dr. Balázs Sándor — dr. Filius István

Zöldségtermesztés a házikertben

Mezőgazdasági Kiadó • Budapest, 1977

A Növényvédelem és a Vegyszeres gyomirtás c. fejezetet DR. FARKAS KÁROLY írta

Lektorálta DR. MOLNÁR FRIGYES és DR. HODOSSI SÁNDOR

© DR. BALÁZS SÁNDOR — DR. FILIUS ISTVÁN, 1977

ETO 635 (021) ISBN 963 230 257 5

Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat • Felelős kiadó dr. Sárkány Pál Felelős szerkesztő Lelkes Lajos • Szerkesztette W. Nagy Ágnes Műszaki vezető Korom Ferenc • Műszaki szerkesztő Csákvári Attila A táblaborító Hódosi Mária munkája • A rajzokat Szappanos István, a fotókat dr. Farkas Károly (46-62 fotók) és Tóth István készítették Nyomásra engedélyezve 1977. V. 19-én Megjelent 60 000 példányban, 22,4 (A/5) ív terjedelemben, 163 ábrával Készült az M SZ 5601-59 és 5602-55 szabványok szerint MG 2598 — h — 7780

77-0037 — Dabasi Nyomda, Budapest—Dabas Felelős vezető Földes György igazgató Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (77.9051/08)

Egészséges táplálkozás, több zöldségféle

A zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban
Társadalmunk fejlődése, a nehéz fizikai munka arányának csökkenése, az egészségesebb életmód iránti igény fokozódása következtében kevesebb kalóriában gazdag élelmiszert igénylünk, ugyanakkor több fehérjét, gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, melyek biológiai hatása kedvezőbb. A zöldségfélék legfőbb táplálkozási értékét a vitaminok, az ásványi sók és kedvező sav—lúg arányukon kívül változatos, kellemes ízük és illatuk adja, amelyekkel ételeinket kívánatosabbá tehetjük. Előnyük az is, hogy általában könnyen emészthetők. Fogyaszthatók nyersen, főzve, sütve és párolva, magukban vagy más zöldségfélékkel és egyéb élelmiszerekkel együtt, melyek sokféle elkészítési módot kínálnak. Tartósítással akár konzerválva, akár mélyhűtve vagy szárítva fogyasztási idejük és tárolhatóságuk meghosszabbítható, ily módon táplálkozásunk biológiai értéke is növelhető. A zöldségfélék táplálkozási jelentőségét a következő be/tartalmi értékek adják. A zöldségfélék szárazanyag-tartalma 5-25% között ingadozik, fajtól, fajtától és a termesztési körülményektől függően. Szárazanyag-tartalmuk túlnyomó része szénhidrát. Ásványianyag-tartalmuk 1 % körül van. Legjelentősebb a paradicsom szárazanyag-tartalma, melyből sűrítményeket készítenek. Az előállítás gyártási költsége legjobban a szárazanyag-tartalomtól függ. A kevés magvú vagy mag nélküli paradicsombogyók szárazanyag -tartalma nagyobb. A túlöntözés és túltrágyázás, valamint a hűvös érési időszak csökkentik a szárazanyag arányát. Tévhit azonban, hogy az öntözés és trágyázás rossz hatású ebben a tekintetben. Az érés folyamán a biológiai érettség állapotáig növekszik, majd a túlérés és a tárolás idején —főként a hőmérséklettől függően — csökken a szárazanyag-tartalom. A legtöbb zöldségféle fehérjében szegény, de néhány faj, mint pl. a borsó, a bab és a földimogyoró 4-6% fehérjét is tartalmaz. Vitaminok csak növényekben képződnek. A zöldségfélékben az A-, B12- és D-vitamin kivételével az összes vitamin előfordul. A zöldségfélékben levő karotin az emberi és állati szervezetben A-vitaminná alakul. Az egyes zöldségfajok átlagos B 1 -13 2 és C-vitamin-tartalmát az 1. táblázat mutatja. A karotinban leggazdagabb zöldségfajok a következők : sárgarépa petrezselyemlevél piros paprika sóska zöldhagyma spenót fejes saláta paradicsom

1 0,0 mg% 1 0,0 mg% 1 0,0 mg%
8,0 6,0 5,0 2,5 2,0 mg% mg% mg% mg% mg%

5

1. táblázat. A zöldségfélék vitamintartalma

( mg/100 g) Zöldségfaj Zöldpaprika Paradicsom Burgonya Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök Sütőtök Zöldborsó Zöldbab Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karbol Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska Vöröshagyma Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Hónapos retek Nyári retek Spárga Csemegekukorica Csiperkegomba B1 ... 0,10 0,10 0,04 0,06 0,06 0,05 0,05 0,20 0,20 0,04 0,12 0,05 0,06 0,20 0,06 0,08 . . . 0,03 0,08 0,05 0,05 ... 0,10 0,08 0,15 ... 0,05
B2

C 100,0 30,0 20,0 25,0 7,0 5,0 8,0 30,0 20,0 15,0 40,0 60,0 60,0 60,0 90,0 20,0 40,0 40,0 1 0,0 2,0 . . . 0,8 13,0 20,0 20,0 25,0 . .. 2,0

0,05 0,10 0,04 0,03 0,05 0,10 0,04 0,15 0,20 0,08 0,15 0,05 0,10 0,08 0,10 0,20 0,10 0,10 0,06 0,05 ... 0,03 0,03 0,15 .. . 0,10

A zöldségfélékben általában sokkal több karotin van, mint a gyümölcsökben. Szénhidrátok csak néhány zöldségfajban találhatók jelentősebb mennyiségben. Ezeket túlnyomórészt a cukrok képviselik. Legtöbb cukor (8-9%) a sárga- és görögdinnyében, valamint a zöldhagymában található. A sárgarépa, a zöldborsó és a káposztafélék 4-6%, a paradicsom 2-3% cukortartalma szintén jelentős. A zöldségfajok érése során általában csökken a keményítőtartalom és növekszik a cukor részaránya. Kivétel a zöldborsó, a zöldbab és a csemegkukorica, melyek cukortartalma az érés folyamán nagyrészt keményítővé alakul át, ami élvezhetőségüket rontja. Ez a folyamat alacsony hőmérsékleten lassabban megy végbe, és az egyes fajták között lényeges eltérések tapasztalhatók. Pl. a kifejtőborsók cukortartalma gyorsabban alakul át keményítővé, mint a velőborsóké. Figyelmet érdemel az is, hogy a kifejtett zöldborsóban sokkal gyorsabb a keményítő képződése, mint a hüvelyekben. A savak elsősorban a termények ízének meghatározásában játszanak szerepet, ez nem okoz mindig savanyúságérzetet. Pl. a sóska és a spenót szárazanyagának egyaránt kb. 10%-os a savtartalma, de ez a spenótban kötött állapotban van, ezért nem ízlelhető. A sóska kivételével - mely oxálsavat tartalmaz - a többi zöldségfaj savtartalmának nagyobb része almasav, ill. citromsav. Az érés folyamán a savtartalom általában csökken.

6

5 5.0 1. Mint látható.0 1 0.0 10.3 0.0 9.0 12. háztáji zöldségtermesztés szerepe a családi szükségletek kielégítésében többféle lehet.hónapos Retek .5 1. a nátrium és a vas követik.6 2.5 0.0 2.0 0.0 Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek . Zöldségtermesztés családi ellátásra A házikerti.0 0.0 3.0 1.6 1 5.téli Cékla Paradicsom Zöldpaprika Fűszerpaprika .0 10. a kalcium. vagy a talaj. Az ásványi anyagok közül a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben. évente Zöldségfaj Fejadag (kg/fő) 1 0. Káliumból a spenót és a kelkáposzta.8 0.A zöldségfélékben levő ásványi anyagok könnyen emészthetők és lúgos jellegűek.4 0.0 6.2 0. Ez utóbbi főleg akkor indokolt. a spenót az ásványi anyagokban leggazdagabb zöldségfaj.7 Összesen 120.4 5.0 0.nyári Retek .5 1. vasból pedig a spenót és a kelkáposzta tartalmaz legtöbbet.0 1.8 0. ha nincs elegendő terület.5 0.0 0. Érdemes és érdekes 2.5) 5.0 0.5 2. kalciumból a spenót.0 5.8 0.5 4.0 Terület ( rn zif. Ezt a foszfor.0 2.0 8.0 2.0 7.5 4. táblázat.0 3.csöves Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök Sütőtök Zöldborsó Zöldbab Vöröshagyma Fokhagyma Zöldhagyma Fejes saláta Spenót Spárga Sóska Egyéb 7 . foszforból a borsó.0 3.0 7. nátriumból a cékla és a spenót.0 4. A zöldségtermesztés magában foglalja a hajtatást is.0 8.0 2.8 0. illetve annak fekvése csak egyes zöldségfélék termesztésére alkalmas.0 6. Ajánlatos zöldségfejadag és vetésterület személyenként.7 90. Elképzelhető az összes zöldségszükséglet megtermelése.4 2. amire még csak kevés házikertben készültek fel.0 2.5 6.0 5.0 1.0 4.0 0.0 0.0 2. magnéziumból a spenót és a borsó. de adott esetben érdemes csak néhány zöldségfaj termesztésére szorítkozni. a magnézium.2 0.

-VI. 3. 3. dekád) Zöldségféle Sarjadékhagyma Sóska Zöldhagyma Spenót Hónapos retek Spárga Zöldborsó Rebarbara Fejes saláta Korai burgonya Érési időszak Ill. VII. X. 1. 3. 3. VI. / .-X. 1 . 1. 1.-1X. 1. 1. 2. 3.-X. VII. 1. 2. X. 3. 2. 1. X. III.-V. 2. 3.-X. VIII. 1. 3.-IX.-X. 2. VII. 2. 1.-VII. 2. 3.-VI. X. 3.-XI.-V.-IX. X.-X.-X. 1.-IX. 3. 2.Co 3.-X. IX.-VIII. 2. VI. 2. VII. 1. 3.-X. 3. 2. IX.-IX. VI. IX. 2.-X.-1X.-V11. 3.-IX. 2. VII.-X1. 1. 3. 1. 2. Zöldségféle Tojásgyümölcs Görögdinnye Fűszerpaprika Spenót Sütőtök Földimogyoró Cékla Bimbóskel Kínai kel Póréhagyma Zeller Téli retek Torma Mángold Érési időszak VIII.-X.-1X. Zöldségfélék szabadföldi érési időszakai házikertben (hónap. 2.-X1. 1.1.-XI. V. 3. 2. VIII. IV. 3. 1. IV. 2. IX. Zöldségféle Karalábé Spárgatök Fejes káposzta Karfiol Lóbab Új-zélandi spenót Sárgarépa Tépősaláta Petrezselyem Uborka Patisszon Paradicsom Csemegekukorica Sárgadinnye Zöldpaprika Vöröshagyma Érési időszak VI. 3. 3.-V. VI. 1. 3. V. VII. 1. 3. 3. 3. 3. 2.-V. 3. 2.-IX. 3.-X. VI. 3. 2. VI. 111. 2. 2. 2. VI. 1. VII. 3. 2. V.-111. X. IV.-XI. 1. 1. VII. táblázat. V.-1X. X. 3.-X.-V1.-X. 1. 2. 2. 3. 1.-IX.

de a legtöbb júniusban és júliusban fogyasztható. tehát lényegében a teljes fagymentes időszakban szedhető valamelyik zöldségfaj. Március első dekádjától november harmadik dekádjáig. ha jut hazavinni. Ezek gondozása egészséges testmozgást biztosít. Különleges rendeltetésűek a hétvégi pihenést szolgáló kertek. Kellően mérlegelt elhatározás után azonban legyünk következetesek ! H ajtsuk végre tervünket még olyankor is. táblázatban szereplő fejadagokat ajánlatos figyelembe venni. 9 . kórokozóktól és kártevőktől való védelem. melyek főzés nélkül. a vadkároktól. hogy a leggondosabb szállítás és tárolás mellett is veszítenek kellemes ízükből. hogy a zöldségfélék hajtatása az alkotás örömét és eredményeinek élvezetét is jelenti. maga által kiválasztott gyümölcsét. melyekben főként az ott-tartózkodás idejére szükséges friss zöldségeket érdemes termeszteni. mint az üzletben vásároltat. hogy közepes termésátlagokkal mekkora terület szükséges a fejadag előállításához. A család friss zöldséggel való folyamatos ellátását könnyíti meg a 3.is hajtatással foglalkozni. zsenge állapotban leszedett zöldségféle is vetekedhet az üzletek ömlesztett tömegárujával. esetleg értékesíteni való is. illatukból. Sokkal nagyobb kedvvel fogyasztja el az ember saját munkájának friss. friss állapotban kerülnek fogyasztásra. táblázat. de vitathatatlan. Nem hagyható figyelmen kívül az sem. Megfelelő átszámítással azonban mindenki — igényeinek megfelelően — kiszámíthatja belőle saját termény. termésük pedig változatosabbá teszi étrendünket. Természetesen teljes önellátásra kevés kiskerti termesztő vállalkozik. A táblázatban feltüntettük azt is. mely az egyes zöldségfajok érési idejét tünteti fel. amikor esetleg kellemesebb lenne tétlenül pihenni. Előre meg kell ezeketfontolni. Sok kellemetlen csalódástól kímélhetjük meg magunkat. Különösen érvényes ez olyan fajokra. ha a veteményezés előtt gondosan felmérjük a terméshozam feltételeit.és területszükségletét. De a főzésre kerülő. Ezek közül különösen fontos a gyomirtás. nehogy egy sikertelen próbálkozás kedvünket szegje. Természetesen az sem hátrány. Egy család egész évi zöldségszükségletének kiszámításához személyenként a 2. az öntözés. A kezdőket a siker mellett sok kudarc is érheti.

Legnagyobb területen termelt zöldségféléink a következők : zöldborsó paradicsom zöldpaprika vöröshagyma fűszerpaprika fejes káposzta 28 000 1 5 000 1 2 000 9 000 8 000 7 000 ha ha ha ha ha ha Az egyes zöldségfélék jelentőségét általában vetésterületük mutatja. Az egész népgazdaság és ezen belül valamennyi ágazat. de mivel a legtöbb zöldségfaj mással nehezen helyettesíthető. A zöldségfélék közül még csak kevés faj gépesítéséről (pl. Nagyüzemi zöldségtermelésünknek csak 25%-a öntözött. Az állami gazdaságokban csak a zöldborsó. könnyen sérülő. A házi és háztáji zöldségtermesztés szerepe ma elsődlegesen ezeken a területeken jelentős. A búza.) hiánya is komoly ellátási zavarokat okozhat.7 millió tonna zöldséget termeltünk. tehát a vetésterületi arányánál sokkal nagyobb értéket képvisel.3 millió tonna. A zöldséghajtatásban szintén jelentős a háztáji tevékenység. A nagyüzemi zöldségtermelés 70-80%-a a termelőszövetkezetekben található. különösen nem a kis vetésterületű és friss fogyasztásra termelt fajoké. a kukorica és sok egyéb faj termesztésének teljes gépesítése a korábbi töredékére csökkentette a kézi munka felhasználását. zöldbab) lehet ugyanezt elmondani. A zöldségtermelés évi bruttó termelési értéke ebben az időszakban 4.4 millió tonna. a kis vetésterületű fajok (pl. ötéves terv alatt mintegy 120 000 ha nagyüzemi területen évente 1. Ez a zöldségtermelés az ország szántóterületének mintegy 2%-át teszi ki. így a mezőgazdaság területén is előtérbe került a termelékenység fokozása. 10 . a háztáji kertekben pedig 0. összesen tehát 1. zöldborsó. mert a ház körüli védett területeken korábbi éréskezdet érhető el. Kiemelkedő szerepük lehet a korai zöldség termesztésben. Belátható időn belül nem is várható az összes zöldségfaj termesztésének teljes gépesítése. valamint vetésterületük kis aránya is.Termeljünk zöldséget a házikertben! A hazai zöldségtermelés helyzete és fejlesztése A táplálkozási igények kielégítésére hazánkban a IV.2 milliárd Ft volt. ami nehezíti a termésátlagok további növelését és csökkenti a termelési biztonságot. saláta stb. amiben kiemelkedő szerepe van a gépesitésnek. mert tehermentesíthetik a központi árualapokat és friss zöldséget adhatnak a helyi piacokra. Fontosak a kiskertek még a gépesített nagyüzemi termelésre alkalmas fajok terén is az önellátás biztosításában. Okai lehetnek többek között a zöldségfélék különleges tulajdonságai (sokféle. különösen a fóliával fedett hajtatóberendezések használatával. a házi. retek. a zöldbab és a paradicsom vetésterülete jelentős. folyamatos érésű). a mezőgazdasági növénytermelés értékének 7%-a. Üvegházaink területe 60. a fóliával borított üzemi felület pedig 300 hektárnyi.

melyek termékének fele exportra kerül.A megtermelt zöldség 40%. a frisszöldség-exportot pedig 1 00%-kal tervezzük növelni. jó minőséget adó. a zöldbab. A kiskertekben megtermelt. ill. de még további elősegítő intézkedések várhatók. Kormányzatunk ennek tudatában a közelmúltban több olyan termelés. Ezzel egyidejűleg 2. Zöldségféléink termésátlagai lassan növekednek. A mezőgazdasági nagyüzemek is egyre több támogatást nyújtanaktagjaik. Ugyanakkor gondoskodni kell a kiskerti termesztés igényeit kielégítő. a vöröshagyma. értékesíthető zöldségfélék felvásárlása máris sokat javult. kisgépeket és műanyag fóliát biztosít és megfelelő kis csomagolásban műtrágyát és növényvédő szereket hoz forgalomba. A IV. ötéves tervhez viszonyítva 1980-ig 100%-kal.és kereskedelempolitikai intézkedést tett. a konzervparadicsom és a fűszerpaprika termelésének teljes gépesítésében is.és palántaellátást. dolgozóik kiskerti zöldségtermesztésének fejlesztéséhez.át a tartósítóüzemek használják fel. ami az 1975. Az összes termésből a belföldi felhasználást 36%-kal. évihez viszonyítva több mint 40%-os növekedést jelent. a gépesítés és a korai termesztés állami támogatása. Legjelentősebb az öntözés. betegségeknek ellenállóbb fajták bevezetésével. ötéves tervben 130 000 hektárra tervezzük növelni a szántóföldi zöldségtermelés területét. de jelentős szerepet játszhatnak benne a kiskertek is. friss fogyasztásra alkalmas fajták forgalmazásáról is. Ebben a tervidőszakban a kertekből várjuk a teljes zöldségtermelés 25%-át. melyek ösztönzik a kiskerti zöldségtermesztés fejlesz- 11 . Jelentős előrehaladást kívánunk elérni a gyökérzöldségfélék. nagy hozamú. mintegy 50 000 ha-ra tervezzük növelni a zöldségtermelés öntözött terület arányát.5 millió tonna zöldséget kell évente előállítani. A terv teljesítéséhez kormányzatunk sok segítséget nyújt a termelőknek. A gépesített betakarításnál különleges igény a fajtákkal szemben a rövid érési időszak. A zöldségtermelés műszaki alapjainak fejlesztése mellett döntő feladat a fajtaösszetétel korszerűsítése. Az utóbbi években a főbb zöldségfajok a következő átlagterméseket adták : paradicsom paprika zöldborsó fejes káposzta vöröshagyma uborka zöldbab sárgarépa petrezselyem 150-180 q/ha 1 20-150 q/ha 30— 40 q/ha 160-180 q/ha 1 00-150 q/ha 60— 80 q/ha 30— 40 q/ha 160-180 q/ha 80-100 q/ha Az 1976-ban kezdődött V. A konzervipari zöldségtermelést elsősorban a nagyüzemekre kell alapozni. A többi zöldségfaj szántóföldi termesztésében főleg a betakarítás gépesítését kívánjuk fejleszteni. mind az árualapok bővítése terén. Frisszöldség-exportunk az összes termés 2-3%-át teszi ki. A választék bővítésében szerepük még nagyobb. hogy az igények jobb kielégítésében fontos szerep vár a kiskertekre mind az önellátás. ha a gyárak jól meg tudják szervezni a termeltetést és különösen a zökkenőmentes. A kiskerti zöldségtermesztés fejlesztése A zöldségtermesztés népgazdasági jelentőségét és helyzetét áttekintve világosan kitűnik. mert kényesebb. biztonságos felvásárlást. A kisüzemi termelés támogatására államunk javítja a vetőmag. Az ország zöldségtermelésének 25%-át a kiskertek adják. munkaigényesebb fajokkal gazdagítják a kínálatot. Erre már most is akad több jó példa.

melyek kétoldalú kapcsolatban állnak a termelőkkel : zavartalanul ki kell elégíteniük a termelés anyagi és műszaki igényeit és maradéktalanul. Zöldségtermelési átlagunk növelésének egyik akadálya az öntözött területek kis hányada. Magyarország nem nagy. jó minőségű palántával való ellátásában is. mely arányos a termelésre fordított munka értékével. Ugyanakkor majdnem minden lakóépületben vagy udvarban van kút vagy egyéb vízforrás. Az ország középső és déli része inkább alkalmas a melegigényes zöldségfélék termesztésére a korai időszakban is. A kistermelők érdekében egyre több helyen szerveznek szakmai tanfolyamokat és előadásokat. A kistermelők intézhetik dolgaikat egyénileg is. Ebben legfőbb szerepük a helyi áfészeknek van. de megkönnyíti munkájukat. A megtett intézkedések a termelési kedv növelésével. A zöldségtermesztés számára rendkívül kedvezőtlen 1976. Az öntözött nagyüzemi területek növelése nagy beruházást igényel. valamint részt vesznek a kertbarátmozgalomban is.és háztáji kertek zöldségtermesztő kapacitásának kihasználását.tését. Kívánatos. különösen az épületekkel védett házikertekben. A nagyüzemek szervezésekor ezt feltétlenül figyelembe kell venni. gép. hogy a házikertek művelői is köthetnek több évre szóló termelési szerződést és ösztönző felárakban is részesülhetnek. Mindegyik országrészben vannak azonban kedvező fekvésű és talajú kisebb területek. évi újabb intézkedések tovább fokozzák a kiskertek művelői nek termelési kedvét és biztonságát is a termeléshez szükséges eszközök jobb ellátásával. A kormányzat intézkedéseinek végrehajtásában a termelőkön kívül még sok szerv. mely a zöldségfélék öntözésére is hasznosítható.és vegyszerellátás. 12 . ám különbséget kell tennünk az egyes országrészek zöldségtermesztésének fejlesztésében. ahol eredményesen lehet helyi ellátásra meleg igényes és korai zöldségféléket termeszteni. Az eddigi intézkedések máris számottevően javították a házi kerti zöldségtermesztés feltételeit. e mber összehangolt munkájára van szükség az igények fel mérésétől és közvetítésétől kezdve. Javítja a termelési biztonságot az is. a hozzáértéssel és a kockázattal. mind a beszerzési és értékesítési gondok megoldását segítik elő. a termeléshez szükséges sokféle eszköz zavartalan biztosításán keresztül a megtermelt termény veszteség mentes felvásárlásáig és célhoz juttatásáig. Fontos szerepet játszhatnak a nagyüzemi palántanevelő telepek a kistermelők megbízható származású. Sor került egyes zöldségfélék felvásárlási árának emelésére. évi időjárás ellenére is— a kormányzati intézkedések hatására — sikerült elkerülni az ellátás még nagyobb mértékű gondjait. továbbá kötelesek minden fogyasztásra alkalmas zöldségféle átvételére. népgazdasági érdekként érvényesítik a házi. egységes. melyek mind a termesztés sikerét. Ezekben a közösségekben sok hasznos ismerethez juthatnak és anyagi-erkölcsi támogatásban is részesülhetnek. Ezen adottságok hasznosítása igen sokat javíthat a helyi ellátáson. A kereskedelmi szervek megfelelő időben kötelesek tájékoztatni a termelőket az értékesítési lehetőségekről és követelményekről. A termelési érdekek legfőbb kifejezője ajövedelmezőség. sokat javult a vetőmag -. a felvásárlási árak további növelésével. ha bekapcsolódnak a zöldségtermesztő szakcsoportok munkájába. hogy ezeket minél több termesztő látogassa saját és népgazdasági érdekből. A termelés közvetlen ösztönzése a kereskedelmi szervek feladata. a termelési és értékesítési biztonság fokozásával a lakossági ellátás tökéletesítése mellett az ipari és a külkereskedelmi zöldségigények kielégítésének javítását is szolgálják. A kiskerti termelőket a nagyüzemek is támogatják : kötelességük segíteni a termelés feltételeinek biztosításában és az értékesítésben. valamint a kereskedelem korszerűsítésével és különféle ösztönző kedvezményekkel. kölcsönös érdekeltségi alapon kell eljuttatniuk a megtermelt terményeket a termelőtől a fogyasztóhoz. Az 1976. ill. ezért költséges. ha a közösség érdeke találkozik az egyéni érdekkel. E fontos politikai jelentőségű népgazdasági érdekek érvényesítése akkor valósítható meg eredményesen.

Télen a hajtatott paradicsom. olcsóbban elégíthetők 40 — 30 — 20 10 — 1. szept akt nov dec. Fő szezonja júniusban van. akár a termények tárolásával. mind a választék bővítése tekintetében. ábra. A zöldségfélék többsége idénycikk a piacon. Hajtatni általában nem szokták. zöldpaprika vagy zöld hagyma más jellegű igényeket elégít ki. akár kései termesztéssel. évek piaci átlagárai alapján. aki a főidényen túl járul hozzá az igények kielégítéséhez. Hasonlóan több bevételre számíthat az is. hogy termelő tevékenysége jövedelmező legyen. A zöld gfélék árának alakulásában időszakonként fontos tényező a kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya. Minél korábban tudja valaki terményét a piacra vinni. mint a nyári tömegtermelésből származó termények. A hüvelyesek piaci átlagárai jan febr mára clpt rnáj. Természetesen a főidényen kívüli termesztés vagy a termények tárolása többletráfordítással jár. Különösen a korai zöldségfajok ára változik gyorsan a forgalomba kerülő mennyiségtől függően. hogy ugyanannak a zöldségfajnak hajtatott vagy szabadföldi terménye is eltérő jellegű. Aki piacra is akar vinni terményeiből. 1 I I I I I I 13 . annak jól kell ismernie a változó píaci igényeket és értékesítési lehetőségeket. A következőkben hét csoportba foglalva tekintjük át a főbb zöldségfajok piaci igényére jellemző idényárak alakulását az 1971-75. A hüvelyesek (1. ábra) közül a zöldborsó és a zöldbab játszik jelentős szerepet a forgalomban. A zöldborsó áprilistól novemberig található számottevő mennyiségben a piacon. de ezek szakszerű.Piacból és piacról élünk! A zöldségfélék piaci forgalma és áralakulása Az önellátáson kívül fontos népgazdasági szerepet játszik a kiskertek terménye a piaci forgalomban is mind a mennyiség növelése. Az év minden időszakának megvannak a jellegzetes zöldségféléi. aminél a felvásárlási árak természetesen alacsonyabbak. jó kivitelezése haszonnal párosul. Ennek megfelelően értékesítési módjuk és áruk nagymértékben ingadozó. jún. júl aug. Néhány nap alatt 50-100%-os árváltozás is jelentkezhet. annál nagyobb bevételre számíthat. Idényjelleget ad az is. mert mélyhűtött vagy konzervált állapotban megfelelő minőséggel.

..• / 5 — jan. A csapadékos idő után betakarított hagyma rosszul tárolható. a póré.. a karalábé és a kelkáposzta tárolva is nagyon jelentős. részbe nehezebb tárolhatósága miatt lényegesen drágább a vöröshagymánál. A korai termés őszi vetéssel isfokozható.. A zöldbab idénye rövidebb. A korai szabadföldi termények gyorsan felmelegedő. ábra. / . júniustól novemberig tart. ábra) közül jellegzetes idénycikk a zöldhagyma. ezért termelésük nem igényel változatos technológiát. . A hagymafélék (2. A fejes káposzta. jtí/ aug step/ okt nov dec I I 1 1 1 2. tehát csak különleges esetben érdemes hajtatni. amikor sok egyéb finom zöldségféle is van a piacon.‘•••1. Hajtatása és korai termesztése viszonylag egyszerű. febr márc. mely a tavaszi hónapok fontos vitaminforrása. de ez könnyen kielégíthető. A zöldborsóhoz hasonlóan jól tartósítható. melyek fokozzák a változatosságot. Viszonylag jól tárolhatók. kivéve a nagyon kevés termést adó éveket követő tavaszi—nyár eleji hóna pokat. A vöröshagyma és a fokhagyma a háztartások és az élelmiszeripar által egész évben folyamatosan igényelt ízesítő zöldségféle. Ősszel és télen ismét nő a kereslete..... • fokhagyma . A hagymafélék piaci átlagárai 14 . " . de ez kockázatos az előforduló téli fagykár miatt. A nyári hónapokban. ""%. Ilyenkor különösen jó értékesítési lehetőség nyílik a teljes beérés előtt felszedett. Hajtatásukat előnyösen befolyásolja.. A káposztafélék (3. úgynevezett vágott főzőhagymára. Fő idénye júliusra esik.ki a fogyasztási igények.. kevésbé keresett.és a sarjadékhagyma is. Ft/kg 30 25 —•—•—• • N N \ % • •. Tárolásra szintén nem alkalmas.. . A hajtatáson kívül elterjedt szabadföldi korai. Ilyen években május—június hónapokban az új étkezési hagyma megjelenése előtt különösen magasak az árak.. A khagyma ára részben kisebb termésátlaga és nagyobb termelési költsége...%■. mert elvénül. csak tisztítása és csomózása munkaigényes. A karfiol csak rövid ideig tárolható megfelelő minőségben. Mivel igényes a levegő páratartalmára. nyári és kései termesztésük is. A zöldborsót nem lehet tárolni. de sokkal változatosabb termelési eljárásokkal termelhetők. dor mál jún.-I / / /I 10 — < . a nyári hónapokban csak nagyon gondos öntözéssel termeszthető eredményesen. Évi áringadozásukban a tárolás többletköltségei jelennek meg. nagy a romlási vesztesége. Minden káposztafélét hajtatnak. ••• 20 15 — \ \ zUldhagyma \/ . ábra) szintén egész évben fogyaszthatók.. mert ilyenkor a nagy meleg és a szárazság veszélyezteti a termést.• /1. A nyári-őszi hónapokra növekszik az ár. Zöldhagymaként jól értékesíthető a vöröshagymán kívül a metélő-. de legjelentősebb a hajtatott karalábé. Éves átlagáruk mindezeket figyelembe véve a legegyenletesebbek közé tartozik. főként déli lejtőkön fekvő talajokon szedhetők leghamarabb. . hogy kevés meleget kívánnak és fényigényük biztosítása sem probléma.

marc por 1. hogy termelése bonyolultabb és nehezebben is tárolható. mert a nagy meleg károsítja fejlődő rózsáit. biológiailag értékesebb zöldségfajok terjednek jobban a fejes káposztánál. I aug I I szeg/ okt 1 nov 1 dec. Ugyancsak korán kerül piacra a védett. meleg fekvésekben áttelelőként termesztett kelkáposzta is. Ft/kg 200 — 160 — aldpaprIka f20 — 80 — 40 — 4. ábra. mai . ábra. Az ábrán jól szemlélteti ezt a fejes káposzta és karfiol korábban alászálló árgörbéje is. júl. Az életszínvonal növekedésével azonban a finomabb. 15 . hogy őszi éréssel sikeresebben termeszthető. így részaránya csökken. ábra) egyre növekvő szerepet tölt be táplálkozásunkban. A tartósítóipar paradicsomból dolgoz fel a legtöbbet. A paradicsom és a zöldpaprika (4. mint tavasszal és nyáron. amikor elfogy a tárolt áru és helyét a hajtatott vagy korai szabadföldi veszi át. A káposztafélék közül egész évben legolcsóbb a fejes káposzta. A zöldpaprika és a paradicsom piaci átlagárai _ 1 Jon 1 fébr I. ill. A káposztafélék ára április—májusban a legmagasabb. . 1. Hasonlóan jelzi azt is. korai termesztésük és élelmiszeripari feldolgozásuk. A káposztafélék piaci átlagárai Ft/kg 20 15 karalábé 10 - karfia/ 5 kelkáposzta fejes káposzta 1 jan.1 jún I júl. annál jelentősebb viszont hajtatásuk. megközelíti a fejes káposztáét. I I I I szept okt nos% dec. mert a legtöbb termést adja és legegyszerűbb a termesztése. aug. A karfiol legmagasabb és legkorábban emelkedő ára is mutatja.1 morc apr ma/ jún. Tárolásra nem alkalmasak. Ennek következtében a legtöbb országban a legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféle. A koraí káposztafélék közül legrövidebb tenyészideje miatt a karalábé jelenik meg először a piacon.3. febr I I I I. Fogyasztásuk mennyisége hazánkban már elérte. de jelentős a zöldpaprika tartósítása is.

Télen főként savanyítva vagy mélyhűtve. Mindezek nem csökkentik jelentőségét. tavasztól őszig pedig frissen. Ennek első felében Ft/kg 50 — 40 \ uborka 30 — uborka 20 — sargadlnüge 10 .és melegigényes. Terméshozama is felülmúlja a paradicsomét és a paprikáét. nagyobb meleg. Szántóföldi főidényük augusztusban van.Az összes zöldségféle között a zöldpaprika évi áringadozása a legnagyobb. A hajtatott paprikát nem súlyra. Melegigényes fajok lévén. de a korai szabadföldi termés már júliusban megjelenik. augusztus hónapokban jelenik meg a piacon. Hajtatásban a paradicsom és a paprika mellett a legjelentősebb melegigényes zöldségfaj. ezért ősszel és télen is eredményesebben termeszthető. május elején kezdődik. a sárgaésgörögdinnye gyümölcsjellegűek. 1 iébr maír. I I I I I I 1 • 5. mert a drága intenzív tápkockás palántanevelés és -ültetés többletköltségei fóliatakarással jobban megtérülnek. Fontos szerepe van táplálkozásunkban a húsételek emészthetőségének javításában. ezt a paradicsomé követi. amikor hajtatott terménye a legkeresettebb zöldségféle. Tartósitóipari feldolgozásuk szintén nem jelentős.=•—•— • görögdinnye ion. Mindkét faj fogyasztási idénye viszonylag rövid. de finom csemege a kovászos uborka is a nyári nagy melegben. a sárgadinnye hajtatása érdemel említést. A kabakosok piaci átlagárai 16 . H átránya velük szemben. mint takarás nélkül. Korai szabadföldi termesztésük a műanyag fólia elterjedésével csökkent. A zöldpaprika kisebb terméshozama. mint az ábrán is látható. mely az utóbbi években júniusban jelentkezett. mégpedig január és február hónapokban. Mindkét fajnál tapasztalható jelentős áremelkedés október hónaptól kezdve. mégis a két faj árviszonyainak összehasonlítása érdekében mindkettőt kilogrammra vonatkoztatva tüntettük fel. szabadföldi termesztésük április végén. aminek hatása látható az árgörbéken is. hanem darabra értékesítik. költségesebb termesztése mutatkozik az árak alakulásán is. A másik kettőnél kisebb fényigényű. a'pr 1 I 1 I jún júl aug szept akt noe dec. A szabadföldi uborka főidénye júliustól szeptemberig tart. ábra. ezért hajtatásuk költséges.. A csoportba tartozó fajok közül legjelentősebb zöldségfélénk az uborka. de azok hazánkban nem terjedtek el.és fényigénye. ábra) csoportjába sorolt zöldségfajok közül kettő. Ezek közül. valamint a szőlő veszik át. Mindkét fajt hajtatják üvegházban és fólia alatt is. hogy kevesebb biológiai értéket képvisel és felhasználási módja sem annyira sokoldalú. főként salátaként kerül az asztalra. A legmagasabb árat is a zöldpaprika éri el. Tárolásra csak egyes fajták alkalmasak. Sajnos mindkét faj fény. A kabakosok (5. és szerepüket a gyömölcsfélék. Augusztus második felétől minőségük romlik. ami felhívja a figyelmet a kései termesztés fejlesztésére is. Termésük zöme július. melyet egész évben folyamatosan fogyasztunk.

Júliusig a korai termesztés. Hajtatása nem számottevő. Ára a fogyasztási idényben nagyon kiegyenlített. később ecetes. A spárgatök egyik viszonylag korán megjelenő és nagy terméshozamra képes. Hajtatni nem szokták. Egyéb zöldségfélékkel vegyesen tartósítják ízesítőként vagy porítva. M ivel jól tárolhatók. amiből szárítmányt készítenek.és hűtőipar feldolgozásában szintén növekvő szerepe van. június hónapra esik. hajtatásuk nem indokolt. Az utóbbiaknál a kisebb terméshozam és a szedésre fordított többletmunka nagyobb értékesítési árral térül meg. ezért árgörbéje is hamarabb süllyed. jól tárolható és tartósítható. Legmagasabb ára januárban van. télen friss zöldségfélékre kiéhezett szervezetünk finom. mely a gyökerek tápanyagából hajt ki. Ősszel már a többi retekfélékkel együtt újra megjelenik. mivel kevesebbet és kevésbé biztonságosan terem. kedvelt csemegéje. csak a tárolt termés többletköltségei módosítják. de legkeresettebb tavasszal és télen. szept okt nov dec. kisebb termésű. úgynevezett fürtös fajtákat termesztenek. októbertől pedig a tárolás többletköltségei realizálódnak az átlagnál nagyobb piaci árban.• • --•• —••• cék/a • • hónapos retek (Ft/csomó) I l 1 „I jón febc more. A retek sok fajtája közül valamelyik egész évben kapható a piacon. A gyökérzöldségfélék Ft. Szinte egész nyáron és tárolva késő ősszel is képes változatosabbá tenni étrendünket. mert lényegesen később hozza termését és nem is tárolható olyan hosszú ideig. Árgörbéjén nem mutatkozik az előző kettőéhez hasonló csúcs. salátánakéskovászosnak való nagyobb termésű fajtákat. A sárgarépa korábban értékesíthető. ábra. aug. hogy a tavaszi és a nyár eleji hónapokban nem önmagában.6. A gyökérzöldségfélék (6. Tárolásra nem alkalmas. de ezek az akkor megtalálható 2 Zöldségtermeszt és 17 . és a szabadföldiből még csak esetleg csomózott friss áru áll rendelkezésre. A cékla fogyasztási idénye hasonló a zelleréhez. A nyári hónapoknak megfelelő fajták is vannak. apt máj jún júl. A petrezselyem átlagára magasabb. amikor a tárolt áru fogytán van. Hajtatására ritkán kerül sor. ill./kg piaci átlagárai 20 sárgarépa 15 petrezse/gem i \P' 10 z7. kivéve a petrezselyemzöldet.7 5 -•. csemegeuborkának megfelelő. Az év többi időszakában meglehetősen kiegyenlített áron kerülnek forgalomba. Ennek oka főként az. majd folyamatosan csökken. korai szabadföldi termesztése viszont elterjedt. A zeller fogyasztási idénye az előzőeknél rövidebb. ábra) közül a petrezselyem és a sárgarépa gyökerei egész évben megszokott táplálékaink. hanem leveszöldségcsomagokban értékesítik. melegigényes zöldségfélénk. Júliustól szeptemberig hiánycikk a hónapos retek. mert nyáron gumóképződés nélkül magszárba megy. Télen a konzerv. mint a sárgarépa. A korai zöldségfélék között a csomózott hónapos retek a zöld hagymával és a fejes salátával együtt a tavasz hírnöke. Fogyasztási áruk maximuma május. Gyökerén kívül értékes ízesítő anyag a levele is.

Ft/kg 50 —

7. ábra. Egyéb zöldségfélék piaci átlagárai

50 —

40 —

30 —

20 —

10 —

jan.

1

febr móre. a:on

1

1

1

1

jún. "Út

1

1

oug. szept akt

1

1

1

nor. dec.

1

1

sok egyéb zöldségfaj miatt kisebb jelentőségűek. Mivel a fekete retek márciusig tárolható, javítja a téli zöldségellátást, sajnos csak kis mennyiségben. A levélzöldségfélék (7. ábra) közül a fejes saláta és a spenót árgörbéje májustól kezdve hasonló jellegű és mennyiségileg is alig van eltérés közöttük. Ezt megelőzőleg a saláta ára messze kiemelkedik, mivel korai termesztése, hajtatása sokkal költségesebb. Mindkettő egész évben megtalálható a piacon, de fő idényük május, június hónapokban van. Nyáron a fejes saláta és a spenót több fajtája is termés helyett magszárat fejleszt. Augusztustól kezdve eredményesebben szaporíthatók. Mindkettőnek jelentős az áttelelő termesztése, ami fokozza a koraiságot és növeli az árbevételt. Tárolásra egyik sem, tartósításra a spenót alkalmas, főként mélyhűtött állapotban. Különleges helyet foglal el zöldségtermesztésünkben a spárga és a gomba. A spárga márciustól augusztusig, a gomba egész évben megtalálható a piacon. A spárgának van korai és kései idényára is, ugyanakkor a termesztett csiperkegomba ára egész évben egyenletes.

18

A növény élettere, igényei

A zöldségfélék életfeltételei, környezeti igényei
A zöld növények alapvető szerepe életünkben, hogy a Nap sugárzó energiáját felhasználva és megkötve a levegőből felvett szén-dioxid, a talajból felvett tápanyagok és a víz beépítésével szerves anyagokat hoznak létre. A Nap fényenergiájából átalakított energia élelmiszereink kalóriatartalmává és szervezetünk energiaforrásává válik, a levegőből és a talajból felvett anyagok pedig testünk alkotórészei, életműködésének nélkülözhetetlen anyagai lesznek. A szerves anyagok létrehozásának, felépítésének a növényekben végbemenő folyamatait szigorú törvényszerűségek határozzák meg, akárcsak egy kémiai üzem technológiáját. De annál sokkal bonyolultabban, mert rengeteg vegyületet, anyagot hoznak létre a növények. Felfoghatjuk a növényeket napenergiával működő, teljesen automatizált kis kémiai üzemeknek is, melyek magukat építik fel, működnek, termelnek és végül el is fogyaszthatóak. A termesztő feladata, hogy az igények ismeretében azokat tökéletesen kielégítse, biztosítsa a növények legkedvezőbb életfeltételeit, melyek közül a következőkben a fény-, a hő-, a víz- és tápanyag-, ill. talajigényeivel foglalkozunk részletesebben.

A fény szerepe
A Nap sugárzása hazánkban évente 1 millió kg kalória energiát juttat 1 m 2 területre, ami kb. 100 liter olaj égéshőjének felel meg. Ennek az óriási energiamennyiségnek jelenleg a növények csak alig 1%-át kötik meg. A növénytermesztés továbbfejlesztésének legfőbb feladata a napfény kihasználása. Ennek lehetősége egyrészt termelékenyebb fajták előállításával és elterjesztésével, másrészt a jelenlegi fajták jobb életfeltételeinek megteremtésével valósulhat meg. A zöldségtermesztés elsődleges feladata nem energiahordozó élelmiszerek előállítása, mégis döntő szerepet játszik benne a napfény kihasználása, mert ettől is függ, hogy mennyi biológiailag értékes anyagot képesek a zöldségfélék szolgáltatni. Szabadföldi körülmények között elegendő fény áll növényeink rendelkezésére, kivéve azt az esetet, amikor olyan sűrűn vetjük vagy ültetjük azokat, hogy beárnyékolják egymást. Ezenkívül árnyékolhatják zöldség növényeinket a gyomok, a fák, az épületek stb. is. A téli fényszegény hónapokban viszont, amikor palántákat nevelünk vagy valamilyen zöldségfajt hajtatunk, azok fényhiányban szenvedhetnek. A szükségesnél kevesebb fény gyenge, nyurga növekedést eredményez, hátráltatja a virágok megtermékenyülését és a termések növekedését. A zöldségfajok fényigénye eltérő. Fényhiányra legérzékenyebb zöldségfajok : a hónapos retek, a paprika, a paradicsom és a zöldborsó. Fényszegény körülmények között a retek nem fejleszt gumót, a paprika, a paradicsom és a zöldborsó pedig nem hoznak termést, mert virágaikatelrúgják. Viszonylag gyengébb fényben is kielégítően terem az uborka és a zöldbab. A nagyon erős fény szintén kedvezőtlen. Erős besugárzás hatására túlzottan fel me-

19

400

8. ábra. A napsugárzás erős100

ségének évi változása

350 -300 250 200 150 100 50

90

90
70
60

50
40 30 20 10

Jan febr mára aPr mát: 'Ik júl. aug. szept ok nav dec.

I

I

I

1

1

1 1 -1 I - T I

I

legszenek a növények, pazarlóan párologtatják a vizet és annak fogytával lankadnak, hervadnak. Egyes zöldségfajok, ill. azok egyes fajtái nemcsak a fény erősségére, hanem a megvilágítás napi időtartamára is érzékenyek. A hazánkban termesztett zöldségfélék közül a fejes saláta, a spenót és a retek egyes fajtái hosszúnappalos körülmények között a várt termés helyett magszárat fejlesztenek, ezért a nyári hónapokban nem termeszthetők eredményesen. A túl erős fény és a hosszú nappalok kedvezőtlen hatása ellen legeredményesebben a szaporítási időpont és a fajta helyes megválasztásával lehet megelőző módon védekezni. A gyenge fény káros hatása ellen a megfelelő szaporítási időponttal szintén lehet védekezni. Alacsony hőmérsékleten kevésbé érvényesülnek a gyenge fényellátottság már említett hatásai. A téli fényszegény hónapokban a növények mesterséges megvilágítása pótolhatja a napfényt. Ehhez lehetőleg fehér fényű (fénycső, higanygőzlámpa) világítótesteket kell használni, melyek az elektromos áramból viszonylag kevesebb hőt és több fényt fejlesztenek. 100-200 W/m 2 teljesítményű lámpákkal már egészen jó eredményeket lehet elérni. Ezekkel napi 8-12 órára érdemes kiegészíteni a napsütés időtartamát. A lámpák használata főként palántaneveléshez ajánlható, amikor sok növény van egységnyi területen.

A hőmérséklet szerepe
Földünk hőmérsékletét alapvetően a napsugárzás határozza meg. A különböző közegek, tárgyak által elnyelt fénysugarak hővé alakulnak, a napfénynek kitett anyagok felmelegednek. A Naptól kapja melegét a talaj, a víz és a növények is, valamint közvetve a levegő is. Bizonyos határok között a hőmérséklet növekedésével gyorsulnak a növények életfolyamatai; a tápanyagok felvétele és lebomlása, valamint a párologtatás is. Fagypont alatt leáll a növekedés, egyes zöldségfajok el is pusztulnak. A zöldségfélék hőmérsékleti igénye különböző. Markov-Haev szerint optimális hőmérsékletük alapján a következő öt csoportba lehet osztani a hazánkban termesztett zöldségfajokat:

20

9. ábra. A léghőmérséklet átlagos évi menete, és az egyes zöldségfajok számára megfelelő hőmérsékleti időszakok

00

20 — 18 16

12 — 10 —■ B 6 4 2 —■ 0 —2

I jan

I 1 I I I felc márc. ripr mo:1 jzin
IV. 16 °C

I

I r oug. szegi'

I

I

ok/ no, dec .

25 ° C

22 ° C

19 °C cékla vöröshagyma fokhagyma zeller spárga

V. 13 °C káposztafélék retek torma

dinnyék uborka spárgatök paprika

paradicsom tojásgyümölcs sütőtök bab kukorica

sárgarépa petrezselyem pasztinák cikória borsó fejes saláta spenót rebarbara sóska egyéb hagymák

A zöldségfélék növekedése és fejlődése a csoportosításnál feltüntetett hőmérsékleten derült, napos időben a leggyorsabb. Rossz fényviszonyok között, így éjszaka is az optimumnál 5-7 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet kívánatos. A magvak kelése az optimálisnál 10-12 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten indul meg. Leggyorsabban csíráznak a magvak az optimálisnál 7-10 °C-kal melegebb környezetben. Erős megvilágításban, jó vízellátással tenyészidejük további részében is kedvezően fejlődnek ilyen körülmények között. A hideg többféle kárt okozhat a zöldségnövényekben. A hideg legkisebb hátránya, hogy lassítja a növekedést és fejlődést, gátolja a CO 2 és egyéb tápanyagok felvételét. A paprika, a paradicsom, a dinnyék, az uborka, a spárgatök, a zöldbab és a tojásgyümölcs 0 °C alatt elfagynak. A karalábé, a zeller és a dughagyma tartós hideg hatására termés helyett magszárat fejlesztenek. Mindezek miatt szükséges a zöldségfélék hőmérsékleti igényeinek, valamint az átlagosan várható hőmérsékleti feltételeknek ismeretében meghatározni az optimális vetési, ill. ültetési időpontokat.

21

Hőmérsékleti összeg
A növények tenyészidejét összességében a vetéstő/a termés éréséig felhalmozódott hasznos hőmennyiség befolyásolja. Ezt a napok számának és a napok átlaghőmérsékletének szorzata adja meg. Az átlag hőmérsékletből azonban csak az egyes zöldségfajokra jellemző küszöbérték feletti részt ajánlatos figyelembe venni. Pl. a zöldborsónál csak a 4,4 °C feletti és 16 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet hatásos. A többi zöldségfajra vonatkozóan pedig megközelítőleg a hőmérsékleti optimum és az annál 10-12 ° C-kal alacsonyabb hőmérsékletek közötti tartomány az irányadó. A hőmérsékleti összeg kiszámításával előre lehet jelezni az érés várható kezdetét, folyamatosabbá lehet tenni a friss zöldséggel való ellátást. Mint legjobban kidolgozott példát, a zöldborsó hőösszegének kiszámítását ismertetjük a következőkben : a rövid tenyészidejű fajták a közepes tenyészidejű fajták a hosszú tenyészidejű fajták 700 °C nap 800 °C nap 900 °C nap

hőmérsékleti összeget kívánnak vetéstől érésig. Magyarország átlagos időjárási viszonyai között az egyes hónapok dekádjaiban a következő napi átlaghőmérsékletek várhatók : átlaghőmérséklet, °C március április május június július augusztus szeptember október 5,1 1 0,5 1 6,0 19,3 21,4 20,6 1 6,3 10,6 átlagból hasznos, °C 0,7 6,1 11,6 11,6 11,6 11,6 11,6 6,2

Az adatokat Kecskeméten mértük. Ezek szerint pl. egy rövid tenyészidejű 700 °C nap hőmérsékleti összeget igénylő fajta március 10-i vetéséből június 1 -én számíthatunk az éréskezdetre, mivel március 11 -től 31-ig április 1 -től 30-ig május 1 -től 31 -ig összesen: 21 x 0,7 = 14,7 °C nap 30x 6,1 = 183,0 °C nap 31 x 11,6 = 496,0 °C nap • 693,7 °C nap

Bármely vetési időpontra hasonló számítással jelezhető előre a várható éréskezdet. A számadatok alapján megállapítható, hogy pl. átlagosan : márciusban áprilisban 17,0 nap alatt fejlődik 1,9 nap alatt fejlődik

annyit a zöldborsó, mint májustól szeptemberig egy nap alatt. A ténylegesen mért hőmérsékleti adatok segítségével pontosabban lehet tervezni. Ehhez az előző vetés időpontjától kezdve naponta kell a hőmérsékletet mérni és feljegyezni. A napi átlagok 4,4 °C feletti részeit folyamatosan összegezzük és kb. 12 °C nap felhalmozódása után vetve számíthatunk az előző vetésnél egy nappal későbbi éréskezdetre.

22

gyakran egy napra sem elegendő. Testük felépítésén kívül azonban sok vizet használnak el a párologtatásra. ill. Ellenkező esetben lankadnak. és minél alacsonyabb a levegő páratartalma. A lankadással jelzett vízhiányt csapadék vagy öntözés után még ki heverik a növények. annál több vizet képes megőrizni magában. A lehulló csapadékot vagy az öntözővizet a talaj fogadja magába és tartalékolja a növények számára. A víz szerepe Mint már tudjuk. Függ a tárolható vízmennyiség a megművelt talajréteg mélységétől is. A párologtatás annál nagyobb mértékű. 120 — 100 — 8. febr márt ápr I I 1 I 1 jún. ábra. Általában olyan mélységig célszerű a talajt vízzel feltölteni. Négyzetméterenként 1 liter víz 1 mm csapadéknak felel meg. Minél több a talaj agyag. annyi liter vizet kell adni.9 ó O 60 - 40— 20 — 10. Tehát öntözésenként kb. Ez a felszínen levő vízmennyiség nagyon gyorsan elpárolog. ha folyamatos vízellátásról gondoskodunk. ezért nehezen tűrik az átmeneti szárazságot is. amíg a növények a talajból képesek a vízveszteséget pótolni. minél melegebb van. különben kényszerérés következik be. sőt el is száradhatnak. a legtöbb zöldségféle víztartalma 90% körül van. hervadnak. Nagy melegben a növénnyel borított talaj vízvesztesége elérheti az 5 litert is négyzetméterenként. dec. Erre a célra 30-60-szor több vizet használnak el. ábra jelzi. ameddig a gyökerek lehatolnak. Tovább fokozhatja a párologtatást a szél. Tehát a fejlett növényállományt öntözésenként 20-30 liter/m 2 mennyiségű vízzel ajánlatos megöntözni. A sekélyen nedves talajon élő növények gyökérzete is sekélyen helyezkedik el. pótolandó vízveszteséget a 10. de az elhervadt. Növényzettel borított talaj párologtatása jan.A májustó/szeptemberig terjedő időszakban csak úgy vehető figyelembe a feltüntetett hasznos hőmérsékleti összeg. nav.és szervesanyag-tartalma és minél morzsásabb a szerkezete. a kifejletteket nagyobb vízadagokkal kell ellátni. Egy ilyen öntözés a hőmérsékleti viszonyoktól függően 7-10 napra lehet elegendő. Átlagos viszonyok között 1 m 2 felületű 1 cm vastag talajréteg beázásához 1 liter víz szükséges. mint saját súlyuk. Ezek hatására a párologtatás azonban csak addig fokozódik. ahány cm vastag beázást akarunk elérni. A havonta várható. annak vízkészletét hasznosítják a legjobban. mellyel a túlzott felmelegedés ellen képesek védekezni. Gyakori öntözési hiba. hogy a fiatal növényeket kisebb. ami csak 1-2 cm mélyen áztatja át a talajt. A legtöbb zöldségfaj gyökereinek zöme a felső 20-30 cm-es talajréteget hálózza be. ját 1 I aug szept okf. hogy csak 1-2 liter vizet öntöznek egy négyzetméterre. elszáradt növények többé már nem térnek magukhoz. I I I I 1 23 . Ebből következik.

mert képesek vizet felvenni leveleiken keresztül is. hogy ne iszapolódjon el a talaj felszíne. gumószöldségféléknél. Permetezésszerű. ill. A tavaszi fagyok idején permetszerű. Napfényben szegény időben öntözés után erős szellőztetés szükséges a palántanevelő. Vigyázni kell öntözéskor arra is. a víz magában nem táplálja a növényeket. Feltétlenül törekedni kell arra. a talaj felszínét tömörítő eső vagy öntözés után. Az ilyen célra forgalomban levő műtrágyák használati utasításában leírt töménységű oldattal való öntözés jelentősen serkenti a növekedést. A talaj nedvességtartalmát lehetőleg folyamatosan megfelelő szinten kell tartani. melyek elfásodása. A természetes csapadék vagy az öntözővíz hasznosulása több tényezőtől függ. gyakran öntözés nélkül is kitűnő termést adnak. A növények vízfogyasztása növekedésükkel párhuzamosan fokozódik. levegőtlenséghez vezethet. A nyáron ültetett kései káposztafélék azonban már többnyire kiszáradt talajba kerülnek. ha túlöntözzük. mert az cserepesedéshez. a hónapos retek és a zöld borsó — még jól fel tudják használni a téli csapadék maradékát. A túlöntözés ugyanolyan káros lehet. rövid tenyészidejű zöldségfajok — mint pl. 24 . mert különben megnő a kórokozók fertőzési veszélye. Zöldségféléket szennyvízzel öntözni csak tisztítás után szabad. A sűrű állományú növényzet is több vizet igényel. közel azonos mennyiségű vizet használnak fel. Különleges célja lehet az öntözésnek a fagykár elleni védelem. Figyelembe kell venni azt is. mert az időszakos kiszáradás is jelentős károkat okoz. Az öntözés legkedvezőbb időpontja műszerekkel állapítható meg pontosan. amikor a talaj tenyérben enyhén összenyomva már nem áll össze. finom öntözéssel megelőzhető a növények elfagyása. Öntözött talajon tehát fokozottabb gondot kell fordítani a később ismertetendő trágyázásra. Ennek az a magyarázata. melyek a házikertekben nem állnak rendelkezésre. hajtatóberendezésekben. Ez a talaj porhanyós felszínének kialakításával érhető el. függetlenül attól. így feltétlenül meghálálják az öntözést. hogy az év melyik szakában folyik a termesztés. Lényegesen befolyásolja az öntözési igényt az is. A növények vízigényét nemcsak a talajon keresztül lehet kielégíteni. hogy a talaj keveset párologtasson. hogy gyökereik különböző mélységű talajrétegek vízkészleteit képesek hasznosítani és eltérő mennyiségű anyagokat termelnek. ha a napfelkelte előtt öntözéssel lassítjuk az olvadást. mint a vízhiány. pudvásodása ilyenkor következik be. másrészt az általában emelkedő hőmérséklet következtében. Mint tudjuk. különösen akkor. Homokon a káliumot is a mélyebb rétegekbe moshatja. Megközelítőleg akkor ajánlatos megkezdeni az öntözést. mert kiszorítja a talajból a tápanyagfelvételhez szükséges levegőt. Az eső és öntözés csak megfelelő tápanyag-ellátottsággal együtt képes fokozni a növekedést. a felület felszikkadását követően azt porhanyítani kell. hogy hamar elpárologjon a víz a növények felületéről. üdítőleg hat a növényekre. Az öntözés összekapcsolható tápanyag-utánpótlással is. Ezért öntözhetetlen területen ritkábban kell vetni. részben a párologtató felület növekedése. az esetleg megfagyott levelek elpusztulása. hogy a gyakori öntözés kimosás útján csökkenti a talaj nitrogéntartalmát. Öntözésre magas sótartalmú víz nem használható. úgynevezett frissítő öntözés 3-5 liter/m 2 mennyiséggel jól enyhítheti a meleg napokon fellépő légszárazságot. különösen a gyökér-. ill. hogy minden növénynek jusson elegendő víz. A tavasszal vetett. Minden. hogy egységnyi mennyiségű szárazanyag előállításához azonos környezeti feltételek között. mint a_ ritka.Az egyes zöldségfajoknak különböző a vízigényük.

ha bőséges a szervesanyag-ellátása és megfelelően műveljűk. a szikesekben a levegő aránya kicsi. Ezeket tartós humusz ragasztja össze. Ezeken a növények vagy vízhiányban. tápanyagot és levegőt találnak. Tömött. A szerkezet nélküli homokokban a víz. Az elegyengetett felszín csökkenti a felületet és a kiszáradást. melyekben a növények egyidejűleg elegendővizet. valamint a tárcsázás és fogasolás. ill. humuszban gazdag. Ezek közül a legkisebbek a baktériumok és egyéb mikroorganizmusok. Ragasztóanyag hiányában vagy túl laza (pl. túl laza talajban pedig a meglevő humusz is gyorsan lebomlik és bomlástermékének csak kis részét tudják felvenni a növények.A talaj és művelése A zöldségfélék gyökérzete. azokat is csak víz tölti ki. nagyobb ingadozások nélkül. tápanyag. homok és agyag keletkezik. melynek oxigéntartalma szükséges lenne a tápanyag-gazdálkodáshoz. tápanyagot és levegőt megfelelő arányban tárolni és szolgáltatni a növények számára. melyekben a víz és a levegő aránya kedvezőtlen. A növények által felvételre kerülő vízen és tápanyagokon kívül fontos alkotórésze a talajnak a levegő. A talaj tömörítésére szolgálnak a különféle hengerek és egyéb házikerti tömörítő eszközök. melyek életműködésük során állandóan alakítják a talaj összetételét és szerkezetét. Az elmondottakból kitűnik. mely utóbbiak a felszín egyengetését is ellátják. mert gyakori öntözéssel és bőséges tápanyag-utánpótlással meg lehet teremteni a növények kedvező életfeltételeit. A napsütés. használhatatlanná válnak a növények számára. mely 1-10 mm átmérőjű morzsákból áll. gereblyézés. kavics. hogy a középkötött. ami szükséges a jó termőképességhez. Ezeket a folyamatokat talajműveléssel lehet szabályozni. melyek a víz hatására sem esnek szét könnyen. szikes) talaj jön létre. másrészt a nagyobb hézagok megszüntetésére 25 . a talajban helyezkedik el. melyek részben rögzítésre. morzsás szerkezetű talajokon lehet legjobb eredményeket elérni. Rossz talajművelés következtében a jó szerkezetű talajok is leromlanak. vagy levegőhiányban szenvednek. sok esetben a fogyasztásra kerülő része is.és vízszolgáltató közeg. A talaj kőzetekből képződött és állandóan képződik is az időjárási elemek fizikai hatására. mint a mélyebb rétegekben. A lassan felbomló humuszból folyamatosan képesek a növények táplálkozni. E kedvezőtlen talajtípusok közül még a homokon lehet viszonylag könnyebben jó eredményeket elérni. életfeltételeik csak időszakosan vannak meg. így nem tud bejutni elegendő levegő. melyek a közöttük levő hézagokkal együtt képesek egyidejűleg vizet. vagy túl tömött (pl. mert nincs olyan kívánatos szerkezetük. Hézagos. minek következtében szerepe meghatározó a növények életében. futóhomok). természetesen több munkával és költséggel. a víz és a talajművelés hatására a talaj felső rétegének szerkezete gyorsabban romlik. A talaj szilárd alkotórészeit az élőlényekből keletkező humusz és az agyag ragaszthatja össze olyan morzsákká. H umuszban gazdag. A túl levegőstalajokban a szerves anyagok gyorsan elbomlanak. levegőtlen talajban a szerves anyagok lebomlása tökéletlen. Jó szerkezetű az a talaj. Ezért szükséges az őszi szántás vagy ásás alkalmával a talajt forgatva kicserélni az alsó és felső rétegeket. A talaj felső rétegének lazítását és egyidejűleg a gyomok irtását is szolgálja a kapálás vagy kultivátorozás. A talaj rögzítő. valamint a rajta és benne levő élőlények közreműködésével. Kőtörmelék. melynek oxigéntartalma nélkülözhetetlen az életfolyamatokhoz. ami megkönnyíti a levegő és a víz behatolását is. megvédve a talajt a kiszáradástól és az eliszaposodástól egyaránt. Az említett holt anyagokon kívül számtalan élőlény is található a talajban. A forgatással egyidejűleg megtörténik a talaj lazítása is. Ezek magukban még nem felelnek meg a növények igényeinek optimális kielégítéséhez. A túl kötött talajokban kevés a hézag. melyek különböző méretűek és különböző arányban szerepelnek. nem képződnek tartós morzsák. jó morzsás szerkezetű talaj akkor jön létre.

a talaj vízveszteségének csökkentése és a tarlómaradványok bedolgozása a talajba. A talaj őszi lazítását. forgatását a fagyok beállta előtt kell elvégezni. korábbi éréskezdet. A talaj rétegei az őszi szántás elmunkálása után 26 . gyommentesítését néhány cm mélységben az őszi szántásig esetleg többször is 12. A talaj előkészítése Alapvető talaj-előkészítés az őszi mélyszántás vagy ásás. melyben sok víz halmozódhat fel és a gyökerek vastagabb rétegből vehetnek fel vizet. tápanyagot. Kívánatos mélysége 6-10 cm.11. Tavasszal lehet a többi talajt is szántani akkor. attól függően. amely azt porhanyítja és gyéríti a kártevőket. Az őszi szántást. Utána boronával vagy gereblyével porhanyítjuk a felszínt. hogy a növények. Il yenkor azonban a téli természetes talajülepedést hengerezéssel vagy egyéb módon pótolni kell. Ennek célja a gyomirtás. ha tavasszal nagyon korán akarunk vetni és félő. Előnye a tavaszi szántásnak a talaj gyorsabb felmelegedése és ennek következtében a gyorsabb kelés. A felszín porhanyítását. melynek célja a tarlómarad- ványok. azok magvai ne kerüljenek laza. hogy a téli csapadék könnyebben bejusson és a téli fagy is átjárja a talajt. ami hátráltatja növekedésüket. A talaj felszínét il yenkor általában nem munkáljuk el. a trágya és a gyomok. sőt tömörítése is laza homoktalajokon. ha öntözéssel tudjuk pótolni az ilyenkor — az erősebb kiszáradás miatt — jelentkező nagyobb vízveszteséget. ásást megelőzőleg egyéb talajművelésre is sor kerülhet. A növények számára a mélyen műve/t talaj nyújt jobb feltételeket. A felszín őszi elmunkálása is indokolt lehet azonban olyankor. valamint a leromlott talajfelszín aláforgatása és a művelt talajréteg fellazítása a téli csapadék jobb befogadása érdekében. Eszköze a tárcsa vagy a kapa lehet. az erős tömörítés viszont a felszínen fokozza a vízveszteséget. hogy nem lesz elegendő idő és lehetőség a kora tavaszi felszínelmunkálásra és annak ülepedésére. üreges talajba. ill. Hogy a homoktalajokat a szél ne hordja el. ábra. ábra. Szükséges a felszín őszi elmunkálása. Egyszerre azonban csak néhány centiméterrel szabad mélyíteni a művelést. A talaj rétegei őszi szántás után alkalmasak. őszi helyett tavaszi szántással még jobban lehet védekezni. különben sok kedvezőtlen szerkezetű és összetételű altalaj juthat a felszínre. hogy a szél kártételét csökkentsük. Az őszi szántás. ásás mélysége 25-30 cm. hogy előzetesen milyen volt a művelt réteg vastagsága. A nagy hézagok megszüntetése véd a kiszáradás ellen.

amelyek a talaj alsóbb rétegeiből képesek vizet szállítani a csírázó maghoz. hogy a gyökérzet kellően ülepedett talajba kerüljön. Palántázás előtt arra kell törekedni. Minden talajra és időjárási helyzetre érvényes általános módszert nem lehet megadni. melyen a gyökerek nehezen tudnak áthatolni. Az újonnan fejlődő gyökerek is ilyen körülmények között képesek jól megkapaszkodni és behálózni a talajt. A gyökerükért termesztett zöldségfélék számára különösen fontos. Gyakorlatilag legtöbb gondot a vízellátás zavartalan biztosítása jelent. Az esetleges tömör a/talajt mélyművelésselmég ősszelfel kell lazítani. sekély termőrétegben gyenge növekedés. ezért gyorsan kiszárad a talaj. száraz talajon szükséges lehet a sekélyen szántott vagy felkapált talaj tömörítése is. '' túl tömött • . A művelt réteg különböző mélységének hatása 27 .. palántázáshoz - Az elvetett mag számára mindenekelőtt a csírázás feltételeit kell megteremteni. A porhanyós.. A tavasszal szántott vagy ásott talaj korai magvetéshez ritkán készíthető elő megfelelő minőségben. Ellenkező esetben görbe. Mindig az említett célokat legjobban szolgáló eljárást kell alkalmazni. mint a porhanyós rétegben. Rögös. hogy a vetőmag alatt tőmörített talajréteg legyen. és sok munkával is jár. gyors kiszaraa'aS vastag. Ezért úgy kell előkészíteni a talajt. A vetés utáni tömörítést tehát feltétlenül kövesse a talaj felszínének porhanyítása vagy kisebb felületen. ahol vízellátása jobban biztosított. rossz kelési feltételeket nyújt. Talaj előkészítés magvetéshez.• • 13. morzsalekas • • • . Ezt szükség esetén a vetés előtti hengerezéssel vagy egyéb tömörítési eljárással lehet elérni. különösen öntözetlen körülmények között. Sokat segíthet a vetés után végzett talajtömörítés is. A tavasszal mélyen mozgatott talaj gyorsan kiszárad. a levegő és a megfelelő hőmérséklet. de hátrányaként jelentkezik. laza felszín akadályozza az ott levő gyommagvak kikelését is. elágazó gyökerű sárgarépát vagy petrezselymet szedhetünk majd. A talajban kellő tömöttség esetén működnek a kapilláris vízemelő erők. mely kevésbé értékes. művelt rétegben mély gyókerezés. Ezek közül legfontosabb a víz. melegágyban. ábra. hogy tavaszra a magágy rétege kellően megülepedhessen. hogy a talaj felszíne is tömörödik és a kapilláris mozgás következtében a felszínre jutó víz nagy része elpárolog.megismételjük. erőteljes növekedés . porhanyós földdel való behintése. pl. hogy a gyökerezés mélységéig ne legyen olyan tömör a talajréteg.

ill. felszínén pedig porhanyós réteget alakítunk ki. Az elővetemény betakarítása után szántással vagy ásással aláforgatjuk a tarlómaradványokat és tömörítjük a talajt. a palántázás mélységéig történjen. Ezért a művelés megkezdése előtt lehetőleg öntözni kell. hogy 4-6 cm mélységig megszüntessük a gyomok csírázási. ábra. ültetendő növények előtt attól függően választjuk meg a talaj-előkészítés módját. ill. de gyakran szükséges feladat lehet a talaj felső rétegének feltörése a kelés elősegítése érdekében. akkor folyamatosan irtsuk a gyomokat és tartsuk porhanyósan a felszínt. 4-6 cm mélységig műveljük a talajt. Az utolsó művelés a vetés. A nyáron vetendő. ültetésű fajok számára az ősszel szántott vagy ásott talaj a felszín tavaszi elmunkálása után megfelelő feltételeket biztosít. A talaj felszínének tömörödése kedvez a gyomok kikelésének és fokozza a talaj vízveszteségét. Kezdetben sekélyebben kell lazítani. A talaj ápolása a magvetés. ill. A cserepesedésre hajlamos talajokon nagyobb eső vagy túlzott öntözés hatására olyan felszíni kéreg jöhet létre. palántázás előtt legalább 1-2 héttel kell elvégezni. ill. kikelési feltételeit. továbbá gátolja a levegő bejutását a talajba. ill. a palántázástól a termés leszedéséig állandóan gondoskodni kell a talaj kedvező állapotáról. főként cserepesedésre hajlamos. Ilyenkor már védekezni kell a korán kikelő gyomok és a talaj kiszáradása ellen. kötöttebb talajokon. május hónapokban szaporításra kerülő fajok vetése.vetőmag pakinta 14. illetve a palántázás után A vetéstől. amint a talaj felszáradása azt lehetővé teszi. ültetése előtt már több talajmunkát kell végezni. az ültetés mélységéig boronával vagy gereblyével kell elmunkálni olyan korán. A kora tavaszi felszínelmunkálást követően vetésig. hogy milyen fejlettségűek a vetemények. Gyommentes talajon elegendő lehet egy vetés előtti művelés is boronával vagy gereblyével. a gyomosodás mértékétől függően néhányszor. Az április. Ilyenkor legfőbb cél a gyomok irtása és a talaj párologtatásának csökkentése. Ekkor már többnyire kiszárad a talaj. Később lehet mélyíteni a művelést. ill. Különleges. Ebből már következik. ami nehezíti a jó szerkezetű vetőágy kialakítását.a növényzettel borított talajon állandóan a porhanyós felszín kialakítására. Ezt a munkát a nyári vetés. A talaj rétegei vetés. ill. a felszínt tömörítő csapadék felszáradása után azonnal el kell végezni. hogy a talaj felszínének lazítását minden öntözés vagy jelentősebb. A felszíni porhanyítás mélysége általában 2-6 cm. valamint a talaj levegőellátásának biztosítása. Ha több idő áll rendelkezésre. Ezenkívül a gyomok megjelenése után kapálni vagy kultivátorozni kell. A felszínt a vetés. szükség esetén pedig öntözzünk. Ezért . ültetésig. illetve ültetés után A kora tavaszi vetésű. ami nehézzé vagy egyenesen lehetetlenné teszi 28 . hogy milyen volt az elővetemény és mikor szabadult fel a terület. megőrzésére kell törekedni. attól függően. nehogy a gyengén begyökeresedett csíranövények kilazuljanak és elszáradjanak.

tápanyaggal e/látott talajban lehet nevelni. Ilyenkor hengerezéssel vagy másként vissza kell nyomni a talajt. műanyag hab. Szervesanyag-tartalma lehetőleg érje el a 30-50 térfogat %-ot. Mivel a palántanevelés sikere döntően befolyásolja az egész termesztés eredményességét. Egy m 2 felületen 500-600 db. 14-18 °C-os helyiségben kell elhelyezni. Egyes gyökérzöldségek. papír stb. erősen fejlett palántákat csak jó szerkezetű. fel melegedések következtében a talaj felső rétege felemelkedik és elszakítja a növények gyökereit. Ez érett trágya vagy tőzeg felhasználásával biztosítható legkönnyebben. A keverékhez legjobb gyepszint-. sárgarépa. egy műanyag fóliával vízmentesen bélelt láda is. a cikória és a petrezselyem gyökerei sok tápanyagot raktároznak. hogy a télen felváltva jelentkező lehűlések. Ezek házi használata nagy szakértelmet és műszaki felkészültséget igényelne. hogy a felfagyott növények ne menjenek tönkre.) esetében előfordulhat. így nem térünk ki rá részletesebben. amit azok felhasználnak gyorsabb növekedésükhöz. de nem vezetett számottevő eredményre. de legjobb a fekete műanyag fólia. Egyenletesen. petrezselyem stb. A cikória és a petrezselyem hagyományos hajtatása a gyökerek földbe ültetésével történik. Ennek zavartalan elvégzése érdekében a lassan csírázó zöldségmagvak közé gyorsan csírázó fajok magját (saláta.a magvak kikelését. 29 . mint pl. ami megkönnyíti a gyomok irtását a vetemény károsítása nélkül. de megfelelő minőségű hajtást fejlesztenek. a talajtól. Az így hajtatott cikóriagyökerek a talajban levőknél lazább. A zöldségfélék vízben való hajtatása főként automatizált nagyüzemekben lehetséges. hogy a talaj előbb kigyomosodik.) letakarjuk. A következő egyszerű módszer viszont biztonsággal ajánlható. mely hajtatással felhasználható lomb fejlesztésére. törek. A téli. ha a talajt fehér fóliával vagy bármilyen egyéb fehér anyaggal (pl. 3-4 cm fejvastagságú gyökér helyezhető el. 6-8 cm-es szintig vízzel megtöltött edénybe egymás mellé rakva is hajtathatók ezek a növények. melyek hamar kikelve mutatják a sorok helyét. fényszegény időszakban történő hajtatás alkalmával a jobb fényhasznosítás gyorsítja a növények fejlődését. ill. A talaj előkészítése hajtatáshoz. A palántaneveléshez használt talajnak gyomoktól. Tápanyag -tartalmát négyzetméterenként 2 dkg nitrogén (N). Egyidejűleg ez a takarás csökkenti a párolgási veszteségeket és gátolja a gyomok növekedését is. Lassan csírázó zöldségmagvak (pl. retek) kell keverni. A cikóriát sötét. Újabb tapasztalatok szerint bármilyen. Az ilyen sorjelzőnek nevezett növények termése fel is használható. Áttelelő zöldségfajoknál előfordul. nagy figyelmet érdemel. Erre a célra használható szalma. palántaneveléshez A palánta nevelés idején várható növényfejlődés sokban függ a palántanevelő közegtől. Ezen a sorok irányára keresztben végzett sekély fogasolással vagy gereblyézéssel segíthetünk. betegségektől és kártevőktől mentesnek kell lennie. Ilyenkor a talaj által egyébként elnyelődő fénysugarak egy része visszaverődik a növényekre. perlit. Megfelel erre a célra pl. mint a vetemény kikelne és szükségessé válik a gyomirtás. erdő. A talaj párologtatásának csökkentésére és a gyomok növekedésének megakadályozására jó módszer a talajtakarás. fejlődésükhöz. a petrezselymet világos.vagy lucernatalajt használni. 2 dkg foszfor (P2O5) és 4 dkg kálium (K 2 O) hatóanyag-tartalmú műtrágya bekeverésével egészítsük ki. Próbálkoztak a víz helyett tápoldat használatával is. papír.

3%-ra való növelése fokozza a növények növekedését.A trágyázás A növények a testük felépítéséhez szükséges anyagok egy részét — a vizet. A baktériumok életműködéséhez viszont nitrogénre és ásványi anyagokra is szükség van. a foszfort és a káliumot. Minél zsengébb szerves anyag jut a talajba. melyek közül a kén. melynek lebomlásakor víz és szén-dioxid keletkezik. pótolják a humusztartalmat. Ezek puszta felsorolása is mutatja. valamint néhány kisebb arányban szükséges elemet szoktunk pótolni a talajba. Atalaj szervesanyag -tartalmának gazdagítására minden lehetőséget indokolt megragadni a rendelkezésre álló szerves hulladékok felhasználásával. 0. 18%-a szén. az ístállótrágyának felhasználása. valamint az egyéb növényi vagy állati eredetű ilyen célra használt hulladékot szerves trágyáknak nevezzük. A talaj kedvező szervesanyag-mérlegének fenntartásához évente 100 q/ha tőzeg vagy 200 q/ha istállótrágya lenne szükséges. hogy mennyi mindenre kell figyelmet fordítani a növények tökéletes tápanyagellátása során. A növények tápanyagigényének kielégítését általában trágyázásnak nevezzük. Erre országos viszonylatban gyakorlatilag nincs lehetőség. a kalcium. A szerves anyagok sok szénvegyületet tartalmaznak. Szervestrágyázás A trágyázás legősibb formája az állati ürülékek és alomanyagok keverékének. tehát összetétel ük megfelel a növények igényeinek. Hajtatóberendezésekben a levegő CO 2 -tartalmának 0. Az oxigén. valamint a nitrogént — zömében a talajból veszik fel gyökereik segítségével. A levegő CO2-tartal mát jelentősen növelhetjük a talaj bőséges szervesanyag -ellátásával. a bór. a mangán. a nátrium. Pentozánhatás léphet fel nagy mennyiségű tarlómaradvány bemunkálása után is.1 %-a foszfor. melynek átlagos szén-dioxid-tartalma 0. valamint javítják a talaj szerkezetét és szén-dioxid-szolgáltató képességét is. A talajba kerülő szerves anyagok gyarapítják. melyek hiánya gátolja a növények növekedését. Az 30 . az ásványi anyagokat. a talajba kerülve fokozatosan bomlanak le és szolgáltatnak felvehető tápelemeket. A zöld növények testének mintegy 90%-át a víz teszi ki. Ezeket. a réz. hogy többnyire tartalmazzák a növények számára szükséges összes tápelemet.4%-a nitrogén. Ezenkívül palackos szén-dioxid-adagolással vagy propán-bután (PB) gáz égetésével is dúsítható a hajtatóberendezések CO 2 -tartalma.2-0. melynek 8%-a oxigén és hidrogén. Kisebb arányban előfordulnak benne még egyéb elemek is. Szerencsére a kisebb arányban igényelt tápelemek ritkán és elenyésző mennyiségben hiányoznak. amit műtrágyázással lehet megelőzni vagy megszüntetni. annál könnyebben bomlik le. a cink és a molibdén szerepe ismeretesebb. ugyanannyi kálium és 0. mert azok a levegőben és vízben kellő mennyiségben vannak jelen.03%. a szilícium. a magnézium. melyet a baktériumok bontanak le. Szárazanyag-tartalmuknak több mint felét kitevő részét pedig a levegőből vonják ki szén-dioxid (CO 2 ) formájában. szárazanyag. Nagy előnyük. Az ilyen jelenséget pentozánhatásnak nevezzük.és a hidrogénigény kielégítése nem jelent külön gondot.3-0. mely nélkülözhetetlen a jó talajszerkezethez. A szenet a levegőből veszik fel. a klór. Elegendő tápelem hiányában a baktériumok sok szerves anyag jelenlétében a teljes mennyiséget felhasználják és a növények számára már nem marad felvehető mennyiségben. mert a szerves anyagban gazdag talajon bőségesebb és kiegyenlítettebb termésátlagokra számíthatunk. Gyakorlatilag a nitrogént. ill. Ezek az emésztés folyamán túlnyomórészt növényi eredetűtakarmányokból képződnek. a többi az ún.

A nyári meleg időben bedolgozott istállótrágya bomlása hamar megindul és az őszi. az elhalt baktériumok lebontása a növények növekedésével hasonló ütemben folyik. A műtrágyát és vizet taposással egybekötve kell hozzákeverni. a nitrogén jelentős része a baktériumok testfehérjéjévé alakul. A magas hőmérséklet és a sok levegő sietteti a lebomlást. A nyár végén. lehetőleg árnyékos helyen. Túl lassú bomlás esetén nem kapnak a növények megfelelő ütemű tápanyagellátást. Időnként lapáttal. hogy abból mind a baktériumoknak. de •nedvesen levő szerves trágya gyorsan lebomlik és sokat veszít tápértékéből. Levegős körülmények között és magas hőmérsékleten a mikroorganizmusok gyorsan szaporodnak és élénken tevékenykednek. Ilyenkor csak már előzően lebomlott szerves trágyát szabad a talajba munkálni. 1 q szalmából 1 kg nitrogén. Ez öntözéssel pótolható vagy fóliatakarással őrizhető meg.elfásodott. A szerves anyagok lebomlása során a vízen és szén-dioxidon kívül a tápelemek is felszabadulnak és a növények által felvehető formába kerülnek. tápelemei fokozatosan válnak felvehetővé a növények számára. Ha ez a folyamat a talajban zajlik le. amint a felmelegedés megindul. Mint az előzőekben már megismertük. évben jelentkezik. A háztáji állattartásból származó kis mennyiségű és ezért viszonylag nagy felületű istállótrágya kezelése során legfontosabb teendő a kellő nedvességtartalom megőrzése. a baktériumok testévé alakuló tápanyagok a téli hidegben viszont nem bomlanak tovább. mivel a növények nem képesek egyszerre felvenni a tápanyagot. mert a nagy tömeg nehezebben szárad ki. Tavasszal pedig. és 2. A szerves trágya érlelése nagy kazlakban könnyebb. Ilyen a szalma. mely megközelítheti a szervestrágyázás adagját is. A szerves trágya 3-4 év alatt bomlik el teljesen. az kimosódhat a talajból. majd tömörítve kiszorítjuk belőle a levegőt és úgy tároljuk a felhasználásig. Komposzt készíthető bármilyen kerti vagy egyéb szerves hulladékból. Istállótrágya hiányában egyéb szerves trágyák is felhasználhatók. Meszes talajban szintén gyorsul a szerves anyagok lebomlása. hogy bomlása tökéletes legyen. Legjobb ezért megfelelően előkezelt trágyát juttatni a talajba. 1 kg foszfor (P 2 0 5 ) és 300 liter víz hozzáadásával lehet szalmatrágyát készíteni. A vetés előtt közvetlenül kijuttatott friss szerves trágya hatása káros. vagy olyan mennyiségű műtrágyával kell kiegészíteni a friss szerves trágyát. Ügyelni kell azonban arra. a tarlómaradvány. Éretlen szerves trágya vagy gazdag tarlómaradvány bedolgozásakor a pentozán hatás elkerülésére kb. több tápanyagot igényel. ősszel kiszórt és alászántott istállótrágya bomlása még megindul. műtrágyával kiegészítjük. ami szükséges a baktériumok életműködéséhez. öreg növényrészek bomlása lassú. A zöldségfélék fogyasztásra kerülő részének betakarítása után sok szerves anyag marad vissza. 1 dkg/m 2 nitrogén szükséges. átmeneti nitrogénhiányt okozhat. a szerves anyagokat a baktériumok és egyéb mikroorganizmusok bontják el. melyet előbb néhány napig levegősen hagyunk. hogy érett gyommagvakkal ne fertőződjön és a növényekre káros vegyianyagok ne kerüljenek bele. tehát igen jelentős mennyiségű. de hatásának túlnyomó része az 1. ami megérdemli a gondos kezelést és a talajba való sürgős bemunkálást. mert tápanyagtartalmát a kelő növények elől a baktériumok elvonják. Az állandóan lazán. mind a növényeknek elegendő jusson. Érlelési ideje 3-4 hónap. jobban megőrződnek. a komposzt. Ez a fehérje a baktériumok elhalása után ismét a növények által felvehető nitrogénné alakul át. 31 . Az utóbbi megoldás gátoljá a levegő szennyeződését és a rovarok egészségtelen hatását is. villával átkeverjük és vízzel. A hulladékokat halomban gyűjtjük. téli csapadék könnyen kimossa a talajból az oldható tápelemeket. a tőzeg és a zöldtrágya is. túl gyors bomlás után pedig. majd leföldelni is szükséges. A szerves trágya kedvező talajba juttatási időpontjának kiválasztását is az előbbiek ismerete segíti.

hazai anyagok elkallódását akadályozzuk meg és ezekkel fokozzuk a termelés hatékonyságát. a legtartósabb hatású szerves anyagok közé tartozik. A kombinált műtrágyák előnye a nagyobb hatóanyag-tartalom. ha a zöldtrágyanövényt a korán lekerülő zöldségfélék után júniustól augusztusig vethetjük egyéb értékesebb másodnövény hiányában. Az egyes műtrágyaféleségeket és azok összetételét nem ismertetjük.(NH4) vagy nitrát. A másodvetésű zöldtrágya hatékonyságának feltétele az öntözés. A továbbiakban csak a műtrágyák hatóanyag-tartalmával foglalkozunk. Jelenleg így jelölik a műtrágyák fő hatóanyagait: nitrogén foszfor kálium = N% = P205% = K 2 0% A műtrágyázás célja részben a talaj termékenységének javítása. jelenleg terjednek a kombinálthatóanyag-tartalmúak is. A kálium (K 2 0) hatóanyagú műtrágyák vagy kálisó (klór-kálium) vagy kénsavas 32 . a napraforgó és a fehérmustár. mivel azok gyakran változnak. de az nagyobb. de rövid hatású műtrágya. foszfor. hogy hatóanyagaik aránya nem felel meg minden talajra.és foszfor. melyeket virágzás után kell a talajba bemunkálni 1-2 dkg/m 2 nitrogén. az utóbbi pedig indító. a kettő együttes formájában (ammoniumnitrát — NH4NO3) található a műtrágyákban. Korábban csak egyes hatóanyagokat tartalmazó műtrágyák voltak forgalomban. mert meglevő. mint a szerves trágyáké. egyenletesebb hatású. A savanyú talajt kedvelő növények számára megfelelő N -tartalmú műtrágya a kénsavas ammónia. melyek a három fő tápelemet (nitrogén. gyors.(P 2 0 5 ) kiegészítéssel. mely savanyú kémhatású. Mivel lassan bomlik. Az előbbi ezért inkább alaptrágyaként. de bármilyen kerti talaj javítására is alkalmas műtrágyával kiegészítve. részben a növények közvetlen táplálása. hátrányuk viszont. ami minden csomagoláson fel van tüntetve.(NO 3 ) nitrogén. Ilyen például a pétisó. A foszfor (P205) hatóanyagú műtrágyák közül legismertebb a szuperfoszfát. Minden helyen jól használható a karbamid. Az említett szervestrágya -félék használata kedvező talajjavító hatásuk mellett azért is nagy jelentőségű. kálium) és egyéb tápelemeket is tartalmazhatnak. Másodvetésre alkalmas zöldtrágyának való növény a csillagfürt. Az ammónianitrogén (NH 4 ) lassúbb. valamint a mészfoszfát. Műtrágyázás A szerves trágyák sokoldalú hatásával ellentétben a műtrágyáknak csak tápanyagpótló szerepük van. de lényegileg mindkettő a növénytermesztés eredményességének javítását szolgálja. ill.vagy fejtrágyaként használható előnyösebben. de intenzív házi vagy háztáji termesztés esetén. Bomlását 1-1 dkg/m 2 nitrogén és foszfor (P 2 0 5 ) hozzáadásával segítjük A tőzeg különösen új palántanevelő és hajtatótelepeknél nagy jelentőségű a gyors talajjavításban. A nitrogén (N) hatóanyag ammónia. Főként akkor vehető számításba. Zöldtrágyázással is dúsítható a talaj szervesanyag-tartalma. A kettő egyidejűleg mindkét hatást kifejti. Olykor valamelyik tápelemből a szükségesnél több vagy kevesebb kerül felhasználásra. mely lúgos kémhatású. a nitrátnitrogén (NO 3 ) vízben könnyen oldódó.hogy az minél kisebb veszteséggel gazdagítsa a talaj szervesanyag -tartalmát. melynek kémhatása minden talajon jól érvényesül. amikor egyébként is kis terület áll rendelkezésünkre nemigen ajánlható. amit savanyú talajon nem szabad használni. Fontos szerepet játszhat még kémhatásuk is. Vetéselőtt a talajt a vetés mélységéig kell megművelni az előző növény tarlómaradványának aláforgatásával és kellő tömörítésével.

bab.2 dkg/m . 2 Talajvizsgálat hiányában foszfor (P20 5 ) hatóanyagból 1.káli formájában terjedtek el legjobban.5 dkg/m 2 : kései fejes káposzta. nyári retek. A hagyományos istállótrágyák hatóanyag-tartalma a következő: nitrogén (N) = 0.5 dkg/m 2 : 1 dkg/m 2 : 0.0 1. petrezselyem. vöröskáposzta. 5 2. Az előző semleges. különösen csírázáskor érzékenyek. fejes saláta. az utóbbi savas kémhatású. sárgarépa. ábrákon feltüntetett igényeitől függően módosíthatók. spárga. kelkáposzta.5 dkg/m 2 -es adagokban kell vetés. A talajból 1 q terméssel kivont tápanyagok mennyisége 3 Zöldségtermesztés zöldborsó Tápanyag (kg) 0 0. A foszfor. Hatása általában egy idénynél nem hosszabb.5 dkg/m ajánlható az egész tenyészidőre. A kálisó klórt is tartalmaz. kálium 2 ( K20) hatóanyagból pedig 2. cékla.3 kg/q kálium (K 2 0) = 0. karfiol.0-1. Figyelembe kell azonban venni. Nitrogénből a következő hatóanyagadagok ajánlhatók az egyes zöldségfajok számára : 2 dkg/m 2 : 1.0-2.0 2. uborka. borsó. zeller. paprika. a foszfor viszont alig mozog a talajban. majd havonta kijuttatni fejtrágyázásként.5 kg/q foszfor (P20 5 ) = 0. tehát folyamatosan kell ellátni vele a talajt. 1 dkg foszfort és2 dkg káliumot adni. Ezek az átlagszámok az egyes zöldségfajok 15-16. tehát hosszabb időre való mennyiség is kijuttatható egyszerre.és kálium-műtrágyázást legjobb talajvizsgálati eredményekre alapozni. karalábé. hónapos retek. ill. amire egyes zöldségfélék. A nitrogén hatóanyagtartalom formájától függően különböző ütemben. ábra. hogy az istállótrágyázást követő cékla feles káposzta feles saláta hagyma hónapos retek karaldbé Paradicsom sárgarépa spenót uborka zelier zöldbab 15. de gyorsan kimosódik a talajból.5 1.5 33 . korai fejes káposzta. melyeket az alap-talajelőkészítéskor kell kijuttatni.5 kg/q Amennyiben minden évben csak istállótrágyával szándékozunk 1 m 2 -re 2 dkg nitrogént. vöröshagyma. A javasolt mennyiséget 0. A kombinált műtrágyák mindhárom hatóanyagot tartalmazzák 25-50%-os töménységben. akkor 1 q istállótrágya megközelítőleg 25 m 2 -re elegendő. spenót. Ezeken kívül nyomelemeket és vitaminokat is találunk bennük. A kálium csak homokon mosódik ki. ültetés előtt. paradicsom.

