MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE
PROGRAMTANTERV ÉS MODULLEÍRÁS

ÍRTA: SZILVÁSI LÉNA

KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1 INTÉZKEDÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN KÖZPONTI PROGRAM „A” KOMPONENSE KERETÉBEN

Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Lazányi Krisztina (2006–2007) Simonné Csömöri Brigitta (2007–2008) Lektorálta Knausz Imre Karlowits-Juhász Orchidea

© Szilvási Léna, 2008 © Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/1/egy/pm/K

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: 06 1 477 3100 Fax: 06 1 477 3136 A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

Tartalom
PROGRAMTANTERV ................................................................................................................... 3 MODULLEÍRÁSOK ..................................................................................................................... 15 1. modul. Iskola és társadalom................................................................................................. 17 2. modul. A szegénység hatása a gyermek fejlődésére ........................................................... 37 3. modul. Identitás a társadalom peremén................................................................................ 69 4. modul. Más családban nevelkedő gyerek............................................................................. 95 5. modul. Nevelési stratégiák.................................................................................................. 109

PROGRAMTANTERV

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. PROGRAMTANTERV 5

Javasolt helye a képzésben
2. év Célszerű a 90 órás tanterv első 30 órás blokkjaként tanítani.
A 90 órás programtanterv elemei: Egyenlőtlenségek hatása a gyermek fejlődésére Integrációs pedagógiai helyzetgyakorlatok Pedagógusok és szülők együttműködése összeállította Szilvási Léna Sallai Éva Trencsényi László óraszám 30 30 30

Milyen előtanulmányokat feltételez?
Neveléselméleti és iskolaelméleti tájékozottság, szociálpszichológiai és fejlődés-lélektani ismeretek, hospitált iskolai foglalkozások.

Ajánlott félévi összóraszám
Nappali tagozaton Esti tagozaton Levelező tagozaton 30 óra 30 óra 30 óra

Ajánlott heti óraszám
2 óra. Lehet tömbösíteni 4 vagy 6 órás blokkokban.

Ajánlott kreditértéke
2 (a program egészére 6)

6 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Képzési-fejlesztési cél
A kurzus során a diákok ismereteket szereznek arról, hogy a különböző egyenlőtlen társadalmi helyzetek milyen mechanizmusokon keresztül hatnak a gyerek fejlődésére, és miképpen eredményezik azt, hogy a kedvezőtlen háttérrel rendelkező gyerekek rosszabb eséllyel kerülnek iskolába, és esélyeiket a jelenlegi iskolarendszer sem képes javítani. Átfogó képet szereznek a gyerekek fejlődését kockáztató tényezőkről és arról, hogy ezt milyen eszközökkel lehet megelőzni vagy kezelni. Képesek lesznek összefüggések megfogalmazására a család, iskola, társadalmi környezet és iskolai sikeresség kérdésében. Megismerkednek különleges gyereksorsokkal, ami hozzájárul társadalmi érzékenységük fejlesztéséhez. A kurzus során lehetőségük lesz több olyan nevelési stratégiát végiggondolni, ami segítheti a tudatos és konstruktív pedagógiai hozzáállást a különböző hátterű gyerekek együttnevelése során. A kurzus része az ismeretek átadásán túl a készségfejlesztés is. Azok a pedagógusok hatékonyak a különböző hátterű gyerekek együttnevelésében, akik képesek minőségi kapcsolatot megajánlani a gyerekeknek, szüleiknek és pedagógustársaiknak. A szemináriumok során különböző gyakorlatok teszik lehetővé azt, hogy a pedagógusjelöltek tudatosabban használják meglévő készségeiket, feldolgozzák saját tapasztalataikat és megvitassák gondolataikat a társadalmi egyenlőtlenségek hatásáról. Fontos célja a kurzusnak az is, hogy a diákok fejlesszék prezentációs és visszajelző készségeiket úgy, hogy az egyben az esélyteremtő iskolaképpel is összhangban legyen. A kurzus során átadott ismeretek, a szemináriumi gyakorlatok, a teljesítendő feladatok mind azt szolgálják, hogy a különféle egyenlőtlenségek hatásával kapcsolatos információkat a hallgatók integrálni tudják és a kurzus végére a hallgatók képesek legyenek
− − − −

az iskola és a pedagógus szerepét társadalmi összefüggéseiben értelmezni, a gyerek élethelyzetét differenciáltabban értékelni, a mássághoz való viszonyukat tudatosabban megfogalmazni, szempontokat megfogalmazni az iskola és pedagógus szerepének kritikus értékelésében.

A kurzus során elvégzett feladatok egyben lehetőséget biztosítanak a hallgatók felelősségteljes szakmai hozzáállásának értékelésére
− −

az elolvasott szakirodalomról készített diákprezentációk és a tanórán kívül végzett terepfeladatok színvonalas megvalósítása alapján.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. PROGRAMTANTERV 7

A tananyag felépítése és az egyes témák tömör összefoglalása
1. Iskola és társadalom (6 óra)
Az iskola változó funkcióinak áttekintése a közoktatás kialakulásától a jelenlegi helyzetig. Társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola. Különböző megközelítések és az aktuális hazai iskolai helyzet legfontosabb jellemzői. A modul célja az iskola társadalmi szerepének bemutatása, a diákok érzékenyítése az ilyen irányú megközelítésre. Az iskola leképezi a társadalmi viszonyokat vagy megkérdőjelezi azokat? Szegregál vagy esélyt teremt?

2. Szegénység és más egyenlőtlenségek hatása a gyermek fejlődésére (8 óra)
A szegénység hatása a gyermek fejlődésére: a közvetítő mechanizmusok a családon belül. Oksági összefüggések, kockázatok és védő faktorok mélyebb megismerése annak érdekében, hogy a leendő pedagógusok a hátránnyal induló gyerekeket jobban megértsék és hatékonyan segítsék őket iskolai tanulmányaik során. Programok a szegénység káros hatásainak megelőzésére.

3. Identitás a társadalom peremén (6 óra)
Identitás, énkép, önértékelés. Identitás a társadalom peremén, marginalizált, kiszolgáltatott helyzetekben. Az előítéletek hatása az önértékelésre. A modul központi témája a gyerek önértékelését erősítő és gyengítő hatások azonosítása. A téma megértésének alapfeltétele a reflexív gondolkodás saját identitásunk alakulásának fontosabb állomásairól. Ehhez a tanítási csoportban résztvevők tapasztalatainak, gondolatainak közös feldolgozása is szükséges.

4. Más családban nevelkedő gyerekek (6 óra)
Változó nézetek a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek identitásával kapcsolatban. Nevelő és örökbefogadó családban, gyermekotthonban élő gyerekek és az iskola. A valahova tartozás kérdésének sajátosságai ezeknél a gyerekeknél. A modul során videós képanyagok és szerepjáték segítségével ismerkednek meg a résztvevők a „rendkívüli” családi háttérrel rendelkező gyerekek világával.

8 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

5. Nevelési stratégiák (6 óra)
Az pozitív én-képet, az iskolával való hatékony azonosulást segítő pedagógiai eszköztár áttekintése. Milyen nevelési stratégiák hatékonyak és miért egy olyan iskolában, melynek célja az integráció? Rejtett tanterv helyett tudatos nevelési irányelvek.

Oktatási módszerek
A kurzus interaktív munkamódszerre, a résztvevők kérdéseire, észrevételeire és a gyakorlatokban való részvételükre támaszkodik. Az interaktív előadásokat gyakorlatok váltják, melyek segítségével a pedagógushallgatók saját véleményüket, gondolataikat, tapasztalataikat is megvitatják társaikkal a tematika kérdései mentén. Az oktatónak nagyon figyelmesen kell végiggondolnia a gyakorlatok és azon belül is a megfelelő elemek kiválasztását, az instrukciókat. Mindig tekintettel kell lennie a csoport adottságaira, összetételére, motiváltságára, elkötelezettségére. Érdemes a témával való ismerkedés, a felkészülés során további gyakorlatokkal gazdagítani a tematikát, hogy az még jobban illeszkedjen az oktató korábbi tapasztalataihoz, a diákok összetételéhez, a képzés szerkezetéhez. A gazdag választék nagyobb esélyt jelent arra, hogy valóban a csoportot megszólító példa, szituáció kerül feldolgozásra.

Követelmények
A következő feladatok elvégzése is feltétele a tárgy teljesítésének: A feladatok végső kiválasztásánál és megfogalmazásánál az oktatónak tekintettel kell lennie az adott csoport jellemzőire: életkorukra, pedagógiai jellegű tapasztalatukra, társadalmi helyzetükre, motiváltságukra, elkötelezettségükre. PREZENTÁCIÓ, A SZÖVEGGYŰJTEMÉNY ÍRÁSAINAK FELDOLGOZÁSA A szöveggyűjteménybe válogatott tanulmányokat a kurzus során mindig az adott témára készülve időben kell minden diáknak elolvasni. Egy-egy diák vagy diákpár vállalja egy-egy irodalom feldolgozását és tömör prezentálását az adott témával foglalkozó órán. Mivel az elvárás az, hogy mindenki elolvasta a megadott szakirodalmat, ezért a prezentáció célja nem az irodalom ismertetése, hanem egy-két fontos gondolat kiemelése és annak világos megjelenítése. Szempontok a prezentációkra való felkészüléshez és a prezentációk értékeléséhez:

Világos felépítés.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. PROGRAMTANTERV 9

A prezentáció fogalmazza meg, hogy az adott irodalom hogyan függ össze az integrált oktatással és a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek bővítésével! Legyen egyértelmű és világos a prezentáció fókusza! Egy diák egy vagy legfeljebb két fontos kérdést mutasson be, olyan kérdéseket és úgy, ahogy az fontosnak tűnik számukra! A prezentáció keltse fel a „közönség” érdeklődését! Motiváljon a téma további megismerésére! Használjon a diák vizuális segédeszközöket (írásvetítőt, power-point diákat, képeket, ábrákat, rajzokat, tárgyakat, stb.)! A prezentáló diák fogalmazza meg saját véleményét is a feldolgozott szakirodalommal kapcsolatban! A prezentációs stílusban tükröződjön a pedagógusjelölt hozzáállása az integrációs törekvésekhez!

− −

Ugyanezen szempontok mentén a prezentáció után történjen meg az értékelés is!
Javaslatok témafeldolgozásokra, esszék megírására

Az oktató megválaszthatja, hogy minden diákkal ugyanazt a témát dolgoztatja fel vagy alternatívákat kínál fel. Érdemes egy-egy témát prezentáció formájában is bemutatni akkor, amikor az a kurzus során éppen aktuális. MILYEN HATÁSOKRA ALAKULT KÉPEM ÉS VISZONYOM A MÁSSÁGHOZ? Párokban interjú készítése arról, hogy alakult a viszonyom a különböző kisebbségekhez, a másság kérdéséhez. Személyek és helyzetek hogyan alakították bennem a különböző kisebbségekről kialakult képet. Beszélgetés rögzítése és a meghatározó élmények és azok hatásának összefoglalása. A páros munka azért szükséges, hogy a diákok segítsék egymást a különböző élmények, tapasztalatok feldolgozásában. Félév végén rövid (5–8 oldalas) esszé megírása. Javasolt a 3. téma (részmodul) feldolgozása során egy-két diák gondolatait prezentáció formájában felhasználni. MIT GONDOLOK AZ ISKOLÁRÓL?* Beszélgetéssorozat egy roma vagy hátrányos helyzetű családdal az iskoláról. Fontos, hogy az írásos munka (esszé, összefoglaló) ne csak egy beszélgetés, hanem több találkozás, egy alakuló kapcsolat során szerzett információk és benyomások alapján szülessen. Célszerű olyan családot

10 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

választani, ahol van egy vagy több iskoláskorú gyerek. Erről készüljön rövid írásos összefoglaló a megadott szempontok alapján! A MÉDIÁRÓL MÁSKÉPPEN Olyan foglalkozásvázlat készítése gyerekek számára, ami erősíti a gyerekek énképét (egyénit és csoportosat egyaránt), és megkérdőjelezi a médiából áradó közhelyeket. Ha lehet, a mai popkultúrából merítve, abból a világból kiindulva, amit a gyerekek a TV-ben nap mint nap látnak. TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGRŐL – GYEREKEKKEL Foglalkozásvázlat készítése valamilyen társadalmi jelenség (hajléktalanság, „harmadik világ”) gyerekekkel való közös feldolgozására. GYERMEKOTTHONBAN VAGY NEVELŐSZÜLŐNÉL* Ismerjék meg a diákok a környezetükben lévő gyermekotthonokat, lakásotthonokat vagy ismerkedjenek meg nevelő családokkal! Beszéljenek nevelőkkel, gyerekekkel. Esetleg ismerjék meg azt az iskolát, ahova ezek a gyerekek járnak! * Ezeknél a témáknál szükséges a személyiségi jogokra való odafigyelés. Csak az azonosító adatok nélkül (vagy azok megváltoztatásával) közölhetünk információt azokról a felnőttekről és gyerekekről, akikkel kapcsolatot építettünk ki. Csak felnőtt gondviselő, szülő, gyám írásos hozzájárulása alapján közölhetünk személyes információt azonosító adatokkal együtt.

Szempontok a témafeldolgozások, esszék értékeléséhez

Témaválasztás, illetve a feladat megvalósításával kapcsolatos saját motivációk megfogalmazása; a feladat elvégzése során megélt tapasztalatok konkrét megfogalmazása; a feladat megvalósításának hallgató általi értékelése, annak megfogalmazása, hogy egy újabb lehetőség esetén mit tenne másképp; a személyes adatok és átadott információk bizalmas kezelése érdekében alkalmazott eszközök leírása.

− −

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. PROGRAMTANTERV 11

A kurzus értékelésének formája
A kurzus során végzett munkákat (prezentációkat, esszéket, témafeldolgozásokat, a feladatokkal kapcsolatban készült hallgatói önértékeléseket és az oktatói reflexiókat a hallgatók portfólióba rendezik, melynek stílusát, arculatát is megtervezik, lehetőleg a kurzus tartalmával összecsengő kivitelezésben.

Kötelező irodalom
Farkas Lilla: Elkülönítés az iskolában: a törvényesség szempontjai. Sulinova, horizontális útmutató Kertesi Gábor (2005): A szegénység átörökítésének közvetlen és rejtett csatornái, In: A társadalom peremén. Osiris, 256–262. o. Katz Katalin (1993): Aki szegény, az a legszegényebb. Család, Gyermek, Ifjúság, 1993/6, 32–36. o. Kálmánchey Márta (2001): Nevelőszülőknél élő gyerekeknél előforduló pszichés problémák, Család, Gyermek, Ifjúság, X.évf, 2001/2, 24–30 o. Loránd Ferenc (2002): Értékek és generációk. OKKER Kiadó (válogatás Loránd Ferenc írásaiból) Mendi Rózsa (2005): A kirekesztettség, mint lélektani probléma, In: Jövőmunkások: cigány értelmiségiek mondják. Gladiátor Kiadó, 40–48. o. Ude-Pestel, Anneliese: Ahmed (1993): Egy játékterápia története, Párbeszéd könyvek. 7–12, 37– 40, 159–161. oldalak Különböző hátterű gyerekek bevonása a közös tanulásba (Engaging Children of Diverse backgrounds. In: Knapp, M.S.: Teaching for Meaning in High-Poverty Classrooms alapján öszszeállította: Szilvási Léna), Szöveggyűjtemény Steele, C.M.: A fenyegetettség légköre (részlet, fordította és válogatta Szilvási Léna). Szöveggyűjtemény

Ajánlott irodalom
Bernáth Gábor – Kereszty Zsuzsa – dr. Perlusz Andrea – Szórádi Ildikó – dr. Torda Ágnes (2004): Roma ≠ hátrányos helyzet ≠ tanulási nehézség ≠ tanulási zavar ≠ enyhe fokú értelmi fogyatékosság. Sulinova, horizontális útmutatók, kézirat Delpit, Lisa (2008): Mások gyermekei. Educatio Kht.

12 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona (2002): Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató Intézet – Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest Havas Gábor (2004): Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Iskolakultúra, 2004. 4.sz. 3–16. Havas Gábor – Liskó Ilona (2005): Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Oktatáskutató Intézet, Kutatás közben sorozat, No. 266. Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézikönyv. KJK Kerszöv Kereszty Zsuzsa (2004): A hátrányos helyzetű gyerekek nevelésének sajátos szempontjai a kompetenciaalapú fejlesztésben. Sulinova horizontális útmutató, kézirat Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (2004): Az oktatási szegregáció okai, következményei és ára. Sulinova, horizontális útmutató, kézirat Makai Éva (2000): Szétszakadt és meg nem font hálók. OKKER Orosz Lajos (2004): A szegregációmentesség, mint alapvető közoktatási minőség. Sulinova, horizontális útmutató, kézirat Ranschburg Jenő (2001): A család anyagi helyzetének szerepe a gyermekkori magatartási zavarok kialakulásában. Fejlesztő Pedagógia, 2001/6, 26–34. o. Szilvási Léna (1997): Az örökbefogadásról másképpen. Esély 1997/2 Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézikönyv. KJK Kerszöv Szőke Judit (2004): A hátrányos helyzetű tanulók integrációját támogató központi program fejlesztési alapvetései, irányultsága. Sulinova, horizontális útmutató, kézirat Szuhay Péter (2004): A magyarországi cigány/roma kultúra a többségi sztereotípiák és a belső önmeghatározások kereszttüzében. Sulinova, horizontális útmutatók, kézirat Torgyik Judit – Karlovitz Tibor (2006): Multikulturális nevelés. Bölcsész konzorcium, JPTE, Pécs

További oktatási segédeszközök
− − − −

Szöveggyűjtemény Írásvetítő fóliák Kivetíthető képek Videofilmek (oktatási célra készült, ill. játékfilmből kiválasztott részletek)

A segédeszközök eredményes alkalmazásának feltétele, hogy az oktató jól ismerje azokat, és előre végiggondolja alkalmazásukat. A segédeszközként ajánlott filmek közül az oktató válogat-

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. PROGRAMTANTERV 13

hat és ki is egészítheti azokat saját tudásának, tapasztalatainak megfelelően, illetve a hallgatók érdeklődéséhez igazítva azokat.

Felhasznált irodalmak
Bronfenbrenner, Urie (1979): The Ecology of Human Development. Cambridge Comer, James, P. (1980): School Power. The Free Press Delpit, Lisa (1995): Other People's Children. The New Press Haberman, Martin (1995): Selecting ’Star’ Teachers for Children and Youth in Urban Poverty. Phi Delta Kappan, June 1995, Vol, 76, Issue 10. Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolában. Új Mandátum Kertesi Gábor (2005): A társadalom peremén. Osiris Knapp, M.S. (1995): Teaching for Meaning in High-Poverty Classrooms. Teachers College N.Kollár Katalin – Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak. A média szerepe a serdülők identitásfejlődésében. Osiris, 583–589. Steele, Claude M. (1997): A Threat int he Air: How Stereotypes Shape Intellectual Identity and Performance. American Psychologist, Vol. 52 (6), 613–629. Szőke Judit (2005): A hátrányos helyzetű tanulók integrációját támogató HEFOP 2.1.A központi program, A fejlesztés alapvetései, irányultsága, részletek Vekerdy Tamás (2005): Másféle iskolák. Saxum National Research Council, Institute of Medicine,Washington, (2004): From Neurons to Neighborhoods, The Science of Early Childhood Development (A neuronoktól a közösségekig, A korai gyermekfejlődés tudománya). Orvostudományi Intézet Nemzeti Kutatási Bizottsága, USA

MODULLEÍRÁSOK

1. MODUL ISKOLA ÉS TÁRSADALOM

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 19

(6 óra)
A modul célja

A tantárgy céljának, tartalmának, módszereinek, követelményeinek megbeszélése. Az iskola változó funkcióinak áttekintése a közoktatás kialakulásától a jelenlegi helyzetig. Társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola. Különböző megközelítések és az aktuális hazai iskolai helyzet legfontosabb jellemzői. A modul célja az iskola társadalmi szerepének bemutatása, a diákok érzékenyítése az ilyen irányú megközelítésre.

JAVASOLT TÉMAVÁZLAT
A kurzus kereteinek, követelményeinek megbeszélése – 20 perc 1. GYAKORLAT: Bemutatkozás – 30 perc Interaktív előadás – 40 perc CSALÁDOK ÉS AZ ISKOLA. TEKINTÉLYELVŰ ÉS DEMOKRATIKUS ISKOLA SZÜLŐK RÉSZVÉTELE AZ ISKOLA ÉLETÉBEN 2. GYAKORLAT: Iskolateremtők gondolatai az iskoláról Diákprezentáció: Loránd Ferenc: Értékek és generációk – 20 perc Interaktív előadás: ISKOLA ÉS SZEGREGÁCIÓ – 30 perc 3. GYAKORLAT: Társasjáték a szegregációról – 40 perc Diákprezentáció: Farkas Lilla: Elkülönítés az iskolában: a törvényesség szempontjai – 20 perc 4. GYAKORLAT: A lemorzsolódók – 30 perc 5. GYAKORLAT: Neves pedagógusok az iskoláról – 40 perc

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS AZ ÓRA JAVASOLT FELÉPÍTÉSE
A kurzus kereteinek, követelményeinek megbeszélése
− − − −

- Az oktató bemutatkozása - A kurzus célja - A kurzus teljesítésének követelményei - A diákprezentációkkal szembeni elvárások

20 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Megjegyzés oktatóknak: Az alábbiakban a programhoz szorosan kapcsolódó gyakorlatok és interaktív előadások leírása olvasható. A képzési program elindításakor azonban érdemes végiggondolni, hogy az adott felsőoktatási program kontextusában milyen módon célszerű indítani egy interaktív jellegű kurzust. Szükséges lehet egy akár kétórás bevezető foglalkozás beiktatása, amely ráhangolja a résztvevőket az interaktív előadásokra, gyakorlatorientált feladatokra, aktív részvételre épülő közös munkára. A kurzus oktatója – saját oktatói és csoportvezetői tapasztalata függvényében – döntheti el, hogy milyen módszereket, gyakorlatokat használ arra, hogy megfogalmazódjanak az elvárások, kialakuljon a bizalom, a közös nyelv, az aktív részvétel lehetőségét biztosító légkör a csoportban.

1. GYAKORLAT javasolt helye
INTERAKTÍV ELŐADÁS: Családok és az iskola. Tekintélyelvű és demokratikus iskola. Szülők részvétele az iskola életében Az iskola funkciói a közoktatás kialakulásától napjainkig. Vázlatos áttekintés. A CSALÁDOK KULTÚRÁJA, AZ ISKOLA KULTÚRÁJA: EGYBEESÉSEK ÉS ÜTKÖZÉSEK. Mennyire esik egybe az iskola kultúrája a családok kultúrájával? Különböző társadalmi helyzetű gyerekek különböző vagy azonos iskolába járnak? Példák:

a huszadik század elején: elemi iskolák az alapismeretek elsajátítására a nép számára és általános műveltséget adó humán gimnázium a szellemi elit számára; az egyházi iskolák egyenlősítő célkitűzése: mindenki iskolai egyenruhában járjon, hogy ne látsszanak a társadalmi különbségek. Az iskola és a család kultúrája a vallás tekintetében azonos; az 50-es, 60-as évek szocialista iskolái: köpeny, külsőségeiben is egységes iskolarendszer, melynek célja szintén a társadalmi különbségek elrejtése: értékeiben a szocialista ideológiával azonosuló családok kultúrájával azonos; milyen társadalmi csoport kultúrája jelenik meg a mai általános iskolai rendszerben? milyen társadalmi csoportok kultúrája jelenik meg a mai magán-, alternatív és egyházi iskolákban?

− −

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 21

Mi a feladat az integráló iskolákban? Különböző társadalmi hátterű gyerekek együttnevelése és a család kedvezőtlen szociális helyzetéből adódó hátrányok hatásának semlegesítése, egységesen magas szintű oktatás bármilyen családi vagy kulturális hátterű gyerek számára. „Mi a legnehezebb feladatunk nevelőként? Az, hogy mondandónkat képesek legyünk átadni és másokat képesek legyünk megérteni az egyre növekvő egyéni különbözőségek ellenére is. Akkor, amikor mondanivalónknak társadalmi, kulturális, etnikai különbségeket is át kell hidalni.” (Lisa Delpit: Other People’s Children, 66. o.) TEKINTÉLYELVŰ ÉS A DEMOKRATIKUS ISKOLA. MIBEN REJLIK AZ ISKOLA EREJE? A huszadik század folyamán alapvető változás történt az iskola kultúrájában. A század elején jellemzően tekintélyelvűek voltak az iskolák. Az iskolaigazgatók komoly tekintéllyel, hatalommal rendelkeztek. Az iskola szervezete erős hierarchiát tükrözött. A hierarchiában az iskolaigazgató alatti szinten álltak a tanárok. A tanárok és a szülők jelentős része elfogadta és rendjén valónak találta az iskolaigazgató abszolút hatalmát. Az előnye ennek a szervezeti felépítésnek az, hogy az elvárások világosak. A szülők megerősítették az iskola elvárásait. A tekintélyszemélyek iránti tiszteletlenség megengedhetetlen volt. A tanárok teljes figyelmüket a tanításnak tudták szentelni. Azok a diákok, akik felkészültek és motiváltak voltak, tudtak tanulni. A tekintélyelvű iskola hátrányai:
− − −

- könnyű visszaélni a hatalommal; - a kedvezőtlen társadalmi státusú gyerekek kevesebb figyelmet kapnak; - az önálló gondolkodású, lázadó diákok összeütközésbe kerültek az iskolával, gyakran ők morzsolódtak le; - társadalmi szempontból hátrányos az, hogy a tekintélyelvű iskola megalkuvó, hatalomtisztelő állampolgárokat nevel.

− −

Egy olyan társadalomban, amely hosszú távon szabad és demokratikus elvekre építkezik, felelősségteljes és függetlenül gondolkodó, kreatív állampolgárokra van szükség. A huszadik század második felében az iskolák átalakultak: a tantervek, a tantestületen belüli kapcsolatok egyre inkább demokratikusabb, humánusabb értékrendre támaszkodnak. Azonban az iskola tekintélyelvűségének csökkenésével kisebb lett a tanárok hatása a tanulók viselkedésére. Már a szülők sem támogatják rutinszerűen az iskolai elvárásokat. A diákok lényegesen több önálló döntést hoznak saját viselkedésükkel és az iskolai teljesítményükkel kapcsolatban. Van, hogy elutasítják a felnőttek jogát arra, hogy beavatkozzanak döntéseikbe. És sok

22 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

fiatal olyan hozzáállást, értékrendet képvisel, amely káros és veszélyeztető saját magára, társaira, és az iskola működésére nézve. Mintha elveszett volna a kontroll a gyerekek felett. Az iskola kríziséhez vezető vélt okok különbözőek:
− − −

engedékeny gyereknevelés, a társadalmi erkölcs megkérdőjelezhetősége, annak vélelmezése, hogy a tanárok csak a fizetésért dolgoznak, vagy pozíciójukat (állásukat) védik, és nem a tanítás a fontos számukra, a televízió káros hatása, a pedagógustársadalom alacsony társadalmi presztízse, a rossz pedagógusképzés, szegénység, kriminalizálódás stb.

− − − −

Mire épüljön a demokratikus iskolák ereje? Kisgyerekkortól a fiatal felnőtt korig a szülők és a tanárok a „mentorai” a gyerekeknek. A felnőtt „mentorok” segítése, irányítása nélkül a gyerekek nem élnek túl és nem fejlődnek. Ez az alapja a szülők és gyerekeik közötti érzelmi kapcsolatnak, ami a legfontosabb. És ez az alapja a pedagógus-diák kapcsolatnak is, ami jelentőségében a szülő-gyerek kapcsolat mögött áll, de szintén fontos. Erre a kapcsolatra kell, hogy épüljön a szülők és az iskola ereje. (Az összefoglalás Comer, J.P. Things Have Changed [A dolgok megváltoztak] című írása alapján készült, In: Comer, J.P.School Power, Free Press, 3–26. o.) Megjegyzés az oktatóknak: A tekintélyelvű és demokratikus nevelés bemutatására jól használható Mérei Ferenc és Kártás László Módszerek című filmje. A film a hatvanas években készült, nem került újra forgalmazásba, de egyes felsőoktatási intézményekben megtalálható. SZÜLŐI RÉSZVÉTEL AZ ISKOLA ÉLETÉBEN
Miért fontos a szülők részvétele az iskola életében?
− −

A szülők ismerik a gyereket, az iskolai munkát csak a szülő-gyerek kapcsolatra lehet építeni. A szülők részvétele révén az iskola működése átláthatóbbá válik, és közelebb kerül az adott közösség szükségleteihez és erőforrásaihoz.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 23

Amennyiben a szülők részt vesznek az iskola életében, érdeklődőbbek és érdekeltebbek lesznek a gyerekek sikereiben, és jobban megértenek más, az iskola költségvetésével és más iskolai intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket.

A legnagyobb a szülői részvétel jelentősége a szegény és más okból hátrányos helyzetű családok esetében. Ezek a családok gyakran kirekesztettnek és tehetetlennek érzik magukat. A szülők jelentik a gyerekeik számára a legfontosabb mintát, ők gyerekeik első tanítói. Amennyiben a szülők kiszolgáltatottnak, értéktelennek érzik magukat, ezt az attitűdjüket továbbadják gyerekeiknek is. És ez az attitűd olyan viselkedési következményekkel jár, ami pont ellentétes azzal, ami a sikeres iskolai teljesítményhez szükséges.

Középosztálybeli családok esetében nem annyira nélkülözhetetlen a szülők és az iskola kapcsolata, mivel a társadalom hasonló csoportjaihoz tartoznak. A szülők és tanárok lehetnek ismerősök, barátok, kollégák. Hasonló értékeket, reményeket, elvárásokat közvetítenek gyerekeik felé. A hasonló társadalmi státusz esetén kisebb a lehetősége annak, hogy konfliktusok és ellenséges érzések alakulnak ki a tanárok és a szülők között. Bár gyakran a középosztálybeli és gazdagabb szülőkkel sincs szoros kapcsolata az iskolának, ezek a szülők mégsem kirekesztésként élik ezt meg, társadalmi státusuk, önértékelésük biztonságot jelent számukra. A korai tanulás csakis a gyerek számára fontos személyek közvetítésével történhet meg. Amennyiben a tanár ellenséges a szülővel vagy azokkal a személyekkel szemben, akik a gyerek számára az állandóságot és a biztonságot jelentik, könnyen előidézheti azt, hogy a gyerek az iskola ellen fordul és a tanulási helyzettel szemben elutasító lesz. Tehát az otthon, a szülők, a lakóközösség és a tanár nem lehetnek rosszban egymással.

James, P.Comer: School Power, Implications of an Intervention Project, The Free Press, p.126. ALTERNATÍVA VAGY KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG Film megnézése: Mérei Ferenc – Kártás László: MÓDSZEREK A tekintélyelvű, demokratikus és laissez-fair nevelés. Kísérlet óvodai környezetben. Bár a film nagyon régi (a 60-as években készült), mégis a mai napig megvilágító erejű, és segít élményszerűen megérteni a különböző nevelési koncepciókat. SZÜKSÉGES IDŐTARTAM: 20 perc a film + 20 perc megbeszélés.

24 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

2. GYAKORLAT javasolt helye
DIÁKPREZENTÁCIÓ: Loránd Ferenc írásáról ISKOLA ÉS SZEGREGÁCIÓ INTERAKTÍV ELŐADÁS: Iskola és szegregáció Tények a társadalmi háttér és az iskolai sikeresség összefüggéseiről. Hazai és nemzetközi adatok és tendenciák. Az iskola a társadalmi viszonyokat leképezi vagy megkérdőjelezi, társadalmi helyzetet konzervál vagy esélyt teremt? Iskolai szegregáció. A szegregáció mint egyéni és közösségi döntések folyamata. A SZEGREGÁCIÓ ERŐSÖDÉSÉRŐL A cigány tanulók iskolai elkülönítése jelentős mértékű és az 1989–1999 közötti időszakban is nőtt (Havas–Kemény–Liskó, 61.o.). Míg a cigány általános iskolai tanulók száma országosan ebben az időszakban csak 4,5 százalékkal nőtt, az olyan iskolákban, ahol a tanulók több mint 25 százaléka cigány, arányuk 36,9 százalékkal nőtt. (uo.) A TOVÁBBTANULÁS ESÉLYEIRŐL
A különböző iskolai végzettségi fokozatokkal együtt járó relatív munkanélküliségi/foglalkoztatási esélyek1 értékei 1993-ban
A munkanélküliségnek a foglalkozIskolai végzettség tatáshoz viszonyított relatív kockázata (a felsőfokú végzettségűek egységnyi kockázatához képest)

0 osztály 1–7 osztály 8 osztály Szakmunkásképző Érettségit adó középiskola Felsőfok
1

27,20 9,43 5,07 3,52 2,61 1,00

Annak a valószínűsége, hogy valaki munkanélküli lesz osztva annak valószínűségével, hogy valaki foglalkoztatott lesz.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 25

A felsőfokú végzettségűekhez képest a középiskolát végzettek több mint 2,5-szeres, a szakmunkásképzőt végzettek 3,5-szeres, a csak nyolc osztállyal rendelkezők pedig már ötszörös relatív munkanélküliségi kockázatnak vannak kitéve. Az iskolázatlan kategóriáról nem is beszélve, ahol a munkanélküliség kockázata abszurd módon emelkedni kezd: a tízszeres, hússzoros esélyeket is eléri. (Kertesi, 2005, 211. o.) A PISA-FELMÉRÉS EREDMÉNYE Az OECD-országok között hazánkban egyedülálló mértékben meghatározza a tanulók iskolai teljesítményét az, hogy milyen családi környezetből érkeznek. Magyarországon a gyermekkor során, az iskolában az OECD-átlaghoz képest kiugró mértékben nőnek a származással járó egyenlőtlenségek. (Kertesi, 363. o.) A magyar oktatási rendszer az európaiak közül a legkevésbé biztosít egyenlő esélyeket az alacsonyabb iskolai végzettségű és a szegényebb családokból származó gyermekeknek, illetve a leginkább szelektál (Zolnay,1.o.). Az etnikai szegregáció jelensége a hazai közoktatás szelektivitásának leglátványosabb tünete (Zolnay, 4. o.) További adatok találhatóak az iskolai szegregációról a háttéranyagokban. AZ ISKOLAI SZEGREGÁCIÓ ÉS A SZABAD ISKOLAVÁLASZTÁS KÖVETKEZMÉNYEI A szegregáció következményeképpen megnő a tanulási és magatartási problémákkal küszködő gyerekek aránya. Ez a tény önmagában vezet ahhoz, hogy a pedagógiai szolgáltatások minősége romlik, mivel a tanárok egyre leterheltebbek, miközben javadalmazásuk változatlan, és a gyerekek egymásra is rossz hatással vannak. A szabad iskolaválasztás következtében a jobb helyzetben lévő szülők plusz terheket (szállítás, útiköltség, utánajárás, tandíj) vállalnak azért, hogy gyerekeik jobb iskolába járjanak. Az iskolák is dönthetnek arról, hogy kiket vesznek fel az iskolába. A szabad iskolaválasztás eredménye: a középosztályi gyerekek a jobb iskolákba kerülnek, a szegényebb családok gyerekei pedig jellemzően a rosszabb iskolákat találják meg maguknak. Az iskolarendszer újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. (Kertesi, 331–370)

26 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

DIÁKPREZENTÁCIÓ javasolt helye: Farkas Lilla írásáról INTERAKTÍV ELŐADÁS folytatása: AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS. A LEMORZSOLÓDÓK VÁLTOZÓ CSOPORTJAI. „A gyerekek 10%-val foglalkozik az iskolai adminisztráció ideje 65%-ban. A lemorzsolódók azok, akik szembeszállnak a tekintéllyel.” (Comer: School Power, 1980) Kik okoznak legtöbb gondot az iskolában ma? Az agresszívek? A visszahúzódók? Azok, akiknek tanulási nehézségeik vannak? Valami más oka van? Kik a magántanulók?

3. GYAKORLAT javasolt helye
Neves pedagógusok és neveléssel foglalkozó szakemberek gondolatai az iskoláról és a modul összegzése

4. GYAKORLAT javasolt helye
„Mi lenne az iskola feladata? Hogy ne ártson! Ilyen iskola persze nincs, de legalább arra törekedjünk, hogy keveset ártsunk, a lehető legkevesebbet! … Ez a törekvés jellemzi azokat az iskolákat, melyek a gyerek megismeréséből, fejlődése törvényeinek kutatásából, meglátásából, megismeréséből indulnak ki munkájukban.” (Vekerdy T.: Másféle iskolák. Saxum, 2005) „Ma már az érzelmi, társas és intellektuális fejlődés sokkal magasabb szintjét kell elérnünk ahhoz, hogy sikeresen birkózzunk meg az információ megnövekedett mennyiségével és azokkal a bonyolult rendszerekkel, melyeket ez az információmennyiség leír. (Comer: School Power). „A gyerek iskolai sikertelenségét gyakran magyarázzuk szülei elégtelen gyermeknevelési szokásaival. Ez a legfontosabb oka annak, hogy a szülők egy része kerüli az iskolát, vagy érzései az iskola iránt ellenségesek.” (Comer: School Power)

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 27

„Sok iskolafejlesztő kísérlet végződik kudarccal. Ennek oka, hogy a fejlesztés során nem fordítanak kellő figyelmet a gyerekek fejlődési szükségleteire, valamint az iskola és a család közötti, a tantestületen belüli, valamint a tanárok és a diákok közötti potenciális konfliktusokra.” (Comer: School Power ) „A gyerekek agresszív viselkedése reakció a tananyag és az iskola világának azon körülményeire, melyek figyelmen kívül hagyják a gyerek történetét, kultúráját és mindennapi tapasztalatait” (Paolo Freire) MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK: Az idézetek bővíthetőek és megváltoztathatóak!

5. GYAKORLAT javasolt helye

A GYAKORLATOK LEÍRÁSA
1. a GYAKORLAT: Bemutatkozás
IDŐTARTAM 30 perc CÉL Jó és rossz iskolai emlékek megelevenítése, érzékenyítés az iskola lehetséges funkcióinak értékelésére. ESZKÖZÖK Poszter, filcek LEÍRÁS Páros munka. A párok egymás történeteit mutatják be nagy körben. Az oktató táblára (poszterre) írja az élményeket, jó és rossz élményekre csoportosítva. INSTRUKCIÓ Válasszatok párt! Mutassátok be magatokat iskolai élményeiteken keresztül! Mindenki mondjon el egy jó és egy rossz élményt! Erre kaptok 3-3 percet. Utána egymást mutassátok be az élményeken keresztül!

28 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

1. b GYAKORLAT: Bemutatkozás
ID ŐTARTAM 30 perc CÉL Az iskolák sokféleségének közös megjelentetése. ESZKÖZÖK Fotók az iskoláról különböző korokból és különböző környezetben. Poszterek, filcek LEÍRÁS Különböző típusú iskolák feltérképezése saját, illetve családi, baráti történetek alapján. Egyéni majd kiscsoportos munka. Kiscsoportok rendszerezik az iskolatípusokat, amit bemutatnak egymásnak. INSTRUKCIÓ Milyen iskolatípusokat ismersz családon, baráti körödön belül hallott beszélgetésekből? Idézz fel két nagyon különböző típusú iskolát! Írd le egy papírra! (3 perc) Majd alkossatok 4-5 fős csoportokat, és ismertessétek egymásnak az előforduló iskolatípusokat! Csoportosítsátok őket, írjátok fel poszterre! (10 perc) Minden csoport mutassa be, hogy milyen iskolatípusokat gyűjtöttek!

2. GYAKORLAT: Neves iskolateremtő pedagógusok az iskola és a társadalom viszonyáról
ID ŐTARTAM 30 perc CÉL Neveléselméleti és iskolatörténeti ismeretek felelevenítése annak tudatosítására, hogy az iskola társadalmi funkciójáról többféleképpen lehet gondolkodni. ESZKÖZÖK Feladatlap

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 29

LEÍRÁS 5 perc egyéni felkészülés után csoportos munka. 5-6 fős kiscsoportok próbálják felidézni ismereteiket és megfogalmazni, hogy egy-egy iskolateremtő pedagógus mit gondolt az iskola és társadalom kapcsolatáról. Alternatíva: Ez lehet otthoni feladat is! A következő órára hozzák el a kitöltött feladatlapokat! MEGJEGYZÉS AZ OKTATÓKNAK: Nyilvánvaló, hogy a feladatnak összhangban kell lenni azzal, amit az adott intézmény diákjai tanultak neveléselméleti kurzusaikon. Ismereteik azonban bővíthetőek és megfelelő tanári instrukció mellett a neveléselméleti szakirodalomban nem szereplő iskolateremtő személyiségekre is érdemes felhívni a diákok figyelmét! A lista tetszés szerint bővíthető!

Feladatlap a 2. gyakorlathoz

Iskolateremtő pedagógusok mit gondoltak az iskola és a társadalom kapcsolatáról? Nézz utána neveléselméleti szakirodalomban, interneten, folyóiratokban! Önálló információszerző munka. A szerzett információt rendezd az alábbi táblázatba!

30 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Iskolateremtő neve

Mikor élt?

Hol dolgozott?

Fő gondolata az iskola és a társadalom viszonyáról

Jean-Jacques Rousseau John Dewey

Paolo Freire

Rudolf Steiner

Maria Montessori

Celestin Freinet

John Holt

Anton Makarenko

Alexander S. Neill

James P. Comer

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 31

3. GYAKORLAT: Döntési helyzet a szegregációról
IDŐTARTAM 40 perc CÉL Az iskolaválasztással kapcsolatos egyéni döntések és a társadalmi mechanizmusok közötti összefüggés tudatosítása. ESZKÖZÖK Helyzetleírás és szerepkártyák LEÍRÁS Diákok egy-egy meghatározott társadalmi hátterű szülő helyzetéből döntést hoznak arról, hogy melyik iskolába írassák be gyereküket. INSTRUKCIÓ Mindenki egy szülő helyzetébe képzeli magát. Kaptok egy kártyát, ami leírja, hogy szülőként milyen helyzetben vagytok. Próbáljátok végiggondolni, hogy ebből a helyzetből melyik iskolába íratnátok be iskolába készülő gyereketeket. De mielőtt kiosztom a kártyákat, nézzük meg, milyen iskolák közül tudtok választani! Olvassátok el a kártyát! Kaptok 5 percet, hogy felkészüljetek a szerepre. 5 perc után hozzátok meg döntéseteket, álljatok oda ahhoz az iskolához, amelyiket választanátok! Utána kártyatípusonként megbeszéljük, hogy ki mit mérlegelt akkor, amikor döntését meghozta. Feladat Minden résztvevő egy szülő, akinek döntést kell hoznia arról, melyik iskolába íratja be iskolába elsős gyermekét. A résztvevők kártyát húznak, mely néhány adatot tartalmaz a szülő társadalmi-szociális helyzetéről. A résztvevők a kártyán olvasható információ alapján végiggondolják, hogy melyik iskolába írassák be gyereküket. A teremben a két iskola térben elkülönítve megjeleníthető. 5 perc gondolkodás után minden szülő álljon oda ahhoz az iskolához, ahová ő beíratná gyerekét!

32 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Megbeszélhető kérdések A szereplők elmondják, hogy döntéseiket mi motiválta. Mondják el, hogy a döntés egyszerű volt-e vagy nem! Mit mérlegeltek? Minek alapján választottak iskolát? Ha mérlegeltek, milyen szempontok merültek fel? Érdekes lehet, hogy azok, akik hasonló szerepkártyákat kaptak, menynyire hasonlóan vagy különbözőképpen döntenek. Helyzetleírás Az adott településen a szülők két iskola közül választhatnak. Az egyik iskola közelebb van, a másik messzebb és megközelítése komoly feladatot jelent a szülők számára (szállítás, szervezés, költség, idő). A távolabbi iskolából kikerülő gyerekek szinte mind továbbtanulnak érettségit adó középiskolában. A közelebbi iskolában ez az arány lényegesen rosszabb. A közelebbi iskolába magasabb arányban járnak szegény családok gyerekei. Szerepkártyák MEGJEGYZÉS AZ OKTATÓKNAK A kártyák ismétlődhetnek, tehát ugyanolyan tartalmú kártyát több szereplő is kaphat. Az iskolák meghatározását és a kártyák tartalmát érdemes mindig a résztvevők társadalmi környezetét ismerve kialakítani, igazítani. Pl. a felsőoktatási intézmény környékére jellemző iskolai típusokat választani. És természetesen a szülőkártyákat is érdemes az adott környezet jellemző demográfiai és szociológiai jellemzői alapján összeállítani úgy, hogy az az integráció kérdése szempontjából is vessen fel fontos kérdéseket. A. Kétkeresős család. Mindkét szülő felsőfokú végzettséggel és biztos munkahellyel rendelkezik. Van autójuk. B. Egyszülős család, a szülő felsőfokú végzettséggel rendelkezik, de munkája az adott településhez köti. C. Egyszülős család, a szülő általános iskolai végzettségű, takarít egy viszonylag távoli bevásárlóközpontban. Édesanyja, a nagymama a közelben lakik. D. Roma család, az anya otthon van a gyerekekkel, általános iskolai végzettsége van. Az apa fuvarozó. E. Egyedülálló roma szülő, általános iskolai végzettséggel, alkalmi munkákból él.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 33

F. Kétkeresős család, az apa fizikai munkás (burkoló), sokat utazik, az anya eladó a közértben. Van autójuk. A kártyák tartalma bővíthető, színesíthető.

4. GYAKORLAT: Kik morzsolódnak le az iskolában?
IDŐTARTAM 20 perc CÉL A lemorzsolódás lehetséges okainak összegyűjtése. LEÍRÁS Egyéni, páros majd kiscsoportos munka. INSTRUKCIÓ Egyénileg mindenki írja össze, hogy véleménye szerint kik a lemorzsolódók, és iskolai sikertelenségük milyen okokra vezethető vissza! (Gondolhattok saját iskolai tapasztalataitokra, de olvasmányaitokra, hospitálásotokra is.) Írjátok fel egy papírra a lehetséges okokat! Beszéljétek meg párokban, majd 4 fős csoportban nevezzétek meg a lemorzsolódás három legfontosabb okát! Közösen egy poszteren csoportosítjuk majd az iskolai sikertelenség okait.

5. GYAKORLAT: Neves pedagógusok gondolatai az iskolával kapcsolatosan és a modul összegzése
IDŐTARTAM 30 perc CÉL Az iskola különböző lehetséges feladatainak végiggondolása. ESZKÖZÖK Kivetíthető vagy kiosztható idézetetek

34 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

LEÍRÁS A megbeszélés módja lehet

szemináriumi csoportban az oktató kivetít egy-egy idézetet és a diákokat kérdésekkel aktivizálja az idézet értelmezésére csoportmunka: minden csoport kap egy idézetet, azt megbeszélik, egyetértenek vagy nem, mivel igen, mivel nem, esetleg példákat hoznak fel saját tapasztalataikból. Majd egy-egy mondattal megfogalmazzák gondolataikat az idézettel kapcsolatban a többiek számára.

HÁTTÉRANYAGOK
Adatok az iskolai szegregációról
Magyarországon a hátrányos helyzetűek, különösen a romák elkülönítése minden szinten, iskolák között, iskolán belül, az osztályok között, de még tanterv szerint is egyre erősödik.

Az általános iskolák szintjén etnikai és társadalmi szegregáció tapasztalható, a cigányok és a legszegényebb gyerekek a településen a legalacsonyabb presztízsű iskolákba járnak. A különböző iskolák, de iskolatípusok mögött is a gyerekek (pedagógusok) kontraszelekciója áll. Kialakultak teljesen homogén, cigány tanulókból álló iskolák. A 2004-es szegregációs kutatás mintájában (és ez messze nem tartalmazza az összes magyarországi iskolát) 1253 homogén cigány osztály van, ahol kb. 9500 cigány gyerek tanul. A teljes általános iskolai népesség kb. 11-15 %-át kitevő cigány általános iskolások (ez kb. 100-138 ezer főt jelent) szűk egyharmada vagy bő egynegyede (minimum 28 ezer diák) cigány többségű osztályokban végzi tanulmányait. A normál általános iskolák homogén cigány osztályainak 73%-ában csökkentett (felzárkóztató, kisegítő) tananyag szerint tanítják a diákokat. A hátrányos helyzetű gyerekeket nagy számban befogadó iskolák az átlagosnál rosszabb személyi és tárgyi feltételek között működnek. A jogi szigorítás ellenére az általános iskolás cigány gyerekeknek most is kb. 20%-a jár gyógypedagógiai intézménybe, osztályba (a nem cigányoknál 2% az arány). A speciális oktatásban részesülő nem fogyatékos tanulók későbbi normál tagozatra kerülésének esélye minimális a csökkentett tananyag miatt. A hátrányos helyzetűek továbbtanulásának útja majdnem kizárólagosan a szakképzés felé vezet. A piacképtelen szakképzést nyújtó szakiskolák a hátrányos helyzetű fiatalok gyűjtőhelyeivé váltak. (A végzős roma diákok négyötöde legfeljebb szakiskolában tanul

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 35

tovább. Kilenc százalék egyáltalán nem, 6% speciális szakiskolában, 63% pedig szakiskolában tanul tovább.) Liskó Ilona kutatása (2004) a roma gyerekeket érintő iskolai szegregáció erősödését állapítja meg. A szegregáció tünet, amely azt mutatja: merre alakult ki kisebb ellenállás az oktatás nagyés kisrendszereiben. Kiváltó okok: a szelektív iskolarendszer és iskolaszerkezet, 6 és 8 osztályos középiskolák megjelenése, a rendszerváltást követően a szinte példátlanul liberális szabad iskolaválasztás, a társadalmi különbségek fokozódása, a lakóhelyi szegregáció erősödése, a masszív társadalmi előítélet-rendszer. Forrás: Dr. Szőke Judit: A hátrányos helyzetű gyerekek integrációját támogató HEFOP 2.1.A központi program, A fejlesztés alapvetései, irányultsága (kézirat).

ESZKÖZÖK ÉS IRODALMAK
− − − − −

fotók különböző korok, társadalmak, hagyományok iskoláiról, Mérei Ferenc – Kártás László: Módszerek, film, idézetek (Paolo Freire, Vekerdy Tamás, Lisa Delpit), szegregációs társasjáték leírása, szerepkártyák, feladatlap.

Szöveggyűjtemény:
− −

Farkas Lilla: Elkülönítés az oktatásban: a törvényesség szempontjai (részletek); Loránd Ferenc (2002): Cui prodest? In: Uő: Értékek és generációk. Budapest, OKKER, 267–277. o.

Felhasznált irodalmak: Comer, James, P. (1980): School Power. The Free Press Delpit, Lisa (1995): Other People's Children Havas Gábor – Kemény István – Liskó Ilona (2003): Cigány gyerekek az általános iskolában. Új Mandátum Kertesi Gábor (2005): A társadalom peremén. Osiris Szőke Judit (2004): A hátrányos helyzetű tanulók integrációját támogató HEFOP 2.1. A központi program, A fejlesztés alapvetései, irányultsága (részletek) Zolnay János (2005): Oktatáspolitika és etnikai szegregáció Miskolc és Nyíregyháza általános iskoláiban. Kézirat Vekerdy Tamás (2005): Másféle iskolák. Saxum

2. MODUL A SZEGÉNYSÉG HATÁSA A GYERMEK FEJLŐDÉSÉRE

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 39

(8 óra)
A modul célja

A modul célja annak közös végiggondolása, hogy a megélhetési nehézségek milyen csatornákon keresztül vezetnek arra az eredményre, hogy a szegényebb családok gyermekei hátránynyal indulnak az iskolában. Az oksági összefüggések mélyebb megismerése szükséges ahhoz, hogy a leendő pedagógusok a hátránnyal induló gyerekeket jobban megértsék és hatékonyan segítsék őket iskolai tanulmányaik során.

JAVASOLT TÉMAVÁZLAT
1. GYAKORLAT: Egy szó a szegénységről – 10 perc Interaktív előadás: A SZEGÉNYSÉG HATÁSA A GYEREK FEJLŐDÉSÉRE – 20 perc Diákprezentáció: Kertesi Gábor: A szegénység átörökítésének közvetlen és rejtett csatornái – 20 perc Diákprezentáció: Katz Katalin: Aki szegény, az a legszegényebb – 20 perc Interaktív előadás: A KORAI MEGELŐZÉS JELENTŐSÉGE – 20 perc Interaktív előadás: ADATOK A SZEGÉNYSÉGRŐL – 20 perc 2. GYAKORLAT: Képek és gondolatok – 40 perc Interaktív előadás: AZ EMPOWERMENT FOGALMA – 10 perc 3. GYAKORLAT: Társadalom – szülők – gyerekek – 20 perc Interaktív előadás: PEDAGÓGUSOK, SZÜLŐK, SZEGÉNYSÉG – 10 perc 4. GYAKORLAT: Milyen családokat ismerek? – 20 perc Interaktív előadás: KOCKÁZATOK ÉS VÉDŐFAKTOROK – 10 perc 5. GYAKORLAT: Esetelemzés – 50 perc 6. GYAKOLRAT: Beszélgetés egy szülővel – 90 perc

40 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS AZ ÓRA JAVASOLT FELÉPÍTÉSE
1. GYAKORLAT javasolt helye
INTERAKTÍV ELŐADÁS: A SZEGÉNYSÉG HATÁSA A GYEREK FEJLŐDÉSÉRE A szegénység és bármilyen más kedvezőtlen, a gyereket hátrányosan érintő helyzet közvetlenül és közvetett csatornákon keresztül is hat a gyerek fejlődésére. A szegénység, a kedvezőtlen helyzet és bármilyen más társadalmi egyenlőtlenség a gyerek fejlődése során hatást gyakorol a gyerek számára elérhető lehetőségekre (tárgyi lehetőségek és szolgáltatások) és a gyerek önmagáról alkotott képére. A gyerekek fejlődésében már kétéves korban nagy különbségek vannak. A kedvezőtlen szociális helyzetű gyerekek lemaradása társaikhoz képest már ebben a korban tetten érhető. Éppen ezért nagy a jelentősége az óvodai nevelésnek, fejlesztésnek. Ugyanakkor a nemzetközi kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy önmagában az óvodai nevelés kevés. Ez a hatás csak akkor eredményes, ha a szülőket is bevonják a programokba. A hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy az óvodai nevelés annak ellenére, hogy kétségtelenül hasznos az iskolára való felkészítés szempontjából, mégsem képes ellensúlyozni a gyerek kedvezőtlen hátterét. A nemzetközi gyakorlatban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a korai megelőzésre. Elsősorban az Egyesült Államokban elterjedt Headstart (korai start) program ismert, de a NagyBritanniában kidolgozott, hasonló alapelvekre épülő Sure Start program Magyarországon is elindult Biztos Kezdet elnevezéssel. Ezen programok lényege:
− − − −

korai megelőzés, a gyerekek 0–6 éves kora között, szakemberek által vezetett programok gyerekeknek, elsősorban a szociálisan nehéz körülmények között élő családok számára szervezik őket, a szülők bevonásával.

Szintén az Egyesült Államokban valósult meg a Perry Preeschool Program, melynek különlegessége, hogy a programban részt vevő gyerekeket felnőtt korukig követték. Az eredmények azt mutatják, hogy azoknak a gyerekeknek a társadalmi beilleszkedése, akik részt vettek a programban, több fontos változó tekintetében lényegesen jobb volt, mint a kontrollcsoportot képező gyerekeké. (További részletek a háttéranyagok között.) A gyerekek maguk már négyéves kor körül érzékelik a társadalmi különbségeket. Például az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok ezt mutatják:

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 41

Bár az óvodáskorú gyerekek még nem értik világosan a faj fogalmát, mégis ez az egyik legkoraibb szociális kategória, ami kialakul bennük. Négy éves korukra a gyerekek megértik, hogy a bőrszín egy állandó tulajdonság, amit szüleiktől örökölnek és születésüktől fogva jellemző rájuk. Úgy tűnik, azt is megértik, hogy a bőrszín egy olyan tényező, melynek mentén a különböző emberek hierarchikusan rendezhetők, de nem nagyon világos számukra, ki melyik kategóriába tartozik. Hasonlóan a nemhez, a bőrszín sem fontos a tekintetben, ahogy az óvodások spontánul csoportosítják az embereket. Az eltérő származáshoz tartozó eltérő viselkedés megértése később, iskolás korban következik be. A különböző fajra, származásra utaló külső jelek érzékelése és az ehhez kapcsolódó attitűdök korai kialakulása egy pluralista társadalomban különösen fontos és nagyfokú érzékenységet igénylő kérdés.

A neuronoktól a közösségekig, A korai gyermekfejlődés tudománya, Orvostudományi Intézet Nemzeti Kutatási Bizottsága, USA From Neurons to Neighborhoods, The Science of Early Childhood Development, National Research Council, Institute of Medicine, Washington, 2004, p. 65. Hogyan hat a szülők szegénysége a gyerek fejlődésére? Milyen közvetlen és közvetett mechanizmusok révén örökítődik át a szegénység? Milyen eszközei vannak az iskolának a szegénységi ciklus megszakítására? Kik azok a gyerekek, akik nagyobb eséllyel morzsolódnak le az iskolában? A lemorzsolódás szempontjából veszélyeztetett gyerekek sorsán keresztül vizsgáljuk az egyenlőtlenségek hatását a gyerekek fejlődésére. Hogyan hat identitásunk alakulására, ha többségben vagy kisebbségben vagyunk? Hogy éli ezt meg egy gyerek, többségi vagy kisebbségi helyzete hogyan hat az iskolához, a tanuláshoz való viszonyára? Az egyenlőtlenségek sokfélék.
− −

Egyre növekvő jövedelmi különbségek vannak társadalmi csoportok között. Hátrányos helyzetűnek nevezzük azokat a csoportokat, melyek kevesebb eszközzel, több nehézséggel rendelkeznek és esetleg negatívan is ítélik meg őket. Társadalmunk előítéletes. Kutatások és mindennapi tapasztalataink egyértelműen bizonyítják a cigánysággal, a roma népességgel szembeni előítéletességet. Ez is egyenlőtlen

42 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

helyzet: a jobb pozícióban lévő többségi társadalom fölényét jelenti a rosszabb helyzetben lévő kisebbséggel szemben.

Vannak csoportok, pl. az állam gondoskodásában élő gyerekek és onnan kikerülő fiatalok, akikről keveset tud a társadalom többségi része, és helyzetük emiatt is „egyenlőtlen”. Vannak mások, akik egyszerűen eltérnek a többségi társadalomtól választott életformájuk vagy valamilyen tulajdonságuk következtében. És még sokan vannak, akik kevesebb erőforrással, gyengébb társadalmi pozícióval rendelkeznek.

A gyerekek érzékelik az egyenlőtlenséget, legyen az bármelyik típusú. Kisgyerekkorukban szüleiken keresztül, később közvetlenül saját bőrükön tapasztalják a kapcsolatok egyenlőtlen jellegét az iskolában, az utcán, a médiában. És ebben sérülhetnek… fizikailag, érzelmileg, önértékelésükben. A tematikus egységhez javasolt tanulmányok a szöveggyűjteményben: Kertesi Gábor írása a szegénység átörökítésének mechanizmusairól és Katz Katalin tanulmánya az átörökítés lélektani összetevőiről. A gyerekeket érő hatások összetettek, nem is nagyon írhatóak le egyetlen szaktudomány nyelvén. A témát eredményesen megközelíteni csakis a különböző tudományágak közös alkalmazásával lehetséges. Kertesi Gábor közgazdász, Katz Katalin szociális munkás. DIÁKPREZENTÁCIÓK javasolt helye INTERAKTÍV ELŐADÁS: A SZEGÉNYSÉG HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE A GYEREKEK ÉLETKORA SZERINT A szegénység hat közvetlenül a gyerek fejlődésére: szűkösebb anyagi erőforrások, rosszabb, táplálkozás, hiányos ruházat, zsúfoltabb lakáskörülmények jellemzik a szegény családokat, és kevesebbet tudnak fordítani a gyerek iskoláztatására (iskolai felszerelésre, továbbtanulásra) is. De a szegénység közvetetten is hat: a megélhetési nehézségek következtében a szülők folyamatos stresszben élnek. Ez kihat a párkapcsolatok minőségére: a napi megélhetési gondok, az állástalanság, a bevételek kiszámíthatatlansága, a családfenntartói szerepnek való megfelelés képtelensége rombolja a párkapcsolatokat és táptalaja a családi konfliktusoknak. A gyereknevelés is lényegesen nehezebb. Az állandó pénzzavarral küszködő szülő és az a szülő, aki nem látja biztosítottnak jövőjét, bizonytalanabbá válhat szülői szerepében is: maga is kiszolgáltatott. A feszültség a fegyelmező szülői attitűd felerősödéséhez vagy a szülői felügyelet megbízhatatlanságához vezet. A szegénység tehát fokozott kockázatot jelent a gyerekek fejlődésére. Ugyanakkor a szegénység nem önmagában, hanem egy sor másik tényezővel együtt hat a gyerekekre.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 43

A gyerekek különböző életkorában különböző formákban jelentkezhet a szegénység és egyéb kockázati tényezők hatása.
Terhesség, csecsemőkor
− − −

Gyakoribb az elhanyagolt terhesség, a dohányzás. Alacsonyabb a születési súly. Szülési komplikációk léphetnek fel.

Kisgyermekkor

Már kétéves kortól jelentős különbség mérhető a gyerekek verbális készségeiben és magatartásában.

Kisiskoláskor
− − − −

Alacsonyabb iskolai eredmények, magatartási problémák, évismétlés, tanulási és magatartási problémák jelentkezhetnek.

Kiskamaszkor
− − − − −

Sérülhet az iskolával való azonosulás. Jellegzetesek, esetleg destruktív jellegűek a kortárs kapcsolatok. Korai devianciák jelentkezhetnek. Sérülhet az önértékelés. Romolhat az iskolai teljesítmény.

Kamaszkor

Nagyobb az esélye
− − − −

a dohányzásnak, az alkohol- és kábítószer-fogyasztásnak, a kamaszkori terhességnek, az iskolából való kimaradásnak.

A szegény családok iskolázottsága is alacsonyabb az átlagnál. Ez a két tényező együtt határozza meg a család társadalmi-gazdasági státuszát. Pedagógusként vagy bármilyen más segítő szakmában dolgozóként társadalmilag jobb pozícióban vagyunk, mint az egyenlőtlenségeket megélő gyerekek. Legalábbis van egy felsőfokú végzettségünk. A mi felelősségünk érteni az egyenlőtlenségek hatását a gyerekek fejlődésére. Csak

44 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

ezeket a társadalmi és érzelmi mechanizmusokat megértve tudunk velük olyan kapcsolatot kialakítani, ami a hátrányok ellenére lehetőségeket biztosít számukra, büszkévé, magabiztossá teszi őket. A gyerekek nagy része, a hátrányos helyzetű gyerekek is, lelkesen indulnak iskolába, tanulni vágynak. Mégis sokan idővel egyre kevésbé szeretik az iskolát, egyre nehezebb megfelelniük az iskolai elvárásoknak, és a tanulás egyre kevésbé lesz fontos számukra. A szegény családok gyermekei jellemzően alacsonyabb készségekkel kezdik iskolai éveiket, mint középosztálybeli társaik, és teljesítményük a későbbiekben is elmarad. A jelenségre adott magyarázatok sokfélék:
− −

van, aki a család és a közvetlen környezet hatását látja meghatározónak; más kutatók az iskolák között különbséget (beleértve a pedagógiai munka minőségét) fogalmazzák meg okként; vannak, akik azt hangsúlyozzák, hogy a tanárok kevesebbet várnak el a hátrányos helyzetű gyerekektől; és vannak, akik megállapították annak hatását is, hogy a tanárok alulértékelik azokat a gyerekeket, akiknek esetében a tanár és a szülő között értékkülönbségek vannak (szülők és tanárok közötti kulturális különbség).

A szegénység és a nélkülöző életformával együtt járó külsőségek a kívülállóra is hatnak érzelmileg. Erről szól majd a következő gyakorlat. De előtte nézzünk meg néhány egyszerű adatot a hazai szegénységről.
A gyermekek száma és eloszlása a jövedelmi tizedek között Jövedelmi tizedek – csoportonként 1 millió ember Legszegényebb 1 millió 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 430000 359000 270000 231000 219000 181000 148000 143000 Gyermekek száma a középiskola végéig Százalékos megoszlásuk 19,4 16,2 12,1 10,4 9,9 8,1 6,7 6,4

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 45

9. 10. Összesen

139000 102000 2220000

6,2 4,6 100,0

Forrás: KSH, 2005, Háztartás-statisztikai évkönyv alapján végzett számítások Ferge Zsuzsa: Melyik gyerek mennyit ér? Népszabadság, 2005. május 23.

Feladat: Mit mond ez a táblázat? Az iskoláskorú gyerekek milyen aránya él az alsó jövedelmi tizedben?

Családok jövedelmei az egyes jövedelmi tizedekben Jövedelmi tizedek – csoportonként 1 millió ember 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Átlag 21000 30900 36900 41900 46500 51500 57500 64900 77000 119100 54700 Egy főre jutó jövedelem

Forrás: KSH, 2005, Háztartás-statisztikai évkönyv alapján végzett számítások Ferge Zsuzsa: Melyik gyerek mennyit ér? Népszabadság, 2005. május 23.

Feladat: Vajon a gyerekek milyen aránya tartozik a legalsó jövedelmi tizedbe a ti településeteken?

46 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Milyen arányban voltak jelen ezek a gyerekek iskolai társaid között? Érdemes a hallgatókkal kiszámoltatni, hogy ők, illetve családjaik havonta mekkora jövedelemből élnek. A lakosság egymillió legszegényebb lakosa közül tehát 430 ezer a gyerekkorú. És ezen az 1 millión belül is van rétegzettség. 300 ezerre tehető azok száma, akik mélyszegénységben élnek.

2. GYAKORLAT javasolt helye
INTERAKTÍV ELŐADÁS: AZ EMPOWERMENT FOGALMA A hiányosságok, problémák helyett a lehetőségek és erősségek keresése Az empowerment kiindulópontja, hogy az egyént hatékonyabb működése érdekében erősségei hangsúlyozásával aktivizálja, valamint meghatározott képességek és új lehetőségek megteremtését ösztönzi. A tréner által választott beavatkozási technika az aktivizálás. Ennek ellentéte a kompenzációs megközelítés, mely a problémákat emeli ki, és a hiányosságok elemzéséből indul ki. Kompenzálással a hagyományos segítségnyújtó módszerek dolgoznak. Az empowerment alapelvei
− −

Minden embernek vannak erősségei, valamilyen területen jó képességei és lehetőségei. Ha ezek nem kerülnek felszínre, az nem az adott személyen múlik, hanem inkább azon a szociális struktúrán, amelyben él, és ami nem teszi lehetővé az egyén számára, hogy lehetőségeivel tisztában legyen. Azok a személyek, akik maguk alakították ki képességeiket, később sokkal jobban hisznek abban, hogy jövőjüket ők maguk határozzák meg.

INTERAKTÍV ELŐADÁS: PEDAGÓGUSOK, SZÜLŐK, SZEGÉNYSÉG A gyerekek jelentős aránya él szegénységben. A szegénységben élő gyerekek rosszabbul teljesítenek az iskolában. Mi lehet az iskola feladata a hátrányos helyzetben lévő gyerekek nevelésével kapcsolatban? Mielőtt gondolkodni kezdünk a lehetséges válaszokon, olvassuk el gyermekekkel és gyermekek nevelésével foglalkozó neves szakemberek állításait a szülő jelentőségéről a gyerekek fejlődésében: „Ugyanúgy, ahogy a gyerekek életben maradása teljes mértékben függ szüleiktől,…, ugyanígy a szülők … az őket körülvevő gazdasági környezettől függenek. Amennyiben egy közösség, tár-

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 47

sadalom értékeli gyermekeit, gondoskodnia kell szüleikről is.”2 – fogalmazza meg 1951-ben (!) a gyermekkori kötődés elméletének egyik legelismertebb szakértője, John Bowlby. „A gyerek fejlődésének a motorja a szülő” Bronfenbrenner, Urie (1979): The Ecology of Human Development, Cambridge „A gyerekek korai fejlődése a szülők egészségétől és jólététől függ. Sajnos a gyerekek egy jelentős aránya viseli annak terhét, hogy családjaik lelki és testi betegségei kezeletlenek, hogy szegény családban és rossz környezetben élnek, hogy környezetükben és a családon belül is gyakori az erőszak. A sokféle egymással is összefüggő kockázati tényező különleges terhet jelent a gyerek fejlődése szempontjából, és hosszú távon magas árat követel mind az egyéntől, mind a társadalomtól.” A neuronoktól a közösségekig, A korai gyermekfejlődés tudománya, Orvostudományi Intézet Nemzeti Kutatási Bizottsága, USA From Neurons to Neighborhoods, The Science of Early Childhood Development, National Research Council, Institute of Medicine,Washington, 2004, Gyermekvédelmi szakemberek köreiben közhely, de a közvélemény számára talán nem eléggé nyilvánvaló egy sarkalatos igazság: a szülő a gyermek fejlődésének motorja. Minél fiatalabb a gyermek, annál inkább így van ez: a szülő az, aki a gyerek számára a külvilágot közvetíti; a szülő a gyerek legfontosabb orientációs pontja. A gyerek a szülői mintákat követi, és a szülői viselkedés közvetítésével átveszi a külvilág pozitív és negatív impulzusait. Ha ezek az impulzusok megrendítik a szülőt és a családot, megrendítik a gyermek belső világát is. A továbbtanulásról szóló döntés nem 14-15 éves életkorban születik meg. Addigra az már készen van a családon belül és a gyerek fejében is. A tartós szegénység nyomása alatt nevelkedő gyermek addigra annyi hátrányt halmozhatott fel, amely még a továbbtanulás reményét is elveszi előle. (Kertesi Gábor: A társadalom peremén, 291. o.)

Mi következik ezekből a gondolatokból? Milyen kapcsolatra van szükség a pedagógus és a szülő között?

2 Bowlby, J.(1951): Maternal Care and Mental Health. World Health Organization Monograph. (serial No 2.), Geneva, WHO, In: Howe, D. (1999): Attachment Theory, Child Maltreatment and Family Support, Palgrave, 5.o.

48 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

3. GYAKORLAT javasolt helye
INTERAKTÍV ELŐADÁS: KOCKÁZATOK ÉS VÉDŐFAKTOROK A gyerekek fejlődése összetett folyamat, melyre rengeteg tényező van hatással a génektől a közvetlen környezetig. Kockázatok azok a tényezők, melyek közvetlen vagy közvetett módon veszélyeztetik a gyerek fejlődését. A kockázatok növelik a gyerek érzékenységét és sérülékenységét. Minél több kockázati tényező fordul elő a gyerek életében, annál nagyobb az esélye a későbbi érzelmi sérüléseknek és beilleszkedési zavaroknak, az iskolai lemorzsolódásnak. De a gyerekek nagyon különbözően reagálnak a veszélyeztető tényezőkre, vannak gyerekek, akiket ellenálló képességük megvéd a veszélyeztető tényezők káros hatásától. Védő hatások azok a tényezők és feltételek, melyek erősítik az ellenálló képességet. Ezeket a tényezőket tudatosítjuk majd a képzés során.

4. GYAKORLAT javasolt helye
KOCKÁZATOK eredete is többféle lehet SZOCIÁLIS HELYZET Pl. szegénység, rossz / bizonytalan lakáskörülmények, veszélyeztető környezet, társadalmi elfogadottság hiánya GYEREK JELLEMZŐI Pl. nehéz természet, idegrendszeri problémák VÉDŐFAKTOROK Sokfélék

Jóléti programok
Biztonságos kapcsolat a szülővel

Szülőket támogató kapcsolatok a család környezetében Pozitív érzelmi kapcsolatok a családon kívül

SZÜLŐ JELLEMZŐI Pl. antiszociális viselkedés, depresszió, elhanyagolás, szenvedélybetegség, családi konfliktus, erőszak, párkapcsolati problémák SZÜLŐI NEVELÉSI STÍLUS Pl. durva, büntető, kiszámíthatatlan, következetÖnállóság növelése A gyerekek ellenálló képességét növelő tényezők, mint pl. pedagógussal való kapcsolata Önbizalom növelése

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 49

len, tekintélyelvű, merev SZÜLŐI GONDOSKODÁS JELLEMZŐI Pl. kaotikus, elutasító, tehetetlen, elhanyagoló, bántalmazó, ami bizonytalan vagy ambivalens kötődéshez vezet

Kompetenciaérzés növelése

Stb.

5. GYAKORLAT javasolt helye 6. GYAKORLAT javasolt helye

A GYAKORLATOK LEÍRÁSA
1. GYAKORLAT: Ráhangolódás a szegénység kérdésére
IDŐTARTAM 10 perc CÉL Diákok ráhangolása a témára, és az oktató képet kaphat a diákok gondolatairól az asszociációk alapján. LEÍRÁS Mindenki mond egy szót, egy gondolatot, ami hirtelen eszébe jut a gyerekek szegénysége kapcsán. INSTRUKCIÓ Kinek mi jut eszébe a gyerekszegénységről? Mondjon mindenki egy szót vagy egy gondolatot! Ne gondolkozzatok sokat, mondjátok, ami elsőként eszetekbe jut! Menjünk körbe!

50 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

2. GYAKORLAT: Hogyan hat ránk a szegénység látványa?
IDŐTARTAM 50 perc CÉL Megrázó képek bemutatása rossz körülmények között élő családokról. A szegénységgel kapcsolatos negatív és pozitív érzések azonosítása. Tudatos odafigyelés az erőforrások feltárására, a pozitív mozzanatok felfedezésére. ESZKÖZÖK Filmrészletek az „Utcaképes” filmből Feladatlap, írószerek Poszter, filcek LEÍRÁS Több egyperces filmrészlet bemutatása. Minden filmrészlet után a gondolatok leírása a munkafüzetbe. A tréner vezetésével fokozatos áthangolódás az erősségek, lehetőségek felfedezésére, a pozitív attitűd tudatos alkalmazására. INSTRUKCIÓ Különböző filmrészleteket mutatok nehéz körülmények között élő családokról, gyerekekről. Azt kérem, hogy minden filmrészlet után írjátok le gondolataitokat. Erre lesz egy percetek. Minden filmrészlet után beszélünk is arról, mit írtatok le. Nézzük az első részletet… Ha gondoljátok, meg lehet nézni másodszor is. Most pedig írjátok le gondolataitokat, szavakat a látottakról! Mi jut eszetekbe a képen látott emberekről, felnőttekről, gyerekekről? Olvassuk fel hangosan, ki mit írt! Emeljük ki a legfontosabb szavakat és írjuk fel a táblára! Milyen az érzelmi töltete ezeknek a szavaknak? Inkább pozitív vagy inkább negatív?

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 51

A második vagy harmadik részlettől: Most azt kérem, hogy pozitív gondolatokat írjatok le a film kapcsán. Ki osztaná meg szívesen, milyen erőforrást, lehetőséget, pozitív mozzanatot látott a filmen? OKTATÓNAK Fontos, hogy a résztvevők észrevételeiket leírják. A cél az, hogy az esetleges negatív, ítéletes véleményeket átfogalmazzák pozitív, konstruktív gondolatokká, vegyék észre a képen látható személyek erősségeit. Érdemes az első filmrészlet után hosszabban beszélgetni arról, amit és ahogy a résztvevők megfogalmaztak. A táblára került szavakat csoportosítsuk aszerint, hogy inkább negatív vagy inkább pozitív érzéseket tükröz! Tudatosítsuk a kettő közötti különbséget! Majd a második filmrészletnél már kifejezetten kérjük, hogy keressenek pozitív momentumot. És néhányan fogalmazzák meg hangosan, amit leírtak az egyes filmrészletek után! Feladatlap a Képek és gondolatok a szegénységről című gyakorlathoz 1. részlet ………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………….

2. részlet ……………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………..

3. részlet ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

4. részlet ……………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………..

52 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

A gyakorlat végén megmutathatjuk a PP-diát az empowerment fogalmáról.

3. GYAKORLAT: A szülők és a társadalom szerepe a gyerekek fejlődésében
IDŐTARTAM 20 perc CÉL Annak tudatosítása, hogy a hátrányos helyzet „kezelésének” kik a szereplői. ESZKÖZÖK Poszter, filcek LEÍRÁS Csoportos munka. Több kis csoportban gyűjtsék össze a résztvevők, hogy a társadalom (kormányzat), a szülők és maguk a gyerekek milyen konkrét eszközökön, adottságokon keresztül tudnak hatni a gyerek fejlődésére. Rendszerezzék az összegyűjtött eszközöket. INSTRUKCIÓ A gyerekek sikeres fejlődését meghatározó három tényező:

a társadalom (a kormányzat) döntései: milyen lehetőségeket kínálnak a gyerekek és szüleik számára? a szülők döntései: milyen erőforrásokat biztosítanak gyerekeik számára („a szülői befektetés”)? és a gyerek döntései: a rendelkezésére álló lehetőségek közül melyeket választja?

Képzeljétek magatokat az adott társadalmi szereplő helyébe! Milyen lehetőségeitek vannak arra, hogy befolyásoljátok a gyerek(ek) fejlődését?

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 53

4. GYAKORLAT: Milyen családokat ismerek?
IDŐTARTAM 15 perc CÉL Képet kapni arról, hogy a diákok milyen nevelési nehézségekkel találkoztak eddigi éltükben. Az oktató és a diákok is feltérképezhetik, hogy mennyire sok vagy kevés tapasztalattal rendelkeznek, mennyire van képük a különböző típusú családokról. ESZKÖZÖK Terem, ahol a 24 fő kényelmesen tud mozogni. LEÍRÁS Térbeni gyakorlat. A résztvevők a terem egyik falának mentén állnak fel. A tréner állításokat olvas fel. Akire igaz az állítás, az átmegy a terem túlsó oldalára. Minden állítás után újra mindenki felsorakozik a falnál, és a következő állításnál ismét mozog, akire igaz az állítás. A végén megbeszélés. INSTRUKCIÓ Álljatok fel a fal mellett. Különböző típusú családokat fogok mondani. Aki ismert, találkozott ilyen családdal, az menjen a terem másik oldalára. Majd utána visszajön. És olvasom a következő családot. Ismerek olyan gyermekes családot, ahol
− − − − − − − −

a szülők együtt élnek és két gyereket nevelnek, a szülők elváltak, de jó kapcsolatban vannak egymással és a gyerekekkel, a szülők elváltak, és a szülők között állandó a konfliktus a gyerekek láthatása miatt, a szülők nagyon jól keresnek, komfort nélküli lakásban élnek, a szülő egyedül neveli a gyerekeket, a szülő állami gondozott volt, nevelt vagy örökbefogadott gyerek van a családban,

54 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE
− − − − − − − − −

komoly nevelési problémák vannak egy vagy több gyerekkel, valamelyik gyerek erősen drogozik, valamelyik gyerek évet ismételt az iskolában, valamelyik szülő meghalt, a szülők újraházasodtak és mindkét fél hozott gyereket a családba, a három generáció együtt él, a szülők egyikének anyanyelve nem magyar, akik éltek külföldön, a szülők és gyerekek is boldogok.

MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK A felolvasott családtípusok tetszés szerint bővíthetőek. A csoport mozgása alapján lehet tájékozódni a tapasztalatokról. Érdemes odafigyelni arra, hogy van-e valakinek különleges tapasztalata, vagy valaki gyakran van egyedül a túloldalon. Beszélgetni lehet arról, hogy mitől függ az, hogy melyik családban érzik magukat jól a gyerekek. Ha valakinek van tapasztalata különleges nevelési helyzetekről, érdemes meghallgatni, vagy esetleg visszatérni rá egy későbbi alkalommal.

5. GYAKORLAT: Kockázatok és védőfaktorok
IDŐTARTAM 50 perc CÉL Egy konkrét eseten keresztül a kockázatok és védőfaktorok azonosítása ESZKÖZÖK Poszter, filc, esetleírás LEÍRÁS Az oktató felolvas egy esetet. Egyes részleteknél megáll, és a diákokat aktivizálja abban, hogy azonosítsák az adott helyzetben a kockázati tényezőket és védőfaktorokat. INSTRUKCIÓ

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 55

Egy esettel ismerkedünk meg. Egy olyan lány történetével, aki kamasz korában krízishelyzetbe került. Nézzük meg, milyen kockázatok és milyen védőfaktorok hatottak fejlődésére és sorsára! Rövid részenként olvasom a történetet, és minden részlet után fogalmazzuk meg, milyen tényezők kockáztatták Évi fejlődését! És milyen tényezők működtek védő tényezőként? A tényezőket rendezzük a „KOCKÁZATOK–VÉDŐFAKTOROK TÁBLÁZATBA”! MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK: Érdemes egy-egy tényezőnél hosszabban is elidőzni, mélyebben megvizsgálni, hogy az milyen kockázatot jelent. Erre egy-egy példa olvasható az esetleírásban! Eset – Évi Évi ma 25 éves. Külföldön él. Férjnél van, első gyerekük nemrég született. Édesanyja egyedül nevelte, mert apja már egészen kicsi korában otthagyta a családot. Évi mindkét szülője hallássérült, nem hallanak, tudnak beszélni, szájról olvasva kommunikálnak. Az apa ivott, ezért is voltak konfliktusok a szülők között. Évivel csak ritkán tartotta a kapcsolatot.

MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK A hallássérültség természetesen nem jelenti azt, hogy valaki ne lehetne nagyon jó szülő. Mégis érdemes elgondolkodni a kockázatokon. Milyen értelemben jelent kockázatot a gyerek fejlődésére nézve a szülő hallássérültsége? A gyerek jelzéseit gyakran nem veszi észre, késhet a gyerek beszédfejlődése, az interakció minősége sérülhet, mindez csökkentheti a gyerek biztonságérzetét. És nem tudhatjuk, hogy az anya mennyire dolgozta fel saját sérültségét. Évi édesanyja rokkantnyugdíjas, nem dolgozott, nyugdíjából és segélyekből élt egy város belvárosi házának udvari szoba-konyhás lakásában. Évi egészségesen született, hároméves korától óvodába járt, majd hatéves korától iskolába. Hét évesen már ő tolmácsolt édesanyjának, ő kísérte hivatalos ügyintézésekre, ő tárgyalt helyette. Édesanyját tökéletesen értette. A házban csendes, szófogadó kislánynak ismerték, az iskolában sem voltak vele gondok. MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK

56 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Az, hogy Évi tolmácsolt anyjának, ügyeket intézet, azt jelenti, hogy ügyes, jó képességű kislány. De felmerül a kérdés, nem túl nagy feladat-e ez egy gyereknek. Melyek az előnyei, hátrányai egy ilyen családi szerkezetnek? Az iskolában sem voltak vele gondok. Vajon mi lehet a szerepe a tanítónak egy ilyen kislány esetében? Gyakran éppen a jól teljesítő, alkalmazkodó, csendes gyerekek sérülnek, akik nem okoznak problémát az osztályban. A problémák először tizenkét-tizenhárom éves kora körül merültek fel. Új baráti társasága lett, többnyire a környéken élő szegény vagy elhanyagolt gyerekek köréből. Diszkóba kezdtek el járni. Egyik „barátnője” erőszakos kislánynak bizonyult, követelte Évitől, hogy szerezzen pénzt a diszkóra. Évi próbálkozott az anyjánál. Mivel szegények voltak, anyja nem nagyon volt megértő ezen kérésével szemben. MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK Szegény családoknál gyakran jelentkeznek hasonló problémák kamaszkor körül. A kamasz számára nem könnyű elfogadni, hogy nem lehet zsebpénze, nem engedheti meg magának, hogy elmenjen szórakozni. A kortárscsoport hatása felerősödik és nem könnyű képviselni a család értékeit a barátok értékeivel szemben. De Évi barátnője nem hagyta abba Évi noszogatását. Évi és anyja között a veszekedések gyakorivá váltak. Közben Évi másoktól, szomszédoktól, ismerősöktől is kezdett pénzt kérni. Viszonylag rendszeresen jártak egy külvárosi diszkóba. A pénzt valahogy meg kellett szerezni. Hamarosan a viták már zajosak lettek a házban. A veszekedések olykor tettlegességig fajultak. Közben kiderült, hogy Évit a diszkóban megerőszakolták. Évi körül elszabadult a pokol. Olykor nem ment iskolába. Barátnője zsarolta, anyjával megromlott a viszonya. Anyjának időközben lett egy kapcsolata. A férfi nem nagyon tudott jó viszonyt kialakítani Évivel. Egyszer előfordult, hogy Évi anyjára kést emelt, és anyja kihívta a rendőrséget. De Évinek öngyilkossági kísérlete is volt. Tizennégy évesen gyermekpszichiátriára került, ott eltöltött néhány hetet, majd onnan már nem haza, hanem gyermekotthonba került. MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK A kamaszkor egy nehéz időszak, amikor a fiatal átértékeli és megfogalmazza saját magát. Úgy tűnik, Évinek sok mindent kellett feldolgoznia, de ehhez nem igazán kapott segítséget. Kockázati tényező az is, hogy a családot nem támogatta senki.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 57

A gyermekvédelem családgondozója felvette a kapcsolatot Évi édesanyjával, de nem sikerült jó kapcsolatot kialakítani, az anya hallani sem akart Évi hazakerüléséről. A családgondozó pedig nehezen tudott szót érteni a mamával. Évi a gyermekotthonban nem érezte jól magát. Úgy érezte, hogy a többi állami gondozott lány, akik ott nőttek fel, vagy már több éve bent vannak, mások, mint ő. De haza menni nem tudott. Sokat volt szökésben. Ez tartott körülbelül egy évig. És az egy év alatt sem szokta meg Évi a gyermekotthoni körülményeket. Nevelője is megerősítette, hogy ő valóban kicsit más, mint a többiek. Évi más fiatalokhoz csapódott, parkokban találkoztak, nem messze e gyermekotthontól. Még nem volt tizenhét éves, amikor az egyik pályaudvaron elrabolták barátnőjével együtt. Két hétig egy szobába zárva tartották őket, majd külföldre vitték prostituáltnak. Minderről édesanyja csak egy évvel később értesült abból a levélből, amit Évi küldött neki külföldről. A levélben Évi röviden leírta a történteket, azt, hogy megszökött két hónap után és egy emberjogi szervezet segített neki a megélhetésben és a hivatalos papírok beszerzésében. MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK Védőfaktor az emberjogi szervezet. E nélkül a segítség nélkül Évi nem biztos, hogy talpra tudott volna állni külföldön. Tizennyolc évesen már dolgozott, egy kint élő magyar család gyerekeire vigyázott. Az emberjogi szervezet által biztosított lakásban lakott. Anyjával évekig levél útján érintkeztek, Évi fényképeket küldött neki. Huszonöt éves korára Évi férjhez ment, folyékonyan beszél a magyaron kívül két nyelvet. Hat évig vigyázott a magyar család gyerekeire. És abban az országban fog letelepedni. Ekkor jöhetett haza először, mert ennyi idő kellett, hogy állampolgársága és útlevele legyen. Kapcsolata édesanyjával konfliktusos maradt. MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK Példaképpen néhány kockázati tényezőt és védőfaktort megfogalmaztunk, de ennél lényegesen több is gyűjthető az esetből.

58 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

KOCKÁZATOK eredete is többféle lehet SZOCIÁLIS HELYZET Egyedülálló szülő, segélyből él GYEREK JELLEMZŐI Jó képességek, szófogadó SZÜLŐ JELLEMZŐI Anya sérült, ez kockáztatja Évi megértését (nem hallja, mit mond), beszédfejlődését; Apa-anya között konfliktus, apa hiánya SZÜLŐI NEVELÉSI STÍLUS A kamaszkorral nem tudott az anya megbirkózni (de ez nem is nagyon lehetséges a nyelvi akadályok miatt) SZÜLŐI GONDOSKODÁS SZÍNVONALA SZÜLŐT TÁMOGATÓ KÖRNYEZET

VÉDŐFAKTOROK Sokfélék Jóléti programok Emberjogi szervezet Biztonságos kapcsolat a szülővel Kisgyerekkorban szoros kapcsolat Évi és anyja között Szülőket támogató kapcsolatok a család környezetében Pozitív érzelmi kapcsolatok a családon kívül

A gyerekek ellenálló képességét növelő tényezők, mint pl. pedagógussal való kapcsolata

Önbizalom növelése

Önállóság növelése Kompetenciaérzés növelése

Stb.

További megbeszélhető kérdések: Az elemzés után érdemes megbeszélni, mikor és mivel lehetett volna megelőzni Évi tragédiáját. Milyen intézmények, milyen személyek kapcsolódhatnak, avatkozhatnak be egy ilyen helyzetbe? Hogyan? Mi lehetett volna ebben az iskola szerepe? Mire figyelnél, ha osztályodba egy olyan gyerek járna, akinek édesanyja hallássérült? Vagy bármilyen más betegsége van? Vagy bármilyen más szempontból nagyon eltér a többi gyerek szüleitől?

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 59

6. GYAKORLAT: Beszélgetés egy szülővel
A filmen szereplő szülő vállalta, hogy megosztja veletek érzéseit, gondolatait, félelmeit azzal kapcsolatban, hogy negyedik gyereke iskolába megy. Mert neki is fontos, hogy mi történik az iskolákban. Írásban is hozzájárult a film képzési célokra való bemutatásához. A felvétel készítésekor és a visszanézésekor is nagyon izgult. De elégedett volt a filmmel, és örült, hogy vállalta. IDŐTARTAM 90 perc CÉL Egy konkrét példán keresztül a szülők iskolával kapcsolatos gondolatainak, tapasztalatainak, elvárásainak közös végiggondolása, gyerekével kapcsolatos érzelmeinek, iskolával összefüggő félelmeinek megismerése. A szülők erősségeinek tudatos keresése és felhasználása. A vizualitás felerősíti az érzelmi hatásokat. ESZKÖZÖK Videofilm: Beszélgetés egy szülővel TV, videólejátszó Poszter, filcek LEÍRÁS Egy szülővel történt 15 perces beszélgetés az alapja ennek a munkának. A csoport együtt nézi a filmet részleteiben. Az oktató irányítja a beszélgetést. Lehetőséget nyújt az eddig szerzett ismeretek alkalmazására. A film alapján megbeszélhető témák:
− − − − −

a szülő személyes erőforrásai, az iskola és a család nyelve, az iskolaérettség kérdése szülői szemmel, a gyerek motivációja, a származás jelentősége (ezt a részt esetleg érdemes a következő részmodulban felhasználni!).

60 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

INSTRUKCIÓ A film egy olyan szülőről szól, akinek legkisebb fia most megy első osztályba. Márk, vagy becenevén Morzsi a negyedik gyerek a családban, nagyobb testvérei már felnőttek. A három felnőtt testvér közül az egyik, ő a fiú, nem fejezte be az általános iskolát. Mindenféle magatartási problémák voltak vele. De a beszélgetés nem róla szól. Egy dunántúli kistelepülésen laknak. Segélyből, napszámból, alkalmi munkából élnek és a tartásdíjból. Részletekben nézzük meg a filmet, minden részlet előtt mondom, hogy mire figyeljetek. A részlet megnézése után megbeszéljük. 0–3 perc: Az első filmrészletnél („Iskolaválasztás”) azt kérem, hogy először csak nézzétek meg, milyennek találjátok ezt az anyát. A film megnézése után: Mik a benyomásaitok? Nézzük meg ezt a pár percet még egyszer. Figyeljétek a filmet úgy, hogy a szülő minél több „erősségét”, erejét, vonzó tulajdonságát, számotokra érdekes gondolatát jegyezzétek meg! A részlet megnézése után ezeket összegyűjtjük. Ennél a résznél térjünk vissza a „kockázatok és védőfaktorok számbavételére”! Előre összegyűjtöttem, hogy mely tényezők jelentenek kockázatot Márk iskolai sikeressége szempontjából, ti pedig gyűjtsétek össze, hogy milyen védőfaktorokat lehet mozgósítani a lemorzsolódás megelőzése érdekében!

Kockázatok Szegénység Egyedülálló szülő, apa hiánya, instabil családi háttér Anya esetenkénti depressziója Nagytestvérek iskolai kudarcai Kistelepülésen élnek, egyetlen roma család Szülő keveset tud segíteni a tanulásban

védőfaktorok

3–5 perc: A következő résznél („Az iskola és a család nyelve”) figyeljetek az anya gondolataira! A film után: miket fogalmaz meg az anya? A részletek is fontosak!

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 61

5–9 perc: „Iskolaérettségi vizsgálat”. Ez a rész arról tudósít, hogyan élte meg Teri kisfia „iskolaéretlenségét”. Gyűjtsük össze, milyen érzéseket fogalmaz meg ezzel kapcsolatban! 9–11 perc: „Beiratkozás” Milyen motivációval indul Márk iskolába? Beszélgetés szólhat arról, hogyan motiválható a későbbiekben. 11–15 perc: „Származás” Mit jelent Teri számára származása? Vajon más szülők is így gondolkodnak? Foglaljuk össze, hogy mik a tanulságai ennek a filmnek és a megbeszélésnek! Kérem, hogy mindenki egy mondatban foglalja össze, mi volt a legfontosabb, amit elvisz ebből a közös munkából. És végül nézzük meg, hogyan egészítenénk még ki a KOCKÁZATOK–VÉDŐFAKTOROK táblázatunkat! MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK A gyakorlat előtt érdemes röviden összefoglalni, hogy milyen kérdések merültek eddig fel a képzésen: szegénység, egyenlőtlenségek, kockázatok–védőfaktorok stb. Fontos jól ismerni a filmet. Van egy-két olyan rész, amit esetleg ki lehet hagyni. A vizualitás érzelmi hatása erős. Jó alkalom egy ilyen film arra, hogy a csoporttagok spontánul reagáljanak a szülőre. Várhatóan sok gondolatot, véleményt fogalmaznak meg a diákok is. A megbeszélendő kérdések filmrészletenként: „Iskolaválasztás”: az első megnézés után hagyd, hogy minél többen spontánul fogalmazzák meg benyomásaikat a szülővel kapcsolatban. Az első benyomások megbeszélése után úgy nézzék meg még egyszer a filmet, hogy figyeljék, milyen erősségei vannak a szülőnek! Ezeket gyűjtsétek össze poszteren! Az erősségek utalhatnak az iskolaválasztás mikéntjére, a külső benyomásokra és arra is, hogy milyen érzelmek tükröződnek az anyában. Fontos téma a „Beiratkozásnál” az, hogy mi a dolga a pedagógusnak a gyerek motivációjának fenntartásában. És egyáltalán a pedagógus, mint „védőfaktor”: melyek azok a pedagógiai eszkö-

62 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

zök, amelyek segítik a motiváció fenntartását. A szülő - gyerek - pedagógus hármas szövetségének jelentősége az iskolai sikeresség szempontjából. MEGJEGYZÉS AZ OKTATÓKNAK A modul tartalmának illusztrálásához jól használható Schiffer Pál Cséplő Gyuri című filmje is. Az oktató döntése, hogy mely filmekkel tudja gondolatait jobban alátámasztani.

HÁTTÉRANYAGOK
Kivetíthető idézetek Gyermekpszichológusok és szakemberek gondolatai a szülők szerepéről a gyerek fejlődésében: „Ugyanúgy, ahogy a gyerekek életben maradása teljes mértékben függ szüleiktől,…, ugyanígy a szülők … az őket körülvevő gazdasági környezettől függenek. Amennyiben egy közösség, társadalom értékeli gyermekeit, gondoskodnia kell szüleikről is.”3 – fogalmazza meg 1951-ben (!) a gyermekkori kötődéselmélet egyik legelismertebb szakértője, John Bowlby. „A gyerek fejlődésének a motorja a szülő” Bronfenbrenner, Urie (1979): The Ecology of Human Development, Cambridge A gyerekek korai fejlődése a szülők egészségétől és jólététől függ. Sajnos a gyerekek egy jelentős aránya viseli annak terhét, hogy családjaik lelki és testi betegségei kezeletlenek, hogy szegény családban és rossz környezetben élnek, hogy környezetükben és a családon belül is gyakori az erőszak. A sokféle egymással is összefüggő kockázati tényező különleges terhet jelent a gyerek fejlődése szempontjából, és hosszú távon magas árat követel mind az egyéntől, mind a társadalomtól.” A neuronoktól a közösségekig, A korai gyermekfejlődés tudománya, Orvostudományi Intézet Nemzeti Kutatási Bizottsága, USA From Neurons to Neighborhoods, The Science of Early Childhood Development, National Research Council, Institute of Medicine,Washington, 2004,

3

Bowlby, J.(1951): Maternal Care and Mental Health. World Health Organization Monograph. (serial No 2.), Geneva, WHO, In: Howe, D. (1999): Attachment Theory, Child Maltreatment and Family Support, Palgrave, 5. o.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 63

Gyermekvédelmi szakemberek köreiben közhely, de a közvélemény számára talán nem eléggé nyilvánvaló egy sarkalatos igazság: a szülő a gyermek fejlődésének motorja. Minél fiatalabb a gyermek, annál inkább így van ez: a szülő az, aki a gyerek számára a külvilágot közvetíti; a szülő a gyerek legfontosabb orientációs pontja. A gyerek a szülői mintákat követi, és a szülői viselkedés közvetítésével átveszi a külvilág pozitív és negatív impulzusait. Ha ezek az impulzusok megrendítik a szülőt és a családot, megrendítik a gyermek belső világát is. A továbbtanulásról szóló döntés nem 14-15 éves életkorban születik meg. Addigra az már készen van a családon belül és a gyerek fejében is. A tartós szegénység nyomása alatt nevelkedő gyermek addigra annyi hátrányt halmozhatott fel, amely még a továbbtanulás reményét is elveszi előle. (Kertesi Gábor: A társadalom peremén, 291. o.) Szövegmellékletek A KORAI BEAVATKOZÁS EGY LEHETŐSÉGE PERRY PREESCHOOL PROGRAM A 3-4 éves gyerekek számára kidolgozott fejlesztő program eredményei a volt óvodás gyerekek 27. életévében. A vizsgálatban részt vett 123 gyerek. A kontrollcsoporthoz képest a kísérleti csoportban
− − − −

lényegesen magasabb volt a havi jövedelem, lényegesen magasabb volt a saját lakással rendelkezők aránya (36%–13%), lényegesen magasabb volt a középiskolai végzettségűek aránya (71%–54%), lényegesen kevesebb volt szociális szolgáltatás igénybevétele az utóbbi 10 évben (59%–80%), lényegesen kevesebb volt a rendőrségi ügy (7%–35%).

Azok a programok hoztak hosszú távú eredményt, ahol:

legalább heti 12 óra foglalkozást biztosítottak a szegény családokban élő 3-4 éves korú gyerekeknek, a gyerekek fejlődésének megfelelő, a gyerekek kezdeményezéseire támaszkodó fejlesztő módszereket alkalmaztak, a gyerekek szüleit intenzíven bevonták a programokba, legalább egy felnőtt jutott 10 gyerekre, a gyerekekkel dolgozó szakemberek képzettek voltak a gyermeknevelés terén,

− − −

64 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

a különböző fejlesztési területeken való továbbképzés rendszeres volt a gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára.

Hazai hasonló programok:
− − − −

Biztos kezdet program Játszóházak Magyar Videotréning Egyesület Otthon Segítünk Alapítvány

TOVÁBBI ADATOK A GYEREKEK SZOCIÁLIS HELYZETÉRŐL4
Kifejezetten a gyerekek, gyermekes családok szegénységére vonatkozó adatok

Darvas Ágnes és Tausz Katalin 2003-ban 1000 fős országosan reprezentatív minta alapján kutatták a gyerekek szegénységét. A kérdezettek 12-14 éves gyerekek, illetve édesanyjuk voltak. E kutatás eredményei a gyermekek lakhatási körülményeiről: „A megkérdezett gyerekek 11,7 százaléka lakik nedves, dohos, 6,5 százaléka sötét, levegőtlen, és 8 százaléka romos, huzatos lakásban, 8 százalékuk lakása egészségtelen, szennyezett környezetben van. A válaszadók 13,3 százaléka tartja túlzsúfoltnak a lakást, amiben élnek, 8 százalék panaszkodott arra, hogy nem lehet télen eléggé fűteni a lakóhelyiségeket, 10,5 százalékuk utalt arra, hogy rossz a környék közbiztonsága. A lakások 7 százalékát nehéz megközelíteni a közlekedési lehetőségek hiánya miatt, 15,6 százaléka messze van a központtól. A háztartások több mint egynegyedében gondot okoz a lakás fenntartása, 8 személy beszélt arról, hogy nincs jogcíme az ott lakásra, és 6 családot fenyeget a kilakoltatás veszélye.”5 A lakáskörülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek6 alacsonyabb jövedelműek és iskolai végzettségűek, több gyermeket nevelnek.7 Lakhatásra vonatkozó adatok a KSH adatok alapján8:

Szubsztandard9 lakások száma 2003-ban 530 ezer lakás (a lakások 14 százaléka).

Részlet Szilvási Léna kutatási beszámolójából, kézirat, 2004. Darvas–Tausz, uo., 12. o. 6 A lakáshátrányok halmozódása: zsúfoltság (a kérdezett szubjektív megítélése alapján), a lakásban nincs víz vagy WC vagy fürdőszoba, 5 vagy több lakásprobléma (nedves, nem fűthető, sötét stb.) említése. 7 Darvas–Tausz, uo.,13. o. 8 KSH, Lakásviszonyok, 1999–2003 (Előzetes adatok), Bp. 2004.
4 5

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 65

A társadalom alsó két jövedelmi ötödébe tartozó családok lakják a szubsztandard lakások 70 százalékát. 1999-ben a háztartások 7 százalékának (253 ezer háztartás) volt az előző évben díjhátraléka. Jelenleg a lakások mindössze 4 százalékát teszik ki az önkormányzati lakások, a többi lakás magántulajdonban van. A háztartások a jelenlegi lakásrendszerbe szinte kizárólag csak magántulajdonosként tudnak belépni. A legalacsonyabb jövedelmi ötöd ehhez nem tud hozzáférni, az alacsonyabb jövedelmű csoportok mozgástere meglehetősen szűk a lakáspiacon – a KSH megfogalmazása szerint.

A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek ezzel úgy találkoznak, hogy klienseik rokonoknál, albérletben, saját tulajdonú, de hihetetlen állapotban lévő, hátralékos stb. lakásban laknak.
Az alacsony iskolai végzettség miatti potenciális munkanélküliségre vonatkozó adatok

A 2001. évi népszámlálás teljes körű koréves adatai alapján megbecsülhető, hogy az elmúlt 20-30 év minden egyes évében az oktatási rendszer az adott korcsoport hány százalékát bocsátotta ki mindenfajta munkaerőpiacon hasznosítható tudás nélkül (legfeljebb 8 osztályos általános iskolai + kétéves szakiskolai végzettséggel). Ennek alapján megállapítható, hogy a 20 évesek korcsoportjából minden évben legalább 20 százaléknyi fiatal teljesen képzetlenül lép a munkaerőpiacra, nagyon nagy eséllyel arra, hogy a munkaképesség szempontjából aktív életciklusában munka nélkül maradjon. És ezek a fiatalok válnak hamarosan szülővé. Ennek az iskolázatlansági aránynak még legalább harminc évig érezhető káros következményei lesznek.10 Ezek az adatok mutatják, hogy a mai társadalom fiataljainak egy jelentős része maradhat munka nélkül, sokan nagy valószínűséggel nem jutnak önálló lakáshoz, a piaci bérleti díjakat nem lesznek képesek megfizetni a családalapítás és gyermeknevelés éveiben.
A nehézségek halmozódása, fokozottan nehéz nevelési helyzetek

Gyermeket nevelő családok esetében azonban a szociális körülmények mellett egyéb tényezők is okozhatják a családi egyensúly felborulását, illetve jelenthetnek fokozottan nehéz nevelési helyzetet. Csak néhány példát és adatot említek. Ezek alapján becsülhetjük meg, hogy hány gyerek és család küzd komoly nehézségekkel azok közül, akik a közoktatás intézményeit igénybe veszik.
A KSH definíciója szerint szubsztandard lakások azok, ahol a következők közül valamelyik előfordul: a lakásban nincs WC és fürdőszoba, csatornázatlan, illetve a lakás alapozás nélküli, vályog falú épületben van. KSH, Lakásviszonyok, uo.,7. o. 10 Kertesi Gábor – Varga Júlia: Foglalkoztatottság és iskolázottság Magyarországon, Közgazdasági Szemle, 2005. július, augusztus
9

66 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Azok a családok, akiknek gyermekei már bekerültek a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe (kb. 22 ezer gyerek családja: vér szerinti, nevelő és örökbefogadó családok, családias jellegű lakásotthonok). Vannak családok, ahol a gyerekek egy része otthon marad, vagy egy idő után haza kerül. De gondoljunk azokra a nevelő családokra és lakásotthonokra is, ahol érzelmileg sérült vagy egyszerűen nehezebb sorsú gyerekek nevelkednek. Ezek a gyerekek mind óvodába, iskolába járnak. Az átmenetileg vagy tartósan hajléktalan családok. A gyermekek átmeneti otthonaiban élő gyermekek és családjaik. A magántanuló gyerekek (akikről tudható, hogy a háttérben magatartási, tanulási problémák húzódnak gyakran párosulva szociális gondokkal). A különleges tanulási szükségletű gyerekek, akik különleges fejlesztést igényelnek (a nagyvárosokon kívül nehezen elérhető szolgáltatás igénybevétele időigényes, és a közlekedéssel nehezen megközelíthető helyekről ezek a szolgáltatások elérhetetlenek). A beteg, sérült gyerek, akinek gondozása az egyik szülőt gyakorlatilag kiveszi a munkaerőpiacról. Az egyedülálló szegény szülők gyermekei. A beteg szülők gyermekei. Az ország válságos településein, leszakadó aprófalvakban, kistelepüléseken élő családok gyermekei.

− − −

− − −

Amennyiben a felsorolt problémák közül a családot több, mint egy probléma érinti, és emellett még szegény is, az nagy valószínűséggel borítja a család egyensúlyát. Ismerve a szegénység – iskolázatlanság – állásnélküliség ördögi körét, ezt tetézve a jelenlegi iskolarendszer magas fokú szegregáltságával és tovább fokozva egy vagy több nehezen nevelhető gyerekkel és/vagy beteg felnőtt családtaggal, ne csodálkozzunk, ha a család „fejre áll”. Minél kevesebb szolgáltatás hozzáférhető a család számára, annál valószínűbb, hogy előbb vagy utóbb a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe kerül a család egy vagy több gyereke. De magas a kriminalizálódás veszélye is, amennyiben a család és később a gyerek nem kap időben megfelelő segítséget.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 67

Évi – Eset Évi ma 25 éves. Édesanyja egyedül nevelte, mert apja már egészen kicsi korában otthagyta a családot. Évi mindkét szülője hallássérült, nem tudnak beszélni. Az apa ivott, ezért is voltak konfliktusok a szülők között. Évivel csak ritkán tartotta a kapcsolatot. Évi édesanyja rokkantnyugdíjas, nem dolgozott, nyugdíjából és segélyekből élt egy város belvárosi házának udvari szoba-konyhás lakásában. Évi egészségesen született, hároméves korától óvodába járt, majd hatéves korától iskolába. Hétévesen már ő tolmácsolt édesanyjának, ő kísérte hivatalos ügyintézésekre, ő tárgyalt helyette. Édesanyját tökéletesen értette. A házban csendes, szófogadó kislánynak ismerték, az iskolában sem voltak vele gondok. Először problémák tizenkét-tizenhárom éves kora körül merültek fel. Új baráti társasága lett, többnyire a környéken élő szegény vagy elhanyagolt gyerekek köréből. Diszkóba kezdtek el járni. Egyik „barátnője” erőszakos kislánynak bizonyult, követelte Évitől, hogy szerezzen pénzt a diszkóra. Évi próbálkozott az anyjánál. Mivel szegények voltak, anyja nem nagyon volt megértő ezen kérésével szemben. De Évi barátnője nem hagyta abba Évi noszogatását. Évi és anyja között a veszekedések gyakorivá váltak. Közben Évi másoktól, szomszédoktól, ismerősöktől is kezdett pénzt kérni. Viszonylag rendszeresen jártak egy külvárosi diszkóba. A pénzt valahogy meg kellett szerezni. Hamarosan a viták már zajosak lettek a házban. A veszekedések olykor tettlegességig fajultak. Közben kiderült, hogy Évit a diszkóban megerőszakolták. Évi körül elszabadult a pokol. Olykor nem ment iskolába. Barátnője zsarolta, anyjával megromlott a viszonya. Anyjának időközben lett egy kapcsolata. A férfi nem nagyon tudott jó viszonyt kialakítani Évivel. Egyszer előfordult, hogy Évi anyjára kést emelt és anyja kihívta a rendőrséget. De Évinek öngyilkossági kísérlete is volt. Tizennégy évesen gyermekpszichiátriára került, ott eltöltött néhány hetet, majd onnan már nem haza, hanem gyermekotthonba került. A gyermekvédelem családgondozója felvette a kapcsolatot Évi édesanyjával, de nem sikerült jó kapcsolatot kialakítani, az anya hallani sem akart Évi hazakerüléséről. A családgondozó pedig nehezen tudott szót érteni a mamával. Évi a gyermekotthonban nem érezte jól magát. Úgy érezte, hogy a többi állami gondozott lány, akik ott nőttek fel vagy már több éve bent vannak, mások, mint ő. De haza menni nem tudott. Sokat volt szökésben. Ez tartott körülbelül egy évig. És az egy év alatt sem szokta meg Évi a gyermekotthoni körülményeket. Nevelője is megerősítette, hogy ő valóban kicsit más, mint a többiek.

68 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Évi más fiatalokhoz csapódott, parkokban találkoztak, nem messze e gyermekotthontól. Még nem volt tizenhét éves, amikor az egyik pályaudvaron elrabolták barátnőjével együtt. Két hétig egy szobába zárva tartották őket, majd külföldre vitték prostituáltnak. Minderről édesanyja csak egy évvel később értesült abból a levélből, amit Évi küldött neki külföldről. A levélben Évi röviden leírta a történteket, azt, hogy megszökött két hónap után és egy emberjogi szervezet segített neki a megélhetésben és a hivatalos papírok beszerzésében. Tizennyolc évesen már dolgozott, egy kint élő magyar család gyerekeire vigyázott. Az emberjogi szervezet által biztosított lakásban lakott. Anyjával évekig levél útján érintkeztek, Évi fényképeket küldött neki. Huszonöt éves korára Évi férjhez ment, folyékonyan beszél a magyaron kívül két nyelvet. Hat évig vigyázott a magyar család gyerekeire. És abban az országban fog letelepedni. Ekkor jöhetett haza először, mert ennyi idő kellett, hogy állampolgársága és útlevele legyen. Kapcsolata édesanyjával konfliktusos maradt.

ESZKÖZÖK ÉS IRODALMAK
− − − − − −

PP-diák idézetekkel PP-dia a Perry Preschool program hosszú távú hatásáról Eset: Évi, szövegmelléklet Perry Preeschool program szövegmelléklet Videofilmrészlet egy szülővel való beszélgetésből (Videotréning Egyesület) Részlet Elbert Mária „Utcaképes” filmjéből

Szöveggyűjtemény

Katz Katalin (1993): Aki szegény, az a legszegényebb. Család, Gyermek, Ifjúság 1993/6, 32– 36.o. Kertesi Gábor (2005): A társadalom peremén. Osiris Kiadó, 249–251, 290–293. o.

3. MODUL IDENTITÁS A TÁRSADALOM PEREMÉN

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 71

(6 óra)
A modul célja

A modul központi témája a gyerek önértékelését erősítő és gyengítő hatások azonosítása. A téma megértésének alapfeltétele a reflexív gondolkodás saját identitásunk alakulásának fontosabb állomásairól. Ehhez a tanítási csoportban résztvevők tapasztalatainak, gondolatainak közös feldolgozása is szükséges.

JAVASOLT TÉMAVÁZLAT
Interaktív előadás: AZ ÖNÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGE A TANULÁSBAN – 10 perc 1. GYAKORLAT: Iskolai emlékek – 20 perc Interaktív előadás: AZ ÉNKÉPET ÉRŐ HATÁSOK AZ ISKOLÁBAN – 20 perc Diákprezentáció: Ude Pestel, A.: Ahmed. Egy játékterápia története – 30 perc 2. GYAKORLAT: Színesek vagyunk – 30 perc Diákprezentáció: A kirekesztettség mint lélektani probléma – 20 perc 3. GYAKORLAT. Beszélgetés a szülővel – 40 perc Diákprezentáció: A mássághoz való viszonyom alakulása – 40 perc Interaktív előadás: ÉNKÉP ÉS A MÉDIA – 20 perc 4. GYAKORLAT: Tévénézési szokások (elhagyható) – 30 perc 5. GYAKORLAT: Tévézés, iskola, jövőkép – 30 perc Interaktív előadás: AZONOSULÁS AZ ISKOLÁVAL, JÖVŐKÉP – 30 perc 6. GYAKORLAT: Milyen hatásokra alakult jövőképem (elhagyható, javasolható otthoni feldolgozásra – 30 perc

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS AZ ÓRA JAVASOLT FELÉPÍTÉSE
INTERAKTÍV ELŐADÁS Széles körben elfogadott álláspont az, hogy az önértékelés, önbecsülés az ember lelki működésének központi eleme és erősen összefügg egy sor más változóval, többek között azzal, hogy az ember általában mennyire elégedett életével.

72 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Az önértékelés a saját magunk iránti pozitív vagy negatív beállítódást (orientációt) jelenti, azt, hogy összességében mennyire tartjuk magunkat értékesnek. Az emberek motiváltak arra, hogy önértékelésük magas legyen, ami önbecsüléshez vezet (és nem egoista beállítódáshoz).

1. GYAKORLAT javasolt helye
INTERAKTÍV ELŐADÁS: Önértékelés – a tanulás alapja Mi az önértékelés? Hogy fejlődik? Mi történik akkor, ha valakinek az önértékelése alacsony? Az önértékelés alapvető tényező a társadalmi és érzelmi jól-létünk kialakulásában és megőrzésében. Egy egészséges önértékeléssel rendelkező gyerek nagyobb eséllyel lesz képes egészséges kapcsolatokat kialakítani, mint az a gyerek, aki szenved önértékelési problémái miatt. Az önértékelés azt jelenti, hogy mások szeretnek engem, és kompetensnek érzem magam. Az alacsony önértékelésű gyerekek nem bíznak képességeikben és tagadják sikereiket. Nehezen tűznek ki célokat és nehezen oldják meg problémáikat. Sokan közülük feladják a kísérletezést, és messze képességeik alatt teljesítenek. Önleértékelő gondolataik önmegvalósító próféciává válnak. Egy gyereknek, akinek alacsony az önértékelése, akárhányan mondják, hogy valamit jól csinált, akkor is azt fogja gondolni, hogy jobban is lehetne. Vannak olyan gyerekek is, akik folyamatosan képességeiknek megfelelően teljesítenek, de mégis folyamatosan félnek a kudarctól és törekszenek a tökéletességre, ami megöli kreativitásukat és kísérletező kedvüket. Az ilyen gyerekek irreálisan magas célokat tűznek ki, így folyamatosan bebizonyítva maguknak, hogy ’nem elég jók’. Az önértékelés tehát nem a mérhető sikerektől függ, hanem önbecsülésünkből származik, ami ha erős, akkor meg tud birkózni kudarcokkal és sikerekkel egyaránt. Hogyan alakul ki az önértékelés? A kisgyerek a külső hatások alapján erősíti meg önértékelését és kompetenciaérzését. Életének fontos szereplőitől kapott visszajelzések erősítik meg számára, hogy szeretik őt.. Fontos szerepet játszik azonban az, hogy értelmezi a gyerek a felé irányuló verbális és nemverbális jelzéseket. A nem-verbális üzenetek: az arckifejezés, testbeszéd, de a gyerek környezetének elrendezése is. Kutatások alapján tudjuk, hogy a személyközi kapcsolatokban az érzelmi üzenetek 55 százaléka az arckifejezésen, testtartáson és gesztusokon keresztül közvetítődik, és az üzenetek 38 százaléka pedig a hangszínen keresztül. Ha üzeneteink kétértelműek, a gyerek inkább a non-verbális üzeneteket észleli. (Plummer, D.: Helping Children to Build Self-Esteem)

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 73

Az önértékelés tapasztalatok, események, körülmények függvényében alakul és változik. Az egyént érő tapasztalatok lehetnek olyanok, melyek egyértelműen személyének szólnak (pl. jó mozgású, szép a hangja, jól beszél idegen nyelvet stb.), de lehetnek olyanok, amelyek az ő valamilyen társadalmi csoporthoz tartozásával függenek össze (pl. bevándorló, vallásos, roma, orosz stb.). Negatív társadalmi megítélést sokféle társadalmi csoport megélhet. Évtizedes szociálpszichológiai kutatások tapasztalatai mutatják azt, hogy negatív sztereotípiák érik a következő csoportokat: eltérő bőrszínűek, nők, csúnya személyek, kellemetlen külsővel rendelkező személyek, mozgássérültek, értelmi sérültek, homoszexuálisok, pszichésen sérültek, túlsúlyosak, csökkentlátók stb. Az stigmatizált csoportokhoz tartozókat érő külső hatások könnyen (de nem automatikusan) vezetnek az önértékelés csökkenéséhez, kedvezőtlen énkép kialakulásához. ÖNÉRTÉKELÉS ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG Nem csak a külső hatások, az egyén is képes hatni saját önértékelésére. Az, aki tudja, hogy mitől érzi magát jól és mitől rosszul, tehet azért, hogy számára kedvezőbb tapasztalatok érjék és elkerülje a negatív hatású eseményeket. Érdekes kutatási eredmény az Egyesület Államokból: Néhány vizsgálat során a kutatók a következő eredményt kapták: miközben az afro-amerikai gyerekek iskolai teljesítménye alacsonyabb, mint fehér társaiké, önértékelésük összességében valamivel magasabb. Tehát valami megvédi őket az iskolai kudarcok önértékelést csökkentő hatásától. Mi lehet ennek az oka?

kevésbé azonosulnak az iskolával, mint fehér társaik, saját énképük alakításában az iskolai eredmények kisebb szerepet töltenek be; viszont fehér társaiknál magasabb az önértékelésük a kortárs kapcsolataikban.

Összességében énképüket inkább a kortárs csoportokban szerzett tapasztalataik határozzák meg, ahol több pozitív élményhez jutnak, mint az iskola területén. Steele,C.: A Threat in the Air ÉNKÉP AZ ISKOLÁBAN A pedagógusi munka fontos célja a gyerekek pozitív énképének alakítása, énjének erősítése. „Az önismerethez segítésnek az a célja, hogy a tevékenységek során felfedezett reális adottságok és képességek tudatosulása révén minden gyereknek önbizalmat adjon, hitet önmagában,

74 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

és ezen a bázison akaratot is az iskolai feladatok megoldására. Mert önbizalom nélkül nincs akarás, vagy ha van is, ólomsúlyokkal küszködik.” Loránd Ferenc: Értékek és generációk, OKKER, 2002, 342.. o. A motiváció alapja az önértékelés, a büszkeség. A motivációs rendszer negatív oldala pedig a szégyen. A. Giddens Az iskolai évek során, de azt megelőzően is egy gyerek sokféle tapasztalatot szerez magával kapcsolatban. Ezen tapasztalatok egy része büszkeséghez, egy másik része szégyenérzethez vezet. Nem mindegy, hogy pedagógusként milyen élményekhez juttatjuk a tanulókat.
SZÉGYEN Forrása a meg nem felelés érzése és a megalázottság. Már kora gyermekkorban is érezzük. A szégyen, megszégyenülés aláássa a bizalmat mások és a világ egésze iránt . BÜSZKESÉG Védi és erősíti identitásunkat. Az önbizalom, a biztonság, a magabiztosság forrása.

Az alábbi tényezők hozzájárulnak a gyerekek ellenálló képességének növeléséhez. E tényezők hiánya pedig épp ellenkezőleg a gyerekek fejlődését veszélyezteti. Ugyanakkor érdemes végiggondolnunk, hogy pl. egy olyan gyerek esetében, aki rossz szociális körülmények között él, mely tényezőkön keresztül tudjuk ellenálló képességét növelni.
− − − − − − − − − − −

Magasabb társadalmi-gazdasági státusz, veleszületett betegségek hiánya, könnyű temperamentum, korai veszteségek, traumák hiánya, biztonságos, meleg kötődések megléte, támogató társas környezet, jó iskolai élmények, magas intelligencia, jó problémamegoldó képesség, magas önértékelés, önállóság, önkontroll,

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 75
− − −

empátiás készség, a tervezés képessége, humorérzék.

Kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy a szegénységben élő gyerekek (akiknek fejlődése tehát veszélyeztetett) közül azok az ellenállóképesebbek, akiknek meleg szülői bánásmódban van részük, akiknek jó a szüleikkel való kapcsolata. Az elfogadó, odafigyelő szülő a legerősebb védőfaktor a gyerek számára. De ugyanúgy a pedagógus is fontos szereplője a gyereket és családját körülvevő környezetnek. A pedagógus tudatos odafigyelése, hátrányos helyzetű gyerekekkel alkalmazott nevelői stratégiája jelentősen hozzájárulhat a gyerekek ellenálló képességének növeléséhez. Mai iskolarendszerünk nem képes esélyt teremteni a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyerekek esetében. Hazánkban tizenöt éve minden születési korosztályból újratermelődik egy nagyjából húsz százaléknyi tömeg, amely egész életében nem képes nyolc-tíz osztálynál magasabb iskolai végzettséget szerezni. A folyamat kárvallottjai a romák, de ez nem csak a romák problémája. A legrosszabb helyzetűek nagy része nem roma. Ők „szimplán” csak szegények. DIÁKPREZENTÁCIÓ: Ude Pestel, A.: Ahmed, egy játékterápia története

2. GYAKORLAT javasolt helye
INTERAKTÍV ELŐADÁS: Kirekesztettség és identitás MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK: Az alábbi részletet Mendi Rózsa pszichológus írta. Ő roma származású, és ez írásának is fontos része. Érdemes erre a szövegre alapozni a kirekesztettség énképromboló hatásának megvilágítását.

Kirekesztettség és identitás
Részletek Mendi Rózsa tanulmányából
Minden olyan helyzetben kirekesztettnek érzem magam, amikor bármilyen módon azt jelzik számomra, hogy emberi méltóságomat nem ismerik el, nem tisztelnek, nem adnak szeretetet, nem fogadnak el. A kirekesztettség mindig együtt jár az elutasítottság élményével.

76 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

(…) A kirekesztettség élményével minden ember találkozik élete folyamán. Mindannyian átélünk olyan helyzeteket, amikor nem fogadnak el, elutasítanak, kiközösítenek vagy nyilvánosan megaláznak. Ennek formája rendkívül sokfajta lehet. A lenéző vagy elutasító tekintettől, becsmérlő és sértő szavaktól a fizikai bántalmazásig terjedhet. (…) Minden olyan csoport, amely kirekesztett és jogfosztott a társadalomban, viseli a másság stigmáját. Stigmahordozónak lenni egy társadalomban folyamatos veszélyeztetettséggel és veszteséggel jár. A diszkreditált csoportok esetében a társadalom diszfunkcionális magatartásformákat vesz fel a csoport tagjaival szemben. Ilyen a hátrányos megkülönböztetés, az elnyomás, a szegregációs törekvések, amelyeknek következtében maga a társadalom szűkíti be és csökkenti a csoporthoz tartozó egyének szocializációs játékterét, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális téren vagy a közélet bármely más területén. (…) A leggyakoribb élmény, amelyet e csoport tagjai megtapasztalnak, a szégyen. Ez a súly mélységesen személyes, ugyanakkor a társadalmi környezetben gyökerezik. (…) A szégyenérzet alapjában véve gyűlölet önmagunk ellen. Fájdalmas és megsemmisítő élmény, hiszen a nem vagyok méltó, nem vagyok elég jó érzésével jár. (…) A szégyen családjába tartozó fogalmak: a kudarc, a tökéletlenség érzése, a méltatlanság élménye, kisebbrendűségi érzés, alkalmatlanság. A szakma ezt nevezi az énkép sérülésének, amely garantáltan ajtót nyit a negatív, destruktív erőknek először érzelmi, majd viselkedéses szinten egyaránt. (…) A kirekesztettség énképre gyakorolt hatása Vannak cigányok, akik gyűlölik a cigányokat, és voltak öngyűlölő zsidók is, mert az énképem bármikor sérülhet amiatt, hogy a stigmatizált csoporthoz tartozom. Az öngyűlölet természetes következmény; hogy megtagadom a csoportot, ahova tartozom, ez is egyfajta reakció. Vagy meg akarok szabadulni a stigmától, szabadulni akarok a csoporttól. (…) A kirekesztettség az egészséges, stabil identitás kialakulását is veszélyezteti, illetve beszűkíti.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 77

Az ember identitása a társadalmi együttélés erőterében fejlődik és alakul ki. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a szocializációs partnerek, csoportok és intézmények nagy hatással vannak az egyéni identitás kialakulására. Minden kirekesztett csoport tagja fenyegetett identitást alakít ki. Hiszen csak azért, mert roma, homoszexuális, állami gondozott vagy hajléktalan, diszkreditált helyzetben van. Nem kap védettséget a társadalomtól, illetve annak tagjaitól. A fenyegetett identitás félelmeket és bizonytalanságot ültet be, és erősíti az elkerülő magatartás megerősödését. Ennek következtében számos olyan lehetőséget, kapcsolatot, megmérettetést kerülni fog az ember, amire pedig képes lett volna. Például a romák nagy része nem gondolja úgy, hogy eljuthat az egyetemre. A kirekesztés következtében az identitás mindkét dimenziója, a személyes és szociális identitás egyaránt sérül. Megjelent: Jövőmunkások, Cigány értelmiségiek mondják Szerk. Diósi Ágnes 2005, Gladiátor Kiadó A tanulmány teljes szövege a szöveggyűjteményben megtalálható DIÁKPREZENTÁCIÓ: A kirekesztettség mint lélektani probléma (Mendi Rózsa tanulmánya alapján)

3. GYAKORLAT javasolt helye
DIÁKPREZENTÁCIÓ: A mássághoz való viszonyom alakulása (Javaslat: 2 diák mutassa be a mássághoz való viszonyának alakulását) INTERAKTÍV ELŐADÁS: Az énkép és a média

MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK Csökkenthető a témára fordított idő: a média szerepe fontos, de az oktató tapasztalatától, ismereteitől is függ, hogy mennyi időt szentel ennek a témának. Az esetlegesen fel nem használt idő átcsoportosítható az 5. modulhoz, a „Nevelési stratégiák” téma részletesebb feldolgozására.

78 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Az önértékelés alakulását meghatározza a média, illetve az, ahogyan a média ábrázolja a különböző társadalmi csoportokat. Vajon mennyi időt töltenek a tévé előtt az iskoláskorú gyerekek, és milyen műsorokat néznek?

A MÉDIA SZEREPE A SERDÜLŐK IDENTITÁSFEJLŐDÉSÉBEN A médiában szereplő modellek hatása az identitásfejlődés szinte minden aspektusát érinthetik. Az alábbiakban a kisebbségi helyzetre vonatkozó médiareprezentációkat mutatjuk be röviden, aminek hatása különösen fontos lehet roma vagy bármilyen más, kisebbségi helyzetben lévő serdülőre. A kisebbségi csoportok nemcsak alulreprezentáltak a médiaábrázolásokban, de többnyire negatívan kerülnek bemutatásra. Ábrázolásuk gyakran összekapcsolódik a bűnözéssel, munkanélküliséggel, erőszakkal, drogfogyasztással, és ritkán mutatják be őket más etnikai csoporttal való interakcióban (Gerbner, 2000). Mindennek következményeképpen három lehetséges hatás írható le a kisebbségi csoportok fiataljainak identitásfejlődésében:
− −

vagy negatívnak élik meg saját etnikai identitásukat; vagy nem azonosulnak a kisebbségi csoporttal, és odatartozásukat tagadni, leplezni igyekeznek (lásd pl. Michael Jackson erőfeszítései bőrszínének megváltoztatására);

vagy pedig a domináns csoporttal való szembenállás miatt erősödik a saját csoporttal való identifikáció.

Fontos hangsúlyozni, hogy csak a többségi kultúrával való szembenállás (a harmadik kimenet) jár együtt az etnikai identitás fejlődésével. Noha a médiának gyakran tulajdonítható homogenizáló szerep, ez a jelenség a média elidegenedést és szegregációt fokozó szerepére mutat rá. A média nyilvánvalóan nem létrehozza, csak „tükrözi” a kisebbségekre vonatkozó sztereotípiákat, de ezen a módon kétségkívül hozzájárul a kisebbségi csoportról alkotott negatív nézetek ismétléséhez, normalizálásához, fenntartásához. Nem kétséges, hogy a média a kulturális eltérések pozitív vetületeinek bemutatásával hasonló módon hozzájárulhatna a multikulturális értékek és a kulturális pluralizmus terjesztéséhez is, de ez a lehetőség ma még nagy mértékben kihasználatlan.

Gerbner, G. (2000): A média rejtett üzenete, Bp. Osiris és ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. (N.Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, rövidítve)

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 79

4. GYAKORLAT javasolt helye 5. GYAKORLAT javasolt helye
INTERAKTÍV ELŐADÁS: Azonosulás az iskolával Hogyan alakul az iskolával való azonosulás? Az élet bármely területeivel való azonosulás leginkább attól függ, hogy az adott terület az egyénnek milyen önértékelési lehetőséget kínál. Az én kialakulása egy folyamat, melynek során az egyén sokféle – olykor egymással összeférhetetlen – ’én’-lehetőség közül választ annak alapján, hogy melyek válnak leginkább be. A választások és az egyes én-lehetőségek értékelése, mérlegelése sokféle szempont alapján történik, pl. a következő kérdések mentén: ’Vonzóak és fontosak-e számomra az adott területen szerezhető eredmények? Van-e reális lehetőségem ezen a területen? Megvannak-e a szükséges készségeim? Más hozzám hasonlóak értek-e el sikereket ezen a területen? Érezhetem-e majd magam odatartozónak? Érnek-e majd előítéletek? Fontos-e számomra az, amit ez a terület hoszszú távon kínálhat? stb. A diákok érzékenyen mérlegelik lehetőségeiket, kilátásaikat az iskola területén. Azonosulásuk az iskolával mérlegeléseik eredményeképpen erősödik vagy csökken. A FENYEGETETTSÉG LÉGKÖRE AZ ELŐÍTÉLETEK HATÁSA A TANULÁSHOZ VALÓ VISZONYRA ÉS AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉNYRE Threat in the Air How Stereotypes Shape Intellectual Identity and Performance Claude M.Steele A JÖVŐKÉP Hogyan, milyen élmények alapján alakul a hátrányos helyzetű gyerekek jövőképe?
− − −

szülői minták, családon belüli minták, pedagógus ösztönzése,

80 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

sikerélmények bizonyos területeken.

KI VAGYOK ÉN? AZ AZONOSSÁGI KRÍZIS Az ember serdülőkorban próbálja meg először megfogalmazni önmagát, megválaszolni azt a korántsem könnyű kérdést: „ki vagyok én?” Tudatosan kísérletezik, más-más közösségekben teljesen eltérő képet mutat önmagáról, és a visszajelentéseket feldolgozva, igyekszik változtatni, alakítani jellemét, tulajdonságait. E próbálkozások során – a legtöbb esetben – a serdülő megalkotja és elfogadja önmagát. A különböző helyzetekben és közösségekben tanúsított viselkedése egyre egységesebbé, egyre jellemzőbbé válik arra az „én”-re, amellyel hátralévő évtizedeiben önmagát visszafordíthatatlanul azonosítja. A „ki vagyok én”-kérdés, amelyet a serdülő közvetlen vagy közvetett formában számtalanszor tesz fel önmagának és másoknak is, a személyiségfejlődés fontos krízisállapotát jelzi, amely egészséges esetben az azonosság, az identitás kialakulásához vezet. Az azonossági krízis időszakának egyik legfontosabb feladata – amely egyre erősödő külső és belső nyomásként nehezedik a serdülőre – a jövőbeni foglalkozás, a szakma kiválasztása. A „mi leszel, ha elvégezted az iskolát?”, „akarsz-e továbbtanulni?”, „milyen pályát választottál?” jellegű kérdések egyre sürgetőbb, egyre nyugtalanítóbb valóságot, időszerűséget jeleznek a serdülő számára. (Ranschburg Jenő: Miért a baj, ha kamasz? In: Tanári létkérdések, RAABE Kiadó, Bp., 1995. Ha valaki nem ismer környezetében olyan hozzá hasonló embert, aki továbbtanult, aki rendszeresen dolgozik, aki szereti a munkáját, annak különösen nehéz szembenézni a jövővel.

6. GYAKORLAT javasolt helye

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 81

A GYAKORLATOK LEÍRÁSA
1. GYAKORLAT: Iskolai emlékek
IDŐTARTAM 20 perc CÉL Diákok érzékenyítése a témára, saját énképüket, önértékelésüket érő hatások felidézése. LEÍRÁS Páros gyakorlat. 5-5 percben elmondják egymásnak, hogy mire voltak büszkék az iskolában, és mire nem. INSTRUKCIÓ Emlékezzünk vissza iskolás éveinkre! Mi volt az, amire büszkék voltunk, mi volt az, amit szégyelltünk? Mi volt a szerepe tanárainknak az érzések alakulásában? Válasszatok magatoknak párt! Meséljétek egymásnak, mire voltatok büszkék az iskolában, mire nem! Esetleg mondjátok el, ha volt olyan, amit szégyellnetek kellett (vagy legalábbis így éreztétek). Például nemrég mesélte egy barátom, mennyire szégyellte iskolás korában, hogy szülei fizikai munkások, ez a hatvanas-hetvenes években volt. Sokáig rettegett attól a pillanattól, amikor megkérdezik tőle, hogy mi a szülei foglalkozása. De nem feltétlenül volt mindenkinek szégyellni valója. Lehet ez egy barát, osztálytárs is, akinek kapcsán valami ilyesmire emlékeztek. Mi volt a szerepe a tanároknak abban, ahogy jól, rosszul éreztétek magatokat az iskolában? 5 percetek van arra, hogy meséljetek párotoknak, utána csere. Néhányan elmondhatjátok a többieknek, ha hallottatok egy érdekes történetet.

82 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

2. GYAKORLAT: Színesek vagyunk
IDŐTARTAM 30 perc CÉL Saját magunk kulturális különbözőségeinek tudatosítása, a hovatartozásunkkal kapcsolatos érzéseink, tapasztalataink felszínre hozása, a különböző kultúrákra és életformákra vonatkozó ítéletek és előítéletek számbavétele. ESZKÖZÖK Melléklet a kultúra fogalmáról Feladatlap LEÍRÁS Kulturális hovatartozás megfogalmazása. Ehhez kapcsolódó pozitív és negatív vélemények, tapasztalatok összegyűjtése. INSTRUKCIÓ Mindenki írjon le legalább három olyan kulturális csoportot, amelyhez tartozik! Utána írjon le olyan előítéletet, amit mások szoktak megfogalmazni az általa leírt csoportok kapcsán! Kiscsoportban beszélgessenek az adott csoporthoz kapcsolódó előítéletek eredetéről, arról, hogy milyen hatásuk van, mennyire vagyunk tudatában ezeknek az előítéleteknek és annak, hogy ezek alkalmazása fájdalmat kelt stb. Néhány érdekes gondolatot osszunk meg nagy csoportban! Milyen kulturális hovatartozásai vannak kiválasztott segítőtársainknak? Ők milyen véleményeket hallanak, érzékelnek ezzel kapcsolatban? Munkafüzetbe! Feladatlapra! MEGJEGYZÉS AZ OKTATÓKNAK Érdemes példákat sorolni arra, hogy milyen kulturális csoporthoz tartozhatunk: lehetnek ezek különböző nemzetiségek, de lehetnek különböző szakmák is (pedagógus, matematikus stb.), de lehet valaki urbánus vagy kozmopolita, vagy éppen vonzódhatunk a keleti kultúrákhoz. De lehetünk vadászok, rajzfilmrajongók vagy szenvedélyes madarászok, sakkozók stb. Ezek mind különböző életformát, mentalitást jelenthetnek…

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 83

Célszerű elolvasni a szöveggyűjteményből Ahmed, a török vendégmunkás gyerekről szóló részleteket. Nagyon pontosan illusztrálja egy 12-13 éves gyerek hovatartozással kapcsolatos érzelmeit, sérüléseit és vágyait. És a kultúra értelmezéséről szóló mellékletet!
Feladatlap a „Színesek vagyunk” gyakorlathoz Milyen kulturális csoportokhoz tartozom Milyen előítéleteket szoktak e csoport kapcsán megfogalmazni?

3. GYAKORLAT: Részlet egy szülővel készült interjúból (egy szülő a cigányságáról)
IDŐTARTAM 30 perc CÉL Annak megtapasztalása, hogy többféleképpen lehet gondolkodni a cigányságról. ESZKÖZÖK Beszélgetés egy szülővel c. film utolsó pár perces részlete LEÍRÁS Pár perces filmrészlet megnézése és közös megbeszélése.

84 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

INSTRUKCIÓ Nézzük meg a filmrészletet!. Figyeljük meg jól:

Hogyan fogalmaz ez a szülő cigányságával kapcsolatban? Gyűjtsük össze az ő szavait! (Pl. „ők még benne vannak a cigányságban”.) Próbáljátok meg lejegyezni a szülő pontos kifejezéseit! Vajon mit jelentenek pontosan ezek a kifejezések? Ugyanazt értjük alatta? Vajon más szülők is így éreznek? Milyen másfajta hozzáállást ismerünk? Ismertek hasonló kifejezéseket? Ti hogy fogalmaznátok ezt meg?

− − −

MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK Alternatív lehetőség ebben a modulban is Schiffer Pál Cséplő Gyuri című filmjéből való részletek bemutatása.

4. GYAKORLAT: Tévénézési szokások
IDŐTARTAM 30 perc CÉL Annak tudatosítása, hogy a gyerekek tévénézési szokásai hatást gyakorolnak énképükre. ESZKÖZÖK Feladatlap Szövegrészlet a média hatásáról LEÍRÁS Egyéni majd csoportos munka, feladatlapra. INSTRUKCIÓ Gondoljatok egy iskoláskorú gyerekre, akit ismertek annyira, hogy nagyjából tudjátok, milyen műsorokat néz a tévében! Ha gondoltatok valakire, először írjátok le, milyen a család társadalmi státusza és mi a kiválasztott gyerek életkora! Ha ez megvan, írjátok le a megadott kérdések mentén a gyerek tévénézési szokásait!

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 85

Ha megírtátok, alkossatok csoportokat, pl. az alábbi kritériumok mentén: A csoport: nincs TV a családban, vagy van, de nem néz tévét; B csoport: sokat, rendszeresen néz tévét; C csoport: alkalmanként néz tévét. A három csoport külön-külön gondolja végig, hogy miben hasonlítanak és/vagy különböznek a kiválasztott családok és a gyerekek szokásai! A csoportok alkossanak további típusokat! És ezeket beszéljük majd meg közösen! MEGJEGYZÉS AZ OKTATÓKNAK Ez a gyakorlat elhagyható, ha az oktató kevesebb időt szán a témára.

86 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Feladatlap a „Tévénézési szokások” gyakorlathoz 1. A család társadalmi státusza (karikázd be a megfelelőt!) Szülő(k) iskolai végzettsége: felsőfok középfok szakképzett 8 általános vagy kevesebb

Szülő(k): rendszeresen dolgoznak? igen nem

2. Gyerek tévénézési szokásai Gyerek életkora: Néz-e tévét a gyerek? igen Ha igen: rendszeresen alkalmanként (csak hétvégén)? nem év

Milyen műsorokat néz jellemzően?

Jellemzően egyedül néz tévét vagy családtaggal? Jár-e valamilyen rendszeres szabadidős foglalkozásra? Ha igen, milyenre? Zene sport egyéb Igen nem

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 87

5. GYAKORLAT: Tévézés, iskola, jövőkép
IDŐTARTAM 30 perc CÉL Egy vidéki iskola példáján végiggondolni: a média, iskola, jövőkép kérdéseinek esetleges öszszefüggéseit! ESZKÖZÖK Részletek a „Az (j)égen járunk” című filmből LEÍRÁS Az (j)égen járunk című film közös megnézése alapján beszélgetés arról, hogy mennyire van összhang az otthon szerzett élmények és az iskolai tapasztalatok között. INSTRUKCIÓ Egy rövid filmrészletet nézünk meg közösen. A filmben szereplő fiú beszámol arról, milyen filmeket, mikor néz a tévében. Utána egy rövid filmrészletet láthattok egy órai gyakorlatról. A látottak alapján gyűjtsetek ötleteket, mit tehet a pedagógus a tévéből származó információk feldolgozása érdekében!

6. GYAKORLAT: Milyen hatásokra alakult jövőképem?
IDŐTARTAM 30 perc CÉL A fiatalok jövőképét meghatározó hatások azonosítása. LEÍRÁS Párosan és kiscsoportban annak végiggondolása, hogy minek alapján alakult a jövőképem. Milyen hatások alapján és mikor döntöttem úgy, hogy pedagógus (vagy nem pedagógus, hanem:...) leszek?

88 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

INSTRUKCIÓ Gondoljátok végig és írjátok le pár szóval egy papírra, hogy minek alapján és mikor választottatok magatoknak pályát! Utána a mellettetek ülővel mondjátok el egymásnak! Majd egy másik párral is osszátok meg „pályaválasztásotok” történetét! Foglaljátok össze 4 szóban, melyek voltak a meghatározó hatások!

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 89

HÁTTÉRANYAGOK
Ahogy a kultúrát értjük…
Sokféleképpen gondolkodunk a kultúráról. A kultúrát most tágan értelmezzük, beleértjük az életformákat, azt, ahogy mindennapjainkat éljük. Kultúrája van a mindennapoknak. Kultúrája van az étkezéseknek. Gondoljatok bele: „magyar ember evés közben nem beszél” – tartja a közmondás. És mennyire különböznek családok a tekintetben, hogyan étkeznek. Beszélgetnek vagy nem az étkezések alatt? Egyáltalán: közösek-e az étkezések? Mennyire van rituáléja a közös étkezéseknek? És ugyancsak különbözőek a gyermeknevelési szokások: van, aki a tekintélyelvű nevelés híve, és van, aki épp ellenkezőleg, a gyerekeket partnernek tekinti. Mindennapi (kulturális) szokásaink részben tudatosak, részben szocializációnk termékei. Gyakran úgy alkalmazzuk azokat, hogy nem is tudatosul bennünk. Kulturálisan különböző az is, mit gondolunk a gyerekek alvási szokásairól. Olvassátok el a következő gondolatsort: „Különböző kulturális környezetben egyaránt előfordul a szülővel való együttalvás vagy különalvás mint szokás. Vannak kultúrák Japánban, ahol a gyerekek együtt alszanak a szüleikkel és mégis nagyon önállóak. Az Egyesült Államokban például a szülők fontosnak tartják azt, hogy a gyereknek milyenek az alvási szokásaik. A japán szülők ezzel a kérdéssel nem nagyon foglalkoznak. A kérdés egyáltalán nem probléma például Kenyában. Nem világos, hogy a kérdés a valódi alvási problémákat vagy a szülők érzékenységét tükrözi. Ráadásul, miközben Japánban az anya-gyerek kapcsolat általában elég szoros még egészen a fiatal felnőtt korban is, a férj-feleség kapcsolat kevésbé szoros, mint pl. az Egyesült Államokban. Következésképpen, a kora gyerekkori alvási szokások nem jobbak vagy rosszabbak egyik vagy másik kultúrában; egyszerűen csak a különböző preferenciákat és különböző értékválasztásokat tükrözik. A kora gyermekkori szülő-gyerek kapcsolat mintái és kommunikációs stílusai is különböző alternatív gyermeknevelési stratégiákat tükröznek és azt, hogy felesleges az optimális vagy normális gyereknevelési gyakorlatot keresnünk. Bizonyos afrikai (gusii) és közép-amerikai (zinacantecan) csoportokban az anyák felszólító módban, utasításokkal kommunikálnak kisgyerekeikkel, és ezek a gyerekek felnőtt korukban inkább szófogadóak lesznek, akik viszonylag keveset kérdeznek vissza. Az Egyesült Államokban, ahol a szülők sok kérdést tesznek fel a kisgye-

90 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

rekeknek, a gyerekek felnőtt korukra asszertívebbek lesznek és visszakérdeznek. Az amerikaiak a gusii (afrikai csoport) stílust tekintélyelvűnek és büntetőnek látják, a gyerekeket passzívnak. Az afrikaiak (gusiik) az amerikai szülőket túl engedékenynek, a gyerekeket szófogadatlannak, neveletlennek tartják. Egy kutatás során, mely a korai anya-gyermek kapcsolatot vizsgálta, a kutatók azt találták, hogy míg az amerikai anyák a tárgyakat megnevezték, a japán anyák lágy és könnyen utánozható hangokat adtak ki, ezzel ébresztve pozitív érzéseket a játékok kapcsán. A kutatók megfogalmazása szerint az amerikaiak a kognitív stimulációt preferálják, míg a japánok számára inkább a személyközi kapcsolat a fontosabb. Az üzenet világos. A korai gyermeknevelési szokások nagyon különbözőek és másfajta fejlődést eredményeznek. Sokan azok közül, akik tudatosan alkalmazzák valamelyik gyakorlatot, hisznek a választott gyakorlat magasabbrendűségében. Holott nagyon kevés bizonyítékunk van arra, hogy az egyik gyakorlat jobb lenne, mint a másik. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármely hiedelem vagy gyakorlat egyformán segíti a gyerekek egészséges fejlődését. Bizonyos gyermeknevelési különbségek magától értetődőek, más szokások a preferenciákat és a különböző stílusokat tükrözik, és vannak gyakorlatok, melyek kifejezetten előnyösek vagy kifejezetten destruktívak az egyén vagy a társadalom szempontjából. Bizonyos gyermeknevelési szokások kifejezetten veszélyeztetik a gyerekek fizikai vagy érzelmi fejlődését (mint pl. a fiatal lányok lábának megkötözése, súlyos fizikai bántalmazás alkalmazása a szófogadás elérésére, vagy olyan szigorú és speciális diéták alkalmazása, melyek komoly alultápláltsághoz vezethetnek). Az etnocentrikus arroganciából az következik, hogy „mindenki tudja, mi a számára helyes út”. A tudományos gondolkodás ezzel szemben azt vizsgálja, hogy a különböző kulturális szokások miben és hogyan különböznek, és mi ennek a következménye a gyermek fejlődésére rövid és hosszú távon. Alapvetően fontos tehát, hogy a különböző és gyakran egymásnak ellentmondó lehetséges gyermeknevelési szokásokat és azok hatásait objektíven értékeljük.” A neuronoktól a közösségekig, A korai gyermekfejlődés tudománya, Orvostudományi Intézet Nemzeti Kutatási Bizottsága, USA From Neurons to Neighborhoods, The Science of Early Childhood Development, National Research Council, Institute of Medicine,Washington, 2004, p. 61–62.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 91

Hasonló szellemiségű gondolatokat fogalmazott meg Szőke Judit a hátrányos helyzetű gyerekek integrációját támogató HEFOP program fejlesztési tervei kapcsán. Kritikus észrevételeit és javaslatait érdemes átolvasni. Romapedagógia A felsőoktatásban, a pedagógus-továbbképzési rendszerben számos „romapedagógiával” kapcsolatos kurzus, program fut ma is. Gondolhatnánk, hogy a cigány gyerekek esélyegyenlőségét növelő fejlesztésekhez az ebben a tárgyban felhalmozott tudást alapul vehetjük. Hogy ez még sincs így, annak okai, véleményünk szerint, a következők: A „romapedagógia” a „roma specifikumokat” kívánja megragadni, és arra fogadóképessé tenni az iskolát, a pedagógust. A gyerekek iskolai problémáit alapvetően az etnokulturális sajátosságok mentén gondolja megragadhatónak. A cigány gyerek etnokulturális sajátosságaiként – melyek tehát a romapedagógia alapjául szolgálnak – a következőkkel találkozunk leggyakrabban (csak felsorolásszerűen): a cigány gyerek motiválatlan, nem érdekli a tudás. Hiányoznak absztrakciós képességei, viszont zenei, művészeti készségei fejlettebbek. Más az időfelfogása. Biológiailag korábban érik, kimarad számára a serdülőkor. Devianciára hajlamosító, illetve ingerszegény közegből érkezik vagy félénk, önállótlan, passzív. A cigány szülők rosszul nevelik a gyermekeiket. Nem alakul ki a késleltetés és az önkontroll képessége, a cigány gyerek indulatait alig képes korlátozni, az elnyújtott gyerekkorból 11-12 évesen azonnal egyfajta kicsinyített felnőttkorba lép. A cigány családok a közösség fennmaradása érdekében a többségi társadalomban való egyfajta speciális túlélésre készítik fel a gyermekeiket. Maguknak tartják fenn annak jogát, hogy konkrét helyzetekben döntsenek és az iskolai kötelezettségek teljesítésének vagy az aktuális családi szükségletek kielégítésének adjanak elsőbbséget. A család joga meghatározni azt is, hogy tanítási időben mit csináljon a gyermek, ugyanakkor úgy gondolják, a felkészítés feladata kizárólag az iskoláé. Úgy vélik, az iskolának nincs joga kiemelni a gyereket a közösségből, „ellenségnek” látják az iskolát, s képtelenek az azzal való kommunikációra. A romani nyelv nem felel meg az össztársadalmi követelményeknek. A cigány gyerekek nem szeretnek óvodába járni, hiszen odahaza nincsenek kötelezettségeik, mindent akkor csinálnak, amikor jólesik stb. Ezzel szemben – álláspontunk szerint – egyértelműen etnokulturális sajátosságként pusztán a kétnyelvűség értékelhető. Már nem ennyire egyértelmű, de ide sorolhatók – ez is nagymértékben

92 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

a társadalmi kirekesztettség, diszkrimináció miatt – az erősebb összetartozást tükröző, különböző családi, csoportra jellemző közösségi megnyilvánulási formák. A fenti megállapításokat pedig olyan leírásoknak tekintjük, amelyekben keverednek a bármely hátrányos helyzetű társadalmi csoport gyerekeire világszerte jellemző megállapítások a lenéző, előítéletes általánosításokkal. Az iskola egyrészt leképezi az elutasító társadalmi környezetet, amelyben működik, másrészt maga is képes ártalmakat okozni. Ez az előítéletesség szüli azokat a válaszreakciókat, amelyeket az iskola hajlamos a cigány szülők és gyerekek elutasító reakciójaként értelmezni. Ebből következően a „deficitelméleteket” azzal fogadjuk el, hogy a cigány családok oldalán sorjázott hiányokról azt állítjuk: azok túlnyomó többségét nem a cigányok, még kevésbé kultúrájuk, hanem az iskola állítja elő. Összefoglalva: véleményünk szerint a romapedagógia a cigány gyereket kiveszi abból a halmazból, amire a pedagógia egésze vonatkozik, és különálló entitásként kezelve megfosztja őket a gyerekekre vonatkozó pszichológiai/pedagógiai axiómák érvényességétől. Helyette szakmai standardokkal nem szembesített „romákról szóló tudást” igyekszik a pedagógia nyelvére fordítani. Multikulturalitás Véleményünk szerint a családi szocializáció értékeire kell alapozni az iskolai oktatást, és kevésbé (illetve csak bizonyos területeken) szükséges a cigányság (különösen, mivel minden kategorizáció politikai-ideológiai-hatalmi ítéletet jelent) mint absztrakt csoport kulturális értékeinek megismertetésével alakítani és fejleszteni a közösségi és egyéni identitástudatot. Pedagógiai sikert egyébként is csak a család és az iskola együttműködésével érhetünk el, így éppen a kultúra terén nem kellene az iskolának „cigányabbnak lenni a cigányoknál”. Tehát romák esetében érdemes külön hangsúlyozni: a roma kulturális közösség csak annyiban jelenjen meg, amennyiben jelen van a család értékvilágában. Így elkerülhetjük azt, hogy az iskola olyan valós vagy vélt roma értékeket próbáljon megjeleníteni, amelyek idegenek a családoktól. E szemlélettel megközelítve a multikulturalitást, a gyerekek mindennapi élettapasztalatát visszük az iskolába, nem boncolgatva a szegény vagy etnikai kultúra problémakörét. Javaslat a multikulturalitás fenti megközelítés szerinti értelmezésére Szem előtt tartva, hogy rövid időn belül (vagy már most is) figyelembe kell venni a bevándorló gyerekek kulturális közegét, mi elsősorban a hátrányos helyzetűek, másodsorban a romák életvi-

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 93

lágára, tapasztalataira (kultúrájára) történő pedagógiai reflektálás szempontjait tudjuk/szeretnénk felkínálni. Az alábbiakban a 3.1. intézkedés fejlesztői számára tett példálózó ajánlásainkat másoljuk be az e témával kapcsolatos alapállásunk megvilágítására:

A programcsomagokban pl. olyan szemléltetőeszközök, feladatsorok legyenek majd, amelyek olyan élethelyzetekből vétetnek, amelyek nem kizárólag a középosztályé, hanem a hátrányos helyzetűeké: pl. sok gyerek van a családban, köztük kell elosztani az almát, nem apu/anyu/egy gyerek között. Legyenek egyszülős családok is megjelenítve, akár a családotthonokban nevelkedő gyerekek is legyenek jelen, ugyanúgy a többgenerációs családmodell is. Finoman, érzékenyen kell ezeket az életvilágokat megjeleníteni: a szegénység stigmáját nem kell erősíteni. Ugyanez vonatkozik a cigányokra is: megfelelő érzékenységgel kell bevinni az iskolába a negatív megítélésű romákat. Pl. semmiképp nem javasoljuk, hogy „elmész a boltba” típusú feladatok helyett „kimész a lóvásárra” típusú feladatok legyenek. Nem javasoljuk, hogy kifejezetten barna bőrű gyerekek kerüljenek a tankönyvi ábrákba, de legyenek sötét hajúak, sötét szeműek is. Inkább legyen a tanító néni cigány. Általában legyenek olyan társadalmi szerepben is láttatva barnább (akár cigánynak is tekinthető) személyek, amelyek magasabb presztízsűek, pl. orvos. Javasoljuk, hogy a társadalomismeret, kultúra, irodalom terén nem külön gettóban, de jelölve, hogy roma alkotás, szerepeljenek a roma magas- és népművészet produktumai. Ezeket érdemes a magyar kultúra viszonyrendszerében elhelyezni, mint egymást megtermékenyítő, egymástól motívumokat átvevő kultúrákat (semmiképp sem mint kisebbségi kultúrát), az antropológiai, dinamikus kultúraszemlélet jegyében. Itt természetesen vegye figyelembe a helyi tanterv, hogy melyik roma csoport él az adott településen. A társadalomismeret területén meg kell mutatni a szegénység, a depriváció élethelyzeteit, valamint az előítélet-képzés mechanizmusát. Kerülendőek azok az eszközök, amelyek erősítik, fenntartják a romákkal kapcsolatos előítéleteket: az érdemtelen, élősködő, lusta a legveszélyesebbek ezek közül. A kétnyelvűségre természetesen fel kell készülnie az iskolának: a tanítónak tudnia kell legalább 1–2. osztályban szólni romani nyelven ott, ahol erre szükség lehet. Pozitív jelenségként legyen megemlítve az, hogy vannak gyerekek, akik már egész fiatalon is két nyelven beszélnek. Vagy: milyen rendkívüli teljesítmény, hogy 7 évesen gyerekek már hangszeren játszanak.

94 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

De még a sűrűbb költözés, gyakori lakóhely és iskolaváltás is megjeleníthető úgy, mint érdekes, gazdagító tapasztalat.

„Ami igaz a roma gyerekek nevelésére, az a hátrányos helyzetű gyerekek, tágabb értelemben minden gyerek nevelésére igaz. Igaz egyszerűen azért, mert ha a nevelést, pontosabban azt a tanulási-tanítási folyamatot, amely az óvodában, iskolában létrejön, a gyerek szempontjából fejlődéstani alapon közelítjük meg, a pedagógusban pedig elfogadó attitűdöt feltételezünk, ez minden gyerek számára alkalmas stratégiát jelent. A különbség annyi, hogy a hátrányos helyzetű, különösen a roma gyerekek számára az iskolarendszer – ennek egy elemeként a tananyag – ilyen irányú fejlesztése létkérdés, a többiek számára „csak” örömteli változás lehet. A kedvező helyzetűek enélkül se hullanak ki, a fejlődésükhöz illő tananyag és az őket elfogadó attitűd „csak” könnyebbé, élvezetesebbé teheti számukra (is) az iskolai jelenlétet, tanulást. Kijelenthetjük, hogy a roma gyerekek érdekében alkalmazott szempontok érvényesítése minden gyerek számára élhetőbbé teheti az iskolai éveket (és persze jobb tanulási teljesítményhez is vezethet)” (Kereszty Zsuzsa) Forrás: dr. Szőke Judit: A hátrányos helyzetű tanulók integrációját támogató HEFOP 2.1 program fejlesztési alapelveiről, Sulinova, 2004, kézirat

ESZKÖZÖK ÉS IRODALMAK
− − − −

Interjúrészlet egy szülővel (Teri a cigányságáról, Videotréning Egyesület) Részlet A(z) (j)égen járunk? című filmből Szövegmelléklet a kultúráról Szövegmelléklet a romapedagógiáról

Szöveggyűjtemény:

Anneliese Ude-Pestel (1993): Ahmed, Egy játékterápia története. Park kiadó, 1993, 7–12, 37–40,159–161. o. N. Kollár Katalin – Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak, A média szerepe a serdülők identitásfejlődésében. Osiris, 583–589.

4. MODUL MÁS CSALÁDBAN NEVELKEDŐ GYEREK

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 97

(6 óra)
A modul célja

Nevelő és örökbefogadó családban, gyermekotthonban élő gyerekek helyzetének megismerése és az iskola lehetséges feladatainak végiggondolása. A valahova tartozás kérdésének sajátosságai ezeknél a gyerekeknél. A modul során videós képanyagok és szerepjáték segítségével ismerkednek meg a résztvevők a „rendkívüli” családi háttérrel rendelkező gyerekek világával.

JAVASOLT TÉMAVÁZLAT
Interaktív előadás: VÁLTOZÁSOK A GYERMEKVÉDELEMBEN – 20 perc 1. GYAKORLAT: Gyermekvédelmi ismereteink – 20 perc 2. GYAKORLAT: Filmelemzés: Titkok és hazugságok – 50 perc Diákprezentáció: Nevelőszülőknél élő gyerekek – 20 perc 3. GYAKORLAT: Filmelemzés: A családtól való elszakadás – 70 perc 4. GYAKORLAT: Szerepjáték: Gyermekotthonban voltam, titokban tartsam? – 90 perc

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS AZ ÓRA JAVASOLT FELÉPÍTÉSE
INTERAKTÍV ELŐADÁS: Változások a gyermekvédelemben A szegény és hátrányos helyzetű gyerekek között magasabb azoknak az aránya, akik (vagy akiknek szülei) életük során kapcsolatba kerültek a gyermekvédelem rendszerével: voltak intézetben vagy nevelőszülőnél. Világszerte ismert jelenség, hogy az állam gondoskodásába került gyerekek családjai általában szegényebbek. De ez nem jelenti azt, hogy középosztálybeli vagy magas státusú családok gyerekei ne szorulnának az állam gondoskodására. De összességében a gyermekvédelem rendszere is leképezi az adott társadalomra jellemző egyenlőtlenségeket. Ma Magyarországon egy adott évben kb. 20 ezer gyerek van a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerében. A gyerekek kb. 40 százaléka kerül nevelőszülőkhöz, a többiek gyermekotthonokba jutnak. Alapvető jelentőségű változás a hazai gyermekvédelem rendszerében az 1997. évi, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény. Az új törvény következtében mind szemléletében, mind az intézményrendszer tekintetében fontos változások indultak el a gyermekvédelemben:

98 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

A törvény védi a családot, a család egységét, és csak legvégső esetben engedi meg a gyerek kiemelését a családból. Fontos alapelve a törvénynek, hogy „csak anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt a kiemelésre nem kerülhet sor”. (Tv. 7.§) Sajnos a (kutatási) tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az alapelv még nem teljesül a gyakorlatban. A törvény létrehozott egy új intézmény(rendszer)t: a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat dolga a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, a veszélyeztetettség okainak megszüntetése és a családból való kiemelés megelőzése. (Tv. 39.§ és 40.§) A törvény hangsúlyozza a családjukból kiemelt gyerekek családszerű elhelyezésének fontosságát. Prioritás a nevelőszülőnél való elhelyezés a gyermekotthoni elhelyezéssel szemben. De fokozott figyelmet fordít a törvény és a törvény útmutatásai alapján változó gyakorlat arra is, hogy a gyerekek mielőbb hazakerüljenek vér szerinti szüleikhez. A törvény hangsúlyozza a gyermekotthonok családszerű lakásotthonokká való átalakulását. Ez egy nagyon lényeges változás a gyermekvédelmi gyakorlatban. Valóban egyre több olyan kis létszámú lakásotthon alakul ki, ami egy adott település vérkeringésébe integráltan működik és élet- és családszerű mindennapokat nyújt az ott élő gyerekek számára.

Tájékoztatásképpen néhány törvény előtt használt és a törvény által létrehozott fogalom. Az ellátórendszer két nagy egységre osztható: alapellátásra (adott településen kialakított intézmények, szolgáltatások) és szakellátásra (szolgáltatások, intézmények a családjából már kiemelt gyerekkel kapcsolatos feladatok ellátására).
Elnevezés a törvény előtt Elnevezés a törvény után Alapellátás intézményei Nem volt ilyen intézmény Gyermekjóléti szolgálat Új intézmény. A gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, annak elhárítása, szolgáltatások nyújtása és koordinálása.

Tartalom

Anyaotthon

Családok átmeneti otthona

Szülők gyerekkel együtt helyezhetők el a szülő kérésére.

Nem volt ilyen intézmény

Gyermekek átmeneti otthona

Átmeneti ellátás, ha a szülő kéri és a gyerek hamarosan visszahelyezhető családjába.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 99

Szakellátás intézményei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) Megyei szintű intézmény, a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe került gyerekek és érintett családok számára nyújtott szolgáltatások biztosítása (szakértés, nevelőszülői hálózat, örökbeadás, gyámság, stb.). Állami gondozás Gyermekvédelmi gondoskodás Nevelőszülői felügyelő Csecsemőotthon Nevelőotthon Nevelőszülői tanácsadó Gyermekotthon Gyermekotthon, lakásotthon Egységesen gyermekotthonnak hívunk minden olyan ellátást, ami nem családi. Ha a gyerek szülei nem tudják nevelni, az állam gondoskodik szülőpótló otthont nyújtó ellátásról. Családgondozó, aki a nevelőszülőt támogatja.

Fontos, hogy a pedagógusok ismerjék az iskola környezetében működő gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket. És tájékozottak legyenek abban is, hogy mit jelent egy gyerek számára, ha átmenetileg vagy tartósan elveszíti szüleit.

1. GYAKORLAT javasolt helye
Érdemes kitérni a gyermekvédelmi gondoskodás kapcsán a titkok és tabuk kérdésére. Állami gondozottnak lenni szégyen. Az örökbefogadás tényét sokan titokban tartották. A korszerű gyermekvédelmi szemlélet azt képviseli, hogy az örökbefogadást sem szabad titkolni, ez súlyos károkat okoz a gyerek énfejlődésében. „A nevelésbe vett gyerekek „intézetisnek” nevezik magukat, ami sokuk számára megbélyegzettséget, kitaszítottságot, csökkentértékűséget jelent. Hibaként, szégyenként, önértékcsökkenésként élik meg ezt. Esetenként megpróbálják eltitkolni vagy túlkompenzálják. A szülők vétségét, ami miatt nevelésbe kerültek, beépítik saját énképükbe, így önmagukat minősítik rossznak.” Kálmánchey Márta (2001) „A lelki egészség alapja az egészséges énfejlődés, az erős éntudat. Az éntudat kialakulásában fontos tényező a múlt, az én folyamatossága. Ha a gyermeknek el kell felejtenie múltját, lelki egészségét tesszük kockára.” Hermann Alíz (1946)

100 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Kötetlen beszélgetés: mik a csoporttagok tapasztalatai? Hallottak-e olyan történetekről, amikor egy család titkolta, vagy épp ellenkezőleg, nyíltan kezelte az örökbefogadást?

2. GYAKORLAT javasolt helye
DIÁKPREZENTÁCIÓ javasolt helye: Nevelőszülőknél élő gyerekek Kálmánchey Márta tanulmánya alapján

3. GYAKORLAT javasolt helye 4. GYAKORLAT javasolt helye

A GYAKORLATOK LEÍRÁSA
1. GYAKORLAT: Gyermekvédelmi ismereteink
IDŐTARTAM 20 PERC CÉL Közösen feltérképezni, hogy a csoportba járó diákok mennyire ismerik a gyermekvédelem intézményeit, mennyire vannak tapasztalataik ezen a téren. LEÍRÁS Térbeli mozgásos gyakorlat. Az oktató felolvas egy állítást, és a diákok annak megfelelően helyezkednek el a térben. INSTRUKCIÓ Nézzük meg, mennyire van tapasztalatotok, ismeretetek a gyermekvédelem területén! Nem kell, hogy legyen ilyen ismeretetek, de lehet. És akinek vannak ismeretei, meg is oszthatja velünk. Álljon a kör közepére, aki

hallott a gyermekjóléti szolgálatról az ő lakóhelyén,

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 101
− − − − − −

tudja is, hogy hol van a gyermekjóléti szolgálat, volt gyermekotthonban (látogatóként vagy úgy, hogy ott élt), ismer nevelőszülőt, ismer örökbefogadó szülőt, ismer örökbefogadott gyereket vagy felnőttet, ismer olyan személyt, aki állami gondozott volt.

MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK Abban az esetben érdemes ezt a gyakorlatot használni, ha jó a hangulat a csoporttagok között, és már összeszoktak. Érdemes oktatóként tudni, hogy van-e olyan személy a csoportban, aki maga is érintett. Csak akkor használjuk a gyakorlatot, ha nem érezzük, hogy olyan kérdéseket is érinthetünk, melyek kezelését nem tudjuk megoldani. Lehet a gyakorlatot változtatni: Ugyanezeket a kérdéseket felírhatjuk papírra, mindenki kezében legyen egy papír! A diákok mozogjanak a teremben, szólítsanak meg mindenkit, és négyszemközti beszélgetésekben térképezzék fel, hogy kinek milyen tapasztalatai vannak!

2. GYAKORLAT: Titkok és hazugságok
IDŐTARTAM 50 perc CÉL Diákok ismerjék meg az örökbefogadott felnőtt érzéseit vér szerinti családtagjaik iránt! Az örökbefogadás alapvető kérdéseinek megbeszélése: az örökbefogadott gyerek lehetséges viszonya eredeti és örökbefogadó szüleihez; a két család kultúrájához; eredeti családjára vonatkozó információhoz való hozzáférés; az eredeti szülővel való kapcsolat lehetséges formái. Egy rendkívüli történeten keresztül a családi gyökerek és a származással kapcsolatos érzelmek bemutatása. Mivel a film külföldön (Nagy-Britanniában) játszódik, a távolság lehetővé teszi a rálátást, a különböző típusú másságokon való kreatív gondolkodást. ESZKÖZÖK „Titkok és hazugságok” c. film, filmrészletek Feladatlap

102 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

LEÍRÁS Részlet bemutatása a „Titkok és hazugságok” című filmből. Filmrészlet levetítése kapcsán egyéni munka megadott szempontok alapján, és csoportos beszélgetés. INSTRUKCIÓ A filmet Mike Leigh rendezte. Leigh arról híres, hogy hihetetlen pontossággal mutat tükröt az emberi kapcsolatokról és a hétköznapi emberek érzelmeinek mélységeiről. Humanista művész. A bemutatandó filmrészlet egy örökbefogadott fiatal nőről szól, aki vér szerinti szülei keresésébe fog bele. A találkozás anyjával sikerül is. A film az iskola világához közvetlenül nem kapcsolódik. Viszont érdekes és mély képet mutat a modern világról, a kor hétköznapi embereinek sorsáról. Az egyes részletek után röviden beszélgetünk, tisztázzuk, ha valami nem világos amiatt, hogy a részletek ki lettek emelve a film egészének kontextusából. Amikor a részleteket végignéztük, kérem írjátok le első gondolataitokat, kérdéseiteket a feladatlapra! MEGJEGYZÉSEK A film a témához jól használható. Fontos, hogy az oktató jól ismerje és értse az egész filmet. A kiválasztott részletek az örökbefogadott felnőtt és az örökbeadó szülő érzéseire hívják fel a figyelmet, de a film kitér arra is, hogy egy ilyen érzékeny kérdésben, mint az örökbefogadás, hogyan működnek jól-rosszul a bürokráciák, szolgáltatások. Amennyiben valaki nem mozog otthonosan a gyermekvédelem világában, elég ennek a filmnek a kapcsán beszélni az identitás idevonatkozó kérdéseiről.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 103

Feladatlap: Titkok és hazugságok Első gondolatom, érzésem a részlettel kapcsolatban 1. részlet: ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 2. részlet: ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 3. részlet: ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 4. részlet: ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 5. részlet: ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… Kérdéseim az örökbefogadással kapcsolatban 1. részlet: ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 2. részlet: ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 3. részlet: ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 4. részlet: ………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………… 5. részlet: ………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………

104 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

3. GYAKORLAT: A család elvesztése.
IDŐTARTAM 70 perc CÉL A szülőtől való elszakadás traumájával való ismerkedés. ESZKÖZÖK „Utcaképes” filmrészlet LEÍRÁS Részlet bemutatása Elbert Mária „Utcaképes” című filmjéből. Beszélgetés. INSTRUKCIÓ Elbert Mária a Fekete Doboz Filmstúdió munkatársa. 2003-ban lett kész egy filmje hajléktalan családokról, amelyeknek sorsát egy évig követte a kamerával. Az egyik család életéből nézünk meg néhány percet, jelenetet. MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK Feltétlenül jól kell ismerni a filmet, mielőtt a diákok is megnézik. A gyerekek elszakadása a szülőktől felkavaró jelenet. Nagyon hitelesen ábrázolja a traumát. Megbeszélhető kérdések: Első részlet: Milyennek látjuk a szülőket? Második részlet: Mit gondolunk azzal kapcsolatban, ahogy a család él? Harmadik részlet: Elszakadás a szülőtől: nehéz, de érdemes erről a részről is beszélni. Ugyanis a családjukból kiemelt gyerekek ezeket az érzéseket élik meg és nekik is segíteni kell ezt feldolgozni. Ezért leendő pedagógusoknak is érdemes egy film kapcsán dolgozni ilyen típusú érzésekkel.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 105

4. GYAKORLAT: Voltam gyermekotthonban, titokban tartsam?
IDŐTARTAM 90 perc CÉL Érzékenyítés a gyermekvédelmi gondoskodást megtapasztalt gyerekek sajátos helyzete iránt. A pedagógus lehetséges feladatainak végiggondolása a nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban élő gyerekekkel. ESZKÖZÖK Feladatlap Helyzetleírás és szerepkártyák CSOPORTVEZETŐKNEK A felkészülés előtt fel kell dolgozni Kálmánchey Márta írását a szöveggyűjteményben a nevelésbe vett gyerekek érzelmi sérüléseiről. LEÍRÁS Szerepjáték. A szereplők három helyzetet készítenek elő három csoportban. A kiscsoportban külön gondolják végig a pedagógus stratégiáját és külön hangolódnak rá a gyerek és az anya szerepére. Erre mindenki kap 10-15 percet. Feladat: Pedagógusként hogyan tudunk segíteni a gyereknek ebben a mindenki számára nehéz helyzetben? Hogyan, hol és mikor beszéljen a pedagógus a legérintettebbekkel: a gyerekkel és az anyukával? Együtt beszéljen velük vagy külön? INSTRUKCIÓ Olvassátok el ezeket az idézeteket! Olvassátok el a helyzetet!

106 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Helyzet: Október van. Szabina szeptembertől jár ebbe az iskolába, a negyedik osztályba. Több mint egy évvel idősebb a többieknél. Épp hét éves volt és első osztályba ment volna, amikor gyermekotthonba került az állandósult családi konfliktusok, veszekedések miatt. Úgy döntöttek, hogy hagynak neki időt beilleszkedni, és csak a következő évben, nyolc évesen ment iskolába. Négy évig volt a gyermekotthonban, anyja és nagymamája rendszeresen látogatták. Szabina a nevelőket és a gyerekeket is szerette. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója sokat foglalkozott a családdal, sikerült a konfliktusokat rendezni. A családban van még két kisebb gyerek, a nagyobbik szintén volt – csak rövidebb ideig – gyermekotthonban, a legkisebb két éves. Szabina az utóbbi időben egyre többet hiányzik az iskolából. A játék szereplői: Szabina tanítója, Szabina, Rozi, az édesanya Alakítsatok három csoportot! Mind a három csoport felkészül egy szerepjátékra. A végén tehát háromféleképpen próbáljátok ki a helyzet megoldását! A csoportokon belül osszátok el a szerepeket: ketten-hárman készüljetek a pedagógusszerepre, ketten-hárman az anya szerepére és ketten-hárman Szabina szerepére! A végén majd egyvalaki játssza el a szerepet! Ha megvan, hogy ki melyik szereplő, helyezkedjetek el a terem különböző sarkaiban! Kiosztom a szerepeket. Rozi, az édesanya Nem akarom, hogy tudják: Szabina intézetben volt. Ez biztos hátrányt jelentene neki. El kell felejteni az egészet. Örülök, hogy végre túl vagyunk rajta. Rozi problémája: Szégyellem, hogy elvették tőlem a gyerekeket, de erről nem akarok beszélni. Szabina Nagyon vártam már, hogy hazajöhessek a gyerekotthonból anyuhoz. Négy évig voltam ott. Niki volt a legjobb barátnőm, de a többiekkel is jóban voltam. Gabi nénit nagyon szerettem, meg Marika nénit is. Mindig felhozta a teát a szobámba, amikor beteg voltam. Hiányoznak ők. De itt, az iskolában nem szeretném, ha tudnák rólam, hogy intézetben voltam. Mert akkor ezért csúfolnának. Nem érzem jól magam az iskolában, osztálytársaim mind kisebbek, mint én. A régi iskolában jobb volt. Hiányoznak a nevelők, Nikiék. Biztos azt hiszik, hogy nem szeretem őket, mert nem is írtam nekik. Pedig szeretem őket. Szabina problémája: Nem érzem jól magam az iskolában.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 107

Pedagógus Szabina szeptembertől jár az osztályomba. Azt az információt kaptam a gyermekjóléti szolgálattól, hogy intézetben volt. Anyját és nagymamáját ismerem, mert ők jöttek Szabinát beíratni az iskolába. Beilleszkedése nem könnyű. Inkább az ötödikes, hatodikos lányokkal és fiúkkal barátkozik. A teljesítményével is vannak gondok. Az utóbbi időben egyre többet hiányzik. Hoz orvosi igazolásokat, de nem világos, mi van a háttérben, mert nem tűnik betegnek. Anyukája nem jelentkezett sem telefonon, sem személyesen, a beiratkozás óta nem láttam őt. Szabinának van két kistestvére, időnként látom Szabinát, amint viszi az egyiket az óvodába. Hangolódjatok rá a helyzetre! A pedagógusszerepre készülők gondolják át a legmegfelelőbb stratégiát! Ők irányítják a helyzetet. Kivel beszélnétek? Mikor? Hol? Hogyan? Együtt vagy külön? Ezt 10 perc után közöljétek a többi szereplővel, hogy fel tudjanak készülni! Még 5 perc a felkészülés. Döntsétek el, ki fog játszani közületek! A többiek megfigyelők lesznek. Amikor kész vagytok, játsszátok el a helyzetet! A játék legfeljebb 10 perc lehet. Ha külön beszélgetést terveztek, osszátok el az időt!

ESZKÖZÖK ÉS IRODALMAK
Eszközök, anyagok:
− −

részlet a „Titkok és hazugságok” című filmből, részlet az „Utcaképes” című filmből.

Szöveggyűjtemény:

Kálmánchey Márta (2001): Nevelőszülőknél élő gyerekeknél előforduló pszichés problémák. Család, Gyermek, Ifjúság, X. évf., 2001/2, 24–30. old.

Ajánlott szakirodalom:
− − −

1997. évi Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézikönyv. KJK Kerszöv, 2001. Szilvási Léna (1997): Az örökbefogadásról másképpen, Esély, 1997/2

5. MODUL NEVELÉSI STRATÉGIÁK

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 111

(6 óra)
A modul célja

A pozitív énképet, az iskolával való hatékony azonosulást segítő pedagógiai eszköztár áttekintése. Milyen nevelési stratégiák hatékonyak és miért egy olyan iskolában, melynek célja az integráció? Rejtett tanterv helyett tudatos nevelési irányelvek.

JAVASOLT TÉMAVÁZLAT
Interaktív előadás: NEVELÉSI STRATÉGIÁK – 40 perc 1. GYAKORLAT: A jó tanár – 60 perc 2. GYAKORLAT: „Tanár úrnak, szeretettel II” c. filmből részletek megnézése hatékony stratégiák azonosítása – 90 perc 3. GYAKORLAT: A kurzus értékelése, zárása – 60 perc

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS AZ ÓRA JAVASOLT FELÉPÍTÉSE
INTERAKTÍV ELŐADÁS: Nevelési stratégiák 1. A „JÓ TANÁR” A kérdés, amire a választ keressük: mivel segítheti elő a pedagógus az iskolával való azonosulást? Nem pedagógiai módszertanról, inkább pedagógusi attitűdről, személyes hozzáállásról lesz szó ebben a tematikus egységben. A mellékelt idézet Loránd Ferenctől származik. Stratégiai alapelvünk így szól: nem a gyenge pontokra, nem az elmaradások ledolgozására kell koncentrálni, hanem elsődlegesen mindig a legfejlettebb oldallal kell foglalkozni. Csak így juttathatunk el minden gyereket saját erői élvezetéhez. Ez egészen más, mint megtanítani írni, olvasni. És azt hiszem, többre való. Tökéletesen egyre megy, hogy valaki azért elégedett-e, mert ügyesen tud bánni a szerszámokkal, vagy azért, mert a legszebben takarítja ki az osztálytermet. A fő, hogy élvezni tudja azt, hogy jól tud csinálni valamit, hogy tehát érezhesse: ér valamit. Az ilyen ember másképp lép az utcára, más lesz a testtartása, és – ami különösen fontos – másképp lát neki az olyan feladatoknak is, amelyekben gyengék az adottságai.

112 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Loránd Ferenc (2002): Értékek és generációk. OKKER, 343. o. Milyen az a tanár, aki ezt megteszi? Ezt gondoljuk közösen végig egy következő gyakorlatban!

1. GYAKORLAT javasolt helye
INTERAKTÍV ELŐADÁS folytatása: Nevelési stratégiák 2. KONSTRUKTÍV NEVELÉSI STRATÉGIA Rövid, pár perces összefoglalás a Szöveggyűjtemény „Különböző hátterű gyerekek bevonása a közös tanulásba” című írása alapján. Az alábbi táblázat egy olyan kutatás következtetéseit foglalja össze, melyet az Egyesült Államokban végeztek olyan iskolákban, ahol magas (több mint 50 százalék) a szegény családokban élő gyerekek aránya. A két iskolai évet követő kutatás 140 osztály gyakorlatát vizsgálta 15 „szegény” iskolában. A kutatók többek között vizsgálták azt is, hogy a tanárok hogyan viszonyulnak a különböző szociális és kulturális hátterű gyerekekhez. Elemzéseik alapján a lehetséges tanári hozzáállás különböző típusait fogalmazták meg. Nézzük a táblázatot:
TANÁRI HOZZÁÁLLÁS NEM-KONSTRUKTÍV Abból indul ki a tanár, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek képességei korlátozottak. PASSZÍV: nem veszik észre vagy tudatosan figyelmen kívül hagyják a gyerek hátterét. AKTÍV: tudatosan foglalkoznak a gyerekek eltérő hátterével. PROAKTÍV: a hátrányos helyzetet előnnyé alakítják. AKTÍV, TUDATOSAN SEGÍT FELDOLGOZNI A GYEREKEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEKET ELŐÍTÉLETES KULTURÁLISAN ÉRZÉKENY KÖZÖMBÖS ELFOGADÓ, DE SEMLEGES KONSTRUKTÍV Az ilyen tanárok hisznek a hátrányos helyzetű diákok képességeiben.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 113

Érdemes végiggondolni, hogy a kurzus során megvitatott nevelési stratégiák melyik típusba tartoznak. (pl. AHMED tanítója nem-konstruktív és aktív). És lehet a diákokkal közösen példákat gyűjteni saját tapasztalatukból! 3. AZ ISKOLÁVAL VALÓ AZONOSULÁS NEHÉZSÉGEI Pár perces összegzés a Szöveggyűjtemény „A fenyegetettség légköre” című részlete alapján. MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK A nevelési stratégiákhoz tartózó szakirodalmat érdemes inkább oktatóként ismertetni, diákoknak a feladat lehet túl nehéz. Ismét használható a kurzus korábbi óráin már esetleg használt idézet Claude Steele-től, egy amerikai pszichológustól az iskolával való azonosulásról. AZONOSULÁS AZ ISKOLÁVAL Hogyan alakul az iskolával való azonosulás? Az élet bármely területeivel való azonosulás leginkább attól függ, hogy az adott terület az egyénnek milyen önértékelési lehetőséget kínál. Az én kialakulása egy folyamat, melynek során az egyén sokféle – olykor egymással összeférhetetlen – ’én’-lehetőség közül választ annak alapján, hogy melyek válnak leginkább be. A választások és az egyes én-lehetőségek értékelése, mérlegelése sokféle szempont alapján történik, pl. a következő kérdések mentén: Vonzóak és fontosak-e számomra az adott területen szerezhető eredmények? Van-e reális lehetőségem ezen a területen? Megvannak-e a szükséges készségeim? Más hozzám hasonlóak értek-e el sikereket ezen a területen? Érezhetem-e majd magam odatartozónak? Érnek-e majd előítéletek? Fontos-e számomra az, amit ez a terület hosszú távon kínálhat? stb. A diákok érzékenyen mérlegelik lehetőségeiket, kilátásaikat az iskola területén. Azonosulásuk az iskolával mérlegeléseik eredményeképpen erősödik vagy csökken.
A FENYEGETETTSÉG LÉGKÖRE AZ ELŐÍTÉLETEK HATÁSA A TANULÁSHOZ VALÓ VISZONYRA ÉS AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉNYRE

Threat in the Air How Stereotypes Shape Intellectual Identity and Performance Claude M.Steele (1997) Kérdésekkel irányíthatunk egy beszélgetést: Gyűjtsünk példákat arra, hogy milyen esetben akadályozott a gyerekek azonosulása az iskolával!

114 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Mennyiben jellemző mindez itthon a roma gyerekek esetében? Milyen esetben igen, milyen esetben nem? Példák saját tapasztalat alapján.

A szociálpszichológus szerző által megfogalmazott stratégiák: BÖLCS STRATÉGIÁK AZ ISKOLÁBAN HOGYAN LEHET ELLENSÚLYOZNI AZ ELŐÍTÉLET ÁLTAL OKOZOTT TELJESÍTMÉNYCSÖKKENÉST? Minden tanuló esetében érvényes stratégiák: 1. Optimista tanár-diák kapcsolat. 2. Korrepetálás és gyógyfeladatok helyett magas elvárások. 3. Az értelem fejleszthetőségének hangsúlyozása. Bölcs stratégiák az iskolával azonosuló diákok esetében: 1. Az iskolához vagy egy kiválasztott érdeklődési területhez való odatartozás folyamatos megerősítése. A negatív ítélet csökkenti, a megerősítés erősíti az odatartozás, az azonosulás érzését. 2. A sokféle megközelítés lehetőségének hangsúlyozása. Sokféle út vezet az akadémiai sikerekhez, és sokféle formája van az értelmiségi kultúrának. Ennek kinyilvánítása szintén csökkentheti a negatív előítéletek által keltett fenyegetettségérzést az adott környezetben. 3. Szerepminták. A negatívan megítélt csoport sikereket elért tagjai jelentik annak bizonyítékát, hogy az akadályok nem leküzdhetetlenek. Stratégiák az iskolával nem azonosuló tanulók esetében: 1. Ítéletmentes és válaszkész hozzáállás. Szókratészi pedagógia. 2. Az eredményesség érzésének felépítése. A tanuló kompetenciaérzésének felépítése azokon a területeken, melyek az iskola életéhez kapcsolódnak. A Threat in the Air How Stereotypes Shape Intellectual Identity and Performance Claude M.Steele (1997) American Psychologist, Vol.52. No. 6. p.613–629.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 115

2. GYAKORLAT javasolt helye 3. GYAKORLAT javasolt helye

A GYAKORLATOK LEÍRÁSA
1. GYAKORLAT: A jó tanárok jellemzői
IDŐTARTAM 30 perc CÉL Tudatosítani az integráló környezetben sikeres tanár jellemzőit ESZKÖZÖK Szövegmelléklet a „sztár tanárokról” Poszter, filcek LEÍRÁS Egyenként, párokban, majd négyes csoportban gyűjtsék össze a sikeres tanárok jellemzőit! INSTRUKCIÓ Egyenként írjátok össze, szerintetek mi jellemzi azokat a tanárokat, akik sikeresen dolgoznak integráló iskolai környezetben, akik sikeresen tanítanak hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyerekeket! Írjátok le a négy legfontosabb ilyen jellemzőt, tulajdonságot! 2 percetek van erre. Utána a mellettetek ülővel beszéljétek meg, vessétek össze gondolataitokat és válasszátok ki ismét a négy legfontosabbat! 4 percetek van a megbeszélésre. Utána egy másik párral vessétek össze gondolataitokat! Írjatok egy rangsort a közösen kiválasztott négy legfontosabb tulajdonságról! Nagycsoportban összegyűjtjük ezeket. MEGJEGYZÉS OKTATÓKNAK Az alábbi táblázatot csak akkor érdemes használni, ha célszerűnek tűnik kiegészíteni a diákok által összegyűjtött szempontokat. Vagy ha az összehasonlítás hasznos, megerősítő lehet. Hát-

116 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

téranyagok között bővebben is le vannak írva a sikeres és sikertelen tanárok jellemzői, ill. információ található a kutatás forrásáról. Erről is lehet tájékoztatni a csoportot.

SIKERES Kitartóan törekszenek fenntartani a tanulók érdeklődését, nyelnek. Szenvedélyesen élnek és tanítanak, gyakran kerülnek nek az elfogadott tantervtől. Folyamatosan változnak és tanulnak, keresik az öszszefüggéseket ismereteik és tapasztalataik között.

NEM SIKERES Gyakran gondolják azt a lemaradó valók. Ritkán térnek el az elfogadott tanterv-

azokét is, akik lassúbbak, vagy egyéni odafigyelést igé- gyerekekről, hogy gyengébb iskolába

összeütközésbe a merev bürokratikus keretekkel, eltér- től.

Az órán tanítanak, de nem látják a tanítás hátterében meghúzódó történéseket.

A veszélyeztetett gyerekek helyzetét széleskörűen látis felelősnek tartják sorsukért. Professzionálisak, jól tanítják azokat a gyerekeket is, májukat el tudják választani. Tudatában vannak annak, hogy nehéz terepen dolgozhelyzeteket megoldani. A tévedést természetesnek tartják, és hibáikat fel tudják vállalni.

A veszélyeztetett tanulók családját és látnak túl az iskola keretein. Összemossák a szülői és tanári szereressék őket. Elvesznek a feszültségek és terhek

ják és az iskola rendszerét és a társadalmi környezetet magukat a tanulókat hibáztatják, nem

akiket nem feltétlenül szeretnek. Érzelmeiket és szak- tetet. Elvárják a gyerekektől, hogy sze-

nak. Képesek segítséget kérni, és megtanulnak nehéz alatt.

Csak formai hibákat fogadnak el.

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 117

2. GYAKORLAT: Hatékony nevelési stratégiák azonosítása filmen
IDŐTARTAM 80 perc CÉL Ötletmerítés a filmből a hatékony stratégiák tervezéséhez. ESZKÖZÖK „Tanár úrnak szeretettel II.” c. film, részletek LEÍRÁS Filmrészletek levetítése rövid kommentárokkal. Teret engedünk esetleges kérdéseknek. Célunk a hatékony nevelési stratégiák azonosítása. INSTRUKCIÓ A film az Egyesült Államokban készült a 90-es években. A történet Chicagóban játszódik, egy gettóbeli középiskolában. Főszereplőnk egy nyugdíjas korú tanár, aki 30 év tanítási tapasztalat és egyetemi munka után újra visszatér a gyakorlatba – elvállalva a reménytelen osztályt. Történelmet tanít. Részleteket választottam ki a filmből. Ezeket egymás után vetítem, rövid kommentárral. Kérdezni mindig lehet. MEGJEGYZÉSEK A javasolt részeken túl más részletet vagy más filmet is lehet használni.

118 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

3. GYAKORLAT: Kurzus értékelése, zárása
IDŐTARTAM 60 perc CÉL Diákok reflexióinak összegyűjtése a féléves közös munkáról. LEÍRÁS Egy mondat a legfontosabb tapasztalatról. Majd tanári értékelés. INSTRUKCIÓ Mindenki foglalja össze egy mondatban, hogy mi volt a legfontosabb tapasztalata, felismerése a kurzus során. Ez lehet órai élmény vagy órán kívüli, az olvasottakkal összefüggő stb. MEGJEGYZÉS AZ OKTATÓNAK A lezárásra az oktató választhat megfelelő gyakorlatot. A fentiekben javasolt gyakorlat a legrövidebb lezárás. Indokolt lehet azonban több időt biztosítani a kurzus értékelésére: dramatikus gyakorlattal, bővebb hallgatói, tanári értékeléssel, a hallgatói portfóliók áttekintésével.

HÁTTÉRANYAGOK

A „sztár” tanárok jellemzői

Amerikai kutatók 1959 óta végeznek interjúkat olyan iskolákban dolgozó tanárokkal, ahova elsősorban szegény gyerekek járnak. A kutatás célja azoknak a jellemzőknek az azonosítása, melyek mentén megkülönböztethetőek a „sztár” tanárok azoktól a kollégáiktól, aki sikertelennek bizonyultak ezekben az iskolákban. Sztár tanárok azok, akiket az igazgatók, más tanárok, szülők kiemelkedőnek tartottak, és akiknek a tanulóinál a teljesítményváltozást mérő tesztek magas eredményeket értek el. A sikertelen tanárok azok, akik rövid idő után otthagyták ezeket az iskolákat. A jelenleg szegény városi iskolákban tanító

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 119

tanárok 5–8 százaléka mondható „sztár” tanárnak, az iskolát elhagyó tanárok aránya ennél magasabb: 30–50 százalék. A tanulmányt író kutató 35 éve vezeti azt a kutató munkát, melynek során szegény iskolákban tanító tanárokkal készítenek interjúkat annak megállapítására, hogy milyen tulajdonságok mentén különböztethetőek meg a sikeres és sikertelen tanárok ebben a iskolai közegben. Az alábbi jellemzők bizonyultak a legfontosabbnak és állandónak a 35 éve folyamatosan végzett felmérések során.

A „jó” tanárok jellemzői

1. ÁLLHATATOSAK, KITARTÓAK

A sztár tanárok változatos eszközökkel törekszenek felkelteni és fenntartani a tanulók érdeklődését. Felelősségüknek tekintik, hogy az óra mindig érdekes legyen, és minden tanuló érdeklődését felkeltse. Odafigyelnek a problémás, tehetséges, sérült stb. gyerekek egyéni szükségleteire, és észreveszik azokat is, akik visszahúzódóak és általában észrevétlenek maradnak. Alapelvük az, hogy soha nem adják fel az új és jobb megoldások keresését.

A sikertelen tanárok ezzel szemben gyakran gondolják a diákok egy részéről, hogy nem valók az osztályba, mert különleges segítségre van szükségük, nem tudnak az osztály szintjének megfelelően teljesíteni, érzelmi problémáik miatt más iskolákba valók, alternatív vagy speciális iskolában lenne inkább a helyük.

2. VÉDIK A TANULÓKAT ÉS BIZTOSÍTJÁK A TANULÁS LEHETŐSÉGÉT

A „jó” tanároknak általában van valamilyen különleges érdeklődésük, valami, ami életük fontos része és amiben folyamatosan fejlesztik ismereteiket, készségeiket: pl. zenét szereznek számítógépen, részt vesznek veszélyeztetett állatok fennmaradásával foglalkozó szervezet munkájában, szeretik az operát. Azok az emberek, akik szenvedélyesen foglalkoznak valamivel, inkább képesek másokban is felkelteni a tanulás iránti vágyat. Az ilyen tanárok a kötelező tanterven túli tevékenységbe is bevonják a diákokat. Emiatt gyakran ütköznek falakba, feszegetik az iskolai szabályokat, szokásokat, kereteket. Nem ritka, hogy szembekerülnek a bürokráciákkal, mivel megkérdőjelezik a szabályokat, tágítani sze-

120 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

retnék a hivatalos kereteket, lehetőségeket. Ugyanakkor a bürokráciát képviselő személyekkel szemben türelmesek, udvariasak, velük szakmai érvek alapján vitatkoznak, így fejtik ki álláspontjukat.

A sikertelenebb tanárok ritkán térnek el az elfogadott tantervtől, és nem szegülnek szembe az iskola vezetésével vagy annak gyakorlatával.

3. KÉPESEK ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSÁRA

Vannak tanárok, akiknek harminc éves tapasztalatuk van, és vannak, akik az egy éves tapasztalatuk alapján tanítanak harminc évig. Az előbbiek a „jó” tanárok. Ők képesek általános következtetéseket levonni különböző elméletekből és gyakorlati tapasztalatukból. Képesek folyamatosan változtatni és fejlődni. Alapelveiket és megközelítésüket a legkülönbözőbb forrásokból merítik és alkalmazzák a különböző helyzetekben.

A másik végletet jelentik azok a tanárok, akik mindent egyedi esetként, egymástól független eseményként kezelnek. Nem látják az összefüggést az egyes órák és a között, hogy miért is járnak a gyerekek 12 évig iskolába. Általában meg is fogalmazzák: „Nem szeretek általánosítani, nem helyes általános következtetéseket levonni egy-egy esetből.” Nem látják az összefüggést a napi események és az általánosabb koncepciók között, egyszerűen csak „fenntartják az iskola működését”.

4. HOZZÁÁLLÁSUK A VESZÉLYEZTETETT TANULÓKHOZ

A „jó” tanárok a veszélyeztetett tanulók gyenge teljesítményének hátterében nemcsak a tanulók jellemzőit látják (szegénység, családon belüli erőszak, rossz lakáskörülmények, szenvedélybetegségek, rossz társaság), hanem megnevezik a nem megfelelő tananyagot, a gyenge oktatást, a túlbürokratizált oktatási rendszert és más okokat is. Nem az áldozatot hibáztatják, hanem azokat a társadalmi körülményeket, amelyek a diákok iskolai teljesítményét befolyásolják. Hisznek abban, hogy a diákok életkörülményeitől függetlenül, ta-

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 121

nárként elsődleges felelősségük az, hogy felélesszék a tanulók tanulás iránti vágyát.

A sikertelen tanárok magukat a gyerekeket, családjukat, a közösségeket okolják az iskolai sikertelenség miatt. Nincs ötletük arra, hogyan lehetne a helyzeten javítani, mondván: „Az iskola nem tudja mindenki problémáját megoldani. Mi nem lehetünk szociális munkások, ápolónők, rendőrök.”

A sikeres tanárok szintén látják a környezetben rejlő problémákat, de nem hárítják el a felelősséget saját magukról: megfelelőbb tananyagokat dolgoznak ki, változtatnak tanítási módszereiken.

5. PROFESSZIONÁLISAK

A ’jó’ tanár tudja, hogy osztályában lesznek diákok, akiket nem feltétlenül szeret, de őket is képes lesz tanítani. A „jó” tanár azt is tudja, hogy őt sem szereti minden diák, de ezek a tanulók is tanulni fognak tőle. Tiszteli a tanulókat, gondoskodó velük és fontosak számára a diákok. Élvezi és elfogadja, ha a diákok szeretetüket fejezik ki. De ezt nem tartja a tanulás feltételének. Ha a tanulók ellenségesen viselkednek vele szemben, nem éli meg személyes támadásként. Őszinte tiszteletet érez diákjai iránt.

A sikertelenebb tanárok nem tudnak különbséget tenni a gyerekek iránti szülői és a tanári szeretet között. Elvárják diákjaiktól a tanárok szeretetét. Ezért a szegényebb iskolákban ezek a tanárok csalódottak. Amint realizálják, hogy a tanulók nem szeretik őket, már nem képesek tanárként jól működni.

6. KIÉGÉS: OKOK ÉS GYÓGYMÓDOK

A „jó” tanárok tudatában vannak annak, hogy gyakran értelmetlen bürokrácia közepette dolgoznak. Tudják, hogy a legjobb tanár is elfárad és kiég, ha állandó stressznek van kitéve. De munkájuk során elsajátítják azokat a készségeket, melyekkel túl tudják élni ezeket a rendszereket anélkül, hogy a rendszer áldozataivá válnának. Képesek meghúzni azokat a határokat, melyek közepette ők és tanulóik teljesíteni tudnak, akár ellenséges környezeten belül is.

122 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Olyan emberi kapcsolatokat építenek ki hasonlóan gondolkodó kollégáikkal, barátaikkal, amelyek érzelmi támaszt nyújtanak számukra.

A sikertelenebb tanárok ezen rendszerek vesztesei. A sok papírmunka, az ellentmondásos szabályok, az értekezletek, az időhiány, a túl nagy osztályok és a teszteredményeknek való kényszeres megfelelés vágya mind nehezítik a gyengébb tanárok motivációját, és a pálya elhagyására kényszerítik őket. Amikor elkeserednek, nem szövetségeseket keresnek, hanem valóban elhagyják a tanári pályát.

7. ESENDŐEK, A HIBÁZÁS LEHETŐSÉGÉT ELFOGADJÁK

Tanulni nem lehet olyan osztályban, ahol nem lehet hibázni. A „jó” tanárok számára természetes, hogy hibázhatnak. Súlyos tévedéseiket is fel tudják vállalni és azokat is, melyeket emberi kapcsolataikban követtek el.

A sikertelen tanárok csak formai hibákat ismernek el.

Forrás: Haberman, Martin (1995): Selecting ’Star’ Teachers for Children and Youth in Urban Poverty, Phi Delta Kappan, June 1995, Vol, 76, Issue 10.

A szöveget fordította és összeállította: Szilvási Léna

(Az összefoglalás során a sztár jelző mellett a jó és a sikeres jelzőket is használtam. A magyar olvasó számára talán túl „amerikai” a sztár szó használata a pedagógusokra. Sz.L.)

EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 123

ESZKÖZÖK ÉS IRODALMAK
Eszközök, anyagok:

Részlet a Tanár úrnak szeretettel II. című filmből

Szöveggyűjtemény:

Különböző társadalmi hátterű gyerekek bevonása a közös tanulásba. Engaging Children of

Diverse backgrounds, In:Knapp, M.S.: Teaching for Meaning in High-Poverty Classrooms
(részlet). 78.

Claude M. Steele (1997): A fenyegetettség légköre. Az előítéletek hatása a tanuláshoz való viszonyra és az iskolai teljesítményre (részletek). 81.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful