. 44. multirezol´ci´s anal´ o u o ızis. Schauder b´zisok a o e a o a korl´tos foksz´mmal. v´ltoz´ ıts´ e e a a e e a o s´lyokkal t¨rt´n˝ approxim´ci´. a o e a K¨telez˝ irodalom:16. a o e K¨telez˝ irodalom: 16 o o Aj´nlott irodalom: 17. szign´l anal´ a ızis. Bernstein ´s Mergelian t´telei. a o a K¨telez˝ irodalom: 5. Schauder b´zisok. er˝s inverz t´tel Bernstein polinomokra. ϕ-modulusok. val´s racion´lis approxim´ci´ ´s kapcsolata splinee e o a a o e approxim´ci´val. 52. racion´lis e e a f¨ggv´nyek a komplex s´ u e ıkon. inverz t´telek. Pekarskii t´telei. Frakt´lok ´s waveletek a e Iter´lt rendszerek ´s limeszeik. 72 o o Aj´nlott irodalom: 1. diadikus anal´ e a a u e ızis. Runge t´tele. e o e legjobb algebrai polinom-approxim´ci´ karakteriz´ci´ja a ϕ-modulus a o a o seg´ eg´vel. frakt´lok. diszkr´t oper´torok. Racion´lis ´s komplex approxim´ci´ a e a o Polinomok a komplex s´ ıkon. Waveletek. interpol´ci´. radi´lis f¨ggv´nyek. Oper´tor-approxim´ci´ a a o Pozit´v oper´torok. konvol´ci´s elj´r´sok. nemline´ris ape o a a proxim´ci´. potenci´lelm´let ´s polinomok. k´p¨sszenyom´s. ortogon´lis polinomok ´s s´lyozott poliu o e o a o a e u nomapproxim´ci´. momentum probl´m´k. 66. 72 a MDPT3223. 43.probl´m´k. Polinom-approxim´ci´ a o Trigonometrikus polinomok. K-funkcion´lok. 45. interpol´ci´. waveletek. 44 o o Aj´nlott irodalom: 1. 49.

I. 60 o o Aj´nlott irodalom: 29. Haar. diszkr´t a a e a u e e ortogon´lis polinomok. unicit´s ´s inverzi´s formula. L2 e a oa a e o u e beli f¨ggv´ny Fourier transzform´ltja. Potenci´lelm´let ´s alkalmaz´sai a e e a Logaritmikus potenci´lok. potenci´lok a o e u e e e a a k¨ls˝ t´rben. Akhiezer: The classical moment problem [3. I. Abel u e a a a ´s Gauss-Weierstrass szumm´lhat´s´ga. ortoa a u e e ı o e gon´lis polinomok aszimptotik´ja. 73 o o Aj´nlott irodalom: 69. Speci´lis ortogon´lis rendsza a a erek: trigonometrikus. u o e a a K¨telez˝ irodalom: 55. Akhiezer: Lectures on the theory of approximation [2. z´rushelyek. Alexits: Convergence problems of orthogonal series 21 . u o e o a K¨telez˝ irodalom: 64. differa e a o u e enci´legyenletek. Fourier integr´lok a 1 L -beli f¨ggv´ny Fourier transzform´ltja. elvek. q-sorok ´s speci´lis f¨ggv´nyek. Parseval formula. Bessel egyenl˝tlens´g. 79 a Irodalomjegyz´k az Anal´ e ızis k´pz´si programhoz e e [1. e e e o a oa K¨telez˝ irodalom: 3 o o Aj´nlott irodalom: 33. Walsh rendszer ´s alapvet˝ kone o vergencia t´telek. add´ci´s k´pletek. gy¨krendszerek. A Fourier integr´l Ces`ro. alkalmaz´sok. Tandori t´tele. Er˝s szumm´lhat´s´g. a o K¨telez˝ irodalom: 68 o o Aj´nlott irodalom: 22 a MDPT3228. gener´torf¨ggv´nyek. Plancherel t´tele. Ortoa e e u a e e gon´lis sorok C`saro szumm´lhat´s´ga ´s ¨sszef¨gg´se r´szsorozatok konvera e a oa e o u e e genci´j´val: Kolmogorov.Ortogon´lis polinomok ´s l´nct¨rtek. Riesz-Fischer t´tel. a szuperharmonikus f¨ggv´nyek. Lp -beli f¨ggv´ny u e a e Fourier transzform´ltja 1 < p < 2 eset´n. Mensov-Kaczmarz f¨ggv´nyek. kombinatorika. hipergeometrikus f¨ggv´nyek. 76 a MDPT3231.] N. Disztribuci´ Fourier transzform´ltja. Ortogon´lis sorok konvergenci´ja: Rademacher-Mensov e a a egyenl˝tlens´g ´s t´tel. egyens´lyi m´rt´kek ´s potenci´lok.] G. Rademacher.] N. 36 a MDPT3232. Riesz potenci´lok. Kaczmarz ´s Zygmund t´telei. Ortoo e e e e u e gon´lis sorok felt´tel n´lk¨li konvergenci´ja: Orlicz ´s Tandori t´telei. Ortogon´lis sorok I a 2 Ortogon´lis sorok az L -t´rben. Hausdorff-Young egyenl˝tlens´g. u e Riesz reprezent´ci´s t´tel. a e e o e teljes ortonorm´lt rendszer. Mensov-Kaczmarz aa e e t´tel ´s Tandori t´tele. a e o e konvol´ci´ t´tel.

Hoffmann: Banach spaces of analytic functions [32.] R. Freud: Orthogonal polynomials [23. Barnsley: Fractals everywhere [6. Erdelyi: Polynomials and Polynomial Inequalities [12. Bary: A treatise on trigonometric series [5.B.R. B. K. Totik: Moduli of smoothness [18.] F. Borwein–T.] J.] E. Steinhaus: Theorie der Orthogonalreihen [34. Phillips: Functional analysis and semigroups [31. Kaczmarz-H.] G. L.] H. Duncan: Complete normed algebras [11.] K. L. Conway: A course in operator theory o ı [15. Conway: A course in functional analysis [14.] Z. Bonsall–J. Bercovici: Operator theory and arithmetic in H ∞ [10.[4. P´lya: Inequalities o [28. Sharpley: Interpolation of operators [8. Schwartz: Linear operators [19. Bennett–R. Halmos: A Hilbert space problem book [27. Nostrad: Continued fractions [33. Kadison–J.] G. Chui: Wavelets [13. V.F.] E.] L.-G.] S. E.] C.] P.E. Hille–R. Volume I: elementary theory [35. R. Frazho: The commutant lifting approach to interpolation problems [24.] C.] J. H. Weighted Mean Operators and Hardy’s Inequalities [26. Duren: Theory of H p spaces [20. Hardy: Divergent series [29.] P. Ditzian–V. Ringrose: Fundamentals of the theory of operator algebras. Garnett: Bounded analytic functions [25.] K. DeVore: Approximation by positive operators [17. Foias–A.] J.S. F.] R. K. Bellman: Inequalities [7.] C.] Cs´sz´r Akos: Val´s anal´zis I-II.] P. Bennett: Factorizing the Classical Inequalities [9. a a ´ [16. Littlewood-G.] G.] L.] M. Hardy–J. Helms: Introduction to potential theory [30. Beckenbach–R. Edwards: Fourier series [21.] R.] L. Dunford–J.] N. Euler: Introduction to Analysis of the Infinite [22. F. Jaconsen–O.] G. Grosse-Erdmann: The Blocking Technique.] Kalm´r L´szl´: Bevezet´s a matematikai anal´ a a o e ızisbe I-II 22 .] N.H.

Lorentz–R. Markusevich: Series [47. Petrushev–V. Pontrjagin: Matematikai anal´ k¨z´piskol´k sz´m´ra (orosz ızis o e a a a nyelven) [51.] P. Leindler: Strong approximation by Fourier series [42.I.A. Stein–G.] I. Kashin–S. Bulirsch: Introduction to numerical analysis 23 . Saff-V. Popov: Rational approximation [53.] Sz. Rendin: A matematikai anal´zis alapjai ı [57.] A. Rudin: Functional analysis [60. Totik: General orthogonal polynomials [63.] T.] G. B. Kline: Mathematical Thought from Ancient to Modern Times [38. DeVore: Approximation theory [45.] Leindler L´szl´: Anal´zis a o ı [43.] W.] M´ricz Ferenc: Numerikus m´dszerek az algebr´ban ´s az anal´ o o a e ızisben [48. Stein: Singular integrals and differentiability properties of functions [64.] F. Makovez: Approximation Theory II. Sz.] P.P. Natanson: Constructive function theory [50. Riesz–B. Weiss: Introduction to Fourier analysis on Euclidean spaces [65. Pedersen: Analysis now [52. Lorentz: Approximation of functions [44.] J.] G. D.] E. Siha: Summability methods and their applications [62.] G. Totik: Logarithmic Potentials with External Fields [61. Stoer–R.] E.] E. G. Koosis: Introduction to H p spaces [39. D. [46. [55.] M´ricz Ferenc: Differenci´legyenletek numerikus m´dszerei o a o [49.] P´lya Gy¨rgy–Szegh˝ G´bor: Feladatok ´s t´telek az anal´ k¨r´b˝l o o o a e e ızis o e o I-II. S. Rudin: Real and complex analysis [59.] J.] W.] J.] H. Lambert: Computational methods in ordinary differential equations [40. K. Lambert: Numerical methods for ordinary differential systems [41.] S.] G. Von Golitschek-A. Stahl–V. M.[36.] L. Saakjan: Orthogonal series [37. R. Sz˝kefalvi-Nagy: Functional analysis o [58.] W. e ızis [54.] B. G. Lorentz–M.] Pint´r Lajos: Anal´ I-II. Ransford: Potentials Theory on the Complex Plane [56.] M. G.

V´rtesi: Interpolation theory e [67. A differenci´l.] Sz˝kefalvi-Nagy B´la: Komplex f¨ggv´nytan o e u e [71. Titchmarsh: Introduction to the theory of Fourier integrals [74.] A. Wilkinson: The algebraic eigenvalue problem [78. Foias: Harmonic analysis of operators on Hilbert o spaces [72. H.] E. Timan: The approximation of real functions [73. function spaces.] H. 2 a a a e a a ıt´ [68.] M.] A.´s integr´lsz´m´ as elemei 1.] J.] J. Torchinsky: Real variable methods in harmonic analysis [75.] M. C.] J.] Sz´sz P´l. Wojsztaczyk: A Mathematical Introduction to Wavelets [79. Zygmund: Trigonometric series 24 . Sz˝kefalvi-Nagy–C.] G. Szabados–P. differential operators [76.] Sz˝kefalvi-Nagy B´la: Val´s f¨ggv´nyek ´s f¨ggv´nysorok o e o u e e u e [70. Triebel: Interpolation theory. Tsuji: Potential theory in modern function theory [77.[66.] B. Szeg˝: Orthogonal polynomials o [69.

1982.ill. Ljapunov-m´dszer. unicit´s-. Difa a e a e ferenci´legyenletek v´gtelen dimenzi´s terekben. Qualitative Theory of Differential Equations. V. hiperbolikus. I. Dynamical Systems I. Hale. V. a a Integr´lsokas´gok. K¨z¨ns´ges differenci´legyenletek I o o e a ´s e MDPT232. Springer-Verlag. Egzisztencia. S. e Perturb´ci´elm´let. M. Wiley-Interscience. Staa o a a e e bilit´s. Geometric Theory of Dynamical Systems. V. o Periodikus ´s majdnem periodikus egyenletek. C.Dinamikus rendszerek k´pz´si program: e e MDPT231. Hartman. Ordinary Differential Equations. DeMelo. Differential Equations. 1969 (in Russian). 1991. 1990. Academic Press. 1992. Springer. o e o Perem´rt´kprobl´m´k. Klasszikus ´s ´ltal´nos´tott megold´sok. a o e Nem-auton´m rendszerek. Palis.´s unicit´st´telek. 1974. Naimark. Sturm–Liouville-elm´let. a M. Hartman– aa Grobman-t´tel. e e e a e a u oszcill´ci´. MDPT233. o o a o Parci´lis differenci´legyenletek fundament´lis megold´sai. a e K¨telez˝ irodalom: o o H. Hamilton-Jacobi-elm´let. Pliss. Arnold. vegyes fea a u o e e ladatok egzisztencia-. Springer-Verlag. Linear Differential operators. 1999. Nemytskii. Ordinary Differential Equations. Disztribuci´k Fourier-transzform´ci´ja. Dynamic Systems and Linear Algebra. Elliptikus. Hat´rhalmazok. V. Birkh¨user. Ph. M´sodrend˝ egyenletek. Amann. K¨z¨ns´ges differenci´legyenletek II o o e a Differenci´legyenletek sokas´gokon. Hirsch. Smale. Hipoellipa a e a a ı a tikus differenci´loper´torok. 1969. Nauka. SpringerVerlag. Anosov. hat´rciklusok. paraboa a likus parci´lis differenci´legyenletekre kit˝z¨tt perem´rt´k. Stepanov. J. e A k¨zepel´s m´dszere. a e o Line´ris rendszerek. Integral Manifolds of Periodic Systems of Differential Equations. A. V. Korrekt kit˝z´s˝ feladatok f´lt´rben line´ris a a u eu e e a parci´lis differenci´legyenlet-rendszerre. Ordinary Differential Equations. DeGruyter. Poincar´–Bendixson-t´tel. V. Nauka. Els˝rend˝ parci´lis differa o o u a enci´legyenletek. Szoboljev terek. a Infinitezim´lis gener´tor. a a Lineariz´l´s. I. 1982. V. K. Arnold. Aj´nlott irodalom: a D. Chicone. 1977 (in Russian). Parci´lis differenci´legyenletek I a a Disztribuci´k. Ordinary Differential Equations and Smooth Dynamical Systems. V. Ordinary Differential Equations with Applications. Invariancia-elv. Parci´lis difa a a a a ferenci´loper´torok. A. Dover Publications. stabilit´svizsg´lata Szoboljev-terekben. 1954. J. Ordinary Differential Equations. a a a K¨telez˝ irodalom: o o 25 . W.

J. Smale. Providence. Dynamic Systems and Linear Algebra. Oliva. Springer-Verlag. C. Hale. P´ld´k: retard´lt differenci´legyenletek. Springer-Verlag. Pugh. D. V. Shub. Aszimptotikusan sima lek´pez´sek e e a e e ´s f´lcsoportok. 1954. Springer-Verlag. 1977. Morse-Smale a a e lek´pez´sek. Semigroups of Linear Operators and Applications to Partial Differential Equations. Rhode Island. 1997. Asymptotic Behavior of Dissipative Systems. Magalhaes. Dinamikus rendszerek I ´s e MDPT235. An Introduction to Infinite Dimensional Dynamical Systems — Geometric Theory. α-kontrakt´ f´lcsoportok. 1986. W. L. Hirsch and S. Temam. Aj´nlott irodalom a O. Academic Press. Introduction to Applied Nonlinear Dynamical Systems and Chaos. Dinamikus rendszerek II Invari´ns sokas´gok l´tez´se. V. Invari´ns halmazok stabilit´sa. Infinite-Dimensional Dynamical Systems in Mechanics and Physics. Stepanov. aa Orbit´lis stabilit´s. Dover Publications. Sz. simas´ga. parabolikus ´s hiperbolikus parci´lis differenci´legyenletek. Dynamical Systems and Bifurcations of Vector Fields. Springer-Verlag. AMS. Ladyzhenskaya. M. Hale. Graduate Studies in Mathematics.Verlag. 1979. H. Grae e a o diens rendszerek. Nemytskii. Palis. a o e Lineariz´l´s. The Boundary Value Problems of Mathematical Physics. 1986. 1974. AMS. e a a e e M˝szaki K¨nyvkiad´. L. Periodikus folyamatok. I. Geometric Theory of Dynamical Systems: an Introduction. Evans. Holmes. Pazy. Springer. V. 1983. A glob´lis attraktor dimenzi´ja. AMS. Hirsch. Vol. Limeszhalmazok.Verlag. Henry. neutr´lis differe a a a a enci´legyenletek.J. V. Smith. Partial Differential Equations. Invariant Manifolds. SpringerVerlag. Guckenheimer and P. 1985. 1998. MDPT234. Springer. M. 1984. e e ıv e a a Disszipativit´s. DeMelo. R. Springer-Verlag. Atlagol´s. a a Poincar´e ´ lek´pez´sek. A. Bevezet´s a parci´lis differenci´legyenletek elm´let´be. Aj´nlott irodalom: a J. 20. 26 . J. 1981. C. Springer. Monotone Dynamical Systems. 1982. 1990. Glob´lis attraktorok. Viselked´s fixpont ´s periodikus a a e e a e e p´lya k¨rnyezet´ben. Vlagyimirov. Wiggins. Qualitative Theory of Differential Equations.V. Fixpont t´telek. 1995. u o o L. Geometric Theory of Semilinear Parabolic Equations. J. Nonlinear Oscillations. W. Differential Equations. a e a a K¨telez˝ irodalom: o o M. S.

1977. parabolikus (v´ltoz´ egy¨tthat´s) a e a o u o parci´lis differenci´legyenletek speci´lis k´rd´sei: egzisztencia. 1990. Dickmann. Springer-Verlag. a a a e e a stabilit´s. mechanikai ´s egy´b e a e e o e e alkalmaz´sok. A. Academic Press. Szingularit´sok a a a a a terjed´se. Graduate Studies in Mathematics. Functional Differential Equations with Infinite Delay. Oscillation Theory of Delay Differential Equations. hiperbolikus. a A Fredholm-alternativa Hilbert-t´rben. Vol. Partial Differential Equations. Semidynamical Systems in Infinite Dimensional Spaces. T. Wu. Murakami. Krisztin. Kolmanovskii. Nosov. S. Aj´nlott irodalom: a T. V. a e e a Pszeudo-differenci´loper´torok. 1998. Gripenberg. Funkcion´l-differenci´legyenletek II a a A f´zist´r. Hale. J. A megold´sok folyo o e oe e a tathat´s´ga. Theory of Functional Differential Equations. I. Walter. Funkcion´l-differenci´legyenletek I a a ´s e MDPT3301.R. Providence. Walter. Careno don Press. Integroa o e e o e a u a differenci´legyenletek. B. 1999.MDPT3300. 1991. Saperstone. kis ´s nagy-param´teres egyenletek aszimptotikus megold´sai. Stabilit´s. Evans. 1995. Springer. e a e A kezdeti adatokt´l val´ folytonos f¨gg´s. Line´ris funkcion´l-differenci´legyenletek.-O. Rhode Island. S. 1985. Academic Press. H. Ladas. 1981. Cambridge University Press. Gy˝ri. Smoothness and Invariant Stratification of an Attracting Set for Delayed Monotone Positive Feedback. MDPT3302. Fourier-integr´loper´torok. H. Londen. 20. AMS. Van Gils. O. Naito. M. G. e Potenci´lelm´let. Volterra Integral and Functional Equations. 27 . C. a K¨telez˝ irodalom: o o O.-O. Auton´m egyenletek geometriai a a o elm´lete. V. Elliptikus. Osoa a a a a zcill´ci´s k´rd´sek els˝ ´s m´sodrend˝ egyenletekre. trajekt´ri´k ´s a megold´sok absztrakt elm´lete. 1986. S. Hino. G. A. Egzisztenciaa e o a e a e ´s unicit´s-t´telek. Neutr´lis egyenletek. 1991. kompakts´ga. Periodikus megold´sok l´tez´se.-O. Shape. AMS. Parci´lis differenci´legyenletek II a a Integr´legyenletek. e a a a e e K¨telez˝ irodalom: o o L. Delay Equations. H. Biol´giai. Springer-Verlag. Y. J. A nemline´ris parci´lis differenci´legyenletek elm´let´nek alapjai. Verduyn Lunel. Staffans. Burton. T. S. unicit´s. Stability of Functional Differential Equations. S. Springer-Verlag. Stability and Periodic Solutions of Ordinary and Functional Differential Equations. o o u e A k¨z¨ns´ges egyenletek k¨r´ben szokatlan jelens´gek.

Bhatia. a a ee a a nem-v´ndorl´ pontok. Holmes. Stabilit´s els˝ a o a a o k¨zel´ es alapj´n. Lok´lis struktur´lis stabilit´s. Dichot´mia. Bifurk´ci´k. o 1970. Habets. Stability of Motion. 1983-85. Parci´lis stabilit´s. Barbasin–Kraszovszkijo o t´telek ´s alkalmaz´saik. P. 1981. Aj´nlott irodalom: a 28 . Math. Rouche. Nonlinear Evolution Equations-Global Behavior of Solutions. The Analysis of Linear Partial Differential Operators. A. Az els˝ prolong´ci´ ´s e ıpus´ o o a o e prolong´lt hat´rhalmazok. Ljapunov. 1995. Periodikus megold´s stabilit´sa auton´m ´s nem-auton´m a a a o e o rendszerekben. An Introduction to Partial Differential Equations. Generikus tulajdons´gok. Asymptotic Methods of the Equations of Mathematical Physics. Stability Theory by Lyapunov’s Second. a o a Diszperzi´s tulajdons´gok. 1982 (in Russian).A. Method. Moscow State Univ. G. transzverzaa a a a a a lit´s. Lomov. Aj´nlott irodalom: a M.. Krein. R. Struktur´lis staa a a a a a bilit´s. Szab´lyos rendszerek. Nem-auton´m rendszerek. 2004. 1981 (in Russian). 1967. Laloy. Introduction to Perturbation Methods. M. M. Invariancia-elv auton´m rendszerekre. Introduction to the Theory of Singular Perturbations. B. N. Linear Differential Equations in Banach Spaces. Springer. Stabilit´selm´let I a e ´s e MDPT3304. 1967 (in Russian). o a p´rhuzamos´that´s´g.C. W. kritikus esetek. MDPT3303. S. Invari´ns sokas´gok. Morse–Smale t´ u vektormez˝k. Nauka. L. Renardy. Yoshizawa. Szeg˝. o Springer-Verlag. a ı oa K¨telez˝ irodalom: o o N. Springer. Springer. Stability Theory of Dynamical Systems. Hiperbolikus z´rt trajekt´ri´k.kitev˝k. 1966. G. Springer-Verlag. Stabilit´selm´let II a e Ljapunov-f´le stabilit´s ´s aszimptotikus stabilit´s. Poincar´-lek´pez´sek. Hahn. spektrum. Kupka– a a a o a Smale-t´tel. Springer-Verlag. Egyens´lyi helyzet ´s stacion´rius e e e u e a mozg´s stabilit´sa a mechanik´ban. Rogers. I-IV. Ljapunov direkt o ıt´ a a o o m´dszere. Vainberg. Line´ris rendszerek stae a e a a bilit´sa. Stability Theory by Liapunov’s Direct Method. Nauka. H. lokaliz´ci´s t´telek a e e a o a o e hat´rhalmazokra. S. Springer. 1977. H¨rmander. R. T. Lagrange-stabilit´s). Haraux. P. Soc. P. Visszat´r´si tulajdons´gok (Poisson-stabilit´s. Japan.Verlag.

P. Arnold. Heath and Company. Springer. Kolmanovskii. A Smale-f´le patk´. norm´l-form´k. 1969. Stability and Asymptotic Behavior of Differential Equations. Springer-Verlag. J. H. V. 1982. Aj´nlott irodalom: a V. Krasovskii. Springer-Verlag. 2-kodimenzi´s lok´lis bifurk´ci´kb´l ad´d´ glob´lis bifurk´ci´k. 1967 (in Russian). 1986. The Stability of Dynamical Systems. S. Vinograd. Merkin. Differential and Integral Inequalities. 1991. Nonlinear Oscillations. Demidovich. Grobman. a o o a a o o o o a a o Ljapunov kitev˝k. Joseph. D. D. I-II. V. Springer. 1970 (in Russian). a Melnyikov m´dszere: o k´tdimenzi´s homoklinikus p´ly´k perturb´ci´i. Stanford University Press. J. V. J. B. G. Stability of Functional Differential Equations. F. Daletskii. LaSalle. 1965. Hale. D. P. Stability of Solutions of Differential Equations in Banach Spaces. 1983. 1976. Dynamics and Bifurcation. o a a K¨telez˝ irodalom: o o J. Ioss. K. Kuznetsov. Coppel. B. 1988. Bylov. Springer. Ju. 1963. k´osz II a o e a Lok´lis bifurk´ci´k: k¨zponti sokas´gok. 1998. Nauka. A Conley–Moser-felt´telek. R. Methods of Bifurcation Theory. Bifurk´ci´elm´let. Springer-Verlag. Glob´lis bifurk´ci´k: homoklinikus bie a a o furk´ci´k. L. fixpontok 1a a o o a a a kodimenzi´s bifurk´ci´i. Introduction to the Theory of Stability. Leela. a e e M˝szaki K¨nyvkiad´. Bifurk´ci´elm´let. V. SIAM. Chow.Verlag. I. u o o S. M. Academic Press. Kocak. Szimbolikus dia o e o namika. k´osz I a o e a ´s e MDPT3306.-N. Guckenheimer. W. szubharmonikus p´ly´k ´s e o a a a o a a e Hamilton-rendszerek perturb´ci´i. 1997. K´osz. V. N. M. Elements of Applied Bifurcation Theory. R. Krein. Nosov. Nauka. Theory of Lyapunov Exponents. A. Hale. E. G. Lectures on Mathematical Theory of Stability. D. K. 1990. Academic Press. 1980. Yu. MDPT3305. 29 . 1966 (in Russian).C. lek´pez´sek ´s periodikus p´ly´k 1-kodimenzi´s o a o e e e a a o ´ bifurk´ci´i. D. A. Lakshmikantham. A differenci´legyenletek elm´let´nek geometriai fejezetei. Wiggins. Springer. S. Stability of Motion. Holmes. J. Elementary Stability and Bifurcation Theory. Nemytskii. Introduction to Applied Nonlinear Dynamical Systems and Chaos.B. N. a o Poincar´-lek´pez´sek. P. Glob´lis attraktorok. e e e Atlagol´s. Dynamical Systems and Bifurcations of Vector Fields. Nauka.

1988. T. K´miai oszcill´torok. Edited by M. K¨zleked´si modellek. I. Optim´lis folyamatok elm´lete. K¨zgazdas´gi alkaa a o o a lmaz´sok. Adaptive Control of Dynamical Objects. Pil´ta-automata. Springer-Verlag. 1989. Berkovitz. P.S. Wiley. a a aao ı K¨telez˝ irodalom: o o E. 1981. Springer. 1978. o a a u u V´ltoz´ fonala o hossz´s´g´ inga. p¨rgetty˝ stabilit´sa. B.Verlag. Szputnyik. M´sodrend˝ rendszerekre val´ alkalmaz´s. N. Optimal Control Theory. Warga. A maximum-elv line´ris egyene e e a letekre. Automatikus ir´ny´t´s. Differenci´legyenletek alkalmaz´sai a a Mechanikai alkalmaz´sok. Folyad´kot tartalmaz´ ureges testek mozg´sa. Hicks ´s Samuelson a a e e elm´lete az egyens´ly stabilit´s´r´l. Adapt´v rendszerek. Dreyer. e u aao ¨ Aj´nlott irodalom: a V. Mathematics for Dynamic Modeling. 1975. Az optim´lis ir´ny´t´s l´tez´se nem. MDPT3308. Probl´m´k a k´miai a o oa o a e a e reakci´kinetik´b´l. o o Aj´nlott irodalom: a L. A sz¨k˝´r modellje. Param´terrezonancia. L. H˝reaktorok.konvex esetben. B. Differential Equations and Their Applications. Drew. 30 . Global Bifurcations and Chaos. Braun. J. Line´ris optim´lisir´ny´ as-elm´let. 1968. Beltrami. e a a a e Foly´k szennyez˝d´se. D. nukle´ris reaktorok. Regul´torok stabilit´sa. Differential Equation Models. 1993. Szimmetrikus rak´t´k a a o e a ea optim´lis szab´lyoz´s´r´l. Academic Press. CRC Press. Alkalmaz´sok. C. M˝szaki e u K¨nyvkiad´.Verlag. o o E. a o a ıa o o u e a a a ıt´ e Egzisztencia-t´telek konvexs´gi felt´telekkel. 1974. Foundations of Optimal Control Theory. Reakci´-diff´zi´o a o o a o u o egyenletek. L. Springer-Verlag. Academic Press. a ıt´ e a a A vari´ci´sz´m´t´ssal val´ ¨sszef¨gg´s. Fomin. V. ua u e a oo a Betatron stabilit´sa. J´rv´nyterjed´s. Markus. A.A. Rezg´sek a o u a e ellen´ll´ k¨zegben. Nauka. A. az AIDS modelljei. Arnold. K¨zgazdas´gi ´s Jogi a e o a e K¨nyvkiad´. egyv´g´ny´ vas´t. M. 1972. Pontrjagin. Lee. 1987. halad´ hull´mok. Springer. Uzleticiklus-modellek. A makrogazdas´g Leontief-f´le modellje. Elektromos ´ramk¨r¨k dinamik´ja. Optim´lis a a u o a a szab´lyoz´s Kraszovszkij m´dszer´vel. Wiggins. Maximum elv a a ıa e e a nem line´ris esetre. Az elm´leti mechanika matematikai alapjai. Fradkov. Bevezet´s az ir´ny´ aselm´letbe e a ıt´ e Az ir´ny´ aselm´let alapfeladat´nak matematikai megfogalmaz´sa. Optimal Control of Differential and Functional Equations. L. Sz. feedo o e o e a ıa back. Braun. Coleman D. Yakubovich. Modelling with Ordinary Differential Equations. staa e o ¨ a bilit´sa.S. MDPT3307. a o o Giroszk´pok. 1966.

K¨z¨ns´ges differenci´legyenletek perem´rt´k feladata: visszavezet´s o o e a e e e kezdeti´rt´k feladatra. Edited by W. F. Segal. Numerical Methods in Scientific Computing. W.F. Minimaliz´l´si probl´m´k ´s ezek nua o o aa e a e merikus megold´sa v´ges elemek m´dszer´vel. pontoss´gi rend. e o e e o e pontoss´gi rend. and Chaos in Economics (Series on Advances in Mathematics for Applied Sciences). Numerical Solution of Partial Differential Equations. Adams e a a e formul´i. parci´lis differenci´legyenletek a e o e a a gyenge alakja (weak formulation). e e e a o e a o hibaanal´ ızis. Morton. Brenner. konzisztencia ´s konvergencia. Mathematics in Industrial Problems. Differential Equations. Modules in Applied Mathematics. Taylor sor m´dszer. Springer-Verlag. Line´ris t¨bbl´p´ses m´dszerek: a a a o e e o k´plethiba. 2005. Differenciaegyenletek 31 . Iter´ci´s e e a a ı e a a o m´dszerek nagym´ret˝ line´ris egyenletrendszerek megold´s´ra: JOR ´s o e u a aa e SOR. MDPT3309. a Galerkin vari´ci´s m´dszer ´s alkaa o o e lmaz´sa fizikai probl´m´kat modellez˝ parci´lis differenci´legyenletekre. A v´ges differenci´k m´dszere. stabilit´s ´s konvergencia. nagy a e a o a a egyenletrendszerek megold´si technik´i.W. Vol. B.A. Line´ris differenciaegyenletek: homog´n differo a e enciaegyenlet ´ltal´nos megold´sa. 1998. 2008. Mayer. Bifurcations. a e e o ıt´ o egzisztencia t´telek. World Scientific. M´trixelm´leti el˝ismeretek: irreducibilis o a e o ´s gyeng´n diagon´lis m´trixok. Zhang. Lambert: Computational methods in ordinary differential equations J. Bulirsch: Introduction to numerical analysis MDPT3310. Friedman.R. pozit´v ´s monoton m´trixok. Springer-Verlag. J. J. L. a c´lz´s m´dszere. konzisztencia. 2006. van Kan. Cambridge University Press. Springer. VSSD. Differenci´legyenletek numerikus m´dszerei a o K¨z¨ns´ges o o e differenci´legyenletek kezdeti´rt´k feladata: fokozatos k¨zel´ esek m´dszere. A v´ges differenci´k m´dszere. Scott. a o a u a o a Prediktor-korrektor m´dszerek. Egyl´p´ses m´dszerek: k´plethiba.F.C. D. A. hiperbolikus ´s parabolikus egyenletei. A k´plethiba becsl´se. e e a o a Ritz–Galerkin vari´ci´s m´dszer.D. Stoer and R. a a K¨telez˝ irodalom: o o M´ricz Ferenc: Differenci´legyenletek numerikus m´dszerei o a o Aj´nlott irodalom: a S. Lucas. The Mathematical Theory of Finite Element Methods. Inhomog´n a a a a a e differenciaegyenlet partikul´ris megold´sa. a e e e Runge-Kutta m´dszerek. 10. Lambert: Numerical methods for ordinary differential systems K.D. A megold´sok stabilit´sa. kvadrat´raformul´kb´l levezetett formul´k. 2005. Vermolen. 1976. St¨rmer formul´i. Parci´lis differenci´legyenletek: a matematikai fizika ellipa a tikus. J.

Benjamin/Cummings. G. e e e a K¨telez˝ irodalom: o o V. A Hamiltone a e f´le kanonikus mozg´segyenletek. Differential and Integral Inequalities I. Agarwal. Littlewood. Differenciaegyenletek a popul´ci´dinamik´ban. Foundations of Mechanics. a K¨telez˝ irodalom: o o V. Bellman. o e o a o e Stieltjes-integr´lra vonatkoz´ egyenl˝tlens´gek). W. Aj´nlott irodalom: a R. R. Leela. Riccatia o ıa e a o t´pus´ probl´m´k. 1934. t¨bbv´ltoz´s eset. Differential Equations and Inequalities. Aj´nlott irodalom: a R. e a o e a u a Lagrange-f´le mechanika sokas´gokon. 1958. Az ´gi mechanika probl´m´i. Springer-Verlag. J. E.elm´let. Oszcill´ci´. Ljapunov-m´dszer. Hardy. diszkr´t eset. Peterson. nevezetes egyenl˝tlens´gek (Cauchy. J. P´lya. Goldberg. S. k¨zgazı u e a a o a o das´gtanban. Osszehasonl´t´si t´telek. funkcion´l. F. a u e o e e e ¨ Stabilit´s. Marcel Dekker. a K¨telez˝ irodalom: o o S.) o e e e o e o ´s ezek n´h´ny alkalmaz´sa. Poincar´ ´s Perron t´telei). a funkcion´l. A. An Introduction to Difference Equations. 1989. N. Inequalities. Introduction to Difference Equations. Beckenbach. Walter. tov´bb´ az integr´legyenletekb˝l vett p´ld´kon. Difference Equations. M˝szaki e u K¨nyvkiad´. Academic Press. Jensen. Lakshmikantham. valamint ezek n´h´ny ala o o e e a kalmaz´s´nak bemutat´sa a k¨z¨ns´ges. o o Aj´nlott irodalom: a R. Lagrange-f´le m´sodfaj´ mozg´segyenlet. C. Dover Publications. Agarwal.Differencia-kalkulus. 1991. Springer. Springer-Verlag. H. Line´ris egyenletrende a e a szerek (gener´torf¨ggv´ny. Differential Equations and Inequalities. S. Cambridge University o Press. Rezg´sek.E. 1961. W. Inequalities. 1992. Academic Press. Marcel Dekker. Abraham. Elaydi. Kelley. Egzisztencia. Klasszikus mechanika A Hamilton-f´le vari´ci´s elv. Bernoulli-m´dszer.´s parci´lis differe a o ıt´ e o o e a e a enci´legyenletekre.´s unicit´st´telek. Merev test. 32 .´s a parci´lis difaa a o o e a e a ferenci´legyenletekb˝l. stb.´s integr´legyenl˝tlens´gek a e a o e K¨z´p´rt´kek. Arnold. MDPT3311. Differential and Integral Inequalities.II. A Poincar´-Cartan-f´le invari´ns integr´l. 1969. H¨lder. MDPT3312. Marsden. Differenci´l. 1970. I. Az elm´leti mechanika matematikai alapjai. e e a a A Gronwall–Bellman-egyenl˝tlens´g ´s o e e a a ıt´ ´ltal´nos´ asai (Bihari-egyenl˝tlens´g. G. 1996. 1992. e a e e a a Hamilton–Jacobi. G. 1978. a o a a a o e a N´h´ny ¨sszehasonl´ asi t´tel k¨z¨ns´ges.

K´sleltetett a o e e a e visszacsatol´s hat´sa. Landau. Springer. Reakci´-diff´zi´ e u o o a o u o egyenletek. o a AIDS. A. Addison-Wesley Press. M. R. I. 2008. betegs´get a a a e terjeszt˝ fajok. Castillo-Chavez.. Mathematics in Population Biology. Esettanulm´nyok: influenza. J. veszetts´g. D. Heesterbeek. Struktur´lt popul´ci´k. Classical Mechanics. Academic Press 2001. 2002/03. 2001. Gantmacher. Diekmann. Academic Press MSE 191. J. D. Farkas. 1973 (in Russian). De Gruyter Series in Nonlinear Analysis and Applications. metapopul´ci´k. Mathematical epidemiology (Lecture Notes in Mathematics / Mathematical Biosciences Subseries). Introduction to the Theory of Stability. Mir. O. Fisher-egyenlet. halad´ hull´mok. Lifshitz. Springer IAM vol 17-18. makroparazita rendszerek. szelekci´e a o o e o mut´ci´-rekombin´ci´. Dinamikus modellek a biol´gi´ban o a Popul´ci´dinamika: diszkr´t ´s differenci´legyenletes modellek. van den Driessche. Springer. H. 33 . Kuang. 1997. 1993. Mathematical Epidemiology of Infectious Diseases. Evol´ci´s dinamika. Mathematical Models in Population Biology and Epidemiology. 2000. Springer. J. Arnold. MDPT3314. e o e a ao K¨telez˝ irodalom: o o J. Goldstein. 2001. 1975. 1987. Mechanics. Murray. Mathematical Aspects of Classical and Celestial Mechanics. struktur´lt modellek. mintak´pz˝d´s. Brauer. Lectures in Analytical Mechanics. Thieme.V. F. Wu (eds). diff´zi´. H. Delay differential equations with applications in population dynamics. P. Ajanlott irodalom: Y. Nauka. F. 2003. u eo o a a kooper´ci´. Fisher-Kolmogorov modell. Neur´lis h´l´zatok. Matema o ı o a a o a o atikai j´rv´nytan: kompartment-modellek. 1975. Introduction to Neural Dynamics and Signal Transmission Delay. 6. L. D. Brauer. M. Mathematical Biology I-II 3rd ed. P. Inc. Springer. kompet´ci´). Dynamical Models in Biology. T´rbeli tera o a o u o e jed´s. Popul´ci´genetika: Hardy-Weinberg t¨rv´nyek. Princeton University Press. E. Merkin. F. Wu. a a Egy¨tt´l˝ fajok (ragadoz´-zs´km´ny modellek. C. Wiley.

Auslander–R. Combinatorial problems and exercises. k-szorosan ¨sszef¨gg˝ gr´fok. Typotex Kiad´. a o a e e a oe a Lie csoport. 49. fesz´ o f´k sz´ma egy gr´fban.Geometria. kombinatorika sz´m´ astudom´ny k´pz´si program a ıt´ a e e ´s e elm´leti e MDPT13. Line´ris rekurzi´. Amsterdam. e a e Aj´nlott irodalom: a Stanley. perfekt gr´f t´tel. Hircsh. Homot´pia ´s szimplici´lis komplexusok. Topol´gikus sokas´g. A e e o a o e a fundament´lis csoport. Magyar m´dszer. 1951. Osszesz´ml´l´si probl´m´k. Budapest. Homog´n t´r. Permut´ci´k ´s e a u o a o e n´h´ny statisztik´juk. Princeton. a o a North-Holland Publishing Co. (Magyar ford´t´s: Lov´sz ıa a L´szl´. Kompakt ´s lok´lisan kompakt terek. Steenrod. u e a o e a a ¨ Osszef¨gg˝s´g. Gr´felm´let. a o a o a a a Topol´gikus csoport ´s transzform´ci´csoport. a o e a e o 1999. Ramsey elm´let ´s alkalmaz´sai. Edmonds-algoritmus. Polygon Jegyzett´r. Tur´n t´tele. a e o o o Tartalmaz´s ´s kiz´r´s elve. NP-teljess´g. Alapfogalmak.. 1993. binomi´lis egy¨tthat´k. A 2-dimenzi´s triangul´lhat´ sokas´gok oszt´lyoz´sa. Cambridge. Gr´fok fel¨letre rajzol´sa. Corrected reprint of the 1986 original. Tutte ´s Berge a a o e o a ıt´ e t´tele. Cambridge University Press. Polygon Jegyzett´r. L. R´szhalmazok. m´sodfaj´ e a a a a a a u Stirling-sz´mok. Szeged. E. Differenci´lhat´ ´s analitikus sokas´g. a a ´ e a a o a e o 1978. N. Extrem´lis gr´felm´let. Enumerative combinatorics Vol. W. Springer. f´k. R´szcsoport szerinti faktort´r o e a o e e induk´lt topol´gi´ja. Bevezet´s az ´ltal´nos topol´gi´ba. Kuratowski a a e a u a t´tele.. V´ges halmazon hat´ csoportok. Brooks t´tele. Diszkr´t matematika e Lesz´ml´l´si probl´m´k: Form´lis hatv´nysorok.. Egys´gfelbont´s o e e a e a l´tez´se. K´tszeresen ¨sszef¨gg˝ u oe a ıt˝ a a a e o u o gr´fok. Topol´gia o Topol´gikus t´r. P´lya–Redfield m´dszer. Bell-sz´mok. Kombinatorikai probl´m´k ´s feladatok. Cambridge Studies in Advanced Mathematics vol. Akad´miai kiad´. P´ros´t´sok a o u o a e a ıa p´ros gr´fban. M¨bius a e aa a o f¨ggv´ny. Introduction to Differentiable Manifolds. MDPT14. 1997. P´ros´ asok. Differential Topology. Halmazok oszt´lyoz´sai. Halmazok ´s a aa e a a a o e multihalmazok. Sz´ esek. K˝nig t´tele. e a aa e a a Hajnal P´ter. e a a e a e e e a Az NP probl´maoszt´ly. rekurzi´k. K¨telez˝ irodalom: o o Cs´sz´r A. Budapest. 1977 Aj´nlott irodalom: a M. p´ld´k (Fibonacci-sz´mok).) ¨ Hajnal P´ter. Dover. Menger t´tele. folyamok. parci´lisan rendezett halmazok. MacKenzie. 1997. The topology of fiber bundles. Richard P. 1. kromatikus sz´m.. Second edition. Szeged. 1976. 1997. L´szl´ Lov´sz. e a e a 34 . e ınez´ a e perfekt gr´fok.

V´ges t¨kr¨z´si csoı aa oa e ı e u o e ´ u portok. Theorie der konvexen K¨rper. Morse index t´tel. Br¨nn–Minkowski t´tel.. Levi–Civita konnexi´. Steiner formula. Buildings. Springer-Verlag. o o norm´l koordin´ta rendszer. 1976. V´ges affin s´kok. Berlin. Geodetikusok vari´ci´ja. D. Polygon Jegyzett´r. Blaschke ´s ı a a a e Poincar´ alapformul´i. e a Brown. Meyer: Riemannsche Geometrie im Grossen. Ep¨letek. Jacobi vektormez˝k. Birkh¨user. e Aj´nlott irodalom: a M. kinematikus s˝r˝s´g. MDPT243. London. V´ges proe e ıv a e e jekt´v geometri´k param´terei. W. Combinatorial theory. Desargues. quermassintegr´lok. 1963. Springer. London. Charatheodory. Radon. o 1934. Konvex testek ´s klasszikus integr´lgeometria e a Konvex halmazok alapvet˝ o tulajdons´gai. Hopf–Rinow t´tel. a e e e Szekcion´lis g¨rb¨let. e e oa e Steiner-rendszerek. Konvex halmazok approxim´ci´ja. Hajnal P´ter: Halmazrendszerek. Riemannian Geometry. Hall. Coxeter-csoportok ´s komplexusok. Comparison Theorems in Riemannian Geometry. egyenesekre. D. Helly t´telei. Desargues.Fenchel. Princeton University Press. e a o u a e a Aj´nlott irodalom: a L. G¨rb¨leti integr´lok ´s alkalmaz´saik. V´ges projekt´ geometri´k: Latinn´gyzetek. Mass. Addison–Wesley. skal´r g¨rb¨let. Szeged. NorthHolland.´s e Pappos-s´kok koordin´t´zhat´s´ga. Riemann geometria Riemann metrika. do Carmo. 2002. o e uue uue s´kbeli integr´lformul´k. 1968. J. konvex k¨rnyezet. Santalo. P. Ebin. a a a o o konjug´lt pontok. o o a e a o a 2001. Aj´nlott irodalom: a W. 35 . Polygon K¨nyvt´r. a e a o a o dualit´s. K¨telez˝ irodalom: o o M.A. MDPT242. Konstans g¨rb¨let˝ a o u o u a o u o u u terek. Kombinatorikus m´dszerek a geometri´ban o a Blokkrendszerek: Blokkrendszerek param´terei ´s oszthat´s´gi felt´telek. Szepar´ci´. Kiss Gy¨rgy. o Baranyai-t´tel. S˝r˝s´gek pontokra.´s Pappos-s´ ı a e e ıkok. 1992. Bonnesen. a J. a a o a a e Vegyes t´rfogat. Szeged. Cheeger.MDPT241. Waltham. Hadamard-m´trixok. g¨rb¨leti tenzor. Klingenberg. Euler rel´ci´. Morse Theory. W. 1967. 1989. Gromoll. Blaschke kiv´laszt´si t´tele. 1975. T. Jr. Springer. Milnor. Hadamard t´tele. Integral Geometry and Geometric Probability. Minkowski ´s Fenchel–Alexandrov e u e e egyenl˝tlens´g. Geodetikusok. Encyclopedia of Math. Sz˝nyi Tam´s: V´ges geometri´k. a Feloldhat´ blokkrendszerek.

van Kreveld. Piper: Projective Planes. New York. Dieudonn´. M. Lega e a a ı nagyobb konvex r´szhalmaz. F. Line´ris programoz´s geo aa a e a a ometri´ja. Interscience. Schwarzkopf: Computational Geometry. Hughes. Baer. Algorithms in Combinatorial Geometry. permut´ci´s o a a o t´bl´k. Szingul´ris o o a o a a a a homol´giacsoportok ´s kisz´m´t´si m´djai: szimplici´lis homol´gi´k. Papposz e e e a t´tele ´s a kommutativit´s. Szimplektikus ´s a o a o e a e e e ortogon´lis geometria. Konvex burok algoritmikus meghat´roz´sa k´t ´s t¨bba a a e e o dimenzi´ban. Szeged. e a a a a a ua Geometriai keres´sek. Aj´nlott irodalom: a D. o o a e a o a 2001. Politopok ´s s´ e e ıkrendszerek k´dol´sa. Springer. Hasonl´s´g meg´llap´ as´ra szolg´l´ elj´r´sok. de Berg. MDPT246. Springer 2000. H. Blaschke. La G´om´trie des Groupes Classiques. R. Baricentrikus felbont´s ´s a szo e a a e implici´lis approxim´ci´s t´tel. MDPT245. Minim´lis m´rt´k˝ szimplexek. M. Geometriai algebra Affin ´s projektiv sikok. Pontrendszerek e a ıt˝ szepar´l´sa ´s metsz´se. Artin. Algoritmusok tervez´se. Algoritmikus geometria Geometriai probl´m´k megold´sa sor´n haszn´lt speci´lis adatstrukt´r´k. A szimplektikus ´s az ortogon´lis csoport szerkezete. Springer. Pontrendszerek triangul´l´sa. Geometric Algebra. Desargues t´tele ´s a koordin´ta test. Ponthalmazok particion´l´sa. Princeton University. Linear Algebra and Projective Geometry. a e a Clifford algebra. K¨telez˝ irodalom: o o E. 1955. Sz˝nyi Tam´s: V´ges geometri´k. R. Polygon K¨nyvt´r. ponthalmazok alakja. egzakt o e a ıa o a o a sorozatok. 1970. Vorlesungen uber Integralgeomtrie. revised edition. A koordin´ta test karakterisztik´ja ´s a Fano e e a a a e konfigur´ci´. A 2-dimenzi´s triangul´lhat´ sokas´gok oszt´lyoz´sa. Busemann. A fundament´lis csoport ´s kisz´m´ asi a a o e a e a ıt´ m´djai. e e e Kiss Gy¨rgy. 1957. Pont hely´nek meghat´roz´sa s´kbeli egyenesrendszerben. London. Az elj´r´sok ´tlagos viselked´se. aa e e e Aj´nlott irodalom: a M. legk¨zelebbi szomsz´d a a aa o e megkeres´se. 1987. Edelsbrunner. a Lefschetz f´le o a o u o e 36 . Overmas. Algebrai topol´gia o Homot´pia ´s szimplici´lis komplexusok. 1952. Academic Press. MDPT244. ¨ H. Berlin. C. O. Convex surfaces. 1958. 2nd. Springer. 1955. minim´lis fesz´ ofa. Cellarendszo a erek bonyolults´ga. S´ a a aa ıkrendszerek z´n´i.W. Kolline´ci´k ´s a szemiline´ris lek´pez´sek. J. Vektor¨sszeg e a e e u o maximaliz´l´sa. Homol´gi´k tetsz˝leges egy¨tthat´csoporttal. Voronoi diaaa oa a ıt´ a ao a a gramm meghat´roz´sa.

A. W. a o o e a oa o e Plancherel formula. CW-komplexusok homotopiaelm´lete. Springer. Alexader– e o e a ıa o Poincare dualit´s. Romanov. Helgason. M. u oe a ı a o u oe P´ros´t´sok: Gallai-Edmonds strukt´ra t´tel. Gr´fok sz´nez´sei: Haj´s t´tele. Gr´felm´let a e ¨ Osszef¨gg˝s´g: ir´ny´tott gr´fok ¨sszef¨gg˝s´ge.Maunder. C. Ross. Lie algebras and their representation. MDPT3400. S. 1952. Lie groups. N. Paley–Wiener t´tel. P´ros´ asok sz´ma egy gr´fban. Gelfand-f´le integr´l geometria e a Radon transzform´ci´ val´s affin t´ren (invert´lhat´s´g. e u e e a K¨telez˝ irodalom: o o S. ızis o u u a e e a invari´ns differenci´l oper´torok sokas´gokon. R. Algebraic Topology.fixpontt´tel. Radon transform Aj´nlott irodalom: a S. Algebraic Topology. London. Generalized functions I V. Helgason. seholsem 0 folyamok.Vilenkin. Hurewitz t´tele. e a a o disztrib´ci´k Radon transzform´ci´ja. a o o u ue K¨telez˝ irodalom: o o I. McGraw–Hill. permao a aa a ıt´ a a nens. Princeton. S. Plane waves and spherical means MDPT3401. Whitehead t´tele a e e ´s a cellul´ris approxim´ci´. Gel’fand–M. e e ıt´ a ı e o e 37 .I. kapcsolat m´s transzform´ci´kkal). Abstract harmonic analysis MDPT3402. Helgason. F. Differential geometry and symmetric spaces. Spanier. Radon transzform´ci´ komplex taru o a o a o tom´nyon. Paley–Wiener t´tel. Groups and geometric analysis V. Van Nostrand Reinold. Foundations of Algebraic Topology.Graev–N. 1966. inverz formul´k). V´letlen a ıa u e e m´dszerek ν(G) meghat´roz´s´ra. E. Kohomol´gia szorzatok. Helgason. Radon transzform´ci´ ´s differenci´l´s. e e o Aj´nlott irodalom: a S. Eilenberg. Kohomol´giacsoportok ´s kisz´m´t´si m´djaik. Singular Homology Theory. invari´ns m´rt´k sokas´gokon. szf´rikus transzform´ci´ a a a a e a o (szf´rikus f¨ggv´nysorok. Massey. Van der Waerden sejt´s ´s bizony´ asa. New York. S. Varadarajan. Radonszer˝ transza a o e aa u form´ci´k konstans g¨rb¨let˝ ´s Lorentz tereken. E. Hewitt and K. Integral geometry and inverse problems for Hyperbolic equations F. Steenrod. John. Geometriai anal´ ızis Fourier anal´ konstans g¨rb¨let˝ tereken.Ya. tart´ t´telek. Edmonds polytop. CW-komplexusok homol´gia ´s kohomol´gia e a a o o e o elm´lete. 1980. S. Groups and geometric analysis Aj´nlott irodalom: a V. G. 1970.

Perelomov. Radon. p´ld´k. Springer-Verlag. M¨szaki o u K¨nyvkiad´. M˝veletek konvex halmazokkal.. Structure des Systemes Dynamiques. Souriau. a e o 1986. Benjamin. New York. Gr¨nbaum. Konstans sz´less´g˝ konvex testek. e a 184. Politopok kombinatorik´ja a Charatheodory. B. e e a a ıa a Konvex halmazok szepar´l´sa. 101–180. Akad´mia Kiad´. Matching theory. Polie e a a ıt´ a topok konstru´l´sa. Cambridge Univ. e a e u e Izoperimetrikus t´tel. Plummer. F¨ggetlen halmaa e a a u zok gr´fokban: τ -kritikus gr´fok. M. Convexity and its applications. a Blaschke a o f´le kivalaszt´si t´tel. alkalmaz´sai.. pontpakol´si politop. Konvex testek e e e u ´rt´kel´sei. M. Zonoidok. 1988. Foundations of Mechanics. alkalmaz´sai. Second edition. Abraham. B´la Bollob´s. Budapest. Euler rel´ci´. J. Danzer. u P. v´letlen s´t´k gr´fokon. Graduate Texts in Mathematics vol. ıt´ e Aj´nlott irodalom: a L. 1978. Gruber. Press 47 (1958). o o J. Konvex geometria Konvex halmazok kombinatorikus tulajdons´gai. 1967. gr´fok a a a a a Shannon kapacit´sa. Graph theory. a R. Convexity. MDPT3407. Legendre e a transzform´ci´. Integrable Systems of Classical Mechanics and Lie Algebras.Kneser-gr´f ´s kromatikus sz´ma. Integr´lhat´ mechanikai rendszerek. L. Adler– e e o o a e Kostant–Symes-t´tel. Birkh¨user. Wills. MDPT3403. V. perfekt gr´fok. Charatheodory. Integr´lhat´ rendszerek a o Hamilton rendszerek. B. 1998. Helly’s theorem and its relatives. vegyes t´rfogat. Lov´sz and M.D. Proc. 173. Marsden. u Symp. 1990. Rd kromatikus sz´ma. Szimplektikus sokas´gok. Graduate Texts in Mathematics vol. M. Springer. J. Klee. I. aa a Konvex halmazok approxim´ci´ja. Darboux t´tele. e a o e a K¨telez˝ irodalom: o o A. Gale transzform´ltak. New York.Verlag. John Wiley & Sons. Dunod. 1970. 7 (Convexity) (1963). 1983. Reinhard Diestel. Liouville t´tele. Helly t´tel ´s ezek ´ltal´nos´ asai. e e e Aj´nlott irodalom: a H. gr´fok a a ae e e ea a a nagy´ o param´tere. a MDPT3405. A klasszikus mechanika matematikai m´dszerei.. Modern graph theory. London. dualit´s. a Helly t´tel ´s ezek ´ltal´nos´t´sai. A momentum a o e e lek´pez´s. Gr´fok saj´t´rt´kei. Arnold. Dehn–Sommerville aa a a o 38 . Gr¨nbaum. Aj´nlott irodalom: a V. M. Szabad r´szecske pszeudo-Riemann t´rben. Pure Math. Eggleston. Birklh¨user. 2000. G. Radon. Convex Polytopes. Redukci´s m´dszerek szimmetri´val.

e e a Aj´nlott irodalom: a Claude Berge. B. Danzer.. L. o a a a a o Holon´mia t´tel. 101 . Lichnerowicz. 1963. Konnexi´ elm´let ´s holon´mia csoportok o e e o Konnexi´k princip´lis nyal´bokon. Combinatorial Geometry in the Plane. Convex Polytopes.. De Rham dekoma o o pozici´s t´tele. Hamilton utak ´s k¨r¨k politopokon. Az f -vektorok karakteriz´l´sa. P´rhuzamoss´g. a Steinitz t´tel. Folytonos relax´ci´k. Kobayashi. 1992. ınez´ Extrem´lis k´rd´sek: Metsz˝ halmazrenda e e o szerek. V. 1956. Gr¨nbaum. Soc. Halmazrendszerek A ν ´s τ param´terek. Invari´ns konnexi´k redukt´ homog´n tereken ´s szimetrikus o e a o ıv e e tereken. Combinatorics of finite sets. Klee. Proc. Japan. Preliminary Version. 1967. o a Norm´lis hipergr´fok. Erd˝s–Ko–Rado-t´tel ´ltal´nos´ asai. Nomizu. Department of Computer Science. Lie Groups and Differential Geometry. Hipergr´fok e e a o o a K˝nig-tulajdons´ga. Reinhardt and Winston. a a Erd˝s–P´sa-tulajdons´g. a e a o a e Katona–Kruskal t´tel. Foundations of Differential Geometry. halmazrendszerek metsz´si o e a a ıt´ e korl´toz´sokkal. Babai and P. New York. a t´r kromatikus sz´ma. Nomizu. North-Holland Publishing Co. Fels˝ korl´t a lapok sz´m´ra. Invari´ns Riemann metrik´k ´s komplex strukt´r´k. Hadwiger. B. North-Holland Mathematical Library vol. Holon´mia csoport. Riemann terek holon´mia csoportja. Pure Math. Debrunner. A. I. Szab´lyos politopok. Holt. Ian Anderson. John Wiley & Sons. K. Th´orie Globale des Connexions et des Groupes e d’Holonomie. 1964. a a e ua K¨telez˝ irodalom: o o S. Moh´ algoritmus. diszkrepancia. izoperimetrikus probl´m´k. Interscience Publ. Gr¨nbaum. Helly’s theorem and its relatives. L. 1969. a van Kampen– ı e a a ua Flores t´tel. u Symp. 1955. The University of Chicago. Math.. Combinatorics of Finite Sets. 3-politopok kombinatorikus o a a a t´pusai. u MDPT3408. H. 7 (Convexity) (1963). Hypergraphs. 39 . Clarendon Press. II. Politopok v´z´nak strukt´r´ja. Politopok ¨sszead´sa ´s fele aa o a e bont´sa. Tenzor szorzat m´dszer: Bollob´s t´tel. Oxford.180. Redukci´s t´tel. V. Publ. Amsterdam. London.egyenletek. o e o e e a o Line´ris konnexi´k. 1989. a e oo a Aj´nlott irodalom: a H. 1989. Frankl Linear Algebra methods in Combinatorics with Applications to Geometry and Computer Science. Ray–Chauduri–Wilson-t´tel. o o a Sz´ esek. Infinit´zim´lis holon´mia csoport. 45. Aj´nlott irodalom: a K. MDPT3409.. alkalmaz´sok: Borsuk-sejt´s a a e a e c´folata. Klee. Cremonese.

Cambridge University Press. R´szben rendezett halmazok kiterjeszt´seinek a e e sz´ma. Speci´lis gr´foszt´lyok a a a Outerplanar gr´fok. split r´szgr´fk´pz´sre z´rt gr´foszt´lyok. u e a ıa o ao e Aszimptotikus formul´k. Spaces of constant curvature S. Paris. Szima a e a e a a o metrikus gr´fok: er˝sen regul´ris gr´fok. Helgason. a Minor monoton param´terek (´t-. szimmetrikus ´s k´tpont-homog´n terek. 1.. Jacobi egyenletek.. M¨bius a ıci´ a a o f¨ggv´ny kisz´m´t´si m´dszerei. kanone e e ikus konnexi´. Manifolds all of whose geodesics are closed ¨ MDPT3411. Riemannian symmetric spaces J. Dunod. Expander gr´fok ´s konstrukci´ik. Cambridge Studies in Advanced Mathematics vol. 2. Vol.. geodetikusok e e o u e sokas´ga. el´gaz´s-sz´less´g). lok´lisan szimmetrikus a o e o o e a a terek. Cambridge. tranzit´ gr´fok. Euler r´szben rendezett halmazok. Osszesz´ml´l´si probl´m´k a aa e a Form´lis hatv´nysorok gy˝r˝je.A. Wolf. Nomizu. o e a e eu a ı e e e f¨ggetlen utak probl´m´ja. log-konk´v sorozatok. 1997. soros-p´rhuzamos gr´fok. Enumerative combinatorics Vol. izometria csoportok. Fesz´ o e e ıtett ´ afok. Seymour–Robertson-elm´let alapjai. Cambridge. Cambridge Studies in Advanced Mathematics vol. Besse. Jacobi formul´k. tot´l geodetikus r´szsokas´gok. Riemanno a e a f´le homog´n terek. Foundation of differential geometry II. Minor k´pz´sre z´rt u e a a e e e a oszt´lyok. tabl´k. A. Stanley. MDPT3412. Kobayashi and K. Stanley. a a a ıkgr´ a o K¨zponti probl´m´k ´s kezel´s¨k ezeken az oszt´lyokon (sz´nez´si k´rd´sek. e u a a e e J´l quasi-rendezetts´g. Permut´ci´k ˝rnagy indexe. Chavel. Szimmetrikus terek Vari´ci´s ´s ¨sszevet˝ t´telek. o o u e a Aj´nlott irodalom: a Richard P. 49. Lichnerowicz. Elgr´ e a e e a a a a gr´fok.. kombinatorikus azonoss´gok q-anal´gjai. szimmetrikus f¨ggv´nyek. A. G´om´trie des Groupes de Transformations. Enumerative combinatorics. Ramanujan–Rodgers-azonoss´g. a K¨telez˝ irodalom: o o S. s´ afok karakteriz´ci´i. Richard P. Frank Andr´s t´tele). a o a a a a e ıv a Cayley-gr´fok. r´szben rendezett halmazok a e a e dimenzi´ja. Lie groups and symmetric spaces Aj´nlott irodalom: a I. L. 62. Hopf-algebr´k. fa-. intervallum gr´fok. Eg´sz a a o e sz´mok part´ oi. Karakteriz´ci´k. pincselt sokas´gok. 1999. Corrected reprint of the 1986 original. bar´ts´g t´tel. e e 1958. v´ges veka a uu a o o e tor terek altereinek sz´ma. Jeu-de-taquin. h´l´k. Perfekt gr´fok ´s speci´lis r´szoszt´lyai. a a e o 40 . MDPT3410. els˝faj´ Riemann-f´le szimmetrikus terek. vegyes t´rfogat. Cambridge University Press.

Karmakara a m´dszer.J. 2. MDPT3414... William H. Graph theory. folytonos relax´ci´k). Berlin. 173. Gr¨tschel o and L. Diszkrepancia sz´mtani sorozatokban. Dinamikus programoz´s. J´nos Pach and Pankaj K. Branch and bound m´dszer. B´zis redukci´ ´s kapcsolata az ellipszoid m´dszerhez. Graham. Springer. Inc.. Agarwal. Wileya Interscience Series in Discrete Mathematics and Optimization. Moh´ algoa a a o ritmusok. William J. Second edition. Berlin. Springer-Verlag. 1995. ellipszoid algoritmus. Happy End probl´ma konvex e e e geometri´kban. Algorithms a o a and Combinatorics vol. Cameron and J. M. Algorithms and Combinatorics vol.V. Roth-t´tel. Boole-f¨ggv´nyek: e a u e kommunik´ci´s bonyolults´g. Martin Gr¨tschel. Vol. L.Verlag. Kombinatorikus optimaliz´ci´ a o Line´ris programoz´s: szimplex algoritmus. Bernhard Korte and L´szl´ Lov´sz. Combinatorial geometry. Geomea uo o o o triai param´terek ´s viszonyaik.. Amsterdam. 1. L´szl´ Lov´sz and Alexander Schrijver. 1980. Diszkrepancia k´rd´sek geometriai halmazrendszerekre. 4. Geometric alo a o a gorithms and combinatorial optimization. John Wiley & Sons. Combinatorial optimization. 1993. Szime e e plici´lis komplexusok. Poli´der m´dszer a ıo o e o (szemidefinit relax´ci´k. Second edition. K¨l¨nb¨z˝ axi´marendszerek. D¨nt´si f´k. formula bonyolults´g. Wiley-Interscience Series in Discrete Mathematics and Optimization. MIT Press. Speci´lis halmazrendszerek a Konvex geometri´k alapfogalmai. Schrader. Konvex programoz´s. Geometriai halmazrendszerek. 1998. f -vektorok. Lov´sz. Szemidefinit programoz´s. MDPT3413. P. a o a a Aj´nlott irodalom: a Handbook of combinatorics. vol. Springer-Verlag... 1995. William R. Edited by R.Irodalom: Reinhard Diestel. Inc. Rainer Greedoids. 1991. Graduate Texts in Mathematics vol. Elsevier Science B. Pulleyblank and Alexander Schrijver. Cunningham. New York. John Wiley & Sons. Theory and algorithms. a o a o o Alkalmaz´sok konkr´t p´ld´kon kereszt¨l. 2. New York. kapcsolataik.H. Jav´t´ utas m´dszer. Springer-Verlag. 21. Coding theory and block designs. Combinatorial optimization. a e e a u Aj´nlott irodalom: a Bernhard Korte and Jens Vygen. Cook. Cambridge University Press. Berlin. Cambridge. Eg´sz ´rt´k˝ o a oe o e e e u programoz´s. Egy s´kbeli ponthalmazb´l f´ls´kokkal kiv´ghat´ ı o e ı a o r´szhalmazok. Sz´melm´leti halmazrendsza o e a a e erek. 2000. Illeszked´sekb˝l sz´rmaz´ a e o a o halmazrendszerek. van Lint. 41 . Graph theory.. a MA.. Algorithms and Combinatorics. 2000. New York.

Oxford University Press. u o e e e a a RP . Cambridge University Press. vol.MDPT3415. Threshold-f¨ggv´nyek. Encyclopedia of Mathematics and its Applications. Cambridge. Polinom azonoss´gok ellen˝rz´se. A. 22. Oxford Science Publications. Tern´ris matroidok. vol. V´letlen a a ıa e ee o ee e 42 . Vol. Dominic Codes and cryptography. V´letlen m´dszer a kombinatorik´ban e o a V´letlen m´dszer l´nyege. Alapvet˝ minimax t´telek. e ıv ı e o a e K´dok m´rete. London Mathematical Society Student Texts. Dieter Jungnickel and Hanfried Lenz. Thomas Beth. 1991. kapcsolatok az univerz´lis algebr´val. V´letlen e a o e e p´rhuzamos algoritmus teljes p´ros´t´s l´tez´s´nek eld¨nt´s´re. s´lysz´ml´l´ polinoma. aa oa a a o a Grafikus matroidok. megszor´t´s. hat´konys´ga. MDPT3416. Dieter Jungnickel and Hanfried Lenz. Second edition. Oxford University Press. Gilbert–Varaslimovo e e a u a ao ¨ becsl´s. val´sz´ us´gsz´m´ asi becsl´sek. Design theory. e o o ın˝ e a ıt´ e e a a V´letlen gr´fok k¨l¨nb¨z˝ modelljei. K¨l¨nb¨z˝ o e uo o o minimax t´telek k¨z¨tti kapcsolatok ´s alkalmaz´sok. Matroidelm´let e Matroidelm´leti alapfogalmak. a u e Aj´nlott irodalom: a D. Szimo a a metrikus blokkrendszerek. Unimodul´ris m´trixok ´s tetsz˝leges test felett koa a e o ordin´t´zhat´ matroidok. direkt ¨sszeg.. London. pszeudo a o a a v´letlen m´dszerek. 1992. V´letlen gr´fok e a uo o o u e e a evol´ci´ja. Hamming-k´dok. J. Encyclopedia of Mathematics and its Applications. marting´lok. The Clarendon Press. The Clarendon Press. vanLint. Oxley. V´letlen bonyolults´gi oszt´lyok: BP P . Designs. New York. 1976. Cambridge University Press.. II. Blokkrendszerek ´s k´dok e o Steiner-rendszerek konstrukci´i. o V´ges projekt´ s´kok. New York. e uo o o o M˝veletek matroidokkal: kontrakci´. 1999. Ondu´lis e a o e o a k´dok. codes and their links. Ramsey sz´mok. P. Matroidok ´s a kombinatorikus optimaliz´ci´ aa o e a o kapcsolata. u o ıa aa o o ¨sszeg. Matroid Theory. o ı o Aj´nlott irodalom: a Welsh. Cambridge. Matroidok koe o o e a ordin´t´zhat´s´ga. metszet. Matroid theory.. Cameron and J. Szubmodul´ris f¨ggv´nyek. P´ld´k alkalmaz´sokra. H. Line´ris k´dok. I. Matroidok k¨l¨nb¨z˝ axi´marendszerei. Oxford Science Publications. Pr´ ımtesztel´s. Feloldhat´ blokkrendszerek. 1999. M´sodik momentum m´dszer. vol. Design theory. P P . K´dol´s elm´let alapfogalmai. Vol. 69. Welsh. J. Bin´ris matroidok karakteriz´ci´ja. graphs. Cambridge. 78. Cambridge University Press.. Projekt´v k´dok.. V´letlen Turing g´pek. Lov´sz-lemma. Ryser–Chowla-t´tel. dualiz´l´s. MDPT3417. hipergr´fok 2-sz´nez´se. Thomas Beth. Second edition. diszkrepe o e a a ı e ancia. homomorfizmus. Mac Williams-t´tel. t-blokkrendszerek. 1988. Academic Press. James G.

Papadimitriou: Sz´m´ asi bonyolults´g. Line´ris algebrai m´dszer. MDPT3419. J. ea a o u oe e ee Aj´nlott irodalom: a Noga Alon and Joel H. Budapest. Altal´nos ao ao e e e a a als´ becsl´sek. Boppana. Monoton formul´k. e a e ıt´ o Wigderson t´tele. Andreev als´ becsl´sei. Pudl´k t´tele. Modern graph theory. V´letlen megszor´t´sok. Algoritmusok bonyolults´ga. Lov´sz L´szl´. Razborov t´tele. a ıo a e e e o Specker. Az apa o o a uo o o u e e proxim´ci´s m´dszer hat´rai. 1998. Lov´sz L´szl´. Inc. The complexity of Boolean functions. Bonyolults´gelm´let. Rivest–Vuillemin t´tele. Boole f¨ggv´nyek ´rz´kenys´ge. s − t ¨sszef¨gg˝s´g. T´rfogatm´r´s. Novodat bt. Volume A: Algorithms and complexity. Sturtevan t´tele. Szimmetrikus f¨ggv´nyeket e e ao e e e u e kisz´m´t´ kis formul´k. Kahn. Kommuo e a u e e e e nik´ci´s bonyolults´g: Rang f¨ggv´ny m´dszer. Ana e e ıa o dreev t´tele. New York. New York. Wiley-Interscience Series in Discrete Mathematics and Optimization. a o a a e Aj´nlott irodalom: a Handbook of Theoretical Computer Science. Hastad-lemma.. Chapter 14. Sipser. V´letlen a o a u e o o u e e kommunik´ci´s bonyolults´g. Kombinatorikus m´dszerek a bonyolults´gelm´letben o a e I. M¨bius f¨ggv´ny. ELTE jegyzet. R. Paul E. B´la Bollob´s. Ne`iprok t´tele. e e u a o 43 . van Leeuwen). The complexity of Boolean networks. (Ed. ´ H´l´zatok: H´l´zat m´ret ´s Turing-g´p bonyolults´g kapcsolata. V´letlen a a u ee e s´t´k gr´fokon. Masek t´tele. e e ıt´ o e Als´ becsl´sek az apo e proxim´ci´ m´dszer´vel. Wiley-Teubner.Verlag. V´letlen d¨nt´si f´k. Karchmer. 1992. Konstans m´lys´g˝ h´l´zatok. Razborov ´s Smolenski t´telei. e a 184. Budapest.p´rhuzamos algoritmus maxim´lis f¨ggetlen halmaz keres´s´re. Als´ o e e e u ao o becsl´sek v´letlen megszor´ asok m´dszer´vel. John Wiley & Sons. Raz. M. Springer. Graduate Texts in Mathematics vol. Monoton h´l´zatok. Subotovskaja m´dszere. El´gaz´ programok: a o o a o e a o el´gaz´ programok bonyolults´ga ´s Turing g´pek. Korl´tos a o a e e e a sz´less´g˝ el´gaz´ programok. Dunne. V´letlen megszor´ as m´dszere.. Disztribuci´s bonyolults´g. Hodes. 1990. a a o a o o MDPT3418. Academic Press 1988. 1987. MIT Press. 1991. Boole d¨nt´si f´k: P´ld´k tart´zkod´ f¨ggv´nyekre. Kombinatorikus m´dszerek a bonyolults´gelm´letben o a e II. The probabilistic method.. Formul´k: Fora o a o a a mula m´ret ´s h´l´zat m´lys´g´nek kapcsolata. Ramsey-elm´leti m´dszerek. o o e e o e a Nemdeterminisztikus d¨nt´si f´k. Kommue a o e nik´ci´s bonyolults´g alkalmaz´sa. a a o a e Christos H. Tank¨nyvkiad´. a o o e e e ao Approxim´ci´s m´dszer alkalmaz´sa k¨l¨nb¨z˝ f¨ggv´nyek eset´re. Spencer. Wegener. Saks. a ıt´ a 1999. Wigderson t´tele. I. o e a e a o o u e e Topol´gikus m´dszerek.

Budapest. Rendez´si. Wythoff-konstrukci´. Gr´felm´leti alapfogalmak. Lov´sz L´szl´. Elemi bonyolults´gelm´let a e ¨ Osszehasonl´t´son alapul´ d¨nt´si f´k. T¨kr¨z´scsoportok standard prezent´ci´ja. oe egyenl˝tlens´gek. van Leeuwen).. a a a o o Affin Weyl-csoportok. 1991. Sipser. e a o e a a a o e o e a Z´rk´zott tulajdons´gok. Combinatorial analysis and probability. a a a e ınez´ a ıa f¨ggetlen ponthalmazok. J. Sz´ esek. Sz´m´t´si bonyolults´g. Paul E. Gy¨krendszo erek. Coxeter-csoportok Szab´lyos a polit´pok o szimmetriacsoportjai. a a o a e Christos H. Absztrakt u a a aa szab´lyos polit´pok ´s C-csoportok.M. Coxeter-csoportok gee ometriai reprezent´ci´ja. Nevezetes o e oa ıa ı o sz´msorozatok ´s kombinatorikus. Gr´felm´leti m´dszerek az elemi matematik´ban. I. Parabolikus r´szcsoportok. Papadimitriou. Novodat Bt. sz´melm´leti tulajdons´gaik. (Ed. e e Aj´nlott irodalom: a A. Springer-Verlag. Dunne. M. Tank¨nyvkiad´. Budapest. Dover Publ. a o e Aj´nlott irodalom: a 44 . Challenging mathematical problems with elementary solutions. Wythoff-polit´pok. 1998 MDPT3422. V´ges t¨kr¨z´scsoportok u o e a o e u o e oszt´lyoz´sa. a e a e a form´lis hatv´nysorok. M´rleg ıa o o e a e e aa e probl´m´k. Bonyolults´gelm´let. Academic Press 1988.M. 1987. Ina o a o a o a ıt´ a vari´ns m´dszer. Elemi kombinatorika Egyenl˝s´gek. Lov´sz L´szl´. Boppana. MIT Press. Coxeter-rendszerek.Jaglom. MDPT3421. a e a a o o o MDPT3423. Problem-solving strategies. Szerkeszt´sek bonyolults´gelm´leti vizsg´lata. p´ros´t´sok. Wegener. Gr´ftulajdons´gok eld¨nt´se d¨nt´si f´kkal.. M´trixm˝veletek a o u a a u bonyolults´ga. D¨nt´si f´k. a ıa a 1999. Bruhat-rendez´s. a e a e a Aj´nlott irodalom: a G´cs P´ter. R. oszthat´s´gok bizony´t´sa bijekt´v m´dszerrel. Coxeter-gr´fok. ELTE jegyzet. keres´si elj´r´sok. 1990. New York. Alapm˝veletek algebrai bonyolults´ga. u a e o a Halmazrendszerek elm´let´nek alapfogalmai. Polinomok. New York–Berlin. Inc. Wiley-Teubner. Coxeter-komplexus. b˝v´ o ıtett Dynkin-diagramok. Coxeter matroidok. Algoritmusok. Chapter 14. 1987 Engel. Coxeter-csoportok szerepe az a o e egyszer˝ Lie-algebr´k oszt´lyoz´s´ban.Aj´nlott irodalom: a Handbook of Theoretical Computer Science.Jaglom. I. Elemi m´dszerek a z´rk´zotts´g bizony´ as´ra. The complexity of Boolean functions. The complexity of Boolean networks. Volume A: Algorithms and complexity.

Minkowskie o e o Hlawka-t´tel. Lie Groups and Lie Algebras. Schneider. W. Brenti. Second edio tion. Affin ´s projekt´v e e ı terek. Weil. polit´pok a e o v´letlen vet¨letei. unit´r ´s szimplektikus bels˝ szorzatok ´s a megfelel˝ csopora e e o e o tok. Cambridge University Press.. With a foreword by Mark Kac. 1995. Capasso and E. C. P. Kvadratikus ´s Hermite-f´le sokas´gok. 1892. Villa. Rogers-f´le szimplex m´dszer. Chapters 4-6. r´csok szima a a a metri´i. Reflection groups and Coxeter groups. Stochastic and Integral Geometry. Cambridge. Berlin. v´ges elhee e ıv e lyez´si ´s fed´si probl´m´k. Packing o and Covering. e u a e a o ınus´ e a o e e konvex testek k¨zel´ ese v´letlen polit´pokkal. B´r´ny. Bourbaki. vol. Springer. Poisson e a e e e e pontfolyamatok. szukcessz´ minimumok. Springer. Santal´. Blichfeldt m´dszere. New York. Orı a e e togon´lis. Berlin.. 2004. P.A. Baddeley. a a a a e e o Aj´nlott irodalom: a R. Lecaa tures given at the C. centr´lis hat´reloszl´st´telek v´letlen polit´pokra. v´letlen pontok konvex burka. Csoportok ´s geometri´k e a Tematika: A klasszikus testek ´s automorfizmusaik. 2002. With additional contributions by D. Rogers. extrem´lis probl´m´k val´sz´ egre ´s v´rhat´ ´rt´kre. Diszkr´t geometria e Tematika: R´csgeometriai alapfogalmak. Schneider. Combinatorial Geometry. sapkafed´si t´tel ´s alkao ıt´ e o e e e lmaz´sai. Springer-Verlag. Pach. Palm eloszl´sok. W. I. Integral geometry and geometric probability. Weil. Heidelberg. Humphreys. 2008. Cambridge Mathematical Library. Fejes T´th. Springer. 2005. SpringerVerlag. Blichfeldt t´tele. Convex and discrete geometry. v´letlen m´rt´kek ´s pontfolyamatok. A. J. Minkowski t´telei. e e e e a uue Aj´nlott irodalom: a J. Hug. Agarwal. Gruber. surus´g bevezet´se ´s tulajdons´gai. John Wiley & Sons. MDPT3425. M. MDPT3426. Stochastic geometry. V. 2004.M. Inc. Regular Figures. Poincar´-Birkhoff-Witt t´tel. 1964. Springer. Luis A. 1964. Pergamon Press. Cambridge University Press. R. Probability and Its Applications. 231. Graduate Texts o in Mathematics. Pol´ris terek ´s ´ltal´nos´tott e e a a e a a ı 45 . September 13–18. Weil. Lecture Notes in Mathematics.I. A.. d-dimenzi´s g¨mbele e e a o o helyez´sek. 2007. Sztochasztikus geometria V´letlen z´rt halmazok. 1990. Cambridge University Press. Projekt´v line´ris csoportok. parametrikus s˝r˝s´g. elhelyez´si ´s fed´si probl´m´k a e e e e e e a konvex testekre.. Rogers-Shepard-t´tel. Bj¨rner and F. Edited by W.E. MDPT3424. E. Summer School held in Martina Franca. Combinatorics of Coxeter groups. speci´lis r´csok. 2007. L.

Taylor. konstrukci´k ´s uo o o a a a a o e fels˝ becsl´sek.4. Berlin. New York. Kvaterni´k ´s okt´vok. o e a Irodalom: J. E. ures konvex ponthalmazok. Matouˇek. A o oo ı e a o sporadikus csoportok geometri´ja. Konvex pona a a e a a a thalmaz K¨l¨nb¨z˝ t´vols´gok sz´ma. e o a o e a Blokkrendszerek. 2008 (http://www. k-halmazok sz´ma. The geometry of classical groups. Erd˝s-Szekeres t´tel.12. La G´om´trie des Groupes Classiques. Gr´fok metsz´si sz´ma. Springer. a o algebrai csoportok. a o Irodalom: J. V´ges ponthalmazok kombinatorik´ja e a Gallai-egyenesek sz´ma. 46 . Dieudonn´. Klasszikus csoportok izomorfi´i. 2002. Version 4. Permut´ci´csoportok a komputeren. Egy ponthalmaz e a e e a ´ltal meghat´rozott ir´nyok sz´ma. s volume 212. GAP — Groups. 1955. Lectures on discrete geometry. Graduate Texts in Mathematics. Algorithms. a a e a e a e A metsz´si lemma alkalmaz´sai. Szemer´di-Trotter t´tel.gap-system. T¨bbsz¨r¨sen tranzit´v v´ges permutat´ci´csoportok. Magasabb o e o e ¨ dimenzi´s probl´m´k. Lie csoportok. Topol´gikus csoportok. Springer.org) MDPT3427. e e e D.n´gysz¨gek. and Programming. The GAP Group. 1992. a metsz´si sz´m becsl´sei. Egys´g t´vols´gok sz´ma. Heldermann.

A v´letlen v´ltoz´ fogalma. centr´lis hat´reloszl´s t´tel. Diszkr´t. a e e a e Irodalom: Feller: Bevezet´s a val´sz´ us´gsz´m´ asba ´s alkalmaz´saiba I. Borel– o ı u e a ıt´ e e ıe o e Cantelli-lemma. Val´sz´ us´gelm´let o ın˝ e e A val´sz´n˝s´gsz´m´ as Kolmogorov-f´le fel´p´t´se. eloszl´sf¨ggv´ny. New York. 1991 [egyetemi o o jegyzet] Feller: Bevezet´s a val´sz´ us´gsz´m´ asba ´s alkalmaz´saiba I. Nevezetes speci´lis e e oa e a o a eloszl´sok. e o ın˝ e a ıt´ e a 1982 R´nyi: Val´sz´n˝s´gsz´m´ as. fluktu´ci´. s˝r˝s´ge a o a u e uue f¨ggv´ny. Konvol´ci´k. a Poisson folyamat. Fel´j´t´si folyamaa a a e a o uıa tok. momentumok. 0-1 t¨rv´nyek. a o a o e o e a h´rom-sor t´tel. A konvergencia m´djai. momentumok. kovariancia ´s korrel´ci´. folytonos ´s e u e e e e szingul´ris eloszl´sok. Lebesgue dekompoz´ o. 1971 47 . Gyenge vagy eloszl´sbeli konvergencia. Ann Arbor. 1968 e o ı u e a ıt´ MDPT251. A Wiener folyamat differe e e a enci´lhatatlans´ga. Helly kiv´laszt´si a e a a a t´tele. 0–1 t¨rv´nyek. Cs¨rg˝: Fifty-three Lectures on Probability. Karaku e a e a terisztikus f¨ggv´nyek. Kolmogorov-f´le h´romsor t´tel. momentumgener´l´ f¨ggv´nyek fogalma ´s tulaju e ao u e e dons´gai. Karakterisztikus f¨ggv´nyek.Sztochasztika k´pz´si program e e MDPT15. F¨ggetlens´g ´s szorzatterek. Felt´teles a a a a e e e e val´sz´ us´g ´s v´rhat´ ´rt´k. V´letlen bolyong´sok. Nevezetes eloszl´sok ´s tulajdons´gaik. e e u e a a a e T¨bbv´ltoz´s norm´lis eloszl´sok ´s vektori´lis centr´lis hat´reloszl´st´telek. A nagy sz´mok t¨rv´nyei. Budapest. Markov l´ncok ´s stacion´rius sorozatok. az eloszl´sf¨ggv´ny. felt´teles eloszl´sok. o e a az arkusz-szinusz t¨rv´ny. Kombinatorikus m´dszerek v´letlen bolyong´sokra. Nagy sz´mok er˝s ´s gyenge t¨rv´nyei. Val´sz´ us´gelm´let I o ın˝ e e ´s e MDPT252. o a o a a e a a a a e Lok´lis centr´lis hat´reloszl´st´telek ´s aszimptotikus sorfejt´sek. e o ın˝ e a ıt´ e a 1982 Feller: Introduction to Probability Theory and its Application II. o e Irodalom: Billingsley: Probability and Measure. sz´r´s. Brown mozg´s ´s a a e a a e Gauss folyamatok: l´tez´s ´s folytonoss´g. a o e e e A val´sz´ us´gelm´let Kolmogorov-f´le megalapoz´sa. feszess´g. Sztochasztikus folyamatok: Kolmogorov e a a u e exisztenciat´tele. New York. Iter´lt-logaritmus t´telek. Budapest. Val´sz´ us´gelm´let II o ın˝ e e Bernoulli nagy-sz´m t¨rv´nye ´s a de Moivre–Laplace t´tel. V´letlen vektorv´ltoz´k o ın˝ e e e a e a o ´s eloszl´saik. V´rhat´ a a ıci´ u o a o ´rt´k. Centr´lis hat´reloszl´st´telek. a a o e o e a a a e iter´lt logaritmus t´tel. o ın˝ e e a o e e e a e a Marting´lok. 1986 S. Budapest.

minia oe maxit´s. 1946 e Efron: Bootstrap methods: Another look at the jackknife. 1997 Petrov: F¨ggetlen val´sz´ us´gi v´ltoz´k ¨sszegei [oroszul. New York. Princeton. A l´nct¨rtekkel kapcsolatos ergodelm´leti probl´mak. 1998 Cram´r: Mathematical Methods of Statistics. a Glivenko–Cantelli t´tel. Bevezet´s az ergodelm´letbe e e ´ Atlagos ´s pontonk´nti ergodikus t´telek. 7 (1979). invari´ns ´s hasonl´ a a a e o o a a a e o tesztek. torz´tatlans´g. a Fisher–Neyman a o e e e e e faktoriz´ci´s t´tel. Ann. angol ford´t´s]. Bayes-becsl´sek: megengedhet˝s´g. Doksum: Mathematical Statistics. Exponenci´lis csal´dok. e o sz´r´sanal´ oa ızis.Kallenberg: Foundations of Modern Probability. Line´ris a e e oe a o a statisztikai m´dszerek: regresszi´anal´ o o ızis. New York. a norm´lis eloszl´s param´tereire vonatkoz´ klasszikus pr´b´k. 1964 MDPT253. a p´k automorfize e a e o a a e mus. Matematikai statisztika II Empirikus eloszl´sok. Matematikai statisztika I ´s e MDPT254. a a o o A maximumlikelihood becsl´sek aszimptotikus tulajdons´gai: konzisztencia. Bernoulli-eltol´s. Oakland. Kontingencia t´bl´k elemz´se: a log-line´ris o a a e a modell. Teljess´g. 1972 R´nyi: Val´sz´n˝s´gsz´m´ as. A Cram´r–Rao egyenl˝tlens´g. 1983 Lehmann: Testing Statistical Hypotheses. 1959 Lehmann: Theory of Point Estimation. Torz´ as-redukci´. u o ın˝ e a o o ıa Moszkva. New York. A t¨bbdimenzi´s norm´lis o a e e e a o o a eloszl´s param´tereinek becsl´se. Becsl´si m´dszerek: a momentum m´dszer. 1968 e o ı u e a ıt´ Spitzer: Principles of Random Walks. aa e a o a er˝. Pontbecsl´sek elm´lete: el´gs´gess´g. a minim´lis a a e o o a t´vols´gok m´dszere. szignifikancia. χ2-pr´b´k. 1-26 Kullback: Information Theory and Statistics. a e a a Fisher inform´ci´. 1977 Borovkov: Mathematical Statistics. konzisztencia. a e e e o e hat´soss´g. aszimpe a totikus normalit´s ´s hat´soss´g. 1986 MDPT255. Statist. Irodalom: Bickel. a maximum-likelihood m´dszer. tiszta ´s becsl´ses illeszked´svizsg´lat. megengedhet˝s´g. torz´ a o e ıtatlans´g. A hipot´zisvizsg´lat alapfogalmai: pr´b´k. A Rao–Blackwell t´tel. r¨vid bevezet´s a ”jackknife” ´s ”bootstrap” ıt´ o o e e elj´r´sokba. Regresszi´ ´s line´ris regresszi´. A diszkr´t spektrum´ lek´pez´sek e e e e u e e elm´lete. legkisebb n´gyzetek m´dszere. a Neyman–Person lemma. Arnold macsk´ja. mina e a a e oe imax tulajdons´g. New York. egyenletesen leger˝sebb torz´tatlan tesztek. lok´lisan legjobb. Budapest. New York. Konfidencia intervallumok: egzakt ´s a ı a e aszimptotikus m´dszerek. P´ld´k: az egys´gk¨r forgat´sa. Amsterdam. a a o e e 48 . o o ı monoton likelihood h´nyadosok.

Tokyo. Konvergencia a Poisson o a o e eloszl´shoz. 259-333. 1968 Siegel. 1956 u MDPT256. van angol ford´ as]. a kis nevez˝k probl´m´ja. Math. Hamilton rendszerek pere a turb´ci´ja. Szinaj. e Irodalom: Billingsley: Convergence of Probability Measures. Moser: Lectures on Celestial Mechanics. 1968 Gihman. e ıt´ Moszkva. Leipzig. 1977. Bevezet´s a Kolmogorov–Arnold–Moser elm´letbe e e A klasszikus mechanika soktestprobl´m´ja. 1951 a S. angol ford´ as]. metrikus terek o ı ue e e v´letlen elemei. 1] t´r Szkorohod topol´gi´ja. Moszkva. 1] t´rben: e o a e Donsker t´tele empirikus folyamatokra. Kolmogorov: F¨ggetlen val´sz´ us´gi v´ltoz´k ¨sszegeinek konu o ın˝ e a o o vergenci´ja.Irodalom: Halmos: Lectures on Ergodic Theory. A lek´pez´si t´tel. Szkorohod: Bevezet´s a sztochasztikus folyamatok elm´lete I e e [oroszul. A korl´tlanul osa o a o´ ı a a zthat´ eloszl´sokhoz val´ konvergencia felt´telei. ee o ı ue Irodalom: Gnyegyenko. Klasszikus hat´reloszl´st´telek a a e A korl´tlanul oszthat´ eloszl´sok kanonikus el˝all´t´sa. Cs¨rg˝. Egyforma eloszl´s´ ¨sszeadand´k: stabilis eloszl´sok vonz´stara auo o a a tom´nyai. Haeusler. New York. Gyenge kona ıv a e e e vergencia a C[0. New York. MDPT3501. a a e a Irodalom: Moser: Lectures on Hamiltonian Systems. 1980 Khinchin: Kettenbr¨che. u o ın˝ e a o o ıa Moszkva. A twist-lemma bizonyit´sa ´s alkaa o o e a a e lmaz´sa a korl´tozott 3-test probl´m´ra. Advances in Appl. Nagy a a o a a a a elt´r´sek val´sz´n˝s´gei. Mason: A probabilistic approach to the asymptotic o o distribution of sums of independent. New York. Gyenge konvergencia: alapt´tel. identically distributed random variables. korl´tlanul oszthat´ eloszl´sok parci´lis vonz´startom´nyai. 1972. 1956 Kornfeld. A e e e o D[0. 1965 MDPT3500. Fomin: Ergodelm´let [oroszul. Val´sz´ us´gi m´rt´kek konvergenci´ja o ın˝ e e e a Val´sz´n˝s´gi m´rt´kek metrikus terek Borel halmazain. Gauss-approxim´ci´k a sztochasztik´ban a o a 49 . ıt´ MDPT3502. Gyenge konvergencia a C[0. angol ford´t´s]. e e e e e Szekvenci´lis relat´ kompakts´g ´s feszess´g: Prohorov t´tele. Petrov: F¨ggetlen val´sz´ us´gi v´ltoz´k ¨sszegei [oroszul. 1] t´rben: Donsker t´tele r´szlet¨sszeg folyamatokra. Budapest. 9 (1988).

Cs¨rg˝. Az egyena o a o letes ´s az ´ltal´nos kvantilis folyamat t´vols´ga. fel´j´t´si ´s el´gaz´ folyamatok. Cram´r–von Mises. e e a a o Az extr´m´lis hat´reloszl´sok e a a a vonz´startom´nyai.f´le ´s a Koml´s–Major–Tusn´dy apa e e o a proxim´ci´k. o o e e Budapest.A Wiener folyamat ´s a Brown h´ n´h´ny nevezetes funkcion´lj´nak e ıd e a a a eloszl´sa. e e a Strassen ´s Brillinger approxim´ci´i a r´szlet¨sszeg ´s az empirikus folyamae a o e o e tokra. New York. A Wiener folyamat L´vy-f´le folytonoss´gi modulusa. Cs¨rg˝. valamint a a u e a a uıa e a o diszkr´t idej˝ marting´lok elm´let´b˝l. Alkalmaz´sok. Empirikus ´s kvantilis folyamatok e Empirikus eloszl´sf¨ggv´nyek. R´v´sz: Strong Approximations in Probability and Statistics. A Koml´s–Major–Tusn´dy approxim´ci´k. 1987 MDPT3508. Pontos ´s asze a e imptotikus eloszl´sok. o a a o Irodalom: M. Az egyenletes kvantilis folyamat approxim´ci´i. o o e e Budapest. a sz¨let´si-hal´loz´si. Anderson-Darling statisztik´k. 1986 M. Amsterdam. 1981 Shorack. A sztochasztikus folyamatok elemei Sztochasztikus folyamatok diszkr´t e id˝ben vagy megsz´ml´lhat´ ´llapott´rben: v´logatott fejezetek a Markov o a a o a e a l´ncok. Eloszl´sbeli konvergencia Szkorohod-konstrukci´ja. 1975 Galambos: The Asymptotic Distribution of Extreme Order Statistics. ¨r¨kl¨tt approxim´ci´k. egyforma eloszl´s´ v´letlen v´ltoz´k maximuma: Gnyegyenko u au e a o t´tele a lehets´ges hat´reloszl´sokr´l. e u a e e o Irodalom: 50 . a a o u azonos eloszl´s´ v´letlen v´ltoz´k ¨sszegeinek Szkorohod-be´gyaz´sa a au e a o o a a Wiener folyamatba. angol a e e e ford´t´s]. Horv´th: An Asymptotic Theory for Empirical Relio o o o a ability and Concentration Processes. 1981 Szkorohod: Tanulm´nyok a v´letlen folyamatok elm´let´ben [oroszul. S. Kiev. Malabar. Berlin. 1986 MDPT3506. A Brillinger. Kiterjeszt´s f¨gg˝ esetekre. a Glivenko–Cantelli t´tel. a a e u o a Irodalom: de Haan: Regular Variation and Sample Extremes. R´v´sz: Strong Approximations in Probability and Statistics. 1961 ıa MDPT3503. Cs¨rg˝. Wellner: Empirical Processes with Applications in Statistics. korrel´lt Gauss sorozatok. Cs¨rg˝. Extr´m´lis eloszl´sok e a a F¨ggetlen. e a Irodalom: M. Kolmogorov– a u e e Szmirnov. A e a a a a oo o a o Bahadur–Kiefer t´tel. F¨ggetlen.

a Irodalom: S. Ann Arbor. Snell: Finite Markov Chains. T¨bbl´p´ses ´tmenetval´sz´ us´gek. 1989 Szevastyanov: El´gaz´ folyamatok [oroszul]. Bev´ndorl´s ´s diff´zi´. New York. New York. Moszkva. 1960 Kemeny. Az o e e a o ın˝ e e a a ´llapotok oszt´lyoz´sa. angol e ford´t´s]. 1989 M´ri: Diszkr´t param´ter˝ marting´lok. A marting´l konvergenciat´tel. o a a e u o Irodalom: Harris: Theory of Branching Processes. 1966 MDPT3510. Hat´reloszl´sok ´tmenetval´sz´n˝s´gekre. Moszkva. London. Optim´lis strat´gi´k. 1971 ıa Kemeny. 1999 o e e u a MDPT3512. Kort´l f¨gg˝ el´gaz´ folyamatok o ıpus´ a o o u o a o folytonos id˝ben. Alkalmaz´sok. Az opci´s mintav´tel e e u a e a o e t´tele ´s a felmetsz´sek sz´ma. Budapest. angol e ford´t´s]. valamint a sztochasztikus mez˝k e e e o o spektr´lelm´let´b˝l. T¨bbt´ u el´gaz´ folyamatok. 1965 ıt´ Gihman. a e e o 51 . Gauss a u o e u a u ´s Markov folyamatok elm´let´b˝l. Budapest. 1971 ıa Tak´cs: Stochastic Processes. e e o a a e e V´logatott fejezetek a f¨ggetlen n¨vekm´ny˝. El´gaz´ folyamatok a o Bevezet´s az el´gaz´ folyamatok elm´let´be: a Bienaym´–Galton–Watson e a o e e e folyamat. 1971 a o MDPT3511. a a e a a e ee a Irodalom: Gihman. Snell. Marting´lok a Diszkr´t param´ter˝ marting´lok ´s szemimarting´lok. T´telek a a a a a o ı ue e hat´reloszl´sok ´s stacion´rius eloszl´s l´tez´s´re. Princeton. Szkorohod: Bevezet´s a sztochasztikus folyamatok elm´lete I e e [oroszul. Moszkva.Gihman. Moszkva. Cs¨rg˝: Fifty-three Lectures on Probability. homog´n l´ncok. 1966 a Harris: Theory of Branching Processes. Szkorohod: A sztochasztikus folyamatok elm´lete I [oroszul. Knapp: Denumerable Markov Chains. angol ford´ as]. Ford´tott ´s e e e a a e ı e regul´ris marting´lok. New York. m´sodrend˝. 1991 [egyetemi o o jegyzet] M´ri: Diszkr´t param´ter˝ marting´lok. N´gyzetesen integr´lhat´ marting´lok ´s a marting´l a a e a o a e a centr´lis hat´reloszl´st´tel. 1999 o e e u a MDPT3509. Szkorohod: A sztochasztikus folyamatok elm´lete I [oroszul. A folytonos idej˝ marta a a e a e a u ing´lok elemei. Markov l´ncok a A Markov tulajdons´g a ekvivalens alakjai. Sztochasztikus folyamatok ´s mez˝k e o Bevezet´s a sztochasztikus folyamatok ´s mez˝k ´ltal´nos elm´let´be.

meg´ll´si id˝k. III [oroszul. 1980 Bowen: Periodic points and measures for axiom A diffeomorphisms. A Bowen–Ruelle–Sinai-m´rt´k. Shreve: Brownian Motion and Stochastic Calculus. Amer. 1997 Karatzas. Shreve: Brownian Motion and Stochastic Calculus. e angol ford´t´s]. New York. 1975 ıa Karatzas. New York. 1991 MDPT3514. Collet. 1971. Sarkovszkij-t´tel. Hille–Yosida t´tel. Kolmogorov egyena e e letei. Trans. Soc. abszol´t folytonos invari´ns m´rt´k l´tez´se. 1957 Kallenberg: Foundations of Modern Probability. II. angol ford´ as]. A szimbolikus dinamika m´dszere. Gyenge ´s er˝s megold´sok. Szu a a o a a o a tochasztikus integr´lok. aa Irodalom: Feller: Introduction to Probability Theory and its Application II. Kapcsol´d´s a t˝zsde matema a a e o a o atik´j´hoz. a tera o a modinamikai formalizmus. New York. Moszkva. New York. A statisztikus fizika matematikai m´dszerei o 52 .Irodalom: Gihman. Intervallume e lek´pez´sek. e a e a e o a Irodalom: Gihman. 1973. Boston. Markov ´s diff´zi´s folyamatok e u o A Markov oper´torok f´lcsoportja. 337-397. 1980 MDPT3516. Eckmann: Iterated Maps on the Interval. e ıt´ Moszkva. New York. 1971 Kac: Probability and Related Topics in Physical Sciences. e e e u a e e e e Irodalom: Kornfeld. 1965 ıt´ Gihman. Math. Matematikai fizika: konzervat´ rendszerek ıv A d-dimenzi´s t´rusz algebrai automorfizmusai. A sztochasztikus a differenci´legyenletek ´ltal´nos elm´lete. A sztochasztikus integr´l. New York. az Itˆ formula. Szkorohod: A sztochasztikus folyamatok elm´lete I. Szinaj. angol e ford´t´s]. Szkorohod: Bevezet´s a sztochasztikus folyamatok elm´lete I e e [oroszul. Brown mozg´s. Sztochasztikus differenci´legyenletek a o a ´s a kapcsolatos marting´lprobl´m´k. 1969 MDPT3515. Moszkva. Sztochasztikus anal´ ızis Folytonos idej˝ marting´lok. 154 (1971). 1991 McKean: Stochastic Integrals. Fomin: Ergodelm´let [oroszul. van angol ford´ as]. filtr´ci´k. 1975 ıa MDPT3513. Szkorohod: A sztochasztikus folyamatok elm´lete III [oroszul.. A Feynman–Kac formula. o o Sz´r´ ´s f´lig sz´r´ oo e e oo bili´rdok. Markov felbont´s. Moszkva.

Line´ris statisztikai modellek a A Gauss–Markov t´tel. faktor. van angol ford´ as].´s kovariancia-anal´ e a o oa e ızis. Griffiths). o e e a Irodalom: Preston: Gibbs States on Countable Sets. Cambridge. Kutner. Stacion´rius ıci´ o e a sorozatok ´s spektr´lis reprezent´ci´juk. Soc. Nelder: Generalized Linear Models. A m´rt´kelm´let Rohlin-f´le u e e e e e e e fel´p´ ese: m´rhet˝ part´ ok elm´lete. Irodalom: Johnson. rezidu´lisok. 1996 MDPT3520. 1992 MDPT3519. Likelihood ´s kv´zia e a a e a likelihood f¨ggv´nyek ´s becsl´si egyenletek. analitikus e m´dszerek (Lee–Yang t´tel). Upper Saddle River. optimalit´s. Kornfeld. a f´zis´tmenet l´tez´s´nek bizony´t´sa e e a a e ee ıa a kont´r m´dszerrel. 1969 Sinai: Theory of Phase Transitions: Rigorous Results. 1980 MDPT3518. az Ising. Chicago. Altal´nos´tott lin´ris modellek ´s kome a a ı a e ponenseik. a modellre e e e o o a vonatkoz´ tesztek. Budapest.´s f˝komponens-anal´ e o ızis. e o Irodalom: Rokhlin: Selected topics from the metric theory of dynamical systems. a Kirkwood–Salzburg egyenletrendszer. Amsterdam.´s kovariancia-anal´ a oa e ızis. Line´ris regresszi´. Wichern: Applied Multivariate Statistical Analysis.A Dobrusin–Lanford–Ruelle m´rt´k. Spektr´lis s˝r˝s´gek ´s autoree a a o a uue e gressz´ mozg´-´tlag folyamatok: predikci´ ´s becsl´s. T¨bbv´ltoz´s statisztikai anal´ o a o ızis Fontosabb statisztik´k eloszl´sa t¨bbdimenzi´s norm´lis eloszl´s eset´n. o Line´ris modellek. regresszi´ ´s ciklikus komponensek. ´ logit. korrel´ci´s egyenl˝tu o e a e a o o lens´gek (FKG. 1982 MDPT3517. a Dobrusin-f´le unicit´s krit´rium. e ıt´ Moszkva. 1974 Ruelle: Statistical Mechanics: Rigorous Results.´s klaszter-anal´ a e ızis. probit ´s log-lin´ris modellek. f¨ggetlens´gi tesztek. u e e e a Irodalom: Neter. a e o oo o a o u e Diszkrimin´ns. Math. Nachtsheim. kanonikus korrel´ci´. sz´r´s. Ergodelm´let e A Lebesgue-spektrum´ lek´pez´sek elm´lete. Fomin: Ergodelm´let [oroszul.modell Onsager-f´le egzakt megold´sa. Szinaj. 171-209. Parci´lis ´s t¨bbsz¨r¨s regresszi´. Transl. Wasserman: Applied Linear Regression Models. Folytonos ´s bin´ris mint´k. A dinamikai rendszerek Kolmogorov– e ıt´ e o ıci´ e Rohlin–Sinai elm´lete: az entr´pia. London. Integr´lt autoreıv oa o e e a 53 . 1990 McCullagh. Id˝sorok statisztikai anal´ o ızise Dekompoz´ o: trend. 49 (1966). a a o o a a e Becsl´s ´s tesztel´s a t¨bbdimenzi´s norm´lis modellben. sz´r´s. Amer.

1967 a Rosenblatt: Curve estimates. a Irodalom: Serfling: Approximation Theorems of Mathematical Statistics.gressz´v mozg´-´tlag folyamatok. angol ford´ as]. Rangstatisztik´k ´s aszimptotikus eloszl´suk. New York. Math. Shiryaev: A sztochasztikus folyamatok statisztik´ja [oroszul. Prague. A a e o e e ue e a Kolmogorov–Wiener ´s a Kalman sz˝r˝. Spektr´lis statisztika: periodogrammok ı oa a ´s aszimptotikus viselked´s¨k. Liptser. a ıt´ Moszkva. 1963 Shiryaev: Szekvenci´lis statisztikai analizis [oroszul. f¨ggetlens´gi pr´b´k. Nemparametrikus statisztika S˝r˝s´g. angol a ford´t´s]. New York. New York (1970). o o a e a e u Irodalom: DeGroot: Optimal Statistical Decisions. A Gauss-Markov folyamat ekvie uo valens defin´ci´i ´s param´tereinek becsl´se. uue e ou e e u e ı u e Konzisztencia. 1976 MDPT3522. A sztochasztikus kontroll exı o e e e plicit m´don megoldhat´ feladatai: riaszt´s probl´m´ja. 1815-1842 Shorack. 1974 ıa Rozanov: Stacion´rius sztochasztikus folyamatok [oroszul. Alkalmazott val´sz´ us´gsz´m´ as o ın˝ e a ıt´ 54 . a aa e a a e a Tiszta ´s ¨sszetett illeszked´svizsg´latok. Davis: Time Series: Theory and Methods. angol ford´ as]. Ann. Statist. aszimptotikus eloszl´s ´s hat´soss´g. New York. 42 (1971). a ıt´ Moszkva. eltol´s-sk´la eloszl´scsal´dok aszimpa o a a a a a totikusan optim´lis tesztjei. Boston. 1996 MDPT3521. torz´t´s. A s´vsz´less´g ıa a e a a a e e v´laszt´s´nak probl´m´ja. Sztochasztikus folyamatok statisztik´ja a Gauss folyamatok spektr´lelm´lete. 1980 MDPT3526. Wellner: Empirical Processes with Applications in Statistics. Aszimptotikus m´dszerek a matematikai o statisztik´ban a V´logatott fejezetek a parametrikus ´s nemparametrikus matematikai a e statisztika aszimptotikus elj´r´saib´l.´s regresszi´f¨ggv´nyek hisztogram ´s magf¨ggv´ny t´pus´ becsl´sei. 1987 ˇ a H´jek. Moszkva. a ”k´tkar´ bandita”. aa o Rendstatisztik´k line´ris koma a bin´ci´inak aszimptotikus normalit´sa. 1986 MDPT3525. e o e a u e o a Irodalom: Devroye: A Course in Density Estimation. Sid´k: Theory of Rank Tests. Az el˝rejelz´s ´s sz˝r´s probl´m´ja. e eu Irodalom: Brockwell.

. J. I. 55 . Ino a e form´ci´elm´leti m´dszerek a dinamikai rendszerek elm´leteben. 14 (1964) 443–474. Chayes. Borgs. 1966 Tak´cs: Introduction to the Theory of Queues. A. Anal. no. K. szabadena ergia. Magyar Tud. (oroszul. V. metric properties and testing. L. Ezek bie a aa a zony´ asa analitikus m´dszerekkel. e o aa e e Moszkva. Funct. 1801–1851. Kovalenko: Bevezet´s a t¨megkiszolg´l´s elm´let´be [oroszul]. C. 252–270. Aszimptotikus elj´r´sok hossz´ id˝re. Akad. (English suma e mary) Geom. MDPT3530. a a aa u o Irodalom: Gnyegyenko. N. Kolmogorov matematikai munk´ss´ga a a ´ val´sz´n˝s´gsz´m´ asi eredm´nyek a ”Grundbegriffe”-ben. L. N.. Math.. A. A a e uo Kolmogorov-pr´ba. mint hat´robjektum. A koma o e o e plexit´s Kolmogorov-f´le definici´ja. Szegedy. Oszt. Subgraph frequencies. az o ın˝ e a ıt´ u u e eredeti dolgozatok egy r´sze nem orosz nyelv˝) e u Rohlin. o Siegel. stb. Gr´ff¨ggv´nyek tesztelhet˝s´g´nek ekıt´ o a u e oe e vivalens defin´ oi. Carl Ludwig. Levin. az ebben a t´vols´gban uu u a a a a a a t¨rt´n˝ konvergencia ekvivalens defin´ oi a gr´fon. 1962 a MDPT3529. Fiz. cut-t´vols´ga. 17 (2007). 219 (2008).) Szemer´di regularit´si lemm´j´nak v´ltozatai. Nauk 25 (1970). K. 1971.. A. A stao o ın˝ e a ıt´ cion´rius Gauss-folyamatok elm´lete: a Kolmogorov-Wiener sz˝r˝. e u a S˝r˝ s´lyozott gr´fok cut-norm´ja. L.. SpringerVerlag.: Val´sz´ us´gsz´m´ as (orosz nyelv˝ cikkgy˝jtem´ny. V. Lov´sz. Analitikus Uj o ı u e a ıt´ e m´dszerek a val´sz´ us´gsz´m´ asban: Kolmogorov egyenletei. Band 187.: Lectures on celestial mechanics. 85– ıa 127. 6(156).: Convergent a o sequences of dense graphs. K¨zl. o e o ıci´ a a Kapcsolat a statisztikai fizika fogalmaival (alap´llapoti energia. e Mat. no. Dinamikai rendszerek stabilit´sa: a KAM elm´let. 6. u Die Grundlehren der mathematischen Wissenschaften. J¨rgen K. Zvonkin. Vesztergombi. A. Nagym´ret˝ gr´fok limesze. B. A. van angol ford´t´s) Uspehi Mat. no. New York. ıci´ Irodalom: Lov´sz. Moser.: The complexity of finite objects and the basing of the concepts of information and randomness on the theory of algorithms. Adv.: A Lebesgue-t´r egzakt endomorfizmusai.: Szemer´di’s lemma for the analyst. a e o Irodalom: Kolmogorov.V´logatottt fejezetek az alkalmazott val´sz´ us´gsz´m´ asb´l: a t¨megka o ın˝ e a ıt´ o o iszolg´l´s ´s sorban´ll´s val´sz´ us´gi modelljei. New York-Heidelberg. 1. a megb´ aa e a a o ın˝ e ızhat´s´gelm´let oa e eloszl´soszt´lyai. S´s.

adata ıv a eo a e a sokas´g v´rhat´ ´rt´ke ´s sz´r´sa. a fogalmak a a a o e ıt´ o e a bevezet´s´nek lehets´ges utjai: indukt´v. sz´r´suk. Egyszeru a ıt´ oe o e u a o ¨sszesz´ml´l´si probl´m´k elemi megold´s´t´l a form´lis hatv´nysorok ala aa e a aao a a kalmaz´s´ig.elemi uton ´ Dienes Zolt´n: Ep´ ukfel a matematik´t a ´ ıts¨ a Gyapjas Ferenc: A kombinatorika ´s val´sz´ us´gsz´m´ as tan´t´s´nak e o ın˝ e a ıt´ ıaa m´dszertani probl´m´i o e a P´lya Gy¨rgy: A gondolkod´s iskol´ja o o a a P´lya Gy¨rgy: Indukci´ ´s anal´gia o o oe o Hans Freudenthal: Mathematics as an Educational Task Hans Freudenthal: Weeding and Sowing Courant-Robbins: Mi a matematika? R´nyi Alfr´d: Ars mathematica e e MDPT262. integr´l) el˝k´sz´ ese a k¨z´piskol´ban. e ızis 56 . kapcsol´d´ fogalmak tan´ asa. u it Irodalom: Ambrus Andr´s: Bevezet´s a matematikadidaktik´ba a e a Fried Ervin: Absztrakt algebra . ´ltal´nos´t´s ´s absztrakci´. Felfedeztet´s a e a u o a a ıa e o e sz´melm´letben. o ın˝ e a o a ıt´ e e a u Diszkr´t val´sz´ us´gi v´ltoz´k. eloszl´suk. formaliz´l´s. Statisztikai m´r˝sz´mok ´s tulajdons´gaik.Matematikadidaktikai kurzusok: MDPT261. valamint a val´sz´ us´gsz´m´ as o ın˝ e a ıt´ ´s statisztika k¨z´p. A nemeukıt´ ıv e ı o lideszi geometri´k tan´ asi lehet˝s´gei a k¨z´pfok´ oktat´sban. Le´ o statisztika ´s a h´tk¨znapi ´let. Algebrai strukt´r´k bevezet´se ıt´ ı o ua e p´ld´kon kereszt¨l. Az a e e e a a a e e ıa euklideszi geometria tan´ asa indukt´ ´s dedukt´v m´don. A val´sz´ us´g fogalm´nak kialak´t´sa.´s fels˝fok´ tan´ as´nak m´dszertan´b´l o e e o u ıt´ a o a o Bet˝s kifejez´sek. Statisztikai adatok megu ır´ e e o e jelen´ ese. difızis o ae e a ferenci´lh´nyados. Egyenletek. folytonoss´g. egyenietrendszerek tan´ asa. Az ee e ´ ı ıv e ı ´ anal´ elemeinek alkalmaz´sai a h´tk¨znapi ´letben ´s a matematika m´s ızis a e o e e a ter¨letein. ´ltal´nos sejt´s. dedukt´ ´s konstrukt´v ut. a a o e e e oa o ın˝ e a ıa A val´sz´ us´gi v´ltoz´ fogalm´nak kialak´ asa konkr´t p´ld´kon kereszt¨l. Val´sz´ us´gi k´ erletek. a sejt´s bizony´t´sa. Fejezetek az anal´ ızis. A e o ın˝ e a o a a o e e u oa nagy sz´mok t¨rv´ny´nek tan´ asi lehet˝s´gei. a o e e ıt´ oe Irodalom: Pint´r Lajos: Anal´ I-II.´s fels˝fok´ tan´ as´nak m´dszertan´b´l e o e e o u ıt´ a o a o Az anal´ (kalkulus) alapvet˝ fogalmainak (hat´r´rt´k. A line´ris algeoe ıt´ a bra alapjainak tan´ asa indukt´v m´don. v´rhat´ ´rt´k¨k. relat´ gyakoris´g. A klasszikus algebra elemeinek tan´t´si u e aa ıa lehet˝s´gei. Gr´felm´leti fogalmak ´s t´telek tan´t´sa konkr´t p´ld´kon aa a e e e ıa e e a kereszt¨l. Fejezetek az algebra. anal´gia. a geometria ´s a a e e kombinatorika k¨z´p. a sz´melm´let. gyakoıt´ o o ıt´ o ın˝ e ıs´ ris´g. konkr´t p´ld´k.

kateg´ri´k. Young: Excursions in Calculus . Birkhoff k¨nyveinek e o o ¨sszehasonl´t´sa. A renesz´nsz kor eur´pai matematik´ja.An Interplay of the Continuous and the Discrete Nemetz Tibor-Wintsche Gergely: Val´sz´n˝s´gsz´m´ as ´s statisztika mino ı u e a ıt´ e denkinek Gyapjas Ferenc: A kombinatorika ´s val´sz´ us´gsz´m´ as tan´t´s´nak e o ın˝ e a ıt´ ıaa m´dszertani probl´m´i o e a P´lya Gy¨rgy: Indukci´ ´s anal´gia o o oe o Ambrus Andr´s: Bevezet´s a matematikadidaktik´ba a e a Alan H. foly´iratb´l a o o v´logatott magyar nyelv˝ matematikat¨rt´neti publik´ci´k a u o e a o MDPT3116. Irodalom: Boyer: A History of Mathematics Corry: Modern Algebra and the Rise of Mathematical Structures Kline: Mathematical Thought from Ancient to Modern Times Rashed: The Development of Arabic Mathematics Van der Waerden: Egy tudom´ny ´bred´se a e e v´logatott matematikat¨rt´neti cikkek a o e MDPT3229. sz´zad elej´n. Van der Waerden.Robert M. sz´zadban a a Az algebra helyzete a 20. ill. szerep¨k az oktat´sban.. A hazai oktat´s u a a anyaga ´s tank¨nyvei K˝nig Gyul´t´l napjainkig. stb. univerz´lis alıa a ´ıa ao o a a gebra. Az iszl´m ıv a e a a kult´r´k matematik´ja. homologikus algebra. a hell´n kor matematik´ja. A modern algebra el˝fut´rai ´s a e o a e a oe ´tt¨r´se. Bourbaki. Egyetemi algebraoktat´s a 20. Az anal´ alapvet˝ fogalmainak k¨l¨nf´le bevezet´se ızis o uo e e 57 . Schoenfeld: Mathematical Thinking and Problem Solving Courant-Robbins: Mi a matematika? R´nyi Alfr´d: Ars mathematica e e MDPT3115. R´dei. megoldhat´s´ga Mezopot´mi´t´l Galoisu a oa a ao ig. A sz´zad nagy uj´t´sai: h´l´k. A magaua a a o a sabbfok´ egyenletek megold´sa. General Algebra v´logatott t¨rt´neti jegyzetek Bourbaki k¨nyveib˝l a o e o o v´logatott cikkek a Mathematical Intelligencer c. e o o ao Irodalom: Birkhoff–MacLane: Algebra Birkhoff–Bartee: A modern algebra a sz´m´t´g´ptudom´nyban a ıo e a Corry: Modern Algebra and the Rise of Mathematical Structures Van der Waerden: Moderne Algebra R´dei: Algebra e Jacobson: Lectures on Abstract Algebra. N´h´ny k´rd´s a matematika kult´rt¨rt´net´b˝l e a e e u o e e o A dedukt´ matematika kialakul´sa. Jacobson.

mint´k kezel´se. 42. Fourier sorok. ´s ezek e a e e a e tan´ as sor´n t¨rt´n˝ feldolgoz´sa ıt´ a o e o a Els˝sorban olyan k´rd´sk¨r¨k t´rgyal´s´ra ker¨l sor. ´br´zol´sa. ´ltal´nos f¨ggv´nysorok. ill. a sz´m´ og´pes dinamikus vizualiz´ci´ alapjai. koordin´tageometria. Laplace ızis a ı o e a o transzform´ci´ ´s alkalmaz´saik. rendszerek vizsg´lata sz´m´ og´ppel: vektormez˝k. hatv´nysorok. Differenci´legyenletek szima o a a a a a a bolikus ´s numerikus megold´sa. helyettes´ es. 50. π t¨bbf´le sor-el˝´ll´t´sa. Taylor f´le sorfejt´sek. a sorozatok ´s a v´gtelen sorok elm´let´vel vannak szoros kapcaa e e e e solatban. a ua e a u a lek´pez´sek. 35. Weierstrass p´ld´ja. a o e a matematika szakk¨r¨k¨n). a o e ıt´ ı a hat´r´rt´k szeml´letes fogalm´ra ´p¨l˝ fel´p´ ese k¨z´piskol´k sz´m´ra. iter´ci´k.). G¨rbeilleszt´si feladatok. ızis o e o e Irodalom: 35.A k¨z´piskol´kban ´s egyetemeken haszn´latos tank¨nyvekben szerepl˝. 53. 28. Fourier transzform´ci´. 67. A f˝ probl´m´k k¨z¨l n´h´ny: a a u e o e a o u e a – Az e. bifurk´ci´s diagramok k´sz´t´se. 46. 21. Line´ris algebra. 67 MDPT3230. ´rt´kad´s. szab´ly alap´ programoz´s. fixpontkeres´s. Az anal´ ızis n´h´ny ´rdekes probl´m´ja. o e oa ı a a – – ∞ 1 n=1 n2 ∞ 1 n=1 n3 = π 6 t¨bbf´le bizony´t´sa o e ıa irracionalit´sa a – P´ld´k ´s ellenp´ld´k a f¨ggv´nysorok t´mak¨r´b˝l (integr´lhat´s´g. a ıo e e e a a vektoranal´ sz´m´t´g´pen. irracionalit´sa. differe e a o o a o e enciaegyenletek vizsg´lata. A f˝ eszk¨z¨k: numerikus sorok. 3D a ua e e a ıt´ a e a a a ´br´zol´sok. o e a e a o o a klasszikus anal´ ızisbe tartoz´ anyag fel´p´ ese. differenci´lhat´s´g). amelyek a differenci´l´s. adatstrukt´r´k. 54. trajekt´ri´k vizsg´lata. Az anal´zis form´lis. logaritmus ´s trigonometrikus f¨ggv´nyek. Kvalitat´v m´dszerek: egyens´lyi helyzetek e a ı o u 58 . 69 MDPT3313. a a oa – P´ld´k minden¨tt folytonos ´s sehol sem differenci´lhat´ f¨ggv´nyre e a u e a o u e (Riemann pr´b´lkoz´sai. Az ae e e a e u o e ıt´ o e a a a exponenci´lis. o e e oo a aa u aa integr´l´s. Az anal´ fogalmainak t¨rt´neti fejl˝d´se. a ıt´ e u list´k. o a a e a A t´rgyal´s m´dszere kiterjed arra. hogy a fenti probl´m´k hogyan ´p´thet˝k a a o e a e ı o be az oktat´sba (egyetemen. Hatv´nysorok sza e u e a erepe. 37. K¨z¨ns´ges a a o e ıe o o e differenci´legyenletek. oo o Irodalom: 15. transzcendens volta. 56. Matematikai ala oe a o e goritmusok programoz´sa. rekurzi´k: Newton iter´ci´. trigonometrikus o o o a sorok. e a e e a u e e oe o a oa folytonoss´g. stb. F¨ggv´nyek ´s dinamikus rendszerek vizsg´lat´nak u e e a a sz´m´ og´pes m´dszerei a ıt´ e o Sz´m´ og´palgebrai alapismeretek: szimbolikus. 2D. a a a ıt´ e o megold´sok. strukt´r´k kezel´se. Kalkulus a ıt´ e a o sz´m´t´g´pen. numerikus m˝veletek. matematika tagozatos k¨z´piskolai oszt´lyban.

K´sleltetett rendsza a ı e erek sz´m´ og´pes vizsg´lata. Academic Press. McCollum . A. 2008. A. R. 1994. Karsai J. impulz´v rendszerek. Pinsky. Academic Press. Mezzino Jr. D. 2008. P. ed. A Case Study Approach. Parci´lis differenci´legyenletek megold´sa a ıt´ e a a a a sz´m´t´g´pen Fourier m´dszerrel. Wellin.A. biol´giai stb. CRC Press. Weir. C. 1995. ODE Architect K¨telez˝ irodalom: o o T. Kaplan. de Jong. Mathematical and visualizaton packages: Mathematica applications. Birkhauser. CD-ROM. Word Scientific. TelosSpringer. lineariz´ci´. Understanding Nonlinear Dynamics.. Mathematical Modelling. 2001. Karsai. A First Course in Mathematical Modeling. Mathematica For Calculus-Based Physics. F. A Dirac f´le delta f¨ggv´nyt tartalmaz´ difa e e a e u e o ferenci´legyenletek vizsg´lata. Brooks/Cole Publishing Company. Ljapunov f¨ggv´nyek. McGuire. 1999. Ghanza. Illner . CD-ROM. 1994. 1993. Typotex. Computer-aided study of mathematical models. R. 1998. Bohun.. L. C. Aj´nlott irodalom: a E. Student Mathematical Library. J. M. stabilit´si vizsg´latok. Giordano. E. AMS. R. P. CRC Press. 59 . J. Enns. R. Impulsive Differential Equations. 1997. Computer Simulations with Mathematica. V. M. Nonlinear Physics with Mathematica for Scientists and Engineers. G. Modelling with Ordinary Differential Equations. T. J. TELOS/Springer-Verlag. Beltrami.. Vorozhtsov: Numerical Solutions for Partial Differential Equations. Mathematical Biology. 2002. Word Scientific. L. S. W. Vol. Mickens. k´sleltet´sek hat´s´nak o ıt´ e u o e e e aa vizsg´lata. k¨zel´ o megold´s v´ges differenci´kkal. Karsai J. 2005. a o e o o rezg˝ rendszerekkel.. Dreyer. 3rd. M. 1995. Mathematics for Dynamic Modeling. Addison-Wesley. a csillap´ as ´s a k¨ls˝ gerjeszt´s. Perestyuk. D. Meerrschaert. a Szoftverek: Mathematica. M.M. van Roode. S. 27. Gaylord. Gray. a ıo e o o ıt˝ a e a Alkalmaz´sok: k´s´rletek szimul´ci´k egyszer˝ diszkr´t ´s folytonos a ıe a o u e e popul´ci´dinamikai ´s epidemiol´giai modellekkel. 1996. Samolienko. Models of Impulsive Phenomena. R. Introduction to Ordinary Differential Equations with Mathematica: An Integrated Multimedia Approach. Glass. G. Springer. Murray. D. Springer. N. a a a a u e a o f´zislek´pez´s vizsg´lata. 1999. V. M. mechanikai.M. Problem Solving Using Mathematica. 1997. P. Budapest. R. 2001. J. Fox.tulajdons´gai. H. Mathematical Modelling. Oscillation in Planar Dynamic Systems.

eu oe e A programok alapfunkci´i. ´ltal´nos ´s e a e a a a e speci´lis heurisztik´k. 1962 Hald: A History of Probability and Statistics before 1750. Leibniz ´s Bernoulli ´lma. o 1713. o ın˝ e o Irodalom: David: Games. Schoenfeld heurisztikus o modellje. Az a o ı ue orosz val´sz´ us´gi iskola Csebisevt˝l Kolmogorovig. New York. A a a a e e a u probl´mamegold´si k´pess´gek fejleszt´s´nek alapfelt´telei Wittmann szerint. Sz´m´ og´p programok haszn´lata a geometria a ıt´ e a tan´ as´hoz ´s tanul´s´hoz ıt´ a e a a A kurzus f˝ c´lja a Maple. tesztel´se. 1986 MDPT3600. o o e a a 60 . Haj´zni musz´j: Eulert˝l a Gauss–Laplace szint´zisig. kontrollm´dszerek. A probl´mamegold´s s´m´ja. Kortenkamp. Luca Paccioli. Probl´mamegold´s a matematik´ban ´s a matematika e a a e tan´ as´ban ıt´ a Probl´ma a matematik´ban. elhelyez´se a web-en. A v´letlen t¨rt´nete I e o e ´s e MDPT3528. o a o e sz´zad csendes val´sz´n˝s´gi forradalma. o e a hiperbolikus ´s az elliptikus s´kon. heurisztikus elvek. a Mathematica ´s a Cinderella programok oktat´si o e e a c´l´ lehet˝s´geinek megismer´se. 1998 Stigler: The History of Statistics before 1990. Cardano ´s Galilei. Huygenst˝l de Montmortig. A probl´mamegold´si e a uo e e e e a folyamat modelljei: P´lya heurisztikus modellje. Gods and Gambling. Az angol statisztikai iskola. ı o a ıt´ e e Aj´nlott irodalom: a Richter-Gebert. With 1 CD-ROM. MDPT3527. Springer-Verlag. e a e a o Irodalom: P´lya Gy¨rgy: A gondolkod´s iskol´ja o o a a P´lya Gy¨rgy: A probl´mamegold´s iskol´ja I-II. A Pascal–Fermat levelez´s o e e 1654-ben. New York. M´rtani helyek anim´ci´s kirajzol´sa. Cambridge. A v´letlen t¨rt´nete II e o e A v´letlen prehist´ri´ja nyelv´szeti ´s r´g´szeti leletekben ´s k¨z´pkori e o a e e e e e o e sz¨vegekben. London. ezek bemutat´sa konkr´t probl´m´kon kereszt¨l. a e a o a Interakt´v feladatsorok ¨ssze´ll´ asa. Berlin. Szerkeszt´si feladatok interakt´v e ı e ı megold´sa a Cinderella programmal. Nicoe a e a a a laus ´s Daniel Bernoulli: mor´lis matematika? A harang alak´ g¨rbe: de e a u o Moivre. Graunt ´s a mortalit´si t´bl´zatok. 1990 Hald: A History of Mathematical Statistics from 1750 to 1930. 1999.MDPT3420. Jacob Bernoulli: Ars conjectandi. The interactive geometry software Cinderella. Mason modellje. Massachusetts. k¨l¨nf´le ´rtelmez´sek. A XIX. Geometriai objektumok kezel´se az euklideszi. e a e e ee e Probl´mamegold´si strat´gi´k.

R. 2002.): Mathematical Thinking and Problem Solving Erich Ch. iter´ci´. A a aa oe a o e tantermi foglalkoz´sok ´s az egy´ni tanul´s speci´lis k¨vetelm´nyei. transzform´ci´k stb. 1996. Giordano. a ıt´ e a o ınez´ anim´ci´. Fox: A First Course in Mathematical Modeling.). Wittmann: Grundfragen des Mathematikunterrichts Arthur Engel: Problem-Solving Strategies Loren C. Mula e e a a o e tim´dia alapismeretek. Gaylord. T. Wellin: Computer Simulations with Mathematica. P. Amrhein. integr´l. Telos-Springer. deriv´ltak (lineariz´ci´ ´s magasabb rend˝ k¨zel´ esek).L. B. A plauzibilis k¨vetkeztet´s) o o e Alan H. D. iter´ci´s algoritmusok (Newton iter´ci´. u e Sz´m´ og´pes vizualiz´ci´ alapjai: sz´ es. a o hat´r´rt´k. 1995. Karsai J. fixpontkeres´s stb. A sz´m´ og´pes k´s´rletez´s o e o o e a a ıt´ e ıe e alapeszk¨zei. ODE Architect: The ultimate ODE power tool. s´ a o a ıkok. oktat´ anyagok alkalmaz´s´nak didaktikai a ıt´ e a o o aa vonatkoz´sai: elvek. k¨z¨ns´ges differenci´legyenletek. TelosSpringer. Brooks/Cole Publishing Company. Gloor. interakt´ alkalmaz´sok. egyenletek. W.). R. O. A matematikai programoz´s alapjai: a o e a a a a helyettes´ esek. ODE-Architect Irodalom: F. list´k programoz´sa. M. Visualization of Mathematical Objects with Mathematica. 1999. Wiley.: Impulz´v jelens´gek modelljei. Weir. R. e a o a o e g¨rbeilleszt´s. 2D ´s 3D ´br´zol´sok. 1995.P´lya Gy¨rgy: A matematikai gondolkod´s m˝v´szete I-II. (Indukci´ ´s o o a u e o e anal´gia. Mathematica k´s´rletek. Typotex ı e ıe kiad´. trana o o e o u e u e a a a szform´ci´k). rekurzi´. M. numerikus m¨veletek. Schoenfeld (ed. Maple. P. Sz´m´ og´ppel t´mogatott matematikaoktat´s a ıt´ e a a eszk¨zei ´s m´dszerei o e o A sz´m´ og´pes prezent´ci´k. elv´r´sok. a ıt´ e u f¨ggv´nyek. E. o MDPT3602. k¨vetkezm´nyek. Kendall/Hunt. lehet˝s´gek. R. o ıv a Szoftverek: Mathematica. a prezent´ci´k´sz´ es ´s haszn´lat alapjai. Egyszer˝ e a o e ıt´ e a u 61 . A sz´m´ og´pes ilıt´ a a a o o a ıt´ e lusztr´ci´ eszk¨zei ´s m´dszerei: elemi f¨ggv´nytan (f¨ggv´ny´br´zol´s. Maeder: Illustrated Mathematics. J. Larson: Problem-Solving Through Problems Ambrus Andr´s: Bevezet´s a matematikadidaktik´ba a e a MDPT3601. 1997. Sz´m´ og´pes alkalmaz´sok az anal´ a ıt´ e a ızis fogalmainak oktat´s´hoz a a Sz´m´ og´p-algebrai alapismeretek: szimbolikus. M. szab´lyok. Neumann. ae e a a oe u o ıt´ a sorfejt´sek. Schoenfeld: Mathematical Problem Solving Alan H. line´ris algebra elemei (alterek. Miller: Mathematica projects for vector calculus.

L. M. a o e aa e o e differenci´legyenletek. projektek tervez´se. Re´l. Miller: Mathematica projects for vector calculus. R. Vaughan: Multimedia: Making it work. R. a 62 . eszk¨zei. e o e ıt´ a T. a Szoftverek: Euklides. R. Wellin: Computer Simulations with Mathematica. 1999. E. ODE Architect: The ultimate ODE power tool.prezent´ci´k k´sz´ es´nek m´dszerei. m´dszerei. sorfejt´sek. Mathematica k´s´rletek. a ıt´ e a o ınez´ a o e a a a Interakt´v oktat´si anyagok k´sz´ ese. Mathematica. 1996. M. T. 1995. 2002.: Bemutat´ k´sz´ ese PowerPoint-tal. Wiley. On´ o a ıt´ e o o e e e P´ld´k: geometriai objektumok ´s szerkeszt´sek. g¨rbeilleszt´s. Visualization of Mathematical Objects with Mathematica. Maeder: Illustrated Mathematics. TelosSpringer. Maple. m´rcius 22. numerikus m˝veletek. Telos-Springer. Kendall/Hunt. f¨ggv´nyek ´s transze a e e u e e form´ci´k.: Impulz´v jelens´gek modelljei. 1995. a kalkulus alapfogalmai ´s elj´r´sai. Gaylord. anim´ci´. ı a e ıt´ a ıo e ıe e o ¨ all´ sz´m´ og´pes tanul´i tev´kenys´gek. Sz´m´ og´palgebrai alapisa o e ıt´ e o o a ıt´ e meretek: szimbolikus. McGraw-Hill. ODE-Architect Irodalom: O. B. a sz´m´t´g´pes k´s´rletez´s eszk¨zei. Neumann. TyPotex ı e ıe kiad´. 2009. f¨ggv´nyek. Gloor. Karsai J. 1995. egyenletek. o P´tery K. J. 2D ´s 3D ´br´zol´sok. P. u u e Sz´m´ og´pes vizualiz´ci´ alapjai: sz´ es. Amrhein. 1994.