. melyekből vizes oldatot kell készíteni a használati utasítás szerint. Ennyi szerves trágya kevés helyén áll rendelkezésre. ábra. főként foszfor hatóanyagú. melyekkel a használati utasításnak megfelelő töménységben öntözve a növényeket. a tök. ábrán láthatók szerint..... Az istálló. Pl. azok növekedése serkenthető.... valamint az istállótrágyát a műve/t réteg teljes vastagságába kell bekeverni.... hogy a kezdeti fejlődéshez sok tápanyag áll a növény rendelkezésére... majd a talaj művelésével abba belekeverődik... ún. Előnye még. pusztulását idézheti A foszfor és a kálium hatóanyagú műtrágyákat... Ezt az eljárást lomb....... por vagy szemcse alakban kerülnek forgalomba... Árusítanak egyéb vízben oldható műtrágyákat is. a káliumnak pedig 75%-a hasznosul.és műtrágyát általában egyenletesen szórjuk szét a területen. mely az utónövényeken éreztetheti káros hatását.. dkg/m (A—B) A—B 1 00. A növények kezdeti fejlődését a sorba vetett magvak alá juttatott..vagy permettrágyázásnak nevezik... inditó v.. a dinnye..... hogy a lefelé növekvő gyökerek növekedésük mindegyik szakaszában hozzájussanak a tápanyaghoz..... hogy a talaj nem köt le belőle semmit..... Újabban kaphatók folyékony műtrágyák is. mert az a fiatal csíranövények perzselődését...... dkg/m 2 műtrágyával pótolandó hatóanyag .. hogy később egyenetlen lesz a talaj tápanyag-ellátottsága.. starter műtrágyázással is lehet segíteni. Mindkét esetben ügyelni kell arra....... dkg/m 2 = műtrágya-hatóanyag % • A hagyományos műtrágyák szilárdak. Egyes.. A többi a következő években válik csak felvehetővé. a foszfor 50%-a...... hogy a vetőmag vagy palánta ne kerüljön közvetlen érintkezésbe a trágyával...... Ez a vizes oldat a növények lombjára permetezve gyors hatást fejt ki.... ezért a hiányzó mennyiséget műtrágyával kell pótolni. mert azok alig mozognak a talajban. nagy térállású zöldségfajoknál szokásos a fészektrágyázás is.. dkg/m 2 ( B) ebből istállótrágyában adott hatóanyag .... 34 .. Előnye...céklo fejes káposzta 16. a burgonya stb.. Arra kell tehát törekedni. Szükséges műtrágya.. A szükséges adagot a következők szerint számíthatjuk ki hatóanyagonként : 2 ( A) tervezett hatóanyag .. termesztésekor az egész területre számított trágyát tövenként adagolva juttatjuk ki a 17...... H átránya.. A talaj 1 m 2 felületéről kivont tápanyagok mennyisége re/es saláta hagyma hónapos retek karalábé paradicsom sárgarépa spenót uborka zeller zöldbab zöldborsó tápanyag (g/m a) 5 10 15 20 25 30 tenyészidőben a nitrogén 25%-a.. Kijuttatásuk általában a talaj felszínére való szórással történik....

Fészektrágyázás vegmag vagy palánta talaj • . különösen száraz talajban.17. sem többet nem célszerű adni.// .(. A kevés trágya kevés termést eredményez. ábra.<0 trágya és fala keveréke A nitrogén vízben oldódva lefelé halad a talajban. de súlyos károkat is okozhat. Mélyre juttatva még tovább lemosódik és a gyökerek számára elérhetetlen né válik.> • \<. 35 . a sok trágya legjobb esetben pazarlás. Trágyákból a szükségesnél sem kevesebbet. tehát sekélyebben helyezhető el. mert követi lefelé a gyökérzet növekedését.

a gyomoktól. a fokhagymát gerezdjei. A növények sok magot teremnek. A mag fajtaazonossága biztosítja. aki kellő szakértelemmel rendelkezik. de az utóbbiakat is eredendően magvetéssel állítjuk elő a termesztés kezdete előtti évben. Ezenkívül leendő termőterületük mással is hasznosítható a palántázásig. amelyeket ősszel felszedve. Leggyakrabban mégis magvak vetésével szaporítjuk a növényeket. a cékla stb. már fejlett palántákat ültethetünk. szaporításra alkalmas növényrészek. melyekből a következő évben biztonságos jó termés várható. Il yen raktározó szerv a sárgarépa. és a magvak a legkönnyebben tárolható. mind az egyéb növényrészek tartalmazzák. Mikorra a szabadföldön is megfelelő a hőmérséklet. egyszerűbben megvédhetők a szárazságtól. mint a szabadban. melyek kb. A zöldségfélék közül néhányat mégis más módon szoktunk szaporítani. Egyes zöldségfajok éghajlati viszonyaink között egy év alatt nem képesek annyit gyarapodni. a petrezselyem. Vannak olyan zöldségfajok is. gyökere. az éréskezdet előbbre hozása és a terméshozam növelése. amikor nincs szükség a meleg pótlására. melyeknél többféle szaporítási eljárás terjedt el. mert vagy nem hoznak megfelelő magot. Mivel a mag a megtermékenyített virágból fejlődik ki. A melegágyban vagy egyéb palántanevelő berendezésben. Sok zöldségfaj magját elvetve előbb palántákat állítunk elő. mint állandó helyükön. A palántanevelés célja a termesztés biztonságának fokozása. a káposztafej. a tormát. dughagymáról termesztjük. az apa- 36 . egy hónappal előbb hoznak termést. a kórokozóktól és a kártevőktől. a fokhagymát és a korai burgonyát. Ezek közül a gombák szaporítóanyagának előállítása a legnehezebb. amit laboratóriumokban végeznek. vagy magoncról. A tormát talpgyökerei. hogy magot is teremjenek. a hagyma stb. A vöröshagyma öntözés nélküli magvetésből száraz években nem fejleszt megfelelő méretű és minőségű termést. mint a helybevetettek és az ősz beköszöntéig több termést is képesek érlelni. A vetőmag tulajdonságai alapvetően meghatározhatják a termesztés sikerét. hosszú életű növény. melyekben télen megőrzik és a következő évben továbbfejlődésükre felhasználják. majd előkészítés és esetleg tárolás után elültetve dugványnak nevezünk. a burgonyát pedig gumói útján bárki képes termeszteni. hogy a kikelő kis növények a palántanevelő ágyásokban könnyebben gondozhatók. vagy másként előbb jutunk a terméshez. Nyáron is szoktunk palántákat ültetni. hogy céljainknak megfelelő mennyiségű és minőségű termést kapjunk. mivel könnyen elvégezhető. biztonságosabban termeszthető. A termesztésben soha nem szaporítjuk mag útján a gombákat. védett helyen korábban kezdhető a magvetés. Az első évben felhalmozott tápanyagokat ezek raktározó szerveikbe gyűjtik. Ez a legegyszerűbb megoldás. Ilyenkor azzal az előnnyel jár a palántanevelés.A magvetéstől a palántázásig A zöldségfélék szaporítóanyagai A növények öröklött tulajdonságait mind a magvak. ha előbb magoncokat nevelünk. A spárga lassú fejlődésű. A spárgát és a hagymaféléket vagy magról. A sűrűn vetett magvakból első évben dughagymák fejlődnek. ill. Magnyerésre ezeket két év alatt készítjük fel.. akárcsak a természet.

táblázatban szereplő súlyoknál könnyebb magvak nem sok sikerrel kecsegtetnek.2 1. életének első időszakában tartalékok anyagaiból táplálja a mag a belőle fejlődő csíranövényt. Sok csalódástól óvhatjuk meg magunkat.7-3. Az egyszerűség kedvéért 1000 db mag súlyával szoktuk ezeket jellemezni. Csak szennyeződéstől mentes. Az ezermagsúly másik jelentősége. hogy a magból fejlődő utód sokban eltérhet attól a növénytől.8-1.0 13-14 6-10 13-22 5-7 2. annál erőteljesebb kezdeti fejlődést biztosíthat.7-1. amelyről a magot szedjük. Fontos. hogy segítségével meg lehet határozni a tervezett területhez és sűrűséghez szükséges vetőmag mennyiségét. száraz mag súlyát lehet figyelembe venni. hogy a vetésre kerülő magvak mérete egyöntetű legyen. sőt egyesek fajtáinak is vannak jellemző magméretei.3 1 00-300 20-30 20-25 1 50-200 400-500 1 8-20 Csírázási időtartam képesség időtartama (év) (nap) 10 8-10 8-10 1 0-12 6-8 6-8 6-8 10-12 12-14 16-21 20-28 20-21 1 2-16 10-12 6-10 10-14 12-16 1 2-16 1 0-14 6-8 5-8 6-8 6-8 1 0-30 és az anyanövény tulajdonságait is hordozza. ami hátrányos. A nagyméretű és nehéz magvak több energiát képesek szolgáltatni.5 1.5 2.5 8-10 0.2-1. tiszta.2-1. táblázat.5 1. Pl. .3-0. a borsó. Ebből következik. melyek csomagolásán szerepel a forgalomba hozatali engedély jele is.0 1. a gyökér és a sziklevelek kifejlesztésére. 37 M M M •zt C •I CO 7 M 7 CO <D CO CO (D CO CO tr) 1 L? 1 '? (" 00 00 CO `t I. A4. Il yenek az államilag minősített vetőmagvak. Az ezermagsúly jó tájékoztatást nyújt a mag energiakészletéről. ha csak szavatolt származású magot vetünk. Vetés után.4.5-4. Keléskor sok energia szükséges a talaj áttöréséhez.2-1. Zöldségmagvak jellemzői Csírázó- Ezermag Zöldségfaj súly (g) Káposztafélék Borsó Bab Vöröshagyma Fejes saláta • Endivia Cikória Spenót Sóska Sárgarépa Petrezselyem Zeller Pasztinák Feketegyökér Retek Cékla Paprika Paradicsom Görögdinnye Sárgadinnye Uborka Spárgatök Sütőtök Spárga 3-6 120-400 100-600 3-4 0. különben a kelés és később az egész állomány is egyenlőtlen lehet. Mennél több tárolt tápanyaggal rendelkezik. erőteljesebb növények kelnek ki belőlük.2-1. Minden zöldségfajnak.8 0.és a babfajták magjai is nagyon eltérő méretűek és súlyúak lehetnek.

zömök. A káposztafélék dugványait gyökerestül kell felszedni. Ilyen tekintetben a vizet is a táplálékuk közé soroljuk. hogy mennyi tápanyagot képesek felvenni. nagyobb lombon belül pedig a levelek egy része árnyékba kerül. Általában a 4-6 lombleveles. Kisebb levélfelület nem képes az összes fénysugarat felfogni. 38 . hosszukkal és gyökérzetükkel jellemezhető. 1/2 cm vastag talpgyökerek. Egy bizonyos határig ezek méretétől is függ. tűzhely) helyezzük.tisztasága és csírázóképessége meghatározza használati értékét.5 cm-nél kisebb átmérőjű dughagyma használható a felmagzás veszélye nélkül. A palánták minősége leveleik számával. másik részét a talajból veszik fel és ezek átalakításához a Nap sugárzó energiáját használják. Ilyenkor a csírázóképes magvak felforrósodva elpattannak. A sóska. ha a vizsgálandó magvakat forró fémlapra (pl. bő termés akkor érhető el. Jó minőségű. hogy ültetés előtt egy hónapon át 30-40 °C-on tartjuk. Hőkezelés nélkül csak a 0. mint az általuk elfoglalt talajfelület. amikor négyszerötször nagyobb a levélfelületük. párás helyen nem szabad tárolni ! A száraz.A mag fajtára jellemző színe és szaga is tájékoztatást nyújthat minőségére. állománysűrűség Tudott. a pasztinák és a feketegyökér magja olykor csak egy évig csírázóképes. amit a következő képlettel lehet kiszámítani : tisztasági % x csírázóképességi %_ Hé %. táblázat mutatja.5-2.0 cm ármérőjűek. A spárgamagonc ép gyökerű. a burgonyához pedig kb. vastag szárú. Kísérleti eredmények bizonyítják. tárolni és elültetni. A megfelelő méretű és külsejű mag jó csírázóképessége még nem biztos. Nedves homokban vagy itatóspapírok között csíráztatva kell megállapítani. Különösen lassan csíráznak a nagy olajtartalmú sárgarépa-. a csírázóképtelenek pedig nyugvó állapotban maradnak. de csak hőkezelve. Meleg. hogy a napsugárzásból akkor hasznosítanak legtöbbet a növények. különben magszáras hagymát képeznek. A vetőmag. 5 dkg-os gumók a legmegfelelőbbek. hogy a magvak hány százaléka csírázóképes. A növények táplálkozószervei a levelek és a gyökerek. A paprika és a paradicsom palántáinál korai termésre számíthatunk. A fajok között viszont igen nagy különbségek adódnak. ha bimbóval rendelkeznek. 'Az egyéb szaporítóanyagú zöldségfajok közül a torma termesztéséhez kb. különben nem hajtanak ki. hogy a növények táplálékaik egyik részét a levegőből. 100 A magvak csak néhány évig őrzik meg csírázóképességüket. virágzó palánta csak földlabdával együtt ültetve őrzi meg előnyét. hogy mennyi idő alatt csíráznak ki az egyes zöldségfajok magvai. A vöröshagyma-szaporításhoz használt dughagymákkal szemben már nemcsak külsőleges követelményeket támasztunk. Egy fajon belül általában az életképesebb egyedek csíráznak gyorsabban. ami tápanyagveszteséggel jár. Legkedvezőbb súlyuk 5 dkg körül van. A dugványnak nevelt gyökérzöldségféléken a szívleveleket meg kell hagyni. de csak néhány nap eltérésre kell számítani. petrezselyem. 2-3 rüggyel rendelkező legyen. dús gyökerű palánták a legjobbak. Méretre legjobbak az 1. állandó szellőztetés mellett. ha elegendő táplálék és energia jut a növényállomány minden egyedének. azaz tenyészterület. Gyors gyakorlati módszer a csírázóképesség eldöntésére. Tenyészterület. A hőkezelés abból áll.és zellermagvak. 25 cm hosszú. Fontos ismerni azt is. Erről próbacsíráztatással kell meggyőződni még a vetés előtt. száruk vastagságával. hűvös helyen tartott magvak csírázóképességének várható időtartamát a 4.

hogy milyen fejlettségi állapotban tervezzük a termés leszedését. ábra. a kabakosok és a hüvelye39 .0 os %o 0 0 0 18.és tőtávolság szorzata ad meg. Gyakorlatilag azonban—főként a talajművelési munkák megkönnyítése érdekében—ettől többnyire eltérünk és sorba vetünk. Például a paprika. amely az előbbiekből következtetve az adottságoktól függően más és más lehet. Hiány esetén viszont kevesebb növény jobban képes megélni.o 0 0 0 0 0 0 0 00000000 O O 0 0 0 0 0-0-0-0-0-o-o-o-o-o-o négyzetes ikersoros 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 • o o O o o o o o 0 o 0 0 o 0 o 0 o 0 0 0 0 háromszögű cro-oo-o-o.00. vagyis a tenyészterület alakját a művelési módon kívül a fajra jellemző növényméretek is befolyásolják.o c>000-croao-Oo-~c>0 cbc) O° c6c) 09 fészkes °° 9. azt sávos vagy ágyásos elrendezésnek nevezzük. a paradicsom. Amikor több sor kerül egy csoportba.és vízellátottságú talajon gyakorlatilag arra kell törekedni. A fészkek pedig négyzetes.o-~o~ro oo-cro. Főként a folyamatosan virágzó és érő növényeknél kell ezt figyelembe venni. hogy a majd teljesen kifejlett növények sűrűn egymás mellett helyezkedjenek el. Gyakori megoldás az ikersoros elrendezés. A tenyészterület méretének meghatározásakor jó tápanyag. amikor két-két sor egymáshoz közelebb van. amely főként attól függ. fészket. Bőséges ellátáskor mindegyiknek jut mindenből elegendő. Ikersoros elrendezésben a párosával futó sorokban levő növények hamar beárnyékolják a közöttük levő talajt és ezzel gátolják ott a gyomok növekedését. amit a sor. háromszögű vagy soros elrendezésbe kerülnek. a sorok között pedig nagy távolságra kerülnek egymástól. hogy a nagy tenyészterületű növények talaja a tenyészidő jelentős részében gépekkel keresztben. A négyzetes elrendezés előnye az arányos elosztás mellett még az is. Fészkes elrendezés az. így jól hasznosul az egész terület. a nagyobbaknál gyakoribb a négyzetes. Így a növények soron belül kisebb. ültetünk. Biológiailag legkedvezőbb a négyzetes vagy az egyenlő oldalú háromszögnek megfelelő elrendezés.nocr0000-o-oo. ha a növényekből 2-5 db képez egy csoportot. Ezek a fő növekedési időszakokban benövik a vetéskor. Az egy növényre jutó tenyészterület. A kisebb méretű növényeket általában valamilyen soros elrendezésbe vetjük. Az elrendezés módját. A teljes fejlettség állapota viszont egyes fajoknál relatív fogalom.hosszában művelhető. ágyásos soros 000400000~00 000000~0~ o-o-000-o-o-o-~crocro c>o. melyben a növények egyenlő vagy hasonló távolságra kerülnek egymástól. sokféle alakú lehet (18. Így a tenyészidő nagy részében csak a szélesebb sorközöket kell művelni. kevesebben osztoznak a készleteken. ültetéskor közöttük üresen maradt területet és jól hasznosítják azt. ábra). háromszögű vagy fészkes megoldá.o-croocr000-otro o-Goo-c~o-o-00-o0-0 o-000-oc-0000 -oo-o-oo o o o o o sávos. A növények elrendezési módjai ( ) g o A talajban a gyökérzet rendelkezésére álló tápanyagokon és a vízkészleten együttesen osztozkodnak a rajta élő növények. Ezek az alapvető ismeretek segíthetnek a legkedvezőbb tenyészterület meghatározásában.

Ilyenkor hosszan elnyúlik a szedési idény. a kabakosok és a hüvelyesek termesztése a virágaikból képződő termésükért folyik. edzetlen és fogyasztásra kevésbé alkalmas termés képződik. Ennek az a magyarázata. Pl. állománysűrűség-határértékeit az 5. továbbá esetenként lehetőséget teremtünk a növényállomány talajának művelésére is. a paradicsom. de egymást beárnyékolva kevés fényt kapnak a növények. valamint a fényviszonyokat szabályozzuk. hanem ellenkező jelenség. hogy a tenyészterülettel közvetve a növények alapvető életfeltételeit. A meg ismertekből kitűnik. Teljes fejlettségi állapotként tehát gyakorlatilag a szedéskori méretet vesszük tekintetbe. táblázat tartalmazza. A főbb zöldségfajok tenyészterület-. Erre a célra a ritkább vetésű állomány felel meg. egymással versengve növesztik. Ehhez a módszerhez folyamodunk a betakarítás gépesítésekor is. ahol a bakhátak távolsága 80 cm. koraérett termések képződnek. Nagyon kevés tápanyag és víz jelenlétében még a generatív szerveknek sem jut elég tápanyag átlagos méreteik eléréséhez. A tenyészterülettel azonos tartalmú fogalom az állománysűrűség. minősülnek gazdaságilag értékes termésnek. a tápanyag. A nagyobb tenyészterület. Ezek ismeretében a szélsőséges helyzetek között lehetőségünk nyílik a növények vegetatív szerveinek arányát az állománysűrűséggel is befolyásolni. A paprika. A tenyészterület az egy növényre jutó területet jelenti. Az állománysűrűség nem mindegyik zöldségfaj termésére hat egyformán. azonban a spenótnak a levele. a karalábénak a szárgumója stb. hogy a növények különböző részei kerülnek fogyasztásra. melyben sok növény első termései biztosítják a korai nagy hozamot. A túl sűrű növényállományt nemcsak a tápanyag. A házikertben kézi kapáláshoz a kisebb tenyészterületű (100-1000 cm 2 ) növényeknek 20-30 cm sortávolság felel meg. ha zöldpaprikát olyan barázdás öntözésre berendezett területen akarunk termeszteni. ha a vöröshagyma tenyészterülete 150 cm 2 és 30 cm-es sortávolságot választunk.sek egyik termést a másik után hozzák folyamatosan.és vízellátást. a többiekét ritkább állománnyal siettethetjük. magvakba) irányítják. Ilyenkor mindegyik a fény felé törekszik leveleivel. csökött. az egyszerre érés érdekében. sőt gyakori a virágok elrúgása is. a nyurga növekedés is felléphet. Törekedhetünk viszont arra is. ha a tenyészterületet osztjuk a sortávolsággal. előbb. Az ilyen állományban gyenge. hogy egy-két szedéssel érjünk el nagy termést rövid idő alatt. a termesztési cél. A tenyészterület csökkentése.és vízhiány és a korlátozott növekedés fenyegeti. Mégpedig a generatív szerveikért termesztett növények érését sűrűbb. az állománysűrűség növelése az optimális növényszám felett a növények egyedi termését csökkenti. Pl. A ritka állomány és a bőséges tápanyag-. Ezért lehetséges sűrűbb állománnyal területegységenként nagyobb termést elérni. I kersoros elrendezéshez a tenyészterületet a széles és a keskeny sortávolság átlagával kell elosztani. az állománysűrűség pedig a területegységre kerülő növények számát fejezi ki. Ennek a sűrű állomány felel meg.igényűek számára 40-100 cm sortávolság ajánlható. ill. akkora sorban a hagymákat egymástól 150 :30 = 5 cm távolságra kell duggatni. A tápanyagban vagy vízben szűkölködő növények a rendelkezésükre álló tápanyagaikat a faj fennmaradását elsődlegesen szolgáló generatív részekbe (virágokba. A sorokban folyóméterenként vetendő magvak vagy ültetendő palánták számát úgy kapjuk meg. a sárgarépának a gyökere. a hajtások és egyéb vegetatív részek lendületes növekedését segíti elő. ill. mint jó körülmények között szokásos méretű vegetatív szerveiket kifejlesztették volna. nyújtják meg ezen részeiket. ennek a 60+20 cm-es 40 . hosszú idő alatt érjük el a tervezett termésmennyiséget. hajtásaival. Célul tűzhetjük ki. ha van bőven víz és tápanyag. valamint a vízellátás előbb á levelek. de nem arányosan. hogy mindegyik növényről sok termést szedjünk le.

5. állománysűrűség-határértékei Zöldségfaj Tenyészterület (cm 2 /db) 1 000-2500 1 000-1600 400-1200 1 600-2500 2500-3000 1600-2500 100-120 160-250 1 000-1200 700-1000 100-200 160-300 250-500 160-250 400-1000 500-1000 400-600 120-250 1 60-250 100-120 500-1000 Állománysűrűség (db/m 2 ) 4-10 6-10 8-25 4-6 3-4 4-6 80-100 40-60 8-10 10-14 50-100 30-60 20-40 40-60 1 0-25 10-20 15-25 40-80 40-60 80-100 1 -2 Zöldségfaj Tenyészterület (cm 2 /db) 100-160 100-160 800-1600 300-500 1200-1600 100-300 2500-3000 500-2000 250-500 1000-3000 1600-3000 1600-3000 10 000-20 000 1 0 000-20 000 5 000-10 000 5 000-10 000 2 500-10 000 2 500-10 000 2 500— 5 000 Állománysűrűség (db/m 2 ) 60-100 60-100 6-12 20-30 6-8 30-100 3-4 5-20 20-40 3-10 3-6 3-6 0. táblázat.0 3-20 1 -2 1-2 1-4 1 -4 2-4 Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Bimbóskel Kínai kel Zöldborsó Zöldbab Földimogyoró Lóbab Vöröshagyma Fokhagyma Póréhagyma Sarjadékhagyma Fejes saláta Tépősaláta Cikóriasaláta Spenót Új-zélandi spenót Sóska Rebarbara Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Mángold Retek Torma Zöldpaprika Fűszerpaprika Paradicsom Korai burgonya Tojásgyümölcs Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök Sütőtök Patisszon Spárga Csemegekukorica .0 0. A főbb zöldségfajok tenyészterület-.5-1. ill.5-1.

hogy a magvak 85%-a csírázóképes. növelni kell a tenyészterületet.ikersoros elrendezés felel meg. A korszerű vetőmag-kereskedelem által forgalomba hozott. Ennyivel is csökken a tervezett állománysűrűség. Ezek közül főként a kelés feltételei játszanak szerepet. egy 4 tagú család számára 14 m 2 -en szándékozunk sárgarépát termelni. valamint a termesztés körülményeitől függ. Ilyen pl. a tisztasági és csírázóképességi %-ból lehet kiszámítani. különösen öntözés nélkül. Vannak olyan zöldségfajok. a vetőmag ezermagsúlyától és használati értékétől. A szükséges vetőmag mennyisége a tervezett vetésterület méretétől. hosszú tenyészidejűeknek pedig nagyobb tenyészterületet válasszunk.5 _ 2100 = 1 0 x 84 840 2 5 ' tehát 2.5 g mag szükséges a tervezett vetéshez. a paprika. Mások a tavaszi fagyveszély el múltától az őszi fagyokig termeszthetők. a sárgarépa és a petrezselyem. mint azt korábban már megismertük.mennyiséget.5 g. Próbacsíráztatásunk során pedig megállapítottuk. Így a vetőmagszükségletet a következő képlet segítségével állapíthatjuk meg : vetőmag (g) = vetésterület (m 2 ) x állománysűrűség (db/m 2 ) x ezermagsúly (q) 1 0 x csírázóképességi % Pl. A vetőmag használati értékét. helyenként a tervezettnél sűrűbb. melynek ezermagsúlya 1. Vannak 42 . Ilyen feltételek mellett a következő számítási eredményre jutunk: 14 x 100 x 1. a helyi ismeretek birtokában célszerű 20-40%-kal megnövelni a kiszámított vetőmag. A mag vetése és kezelése Legegyszerűbb szaporítási mód a helybevetés. A túl sűrűn kelt növényeket ritkítani kell. A kikeltek egy része pedig gyakran egymástól egyenlőtlen távolságra jelenik meg . csomagolt vetőmagvak tisztasága többnyire tökéletesnek mondható. Négyzetméterenként 100 db állománysűrűséget tervezünk. Az illető faj számára megfelelő hőmérsékletű időszakon belül a termesztési céltól függően választjuk ki a vetés időpontját. Gyenge talajon. Ilyenkor a növények vetéstől a termés leszedéséig állandó helyen maradnak. a sütőtök is. Ebben az esetben 1000 cm a tőtávolság : 2 tenyészterületet választva 1000 _ 1000 — 25 cm. Tekintélyesen csökkenti az állományt a hibás talaj-előkészítés és vetés. 40 60 + 20 2 A táblázatban szereplő adatok közül jó talajon rövid tenyészidejű fajták számára kisebb. ezért ilyeneknél a használati érték kiszámításánál elegendő a csírázóképességi %-ot figyelembe venni. másutt ritkább az állomány. a paradicsom. a szárazság a kelés idején vagy a kártevők fellépése. A vetés idejét a hőmérsékleti viszonyok határolják be. hogy a megmaradók zavartalanul fejlődjenek. minél korábban vetünk és minél később fejeződik be szedésük. melyek termőképességének kifejtéséhez a tavasztól őszig terjedő egész időtartamra szükség van. Ezekre számítva. az állománysűrűségtől. Ebbe a csoportba tartozik pl. Jól előkészített talajon. A termesztés egyéb körülményei szintén befolyásolják a vetőmag -szükségletet. Ezek annál nagyobb termést adnak. kellő nedvességtartalom és gondos vetés esetén sem kel ki mindegyik elvetett mag.

A zöldségfajok hőmérsékleti feltételei káposztafélék retek gyökérzöldségek borsó Fejes saláta spenót cekla hagyma zeller o C) paradicsom bab kukorica sülötök tojásgyümölcs C) dinnyék uborka spaívaták paprika 100 80 iI / : • I •"\. (°c) 26 — 24 22 — 20 — 18 — 16 — 14 — 12 10 \ \ •••.1. Ezek között is kitűnik gyors fejlődésével a hónapos retek. a kabakosok. melyek alig egy hónap alatt képesek termést hozni. • • jan febr márt... Néhány zöldségfaj tenyészideje áthúzódhat egyik évről a másikra is. dec.19. ■ / 1 1 \ . szel) aki'.• I I • jól aug. nov.. a cékla és a hagymafélék sem. a zöldhagyma és a spenót.. átlaghőmérséklet Fűtés né/• kuli berendezésben 1/ / •/ .. dpr ma" jún. a fejes saláta és a kelkáposzta szerepelnek áttelelőként. jun. amivel folyamatosabbá tehető a fogyasztási idény. A rövid tenyészidő lehetővé teszi évente többszöris a vetést. a fejes saláta...4 szabadban haj/a/óberendezésben o.••/ %. Az őszi vetés korán felmelegedő talajokon korai éréskezdetet eredményez... ' 43 . júl aug.. febr 'nász dpr I inál l jún. A kevés meleget kívánó zöldségnövények közül leggyakrabban a spenót.. melyek a tavaszi—nyári félévnek csak egy részét igénylik teljes kifejlődésükhöz.• állaghőmérséklet szabadban . ábra.. .. A káposztafélék. Két-három hónap alatt hoz termést a zöldborsó és a zöldbab...1 / •• / t• / e 6 FJt • / szabadban 2 20. a saláta és a retek termesztési időszakai \•••• . 1 1 \ ‘ 1 ‘ •■• 1 60 40 20 1..\\ 1 -.' rövid tenyészidejű fajok. \. ábra. szept okt mv dec... Nem veszik igénybe az egész tenyészeti időszakot a káposztafélék..

... Ilyenkor lehet megkezdeni a 13-16 °C hőmérsékleti optimumú zöldségfajok..... I í Í I 22. ábrán együtt látható a hőmérséklet átlagos évi menete és a zöldségfajok hőmérsékleti igénye.. jan... 1 / I...: / ‘ ......... talajtól. \ hajt a hdberendezésben / 1 % III szabadban . ábra. \ . rnaj. A kettő együtt meghatározza az egyes zöldségfélék termesztési időszakának határait... A paprika és a kabakosok termesztésí időszakai szab .... 1 I I febr morc... 1 8 6 4 2 : \ \ \\ \\. apr.... valamint a hagymafélék szabadföldi vetését. I A 19.' / V . ábra./ I I I nov dec.... amikor a téli fagyok és csapadék után a talaj művelhetővé válik.(T1 26 24 22 20 19 16 14 12 10 8 a1laghőmérse1r/et szabadban .. cit/aghérne're&et fűtés ne'/kuli berendezésben %. I ._ A hajta berendezeSben fűtesse/ 6 4 2 T u auy szept akt nov dec jan. állaghőmérséklet fűte'sne'lkaii berendezés ben 21....*• \\4 fűtésse/ 1 / • / szabadban . fekvéstől és évjárattól függően általában február végétől március közepéig terjed.... A paradicsom termesztési időszakai ... V p febr /nom u ' c máj jún. A vetési időpontok túlnyomórészt két időszakra összpontosulnak.....1 szept okt 1 t jut aug........: . 44 14 1..■ átlaghőmérséklet szabadban / / 26 24 22 20 18 16 14 12 10 . Ennek ideje országrésztől. ( 00 ) •••.•_ / . Az első vetések akkor kezdhetők...• ... jün. ■ . melynek figyelembevételével lehet kiválasztani a termesztési célnak legmegfelelőbb vetési időpontot...

annál mélyebb talajrétegből tud csíra növénye a felszínre törni. ábra. Ennek elkerülésére óvakodni kell a túlöntözéstől. fogassal vagy könnyű szöges hengerrel. Ezeket figyelembe véve. Ezt az eljárást főként a tök. belőlük korábbi termést kapunk. Azonos talajviszonyokat feltételezve a mélyebbre vetett magvak részint az alsó talajréteg alacsonyabb hőmérséklete. Levegőtlenség'et a talaj felszínének eliszapolódása. különböző mélységbe is vetni az általánosnál korábban. később kikelő növények ilyenkor eltávolíthatók. Amennyiben a sekélyebb vetésből kelt növényeket a késő tavaszi fagy nem károsítja. Szokásos ezért a kiskerti zöldségtermesztésben a melegigényes. Ilyenkor vetjük a fagyérzékeny. felléptekor pedig meg kell törni a felszíni kérget gereblyével. A mag körül a talaj tömörítésével lehet a vízellátást javítani. attól függően. A kelés folyamata 45 . a paradicsom. A kelés sikerének feltétele. hogy egyidejűleg víz. a 100 g felettieket pedig 4-5 cm mélyen vethetjük. fagyérzékeny növények magjait egyidejűleg azonos helyre. a paprika. A magvetés kiszáradását a talaj felszínének porhanyításával lassíthatjuk. A mélyebbre vetett.A másik fő tavaszi vetési időszak április közepén van. kérgesedése idézhet elő. Hasonlóan nagy a felső talajréteg hőmérsékletének váltakozása is. mert a zsenge csíranövények könnyen elszáradnak. hogy mikorra akarunk rövid tenyészidejű friss zöldségféléket A vetés mélységét befolyásolja a vetőmag mérete és a talaj minősége. mert akkor előbb kikelnek. az uborka és a kukorica termesztéséhez lehet javasolni. kevésbé piacképes gumókat fejleszt. vízellátottsága. Laza talajon könnyebben. kötött talajon viszont nehezebben kelnek ki a növények. a dinnye. A vízhiány különösen a csírázás megindulása után veszélyes. de többnyire kockázattal jár. A talaj nedvességtartalma a felszínén ingadozik legnagyobb mértékben. melyekből nagy tenyészterületük miatt viszonylag kevés vetőmag szükséges és a többletfelhasználás kockázata több év átlagában megtérülhet. amikor a talaj hőmérséklete tartósan 10-12 °C-ra emelkedik. jó vízellátású talajon az 1-2 g ezermagsúlyú magvakat 1-2 cm. de pótlásukra később megjelennek a mélyebben vetettek. az uborka és a spárgatök. pontosabban akkor. levegő és megfelelő hőmérséklet legyen a talajban. Korábbi vetésük is eredményes lehet egyes években. A további vetések késő tavasszal és nyáron már elszórtan válnak időszerűvé. Ezek az ingadozások nem felelnek meg a csírázó növények igényeinek. 20 °C feletti hőmérsékleti optimummal rendelkező zöldségfajokat. A zeller nagyon apró magja pedig csak a talaj felszínéből képes kikelni. 100 g-ig 2-3 cm. A csírázás megindulása előtti szárazság csak késlelteti a kelést. Kivételként kell említeni a hónapos retek és a zeller magvetését. Fagykár esetén a korai kelések elpusztulnak. Mennél nagyobb egy mag. Ebbe a csoportba tartozik a kukorica. másrészt a csíranövények által leküzdendő nagyobb akadály miatt később kelnek ki. 23. annál több energiát képes tartaléktápanyagaiból felszabad íta ni. A hónapos retek 1 cm-nél mélyebbre vetve megnyúlt. középkötött. a bab. a dinnye. mint elmúlna az erősen fagyveszélyes május eleji időszak.

Kellő szélvédelem nélkül a szél a homokkal együtt a vetőmagot is elhordhatja. ki. ábra. ma/ . jan.r1fW1i111 Öntözési lehetőség birtokában feltétlenül állandóan nyirkosan kell tartani azt a réteget. Szárad I száraz 24.fú/ mély. szeor ak t nov dec 25. A sárgarépa és a petrezselyem pótlása nem ajánlható. Talajtakarásra papír. ami 2-5 liter/m 2 vízadagokkal érhető el. illetve a hiányok pótlásából áll.. Kelés után a talajfelszín porhanyításán és a gyomok irtásán kívül el kell végezni a tervezett állománysűrűség kialakítását is. hogy gyorsan begyökeresedjenek az átültetett növények. A hiányok pótlására felhasználhatók a ritkításkor óvatosan kiszedett egyedek. Homokon a szélerózió is fenyegeti a magvetéseket. febr morc apr I 1 . talajtakarással vagy a talajfelszin állandó nedvesen tartásával. Védekezhetünk szélvédő növénysorok létesítésével. Ez a túl sűrűn kikelt növények ritkitásából.1 „1 1 I 1 1 bún. nehogy kiszáradjon a magvak közelében is. csapadék 100 hiány párolgas RO 60 40 tábblel 20 — 1. 1 .I laza. jut aug. mert ezek átültetett egyedei nem fejlesztenek megfelelő gyökértermést. A pótlást mindig össze kell kapcsolni megfelelő vízellátással is. A vetőmag elhelyezese Fi 1 .rííííliga tö rné' (IJIS ' Ir:r. ábra. 1 . műanyag fólia vagy a talaj felszínébe bemunkált szalma használható. nehezen kel megfelel. melyben a vetőmag elhelyezkedik. Ilyenkor ügyelni kell arra. I túl sekély. Ebben az időszakban különös gondot kell fordítani a talajban élő kártevőkre. A csapadék és a párolgás évi aránya 46 . mert sok csíranövénytelpusztíthatnak és járataikkal fellazítják a magágyat. Lassan csírázó magvak talaját a már említett sorjelző növények nyomán még az állomány kikelése előtt szükségessé válhat megkapálni. A járatokat meg kell szüntetni és rovarirtó szereket kell használni. Lassú eredésük nagyon egyenlőtlenné teszi az állományt. hogy ne lazítsuk mélyen a talajt.

valamint az általuk elérhető palántafejlettség sorrendjének is. Ilyen hosszú időn át különösen indokolt lehet a palánták növekedésével párhuzamosan növelni tenyészterületüket 5-10 cm 2 -től 100-140 cm 2 -ig. hogy akadályoznák növekedésüket. ahol nagyon kell takarékoskodni a hellyel és a fűtőanyaggal. palántázás útján kerülnek. ritka magvetés —>palántázás Felsorolási sorrendjük megfelel munka. hanem a zöldségfajoktól is függ. ill. Tűzdelésnek (pikírozásnak) a palántanevelés közben való átültetést nevezzük. az utolsót pedig csak szabadföldi termesztéshez használjuk. Hasonló arányú a fűtőanyag-fogyasztás is az első időszakban. A palántanevelés módja nemcsak a felhasználási céltól. Az öt változat közül az első hármat csak hajtatáshoz. de a házikertek palántanevelésében is sor kerülhet rá. A ritka magvetésből származó palánták állandó helyükre való ültetésükig elférnek egymás mellett. a negyediket hajtatáshoz és korai szabadföldi termesztéshez. 2 hetes korban ajánlatos. A palántanevelés Palántának nevezzük az olyan fiatal növényeket. Ez a téli fényszegény időszakban 10-12 hétig is eltarthat. ill. sűrű magvetés —>cserepezés —>palántázás 3. melyek préseléssel készülnek. ha jobban akarjuk berendezéseinket kihasználni és jut időnk a tűzdelésre. Ezt követően ritkább térállásra vagy cserépbe. A leghosszabb palántanevelési ideje a paprikának és paradicsomnak lehet.Egyes zöldségfajoknál különösen fontos. 47 . Ezek közé tartozik a fejes saláta és a hónapos retek is. E két zöldségfajnál ilyenkor elegendő munkaerő birtokában eredménnyel járhat az első változat. a műanyagból vagy egyéb közegből készülő kis edények. Ezeket jórészt kiszorították már a földkockák. különben deformált.és anyagigényességüknek. A palánták állománysűrűsége a véglegesnél sokkal nagyobb. annál sűrűbb lehet állományuk. mert a kis növényekből sok elfér egymás mellett anélkül. hogy a palánták magvetéskor megadott tenyészterü lete csak nevelésük egy időszakára. de annál kevesebb előnyt is jelent a sűrű magvetéssel kombinált tűzdelés. Minél fiatalabb növényeket tűzdelünk. Ennek főként drága. ágyásokban töltik el. A többi zöldségféle is kiegyenlítettebb méretű és minőségű termést hoz. melyeket feltétlenül ajánlatos egyelni. A többi zöldségfaj palántanevelése nem tart tovább nyolc hétnél. fűtött palántanevelő berendezésekben van jelentősége. ha a termésük. Minél rövidebb a palántanevelés időtartama. A palántanevelés lehet folyamatos és két vagy három szakaszból álló. vetés cserepekbe —>palántázás 5. hogy ne maradjon egymás mellett két növény. Ezek közül a következő öt változat érdemel említést : 1. annál kevésbé sínylik meg. kb. amikor a kis palántákat égetett agyagcserepekbe ültették. sűrű magvetés —tűzdelés -*cserepezés +palántázás 2. hanem nevelőágyakban. 3 hétre elegendő. és állandó helyükre átültetés. melyekből korai hajtatásra virágzó palántákat is nevelhetünk. Sűrű magvetésen itt azt értjük. sűrű magvetés —>tűzdelés palántázás 4. és így nem is igényelnek olyan nagy helyet. mint korábban. vagyis úgy ritkítani. Tűzdelni kb. hogy kellő távolságra legyenek egymástól. melyek tenyészidejük első részét nem végleges helyükön. A cserepezés fogalma ma már szélesebb értelmű. földkockába tűzdelve neveljük azokat tovább. lombjuk méretének megfelelő egyenletes távolságra kerülnek egymástól. értéktelen termést hoznak. mert kezdetben 1 /10-1 /20-nyi hely is elegendő számukra.

Ezek szerint a szükséges vetőmag : V 100 x 20 x 3 _ 6000 7 x 90 630 9 5 g. mert párologtató levélfelületük gyökérzetükhöz viszonyítva nagy. tűzdelés. Ez utóbbi a kései káposztafélék palántáinak neveléséhez használatos. a dinnyék és a spárgatök hajtatásához. valamint szabadföldi ágy lehet.mint az előbbiek. hogy szaporítóládába vagy -ágyba sűrűn elvetjük és kelés. ritka vetés palántázásra 400-1000 db/m 2 . A palántaneveléshez szükséges vetőmag mennyiségének megállapítása a következő képlet szerint lehetséges: ültetendő terület (m 2 ) x palánta (db/m 2 ) ezermagsúly 7 x csírázóképességi % vetőmag (g) — A nevezőben szereplő 7 azt veszi figyelembe hogy az elvetett magvak 70%-ából számíthatunk kifejlődő palántára. 1 m 2 palántanevelőfelületen 70-3000 palánta nevelhető a faj igényeitől. tehát palántáikat legfeljebb két szakaszban érdemes előállítani korai hajtatáshoz is. hanem a növények kiválogatásával elérhető egyenletes állomány. fólia sátor vagy egyéb helyiség. ill. Különösen nagy tömegben helyesebb közvetlenül cserépbe vagy földkockába vetni magjaikat. Ezekhez a második vagy a negyedik változat ajánlható. valamint a hő. hét. növényház. hét. fűtött része is lehet. a csírázóképességét pedig 90%-nak állapítottuk meg. ' A palántanevelés helye melegágy. Egyéb helyiség a ház körüli kertészkedéshez a lakás valamelyik jól megvilágított. de gyakori. 70-200 db/m 2 . A kabakosok közé tartozó zöldségfélék rosszul tűrik az átültetést. ahol ládában fel lehet nevelni a családi palántaszükségl etet. majd nagy cserépbe való átültetésük a földlabdával együtt. termés az eljárás célja. a palántanevelés céljától és módjától függően. szikleveles állapotban ültetjük állandó helyére. Ezért az uborka. Például 100 m 2 -en tervezünk karalábét hajtatni. cserép A palántanevelés szakaszainak időbeosztása a következő határok között ingadozhat: vetés—tűzdelés tűzdelés—cserepezés tűzdelés—ültetés cserepezés—ültetés vetés—ültetés 2-4 3-4 3-4 3-4 4-8 hét. hét. hét. Ez az arány a munka minőségétől függően változhat. 48 . A tényleges időtartam fajonként az állománysűrűségtől. korai termesztéséhez legfeljebb a kelés után közvetlenül végzett tűzdelés ajánlható. E széles határok között a következő esetek gyakoribbak : sűrű vetés tűzdelésre 2500-3000 db/m 2 . földkocka 200-500 db/m 2 .és fényviszonyoktól függően változhat. után. A retek hajtatásakor kifejezett palánta nevelés nem folyik. A karalábé ezermagsúlyát 3 g-nak. és átmenetileg nehezen tudják begyökeresedésig pótolni vízveszteségüket. Itt nem a hellyel vagy tüzelőanyaggal való takarékosság. Kisüzemi körülmények között számításba vehető kis cserépbe vetésük. melyből 1 m 2 -re 20 db-ot ültetünk.

növekedésüket figyelve sok érdekes élményben. Biof ütés esetén a szerves anyagok bomlásakor képződő hőt használjuk fel melegítésre. ábrán látható módon.6 m2. hogy ne ragadjon a vasalóhoz. melyeket egymástól kb. A legegyszerűbb hagyományos palántanevelő berendezés és biofűtéses melegágy. m2 . A végeket csőből és fóliából készített ajtókkal zárjuk le. Fólia sátor 4 Zöldségtermesztés 49 .zs. ábra. A talaj felett 25-30 cm magas deszkakeretre melegágyi ablakot helyezünk. amelyek helyigénye nem is mind jelentkezik egyszerre. Kb. hogy néhány korai fejes saláta. m2.15-0. Legegysze- germc horda 27.2 0. 1 méter távolságra és 50 cm mélyen kell a talajba rögzíteni. palántanevelő felület kell. 1 m 2 . Erre a célra legáltalánosabban használt szerves anyag a szalmás istállótrágya. A deszkakeret és melegágyi ablak helyett használható csővázra fektetett 0. Az üzletekben kapható műanyag fólia vasalóval könnyen összehegeszthető a kívánt méretre papír alátéttel.nyi felületen még arra is jut hely. ábra. m2. Gerincként szintén csövet használunk."' Például: egy 4 tagú családnak szükséges 10 m 2 korai káposztaféle palántaneveléséhez 20 m 2 paradicsom palántaneveléséhez 24 m 2 zöldpaprika palántaneveléséhez összesen: 0. 50 cm mély és 150 cm széles árokba 30 cm trágya és 20 cm föld kerül. mely az energiaszolgáltató szerves anyagon kívül tartalmazza az erjesztő baktériumokat és a táplálkozásukhoz szükséges tápanyagokat is. ábrán látható keresztmetszetű melegágyat készíthetünk.20 mm vastag polietilén műanyag fólia is a 27. 3 q trágya szükséges. A biofűtéses melegágy keresztmetszete D C==5. alumínium vagy egyéb rozsdamentesített fémcső is. értékes tapasztalatban lehet részünk és a családban levő gyermekek biológiai ismereteit is gazdagíthatjuk. hogy mindkét oldalon beássuk a talajba. Vázszerkezetnek használható 2-3 cm átmérőjű kemény műanyag.. uborka és dinnye palántáját is felneveljük. melynek felhasználásával a 26. A fóliát úgy rögzítjük. melyeket ápolva.2 0. 1 m 2 felületre kb. melyhez hozzákötözzük a bordákat.2 0. 28. hozzákötve azokat a végső bordákhoz.26.

28. Palántanevelő berendezések a házikertben 29. ábra. Ládába való magvetés soroló sablonnal 50 . ábra.

A két határ között választható ki a megfelelőnek látszó megoldás. Külön munkánk van akkor. A talaj átmelegedése után várjuk meg az esetleg benne levő gyommagvak kikelését és csak ezután készítsük elő vetésre. A melegágy elkészitésekor először az árokba berakjuk a trágyát. Tömörítés után földeljük le 15-20 cm vastagon. földkockákba esetenként 2 3 magot is vetünk. Ritka magvetés 8 x 8 cm tenyészterületen 156 db korai termesztésre alkalmas palántát eredményezhet tűzdelés nélkül. azaz hőszolgáltatásának üteme a levegőzöttségétől függ. hogy később a felület ne legyen gödrös. az összetömörített lassabban erjed. A melegágy előkészítését a vetés kezdete előtt 1-2 héttel kell elkezdeni. Ügyelni kell az egyenletes tömörítésre. A lazán levő trágya gyorsan. felmelegedett talajba vethessünk.rűbb természetesen a szaküzletekben kapható komplett fólia sátrak beszerzése és felállítása. másrészt a korai terméshányad növelése céljából. Erre a célra a komposzt és a tőzeges földkeverék alkalmas. Meleg vízzel vagy egyéb technikai fűtéssel ellátott palántanevelő berendezésekben sokkal egyszerűbb a felkészülés. Ládába és palántanevelő ágyba legjobbsorba vetni. de még jó levegő. ha a palántanevelő berendezés jobb kihasználása érdekében szükségessé válik azok helycseréje. részben a kelés biztonsága érdekében. Földkockák erre a célra gyártott gépekkel vagy egyszerű házi módszerrel is készíthetők. Sűrű magvetés 4x 1 cm tenyészterülettel ad 2500 db tűzdelhető palántát 1 m 2 -en. Házi módszerként ajánlható nedves keverék készítése. A készen kapható égetett agyagból vagy kemény műanyagból készített cserepek földkeverékkel töltve nagyon jól használhatók házikertben. Főként a kabakosokból és a paprikából nevelünk egy tőben több palántát. hogy hőszolgáltatása hosszú ideig folyamatosan tartson. Amint megindult az erjedése. Talaj. hogy méretei jó helykihasználást tegyenek lehetővé. Cserepekbe. mert az erjesztéshez oxigénre van szükség. akkor erősen letapossuk. Ennél olcsóbb a polietilénfólia tömlő. egyengetéséből. hogy csökkentsük a hőveszteséget. mely füvesfelével lefelé fordítva használható palántanevelésre. Korai hajtatásra 10-12 cm. Ládákat így is csak tűzdeléshez szánt sűrű magvetésre szokás használni. melyek kellő szikkadás után felhasználásra készek. érett trágya és homok azonos arányú keverékéből állóképes. a tőtávolság 1-8 cm határok között változhat a céltól függően. kései hajtatásra és szabadföldi korai termesztésre 4-8 cm átmérőjű kockák vagy cserepek felelnek meg attól függően. a talajról szóló fejezetben találhatók szerint. Ilyen célra bármilyen alapterületű. hogy időben. amit a kocka tervezett magasságának megfelelő rétegben döngölve betonra vagy egyéb kemény sík felületre elterítünk. cserépbe akarunk vetni. Sík felületre lábtörlő rácshoz hasonló eszközzel készíthetünk barázdákat a sortávolságnak megfelelően.és vízgazdálkodású kockát lehet előállítani. A sortávolság 4-8 cm. A magvak egyenes sorokba és egyenletesen vethetők a méretük - 51 . mely megfelelő méretűre darabolva és földkeverékkel töltve szintén alkalmas palántanevelésre. A kapálás célja a talaj átszellőztetése és a gyomok irtása. 6-8 cm magas oldalfalú deszka vagy műanyag láda megfelel. A trágya erjedésének. Lényeges. Ezekben a földréteg kívánatos vastagsága 5 cm. Ládába akkor érdemes vetni. majd tömörítéséből áll. és megtöltve 10 kg-nál lehetőleg könnyebbek legyenek. A trágya berakásától kezdve ablakkal vagy fóliával takarjuk az ágyat. ha ládába vagy földkockába. a sorokon belül pedig egyenletes távolságra. hogy milyen hosszú ideig tart a palántanevelés és milyen fejlettségű palántákat akarunk ültetni. ami felkapálásából. Ebből lapáttal kivághatók a kockák. Hagyományos kockakészítési lehetőség a tarackmentes gyepből kivágott gyepkocka. Biof ütésre erjedésnek indult friss vagy frissen kiszárított és a felhasználás előtt benedvesítéssel erjedésnek indított istállótrágya alkalmas. ill. hőmérséklete felemelkedett. ami lényegében csak a talaj előkészítéséből áll. Főleg a dinnyetermesztők kedvelt eszköze.

A nyugalmi állapotban levő mag sokkal többet elvisel. gyékény vagy műanyag fólia takarókkal fedjük le. A melegágy A) takarva. szellőztetéssel kell az ott ismertetett optimális hőmérsékleteket elérni. Tűzdelés vagy palántázás előtt ajánlatos az öntözés. ill. A magot valamikor egyszerűen elszórták a jól-rosszul megmunkált földfelszínre. A biofűtéses ágyakat szalma. hogy éjszakára ne maradjon a kórokozóknak kedvező párás. 52 . hogy csak a gyökerük kerüljön a talajba. majd beöntözzük és megeredésig lehetőleg árnyékolva tartjuk. nád. Földkockába való tűzdeléskor is lyukat készítünk. A tűzdelés legkedvezőbb két lombleveles állapotban. a többi növényrész földbe helyezését ültetésnek. amibe földpéppel iszapolhatjuk be a növényeket. amibe sziklevélig helyezzük a kis növényt. melyeket kiszedéstől ültetésig óvni kell a napfénytől. C) szellőztetve szerinti mélységbe. zömök. A palántákat nem szabad elkényeztetni. erős palánta a legjobb. Különös gondot kell fordítani a fejes saláta és a zeller tűzdelésekor arra. ill. Kelés után lehetőleg délelőtt kell öntözni. majd 3-41/m 2 vízzel egyenletesen beöntözzük. hogy minél nagyobb gyökérzettel szedhessük ki a palántákat. és gyökeréhez jól hozzászorítjuk a földet. a kiszáradástól. É4 • • " •"« " r " • _ 30. Edzett. amilyenek később várnak rájuk. különben tönkre mehetnek. A felszínre szórt magvakat komposztszerű földkeverékkel takarjuk be és tömörítjük. nyirkos környezet. palántázásnak nevezzük. növénytani jellegét. mert akkor átültetéskor sokat sínylődnek. A palántanevelési munkák fontos része a növényvédelem. A többi termesztőberendezésben fóliával takarva csökkenthetjük a párolgási veszteséget. mindig a gyökérzóna mélységéig öntözve. mind a nedvdús egyéb növényrészek. így nehezebben is szárad ki. B) kitakarva. Ültetés előtt egy héttel lehetőleg éjjel-nappal olyan körülmények között legyenek. A kelés kezdetéig sötétben is tartható a magvetés.A . Palántanevelés idején fűtéssel. Gondoskodni kell a talaj folyamatos nyirkosságáról a palánták növekedésének megfelelően növelt vízadagokkal. ültetés A magról való szaporítást vetésnek. Egyéb ápolási munkájuk az állandó gyomirtás és szükség esetén a talaj porhanyítása. ezzel is kifejezve a szaporítóanyagok minőségi különbségét. Palántázás. Egyenetlen öntözés következménye hiányos kelés lehet. A zöldségfélék környezeti igényei között már találkoztunk hőmérsékleti feltételeikkel. ábra. ahol az a csapadék hatására előbb-utóbb kikelt. A tűzdeléshez hegyes pálcikával készítünk lyukat. melyet óvatos öntözéssel és bátor szellőztetéssel lehet nevelni. amiről külön fejezetben szólunk.

Ezt szolgálja az előző fejezetben említett edzés és gondos kiszedés. hogy megszokott környezetéből kiszakítva és más környezetbe áthelyezve. a palánták sokkal érzékenyebbek a kedvezőtlen életfeltételekre. Ezek közül a karalábét célszerű utoljára hagyni. ábra. Ez azonban nagyon sok munkával jár és megnehezíti az ültetést is. a páratartalomtól és a párologtató levélfelület méretétől függ. A zöldségfélék közül leggyakrabban a következők palántázására kerülhet sor: fejes káposzta kelkáposzta karalábé karfiol bimbóskel póréhagyma fejes saláta zeller paprika paradicsom tojásgyümölcs sárgadinnye görögdinnye uborka spárgatök patisszon Négy fő szabadföldi palántázási időszak van az év folyamán. április elején kerül sor a korai káposztafélék.Frf ■ 1/111ANZIEZIIIENIE311 f 1PP melyek közül a tápanyag-raktározásra kialakult gyökerek.31. 53 . gondozást igényel. Legelőnyösebb lenne minden átültetéskor sértetlen gyökérzetű földlabdával felszedni a palántákat és úgy helyezni át új környezetükbe. mert azt begyökeresedésükig alig tudják pótolni. H = hideg. május vége. a fejes saláta és a póréhagyma palántáinak ültetésére. átmeneti tárolás is. mely szerint a palánta féltő gondosságot. A párologtatás mértéke a hőmérséklettől. Kis méretű házikertben viszont lehetőleg minden esetben ez a követendő eljárás. mert erős lehűlés hatására felhasználható gumó helyett magszárat fejleszthet. A káposztafélék kései termesztéséhez hidegágyban nevelt palántákat június második felében. július elején ültethetünk. A következő időszak április vége. hajtatásra vagy korai termesztésre szánt palántákat kezeljük így. Végül az áttelelő kelkáposzta és fejes saláta palántázására október az alkalmas időszak. amikor az összes felsorolt többi zöldségfaj palántázható. közülük legkorábban a paradicsom. Az olykor a gyermekekre alkalmazott „emberpalánta" kifejezés is érzékelteti a fogalom tartalmát. újra életre keljen. melyek termésének viszonylag magasabb árában megtérülnek a többletköltségek. Ezért üzemileg csak az erősen fejlett. Legkorábban március közepén. legkésőbb a paprika. Szí =szabadföld paprika F 11 Szf F 11 Szf F 11 Szf N Szf paradicsom uborka saka'a karbol F szr Jr r karalabé kiposrta dinnye tök hónapok Szf Szf . nagy lombú. hagymák kevésbé. Legnagyobb veszély a palánták és egyéb élő növényrészek számára a túlzott vízveszteség. lendületesen növekedjen. A termesztőberendezések palántaneveléssel való hasznositási lehetőségei F=fűtött. fejlődjön.

miként tűzdeléskor. legegyszerűbb barázdát húzni és abba helyezni. melyet ha mélyre ültetünk. Főként a tormatalpgyökerek és a dughagyma állására fordítsunk figyelmet. Megeredés után a kipusztult hiányzó palántákat sürgősen pótoljuk. Tavasszal. Ültetésük részletes ismertetésére az egyes fajok termesztésének leírásakor térünk vissza. Mindegyiknél ügyelni kell arra. Ezeket akár ásóval vagy kapával is ültethetjük. A palántanevelés időtartama a vetés időpontjától függően dekád honap 11 1 2 3 november 1 1 1 2 3 december 1 1 1 11 2 január 1 3 1 2 1 3 február 11 1 1 2 március 3 Az egyes napszakok közül délután. Itt is kivétel a fejes saláta. különben nehezen gyökeresedik be és könnyen kiszárad. hogy a talajt jól hozzájuk szorítsuk. ami a gyökerekhez iszapolja a talajt. Legegyszerűbb a földlabda nélküli palánták ültetése. Ugyanakkor azokat a fajokat. A palántázást feltétlenül kövesse olyan öntözés. Általában olyan mélyen palántázzunk. palántáknak. hogy a földlabdát legalább 1 cm porhanyós földréteg takarja. mert az éjszakai órákban könnyebben térnek magukhoz a növények és reggeltől fokozatosan szokhatnak hozzá az új környezethez. hogy melyik végük kerül a talajba. melyek ültetőfával készített lyukba helyezhetők úgy. hogy minél nagyobbak az ültetésre kerülő felsorolt növényrészek.hét 12 11 10 32. Egy bizonyos határon túl azonban nem érdemes a nagy 54 . Nagyobb térállásra mindegyik földlabdás palántának egyenként készítünk gödröt kapával vagy ültetőlapáttal. spárgamagoncra. Erre a célra érdemes a többiekkel együtt néhánnyal többet kiültetni és ebből a tartalékból pótolni földlabdás áthelyezéssel és beöntözéssel. Olyan mélyen ültessük ezeket. Ezeknél is kívánatos. még elfektetve is. ha sűrűn kerülnek a sorba. ilyenkor is csak a gyökerek mélységéig szabad ültetni. a paradicsom. A földkockás. cserepes stb. lehetőleg csak egyenként öntözzük be a palántákat az éppen szükséges vízmennyiséggel. hanem lefelé álljanak. tormatalpgyökérre. ha megnyúltak a palánták. A zellert és a fejes salátát. néha azonban ettől egyik vagy másik irányba eltérünk. az uborka). Az egyéb növényrészek ültetése főként dughagymára. majd kapával behúzni a földet éstömöríteni. A földbe dugott palántához teljes föld alatti hosszában kell a mellé szúrt ültetőfával odaszorítani a talajt. annál több tartaléktápanyagot tartalmaznak és ez erőteljes kezdeti növekedést eredményez. nehezen fejlődik és könnyen megbetegszik. ábra. burgonyagumóra vagy magtermő dugványokra terjed ki. ahogy a palántanevelő ágyban voltak a növények. Itt említjük meg viszont. hogy gyökereik ne hajoljanak vissza. melyeknek szára is meggyökeresedik (pl. estefelé legjobb palántázni. hogy a sok hideg öntözővízzel ne hűtsük tovább a talajt. amikor még nem elég meleg a talaj. célszerű mélyebbre helyezni különösen akkor. melyeknél nagyobb a tévedés lehetősége.

a többi munkához azokat is figyelembe kell venni. így tartalékai állandóan fogynak és végül teljesen kimerülnek.S: . Jó módszer irtásukra a „kimerítés" is. ültetés után a termés leszedéséig feladatunk a talaj gyommentességének biztosítása. Az ilyen termesztési módszer egyben szelekciós fajtanemesítést is jelent. Szórófejes öntözés a házikertben 11•11~. a növények vízzel és tápanyaggal való ellátása. a kórokozók és kártevők elleni védekezés. 11. ahol egymástól kis távolságra sokféle és különböző időben érő zöldségféle van. mert a rosszul tárolható egyedek soha nem kerülnek továbbszaporításra. Házikertben. nehéz a biztonsági előírások betartása és az utóhatások nyomon követése._ --7.---„ '.-. --. Ezt addig ismételjük. jó mélyen kivágjuk. tápanyagot termelni. Ezek csak magról szaporodnak és ha magérésüket megakadályozzuk. valamint a talaj porhanyós felszínének fenntartása. mert a kert más részéből vagy a szomszédból is újra fertőzhetnek a könnyen terjedő gyommagvak.-.. öntözésére és tápa nyag .-.--. ábra. 29 gti '31. Ápolási feladatok Vetés. A talaj művelésére. Ezeket mind össze kell gyűjteni és elégetni.-"----..-z_=. amelyek a termesztett növényekből táplálkozva legyengítik azokat.. Különösen veszélyes gyomok az élősködő aranka és a szádor. az acat és a folyondár szulák okoznak legtöbb gondot. -_:-. Az éve/ő gyomok közül a tarack. palántázás. Nagyüzemekben ma már általánossá vált a gyomirtó vegyszerek használata. -.05'‚ •. ezért ültetés előtt alapos válogatást kell végezni. /---"'. A gyomnövények közül az egyévesek irtása a legkönnyebb. Ezek a növényrészek többnyire télen tárolandók és tavasszal kerülnek ültetésre.ültetőanyagra törekedni. mert azok rosszul tárolhatók és méretük nincs is arányban hozamtöbbletükkel. A makói termesztési módszer előírja a téli dughagyma tárolás utáni válogatását. „. 33. Nem elég azonban csak a vetemények között irtani ezeket. A tárolás alatt betegségek léphetnek fel. __-. hogy amint a föld felszínét elérik.— ..\.utá n pótlására. ami abból áll. v'' . ezért a vegyszeres gyomirtást csak különösen indokolt esetben ajánljuk. valamint a növényvédelemre vonatkozó ápolási ismeretek a megfelelő fejezetekben már szerepeltek. Csak a megfelelő külsejű és jól tárolható egyedeket érdemes tovább szaporítani. A talajmunkák során feldarabolva és a földben hagyva csak tovább szaporodnak. 55 .-----: ---. . egyre ritkábbakká válnak. és ennek köszönhető a fajta termésének világhírneve._----"-—=.---_-_ '-------.=. amíg már nem képes asszimilálni. Ezek terjedő töveit az őszi ásások alkalmával a talaj teljes művelt rétegéből ki kell termelni és eltávolítani.

mennyiségét és a szabvány szerinti követelményeket. de ettől az igények időnként eltérhetnek. a gyökér. A vizesen leszedett vagy besározódott termény gyorsabban romlik. Ma már az állami és szövetkezeti kereskedelem kis tételekben is átveszi a felkínált terményt. hogy a mennyiség és a minőség megfelelő összhangban legyen. sőt még a feldolgozó ipari üzemek is támaszkodnak a kistermelőkre. A szabványok minőségtől függően osztályokba sorolják a terményeket. A kiskerti termelés egyik legfőbb jelentősége is ebben rejlik. de annak jelentős része kárbaveszett. hanem hozzá tartozik a válogatás. Igaz. a zöldbabnál vagy az uborkánál 1 -2 napos eltérés is jelentős mennyiségi vagy minőségi hátránnyal járhat. mint pl. finomabb minőségben vagy a korábbi fogyaszthatóság ban. a kabakosok és a levélzöldségfélék termése folyamatosan szedhető. A szedési érettség állapota a fajok többségénél befolyásolja a termés mennyiségét is. A termés betakarítása nemcsak a leszedésből áll. így a jó minőségű áru is csak alacsony áron értékesíthető. Házikertben kézzel szedünk. célszerű tárolás = több haszon A termény betakarítása Az egyes zöldségfélék termései különféle érettségi állapotban kerülhetnek szedésre. a hagymafélék és a fejes saláta növényei teljes termésüket egyszerre érlelik meg. az osztályozás. A jobb osztályú terménybe kevert gyengébb minőségű anyag az egész értékét lerontja. Az egyes osztályok között lényeges árkülönbségek adódnak. de sokkal jobb minőséget érhetünk el. időpontját. Az értékesítés zavartalansága érdekében ajánlatos szedés előtt megbeszélni a felvásárlókkal az átvétel körülményeit. Később az ügyes kereskedő esetleg szétválogatja a vegyes terményt és övé lesz a termelőt megillető haszon. Eddig is sokféle zöldséget termeltek a kertekben. hogy milyen célra használjuk. melyek sokáig vannak szedhető állapotban. Vannak zöldségfajok. attól függően. a paprika. ami elveheti a termelési kedvet. a hüvelyesek. mivel zsenge állapotban a termés még nem éri el a legnagyobb méretét. Főként a hüvelyesek érnek be egyszerre.Gondos betakarítás. A folyamatosan szedhetők érési időtartama is eltérő. A kisebb terméshozam azonban megtérül a jobb. A nagy melegben 56 . Ezekre szabvány szerinti előírások vannak. a fejes salátánál. nehogy utólagos nézeteltérésre kerüljön sor. Ezt a fellépő hiányt hivatottak pótolni a kiskertek terményei. A szedés nagyüzemekben már egyre több fajnál géppel történik. Némelyik faj. a zöldborsónál. Figyelembe kell venni az időjárást és a talajállapotot is. hogy munkaigényes. a káposztafélék. A szedés időpontját nagy körültekintéssel kell kiválasztani. pl. Mások. mert nem volt lehetőség a feleslegek felvásárlására. a kései káposztafélék és a gyökérzöldségfélék. mint a paradicsom. Az egyszerre érőkből különböző tenyészidejű fajtákkal és szakaszosvetéssel lehet folyamatosabbá tenni a fogyasztást. csökken az értéke. Másoknál.és gumós zöldségfélék. melyekre pedig táplálkozásunk változatosságához szükségünk van. melyeknél ezért szintén indokolt a fajtákkal és különböző időpontú vetésekkel széthúzni a szedési idényt. pl. a tisztítás és a csomagolás is. A nagyüzemek elegendő munkaerő hiányában kénytelenek abbahagyni több zöldségféle termesztését.

Szedéskor kerülni kell a sérülések okozását. Célszerű. ha a kistermelők is minél több zöldséget tárolnak. de lényegesen el is térhet attól. A zöldségfélék tárolása Már megismertük a zöldségfélék piaci forgalmáról szóló fejezetben. betegségek léphetnek fel rajtuk. Fokozott a kórokozók pusztítása akkor is.szedett termények. melyek szedés után is tovább érnek. Vannak zöldségfélék. a hőingadozás és a páralecsapódás veszélye is. Az erre vonatkozó különleges igényeket érdeklődésre a felvásárlók Az egyes zöldségfajok érettségi fokozataira vonatkozó részletesebb ismeretek azok termesztésének leírásában találhatók meg. különösen a lédúsakat ne dobáljuk. Mind a termény minőségét. Az ott szereplő biológiai érettség kifejezés azt jelenti. A tárolt termények viszonylagos nyugalomban levő. hogy a termés továbbszaporításra alkalmas érettségűvé vált. A gazdasági vagy fogyasztási érettség egybeeshet a biológiai érettséggel. színük és ízük romlik. mert könnyen sérülnek. Az ilyeneket attól függő érettségi fokozatban kell szedni. A túlzott öntözés vagy sok csapadék. valamint a szedés befolyásolják legjobban a tárolhatóságot. valamint a bőséges nitrogéntrágyázás laza szövetű. ill. A leszedett termést. mint pl. 57 . Az egymással nem érintkező termények között nehezebben terjednek a betegségek. A túlérés az éretlenséghez hasonlóan előnytelen. hogy gyökereik ne sérüljenek meg. Ezzel csökken a párolgási veszteség. hogy milyen távolságra. hogy minél rövidebb legyen a tárolás időtartama és minél hűvösebb időben kezdődjön. könnyen romló terméshez vezet. mind a növény további termőképességét befolyásolja a szedés technikája. Olyan körülményeket kell teremteni a tároláskor. értékes tápanyagaikat szén-dioxidra és vízre bontják le. pince áll kihasználatlanul. víztartalmukat párologtatják. hanem piacra is. hogy mely zöldségfélék alkalmasak hosszabb idejű tárolásra. ütődnek. hanem szerepe van benne a termesztési és a betakarítási körülményeknek és a tárolásra alkalmas fajta kiválasztásának is. A termesztési körülmények közül a szaporítás és a betakarítás időpontja. nemcsak saját igényeik kielégítésére. mert az ilyen termények jobban tárolhatók és táplálkozási értékük is nagyobb. A tárolás sikere nemcsak a tárolás folyamán dől el. A tárolandó terménynek a lehető legkésőbbi időpontban kell beérnie. Ezeknek nélkülözhetetlen szerepük van a téli—tavaszi táplálkozásban. mint pl. Ezekhez kell tehát szabni a tárolásra szánt termények szaporítási időpontját. gyorsan lankad nak és könnyen befüllednek. és ne lazuljanak ki. a párát. Ezért szokták a gyökérzöldségféléket homokba rétegezve is tárolni. Gazdaságilag fogyasztásra érett lehet már a 4-5 cm hosszú csemegeuborka.és a pritaminpaprikánál vagy a dinnyéknél. A folyamatosan termő növényekről úgy kell szedni. nyomódnak és foltosak lesznek. mennyi ideig szállítják. ami csökkenti értéküket. melyek haszonnal járhatnának a családok és az egész népgazdaság számára is. Fontos azonban a tökéletes beérés. Magas hőmérsékleten erősen lélegzenek a sejtek. Sok olyan épület. de élő növényrészek. ha beteg egyedek kerülnek a tároltak közé. mely még nem tartalmaz csírázóképes magot. a fűszer. főleg a levélzöldségfélék. Életfolyamataik sebességét a hőmérséklet határozza meg döntően. magjai is beértek. az öntözés és a trágyázás. melyeken könnyen behatolnak a kórokozók. hogy minél jobban lassítsuk ezeket a folyamatokat és gondos szellőztetésseltávolítsu k el a keletkező bomlástermékeket. a paradicsom is. melynek kisebb a tápértéke is.

Összetevőjük a termény párolgásából adódó vízveszteség és a légzéssel távozó szén-dioxid. A tárolási veszteségek zöldségfajonként és a tárolás körülményeitől függően változnak. Átmeneti tárolásra az 5-10 °C hőmérséklet is megfelel. Takarása szalmával és földdel történik. A prizma gerincét csak a fagyveszély beálltakor zárjuk le. tetszés szerinti hosszú prizmákba rakjuk a terményt. A tárolási módok közül legegyszerűbb az árokban. Tároló verem 58 . ábra. hogy addig szellőzhessen a termény. Zöldségtároló prizma Tartós tárolásra legjobb a közvetlen fagypont feletti hőmérséklet. végig a prizma hosszában. amikor a 34. A veszteség többi és rendszerint nagyobb részét betegségek és kártevők.szel/őz-acsatorna tb/d szalma termény 34. melyben a gyökérzöldségféléket homok közé rétegezve. 1 m széles és magas. NorMális körülmények között ezekből 5-10% súlyveszteség áll elő. a többit szellős halomba rakva tároljuk. átrakással védekezni. A lerakott terményt azonnal takarjuk. barázdában való leföldelés. Erre alig van lehetőségünk. A szedés és a felhasználás között 1-2 hétig szinte minden zöldségfajt lehet tárolni. ahol nem várható vízzel való eláradása. ábra. ami azonban csak korszerűen klimatizált. Tárolás közben hőmérővel ajánlatos a termény hőmérsékletét ellenőrizni és a felmelegedés ellen szellőztetéssel. drága tárolókban tartható folyamatosan. 35. főként rágcsálók okozzák. tönkremegy. Az egyes fajok tároláskor közel egyformán érzékenyek a fagyra. A talajok közül a homok a legalkalmasabb. kb. A terményhalom alatt szellőztetőcsatornát is ki kell képezni. A szellőzőcsatornát csak fagyveszélykor és esős időben tartsuk zárva. 0 és —1 °C között szinte mindegyik megfagy. Prizmát csak olyan helyen szabad készíteni. hogy megakadályozzuk a napsütésből és erős lég mozgásból adódó nagy párolgási veszteséget. Biztonságosabb a prizmás tárolás. célunk csak a megközelítése lehet. ábrán látható módon. A pincével rendelkezők számára ez a legjobb házi tárolóhely.

Gyakorlatilag az azonos méretű és fűtésű hajtóberendezések egyformán használhatók. mint a többi előnye. annál melegebb van bennük és talajuk is annál több hőt képes a nappali órákban tárolni. hogy a két borítóréteg között hézag maradjon. Előnyük az üveggel szemben. ha fűtünk is. a párás belső felület pedig csökkenti a hőkisugárzást. A fűtés nélküli hajtatóberendezések belső hőmérséklete erősen függ az időjárástól. Átlagos körülmények között 2-4 °C hőmérséklet-különbséget tartanak az éjszakai—hajnali órákban. mint az 1 m szélesben. A hajtatóberendezések hőmérsékletét befolyásolja légterük páratartalma. és a 38. új fóliára érvényesek. Minél nagyobb egy hajtatóberendezés. ami egészségesebb a növények számára. Lényeges.Télen. növényházakban vagy fólia alatt termesztjük. Fedett térben korábbivá tehető az érés. Célja a fogyasztási idény meghosszabbítása. Mindkétfajta berendezés kb. Hangsúlyozni kell. Hosszan tartó napsütés nélküli idő után csökken a berendezések hőtartaléka. Újabban az üveg szerepét egyre szélesebb körben a műanyagokveszik át. később a fólia fényátbocsátó képessége az elpiszkolódás és öregedés következtében romlik. tavasszal is friss zöldséget! Hajtatás. mint az üveg. valamint szerkezetük légjárhatósága is. A különféle nappali és éjszakai hőmérsékleti körülmények között a 37. A meleget a nap sugárzása és a talaj hőkibocsátása szolgáltatja. mint a szabadban. hogy nem törékenyek. A párás levegő több meleget képes tárolni. ami nincs akkora hátrány. A 36. Korábban a legáltalánosabb hajtatóberendezések az üvegházak és üvegezett ablakokkal fedett hajtatóágyak voltak. előfordulhat. olcsóbb tartószerkezet szükséges hozzájuk. mert a nagyobb ágyakban egységnyi lehűlő felületre nagyobb légtér jut. hogy a fagy előtt milyen idő volt. hogy közel annyira lehűlnek. Biológiai előnyük. ábrákon látható hőmérsékleti különbségek várhatók. ábrán látható. könnyebbek és ezért egyszerűbb. amikor a növényeket nem természetes körülmények között. Az üveg házak és az új fóliával fedett berendezések fényellátottsága egyébként alig tér el egymástól annak ellenére. hogy az üvegtől eltérően átbocsátják az ibolyántúli sugarakat is. annál jobbak a hőviszonyai. mert az abban kialakuló légpárna szerepe döntő a meleg megőrzésében. borítófelületük belső oldalának párássága. Minél erősebben süt a nap. amit éjszaka kisugározva csökkenti a légtér lehűlését. 50-55%-át bocsátja át a szabadban levő fénynek. függetlenül attól. hogy üveggel vagy műanyaggal fedettek. hogy ezek a megállapítások csak használatlan. Fűtés nélkül csak enyhe fagyok ellen védenek a hajtatóberendezések. hogy december—január hónapokban az üveggel fedett növényházak szilárdabb szerkezetük miatt nagyobb biztonsággal használhatók. hanem termesztőberendezésekben. Ennek mértéke is attól függ. A műanyag fólia 5-10%-kal több hőt bocsát át. a téli—tavaszi időszak frisszöldség-ellátása. hogy egy 3 m széles fólia ágyban 2-3 °C-kal melegebb lehet. korai termesztés Hajtatásnak nevezzük azt a módszert. hogy az üveg átlátszóbb. 59 . Eltérés közöttük csak az. mint a fedetlen terület. Napsütéses időben 10-20 °C-kal is melegebb lehet bennük. Dupla fóliaborítással 2-4 °C-kal melegebben tarthatók az ágyak. A hézagmentes zártság pedig akadályozza a belső meleg és külső hideg levegő kicserélődését.

36. Különböző 14 — 12 — .. I I I / I I II / e — 2— 37. ••• .... ~I= 3 2} méter szetes méretű fólia ágyak hőszigetelése • 10 — ••■ • WIMEffie • ■■1•......-I I szabadban \ I k \ \ ... .... • 1 szabadban 8— 6— — • 2— 0— • e./ 1 i I 1 1 38....... I .... ábra. . -2— (óra) ig I I I I 21 22 23 24 1 I I 2 3 4 5 I I 6 7 8 I fóka agyban 34 — 1 30 — / I \ i 26 — / L lI I 22 — I 18 — I 14 — 10 — e‘ 1 1 I I \ .... ábra... A fűtés nélküli fólia ágy hőszigetelése erős lehűléskor 60 .. ábra. A fűtés nélküli fólia ágy hőszigetelése 1 9 óra: 13 17 21 1 5 113 1 17 21 gyenge lehűléskor (T) 24 — 20 — 16 — 12 — Mije cigyban szabadban 1 J I 1 ^1 vá‘ 1 ■ ■ \ \ ■ ....UNE.. . / I I I I I \ ‘ \ \ \ .

Ennyi fűtőértéket tartalmaz kb.2 17. hónapos retek és fejes saláta február végétől. 14. amikor azok napi átlaghőmérséklete már csak 6-7 °C-kal alacsonyabb.8 9.9 Febr.1 3.5 5. 6. fejes saláta. a paprika. hogy az egyes zöldségfajok átlagos időjárású években melyik időszakban ültethetők fűtés nélküli és mikor fűtött hajtatóberendezésbe.8 61 .8 9.. Paprika és kabakosok opt.4 2.1 1. vagyis 2-4 héttel korábban ültethetők fűtés nélküli hajtatóberendezésbe. mert az egyes évek időjárása között ilyen tekintetben is nagy eltérések lehetnek.6 Nov.7 7.6 11. 22.A szabadföldinél 1 °C-kal magasabb napi átlag hőmérséklet mintegy öt nap koraiságot jelent.6 3. ill. ábrákon tájékozódhatunk arról.7 2. 6.5 Ápr. Átlagos tüzelőolaj-szükséglet az egyes zöldségfajok hajtatásához havonta (kg/m 2 ) Zöldségfaj Fűtés min. 6.3 20. Paradicsom opt. tök. Fűtés nélkül a kevés meleget kívánó káposztafélék. pl.1 Jan. Szénből. a másik az optimális igényeket mutatja. Fűtés nélküli berendezésekben általában akkor ajánlatos megkezdeni a hajtatást. Télen az optimális hőmérséklet biztosítása csak olcsó tüzelőanyag mellett gazdaságos.7 1 7.6 6.6 1 2. 21.4 1 4. az uborka. 12.9 Okt. A fűtéses hajtatáshoz szükséges hőmennyiség. Ezt megelőzőleg csak fűtött berendezésben hajtathatunk. ekkora hőmennyiség szolgáltatásához naponta 300-400 kcal fűtőértékű tüzelőanyag kell 1 °C hőlépcsőhöz. hőforrás vagy valamilyen hulladékenergia használatakor.4 8. 10 kcal hőmennyiség szükséges. Ezen belül minél alacsonyabb a hőmérséklet az optimumnál.7 1 4. Káposztafélék. Természetesen ezek csak tájékoztató jellegűek. Ez csak az illető zöldségfaj minimális és optimális hőmérséklete közötti tartományon belül várható. Az egyik változat a minimális. 5 dkg szén vagy 3 dkg fűtőolaj. tüzelőanyag a fajoktól. a paradicsom március végétől. a spárgatök és a dinnyék április második felétől hajtathatók. mint az illető faj optimális hőmérséklete.3 Dec. valamint dinnyefélék október közepétől április második feléig igénylik a fűtést. A 6. mint szabadba. 5. 1. a paprika és a kabakosok családjába tartozó uborka.re havonta szükségestüzelőanyag mennyisége két változatban. annak kalóriaértékétől függően.7 20. opt. 1. a hidegtűrő zöldségfajok december elejétől február végéig szorulnak rá a hő mesterséges pótlására.2 11. 0. A paradicsom október végétől március végéig. Miként az ábrákon látható. azok hajtatási időszakától függően változó.7 5. ill. Az 1976.1 Marc.5-2-szer ennyi szükséges. évi energiahordozó árakkal számolva naponta 1 m 2 felületen 1 °C hőmérséklet-emelés (hőlépcső) fűtőanyagára 10 fillér. Mivel a fűtőberendezések hatásfoka 60-80%.4 23. A 20.9 2. annál hatékonyabb a többletmeleg. táblázatban látható az egyes zöldségfajok hajtatásához 1 m 2 .1 15.6 12. A külső és a belső hőmérséklet közötti különbséget hő/épcsőnek nevezzük. táblázat. 10. hónapos retek min.. min.5 8. A külső hőmérsékletnél 1 °C-kal melegebb belső hőmérséklethez 1 m 2 hajtatófelületen óránként kb.

az ágyhoz. Vázszerkezetéhez 40 mm átmérőjű. Nagyobb méretű hajtatóberendezések a fólia sátrak. kis gépekkel vagy fogattal is lehet bennük dolgozni. Hasonló a 6 m széles sátor szerkezete. de szerkezetük.700 cm lyuggatott fóka mm 0 harganyzall =é/huzal C Y: - - • •• • : r . mivel azok létesítése műszaki szakképzettséget igényel.5 m. ábra.5 m hosszú alumínium vagy vascsövek felelnek meg. Ezekhez a csőbordák helyett megfelel 3-4 mm vastag acélhuzal. melyek már megfelelő hőgazdálkodásúak. melyek szélessége akár 10-12 m is lehet. Ilyen pl. de nem olyan erős szerkezetű létesítmény. gerincre és ajtóra nincs szükség. A bordákat felül hasonló csőből készített gerinchez rögzítjük. a fólia alagút. A 4.3 kg fólia szükséges. melyeket meghajlítva a földbe szúrunk egymástól 50-100 cm távolságra. felállításuk még egyszerű. Az ágyak végei megfelelő alakú csőből és fóliából készített 2-2 fél ágy szélességű ajtóval zárhatók le. mely 50-100 cm széles.34 kg szükséges. melyből hajlított bordákat egymástól 1. Házikertekbe azonban csak a 4. A fóliát mindkét oldalon visszahajtva a földbe rögzítjük.„. 8 m hosszú műanyag vagy fémcső felel meg. melyekben szintén lehet hajtatni. A szélső bordákat az ágyak két végéhez leállított oszlopokhoz kötözzük.5-6. is.0 m széles fólia sátrakat ajánljuk. kemény. A sátraknál és ágyaknál egyszerűbb megoldásokat is választhatunk. sátorhoz hasonló alakú. Ehhez 9.6 m széles takarót kell hegeszteni.5 m-re és 40 cm mélyen szúrjuk a talajba. tehát kényelmesen lehet benne járni. vessző stb. ábrán látható. A takaró szélessége 10 m.5 m széles fólia sátor 180-200 cm magas. A bordák távolsága 1.2 m vastag polietilén fóliából 0. Borításhoz 0. `-"" • 39. A melegágyak és fólia ágyak a palántanevelésről szóló fejezetben szerepeltek. 1 m 2 alapterülethez 0. Két oldalán a fóliát szintén 62 .15 mm vastag polietilén fóliából 7. Félkör alakú kiképzésük miatt jól ellenállnak a szélnek. Az 1 m 2 alapterületre 0. mint a 27. Fóliás hajtatóberendezések A hajtatóberendezések közül a növényházak műszaki ismertetésére nem térünk ki.

Korai szabadföldi káposzta fólia takarással 41. ábra. Korai paradicsom takarása perforált fóliával 63 . ábra.40.

előkészítését a szabadföldinél nagyobb gonddal kell végezni. de még valamennyit véd a hideg ellen is. 0. káposzta Retek 10-20 5-10 3— 5 P205 20-30 10-20 5-10 K20 20-40 1 0-20 5-10 64 . mint a szabadban. az ágy teljes szélességén átvetve és mindkét szélén rögzítve. hogy az ágy kialakítása. A fólia alagúthoz 0. paradicsom. Javításuk legegyszerűbben úgy oldható meg.és vízgazdálkodás talajszerkezeti feltételeit. Használjuk a lyuggatott fóliát bakhátak nélkül is „síkfólia" elnevezéssel. táblázatban szereplő műtrágya-hatóanyagokat adjuk a következő adagolásban : a foszfort talaj-előkészítéskor a szerves anyaghoz teljes mennyiségben. A fóliával fedett létesítmények legnagyobb ellensége a szél. Műtrágya hatóanyag . 41. Az említett lyuggatott fóliás megoldásokkal kb. Az ágyak talaja lehetőleg vízszintes legyen. hogy ültetésig vagy vetésig alattuk felmelegedjen a talaj.04 mm vastag polietilén fólia használható. sátrak hossztengelye az uralkodó széliránnyal párhuzamos.1 mm. 2 °C hőlépcső érhető el. különben tovább rongálódnak. mellyel feleslegessé válik a szellőztetés. a nitrogént 5g/m 2 -es. Négyzetméterenként 80-100 db. amely megteremti a jó tápanyag. ami 1-2 hét koraiság nak felel meg. nem kell vázszerkezet. A hajtatásnak ugyancsak elengedhetetlen feltétele az öntözés lehetőségének biztosítása. Elkerülésére a szabadföldi nél bővebb tápanyagellátást kell végezni. A hajtatott növények fejlődése. Ellene legfontosabb védekezés.szükséglet hajtatáshoz Hatóanyag (g/m 2 ) Hajtatott zöldségféle N Paprika. a váz nélküli takaráshoz 0. a fólia fektetése géppel is egyszerűen megoldható. A kiszakadt fóliákat vagy cserélni. és vékonyabb fólia is megfelel. Kiegészítésül a 7. A nagyobb méretű fóliás berendezéseket a hajtatás kezdete előtt egy héttel ajánlatos felállítani. mint az a 40. ha az ágyak. elgyomosodott vagy rossz szerkezetű talajra. a káliumot pedig 10 g/m 2 -es részletekben a talaj-előkészítéskor kezdve és a tenyészidőben az erőteljes növekedés kezdetétől 2-3 hetenként fejtrágyaként. Vázszerkezet nélkül is lehet fóliával borított légteret kialakítani. Az őszi talaj-előkészítéskor 5-10 kg/m 2 istállótrágya vagy egyéb szerves anyag dolgozandó be évente.leföldeljük. A táblázatban szereplő határétékek közül a nagyobbak alacsony tápanyagtartalmú szervesanyag-ellátáskor és tápanyagban szegényebb ta- 7. A fólia lyuggatása a tekercsben levő anyag átfúrásával oldható meg. hogy a szakadás fölé. A hajtatóágyak nem kerülhetnek mély fekvésű. A fólia alagutak és a váz nélküli ágyak takarására lyuggatott fólia is használható. a végeket pedig drótkampóval tűzzük le vagy földdel töltött fólia zacskókkal rögzítjük.5-1. ábrán látható. különben egyenetlen lesz a növények vízellátása.0 cm átmérőjű lyuk megfelelő szellőzést biztosít. táblázat. Csökkenti a szélkártételt. vagy sürgősen javítani kell. karalábé. uborka Fejes saláta. Előnye. tápanyagfelvétele gyorsabb. Itt földből készített bakhát segítségével alakul ki az ágy. karfiol. mert ilyen körülmények között csak csekély eredményre számíthatunk. tehát sokkal olcsóbb. Mivel a hajtatás költséges termesztési mód.. a tápanyag hiány tünetei is jobban kiütköznek. 1-2 m széles póttakarót helyezünk. hogy a fólia takarók mindig feszesen legyenek rögzítve.

Ennek ellenőrzésére feltétlenül szükséges hőmérőt használni és azt naponta többször megtekinteni. amikor még csak keveset kell szellőztetni a berendezéseket. Szén-dioxidot a növények csak a nappali órákban fogyasztanak. kb. A palackot mérlegre kell helyezni és nyílásától elosztó. Házikertekben a palackos CO 2 használata ajánl ható az adagolás kézi szabályozásával. hogy kisüt a nap. amelyből melegben CO 2 is képződik. ami meghatározza a CO2-adagolás napi időszakát. ahol a gyufa lángját a CO2 kioltja. A hőmérőt a növények magasságában kell elhelyezni úgy. hogy csak a természetes felmelegedés kezdetéig szolgáltassunk meleget. a fény erősségétől függő mértékben. mely főként akkor hatásos. A talaj mesterséges melegítése a természetet utánozza.4% töménységű felel meg. Amikor csak a levegőt melegítjük és nincs napsütés. akkor a talaj hideg marad. melyek a fő tápelemeken kívül az előnyös hatású nyomelemeket is tartalmazzák. melyekből 0. különben hamis értéket mutat. Természetes körülmények között a nap sugarai a talajt és a növényeket melegítik fel. Ezekből az edényen levő használati utasításnak megfelelő töménységű oldatot kell készíteni. A levegő is ezektől kapja melegét.1%-os töménységet fenntartani. és akkor hirtelen emelkedik a hőmérséklet. hogy egyenletes legyen szétosztása. tartózkodni életveszélyes. Hajtatásban is ajánlhatók a már említett permettrágyák.03%. használatára csak a tenyészidő első felében van lehetőség. Olyan légtérben. A hideg levegő tehát hőt von el a talajtól és a növényektől egyaránt. Délután pedig igyekezzünk minél többet megőrizni a nap utolsó sugarainak melegéből. Lehetőleg nagy hatóanyag-tartalmú műtrágyák formájában adjuk az ajánlott mennyiségeket. mert hatástalan. mint amennyit a CO 2 -trágyázás segít. mert nagy töménységben mérgező az emberre és a növényekre egyaránt. Fűtött berendezésekben elsősorban fűtéssel és ne szellőztetéssel szabályozzuk a hőmérsékletet. A legnagyobb lehűlés többnyire a hajnali órákban várható. Mivel az erős felmelegedés többet árt a növényeknek. Különleges tápanyagellátási mód hajtatásban a szén-dioxid. Ezenfelül legalább az illető faj optimális hőmérsékleténél 8-10 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet érjünk el. nappal pedig gátolja a túlzott felmelegedést. A fejtrágyázás leg hatásosabb módja a tápanyagok oldatának használata. A CO2 kezelése óvatosságot igényel. A reggeli öntözés is javítja napfényes időszakban a hőgazdálkodást. Úgy kell tehát fűteni. Ezekben a talaj melegítőfelülete a légtérhez viszonyítva sokkal nagyobb.1 %-ig való növelése fokozza a növények szervesanyag-termelését. hogy minél kevesebb só halmozódjon fel a talajban. óránként 1 m 3 légtérbe 1 g CO 2 -ot adagolva lehet a 0. mint a növényházakban vagy a fólia sátrak- 65 . Mivel a szén-dioxid légnemű anyag. Ezért lehet megfelelő hőmérsékleti feltételeket teremteni biof ütéssel is a növények számára a kis méretű palántanevelő és hajtatóágyakban. 1 cm átmérőjű lyuggatott műanyag csővezetéket vinni a termesztőberendezés különböző részeire. használata csak zárt térben ad kellő eredményt. különben nagyon lelassul a növekedés. Nagy telepeken már érdemes beszerezni automatikusan adagoló készüléket is. A legfontosabb fűtési feladat a fagykár megelőzése.( CO 2 ) trágyázás. Ilyen oldat a folyékony állapotban forgalmazott műtrágyákból készíthető legkönnyebben.3-0. A készülék esetleges hibája miatt bekövetkező gázömlés esetén a helyiséget azonnal el kell hagyni és teljesen kiszellőztetni.lajon használandók. amikor kevés a talajban a szerves trágya. A hőmérséklet-szabályozás alapelve. mint a száraz. mert az utóbbi tüzelőanyag-pazarlással jár. A téli fényben szegény napokon szintén nem érdemes CO2-ot adagolni. hogy az optimálisnál inkább alacsonyabb. mert a vizes talaj több hőt tárol éjszakára. A levegő természetes CO2-tartalma 0. mint magasabb legyen a hajtatóberendezések hőfoka. hogy ne süssön rá a nap. A talaj melegítése viszont a levegő hőmérsékletét is jelentősen emeli. A reggeli órákban számítani kell arra. melynek 0.

biztonsági fűtés. szabályozható melegvizes fűtéssel lehet a talaj hőmérsékletét emelni. A lakásokban is használt olajkályhák beállításával drága csővezeték nélkül. mely utóbbi azonban nincs a házikertben. ábra). hogy melegét belül adja le és ne tudja megolvasztani a fóliát. Azt már tudjuk. Az egy kályhával fűthető hajtatófelület méretét a következő képlet segítségével számíthatjuk ki. A talaj melegítése legegyszerűbben a palántanevelésnél ismertetett biofűtéssel oldható meg. A burkolatot alul nyitva kell hagyni. Hátránya. de csak a trágya elbomlásának viszonylag rövid idejére. Viszonylag jól is szabályozható. tehát a nagy sátrakban azonos zártság esetén legalább kétszer annyi levegőt kell felmelegíteni.3 ) — meleg levegő/ e/osztócső ( g tV"nrarfirgirÁadi aii t 1 lemezburka ka7yhaceti keindng ---o- / ‚ i . Egy 3 m széles fólia ágyra 1 m 2 talajra kb. Előnye még ennek a megoldásnak. mely felmelegedve felszáll és a csőben továbbterjed. különösen a fagykár elkerülését szolgáló. és ezért nem térünk ki részletes ismertetésére.. Még a jól záródó termesztőberendezésekben is 1-2 óránként kicserélődik a levegő. 1 m 3 . hogy mennyi hőt képesek termelni. 1 kályhával fűthető felület (m 2 a kályha teljesítménye (kalória) x 10 x hőlépcső (°C) 0.5 m 3 légtér jut. hogy 1 °C hőlépcsőhöz 1 m 2 felületre óránként 10 kalória szükséges. tehát a kivezetésnél a kéményt 1 m 2 . Az olajkályhák használati utasításában található. Hosszabb időszakra. egyszerű kezeléssel lehet a hajtatóberendezéseket fűteni. mint távolabb. Az olajkályha kéményét is úgy kell kivezetni.vagy azbesztlemezen kell átbújtatni és a lemezhez csak a fólia palástot csatlakoztatni. A meleg vizet kazánból vagy hőforrásból nyerhetjük.nyi fém.3 szám az egyenetlen hőeloszlás miatt és a biztonság növelése érdekében rátartást jelent.c• ‚ p i l ' -7faiyo h \■ ■ „ 42. Ezen úgy lehet javítani. hogy a kályha közelében sokkal melegebb van. A nevezőben szereplő 0.ban. ábra. egy 6 m széles fólia sátorra viszont több mint 2. hogy a kályhát körülvesszük egy bővebb fémlemez burkolattal és abból 20-30 cm átmérőjű. hogy rugalmasan lehet vele alkalmazkodni az időjáráshoz. . A trágya hőszolgáltató képességének csökkenésével azonban fokozódik a természetes felmelegedés. ún. kikapcsoláskor pedig gyorsan lehűl. A háztartási olajkályhák hőszolgáltató teljesítménye 4000 kalória körül van. mert begyújtáskor azonnal melegít. mint a kis ágyakban. hogy beáramolhasson a levegő. A kályha melegének elosztása a hajtatóberendezésben 66 . fekvőkéményszerűen elhelyezett csőben a kályhától távolabb eső helyekre elvezetjük a forró levegőt (42. A levegő melegítése műszakilag egyszerűbben oldható meg házikertben. Egy ventillátor odahelyezésével fokozható a levegő áramlása.

sátrakat vagy csak a széllel ellentétes végükön. amit akkor kell megkezdeni.kal a hajtatott faj hőmérsékleti optimuma fölé emelkedik és akkor befejezni. Ezeket a nyílásokat csak akkor kell kivágni. melyek szélessége a bordatávolságnak felel meg. sátrak szellőztetése kielégítően megoldható a végek megnyitásával. A nyílás elzárásához lécekre. mint azt a 8. A légtér gőzzel vagy meleg vízzel való melegítésének megoldása már pontos tervezést és külön műszaki felkészültséget kíván. különben nagy lesz korábban a hőveszteség. Meleg napokon a napi párolgás négyzetméterenként 4-5 litert is elérhet olyankor. Ehhez nem kell külön kazánkapacitás. táblázat mutatja. A kemencékből és a kályhákból fekvőkéményen ajánlatos kivezetni a füstöt. A lakás visszafolyó fűtővezetékének leágaztatásával házikertben is egyszerűen megoldható a talajmelegítés. 1 m 2 felületen egy tenyészidő alatt a hónapos retek 60-80. ill. de több munkával jár. a gerinchez lehessen rögzíteni a szabaddá váló sávokat. A hosszabb sátrakon már oldalt is kell szellőzőnyílásokat kialakítani egymástól 10-20 méterre.3 felel meg. ami csökkenti a fűtési költségeket. vékony műanyag csövekre bújtatókkal rögzített fóliából redőnyszerűen fel húzható és leereszthető. felhúzva pedig zárjuk őket. A kályhánk teljesítménye a használati utasítás szerint 4000 kalit5ria. Fontos. nehogy a kórokozók gyorsan terjedjenek. A nyílásokat a fólia felvágásával készítjük úgy. amikor a lég hőmérséklet 5 °C.: ha —10 °C külső hőmérsékletnél fagymentesen akarjuk tartani a hajtatóberendezést. A viszonylag magasabb hőmérséklet miatt nagyobb a vízfogyasztásuk is.Pl. A hajtatott növények öntözése különösen fontos. hogy a csúcsfogyasztási időszakban 10 cm-es talajrétegben mindössze 3-4 napra elegendő 5" 67 . a nyílásnál 40-50 cm-rel szélesebb „oldalajtókat" kell készíteni. Füstölő fűtőtestet nem szabad használni. Felülről lefelé engedve nyitjuk. a képlet szerint számítva a kályha 10 x 11 x 0. a káposztafélék 180-200. nehogy a szél beléjük kapaszkodhasson. feszesen álljanak. A házikertben használatos legfeljebb 20-25 m hosszú ágyak. Alacsonyabb hőfokon is indokolt szellőztetni. hanem a várható legerősebb lehűlés alapján kell megállapítani. a paprika és a paradicsom 200-400. az uborka pedig 400-600 I vizet is elfogyaszthat.5 m. Régi bevált dolog a kemence. hogy melegét a hajtatóberendezésben adja le. Szeles időben műanyag fóliából készített ágyakat. érdemes lehet a gőzt vagy a meleg vizet a hajtatóberendezésbe is elvezetn i. A különféle talajok víztároló képessége nagyon eltérő. hogy becsukva oldalt és felül is jól zárjanak. amikor használatuk megkezdődik. A könnyen felvehétő víz elfogytával a növények lankadnak. különben az alákapó szél nagy pusztítást végezhet. amikor már nagy lombfelülettel rendelkeznek a növények. jut belőle ilyen célra is. mert az ártalmas a növényekre. felül pedig a gerinchez vagy keresztbordához kötözve rögzítjük. melyben minden hulladéktüzelőanyag is hasznosítható. Természetesen használhatók egyéb kályhák is. mert természetes csapadékot nem kapnak. amikor a növények felülete öntözés vagy páralecsapódás miatt vizes. akkor —10 °C + 1 °C = 11 ° C a tervezett hőlépcső. A táblázatból megállapítható. így itt ezeket csak lehetőségként említjük meg: Ahol a lakás ilyen fűtéssel van ellátva. amikor az optimum alá száll. A hőlépcsőt nem a napi átlaghőmérséklet. a saláta 100-160. 1. az egyáltalán felvehető vizet elhasználva pedig elhervadnak. A kelleténél magasabb hőmérséklet ellen szellőztetéssel védekezünk. Teljes vízigényüket mesterségesen kell kielégíteni. magasságuk pedig kb. vagy mindkét végükön kinyitva tanácsos szellőztetni. Ezeket alul biztonságosan rögzítjük a talajba. mert a tavaszi hónapokban a lakásfűtés már nem meríti ki az egész kazánkapacitást.3 4000 _ 4000 — 120 m 2 -re 33. hogy oldalt és felül a bordákhoz.

ahogy őszből télbe hajlik az idő. Ilyenkor kb. táblázat. ábra. 43. a rajtuk levő termések tövön való eltartására. Ősszel kevésbé is indokolt a hajtatás. vagyis minden felvehető víz elfogyott. mint a tavaszi. Ha már elhervadnak a növények. A hajtatóberendezések hasznosítása általában szeptembertől július elejéig tarthat. de csak akkor. térfogat (%) 60 kóhnyen Fe/vehető nehezen j víztorta/ék 50 — (e/ nem vehető víz/arta/a/7? 30 20 ti 10 agyagtartalom 10 (%) 20 30 40 50 60 k . azok tenyészidejének meghosszabbítására. Ilyen módon a nyáron még jó időben kifejlett termés az idény után is fogyasztható lesz és viszonylag jó áron értékesíthető. Különböző talajok viztartó képessége 68 . A talajok viztároló képessége 10 cm-es rétegben ( liter/ m 2 ) Könnyen Talajnem Homok Vályog Agyag Összesen 20-25 30-38 50-60 felvehető 7— 8 10-11 9-10 Felvehető 1 5-16 20-22 1 8-20 felvehető vízkészlet lehet. egyre hidegebb lesz és mind kevesebb a fény. Ha egy hétre akarjuk biztosítani a könnyen felvehető vizet. Ezekben keresendő az őszi hajtatás fejletlenségének magyarázata. ha előzetesen teljesen feltöltjük. Ősszel azonban sokkal kevesebb a lehetőség.t. mint tavasszal. akkor kétszeres mennyiséggel kell öntözni. akkor 30 cm mélyen kell beöntözni a talajt. mert párás. Jól használhatók viszont ősszel a hajtatóberendezések a kései szabadföldi termesztés növényeinek őszi fagyvédelmére. 30 I víz szükséges négyzetméterenként. hogy inkább nagyobb vízadagokkal ritkán. zárt térben nagyobb a betegségek fellépésének veszélye. Az őszi hajtatás nehezebb. A növények fejlődésével párhuzamosan romlik az idő. Hajtatáskor különösen fontos.8. mint kevés vízzel gyakran öntözzünk. hogy a könnyen felvehető víz elfogyott. A növények lankadással jelzik. mert akkor még sok friss és tárolt zöldség áll rendelkezésre. mint szabadban.

ill. hogy először a korán ültetett hidegtűrő növényeket telepítjük alájuk. Háromszakaszos fóliahasznosítás Erre a célra legalkalmasabbak a fólia ágyak vagy sátrak. 6. ültetés előtt felállítható. a fejes saláta és a káposztafélék jöhetnek számításba. a nyár elején bővítsük. tehát vetésüket is korábban kell kezdeni. hogy a lakosság teljes egészére kiterjedően tudjunk számottevő javulást elérni. retek. Egyik lehetőség az. Előnye. de nem várjuk meg teljes kifejlődésüket. ezért ennek eljárásait nem ismertetjük. amikor a korábban telepítettek termését már leszedtük.tő/ paprika. fólia sátrakban és hagyományos. 69 . az ágyakat egy másik területre állítjuk fel és melegigényes növényeket ültetünk alájuk.trió/T. ültetjük. a fóliát pedig csak a hideg bekövetkeztével kell felrakni. március végén. Tavassza/ugrásszerűen megnő a friss zöldségfélék iránti igény és kereslet. káposztafélék 44. melyek házikertekben nincsenek. 10 apr 10-ma/. Üvegházakban. de ez nem jár akkora hátránnyal.a'pr. A hidegtűrőket mindkét változatban ugyanakkor vetjük. hogy így a melegigényes fajok korábban ültethetők és előbb válnak szedhetővé. Velük megoldható az is. amikor a hajtatóberendezések állandó helyen vannak és a melegigényes zöldségféléket akkor ültetjük. Csak ebben az időszakban van jelenleg lehetőségünk arra. hogy az egyelőre még rövid frisszöldség-fogyasztási idényt főként tavasszal. Vándoroltatva csak a fűtés nélküli berendezések üzemeltetése indokolt. a paprika és az uborka. amikor nagyon drágán lehet energiahordozó tüzelőanyagokhoz jutni. Amikor ezek a növények már szabadban is kielégítően fejlődnek. Az idény kezdetén a kevés meleget kívánó. Természetesen az első szakasz növényei nek fejlődése így kissé lelassul. hajtatásra alkalmas zöldségfajok közül a hónapos retek. A hidegtűrő és a melegigényes fajok társítását kétféle módon javasoljuk. Mind az emberi szervezet biológiai igényei. majd ezeket követheti a paradicsom. uborka saláta. meglehetősen magas áron. Ezt vándoroltatásos hajtatásnak nevezzük. A téli hajtatást jelenleg csak hőforrásokkal vagy ipari hulladék hőenergia használatával ajánlhatjuk. a zöldhagyma. a nap energiáját ki használó eljárásokat kell előnyben részesíteni. ablakkal fedett ágyakban ez az általános megoldás. április elején. kb. ábra. mint amekkora az említett előnye. 15 paradicsom máj. melynek jelenleg még csak töredékét tudjuk kielégíteni. A fólia ágyak és alagutak könnyen áttelepíthetők egyik helyről a másikra. főként most. A melegigényesek vándoroltatással mintegy 2 héttel korábban ültethetők. mind a hajtatás időjárási és gazdaságossági feltételei azt indokolják. 15. melyek vázszerkezete már a vetés. Ezen az időszakon belül is inkább a fűtés nélküli.

nem kereskedelmi nevük alapján kell megítélni. akik ésszerűen gazdálkodnak vele. annak több ismerettel kell rendelkeznie. Az ajánlott növényvédő szerek hatásos készítmények. a környezeti feltételekhez igazítva kell használni. de nem csodaszerek. hanem a kártevők és kórokozók biológiájához. a növényvédő szereket nem fantázia-. Mondanivalónk összeállításakor mégis arra törekedtünk. növényeik gondos ápolását. hogy a minimális és maximális igényeket is kielégíthessük. ábra.Okosan és óvatosan a vegyszerekkel ! Növényvédelem A kártevők és a kórokozók bemutatására nem vállalkozhatunk. 45. Aki persze az utóbbira pályázik. A palánták növényvédelme 70 . biológiai igényeiknek maradéktalan kielégítését tartják a leghatékonyabb védekezési eljárásnak és ennek megfelelően cselekszenek. Pl. Hatásosabbá csak azok tehetik. mint amit itt leírtunk.

Falisan) és porcsávázókat (Ceresan Universal. elsősorban a rizoktóniás palántadőlés kórokozója ellen TMTD hatóanyagú szereket (TMTD. Ehhez a szerhez csak a vegyszerboltokban. mert a higany megtámadja.2 dkg/I víz) kell készíteni.és paradicsom-vetőmagot.2%-os oldatot (0. Baktériumos betegségek kórokozói ellen higanytartalmú nedves ( Ceresan Universal. Csávázás után vagy azonnal vethetünk. Ennek hiányában kénytelen ki-ki maga elvégezni a csávázást. A csávázást és öblítést ugyanúgy végezzük. mint a nátronlúggal. esetleg a paradicsomot és a paprikát érdemes csávázni. mert a nátrium . a hagymát. Aki ezt elfelejti. Fémedényt ne használjunk. Falisan) használhatunk.5-2 dkg/I víz) készítsünk és ebben 1 0 percig áztassuk. Ezekből a por 46. Igaz. Pol-Thiuram 85) érdemes használni.A vetőmag csávázása A zöldségfélék védelme a csávázással kezdődik. A legcélszerűbb az lenne. A csávázást követő tennivalók is ugyanazok. Higanytartalmú szerekkel az uborkát. így is csak körülményesen. A nátronlúgból 1. ábra. mozgassuk a magot. sem a paprikája. Gombásbetegségek. lötyögtessük.hidroxid csíraölő hatása miatt esetleg ki sem kel. A maggal is terjedő dohánymozaik-virus ellen nátronlúggal ( NaOH) csávázhatjuk a paprika. annak nem lesz vírusos sem a paradicsomja.5-2%-os oldatot (1. és akkor bármikor vethetünk. A nedves csávázószerekből 0. a tanácstól szerzett méregjegy birtokában juthatunk hozzá. Csávázás után tiszta vízben is alaposan meg kell fürdetni. a higany és a vas között lejátszódó reakció terméke pedig a vetőmagot is megviseli. ha csak csávázott vetőmag kerülne forgalomba. vagy megszárítjuk a magot. A TMTD-s magcsávázással a bab kolletotrihumos betegségét is megelőzhetjük 71 .

A paradicsomot megviselheti az efféle csávázás. mint a gombás betegségek ellen ajánlott szerekkel. az a leírás sorrendjét figyelembe véve munkálkodjon. de talán ezt is fölösleges említeni. gyatrán kelő vetőmag. Ez a zacskón is olvasható és ez arra intsen mindenkit. A magtakaró földet legalább egy héttel a vetés előtt kezeljük. mert a csíra károsodik vagy elpusztul. az végezzen próbacsávázást. majd utána csíráztatást ésa csírázási % ismerete alapján állapítsa meg a vetőmagszükségletet. hogy a higanytartalmú porcsávázóknál említett intelmeket betartjuk. A TMTD hatóanyagú szerekből 30-40 g-ot számíthatunk 1 m 2 -2 cm vastagságú magtakaró földre. Pol-Thiuram 85) és benomyl hatóanyagú (Fundazol 50 WP) szerekkel védekezhetünk. azon bosszút áll a rosszul csírázó. Feltételezve persze.5-2 kg-ot jelent. az összes többi zöldségféle magtakaró földjét pedig mindig a nagyobb adagokkal fertőtlenítsük. Aki teljes sikerre pályázik és mind a három csávázást el akarja végezni. Elvétve már csávázott vetőmag (leggyakrabban paradicsom) is kapható. mert ritkán kapható. hogy az ilyen vetőmagból még véletlenül se egyen galamb vagy kanári. nem pusztul el. Aki ezt nem tartja be. A paradicsom magtakaró földjét mindig a kisebb. és a fertőtlenítés után fóliával takarjuk le. így az újrafertőzés lehetőségét kizárjuk. a paprikán és az uborkán 72 . ábra. A Fundazolos 47. Ha mégis a kezünk ügyébe kerülne. hogy a talajlakó kártevők és a gombás betegségek kórokozói ellen nyújt védelmet és ugyanúgy kell vele bánni. akkor tudjuk róla. azaz vessen többet. Aki a paradicsommagot is csávázni akarja. amely 1 m 3 -re vonatkoztatva 1. Az ilyen vetőmagot senki ne csávázza még egyszer. de az összes többi zöldségféle hálás lesz érte (46. gyorsabban kel és főleg nem dől ki. A magtakaró föld fertőtlenítése tökéletesen elegendő. ábra). Ila ti kártevők ellen csak egyetlen szer (TMTD+ Lindán csávázószer) használata jöhet számításba. A Basudinos talajfertőtlenítés után a gyökérgubacs-fonálférgek kártétele mérséklődik a paradicsom.alakú készítményekből 3 g bőven elegendő 1 kg vetőmag csávázásához. elsősorban a rizoktóniás palántadőlés kórokozója ellen TMTD (TMTD. mert jobban. Talajfertőtlenítés Gombás betegségek.

Ezt azzal magyarázhatjuk.1%-os oldatot (1 dkg/1 0 I víz) kell készíteni. a másik pedig. dobjunk bele egy darabka karbidot. cserebogárpajor stb. A vakondtó/egy darab karbiddal könnyen és gyorsan megszabadulhatunk. Az egyik. Aki keléskor. Basudinból 3 dkg szükséges 10 m 2 fertőtlenítéséhez. A durvább módszerektől tartózkodjunk. Irtása szabálysértésnek minősül. majd temessük be és a többit bízzuk a fokozatosan felszabaduló acetilén gázra. és vetés után 4-5 nappal ezzel kell beöntözni a magágyat. Kibontott járatába löttyintsünk egy kevés vizet. A meztelencsiga Helarionnal vagy Limaciddal pusztítható 73 . A Basudin a hajtatásban előbb-utóbb megjelenő és jelentős kárt okozó gyökérgubacs-fonálférgek ellen is hat. Karbid hiányában a petróleumos vagy gázolajos rongy is számításba jöhet. drótféreg. Fundazolból 0. Ellenük és társaik (mocskospajor. különösen a melegágyakban. Pockok és egerek ellen csak a cinkfoszfid hatóanyagú Pocokirtó Arvalin ajánlható. ábra). és ha felitta. ábra. A basudinos talajfertőtlenítésnek nagy hasznát vehetjük a palánták végleges kiültetése előtt is. közismertebb nevén a lótetűvel van a legtöbb baj. A rovarkártevők közül a vakondtücsökkel. majd ezután kevés vízzel öntözzünk vagy fóliával takarjuk le a talajt. A kiszórt granulátumot 5-10 cm mélyen forgassuk be a talajba. A palántanevelő ágyak talaját legalább egy héttel a vetés előtt fertőtlenítsük. annak biztosan állva marad minden palántája.beöntözés sokkal praktikusabb. az első növényke megjelenésekor még egyszer alkalmazza a Fundazolt. hogy a lakott lyukakba szórt csalit ne temessük be. Itt két dologban rejlik a siker titka.) ellen a diazinon hatóanyagú Basudin 5 G-vel védekezhetünk a legsikeresebben (47. Az étolaj huzamosabb ideig megvédi 48. hogy egy kevés étolajat vagy melaszt is keverjünk az Arvalinhoz. mert a vakond hasznos és védett állat. hogy az említett „ízesítő" anyagok kívánatosabbá éstartósabb hatásúvá teszik a csalétkeket.

tavasszal a melasz használata előnyösebb. ugyanis a víz hatására gyorsan elbomlik a hatóanyag. Ismerjük és teljesítsük növényeink igényét. Házi készítményeket (mészpor. Ősszel az étolaj. és a csalétek kiszórását — a palántanevelés alatt is — szükség szerint ismételjük meg. A meztelencsigáknak szánt metaldehid hatóanyagú (Limacid Spolana. aki az esti órákban szórja ki a csalétket. A palánták kiültetés előtti védelme Ennek roppant egyszerű a módja. amerre a csigák járnak.a víztől. ugyanis egyetlen fej salátával. Szellőztessünk. Nagyon fontos. legnedvesebb pontján egy lemezdarabra — a védendő terület több pontján — helyezzük. A vírusok ellen egy ártatlan szerrel. A csalétket a palántanevelő ágy legmelegebb. Az üvegházi molytetű rajzó imágóit fólia sátorban vagy növényházban Unifosz G-vel is jó eredménnyel irthatjuk 74 . Ezek közül csak egyre. a vízzel bánjunk csínján és úgy fűtsünk. savóval vagy tejjel védekezhetünk. a fejes salátára hívjuk fel a figyelmet. mert oda vonzzák a fénykerülő csigákat. cseréppel vagy egyéb alkalmatossággal betakarja a csalétket. sör stb. A tejter- 49. ábra. szuperfoszfát. ábra). Sikerre csak az számíthat. egyetlen harmatos éjszakán több tucat csigát gyűjthetünk össze. Helarion) csalétkeket is jóval a magvetés előtt szórjuk ki (48. és a csalétek párolgó hatóanyagát oda terelik. Savóval tisztán. hogy az égéstermékekből képződött kénessav ne pusztítsa el zsenge növényeinket. Ezek a kellékek azért hasznosak.) is használhatunk. hogy ezek ellen a rágcsálók ellen is még a vetés előtt kezdjük meg a védekezést. a tejjel fele-fele arányban vízzel hígítva permetezhetjük palántáinkat. lécdarabbal. só. megismétli a védekezést és egy darab ronggyal. fahamu.

ábra).és a salátapalántákat legalább kétszer permetezzük le. a levéltetű-fertőzés) úgy kívánja. Amikor közeledik az érés ideje. akik a leghatásosabban akarnak védekezni a levéltetvek ellen. Az ott említett rovarölő szerek és az itt javasolt készítmények keverhetők 75 . táblázat). és a levéltetveket. azoknak a palánták kiültetése előtt négy nappal a vírusokat terjesztő levéltetvek és egyéb szívókártevők ellen nagyon kifizetődő lehet egy DDVP hatóanyagú (Unifosz 50 EC. Ezek nemcsak a levéltetveket és lombrágó hernyókat. mert ennek is D DVP a hatóanyaga! A kiültetett zöldségfélék védelme A paprika gombás betegségei ellen nem sokat tehetünk. hanem csak rendszeres. Őszintén szólva nincs is sok értelme a vegyszeres beavatkozásnak. Akik paradicsomot és paprikát hajtatnak. Ezek hiányában a cukor vagy a melasz (1-1 dkg/10 I víz) is kitűnő szolgálatot tehet. A paradicsom gombás betegségei közül szántóföldön a fitoftóra. a vakond és a pocok okozzák a legtöbb bosszúságot. a sebeket lezárják és így akadályozzák meg a vírusok behatolását. Persze nem egyetlen permetezéssel. Az említett szerekből 10-15 cm 3 szükséges 10I permetlé elkészítéséhez. Ezzel megelőzzük a már majdnem szedhető paprikatövek kipusztulását. mert annak árt. fólia alatt pedig a kladospórium okoznak jelentős károkat. Fólia alatt az Unifosz-G is kitűnő eredménnyel használható. legalább 4-5 alkalommal végzett megelőző permetezéssel. mert a hajtógáz lehűti. Zárt térben. sőt a gombás betegségek kórokozói ellen ajánlott szerekkel is összekeverhetjük. kabócákat és takácsatkákat könyörtelenül irtjuk. táblázat). hanem a takácsatkákat és a kabócákat is gyérítik. ha néhányszor — a palántanevelésnél leírtak szerint—savóval vagy tejjel permetezünk. Ügyeljünk arra.2%-os (2 dkg/10 I víz) permetlevet kell készíteni. Uborkát és dinnyét ne kezeljünk vele. Ezekből mindössze 10 cm 3 kell 10 I permetlé elkészítéséhez. Ezekből 0. Gombás betegségek kórokozói. pl. hogy a légtérbe és ne a palántákra kerüljön a szer. fólia sátorban az aeroszol kiszerelésű Unifosz G (5 g/100 m 3 ) is kitűnő hatású lehet (49.5 dkg/10 I víz) azoknak ajánljuk. rizoktóniával fertőzött palántákat (9. Ezekkel a „csodaszerekkel" a paprika-. pl. Az említett szerek dózisa 2 dkg/10 I víz. Ha a szükség (pl. A Pirimort (0. A levéltetű ellen egy tartósabb hatású dimetoát ( Bi 58 EC. akkor a hétnapos élelmezésegészségügyi várakozási idejű DDVP hatóanyagú (Unifosz 50 EC stb. amellyel kiültetésig legalább két alkalommal célszerű permetezni. Anthio 33 EC stb. Egy a fontos. a salátát és a káposztaféléket gyakran sa nyargató peronoszpóra ellen ditiokarbamát hatóanyagú (Dithane M 45.) szerrel tanácsos permetezni. Ellenük rézoxikloridot és ditiokarbamát hatóanyagot tartalmazó szerekkel (Cuprosan Super D.mékek vékony bevonatot képeznek a növények felületén. a meztelencsiga. A tűzdelés és kiültetés előtti beavatkozásnak vehetjük legnagyobb hasznát. Nonit stb. a paradicsom. az alternária és a szeptória. megperzseli a növényeket. A vírusok ellen úgy is védekezhetünk.) is keverhetünk. Az viszont nagyon sokat jelent. dinnyét és uborkát ne permetezzünk D DVP hatóanyagú szerrel. A permetléhez nedvesítőszert (CitoNivett. Rogor 40 EC) vagy formotion hatóanyagú (Anthio 40 EC. Vapona 48 EC stb. főleg akkor.) szerekhez kell folyamodni. Dithane Cupromix) lehet a legeredményesebben védekezni (10. ha a szélcsendes esti órákban használjuk. akkor ezzel a szerrel más zöldségfélék palántáit is lepermetezhetjük. Az állati kártevők közül a lótetű. Az állati kártevők közül a levéltetvek és a lombrágó hernyók okozzák a legtöbb bosszúságot. Ellenük a talajfertőtlenítésnél leírtak szerint járunk el. ha ki ültetéskor kidobjuk a befűződött gyökérnyakú. Zineb) szerekkel védekezhetünk eredményesen.) szerrel permetezni. A vírusok és az állati kártevők elleni védekezésben a paprikánál leírtakat vegyük figyelembe.

2%-os oldatától (2 dkg/10 I víz) viszont jobb hatást remél hetünk (50.1 0.1 0. A salátaperonoszpóra ellen a palántanevelés alatt előforduló betegségek kórokozói ellen ajánlott szereket és módszereket használhatjuk (11. táblázat. A botritisz ellen benomyl (Fundazol 50 WP — 1 dkg/10Ivíz) vagy TMTD hatóanya- 76 . Tűzdelés előtt Dohánymozaikvírus Tej vagy savó Permetezés vízzel 1:1 arányban hígítva Permetezés tás nélkül hígí- 4. utána öblítés tiszta vízzel és szárítás 2. táblázat).05 0. Két szedés kö- Bi 58 vagy Anthio 33 EC 0. A triklórfon hatóanyagú szerek (Satox 20 WSC. savó+ Bi 58 EC v.5 cm vastag magtakaró földbe keverve A magágyba beforgatva lántadőlés Talajlakó kártevők Pol-Thiuram Basudin 5 G 3.1 Permetezés A Pirimor csak a levéltetvek hatásos ! ellen zött 7 napos élelmezésegészségügyi várakozási idővel egymással.4-0. A saláta gombás betegségeiközül a salátaperonoszpóra és a botritisz elleni védekezés a legfontosabb. A védekezés ideje Magvetés előtt Betegség és kártevő Dohánymozaikvírus Növényvédő szer Nátronlúg Dózis ( %) 2 A védekezés módja Nedves csávázás 1 0 percig. és ez a szerkombináció a paradicsomra tévedt burgonyabogarak ellen is hatásos lehet. Unitron 40 EC) 0.1 0. Vetés előtt 1 héttel Rizoktóniás pa- TMTD 85 vagy 40 g/m 2 40 g/m 2 3 g/m 2 Az 1.1 Permetezés finom porlasztású géppel 5.1 0.9. Ki ültetés után 1 héttel Dohánymozaikvírus Kabócák Levéltetvek Takácsatkák A rovarölő szer a savóhoz vagy a vízzel (1 :1) hető hígí- tott tejhez kever- 6. pontban Levéltetvek Takácsatkák Lombrágó nyók her- említett rovarölő szerek szükség szerinti használata 7. Anthio 33 EC 0.1 A vírusos tövek eltávolítása Permetezés szükség szerint Levéltetvek Takácsatkák Pirimor vagy Unifosz EC 50 0.1 0. ábra). A PAPRIKA növényvédelmi terve Sorszám 1. Az 5. Palántázás előtt 4 nappal Takácsatkák Levéltetvek Bi 58 EC vagy Anthio 33 EC+Nonit Tej v.

dospóriumos és fitoftórás betegség gú (TMTD. A 6. A káposztafélék és a retek vírusos és gombás betegségeinek kórokozói ellen 77 . Vetés előtt 1 héttel Rizoktóniás paTMTD vagy 30 g/m 2 30 g/m 2 3 g/m 2 Az 1. 2 lombleveles korban Szeptóriás tegség beZi n eb Dithane 45 + Nonit 4.5 A védekezés módja Nedves 10 csávázás utána percig.2 Permetezés együttesen lántadőlés Talajlakó kártevők Pol-Thiuram 85 + Basudin 5 G dospóriumos és fitoftórás betegség 7. Kiültetés előtt 1 héttel Talajlakó vők kárteBasudin 5 G 3 g/m 2 előtt Palántázás 5-10 cm mélyen a talajba forgatva 6. különösen magas páratartalom mellett.2 0. védekezést követő 1 0. A hőmérséklet (pl. Kevesebb lesz a bajunk és a gombaölő szereket is mellőzhetjük.10. Ahol a levéltetű fellép. A PARADICSOM növényvédelmi terve Sorszám 1. napon és ettől 1 0-12 kezdve naponként ismételve Szeptóriás. a fólia alatt) se emelkedjen 1 6 °C fölé. Ez a lombrágó hernyók. ott az Unifosz 50 EC 0.1%-os (10 cm 3 /10 I víz) oldatával védekezzünk.2 0.2 0. öblítés tiszta vízzel és szárítás 2.1%) keverhető a gombaölő szerhez hígívagy M 0. Az állati kártevők ellen a talajfertőtlenítésnél leírtaknak vehetjük hasznát.5 cm vastagságú magtakaró keverve földhöz A magágyba beforgatva 3.2 Burgonyabogár kártételekor Satox 20 WSC 0. A védekezés ideje Magvetés előtt Betegség és kártevő Dohánymozaikvírus Növényvédő szer Nátronlúg Dózis ( %) 1. Pol-Thiuram 85 — 2-2 dkg/10 I víz) szerekkel bőséges permetléadaggal sikeresen védekezhetünk. hogy a palánta ne kerüljön mélyre. táblázat.2 0.1%) vagy Anthio 33 EC (0. Tüzdelés előtt Dohánymozaikvírus Tej vagy savó Permetezés vízzel 1:1 arányban hígítva Permetezés tás nélkül 5. a szabadban gyakran kártékonykodó bagolypillék lárvái ellen is kielégítő védelmet nyújt (51. ábra).4% is adagolandó Takácsatkák kárBi 58 tételekor (0. Kiültetés után 1 héttel Szeptóriás. klaCuprosan Super D vagy Dithane Cupromix klaCuprosan Super D vagy Dithane Cupromix 0. ha nagyon ügyelünk arra.

ábra.50. A burgonyabogár a fiatal paradicsompalántákat teljesen elpusztíthatja 51. a spenót és a saláta lombrágó hernyói ellen szabadföldön triklórfon hatóanyagú szerekkel érdemesebb védekezni 78 . A sóska. ábra.

Kiültetésig legalább 2 alkalommal Peronószpóra Zineb vagy Dithane M 45 + Nonit vagy cukor 0.11. Kiültetés után 1 héttel és attól kezdve a szedésig legalább 2-2 alkalommal megismételve Peronószpóra Levéltetű Lombrágó her- Zineb vagy Dithane M 45 + Bi 58 EC Permetezés finom porlasztású géppel Cs.2 0. A SALÁTA növényvédelmi terve Sorszám 1. A Basudintakkorszórjuk ki. ábra).05 0. táblázat.1 Permetezés finom porlasztású géppel 3.2 A védekezés módja Permetezés finom porlasztású géppel Dithane M 45 + Nonit 2. Kiültetéskor Salátamozaikvírus Tej vagy savó Botritiszes tegség be- sorszám alatt írtak szerint. A védekezés ideje Kelés után Betegség és kártevő Peronószpóra Növényvédő szer Zineb vagy Dózis % 0.2 0. Ez kitűnik a 12.1 Permetezés finom porlasztású géppel.05 0. A védekezés lehetősége pedig adott. táblázatból is. A ! mély kiültetés kerülése 7. Ha módunkban áll. akkor a granulátumot a gyökérnyak közelébe szórjuk 79 . Tüzdelés előtt Salátamozaikvírus Tej vagy savó Permetezés vízzel 1:1 arányban hígítva Permetezés tás nélkül hígí- 4.2 0. amikor a kiültetett palánta már kiegyenesedett. Az állati kártevők közül a káposztaféléket károsító légyfajok okozzák a legföbb veszteséget (52.2 0.2 0. Ellenük a diazinon hatóanyagú Basudin 5 G-vel jó hatásfokkal védekezhetünk. 2 lombleveles Peronószpóra Zineb vagy korban Dithane M 45 + Nonit vagy cukor 0. le- 6. C■ - nyók + cukor Vírusos és botritiszes tövek megsemmisítése Szellőztetés még nagyüzemeinkben is ritkán védekeznek. Gyakori szellőztetés és kis vízadagok használata Permetezés a 3.1 C •I OCS C. Tüzdeléskor Botritiszes betegség Mély tüzdelés és a túlöntözés kerülése 5. Helyenként a korai karfiol és a fehér karalábé 60-70%-a elpusztul miattuk.

A kiültetés után jelentkező lombrágó hernyók és bogarak ellen a triklórfon ható- 53. akkor az sem lesz kukacos. Ha a retket az első lomblevelek megjelenésekor szórjuk le a Basudinnal. ábra. ábra). ábra). hogy ennél a módszernél a 10 m -re vonatkoztatott szermennyiség ne legyen több 2 dkg . de arra ügyeljünk. Egyébként ezzel a szerrel nagyon sok.52. ábra. Basudin-granulátummal védett és nem védett karalábék 2 ki.nál (53. A káposztalégy lárvái a retket is hasznavehetetlenné tehetik 80 . gyökereket és lombot károsító bogártól is megszabadíthatjuk növényeinket (54.

54. A káposztaféléket és a retket károsító földibolhákat Ditrifon porozószerrel irthatjuk eredményesen 6 Zöldségtermesztés 81 . ábra. ábra. A káposztafélék fiatal lombrágó hernyói ellen porozószerrel célszerű védekezni 55.

ábra. ábra. A hagymaperonoszpóra ellen a Dithane M-45 tapadást fokozó ányaggal kellő védelmet biztosít 57. A zeller szeptóríás betegségének kórokozója ellen Dithane M-45-tel eredményesen védekezhetünk 82 .56.

A siker titka az. Ellene ditiokarbamát hatóanyagú szerekkel. Akik figyelemmel kísérik pl. A permetezést már áprilisban kezdjük el és minimum kéthetenként ismételjük meg a tisztán tartott hagymaágyásokban.05 0.4 Permetezés finom porlasztású géppel Nedves növények porozására 5. A triklórfon hatóanyagú szereket nem respektálják a levéltetvek (55. Palántázás után 1 héttel Káposztalégy Talajlakó kártevők Basudin 5 G 1.5 cm vastag magtakaró földbe keverve A magágyba beforgatva 2.15%-os oldatával (10-15 cm 3 /10 I víz) lehet eredményesen és tartósan védekezni.2 0.5-2 g/m 2 3 g/m 2 Granulátum kiszórása a sorokba. ábra). azok teljes sikerre számíthatnak.4 3 g/m 2 Zineb tezése Gyakori szellőztetés Porozás a napfényes déli órákban 3. Ellenük dimetoát (Bi 58 EC. a gyökérnyakhoz. Az első levéltetű-kolónia megjelenésekor — szükség szerint ismételve Káposzta tetű levélBi 58 EC vagy Anthio 33 EC + Nonit 0. KÁPOSZTAFÉLÉK (KARFIOL. táblázat.1 0. Rogor 40 EC) vagy formotion hatóanyagú szerek (Anthio 40 EC. . mindenekelőtt a Ditrifon 5 porozószert érdemes használni. Anthio 33 EC stb. KARALÁBÉ. A vöröshagyma ~has betegségei közül a hagymaperonoszpóra a legfontosabb (56.) 0. a cukor vagy a Nonit. a földibolhák megjelenését vagy észreveszik a levélfonákon lapuló tojáscsomókból kelő hernyókat.12. A védekezés ideje Magvetés előtt 1 héttel Betegség és kártevő Rizoktóniás palántadőlés Talajlakó kártevők Növényvédő szer TMTD 85 Basudin 5 G 3 g/m 2 vagy Dózis ( %) 40 g/m 2 40 g/m 2 A védekezég módja Az 1. Satox 20 WSC). KÁPOSZTA) növényvédelmi terve Sorszám 1.1 Permetezés finom porlasztású géppel és Satox- Pol-Thiuram kortól szerint együttes ki perme- anyagú szereket (pl. mindenekelőtt a Dithane M 45-tel vagy Zinebbel védekezhetünk. ábra).1-0. akkor a tárolás alatt oly sok ve teséget okozó 6. 2 lombleveles szükség Peronószpóra Földibolhák Zineb + Satox 20 WSC vagy Ditrifon 5 porozószer 0.1 0. A lombrágó hernyók kelésekor -szükség szerint ismételve Káposztalepke Bagolypillék Satox 20 WSC + Nonit vagy Ditrifon 5 porozószer 0. Ha a peronoszpórát legyőztük. hogy a permetléből (2 dkg/10 I víz) ne hiányozzon a tapadást fokozó Citowett. és ennek megfelelően védekeznek. vagy egyenletesen elosztva az egész területre 4.

2 0. finom porlasztású géppel és bő permetléadaggal Gyomtalanítás 0.4 0. A védekezés ideje Április közepén Betegség és kártevő Peronószpóra Hagymalégy Növényvédő szer Zineb vagy Dózis ( %) 0. Május első dekádja Peronoszpóra Hagymalégy Dohánytripsz Zineb vagy Dithane M 45 + Satox 20 WSC + Nonit vagy cukor 3. finom porlasztású géppel Rendszeresgyomtalanítás Gyors betakarítás.2 A védekezés módja Nedves csávázás 1 0 percig. permetezés. alapos szárítás.1 0.4 0. utána öblítés tiszta vízzel Permetezés a 3 szerkombinációval együtt korban kolletotrihumos betegség Takácsatka 3. AZ UBORKA növényvédelmi terve Sorszám 1. 2 lombleveles Baktériumos és Rézoxiklorid 50 WP + Bi 58 EC + Nonit Rézoxiklorid 50 WP + Bi 58 + EC + Nonit 0. A VÖRÖSHAGYMA növényvédelmi terve Sorszám 1.13.05 Növényvédő szer Ceresan Universal Dózis ( %) 0.4 0.4 0. a beteg sérült és hagymák elkülönítése Tárolás kiterítve A védekezés.05 0. A2.2 0. Az indanövekedés kezdetén Baktériumos és kolletotrihumos betegség Takácsatka 84 . módja Permetezésegyüttesen.1 0.2 0. gondos tisztítás. A védekezés ideje Magvetés előtt Betegség és kártevő Baktériumos és kolletotrihumos betegség 2. finom porlasztású géppel Dithane M 45 + Satox 20 WSC + Nonit vagy cukor 2.1 0. Szedéskor Botritisz és egyéb gombás betegség 14.05 Permetezés a 3 szerkombinációval együtt 0.05 Permetezésegyüttesen.4 0. táblázat.1 Permetezés egyuttesen. től számítva 10— 12 legalább naponként 4-szer Peronoszpóra Hagymalégy Dohánytripsz Zineb vagy Dithane M 45 + Satox 20 WSC + Nonit vagy cukor ismételve 4.2 0.2 0.2 0.05 0. táblázat.

1 0. Két héttel a 4. Két héttel az 5.05 0. ó ó 58. A rizoktóniával fertőzött petrezselymet és a sárgarépát a gombaszúnyogok lárvái is károsítják 85 .1 0.4 0.05 Permetezés a 4 szerkombinációval együtt Dózis ( %) 0. Baktériumos betegség Lisztharmat Takácsatka 6. permetezés után Baktériumos betegség Lisztharmat Takácsatka és és és Növényvédő szer Rézoxiklorid 50 WP + Fundazol 50 WP + Bi 58 + EC + Nonit Rézoxiklorid + 50 WP Fundazol 50 WP + Bi 58 + EC + Nonit Rézoxiklorid WP + 50 Fundazol 50 WP + Bi 58 + EC + Nonit 0. Az A védekezés ideje első termés után Betegség és kártevő Baktériumos betegség Lisztharmat Takácsatka 5.4 0. ábra.1 0.1 Permetezés val együtt a 4 A védekezés módja Permetezés val együtt a 4 kötődése 1 0 nappal kolletotrihumos szerkombináció- permetezés után kolletotrihumos szerkombináció- kolletotrihumos c.14 táblázat folytatása Sorszám 4.

A basudinos talajfertőtlenítés a sárgarépa és a petrezselyem szakállasodását okozó fonálférgekre is hat 86 .59. ábra.vel védekezhetünk 60. ábra. A gyökérzöldséget károsító talajlakó kártevők ellen Basudin 5 G.

Ezeket is bátran hozzákeverhetjük a hagymaperonoszpóra ellen ajánlott szerekhez. A felszedett hagymát természetesen gondosan megtisztogatjuk. Fundazolból és Afugánból 1 dkg. Rogor 40 EC) szerek 0. később legalább kéthetenként permetezzünk. nem szennyesfehér. Az állati kártevők közül az uborkát károsító takácsatkák ellen kell védekezni. A gyökérgumós zöldségfélék gombás betegségei közül az utóbbi években a petrezselyem. táblázat). ábra). Minden évben.és káposztaperonoszpóra ellen javasolt szerekkel és módszerekkel permetezzünk. Magról nevelt hagymánál elengedhetetlenül fontos a kelő hagyma azonnali védelme.1%-os oldatával (10 cm 3 /10 I víz+ Citowett vagy Nonit előírás szerinti töménységben) akkor célszerű elvégezni. Ditrifon 5 porozószer stb. 60. A gyökérgumósokat károsító talajlakó kártevők ellen csak a vetés előtti basudinos talajfertőtlenítés (2. Amíg erős növekedésben van a mák.) szerekkel.rothasztó gombák (pl. A petrezselyemgyökér rozsdásodásának is minden bizonnyal egy fitopatogén gombafaj az oka (58. Ellenük a benomyl (Fundazol 50 WP). Ellene kelés után triklórfon hatóanyagú (Satox 20 WSC. majd később Dithane M 45-tel (2 dkg/10 I víz) védekezzünk. Ez nemcsak az időjárásnak köszönhető. Amennyiben a parányi tripszekkel gyűlne meg a bajunk. A következő védekezés akkor aktuális. amikor virágzik a mák. Ellene. hanem valóban zöld lesz a petrezselyemzöldje és több lesz a termés. ábra). Ekkor csak toxafén hatóanyagú (Melipax porozó — 20-25 dkg/100 m 2 —. vetés után 6-8 nappal és keléskor fundazolos beöntözéssel (1 dkg/101 víz. Az állati kártevők közül a hagymalégy a legjelentősebb. Fundazol) hozzáadásával is (14. hanem annak is. Ezek a mákot sanyargató fekete levéltetvek ellen is kitűnő hatásúak. Karathane LC-ből.5 dkg szükséges 10 I vízhez. ábra). ott a saláta. 0. MelipaxSpritzmittel —4 dkg/10 I víz) szerekkel védekezhetünk. Elhúzódó virágzás után érdemes a dimetoát vagy a formotion hatóanyagú (Anthio 40 EC) szereket újból elővenni. A triklórfon hatóanyagú szereket a hagymaperonoszpóra ellen ajánlott szerekhez hozzákeverhetjük. a dinokap (Karathane LC) és a pirazofosz (Afugan) hatóanyagú szerek. rendszeres permetezéssel kiváló eredménnyel használhatók (61. vagy a káposztalégy ellen ajánlott diazinon hatóanyagú Basudin 5 G -vel kitűnő hatásfokkal védekezhetünk (13.) várhatunk eredményt. Ha mégis több lenne belőlük.lisztharmat nagyon gyakran igen jelentős kárt okozott (57. úgy a paprikánál említett dimetoát vagy D DVP hatóanyagú szerekkel védekezzünk. ott a takácsatkák csak ritkán szaporodhatnak el. A mák igazán nem tartozik a zöldségfélékhez. ábra). Az első permetezést dimetoát hatóanyagú (Bi 58 EC.5 dkg/10 m 2 ) jöhet számításba (59. Rogor 40 EC) 0. kéntartalmú lisztharmatölő szerrel permetez. úgy az atkák által meglepett foltokon dimetoát hatóanyagú szerek (Bi 58 EC. addig minimum 10 naponként.. pl. Ahol dinokap hatóanyagú szerrel védekeztek a lisztharmat ellen. a botritisz) és egyéb kórokozók elleni csatát is megnyertük. Ahol a mákperonoszpóra is gondot okoz. Aki május közepétől augusztus végéig legalább 3-4 alkalommal benomyl (pl.1%-os oldatával. ábra). amikor a bimbók még bókolnak (62. mindenhol probléma a mák kukacosodását okozó máktokbarkó elleni védekezés. A baktériumos és kolletotrihumos betegségek kórokozói ellen a rézoxiklorid hatóanyagú szerektől (Rézoxiklorid 50 WP. Az első esetben Zinebbel (2 dkg/10 I víz). mint amennyi megtűrhető. Az uborkát a lisztharmatgombák ellen kell védeni. Mindent egybevetve: ha nagyon takarékosak vagyunk és némi biológiai ismerettel 87 . Vitigrán stb. 11/m 2 ) védekezhetünk. hogy nemigen jut eszünkbe a petrezselyem védelme. annak biztosan nem lisztes. Fundazol 50 WP— 1 dkg/10 I víz) vagy egyéb. Unitron 40 EC. de készíthetünk keverék permetlevet gombaölő szerek (pl. átválogatjuk és meg szárítjuk. mégse feledkezzünk meg róla. bő permetléadaggal permetezzünk. táblázat). Az uborka védelmére készített növényvédelmi terv a tök és a dinnye védelmére is alkalmas.

2 0.1 0. ZDLDSÉGFÉLÉK védelmére használható fontosabb növényvédő szerek és felhasználási területük A felhasználás területe és a növényvédő szer Élelmezésegészségügyi várakozásiidő Munkaegészségi: várakozási idő Lombrágó hernyók. Rogor DiazinonPhenkapton Ditrifon 5 porozó Unitron 40 EC Flibol E Helarion Lebaycid 50 EC Limacid—Spolana Lótetű Arvalin Metation Nogos 50 EC Pirimor Pol-Akaritox Satox 20 WSC Satox P-50 Sevin 85 WP Sumithion 50 EC 14 14 14 14 21 14 14 14 21 21 21 14 14 7 3-7 14 14 14 14 1 4 .1 0.15 0. táblázat.1 0.1 0.2 0.25 2-6 g/m 2 0.2 0. pockok Maggal terjedő betegségek Takácsatka Lisztharmat Szürkepenész Peronoszpóra Palántadőlés nap Anthio 33 EC Arvalin Basudin 5 G Bi 58 EC.2 0.1 0.1 0. C71 0 W W0 C4W CTI CDOCII 0W WWCOc000ca 0.25 0.25 0.1 g/m 2 0. bogarak Levéltetű.1 0..1 2-3 szem/lyuk 3-5 g/m 2 0.35g/m 2 0.35g/m 2 0.2 Fitoftóra .1 0.15 0.1 0.15.5 0.1 0. molytetű Talajlakó kártevők (vakondtücsök) töménysége %-ban Meztelencsigák Egerek.1 20-30 0.

3 1 0-30 g/ m2 0.3 0.05 0.3 0.25 0.4 21 0 0 0 3 3-5 g/kg 30-60 g/ m2 0.2 0.5 21 8-10 0.3 0.05 0.2 .2 0.3 0.Ceresan Universal Cosan Cuprosan Super D Dithane Cupromix Dithane M 45 Fundazol 50 WP Karathane FN-57 Karathane LC Microlux Morestan Orfhocid Ortho-Phaltan Pol-Sulcol Pol-Thiuram 85 Rézoxiklorid 50 WP TMTD csávázó Vitigrán Zineb 80 WP 21 21 21 14 10 10 7 14 14 14 0 0 3 3 3 0 3 8 0 0 3 3 0 3 0.25 0.2 0.2 0.3 0.2 0.2 0.2 0.3 0.05 5 g/kg 20-30 2 g/m 0.3 0.1 0.1 0.2 0.1 0.2 0.2 0.1 0.3 .3 0.3 0.3 0.

A máktokbarkó ellen a virágzás előtt és a sziromhullás után védekezzünk 90 .61. Az uborkalisztharmat ellen Fundazollal is sikeresen védekezhetünk 62. ábra. ábra.

és akkor nagy meglepetés már igazán nem érheti. akik az itt nem tárgyalt egyéb konyhakerti növényeket — az előírások figyelembevételével — az ajánlott szerekkel védik. Unitron 40 EC KOK K KOOKEuparen OK K KK K KOKFlibol E N N NN NN N NN N Floristella kénpor (mészkénlé) OKOKOKN K KNFoszfotion K KKKKKKKOKNKFundazo150 WP OKOOOKKOKONOKGardona 50 WP K KKKKKNKKKNKOKKarathane LC és FN-57 K KKKKKKKKKOKOKOKolosul KKKKKKKKKKOKOKOOKulumus 80 és S OKOKOKKKKKNKKOKKKLebaycid 50 EC és 40 WP OK K KK K KOKONK KOK K KOMetation 50 EC KKKKKKKKKKOKOKOOOKKMicrolux 81 NNNNNNNNNNONNNOOONNONeopol OK KOKK K K KON KK K K K KOOKNNexion 25 WP és 40 EC K KOOOKKKKKNOKKKKKKKKNKPol-Akaritox KKKKKKKKKKNKOKOOOKKONKKPol-Sulcol Extra 80 WP KOK K KOOKOKNK KKKK KK K KNKK KPolyram-Combi NNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNKNORézgálic (bordólé) KOK KKOOKOKNK KKNK KK KKNKK KOORézoxiklorid 50 WP OKOKOKKKKKNKKKKKKKKKNKKKKNKSafidon 40 WP és 30 EC OKKKKKKOKONKKKKKKKOKNOKKKNKKSatox 2OWSC NKNNNKKNKNNNKNKKKNNKNNKKKNKNNSevin 85 WP OKKKKKKOKONKKOKKKKOKNOKKKNKOONSumithion 50 EC OKOKOKKKKKNOKKKKKOKKNOOKKNKOKNOUnifosz 50 EC KOKKKOOKOKNKKKKKKKKKNKKKONOKKKKKZineb 80 WP K = keverhető O = keverés felesleges N = nem keverhető is rendelkezünk. táblázat. Ehhez nyújt segítséget a legfontosabb növényvédő szerek felhasználási területét és keverhetőségét szemléltető 1 5. akkor a zöldségfélék védelme Basudin 5 G -vel.. Rogor 40 L) megoldható.. Fundazol 50 WP-vel és egy dimetoát hatóanyagú szerrel (Bi 58 EC. Persze más lehetőség is van. Cuprosan Super D OKKKKK KDitrifon 50 WP és 40 WSC. Növényvédő szerek keverhetősége Anthio 33 EC és 40 EC K Antracol WP OK Bi 58 EC és Rogor L-4C' OKOCidial 50 L 0 KOODiazinon-Phenkapton Wr KOKKKDithane M-45 KOK K KODithane-Cupromix e. 91 . Azokat sem. táblázat. 16. Aki ennél többet akar.16. annak esetleg még egy rézoxiklorid és szerves hatóanyagú szert (Cuprozan Super 'D vagy Dithane Cupromix) célszerű beszerezni.

Kelés és kiültetés után.5 dkg -nál ne legyen több. Ezekből 0. Gomex) készítmények jöhetnek számításba. nem kel ki a vetemény. A sárgarépát mindig a nagyobb. A sárgarépa. a petrezselyem és a zeller néhány nappal a kelés előtt Afalonnal (1. A gyomirtó szerek közül csak a parakvát hatóanyagú ( Gramoxone. a sorokat fóliával takarjuk le és csak szélcsendes időben dolgozzunk. a szomszéd kertjébe sodorja a szél vagy elviszi a víz. ez testgyötrő szerszám. de használata kockázatmentes. Az ajánlott szermennyiséget 5 I vízzel permetezzük ki. Jegyezzük meg. 6-8 I vízhez keverve juttathatunk ki egyenletesen. és úgy számoljunk. 6-8 cm nagyságú állapotban Gesagarddal (1.4-0. az herbicidekkel —gyomirtó szerekkel — is sikeresen irthatja a dudvát. A kockázat nagy. hogy kijuttatásuk egyenletessége 6-8 I vízzel garantálható.2 dkg/100 m 2 ). Zöldségféléink kelése előtt 3-4 nappal újból használhatjuk a Gomexet és Gramoxone-t. tarack. éppen ezért hangsúlyozni kell. petrezselyem vagy saláta.3 dl/100 m 2 ). a szórófejre szereljünk terelőlemezt.2-3. mert a talaj hatástalanítja a szóban forgó gyomirtó szerek hatóanyagát. 6-8 I víz felhasználásával esetleg megoldható. a saláta és a gyökérzöldségek kivételével) bármelyik zöldségféle vetése vagy kiültetése előtt irthatók a gyomok. A szer túladagolása súlyos károsodást okozhat. Az említett szerek a klorofillt roncsolják. annak nem kell attól tartania. de már megoldottnak mondható.2-2. Vetés és kiültetés előtt.5 dkg/100 m 2 ) és Merkazinnal (2. Ahol kelés előtt Afalont használtak és kelés után is csak en. mert nincs eső. ott feltétlenül ügyelni kell arra. tehát csak a lombos gyomokat irtják. hogy csak a kikelt gyomok pusztulására számíthatunk. hogy a 100 négyzetméterenként felhasznált szermennyiség 3. Ilyenkor a gondos talaj-előkészítés és a gyom mentes vetőmag a legjobb megoldás.7-3. hogy egy vegyes hasznosítású kertben még ma is a kapa a legjobb eszköz. hogy durva porlasztású permetezőgépet használjunk. 92 .5 dkg/100 m 2 ) is gyomtalanítható. Biztonság kedvéért szélcsendes időben permetezzünk és takarással vagy a szórófejre szerelt terelőlappal védjük a közelben levő kultúrnövényeket. azzal könyörtelenül végeznek. de ekkor már csak 0. Azért sem kell aggódnia.2-3. Aki a kapát időben használja. a gyommagvakra nem hatnak. amit durva porlasztású permetezőgéppel. A széles sortávolságú zöldségfélék gyomirtása (a retek. Igaz. másik két társát mindig a kisebb szeradaggal kezeljük. Sovány talajon (2%-nál alacsonyabb humusztartalmú területen) Afalont nem szabad használni. a petrezselyem és a zeller lombleveles korban. hogy megmarad a gyom. Három nappal a gyomirtás után bátran vethetünk vagy palántázhatunk. Gesagarddal (2. Aki kellőfelkészültséggel vállalja a kockázatot.8 dkg Afalon +5-7 dkg Satecid 65 WP/100 m 2 ) védhető meg a gyomoktól. A vetett és duggatott hagyma kelés előtt Afalonnal (1. A zöld növények között viszont nem válogatnak.2 dl/100 m 2 ) vagy Gomex-szel (0. 6-8 I vízfelhasználása mellett tartósan gyom mentesíthető.5 dl szükséges 100 m 2 gyomtalanításához. Gomex-szel vagy Gramoxone-nal (a retek. ami hatékonnyá tegye a gyomirtót. A sárgarépa. amire rákerülnek.6 dkg/100 m 2 ).7-2.2 dl lehet a 100 négyzetméterenkénti adag. Ennek ellenére meg kell mondani.Vegyszeres gyomirtás Zöldségféléink vegyszeres gyomirtása még nem tökéletes.2-1. hogy a hormon hatású gyomirtót a haszonnövényekre. mert hormonhatású szer maradt a talajban. a saláta és a gyökérzöldség kivételével) Gramoxone-nal (0. Kelés előtt. amit az előzőekben leírtak figyelembevételével juttathatunk ki. legyen az disznóparéj.nek a használata jöhet számításba.5 dkg/100 m 2 ) vagy Afalon és Satecid 65 WP kombinációjával (1.1-0.

és rovarölő szerek súlyos kárt tehetnek növényeinkben. hogy a nagyüzemi zöldségtáblák gyomtalanítására engedélyezett szert házikertben használjon.8 dkg Afalon+5-7 dkg Satecid 65 WP/100 m 2 +6-8 I víz) kombinációjával tisztítható meg a gyomoktól. Egyebek között azért is. mert az engedélyezett szerek (pl. majd ezt követően. A Gomex vagy Gramoxone egykettőre tönkreteszi a permetezőgépet vagy a gyomirtó szerrel szennyezett gépből kipermetezett gomba. ha lehet aktívszenes vízzel öblítsék át. Más zöldségféle kelés utáni gyomtalanítása nagyon körülményes és veszélyes vállalkozás.2-1. hogy a gyomirtás befejezése után 8-10 órára szódás vízzel töltsék fel a permetezőgépet. 93 .A dug hagymáról termesztett étkezési hagyma kelés után Afalonnal (1. hogy a gyomirtó szerek sok bosszúságot okozhatnak.75 dkg/100 m 2 +6-8 I víz) vagy Afalon +Satecid 65 WP (1. mossák le a gépet. A fölösleges kellemetlenségek elkerülése érdekében azt tanácsolhatjuk. Arról pedig mindenkit lebeszélünk. mély vízállású területen ásott gödörbe permetezzék ki. a paprika és a paradicsom gyomirtására engedélyezett Rideon 80 WP) beszerzése is nagyon körülményes. Már említettük. A lúgos víz kipermetezése után legalább 2-3-szor tiszta vízzel.

' . Közismerten jól bírja az alacsony. - / 71 Ja 94 t Káposztafélék Fejes káposzta Az emberiség egyik régi kedvelt zöldség növénye.. • Hőigénye. . mert kis ráfordítással termeszthető és szép jövedelmet biztosít. ha azt nyersen fogyasztjuk. Friss állapotban a káposzta átlagosan 40-50 mg/100 g C-vitamint tartalmaz. ilyenkor értékesítési gondokat is okoz. ` .) JAJ ..'- . Szabadföldön kora tavasztól — a tenyészidőtől függően — július közepéig ültethető. Gazdaságijelentősége nagy. . Magas rosttartalma miatt viszont a nehezen emészthető növények közé tartozik. ez némileg hátrányára van. A táplálkozás korszerűsödésével és az életszínvonal növekedésével a fejes káposzta fogyasztása az utóbbi évtizedekben valamelyest csökkent.f. de savanyítva majdnem a teljes C-vitamin-tartalma megmarad. mert a káposztafajták egy része télen is tárolható. Az így termesztett káposztát elsősorban külföldre szállítják. . A tárolás során a C-vitamin-tartalom valamelyest csökken.. s így júniustól novemberig folyamatosan lehet a piacot friss fejes káposztával ellátni. Novembertől márciusig viszont tárolt és savanyított káposztát fogyaszthatunk.:1. Változatosan készíthető el. A leghidegtűrőbb zöldségnövények közé tartozik. hogy a különböző tenyészidejű fajták kiválasztásával lehetőség van a termőterület többszörös hasznosítására. 0 °C körüli . Szinte egész évben fogyasztható. U _. Fejlődéséhez a 1 3 °C hőmérséklet a legmegfelelőbb. házikertekben és üzemekben egyaránt. Az ilyen évet követően a termőterület csökken. de sok ásványi sót is tartalmaz. Elsősorban C-vitamin-forrásként jelentős. Kedvező évjáratokban igen nagy termést hoz. Ez a hullámzó vetésterület egyetlen más zöldségnövénynél sem tapasztalható ilyen mértékben.Ezeket a zöldségféléket termesszük! . Jelentőségét növeli. Az utóbbi években a korai fajtákat fűtetlen fólia alatt is hajtatják az ország déli körzeteiben.

A gyakori öntözés miatt kimosódott tápanyagot többszöri fejtrágyával lehet pótolni. 1 q terméssel 0.és utónövényként egyaránt. hogy a gyengébb fényviszonyok lassítják a fejlődést. hogy ezeken a tájakon rendszerint a területet egy évben legalább kétszer hasznosítják. hogy a magasabb hőmérséklethez szokott fiatal növények. a június—júliusi forróságban a frissen ki ültetett növények sokat szenvednek. hogy árnyékban. Hajtatása csak hideg fólia alatt gazdaságos. Azt azonban tudni kell. Hidegtűrő képessége ellenére nagy melegben is fejlődik. hogy ennek terméscsökkenés lenne a következménye. A N-ellátás hatása a fejeskáposztaés a salátaérés ütemére / 3 — 1 I 1 [ r 2 4 4 2 3 N hiány esetén I 4 I 5 I ja' Al e//átásná/ 95 . • Termesztési feltételei. rejes káposzta Teles saláta 80 — 60 40 — 20 — / 63. 3-4 kg/m 2 szerves trágyát is adhatunk alá. Elsősorban nitrogénigénye nagy. s ezt műtrágyákkal célszerű kiegészíteni. Közismerten igen rosszul gazdálkodik a vízzel. • Vízigénye. A másodterményű káposzta palántái már szabadföldi körülmények között.hőmérsékletet is. Ennek híján a palántát vásárolni kell. különösen a hosszú tenyészidejű fajták a késő őszi.13 kg foszfort és 0. Sok vizet fogyaszt. Az idősebb növények.35 kg nitrogént. Sőt különösebb terméskiesés még fertőzés miatt sem szokott előfordulni. vagy utónövény. Megjegyzendő. talaj-előkészítés. Viszonylag sekély gyökerei miatt gyakran kell öntözni vagy magas vízállású. A termesztésben nem okozgondot a fényhiány. de a begyökeresedést követően normálisan fejlődnek. Öntözetlenül csak ilyen jellegű talajokon javasoljuk termesztését. • Növényi sorrend.43 kg tiszta hatóanyag káliumot von el a talajból. A korai káposzta termesztéséhez csak fűtött berendezésben nevelhető fel a palánta. A már említett magas vízállású talajok kivételével biztosítani kell az öntözővizet. Ezeken a helyeken azonban alaposan. de egyébként jól levegőzött talajon kell termeszteni. szinte évente trágyáznak és öntözéssel termesztik elő. Homokos talajokon nagy adagú műtrágyával is jól termeszthető. A téli palántanevelés idején azonban érezhető. ha vízigényét kielégítjük. Csepel. hidegágyakban is felnevelhetők. Igaz. • Fényigénye. így házikertekben fák alatt nem fejlődik kielégítően. ezért évenként ugyanazon a területen termesztve nem csökken a termés. 0. ábra. Néhány hagyományos termesztőkörzetben (Szentes. októbernovemberi fagyokat károsodás nélkül elviselik. Alsónémedi) rövid időközökben egymás után is termesztik anélkül. Így a káposzta vagy e/ő-. tehát melegágyra vagy fűtött fóliára van szükség. trágyázás. Megfelelő edzés után ki ültetve azonban már 4-5 °C-os hideget is elviselnek. • Tápanyagigénye. főként a palánták fagypont alatti hőmérsékleten fagykárt szenvedhetnek. Fényigényét az is bizonyítja.

és a könnyen felmelegedő talajokon. Még a másodnövényként termesztett káposzta is legalább középmély művelést kíván.és utóterményként is termeszthető. a felhasználás céljától. a termesztés módjától és a fajtától egyaránt függ. tűzdelés nélkül. táblázat szerint elégíthetjük ki. a fajták tenyészideje alapján a 17. A középhosszú tenyészidejűek közül az AMAG ER és a B RAU NSCHWEIG I terjedt el a termesztésben. esetleg középkorai fajtákat kell termeszteni. A folyamatos ellátást. ábra. továbbá a DÁN TARTÓS fajták a legismertebbek. a CSURGÓI.A káposzta a mélyen megmunkált talajokon érzi jól magát. A fejes káposztát csak palántáról ajánlatos termeszteni. középhosszú és hosszú tenyészidejű fajtái vannak. Téli tárolásra és savanyításra viszont csak a hosszú tenyészidejű fajták jöhetnek számításba. • Szaporitása. A szaporítás ideje a piaci igényektől. Tűzdeléssel ez az idő 8-9 hétig tart. Friss felhasználásra korai. E fajta alkalmas fólia alatti hideg hajtatásra is. a PALLAG I. Ettől kezdve folyamatosan ültethetünk egészen július közepéig. A legkorábbi kiültetést március második felében lehet elkezdeni az ország déli megyéiben. ha időben ültetünk. Korai fejes káposzta (Szentesi) 96 . A jelenleg elismert fajták közül a SZENTESI Kő RAI elő. homokos és kötött talajokon egyaránt jól termeszthető. Egyébként különösebb talajigénye nincs. A palántákat egészen március végéig csak melegtalpon állíthatjuk elő. A hosszú tenyészidejűek a HAJ DÚSÁGI. az áprilistól vetett magvak viszont már hidegágyakban is 64. A fajták között elsősorban a tenyészidőben van lényeges különbség. Rövid. Ezeket tárolásra és savanyításra termesztik. Tűzdelés esetén 8-10 nappal korábbi szedésre számíthatunk. üzemi körülmények között elképzelhető a közvetlen magvetéssel történő szaporítása is. • Fajtái. A palántanevelés a korai termesztésre 6-7 hetet vesz igénybe. Nagy felületen.

Amennyiben tűzdelünk. A rövid tenyészidejűek 1-1. ha az olcsón és megfelelő haszonnal állítható elő.— jún. Az alap-tenyészterület — barázdás öntözés esetén — is változatlan. a hosszú tenyészidejűek a 3-4 kg fejsúlyt is elérhetik. illetve -kockába tűzdelnünk. 20. • Ápolás. Hasonlóan káros lehet a szedést megelőző időszakban történő öntözés is. A fejes káposzta hajtatása nem régi keletű. A fejes káposzta szaporítási és nevelési idejének alakulása Vetési idő Fajtacsoport tüzdelés esetén tüzdelés nélkül febr. úgy 2000-3000 db/m 2 -t számolhatunk a tűzdelésig. így a frissnek csak akkor lehet korábban jelentősége. 10. A növények sűrűsége tűzdelés nélkül 800-1000 db/m 2 . Házi körülmények között kis mennyiségben egészen egyszerűen is felnevelhető a káposzta palántája. az egészen késői fajtákat pedig 50 x 50 vagy 50 x 60 cm-re ültetjük. tápkockás palántával történtek.5 kg. táblázat. A tárolásra szánt káposztát viszont csak teljesen kifejlődött állapotban szabad szedni. 20. vége árp. A palánták ápolása nem tér el a többi zöldségnövényétől. A növényeket jól előkészített talajba kell ültetni. • A szedést a korai termesztéskora nem teljesen kemény fejek esetén is meg kezd hetjük. A közepes tenyészidejű fajtákat 40 x 50 cm-re. fennáll a peronoszpóra veszélye. de ilyen esetben ikersoros megoldás is választható. Házikeriekben vagy kis felületen főleg a gyomirtás jelent sok munkát. Öntözni mindenképpen célszerű. Az így termesztett káposzta magas ára miatt itthon nem volt nagyon kelendő. A korai káposztát 2-3 esetben. A következő próbálkozás hideg fólia al3tt'történt. Célszerű 5 x 5 cm-re vagy il yen méretű táphengerbe. 15. 7 Zöldségtermesztés 97 . ápr.— június végéig november elején március végétől július közepéig június közepén június elejétől október közepéig október végén Kiültetés Szedés időszaka R övid tenyészidejűek Közepes tenyészidejűek Hosszú tenyészidejűek jan. A korai kiültetést megelőző héten fokozatosan eddzük a palántákat. A túlzott nitrogén-ellátás csökkenti az eltarthatóságot. A rövid tenyészidejű fajtákat házikertekben vagy kis felületen kézi művelésre alapozva 40 x 30 cm-re ültetjük. Másodszor a fejesedés megindulásakor ajánlatos műtrágyáznunk. s ezzel már gazdaságosan. eleje. exportra is lehet termeszteni. Főleg hazánkban terjed. Ha a levegő hőmérséklete a kívánt szint fölé szökik. vége. A későbbi hidegágyi palánta nevelésénél erre lényegében nincsen szükség. A fejtrágyát az öntözéssel együtt célszerű adagolni. május eleje márc. márc. • Hajtatás. Várható termés. Az első próbálkozások a friss káposzta korábbi előállítására cserepes. Ezért a tárolásra termesztett káposztát a szedés előtt 2-3 héttel már ne öntözzük. A tárolt és savanyított káposzta legalább májusig biztosítja a szükségletet. kikelnek. Első alkalommal a megeredés után fejtrágyázunk pétisóval vagy más nitrogéntartalmú műtrágyával 1-2 dkg műtrágyát számolva négyzetméterenként. ill. ideértve még a korai palántát is. A hidegtűrő káposzta fűtetlen fólia alá március elején ültethető ki legkorábban. a nyáron termesztettet viszont legalább ötször meg kell öntöznünk.17.

mint a fejes káposztát. Minthogy hideg fólia alatt a hőmérsékletet a Nap energiája szolgáltatja. Tekintve. A március elején kiültetett káposzta. hogy a kiültetésig a talaj valamelyest felmelegedhessen. A kistermesztők ezt a tulajdonságát kihasználva időnként. Ez idő tájt már a szabadban is jól fejlődik a káposzta. nem savanyítható és salátának sem készíthető el. mint a káposzta. fejlődésében már nem esik vissza. Kelkáposzta Kisebb fel ületen termesztik. Tápanyag. ha már begyökeresedett. Valamelyest nagyobb a fehérjetartalma. A korai kelkáposztát az ország déli részéről hozzák. akár paradicsomhajtatásra újból fel használhatjuk. Piacra kész áru előállításával emiatt 8-10 nap eltéréssel lehet számolni. május derekára szedhető. mert gyökerei mélyebbre képesek hatolni. trágyázás. termesztik a magját. de ily módon néhány nappal később kapunk szedésre alkalmas termést.és a B 2 -vitamin-tartalma is magas. C-vitamin-tartalma megközelíti a fejes káposztáét. Ezért az ország több vidékén öntözés nélkül vagy igen kevés öntözéssel is termesztik. hiszen a 13 °C körüli hőmérséklet számára a legkedvezőbb. Csupán tűzdelt palántával is hajtathatunk. hogy a tél beálltáig biztosan beérjenek a fejek. Egyébként rendkívül értékes tápanyagokattartal maz. A hajtatáshoz 7-8 hetes. E két ok miatt kisebb a termőfelülete és a fogyasztása is.és talajigénye azonos a fejes káposztáéval. • Környezeti igényei. mint a fejes káposztáé. Fajtái azonban még több hideget is elviselnek. mint a fejes káposzta.A kiültetést megelőzően legalább egy héttel a fóliát állítsuk fel. Ily módon a káposzta szedése május második felére esik. hogy a palántákat április elején ültetjük ki. vagy korai zöldségfélék után ültetik. Termesztése többnyire megegyezik a középhosszú tenyészidejű fejes káposztáéval. Egymás 98 . Itt vagy gabona. • Növényváltás. Kiültetését célszerű június elején elvégezni. de vetésterülete kevésbé ingadozó.vagy utóterményként egyaránt termeszthető. de nyáron is értékesíthető. • A vízigénye is kisebb. hogy viszonylag rövid tenyészidejű fajtái miatt elő. Fiatal palánta korában. Egész télen eltartható. ha a fólia a szedésig rajta marad. a hajtatás időpontja erősen függ a tavaszi időjárás alakulásától. s ha akkor a fóliát eltávolítjuk róla. Megtehetjük azt is. talaj-előkészítés. Ezt követően június végéig folyamatosan ültethetünk. Ezekben alig tér el a fejes káposztától. hogy rövid tenyészidejű fajtái a fejes káposztánál 1-2 héttel hamarabb érnek. a B 1 . A fejes káposztához hasonlóak az igényei. Másodterményként ezt a fajt a káposztafélék közül csak Kecskeméten termesztik. cserépben vagy tápkockában nevelt palántát használjunk. A fóliát pedig akár paprika-. Elkészítési lehetősége is kisebb. bár a tárolást rosszabbul bírja. Hőigénye is majdnem azonos. Elsősorban télen keresett. Korábbi termesztésre —a tenyészidő figyelembevételével — legkorábban június elejére tudunk vöröskáposztát előállítani úgy. Csongrád és Bács megyében is. Vöröskáposzta A fejes káposzta egyik változata. így igen széles társításra van lehetőség más növényekkel. így egész nyáron el tudjuk látni a piacot vöröskáposztával. melyet színe miatt salátaként fogyasztanak. E célra a SZENTESI VÖ R ÖS fajtát javasoljuk termeszteni. gazdagabb ásványianyag-tartalma is. Jelentőségét növeli. hogy március elejétől április 10-ig hagyjuk a fóliát a káposztán. akár egész télen is kint tartható. Sok kelkáposztát termesztenek Pest környékén. így ősszel palántázva.

tehát április közepi időtől kezdve már nincs szükség melegtalpra vagy fűtött helyiségre a palántaneveléshez. Valamelyest hosszabb tenyészidejű a VASFEJ. A hivatalosan elismert fajták közül a SZENTESI KORAI a legrövidebb tenyészidejű. mint a fejes káposztát. talán rövid tenyészideje miatt nem szokták tűzdelni. Legfeljebb a vetés és kelés közti időben célszerű a szabadban vetett magot nedves anyaggal takarni. régi nevén ADVENTI az egyetlen olyan fajta. Ez esetben egy korán lekerülő növény után ültetik ki ősszel. A sima. tűzdelés nélküli palántanevelés jó hat hetet jelent. A MOHÁCSI áttelelő. A középérésű fajták közül a VERTUST. Igen elterjedt a korai burgonya. rozs vagy árpa utáni palántázás. A korai palántanevelés módja és ápolása egyezik a káposztáéval. illetve annak tájváltozatát elsősorban tárolásra termesztik. A későbbi. Viszonylag ritkán. A magvetést a kiültetés idejéhez kell igazítani úgy. Március végétő/folyamatosan ültethető a kelkáposzta. • Szaporítás. körül szokás vetni. szabad ágyban jól felnevelhető a palánta. Hasonlóan koraiak. de már nemigen kaphatók az ULMI és a BÉCSI KAPUCINUS. A korai kelkáposztát ugyanúgy március második felében ültetik ki. • Fajtái. hogy később már 4-5 hetes palántanevelési időt kell számolni. 7• 99 . Jól előkészített kerti földben. Ez tulajdonságban közel áll a külföldi VORBOTE fajtához. Csak palántáról célszerű termeszteni. négyzetméterenként 800 db palántát nevelnek. hogy a takaróföld ne száradjon ki és ne váljon cserepessé. így a magot február 10. Ezt követően a következő év májusától már új növény. de a kiskertekben terméscsökkenés nélkül nagyon gyakran termesztik így is. esetleg trágyafűtéssel lehet felnevelni. Kelkáposzta (Szentesi) . után nem célszerű ugyan termeszteni. ábra.65. paprika vagy uborka is követheti. mely átteleltetésre is alkalmas. Az ilyen korai anyagot csak palántanevelő ágyban fűtéssel. Mohács környékén — egyedül az országban — átteleltetve szokták termeszteni. Érdekes módon.

Öntözés nélkül termesztve a kelkáposztafajták tenyészideje valamivel hosszabb. amint a talajállapot lehetővé teszi. Az áttelelő kelkáposztánál 0. legfeljebb három alkalommal. tél végi hőingadozásokat. de legkésőbb július 15-ig kell kiültetni. a koraiaknál 0. esetleg ikersorosan ültessük ki. de növekedni nem. A fejlődés meggyorsítására a tavasszal fejlődésnek indult kelkáposztára legalább egy hónapra fólia is húzható. A túl fejlettek már kevésbé viselik el a hideget. s a szedésig még egy alkalommal el kell ezt végezni. A termesztés módjának lényege. A kelkáposzta jól bírja az árasztó öntözést. Palánta nevelése azonos módon történik. mert a Duna környéki párásabb és kiegyenlítettebb hőmérsékletű tél ezt lehetővéteszi. A szedés az időjárástól függően április közepétől május elejéig tart. hosszabb tenyészidejű — szabályozható. Ezeket azonban nem lehet tárolni. Más országrészekben bizonytalanabb az átteleltetéses termesztése. Az ápolása rendszeres gyomirtásból áll. így barázdásan is ajánlatos művelni. A kiültetés jól előkészített. A kelkáposztát akkor szedjük. mint öntözéssel. A kelkáposztát is általában öntöznünk kell. hogy az áttelelés begyökeresedett állapotú. A magvetést tehát augusztus végén ajánlatos elvégezni. Ez esetben bakhátra. melyek középhosszú tenyészidejűek. a későit öt alkalommal öntözzük. Csapadékos nyarakon azonban ennyire nincsen szükség. ha a fejek jól kifejlődtek. Jól előkészített és trágyázott talajba 35 x 35 cm-es tenyészterületre ültetjük.A folyamatos ellátás a fajták váltásával is — rövidebb.5 kg. míg a fejek teljesen keménnyé válnak. lehetőleg jól trágyázott talajba. 100 . Ezeket július elején. Áttelelő kelkáposzta Csak Mohács környékén térmelhető biztonsággal. Ez az időjárástól függően 2-3 hetet is jelenthet. Várható termés.5-1 kg. jól fejlett palántákkal történjen. Átteleltetésre csak a MOHÁCSI korábbi nevén ADVENTI fajta jöhet számításba. illetve a téli. a hosszú tenyészidejűek a 2-3 kg közti súlyt is elérhetik. kapáljuk. Az ekkor ültetett növények képesek begyökeresedni. egyszerű hidegágyban. Tavasszal. Szedéskor nem kell megvárni. Ezt követően a fóliát más növényre vihetjük át. A téli eltartásra a Vertus típusú fajtákat kell használni. Őszi ápolása lényegében nincsen. feltehetően azért. a hosszabb tenyészidejűek viszont 40 x 50 vagy 50 x 50 cm-re kerülnek. A rövid tenyészidejű fajták 30 x 30 vagy 35 x 30 cm-re. fajtatípus szerint másmás állománysűrűséggel történik. Kiültetésre alkalmas palántát erre az időre 4-5 hét alatt lehet nevelni. A rövid tenyészidejű fajtákat egészen augusztus elejéig folyamatosan ültethetjük. a korai kelt kettő. Ennek megfelelően a palánták kiültetését október derekára kell időzíteni. mint az egyéb káposztaféléké. Ezt tehát az öntözetlen kelkáposzta-termesztésnél figyelembe kell vennünk. Ezt házikertben kézzel végezzük.

A legsötétebb téli hónapokban a tenyészidő megkétszereződik. A vetésforgó első trágyázott szakaszában termesztik. Ezzel a kettős kombinációval lehet a legnagyobb bevételt elérni szabadföldi zöldségtermesztésben. A hosszú tenyészidejűek közül a KÉK SZALON NA termesztése terjedt el. de korai szabadföldi termesztésre is alkalmas egy részük. körüli napokra tűzdelt palántát állítsunk elő. a paprika következik. 60 mg/100 g körüli mennyiséget tartalmaz. A PRÁGAI fehér igen érzékeny a hideghatásra. így a berendezések hasznosításában vagy a szabadföldi terület többszöri kihasználására jól beilleszthető. hanem gyep. retek). mert jövedelmezősége az exportlehetőségek s a hazai ellátás szempontjából más növényekkel szemben is kiemelkedő. A KÉK ÓCEÁN fajta inkább közepes tenyészidejű. finom zöldségek közé tartozó káposztaféle. mert szabadföldön és hajtatva is jövedelmezően termeszthető. Lombja. Száraz körülmények között a fajták egy része durva szövetűvé. A bolgár-rendszerű kisüzemekben gyakran kis lombú zöldségnövényekkel együtt termesztették (hagyma. fássá válik. szabadban termesztve. Nagyobb felületen azért nem terjed termesztése. a SZENTESI HAJTATÁSI főként hajtatásra kerülnek. Ásványi anyagokat. Élelmezési jelentősége C-vitamin-tartalmával magyarázható elsősorban. elsősorban meszet és foszfort is jelentős mennyiségben tartalmaz. Termesztése az utóbbi évtizedekben fokozatosan fejlődött. • Korai szabadföldi termesztésével külön kell foglalkoznunk. sőt fényszegény teleken meg is áll a palánta fejlődése. így csak hajtatásra célszerű használni. • Höigénye. Edzés nélkül a szabadföldi palánták korán kiültetve szintén károsodnak a hideg hatására. Egyes rövid tenyészidejű fajták azonban a huzamosabb hideg hatására magszárba szöknek. Valamennyi káposztaféle közül a legtöbbet. Így a SZENTESI és SO RÓ KSÁRI FEHÉR fajták. gyorsan felmelegedő és öntözésre beállított területei alkalmasak. • Fényigénye nagy. és rövid tenyészidejű zöldségnövények kerülnek utána. A déli országrészekben már május közepén leszedhető.Karalábé Az ún. Tárolásra is csak a hosszú tenyészidejű fajták alkalmasak. Ilyen körülmények között hosszú lombot és kis. A korai és a hajtatott karalábé lombját más országokban fogyasztják is. • Tápanyagigénye szintén nagy. tehát a 101 . • Fajtái. Lényegében mindkettő előállítási ideje 8-9 hét. Különösen hideghajtatása terjedt el. saláta. Utána mint főnöveny. Ezeket ma főként hajtatásra használják. • Vetésforgó. Gazdasági jelentősége nagy. Árnyékos helyen sem fejlődik kielégítően.vagy tápkockás palántákat állítunk elő. A magas hőmérsékletet különösen a hosszú tenyészidejű fajták jól viselik. Előveteményként termesztve legkésőbb júniusban már felszabadul a földje. A káposztafélék közül a legsekélyebben gyökerezik. Újabban a SZENTESI KÉK termesztése is elterjedt a kereskedelem igénye alapján. ez is egyik oka. • Vízigénye. ha nedvességigényük kielégítést nyer. A káposztaféléket kivéve bármely zöldségnövénynek jó előveteménye. borsó. még ennél is többet. Alacsony hőigénye majdnem azonos e tekintetben a fejes káposztáéval. konzerválásra alkalmatlan. hogy március 20. talaj-előkészítés. Néhány nappal a koraiság még fokozható. Korai termesztésre azonban csak az ország déli. saláta. ha nem egyszerűen tűzdelt. Talaj-előkészítése és trágyázása megegyezik a többi káposztaféléével. trágyázás. Elég rövid tenyészidejű növény. retek) után termeszthető. mert nem savanyítható. apró gumókat fejleszt. A korai termesztés legfontosabb jellemzője. hogy gyakori öntözést kíván. A korai fajták zömmel fehérek. Köztesként főként házikertben termeszthető. Utónövényként valamennyi korai zöldségnövény (burgonya. Ez a fajta téli tárolásra is alkalmas. Sok vizet használ fel.

csupán a palántákat. Friss karalábéra nemcsak májusban. Szentesi korai karalábéfajta magvetést január 20. hogy a karalábé a kiültetéskor megfelelően nedves talajba kerüljön. Nem szokták a talaj lehűlése miatt az egész területet beönteni. de vethető a mag közvetlen a tápkockába is. ill. • Tömegtermesztés. s így kerül csomózásra. A tenyészidő során szükség szerint kell az öntözést végezni. Ajúnius—novemberköztifogyasztáshoz. Fontos.66. hanem a későbbi hónapokban is van igény. s az utolsó kiültetés ideje rövid tenyészidejű fajtával augusztus 102 . Célszerű a piaci igénynek megfelelően a korainál fejlettebb. illetve nagyobb gumójú fajtákat termeszteni. négyzetméterenként 1500 növényt. A tűzdelésig. Friss fogyasztásra a korai vagy a közepes tenyészidejű fajtákat ajánljuk. csupán a gyökeret és a legalsó leveleket távolítjuk el. akkor valamivel ritkábban kell vetni. táján kiültetett karalábé igen sűrűn ültethető. A korai karalábé szedésére a déli megyékben május első felében. Amennyiben később — az első lomblevelek megjelenése után — tűzdelünk. Lehet ikersoros megoldást is választani. négyzetméterenként 2000 db növény nevelhető fel. ábra. A gumókat nem kell lombtalanítani. ami szikleveles állapotban már végezhető. Tyúktojás nagyság elérésekor a szedés megkezdhető. Ilyen célra már az egész országban termelhető a karalábé ! A palántanevelés 4-5 hétig tart. hiszen legfeljebb egy alkalommal kell gyomtalanítani vagy a talajt lazítani. Kis területen azonban erre nincsen szükség. hengerben. A március 20. mert a korai fajták kis lombja miatt 25 x 25 cm-es alap-tenyészterület is elegendő. A tűzdelt palánta 5 X 5 cm-es tenyészterületen nevelhető vagy ilyen méretű tápkockában. körül szokták elvégezni. A tűzdelést február első felében kell végezni. mint a koraira. A növekvő zöldségválaszték miatt azonban kisebb mennyiségben. illetve piacellátáshoz áprilistól folyamatosan kell ültetni. jó években a hónap első napjaiban kerül sor.

103 . • Hajtatása (fűtött berendezésben). értékesítési szempontok. A palántanevelés változatlan. kiváltképpen a hidegtűrők számára. Két növénnyel célszerű úgy hasznosítani a mobil fóliás berendezést. Ilyen előterményként a karalábé szóba jöhetne. A fűtött fólia őszi hajtatásra is alkalmas. Ezek szedését október közepére kell ütemezni. s így még a szabadföldi előtt tudunk paprikát is szedni. de nyáron több vizet kell biztosítani. A palántát március elejére cserépben. ún. Az ápolás gyomtalanításból és öntözésből áll. Ennek ellenére gazdaságossági. A palántanevelés egyszerű szabadföldi ágyásokban végezhető. Lombja megnyúlik. a tenyészterület 40 x 30 cm. Letisztítva. Ennek megfelelően legkésőbb július 15-ig ültetjük ki a palántákat. mert a meglevő hőt meg kell tartani. tavaszi időben a termálvízzel fűtött fólia alatt egy hidegtűrő előtermény és egy melegigényes főnövény hajtatására kerül sor. még meglevő melegágyi ablakok alatt melegtalp nélkül vagy ablakokból képzett. Soroksári). A rövidebb tenyészidejű saláta és retek biztosabban behozható március közepére. azonnal le kell zárni a szellőzőket. mely nem megy magszárba a hideg hatására (Szentesi. Elsősorban fűtetlen fólia. A karalábé rövid tenyészideje miatt valamennyi termesztőberendezésben hajtatható. hogy a palánták kiültetése szeptember közepéig befejeződjék. második növény április 1 0. Hideg fólia alatt első növényként jöhet számításba. 25 x 20 cm tenyészterü letre ültetünk. de már fólia nélkül is tovább fejlődik. A gumókat beérett állapotban. Ennek megfelelően a magvetést augusztus elején kell a szokásos módon végezni. A kiültetés módja azonos a koraiéval. s a magvetést június elején végezzük el. hogy a fóliát már egy héttel korábban felállítjuk. de tenyészideje miatt a gyakorlatban kevés helyen hajtatnak így. de mihelyt elborul. továbbá a berendezés költségei miatt nagyon leszűkülnek a lehetőségek. Az ültetést a nap hűvösebb. között paradicsom. május 15-től paprikára helyezzük a fóliát. A tél végi. Az ápolásban az a különbség. tehát a teljes nagyság elérésekor szedjük. Az előterményt március második feléig gazdaságossági okok miatt le kell szedni. Legkorábban március elején ültethető ki úgy. április 15-20-ra tehető. A karalábé beiktatása révén két vagy három növény hajtatása is megoldódhat. Téli eltartásra hosszú tenyészidejű fajtákat kell termeszteni. hogy először március elejétől április 10-ig a karalábén tartjuk a fóliát. és május 15. A korai hajtatás sikere elsősorban a hőmérséklet tartásától függ. Szedése olyan években. Utána a melegtűrő paprika. lombtalanítva tároljuk. gyep. Három növény hajtatása a következőképpen lehetséges a tavasz folyamán : első növényként karalábé március elejétől április 10-ig . Hideghajtatásra csak olyan fajtát használjunk. Esetleg talajlazításra is sor kerülhet és szükség szerint öntözni kell. s így csak akkor hajtassunk. közepes tenyészidejű fajták esetén július közepe. négyzetméterenként 800-1000 db növénysűrűséggel. Április 10-től a paradicsomra visszük át a fóliát. hogy a talaj kellően átmelegedhessen. blokkokban hajtatható. A kereslet azonban ősszel igen gyenge. 20 x 20.közepe. kora délelőtti vagy késő délutáni időszakában célszerű elvégezni. Jó minőségű. Ősszel hideg fólia alatt nem szabad karalábét hajtatni. szép küllemű karalábét tudunk benne termeszteni. csapadékos. Ekkor még nincsen kész szedésre. paradicsom vagy az uborka követheti főnövényként. Ezért márciusi napos időben gyakran kell szellőztetni. A karalábé 18 °C feletti hőmérsékleten huzamosabb időn át napközben rendellenesen fejlődik.vagy táphengerben állíthatjuk elő. de a gumó is megnyúlik és deformált lesz. • Hideghajtatása. hogy többször kell öntözni. Ez esetben úgy kell időzíteni a vetést. amikor a március nem túl borult. ha a karalábéra biztos piacunk van. Az ápolás elsősorban a levegő hőmérsékletének szabályozásából áll. hajnali. Házikertekben még gazdaságosabb módja a karalábé vándoroltatással történő hajtatása.

Vízigénye nagy. s egyre többféle konzervet is készítenek belőle. Az ún. Ezért célszerű a korai szabadföldi termesztésnél szokásos táp. C-vitaminból a friss és mélyhűtött karfiol egyaránt mintegy 60 mg/100 g-ot tartalmaz. Őszi termesztésre már a közép és a hosszú tenyészidejű fajták jöhetnek számításba. hogy ne egyoldalúan nitrogénben gazdag talajba kerüljön. körüli vetéssel kezdjük nevelni. A tavaszi kisebb termést a magasabb árak egyensúlyozzák. Tápanyagigénye azonos a fejes káposztáéval. A növénysűrűség ennél is 3000-4000 lehet. ill. Termesztése és fogyasztása azóta világszerte fokozódik. Sok karfiolt dolgoz fel a hűtőipar. A karfiolt a termesztő körzetekben csak tűzdeléssel termesztik. Hőségben csak apró rózsákat fejleszt. Ápolása azonos a fejes káposztáéval. A korai karfiol tenyészterülete 30 x 30 vagy 40 x 30 cm. akkor 5 x 5 cm-es távolságra helyezzük a növényeket egymástól. • Környezeti igényei. és így is jó eredményeket kapnak. esős nyár vége és ősz eleje csökkenti a rózsák képződését. finom zöldségfélék közé sorolják.Karfiol A karfiol a húszas években kezdett ismertté válni. második fele. de másodterményként is jó. • Szaporítása. különösen ha korai termesztésben nem eléggé edzettük meg a palántákat.vagy gyepkockásan ad korán és elfogadható mennyiségű. Optimális hőigénye megegyezik a többi káposztáéval. Ha csak tűzdeljük. • Fajtái. A palánta 8-9 hét alatt ültetésre alkalmas. öntözhető talajok alkalmasak. főleg vitaminjai miatt. de az ingadozásokat már kevésbé bírja.és utóterményként alkalmazható. így a hozam is kicsi. pedig a karfiol őszi termesztésben mennyiségben és minőségben egyaránt jó termést ad. A talaj nedvessége mellett sok párát is kíván a termesztéshez. A fényre szintén érzékeny.vagy gyepkockás palántanevelést alkalmazni. Táplálkozási értéke nagy.és utóterményként termeszteni.tudjuk szedni. Középhosszú tenyészidejűeket július első felében. A karfiolt tavasszal és ősszel termesztjük. Érzékeny a hidegre is. ill. de hidegérzékenysége miatt csak táp. Minél korábban . A másodterményű karfiol ültetési ideje rövid tenyészidejű fajták esetén július közepe. Talaj-előkészítése és trágyázása megegyezik a többi káposztaféléével. akkor 3000-nél sűrűbbre ne vessük. A palántákat a kiültetés előtt négy-öt héttel kezdjük el nevelni. A palántát fűthető berendezésben január 20. nagyon ízletes zöldségnövény. Táp.és P-trágyát műtrágya formájában is adagoljunk. Ugyanakkor a nagy meleget a rózsaképződés idején nem bírja. Hajtatásával érdemes foglalkozni.vagy gyepkockába is vethető. minőségű termést. gyorsan felmelegedő. Nagyon borús. mert meglehetősen gazdaságos. tűzdelhető. mint a többi káposztafélét. Lényeges tehát. A palántát jól 104 . hogy a konzervkészítményben levő karfiol sötétebb színt kap. Rövid tenyészidejű fajtái miatt elő. talaj-előkészítés. így ősszel K. ha szikleveles állapotban tűzdelünk. Ha fejlettebb növényeket tűzdelünk. • Vetésforgó. az IDOL OSENA. Sokféleképpen elkészíthető. A forgóban úgy helyezzük el. Egyaránt lehet elő. a MASTER OSENA és a SUP RI MAX fajták engedélyezettek. Korai termesztésre a megfelelő. A karfiol tehát va lamenynyi környezeti tényezőre érzékeny. mint az őszi termesztés. Ásványi sókban is gazdag. Ennek oka a tavaszi légszárazság és a magas hőmérséklet a rózsaképződés idején. A Szentesi elsősorban a korai termesztésben használható. Ikersor esetén 60+20 x 30 cm-re palántázzák. Viszonylag sekély gyökérzete miatt gyakrabban kell öntözni. annál nagyobb a lehetőség a minőség és a mennyiség növelésére. Jelenleg forgalomba hozatalra a SZENTESI. Jó termést csak ezek megfelelő összhangja esetén várhatunk. Előterményként való termesztése általában bizonytalanabb. A túlzott nitrogénellátás következménye. trágyázás. a hosszú tenyészidejűeket pedig még június végén kiültetjük. Célszerű tehát minél korábban ültetni.

tápdús kerti földben. az őszi termesztésben ötször öntözzünk. szabadföldi ágyakban neveljük elő. Ezt úgy végezzük. • Ápolása. Korai karfiol (Szentesi) előkészített. A karfiolrózsák védelme a nap barnító hatásától "i I 105 . de a közvetlen fénytől eltakarja a rózsát. hogy a belső lomblevelekből kettőt-hármat a rózsa magasságában megtörünk és ráborítunk a rózsára. Kis területen kézi vagy gépi kapálással oldjuk meg. Az átlagos időjárási viszonyok mellett a korai termesztésben háromszor. Tűzdelés nélkül négyzetméterenként 800-1000 db legyen az egyedszám. Külön ápolási munkát jelent kisüzemi keretek között a lomblevelek egy részének a rózsára való ráborítása. s ezért a barnulás 68. ábra. A gyomirtást a gyomosság foka szerint választjuk meg.67. ábra. A tenyészterület a rövid tenyészidejű fajtáknál változatlan. asszimilál. Gyomirtásból és öntözésből áll. így a levél továbbra is él. a hosszú tenyészidejű fajtákat 60 x 60 cm-re vagy 60 x 80 cm-re ültethetjük.

A szedés a fajtától függetlenül már ököl nagyságú rózsák esetén elkezdhető. Kevésbé érzékeny. hogy a karfiolt hajtatjuk-e. A karalábéhoz hasonlóan a fűtés nélküli berendezésekben a karfiolt is lehet hajtatni. mert így biztosított a rózsák szép fehér színe. A hajtatás lehetősége ugyan jó. körül szedhetjük le. vagy a főnövény kiültetése tolódik el 2-3 héttel. Elsősorban a mindenkori áralakulások alapján lehet dönteni. ha az áru megfelelő áron való értékesítését előre le lehet kötni. de az árviszonyok alakulásától kell függővé tenni. így 'március elején nyugodtan ültethető a fólia alá. Kisüzemben a vándoro/tatássa/történő hajtatás a jobb. A növényházakban korábban gyakori növény volt előterményként. Ezért vagy korábban ültetjük. még van lehetőség a termés súlyának további növelésére. még a szabadföldi 106 . Ez inkább a tavaszi termesztésben szokott bekövetkezni. ha a fagyokig nem tudta a rózsa a teljes nagyságát elérni. mint a karalábé. 15-16-án pedig a paradicsomról szedjük le a fóliát és átrakjuk a már kiültetett paprikára. aJelmagzásra. Ez esetben március végéig le kell hozni a karfiolt. Paprika. A növényt gyökeresen felszedjük. Igy április végére. melegágy fűtés nélkül vagy melegágyi ablakokból készült blokkok egyaránt megfelelnek. A palántanevelés ilyen korai termesztés esetén 10 hétig is eltart. s ráhelyezzük a fóliát. salátánál. A palántanevelés munkái és módja azonos a karalábééval. Ám kis felületen ősszel ajánlatos ezt elvégezni. hogy a tövek befelé. novemberi kiültetése miatt nem célszerű termeszteni. A március elején kiültetett karfiolról a fóliát április 10. • Szedés. Il yen korai hajtatást csak termálvízzel fűtött fólia alatt lehet gazdaságosan végezni. hiszen a piacon sincs iránta kereslet. tehát melegtalpas ágyakban is érhetünk el eredményt. A lehetőség tehát adott a korai hajtatásra fűtetlen fólia alatt. Csak akkor szabad azonban hajtatni. az uborka vagy a paprika így később kerülhet a karfiol után. paradicsorriból vagy uborkából kisebb a bevétel. szétesnek. uborka és paradicsom előtt egyaránt hajtatták. Korai szedésnél legfeljebb a termés súlya lesz kisebb. hogy kifizetődővé teszik a termesztését. Kétségtelen. összel szintén jól beilleszthető a karfiolhajtatás a fűtött fólia forgójába.5-1 kg közti rózsasúlyra lehet számítani. • Hajtatása fűtött helyiségben. hogy február közepére szedték a karfiolt. A megkésett szedés a rózsa minőségét rontja. E célra fólia. általában úgy. A májusi fagyok elmúltával. hogy karfiolt vagy más hidegtűrő növényt hajtatunk előterményként. így azt november elején kell elkezdeni. a paradicsom. de még a karalábénál is hosszabb. s ekkor a nap ereje gyengébb és a hőmérséklet is alacsonyabb. Ez esetben a karfiol viszonylag hosszabb tenyészideje semmi hátrányt nem jelenthet. A főnövény. Lehetőleg előtte a talaj 8-10 °C-ra már melegedjen fel. fedett helyen végezni. világos. még termálvizes fólia alatt sem. Manapság a termálvizes házakban ez nem lenne kifizetődő. hogy ilyen esetben a szabadföldi termények előtt paprikából. hogy március végéig szedhető árut kapjunk — január közepén van. a lombozat kifelé helyezkedjen el. de a kereslet és az árak nem biztos.lehetőségét kizárjuk. Az őszi hajtatásban pedig a főnövény korai. Fűtöttfólia alá beilleszthető. Erre az időre kiültetjük a paradicsomot. Érdekes tulajdonsága a karfiolnak. Célszerű ezt az „utónevelést" csapadéktól védett. mert ősszel a rózsaképződés szeptember végére esik. mert a virágkezdemények megnyúlnak. de biofűtéses. Ily módon a karfiol május végén. és úgy rakjuk kupacba. Ezt azonban ellensúlyozhatja a karfiolból származó magasabb bevétel. május elejére számíthatunk szedhető termésre. és az ilyen áru már nem lesz első osztályú. Csak hajtatással való hasznosítás esetén első növényként mint hidegtűrő szerepelhet. Várható termés: átlagosan 0. • Hideghajtatás. Az őszi termesztésben erre a műveletre már kevésbé szokott sor kerülni. Ily módon lassan még növekszik a rózsa. Ettől kezdve a karfiol már a szabadban is jól fejlődik. Az ültetés — ahhoz. Tenyészideje az előveteményként hajtatott reteknél. hogy ősszel.

talaj-előkészítés. Mély rétegű. ezért korán lekerülő zöldségnövények 69. gyomtalanításból és szükség szerinti öntözésből áll. Brokkoli 107 . Sok A-vitamint és C-vitamint tartalmaz. a brokkoli virágzati kezdeményei pedig hosszabb száron fejlődnek. hogy a talaj eléggé nedves maradjon.előtt. Talajigénye azonos a karfioléval. Így a fokozott nitrogéntrágyázás az oldalhajtásokból származó árumennyiséget jelentősen befolyásolja. de mélyhűtésre annál alkalmasabb. Különösen a tél végi zöldség hiány pótlásánál lenne nálunk is nagy jelentősége. Rövid tenyészideje miatt alkalmas a kettős termesztésre is. A karfiol virágkezdeményeiből ugyanis egészen tömött. Mindig őszre állítjuk elő. a brokkoli azonban egyaránt jól tűri a nyári meleget és a fényt. • Tápanyagigényére jellemző. tehát 13f7 °C az optimális. szedhető lesz. Különösebben nem érzékeny az egymás után történő. mert ezeken nem terjed a gyökérgolyva. simák. egységes felületű. Brokkoli Közeli rokona a karfiolnak. A gyökérzete nem hatol mélyre. melyek hasonlóak a karfioléhoz. • Fényigénye azonos a karfioléval. A fogyasztásra kerülő részek között azonban lényeges alaki különbségek vannak. Táplálkozási értéke hasonló a karfioléhoz. de jelentős a thiamin-. melyeket a karalábéhoz hasonlóan állítunk elő. Gazdasági jelentősége azonos a karfioléval. így gyakran kell öntözni. hogy meg ne barnuljanak.és vastartalma is. ún. így jelentősen megrövidülhet a szedési időszak. ábra. Nagy melegben a rózsák túl gyorsan fejlődnek. jó vízellátottság ú területeken ad jó termést. viaszbevonatúak. mint amikor a karfiol virágzás előtt szárba indul. kalcium. ha meszes talajokon termesztjük. A karfiol rózsái a nagy melegben a fényre nagyon érzékenyek. ún. Természetesen ehhez jól fejlett palántákat kell kiültetnünk. rózsák kerülnek szedésre és fogyasztásra. s ennek következtében a fogyasztásra kerülő részei olyanok. a nagyobb fagyokat különösebb károsodás nélkül bírja. hogy a tenyészidőszak vége felé sok N -t használ fel. Hidegtűrő képessége is jó. Ápolása a hőmérséklet szabályozásából. • Növényváltás. miacin-. riboflavin-. monokultúrás termesztésre sem. A fólia alatti karfiolhajtatásnál szintén célszerű a rózsákat (fényvédelemben részesíteni) takarni. • Vízigénye igen nagy. A karfiol hajtatásához a legrövidebb tenyészidejű fajtát kell választani. Levelei hosszú lapátszerűek. • Hőigénye közel azonos a karfioléval. Tenyészterü lete 30 x 30 cm.

értékesítése azonban jelenleg még korlátozott. • Ápolása elsősorban gyomtalanításból áll. s a rajtuk levő virágkezdemények még nem nyíltak ki. Így árnyékban nem termeszt- 108 . LAN. Jól előkészített. A-vitamin a káposzták közül csak a leveleskelben van több. Tenyészterülete 90 x 45-60 cm. középmélyen szántott talajt kíván. a fajtától függően. Mint igényes és értékes növényt exportálni lehet. tehát bizonytalan. mint a többi káposztafélének. de a rendszeres öntözésről is gondoskodni kell. nálunk kevésbé. Ennél magasabb csak a leveles kelnek van. A házikertekben igen jól termeszthető. Egyesek úgytalálták. A hozzáértés hiánya. nagy munkaigényessége miatt eddigi termesztése eredménytelen maradt. DE CICCO. retek és borsó után egyaránt termeszthető. • Termesztése. hogy a bimbóskel —20°C-ot is elvisel. A szedést akkor lehet kezdeni. A kiültetésjúnius végétől július közepéig tart. A tenyészidő során legalább három-négy öntözést kell biztosítani. Bimbőskel (kelbimbó) A levelek hónaljában a tenyészidő végére képződnek a fejes káposztához hasonló szerkezetű. 13 °C körüli hő számára a legmegfelelőbb. tehát megközelíti a csemegepaprikáét. Tűzdeléses palántanevelést nem érdemes végezni. Elsősorban a szedése jelent sok kézi munkát. Hollandiában. A szárazanyag-tartalom erősen kihat a fagytűrő képességre és a tárolhatóságra. Ez azonban a mi klímánkon kb. s így legfeljebb házikertben javasol ható módszer. tömöttsége elsősorban fajtafüggvény. A fővárosi piacokat elsősorban a Budapest környéki kiskertészetek látják el. • Hőigénye. nyersen 90 mg 100 g-onként. Főként NSZK-ban. Vitamintartalma szintén igen jelentős. Értékes tápanyagokat tartalmaz. ún. Szárazanyag -tartalma 13-16%. Egyes fajták nem túl zord teleken a szabadban is képesek áttelelni. A fagyok beállta után érdemes a bimbókat leszedni. de a többi nyugat-európai országban is elterjedt káposztaféle.. A magas hőmérsékletet is meglehetősen jól tűri. A sűrűbb ültetésben a középső virágkezdemény kisebb lesz és csökken az oldalelágazások száma is. amikor a hajtásrészek a 20-25 cm hosszúságot már elérték. ebből 800-1000 db palánta nevelhető. A brokkolit a másodterményű karfiolhoz hasonlóan termesztjük. Ezek nagysága. A középső részek eltávolítás után fejlődő 2. A túlságosan nagy tenyészterület hátránya viszont az. saláta. • Fajtái. Csak külföldi fajtái vannak. Ennek megfelelően kell a magvetést időzíteni. C-vitamin-tartalma is igen jelentős. Gazdaságilag ott jelentős növény. s főleg nitrogénműtrágyát kell adagolni számára. spenót. Így Korai burgonya.és foszfortartalma. s jóval felülmúlja a többi levélzöldségét. főzve 50 mg. tehát a hőingadozások a fejlődését kevésbé befolyásolják. ikersorban 100+30 cm sor. hogy a szár gyakran üvegessé válik. • Fényigénye az asszimilációs felület miatt nagy. A fejtrágyázást augusztusvégétől lehet kezdeni. FRÜHESTER LT.után termeszthető. Ezek közül megemlíthető a CALABRESE.és 40-50 cm tőtávolság. ahol van munkaerő a megtermesztéshez. A palánta felnevelése átlagosan öt hetet vesz igénybe. A magvetést szabadföldi ágyba vagy hidegágyba a fajtától függően eltérő időben végezzük. WALTHAM 20. hiszen az felesleges kiadás. de a termés mennyisége is csökken. A többi káposztaféléhez hasonlóan jelentős a mész. „bimbók".5-10 cm átmérőjű oldalhajtások végén képződő virágrészek folyamatosan szed hetők. N égyzetméterenkénttűzdelés nélkül 5-6 g magot vetünk. 80%-ban várható. A legjobban tárolható és egyik legfagytűrőbb káposztaféleség.

SPIRÁL. Mivel a bimbóskelt akkor érdemes legkorábban szedni. PLUTAR. A friss istállótrágyát ősszel a talaj-előkészítés során kell bedolgozni. FRIGOMAX. BASTION. Bimbóskel hető eredménnyel. A többi káposztaféléhez viszonyítva alacsony. Néhány fajta kivételével jóval később is szedhető. a betegségek közül a vírus gyors terjedését. A helybevetéses szaporítás sehol sem fordul elő. • Fajtái. amikor az első fagy már megcsípte. Minthogy elég későn kerül kiültetésre. Esetleges köztes termesztése alacsony növésű zöldségnövényekkel lehetséges. ábra. mint például a paradicsom. A bimbóskelpalántázássalszaporítható.70. LUNET. HOLDS IDEAL. A WILHEMSBURGI. HERKULES alacsony növésűek. így október végére kell időzítenünk az első szedést. közepén kell 109 . tápdús talajokon díszlik jól. a zöldhagyma. így elképzelhető. • Szaporítása. FRIGOSTAR. Ez esetben az alaptrágyázást ősszel az áttelelő növény előtt kell adni. Sok tápanyagot kíván. • Vízigénye. ha a tápanyag-utánpótlást rendszeresen biztosítjuk. CITADEL. A hosszú tenyészidejű fajtákat pedig esetleg március elején. A zöldségesforgóban mint öntözött növény a többi káposztafélével együtt az első szakaszba kerül. saláta is megelőzheti. A kártevők. A FEST UND VI EL. Ennek ellenére tanácsos csak 3-4 éves időközönként ugyanarra a területre ültetni. de még így is legalább annyi vizet használ fel. Ha október végén kezdjük szedni és figyelembe vesszük. FRIGOTOP. a retek. hogy előtte nagyon rövid tenyészidejű zöldségfélékkel hasznosítható lesz a terület. BRÜSZSZELI MAGAS. • Növényváltás. akkor április végén vessük a legrövidebb tenyészidejű fajtákat. a korai karalábé jó előveteménye lehet a bimbóskelnek. ROTNERV. De áttelelő spenót. főleg helyes vetésváltás mellett tudjuk meggátolni. s egyben rövid tenyészidejűek is. Egymás utáni években ugyanazon a területen sem csökken a termése. A legújabb holland fajták közül F 1 hibridek : TOPSCORE. A mély rétegű.és talajigénye. WESTLANDI magas növésűek. Különösen sok káliumot és nitrogént használ fel. Így a saláta. Minden esetben frissen trágyázott talajra kell ültetni. THOR. hogy 24-35 hét kell a teljes kifejlődésig. • Tápanyag. Tenyészideje a fajtától függően 24-35 hét. talaj-előkészítés.

amennyi szedésre alkalmas bimbó van a tövön. bokorbabbal. hogy a csúcsleveleket ne vágjuk le. vagy csak minden másodikat követi egy bimbóskelsor. Ehhez 4-6 g magot kell vetni négyzetméterenként. Az ültetést kézzel végezzük. Július elejére a burgonya felszedésre kerül és marad tovább főnövényként a bimbóskel. április vége közötti időben esedékes. hogy a nagy meleg miatt peronoszpóra ne léphessen fel. akkor lassúbb a bimbóképződés. 110 . amikor a rózsák vagy bimbók már elérték a kellő nagyságot. A talajt a szokásos palánta-előkészítési feltételek szerint kell megművelni. A bab a bimbóskel ültetéskor már virágzás előtti állapotban van. Figyelembe kell azonban venni. melegebb helyiségbe szállítjuk és ott szedjük le a bimbókat. Rendkívül száraz nyarakon ennél több öntözés is elképzelhető. hogy a levélvágás idején a bimbókat meg ne sértsük. Fejtrágyázása szintén ajánlatos. Ápolása gyomtalanításból és öntözésből áll. Ez esetben két sor bab után a harmadik sor bimbóskel. A szedés ideje tehát az első fagy bekövetkezésekor vagy később kezdődik.vagy étkezési célra fel lehet használni. A palántanevelés során a bimbóskel különös ápolást nem igényel. Az öntözés mindenképpen szükséges. s csökken az „erős" káposztaíz. vagy ajánlatos fólia alá vetni. sőt április második felében már elegendő szabadföldi ágyba vetni. a rövid tenyészidejű fajtákat pedig 60 x 60 cm-re ültetjük. április vége közti vetésre — hathetes palántanevelést véve alapul — május második felétől június közepéig lesz a palánta kiültetésre alkalmas. Pontos recept a fejtrágyaadagokra egyelőre nincsen. Későbbi kiültetésből még rövid tenyészidejű fajta esetén sem számíthatunk biztosan értékesíthető termésre. Az időjárástól függően legalább két-három öntözést számoljunk az egész tenyészidőre. Kis kertészetekben többféle köztes kombinációban lehet termeszteni . Azt is meg lehet csinálni. Igy a cukortartalom viszonylagosan emelkedik. hogy a hosszú tenyészidejű fajtákat rendszerint csak november—december folyamán szedik. Ezen túlmenően van egy különleges ápolási teendő is. A szedést kézzel kell végezni.5-2. A szedés egyébként akkor kezdhető. A hideg hatására bizonyos kémiai elváltozások miatt előnyösen változik a bimbóskel íze is. Figyelemre méltó. A fejes káposztához hasonlóan úgy. akkor mindig annyit szedjünk le alulról felfelé. • Szedése. ha minden sor burgonyát egy sor bimbóskel követ. ennél sűrűbb vetésben a palánták megnyúlnak. hogy a téli fajták akkor sem állnak le a növekedésben. Vigyázzunk arra. Természetesen télen már igen lassú a növekedés. Jó kombináció lehet az uborka és bimbóskel együttes termesztése is. A palántanevelést hidegágyban lehet végezni. Fólia alatt nevelve arra kell ügyelni. ha beáll a tél. A magot tehát korábbi vetés esetén vagy ablakkal kell védeni. Figyelemmel tehát a március vége. mint a téli káposztának fejtrágyaként 1. Ha lehetőségünk van rá. A jól előkészített talajba 70 x 70 cm-re. Egy-egy tő 2-3 kg termést is hozhat. Szeptemberben az oldallombozatot takarmány. Négyzetméterenként tűzdelés nélkül 800-1000 db palántát lehet felnevelni. Így az uborkának egy jó szélvédő növénye is lesz. A bimbók alulról felfelé képződnek és így fejlettségben is eltérnek egymástól. s arra is. A kiültetés tehát május közepe. Megfigyelések szerint ezzel a levéleltávolítással meggyorsul a bimbók növekedése. így a magvetés általában március.vetni. Az elrendezés különféle lehet : vagy minden uborkasort. Lehet úgy szednünk. sőt a páratartalom is jobb lesz az uborka számára. pl.0 g N -trágyát lehet adagolni négyzetméterenként. Ha nem vágjuk le a levélzetet. A másik módja a folyamatos szedés. június közepe között kerül sorra. Jó köztese lehet a bimbóskelnek a korai burgonya is. így a palántanevelés ideje legfeljebb 5-6 hét. hogy az erősebb tél beállta előtt felszedjük a növényeket és azokat hidegházba tövesen elvermeljük és folyamatosan szedjük a tél folyamán. hogy tövestül felszedjük a bimbóskelt és azt védettebb. A palántát nem kell tűzdelni.

ezért szabadban tavasszal nem termeszthető. Erősen hosszúnappalos növény. Biológiai. a kínai kelnél magasabb növésű növényekkel is. Salátának a római salátához hasonlóan készítik el. Rövid tenyészideje miatt másodterményként termesztik. öntözött. de annál nagyobb vagy hosszan tartó fagyos időszakban a levéllemez tönkremegy. ábra. Tenyészideje 60-70 nap a vetéstől számítva. Fehérjéje könnyen emészthető. Sok C-vitamint és karotint is tartalmaz. melyek a téli időszakban friss állapotban kerülnek fogyasztásra. ezért csak őszi termesztése javasolható. Erősen vízigényes növény. Termesztésének időpontját a kínai kel hosszúnappalossága határozza meg. Lehet köztesként is termeszteni. de főzeléknek. • Terniesztése. így őszi termesztésben 71. mint a fejes káposzta. húsos levélerezete spárga módjára is elkészíthető. mert viszonylag rövid idő alatt sokat terem. A közepes hőigényűek csoportjába tartozik. Kínai kel 111 . Páraigénye közepes. sőt vastag. Gazdaságilag azért jelentős növény. Ásványisótartalma is nagy. hogy hosszú nappalok alatt (április—szeptember) gyorsan magszárba indul. • Fajtái. • Vizigénye. mert nagy mennyiségű fehérjét tartalmaz. PE—TSAI.Kínai kel Azon zöldségnövények közé tartozik. Elterjedését gátolja. Rövid időre —2--6 ° C-ot is elvisel. 16±7 °C optimális hőigénnyel. A magszár képződését legfeljebb takarással lehet meggátolni. A káposzták közül a karfiolhoz áll legközelebb. de hűvös nyarakon szebben fejlődik. WONG BOK. háromszor annyit. • Növényváltás. A nagy meleget kibírja ugyan. • Tápanyagigénye nagy. • Hőigénye. mint a karfiol vagy a többi vízigényes káposztaféle. táplálkozási értéke jelentős. talaj-előkészítés. • Fényigénye. Minden korai és középkorai zöldségnövény után a káposztaféléket kivéve másodterményként ültethető. Hazánkban csak ez a két fajta áll a különlegességet kedvelő termesztők rendelkezésére. így lehetővé teszi a terület jobb kihasználását.

s május közepén esetleg a legigényesebb zöldség növényre.augusztus elején kell a magot helybe vetni. A várható termés négyzetméterenként 1. Nappal 15-20 °C-on kell tartani a kínai kelt. Az ápolás állandó öntözésből és a már említett hőmérséklet-szabályozásból áll.1/24-kor le kell takarni a fénytől a növényeket. Ekkor átvihetjük a közepes hőigényű paradicsomra. Lehetséges fűtés nélküli fólia alatt is. így rövidnappalos megvilágítás mellett szép tömött fejeket fejleszt. Hajtatható bármely hajtatóberendezésben. A fejes salátához hasonlóan a föld felszínével egy magasságban késsel a gyökérről levágjuk a fejeket.75-2. A hajtatott növények konzisztenciája finomabb. A kiültetést még március végén el kell végezni úgy. mint a fejes vagy a római saláta. éjjelre pedig 1 0-12 °C -o n. Ezt a fényszabályozást úgy lehet végrehajtani. Őszi termesztéshez a palántákat szabadföldi ágyban lehet felnevelni. a paprikára. legcélszerűbb azonban tolja alatt hajtatni. Ettől az időtől kezdve mindennap délután 3. Házikertben fóliavándoroltatással március elejétől április 10-ig tartjuk a kínai kel fölött a fóliát. Ám ha 12 óránál nem hosszabb a megvilágítás. A sortávolság 30-35 cm. teljesen azonos értékű salátát ad. • Hajtatása. A fóliát rajta tartva április végén már szedhető. Fűtött fólia alatt 10-14 nappal gyorsítható a fejlődése. november hónapokban szedjük. 112 . Ha a takarás elmarad. akkor fejesedés nélkül magszárba szökik a növény. hogy a kiültetett növényeket melegágyi kerettel vesszük közre. Megtisztítjuk az alsó levelektől. Ilyen sortávra 2-2. Ez esetben március elején ültetjük ki a kínai kelt 25 x 25 cm-re. akkor nem hoz magszárat és fejesedik is. Lehet a szaporítást palántázással is végezni.00 kg körül van. Egyesek szerint a palántázást a kínai kel nem tűri jól. Korábbi vetés esetében könnyen magszárba megy. mint az egyéb káposztafélék ültetését. Tavaszi termesztése bizonytalan sikerű. Kelés után ugyanilyen növénytávolság ra kell ritkítani. csomagoljuk és értékesítjük. Október.5 kg mag elegendő egy hektár vetésére.

Nem annyira tápanyagtartalma.... Virágai 14-16 °C-on kezdenek nyílni. Csak ott termeszthető gazdaságosan. Ezért palántáit csak a fagyok elmúltával Zöldség' ermeszt és f'lill -.'2 . i 4. Munkaigényessége miatt kisüzemi növénynek tekinthető. főként salátának..._. Az uborka fejlődésének későbbi szakaszában is sok meleget kíván. Az uborka elég rövid tenyészidejű zöldségnövény. kalóriatartalma elenyésző. ahol nyersen is fogyasztják. nátrium és vas van az uborkában. különösen az ország déli körzetében..I • I• •• I • • 1/ .. ■ . .„. Kabakosok Uborka 113 .iri .. C-vitamin-tartalma mindössze 10-20 mg 100 g-onként.. s.. nagy káliumtartalma vízhajtóvá teszi. Az étkezésben különböző formában kerül felhasználásra. Az uborkából kozmetikai cikkeket is készítenek. kalcium.. foszfor. Táplálkozási értékét növeli. kálium.I•. . A legtöbb meleget kívánó zöldségnövények egyike. ahol van elég munkaerő. 79.\:‘. főzelékek készítésére használják. .. főleg egymenetes gépi betakarítása még koránt sincs megoldva. s ennél magasabb hőmérsékleten 20-25 °C-ig egyre intenzívebb a kelés. Hideg talajokon elfekszik vagy el is pusztul a mag . fiatalító hatású. .. de külföldön is egyike a legnagyobb felületen termesztett zöldségféléknek. Gépi termesztése. hogy a gyomor működésére kedvező hatású.. Korai szabadföldi termesztése szintén eléggé elterjedt. hanem kedvező biológiai hatása és — megfelelően fűszerezve — jó íze miatt fogyasztják. t. Jellegtelen íze miatt jól átveszi a különböző fűszerek aromáját. / '''‚. Vannak országok. Igen nagy a víztartalma (95-97%). elsősorban fűtött növényházakban vagy fűtött fólia alatt hajtatják. Ja . Megfelelő terméshozam elérése esetén jól is jövedelmez. Viszont sok magnézium... Csírázni csak 10-12 °C-on kezd... sőt helyenként levesek. Hideg fólia alatt is hajtatják. ■ . *7 / • -•••••' ":" 7 . ' .és utóterménynek egyaránt felhasználható. 12 °C alatt egész nap zárva maradnak..I Hazánkban.• e • .. Elő. Az uborkakrém és -szesz üdébbé teszi a bőrt. 0 °C alatt az uborka elpusztul.. • Hőigénye... . Fedett térben. Hőmérsékleti optimuma 25 °C... .„ 11 ► k• * • ._. 20-25 °C-on 3-5 nap alatt kel ki. Házikertekben feltétlenül érdemes vele foglalkozni.. l ' '/ ° / . főleg szedése idején. Az uborka levét reumatikus fájdalmak ellen is hatásosnak tartják. . . 4.

nagyobb mennyiségű vízzel való öntözés. a lisztharmat is száraz körülmények között támadja meg. A keseredésre hajlamos fajták a gyakori hőingadozás hatására is keserednek. visszaveti fejlődésében. A gyakori öntözés egyben a páratartalmat is növeli. Mély rétegű. • Fényigénye. s ez gátolja a termésképzést. hideg talajon is megterem. kis vízadagokkal való öntözés jobb számára. A pára hiánya nemcsak a termésképződésre hat hátrányosan. (g/növény 150 140 120 100 80 60 40 20 72. Nagyon szereti a vizet és a párás környezetet. akár szántóföldön napos területre tegyük az uborkát. De tavasszal. Nem azért. Az egyes tápanyagok közül a káliumból használja fel a legtöbbet. kertben megvédhetjük a növényt a fagytól. • Tápanyag. mert a kukorica magas növény és az árnyék hatása jót tesz számára. legfeljebb gyenge árnyékba. szebben díszlik. így gyakran kell öntözni. jó vízgazdálkodású és könnyen felmelegedő. Sokan azt tartják. ha megvannak az öntözéshez szükséges feltételek. Például növényházban télen. s erre igen nagy szükség van. Az uborka növekedésének és tápanyag-felhasználásának üteme a tenyészidő tenyészidő folyamán 114 . a foszfor és a nitrogén következik nagyságrendben. humuszos. majd fokozatosan emelkedik. hanem mert így jobban biztosítható számára a nagyobb páratartalom.és a páraigény erős összefüggésben van. november—decemberben lassan fejlődik. Ha az uborkát magas kukoricasorokkal veszik körül. Öntözés nélkül még csapadékos nyarakon is kisebb termést hoz. Végeredményben az uborka fényigényes növény.és talajigénye. Ezért a gyakori. A fény-. Különleges sajátossága az uborkának. ez még üveg vagy fólia alatt is meglehetősen nehéz feladat. Ugyanakkor a gyökerek a levegőtlen talajt nem bírják.célszerű kiültetni. Tápanyagfelvétele a fejlődés kezdetén kicsi. Ezért akár kertben. hanem a leggyakoribb kórokozója. mondjuk az árasztás. • Vízigénye. s alig képződik termés. mint a ritka. Pára híján különösen a tűző napon. ábra. hogy az uborka nem tartozik a fényigényes növények közé. nem árnyéktűrő. Az erős hőmérséklet-ingadozást sem szereti. mint öntözve. Szabadföldön pedig a lisztharmat ellen nem tudunk gazdaságosan védekezni. majd a mész. Kis területen. a hő. nagy melegben a lombozat összeesik. Ott azonban az uborka magasabb ára ellensúlyozhatja a nagy védekezési költségeket. középkötött vagy homokos talajon díszlik a legszebben. Az uborkát tehát még kis. jó fényviszonyok között is az árnyékoltabb növényeken kevesebb a termés. de az uborkát mára kicsitfagypont feletti tartós hőmérséklet is megviseli. fűtetlen házikertben is csak akkor gazdaságos termeszteni. Viszonylag sekély gyökerei vannak. A túl kötött. de meglehetősen levegős. Kísérletek és megfigyelések bizonyítják az ellenkezőjét. de nem hoz korai termést és mennyiségre is kevesebbet.

SZENZÁCIÓ. mert nem sárgán.20 kg nitrogént. Ez azért lényeges. Az ilyen fajták koncentráltabban. Ezt a tápanyagot eleve biztosítani kell számára.5%. s így a kissé fejlettebb példányok is eladhatók. hogy 4-5 porzós virág után fejlődött csak termős virág. talán a legtöbb valamennyi zöldségnövény közül. Kísérleti adatok szerint a Budai félhosszú és a Budai korai fajták koraiságban elérik a többieket és nagy a hozamuk. Igen nagy az uborka szén-dioxid-igénye. fehér tüskés. Más típusú fajta kell salátának. hanem fehéren érnek.20 kg meszet von ki. ezért mintegy 40%-kal több tápanyag biztosítására van szükség.hogy összes súlyának 80%-a a termés. korábban hozzák termésüket. növényházi vagy fólia alatti hajtatásra. közel 20%-a a levél és a szár. az ilyen mag (hibrid) drágább. Mivel a tápanyagok egy részét a növény nem tudja felvenni. MAR KETER. 115 . A jól istállótrágyázott terület eleve több szén-dioxidot biztosít. a hagyományos körzetekben még mindig 73. Ezt a frissen trágyázott talajok biztosítják. Ma már vannak olyan korszerű fajták. hogy a csírázás idejétől igényli a legnagyobb mennyiségű tápanyagot. Az uborkafajtát a termesztés céljának megfelelően kell megválasztani. BUDAI SALÁTA. Közülük nővirágú a Budai félhosszú és a Budai saláta. Ezek tehát tiszta nővirágú fajták. 0. A régi fajtákon zömmel hím virágok képződtek. de házikertben a félérett trágyával való takarás is sokat jelent a szén-dioxid-ellátás javításában. ábra. Ashley uborkafajta 8. Igaz. Ez azt jelentette. • Fajtái. Az egyes fajtatípuson belül is igen lényeges eltérések vannak a fajták között. Sajnos szabadföldön ennek szabályozására alig van lehetőség. Salátauborka-fajták. Ez is igazolja azt a megfigyelést. s a gyökér mindössze 0. konzervnek. de előnyei különösen kistermelőknél kifizetődnek. A Szenzáció fajta igen régi. ASH LEY. 0. ha méretük a kívánalomnak megfelel.15 kg foszfort. 1 q terméssel a talajból 0. BUDAI FÉLHOSZSZÚ. A többiek vegyes virágúak.40 kg káliumot és 0. Valamennyi felsorolt fajta sötétzöld színű. amelyek minden egyes levélhónaljban egy vagy több termővirágot hoznak s porzós virágot egyáltalában nem találunk rajtuk.

74. ábra. ábra. Kecskeméti bőtermő uborkafajta 116 . K 113 uborkafajta 75.

A legjobb szerves és műtrágyával kombináltan kielégíteni tápanyagigényét. PÁRIZSI FÜRTÖS. Mennyiségét a rendelkezésre álló trágya és azok minősége. A növényházi és a fűtött fólia alatti termesztésre egyaránt. A szerves trágya lassú lebontása egyenletesebb tápanyag-kielégítést biztosít. hogy magjuk olcsóbb a külföldieknél. A hagyományos nem nővirágú fajták közül a NORDISCHER PRÁSIDENT. de bejelentés alatt áll a keseredésmentes KECSKEMÉTI CSEMEGE uborka is. esetleg a bab előtt. tehát bőtermőek. eléggé egyszerre érnek. Kora tavasszal salátauborkát termesszünk. gyenge tápanyag-ellátottság esetén foszforból 1. 25%-ban tavasszal célszerű kiszórni. jól trágyázott talajon 0. A műtrágyázás mértéke a talaj tápanyagszintjétől függ. nővirágú fajták terjedtek el. amíg a félhosszú salátauborkák meg nem jelennek. Egyesek káliumból 20-30%-kal nagyobb adagot is javasolnak. BUDAI CSEMEGE. kivéve. A Nimbus fajta egyetlen előnye a hazaiakkal szemben. trágyázás. sokszor 40 cm-t is megközelítő hosszúságú termést hozó fajták. A kistermesztőknél ezek a fajtatípusok nem jöhetnek számításba. Közülük a külföldi fajták lassan-kiszorulnak. az áttelelő saláta. Késői hajtatásra már ezek sem javasolhatók. • Növényi sorrend. Hideg fólia alatt azonban paprika. a spenót.2. Mégis megemlítjük. RAJNAI FÜRTÖS. 20 cm-re. az ASHLEY vagy egyes tájfajták. s gyorsan termőre fordulnak. a PEPINEX. így a GYULAI is elterjedtek. Tavasszal csak nagyon kivételes esetben tegyük ezt. Ilyen céllal a csemegefajták. Szóba jöhet a rövid tenyészidejű káposzták. a SPORU. közepes ellátottságú talajon 1 dkg. Az uborka vagy elő. Csemegeuborka-fajták.8 és 1. A felsoroltak kedvezőtlen körülmények között keseredhetnek. a mi köznyelvünkben helytelenül. kétharmadát a tenyészidő során adjuk ki.. Ennek egyharmadát ősszel. Hideg hajtatásra a salátauborka-fajtákat használják. A hazai fajták nagy előnye a felsoroltakon kívül. Közülük a SZENZÁCIÓ. A foszfort és káliumot is 75%-ban ősszel. azok közül is elsősorban a kecskemétiek és a NIMBUS jöhet számításba. A hazai kecskeméti fajták túlnyomóan nővirágúak. Káliumból ez 1.vagy paradicsompalánta-nevelés után lehetséges konzervipari célra is uborkát termeszteni. háztájiban keletkező sertésvagy baromfitrágyából 1 kg körüli mennyiség is elegendő. mert a hazai közönség csak addig vásárolja ezeket. Tömény trágyákból. A még forgalomban levő külföldi fajták hímvirágúak. s értékük egyre csökken. KECSKEMÉTI BÖTERMÖ. Ezeket a fajtákat csemege és ecetes eltevésre termesztik. Érett vagy jó félérett trágyából négyzetméterenként 2-3 kg-ot adhatunk. ha másodterményként termesztjük.6 dkg műtrágyának felel meg. A hivatalos fajtajegyzékben nem szerepel. Ez hektáronként 200-300 q trágyának felel meg. ún. mivel fűtött növényházuk vagy fólia sátruk általában nincsen. a FERTI LA. illetve 0. Ilyenek a KECSKEMÉTI HAJTATÓ. A trágyát ősszel ássuk vagy szántsuk be kb.5-1. a saláta.5 dkg/m 2 műtrágya-adagolás javasolt a talaj tápanyag-ellátottságától függően. másodterményként viszont már ún. ez nem látszik indokoltnak. a TOSCA. a talaj tápanyag-ellátottsága és szerkezete határozza meg. csemegeuborkára van szükség a konzerválás miatt. 117 .5 dkg is elég négyzetméterenként. „kígyóuborkának" nevezett fajtatípusok terjedtek el. NIMBUS. Az uborkát közvetlenül trágyázzuk. Ezek igen hosszú. talaj-előkészítés. így rövid a tenyészidejük is. hogy örökletesen keseredésmentes. a BESTE VON ALLEN a legelterjedtebbek. pl. Az Ashley kisebb hozamú. a MAR KETER.5 dkg. Hajtatási fajták. homokos talajon 30 cm-re is lehet. Jó előveteménye valamennyi rövid tenyészidejű és ősszel értékesíthető zöldségnövénynek. javítja a talaj szerkezetét és víztartó képességét. hogy ezen fajtatípusból is ma már a koncentráltabban érő. A hazai talajok káliumellátottságát figyelembe véve. de a hűtőipar legkedveltebb fajtája. Alacsony. KECSKEMÉTI 113 F.igen elterjedt. a PICA.vagy utótermény. s közülük a Rajnai és Párizsi fürtös már igen régi fajták. A nitrogénből 0. a cékla. Valamennyi korán lekerülő zöldségféle után jó utótermény lehet.

Noha salátauborka is vethető helybe — és ezt sokan teszik is —. A hathetes palánta már erősen bimbós. A növénytávolság soron belül 20-30 cm. Korai káposztafélék palántanevelése után az uborkapalántákat is fel lehet nevelni. Természetesen ha nagy a szárazság. táján már szedhető. A ki ültetést megelőzően egy héten át fokozatosan szoktatjuk a palántát a külső levegőhöz. Jellemzője a helybevetés és a fajta.vagy tápkockát öntözzük be. A május derekán palántáról kiültetett uborka körülbelül június 10-20.és a csemegeuborkának szánt uborkamagvakat inkább a korán lekerülő zöldségfélék után. Ápolása részben a tápanyag folyamatos ellátásából áll. A vetés mélysége 2-4 cm. ha a kiültetendő gyep. hogy amíg a növényállomány sűrűsége engedi. Korai szabadföldi termesztésének lényege a fejlett palántáról történő szaporítás. Csemege. 20 °C hőmérsékletnél hűvösebb időben (lehetőleg) ne öntözzük. Hazánk éghajlati adottságai április közepétől teszik lehetővé a szabadföldi. salátának való uborka vetését. de az alacsony hő káros hatásától nem. Ez a méret 15-22 cm hosszú és 6 cm vastag fejlett termést jelent. Fontos. Sokan javasolják az április végi. hogy a metszés nemhogy növeli. A palántanevelés félidejében a kockát egyszer átrakhatjuk. A palántát lehet cserépben vagy tápkockában nevelni. tehát fűtött berendezésben lehet nevelni. között kell elvégezni. A palántát csak langyosan tartott. 0. Cserép használatakor erre nem kerül sor. ellentétben több más zöldség növénnyel. A korai szabadföldi uborkát salátának termesztjük. A kiültetett növényeknek nedvesség kell. A vetésnek a kiültetés időpontjához kell igazodnia. Ez elegendő nedvességet biztosít a gyökerek megindulásához. Az uborkából kissé öreg palántát is ültethetünk. A tenyészidőben. A kocka vagy henger 6 x 6 cm-es vagy ilyen átmérőjű legyen. amikor az oldalhajtások növekedni kezdenek. Az ültetést a sziklevél mélységéig kell végezni. Jól végzett termesztéssel salátauborkából 2-3 kg négyzetméterenként házikertben könnyen elérhető. A további ápolási munkák közül a talaj porhanyítása. hanem inkább csökkenti a terméshozamot. amikor az eléri a szabványban előírt méretet.4 dl Wuxalt oldunk fel. laza és száraz talajon 118 . tehát a fagyosszenteket követő napon való ültetés. Különösen a nővirágú fajták kívánnak folyamatos öntözést. A berakó. ezenkívül az éjszakai hőmérséklet nem kedvez a ki ültetett uborkának. A gyepkockás. Ez azonban még fagyveszélyes időpont. Legkésőbb — szabadföldön — július közepén vessünk. hogy a gyökerek átszövődését gátoljuk. A tápanyag-utánpótlás Wuxal vagy Volldünger műtrágyaoldat permetezésével is végezhető. Először május végén öntözzünk. tehát palántás uborka legalább 100 cm sortávra kerül. A jól fejlett palánta öt-. Így szedése akkor kezdődhet. Inkább javasolható jól fejlett palántákról május 15. Házilag kis mennyiségben műanyag vagy papírcserépben egyaránt előállítható.. mert a termés üvegessé válhat. A fejtrágyázást a virágzás kezdetén végezzük. esetleg az első virág is megjelent rajta. május eleji kiültetést. Kötött és nedves talajban 2 cm. így jobb. rövid tenyészidejű fajta még az őszi fagyok beköszöntéig számottevő termést hoz. Hetenként kétszer célszerű szedni. A lombtrágyázásra a tenyészidőben 4-5-ször kerülhet sor. Kísérletek eddig egyértelműen azt igazolták. Ennek megfelelően a vetést április 1-5. gyomtalanítása és rendszeres öntözése a legfontosabb. Ám öntözéssel túl hideggé válhat a talaj. Vannak termesztők. Az ekkor elvetett. mégis ez a konzervuborka termesztésére jellemző. mint már ismert. Permetezésenként 100 m 2 -re 0.5 dkg/m 2 -nél több műtrágyát (összesen) ne adjunk. akik a szabadföldi uborkát metszik. május végétől vetjük.vagy konzervuborka-termesztés. A kiültetést vagy előre kihúzott barázdába. Hajtatásban természetesen másként alakult a metszés eredménye. esetleg hathetes is lehet. vagy fészkekbe kell végezni. öntözés után sekélyen porhanyítsunk is.• Termesztése. ott határozottan pozitív szerepe van. A fagyveszélytől kertben ugyan megvédhetjük a növényt. már korábban is öntöznünk kell.

Táphengeres uborkapalánták 77. ábra. Uborkapalánták papírhengerben 119 . ábra.76.

gyepkockában. Uborkapalánta 1. 2. ábra. fólia tömlőben. 4. agyagcserépben. Kiültetésre alkalmas edzett palánták 120 .78. tőzegcserépben 79. ábra. 3.

Az uborkát nem támrendszer mellett. Ashley. Így két lehetőség van. Használatosak még az ecetes (6-10 cm) és a vizes uborka (10-15 cm) elnevezések is. Az ún. így 1-6 kg négyzetméterenkénti termés is elérhető. Ez időben már csak félhosszú salátauborka-fajtákat érdeffies hajtatni. Lényegében ma már melegágyi hajtatás igen kis területen folyik. Kistermelőknél. s ez a ritkább. Ápolása gyomtalanításból. amikor hajtatott hidegtűrő növények (saláta. Házikertben 15-20 szedés is esedékes. A csemegeuborkát — kisebbre nő a növény — 80 cm sortávra vetjük . öntözésből és — ha sűrű volt a vetés — egyelésből áll.80. Marketer vagy Gyulai tájfajtát. 121 . Egy fészekbe 4-5 szem magot kell vetni egymástól 4-6 cm távolságra. ha fűtött fólia van. Szokás különböző mélységbe elhelyezni a magvakat. Az ápolás annyiban térhet el. hogy a korai káposzták palántáinak helyébe jön az uborka. Fűtött helyiségben az uborkát második lépcsőben állíthatjuk be. Március közepe előtt nem célszerű az uborkát fólia alá tenni. méterenként 10-15 magot. A berakóuborkát még tovább osztályozzák három osztályra. A másik lehetőség. hogy nyáron a vetés előtt és után is öntözni kell. de akad technikai fűtésű is. az nagyobbrészt biofűtéses. tehát Szenzáció. berakóuborka 6-10 cm. Másodvetésű uborka saláta után 3-4 cm mélyen vessük. a mélyebben vetettből később kel ki a növény. spenót) után következik. Ennek célja az áprilisi vetésnél. A szedés a csemegeuborkánál 3-6 cm hosszúság elérésekor kezdődik. Az egyik. a fólia alatti hajtatáshoz képest. ábra. A csemegeuborka termésmennyisége a méret nagyságától és a szedések számától függ. • Fűtött fóliás vagy melegágyi hajtatás. hogy az esetleges fagy ne pusztítsa el az összes kikelt növényt. sóska. melyek a berakóuborka kategóriáját fedik. A kettő között nincs lényeges időbeli eltérés. Soros vetésen kívül előfordul az uborka fészekbe való vetése is. retek. A sekélyebben vetett magból ugyanis korábban. hanem a talajon futtatva hajtatjuk.

ábra. s a szabadföldi uborka megjelenéséig kell szedni. A metszés lényeges. legfeljebb két levél megjelenésekor esedékes. Így a szabadföldit 7-10 nappal meg tudjuk előzni. Így közel húsz másodrendű hajtást nyerünk. Az uborkapalánta első metszése 82. Ezeken már elegendő termés alakulhat ki. Ezt követően már nem valószínű. Ezeket 3-4 lomblevélnél először vissza kell csípni. mert így biztosítható a lomb és a termés egyensúlya. nagyméretű fólia sátrak hasznosításába is. április 20. A hajtatás módja és a fajták megegyeznek a fűtött fóliánál megismertekkel. hogy kifizetődik a fólia alatti kezelés. Beilleszthető a stabil. Az uborkapalánta második metszése A palántát fűtött berendezésben a kiültetés előtt 7-8 héttel kezdjük nevelni földvagy tápkockában.vagy más cserépben. Az uborkapalánta harmadik metszése 122 . vagyis két négyzetméterre három növény. Négyzetméterenként egy és fél növény jut. 83. • Hideghajtatás. Ez esetben a hidegtűrők után. A második metszést az elsőrendű oldalhajtásokon 5-6 lomblevél megjelenésekor végezzük. körül ültethető a kész uborkapalánta.81. s ezek körkörösen fogják a talajt befedni. illetve levélre csípjünk vissza. Általában 30 °C-ig felmelegedhet a levegő napos időben és a magas páratartalom igen jó hatású. Így négyzetméterenként 5-7 kg termés is elérhető. ábra. A fólia alatti hideghajtatás igen elterjedten folyik hazánkban. Ápolása a hőmérséklet és nedvesség szabályozásából. Ezután minden termést követő oldalhajtást egy termésre. ábra. s így csökken a termés. A szedést hetenként kétszer kell végezni. valamint metszésből áll. Ha ezt a munkát rendszeresen nem végezzük el. esetleg agyag. Ez körülbelül a kiültetéskor esedékes. Az első metszés tehát a kiültetéskor vagy egy héttel azt megelőzően három lomblevélnél esedékes. A következő metszés a harmadrendű hajtásokon egy. az uborka nagyon buja lesz.

A teljes trágyázást a görögdinnyénél ismertetjü k. Egymás után termesztve legsúlyosabb betegségei. mint a görögdinnye. Nagyüzemi termesztése sok ok miatt eddig nem oldódott meg. Nálunk mindig öntözetlenül termesztik. több nyugati országban azonban egészen szeptemberig fogyasztják. Azt követően már lényegesen kevesebb kell belőle nálunk. trágyázás. hogy árnyékba vagy árnyékos növénnyel közösen. A görögdinnyéhez hasonlóan. A szélsőségesen rossz talajok — mint a szik és a futóhomok — szintén nem jók a dinnyének. Táplálkozási értéke nagyobb. Korábban érik. nedves talajokra ne ültessük.és C-vitaminban. Így nemcsak a termés biztonságát növelhetjük. ha a fagyvédelemről gondoskodunk. ezért árnyékba ne ültessük. mint a görögdinnye. Több év során egymás után termesztve még gondos növényvédelem mellett is csökkenő termés és úgynevezett talajuntság tapasztalható. Igen melegkedvelő. értékesítésre termeszteni azonban legalább 100-200 m 2 területen szabad. Külföldön. Ha jó ízű gyümölcsöt várunk. s ezért ilyen esztendőkben kevesebbet lehet eladni belőle. tavasszal fólia alatt hajtatják. Igazán korai dinnyét még palántáról is az ország legdélibb körzeteiben lehet termeszteni (Bács. A talajt ősszel jó mélyen szántsuk vagy ássuk fel. A magas pára a dinnye betegségei nek terjedését segíti. a változó pára pedig a lisztharmatnak kedvez. Hajtatásnál tenyészideje hosszabb a szabadföldön termesztettnél. Nagyon száraz.és talajigénye. • Vízigénye. A páratartalom változására és mennyiségére igen érzékeny. talaj-előkészítés. akkor fényt kell számára biztosítani. A fészekkészítés módja és ideje azonos a görögdinnyéével. Saját kertünkben arra is ügyeljünk. Így jobb a tápanyagellátás és jobban felmelegszik a talaj is.Sárgadinnye Igen kedvelt. és minősége is gyengébb. hiszen nagyobb a szárazanyag-tartalma s több cukor is van benne. A talajok közül a homok és a homokos könnyű vályog felel meg legjobban a sárgadinnyének. Békés). Házikertben lehetőleg öntözzük. a fuzárium terjed gyorsan. Noha télen növényházban. A túl kötött agyag a korai termesztésnek már nem kedvez. csapadékos nyarakon gyenge a minősége. Mély fekvésű. sőt házikertben is általában kifizetődő. sem a nagyobb lehűléseket nem szereti. csak a jó táperőben levő talajt kedveli. könnyen felmelegedő talajok. Bár vitamintartalma nem nagy. mint a görögdinnyéé. • Hőigénye. Ezért korán kiültetni még akkor sem ajánlatos. a görögdinnyénél mégis gazdagabb A-. Legjobb csak a fagyok után ültetni. köztesként ne termesszük. 123 . de káliumból is nagy az igénye a nitrogén mellett. Főként a foszforhiányra érzékeny. meleg nyarakon egyszer-kétszer meg kell öntözni. Hűvös. 25 °C körül érzi jól magát. amíg az meg nem jelenik a piacon. A fertőzött területeken a termés is kisebb. hanem tenyészidejét is kitolhatjuk egészen a nyár végéig. • Fényigénye nagy. • Növényi sorrend. zamatos zöldségnövény. Kisüzemben. Saját ellátásra 8-10 tő is elegendő. Közkedveltsége megközelíti a görögdinnyéét. Csírázása 12 °C alatt nem megfelelő. Sem az erősebb hőingadozást. Csongrád. s a növény 0 °C alatt gyorsan megfagy. Ilyenkor elég a ráfordításokat is biztosítani. ahol korai dinnyét lehet termelni. és addig fogy belőle sok. A trágyázás legjobb kisüzemi módszere a fészektrágyázás. Ezért is hullámzik elég gyakran és elég jelentősen a vetésterülete. mind a palántázást ajánlatos fészkekbe végezni. mégis sok fény kell normális fejlődéséhez. Az ország legtöbb megyéjében azonban vannak olyan jó fekvésű. • Tápanyag. Mind a helybevetést. B. az antraknózis. de jelentős bevételt csak ennél nagyobb területen lehet biztosítani.

A hivatalos fajtajegyzékben nem szerepel. húsa elég vastag. Ananász típusú sárgadinnye 124 . Ezek közül a legrégibb és ma is kedvelt fajta a MAGYAR KINCS. Az elsőbe a cserhéjú. gömbölyű termései korán érnek. A sárgadinnyének sok fajtája ismeretes. mely igen korai. minősége igen gyenge. ún. 85. apró termésű. Turkesztán típusú sárgadinnye • Termesztett fajták. zömében zöld húsú. ábra.84. a Magyar kincsnél öt-hat nappal előbb érik. de sárga húsú a HOMOK KINCSE. Apró. íze. ábra. zöld és jó ízű. Ezeket három fajtacsoportba soroljuk. Hasonló. TURKESZTÁN fajták tartoznak. de a dinnyések kedvelt korai fajtája a ZENTAI fajta.

táján kell végezni. Ezek gömbölyű vagy kissé megnyúlt alakúak . körül van. ha egymás mellett több fajtát is termesztünk. Legbiztonságosabb kiültetési idő azonban május 15-16. Elegendő számára 150 x 100 cm-es tenyészterület. 5-6 naponként ismételten a fészekbe 2-3 magot dugni. Az e csoportba tartozó dinnyék jó ízűek. a BELLEGAR Dl KANTALUP. Egyébként is utá ntermesztéssel a fajta értéke már romlik.86. mely a harmadik fajtacsoport képviselője. s ajánlatos a görögdinnyéhez hasonlóan. A vetést április 20. hogy fagyás esetén gyorsabban kapjunk új növényt. Ezenkívül a növényvé- 125 . A kiültetést május elején végezhetjük. Igen régi a leghosszabb tenyészidejű fajta. ábra. de hosszú tenyészidejűek és erősen gerezdesek.és enyhén barázdáltak. mint a görögdinnyét. Helybevetésselis szaporítható a sárgadinnye. esetleg egyszer-kétszer öntözhetjük is nagy szárazság idején. A gyomtalanítás mellett fejtrágyázható. éjjel meg lehet védeni a fészek dupla fóliás takarásával vagy kis szalmatakaróval. gerezdesek. s majd az első kapáláskor két növényt hagyjunk tövenként. Legjellemzőbb fajtájuk a MUSKOTÁLY vagy M USCATELLO. A korai szabadföldi termesztést palántázásról kell végezni. A sárgadinnye a görögdinnyéhez és uborkához hasonlóan. a fagyveszély elmúltával. • Szaporítás. Igen jó ízű és nagyon elterjedt fajta. így tanácsos mindig új. Ápolása megegyezik a görögdinnyéével. A dinnyét a fagyveszély idején. mert a fajták egymással kereszteződnek. Vetéskor egy fészekbe 3-4 magot vessünk. idegen beporzó növény. Hasonló tulajdonságú az EZÜST ANANÁSZ fajta is. de ez esetben legalább 7-10 nappal később szedhető az első termés. Igy különösen akkor nem szabad saját magot fogni. de ez esetben gondoskodni kell a fagyvédelemről. A legújabb fajták közül a hazai nemesítésű HIBRID 7 fajta korai és jó minőségű. A dinnyemag vetése gyepkockába A közepes tenyészidejű fajtákat általában az ANANÁSZ fajtacsoportban találjuk. A sárgadinnyét sűrűbben ültetjük. A palántákat hatos-hetes kockában vagy cserépben neveljük fel. friss magot használni.

A sárgadinnyét teljesen éretten szedjük. Az érés legbiztosabb jele a fűszeres illat. egyébként másutt elég 10 cm föld. Hajtatható hideg és fűtött fólia alatt egyaránt. Elsősorban kitűnő íze éscukortartalma teszi értékessé. Saját ellátásra legalább 100-150 m 2 -en tanácsos 126 . napos nyarakon jó a minősége. Fogyasztásával a szervezetünkbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. így a haszna is kisebb. Egy-egy tő 4-5 termést tud megfelelően kifejleszteni és beérlelni. Hideg hajtatás esetén feltétlen trágyatalpas bakhátra kell ültetni. Csak akkor öntözzük. Kísérletek a metszés termésfokozó hatását nem bizonyították egyértelműen. Az oldalhajtásokat pedig 4-5 levélre hagyják. amikor a levelek már lankadni kezdenek. így a vízszintesen futó indákon a termős virágok előbb jelennek meg. A növényeket támaszrendszer mellett az uborka mintájára célszerű termeszteni. Hajtatásra a legrövidebb tenyészidejű fajtákat kell felhasználni. Hideg fólia alatt az előtermény lekerülése után. retek) végezzük. Amikor az indák az 50 cm hosszúságot elérik. így jobb a helykihasználás. mert vitaminjai nem jelentősek. eltávolítjuk. Görögdinnye Régóta nagyon kedvelt zöldségnövényünk. sok kézi munkát és egyedi ápolást kíván. Környezetével szemben nagyon igényes.delmi munkákat kell elvégezni. Fűtött fólia alatt március végén. A jövedelem ingadozása kihat a termőfelület alakulására. Különösebben nem terjedt el. A bakhátakat úgy helyezzük el. hogy öt levél után a főhajtást visszacsípik. A palántanevelés legalább nyolc hetet vesz igénybe. A termős virágok megjelenése után a porzós virágokkal — a virágport rádörzsölve a bibére — rendszeres termékenyítést végzünk. hogy négyzetméterenként egy tő legyen kiültethető. A görögdinnye minősége nagymértékben függ az időjárás alakulásától. A fólia alatt ugyanis a rovarbeporzás igen kis mértékű. Ápolása: mérsékelt öntözés. április elején kerül kiültetésre. Kedvező meleg. illetve gazdaságosan. Igen fontos a növényvédelem. Így elsősorban kisegítő gazdaságokban vagy üzemekben. családi vagy részes művelésben termeszthető eredményesen. A terméseket a főhajtáson kapjuk. Ehhez szintén legalább nyolchetes palánta szükséges.5%-os Zinebbel. Az érett termés kocsánnyal szembeni vége (bibepont) nyomásra puhábbnak tűnik. így január végén vessünk. Az első szedésjú li us közepére esik. rendszerint sárgul az érés során. április 15. Kiültetés után egymás fölött 3-4 huzalt feszítünk ki. s ezt földdel takarjuk. Ha a termések az 1-2 kg súlyt elérik. táján kerül sorra. • Hajtatás. s 15-20 nap alatt a termés leszedhető. Sok esetben azonban a héj színe is változik. ezért nagyüzemi termesztése eddig még nem alakult ki. A sárgadinnyét július közepe táján lehet legkorábban szedni szabadföldről. Valamikor e tulajdonsága miatt vizelethajtó gyógynövénynek is minősült. és ilyen években jól értékesíthető. első alkalommal 0. Van. megkezdjük rögzítésüket a huzalhoz. a tövek helyén 20 cm-es földtakaróval. 10 naponként permetezni kell. alájuk tartóhálót kötünk a zsineghez. Szedés. mert a hajtatott dinnye ára nem a befektetéssel arányosan szokott alakulni. aki metszi a sárgadinnyét. Az oldal hajtásokat a hajtatásban kicsípjük. A metszés lényege. mert e nélkül lassan fejlődik. A frissen begyulladt trágyát tömörítve kb. 30 cm vastagságban húzzuk fel.5%-os bordói lével. Így a mellékhajtásokon több termés képződik. Csapadékos években azonban kevesebb adható el. A hajtatást egy hidegtűrő előtermény után (saláta. s a közeljövőben sincs erre kilátás. később 0. Négyzetméterenként 8-10 kg termés is elérhető. Az indákat — a termőkarós szőlőhöz hasonlóan — 1-2 métert oldalirányban vezessük a drót mentén.

12 °C alatti talajhőmérsékleten kezd csírázni. A kikelt növényeket a májusi fagyoktól védeni kell. Természetes körülmények között. sőt a színe is gyengébb. Ennek ellenére öntözetlenül termesztik. Néhány tő már nagy területet vesz igénybe. • A leghőigényesebb zöldségnövények egyike. 87. Ősszel. • Fényigénye. Az első őszi fagyokig nem is szokták meghagyni. Nagyon száraz nyarakon azonban a termések apróbbak maradnak. Így tehát árnyékban. április közepe előtt vetni. szeptember elejét követően. Igen mélyre ható. Viszont ha hűvös. így a téli fényhiány nem érezteti hatását. a rövidülő napok és az egyre hűvösebb éjszakák hatására. lassan fejlődik és rosszabb ízű lesz. csapadékos az időjárás. A magas páratartalom nemcsak a fejlődésére előnytelen. Sem az erős hőingadozást. Nyáron azonban a fény közvetve kihat a hőmérsékletre. a szabadban. de a leszedhető termés aránya kevés. 0 °C alatt pedig gyorsan elfagy. A kikelt növények 25 °C-on fejlődnek a legjobban.dinnyét termeszteni. kevés a hő. Ezért helybe vetéskor nem szabad korán. már nagyon íztelenné válik (Lőrinc nap). hazánkban megfelelő mennyiségű fényt kap. ha borús a nyár. nagy tömegű gyökérzetével átlagos csapadékos nyarakon jól fejlődik öntözés nélkül is. fák alatt vagy erős árnyékot adó köztes növényekkel nem szabad termeszteni. hanem a különböző gombás és baktériumos megbetegedéseknek is kedvez. Nyáron még a rendkívül meleg időjárás sem hat rá károsan. • Vízigénye. mert elpusztul. Görögdinnye fiatal gyümölcsösben 127 . Piacra való értékesítéshez legalább 300-500 u-öl területre van szükség. Hajtatni kevésbé szokták. Páraigénye igen kicsi. mint a bőséges fényű nyarakon. sem a hosszú ideig tartó alacsony hőmérsékletet nem szereti. Ilyenkor alacsonyabb a dinnye cukortartalma és egyéb ízanyagai. ábra.

Miután kijelölték a fészkek helyét. A görögdinnye hajtatása fólia alatt •• Tápanyagigénye. a talajt 15-20 cm mélyen kiemelik. a sziken szintén nem ajánlatos termeszteni. mert ezek gyorsabban melegszenek. A fészektrágyázást közvetlen az ültetés előtt 8-10 nappal kell végezni. majd 10 cm-re fedik földdel úgy. Egymás után ne termeszszük. kivéve a kabakosokat. kukorica. lucerna után. Ilyenkor azonban alaposan át kell dolgozni a talajt. Gabonafélék. Dinnye után a legtöbb mezőgazdasági és zöldségnövény egyaránt vethető. A talajban nem nagyon válogat. Koncentráltabb a tápanyagellátás és korábban melegszik fel a fészek földje. de az ilyen trágyázásnak egyéb előnyei is vannak. hogy a fészkek 128 . így lényegesen kevesebb trágya kell ugyanazon területre. • Növényi sorrend. talaj-előkészítés. de sok kálit is igényel.88. Előzőleg fészektrágyázott dinnye után a gabona egyenetlen fejlődésű lesz. Az egészen szélsőséges talajokon. Csak jó táperőben levő talajon ad megfelelő termést. bármely elővetemény után következhet. A jó kitettségű területet kell a dinnye számára kiválasztani. Zöldségesforgóban. főleg betegségeinek gyors terjedése miatt. Behelyezik a 2-3 kg -nyi érett istállótrágyát. Kisüzemekben általában fészektrágyázással termesztik a görögdinnyét. gyeptörésben egyaránt jól megy. A kísérleti tapasztalatok szerint elsősorban a foszforigénye nagy. trágyázás. így a futóhomokon. Trágyaigénye miatt trágyázatlan elővetemény után szokták vetni. ábra. de hidegebb agyagtalajokon korai termesztésre nem lehet számítani.

Ugyancsak ősszel négyzetméterenként 0. 1 dkg kálit javasolunk adagolni. Helyüket a korai apróbb gyömölcsűek foglalják el. Igen érdekes a mag nélküli TRIPLOID 1 fajta is. • Termesztett fajták. 0. Külföldön is nagy iránta az érdeklődés. színük megfelel a hazai közönség igényének. Ez kb.3 dkg foszfor hatóanyagnak felel meg. Kecskeméti triploid görögdinnye 9 Zöldségtermesztés 129 . A hagyományos fajták 89. 0. Elég korai és jó minőségű a KECSKEMÉTI HETERÓZIS és a KECSKEMÉTI VOROSHÚSÚ fajta is.5 dkg/m 2 szuperfoszfátot jelent. mely azonban elsősorban drága magja miatt kevésbé terjedt el.és foszforműtrágyát azonban célszerű a szerves trágyával együtt adni a szükséglet 1 /3 részéig.6 dkg foszfort. Közülük a külföldi SUGAR BABY igen korai. Termésük közepes nagyságú. ami műtrágyában 2. ízük. Az egész fészek alapzata kissé dél felé lejtsen. A fennmaradó földtől enyhe lejtésű fészekszegélyt képeznek. Káli. ábra. jó ízű és emellett bőtermő is. A piros húsúak közül az utóbbi évtizedben lassan kiszorultak a termesztésből a nagy termésű hagyományos fajták.5 dkg kálisót jelent. A hivatalos fajták között sárga húsú a SZENTESI fajta. A húsának színe azonban nem elég tetszetős. Teljes trágyázással Ősszel négyzetméterenként 4 kg istállótrágyát adjunk a talajba. A sárga húsúak igen kis mértékben terjedtek el. A hús színe szerint sárga és piros húsú fajták ismertek.6 dkg kálit.felszíne egybeessék a talajszinttel. A hazai fajták közül a SZI G ETCSEPI 51 F 1 korai és minőségre jelenleg a legjobb fajta. Ízre és termésmennyiségre sem elégíti ki az igényeket. s ez 1. Ez az adag közepes tápanyagszintű talajra értendő. Korai. elég világosvörös. N-ből ősszel nem kell műtrágyát adagol ni. A fejtrágyázás során a tenyészidő alatt 2 dkg tiszta hatóanyag nitrogént.

esetleg 200x150 cm-re ültessük. s hathetes palántanevelési időt számolva május 15-16-ra ütemezzük a kiültetést. átrakáskor közül még mindig megtalálható a kereskedelemben a MARSOWSZKY és a HEVESI hagyományos fajta.90. A görögdinnye igen hosszú tenyészidejű. akkor palántáról kell termeszteni. 3-4. A dinnyepalánták nevelése még házi körülmények között sem okoz nagy feladatot. Házi körülmények között néhány száz palántát cserepekben (papírból vagy műanyagból) világos verandán vagy ablak közelében. Azt is meg lehet csinálni. ha nem lesz fagy. s magról vetve augusztus előtt nincsen rajta érett termés. hogy az első vetések elfagyott növényei helyett időben újak legyenek. és a palántaneveléshez jó kerti földet használjunk. Korai termesztése azonban csak palántáról biztosítható. s valamelyest jobb színűek is. A korai fajtákat 150X150 cm-re. mint az újabb hazai nemesítésű fajták. Az ilyenkor kikelt növények aztán az esetleges májusi fagyok idején elfagynak. Nagyobb mennyiségű (1000-nél több) palánta neveléséhez fűtött berendezés kell. Ez lehet trágyával fűtött ágy vagy fűtött fólia is. május elején kikelhet. Magvetésről szaporítva legkorábban április 20. hogy az első vetés után egy héttel ismét dugunk a fészekbe 2-2 magot. A vetést április első napjaiban végezzük. akkor az első kapáláskor csak az első vetésből kelt növényeket hagyjuk meg. után pedig már nem megfelelő a minősége. Az április 20. így biztosítjuk. Lehet a fészkekbe a már leírt módon érett trágyával javítani a tápanyagellátást. tehát célszerű védeni. s ezt megismételjük május elején is. és az ilyen fészek gyorsabb talajfelmelegedést is biztosít. kiültetésre alkalmas. Különböző fejlettségű görögdinnye-palánták 2. így mintegy két héttel előbbre hozhatjuk az érés idejét. s a termesztés is jövedelmezőbb lesz. A háztáji és kisegítő gazdaságok részére elsősorban a SZIGETCSÉPI és a két KECSKEMÉTI fajta javasolható. Ha tehát a szedés idejét nyújtani akarjuk. A cserép legalább 6-8 cm átmérőjű legyen. • Szaporítás. konyhában is előállíthatunk. ábra. Közvetlenül magról is szaporítható. ha jó az időjárás. szeptember 10. 130 . Mindkettő igen nagy terméseket hoz. táján lehet fészkesen vetni. körül vetett mag még április végén. Nyilván.

virágai 0 °C körül. igaz. hogy az erős szél össze ne kuszálja. ez esetben öntözni kell. Másodterményként termesztve öntözni kell. Táplálkozási értéke nem különösebben nagy. C. Korán lekerülő borsó. • Szedése. • Fényigénye közepesnek mondható. A termést kés nyelével kopogtatva még kopogó hangot hallat. A dinnye a kiültetést követő időben igen lassan fejlődik. • Ápolása elsősorban gyomtalanitásból áll. melyet a kistermesztők eddig főterményként az év első felében termesztettek. Egy-egy tövön 3-4 dinnye beérésével lehet számolni. mert nincs biztos ismérve. Nitrogént és foszfort egyaránt sokat kíván. levelei 0. Szélvédőnek a tábla szélén kukoricasávot létesíthetünk. Ha fészektrágyáztunk is. Spárgatök Külföldön kevésbé . Általában frissen főzelékek. se színe. ugyanakkor a túlérett dinnye kevésbé élvezhető. Fejtrágyaként 0. Átlagos körülmények között 1-1 tövön 2-3 termés van. trágyázás. ha a kötés sorrendjében megjelöljük a terméseket. Tudni kell. hogy az így érésre kényszerített termés belül fonnyadt. kötődésével egy időben lehet egyszer fejtrágyázni. Köztesként babot is célszerű házi körülmények között a sorközökben termeszteni. Felvágva tapasztalható. hogy ne a hajtás csúcsát földeljük le. Egyes termesztők a még éretlen dinnye kocsányát megcsavarják. Így a sorközi művelést akár géppel. Közvetett jelekből. A görögdinnyét öntözni nem szoktuk. A spárgatöknek fészkenként 4-6 kg érett trágyát vagy komposztot juttatunk. zavartalan fejlődése 22-25 °C-on megy végbe. se íze nem azonos a normálisan beérett termésekével. • Melegigényes. A kötések között időbeli eltérés van. Rövid tenyészidejű zöldségnövény.és A-vitamin-tartalma s a benne levő szénhidrát teszi értékessé. Meglehetősen fejlett gyökérzetével azonban korai termesztésben öntözés nélkül is jól díszlik. pufogó hangot ad. 9• 131 . • Vízigénye elég jelentős. saláta. ezzel már közel jutunk az érettség idejének megfelelő megítéléséhez. Jele: a terméshez legközelebb fejlődő kacsok elszáradtak. gyakorlattal meghatározható az érettség. nálunk azonban egyre nagyobb szerephez jut táplálkozásunkban.5 °C-on. Az érés megállapításához gyakorlott szedőkre van szükség. A tartósítóiparban és a hűtőiparban is fokozódik a felhasználása. karalábé után még másodterményként is termeszthető. retek. Munkaigényessége miatt nagyüzemi termesztése egyelőre nem jöhet számításba. megkétszereződhet a tenyészideje. Vigyázzunk. Ezért.és talajigénye hasonló az uborkáéhoz. akkor nem kell fejtrágyázni. • Tápanyag. Hajtatásban. Koraiként fészektrágyázni kell. Lehetőség van azonban másodterménykénti termesztésre is. különösen télen. • Növényváltás. esetleg levesek készítésére használják. A szélsőségesen rossz szerkezetű talajok kivételével valamennyi talajtípuson jól díszlik. mert a termés mély. korai kel.elterjedt. így a termés kényszeréretté válik. hogy a dinnye éretlenül leszedve nem képes az utóérésre. amit külső jelekből nem lehet érzékelni. A tenyészidő során. Különösen palántáról termesztve. talaj-előkészítés. Öntözött és öntözetlen növénnyel egyaránt forgóba kerülhet. A görögdinnye érettségét nem könnyű meghatározni.A nagyobb. akár lókapával is végezhetjük. Köztes növény nélkül termesztik. szára és termése —1 ° C-on elfagy.5 dkg/m 2 N -trágyát kell adni. terjedelmesebb növésű hagyományos fajtákat pedig 200 x 200 cm-re. A hosszúra nyúló hajtást. korai szabadföldiként jelentős jövedelmet biztosít. A hideget nem bírja. A gyenge árnyékot szabadföldön különösebb hátrány nélkül elviseli. kis rátakarással kapáláskor rögzítjük.

Az indás tenyészideje azonban elég hosszú. A takarásnál vigyázni kell. törik. hogy a szomszédos kockákba átnőtt gyökereket megszaggassuk. üveggel vagy dupla fóliával tudunk védekezni. folyamatos szedés esetén bőven terem. A helybe vetett tök koraiságát egyszerű házi módszerrel siettethetjük. Ez a termesztési mód azonban már kevésbé gazdaságos. a tenyészterület 100x100 vagy 80x100 cm. melyet ritkán perforálunk. ha az előnövény előtt alaposan megforgatjuk a talajt. Egy-egy kockába 2-3 magot helyezünk. míg annak levélzete nagyon nem feszíti azt. táján kerül sor. mert tíz nappal később szedhető. még március 15-20. A vetést az uborkánál és dinnyénél korábban. akkor április végén lehet vetni. A 100 cm-es sortávra vetett tököt két oldalról összefüggő 15 cm-es bakháttal húzzuk körül. Másodterményként sekélyen művelt területre is kerülhet. Fagymentes napokon kell ültetni. Az előterményként termesztett tököt mindig 10 x10 cm-es gyepvagy tápkockában nevelik elő. Spárgatök A talaj-előkészítés attól függ. mert a tök könnyen pattan. Akár helybe vetjük. mint a palántázottak. Jó mélyen művelt. Április 20. táján vetett tökön május 20-ig maradhat. s a melegtalpra helyezés után a kockákat 2 cm-estakarófölddel borítjuk. A fóliát mindaddig a tök fölött hagyjuk. egyszerűen földdel a bakhátra rögzítjük. Ha magról szaporítjuk. A kiültetésre április 20.91. A magot előcsíráztathatjuk. A spárgatöknek fajtái nincsenek. erre feszesen fóliát húzunk. Guggonülő és indás változata van. Kiültetés előtt 8-10 nappal a gyepkockákat átrakjuk. mert kiültetése is korábban kerül sorra. Ilyen módon a palántázott korai szabadföldi tökkel azonos időben kapunk termést. ábra. A fóliát. 132 . hogy elő. Az indátlan fehér rövid tenyészidejű. Éjszakai fagyok ellen a fészekre helyezett kis szalmatakaróval.vagy utóterményként termesztjük. • Szaporítás. szántott vagy ásott földbe tegyük. de a fagyok előtt kikelt növénykéket fagyos éjszakákon védeni kell. akár magról szaporítjuk. tehát a takaró ne érjen hozzá. között végezzük el. így azt nem szokták termeszteni.

ezért hűvös nyarakon sok termés nem érik be. • Szaporítás. nagy termésre képes. tehát február közepén kell a magot vetni. A legfejlettebb növényt hagyjuk meg. ha értékesítésre termesztünk. értékéhez viszonyítva nem nagy területen termesztik. Mint melegigényes. régen ismert és termesztett növényünk. Főleg sütve fogyasztják. Még ritka kukoricaköztessel is jól megfér. Frissen trágyázott talajba vagy gyeptörésbe. Az elérhető termés 3-4 db tövenként. mint a korai szabadföldi termesztéshez. A palántát úgy kell nevelni. Fejtrágyaként az első és második kapáláskor 0. A ritkítást az első-kapáláskor végezzük. Ápolása hosszú tenyészideje miatt háromszori kapálásból áll. Melegágyban. noha hosszú tenyészideje miatt a palántázott termesztési mód biztosabb beérést tenne lehetővé. • Szedése.5 dkg tiszta hatóanyagú N-t kell adagolni. körül kezdődik. mint a dinnyék vagy az uborka. A korábbi palántanevelési idő miatt célszerűbb a gyepkocka helyett 6-9-es cserepeket használni. tenyészideje azonban igen hosszú. után ültetünk.(A-vitamin-) tartalma. Öntözni nem kell. ez 6 kg/m 2 istállótrágyának felel meg. közvetlenül a törés után kell a forgóba illeszteni a dinnyékkel azonos módon. de a cukrászipar is használja alapanyagként. Melegágyakból. Hideg fólia alá április 10. június első napjaiban kapunk termést. A sütőtök akkor a legízletesebb. Különösen a kötődés idején az alacsony éjszakai hőmérséklet káros a sütőtök termékenyülésére. s a májusi fagyok elmúltáig a fólia rajta marad. Talaj-előkészítése megegyezik a spárgatökével. mert egyenetlen növekedésű lesz. • Vetésforgó. A mozgatható fóliát ezután még ráhúzhatjuk a paprikára. Helybevetését április második felére kell ütemezni. Sütőtök A sütőtök közkedvelt. Annál valamelyest nagyobb árnyékot is elvisel. mint a spárgatöké. Szaporításra egyelőre a NAGYDOBOSI tájfajta jöhet szóba. csupán a sárgarépában található valamivel több. • Hajtatása. Legalább 100 u -öl szükséges. öntözés nélkül is jól terem. A hőingadozásra azonban érzékeny. hogy alig képes termést kötni.Ápolása ritkításból és gyomtalanításból áll. Igen hosszú a tenyészideje. Szedése június 10. Nálunk csak helybevetéssel szaporítják. Ennél sűrűbbre vetve olyan sűrűvé válik. illetve négyzetméterenként. A későbbiekben már a teljesen kifejlett. fűtött fólia alól május közepén már szedhető. Jó minőségű. március végén. trágyázás. ez 3-5 kg-os fészkenkénti trágyának felel meg. s jóval táplálóbb. elérheti a 180 napot is. április elején ültethető ki a termesztőberendezésbe. mert ez az egyetlen forgalomba hozatalra elfogadott fajtánk.8-1 kg-ot. Tápértéke nagyobb. Szállítása ömlesztve történik. de súlyuk már eléri a 0. • Környezeti igénye alig tér el a spárgatöktől. Különösen nagy a karotin. Tenyészterülete 2 x 2 m. talaj-előkészítés. Nagy területigénye miatt nem érdemes kis területen termeszteni. Lehet fészektrágyázva is termeszteni. Hideg fólia alól május végén. fólia alatt egyaránt hajtatható. A fészektrágyázás azonban a tököt követő növény számára kedvezőtlen. amikor azok még nem fejlődtek ki teljesen. Vízigénye nem nagy. a többit a föld felszíne felett elcsípjük. Szénhidrát-tartalma megközelíti a burgonyáét. Az első terméseket már akkor leszedik. amikor a dér már megcsípte s a 133 . ápolás. Mindezek ellenére jelentőségéhez. kalóriaés vitamindúsabb. Rövid tenyészideje miatt két kapálás elegendő. • Fajtái. A palántanevelés 6-7 hétig tart. Istállótrágyából nagy mennyiséget igényel. de még zsenge terméseket kocsányostul szedik le. s az első kapáláskor tövenként kettő növényre ritkítjuk. Fészkenként 5-6 magot vetünk.

Főként kisüzemekben gazdaságosan termeszthető a szedés kézimunka-igényessége miatt. melynek 1 0-12 sekély karéja van. ábra. hideg. Külsőre a spárgatökhöz hasonlít. Beéretten dísztöknek is használhatók. 92. Négyzetméterenként legalább 5 kg terméssel számolhatunk. A fagyokig be nem ért terméseket takarmányozásra használjuk fel. közepén szedjük. Terjedésének ütemét az határozza meg. száraz helyen lehet. Patisszontő 134 .keményítőtartalma több-kevesebb részben elcukrosodott. feldolgozásával. A spárgatökhöz hasonlóan van egy guggonülő és egy indás változata. Tárolni fagymentes. A guggonülő változat is esetenként a tenyészidő második felében indát fejleszt. Patisszon Magyar neve nincs. Főleg savanyított áruként igen kedvelt. Terjed azonban egyéb formában történő fogyasztása is. illetve korong alakú. a termesztők nálunk és külföldön egyaránt patisszonnak nevezik. hogy a konzervüzemek mennyire tudják gazdaságosan savanyítani. Termése jellegzetes csillag. Több konzervgyárunk próbálkozott tartósításával. Hazánkban csak néhány éve kezdtük termeszteni. Rendszerint október elején.

A vetést legjobb 93. sokrétű felhasználhatósága. • Szaporítása. talaj-előkészítése szintén azonos. Táplálkozási értékét fokozza változatos. a spárgatökhöz hasonló. A spárgatök karotin. közötti vetés. Jelenleg az ()VÁRI FEHÉR.és kalóriatartalma azonban valamivel nagyobb a patisszonénál.A patisszon beltartalmi értékei. korábban szedhető. A C-vitamin-tartalma azonban a patisszonnak jóval nagyobb. Feltétlenül meleg. Ehhez az ültetéshez elegendő az április 5-10. szénhidrát. Húsa szép. A patisszon a többi kabakoshoz hasonlóan nem tűzdelhető. • Növényváltása. A palántanevelés tűzdelés nélkül 4-5 hétig tart. ábra. melegágyban szintén egy hét múlva várható. íze nagyon gyengén. államilag elismert fajta van forgalomban. még kora tavasszal el kell végezni a fészektrágyázást. A júliustól vetett patisszon a fagyokig már nem tudja teljes termését leadni. A szabadföldi vetést április közepe táján kell kezdeni. Szedésre alkalmas patisszon 135 . Szaporítható palántaneveléssel és helybevetéssel is. tehát 20-25 °C. tehát 1 x 1 m-es esetleg 80 x 80 cm-es tenyészterület is megfelel. 30 mg/100 g körüli C-vitamin van a friss 3-12 cm átmérőjű termésben. Április közepe után szintén lehet vetni. Eddigi megfigyelések szerint a legkésőbbi vetés június vége. mégis nagyrészt a guggonülő változat az elterjedt.on. Legkorábban április végén ültethető ki. jellegzetes tökíz. Tenyészterü lete megegyezik a spárgatök tenyészterületével. de akkor a májusi fagyoktól védeni kell. közel a paradicsom C-vitamin-tartalmával azonos. A kiültetés előtt. Nagy felületen a májusi fagyok után ültetjük. ezért jól ízesíthető egyéb növényekkel vagy fűszerekkel. A kelés növényházban 3-7 napra. Ez esetben a magját március közepén kell vetni. Közvetlenül gyepvagy tápkockába kell vetni. A palántanevelés kezdetét a kiültetés ideje szabja meg. A termesztésben ugyan a guggonülő változat mellett az indás is előfordul.és hamutartalma közel azonosak a spárgatökével. • Környezeti igényei megegyeznek a spárgatökével. Könnyebb az ápolása is. cukor-. Elkészítésekor nem kell hámozni. jó konzisztenciájú. palántanevelő helyen kell vetni és nevelni a palántát. Ez a rövidebb tenyészidejű. így a szárazanyag -. • Fajtái.

Éppen olyan hidegérzékeny. A napi átlagos növekedés 0. Szobahőmérsékleten 2-3 napig. kevés fényhez jutva alig köt meg. Négyzetméterenként 3-4 kg termést ad. A tenyészidő hossza 2. A mi viszonyaink között öntözés nélkül is jól termeszthető. Általában 3-4 naponként. A sortávolság 2 m. Karotintartalma alacsonyabb. s könnyen lepattinthatók a tőről. Csak főzelék készítésére használják. Főzés közben olyan szeletekre esik szét. Jól előkészített talajba kell vetni. Nálunk is. amikor a termések elérik a 3-12 cm átmérőt. Mivel a levélzet szúrós. hogy különösen hűvös helyen jól eltartható. Az április közepén helybe vetett mag 5-9 nap alatt kel ki. a tőtávolság pedig 1. Előnye. ez kitűnik abból is. Palántázni nem érdemes. • Fajtái nem ismeretesek. kora reggel vagy késő délután szedjük. • Szaporítása. A korai. • Hőigénye 22-25 °C között van. de inkább külföldön étkezési felhasználásán túl.6-1. • Növényváltás.2%-os oldata jól bevált. A tárolást elég jól bírja. mint amilyeneket a gyaluláskor szoktunk nyerni. a májusi. Szedés után osztályozni kell a termést. Egy-egy fészekbe 3-4 magot helyezünk. mely gyors hatású és nem akadályozza a termés értékesítését. illetve a júniusi vetés növényei 40-50 napra virágzanak. kiterjedtebb gyökérzetével.5 m. talaj-előkészítés. • Vízigénye eltér a spárgatök igényétől. ezért a koraiság egyáltalán nem cél. Laskatök Magas cukortartalmú főzeléknövény. Az árnyékot nem szereti. • Fényigénye. A nővirágok megjelenése után már 4-12 napra szedhető a patisszon. mert a laskatök gyökérzetét nem támadja meg a fuzárium. A nagyon szélsőséges talajok kivételével mindenütt megtermeszthető. 136 . A zöldesfehér színű terméseket nem kell keresni a lomb között. Olyan szerrel kell permetezni. A virágzáshoz a szaporítás időpontjától függően 40-70 nap szükséges. Öntözni 2-3 esetben kell. Az első szedésre a kelés után 50-75 napra kerül sor. Ez összefügg nagyobb. Cukortartalma eléri az 5-6%-ot is. Két-három védekezést javasolhatunk a lisztharmat ellen. ha 0 °C-nál nem hűtjük le jobban.2 cm. A szedésnél. később gyengül. Legjobb fészkekbe vetni. a hajtatott és korai szabadföldi uborkát és dinnyét oltják be vele. • Tápanyagigénye hasonló a többi tökfaj tápanyagigényéhez. innen kapta a népies nevét is (Isten gyalulta tök).fészkekbe végezni. tehát áprilisi vetésből való növények 60-70 napra. csupasz karral nem tanácsos szedni. sérül. mint a spárgatöknek. jégszekrényben 6-7 napig jól eltartható. mert a csemegeuborkához hasonlóan könnyen törik. ennek megfelelően a szedési időszak 1-3 hónap. mert csak télen kerül felhasználásra. május folyamán kell vetni. mint a többi tökfaj.5-5. Ilyen szempontból a Morestan 0. A patisszont nagyon gyakran támadja a lisztharmat. A laskatököt magról kell szaporítani. A tenyészidő során a patisszont is rendszeresen kell kapálni. ezeket 100 x 100 vagy 80 x 80 cm-re kell elhelyezni egymástól. de ez nagyban függ a talaj nedvességétől. Ennél kisebb tenyészterületre nem szabad vetni. a vetés mélysége 4-5 cm. A patisszon nagyon bőtermő. A szedés akkor kezdődik. a trágyázás évében kerül a területre. • Ápolás. de nagyon kedvező körülmények között 2 cm is lehet. átlagosan háromszor. A magot április végén. A növekedés 9 cm átmérő eléréséig igen intenzív. Ásványisó-tartalma magas. • Szedése. szállításnál vigyázni kell. Hasonlóan a spárgatökhöz és patisszonhoz.5 hónap. hogy sűrűn vetve.

Ezután már nem fejlődnek a termések sem. így a meszelés jelenthet bizonyos prevenciót. hogy a rothadás a kocsány felőli oldalon szokott kezdődni. • Szedése akkor kezdődik. Téli tárolásra kizárólag a teljesen kifejlődött termések alkalmasak. 3-4 cm-nél mélyebbre ne vessük. A tárolás hűvös.mert túl sűrű lesz. Lényeges betegségei nem ismertek. Nem kell öntözni. Szokás egyes vidékeken a kocsányt bemeszelni. azzal. s ezek átlagsúlya 2 kg körül van. Az ápolás kizárólag a talaj gyomtalanításából áll. Tövenként 3-4 termésre lehet számítani. A nem teljesen beérett vagy kocsánytalan terméseket gyors takarmányozásra vagy azonnali fogyasztásra lehet felhasználni. kamrák. 137 . amikor lombozatát az első fagy megcsípi. de fagymentes helyen történjen. Legalkalmasabbak e célra a fűtés nélküli pincék. A szedést kézzel úgy végezzük. hogy így jobban eltartható a termés. Kétségtelen. hogy a kocsány a termésről ne törjön le.

Gyökgumósok Petrezselyem Nagyon kedvelt ételízesítő zöldségnövény. de belátható időn belül a jövőben is a házikertek egyik jellegzetes növénye marad. Mivel különálló ételt nem készítenek belőle. Szerepe és jelentősége azonban nagy.••••• —..------ 138 . de főként levesek ízesítésére használják: Levelének különböző hidegkonyhai készítményekben dekoratív szerepe is van a köretek ízesítése mellett. A nagy hőséget is kibírja. mert jó jövedelemforrás és egyben a házi szükségletet is kielégíti. Zöldje iránt is egész évben nagy az igény. A megfelelően tárolt és hajtatott petrezselyem azonban csak részben tudja kielégíteni a lakosság téli igényeit. Gyökerét jellegzetes ízanyagai révén különböző ételek. Nem sorolják a leghidegtűrőbb növények közé..-. így termőfelülete jóval kisebb. Felhasználása egész esztendőben folyamatosan történik. A tenyészidőben. Kis felületen való termesztése miatt teljes géprendszere még nincs kialakítva. ■ \‘41) • ss. • Hőigénye. júniustól novemberig frissen. A télen kint hagyott tövek kora tavasszal adják a legkorábbi szabadföldi petrezselymet. mely jó áron értékesíthető. A magtermesztésre szánt gyökeret pedig több esetben ősszel ültetik ki. Hajtatása. KI • . ha valami ok miatt nem terem belőle elegendő. Nagyon változatos hőmérsékleti körülmények között egyaránt jól díszlik. A nyári és őszi friss ellátást és a hajtatást csak kisüzemek tudják biztosítani a nagy kézimunkaigénye miatt. akár a legforróbb nyári hónapokban vetve is — ha elegendő nedvesség hez jut — szépen díszlik. házikertekben is egész télen kint hagyják a szabadban. s ez akkor érzékelhető. Gépesítve azonban csak a tárolásra szánt petrezselymet szabad a nagyüzemekben termeszteni. mégis sok hideget elvisel. Teljesen kifejlett állapotban akár — 5--1 0 °C-ot is elvisel a talajban... korai termesztése tovább fog terjedni a kiskertekben. november és május között jól tárolható gyökerét tudjuk árusítani. . r. Eddig is. Így sok helyütt. p‘. melynek gyökerét és lombját egyaránt felhasználjuk. A petrezselyemtermesztés majdnem teljesen gépesíthető. mint az alapvető zöldségnövényeké.

termeszthető babbal vagy borsóval is. így tárolásra ezt a fajtát nem érdemes termeszteni. talaj-előkészítés.és talajigénye. így elsősorban káliumot igényel többet. de inkább a laza talajokon fejlődik szépen. hogy a petrezselyem mélyen hatol a talajba. Ezért alapos mély ásást vagy szántást igényel. Tél végén vetve pedig három hét is eltelik. retek. Köztesként jól fejlődik. Legfeljebb nagyon száraz időjárás mellett a lombozata durvább a szokásosnál. hogy novemberben vessük el a magot. Közismerten jó köztes partnere a vöröshagymának. Házikertben az előző évben trágyázott zöldségfélék után kell szaporítani. mert betegségei és kártevői fokozatosan elszaporodnak. • Növényi sorrend. Gyökerei is a legfejlettebbek és a legnagyobb hozamot biztosítják. hogy lombozatát fejlessze. Kis felületen azonban érdemes vele próbálkozni. Gyökere a középkötött. A talajban viszont válogatós. • Vízigénye. trágyázás. pasztinák után ne. Köztesként sok növénnyel illeszthető. kevés fényt kíván. Alapfeltétele a korai fajta. Alkalmas téli tárolásra is. Ahhoz. és lazább szövetű. A petrezselyem után salátafélék vagy spenót termeszthető. Virágzásakor már az intenzív nyári fényviszonyokat kedveli. A FÉLHOSSZÚ fajta hosszabb tenyészidejű. Ha hajtatni kívánjuk. Ezek elsősorban tenyészidőben és a gyökér nagyságában térnek el egymástól. közepes nagyságú gyökérrel. Ha egyenletes hideg a tél. ez azonban minőségén nem változtat. ami jól fejlett. de hüvelyesek is megfelelnek. Házikertben arra is van lehetőség. s ez serkenti növekedési ütemét. ha magtermesztés céljából dugványt állítunk elő. Télen még növényházi asztalok alatti világosabb helyeken is fejlődik. máknak. Szélsőséges. Gyökgumósok után lehetőleg ne termesszük. 1 2-14 nap alatt csírázik. Talaj-előkészítéskor alapul kell venni. Ezt a fajtát tárolásra kell termeszteni. az előbbi tulajdonsága miatt. Közepes tápanyag igényű. Ez esetben korai borsó. ha a talajra rámehetünk. Magja apró és illó olajjal telített. Szobahőmérsékleten is. A jó magágy biztosítása mellett a sekélyen húzott sorokba 1-2 cm mélyre vetjük a magot. jobb küllemű gyökeret nyerünk. Rövid tenyészideje miatt a friss piaci igények kielégítésére ezt a fajtát kell termeszteni. emiatt nehezen szívja magába a nedvességet. Házikertben esetleg még félárnyékos részeken is megterem. különösen közepes vagy kis lombú növények társaságában. A HOSSZÚ fajta a leghosszabb tenyészidejű. Változó hőmérsékletű teleken. Hajtatásához szintén kevés fény kell. s ezt követően nagyon nagy fagyok jönnek. • Fajtái. de azt természetes körülmények között meg is kapja. akkor még augusztus 10-ig lekerülő növények után is vethető. akkor ez a vetés jelenti a legkorábbi szedés lehetőségét. Nem kell frissen trágyázott talajba vetni. Viszonylag apró gyökerei miatt kevés a tömege. Apró és nehezen csírázó magja mélyre nem kerülhet és a felső rétegben elég nedvességet kell tárolnunk. sós talajokon szintén nem termeszthető. • Termesztése korai piaci ellátásra. Ilyen talajokon viszont a víz biztosítása okozhat nehézséget. saláta. mélyre hatoló gyökérzetének és nem túl nagy párologtató lombfelületének köszönhető. Elsősorban a kelés idején kíván állandó talajnedvességet. Erre kizárólag akkor van lehetőség. Közvetlen vetés előtt és vetés után is célszerű tömöríteni a talajt. s 139 . Önmaga után nem szabad termeszteni. Kettős termesztésre már kevésbé alkalmas hosszú tenyészideje miatt. A legkorábbi fajta a KORAI CUKOR. A nálunk általánossá vált vetésidő a február. az öntözés és az igen korai vetés. amíg kikel. A fejlődés későbbi szakaszában a mi viszonyaink között öntözés nélkül is jól fejlődik. salátának . A túl kötött agyagtalajokon kevésbé lehet szép sima gyökereket termelni. hiszen veszteség csupán a mag ára lehet. a csírában levő petrezselyem elpusztulhat. A páratartalom iránt közömbös. • Táp. Általában kevés vízzel beéri.• Fényigénye. Mégis a nyáron korán piacra kerülő petrezselymet öntözik. különösen sárgarépa. Kevés fajtája terjedt el a termesztésben. Az ilyen gyökér azonban nem jól tárolható. amikor ebben az időben elvetett mag kicsírázik. ellenkező esetben pedig árban jóval nagyobb bevételre tehetünk szert. spenót után még vethető.

Válogatást követően lombtalanul kerül tárolásra pincékben vagy prizmában. ezért ajánlatos a petrezselymet sorjelző növénnyel vetni. homok között. Mindenesetre március közepéig el kell vetni az il yen céllal termesztett petrezselymet is. A petrezselyemhajtatás célja. Házikertben elegendő a 20-25 cm-es sortávolság. • A petrezselyem hajtatása. Tehát a vetéssel nem szükséges annyira sietnünk. A petrezselyem és a sárgarépa csomózása 140 . majd a gyökérnyak felett a teljes lombozattal csomóba kötik. s olyan sűrűn vessük. 1 00 m 2 -re 3-4 dkg magot lehet számolni. A sorjelző gyorsan kelő. s közben a talaj kigyomosodhat. Legkorábban május közepére lesz szedésre alkalmas nagyságú. ha a gyökerek legalább a ceruzavastagságot már elérték. 94. ábra. tehát november elején. hiszen túl sűrű állományban a gyökerek nem tudnak megfelelő vastagságot elérni. Természetesen a sűrűségnek is van határa. így a sorok köze tisztán tartható. Megfelel erre a célra saláta vagy retek. hogy hosszú tenyészidejű fajtát termesztünk. Nagyobb felületen a kapálás miatt 30-40 cm-re is vethető. Lehet a hasonló vastagságú sárgarépával azonos csomóba kötni. A hajtatásnak egészen kezdetleges és fejlettebb módszerei egyaránt elterjedtek. ennél többet nem szabad vetni. mert mindkettő gyorsan kel és jelzi a sorokat. Öntözni nem kell.azt takarás után kissé tömörítjük. Öntözni a talaj állapotától függően szükséges. A szedés után mosni kell a gyökereket. olcsó mag legyen. A korai petrezselymet sűrűn lehet vetni. A petrezselyem kelése nagyon elhúzódik. de száz négyzetméterenként 2 dkg magnál többet ne vessünk. A korai petrezselyem szedése akkor kezdődhet. • Tárolásra történő termesztés. esetleg ikersorosan. Lényeges eltérés a korai piacra történő termesztéssel szemben. Egyelni sem szükséges. mert így az egyelés révén folyamatosan lehet saját célra vagy eladásra is szedni. A szedés a fagyok beállta idején kerülhet sorra. hogy a gyökerek a fajtának megfelelő vastagságúra szépen ki tudjanak fejlődni. A gyomok között a kapálás nem végezhető el. A korai petrezselyem folyamatosan egész őszig szedhető. Ápolása elsősorban gyomtalanításból áll. hogy télen is biztosítsa a zöldpetrezselyem-szükségletet.

A petrezselyemzöld biztosításának másik egyszerű módja. Az egymás fölé kerülő sorok közül az alsók közelebb vannak egymáshoz. Ősszel a gyökér felszedésekor a szükségletnek megfelelő felületről a gyökereket nem szedjük fel. következetes munkára van szükség. és a szokásos 20-25 cm-es sortávra elvetjük a magot. hogy lombos részük egymással szemben helyezkedik el. s a lombozatot is érintetlenül hagyjuk. Afagyott leveleket is szedhetjük. Mivel 1-1. Ellenkező esetben a hőingadozás és a lecsapódó pára miatt a petrezselyem bepállhat és értékét veszti. nagyon egyszerű lehetőségei vannak. ha hó van. Korábban nem célszerű. még akkor is. Ez is többféle módon történhet. Célszerű a magot morzsalékos komposzttal kevert földdel takarni. fölfelé haladva pedig mindig távolabb. csomózva értékesíthető a szabadföldi petrezselyem előtt. illetve abból képzett fűtetlen blokkot. A bolgár módszer szerint az így kiválogatott gyökereket 1. Ily módon a napos tél végén folyamatosan szedhető lesz a zöld. Tél végén azonban a napsütés mértékétől függően megindul a fejlődés. hogy a vetett mag jól keljen. Ennek a hajtatásnak legbiztosabb a sikere. deformált gyökereket használjuk fel zöldnyerés céljára. használhatatlan lesz. mert télen folyamatosan szedhető. Tulajdonképpen „tartósított" levél biztosításáról van szó. de a levéltömeg igen tekintélyes.5 cm-nél mélyebben nem vethetünk. Igy biztosítva van. elágazó. November derekán a sorok fölé helyezhetünk fóliát úgy. 1 m mély stetszés szerinti hosszúságú verembe helyezik. E célra kísérletekkel igazolódott. mert több a gond és az ápolási teendő. amikor szükség van a zöldre. és alig igényel befektetést. Házikeriben nagyon célszerű így csinálni.5 m széles. A gyökereket homokréteg közé úgy teszik.Házikerti hajtatási lehetőségek. Későbbi vetésből pedig már nem nyerünk megfelelő fejlettségű növényeket. ábra. A vetést augusztus 1-10. Ezért valamivel be kell fednünk a lombos petrezselymet. közötti vetésidőre. és a verem fölé helyezett fólián vagy melegágyi ablakon át állandó megvilágításban részesüljön. azután fejlődése leáll. a hóesés előtt. Ekkor helyezzük fölé a fólia ágyat. Új lombozat nem képződik ugyan. A petrezselyem lombja a leghidegebb télen is csupán kőkeménnyé fagyhat. A fő cél. A leggazdaságosabb hajtatási lehetőség a közvetlen hajtatásra való vetésből biztosított zöld. Augusztus elején öntözés után előkészítjük a talajt. Végül a gyökér kis lombbal. A petrezselyem hajtatása veremben 141 . Természetesen a szedés nem teljes lombbal. között kell végezni. hogy a fólia alatt legalább a levegőzés biztosított legyen. hogy rövid tenyészidejű fajtát kell vetni. hogy valamennyi gyökérfej fényhez jusson. hogy a tél folyamán bármikor hozzájussunk a levélhez. hanem gyökerenként 3-4 lomblevéllel történik. A tapasztalatok szerint ebben az időben vetett petrezselyem igen dús lombozatot alakít ki novemberig. sátrat vagy melegágyi ablakot. amikor a felszedett gyökerekből az apró. hogy kelésig ne cserepesedjen a talaj. igen pontos. de a fagy elmúltával a levél visszanyeri eredeti konzisztenciáját és felhasználható. A tél folyamán természetesen nem fejlődnek új levelek. A szedésre így akkor kerülhet sor. Tekintettel az augusztus 1-10. gyakorlatilag naponta 95. hiszen szobahőmérsékleten visszanyeri rugalmasságát. A fóliaborításnak különböző.

Egyetlen zöldség növényünk sem tartalmaz annyi karotint. s így az állomány nem lesz egyenletes. Az egyenletes lombfejlődés miatt egy-egy szedéskor 1 /3-át leszedhetjük a lombozatnak. Ez a fejlettség a legkorábbi — február. Lehet. s kissé fanyar. Lombozata igen tömött. mint a gyökérpetrezselyemé. A kelést követően az öntözést már csak szükség szerint kell végezni ! Sokan gondolhatják. Tenyészideje a gyökérpetrezselyeméhez hasonlóan alakul. hidegtálak díszítésére. Szaporítása azonos a gyökérpetrezselyemével. öntözés nélkül is jól díszlik. mert ekkor már elegendő tartaléktápanyaggal rendelkezik s további lombozat képzését biztosítani tudja. Novembertől fűtjük 10-12 °C-ra a légteret vagy a talajt. Jelentős vitaminforrás. amikor a gyökér a ceruzavastagságot elérte. Az öntözést igen finom porlasztással kell végezni.kell öntöznünk. reszelve és ízesítve egyaránt. MOHAFOD ROZATÚ. hogy a talajt ne tömörítsük és ne cserepesedjen. Az erős sugárral való öntözés — pl. kannából szórófej. erősen elágazó gyökérzetű. Különösen szendvicsekhez. a levelek erősen fodrozottak és halványzöldes színűek. mert a csírában levő mag kiszáradás esetén elpusztul. de levesek ízesítésére is felhasználható. Kézzel szedjük úgy. így a lombfejlődésfolyamatos lesz. Szénhidrát és B -vitamin is található benne. ha kelésig a nedves talajt takarjuk. gáz stb. Elsősorban fűtött fölre alatt teljesen azonos időben és módon. 142 . A leszedett zöldet csomózni kell. A lombozat szedése akkor kezdődhet. hogy egészen kötött talajon istermeszthető. csupán azzal az eltéréssel. Levélpetrezselyem A levélpetrezselymet kizárólag lombjáért termesztik. Sárgarépa Nagyon fontos zöldségnövény. Ugyanez a módszerfűtött berendezésben is alkalmazható. A technikai fűtés (olaj. Lombja viszont dúsabb és dekoratívabb. hogy a naponkénti öntözés elkerülhető. Környezeti igényei is azonosak a gyökérpetrezselyemével. édeskés ízű. melyet igen régen ismernek és termesztenek.) magas költségei miatt kevésbé célszerű ezt a módot használni. A nálunk termesztett fajták zöme 100 g-onként 7 mg körüli karotint tartalmaz. Egyetlen termesztett és forgalomba hozatalra engedélyezett fajtája van. így azt nem fogyasztják. Körülbelül 10-15 naponként lehet megismételni a szedést. Ápolása is lényegében megegyező. A konzervipar is több étel alapanyagaként dolgozza fel és szerepel a hidegkonyhai készítményekben is. Inkább a naponkénti öntözést válasszuk kelésig. hiszen a gyökér minősége egyáltalán nem lényeges. így csak főnövényként termeszthető. mert a gyökér minősége nem befolyásolja a lombozat minőségét. s ekkor következik a téli fóliaborítás. Rövid. Hajtatásra is alkalmas. de ezt nem kell egyelni. Ezt a változatot termálvízzel rendelkező gazdaságoknak ajánljuk. melyek teljesen elpusztíthatják a kelő növényt. Nálunk elsősorban levesek ízesítésére és főzeléknek használják. Gyökérzete fejletlenebb a közönséges petrezselyemnél. rózsa nélkül — a magot is elsodorhatja eredeti helyéről. az ún. Középhosszú tenyészidejű. Nyersen fogyasztva. ami 12-14 nap. március elejei — vetés esetén május közepére időzíthető. főként gyermekeknek tápláló és értékes kiegészítő étel. a többi részét rajta hagyjuk a tövön. C-vitamin-tartalma viszont nem nagy. hogy a teljesen kifejlett leveleket letépjük a gyökérről. mint a sárgarépa. Utána már a hagyományos ápolást kapja novemberig. de legtöbbször ilyen takarás esetén a párás talaj felületén olyan gombák szaporodnak el.

egyszerű körülmények között is tárolható. de később öntözés nélkül is megmarad. Még hajtatása is szóba jöhet. A talajban elég válogatós. Sárgarépa kukorica között 143 . Gyökere —3. optimális hőigénye 16 °C körül van. Elsősorban a káli hiányára érzékeny. szépen fejlődik. sőt még gyenge árnyékban is megterem. ha vízigénye kielégítést nyer. részben azért. szép és fejlett gyökeret 96.vagy utóterménynek. mert nem igényel nagy szakértelmet. de házikertben korai termesztésének több lehetősége van.Gazdasági/agjelentős. hogy őszi vetése kockázatos éghajlati viszonyaink között. Másodterményként termesztve kelésekor öntözni kell. • Fényigényét még alig ismerjük. A természetes fény elegendő számára. A csírázás és az azt követő néhány hét során azonban elég sok vízre van szüksége. • A hidegtűrő növények közé tartozik. de forró nyári hónapokban is megfelelően fejlődik. • Tápanyagigénye közepes. Előnye. Magja meglehetősen lassan csírázik. Nem kíván közvetlen istállótrágyázást. A kötött talajon sem tud sima. hogy fajtáinak jó része télen. s így a vizet nehezen veszi fel. • Vízigénye nem nagy. felszerelést és jól jövedelmez. —5 °C-ot is károsodás nélkül elvisel a talajban. Egész éven át fogyasztjuk. A szélsőséges rossz talajokon egyáltalán nem terem jól. mert nagy mennyiség kell belőle. ez az oka annak. Vannak rövid tenyészidejű fajtái. ábra. ezért köztes növényként is alkalmazzák. Alacsony hőmérsékleten 4-6 °C-on már csírázik. mert különböző illó olajokat tartalmaz. Csírázás idején a fagyok károsíthatják. de még a közepes tenyészidejűek is beilleszthetők e/ő. A kis gazdaságok szívesen termesztik.

Közel azonos termesztési értékű a KERTI vagy MAR KTGÁRTNER. Rövid. Erre a célra DUWICKI. Ilyenkor négyzetméterenként 1-2 kg istállótrágyát juttatunk a talajba. A legkorábbi szabadföldi sárgarépát. tárolására nagyobb tömeget hozó. késői fajták gazdaságosabban termeszthetők. közel féléves folyamatos ellátást a fajták megválasztásával. A korai. hogy a maghoz nem tömörítjük kellően a földet. hogy ezzel kellő tömörség ben levő talajban helyezkedjék el a mag. ezért — sorjelzőként — salátával lehet a magját keverni. mert a sárgarépa magja nagyon apró és nagyon lassan csírázik. Kelésig öntözéssel védekezzünk a cserepesedés ellen. Nálunk még ez a fajta is igen ritkán kerül szaporításra. középhosszú és hosszú tenyészidejű fajtái vannak. spenót vethető. hogy a magot november közepén elvetjük. Láptalajon. de még inkább a NANTI fajtát célszerű szaporítani. Ápolása elsősorban gyomirtásból Ml. Házikertben. A leggyakoribb s egyben egyik legrégibb középhosszú tenyészidejű fajta a NANTI. középkötött talajokat szereti. E célból vetés után a kapa lapjával a sort végig lapogatjuk. A legkorábbi áru még csomózva kerül értékesítésre. a termesztési móddal és kis részben a vetés idejének szabályozásával lehet elérni. mert igen apró magja van. A vetéshez jól megművelt talajra van szükség. s ez már korai szabadföldi termesztésre is használható. ha szükséges. Nehezen csírázik. ha nem túl száraz vagy nem túl vizes. szintén jól terem. Ilyen rövid tenyészidejű fajták: a PÁRIZSI HAJTATÓ. Ilyenkor a mákkal együtt egyelhetjük. Nagy tömeget ad és tárolásra is alkalmas. A középhosszú tenyészidejű fajták nagy része korai termesztésre is használható. de lehet köztes növény is. Ez az idő általában február vége és március közepe között van. különösen kötött talajon. E két fajtánál nagyobb tömeget ad. Lehet váltakozó sorokba mákkal is együtt vetni. A korai szabadföldi sárgarépát már 2 cm körüli átmérő esetén. Itt-ott még néhány tájfajta termesztése is előfordul. 144 . csomózva értékesítendő sárgarépát öntözéssel kell termeszteni. A rövid tenyészidejű fajták után még áttelelő saláta. Igaz. Az öntözés nemcsak küllemre eredményez szebb gyökeret. de kevésbé korai és konzervfajta az ARANY vagy C HANTENAY. s ha a tél folyamán nem csírázik ki. De rövid tenyészidejű cékla. A kertszerűen elmunkált talajba 1-1. • Növényváltás. A DUWICKI fajta már nagyobb gyökeret fejleszt. ha a talajállapot és az időjárás engedi. csak nagyon gyenge tápanyagellátás esetén. A tárolt sárgarépa esetleg május végéig eltartható egyszerű tárolási körülmények között. Ezeket nálunk nem nagyon termesztik. • Fajtái. talaj-előkészítés. Ez azért is fontos. a PÁRIZSI VÁSÁR és az AMSZTERDAMI. A sárgarépa sokszor hiányosan kel. hogy a takaróföld ki ne száradjon. vetni kell. A keléshiány másik oka a kevés nedvesség. Szabadföldön 3-4 hétre is elhúzódhat a kelése. Szabadföldi termesztésben il yen. mert a korán kiszedésre kerülő répa után kerülő zöldségnövénynek árthat a gyomirtó szer. trágyázás. a kézikapálást figyelembe véve 20-25 cm sortávra vessük a magot. hanem a fejlődést is gyorsítja. ezt kapálva végezzük. Házi körülmények között elképzelhető. Közvetlen vetés előtt nem trágyázunk. Vigyázni kell arra — bár ez kora tavasszal nem szokott előfordulni —. Hosszú gyökere mély talajművelést. esetleg uborka vagy bab is követheti.5 cm-nél mélyebbre lehetőleg ne vessük a magot. Legjobban a mély rétegű. Június és november között azonban az igény változatlan. de a tárolást is bírja. s ezt friss áruval kell kielégíteni. A rövid tenyészidejű csoport kimondottan hajtatásra való kis gyökértömege miatt. jól előkészített talajt kíván. Gyomirtót ne használ junk. Ennek fő oka. Köztesként a hagymakertészek hagymával termesztik együtt. Termeszthető főnövényként. ám ezek magját a kereskedelemben nem árusítják (Makó.fejleszteni. mert ilyenkor a csíra is kiszárad és elpusztul. A hosszú tenyészidejű fajták közül a VÖRÖS ó RIÁS vagy FLAKKER a legelterjedtebb. akkor ebből a vetésből kapjuk a legkorábban szedhető árut. • Korai szabadföldi termesztése. Az erősen cserepes talajt ugyanis a csíra nem tudja áttörni. Győr).

s ezt követően folyamatosan szedhető. egyenletesen színeződő és illatos gyökerek fejlődnek. Az augusztusszeptemberi vetésű sárgarépára a hóesés előtt ráhelyezhetjük a fóliát. a takarás a tartós. Eltérés abban van. nedvesen tárolni nem szabad. nitrogéntartalmú extraktanyaga jóval magasabb. Szereti a laza szerkezetű talajokat. Külföldön növényházban. A vetés azonos időben történhet. Nálunk alig találkozunk hajtatásával. Néhány napig szárítjuk a szedés után. szedhetővé lesz. minta sárgarépáé. A tárolásra szánt sárgarépát csak a fagyok előtt. Ez a répa csomózva jelenti a legkorábbi tavaszi árut a piacon. áprilisban a lomb újra erőteljes fejlődésnek indul. Régen a sárgarépa. így sokkal kifizetődőbb más hidegtűrőknek ebben az időben történő hajtatása. Ezért az ára is alacsony. különben nem kel ki a növény. hogy szeptember elején elvetjük a magot. 10 Zöldségtermesztés 145 . Május végén—júniusban már piacon van a korai répa. mert a tároláskor gomba vagy egyéb betegség is erősen károsíthatja. Ebben az időben azonban tárolt répa még van bőven. A tárolásra szánt répát általában nem öntözzük. Magasabb szárazanyag-tartalma van. A bolgárkertészek káposztapalánta-neveléssel egybekötve gyakran hajtatják. április elején kikerül a melegágyból s a sárgarépa tovább fejlődhet. igen nagy fagyok ellen védi a répát. Az ápolás teljesen azonos. így a kereslet az ilyen hajtatott áru iránt igen gyér. Így május elején már piacra alkalmas gyökeret lehet szedni. Ezzel március végén csomózható répát tudunk piacra vinni. tápanyagot és meszet tartalmazó homoktalajokon díszlik a legjobban. s ha mégis. egyike a leghidegtűrőbb zöldség növényeknek. A tárolásra termesztendő répát lényegében a korai szabadföldihez hasonlóan kell termeszteni. A gyökér felülete halvány sárga. kellemes édeskés ízű és sok aromát tartalmaz. vízben oldva a kelés előtt permetezzük ki. A szert m 2 -enként 7 g-nyi mennyiségben. • Fényigénye körülbelül azonos a sárgarépáéval. Belső része húsos. A ceruzavastag gyökerek a hideget bírják. Az elegendő nedvességet. tehát szedését még a magszárképződés előtt áprilisban. jól fejlett karógyökér. Az így áttelelt répa a hideg hatás miatt magszárat fejleszt. Jellegzetes íze miatt főként a konzervgyárak igénylik. illetve a zeller helyett használták levesízesítőnek. hogy a fajta középhoszszú. legfeljebb március végéig kitolható. Pasztinák Gyökere a sárgarépához vagy a petrezselyemhez hasonlítható. A koraiság fokozására házi körülmények között egyéb módszerek is vannak. A talajnak egészen a kelésig állandóan gyengén nedvesnek kell lennie. legkésőbb május elején meg kell kezdeni. már gyengébb állapotban is szedni lehet. A már ismertetett novemberi vetés helyett megtehetjük azt is. Négyzetméterenként legalább 2-3 kg-os termést kell elérni. októberben szedjük fel. • Hajtatása. de gondos ápolással ez a mennyiség megkétszerezhető. sima felületű. Tavasszal. Hidegtűrése közismert. A nagyobb fagyok beálltakor vékony szalmavagy lombréteggel fedjük a répa sorait. melegágyban gyakran hajtatják. Esetleg köztesként is termeszthető. akkor a szedést megelőzően egy hónappal abbahagyjuk azt. • Talajigénye. A palánta március végén. • Tárolásra termesztés. • Hőigénye. A laza szerkezetű talajokon szép. fehér. mely ritkán ágazik el. de inkább hosszú tenyészidejű. A február elején vetett káposztamagot sárgarépával keverik. mert a laza szövetű répa rosszul tárolható. noha ez esetben az A1114 vagy Merkazin nevű gyomirtót használhatjuk gyomtalanításra.sőt ha igény van rá.

majd előkészítjük a magágyat. Ennek alapján a vetést célszerű minél korábban elkezdeni. október folyamán következik be. meg kell kezdeni a vetést. ábra. Alapvető talaj-előkészítő munkája az őszi mélyművelés. hogy késői vetés esetén nincs a növénynek lehetősége megfelelő gyökértömeg kifejlesztésére. FÉLHOSSZÚ FEHÉR. szeptember. A legelterjedtebb régi fajták egyike. Hosszú tenyészidejű fajták alá mélyítő szántást is kell végezni. A korai vetés miatt korán lekerülő elővetemények. A gyökér sokszor eléri a 40 cm-t is. Ez azt jelenti. főleg trágyázott kapások után célszerű vetni. gyökere minden károsodás 146 . szép sima gyökerű fajta. Pasztinák A fejlődés zömmel későn. talaj-előkészítés. Mihelyt a talajra rá lehet jutni. A korai vetés előtt tavasszal legfeljebb egy szántást (simítózást) végzünk. A sekélyen szántott kötött talajokon sok lesz a nem sima. Félhosszú.97. finom fejrésszel. lábas vagy elágazó gyökerű pasztinák. Mint rendkívül hidegtűrő növény. HOSSZÚ NAGY FEHÉR. • Fajták. • Növényváltás. Húsa szép fehér. Hosszú. s áprilisig be kell fejezni. A mélyen lazított. Általában önmaga után a kártevők elszaporítása miatt nem célszerű termeszteni. igen szép alakú. G UERNESSEY. • Termesztése. de ülepedett talajokat szereti. A legfontosabb házikerti és szántóföldi fajta. A kötött talajok legjellegzetesebb fajtája. KEREK PASZTI NÁK.

5 cm mélyre kell helyezni. vagy az alaptrágya mennyisége alapján ez indokoltnak látszik. Ez is oka annak. tavasszal. Az egyes fajták között különbség van ugyan fényérzékenységben. • Apolási munkaként szerepelhet az egye/és is. a saláta mellett a leggyakoribb előtermény. Hajtatásban a meleg. összel helyben hagyható és télen is lehet folyamatosan szedni. Ugyanakkor a hosszú megvilágítás gyors magszárképződést idéz elő. így Franciaországban ennél ritkábban helyezik el a sorokat. Különösen fűtés nélküli berendezésekben hajtatják. Ez az oka annak. Télen a legsötétebb hónapokban (november—január) alig fejlődik. esetleg utónövényként is termeszthető. Később. Külföldön. 6-8 kg-ot is lehet vetni. Termése azonos a hosszú tenyészidejű sárgarépáéval. • Hőigénye igen alacsony. Nagy melegben viszont szabadföldön apró gumói fejlődnek és gyorsan magszárat képez. Ez a tulajdonsága szaporítási módját és idejét is meghatározhatja. akár pincében is lehet tárolni. Jelentős zöldségnövény. Figyelni kell arra. Be/tartalmi értéke is közepesnek mondható.5-1. A csírázás sokáig elhúzódik. A vetést 30-40 cm-re végezzük. Kéntartalmú vegyületei miatt kissé csípős. de júniust követően. Fejtrágyázása akkor indokolt. hogy a nyári hónapokban júliusban. ahol a talaj nem fagy át mélyen. s már az il yen gumó a fajta jellegzetességeit elveszti. de egyelés esetén többet. Retek Élelmezési jelentősége közepes. A magokat 0. különösen a hajtatásban. a nyári fénykörülmények a normális gumóképződést lehetetlenné teszik. mely igen nagy mennyiségű. rövid tenyészidejű fajtákat 30 cm-re. de a vízzel is összhangban kell lennie. de a talajon hagyva zöldtrágyaként is be lehet a talajba dolgozni. Egyelés nélkül 3-5 kg hektáronkénti magmennyiséggel kell számolni. ha fejlődésében visszamaradna a növény. mely ennyire érzékelné a fényerősség ésa megvilágítás idejének alakulását. így nagy felületen nem termesztik. Kevés olyan zöldségnövényünk van. mert rövid tenyészideje miatt előterményként. a szabadban a félárnyék kedvezőszámára. a hidegtűrők között. Ezért kizárólag a kistermesztők növénye. különösen a csírázást követően. A nem kellően edzett növény váratlan éjszakai fagyok hatására jelentős kárt szenvedhet. Ezt 4-5 lombleveles állapotban kell végezni. hogy egyes fajtatípusai télen is. Valamelyest növeli jelentőségét. szabadföldön termesztve még a paradicsom C-vitamin-tartalmát is eléri. A hőnek egyébként a fénnyel. akár hajtatásban. ami jellegzetes ízét is adja. augusztusban úgyszólván nincsen retek a piacon. A lomb. hogy számításba jön köztes növényként. hónapos retek kifejlődéséhez is 2-3 hónapra van szükség. egyszerű körülmények között tárolhatók. Védekezési munkája nincsen. • Szedése általában októberben kezdődhet. mert a gumókezdemény megnyúlik. A káposztafélékkel együtt a leghidegtűrőbb növények között emlegetik. C-vitamin-tartalma elég nagy. takarmányozásra is felhasználható. Az emésztésre jó hatással van. öntözni nem kell. Télen azonban az árnyékot nem bírja. szabadban a vetést követően 20-30 napra kel ki. noha ez a megállapítás csak a fejlődés optimumára vonatkozik. A lombtalanított és tiszta gyökeret akár veremben. Az ún. de a fajtától függően ennél korábban vagy későbben is szedhető. nagyon káros. a kislombú. 147 . A kelés után akkor kapáljuk meg először. hogy a pasztinák rosszul csírázik. • Fényigénye nagyon jellegzetes. Nagyon változó igényű növény. Hajtatásban. Igen munkaigényes növény. Megfelelő gondossággal termesztve jelentős hasznot ad akár szabadföldön. bármikor szedhető a pasztinák. Az enyhe telű vidékeken.nélkül a talajban telelhet. Csupán nyersen kerül fogyasztásra. ha néhány levele már van.

A kötött. bár hidegtűrő. talaj-előkészítés. Ez esetben a kelés előtt gyengén öntözzük meg finom porlasztással. mert a mélyról feltörő növényke gumója megnyúlik. A másodterményű káposzta. Közülük a MÜNCHENI SÖR fehér színű és őszi fogyasztásra termesztik. hogy már a március meleg és száraz. Köztük csupán a tenyészidőben a színárnyalatban van 1-2 nap eltérés. uborka egyaránt jól terem a retek után. és kiszárad az elvetett mag takaróföldje. és egymástól 2-3 cm távolságra kerüljön a mag. Jelenleg a következő hónaposretek-fajták szaporítása engedélyezett: KORAI PIROS. Az első csoportot a hónapos retkek jelentik. bab. Ritkán a HÚSVÉTI RÓZSA és a KORAI NYÁRI FÉLHOSSZÚ fajta is termesztésre kerül. • Fajtái. melyek piros vagy lila színűek. Előfordulnak helyi tájfajták is. Fejtrágyázni nem kell a hónapos retket. A kerek fajták általában 5-6 nappal 148 . Téli tárolásra kerülő fajta az ERFURTI KEREK FEKETE. másodterményű zöldségnövénynek jó előveteménye. idegen nevén CHERRY BELLE. • Növényváltás.• Vízigénye. 2-3 cm mélyre. Közepes tápanyagigényű. SZENTESI HAJTATÓ. Ilyen sorokat 15-20 cm-re húzhatunk. • Tápanyag. mert ősszel alig van kereslet iránta a jelenlegi étkezési szokások miatt. de főként tenyészidőben térnek el egymástól. átlagos márciusi időben 8-10 napra kikel a növény. • A szedés április második felében kezdődik. A túlzott nitrogénbőség feltétlen hatással van a pudvásodásra. SAXA. Szabadföldön zömmel előterményként termesztik. Az utóbbi kivételével valamennyi piros. a nyáriak június végéig lekerülnek. Sok vizet kíván. • Szabadföldi korai termesztés. Így a retek a legtöbb tenyészidejű. _Folyóméterenként 35-50 magot vessünk. A hosszú megvilágítást jobban bírják. Gyulán. a nagyobb hajtató vagy korai retket termesztő gócokon.5-2 cm-re. Fajtáit három csoportba soroljuk. de ez esetben a szedést nem egyszerre. s száraz körülmények között gyorsan pudvásodik. kavicsos talajon gyenge minőségű gumót fejleszt. de inkább a laza talajokon fejlődik a legjobban. A hónapos retek május elején. hanem folyamatosan célszerű végezni. Előfordulhat. PIACI PIROS vagy CHAMPION. a többiek szabadföldre és hajtatásra egyaránt felhasználhatók. így Mihálytelken. A kelés az időjárástól függ ugyan. Ezek tenyészideje március derekán vetve alig több mint egy hónap. Vethetünk házikertben sűrűbben is 1. Ezért szabadföldön és hajtatásban egyaránt öntözni kell. A téli retek más elbírálás alá esik. korai uborka. A gumó sárgásbarna színeződésű. burgonya egyaránt jól termeszthető. A második csoportot a nyári fajták jelentik. ha egyébként gyommentes a terület. A J ÉGCSAP kimondottan szabadföldi korai termesztésre alkalmas fajta. nem szabad túl korán vetni. A talajban is válogatós. Hajtatni csak hónapos retket szabad. Másodterményként ritkán termesztik. A retket. erősen csípős ízű.és talajigénye. • Az ápolás legfeljebb egy sarabolásból áll. s az őszi időszakban az öntözési lehetőséget biztosítani kell. egyaránt kedvelt. Kiskunfélegyházán. Ezek nagyobb. különösen. KORAI LEGJOBB. ha az időjárás úgy alakul. A retek magját nem szabad mélyen vetni. tehát később mennek magszárba. Rövid tenyészideje miatt még a fejtrágyázás sem szükséges. hosszúkás és csípősebb gumót képeznek. Középkötött. RUBIN (PARAT) és a JÉGCSAP. Egyidejű vetés mellett a hónapos retek lekerülése után válnak szedhetővé. Ez a legelterjedtebb nyári fajta. Sőt a hónapos retek után paprika is kerülhet. Ezek sok jellegzetesség ben. Az öntözés azonban szükséges. E csoportba tartozik a JANOSNAPI. A harmadik csoportba az őszi-téli fajták tartoznak. Augusztusban vetik. Mindkét fajta másodterményű növény. így előtte korai káposztafélék. Legjobb március közepe táján. A jól elmunkált kerti talajban sűrű sorokat lehet húzni. tehát közvetlen trágyát nem igényel. A retek alá jó porhanyós magágyat kell készíteni. Főként előterményként termesztjük szabadföldön és hajtatásban.

Helyes. Ha a gumó teljesen benn üll a talajban. lombbal együtt csomózzuk és így visszük piacra. s ezeket követi a Jégcsap fajta. A megfelelő nagyságúakat első lépcsőben. június folyamán öntözni kell. ha 2-2 mag kerül egy helyre.98. A talaj előkészítése azonos módon történik a hónapos retekével. így teljes beállottságot tudunk biztosítani. Mindenképpen május. később már nem. A hónapos retekkel legfeljebb májusban lehet a piacot ellátni. Fejtrágyázni nem kell. Ez általában június közepén vagy második felében következik be. majd néhány nap múlva a megmaradtukat. Őszi. ezt legalább egy kapálás egészítse ki. A soron belül is 4-6 cm-re kerüljenek a magvak. abból már nem kapunk normális fejlettségű gumót. tehát március közepén kezdődik. Amikor a magszárképződés kezdetét veszi. így látható. A hónapos retekkel ellentétben egy sarabolás nem elegendő. A szedés 2-3 hétig elhúzódhat. hogy milyen fejlettségű. Ekkor azonban a kereslet nem nagy. • Őszi-téli termesztés. A gumó nagyságát könnyen fel lehet ismerni. A nyári retket hosszabb tenyészideje miatt másként kell ápolni. inkább saját szükségletünkre termeszthetünk. Ez az időjárástól és a vetés idejétől is függ. s majd a kapálásnál a kettőből csak az egyiket hagyjuk meg. ábra. A folyamatos ellátást tehát nyáriretek-fajtákkal kell biztosítani. és legfeljebb április elejéig tarthat. A sorok 25-35 cm-re kerüljenek egymástól. mert a nyári retek nagy növésű és így nagyobb térállásra van szüksége. A nyári fajták vetése ugyanabban az időben. A hónapos retek csomózása korábban szedhetők. • Nyári retek termesztése. októberi friss fogyasztásra termeszthetünk hónapos retket is. a teljes állományt ki kell szedni. Házikeriben két alkalommal szedjük. Ha később vetünk. mert ha később vetnénk. A kiszedett gumót megmossuk. A teljes fejlettség állapotában kell szedni. E célra valamelyik piros színű hónapos retket kell 149 . akkor ujjunkkal a lomb körül elmozdítjuk a talajt és a gumó fejlettsége érzékelhető lesz. tehát szeptemberi. mert 1/3 része kiáll a földből. magszárba menne.

A vetést március első napjaiban el kell végezni. A vetés mélysége 3 cm. a növénytávolság pedig 6-8 cm. Az ilyen fóliát azonban április 10. akkor is értékesíthető. ha szükséges. A téli feketeretek jól tárolható. Kelés után az egyiket eltávolítjuk. s több héten át hűvös. Maradjunk a február eleji vetésnél. nagyobb tömegben. hiszen a nyár vége rendszerint meleg és száraz. gyorsan fonnyadtá válik. A melegtalp trágyából készül 30-40 cm vastagságban. Ez azonban igen ritkán fordul elő. esetleg uborka vagy paprika is szóba jöhet. Kivételesen rossz teleken. Még ma is hajtatják melegágyakban vagy meleg talajon fólia alatt. Ezt követi a főnövény. 1-1. A gumó mindenképpen érje el teljes fejlettségét. hogy január végén. hűvös helyen egész télen át megmarad. Nem gyakori. Termesztése emiatt eléggé elterjedt. nem száraz helyen tárolható is. A hideg fólia alatt hajtatott retek április 15-20. hűvös pincében vagy homokban rétegezve történik. és így a tél beállta előtt teljesen kifejlődik.és házikert-tulajdonosoké. A hideghajtatáshoz február végén felállítjuk a fóliát. szabadban prizmában is lehetséges. A szedés a teljes gumónagyság kifejlődésével megindulhat. mélyebben vetni nem szabad. A hidegtűrők közül csak a saláta hajtatása gyakoribb. a paprika. sőt azt követően legalább 10 naponként. Szeptember közepétől a megvilágítás már olyan rövid. Ez a módszer sem a kiskert. de előfordul légfűtéses fólia alatt is. bár ez hideg fóliánál ritkaság. A stabil fólia alatt egészen a szedésig neveljük a növényt. A hideg fólia lehet stabil és mozgatható. Legcélszerűbb szeptember elején vetni. • Hajtatása. Ezt követően paradicsomot célszerű elsősorban ültetni. Főleg azért. A retek azonban ha nem ér el egy bizonyos átmérőt. Gyomirtásra nem kerül sor. Mindkét esetben azonos a hajtatás. A sortávolság 35 cm körüli legyen. A mozgatható vagy vándoroltatható fólia alatti hajtatás az előbbivel azonos módon és időben. Üzemben a termálvíz is ezt a szolgálatot teszi. Erre az időre a retek még 150 . az uborka. de ez egyébként sem a kiskertesek lehetősége. között válik szedhetővé. tehát augusztus 10-től vethető. őszi retek a MÜNCHENI SÖR fajta egy ideig tárolható is. Melegtalpon történő hajtatása. A szaporítás módja teljesen azonos a korai hónapos retek termesztésével. hogy földje kissé átmelegedjen. nem értékesíthető. Ez igen nagy előnye. így biztos lesz a teljes beállottság. Szedés után lombtalanítjuk az őszi retket. A vetéstől kezdve öntözzünk. Növényházi hajtatása a legkevésbé gazdaságos. esetleg a paradicsom. A házikertekben elsősorban fűtés nélküli fólia alatt hajtatják. között kell vetni. hogy magszárképződéstől nem kell tartani. Lényegében a szaporítás módja és az ápolása is azonos. előre sablonnal készített 1 cm mély lyukakba történik.5 cm mélyre 2 szem mag kerüljön. táján áttelepítik a mérsékelten melegigényes paradicsomra. A hideghajtatás a kiskertben egyszerűbb. de egész télen át nem. tehát március elején kezdődik. s a kelésig öntözzünk is. ha nem is fejesedett be teljesen a tervezett főnövény kiültetésének idejére. a hideghajtatás is problémát jelent. Termesztése nyár végén kezdődik. A vetés 10 x 5 cm-re. A szedés március közepe és vége között esedékes 1 -2 alkalommal. mert a saláta. mert így október derekán szedhető terményt kapunk. A trágya melegtartó képességét figyelembe véve úgy kell időzíteni a talpkészítést. A nedvességet szükség szerint pótoljuk. de fólia is. Folyamatosan szedjük a fagyokig. A 13 °C fölötti talajhőmérséklet már árthat. Jól elmunkált földön vessünk. Az ún. amikor még télies a március. Az ápolás két kapálásból áll. különben a tárolást kevésbé bírja. Szedni október közepe előtt nem szokták. A hőmérséklet a kelés után 13 °C fölé ne emelkedjen. Ápolása hőmérséklet-szabályozásból áll elsősorban. A vetést szórva. február elején az ágy vagy fólia alatt a vetést elkezdhessük. mert a gumó megnyúlik. de inkább sorba végezzük 10 x 5 cm-re egy-egy lyukba. de ezt ne vegyük sorra. Az ápolás a hőmérséklet tartása mellett szükség szerinti öntözésből áll. mint a reteké. Augusztus 10-20. Tárolása kissé nyirkos.szaporítani. Szaporitása időben megegyezik az őszi retekével. A melegtalp fölött lehet ablak.

Igaz. gyökérgumós zöldségféléknek. Viszonylag fejletlen gyökérzete miatt öntözetlen területen csak ott termeszthető. Szabadföldi termesztésben elviseli a gyenge árnyékot. hogy közepes. így előtte áttelelő spenót. hogy a tűzdelést közvetlen a kelés után. a területet egész idényben igénybe veszi. Így babbal. magas páratartalom mellett gyorsan meglepik a különböző kórokozók. mert csak néhány ételhez használják ízesítőnek vagy salátának.) teljes gépi termesztését még nem oldották meg. ami elsősorban vitamintartalmára vonatkozik. Érzékeny a mészhiányra is. nálunk szépen fejlődik. ezért nem szokták korábban kiültetni. hogy felengedés után a gumó külső része elnyálkásodik és tárolásra vagy értékesítésre alkalmatlanná válik. tehát még szikleveles korban. Előveteményei a bab és a borsó. káposztafélékkel. • A zel ler nagy vízigényű növény. Ezek a megállapítások a gumó tápértékére vonatkoznak. ritkásan kukoricával együtt köztesként is termeszthető.és a foszfortartalma. • Hőigényéről megoszlóak a vélemények. a viszonylag hűvös időben is díszlik. Így a fertői talajokon elég gyakori növény öntözetlenül is. de számos más országban fogyasztják a halványító és a metélő zellert is. holott ez nem így van. • Növényváltás. palánta stb. de 20 °b körül a legintenzívebb. Május második felében kerül kiültetésre. Ez abban áll. Sokkal jelentősebb a mész. Fogyasztásra a gumója és kismértékben más zöldségfélékkel a lombja is számításba jön. négyzetméterenként 3000 db növényt is vethetünk. el kell végezni. A levél és levélnyél 30-50 mg C-vitamint is tartalmaz. tehát kizárólag főnövényként termeszthető. Fejlődése is 20 °C közelében a legideálisabb. csak efelett kezd megindulni. Zeller Kitűnő ételízesítő növény. hogy ősszel. táján szokásos időjárás biztosítja a retek zavartalan fejlődését és még a szabadföldi előtt szedhetővé válik. házikertben még tűzdeléssel is lehetséges hajtatni. Tenyészideje hosszú. ezzel is a tenyészidő lerövidítését érjük el. Táplálkozási értéke nem nagy.nem teljesen fejleszti ki gumóját. Jellegzetessége miatt (apró mag. Frissen trágyázott területen kell termeszteni. Páraigénye közepes. A zeller viszont előveteménye a hagymának. a mezőgazdasági növények közül pedig a gabonák. noha 30 °C fölött fejlődése lassul. Nagyon lényeges. Nagy melegben. • Tápanyagigénye nagy. Legjobban a könnyen felmelegedő tőzeges talajt szereti. A szabadban az április 10. Hajtatáshoz. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják. • Nem nagy fényigényű növény.és vízigénye hasonló is a zelleréhez. Ezért is előnyös lenne nálunk a halványító és metélő zeller fogyasztását is terjeszteni. Ez a hajtatási eljárás házikertben igen kifizetődő. de tartós —3--5 °C-os éjszakai hőmérséklet hatására különösen a gumó szenved fagykárt. s erre a közeljövőben sem lehet számítani. hiszen ezek tápanyag. tehát jó ideig megmarad háztáji vagy kisüzemi növénynek. ha elegendő vizet kap. A tűzdeléshez igen sűrűn. Sokan a zellert hidegtűrő növénynek tartják. akár melegtalpon vagy fűtött berendezésben csak hónapos retket válasszunk. saláta. Világszerte három változata terjedt el a fogyasztásban. paradi- 151 . Ugyanakkor a pangó víz gyorsan sárgulttá teszi és fejlődése leáll. Fűtött berendezésben. Vetésterülete alig haladja meg a retekét. Hazánkban csak a gumós zellert ismerik és termesztik. esetleg hónapos retek és korai saláta termeszthető. de inkább kitűnő ízanyaga teszi kedveltté. ahol magas a talajvíz. talaj-elökészités. E célra inkább a piros fajták kedveltebbek. de inkább párás meleget kedvelő zöldségnövény. Ezért termesztése nagyüzemben nem javasolható. Maga a csírázás is 12 °C alatt szünetel.

Hazánkban nemigen tűzdelik a zellert. A zellernél ez jó két hétre esedékes. A tűzdelést követően kb. A másik pedig. s az ilyen áztatással a magot kissé megszívatjuk.5 cm-nél. illetve akkor kezdődik. hogy igen apró magja van. A zellert 35 x 35 vagy 40 x 40 cm tenyészterületre lehet ültetni. Hazánkban csak palántázva szaporítják. Legalább négy év múlva kerüljön csak ugyanarra a területre. Ez esetben sűrű tüllzacskóba helyezzük s egy szaporítóládába nedves. Ekkor kell végleges helyére vetni. Pudvásodásra kevésbé hajlamos. Ennek egyik oka az. Attól függően. A kiültetés idejére jól előkészített talaj várja a növényt. februári vetés májusi. Közepes nagyságú gumói elég sok oldalgyökeret fejlesztenek.2 dkg káli-. Arra kell törekedni. majd 20-25 ° C-os helyiségben tartjuk addig. Házikertben uborkával fér meg legjobban. Így egy négyzetméterre 650 palánta helyezhető el. június közepéig ültethetünk. Ennél. A zeller érzékeny a mélyen történő ültetésre. Hazai viszonyok között a H EGYKOI fajta a legelterjedtebb. A hosszú tenyészidő során 3-4-szer . A tűzdelt növénykék 5 cm-es sorokba kerülnek egymástól 2-3 cm-re. Az őszi talajművelés során Y2-1 kg istállótrágyát adjunk a zeller alá és ezt 0. hogy minél nagyobb földlabdával ültessük a palántákat állandó helyükre. Ha van elegendő langyos palántanevelő helyiségünk vagy berendezésünk. Ebben természetesen egy tűzdelés is benne van. az áztatást követően homokkal szokták keverni. jól fejlett palántákat ültethetünk. így kevesebb a munka vele. Az előcsíráztatott magot csak kellően meleg (20-25 °C) helyre szabad vetni. Ilyenkor 60 x 20 cm-es ikersorokat készítünk és bakhátakon hármas kötésben 35-40 cm-re kerülnek a növények. A gumós zeller palántáit melegágyban vagy fűtött fólia alatt termesztik. Az esetleg megnyúlt növény alsó lomblevelét kissé visszacsíphetjük. hogy egyenletesebben vethető legyen. uborkának. s ezzel korábban tudunk piacra szállítani. A lassú kelés miatt a vetés és kiültetés között 12-14 hét telik el. • Termesztettfajtái. Ezt követően lehet közvetlen a melegágy talajába vagy szaporítóládába vetni. A gyomot rendszeresen irtjuk. A nagyon apró magot. Az ültetésre alkalmas palánta 3-4 lombleveles.csomnak. Csak olyan mélyen ültessük végleges helyére. langyos homok közé tesszük. alig lehet mélyebbre vetni 0. • Ápolása. így igen erős. Önmaga után ne termesszük. de karfiollal is párosítható. két hét múltán négyzetméterenként 3. Az ALABÁSTROM nagyobb gumójú. akkor 5 x 5 vagy 8 x 8 cm-re is tűzdelhetünk.1 dkg foszforműtrágyával egészítsük ki négyzetméterenként. mint amilyen mélyen palántakorában volt a talajban. Barázdás öntözés esetén a bakhátakon ikersorokba helyezzük el a növényeket. Tűzdeléssel számolva négyzetméterenként 1 g magot vetünk. ebből 1000-1200 növényre számíthatunk. A kiültetés ideje a májusi fagyok után van. A január végi.0 g fejtrágyát (nitrogén) adjunk a zellernek. A gyökeret nem szabad visszacsípni. amikor a zeller első lomblevele kifejlődőben van vagy már kifejlődött. 0. • Szaporítása. de érzékenyebb fajta. amíg a mag meg nem pattan. Időnyerés miatt célszerűbb előcsiráztatni a magot. hidegágyba vagy hideg fólia alá nem. hogy rendkívül hosszú idő alatt kel ki. A javított MONOSTORPÁLYI fajta kevésbé elterjedt. jól tárolható. A zellermag sok olajat tartalmaz. mert nem tud megfelelően kifejlődni. hogy friss piaci árut akarunk vagy eltartásra termesztünk. inkább ritkábban vetik. a márciusi vetés júniusi ültetést tesz lehetővé. A zeller palántanevelése valamennyi zöldségnövény között a leghosszabb. Lassan csírázó magját 20-30 °C közti vízben érdemes előáztatni. A tűzdelést akkor lehet elkezdeni. tehát júniusnál későbbi ültetés a zellernél nem engedhető meg. még szobahőmérsékleten is három hét kell hozzá.

Sőt a túl nitrogénezett gumó színe főzve lilássá vagy barnásfeketévé válik. levélnyelük 3-4 cm széles. s magas a B 1 .vitamin-tartalma. Ez folyamatosan végezhető egészen az eltartásra történő egyszerre szedésig. aprógumóval 1 -2 lomblevéllel megkezdődhet a szedés friss felhasználásra. • Környezeti igényei és a növényi sorrendbe való beilleszthetősége azonos a gumós zellerével. megnyúlt. Az öntözésről szintén rendszeresen kell gondoskodnunk. A tenyészidő alatt 5-6 öntözéssel kell számolni. Egy-két alsó levélnél többet azonban ne szedjünk le. Középkötött talajon 40 mm csapadéknak megfelelő vizet. s azt étkezésre nem is használják. 99. A koraiaknálmárjúlius végén. ábra. A zeller halványítása feltöltéssel 153 . Igen ízletes. így kellő mennyiségű vizet tudunk biztosítani számára. ha egyébként jó tápanyagellátású a terület. Házikertben augusztus első felében egy zsákdarabbal ledörzsölhetjük az oldalgyökereket. Levelei a 30-40 cm hosszúságot is elérik. Négyzetméterenként 2-3 kg körüli átlagtermésre lehet számítani. A fejtrágya. pincékben vagy prizmában tároljuk.és B2. A néphit szerint éterikus olajai fiatalító hatásúak. Halványítő zeller Kullemre hasonlít a gumós zellerhez. A felszedett gumókat megtisztítjuk és hűvös helyen. A zeller halványítása árokban 100. • Szedése. mert illó olaj van benne. tehát barázdásan vagy ágyásosan termesztjük. A halványító zellernek azonban csak jelentéktelen. pozsgás levélnyelet halványítva salátának készítik. Gyomirtást egyelőre még nem alkat mazu nk. mert a gumó fejlődése a lombozat erősségével erősen összefügg. Ezt a húsos.kapáljunk. C-vitamin-tartalma nem jelentős. mert később az erős éjszakai fagyok a gumót károsíthatják. Lényegében a szaporítása is azonos módon. Kisüzemekben árasztással. ábra. Igen sok ásványi só is található benne. homokon ennél többet is adhatunk egyszerre. Így szebb küllemű gumókat kapunk őszig. palántáról történik. erősen gyökeres gumója van. pudvássá teheti a zellert. Házikertben a lombja is folyamatosan szedhető. A szedést a fagyok beállta előtt el kell végezni.

így nem követhetik korai növények a metélő zellert. Így. A metélő zeller szaporítási módja azonos a másik két zellerével. Házikertekben nálunk is érdemes termesztésével foglalkozni. víz. Természetesen mindig meg kell hagyni a szívleveleket és mellettük 3-4 friss hajtást. a levelek fejlettségétől függően szedünk. mert szabadban is jól áttelel. csupán valamelyest kevesebb vízzel is beéri. aki gumós vagy halványító zellert termeszt. 30-50 cm széles árkokat húznak. ahogyan azok növekednek. 14 nap telik el. 16 rész kálisót. Időben leghelyesebb a kiültetést úgy ütemezni. biológiai igényei azonban majdnem azonosak. Kiültetési ideje.5-2 cm-es szélességet. Ebben az időpontban a leveleket egy kötegbe fogjuk össze és bal kézzel a földet köré húzzuk. A soron belül 30 x 30 cm-re vagy az egészen buja. a magas hőmérsékletet is jól bírja. A növekedés során műtrágyát adhatunk fejtrágyaként. majd erre 10 cm-es komposztréteg kerül. Szedéskor a feltöltést megbontják és a külső. hogy tél folyamán is rendszeresen tudjunk róla szedni. ahol rendszeresen fogyasztják. A metélő zeller lombja ásványi sókban. vitaminokban és éterikus olajokban egyaránt gazdag. Ezekbe egy vagy két sorával ültetik a palántákat. hogy minél erőteljesebb levél képződést kapjunk. Jelentősége azért kisebb az előző két zellernél. A töltögetés akkor kezdődik. Halványításra az árokból kitermelt földet használjuk fel úgy. A halványító zeller ültetéséhez 60-100 cm-re egymástól 30-40 cm mély. A teljes halványítás kb. • Szedése augusztus elején indul és a fagyok beálltáig tart. • Külsőreeltéra másik kétzellertől. levélformája alapján azonban jól elkülöníthető változatai vannak.• Fajtái nálunk nem terjedtek el. hogy maradjon elegendő asszimilációs felület a további lombfejlesztéshez. 10-15 cm-re kell egymástól ültetni. nagy növésű fajtákat 40 x 50 cm-re ültetjük. ápolása a halványítást kivéve szintén azonos.éstápanyagigénye közel azonos. Érdemes a metélő zellert értékesítésre termeszteni. május végén kerül le a területről. Hidegtűrő képessége azonban nagyobb. hat hétig tart és az egyes töltögetések között kb. az a levélszükségletet is biztosítja. 50 rész N-t tartalmazzon. Inkább másodtermény jellegű zöldségeket kell utána szaporítani. Az árkok aljára 10 cm trágya. s tulajdonképpen ebbe ültetik a halványító zellert. A műtrágyaoldat 34 rész szuperfoszfátot. A levélzetet papírzsineggel össze is köthetjük. s ezt nem fogyasztják. amikor a levélnyelek elérik az 1. • Fajtái tulajdonképpen nincsenek. hogy azt fokozatosan fethúzzuk a levélnyelek közé. mert csak a lombját fogyasztják. legfejlettebb leveleket szedik le. Fény-. 1 00 m 2 -enként 280-300 kg levélterméssel számolhatunk. 154 . Metélő zeller Még a halványító zellernél is fejletlenebb gumója van. A tél beállta előtti időszakban és tavasszal a vágás gyakorisága növeli a termőképességét. Ritkábban ültetve jóval kisebb a zöldhozama. Egy család szükségletét 20-25 növény fedezi még ott is. ezért szívesen fogyasztják. Egy tő jól fejlett zeller 20-30 db piacképes levélnyelet tud fejleszteni. így azok a teljes fejlettség idején összefüggő szőnyeget alkotnak. tehát fokozatosan. Palántáit sűrűn. A növényi sorrendmeghatározásánál tekintettel kell lenni arra. hogy csak a következő évben.

de feketegyökér után már ezek is termeszthetők. A gyökérnek magas cukortartalma van. Igen gazdag ásványi sókban is. Később. ami kellemes. a gyökér megerősödése után a mi viszonyaink mellett. Ismert és kedvelt zöldségnövény. Csak a mély rétegű. Valamennyi tápanyagból sokat fogyaszt. Cukortartalma 12% körül van. Nyári vetés esetén nyári mélyszántást kell végezni és a talajt aprólékosan kell előkészíteni. A feketegyökérnek alig van fajtaváltozata. Hazánkban a forgalomban levő feketegyökérből nincsen fajtaválaszték. középkötött vagy laza talajokon díszlik jól. Nagyon ízletes. Hosszúnappalos növény. A feketegyökér felszedése 155 . A csírázáshoz 8-10 °C-ot kíván. • Fényigénye szintén közepes. Jól elkészítve felér egy spárgaétellel. a forgó első szakaszába kerül. 101. így a késői káposzták nem párosíthatók vele a forgóban. • Vízigénye a fejlődés kezdeti időszakában nagy. a hideget és magas hőmérsékletet egyaránt jól tűri. legjobban 20-30 °C között csírázik. így a kelés idején elegendő nedvességet kell biztosítani a talajban. A későn lekerülő zöldségnövények nem jó előveteményei. talaj-előkészítés. de B 1 -. Ezek között nincsen lényeges eltérés a terméshozam. ábra. • Fajtái. A talajban is válogatós. 6 mg-ot. ami származási helyével is összefügg. a koraiság és a gyökér minőségére vonatkozóan. nikotinsavat bőven tartalmaz. száraz időjárásban is megfelelően fejlődik. édeskés ízt kölcsönöz neki. B 2 -vitamint. A forgatás szükség szerint a mélylazítás velejárója a feketegyökér talaj-előkészítésének. Vitamintartalma közepes. Mélyre hatoló gyökérzete miatt jó talaj-előkészítést kell biztosítani számára. Mint trágyaigényes növény. • Tápanyagigénye nagy. A nagyon kötött talajokon elágazó gyökeret fejleszt. humuszos. • Hőigénye közepes. de külföldön is alig. ligetes területen vadon is fejlődik. ábra. Feketegyökér 102. tápanyagokban gazdag gyökerét fogyasztják. Mint évelő növény. C-vitaminból keveset. • Növényváltás.Feketegyökér Hazánkban a budai hegyekben vadon is előfordul. A gyenge árnyékot elbírja.

Mivel csak így fogyasztják. Házikertben 8-10 cm mély árkot húzunk. de másodterményként is termesztik. hogy a tél beköszöntéig a palánta megerősödjön. így sok vasat. nem termesztik jelentős felületen. Ismeretes azonban. A fejlődés ütemével párhuzamos a tápanyagfelvétel is. Előnye. akkor március végén. foszfort és meszet tartalmaz. • Az ápolás során gyakori talajmozgatást igényel. 4-5 lombleveles állapotban. fásabb. hogy a kétéves kultúrában termesztett feketegyökér rágósabb. • Szedés. Tápanyagban szegény talajokon inkább kétéves kultúrában termesszük. A teljes kálium. ha az első sor oldalán egy 40-50 cm mély árkot ásunk és ebbe döntjük a feketegyökeret és így haladunk a többi sor szedésével. így 100 m 2 -re 175-200 g mag elegendő. hogy a talaj fagymentes maradjon. és szeptember 20. Különleges ápolási munkának számít a gyakran előtörő magszárak kitördelése. A kiszáradt gyökerek teljesen értéktelenek. Az esetleges öntözés gyorsítja fejlődését és minőségét is javítja. elég. hiszen a benne levő közepes menynyiségű C-vitamin is sokat veszít értékéből főzés közben. akár elővetemény is lehet. 3-4 cm mélyen. Táplálkozási értéke ízanyagaival magyarázható. ebbe vetjük a magot. akkor a benne levő nedv kifolyik és a gyökér értéktelenné válik. télen tárolt céklával kielégíthető 156 . hogy hosszú tenyészidejű fajtái jól tárolhatók. Cékla Igen kedvelt s régóta ismert. Házikertben. öntözéssel már egy év alatt is jól fejlett gyökeret kapunk. még akkor is. ha kézzel műveljük.• Szaporitása. jó tápanyag -ellátottságú talajon és elegendő nedvesség mellett. Táplálkozási értéke sem különösebben jelentős. A magszár meghagyása esetén a gyökér gyengén fejlett. augusztus 20. a gyökereket pedig letisztítjuk. esetleg kétévesként is termeszthető. mint az egyéves gyökér. salátaként fogyasztott zöldségnövény.és kalciumszükségletét csak szeptember végére. Ásványianyag-tartalma nagy. mert a gyökér tejnedvet tartalmaz. A feketegyökér fiatalkori fejlődése igen lassú. elvénült. hogy csak megfelelő előfőzéssel és ízesítéssel lesz élvezhető. A tisztítást követően osztályozzuk az anyagot. Egészen áprilisig szedhetjük. 40 cm sortávolságra vethető. A feketegyökér októberben éri el 100%-os fejlettségét. óvatosan kell szedni. Ezért a szedést októberben kell kezdeni. Télen szalmával vagy trágyával takarjuk le a sorokat. ezért a homokot nedvesen kell tartani. A csonk nélküli visszavágás szintén a nedv elfolyását eredményezheti. nyirkos pincék a legalkalmasabbak. és ha megsértjük. 8 1 és B 2 -vitamin-tartalma jelentős. satnya. A felszedett gyökeret tárolhatjuk is. A növények egyelését 4-5 lombleveles korban kézzel vagy kapával kell elvégezni. Rövid tenyészideje miatt jól használható kettős termesztésre. rostos lesz. április első felében vessük. Igy tavasz végétől késő őszig friss. Kétévesként viszont csak nyár végén. ha öntözzük a növényt. A lombot 2 cm-es csonkra vágjuk vissza. így könnyebben ki tudjuk emelni. Mindkét esetben késő ősszel lesz a feketegyökér szedésre alkalmas. Ezért javasolható a már említett árkos szedési mód. Ezekben nedves homok közé rétegezhető a gyökér. Ha egyévesként akarjuk. Meg kell azonban jegyezni. A feketegyökér hosszú tenyészideje és évelő jellege miatt egyévesként. a nitrogént és foszfort csak október végére veszi fel. között érdemes vetni. Gyomtalanul kell tartani. Természetesen ezt az állományt is ritkítani kell majd. Erre a hűvös. Kisüzemi viszonyok között legjobb. Magának a gyökérnek nem árt a fagy. ha egymástól 5-7 cm-re. Júniusban még csak 3%-os fejlettségű. Nagyüzemekben nem foglalkoznak vele. 20-25 cm sortávolságra vetjük. Ezért a fejlődéssorán minél korábban távolítsuk el az esetleg fejlődő magszárakat.

Elviseli ugyan az alacsony. így a frissen 157 . 0 °C körüli hőmérsékletet is. Később. A természetes fény hazai viszonyok között feltétlen elegendő számára. a gumók alig fejlődnek. Ezért nem szokták a legkorábban vethető zöldségfélékkel egy időben szaporítani. • Fényigénye. sőt a kisebb fagyok egyáltalán nem károsítják. erősen árnyékoló köztes növénnyel együtt nem érdemes termeszteni. ha nincs elegendő nedvesség a talajban. A korai hidegtűrők és a melegigényes növények között április elején szokták vetni. ha elegendő víz van a talajban. A gyökérgumósokhoz hasonlóan közvetlen trágyázott talajban nem szokták termeszteni. de sovány talajon kicsi a terméshozama. de a foszfort is meghálálja. A magas hőmérsékletet is jól bírja. Így a céklát olyan területen termesszük. mint hűvös időben. Az utóbbi évtizedekben egyre több céklát hoz forgalomba a konzervipar kész salátaként. ill. Főként káliumot kíván. Egyiptomi lapos céklafajta a fogyasztók igénye. • Vizigénye. erősen rostossá válnak. Árnyékos részeken azonban nem kielégítő a hozama. A gyökér fejlődése magas hőmérsékleten intenzívebb. A közepes hőigényű zöldségnövények közé tartozik. de különösen fejlődésének kezdeti szakaszán legalább 8-10 °C-ot is megkíván ahhoz. Ezzel szemben teljesen kifejlődve ősszel nem okoz problémát az alacsony hőmérséklet. • Tépanyagigénye. ábra. ahol bármikor öntözni tudjuk. Keléskor a nehezen meginduló csírázás miatt szükséges a sok víz. így a házikertben fa alatt vagy sűrű állományban. A túlzott nitrogén hatására. hogy megfelelően fejlődjön.103. Fejlődésének valamennyi szakaszában igényes a nedvességre. • Hőigénye.

jó tárolhatósága miatt a konzervipar is kedveli. talaj-előkészítés. A fajtától függően soron belül 15 cm-re általában elegendő ritkítani. tehát mielőbb fel kell használni. A hosszú tenyészidejű fajtákat másodterményként termesztik a korán lekerülő növények után. így már biztosíték van rá. E fajtacsoportba tartozik az EGYIPTOMI LAPOS fajta. a hosszú tenyészidejű ERFURTI FÉLHOSSZÚ. Négyzetméterenként 1-1. hogy vagy elő-. nem teljesen kifejlett gumót csak rövid ideig lehet tárolni. burgonya.trágyázott talajban is. A talajban válogatós. • Szedés. • Vetésforgó. Köztesként. különösen a másodterményű céklát. A továbbiakban szükség szerint gyomtalanítani kell a talajt. Ilyen fajta volt a FORMA NOVA. karalábé. Ezek általában jól hasznosíthatók a megüresedett területeken. Szép. Az ilyen. így korai káposzta. Öntözni mindenképpen tanácsos. A gumó alakja szerint vannak gömbölyű. • Fajtái. hosszú tenyészidejű fajtákat már július közepén el kell vetni. utótermény lekerülése után végezzük el. bab vagy borsó után. Kis felületen történő termesztéséből is következtetni lehet. A klórtartalmú trágyák hatására a tapasztalatok szerint gyűrűi halványabbak lesznek és így az értéke erősen csökken. középkötött talajon kapunk. A talaj-előkészítést az elő-. Hosszú időn keresztül termesztettek hengeres fajtákat. A nem tárolásra termesztett cékla már a tojásnagyság elérésekor szed hető. főként házikertben vegyszeres gyomirtásra kevés lehetőség van. Karózott paradicsom között is termeszthető ( Csepel). mely előzőleg trágyázva volt. így folyamatosan biztosítjuk a piac ellátását. az erősen kötött talajon és futóhomokon nem fejlődik jól. Legfeljebb olyan elővetemény után ültessük. A hosszú tenyészidejű cékla beéretten szedve hűvös helyen egész télen át tárolható. Április elején kezdjük vetni 30-40 cm-es sortávolságra. Ezek a fajták azonban a hivatalos fajtajegyzékben már nem szerepelnek. fejes saláta vagy csemegekukorica mellett. különösen bolgár forgóban gyakori retek. Sokat jelent ilyen szempontból. Egyelőre. viszonylag apró termésű fajták. mely a többi zöldségnövényéével azonos lenne. Ugyanakkor a tárolást nem bírják. hogy nem illeszthető be szántóföldön a növényi sorrendbe. A teljesen kifejlett gumók hetekig elállnak. Trágyázása közvetlenül nem indokolt. sima gumókat jól előkészített. • Termesztése. hogy egymás után ugyanarra a területre nem kerül. hiszen igen rövid tenyészidejűek.5 g magot kell számolni. ill. A cékla ápolása egyrészt az egyelésből áll. ezek rendszerint a legrövidebb tenyészidejűek. vagy utónövény. A jól előkészített talajba legfeljebb 3-4 cm mélyre kerüljön a mag. Magról szaporítjuk. trágyázás. Kitűnő színe. E csoportba tartoznak a BI BO RGÖ MB és a DETROIT fajták. A buján fejlődött cékla színe is gyengébb. 158 . 3-4 cm-re egymástól. Olyan kórokozó vagy kártevő nincsen. A tárolásra szánt. erős lombozatot és kis termést fejleszt. mely igen régen termesztett és ismert fajta. Ezért is számít jó partnernövénynek. A rövid tenyészidejű fajtákat egész augusztus elejéig lehet vetni. könnyű.

Ritkán főzeléknek is használják. szedhető. Talajban nem válogatós. növényi sorrend. kapával jó mélyen kiforgatjuk. • Környezeti igényei. • Fényigénye nem nagy. esetleg paprika vagy csemegekukorica is kerülhet. mert előre csomagolva is forgalomba lehet hozni. • Talaj-előkészítés. illetve foszfortrágyával egészítsük ki. A több éves gyökér ugyanis rendkívül fás és nehezen emészthető. A trágyázás nagy adagú istállótrágyával oldható meg. Házikertben télen. dinnye. Egyévesként azonban csak napos részre ültessük. Gyökerei azonban vékonyak maradnak és így minősége rosszabb. így vetésforgóba nem illeszthető. feldolgozatlanul csak egyévesként célszerű értékesíteni. bár levele aránytalanul megnő. A nagy nyári melegben is erőteljesen fejlődik. Fogyasztása egész éven át lehetséges. Házi kertben saját célra ősszel. A talajban maradó talpgyökerekről a következő év tavaszán igen erőteljes tormagyomosodás következik. Évelőként akkor is sarjad és fejlődik. Előtte bármely növény termeszthető. Elsősorban ecetesen elkészítve. ha eredeti helyén hagyják. mely a hideget és a meleget egyaránt jól viseli. Legalkalmasabb a kb. Nyáron. melyet régen ismernek és termesztenek. bármilyen gyökértörzsdarabról is. Összel ezt még 1-1 dkg káli-. 30 cm hosszú. ha a talaj nincs átfagyva. • Tápanyagigénye nagy. ha talpgyökerekről szaporítjuk. Évelőként öntözés nélkül is jól díszlik. hogy amint a torma zöld részei a földből kibújnak. Szedés után a visszamaradt gyökértörzsdarabokról fejlődik tovább. 159 . Ezért olyan kapásnövény kerüljön a torma után. • Vízigénye nem nagy. melynek gyakori kapálásával a sarjadó tormát kimerítjük. Nagyobb problémát jelent a torma után kerülő növény megválasztása. Táplálkozási értéke nem túl nagy. Évelő növény. de jó minőségű. jól trágyázott területet kell biztosítani részére. Célszerű a szaporításra kerülő dugványok föld felőli vagy föld feletti részét megjelölni. s így éveken át fedezi a szükségletet. Igen mélyen megművelve vagy ásva. mert erőteljesen burjánzik és egyre nagyobb területeket foglal el. ezért legalább 20 cm-es dugványt kell használnunk. szabványnak megfelelő gyökeret inkább a homokos talajokon lehet nyerni. A legkeményebb teleken is sértetlen marad. Még viszonylag árnyékos helyeken is szépen díszlik. akkor öntözni kell. Egy időben a központilag is árusított dugványok Debreceni csípős néven kerültek forgalomba. homok között tároljuk. Hivatalos fajtái nincsenek. • Szaporítása. Ezt követően a dugványokat kötegbe kötjük és pincében. Nyersen. ha egyáltalán nem trágyázzák. 3-4 kapálással a gyomtormát az asszimiláció meggátolásával teljesen kiirthatjuk. Lényegében savanyúságot is pótol. ha több évig hagyjuk a területen. amely az őszi talaj-előkészítésig. Ma a torma az engedélyezett növényfajták jegyzékében nem szerepel. de ha egyévesként termesztjük és megfelelő vastagságú gyökereket akarunk nyerni. s ennek irtása gyomirtó szerrel azért nem oldható meg. Fokozatosan terjed a fogyasztása.Torma Olyan zöldségnövény. húsok mellé szokták tálalni. bár nagyüzemben is megoldható lenne. Így a torma után melegigényes főnövény. A házikertben a kert egyik félárnyékos részén szokták telepíteni. Évelő növény. • Fajtái. bármikor szedhető. trágyázás. októberig lekerül. kora tavasszal egyaránt ültethetjük. mert a kultúrnövényt is elpusztítjuk. Az egyéves torma már gondos előkészítést igényel. Még jobban megfelel. ceruzavastagságú dugvány. Ennek lényege. Ez négyzetméterenként 2-3 kg trágyát jelent. Az igények miatt főként házikerti termesztése terjedt el. Az egyéves értékesítésre szánt torma ezt a hosszúságot megtartja. Házikertben 4-5 évig maradhat ugyanazon a helyen. mert felszedett állapotban tárolható is. ha évelőként marad. Négy-öt év múltán azonban irtani kell.

Kisüzemekben elvégezhető még egy művelet. Egy-egy alkalommal az öntözővízzel 1 dkg-nyi pétisót is adagolhatunk fejtrágyaként. Általában fúróval dugványozunk. egymástól 70-80 cm távol- ságra. A szedést követően célszerű minél mélyebben megforgatni a talajt. A felszedett gyökereket teljesen megtisztítjuk és lombtalanítjuk. Inkább homok között. A nagy hidegek beállta előtt szedjük.5 kg értékesíthető gyökérrel számolhatunk. Hosszan tartó szárazság esetén feltétlenül öntözzünk. Utána a bakhátakat eredeti formájuknak megfelelően kell alakítani. Augusztus folyamán a bakhátakat meg lehet bontani és egy zsákdarabbal a torma oldalgyökereit ledörzsölhetjük a talpgyökerek megsértése nélkül. Többéves tormatd házikertben A kiültetés ősszel és tavasszal egyaránt végezhető. Négyzetméterenként 1-1. Ettől függetlenül a következő évben a feltörő lomb kimerítését folytatni kell. esetleg értékesíthetetlen lesz. Ezenkívül a talpgyökerekből szaporítóanyagot is készíthetünk. A talaj kötöttségétől függően 25-30 cm magasra formáljuk. 1-2 cm vastag földdel fedjük a dugványokat. Először bakhátakat készítünk. • Szedése. hogy a gyökérmaradványok felkerüljenek. hogy jobb minőségű tormát kapjunk. mert a gyökér még alacsony hőmérsékleten is növekszik. majd tároljuk. Kötött talajon kisebb. . Igy a tárolás fontos feltétele. Száraz helyen a gyökér összeesik. A telepítés után időnként — ha szükséges — gyomtalanítunk. hogy az ne száraz helyen történjen. Ügyeljünk arra. március folyamán ültetni. ráncossá válik. alacsonyabb bakhátakat készítünk. ilyenkor a dugványokat ferdén helyezzük a talajba. esetleg prizmában tároljuk.104. pincében. ábra. Tanácsosabb azonban tavasszal. hogy a lehelyezett dugványokhoz a talaj megfelelően tömörödjön. négyzetméterenként. Korábban ne. Homokon teljesen merőlegesen ültetünk.

Nyilvánvalóan lehetnek átmeneti megoldások a paprika—főként az étkezési paprika —termesztésében nagyüzemi. igy például sok más élelmiszernövényünkkel ellentétben nagyon érzékeny a különböző védekezőszerekre. szövetkezeti keretek között is. sőt a palántanevelést is a nagyüzem oldhatja meg sikeresebben.- -!.. A fűszerpaprika -termesztésben már lényegesen közelebb vagyunk a teljes gépesítéshez. háztáji gazdaságokban foglalkozzanak vele.' Burgonyafélék Paprika 161 . Ápolása ezért nagyrészt kapálásból áll.A paprika a legjelentősebb zöldségnövényeink egyike.. ezért a hajtatott és a szabadföldi paprikát a tenyészidő során 6-8 esetben is szedik.-_ —3.). a talajápolást.% __. A konzervpaprika termesztése szintén jobban gépesíthető. mint kevés más növény. A kézi munkákat a munkaerőhöz méretezett felületen a szövetkezet tagjai végzik családtagjaikkal együtt. szabadföldön pedig. gyomirtókra. Egy felnőtt ember napi 50-70 mg -os szükségletét 4-5 dkg nyers paprikával már fedezni lehet. Még itt is bizonyos műveletek esetenként kézzel végezhetők (egyelés. s ma még megoldatlan feladat. A nyers fogyasztás mellett igen régen használják őrölten fűszerpaprikának. tápanyag) tűnik ki. kisebb felületen történő termesztése mellett szól. s a palántanevelés is meglehetősen sok kézi munkával jár. mint a csemegepaprikánál. mint a csemegepaprikáé. a tápanyag-utánpótlást. Emiatt arra kell törekedni. Főként C-vitamin van benne bőven. Az étkezési csemegepaprika korszerű szabadföldi termesztése és hajtatása sem mondható nagyüzeminek. Előnyös sajátossága II Zöldségtermesztés tkh \ • . hanem más tekintetben is érzékeny..n" ' \11 N(11 %Ii ‘‘. Bizonyos alapműveleteket. A hajtatott paprikában is majdnem 100 mg található. A paprikát többféle célra lehet felhasználni. . a védekezést. az esetenkénti öntözést. ■ Ot% )\ . melyek a fűszerpaprikához hasonlóan. mert olyan mennyiségben tartalmaz vitaminokat.. a körülményektől és fajtától függően a 300 mg -ot is elérheti. A növény sajátosságai közül nemcsak környezeti igényességével (magas hőmérséklet. A teljesen biológiailag éretten szedhető pritaminpaprika szedése is könnyebben megoldható géppel.. sok víz. Az ilyen célra termesztett paprikát ráadásul csak palántáról lehet gazdaságosan termeszteni.. Rendelkezünk már olyan fajtajelöltekkel. és így géppel történő betakarításuk jobban megoldható. mert a szedés egy időpontban végezhető. válogatás stb. termésük zömét egy időben hozzák. A folyamatos szedés gépesítése bonyolult. Ez a tulajdonsága a növény kisüzemi. Ez a mennyiség többszöröse a paradicsomban vagy a káposztafélékben található mennyiségnek. hogy főleg a kisüzemekben. gyomirtás. A nyers fogyasztásra termesztett paprika folyamatosan virágzik. A paprika táplálkozási értéke nagy.

borús időben 18-20 °C-on fejlődik a legmegfelelőbben. A paprika csípősségét a capsaicin okozza. A fűszerpaprika ízanyagain kívül jelentős a festéktartalma is. A szabadföldi palánták nevelése hideg fólia alatt Mihálytelek környékén általában eredményes. Ez az időszak 30°C közelében valamelyest lerövidül. Természetesen éjjel vagy borús időben ennél alacsonyabb hőmérsékleten kell tartani kb. A fajták között csírázási erélyben van ugyan különbség a hőmérséklet hatására. mert helybe vetésével mindaddig várni kell. míg a talajhőmérséklet 10 °C fölé nem emelkedik.és a fényadottságok arányban legyenek. Hajtatásban. amelyekből a csípősség teljesen hiányzik. A palántanevelésben még szabályozható a hőmérséklet. hogy 70-80%-os termőképesség biztosítása esetén is a legjövedelmezőbben termesztett zöldségnövények között van. Általában a 25 °C hőmérséklet a legkedvezőbb a paprikának.5-1 mg. Efölött azonban a csírázó növényeket már káros hatások érik.és kisüzemben egyaránt. de a hűvösebb klímájú nyugati államokban is csak növényházakban termesztik (Hollandia). hideg fólia alatt 80 Ft/m 2 bevétel esetén már jövedelmez a paprika. hogy a tőlünk északabbra fekvő országokban már alig termeszthető szabadban. Ezért fűtés nélküli berendezésekben palántát nevelni csak kivételesen jó adottságú területeken és évjáratokban lehet.és B 2 -vitamin a zöldpaprikában 100 g-onként 0. A mesterségesen készített tápokhoz keverve elsősorban a tojástermelésre tenyésztett baromfiak etetésére használják. Novemberi borús napokon a 25 °C-on tartott növények pótfény nélkül már kissé megnyúlnak. hogy olyan mértékben változik a terméshozam. főként reuma elleni gyógyszerkészítményekhez. vontatottá válik. nyers fogyasztásra folyamatosan szedett fajták képesek akár 400-500 q/ha termésre is. amilyen mértékben kielégítjük a paprika igényeit. 7 °C-kal. 250 q hektáronkénti termés elérése esetén biztos a haszon. hogy savanyított állapotban sem veszíti el C-vitamin-tartalmát. növényházban 300 Ft/m 2 . De 20 °C-on éjjel-nappal tartva is jó eredményt érhetünk el. A B 1 . hogy a termesztők nem biztosítják mindazokat a feltételeket. A paprika a nagyon melegigényes növények közé tartozik. a kiültetés után azonban már a természetes hőalakulás fogja befolyásolni a paprika fejlődését. A palánta napos időben 25 °C-on. de az előzőekben leírt hőhatás általánosságban helytálló. A csírázás időszakában 1 0 °C alatt általában nem fejlődik. de 20 °C-on nem történik megnyúlás. A-vitamin (karotin) főként a fűszerpaprikában vagy a beéretten fogyasztott paprikában van bőségesen. így télen a legjelentősebb s egyben a legolcsóbb vitaminforrások egyike a savanyított paprika. s néhány dekagramm nyers pritaminpaprika is ugyanilyen szerepet tölt be. A szabadföldi. A felnőtt ember 2 mg napi igénye már 3-4 g őrölt fűszerpaprikából fedezhető. Nagy szerepe van a termesztés során 162 . A capsaicin hatással van az emésztésre. 20 °C alatt 1 0 °C-ig csökken. akkor a 25-30 °C-ot is elbírja. hogy a hő. Ez az oka annak. Ismerve a paprika termőképességét. 10 °C alatt azonban már nincs. de tiszta kivonatban gyógyszer-alapanyagnak is felhasználják. Hőigénye a fejlődés különböző időszakában eltérő. a csírázás erélye. • Hőigénye. Amikor már bőségesen van fény. A szabadföldön a hőszabályozás lehetetlen. akár a hajtatásban. sőt kedveli a paprika. Az alacsony termés oka. Az ország nagy részén azonban biztonságosan csak fűtéssel lehet paprikapalántát előállítani. 20 °C körüli hőmérsékleten 2 hét alatt kelnek ki a magok. melyekkel a paprika termőképességének maximumát adja. Ez vonatkozik a nyers fogyasztásra. a konzerv. A paprika termesztése élelmezési jelentőségén túl a termesztő számára mint jövedelemforrás is kedvező lehet. akár a szabadföldi termesztésben nyugodtan kijelenthetjük. de még van fejlődés. Ezt azért jó tudni. s ezt egyéb zöldségnövények hajtatásával alig lehet biztosítani. Úgy is fogalmazhatnánk. Az ételek színezése el sem képzelhető nélküle. Ma ennek még a felét sem produkálják a gazdaságok.és fűszerpaprika termesztésére a nagy. a szárított paprikában 4-11 mg. Vigyázni kell arra.a paprikának. Vannak fajták.

• Tépanyagigénye. színét stb. Legkedvezőbb a paprikának. Nálunk sokáig öntözés nélkül termesztették a fűszerpaprikát. Nagyon csapadékos. lassan felmelegedő területeken korai termésre nem lehet számítani. A paprika 0 °C alatt megfagy. mint a nitrogén. Így a fűszerfajták valamelyest kevesebb vízzel is beérik. így a november közepi vetésből származó paprika tenyészideje fajtától függően 180 nap is lehet. Az volt a hiedelem. Trágyázási tanácsként leginkább alapvető kiindulópont lehet.034 kg foszfor és 0. A tenyészidő-eltolódásból is világosan következtetni tudunk a paprika nagy fényigényére. Szabadföldön májusi kiültetéssel megkapja a szükséges intenzív fényt. erősen lerontja. amikor a fényviszonyok a júniusihoz hasonlóak. Ennek megakadályozására indokoltnak látszik a tenyészidő második felében könnyen felvehető káliummal való fejtrágyázás. hogy az öntözésnek nincsen káros hatása a szín alakulására. 0. Hiába a fűtés.a hővel történő gazdálkodásban a termőhely helyes megválasztásának is. A fajták fényérzékenységben is különböznek. hogy a szeptember végi fagyokig a paprikának a teljes termése nem szedhető le. Az sem jó azonban. • Vizigénye. A fényhiány tehát nem lehet a szabadföldi termesztésben probléma. a mérések szerint. márciusi vetésű paprika szedéséhez csak mintegy 100 napra van szükség. 1 q termésre. akkor a levélzet világossárgává válik. Az egyes fajták között határozott eltérés van. hanem a kevesebb fény az oka. A hajtatásban a fényhiány már komoly gondot okoz. és a 12-16 óra hosszáig tartó világítást. a növények levélzete a normálisnál keskenyebb és szürkészöldes lesz. gazdaságosan a mi klímaviszonyaink között csak öntözésse/termeszthető. ha nincs elegendőfény. A H2 és a Hatvani fajta még a legsötétebb téli hónapokban is köt. a növény igen lassan fejlődik. mély fekvésű. míg más fajták csak megfelelő fényintenzitás mellett. de ennek nem a víz. biztonsággal tehát eddig tervezhetünk a szabadföldi paprikatermesztésben. sokéves átlagban. Ha kevés. • Fényigénye. míg a februári. Egyes fajták kisebb-nagyobb mértékben lehullatják lombjukat. Ennek a pótlásáról feltétlenül gondoskodni kell. buja fejlődés) és haragoszöld színűek. Eredményesen. de akkor a levelek nagysága nem tér el a normálistól. kevés fényű nyarakon valóban gyengébb a fajták festéktartalma. Márpedig a jövedelem jelentős százaléka a korán szedhető termésből származik. északi országrészeken. A három legfontosabb tápelem közül a kálium hatása mérhető le leggyorsabban. így a növények kicsik maradnak. ha a nyár derült. Gyakorlati szempontból nagyon lényeges a tápanyagok arányának megállapítása is. A víz adagolásának mindig arányban kell lennie a hőmérséklettel. A nitrogénnek van a legnagyobb szerepe a növény életében.25 kg nitrogén. hogy mit vesz fel a paprika a talajból a tenyészidő során. Kísérletekkel igazolták. A tenyészidő vége felé a bogyók száma és nagysága csökken. Hűvös. ha túl sok a nitrogén. A fényigényes növények közé tartozik. 1-2 órás 0 °C alatti hő már elpusztítja a növényt. esetleg a kötődésekre is kihat. A hiányzó csapadékot öntözéssel biztosítjuk. A palánta nélküli termesztés legnagyobb hátránya tehát. hogy olyan körülmények között fejlődik legjobban.26 kg kálium jut. Kevés kálium esetén a növekedés lassúbbodik. de a paprika minőségét. A talaj erősebb lehűlése ugyanis károsan befolyásolja a fejlődést. 163 . csapadékmentes. Ha mégis kevés van belőle. Ilyenkor a levelek túl nagyra nőnek (túltrágyázott talaj. Az első fagyok. Még a december elején vetett paprika is több mint 150 napig fejlődik. tehát csak januártól. Ezért is lényeges a kiültetés idejének megválasztása vagy fagyveszély esetén az éjjeli fagyvédelem. Napjainkban bebizonyosodott. szeptember végére esnek. A paprikában jóval kisebb mennyiségű a foszfor. lassúbb lesz a növekedés. Ez a haragoszöld szín egyébként a vízhiány esetén is jelentkezik. 0. a levelek apróbbak lesznek és színük bronzossá válik. hogy az öntözés biztonságossá teszi ugyan a termesztést. A szár és a levelek piros vagy bíbor színeződése nem tapasztalható.

ábra. Fehér paprika 106. ábra. Hajtatási paprikafajták 164 .105.

rövid tenyészidejű fajtákat kell termeszteni (KOVÁCSHÁZI. géppel. Ezek hiányában a palántát készen kell megvásárolni. ahol legalább 20 °C biztosítható.2-0.5-2 munkaerőre van szükség. • Ahhoz. 1 m 2 -en tűzdelésig célszerű szaporítóládába vetni a magot. Ennél kisebb méretű már kevés a gyökérnek. Ha azonban valaki nem piacra és csak szabadföldön termeszt. szivattyú stb. KESZTHELYI).3-ra csökkenhet. Célszerű a tűzdelést 7-es agyagcserepekbe végezni. E célra a fűtött fólia sátrak. hogy ilyen fejlettségű palántákat nyerjünk május közepére. Keléskor biztosítani kell a nedvességet és a páratartalmat. Főként azért. tehát a fagyosszenteket követő napra bimbós. • Korai szabadföldi termesztés E célra korai.5 dkg nitrogéntartalmú műtrágyával. A paprika alapvető termesztési feltétele a víz. erős paprikát is termeszteni. A magvetés tehát március 10-15. akkor célszerű zöld színű. A tápközeg 7 x 7 cm-es kocka vagy 7 cm átmérőjű henger. használhatunk gyepkockát is. nyolc hét palántanevelési időre van szükség. ezek kellő gondosság esetén több éven át használhatók. a vetéstől számított 2 hétre kel ki.és káliműtrágyával és 0. hektáronként 1. A termőfelület nagyságától. Korábban. nagy földlabdával kell kiültetni. A gépesítettség fokától függően ez a szám 0. A paprikatermesztéshez szakember is szükséges. akkor tűzdelésig célszerű szaporítóládába vetni a magot. esetleg vegyszerrel is. Mindezek ellenére a termésátlagok magasabbak voltak. tömlővel vagy permetezőberendezéssel adjuk. CECEI. A palánták ápolása a hőmérséklet állandó értéken tartásából áll. A korai szabadföldi termesztéshez nevelt palántákat a kiültetést megelőzően 8-10 nappal lassan eddzük. hogy a paprika környezeti igényei kielégítést nyerjenek. 7 x 7 cm-es kocka vagy henger használata esetén 1 m 2 -en 200 db palánta nevelhető. Alapfeltétele. között kerül sorra. erős paprikák inkább hajtatásra jók. de ezt ki kell egészíteni 1-2 dkg foszfor. háztáji. Gyökérsérülés nélkül. (Öntözőkanna. A körülményeknek megfelelően kell a berendezésekről gondoskodni. korai szabadföldi termesztésre nem. akkor 4-5 nappal lerövidül a palántanevelés ideje. A feltételek tehát elsősorban technikai színvonal és korszerűség dolgában eltérhetnek. a termesztés jellegétől (üzemi. Ha a magot előcsíráztatjuk. amikor a zöldségtermesztés még az 1-2 holdas termesztők körében terjedt el. mint ma. hegyes. esetleg már virágzó palántákat ültessünk. szoktatjuk a külső hőmérséklethez és páratartalomhoz. Amennyiben palántanevelő berendezésünk van. A páratartalom 80% körüli értéken a legkielégítőbb. A H2 HETERÖZIS már túl drága szabadföldre. Teljesen kézi munkára alapozva a termesztést. május 15-16-ra. A feltételek közül nagyon lényeges. A tűzdelést a már felsorolt tápközegben végezzük. hogy a kiültetés idejére megfelelő minőségű palánta álljon rendelkezésre. A paprika lassan csírázik. a megfelelő termés eléréséhez feltétlenül öntözni kell. mert a növény részére időben és anyagban mindent megadtak. E célra a KOVÁCS HÁZI és a HATVANI fajták megfelelőek. polietilén borítással. A hosszú. ennél nagyobb pedig térfogata miatt kevésbé gazdaságos. Gyomtalaníthatunk kézikapával.) A paprika jó/ trágyázott talajon terem bőven.• A termesztés feltételei. Így pl. hogy a vizet kannából. családi művelés) függően nagyon eltérőek lehetnek a paprikatermesztés módjai. Ezért palántanevelő berendezésre van szükség. Ez . öntözőtömlő. Az már részletkérdés. Ezek készülhetnek egyszerűen papír. tehát az öntözés módja eltérő lehet. a kézikapán és az öntözővizet kiemelő motoron kívül legfeljebb a lókapa segítette a kertész munkáját. A víz kijuttatása. Házi körülmények között az előcsíráztatott magot mindjárt a tápkockába helyezzük. A tömeget a CECEI típusú fajták adhatják. hogy a legmegfelelőbb kiültetési időpontra. későbbiek pedig nem lesznek kellő fejlettségűek. Négyzetméterenként 3-5 kg istállótrágyával lehet számolni. 1 m 2 -en tűzdelésig (1-2 lombleveles állapot) 2000-3000 növény nevelhető fel. • Szaporítás. palántanevelés. Korábbi vetésből származó növények elöregszenek a kiültetésig. A korai szabadföldi termesztés lényege. ágyak vagy a szaporító növényházak a legalkalmasabbak.

ábra. Kiültetésre alkalmas.107. fólia alatt nevelt paprikapalánták 166 . ábra. Táphengerben nevelt paprikafajták 9 hetes korban 108.

szakszerűen edzett palánta a kiültetést alig sínyli meg. • Trágyázás. Ellenkező esetben 30 x 30 cm körüli tenyészterület a megfelelő. kemény bogyók fejlődjenek. ezért csak a gyökeresedés beindulásához szükséges vízmennyiséget adjuk. ALMA. Korai termesztésnél célszerű ikertövekkel dolgozni (egy tő két növény). Tavasszal a talajt öntözésre készítjük elő. Ennél korábbi fejtrágyázás hátrányosan befolyásolja a koraiságot. 167 . kötöttebb talajokon 30-50 mm. Az alapos beöntözés azonban nagyon lehűtheti. kis felületen kézzel. • Ápolás. hogy a vegyszerezett gabonafélék után sem lehet ültetni. KESZTHELYI. mert vagy teljesen éretten szedjük. a termesztés módja és a tenyészidő alakulása miatt. Tíz napra következhet a második szedés. A fejtrágya N -tartalmú műtrágya. így a szedés folyamatossága a termés mennyiségére kihatással van. Jó lenne 2-3 évenként a kötöttebb agyagos talajokat alaposan istállótrágyázni a szerkezet javítása érdekében. A kiültetés nagy felületen géppel végezhető. Humuszos. Paradicsom és burgonya előtt vagy után sem ajánlatos termeszteni. mert kiégetheti. mert utóhatásuk lehet. savanyításra alkalmas. Barázdás öntözésnél alkalmazhatjuk az ikersorokat. ez 8-10 naponkénti öntözésnek felel meg. barázdákat. Laza talajon akár 80 mm víz is adható. szedés után fejtrágyázzunk. Házikertben tehát 3-4 éves szünetet tartsunk.5 dkg/m 2 között változik. ott 10 növény is ültethető. ültetőfa segítségével. Utána már két hetet kell várnunk. amikor ásunk vagy szántunk. Kihúzzuk az ágyásokat. jó minőségű talajokon elegendő 6-8 növény is. A nem korai szabadföldi paprikák közé a konzervnek való. Teljesen száraz nyári időben legalább 8-10-szer öntözzünk. A korai szabadföldi termesztésből kedvező időjárási viszonyok között június 20. Permetező öntözésnél a művelés miatt 60+20 x 25 cm-es tenyészterületet ajánlatos választani. Először a 2-3. Konzervnek: PARADICSOM ALAKÚ FEHÉR. CECEI. ez lehet 50+30 x 25 cm is. ami alapos áztatásnak felel meg. KÚPOS. körül szedhető az első termés. Pritaminpaprikának: PAPADICSOM ALAKÚ ZÖLD. amíg az első 2-3 termés meg nem kötött. éretten piros színű. A tapasztalat azt bizonyítja. Általában négyzetméterenkéht 8-10 tövet kell ültetni az öntözéstől és a művelésmódtól függően. A tenyészidő során adott műtrágya mennyisége a gyakorlatban 1. Az öntözéssel egy időben végezhetjük a fejtrágyázást. A paprika folyton növő növény. Egymás után ugyanarra a területre nem tanácsos ültetni. A jól. Gyengébb minőségű talajokon kisebb a növény növekedési üteme. Az utolsó adagolás augusztus második felében esedékes. Az üzemek egy részében a munkaerőhiány miatt 3-4 alkalomnál többször nem szednek. paradicsom alakú paprikát és a cseresznyepaprikát soroljuk.0-1. • Fajtái. mint korábban a palánta volt a talajban. Az öntözés a későbbiekben a talaj nedvességi állapotától függ. • Tömeg paprika-termesztés. vagy csak késő ősszel. hogy egy-egy öntözéskor a paprika igen nagy adag vizet kíván. Ezért a régi ágyásos vagy a később elterjedt barázdás öntözés adja a legjobb lehetőséget a vízigény kielégítésére. amelyet vízzel egyenletesen elkeverve juttatunk a talajra. Május közepén már elég meleg a talaj.a művelet fokozott szellőztetéssel és vízelvonással jár. Sokan gyakorlati megfigyelés alapján az első komoly öntözést mindaddig nem végzik el. • Szedés. töltögetni tehát nem tanácsos. tűzdelés nélküli palántáról szaporítjuk. így a termés is kisebb lesz. Legbiztonságosabb a májusi fagyok elmúltával kezdeni. • Növényváltás. Üzemben nagy nehézséget okoz. talaj-előkészités. A második évben már rendszerint csökken a termés. hogy egyszerű. CSERESZNYE. a talaj tápanyag-ellátottságától függően. BOGYISZLÓI. • Kiültetés. A paprika lehetőleg ugyanolyan mélyre kerüljön. hogy megfelelően fejlett. Alapvetően abban különböznek a korai szabadfölditől. A tenyészterületet a talaj minősége is befolyásolja. A műtrágyát vagy a trágyalevet tömény oldat formájában ne öntözzük a növényre. Összel a káliműtrágyával együtt kell bedolgozni. Ezek szedése kevésbé folyamatosan megy végbe.

A kezelési. különösen. Házikertben azonban akár a pritaminpaprikát is termeszthetjük tűzdelt vagy tápkockás palántáról. A tenyészterület az olcsóbb palánta miatt ez esetben ideálisan 10 tő/m 2 lenne. mert így a szedést előbbre hozhatjuk. trágyázás tekintetében lényeges eltérés nincsen. ebben az időben ilyen sima palántát viszonylag könnyen lehet már nevelni. a ki ültetést március végén. ha a tavasznak ez a szakasza elég napfényes is. Alapvető eltérés a szaporításban van. s ehhez 15-20 g magra van szükség. A sima palántáról való termesztés 2-3 héttel rövidebb palántanevelést jelent. április első napjaiban végezzük. Házi körülmények között szobában. ápolási teendők a kiültetéssel kezdődnek. mert rövidítjük vele a palántanevelés idejét. Úgynevezett langyos talpon vagy káposztapalánták után is lehet nevelni. mint a korai szabadföldi paprikánál. Az ilyen paprika kiültetése is változatlanul május közepén van. A magot az előcsávázás mellett ilyen esetben is célszerű előcsíráztatni. A sima palántanevelésnél négyzetméterenként 1600-2000 db palántát tudunk felnevelni. A palántanevelést. területmegválasztás. • Szaporítás. Az ápolási teendők ugyanazok. Paprikahajtatás fólia tömjön 168 . konyhában. és a fagyokig több termést tudunk biztonságosan betakarítani.Növényváltás. Az ilyen késői paprikát nem lehet biztonságosan nevelni fűtés nélkül fólia alatt vagy hidegágyakban. ábra. 109.

Miért nem lehet a paprikát február közepe előtt hajtatni ? A biofűtéses berendezésekben a trágya csak 6-7 hétig képes a talajt melegen tartani. Ma a hajtatás legelterjedtebb berendezése a fólia. A kiültetést 30 x 30 cm tenyészterületre célszerű végezni. hajtatással is foglalkozó üzemből beszerezni. hogy emiatt nem szokták fólia alatt korán kezdeni a hajtatást. Kérdés azonban. esetleg biofűtéssel is. • Fűtött főlia. Kisüzemekben a hajtatáshoz a palánta előállítása jelentette a legtöbb gondot. a talaj. továbbá a konzervipar igényeit elégítjük ki. Célszerű a fejtrágyázásra literenként 1-2 g pétisó és szuperfoszfát műtrágyakeveréket adni. hogy a palánták teljes gyökérzettel és földlabdával sziklevélig kerüljenek a földbe. Ügyeljünk arra. növény: paprika 111. Gyulán. 31-ig. A meglevő berendezéseket az üzemek elsősorban palántanevelésre használják. 0. pl.31 -ig. ezt a vegetáció alatt 4-5-ször lehet ismételni. a paprika hajtatását a következő variációk szerint végezhetjük. A technikai fűtésű fóliás berendezésekben viszont a téli fűtés olyan drága. 2. Ezt kétszálasan 5 x 5 vagy 5 x 8 cm-re végezzük. A vetést tehát január első napjaiban el kell végezni. A hajtatás a berendezések hasznosításának egyik gazdaságos lehetősége. de ennek hosszabb a tenyészideje. hogy ősszel paprikát hajtatni csak akkor érdemes. Ebben az időben legfeljebb a hidegtűrők palántaneveléséről lehet szó.20-111. A magot célszerű szaporítóládába. A fóliából készült berendezések mérete eltérő. 3-4 lombleveles korban. összel. Első növényként számításba vehető lenne a karalábé is. Főként tavasszal jelentkeznek igényekkel a paprikát importáló országok is. retek) 11. Sorra véve a lehetőségeket. Megfelelő gondozással március végére kiültetésre alkalmas növényeket kapunk. a HATVANI és a KOVÁCSHÁZI fajták. A hajtatott áruk igényeinek alakulása kedvező a kistermelők számára. A február második felében ültetett paprika már elegendő fényt kap a normális fejlődéshez. de november—decemberben olyan kevés az igény.5 cm mélyre vetni. A növényházi termesztést nem ismertetjük. Gondos kezelés (öntözés. 50%-a lehet hegyes erős fajta. Ha ilyen lehetőség nincs. Március vége körüli kiültetéshez 12 hetes palántaneveléssel kell számolni. Csak hajtatásra használt fólia esetén: 1. A paprika hajtatásának célja. melyek július végéig jelentős mennyiséget vásárolnak. • Szaporítás. A sóska jelenleg igen jól értékesíthető. növény : hidegtűrő (saláta. A fűtött fóliának ez a legjövedelmezőbb hasznosítási lehetősége. amikor a termések fejlettsége elérte a felhasználási célnak megfelelő érettséget. Az ápolási munkák a hőmérséklet szabályozásából. a fehérek közül a CECEI típusok jöhetnek számításba. 169 . 1 cm tőtávon kb. ha arra már előre van megrendelő. Legbiztosabb a palántát valamely nagyobb.31—VII. porhanyítás. bár a fűtött hajtatás még ma is jelentős. de a hajtatás idejét és módját inkább az dönti el. • Hajtatása. hőmérséklet-biztosítás) után öt hétre a palántákat áttűzdeljük ismét a szaporítóládába.és légfűtéses ágyakban kell a palántát felnevelni. A viszonylag olcsó termálvizes üzemek télen hajtatott paprikájára alig van kereslet. A fűtés természetesen történhet technikai. hogy a téli és tavaszi hónapokban is ellássuk a fogyasztókat friss paprikával. Ugyancsak előnövény lehet fűtött fólia alatt a sóska is. 5 cm sor-. míg a másik felén már fehér. öntözésből és fejtrágyázásból állnak.Szedni akkor kell. az első után négy héttel 7-es vagy 8-as cserépbe vagy tápkockába tűzdelünk. vastagabb húsú paprikát célszerű hajtatni. A csemegepaprika szabadföldi termesztésével a piac nyári és kora őszi szükségletét. október végéig általában kitart a szabadföldi paprika. hogy fűtött vagy hideg fólia alatt dolgozunk-e. hiszen fűtés nélküli berendezésekben hajtatnak paprikát. Ehhez tehát a fajtákat a piac igényének megfelelően választhatjuk ki. mert különben a növények visszaesnek a fejlődésben. hogy értékesítése a fővároson kívül másutt akadálymentes-e. Az előbbi célra a H2 HETERÖZIS.

Hajtatott paprikafajták műanyag cserépben 170 . Paprikahajtatás műanyag cserépben 111. ábra.110. ábra.

mert a paprikát tíz nappal előbb ültetjük. retek. eleje—III. 30—VII. IV. s azt a hajtatásban hetenként ismétlik. 20—VII. eleje—IV. Kisüzemben. 15. 10. vége IV. 1. Palántaneveléssel is hasznosított fűtött fóliában: 1. eleje—IV 20. növény: karalábé III. Az első variáció nagyobb bevételt jelent. igen jól bevált az egészen kisméretű fólia ágyakban. 31-ig. 10—V. növény: saláta. szemben a salátával vagy a retekkel. növény: saláta vagy retek 2. 30. paprikahajtatás A hajtatás részletmunkái egyeznek az előzővel. saláta) 2. eleje—VII. hidegtűrő (káposztafélék. vége. 15—VII. V. 1. 2. karalábé 2. növény: paprika II. Paprikahajtatás fólia alatt . 31. növény: paradicsom 3. IV. Ugyanakkor a karalábéból nincsen többletbevétel. vége. növény: paprika IV. Harmadik lehetőség: 1. Kisüzemekben még a vándoroltatás is elképzelhető. eleje—IV.Az első szedésre április végén kerül sor. 112. • Hidegfóliás hajtatás Első változat: II. ábra. növény: paprika Második változat: III. pontosan betartva az időpontokat.

ún. A csokros ültetés ma már nem célszerű. Lerövidül a tenyészidőben a termésképzés lehetősége. s ebből 1500 db egészséges palánta nevelhető. között feltétlenül ültessük ki. Paradicsom A paradicsom nemcsak nálunk. A fűszerpaprika palántázását szintén a májusi fagyok elmúltával kell végezni. Az egyszerre érő konzervipari paradicsom gépi szedésére már van lehetőség. hanem világviszonylatban is az egyik legkedveltebb és legnagyobb felületen termesztett zöldségnövény. Még a konzervparadicsom sem tartozik a teljesen gépesített zöldségfélék közé. mint a csemegepaprika. A palántaneveléshez legalább langyoságyat használjunk. A kiültetés kézzel. Az utóbbi időben nemesített. mind a nyers fogyasztásra termesztett paradicsomot is 8-12 alkalommal lehet szedni. mégis folyamatos szedés esetén szinte egyedi bánásmódot kíván. majd az érést. érett állapotban történik. ahol hosszú idő áll a növény kifejlődésére. egyszerre érő fajták kivételével folyamatosan virágzik. Az elhúzódó kiültetés késlelteti a virágzást. Kisüzemben és házikertben továbbra is célszerű a fűszerpaprikát palántaneveléssel termeszteni. A fűszerpaprika tenyészterülete valamelyest eltér a csemegepaprikáétól. helybevetéssel történő termesztés. Valamelyest talán kisebb vízmennyiséggel is beéri. Egyebekben a palántanevelés azonos a csemegepaprikáéval. Itt a szedés is kézzel történik. • Szaporítása. és emiatt a termesztő sem jut megfelelő jövedelemhez. s kevesebb lesz a fagyokig kifejlődő termés. Hat hetet számítva a palántanevelésre. Nagyüzemben mindinkább tért hódít a teljes gépi műveléssel. így mind a hajtatott. A pótlásra mintegy 20% palántatöbblettel kell számolni. különösen kis területen. Csak olyan adottságú országokban vált már azzá. tehát helybe is vethető : továbbá érési idején nincs számottevő csapadék és kielégítő a hőmérséklet. különben nagyon későn kerül piacra. 172 . Mindenesetre a konzervparadicsom teljes gépi termesztése megvalósítható. június eleji kiültetés. Tápanyagigénye nagy. ültetőfával. Négyzetméterenként 15-20 g magot használjunk. a folyamatosan szed hető étkezési paradicsoméra azonban nincsen. Kiültetéskor sem kell annyira babusgatni. mint a paprika. Nagy a magszükséglet igénye. A friss fogyasztásra kerülő paradicsomot még mindig palántázással kell termeszteni. ugyanakkor a nyers paradicsomot „kertszerűnek" kell továbbra is tekinteni. így későre nyúlik a biológiai érés. esetleg kapával történhet. így jól trágyázott talaj esetén is 1-2 fejtrágyázásos öntözést meghálál. lehet nagyobb vízadaggal öntözni. illetve kalocsai feldolgozó vállalatokkal kötött szerződés alapján lehet termeszteni. A helybevetés kényszermegoldás a palántázással szemben. Ennek következtében kisebb a fagyokig biztonságosan leszedhető termés mennyisége. A fűszerpaprikát május 15-20. a magvetést március végén el lehet kezdeni. Így gyakorlatilag megvédjük a fagyoktól. Noha a paradicsom kevésbé érzékeny. Rendkívül sok hátránya van. A fűszerpaprikát 3-4-szer elegendő öntözni. A rossz palántanevelési feltételek miatt eléggé elterjedt a május végi.Fűszerpaprika A Konzervipari Tröszthöz tartozó szegedi. Ebben az időben már van elég fény a gyors és kellő ütemű fejlődéséhez. így heterózis használatára nincsen lehetőség. s ez a korai vagy középkorai fajták esetében szeptember első felében lehetséges. Szedése teljesen piros.

hogy vetéskor és az azt követő 5-6 héten át milyen a hőmérséklet és a vízellátottság. és megkezdték a porított paradicsom gyártását is. noha ez fejlődésükre nem előnyös. Nyersen és feldolgozva is exportáljuk. Kisebb menynyiséget savanyítanak is az ősszel be nem érett termésből. Nem kíván annyi meleget. Ha tartósan túl magas. esetleg egy-két kapálással. A konzervparadicsomot legnagyobb tömegben pürékészítésre használják fel. mellyel teljes termést hozhatna. Természetesen a paradicsompalánta-nevelésnél is a hőmérsékletnek és a fényellátottságnak összhangban kell lennie. Elsősorban a hideghajtatás a kisüzemek kedvelt termesztési eljárása. Az egyes fejlődési szakaszokban azonban eltérő a hőigénye. . Kevés befektetéssel viszonylag a legtöbb jövedelmet biztosítja. A palántanevelés időszakában a paradicsomnak már elegendő a 17-18 °C körüli hőmérséklet. s a fajták lehetséges termőképességének még az 50%-a sem realizálódik országos átlagban. Ennek fő oka. Újabban ivólevet is készítenek belőle. Pótvilágítással ez ellensúlyozható. Nagyüzemekben is gyakoriak a kombinált megoldások: közös palántanevelés. A vitaminok közül a C-vitamin a legjelentősebb. de ismét kedvező körülmények közé kerülve gyorsan regenerálódik. de inkább közepesen melegigényes növény. növényvédelem. mint a paprika vagy az uborka. 4-5 °C eltérés ezt az arányt nem befolyásolja. tehát a palántaneveléshez fűtött berendezés kell. gyenge fény mellett rövid a megvilágítás időtartama. A helybevetés régről ismert eljárás. Éjjel és borús nappalokon az optimálisnál mintegy 7 °C-kal kevesebb a kedvező. a hajtatáshoz nevelt palántákkal nehéz a hőt és a fényt összhangba hozni. a paprikáét nem éri el. Különösen télen. Tűzdelt palánta előállításához a vetéstől a tűzdelésig feltétlen fűtött berendezés kell. de költségessége miatt nem javasoljuk. mint a paprika vagy az uborka. Főként a püré és újabban a porított paradicsom exportja jövedelmez jól. a konzervparadicsom-termesztésben és a gépi művelésnél a terület egy része ma is helybe vetett paradicsom. 20 °C feletti a hőmérséklet. Sikerét főként az dönti el. A paradicsom a számára kedvezőtlen 0 °C feletti hőmérsékleten legfeljebb leáll a fejlődésben. Külön ki kell emelni a magyar specialitást. A jól edzett palánták 173 . akár fólia alatt állandóan 20 °C körüli hőmérséklet nem biztosítható. hogy nagy felületen a növény közel sem kapja meg azt a gondoskodást. hogy olyan harmonikus összetételben tartalmazza a különböző aromaanyagokat. Szabadföldön a korai termesztés. A paradicsom élelmezési jelentőségén túl komoly jövedelmet is hozhat. 20 °C alatt azonban már lelassul a csírázás üteme. A csírázás időszakában minimálisan 10 °C-ra van szüksége. hogy 25 °C-on igen erőteljes a csírázás. Külföldön elterjedt a hámozott paradicsom konzerválása és fogyasztása. ültetés. általában 22 °C-on fejlődik a legjobban. A tűzdelt palánták már jobban elviselik az erősebb hőingadozást is. • Hőigénye. Kísérletekkel igazolták. talajmunka. Igaz. Közülük is a B . Verőfényes napokon viszont 7 °C-kal is meghaladhatja a 22 °C-os optimumot. Termesztése nagyüzemben és kisüzemekben egyaránt elterjedt. B2 és a karotin igen jelentős táplálkozási szempontból. Fűtés nélkül. akár ablak. a lecsót. Ezenkívül még 11-12 fontos vitamin található a termésben. és 6-7 nap alatt a magok nagy százaléka kicsírázik.A paradicsomot nyers fogyasztásra és konzerválásra egyaránt termesztik. de egyéni vagy családos szedéssel. a növény túl buja és laza állományú lesz. Táplálkozási értéke elsősorban abban rejlik. Sajnos a termésátlagok Magyarországon általában igen alacsonyak. A paradicsom a hőingadozásokat jobban eltűri. A melegigényes zöldségnövények közé sorolják. s így a csírázás vontatott és bizonytalan lesz. ezenkívül a hajtatás a kistermesztők egyik fő jövedelmi forrása lehet. amelyet más növények ízben nem tudnak megközelíteni.s így még sokszor 22 °C-os hőmérsékleten is nyurgává válnak a palánták. A kevés. de jó körülmények között 20-30 mg/100 g-os érték képződik egyes fajtákban. 0 °C alatt azonban a paradicsom is nagyon gyorsan elfagy.

• Fényigényé nagy. A paradicsom közepes vízigényű. ábra. Ezzel a palántanevelés ideje lerövidíthető. Az eddig kötött termések egészen december végéig biztosíthatják a folyamatos szedést és a piac ellátását. Nitrogén. A gyakorlatban ezt a tulajdonságát a téli hajtatás során lehet jól lemérni. ahol nincs öntözési lehetőség (Heves megye. Ha később sem normális a kötődés. Vizsgálatokkal igazolták. ott inkább paprikát. mert túl költéges. Míg a hőmérsékletigénye kisebb mint a paprikának. mert a fajta termőképességének nagy százalékát csak így tudja biztosítani. Legfeljebb arról lehet szó. Kísérletekkel bizonyították. ott érdemes öntözni a növényt. 2-3-szor kell mindössze öntözni. Ahol van. Az őszi hajtatásban egészen novemberig van elegendő fény. fényigénye közel azonos a paprikáéval. Korábbi palántanevelésnél azonban ezt a módot sem ajánlatos használni. Tartós éjjeli fagy esetén azonban nincsen mentség. hogy a paradicsomnak jóval kevesebb öntözés kell. Ahol lehet tehát. A tavaszi fény már lehetővé teszi a pollen beérését. A paradicsom növekedésének és tápanyagfelhasználásának üteme a tenyészidő folyamán . a házikert-tulajdonosok általában rendelkeznek öntözési lehetőséggel és ezzel élniük is kell a paradicsomtermesztésben. Kelesztő öntözés nélkül esetleg ki sem kel a növény. • Vízigénye. uborkát termesztenek (Szentes). bár az el nem fagyott szárán levő rejtett rügyekből esetleg regenerálódhat. Bizonyos vegyszerekkql.esetleg 1-2 órán át —0. A tapasztalat azt bizonyítja. A fajták között e téren kevés eltérés tapasztalható. hogy a fejlődő termés a rendelkezésre álló összes nitrogént igénybe veszi.8 °C-ig még nem fagynak el. káposztaféléket. mint a paprikának. A paradicsom számára pótvilágítást alkalmazni egyáltalán nem kifizetődő. Ha tovább tart vagy nagyobb a hideg. A téli hajtatásban november—decemberben ritkán jók a kötések. hogy a késői hajtatáshoz nevelt palánták éjjeli pótfényt kapjanak 6-8 órán át. Nagyüzemekben. ez a fejlődésére nem olyan káros. s emiatt a növény többi részében nitrogénhiány léphet fel. hogy a paradicsom g/növény 160 140 120 100 80 60 40 20 mm. A növény alkalmazkodóképességét mi sem bizonyítja jobban. mint az. Bács megye).. főként ahol helybevetéssel is termesztik a paradicsomot. A kistermesztők. hogy a paradicsom ültethető már április második felében is. de ebben az időben többnyire kevés számára a fény. mint a nagyon melegigényes paprikára. a tápanyag és a vízellátás zavarai okozzák. a fagyás biztosan bekövetkezik. akkor azt a hő. már nem mellőzhetik az öntözést. Tehát rossz nitrogénellátottság esetén már egyetlen bogyó kifejlesztése is nitrogénhiányt okozhat. Hazánkban főként olyan talajokon termesztik. a növények rázogatásával (a virágok „vibrálásával") valamit javulhat a kötődés. szárazanyag-tartalom ••• • N 113.••• • •■•••• 174 . • Tápanyagigénye. A tenyészidő során a kiültetéskor történő beöntözésen túl.

Termesztése az egész országban lehetséges. Jelentős befolyása van a foszfornak a virágok számának alakulására és a termékenyülésére egyaránt. A foszforral nem megfelelően ellátott növényen fejlődésbeli lemaradást lehet tapasztalni. Ezt összesen mintegy 50-70 g/m 2 vegyes műtrágyával egészítik ki a tenyészidő során. jó fekvésű. Üzemi körülmények között a talaj-előkészítés legalább 25 cm-es mélyszántással kezdődik. s végül a paradicsommal nincsen közös betegsége. De az is bizonyított tény. A paradicsom számára is a humuszos. Foszfor. majd lehullását is okozhatja. házikertben ezt kéziásóval kell elvégezni. korán felmelegedő talajok alkalmasak. A fő tápanyagok megoszlása 175 . hogy erősebb káliumhiány a levelek kanalasodását. Kálium. illetve a talajnedvességet a lehető legjobban megőrizni. Elsősorban az ország déli körzetei a legmegfelelőbbek a paradicsomnak. Éppen ezért a paradicsomot megfelelő forgóban célszerű termeszteni. hogy kellő gondossággal válasszuk meg az előveteményt. az uborka. amelyben az adott időpontban a növény igényei kielégítést nyerhetnek. A paradicsomtermesztés feltételei aszerint változhatnak. az idősebb részekben kevesebb található. trágyázás. mikor kívánjuk a paradicsomot előállítani. • A termesztés feltételei. A gabonafélék szintén jó előveteménynek bizonyulnak. Önmaga után termeszteni nem tanácsos. A káliumnak a megfigyelések szerint a koraiságra és a termés egyenletes piros színeződésére is befolyása van. július elején fogyasztja a legtöbb nitrogént. Az is megfigyelhető. Kiültetésig célszerű a területet gyommentesen tartani. de a hűvösebb északi megyékben is van jó fekvésű terület. akkor a palántákat fűthető berendezésben kell előállítani. és a talaj tápanyagkészletét nem zsarolja ki. a káposztafélék. s csökken a termés. Ilyen zöldségnövény a dinnye. hogy milyen célra. a bab. A talaj-előkészítés már kapcsolódik a trágyázáshoz. A kálium megoszlása a paradicsom növény egyes részei között a nitrogénhez és a foszforhoz hasonló. Talaj. A paradicsom szárazanyagának jelentős részét foszfortartalmú vegyületek alkotják. • Szabadföldi termesztés. A legtöbb kálium a termésben. Ha erre nincsen lehetőség.az első termések kifejlődésének időszakában június végén. A paradicsom 7 pH körüli kémhatás mellett fejlődik legjobban. A kálium hiányát elsősorban a levél kékeszöld színéről lehet felismerni. A legtöbb a termésben található. A könnyebb. mely a területet gyommentesen hagyja hátra. hogy a kötődés idején fennálló nitrogénbőség hátrányos a kötődésre. Amennyiben a termesztő már hajtatni is kíván. ezzel a talaj korábbi felmelegedését lehet biztosítani. Az érés is egyenetlen. Fontos. Alaptrágyaként 1-2 kg/m 2 istállótrágyát adnak a paradicsom alá az őszi mélyszántáskor. úgy a hajtatás időpontjától függően olyan berendezésről kell gondoskodnia. mély fekvésű talajokon nem tudunk időben. területkiválasztás. a legkevesebbet pedig a levelek tartalmazzák. mint az agyagos kötött talajok. • Talaj-előkészítés. a lóhere és az egyéb nagy gyökértömeget vagy tarlómaradványt visszahagyó növények. növényi sorrend. Legegyszerűbb a palántát központi palántanevelő helyen megvásárolni. Kistermesztők számára a nem túl igényes paradicsom termesztéséhez szabadföldi körülmények között egészen extenzív feltételek is megfelelőek. legkevesebb a szárban és a gyökérben található. s egy időben a levelek szélén és az erek közti részek szürkéssé válnak. a takarmánynövények közül a lucerna. A nitrogénhez és a foszforhoz hasonlóan a káliumból is június végétől július végéig vesz fel legtöbbet a növény. a borsó. megfelelő mennyiségű korai termést biztosítani. Kiskertekben lehetséges a tavaszi ásás is. középkötött és homokos talajok jobban megfelelnek. de a hűvös. A paradicsomot ma az üzemenként bevált gyakorlat szerint trágyázzák. mert a növény betegségei és kártevői elszaporodnak. Általában a fiatal növényi részekben több.

A májusi fagyok idején azonban fel kell készülni a fagyvédelemre. korai szabadföldi termesztésre vagy késői. A palántát már erősen bimbós. hogy vannak hibridek. N : P : Ktrágya esetén. A determinált fajtákra jellemző még. hogy sok munkával jár. A csávázás a vírusok ellen 1%-os nátronlúg oldattal öt percen át elegendő. A palántanevelés tehát 2-3 héttel hosszabb. fólia alatti hajtatásra alkalmasak. ha saját magunk szedtük. Ezek magját keresztezéssel minden esztendőben újra elő kell állítani. A szántóföldön termesztett növények nagyobb része ebbe a csoportba tartozik. Üzenni viszonyok között azonban mégsem terjed. melyekre a rövid időközök miatt zömök alkat jellemző. szára a földön elfekszik. polietilén táphenger. esetleg korai szabadföldi termesztésre használják. Két virágfürt között általában három levél található. A fajták csoportosításánál azt is tudnunk kell. sűrűbben kell ültetni a palántákat. A magvakat vetés előtt ajánlatosfertőtleníteni. drága a palántanevelés. tehát az első szedés július közepére. hogy a szaporítóládába vetett növényeket tűzdelhetjük újra ládába vagy melegágyba.és káliumműtrágya. 20-25 cm mélyen beforgatva. a KECSKEMÉTI 3 HETERÓZIS és a SOROKSÁRI KORAI nevű hibridek és a KECSKEMÉTI EXPORT fajta. amelyek két fajta keresztezéséből származnak. A hibrid magja jóval drágább. között kell kiültetni. mint a tömegparadicsom-termesztésben. A magvetést körülbelül február végén. augusztus elejére tervezhető. Az egyéb betegségek 176 . sőt visszaesőben van a korai szabadföldi termesztés. A tömegparadicsom éréskezdete. április 20-25. • Korai szabadföldi termesztés. Termesztett paradicsomfajtáink növekedési típus szerint két nagy csoportba oszthatók : a determinált és a folytonos növekedésű fajtacsoportra. • Palántanevelés. Ennek oka. a KECSKEMÉTI MEREVSZÁRÚ. A trágyák kijuttatásának időpontja : ősszel istállótrágya. A palántanevelésre ugyanis 8-9 hetet kell fordítani. A determinált fajtára jellemző. növényházi vagy fóliás hajtatásra használjuk fel. A korai szabadföldi termesztéshez lehet egyszerűen tűzdelt palántákat is használni. Ezeket elsősorban támrendszer mellett. A pontos arányok és mennyiségek megállapításához talajvizsgálat szükséges. hogy a virágfürtök között nincs levél vagy csak egy levél található. táphengerbe vagy agyagcserépbe ültetjük. tavasszal nitrogénműtrágya 8-10 cm mélyen beforgatva. hogy főhajtásuk 3-5 fürt után befejezi növekedését. ha a palántát 1-2 szikleveles állapotban tápkockába. Még kisebb az időbeni visszaesés. A folytonos növekedésű fajták -fő szára az egész tenyészidő folyamán képes növekedni. Ezek a fajták elsősorban házikertben. így ezeket csak hajtatásra. ilyen pl. nagy bokrokat képező faja (a két fürt között általában 2 levél található). Az ilyen folytonos növekedésű fajták hazánkban csak ritkán jöhetnek számításba szántóföldi viszonyok között. legkésőbb március első napjaiban el kell végezni. amelyet féldeterminált típusnak is szoktak nevezni. Ezért inkább kis területen. kisüzemben célszerű a korai paradicsomot termeszteni. Kisüzemekben azonban érdemes és jövedelmező ennek a termesztésmódnak az alkalmazása. de egyéb tulajdonságaik is felülmúlhatják a szülők tulajdonságait.3:1 : 3 vagy 3:2:3. között várható.). A jelenleg forgalomban levő fajták közül ilyen pl. A determinált növekedésű fajták egyik csoportját képezik a törpe típusúak. a korai szabadföldié már július 5-10. hiszen itt a fagyvédelmet könnyebben tudjuk biztosítani. olcsó megoldásokat is alkalmazhatunk (papír. vagy fólia alá. használt műanyag edény stb. • Fajták. Házi. Természetesen a tenyészidő elején adott fejtrágya is tartalmazhat foszfort és káliumot. elágazik. A hibrid hatása elsősorban koraiságban jelentkezik. A determinált fajtacsoportnak van egy erőteljes. Így a növény hosszúra megnő. esetleg virágos állapotban. Ez azt jelenti. Hogy a viszonylag kisebb tövenkénti átlagtermés ellenére nagy össztermést takaríthassunk be. foszfor. és egyesítik azok kedvező tulajdonságait. s a hajtások virágfürtben záródnak. nagy felületet igényel.

ábra.114. Kecskeméti merevszárú paradicsomfajta 115. Kecskeméti export paradicsomfajta 12 Zöldségtermesztés 177 . ábra.

akkor négyzetméterenként 2000-2500 magot vetünk el.ellen valamilyen higanyos csávázószert ajánlatos használni 0. esetleg 5 x 5 cm-re vagy táphengerbe. azokat nagyobb térállásban kell elhelyeznünk. de legkésőbb kétleveles állapotig be kell fejezni. A tűzdelés 10 x 5 cm-re vagy 7 x 7. ezért a tűzdelt anyagnak nagyobbtérállást kell biztosítani. hogy 65 x 40 vagy 60 x 40 cm-es sor. hogy milyen típusú fajtákat ültetünk és milyen módon. mert a közepesen hőigényes paradicsom gyorsan megszalad. A magot 20 °C körüli langyos földbe kell vetni. A kiültetés előtt 7-8 nappal megkezdjük a palánták edzését. A tűzdelést minél korábban. A mag előcsíráztatható. Ha nincs más lehetőség. ill.és tőtávolságra kell ültetni. Ikersorosan is elhelyezhetjük a növényeket 90+40x 40 cm-re. szokás szerint 80 x 40 cm vagy 120+40 x 40 cm-es ikersorokban. ahol a felmelegedés percek alatt túllépheti a kívánt értéket. Paradicsompalánták alul lyuggatott cserépben 178 . Ha determináltfajtákat termesztünk. a palántát már fűtetlen fólia alá is tűzdelhetjük. A palánták ápolásánál főként arra kell ügyelni. tehát ültetőfával. mint a paprika. Ez különösen a fólia alatt nevelt palántáknál fordulhat elő. A paradicsom nagyon gyorsan fejlődik. A paradicsomtermesztésben a palántát kb. A tápkockás vagy hengeres palántákat buja növekedésesetén nagyobbtérállásra kell szétraknunk. ábra. hogy a hőmérséklet ne szökjön magasra.vagy tápkockás 116. Így legfeljebb három növénnyel számolhatunk négyzetméterenként.5-1%00-es töménységben. Ez azt jelenti. noha a paradicsom lényegesen gyorsabban kel. A palántákat kisebb területen kézzel. Ha tűzdelünk. Mérgező hatása miatt legyünk elővigyázatosak. 20% rátartással kell előállítani. A tenyészterület nagysága attól függ. hogy a meg nem eredt tövek pótlásáról gondoskodni tudjunk. de akkor számolni kell fagyveszélylyel is. a gyep. A determinált törpe típusú fajtákból négyzetméterenként 4-5 tővel számolhatunk. -kockába végezhető.

Ültetés kéziásóval 12* 179 . ültetés ültetőfával 118.117. ábra. ábra.

gyökér nem !) Folicote és víz 1:19 arányú keverékébe (1.9 I vízhez 1 dl Folicote) történő bemártása megóvja az ágyakból felszedett fiatal növényeket a fonnyadástól. végül a zöld bogyók fejlődése idején (az első szedés előtt) adott fejtrágyázás a termés mennyiségét 20%-kal is növeli. Vigyázni kell azonban. és biztosítja a kiültetés utáni gyors és hiánymentes megeredést. A tenyészidőszak alatti ápolás gyomirtásból. A megnyúlt palánták csak kézzel ültethetők.119. A vegyszeres gyomirtást inkább a konzervparadicsom-termesztésben használják. Erre a célra alkalmas a jelenleg még kísérleti szerként forgalmazott Folicote. • Apolás. ill. noha ez nem feltétlenül szükséges. kis felületen fattyazhatjuk is a paradicsomot. A determinált törpe fajtákat egyáltalán nem célszerű fattyazni. növényvédelemből áll. száraz periódust követő nagyobb eső vagy öntözés ilyen jellegű kárt okozhat. Ezeket a szokásos mélységben helyezzük el úgy. mert hosszú. Teljesen száraz nyarakon azonban még egy öntözés növeli a termés biztonságát és annak mennyiségét. A virágzás kezdetén. majd a tömeges kötődéskor. Az erőteljesebb növekedésű determinált fajtákat kiskertekben esetleg fattyazhatjuk is. A megnyúlt paradicsompalánta ültetése palántákat pedig kapával ültetjük. s a növény egészségesen fejlődik. sőt még karózhatjuk is. A palánták lombozatának (levél és szár.3%-os oldatával elvégezni. a ki ültetés utáni begyökeresedésig párologtatást csökkentő vegyszerrel óvhatjuk meg a fonnyadástól. ábra. öntözésből. A levélen keresztüli trágyázást ajánlatos a kereskedelemben beszerezhető Wuxal permettrágya 0. A ki ültetett palánták eredését. Házikertben. ha a kereskedelemben kapható „Tomasol paradicsom-starter" elnevezésű folyékony műtrágya 1%-os oldatával 3-5 dl/tő mennyiségben öntözzük be a kiültetett palántákat. Ilyenkor a palántákat víz helyett híg műtrágyaoldattal locoljuk be. 180 . Ez a rész is begyökeresedik. Legegyszerűbb és egyben a leghatásosabb is. kezdeti növekedését és fejlődését műtrágyaoldatos beöntözéssel gyorsíthatjuk. hogy a bogyók ne repedjenek fel. Öntözni 2-3 esetben kell a paradicsom közepes vízigénye miatt. A gyomirtás mechanikus úton történik kézi vagy gépi kapával. Kiültetéskor a virágzás és a terméskötés idején célszerű a paradicsomot öntözni. A meddő vagy fattyúhajtások kitörésével a termés folyamatosságát segítjük elő. hogy a megnyúlt szárrészt vízszintesen fektetjük a talajba. hatása ugyanis a talajtól és időjárástól erősen függ. A felszedett palántákat kiültetésig.

A piac távolságától függően különböző érettségi állapotban. A korai szabadföldi paradicsom szedését az időjárástól függően körülbelül július 5-10-re tervezhetjük. s nem is fertőződhetnek különféle bogyórothasztó kórokozóktól. s a szedés gyakorisága a termés mennyiségére is kihat.120. s még a determinált fajták is a fagyok beálltáig folyamatosan adnak termést. exportra szállítás esetén legfeljebb szalmasárga színben kell a terméseket leszedni. A tő mellé szúrt karóhoz. a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok foglalkoznak.vagy konzervparadicsom-termesztés. A nagy felület ellenére a technológia elemeinek jó része ezekben az üzemekben is hagyományos. Várható termés négyzetméterenként : 3-6 kg. hogy a felület egy részén esetleg helybevetést alkalmaznak. ültetés előtt A féldeterminált fajtákat kiskertekben karózhatjuk is. színben kell szednünk. A helybeli piacra vagy saját részre történő termesztésnél megvárjuk a teljes beszíneződést. Nagyon távoli. A paradicsom gyakran szedhető. mert így a sűrű hajtások szellőzötté válnak. ábra. így nem válnak szennyezetté. Karózás esetén a fattyazásnak fokozott jelentősége lehet. 181 . hetenként kétszer szedhető a paradicsom. Paradicsompalánták kezelése párologtatást csökkentő „Folicote" szerrel. ill. A konzervparadicsom -termesztéssel a nagyüzemek. nem szoros kötéssel. A konzervparadicsom-termesztés alapvetően abban különbözik a korai termesztéstől. egyetlen helyen kell a növényt rafiával rögzíteni. noha a tenyészidő előrehaladtával a termések rendszeri nt már apróbbak. ábra mutatja. • Tömeg. A karózás egyik jellegzetes módját a 121. Folyamatosan. hogy a bogyók nem érintkeznek a talajjal. A karózás feltétlen előnye.

jó minőségű. Gépi vetés csak nagyon korszerű gépekkel végezhető egyenletesen. A konzervfajták nagy hozamúak. de rendszerint későbbiek. mely nagy bogyójú. TAMU CHICO III. között végzendő. ábra. között kell elvégezni a művelésmódtól függő sortávolságra. a KECSKEM ÉTI 792. s a kiültetés is későbbre esik. fajták. Jó. így kivédhetjük a májusi fagyokat. s ma inkább a koncentrált érés az ilyen célra termesztett fajtáknál a fő cél. A kisüzemi konzervparadicsom termesztés palántázással történik. CHICO G RANDE.121. Lehetséges korai káposztafélék palántanevelése után is a berendezést erre a célra használni. A palántanevelést legalább langyos. hogy a négyzetméterenkénti bokorszám 3-4 között legyen. A vetést április 10-20. cserepesedésre nem hajlamos talajokon lehetséges sikerrel. hogy a korai szedéseket követő termést feldolgozás céljára értékesítik. A konzervnek termesztett fajták közül a hazai KECSKEMÉTI JUBILEUM a legelterjedtebb. A kelést követően 2 lombleveles állapotig el kell végezni az egyelést. A konzervparadicsom helybe vetése csak könnyű. Ilyenek a VENTURA. VF RÓMA. Ma még a konzervparadicsom egy részét kistermesztők állítják elő. Kisüzemekben nem ajánljuk. kapával végezni a vetést úgy. A gépi szedésre ma még főleg amerikai fajtákat használnak. A kiültetés május 15. de rendszerint úgy. ha öntöznek vetés után. és 20. Kisüzemben célszerű bokrosan. - 182 . tehát fűtött fólia alatt vagy langyoságyban végezzük. Karós paradicsomtermesztés A palántákat is tűzdelés nélkül nevelik. így a cserepesedés nem befolyásolja a kelést. Van azonban már hasonló értékű magyar fajtajelölt is.

mert szedése gazdaságos. ami a fagyok beálltáig tarthat. különösen termálvizes növényházakban igen elter- 183 . hogy az értékesíthetőség határán belül a fűtött berendezések legkifizetőbben paprika hajtatásával hasznosíthatók. ábra. Valóban célszerű kisüzemben nagy bogyójú. A tenyészterület a fajtától függően változik. Bizonyos mennyiség — s ez évről évre nagyobb — értékesíthető a tél végén meglehetősen magas áron. a költségek és a ráfordítások mértéke miatt a paradicsom. Paradicsomhajtatás fólia tömlőn 5-6 hetes palántanevelési időt számítva március végén elegendő a magvetést elvégezni. és kevesebb szedéssel is nagy termést várhatunk. • A paradicsom hajtatása. A szedést általában augusztus elején lehet kezdeni. Az utóbbi évtizedek tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják. Négyzetméterenként 600-700 egészséges. Az őszi termesztőberendezésben legfeljebb paradicsom termeszthető haszonnal. A friss paradicsommal való egész évi ellátás csak úgy lehetséges. bőtermő fajtát termeszteni. hogy egyetlen üzem sem szokott monokultúrás hajtatásra berendezkedni. Azt is tudni kell azonban. A paradicsomot növényházban. mert ennek értékesítési és egyéb gazdaságosságot jelentő biztonsági okai is vannak. ha a szabadföldi paradicsomot követő időben az új termésig szabályozható klímájú berendezésekben termesztünk paradicsomot.122. A hideghajtatás fő növénye a biológiai igények alakulása. jól fejlett palánta nevelhető.

táphengerbe vagy tápkockába. A tűzdelést két lombleveles korig el kell végezni. Ez esetben a paradicsom olyan főnövény. ill. retek 2. A decemberben szedésre kerülő termések még októberi kötésből származnak. Mindezeket figyelembe véve akkor járunk el leghelyesebben. Törekedni kell arra. tehát január elején vetjük a magot. így idejében.és tőtávolság 70 x 25-30 cm. Ápolási munkái megegyeznek a paprikáéval.jedten termesztik. így csak egy variáció. mint a paradicsom. Viszonylag elfogadható ára miatt valamennyi növénynél célszerűbb — ha piaca van — a paradicsomot hajtatni ősszel. növény: hidegtűrő (saláta. mely a növényházat úgyszólván egész esztendőben igénybe veszi. A március végi kiültetéshez 10-12 hetes palántát kell előnevelni. A fűtött fólia másik hasznosítási lehetősége. A példa lényegében azonos a paprika hajtatásával. a KECSKEMÉTI üvegházi stb. Végezhető a vetés közvetlen táphengerbe is. De előfordulhat éppen kisüzemekben. • Hideghajtatás. a tisztán hajtatással történő lehetőség marad. Figyelemmel kell lenni arra.31 -ig. így a palánták előállításához július elején el kell végezni a magvetést. december eleji ültetéstől július közepéig a házban marad. Fűtött fólia alatt a fűtési lehetőségek. mert a fénytelen időszakban már bizonytalan a kötés. növény : saláta. 20—VII. A virágzás azonban ne essen túl későre. A melegigényes hajtatott növény előtttermészetesen csak hidegtűrő növény (káposztafélék) palántanevelése jöhet számításba. Lehet ismét ládába. ágyak. hó elejétől IV. növény : paradicsom III. tehát Ill. Ez a paradicsom hajtatásának legjövedelmezőbb módja. Az őszi hajtatás palántáit augusztus közepéig ki kell ültetni. A hajtatás időpontja a következőképpen alakul: 1. 31—VII. Igy más növény hajtatására ugyanazon a területen már nincs lehetőség. 20-111. hogy a paprika és az uborka is legalább olyan jövedelmező. amikor az első növény palánta. A stabil berendezésekben (sátrak. Mégis számolni kell ezzel a hasznosítási lehetőséggel is. nehogy a sűrű növények nagyon felnyurguljanak. de ez esetben a helykihasználás a palántanevelő berendezésben rosszabb. mint a paprika. a költségalakulások miatt kb. A fűtött fólia alatt elsősorban palántát nevelnek a termesztőüzemek. Ismét utalni kell arra. A paradicsom terebélyesebb palántát hoz. gondoskodjunk a kellő térállásról. hogy a vetést még szaporítóládába végezzük. 18 °C körüli. 184 . növény : paradicsom 11. s esetleg második kultúraként jöhet a paradicsom számításba. Általában novemberi. Ez esetben az időpontok változatlanok. végéig hasznosíthatók paradicsommal. hogy minél kisebb fűtési költséggel hajtassunk. Azt is tudni kell. Lehet kétszeri tűzdeléssel úgy palántát nevelni.31-ig 111. 31 -ig káposztafélék palántáit állítjuk elő. Ez retek. lehet hajtatni. 15-20-ig IV. • A fűtött fóliák hasznosítása már a kisüzemek gondja is. A hideg fólia palánta nevelésre nem használható. s a palántanevelésen kívüli időt használják fel hajtatásra. s így drágább is. esetleg a kockák szétrakásával. blokkok) fűtés nélkül első növényként valamely hidegtűrő növényt kell. Ebben az esetben: 1. hogy a szabadföldivel ne fusson be egy időben. hó közepéig. • Öszi hajtatás. esetleg sóska. spenót lehet. A sor. mert a paprika mellett a piac paradicsomot is igényel. hogy a fűtött fóliát csak hajtatásra használják. bár hőigénye alacsonyabb. Ilyenek a BONSET. hogy ilyen körülmények között a paprika nagyobb jövedelmet biztosít. december közepéig. de bizonyos felületen a piac igényei miatt paradicsomot is kell hajtatni. tehát 4-5 növény jut egy négyzetméterre. ha folyton növő fajtákat hajtatunk ősszel a fűtött fólia alatt. saláta. retek) 2. • A hajtatás mődja.

123. Sövényes paradicsomhajtatás 185 . ábra. Paradicsomhajtatás fűtetlen fólia alatt 124. ábra.

elsősorban glükóz. Kevés olyan élelmiszernövényünk van. Ilyen lehet a KECSKEM ÉTI MEREVSZÁRÚ és a KECSKEMÉTI 3 HETERÓZIS. Élelmezési szempontból nem lebecsülendő tulajdonsága. főként a házikertekben termesztett burgonya a konyhakert növénye volt. 15-ig V. A kisüzemben. hogy a májusi fagyveszély miatt 15-e előtt a fóliát ne távolítsuk el a paradicsomról. de a szesz.) A két héttel korábbi ültetés révén június elején már szedhetünk. Bár nem tartozunk éghajlatilag a burgonyatermesztésre kedvező klímájú országok közé. növény: paprika 111. 15—VII. A korai burgonyát az északi és a nyugati országokba is exportáljuk. A kézi munkát igénylő korai burgonyatermesztés azonban még jórészt kiskertekben történik. fagyveszély még lehet. mert 1 -2 napos késés már behozhatatlan következményekkel jár az ár szempontjából. Mihelyt a külső időjárás már megfelel a növény igényeinek. tehát a magot február 15. (Igaz. hogy rövid tenyészidejű fajtát válasszunk. Kisebb mennyiségben ugyan. Kis felületeken. 186 . körül kell vetni. A gyakorlatban elterjedt a hideg fólia elővetemény nélküli hasznosítása is. a burgonya nemcsak vitaminjai révén jelentős táplálkozásunkban. Burgonya A burgonya a világ népeinek élelmezésében igen jelentős szerepet játszik. hogy olcsó kalória. jól és sokáig eltartható. 5-ig IV.A palántanevelés 8-9 hétig tart. továbbá. melyet olyan sokféleképpen és olyan nagy mennyiségben használunk fel. növény: paradicsom 3. melynek fő része a keményítő. akkor a fóliát egy másik növényre visszük át. Kalóriatartalma közel 1/3-a a kenyérének. Állatok takarmányozására is használják. hogy a korai termesztés kevésbé gépesíthető. A tárolásra kerülő burgonya technológiája ma már igen magas szintű. 5—V. növény: saláta. így április elején már kiültethetjük a növényt. Ilyen termesztésnél a paradicsom a következő kollekcióban és időben nyerhet elhelyezést: 1. Lényeges. Mivel elővetemény nincs. hogy a vándoroltatást napra pontosan végezzük. házikertekben a fóliát vándoroltatással is hasznosíthatjuk. Ezzel a paradicsom magasabb ára miatt kompenzálni tudjuk az elővetemény kiesését. de a gyógyszeripar is feldolgozza. Egyes fajták fehérjetartalma is jelentős (2-4%). és jellege miatt is zöldségnövénynek tartjuk. Ezzel a fejlett technológiai eljárással termesztik ma már a burgonyaszükséglet nagy részét. Ennek az az oka.és dextrintartalma miatt. és a ráfordítás összege is kisebb lesz. hanem mint kalóriaforrás is számottevő. hogy a szedés folyamatos. A palántát ugyanúgy neveljük. elejéig. Nagyon lényeges. retek 2. a korai termesztésre adottságaink megfelelőek. Május 15-e táján már szépen fejlett kötések vannak a paradicsomon.és a keményítőipar is sokat dolgoz fel. A burgonya könnyen emészthető. Ez a fajtáktól és az évjáratoktól függően megközelítheti a 20%-ot. és június közepén már várható az első termés. mint a „krumplit". és ellentétben más zöldségfélékkel. szemben az április 20-i ültetéssel. s így növelni tudjuk a hajtatott növények számát egy tenyészidő során. melyről június második felében lehet érett termést várni. egész évben fogyasztott növény. főleg védett helyen levő házikertekben.1—IV. A zöldségnövények jelentős részétől eltérően. Mindennapos alapvető élelmiszernövény. Nagyon lényeges azonban. mint a fűtött fólia esetében.és vitaminforrás.

Kisüzemekben azonban hagyományos módon kézi erővel oldják meg termesztését. a természetes fényviszonyok hazánkban kielégítőek számára. hogy a gyökérgumós növények káliumigénye nagy. Foszfor: 1 q termés 0. Kálium: ismert. • Tépanyagigénye. a lombozat megnyúlik. Ilyen magas hőmérsékleten a gumók leromlanak. A 0 °C alatti hőmérséklet érzékenyen károsítja a burgonyát. Az időjárási tényezők változásához jobban alkalmazkodik. javítja a gumó ízét és eltarthatóságát. Kalcium: elsősorban a fejlődéshez szükséges mikroszervezetek működését befolyásolja kedvezően. Ez abszolút értékben kétszerese a kivont nitrogén mennyiségének. tehát ezeket nem ajánlatos vetőgumóként felhasználni. Átmeneti megoldás is lehetséges. A tenyészidő során. akik hőigényét hőmennyiségben mérik. A kálium igen erősen hat a gumó fejlődésére. A gumóültetési időszakban 8-10 °C már megfelel a fejlődés megindulásához. de még a kézi munka is helyet kap. Kísérletek tanúsítják. A föld alatti részek azonban ilyen esetben is sértetlenek maradnak. Az árnyék okozta fénykiesés érzékenyen. káros számára a 18 °C körüli hőmérséklet. májusra — 60 mg-ra csökken. s ez a tény összefüggésben van a hazai alacsony termésátlagokkal. hogy gyümölcsfák alatt is termesztik. tehát a gumóképződés idején. Hazai viszonyok között a burgonyát többnyire öntözés nélkül termesztik. Segíti a növekedést. de többet kíván. míg a nagyüzemekben oly költséges előcsíráztatás házilag 187 . Vannak. Házikertekben még mindig szokásban van. 20-25°C felett fejlődése lelassul.). • Hőigénye. a bőséges fény ezt pótolni tudja. Ez a mennyiség a tartósítás végére — április.és B 2 -vitamint szintén jelentős mértékben tartalmaz. s a föld alatti rügyekből új hajtások fejlődnek.12 kg tiszta foszfort von el a talajból. Optimális hőigénye 19 °C. ápolás stb. hat a termés alakulására. szinte kézi munka nélkül. és javítja a vízzel való gazdálkodást. A burgonya nagyüzemi termesztése igen korszerű géprendszereket feltételez. hogy hatására nagyobb a burgonya szárazságtűrése is. a növény ellenállóbb a betegségekkel szemben. A teljes kézi művelésű korai termesztéshez alig van szükség költségesebb berendezésre vagy eszközre. Ha lombozata —1 °C körüli fagyot kap. Öntözés nélkül azokban az országokban ad nagy termést. Ha elegendő van belőle. A növény vegetatív időszaka megnyúlik a reproduktív szervek rovására. ahol a csapadék évi mennyisége eléri vagy meghaladja a 700 mm-t. mint a paradicsom. 131. A tenyészidő alatt általában 1300-1500 °C hőösszeg optimális.60 kg. Nitrogén: 1 q gumó a fejlődés során a talajból 0. mert a műveletek egy része kis és nagy felületen is gépesíthető (talaj-előkészítés.Vitamintartalma jelentős. Vízigénye lényegesen kisebb a paprikáénál. Természetesen az ilyen kényszerfejlődés hátrányosan befolyásolja a koraiságot. Ilyen vidékeken is igen jó termések érhetők el. Jó hatással van a gyökér fejlődésére is. A fény és hő összefüggésére utal. A magas hőmérsékletet nem szereti. Virágzás és gumókötés időszakában adott öntözés hatására jó termésre van kilátás. mint a paradicsom. Ezért a májusi fagyok idején gondoskodni kell a burgonyafagyvédelméről. Ennél alacsonyabb talajhőmérséklet esetén a csírázás igen vontatott. C-vitaminból a szedésre érett állapotú burgonya 80-100 mg -ot tartalmaz. Csírázáskor különösen igényli a vizet. a klorofillképződés alatta levelek sötétzöld színűek. Az úgynevezett nitrogénbőség a burgonya ellenállóképességét is csökkenti. q-nként 0. Nitrogénbőségben a lombozat buján fejlődik. március és október között. A foszfor előnyösen hat a gyökérnövekedésre és ezzel a tápanyagfelvételre is. és jelentősen csökken a termés. ahol a hő nem éri el az optimális értéket. elpusztul. és 30 °C felett a lomb fejlődése teljesen leáll. Különösen a virágzást követő időben. hogy hegyvidékeken. Nem tisztázott teljesen. • A termesztés feltételei. • Vízigénye. ültetés. Hatással van a tenyészidő rövidülésére. • Fényigénye.33 kg nitrogént von ki. sőt a gumó gyakran — különösen a kötöttebb talajokon — fertőződik is.

majdnem költségmentesen megoldható. Legfeljebb egy kisméretű fólia szükséges. A kiskertekben legfontosabb eszköz az alap-talajműveléshez használt ásó és az ápolási munkákat kiszolgáló kapa. A növényvédelmet esetleg háti permetezővel vagy kézi porozóval oldják meg. Ezeket természetesen korszerű eszközökkel is helyettesíthetjük, de a hagyományos eszközök is elegendők a jó termés eléréséhez. A korai termesztéshez is ajánlatos öntözési lehetőséget biztosítani. Különösen száraz évjáratú tavaszon 1-2 öntözés igen kedvező hatással van a termés alakulására. Végül alaptrágyaként istállótrágyát vagy komposztot célszerű biztosítani és műtrágyákkal kiegészíteni. • Talajkiválasztás, növényi sorrend. A burgonya a túl kötött, levegőtlen, szikes, alacsony fekvésű, vizenyős talajokat nem szereti. Jó termésre a levegőn, jó vízáteresztő képességű, humuszban gazdag homok-, vályogos homok- vagy vályogtalajok alkalmasak. Az is lényeges, különösen a korai termesztésben, hogy a burgonyát a korán felmelegedő, jó kitettségű talajokon termesszük. A szélsőséges talajok közül a savanyú láptalajokon is megterem, ha biztosítani tudjuk a felesleges víz elvezetését. A burgonya az elővetemény iránt kevésbé igényes. Jó előveteménye a legtöbb zöldségnövénynek. Arra azonban ügyelni kell, hogy paradicsom és paprika után közvetlenül lehetőleg ne kerüljön. Házikertekben igen gyakran burgonya burgonyát követ. Egyes termőhelyeken, így Budapest környékén, Dunaharaszti, Soroksár, Alsónémedi körzetében hosszú éveken át burgonya burgonyát követ ugyanazon a területen anélkül, hogy a termés lényegesen csökkenne. Tény, hogy a korai burgonya után ősszel egy másik növény kerül termesztésre, amely rendszerint valamely káposztaféleség. • Trágyázás. A burgonya alá adott istállótrágyának feltétlenül termésfokozó hatása van, noha a hatás nagymértékben függ a kijuttatás idejétől, módjától és a trágya mennyiségétől. A laza homoktalajokat kivéve, érett vagy félérett istállótrágyát használunk, melyet ősszel a talajműveléssel egy időben dolgozunk be a talajba. Általában 2,0-3,0 kg/m 2 trágyát számolhatunk. Az éretlen trágyát nyáron adagoljuk. A homoktalajokon éretlen trágyát használjunk, s azt is indokolt legkésőbb ősszel kijuttatni, mert elősegítjük vele a téli csapadék megőrzését is. Kötött talajon káros tavasszal trágyázni, legfeljebb, ha a szükség úgy kívánja, tőzeges fekált, tehát gyorsan ható trágyát használjunk. Az istállótrágya hatását műtrágyákkal célszerű kiegészíteni. Ismerjük már a burgonya által kivont tápanyagmennyiséget. Ezt feltétlenül biztosítani kell, de ennél ajánlatos nagyobb adaggal dolgozni, mert a kiszórt műtrágya egy részét a növény nem értékesítheti. Tapasztalat szerint a kivont műtrágyának mintegy 60%-a érvényesül, tehát a kivont mennyiséget 40%-kal kell növelnünk. A műtrágyák aránya 1 :1 :1,6 ( N: P: K), bár ez talajtípusonként változhat. A kálium- és foszforműtrágyát általában ősszel célszerű kijuttatni, a nitrogént pedig tavasszal, két ízben, megosztva célszerű adagolni. A korai termesztésben azonban egy alkalommal, a kötődés és a gumófejlődés idején fejtrágyázunk. • Fajták. A kisüzemi termesztésben, így a házikertekben, háztáji gazdaságokban a koraiság elérése a cél. Ennek megfelelően elsősorban rövid tenyészidejű fajtákat ültessünk. Miután a burgonya egy részét télire is tárolni kívánjuk, termeszthetünk jól tárolható, középérésű fajtákat is, melyek bőtermőbbek a korainál. Nem közömbös nálunk a gumó színe sem. A hazai ízlésnek inkább a fehér, exportra viszont a sárga a kedveltebb. A korai fajták közül a következők termesztését lehet korai, ill. középkorai termesztésre javasolni. G Ü LBABA. Hosszú, hengeres alakú fajta, rügyei sekélyen ülnek, héja halványpiros, húsa fehér. Fényben képződött csírája vöröslila színű, igen rövid tenyészidejű, tehát előcsíráztatással történő termesztésre alkalmas. Termőképessége gyenge közepes. Hajlamos a különböző betegségekre, de jól tárolható. SOMOGYI KORAI. Közepes nagyságú, gömbölyded gumói vannak, rügyei középmélyen ülnek. A héj és hús színe világossárga. Fénycsírája halványlila. Középkorai,

188

igényes fajta. Termőképessége és minősége étkezési célra és korai termesztésre jó. Közepesen tárolható. SOMOGYI SÁRGA. Gumója kerekded, rügyei középmélyen ülnek. Héja és húsa világossárga. Közepes termőképességű, elég korai érésű. SOMOGYI SÁRGA KIFLI. Gumója hosszú, kifli alakú. Héja és húsa világossárga. Fénycsírája vöröseslila. Középkorai, igényes fajta, eléggé gyenge termőképességgel. Minősége jó. Különleges salátaburgonya. KESZTHELYI SÁRGA. 4-5 nappal rövidebb tenyészidejű, mint a Somogyi sárga. Jól ellenálló és jó termőképességű fajta. Pl ERWIOSN EK. Lengyel fajta. Gömbölyű vagy kissé lapított gumójú. Héja sárga, húsa fehér. Fénycsírája lila. Korai, közepes termőképességű, ízletes gumójú növény. Korai termesztésre az egyik legjobb fajta. AMSEL. N D K fajta. Kerekded gumójú. Héja és húsa egyaránt világossárga. Középkorai, jó étkezési burgonya. Közepes termőképességű, korai termesztésre is alkalmas. DESIR E. Holland fajta. Nagy kerekded vagy kissé lapított gumójú. Héja kissé vöros színű, húsa tehér. Igen bőtermő és közepes érésű fajta. Nagy termőképessége miatt igen kedveltté vált. Tárolhatósága és ellenállóképessége közepes. • Szaporítás. Fontos szabály, hogy időben ültessünk. A késői ültetéssel késik a virágzás és a gumóképződés is. A korai ültetésnek az időjárás, a kitavaszodás és a talajadottságok szabnak határt. Általában akkor lehet elkezdeni az ültetést, ha a talaj hőmérséklete 10-12 cm mélységben eléri a 7-8 °C-ot. Ez a déli megyékben a jobb fekvésű területeken korábban, másutt később következik be. Igazán korai burgonyát a déli megyékben lehet nyerni, ahol az évek nagy átlagában március végén megkezdik az ültetést. Az északi részeken április közepéig elhúzódhat a korai burgonya ültetése. A korai burgonyatermesztés alapvető munkája a gumók előcsiráztatása. Ennek lényege, hogy a kiültetést megelőző hat héttel a gumókat alacsony, 10 °C, maximum 12 °C-os világos helyiségben, vékony rétegben kicsíráztatják. Csíráztatásra minden olyan helyiség vagy berendezés megfelel, melyben nappal teljes világosság biztosítható, s a hőmérséklet 10-12 °C-on tartható akár fűtéssel is. Házilag világos, üvegezett verandákon vagy más helyiségben végezhető az előcsíráztatás. Ma egyre inkább fólia sátrakat használnak erre a célra. Az előcsíráztató helyiségben hollandi rekeszekben vékonyan, egy ládában legfeljebb két sor burgonyát helyeznek el. Ezután a ládákat egymásra rakják úgy, hogy közöttük legalább 4-6 cm távolság legyen a fény jobb hasznosítása végett. A ládákat 120-150 cm magasan egymásra rakják. A 150 cm magas ládasorok között legalább olyan széles utat kell hagyni, hogy azokon a kezelési munkák és a közlekedés zavartalan legyen. A csíráztatás idején, a berakástól kb. három hétre a ládákat átrakjuk. Az alsó ládák felülre, a felsők alulra kerülnek. A páratartalom 70-80%-os legyen a helyiségben. Ily módon a kiültetés idejére, tehát hat hét alatt, 1-1,5, legfeljebb 2 cm hosszú, vastag, fajtára jellemző színű csírákat kapunk. Az eltérő színű, de főleg a vékony, fehér csírás gumókat külön válogatjuk. Ezek leromlott, beteg gumók, melyeket még takarmányozásra, esetleg étkezésre is felhasználhatunk, de szaporításra nem. A gumó nagysága és a termésmennyiség között is összefüggés van. Az apró gumóból normális termés nem várható. A túl fejlett, 10-12 dkg -os gumók felhasználása pedig nem gazdaságos, mert a terméstöbblet nincs arányban a vetőgumótöbblettel. Legmegfelelőbbek a 4-8 cm átmérőjű, 6-8 dkg -os gumók. Korai termesztésnél a nagy, 10 dkg feletti gumók a csíráztatás előtt kettévághatók. • Kiültetés. A korai fajták általában kis tenyészterületet igényelnek. A Gülbaba, a Pierwiosnek, az Amsel, a Somogyi korai 70 cm-es sortávolságra, 30-35 cm növénytávolságra ültethetők. A középérésű fajtákat 70 x 40 cm-re ültetik. A növénysűrűség akkor optimális, ha virágzáskor a növények teljesen beborítják a talajt. Kisüzemben kézi erővel ültetünk az előre megvonalazott keresztezési pontokon

189

125. ábra. Előcsiráztatott burgonya

kapával vágott fészekbe. Kézzel eke után is ültethetünk. Korai termesztésnél a gyors kelés érdekében inkább sekélyen ültessünk, mint túl mélyen. Homokos talajon 12-14, középkötött talajon 8-10 cm-re, kötött talajon pedig 7-8 cm mélyre rakjuk a gumót. • Ápolás. 8-10 °C hőmérsékleten 2-3 hét alatt kikel a burgonya. Ezalatt a talaj cserepesedhet; ezt kapálással, sarabolással, nagyobb felületen boronálással szüntetjük meg. Az első töltögetést 12-15 cm-es szármagasság nál végezzük. A feltöltést a virágzásig be kell fejezni. Házikertekben a töltögetést 2-3 alkalommal célszerű elvégezni. Nem szabad megkésni a töltögetéssel, mert az elvénült szár nem fejleszt elegendő sztólót, és így kevés gumó képződik. Amennyiben lehetőségünk van rá, és az időjárás is megengedi, két alkalommal célszerű megöntözni a burgonyát. Az első öntözést a bimbóképződés idején a kötődés elősegítésére, a másodikat közvetlen a virágzás befejezése után a gumófejlődés elősegítésére adjuk. A korai burgonya szedését akkor kezdhetjük meg, amikor a gumók a diónagyságot általában elérték és tövenként már legalább 30-40 dkg termés szedhető. Az új burgonya nem tartható el, ezért naponként annyit szedjünk, amennyit egy nap alatt felhasználunk vagy értékesíteni tudunk. Hosszan tartó szárazságban a lomb idő előtt elszárad, a burgonya kényszeréretté válik. Ilyenkor a szedést haladéktalanul el kell végezni, mert ellenkező esetben a burgonya nagyobb esőzés hatására fiasodik és átszövés indulhat meg. Ez erősen rontja a minőséget. A korai burgonya szedése általában május második felében kezdődik és június végén fejeződik be.

190

Tojásgyümölcs
Bulgáriában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban gyakori és nagyobb mértékben fogyasztják. A nyugati piacot is főként ezek az országok látják el tojásgyümölccsel. Bár Nyugat- és Észak-Európában alig termesztik, fogyasztása mégis jelentős. Nálunk főként a főváros körüli bolgárkertészek termesztik és látják el vele a piacot. Vidéken alig ismerik. Tartalmaz C- és A-vitamint s igen gazdag ásványi sókban is. Elsősorban azért kedvelik, mert sokféleképpen lehet elkészíteni. Több közülük a magyaros ízlésnek is megfelel. Gazdasági jelentősége nálunk egyelőre nem nagy, főként, mert nem nagyon ismerik. A sima (nem tűzdelt) palántaneveléssel előállított tojásgyümölcs augusztus előtt nem szedhető, szeptember végén már lefagyhat. Nagy termésre így nálunk nem lehet számítani, ezért sem igen foglalkozunk termesztésével. Tűzdelt palántával 2 héttel korábbra lehet hozni a szedés idejét, s így mindjárt gazdaságosabb nagy- és kisüzemben egyaránt. Külföldön a feldolgozott tojásgyümölcs fogyasztása is elég elterjedt. Érdemes lenne nálunk is foglalkozni a tojásgyümölcskonzervek készítésével, azok propagálásával, hiszen igen ízletes növényről van szó. • Hőigénye. A legmelegigényesebb zöldségnövények egyike. Optimálisan 25 ° C-on érzi jól magát. Ez az oka annak, hogy csak későn, a májusi fagyok után ültethető ki, s ősszel korán befejezi fejlődését. Érzékeny a hőingadozásokra is, nem szereti a hűvös éjszakákat, 12 °C alatti hőmérsékleten már alig fejlődik. • Fényigénye. Az irodalmi adatok szerint szintén nagy, tehát hosszúnappalos növény, így hajtatása a legsötétebb téli időszakban elég kritikus. Szereti az intenzív megvilágítást. Árnyékos helyeken nem köt, s megnyúlik a hajtásrendszere is. • Vízigénye. Szintén nagy. Öntözés nélkül a mi viszonyaink között nem terem biztonságosan. Közel olyan párás környezetet igényel, mint a paprika. Házikertben is tehát csak öntözés mellett várható jó termés. • Tápanyagigénye azonos a paprikáéval. A N- és P-tartalmú trágyát igényli elsősorban. Az őszi talajműveléssel adott istállótrágyázást nagyon meghálálja. • Növényváltás, talaj-előkészítés. Trágyaigényes növény, így a trágyázás évében kerül kiültetésre. Lucerna vagy herefélék, gyepek feltörése után is közvetlen lehet első növény. Talaj-előkészítését a legigényesebb zöldségnövényekhez hasonló alapossággal kell végezni. • Fajtái. Külföldön a fajták száma igen nagy. Színe alapján vannak lila, sötétkék, fehér és sárga fajtái. A termés alakja is nagyon eltérő lehet. A klasszikus tojás alak mellett előfordul a hosszú hengeres és a teljesen gömb alakú is. A hosszúak között vannak egyenes és kisebb-nagyobb mértékben görbült termésű fajták. A külföldi fajták közül, melyek országonként változók, nálunk a következők termeszthetők eredményesen. BALUREIN E F 1 : gyümölcse megnyúlt hengeres, bíborfekete színű, bőtermő, középkorai (francia). ANICA F 1 : alacsony növésű, korai termésű, gyümölcse henger alakú, bíborfekete színű (francia). BONICA F l : gyümölcse gömb alakú, harántcsíkolt, korai termésű, üvegházi termesztésre alkalmas, parthenokarpiára hajlamos (francia). MISSION BELL F 1 : a gyümölcs alakja hosszúkás ovál, fényes mélybordó színű, igen korai, nagy termőképességű, alacsony növésű (amerikai hibrid). UNIVERZÁL 6: közepesen korai fajta, termése 200 g körüli, hengeres formájú, fényes sötétbarnás lila színű (szovjet fajta).

191

1

26. ábra. Tojásgyümölcs

más zöldségfélék között

G UNKO N°2—F 1 : hosszúkás, tojás alakú, közepes nagyságú, élénk bíborszínű. A növény erőteljes, nagy termőképességű, korai érésű (japán). SH I RO NASU : régi japán fajta. A gyümölcs fehér, meglehetősen nagy, átlagban 180 g súlyú, bőtermő, elterülő típusú nagy lombbal. T. C. N°5: új fajta, keresztezésből állították elő. A gyümölcs nagy, átlagban 300 g, élénk bíborszínű. A Shiro Nasura hasonlít, koraibb, mint a Black Beauty (japán). • Szaporítás. Magas hőigénye miatt elsősorban korai szabadföldi növényként ad elfogadható terméshozamot. Ezért ajánlatos palántáit gyep- vagy földkockákban felnevelni. A sima palántáról szaporított tojásgyümölcs 2 héttel később kezd teremni. A palánta előállításához vagy melegágyra, vagy növényházra van szükség. A váltakozó hőmérséklet miatt ablakban, konyhában stb. nem fejlődik jó minőségű palánta. A magvetést ahhoz, hogy jó minőségű tűzdelt palántát kapjunk május 15. körüli időpontra, március közepén kell elvégezni. Sima tűzdelés nélküli palántához 4-5 hét elegendő, így azok vetését április elején elegendő elvégezni. Ha van elegendő szaporítófelületünk, akkor március közepéig történő ritka vetéssel, kb. 600 db/m 2 sűrűség mellett tűzdelés nélkül is kapunk megfelelő palántát. Március közepén 1500-2000 magot is vethetünk m 2 -enként közvetlen a melegágy talajába vagy a szaporítóládába. Ezeket a palántákat tűzdelni kell.

192

• Ápolás. ha lehet úgy. Házilag fehér csomagolópapírból készítünk táphengert úgy. Ugyanakkor a talaj nedvességtartalma sem csökken olyan gyorsan. s ez a koraiságra is előnyösen hat. Csak annyi vizet adjunk. Kis mennyiségű palántát 7-es vagy 8-as cserepekbe is ültethetünk. A sötét fólia segíti a talaj gyorsabb felmelegedését.vagy tápkockákba. amennyi éppen szükséges. Általában erős gyökérzetet fejleszt. így folyamatosan biztosítani kell a nedvességet. A tojásgyümölcs nem szereti a mély ültetést. Ha száraz a talaj. Nem szabad azonban a talajt nagyon lehűteni. Ha gyommentesen tartjuk s rendszeresen öntözzük. később azonban bőven öntözzünk és annyiszor. így a kelés 8-10 napra megtörténik. ahányszor azt a talaj nedvességi állapota megköveteli. A hideg talaj és a hideg éjszakák kedvezőtlenek a kötődésre. Ezért nappal mind hosszabb ideig kinyitjuk az ablakokat. Nagy területen palántázógéppel is ültethetünk.127. Vigyázni kell az öntözéssel is. A gépi sorművelés miatt ajánlatos ikersorokat képezni. A tojásgyümölcs szereti a párás környezetet. ezért keveI 3 Zöldségt ermeszl 193 . kiültetéskor a palántákat be kell öntözni. levelei is nagyok. Éjjel és nagyon borús időben elegendő 18-20 °C körüli hőmérséklet is. hogy azok hármaskötést képezzenek. jó termésre számíthatunk. Június közepéig óvatosan. A kelést követő 2 hétre tűzdelhetjük a palántákat gyep. Esetleg a kiültetés előtti éjszakára is — ha nincs fagyveszély — levehetők róla az ablakok. A palántákat a kiültetés előtt 2 héttel fokozatosan szoktatni kell a külső hőmérséklethez. Il yenkora 60-80 cm széles sorok mellett 20 cm-es ikersorok következnek. A növényeket soron belül 30-40 cm-re helyezzük. ezért az első öntözéssel legyünk óvatosak. Ha a kiültetést kézzel végezzük. ha megfelelő az időjárás. ábra. Tojásgyümölcstermés-változatok Az elvetett magot megfelelő nedvesítés után 25-30 °C-on kell tartani. Ettől kezdve elegendő fény mellett 25 °C-on tartjuk. a sortávolság legalább 50 cm. ezért legalább 7 x 7-es méretű kockákba vagy hengerekbe lehet tűzdelni. Érett trágyával vagy sötét fóliával való talajtakarással több célt is elérhetünk. hogy tűzőgéppel két helyen áttűzünk.

Főleg a nitrogén-. elsősorban növényházakban. ezért óvatosan szedjük ládába vagy bélelt kosárba.128. tehát nem kell külön fejtrágyázni. így a paprika. Később akár 3-4 hetenként is lehetséges. forgács—használata mellett is javul. ha egészséges a fejlődés. s a mag körüli részek kissé üregesek is. A fbjásgyümölcs 5-6 napig hűvös helyen jól eltartható. Általában négy termést lehet tövenként számítani. Előtte szedve fogyasztásra igen alkalmas lesz a gyümölcs. A trágyával való takarás előnye. ábra. A termés nehezen válik el a szártól. amikor a termés elérte a teljes nagyságát. 194 . akkor az sokszor keserű ízű és kissé rágós lesz. nap után már ráncosodik a termés héja és kevésbé lesz szép küllemű. • Hajtatása. • Szedés. kisebb mértékben a foszforfejtrágya ad jó eredményt. Arra vigyázzunk. A tojásgyümölcs szedését akkor kell kezdeni. Ha azonban a teljes kifejlődés időpontjában nem szedjük le a termést. A sötétebb színű matt felület az elöregedés jele. A víztartó képesség az egyéb takaróanyagok — törekes szalma. Szedésre alkalmas tojásgyümölcs sebbet kell öntözni. A túlérett termésé már sárgák vagy barnák. de súlyban veszítünk. Bulgáriában. A helyes időben szedett tojásgyümölcs magjai még fehérek s alig látszanak. Romániában és nyugaton terjed a hajtatása. hogy az első kötések megtörténte előtt ne adjunk fejtrágyát. A 6. hogy öntözéskor a tápanyagok egy része bemosódik a talajba. a paradicsom és az uborka mellett a főnövény szerepét töltheti be. Az érettség a színnel és a gyümölcs fényességével is összefüggésben van. M ivel a rövid tenyészidejű fajtákat használjuk. Nálunk egyelőre kis területen termesztik.

hogy március végére nyerjünk kiültetésre alkalmas egyedeket. Bulgáriában a hajtatási és korai szabadföldi palántákat oltással is előállítják. A melegágyi elővetemények március végén kerülnek le a területről. A palántanevelést tehát úgy kell időzíteni. Így őszi elővetemény után jöhetne számításba. A melegágyi vagy fűtött fólia alatti hajtatás szintén a hidegtűrő saláta vagy retek hajtatása vagy a káposztapalánta . 13• 195 . szabadföldön pedig jobban tűri a szárazságot. Ehhez a magvetést január elején kell végezni. ábra. A szabadföldi tojásgyümölcs megjelenéséig tövenként 3-4 termést lehet várni. A melegágyi hajtatók ápolási. kezelési munkái azonosak a növényházi tojásgyümölcsével.129. Tenyészideje rendszerint rövidebb lesz. Az ápolást ugyanúgy végezzük. A palántákat kelés után néhány nappal paradicsompalántákra oltják. A szedés a vetés után 4-5 hónapra kezdődik. A hajtatott tojásgyümölcsöt növényházban 50x 30-as tenyészterületre ültessük.nevelés után kerülhet sorra. mint a hajtatott paprikáét. A szedés június közepére várható. A fehér gyümölcsű Shiro Nasu fajta Növényházi forgóban fényigénye miatt februárban érdemes megkezdeni a termesztését.

Szárítmányként évekig eltartható. Ilyenkor kezdhető a dughagyma kiültetése is. ha azt nyersen vagy konzerváltan fogyasztjuk. kétéves termesztést ott alkalmazzák. így egész évben rendelkezünk hagymával. • Hőmérsékleti igénye közepesnek mondható. A zöldhagymában még ennél is több található. Hajtatható is. Fejlődésének kezdeti időszakában igen alacsony hőmérsékletet is elvisel. ahol palántáról termesztik. ahol évi 500 mm körüli csapadéknál nincsen több. Akár a magról. ezért nagyon korán vethető.4U: r\\ Hagymák Vöröshagyma Egyike a legjelentősebb zöldségnövényeinknek. A dughagymás. Előnyös tulajdonsága. Van ország. A hagyma azon zöldségnövények egyike. A vöröshagymában C-vitaminból 30 mg/100 g-hoz jutunk. Hűvösebb. Jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület. Nyers fogyasztása mellett nélkülözhetetlen fűszernövénynek számít. Különösen sokat használnak fel a halkonzervek készítéséhez. Zöldhagymaként mostanában inkább a sarjadékhagymát keresik. Úgyszólván az egész világon ismerik és fogyasztják. Jelentőstáplálkozási szempontból is. A magtermesztés két vagy három esztendőt vesz igénybe. mert gazdag vitaminokban. de a hosszú ideig tartó hideg hatására nagy százalékban felmagzik. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása is van. Minél fejlettebb a hagyma. Emiatt régen használják a hagymát elsősorban meg hűlések idején a fertőzések megelőzése céljából. az allilszulfid adja. Magát az étkezésre alkalmas hagymát egy vagy két év alatt lehet előállítani. hogy hosszú ideig tárolható. annál nagyobb a felmagzás veszé- 196 . csapadékos éghajlatú országokban az egyéves hagyma terjedt el. Ezenkívül sok B-vitamint és különböző ásványi sókat is tartalmaz.és nagyüzemben egyaránt megoldható. Igen jelentős alapanyaga a különböző konzervkészítményeknek. melynek termesztése kis. Élelmezési jelentősége nagy. akár a dug hagymáról termesztett hagyma technológiájának úgyszólván valamennyi eleme gépesíthető.

lye. A hőingadozás nem károsítja, hiszen a júniusi forróságban is jól érzi magát. Magas, 25 °C feletti hőmérsékleten a lombfejlődés nagyon lelassul, s főként csak a hagyma fejlődik. Az egyéves, magról vetett hagymánál ez kevésbé tapasztalható. • Fényigénye nem tisztázott. Szabadföldön teljesen kielégítő a számára rendelkezésre álló természetes fény. Közömbös vagy kissé hosszúnappalos növénynek tekinthető. Hajtatásban a téli szegény fényviszonyok között is jól fejlődik. • Vízigénye. A növény a száraz viszonyokhoz szokott. Levélzete viaszbevonatos, ami akadályozza a nagyobb méretű párologtatást. Gyökérzete mélyre hatoló, és a talajban levő kevés vizet is elég jól hasznosítja. Öntözés nélkül azonban magról nem minden esztendőben ad megfelelő mennyiségű termést. • Tápanyagigénye. Foszforigénye jelentős. A nitrogéntrágya hatására laza szövetűvé és kevésbé eltarthatóvá válik. Frissen trágyázott talajba nem szokás hagymát tenni. • Egyéves hagymatermesztés. Az egyéves hagymatermesztés csak az átlagosnál csapadékosabb években jár öntözés nélkül is sikerrel. Kisüzemben, házikertben egyaránt termeszthető, ha van öntözési lehetőség. Eltarthatósága kisebb mértékű, mint a kétévesé. Termesztésére a jó táperőben levő középkötött vagy homokos talaj a legmegfelelőbb. A szélsőségesen kötött, erősen cserepesedő és futóhomok jellegű talajok az egyéves hagyma számára nem alkalmasak. • Növényi sorrend, talaj-előkészítés, trágyázás. Szántóföldi körülmények között főként gabona után termesztik. Házikertben, zöldségesforgóban valamely trágyázott zöldségnövény után kerüljön. Egymás után a hagymát sem célszerű termeszteni, főként növényvédelmi okokból. A műtrágyák 4-6 cm mély bemunkálását ősszel és tavasszal, a talaj-előkészítés során végezzük el. Egyéves hagymából csak jól előkészített talajon várhatunk jó termést. Ezért a jó magágykészítés alapfeltétele az őszi mélyszántás vagy ásás. • Szaporítása. Minél korábban vetünk, annál nagyobb a termés mennyisége. A mag általában március közepe táján vethető. Minél később vetünk, annál kevésbé érhet be a hagyma. A sorok egymástól 25 cm-re legyenek. Üzemben célszerű, de házikertben is ajánlatos az ágyas művelés bevezetése. Igy minden negyedik 25 cm-re levő sor után egy sort kihagyunk. A magot 3-4 cm mélyre kell juttatni. Célszerű vetés előtt és után a talajt tömöríteni. Négyzetméterenként 1 g körüli mag számolható, de a sűrű vetést ritkítani kell. Hektárra számítva ez 10 kg magnak felel meg. Üzemi körülmények között ennek csak felét vetik, de ott nem ritkítanak. • Fajtái. Egyévestermesziésre a DO RATA Dl PARMA, a VOLSZKA, az ALSÓGODl, a STUTTGARTER RIESEN, a BOLER 0, a PRIMODORO egyaránt használható. Ezek elég bőtermőek. Kiskertekben a MAKÓI is termeszthető, noha ennek valamelyest kisebb a hozama, de jobb a szárazanyag-tartalma és az eltarthatósága. • Ápolása. Márciusi vetés esetén legalább 2 hét kell a mag keléséhez. Ez idő alatt a talaj gyomosodásnak indul. Ezért az ápolás legfontosabb feladata a gyomtalanítás. Az első kapálás a hagymasorok megjelenésekor időszerű. A levelek összeborulásáig három kapálás elegendő. A hagymát sekélyen, 2-4 cm mélyen kapáljuk, hogy a gyökérzetét ne sértsük meg. Üzemben, de még házikertben is végezhető a gyomirtás, vegyszerrel. Ennek többféle lehetősége van. E célra a Ramrod és Tenoran együttesen használható. Az első permetezést a vetést követő egy héten belül Ra mroddal kell végezni, mely a fűféléket irtja. Négyzetméterenként 0,8 g -nyi szert kell oldatban kijuttatni. A második permetezést 3-4 cm-es levélnagyságnál Tenorannal végezzük úgy, hogy 0,5 g-nyi szert oldat formájában permetezzünk ki, ezután öntözzük meg a hagymát. A két szer hatása 8-10 hétig tart. Ezt követően, ha a talaj gyomosodása éppen megindul, egy kombinált permetezést adjunk 0,8 g Ramrod- és 0,5 g Tenoran-oldat kijuttatásával, s utána ismét öntözzünk. Nagyon csapadékos időjárás kivételével öntöznünk kell a hagymát, az időjárástól

197

függően 2-3 esetben. A szedés előtt egy hónappal az öntözést be kell fejezni, hogy a beérést elősegítsük és a hagyma eltarthatóságát fokozzuk. Gyenge tápanyag-ellátottságú talajokon fejtrágyázás is szükséges lehet. A műtrágyát a fejlődés indulásakor célszerű legfeljebb két alkalommal kijuttatni, de mindig az öntözéssel párosítva. • Szedés. A magról termesztett hagyma szedésideje általában szeptember eleje és október közepe közti időre esik, a fajtától és az időjárástól függően. A beérést, illetve annak kezdetét a nyaki rész vízvesztesége és puhulása, továbbá a levelek fonnyadása és részleges megdőlése jelzi. A lomb teljes elszáradására nem szabad várni, mert nedves talaj esetén új gyökérfejlődés indulhat meg. A felszedett hagyma teljes beérése, a lomb leszáradása a renden következik be. • Kétéves hagymatermesztés Hazai viszonyok között nagy jelentősége van az ún. dughagymáróltörténő termesztésnek. Nálunk öntözés nélkül nem fejlődik minden évben magról étkezésre alkalmas nagyságú hagyma. Ezért alakult ki a kétéves termelési mód. Nagy előnye, hogy igen magas a szárazanyag-tartalma, jól tárolható, jó az íz- és a zamatanyaga. Ugyanakkor drágább, mint az egyéves, hiszen terheli a dughagymatermesztés és a hagyma hőkezelésének költsége, a dughagyma tárolása is. Mindezek ellenére főként kitűnő minősége, exportképessége miatt még mindig ez az elterjedtebb. Nehezebben gépesíthető, de a termesztési mozzanatok nagy részén már megoldott. Kisüzemben, házikertben szintén sikeresen termeszthető. • Dughagymatermesztés. A dughagymatermesztéshez négyzetméterenként 10-12 g hagymamagot kell vetnünk, rendszerint 20-25 cm sortávra, jól előkészített humuszos talajba. Március közepétől a hónap végéig el kell vetni a magot. Kapával, gépi kapálással vagy vegyszerrel egyaránt végezhető a gyomtalanítás. Vegyszerezésre ugyanazokat a vegyszereket használhatjuk (Ramrod és Tenoran), mint az egyéves hagymánál. Dózisuk is azonos. A rossz csírázás miatt több mint tízszeres magmennyiséggel dolgozunk, s mégsem kell egyelni. Sőt a ritkán kelő hagyma túl nagyra fejlődhet s ez már alkalmatlan lesz a következő évi szaporításra. A sűrűn vetett hagyma öntözés híján július végére beérik. Ekkor a lombját lesöprik róla és az apró hagymákat felszedik. Ez régen kézzel, ásóval történt, üzemileg ma már ezt is géppel végzik. A felszedett hagymát a földtől megrostálják és osztályozzák. A fél centiméternél apróbbak, az ún. zsika hagymák és a 2 cm-nél nagyobb átmérőjűek (piklesz) szaporításra alkalmatlanok. A zsikát házikertben ősszel is elszórhatjuk, és így hőkezelés nélkül igen korán kapunk a következő tavaszon hagymát. A piklesz csak zöldhagymának használható, mert egyébként magszárba megy. A dughagymát méret szerint négy osztályba sorolják. A 2 cm-es az I. osztályú, az 1,5 cm-es a II. osztályú, az 1 cm-es a III. osztályú és a 0,5 cm-es a IV. osztályú hagyma. A dug hagymát osztályozás után hőkezelik. Valamikor ezt a kemence tetején végezték, ma központi hőkezelőben kerül erre sor. A hőkezelés alatt a hagyma nedvességének és tartalék-tápanyagának egy részét elveszti, s így a következő évben nem indul magszárba. A házikertek tulajdonosai ezt a műveletet már nem tudják elvégezni, így legcélszerűbb, ha a kereskedelemben hőkezelt dug hagymát vásárolnak. Legjobbnak a Ill. osztályú hagyma bizonyul, hiszen kisebb súlyú dughagymával ugyanaz a terület beültethető. • Talaj-előkészítés,trágyézés. A dughagymát a következő év tavaszán, március második felében szokták kiültetni. Előtte lazítják és simítják a talajt. A lazítás a szerkezet miatt, a simítás a víz megőrzése miatt szükséges. • Ültetés. Március harmadik dekádja előtt nem célszerű ültetni, mert a hőkezelés hatását hosszabb ideig tartó alacsonyabb hőmérsékleten elveszíti a dughagyma és könnyen magszárba megy. Az áprilisra áthúzódó ültetéssel pedig egyre csökken a termés mennyisége.

198

Hogy az ültetés könnyebb legyen, talajlazítást kell végezni. A műtrágyákat 5-8 cm mélyen dolgozzuk be a talajba. Az ültetést 25 cm-es sorokba végezhetjük ugyanúgy, mint az egyéves hagymánál. Gépi műveléskor 25+25+25+50 cm-es sávokat, illetve ágyásokat alakítsunk ki. A sorokon belül 5-6 cm-re kerüljenek egymástól a hagymák, így megfelelő helyük lesz a teljes kifejlődéshez. Üzemekben géppel, kis területen azonban kézzel végezzük az ültetést. Legjobb, ha 4-5 cm mély sorokat húzunk és ezek aljába hüvelykujjal benyomjuk a dughagymát úgy, hogy a gyökeres része maradjon alul. A sorokat 1,5-2 cm vastag földdel takarjuk be. Utána kapával, nagy felületen hengerrel tömörítsük. • Növényápolás. A gyomtalanítás kapával és vegyszerrel egyaránt végezhető. Általában háromszor kapálhatunk. Először a begyökeresedés után, április második felében, másodszor május végén, harmadszor pedig június végén. Gépi szedés előtt egy gazoló kapálást is szoktak végezni. A kétéves hagymánál vegyszeres gyomirtásra az Afalont használják, de csak olyan talajon, ahol legalább 2% a humusztartalom. Előszór a kelés előtt, legfeljebb 1,75 dkg/100 m 2 mennyiségben, s ezt meg kell ismételni, amikor a hagyma levelei a 8-10 cm-esfejlettséget elérték. Hatása körülbelül június végéig tart. Szedésig esetleg egy kapálásra is szükség lehet. A szedés a levelek lefonnyadásával kezdhető.

Fokhagyma
Lényegesen kisebb felületen termesztik, mint a vöröshagymát, mégis jelentős ízesítő zöldségnövényünk. Másként kerül felhasználásra is. Elsősorban különböző húsok ízesítésére, fűszerezésére használják. Nyersen és zölden nem fogyasztják. Tömény csípősségét és kellemetlen illatát magas allilszulfid-tartalma adja. Tápértéke 6-8% fehérjetartalma miatt jelentős, noha kis mennyiséget fogyasztunk belőle, így ez a tulajdonsága kevésbé érvényesül. A magas allilszulfid-tartalom miatt a vöröshagymánál is nagyobb a baktériumölő hatása. Nagyüzemek korszerű termesztési eljárások híján nemigen foglalkoznak termesztésével. Így a jövőben is kiskertekben, háztájiban kell megtermelni. Igen jó áron forgalmazható, de éppen magas ára miatt saját szükségletre is érdemes termeszteni. Kis befektetéssel, úgyszólván minden felszerelés nélkül, öntözetlenül is gazdaságosan állítható elő. • Hőigénye. Eléggé közömbös a hőmérséklethatásokra. Egyes változatait még ősszel kiültetve termesztik, s ez is bizonyítja hidegtűrő képességét. A talajban a legkeményebb hidegeket is átvészeli. A nyári magas hőmérséklet sem árt a fokhagymának, de beérését jelentősen sietteti. • Fényigénye nem tisztázott. A nálunk termesztett változatok a fényviszonyok változásaira különösebben nem reagálnak. Kisebb árnyékot is elvisel. Köztes növényként, alacsony növénnyel párosítva is termeszthető (sárgarépa, petrezselyem). • Vízigénye nem nagy. A termesztési körzetekben — Makó, Szeged térségében — nem öntözik. Nagyon aszályos időjárás esetén a tavasszal duggatott fokhagyma kisebb termést hoz, mint az ősszel ültetett. • Tápanyagigénye közel áll a vöröshagymáéhoz. Nem szokták frissen trágyázott talajba ültetni. Házikertekben is az előző esztendőben trágyázott elővetemény után ültetik. • Növényi sorrend, trágyázás, talaj-előkészítés. Korán beérő zöldségnövény, így esetleg még rövid tenyészidejű zöldségnövények követhetik (saláta, spenót,

199

130. ábra. Fokhagyma házikertben

cékla). A fokhagyma után jó utónövény az áttelelő saláta és a spenót. Maga a fokhagyma valamennyi zöldségnövénynek jó előveteménye. Talaj-előkészítése azonos a vöröshagymáéval. Őszi duggatás esetén közvetlenül az ültetés előtt megfelelő magágyat kell készíteni. • Fajtái. A hazánkban termesztett faj nem fejleszt magszárat, s így magot sem hoz. Ennek a fajnak a szaporítása tehát csak gerezdekről történik. A fokhagymahiány miatt, különösen az utóbbi esztendőkben, olyan szaporítóanyag került hazánkba, mely nem azonos a nálunk termesztett fokhagymafejjel. Ezek a hagymák ízben és alakban hasonlóak ugyan a mi hagymánkhoz, de egészen más fajhoz tartoznak, mert magot hoznak. Sőt vannak olyan változatok is, melyek a magszár csúcsán kezdetleges hagymácskákat fejlesztenek. A nálunktermesztett hagyományos fokhagymának nincsenek fajtái. Makó környékén a „Liliom szárú" és a „Zöld szárú" típusok az elterjedtek, de ezek még nem tekinthetők fajtáknak. Egyes típusokat inkább őszi ültetésre, másokat csak tavaszi termesztésre használnak. Ezek között hőmérséklet-érzékenységben, vízigényben, esetleg termőképességben bizonyos eltérés van. • Szaporitás. Szaporításra az úgynevezett gerezdeket használják fel. A fokhagyma nem hoz egybefüggő termést. Egy hagymafejben 8-10 gerezd van, s ezeket a gyökér felőli részen egy gyökéraljképződmény s néhány külső fehér buroklevél tartja össze. A szaporításra szánt hagymát télen hűvös helyen összefont füzérekben, ún. „koszorúkban" tárolják. A gerezdeket az ültetésig nem szedik szét, így kisebb a súly- és a vízveszteség, sőt a tárolás is kisebb helyen oldható meg. Szaporítás előtt — akár ősszel, akár tavasszal — a hagymákat gerezdekre szedik szét. Ez a művelet könnyen, gyorsan és egyszerűen elvégezhető. Az őszi ültetés előnye, hogy a begyökeresedés még az ősz folyamán bekövetkezik, és tavasszal, mihelyt az időjárás kedvező, már fejlődhet a fokhagyma. Ezért az őszi

200

duggatással rendszerint nagyobb termés érhető el. Tavasszal, mihelyt a talajra ki lehet jutni, az ültetés elkezdhető. Ez az időszak általában február vége, március eleje. A fokhagyma kis lombja, apró hagymái miatt igen sűrűn ültethető. Általában 25-30 cm-es sortávolságra ültetik, a soron belül 5-6 cm-re egymástól. A szaporításra használt hagyma mennyisége a gerezdek fejlettségétől, ill. a növényállomány sűrűségétől függ. így a szaporítóanyag mennyisége 3-4-szeres eltérést is jelenthet. Hektáronként 2-10 q gerezd kerülhet kiültetésre, ez egy négyzetméterre számítva 2-10 dkg szaporítóanyag nak felel meg. 1 kg fokhagymában 30-32 db hagyma van. • Ápolás. Kis vetésterülete miatt szinte mindenütt kézzel ápolják, s nagyüzemi termesztése sincs megoldva. Elsősorban gyomtalanításáról kell gondoskodni. Kapálni csak sekélyen szabad. Az első kapálás akkor esedékes, amikor a hagyma levelei elérik a 4-5 cm-es hosszúságot. Ezt követően a gyomosodás mértékéhez képest kapálhatunk. Rövid tenyészideje miatt legfeljebb háromszor kell gyomtalanítani. Vegyszeres gyomirtását eddig nem dolgozták ki. Kis felületű, kötött, 2-3%-os humusztartalmú talajon Afalonnal gyomtalanítható. Mivel a vöröshagymánál rövidebb a tenyészideje, így az Afalon hatása a szedés kezdetéig tart, tehát utólagos gazoló kapálásra nincs szükség. Fejtrágyázni nem szokták. Nagyon sovány talajon a begyökeresedést követően egy alkalommal nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyával esetleg fejtrágyázhatjuk. A trágya mennyisége a talaj tápanyagtartalmától függ. Közepesen trágyázott talajon 1 dkg/m 2 vegyes műtrágya adható.

131. ábra. Fokhagymafüzér

201

Öntözés nélkül is jól terem nálunk. Négyzetméterenként 1 g magot kell számítani. • Hőigénye nem nagy. mert igen korán ad olcsó. szép állomány biztosítása. A mag hozó változat apróbb. Hazánkban az utóbbi évtizedekben közismertté vált. A magvetés ideje kora tavasszal. Az átlagos teleket jól átvészeli. A szedés különösen kötött talajon nehéz művelet. Az ezt követő tisztogatás után a fokhagymát füzérbe fonják és száraz helyen tárolják. • Vizigénye nem nagy. a jó kelés érdekében. • Fajtái nálunk nincsenek. ezért a termesztők körében ez a kedveltebb. küllemre hasonló a póréhagymához. Jelentősége azért nagy. A sarjadékhagyma ásványisó. fehér. A fagyok beálltával fejlődése megáll. A hagymát rendszerint ásóval emelik ki. július első felében érik. A talajt vetés előtt és után. proliferum a termesztésben egyaránt megtalálható. márciusban van. ízletes. Elsősorban a házikertek növénye. • Tápanyagigénye szintén mérsékelt. • Szedése. A tenyészidő során folyamatosan új sarjakat hoz. de többet terem. Az őszi és a tavaszi ültetésű hagyma szinte egyszerre. így kevésbé csípős. A már említett két változat a maghozó és a mag nélküli. Tulajdonképpeni hagymája jelentéktelen s a hajtás tövének megvastagodásából és a vaskos gyökértörzs csúcsi részéből fejlődik. mert csak zöldhagymakéntfogyasztják. Ennél későbben is vethető. A keleti országokban. A fővárosi piacokon zöldhagymaként kapható hagyma március—április folyamán nagyobbrészt sarjadékhagyma. piacosabb hagymákat fejleszt.és vitamintartalma hasonló a vöröshagymáéhoz. Jó tárolhatósága miatt az új termés megjelenéséig biztosított az ellátás. Összel nem érdemes vetnünk. de lombja zöld marad és hagymája friss. ún. majd néhány napig renden hagyják száradni. 202 . kemény fagyok erősen megritkíthatják. Egyszerűen és olcsón hajtatható is. Nagyüzemekben nem foglalkoznak vele. vitamindús hagymát. • Hajtatása egyáltalán nem elterjedt. A hagyma földben levő része fehér. A két változat lehetőségei eltérőek. Sarjadék hagyma Évelő hagyma. akkor jó tápanyagellátást igényel. de jó hagymaíze van. A mag hozó változatot közvetlen magról lehet szaporítani. A proliferum változat vastagabb. ajánlatos tömöríteni. mert szedése. Az érés kezdetét a levelek nyaki részének fonnyadása és az ezt követő lombledőlés jelzi. A későbbiek során további öntözést nem igényel. Al I i lsz u lfid -ta rtalma kevesebb. vékonyabb hagymát és szárat nevel. de akkor megfelelő nedvességet kell biztosítanunk a keléshez. Még a nagyon kötött talajokon is szépen díszlik. ha azonban évelőként marad ugyanazon a területen. Kisüzemekben érdemes palántáról is. s évente sok fiókhagymát fejleszt. • Fényigénye nem tisztázott. de a száraz. mint a vöröshagymáé. de tőosztással is megoldható. A palántáról való szaporítás előnye az egyenletes. Termesztésével kisebb-nagyobb felületen egész Európában foglalkoznak.Öntözni csak a tavaszi ültetésű fokhagyma begyökeresedésekor szokták. • Szaporítása. s legjobb 30-35 cm-es sortávolságra vetni. Kora tavasszal ez a legkorábban szedhető friss zöldségfélék egyike. Ázsiában ugyanolyan elterjedt. A hőingadozásokat jól viseli. Különösen a mag hozó változat elég jól bírja az árnyékot is. mint a vöröshagyma. főleg a fővárosi és a főváros környéki kertekben. mert zölden nem fogyasztják. Felhasználása azonban eltérő. csomózása sok munkát igényel.

133. B) sarjhagymás A A palántát szabadföldi ágyásokban lehet előállítani. Téli sarjadékhagyma A) maghozó. Szedésre alkalmas sarjadékhagyma 203 . A következő tavaszig szedésre alkalmas hagymákat kapunk. április elején négyzetméterenként 2-2. ábra.132.5 g magot kell vetni. ábra. Az öntözésről és gyomtalanításról ne feledkezzünk meg ! Május végén. Jó kerti földbe március végén. június elején kiültethetjük a 3-5 cm-es palántákat. 30 x 30 vagy 30 x 20 cm tenyészterületre kerüljenek kettesével vagy hármasával.

1-2 hétig ezeket napon vagy száraz helyen utóérleljük. Gyommentesen kell tartani. ha idős telepítésű hagymát számolnak fel. Az egyenletes állomány biztosítása érdekében az azonos nagyságúakat ültetjük egymáshoz közel. Ez a szaporítási mód októberben és márciusban egyaránt végezhető. A bulbillis változatnál a bulbillis „magszárat" hasonlóképpen. A beérett hagymácskákat (bulbilli) augusztusban szedjük le. buja állományt képez. A 204 . Ültetés előtt nagyság szerint osztályozzuk. A bulbilliket augusztustól október közepéig vagy márciustól áprilisig ültethetjük. akár nem — le kell vágni. A proliferum változat magszár végén képződő hagymácskákról vagy tőosztással szaporítható. ábra. Valamennyi sarj beérett termését akár hasznosítani kívánjuk. • Ápolása. 30 x 30 cm-nél sűrűbbre nem kell duggatni. s minden sarját 2-3 cm-es gyökérrel ültetjük el kettesével úgy. A vöröshagymához hasonlóan gyomirtókat is alkalmazhatunk. A tőosztásról való szaporítás úgy végezhető. Különleges ápolást jelent számára minden évben a magszárak eltávolítása. Az ültetést jól előkészített és elmunkált talajba 30 x 30 cm-re végezhetjük. 2-3 cm-es hagyma szárral. A sarjadékhagyma tisztítása A sarjakról való szaporítást akkor alkalmazzák. hogy a lombozatot is visszakurtítjuk. mert ez a típus nagyon erős növekedésű. A felszedett hagymát szétszedjük.134. mint a maghozó változatnál ősszel és tavasszal. hogy a hagymácska csúcsa a föld felszínével azonos magasságban legyen. A benedvesített talajba olyan mélyen ültetjük.

így jobban tartjuk a nap által biztosított meleget. Tél folyamán a felszedett anyagot bármikor lehet hajtatni. kora tavasszal kezdjük. melyekről ősszel nem szedtünk sarjakat. A leveleket szintén meg kell kurtítani úgy. mert erre az időre a szabadföldi is szedhetővé válik. bár a helyben hajtatás gazdaságosabb. Mosni nem kell. A tisztítás. A hajtatást legkorábban januárban érdemes elkezdeni. ha a talaj már nem fagyos. Általában március közepéig érdemes a fóliát a sarjadékhagymán hagyni. amikor a levélnövekedés megindul. Lehet helyben is. A kereteket trágyával vonhatjuk körül. A szedés annál hamarabb kezdődhet. Nagy felületen a magtermesztést az előírásoknak megfelelően. Melegtalpon vagy növényasztal alatt is hajtatható. a január. • Hajtatása. A kiszedett hagymát szétszedjük és megtisztítjuk. Éjjelente az ablakokat melegágyi takaróval fedjük be. mint a szabadföldi hagymáé. • Szedése. A sarjadékhagymát öntözni kell. Ezzel a módszerrel bármikor kaphatunk télen hajtatott hagymát. A szedési idény addig tart. A helyben történő hajtatáshoz melegágyi ablakra vagy fóliára van szükség. A hótól megvédett vagy megtisztított tövekre ráhelyezzük a melegágyi ablakokat. a február. A hajtatás másik módja a melegágyi. így kisebb lesz a lehűlés. Ehhez a fagyok előtt fel kell szedni a töveket és azokat hűvös helyen kell tárolni. Olyan töveket szabad hajtatni. A külső barna burokleveleket lehúzzuk. akkor a földbe rakott hagymarész szépen halványodik és tetszetősebb lesz az áru. 20-25 °C-os melegtalpon 15-20 nap alatt szedhető. hogy csak ép és frissnek tűnő levélzet maradjon. A téli sarjadékhagyma olcsón és gazdaságosan hajtatható. ábra. de a töveket felszedve. Egy-egy kötegbe a piaci igényeknek megfelelő számú hagymát kötünk. 15 °C körüli hőmérsékleten 4-6 hétre lesz kész a hajtatott sarjadékhagyma. a gyökeresedéshez. s a gyökereket teljesen visszavágjuk. Ha a levélnek csak 2-5 cm-es része marad ki. Szép friss árut kapunk. minél napfényesebb a téli időszak. csomagolás ugyanúgy végezhető. ill. kiszeleljük és tároljuk. Tisztítás után csomózzuk a sarjadékhagymát. Ablakok helyett fóliát is rakhatunk a hagyma fölé. így a következő év tavaszáig ismét teljes termést fog hozni. növényházi hajtatás. Nálunk a szedést tél végén.135. Lehet ennél korábban is. Természetesen késői vetésnél vagy tőosztásnál (tavasszal) biztosítani kell a talajnedvességet a keléshez. 205 . cséplés után tisztítani kell. A sarjadékhagyma hajtatása fólia alatt magot 5-10 napos szárítás után kézzel kidörzsöljük. Szedéskor 1-2 sarjat hagyjunk tövenként. amíg a téli sarjadékhagymát a zöld vöröshagyma ki nem szorítja a piacról.

Nálunk magtermesztéssel is foglalkoznak. télálló. salátával termeszthető. Szép és jó minőségű póré csak öntözéssel állítható elő. már az egyiptomiak is termesztették. könnyű. • Hőigénye alacsony. 12-15 °C-ot igényel. 136. de az is csak —8 °C alatt fagy el. Talajban is válogatós. Jelentős mennyiségű ásványi só is található benne. ábra.13 1 . babbal. Nagyon régi zöldségnövény. A póréhagyma halványítása 206 . mint a többi hagymáé. A nyári típus halványzöld. és inkább a déli országokban ismert. A káposztával és a zellerrel helyezhető egy csoportba. főzelékek. Levesek. • Vizigénye nagy. A Földközitenger vidékén vadon ma is gyakran előfordul. Sok A-. a termesztésben azonban csak kétéves. ábra. puha.és I32-vitamint. Egy csoportba tartozik a káposztafélékkel és a fejes salátával. • Tápanyagigénye szintén fokozottabb. A hideget is jól bírja a nyári póré kivételével. nikotinsavat és főzött állapotban is 15 mg C-vitamint tartalmaz. • Fényigénye jelentős. erős fagyban elpusztul. Hazánkban főleg a bolgárkertészek termesztik és látják el vele a piacot. a téli és a nyári póré. Az erősen kötött talajokon kevésbé díszlik jól. Külföldön igen jelentősnek tartják élelmezési szempontból. Póréhagyma 137. így uborkával.Pőréhagyma Évelő hagymafaj. jól művelt talajokat szereti. A termesztett pórénak két fő formája van. Árnyékban nem fejlődik megfelelően. saláták készítésére használható. a tápdús. kemény. A görögök és a rómaiak leveszöldség nek használták. A nagy hőséget jól viseli. A téli póré sötétzöld. A póré egész Európában ismert és elterjedt. Köztesként csak alacsony növénnyel.

vagy hidegágyba. Legkésőbb júliusig ültethető palántáról. A szedés ideje a felhasználástól vagy a fajtától függ. Ezek az árkok fajták szerint 30-40 cm-re lehetnek egymástól. mélyen megművelt talajba egyesével 30 x15 cm-es. majd a gyökérzetet és a hosszú leveleket éles késsel levágjuk. mélyen kell ültetni és a növekedés során fokozatosan fel kell tölteni hogy hosszú. szép anyagot kapjunk. Saját maga vagy egyéb hagymák után nem ajánlatos termeszteni. Hollandiában rövid tenyészidejű sárgarépával termesztik együtt. A magvetés ideje a kiültetéstől függően január és április között van meleg. középszéles levélzetű fajta. Kiü/tetniáprilis vége és június vége közötti időpontokban lehetséges. Gyorsan növekedő fajta. mélyen megművelt talajba ültetik. A póréhagymát házikertben csak alacsony növésű növénnyel érdemes köztesen termeszteni. Franciaországban más termesztési szokás alakult ki. ill. A hagymát jól előkészített. • Szedés. TEM BO. Ez esetben hektáronként 3-5 kg mag elegendő. mely a telet egyáltalán nem bírja. akkor májustól júniusig pincében. Igen nehéz. ha a sortávolságot 30 cm-re vesszük és 1 5 cm-re egyelünk. 100 000 palánta előállításához 600 g mag és 50 m 2 melegágy. A palántákat legjobb 15 cm mély barázdákba ültetni. Később a kapálás. veremben is tárolhatók. mert a palánta behelyezésekor elegendő föld jut a lyukba. de ha ősszel felszedjük. A sortávolság attól függ. A palántagyökereket nem kell a talajhoz nyomni. nyári. általában márciusban kerül sorra. A melegágyi föld legalább 20 cm vastag legyen a mélyebb gyökérzet miatt. hogy kézi vagy gépi művelést alkalmaznak. • Termesztése. Igen bőtermő. mint eredetileg volt. A soron belül a nyári póré 7-10. • Fajtái Nyári típus. Őszi—téli fajta. az őszi pórét októberben. TÉLI ÓRIÁS. LIBERTAS. Ezt a módszert csak könnyű talajon érdemes választani. kékeszöld levélzettel. Jó té/álló. széles. A palánta 18 °C körüli átlaghőmérsékletet és rendszeres nedvesítést kíván. Eltérően más zöldség növényektől. jól fejlett növényeket kívánnak. hogy abba a növény 2/3 része beférjen. Hosszú kihegyezett ültetőfával a talajba egy olyan mély palántalyukat készítenek. öntözés során a lyukak feltöltődnek. ARTICO.• Növényváltás. Ezzel a módszerrel a palántázás menete leegyszerűsíthető. Valamennyi trágyázott zöldségnövény jó előveteménye a pórénak. vastag és hosszú hagymával. A jól előkészített. fehér. mely elég érzékeny.vagy hidegágyfelület szükséges. Őszi típus. melynek rövid. Sötétzöld. így pl. jó minőségű talajon kettesével is ültethetünk. Jól trágyázott. levélzete kékeszöld színű. hosszú hagymái vannak. Téli típus. A nyári pórét júliusban. 207 . kora őszi fajta. KLÍMA: igen gyorsfejlődésű. A palántaneveléshez 1-1. A tárolás során a szárrész mélyebben legyen elföldelve. a téli 15-20 cm tőtávolságra kerül. A sárgarépa felszedése után kezdik meg a megmaradt pórétövek feltöltését. A legkorábbi fajták egyike. Igen jó fagytűrő. talaj-előkészítés. igen vastag hagymája van. a télit októbertől májusig terjedő időben szedik. ha erős. kettesével 20 x 30 cm-es tenyészterületet igényel.5 g magot használnak négyzetméterenként. H ELVETIA. Ültetés után 3-4 napra megindul a palánták növekedése. uborkával vagy fejes salátával. A téli fajtákat egész télen a helyükön hagyhatjuk. A szedést ásóval végezzük. Helybe vetése az egyéb hagymákkal egy időben. az őszi 12-15.

a száránál alig vastagabb. • Hőigénye. Európa legtöbb országában termesztik. • Fényigénye. elsősorban a háztáji kertekben van jelentősége. A többi hagymafélékhez hasonló. Metélőhagyma szabadföldön 208 . A mi viszonyaink mellett elegendő számára az évi 138. de elég általánosan elterjedt. egész tenyészidő alatt fejleszt sarja kat. sibiricum durvább levélzetű. Kisebb árnyékot is elvisel. riparium a gyakoribb. változatos ellátást. Az Allium schoenoprasum f. lombja hajtatásban gyenge fény mellett is jól fejlődik. Nagymértékű elterjedése nem várható. a póréhagymánál mélyebbre hatoló. Termesztése nem nagy felületen. hideg készítmények ízesítésére is használják. ábra. finom lombozatát elsősorban nyersen fogyasztják.Metélőhagyma Éve/ő növény. de segíti a téli. Gyökérzete igen dús és vékony. Levesek. de valamennyinél hidegtűrőbb. Nagyobb felületen üzemileg is olcsón hajtatható. Hajtatásra ez az alkalmasabb. A legkeményebb száraz telek sem tesznek benne kárt. Különösebb élelmezési értéke nincs. mártások. de akkor gondoskodni kell az értékesítésről. hajtatásra már kevésbé alkalmas. • Vízigénye. Mint könnyen előállítható és hajtatható növénynek. kis kertészetek gyakori növénye. Rendszeresen. A finomabb levélzetű Allium schoenoprasum f. Hagymája rendkívül apró. esetleg nagyobb városokban is megtalálható télen a hajtatott metélőhagyma. Házikertek. Szárazságtűrő. A termesztésben két típus található. Hazánkban a fővárosi piacokon. Jó ízű. inkább dísznövénynek használható.

legkésőbb augusztus végéig. Olyan gyomirtó szerekről eddig nincs tudomásunk. s egyben a második évtől ősszel ritkítható. Sűrű fogú gereblyével összehúzható a levél. mélyen megmunkált talajba vessük. öntőzni nem kell. 20 cm-es sortávolságra kell vetni. Ilyen sűrű sorok esetén 2-3 g mag szükséges négyzetméterenként. A tőosztással történő szaporítás ősszel és tavasszal egyaránt végezhető. Kiskertek útjának szegélyezésére dekoratív hatása miatt is használható.és a magszármaradvány is. A kötött talajokon is szépen díszlik.csapadék. A tavasszal vetett metélőhagyma a következő télen már hajtatható. • Szaporítása. 139. Az így vetett hagyma anyatelepként kezelhető. A metélőhagyma hajtatása 11 lokl. A magszárat napon vagy száraz helyen meg kell szárítani. Jól. majd kicsépelni és tisztítani. A nyár végére lekonyuló. közepén vetik. Így több éven át dísze lesz a kertnek. Kizárólag gyomtalanításból áll. A metélőhagymát magról szaporítjuk. • Növényváltás.h:N 209 . forgón kívül helyezhető el. Az őszi jobb.egterme. A talajszerkezet iránt nem igényes. ezért a termesztésben csak ez ismert. Őszi vetés esetén a keléshez nedvességet kell biztosítanunk. akkor jól trágyázott talajba vessük. amelyeket már sikerrel használnának. Egyelőre a két változaton kívül nincsenek fajtái. A hajtatási célra termesztett metélőhagymát sűrűn. Évelő növény. A magvetés az év bármely szakában lehetséges. nagy mennyiségű magszárat hoz. Sűrű vetés esetén csak kézikapával lehet gyomtalanítani. biztonságosabb. Így minden évben új sarjakat hoz és folyamatos áruellátást biztosít. ábra. szaporább. Ha magot akarunk a metélőhagymáról gyűjteni. • Tápanyagigénye nem ismert. Az étkezésre termesztett metélőhagyma a finomabb riparium típus. a tavaszit pedig márciusban kell elvégezni. október folyamán. de a magvetéses szaporítás jóval olcsóbb. • Ápolása. Különösebb betegsége vagy kártevője nem ismert. ha ősszel nem szedjük fel a teljes állományt. akkor az érés befejeztével augusztus közepén kézzel kell összegyűjtenünk. Sarjakról is lehetne. Ha évekig kívánjuk ugyanazon a területen termeszteni. • Fajtái. Szakaszosan is vethető. talaj-előkészítés. Ekkor még elegendő nedvesség van a keléshez. Ebből azonban csak a következő év őszén szedhető és hajtatható. Leggyakrabban március elején. Az őszit szeptember végén.

melegágyban vagy fűtött fólia sátorban is. Az egyszer levágott lombozat még egyszer kihajt és lehetővé tesz még egy gyengébb szedést. kevésbé tetszetős lombozatot kapunk. akkor 2-3 hétre 15 cm körüli dús lombozatot fejleszt. Saját célra házikertben. A hajtatás a télen bármikor megkezdhető. Elhelyezhetjük növényházi asztalokon és azok alatt. hogy a hagymák behelyezése után a cserép felső szintjével szoros magasságban legyen a föld. A hajtatandó metélőhagyma elsősorban talpmeleget kíván. de csak 4-5-6 hét múlva. lombtalanítjuk. A hagymák berakása után mérsékelten öntözzünk. s ha 18-20 °C-on tartjuk. A túl nedves föld esetleg a hagymák pusztulását is jelenti. Ablak közelében a konyhában vagy a verandán egyaránt elhelyezhetők. A töveket megtisztítjuk. A cserepet úgy töltsük meg melegágyi földdel. Értékesíteni cserepestül is szokták. A hajtatás ideje a hőmérséklettől függ. hűvös pince egyaránt jó e célra. Kihűlt melegágy. Ha pedig túl száraz a talaj és a levegő. Saját célra történő hajtatásnál cserép helyett lapos lábast vagy egyéb edényt is használhatunk. nagy földlabdával. Saját célra történő hajtatás házi körülmények között is elvégezhető. A szedés és a felhasználás akkor kezdődik. durvább. s lehetőleg fényes. Üzemileg ezért kevésbé érdemes hideghajtatni. Ekkor késsel levágunk annyit a levélzetből. meleg helyre tesszük. amennyit egyszer felhasználunk. A hagymákat sűrűn egymás mellé kell helyezni. amikor a lomb 12-15 cm-es. fólia alatt is hajtathatjuk. Hideghajtatással szintén szép lesz. Kezelése csak a szükség szerinti öntözésből áll. meleg helyre állítsuk a cserepeket. akkor keményebb. Hajtatáshoz a töveket a kemény fagyok beállta előtt fel kell szednünk ásóval. A megtöltött cserepeket vagy edényeket világos. majd a felhasználásig hűvös helyen tároljuk.• Hajtatása. A felszedett hagymát 6-12-es méretű cserepekbe ültetjük. 210 .

sőt ez is kedvező számára. Kevés a téli fény tartama is. A változó hőmérsékletre már sokkal érzékenyebb. —5 °C-on is megmaradnak a tavaszi időszakban. Ez elsősorban azzal magyarázható. 211 .. Az alacsony hőmérsékletet jól viseli. mint a tél végi. Egyes fajtái az egészen alacsony hőmérsékletet is jól bírják.. Télen ugyanannak a fajtának kétszeres a tenyészideje.. A megfelelően edzett palánták még —4. Sok B-vitamint és karotint. IG Egyike a legrégebben termesztett és fogyasztott zöldség növényeknek. A saláta gyűjtőnéven szereplő zöldségek közül ez a legkedveltebb. A hajtatófajták viszont szabadföldön május végén már virág14* kJ: k. Nyersen fogyasztjuk. hogy a fejes saláta nem tartósítható. mint az uborkának vagy más. Időnként exportra is kerül. • Hőigénye a 16 ° C körül optimális. más fajtacsoportok viszont elpusztulnak ilyen körülmények között. Szabadföldön csak a tavasz és az ősz a számára megfelelő évszak. mint a valamivel kisebb hőigényű káposzták.és nagyüzem egyaránt termeszti.. Azon kevés zöldségfélék egyike. ezért is jellegzetes előtermény a hajtatásban és a szabadföldön egyaránt. • Fényigénye. 100 g-onként 30-40 mg -ot tartalmaz.ck . Nyáron fiatalon kiültetve vagy akár magról termesztve is úgyszólván fejképzés nélkül magszárat hoz.. e4p. Inkább a magas hőmérséklet árt neki. de a hajtatottban annál kevesebb van. erőssége is. . A fényváltozásra nagyon igényes. Tápértéke magas C-vitamin-tartalmánál fogva jelentős. foszfort és vasat tartalmaz. Ez is egyik oka annak. 4ifi Levélzöldségfélék Fejes saláta -ilt.. A házikert jellegzetes növénye. Ennek ellenére jóval kisebb a termőfelülete. ritkán főzelékkészítésre is felhasználják. Hajtatásban azonban kis. melynek vannak áttelelésre is alkalmas fajtái. A legrövidebb tenyészidejű zöldségfajok egyike. salátának használt zöldségféléknek. augusztusban nincs fejes saláta a piacon. az ásványi sók közül meszet.I . tavaszi hajtatásban. hogy júliusban. Izanyagai jó hatással vannak a gyomorműködésre. és biológiai jellegzetességei miatt nem is termeszthető egész évben.

a berendezéstípustól. trágyázás. Nyáron. nyári fajták jobban elviselik a hosszú megvilágítást. párás körülmények között szép fejes salátát lehet nyerni. NYÁRI ZSENGE. A jó víztartó képességű talajon alig kell öntözni. Hajtatófajták. így június közepéig fejes állapotban maradnak. Az ún. Köztesként is jól megy. eléggé ellenálló fajta. Mindkettő igen szép növény. ARANYSÁRGA KŐFEJ. A szélsőségesen rossz talajok kivételével a homoktól a kötött talajig mindenütt szépen fejlődik. Fontos. nyári és áttelelő fejessaláta-fajták. MÁJUS KIRÁLYA. Rövid tenyészidejük s alacsony hőigényük miatt házikertekben korai szabadföldinek magvetésről vagy palántáról egyaránt ajánlható fajták. A körülményektől. védettebb kertekben vagy párásabb téli környezetben jobban biztosított. Kora tavasszal vagy átteleltetve azonban beéri a természetes csapadékkal is. de csak nagyon kevés fajtával. BARNA DACFEJ. Ezt még tetézheti a gyenge vízellátottság. Főként kis kertészetekben. korai szabadföldi. az időjárástól viszont erősen függ. A déli megyékben egy héttel hamarabb terem.szárba indulnak. mely szép. kissé árnyékolva vagy hűvösebb. A BUDAI HAJTATÓ. NANSEN. Korai fajták. A Nansen és Téli vajfej egyaránt kedvelt. hogy a nagy meleg és a bőséges fényviszonyok együttesen okozzák ezt a gyors magszárfejlődést. hogy a korai termesztést jó kitettségű talajon végezzük. Az utóbbi években a fűtött berendezések és a hideghajtatás legkedveltebb fajtája a VENTURA. hagyma. Az egyes fajtatípusok között igen nagy tenyészidőbeli és érzékenységi különbségek lehetnek. A hideghajtatásban játszanak nagy szerepet. végéig fejesek maradhatnak. retek Tisz tán se/06 ■»"3. karalábé). Áttelelő fajták. ábra. mely igen régi. Aránylag kis gyökérzete és igen nagy lombfelülete miatt a gyakori öntözést szereti. mely szeptembertől vagy októbertől áttelelőként áprilisig."7. CAZAR D. Tehát a hosszú megvilágítási idő gyorsan kicsalja a magszárat. Így pl. D ICKKOPF. Nyári fajták.» 10 - 100 140. TÉLI VAJFEJ. igen jó salátatermésre lehet számítani. ha hűvösebb az időjárás és kevés a napfény. SOROKSÁRI HAJTATÓ. Előtermény. talaj-előkészítés.» • ":". Így a nyári vagy hajtatófajták nem cserélhetők fel. de ugyanez áll a többi fajtacsoportra is. Tavasszal. STUTTGARTI CSODA. nagy fejeket képez. Igen korai.». MÁJUS CSODÁJA. • Tápanyagigénye különösen nitrogénből nagy. nem túl magas partnernövényekkel (retek. • Vetésforgó. melyek tetszetős színűek. ha egyéb irányú igényeit ki tudjuk elégíteni. de nagyon apró fejeket képező. legkésőbb június közepéig foglalja le a területet. és a BÓTTNER-fajta ma már kis szerepet játszik a hajtatásban. mint északabbra. Ezek bírják a legjobban a nyári körülményeket. Tehát egészen júníus közepéig. és ennek megfelelően vannak hajtatási. bőven öntözött. • Fajtái. Köztesben = 44 '1. Az átteleltetés pedig kiegyenlítettebb. A hónapos retek és a fejes saláta köztes termesztésének terméseredményei I oszt 20 30 40 50 60 db retek (csomó) saiata (fej) 212 . Ezért megkívánja a közvetlen trágyázott talajt. A többi fajta lényegesen kevésbé keresett. • Vízigénye nagy. ezek : SZOMBATHELYI. • Talajigénye nem jelentős. A fajtákat a felhasználás célja és módja alapján csoportosítják. Bizonyos. Mohács környéke nagyon alkalmas az átteleltetésre. Nagy kemény fejeket hoz. Elég érzékeny a különböző betegségekre. noha igen rövid tenyészideje alatt viszonylag kevés tápanyagot tud felhasználni. A legjelentősebb az ATTRAKCIb fajta. Áttelelőképességük majdnem azonos. de ma is a legkedveltebb. esetleg hideghajtatásra is használható.

A további ápolás szükségszerű öntözésből és kapálásból állhat. hogy az augusztus második felében szokásos kiültetéshez palántákat nevelnek. hogy tavasszal a magot közvetlen helybe vetjük. A saláta helyes ültetése Ezért. Igen gyakori a bolgár módra termesztők körében a köztes termesztésben való alkalmazása. ha forgót igyekszünk tartani. Közvetlen talán nem kellene trágyázni. • Korai szabadföldi termesztés a bolgárkertészetekben eléggé elterjedt. Lényege. Ez a talaj cserepesedését okozhatja. Az időjárás miatt ugyanaz a fajta 1-1 hét eltéréssel válik szedhetővé attól függően. bab. A tenyészterület 20 x 25 cm. ábra. a korán lekerülő főtermény után kerül. hogy saláta. A sima palántaneveléshez 6 hét szükséges. 10-15 cm-re ritkítani kell a sűrű növényállományt. Amikor már kifejlődnek az első lomblevelek. mégis megvan a magyarázata. de a főnövény miatt célszerű ősszel trágyázott talajba tenni. nagyobb testű fajtáknál 25 x 25 cm. ahol öntözési lehetőség is van. hogy a tavasz hűvösebb vagy melegebb. Tűzdelés esetén először a magot sűrűn elvetjük (négyzetméterenként 3000 db is lehet) s kelés után közvetlenül tűzdelhetjük. a nyári. lehetőleg jó kitettségű területen. Ápolása szükség szerint öntözésből s egy sarabolásszerű sekély kapálásból áll. A salátát nem szabad mélyen ültetni. Egészen sekély barázdákat húzunk egymástól 25 cm-re. úgy kerül új növény a helyükre. akkor január 20. Az így szaporított salátát legkorábban május első felében szedhetjük. A saláta után káposztafélék. s a kikelt növényeket 5 x 5 cm-re a melegágy talajába vagy ilyen méretű tápkockába. Ha tűzdeljük a palántát. körül kell elvetni a magot. Ez azt jelenti. A kiültetésre tehát március 20-tól kerülhet sor. esetleg végéig. Az utóbbi évtizedekben gyakran termesztik a salátát ősszel is. hiszen a talaj igen gyorsan kiszárad. Ha helybe vetünk. táján vessük. Sima palántanevelésnél négyzetméterenként 1000 palántát számíthatunk. Az áttelelő pedig a trágyázott előtermény. A Május királya típusú egészen korai fajták egy héttel korábban piacképesek. retek vagy karalábé foglalja el egy időben a területet. Igaz. uborka. s a szedés a fajtától függően elhúzódhat egészen június közepéig. tehát ez esetben február 10. zöldhagyma. Ebbe vetjük a saláta magját s azt 1-2 cm vastagon takarófölddel fedjük s kissé tömörítjük. különösen a főváros vagy a nagyobb városok körzetében. végleges helyükre. tejképződés nélkül. ill. A szedés időpontja függ a fajtától és az időjárástól. kiváltképpen Csepelen és környékén. Bár látszatra ez felesleges. A helybe vetés március derekán esedékes. cékla egyaránt kerülhet. akkor inkább a salátát követő főnövényhez kell igazodnunk. Igy nem tud fejlődésnek indulni. Érdekes. Általában április utolsó napjaiban kezdhetjük a saláták felszedését. • A tömegtermesztés lényege. a palántanevelésnél is megvannak ezek 213 . s amilyen sorrendben lekerülnek onnan. ülve marad. akkor a forróság miatt naponta kell öntözni. így a kelés egyenetlen és bizonytalan lesz.141. hengerbe tűzdeljük. s ezeket március végén ültetik ki a szabadba. hogy sima vagy tűzdelt palántát nevelnek.

meg tudjuk gátolni a kiszáradást. Úgy kell időzíteni.'••• ■ - > 7- 142. s kimondottan házikertekben végzett munka. körül végezzük el. a sorok távolsága 25 cm legyen. A vetést július 20. Ilyenkor sem célszerű tűzdelni a palántákat. ábra. Ez az oka annak. 1-2 cm mélyen vessük.' . s a magot ezeknek a bakhátaknak az északi felére vetik. Szeptember 10. a cserepeSedést. Magról közvetlen vetve vagy palántázással egyaránt átteleltethető. összetételé- nél fogva nem cserepesedik. Utána öntözzünk. A magot sekélyen. az ún. A napok rövidülése és a hűvösebb idő miatt már nem kell tartani. Ha kelésig takarjuk a talajt. nagyon jól elmunkált talajba. A vetés előtt és közvetlen utána tömörítsük a talajt a biztos és egyenletes kelés érdekében. Ezért helyes. Ezzel védekeznek a gyökerek szakadása. jól fejlettek legyenek. esetleg 30 cm-re egymástól kis bakhátakat képeznek. Ezek 12-15 cm magasak. Az őszi saláta szeptember végére szedhető. Jól előkészített. így a szedést 1-2 hétre is elhúzhatjuk. Az áttelelés biztonsága ötvenszázalékosnak mondható. Áttelelő saláta hagyma köztessel a lehetőségek. táján vessünk. inkább vessük ritkán (négyzetméterenként 800-1000 db-ot). Sokan ilyen távolságra. Az ápolás öntözésből és időnkénti kapálásból áll. nedvesen tartott talajba augusztus 20.‘ . felfagyás ellen. hogy üzemileg sehol sem foglalkoznak az áttelelő salátával. s így induljanak a télnek. • Attelelősaláta-termesztés igen régi keletű. A palántanevelő földje azonban kis területen egészen más. hogy a növények október közepére begyökeresedettek. ha 214 . táján esedékes a kiültetés. A palántázás 25 x 25 cm-es tenyészterületre valamely nyári fajtával történhet.

A palántákat mindig gyep. ha a palántákat az előbb ismertetett bakhátak északi oldalára ültetjük. sőt a szürkepenész is ilyenkor tizedeli meg a növényállományt. A magról vetett salátát a tavaszi fejlődés megindulása után kb. A palántáról való termesztéshez hidegágyban neveljük elő a növényeket. szellősen. Túl korán nem szabad végezni az egyelést. A kiskertekben ez az egyetlen hajtatási lehetőség. A szedés az időjárástól függően április második felében. 10 cm-es növénytávoíságra ritkítani kell. legkésőbb május első napjaiban kerül sorra. hogy jobban átmelegedjen a talaj. Vastag rétegben való takarás azonban a saláta kipállását okozhatja. • H ideg hajtatás. ábra.igen vékony rétegben.vagy tápkockákban állítsuk elő. mert a felfagyás. A felfagyás ellen ilyenkor is vékonyan takarjuk be. lombot vagy kissé szálas szalmát hintünk a bakhátakra. s így nagyobb bevétel biztosítható róla. A vetést szeptember első napjaiban. A sor. s talán még jobb. Ennek híján megvásároljuk. 25-30 cm-es sorokban. A kiültetést megelőzően itt is jó.és tőtávolság a Soroksári vagy a Május királya 143. Az áttelelő saláta mindig megelőzi a korai szabadföldit. Saláta hajtatása fűtetlen fólia alatt 215 . Hogy március elejére palántát kapjunk. ha 6-7 nappal előbb felállítjuk a fóliát. január elején vessük a magot fűtött berendezésbe. esetleg öntözhetünk is. Tavasszal a fejlődés megindulásakor enyhén saraboljuk meg a talajt. október elején kell elvégezni. Helyes. A hidegtűrő zöldségnövények közül — a legkülönbözőbb időben — ezt a fajt hajtatjuk leggyakrabban és legváltozatosabban. a kiültetéstszeptember végén. • Hajtatása. egymástól legfeljebb 15 cm-re.

április 10-e körül célszerű kiültetni. körül vihetjük át a fóliát a paradicsomra.144. nagyobb lombú fajtáknál (Ventura) 20 x 20 cm-re ültessük. A fólia alatt elsősorban a hőmérsékletet kell szabályozni. jól fejlett palántát február 5-10. Ezért a 8 hetes. így csak fűtött fólia alatt célszerű végezni. de ez esetben a hőmérséklet szabályozására nagyobb lehetőségünk van. A hideg hajtatás kis fólia ágyakban is végezhető. Technikai fűtésű házakban a magas fűtési költségek miatt célszerű 216 . Rajta tartva április 20. Saláta takarása perforált fóliával fajtánál is 15 x 20 cm legyen. s ezután paprika vagy uborka következhet. Legfeljebb egyszer kell kapálni. körül szedhető termést kapunk. A paradicsomot inkább korábban. de csak olyan üzemben. Üzemi körülmények között termál. Ezekről esetleg április 10. • Növényházakban is gyakran hajtatják. A túlzott pára miatt keletkező lecsapódás szintén különböző gombák okozója lehet. Ősszel. Ezért inkább a sorok között csörgedeztetve vagy kis barázdában vezetve öntözzünk. január elején vetjük. ábra. ahol olcsó vagy ingyenes energia áll rendelkezésünkre. Napsütéses napokon nagyon felmelegedhet. Fűtött fólia alatt a Ventura típusú fajtát célszerű hajtatni. Innen általában április 20. a teljes befejezésig marad a saláta.és technikai fűtés egyaránt előfordul. Kiskertekben trágyafűtéssel biztosítják a szükséges meleget. de öntöznünk szükséges. s ezt követően inkább paprikára kerüljön. Termálvízzel fűtött házakban nem tudjuk a forgóba illeszteni. körül szedhetünk. A főtermény időben történő kiültetése miatt március közepére. Ehhez a magot december végén. nagyméretű fólia sátrakban a szedésig. hideg fólia alatt nagyon bizonytalan a hajtatás sikere. között kell ültetni. legkésőbb a végére ki kell kerülnie a hajtatott salátának. A felülről való öntözés hatására a levelek közt megrekedő víz gyakran okoz rothadást. A stabil. • Fűtött főlia alatti hajtatás. A tenyészterület és az ápolási munkák lényegében azonosak a hideg fólia alatti salátáéval.

Rövid tenyészideje miatt különösen házikertekben jól lehet felhasználni kettős termesztésre. • Talajigénye teljesen azonos a fejes salátáéval.és borkősavat. A nagy meleget nem szereti. • Hőigénye.5 mg vasat tartalmaz. 40 mg foszfort és 1. Általában 16+7 °C között van az optimális hőigénye. Őszi termesztésben a rövid nappalok felé haladva nincs magszárképződési veszély. bár a déli országokban is sikerrel termesztik. A kötözősalátát a görögök és a rómaiak szintén szerették és fogyasztották. értékesíthető termés négyzetméterenként 20 db. hogy február végére kikerüljön. a tenyészterület és az ápolási teendők azonosak a fűtött fólia alatti termesztésnél ismertetettekkel. s könnyen pattannak. hogy a leveleket a teljes kifejlődés után zsineggel vagy rafiával összekötik (145. Kötözősaláta A régi Egyiptomban már régen ismert fő zöldségféle volt. valamint B2-vitamin is. Az ásványi sók közül 30 mg meszet. Hazánkban a fejes saláta mellett nem tudott elterjedni.és a C-vitamin-tartalma. Várható. A levélnyél erőteljes. A palántanevelés módja. ezért inkább halványítva fogyasztják.úgy időzíteni a hajtatását. pozsgásak. Hasonló a fejes salátáéhoz. de a fejes salátánál tovább tűri a hosszú megvilágítást. oxál-. humuszban gaz- 145. így a főnövény kiültethető legyen. ahol a fejes saláta a magas hőmérséklet és a fényviszonyok miatt kevésbé termeszthető. • Vízigénye nagy. tehát jól bírja a hideget. de amennyi a salátában található — ártalmatlan. Napjainkban délen és nyugaton terjedt el inkább. A kötözősaláta halványítása 217 . ábra). így késő ősszel vagy kora tavasszal a fagyok nem tesznek benne kárt. asparagint és lactucint tartalmaz. Rövid gyökérzete miatt gyakori öntözést kíván. A kötözősaláta tejnedve többek között alma-. • Fényigénye. Ez azt jelenti. mannitot. Levéllemeze valamivel vastagabb. Kötözés nélkül nem képez tömött salátafejet. ábra. de egyes fajtáinak belső levelei halványítás nélkül is jó minőségűek. A kötözősaláta gazdasági jelentősége hasonló a fejes salátáéhoz. Igy a könnyű. mint a fejes salátáé. hogy az összekötött levelek közé ne jusson víz. Az utóbbi két anyag nagy mennyiségben mérgező. Magas az A. de bőven van benne nikontinsav és B 1 . Vigyázzunk. A hosszú nappalok hatására elég korán magszárba indul. Levele széle kissé fogazott vagy fodrozott. a levélerek vastagok. Fogyasztása ízletessége mellett nagy tápértékének is köszönhető. citrom.

Hazánkban nem ismerik. hogy a víz az összekötött levelek közé ne jusson be. Házikertben a burgonya. Melegágyban igen gyorsan fejlődik és gyorsan záródnak levelei. A kötözés után kb. mint a fejes saláta. • Növényváltás. A kötözősalátát legtöbb helyen palántázással szaporítják. hogy a fény ne érje. mert magasra nő. A palántát 5 x 5 cm-es táphengerben vagy gyepkockában is előnevelhetjük. A kötözés 3 héttel a szedés előtt esedékes. de megtalálható tőlünk nyugatra és keletre is. Öntözésnél a levelek közé ne jusson víz. PÁRIZSI SÁRGA. Erre a levelek teljes kifejlődésekor kerül sor. Fejlődése során azonban nem fejleszt fejet. • Fajtái. elég sűrű állású levelek képződnek.és a hőviszonyok a fejessaláta-termesztéshez még rosszabbak. • Termesztése. és olyan szorosan kötik össze. 218 . a szabadföldihez hasonlóan. még rövid megvilágítás mellett sem. A majdnem közömbös vagy a gyengén savanyú talajon díszlik jól. A levelek hasonlóak az egynyári fejes salátához. Tépősaláta Igen régen ismert és termesztett zöldségnövény. cékla vagy áttelelő zöldségnövények követhetik. mint a miénk. ezért tápanyagfelvételének nagy százaléka a tenyészidő utolsó 2-3. Elsősorban Európának azon országaiban terjedt el. ahol a fény. A kötözősaláta talaját alaposan elő kell készíteni. vastagok. Fürtös uborka. ennek ideje és módja azonos a melegágyéval. 1 20 kg K-ot von ki hektáronként. talaj-előkészítés. termesztése pedig egyszerűbb. ezért tavasszal nehezebb beilleszteni a hajtató berendezés forgójába. pozsgás. Ápolása folyamatos öntözésből és 1-2 kapálásból áll. Egyszer tűzdelve 4-5 hétre langyoságyba ültetjük 30-50 cm távolságra. három hétre a saláta fogyasztásra alkalmas lesz. s rajta alulról felfelé nagy. A hajtatás ideje a palántázástól 1 0-1 2 hét. melyek fiatal korban igen lassan fejlődnek. illetve levélér nem keserű. Ez a levél. A fejes salátához hasonlóan nem szabad mélyen ültetnünk. mint a fejes salátáé. A palánta nevelése 4-5 hetet vesz igénybe. Egy helyen. a futóhomokot a legkevésbé. Mivel hazánkban még kevésbé ismert a kötözősaláta. Egyik legfontosabb ápolási munka a levelek összekötözése. A palá ntaneveléstjanuár elején kell kezdeni. löszös talajokat szereti leginkább.dag. csak néhány külföldi fajtát említünk : KASSELI. • Hajtatása. Azon növények közé tartozik. Ez hasonlít a fejes saláta virágtengelyéhez. az uborka. hetére esik.vagy melegágyba vetjük. tehát hosszabb. A kiültetés 35 x 35 cm-es tenyészterületre történjen. Hajtatható fűtött fólia alatt is. a korai káposztafélék után a nyári salátával együtt vagy utána legjobb termeszteni. mint a fejes salátáé. így nem is fogyasztják. tehát kissé durvák. Pedig a tömegélelmezésben éppen olyan értékű. Palántái is jól előkészített talajban tudnak megeredni. 25 kg P-t. A levélerezet határozottan fejlett. KASSELER STR LJNCH EN. de ez nem ágazik el. ropogós. Így délen a balkáni országokban szeretik és termesztik. mert rothadást idézhet elő. Lehetőleg magágyban hajtassuk vagy az ágykeretet fokozatosan emeljük. Feltűnően nagy a káliigénye. mert apró magja nehezen tud előtörni a rögös talajban. Magját langyos. akkor júliusban lekerül a területről. mert a levélképződés nem indul meg. mint a fejes saláta. Jó átlagterméssel a talajból 50 kg N-t. A további öntözésnél arra is figyelni kell. Ha kora tavasszal vetjük. hanem 40-80 cm közötti szártengelyt képez. Palánta állapotban azonos a fejes salátával. a levelek felső harmadában a leveleket vékony zsineggel vagy rafiával átfogják. s ugyanúgy készíthető. Négyzetméterenként 2000-3000 db magot vetünk hidegágyba vagy 7-10 nappal a kelés után a palántákat 5 x 5 cm-re tűzdeljük. A kötözősaláta hajtatása egyszerűbb.

Élelmezési jelentősége azonos a fejes és a kötözősalátáéval. B 2 -vitamin 70 mg. AUSZTRÁL SÁRGA. mint a fejes salátáé. Külföldön langyos. világháború után kedvelt salátanpvény volt. B 1 -vitamin-tartalma 75 mg. nálunk ennek nincs jelentősége.és vízigénye azonos az előző kettőével. hogy kora tavasszal vadon vagy termesztve jelentós vitaminforrás. Házikertek fajtája. Őszi vetés esetén azonban a felfagyás kárt tehet a növényben. főleg meszet és foszfort. Tenyészideje á vetéstől a piaci szedhetőségig 4-6 hét. mint az előző fajta. Egyébként hő. Későbbi. hazánkban kevésbé. Csak házikerti termesztése jöhet számításba. Minthogy főleg nyári növény. hiszen a tépősaláta egész nyáron szedhető és fogyasztható. Ápolása gyomtalanításból és öntözésből áll. mások gyűjtik. AMERIKAI BARNA. Csak a teljesen kifejlett leveleket szedhetjük le egyszerre. Trágyaigényes és jó talajon díszlik megfelelően. Szénhidrát. A folyamatos ellátás miatt február végétől júliusig helybe vessük. Magja fehér. • Növényváltás.és kalóriatartalma bár nem jelentős. de magasabb. hogy a termesztésben a fényre nem reagál. búzatalajokat kívánja főként. • Fajtái. a mi viszonyaink között. A mezei saláta egész Európában vadon is elterjedt. A pesti piacokon időnként megtalálható. Folyamatos szedéséhez sok kézi munka kell. A N-ből azonban bőségesen kell neki juttatni. Fehérmagvú. öntözés nélkül is jól megterem. Ennél sűrűbb állományban metélősalátát kapunk. az asszimilációs felületet nagyon csökkentjük. Hőigényét sokan a takarmánykáposztáéval azonosítják. • Termesztése. a borsó. Levelei 10-20 cm magas felállók. • Vízigénye szintén minimális.és ásványisó-tartalma. Vitamin. Élelmezésijelentősége főként abban van. humuszos vályogtalajokat és az ún. Mezei saláta (madársaláta) Egyéves. a tőlevelek rozettát képeznek. amit csak a kiskertek tudnak biztosítani. A fejes és a kötözősalátától abban tér el. A mezei saláta viszonylag kevés foszfort és kálit igényel. Vetéskor. • Környezeti igényei. hiszen még hó nélküli teleken is jól áttelel.és hidegágyban hajtatják. főként házikertekben termeszteni. hogy a következő szedésig újabbak fejlődjenek. visszás tojás alakúak. Közvetlen istállótrágyázni nem szokták. őszi vetés esetén a korai burgonya. talaj-előkészítés. de kevés fénnyel is beéri és a gyenge árnyékot is jól viseli. A II. azóta is néhányan termesztik. A sortávolság 40-50 cm legyen. Jó előveteményei a korán lekerülő zöldségnövények közül a korai káposztafélék. a répák (hosszú tenyészidejűek kivételé- 219 . így öntözés nélkül nem termeszthető. Európa sok országában ismerik és fogyasztják. • Tápanyag. tehát virágzás után is szedhető. de a meszes. keserűségmentes. Ezenkívül sok ásványi sót is tartal maz. a napnak kitett részek vörösesbarna színűek. Elsősorban saláta készítésére vagy főzeléknek használják fel. A levelek alapszíne sötétzöld. indító trágyaként N-t lehet a talajba juttatni. Hó nélküli teleken a talajt gyengén takarják. középkötött talajokon is szépen díszlik. a növénytávolság 25 cm körül. Jobban fejesedik. nálunk a budai hegyekben található. A meszes. akad azonban kétéves változata is. • Nagyon hidegtűrő növény. Érdemes lenne nálunk is. a borsó. a korai sárgarépák. ha ki tud kelni. jó íze teszi kedveltté. • Fényigénye nem tisztázott. Az öntözéssel egy időben a tenyészidőszak során 1-2 alkalommal fejtrágyázhatjuk is nitrogéntartalmú műtrágyával. C-vitamin-tartalma pedig 40 mg 100 grammonként. Ha a növényről a teljes levélzetet leszedjük.és talajigénye.

146. ábra. Mezei saláta

vel), a fejes saláta, a nyári retek és a korai bab is számításba jöhet. Utóterményként a bab, az uborka, a paradicsom és a késői káposzta jöhet számításba. Jól előkészített, morzsalékos magágyat kíván. Késői vetés esetén megfelelően kell nedvesíteni. • Fajtái. DEUTSCHER GEWÖHNLICHER, DUNKELGRÜNER VOLLHER-ZIGER, ETAMPES. A HOLLANDISCHER BREITBLATTIGER igen bőtermő fajta, széles, hosszú, nagy levelekkel. • Termesztése. A legkorábbi vetés március elején, közepén van. Ettől az időtől kezdve folyamatosan vethető. Mindaddig szabad vetni, amíg az egyéb salátanövényeket, főként a fejes salátát megelőzi. Május második felében a madársalátának le kell teremnie. Gyors fejlődése miatt másodnövényként is termeszthető. Általában augusztus második: szeptember első felében vetik. Ez esetben még késő ősszel szedhető. Kisüzemben 10-15 cm sortávolságra vetjük, de 1-2 cm-nél mélyebbre ne kerüljön a mag. A csírázás 10-14 napra várható. Kéthetenként érdemes ismételni a vetést. A kelés biztosítása érdekében gondoskodni kell a beöntözésről. Soros vetés esetén 6 kg mag elegendő hektáronként, kis területen vagy melegágyba szórva 10 kg magnak megfelelő adagot kell vetnünk. A kelést követően gyorsan kell kapálni, mert a gyomok a gyenge madársalátát nagyon elnyomják. A tenyészidő során több kapálásra nincs szükség, s öntöznünk sem kell. • Szedését 5-6 lombleveles korban kell elvégeznünk. Kézzel szedjük úgy, hogy a töveket gyökerestül tépjük fel. Ha csak lehet, száraz időben szedjük, mert a nedves madársaláta könnyen befülled. Ha téli szedésre számítunk, akkor a madársalátát főleg azért, hogy szedni tudjuk, meg kell védenünk a hótól. Ezt a védelmet többféleképpen lehet biztosítanunk. Lehet melegágyi ablaktakarással vagy fólia ráhelyezésével. Mindkettőt még a hó leesése előtt rakjuk a madársalátára. Lombbal vagy szalmával is takarhatunk. Még így is könnyebben tudjuk szedni a növényeket a hó alól. • Hajtatása. Hidegágyban vagy hideg fólia alatt fűtés nélkül hajtatható. Ehhez jól előkészített talajba szeptember közepén, végén 10-15 cm sortávolságra kell vetni. Négyzetméterenként 2-3 mag szükséges. Szeptemberi vetés esetén fél kg-os négyzetméterenkénti termés érhető el. A szedést december—február közepe közti időben lehet várni. Nagyon kemény teleken az ablakokat takarni is érdemes, de il yen esetben a lisztharmat gyakran károsítja a madársalátát. Melegágyban vagy üvegházban szintén hajtatható. Rövid tenyészideje miatt, késő ősszel és egésztélen, előterménye lehet a melegigényesfőnövényeknek, így a paprikának vagy a paradicsomnak. Fűtéssel a tenyészidő valamivel lerövidül, de a fűtés nem fizetődik ki. Igy elsősorban olyan üzemben lehet fűtött helyen termeszteni, ahol a fűtés nem kerül pénzbe. Szedés után letisztítjuk a hajtatott madársalátát. Vigyázzunk arra, hogy száraz maradjon. Nagy tömeget ne csomagoljunk egybe, mert befülledhet. Igen rövid ideig tartható el, még télen is csak 1-2 napig.

220

Endivia saláta A vadon növő endívia saláta kétéves, a termesztett egyéves növény. Levélzete fajta szerint elég eltérő. Általában kerek, erősen fodrozott, csipkézett levélzete van. Színe sötétzöld, ám ez fajtánként változhat. A levélnyél és a levélerezet meglehetősen húsos. A görögök és a rómaiak már ismerték a termesztett endíviát. A középkorban számtalan író megemlíti nemcsak a növényt, hanem annak termesztését és hajtatását is. Nyugat-Európában igen elterjedt, hazánkban nem ismerik és nem is fogyasztják. íze hasonló a fejes salátáéhoz. Egy kissé kesernyés is, ezt a benne található inzulin okozza. Sok ásványi sót tartalmaz, így 20 mg meszet, 70 mg foszfort, 1 mg vasat; a vitaminok közül 12 mg C-vitamin, — 1200 I. E. A-vitamin van benne 10 dkg-onként. Rövid tenyészideje miatt zöldségesforgóban jól hasznosítható másodnövényként, de növényházi hajtatása is elterjedt. Rövid tenyészideje és hidegtűrő képessége miatt jó előveteménye a hajtatott melegigényes zöldségnövényeknek. • Hőigénye. Hasonló a fejes salátáéhoz, tehát alacsony, 13-16 °C-ot kíván a fejlődéséhez. Irodalmi adatok szerint azonban az átteleltetést kevésbé bírja, mint az áttelelő fejes saláta. • Fényigénye. Szintén a fejes salátához hasonló. Kimondottan hosszúnappalos növény. Ezért, ha nyáron vetik magszárba szökik, anélkül hogy befejesedne. Ebben természetesen közrejátszik a magas hőmérséklet is. • Vízigénye. Meglehetősen nagy, leginkább a zellerhez hasonlítható. Öntözés nélkül nem termeszthető sikerrel. • Tápanyagigénye szintén nagy. Jó átlagtermés esetén 180 kg N -t, 50 kg foszfort, 400 kg káliumot és 100 kg kalciumot von ki hektáronként a talajból. A könnyű, jó szerkezetű, gyorsan felmelegedő, jól trágyázott talajokat szereti. A nehéz talajokon nem díszlik. A kémhatásigénye 6,5-7,8 pH között van. • Növényi sorrend, talaj-előkészítés, trágyázás. Általában július közepe és október vége közti időben foglalja le a területet. Ebben az időszakban másodnövényként kell termeszteni. Jól terem zöldborsó, saláta, spenót, retek, káposztafélék, korai burgonya után. Jó utónövénye a sárgarépa és a hagyma. Az endívia alá a szokásos talaj-előkészítést kell végezni. A korán lekerülő elővetemény után egy közepes kultivátorozás, esetleg egy alapos tárcsázás is megfelelő lehet. • Fajtáit két csoportba sorolják. Az egyik csoportba a Cichorium endivia var. latifolium fajták sorolandók. ESKARIOL SÁRGA. A fej kehely formájú, mely könnyen kötözhető és halványítható. Elsősorban korai termesztésre alkalmas, hajtatásra kevésbé jó. Tenyészideje rövid. ESKARIOL ZÖLD. Színe élénkzöld vagy tompazöld. Jól tartósítható és hajtatható. ÖN HALVÁNYU LŐ, ZÖLD, TÉLI EN D iVIA. Korai termesztésre, sűrű sorállás mellett jól használható. Csak közepes minőségű termést ad.

147. ábra. Endivia saláta

221

NUM MER FUN F (Bubikopf). Igen gyorsan növő, önhalványuló, nagy telt fejű. Jó korai, nyári és kora őszi fajta. A másik csoport a Cichorium endivia var. crispum. NAGY ZÖLD FODROS. Hajtatásban közepesen jó, nagyon jól halványodik, szabadföldön jól tartósítható. TOLLFO D ROZATÚ. Sötétzöldes-szürke színű. Hajtatása kevésbé jó. SÁRGA FODROS. Többnyire sok, hosszú, keskeny levéllel, közepesen kemény fejet képez. Változó árnyalatú, zöld színű fajta. Szabadföldön igen jól terem, hajtatni nem érdemes. • Szaporítása. Vetése elsősorban attól függ, hogy mikor szándékozunk felhasználni. A palántanevelés 6-7 hétig tart, a vetés és a szedés között pedig 18-22 hét te/ik e/. A már említett július közepi ültetéshez június első felében végezzük a vetést. Magját hidegágyba vagy szabadföldi ágyba vetjük. A ritkábban termesztett nyári endíviát február közepe és március közepe közti időben vetjük el melegágyba, s a kész palántát március közepétől április első feléig ültetjük ki a szabadba. Így június, július folyamán szedhető. Ha szeptemberben akarunk endíviát a piacra termelni, akkor a magot június elején vetjük, a növényt pedig július közepén ültetjük állandó helyére. A nyári fajták rövid tenyészidejűek, apróbb növésűek, ezért ezeket 20 x 30 cm-re ültetjük. A vetésnél, a ki ültetésnél egyaránt gondoskodni kell az öntözésről. A palántaneveléshez ritkán vessük a magot, ellenkező esetben a palánták megnyúltak lesznek. 1 00 m 2 felület beültetéséhez 2 g magból elegendő palántát nyerünk. Ezt a palántamennyiséget 1-2 m 2 -en fel lehet nevelni. Helybevetéssel kevésbé érdemes szaporítani. A palántákat a nem nyári fajtáknál 30 x 30 cm-re ültethetjük. Jól fejlett palántákat ültessünk, melyeknek már 4-6 levelük van. A külső nagy leveleket visszacsípjük vagy vágjuk. A valódi téli endíviát júliusban, augusztus elején ültetjük ki. Nem szabad mélyebbre ültetni, mint palánta korában, mert nem fog fejet képezni. • Ápolása rendszeres öntözésből és gyomtalanításból áll. Jobb, ha árasztva öntözzük. A fejek öntözését nem viseli jól, gyakori a botritiszes fertőződés. • Hajtatása. A hajtatás időpontja nagyon e/térő lehet. Melegházba október, november közötti időben ültetjük ki, amiből január, február folyamán kapunk szedhető termést. Ehhez szeptember első felében vessük el a magot. Melegágyba még szeptember közepén ültetünk, ezért a magot augusztus elején vetjük. Ez esetben novemberben, decemberben tudunk termést szedni. A hidegágyi hajtatást két időpontban szokás végezni : szeptember közepi kiültetéssel november, december folyamán tudunk szedni. Ehhez a magot július végén kell elvetnünk. Augusztus közepi kiültetéshez június végén vetünk és októberben szedhetünk. Hidegházban vagy fűtetlen fólia alatt három időpontban lehet hajtatni. Októberi ültetés esetén márciusban szedünk, a magvetést szeptember közepén végezzük el. Auglisztus eleji kiültetéshez június végén vetünk és ez esetben októberben tudunk szedni. Szeptember eleji ültetés esetén november—decemberben szedhetünk, ehhez a magot júliusban kell elvetnünk. Valamennyi esetben hidegágyba vagy szabadföldi ágyban kell a palántát nevelnünk. A kiültetést lehetőleg földlabdával végezzük, hogy a fejlődésben ne következzen be visszaesés. Atéli endíviát üveg alatt sokat kell szellőztetni. Afűtésnél arra ügyeljünk, hogy ne csökkenjen 2 °C alá a hőmérséklet. • Halványítás. Halványításra csak a jó fejlett növények alkalmasak. Lehet egyszerűen szalma- vagy virágcserép-takarással is, de leghelyesebb a levelek összekötésével halványítani. A növényt egy helyen, nem egészen a csúcsi részen kell összekötni. Ez az endívia 2-3 hét múlva értékesíthető. A szabadföldi halványítás általában októberben időszerű. Az összekötött növények levelei közé víz nem juthat, mert az gyorsan rothad. Öntözéskor erre ügyeljünk.

A téli endíviát állandó helyéről kiszedve zöldségespincében is lehet tárolni. A gyökereket, kihúzott töveket sűrűn egymás mellé gyengén nedves homokba ültetjük, majd kötés nélkül, esetleg vékonyan szellős anyaggal takarjuk. Téli tárolásnál kötözésre nincs szükség. A termés mennyisége a szaporítás időpontjától és a fajtától függ. A növényházi endívia január—februári szedés esetén 2 kg körüli termést ad négyzetméterenként. Márciusban hidegb/okkbó/vagyfólia alól 3 kg-ot, március—áprilisi hidegágyitermesztésből 4 kg termés várható négyzetméterenként. Szabadföldről 1 00 m 2 -ről 700 kg termés várható. A legrövidebb tenyészidejű fajták 500-600 kg termést hoznak. A szántóföldi hulladék kb. 15%.

Cikóriasaláta
A cikóriasaláta őse a hazánkban gyomként is előforduló katáng, melynek virágzata gyógynövény. Már a görögök és a rómaiak is ismerték a vad- és a kultúrcikóriát. Európában ma egyre inkább terjed. Különösen Belgiumban és Hollandiában ismert, ahol egyike a legkeresettebb téli zöldségnövénynek. Magyarországon még kevesen ismerik, sem táplálkozási értéke, sem termesztésmódja nem köztudott. Az idegenforgalom növekedésével azonban nálunk is egyre többen kedvelik meg. Ahol fogyasztják, ott a téli időszak egyik jelentős vitaminforrása, emellett nagyon ízletes salátanövénye. Mellette szól az is, hogy szedés után hűvös helyen hetekig is tárolható és sokáig friss marad. Jól segíti az emésztést s gazdag ásványi sókban, így mészben, foszforban egyaránt. 100 g-onként 4,5 mg karotint tartalmaz (a sárgarépáé 5-7 mg). C-vitamin-tartalma nem jelentős, 6-8 mg, s 1-2 nappal a szedés után már ez sem marad meg, viszont a karotintartalma még 3 hét múlva is magas. Tárolása, csomagolása könnyen megoldható. Egyszerűen és jól szállítható. • Termesztési feltételei. Üzemileg jövedelmezően hajtatható. Nemcsak növényházban, hanem fény nélküli pincében is termeszthető december elejétől egészen február végéig, márciusig. A szaporítóházak asztalai alatti helyet is használhatjuk erre a célra. Ha 20 °C körüli talpmeleget biztosítunk neki, akkor hajtatása 3 hét alatt befejeződik. Tehát a termesztőhelyiség, beszámítva a ki- és behordás idejét is, havonta egy-egy alkalommal hasznosítható cikóriával. Különösen a gyengén fűthető növényházakban előnyös hajtatni, mert ezekben február közepéig nincs értelme melegigényes zöldségféléket termeszteni. Így uborka, paprika, paradicsom hajtatása előtt a cikória jó előtermény lehet. Ha sikerülne a termesztőket megismertetni, megkedveltetni hajtatásával, nagybani termesztés esetén exportálni is lehetne. A belföldi piac egyelőre keveset vásárol. Bár évelő növény, magtermesztéshez két év szükséges. A magvetés évében karógyökeret és levélrózsát fejleszt. A második évben lehet magot fogni róla. Hajtatására az első évben sor kerül. • Hőigénye. Megegyezik a sárgarépa és a petrezselyem hőigényével. Így igen korán, február végén vethető volna. A hajtatáshoz megfelelő gyökerek biztosítása érdekében azonban csak tavasz végén, május—júniusban vetik. Ez azért alakult így, mert korai vetés esetén a gyökerek őszig elöregszenek és hajtatáskor gyengébb minőségű termést hoznak. • Fényigénye nem tisztázott pontosan. Termesztésben a fénnyel szemben nincs különösebb igénye. A hajtatásban egyáltalán nem kell számára fény, sőt már gyenge fény hatására is 1-2 nap alatt megzöldülnek rózsái és akkor már élvezhetetlenné válik. • Vízigénye nem nagy. Öntözés nélkül is jól megterem, ha keléskor elegendő

223

vizet kap. A szabadföldi termesztéshez hasonlóan a hajtatás idején sem kíván sok vizet, sőt a nedves talaj a fejlődő levélrózsa rothadását is előidézheti. • Tápanyagigénye jó közepes. Szabadföldön hektáronként 170 kg N -t, 52 kg P-t, 190 kg káliumot von ki a talajból. Atrágyamennyiséget ennek figyelembevételével kell megállapítani. A talajban nem nagyon válogatós, de szép, egyenletes gyökereket inkább közepes kötöttségű vagy laza talajon várhatunk. • Növényváltás, talaj-előkészítés. Mint gyökgumós, az istállótrágyázás utáni második szakaszba kerül. A május közepe, június vége közti vetésidő miatt korán lekerülő zöldségnövények (retek, saláta, borsó, zöldhagyma) után is vethető. Késő őszi szedése miatt inkább a melegigényes paprika, paradicsom, uborka követheti. Mezőgazdasági növényekkel termesztve két gabona közé kerül. Korán lekerülő takarmánykeverék után is vethető. A cikória előtt mintaszerű talaj-előkészítést kell végezni. A késő tavaszi vetéshez jó magágy szükséges. A kellő nedvesség biztosítására vetés előtt és után egyaránt hengerezni kell. • Termesztett fajtái. WITLOF. Középkorai és késői hajtató FR UH E M ECKER LNER. Korai hajtatásra jól bevált holland fajta. MEILOF. Nagy, holland fajta, melyet késői hideghajtatásra használnak. WOLFERO PRIMO. Speciális korai hajtató. WOLFERO SECUNDO. /gen kedvelt korai hajtató. WOLFERO TARTIO. Közepes tenyészidejű, hideghajtatásra is alkalmas. WOLFERO KWINTO. A legjobb hideghajtatásra alkalmas fajta. IVOR I N E. Kitűnő téli fajta, mely még kora tavasszal is értékes termést hoz. • Szaporítása. Magról szaporítjuk. Hektáronként 7-9 kg magot kell vetni. A vetési idő a fajtától függően május eleje és június közepe közötti időszakban van. Ennél később már csak akkor vessük, ha öntözni tudjuk, de július 10-e után már semmiképpen ne. A sortávolság 30 cm körül a legmegfelelőbb. Kelés után, ha már elérték az 5-10 cm magasságot, 10 cm-re ritkítjuk a növényállományt, hogy vastag gyökerű cikóriát kapjunk. Növényápolása rendszeres gyomirtásból áll. Eddig kapálták a cikóriát, de gyomirtással is megoldható a gyomtalanítása ugyanúgy, mint a sárgarépáé vagy petrezselyemé. E célra az A1114 vagy Merkazin nevű gyomirtó eredményesen használható. Ha kapálással gyomtalanítunk, akkor 2-3-szor kell kapálni a tenyészidő alatt. öntözni nem szoktuk. Késői vetés vagy rendkívül száraz időjárás esetén meghálálja az öntözést. Külföldön, kisüzemben javasolják a palántázással való szaporítást is. Hazai megfigyelések szerint a palántázott gyökerek nagy százaléka talpas és elágazó lesz. Késő ősszel, október közepetáján szedjük. A felszedett gyökereket úgy lombtalanítjuk, hogy 2 cm-es levélcsonkot hagyunk. Igy a szívlevél megmarad, s ebből fejlődik majd hajtatás során a tőrózsa. A teljesen csonkig visszavágott cikóriagyökér már nem tud rózsát képezni. A helyesen lombtalanított gyökereket télen 0 °C körüli

148. ábra. Különböző fejlettségű cikóriagyökerek

224

5 cm-es gyökereket úgy lehet visszavág ni. A gyökerek visszavágásának hatására a fejek lassabban fejlődnek ki. A begyulladt trágyát 30-35 cm-es vastagságban rakjuk le.5 cm-es sortávolságra. Kihűlt melegágyak. végleges helyére telepítjük. továbbá a termelt saláta kifejlődésének üteme a gyökér vastagságától függ. A visszavágás hatására a fejek átlagsúlyában erős csökkenés következik be. Hektáronként 250 000 db hajtatásra alkalmas tővel számolhatunk. A tapasztalat szerint 160-200 cm széles ágyak a legmegfelelőbbek. A hajtatás időtartama itt is változatlan. Növényházban célszerű ilyen mélységű árokba tenni. A kezelés tehát attól függ. • A hajtatás technológiája. A gyökér fejlettségétől nagymértékben függ a fejlődő rózsa minősége. tehát ha egyszerre szedik a nem visszavágottakkal. Az így fejlődő levelekből etiolált kemény rózsafejek képződnek. ezért a hajtatásnál használt talaj ne legyen túl vizes. s jelentéktelen az egész vékony 2 cm-es és a nagyon vastag 7 cm-es. több lesz közöttük a zárt fej. A méret szerinti gyökérválogatásnak tehát nagyon lényeges szerepe van. s azt a talpkészítés előtti napokban jól beöntözve kazalba rakjuk. kétharmad részben 4 cm vastagságú gyökereket kapunk. de károsíthatja a hajtatásban a szklerotiniás rothadás vagy a salátaragya is. február 15-ig lehet hajtatni. Melegágya kban vagy fólia ágyakban talpfűtéssel.29 3 cm 28. Talajfűtés nélkül ajánlatos trágyatalpat készíteni a cikória alá még növényházban is. mint növényházban vagy melegágyakban.73 7 cm 88.72 5 cm 54. A lombozatot károsító levéltetvek ellen nikotinnal vagy parathiontartalmú szerekkel védekezhetünk. hogy azokból csak 5. Irodalmi források szerint a talaj magnéziumhiánya fiziológiai megbetegedést idézhet elő. Egy gyökér tenyészterületigénye a következőképpen alakul : Gyökérvastagság Tenyészterület/cm 2 2 cm 20. A termelt rózsák vastagsága. majd ha jól begyulladt. A kórokozók közül szántóföldön egy sem veszedelmes a termesztésére. 4. és termőfölddel borítjuk. Ezt a rózsát értékesítjük salátakészítés céljára. szintén előterményként. A növényházi hajtatásra december 1 -től négyhetes időszakban kerülhet sor előveteményként. majd az épeket átmérőjük alapján osztályozzuk. Hidegblokkban talpmelegről szintén gondoskodni kell. de szükség esetén prizma is megteszi. Hajtatásra természetesen a levélrózsás rész marad. Az egyenetlenül. A ritkán jelentkező gyökértetvek ellen talajfertőtlenítéssel lehet védekezni. Melegágyakban vagy talpfűtés nélküli növényházakban ajánlatos melegtalpat készíteni. Legnagyobb mennyiségben. A 3. illetve 10 cm-es részek maradjanak.20 A vastag gyökereket vissza lehet csonkítani. hogy két oldalról jól elvégezhessük a szükséges ápolási munkákat. A gyökerek átmérője 2 és 7 cm közötti lehet. hogy a főnövényt mikor akarjuk kiültetni. A fennmaradó egyharmad rész 3. mely klorózis formájában jelentkezik a szántóföldi termesztésben. egymástól 1.60 4 cm 40. E célra friss istállótrágya kell. hűvös pincék is alkalmasak erre. Hajtatás előtt a tárolt gyökereket át kell válogatnunk. Hajtatáskor a lombtalan gyökereket melegtalpra helyezzük. A beteg vagy sérült gyökeret eldobjuk. a tenyészidő legfeljebb egy héttel hosszabb. kb. • Hajtatása.helyiségben tároljuk. Decemberés február vége közti időben a fajtától függően hajtatható. Előfordulásuk erősen összefügg a nedvességgel. illetve 5 cm-es. A hajtatáshoz olyan széles trágyatalpat készítünk. válogatás nélkül berakott gyökerekről eltérő időben kapunk szedhető anyagot.5 cm-re helyezzük el. Elsősorban talajfűtéses növényházban tudunk jó eredményt elérni. A nagyság szerint szétválogatott gyökereket 3. 2-3 nap múlva a meleg trágyát jól összetaposva (ilyenkor kell 30-35 cm-es talpvastagságnak képződnie) kerülhet 15 Zöldségtermesztés 225 . • A hajtatás időpontja.14 6 cm 69.

hogy homokot vagy nagyon homokos talajt a felső takarásra ne használjunk. Cikóriahajtatás fekete fólia alatt 226 . törött leveleket eldobjuk. Legrosszabb minőségű a legvastagabb. Minthogy egy négyzetméter felületen a 3 cm-es átmérőjű gyökérből lehet a legtöbbet elhelyezni. gyökerek igen jók állati takarmánynak. s onnan nagyon nehéz teljesen eltávolítani. mintha azt magvetésre vagy palántázásra használnánk fel. 20 cm-es deszkakeretet kell készítenünk. A legkülső szennyezett. Ez 20 cm körül lehet. 18-22 °C közötti hőmérsékleten 18-20 napra szedhető a cikória. Ebbe a földbe helyezzük a már ismert tenyészterületre a cikóriagyökereket. 149. amit 20-30 cm-enként dróttal fogunk össze. lehet kezdeni a szedést. Erre ismét melegágyi vagy laza kerti föld kerül. Hajtatható a cikória sötét fólia alatt is. • Szedés. túl apró vagy nagyon fejlett gyökerek és a felszedés után levágott levelek. A trágya fölé kerülő föld nedvessége olyan legyen. melynek vastagsága a cikóriagyökerek hosszával azonos. 6-7 cm-es átmérőjű gyökerekből képződő rózsa. Fogyasztásnál kellemetlenséget okoz. A kiszedett tövekről a rózsát éles késsel vágjuk le úgy. A termesztőnek — jövedelmezőségi okokból — fontos. s a megtisztított rózsákat osztályozzuk. Ha meggyőződtünk róla. Atrágya fölé 1 cm-es vastagságban vetésre használt átlagos nedvességű melegágyi földet terítsünk. akkor Botrytis vagy Sclerotinia léphet fel és a képződő rózsák berothadhatnak. így a 3 cm-es gyökérnagyság a leggazdaságosabb. A meleg hatására megindul a nedvkeringés és a gyökerekben tároló tápanyag hatására a rózsaképződés is. így a rózsa levelei nem esnek szét. hogy a különböző vastagságú gyökereken eltérő a képződött rózsák minősége. hogy a rózsatövekhez 3-4 mm vastag gyökérrészt is vágunk. mint az előzőé volt. A szedés akkor kezdődhet. A 3-5 cm közötti átmérőjű gyökereken 30-40%-nyi első osztályú rózsa képződik. Az elduggatott gyökerek fölé ismét egy 20 cm széles deszkakeretet helyezünk. Ez ugyanis a képződő levelek közé jut. Hogy a földréteg ne csússzon szét. hogy a rózsák többsége már kifejlődött. Érdemes megjegyezni. kis mennyiségben pedig virágcserépben. A talajt egyik végén megbontjuk és soronként emeljük ki gyökérrel együtt a rózsákat. ábra. amikor 17-18 nap után a képződő rózsák már megrepesztik vagy kissé felnyomják az elsimított takaróföldet. hogy a cikória minden része hasznosítható. A hajtatásra nem alkalmas. Ha ez a talajréteg nedvesebb. ha a homok a levelek között marad.sora telepítésre. Nagyon kell vigyázni arra.

Az ún. Táp. • Vizigénye. Ez az idő augusztus végétől április elejéig tart.és talajigénye. de egy meghatározott mennyiségre állandóan szükség van. • Hőigénye. Tavasszal gyorsan felmagzik és érzékeny is. melyek a legkeményebb teleket is jól viselik. • Fényigénye. bár őszi szaporítással több lombot fejleszt. A friss piaci igényeket zömmel házikertekből elégítjük ki. 4 °C-on kezd csírázni. emellett ellenálló is. 100 g-onként mintegy 200 mikrogramm. így nyáron nem érdemes termesztésével foglalkozni. A friss spenót a forró nyári hónapokban és általában télen hiányzik a piacról. téli és kora tavaszi időszakban. Előnye. mások már kevésbé. Mészből csak a paprikában van több. s lényegesen csökken a lombtermés mennyisége. A nagy nyári meleget nem szereti. Hibája. kb. nyári fajtákat. A talajban nem válogatós. nyári fajták azonban elviselik a júniusi hőséget is. 227 . Az áttelelő és a tavaszi fajták a nagy hőségben alig hoznak lombozatot. hogy betegségekre érzékeny. melyek szedését május—júniusra tervezzük. Az ásványi anyagok közül főként mész.és foszfortartalma nagy. télen konzervként vagy mélyhűtve áll rendelkezésünkre. Ez azt is jelenti. Gyökérzete jól fejlett. Dús lombozatáért termesztjük. gyors növekedésű. 15. hogy rövid tenyészideje miatt jó elővetemény. MATADOR: igen bőtermő és jól áttelel. így elsősorban nitrogént kell biztosítani számára. A hazai igény nem nagy. ősszel egyaránt vethető. Foszforigénye kisebb. Ezért a kert árnyékosabb részein is termeszthető. ilyenkor magszár sem képződik. Ebben az időben termesztve nem is szokták öntözni. A tartósítóipar szükséglete nagyüzemi termesztéssel is kielégíthető. FORTEXA: tavaszi szaporításra a legjobb. nagy tápértéke miatt a fiatal és a beteg szervezet számára egyaránt jelentős. de foszformennyisége egyetlen zöldségfélénkét sem éri el. A lombfejlődésre a rövid nappalok a legkedvezőbbek. de tavasszal is nagy hozamra képes. már öntözéssel érdemes termeszteni. A gyengén meszes és a középkötött talajokat szereti. viszont káliumból sokat vesz fel. C-vitamin 100 g-onként elérheti a 60 mg -ot is.Spenőt Egyike a legrégebben ismert. termesztett és fogyasztott zöldség növényeknek. az ún. Igy vannak olyanok. Rövid tenyészideje miatt kevés vízzel is beéri. Igen alacsony hőmérsékleten. Tavasszal gyorsan felmagzik. A salátánál jobban átteleltethető. Fűtetlen fólia alól kora tavasszal mint primőr áru szedhető. de tavasszal is vethető. Fejlődéséhez nem sok fényt kíván. Főként főzelékeket készítenek belőle. Az egyes fajták hőérzékenysége között jelentős eltérés is akad. • Fajtái. hogy frissen trágyázott talajon ad nagy termést. hiszen termesztése és egyszerretörténő szedése géppel végezhető. de a laza homokon is kielégítő termést ad. A nagy meleg és az erős fény sietteti a magszár képződését. mert gyorsan fejlődik és bőtermő. Sokan szívesen fogyasztják. jól bírja a telet is. RESISTAL X: tavasszal. Nyáron pótolja az új -zélandi spenót. Jó emészthetősége. és tartalmazza a fontosabb vitaminokat. Fejlődéséhez a 16 °C körüli hőmérséklet a legmegfelelőbb. ez is segíti szárazságtűrését. Ezt követően április és augusztus között igen rövid lesz a szedési idő. Sok benne a B 2 -vitamin. Lehet utótermény is. főként csecsemők számára. ami a levélzet fejlődésének elmaradásával jár. de ellenálló fajta. Vastartalma szintén jelentős. Könnyen emészthető. s az így termesztett spenót jó áron értékesíthető. ha az megfelelő tápanyagtartalmú. VI ROFLAY : igen régi fajta. Készételek is készülnek spenótból. Egész évben fogyasztjuk frissen vagy feldolgozva. Feldolgozó iparunk számára évről évre valamelyest több spenót kell. mások a kelkáposztához hasonlóan nem szeretik. mert nem magzik fel gyorsan. ESZKIMÓ: jó áttelelő. különösen a hűvösebb őszi.

mely ellen házikertben védekeznünk kell. míg a magszárak meg nem jelennek. Csak magról szaporítjuk. A száraz talaj miatt a vetést követően szükség szerint öntözni kell. a talaj-előkészítés azonos a tavaszi spenótéval. hogy a hidegek beálltáig. • őszi spenót. a szabadföl- 228 . korai káposzta. Tavasszal és ősszel egyaránt szaporítjuk. felhúzzuk a fóliát. simítással vagy tömörítéssel készítünk elő. Trágyázott elővetemény után közvetlen istállótrágyát nem igényel. Házikertben szórva is lehet. A folyamatos ellátás miatt egészen április közepéig. közepe közti időben biztosít szedhető árut. Az áttelelő spenót mindaddig szedhető. A vetést szeptember derekától a végéig végezhetjük. Négyzetméterenként 2-2. A vetést úgy kell időzíteni. Házikertekben folyamatosan szedjük. trágyázás. Rövid tenyészideje miatt egyaránt jó elő. hogy időnként a sorok között gyomtalanítani tudjuk. • Áttelelő spenót. November közepe táján. Február végétől április közepéig vetve.18 kg káliumot von ki a talajból. Vethető sorba. talaj-előkészítés. Burgonya. Április végétől már nem szabad vetni. A trágyázást a talaj tápanyagadottságainak figyelembevételével kell végeznünk. melyet egészen tavaszig. mert levágás után a gyomtól már alig lehetséges elkülöníteni. de zömében március elején vethetjük.5 g mag is vethető. nincs. még mielőtt a hó leesne. kevesebb lesz a lomb.18 kg foszfort és 0. Egyszerre annyit szedünk. míg a tavasszal vetett meg nem jelenik a piacon. de ez nem gazdaságos. üzemi körülmények között gabona-sortávra (12 cm) vetik. de vetés után feltétlenül szükséges. de akkor kézzel kell gyomlálni.• Vetésforgó. mely tavasszal a vegetáció megindulásával a tulajdonképpeni első szedést biztosítja. paradicsom. Ettől kezdve szeptember elejéig vetünk őszi szedésre. mihelyt a talajra rá tudunk jutni. ezt négy-öt lombleveles állapotban megkezdhetjük. ezt követően új növénynek készíthetjük elő a talajt. 0. 2-3 cm mélyen végezzük. Az ápolás esetleg gyomtalanításból áll. Az októberi vetés csak jó időjárás esetén hoz megfelelően fejlett növényeket. májustól június végéig folyamatosan kapunk spenótot. így biztosítani lehet a folyamatos levélsarjadást. hogy a szívlevelek megmaradjanak. Házikertekben. melyek a telet átvészelik s tavasszal szedhetők. tehát november elejére 4-5 levelet fejlesszen a spenót. A talaj-előkészítést az elővetemény lekerülése és a spenót vetési ideje szabja meg. Házikertben folyamatos szedés esetén október közepe után a megmaradt lombozat a hó alatt „tartósítható". Nyári vetéskor sekély művelés is elegendő. de általában kertészeti forgóban a trágyás kapásnövények. A vetést jól előkészített.és utótermény. fokozottan tisztán kell tartani. a műtrágyákat azonban — főleg a nitrogént — meghálálja. Legkifizetődőbb a hideg. esetleg már február végén. mert nem fejleszt számottevő lombot. Szükségletünket április folyamán általában áttelelő spenóttal biztosítjuk. Augusztus közepe előtt a nagy meleg miatt nem szabad szaporítani. Ha ritkán szedjük. ápolása ugyanúgy történik. • A spenőt hajtatása. fűtetlen berendezésben való hajtatása. Csak egy szedéssel számolva. Ha a spenótot géppel takarítják be. kabakosok után jól termeszthető. A vetés módja. ugyanis a leveleket télen is szedhetjük. kertszerűen megmunkált talajba. Célszerű vetés előtt a talajt tömöríteni. így paprika. bab. A tavaszi szedést az új sarjadéklevelek adják. A spenótot fűtött berendezésekben is lehet hajtatni. Az így vetett spenót szeptember és október eleje. 100 kg spenót 0. Erre leginkább a szeptember végi vetéssel van lehetőség. borsó után szintén vethetjük.37 kg nitrogént. melyet vetés előtt szükségszerűen lazítással. mint a tavaszi és az őszi spenóté. Számolva hidegtűrő képességével. akár hetenként megismételhetjük. A szedés addig tarthat. Szaporítása. Lényeges kártevője vagy betegsége. • Tavaszi spenót. Tavaszi vetéshez őszi mélyszántott vagy ásott talajt igényel. Csak magvetéssel lehetséges. A szeptember végi vetésből még fejlődik 1-2 olyan lomblevél. Ezt a módszert házikertekben különösen jól lehet kamatoztatni. csak magszárat képez.

nem ad elegendő zöld tömeget és növekedése is nagyon lassú. lassan új levelek is képződhetnek. Télen tudunk szedni. hiszen küllemre. ez nem befolyásolja zöldlevél.hozamát. deltoid vagy háromszög alakú. öntözés nélkül bizonytalan a termesztése. Táplálkozási értéke magas ásványisó-tartalmában rejlik. Stabil. Bár a hosszúnappalok alatt bőségesen virágzik és köt. Hűvös időben sem fejlődik. Északi és nyugati hűvösebb klímájú országokban hajtatják. • Vízigénye. Igen jelentős házikerti növény. pozsgás. lágy szárú növény. amikor nyáron nincs kerti spenót. Amennyire hasonló küllemre.di spenót megjelenéséig tartunk a növényen. Ennek mennyisége a napfényes órák számától függ. A legforróbb nyári hónapokban érzi igazán jól magát. ill. Ezt maguk a fogyasztók nem is nagyon tudják. nem mozgatható sátrakban a vetést szintén szeptember végén végezhetjük. mert abban az időszakban ad a spenóttal azonos értékű főzeléknyersanyagot. A többi tél végén. azonban az új-zélandi spenót 0 °C alatt már elfagy. így gyakori. Száraz vidékeken. különösen a főváros környékén. mert a levélzet a legnagyobb hidegben sem megy tönkre. ízre. 80-120 cm hosszúra is megnő. Kísérletekkel még nem tisztázott. Igény azonban nyáron is van friss spenótra. 12 °C alatt nem is csírázik. ízre alig tér el a kerti spenóttól. A kerti spenót erősen hidegtűrő. haragoszöld levelei vannak. Húsos. Hazánkban terjed a termesztése. s ezt az új-zélandi spenót teljesen pótolni tudja. Rövid megvilágítás mellett is szépen díszlik. Optimálisan 25 °C-on fejlődik. Szereti a párás meleget. Mihelyt azonban január végén a nap hatására több a fény és a meleg. legfeljebb vegetál. 150. s gyakori nyári növénye a házikerteknek. Az új-zélandi spenót hajtatása 229 . és így télen egyszer szedhetjük. Ekkor nem lehet új levél fejlődésével számolni. ábra. • Hőigénye. • Fényigénye. Szabadföldön nappal közömbös növénynek tűnik. Az új-zélandi spenót gépi szedése egyelőre nem megoldható. Új-zélandi spenőt Az új-zélandi spenót egyéves. kora tavasszal lehetséges. kis vízadagokkal való öntözéssel segítjük elő dús lombozatának fejlődését. annyira eltér biológiai igényeiben. táplálkozási értékre a kerti spenóthoz. Nagyon kedveli a nedvességet. Kúszó pozsgás szára van. virágzik.

Ha azonban másodnövényként termesztjük. Ekkor a lomblevelek egy részét.vagy trágyakazal közelében is. A cserepeket ezután melegágyba vagy hidegágyba helyezik. s melegágyi földdel megtöltött 6-8-as cserépbe 3-4 db-ot helyeznek el. rendzerint egy előtermény után ültetik ki. Elsősorban a nitrogén iránt igényes. mert így egészen az őszi fagyokig rendszeresen szedhetünk róla friss. • Ápolása.• Tápanyagigénye. Hektáronként 5-8 kg vetőmagra van szükség. A területet kétszer lehet vele egy évben hasznosítani. Külföldi szerzők is csak általában a fajról. A szedés akkor kezdhető. amikor a cserepekbe márciusban vetett új-zélandi spenótot április végén 4-5 leveles állapotban szabadba ültetik. A leszedett leveleket ládákba rakjuk. fajtamegjelölés nélkül szólnak. amíg az első őszi fagy el nem pusztítja. mert könnyen berothad. Ha a saláta és retek kikerül. • Szedése. Magtermesztés esetén foszfortrágyát is fokozott mértékben kíván. de közben már hetenként legalább kétszer szedik. karalábé után is vethető. s a hajtásvégeket körömmel visszacsípjük. • Fajtái. A hajtatás másik módja egyszerűbb. majd folyamatosan június elejéig vethető. Ennek kétféle változata terjedt el. amíg a talajt be nem fedi. A sortávolság 50-80 cm. Négyzetméterenként 2 kg körüli terméssel lehet számolni. saláta. így a visszacsípés egy-egy metszésnek is megfelel. burgonya. Hetenként egyszer szedhető mindaddig. 230 . 2-3 cm mélyen. Palántáit április hónapban. Talajban nem válogatós. Külföldön. A korai szabadföldi termesztésnek az a módja is elterjedt nyugaton. zöld levelet. s a soron belül 40-50 cm-re készítünk fészkeket. Így a szabadba vetett spenóttal szemben 3 héttel előbb kapunk termést. ha kielégítő a tápanyagigénye és elegendő vízhez jut. Egy fészekben 2-3 mag vethető. amikor a hajtások már elérik a 40 cm hosszúságot. tehát 6 hétre a spenót vetésétől. Az egyik szerint február végén a magvakat beáztatják langyos vízbe. Tápanyagigénye miatt — közvetlen trágyázás után — a forgó első szakaszába kerülhet. tehát a korai szabadföldi termesztést nálunk is lehet csinálni. főleg a hűvösebb klímájú országokban gyakran hajtatják. talaj-előkészítés. Az új-zélandi spenótnak nincsenek fajtái. • Vetésforgő. nagy tenyészterület-igénye van. Az ablakot június elejéig rajta hagyják. A visszacsípés miatt a levélhónaljakból újabb hajtások fejlődnek. áttelelő spenót. • Hajtatása. Ellentétben a kerti spenóttal. Legkorábban április végén. • Szaporítása. Jól érzi magát a komposzt. Szállítása a kerti spenóthoz hasonlóan történik. Nagy tömegben nem tanácsos tárolni. gyomtalanításból áll. Öntözéséről a nagy szárazság idején ajánlatos gondoskodni. A talaj-előkészítés nem tér el más kis gyökérzetű növényekétől. A talajt igen gyorsan benövi. Az új-zélandi spenótot egyszerre vetik a hajtatott salátával vagy retekkel. Így zöldhagyma. Házikertben ezt a változatot. így szereti a közvetlen trágyázott területet. korai borsó. az egész ágyat gyorsan benövi és szedhető. A későbbi vetésekhez azonban a kelésig vizet kell biztosítanunk. akkor az elővetemény lekerülése után jól elmunkált magágyat kell biztosítanunk számára.

fehérjetartalma pedig még zölden is kb. ez esetben nem kell trágyázni. — —2 °C-ot. uborka vagy káposzták után közvetlen vethetjük. Korai vetésnél. évben vetjük ugyanarra a területre.H üvelyesek Borsó Tápértéke eltér a többi zöldnövényétől.és fehérjeértéke is nagyobb azokénál. • A talajban nem válogatós. — —7 °C-ot is kibír. Az egymást követő években ne kerüljön ugyanarra a területre. hosszabb lesz a szedési idő. Éppen ezért a borsót mindig megtaláljuk a házikertben. nem bírja. mégis meghálálja a tavaszi nitrogéntrágyát. talaj-előkészítés. B2. akkor már gondoskodni kell megfelelő tápanyag-utánpótlásról. különösen. ennek ellenére helytelen a borsót tápanyagban szegény talajon termeszteni. Az alaposan trágyázott paprika. Az il yen borsó kalóriaértéke megközelíti a burgonyáét. Igaz. de a közfogyasztásban is csak az a borsó számít kertészeti növénynek. és a páratartalom is magas. Így kimondottan nagyüzemi zöldségnövénynek számít. A vitaminok közül a B1-. kisüzemekben egyaránt kifizetődő. a kiskertekben öntözés nélkül termesztik. márciusban ez nem szokott még előfordulni. nemcsak itthon. Egyébként is igen apróra nő. Az utóbbiból 10 dkg-onként 20 mg. virágzáskor pedig —1. de a tavaszi homokverés sokszor jelentősen károsítja. • Hidegtűrő növény. 231 .és a mélyhűtőipar számára. akkor igen jó terméssel számolhatunk. tartós tavaszi fagyok esetén lefagyhat. Jelentős a szénhidrát-tartalma is. Termesztése nem igényel különösebb befektetést. Tavasszal virágzás előtt —4. később azonban újra kihajt és fejlődik. Nyári termesztése még házikertben is csak kísérletképpen javasolható. Bár gyökérzetével jelentősen gazdagítja a talaj nitrogéntartalmát. így házikertben. Ha lombja erős. felszereltséget. trágyázás. ha száraz a talaj. nagyobb szakértelmet. A homokon is jól díszlik. jó erőben levő vályogtalajokat. A zöldborsót ma már teljesen gépesítve termesztik a konzerv. Bár nitrogéngyűjtő növény. mely már 3-4 °C-on csírázik. ha a szárazsággal jár együtt. • Vetésforgó. háromszor annyi. A nagy meleget. foszfor és vas is van benne. különösen a korai borsóra van a fogyasztóknak igénye. a lisztharmat tönkreteszi.és a C-vitamin-tartalma jelentős. Szereti a mély rétegű meszes. hanem kalória. A másik kritikus időszak a virágzás és a kötődés ideje. Sok mész. melyet zölden fogyasztunk. Öntözéssel azonban több kötésre lesz képes. Ha ebben az időben elég vizet kap. Mégis a friss. • Vizigénye meglehetősen nagy. mert nemcsak vitaminokban gazdag. hanem külföldön is. Házikertben. és legveszedelmesebb betegsége. Különösen a vetést követő időszakban kell alaposan beöntözni. Ha azonban a trágyázást követő 3.

külföldi nevén Kleine Rheilánderin. a SOMMETTE fajták szerepelnek a kifejtőborsók között. mint foszforból. • Fajtái. A kiskertesek legkedveltebb fajtája a RAJNAI TÖRPE. E fajták közül az ONWAR D. régi fajta az EXPRESS. vagy velőborsók. Nagy a foszforigénye. Káliumból közel azonos mennyiségű műtrágyát adjunk. A kifejtőborsók jellemzője. rágós membránja hiányzik. Hogy a szedési időt megnyújthassuk. Eléggé cukros. s a hüvelye élénksárga színű. a MIGNON. hüvelyszín ben eltérés van. mihelyt a hőmérséklet kedvezővé válik. szabadföldi termesztésre jöhetnek számításba. laza talajon mélyebben. kötött talajon sekélyebben. Jelenleg a hivatalos fajtajegyzékben egy HENRIK nevű fajta található. Házikertben ezeket nemigen termesztik. hogy az egyes fajták között tenyészidőben. termésmennyiségben jelentős eltérés lehet. E termesztési mód lényege. Noha a köznyelvben a kertben termesztett borsót cukorborsónak nevezik. A kifejtőborsók közül a legkorábbi. a KONZERVGYÖNGYE. A megfázott. de azt még ősz folyamán szórjuk ki. Általában 232 . amikor még nem számíthatunk kicsírázásra. Tavasszal a talajállapottól függetlenül. hogy magjuk éretten sima. Csak a mecseki részen. • Áttelelő borsó. e termesztési mód éghajlati adottságaink miatt nem alkalmazható. felhasználhatóságban. mely Alaska és Vorbote néven is előfordul. E célra az Express fajtát használják. töppedt. Általában rövid tenyészidejűek. mert a hüvely belső. Hivatalosan 3 nagy csoportba osztjuk a fajtákat : kifejtő-. Ennek az az oka. A borsó jó talaj-előkészítést igényel. Nálunk a cukorborsót nem termesztik. a másik felét a tavaszi nitrogénkiszóráskor adjuk és dolgozzuk be a talajba. velőés cukorborsó-fajták vannak. Házikertekben is csak kis területeken célszerű kísérletezni. amely ősszel mélyszántással kezdődik. majd simítózzuk. a LINCOLN a legismertebbek. Ennek felét ősszel az ásáskor.5 dkg szuperfoszfát adagolható a talajba négyzetméterenként. a LAXTON'SUPERB. Ízre is hasonló a friss borsóhoz. ha erősen nitrogénezett a talaj.A kezdeti fejlődés meggyorsítására 2 g pétisót adagolhatunk négyzetméterenként. Az áttelelő borsó termesztésének előnye. a kelés megindulhat. mélyhűtésre és gépi termesztésre javasol hatók. Házikertben főként az átteleltetéssel történő termesztésnél ezt a fajtát használják. Hátránya. A mérsékelt nitrogéntrágyázás nem jár a virágok elrúgásával. Ezek között is tenyészidőben. A cukorborsó jellemzője. a COBRIT. a G RUNE PERLE. hogy a magot novemberben elvetjük. A velőborsók hosszabb tenyészidejűek. termőképességben. hogy a tavaszi korainál is legalább egy héttel előbb terem. Az igényesebb velőborsót március közepén vessük. de kevés remény van a sikerre. Különösen indokolt a foszforműtrágya-kiegészítés. akkor átgereblyézzük. már február végén. március elején is. E két fajta mellett a DEBRECENI VILÁGOSZÖLD és DEBRECENI SÖTÉTZÖLD. • Tavaszi korai borső. hivatalosan ezek a fajták vagy kifejtő-. vetés előtt a talajt elsimítjuk. A tavaszi zöldségnövények közül a borsó vethető legkorábban. Ez tömöttebb növekedésű. de az ezt követő erős lehűlés a csíranövényt elpusztítja (-7 °C alatt). és így korán kapunk zöldborsót. legyengült csírázott növényt. Petit Provencal. ennél nagyobb adag már pazarlás. így azok nagyobb meleget is elvisel nek. a JUWEL. Villány környékén szokott általában sikerrel járni. ez a túlérettség benyomását kelti a vásárlóban. a GLÓRIA Dl QUIMPER. Tavasszal. A teljesen trágyázatlan talajon azonban 2-3-szoros adaggal kell számolni. a kifejtőborsóval egy időben vetett velőborsófajtával a szedés idejét jelentősen kitolhatjuk. hogy hüvelyesen fogyasztható. Közepes tápanyag-ellátottság esetén 1-1. és a folyamatos szedésre inkább alkalmas. Főként konzervgyártásra. Sajnos. Haragoszöld hüvelyei igen mutatósak. Az ország más részein esetleg kicsírázik télen a mag. mint a kifejtők. Ezt exportálni szokták. a kórokozók is jobban fertőzik. Igen sok borsófajta van a forgalomban. Ha nagyon megülepedett télen a talaj. hogy gyorsan leérik. így elsősorban korai.

Száraz tavaszon egy-két öntözéssel biztosítjuk vízszükségletét. Legalább 12 cm-re hagyjuk egymástól. Fontos. bab vagy cékla egyaránt jó utótermény. ősszel nem számíthatunk. hogy a virágzás idején elegendő nedvesség legyen a talajban. de ez házikertben veszélyes. 20% nem fejlődik növénynyé a fertőzések. A vetőmag számításánál figyelembe kell vennünk. Átlagosan egy négyzetméterre 100 tőnek kell jutnia. • Nyári—őszi borsó. hogy az elvetett magból kb. Ilyen távolság esetén már lehet kézi kapával a sorok közét művelni. így biztonságos termésre nyáron. Az alacsony kifejtőborsókat sűrű sorokba. uborka. mert a borsót követő második terményt a vegyszer kiirthatja. Ápolása elsősorban gyomtalanításból áll. A nagy növésű fajtákból valamivel kevesebb. Vegyszerrel ugyan megoldható a gyomirtás. Üzemekben egyáltalán nem is foglalkoznak vele. Házikertben ebben az időben is kísérletezhetünk termesztésével. A korai borsó után káposztafélék.5-8 cm mélyre kell a magot helyezni. a magasabb fajtákat pedig szélesebbekbe kell vetni. A sorok távolsága eltérő lehet. Az 1 m 2 -re jutó mag mennyisége fajtától függően 1-2 dkg. és a fajta. Ugyancsak ápolási munkát jelent az esetenkénti öntözés. Sajnos a borsó környezeti igényeit a mi klímaviszonyaink között nyáron nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. az apróbb növésűekből 10%-kal nagyobb tőszám az ideális. A korai borsó szedése május második felében kezdődik. ábra. a művelés és a kártevők miatt. A házikertben a borsót legfeljebb kétszer kapáljuk. Ha július végén 151. Borsó szedés előtt 233 . de ennek a kétszerese is megfelel. továbbá a vetésidő összeválogatásával június végéig lekerül.

ebben az időben már párásabb a levegő. Viszonylag rövid napszakokon. A folyamatosan termő fajták ezért nem kívánnak folyamatos vízellátást. hogy teljesen trágyázatlan talajon is jól fejlődik. Egykor a kisüzemi kukorica legjelentősebb köztes növénye volt. Az egyik a nagyobb felületen elterjedt bokorbab. esetleg szikesedő talajon nem fejlődik megfelelően. amelyeket zölden szedünk le. sem a nagyon lúgos. a páraigényük viszont nagy. ha kevés vizet kap vagy alacsony a páratartalom. Várható termés megfelelő gondos ápolás és rendszeres szedés mellett 1-2 kg is lehet négyzetméterenként a házikertben. 0 °C körül elpusztul. A karósbab nagyobb nedvességet és főleg párásabb környezetet igényel. Sokféleképpen készíthető. de télen a konzerv. zöldség növényként tartjuk nyilvá n. A hüvely viszont jól fejlődik 15 °C körüli hőmérsékleten is. magasabb árnyékoló növény között elég jól díszlik. hanem konzervnek és mélyhűtésre is sokat használnak fel. de ennél melegebbet is elbír. Fa árnyékában. A növény apró lesz. hogy a kiskertesek a száraz babot is minél nagyobb felületen állítsák elő. A száraz bab hosszabb tenyészidejű. gyengébb fényerősség mellett is jól terem. A száraz bab fehérjeértéke tízszerese a burgonyáénak. Rövidebb tenyészideje miatt főként másodterményként is felhasználható. Ennek ellenére téves az a nézet. s ezért célszerű a háztájiban is termeszteni. Erre utal.• A talajban elég válogatós. Összefüggésben a hőigénnyel. reményünk lehet egy csökkent termésre. Bab A bab is igen fontos zöldségnövény. Az egyik a kelés. A termesztett babok közül azokat. A zöldbab fehérjeértéke jóval kisebb. Jó köztesnövény. szeptemberi időben igen szép hüvelyeket fejleszt. Hiába elégítjük ki hőigényét. A borsót nem szokták hajtatni fényigénye miatt. 22 °C körül érzi jól magát.és vízigénye szoros összefüggésben van. ekkor a bab nem köt jól. A száraz babot. öntözést. Két kritikus időszak van. de ezen belül is eltérés van a fajták között. de így is jelentős. Igaz. A borsóhoz hasonlóan gyökérbaktériumai megkötik a levegő nitrogénjét. s rendszerint csak főnövényként termeszthető. Vitamintartalma kevés. A zöldbabnak két változata van. Fontos tehát. s nemcsak frissen. Teljesen ellentétes a borsóval. hogy a másodtermesztésű bab az őszi. mert nem kell a biológiai érést bevárni —jóval rövidebb tenyészidejű. A kiskertben. Az időjárás mellett már a lisztharmat is kárt tehet benne ebben az időben. a másik a kötődés ideje. A hidegre igen érzékeny. mint a bokorbab. Amióta a kisüzemi kukoricatermesztés megszűnt.és a mélyhűtött áru az igényeket fedezni tudja. • Vízigénye. azóta a babtermesztés is visszaesett. a friss árunak igen nagy a keletje. de köztes termesztésre jól beállítható. nem számítják kertészeti növénynek. A zöldbab— azért is. • Melegigényes növény. noha akkor különösen az éjszakák hűvösek. Sem az erősen savanyú. Késői vetésideje miatt biztonsággal csak öntözve termeszthető. köztesként. de sok helyütt szívesen termesztik a karósbabot is. • Fényigénye. nagy. 234 . így a várható termés is kevés. háztájiban azonban mindkettő előfordul — így azok termesztése nem határolható el. amikor sok vizet kíván. Termesztett zöldbabfajtáink még a korai téli fényben is kötnek. Főleg a közömbös kémhatású. ásványianyag-tartalma viszont nagy. Hő. s háromszorosa a kenyérének. Táplálkozási értéke nagy. melyet kifejtve használunk. középkötött vagy kötött talajokon fejlődik kielégítően. Bár mindkét bab nagyüzemi termesztése megoldott.vetünk.

korai retek. Az igen koraiak 60-75. De a megfelelően trágyázott talajba is célszerű az indításkor nitrogéntrágyát juttatni. Nálunk a sárgák a kedveltek. Karősbabfajták. bőtermő és általában igénytelenebb a sárga hüvelyűeknél.és karósbab-fajtacsoportba soroljuk. akkor a nagyon rövid tenyészidejű zöldségnövények után kerülhet. Az étkezési száraz babok nagy csoportjából a fehér magvúak közül a TÁPI ő- 235 . Ha másodterményként szaporítjuk. Frissen trágyázott talajba pazarlás lenne babot vetni. de a gyökérgumósok után is jöhet. Mindkettő jó minőségű. talaj-előkészítés. trágyázás. Foszforból és káliumból az őszi talajműveléskor ennek kétszerese adható. s ezek nagyon súlyosak. csak fokozódnak. Trágyázásával legyünk óvatosak. A sárga hüvelyű JULISKA az ismert és úgyszólván egyedüli fajta. A hazai fajták közül a BUDAI PIACI és BUDAI KONZERV a legismertebbek. mert betegségei. külföldön általában fordítva van. ábra. uborka. A nagyon tápanyagigényes paprika. A zöldbabfajtákat bokor. a nagyon későiek 115 naposak vagy ennél hosszabb idő kell kifejlődésükhöz. zöldhagyma. • Fajtái. Mindkét csoportban vannak zöld és sárga hüvelyű fajták. karalábé. saláta. Zöld hüvelyűként az I M PERATOR kapható. Igen bőtermő és jó minőségű a fekete magvú CHEROKEE. Kapható még a kereskedelemben a KINGHORN és FAVODOR.152. Ez az indító pétisó négyzetméterenként 2-3 g. sőt korai uborka után is vethető. spenót. Igy az áttelelő saláta. Önmaga után ne termesszük. Sárga hüvelyűek. A zöld hüvelyű fajták közül a FULLCROP és a HARVESTER van forgalomban. de ezt hazánkban legfeljebb minimális felületen termesztik. A babnak jól megmunkált vetőágyat készítsünk. Talaj-előkészítése megegyezik a borsóéval. Bokorbabfajták. A fajták tenyészidejében is van eltérés. A zöldségnövények közül valamennyi jó előveteménye. kelkáposzta. káposzták után egyaránt jól díszlik. Karósbabsorok gyümölcsösben • Vetésforgő. Ez a nitrogéngyűjtő baktériumok szaporodását előnyösen segíti.nyi lehet.

vagy sorosan vetjük. tájára esik. de koraiak és jó minőségűek. amikor a talaj hőmérséklete 8-10 cm mélységben már elérte a 10-12 °C-ot. • Bokorbabok. ábra. Mindkét mód elterjedt és jó. A gyomosodástól függően 153. A fészkes vetésnél 25 x 25 vagy 30 x 30 cm-re kapával fészket vágunk. A takarást kapával végezzük. Ez az időszak nálunk április 20. s ebbe egymástól 3-4 cm-re vetjük a magot. Kötött talajon 3-4cm-es. és egy fészekbe 4-5 magot teszünk. Ha május elején vetünk. hanem a növény fölé húzzuk a fólia alagutat úgy. A fagyvédelmet újszerű fóliaborítással elintézhetjük. korábban vetve a kelés vontatott. Soros vetésnél 40 cm-es sorokat hagyjunk. A korai babvetésnek legjobban az az idő felel meg. Ezek igen apró szeműek. szalmával is. könnyű talajokon 4-5 cm mélységű barázdát készítünk. Ne a talajt takarjuk. Védekezhetünk esetleg füstöléssel is. Takarhatjuk papírral. hogy a növénnyel lehetőleg ne érintkezzen. s annak fokával kissé meglapogatjuk a talajt. akkor a fagytól nem kell tartani. A magot vagy fészkekbe. A közepes méretűek a TÉTÉNYI CUKOR és a TÉTÉNYI KÖZÉP és ide sorolható a lapos magvú TÉTÉNYI LAPOS tájfajta is.GYÖNGY hazai és a SEAWAY külföldi fajta kapható. hiányos lesz. a NAGYKÁLLÓI és a TÁPIÓI CIRMOS fajták kaphatók a kereskedelemben. Zöldbab szedés előtt 236 . A bab május közepéig kikel és elfagyhat. A színes magvú fajták közül a TÁPIÓSZELEI FÜRJ. Ápolása a már említett fagyvédelemmel kezdődhet. Fagyvédelemre tehát számítanunk kell. viszont későbbi lesz a termés.

és a páraigénye nagyobb. hasonlóan a díszbabhoz. Ezért nem ajánlatos egy függőleges huzalhoz vagy karó hoz egy tő babot futtatni. • Hajtatás. Ezért a vetés előtt ki kell alakítani támaszrendszerét. • Szárazbab-termesztés. A bokorbab a legtöbb zöldségnövénnyel egyaránt termeszthető köztesként. legkésőbb május végi vetéssel kezdődik. Köztesként a karósbab házikertben esetleg csemegekukoricával lehetséges. Ennek ellenére nem terjedt el. ahol hő. A karósbab igényei valamelyest eltérnek a bokorbabétól. ha gondosan ápoljuk. ábra. az bizonyos párafogó szerepet is betölthessen. mint a zöldbabé. fészkenként 2-3 szemmel. Futtatható a karósbab kerítésre is. lehet merőleges vagy ferde is. Az öntözés szükség szerint történik. Ez bármilyen anyagból készülhet. Ezért hosszabb a tenyészideje. drótra vagy karóra egyaránt felkúszik. Szedni folyamatosan. Kisüzemben legtöbbször köztesként termesztik. általában október elejéig tart.154. A fagyvédelem nél említett fóliás borítással egy héttel előbbre hozható a szedés ideje. A keléshez és a kötődéshez elegendő nedvesség kell a talajban. • Karősbab. Karósbab kapálni kell. Néhány eltérés azonban adódik. Termesztése lényegében azonos a zöldbabéval. A fagyvédelemmel kapcsolatos fóliás korai termesztés azonban házikertben feltétlenül kifizetődő lehet. folyton növő száron csüng. a jól melegedő talajokon vagy az időben vetett korai bokorbabfajtáknál megkezdődik. Ennél sűrűbb elhelyezés is lehetséges. Május—júniusban azonban bármikor vethető. A másodtermesztésű bab termesztésmódja megegyezik a koraiakkal. Szaporítása május eleji.5 x 0. Leggyakoribb. 3-4 tő kukorica után egy babtő vethető május végén. A karósba bot főterményként kell termeszteni. s azt 150-170 cm magasan összekötik. mert nem gazdaságos. hogy négy karót 0. hogy amikor a bab felkúszik a támaszrendszerre. mert folyamatosan a fagyokig szedhető.5 m-es négyzet sarkán leszúrnak a földbe. 237 . mint a bokorbaboké.és páraigénye kielégíthető. és a kelesztő öntözés után legalább 3-4 alkalommal kell öntözni. A bokorbab bármely helyiségben hajtatható. így a víz. Célja a biológiailag beérett termés nyerése. Úgy célszerű alakítani. egészen a fagyok beálltáig lehet. Szedése június közepe táján. A csemegekukorica júliusi leszedése után szára támaszként megmaradhat. A vetés ideje július elejénél későbbre nem tehető. Szedése az őszi fagyok beálltáig. A babot azok mellé vetik. Ápolása rendszeres gyomtalanítás mellett öntözésből áll. A karósbab igen hosszú.

Szedése a teljes érés után végezhető a nap reggeli óráiban. A várható termés négyzetméterenként elérheti az 1-1.Régen a kisparcellás kukorica termesztésekor is a legelterjedtebb köztesnövény volt. 2-2 kukoricasor közé bokorbab kerül. retek és korai karalábé után termeszthető száraz bab. mert a hüvely túl száraz állapotban nyílik. hogy beérik. A június közepe után vetett bab már nem biztos. így a vetést csak olyan növény után tervezzük. ma is alkalmazható a bab köztesként. Házikertben tehát saláta.5 kg-ot. A magjáért termesztett babot korábban kell másodterményként vetni. Ha nem vegyszerrel gyomtalanítják a kukoricát. s nagy lehet a szóródással járó veszteség. mely június 10-ig lekerül a területről. 238 . spenót. törik. Ápolása teljesen megegyezik a zöldbabéval.

de vastag gyökértörzse igen száraz nyarakon is megmarad öntözés nélkül. kertszerűen kell a magágyat előkészíteni. Évelő növény. meszet. noha gépi szedése megoldható lenne. uborka. a február végi. tehát 4-5 évig ugyanazon a helyen hagyjuk. Egyszerűen termeszthető. saláta. Jól tűri a hideget. szedése. foszfort tartalmaz. Ennek ellenére. vasat . A sóska kidobása után nem gyomosít. Nagyon nehezen csírázik. A félárnyékos helyeken is jól díszlik. Legcélszerűbb ősszel alaposan megtrágyázni a talajt 2-3 kg/m 2 istállótrágyával. Így korai bab. ápolása. Lehetőleg frissen trágyázott növényt tegyünk utána. vagy tartósítva. jó. valamennyi zöldségnövény közül elsőnek hajt ki. A sóska alá mélyen készítsük elő a talajt. • Növényi sorrend. Fejtrágyaként a magszárak első kaszálását követően 1 dkg/m 2 nitrogénműtrágyát használjunk nyaranta egyszer. Az ilyen sóskáról nyár végén. Mint évelőt. de kora tavasszal még talál elegendő nedvességet.-‘› # \y Évelők Sóska - Ak" Táplálkozási jelentősége nem nagy. tehát fák alatt is megterem. Őszi vetésre augusztus 20. s levelei több fokos hidegben sem károsodnak. és szeptember eleje közti időben kerüljön sor. A vizet szereti. A meleget tűri. A vetés 1-2 cm mély legyen. Nagyüzemben alig termesztik. akkor március végén 1 -2 dkg vegyes műtrágyával kell fejtrágyáznunk. Ha hajtatjuk. műtrágyát. Alig hogy a hó elolvad. Az egyik legjobban hajtatható és jövedelmezően termeszthető zöldségnövény. s ez sekélyen kerül a talajba. talaj-előkészítés. így nagyon sok házikertben megtalálható. Legjobb a kora tavaszi. burgonya után vethető. mint évelőt nem szoktuk köztesként termeszteni. trágyázás. 4 239 . A sorokat házikertben 30 cm-re húzzuk ki egymástól. C-vitamin-tartalma szintén nem nagy. tehát még telepítése is ritkán jelent gondot. de a nagy hőségben gyorsan magszárat fejleszt. Csak főzelékek készítésére használják vagy frissen szedve. ezért jól. mint a torma. Őszi vetéskor mindenesetre gondoskodjunk az öntözésről. foszfort és kálit egyaránt kíván. Sok ásványi sót. Fényigénye nem nagy. Az őszi vetés a nyár derekán lekerülő növények után ajánlható. Vethetünk azonban ősszel is. Kistermesztők elég gyakran hajtatják is. • Környezeti igényei. akkor a csírázásig öntözni kell. Ezek aránya 1 :1 : 1. • Szaporítása. ha frissen trágyázott talajba vetjük. Lombozata a hajtatásban igen kevés fényben is fejlődik. Két fő vetési idő javasolható. s ezt 1-2 dkg NPK vegyes műtrágyával egészítsük ki. Apró magja van. Évelő. Ha az év más szakában vetjük. március eleji vetés. Tápanyagigénye nem nagy. ősszel már szedhetünk. A tartósítóiparban is főzelékeket gyártanak belőle.

• Hajtatása. Mindenképpen célszerű még a hóesés előtt fóliázni. Tavasz végén a magszárakat kaszáljuk le. decemberben a sóskára fóliát húzunk. hogy a tél beállta előtt a sóska fölé ideiglenesen vékony szalma. ez jó sűrű növényállományt biztosít. A hajtatásra szánt sóska legalább kétéves. Minél több a fény. természetesen melegtalp nélkül. Azt is megtehetjük. A második év őszén a lomb behúzódása vagy lefagyása után november végén. Szabadföldi termesztésben. bár nyáron kevésbé kelendő a sóska. folyamatosan szedve négyzetméterenként 4-5 kg termés is elérhető. ábra. s a legjövedelmezőbb a hideghajtatása fólia vagy melegágyi ablak alatt. Vetés után tömörítsük a talajt a maghoz. vagy kerettel vesszük körül és ablakot helyezünk rá. Ápolása gyomtalanításból áll. 20 cm-es sorokba vetni. Lehet meleg. Házikertben célszerű ezt sűrűbben. Teljes termésre a második évtől számolhatunk. 240 . A második évig valamennyi munkája megegyezik a szabadföldi sóskával. A nap melegével december végétől már megindulhat a levélzetfejlődése. Házikertben azonban a legcélszerűbb. A hajtatott sóska mennyisége teljesen a téli napsütéstől függ. a legolcsóbb.vagy trágyaréteget borítunk. Egészen a kemény fagyokig folyamatosan szedhető. jó fejlettségű legyen. mert a hó a fólia alatt nagyon lassan olvadna el.155. Szedésre alkalmas sóska A vetőmagból 10 m 2 -re 2 g-ot számítsunk. Öntözni nem kell. fűtött berendezésben is hajtatni. Az ősszel vetett sóskát tavasz végén szedhetjük. s ezt a fóliázás előtt eltávolítjuk. annál több a sóska. Utána dús lombfejlődés várható.

A hivatalos fajtajegyzékben csak egy fajta : a MARY WASHINGTON szerepel. Árnyékos helyeken keveset terem és vékony sípokat hajt. mint a saláta vagy a spenót. Különösen a halványított spárgának kell a laza talaj. • Tápanyagigényes. magas talajvizet nem szereti. így forgón kívül termeszthető. ízletesek. Sípjai zsengék. A spárga a laza. Sóskahajtatás fólia alatt Átlagos hazai telken 2-3 kg/m 2 termést is elérhetünk. közel annyit tartalmaz. A zöld bakhátak nélkül termeszthető. A síp feje zöldes vagy lilás színű és sokáig zárt marad. talaj-előkészítés. könnyen felmelegedő talajokat kedveli. Spárga Két változata ismert a termesztésben : a halványított és a zöld spárga. Köztesként csak olyan rövid tenyészidejű és alacsony növényt termesszünk. Nálunk nem nagy az igény a spárga iránt.1.120 mg -ot is eléri 100 g-onként. • Növényváltás. Sok az A-vitamin is benne. A halványítottban 50-60 mg található. A pangó. foszforból pedig keveset.156. Eléggé szárazságtűrő. összel a forgatás után egyéb műveletet nem kell végezni. igaz. telepítése ilyen talajokon elég nehézkes. 19 °C körül a legintenzívebb. nem keserednek meg. • Fajtái. A hajtásfejlődés a hőmérséklet emelkedésével meggyorsul. vasból 1. • A közepes hőigényű zöldségnövények közé sorolják. 16 Zöldségiermeszt. ha időben ráhelyeztük a fóliát vagy az ablakot. 1 00 . Legfeljebb egy alkalommal szükség lehet a nedvesség pótlására. bár a nagy hőingadozásokat különösebb kár nélkül elviseli. Mélyen művelt talajba ősszel és tavasszal egyaránt lehet telepíteni. A szedést a szabadföldi sóska megjelenéséig kell folytatni. mint a paradicsom vagy a bimbóskel. Ha a szedés ideje alatt magasabb a hőmérséklet.4 mg. • Fényigénye nagy. külföldre viszont nagy tömegben lehetne exportálni. melynek C-vitamin-tartalma a Ízletes zöldségnövény. Házikertben mindkét változat egyaránt termeszthető. A hajtatás alatt nincs lényeges ápolási munka. elsősorban a halványított spárgát. Rozsdaellenálló. de a szedés idején sok vizet kíván. akkor hajtásai gyorsan elágaznak és a szedési idő is lerövidül. 241 . így a talaj-előkészítés módja is változik. mészből 7 mg. A zöld spárga a kötött talajon is jól termeszthető. Nagy az ásványisó-tartalma is. Amerikában ez a legelterjedtebb. Gyökérzete jól bírja a legnagyobb hideget is. foszforból 40 mg van benne. a halványított 30 cm körüli bakhát földjében fehér marad. Hajtásai már 4-7 °C-on fejlődésnek indulnak. Tavaszi telepítés előtt a megforgatott talajt simítózni kell. főként káliumból és nitrogénből kíván sokat. Évelő növény. ábra. Öntözve szebben fejlődik és több termést is ad. de ez is csak ritkán fordul elő.

• Termesztése. Olaszországban. Szaporításra egy. könnyebb a terület tisztán tartása. hogy hím. Őszi vetésnél 2-3 cm-re. Tavaszi vetés esetén biztonságosabb a kelés. ábra. 242 . idősebb növényke. Legjobb méterenként 20 db-ot vetni. bár az egyéb növények palántáinál fásabb. A halványítva termesztett fajták is többé-kevésbé alkalmasak zöldspárga-termesztésre.vagy nőegyedek fejlődtek-e és így a válogatásuk is megtörténhet. helybevetéses szaporítása nem megoldható. Korán tavasszal és késő ősszel egyaránt vethető. A magonc lényegében palántának felel meg. Franciaországban az AR G ENTEU I L fajtát kiterjedten használják erre a célra. a sortávolság 8-10 cm-es legyen. A növénysűrűség a fejlődésre és a szedhetőségre egyaránt kihat. hogy a növénykék gyökerei egymásba ne szövődjenek. A magot ritkán kell vetni. tavasszal 4-5 cm-re kell vetni. il yenkor gyorsabb a kelés. mert a magja nehezen csírázik. Hozzá hasonló. Mélyhűtésre és konzerválásra egyaránt alkalmas. Másutt elég általánosan a BRAUNSCHWEIG-et és a HóFEJ-et ajánlják elsősorban zöld spárgának. viszont kevesebb idő marad a növények kifejlődésére. A spárgát úgynevezett magoncokról szaporítjuk. de kevésbé elterjedt a MARTA WASHINGTON fajta. Még kedvezőbb a késő tavaszi vetés. A második évben már látható. Zöldspárgatövek Termeszthető bakhátakon halványítottként is. A gyengébb növényeket két évig érdemes nevelni.57. A lassú kelés miatt ajánlatos sorjelzővel vetni. de ezzel a gyökereket károsíthatjuk és nagy felületen ez költséges is. Sűrű vetés esetén egyel ni kell.vagy kétéves magoncok egyaránt megfelelőek.

főként nyár végén. Az istállótrágyát műtrágyákkal lehet kiegészíteni. A fejtrágyázás hektáronként 50-100 kg nitrogénműtrágyával végezhető. amikor sípjai elérik a 15-20 cm-t. Egymástól 130-140 cm-re 20 cm mély árkot húzunk. Egy kihúzott barázdába úgy helyezzük el a magoncokat. általában 2-3 naponként. mert akkor kiszáradnak. mégpedig érett trágyával. akkor a növényeket hűvös pincében tároljuk. A harmadik évben az ápolási munkák megegyeznek az előző évivel. így nem száradnak ki. A bakhátakat kertben kézikapával készítjük. esetleg öntözésből áll. majd osztályozzuk. gyorsan tönkremennek. A negyedik évtől kezdve az ápolási munkák megegyez- 158. összel is lehet telepíteni. A magoncok felszedése októberben végezhető. és egymás mellé egy csomóba 3-4 db-nál több ne kerüljön. melyben 40-50 cm-es távolságra helyezzük el a növényeket. eltűnnek a barázdák. A szedés befejezése és a köztes növény lekerülése után a bakhátakat lebontjuk. Késsel is lehet szedni. A retek azért is alkalmas erre a célra. hogy a magoncok csúcsa alatt 2-3 ujjnyi gyökér maradjon szabadon. mert 4-6 hét múlva felszedhető és értékesíthető. fejtrágyázásból. ez a művelet nagy gondosságot igényel. melyet a sorok közé dolgozunk be. Ezután öntözéssel annyi földet húzunk a gyökerek közé. A zöld spárgát feltöltés nélkül termesztjük. A halványított spárgát április végétől lehet szedni.Ez lehet gyorsan kelő árpa.és tőtávolság ugyanaz. Öntözni csak nagy szárazság esetén kell. Vigyázni kell. A telepítés utáni második évben 2-3 alkalommal irtsuk a gyomokat. saláta vagy retek. A spárgatövek fölé 30-35 cm magas és 40 cm széles bakhátakat húzunk azért. ellenkező esetben a fej gyorsan felnyílik és ez értékén sokat csökkent. 243 . ez esetben is a felszín alatt 1-2 cm-rel kell kivágni a sípot. A halványított spárgát azonban a harmadik esztendőben kora tavasszal bakhátazzuk. hogy minél hosszabb spárgasípok fejlődjenek. amikor a tárológyökerek fejlődése a legintenzívebb. A sípokat gyorsan kell szedni. mindjárt a szedést követően. A sorközöket a nyár folyamán gyomtalanítjuk. Októberben pótoljuk a hiányzó töveket. Év végén trágyázhatunk is. Esetleg kertben verni is lehet. megpenészednek. Tavasszal. A sípok hosszúsága 20-22 cm. a talaj felmelegedése után megkezdjük a kiültetést. így a terület őszig sima lesz. A spárga halványítása 16. hogy azok csúcsa egy magasságban maradjon. Az ültetést követően fokozatosan. A trágya mennyisége elérheti a 350 q-t ha-onként. közét pedig megtrágyázhatjuk. nehogy a szedésre még nem elég fejlett sípot is megsértsük. A kiszedett növénykéket egyszerű rázogatással tisztítsuk meg a földtől. telepítésre alkalmatlanok lesznek. Ezt 30 cm-es takarással lehet biztosítani. a sor. Ebben az évben már 140-160 cm-es hajtások is fejlődnek és számuk 10-12 lehet. Június elején azonban a szedést be kell fejezni. hogy felszedéskor ne sérüljenek meg. A talaj felszíne alatt törjük el a sípot. A zöld spárgát akkor lehet szedni. • Telepítése. Ha közvetlenül a felszedés után nem telepítünk. A tárológyökerek sok vizet tartalmaznak. A magoncok ápolása gyomirtásból. Vigyázzunk. a növekedésnek megfelelően feltöltjük a barázdát. ábra. A spárga ugyanis csak fénytől elzártan fejleszt klorofill nélküli etiolált hajtásokat.

A spárga szedése 160. Különböző fejlettségű spárgasipok 244 .159. ábra. ábra.

Jól díszlik a szélsőségesen rossz talajokon is. levélből esetleg főzeléket készíthetünk. mely 50-60 cm-es talajforgatásból állhat. évben hoz szedhető nyeleket.és talajigénye. Hidegtűrő növény. Sok foszfor. Talaját a cukorrépáéhoz hasonlóan kell megművelni. Háztáji kertekben tőosztással szaporítható. A kikelt növényeket gondosan ápoljuk. • Hőigénye. Különösen a szedési idényben kell vízigényét kielégítenünk. Magról és tőosztással szaporítható. tehát elviseli a meglehetősen nagy hőingadozásokat is. Tipikus házikerti növény. • Vetésforgó. közismert enyhe hashajtó. amelyek talajvízszintje 1-1. bár egyes nyugati országokban és Ázsiában nagyobb felületen is termesztik. a szedés időszakában. de fejtrágyázni is szükséges. A talajban nem válogatós. de 16-20 évig jó terméssel számolhatunk. mert később tűzdelni fogjuk. május 245 . Csak a vetéstől számított 3. Tavasszal azonban nem szokás öntözni. A talajból sok foszfort és nitrogént használ fel. évben ültetjük ki. magnézium és mész van a rebarbarában. A magvetést nem érdemes helybe végezni. A palántát csak a 2. Nagy párologtató felülete miatt sok vizet kíván. A magot hidegágyba április második felében vessük el úgy. A pangó vízre nagyon érzékeny. Legjobban az olyan talajokon fejlődik. Az ennél jóval magasabb hőmérsékletű helyeken is megterem. Gyógyászati célra festék (tinktúra) és por alakban használják. Ha öntözünk. 12-15 °C a legkedvezőbb számára. A rebarbara magja 1-2 évig csírázik. Sűrűn vethető (600-800 mag/m 2 ). hanem palántát kell nevelni.nek a harmadik évi munkákkal. Jó minőségű talajon a 7-10. A telepítés előtt alapos mélyművelést kell alkalmazni. A gyökér sajátos ízű és szagú. A gyökértörzs legfeljebb két hétig bírja károsodás nélkül. Táplálkozási értéke ásványianyag-tartalmában és oxálsav-tartalmában rejlik. 10-14 nap múlva kel ki. az első öntözést április végén. még nem teljes termőben levő spárgatelepről tövenként 7-10 síp. A magról történő szaporitás nagyüzemi telepítéskor indokolt. talaj-előkészítés. A kelést követő harmadik héten. ha azok tápértéke megfelelő. amikor még kevés más friss zöldség vagy gyümölcs van. Nyáron havonta egyszeri öntözés is elegendő. Egyes országokban bort is erjesztenek belőle. Célszerű 20-30 mm-es adagokkal kéthetenként öntözni. A telepítés előtt alapos trágyázást igényel. Még nem teljesen tisztázott. mert így egy évig más növénnyel hasznosítható a rebarbara talaja. igen korán szedhető. a vele közös rizoktónia betegség gyakran károsítja a rebarbarát. Legjobban azonban a mély rétegű. Étkezésre a föld feletti rész alkalmas. évben adja a spárgatelep a legnagyobb hozamot. hogy a tűzdelésig ablak vagy fólia alatt maradjon a vetés. 15 °C körüli hőmérsékleten tartsuk. amikor a talaj már kellően felmelegedett. A tenyészidő alatt 3-4 napnál tovább tartó elárasztást már nem tűri el.5 m. mert olcsón megtermelhető. meszes. • Szaporítás. továbbá gyümölcsíz készítéséhez is. A levélnyélből jó ízű kompótot. • Tápanyag. A fiatal. • Vízigénye. a teljesen kifejlett tövekről pedig 20 db is szedhető. jó tápanyag -ellátottságú talajokon terem. Évelő növényként forgón kívül termesztjük. • Fényigénye. Rebarbara Sokan gyógynövényként ismerik. Ugyancsak felhasználják szörpök. Táplálkozási értéke mellett gazdaságilag azért is jelentős. Fejlett gyökértörzsét meghámozva hozzák forgalomba. Ezt követően felszámoljuk a telepet. Elővetemények közül a lucernát nem kedveli. május elején végezzük.

és tőtávolság a fajtától is függ. Vigyázzunk a levélhónaljban ülő rügyekre. de csak megfelelő szaporítóanyag birtokában lehetséges.5 m. • Szedés. azonban a legerősebb növésű fajtákat 2 m-es sortávra ültetjük. Az őszi előnyösebb. A tőosztás tavasszal. mert a tövet nagyon meggyengítjük. 246 . Az első évben hagyni kell a töveket megerősödni. ill. hogy a rügyek felülre kerüljenek. Egy szedéskor 3-4 levélnél többet nem szabad leszedni. Értékesítésre a jól fejlett levelek nyele kerül. így a lehulló csapadék jobban hasznosul. szintén a növény fajtájától függően. A földhöz egész közel megfogjuk a levélnyelet. amilyen mélyen az lehetséges. márciusban végezhető. egyik oldalra kissé megcsavarjuk és egy nyomással letépjük. Az állandó helyre a következő év tavaszán ültessük jól előkészített talajba ugyanolyan mélyen. ősszel egyaránt végezhető. Az őszi telepítés tehát októberben. A tűzdelés után a palántákat szükség szerint öntözzük. A rebarbara szedése a telepítést követő 2-3. A növénytávolság 1 -1. Ennél mélyebbre nem szabad ültetni. a tavaszi februárban. évben kezdődik. A rügyek ősszel jól felismerhetők a gyökértörzsön. A lehelyezett dugványok fölött úgy munkáljuk el a talajt. hogy a takarás után 1 -2 cm föld fedje a rügyeket. kitermelésre kerülő töveket is fel lehet használni. A legjobbak és a legkeresettebbek a 20 cm körüli levélnyelek. Július elején fejezzük be a szedést. mint palántakorban volt. Lehetőleg mindig a legalsó leveleket szedjük le. A felszedett idős tövek gyökértörzseit éles késsel vagy metszőollóval annyi részre vágjuk fel. Gyommentesen tartjuk. hiszen ezek a legidősebbek. hogy a tő fölött kis tányér képződjön. Ezeknek a szedését sohasem késsel végezzük. A jól előkészített talajba úgy helyezzük a dugványokat. hanem kézzel törjük ki olyan mélyen. rügyet tartalmazzon. A legkisebb sortávolság. Szedésre a kora reggeli órák a legalkalmasabbak. mert a telepített anyag begyökeresedhet. hogy ezzel a nyár további részében ismét lehetősége legyen a növénynek a teljes regenerálódásra. A tavaszi telepítés az időjárás miatt sokszor nehézségekbe ütközhet. hogy egy-egy rész 2-3 szemet. Egy-egy gyökértörzs általában 2-4 részre osztható.5 m. A sor. Hetenként legfeljebb kétszer szabad szedni. Az erős palántákat már nem kell védenünk a téli fagyoktól.végén. A tőosztásos szaporítás egyszerűbb. 1. június elején tűzdelhetjük szabadföldi ágyásokba. 1 0 x 15 vagy 15 x 15 cm-re. A dugványokat olyan mélyen kell behelyezni. E célra a kiöregedett.

Hazánkban kis területen termesztik és fogyasztóink nem is nagyon tudják megkülönböztetni a csemege. egyes gazdaságok nagy felületen termesztik.Csemegekukorica A világon a legtöbb csemegekukoricát az Egyesült Államokban fogyasztják. Viszonylag rövid tenyészideje miatt a vetés ideje hetekre széthúzható.és a takarmánykukoricát. 161. Az így termelt kukorica konzerváltan kerül eladásra. Nemcsak nagyüzemekben. Élelmes árusok a nyári szezonban gyakran nem csemegekukoricát adnak el. várható. Az utóbbi évtizedben. Minthogy egyszerű és kellő gondossággal termesztve is jövedelmez a csemegekukorica. hanem házikertben isjól megfér a többi zöldségnövénnyel. főleg az exportigények miatt. ábra. pedig ízben igen nagy különbség van a két kukoricatípus között. hogy július közepétől — a tömeges üdülési időszak kezdetétől — a fogyasztókat folyamatosan kielégítsük. s így ma már nálunk is vannak igen korai és jó minőségű fajták. hogy a közeli években emelkedik a hazai fogyasztás is. így a szedés is folyamatosan történhet. Csemegekukorica között vegyes zöldség 247 . Van remény arra. A termesztés bővülése kihatott a nemesítői tevékenységre is.

Ez a megállapítása magasabb dombok vagy hegyoldalak éghajlati körülményeire vonatkozik. Ugyanabban az évben korai borsó.és utótermény. szénhidrátból 20 g-nyi van benne. A csemegekukorica után úgyszintén a legtöbb zöldségnövény szépen díszlik. 30 °C körüli nappali hőmérséklet is kedvezőtlen számára. Másodnövényként még csemegeuborkát. Nálunk főként csövesen. 248 . A kukorica talaját kertszerűen készítsük elő. Rövid tenyészideje miatt e/ő. talaj-előkészítés. ha az éjszakák 14 °C alatti hőmérsékletűek. Hazai körülmények között azonban rendszerint elegendő számára a tenyészidőbeni fény. másrészt növényvédelmi okok miatt. Ezért a szedés idejét jól kell időzíteni. ha egyéb igényeit ki tudjuk elégíteni. Sok zöldségnövényünkkel ellentétben jól termeszthető egymás után több éven át. Ez a kukorica nemcsak szénhidrátot és keményítőt. Ezt 1-2 dkg fejtrágyával egészítsük ki a tenyészidő során. Az új hazai fajták képesek eredeti térfogatuk 30-szorosára is kipattogni. zöldhagyma után még termeszthetünk csemegekukoricát is. Felhasználják köretnek. Sikeres termesztéséhez öntözési lehetőséget ajánlatos biztosítani. hogy alacsonyabb növésű zöldségnövényekkel párosítsuk. Istállótrágyából négyzetméterenként 2-3 kg-ot adjunk alá. hogy a legfinomabb termést nyerjük. a csemegekukorica igen jó termést hoz. foszfort és meszet is bőven találunk benne. téli retket. Igy a paprika és a káposztafélék után trágyázás nélkül következhet. Készíthető sózva. Kitűnő ízanyagai mellett sok kalória van benne. • I gényes a víz iránt is. A talajban nem nagyon válogat. Ha azonban az előtermény után megfelelő maradt. káliumból közepes igényű. A kipattogatott szemek műanyag fóliában hosszabb időre tárolhatók is. Érzékeny a hőingadozásokra is. Ebben az időben ajánlatos megöntözni. pattogatni való változata is.trágyázni. Különösen a keléshez kell elegendő nedvesség és a virágzás—terméskötés idején. olajjal vagy natúr állapotban. egyaránt jó termést ad. de még a 30 °C-ot is kibírja. retek. Ettől függetlenül házikertben váltogassuk évente a termőhelyét egyrészt a tápanyag jobb hasznosítása. más zöldségnövényekkel együtt is. Trágyázása elsősorban az előveteménytől és a talaj tápanyag-ellátottságától függ. de még köztes növény is lehet. s fogyasztása egyre terjed. hanem fehérjét is tartalmaz. tejes érésű szemekben van.A csemegekukoricának jelentős a tápértéke. Bármely zöldségnövény után következhet. ha azok jó táperőben hagyták a talajt. őszi salátát termeszthetünk. Különösen nehéz jó talajt biztosítani nyáron a másodvetésű kukorica alá. trágyázás. • Vetésforgó. • Tápanyagigényes növény. Megfigyelések szerint az alacsonyabb hőt némileg ellensúlyozza a több fény. nem kell közvetlenül trágyázni. A kötődés 'Időszakában a párás levegő előnyösen hat a fejlődésére. • Fényigénye is nagy. Ezért. Ezenkívül vasat. Ezt nálunk is jól ismerik. Kukoricát feltétlen termesszünk a házikertben. s így a tenyészidőn túl is egész évben élvezhető. Sok kukoricát mélyhűtenek. minősége is gyengébb lehet. főzve fogyasztják. friss állapotban 8-12 mg C-vitamint tartalmaz 10 dkg-onként. Ez időben azonban csak öntözhető területre kerülhet. Fák alatt azonban ne termesszünk csemegekukoricát ! Jó köztes növény ugyan. legkevesebbet foszforból használ. Az ennél előrehaladottabb viaszérésben már kevesebb a cukor. Külföldön inkább konzerv formában keresik. akkor a közvetlen trágyázott növények között termesszük. céklát. Hűvös tavasz és nyár megnyújtja a tenyészidejét. saláta. Van azonban a csemegekukoricának egy ún. akkor egy sekély kapálás is elegendő. Ha a növények igényének megfelelően tudunk . de ez csak azt jelenti. cukrozva. A kukoricában sok a karotin. A csemegekukorica ízét a benne levő cukortartalom határozza meg. ha a július meleg csapadékos. A legtöbb cukor a zsenge. Fehérjéből 3-4 g. ha elegendő nedvességet kap. 22-25 °C-on jól fejlődik. párás. Elsősorban nitrogénből fogyaszt sokat. • Melegigényes növény. A szélsőségesen rossz szikes talajokat és a futóhomokot nem szereti.

Kecskeméti fehér • Termesztett fajták. A magot kapával vágott fészekbe vetjük. Termései az előzőnél még szebbek. helybe vetjük. hogy megnyúlik és a termések is méreten aluliak lesznek. Házikertek részére ma ez a legjobb fajta. bőtermő. ábra. hogy négyzetméterenként 5-6 tő kerüljön. minősége jobb az Aranymazsoláénál. korán felmelegedő talajon kezdjük. Általában 2-3 kapálással kell számolni. egyenletesen. Noha van lehetőség vegyszeres gyomirtásra is. sőt az utónövényt is károsíthatják. házikertben ezt nem javasoljuk. bár ez elég korai időpont. 5-6 tőnél többet nem szabad vetni. Legfőbb ápolás/ munkája a kapálás. A jó. A csemegekukoricát csak magról. biztos kötéshez ajánlatos öntözni. kiegyenlítetlen. Eléggé leromlott. közepes termőképességű. gyomtalanítás. Házikertben is érdemes termeszteni. paprika. mert olyan sűrű lesz. A tenyészterületet úgy alakítsuk. Nagy hőigénye miatt legkorábban az év 100. • Szaporitása. ARANYMAZSOLA (Golden Bantam). Korábban vetve csak elfekszik a mag. KECSKEMÉTI FEHÉR. Az öntözéssel egy időben nitrogén-fej- 249 . pl. uborka vagy bab. Rövid tenyészidejű. Igen elterjedt fajta. A gyakorlatban ez mindig György nap körül. Jó kitettségű. A kukoricánál használt erős vegyszerek lehetetlenné teszik a köztes termesztést. mely azonban a mai követelményeknek már alig felel meg. A szedési idő kinyújtása miatt április végétől folyamatosan lehet vetni a korai rövid tenyészidejű fajtákat. Száraz időjárás esetén már címerhányás előtt is öntözzünk. akkor 2-3 tő elég négyzetméterenként. Ha köztes növény is van. Jól termel és íze is kifogástalan. A hazai közönség színe miatt is szereti.162. napján vetik. április 24-én van. jól termékenyül. KECSKEM ÉTI SÁRGA. ha tisztán kukoricát termesztünk. esetleg még tönkre is mehet. Rövid tenyészidejű.

A legkésőbbi vetés június közepe. Minél tovább áll a cső leszedve. mint a csemegekukoricát. annál kevésbé marad édes. ha öntözünk. A pattogatni való fajták is rövid tenyészidejűek. Kecskeméti sárga trágyázást is végezhetünk. Legjobb. ha a tenyészterület és a tápanyag-ellátottság megfelelő. hajnalban szedünk s minél gyorsabban jusson a termés a fogyasztóhoz. Július közepétől szeptember végéig szedhető. Ez 1-2 dkg műtrágya kiszórását jelenti négyzetméteren- ként. fattyúhajtást is nevelnek. Ezután hűvös nyarakon a fagyokig már nem kapunk szedhető termést. Ehhez tehát április 20-tól hetenként vagy kéthetenként vessünk. Az első fagyok tönkreteszik a kukorica lombját. ha hűvös időben. Ez az időpont a korai fajták legkorábbi . más növényekkel párosítani. A pattogatni való kukoricát általában ugyanúgy termesztjük. Ezeken szintén fejlődhetnek csövek. ún. ízletes. mert csak így kapunk jól fejlett csöveket. s így a termés további fejlődése leáll. ill. majd öntözzük. de adagolhatjuk az öntözővízzel is.163. egyedenként 2 jól fejlett csővel számolhatunk. Ha a javasolt négyzetméterenkénti 5-6 tövet termesztjük. 250 . Ezt a műtrágyát bedolgozzuk a talajba. akkor a fattyúhajtásokat távolítsuk el. Házikertben. A terméseket a szemek tejesérett állapotában szedjük. A csemegekukoricák több.vetésénél július közepén esedékes. A szedést azonban teljesen beérett állapotban végezzük. ábra. de a hosszabb érésidő miatt körülbelül a csemegekukori cával azonos időben lehet szaporítani.

....................................................... 7 Termeljünk zöldséget a házikertben! ....................... igényei ....... 23 A talaj és művelése .................................................... 30 Szervestrágyázás ............ 42 A palántanevelés .................. 10 A hazai zöldségtermesztés helyzete és fejlesztése A kiskerti zöldségtermesztés fejlesztése Piacból és piacról élünk! .............Tartalomjegyzék Egészséges táplálkozás..................................1 3 19 A zöldségfélék életfeltételei és környezeti igényei ........... 26 Talaj-előkészítés magvetéshez.................................................... 5 ......................................... több zöldségféle A zöldségfélék szerepe a táplálkozásban Zöldségtermesztés családi ellátásra .............................................................. 28 .. ....................... 38 A mag vetése és kezelése ................. 55 251 .................... 29 A talaj előkészítése hajtatáshoz................................................................................ 36 Tenyészterület..................11 13 ..........................................................................................................................1 9 A fény szerepe .......................................................................................................................................................... ültetés ............................................................... 22 A víz szerepe .................................................................................................. A zöldségfélék piaci forgalma és áralakulása A növény élettere.............................................................................................................................................................. 30 Műtrágyázás ......................... 19 A hőmérséklet szerepe ................................................................. palántázáshoz 27 .......................... 5 ...................................... 20 Hőmérsékleti összeg .................................... illetve a palántázás után ............................................ 47 Palántázás.......................................................... palántaneveléshez A trágyázás ....... 1 0 .............................. 32 A magvetéstől a palántázásig ...... A zöldségfélék szaporító anyagai 36 A talaj ápolása a magvetés.............. 52 Ápolási feladatok ..................... 25 A talaj előkészítése ....... állománysűrűség ............................

................................................................................................................................................................................................................................................................................... 151 Halványító zeller ......................................................................................................................................................... 153 Metélő zeller ..................................................................................................................................................................................................................... 56 A zöldségfélék tárolása ................................................................... 133 Patisszon .......................................................................Gondos betakaritás...................................... 70 A vetőmag csávázása ................................................................................................................................................................................................. r 104 Brokkoli ........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ 107 Bimbóskel ............................................... 98 Kelkáposzta ........................................................................................................................................................................................................................... 94 Káposztafélék ...................................................................................................................................................................................................... 147 Zeller ........................................................................................... 101 Karfiol ................................................................... 98 Áttelelő kelkáposzta ............................................. 123 Görögdinnye ........................ 154 Feketegyökér ...................................................................................................................................................................................................................... 59 Hajtatás.............................................................................................. 172 252 .......... korai termesztés ........................................................................................... 156 Torma ........................... 159 Burgonyafélék .................................................................... 94 Fejes káposzta ...................................... 59 Okosan és okosan a vegyszerekkel ! ................................................................................................................................................................................................................................ 161 Paprika ........... 126 Spárgatök ...................... 111 Kabakosok .................................................................... 100 Karalábé .......................... 131 Sütőtök ........................................................................................................ 71 Talajfertőtlenítés ........................ 155 Cékla ... 94 Vöröskáposzta ................................................... 145 Retek .............................................................................................. 113 Sárgadinnye .................................................................................................................................................. 92 Ezeket a zöldségféléket termesszük! .............................................................................................. 113 Uborka ............................................................................................................................................................................. 142 Pasztinák ........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 136 138 Gyökgumósok Petrezselyem .......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 134 Laskatök .................................................................. 56 A termény betakarítása ............... 108 Kínai kel .................................................................... 70 Növényvédelem .... 138 Levélpetrezselyem .................................................................................................................................................................................... 75 Vegyszeres gyomirtás ............................................................................................... célszerű tárolás = több haszon ............... 142 Sárgarépa ........................................................................................................................................... tavasszal is friss zöldséget! ......................................... 74 A kiültetett zöldségfélék védelme .......................................... 57 Télen.................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 161 Fűszerpaprika ............................................................................................................ 172 Paradicsom ......................................................... 72 A palánták kiültetés előtti védelme .............................................................

............................................................................................................................................................................................ H üvelyesek ............................... Sarjadékhagyma ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... Sóska ............................ Fejes saláta ......................................... Hagymák ............................................................................................................................... Endívia saláta ............................................................................................................................................................................................................. Új-zélandi spenót ....................................................................................................................................................... Csemegekukorica ......................................................................................................................................................................................... Mezei saláta ( madársaláta) .............................................................................................................................. Levélzöldségfélék ................ Borsó ........................................................................................ Tépősaláta .......................................................................................... Póréhagyma .................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................. Cikóriasaláta ................................................................................................................ Spenót .......................................................................................................................................... Tojásgyümölcs .......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 186 191 196 196 199 202 206 208 211 211 217 218 219 221 223 227 229 231 231 234 239 239 241 245 247 253 ........................................Burgonya ......................................................................................................................... Vöröshagyma ...... Bab ..................................................................... Fokhagyma .............. Spárga ................ Rebarbara .............................................................................................................. Évelők ........................................................................................... Kötözősaláta ........... Metélőhagyma ...................................................................

az állami gazdaságok palackozásában most új termékként kerülnek forgalom ba. krémekhez előnyösen felhasználható.. Nagy C-vitamin-tartalmuk miatt gyermekeknek. . ásványvízzel vagy szódával hígítva. A palackokban levő ital mennyisége megfelel ugyanannyi friss gyümölcs kinyomott levének. 5 °C-on. 4•. ízlés szerint cukorral ízesítve. visszazárt üvegben korlátlanul eltartható. illetve szintetikus anyagokat nem tartalmaz.. vegyszereket. kismamáknak betegeknek és sportolóknak különösen ajánljuk.NARANCS JUICE és NATÚR Válogatott déligyümölcsökből.. 41111. Mesterséges színezőanyagokat. Citromos süteményekhez. narancsból és citromból készült szénsavas gyümölcslevek. Hűtőszekrényben. Vízzel. Halúr citromlé [ti Y c) -9j0 ".3 37" C) P!. " .s2. I ott . * A friss citrommal azonos módon fogyasztható.. Narancs juice Üvegbe zárt gyümölcs! Hígítás nélkül. T . limonádénak vagy teaízesítőként hígítás nélkül fogyasztható. C-vitamin-tartalma 200 — 250 mg/liter 1- -. . de hígítva is fogyasztható.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful