A MAGYARORSZÁGI IRODALOM TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1772-IG

1

TÉTELEK
I. Árpád-kori legendák és Szent István király Intelmei: • BÁN Imre, A Karthauzi Névtelen műveltsége, 1976. Szövegek: • RÓNAY György, Ars praedicandi = Teológia, 1968/1, • Szent Gellért Nagy legendája 26–37. • Szent Imre-legenda • TARNAI Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik”, 257– • Szent István király Intelmei 266. • Szent István-legenda Hartvik püspöktől V. Középkori egyházi költészet: • Szent László-legenda Szövegek: • Zoerárd és Benedek legendája • Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom Szakirodalom: történetéhez, TARNAI Andor szerk., 1992. 259–303, • KLANICZAY Gábor, Szent István legendái a 493–539. középkorban = Szt. István és kora, GLATZ Ferenc, Szakirodalom: KARDOS József szerk., 1988, 185–196. • Himnuszok könyve, ford, bev. SÍK Sándor, 1943. • MEZEY László, Deákság és Európa. Irodalmi (19892. Utószó RÓNAY László.) műveltségünk alapvetésének vázlata, 1979, 11–104. • BABITS Mihály, Amor Sanctus, 1932. = BM: Esszék, • SZŰCS Jenő, Szent István király Intelmei: az első tanulmányok, BELIA György kiad., 1978 II. 349–367. magyar államelméleti mű = Szt. István és kora, 32– • KECSKÉS András, A magyar verselméleti 53. gondolkodás története a kezdetektől 1898-ig, 1991, II. A geszta- és krónika-irodalom: Anonymus, Kézai 13–41. Simon és a Képes Krónika: VI. Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus: Szövegek: Szövegek: • ANONYMUS, Gesta Hungarōrum • Galeotto Marzio, Mátyás királynak kiváló és bölcs • KÉZAI Simon, A magyarok viselt dolgai mondásairól és tetteiről szóló könyv, 1977. Szakirodalom: • Janus Pannonius versei • GYÖRFFY György bevezetése az 1977. évi • Vitéz János episztolái és orációi Anonymus-kiadáshoz, 7–23. • HORVÁTH János, P. mester és műve = ItK 1966, 1–53, - Szakirodalom: • KULCSÁR Péter, Az újplatonizmus Magyarországon = 261–282. ItK 1983, 41–47. • SZŰCS Jenő, Társadalomelmélet, politikai teória és • A magyar irodalom története 1600-ig, KLANICZAY történelemszemlélet Kézai Simon Gesta Tibor szerk., 1964, 191–266. Hungarorumában = Századok, 1973, 569–641, 823– 873. • KOCZISZKY Éva, Ad animam suam = ItK 1981, 192– 210. III. A Halotti Beszéd, az Ómagyar Mária-siralom és Szent • V. KOVÁCS Sándor, Humanista levelek, levélíró Margit legendája: humanisták = VKS, Eszmetörténet és régi magyar Szövegek: irodalom, 1987, 259–314. • Halotti Beszéd • KLANICZAY Tibor, Galeotto Marzio és Mátyás = • Ómagyar Mária-siralom Világosság, 1977/1, 32–35. (KT, Pallas magyar • Szent Margit-legenda ivadékai, 1985, 59–66.) Szakirodalom: • HORVÁTH János, A HALOTTI BESZÉD történetéhez VII. A XVI. századi humanista litteratura műfajai és képviselői: = Magyar Nyelv 1970, 421–429. • KLANICZAY Tibor, KLANICZAY Gábor, Szent Margit - Szövegek: • Janus Pannonius – magyarországi humanisták legendái és stigmái, 1994, 15–91. (VIZKELETY András (KLANICZAY Tibor szerk., 1982); Taurinus István, recenziója a kötetről = Magyar Könyvszemle, 1996, Sylvester János, Oláh Miklós, Zsámboky János, 125–130.) Istvánffy Miklós, Szamosközy István, Dudith • VIZKELETY András, „Világnak világa, virágnak András, Kovacsóczy Farkas, Baranyai Decsi János, virága…” (Ómagyar Mária-siralom. Bemutatja Forgách Mihály, Komjáthy Benedek. Vizkelety András, 1986.) • PESTI Gábor, Esopus fabulái, 1980. • BALÁZS János, Magyar deákság. Anyanyelvünk és az • BALÁZS Mihály, MONOK István, Történetírók Báthory európai nyelvi modell, 1980, 451–486. Zsigmond udvarában = Magyar reneszánsz udvari • TARNAI Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik.” kultúra, R. VÁRKONYI Ágnes szerk., 1987, 249–262.

2

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon, 1984, 227–284. TARNAI Andor, A HALOTTI BESZÉD retorikája = Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról, SZELESTEY N. László szerk., 1989, 39–49.

GERÉZDI Rabán, Az erazmista Komjáthy Benedek = Regnum 1944/46, 170–181. (GERÉZDI Rabán, Janus Pannoniustól Balassi Bálintig, 1968.)

IV. Magyarországi prédikációk a középkor végén: Szövegek: • Érdy-kódex • Temesvári Pelbárt Válogatott írásai, V. KOVÁCS Sándor vál., 1982, 93–102, 153–159, 250–254. Szakirodalom: • A Néma Barát megszólal, 1985, MADAS Edit utószava. • Szakirodalom: • BORZSÁK István, Forgách Ferenc és Tacitus = ItK 1977, 51–60. • A magyar irodalom története 1600-ig, 272–303, 416– 437. • ÁCS Pál, A magyar irodalmi nyelv két elmélete: az erazmista és a Balassi-követő = Itk 1982, 391–404. • BALÁZS János, Sylvester János és kora, 1958, 315–379. • GERÉZDI Rabán, Irodalmi nyelvünk kialakulásáról = Magyar Századok, 1948, 52–68. • KÖPECZI Béla, A magyar politikai irodalom kezdeteihez. Kovacsóczy Farkas Dialógusáról = KB, Függetlenség és haladás, 1977, 13–31. • TÉGLÁSY Imre, A nyelv- és irodalomszemlélet kezdetei Magyarországon (Sylvester Jánostól Zsámboky Jánosig), 1988, 48–65, 92–118.

XI. Bornemisza Péter és Heltai Gáspár prózája: Szövegek: • BORNEMISZA Péter, Ördögi kísértetek, 1977. • Háló. Válogatás Heltai Gáspár műveiből, 1979, 11–90. Szakirodalom: • KŐSZEGHY Péter utószava a Háló című Heltaiválogatáshoz • NEMESKÜRTY István, A magyar széppróza születése, 1963, 59–196. • NEMESKÜRTY István, Bornemisza Péter kísértései, 1984. XII. Széphistóriák: Szövegek: • Árgirus / Eurialus és Lucretia = RMKT XVI. század, 9. kötet. • Széphistóriák, 1975, vagy Magyar széphistóriák 1965. Szakirodalom: • LUDÁNYI Mária, A szerelem-kép alakulása a XVI. század végi és a XVII. század eleji magyar irodalomban = ItK 1979, 359–370. • A magyar irodalom története 1600-ig, 523–538, 442– 445. • KARDOS Tibor, Az Árgirus-széphistória, 1967. • KOMLOVSZKI Tibor, Balassi, Kerecsényi Judit és az Eurialus és Lucretia = ItK 1969, 391–406.

VIII. A históriás énekek: Szövegek: • Balassi Bálint és a 16. század költői I–II, VARJAS Béla szerk., 1979; Tinódi Sebestyén, Szép ének a gyulai vitézekről, Az vitéz Thuri György haláláról, Ilosvai Péter. • Szabadkay Mihály, Apáti Ferenc, Szabács viadala, Pannóniai ének. Szakirodalom: XIII. A középkori és reneszánszkori magyar dráma: • PIRNÁT Antal, Fabula és história = ItK 1984, 137–149. - Szövegek: • Gyarmati Balassi Bálint, Szép magyar komédia, 1990, • A magyar irodalom története 1600-ig, 179–183, 340– utószóval együtt. 356, 388–411. • Magyar drámaírók 16–18. század, NAGY Péter szerk., • GERÉZDI Rabán, A magyar világi líra kezdetei, 1962, 1981, 7–17, 45–116, 367–462; Három körösztény 38–93, 213–265. leány; Bornemisza Péter, Tragoedia magyar nyelven • HORVÁTH János, A reformáció jegyében, 1957, 174– (Electra); Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról; 214. Constantinus és Victoria. • TINÓDI Sebestyén, Krónika, SUGÁR István kiad., Szakirodalom: SZAKÁLY Ferenc bev., 1984, 7–75. • LUDÁNYI Mária, Balassi Szép magyar komédiájának • VARJAS Béla, A magyar reneszánsz irodalom közvetlen hatása a hazai udvari dráma fejlődésére = társadalmi gyökerei, 1982, 13–64, 125–148, 164–219. ItK 1976, 676–681. IX. A reformáció irányzatai és műfajai: • A magyar irodalom története 1600-ig, 356–362, 376– Szövegek: 377, 445–447, 476–478. • Balassi Bálint és a 16. század költői I–II; Farkas • PIRNÁT Antal, A magyar reneszánsz dráma poétikája = András, Batizi András, Szkhárosi Horvát András, ItK 1969, 527–555. Sztárai Mihály, Szegedi Gergely. • DI FRANCESCO, Amedeo, A pásztorjáték szerepe Balassi • KÁROLYI Gáspár, Két könyv = Károlyi Gáspár, a gönci Bálint költői fejlődésében, 1979, 58–76, 106–117. prédikátor, 1984, 7–144. • BORZSÁK István, Az antikvitás XVI. századi képe, 1960, - Szakirodalom: 13–132. • HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai XIV. Balassi Bálint életműve: megközelítésben, 1982, 200–213. Szövegek: Balassi összes versei

3

1996. Rimay és a kortárs európai Andor emlékkönyv. Rimay és a Balassi-hagyomány = • KECSKEMÉTI Gábor.. A múlt nagy korszakai. 469–698.. 137– • VARJAS Béla. T. század. 311–382.I. versértelmezések. BITSKEY István. • A magyar irodalom története 1600-ig. Sztárai Mihály. Eszmék és stílusok. Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben. • Prédikációk: 45–46.I. uo. 1957.  A nyelvnek vétkeirűl • ÁCS Pál. a prédikációelméleti gondolkodás korszakai = Tarnai • ZEMPLÉNYI Ferenc. 601–613. 1978. X. ország romlása okairul írt könyvére • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. megbotránkoznunk 270–283. Szakirodalom: • PIRNÁT Antal. . Szakirodalom: • KLANICZAY Tibor. 1976. Kecskeméti Vég Mihály. (A műfajokra vonatkozó részek. • „Balassi Bálint életműve”. VARJAS Béla szerk. Balassi az Oceanum mellett = ES.. serkentő órájá”-hoz = RMKT XVII/8. • ECKHARDT Sándor. • PRÁGAI András előszava és ajánlása a „Fejedelmek 1979. KOMLOVSZKI Tibor szerk. 11 vers. Megtérése históriája csendességet…) = NGB. A magyar manierista irodalom = B.  A keresztyén vitézek kötelességérűl Eszmék és stílusok.) PIRNÁT Antal. 4 . A Balassi-vers karaktere (Tanulmányok). 47–53. 71–101. 34–112. psalmus = A régi magyar vers. 448–481. • A magyar irodalom története 1600-ig. 224–234. 172–253. 1977. Balassi Bálint poétikája. Verselemzések.. 91–244. • NÉMETH G. 97–103. A magyar barokk próza változatai = Eszmék és stílusok.. 200–295. Az 1976-os egri tudományos ülésszak anyaga = ItK 1976. Balassi költészete XVII. 186–202. • Nyéki Vörös Mátyás versei = RMKT XVII/2. 1992. • KŐSZEGHY Péter. 1982..  Mint kel a keresztyén leányt nevelni • BÁN Imre. A reneszánsz válsága és a • BITSKEY István. 239–256. Pázmány Péter és a katolikus restauráció: Szakirodalom: • BÁN Imre. 506– 514. Szakirodalom: • BÁN Imre. • BITSKEY István. A kelet-közép-európai antitrinitarizmus fejlődésének vázlata az 1570-es évek elejéig = Irodalom és ideológia a 16–17. (Részletek) = Magyar emlékírók 16–18. 71–91. • VARJAS Béla. Balassi-tanulmányok. Balassi Bálint irodalmi mintái = ES. 36–44. • KOMLOVSZKI Tibor. HORVÁTH János. Bogáti Fazakas Miklós = BFM: Magyar zsoltár. 1994. 255–286. 589–600. Zsoltárparafrázisok a reformáció korában: Szövegek: • Balassi Bálint és a 16. Rimay János verstípusai =  Hogy a tudós nagy emberek esetiben nem kel Klaniczay-emlékkönyv. I. • HORVÁTH Iván. 1987. 340–356. 7–19. • PÉCZELY László. 122–139. 1996. BITSKEY István szerk. A reformáció jegyében. ÁCS Pál szerk.. ÖrökkéSzövegek: valóság = A régi magyar vers. költészet = ItK 1982. Humanista erudíció és barokk világkép. 1986. JANKOVICS József szerk. Pázmány Péter. 1961. A magyar zsoltár Szenczi Molnár Albert előtt = Szenczi Molnár Albert és a magyar későreneszánsz. Balassi Bálint platonizmusa = B. Szakirodalom: • BÓTA László. 235–255. 183–295. VB: A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. HORVÁTH Iván. 135–140. Szegedi Gergely. Reneszánsz és barokk. • DÁN Róbert. XV. Kecskeméti Vég Mihály: LV. Nyéki Vörös Mátyás és a korai barokk irodalom: Szövegek: történeti poétikai megközelítésben = ItK 1987/1988. KECSKEMÉTI Gábor szerk. 1979. Szeged. Béla. manierizmus = K. 462– 465. 15–29. 1978. • KOMLOVSZKI Tibor. „Fejedelmek serkentő órája” = B.. 168–185. 123–184. 1979. 1972. 226–282. 506–514.Szövegek: • Felelet az Magyari István sárvári praedicatornak az Eszmék és stílusok. 19–44. 55–201. Balassi-tanulmányok. SZABÓ Géza vál. Rimay János és a manierizmus: • BÁN Imre. XVIII.. 1973.• • • • A magyar irodalom története 1600-ig. • Rimay prózai írásaiból. • JANKOVICS József utószava az 1992-es Vörösmarti• Rimay János írásai. Ratio és oratio. 9–59. • Hajnal Mátyás ájtatos könyvecskéje 310–338. 1979. században.. KOMLOVSZKI Tibor szerk. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. 269–283. A könyörgés artikulációja. Hitviták tüzében. • KLANICZAY Tibor. a reménység jegyében (Balassi Bálint: Adj már • VERESMARTI (Vörösmarti) Mihály. Bogáti Fazakas Miklós. 140–156. A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei. 163–179. • BÁN Imre. század költői I–II. Balassi lírai regénye: a Nagyciklus = 149. kiadáshoz.. 309–346.. 143–158. 567–720. A prédikáció műnemi besorolása és ItK 1982. A szerelem költője = KT. Nyéki Vörös Mátyás: Aeternitas. • ECKHARDT Sándor.

bevezetésből: 15–64. 1979. Az önéletírás és emlékirat-irodalom a XVII–XVIII. Koháry István: Ez világot senki által . R. 1985. 38.. 150. RMKT XVII/7. • HARGITTAY Emil. 179. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. • Gyöngyösi István összes költeményei • HOLL Béla összegzése Kájoni Jánosról és a C. • • KLANICZAY Tibor. • HORVÁTH Iván.. Szövegek: • A kuruc küzdelmek költészete. Magyarország panasza = Magyar gondolkodók 17. 51–85. 165–185. • KLANICZAY Tibor. Az országokban való sok romlásoknak okairól (Katona Tamás). • Cantionale Catholicum. • ALVINCZI Péter. XIX. 27–73. 998. 18–30. 182. „Egy vers neménec megjobbitot modgyai. 235–255. 90. A lírikus és eposzíró Zrínyi: Szövegek: • Adriai tengernek Syrenaia • vagy: Szigeti veszedelem Szakirodalom: • KOVÁCS Sándor Iván. 695–890.Szövegek: nem élte… • BENE Demeter. • Szenczi zsoltáraiból: 19. 46. leveleiből.. Rákóczi Vallomásai és a hazai • Bethlen Kata önéletírása = Magyar emlékírók 16–18.” (Adalékok és észrevételek Zrínyi három epigrammájához) = Tarnai Andor emlékkönyv. dráma): • JELENITS István. 1990. 130. • KIBÉDI VARGA Áron. 1979.XVI. • Cantus catholici. Eszmei áramlatok és politika Szenczi Molnár Albert életművében. 7–127. emlékirat-hagyomány = Rákóczi-tanulmányok. Europica varietas = Magyar utazási irodalom. Szenczi Molnár Albert és a protestáns humanizmus: Szövegek: • Szenczi könyvajánlásaiból: Szenczi Molnár Albert válogatott művei (VÁSÁRHELYI Judit). 318–320. 1980. századi Magyarországon és Erdélyben = ItK 1995. SZABÓ Ferenc. • TÓTH Tünde.” Szenczi Molnár Albert a versről = ItK 1993. • 17–18. XXII. 441–484. BORIÁN Gellért. 153–196. 35. a föld lészen alsó. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. 341–351. 159– 174. Europica varietas – Hungarica varietas. 146–148. Szakirodalom: • Makkai László utószava az említett Magyarikiadáshoz. 11–107. 149. 187–208. 1980. A lírikus Zrínyi. 1987. Metamorphosis Transsylvaniae • GYENIS Vilmos. 1964. (Válogatás Pázmány Péter műveiből) SÍK Sándor. 75–317. 317–377 (190–222). 101.. 213. VÁRKONYI Ágnes. Zrínyi-tanulmányok. VARGA Imre szerk. 5–20. A prózaíró Zrínyi: Szövegek: • Áfium • Mátyás-elmélkedések Szakirodalom: • BENE Sándor. 1841747–51 = RMDE XVIII/2. XX. 153– 211. HOPP Lajos szerk. Alvinczi Péter pályája = ALVINCZI Péter. 104. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. 501–509. 91–121. + jegyzetek • PÉTER Katalin. 545–591. Pázmány. Gyöngyösi István költői világa = Irodalomtörténet. 1983. • VÁSÁRHELYI Judit. VÁRKONYI Ágnes. Nagyenyedi Demokritus. 62–83. 485–620. 1986. századi udvari költészet: Szakirodalom: Szövegek: • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. 7–184. „Számtalan az soc vala vala vala” = Szenczi Molnár Albert és a későreneszánsz. Pallas magyar ivadékai. • MAGYARI István. VARGA Imre szerk. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. 985– . Zrínyi és a vadkan. 5 . 1939. 390–394. • Bethlen Miklós levelei I-II. • Márssal társalkodó Murányi Vénus Szakirodalom: XXVI. részletek: Praefatio.. század politikai eszméinek világában = KT.Szövegek. RMKT XVII/15. A fejedelmi tükör műfaja a 17. KÖPECZI század. • • ŐRY Miklós. századi gúnyversekből: Hatvanhat csúfos gajd. poétika. Magyarország panaszainak megoltalmazása. 231–257. • RMKT XVII/3. RMKT XVII/12. Nagypénteki actio. • Kemény János emlékezete Catholicumról = RMKT XVII/15B. HARGITTAY Emil szerk. Pázmány Péter. Zrínyi Miklós. A népszerű barokk líra és a katolikus egyházi Szakirodalom: népénekek: • BITSKEY István utószava a Magyar emlékírókhoz. 57–74. 1989. 1977. 121. 183–189. 485–622. A magyar romlásnak századában.. Retorika. • HELTAI János. 171–206. • HERMÁNYI DIENES József. 45–59. • BOD Péter. és válogatás prédikációiból. 397–413. 219. Zrínyi helye a XVII. 1976. • Esterházy Pál versei. 368–407. 321–383. Béla. 514–527.. • CSONKA Ferenc. 213. KOVÁCS Sándor Iván vál. 208. „Mindenütt feljül az ég. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. • Kemény János és Bethlen Miklós művei. XXI. 49–63. 175– 184. • SZEPSI CSOMBOR Márton. A népszerű barokk irodalom (epika. 67. az ember és az író. 1988. 1994. 5–18. BITSKEY István. JANKOVICS József szerk. műfajok. 110–114. XXV. a • Boldogasszony anyánk… = A kuruc küzdelmek költészete. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. R. Kézdivásárhely-Kanta. A siklósi harc és a szigetvári kirohanás = KSI. 1979. • APOR Péter. 210– HARGITTAY Emil szerk. 141. 1993. 1975. Szent Hilárius. század. 42. 1982. 371– században: 387. 91. 125–168. Gyöngyösi István és a XVII. • KOVÁCS Sándor Iván. 166–167.

415–417. „Kik Marsnak merészségét • Kocsonya Mihály házassága = Magyar drámaírók. 177–181. • TÓTFALUSI KIS Miklós. CSETRI Lajos szerk. 237–250. Okai: • Dinasztiák istenítésének kereszténység előtti hagyománya. Amadé László. 1981. század második XXVII. 246– 251. 1981. testnek belső… (Részletek) = PPF. Hungariából Magyarország felé. Emlékiratok. • A kuruc kor költészete II. 1979.. • TARNAI Andor bevezetője a Bél Mátyás-kiadáshoz. 19–31. SZAKIRODALOM I. 1958. • A világival szemben áll. rész. Rákóczi Ferenc. A kuruc költészet kérdésének története = ItK 1961. születésének 70. Péter szerk. 35–77. azaz Az emberi 536–544. TUSOR Péter szerk. • vers. JAKÓ Zsigmond bevezetése az Erdélyi Féniks című kiadványhoz. Pax corporis. rész: Az embernek magaviseléséről. • TARNAI Andor. 1990. • Sokévszázados fejlődés kell áthidalásához. Békességet magamnak. Faludi Ferenc és a rokokó: Szövegek: felében és a XVIII. Az irodalomtörténet-írás kezdetei és a tudományos XXIV. 1998. Az erdélyi tudományosság a XVII. 5–30. 1976. Ellentét van a keresztény életszentség ideáljai és az uralkodói tisztség közt. Magyar Encyclopaedia.. XXVIII. 248. 151–236. században: költészete: Szövegek: Szövegek: • A kuruc kor költészetéből: Magyar költők 17. Mikes Kelemen és a kuruc kor irodalom a XVIII. 43–85. 261–262. a frissen megtért népeknél (a helyi politikai-dinasztikus célok miatt). Szakirodalom: 181–205. TARNAI Andor. • Természetfölötti hatalma van. KOVÁCS Sándor Iván. Várkonyi Ágnes emlékkönyv. 228. voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk 1985. 189. Szakirodalom: kísérő tanulmányok. GALAVICS Géza. • MIKES Kelemen. HOPP Lajos szerk. Mentség • CSETRI Lajos. • PÁPAI PÁRIZ Ferenc. 146–147. század. és a XI.169. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. HOPP Lajos szerk. A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. 559–571. • BÉL Mátyás. • II. • R. Faludi Ferenc: VI. 1977. Rendszerek a kezdetektől a romantikáig. 194–218. 378–423. - - - 6 . XXIII. 699–717. X. A költő Amadé László kertje = R. 310–314. 450–461.. Az iskolák fölöttébb szükséges „Fortuna szekerén okosan ülj”. 1977. 290–319. okairól = ACsJ válogatott pedagógiai művei. VARGHA Balázs szerk. Szövegek: • Faludi Ferenc versei és részlet a Téli éjszakákból = • APÁCZAI CSERE János. 713–717. 425–447. másoknak. NAGY követik” = KSI. • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. • TŐZSÉR Árpád. 1978. A magyarországi irodalomtörténet-írás megindulása = ItK 1971. A középkori szent uralkodó vallási tekintélyét világi céljai szolgálatába állítja. Először az V. Árpád-kori legendák és Szent István király Intelmei Klaniczay Gábor: Szent István legendái a középkorban Az áttekintés szempontjai István három ránk maradt legendája: • Nagy Legenda • Kis Legenda • Hartvik-legenda Szent királyok kultusza: sajátos középkori lelemény. 1990. évfordulója ünnepére.. Törökországi levelek = Mikes Kelemen művei. 529–533. költészetéről) = ItK 1980. A rokokó vers mozdulatai (Amadé László • APÁCZAI CSERE János. Vallomások. században terjedt el. VÁRKONYI Ágnes. Vallásos hős (antik kultuszban). 43–135. 1984. 7–347. • - A magyar kritika évszázadai I. 193–203. Szakirodalom: • VARGA Imre. TARNAI Andor szerk.. Szakirodalom: • A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig.. • A keresztény államokban a hatalom vallásos legitimációja. Apáczai Csere János. ecloga = A régi magyar Szakirodalom: • • • • BÁN Imre.. 222–237. 1927. A rejtőzködő Murányi Vénus. RÁKÓCZI Ferenc. 331. 1974. 188–247. 5–186. 312–348. • Képes a földi igazságtalanságokat korrigálni. 458–471. 35–44. 1987. század elején: • Amadé László és Faludi Ferenc versei. 239–257. 5–42. 1996. 257. • HORVÁTH János. Koboz és virginál.

Szent István • Első. mely az uralkodó föladatait akarta összeegyeztetni a szentség követelményeivel? . kijevi Szent Vlagyimir. 1. Boleszló gyilkoltatta meg.  Gumpold mantovai püspök írta 975-ben. . mert két urat nem szolgálhat (Krisztust választja). börtönök lerombolása. • Hartvik-legenda  Nagy és kicsi egybedolgozása a XII. • Böjt. Ottó császár rendelte. pl.  Itt egészíti ki a kislegenda. István nyilvános halála. s ezek hogyan függtek össze a legendaírók saját korának vallásosságával? . . (Térítő király: rex iustus.  Nevelése részletes leírása. norvég Olaf. • Utólagos tisztelet: Klodomir lemészároltatta családjával együtt. • Halálos ítéletek betiltása.) • Apostol-funkció: István a térítők vezére és felügyelője. Istvánhoz. Vencel • Idő és hely szerint is közelebb van Szt. • Öccse. aki nem halt mártírhalált (csak hittérítő és uralkodói tevékenység).  Másik szélsőség jellemzi: nem lát ellentétet a „jogos” világi erőszakgyakorlás és az életszentség között. munka. • Nagy legenda. Edmund: vikingek győzik le. Mivel járultak hozzá ehhez az átalakuláshoz.  A szerző Istvánt Krisztushoz hasonlítja.Csehországi Szt.  Zoerárd  Imre  II. Henrik  Benedek  Adalbert  Gizella  Gellért  Günther  a majdnem szent Asztrik • István győzedelmes miles Christi. Legenda. • Később két elem kapcsolódik hozzá. • Az uralkodói szentség az uralkodói funkciók logikus következménye. István legendái milyen pontján helyezkedtek el annak a középkori törekvésnek.A mártír királytól a lovag király felé vezet az eszmény formálódása.Passióelemekkel színezik a történeteket. • Sajátos műfaj. század elején. nem élt keresztény életet (saját fia kivégzése).  Vazul-féle összeesküvés. • Modellt akar állítani az utókornak egy példaszerű élettörténet emlékének ébrentartásával. de ő nem hódol be.  Korona és apostoli kereszt elküldése. Oszvald). • A skandináv hagyománytól függetlenül bővíti a szent király legenda-modelljét.  Hitelesek-e ezek a leírások?  Horváth János: Kálmán fenyegető üzenete Álmos öccsének. • Szélsőséges hangsúlyt kap. ellenségeit keményen leveri.Szt. 2.• Ezt segítik a legendák.E két motívum az angolszászoknál kiegészül az ország keresztény hitre térítésével (Beda Venerabilis egyháztörténetében Szt. ima. - 7 . . országfölajánlás. szokatlanul kegyetlen. • A szent ünnepén évente fölolvasták.  II. • Vállalja a mártírhalált.Első középkori szent király: a burgund Szent Zsigmond.  Györffy György: e büntetésmód László uralkodására jellemző. .  Hozzákapcsolja a liturgikus-szakrális oldalt.  Erőszakos (majdnem mártír-) halál.  Meglepően realisztikus.  Királyságról való lemondás. • Szentté avatása: 1083. dán Kanut. . • Eredetileg ariánus volt. a királyi szentség mely modellértékű elemei nyilvánultak meg bennük. • A legenda több szentre is utal.

mert Koppány is legitim uralkodó lett volna). Tíz fejezetre oszlik. Előadásanyag (Madas Edit) Szent István intelmei 1010 körül keletkezett. Szilveszter – tanította. kötelességein keresztül jeleníti meg. egyházszervező Athleta Patrie (ez a késő középkorban a szent király kultuszok új hullámát tette lehetővé). hamisítvány. • 8–10: erények. bár ehhez nincs sok köze. században megmerevedik. 3. Edmund és Olaf halála után is szüntelenül növő körme. ezzel szemben az Intelmekben az apa nagy szeretettel szólítja meg fiát.Államalapító. milyen a jó király. - - - 8 . hogy inkább ezek helyébe akar lépni.Itt: a pogány szakrális uralkodóképzetet akarja elhalványítani. A Nagy Legenda írja. • Speculum regium • Leírja.István szentségét Hartvik az irodalmi műveltségéből próbálta nemzetközileg szabványszerűbbé tenni. századi fordulópontján. A Cluny-i reformszellem hatása is hangsúlyos. Rendszeresen. a hit ezen az alapon áll. De valóban István írta? • Nincs köze hozzá. Rēx et sacerdōs: erkölcsi alapja a hit (hogy valaki alkalmas. (III. holttestük körül fényoszlop. • Teljesen személytelen. valószínűleg (lotharingiai) Asztrik (Anasztáz). . van. . hogy István-e az utód.) .Kiművelt. vagyis idóneus legyen a királyságra). században találnak utat a legendákba. Ezeket a király tettein. égi koronáról inkább bibliai és hagiografikus történetekből ered.A keresztény uralkodói funkciók a szentség kritériumai. • Békeszeretet. Mintái a Caroling-kori királytükrök.Folklorisztikus elemek Szt. században virágzik. szakálla haja.A kereszténység előtti mitologikus-folklorisztikus elemek a XII. a szerző jártas a Bibliában.De! A legenda nem mindig nyitott a befogadásra. . hogy Szent István írt egy könyvet Imre részére (Libellus dē iustitiōne morum). . • 4–7: a világi lét és az erények a téma. Lászlónál sincsenek. Összegzés. 4. • Vagyis egy jól fölkészült klerikus írta. Isten szegényeinek megsegítése. és ezt kell megőrizni. bölcs uralkodó képe.Itt a keresztes hadjáratok hatása ismerhető föl. A király elsőszülött fia legyen a király (Géza halálakor nem volt egyértelmű. • 1–3: a hitről és az egyháziakról szól. Nincs benne olyan mondat. Az „Intelmek” kreált cím. bár István tud írni-olvasni. • Rímes latin prózában íródott. A Törvénykönyv (Corpus Iuris) első kötetének részeként maradt fönn.Angolszász-skandináv: Olaf és Oszvald vére gyógyító.Hartvik a külső és belső egyházpolitikai elemeket hangsúlyozza és fejleszti tovább. . István legendáinak európai helye. .A szent király-modell fejlődésének XI. látomás a születésről. . Ottót pl. • Treuga Dei. .Az István-legendákkal állítható párhuzamba az 1040 körül Jámbor Róbertről írt életrajz. • A X–XI. . A királyi méltóság megtestesülését nem a személyben. .A legendákhoz kevés csodaleírás kapcsolódik. hanem a koronában látja (ez egy elvont állameszmét eredményez). • A VIII–IX. vagy későbbi kiegészítés. .Az István-legendákban nincs pogány eredetű elképzelés (jóslat. A központ a Credo. Minden fejezet elején hangsúlyozza a hitet. ez nem elég. törvényhozó. Gerbert d’Aurillac – II. pontosan épül föl. Milyen viszonyban voltak e legendák a műfaj egyházi és laikus folklórjával? . . amely átvétel lenne.

fia nevelője lesz. • A pap anyagi hátterét a tíz falu biztosítja. Az államszervezés és az államműködtetés fönntartásához volt rá szükség. • Ez idegen szerzőnek nem magyarul. • Magyaroknak szólnak. a Zsidókhoz írt levélhez. pl. tanult főpapokra és a nyugati nemességre.) Figyelni kell a vendégek befogadására. és megszervezi a csanádi egyházmegyét. (Ezt 1934-ben vásárolták meg az admonti bencésektől. hogy erősítse az egyházat. az erkölcsi bűn.) Ez a XIV. A király föladata még az ítélkezés is. • Szent Istváné megfelelő volt. (Lengyelországban a szolgát az első lopásért fölakasztották. és sok idegen telepedett le. szolgacsábítás. (Valószínűleg ő is tartott törvénynapokat. ha valaki a böjtöt szegte meg. (Pl. gyámolítására.- - A király erénye.) Mainzi zsinati (847) határozatok találhatók benne. állat és két épület. hanem az illető vagyoni helyzete is megszabja.) A második könyv. St. A világi előkelőkre is figyelnie kell. kihúzták az összes fogát. Homíliák és sermók. A törvényeknél voltak fontos szempontok. • Könyvről a püspök gondoskodik. Szent István törvényei - - - Szent Gellért - - - 9 . kelyhet. • Benedictus (hajnali dicséret). Velencében született. Giorgio szigetén szerzetes. részt vett a bíráskodásban. az első az uralkodása elején keletkezett. az irgalom és a szelídség gyakorlatával. Az első harmincöt cikkelyt tartalmaz. 1030 körül csanádi püspök. Gellért írt több kommentárt is. kiterjessze határait. 1046-ban hal meg. • Dávidra vagy Salamonra vonatkozik. • Minden tíz falu építsen egy templomot (első cikkely). • Ehhez jár még szolga. • A büntetést nemcsak a bűn mértéke. • Későbbi betoldás. Így az előkelő. századi embernek akart egy kellemes biztonságérzetet adni. ezért fontos helye lesz a zsolozsmában. Legendája a XIV. • Egy Isim Grim nevű püspöktársának ajánlotta. Az admonti kódexben maradt fönn. majd remete Bakonybélben. Jeruzsálemi hajóútja során hajótörést szenved. századra színes történetté növekedett. de a külföldhöz képest enyhén.) • A szemet-szemért. • A három ifjú Dániel próféta könyvéből való. • Teológiai kommentár. Dēliberātiō suprā hymnum trium puerōrum. vagyis erény még az igazságos bíráskodás is. így az ország békés volt. melyik napon mit prédikált. az egyház ítélkezik fölötte. terítőt a király ad. • Egy XI. a türelem. de ezek nem maradtak fönn. így Magyarországra kerül. • A három fiú himnusza fölötti értekezés. szentté 1083-ban avatják. de magyar földön írt műve. • Legfontosabb célkitűzése a magántulajdon védelme. megvédje az országát. • Ruhát. és az első kiegészítése. fogat-fogért elv érvényesül benne. Ennek a sérelme merül föl a következő esetekben: lopás. nem voltak hajlandók Nebukadnezár bálványait imádni. Két törvénykönyve maradt fönn. századi másolatban maradt fönn. hogy kik fontosak az ország számára. „A fiak kövessék az elődöket!” Kérdés. hogy ez miért van benne. nem magyaroknak szánt. ahonnan Szent István nem engedi tovább. a másik 1009 körül. • Az egyháziak és a világiak együtt tartották be. feleségrablás. (Ha valakit megölnek. melyet Münchenben őriznek. • Betartható és betartatható legyen. • Tulajdonképpen büntető törvénykönyv. név szerint kikkel találkozott.

.Bőkezűen támogatja az egyházat. melyen egy sas ült egy évig (toposz). században is idézték. X-XI. mégpedig teljesen épen. megölték és testét a Vágba dobták. állandó kötelezettségnek tartja). • Az Imre-legendában is találkozhatunk vele.István kegyes. A két zoborhegyi remete föltehetően Lengyelországból jött. de tűri). • Ebben is idéztek Gellérttől.Szó van még néhány csodájáról és szentté avatásáról is. Legenda aurea • A középkor legnépszerűbb gyűjteménye. és ezt még megtoldotta.Hivatkozik az Intelmekre. melyek alátámasztják a király szentségét. és az ő védelmüket akarta biztosítani. szelíd (éjszaka álruhában kimegy a koldusok közé. András Zoszimosz apátot követte: az apát a nagyböjtben negyven nap alatt negyven datolyát evett meg.Géza álmához csatolja Saroltáét. András negyven diót. • Ő Mór pécsi püspök. míg egy láncszemet megkapott belőle.A szerző a másik két legendából kivette.A szentté avatás után keletkezett.Szűkszavú.A koronaküldés: • Egyházjogi és politikai tényező. Ezután Szent Emerám templomában helyezték el. amely megjövendöli. és ehhez kapcsolódik a napi evangélium. . . Benedeket rablók támadták meg. Kálmán uralkodása elején. ahol megtépik a szakállát. de ezekkel nem foglalkozik sokat. Nem találták meg.Van prológusa. Ekkor születik tehát az az értelmiségi réteg. akinek Szent István protomártír jelenik meg (ezzel a névadás kérdése oldódik meg). Kislegenda .A stílusa nagyon jó. hanem egy olyan fa alatt. Innen került ki nyugatra. század: a sermo egy bibliai idézetre épül. valamint Szent Adalbertet is megálmodja. Vagyis olyan tulajdonságok jelennek meg benne. 10 . • Szent Gellért prédikációgyűjteménye nagy szükségletre jött létre a csanádi egyházmegyében. országos szintre a szentté avatáskor emelkedett. a szerző művelt. a homíliát tárgyalja a versek sorrendjében. A legenda szerzője Maurus. és még a XIV-XV. Zoerárd és Benedek legendája - - - Szent István három legendája 1. akit majd szeretettel fogad. • András láncból készült vasöv-ereklyéje az ő birtokába jutott. 2. amit fontosnak gondolt. Igényes mű. így rövidebb. leveri a lázadó pogányokat és a külső ellenséget. hivatkozik Persius szatírájára és Horatiusra. amíg Felix Heinzer 1982-ben Karlsruhéban megtalálta a homília előszavát.István itt keménykezű uralkodó. de ezt nem lehetett biztosra venni addig.A szentté avatást megelőzően keletkezett. . 1064: megszületik az első magyarországi legenda.• • • • - Prédikációk (ezt fontos. . . Nagy Legenda . mint a nagy.István itt kiegyensúlyozott uralkodó. század: a sermo és a homília is prédikációt jelent. hogy fia király lesz (ez már a szentség előhírnöke). rímes prózában íródott. . XII-XIII. . Hartvik-legenda . mely önálló magyarországi művet tud létrehozni. • Többször találkozott Benedekkel és Fülöp apáttal. László testvére) addig könyörgött neki. A legenda helyi kultusz alapján született meg. az országot Máriának ajánlja. . melyet a kolostorokban is olvasnak. Géza nyitrai herceg (Szt.István Krisztus bajnoka lesz. . . várta az idegeneket. Hagyományát legendái őrzik. . 3. . . tanulságos olvasmányként.Egy műfajon belüli alműfajt jelentet meg.Géza álmában egy angyal jelenik meg.

de nagyon igényes. ő nem elég erős. amely a papi cölibátusban kap nagy hangsúlyt. mivel fölsorolja a tíz fejezetet). és föltehetően ekkor választották le fejereklyéjét is. Székesfehérvárra.) Henrik Imre nagybátyja volt. Ez az esemény rávetül Imre életére is. de nem tudjuk a felesége nevét. A legenda elején éjszaka imádkozó ifjú aszkétaként jelenik meg. ahol találkoztak a cezáreai klerikussal. • Az alázat. még reggel sem. vagyis ki van vonva a püspöki fönnhatóság alól). akkor a láncok leesnek róla. És Imre sírjánál tényleg megtörtént a csoda. aki nagyon bűnös volt. De Eusebius a IV. Az első esemény a pannonhalmi vizitáció: István meg szokta látogatni az általa alapított egyházakat. Sokat ír a fehérvári egyházról (ez exempt. Sokat ír az ország fölajánlásáról. • A világi vonalat képviseli. bűneit pedig egy papírra írták föl. Leírja. hogy ez a rész is a Henrik-legendából került át. • Megálltak Konstantinápolyban is. és őt is szentté avatták (Imre = Henricus). hogy a Szent Jobbot nem találták meg a sírban. Valószínűleg a saját szerzetesi voltával kapcsolatos erényeket fogalmazza meg. Láncokkal kötözték össze. (Ez valójában csak Imre halála után. volt egy Konrád nevű német lovag. Nem hosszú mű. a papírról pedig eltűnik az írás. s őt küldték a szerzetesek köszöntésére. de nem nyert bocsánatot. Szent György-kápolna. hogy őrizze meg tisztaságát (toposz). és gyermektelenül halt meg. Béla avatta szentté 1192-ben. századi krónika-kompozícióba építették be. de mára elveszett. és házassága is szűzházasság. hogy meglesse a szerzeteseket. (Ez nem történeti adat. és ezt a szerzetest is magával vitte. de a fia igen. Pl. itt azonban részletesen. Itt elaludt. három. annál többet kapott). 1036-ban történt meg. hogy az ördögök és az angyalok viaskodnak a lelkéért. Gesta Ladislaī Rēgis • Ezt egy XIV. (Ő sokban hasonlít hozzá. de a kolostori klauzúra miatt be csak fiát vihette. • Isteni sugallatot kapott. • Álmos herceg 1106-ban a Szentföldre zarándokolt. Leírja. Szent Imre legendája - - - Szent László legendái Lászlót III. ahol Lászlót az általa alapított székesegyházban temették el (ő alapította a zágrábit is). így pápai legátus érkezett Váradra. • Itt imádkozott. Egy szent sírját kellett fölkeresnie. István elkezdett beszélgetni velük.) Veszprém. ezért tudjuk datálni. de szerzetes írta. Mórnak viszont hetet adott. Imre egy. illetve öt csókkal üdvözölte őket (minél állhatatosabb volt a szerzetes a szüzességben.) Béla életrajzot küldött a pápához. Aranykoporsóba tették. a többiek zsolozsmáztak. mi a legnagyobb áldozat. hogy boldog szülőktől származik. A király ebből látta. s ha az elég erős. Imrét és Gizellát is magával szokta vinni. Az egycsókosok elmentek aludni. Kultusza elég hamar elkezdődött. A lovag sok helyet bejárt. • A legenda szerint ezt élete végéig megtartja. • Világi földolgozású. hogy mindketten nagy termetűek voltak. és kinevezte pécsi püspöknek. 1100 körül írta egy pannonhalmi (Szent Márton-hegyi) szerzetes. - 11 . annál inkább. • Elsősorban a király bátorságát hangsúlyozza. században élt. valószínűleg az a hagyomány is közrejátszott. Kétféle írott szövegemlék maradt fönn. A szerző elmondja személyes tanúságát is. ezért valószínű. és hogy apja egy könyvecskét írt neki (ez hitelesíti az Intelmeket. • A sírnál történt csodákból a szerző nem sokat ír le. a válasz szerint a szüzesség. egyedül Mór nem szólalt meg. és kérdezte. Eljutott István sírjához is.- • A nagyban nincs róla szó. • A szüzesség. Ő elmondta az álmát: Imre látta a halálakor. Eusebius pátriárkával. A központjában két erény áll. végül ez utóbbiak viszik föl a mennybe. • Szent László tetteiből maradt fönn. s álmában István azt mondta neki. Ezután zarándokolnia kellett. csak imádkozott. István este visszament a kolostorba. de meggyónt a pápának. és a szentté avatásról. milyen állhatatos.

Ez már sugallja. erős kezű. a keresztes hadjárat vezetőjének akarták. Tereske. századtól a XIV. • Témája:  Kivonulás a várból. Valószínűleg Váradon keletkezett.  Thema: ez egy sor a Bibliából. kegyes. de a kelyhet a sírra téve László igazságot szolgáltatott. László uralkodásával kapcsolatban két fontos kérdés merül föl.  László a kun után veti magát. Vagyis. megszólítással kezdődik (atleta patriae: a haza bajnoka). a szekér állatok nélkül elindult Várad felé. Egyházi szövegek a szentté avatással kapcsolatban: • Legenda. kocsi-csoda: a koporsóval Fehérvár felé indultak. 12 .  Huszonöt sermo maradt fönn róla (Istvánról tizenöt).) Aki ezt elkészítette. csak a legendában tudatosan kerülték ezeket az elemeket). • Himnusz: a zsolozsmához kapcsolódik. itt kell templomot építeni.  A király a fa alatt ülő lány ölébe hajtja a fejét (szerelmi jelenet). hogy a legenda elején a név hordozza a szentséget. a királyi koronára különleges külső és belső tulajdonságai tették méltóvá. de ezek nem kerülnek át a legendába (ennek ellenére a Gesta előbb keletkezett. • A mogyoródi csatában Géza megfogadja. bőkezű.  Csata. vagy ősmagyar eredetű (magyar szöveges forrása nincs).  Olvasmányként szolgál.  Etimológia van benne. • László az egyetlen magyar szent. sermo:  Mise keretében. • Szekvencia a mise számára.  Liturgikus és egyházi szövegek. • 1068: a kerlési csata (a kun leányrablása. akinek ilyen ciklusa van.  A tulajdonságok és erények fölsorolása a mainzi ordóból származik (keresztény hitű. hogy szent uralkodó lesz. ami mutatja. mint a legenda. László lovát Szögnek hívják).  A testi és a szellemi tulajdonságai az átlag fölé emelik (ezt a bevezetőben írja).  A lány segít megölni a kunt. (Utoljára Bollok János foglalkozott vele.  Csodák leírása (a besenyők üldözése. nagy türelmű. az igazság gondozója.  A XII-XIII. • Vita: ez a lovagi epika Magyarországra elérő ága. nagyon jól tudott görögül: Ladislaos = laos (nép) + datis (adott) + la (dicsőség) ~ a népnek adott dicsőség.  A kun lányrablásának a meglátása. • Prédikáció.  Levitáció (vándormotívum. ima közben a levegőbe emelkedett). bőkezű. a szegények pártfogója. az igazság bajnoka).  Egy heiligenkreuzi kódexben maradtak fönn.• - - - Sok (keresztény) csoda történik itt is. lócsata. lándzsával le akarja szúrni. • Ez az egyetlen ikonográfiai alkotás. szentté avatásakor egy csillag jelent meg Várad fölött. • Világi történetet dolgoz föl. de mikor a hőség miatt megálltak. derűs. egy lovag el akart adni egy serleget egy ispánnak. Ez az a jel. akkor templomot alapítanak. végül a Dunába szökell. melyet a szentre applikáltak. században született. • Töredékesen van meg: Ócsa. aki azt mondta. • Verses officium (vagy zsolozsma): az antifóna a zsoltárhoz és a szenthez kapcsolódik. Falkép-ciklus: • Lászlóhoz kapcsolódva a XIV.  Harc a földön. század elejéig keletkeztek. tőle lopta. ha legyőzik Salamont. Győznek. és éppen Vácnál járnak. századtól jelent meg. tetszetős külsejű. a hívek és a szerzetesek előtt kell megemlékezni a szentről. mikor egy gyertyás agancsú szarvas kiugrik eléjük. magas termetű). a névfejtés eszköz arra. amely Magyarországon született. • Teljesen van meg: Gömör.  A XIII.  Elsősorban a tulajdonságait hangsúlyozza (a jó király jellemzőit írja le: bátor katona. övharc. kegyes. Szepesség. de megbetegedett és meghalt. Gelence. ami az isteni jóváhagyás jele).

csak az alkalmasságot írja le. • Szent Benedek.- Legitimitás:  Törvényes-e az ő uralkodása?  Ez azért lehet kérdés. aki kiskorú gyermekét koronázta meg. mártír. aszkéta. a magyarok honfoglalás-története (OSzK). XIII. orosz történeti irodalom). 1200 táján íródott. A pápa követe valószínűleg nem volt jelen. 13 . confessor. Magyar krónikairodalom megindulása: XI. • Szent András. (Salamon András fia. 1083: László öt magyar szentet kanonizált (ez az egyház és a király hatalma megerősödésének reprezentálása). századközepi betűkkel írt kódex egyetlen fönnmaradt másolata. század vége (egy időben: cseh. A legenda ezekkel nem foglalkozik. • Szent Imre. • II. aszkéta. Salamon még él. • Szent István. a szentté avatásokat csak utólag legalizáltatták. Kézai Simon és a Képes Krónika Györffy György bevezetése az Anonymus-kiadáshoz Anonymus: Gesta Hungarōrum. • Szent Gellért.és krónika-irodalom: Anonymus. A geszta. mert a megkoronázott király. Géza és László Béla fiai.) • Idoneitás: a Gesta a hercegség idejéből való tetteket írja le. confessor. lengyel.

mint a magyarországi okleveleké.A Vazul-ágbeli királyokról szól. • A Gesta Ungarorum-ot kevésre becsülte (bizonyíték: kiegészítés Szvatopluk morva fejedelemről). politikai tendencia. század végére tehetők (Mátyás Flórián). . .Csak egy példány maradt fönn.I. nyugaton. . Anonymus műve nem került be ebbe a krónika-családba. század). • Képes Krónika. Föltevés: elküldte iskolatársának.Prologus (Előbeszéd). . Anonymus kilétének nehéz a megállapítása. Béla mellett.1928-ban került haza.Nem: néptörténet.IV. Keletkezésének ideje nyelvészeti szempontok miatt: XII. ez lesz alapja több műnek. . (V.Beemelésre nem tartották alkalmasnak. a XII. . • Nem törekszik a hitelességre.Ősgesta: .De ismerték a XIII. uralkodó osztály viszonyai. században divatba jött regényes geszta. de IV. • Regino prümi apát (†915) évkönyve. Domanovszky Sándor.Magyar nyelv. Szabó Károly. században. Marczali Henrik. . Érvek III. 14 . század: módosított és kiegészített alak. évkönyv. . • Thuróczy-krónika. Minden vonatkozásban tatárjárás előtti állapotokat tükröz. • A szerző a régmúltat saját elképzelése alapján eleveníti föl.A nyugati latin nyelvű irodalomban a XII. • Kitalált alakok. .II. (hun-magyar történet) • Kézai ferences folytatása. . .Utóbbiak alapul szolgálnak a következőkhöz. • Dares Phrygius trójai története. kitalált környezet. Béla: Pray György. • Főszereplői nem a fejedelmek. Csóka Lajos történész). Ezt támasztja alá: . .XII. • Ismerte: Biblia. .Szomszédos országokkal való viszony (Pauler Gyula). . Fejér György. és merítettek belőle. Cornides Dániel: III. István kora) • Kézai Simon krónikája.Anonymus használt írott forrásokat. .Társadalmi.Eredeti alakjában nem maradt ránk.Századokig a bécsi udvari könyvtárban őrizték. század fordulóján még elfogadható. Horváth János. Béla (őt erősíti: Mátyás Flórián. • Ákos mester krónikája.1031-től Szt. Itt utal magára. • Iustinus (II.Ez a XII-XIII. Béla: Bárdossy János. (Nagy Lajos alatt) • Budai Krónika. akinek dedikálta.Az első magyar történeti mű. a honfoglalás hősei. diplomatikai kifejezései. Részei. földrajzi ismeretek. század közepe (Jakubovich Emil nyomán Pais Dezső nyelvész. Hóman Bálint.Ötvenhét fejezet. . Isidorus Hispalensis. . Béla: Katona István. . Lászlóig. • Műfajilag is eltért. Béla halála után (1270) már nem. .1802. Hugo Bononiensis. geszta középkori értelemben. . hanem egy társadalmi réteg. Ennek okai: • Honfoglalás-történetben hét magyar vezér mellett hét kun is (bár ő kabarokat – kazárok három nemzetsége – ért alatta). . Nem sorolható a középkori történeti irodalom klasszikus műfajai közé. Megfigyelhető benne bizonyos archaizálás. Györffy György). gazdasági.Magát Béla király jegyzőjének mondta (négy Béla királyunk is volt). . .

. . Nem kitalációk. . . Szilágyi Loránd: Péter esztergomi prépost. • A megpecsételő formula 1200 körül használatos. hanem reálisak. és azokat ismertté tegye a jövő számára. melyek nem éltek itt: római.: bolgár és szláv. • Ez cáfolja: Győr. . .1966.Avar.P.Az 1200 körüli időket vetítette vissza. morva lakosság van. Sólyom Károly: Péter győri püspök (1205-1217). • Velek zarándi ispán nemzetségéből. Többször: eseményeket helynévmagyarázat alapján formálta. • De a budai prépostság 1148-ig kiépítetlen. • Önálló műként egy változat se maradt fönn. Anonymusnál: kitalált helyek.Egykorú források huszonegy történelmi személye közül egyet sem ismer. Pl. De! A jó tájékozottságot a jelentéktelen helyek ismerete árulja el. • P: személynév-e. csinálni).Ha ez a király és a trónörökös uralmának történeti megalapozása volt. Geszta (gerō 3 gessī gestum: tenni.P. • Rēs gestae (gestus 3): viselt.Egykorú forrásokban a honfoglaláshoz két helyet kötnek. vlach (román). nemesek genealógiája. Ki volt Anonymus? .A II. • 907. cseh. aki Imre királynak tett szolgálataiért megkapta Óbudát. dunai szlovén.1937. . • Földrajzi vonatkozás. • 896. századi viszonyaival. helyette kitalált alakok. megcselekedett dolgok.A műből nyert ismeretanyag alapján következtetnek.Valószínűleg az Abák nemzetségéből származott. bolgár. . . . Ellenséges vezéreket talált ki (korabeli helynévhez névmagyarázó etimologikus történetet költött). .Cél: magyar királyok. a Pray-kódexben a pozsonyi évkönyvek és a királylista. kun. mint a ma ismert első. Különböző műfajok jellemzik. • Három hely. Annalēs (évkönyvek) A kolostorokban vezették. Esztergom. bajor-frank.De a levakart oldal ugyanaz. dictus magister. gepida. . semleges nem alany esetét használják (gesta). Horváth János. . Történeti műfajok 15 . görög. de irodalmi értékük nincs. A középkori történetírás (Madas Edit) Célja. Nem volt tisztában a Kárpát-medence XI. ő talált ki színes történeteket. Arnulf császár Pannónia védelmére Braslavot rendelte ki. mester valószínűleg az a budai prépost volt. egy 1124-es hamisított okirat nyomán. kazár. . • Személyek. a magyarok a mai Pozsony mellett döntő győzelmet arattak a bajorok ellen.Morva népnév Marót vezér alakjában jelentkezik nála. • Történeti leírások. hogy ne engedje feledésbe merülni az eseményeket. • Önmagában csak a többes szám. ezért merít a főnemesek családi hagyományaiból. A. az év minden jelentős eseményét följegyezték benne.  Csongrád tágabb környéke. a tartozékaival együtt.  Buda a Csepel-szigettel. Zaránd környékét. akkor ez az első és legnagyobb szerzői honorárium Magyarországon. Endre alatt bevezetett új rend ellenzője volt (dē genere). A honfoglalás harcaira nem volt forrása. • Praedictus magister (előző levakart oldal címzésére utalhat). nemzetségek.  Borsod a Hegyaljával. .Népek.Pais Dezső és Jakubovich Emil jelöltje: névtelen jegyző.

Anonymus: Gesta Hungarōrum A honfoglalás előzményeivel és a honfoglalással foglalkozik. Szent Istvánt csak megemlíti.  A P a szerző nevének kezdőbetűje (Péter.  Magiszter. átdolgozzák őket. • Kezdete: „P dictus magister…”  Ezt próbálták föloldani. • - 16 .Ősgesta: • 1060-ban keletkezett. . század második felében készült nem terjedelmes másolat. mikor II. században. századból maradtak fönn részletek.) • Szent László hercegsége idején véghezvitt tetteit írja le elsősorban. Vannak olyanok. . sánta. tehát nem rövidítés. (Sötét. hanem a versón kezdődik.Álmosról és II. • Szent Istvánt és I. akit Péternek mondanak. velencei csereegyezmény: visszakapjuk (ekkor adják vissza a Képes Krónikát is). Anonymus és Kézai gestája ugyanaz. nem a XIV. hanem Orseolo Péter és Aba Sámuel került a trónra. hogy nem ők. Viszont a magyarban nem választódik el ilyen világosan a kettő. mert az újba beépítik a korábbi műveket. századi író érdeme annyi. jól kidolgozott. • Imre halálával (1031) kezdődik. és itt állították be Kálmánt negatívan.  Ha P. (László korát követően volt érdemes így leírni. akkor azt jelenti: prae. • A XIII. aki most foglalkozik vele. • Bélát Kálmán vakíttatta meg. a vezér egy ottani csatában esett el. és nem is tudott volna oda mit írni. De ehhez meg kell mutatni. ezért el lehet küldeni. vagy sem. kivonatok (ezeket a folytonos művekből hámozták ki. századi Chronica Hungarōrum. hogy egyházi személy-e. A dinasztia alatt történt eseményeket és uralkodókat akarja megörökíteni. István háta mögött szervezkedett. Levente. csak korábban gesztának. Azért írja le.A XIV. ők sérelmezik. I.  Kálmán púpos. század második felében keletkezett. intrikus személyként jelenik meg. században kódexekbe foglalják (kilenc maradt fönn. de kell egy bűnös: így válik negatívvá Gizella alakja. és a XIV. • Színes. hogyan alakult ki ez a rendszer. De a címlap nem volt szokásban. megvakíttatta Vazult. Folyamatos. és egy ősnyomtatvány).Gesta Ladislaī Rēgis: • Kálmán korában keletkezett. vagyis az előbb mondott mester. • A XIV. gyér hajú. Kódex: • Ma az OSzK-ban található. • Vazul fiai: András. mint a XIV. András korát pozitívan állítja be. A király csak egy a főnemesek közül. hogy a gestát beemelte művébe.  Gizella negatív alakja. de nem sikerült. a korabeli oligarchia (főnemesség) jogait akarja érvényesíteni. A dinasztikus történetszemlélet helyett. A történetírást elfogultságok befolyásolták.) . . De nem tudjuk. melyik Béla korában élt. Béláról: • A XII. • 1666-ban bukkant föl a bécsi császári könyvtárban. Éppen ezért nagy szakirodalma van. Csatákat ír le. később krónikának nevezték. Béla. vezérneveket kreál helynevekből. melyek csak másodlagos forrásban maradtak fönn. • Nem a rektón. és aki ezután fog. De ha kezdőbetű. A királyi udvarban folyt. aki németbarát. hogy legitimálja a főnemeseknek a hatalomhoz való jogát és a királyi hatalom korlátozását. Pál. ahol nem kap olyan nagy hangsúlyt a honfoglalás. András alatt. a középkorban már mindegy volt. Ki volt Anonymus? • Csapodi Csaba szerint három történész van: aki már foglalkozott vele. Béla került a trónra. Pósa). majd azt mondja. • 1932. akkor mit jelent a dictus magister?  Péternek mondott magiszter.Krónika (a cronos szóból): egy egész nép történetét dolgozta föl időrendben. azért hívják úgy a helyet. mi az igazság). mintha az előző oldalon lett volna valami.

csak a dinasztiáéi. hogy melyik nemzetség kitől származik. Attiláé volt az első. még a királyt is örök átok sújtsa. Hogy hiteles legyen a saját korában. . hogy a nép történetét ne a regősök „csacsogó” énekéből ismerjük meg (tehát a regősöket lenézte). és akivel együtt olvasta a fríg Dareusz regényét. így egy nagy királyi adományról ír az ottani fejedelem számára: 12 fehér ló. jelentése tíz nyíl.Anonymus korában erős Kijevi Fejedelemség létezett. hogy ismeri a történetet. (A turul történetét álommá finomítja. Anonymus korában viszont egy bolgár fejedelem. mert ez a legvalószínűbb. és ők magukat magyaroknak. • A hét fejedelmi személyről. amilyenek az ivadékai lesznek.)  A szerző királyi jegyző volt. szereti jellemezni a királyait. (Akkoriban keletkezett.A másik ok. mint a vezéreké. a németek Attilavárnak is nevezik).) . Budavár. • Álmos születése.Ez a honfoglalás a magyarok második bejövetele. így ősi jogon jönnek be Pannóniába. Almus 3 = kegyes. .) • Miért nevezik az idegenek a magyarokat hungarusnak. Ám ekkor már folyik az udvari történetírás. Itt hangzik el Álmos első buzdító beszéde. mert más szemléletű.1 • A vérszerződés még Szkítiában történt.Megemlékezik Lehelről. amely hatalmas. Bulcsúról és a kalandozásokról.Színes leírásokkal teli.) . Útjukon végig a Szentlélek és az Isten kíséri ezeket a pogány ősvezéreket. így nekik is új haza kellett. melyekről ír. A névre két etimológiát is ad.A gesztát egy külföldi barátja kérésére írta. hogy meglegyen Magyarország királyainak és nemeseinek származása. 1 Az európai népek Noétól származtatják magukat. Iustinos). század.  Mindig Álmos utódai legyenek a királyok. • Hogyan folyt a honfoglalás.Az ellenség valójában Szvatopluk morva fejedelem. . viszont ebben nincsenek benne a nemesség hőstettei. akivel járt iskolába (valószínűleg Párizsban vagy Orlèansban).  A király már meghalt. és a folyó mellett fölakasztották. 17 . tényleg a regősöket kell meghallgatnia.A mű azért készült. 1. . kivonult a népével. Álmus = álom. (A valóságban pont fordítva történt.  A valóság: a hungarus egy bolgár-török törzsnévből származik.A mű nagy stílusigénnyel. rímes prózában íródott. az eskünek öt része volt. Bélát jelöli ki neki. • A hunok és a magyarok szerinte Szittyaföldről származnak (III. leír egy nagy csatát a kijevi fejedelemmel. De mutatni akarja. így családfákat sorol föl.Mikor a magyarok elérik Attila várát. de a honfoglalás korában még nem. amiért ír. és a Nagy Sándor-regényt (róluk írt saját művet is. hogy írja meg a magyarok történetét is). A folyamatos történetírásba nem kerül bele.  Anonymus szerint a magyarok északkeletről jöttek. ki Zemplén felé futott. és miért így hívják.Laborc folyó: Ungvárnak volt egy Laborc nevű ispánja. . .  A király ellen lázadó haljon meg. • A következő információ: „a jó emlékezetű Béla király egykori nótáriusa”.Munkács szerinte onnan kapta a nevét. . így kérte meg a barát. A magyarok is megszaporodtak. 2. de elfogták. ha megszegi az esküt. és Pannóniát elfoglalva a Duna mellett várat alapított magának (Óbuda. .Tétény: itt őrizték meg az első és egyetlen jokurátori ének részletét (vagyis a hősi énekeket jól ismerte). mint a László-legenda. hogy sok munkával jutottak ide. Attila is szittya volt.Mindkettő értelmetlen. tehát egy domonkos írta. szent. akit ő Zalánnak nevez. . . és ha valaki ezeket akarja hallani. Az első királya Magóg volt.  Minden közös.Témák. gazdag ország. a külföldiek ezért hívják így őket.) . a királyok tulajdonságai ugyanazok.A mű élén levő prológus az írói tudatosságra vall. és sokat időztek Ungvárnál. . ami a domonkosok jele. . 12 teve és 12 fiú.  A vezérek hatalmának biztosítása.  Mindenkit. hatalmas lovagi lakomát és tornát rendeznek (ez is Anonymus korára vetíthető vissza). . ez Emese álma.Leírja. tehát ez előkelő rokonságnak számít). Jáfet fia volt Góg és Magóg (ő jó fiú volt. • A csodaszarvast teljesen kihagyja. (Ezért nincs szüksége a fehér ló mondájára. Egyesek szerint a P körüli tollrajzból egy fáklyás kutya alakja vehető ki. (A consensus most III.

Ákos mester Kézai működése alatt kikövetkeztethető.: Teleki. A tatárjárást nem tartja fontosnak. Ákos mester fehérvári kanonok. de nagyon negatívan. ezért Kézai egy hosszú prológusban mentegeti is a hunokat. a címer. Kézai Simon: Gesta Hungarōrum Kézai a legtanultabb és a legjobb történetíró.  Az első Magyarországon nyomtatott könyv (1470). hogy ő helyezi biztos alapra a hun-magyar rokonságot. épphogy megemlíti. (Ez már szélesebb réteg. Összegződik benne mindaz. Ez a kettősség miatt az illuminátornak és a másolónak nagyon össze kellett dolgoznia. Átveszi a Kézai-féle kompozíciót. Csepregi. mindent beleemel. Leírja Óbuda és Székesfehérvár alapítását. századi udvari kultúra kifejezője. de nem részletezi annyira. században. • A Képes krónika családja. mert a foglyokat megkötözve viszik az uralkodó elé.  Pl. • A szolgaság eredetéről. (Kun) László klerikusa volt. - 18 . • A Budai krónika családja.  Az írás a múltra utal. Megjelenik benne a csodaszarvas-motívum.) - Képes Krónika – XVI.  Károly Róbert idején készült.) Ez a nyugati történetírásban is fölmerül. A magyar történelem egy hatalmas kombináció. Nem egységes szerkesztmény. • Rossz asszonyoktól és gonosz szellemektől származnak. (Anonymus ezt csak megemlíti.  Bécsi képes krónikának is nevezték.  A díszítés a jelenről ad hírt. • A jövevény nemesekről.  95 iniciálé van benne. (Itt a társadalmi érzékenysége érhető tetten. hogy Lehel a kürtjével leütötte a császárt. és a köznemesek jogait hangsúlyozni. Kézai IV. óbudai prépost és királynői kancellár volt. Nemcsak a hét vezér. századi krónika-kompozíciók Kilenc kódex és egy ősnyomtatvány maradt fönn. mert ott őrizték.) A műhöz két appendix is kapcsolódik. • Nem lehet. De a szellemeknek nincs is nemzőszervük.  41 miniatúrát (képes jelenet) tartalmaz. a királyi hatalmat akarja megerősíteni. ami Károly Róbert uralkodásának a közepéig tartott.  Illusztrációi miatt vált híressé. Jelentősége. hanem az udvari történetírás eredménye a XIV. hanem nagyon sok nemesi család származása szerepel benne.  1358 körül készült. Két család van. a zászló és az öltözék a XIV. Thuróczy. Vagyis állandóan reflektál az olvasmányaira.

Egyezések a Sermo.A papok egész éjszaka virrasztanak és zsoltárokat. színes: Károly Róberté (1342.Három majdnem egyező leírás maradt ránk (KR). • Jellemzi a magyarok halottsiratását (keserves). .Ehhez bibliai történetet használ föl.Boncompagnus: • Boncompagni (firenzei születésű bolognai rétor) műve.” . • A halál nem ismer kivételt. Isten Fia.A népi eredetű halottsiratás és a hivatalos egyházi szertartás leírása. onnan került a munkás világba. • Az első ember bűnéért utódai is halállal lakolnak. jajgatni kezd. 1473. • A Halál Ádám bűne miatt lett az emberiség büntetése. . hogy a család mellett a nép is megsiratta a királyt. amely többnyire egészen rövid. a falvakban az emberek sírnak és kiáltoznak. A Halotti Beszéd. .Telegdi ugyanezeket a sémává merevedett formákat használja. az ördög vette rá a bűnre. . . 4.Két alapgondolata van.III. .Arról szól. Telegdi Csanád esztergomi érsek temette). .A halottsiratás tehát a középkorban a magyarok között a fölső és az alsó társadalmi rétegekben is megvolt. . Krisztus is meghalt. .Érvelési menetét.A királyt először a várban (Visegrád) siratják el. • Nem marad bennük sokáig fájdalom.E részek többször visszatérnek. 2. .A gyászt racionális keretek közé akarta szorítani.Részletes. .A Boldogságos Szűz székesfehérvári bazilikájában mondta el. • A halál Ádám bűne miatt lett az emberiség büntetése. .„… szemeik a sok-sok könnytől csaknem elvesztették természetes látóképességüket. a Halotti Beszéd és a Halotti Búcsúztató között. 19 . Hess András nyomdájában. aki meglátja. .Siratás: ősi népi szokás. .” . Telegdi Csanád Halotti Búcsúztatója. Ezután leírás következik.Hajóval Budára viszik. • Dubnici Krónika. .Három vitéz és három ló a király testi-lelki ábrázolása. . .Miséket mondanak.Különbség: „mindeneknek” szó helyett az összes társadalmi réteget fölsorolja. szerkezeti fölépítését tekintve pontos mása a Pray-kódexben a XII. rímes prózában.Fehérváron mindenki megnézi. . 3.Itt nem elfogultságról van szó. • Budai Krónika. . • Kapcsolódik hozzá egy horatiusi idézet. a legtúlzóbb formájában. . • A Halál könyörtelen. . .„Egy szívvel-lélekkel siratja őt mindenki. hanem minden hívő kegyes kötelessége megtenni ezt.A végén megint utal rá. himnuszokat énekelnek. . . telhetetlen.De közelebb áll a kódex latin nyelvű Sermo super sepulchrumához.Magyar nyelven mondta el. században lejegyzett Halotti Beszédnek. • Ádámot a gonosz lélek. az Ómagyar Mária-siralom és Szent Margit legendája Horváth János: A Halotti Beszéd történetéhez 1. A magyar népi siratóknak speciális vonásaik voltak. 5.Nagy Legenda: Imre herceg halálára (1031). . mert mindig úton vannak. a középkori keresztény egyház fölfogásához illően. már István korában is megvolt. . . Elmélkedéssel indul. . Temetési beszámolók. • Thuróczy-krónika Schwandtner-féle kiadása. • Az ember eredeti hazája a paradicsom.Fehérvár felé viszik.

7. nem eredeti (első) fogalmazvány. Honnan van a hasonlóság a három szöveg között? .KG: A női szentség mintái Közép-Európában és Itáliában (KT magyar tanulmánya). hanem Ilonát ábrázolják. .Valószínűleg a halottsiratások túlkapásai miatt alakult ki ez a séma. hanem a magyar liturgiában régtől fogva használt liturgikus séma nagyjából önálló magyar parafrázisa. így föltételezzük. Magyarországi Ilona: ő valóban stigmás volt (tévedésből Szt. sem bizánci hatással. . . domonkos rend története. csak utána a kép!) • Valószínűleg a Legenda Maior (Nápolyi Legenda) szövegén alapul).De a Halotti Beszédben még ennyi sincs. Katalin szentté avatásával hozza összefüggésbe.Pierre Thomas ferences ismerte már 1330 előtt az Ilona-legendát. • De lényegében ugyanezt mondta el egy magyar érsek. 1340 • A Legenda Maior alapja: 1276-os szentté avatási jegyzőkönyv. . görög hatásra formálódott ilyenné. • A Sermóval együtt bizánci.Caffarini ezt 1409-ben tudta meg. Antonio da Bitonto ferences volt. (Új filológiai eredmény: mecénások vizsgálatával.) Első ábrázolás: 1340 körül. . A titok még nem megoldott.XIV. . . 1990: KT beszámolója e jelenségről. hogy a Halotti Beszéd írója is már egy sémához alkalmazkodott.Halotti Beszéd: nem másolat. .Nagyon gazdag. hogy a képek nem Margitot. hanem István és László társaságába.Az érvelő részt egy imaszerű könyörgés egészíti ki. vagy világi ember temetésén mondták.  Érdekesség: a Sermót csak egyszerű szerzetes. Margit nevelőjének tartották). • Eredeti nem maradt fönn.  Különbség: Telegdi nem Ábrahám. • 1380 körül keletkezhetett. Izsák és Jákob kebelébe ajánlja a megholt lelkét.Sermo / Telegdi: mellékes utalás van a megváltásra. Ferenc). aki nem gyanúsítható sem eretnekséggel.Telegdi: tömör.Rövid bevezető (gyász enyhítése). . 8. mint a ferencesek (Assisi Szt.Pray-kódex és Búcsúztató közt 150 év különbség.Az érvek után hosszabb leíró rész (mennyi adományt kapott a bazilika). . • Nem compassio.De mégsem lehetett forrás. mert kifejezésbeli azonosság nincs. mert a koronatanú. • Caffarini hivatkozik rá 1410 körül. Középkor: egy írás sem jöhetett létre megbízó (mecénás) nélkül. nem használták. Oka. . . .Az azonosság tagadhatatlan. • Egyesek a szerzőt eretnekséggel vádolták. • 20 . század közepéig: stigmákkal való ábrázolás. nem naiv megfogalmazású.A legvégén van a könyörgés. .Első változat: Pisai Legenda. javítása: Supplementumban.  Kérni kell Szűz Mária és a szentek közbenjárását.Stigma oka. • Girolamo Borselli: 1494 után. . (Velence.) Itáliai Margit-kultusz: .Lehet. századtól a XV. Klaniczay Tibor – Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái (Vizkelety András recenziója) Klaniczay Tibor Margit-legendák keletkezéstörténete / változatok / szerzők: bizonytalanok.A Pray-kódexet Pozsonyban őrizték. 6. . Krisztus szerepére. KT a stigmákat Siénai Szt. • Szándék: nem világos. • Domonkosok is akartak egy ilyen szentet. Telegdi beszéde. . Isten kegyelmét. . (Különös: előbb a szöveg.

koldulórendek: mindennek a radikális negációja. minne idealitásának megkérdőjelezése. hogy gyűjtse össze a domonkos szentek legendáit. század.1410: Caffarini lemásoltatta.Guarinus az 1276-os könyv alapján új devóciós legendát írt (KT). .Lehet.Forrása: Johannes. . szenny. 3) Georg Walder német legendaváltozata. XIII. .1409-ben Gergely provinciális ezt küldte Itáliába. 2) A magyar legenda forrásai /keletkezési idő / szerző. ami elveszett). . század eleje.Clairvaux-i Szent Bernát. • Megvan Erzsébetnél. Marcellus. .Szenttéavatási jegyzőkönyvek. • E jelenségek tehát folyamatot képeznek. 21 . itáliai invencióként kerülhetett be a változatokba. 1) Legenda Vetus. . . (Guarinus változatából készült. .Lovagi-udvari kultúra válsága. hogy a fejlődést pontosan nyomon követhessük? Pontokban kell összefoglalni. . önsanyargatás. számkivetettség. Margitnál. Sziléziai Ágnesnél.Eljutott a többi klastromba. • Transzcendentális értékek spirituális transzformációja figyelhető meg. Elemzi: XIII-XIV. 4) A Legenda Vetus vagy latin változata forrás volt. Elek) a szent hercegnők olvasmányai voltak. • De! Az udvari legendák (pl. századi kolduló rendek életformáját. . • Legendája megegyezik a Legenda Vetusszal. • A nők nem részesültek teológiai képzésben. majd Bolognába került (régebbi elnevezése: Bolognai Legenda). • XIII. századi pozsonyi kéziratból. .Courtoisie devalválása. Szt.Honestas. • Belőle keletkezett a Pisai Legenda.A hiányzó részt Pray György kiegészítette (XVIII.Talán a szigeti apácák számára készített latin nyelvű legendagyűjtemény. Klaniczay Gábor Könyve: történeti antropológia módszerével ábrázolja a női szentség-ideál kialakulását a keresztény Európában. • Eredetileg Velencében volt. Guarinust. .1937-ben Bőle Kornél itt fedezte föl. . így a morális aszketikus képzés csak szóban folyhatott. • Horváth Cyrill szerint ő Johannes Vercellensis domonkos generális. • Lovagi származású. • Fölhasználták a későközépkori és a barokk legendák is.1340 előtti (Mezey László) nem igazolható. „Furcsa pár”: női szent és gyóntatója (spirituális) kapcsolata. .Kapcsolat oka. hogy megvolt a rend központi archívumában egy változat. • Látta Magyarországon Margit önsanyargató eszközeit. . tehát nem új legendát írt. . • Önlealacsonyítás. .Margit halála után keletkezett első legenda (1271). 5) Keletkezhetett egy másik legenda-család is a LV-on kívül.Forrása a másik középkori német legendának (Legenda Tössi). .1510: csonka magyar változat (Ráskai Lea).Hugó generális 1340-ben megbízta a francia rendtartomány főnökét.Szerző (KT): Margit gyóntatója. .Lelki vezető föladata: életszentségre nevelés.A kódex később Cividaléba. .) Elevatio: lebegés imádság közben.Középkori filológia-vizsgálat keresztje: Vajon megvan-e az összes szövegemlék. a) Hosszabb változat: Legenda Maior. csak Caffarini nem ismerte. b) Rövidebb változat: Legenda Minor. Hagiográfiai toposz. fin amor. . hanem átdolgozott. amit tudunk. . . • A többség illiterata volt.

A képeknek ikonográfiai vonatkozásai is vannak (pietaképek). sormetszetek kérdésével elsősorban Balázs János. hogy Bernát is leküzdhetetlen veszélyforrásnak tartotta a szent életű nők és férfiak együttlétét. Horváth János.3 Néhány kivételtől eltekintve a kétütemű sorok jellemzők. és az eltérések abból adódnak. A szöveget egyfolytában. 4 Az ütemhatárok. illetve hogy a fordító éneklésre szánta-e. A negyedik szakaszban található „könnyel áradó szem” tökéletes mására talált Kálmán Béla a vogul népköltészetben. vagy a ciszterci központozás megjelenéséről. ötven évvel előbb keletkezett. Mészöly Gedeon. (A sermóban a neomanicheus eretnekeket támadja. Az ÓMS a kódex 134. énekelték-e.- • A szóbeliség személyes kapcsolat fönntartását jelentette. Szabolcsi Bence és Vargyas Lajos foglalkozott. Mészöly Gedeon: ragaszkodott ahhoz a véleményhez.4 Öt elírás (másolási hiba?) található benne. A szerző egy Gotfrid nevű szerzetes volt. fordítójának a nevét. mert arra vonatkozik. melyet a domonkosok is átvettek. a további kutatásoknak kell eldöntenie. lapjának verzóján olvasható. pl. Eredmények és nyitva maradt kérdések Miért és hogyan került a kódexbe a Mária-siralom és a Planctus? 2 Viszont az ÓMS kb. és a latin szöveg az hatvan lappal hátrább van. a címét Gragger Róbert adta. Az első magyar vers latin mintái A Planctus szerzője és műfaja Az ÓMS szövegének átírása - A vers értelmezése. A magyar Mária-siralomról nem tudjuk. virágnak virága… Az Ómagyar Mária-siralmat megőrző kódex sorsa 1923-ban vált ismertté. hatásosabbá teszi őket. fiom helyett fion. de jelentésükön változtat. Negatívumok: • A kódex nem közli a magyar vers szerzőjének. hogy a középkori fordítók az eredetit gyökeresen átdolgozták. A második strófa értelmezése nem okoz nehézséget (az egész zsidó népre vonatkozik a latin Judea). Dolgoztak rajta olyan másolók is.) Vizkelety András: Világnak világa. mint bemásolták volna. 1982-ig tévesen Gotfrid de Breteuil-nek tulajdonították a szerzőséget. amikor a férfi még a házitanítója volt. de a lány akkor lett terhes. de a szótagszámot és a rímeket nem követi. A „világ világa” figura etimologicának nincs a latinban megfelelője. A hatodik strófától a páros rímről áttér az ölelkezőre. hogy itt az izidori központozás továbbfejlesztéséről van-e szó. Az első versszak tartalmilag sorról-sorra megfelel a latinnak. A kódexben levő vendégszöveget Jakubovich Emil segítségével fejtették meg. A szöveg elhalványult néhány helyen. Szerző hivatkozása: Abaelard és Héloїse. Sepedëk: a szepeg szó elődje (hangosan siránkozik). A Bernát-diktumra való hivatkozás félreértelmezett. amivel össze lehetne hasonlítani. tagolás nélkül írták bele. 3 Azt. de a latinban még tizenegy van. Megtartja a latin szavakat. hogy az egyedüli alap a szekvencia volt. Az értelmezés azért nehezebb. akik a prédikációs szövegekben az interpunkciós jeleket a szóbeli előadás vagy a fölolvasás ritmusának megfelelően alkalmazták. 22 . Planctus: ezt is énekelték. A magyar szöveg a tizenkettedik szakasszal végződik.2 Horváth János szerint más Mária-siralomból emelt át strófákat. A Planctus ante nescia kezdetű szekvencia (a szerző ismerte valamelyik változatát). mert kevés egykorú anyag van. nem a lány vezette kolostor spirituálisa. • A benne szereplő művek egyikénél sem ad meg szerzőt.

mert az ÓMS-at is számításba veszi. Az előzéklapokat egy 1391-es oklevélből vágták. Megtarthatta eredeti szekvenciaszerepét. milyen céllal írták le a verseket. Bernhard Bischoff 1250–75 közé tette. A tartalomjegyzék összeállítója tudott magyarul.  Az általában neki tulajdonított sermók szerzőségét a kritikai kiadáson dolgozó bizottság (Commissiō Leonina) kétségbe vonta.) A tinta a fogdosástól halványodott el. melyeket csat fogott össze. A palimpszeszt fölvételek görög írást is kimutatnak.  Egész életében Itáliában élt. A második részben három szerző azonosítható (eddig). • Az ő nyomán sikerült a szerzők nagy részét meghatározni. nem gazdag mecénásnak. Hugo ā Sanctō Carō (†1623). • Petrus Remensis. majd Itáliában halt meg. Pl. egy időben Orvieto püspöke. erre utal a végén levő rövid tartalomjegyzék is. a XIII.5 Auktornevet csak az 56. • Aldobrandinus dē Cavalcantibus (†1279). majd a római rendtartomány főnöke lett. • Két dē tempōre ciklust írt. (Vagy a pergamen volt már zsíros. majd a francia domonkos provincia élén állt. • Részt vett az első bibliakonkordancia6 összeállításában is. A kimondottan olasz vagy francia (párizsi) eredeztetést Vizkelety nem tartja bizonyíthatónak. • Kétszer is volt francia provinciális. • Elsősorban biblikusként vált híressé. (Csak rövid ideig voltak külön.  Orvietói püspök is volt. Mindennapi használatra készült. az alacsonyabb rendűeket arabbal. A virágzó skolasztikába kell őket tenni. erről tanúskodik a sok bejegyzés. fólióval új szakasz kezdődik: más a tinta.) A kéziratot sűrűn használták. A ránk maradt könyvtest eredetileg két részből állt.  Dominikánus prior. C29. Ezeken koptatógombok voltak. • Szentenciakommentárjai igen elterjedtek. A 136. így ezek a beszédek zárt ciklusokba rendeződnek. • Nem mondja meg. A kódex törzsanyagát gyakorlott kezek másolták. akit ezzel a névvel illettek. században ő volt az egyedüli szerző. • Aquinói Szent Tamás (1224-1274). A százasokat római számmal jelölte.  Iratai és prédikációi maradtak ránk. Valószínűleg délnémet területen kötötték újra. volt dē tempōre vagy dē sanctīs ciklus is. vagy hogy mire használták őket. de lehetett fölolvasott szöveg is. • Constantinus dē Orvieto. Mire utal a kódex külseje? Mikor és hol írták a kódexet? Kik a kódex szerzői? - - 5 6 23 . Konkordancia: a Biblia azonos jellegű helyeinek jegyzéke. Díszítetlen. rektón találunk: Petrus Provincialis (†1257). A belső oldalra ragasztott papír német nyelvű dézsmajegyzék volt. a pergamen. • Előbb Párizsban volt prior. vörös bőrrel bevont vastag fatáblák.  Ő is domonkos volt. • Prédikációi nagyon népszerűek voltak.  Párizsban és Orvietóban is élt. és a téma (a szentekről szól).- • Nem adja meg a másolók nevét • Egyetlen helymegjelölés vagy dátum sem szerepel a kódexben. • Ő volt az első dominikánus bíboros. a magyar szöveg betoldását pedig 1275–1300 közé.  A kódex a Szent Ferencről mondott beszédét őrizte meg. pl.

Magyar kezek tolla nyomán

-

-

-

-

-

A Mária-siralom fölött egy sermo van; Mária születésnapjára (Kisasszony, szeptember 8.) jegyezték be. • Témája a Számok könyvéből való. • Három bukott csillagról (Lucifer – büszkeség, Éva – engedetlenség, Júdás – fösvénység) ír, és velük szemben a negyedik, Mária. • A három bukás káros következményeinek elemzése után szembeállítja velük Mária megfelelő erényeit (alázat, a szüzesség szégyenkezése, irgalmasság és kegyesség). • Ezután részletezi a csillaghasonlatot. • Nincs tematikus összefüggésben a siralommal. A siralom után egy beszédvázlat következik. • Ezt még egyszer, kicsit más fogalmazásban, megismétli. • Valószínűleg úrnapra szánták. A három szöveg egymástól függetlenül került be a kódexbe. Planctus: • Latin nyelvű. • Ez sincs sorokra bontva, és ezt is más jellegű szövegek veszik körül. • Egy, Mária Krisztussal együtt való szenvedéséről mondott beszéd előzi meg, és ennek lírai folytatása (Mezey László megállapítása szerint). • A beszéd Alexandriai Szent Katalinról szól, akit karddal végeztek ki. Ha a magyar szerző fontosnak tartotta a szöveg folytatását, de nem volt elég helye, más oldalon keresett üres helyet. Ilyen pl. egy Domonkosról szóló sermo7 is, ami azért lényeges, mert arra utal, hogy a kódexet Magyarországon domonkosok használták. A kódex merített még Stephanus dē Borbone (†1260/1261) művéből is. • Domonkos. • Először a párizsi, majd a leydeni egyetemen tanít. A rend magyarországi első évtizedeiről nem sokat tudni. Domonkos 1216-ban kapott beleegyezést rendalapításra, III. Ince pápától. A domonkosok irányították az inkvizíciót. Szorosan kapcsolódtak a városhoz és az egyetemekhez. A szociális eretnekségek ellen küzdött. A magyar dominikánus provincia megszervezője és első vezetője Paulus Hungarus, a bolognai egyetem tanára. Első házukat valószínűleg Fehérváron alapítják, még 1221-ben.

Dominikánus barátok magyar földön -

-

-

-

Előadás (Madas Edit) Halotti Beszéd és könyörgés Az első olyan összefüggő nyelvemlék, amely ma ismert. Temetési beszéd; egyáltalán nem természetes, hogy fönnmaradt. (Hogy mindenki sírja mellett beszédet mondjanak, csak a protestantizmussal vált általánossá. Először csak a királyok, püspökök és előkelők temetésén volt szokás. Az átlagembernek nincs sermója.) • Második érdekesség: magyar nyelven maradt meg. A prédikációt mindenhol saját nyelven mondták, hogy mindenki megértse. De annak nem volt értelme, hogy a pap magyarul leírjon bármit is, mivel nem volt magyar nyelvű írásbeliség. Mindent latinul kellett írni és olvasni. (A prédikációt a XIV. századtól vázlatosan leírták, latinul, de a pap tudott anyanyelven prédikálni.) • A Halotti Beszéd megvan latinul és magyarul is, tehát két réteget célzott meg. • A leírt sermókat prédikációgyűjteményekbe rendezték, így segédanyag lett (sermonárium vagy homilinárium).

7

Ez a beszéd nem szerepel a grottaferratai Domonkos Rendtörténeti Intézet gyűjtésében, így ismeretlennek vehető, és ez azt is jelenti, hogy a magyar domonkos nemcsak scriptor, hanem auktor is volt.

24

-

-

-

Sacramentárium: a pap imádságait tartalmazza, melyeket a mise során mond el; ezek kötött nyelvű latin imák, és ezek közé másolták be a kötetlen nyelvű Halotti Beszédet. (Úgy tűnik, vendégszövegként, de valójában hozzátartozik a szakramentáriumhoz. Már a mintaszövegben is benne volt, onnan másolták át ugyanazzal az írással.) Nyelvileg ilyen tökéletes sermót se Magyarországon, se máshol nem fogunk találni. A Pray-kódexben találták meg. • Pray György jezsuita szerzetes a XVIII. században, ő hívja föl először rá a figyelmet. • Sajnovics János közli először Hollandiában, mint az első finnugor nyelvemléket; segít átfordítani is. • Valószínűleg a Gömör megyei Jánosiban másolták, majd Deákiba került, a XIII. század elején már Pozsonyban volt, 1812-től az OSzK-ban. • Fontos a liturgia számára. • A föltámadott Krisztust ábrázolja a passió eszközeivel (két angyallal). • Ebben van az első tollrajz. • Van zenei vonatkozása is: az első vonalrendszeres hangjegyírás itt található. • Van történelmi vonatkozása: 1210-ig tartalmazza a magyar királyok névsorát. • Legnagyobb része szakramentárium. • Egy Lotharingia környéki formára megy vissza. • Valószínűleg váci átdolgozás, és erről másolhatták le Jánosiban. • Találhatók benne székesegyházi motívumok (Vácról) és monasztikus motívumok (a jánosi bencés kolostorból). • 1195 körül készült (a Halotti Beszéd kicsit korábbi). Caroling minusculával készült (XII. századi, kissé már gótizálódott változat).8 Az ismétléseket mindig stíluseszközként használja (mindig többet mond vele, mint az előzőekben). Ez egy teljesen kiforrott, kidolgozott szöveg, nem vázlat. A leírással állandósult, így föl lehetett olvasni. Európai párhuzamok. • Előkelő ember temetésén elhangzott, latin nyelvű sermo. • Német nyelvű, ami előkép lehet, de az sermogyűjteményben van. • Nagyon fontos lehetett az imára való biztatás. A Leuweni-kódexben találták meg. • Az itteni egyetemi könyvtárat az első világháborúban a németek elpusztították, utána kárpótlásul adtak nekik földolgozott kódexeket. • Ezt a kis kötetet egy Jacques Rosenthal nevű müncheni antikváriusnál vásárolták. • Mikor földolgozták, Georg Leidinger talált benne egy vendégszöveget, amelyet nem értett. Odaadták egy turkológus professzornak (Franz Babinger), aki fölismerte, hogy magyar. 1923: elküldték Gragger Róbertnek, aki rájött, hogy ez egy XIII. századvégi magyar vers. Van egy latin előképe. (Goeffroy, az ágostonos rendház helyettes házfőnöke; Szent Viktor kolostor; nem szóról-szóra fordították le, hanem önálló költői mű.) Hatására teljesen átértékelődött a magyar költészet; úgy gondolták, hogy az ÓMS egy nagy volumenű költészet megmaradt darabja, de történt valami, ami miatt később így elkorcsosult. De nem így volt: csak néhány ilyen mű készült. Majd a kódexeket újra visszaadták Leuwennek, amit a németek megint lebombáztak. Azt hitték, minden elpusztult, de a könyvtárosok néhány értékes kódexet páncélszekrénybe tettek, az ÓMS-mal együtt, és ezek megmenekültek.9 A kódex egy prédikációgyűjtemény, amelynek a két részét csak később kötötték össze. Néhány helyen elkopott; itt nem kivakarták, hanem a használat miatt következett be. A prédikációgyűjtemény járt Magyarországon is. • Olasz szerzetesek prédikációit tartalmazza. • Voltak benne üres lapok, amelyekre biztos, hogy magyar domonkos írt. (A sermók mellett vannak glosszák is.) • Valószínűleg az ÓMS is ekkor került bele. (Az is tudott magyarul, aki a tartalmat írta.)

Ómagyar Mária-siralom -

-

-

-

8 9

A humanisták ennek egy változatát vették át, és ez terjedt el a könyvnyomtatásban. Csak a katolikus igazgató nem akarta odaadni egy szocialista országnak. A könyvtár két részre (francia és vallon) válása után 1982-ben több flamand nyomtatvány ellenében megkapta az OSzK.

25

-

-

Pentaum: itt is volt egy domonkos kolostor, itt köthették be, így juthatott át Itáliába, ahol aztán Rosenthal megvásárolta. Valószínűleg valamelyik apácakolostorban használták. Első sora: Planctus ante nescia (a latinból szó szerint fordították). Szekvencia. • A misében énekelt strófás szerkezetű költemény. • Hasonló, mint a zsolozsmában a himnusz. • A XI. században alakult ki. • A szentlecke utáni énekelt rész. (alleluja, versus, alleluja) Ennek utolsó hangját melizmatikusan, elnyújtva énekelték, ezt nehéz volt megjegyezni, ezért az egyes hangok alá szótagokat írtak. Előbb ezt prózának nevezték, majd szekvenciának (= folytatás, vagyis az alleluja folytatása). Kurzív írással (használati) készült. Ütemhangsúlyos, rímes vers. Sok benne az alliteráció. Ezen kívül még három szekvencia van, ami megmaradt. • Stabat Mater… • Dies Irae… • Veni Sancte Spiritus… (A Tridentinum sokat kiirtott.) Margit és Erzsébet: külföldön is van kultuszuk. (Margit esetében ez a domonkos rendnek köszönhető.) A középkorban sok kísérletet tettek a szentté avatására, de ez csak 1943-ban sikerült. Született két német nyelvű legendája is. 1340: Avignonban megírták a hivatalos életrajzát. Olaszország: voltak stigmái (a ferencesek tiltakoztak, de a domonkosok Siénai Szt. Katalinra hivatkoztak). Marcellus: Margit lelki vezetője. 1271-ben ő írta meg az első életrajz az első szentté avatási kísérletre (tanúkönyvet is készítettek, de az elveszett). Marcellus a magyar provincia priorja volt. 1510 körül egy korábbi fordítást egészít ki Ráskai Lea a Nyulak szigetén (ezt a kolostort a Szt. Miklós kolostor patronálta). Töredékesen megtalálható az OSzK-ban. 1720: Pray György kiadta, kiegészítve az elejét (ennek alapja elveszett). Szent Margit élete volt maga a csoda. (Nem volt pl. levitáció.) Jelleme, miszticizmusra hajlása életéből kivehető (Istenhez misztikusan viszonyult). Az első rész a származását beszéli el. Patrónája: Olimpiadész nemesasszony (legendája szerint neki is voltak stigmái). A zsolozsmát penitenciaként élte meg. (Olvasni tudta, de nem értette.) 1254: rendi káptalan volt a Nyulak szigetén. Itt választották priorrá Umbertus dē Rōmānīst; Margit az ő kezébe tette le az első fogadalmat. Az ima mellett az aszkézis és a munka töltötte ki életét. A vezekléshez az ostorozás, az aszkézishez pedig a betegápolás tartozott hozzá. Fölmerült, hogy az első legenda szerzője az E/3 miatt nem Marcellus volt, de ugyanakkor olyan dolgokat írt le, melyeket csak ő tudhatott.

Margit-legenda -

26

27 .675 oldalból áll.Fratrēs conversī: megtért testvérek. .IV.Nagyszombatba menekülő apácák vihették magukkal.Ma az OSzK-ban található. . . Érdy-kódex: . toll.Szent Brúnó kölni származású volt.1084: a Grenoble melletti Chartreuse-i hegyekben megalapítja rendjét. . művét Jézusnak.) . magyar nyelvű mű élén. a közepén templom van.Az episztolákat (leggyakrabban Szent Pál leveleit használja) és az evangéliumokat magyarázatokkal együtt írja le. . szövege romlott. 1364: Nagy Lajos itt alapított kolostort. . kinek szánja művét. fehér posztóruhát hordanak. . .Városlőd (Lövöld). hogy karthauzi. Prológus: .Ír a nagy rendalapítókról.Leírja. valószínűleg ez volt az otthona.A kolostor külön házakból áll. . . a könyvtár és a vendégszoba. A Karthauzi Névtelen kódexe. (Ő volt az első ismertetője. Nagyszombat: a török időben és a reformáció alatt könyveink gyűjtőhelye. A magyar nyelvű kódexirodalom fordításirodalom. de ez nem biztos.Némasági fogadalmat tesznek. a nap nagy része imával és elmélkedéssel telik. Máriának és Szent Brúnónak ajánlja. . vonalzó. Magyarországi prédikációk a középkor végén Madas Edit: A néma barát megszólal (Utószó) Pozsony. . .Kötelező tárgy volt: pergamen.Fontos náluk a zsolozsma. .Érdy Jánosról nevezték el. közös az ebédlő. alatta vezeklőövvel. (Lehet. pontozó. hogy a Névtelen is sáfár volt.Az anyanyelven terjedő „veszedelmes lutheránus eretnekséggel” is csak így lehet szembeszállni. Művét latinul nem tudó apácák és laikusok számára írta. naponta egyszer étkeznek.Nagyszombatban találták meg a múlt század elején. .Latin nyelvű.) .1876: Volf György adta ki a Nyelvemléktárban. .Ez az első tudatos írói program. a kolostor körüli munkákat végezték. húst nem esznek. azt maga mondja. a sáfár vezette őket.

Logikai érvek mellett szentírási példákat. de ennél sokkal kedveltebbek a perikópa-fordítások.Az advent nemcsak rettegés. Tovább élt a latin nyelvű egyházi irodalom is. Ennek fordították le bizonyos műfajait. A szentekről szóló rész legjellemzőbb műfaja a legenda. A magyar nyelvű kódexirodalom (Madas Edit) 1470-1530 között virágzott föl. De erre az évre teszi a mohácsi csatát is. hanem fölolvasásra készültek. magyar olvasnivalóra vágytak. (Az apácák is szerették volna a szöveget megérteni. A fordítások egy része más kódexekben is megtalálható. így ezek az adatok egy évvel korábbra esnek. és étkezés alatt is föl szokták olvasni). a másodikban az evangéliumok rendjében halad. . (Ebben leírja. .Fölhasznált egy magyar nyelvű posztilláskönyvet is (Guillermus Parisiensis magyarázatain alapuló mű).Prédikációk. minden évben visszatért. november 23-án. században jelent meg egy olyan szélesebb réteg. (A száraz stílus helyett élvezhetően ír. és Madas Edit valószínűbbnek tartja az 1527-es befejezést. . . Sok érzékletes. . . De ő használta mindkét időszámítást. hasonlatot használ.Szerinte az egész élet egy nagy advent. . fizikai munkát végző laikusoknak.Bibliafordítások is vannak. A perikópafordítások után hosszú szentbeszéd következik (23 van összesen).A bonyolultság érték volt. az ellenvéleményeket megcáfolja. Ez egybeesik a humanista latin (kódex)irodalom elindulásával. .) . A Prológus után magyar nyelvű bevezetőt találunk.A karácsony utáni beszédek után a hétköznapokra terelődik a figyelem.Külön beszédet szentel a halálnak és a penitenciának.Férfikolostorban élő. Ez a hatvan-hetven év alatt született meg az írott magyar nyelv. de a rendeké eltérő volt. Műfaját tekintve a kódex: beszéd. de egyszerű képet. vagy a szentek életrajzát is.Olvasni tudó ájtatos nemesasszonyoknak. mert a számozása folyamatos. A perikópák rendje kötött. fölkészülés az Istennel való találkozásra. A világ végét festi meg a Névtelen. . A vasárnapokról két fejezetet írt: az elsőben az episztolák. melyet szigorú szabályok kötöttek. Használható volt egyéni olvasásra.és legendagyűjtemény. már nem elmondásra. hanem várakozás is az öröm napjára. mely a karácsonyra való előkészület (a latin adventus az Úr eljövetelére utal). egyegy bibliai könyv fordítása. .Rendi forrásokra támaszkodva gyűjt anyagot. A mű csonkán maradt ránk. A középkori prédikálás ars volt.A legmelegebb hangú oldalak a karácsonyról szólók. .) Ez meghatározta a műfajokat is. .Imádságok (magánáhítatot szolgáltak). de már eleve félkészen lett bekötve. .) 1527. de latinul már nem.Bonyolult beszédeinek forrása: Temesvári Pelbárt (1435-1504) ferences író Pomerium dē Tempōre című beszédgyűjteménye. a dēvōtiō moderna mozgatta. egyházi szerzőktől vett idézeteket hoz föl. Szűk rétegnek készült. Szent Kelemen ünnepén fejezte be művét. . Témák: .A Névtelen fölvázolja a prédikáció tartalmát is. Ezt az ellentmondást Bán Imre oldja föl: a Névtelen a pisai időszámítást használta. a zsoltárfordítások. Ezt egy újfajta ájtatosság. vagy prédikáció forrásául.Legendák. amelyek a lelki épülést szolgálták. . közös forrásaik a Legenda aurea és a Catalogus Sanctōrum: . 28 .A téma általában a napi evangélium volt. Az ünneppel összhangban minden misére ki van jelölve a megfelelő lecke és evangéliumi szakasz (perikópa). hogy sok évig tartott a fordítói munka.Latinul nem tudó apácáknak. Leír legendákat. A XV. gyakran a rendalapítóról szóltak (a szent ünnepén. a Névtelen viszont nem a karthauziak rendszerét követi. . . Krisztus dicsőséges eljövetelére. és az imát mondani.A magyar szentekről szóló legendái a magyar történetírás kezdeteinek is tekinthetők. amely már tudott írni és olvasni magyarul.Az egyházi évet az advent vezeti be. vagyis a magyar nyelvű kódexirodalom fordításirodalom (csak nyelvében új). közösségi fölolvasásra.

Ferenc Gubbióban12 szelídített meg egy gyilkos farkast. ötven kódex maradt fönn. .) A fordítók a rendek férfitagjai voltak. a pokol fenyegetéséről). az volt bennük. . . így lesz más (pl.Karthauzi Névtelen. d. Ez majdnem teljes. A fordító neve legtöbbször ismeretlen.Cél.Csak kilenc kötete jelent meg. az Akadémia nyelvtudományi intézete. ahogyan azt a közönség. . átírás. II. .Célja: ha egy kódex elpusztul. bevezető.Csak kis kódexeket mutat be. .11 Tartalma: átírás. legalább a hasonmása maradjon fönn.Döbrentei Gáborról nevezték el. A múlt század húszas éveitől kezdték őket megint rendszeresen gyűjteni. de nem köti össze őket).Mellékjeles: mellékjelekkel dolgozik. a latinnal nem foglalkozik. .Megvannak a latin forrásai (ezek nélkül sokszor nem is értenénk). mert Ferencre emlékeztette őket.Sörényházi Márta A kódexeket a török elől menekülő apácák vitték magukkal (pl.Kezdeményezők: Nyelvtudományi Társaság.Tartalma: fac simile. az erényről. a nagyobbak földolgozására nem vállalkozott.Tartalmazza az Énekek éneke fordítását. csak később következtették ki. száz évvel megelőzi a többit. .Őrzési hely .Egykori őrzési hely (Érsekújvár) .A korai kódexek közül egyedül ez maradt fönn.Szt.1370 körül fordították. és pl. magántulajdonba kerültek. hogy ezek hozzáférhetők legyenek. az egész város meggyászolta.A név nem tartalmazza a témát Igény volt rá. Régi magyar kódexek: . Miután elpusztult. .Ez a sorozat a világháború alatt indult.10 . . l. kurzív az á.Kb.1440 körül másolták. . mindegyik kapott egy nevet. .négyszáz lehetett. Toldy Ferenc nevezte el őket. hogy a kódexek a diákok számára is hozzáférhetővé váljanak. .Nyujtódi András: Tövisen lefordította Judit könyvét Judit nevű testvére számára. latin. (Eredetileg három. . .Basztard írásmódú: a kurzív és a könyvírás elemeit is tartalmazza (pl. Jókai-kódex: . de azért vannak kivételek. A kódexek vegyes tartalmúak. Fattyúírásnak is nevezik. Kétféle helyesírás-típus van: . nincs letisztázva. bevezető. . bevezető. ezért 1876-tól Volf György nyelvész elkészíti a Nyelvemléktár tizenöt kötetét. 29 . 10 11 Ez egy autográf. József föloszlatásai miatt ezek szétszóródtak.Tartalma: Szent Ferenc és társai élete és csodái. vagy a megrendelő igényelte.1985-től huszonöt kötete jelent meg.Híres ember (Jókai) .Tartalma: fac simile. . . A domonkos apácák számára fordította le Szent Ágoston reguláját. A neve sincs rajta. végül vegyes sorozat lett. a bűnről. .Kancelláriai: a latinban nem létező betűket egy betűkombinációval adják meg.Első ismertető (Érdy) . Hogy meg lehessen különböztetni őket. tipikusan a népi kódexek írásmódja. átírás. 12 Gubbio Assisitől nem messze található. palatalizáció).Traktátusok vagy elmélkedések valamilyen kegyes témáról (pl. betűhű átírással készült. néhányat mégis ismerünk.Váci Pál: Birk-kódex.Egykori tulajdonos (Czech) . Cōdicēs Hungaricī: . Nagyszombatba). az ELTE tanszékei. hogy nincs föltüntetve a másoló neve. Kb. . Döbrentei-kódex: . Van.Ráskai Lea . bizonyos szempontok alapján. amelyet aztán két éven át minden nap más család etetett.

• Szentekről ír. ezt a cseh nyelvben Husz János vezette be.Jordánszky-kódex: • 1519 körül készült. (A katolikusoknál nem olyan központi. . mint a protestánsoknál. hogy 1438/39-ben egy Tamás és egy Bálint nevű eretnek klerikus menekült a Szerémségből Moldvába.Miután Kinizsi Pál meghalt. canticumok. Bibliafordítások: .Rímes (ölelkező. Szarkai Balázs azt írja a krónikájában. • Vitatkoznak. . (Szabó Flóris pannonhalmi bencés vetette föl újra a kérdést). De ez még nem bizonyíték. . vagy sem. a versszakok első szavainak kezdőbetűiből). . .  Bécsi: kispróféták. • Önállóan megkomponált mű.Festetics-kódex: .) .Jambikus. és az Újszövetséget Szent Pál nélkül. akárcsak a Czech-kódexet. a Festetics.13 A pécsi Thomas és az újlaki Valentinus a prágai egyetemen tanult. Magyar Benigna újra férjhez ment.és a Keszthelyi-kódexben.A százötven zsoltárt és a canticumokat tartalmazza. • A rendi szentekhez rendi forrást használ. Keszthelyi-kódex: .A szerzetesek egy év alatt olvasták el a Bibliát. • A második nagy rész Andrással kezdődik. mert tud Luther föllépéséről.Keresztény költője az V. A két első inkább a verses formát akarja visszaadni. . • Mellékjeles. a Keszthelyi pedig magyaráz.Kinizsiné Magyar Benigna részére készítették.Hasonló a Kulcsár-kódexhez. .  Apor: zsoltárok. • A Karthauzi Névtelen nemcsak a saját kolostora számára írta. • A XV. A sōlis ortus cardine: . • Van előszava (a nyelvemlékeknek általában nincs). • Hozza a vasárnapi episztolákat. . • Három kódexben maradt fönn. • Ószövetségi részleteket tartalmaz.Abecedárium (a g-ig van meg. férjét megpróbálta megölni. • Temesvári Pelbárt alapján van egy nagy prédikációja. században élt. páros stb.A legismertebb a huszitának nevezett Biblia.Imádságra szolgál.Érdy-kódex: • Egész évre szóló perikópa-fordításokat tartalmaz. • 1517 után készült. és itt ismerte meg a huszitizmust. • A vita eredete: Németi György egy moldvai városban másolta (1460). hogy ők eretnek bibliafordítást és helyesírást átvettek volna. . hogy eretnek-e. mert minden ferences kódexünk így készült. 13 Borzalom: a Szentlélek szó helyett Szentszellet szerepel. 30 .Fordítása megtalálható a Döbrentei-. század első harmadában keletkezett. de nem volt boldog.).  Müncheni: evangéliumok. és nem valószínű.

európaibb. Megszentelt hagyománnyal és bensőséggel a Biblia és az élő Egyház látta el. A magyar himnuszok elérik a nyugatiak színvonalát. amelynek eleven része a magyar himnuszköltészet. canticumok. . isteni. Miben áll a himnuszok páratlan értéke? . Tertullianus.Az európai keresztény család közös kincse. egyetemes érvényű formák. vagyis a mostoha történelmi helyzet ellenére Magyarország méltó részese volt a szellemi életnek. ami az emberben örökkévaló. ritmust a római költészettől tanult. 31 . mindannyian e középkori himnuszköltők örökösei vagyunk.Kristályosan tiszta. Eusebius. Plinius. a misében. Erről tanúskodnak: ifj. A keresztény dalköltészet kezdetei a Szentírásig nyúlnak vissza. Forrásai: zsoltárok.) Az ókori himnuszköltészet csúcsán a hispániai Prudentius barokkosan tömött és majdnem romantikusan szertelen himnuszai álltak. zsolozsmában. Nyelvet. . . zsoltárok) valószínűleg prózaritmusos formában készültek. A kereszténység már kezdetben megteremtett valamiféle lírát. A metrikus forma és a strófás szerkezet a klasszikus befolyásnak köszönhető. Benedictus.Megadják azt. . melegebb. de és a modern európai lírában. Középkori egyházi költészet Sík Sándor: Himnuszok könyve Az egyház latin himnuszköltészete és a mindennapi katolikus liturgiában.Édestestvére a zsoltárköltészetnek. Babits azt írja.Ritmikáját a születő európai nyelvek zenéje és hangsúlyviszonya teremtette meg. (A himnuszköltészet atyja: Szent Ambrus.V. de annál egy kicsit színesebb. hangot. Az ismert himnuszok száma megközelíti a félmilliót. Justinus. és koldusok lennénk nélkülük. Lucianus. mint a Te Deum. A legelső művek (Magnificat.

tőle származik a szekvencia újabb. kereszténysége inkább a szívé. század kiváló költője. a latin nyelvű költészet a IV. században külön csoportba foglalhatjuk a kolduló rendek költőit. Nazianzi Szent Gergely. mely az embernek az Istenhez való viszonyát jellemzi. Ő első himnuszait egy fegyveresekkel körülzárt templomban írta. Az egyházi himnuszköltészet nagyjából a Tridentinummal zárul le. Kifejezésmódja tömör és gyakran használ rímeket is (ez a középkorba való átmenetet mutatja). néhány vértanú-éneken kívül nem költött. Elsőként ír zsoltárparafrázisokat. a szimbolikus célzásokat. Fő műve az öt könyvből álló Carmen Paschale. útleírásokat. akik távol álltak a finom görög műveltségtől.A görög keresztény líra gyorsan fejlődött (Alexandriai Kelemen. Ennek a harmonizáló iránynak a képviselője Poitiers-i Szent Hiláriusz (a himnuszköltészetet valószínűleg Phrygiában ismerte meg. A XIII. Pl. a hívek lelkesedésének ébrentartására. a hagyomány rengeteg himnuszt tulajdonít neki. a burgundi Wipo. de szerzőségen nem mindig bizonyítható. Két hosszabb: A sōlis ortus cardine. Sancte venite (legrégibb eucharisztikus himnusz). didaktikus és elbeszélő költészete is. költői leveleket. A XIV. rímes formája. Beda Venerabilis is szerzett himnuszokat. században jelent meg. pl. teológiai tartalmú himnusza maradt ránk). jambusi dimeterben íródtak. sok himnusza maradt ránk. Hermannus Contractus (ő írta a középkor első világkrónikáját). de lemond a világi javakról és pap lesz. Az ambrusi himnusz születésének körülményei mindenkorra eldöntötték. Nagy Károly körében három jeles himnuszköltőt találunk: Paulus Diaconus. tiszta latinságú. század közepén született. Szent Teodulf. elégiákat. Peccham János. században élt Itáliában. Alquin tanítványa volt Rabanus Maurus. Egyéniségét tekintve sokkal jelentősebb volt Prudentius. Az egyházi év ünnepeire írt himnuszai mellett találunk dicsőítő verseket. Az utolsó ókori himnuszköltő Coelius Sedulius (V. század angol történetírója. Celanói Tamás (Szent Ferenc életrajza. az első három évszázadban keresztényüldözések voltak. terjengős költemények. A középkor Szent Bernátot tartotta a legnagyobb himnuszköltőnek. Szent Félix születésnapján írt 13 vers alkotja. A középkori himnuszköltészet a csúcsát Szentviktori Ádámban éri el. sírföliratokat is. Költészetének jelentős részét a védőszentje. Damiáni Szent Péter a XI. de kiderült. hogy a műfaj az egyházi közösségeknek szól. Hostis Herodes impie kezdetűek. komoly. A X. Aquinói Szent Tamás. A nyugati himnuszköltészet igazi megteremtője Szent Ambrus. bár az sokkal eredetibb.: Veni Creator Spiritus. főleg Mária-énekek. Nem kedvezett a gyakorlatias római szellem. századig nyúlik vissza. Az írországi himnuszköltészet a VII. ragyogóbb. a leghíresebbek Kempis Tamás magánájtatosságra írt himnuszai. 32 . század vége. Szent Bonaventura. umbriai Alquin. Az írekével nagyjából egykorú a mozarab himnuszköltészet. színesebb. Leghőbb vágya. az egyházi ének reformátora. Philippe de Gréve anyanyelvén is írt. Míg Szent Ambrus római. Sevillai Isodorus szerint a milánói egyházból terjedt el a nyugati egyházban ez a költészet (Szent Ágostonra is nagy hatással volt). és a humanista költő erősen függ a klasszikusoktól is. addig ő spanyol. Nyugaton kevésbé talált kedvező talajra a líra. Egyesíteni kellett a keresztény és római elemet. Népszerű volt a cisztercita Löweni Arnulf. harmonikus. a Liber Cathemrinon tartozik a lírához. Abelárd. A kolduló rendek ellenfele. Dies irae). Külön kört alkotnak a szentgalleni himnuszszerző szerzetesek: Boldog Notker (a szekvenciaköltészet első képviselője). és ezentúl ez lett a keresztény költészetben az uralkodó forma. Ihletője az az ősi érzelem. ifjabb Hartmann. melyet az arabok közt lakó spanyolországi gót keresztények műveltek. a verselés). Szent Efrém). három töredékes. a kereszténység az alsóbb osztályokban terjedt inkább. Szereti a didaktikus vonatkozásokat. Pange lingua. Ennek csak kis része. nyugodt. Szent Paulinus szintén a IV. századtól hatnak a himnuszköltészetre az újlatin nyelvek. Jeles költő volt viszont teológiai ellenfele. II. A középkori himnuszköltészet virágkorát Hildebert Tours-i érsek nyitja meg. Az utolsó nagy középkori himnuszköltő Jacopone da Todi: olasz és latin nyelven is alkotott. századtól hanyatlik a himnuszköltészet (lazul a szerkezet. Kb. század első fele). Ezek többnyire hosszú. hogy az egész állam megtérjen. Körülötte kis költőkör alakult ki. A humanista költészet is fölveszi a himnuszt a műfajai közé. a fantáziáé. rengeteg himnuszt tulajdonítottak neki. híres a Szentháromsághimnusza. amelyet az Úr csodáiról írt hexameterekben. Nős. Eredetileg görög nyelvet használtak. és az együtt imádkozó közösség érzelmeit fejezi ki. Nagy Szent Gergely a liturgia első szervezője is volt. Venantius Fortunatus a VI. 200 maradt fönn. Hat ismert himnusza közül kettő remekmű: Vexilla regis. A VII. Vezéralakja Sevillai Isidorus. ezen kívül csak néhány himnuszt írt. ezt mutatja szimbolikus.

mikor megvádolták. . a gradualénak a himnuszanyaga. Szedő Dénes. glosszák. a Bolondok Ünnepének Szamár-éneke (népies). Természetesen nem állapíthatók meg ilyen éles korszakhatárok. trochaikus. a Lélek bűvös lehelete szól a himnuszokból. hogy elbűvöli a népet. Kódexirodalmunk egyik legjelentősebb darabja Szt. VI. ekkor készültek első himnuszfordításai. és az itáliaiak elhagyták Budát. Vannak köztük hagyományosan kialakult műfajok: hóra-énekek. ezért nevezték sequentiának. a zsolozsmába vagy miseszövegbe betoldott a tropus.) 1480. a régebbi forma a Dadogó Notker nevéhez fűződik (prózai sorokból áll). Ennek a breviáriumi költészetnek is megvan a formai hagyománya: négysoros strófák jambikus dimeterrel. állandó kapcsolat kezdete. hogy 1490 után Ficino leveleiben nincs magyar vonatkozás. A magyar himnuszfordítás klasszikus főműve Babits Mihály Amor sanctusa. az ajánlás csak 1478 végén került hozzá Budán (Mátyás befogadta az inkvizíció elől menekülő szerzőt.Az elsősorban közösségi használatra íródott költemények a liturgikus himnuszok. a másik a trochaikus trimeterből fejlődött ki. . Kisebb a missalénak és énekes párjának. A késő középkorban egész officiumokat írtak versben. Mátyás király halála). október 1. Paulinus feleségéhez írt üdvözlő verse. psalteriumok. Nolai Szt. 33 .Ekkor sem vált az ideológia részévé. Nagyon sok egyéni himnusz is maradt fönn: ezek tulajdonképpen verses imádságok és elmélkedések.Marsilio Ficino dolgozta ki Firenzében. Nem éneklésre készültek. Galeotto. Egy-egy himnuszt a papi breviáriumok is tartalmaznak. A magyar himnuszfordítás is tekintélyes múlttal rendelkezik (ÓMS: XII. századi latin mű fordítása). Sík Sándor az első tanulmányát 1910-ben írta. Igaz mindkét értelemben: nagy költészet és nagy bűvölet. ezért formájuk szabadabb. Bernát himnusza a fölfeszített Jézushoz. Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus Kulcsár Péter: Az újplatonizmus Magyarországon Újplatonista gondolatrendszer (Huszti József megállapításai). • A tanok innen terjedtek Lengyelországba (Callimachus Experiens) és Bécsbe. Ambrus. – Nagy vers ez.Janus halálával a Ficinóval való kapcsolat megszakadt. A középkori nyelvhasználat elsősorban ezeket nevezte himnuszoknak. de tárgyuk vagy szerzőjük révén mégis belső rokonságban vannak vele. melyeket nem számítanak a tulajdonképpeni himnuszköltészethez. . a valós élethez közelebb álló újplatonizmus kidolgozása. A breviáriumi himnuszok legnagyobb részét megtaláljuk a kódexeinkben. A misében a lectio után következett. mert nem volt gyakorlati. . • Kísérlet volt egy budai platonista akadémia alapítására is. . Dē incognitis vulgō. Geréb László. .Az Alpokon túl először Magyarországon vált ismertté (Janus Pannonius hozta magával). Mondta Szt.Az első neoplatonikus ihletésű mű.: Ficino két könyvét Mátyásnak ajánlja. A liturgiába később betoldott ének a cantio. eközben Ficino „megtért” (keresztény szellemű. Fordítottak még: Horváth Béla. asklipiadesi. Rosariumok. de van köztük sapphói. Vannak olyan darabok. .Magyarországi története: 1476/77-től 1490-ig (Francesco Bandini.De nem Mátyásnak írta. változatosabb. Ficino barátja Magyarországra érkezik. Annyiban helytálló. Sárközi György. Alquin verse az emberi méltóságról. A fejlődés során két ága alakult ki. nagy varázsige. ezt historia rhytmicának nevezték. Grande carmen istud est.

nemzetek fölötti egységét.Látható belőle. • Fönntartotta a tudományok és az irodalom középkorra jellemző. . hierarchiáját a világmindenségben. . mozgékonyabb az eredetihez képest. . Leonardo da Vinci).Pregnánsabban mutatja a gyakorlatiasságot.Az újplatonizmus egész ismeretanyagát előadja. vagy Váradi Péter. . . • A klasszikus latin nyelvet elevenítették föl. jobb. Ulászlóhoz szóló előszava. • A reneszánsz polgárság világi ideológiája. A papok életmódját természetellenesnek tartja. • Lényege az ember. ezért a magyarországi változat kissé önállóbb. de az ideális harmónia keresése miatt ezt csak bizonyos fokig tudta megvalósítani.A polgárság új eszméket hirdetett. Báthory Miklós (váci püspök). Mátyás sokra tartja a fiziognómia tudományát (ez az emberek kiismerésében segíti). . . egymáshoz való viszonyát. Beatrix és Bonfini közt pedig kimutathatóan rossz lett a viszony. . és Corvin János római eredetét dokumentálja. . hogy a fejedelmi udvar teljes légkörét az újplatonizmus hatotta át.Formájában.1492 ősz: még egy budai platonista mű. hanem eszköz a politikai gyakorlat számára.Bőségesen foglalkozik a Mátyás körüli vitákkal. a természet és az ember nagy földi harmóniája volt. Apuleius. sablonok. mert éppen Beatrix volt az.Uralkodó lesz a valóságábrázolás igénye. és a művészetek egyetemes stílusát jelölő kategória.A Libellus eltűnt. a reneszánsz elemeit használja föl. . Az újplatonikus eszméket hirdető Mátyást egész Itália ismeri (Aurelio Brandolini Lippo. akiket a király előszeretettel idéz: Avicenna. az élet pedig nem a túlvilág előkészítője.Az írás a király fiának lett ajánlva. akit 1484-ben börtönbe vetett). Mátyást az elvbarátság nem befolyásolta (pl.1485-ben keletkezett. kutatómunkájának. . a gyarmatokon mészárolták az embereket. 34 . . az antik kultúrát kellett fölhasználnia. Garázda Péter. de ez ellentmondásba került a valósággal: milliók kerültek nyomorba.E gondolatvilághoz alkalmazkodott a budai könyvtár is.Legfontosabb szellemi áramlata a humanizmus. ezért el kell távolítani őket. három nap után Mátyás belátja.) Reneszánsz – bevezetés . Ficino barátai: Váradi Péter (kalocsai érsek.1485-ben keletkezett (Galeotto). és próbált mostohafia útjába állni. . . .Libellus: a Corvinusok genealógiáját tartalmazza.Az európai kultúrának a középkort követő nagy korszaka. szemérmes házastársi szerelem) és Beatrix (szüzesség) áll szemben egymással. . . címében is Platónra utal.Gyökeresen új jelenség még a reformáció. cicerói prózastílus. művészetének. fölújított klasszikus műfajok. .Társadalmi alapja a polgárság. aki mindenképpen gyereket akart. rá Janus. amely ellentétes a reneszánsszal és a humanizmussal. De dictis ac factis regis Mathiae. . Antonio Bonfini Magyar történetének II. A magyarországi újplatonizmus nem teológia. ha tartózkodnak a testi szerelemtől.Hogy a középkori vallásos világnézettel szembe tudjon szállni. Az újplatonizmus Magyarországon nem rendelkezett társadalmi bázissal. nem filozófia.De ez nem valószínű. . . • Benne foglaltatott az ókori klasszikusok tekintélye is. .Valójában Mátyás (tisztes.A reneszánsz célja a világ. a fölkeléseket vérbe fojtották.A föld már nem siralomvölgy volt. A magyar irodalom története 1600-ig (191-266.Érdeklődésének. csak Mátyás tevékenységéhez kapcsolódott. . főkancellár). Symposion dē virginitate et pudicitiā coniugali. Nincs megfelelő nyugalom. Bonfini a királyt tekinti a budai platonista kör szellemi vezetőjének. a retorika uralma.Bonfini műve.Vizsgálja a fogalmak mibenlétét. így egy latin világi erudíció jelölésére is szolgál. . Hippokratész. • Irodalmának nincs külön stílusa. . ahol megkezdődhetett a feudális kötöttségekből való kilépés. irodalmának az ember és a természet lett a tárgya. mégis elválaszthatatlan tőlük.Tekintélyek.

. A magyar reneszánsz kora a XV. • 1450-1530. Filippino Lippi. Ezzel egyidőben beszélhetünk egy budai művészi iskola kialakulásáról is.Budán asztalosműhely működött Benedetto da Maiano vezetésével. Képviselők voltak: • Báthory Miklós • Handó György • Bakócz Tamás Ők egyháziak.A legfőbb műpártoló Bakócz Tamás volt. • 1460 után fiáét.A Jagelló-korban a szerzetesrendekben is több a humanista műveltségű.A magyar kancellárián dolgozóknak példát adott pl. Garázda Péter. történetírás).1468. Ekkor törnek előre a hazai német patríciusok is. • 1530-1570. századra (a nemzeti nyelvek a jellemzők) esik. Mantegna.) • A királyi udvarban kialakult egy platonista kör. melynek tagja volt pl. század közepétől. . századi újplatonista filozófia fölújítása Bizáncban kezdődött.Firenzéből a neoplatonizmus indult ki.és iparművészet meghonosítása. század harmincas éveiig tartott. Schaider Pál. Báthory Vácott. • 1570-1600. pl. a Ficino-féle krisztianizált változatnak viszont igen. . atyja Gemisthos Pléthon (1355-1450). csak szűk térre korlátozódott (pl. . a lengyel Sanoki Gergely és a német kancellárián működő Enea Silvio Piccolomini. . . század fordulóján megújult a krakkói (leghíresebb tanára: Konrad Celtis) és a bécsi (legjelentősebb professzora: Vadianus) egyetem is.Vitéz János volt az első hazai humanista könyvgyűjtő.Legkorábbi jelentkezése a központosításra törekvő királyi hatalom igényeivel állt összefüggésben. megjelennek a világiak is. könyveinek egy része Vespasiano da Bisticcinél készült. hogy csak Mohácsig. . noha jól tudott latinul. Pozsony: Vitéz János alapított egyetemet.Mátyás udvarához kötődik a reneszánsz építészet. • A III-VI. Bolognában Filippo Beroaldo tanított. de közelebb állnak a világi értelmiséghez. Bekényi Benedek. század második felére (a latin a humanizmus a meghatározó) és a XVI. . . Battista Guarinóét. pl. A latin nyelv szerepe ezután is megmaradt. és olaszok kerültek vezető pozícióba is. és a főpapok vitték tovább munkáját.Mátyás halála után a budai udvar szétesett. Werbőczy István. • Magyarországra Janus Pannonius hozta el. .A magyar nyelv nagyon előtérbe került. század közepétől a XVII. Váradi Bácson épített ki kulturális centrumot. Werbőczy 1519-ben magyar nyelven üdvözölte a velencei dogét. A magyar értelmiség külföldön tanult.) A magyar reneszánsz korszakai.Bibliotheca Corvina: 35 . képző. Európát egységesen szemlélve a virágkor a XV. . . vagyis az itáliai kezdetektől). .A legdivatosabb mestereknél tanultak. • 1600-1640. Giovanni Dalmata. • Fölerősödött a hun-magyar azonosság tana.Beatrix királynéval megújultak az olasz-magyar kapcsolatok. Giovanni Fiorentino. . Váradi Péter. (Pogány antikvitással még nem lehetett itt helye.- - Körülbelül három évszázadot ölel föl a reneszánsz (a XIV. Perényi Gábor. • 1447-1460 között: Guarino da Verona (1374-1460) iskolájában. • Firenzei rendszerezője Marsilio Ficino (1433-1499) volt. de ez nem működött sokáig. Pl.A budai nagykancellária humanizálódása csak Mátyás alatt következett be. • Érdeklődtek az asztrológia iránt. A magyar reneszánsz egyben a magyar nyelv irodalmi rangra emelkedésének kora is.A budai és a visegrádi palotában olasz és dalmát mesterek művei díszelegtek. A reneszánsz kultúra kialakulása Magyarországon . . ő emeltette a Bakócz-kápolnát (1506-1507). • A XV. Báthory Miklós. (Nem korlátozható le. • Padovában Calfurnio.

Zrednán született. • Vitéz a kérést csak 1448-ban fogadta el.1438: megkapta a zágrábi őrkanonokságot. március 25-én. lemásolták és kijegyzetelték őket.Zágrábban. így az ehhez szorosan kapcsolódó műfajok honosodtak meg.1457: a Hunyadi-fiúkkal együtt elfogták. • Szerkezetük egyszerű. melyet II. • Az egyszerű körmondatokban elvétve szójátékok. . ami ide tartozott: Báthori László szentírás-magyarázata.  dicsőítő.1472: megbukott Mátyás elleni összeesküvése. A kódexek helyét aztán elfoglalta a nyomtatott könyv. • Minden levélnél megkövetelték a díszítettséget. • Mindössze 160-170 kódex maradt fönn. . a török veszély miatt. Az 1470-es évek elején megalakult az első hazai nyomda Kárai László óbudai prépost kezdeményezésére. (Itt készült a Budai krónika 1473-ban. svasoria • Szigorú szabályok alapján kellett fölépíteni. • A szónoki beszéd elméletét Quintilianus és akkor még egy Cicerónak tulajdonított szöveg alapján alkották meg. időszerű és szükséges. • 1451-ben készült el. laudatoria  buzdító. • Beszéde három pillérre épül: a török elleni háború szent. . ifj. aki Hess Andrást Budára hívta. Plinius.  baráti levél. epistola dedicatoria • A nemes humanisták levele kézről-kézre járt.1436-1444: a budai kancellárián dolgozott. és a magyar küldöttség nevében mondott.Szónoki beszédeinek célja a humanista ékesszólás meghonosítása. . • Hetvennyolc hivatalos. egy magyarról tudunk. . Ide kerültek Janus és Vitéz könyvei is. • Ehhez Seneca. ezek Pálhoz íródtak. ami több mint háromezer művet foglalt magában. horvát kisnemesi családban. A humanista irodalom iránti érdeklődés elsősorban a kancelláriákra jellemző. majd a bécsi egyetemen tanult. valószínűleg Janus Pannonius ösztönzésére. A humanista levél (epistola) és a szónoki beszéd (oratio) - - Vitéz János (1400 körül – 1472) . • Legkidolgozottabb az 1455.1443: megkapta a váradi prépostságot. humanista sablonok találhatók. cohortatoria  meggyőző.1453: kancellár lett. • Két válfaj az. illetve haláluk után. • Csak kettő készült irodalmi céllal. ami igazán irodalmi érdekű. A levél műfaja. epistola familiaris  ajánló levél. amelyek a pápának és a fejedelmeknek szólnak. . A szónoki beszéd. . . és Cicero volt a minta. a leghíresebb korabeli könyvillusztrátor díszítette. Több mint ezer kötetből állt. Főleg latin és görög szövegek kerültek bele. világos. • Ötven Hunyadi János megbízásából íródott. • Három fajtáját különböztették meg. 36 . diplomáciai levelet tartalmaz.1465: esztergomi érsek lett.A korabeli természettudományok közül az asztrológia érdekelte leginkább.) A leghíresebb Aldus Manutius velencei nyomdája volt. • Több kódexét Attavante Attavanti.Leveleskönyv • Pál kancelláriai titkár kérte meg 1445-ben. . . lényegre törő. • Ezek is diplomáciai tevékenységének termékei. hogy gyűjtse össze 1440-1444 közt írt leveleit. . bizonyító. a bécsújhelyi kongresszuson tartott orációja. 1472.• • • • - Mátyás könyvtára. Frigyesnek címzett.

Nagybátyja és nevelője. nagy könyvtára volt.és episztolairodalom .Apja korán meghalt. . Janus Pannonius (1434–1472) . . az édesanya iránti szeretet. .1469: ott volt Olmützben. Homéroszt vagy Plutarkhoszt fordított görögből. ekkor írta Búcsú Váradtól című költeményét.1461-1464: a királynői kancellária (az ottani írásbeliség) vezetője volt.Az oráció műfajához kapcsolódik a következők munkássága: Janus Pannonius. Keserű Mihály.1454: Padovában római és kánonjogot hallgatott.Szívesen használ szójátékot is. Firenzében kódexeket vásárolt Mátyásnak. . és kötetbe gyűjtötte. Guarino iskolájába. Ezen kívül pápai engedélyt kért Vitéz János pozsonyi egyetemének14 fölállításához. ahol megbetegedett és meghalt.Ifjúkorának fő műfaja az epigramma volt.Érdeklődött az újplatonikus filozófia iránt.1482: kalocsai érsek. . inkább száműzetésbe indult. . ahol bekerült Mátyás udvarába. .Műveit állandóan javította. . .Az oráció. .Bolognában tanult. Narniba. Bécsújhelyen részt vett egy birodalmi gyűlésen.1478: a kancellária vezetője. aki 1458-ban meghívta szülővárosába. és pl. . .1458: járt Firenzében. Macedóniai László.Egyetlen fönnmaradt műve a Leveleskönyve. .A legjobb stiliszták közé tartozott Janus Pannonius. . • Alkotásaival jelent meg irodalmunkban a reneszánsz tematika. . de a szerkesztésben egyszerűségre törekedett. Kosztolányi György. Váradi Péter (145?-1503) .Ő is főszervezője lett a Mátyás elleni összeesküvésnek (1471). Vitéz János hívására hazatért Magyarországra.1474: királyi titkár lett. Handó György. főleg a Vitéz-féle összeesküvés után. Vitéz Borbála nevelte.1484-1490: börtönben volt. anyja. • A haza. 1461-ben pedig ő járt Magyarországon.1465: Mátyás követeként Itáliába ment a török elleni segély ügyében. illetve diktált diplomáciai leveleket. ahol Cosimo de Medici vendége volt.Humora mélyén csöndes rezignáltság lappang. hazaindulása előtt Padovában Mantegna kettős portrét festett róla és Galeottóról. hanem Medvevárig. ekkor ismerkedett meg az újplatonizmussal. .Gyakran használ rokon értelmű szavakat.Mátyás megbízásából összegyűjtötte Janus verseit.A diplomáciai leveleket az olasz egyetemeken végzett humanista kancellisták írták.Erősen érezhető rajtuk a retorika. bibliából vagy mitológiából vett példákat. . jelentős szónok Dudith András.Vitéz János útján fejlődtek tovább. mely az 1490-1497 közt írt 131 levelét tartalmazza. . Rómába látogatott. 14 Academia Istropolita. • A családi összetartozás.Mátyás vezető diplomatája. Oláh Miklós. 1467.Mátyás maga is írt. . Marsilio Ficinóval. Mátyás királlyá koronázásán. . .1465-1468: költészetének ez a legjelentősebb időszaka. de nem jutott el Itáliáig. . ekkor pl. Vetési László. .Gyakran visszavonult.1447: Vitéz János Ferrarába küldte. . Verancsics Antal.1464: részt vett a szegedi várba összehívott országgyűlésen. majd megkapta a pécsi püspökséget. .1451: Janus hazajött Váradra. . . vagy a külföldi humanista iskolák. • Az egyén.1468: részt vett a Pogyebrád elleni hadjáratban. . július 20. 37 . . egyet Guarinónak is írt.1455-ben hazajött. Szobatársa Galeotto Marzio volt. ezek stílusát mindig a legújabb humanista divat szabta meg. és kapcsolatba került egy későbbi pápával.Szónoki levél csak néhány maradt ránk. a maga testi-lelki problémáival. mely a török elleni hadjáratról szólt. . . de nem kért kegyelmet.Politikai célokra panegirikuszt írt. Neves levélíró még Brodarics István. . . Mátyás Váradi Péterrel gyűjtette össze.Minden féle levelet írt. lemásolta és terjesztette. .

• A kultúra. frivolitás. Ferrara fejedelmének (Leonello). a panegirikuszok15. • A humanisták három fő műfaját művelték.  Egy részüket ciklusba rendezte. (Ebben is egyedülálló. század közepén még ismert Annalēs az. „Hívő ember költő nem lehet!” • Magyarországi évei alatt Mátyásról.  Erotikus:  Ő az első kamasz-költő. Költői életműve három szakaszra osztható.  Tömörek. 1453-54-ben. a nép üdvözül-e. amelyen szinte egész életében dolgozott.  A vezérepigramma: Kikacagja a római búcsúsokat. 38 . hogy nem is készült el. Lehet. groteszk túlzás. vagy a dicsőítő mű verses változata. • Ígért egy hosszú hadjáratról szóló művet is.  Mennyiségileg ez is jelentős.  Diákcsínyek. padovai korszak.  Monumentális (dicsőítő): Janus ebben kevésbé alkotott nagyot. a szuka szó (latinban lupa) egyrészt farkast. obszcén utalások. elhallgatva kisebb hibáit. hogy ihletőjük a megélt valóság. hazai korszak. • Legkorábbi ilyen műve az Eranemos16.  Hét epigrammából áll.) • Legnagyobb szeretettel a Guarino-dicséneket írta. Elégiái: • 1451 táján Perinushoz írt egyet. így nagy leírások jellemzik. évi szentév alkalmából epigramma-füzért írt. Hunyadi Jánosról és Vitéz Jánosról írt dicsőítő verseket. irodalmi vetélkedések adták az anyagot. Epigrammái. mely Linus atya „ördögűzésének” állít emléket.  Iróniával mondja ki: nem tudja. egyértelmű szójátékok. • Mintája leginkább Martialis volt. • Az 1450. • Legelső elégiái azonban inkább csak költői gyakorlatok. • 1458-1472. Epikus művei. hogy a XVI. • Példaképe Claudius Claudianus.  Legjobb ciklusa az öt versből álló füzér.  Írt pl. • 1454-1458.  Jellemzők: nyers szókimondás. ez szinte himnikus hangvételű. másrészt utcanőt jelent. de a pápa biztosan nyer ezzel a búcsúval. ez még az iskola elvárásainak felel meg. 16 A szelek versenye.  Szívesen használta az irodalmi paródia eszközeit is.  Részletesen tárgyalja Guarino életét is. ferrarai korszak. de ez nincs meg. de lehet. mert a humanistákra nem volt jellemző.  Szatirikus:  A témákat a ferrarai iskola élményanyagából vette. • A Marcello-panegirikuszt 1456-58 között Padovában írta.  Első. A csattanó itt is az utolsó sorban található. retorikus prózában írt antik biográfia. • Korai versei közül kiemelkedik a Búcsú Váradtól című.- - - - • Az átlelkesített természet. • 1447-1454. Ad Gryllum című epigrammája.  Padovában átdolgozta. hogy őt választották volna. 15 Eredetileg a hanyatló római császárkor műfaja volt. aki testi és szellemi öntudatra ébredését versbe foglalta (Életkoráról). rövidebb változata még Ferrarában készült.  A latin nyelvet virtuózan kezeli.  A mester dicsérete egyben a humanizmus dicsérete is. a tudomány és a költészet kultusza.  A döntő mondanivalót a záró epigrammára hagyja: Kigúnyolja Galeotto zarándoklását. megjátszott álszentség.  Pl.  Ma ismert változata Magyarországon készült. • Jelentőségük. 1465-69 között. (Célja mecénása rehabilitálása volt. vagy mecénásának (Marcello).

)  Pacificus: békehozó. 1464. ezért gúnyolták. • Janus Pannonius költői öntudata.  A befejezésben Szent Lászlóhoz könyörög. de ez nem elvetendő. Ez a tulajdonság tehát a múlthoz és a jövőhöz való viszonyban érhető tetten. de a vers annál általánosabb. 1468: hazai elégiáinak művészi sajátságait összegzi. (A költő mindig hangsúlyozta ezt. Pannónia nála egyszerre a haza és a szülőföld. A rezignáció határán járunk. A hosszú hadjárat (1649-1471. • Utolsó verseinek egyike a dunántúli mandulafáról ír (1468). • Foglalkoztatja a török veszedelem is.  Az első három versszak a téli várost írja le. Isten helyezkedik szembe istennel: Janus Marssal. epigramma: Mars istenhez békességért.  Királyok és császárok bölcs mondásai. ami a humanista költészet alapja. • Plótinosz-fordítása elveszett. • 1466-68 között a lét és a nemlét kérdésein elmélkedett leginkább. hanem a súlyos léptű.  Demoszthenész Fülöp-elleni beszédeit fordította le: ez Mátyás nyugati terjeszkedését támadja. hogy barbárföldről jött. Egy szörnyű litániáról van szó.  Propemticon: útravaló. Ez egy imitáció.  A lázbeteg Janus a táborozó Balázsnak. a jövőt szolgáló. Tizenegy szótagú sor. 1458. Prózai írásai: • Humanista volta miatt kötelező volt neki görög szövegeket fordítania. politikai tevékenysége miatt pedig episztolákat írnia. (Janus Rómában is járt: a reneszánsz költészet számára ő az antik Róma fölfedezője. A Jánosból lett Janus. egy jambikus trimeterben való fölsorolásról.  A következő háromban a hírességektől búcsúzik el. Ez az epigramma a kései versek közé tartozik. hogy valóban így legyen.  Primus: az első. A sorokban eleven érzelmek lüktetnek. Kiemelkedik közülük a Galeottóhoz írt levél (1465). halálosztó Mars. A betegség és a halálfélelem ihlette ezeket a műveket. a kezdet istene.) Janus isten minden arsnak. • Két magyarországi fordítása politikai célzatú. Janus Pannonius költeményei. Borbálának halálára. a vers himnikus. (Betegségét természettudományos pontossággal írja le. • Irodalmi leveleiben itthoni csalódottságát panaszolja itáliai barátainak. • Janus neve külön eljárással keletkezett.  Bifrons: kétarcú.  Martialis utánzójának tartja magát. átvezette egy szertartáson. ezt társai is tudták róla.  Mikor a táborban megbetegedett. Az antik műveltségből egyetlen mozzanat lelhető föl: megjelenik Mars isten. szenvelgés nélkül ír benne. 1467: Mátyásnak akart tanácsokat adni.) • Siratóének anyjának.  Tehetséges volt. • 461. 1463. búcsúzkodó vers. szinte keresztény imáról van szó. • Ad animam suam (Lelkéhez). minden civilizációnak a kezdete.  Hét erős keretbe zárt strófából áll. A megszólított itt már nem a keresztény Isten. • 459. epigramma: Thália akarata ellenére megmosta a múzsák tavában (Aioni-tó).  Az iskolában a mester a panegirikusz felé irányította őt. Guarinót vagy Marcellust. melyben már vágyak fogalmazódnak meg. A múltat előhozó. 1466: pesszimista. epigramma: Békéért. Ezekben áldotta meg pl. Janus a kétarcú isten. • Az árvízről. cseh háború) idején írta. Egyesek szerint a háttérben Mátyás (Mars) áll. mert az antik irodalmat utánozni dicsőség volt.- -  Versformája hendekasyllabus17. A költő teljesen tudatosan vállalta az isten ismérveit. 17 39 .  1451 elején írta. • 1456-57: Plutarkhosz Moraliáiból fordított le két részletet. és ez egyben egy istennevet is eredményez. Janus háborús versei jól illeszkednek a Mátyás elleni összeesküvésbe. • 1.

néprajzi és természeti viszonyokat ír le. • Magyarországra először 1460-ban jött. tréfás mondásairól és cselekedeteiről. de többször járt Magyarországon.Ludovicus Tuberno (1459–1523). mint Galeottóé. Padova. többnyire Itáliában írta. • Műve: Kivonatok a magyar történelemről. Philosztratosz műveit fordította. • Legértékesebbek a jelen történetről írt könyvei. . kelet-európai történelmet írt. • Tárgyilagosság és világi szellem jellemzi. de ez csak a középkorias nemesi deákműveltség színvonalán mozgott. • 1486-89. Attila: ez történeti mű. . Corvin Jánosnak ajánlotta. ahol az emlékezés leányai letelepedhetnek. • Négy magyar forrást használ. • Egyetlen történeti érdekű munkája: Mátyás király találó. bölcs.  Nagy Szent Albert óta a hét szabad művészet patrónája Mária volt. Leonardo Bruni).  Van néhány sora. 2. megalapítója a firenzei iskola (Coluccio Salutati. gazdasági. majd rátér saját szerepére).Filippo Buonaccorsi (Callimachus Experiens) (1437–1496) • A lengyel király diplomatája. hadmérnök. hogy megírja Hunyadi János törökverő tetteit. de Magyarországot különösen kiemelte. a szüzességről. Írt a Corvin-ház eredetéről. • Mintája Flavius Blondus (1388–1463). Janus önmagáról itt keveset írt.Követett mintájuk Livius. majd II.A régi anyagot retorikus formába öltik. Példája Valerius Maximus és Antonio Beccadelli volt. Antonio Bonfini (1427–1503) Tanulmányok: Firenze. Így szükség volt egy új típusú történetírásra. • Ferrarában és Padovában tanult. a csaták parancsnoka. 1485.Kiemelkedő alakja Galeotto Marzio (1427–1497) • Janus iskolatársa és legjobb barátja volt. Ulászló hívására ismét az országba jött. A történetírás Mátyás alatt íródott meg Thuróczy János Chronica Hungaroruma. szülővárosa történetéről. Itália. Magyarországra Mátyás hívására jött 1486-ban. . Életműve: A magyar történelem négy és fél könyve. . 1496-tal bezárólag szól a magyar történelemről. • Raguzai származású. • Földrajzi.) . az ékesszólásról.  Guarino Szűz Máriaként van jelen a szentélyben. melyben arról ír.• • A Guarinóhoz szóló panegirikusz. A tudományos irodalom 1.  Hartvik István-életrajza  Szent Imre latin legendája  Szent László latin legendája  Rogerius: Siralmas ének 40 .  Janus viszi át a pannon földre a múzsákat. s a Dráva partján épít szentélyt. • Munkája: Magyarázatok kora eseményeihez 11 könyvben.Elsősorban a mutatós események érdeklik őket. melynek központja mestere lesz. Ferrarát ő tette központtá.  A versbe önmagát is beleírta (előbb szülőhelyéről. . Ferrara. ahol munkájáért magyar nemességet is kapott. de valójában egy Mátyás elleni röpirat. (Egy negatív Attila-képet tesz Mátyáshoz hasonlóvá. hogy Mátyás politikai terveit keresztezze. munkája már tudományosabb.  Itt egy egyetemet képzelhetünk el. de ez nem valósult meg. Igazságra törekvően ír. • A hun-magyar történetet Thuróczytól veszi át. Magyarországra azért jött. .Ez itáliai eredetű.Pietro Ransano (†1492) • Lucerai püspök volt. Marcello dicsérete (1456): ő Padova polgármestere. a történelmet elvilágiasítják. .  Mesterét őszintén csodálta.

1565.és utószava azonban igen. • Váradi Péter Janus Pannonius verseit gyűjtötte össze. - 41 . Jordanes.  1558: német fordításban is megjelenik. Tripartitum • A magyar nemesi szokásjog első tudományos összefoglalása.  III: Szlavónia és Erdély jogszokásai.  Prologus: jogi alapfogalmak ismertetése. Jagelló-kor. helyes értelmezése. A Jagelló-korban a nemzeti párt vezére.és örökösödésjogi kérdések.  I: birtok-. Paulus Diaconus. 3. 1517: itt adta ki saját költségén. család. elő. 1523. • Bécs. • A könyv előtti ajánlólevelet II. Friss anyag esetében szem. 1568. 1492). Az erdélyi római föliratokat már Bonfini is gyűjtötte. Két sikertelen kísérlete (1505. kiadta Seneca Természettudományi kérdések című művét. 1553. • 1514 tavaszára fejezte be. • Brodarics István volt a kezdeményező. 1525: nádor. a városi polgárság és a jobbágyság viszonya. • 1495-től foglalkozott a gyűjtéssel. 1514: királyi személynök. • Maga a könyv nem humanista stílusban íródott. Ulászlónak címezte. – 1542) Nemesi családból származott. Brenner Márton kiadta az első három decast. 4. Kézírásos. még Luthert is meg akarta téríteni. egyetemre később ment (Krakkó. Andrea Navagero. Heltai Gáspár magyarra dolgozta át. (Ez nagyon nehéz szöveg. Zsámboky János gondozásában a teljes mű megjelent. Az első rendszeres kutató Megyericsei János (1470–1517). Janus elégiát Bécsbe küldte kiadásra. pl. • Ivanich Pál Vitéz János leveleit foglalta kötetbe. - - - 5. hogy törvényerőre emelkedjék. Chronica az magyaroknak dolgairól. és innen a vatikáni könyvtárba került. • Ez 1848-ig az uralkodó nemesi osztály fegyvertára volt. • Négy latin kiadásán kívül volt még magyar (Debrecen. német (1599) és horvát (1574) is. fő cél az ő műveit összegyűjteni és kiadni. Levéltárőr lett. A filológia A legsajátosabban humanista tudományág. a hibás szövegrészek helyreállítása. 1526: a felvidéki bányászfelkelést fojtotta el kegyetlenül.  Bázel.  Kolozsvár. kommentálása. • Kötetét Csulai Móré Fülöp vitte Velencébe (1521). Érdekeinek megfelelően pártját és elveit is elárulta. A humanista iskola módszeresen tanította. A pápaság híve. glosszázása. Weres Balázs fordítása). ezért kezdetben csak részlegesen ismerhetik meg.  II: vagyonügyi perek eljárása. 1575. • Itáliában tanulhatott. Föladatai: latin és görög szerzők fölkutatása.• • • Használ külföldi forrásokat is.) A Janus-kiadások Janus a nagy előd. de az Aldus-nyomda nem nyomtatta ki. Piccolomini. • A tankönyv jellegű műnek van egy Prologusa és három könyve.  Bázel. A Hunyadiak korából két jelentősebb munka származik. mert a főurak nem engedték. a görög művek latinra fordítása. • Velence. – 1528) • Az első jelentős klasszika-filológus.és fültanúkra is hivatkozik. 1512) volt. - Werbőczy István (1460 k. és az ez évi országgyűlésen be is mutatta. • Jogszemlélete a hagyományos kánonjogihoz áll közelebb. 1512: ítélőmester. Matheus Fortunatus Pannonius (1480 k. Ez fontos abból a szempontból is. Klasszika-filológiával csak Janus foglalkozott. hogy igazolják a külföld számára: a magyarok nem barbárok.

Elítéli a részegeskedést. hexameterben írta. • Piso Jakab (1470–1527). .A Jagelló-kor költői. 1554.  Indítéka: Nándorfehérvár 1521-es eleste. avagy a keresztesek rabszolga-háborúja:  Egyetlen ismert költői műve. az is véletlenül. Guarino-panegirikusz.Nagyszombati Márton • Bencés szerzetes.  1822 sor hosszú. Beatus Rhenanus: Bázel. 1518: az eddig legteljesebb kötet jelenik meg Joannes Frobenius nyomdájában.  Címe az akkor Homérosznak tulajdonított Békaegérharcra utal.) Werbőczy István: Bécs. • A Janus-követők: néhány név maradt fönn.  Az első magyarországi erazmista. . illetve kárhoztatásáról szól. aki Erasmust személyesen ismerte. • Keresztesháború.  Öt énekből áll. 1517. 1512.  Parasztellenes.  A romlásnak indult jelen. az első négy Esztergomban készült.  Bécs.• • • • • Paulus Crosnensis Ruthenus: Bécs.  A török irodalom terméke. A humanista költészet elterjedése . ezért több mű maradt ránk.  A török veszélyt festi le. 1522: az 1518-ban Gyulafehérváron talált eddig kiadatlan munkák ezek. • Hagymási Bálint műve a bor és a víz dicséretéről. • Elterjedtebb a nyomtatás.  1515-ben kezdte írni. Adrianus Wolphardus (1491-1544): Bologna.Magyarországon Janus honosítja meg.  1519-ben jelent meg Bécsben. • Fodor Kristóf • Bakócz Ferenc (144?–1508) • Báthory Miklós (1430–1506) • Garázda Péter (1450–1507) • Megyericsei János . Magyarországra 1511-ben jött. Bécs. (Ennek ajánlólevelében egy újszerű Janusértékelés olvasható. 1523: Szalkay László egri püspöknek ajánlotta. Magyi Sebestyén: Bologna. 1514: Bekényi Benedeknek küld tíz elégiát nyomtatásra. Guarino-panegirikusz. 1513. • Egyetlen fönnmaradt műve: Magyarország főuraihoz.Taurinus (Stieröxel) István (1480 k. Wernher György adta ki. Krakkóban és Bécsben tanult. 42 .  Disztichonban íródott.  Művét három énekre tagolta.  Erdélyi szász patrícius származású. • Meghatározók: Konrad Celtis és Vadianus (Joachim Watt). a humanista buzdító beszéd költői változata. az ötödik Gyulafehérvárott. – 1591) • Morvaországi német származású volt. Hagenau.  A megszépített magyar múltat tárja a széthúzó nemesség elé.  Néhány versét halála után barátja.

kimaradt az ige és egy kérdőjel a szövegben.) De a tacitusi fordulatok Sallustiusnál éppúgy megtalálhatók.) Majer Fidél kiadási elve és gyakorlata - - - - - - - 43 . Nagyon sok a következetlen. írásművészete csúcsának tekinthetők. vö. • Paleográfiai szempontból Pray változata a legvalószínűbb. helyes olvasata. más helyre teszi a zárójelet. nyilvánvaló. pl. Ismét nem az eredeti pécsi kódexet vették alapul. (Még rosszabb változat szerepel a Pray-kódexben és a Kaprinaikódexben. de közben eltévedt. Forgách legtöbbet idézett mondata. Bártfai Szabó László: a pécsi Forgách-kódex akadémiai kiadása rossz. Részletesebbé is formálta a szöveget. Nagyon korszerűtlen. bizonytalan pl. Pl. A különbség csak annyi. prius szerepel. de Majer szövege csak kevés segítséget ad. század egyik legjelentősebb humanista történetírója. Jellegzetesen szórakozottságból adódó mondatszerkesztési hiba található a könyv elején. peius. századi humanista litteratura műfajai és képviselői Borzsák István: Forgách Ferenc és Tacitus Forgách tanulmánya („csak amolyan könyvismertetés”) Forgách Ferenc a XVI. 1788: Horányi Elek kiadja. de nincs szöveg-alapja. helyett ad + acc. fordulatok esetében különbséget kell tenni a szándékolt és véletlen ismétlések között. nem a tiltakozó Ferdinánd. Zrínyi és a gyulai Kerecsényi László összehasonlítása. Balassa Menyhárt. ahol egy betűn múlik a mondat értelme.). Az ismétlődő szavak. de az intellexerat alanyát csak bizonytalankodva lehet azonosítani a pontifexszel. hogy Forgách ítéletei ritkán tömörek és alig említenek pozitívumokat. 1866: a Monumenta Hungariae Historica sorozatában is megjelent. ahogy Schwartner kollacionálta. írásjelek rossz alkalmazása). A pongyolaság a közönséges nyelvtani dolgokra is kiterjed. Vannak refrénszerűen ismétlődő gondolatok. majd Szalay László. eltérő a szöveg. A nem éppen cicerói és nem is tacitusi mondat értelmét ki lehet találni. csak az író elfelejtette. Majer a Delfino győri püspökségéről szóló részben is hagy ki részeket. az isteni jelző esetében. Összehasonlítva a Monumenta Germaniae Historicával: Forgách-csal kapcsolatban csak két helyen találkozunk a modern szövegkritikára utaló jegyzetekkel. Horatius és Tacitus ismétléseinek kitapintható szerepe van. • A következményes befejezés igealakjának vitathatósága már nem is szúr szemet. de nagyon sok hibával (Forgách mégis ezzel vált híressé). = Le kell fordítani a teljes szöveget (ezt Pirnát Antal fogalmazta meg). 1914: a pécsi ismét hozzáférhetővé válik.) Pl. A többi esetben Majer pótolta a tárgyat vagy az alanyt. hogy a latin mondat beteg. (Pl. 200 évig csak kézirat (kivéve a Szigeti veszedelemről szóló rész). melyet Majer Fidél (Esterházy-nevelő) őrzött. Pl. a visszaható és mutató névmás használata. A legtöbbet meg lehet fejteni. Ki akarta adni: Majer Fidél. akárcsak Tacitus esetében. néhány helyen ez itt is érvényes. de ezek nem olyan veszélyesek (ennek minősül a helytelen elválasztás. Gyakoriak a sajtóhibák. Forgách latinságán nyomot hagyott az olasz környezet is (dat. a tacitusi mintaképpel. Sörös Pongrác ezt tacitusi sajátosságnak minősítette (ezek közt említi még a szerkezet egységének gyakori föladását is). Vannak helyek. hanem az Istvánffy Miklóstól származót. A XVI.VII. hogy Szolimán magyarázkodott. Kerecsényit már korábban megbélyegezte. Az ellentét mintája Tacitus Otho-jellemzése. pl. végül Toldy Ferenc valósította meg. pongyola szerkesztésű mondat. 1811: a pécsi változatait Schwartner Márton átvezette a Kaprinai-kódexbe. Forgách pongyolaságára példa a Don Carlos-történet vége. akkor azt írták mellé.) Ha az eredeti szöveg hibás. • Az író vagy szórakozott volt. de ezt nem jelezte. (Vergilius. Ugyanígy negatív Izabella és János Zsigmond leírása is. (Minden fordítás csak találgatás lehet. hogyan kezdte a mondatot. vagy összekeverte a latin szerkezeteket. Dobó István és Nádasdy Tamás jellemzésében (de ennyire azonos sablonokat Tacitus esetében nem találunk). Forgách summázó jellemzései. Kb. • A Horányi-féle javítás szellemes.

Arminius jóval későbbi tragikus bukása. • A legtacitusibb részek: ironikus és szarkasztikus megjegyzések (pl. Liviustól származik. Ez öröklődött aztán Söröstől Pintér Jenőig. majd a kronológia mellőzésével a nagy ellenfél. (Szekfű Gyula is így említi. hogy miből adódik Forgách tragikus történelemszemlélete. addig Forgách ezt és a disciplinát alig látta meg a főszereplőkben. • A legtacitusibbnak tűnő fogalmazásról is kiderülhet. mi az alapja? Toldyig és Toldynál sem található meg. Tacitusról ez egyáltalán nem mondható el.- - - - - - A legművészibb lapok közt tartja számon Pirnát Antal az 1557. • Olyan részt. a Ferdinándhoz intézett „Deliberatio”. aki kifogásolni merte Forgách latinosságát. Szolimán önkéntes visszavonulása növelte dicsőségét. A keresztény humanizmus .) Tudós humanista irodalom 1. hogy a római író alapos ismerete nálunk először Forgáchnál tapintható ki. amiért olyannak festette le a korát. az Annalēs vagy a Historiae elején van. F. évi krónika zárását (hírhedt nagyurak jellemzése). Itt ír még a Perényi-család botrányos történetéről. • Forgách nagyon terjengős. Simon úgy vélte. Forgách szerint azért indít hadjáratot Szigetvár ellen. V. 416–437. „széles”. Itt ír a Balassa-család homályos eredetéről (az író katona-testvére. • Fönntartásokkal megkockáztatható: a keresztény uralkodók elé is példaképül állított Szolimán és a romlott Szelim ellentéte esetleg ókori mintára vezethető vissza (a bölcs Dareios és a fölfuvalkodott Xerxész kapcsolata). Egyre ritkábban olvasták Tacitust és Forgáchot is. hogy Tacitust sem káromolták. és két különböző összefüggésbe helyezi. Fölmerül Forgách machiavellista műveltségének kérdése is.) A magyar irodalom története 1600-ig (272–303. • Pl. De akkor honnan ered. ezt a részt ki kell hagyni). Ír arról. • Ezáltal meggondolandónak tarthatjuk a jelzőt (Szamosközyre jobban illene). Országh Kristófról. • A rezignált tacitusi eszmefuttatás folytatása a Bona Sforza és ugyanolyan fia-lánya erkölcstelensége. de Forgách félbeszakítja a tacitusi gondolatmenetet. • A Padovában nevelődött magyarok hallhatták Francesco Robortellótól (itt a Zápolyai család bűnösségét szokták idézni). és ez az egyszer elhangzott összehasonlítás így könnyen meggyökeresedett. hogy vallása parancsa szerint ellenséges földön érje a halál). • A Báthoryak leírásában valószínűleg az Annalēs IV. • Forgách sine irā et studiō nyilatkozatában is nyilvánvaló Tacitus ismerete. Szelimre is a xerxészi elvakultság jellemző. Szerinte Forgách is pszichologikus momentumokra épít a jellemzéseiben. • De míg Tacitus rendületlenül hitt a virtusban. majd jönnek a baljós előjelek (Lepanto = második Szalamisz). • A nyelv helyenként darabos. Károly és Szolimán közt (1557: meghal legkedvesebb felesége. (Tacitusnál: Germanicus búcsúztatása. = mértéktartó lesz. Bártfai Szabó Lászlótól napjainkig. Ezért megtévesztő a „tacitusiság” kinyilvánítása. könyvének szubjektív kitérése hatott rá. A fides-perfidia problémáját Tacitus is többször érinti. • Tanulhatta Tacitustól is.) Tény. • Klaniczay Tibor szerint ez egyértelműen kimutatható. Mondhatjuk-e Forgách Ferencet „magyar Tacitusnak”? • Csak lényeges fönntartásokkal. „ezért szoktuk magyar Tacitusnak nevezni”. ha néhol sikerül néhány tacitusi fordulatot kitapintani. az a kérdés. Forgáchnál nem találunk. ő csak annyit jegyez meg. mint amilyen az Agricola.Rotterdami Erasmus (1466–1536) 44 . • Történeti műve azonban alig mutatja nyomát Machiavelli eszméinek. Bíró Vencel volt. Forgách párhuzamot von a kor két legjelentősebb uralkodója. hogy Forgách jól ismerte Tacitust. és vannak rá emlékeztető éthosú részek is. Ez a hűtlenség és árulás folyamatos fölháborodással tölti el az írót. Dobó Istvánról). hogy ez érdemben hozzájárult-e történetírói szemléletének kialakulásához. • Sörös Pongrác a külső szerkezet és az annalista elemek alapján egyértelműsíti a tacitusi hatást. Bebek Györgyről. hogy pl. az utolsó. • Nem tagadható. amilyen volt.

a latinban és a héberben jártas tudós. 1536). pl. • Zágrábi. • A humanista filológusképzést a protestáns iskolák föladatának tartotta. majd a török támadás előzményeit és okait írja le. de az egyháztól soha nem szakadt el. • Ezen kívül egyetlen nagy szabású műve a mohácsi csatáról készített emlékirata. Honterus János (Brassó. de hangvétele nem az. Föltűntek a humanista műveltségű iskolamesterek: Cordatus Konrád. Magyar földön magyarul először Újszigeten nyomtattak. • Első magyarországi hirdetői már II. szinte az egyetlen kifejezési eszköze. vele menekült Pozsonyba. Irodalomnak az számított. Brodarics István. 45 . • Erasmus híve. Zsámboky János. Oláh Miklós. de a protestáns diákok továbbmentek Wittenbergbe. és pozitív tartalommal töltötték meg. – 1539) • A Szerémségben született. • Sylvester biblia-fordítása. Lajos udvarában föltűnnek (Piso Jakab. Melanchton Fülöp (1497–1560) • A wittenbergi egyetem tanára és Luther tanítványa volt. János pártján állt pl. • A klasszikus nyelvek és az antik kultúra ismerete már a szent iratok értelmezéséhez kellett. • Mária királyné titkára és udvari papja volt. A nemesség a magyart. Ráskai Gáspár. Akik itt tanultak. Erasmus tanait hozták haza. tisztviselők. 1534). Pesti Gábor. • Szükségesnek tartotta az egyház belső megújulását. 18 Ferdinánd mellett volt pl. A humanista emlékirat Bonfini után időszerűvé válik a jelen vagy a közelmúlt eseményeinek leírása.Brodarics István (1470 k. Verancsics Antal. Istvánfi Pál. Cox Lénárd. Bécsbe. 1541 után a budai központ fölbomlik. • 1542-ben hazatért. Hagymási Bálint. a polgárság a németet tekintette irodalmi nyelvnek. A két legkorábbi nyomda a brassói (Honterus. Magyarországot egyre inkább a kereszténység védőbástyájaként értékelték. . városi lelkészek. • Bevezetőül röviden jellemzi a királyt és a főurakat. a humanista műveltséget már itthon szerezte meg. pécsi és esztergomi kanonoksága után kancellár és szerémi püspök lett. • Az erazmista csoport tagja lett. Brodarics. • A melanchtoni humanizmus képviselőivel együtt őrizték a nemesi öntudatot. ismerteti a földrajzi körülményeket is. János halála után sokan átálltak Ferdinánd mellé. • A levél a legfontosabb. a műveket Bécsben és Krakkóban adták ki. Nádasdy Tamás. szerényebb jövedelmű polgárok. • Ébresztője lett a nemzeti nyelvek tudatos irodalmi művelésének. Pesti). • Humanista ideálja: a görögben. Brüsszelbe. 1541. a humanisták latinul író csoportja működött itt tovább. Forgách Ferenc és Istvánffy Miklós. • Eszméi a reformáció előkészítői voltak. A Mohács utáni humanizmus legbiztosabb bázisát a fejlett városok patrícius polgársága jelentette. de az országban nem volt nyomda. A nyugati keresztény humanizmus új tendenciái a bécsi és a krakkói egyetem útján váltak Magyarországon ismertté. kancellár lett. • Az ő költségén tanult külföldön Zsámboky János. Oláh.18 A Habsburgok számára magyar művelődésügy nem létezett. • Az első történeti emlékirat szerzője.- - - - • A modern gondolkodás és a kritikai szellem úttörője.Oláh Miklós (1493–1568) • Nagyszebenben született. • Sylvester János: Grammatica. Eck Bálint. . és esztergomi érsek. Az erasmusi humanizmus. de át is értékelték. amelyek az ő művét is kiegészíthetik. amit nyomtatásban kiadtak. Ferdinánd és János körül csoportosulnak. a humanisták a két király. ma két mű ismert. Werbőczy. 1539. majd zágrábi és egri püspök. Írói többségükben tanárok. 2. 1535) és a sárvár-újszigeti (Nádasdy Sylvester ösztönzésére. Zay Ferenc. • Műve polemikus célzatú.

• Visszaemlékezéseit Verancsics számára írta le. 1563). Kolozsvár. . • 1563-ban Belgiumban is járt. Moldva és a Havasalföld római emlékeinek leírását. 1551. • Minden ismerősétől gyűjtött információt. 1560). • Egy rövid emlékezet Izabella meghiúsult tervéről szól (Bornemisza Tamás műve). 1539. akárcsak Oláh. • Mindszenti Gábor diáriuma öreg János király halálárul. a bécsi egyetemre 1548-ban iratkozott be.  Molnár Gergely (†1558): A latin nyelvtan elemei.  Leírásai líraiak. Melanchtont is hallgatta. 1565. Szerémi György emlékirata (1545–1547) • Szerémi udvari káplán volt. 1543. Brassó. • Verancsics-évkönyv: a XVI.• - - - 1536-37: Hungaria.  Wagner Bálint: görög nyelvtan latin jegyzetekkel. 1533. 1549.Zsámboky János (1531–1584): • Bécsben és Lipcsében tanult. de egyszerűek. Krakkó. A magyarországi humanisták filológiai munkássága .  Honterus János (1498-1549): latin grammatika. Bázel. • Diplomáciai küldetésekben járt. rossz latinságú. • Nyelvtanírók. • Költeményeinél jelentősebb a levelezése. 1541). A magyar nyelvű emlékiratok. • Történetírók kiadása. de annál érdekfeszítőbbek. 1535. 1556.  Brenner Márton (†1553): Bonfini művéből harminc könyv. 1530. így világi funkciókban dolgozott. A legterjedelmesebb műve a Budától Konstantinápolyig vezetett naplója.  Eck Bálint (1494?-1547?): Horatius Ars poeticáját (1521) és episztoláit (1522) adta ki Krakkóban. Plantint is meglátogatta. Reginaldus Polus bíboros életútja (Velence. megjátszotta az udvari költő szerepét.  Sylvester János: magyar-latin nyelvtan. Attila. • Ő is. • Oláh utódaként esztergomi érsek lett. Itt még Iustus Lipsius is fölkereste. két történeti visszaemlékezése. 46 .  Az Attila inkább történeti eseményrajz. hanem epizódokat jelenített meg. • Valószínűleg Zay Ferenc munkája egy Nándorfehérvár elvesztéséről szóló irat. de saját kezű följegyzése csak néhány maradt meg. • 1564-ben végleg letelepedett Bécsben. Verancsics Antal (1504–1573) • Dalmáciában született. 3. • Stílusa nyers.  Gyalui Torda Zsigmond (†1569): Euripidész: Oresztész.A hazai filológia föllendülése. Antwerpenben kedves kiadóját. 1539. 1535 – görög nyelvtan. Párizsban és Padovában.  Attila és a hun harcosok bátorságát ideálként állította honfitársai elé. • Összeállította Erdély. Tanult még Strassburgban.  Szerinte a székelyek őrzik a régi szittya szabadságot és erkölcsöt. hogy az ország összeomlásáért az egymást eláruló főurak a felelősek.  Wernher György (†1567) a magyarországi gyógyvizekről írt. • Több volt a görög-római szerzők műveinek nyomtatásban való kiadása. 1530 és Brassó. de végig katolikus maradt. Brassó. • Az ő írásában a legerősebb a vád. Bázel. • Nem folyamatos történetet írt. • Történetei nem mindig hitelesek.  Brodarics művéhez is kötődik. Bázel.  A két mű szerkezetileg is összefügg. • Bonfini munkájának folytatására tudatosan készült.  Heltai Gáspár Brenner kötetét egészítette ki. és világfi módjára élt. Sárvár-Újsziget. Kolozsvár. Brassó. Bázel. szókimondó. és néhány szerelmes verse is fönnmaradt.  Gyulai Torda Zsigmond Galeotto Marzio művét adta ki.  Honterus világföldrajzot írt (Krakkó. Bécs. század elejétől 1566-ig ad leírást.  Dudith András (1533-1589) kiadásai: Thuküdidész latin kommentárja (Velence. 1563.

majd Nyalábvárba ment.  Horatius. mellette orvos is. de fölszentelve nem volt. 1553. így első műfordítónk is.  Újlaki püspök kívánságára egészítette ki a magyarral. A papi pályának később hátat is fordított. a török elől Huszt várába menekült.  Gyulafehérvári kanonok és küküllői főesperes. 1536. Szerinte a Bibliát mindenkinek meg kell ismernie.  Övé az első teljes Bonfini-kiadás. Antwerpen. a Döbrentei-kódexet.  A történeteket nem bővítette. és ki kell javítani a Vulgata tévedéseit is. és ezt később Brassicanusnak ajándékozta. .  Tinódi: Egervár viadala.  Első kiadott munkája: Uj Testamentum.  Erasmus és a Vulgata mellett ő is használt magyar szöveget. • Komjáthy Benedek  Pozsonyi kanonok. hogy a Corvinából magához vette Janus Váradi Péter által összeállított kötetét. • Pesti Gábor (Gabriel Pannonius)  Első ismert tette.  Nyelvművelő föladatát a latin előszóban fejti ki.  A gyönyörködtetés mellett az erkölcsi nevelés is célja volt.  Itthon kevésbé volt elterjedt.Erasmus szerint vissza kell térni az ősforrásokhoz (klasszikus nyelvek ismerete fontos).  Szigetvár ostroma. Pesti Gábor.A teljes fordítás szükségességét hirdette a Jordánszky. másrészt legyen. 1538. német és magyar.  Janus Pannonius. Bécs.A három erazmista fordító: Komjáthy Benedek. olasz.  Életműve az Újszövetség magyar fordítása.  Bécsben tanult.  Figyelembe vette Erasmus és a Vulgata szövegét is. egyrészt. majd Nádasdy közbenjárására a bécsi egyetem héber tanszékére kerül (1543). Ő az Újszövetséget fordította le (1516).  Alapja egy nürnbergi kiadás volt. Sylvester János. Kiadásai. a fordítás nem önálló munka. Bécs. 1569. 1564.  Fordításában kevesebb az idegenszerűség. hanem kompiláció. 47 . mert nem a hazai szókincshez alkalmazkodott. cseh.• • • Miksa udvari történetírója és költő volt. nincs benne tudatos nyelvművelő szándék.  Wittenbergben is tanult. francia.  Nem küzd a latinizmusok ellen. és olvasnia kell. 4. Rudolf koronázására. magyar nyelvű szépirodalmi termék. ami alapul szolgál a nemzeti nyelvű fordításoknak. Bécs. Antwerpen. Bécs. Nagyobb művet írt Ferdinánd halálára. Perényiné költségén. magyarosabb. hogy hiteles szöveg legyen. 1541.  Plautus.  Perényiné Frangepán Katalin kérésére kezdte el fordítani Szent Pál leveleit.  Latin.  Erasmus tanítását Krakkóban ismerte meg.  Ez az első nyomtatott.  Utolsó munkája egy hatnyelvű szótár.és az Érdy-kódex előszava is. 1588.  Másik jelentős műve: Esopus fabulái.  1551-ből való élete utolsó adata.  Fölhasználhatott régebbi magyar szövegeket is.  A fordítás 1533-ban jelent meg Vietor Jeromos krakkói nyomdájában. 1566. . Erazmista bibliafordítás és nyelvművelés . de törekedett az esztétikai hatásra. pl. Bécs.  Sárváron iskolamester. nyelve közelebb áll az élőbeszédhez. Újsziget. 1538. • Sylvester János (1504)  Szinyérváralján született. mely a négy evangéliumot tartalmazza.

a durvaság jellemző. Fénypontot jelentettek a nagy társaságra alkalmat adó összejövetelek. Az udvari reneszánsz kultúra olasz hatás alatt fejlődött ki Magyarországon. viola). De Franciaországban. hogy Miksa német tanácsadókra hallgat.  Műve még: Magyar-latin nyelvtan19. . latin nyelvű. így a szöveg gyakran terjengős. minden paraszti elutasítása. Padovát szívesen látogatták a protestáns és a világi diákok. Az udvar szerepe. Wittenberg. • 1568–1573 közt készült el. az Ecsedi Báthoryak ecsedi és a Thurzók biccsei udvara. A legfényesebb udvarok közé tartozott még a Nádasdyak sárvári.  Jelentősége: fölismeri. Batthyány Boldizsár. Forgách Ferenc (1535–1577) . A reneszánsz udvari kultúra Magyarországon - - - - A humanista főurak többségére a féktelenség. Spanyolországban és Londonban is szolgáltak magyar ifjak. Gyarapodtak a házi múzeumok és könyvtárak. pl. 1539. Egyedi jelleget biztosított a magyar reneszánsz udvaroknak. és a magánszférában megmaradó. Itt virágzó az irodalmi élet is. Az irodalmi tevékenység két részre osztható: voltak a magas színvonalú. A luxus kezdetben a díszítésben mutatkozott meg. hegedű) minden udvarban voltak. körülményes. a Batthyányak németújvári. és csak elemi iskolázottsággal rendelkeztek a vallási tudnivalókon kívül. és a Habsburgok nem törekszenek a török kiűzésére. és e stílusban építették át házaikat a kolozsvári patríciusok.  Viszont szövegkritikai és filológiai alaposságban minden elődjét meghaladta. Itália egyetlen liberális egyetemét. Nagy központ volt a Báthoryak erdélyi udvara. Jellemző a finom modor. szegfű. a görög vagy a héber. • Nyomtatásban csak a Szigetvárról szóló rész jelent meg a Zrínyi-albumban. 19 Grammatica Hungarolatina 48 . politikai célú írások. . hárfa. Főleg a síkságokon épültek reneszánsz várkastélyok. 2. a műveltség. Az erdélyi történeti és politikai írók . virginál. látogatták egymást. majd a bútorzatban is. . sz. A reneszánsz udvariság a lovagi életforma humanizált folytatása volt. és az 1540–1572 közti időszakot írja le.  Ez az első magyar nyelvtan. Báthory Kristóf. szomorúnak írja le.Fő műve: Följegyzések Magyarország állapotáról.Ferdinánd kívánságára lett katolikus. Nagy kultusza volt a virágoskertnek is (rózsa.1571: Erdély kancellárja lett. liliom. A szépirodalom kéziratos jellegű volt. mint a latin. Újsziget. és Ferdinánd halálára). A férfiak egyetemet végeztek. Kinevezték váradi püspöknek. de soha nem foglalhatta el székét. koboz. • Forrása még Tinódi krónikája.1586: János Zsigmond szolgálatába állt. Az asszonyok anyanyelven beszéltek. Kínosan ügyelt a pontos megértetésre. és apja. anyanyelvű költői művek. latinul írtak. és Oláh Miklós költségén Padovában tanult. ennek kánonját Baldassare Castiglione (1478– 1529) írta meg Az udvari ember (1528) című művében.Kezdetben szónok volt (a török ellen. Az udvari szépasszonyok körében tűnnek föl az első költőnők. Az egyes udvarok közt gyakori levelezés folyt. Gyakoriak voltak a többhetes látogatások. de gyermekeiket már neveltetik. így élénk társadalmi élet alakult ki.  Hangjelöléseket vezet be. Zsigmond elbeszélése. A humanista történetírás virágzása 1. hogy a török veszély miatt a birtokok és a jobbágyok állandóan fegyverben voltak. • Bornemisza Pál nyitrai püspök följegyzéseit is fölhasználta. hogy a tisztességes élet mintaképe legyen.Báthory István (1533–1586): államférfi és író is. • A Szatmár körüli harcokról szóló leírása kéziratban maradt fönn. Zenészek és hangszerek (lant. Egy ilyen kódex maradt ránk: Fanchali Jób-kódex (1595–1608). • A jelent sötétnek. 1587. A magyar arisztokrácia ezt a bécsi és a krakkói udvarban sajátíthatta el. hogy a barbárnak hitt magyar nyelv éppúgy szabályokba foglalható. pl. a temetés és a farsang. mert látta. mint a keresztelő. ifj. a menyegző. . több nyelven beszéltek. Berzeviczy Márton.

ennek azonban Gyulai Pál. Kolozsvár: Párbeszéd Erdély közigazgatásáról.1564-71: legtöbb latin alkalmi verse innen származik. .Apja Istvánfi Pál. Strassburg.Heidelbergben és Padovában tanult. Köln. • 1565: Ferdinánd emlékére írt beszéd. • 1594: Erzsébet angol királyné előtt mondott beszéd.Búcsúverseket írt. . .• - - - Politikai levelezése hatalmas (kiemelkedik az 1581-ben Iván cárnak írt episztolája. • 1602: Borisz Godunov orosz cár előtti beszéd. • 1584. kulturális. Szamosközy István (1565?–1612) .Írt néhány költeményt is. államelméleti mű. Kolozsvár. Baranyai Decsi (Csimor) János (†1601) . Brutus János Mihály. • 1572: római követként a pápa előtt mondott beszéde.Erősen támaszkodott a hiteles levéltári forrásokra. 4. Berzeviczy Márton (1533–1596): két orációja maradt fönn. A gyulafehérvári levéltárat vezette. 20 Verses napló. .20 . • 1599: Zsigmond lengyel. . . . • A humanista történetírás retorikus elve szerint írt.Nagy műve: százada magyar históriája: A magyarok történetének 34 könyve. • 1571: Báthoryt dicsőítő beszéd (Velence). • A magyarok eredetéről írt műve elveszett. főleg epigrammákat. • Ötrészes könyvek Erdély dolgairól.A filozófia foglalata című műve (Strassburg.Kisebb értekezést írt a magyar királyok pecsétjeiről. .A marosvásárhelyi iskola rektora. Debrecen. 1587. 49 . 1622.Első könyve egy régészeti mű volt.Padovában és Bolognában tanult.Az események magyarázatát gazdasági. • Hétrészes könyvek. és megverselte külföldi élményeit is. Istvánffy Miklós (1538–1615) .Magyar történeti művei csak töredékesen ismertek. földrajzi és nemzetiségi tényezőkben próbálja meg keresni. . Padova. 3. a reformációról. Wittenberg. 1591) mutatja. Wittenberg. • 1575: beszéd a királyválasztó országgyűlésen. Meg lehet még említeni a következőket: Gyulafi Lestár. • Nyomtatásban először Pázmány Péter adta ki. . . .1581: alnádor lett. Kovacsóczy Farkas (1540–1594). Gálffy János. Báthory titkára az írója). • 1572: Berzeviczyt búcsúztató beszéd (Velence). hogy az arisztotelészi filozófia híve. Somogyi Ambrus.Megírta két történetíró-elődjének életrajzát (Forgách Ferenc és Zermegh János).Tanulmányok: Tolna. . 1593. 5. • Könyv a magyarok dolgairól. . aki a Voltér és Grizeldisz című első regényes históriánk szerzője. . • 1602: egy el nem mondott beszéd Erdély állapotáról. • Szónoki beszédeket is tart. Kakas István (†1603). • Mátyás erős és fegyelmezett állama volt az eszménye. majd Rudolf magyar király előtti beszéd.A török ellen még hatvan éves korában is harcolt. társadalmi.Tudatosan különbséget tett a magyarországi magyar és az erdélyi magyar között.

1575.Eszmefuttatás a végén: példabeszéd vagy história.Műve: Árgirus históriája. História: minden olyan elbeszélés.) Gergei Albert: . melynek tárgya valóban megtörtént esemény (rēs gesta).- - Meg akarta írni a magyar történelmet. Az egyik Catilina összeesküvéséről szól. . első harmadában lett iskolai olvasmány.) • A „tündérország” utal rá. és csak följegyzései maradtak fönn. VIII. . így a néhány megírt művet kényszerből még mindig históriának nevezik. Ezekben Báthory Zsigmond uralkodásáról pozitív képet fest. hanem mulatságnak ajánlja művét. Krakkó).Ismerteti a bibliai Lázár történetét. de korai halála megakadályozta. Szamoszatai Lukianosz: a história célja. hogy ez csak rēs ficta (a história mindig megjelölte a földrajzi helyet. hogy gyönyörködtessen. • Nem szól erkölcsi tanulságról. Nem moralizál még a Szilágyi és Hajmási históriájának szerzője (Szendrői Névtelen) sem. Legértékesebb irodalmi munkája egy 1595-ben készült Sallustius-fordítás. nem az. (Az egész reneszánszban az európai poétikai irodalom egyik legfontosabb forrásműve. Ez az epikus költemény.Elsődleges cél: igazság. (Még megfelelő szó sincs a műnem megnevezésére. feltámadásról és az örök életről hasznos és szükséges könyvecske . . . hanem megkereste a hozzájuk illő magyar változatot. A históriás énekek Pirnát Antal: Fabula és história Károlyi Péter: Az halálról. Ötezer görög-latin-magyar szólás: Erasmus nyomán készítette el. . sz. 1596. • Módszere nem az igazmondás. nem költeményt.) Első kiadás. ahol történt). A többség tudatosan históriát alkot. Debrecen. politikai. hogy hasznos legyen.A historikus nem keverhet művébe fikciót.Nevét a versfőkben örökíti meg. katonai tanulság. • Nem igazi história.Az epikus szerkesztés horatiusi szabályai is föltűnnek.Járulékos haszon: morális. 50 . (Históriás énekkezdő formulában mondja el. amely a magyarországi iskolai oktatás céljaira készült: Eck Bálint bártfai rektor kiadása (1522. Szeben. hanem a fikció. Horatiusi Ars Poetica: Magyarországon a XVI. a másik Iugurtha király legyőzéséről. Költő dolga: a históriát fabulával keverni (Zrínyi). . Nem szó szerint fordított. .

A költészetet vagy a históriát nem helyezték egymás fölé.Görögöknél az méltó a költő névre. annál alacsonyabb a szerző társadalmi rangja. ilyenkor a fönntartásait jelzi. (Fontos tehát a prózai história. A középkori triviális iskolákban a história magasabb rendű. • Vannak benne közhelyek. . mikor nem hagyhat ki.Minél több az írni-olvasni tudó. Az ilyen írások szerzőit nevezik így: bölcs. mezővárosi pap.  Alathia (igazság) pásztorlány: bibliai történeteket énekel.Mohácsnál elesett esztergomi érsek. hanem az olvasni nem tudó közönség számára. . J. Plutarkhosz: . énekmondó. • Van. varázslókban.Költő elsődleges föladata: gyönyörködtetés. falusi tanító. tudós emberek könyveinek vagy szentírásnak (ha a Bibliából van) nevezi. csak megjelöli a tárgyat.) Arisztotelész: Metafizika. A manierizmus esztétikai szemlélete: az igazi költő nem a valóság megjelenítője.Költemény. mentiuntur multa cantorēs. . . aki nemcsak versbe szed.) Baranyai Decsi János a tudós embereknek azt javasolja.1574: megjelent egy traktátusgyűjteménye.Mesteremberek adják elő. vagy annak humanista magyarázatát. ezért a historikusok tudatosan kerülték). . . próbálja meghatározni. mint a fabula. . históriának.1490 körül. . hanem szemponttól függ. aki a hallgatókat hamis káprázatokkal bűvöli el.Ő maga is szemtanú volt. • Ilyenkor a historiográfia szabályai szerint átszerkeszti. Caesar pedig történelmi emlékiratot írt. melyiket tartják fontosabbnak. A historikus ismeretei több helyről származhatnak. hanem mágus. - 51 . . • Ennek távoli irodalmi példája Vergilius hetedik eklogája volt. Sárospatak – tanítója: Kisvárdai János.Nem tanult klasszikus szerzőt. tehát komoly tanítói helyzetben voltak. (Ezt tanították az egyetemeken is. hanem mesét is teremt (Foglietta teszi hozzá).” Baranyai D. Varjas Béla utal a lovagi jellegére. • Kisvárdai magyarázatot írt hozzá.) A költészetet a miatt is lebecsülték. Énekelt verses história.A költő legfontosabb tulajdonsága.Ifjúnak nevezi magát. hanem Theodolus eclogáját vették. a historiográfia sem. vagy tudós ember. pl. a históriaszerzők kerülték ezt a megnevezést. Szalkai László: . . mert tanulságos tényeket akartak közölni.Más szemtanúk elbeszéléséből.Írott forrásokból. . mert a kor embere még hitt a boszorkányokban. (A költő gyönyörködtet.Ezt már nem tudósoknak írják.Szerzője: kisnemes.Genovai historikus. Uberto Foglietta: .Aki csak versbe szed. a história megszemélyesítője. de ennek helyét a rétorikában Cicero már egyértelműen kijelölte. a tanuló megismerhette belőle a 36 legnépszerűbb mitológiai mesét. . poéma – egyértelműen fiktív történetet jelentettek. A szerző magát poétának nevezi (de ez a terminus – és még a poézis.  Pseustis (hazug) kecskepásztor: mitológiai mesék. hogy nem volt a hét szabad művészet tagja. kihagy csodás elemeket. a fabula megszemélyesítője. • Téma: birka-és kecskepásztor énekversenye. • 345 soros tanköltemény.Nem utal semmire. hogy ilyet írjon. ezeket krónikának. („Sokat hazudnak az vers szörzők. .) A történetíráson belül is van rangsor: Livius és Thuküdidész a tudósak közül is a legnagyobb. 1560-ban készült. hogy minél jobban használja ki képzelőerejét. . . Igaz. a históriaíró tanít. mi a különbség a költészet és a historiographia között.

• Szabács viadala. Kevés a kép. . A legerősebb líraiság a zsoltár-parafrázisokban21 és a jeremiádokban22 jelent meg. 21 22 52 . • Szerzője. Nyelvjárásban íródott. A témák sem különültek el. csak két töredék.Kálmáncsehi Sánta Márton is adott ki egy graduált 1550 körül. Az értelmiségi öntudat jele a versfőkben megjelenő akrosztikon. . halotti. tanító tartalmúak. • Jaksics Mátyás követe volt. . (A XV–XVI. akit török ellenfele bosszúból lemészároltatott. 2.Egyetlen teljesen hitelesnek tekinthető mű sem maradt fönn. .Az énekköltészet a graduálba fölvett himnuszok fordításával kezdődött. 340–356. a pap és a kántor énekelt. illetve a török elleni harcok eseményei. .Pannóniai ének • Ez az egyetlen későközépkori epikus szerzemény. volt könyörgő. Továbbfejlesztették a propagandaéneket is. 388–411. • Jajcai énektöredék. szövegének tolmácsolása. Páros rímű 10-es sorokból áll.Történetírók: Galeotto Marzio. átfogalmazása. . vagy veszedelemének. A propagandisztikus deák-ének. századi verses műfaj. ezt Zrínyi jegyezte föl. a hasonlat.Geszti László éneke • A törökellenesség és a pártérdek miatt íródott. 1574. Nem maradt fönn belőle. . . Az ének föladata a Biblia mondanivalójának.A himnuszokat átköltötték. • 1526 körül íródhatott. • A fehér ló mondáját dolgozza föl. hálaadó. Az énekirodalom új vonásai A tipikusan lírai és epikus sorfajok még nem különültek el. Két nagy csoport különíthető el. . . hogy vegyenek ebben részt . 1536. Krakkó. Ez majdnem prózai igénytelenséggel írt mű. Az ezekből összeállított protestáns misekönyvet graduálnak nevezték. dicsérő.Az istentisztelethez kapcsolódott. • Az 1525-ös rákosi országgyűlés után készült. 1538. 1476. • A deák arra buzdít. s Perényi Péternek ajánlotta. a metafora.A magyar irodalom története 1600-ig (179–183. melyet a kar. • Beriszló veszprémi püspök volt.Átmenetnek tekinthetjük Gálszécsi István hangjegyekkel együtt kiadott szerzeményeit. Johannes Cuspinianus (1473–1529). század fordulójáról három maradt fönn. Csak tanult ember munkája lehet.A témát elsősorban Hunyadi János és Mátyás tettei szolgáltatják. így a jelzők szinte teljesen hiányoznak belőle. A reformáció énekirodalma 1. de hiteles. A deák-énekek szókincse alig különbözött a mindennapi beszédtől. . • A történeti tények és a személyes keserűség fonódik össze benne. • Vallásos históriák: elbeszélő jellegűek. • Prédikációs énekek: intő. vagy csak följegyzője Csáti Demeter ferences szerzetes. Krakkó. Parafrázis: egy mű tartalmának saját szavakkal történő elmondása. Bonfini. A protestáns ének kezdetei .) Jaksics Demeter veszedelméről • Gergely deák a szerzője.) A deák-epika kialakulása A történeti epika. de fejlődés van a verselésben is. Jeremiád: panaszdal. .Cantio Petri Beriszlo (1515) • Szabatkai Mihály műve.Kialakult egy sajátos protestáns liturgia. nálunk a magyarság romlását sirató XVI. • Négyesrímű 12-esben íródott.Az első fönnmaradt graduál Huszár Gál énekeskönyvének első része.Az első graduált valószínűleg Székely István nyomtatta ki. de ez sem maradt meg. és egy törökellenes vállalkozást szervezett. és a középkori katolikus himnuszköltészet folytatása volt.

A líra ott jelenik meg legtisztábban. 94. vádoló. Elmélyültebb vallásos líraiság jellemzi. 1540. 1542. - 4. Jónás prófétának históriája. • Az kétféle hitről. 74. de már a protestáns tanokra építve. 1544. 1553. . zsoltár. Az énekek egy része közel áll az oktató. de nő a világiak száma is. zsoltár. 7. . Az istenfélő Zsuzsánna asszonnak históriája. Versei nagy része a római egyházat és a papságot támadja.Fő műfajai: gyülekezeti ének. A tíz énekében kilenc különböző strófaszerkezetet használ. 1546.Élete nagy részében térített és egyházszervező munkát végzett. Szinte minden témában írt. Ide tartoznak pl. Ezek a históriák azért születtek. 1549. melyben nem hadakozik senkivel. . Szkhárosi Horvát András Ferences lehetett. - Batizi András 1542-ben Wittenbergbe járt. 1566. mielőtt a reformációhoz csatlakozott. és itt érezhetők legerősebben a vágánsköltészet hagyományai. A protestáns líra kialakulása Sok a protestáns pap és iskolamester. a szerzeteseket támadja leginkább. • Nagybáncsai Mátyás Könyörgése. a nem odaillő részeket elhagyta. tanítást vagy vigasztalást akart nyújtani. gúnyos. 1561. Szkhárosi a középkori ének kereteinek kitágításával teremtett új énekstílust. . 1541: megmenekülhetünk a töröktől. Szegedi Gergely (†1570?) Wittenbergben Meliusszal és Károli Gáspárral tanult. Azon gúnyolódik. ahol a szerző saját vigasztalására egyéni szenvedését írja le. nagyrészt a török területeken. prédikáció. és a gyülekezeti zsoltáréneklés kultuszának egyik megteremtője volt. Formai szempontból az egyik legjobb énekszerző. és nem a pápáé. Példát. aktualizálta. • Antikrisztus országa ellen. • Thordai Benedek: 30. 5. • Pál érsek levelére való felelet. Ő a kezdeményezője a bibliai históriáknak is: Vitéz Gedeon. középkori dallamokra.1546-60 közt hat vallásos históriát írt. térítő szándékú prédikációs énekhez. • Kecskeméti Vég Mihály 55. és rendfőnökével. 1546. 6. 26. vallásos história. a fejedelemről.A zsoltárokat magyarította. . - Ír még a fösvénységről. ha befogadjuk a protestantizmust. zsoltára. harcias. Sztárai Mihály . Stílusa heves. Az igaz hit Krisztus tanítása. . Utolsó műve: Vigasztaló ének. Utolsó keltezett énekei 1546-ból valók.3. Izsák pátriárka szent házasságának históriája. Énekei Bornemisza énekeskönyvében jelentek meg (1582). Kopácsi Istvánnal lutheránus lett. • Az istennek irgalmasságáról. mert egy hazai esemény.A legszebbek: 24. 1544. Verse: A magyaroknak siralmas éneke a tatár rablásáról. Művei. probléma szükségessé tette. 1575. hogy ellene támadnak ez világiak. Tizenöt éneke maradt ránk. dráma.Nyomtatásban Huszár Gál énekeskönyvében kezdtek megjelenni. az átokról. alkalmazta a visszatérő rímet is.Ferences volt. haragos. 53 . 1541. • Szepetneki János: Halál ellen való bátorítás. .Tizenhat zsoltárt dolgozott át. • Panasza Krisztusnak. de emellett elhalkul a társadalombíráló hang. • Emberi szerzésről. hogy a katolikusok a szentektől várnak segítséget. nyers. 1548. Debrecenben telepedett le. Ők szervezték meg a sárospataki iskolát.

Az első 1560-ban: Isteni dicséretek és psalmusok (Huszár Gál adta ki Ujfalvi Imre szerint). • Asvérus királyról és Eszterről. ezért olyan témákról is írt. általános érdekű tanulságot fejt ki. de az egész területre nagy hatással volt. Fő forrás az Ószövetség (ötven história ilyen tárgyú. • Sokféle részögösről. . Az énekeskönyvek . Nem maradt egy helyben. • Gyülekezeti énekeskönyvek.krónikás énekek . • Az 1534-es török-perzsa háborúról. Fő műfaja azonban a tudósító ének: ez már túlnő a familiáris kereteken. Céljuk mindig az aktuális vallási. 1546.1574: Huszár Gál másik gyűjteménye. 1544. (Kákonyi Péter) • Az tékozló fiúról. Címerét maga tervezte: a kard pengéjét három ujjal tartó kéz van rajta. (Dézsi András) • Izsák áldozatjáról. Virágkora az 1530-as évektől az 1590-es évekig tart. 1549. mesés. Saul és Dávid históriája. Patrónusa volt még Nádasdy Tamás is. hogy még a folytatását is megírta. 64 maradt fönn.1554/55: Hoffgreff-féle énekeskönyv. énekesgyűjteménye Ferdinándnak ajánlva jelent meg Hoffgreff György nyomdájában. tartalomban hozott újat.• 8. A hazai eseményeken kívül antik. melyek Magyarországot nem érintették. 1546. A törököket meg akarta ismerni. 1537–38. A szerzők műveiket egymástól függetlenül írták. tíz újszövetségi. Zsigmond királyról (1552). ezeknek több típusa alakult ki. Alkalmi előadóból lett hivatásos költő.Az énekek már nyomtatott könyvekben terjedtek el. - - 23 Ez a trójai háború előzményeit foglalta magában. hogy a reformációval rokonszenvezett). • Graduál: a legkorábbi típus. négy egyháztörténeti). 1548.regényes históriák 1. 54 . hanem nevezetes helyeket keresett föl.1566: Váradi énekeskönyv. A legtöbb nyíltan propagandisztikus céllal készült. ~ 1550. 1545. A históriás (tudósító) énekek Így nevezték a történeti.tudósító énekek . még: Dávid király (1549). (Baranyai Pál) • Sámuel. Énekeiben nincs felekezeti állásfoglalás (de érezhető. Forrása Guido da Columna Trója-regénye volt. politikai és erkölcsi tételek igazolása. (Fekete Imre) • Judás Makkabeus története. Fölfogásban.23 Pl. • Vallásos históriák és prédikációs énekek alkalmi összeállítása. Török Bálint jobbágya lehetett. amely nem históriás ének. regényes. 1554: Cronica. Pl. • Hadnagyoknak tanúság. az alkalmi szövegek első kötete. világirodalmi témák is megjelennek. • Az udvarbírákról és kulcsárokról. Jónás prófétáról (1553). 1553. 1556. Három olyan éneke maradt fönn. 1550. Tinódi Sebestyén (1505/10–1556) A tudósító ének művelője. Pályáját egy regényes történet megéneklésével kezdte: Jázon és Médea szerelme. Négy témakört szoktak elkülöníteni. Lehet. ennek háromnegyede 1560 előtt keletkezett. . hogy énekeihez anyagot gyűjtsön. (Dézsi András) • Józsefről. . - Pap Benedek Dicsérete. Kolozsvár. . (Nagybáncsai Mátyás) 9. mondai és vallásos témájú elbeszélést is.vallásos históriák . A bibliai história virágzása Kb. .

• Az János király fiáról való szép krónika. Énekeinek 1541-től központi témája lett a török.Bogáti Fazakas Miklós Mátyás haláláig írt 1577-ben. .Tőke Ferenc alsólindvai prédikátor szerzett elsőként. 1552. hogy az énekmondóknak kész gyűjteményt adjon.) Krónikás énekek és regényes históriák A régmúlt eseményekről szólnak. . Előzményeik középkoriak. majd a 4/7-es osztású 11-est. 1553. • Erdéli história. a párviadalok. nyelve. és Horvát Márk kapitány hősiességéről. Támogatója Nádasdy Tamás volt.Ismeretlen szerző a gyulai vitézekről írt Szép ének a katonákról címmel. 1553. .Nagybáncsai Mátyás nagyszombati polgár írt Tinódi után először Hunyadi János vajdáról (1560). . . . a budai Ali basa sorsán keresztül. (17 ilyen éneke maradt fönn. néhány oktató-feddő éneket kivéve hadi eseményekkel foglalkozik. Cronica: Tinódi históriás énekeinek a gyűjteménye. Balassi Menyhárt vitézsége. 2. várostromok leírása.Görcsöni Ambrus Mátyás életéről írt 1567-68 körül. így Tinódi korai szerzeményeivel rokon.Névtelen számol be az 1566-os szigeti ostromról. novellisztikus vagy mondai témájúak. Lírai intonációi az egyes énekek hangulatát előre jelzik.Csanádi Demeter titkár 1571-ben János Zsigmond életéről ír éneket. • Eger summája. Ez 1574-ben Debrecenben önálló füzetben jelent meg. a veszedelem-énekhez tartozik. Célja volt egyrészt. .• - - - Egy elveszett műve a Török császárok krónikája.A Tinódi által kialakított fő énektípus a tudósító ének. hogy megmutassák. de antik és újabb témák is megjelennek. Történeti. ez még háttérbe szorítja az egyéni invenciókat. így nem egyes eseményeket. és megérdemlik a bérüket. Szigetvár 1556-os ostromáról ír. Tinódi követői . nem gyávák. Ők a történeti állásfoglalásukat akarták megfogalmazni. Ragaszkodnak az igazmondáshoz és a forrásokhoz. Az 1552-es török offenzíva minden eseményét megörökítette.Egy névtelen felvidéki is a szerencséről ír. kesernyés és gúnyos zárószakaszaiban sok az önéletrajzi elem. Forrása Thuróczy krónikája és a szájhagyomány volt. könyörgést és vigasztaló éneket. A szerencse forgandóságát mutatja be. . utána már csak 10ről tudunk). Krónikás énekek . 1552. stílusa ezért gyakran dísztelen és egyhangú. 55 . Szövegeiben először a 12-es sort alkalmazta. • Budai Ali basa históriája. (A katonák önérzetből egy sokszoros túlerőben levő török csapat ellen támadtak. de nem annyira pontos. Itt minden ének kottáját kinyomtatta (23 maga által komponált dallam maradt meg). . • Az vég Temesvárban Losonczi István haláláról. . • Szegedi veszedelem. 1554 (?). Csak Bécs elfoglalásáig tudta megírni. Végül a szórakoztatás hangsúlyozása egyre nyíltabb lesz. hanem egész korszakokat dolgoztak föl. Alkalmi énekszerzőből így vált harcos irodalmi propagátorrá. • Egervár viadaljáról. Tinódi történeti énekszerző.A reformáció és a humanizmus hatására születtek a történelmi érdeklődés miatt. ez a hajdúk könnyelműségét beszéli el. az ellene való harc. . mint Tinódi vagy Tőke.Egy másik névtelen Az vitéz Turi György haláláról ír éneket. művei nem költői szándékúak. pl. Fráter György meggyilkolása. Gyakoriak nála az epikus részletek. másrészt. 1. 1553.Az 1560-as éveknél korábbról nem ismerünk Tinódi két Zsigmond-krónikáján kívül más magyar tárgyú krónikás éneket. Ezen kívül írt még bibliai históriát.Salánki György és Tardi György a török feletti győzelemről ír. hogy legyen emlékezete a nagy veszedelemnek. 1553. a nemzeti összefogás vágya.

egy önállóbb asszony-típus jelenik meg. • 1567.Számuk megnőtt. Ide tartozó szerzők: Kákonyi Péter. . .1574: Az híres neves Tholdi Miklós jeles cselekedeteiről és bajnokoskodásáról való história.A legrégibb Tinódi Jázon és Médeája.Béla királyról és Bankó leányáról. Ilosvai Selymes Péter .- - - Bonfini volt a forrása három műnek. . A magyar tárgyú krónikás éneket megelőzte két Jeruzsálem pusztulásáról szóló ének. .) . • Bemutatja a kelet ismeretlen világát (India. kissé halványabban. . • II. . a bűnös nagyravágyásról. nógrádi főispán is lett. Valkai András (1540–1587) . 2. 56 . működéséről.) Viszonylag nagy a görög. • Egy rokona születendő gyermekének üdvözlésére írta. • Ez is az asszonyi hűséget példázza. . • Gosárvári Mátyás erdélyi kisnemes 1579 előtt írt egy hun történetet Heltai nyomán. • A Nikolsburgi Névtelen a kenyérmezei viadalról írt (1568). szónoklat). • Fiai közül Miklós nevezetes történetíró lett. szól az újszülöttel és a keresztelővel kapcsolatos babonákról. harci elefántok). • Középkori nézeteket vall (közvetlen forrása Petrarca). majd a török elől Ferdinándhoz menekült. • Moralizáló. átkerül a délszláv és a cigány népköltészetbe. • Még a keletkezés évében kinyomtatta Komlós András Debrecenben. egy szántói prédikátor lányának keresztelőjére írta. és Magyarországnak is ez lehet a sorsa.1570: egy latin fordítás alapján a Septuaginta keletkezését beszéli el. • Több elemből szerkeszti össze. (A város pusztulását a két zsidó fejedelem közti ellenségeskedés okozta. . • János király híve volt. A főhősök a török császár fogságából szabadulnak ki a szerelmes császárlány segítségével. ebből csak töredék ismeretes.1546: Pál apostol megtéréséről. • Alkalmazott eposzi kellékeket (seregszemle. • Temesvári István telegdi tanító is ezt a témát dolgozta föl. 3. • Művét valószínűleg János és Izabella esküvőjére szerezte.Művelte a moralizáló és a históriás énekek szinte minden fajtáját. tájékoztat a keresztnevek jelentéséről.Ráskai Gáspár: Vitéz Francisko (1552). • Lovagi kalandregény históriás ének formájában. 4. Lajos belső embere volt.Legkorábbi ismert szerzeménye (1548) Nagy Sándorról szól. Bánk bán históriája.Csak az 1560-as években kerekedtek a vallásosak fölé. ismeretlen szerző): átalakul népballadává. Hunyadi Ferenc. szokásokról. és a reneszánsz fölfogás terjesztői lettek. Magyarázza a keresztség és az úrvacsora értelmét.1568: Sokféle neveknek magyarázatja.Istvánfi Pál (†1553) baranyai alispán: Voltér és Grizeldisz (1539). . Josephus Flavius nyomán. római és perzsa témájú énekek száma. egzotikus népek.Szilágyi és Hajmási (1560. 1570: ismeretlen szerzője Semptén fordította horvátból. • Perényi István ugocsai főispánnak ajánlotta. • Mádai Mihály Szabolcs megyei nótárius 1551-ben írta meg. Regényes históriák . • 1519-1528: Padovában tanult. érdeme: a középkori Toldi-téma átmentése (nem az előadásmód). ír a szerencse forgandóságáról.Három mondává alakult történet földolgozásával lett híres. . • Temesvári János dézsi polgár majd főbíró 1571-ben Béla királyról és a tatárokról írt. Varsányi György. . de fölfogása teljesen más. • A Curtius Rufus-féle életrajz volt a forrása.A Perényi-család szolgálatában állhatott. • Szegedi András énekmondó 1553-ban verselte meg. vakmerőségről.

• 1565.Moldovai Mihály éneke a legsikerültebb. . • Tréfás-csúfolkodó: Tar Benedek (Mezőszeged.Sziráki Balázs: Ének az házasoknak (1550). nagy vendégségek alkalmából írták. . . .Jellemző még a négysarkú 12-es használata. mint a históriás énekek.Több általánosított szatíra maradt fönn. . Írt egy magyar krónikát. • 1573-ban a Debreceni disputát selmeci vitézek ragasztották ki.A gúnyvers elnevezései: cantilena.Lakodalmak. 1548: Nyilas István és Zsámboki Anna esküvőjére írták. 2. bizonyítandó. hogy a világ minden gonoszsága a nők miatt van. 1541). . 5.Ebből maradt fönn a legtöbb. pasquillus. a nép ellen szól. Rövidebbek. . Bessenyei Jakab (félig epikus).Hét ének 4×12-es strófában készült. Töltse rajtam bosszúját egy tele pint borral. • Komoly hangú: Batizi András. . famosus verisculus. pl. Mert én már megfáradtam az énökmondással. népe különleges szokásairól ír. 3. Holbein metszetsorozata.Gregorius: a fösvényeket csúfolja ki. . .Pl. .Szkhárosi Horvát András is alkalmazta a gúnyt (papok.Két válfajuk alakult ki. egy longobárd királymondát dolgoz föl.Hegedős Márton éneke. a bevezető sorok ismétlődése.Voltak szinte kötelezőnek tartott sztereotip formulák. és Ilosvai Sokféle neveknek magyarázatja című műve. 1587: a hideg miatt sápítozik.Pajkos ének: 1606-1607-ben jegyezték le. A személyeskedőket az illetők igyekeztek eltüntetni. Szamosmenti Névtelen (1550 körül). . .Tartalma: a jó házasság dicsérete és az asszony oktatása.Eszközük: szánalomkeltés és mókázás. egyházi szertartások. 57 . . Házas-énekek . .Legfőbb föladatuk és céljuk a nevettetés volt. .Első ismert emléke: Szendrői hegedős-ének (1540-es évek). 4. . tisztán lírai. előadja a nőpápa históriáját is. . Alkalmi oktató-mulattató énekek . János pap keleti birodalmáról.Az énekmondó-sorsot panaszolják el. A históriás ének formája .Névtelen. 1.Pesti György: Ének a Halál képéről (1560). „Sokszor szóltunk az régi nagy időkről…” A lírai verstípusok A lírai művek alkalmibb jellegűek.• • - 1573.Ide tartozik Tinódi Sokféle részögösről írt éneke.Paniti János: Házasoknak könyörgési (1554). Tinódi: Az udvarbírák és kulcsárokról. amiért részt akarnak maguknak a katonák zsákmányából.Tholnai Bálint: A társaságbeli helyes viselkedésről. Szatirikus versek . .Házasok éneki.23 éneknek több mint a fele 4×11-es. ami elveszett.” . Hegedős-énekek . protestáns szellemű haláltánc. Pl. . Felnémeti Névtelen Cantiója: a protestáns papok ellen irányul. . babonák kapcsán). cantio.Armbrust Kristóf: Gonosz asszonyembereknek erkölcsekről (1550): a házas-ének nőgyűlölő változatával rokon. keresztelők. 1579. vagyis Tinódi vonalát követi. variálódása. de a magyar királyok genealógiájában hivatkozik rá. .: „Néktök emléközöm…”. alapja: ifj. Egy szokásos énekmondói sablonnal zárja művét: „Ha kit én megbántottam az én énekömmel. és csak kevés maradt fönn belőlük.

. Szerelem-ideológia. Ez a legfontosabb területe. • 1555.Protestáns zsinat: meghatározzák.Gyülekezeti énekeik közé elsőként az unitáriusok vették föl (1600 körül). erdődi II.De a saját korában elutasította az egyház.A trichotómia hátránya: elleplezi a vallásos és szerelmi szféra kapcsolatait. „istenes”. . mert Balassi előtt és korában nincsenek. 1567. csak pl. . • Homonnay István Vitézi éneke. így századának egyetlen nem publikáló költője volt. . Debreceni hitvallás. Zrínyi-könyvtár XVII. (Ma ismert: Bocsásd meg. amely konvencióvá vált. . de továbbra is protestánsoktól fordított zsoltárokat.Református énekeskönyvet kiadó Újfalvi Imre: a legegyénibbek nem kerülték el a cenzúrát. 1610 körüli szerző: kezdi másolni a Balassa-kódexet.Énes zsoltárfordítók: 58 . . Balassi megteremtette azt a normát. XVII. Balassi költészete gyökeresen ellenkezett a gyülekezeti énekkel. • Vitézek. Maga kezével írt könyv: néhány istenes. a kortársak is így gondolták. Úr Isten.Először: tiltott pápai könyvek jegyzéke. zsinat: a gyülekezeti ének legyen szabályozott és kanonikus. érdekből katolizált. A reformáció irányzatai és műfajai Horváth Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben „Vitézi”. (Történetibb szempont. 1600 körüli epigonjai. Bártfa (evangélikus). . A kontextuális elemzéshez szükséges az istenes és a szerelmi versek szétválasztása. . .Első református kísérlet: Szenczi Molnár Albert előszava. • Sárközi Máté Cantio dē militibusa.Vitézi versei nem vethetők össze semmivel. Bécs (katolikus). Balassi művei összevethetők más anyaggal. • Egy Névtelen Vitézi éneke.Legliberálisabbnak tűnő: katolikus. • Széllel tündökleni (12).XVI.A kort jellemzi: katolikus-református egységfront a szabadgondolkodás ellen. Kézdiszentlelki iskola: Balassi virágénekeit senki ne hozza be tanulni. . A felekezetek közül az egyéni lírát a református üldözte a legelvontabban. Én-es és mis versek aránya fordítottja. értelmiség-ellenesség a szentháromság-tagadók ellen. .) Az eltérés az értékelő szempontok különbségében van. (Modern olvasó szempontja – a szerelmi sablonok mára elértéktelenedtek. • Helytelen magasan harsogva énekelni. A Balassi-művekben a teológia és a szerelem mélységesen összefügg. debreceni zsinat: hasznos legyen.) Szerb Antal: az istenes versek legjobb. • Áldott szép (11).Az elutasítás kölcsönös volt. Klaniczay Tibor: Balassi a szerelem költője. a többit külön liberben kezdte gyűjteni. az épülést szolgálja. • Az éneklés közösen történik.Ez az elhatárolás a kor véleményét mutatja.Ez alapján négy verset sorol a katonaénekekhez egy kiadás.) . mint Balassinál. • 1562. . . „szerelmi”. senki ne mormogja félhangosan az éneket. Ő adott az udvari szerelem ideológiájának magyar szavakat. századi virágénekekkel. De! Mindegyiknek van erős Júlia-vonatkozása.Legdogmatikusabbnak tűnő: szombatos énekeskönyv. 1593: evangélikus bártfai énekeskönyvben van néhány egyéni. • Ó én édes hazám (66). századi katalógusa: „Gyarmati Balassa Bálint Fajtalan Éneki”. .Istenes verseinek első kiadásai: 1630-as években. . Ennek bevezetőjében jelenik meg a szerelmes-istenesvitézi trichotómia. mi lehet (61). . legszemélyesebb alkotásai. .IX. milyen legyen a gyülekezeti ének.Isteni dicséretnek mondott gyülekezeti anyaggal. századi gyűjtemények.

a presbiteri testület irányít. A hódoltsági területeken és a mezővárosi polgárság felső rétegében terjedt el. A polgárosodó parasztság rendezett viszonyokat akart. . Egyetlen forrás a Biblia. mert ezzel az egyházi nagybirtok hatalmát megtörhette. Az új arisztokrácia is csatlakozott a reformációhoz. mindennek igazolását vélte fölfedezni a reformáció tanításában. a templomokból minden díszt eltávolít. és a mezővárosiak körében. Sztárai Mihály. Iskolákat nyitottak. így megfelelő ideológia volt az angolok. Ide sorolható: Eck Bálint.Szakramentárius irányzat (Zwingli Ulrik. Inkább a Felvidékre jellemző. Ugyanakkor a műveltség színvonala gyorsan emelkedett. I.Kálvinizmus (Kálvin János. kiváltságokat. Másik neve: unitárius. Ferdinánd türelmet. elvetette a pápát. Szegedi Kis István. 1483-1546): a hit üdvözít. . Miksa rokonszenvet tanúsított iránta.Antitrinitarizmus (Servet Mihály. a korábbi eretnekségek a misztika és a lutheri tanok fonódtak össze benne. Gálszécsi István. a Drágfyak. de másként a városiak. . a magyarra nem. Honterus János. Elítélt minden központi hatalmat. A prédikátorok és az iskolamesterek külföldi egyetemeken tanultak. Az életmódban (tobzódás. 506–514. (20 én. A Lengyelországban szervezett felekezetüket Socinus Faustusról (1539-1604) sociniánusoknak nevezték. melyeket Bullinger Henrik (1504-1575) egyesített. a népet írni és olvasni tanították (ez összefüggött azzal is. Egyénnek a közösségben való föloldódási folyamata. A magyar irodalom története 1600-ig (311–382. Az úrvacsora csak jelkép (szentségtörő nézetek). Ide tartozik: Dévai Bíró Mátyás. illetve az egyházi vagyont szekularizálhatta. Erdélyben Blandrata György (1515-1588) terjesztette. 3 mi. 1509-1564): eltörölte a püspökséget. 24 Melius volt az. Magyarországon ez terjedt el először. aki Debrecent a magyar reformáció egyházkormányzati és szellemi központjává emelte. Jövel Szentlélek Isten). Lelassította a reneszánsz udvari kultúra fejlődését is. 1511-1553): a Szentháromság tagadása volt a másik népi irányzat. a református szabványosítja a gyülekezeti hagyományt (két folyamat egy időben). 1490-1525): a népi reformáció egyik irányzata. . a Dobó-család. a szerzetességet. A reformáció negatív hatása a művészetellenesség. Lényeges eleme a vallási tolerancia is. a Balassiak. A magyarok a svájci tanokat vették át. a Petrovicsok. és folytatta. hogy a Bibliát mindenkinek olvasnia kellett). a feudális kizsákmányolás visszaszorítását. a franciák és a lengyelek számára. de főleg a mezővárosokban voltak tőle elhajlások. de szerelmi költészet nem nagyon volt. Hirdetője volt Kálmáncsehi Sánta Márton (†1557).) A magyar reformáció A magyarországi polgárság körében terjedt el. jelentős volt az iskolapolitikájuk is. a többi város német nemzetiségű volt. védelmet a török ellen. Melius Juhász Péter24. a hollandok. és csak a hazai német irodalomra volt hatással. Batizi András. Gyakori: feladó személyisége elmosódott. János Zsigmond is a reformáció mellé állt. Egyedül a templomi éneklést hagyta meg. így a reformáció városi ágának német jellege jobban kidomborodott. Protestáns lett a Perényi-család. Többségük magyar volt.Lutheranizmus (Luther Márton. Székely István. A kor nem kedvezett a lírai individuációnak: Balassi egyes számú alakjait többes számúra írják át. és Karácsony György fölkelésében (1570-71) is megfigyelhető a tanok hatása. irányába. sok volt a képrombolás is. I. a predestináció elvét hirdette. 1484-1531): svájci eredetű. Csak a nyomtatott könyveket díszítették metszetekkel. A magyar nemzetiségű városok török hódoltság alá kerültek. .• Nagybáncsai Mátyás • Sztárai Mihály • Batthyány Orbán • Dóczi Ilona • Névtelen • Palaticz György • Ladoni Sára • Homonnay István • Móricz Lőrinc • Rákóczy Zsigmond • Báthory István Mis: Szegedi Kis István (pl. Balassi vallásossága különösen egyéni. evilági örömök) nem történt változás. a jócselekedet nem lényeges.) Balassi egyéniesíti.Anabaptizmus (Münzer Tamás. 59 . A különböző eredetű teológiai áramlatok megjelentek és hódítottak Magyarországon.

Ozorai Imre . és célja már az eredmények megszilárdítása volt. Több vitázó mű nem keletkezett. . ab barát).Krakkó. A régi katolikus alsópapságból is tértek át. 1562: Debreceni és egervölgyi hitvallás. vagyis azokat. Ők többségükben csak hazai iskolát végeztek. 1545 előtt. 1567: összeállított egy egyházi szabálygyűjteményt és hitvallást. melynek tartalma csak Szegedi Gergely ferences rendfőnök válaszából ismert. helyette gazdag katekizmus-irodalom alakult ki. Szegedi Gergellyel és Czeglédi Györggyel együtt szerkesztette. Perényi Péter. a pápát. • Fesztelenül írt. 2. 1538: kiadták latin nyelvű hittankönyvét. . 60 . valamint az Antikrisztusról és az egyházáról. mint Dévai. .Ortographia Ungarica. .Vallási vitairatot ő írt először magyar nyelven. .A reformáció eszméit hirdető műveket ő írt először magyarul. 1538: első magyar nyelvű tankönyve (a határozott névelő használatában van sajátossága: a mássalhangzóval kezdődő szó első hangját írja a „z” helyett. vagyis nem fordítás. A kezdeményező Huszár Gál volt (†1575). .Schesaues Keresztély a „magyar Luther”-nek nevezte. Az első nyomda Kolozsvárott volt. 1561-ben kiadta Pál kolosszeiekhez írt levelének kommentárját. . a fejedelmeket és a körülöttük levő embereket tekinti Antikrisztusnak. 1550-ben indult Hoffgreff György vezetésével. • Nem személlyel vitázik. 1561-ben Debrecenben Huszár Gál alapított nyomdát. • Eredeti mű.Heltai is adott ki egy kisebb (1550) és egy nagyobb (1553) katekizmust. Dévai Bíró Mátyás (†1545) . Katolikus pap. kevesebb eleganciával. az ő prédikációi és énekeskönyvei nem tartalmaznak határozott felekezeti hovatartozást. A Dunántúl kis falvaiban két könyvnyomtató dolgozott: Hoffhalter Rudolf és Manlius János. . 1563: Magyar Prédikációk és Válogatott prédikációk. • Ez az első protestáns szellemben íródott magyar könyv. Blandrata hatására ismét kételyek támadtak benne. amellyel a polgári körök vezetőit akarta megnyerni. Krakkó. Krakkó. • 1546-ban újra kiadták. .Pártfogója volt Nádasdy Tamás. Melius Juhász Péter (1536 k. Heltai Gáspár). harmadik kiadása: 1546. de igazán híres Heltai Gáspár vezetése alatt lett.Érdeme még a nyomtatott könyv elterjesztése. mert az iszlám törvényei szerint tilos volt könyvet nyomtatni. 1568: Szent János jelenését magyarázó prédikációja jelent meg. pl.Melius Péter 1562-ben adott ki kátét (ez svájci fölfogású). . 4. 1561-ben Jézus közbenjárásáról szóló másik prédikációja is megjelent.Székely István a keresztyénség fundamentumáról írt. majd 1550-ben és 1555-ben jelent meg. . majd Wittenbergben tanul. 1559-ben a szakramentarizmus híve lesz.Írt egy latin nyelvű vitairatot is. Hódoltsági területen nem volt nyomda.Gálszécsi István a keresztyéni tudományokról írt rövid könyvecskét. Gyakoriak a deákból lett prédikátorok is (Bornemisza Péter).Batizi András is a keresztény tudományról írt könyvet. főleg a ferences szerzetesek közül. A vallásos értekező próza 1. Dávid Ferenc (†1579) A magyar antitrinitarizmus vezére. Szellemi vezető volt Debrecenben. A vita és a polémia minden írását áthatotta. 3. Föllendült a nemzeti nyelvű irodalom is. . emiatt fogságba is került. bár voltak nagy műveltségű városiak is köztük (Dávid Ferenc. • Krisztusról és egyházáról.Életéről alig tudunk valamit (talán a Tolna megyei Ozorán született).Tanulmányai után Budán és Kassán prédikált. – 1572) A szakramentarizmus híve. 1538. és 1566-tól átállt az antitrinitáriusokhoz. • 1535-ben jelent meg Krakkóban. amit a debreceni zsinat is jóváhagyott. akik a mezővárosi polgárság érdekeit veszélyeztetik. Az első magyar prédikációk 1558-ban jelentek meg nyomtatásban.

Forrásai: Vulgata. Járt Wittenbergben és Svájcban is. . Tövisi Mátyás. Magyarázatot is fűzött hozzájuk. 1. Melius Péter a hiányzó könyvek közül jelentetett meg néhányat.A kezdeményező Farkas András volt. A bibliafordítást 1586-ban kezdte el. majd a szakramentárius irány követője volt. Székely és Heltai zsoltárfordításai. Antitrinitáriusok: Császmai István. 1559: legnagyobb szabású műve. Károlyi Péter. Tállyán volt lelkész. Dobó Domokosnak ajánlotta. 2.Az első graduált valószínűleg Székely István nyomtatta ki. Félegyházi Tamás az Újszövetséget fordította le újból. Szakramentáriusok: Czeglédi György. 1563: Két könyv Magyarország romlásának okairól. A protestáns ének kezdetei . Az ezekből összeállított protestáns misekönyvet graduálnak nevezték. Magyar forrása Thuróczy volt. Két főbb műve: a Rövid magyarázat és a Rövid útmutatás. 4.Batizi András a Meglött és megleendő dolgokról írt. Debrecen. Életéről 1563 után nincs adatunk. de a bűnök miatt Isten megbünteti őket ~ a magyar királyság virágzása. Vízaknai Gergely. Tervezte a teljes Ószövetség fordításának kiadását is.- 1568: gyulafehérvári disputa. majd Sirák és Salamon jelent meg (1552). Így a fordítás és a történetírás is szorosan összekapcsolódott. • Isten prófétákat küld. • A zsidók kivonulása Egyiptomból ~ a magyarok kivonulása Szkítiából.Az istentisztelethez kapcsolódott. 1567. s Perényi Péternek ajánlotta. 61 . 1548. Karádi Pál. Krakkó. Székely István Először a lutheri. A reformáció énekirodalma 1. Basilius István. Septuaginta. Egri Lukács. Immanuel Tremellius és Theodor Beza bibliái és magyarázatai. és a középkori katolikus himnuszköltészet folytatása volt. melyet a kar. évvel kezdte. 3. – 1591) Nagykárolyban született. Szegedi Lajos. a pap és a kántor énekelt. Gönc földesurának. 1544: ebben az állítólag Isten által megszabott történelem kereteit vázolja föl. melyben Attila és Mátyás mellett vagy helyett Mózes. Ozorai István. Első munkája egy iskolai segédkönyv volt. aztán a zsoltárok (1560). Zsoltárkönyve. Gedeon és Dávid lett a magyarság példaképe. • Legfőbb újdonsága a magyarok és az ószövetségi zsidók története közti párhuzamosság fölismerése volt. Fordítást küldött Eszéki Imre. . Az zsidó és magyar nemzetről című krónikája Gálszécsi kátéjának függelékeként jelent meg 1538-ban. 1548: ezt Gávai Lukácsnak ajánlotta. A reformáció történetírása és a bibliafordítások A reformáció és a hazafiság eszméi összefonódtak. majd Jézust ~ Isten a magyarokhoz a prédikátorokat küldi. . A történelmi eseményeken keresztül akarja bizonyítani a reformáció jogosultságát. Először Mózes öt könyve jelent meg (Kolozsvár. majd Göncre került. 1538. 1551). Szikszai Hellopaeus Bálint. Bibliafordítás-kísérletek Heltai is foglalkozott ennek a gondolatával. Ez a világvéget a közeljövőben várja. Alapja a Biblia volt. Több lelkésszel és iskolamesterrel dolgozott együtt: Gyulai István. ez részben a vallási dogmák forrása. Gyulafehérvár. de ezt Gönci György adta ki. . Károli Gáspár (1530 k. Krakkó. ez pedig egy új protestáns magyar történetszemléletet eredményezett. A hun-magyar azonosság elmélete miatt a magyar történelmet a 367. az Újszövetség (1562). Nem maradt fönn belőle.Dézsi András Világ kezdetitül lött dolgokról ír.Kialakult egy sajátos protestáns liturgia. Verses krónikák . részben történelemkönyv volt. Chronica ez világnak jeles dolgairól. Krakkó. • A zsidó királyság virágzik. majd a török veszedelem. • Farkas elindította azt a folyamatot.

Sztárai Mihály Ferences. Utolsó műve: Vigasztaló ének. 1548. A zsoltárokat magyarította. és egyházszervező munkát végez (nagyrészt a török területeken). A tíz énekében kilenc különböző strófaszerkezetet használ. és a gyülekezeti zsoltáréneklés kultuszának egyik megteremtője volt. Az ének föladata a Biblia mondanivalójának. hogy a katolikusok a szentektől várnak segítséget. Énekei Bornemisza énekeskönyvében jelentek meg (1582). Parafrázis: egy mű tartalmának saját szavakkal történő elmondása. • Panasza Krisztusnak. 62 . és nem a pápáé. rendfőnökével. középkori dallamokra. 1536. 1546. halotti. - 5. a nem odaillő részeket elhagyta. 1541: megmenekülhetünk a töröktől. 1549. Az istenfélő Zsuzsánna asszonnak históriája. századi verses műfaj. nyers. a fejedelemről. Szkhárosi a középkori ének kereteinek kitágításával teremtett új énekstílust. gúnyos. Azon gúnyolódik. az átokról. Batizi András 1542-ben Wittenbergbe járt. Szkhárosi Horvát András Ferences lehetett. • Emberi szerzésről. 1540. Ezek a históriák azért születtek. • Antikrisztus országa ellen. de ez sem maradt meg. hálaadó. Az énekköltészet a graduálba fölvett himnuszok fordításával kezdődött. ha befogadjuk a protestantizmust. Az első fönnmaradt graduál Huszár Gál énekeskönyvének első része. 3. • Pál érsek levelére való felelet. Nyomtatásban Huszár Gál énekeskönyvében kezdtek megjelenni. 1546. Továbbfejlesztették a propagandaéneket is. zsoltár. Átmenetnek tekinthetjük Gálszécsi István hangjegyekkel együtt kiadott szerzeményeit. Fő műfajai: gyülekezeti ének. probléma szükségessé tette. 1544. Ő a kezdeményezője a bibliai históriáknak is: Vitéz Gedeon. • Vallásos históriák: elbeszélő jellegűek. haragos. volt könyörgő. Tizenhat zsoltárt dolgozott át. A legszebbek: 24. de már a protestáns tanokra építve. Az énekirodalom új vonásai A tipikusan lírai és epikus sorfajok még nem különültek el. 1546-60 közt hat vallásos históriát írt. Szinte minden témában írt. • Az istennek irgalmasságáról. mielőtt a reformációhoz csatlakozott. és itt érezhetők legerősebben a vágánsköltészet hagyományai. szövegének tolmácsolása. Művei. Jónás prófétának históriája. de fejlődés van a verselésben is. dicsérő. 1541. tanító tartalmúak. Példát. Ők szervezték meg a sárospataki iskolát. A legerősebb líraiság a zsoltár-parafrázisokban25 és a jeremiádokban26 jelent meg. 74. tanítást vagy vigasztalást akart nyújtani. Két nagy csoport különíthető el. 94.2. 1574. aktualizálta. vádoló. Stílusa heves. Élete nagy részében térít. • Prédikációs énekek: intő. - 4. dráma. Jeremiád: panaszdal. Krakkó. a szerzeteseket támadja leginkább. Utolsó keltezett énekei 1546-ból valók. nálunk a magyarság romlását sirató XVI. 25 26 Ír még a fösvénységről. Versei nagy része a római egyházat és a papságot támadja. - Kálmáncsehi Sánta Márton is adott ki egy graduált 1550 körül. melyben nem hadakozik senkivel. • Az kétféle hitről. átfogalmazása. 1542. A témák sem különültek el. prédikáció. A himnuszokat átköltötték. Kopácsi Istvánnal lutheránus lesz. vallásos história. hogy ellene támadnak ez világiak. Izsák pátriárka szent házasságának históriája. 26. harcias. Az igaz hit Krisztus tanítása. mert egy hazai esemény.

zsoltár. 1566. térítő szándékú prédikációs énekhez.1566: Váradi énekeskönyv. Pl. Fő forrás az Ószövetség (ötven história ilyen tárgyú. 1556. . (Baranyai Pál) • Sámuel. 1. • Thordai Benedek: 30. - 9. A líra ott jelenik meg legtisztábban. - - Sztárai drámái Vele született meg az eredeti magyar nyelvű dráma. Elmélyültebb vallásos líraiság jellemzi. (Dézsi András) • Izsák áldozatjáról. a pápát pedig kapálni küldik. • Az igaz papságnak tiköre: Borbás és Antal bíró akarja kideríteni. Tizenöt éneke maradt ránk. amely fölhasználta ezt eszméi terjesztésére. Két drámáját ismerjük. . mert Vaskaszentmártonban erről vitázott éppen. Valószínűleg több vitáját is földolgozta így. A reformáció drámái A magyar nyelvű iskolai színjáték a reformációval indult meg. Ide tartoznak pl. • Gyülekezeti énekeskönyvek. században főleg a lutheránusok és az antitrinitáriusok művelték. • Kecskeméti Vég Mihály 55.Az első 1560-ban: Isteni dicséretek és psalmusok (Huszár Gál adta ki Ujfalvi Imre szerint). Formai szempontból az egyik legjobb énekszerző. 1546. (Fekete Imre) • Judás Makkabeus története. Középkori és antik hagyományok hatása is fölismerhető bennük. 1575. Verse: A magyaroknak siralmas éneke a tatár rablásáról. . 1544. az alkalmi szövegek első kötete. de emellett elhalkul a társadalombíráló hang. és kell-e a szentelés sok külsősége.Az énekek már nyomtatott könyvekben terjedtek el. A katolikus papok tanulatlanok. • Pap Benedek Dicsérete. • Vallásos históriák és prédikációs énekek alkalmi összeállítása.1554/55: Hoffgreff-féle énekeskönyv. - Szegedi Gergely (†1570?) Wittenbergben Meliusszal és Károli Gáspárral tanult. 1553. 1544. 7. 1549. A bibliai história virágzása Kb. • Graduál: a legkorábbi típus. 1545. (Kákonyi Péter) • Az tékozló fiúról. (Dézsi András) • Józsefről. • Nagybáncsai Mátyás Könyörgése. • Papok házassága: Tamás pap és Borbás bíró vitatkozik a pápával. (Nagybáncsai Mátyás) 8. 64 maradt fönn. ~ 1550. ki az igazi pap. ezeknek több típusa alakult ki. ezért mesterséget választanak. • Szepetneki János: Halál ellen való bátorítás. négy egyháztörténeti). és csak 553 éve tiltották meg nekik. 63 . ennek háromnegyede 1560 előtt keletkezett. 1561. zsoltára.6. Debrecenben telepedett le. A protestáns líra kialakulása Sok volt a protestáns pap és iskolamester. Saul és Dávid históriája. ahol a szerző saját vigasztalására egyéni szenvedését írja le.1574: Huszár Gál másik gyűjteménye. . Az énekeskönyvek . Ezek valójában hitvita-drámák. de nőtt a világiak száma is. A XVI. tíz újszövetségi. míg a szakramentáriusok nem nézték jó szemmel. alkalmazta a visszatérő rímet is. Az énekek egy része közel áll az oktató. Van valóságalapja is. A legtöbb nyíltan propagandisztikus céllal készült. • Asvérus királyról és Eszterről. hogy a házasságot Isten rendelte.

.Magyar író a magyar érdekek miatt lesz. pl.Cselekménye alig van. megjelennek bennük reális elemek. A Balassi-komédia . . amely miatt még hatásosabb. .Minden szereplő történeti. először lutheránus. egyesek úgy gondolják. . Debrecen. Szépprózai elbeszélései. Heltai Gáspár (†1574) Élete.Oláh Miklós és Balassi jelenete a gyónás paródiája és egyben a mű tetőpontja is. . a főhős. • Elsősorban polgári közönségnek szánta őket. majd Isteni dicséretek és könyörgések címmel imakönyvet.Nagyváradi komédia. 1575. • Tartalma: a trinitárius pap az anyagiak miatt nem akar az igazság oldalára állni. . de világi tárgyú. Szerepel benne még fia.Katolikus pap. • Egy frankfurti német kiadás fordítása. . mégis hasznosak és tanulságosak szerinte. majd szász lelkész.Ponciánus históriája (1571–1574 közt adta ki). hanem társadalmi kérdéseket feszeget (a párbeszéd Antal és Demeter közt folyik). mert Meliusnak és Dávid Ferencnek soha nem volt nyilvános vitája itt. • Szerzője valószínűleg Válaszúti György volt.Nyomdát és papírmalmot létesít. ellentétben Pesti Gábor tudatos műfordítói tevékenységével. Ízes magyar beszéd jellemzi. . a harácsoló főúr típusa. majd egy Vigasztaló könyvecskét (1553). 1588: ez is Válaszúti munkája. A spanyol inkvizíció borzalmait leplezi le. Értekezései. 4.Ez az első magyar szatirikus jellemrajz és vígjáték . . 1573: szerzője a hagyomány szerint Basilius István.Érint vallási kérdéseket is.Pécsi disputa. . • Szabadon fogalmazott. de csak Szegedi Lőrincé (†1594) maradt ránk.Előbb katekizmust adott ki. .Egy átmenetet jelent.Szerzője ismeretlen. de annál jobb a jellemábrázolása.- Drámáit előadásra szánta 2.Több iskoladráma is íródott. . kettőt egybeolvaszt. • Új motívumokat sző a mesékbe. 3. • Az ajánlásban szinte védőbeszédet mond meséi érdekében.Oktató-vitázó iratai megtelnek szépirodalmi elemekkel. Az antitrinitárius vitadrámák . • A mesékhez értelmezést is írt. környezetrajz. 64 . a családról akar oktatást adni.Debreceni disputa vagy Válaszúti komédia. de ez egy valóságos hitvita leírása. végül antitrinitárius.Száz fabula (1566): legnevezetesebb munkája. . .Háló (1570): Gonsalvius Reginaldus művének a fordítása. . Nem teológiai. mint Bornemisza Magyar Élektrája is. 1572. • Ádám és Éva idejében játszódik. János Zsigmond fölkérésére írta meg. • Csak az utolsó fölvonásból ismert egy töredék. • Szelleme mélyen vallásos.Szegedi Lőrinc: Theophania. . A bibliai színjáték . • Forrásai német szövegek voltak. Irodalmi munkásságát csak magyarul fejti ki. • Az állatszereplők emberi erényeket és bűnöket jelenítenek meg. • Keleti-ind eredetű elbeszélés-gyűjtemény. • Ez is költött eseményt ad elő. • Nikolaus Selnecker drezdai lelkész latin nyelvű.Abrudbányán nyomtatta ki Karádi Pál (1569).1552-ben a részegség és a tobzódás veszélyeiről írt dialógust. . . verses művét dolgozta át magyarra. .Balassi Menyhárt.Magyarul csak 1536 után tanul meg. . majd szakramentárius. • Bár e fabulák nem igazak. . Boldizsár is.Nagydisznódon (Heltau) születhetett. Bornemisza Péter az.

három kötetet tervezett. novellisztikus részeket vett át és színezett ki. de a XVI. 1578: Telegdi Miklós ellen írta. Mátyásról szóló negyedik könyvét.Huszár Gál mellett nyomdászsegéd. Mondákat.Van bennük lírai önvallomás.• Ezeket is értelmezte. ahol könyvnyomtató műhelyt rendez be. Tizenegy verses munkáját ismerjük. . . és ellen tudjanak állni neki.) . . Egyéni sorsának keserűségét írja le. . Csak ez az egy világi éneke maradt ránk.Később egyre erősödtek bennük a szépirodalmi és a szórakoztató elemek. majd Bornemisza önállóan is kiadta (1578).Drámaian sűrít. Történeti munkái. . .Siderius János (†1608) abaúji esperes. regényes történet.Új formai jelenség az időmértékes verselés. 1588.Ez a postillák negyedik kötetének függeléke volt.A bujaságra való kísértés szerepel a legtöbbet. A Postillák. 1582: ez a reformáció énekeit tartalmazó kötete. de csak ez. új jeleneteket iktatott be.Pathai István (1555–1632) dunántúli református püspök. . Az Élektra.Tanulmányok: Kassa (börtönbe kerül). . 65 .1565: megjelentette Bonfini művének addig kiadatlan.Az első felében kifejti az ördög természetét. aki az év összes egyházi ünnepére és vasárnapjára írt. hogy két ilyen nevű ember volt. színes előadások.Az ördög kísértéseit akarta föltárni. teologizáló művek voltak.Debreceni Szőr Gáspár Sáros megyei református prédikátor. századi magyar sors is benne van. . . . . és 1565-66 körül szerzett egy bölcsődalt is.Az olvasmány-próza sajátságai domborodtak ki nála: szemléletesség. .Pesten született.Siralmas énnéköm: ezzel búcsúzott hazájától az 1550-es évek közepén. Könyvét uralkodók szerint osztotta föl. A teológus énekirodalom 1. . de ennek nincs alapja. . .Énekek három rendben. .1579: Detrekőre menekül. (Magánolvasásra szánva átdolgozta eddigi szövegeit.1567 óta gyűjtötte őket. . Versei.Fejtegetés. .Szent János látásáról: ez lehet a legkorábbi szerzeménye. 1584: élete utolsó nagy munkája.Móricz Zsigmond tette ismertté 1923-as fölfedezése után. Padova. . . . .Ő volt az első. . a bibliai szöveg hű tolmácsolásával.1572: Semptére költözik. Bogáti Fazakas Miklós (1548–1598-ban még élt) Unitárius volt. Élete alig ismert. Bornemisza Péter (1535–1584) Élete. fölfogása azonban XVI.Tragédia magyar nyelven. az első készült el.Skarica Máté: kevés éneke maradt fönn.Írt a teremtésről és az ítéletről is. korán árva lett. társadalmi. . hogy fölkeltse az érdeklődést nagy prózai műve iránt. hogy embertársai fölismerjék. A gyülekezeti énekszerzés . századi és magyar lett. sőt fölmerült.Foliopostilla. . Az Ördögi kísértetek. . ma csak Telegdi válaszából ismerjük.Az unitáriusok énekeiben van a legtöbb lírai elem. . a lényeget minél tömörebben akarja kiemelni. . és megjelenik bennük a főúri vallásos líra hatása is.Elődei értekezései száraz. a második részben példákkal is illusztrálja.1564: prédikátor Balassi János zólyomi udvarában. Bécs. .1573-79 közt adta ki őket öt kötetben.Az antik mitológiát törölte. . politikai. . világnézeti problémák.1575: Krónika a magyarok dolgairól. . zsoltárokat is fordított. az ő prédikációi azonban érdekes. .1574: históriás énekeskönyvet adott ki. Sokáig neki tulajdonították Luther Erős várunk… kezdetű énekét. képszerűség. Bécs.Témája nem változott. . 2. Wittenberg.

. . • Latin és magyar vallásos énekekből összeállította az első magyar iskolai énekeskönyvet. A debreceni típusú könyvek (Szegedi-féle) kb. majd elég visszavonult életet él). halotti énekeket.Az énekeskönyv-kiadás a reformátusoknál volt a legrendszeresebb. • Temetési énekgyűjteményt szerkesztett. mert azokat az ószövetségi zsidó történelem belső összefüggéseiben igyekszik megérteni. • A vallásos énekek világi dallamra való átköltését elítélte. Huszár Gál és Bornemisza Péter anyagát tartalmazzák. Bekeni János (az üldözés miatt ritkán árulták el nevüket). 3. 1586: Jób könyvének a parafrázisa.A szervező Eössi András (Padovában jogot tanul. de versformáik változatosak.Szilvásújfalvi Anderkó Imre (†1625) volt. • Újra megjelentette Szikszai Fabricius Bálint szótárát.Bártfai-énekeskönyv. de nem rendszerezve. • Kissolymosi Mátéfi János-énekeskönyv. Valószínűleg neki tulajdonítható egy tizenöt versből álló ciklus. tízévente jelentek meg. 1593: az egyházi év ünnepei szerint csoportosít. Zsoltárfordításai sajátosak. egyre bővülve. Az énekeskönyvek . Nem említ bennük újszövetségi vonatkozásokat. • Naptárakat adott ki. . kezdetben erre korlátozódik irodalmi tevékenységük. . • Ő még a református püspöki hatalom korlátozásáért is harcolt.Archaikus jellegűek. Forrása mégsem lehetett héber.Körükben viszonylag nagyszámú ének keletkezik. 66 . . 4.Kéziratos kódexek maradtak fönn. • Péchy Simon-énekeskönyv.- 1584: Eszter könyvének az átköltése. • Fönnmaradt több latin és magyar alkalmi verse is. dicséreteket. A szombatos énekek .Név szerint csak néhány szerzőt ismerünk: Alvinci Énok. .Erősen didaktikus jellegűek. . mert ezen a nyelven nem tudott (inkább egy igényes latin fordítás). • Jancsó-kódex.A század végén megjelenő gyűjtemények főleg Szegedi Gergely. amely összefoglalja a szekta legfontosabb hittételeit.Nagyobb részük istentiszteletre készült. aki újraszerkesztette a debreceni énekeskönyvet (1602). és belevegyíti az alkalmi énekeket és a zsoltár-parafrázisokat. . • Új zsoltárfordítás elkészítésére buzdított. .

1493 körül . melyek a Huszita Biblia szövegeit tartották fönn. .és Kulcsár-kódex). . a Biblia tiszteletet. Jobbak a későbbi fordítások (legszebb: Keszthelyi.F. könyörgő. valószínűleg azon kódexekben. . hanem officiumként jelent meg. A kedveltebb zsoltárokat szebben. mert nem laikusok számára készültek.X. Nyugaton már a reformáció előtt is volt verses zsoltárköltészet. de részben zsolozsmáskönyvek voltak. tercinában írt olasz bűnbánati zsoltárok. 1508 . 1500 körül . alázatot követelő szövegeit ugyanis nem akarták saját költői invenciókkal föllazítani. a belső vallásosság szabályozó princípiuma. Zsoltárparafrázisok a reformáció korában Bóta László: A magyar zsoltár Szenczi Molnár Albert előtt A héber költészet bibliai zsoltárai. .Czeh-kódex. Szentlelket szólították meg. 1580 körül Teljes szöveg. Mind a 150: Döbrentei-. Elsőként és legtöbbször a Psalteriumot fordították le nemzeti nyelvre (ez könnyítés a latinul nem tudóknak).és Kulcsár-kódex.Század vége: nyomtatott francia nyelvű verses zsoltár.Eredetileg Danténak tulajdonított.Döbrentei-kódex. .Stilisztikailag legmegfelelőbb magyar idiómák. Jézust. .Az ószövetségi zsidók hálaadó. 1522 .Költőiség szempontjából nem lehet minősíteni őket.Festetics-kódex. bűnbánó. lendületesebb magyarsággal tolmácsolták. .Rokon szavak használata. 1539 . elementáris erejű prózaversek. 67 . . magasztaló és győzelmi énekei. . Magyarországon: XV-XVI. Európában először nem a Vulgata részeként. A középkorban a zsoltár a Biblia egyik legtöbbet olvasott szövege volt. Erasmus.Költészetileg értékelhető verses magyar zsoltár a protestáns költőknél található először. . .Tudatos küzdelem a latinizmusok ellen.Még nincs bennük lírai átlényegítés.1480 körül flandriai begina apácák énekelték. de ezek szöveghű források. C: Kinizsiné Magyar Benigna imakönyvében van.Használtak újszövetségi fogalmakat. század fordulóján. .Ősi.Batthyany-kódex. .Máriát. Keszthelyi. A zsoltár a liturgia szerves tartozéka.Apor-kódex. 1513 .Kulcsár-kódex.Keszthelyi-kódex. . . .Nem erőltették a szószerintiséget az értelem rovására.

egyéni). 1548.Verses zsoltár azon típusának kialakítása. Debrecen: Szilvás-Újfalvi Anderkó Imre.Szenczi: Psalterium Ungaricum. panaszkodás álnoksága miatt). innentől minden református énekeskönyvben szerepel.Ebben a formában popularizálódott. Ecsedi Báthory István. az elemzéskor elengedhetetlen az eredetivel való összevetés. melyet a szöveg önmagában nem tudott megadni (költőietlen). . előszeretettel fordulnak az Ószövetséghez. a reformáció csak kiteljesítette. .Énekelt irodalom volt (Balassi Célia-ciklusa: dallam nélküli vershez ér el). .: Szegedi Gergely-féle Énekeskönyv. . Batthyány Orbán. . 68 .Majd a barokk katolicizmus lazítja föl. .Sztárai Mihály . . Pl. verses formában. a lengyel Kochanowski. . ez a Heltai-félével együtt hatással lesz a Károli Bibliára. (A szöveget kissé közelebb hozza a mai magyarhoz. még: Clement Marot. mert az övé prózai). A reformáció szerepe a (magyar) zsoltár fejlődésében.Az eretnekségek miatt született meg. Krakkó. 1538.A dallam pótolta azt az esztétikumot.Batizi András . A parafrázis előzménye: személyes vonzódás. . . Régi magyar fordítást is használ.Egyéni indíttatású. 1693: ekkor jelent meg először dallammal. Bogáti Fazekas Miklós Psalteriuma). ahol érezhető a közösségi igény. (Kecskeméti. szabad hangvételű parafrázis (pl. amit Szenczi Molnár használt föl a Lobwasser-zsoltárok fordításánál.A parafrazált verses zsoltár XVI.) 1602. . de magyar fordításokat is fölhasznált (magyar terminológia.) Nehéz elemezni egy ilyen régi verset. Világiak: Kecskeméti Végh Mihály. Protestáns énekeskönyv (ma már nem ismert): Bencédi Székely István.Kedveltség oka: magyaros verselés.Siklósi Mihály . Graduál: nyomtatott és kéziratos misekönyv. Keresztyéni énekek. amikor kibontakoztatja a himnikus hagyományból táplálkozó vallásos költészetet.A Károli Bibliának nagyon nagy hatása volt Szenczire. Zsoltárok vannak a graduálokban és officiumokban.Föl kell vetni a műfordítás problémáját is.Papp Benedek A protestáns zsoltárokra is jellemző a keresztény átlényegítés (erre Luther is biztatott). A kor életérzése tragikus. A magyar protestáns zsoltárfordítások két alapvető típusa. amely már egy szélesebb társadalmi és nemzeti problematika megszólaltatására képes.Templomi használatra. Balassi. Krakkó. .Szelleme teljesen krisztianizálódott. Péczely László: Kecskeméti Vég Mihály: LV. még ott is megvan.Pl. frazeológia). vagy a nagyközönségnek szánt. zsoltárainak első kiadása: 1542.XVI. de ő kivétel is. majdnem minden zsoltár magyarul (pl. szép zengésű ősi dallamok (Szenczi szorítja ki a korrektebb. . .Figyelembe kell venni a történelmi oldalt.1612: oppenheimi kiadás. értelemszerű hűségre törekvő prózai. századi líránk egyik legkarakterisztikusabb műfajává vált. Zsoltárkönyv (Bencédi). igényesebb fordításaival). . a zsoltárokhoz (ezek fejezik ki legjobban a magyarság érzéseit). Bencédi alapszövege a Vulgata és a héber Biblia volt. 1561: a Boroszlói Kézirat változata ezt közli a keletkezés dátumaként.Szenczi a Lobwasser-féle német szöveghez igazodott (tartalom). énekeik szövegéből nem lehet felekezeti hovatartozásukra következtetni. .Szegedi Gergely . Fordítások. . psalmus Kodály Zoltán megzenésíti. Tordai Benedek. érzelmesebb vonásokat vett föl. két csoport: pontos és szabadabb (ezen belül: közösségi. századi vallásos líra is zsoltáros reminiszcenciákból építkezik.Még a XVII. . . .Más az irodalom funkciója (ellenség ostorozása. . század: föllendül a zsoltárköltészet.

15. Reggel és délbe.) 1: epikus kommentár. Mert megemészti nagy bánat szívemet. 15. vsz. Engem mi módon megfoghassanak. Jó hírem nevem. de a magyar szerzőkre jellemző. . reggel. Vadon erdőben széllel bujdosnom: Hogynemmint azok között lakoznom. tisztességem volt. Kecskeméti Vég Mihály: LV. Ellenségemre való haragomban. 7-10: ellenségre szórt panasz.). bokorrímmel. És a 22. 20-21: „ego autem spērābō in tē Domine” kifejtése. az álnok baráttól kapott bántalom. 14. 4. és 17.  Adynál és József Attilánál is előfordul.Pentapodák családja. 17. . Hitetlenségének kijelentésére. Ezeknek szájok zsírosb az vajnál. Van konkrét élmény ebben a versben is: az ellenségtől. 69 . . Síkosb ajakok az faolajnál. Baráti miatt volna bánatban. Mint az galamb elrepültem volna. Kivel sokáig mind együtt laktam. Megszegték ezek esküvéseket. 18-21: 18: „Exaudiet Deus” szavak kifejtése. aki a megszólított. Nagy nyájasságom kivel együtt volt. 13. 2. erre utal a parafrázis volt és a személyes hangvétel. Érzelemmel. . Panaszolkodván nagy haragjában. Hogyha az Isten engedte volna. délbe. Kis kacsa fürdik). Csuda szerelmét én hozzám láttam. Fordítsad reám szent szemeidet. 4-6: menekülés.: keretet ad. Akarok inkább pusztában laknom. Vagyis: a megfogalmazást és a logikát az egyéni ihlet szabta meg. nyomatékosabb. Kik igazságot nem hagynak szóllanom. első sorának kezdőbetűje): MICHAÉL VEG KÉCsKÉMETI AHS. 6. Régen elhagyták az ő hütöket. . Ld. Nem hiszem immár egy beszédeket. Fő ellenségem most látom hogy az volt. Dávidra való utalás. átok. Hogyha énnékem szárnyam lett volna.Lehetett világi személy is. 15-17: az Úr harmadik megszólítása. Mert megpróbáltam hitetlenségeket. de bővebb.) Lelki szituáció kifejezése. mint az eredeti. (Hogy személyes élménye volt a szerzőnek. (Epikus kommentár.Szerző: keveset lehet tudni róla. Mikoron Dávid nagy búsultában. stílusát. hogy tovább is fejlesztik.Biztos a név és a kecskeméti származás. egységesebb. Én barátomnak az kit vélek volt. amely a Mátyás halálát sirató énekben tűnik föl. Én penig uram hozzád kiáltok. Ilyen könyörgést kezde ő magában. Csak rívok-sívok nagy nyavalyámban. 16. Utánozza az Ószövetség gondolatait. 12. estve könyörgök. Megkeseredtem nagy búsultomban. Az ellenségtől mert én igen félek. psalmus Exaudi Deus orationem meam 1. Éjjel és nappal azon forgódnak.Két évszázadon át nagyon elterjedt volt. Versforma. a kompozíciós vonal ívelése hatásosabb.Az akrosztikonból ezt lehet kiolvasni (minden vsz. estve). A logikai rend szilárdabb. Az 1. . 2-3: fohász Istenhez. 5. . hasonlatok (4. Keserű halál szálljon fejére. Álnokságának büntetésére. Innét én régen elfutottam volna. 3.A psalmus formája kombináció: 3×10 + 11. Ily álnokságát soha nem gondoltam. Megszabadúlást tetőled várok. 22: kolofon. Ellenségemnek ítéletére. • Eredete: gagliarda [galjarda] ritmus. melyet az érzelmi töltés indít el. Érik a szőlő. bővebb. Nagy szükségemben ne hagyj engemet. Istenem uram! kérlek tégedet. Elfogyatkoztam gondolatimban. indulattal telített beszéd jellemzője: szóhalmozás (14. 12-13: a gondolatmenet megmarad.Olyan metrumcsaládba tartozik. 11-13: 11: pontosabb fordítás. Az istent véle együtt szolgáltam. 14: átok. mint az eredeti.  Ez eredeti alakban maradt fönn népdalokban (pl. • Alapja: 5/5-ös osztású felező 10-es váltakozása egy 5/6-os osztású 11-essel. a magyarban nagyobb a költői erő.

árvák nagy bosszút valnak. 22. 8.Talán ez a legtisztábban vallásos. hogy Balassi tudott retorikai igényességgel is istenes verset írni. Élesb az nyelvek az éles kardnál. De zabolázd meg az ő nyelvöket.Érdeklődését az is fokozta. . Ne tapodják le híremet nevemet. . 11. oldal ld. 27. Az égő tűzben el-bétaszítod Nagy hamarsággal onnét kivonszod. Bizony könnyebben szenvedtem volna. zsoltár. Az igazi líraiság és a magas formakultúra zsoltárparafrázisaiban valósul meg. Elhíresedett az gazdagsággal. Özvegyek. Theodor Beza (1519-1605) és a lengyel Kochanowski. 62–63. 50–51. Egymásra való nagy bosszúsággal. Látod jól Uram álnok szíveket. Te azért lelkem gondolatodat Istenben vessed bizodalmodat. Hymnus secundus: ez arra példa. Balassi Bálint nevére). És meghallgatja te könyörgésedet. Hogy fogságomon ők vígadhassanak. Nem érett. Egész ez város rakva haraggal. a költő mégis szerelmi gondolatmenetet folytat benne. Szerelmi költészete rokon a vallásossal. Én reám való gyűlölségeket. Melyből az hívek keserűségben Vigasztalásért szörzék így versekben. hogy az állítólagos szerzőt. 19. és a bosszút ellenségeire. Fülemmel hallom káromlásokat. de annál több bennük a személyesség. Igaz vagy uram ítéletedben. 1591: Kegyelmes Isten…. A korai istenes verseknél ez föltűnő (pl. Az kevélyeket alá hajigálod. 462–465. Vallásos verseiben nincs bűntudat. Ez a Szentháromság-himnusz 1588/89-ben keletkezett. Az kegyeseket megoltalmazod. mint az imádott hölgy. Hozzá fogható nincsen álnoksággal. 20. . 7. 42. . oldal 70 . Kiszolgáltatottsága miatti dühét ő is csak istenes versekben tudta kifejezni. 9. Az vérszopókat ő idejekben Te meg nem áldod szerencséjekben. 506–514. de várja Isten segítségét. 148. Az összefüggés egy bűnbánó vallomásában a legszembetűnőbb: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor hogy házasodni szándékozott. nem kidolgozott művei. ahol Beza parafrázisát követte.: 6. Adj már csendességet… Utolsó istenes verse az 50. Hosszú életek nem lészen ez földön. Keserűségem ennyi nem volna. és az azt követő válságos években keletkeztek (1584-87). Szent Dávid írta az zsoltárkönyvben.A szerelmet mint az ifjúság vétkét tagadja meg benne. Ötvenötödik dícsíretiben. Igazság ellen feltámadásokat. Dávidot lelki rokonának érezhette. Az istenes versek utolsó csoportjának központi gondolata a halál. Ha egy kevéssé megkeserítöd. A mondanivaló alig különbözik: Isten ugyanolyan elérhetetlen. Nagy tisztességre ismég felemeled. A magyar irodalom története 1600-ig (340–356. Isten szavával ők nem gondolnak. Rólad elvészi minden terhedet. Gyakorta köztök gyűlések vagynak. Ugyan jó szememmel jól látom őket. 1584. . de a legmarkánsabb darabok a házassága előtt. Ezek kronológiája nem állapítható meg. Ha ellenségtül nyavalyám volna. 21. 10. A teológus énekirodalom28 27 28 ld. Magamat attul megóhattam volna. Pl. 18.) A reformáció énekirodalma27 Balassi Bálint istenes énekei Pályájának szinte minden szakaszában ír. Mert jószágokban felfúvalkodtanak. Szájokban nincsen egyéb álnokságnál. Az szegényeket felmagasztalod. Csak szemben való szép beszédeket.Pl.Beszédem miatt vádolhassanak. Az igazakat te mindig megtartod.Ezekben példája volt George Buchanan (1506-1582) skót költő.

Ő is szász anyanyelvű. • Ha nem.Ha semmilyen fenyegetés nem hat. mi a bűne. vagy erősen megfeddni (módja: Isten bűn elleni haragja nagy. 71 . hogy idegen szavakhoz írt magyarázatot. magára kell hagyni. mert hívő létére bűnbe esett. . a fogoly ismerje meg alaposan bűnét). papírmalom vagy bolthelyiségek építése. 1553-ban egyedül vezette a nyomdát. de élete utolsó huszonhárom évében magyarul írt. Hoffgreff Györggyel. . . könyvnyomtató. oda is küldték. Ezt pl. Bornemisza Péter és Heltai Gáspár prózája Kőszeghy Péter utószava a Háló című Heltai-válogatáshoz Heltai Gáspár: lelkész. különben a fogoly egyet sem jegyez meg. viszont vallásos műveiben éppúgy találhatók világi elemek is. a protestáns fordításirodalom és a lelkipásztori gyakorlat. Az üzleti szempontok miatt is fontosnak tartotta magyar nyelvű könyvek nyomtatását. Kolozsvár: a lutheránus szászok lelkésze. Sok vállalkozása van: városi közfürdő. Nem jár vándorutakon. erre bizonyíték. A könyvnyomtatást 1550-ben kezdte.A megtörés után a vigasztalás következik. hogy magyar író legyen. egész életében németül prédikált. lélekismerete. de azért ne m ment. A szász-magyar megromlott kapcsolatot is javítani akarta.XI. foglalkozik serfőzéssel. • Ha igen. (1548-ban hívták Besztercére papnak. nehogy viszálykodás törjön ki a kétnyelvű kolozsvári polgárság közt. 1543). ezek forrásai a vallásos könyvek.Publicanus • Sylvester fukarnak magyarázta. . de mindig tanul. egyszer volt külföldön (Wittenberg. mert még Istennel sem törődött. Meglepően jó Heltai jellemzőkészsége.Több mintaprédikációt is ír hozzá. és még Sylvester Jánossal is vitába szállt. Az egységes helyesírásért és nyelvért küzdött. . . még a világiak is (kivéve: Ponciánus császár históriája) erősen kötődnek a valláshoz. de neki ez nem tetszik. 1544. és egyfajtát.A választól függően kell vigasztalnia (Isten irgalmáról beszélve).Még egy kérdést ajánl: ismeri-e a fogoly a tízparancsolatot.) Írói-filológiai igényességgel írt. (Csak rövid mondásokat alkalmazzon. Műveinek többsége vallásos munka. . meg kell róni. 1559-től pedig végleg az övé lett.A lelkipásztor előbb kérdezze meg a fogolytól. a halálra ítélt foglyokkal való bánásmód esetében olvashatjuk. író. hogy egymagában őrlődjék a hallottakon. szintén meg kell feddni.

.Szereplőit leginkább beszédükkel jellemzi. • Ezért ő isteni jó kedvnek. . a tanulságot inkább beleépíti a szövegbe. (Ez még latin kiadás. hogy nem dolgoznak semmit. és indulatos polgár szájába cigány mondást is ad. .Franck mondatait nem mindig veszi át teljesen. a hallgatóság megnyerésére szolgáló mondások. a mese és az értelem közti arányosság. nála is önálló alkotások. • Volt. leírta az 1538-as segesvári disputát. Háló: .és lelkészválasztásról is önálló szakaszt ír. a gidák – pórnép – legyőzik a farkast – földesúr). de ezen kívül latinul is kiadta. de a következő években megjelent angolul. .Heltai a Habsburg Miksát és a kíséretéhez tartozó papokat azonosítja az inkvizítorokkal.Jellemző a pontosság. • Ezópus meséit Luther is lefordította. majd magyarul.Katolikus válasz: Telegdi Miklós 1580–81-ben megjelent írásai. mikor kiadta a legmerészebb hangú támadást a katolikus egyház ellen. . • A középkorban is művelték.Református válasz: Károlyi Péter Váradon kinyomtatott hat beszéde közül az ötödik.A mesék tanulságai.Már antitrinitárius volt. ezért nem is esik jól nekik az étel. nem találhatunk neki megfelelő magyar szót.Már nem latinból. 1531. .Alapja: Heinrich Steinhöwel-féle kiadás. a népies kifejezéseket.János Zsigmond29 utasítására fordította le.A mintapolgárrá váló Demeter jellemfejlődését írja le (Antalról is kiderül.Gratia • Azt mondja. Freiburg.Megtoldotta a hazai viszonyokkal.Sok benne az átvitt értelmű. belenyugvást. Chronica az magyaroknak dolgairól: 29 • Alatta volt az antitrinitarizmus gyors lefutású fénykora. alázatosságot hirdet (néha a mese tartalma ellentmond ennek. 1552.A fejedelem-. . Száz fabula: . köztük Heltai is. nem kifejezetten vallásos műve.A jámbor. .Első. . melyeket egy-egy jelenet keretként fog közre (e jelenetekből a korabeli szokásokról értesülünk. . akik kemény saccoltatással nyomorgatták a köznépet. hanem németből fordítja. .Gyakran használ szólásokat és közmondásokat. vagy kegyelemnek magyarázta. . . pl. . . A reformáció jelentős alakjai. így erkölcsi változásokat sürget. . . . . .Forrása Sebastian Franck 1528-ban megjelent könyve.1536-ban (Bécs) jelent meg Pesti Mizsér Gábor munkája (ő az első magyar nyelvű mesefordító).Forrása Gonsalvius Reginaldus Montanus inkvizíciótörténete. • A protestáns fordítók viszont a reformáció követelményeihez igazítják a műveket.) . a humanista elődökből táplálkoztak. 72 . mert olyanok voltak. németül. Heltai Bonfinit is lefordította. • Már az ókorban is igen kedvelt volt.Megismerhetjük belőle a disputák módszerét is: a teológiai érvelés mellett jellemző a másik fél gyalázása. 1567.A latin eredetiből fordította. . az ötletes szónoki fogások. . . erényes földesurat hiányolja.Szinte minden magyarázatban hivatkozik Istenre.Fabula: oktató mese.Az utolsó fabuláknál már kevesebbet magyaráz.Korának ez a legnépszerűbb munkája. hogy Kolozsváron csütörtökön van a vásár). . . a tömörségre való törekvés. Heidelberg. képes szóhasználat. hogy malasztnak nevezték. mint Pestinél.A nemeseken gúnyolódik. . pl.Oktató szándékkal írt. pl. . és a részeges Demeter közt folyik. megtisztítják őket a pajzán elemektől. a reneszánszban pedig teljesen újjászületett. hollandul.Az egyes fejezetek egy-egy napot jelölnek. de az tót szó. A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialógus. bíró.Ő inkább saccoltatónak nevezné.A párbeszéd a józan polgárember Antal. hogy egykor ő is részeges volt). . 1568. Erdélyben ekkor született meg Európa akkor legdemokratikusabb vallástörvénye: Torda.Kedveli a szólásokat. . .

Az égi és földi szerelem túlszínezetten él egymás mellett más népek irodalmában is. nincs meg egyértelműen a durva erotika motívuma. (John Fletcher: Hűséges pásztorlány.Kapcsolatban van az európaival. . Tendenciózus ábrázolását legjobban a széphistóriák vizsgálatával lehet szemléltetni.- - Bonfini munkáját ültette át magyarra. (Amarilli) Castelletti példaképe Ovidius (Polyphemos szerelme Galathea iránt). Balassi is átveszi a Polyphemos nevet. de természetes közegében. Támaszkodik másokra is: Zsámboky János.Az éteri szerelemben élő pár hűsége minden akadályt legyőz. • A szászokra vonatkozó elfogult megállapításai. tudós jelleggel bíró művészet (ebben is megvan az erotika). ennek jutalma a házasság (rokon a görög szofisztikus regénnyel). melyek utalnak rá. XII.) Castelletti (Balassi mintaképe): bonyolultabb. mert nem függ János Zsigmondtól. Szép a nyomása. Két típus rajzolható meg. Élete végén kezdte el. . Kiforrott írói eszközei vannak. Előadásmódja könnyen áttekinthető. de vannak momentumok. így ki már özvegye adta. Brodarics István. Az eredetiből elhagy minden antik utalást. amelyik veszélyezteti az éteri szerelmet. Tasso: Satyr. valamint a kor fölfogása miatt). • A brassai lelkész epizódja. ahol tudja. Mindig megjelenik a félállati vágy megtestesítője. 1609. Mindent részletez. Inkább a hagyományok.) Erotikus és filozofikus típus: eddig is megvolt. Vannak benne önálló alkotások is. de el is tér tőle. Székely István. Közlésformája: a históriás ének rég elavult műfaja. század végi és a XVII. de ott a testi vágy az alap). latrikánus („rossz”) erotikus művészet. Didaktikus tartalmat akar közvetíteni. Történelemlátásában Thuróczy Jánoshoz kanyarodik vissza. A reneszánsz szerelmi irodalom így két módon realizálódott. Reneszánsz: égi és földi szerelem harmonikus (testi: az abszolútumhoz vezető út egyik lehetséges állomása). nem pedig élesen szembeállítva egymással. és manieristának mondható: a latrikánus belekerült a tudósba (a kor szerelmi témája diszharmóniát tükröz). (Pl. kevés benne a sajtóhiba. és nagyobb részben a humanista szellem is föltűnik.Általában a nőalak elutasítja a szerelmet. majd váratlan fordulat után a házasságban találnak egymásra. a katolikusokat pedig ott támadja. és nem a tények iránt érdeklődik. . a másik testi vágy nélkül ostromolja (ezek a bukolikus költészet motívumai.Irodalom alatti. Minden költségét ő maga fedezte. . Széphistóriák Ludányi Mária: A szerelem-kép alakulása a XVI. Magyar irodalmi szerelem-kép: csak az 1570-es évektől.Irodalmi. . Forrásait nagyvonalúan kezeli. Teljesen őszinte: Szapolyai Jánosról például már írhat gyűlölettel. század eleji magyar irodalomban Hasonló típusú: olasz késő reneszánsz pásztorjáték (Tasso és Guarini. Késő reneszánsz: változás. • Az Erdélyt ismertető fejezetek. 73 . • A Bonfiniról írt részek. Ami új a késő reneszánszban. motivál.

)  Egy művön belül való jelentkezés két fordítással került a magyar irodalomba (Tatios és Heliodorosz). és nem tetteiben nyilvánul meg.  A házasságnál nem a pénz számít.  A szerelem igényes ábrázolása.  Heterogén: parázna. de ezt a szórakoztató jelleg lassan háttérbe szorítja. buja. 442–445. Az utolsó típus hozza létre a magyar irodalom szerelem-kép formáját. Fontos állomás a Constantinus és Victoria.A széphistóriákat három csoportba sorolhatjuk a bennük ábrázolt szerelem-kép alapján. Első kettő: párhuzamosan a 70/80-as években. • A tökéletes szerelem a ratio hatására keletkezik. virágzásának. de a valláserkölcs által erősen vulgarizált koncepciójú.  A szerelem és az erkölcsi eszme ellentéte.  Humanista fölfogás (érdekházasság ostorozása). . ha természetellenes akadályba ütközik (Enyedi). gonoszsága csak életformájában. hanem a kölcsönös megbecsülés és szeretet. Istennek tetsző szerelem és házasság ábrázolása. • A szerelem az Istennek tetsző házasság szemszögéből. 74 . A magyar irodalom története 1600-ig (523–538. . de nem ábrázolják. Gisquardus és Gismonda (Enyedi György). de a regényes irány fejlődik.  Erotikus szerelem: már nem pozitív. viszont a középkori lovagi elbeszélések helyébe reneszánsz novellák és antik témák kerülnek. A szerzők főleg az alacsony képzettségű deák-értelmiség soraiból kerültek ki. valamint a reformáció hatása (erkölcsi kérdések erőteljes hangsúlyozása).: Czobor Mihály (1571 k. Czegei Névtelen. de később az ész nem korlátozza az érzelmeket. de nincs benne aktivitás. hogy „lött dolgot” mondanak el.  Pl.: Lévai Névtelen: Trója veszésének históriája.  Pl. hogy Ebreót ismerték Magyarországon. valláserkölcs / gyönyörködtetés. Az európai szerelmi líra hagyományos kettőssége Balassinál teljesedik ki magyar nyelven. .Magyar sajátosság: a rossz naiv ábrázolása. halottsiratás). A kettő egysége a tökéletes emberi szerelem. tudósító és krónikás históriai ágak elsorvadnak. • Ez a magyarítás az első adat.Van benne egy részlet Leone Ebreo művéből. (A jó házasság alapja. • Filozofisztikus alapokon nyugvó. . • Az érzéki vágy a beteljesüléssel megszűnik. Lévai Névtelen. Eurialus és Lucretia. (Ösztönéletű. de van némi késés hozzá képest. ugyanakkor hatalmas erő. A próza helyett megmarad a verses forma. .) A magyar irodalmi szerelem-kép változása beilleszkedik az európaiba. – 1616): Chariclea históriája.Van benne három Petrarca-szonett fordítása (reménytelenség.  A típusok szembeállítása Laskai Jánostól ered. Árgirus. de a nevükön kívül mást nem tudni róluk. Mindig hangsúlyozzák.Az eltérés oka.Alapforrása: Heliodorosz: Aethiopica (szökés. de elítélése.Különbség: szeretet és szerelem megkülönböztetése.Az éteri szerelemnek nincs ellentéte az erotika oldaláról. hogy a középkori lovageszmény és a magyar reneszánsz nemesi eszménye egybeesik. Telamon históriája. század első évtizedében keletkezett. szülők felelőssége. Enyedi György. hanem elítélt (állhatatlanság). Leucippe és Clitophon (ismeretlen szerző). Erkölcsi prakticizmus a Komédia prológusában található (Balassi itt minőségi megkülönböztetést ad). • A szerelem születésének. és az oktató szándék is.  Pl.  Jó házasság kritériumai.Szintetizáló mű a korszak végén.  Erényes szerelem: önmegtartóztató. tragikus végének irodalmi ábrázolása. . A hangsúly eltolódik az éteri típus javára. bujdosás).  Szerelem: a jó házasság alapja. Pl. Ezek filozofikus vonásai elhalványodtak. a harmadik a XVII.) A szórakoztató verses história A bibliai.  Szórakoztató szándék / házasságtörés. nincs benne testiség.  A szerelem akkor pusztító erő. . Szegedi Veres Gáspár. Constantinus és Victoria: . amely a kor valláserkölcse számára is elfogadható. a szerelem örökké tart. Petki János Cupido verse (töredék).

• Profán történeteket azért verselt meg. Rusztán császár históriája: • Az 1580-as években készült. • Utolsó munkájában (1598) arról ír. gazdagságok elmúlnak. de fia szegény lányt akar feleségül venni. • A gyönyörködtető részeket elhagyja. 1578. • Telamon görög király. és a szóbeli költészetre jellemző elem. • Beroaldo humanista tanítását fejleszti tovább: nem a származás. mikor a feleségek föláldozzák magukat férjükért. majd öregkorában visszahívják alattvalói. mert a bibliai témák iránt csökkent az érdeklődés. de a fiú ugyanott öli magát vízbe. • Valaki viszont átdolgozta. 1577. az 1560-as években íródhatott. Kolozsvár. Enyedi György: Gismunda és Gisquardus. • Az emberek Isten előtti egyenlőségéről oktat. („Szép termetek.Moralizáló történetek Ez a valláserkölcsi célzat leginkább a prédikátorszerzők regényes énekeiben érvényesül. • Az öregkori boldogságot választja a fiatalkori helyett. • Enyedi unitárius volt. • Szerzője és forrása ismeretlen • Hazai környezetbe átültetett formája a népköltészetben is megjelent (Kádár Kata balladája). • Sok benne az ismétlődés. hanem a műveltség. A közönséget az izgalmas részek érdekelték. de stílusa száraz. - - - 75 . • A császár Istennek képzeli magát. tizenhárom példát hoz. tisztességükért. tanultság által lesz az ember nemessé. II. kölcsönös szereteten alapuló házasságra adják. • A szerelem kerül előtérbe. A király közös sírba temeti őket. Póli István műve. száraz. Jovenianus históriája: • Sóvár. • Plutarkhosztól. • Filippo Beroaldo egyik Boccaccio-fordítását dolgozta át. az tudósok örökké uralkodnak. Lukianosztól vett témákat. - - - - Szerelmi históriák A század végére e tematika lett uralkodó. A császár megaláztatásában jön rá kevélységére. hogy a szerelemnek senki nem állhat ellen. (Kolozsvár. • A női egyenjogúság fölvetése a szerelemben. így elűzik. 1577. Bogáti Fazakas Miklós is művelte ezt az ágat. Szapolyai János. Lévai Névtelen: Trója veszésének históriája. míg fürdik. Boccaccio második novellájának (Cimone és Efigenia) magyar átdolgozása elveszett. és végül visszakapja trónját. ezért az apa a folyóba dobja a lányt. többször is kiadták. • Forrása a Gesta Rōmānōrum egyik elbeszélésének átdolgozása. Debrecen. • A feudális érdekházasságok bírálata. • Művei nagy részét görög eredetiből fordította. • Az Istennek tetsző házasság tanításának kidolgozása. • Isten angyala rábeszélésére a császár keresztény lesz. • További három részben írt még a következőkről: Jagellók. a Dráva mellett. 1577) Előadásmódja rövid. így stílusában sokkal jobb lett. 1590). a verselése száraz. • Szép história az tökéletes asszonyállatokról. Illyefalvi István: Jephta (Kolozsvár. 1576. • Ez a Gesta Rōmānōrum másik elbeszélése. Debrecen. a sablon. de teljesen más fölfogásban. és Olaszországban tanult.”) • Tanulság: az atyák lányaikat keresztyéni. Rafael angyal elveszi a ruháit. és családját is megtalálja. • Kolozsvár. Ferdinánd. I. 1593. János. Telamon históriája: • Talán ez a legelső. Szegedi Veres Gáspár: Titus és Gisippius története. valamint tükröt a jó erkölcsű asszonyoknak. • 1576: megírta Görcsöni Ambrus Mátyásról szóló énekének folytatását. Kolozsvár. 1591: a világi zűrzavarról ír (a halál elől senki nem menekülhet). Alkalmat adott több téma kibontására is. • Ezt a témát egy évvel előtte Hunyadi Ferenc is megverselte.

erdélyinek. 1591.Az elbeszélő részek tömörek. 1559. • Beletold protestáns elemeket is.Jellemzőek a kert leírásai (az egzotikus növények ellenére a főúri reneszánsz kertekre ismerhetünk rá: piros.A XVIII. • Tömörségre törekszik. első teljes kiadása: Buda. • Lényegében Hérodotoszt követi (a címmel ellentétben Xenophón ismeretének nincs nyoma. század végén Piskolti István dolgozta át. . és egy nem evilági szférában találja meg. • Az eredeti szöveget erotikus irányba bővíti ki (későgörög forrása volt). mert a széphistória-szerzők nem fordultak nemzeti nyelvű forrás felé. 1588. . Antik történeti tárgyú históriák Régebbi énekmondó stílusban közvetlenül klasszikus szerzők nyomán verselik meg az antik történeteket. narancsfa. kapcsolatba hozták a Görgei családdal is.Műfaja tündérmese.Sorok. Buda. 1592.A szerző olasz krónikából fordította. századi udvari hölgy és nemes ifjú eszményei. 1592. puszpáng. a szerző szórakoztató céllal fordította le. 2. . .Gyakori népmesei. Gyergyai). • A késő-görög regények tipikus jellemvonásait tartalmazza. liliom.Leucippe és Clitophon széphistóriája. • Nincs benne erkölcsi elmélkedés. ezért helyenként homályos. • A római asszonyok a cifraság tilalmáról pörlekednek. • Ez a legterjedelmesebb verses elbeszélő költemény. a leírások színesek. 1740. . . Gyergyei. . az szerelemnek ereje. Árgirus históriája .A szereplőkkel csodás dolgok történnek. . majd Szepes megyeinek. Kolozsvár. Csáktornyai Mátyás: három éneke maradt fönn. hogy az események legtöbbször háromszor ismétlődnek. hanem a Gesta Rōmānōrum.Mesei. vagyis nem reneszánsz. de ezt nem tudja változatossá tenni. emiatt népiesebbnek hat. . . Ilyen pl. • Alapja nem görög. Huszti Péter Aeneis-fordítása.Szerzője Gergei Albert (különböző névváltozatok voltak lehetségesek: Gergei. Bártfa. borostyán). 1582. .A főhősök a XVI.1. . Kalandos szerelmi történetek .  Mindszenti Benedek udvarhelyi várkapitánynak ajánlja vele szolgálatait. század: lőcsei kiadása töredéke ismert. ebben is egyedülálló. • Odatis és Zariadres története. 3000-nél több négyrímű 11-esből áll. Kolozsvár. de valószínűleg ez a legterjedelmesebb verses széphistóriánk. • Fölhasználta Vergiliust.Ovidius Metamorphōsēsének egyik történetét verselte meg egy ismeretlen (Pyramus ifjúról és Thysberől). • Grobian verseinek fordítása. • Csak töredék maradt fönn belőle. elindul megkeresni.Első kiadása ismeretlen. Debrecen.Czegei Névtelen: Effectus amoris. zöld színek. . . Gergely.  A trójai történet egyik epizódja. Cserényi Mihály a perzsiai fejedelmekről írt históriát.A királyfi elveszti tündérlány szerelmesét. .Apollonius királyfi históriája. • Fordítója ismeretlen. mondatok ismétlődnek kisebb változtatásokkal. XVII. moralizáló betoldás. ciprus. majd főúrinak. gondolták alacsony származásúnak. 1749. • Az erős Ajaxról és a bölcs Ulissesről való história. fehér.Nincs benne magyarázkodás. . majd négyfelé vágása. • Nótája a Lucretia-nóta. . Kolozsvár. ezenkívül ihletője volt pl. • Eredetije Akhilleusz Tatiosz elbeszélése. illetve népballadai motívum a bűnös vénasszony lófarkon való hurcolása. ez nem mindig sikerül neki. Ovidiust és kommentárjaikat.Czobor Mihály: Aithiopika. hanem középkori műfaj. Vörösmarty Csongor és Tündéjének. Kolozsvár. . - - 76 .Gergei teljesen ismeretlen. Kolozsvár.

Aeneas Sylvius Piccolomini (a későbbi II. tehát nem virágzik a XVII.A mű az antik irodalom hanyatló ágához tartozó későgörög kalandregények egyike.Nem a szerelmesek előtti akadályok a lényegesek. • A rímképlet megváltoztatása. sablonok alakultak ki. hogy mutassák Aeneas Sylvius jártasságát az antik irodalomban. . . Andrássy Péternek ajánlotta. a reneszánszban és a barokkban is az udvarlás a cél. de aabb formában. hogy hatott-e Balassi Komédiája a szerelmi drámáinkra. .Balassi nagy hatása miatt a szerelmi költészetben nincsenek olyan nagy változások.A dráma helyzete más: a Komédián kívül két jelentősebb szerelmi dráma (Constantinus és Victoria. de éppen az ének volt. században. Czobor Mihály: Aithiopika.Heliodorosz szövegének német fordítását (Johann Zschorn) használta föl. A verses epika Magyarországon az udvari ízléshez igazodó epika verses formájú maradt. XIII. A rímelés egyhangú. Az udvari. A verselés fejlődése A XVI.) A kötöttségek miatt az eredeti szöveget fölhígították. Euralius és Lucretia. Ovidiushoz. hosszabb sorok.Nagy hűséggel fordít. Az egyhangúságot az énekes előadás megtörte. A középkori és reneszánsz kori magyar dráma Ludányi Mária: Balassi Szép magyar komédiájának közvetlen hatása a hazai udvari dráma fejlődésére A hazai udvari dráma fejlődéstörténete tisztázatlan. hogy Balassi drámateremtő kezdeményezése folytatódott. szórakoztató epika a históriás énekből fejlődött ki. ezért fölmerül. Erősen ragaszkodik benne forrásához. Volt olyan műve. század végén a négysarkú 11-es vagy 12-es az uralkodó. . vagy Dobó Jakabot is.Gyöngyösi István négysoros strófákká dolgozta át. ahol nótajelzést sem adott meg. az eredetiben ezek csak arra szolgáltak. (A ragrímek miatt egy strófán belül ugyanaz a mondattípus ismétlődött négyszer. Pius pápa) verséből (1444) szerezte a Bodrog vize mellett a Pataki Névtelen. hanem a női lélek rajza. melyek a magyar fejlődést a közép-és kelet-európai fejlődéshez teszik hasonlóvá. (Az ajánlásban Balassi megfogalmazza. Florentina) maradt fönn. . legtöbbször ragrím. . • Más versforma alkalmazása. Csáktornyai Mátyás volt a kezdeményező: ragrímet használ. hogy ez neki szándéka. 1577-ben. • Oka: nincs színpad (vagyis a legfontosabb eleme hiányzik). .A mitológiai vonatkozásokat elhagyja. .Fordításának csak töredéke maradt fönn Zrínyi Miklós könyvtárában. így néhány helyen mai értelemben vett műfordításnak is tekinthető. • Így mindegyik eltérő funkciójú. bár kizárólag olvasmánynak szánták. . és urának.Szerzőjének gondolták Balassit.) Az eddigi értékelés szerint szerelmi drámáink külföldi mintára készültek vagy fordítások voltak. . • Közös sajátságaik vannak. 1592. regényes válfaja a reneszánsz fénykorában virágzott. Ludányi be akarja bizonyítani. A drámában nincs olyan jellegű epigonirodalom. A mondattan igen egyszerű: minden sor egy mondat. . Pl. Kolozsvár. Euralius és Lucretia. . de antikizáló keretbe helyezi. mint a lírában.Megtörtént eseményt dolgoz föl. . Ezen kívül tömörített is. Az egyhangúságtól két irányban próbáltak szabadulni.Ötsoros 12-esekben verselte meg. ami a további fejlődést megakadályozta. 77 . körülményesen adták vissza.

Ajánlás: sok információ. A Komédia mindegyik megmaradt emlékünkre hatott. • Nem véletlen egyezések a hasonló szóhasználatok sem. 78 . Gyarmati Balassi Bálint: Szép magyar komédia (Utószó: Kőszeghy Péter) Két szövegváltozat. szerelem nagy ereje. négylevélnyi töredék.Ludányi kitér még a „cziczke” szó jelentésére. • Bornemisza Péter: protestáns valláserkölcs népszerűsítése (Szophoklész-átdolgozás). jó tulajdonságok fölsorolása). bölcs tudomány kell hozzá). ehhez járul Gyöngyösi erőteljesen egyedi stílusa. • Credulus és Victoria is öngyilkos akar lenni. de Balassi itt jobban ragaszkodik az olasz eredetihez. Hermiás). századi szerelmes drámáink egy szerves. öregedés motívuma. • A Constantinus Ludányi szerint a Thurzó-udvarban keletkezett. • Credulus és Constantinus előnyös tulajdonságai kétszer hangzanak el.) . • Olvasták Plautust és Terentiust. (De nincs szöveg: az orális hagyomány és a nagy pusztulás miatt. Zrínyi és a Constantinus reminiszcenciáinak ötvözete.• Nem utánozzák Balassi nyelvét (inkább hat rá az aktuális korstílus). lehet.Kétféle költészetről tud (értéktelen. A külföldi hatás mellett párhuzamosan. . de vele egyenrangúan a Komédia a követendő példakép. Itt van a Fanchali Jób-kódex. a C&V elmélkedik róla. az nem szerelmi témát vett. majd lírai elmélkedés lesz): a szerelmes ifjú nagy monológja – a barátnak elmondja a szerelem tárgyát. • Balassi éli a szerelmet. . a Florentina álszent módon mulat rajta. . Leonora. 1958-ban fedezte föl egy szlovák kutató (a Fanchali Jób Jánosról elnevezett kódexben). • Sztárai Mihály: felekezeti harcokat földolgozó komédiák. Ebben a Júlia név helyett az Iffis szerepel. • Balassa Menyhárt árultatása: politikai pamflet. ezért nem döntő.Gyöngyösi Istvánnak tulajdonítják. • Kezdet (erőteljes.A Komédia. illetve a Florentina bonyolultabb.Zrínyi képkincse erős hatással volt Gyöngyösire (Zrínyi idilljei szoros rokonságot mutatnak a pásztorjáték szerkezetével. • A két barát beszélgetése is azonos fölépítésű. két részre oszthatók.  Első rész: a Balassi által módosított pásztorjáték szerkezet figyelhető meg. • Ha volt. de nem fordították magyarra. • A barátok kerítésre vállalkoznak (Briszeida. mint Balassi. Az olasz pásztorjátéktól eltérő elemeket is meg kell keresni. reménytelenségét. és egy dialógusból tudjuk meg az alapkonfliktust.A népi alakok beszéltetésénél használ mintát (vénlánycsúfoló. hogy a Komédiát is ismerte. melyben benne van a Komédia.Önmagáról mint a (szerelmi) komédia meghonosítójáról beszél (ez igaz). és egy Balassi-versparafrázis. • A rábeszélés érvei sablonok. Zrínyi mutat hasonlóságokat Balassival. .A szerelmi rétegben nehezebben mutatható ki a közvetlen Balassi-hatás. Balassi).  Második rész: tényleges bonyodalom egybesűrítése. • A Constantinusban a szolgák tréfái terentiusi ihletésűek. • A Constantinus és Victoria. erőteljes volt a befolyása. • Vagy a bevezető elmarad. A három dráma közös vonásai. hiányos. • Érdemes elkülöníteni az emelkedettebb rendszert (szerelmespár) az alacsonyabb humortól (szolgák) (A Florentinában megvan a teljes elkülönítés). . • Prológus: Apolló vagy Ámor elmélkedik a szerelemről. • Mindkettőben: szépség mulandóságának fenyegető ténye. . .Azonos struktúra fedezhető föl. speciális belső fejlődés eredményei. Florentina: . de sorrendjük a Komédia hatása. XVII. 1610-es évek. • A szerelem hatalma nagy (Jupiterrel illusztrálják). aki írt. . .Nyomtatvány: Debrecen. a C egyik szereplőjét is Iphisnek hívják.Kézirat: teljes szöveg.1588 táján már közdolog a szerelmes vers írása. .

Prológus. vagy mi a haszna. Föltételezhető: Balassi nem kéziratos terjesztésre szánta művét. • Szenczi Molnár Albert udvari kultúra ellenes. Leginkább a Balassi-hagyomány folytatója és tovább fejlesztője: Constantinus és Victoria.Debrecenben. • Az eredeti mű: Cristoforo Castelletti: Amarilli. század: az Amarilli magyarítása (Balassi).Keletkezési idő: 1588 tavasza (a Júlia-ciklussal egy időben).Magyarországon ellenkező álláspontok élnek. ami a királyé. . melyet a katolikus és a protestáns szemlélet is elutasít. ott Balassi változtat a szövegen.Jellemző rá a kétértelmű beszéd (erotikus értelem). még: Szepsi Csombor Márton.1588: kegyelmet kap. Káldi György. . • Balassi elve is a komédiában. .Egy 1648-as kéziratban maradt ránk. . hétköznapi nyelven (ez az együgyű paraszt kifigurázása). a Batthyányak könyvtárában egy nyomtatott kiadást leltáraztak. • Cselekménye igen szegényes.  1630: kiadja.XVIII. . A Célia-versek koncepcióját Amedeo Di Francesco (1979) a komédia hatásával magyarázza. Musztafának hívja. 1584. . • A pasztorál az udvari szerelmet dramatizálja (különbség: itt a nő nem elérhetetlen).” • Szépen hazudni nem vétek. Dobó Ferenc nem). Vásárhelyi Gergely. házasságát érvénytelenítik (ő örül neki. . • Valószínűleg az olasz komédiák prológusai inspirálhatták. János fiát törökösen neveli.Ahol a kétértelműségek egyértelmű szexuális utalásokká válnának. Dienes földhözragadt. inkább a monológok és dialógok a fontosak. • Ha tudatosan nevezi komédiának. 01. 12. • Nincs nőeszményítő ideológia. • Ennek megjelölése pastorale.XVI.  1629: lefordítja Georg Ziegler Discursus dē summō bōnō című művét (Értekezés a legfőbb jóról). . de ennek nem volt magyar megfelelője. 1572) mutációja. akkor lehet. • Margitai Péter (protestáns prédikátor) elítéli a tréfásságot (trágárságot). század: az Aminta magyarítása (Csokonai Vitéz Mihály). vaskos humorú szolga (Balassinál is megvan).Műfaja: pásztorjáték. 79 . • Fölveti: mi a szerelem.) . Komédia: egyrészt nászajándék.) . másrészt példa. . valószínűleg Hodászi Lukács esperessége alatt. . . • Lényegét a petrarkizmus toposzai alkotják. . . • Kettősség: pásztor-arisztokrata és trágár. Tarnóczi István. hogy Erdélyben is ismerték. A magyar világi irodalom kétszer kezdődik. • Láthatólag az Újszövetség morális fölfogása az uralkodó. Rheda Pál műhelyében jelent meg. . Pl. .Szerzője az új formát átvette a „mestertől”. . Németújvárott.1586: vádak. (Feleségével együtt katolizál. (1585. • Kis tanulmány a szerelemről. 25. 04. • Waldapfel József tanulmánya (1937) mutatta ki. • Balassi komédiáját forradalmi morális újításnak is lehet tartani.Feleségül vette Ruszkai Dobó Krisztinát (Várday Mihály özvegye). • A magyar közerkölcs jóval archaikusabb volt a nyugat-európainál. pl. hogy a klasszikus pásztorjáték (pl. Tasso: Aminta.Fordítás (magyarítás). Milotai Nyilas István.Elfoglalja Sárospatak várát.„Pulchre mentīrī peccātum nullum esse.Ludányi Mária föltételez egy lőcsei kiadást is.Credulus virágnyelven beszél. hanem Balassi egyéni alkotása. .Az Amarillit Balassi valószínűleg a Báthoryak erdélyi udvarából ismerte. • Nem fordítás. .1587: ő vádolja házasságtöréssel Krisztinát. Az Ajánlás alapján gondolhatjuk. . Losonczy Anna = Julia).1587 novembere: meghal Ungnád Kristóf. (Balassi = Credulus.

amely miatt még hatásosabb.A magyar udvari világ számára először Balassi írt. Minden szereplő történeti. századi és magyar lett. verses művét dolgozta át magyarra. . Szerzője ismeretlen. Két drámáját ismerjük. Bécs. 1573: szerzője a hagyomány szerint Basilius István. Debrecen. új jeleneteket iktatott be. Abrudbányán nyomtatta ki Karádi Pál (1569). mert Meliusnak és Dávid Ferencnek soha nem volt nyilvános vitája itt. Móricz Zsigmond tette ismertté 1923-as fölfedezése után. 376–377. 476–478. 4. Bornemisza Péter az. fölfogása azonban XVI. Valószínűleg több vitáját is földolgozta így. és kell-e a szentelés sok külsősége. • Nikolaus Selnecker drezdai lelkész latin nyelvű. Egy átmenetet jelent. . A katolikus papok tanulatlanok. 6. • Ez is költött eseményt ad elő. 5. és csak 553 éve tiltották meg nekik. - - Sztárai drámái Vele született meg az eredeti magyar nyelvű dráma. Az antik mitológiát törölte. de csak Szegedi Lőrincé (†1594) maradt ránk. Boldizsár is. • Szerzője valószínűleg Válaszúti György volt.A reneszánsz udvari dráma hamar népszerűvé vált (ünnepi alkalmakkor bemutatták őket). Oláh Miklós és Balassi jelenete a gyónás paródiája és egyben a mű tetőpontja is. . 1. 1575. de annál jobb a jellemábrázolása. 1588: ez is Válaszúti munkája.Pécsi disputa. de világi tárgyú. Ezek valójában hitvita-drámák.Debreceni disputa vagy Válaszúti komédia. a főhős.Balassi át is dolgozta a komédiát (1590–1593 közt). A magyar irodalom története 1600-ig (356–362. Balassi Menyhárt. ezért mesterséget választanak.Több iskoladráma is íródott. egyesek úgy gondolják. 445–447. mert Vaskaszentmártonban erről vitázott éppen. 1588. Szerepel benne még fia.Szegedi Lőrinc: Theophania. Középkori és antik hagyományok hatása is fölismerhető bennük. a harácsoló főúr típusa. • Ádám és Éva idejében játszódik. mint Bornemisza Magyar Élektrája is. • Papok házassága: Tamás pap és Borbás bíró vitatkozik a pápával. Van valóságalapja is. ki az igazi pap. illetve fordított drámát: Szép magyar komédia (1588). 80 . hogy a házasságot Isten rendelte. • Csak az utolsó fölvonásból ismert egy töredék. Az udvari dráma . • Az igaz papságnak tiköre: Borbás és Antal bíró akarja kideríteni. míg a szakramentáriusok nem nézik jó szemmel. amely fölhasználta ezt eszméi terjesztésére. 1572. A XVI.Nagyváradi komédia. A bibliai színjáték . • Tartalma: a trinitárius pap az anyagiak miatt nem akar az igazság oldalára állni. a pápát pedig kapálni küldik. de ez egy valóságos hitvita leírása. . Az antitrinitárius vitadrámák . A Balassi-komédia Ez az első magyar szatirikus jellemrajz és vígjáték Érint vallási kérdéseket is. században főleg a lutheránusok és az antitrinitáriusok művelik.) A reformáció drámái A magyar nyelvű iskolai színjáték a reformációval indul meg. Drámáit előadásra szánta 2. a családról akar oktatást adni. Témája nem változott. Az Élektra Tragédia magyar nyelven. 3. Cselekménye alig van.

Platón és Arisztotelész nyomán a retorika. például északabbról (Kassa. 7. hanem költő és vitéz. de valószínűleg a század elején íródott. • Van. de a XVI-XVIII. melyben nemcsak érzelmeit írta le. román és horvát.) • Nála Credulus nem pásztor. • Ez elveszett. • Az biztos. . (Egy új műfajt. de nincsenek benne nimfák. • Csak kéziratban maradt fönn. Előtte a diákok művelték. vagy hagyott ki. volt. hogy az előkelőbb szereplők is durvább hangnemben szólalnak meg. céljait is. akit szeretett. . Balassi drámái . századi színjátszást nevezik így. . a bibliai vitéz saját hibájából vesztette el. hogy 1648-ban másolták a megmaradt kéziratot. Okok. • Prológust írt. amiért az iskoladráma megjelent.Balassi átalakította az olasz pásztordrámát. de az eredeti szöveget nem ismerjük).- - Balassin kívül egy szövegemlék maradt fönn: Constantinus és Victoria (a házasságot célzó tisztességes szerelemről van benne szó). Eperjes). Szeminárium (Medgyesy-Schmikli Norbert): Iskoladrámák A legbővebb anyag az iskolákhoz köthető. lehet. átláthatóbbá tette. • Egyetlen komikus figura szerepel benne: Dienes (juhász). hogy támogassa a színjátszást. szlovák. a ferenceseknél és a pálosoknál szerényebb. ahol már forgószínpadot is. A drámák nyelve: latin. a reneszánsz szerelmi komédiát akarja meghonosítani. nem is készült el teljesen. bizonyos realitás. Nagyobb egyházi vagy iskolai ünnepeken. 30 Az utasításokból és a képekből tudjuk. A drámák eredete. melyeket Balassi-strófába írt át. (A szerelmesek régen elvesztették egymást. megtérésre való buzdítás volt. Csíksomlyóról. A XVI. • Credulus és Júlia egymásra találásáról szól. • Jeleneteket vont össze. • Balassi a verseivel akarta Júlia szívét meglágyítani. de az irodalmi és a zenei30 szabályokat itt is betartották.1588-89: két drámát dolgozott át magyarra. századi drámáinkra jellemző a prózai nyelv. akinek népies a beszéde.Alapvetően a görög és a római. Szép magyar komédia címmel (a nyomtatásból töredék maradt fönn). a Constantinus és Victoria hosszú időre az egyetlen olyan dráma. akiknek ez kötelező volt. .) . német. Díszletek. • Szerzője és keletkezési ideje ismeretlen. • Jephte. hogy sok volt bennük a zene és a tánc.) • A szerelmi költészet anyanyelven való műveléséért akar síkra szállni. Esterházy Pál Nagyszombatban alapítványt is tett. sok ragasztott és fölfüggesztett elemet is használtak. . . mely megfelel ezeknek a kritériumoknak (forrása olasz. 81 . Ez már hivatalos volt. vagy Nagyenyedről.Tanulás.Castelletti Amarillijét a Júlia-ostrom végén magyarította. Ezek a vallásos drámák.Lelkipásztori célja a bűnbánatra. majd újra találkozva először nem ismerik föl egymást. A fölső határa 1792: ekkor alakult meg a Magyar Nemzeti Színjátszási Társulat Pesten.A helyzet reménytelenségét fejezi ki George Buchanan Jephte című darabjának az átdolgozása. . illetve a földesúr vagy a kegyúr tiszteletére adták elő a darabokat. kivéve két lírai monológot.A piaristáknál szintén ez a díszítettség volt a jellemző. bár Balassi nyomtatásban is kiadta. • Az erdélyi nemesasszonyoknak ajánlotta. amely a jezsuitáktól indult ki. tehát folyt szónoki tanítás is.A legjobban kidolgozottak a jezsuitáknál voltak.Bő volt a ruházati kelléktár. (Ez volt maga a történelemtanítás. magyar. . pásztorok. • Egyszerűsítette. A legtöbb dráma a védett helyekről maradt fönn. • Júliának szánta ajándékul. jobb megismerés. • Prózába alakította. . • Személyes vonatkozásokat épített bele. az öt fölvonásos kompozíció. hanem irodalmi elveit.

csak kiegészítette barokk elemekkel. Hartvik püspök legendájában található meg. 31 32 „Kit kerestek?” Abból ered. században virágzott föl. . „Tractus stellae” (csillagének). Iskolai. . milyen jelmezben kell előadni.Horatius: Ars Poetica. vagy „officium sepulchrī”.A XVI.A középkorból a misztériumjátékok. hogy három-négy napon át adtak elő. minorita e) pálos f) bencés 2) Református. . Második jelenete a Lázár-játék. • Comoedia: kerüljék a szenvedélyességet. hogy a sírnál az angyal ezt kérdezte az asszonyoktól.A diákoknak két nagy ünnepe volt. • Az alapvető drámai műfajokat szabályozza. piaristák. • Nagyszombat. a szórakoztatás. • Moesch Arisztotelész és Horatius alapján írta drámaelméletét. században volt. a nevetségesség a cél. • Tragédia: legyen benne szenvedélyesség.Célja volt még. melyet volt. • Szép magyar komédia • Elektra • Balassi Menyhárt árultatásáról • Actio curiosa • Comico-tragoedia (ez később műfajjá is vált). . később a szenvedő Jézuson. I. • Vízkereszt: ezt is az ünnepre virradó éjszaka adták elő. föltámadt Krisztuson volt a hangsúly. . lelki megtisztulást. pálosok) is kimutatható. és így kialakult a misztériumjáték. Alapművek: . hogy a falvakból is toborozzon diákokat. így keletkeztek a passiójátékok. . • Comico-tragoedia. . obszerváns d) ferences. (Az Árpád-korban a diadalmas.Arisztotelész: Poétika. amely a 20/30-as években Gyergyóban még megvolt. . okozzon katarzist. 1646. . 82 . Várad. 33 Piarista. teremtés). bármilyen származású diákok játszhatnak benne. • Húsvét: virrasztás. és itt a napi evangéliumot mutatták be. .A két alapvető téma egyre inkább bővült (betlehem.A misztériumjáték európai utolsó virágzása a XIV-XVI.Újraélesztette a drámát. • Pl.A reformátusoknak a debreceni zsinat megtiltotta a színjátszást. • Tragico-comoedia. .Moesch Lukács33: Vita Poetica. mit és hogyan. 1987-ben pedig egy krézsei (csángó) asszonynál a teljes szöveget látták. . a) jezsuita b) piarista c) ferences.Comenius 1650-1654 között Lórántffy Zsuzsanna sárospataki udvarában tartózkodott.) . 1) Katolikus. „Quem queritis”-játék31.Konkrétan szabályozta a drámákat is. angyali üdvözlet. 3) Evangélikus.32 1599: fordulópont. általában nemesi származásúak játszottak benne.A református színjátszás a XVIII. amelyek viszont a liturgikus drámából nőttek ki (vagyis az egyházi liturgiához kapcsolódik). Ez mindig énekelt volt (gregorián). században már az elvilágiasodás jellemző. A Pray-kódexben található meg. Csoportosítás színrevivők alapján (Kilián István fölosztása). ekkor jelent meg a Ratiō Studiōrum. Comenius: . 1693.Ez a jezsuita neveléselmélet.Más rendeknél (pl.

Dobó István Kedvelt európai témák.Mindig dialógus volt. Esterházy Pál): esküvők. Kötelező volt az ő stílusában eklogát írni.1721-1782: majdnem minden évben adtak elő nagypénteki passiójátékot. . . vadászat.Artaxerxész . II.Nagy Károly Miraculum: csodák.Zrínyi Miklós . A mitológiai alakok a piaristáknál az újszövetségi alakok előképeivé váltak.Szent István .Huszonkilenc passiójáték és harminc darab más történeti dráma.Molière Csíksomlyó .Augustus . Moralitás: mindig ott van a színpadon.Benne van a misztikus irodalom is.4) Unitárius.1667-től működött itt ferences gimnázium. . .Attila (hun-magyar rokonság).Az Ószövetségből: Mózes. 83 . . III.Plautus . . így virágzott a bukolikus idill. név.Kájoni János alatt virágzott föl.Honfoglalás . .A piaristáknál és a reformátusoknál minden évben kellett írni.és születésnapok alkalmával. Átvételek.A darabokat ferences tanárok írták. és az európai misztériumjátékok elemeit hordozza. . .Xerxész .Mátyás . a leggyakoribb a tékozló fiú története. József. IV.Vergilius . székely nyelvjárásúak. vagy szentek élete. . moralitás és eklogák maradtak fönn. Judit.Terentius . Népies vallásos. • jó – rossz • szépség – csúnyaság • éberség – tunyaság . . . Saul és Dávid. Főúri (pl. és azt az évzárón adták elő. .Darius .Szent László . Sok történeti dráma is volt. az Erdélyi Fejedelemségben Bethlen Gábor udvara). Lényeges a pasztorál (pásztorjáték): Vergilius eklogáira megy vissza. Béla .Julius Caesar .Ezek magyar nyelvűek. .Tézist és antitézist állítottak föl benne.IV. Liturgikus dráma: bibliai. Udvari (pl. és visszajöttek a vergiliusi pásztornevek is.Ovidius . Declamatio.Sok apokrif elemet is magában hord. gyerekszületés. de apokrif kiegészítések is lehetnek benne.Az Újszövetségből: példabeszédek. Eszter. .

azaz félremagyaráz. . fölemel. A vers argumentuma egy petrarkista közhely. (A tűz-jég ellentét jelenik itt meg. Balassi mintája még Pietro Bembo. . Istent látja és szereti. idealizáló. de megvolt. A reneszánszban legtöbbet kihasznált Platón-mű a Symposion. Ficino. . távolít. ezt a pogány rajongást egy platonista kordivat indokolja. Balassi szerelmi költészetének utópikus. 1539. . • Testi szépség is. . . . .A platóni eszmék európai terjesztésében szerepe van a bázeli kiadásoknak.1482-1484: a latin szöveg megjelent Firenzében. a bőség és a szükség nászából. A legközelebbi hozzá Bembo.A viasz-hasonlat.A salamandra.Erosz: Aphrodité születése napján fogant az istenek lakomáján. Magyarországon nem volt olyan erős az itáliai reneszánsz hatása. • Szépség: isteni kisugárzás. Balassi is állandóan átlép.Oratio secunda: Pausanias körképe a szerelmi szokásokról. . Baldacci tisztázta. mert ebben egyesül a szerelmi sóvárgás és a távolító tendencia. illetve Bembo írásaihoz. Balassinak van egy csonkán megmaradt verse.A bölcs természet. .1462-1468: Platón összes művét latinra fordította.Részleges latin fordítása Leonardo Bruni műve. hanem azt a divatos irodalmat. retorikai formulák tára.Igazán ismertté Marsilio Ficino kommentárjai tették. 1576. . hogy ennek a kornak a petrarkizmusa nem jelentkezhetett a platonista eszmék és közhelyek használata nélkül. .A reneszánsz platonista szerelemtana filozófiai.Platonista még a kor másik kézikönyve. Balassi is utal Marullusra és Angerianusra (Johannes Secundust nem említi.) Balassi platonizmusa a „kettős Venus” jegyében született: idealizál.XIV.Minden versegység megszólítással kezdődik. Balassi Bálint életműve Bán Imre: Balassi Bálint platonizmusa 1. Ficinónál a beszélő. . hogy öt petrarkista idézet van a versben. a fülemüle panasza. a bölcs természet megszólítása. de őt is használta). melyben Cupidóhoz beszél. . • Aki a szépséget szereti. Balassi olasz forrásairól Eckhardt Sándor (Petrarca) és Waldapfel József értekezett.Platón: a szerelem isteni és emberi princípium közt álló lény. Az imitáló technika nem korlátozza a vers lendületét. amelyet pl. A Júlia-ciklus 24 versének a fele 7-9 strófás. Ez közel áll Angerius. .Az európai udvariságban a szerelem a testi szépségre való áhítozás.Platón álláspontját Szókratész előadása tartalmazza (oratio sexta). . aki mindent megmagyaráz. Bán a legnagyobb Júlia-versnek a „Julia két szemem” kezdetűt tartja. század végére elárasztotta. Varjas Béla a hárompillérű versek közé sorolja (a könyörgést az első. Júlia maga a csoda.Platón törekvése: az antik barátság megnemesítése a szókratészi erkölcs nevében. . .Szerelem: a szép ideájához való fölemelkedés. . Bán szerkezeti fölosztása: 4 – 4 – 4 –1. 1561. Petrarca.A platonizáló réteg a harmadik egységben található. Még fölbukkanó közhelyei a petrarkizáló platonizmusnak: a csókban elszállt lélek. mely Európát a XVI.Plótinosz magyarázata: Aphrodité világlélek. felszínes udvariasság. . . . Ez az a kulturális-irodalmi légkör. .A költők nem Ficinót tanulmányozták.Júlia lebegő szemei. . Leone Ebreo műve is. Eckhardt Sándor kimutatta. 84 . mely minden szépséget egybeforral. a hetedik és a tizenharmadik versszak fejezi ki).Diotima alakja: hogy a nő megkapja a szerelemben az őt megillető jogot és méltóságot. mely a platonista eszméket népszerűsítette és vulgarizálta.Antonius Allius: Fiesole püspöke. boldogságkereső jellegét Klaniczay Tibor világította meg.A teremtett lények éjszakai nyugalma a költő gyötrődésével szemben . és Petrarca is ilyen terjedelemben mozog általában.

Szép magyar komédia címmel (a nyomtatásból töredék maradt fönn). 1575: Balassit egy erdélyi hadjáratkor elfogják. Sok botránya van szoknyabolondsága miatt is. Megbetegszik. Balassi pedig követi. (Egy új műfajt. Anna. . • Júliának szánta ajándékul. és a személyén esett vélt vagy valós sérelmeket kegyetlenül megtorolja. 1578: megismeri Losonczy Annát. Ungnád Kristóf egri kapitány. lehet.énekeket. • Prológust írt. A búszerző Anna-szerelemtől való szabadulásra írja a tavasz. A magyar irodalom története 1600-ig (448–481. apja meghal. közhelyeket azért használja. de Bécs nem engedi. nem is készült el teljesen.) Sokat garázdálkodik. német. és a házastársi hűséget is megszegi. Élete Zólyom várában született. 1579: egri hadnagy. akinek népies a beszéde. a család Lengyelországba menekül. (Akar kapitány is lenni.A helyzet reménytelenségét fejezi ki George Buchanan Jephte című darabjának az átdolgozása. hogy anyagi helyzetén javítson. melyeket Balassi-strófába írt át. Balassi drámái: . melyben nemcsak érzelmeit írta le. • Jephte. • Az erdélyi nemesasszonyoknak ajánlotta. bár Balassi nyomtatásban is kiadta. Gyámja Balassi András. hanem irodalmi elveit. Végleges szakításuk Dobó Krisztina miatt következik be. Mária. 1572: apja kegyelmet kap. horvát.) • Nála Credulus nem pásztor. A magyar mellett nyolc nyelven tud: latin. . • Jeleneteket vont össze. • Egyetlen komikus figura szerepel benne: Dienes (juhász).): Balassi (Balassa) Bálint (1554–1594). (A szerelmesek régen elvesztették egymást. • Ez elveszett. szlovák. hogy az előkelőbb szereplők is durvább hangnemben szólalnak meg. 1530).) • A szerelmi költészet anyanyelven való műveléséért akar síkra szállni. Szülei: Balassi János és Sulyok Anna. de mire Lipótújvárra ér. • Csak kéziratban maradt fönn. akit szeretett. de nincsenek benne nimfák. 1576: Báthory Istvánt lengyel fejedelemmé választják. Először a felvidéki Krusith Ilonát akarja feleségül venni. ezért felségárulás. pásztorok. átláthatóbbá tette. amint erről a Komédia előszavában is beszél. • Van. céljait is. Az ő férje Várday Mihály. Volaterranus művéből (Bázel. majd újra találkozva először nem ismerik föl egymást. - 85 .Balassi átalakította az olasz pásztordrámát. olasz. Tanulmányok: német és olasz egyetemek. • Balassi a verseivel akarta Júlia szívét meglágyítani. A szerelem hat éve alatt születnek az Anna-versek. de Anna ezeket megbocsátja.1588-89: két drámát dolgozott át magyarra. román. 1572. • Egyszerűsítette. kivéve két lírai monológot. lengyel. majd horvát bán felesége). • Prózába alakította. de barátként kezelik.Castelletti Amarillijét a Júlia-ostrom végén magyarította. 1577: visszatér Magyarországra. • Személyes vonatkozásokat épített bele. Közben megszületik János fia. • Őszinteségét sokszor vitatják. . 1569: apját és Dobó Istvánt elfogják. török. • Credulus és Júlia egymásra találásáról szól. Krakkó: Beteg lelkeknek való füves kertecske (vallásos elmélkedés).A divatos formákat. a reneszánsz szerelmi komédiát akarja meghonosítani. akinek halála után Balassi el akarja venni gazdag unokahúgát. a bibliai vitéz saját hibájából vesztette el. Nagybátyjával is pereskedik. Tanítója Bornemisza Péter volt. hanem költő és vitéz. 1586: katolizál. (Losonczy István lánya. Krisztina bátyjával kezd egyezkedni. hogy a magyar szerelmi költészet európai színvonalra emelkedhessen. Testvérei: Ferenc. vagy hagyott ki. házassága (1584) miatt vérfertőzés címén perli be Dobó Ferenc. Hozományként elfoglalja Sárospatak várát.

amely tudatos írói törekvésnek tekinthető. Csonka Ferenc.  Haláláról sokan tudósítottak: Istvánffy Miklós. Tíz okok). De mit írnak az egykorú művek? Esztergom alatt. 1589 nyara. Az evangélikus teológus babérkoszorús költő volt. • Kendi Ferencné Bebek Judit • Morghai Kata • Csák Borbála • Krusith Ilona Halmozza a kínjait jellemző kifejezéseket. Legelső ismert versei Erdélyben keletkeztek (1575–76). A Balassi-fivérek apoteózisa. (A Soproni virágénekből szó szerint idéz. Nicolaus Gabelmann35. ahová zászlóval (pepita. ekkor írja a Célia-verseket. „Pallas magyar ivadékai” – Rimay János.• - - - Újabban másként értékelik (a jezsuitáknál tanul. • Fölmerült. (Az itteni kapitány feleségével. 1594: május 19-én ellövik a lábát Esztergomnál. Mire most barátom azon kérdezkedel…: a regényes szerelmi históriák hősei és hősnői vonulnak föl benne. Első korszaka: 1575–1584. de ez a szerelem költőjének újdonságán nem változtat. Kékkőt és Dévényt is. Ha a szerelmet elűzi magától. tavasza: költői fejlődésének csúcspontja. illetve a pünkösd motívumára épül. hogy a harcok előtt még Bécsben intézte az ügyeit. címer. „sed impius”. Ekkor mélyíti el ismereteit az ókori klasszikusokról és a hazai történetírókról. hogy megérlelődött egy akadémia gondolata. A tenger melletti Braunsberg jezsuita kollégiumában van egy ideig. A kezdeti szakaszában megfigyelhető a históriás énekek hatása (Ilosvai Toldijára kétszer is hivatkozik).) Az álomról: a tavasz. Érsekújváron hadnagyságot kap. Tükrözi a helyzetet. Dembnóban Szárkándy Anna iránt lobban szerelemre. Még szeptemberben egy lengyelországi hadjáratra indul (miután Anna kikosarazza). Lipótújvárat erőszakkal visszaszerzi. s egy Fulviának nevezett hölgybe lesz szerelmes. 1588: peres ügyei befejeződnek. hogy csak Rimay és Dobokay (aki az utolsó napok tanúja volt) faragott belőle hőst. • A Balassi-fivéreket együtt temették el Hibbén. • Júlia-versek • Fordítások • Szép magyar komédia • Nyolc ifjú legény éneke34 Az 1587 óta özvegy Annát ismét meg akarja hódítani. jezsuiták évkönyve. és 30-án meghal. s azt mondta. 1592: per Losonczyval (a házassági ajándékul adott versek miatt).  Ennek ellentmond. Újra kézbe veszi ügyeit.) Egy török ének: ez egy török költemény fordítása. A középkori magyar virágének-költészet folytatója. • Dobokay szerint Szent Ágoston-i megtérésről volt szó (de Balassi nem volt züllött). ezért következik be a fordulat.) 1588: ez a legtermékenyebb időszaka. A verseket ajándékok mellett küldi el. Talán itt kezdi el Campianus vitairatának (Decem ratiōnēs) fordítását. 1593: a háborúkban részt véve visszafoglalhatja a töröktől apja egykori várait. aki keresztény bűnbánat után hősi halált halt a hazáért. Élete utolsó éveiben is tanulmányozza a tudós irodalmat. kereste a halált. 1591: hazatér. Dávid hárfával) vonult. • Rimay szerint Balassi sztoikus erényekkel bír protestáns volt. házasságát érvénytelenítik. Aenigma (Találós mese): egy horvát virágének mintájára írta. és elküldi neki a Júlia-verseket. osztályrésze a bujdosás lesz. Múzsái főnemes asszonyok vagy szüzek. Szerelmi lírájának kibontakozása - 34 35 86 . • A reneszánsz ember kíváncsi. Luciával való kalandja miatt perbe kerül. itt ír néhány istenes verset. (3/2/3 osztású nyolcas sorokból áll. Balassi magyarországi magyar volt.

. Kiszolgáltatottsága miatti dühét ő is csak istenes versekben tudta kifejezni. Pl. Az Anna-versek legszebbjeit igazi személyes lírává alakította. Tavasz-énekeiben nagy szerelme és gondja elmúlása miatt örvendezik. A mondanivaló alig különbözik: Isten ugyanolyan elérhetetlen. 27. Dávidot lelki rokonának érezhette. Adj már csendességet… Utolsó istenes verse az 50. • Visszatért vele az 1584-ben megtagadott szerelemhez. Áldott szép Pünkösdnek…: tavasz-ének. Hymnus secundus: ez arra példa. Az istenes versek utolsó csoportjának központi gondolata a halál.Két példány maradt fönn. 148.Pázmánynál is megjelent. Használja a siciliana formát is (6/3/4/3|6/3/4/3|6/3/3/3|5/3/5/3) (nem mindig következetesen). Az összefüggés egy bűnbánó vallomásában a legszembetűnőbb: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor hogy házasodni szándékozott. Az igazi líraiság és a magas formakultúra zsoltárparafrázisaiban valósul meg. A vallásos himnusz stíluselemeit egy világi érzés kifejezésére föl tudta használni. .Érdeklődését az is fokozza. . de ezek ihletője a szerelem volt. Végek dicsérete. Igazi szenvedély az Anna-versekben jelentkezett először. .- Ovidius herodiáit is követi. és a bosszút ellenségeire. Balassi Bálint nevére). vitézi versei - Istenes énekei Pályájának szinte minden szakaszában írt. zsoltár. 1584. a költő mégis szerelmi gondolatmenetet folytat benne. A Júlia-versek és a Júlia-ciklus Méznél édesb szép szók…. az udvari etikettszerűség helyét a természetesség foglalja el. Belső rímeket is használ. Vallásos verseiben nincs bűntudat.Pl.Végtelen irgalmú… . . Ebből alakult ki a Balassi-strófa. A tavasz képzete a bánat elmúlásával és a megújulással kapcsolódik össze. Balassinál hozzájárul még a kínzó szerelemtől való szabadulás is. de annál több bennük a személyesség.: 6. Ezek kronológiája nem állapítható meg. mert a halálos ágyán írta.Az utolsó versének is tekinthető. 87 .A szerelmet mint az ifjúság vétkét tagadja meg benne. de várja Isten segítségét. . három humanista hatására. 42.Epicedium. A petrarkista bókok. Ez az egyetlen igazi vitézi verse. 1587: e költeménnyel kezdődik szerelmi költészetének második szakasza. de a legmarkánsabb darabok a házassága előtt. Nem érett.Ezekben példája George Buchanan (1506-1582) skót költő. Gyökerei a vágáns költészetben vannak. Használta a padovana-ritmust is (3 ×6/6/7). hogy az állítólagos szerzőt. nem kidolgozott művei. Korábban is írt a végvári életről. . Szerelmi költészete rokon a vallásossal. Tavasz-énekei. Egy katonaének. • Michael Marullus (†1500) • Johannes Secundus (1511–1536) • Hieronymus Angerianus 1589. A reneszánsz költészet igényeinek megfelelő tudós lírai költeménnyé csak 1583–84-ben váltak versei. 1589. 1591: Kegyelmes Isten…. és az azt követő válságos években keletkeztek (1584-87). Ez a Szentháromság-himnusz 1588/89-ben keletkezett. A tavasz bemutatásától eljut a harcra készülő végvári katonák ábrázolásáig. . hogy Balassi tudott retorikai igényességgel is istenes verset írni. Theodor Beza (1519-1605) és a lengyel Kochanowski.Talán ez a legtisztábban vallásos. A tavaszi idő dicsérete: borivóknak való. mint az imádott hölgy. . ahol Beza parafrázisát követte. A korai istenes verseknél ez föltűnő (pl. Földolgoz régi trubadúr-témát is.

-

-

• A házasság előtti megtérést bánja meg, ezzel a Bocsásd meg Úristen kezdetű ének ellenpárja lett. • Ez a Júlia-versek nyitánya, amelyekkel a petrarkista költészet stílusához tért vissza. Ezeket már következetesen Balassi-strófában írta. Élményeit és vágyait a mitologizáló retorika kereteibe foglalta. A Júlia-versek önállóan is kiválóak, de igazi értéküket egy nagyobb kompozícióban nyerik el. (Kiadásukat is csak így képzelhette el, mint tudós petrarkista költő.) Ismerte Petrarca és Johannes Secundus ciklusát; de inkább Secundust használta föl (a nevet is ez utóbbiból vette át). Az epikus-retorikus keret forrása az Amarilli (Balassi ezt 1588-ban dolgozta át). A verseket a keletkezéstől függetlenül, a költői tendencia alapján rendezte el. A Júlia-ciklus huszonöt versből áll. • Kezdet: Méznél édesb szép szók (ez egy önvallomás). • A pásztordráma alatt írt két költeményt is beletette. • Előtte magyarázó argumentumok vannak, és ez, valamint a verszáradékok által kapcsolódik a valós élettörténethez. De van benne irrealitás is. • Az elérhetetlen boldogság reménytelen keresése fogalmazódik meg bennük. • Júlia egyre inkább eszménnyé alakul. Júliát hasonlítja a szerelemhez. • Minden sor Júlia nevével kezdődik, majd az ő személyes névmással. • Kilenc sor Júlia jellemzése és dicsérete. • Az első és a harmadik szakaszban csak egy-egy ige van, a másodikban csak az alszik, néz, szól; ez egy mozdulatlan kép. • Balassi itt már túl van a petrarkizmus és az udvari-udvarló költészet minden konvencióján. • A szerelemmel azonosult Júlia az élet szebbik oldala, melynek elérhetetlensége az örök gyötrelmek forrása. • Úgy fohászkodik Júliához, mint Istenhez tette. • Júlia minden jó és érték foglalata, a boldogság, a szépség eszménye, a bujdosó élet és a rabság ellenpólusa. Balassi irodalmi öntudata a Júlia-ciklus megkomponálása során nőtt meg, így elhatározta, hogy minden költeményét összefoglalja. Fönnmaradt a maga kezével írt könyv későbbi másolata (Balassi-kódex). Az első kötetben istenes versei szerepelnek. A második kötetben a többi verse van (ez is két részre osztható, a választóvonal a házassága). • Az első 33 utolsó verse a Bocsásd meg Úristen kezdetű. • A második 33 a huszonöt Júlia-verset tartalmazza, és ehhez még nyolcat írt hozzá; ezekben a Júliaciklusban megkezdett koncepciót folytatja.  Zsófi nevére (ő egy úrihölgy).  Bécsi Zsuzsannáról és Anna Máriáról (utcalányok).  Végek dicsérete.  Szerelmesek éneke (Margit nevű szűzről).  Nyolc utas beszélgetése.  Zarándokoknak vagy bujdosóknak való ének.  Vigasztalja saját lelkét.  Búcsút mond hazájának és mindennek. 1590-1591: ekkor írta a verseket Wesselényiné Szárkándy Annához. A ciklus összes költeményét Balassi-strófában írta meg. Az első két versben Cupidóval vitatkozik. • Kiűzte hazájából is. • Miért lesz szerelmes újra, mikor ő már Marst és Pallast akarja szolgálni. • Célia Júliára emlékezteti, ez pedig új reménytelenség. A harmadik versben már kéri Célia szerelmét, ez a beteljesülés. Ezután már csak Célia szépségéről és a boldog szerelemről ír.

A lírai önéletrajz -

A Célia-ciklus és az utolsó szerelmes versei -

-

88

-

A versek szerkezete leegyszerűsített, letisztult. (Egy gondolatot, egy érzést egyetlen hasonlatsorral ábrázol.) Ugyanakkor nem riad vissza az erőltetett petrarkista hasonlatoktól sem (pl. a szerelem malom, amelyet a siralom patakja hajt, és Célia a költőt mint gabonát őrli benne). A formai tökéletesség kultusza a késő-reneszánsz manierizmusát súrolja. A szubjektív lírától eljut a személytelenebb, objektívabb epigramma-műfajhoz (ellenkező irányú, mint Janus Pannonius volt). 1593: epigramma-füzér (ez a folyamat betetőzése). • Kis versből áll. • Mindegyik egy strófa, de csak egy új van köztük, a Fulviáról szóló (négyet korábbi verseiből emelt ki). Beteg lelkeknek való füves kertecske; Krakkó, 1572. • Michael Bock lutheránus lelkész művének fordítása (Würzgärtlin für die kranken Seelen; 1562). • Szülei lengyelországi bujdosása alatt vigasztalásul írta. • Ez az első ismert mű, ami még Balassi életében nyomtatásban megjelent. • Egy példány maradt fönn (Nyizsnyij Novgorod). • Még öt kiadása volt. Pl. Bornemisza Péter Négy könyvecske címen adta ki (Sempte, 1577), Balassi nevének említése nélkül. Ezt Losonczy Anna lányának ajánlotta. Edmund Campianus: Tíz okok. • 1581-ben fordította, de csak hetet. • Három okot Balassi gyóntatója, Dobokay Sándor fordított. • Bécs, 1607: Dobokay kiadta, Anna második férjének, Forgách Zsigmondnak ajánlva. Az előszóban írja le, miért nem előbb adta ki.  Forgáchra várt, aki protestáns volt, és Pázmány hatására katolizált.  Pázmány 1607-ben meg is említette, hogy Forgách sokáig fontolgatta az áttérést.  Vagyis az áttérés volt a föltétel, nem a pénz miatt várt (az támogatta a kiadást, akinek az ajánlás szólt).  Dobokay Balassi életgyónásából ismerte Forgáchot és a költő Annához való viszonyát, tudott a „nászajándék” versekről, melyek nemcsak Annát, hanem Forgáchot is bántották.  A közös vallás szellemi rokonságot hozott, és a lelki békét is meg kellett teremteni.  Néhányan fölteszik, hogy Balassi ezt a halálos ágyán hagyta meg.  Dobokay a jó hírnévről is elmélkedik: Balassi ezt csak úgy őrizheti meg, ha ez a kiengesztelés megtörténik. Néhány levele is önvallomás. 1591-93 közt a lipótújvári és véglesi perében írt levelei érdekesek. Emlékiratok: saját érdekeinek megfelelően akarja beállítani az ügyeket. Hogy az objektivitás látszatát keltse, egyes szám harmadik személyben adja elő, és egyszer dialógusban is. 1596: gyászköltemény-sorozat (Rimay). • A vizsolyi nyomdában készült. • Támogatója Rákóczi Zsigmond volt. • 1597: hasonmás-kiadás. 1631–32: Rimay verseivel keverve kiadták az istenes verseit. (Ennek majdnem ötven kiadása volt, de 1650-től szétválogatták a két szerző verseit.) Istenes énekei két vonalon jelentek meg. • Katolikus vonal; Bécs (1633). • Protestáns vonal; Bártfa (1634 körül). XVIII. század vége: Ráday Gedeon ismerte föl Balassi szerelmes verseit. Fanchali Jób-kódex; 1958: pásztordrámája szövege itt lett ismert teljesen. A Balassa-kódex kiadásai. • A zólyomradványi könyvtárban találták meg, 1874-ben. • 1944: első kritikai kiadás (Varjas Béla).

Prózai írásai -

-

Levelei -

Balassi-kiadások -

-

-

89

-

• 1994: hasonmás kiadás előszóval. Az 1970-es évek közepéig próbálták műveit időrendben és tematikusan csoportosítva kiadni. Ez mára már elavult, mert Balassi nagyrészt ciklusokban írt. • 1951-55: kritikai kiadás (Eckhardt Sándor). • 1964: Gerézdi Rabán és Klaniczay Tibor rámutatott a ciklusszerűségre (A magyar irodalom története 1600-ig). • 1976: az egri Balassi-konferencián Varjas Béla már a nagyciklusról beszélt. • 1976: Újvidéken meghatározták a Balassi-versek sorrendjét. • 1981: az első olyan kiadás, melyben dallamokat is közöltek. • 1994: Epicedium és teljes Balassi-bibliográfia (Stoll Béla).

XV. Rimay János és a manierizmus Komlovszki Tibor: Rimay és a Balassi-hagyomány Rimay nagy szerepet játszott az irodalmi és a politikai életben is. Bár irodalmi munkásságában következetesen elítélte az udvari élet visszáságait és a tisztkívánást, mégis főurakat szolgálva akart politikai karriert befutni. Törekedett az irodalmi élet, a szellemi elit összefogására, és a korszerű udvari élet etikai normáinak megszabására, a magyar költészet megújítására. Életművét két példa befolyásolta: Iustus Lipsius sztoikus szemlélete és Balassi költészete. (Balassi és Rimay kapcsolata az első kimondottan irodalmi elvű barátság költészetünkben.) Irodalomtörténeti gondolkodás a magyar késő-reneszánszban bontakozott ki; fontos szerepet játszott: Ujfalvi Imre, Szenczi Molnár Albert és Rimay János. (Rimay szemlélete a legkorszerűbb.) Rimay Balassi költészetét az első magyar nyelvű klasszikus színvonalú életműként értelmezi, és új értékorientációhoz igazítja Balassi alakját. A profán és a szerelmi költészet egyenrangúságát hirdeti. Fölismeri Balassi szerepét a szövegvers kialakításában, ismeri versei akusztikai-zenei hangulatát. Balassi folytatójának vallja magát, valójában azonban nagyon messze kerül mestere világától, költői fölfogásától.36 Balassi költészete. - Nagyon körülhatárolt; megszabott keretei vannak. - Verseiben közvetetten jelenik meg életszemlélete. Emiatt lírája elvont, Júlia-ciklusa pedig utópisztikus lesz. - A középkori tematikai hagyomány, a hazai vallásos és világi énekszerzés, az európai reneszánsz és a neolatin költészet szintézise. - Verseiben az általános harmóniaigény jelenik meg. - A költői képnek csak a kései darabokban van jelentősége (nem törekszik bennük eredetiségre). - Sokat, és egyre többet merít a szakrális képzetkörből. - A Balassi-kép először amelioratív37 jellegű volt. - Hasonlataiban a vizualitás távolító jellege marad a meghatározó. - Természetszemlélete mindig patetikus, elvont látványt idéz; soha nem közvetlen, de a konkrét tájat jeleníti meg, és a természetben élő embernek a természet által kiváltott fenségérzetét. - Költészete az egyre zártabb, rövidebb struktúra felé halad. Rimay költészete: - Irodalomszemlélete tudatosabb; egyfajta programszerűség figyelhető meg benne. - Az új költői törekvése elemeiben már a Balassi-epicédiumban megfigyelhetők. - Fölbontotta a versstruktúra elemeinek harmonikus viszonyát. (Egyfajta harmóniaellenesség figyelhető meg nála.) - Saját hangja és stílusa kialakításában főleg az új, Balassiétól eltérő képrendszer játszik szerepet.
36 37

Ezt a reális értelmezést Klaniczay Tibor adta. Szépítő, jobbító.

90

. 1608: Konstantinápolyban járt követként. a manierista ízlését reprezentáló formai sajátságként említi. . az ellenszenves keresése.Életszemléletét az elidegenedés fogalmával39 jellemezhetjük. A barokk ízlés egyik változata ez: a kegyetlen. . 45–46. .Nem folytatja Balassi természetszemléletét. • Költői képeinek különleges asszociációi vannak. míg az újban 9 éneket).Az ő tanításából a vera nobilitas elve ragadta meg: az igazi nemesség forrása nem a származás vagy a vagyon.• A fokozott érzéki hatásra törekszik. . 38 Pirnát Antal ezt Rimay költészetének legfőbb érdekességeként.Balassi frazeológiájától tudatosan távolodott el. • Az idő előrehaladtával egyre gyakoribbak nála a nyers képes kifejezések. Darholcz Kristóf Novissima tuba-fordítása. mintha Rimay ennek az előkészítője lenne. . Rimaynál ez 17 versben szerepel. a méreg. .Verseiben a reménytelen tragikusság fejeződik ki. csak A lengyel király tánca ritmusában írt két verset.Költészete a fegyelmezettből tart az egyre terjengősebb.Ezt választotta élete egyik vezérelvéül. Imrét szolgálta.Ennek kezdete az a zsoltárfordítás. bokorrímű 12-es. de megjelenik pl.38 • Fogékonyabb a Balassi-versközegtől elütő. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (15–29. a szóhangzás finomítására való törekvéssel.40 Rimay összesen 17 versformát használt. . disszonanciát sugalló képekre. az orvoslás. . • Ritkán jelenik meg nála a természet. Leggyakoribb. 39 Hauser Arnoldtól származik ez a fogalom. didaktikus és moralizáló szférájával mutatnak rokonságot. intellektuális erőfeszítés jelentkezik bennük.A költői kép amelioratív jellegével.A szöveg zenei tónusának csendesebb áramával. ebből 9 található meg Balassinál (ebben a formában 61 verset írt. Példaképének tartotta Iustus Lipsiust is. Járt Esztergomban és Erdélyben. így már gyermekkorában megismerkedhetett a költővel.A versstruktúra különböző elemeinek egyensúlyával. a gyógyító ír hatékonyságának bizonytalansága. Balassi lírájának közvetett. természetérzékeléssel. Balásfi Tamás itt üdvözlő verseket szerzett a tiszteletére.) Rimay János (1570–1631) Apja a Balassiak szolgálatában állt. a német és az olasz nyelvben. Járatos volt a latin. az irodalmi cseh. a halott.A Balassi-féle természetszemlélettel. Gyöngyösi Rózsakoszorújában (Krisztus szenvedését ábrázolja). . . 91 . a fájdalmas kultusza. legnépszerűbb metruma a négysarkos. • A képek sokszor bizarrok. A Balassihoz képest új formákat csak egy-egy versben alkalmazta. Balassi leggyakrabban követett metruma a Balassi-strófa.és rothadás-romantika.Az ember földi létezésének színterét is következetesen pejoratív tónusban festi meg. lazább verskarakter felé. mesterkéltek. Úgy tűnik.Balassi lírájának pátoszos. . . . . . Rimay a kor problémáira adott költői válaszában csaknem valamennyi Balassi-sajátossággal szakít. elvont jelentésével. . .A Balassi-féle kompozíciós törekvéssel. Ismerte az ország legtöbb művelt emberét. a sír-.A tematikai meghatározottsággal. a zsitvatoroki béke ratifikálása miatt. visszatérő képzetkörei a betegség.Közel áll még hozzá Thordai János a zsoltáraival és Lépes Bálint. a szakrális képzetkör szerepével. inkább a meditatív. de jobban megismerkedett a megyei nemességgel. Ez nem nagyon népszerű. Protestáns volta miatt megszakadtak kapcsolatai a főúri udvarokkal. az ő megbízásából vett részt 1619ben a pozsonyi országgyűlésen.Rimay kezdeményezésére leggyorsabban Nyéki Vörös Mátyás reagált.A későbbi protestáns írók és költők kevésbé fogékonyak erre a képzetkörre. a már említett harmóniaellenesség miatt. 40 Ezt példázza ifj. megilletődött attitűdöt sugalló hangvételével. bezártságot sugalló teret ábrázol. hanem a szellemi és az erkölcsi kiválóság. a csúf. akkor egy szűk. . melyet Balassi a halálos ágyán írt. Thurzó György nádor halála után annak özvegyét és fiát. oldottabb. • Ha ír róla.

Ő a kezdeményezője a politikai töltetű lírának. szubjektív hangú költemények ezek. Petrarca) való hivatkozással. Balassi hagyatékát is ő gondozta.A szerelmes versekkel való előítéleteket a világirodalom nagyjaira (Dante. Ez világ mint egy kert… • Érett költő művére utal. de csak az előszó maradt meg belőle. ma tízet ismerünk. . még sikeres éveiben írta. • Kb. Életében egy kötete jelent meg (Balassi-epicedium). • A tizenöt éves háború első. Versei nagy részét alkalmakra írja. . kéziratai elvesztek (egy kötet pl. • 7: halotti búcsúztató. . s téma szerint írt róluk argumentumot. . ajánlásokkal. .Két előszót írt hozzá. tudatosan ciklusokba és kötetekbe rendezi. .Balassi-típusú. . a virtusról és a religióról. . .Szerinte a szerelmi líra is alkalmas bölcsesség kifejezésére. így csak a tudós.Az istenes versekben saját bűnösségének tudata van előtérben. a fele Balassi Végek dicsérete című versének átköltése. • A másik latin nyelvű. kis elmélkedésekkel egészítette ki.Pl. .Tudatosan megszerkesztett humanista opus. vagyis katonaéneket csak egyet írt: Katonák hadnagya. de nem éri el annak lendületét. .Szerelmes verseiben nincs mély érzelem. Művei annak köszönhetik különleges értéküket. saját elvei szerint értékelte.Saját hangját azokban a versekben fedezhetjük föl.A tíz közül kettő cikluskezdő verse vall. .Istenes énekeket szinte mindig írt. .Vannak undorkeltő leírásai is. .Merész asszociációk. melyekben a vitézi pátosz szertefoszlását éli meg. • 1–3: Balassi Bálint hősi halálát énekli meg.Bölcselkedő műveiben is az élet változó. . • A vers nagyon optimista. Boccaccio. . . . és másokat oktat vagy ítél. • 4–5: Balassi Ferenc hősi halálát énekli meg. Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép… Vallásos és bölcselkedő költészete. házát kifosztották. és Darholcz Kristófnak címezte. a kinyomtatás szándékával. . egy katolikus asszony kérésére Máriáról írt éneket anélkül. mulandó volta kap hangsúlyt. • Van egy magyar nyelven írt. humanista jellegét emelte ki. Pl.1595–1596: megírta a Balassi-testvérek epicédiumát.Műveit is ki akarta adni.Az imitáció elvét követve utánozza Balassi stílusát. . hogy a szerző irigyeit elijessze. kritikai értékelést magyar költőről. pl. 92 . a Tiszába esett). • A törökverő Homonnay István kérésére írta. Manierista stíluseszközei. . • 6: a két hős elképzelt síremlékének fölirata. melyet ő is apológiának nevez.Vitézi.Hagyatéka megőrzésében nagy szerepe volt unokaöccsének. Szerelmi és vitézi-hazafias versei. hogy az irodalomról. melyhez járul egy epigramma. amely hét gyászversből áll. • A világi dolgok mulandó voltát írja le. . .A Tiszába veszett kéziratban valószínűleg több szerelmes vers lehetett. Madách Gáspárnak.Rimay az életből kiábrándult sztoikus hősként mutatja be Balassit (szerinte hazája sorsán elkeseredve tudatosan kereste a halált Esztergomnál). .Rimay ezzel elsőként adott irodalmi.Balassi költői életművét egyoldalúan. Élete végén sok csapás érte: súlyos beteg volt. a bölcseletiekben mint oktató vagy bíró lép föl. gyermekei meghaltak.Verseit ciklusba rendezte. . stílusa Balassira emlékeztet.Istenes lírája érintkezik a protestáns templomi ének-költészettel is. A Balassi-kiadványok. és a halálos ágyán írt bűnbánó zsoltárát is belekomponálja az egyik versbe.Vannak embléma-magyarázatai a szerencséről.Voltak interkonfesszionalista hajlamai is. hogy saját meggyőződése sérült volna (Szűz Mária lakozván Názáretben…) . kultúráról és stílusról is írt bennük. dicsőítő versekkel. . meghökkentő képek. csak egy alkalom a tudós játékra.

Ebben Prágai András fordításáról (Fejedelmeknek serkentő órája) ír kritikát. Én kedves Ilonám: „Mert az te szerelmed / Engem úgy környül vett. mikor ő prédikátor. ahol az írásos hitvallás aláírása miatt végleges lett a szakadás a lutheránusok (Nádasdy) és a kálvinisták (Batthyány) között. / Az én szívem kivel / Szintén ugy hevült el. és irodalmi értékűnek tekinthetjük végrendeletét is. .A szakaszokba osztott prózai szöveg egy helyen átmegy versbe. hogy a csepregi iskolában fejezte be tanulmányait.Beust Joachim (†1597) könyvének a fordítása. amennyi nyomtatott műveiben olvasható. ahol Nádasdy szavaival szól. / Mint pézsmát ó szelence. Nemesi és paraszti származású katonáival is együtt étkezett. Később a Nádasdy-birtokok központjába. tehát ő is meghalt. hogy vallásos műveit a református egyház megőrizze. Báthory Erzsébetnek ajánlva ki is adta). akárcsak Zvonarics Mihály. a kálvinista Bocskai fegyveres fölkelést indított. Pázmány Péter úgy vélte. ami valójában Eszterházi Tamástól és Kürti Istvántól származik. . egyetlen nagyobb kéziratának fönnmaradása mégiscsak a véletlennek köszönhető. fölvetődik a kérdés. 1955: megjelent a kritikai kiadása. és egyet a temetésen. 25) foglalkozott. / Mint tengerbe Velence. 1605: már nem ő a sárvári plébános.Gyakoriak nála a zsoltárokból vett motívumok. 1604: meghalt Nádasdy. Nagyban támogatta a lutheránus egyházat. Kortársai közül már Pázmány is kifogásolta. Wittenbergben tanult. A család feje akkoriban Nádasdy Ferenc. . aki a sárvári prédikátorságban volt utódja. hogy miért ír katonai dolgokról. Sárvárra került. Az jól és bódogul való meghalásnak tudományáról irattatott kézbeli könyvecske. .A manierista műpróza stilisztikájával Rákóczi Györgyhöz írt levelében (1629.1600-ban adták ki. mely nála válik először önálló. évi csepregi hitvitát. és a vers és a próza egybemosása a manierizmushoz közel álló esztétikai hatást kelti.Végrendeletében megpróbált gondoskodni arról. öncélú versalkotó tényezővé. Lehetséges. akit még Bécsben és a törököknél is tiszteltek. 93 . pl. . A lutheránus és a kálvinista magatartás közt különbség van. 1594: Magyari is ott volt Eger ostrománál (ez az első adat róla). melyeket Nádasdy ajánlott a figyelmébe. . 05. ehhez pedig nem volt korábbi minta.Az állandóan veszélyben forgó katonaéletről szól.Ez az első ismert műve. Ecsedi Báthory István (1555–1605) Református nagybirtokos és országbíró. Sok levelén kívül fönnmaradt egy teológiai traktátusa a Szentháromságról.Bűnösségét tartja betegsége és gyermektelensége okának. Ő vezette az 1591.Fohászait a szubjektív tartalom mellett emelkedett költői nyelv jellemzi. Egy vallásos verse a Balassi-kódexben olvasható. .) A legnagyobb biztonsággal vallási és morális kérdésekről írt. Lékán (ezeket az özvegynek. (A katonai területen való jártassága nem saját tapasztalatait tükrözi. . pedig csak sokszor hivatkozott az ottani professzorokra művében. / Mint tűz miatt kemence. . Nem tudjuk. A kétféle stílus föltűnt pl.Vallásának védelmezését össze kellett kapcsolnia a török elleni harcra való buzdítással. Szenczi Molnár Albert és a protestáns humanizmus Makkai László utószava a Magyari-kiadáshoz Magyari életéről nagyon keveset tudunk. Illésházy István viszont lutheránus volta miatt nem fogott fegyvert. XVI.Prózájában szintén tudatos formaművészettel találkozunk. (Pázmány neki tulajdonította azt a Hunnius-fordítást. Fő műve: személyes hangú imáinak és vallásos elmélkedéseinek gyűjteménye.) Lehet. A patrónus és a prédikátor sokat beszélgetett a protestantizmus és a haza sorsáról. szinte csak annyit. hanem olyan forrásokat. . . . Turóczi-Trostler Józsefnek is. a fekete bég volt.Az akusztikai hatás élénkítésére belső rímet is használt.” . hogy nem is tanult külföldön. Az országokban való sok romlásoknak okairól: . Magyari mondott egy beszédet a holttest fölött Sárváron. . Másik fő eszköze a rím.Fogalmazványai segítségével 1603-1605 között szerkesztette. / Mert te szépségedbe / Szívem ugy merült be. hogy van-e olyan hely.Az önmarcangolás vagy az erkölcsprédikátori fölháborodás érzékeltetésére a nyers képeket halmozza. mikor és hol született és halt meg.

Külföldi tanárokat hívott. . haditanács. de erős a feudális kötöttség is. Forrásai. Szerinte ki kell iktatni az uralkodó és a rendek közé ékelődött intézményeket (titkos tanács. A kálvinista egyházi élet súlypontja a keleti országrészekbe tevődött át. hogy ezeket a csapatokat majd a protestantizmus erőszakos kiirtására akarják majd használni. Kultúrájuk így polgárias színezetűek. • Johannes Turmair-Aventinus • Georgiević Bertalan • Erasmus • Luther • Egidius Hunnius • egyházatyák (Szent Ágoston) • történészek (Bonfini) A sok magyar vonatkozás viszont eredetivé teszi a művet. mert nagyon sok elődje volt. akik nyugtalanságot keltettek. illetve az országgyűlést mellőző korlátlan királyi hatalom bevezetésére. A Habsburgok közben a nemesek nélkül döntöttek róluk. A könyvben megfogalmazódik Nádasdy rendi reformja. Újdonsága az volt. Az évente összegyűlő országgyűléstől sem várt semmi jót. • Martin Opitz (1622) 94 . elűzték a protestáns prédikátorokat. Bethlen céltudatos művelődéspolitikát folytatott.- - - E művét is Nádasdynak ajánlja. és rejtetten parasztháborúval fenyegetőzik. Nyilván ismerte a török veszedelemről szóló irodalmat. szószólója pedig Iustus Lipsius (1547–1606). kamarák). udvari lelkészeket.) A késő-humanista protestáns polgári irodalom – a protestáns polgári művelődés A katolikus irodalom a barokk kezdeményezője. ezért fölmerült. Szól a parasztok kizsákmányolása ellen is. A tanácsból ki kell rekeszteni a római katolikus püspököket. éppen hogy a pápista bálványimádás miatt van. mert jövedelmük feudális patrónustól függ. . . a Tiszántúl és hét kelet-magyarországi vármegye még elkerülte a koncentrált ellenreformációt. Látta. 1594: Ausztriában parasztfelkelés robbant ki a protestáns vallásszabadság védelmében. nyomdát (1620). és a török elleni harcra buzdított. míg Németországban a fejedelmek. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (51–85. Az unitárius és az evangélikus irodalom visszaszorult. Magyari újdonsága. nem idéz tőlük. melynek azonban katonai alapja 1604-ben összeomlott. hogy a wittenbergi szemlélet világvégváró magatartását haladta meg. könyvtárat alapított. Magyari is bűnlistát állított föl: a feudális anarchiát és a nép elnyomását emeli ki. A református prédikátorok a polgári középréteghez. hogy a mohó birtokszerzés is általános tünet. a mezővárosokhoz kapcsolódtak. Magyari elítéli azt a nézetet. Az elűzött lelkészeket a magyar főurak fogadták be. hogy szerinte a vallási vitákban mellőzni kell a külső kényszert. Bethlen Gábor jóvoltából az északkeleti vármegyék.Gyulafehérvárt az ország kulturális központjává akarta fejleszteni. és idegen zsoldosokat hoztak be. inkább a meggyőzésre kell törekedni. hogy a reformáció büntetése a török. Magyarországon ekkor az egyes földesurak határozták meg a birtokaikon élők vallását. és a nemesi önadóztatást helyezi előtérbe. a vallásosságban felekezeti türelemre intő filozófia ősatyja Erasmus volt. az erőszakos térítést mégis elítéli.Fejlesztette a hazai iskolákat. mégsem nevezi meg őket. így a késő-reneszánsz egyházi irodalma többségében református jellegű. . . Belső-Ausztriában már történtek is változások. De 1602-ben Magyari még nem látja ezt. A politikában engedelmességre. Bocskaitól kezdve minden fejedelem református volt.Főiskolát.A prédikátori réteg műveltségi színvonalának emelésére törekedett.

A lutheránusok Wittenbergben tanultak.Szellemi központjuk Csepreg (Nádasdy-birtok).Kolozsváron is akart iskolát alapítani. . Altdorf). Magyari István (†1605 körül) A fekete bég. Ezért tankönyvet szerkesztettek hazai iskolák számára.A sárospataki iskolát akarta központtá fejleszteni. Dancka. háború miatt). vagy helyi szinten. Igényesebb teológiai munkák nem jelenhettek meg. Anglia).Saját üzemét Gutgesell Dávidéval egyesítette. de ezt is majdnem elkobozták.Legjelentősebb költő: Elias Lani. . katolikus zsoldosaival. hogy az ország romlása a protestánsok miatt van. Leyden.Koródi Bedő Dániel (latin prozódia. Kolozsvár. Heidelberg. . Az országokban való sok romlások okairól (Sárvár. Rákóczi György korában bomlásnak indult. Az egyetlen jelentős nyomda: Klösz-nyomda. 1602): . A többségében magyar nyelvű késő-humanista protestáns irodalom már I. Herborn) . a kettősség megfigyelhető a nemzedéken belül (Szenczi – Geleji). . és a Habsburg-terjeszkedés veszélyeire hívta föl a figyelmet. Herborn) • Bisterfeld (1629. a debreceni). . . de meghalt. Protestáns hitvitázó-teológiai irodalom 1.Polgári jellegű tevékenységükre ezután főleg Eperjesen volt lehetőség. Klösz Jakab. ezt még kiegészítette pedagógiai igényességük. Egy jelentős volt (Enyedi György – Torockai Máté: Az Ó. Bázel. elsősorban a vagyonos püspökök tehették ezt meg. . Geleji Katona István. Heidelberg tanítványai alapos nyelvi. 95 . 1612) .Az ellenreformáció. Oppenheim. . . de csak rövid ideig működtek. 1636). Marburg. de ezekben sok volt a hiba. David Pareus a kezdeményezője és a vezetője az irénikus mozgalomnak (a protestáns felekezetek közti megegyezést sürgeti). . Kanizsai Pálfi János: a Dunántúlon heidelbergi mintára létrehozta a presbitériumokat.A Thurzók és az Illésházyak támogatták bőkezűen. Jelentős a szlovákok számára írt szlovák. 1616) A kor leghíresebb kálvinista teológusa. . Herborn.A Bethlennel rokonszenvező csepregieket 1621-ben lemészárolta Esterházy Miklós. vagy nem fejlődtek (mint pl. .) Főleg a református prédikátor-irodalom fejlődött erőteljesen. örökösei ezt 1664-ig folytatták. Rákóczi György. mire ő egy új vitairatot írt.Az intenzív munkát 1616-ban kezdte meg. A helyzetet javította. az unitáriusok Padova helyett mást választottak (Boroszló. Evangélikusok. de számuk állandóan csökkent (pl.Erre Pázmány válaszolt. .Ezzel a válságból akar kiutat keresni. Herborn) • Piscator (1629. Ezt a veszteséget már nem tudták kiheverni a lutheránusok. Heidelbergben érvényesültek a német protestantizmus negatív hatásai is. Nádasdy Ferenc udvari prédikátora volt Sárváron.Cáfolja.Hozzá hasonló szerepet tölt be a tiszántúli ecsedi udvar. . . Ezek kálvinista iskolák voltak (van még kálvinista iskola: Heidelberg. illetve cseh nyelvű prédikátor-irodalom. 1619). Lőcse. I.1599-ben alapította Bártfán id. így a legmerevebb református ortodoxiák is meggyökereztek.Fordulatot jelentett a protestáns egyházi irodalom fejlődésében. Jur Tranovsky (Cithara Sanctōrum.Pécseli Király Imre (retorika.• Alsted (1629.és Újtestamentumbeli helyeknek… magyarázatjok. Fiatalokat küldtek külföldre. .A sztoikus udvari irodalmat támogatta.Vetélytársa az 1620-as évektől Brewer Lőrinc lőcsei nyomdája. (Keserüi Dajka János.Ajánlólevelét Nádasdynak címezte. retorikai és poétikai képzettséget szereztek. de az egyes írók munkásságán belül is. Az unitáriusok voltak a legtöbben. de azt már Nádasdy halála (1604) miatt nem tudta kiadni. hogy német nyomdákban volt lehetőség kiadásra. Voltak protestáns nyomdák. . .

Lefordították latinra. • A vitézségről. csak ellenfelei munkáiból tudjuk. Samarjai János (1585–1652) . Jelentős egyházi műfaj volt a prédikáció: Alvinczi Péter. hanem idézi Janus Pannonius egyik antiklerikális epigrammáját is.Nemcsak teológiai érveket használ. Milotai Nyilas István. Margitai Péter (†1629). • Hadakozási hibák. . és tartós együttműködést tudott teremteni a kassai evangélikusok és reformátusok között.Postilla. 1616. Vitairatai közül sok elveszett. 1621. • Bálványozás (katolikus vallás).Evangélikus hitvitázó. 96 . 1633-34. így a vállalkozás megbukott. (A legköltőibb rész. • A házasságról. Az irénikus mozgalom híve volt. Kassa. . Pályafutásának kezdete: 1605.: . . és a históriás énekek.De nem sikerült neki a különböző gondolatrendszereket vegyíteni. • A protestánsok üldözése. János. Alvinczi Péter (1570–1634) Wittenbergben és Heidelbergben tanult.A tanulságokat a múltból meríti.A vallásosból a politikai szemléletbe való átfejlődés jellemzi. Kecskeméti C. Református hitvitázók. és a pápisták vallása az új. . • A feudális uralkodó osztály bűnei.Kecskeméti C.Geleji Katona István volt a legjelentősebb ezen a téren. - 2. Politikai ékesszólása igen közel áll a Pázmány által képviselt korai barokk retorikához. . Kassa.Műve: Pázmán Péter pironságai.) . Erasmus nyomán. . Pl.A romlásnak négy oka van. Az okulásoknak három csoportját hozza. A polemikus teológiai irodalom 1. 1615.Hibája: a lutheri vallás nem új. Zvonarics Imre (1575–1621) . Alapja: Farkas András és Károli Gáspár történelem-szemlélete. Pázmány egyik legsikerültebb szatirikus vitairatát írta ellene 1609-ben.Az ő irénikus munkája a legjelentősebb: Magyar harmonia. A gyöngeségület mutatja. ekkor kassai pap lett.Milotai Nyilas István (1571–1623) munkái nyitották ezt meg. Kortársaira politikai szónoklatai és publicisztikai művei voltak nagy hatással. 1620: Bethlen Gábort védi. 1620: Balásfi Tamással folytatott párharca eredménye. száraz és értekező. Keresztúr. hogy Pázmány Kalauzára (1613) nem tudtak kimerítő cáfolatot írni.Itinerarium Catholicum. • A békességről. logikai kötöttségeihez. hogy ő is elég gorombán válaszolt. . Debrecen. Debrecen. . a mészárlás áldozata lett.) . így súlyos belső ellentmondásokat tartalmaz. (Ez a jezsuita propaganda összes érvét rendszerezi. . . . János . A leggyöngébb vitairatok a szombatosok és az unitáriusok ellen írtak.Pécsváradi Péter A protestáns hitvitázók hibái: az eredetiség hiánya és a teológiai korlátoltság. 1628. .Felső-Dunamelléki szuperintendens. hanem ez az eredeti keresztény hit. Machiavellisatio. A legjelentősebb biblia-magyarázó mű: Kecskeméti Alexis János: Az Dániel próféta könyvének magyarázatja. Kassa. Qurela Hungariae – Magyarország panasza. de a munkatársak nem írták meg. Stílusa kötődik az egyház teológiai. és Balduinus írt rá egy gyönge feleletet (1626). Pápa. 2.Kelet-Magyarországon 1629-ben fölosztották egymás közt a fejezeteket. melyben a katolikus egyház bűneit függelékként közli. Zvonarics Mihály (1570–1625).Csepregi lelkész volt.

1645-49. Genf.Geleji Katona István (1589–1649) Heidelberg után gyulafehérvári rektor lett. a többszólamúságot és az orgonát. 1606.A hazai oktatási igények mellett a magyar nyelv külföldi megismertetését is szolgálta. Kolozsvár. . 97 .Magyar grammatikácska: a Titkok titka függeléke. 1614: Komáromba költözött.Nova grammatica Ungarica. Ebben az értelemben Szenczit az első modern műfordítónknak tarthatjuk.Célja. 1642: elfogadva Bethlen Gábor ajánlatát. Elrendelte. hogy az egyházi férfiak saját könyvtárat gyűjtsenek. itt készített szótárat (latin-magyar. udvari pap és az erdélyi egyház püspöke. 1636: a református ortodoxia törekvéseit reprezentálja.Még Keserüi D. 130 féle). . Külföldieket is alapul vett: Clement Marot és Theodor Beza (francia verses zsoltárok. 1611: megházasodott és Oppenheimbe költözött.Szótára: Nürnberg. 1645. és irodalmi nyelvünk kialakulásához. 1600: visszatért Németországba. Az első kötetet Rudolf császárnak ajánlotta. . . de már egyedül fejezte be. hogy lehetővé tegye idegenek számára a magyar nyelv elsajátítását. Bethlen István nevelője. 1612: hazatért és Batthyány Ferenc udvari prédikátora lett. Gönc.Elítéli a latin nyelvű liturgiát. de kritizál egyes fordításokat. Polemikus és dogmatikus művei. de nem bírta elviselni a magyar főnemesi udvarok légkörét. . Velence. .Elismeréssel említi Sztárai és Szegedi Gergely szerzeményeit.Az alaktan mellett mondattant is ad. Látta a magyarországi protestáns egyházi kultúra és iskolák elmaradottságát a németországiakhoz képest. reneszánsz dallammal) művei. hogy az eredeti dallammal legyen énekelhető. és szervezett egy románt is. Ekkor fordította le Kálvin Institutióját. . és a teológiai türelmetlenség. Várad. Fejlesztette a fejedelmi nyomdát.Nem ismerte Sylvester nyelvtanát. . 1610: a kor legjobb tudományos színvonalát képviseli. tudományos műszónak ő adja először a magyar meghatározását.Titkok titka. magyar-latin). Ambrosius Lobwasser német fordításában. Herborn. Jánossal is elkezdett egy graduált.Hozzájárult a helyesírás és a nyelvhasználat egységességéhez.Korán fölismerte a korszerű szótár hiányát. végleg Magyarországra költözött. 1610: megjelent nyelvtana. Hanau. . Huszonkét éves korától kb.Sok irodalmi.Psalterium Ungaricum. Gyulafehérvár. . Öreg graduál. és megakadályozni a variációkat.A régiek (Murmelius. de nagyrészt utazgatott. 1603: letelepedett Altdorfban. Strassburg. Szótára és nyelvtana: . ezért mecénásokat keresett. . 1608: átdolgozta a Károli-bibliát. Jellemző rá a legmerevebb ortodox gondolkodás. 1604. Drezda.Ügyelnie kellett arra. húsz évig naplót vezetett. Heidelberg. (Kassa. őt is héber nyelvi tájékozottsága segítette. 1586-tól más városokban tanul: Győr. . . Szenczi Molnár Albert (1574–1634. Szenc-Kolozsvár). megőrzött minden levelet. Pesti) már elavultak. . hogy megmaradjanak a strófaszerkezetek (kb. Róma. francia és német szótárakat vett alapul.Váltság titka I–III. Kassa. Milánó. . 1630. az ifj. Debrecen.) Utolsó fönnmaradt munkája: Discursus dē summō bonō. 1599-ben tért haza. 1606: elkészítette zsoltárfordítását.A vezetők próbálták az ennek megfelelő szertartási éneklést föléleszteni. Calepinus.Tartalmi és formai szempontból is a legnagyobb pontosságra törekedett. és csipkelődik a vala-vala rímeken is. . Gyulafehérvár. . . Zsoltárai: . Wittenberg. 1615: visszatért Németországba.

Kötetlen szerkezetűek. 1625): alkalmi prédikációgyűjtemény.Kis katekizmus: a heidelbergi káté alapján írta. .Ezt a változatot Koltay-Kastner Jenő fedezte föl 1944-ben. . aránya. A magyar barokk próza legnagyobb mestere Pázmány Péter (reneszánsz. melyben a loretói Mária-kultuszt támadja.Leányiskolák fölállítását javasolta. és hogy mire használta az anyagi támogatást. szinte csak egyházi művekben érvényesülő változata. Erkölcsfilozófiai elmélkedés. hanem a hétköznapok realitásával meggyőzni.Legfőbb törekvése: a külföldi közvélemény tájékoztatása a magyar viszonyokról. de a vitairataiban használja. • Vegyes rejtvények (Herborn. . .Discursus dē summō bonō. - XVII. . Alkalmi kiadványai és írásai: .Pázmányra a józan mértéktartás a jellemző. és elemi hitoktatást kapnak. 41 Szellemeskedő.Institutio. . a bennük megnyilatkozó eszmei vagy művészi szándék dönthet arról. .Kezdeményezője Lépes Bálint nyitrai püspök volt. 1630: ez a legolvasmányosabb. nem lenyűgözni akar. jelzőbokrokat. önmagában tetszelgő stílus. . Nyelvművelő munkássága Kazinczy és Kölcsey tiszteletét vívta ki. . Heidelberg. 98 . . (Tükrök. ezek a németországi humanista barátai és mecénásai számára készültek.Gazdagon használ szinonimákat. hanem javasolta az osztályokra osztott oktatást már a mezővárosok iskoláiban is. de ezek szerkezete könnyen áttekinthető. . 1604) .A puritanizmussal lettek népszerűek. Lőcse.Az 1615 után készültek a legfontosabbak.Imádságos könyvecske.A loretói bálvány: egyetlen katolikus-ellenes írása. Oppenheim. .Legkorábbi: Postilla Scultetica. A retorikai és stilisztikai eszközök használatának a mértéke. hogy Pázmány ismerte. manierista és barokk elemek vegyesen jelentkeznek nála).Újszerű fordítói módszer. A legfőbb jó egyedül Isten. . Nyéki Vörös Mátyás és a korai barokk irodalom Bán Imre: A magyar barokk próza változatai Egy-egy szöveg barokk voltát könnyű megállapítani. Egy heidelbergi udvari pap (Abraham Scultetus) prédikációgyűjteménye. Prózafordításai: . Előszavai és könyvajánlásai. elítélése régi egyházi közhely. 1624: Kálvin teológiai főműve. hogy be kell számolnia idejéről. de tudatosan kerülte a barokk próza új stílusát. .Valószínű. .Mindig úgy érzi. Valamennyi magyar kortársa közül neki volt a legszélesebb látóköre. . 1608) • Lusus poetici (Hanau.Az iskolák színvonalát nemcsak tankönyvekkel akarta emelni. a személyes mondanivalója van benne. 1616-17) . Seicento-modor. fejlett költői technika és személyes beleélés jellemzi. de nehéz az egyes stílusjegyek szabatos körülírása.Ő is körmondatokban fogalmaz.Vannak latin kiadványok. hogy saját szabálytalan életvitelét indokolja.Új templom fölszentelése (Kassa.Visszatérő témája. 1617. milyen stílusú a szöveg.A szócsavarást („szóhegyezés”41) a prédikációban elítéli. ahol elsajátítják a betűvetést. . Hanau. . 1621: a Bullinger-Frisius-féle imakönyvből magyarította.A magyar barokk próza legfeltűnőbb. . .

Példaadó az olasz jezsuita. száraz írások.Lépes a halál leírásában nem használ körmondatokat.Az egyházi prózában egyiküknek sem akad közvetlen folytatója. hatáskeltő eszközök használata. . tobzódás. • Heltai Gáspár tudatosan és gyönyörködve használja ezt a szentenciózus nyelvet. prédikációi népies jellege. . aki szintén erdélyi prédikátor műve 21 és fél nyomtatott oldal (Toldalagi Pálné Bánfi Erzsébet fölött mondott beszéd) a szelíd szóra épül föl. koporsó. (Moesch Lukács már 1693-ban említi a nevét.Az ötletes prédikáció főleg az úri halotti szertartásokon volt jelen. szójátékok.Itt bontakoznak ki a legkomolyabb stílusértékek. . nyers népiesség. az ötletes hatáskeltés eszközeit használja. nyers. mint Makó Jeruzsálemtől” szóláshasonlat. vitairat.) . De egy másik művében43 mondatai minden vonatkozásban barokk jellegűek. Illyés András. példabeszéd.) . Öt beszédgyűjteménye Pozsonyban jelent meg 1723-1725 között. naturalista jellemzést ad. . de rövidebben.44 .Először 1655-ben jelent meg. • Bornemisza Péter Elektra-fordításában használ sok ilyen elemet.A magyar műpróza önállósodásával teret kap a köznyelv természetes elemeinek sűrű használata. századra a magyar prédikáció nagy mértékben alkalmazkodik a rendiséghez. Ami tőle kiemelhető: magyaros stílusa. .Az írók tudnak és mernek egyéniek lenni.A naturalista részletek néhány tárgykörhöz kötöttek: halál. . Utálatos es rettenetes állapottya (Leyden. és divatossá tette a különleges metaforák szerkesztésének technikáját. . a XVIII. kiáltvány. levél.A köznemesi rend politikai szerepének erősödésével jelent meg. A régi magyar prózában gyakran érintkezik egymással a naturalizmus és a magyarosság. .Hatása Magyarországon csak a XVIII. . század közepéig él. (Stylus argutus. A XVIII.Képviselő szerinte: Landovics István. Bertalanfi Pál. • Decsi Csimor János zárja ezt a sort adagium-gyűjteményével. prédikáció. század elején jelentkezett. Baranyi Pál. A magyar barokk próza másik fő ága: patetikus-publicisztikai stílus. patetikus dinamizmus. .A pálos Csúzy Zsigmond Rákóczi tábori prédikátora volt. . barokk széppróza és költészet A rekatolizáció célja mindig gyakorlati volt: a katolikus dogma védelme. a népnyelvben való jártassága. • Verestói György ilyen prédikációiból két kötet gyűlt össze. ájtatossági könyv.Ide tartozik még Padányi is. Decsi gyűjteményében már föltűnik a „messze. 1712. ekkor jön el az ideje a virágosan mesterkedő egyházi beszédnek.Itt bontakozik ki igazán a személyes érdekeltség. de az egész rendszer csak később ér ide. • Intze István. . A harmadik fő ág az elbeszélő stílus. .Különböző műfajok jellemzőek: politikai mű.A népies naturalista modor jó példáit találjuk a részegség. • Diószegi Bónis Mátyás Az Részegesnek gyülölséges. 42 43 Az életnek és halálnak képe. 1700. a tobzódás és a tánc ellen irányuló vitairatokban. 1649) kivétel ez alól. az Aristotelési messzelátó. Padányi Biró Márton.Jellemzője: szimbólumok halmozása. • Ezek stílustalan. . de sokszor hiányzik belőle a logikai fegyelem. Illyés István.): Barokk egyházi próza. • Sylvester János is észreveszi a magyar nyelv eredetiségét. egyházi beszéd. .Baranyi Pál művének42 előszavát tarthatjuk fontosnak: itt elutasítja a ragyogó stílust. Pázmány ugyanezt írja le. Csúzy Zsigmond. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (137–149. művészi stílusban. . antitézisek. Lelki paradicsom. bujaság. Még a meglepetés. a nemesség és az arisztokrácia igényeihez. 44 Adagium: bölcs mondás. ezért főként a prózai műfajok voltak a jellemzőek. A barokk a retorika virágkora. .A naturalista elemek ugyanis a köznyelv alantasabb szókészletéből kerülnek ki. 99 .Ez a stílusváltozat kb. Nyelvében megvan a bőség. Pl. Emanuele Tesauro könyve. és a kuruc mozgalom eltűnésével megszűnt.Erőközpontja Zrínyi prózai műve. pokol.

de nem olyan művésziek (1630–31-ben adták ki). . 1626). fölsorolja V. Kezdetben a humanista tanulmányok vonzották. Megtérése históriája: irodalomtörténeti fontosságát ennek köszönheti. Irodalmi munkássága Erdélyben kezdődött. Bécs.Nagykőrösi prédikátorként menekült Nyitra megyébe.Közli azokat a kételyeket. . Esterházy Miklós nádor udvari papja. . Bonfini után. hogy ő súlyos lelki válság után katolizált csak. Legjelentősebb vitairata a Csepregi iskola (Pozsony. Egy naplója maradt fönn. bár a személyes. melyek protestáns hitében megingatták. • Istvánffy Miklós: katolikus nemesúr. . és Bellarmin Róbert műveit olvastatta vele. Bécsben udvari titkár. . A Vulgata szövegéből fordított. 100 .Megvolt benne az aszkézis és a vértanúság vágya. Prága. . • Vásárhelyi Gergely (1561–1641): Kempis Tamás művét fordította le (1622).Időnkénti heves katolikus-gyűlöletével magára vonta a nyitrai püspök. győri püspök. Minden kép alatt hatsoros magyarázat áll. ő az első. így a mondatnak 236 alanya van. 34-féle pokolbeli szenvedésről ír. majd kalocsai érsek. Veresmarti Mihály (1572–1645) Ő is protestáns családból származott. 1629.A dogmatikai bizonyságkeresés áll előtérben. Itt kezdte a bibliafordítást is. veszprémi. hanem a katolikus híveknek olvasmányként. Campianus-fordításának befejezője. így az embléma műfajához tartozik.Lehetőleg mindent dialogizál. 1617.Végső szerkezete 1632–34 tájáról való.Az első jezsuita író-nemzedék Legtöbben a kolozsvári jezsuitáknál tanultak. Példákat is hoz. Ájtatos könyvecske.A memoár első fontos állomása. 1616). 1616. életrajzi elemek hiányoznak belőle. vegyítve Rimay és Nyéki Vörös Mátyás verseivel. melyek már nem vita céljából készültek. . Volt prédikációgyűjteménye is. Egy olasz szerzetes művéből magyarította. Forgách Ferenc figyelmét. nem az önelemzés. Az első magyar katolikus barokk költő. Az egyik legdurvább hangú hitvitázó lett. de külföldön fejezte be (Bécs. Világi volt. majd Rimay barátja lett. háromkötetes prédikációgyűjteménye elveszett. • Dobokay Sándor (1565–1621): Balassi gyóntatója. Az elmúlás szükségszerűségére. • Dobronoky György: nagyszombati házfőnök. mint Pázmányéi. Bécsi nyomdájában 1633-ban egy Balassi-kötetet adott ki. A többiektől annyiban különbözött. • Balásfi Tamás (1580–1625): unitárius származású. • Forró György (1571–1641): tartományfőnök. prédikációi hosszabbak. • Káldi György (1572–1634): protestánsnak született. pl.Végül 1610-ben tért át. Lépes Bálint (1570–1623) 45 Kancellár. Pázmány biztatására. Kétkötetes főműve két Tükör. győri kanonok. Győri kanonok. . 46 Esterházy Miklós felesége. akinél kimutatható a divatos olasz modor. Pálig a pápákat. és a bűnösökre váró szörnyűségekre figyelmeztet. Tartalmaz tizennyolc rézmetszetet is. és az egyetem rektora. . Hajnal Mátyás (1578–1644) Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654) Ő adta ki. Az Énekek éneke erotikáját visszhangozza.Ő börtönbe záratta. A barokk széppróza azokban a művekben jellemző. . latin nyelven megírta Magyarország történetét. akit Hajnal térített vissza katolikus hitre. nyitrai. Itt a négy utolsó dologról elmélkedik. Ez a Szent Szív-kultusz magyar terméke. Boszniai püspök. pozsonyi prépost. Hajnal Ferenczffy Lőrincnek45 és Nyáry Krisztinának46 ajánlotta.

Verselése énekes előadáshoz igazodik. nyomtatványok. • Aeternitas: nem tudjuk fölfogni. utolsó ítélet. Stabat Mater dolorosa… • Folklór-alakítások nyomai is megfigyelhetők. .Egyaránt magába foglal középkori és reneszánsz-manierista elemeket. . kéziratos gyűjtemény.1628-1629: Gyöngyösi-toldalék. • Tintinnabulum. Ma már látjuk. . pl. • Az erdélyi kéziratokat nem tartalmazta.- Leggyakoribb versformája a Balassi-strófa. csak a tempust. századi protestáns énekköltés alkotásai. . szájhagyomány útján fönnmaradt katolikus énekek.Szerzője ismeretlen (protestáns volt. 1646. lehet. 1623: Szent Bernát álmában a test és a lélek beszélget egymással. Lefordított hat bűnbánó zsoltárt Pázmány Imádságos könyve függelékének. - 101 . Cantus catholici. Csordapásztorok… Legfontosabb sajátság. Néhány helyen határozott jambikus lejtés figyelhető meg.Főszereplői egyszerre társadalmi típusok és erkölcsi tulajdonságok allegorikus megszemélyesítői. A verses dráma A magyar barokk dráma történetének kezdetét a Comico-tragoedia jelenti.1606: Pázmány Imádságos könyvében Nyéki Vörös Mátyás Mária-himnusza olvasható. de a reformáció terjesztette el. XVIII. Pécseli Király Imre. Fraknói szerint a Biblia. Prága. . Szenczi Molnár Albert. az egyik Estvéli énekben.1651: első nagy gyűjtemény. és jönnek az ördögök (leírásuk naturalisztikus).  A XVI.Tematikája és gondolatvilága Nyéki Vörös barokk verseihez hasonló.1630-1631: Petri András csíkszentkirályi rektor írt össze gyűjteményt. pl. Pázmány Péter és a katolikus restauráció Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép Pázmány retorikai műveltsége Fölmerül a kérdés. hogy erdélyi unitárius). .A cselekmény annyi.  Neves protestáns költők versei. • Siralom az halandóságrul: a barokk halálszemlélet teljes vadsága benne van. . pl. az auktorok és az egyházatyák tanulmányozásából. zsoltárok (kevesebb. • Többnyire a latin szöveget is közli. kegyetlenkednek. A lélek a pokolba kerül. • Az énekeknek három csoportja van. A katolikus egyházi ének fölvirágzása Középkor vége: a magyar nyelvű templomi éneklés már megvolt. mennyország) beszél. . . mert ott nagyon fontos volt a szónoki képzés. Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűződik. . és lelküket a pokolra veti. Ezek eltérnek a Pázmány-kori retorikától. Várad. Jelentek meg kéziratok. Sík Sándor szerint a jezsuiták neveléséből adódik. játékos alliterációk is. mi volt az érsek által követett ars praedicandi. . A rekatolizáció az anyanyelvű katolikus egyházi ének fölvirágzásának időszaka is. hogy a szöveg zeneiségére vigyáz. amennyi a haláltáncokban szokás: a bűnösök dőzsölnek.1607-1608: Pápai János jezsuita foglalt bele teológiai művébe három éneket. század végi jezsuita retorikákkal egy típusba. bizonyítására két jezsuita retorikára hivatkozik: Bibliotheca Rhetorum (Kolozsvár. A csengettyű az utolsó ítéletkor szólal meg. Írt sztoikus moralizáló verseket. Megvannak a manierizmusra jellemző rímek. de jön a halál. A mulandó világ és a végtelen isteni valóság metafizikai ellentét állítja föl. hogy Lejay és Kaprinai művei nem tartoznak a XVI. Oktató versei: • Dialogus. 1629: a négy végső dologról (halál. mint a protestánsoknál). • Beosztása: egyházi évkörhöz tartozó énekek. középkorból származó.  Régi. . és Mária-énekeket. 1751) és Institutio eloquentiae sacrae (Kassa. • Szőlősy Benedek jezsuita állította össze. • Az átköltésekre jellemzők a barokk vonások. pl. különböző alkalmakra írt szövegek. 1758). pokol. azaz honnan merítette beszédeit.1634: Kuun-kódex.

• Szükséges a klasszikus retorikaelmélet (Cicero.- - - - - - A XVI. de nem teszi kötelezővé.47 Az ötosztályos jezsuita középfokú oktatás anyaga. 102 . a retorika elvével való ismerkedés. • Humaniora.) 4. Borromeo Károly). következtetés. században egyes protestáns iskolákban. hihetőség. melyet az egyházi alapján állított össze. • Élete fő törekvése: a klasszikus retorika hozzáférhetővé váljon az ifjúság számára. anyag rendezése. Confutatio: ellenvélemény cáfolata. Arisztotelész). 1553-tól a lisszaboni Szt. Ludovicus Carbo táblázatokba rendezte. könyv). könyv) / téma kigondolása. • Verseket vagy szónoklatokat írnak. hasznosságáról szól. • A humanista és a keresztény elem összekapcsolódik benne (ez a kibontakozó katolikus megújulás jellemzője). Eszerint nem Telegdi és a magyar előzmények. dispositiō (II. • A beszéd legyen ékes. • Pl. példa. világosság. • Az első könyv az alapfogalmakat tisztázza. Antal Kollégiumban. qui constat fere vel enumeratione vel affectibus: a beszéd zárása vagy az eredmények számbavételével. 47 Ugyancsak Őry mutatott rá. • Beszédei minden könyvtárban megtalálhatók voltak. • Trident után Európa legkedveltebb prédikációírója. vagy az érzelemkeltéssel. pronuntiātiō (III. 6. 5. • A katolikus megújulás jegyében tevékenykedő olasz papok szoros kapcsolatban álltak vele (pl. • Rhetorica ecclesiastica (hat könyv a retorikáról. Cypriano Soarez • Retorikatanár volt. melyeket Sík nem különböztetett meg. amelybe az átdolgozások alatt a XVII. századi retorikai művek közül Aelius Antonius Nebressensis salamancai retorikatanár műve. megfelelő kifejezési forma. 1670-ben. Confirmatio: tételek megerősítése. • A XVI. Az 1586-os Ratiō studiōrum is ezt ajánlja tankönyvként. • Pázmány 1585/85-ban tanult belőle. (Pázmány ezt nagyon tömören. Propositio: fő tétel. • Elsősorban Ciceróra támaszkodik. • Magyarországon először Nagyszombatban adták ki. századi jezsuita retorika a még szigorúan skolasztikus Cypriano Soarez művére épül. mint Alvarez művét. Soarez műve: Cyprianus (röviden). és évente kétszer nyilvános vita van. században klasszicista ízlés vegyül. 2. Soarez retorikáját használták. majd a retorika méltóságáról. emlékezetben tartás. a XVIII. • Nagyon közkedvelt. • Fontos még: confirmatio (bizonyítékok. C. suprema). • A XVII. és a janzenista Port-Royalban is használták. • Bemutatja a beszéd fölépítését. memoria. Ez három fázist jelent. az eretnekek ellen kell fölhasználni). Narratio: magyarázat a Szentírásból vagy a szentek életéből 3. prédikálásról. 1. Quintilianus. media. követelményei: rövidség. Emanuel Alvarez portugál jezsuita könyvéből. • A retorika szerinte öt elemből áll: inventiō (I. mégis sokatmondóan tudta megírni. • Spanyol dominikánus teológus és szónok. A XVI. • Három év grammatika (infima. így ez is kiindulópont lehet. argumentatio. Federicus Cerutus előszót írt hozzá. • Retorika (eloquentia perfecta). melynek részei: megfontolás. Pázmány mestereivel kapcsolatban is vannak tévedései Síknak. inkább az osztrák és olasz szónokok hatottak rá. trópusokat kell használni (Arisztotelész). Erre Őry Miklós mutatott rá. században barokk. elocutiō. előadás. • Narratio: dolgok megmagyarázása. Conclusivo sive peroratio. 1555-től a coimbrai jezsuitáknál. ahol Pázmány Krakkó és Bécs előtt tanult. könyv). okok előadása). században közkézen forgó szerzők: • Melanchton • Johannes Camerarius • Johannes Susenbrotus • Ludovicus Vives • Bartolomeo Calvalcanti Ludovicus Granatensis (1505–1588). Exordium: a hallgató lelki előkészítése. hogy a kolozsvári rendi gimnáziumban.

ókori klasszikusok. 103 . Gyakran használja a csuda. Szentek ünnepére írt magasztaló. 2. szigorú logikai formába önti. a beszéd előtti alapos fölkészülésnek. hogy a tartalom elavult. • Művéhez kiegészítésként kapcsolták Augustinus Valerianus veronai püspök munkáját (ez cím szerint retorika. valójában az erkölcsi tanítás módszertana). Evangéliummagyarázat. 4. 2001: Pázmány Péter és kora (1998-as konferencia). 1970: Őry Miklós jezsuita tanulmánya. Az urak és szolgák tisztirül szóló prédikáció. homogén szerkezetű műalkotás. A szokott sémától csak néhány helyen tér el. 3. 1979: Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. A világos. Híres embereket is gyakran emleget. 1958: Klaniczay Tibor ír Pázmányról és a barokkról. A beszédek szerkezeti fölépítése megfelel Ludovicus Granatensis eljárásának. így a forma sem művészi (Világosság). Granatensis művének főleg az utolsó könyve hatott Pázmányra. Minden prédikáció a pázmányi világkép egy-egy vetületét jelenti. Beszédenként többnyire egy példát fejt ki. 2. ezzel érdekeltté téve a tanításban. • Négy fő szónoki erény. hogy megszólítja hallgatóságot. Róma. 1963: Geréb László írja róla. hanem egymással keveredve jelennek meg. mert ő is nagy fontosságot tulajdonít a szónok erkölcsi feddhetetlenségének. 1987. vagy az egyháztörténetből vett részlettel indított. Ez mutatja. csudálkozás szavakat is. Rámutat a szóban forgó témának a katolikus etikai tanítás egészében betöltött szerepére. Jó latinság.• - Megkülönbözteti az egyházi beszéd négy fajtáját. Sík Sándor: Pázmány az ember és az író (1939). Díszesség. és az egész struktúra kulcspontja (rendszerint két pontba foglalja). • Három forrás különíthető el nála: egyházatyák. hiszen az ő sorsukról van szó. Minden beszéd önmagában is megálló. A propositio a bevezetés legfontosabb része. 3. A fölsorolást fokozásként alkalmazza. A másik jellemző indítási mód. A szerkesztésmód a korai barokk műalkotások szerkezeti sajátosságaira emlékeztet. Az érvek és ellenérvek nem egymás után. pl. Sok példát és idézetet hoz. 4. A befejezés többnyire rövid. Tanácsot adó. de azt alaposan. Pontos megfelelés. 1. humanista szerzők. mikor a keresztyén leányok neveléséről ír. A tárgyalás a hallgatóság gondolkodási logikáját vezeti végig a végcél felé. Gyakran hivatkozik személyes olvasmányélményére. Lukács László és Szabó Ferenc: Pázmány emlékezete (ez az első tanulmánykötet róla). a beszéd hasznosságáért könyörgő imának. példás életmódjának. tömör összefoglalása az elmondottaknak. hogy Pázmány rugalmasan alkalmazkodott témája kívánalmaihoz. pl. 1964: Spenót. melyben az egyes témák koherens gondolati és esztétikai egységgé rendeződnek. 48 Fraknói Vilmos monográfiája Pázmányról. több irányból megközelítve. A szentek életéből. Mindig a tanítás egészét tartja szem előtt. hangsúlyozva az összefüggéseket. Az érvelés és a cáfolás mindig feszültséget teremtve csap össze. Az első három keverése. egyértelmű mondanivalót zárt. Világosság. Szerkesztésmód - Előadás (Hargittay Emil) Pázmány Péter (1570–1637)48 Riedl Frigyes: Pázmány protestáns országban született és katolikus országban halt meg. Gyakori szerkezeti elem a részletezés. 1. Apja Pázmány Miklós bihari alispán.

Sok viszály volt közte és Esterházy Miklós közt. és ehhez 10000. hogy ne harcoljanak a török ellen. 1616: esztergomi érsek lett. (Tíz nyilvánvaló bizonyság. és a magyarok csak pusztulnak.) Pázmány viszont ellenezte az erőszakot. (De ez nem történt meg.Kolozsvárott49 tanult. 1588: belépett a rendbe. görög. és sört fog inni. A nikolsburgi békével (1622) Esterházynak birtokai kerültek Bethlen Gábor alá (összesen hét vármegye).A rektor ekkor Bellarmin Róbert volt. .E két szál összehozása valósul meg a III. hogy Esterházy erdélyi fejedelem akar lenni. Novícius Jaroslawban volt. hogy Krisztusért megtanul lengyelül.) 1606: Imádságos könyve. olasz. hogy ők erősebbek. Arisztotelész kommentárjait olvasták). amely máglyára küldte Giordano Brunót (1600).és teológiatanára. és úgy gondolta. • A szultán udvarából. német.) A jezsuita elképzelés szerint a tanmenet egységes volt. 1600–1603: hazajön. Nem volt Habsburg-párti és törökpárti sem. aki benne volt abban a bizottságban. 1593-94: Collegium Rōmānum. a bécsi jezsuita főiskolán tanult. héber. angol (Róma angol kollégiumának szemináriumvezetőjévé választották). énekben (siklósi harc). latin. Pázmánynak volt az akkori legnagyobb magyar életműve (több min negyven latin és magyar mű. 1590-93. amiből azt a következtetést vonták le. 104 . XIX. míg Erdélyben protestáns fejedelemség van (ez a gondolat Kemény János önéletírásában maradt fönn). érzelmi nevelés miatt sokat imádkoztak. . . Azért mondta. 1603: Felelet. ezért időnként fölkeléseket szervezett. énekében) A harmadik éneket Arany János is elemezte (Zrínyi és Tasso). kórházba vitték őket. itt a bölcsészettudományokat végezte (logika. (A novíciusi fogadalomban vállalja. 1200 levél). Erdéllyel kapcsolatban nagyon élesen megfogalmazódott. 1597–1600: a grazi jezsuita egyetem filozófia. A lírikus és az eposzíró Zrínyi Kovács Sándor Iván: A siklósi harc és a szigetvári kirohanás (Szimmetria és barokk kompozíció a „Szigeti veszedelem” III. . 1603–1607: visszamegy Grazba. • Szigetvárról. és maradtak a protestáns fejedelmek. spanyol (egy levele maradt fönn). fizika. lengyel. addig van tekintély a Habsburgokkal szemben. metafizika. Nyelvek: magyar. Prédikációs kötetét latinul írta. és XV. és Lengyelországba került (1590-ig Krakkóban volt). így A tanulás elvei (Ratiō studiōrum) alapján tanultak. lelkigyakorlatoztak (akarat formálása). Az egy ponton.Disputationēs: Vitatkozások a katolikus hit ellenfeleivel. 49 Az itteni iskolát Báthory István alapította 1759-ben. mert látta. 1700 hivatkozás van benne.Zrínyi az eposz cselekményét két pontról indította el. maga fordította bibliai utalást fűz.

Martuzán basa.Ellentétek. tükrözi a kor barokk kompozíciós fölfogását is.Siklós: szálak első csomópontja.Van hangsúlyozott középpontja. . de sehol nem érzünk merevséget. . nem lehet párja).Arszlán helyett Musztafa. A szerkezeti séma nemcsak öntudatlan.Ez Zrínyi legnagyobb katonai hőstette.Emelkedő és eső cselekményvezetés. Ismét elkülöníthetünk egymásból fejlődő cselekményelemeket. • Cserei Pál: az eposz egyetlen gyáva magyar katonája. A XV. . Klaniczay Tibor: a XIV. • Külön végső záradéknak kell tekinteni. megfelelések. • Katonák összehívása. De a költő nem geometriai alakzatban képzelte el maga előtt művét.és harmóniaérzékének következménye. .. Ugyanaz történik. Zrínyiék győztesen térnek vissza a várba. mint a III. . XIV. Tomboló harc. de ő a főkapitány. .Zrínyi lelkesítő beszéde a kirohanás előtt. Mehmet Bosznia felé megáll Siklós alatt Szkender bégnél. • A költő még egyszer Isten kegyelmébe ajánlja a hőst. megfélemlik. .107-108. . • A záradék az 1651-ben megjelent Adriai Tengernek Syrenaia című verseskönyv végén olvasható négystrófányi Peroratio-val teljes. Mindez művészi kompozícióba ágyazottan jelenik meg. de ezt még fölülmúlja a Szultán megölése.Zrínyit Delimán támadja meg. Arszlán basa ostromával (ez a harmadik alapvető pillér). . mely kurzív szedésű. Mindkét szálon logikus fejlemény Zrínyi és Gábriel találkozása. strófa. .Szulejmán megölése fikció. Farkasics és Rézmán párviadala. de ennek úgy kell történnie. támadás. • Zrínyi ellenfelei a legvitézebb törökök. énekben: a török nép. párhuzamok. és XV. énekben a valóság és a csoda annyira egymás kiegészítőévé válik. A második felének tetőpontjai: Zrínyi küzdelmei. csodás elem sem hiányzik belőle.Alárendeltségi viszony van a küzdelmek között.Tüzes „lidérc” vág ki a törökök közül.Első 39 strófa és a harcot ábrázoló 78 közt is ellentét van. fogságba ejti. hogy egy zárt egységnek érezzük a kettőt. . Hasonlít az Iliászhoz. hanem politikai tett. . és XV.Hajnalodik. . helyette Mehmet Gujlirgi. mert már öreg. A geometrikusan is ábrázolható arányosság a költő kompozíció. beszéd. . ének első felének tetőpontja: török-magyar összecsapást megelőző háború. hogy Gábriel egy térdre hullott Atleta Christit fedezzen föl. . .Zrínyi méltóságteljesen készül a halálra. Ibrahim megadja magát. még a szultánt is meg kell ölnie. Zrínyi eleste valós tény.Gábriel serege Szigetvár felé suhan. 105 .Kirohanás órája. de Isten angyala megint közbelép. akit Novák Iván vág le. . Párhuzam áll fönn Zrínyi és Isten buzdító beszédei között. A feszültség már oldódik. .A földi és égi világ ilyen összekapcsolása a barokk művészet jellemzője. látva Delimán elestét. • Csúcspont: Zrínyit Isten angyala menti meg Mehmet szablyájától (negyedik jelenet.: a fővezér megölése nem hőstett. . . mert ebben eposza örök életét jósolja meg a költő.Az elhihető. az ördögök és angyalok égi küzdelme. előkészítése: II-ban. A középponti jelleg és alárendeltség az egész műre jellemző. . . Zrínyi a készülődés alatt imádkozott is.Isten is összegyűjti angyalait az égben.Vitézek Istene!… • 109. ének: mindent maga alá rendelő csúcspont + az utolsó ének barokk fináléja.A III. . beszédet intéz hozzájuk.A fontosabb csataképeket arányosan osztják el. • Zrínyi megadásra szólítja Ibrahimot.Klaniczay T. • Küzdelem. Szász Károly: az egyenes vonalak egymásba futnak. Strófa: szigeti hősök megdicsőülése. Zrínyi megöli Rézmánt és Mehmetet.

hogy a segítséget nem lehet a Habsburg-uralkodótól várni. 1661: Zrínyi-Újvár fölépítése. A kursaneci erdőben érte a halálos baleset. • Az első hadtudományi munkája. ahelyett. de irigyei kiszorítják a vezetésből (a főparancsnok Montecuccoli lesz). 1636: olaszországi tanulmányút (Róma. • 1634: Bécs. Nemzeti összefogás kell a török ellen. Nápoly. • 1630: Graz. 1660/61: Az török áfium ellen való orvosság. aminek nagy a sikere. 1663: visszaveri a törököket. • A nemzeti király vezetésével abszolutizmus létrehozása. 1662: Montecucculit támadja. déli végek főparancsnoka. aki zaklatta Zrínyit az ostrom előtt. • Fölismeri. • Katonai-politikai elmélkedés-gyűjtemény az ideális hadvezér tulajdonságairól (önmagát szánta hadvezérnek). 1656: Mátyás király életéről való elmélkedések. Nádori emlékirat • II. de Wesselényi Ferencet választották meg. Legjobb barátjának Batthyány Ádámot. Esterházy Júlia: udvarol neki.- Szulejmán virtuális dramaturgiai ellenképe: Miksa császár és magyar király. 1647: horvát bán. ő is pályázott a címre. 1652: Lőbl Mária Zsófiával házasodott össze. Szerelmi lírája innen való. Tábori kis tracta • Az 1640-es évek végén. 1626 után teljesen árva lett. Ennek lényege: • A rendi ellenállásra támaszkodva kivívni a nemzeti függetlenséget. • Sennyei István veszprémi püspök. 1646: tábornok. Vitnyédy István: Zrínyi titkára. Rákóczi Györgynek. • Esedékes volt nádorrá választása.): Zrínyi Miklós Élete 1620–1664 (Ozaly vagy Csáktornya – Csáktornya mellett) Ősei: De Brebirio család. s ezt a tudatlanságot akarja fölszámolni. A Habsburgok elleni Wesselényi-féle összeesküvést is Zrínyi kezdeményezte. király-jelöltjének írta. 1651: Adriai tengernek Syrenaia (Bécs): kisebb eposza. fölismerte. ez fejeződik ki a Szigeti veszedelemben (1645-46). Zrínyi György és Széchy Magdolna gyermeke. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (159–174. Firenze. • 1635: Nagyszombat. birtokai védelme a török ellen. Vitéz hadnagy • 1650–1653. • Pázmány Péter: nem hivatalosan. Draskovich Mária Eusebia (†1650): feleségül veszi (1646). Nevelői. 1637-től Csáktornyán él. Legfőbb élmény: törökkel való hadakozás (politikai látóköre tágul).) - - - - - - - 106 . A család újabb neve Zrin váráról van. hogy segítette volna. Velence). 1664: a téli hadjáratot vezeti. hogy a magyar katonai gondolkodás korszerűtlen. öccse Péter. példaképének Esterházy Miklós nádort tekintette. 1655: ekkor volt a nádorválasztás. (Bethlen Miklós írt róla. Iskolák (jezsuiták).

a szenvedést és az erőt ábrázolják. Zrínyi a vallási viszálykodásokat ítéli el. A távlatok óriásira növelése barokk vonás. de előzményei közé tartozik Balassi vitézi költészete is. Legelső költeménye: A vadász és az echó. Előtérbe helyezi a feudális anarchia bűneit (fösvénység. A X. • A szigeti védők a legkiválóbb erényekkel rendelkeznek. mert megtörte a török támadó erejét. így lett belőle önföláldozás. A főcselekmény a VII.- Zrínyi udvara a barokk főnemesi kultúra egyik központja volt. Evlia Cselebi. Ezzel európai fontosságot nyert. A XVI. • A szigetváriak hazaszeretete a török tábort szétzülleszti. • Legfontosabb állomása a Zrínyi-album. Zrínyi antik harcos. Lírai költeményei - Szigeti veszedelem50 - - - - 50 107 . Kellett hozzá külföldi eposz példája is. de a török csak formálisan győz. éjjeli rohamon az Alderán megidézte pokoli szellemek is részt vesznek. Zrínyi kapcsolatban volt az Erdélyi Fejedelemséggel. de vannak benne epigrammák is. Barokk idillt ábrázol. így a büntetés még nem múlhat el. • Magyarország nem változott meg. • A büntetés föloldása csak a megtérés lehet. mintája Marino. a hosszú expozíció az erők egyensúlyba hozását szolgálja. • Isteni rendelkezés az égben. henyélés. katonai tudatlanság). • Az eposzi alakítás kezdetét jelentette Schesaeus Keresztély: Pannónia romlása című művében a Szigetvár bevétele című fejezet (1571). Többi versét Draskovich Mária Eusebia ihlette. Itt tanult: Kemény János fia. mindegyikben egyegy török tanácskozás van. századi históriás ének egyenes folytatása. 1651. 1642 (Esterházy Júlia ihlette). • Istvánffy Miklós: História • A régi szerb-horvát hősi epika motívumai. • Marino: Ártatlanok mészárlása. • Tasso: Megszabadított Jeruzsálem (a párhuzamokat Arany János mutatta ki). Ők a bűnös magyarság ellenképe. Az utolsó. Alapkoncepciója: • A magyarság bűnei miatt Isten a törököt küldi büntetésül. énekben kezdődik el. • A következő században viszont fölnagyították. Három cselekményszál indul el.) Szükséges momentum az elfogott galambposta. hogy nem kiegyensúlyozottak. Elpusztított Jeruzsálem. Az ostrom 1566-ban volt. hogy egy nagyszabású hőskölteményt írjon a magyar nemesség számára. Bécs: Adriai tengernek Syrenaia. Bethlen Miklós. (Két része van. Szerelmes verseire jellemző. • Zrínyi imája Szigetvárott. • Nicolaus Reusner • Joannes Leunclavius • A horvát-magyar néphagyomány. • Arszlán budai basa vállalkozása. Érezhető rajta a Balassihagyomány. lírai verseinek kötete. keresztény hős. vagyis a szigetieknek a démonokkal is meg kell küzdeniük. a legtöbb szerelmi volt. Bónis Ferenc. aki halálában is győzött. a Velencei Köztársasággal és a Toszkán Nagyhercegséggel. de más forrásai is voltak. Az alakok ábrázolásánál német történetírókat vett mintául. ének a tetőpont: itt olvasható az egyetlen nagy ostrom leírása. Ezzel a barokk világi líra kezdeményezője. Szándéka. meghitt érzéseket jelenítenek meg. Pályája kezdetén lírai verseket írt. Az ostromnál nincsenek meg az eposzi téma kritériumai. • Szigetvár a magyarországi török uralom összeomlásának kiindulópontja. Verseit nem éneklésre szánta. ír róla Tollius Jakab. akit Violának hívott.

eposzba hajlítja a históriás énekeket. Vargyas Lajos. párbeszéd és kérdések inkább. A költőiséget néha a harci jelenetekben közelíti meg. versben. de eltérő módon. Tinódi célja még a tudósítás. Pl. amiről ír. Németh László. a II. (Itt személyes élménye is lehetett pl. zeneiség. de az eredetileg háttérben levő tulajdonságok háttérbe kerülnek. A délnyugat-dunántúli szókincset is fölhasználja. ének lírai bevezetése. vagy a VIII. Pl. szél. A törökellenes fölszabadító program összefonódik az abszolutizmus eszményeivel. hogy éppen akkor szüntette meg a pontos felezést. Horváth János).) A mesevilág és a valóság európai módon olvadt össze Zrínyinél és Gyöngyösinél. kötetlen szótagszámú magyar ritmusfajtával próbálták magyarázni. a végén embertelen zsarnok. az ellenségé reálisabb. • Többen ezért felületesnek minősítették (Arany János. kitűnő várkapitány. században a XVI. monumentalizmus. metaforákban nyilvánul meg. A vallásos hősi eszmény elemei: • egyenesség • bajtársi szeretet • erkölcsi tisztesség • a vezér személyébe vetett föltétlen bizalom A védők ábrázolása idealizált. fabulák. 108 .Bibliai históriák: ezek elsorvadtak. a barokk eposzi kellékek harmóniája.52 Zrínyi. Zrínyi viszont a saját korában 51 52 Couleur locale.) Finom archaizálás figyelhető meg benne. • Képes Géza szerint ez egy. Négyesy László.53 Zrínyi célja az irodalmon kívül még politikai: egyesülés a török ellen.Históriás énekek.Krónikás énekek: történeti énekek. A fikció kapott egyre nagyobb szerepet. ősi. Zrínyi minden védő lelkivilágát átéli. mennydörgés. század vonala folytatódott (bizonyos középkori nyomok is vannak benne) . Ez hasonlatokban. ezen kívül Zrínyi is hadvezér. és ponyvára került (pl. bika és oroszlán. Gábor Ignác. • Mások egy föltételezett. énekben a fohász.- - - - A szereplők kész jellemek. tehát nagyon is tudatos ez a „felületesség”. a Fantasia poetica és az Arianna sírása folytatása. költői képek. • Zrínyi: először reálisan ábrázolja. ezáltal ugyanis a létjogosultságuk megszűnt. a magyar történelem szereplőiben saját tulajdonságait domborítja ki. (Ez egyébként egy balladás fordulat is. pl. a tartalomhoz igazodó. . a végén azonban szinte félisten. Anyagában nem válogatott. láng. (Ennek megfelelően válogatta a költői eszközöket is. rugalmas forma. • Szulejmán: a világ egyik legkitűnőbb uralkodója kezdetben. Programja az. egyéni érzésektől függő. fokozások.) A szabályos lírai költemények nem betétek. melyek a jelen vagy a múlt eseményeiről szólnak . széphistóriák: témájuk alapján ezek merő kitalálások. villámlás. Közel ötven fordulatot alkalmaz. Az eseményeket időrendben mondta el. Eposzt általában a régmúltról szoktak írni. A leírás hiteles. amivel a halált írja le. külföldi példát követve. hanem lírával teli. nincs bennük fejlődés. (Változás: hogyan érhetjük tetten a valósághoz és a poézishez való viszonyulást. mert történeti források lettek fölhasználva. viharnak ellenálló tölgy vagy hegycsúcs. és érződik rajta a horvát verselés hatása is. Az eposza nem tudósító közlés. • De a javított változatban látszik. Gyakoribbak benne a költői eszközök. hanem a kompozíció pillérei. Delimán és Kumilla szerelmi története az Idillumok. ő gondolata cselekvő végrehajtója. mert nagyon sok fordítás készült. Jellemábrázolás nem nagyon fordult elő nála. Legjellegzetesebb jegye az erő. a szentek élete esetében). Előadás (Nagy László) A XVII. híradás kora eseményeiről. A keleti helyi színezethez51 török elemeket is használ. Egyszerű énekes volt. így pontos ismeretei voltak.) Vázlat: témaválasztás. Verselése: • A négyesrímű tizenkettes egyik változata (nem szükségszerű a pontos felezés). 53 Horváth János meghatározásai ennek megfelelően a Szigeti veszedelemre: eposzi rangra emelt históriás ének vagy barokk szent hősköltemény. egy itáliai bikaviadal.

Mindenki tudja (az olvasó és a szigetiek is). Műfaji mintája Tasso és Vergilius volt. de félelmetes erejét a torzsalkodás fölőrli. Gyakorló hadvezér. viszont az indíttatása más. családját és barátait is beemeli. ezért pedig a sok szereplő lehet egyénileg megrajzolt. (A tanító célzat: a török elleni harc. Az alapképlet az. nem az események. A belső összefüggések biztosítéka Zrínyi megjelenítő tevékenysége: mindig ott van. ezáltal mutatja meg ugyanis a belső világot. s itt látszik. hogy ez jelent-e valami többletet?) A költő Zrínyi jellemábrázolásai nagyon célratörőek. hogy nem itteni győzelemről van szó. (Az antik köntös a reneszánsz fölfedezettje. A párbajoknál megfigyelhető. A földi események Istentől függnek. de a reneszánsz után már realitás kapcsolódik hozzá. . a végvári harcokról írt. ének). A reneszánsz nyugalma elmúlt. hogy itt nem egyszerű harcról van szó. a történeti tények és a költői igazság közti ellentét miatt Zrínyi költői eszközökkel él. A föld mindig a harcok színtere. Ezáltal megjelenik a keresztény hős típusa. és ez nyomot hagyott a mindennapokon. melyet már az első énektől kezdődően előkészít. A barokk a főalakokat is monumentálissá teszi. Demirhám fákat csavar ki. A fokozások lényeges eleme. A reneszánszban kitágult a világ.) Zrínyi a kiutat akarja megmutatni. de soha nem válik aprólékossá. Jellemző volt az élet és a természet szeretete. Kumillát végül Rusztán vette feleségül. Testi ereje neki is van. A cselekményt lélektanilag is meg kell alapozni. hogy megtérés esetén ez megszűnik. De a törököt a fölmagasztalás ellenére is gyűlölet övezi. majd következik a kereszt háromszori meghajlása. Az elemek egységét a költő Zrínyi állandó jelenléte biztosítja. a török sereg föltartóztathatatlan. A barokk jellegzetessége. . A klasszikus alkotásmód követendő példaként jelent meg. Hőseit állandóan megszólítja. A barokk mindezt a saját vallási céljainak szolgálatába állította. Egy-egy motívum többször fölbukkan. századi eseményeket úgy kellett fölnagyítani. és a vallásos életérzés őszinteségének a kora volt. (Ragaszkodik az eseményekhez. hogy az ellenfelek beszéljenek egymással. A barokk a török elleni harcok. . mint dédapja. de ott van az ígéret is. Az eposz jellemzője az objektivitás. A szigetiek maroknyiak. A barokk hős aktív. A harci leírások reálisak. Az antik hősök csak Isten akaratának a beteljesülését szolgálják. Hibaként szokták fölróni a következőket. Az érzelmek néha maguk alá gyűrték az értelmet. Zrínyi ugyanazokkal a vallási és politikai nézetekkel rendelkezik. de Zrínyi akarása is szükséges. A két utolsó énekben a költő egyeztet a történeti tényekkel. A sok rájátszás nyomán tudhatjuk. Jellemző volt a transzcendensre való nyitottság. (A kérdés az. Pl. A mitológiai alakok és nevek díszletként szerepelnek. de a szigetiek mégis vállalják a mártírságot (a teljes odaadás jutalma az üdvösség). de erényesek. Amiben más. de a reneszánsz örökségeként antik külsőt viselhet. A díszek szervesen összetartoznak. egyedülálló szerző.A török táboron belül állandóak a veszekedések.) A mű cselekménye egyértelmű példaként áll az olvasó előtt. eredete. De a testi erőt a lélekkel lehet tovább fokozni: Zrínyi bemutatása imával kezdődik. Az eposz két szálon indul. így lényegesek a zenei elemek is.is aktuális témáról. Pl. de kezdettől keresztény hősként jeleníti meg. az események kronológiai sorrendben követik egymást.) Érdekes az. A költői igazságot kerettel teszi hihetővé. hogy az ellenséget mindig dicsérni kell. A XVI.) Az eposzban nincs két egyforma meghalási jelenet. tehát az in medias rēs kezdést mellőzi. A mindig a katonáihoz szóló Zrínyi sorsa a mártírság. ének). de itt folyton átüt a költő egyénisége.Szolimán is meggyőződik győzelme lehetetlenségéről.A tudatos szerkesztés miatt túl hosszúra nyúlt a bevezető. Míg a reneszánsz képek minden részlete önmagában is szemlélhető volt. Ha a témavezetés megengedi. ezzel még jobban fokoz. Az égi és a földi jelenetek egybejátszanak. hogy sokkal fontosabb. így az ő és Delimán tetteinek okául mindig megjelenik a nő. hogy Isten a bűnök miatt büntet. Pl. hogy minden érzékszervre akar hatni. azonosul a szereplőkkel. . Török seregszemlével kezd: a had nagy. így mindent konkretizálni tud. Ezek a monumentalizmus és a heroikus érzelmek miatt csak egységben értelmesek. A rendkívüli hősök végig jól jellemzett tömeg előtt mozognak. és mikor ez az összetartó erő megszűnik. Az ötödik énekben fia is megjelenik. mert Demirhám megreszket előtte (a költő a dédapját itt a másik szereplőn keresztül jellemzi). ezért Zrínyit elsősorban a cselekvő személy érdekli. ahogyan egy vereség győzelemként tűnik föl. addig a barokk freskók részletei önmagukban értelmezhetetlenek. hogy képes legyen egy sorsdöntő csata elhitetésére (1–6. (Az egész föld uraként ott van a mindenható Isten. hogy önmagát is teljesen beleírta az eposzba. a monumentalizmus tartja össze őket. a Kumilla-epizód (12.A török ifjú éneke a szerencséről. A barokk szerző mindig nagyra tör. a vallási elmélyülés. Zrínyi a dédapját Szigetvár Hektorának nevezi. de állandóan veszít (az első a siklósi). 109 . Az ábrázolás reális és részletes. az egész mű szétesik. hogy a török fog győzni. már-már naturálisak. Fontos a cselekvés oka. mert a témához személyesen kötődik. teljesen beleéli magát az eseményekbe és a szereplők helyébe. egy elefántot puszta kézzel agyonüt. Erre bizonyítékok az ellentételezettségek.

. mert az ő életében is sok a homályos folt. tüzes lidérc). . hanem: • Szükségszerű volt-e Zrínyi halála? • Megfelel-e az események logikájának.Csáktornyára november 13. mielőtt összecsapnak. amint ő is megemlékezik róla. János György titkára. XX. Péter megbízásából Velencébe megy. Thököly István gróf. főleg a ragadozó madarak jelennek meg. Ezáltal Zrínyi halála is kósza híreszteléssé vált. Az eposz végén a földöntúli lények is megjelennek. kavargó forgószél.Szemtanúja volt a tragikus eseményeknek. vagy titokban tárgyal tovább a magyar főurakkal. mintha szándékosan akarná az igazságot elrejteni.1664/65-re pl. egyenes kőfal. mert nem megy igazi páncél és kard nélkül a csatába. a német fejedelmi udvarokkal? . Utána Kréta szigetére ment volna a török ellen csatázni. pl. A képek mozgalmasak. kiterjedt levelezést említ. . Bethlen Miklós vásárol fegyvereket. vagy sem. hogy Zrínyivel egy orgyilkos végzett a kursaneci erdőben. Meghal Zrínyi. . gyakran látomásosak. és a magyar hiedelemben ott van. társadalmi és lélektani kérdéseket kell vizsgálni. a Thököly-kódexben maradt fönn egy latin emlékbeszéd. Zrínyi Miklós halálát akarja újramondani. XIV. kőszikla.Útközben találkozott velük: Sennyei István győri püspök. A halált mint idillt mutatja be. Megkerülhetetlen a kortársak és a későbbi köztudat vélekedése. Sándor pápa szerint nemcsak hazájának. melyet II.) A beszéd két mottóval kezdődött. 110 . A törökök viszont Kanizsa környékén örömtüzeket gyújtanak. . A hadvezér nem volt jó véleménnyel a franciákról.Önéletírásában anekdotázik.Önmagában eldönthetetlen kérdésnek tartja: igaz-e. .Az erdélyi kancellár 22 éves fia. . hogy a török nem legyőzhetetlen. Vitnyédy Istvánnak kellemetlenségeket okozott. a hadvezér kedvenc ókori szerzőjét. Csáktornyára – mondja ő. úgy tűnik. 54 Sík Sándor ezt látottságnak nevezi. (János György és a család közt szoros volt a kapcsolat. ezért meglepte az adomány. a mártíromság a cél. hogy egy bécsi fölbérelt merénylő ölte meg. .Legendák jöttek létre. az egyik a költő jelszava volt: Jó szerencse. a franciák pénzt küldenek.A hősök túl sokat beszélnek. Lippay György esztergomi érsek.Egyes epizódok kevésbé kapcsolódnak a mű szerves egészébe (pl. Hasonlatainak többsége gyorsmozgású (sebes nyíl. . Sok az ornitológiai beemelés. vagy csak véletlenről van szó? • Volt-e esélye a független magyar királyság létrehozására. Lajossal. idézi Tacitust. melyekről élete végén számolt be. Egy fiatal erdélyi nemes. IV. Fülöp aranygyapjas érdemrendet ad neki. Politikai. információkat szerez. amit csak a császár beleegyezésével fogadott el. gyakran félreértelmezett tragédiát. . Velencével. utána Bécsbe. lehetett-e konkrét célja a vasvári béke után? • Nyíltan szembefordult volna a Habsburgokkal. de ez hiányzik – valószínűleg direkt tüntették el. . Az első halotti beszédet András karmelita mondta Münchenben (december 6. Zrínyi a téli hadjárat idején bebizonyította. Ezt a döbbenetet leginkább Zrínyi egykori titkárának és udvari papjának. . A franciákkal való barátság Zrínyi hívének. a pápával. Valójában a francia király követének kérésére megy. Büszke. A szász udvarban is gyászolták.Az eseménynek ő is központi szereplője. Följegyzett több latin nyelvű gyászverset is.Indul Zrínyi Miklós hadi iskolájába. hiszen ez. . VII. Forstall Márknak az írása tükrözi. november 18-ról.Az övé a leghitelesebb tudósítás 1664. Ezt a Habsburgok börtönében írta (Önéletírás). hanem az egész keresztény világnak vesztesége ez.Zrínyi halála után Z. Batthyány Kristóf gróf. a sas. Angliában könyvet adnak ki. melyeket a családnak küldtek. 135 magyar forintért. 54 Ezzel ellentétben megvan a mozdulatlanság.-án érkezik. a Farkasics története). A prózaíró Zrínyi Bene Sándor – Borián Gellért: Zrínyi és a vadkan A háromszáz évvel ezelőtti. Az osztrákok lekicsinylők (Montecuccoli). A történet egy kassai fegyverkovács műhelyéből indul ki. a rendíthetetlenség is (tölgy.A következő 50 legnagyobb magyar politikusa és írója. . torony).. Johannes Titzinus fogalmazott meg. de nem a halál módját illetően (vadkan vagy golyó). semmi más! Beszél a hős sikereiről és irigyeiről is. hogy közvetítsen Zrínyi és a franciák között. aki éppen hazatért a holland egyetemekről.Létezik Bethlen-rejtély is.

Három csoport. spanyol. Olasz. ez néhány latin gyászverset tartalmaz. egy röpirat formájú nyomtatvány: Lacrymae Hungaricae – Magyar könnyek Zrínyi halálára.Mind a négy nagyobb prózai művét tartalmazza. Színlelés: lehet szükséges.Elmélkedések laza gyűjteménye. amely a császárt érzékenyen érintette. hogy a pápával egy napon értesítették a halálesetről. hogy dicséretes dolog-e a vadászat (ez a háborút jelképezi). II. Franciaországban november 20. Az ideális hadvezér tulajdonságai. a második felében arról szól a vita. század végéről való. Nagyon hiteles a halál leírása. élelmezés. és ezt Z. aktualizálja azt a régi közhelyet.  Előrelátás. de minden értelmes ember védelmezi. Bécs az özvegytől tudja meg a hírt. lendületes. Pl. Hiba: henyélés. 1666-ban Maurizio Nitri gróf memoárja jelenik meg Velencében. és 1661-ben tért vissza hazájába.  Személyes bátorság. Schilling Florentius (disztichonok).) Zrínyi a költészetet másodrangúnak tekinti. Központosított magyar királyság igénye. Isaacus Basirius tanította.  Óvatosság. Lajos.-án közölték a halálhírt. Az udvarban egy jezsuita mondta a gyászbeszédet. Jászberényi Pál. francia forrásokat használ (fontos: Machiavelli). December 18-án megjelent Bécsben egy Zrínyit sirató gyászvers-kiadvány. és igen dicséri benne Zrínyit. Angliában is foglalkoztak Zrínyivel. Mátyás. Ötvenkét centuria. Az egész beszéd diplomatikus. Pl. aki Londonban iskolát nyitott. hogy a törököt a síró csecsemőket Zrínyi nevével ijesztgették és hallgattatták el. Ide tartozott a gyászvers-füzér másik két írója. .A XVII.) Ez támogató gesztus jelzése is volt a bán magyarországi híveinek. Mátyás király életéről való elmélkedések: 1656.) Ezt lehet. ahol állandóan segítette az oda került magyarokat.1650–1653. - - - 111 . A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (175–184.  Pl. Hat discursus. Termete nagy. de az árulás és a hitszegés súlyos vétek. Hunyadi János. Vitézség. Ulászló. II. Polemikus. Julius Caesar. vagy férje kuruc környezete őrizte meg. hogy elküldték Z. Bónis-kézirat: . A hírek általuk jutottak el Erdélybe és a királyi Magyarországra. Jellemző: közmondások sűrű használata. . Vitéz hadnagy: . Szendrei és Száki Ferenc.erre utal. Százhuszonnyolc aphorisma (Tacitus egyes részleteihez fűz megjegyzéseket). észjárása eleven. de csak a vitéz vezér kapja meg. de vannak rosszakaratú rágalmazók is. tehetetlenség. (Leonardus Frizon rajta kívül csak Sobieski János lengyel királyról mondott hasonló beszédet. Tábori kis tracta: Egy átfogó katonai kézikönyv egyetlen elkészült része. Forrása: Giorgio Basta: A táborozás kézikönyve. a nemzeti függetlenség vágya. Gyökerei ennek Bethlenhez nyúlnak vissza: egy Londonból menekült angol prédikátor. A beszéd első felében Zrínyi és a Vándor beszélget egymással. amely a peregrinus diákok találkozóhelye lett. nincs benne nagyobb tévedés. A közvéleményt Carafa bécsi nuncius jelentéséből ismerhetjük meg: nagy a szomorúság. Péternek. Ez utóbbit valószínűleg Vitnyédy vagy Bethlen küldte el Jászberényinek. Nagy Sándor. . Technikai részletek. Szerzője Schilling Florentius barnabita szerzetes. Ilona. Szerencse kérdése: az isteni gondviselés eszköze. de meggyászolásáról csak egy adat van.  Virtus (tettrekészség). Joannes Megalinus svéd matematikaprofesszor. Föltűnik benne: a gyalogság megbecsülése.

• A helyzetkép fölvázolása. . Pályája kezdetén nagy hatással volt rá a magyar reneszánsz költészet hagyománya és az olasz barokk irodalom. alakítja. Drámai fordulatosság (fölkiáltás. 1653): nádorjelöltsége támogatását kéri az erdélyi fejedelemtől. Zrínyi a magyar hadtudomány megteremtője. A század végén Ráday Gedeon volt az első. Rákóczi Györgyhöz írt magyar nyelvű levelek.Nyíltan támadja a papság politikai igényeit.Szerkezete egyszerű. feleségeihez. .Előzménye a sokáig neki tulajdonított Siralmas panasz (a felvidéki nemesség első radikálisan németellenes megnyilatkozása). Nehéz helyzete volt. . A magyarságot föl kell rázni kábultságából.”) 1705. • Latin nyelvű folyamodványok a királyhoz. . . kérdés. rokonaihoz írt. 1859. • Ajánlott teendők részletezése (remedium). 1790). és a nemesség vezére lett. Rákóczi Ferenc tábornoka nyomtatásban megjelentette. Mátyás életét Heltai és Bonfini műveiből merítette. amiért a cseh husziták ellen hadjáratot indított. • Nádori emlékirat (magyar nyelvű.- - - - - A történeti kommentár műfaját használta.Elítélte a vallásháborúkat. külföldi hatóságokhoz. nem nyalja. (Elveszett: Vitnyédyhez. szellemesség. Valószínű. Mátyást is. 1847. Levelezését csak töredékesen ismerjük.Mátyás vetélytársa: Habsburg III.Művészi jellege: a főhőst mitikus magasságba emeli. • II. Kisebb publicisztikai művei és levelei. mert e téma szókincse még nem kristályosodott ki. aki csak az ájtatosságban múlta fölül. mint kortársai. Ezeket belekényszerítette a magyar szövegbe. utolsó ránk maradt írása. A kanizsai és a Zrínyi-újvári eseményekről tájékoztat. Frigyes. a haditanácshoz.Két fő része van. A Szigeti veszedelem új kiadása Kazinczy érdeme (Pest. . • Lipót királyhoz szól (1664). Az török áfium ellen való orvosság: 1660.) Legtöbb fönnmaradt: Batthyány Ádámhoz írt. Az ő közreműködésével jelent meg az Áfium (Marosvásárhely. • A Montecuccoli tábornagyhoz írt latin nyelvű levél (1661): a szellemes gúny remeke. a magyar politikai elmélet klasszikusa lett. hanem reneszánsz-pogány. Irodalmi értéke: logikája. ragozza. Fokozatosan távolodott el a főúr-társaitól. Utolsó éveiben egyre több a nyilvánosságnak szánt levél. Publicisztikai igényű levelei közül három emelkedik ki. Vasvári Pál: az első igényes Zrínyi-életrajz írója. öccséhez. Arany János: Zrínyi esztétikai elemzésének igazi elindítója. („Akinek nem borja. Ezért latin szavakat használt. Zrínyi a régi magyar irodalom legnagyobb alkotója. Tömörség. . A nemzeti király ideálját festi. de jóval kevesebbet. hogy olasz leveleit is maga fogalmazta.Fontos szerep: örök hírnév gondolata. meggyőző ereje. melyet a barokk pátosz hat át. 400 van meg. 1817). de ez nem királyi erény. aki fölismerte nagyságát. Kb. . hazafias pátosz. hogy a megsegített elpusztuljon. Forgách Simon. Az idegenekben való bizakodás haszontalan. 112 . személyes megszólítás). Kolozsvár. A német segítség arra volt jó.Mitológiája nem keresztény-vallásos. . szókimondás. Szenvedélyes lendület.

• Soha nem fejezte be. fontos bennük az egyénközpontú látásmód. . .Mátyás országa széthullott. hanem önmagával. gyakorlati céllal. melyet nem objektív szempontok irányítanak: önéletirat. a bevehetetlennek hitt magyar végvárakat pedig elfoglalta.Más módszerrel készült. mégis elkülönülnek tőle: ez az önéletírás. diárium. Bonfini nyomán történetírók egész sora indult el: Oláh Miklós. század kiadásához A magyar nyelvű. memoriálé.Ezek nagyrészt ismeretterjesztő szándékkal íródtak. Az önéletírás és az emlékirat-irodalom a XVII–XVIII. Ilyen diáriumot írt Mindszenti Gábor Szapolyai János haláláról. . vallomás. Istvánffy Miklós. vagy követői munkái. • A huszti várbörtönben írta. mint Bonfini. .Ő nem valami külső erővel viaskodik.Gálffy János (Báthory Zsigmond nevelője és udvarmestere): Rabságban készített önéletirata. sokkal inkább objektívak voltak.Témája Nándorfehérvár elvesztése. az önigazoló szándék.XXI.A kincstár üres volt.Bornemisza Tamás: Emléközet. 113 . . de kivégezték. humanista szellemű történelemírás a XV.II. • Önigazolásnak szánta. században Bitskey István utószava a Magyar emlékírók 16-18. . .Belefoglalta egyéni véleményét is. . emlékezet. Forgách Ferenc. . Történelmi háttér. Zay Ferenc: az övé az első emlékirat-jellegű írás. Ulászló és II. . eszmélkedés. mert kis műveltségű emberek írták őket. .Ez átmenet a humanista történetírói hagyomány és a barokk emlékirat között. . följegyzés. . • Kocsárdon született. A Jagelló-kor után egy új ág bontakozik ki: magyar nyelvű prózai alkotások.A török ereje nőtt. Keletkeznek latin nyelvű emlékiratok is. 1664.1526: Mohács. A korban sok megnevezése van annak a műnek. latinul vagy magyarul. . . s az emlékirat majd az általa kezdeményezett irányban fejlődik tovább. A XVI. melyek szoros kapcsolatban vannak a történetírással. századi írások stilisztikailag kezdetlegesek voltak. Veresmarti Mihály: Megtérése históriája. Szalárdi János: Siralmas magyar krónika. században virágzott föl.A gyulafehérvári levéltáros Erdély történelmét írta meg. teljes életének munkáját akarja elismertetni. . Zsámboky János.Hiányzott belőlük az egyéni látásmód.Élt a vallások közti békétlenség is. Ezeket az emlékirat névvel foglalhatjuk össze. . .1521: Nándorfehérvár bevétele. de nem tudni. Lajos alatt anarchia uralkodott. . .Ürmény község református lelkésze volt.A történetírás mellett van benne önvizsgálat.Martonfalvay Imre Emlékirata (Török Bálint sáfára). mentség.

akiknél sok a személyes elem. (Itt. Tótfalusi Kis Miklós: Mentség. pl. .Önéletírása.) Kemény János (1607–1662) Ő az önéletrajz-szerű barokk emlékirat kezdeményezője. 1657. Bethlen Gábor udvarában nevelkedett. gyakorlatias. 1659 (ekkor jelent meg nyomtatásban). Esterházy Miklós. • A személyes indíték miatt nem szánta kiadásra művét. . erkölcseiről ír. . és igyekszik a pápisták fogyatékosságait leleplezni. de központi alakja Kemény.A pápai iskolaigazgató az ártatlanul gályarabságra ítélt és hurcolt lelkészekről írt. a cselekményesség. . A lengyelországi vereség okáról ír. vagy a Rákóczi-eposzban. Péchy Simon. a protestáns többségű Erdélyben keresi a katolikus hitben való megmaradás lehetőségeit.Mindennek az okát racionális úton keresi (betegség.Bár ő is volt a leopoldvári börtönben.Közel áll a historikusokhoz. . ellentétben pl. . Cserei Mihály: História.Inkább jellemrajzokat ad. . Gyöngyösi emlékezetében55. . .Éles társadalomkritikájával maga ellen hangolta az egyházi és a világi élet konzervatívabb vezetőit.Az erdélyi hadsereg pusztulása. II.Alapmotívuma a vallomásosság. de csak II. Rákóczi Györgyről és a lengyelországi hadjáratról szól. . (A szenvedők vigasztalására írta elmélkedéseit. zsoltárok és Jeremiás siralmai. .A memoár és a vitairat sajátos ötvözete. • A leírás szarkasztikus. 1657-59: a krími tatárok fogságában volt. Kassai István. 390–394. Kocsi Csergő Bálint: Kősziklán épült ház ostroma.Törekszik a történelmi hűségre. ruhák szabása). Főszereplője több irodalmi műnek is. és ezzel a címmel adta ki 1738-ban.Nyugodt hangú. Sárospatak.Az évtizedekkel azelőtti Erdély szokásairól. Apor Péter: Metamorphosis Transsylvaniae. Bethlen Kata: Önéletírás. Rákóczi György trónralépésének kezdetéig írt. majd a váltságdíj kifizetése után hazatérhetett Erdélybe. • Machiavelli és Zrínyi elméleti szempontjai is irányították. • A hangsúly a koron. halál.A vallásosság mellett meg kell látni benne az anyagias. . kortársain és a történelmen van. 341–351. .Teljesen hiányzik belőle az elbeszélő jelleg. .Minden leírása nagyon pontos (receptek. őt is vitték Nápolyba.Kornis Gáspár: Erdély és családja viszontagságairól.) 55 56 Kemény János emlékezete. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (210–213. E/3 személyű elbeszélés.56 Három jelentős műve van. . .Belső világának központja: pietizmussal átitatott protestáns vallásosság. .Végső kétségbeesésében írta.Bod Péter fordította le magyarra. Szerzője ismeretlen. . . . lélektani megfigyelésekben gazdagon. a jellemábrázolás.Gileád balsamuma. • A jól folyó elbeszélést leírások szakítják félbe. 114 . . mert művét egész Európa tájékoztatására szánta. fanyar látásmód jellemzi. 1657/58. tűzvész).) Hadvezér és politikus volt.Bizonyságot is keres. takarékos és körültekintő gazdaasszonyt. • Önmaga számára akarta tisztázni jövője távlatait. vagy Rákóczival. de ugyanakkor kiszínezett párbeszédeket is konstruál. Bahcsiszerájban kezdődött pályája.A múlt és jelen pólusait már az írói fantázia színezte ki ennyire. mégis visszavált. hintók építése. • Többen emberi közelségbe kerülnek nála: Pázmány Péter. • Jellemzőek a hosszadalmas körmondatok és párbeszédek. • Rezignált kiábrándultság. s néha megszólal első személyben is. . Bethlen Miklóssal.

” • A kurucok figyelmét is fölkeltette. Tanítói. Kastélyát.Magyarországi levél a száműzött protestáns papokhoz. . Magánlevelei is irodalmi értékűek. Sok minden iránt érdeklődött: természetjog. egyetemes ókori történelem. . érveléssel.A legtöbbet Szebenben. nemzetemért.Reformjavaslatokat tartalmazó emlékiratok. Utrecht. maga tervezte. • Ez az a röpirat. valamint hazaárulás vádjával börtönbe záratta. Brandenburg. Két felesége volt: .Columba Noe (1704) • A független erdélyi fejedelemség illúzióját fogalmazta meg.Kereszturi Pál prédikátor. fizika. anyja Váradi Borbála. mely az erdélyi barokk építészet első alkotása. London. 115 .Mintája: Augustinus és Petrarca. . itt hadi iskolába jár. Kolozsvár. Oxford. és felségsértés. Kis-Bun. 1677. • Haldokló Erdély (Moribunda Transsylvania). Párizs. 1664: Magyarországra jön.) Udvarhelyszéki főkapitány lett. és Zrínyi udvarába megy. irodalom. az utolsót Bécsben írta. Erdély–Bécs) Főnemesi családból származik. • 1667–1710: a magánélet a háttérbe szorul.Az osztrák elnyomás folytatása. Kolozsvár. . Bethlen Miklós (1642–1716. 1704–1708: Szebenben volt rabságban (az Imádságos könyve nagy részét itt írta meg).Iustus de Palma Florentinus álnéven adta ki. • Rabságomban böjt és vasárnapi imádságom magam személyem és hozzátartozóimért. Pl. Fogaras: összeesküvés vádjával börtönbe kerül. Publicisztikai művei. • „Olajágat viselő Noé galambja.Az osztrák elnyomás. Petrőczi István. pogányok és mindenekért. Utrecht.A magyar protestáns papság védelme. 1661: Kemény János ajánlásával külföldi tanulmányait kezdi meg (Bécs. természettudományok. ezért ezek tárgyilagos elbeszélések. • Mindennapi reggeli imádságom a közönséges keresztyén anyaszentegyházért. . Erdély sorsát csak Magyarországtól függetlenül tudta elképzelni. 1688. • Fridericus Gotefridus Veronensis álnéven írta. . Gyulafehérvár. . . 1676. magával és a testével való beszélgetése. csillagászat.Rhédey Júlia A Wesselényi-összeesküvés utáni megtorlások külföldi katolikus és protestáns fejedelmeknek ő fogalmazta meg a leveleket. Kolozsvár. a Lipót-féle diploma alapja.Érzelmi világa emelkedett: a nőben eszményt lát. . . filológia. 1678.Két egységre osztható.Célja: mindennapi használat és a lélek vigasztalása. majd az ő halála után Velencébe. Rákóczi Ferenc.Három része van. ifj. .Apáczai Csere János. főleg melyeket menyasszonyához. • A léleknek Istennel. • Penetralia Transsylvania. 1681: főstrázsamesterként részt vett a Lipót elleni hadjáratban. Forgách Simon. 1708–1710: Önéletírás. hazámért. mely a vesztét okozta. A politikai anarchiát mutatja be. katonai építészet.: Pekri Lőrinc. apja Bethlen János. Heidelberg.Egy Előljáró beszéddel kezdődik. 1671: latin nyelvű röpirat. Kolozsvár. polgári építészet.Osdolai Kun Ilona (†1685) . • 1642–1666: ifjúság és házasság. teológia. Leyden. Radvánszky János. .Műveiben önigazolásra törekszik. (Zrínyi halálát szemtanúként írja le. . . 1672. 1702. Lónyay Annához írt. filozófiák. . Rabutin tábornok elfogta. Politikai levelezést is folytatott. .

mostohatestvéréhez kényszerítette. latin szólások. 1742-51: tizenhat költői imát írt.) • Csonkán maradt fönn. Haller Pál. vagyis ő maga). • Megfigyelhető benne a barokk kompozíció kohéziójának az oldódása. • Az első részben a lelki válságokat írtja le. a másodikban születettek korán meghaltak. Ádám. • Egyes helyeken hosszadalmas barokk formákkal találkozhatunk. hogy bemutassa. Otthona (Hévíz és Fogaras) az erdélyi művelődés egyik központja. Zrínyivel való találkozása. Beleolvasztja a lélektani dokumentum-jelleget. fejezet: imaszerű. • Jól ismerte a magyar nyelvű levélírás hagyományait. melyet nem ismert. Nem szívlelte a jezsuitákat. • Jellemző. Védelmező erős pais.Magánlevelei személyes elemekkel telítettek. dialógusok használata. valószínűleg Bod Péter jóvoltából. utolsó napjainak leírása. Eljárása: személyes ábrázolási módszer. Kb. • Viszont levetkőzi a patriarchális erdélyi levélstílus darabosságát. hanem a másoknak használni akarás. Vagyonából jótékonykodik. Az augustinusi confessiót és a descartes-i analízist fonja össze. Colbert fogadása a Napkirály udvarában. Az ő vallása a hagyományos erdélyi hit. Testvérei: István †. közmondások. így már a napló műfajához közelít. mert ő idegen vallású. • Utána időközönként írt bele.A magyar főúri levélstílus folytatója és kiváló művelője. hogy nem lázad. Haller Borbála. Teleki Klára †. de az övé Rákócziéhoz hasonlít. hanem Istenre bízva életét. - 116 . György †. . Teleki Zsigmond †. • A visszatekintő memoárt 1744-ben fejezte be. Jelenetek: első felesége megkérése. • Nyomtatásban Kolozsvárott jelent meg (1762). Farkas. mostohaapja Haller István.Jellemzőek az erdélyi nyelv fordulatai. 1722: második férje a református Széki Teleki József (†1732) lett. Teleki Gábor †. • Hat gyermeke született: Haller Sámuel †. • Ismerte Kemény János és Bethlen Miklós műveit. (1-5. Bonyha–Fogaras) Ő az utolsó komoly önéletírás szerzője. és az életrajz nem annyira tartja össze az anekdotikus részleteket. Első házasságából származó gyermekeit elvették tőle. 1743-49: udvari papja Bod Péter.Kisebb műveinek sorát egészíti ki.) • Nem az önigazolás szándéka vezette. 1759. Azért nem akart Hallerhoz menni. . (A hatodik fejezettől: élete folyása. mindenbe belenyugszik (Isten akaratának tekinti). és elítélte az egyházak közti gyűlölködést. Fontos benne a vallásossága. Apja Bethlen Sámuel küküllői főispán. • 218 fejezetből áll. Bethlen Kata (1700–1759. Klára †. milyenek voltak a megtörtént dolgok valójában. . Önéletírása. Haller Lászlóhoz (†1719). • Az elöljáró beszéd az olvasóhoz szól.Célja. Sámuel. kétszázötven levele maradt fönn. Levelezése: . Imre (Kata. Anyja (Nagy Borbála) gr. Szeben. • A második részben a rövid leíró részek kezdenek sokasodni.

”57 Ezt a témát dolgozza föl versében. Oskolának látja a rabságot. mint elmélkedésnek. Ekkor kezdődik a költő munkácsi rabsága. Nincs benne indulat. sem kedvére mindenkor. A sok hiba mellett így erényt is találhatunk: tömör és hivalkodás nélküli láttató ereje van. Ez tudatos újítás volt. majd országbírói rangot kapott. témáját csaknem iskolás tétel gyanánt rögzíti a hosszú cím. • Rímei a mai és az akkori viszonylatokban is fantáziátlanok. • A versből hiányzik a meglepetés. sem pápa. amelynek alapszerkezetét átveszi. • A lehető legkedvezőtlenebb belső kiindulópontról kezd alkotni. A versgyűjtemény öt füzetből áll (a rabság belső naplójaként olvashatjuk). (Pázmány Péter ford. viszont fölvethető az a lehetőség. s verseiben elmélkedéseit írja meg. • Koháry fiatal labanc kapitány. s hogy Koháry magát Saulnak mondja. A kezdősoroknál tehát Pázmányra emlékezünk. Monoton. műveit Fűzfa-verseknek. Ennek több oka is van. majd Bécsben nevelkedett. Egy labanc főúr éneke Ez a vers Koháry Thököly Imre rabságában íródott versei közül való. de csak lényeges módosítással: a 19-es sorok helyett 18-asokat alkalmaz. hiányzik az érzelmi feszültség. • A képanyag közhelyszerű. bú nélkül nem élte. E két név eléggé behatárolja Koháry költeményét. Minden okunk megvan. Az élet apró mozzanatait jeleníti meg. hogy egy sajátos költői program öntörvényeit valósítja meg. „Senki nincs e világon keserűség és búsulás nélkül. századi udvari költészet Jelenits István: Koháry István: Ez világot senki által nem élte. a Balassi-strófa képlete szerint. Gyöngyösi István és a XVII. A végtanulságot összefoglaló utolsó soránál Zrínyi sorai jutnak eszünkbe (a világmegvetés példájaként állítja elénk dédapját). Némi ellenkezéssel olvassuk a verset. először Nagyszombatban. • Inkább unaloműzőnek látjuk. nincs újszerű kép. vagy a mondatok rendjének váratlan fölbolydulása. és nem is próbál indulatokat ébreszteni.XXII. hogy ezt a költeményt egy dilettáns rosszul sikerült művének tekintsük. előbb grófi. sem király. (A gyűjtemény címe a kötet keletkezésének körülményeit szintén ilyen részletesen írja le. Kiderülnek az írás körülményei. Imitatio Christi: „Sine aliqua tribulatione et angustia”.) A kötet címirata évszámot is rejt (akrosztichon): 1683. arányos szerkezettel.) 57 117 .

majd fordított sorrendben. Nagy Sándorról nem ír hosszan. a téma. Pápai Páriz szótára szerint. világi hívság” kifejezések bibliai eredetűek. Ezután egy ügyes átmenettel a jelenbe tér át. szerzetesi regulákban és az ezektől ihletett művekben él tovább. Az első versszak egyetemes érvényű megállapításokkal indít. a mértéktudás. Tartózkodó. szeméről. A meditáció nem válik sem szónokiassá. hogy a szabadulása után Bécsbe kapott meghívást. ritmikai megoldásait. Kohárynál a szerencse horga a bú. „Adj már csendességet. Nem a földi javak utálatát fejezi ki. s szembeötlik az egyetlen idegen szó (allegatio) is. ha vannak. Koháry versét valóban monotónia jellemzi. Ellentétekkel játszik. a látszat és a valóság ellentéte. Az Istenre való tekintés Balassira játszik rá. a klasszikusoktól örökölt modorban. de önmagukban sajátos erőteret teremtenek. Sajátosan keresztény tartalmak ritkán jelennek meg nála. A látszólagos fűzfapoétikus megoldások költői-emberi állásfoglalását jelzik a világ tényeivel kapcsolatban. a halál közelsége. a szóhasználat és a hangnem által. Eszközei elődeihez képest szegényesnek tűnnek. Egy részüket P. a sztoikusok irataiból került a keresztény aszketikus irodalomba. de legtöbbször a tautologikusnak látszó sorelem is hoz új hangsúlyt. mintha az imádságot nem tartaná költeménybe illőnek.) A cím egy tételt tartalmaz: a halál és a bú kettős árnya vetül a világra. végül Istenre tekintve vonja le a következtetést. Utána történeti példákat hoz. vagy a halál egyetemességéről elmélkedő íróknak). Adalbertus Sztrakos nógrádi plébános latinra is lefordította60. A kettő pedig egyensúlyba kerül. valószínűleg a versnyelvre jellemző szórendi megoldást látott benne (itt rokonnak mondható Gyöngyösi felező tizenketteseivel). lelki békességet.59 Az „árnyékvilág. A megelőző szakaszok tárgyi fölsorolása után ez a rész személyesebb. Piscem ducere hamo: horoggal halászni. Megszemélyesíti a halált. nem fokozzák. de nem fordul hozzá.) A bibliás-keresztény eszmevilág szintén gazdagon jelen van. mennybéli Úr!” 60 Salictum Heliconis címen lett kiadva Budán. A hasonlatokban fölmerülő természeti képek után a halál vizionárius képe következik. de mintha monologizálna. hanem a tőlük való függetlenséget (a fogság évei Koháryt is valami ilyen fajta belső szabadságra nevelik). Ezután szemle kezdődik. A kései kiadás oka az lehetett. hamum voravit: halált nyelt el. A világmegvetés (contemptus mundi) nem bibliai program. A dolgát-horgát rím Nyéki Vörös Mátyástól ismerős. Koháry vallásosságát is valami szemérmesség jellemzi: a versben komolyan szól Istenről. (A világ állhatatlansága. hanem egy költői meditációban (a fejünk fölött lebegő halálra mutat rá). de alakját nem rajzolja ki. itt is teljesül.58 A többes szám első személyű alanyok a mindennapos tapasztalatra hivatkoznak. Koháry érvel. Majdnem pazar bőségben használ alliterációt. szemlélődő magatartást tanúsít. és először a bút mutatja be. de itt nem a haláltáncok hagyományában. sem teátrálissá. Találók a szóválasztások is. a hagyományos jó mellé. Koháry szabadulása után negyven évvel névtelenül adta ki fogságban szerzett költeményeit. Koháry költői erénye. majd beszél lábairól. 1725-ben. mert a költő a szűk skálán belül is tudatosan variálja nyelvi. nem akarta végigjátszani a mártír látványos szerepét. hogy ne nőjön az eredeti téma fölé. A kérdő-vagy kötőszó hátravetését is alkalmazza. Egy-egy embercsoport életéről ír: vitézek. gazdálkodók. Következik az „Alle müssen sterben”-téma kibontása. először egységesen vizsgálja. s a színek. 118 . a horog képe pedig a Prédikátor könyvéből.- 58 59 Az elmélkedésben az európai barokk jellegzetes témáit találjuk. (A sztoikus elem az egész versen végighúzódik. mégsem válik unalmassá. megtoldva egy újabb füzettel. de Nagy Sándor köré csoportosítva (ő már az antikvitásban is kedvelt példája volt a moralizáló. de nem akart beszélni a börtönről. Ebben a talán szándékosan fegyelmezett világban a mozgás is stilizált. a kalmár szépkeveset nyer. csak tompán jelzik a valóság színeit. értelmiség. ennek ihletője egy sztoikus-keresztény filozófia. A halálról szóló meditáció képekben teljesedik. Tautológiával is él a költő. A vitéz megkapja a merész jelzőt is. a sorok nem mindig hordoznak új mondanivalót.

I. Palinodia címen lett kiadva). . .1686: Gömör alispánná választotta.Wesselényi házassága politikai előmenetelt is jelentett. Ügyvéd (Gömör és Nógrád megye).  Wesselényi szerelme fölébredt.Történeti tárgyú elbeszélő költeményei. • Három része van.)  Latin szerzők fordítása. Esterházy Pál. • A Tinódi-féle szerkesztetlen és az igazi megszerkesztett eposz között áll (vannak nyomok.A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (184–208. vagy közös forrásuk volt.) . • Az említetteken kívül nyomtatott még: Kesergő Nympha (Lőcse. . • Gyöngyösi-kutató: Badics Ferenc.Pártfogói: Wesselényi.  Az jó vitézeknek tüköre (de ez Palothay Zsigmond verse). Ungvár–Rozsnyó) Református középnemesi családban születik. de mindig csak a második alapján. Koháry. . 1690. . majd jöttek Kazinczyék. Lőcse. • Széchy Mária: özvegy úrnő. . • Utána évtizedenként jelent meg kiadás. 1700.Műveinek hitelessége. 1664) a nádor támogatja. • Az első kiadás alapján 1905-ben jelent meg újra a mű.Második felesége: Görgei Judit (†1692). a Habsburg-párti Wesselényi házasságot ígérve csellel elfoglalta a várat. • A cselekménye elég sovány. Az előszóban leírja. hogy a versek meg lettek jobbítva (bár Gyöngyösi még élt. bátyja prédikátor. 1656-63: seregbíró a füleki várban.1685: krasznahorkaváraljai házába költözött. Lőcse. címlapján azzal. Gyöngyösi úgy írja. Tanulmányok: Eperjes.  Florentina-dráma. apja jogot végez. (Tudatosan tért el Tinóditól. . hogy erre Esterházy nádor adott parancsot. • Csalárd Cupido. . Andrássy. . Vergilius. de ez valószínűleg költői kitaláció. . Lőcse. . ezen kívül egy végvárat is megszerzett a királynak. 1693. a) Márssal társalkodó Murányi Vénus. Wesselényi Ferenc nádor titkára Murányban. Gyöngyösi tehát latin vagy német fordítását ismerhette. akik azt mondták. viszont a romantika már nem tudott mit kezdeni vele. • Hiteles még: Thököly Imre házassága. Claudianus). Erdélyi birtokaiból rokonai forgatták ki. • Vannak a barokk költészetre jellemző vonásai. keverte a históriás éneket és a széphistóriát. - 119 . . megjelenését (Kassa. Sárospatak. Tulajdonított neki műveket.A familiáris költő típusának képviselője. Jean de Laboureur francia pap Magyarországon járt követségben. és ekkor a Habsburgok hűtlenségi pert indítottak ellene.Költészetében a legkülönbözőbb politikai álláspontok jelennek meg. (Ráday Gedeon is neki tulajdonította. Felesége: Baranyi Ilona (†1668). melyek a szerkesztettségre utalnak). 1695. hanem költői kifejezések is.Andrássy Péternek ajánlja utolsó művét: Chariclia. Zrínyi a nagy költő.1672-1685: Andrássy Miklós szolgálatában állt. és leírta Wesselényi házasságát Széchy Máriával. Tiszteletére írta: • Rózsakoszorú. Gyöngyösi nagyon népszerű volt. 1695 (ennek maradt fönn egyedül kézirata). • A második kiadás 1702-ben jelent meg. ehhez a „jobbításhoz” semmi köze nem volt). bár rá egyik sem jellemző. • Murány várának megvételét beszéli el. . katolizált. de nem egyértelműen az övé. hogy allegóriát alkalmaz (keveri a fabulát és a históriát).Koháry István támogatta. szabad átdolgozása (Ovidius.) Gyöngyösi István (1629–1704. 1663-64: Murányi Vénus. György idején a fejedelmi udvar mellé állt. Thököly. Gyöngyösi művében nemcsak az események menete egyezik meg Laboureur-éval.A Wesselényi-összeesküvés leleplezésekor börtönbe került.Kemény János emlékezete.

 Vénusz Cupidóra bízza a dolgokat. de az isteni beavatkozás visszatartja. - 61 120 .  Bethlen János: Az erdélyi történelem négy könyve.  A gyötrődések közben lírai betétek vannak. a nádor dicséretének megismétlése. nászdal. • Barokk eposz és regény szerkesztésének törvénye: változatosság.  A pénz hatalma (mikor elküldi a levelet). b) Porábul megéledett Phoenix (Kemény János emlékezete): • 1665–1670 között. • Központi benne a szerelem és a házasság.  Káldos Márton hozta a hírt. Lakodalmi költemény. • A históriás ének és az epithalamium61 ötvözete. • Valójában Thököly mozgalmának tevékenysége a témája. a köznyelvet célja szerint alakítja. medvék.  A színek hatalma (a viaszpecsétről jut eszébe).  Wesselényi töprengése közben az istenek döntenek. nászének.  Barokk késleltető motívumok vannak benne (vihar. c) Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága. misztikus bemutatása. • A változatosságot növelik a sűrű elmélkedések. katonák). négy sorban nyolc mitológiai alakról ír).  Hazafias környezetből indítja. mikor a háborúról és a békéről elmélkedik. • Gyöngyösi nem tudta. hol találkozhatnak. • Művészi erőssége: láttatás.  Az emberek csalárdsága (kivel küldje el a levelet).  Síró női alak: Magyarország jelképe.  Wesselényi tovább gyötrődik. leírás. • Erdély története (1657–1662 között) és Kemény János fejedelemsége.  A vár bevétele. hogy mindegyik egy főúri házassággal kapcsolódik össze. • Rózsakoszorú  Jézus és Mária életének elmélkedő.  Wesselényi leesne a létráról. • Forrásai:  Kemény: Az erdélyi hadsereg pusztulása. mert mindig megszakítja valami digresszió. ahol megvan a szomorú és a boldog szerelem kertje. • A poéta legfőbb eszköze a metafora. A három művet összeköti.  Forrás: kortárs német jezsuita himnuszgyűjteménye.  Az elragadtatott áhítat képviselője. a hős érzelmi állapotát lírailag tolmácsoló részletek. hanem mitológiai alakokat.  A hajnal bemutatásával kezdi. toposzokat alkalmaz (Wesselényiről pl.  Bemutatja Cupido házát. • A költői nyelvben nagy szabadsággal dolgozik: archaizmusokat vegyít a népnyelvvel.  A foglalás után következik a házasság. nem képes lelki világuk mélyebb bemutatására. és nem is akarta kinyomtatni.  Palinodia = visszaéneklés.  A levél hasznos volta (írás közben). • Szereplőit nem tudja tipizálni.  Kardos griff: az Esterházyak címerállata. • Elmond antik mítoszokat is (pl. Sajátos szerkezetű eseménysor.  Mire való a szem?  Az irigyek gonosz volta. Daedalosét). • Fontosak a dalszerű. Egyéb költői művei: • Kesergő Nympha  Esterházy Pál tiszteletére írt allegorikus költemény. az ítéletet Marsra és Vénuszra bízzák.  Nem egyént jellemez.

.1654-től az esztergomi érsek udvari kapitánya. hogy a szerelem veszedelmeitől óvja az ifjúságot. 1653. Liszti László (1628–1663. akik katolikus hitre térítik. • Barátja. (A mai kutatás viszont föltárta. Nagyszombat.Kötetét három jellegzetesen barokk témájú vers zárja le. Pl. Beniczky Péter (1603–1664. először megmenekült. és előbbre vitte”. Csalárd Cupido  A Rózsakoszorú ellentéte. melyek az udvari életbölcsesség közhelyeit ismételgetik. Harcol a török ellen.  Heliodórosz Aithiopikájának földolgozása.Kedvelt témája: a szerencse állhatatlansága. • Hogy a szabadságnak méltósága mindennél kívánatosabb • A kívánatos kikeletnek gyönyörűségérül • Vélekedés az ékességrül. mint Gyöngyösi. sodomia. . Főleg szerelmi verseket írt. Zrínyi és Gyöngyösi is Tinódihoz mérte magát. fekete mágia). • Zrínyi hatása: az epikus műhöz lírai költeményeket is csatol. majd pénzhamisításért elfogták és lefejezték. . . de verseit kiadásra szánta.  Célja. • Tárgyát Brodarics István művéből (1527) veszi.Fő műve: A mohácsi vész. .Karintiai eredetű. • Magyar Rhytmusok. hazafias jellegű elmélkedés. • Vallásos. Ovidius.-  A Krisztus szenvedései miatt érzett komor gyász szólal meg benne. • Tizenhárom részből áll. Rimay és a históriás ének. avagy Mohács mezején történt veszedelemnek emlékezete. hogy Zrínyi igenis hatott korára.A nemesi „középszer” életérzését fejezte ki. . • Új életre hozatott Chariclia  Czobor Mihály befejezetlen széphistóriájának átdolgozása. A szerelem nagyon foglalkoztatja.Bűnöző (méregkeverés.  Az ürügyes erotika szólal meg benne. Művei első gyűjteményes kiadásának gondozója: Dugonics András. . elmagyarosodott főúri családból származik. de már a költői erő hanyatlását mutatja. 121 . Gyöngyösi megtalálta a magáét.  Verses regény. gyilkosságok.  Egy erdei bolyongás során hoz föl elrettentő példákat.Gyakori témája a bűnbánat. ? – Bécs) .Kötete: Magyar Márs. 1664. amely tulajdoníttatik a rósáknak . • Forrásai: Bonfini. Bár ne tudtam volna. Vergilius. mi légyen a szeretet… 3. 2. Bécs. témáit ezen a nyelven is megverselte. 1. Jórészt Köpcsényben él.Élete nagy részét szlovák nyelvterületen töltötte. Arany János szerint „Zrínyi megelőzte korát. Andrásnak a családjából származik. • Nyéki Vörös Mátyás vallásos verseiből is tett közéjük Bartók. . Bartók István esztergomi kanonok tette közzé őket. Mostohaanyja miatt a nagyszombati jezsuitákhoz menekül. .Magyar példabeszédek: epigrammák. hiányoznak belőle a költői modora megszokott erényei. háromszor házasodik. és nem hatott rá. Vác–Nagyszombat) . Balassa Bálint gróf (1626–1648) Balassi Bálint nagybátyjának. • Balassi-strófát alkalmaz. • Valószínűleg a Szigeti veszedelem ösztönözte.: Bujkálsz s nyilván van szépséged….) • Az udvari költészet Legfontosabb előzmények: Balassi. de ez biztosította népszerűségét.A költészetet kellemes időtöltésül művelte.

• • • 4. -

A szerencsének állhatatosságárul A boldogságos Szűz Máriához, Magyarország patrónájához A nemes Magyarország címeréhez

-

5. -

Esterházy Pál (1635-1713, Kismarton-?) Esterházy Miklós62 nádor és Nyáry Krisztina fia. Nagyszombatban tanul. Zrínyi mellett katonáskodik. A bécsi politika hű támogatója marad. Katolikus. Korán nagykorúsítják. 1652: titokban megnősül; ez 1655-ben lesz hivatalos; felesége unokahúga, Esterházy Orsolya. 1681: nádor lesz, később herceg. Zenei ismeretei fejlettek, jól játszik virginálon. Költőként Zrínyi utánzója, hosszabb részleteket is átvesz tőle. Leíró versei a legjobbak. • Égi madarakról szóló versek • Az nyárról való ének • Az őszről való ének • Az télről való ének Szerelmi költészete sablonos. Harmonia coelestis (Mennyei harmónia); Bécs, 1711: egyházzenei kiadvány. Mars Hungaricus (Magyar Márs): a téli hadjáratról szóló, latin nyelvű történeti munka. A Mária-kultusz eredményeként sok latin, és két magyar nyelvű vallásos műveit írt később. • Az egész világon levő csudálatos Boldogságos Szűz képeinek rövideden föl tett eredeti…; Nagyszombat, 1690. • Regina Sanctorum omnium, minden szentek királynéja Boldogságos Szűz Mária tisztelete…; Nagyszombat, 1698. Naplója (1653-tól) szerint foggal született, ami már a korban is azt jelentette, hogy táltos. Jelentős képtára van. Koháry István (1649–1731; Csábrág–Csábrág) Szülei: Balassi Júlia és id. Koháry István; bátyja ferences szerzetes. Tizenöt éves, amikor apja meghal; gyámja Baranyai Tamás. Tanulmányok: nagyszombati és a bécsi jezsuiták. 1667: füleki várkapitány. 1681: királyi tanácsos, majd ezredes. 1682: kuruc fogságba kerül. (Thököly beveszi a várat.) 1683: megszökik, de elfogják. Raboskodik: Munkács, Tokaj, Sárospatak, Ungvár. A császártól örökös grófi címet kap, és az övé lesz a füleki vár. Részt vesz Buda visszafoglalásában. 1687: Eger alatt megsebesül, így katonai pályája véget ér. (Ellövik a jobb karját.) Pénzkölcsönnel segíti a császáriakat a kurucok ellenében (ezért jutalmat kap). • 1707: altábornagy. • 1711: Hont vármegye örökös főispánja. • 1714: országbíró. A jezsuitákon kívül segíti a pálosokat és a piaristákat is. 1720-26: művei nyomdahely s szerző nélkül jelentek meg füzetekben, valószínűleg Nagyszombatban. A látomásos, allegorizáló barokk irodalom és az álom-költészet képviselője. Pl.: A meggyökerezett rabságos bánatnak keserves búsulással elterjedett ágain kinőtt fűzfa versek (1685). Leírásában fontosak a képzőművészeti alkotások. Ábrázolja a szerencse forgandóságát. Fráziskincsét a magyar nyelvű udvari költészetből meríti. A jezsuitáknál tanulta: moralizálás, mesterségbeli fogások, szerkezeti megoldások.

62

Protestáns család katolizált sarja. Ő a család első tagja, ahonnan a legmagasabb tisztségeket töltik be. 1625-től nádor lett. Dallamra ír verseket, és zeneszerző is. Jelentős műve: Harmonia coelestis.

122

-

Tisztán lírai műveit 6/6/6-os osztású sorokban írja. Magát inkább katonának és államférfinak tartja, nem költőnek. Latinul is ír. A szerelmet egész életében megveti. Verseiben a megváltásért könyörög. Füzeteit Szent Istvánnak és Szent Györgynek ajánlja.

6. Kőszeghy Pál (†1703) - Bercsényi Miklós titkára. - Leánya Zsuzsanna; érte Mikes Kelemen epekedik, de Bercsényiné udvarhölgye lesz, az ő halála után pedig Bercsényi felesége. - Bercsényi életéről ír trilógiát, de csak a Harmadik könyvet (1695) ismerjük. • Első könyv: Bercsényi ifjúsága, házassága Homonnai Drugeth Krisztinával. • Második könyv: boldog házasság, felesége halála. • Harmadik könyv: második házasság Csáky Krisztinával. - A verses krónika szintje, kevés mitológiai alak. A verses udvari dráma Florentina • Ez az egyetlen XVII. századi ránk maradt verses udvari dráma. • Gyöngyösi hatáskörébe tartozik. • Valószínűleg esküvőre készült. • Tárgya: Ponciánus históriája; a baráti hűség. • Verses; megtalálhatók benne a barokk epika formái. • Az egyes fölvonások közt közjátékok (intermedium) vannak. Comico-tragoedia • Névtelen. • Verses. • Reneszánsz-kori versformák vannak benne. Valójában nem eposz, hanem nagyobb igényű históriás ének. A históriás éneket akarja magasabb színvonalra emelni. Nincs meg; Alszeghy Zsolt kivonatából és idézeteiből ismerjük. Szerzője erdélyi, de a művet nem Erdélyben írták, hanem az 1660/70-es években Báthory Zsófia sárospataki udvarában. A szerző II. Rákóczi György és Kemény János törökellenes politikájának a híve. Apafi mint király jelenik meg, tehát az ő fejedelemsége alatt írta. Tartalma: • II. Rákóczi moldvai vállalkozásai; 1653 és 1655. • Rákóczi lengyel hadjárata. A szerző egyedül Istenben bízik. Közel áll Zrínyi eszmevilágához: • Megvan benne a barokk díszítő szándék. • Az első rész mitológiai fikció. • Nyelve archaikus. A költészet a barokk főnemesi körökben általánosan elterjedt lehetett. Sok mű maradt fönn az előbbieken kívül. • Pázmány Miklós (1623–1662) • Barakonyi Ferenc (1611–1675) • Keglevich Miklós (†1701) • Rákóczi Erzsébet (†1707) • Esterházy Magdolna • Bercsényiné Csáky Krisztina (†1723) • Széchy Mária (†1680) • Zichy Péter (1674–1726) versesfüzetet állított össze. Nemcsak magyar, hanem horvát és szlovák nyelven is írtak. • Zrínyi Péter (1621–1671)

-

A Rákóczi-eposz -

-

Az udvari költészet kiterjedése -

-

123

-

• Frangepán Ferenc (1643–1671) • Beniczky Péter. • Štefan Selecký (egy nagyszombati úrnőről írt erotikus apoteózist) A barokkra jellemző vonások. • Laza kompozíció, bőbeszédűség, szóhalmozás. • A művek egy alkalomra íródnak. • Több szerző csak unalomból ír (poétikai tudatosság csak pl. Zrínyinél vagy Gyöngyösinél figyelhető meg). • A magyar barokk udvarban nem fejlődött ki igazi irodalmi élet. • Egymás műveit terjesztették kéziratban. • A legfontosabb főúri központok megbuktak.

Kibédi Varga Áron: Retorika, poétika és műfajok (Gyöngyösi István költői világa) Gyöngyösi hírneve nagy, de ez a romantika után elhalványul, és sokkal ismertebbé válik Zrínyi Miklós, aki történelmi szempontból jelentősebb. Gyöngyösit elismeri Badics Ferenc63, Fülep Imre, Rettegi György vagy Verestói György. A kritikusok idegenkednek Gyöngyösitől; itt két területet szokás fölsorolni. - Technikai problémák. • A jellemrajzok hiányossága. (De a klasszikus retorikában a leírás csak a meggyőzés eszköze.) • A hősök csak általános jellemvonásokkal rendelkeznek. • Fölróják történetei szerkezeteinek egyenetlenségét is. • Kifogásolják a toldalékokat is. • A szerkezeti lazaságot és a sok kitérőt (digresszió) is ide sorolják. (De nemcsak Gyöngyösi ilyen, hanem az egész európai barokk.) • Kazinczy egy „rossz rajzolatú, de szépen festéklett” képhez hasonlította, de a barokk célja éppen a gyönyörködtetés volt. • Arany János szerint természetes, hogy a lírai lendületében nincs nála egyénítés. - A költő személyével és életével kapcsolatos értékítéletek. • Bátortalanságot és opportunizmust64 vetnek a szemére. • Ezt a művei alapján tették, így ezeket is elítélték. • Fülep az egyetlen, aki azt írja róla, hogy labanc volt. • Sokat ártott neki Szerb Antal elhamarkodott írása is. • Az újabb kori kritika egy olyan költőeszményből 65 indult ki, melyet nem tudott Gyöngyösire ráerőszakolni. • Benedek Albert és Horváth János szerint is annak köszönhető a népszerűsége, hogy a közönség ízlése még fejletlen volt. (Pedig pont az ellenkezője igaz: fölkészültség nélkül élvezhetetlenek művei. Hogy Gyöngyösi tudós és tudatos költő volt, mutatja a Kemény János emlékezetéhez írt utószó, és a műveiben előforduló nagy számú antik reminiszcencia.) Politikai világnézetei köznemesi kötöttségűek, ezért érdemes fölfigyelni a Corneille-párhuzamra is. - Corneille ugyancsak köznemes. - Hősei az erősödő abszolutizmussal szemben az arisztokrácia erényeit testesítik meg. - Gyöngyösi hősei a Habsburg-abszolutizmussal szemben a magyar arisztokrácia nemzeti-ellenzéki föladatát példázzák. - De egyéni elveiket el kell választani az Európában általánosan kialakult politikai és etikai toposzrendszertől. A klasszikus irodalomelmélet hibája, hogy a retorikát és a poétikát egyrészt egymástól élesen elválasztja, és az egyiket elhanyagolja, másrészt helytelenül, leszűkítve definiálja. (A retorika nemcsak az ékesszólás tana, és a poétika sem csak a költészet tana.) A retorika és a poétika kölcsönösen hat egymásra. A retorika tankönyveknek öt fejezete volt. - Inventiō; a téma és az érvek megtalálása (Sylvester János lelésnek nevezte). - Dispositiō; a megtalált érvek rendezése, a mű megszerkesztése.
63

Badics jegyezte föl a következőket: Zrínyi Szigeti veszedelmének egyik akadémiai példányának olvasója Zrínyi panaszához („szegény az magyar nyelv, az ki históriát ír, elhiszi szómat”) ezt írta: „Ha Gyöngyösi eszével bírnál, nem mondanád ezt.” 64 Elvtelen alkalmazkodás, megalkuvás. 65 A költő az istenek kedvence, az ő üzenetüket továbbítja, ő a népet vezető vátesz.

124

barlangok. francia művek jelentősek). . század végéről. de központban a tárgyak és a gondolatok állnak. a versszakok laza használata. nászdal. • Közvetett erősítés (raciocináció). angol.).) . . a tanácskozóra inkább az inventiō jellemző. A tettek fölsorolása az érvelést jelenti. Az enkomion (epideiktikus szöveg. tavasz. hanem azt. virágok. . a hirtelen átmenet a fenséges stílusból a komikusba. • Viszonyítás (hasonlat). (A szabadon használható kategória helyére egy pontosan rögzített gondolatsort tett. A tárgy magasztalása érdekében használt két művelet a klasszikus retorikában. nyelvi megformálás (ez a legterjedelmesebb rész).68 . Négy módját különböztetik meg. A mitológiai hasonlatok közé híres történelmi hasonlatokat vegyít. amit mondani lehet róla. legfölső kategóriába tartozó műfajnak. a laza szerkezet. erősíti. • Szoros összefüggésben vannak az enkomionnal és az amplifikációval. fülemüle. vagyis a stiláris erősítés.Lexikon jellegűek. . A hős élete lehet beszéd vagy történet tárgya. a Múzsák. Benne van a becsmérlés és a magasztalás is. A líra és a bukolikus költészet toposzai a következők: rózsa.. hogy a közönség műveltsége azonos a költőével.Ez epithalamium. A másik. . a megtanult kész mű helyes elmondása. (Mindenképpen időrendben halad. A dicsérő beszéd egybefolyik egy másik kategóriával.Az előírásoknak megfelelően építi föl.66 . Gyöngyösi munkái közül retorikailag a Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága a legtökéletesebb. általános igazságok. A reneszánsz átvette az ókor nagy műfajait. hattyú.A formai toposz a meggyőzést szolgálja. fecske.  Egy másik ókori megfogalmazás szerint az egyes műfajok állandó témája. hogy a retorikakönyvektől függetlenül jelentek meg önálló toposzgyűjtemények is. . de át is alakította őket. az eposznak az átültetése nehézkes volt. .Pronuntiātiō. de több a magasztaló szöveg. melyet egy politikai digresszió választ ketté. a társadalmi igényeknek megfelelően. melyek az ókortól máig végigkísérik az európai kultúrát. tücsök. mert a középpontban a tettek állnak. • Szinonimák fölsorakoztatása. vagyis a közhelyrendszer használata. Költészetében a mindig dicsőítő alkalmi vers az eposszal áll 66 67 Menyegzői ének. egyeznek különböző műveiben. a Nílus. a legismertebb Natale Conti műve a XVI. Vénusz és Adonisz.Elocūtiō. valamint az. ellentét stb.67  Tudatosan Ernst Robert Curtius fogalmazta meg: közhelyszerű gondolatok. hasonlat. E kísérletezés egyik állomása volt az olaszországi „romanzovita”. nap. kellékei. mind a költői írásokat magában foglalja. ezt mutatja. a kész mű megtanulása.Memoria.Az amplifikáció. emiatt sok támadás érte. Gyöngyösi költői gyakorlatához valószínűleg Moesch Lukács Vita Poeticája állhatott a legközelebb. • Több egymáshoz kapcsolódó.) Megkísérlik az eposz modernizálását is.  Arisztotelész szerint a toposz az érv formája (definíció. A bemutató beszédben az elocūtiō. az alkalmi beszéddel. A magasztalásnál átfogóbb kategória a gyönyörködtetés. A gyerekkori erények után a felnőtt kiválóságait sorolja föl. de egymástól különböző jelentés van benne. mint az istenek beavatkozása.69 (Ez a vita a modern lovagi románcokat70 is eposznak akarta nyilvánítani.A toposzok. • Úgy alakulnak ki. amit egy adott témáról vagy tárgyról tudni lehet.Gyöngyösi aforizmái ismétlődnek. • Fokozatos erősítés. Rengeteg eposz született. hogy az arisztokratikus udvarok számára készült. 68 Egy mai lexikontól annyiban különbözik. csillagok. hogy nem azt írja le. furulya. A legnagyobb sikerrel a dráma átvétele járt (spanyol. 69 Erről Klaus Werner számolt be. babér. mely a barokk műfajkeveredés jellegzetes példája. . A dicséret közvetve erősíthető az ellenség erejének dicséretével. folyók. nárcisz. 70 A románcra a nemzeti és a vallásos téma volt jellemző. Epideiktikus mű: mind a szónoki. jácint.) A harmadik fejezet a jövőről szól. de maradnak benne antik elemek.A gyűjteményeket mitológiai lexikonok egészítették ki. 125 . hogy meghonosítsák az eposzt. így a költő a központi tárgyat különböző (de már ismert!) elemekkel bővíti. az ősök. hogy az elméleti írásokban több hangsúlyt kap az alkalmi költészet problémája. dicséret) a múlttal kezdődik.Két enkomionból áll. hasonlatok. a születés dicséretével. mint az eposz kizárólagos közönsége az uralkodó és a főurak. és a struktúrából indul ki. Ezzel a modernizálással függ össze. vagy olyan anakronisztikusnak mondható gondolatok. és nem is sikerült igazán. A másik két típus a gyönyörködtetés miatt jött létre.

Legfőbb forrása Alsted. A nőknél az individuális különbségek jóval kisebbek: a hősnők majdnem egyformák és mindig szépek. A szerelem és a háború lehet egymás ellensége (Kemény János emlékezete). Gyöngyösi hősei sokat beszélnek. A vadászat a földi háborút. a király. fejezet első mondata egybefogja az Encyclopaedia egész hátralevő anyagát. Mivel részleteket szedett ki belőle. részének beosztása Alsted philosophia practicáját követi. így az összefüggések nem láthatók. a beszéd és a tudomány kapcsolódnak. Helyenként a tárgyalási sorrendtől is eltér. az üldözéssel szemben a megnyugvást. vagy a beteg szépség leírásában.szoros összefüggésben.) Ezt a szimbólumot a kert egészíti ki. 73 Forrása itt Fennerus. ha történelmi személyek. a házasságot jelképezi. A szó hatalma mindennél nagyobb és veszélyesebb. ott azt a vadászat jelképezi. a kert az égi boldogságot tükrözi. melynek kimenetele mindig bizonytalan. A szépséget a mozgás és a mozdulatlanság dialektikája jellemzi. Ethica A X. 71 72 Csaknem egészében Amesius Medulla theologica című művéből való. mert a szó akkor is hat. Mindegyikben központi szerepet játszik a női szépség. (Az ezzel kapcsolatos negatív kritika csak álprobléma. széphistóriát és históriás éneket. ha már elvesztette tulajdonosát. változó. XXIII. a háború és a szerelem. Az eszményi világot Isten. A férfiak esetében sokkal részletesebb az enkomion. a mozgató erő a vallás. (A költő különösen kedveli a vadászjelenetek részletezését. az eszmények és a valóság világában. fekete.XVI–XIX: oeconomia. A Gyöngyösi-univerzum történelmi jellegű.73 . fehér). bölcsességet is gyűjt. és ez a beszéd közhelyet. Az erdélyi tudományosság a XVII. Színváltozás következik be a gyászoló. hiszen Gyöngyösi csak a kor irodalomszemléletét követi. amelyet ő az általánosból kiragadott és földolgozott. vagy szövetségese (Murányi Vénusz).I–XV: ethica. majd egy vallásos képpel zárul.XX–XXVIII: politica. meseszerű és allegorikus művekből tevődik össze.XXIX–XXXII: scholastica. Gyöngyösi legkedvesebb példaképe Ovidius. század elején Bán Imre: Apáczai Csere János Az Encyclopaedia X. illetve a hármas színszimbolika (piros. a politika. Ahol nincs szó kifejezetten háborúról. a hadvezér és a feleség népesíti be. 126 . Ehhez szellemi jó tulajdonságok.) Gyöngyösi egyszerre írt eposzt és epithalamiumot. Szerkezete: . aki a szerelmet háborúnak tekinti. a tiszta szerelmet.71 . Hősei egyszerre állnak a mitológiában és a jelenben. Sajátságos mítosza az a toposzrendszer. század második felében és a XVIII.72 . a háború és a szerelem dialektikája.

Apáczai pedig hűségesen lefordítja ezeket. A katonákat Isten jelenlétével kell biztatni.74 . de Kálvinnal ellentétben a doktorokat teszi az élre. és azt nagy önállósággal használja. itt kevés az Amesiustól való átvétel. az arisztokrácia és a demokrácia vegyítését. bár néha a legjellemzőbb gondolatokat hagyja el. Püspöki Sylvanus János lehetségesnek tartja a monarchia. a szent jegyek kiszolgáltatása vagy a családlátogatás. 76 Jean Bodin szerint a törvényesen trónra került zsarnokot saját alattvalója nem ölheti meg. Apáczai nem veszi figyelembe a kamatot.Zálogosítás. és a befogadott jövevényekről gondoskodni is. Apáczainál az ezredes. mikor élesen szembeszáll a jobbágysággal. őt közember is megölheti. Kálvin a reneszánsz típusú zsarnokölést bibliai alapon elutasítja. a bujálkodás nemeiről. János egy utrechti disputáción fakad ki a zsarnokság ellen. csak külföldi. A cserélő igazságról szóló fejezetben Amesius szövegén kívül Fennerus Sacra theologiájából vesz át részleteket. ahol a Biblia könyveit szintén bemutatja. az 1803-as kiadásból törölte. a gazda. A polgári társaságot az Istennel és az egymással való szoros szövetség (foedus) tartja össze. Tanító és cáfoló teológiája (1679) előszavában dicsérettel emlékezik meg az Encyclopaediáról. vagy az egész nép megegyezéséből. Szó van az igehirdetés módjáról is. a foglyokkal becsületesen kell bánni. A vezetőknek először az istentiszteletet kell fölállítani. s Apáczai hozzáteszi még az elsiratás és az eltemetés kötelezettségét. (Veszedelmesnek tekinthették ezt a részt. 127 . locātiō. hanem akarati aktus (elválasztás és megfogás) is.Adás–vétel. Kibontja a puritán családi élet képét: az apa a korlátlan úr. s az egyénnek semmilyen körülmények között nem engedi meg.75 . és a cselédek tisztéről.) Létezik a titulus nélküli zsarnok. a kapitány. Martonfalvi Tóth György.) A megelégedésről tanító fejezet központi kérdése a magunk mód nélkül való szeretete. mely Bornemisza Élektrája óta először veti föl irodalmunkban a zsarnok-ölés elméletét. Apáczai magatartását és gondolatvilágát a kor puritánus erkölcstana határozza meg. aki. tágabb értelemben családja bírája is. színessé válik.) 74 75 Fennerusnál: venditiō. inkább példákat említő fölsorolásával szemben Apáczai a magyar prédikátori hagyomány szerint bőségesen ír. Ír az egyházi igazgatásról. az igehirdetés. (Itt is Fennerust követi.) A cserélésnek három fajtája van. melyek Fennerus nyomán az ószövetségi parancsokon alapulnak. arabul is tudnak. hogy a pénz nem szül fiakat. az etika. Elítéli a ráolvasást és az istenkísértést. A hit szerinte nemcsak fölfogás. Amesius ilyen tekintetben modernebb. pl. aki erővel vagy csalással került hatalomra. Fontos a hadsereg tisztikarának megszervezése is. Iustus Lipsius azonban a zsarnokság elviselésére int. hogy legalább görögül és héberül értsenek. Az ördöngösség és a babona elleni szigorú tilalmat terjengősen veszi át (valószínűleg tekintettel a magyar életre). a politika és a jogtudomány egyetemes igazságai a teológiához tartoznak. a legjelentősebb (székely származású) magyar puritán teológus is fölhasználja e két szerzőt.) A kegyességről is teológiai szempontból ír. a százados és a hadnagy egyenértékű. mert a cenzúra. és ezt különböző idézetekkel támasztja alá. akárcsak a jobbágyságról szóló részt. bár tudhatta. (Ez azt bizonyítja. azt csak a fölsőbb rendek ölhetik meg. a prédát igazságosan kell elosztani. (De jó. de kivégezhető a szenátus parancsa alapján. Itt található az a híres részlet.Amesius a vallástudomány célját nem a dogmák rendszerezésében. Aki magaviselésével tyrannus. hogy Kálvin a mérsékelt kamatot törvényesnek ismerte el. azt a régi törvényt tartotta. ha pl. Oeconomia Forrásából erősen válogat.) A lelkipásztor kötelessége pl. (Ez a nyereségről szóló szakasz. A magyarok közül Debreczeni P. oppignoratiō.) Amesius rövid. hanem az Isten szerinti életre nevelésben látja. Fennerus teljesen elfogadja a Biblia rendelkezéseit. Ír a háború törvényeiről. A házastársakról szóló részben Apáczai száraz. (Forrása talán Alsted lehetett.) Apáczai emiatt veszi át ezt a rendszert. véleménye szerint ebből származik a jobbágyság). A lelkészektől megkívánja. Politica A polgári társaság törvényeit tárgyalja. Szól a házasuló személyekről. ha a népet leigázva az a szuverenitását neki átengedi. (A gazdaságtan. tudományos stílusa nekilendül. hogy a zsarnok törvényes uralkodóvá lesz. bizonyos csoportokban. ő nagyjából Kálvin véleményéhez csatlakozik. .Bérbeadás (Apáczai ezt tárgyalja a legrészletesebben.76 Apáczainak az az elve. viszont az alkotmányos ellenállást igen. de köteles róluk. (A teológiának tehát szerinte gyakorlati célja van. a férj és a feleség egymás iránti kötelességeiről. hogy ismeri és elfogadja a népfelség elvét.

. Gyulafehérvár (Bisterfeld Henrik tanítványa). . melyeket csak a fölvilágosodás tudott megoldani.Scholastica A király és az urak kötelességei közé tartozik.Ismételjen gyakran. és kidolgozott egy reformtantervet (ez az első teljes magyar egyetemi programtervezet).A történelmi részben föltűnő a magyar vonatkozású adatok hiányossága. Ramus. Amesius.Barcsai Ákos fejedelemnek nyújtotta be. . pl. • Célja a kishitűség eloszlatása. Iskola azért szükséges.Elismeri a népfelség elvét: a zsarnokká lett uralkodót a nép alkotmányos szervei eltávolíthatják. ehhez kapcsolódik logika. . • A tanulásra való fölkészülést segíti. a nehézségekkel való szembenézés.Iskolai könyvnek szánta. Gondolkodásának kialakulásában szerepe volt Descartes eszméinek. hogy a házi. De ismerteti a tanulók kötelességeit.Mutasson távlatokat. építészet. • Retorikus próza. mit kell még a tanulóknak az életben megtanulni. • Ez a legszebb magyar írása. 1654-ben két kisebb műve keletkezett. gazdaság. Életművében olyan problémákat vetett föl.Mintája Alsted Encyclopaediája volt. . könyvtár. .) Apáczai Csere János (1625–1659) Bekapcsolódott az európai enciklopédizmus áramlatába. 1648-tól holland egyetemekre járt.Tartson gyakorlatot disputáció formájában. elmaradt részben lett volna a nyelvi és retorikai leírás. hibás volta. nyomda.Csak a szükséges tudásanyagot tárgyalja. . . menza. Albertus Magnus. 1658.A tudományok összefoglalásának igénye Bisterfeld előadásaiból származik.Erősen természettudományos jellegű. hogy az unalmasságot elkerülje. . a természet bemutatása. Iskolái: Kolozsvár (reformátusok tanintézete). mértan. . Itt főleg saját elgondolásait közli. . Utrecht. hogy az országban levő összes iskoláról gondoskodjanak. földrajz. botanikus kert.Latinul kezdte írni. . . etika. neveléstudomány és teológia.Magyar logikácska. míg tanítványai meg nem értették.Alkalmazkodjon a tanulók értelmi képességeihez. Az anyanyelvű iskoláról nyújt vázlatos képet (városban és falun is egyaránt szükséges). Scribonius. sőt meg is ölhetik.A tizenkettedik.A Kopernikusz. A gyulafehérvári akadémia tanára lett.és Galilei-féle napközéppontú rendszer híve.Követeljen szigorú fegyelmet. mintája: Ramus. Alsted. . majd a tizenegy rész magyarul készült el. .A Descartes-i metafizika és ismeretelmélet leírásával kezdi. A modern racionalizmus és a karteziánus filozófia első magyar képviselője volt. számtan. Leírja a jó tanító munkájának alapelveit.Kitér még más dolgokra is. . Regius. 1655. és a jó ismeretszerzés módjait is. történelem. csillagászat. • A gyermek Rákóczi Ferencnek ajánlotta. 128 . Magyar encyclopaedia.Egyszerre csak egy dolgot tanítson. . .Forrásai: Descartes.Adjon időt pihenésre.Tanács (pedagógiai irat): • Joachim Fortius flamand író nyomán írta.Négy fakultásból álló teljes egyetem fölállítását akarja. . . Althussius. filozófia. de az okkult-misztikus tanítást nem sajátította el. . • A Tanács ennek a függeléke. . eklézsiai és polgári társaságbeli rend jobban épülhessen. 1651: feleségül vette Aletta van der Maetot. 1648–1653: Utrechtben telepedett le. . de módjával. . A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (239–257. politika.

saját pénzén nyomtatja. Retractatiō. és a reneszánsz újító szerepét a kultúrában.Méltatlanul támadják. Bázel (orvosi diploma). .1680-tól az enyedi kollégium tanára.Fölismeri az anyanyelvű irodalom fontosságát. • Sajátkezű kézirata is ránk maradt. • A tudás leszármazását.Kiadványai elé saját maga ír előszót. . . . antik retorika. 1656-ban a kolozsvári iskola vezetője lett. Győr. Iskolai székfoglalói: a művelődéspolitikai írásai közé tartoznak. minél olcsóbban.Nagyenyeden tanul. Fogarason iskolamester. . • Sapientia: kifejezi az egész Encyclopaediát. • Használta a székely tájnyelv szókincsét. . • Balassi és Rimay istenes énekei.Sok könyvet saját kezdeményezésre ad ki. .Ügyel a magyar helyesírás egyesítésére. Apafi Mihály nevelője.Csécsi János. . magyar alkalmazását vázolja. majd 1677-ben udvari orvos. • Pápai Páriz Ferenc és Felvinczi György művei. 1797: Bod Péter sok jegyzettel és kommentárral kiadja. .Kiindulópont: a bibliakiadás. .- A vallás lényege az erkölcsös és istenes életre irányított akarat. . 1695. .Barátja és segítőtársa. 77 1618-1667 (Pápa-Gyulafehérvár). . . Rákóczi György udvari papja. Nagyenyed. Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702.Alacsony sorból származik. 1698.Verseiben föltűnő a társadalombíráló hang. Kaposi Juhász Sámuel: kijavíttatja velük a Károli-bibliát. • Itt is antik retorikát alkot.Latin nyelvű filozófiai értekezés.Papi pályára készül. II.A református zsinat nyilvános bocsánatkérésre kényszeríti. . Tanítványa: Bethlen Miklós. 129 . .Fogarasi Mátyás adta elő. 1803: Rájnis József sajtó alá rendezte az új kiadását. Gyulafehérvár. • Nyéki Vörös Mátyás verseinek új kiadása. • A latin nyelvű Apologia. Alsómisztótfalu–Kolozsvár) . . . Pápai Páriz Ferenc Életnek könyve című verses művében állít neki emléket. Várad. de nyomdász lesz. . 1653. • Hibája a szemléletesség hiánya. hogy a művelődés miatt minél több bibliát adjon a nép kezébe.A legnagyobb magyar nyomdász.Szempontjai nem vallásosak. 1697. • A magyar nyelvű Mentség. Dés–Nagyenyed) .Apja Pápai Páriz Imre író77. . • Iskolaügyi gondok foglalata. református pap. 1656.Az iskolák felette szükséges voltáról.Regius materialista tételével (a lélek a test megjelenési formája) vitatkozik. és Amszterdamban letelepszik. és hazája elmaradottságát. . • Tudatosan mellőzte a retorikát.1680: Hollandiába indul. ez Apáczai polgári kritikájának a tovább vitele. Idegen szavakat alig használt. Pápai Páriz Ferenc (1649–1716. Kolozsvár. egyházi író. 2. hogy a kiadások helyesírási és tartalmi szempontból kifogástalanok legyenek. . egyszerűsítésére.Nagyon figyel rá.Tőle származik az első nyomtatott grúz abc. célja. • Szőnyi Nagy István: Magyar oskola. .Erdélyi Féniks. Az emberi értelemről. és ingyen osztja szét. ellenségeit ebben még nem nevezi meg. • Nagyhatású buzdító beszéd (protrepikos).Városi orvos Nagyenyeden. . . . A világi műveltség népszerűsítői 1. erre két művel válaszol.Tanulmányok: Apáczai iskolája. .Apologia Bibliorum: latin nyelvű. • Kiemeli az arab művelődés érdemét. 1658.A bölcsesség tanulásáról.

• 1671: római föliratokat gyűjtött Hunyad megyében. és a puritánusok alatt fölélesztett nyelvművelő és nyelvészeti törekvések betetőzése.  A nemesség történeti tudatát akarta fölébreszteni. Kolozsvár.  Terve volt egy tudós társaság fölállítása is. Kolozsvár.  Előszó (1705): itt mondja a legélesebb bírálatot kora társadalmi és művelődési viszonyairól.  Kiadását II. Fölméri az ember vallásos.  A tudományt hirdeti a puszta hittel és a babonával szemben. és azt a fölfogást. Kolozsvár. Kolozsvár. és ezen a címen adja ki.  Ez az első protestáns egyháztörténeti munka. mint a puritán íróké.  Hatása a fölvilágosodás korára is átnyúlt.  Tótfalusi Kis Miklós halálára írta. de ez kézirat marad. hanem a pax. félig latin megjegyzéseit. a kiegyezés előtt és után a nemzeti függetlenség ügyét szolgálta. Adalékok a pozitivizmus és a szellemtörténet bírálatához A kuruc költészet fölfedezője: Thaly Kálmán. • Ars heraldica (Címertan. Rákóczi Ferenc. . . hogy a közembereknek ír.  Modern gondolatokat tartalmaz. XXIV.  Különbséget tett a tájnyelvi és a köznyelvi szavak között.  A szótárhoz Csécsi János írt függeléket Nyelvtani és helyesírási szabályok címmel.A Bach-rendszer alatt. 1696: részben franciából való fordítás.  Lefordítja magyarra is (Romlott fal építése.  Megkockáztatja azt az állítást. a francia akadémia mintájára. befolyásolva az irodalmi nyelv kialakulását. • Életnek könyve.  A lélek és a test békéje elválaszthatatlan. Rákóczi Ferenc támogatta. 1685). • Rudus redivium (Szeben.- - - Célkitűzése világibb. 1698: fordítás németből.  A köznyelvhez sorolta a székelyt (ők szerinte is a hunok utódai). 1680: franciából fordította. illetve a műveltségét emelni. hogy a bibliabeli gyógyulásoknak is természetes alapjuk lehetett. • Pax animae. • Pax sepulchrī.  Az első nyomtatott magyar nyelvű orvosi könyv. hogy a betegség Isten büntetése. • Dictionarium Latino-Hungaricum (Lőcse. Munkássága másik fontos ágához tartoznak a történeti tárgyú művek. • Nála van Szenczi naplójának a kézirata.  Elutasítja a naiv csodavárást. Vezetője tehát nem a puritánus pietas. 1684):  Heidelbergben lemásolja Bethlen Gábor és David Pareus levelezését. • Pax corporis. 1694):  Latin nyelvű. Újszerűsége.  Ez az első magyar címertan. 1691-ig ide írja félig magyar.  Bírálja a nemesség kulturálatlanságát is. Mikes Kelemen és a kuruc kor költészete Varga Imre: A kuruc költészet kérdésének története. Kolozsvár. morális.  Ez az első magyar nyomdatörténeti földolgozás. • Szenczi kezdeményezéseihez visszanyúlva akarja összefoglalni a református egyház emlékeit. 1708):  Ez a Szenczi által kezdett. társadalmi és egészségügyi problémáit.Romantikus képet rajzolt Rákócziról és kurucairól. 130 . • Pax aulae. 1690: önálló szerkesztés. de ez az ő ideálja volt.

főleg szerelmes dalokkal. .Ebben az időben egyedül Ady Endre reagált helyesen e költészetre (ösztönösen látta meg a kurucság igazi értelmét). .Tudatosan visszatért a XVIII. . .Nem veszi figyelembe a gazdasági. Ocskay Lászlórul.Régi irodalommal foglalkozó része 1937-ben jelent meg.Többre értékeli Thaly költeményeit. újra szerez. . illetve csak bizonyos tartalmi körülhatárolással.A legszebb költeményekről derült ki. Varga szerint nem különíthető el a kuruc költészet a többi korabeli kategóriától.Szekfűre támaszkodva megalkotta a magyarság hamis jellemzését. (Hamis ez a besorolás. Szekfű Gyula: .Nagy szerepe van a nacionalista vulgarizátorok között. társadalmi viszonyokat.Bujdosó magyar alapélményei: függetlenségvágy.Új kuruc költészeti antológiát tett közzé (pozitivista ellenhatás).Helyteleníti a kuruc költészet önálló egységként való tárgyalását. Egyszerűen a magyar irodalom részeként tárgyalja még: Toldy Ferenc. .A kétségtelenül hiteles kuruc verseket is gyanúba vette. amelyeket hozzáad a kuruc dalokhoz. • Ennek eszményképe nem Rákóczi kuruc fejedelemsége.Most nem ideológiai. . Erdélyi Pál: . . Káldy Gyula: .De súlyos tévedése: sem a kuruc költészetet.Védi Thaly Kálmán szerzőségét. Féja Géza: . . . hanem Thaly szövegeinek filológiai vizsgálata.Már a hun mondák illúzióit is rombolta. Beöthy: nacionalista. .Önkényesen kiegészít. ugyanakkor a latin és germán szellem befogadása. hogy hamisak.Valóságosnak elfogadott. így a kuruc költészet elvesztette népköltészeti jellegét (megingott a kuruc költészet létezésének pozitív hite is). század katolikus történetíróinak Habsburg-párti álláspontjához. 1913-ban hozta nyilvánosságra. . .A kuruc költészetet népköltészetünk történeti részének tekinti. . Esztergom megvételéről. . .A Rákóczi-szabadságharcot tragikusnak tartja. . . melynek élén a katolikus Habsburg király áll. .Külön csoportként emeli ki a bujdosó énekeket. vagy maga költ. . sem a mozgalmat nem tartja forradalminak. így ez sem vezetett a kuruc költészet reális megismeréséhez. Kuruc jellegű. - 131 . világnézeti koncepció vezette. .Ítéletét Szekfű és Prohászka hamis képei befolyásolták. Arany László. Riedl Frigyes: .Bujdosás: jellegzetes magyar állásfoglalás a sorssal szemben. . Prohászka Lajos: .Helyes megállapítása: a kurucság belső formája Zrínyi Miklós környezetében bontakozott ki.„A népivé lett főúri irodalom” cím alatt éppen csak megemlíti.Tárgyukat a kuruc mozgalmakból merítik. • Hanem: Regnum Marianum. mert magyar magyar ellen harcolt. . de hamis képet erősített meg. Szerb Antal: . mint a valódi kuruc dalokat.Tévesen állítja: nem beszélhetünk a kuruc költészet népi jellegéről. és a tévedéseket (az irodalomtörténet) a végletekig vitte. . mert az irodalomtörténetet szociológiai szempontból osztotta korszakokra.A Horthy-rendszer átvette tőle a kuruc szabadságharc lekicsinylését.Közöl „egyesek által” neki tulajdonított verseket: A kölesdi harcról. Rákóczi-témájú versek keletkeztek az 1848-as szabadságharc idején is. ezzel kirobbant a hitelességi per. torzsalkodás.Kortársai és követői sokkal jobban misztifikálták (Rákóczi lobogója a magyar nacionalizmus zászlója lett). idegen elemek elleni küzdelem.Tolnai Vilmossal egyidejűleg.) .A gyűjteményt kiegészíti. harciasság (bőszültség).A harcokban részt vett hősökről szólnak. A per negatív hatása még: csak a hamis versekre irányult a figyelem.

búcsú. Bécsben könnyelmű és előkelő társaságba kerül. hogy olvasson. . sóvárgás. Itt kezdi írni Vallomásait (1716). alkalmi köszöntők. Lengyelország után Párizsba hajózik. anyja Zrínyi Ilona.A kor függetlenségi vagy társadalmi törekvéseit fejezik ki. a császár engedélye nélkül veszi el. A kuruc költészet nem népköltészet. házasság. Erdély legáltalánosabb műfaja a pasquillus78 volt. Róma). 1703–1711: szabadságharc. mely egy római szoborról kapta a nevét. . és a magyar nyelvűek hiánya. - - - 78 Személyeskedő prózai vagy verses gúnyirat. I.Katonaköltészet. Szigorú életmódja és janzenista olvasmányai elmélyítik sztoikus és szentimentális hajlamát. majd itáliai körútra indul (Velence.): Rákóczi Ferenc Élete 1676–1735 (Borsi–Rodostó) Apja. és megkapja a felséges címet. a Wesselényi-összeesküvés egyik vezetője. de erősödik benne a németellenes hang. (Életének törökországi szakaszáról Mikes ír Leveleskönyvében. I. 1694: Sáros megye örökös főispánja. • Történeti és állambölcseleti művek. valamint kimondatja a Habsburg-ház trónfosztását. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (371–387. . külföldre akar menni.Mindennapi élethez kötődők (lakodalom. átlépi Magyarország határát. és családja múltját. az elvilágiasodás és az elnépiesedés. 1704: erdélyi fejedelemmé választják. Sárosi gróf álnéven több mint egy évet tölt itt). 1720: Rodostóban jelölnek ki neki szállást. olasz. 1703: az érte küldött követekkel hazatér. A XVII. a janzenizmus egyik fellegvárába vonul vissza.és szépirodalom. mostohaapja: Thököly Imre. Genova. Lajosnak írt levelét elfogják. • Hadászati. 1707: beiktatják erdélyi fejedelemségébe.Csúfolók. Rákóczi Ferenc. Emigrációba kényszerül (Dancka. Az interkonfesszionalizmus jellemzi. hódolás. a lírai elemek gyakorivá válnak. század végén megjelenik a szegénylegény-költészet. nép szenvedése. szakítás. .. 1697: fölkérik az első népi kuruc fölkelés vezérének. Erdélyben a nemesi politikai költészet egyik típusa alakul ki. népi költészet (nem a kollektív keletkezés elképzeléséről van itt szó).Vallásos énekek.Szerelmes versek (bók. Firenze. 1701: egy XIV. Felesége: Sarolta-Amália Hessen-Rheinfels-i hercegnő. A prágai egyetemen tanul. Milánó. érzéki szerelem kifejezése). és irreális terveket sző győzelmes visszatéréséről.) Az itteni magányban megerősödik benne fejedelmi kiválasztottságának tudata. • Föltűnő a nyelvkönyvek (görög. A börtönből megszökve Lengyelországba menekül. A vitézi költészet Rákóczi György és Zrínyi harcaival újraéled. Nevelői katolikusok. . temetési búcsúztató. Érdeklődési köre. Lipót a magyargyűlölő Kollonich bíborosra bízza nevelését. hanem közösségi. természettudományi és politikai munkák. majd Emlékiratait. 132 . természeti csapások). 1705: a rendek vezérlő fejedelme (szécsényi országgyűlés). • Egyháztörténeti és vallásos könyvek. így újfajta. panasz. spanyol. francia) nagy száma. • Szórakoztató. 1715: a Grosbois-i kamalduli kolostorba. Ekkor hozza létre Magyarország és Erdély unióját.Mesterségdicséretek. Itt engedik. aki a csehországi Neuhausba küldi. hogy elfelejtse anyanyelvét. de találkozik Bercsényi Miklós ungi főispánnal. mint Caesar a Rubicont. ahova sok vers tartozik. lírai históriás ének alakul ki. . és tervezni kezdik az osztrák uralom lerázását. A kuruc költészetet nem lehet összekeverni a kuruckor költészetével. így a bécsújhelyi börtönbe kerül.

Versei Lubomirska Ilona Erzsébethez (lengyel hercegnő, Sieniawski Ádám felesége) írt vers. • 1701-1711 közt szerelem és politikai érdek fűzi hozzá. • Ez az egyetlen fönnmaradt, hiteles verse. • Nyolc soros, francia nyelvű madrigál. Rákóczi Ferenc buzgó éneke: • Neki tulajdonították. • 1703-ban íródott, Magyarországon. • Verses ima is lehet, és rokonságot mutat Rákóczi tábori imájával (1703). • Mindkettő a Mária-kultuszt hirdető, katolikus szemléletű, de protestáns irodalmi hagyományra épülő mű. • Rákóczi Máriája Habsburg-ellenes. A költő Rákóczira vonatkozó hagyomány olyan erős, hogy a XIX. század elején még a Rákóczi-nóta szerzőségét is neki tulajdonítják. Imádságai és beszédei (oratio; mindkettő). Alázatos imádság (Debrecen, 1703): • A kuruc sereg számára írt hivatalos imája. • A magyar kiadáson kívül németül, latinul és csehül (Lőcse) is megjelenik. • Felekezetközi jellegű. • A keresztény felekezetek egyesítését célzó politika szimbóluma. Imái: • Az igazságtudat, a bűnbánat, a kegyelem jellemzi őket. • A vallásosság és a politikai meggyőződés összefonódása figyelhető meg bennük. • Inkább harcra buzdítanak. • Nagy részük prózában írt líra. Beszédeinek három típusa volt: • A katonái előtt mondott tábori beszéd. • Az országgyűlési szónoklat. • Az üdvözlő beszéd. Csak két hiteles beszédét ismerjük: • Ütközet előtt mondott beszéd. • Gyömrői beszéd; 1705. Rá is jellemző a kor szónoklatainak két fő vonása: a történeti példákra való hivatkozás és a lírai magatartás. Szónoki stílusa barokk zsúfoltságú és patetikus. Ez a legtermékenyebb területe. Diplomáciai leveleit latinul és franciául, hazai leveleit magyarul írja. Ismeri a levélírás szabályait, és a klasszikus latin episztolát is.79 Kiemelkedik Bercsényi és Rákóczi levelezése. A bizalmasabb levelekre az élőbeszéd közvetlensége, a társalgó hangnem jellemző. De lehet kemény hangvételű, keserű, együttérző, szelíd, okosan érvelő. Irodalmi érdekességű Sieniawska hercegnővel váltott francia nyelvű szerelmes levelezése. Francia nyelvű; a szabadságharc eseményeit írta meg benne. Egy Brenner-féle kiadásban80 jelent meg; Hága, 1739. Bevezető dedikációja: Levél az Örök Igazsághoz. Memoárjait a hazai dolgokra szűkíti. A megtörtént dolgokat úgy akarja láttatni, amint az politikai elképzeléseinek megfelel. Kíméletlen és nyílt kritikával illeti a rendeket: a katolikus klérust és az arisztokráciát. A szabadságharc elbukásának fő okát a rendi-nemesi osztályönzésben látja.

-

-

-

-

-

79

Levelezése

Emlékiratok; 1717

A kuruc kori levelek jellegzetessége, hogy a levélírók nemcsak híreket és utasításokat közöltek bennük, hanem rögtönzött karcolatokat, tragikus élménybeszámolókat, komikus helyzetképeket, politikai vagy erkölcsi elmélkedéseket. 80 Histoire des revolutions de Hongrie

133

-

-

Azokat a mozzanatokat válogatta ki, melyek leginkább érzékeltetik a háború sorsát meghatározó erőket, és saját szereplését. A könyv vége már vázlatos, a fejezetek rövidülnek, érződik rajtuk a sietség. A tömörségre való törekvés és a történeti célzat háttérbe szorítja a szépírói fantáziát és a kalandozást. Csak miniatűr novellisztikus részek vannak benne. • A főúr és a rongyos sereg találkozása a Beszkidek lábánál. • Bercsényi és Forgách összetűzése a hadiszemlén. • A nép menekülése a harc utolsó napjaiban. Szerkezete áttekinthető, hangneme tárgyias.

Vallomások81 Latinul írta; az önéletrajzzal kezdte, majd az emigrációval folytatta. (Közben írta meg az Emlékiratokat.) Három könyvből áll. • 1700-ig tart: 1716/17, Grosbois. • 1717-ig tart: 1718, Drinápoly, Jeniköj. • 1719-ig: Jeniköj. - Belső lélekrajzot és lelki fejlődést akart írni. - A keresztényi alázat és a fejedelmi öntudat feszültsége végigvonul a művön. - Az önéletrajz és a meditáció nem forr össze szerves egésszé, hanem párhuzamosan fut, egymást váltogatja. - Két mozzanat emelkedik ki. • Ifjúkori fejlődésének rajza. • A haza, a nép iránti szeretet fölfedezése. - Nagy fordulat következik be akkor, amikor a Napkirály udvarából visszavonul. • A világi szépirodalomtól a vallásos könyvek felé fordul. • A Szentírást is elkezdte olvasni. • A világi élményei hatására nosztalgikus hangulatba kerül, de ezért bűntudat fogja el, és teljesen befeketíti önmagát.82 - A második könyvben a történelmi környezet elhalványítja az erősödő lírai hangot. - Teológiai fejtegetései elvontak és homályosak. - Könyve utolsó részei átvezetnek a vallásos meditációkhoz. A két mű szervesen összetartozik. Vallásos és állambölcseleti elmélkedések 1718/19: megírja első janzenista szellemű meditációit. • Ezek kerete: soliloquia.83 • Két szerzetes nézi át őket, akik a dogmákkal szemben liberális, a szigorú katolikus vallástól mindig elhajló elmélkedéseket eretnekséggel vádolják. 1721: egy újabb elmélkedés-sorozatot írt. • Az ószövetségi könyvekhez latinul és franciául ír. • A befejező rész 1731-ben készül el. • A formája ennek is soliloquia. Meditációira hatással voltak Bona kardinális aszketikus barokk művei, Kempis Tamás munkája és a Biblia. Két állambölcseleti munkája 1722-1725 között keletkezett francia nyelven. • Egy keresztény elmélkedései a polgári élet és az udvariasság elveiről. • Értekezés a hatalomról; függeléke Szent István Intelmei. A két mű Rákóczi végrendeletével együtt jelenik meg nyomtatásban; Hága, 1751; kettős cél. • Fiainak akar útmutatást adni uralkodói hivatásukhoz. • Ki akarja fejteni a bibliai tanítással összhangban levő uralkodási elveit, és meg akarja rajzolni a keresztény abszolút uralkodó eszményképét.

-

-

-

81 82

Confessiōnēs „Színházban szereplő színész élete volt az enyém, adtam a keresztényt a papokkal, katonát a katonákkal, politikust a politikussal szemben. Elmesélgettem és elhazudgattam… a nőknek és azoknak, akik nekem akartak tetszeni.” 83 Ez egy augustinusi műfaj; Istennel való magánbeszélgetés.

134

A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, 514–527.: Mikes Kelemen 1690–1761; Zágon–Rodostó Református köznemesi családban született. Apja: zágoni Mikes Pál, anyja Torma Éva. 1691: apját a császáriak elfogták és Fogarasban halálra kínozzák. Mostohaapja: Boér Ferenc (hatására anyja vele együtt katolikus hitre tér). Kolozsvárott tanul. Rákóczi mellé kerül belső inasként, majd Lengyelországba is követi. Vele megy Párizsba, azután pedig Törökországba is. Leveleit Gallipoliban kezdi írni (azt gondolja, törökországi tartózkodása átmeneti). 1720: Rodostóba telepítik. Kőszeghy Pál leányát, Zsuzsit feleségül venné, de ő, akarata ellenére, Bercsényi felesége lesz. 1736-39: az ekkor zajló török-osztrák háborúban Mikes eljut az erdélyi havasokig, s fölébredt honvágya miatt Mária Teréziától kér kegyelmet, de nem kap.84 A Törökországi levelek85 • 1758-ig 207 valódi keltezésű levelet írt, egy P. E. monogramú, fiktív erdélyi hölgyhöz, akit édes nénjének nevez. • Nem történelmet, nem krónikát akart írni, de a napló igénytelen műfaja is távol állt tőle. • A francia klasszicista levél jellemzői.  Társalgó hangnem.  Lebilincselő gondolatszövés.  A titkon nyilvánosságot is föltételező félmagán jelleg.  A műgond határát súroló tetszeni vágyás.  Választékos nyelv.  Érzelmi-lelki élet finom ábrázolása. • Mikes bizonyára találkozott fiktív levélgyűjteményekkel is. • A sok levél megírása egy idő után már magával vonta a képzelt levelezés fönntartásának igényét. • Erős érzelmi hullámok figyelhetők meg bennük. • A Leveleskönyv utolsó darabja 1758-ban kel, ekkor ugyanis engedélyt kap, hogy levelet írjon rokonainak. Ezek a misszilisek szoros rokonságban vannak a fiktív levelekkel: mindent leír bennük, még a Rodostóról írt versét (1721) is elküldi. • A Leveleskönyv nem tekinthető egyetlen nagy szabású műnek. • A levél nemcsak keret, hanem Mikes irodalmi szerepjátszásának játékos formában való megjelenése. • Mikes levélformája a maga kötetlensége folytán a legváltozatosabb anyagot foglalja magában. • A levelek legfőbb varázsa a mikesi személyesség, az egyéni szín; folyton visszatérő, legállandóbb témája a hazája iránti őszinte sóvárgás. • Példái és novellái a szórakoztatás szándékának köszönhetik megörökítésüket. Mikes a vallásos elmélkedésből minden átmenet nélkül csap át profán dolgok elbeszélésébe. Legendai és bibliai motívumok fölhasználásánál már nem a csodahit, hanem a különlegességek iránti érdeklődés vezeti. • Különösen kedveli a nőkkel kapcsolatos históriákat, furcsaságokat. • Példát mindenhez tud mondani. • Kedveli az alliterációs formákat. • Jellemző stílussajátossága a szemléletesség. A közönséges szavakat tréfással helyettesíti: a hajó tengeri ló, a szolgáló bóbitás fogoly. • Idegen szavakat alig használ, kerüli a latinos mondatszerkesztést. A fordítások. • Már az 1720-as években elkezdi, 1740-től pedig erre helyeződött át működése súlypontja. • Összesen tizenkét prózai munkát fordít franciából. • Csak egy szépirodalmi van köztük (Mulatságos napok), a többi elmélkedés, értekezés. • Jelentős csoportot alkotnak a janzenista szellemű könyvek. • Kalauz: eredetileg 1724-ben készül el, de 1744-ben átjavítja, 1751-ben pedig teljesen átdolgozza.

-

84 85

„Ex Turcia nulla redemptiō.” – Törökországból nincs visszatérés. Az első kiadójuk, Kulcsár István nevezte el így őket (1794).

135

) • A kéziratos gyűjtemények közül a Gyöngyösi-toldalékból és a Petri András-énekeskönyvből is vannak énekek. A címlap hátán Szegedi Lénárd Ferenc (1614–1675. Beatae Virginis Mariae et Omnium Sanctōrum Honōrem. A népszerű barokk líra és a katolikus egyházi népénekek Holl Béla összegzése a Cantus catholiciről86 Szőlősy Benedek (1609–1656. Selesi. Nagyszombat–Litovica). vagyis a kollégium anyagi ügyeiben kisegítő gondnok lesz. Később működik a szendrői. és a római Collegium Germanico-Hungaricumban tanul. Énekei. 1630: belép a jezsuita rendbe. 1675: mindhárom jezsuita kiadásban megjelent énekeskönyv címe Cantus catholici. 1651. és székhelyét is ide helyezi. majd a túróci rezidencián.XXV. Sölösi. és az evangélikus polgárok miatt hagyja el az adatokat. valamint Palkovich Márton nekrológjából. aki Szegedi halotti búcsúztatóját is mondta (bizalmasa és gyóntatója is). ezek régi protestáns gyűjteményekben is megtalálhatók. Hajnal ájtatos könyve. • Az első kiadás 80 latin. 1640-től a nagyszombati templom szónoka. • Négy karácsonyi ének XVI. • Esztergomi kanonok. cseh (szlovák) vagy lengyel eredetű.és egy B-variáns (a kétféle szedés oka ismeretlen. majdnem mindig latinból való fordítások (Csak két esetben bizonyítható közvetlenül a cseh Halotti Beszédből való fordítás.) 1654-ben egy hasonló szlovák-latin énekeskönyv is megjelenik. 1639: pappá szentelik. Ausztriában novícius. • Szőlősy fölhasználja a korábbi katolikus forrásokat (Telegdi Miklós posztillás könyvei. A latin ajánlás Kisdi Benedek egri püspökhöz szól. Znióváralján. hitoktatója és gyóntatója. Szelepcsényi György (1595–1685. egri püspök és királyi kancellár. (Ekkor rendezte sajtó alá szlovák nyelvű énekeskönyvét. • A bécsi Pazmaneumban. Első kiadása (1651) a szerkesztő és a nyomdahely föltüntetése nélkül jelenik meg. a betűtípusok tanúsága szerint Lőcsén. műveltségét és nyelvismeretét. • A legtöbbször protestáns forrásból származó fölött szerepel. századi nyomtatott gyűjteményekre vezethető vissza. A Cantus catholici 1651-i kiadása - - - - 86 Cantus catholici: az első egységes szempontok szerint szerkesztett kottás latin-magyar énekgyűjtemény.) Létezik egy A. illetve a jezsuita római központi levéltár nyilvántartásaiból. A gyűjtemény 26 éneke fölött olvasható a „régi ének” cím. erdélyi. majd a győri grammatisták osztályát vezeti. • 1671: visszaveszi a protestánsoktól a kassai ősi templomot. aztán a szepesváraljai rezidencián. Miközben Nagyszombatban az elemistákat tanítja. 87 Életéről Dobronoki György naplójából lehet sokat megtudni. Megkapja a subminister címet is. Pázmány Imádságos könyve: Balassi. az apró változtatások helyesírási jellegűek). és 112 magyar éneket tartalmaz. váci. • A magyar énekek forrását tekintve bizonyos rétegződés figyelhető meg. 1625-től Nagyszombatban tanul. • XVII. Azoknál a szövegek. köztük Pécseli Király Imre és Szenczi Molnár Albert egy-egy éneke. (A nyomdász protestáns. és még ebben az évben rábízzák a kollégium vezetését is. Bécsben filozófiát hallgat. 1674 (Kassa). • Nehezen lehet belőle az eredetre következtetni. Szőlősy. századi protestáns forrás is van. Nagyszombat-Kassa) címere található latin föliratokkal (liliomot tartó oroszlánok). Garamszőlős–Znióváralja)87 Nevének egykorú változatai: Szőlősi. Mindkettőt Szőlősy Benedek szerkeszti. Nyéki Vörös. 136 . prágai katolikus imakönyv. Az 1674-es kiadásban valószínűsíthető Sámbár Mátyás közreműködése. Laurentius Brewer műhelyében. • Ennek jelentése nem egyértelmű. a kassai.) Ez bizonyítja Szőlősy énekgyűjtő és énekszerző munkásságát. Az énekek az egyházi év az ünnepek hagyományos rendjében találhatók. A címlapon egy szentírási idézet. és a jezsuiták rendi jelmondata88 olvasható. 88 Ad Maiōrem Deī Glōriam. ahol a dallam német.

benne a misénél használt népénekekre vonatkozó utasításokkal. • Latin-magyar versgyűjtemény (1659–1677). és erdélyi kéziratos forrásokból vette. • A provincia tanácsosa (definitor) lesz. de ő katolikus. • 545 magyar. táncmuzsikát. újabban ismét előkerült. és ekkor jelenik meg a Cantionale catholicum.• • • • • • - Esztergomi érsek (a papi pályán Pázmány indítja el). Gyűjt többszólamú egyházi kórusműveket. de folyamatos számozással. a szárhegyi kolostor gregorián miseének-gyűjteménye. - - - Boldogasszony anyánk… - 137 . • Csíkcsobotfalvi kézirat (1651–1676). Ha az ének a XVII. Támogatja a papnevelést. • Belép a ferencesek rendtartományába. 1675. de a világi papság ezt ellenezi. • 1675-ben provinciálisnak választják. Cantionale catholicum: • Három részben jelent meg. • Ősei görögkeleti vallású románok. A változatokkal. Támogatja a könyvnyomtatást. játszik orgonán és virginálon. • Mikházára. külön címlappal. századi eredet nem bizonyított is. • Kájoni-töredék (1686). Ért az orgonaépítéshez. intézményeket alapít. világi énekeket. • Kájoni-kódex (1634–1671): egykor a csíksomlyói ferences zárdában volt. mely a szárhegyi kolostor használatára készült. Jegyenye–Szárhegy) Zenei műveltsége nagy. román és cigány népzenét. • Organo Missale (1667): Kájoni orgonakönyve. (Az ő énekeskönyvében található meg. • A csíki kolostorban kezd tanulni. Kora legjobb magyar rézmetszőjének tartják. Zenei vonatkozású kéziratai. Életrajzi adatai a Fekete Könyvnek nevezett kéziratban találhatók meg.) Általános nézet: a Himnusz előtt ez a magyar himnusz. Az első 55 lap Kájoni kézírása. de a templomban nem léphet az oltárhoz. 1710–1720 között már biztosan megvolt. ő látja el a föladatokat. • Filozófiai és teológiai tanulmányait Nagyszombatban végzi. szerzetesrendeket telepít le. Tartományfőnöksége alatt szerveződik meg a csíki nyomda. • Jegenyének nincs papja. Nagyszombat. Pásztorlevélben ítéli el a pápai tekintély ellen irányuló francia gallikanizmust. • Gregorián miseének-gyűjtemény (1681): a csíksomlyói kolostorban használt graduálé. 3 vegyes és 247 latin nyelvű énekszöveget tartalmaz • Forrásai: korábbi katolikus kéziratok. magyar. • Antiphōnārum Rōmānum (1649): a zsolozsma éneklésénél használt kéziratos kóruskönyv. és 1648-ban fogadalmat tesz. így a szomszédos Egresről jön egy. majd sokáig lappangott. • Kereszteléséről édesanyja elbeszélését idézi. aki kálvinista. a Cantus catholici (1651) és protestáns szövegek. • Apostoli vikárius szeretne lenni. Ő adatja ki másodszor a Cantus catholicit. majd Szárhegyre került gvárdiánnak. a keletkezési idővel és a szerzővel Szoszna Demeter foglalkozott sokat. • A család neve a Szolnok-Doboka megyei Kiskájonról való. és nem prédikálhat. melyben utalások találhatók a misén énekelt magyar énekekre is. • Kájoni Cantionale vagy Szárhegyi Kájoni-kódex (1650?): latin nyelvű graduálé volt. • Az énekszövegeket Kájoni nyomtatott gyűjteményekből. Kájoni János (1629–1687. Érdeklődik a növénytan és a székely rovásírás iránt.

akinél magyar nyelven jelent meg ez a motívum. középkorból származó. Rövid idő alatt elterjedt. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (146–149. . Az énekeskönyvbe Pannonhalmán másolták be. itt sokáig a szájhagyomány élt. • Ferences szerzetes. Vásárhelyi András. és Máriát nagyon tisztelte. • Ő építette kolostora orgonáját. Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűződik.Kájoni János (1629–1687) • A csíki katolikusság szellemi vezére. • Ösztönzője. • 1606: Pázmány Imádságos könyvében Nyéki Vörös Mátyás Mária-himnusza olvasható.  Régi. Megvannak a manierizmusra jellemző rímek. .) A katolikus egyházi ének fölvirágzása Középkor vége: a magyar nyelvű templomi éneklés már megvan. az egyik Estvéli énekben. Magyarország Mária országa. játékos alliterációk is. talán ő a szerzője a Lupuj vajdáról szóló históriás éneknek. A katolikus népének fejlődése . 318–321. Néhány helyen határozott jambikus lejtés figyelhető meg. századi protestáns énekköltés alkotásai. csíki katolikusokhoz el sem jutott. zsoltárok (kevesebb. később tartományfőnök.  Neves protestáns költők versei. nyomtatványok.- - - Esze Tamás szerint lehet régebbi is az alapszöveg. ezért helytálló az egyik variáns neve: A régi magyarok éneke. 138 . s fölállította benne Erdély első katolikus nyomdáját. Latin címe: Melōdia dē Beate Virgine. pl.  Az énekeknek három csoportja van. Szerzőjét tekintve volt olyan nézet.  Beosztása: egyházi évkörhöz tartozó énekek. Szenczi Molnár Albert. pl. A Patrona Hungariae-toposz magyar sajátosság. • 1651: első nagy gyűjtemény. talán kezdeményezője volt a csíksomlyói ferences színjátszásnak. • Csíksomlyót kulturális központtá fejlesztette. • Világi dallamokat is följegyzett.  Szőlősy Benedek jezsuita állította össze. • A Bonifacius nevet ki lehet olvasni a szövegből. röviddel 1715 után. Pécseli Király Imre. • Három Bonifácot találtak. Cantus catholici. • 1634: Kuun-kódex. Stabat Mater dolorosa…  Folklór-alakítások nyomai is megfigyelhetők. Országfölajánlás máshol is volt (pl. de ők nem nevezték így magukat. Jelennek meg kéziratok. Lengyelországban). Nyéki Vörös Mátyásnál és Rimay Jánosnál.A Cantus catholici és több kiadása már nem felelt meg a nagyszámú katolikus lakosság igényeinek. különböző alkalmakra írt szövegek. Megtalálható még Esterházy Pálnál.  Többnyire a latin szöveget is közli. tudott magyarul. pl. • 1607–1608: Pápai János jezsuita foglalt bele teológiai művébe három éneket.Az erdélyi. • 1630–1631: Petri András csíkszentkirályi rektor írt össze gyűjteményt.  Az erdélyi kéziratokat nem tartalmazta. Csordapásztorok… Legfontosabb sajátság: a szöveg zeneiségére vigyáz. mint a protestánsoknál). hogy népének. de az első kettő alig tudott írni-olvasni. A rekatolizáció az anyanyelvű katolikus egyházi ének fölvirágzásának időszaka is. kéziratos gyűjtemény.  Az átköltésekre jellemzők a barokk vonások. Az első. • 1628–1629: Gyöngyösi-toldalék. • Lancsics 1695-1737 közt Pannonhalmán volt. sokat írt. A mai vélemény szerint szerzője egy Lancsics Bonifác nevű bencés szerzetes. pl. szájhagyomány útján fönnmaradt katolikus énekek.  A XVI. de a reformáció terjeszti el. • Gyűjtött és írt énekeket. - A népszerű katolikus szépirodalom 1.

Egy szöveg sem maradt fönn. ezek aktuális vonatkozású. nagypénteki. • A lakosság anyanyelvének megfelelően adták elő (magyar. hogy a jelzők állandósulnak. A népies katolikus színjátszás legfőbb formái: betlehemi. A latin nyelvű jezsuita színjátszással ellentétben ez magyar nyelvű. A népies katolikus színjáték A leghatásosabb és legnépszerűbb irodalmi eszköz.: ecsegi betlehemes játék (Szent Kereszt Társulat jegyzőkönyve). 1693. román). Ünnepi alkalmakkor előadott misztériumjátékok. néha teljesen. • A ferencesek úrnapi és betlehemes játékokat adtak elő. • A népi jelleg megnyilvánul például abban. Pl. 5. de valószínűleg a passiójátékot is űzték. Ez középkori hagyományra támaszkodott. a széleskörű elterjesztés volt a szándéka. • Gyűjteménye: Soltári énekek és halottas énekek. Ilyés István (1650–1711) • Esztergomi kanonok. Nyugat-Magyarországon volt nagy szerepe. • Főleg nagypénteken és úrnapján rendezték a jezsuiták. • A csíki népénekek archaikus karakterű. és élesen elkülönült a jezsuita iskoladrámától. • Egy töredék maradt fönn: 1668-ban Rozsnyón adták elő. • Ez a passió vagy a frigyszekrény történetét dramatizálta. Egyik csoportjuk a térítő propagandát szolgálja. Csíksomlyó. úrnapi misztériumjáték. • A ferencesek népies színjátszása kiterjedtebb volt az átlagosnál. melyek komikus vonásokat is tartalmaznak. de az eredeti szövegeket átformálta. Nagyszombat. Pl. német. - - 139 . • Ezt formai korszerűsítésnek szánta. A legélénkebbek a pásztorjelenetek.- • Fő műve: Cantionale catholicum. minimális cselekménnyel. a tékozló fiú történetét az úrnapon alkalmazták. szlovák. 1676. Rövid jelenetekből álltak. • Nagyrészt protestáns énekeket tartalmaz. piaci előadások.

század (Nagy Péter) Úgy tartják. Érdemük. hogy a magyarországi városokban latin és német nyelvű vallásos játékokat adnak elő. Hont Ferenc. • Bornemisza Péter: Élektra.Válaszúti György: Debreceni disputa • Tizenöt év telt el Sztárai dialógusai óta. ami fordítás. . előadásra szánták-e. 16–18. 140 .  Szophoklész figuráit a XVI. Az igaz papságnak tiköre). • Esztétikailag ma kevésbé élvezetes. a XVI.  A történet a görög mitológiáé. Bayer József. az unitáriusok győzelmét hirdeti a „kálvinista” pápa fölött.  A Mester az eszményi prédikátor. századi főnemesi udvar embereire formálja át. A dráma jelentkezik a legkésőbb: az első drámai emlékünk.  Az általános keresztény ideálokat ábrázolja. csak példázat. • Ez egy dialogizált politikai gúnyirat. Dömötör Tekla. hogy e drámákat előadták-e.Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról • Jól mutatja a vallás és a politikum összefonódását. . A népszerű barokk irodalom (epika és dráma) Magyar drámaírók. vagyis nem felekezetieskedik. hanem valamiért küzd). • Tény. . De ahol elválik a lírától és a szépprózától.Három körösztyén leány • Az első magyar nyelvű drámai szövegünk. az alakok és egymáshoz való viszonyuk a magyar századé. de ez vallásilag már egészen más. hogy előadásra alkalmasak. és keveset tudunk a színjátéki kezdetekről is. Nem tudni. • A német helyett a magyar viszonyokat írja meg. egyáltalán.Szegedi Lőrinc: Theophania • Egy verses latin művet követ prózaian. azt hiszi. • A legsikerültebb drámai figura: Káin (nem valami ellen. . század elejéről való.89 • Alakoskodás: a színjátszás kezdeményének tekinthető. . • Balassi Bálint: Szép magyar comoedia. de csak a folyamatosság hiánya miatt.Az első művek Sztárai Mihály drámái (Papok házassága. Kardos Tibor. 89 Sok irodalomtörténészt és folkloristát foglalkoztatott ez a kérdés: Toldy Ferenc. de nem ismeri föl. ott tényleg kisebbnek látszanak az eredményei. • A drámát mint műfajt a humanizmus és a reformáció vezeti be a magyar irodalomba. • Művészileg is jobban kidolgozott alakok szerepelnek benne.A kor két kiemelkedő drámája fordítás. • Eleven népi magyar nyelven írja.) • Ádám. • Nem tudni. vagy látványemlékek alapján éleszti újra a drámát. Éva és gyermekeik viszonya Istenhez: egy polgár és családja viszonya a lelkészhez.XXVI. • A latin iskoladráma a későközépkortól kezdve honos az egyházi iskolákban. • A lutheri reformáció fő tételeinek foglalatai. . (Az eredeti szerzője: Selnecker. a drámai lelemény Szophoklészé. • A Sándor-kódexet másoló Ráskai Lea másolja. van-e német vagy olasz előképe. közös fölolvasásra. a dráma értéktelenebb a költői műfajok között. talán ősi hagyománya a mi népünknek is. hogy drámai szöveg.

 Politikai és morális gúnyiratnak tekinthető. 90 141 . aki a maradi. s ennyiben a Balassi Menyhárt árultatásának folytatása. mocskosszájúság a maga idején kedélyességnek számított. elmaradottságban pöffeszkedő.  Valószínűleg református iskoladrámaként született. a pásztorjátékot ülteti át magyarra. Ezek és a magyar viszonyok között ellentétes párhuzamosság van. Durva.) Előadásukat csak föltételezzük. goromba (ember). Közös jellemzőjük. Okai. A Rákóczi-szabadságharc leverése után a főúri udvarok kulturális jelentősége szinte teljesen megszűnik. hogy az iskolázottság még nem jelent belső műveltséget. nem is szánták színpadra. • Színjátszásuk pedagógiai elveiket valósítja meg. minden újtól félő.  Jelentős benne. és sokkal több latin és magyar nyelvű mű maradt fönn ebből a korból. század második felében tapasztalható. A református iskolák szerepe csekély. Két jelentős drámai kísérletet is említhetünk. a pásztornak a népi nyelvéhez képest. faragatlan. • A jezsuita szerzők csak a rend föloszlatása után váltak jelentős magyar drámaírókká. német és spanyol barokkban éppen az aranyszázadát éli e műfaj. (A felvidéki udvarokban volt kedvelt. • Actio Curiosa (vagy: Csernél István beszélgetései). piaristák. • Nemzetközi példák és középkori előzmények alapján megszületik a közjáték. fennkölt monotómiáját.  Nála válik el először a különböző stílusrétegek nyelve. • Evangelizációs és pedagógiai törekvéseikből adódóan a leginkább karolták föl a nemzeti nyelv és dráma ügyét. (A déli főurak közt forgott közkézen.  A társadalmi rétegek nyelvi hierarchizáltságát készítette elő. pálosok. A minőségi javulás csak a XVIII. Júlia és Credulus stílusa „fentebbi” Dienesnek. Sokban gazdagították az érzelmi és nyelvi kifejezés magyar formáit. • A leginkább törekedtek a reális világkép és az emelkedettebb ízlésnormák összeegyeztetésére. • A három részre szakadt ország.  Az olasz reneszánsz divatos műfaját. Három szerzetesrend iskolái jelentősek: jezsuiták. • Az arisztokrácia fiait készítik föl a vezető posztok elfoglalására. • E viszonyokból a korabeli magyar dráma nagyon keveset tükröz közvetlenül. látványosság (iskoladráma). A magyar irodalomra a legnagyobb haszonnal a piaristák voltak. francia. játszották-e a korban. hanem a főnemesi udvarokhoz kötődik. az öncélú káromkodás.  Nem tudjuk. Zrínyi költői dialógusa: Titirus és Viola (fölolvasásra. hogy magyarul szól magyar történelmi témáról. A XVII. a humoros-komikus életkép.  Jelentősége.  Gyöngyösi István: Florentina. • Szinte kizárólag latin nyelven írtak. • Az angol. vagyis a szerző arra figyelmeztet. mely föloldja az iskoladráma didaktikus szigorúságát. • A velük ellentétes pólust (népnyelv és népies ízlés) a ferencesek és a pálosok képviselték.  A német gróbián90 irodalom hatása is érezhető. század a dráma szempontjából a lemaradás százada.  Nem igazán dráma. hogyan válik Credulus és Júlia Bálinttá és Annává.  Kinizsi Pál csatáját és annak előkészületeit írta meg.  Itt jelenik meg teljes kifejlettségében a közjáték. A jezsuiták a legkiemelkedőbbek.és helyzetfestővé. de az iskolai színjáték szerepe megnő. de csak óvatosan.  A nyelvi különbözés itt válik először jellem.- - - - -  Báthory István erdélyi udvarában fordítja le. és a szerelmet állítják a középpontba. • A dráma csak iskolai foglalatosság. otromba nemes mintaképe.  A Thököly-szabadságharcra reagál. hogy elfordulnak a vallásos témáktól. • Comoedia Generalis dē Conflictū Turcōrum et Hungarōrum. • Egy részük nem az iskolához.  Főhőse Gaude úr. • A polgárságnak szinte teljes hiánya.)  Constantinus és Victoria. Klasszikus műveltsége viszont nagy. és nem színi előadásra szánta).

(Műveiben nem elítél. Nagyenyedi Demokritus • Az egész műben humorra törekszik. hogy műfaji áttörést jelentett. hanem az anekdotákból derül ki.  Korábban is voltak anekdota-gyűjtemények. Hermányi Dienes Péter református lelkész több nyelven beszél (görög. mely már megelőlegezi a következő század könnyedebb színpadi komédianyelvét. s kevésbé alkalmazza a művet a magyar viszonyokra. Említhetünk három markáns iskolai drámaírót.  Molière Úrhatnám polgárját dolgozza át. Prédikátor akar lenni. • Műveit tudatosan válogatta össze (az érdekes eseteket kereste).  Jelentős.  Már megjeleníti a szentimentalizmus egyes elemeit is. mert az első hivatásos társulat ezt választotta repertoárdarabjának. Szeminárium (Bogár Judit) 91 142 . Kocsonya Mihály házassága: egy latin iskoladráma közjátékaiból kerekedett ki. de még nem szakad el a memoártól. durva (népi) is. Először az udvarhelyi kollégiumban tanult. ezek nagy részét 1759-ben írta. A Demokritus mellett írt még egy emlékiratot is. október 31-éről származik.  Nem szakad el az életszerűségtől.  Pállya piarista.  Holberg eredeti. • Szerzőségét nem írja le nyíltan. és voltak az egyházakkal kapcsolatos és pajzán anekdotái is. mivel csak megörökíti az eseményt. és a szájhagyomány útján terjedő népi mellett van nemesi. A vándoranekdotákból származik. Csokonai Vitéz Mihály: Cultura (saját korábbi darabjaira is támaszkodik benne).  Helyzetanekdoták. illetve később polgári-novellisztikus. lehet szomorú vagy vidám. szerelmi művét a városi szenátorságért folyó küzdelemmé változtatta. 1772: szándékában és kivitelezésében is könyvdráma. hanem föltárja a helyzetet. • A mű kéziratban maradt ránk. • Fontosnak tartotta az emberi gyarlóságot. majd a nagyenyedi (itteni diákévei nagyon meghatározók voltak életében) iskolában.  Mintaképe egy harmadrendű német író volt. Olasztelek-Nagyenyed) és a Nagyenyedi Demokritus91 Apja. de a világot reálisan látja. szinte minden társadalmi réteget megjelenít. • Pállya István: Ravaszy és Szerencsés. majd később Nagyenyeden lett városi pap.  Kalandsorok. Bachus: ez is egy önállósult népies komédia.- • Elsősorban a francia klasszikusok drámai formáit ültették át. mert az anekdota nála önállósodott. ez már fejlettebb. Lelkészi pályáját Torockó-Szentgyörgyön kezdte. héber). de ezek fordítások. • Illei János: Tornyos Péter. és burkoltan a véleménye is benne van.  Nyelvi készsége hajlékony. kuriózumok. • Írt a diákok csalafintaságáról. csattanós történet. • Jelentősége még. század világába enged betekinteni. hogy ő az. - - Hermányi Dienes József (1699–1763. de ez sem az eredeti. Bessenyei György • Ágis tragédiája. • Itt már nem jellemző a középkorias névtelenség. és témaválasztása a XVIII. latin. van benne meseszövés. Ennek alapján négy csoportot különíthetünk el. hanem már íróegyéniségek jelentkeznek náluk. • A filozófus: francia példát követ. ez még nem a mai értelemben vett. • 339 egységből áll.  Az anekdota finom humorú. hanem másolat.) Az emlékirata inkább a kisepika felé fordul. • Simai Kristóf: Igazházi. bár van obszcén. így fia is érdeklődik a tudományok iránt (sokat olvas). és az utolsó darab 1762.

de ennek „megoldókulcsa” magyar. hanem uralkodik. Nem az elkövető áll a középpontban.Lila moja Lila… • Látszólag az egész vers halandzsa (kivéve a két utolsó versszak). (Ezek a dalhoz. amely politikai kérdéseket figuráz ki. A saját kezű kézirata versformák szerint rendezett. • De a szavak nagy része értelmes szlovák szó. valamint a helységnevek irányítják.Elsősorban a szövegzene segítségével fejez ki. Van köztük olyan. másrészt szinte folklorizálja. a babonák elítélése. • Játékos. A versek értelmét nála a verszenéből kiindulva kell keresni. aki érzékeli. nem a vers felé indul. Korábban is végzett kutatásokat. az idegen nyelvi és halandzsaszövegek. Ha verset ír. viszont terjedelemben túl hosszú hozzájuk képest. Az erdélyi Gagy alapján szerinte a „ne bolondozz” helyett inkább a „ne gagyizz” kifejezést kellene használni.92 • Amade előtt a magyar versben nem volt szerepe. mely a nyelv önmozgását követi. vagy amikor a kincses Kolozsvárt k…-s Kolozsvárnak nevezi. Amade viszont egyáltalán nem. A hangalaki összecsengések funkciója kezdetben illusztratív. rászedés. itt alkalmi tréfáról van szó. • Amade rímrendszere nyelvi kaland. fallalla. de vannak benne olyan momentumok. hanem a történet. vallási türelem). ilyen például a rátóti csikótojásról szóló történet. Fontos még eszmetörténeti szemszögből is: a későbarokkban íródott ugyan. angol puritán filozófia). hanem a versből. . ügyelve arra. ami a kezdeményezők közé emeli Ha a modernizmus alapvető eleme az. pl. amik útbaigazítanak: a hangulatfestő.Nem képzetekben és fogalmakban gondolkodik. így hang-metaforák és hasonlatok keletkeznek. módosító és ikerszók. Nyelvezete kissé archaikus. • Ritmizált. és főleg Rimay az. de később önállósodott. de más megközelítésben. • Fölismerhető a táncdal eredet. mert hitelesen tárja föl az egyházak kapcsolatát. züllött világot mutat be. hanem zenében. • Elsőként. . hogy a mű leválik az objektív valóságról.• • • • •  Csalafintaság. melyekben a nyelvi formák a hasonlítók és a hasonlítottak. . a szójátékok. szentimentálisabb színekkel keveri.A rím. mondókaszerű verseiben is ez a vezérmotívum. Voltaire. 143 . Amade László verseiről Néhány vonás. Amadé László. Egy nagy mértékben laicizálódott. Leír új tudományos eredményeket. • Jelentőségét a manieristák.  Népies ráfogás. A mű jelentős egyháztörténeti szempontból. A rokokó eredeti finom formáit nyersebbé teszi. 92 A rím általában a ritmusra vezethető vissza. Faludi Ferenc és a rokokó Tőzsér Árpád: A rokokó vers mozdulatai.A rímek. új filozófiai irányzatokat (Descartes. Kemény János és Bethlen Miklós önéletírásából kiírta az anekdotikus elemeket. A rokokó rím pedig már nem szolgál.) • Falala: mindig a tiszta derű kifejezése nála. a népi mondókához közelítik a vers szövegét. jókedvem vagyon… • Ez is halandzsavers. Rimay még őrzi a látszatot. melyek már a fölvilágosodást előlegezik (pl. A rokokót komorabb. és nem szolgálják a mondanivalót. akkor Amade az első modernistánknak tekinthető. s ezzel a realizmushoz közelíti (a rokokóban a költő mindennel játszik). Amade versújító gyakorlatának néhány problémája 1. . hogy a személyek és az időpontok is hitelesek legyenek. Ezen kívül is sok információ van benne. XXVII. illetve másodlagos volt. falucsúfoló. Az anekdoták szereplőit is tudatosan válogatta ki.Tallalla. A szövegzene mint versstrukturáló elem Amade verseiben . . de pontos képletet nem követ.

majd az „örök téma”. Szerelmes versei alaphelyzete: kedvesét hűtlennek találja. de Amade nem annak szánta. Amadét rendszerint a kifejlett szerelem. Szívem csöngetője… • Témája a rokokó központi témája. hogy senkit ne sértsen meg. Szigetvár. epikus magot is tartalmazó 12-eseit Gyöngyösi hatására írta. Fülek.  részeg gajdolás  józan értelem  gúny  fölszabadult jókedv  szerelmi játék hangjai • A kevert szókészlet a makaróni vershez közelíti a költeményt. hanem elfödni akarja a vers értelmét. mert a vers szlovák szavakat tartalmaz. „Him. és közben szidja. Vannak a rokokótól idegen anyagok is. • A Bár minden esetben rímpozícióban áll. A költőt a kedvese névtelensége izgatja. • Hogy a Bár képeit megértsük. Érzékisége itt nem öncélú. • Monoton ragrímeik vannak. Kivételek lehetnek Nyéki Vörös Mátyás városcsúfoló mondókái. • A legtöbbet a csallóközi Bárt (Felbár) említi. a legyőzött hallgat. • Ezekben még kevesebb a kép. hum. (Esetleg konkrétabbá teszi. női praktikákkal húzza az időt. De a hangszimbolikai alapon megállapított jelentést nem korrigálja a fogalmi szint. • Korábban csak színtér volt. - 93 144 . A befejezettség érzése egyben már az újabb lehetőségek fényét csillantja meg. • Célratörő. a női szépség. (A hangulat a magánés mássalhangzók eloszlásában is megfigyelhető. hanem szellemtorna is. beijedt kisember). nagyjából azonos időben keletkezett. • Egy másik jelentéssíkot is észrevehetünk. udvarlás. a testi szerelmet elmés szójátékokba szövi. pl. és ez még hangsúlyosabb helyzetbe hozza. • Az a négy verse. ham. a harmadikban gúny és ítélet. • A képek erősen díszítő jellegűek. Rokokó értékek Amade költészetében Legtöbbször a rokokó egy-egy vonása (erotika93. Jellemző. • Ami egyedül a rokokóra utal bennük.• • • • - 2. A második versszakban rosszallás fejeződik ki. hogy mindent a hangzásnak rendel alá. pontos kifejezéseket használ. - Az első sorokban csak a jókedv mutatkozik meg. hum”: mindig a hallgatás jele nála. • A vers megfejthető. ismerni kell a költő életét. A helységnevek csak részben vannak alávetve. Csoportrímű. • Azonos tagolású sorokból állnak. • Négysarkú versek. • A győztes vigad. irónia) teljesedik ki nála. a nő felé hajlik el.) • A vers akusztikai szerkezete. így eleget tesz a rokokó szellemesség követelményének is. hogy amikor a megunt szerető távozni készül. • Képpé Amadénál váltak. a legyőzöttet kicsinyítőképzős kifejezések vigasztalják. • Nehézkes alexandrinusokból állnak. így a kezdetnek nem lehetünk tanúi. Milyennek látta Amade a kor nőalakjait? A rokokó erotika nem egyszerű malackodás. az az irónia. vagyis a szerelem.) • A strófák hangszínét az első soruk határozza meg. • A rokokós bájt a fölsorolások együttese adja. ahol élete nagy részét töltötte. nem pedig az. találgatásra indít. A széthulló kompozíció oka az. így elzavarja. amelyben a Bár előfordul. de nem válnak le a témáról. • A –csek végű nevek jelentése a magyar nyelvben lekicsinylő (szánalmas. hogy a kifejezési anyag nem fejez ki semmit. vagy annak a vége ihleti meg. nem ihlető. • Az utolsó két versszak nem magyarázni. A szlovákkal csak a jelentést akarta takarni.

. csalódás. .1722: első magyar nyelvű verse innen maradt ránk. verseit a dallam viszi. csábítás. Győr: Érzelmes fellángolás: ez a költeménye latin nyelven jelent meg de fönnmaradt magyar nyelvű változata is.Mesterien tud rögtönözni (kivételes képességeiért kortársai a legnagyobb magyar költőnek tartják). (A négyesrímű felező tizenkettest később is használta. ezért senki nem kifogásolja. olyan fehér teste. sok önéletrajzi adatot fölhasznál.  Mint a leesett hó. a nőről csak annyit tudunk meg. .Ír szerelmi kalandjairól. de nem egyénített: a rokokó nő lélektelen sémája.Baráti szolgálatként másnak a nevében is költ. de inkább azokban a verseiben. . amennyit a férfi mond. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (529–533.Versei tartalma nem változatos: vallomás. ha a szöveg helyenként értelmileg homályos. és a képeket is. 95 Hallenbach Károlyné német nyelvű erkölcstana (1763) is fontosnak tartja a nemes leányok úri viselkedésre és a háziasságra való nevelését.Istenes verseit nyomtatásban is kiadja (Bécs. ahonnan latin disztichonokat ismerünk tőle.Aranysarkantyús vitéz.  Már szabadon pártolj (életkép.Versel németül és szlovákul is.• • • • • • • • • A kor szélsőségesen nőközpontú.1736: újra nősül. a boldog nőtlenségről. Van néhány olyan verse. (Gyöngyösitől vette a versformát. 94 Mme de Pompadour nőként állt közel a hatalomhoz.Feleségeihez egyetlen verset sem ír. Nagyszombat. Egy monomániákus hűségkeresés jellemző rá.  Szivem csöngetője. majd kamarai tanácsos.Apja: Amade Antal.A szerelmi dalok mellett írt egy katonaéneket is.1759. Graz). 536–544. milyennek szeretné látni barátnőjét. és a magyar nyelv ismeretét.Utolsó éveiben bári kastélyában élt. megbocsátás.) . szakítás. Ebben Amade azt írja le. Viszont Amade versei nem a nőről szólnak. inkább a körülményeket. dühös átkozódás.Beáll katonatisztnek. vagyis ismeretünk nem objektív). . Manon Lescaut. Regénycímek: Pamela.1720: ez a legkorábbi időpont. .95 Amade a nőben az anyát is kereste (eltérően a francia rokokó képviselőitől). az udvarlás célja nála nem a házasság. olaszos melódiákat használ).Könnyelmű életet él. . ezért jól akar házasodni. .A hagyaték nagy részét világi énekei alkotják.A rokokó dal megteremtője. és nagyon tiszteli Gyöngyösit. Buzgó szívnek énekes fohászkodási címmel (dallammal együtt. halmozza a kedveskedő szavakat. amit nem lehet Zrínyi Ilonára alkalmazni. . . de házassága csak tíz évig tart. A magyar rokokó még nem lát ellentétet az előkelő magatartás és a háziasság között. 145 . kedveli a divatos kicsinyítő alakokat. . . mint a férfiról. . melyben külsőleg hitelesebb nőt ábrázol.) Amade László (1703–1764. . (Ez az elvárások beteljesülése.) A rokokó nő mégis magyaros viseletű és viselkedésű asszony marad a költőnél. a festménynek. Marianne. .Elődei közül ismeri apja. mellyel a nőhöz közeledik. Beniczky. és nem a tulajdonságokat írja le. . hanem a hódító férfiról. 1729-ben feleségül veszi Orczy Zsuzsannát (†1730). ez egy anyjához idézett levél záradéka volt (Gyöngyösi formájában és stílusában írta). a titok hangsúlyozása. amely toborzóének: A szép fényes katonának arany gyöngy élete… . Clarissa.94 A rokokó többet tud a nőről. melyeket nem éneklésre. a regénynek és a versnek a nő sokszor volt a hőse. több szótagú rímeket. Balassi és Rimay műveit. 1755).A dallam miatt bonyolult strófaszerkezeteket. de van olyan leírás is.Nemesi apród az esztergomi érsek alatt. szemrehányás a hűtlenségért. ebből inkább a barokk kor nőideálját ismerjük meg.Tanulmányok: jezsuitáknál (Győr. hanem olvasásra szánt. . . Olaszországban szolgál. . Bős–Felbár) . A nő többnyire eszményített. .

Művei első csoportja Rómából való hazatérése után jelenik meg. ha az uralkodó vagy az uralkodó vallása. . Művei. • Forrásai a merev feudális viszonyokat tükröző irodalmi művek.1720: belép a jezsuita rendbe. hogy bejöhetnek-e az országba. • A keresztény élet értelmes. század második felében Európában elcsöndesedtek a vallásháborúk. .- Alkot olyan szavakat. melyek csak a romantika irodalmában válnak használatossá (szívláng. • Ezt csak Mészáros Ignác. Graz.Ideálja a bölcs ember. . Faludi Ferenc (1704–1779. konszerválni). és azt élvezzék is. így ismeri a francia irodalmat. 1739) című könyvet. remeteszív. és az itteni alapítványi szegényházat igazgatja. . hogy az üdvösség felé terelje az embereket. tűzszív.Faludit sokszor dicsérték szép magyarságáért. Bécs. hogy a barokk túlburjánzását egyszerűsítse. .A boldogsághoz a belső és a külső egyensúly szükséges (a helyes önismeret és a másokat szeretés egyensúlyát kell megvalósítani). hogy közben a világi tevékenységüket végezzék. • Franciaország: filozófiai. Linz.A XVII. • Faludi az egyén számára kínált megoldást.„Ésszel indulj. de óv a túlzásoktól. szépirodalmibb jellegű. • Az ember értékes volta nem a születésen múlik.Tudatosan művelte az irodalmat és a nyelvet. . anyja Radostics Jusztina. • Magyarország: nyelvi (anyanyelvűség).Pozitívan vélekedik a táncról. illetve a közrend ellen szólt valami. .Valószínűleg ő szerkeszti a Matematikai gyűjtemények a katonai építészetről (Graz. de úgy. minden emberről jót mond.Nagyszombatban professzor. . moralista.Sem egyházi. szórakoztató. . de a Csallóközben sok követője van. Németújvár–Rohonc) . gyakorlatias. valamint ezen keresztül az erkölcstant. a pozsonyi nyomda igazgatója. a jezsuita kollégium könyvtárának és gimnáziumának igazgatója. . Utána tanít: Graz. Nem engedték. . A revizorok nézték át a lefoglalt könyveket. • Ő is összegyűjti. 96 97 A társaságot Rómában alapították (1690). de a Csallóközi ódák és énekek című kötet kiadása elmarad. • Anglia: morális. és lemásolja (Amade-kódex).Tanulmányok: Kőszeg. . hogy a világon szerepet vállaló ember keresztény életet éljen. Sok hétköznapi latin szót használ (konfundálni. magáról sohasem). . és az Árkádia irodalmi társaság96 tagja. • A szerelmes énekek a kéziratok útján válnak ismertté. 146 . .Papként az a föladata.Prózai művei: • Fordításai egy kivétellel a nemességet moralizálva oktató művek. de a keresztény humanista Faludi egyértelműen úgy fogalmazza meg.A korban fokozatos laicizálódás is megfigyelhető volt. Sopron. nem az emberi természet megtagadásával kell az üdvösségre törekedni. hanem a testi és lelki nemesség a fontos.Dolgozik pozsonyi revizorként97 . .A rend föloszlatása (1773) után Rohoncon él. • Kiegészíti más munkákkal is.Faludi keresztény humanizmusát az önmagát ismerő ember tükrözi (pl. . .Öt évig a római magyar zarándokok gyóntatója (1740-45). . de nem filozófus. de nyomdába nem adja. • Németország: teológiai. okkal járj!” .Apja (Faludi János) a Batthyányaknál gazdatiszt. . a második csoport már világiasabb.Ajánlja az emberi természet tökéletesítését. szívdiadalom). • A világban élve kell létezni. aki művelt. hogy összeegyeztethető-e az udvariság és a szentség. Amade költői utánzója akarja megtenni a költő halála után egy évvel. . és alapkérdés volt. sem világi dolgok nem vonhatják el az embert a pihenéstől.

nyolc alkalmi és vegyes. Költeményei: • Nagyon kevés (huszonkét világi.” (Goethe) Faludinál Dorell József.98 Él nála a mondat zenéje is. • Három saját kezű másolatban maradt fönn. • Nagy részük énekszöveg. • A mitológiai alakokat a képek mozgalmasság tételére használta. Legjelentősebb a három részből álló Bölcs és figyelmetes udvari ember. Alexandriában  Constantinus Porphyrogenitus • Világi tárgyúak. Kik az udvari emberek?  Magyarországon sok olyan van. olaszból fordítottak.  Témája: hogyan egyeztethető össze a társadalmi helyzettől megkívánt nemesi életmód és a vallásosság. úgy ír. 98 99 147 . A prózai munkák másik csoportja életszabályokból. összetétellel alkotott. Első két munkája:  Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ember. amit Amade is követett. témában változatosabbak.  Magyaros színt adott a kötetnek. 1773. addig Faludié egyenesvonalú. • Pl. hat ekloga).) Két utolsó moralizáló munka:  Szent ember (Pozsony.) • Mintáinak egy része azonos lehet azzal. hat vallásos. mint nevel. vallásos tárgyú csak hat ismeretes.99  A sorozatot kiegészíti: Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes úrfi. Szent Imre hercegrül. 1748. • Amade darabjainál nyelvileg kidolgozottabbak.• • • • • • • Prózájában hangzatosság jellemzi.  Fordításaival magyar társadalmi igényeket akar kielégíteni.  Kizárólag a szórakoztatás a célja. Tündérkert. Míg a barokk körmondatok szerkezete boltíves. hanem a gyönyörködtetés is. lineáris.  Nagy része egy spanyol novelláskötet német fordításában található meg. Nagyszombat.  A nyelv esetében nemcsak a közlés a fontos. és ezeket is kiegészítette máshonnan. (Balthasar Gracian kézikönyve volt a forrása. „A valódi szépen nem látszanak a mesterség fogásai. Nagyszombat.  Előadásmódja dialogikus. aki ténylegesen az udvarban él. maximákból áll. ahogy az udvari embernek kellene beszélnie. • Csak halála után jelentek meg (Révai Miklós adta ki 1787-ben. és ugyanazok a gondolatok ismétlődnek.  Az eredeti művek szerzője William Darrel (1651-1721). ifjak sírjatok. • Ő is a hagyományos barokk elemeket finomította át a rokokó ízlése szerint. 1748. • Moralizáló könyveiben inkább nevettet. de ide sorolható még a papság és a nemesség is. A klasszikus barokk mondatok itt lebomlanak. • Ismeri a természet jelenségeit séta keretében leíró barokk verstípust is. Faludinál nincs külön költői nyelv. eredetije ismeretlen). Nagyszombat. Robert Dodsley londoni könyvkereskedő könyvének fordítása).  Bölcs ember (Pozsony. • - - Téli éjszakák (1778):  Keretes elbeszélés-gyűjtemény. Nagyszombat. Iskoladrámái: • Mint jezsuita kötelességszerűen írt két iskoladrámát is. Szent István királyhoz. 1771. 1750.  Caesar Aegyptus földjén.  Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes asszony.  Az eredeti tizenegy fejezetből csak ötöt fordított le. • Nyelvet is újított önállóan. Szűzek. 1778. szavakat képzéssel.

Béla). Clorinda. Útra való101. de latinul. Batsányi János 1824-ben adta ki verseit. • Hat olyan vers maradt fönn. • Győr. (A család eredeti neve: Funtik. szakítottak a neoskolasztikával. • Születés: 1684. Szakácsének. Az irodalomtörténet-írás kezdetei.) • Iskolái: Losonc. annak több oka van. • A forgandó szerencse az önmegszólító vers előzménye (Németh G. században Tarnai Andor bevezetője a Bél Mátyás-kiadáshoz 1879: ekkor jelent meg az utolsó magyar nyelvű összefoglaló munka Bél Mátyásról. • Pietista103 meggyőződésű. • Alkalmi versei közül az elsőt. hogy ember áttekinthesse. Szentjóbi Szabó László. Burius János. 148 . az evangélikus egyházon belüli reformot látja megvalósíthatónak. • A pipárul:  Olasz sonetto formára írta (ez a magyar irodalom első szonettje). Nincsen neve (vénasszonycsúfoló). Nagy János. Pozsony. pl. Remete100. mikor országunk bírája lett (I.  Távoli mintája valószínűleg Horatius egyik ódája lehetett. filozófusuk Christian Wolff lett. • Az életmű nagyon sokoldalú ahhoz. • Nagyon sokat írt. 1787 Nagyon sok költőre hat: Fekete János. Péteri Takáts József. Alsósztregova. Kálnó. Kreskay Imre.• - - - Egy másik csoportban típusokat jellemez. Bél a megyék leírását biztosan ismerte tőle. Prózai stílusa miatt a „magyar Cicero” jelzőt kapja. 102 1702: Parschitius Kristóf nyomtatásban jelentette meg a magyar vezérek és királyok táblázatát. Faludi általánosan elismert műveltségének bizonyítéka. mert a latinon és a magyaron kívül németül és szlovákul is beszélt és írt.  A dohányfüst a múló élet jelképe. a teológiától az alkímiáig minden van benne. és németül prédikált. (Ocsova. és azt is nagyon bonyolult módon. ekloga). - 100 101 Arany János öregkori költészete objektív hangját idézi. • Ezek közt van egy üdvözlő vers is: Méltóságos gróf Fekete Györgynek. hogy a Halotti Beszéd először az ő olvasatával jelenik meg (1770). melyet Batthyány Lajos tiszteletére írt. Élete. és a tudományos irodalom a XVIII. melyben Vergilius hagyományát követi. 1750-ből ismerjük. itt August Hermann Francke kegyeltje). XXVIII. • Tanítója: Pilárik János és ifj. március 24. • Nem tudták hova „tenni”.102 • 1704: Halle (teológiára iratkozik be.  Eredetijét németül vagy franciául írta. Verseghy Ferenc. a pozsonyi német evangélikusok papja volt. Versei Révai Miklós két kiadásából válnak ismertté. • Vannak pásztori tárgyú művei is. pl. Hogy nem foglalkoznak vele. Zólyom megye. 1786 • Pozsony. • A tarcsai savanyó vízről (1755):  Öt strófából áll. ezen kívül kéziratos magyar történelmet és földrajzot hagyott hátra. Ma népdalként él. • 1700-1702: Veszprémben és Pápán tartózkodik. Gyöngyösi után a legnagyobb magyar költőnek tartják. • Szülei: Bél Mátyás (paraszt és mészáros) és Cseszneki Erzsébet. ennek földesura az Esterházy család). Besztercebánya. 103 A pietisták a lelkipásztorkodás új formáival lazították az ortodox egyházi életet.

• Szóhasználata és központozása olyan egyedülálló. Károlynak ajánlotta. • Az elbeszélő források nagy része az Adparatus füzeteiben került a nyilvánosság elé. 149 . 1729: külföldiek használatára írt magyar nyelvtana ekkor jelent meg. Stílusa „különös”: • A latint folyamatosan tanítja. • A magyar nyelv görög. és a dolgok természetét kívánta kifejezni. nehogy birtokpert támasszon közlésükkel. történeti és politikai leírását akarta összefoglalni. De foglalkoznia kellett az ország és a tudomány kapcsolatával is (hangoztatta.  Otrokocsi Fóris Ferenc  Komáromi Csipkés György • A magyar nyelv keletinek (héber) vélt elemeit akarta földolgozni. Bakos János Erdélyben adott ki helyesírási szabályzatot (1678). német és szláv jövevényszavait és nyelvjárásait is le akarta írni. akik ekkor írtak disszertációkat a betegségekről. de ennek több akadálya is volt. A harmadik szakaszba már a megvalósult kötetek tartoznak.104 • A hazai nem németeket akarja tanítani. • Segítőtársait. vagy Johann Georg Schwandtner Magyar történetírók című művében. • A teljes Magyarország természeti.  Czvittinger Dávid. főleg két szerző nyomán. ezért Bélnek meg kellett magyaráznia. • A legritkább kifejezéseket használja. aki megszerkesztette az országgal foglalkozó szakirodalom első bibliográfiáját. • Hazai előzmények. aki a németek eredetével foglalkozott. 1713: Két könyv (ez az irodalomtörténet-írás történeti és nyelvészeti irányú továbbfejlesztése). hogy egy pap nem egyházi munkásságot fejt ki.  Spindler Pál  Rayger Károly. 1718.) Abban a korban még szokatlan lehetett. nem említette segítői nevét). vagy a természetet megfigyelő utazót akár kémnek is tarthatták. hogy a mesterkélt beszédet és az átvitt értelmű szavakat akarta kerülni. Hermann András lánya (ezzel a helyi értelmiség tekintélyes tagja is lesz). Comeniust azonban kártékonynak tartotta. majd bíró. aki Spindler megfigyeléseit jelentette meg nyomtatásban (1691). • Ez élete végéig meghatározta tudományos munkásságát. • Itt látható először egy rovásírásos ábécé (ez Kaposi Sámuel gyulafehérvári professzortól származik). latin. • (Segédkönyvei Cellarius volt. • 1713: pietista vallási könyvet jelentet meg Halléban. • 1714: Pozsonyba hívják tanárnak. mint a Notitia első három kötetét (a negyediket Mária Teréziának). • 1708: visszatér Magyarországra (közben az 1707-es rózsahegyi evangélikus zsinat elítéli a pietizmust). Kezdeményezése nem egyedülálló. a szepességi Buchholtz György pedig helyesírási. hogy itthon folytathatatlannak bizonyul. tudós önzésével (pl. • Saját mentségére hozza föl. retorikai és poétikai kézikönyvet írt (1709). mondhatni. A Prodromust III. újdonsága: a latin nyelvtant anyanyelven kezdi tanítani. a besztercebányai patikus. megjelentette a későbbi Notitia vázlatát. • Felesége Hermann Zsuzsanna.  Frölich Dávid. csakúgy.• - - - - - 104 Clement Márton: besztercebányai szenátor. • Városleírásaiban a legtöbb megbecsülést a szenátori réteg kapta. városi jegyző. 1723: Prodromus (a Notitia következő fázisa). (Az osztrák-magyar kapcsolatok ápolása érdekében is íródott. Kutatásainak végső célját a latin illustrare szóval fejezte ki. melyet nehéz lefordítani. • Nyomtatásban csak a rovásírásról szóló rész jelent meg (1718). pl. Bél egy 1336-os oklevélből kihagyta a helyneveket.  Katonaorvosok. • A rovásírást egy ősi kultúra emlékeként említi. földrajzi. hogy a kutatás a haza dicsőségére válik). • Német grammatikáját latinul írja meg.) Iskoláiban régiségtant is előad. hogy a vándordiákok a művelt német nyelvet sajátítsák el. hogy a világi tudományok művelése nem ellentétes az egyházi szolgálattal. akinek Bél Halléból leveleket ír. • Már akkoriban folyt a forráskutatás (ezt a jezsuita Hevenesi Gábor kezdeményezte). elüldözte maga mellől literátori gőgjével.

- Munkájában kifejeződik a régi Magyarország többnyelvűsége. Burius János (Irodalmi levél a magyar tudósokról) és Dániel (Levél testvérének…). • Tolvay Imre (1694–1775): A nagyszombati egyetem keletkezése és fejlődése. de tudomást vettek a vulgáris nyelvű anyagról is. Berlin. • Az erre való igény először röpiratokban. Altdorf. a magyarok nem is tudnak ilyen összefoglalást 105 Egyetemes könyvtár.  A kereszténység pannóniai elterjedése.  Polgárcsaládban született.  Czvittinger a külföld miatt is fontosnak tartja egy ilyen könyv megírását. könyvtárak története névtelenül kiadva). • Czvittinger Dávid (1680 k.  Specimen. a nyelvek tiszteletét.  Kiegészítette még Paksi Szathmári Mihály és Kocsi Csergő Bálint. – Egy ilyen támadó volt Jakob Friedrich Reimmann. • Munkáját Debreceni Ember Pál (1660–1710) sárospataki. A reneszánszban született meg az írói lexikon műfaja. • Krman Dániel (1663–1740): Evangélikus Magyarország. • Az első vázlatos egyháztörténeti áttekintés Pápai Páriz Ferenc nevéhez fűződik (Rudus redivivum. • Haner György (1672–1740): ő jelentette meg az erdélyi szászok első nyomtatott egyháztörténetét. Polihisztorizmus: az egyetemes tudásanyag összeírására törekvő irányzat. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (458–471.  Ernst Daniel Jablonski (1703-ban lépett vele kapcsolatba). német és szlovák lakosság teljes egyenjogúságát.) Egyháztörténet és historia litteraria - - - Magyarországon a protestáns felekezetek egyháztörténet-írásával összefüggésben kezdődött az irodalomtörténet-írás.  A zempléni egyházmegye irattára. – 1743. Selmecbánya-Selmecbánya). melynek legnagyobb képviselője a svájci Konrad von Gesner (1516–1565) volt. aki azt mondta. 559–571. Az egyház.  1706-ban készült el munkájával. Strassburg. • Id. hazai gimnáziumok. • A magyarországi írókat a hungarus-tudat is ösztönzi.  Legjelentősebb támogatója: Moller Dániel Vilmos. • Árvai Mihály (1708–1750): Magyarország művelődése (írói katalógus. Tübingen. • Rezik János (†1710): ő írta a legjelentősebb iskolatörténeti összefoglalást. • A tudomány és a szépirodalom közt nem tettek különbséget (szétválasztásuk az anyanyelviséggel indult meg).  Németországi iskolákban tanul: Boroszló. Burius János (†1688): a magyarországi evangélikusok első nagy egyháztörténetét írta. adattárak. szatmári és debreceni lelkész folytatta. A tudomány-és irodalomtörténet-írás kezdetei.és iskolatörténet. • Uzoni Fosztó István (1729–1777): folytatta Kénosi művét.  Katalógusok. tervezetekben jelentkezik. Forrásai. losonci. Fridrik Adolf Lampe saját nevén adta ki (1728).  Ezután egy utrechti tanárhoz.  A reformáció és a református egyház története. • A kezdeményező ifj.  Miskolci Csulyak István által vezetett egyházmegyei jegyzőkönyvek. 150 . Vallja a magyar. • Kazy Ferenc (1695–1759): A nagyszombati egyetem története. egyetemek. 1684). Műve: Bibliotheca universalis105 (1545). • A latin nyelvet részesítették előnyben. de ő sem fejezte be. • Kénosi Tősér János (1708–1772): Erdélyi unitárius egyháztörténet. • Matthaeides Sámuel (†1729): Rezik jegyzeteit szerkesztette egybe.  Szilágyi Benjamin István református zsinatokon összegyűjtött anyaga.

középkori és újkori magyar történelem vázlata 108 Krisztus követése 109 Szlovák nyelvkönyvet nem szerkesztett. Nagyvárad–Debrecen). mert „természetüknél fogva többre becsülnek egy jó lovat vagy egy fényes kardot. . mint egy érdekes könyvet”106.  Írástörténet. de a német egyetemek dolgozzák ki.és államismereti irodalom: • Ezek az irányzatok Magyarországon a pietizmus terjedésével bontakoznak ki. Tinódit. • Magyarországi képviselője Bél Mátyás és köre. a Habsburg-uralomról csak két lapon írt. Dalmáciát. Köleséri Sámuel (1634–1683. . jezsuiták éppúgy.  Írói lexikon. Besztercebánya.Ő a legtipikusabb hungarus-író: részrehajlás nélkül igyekszik szolgálni a magyar. az ókori Pannóniát a római írókkal. . fontosabb szerzők és intézmények.• írni.  A vallási toleranciát alapkövetelménynek tekinti. de az ő támogatásával jelent meg Pavel Doležal (1700-1778) Szlovák-cseh nyelvtana. • A honismereti irodalomnak sok a művelője. Nagyszeben. A honismereti irodalom megindulása Hon. Szendrő-Nagyszeben).  Irodalomtörténet-író. a német és a szlovák népcsoportot. Pozsony.  Magyarországi tudományok eredete. németeknek magyart írt latinul. • Ő a legkiemelkedőbb. az unitáriusokat tartotta eretneknek. Christophorus Cellarius latin nyelvkönyvét vezette be itthon.  Tervezett művéből107 csak a bevezetőt tudja megjelentetni (1745).  Művét négy részre akarja osztani. • Nevezetes honismereti munkája: Az erdélyi aranybányászat (Szeben.Evangélikus.  Hiányos: Zrínyit. (Eredetibb alkotás. Kempis Tamás Dē imitatiōne Christī108 című művét. 1713.) • Értekezés Magyarország hegységeiről. – 1755): Erdély első teljes leírását ő adta. polihisztor. (Wernher György XVI.  Tüdőbajban hal meg. Gyöngyösit nem ismeri. Veszprém. 1717). Czvittinger munkáját folytatja.  Magyarországba beleértette Erdélyt. Herman Conring (1606–1681) a földrajzi. századi munkáját plagizálta. Rotarides Mihály (1715–1747. protestáns. Halle. Csiba István (1673–1719) jezsuita. Horvátországot.) Pataki Ferenc (1700–1740) Dáciáról írt. • Gyökerei a Németalföldön találhatók. Ocsova – Pozsony és Németújvár közt) . .Magyaroknak német nyelvtant. történeti. • Értekezés a magyar gyógyvizekről. Az ókori. Pápa.Szlovák-magyar iparoscsaládból származott. • Orvos. • Ír orvosi munkákat. a pietista mozgalom híve. 1709. • A vallásbékéről ír.Kiadatta pl. - - - Bél Mátyás (1684–1749. fejlődése. .Iskolái: Losonc. érdeklődik a jogtudomány iránt. apja: id. 151 . Otrokocs–Wittenberg). 1714. Nagyszombat. • Alapítója.Köleséri javításaival megjelentette a magyar bibliát Lipcsében (1717). mint protestánsok. gazdasági és politikai leírást tartja a legfontosabbnak. . Fő műve: Ó és új Dácia. Nagyszombat. Ifj. Huszti András (1700 k. Köleséri Sámuel (1661–1732. 1735-36.109 106 107 Reimman ezt a Bevezetés-kísérlet az egyetemes irodalomtörténetbe című munkájában írta.Hallei tanára. .  Iskolatörténet.

éremgyűjtő. a vallása vagy nő volta miatt. . .A történész-jezsuiták forrásanyaga Hevenesi Gábor gyűjteménye volt. Margit) életrajzait jelentette meg. majd Bethlen Kata udvari papja lett. mert a megírása előtt három évvel meghalt). 1761. . de ez nem igaz. 1749.Fridvalszky János (1740–1784) Mária-tisztelő magyar királyok című munkáját Cornides Dániel (1732– 1787) egészítette ki. . Salamon. 1763–1770 (csak 1564-ig. . • Tomka-Szászky János (1700–1762). Bécs. • Sajnovics János lapp-magyar rokonsága után minden finnugor népet hun eredetűnek nyilvánított. Ő Bél tanítványa volt.A hanyatlást mutatja. • A szent biblia históriája. . . Egyháztörténeti műveiben Pápai Páriz Ferenc és Debreceni Ember Pál irányát folytatta. . az egész magyar kultúrára. • Ifj. • Mikoviny Sámuel (1700-1750) mérnök. Törekedett a magyar nyelv művelésére. mert Schwandtner (1716–1791) mellett lett munkatárs. akinek összeállította a könyvtára jegyzékét. Egyházi művei: • A szentírás értelmére vezérlő magyar leksikon. s foglalkozott a Szent Jobbal is.A vallási tolerancia híve volt. Forrássorozat-kiadványt kezdett meg. hogy a hunok ismerték a könyvnyomtatást. Kollektív munkával akarta megvalósítani. fejlesztésére. . (Bizonyítani akarja. az Athenas előszavában azt írja. A magyar történelem régi és hiteles írói.Anekdotái jórészt – külföldi – írásos forrásra mennek vissza.Nagyenyeden és Leydenben (1743) tanult. Ferdinánd haláláig tart). Megírta az erdélyi református püspökök életrajzát is (a „spenót” szerint Hermányi ezt parodizálta. 2. Bécs.Földolgozta a püspökségek históriáját. Dē vetere litteraturā Hunnō-scythicā. 3. 1746. 1748.111 Az egyházias tudományosság alkonya 1. . ismerte a finn-magyar rokonítást. három kötetben jelent meg. Erzsébet. 1760. Munkatársai voltak: • Lányi Pál (†1733) gömöri alispán. módszerben Timon Sámuel szempontjait fejlesztették tovább. Buchholtz György (1688–1737) iskolaigazgató. • Fönntartotta a hun-avar-magyar folytonosságot. . . Szeben.Egyetlen szépirodalmi jellegű műve: Szent Hilarius.A legjelentősebb forráskiadványt Péterffy Károly (1700–1746) szerkesztette. A jezsuita történész-iskola . Pray György (1723–1801). a legnevezetesebb mű Koller József hétkötetes munkája a pécsi püspökség történetéről. művük.Magyar szentek (Imre.Kaprinai István (1714–1786) zárta le az adatgyűjtők sorát. 110 111 152 .Megírta a magyar őstörténetet. illetve rendszerezte önéletírása kéziratát. Bécs. 1735–1742. Szeben. . .Látóköre Erdélyről folyamatosan tágult Magyarországra. Notitia: nagy. ötkötetes államismereti szintézise.A rendbe 1740-ben lépett be.A magyar szentek életrajzát Prileszky János (1709–1790) dolgozta föl újra. . László. Bod Péter (1712–1769). de ezt a héber-magyar koncepcióba építette be.- - - Fő művéből nyomtatásban csak a rovásírással foglalkozó fejezet jelent meg Lipcsében (1718) A régi hun-szkíta irodalomról110 címmel. a pozsonyi evangélikus gimnázium tanára. • Francia forrás alapján kínai évkönyveket is használt. hogy senkit nem szabad kirekeszteni a nemzetisége. Kolozsvár. • Szent Judás Lebbeus apostol levelének magyarázatja.Székely nemesi családból származott. hogy a figyelem a részkutatások felé fordult. de ez félbeszakadt. • Ennek a folytatása lett fő műve: A magyar királyok története. I.

1766. Istvánffy. Nagyenyed. A nyelvtudomány Bél Mátyás: Hungariából Magyarország felé 35–44: az olvasóhoz (Besztercebánya). Vitéz János műveit. • Megírta jeles írók életrajzát (Pápai Páriz Ferenc. . 1779.Ennek osztályai lennének: irodalmi. kétszer is. 1764. . . . Szeben. szláv és latin). Marosvásárhelyen. • Magyar sírföliratok I. . szír és arab források. Buda. Geleji Katona István.A költészet keleti jellegét is kiemeli. Nyelvtant írt Adami Mihály (†1781). Nagyszombat 1770. A történetírók közül Bonfini.Eddig a közöny miatt nem foglalkoztak a magyar nyelvvel. Klein Efraim szorgalmazta a magyar nyelv tanítását. Faludi Ferenc olvasatában. A Magyar Athenas kibővítői: Szerencsi Nagy István. mert annak több haszna van.- - Irodalmi munkássága a legfontosabb. tulajdonságai. Szenczi Molnár Albert). sokat levelezett: Kollár Ádám Ferenc. Józsefet. 1766: Magyarország és Erdély íróit ismerteti (több mint ötszázat. s közben fölülbírálja Czvittinger Dávid 1711-es művét). 177–181: A Pozsonyban fölállítandó Tudós Társaságról (1735). Szövegkiadások Népszerű volt Anonymus (a későbarokkban hét kiadása jelent meg). • Kegyesrendi írók. Orczy Lőrinc. Ráday Gedeon. 1713). Koppenhága. A historia litteraria fölbomlása. • Kézirata: Erdélyi történetírók. a fejedelem szolgálata. Janus Pannonius műveit a piarista Conrad Norbert (1718–1786) adta ki.. .A kor összefoglaló írói lexikonát Horányi Elek (1736–1809) piarista szerkesztette. német. Szathmári Pap Mihály. Kiadták még Dudith András beszédeit. Forgách Ferenc volt kedvelt.Száz közmondást. káld. A jezsuiták kiadták Franz Wagner latin-német szótárát. • Magyar Athenas. jogi és fizikai-gazdasági.A legfőbb törvény: Isten tisztelete.Két részt írt: • Héber. Nagyenyed. Rádaynak köszönhetően a Török Áfium is megjelent. • Lefordította magyarra a Nádasdy-féle Mausoleumot. .A magyar nyelv eredetét tekintve keleti (Berlin. 1808 (bővített). a legjelentősebb közülük Weszprémi István (1723–1799). mint a latinnak. A nyelvtanírás és a szótárszerkesztés állt előtérben.A kutatás szakirányokra bomlott föl. 153 . • Magyarország első folyamatos irodalomtörténetét írta meg. . 4.Ír egy kiadandó magyar bibliográfiáról. . • Kiadott egy vékony füzetet Werbőczy Istvánról. Buda. .. . és bibliafordításokat is összegyűjtött.Ír a magyar nyelv gyarapodásáról (görög. • Kitagadta a magyar királyok sorából II. Sajnovics könyve közölte először a Halotti Beszéd teljes szövegét. • A hungarus-tudat fölbomlott nála. 1808–1809. valamint a nép és a haza dicsősége és haszna. 5. Buda. • Hogy minden írót fölkutasson. Mátyás és Váradi Péter levelezését. A nyelvészetben Sajnovics János (1733–1785) volt az úttörő: A magyar és a lapp nyelv azonosságának bizonyítása. aki a magyarországi orvosok életrajzát dolgozta föl. . Kézai gestáját Horányi adta ki.Wallaszky Pál (1742–1824): szlovák evangélikus pap. A barokk kori szótárirodalmat Pápai Páriz és Bod szótára zárta le. • A magyar nyelv története. .Foglalkozik a nyelvjárásokkal. • Magyar sírföliratok II.

A magyar világról ír. szívélyesek (utcai étkezések).A legalsó nép (marhahajcsár) elvadult.A hangsúly Pozsony megyén van.193–203: A Notitia előszava (Pozsony.A polgárok finomak.Mentegetőzik.Elítéli a fényűzést és a pénzszórást. . . .A köznép hibája az iszákosság. FÜGGELÉK 154 .Elsőként a polgárjogról szól. miért késett eddig. .Ír az öltözködésről. . • kereskedő • mesterember • szőlősgazda . részletesen leírja a nőket és a férfiakat. 1735). . .A városiak rendjében három fő foglalkozás van. . 237–250: A pozsonyiak életmódja. .

Pietro 1480–1517: Murmelius.Születés-halál †1257: Petrus Remensis †1279: Aldobrandus dē Cavalcantibus †1485: Báthori László †1492: Ransano. Johannes 1509–1564: Kálvin János 1510–1584: Zermegh János 1511–1553: Servet Mihály 1515–1563: Sebastianus Castellio 1515–1585: Lobwasser. Adrianus 1493–1568: Oláh Miklós 1494–1547: Eck Bálint 1496–1544: Clement Marot 1497–1560: Melanchton Fülöp 1498–1549: Honterus János 1498–1562: Nádasdy Tamás 1502–1548: Perényi Péter 1504: Sylvester János 1504–1573: Verancsics Antal 1504–1575: Bullinger Henrik 1505/10–1556: Tinódi Sebestyén 1505–1570: Zay Ferenc 1506–1582: George Buchanan 1507–1589: Sturm. Johannes 1478–1529: Castiglione. Baldassare 1478–1547: Bembo. Ludovicus 1460–1572: Werbőczy István 1466–1536: Rotterdami Erasmus 1469–1527: Machiavelli. Niccolo 1470–1517: Megyericsei János 1470–1527: Piso Jakab 1470–1539: Brodarics István 1473–1529: Cuspinianus. Joannes 1480–1528: Matheus Fortunatus Pannonius 1480–1591: Taurinus István 1483–1546: Luther Márton 1484–1531: Zwingli Ulrik 1490–1525: Münzer Tamás 1491–1544: Wolphardus. Pietro †1545: Dévai Bíró Mátyás †1553: Brenner Márton †1553: Istvánfi Pál †1557: Kálmáncsehi Sánta Márton †1558: Molnár Gergely †1567: Wernher György †1568: Balassi Menyhárt †1569: Gyalui Torda Zsigmond †1570: Szegedi Gergely †1574: Egri Lukács †1574: Heltai Gáspár †1575: Huszár Gál †1576: Szikszai Hellopaeus Bálint †1579: Bornemisza Pál †1579: Dávid Ferenc †1583: Szegedi Lajos †1584: Czeglédi György †1586: Félegyházi Tamás †1593: Gálffy János †1594: Szegedi Lőrinc †1595: Gönczi György †1596: Losonczy Anna †1601: Baranyai Decsi Csimor János †1603: Kakas István †1605: Magyari István †1608: Siderius János †1614: Báthory Erzsébet †1615: Újfalvi Imre †1623: Hugo ā Sanctō Carō †1629: Margitay Péter †1680: Széchy Mária †1683: Kornis Gáspár †1688: id. Ambrosius 1515–1588: Blandrata György 1516–1565: Konrad von Gesner 1519–1605: Theodor Beza 1523–1587: Karádi Pál 1525–1592: Basilius István 1526–1609: Clusius 1530–1591: Károli Gáspár 1531–1584: Zsámboky János 1533–1586: Báthory István 1533–1589: Dudith András 1535–1577: Forgách Ferenc 1535–1584: Bornemisza Péter 1536–1572: Melius Juhász Péter 1538–1615: Istvánffy Miklós 1539–1604: Socinus Faustus 1540–1587: Valkai András 1540–1594: Kovacsóczy Farkas 1543–1576: Károlyi Péter 1548–1622: David Pareus 1554–1586: Philip Sidney 1554–1594: Balassi Bálint 1555–1605: Ecsedi Báthory István 1555–1632: Pathai Kálmán 1557–1605: Gyulafi Lestár 1650–1708: Csécsi János 1650–1711: Ilyés István 155 . Flavius 1400–1472: Vitéz János 1427–1497: Galeotto Marzio 1427–1503: Antonio Bonfini 1430–1506: Báthory Miklós 1433–1499: Marsilio Ficino 1434–1472: Janus Pannonius 1437–1496: Callimachus Experiens 144?–1508: Bakócz Ferenc 1442–1521: Bakócz Tamás 145?–1503: Váradi Péter 1450–1507: Garázda Péter 1457–1508: Beatrix királyné 1561–1641: Vásárhelyi Gergely 1562–1599: Báthory András 1457–1524: Szatmári György 1459–1527: Tubero. Burius János †1701: Keglevich Miklós †1703: Kőszeghy Pál †1707: Rákóczi Erzsébet †1710: Rezik János †1716: Felvinczi György †1723: Bercsényiné Csáky Krisztina †1729: Matthaeides Sámuel †1733: Lányi Pál †1781: Adami Mihály 1224–1274: Aquinói Szent Tamás 1355–1450: Gemisthos Pléthon 1374–1460: Guarino da Verona 1388–1463: Blondus.

Mikszáth Bia. Mikszáth. Babits Balassagyarmat. Veres P. Szabó Dávid Bercel. Gárdonyi Álmosd. Kölcsey Alsósztregova. Bessenyei Besztercebánya. Kemény Apáca. Rákóczi Ferenc 1680–1743: Czvittinger Dávid 1684–1749: Bél Mátyás 1688–1737: ifj. Petőfi Baja. Köleséri Sámuel 1662–1708: Petrőczi Kata Szidónia 1663–1740: Krman Dániel 1666–1738: Radvánszky János 1669–1747: Schmeizel Márton 1672–1740: Haner György 1673–1719: Csiba István 1674–1726: Zichy Péter 1676–1735: II. Sarkadi I. Barót. Buchholtz György 1690–1761: Mikes Kelemen 1694–1775: Tolvay Imre 1695–1759: Kazy Ferenc 1699–1763: Hermányi Dienes József 1699–1770: Szegedy János 1700–1740: Pataki Ferenc 1700–1746: Péterffy Károly 1700–1750: Mikoviny Sámuel 1700–1755: Huszti András 1700–1759: Bethlen Kata 1700–1762: Tomka–Szászky János 1700–1766: Johann Christoph Gottsched 1700–1772: Gerard van Swieten 1700–1778: Doležal. Madách. Boldva. Jókai Balmazújváros. Reviczky Aszód. Halotti Beszéd 156 . Pavel 1703–1764: Amade László 1703–1764: Robert Dodsley 1704–1779: Faludi Ferenc 1708–1750: Árvai Mihály 1708–1772: Kénosi Tőzsér János 1709–1790: Prileszky János 1712–1769: Bod Péter 1714–1786: Kaprinai István 1715–1747: Rotarides Mihály 1716–1791: Johann Georg Schwandtner 1717–1751: Vargyas István 1718–1786: Conrad Norbert 1723–1799: Weszprémi István 1723–1801: Pray György 1728–1789: Szerencsi Nagy István 1729–1777: Uzoni Fosztó István 1730–1792: Kovásznai Sándor 1732–1787: Cornides Dániel 1732–1811: Katona István 1733–1785: Sajnovics János 1736–1809: Horányi Elek 1737–1812: Szathmári Pap Mihály 1740–1784: Fridvalszky János 1740–1814: Benkő József 1742–1824: Wallaszky Pál 1745–1832: Koller József Fontos városok a történelmi Magyarország területén Abda. Eliaš 1570–1623: Lépes Bálint 1570–1625: Zvonarics Mihály 1570–1631: Rimay János 1570–1634: Alvinczi Péter 1571–1623: Milotai Nyilas István 1571–1641: Forró György 1572–1623: Báthory Zsigmond 1572–1634: Káldi György 1572–1654: Veresmarti Mihály 1574–1634: Szenczi Molnár Albert 1575–1621: Zvonarics Imre 1576–1648: Johann Philipp Pareus 1578–1644: Hajnal Mátyás 1579–1639: Martin Opitz 1580–1625: Balásfi Tamás 1582–1632: Forgách Zsuzsanna 1585–1562: Samarjai János 1589–1649: Geleji Katona István 1590–1640: Pécseli Király Imre 1591–1637: Tranavský. Rimay Alvinc. Apáczai Arad. Tóth.1564–1637: Somogyi Ambrus 1565–1612: Szamosközy István 1565–1621: Dobokay Sándor 1566–1624: Abraham Scultetus 1570–1618: Láni. Radnóti Agárd. Szabó P. Juhász Ferenc Biharugra. Balassi.. Komjáthy Balatonfüred. Jur 1595–1622: Szepsi Csombor Márton 1595–1685: Szelepcsényi György 1598–1660: Kisdi Benedek 1601–1666: Szalárdi János 1603–1664: Beniczky Péter 1606–1681: Herman Conring 1607–1662: Kemény János 1609–1651: Szőlősy Benedek 1611–1675: Barakonyi Ferenc 1613–1678: Bethlen János 1614–1675: Szegedi Lénárd Ferenc 1616–1652: Szilágyi Benjamin István 1620–1664: Zrínyi Miklós 1621–1671: Zrínyi Péter 1623–1662: Pázmány Miklós 1625–1659: Apáczai Csere János 1626–1648: Balassa Bálint 1628–1663: Liszti László 1629–1687: Kájoni János 1629–1704: Gyöngyösi István 1632–1707: Jean Mabillon 1635–1712: Esterházy Pál 1639–1679: Bethlen Farkas 1642–1716: Bethlen Miklós 1643–1671: Frangepán Ferenc 1645–1738: Franz Wagner 1649–1716: Pápai Páriz Ferenc 1649–1731: Koháry István 1650–1702: Tótfalusi Kis Miklós 1651–1721: William Darrel 1660–1710: Debreceni Ember Pál 1661–1732: ifj.

Mikes Zilah. Csokonai Dancka. Eötvös J. Petőfi Érmindszent. Tömörkény Csáktornya. Molnár Albert Széphalom. Parajd. Katona J. Tompa Sárospatak. Janus P. Lantos Sebestyén Tiszacsécse. börtön Leányfalu. Arany Nagyszeben Nagyszombat. Kölcsey Sztána. Vörösmarty Bor. Gyöngyösi Nagyabony. Peleske. Arany Rimaszombat. Gvadányi J. Juhász Gyula Szatmárcseke. Koltó. Huszt. Krúdy Pozsony. Batsányi Kisbacon. József Attila Losonc. Móra Kismarton Kolozsvár. Juhász Gy. Podolin. Madách Csezmice. Bessenyei Rácegres. Petőfi Felsőiszkáz. stb. Nagyajta. Csokonai Krasznahorka. Faludi Ság. Sárbogárd. Sümeg. Illyés Öcsöd. Berzsenyi Stósz. Csíksomlyó. Berzsenyi Sajkod. Gyulafehérvár. Németh L. Arany Nagyszalonta. Kisfaludy S. Rákóczi Déva. Dsida Medvevár. Illyés Radvány. Gyöngyösi stb. Károli Gyöngyös. Cegléd. Károli Zágon. Jókai Keszthely. Arany Rodostó. Kisfaludy K. Szabó L. Anonymus Ozaly. Baróti Szabó Vizakna. Csucsa. Ady Dióskál. Zrínyi Szklabonya. Mikszáth Szenc. Kőműves Kelemen Dévény. Pázmány Prügy. Áprily Pécel. Batsányi Telki. Rádayak Pécs. Mikszáth Madéfalva. Benedek Elek Kiskőrös. Juhász Gyula Marosvásárhely. Radnóti Brassó. Vál. Kemény Zsolna. Bod Máramarossziget. Erdőd. Kosztolányi Szakolca. Arany Duka Eger. Batsányi Virt. Sütő Pusztakovácsi-Bakonszeg. Petőfi Komárom. Heltai stb. Berzsenyi Eperjes. veszedelem Magyarigen. Jókai Nagyida. Kármán Lőcse. Mikszáth Sempte Sopron. Somló. Vörösmarty Kassa. Farkaslaka. Kriza Nagycenk. Ady Nagyvázsony. Petőfi Vizsoly. Kazinczy Szigetvár. Virág Benedek Dombóvár. Arany Geszt. Egyházashetye. Tihany. Jókai Lubló. Ady Veszprém. Kölcsey Kápolnásnyék. Tompa. Balassi Sárvár. Janus P. Sütő. Babits Szelistye. Jósika. Arany Gönc. Batsányi Kecskemét. Komjáthy Szeged. Krúdy Nyitra. Tapolca. Sánta F. Dugonics A. Arany Nagykároly. Pázmány Nagyvárad. Zrínyi Ozora. Kazinczy Murány. Áprily. Kassák Érsemjén. Illyés Drégely. Nagykőrös. Kelemér. Csiky Pápa. Fogaras. Ady stb. pálosok Németújvár. Zrínyi Cserhalom (Kerlés). Jókai. Jókai stb. Ady Zólyom. béke Ópusztaszer. Jósika Ungvár. Balassi Hódmezővásárhely. Ady Érsekújvár. Csiky stb. Hibbe. Tompa Házsongárdi temető. stb. Tinódi Segesvár. Bajza J. Babits Fót. Ányos Szekszárd. passió Csobánc. Tátika. Csernáton. Ercsi. Miskolc. Tompa Késmárk. Kodolányi Temesvár. Illyés Tinód. Bod Csesztve. Tamási Áron Fehéregyháza. Vajda Verecke. Németh L.Bonyhád. Petőfi Selmecbánya. Heltai Nagyenyed. Kazinczy Eszterháza (Fertőd). Nagy L. Faludi Nikla. Jókai Kufstein. Mikes Rohonc. Szabó D. Vác. Janus P. Ady Csurgó. Petőfi Kiskunfélegyháza. Balassi Zsibó. Székesfehérvár. Kemény Hanva. Kölcsey Szécsény. József Attila Pankota. Berzsenyi Nyíregyháza. Székelyudvarhely. Móricz Torda. Jókai-kódex Ónod. Mikszáth Szombathely. Fábry Z. Kemény. Móricz Pusztakamarás. Weöres Sződemeter. Misztótfalu Munkács. Mikszáth Tájegységek Bácska Bánát Barcaság Csallóköz Havasalföld Felföld Jászság Kemenesalja Moldva Muraköz Palócföld Szepesség Szerémség Vajdaság 157 . viadala Szabadka. Kós Károly Szűcsi. Széchenyi Nagydisznód. Balassi stb. Berzsenyi Sömjén. Vörösmarty Galambóc. Móricz Lillafüred. Bajza J. Dayka G. Szabács. Tét.

sötétnek titulálja. és mert elfogult és egysíkú. Kis-Hont Arad Győr Árva Hajdú Bács-Bodrog Háromszék Baranya Heves Barcs Hont Békés Hunyad Belovár Jász-Nagykun-Szolnok Bereg Kis-Küküllő Beszterce-Naszód Kolozs Bihar Komárom Borsod Krassó-Szörény Brassó Lika-Krbava Csanád Liptó Csík Máramaros Esztergom Maros-Torda Fejér Modrus-Fiume Moson Nagy-Küküllő Nógrád Nyitra Pest-Pilis-Solt-Kiskun Pozsega Pozsony Sáros Somogy Szabolcs Szatmár Szeben Szepes Szerém Szilágy Szolnok-Doboka Temes Tolna Torda-Aranyos Torontál Trencsén Turóc Udvarhely Ugocsa Ung Varasd Vas Verőce Veszprém Zágráb Zala Zemplén Zólyom A középkorról általában (Madas Edit) Medium aevum: a reneszánsz nevezi így. Időbeli elhatárolása. 158 . . ezért barbárnak. Megítélése a humanisták értékelése. Ez választja el őket az antik kortól.476–1492: a világban általában. .Magyarország megyéi 1886-ban Abaúj-Torna Fogaras Alsó-Fehér Gömör.Magyarországon az államalapítástól 1526-ig.

A Hungarica-kutatással lehet ezt a külföldi könyvtárakból szaporítani. Ez a társadalomnak csak szűk rétege volt: Lehel és Bulcsú kalandozott. századi másolata maradt fönn). • Szent István-officium: minden templom és kolostor breviáriumában megvolt. 6000 kódexből állhat. (Még fejlettebb. (Ennek kb. (Ma csak a gyulafehérvári áll eredeti formájában.112 Ami megmaradt. mert a társadalom másik része már letelepedett. Magyarországon használt ősnyomtatványról. 2%-át őrzik a magyar könyvtárakban. század: a délnémet területekre lehet mondani.- VI–VII. . századtól papír. század végéről). . . Ezért más anyagot kellett találni. .Nota: jel.Littera: betű. „Róma annyi nótáriust tart el.Magyarországi művek: • Szent István Intelmei (1010 körül.  Tartalmazza a Ferenc-legendát.) . század: a magyar állam szervezetileg és formálisan is létrejött. és Magyarországnak gyűjtést kellett szerveznie.) A pergamenkódex ívfüzetekből áll. az csak a véletlennek köszönhető. Először a szászok. .Kódex. századból maradt fönn. antifonálé. a Nílus mentén. itt készülnek a kódexek. • Gesta-irodalom: már a XI. századtól. és halálukkal ez megszűnt. • Kevés kódex maradt fönn. a veszprémi káptalanban egy. mikor egy oklevélprodukció kezdődik meg. így más formát kell találni. csak a XII. de csak a XVIII. és csak szűk területen nő. század: Ilosvai-kódex). . Szt. . de nagy súlya miatt nem lehet tekercsekben tartani. • Kézai: Chronica Hungarorum (XIII. .Litterátus: írni-olvasni tudó ember. hanem könyvbetűvel készül. . hogy sötét.Csehek. századtól induló könyvnyomtatással is megmarad. ahány hajóst. .Papirusz: elég nehéz kezelni. majd a délnémetek csapatán akadt fönn a könnyűlovasság. triptichon. csak több lapot fűztek össze. 933: Merseburg. (Diptichon. században a kódexlapokat könyvkötéshez használták.Pergamen: meszes oldatba mártják. mely egyáltalán nem igényelt írást (a rovásírásnak nem volt irodalmi funkciója). bárhol van is a világon.  Először Ehrenfeld-kódexnek hívták. Pannonhalmán egy. Európa ekkor nem volt túl virágzó. Ez az írásbeliség kora (a Caroling Birodalom már szétesett).Bibliotheca Hungarica: Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára állította össze.A könyvforma a viasztáblából alakult ki.” Az írásbeliség jelentőségén le lehet mérni egy társadalom fejlettségét. meghatározott célra készül. . Az első időszak a kalandozások kora volt.X–XI.Norvégok. . egyházi könyvek. és fönnmaradtak. században elkezdődött.Az oklevél nem kurzív írással. hogy vissza tudja vásárolni. . XVI. • Az elefántcsont-keretű viasztáblákból fedél lesz.A középkori magyar irodalom forrásai a megyeszékhelyek voltak. poliptichon. . amely ki tudja elégíteni az igényeket. 955: Augsburg. ezt mindig levakarják. de ő nem akarta eladni.  Ez az első magyar nyelvű (a XIV. Így létrejön egy szűk (klerikus) írástudó réteg.Svédek. Családja a londoni árverésre bocsátotta.Nótárius: jelet ír.Az írásreakció korában a könyv műkincs. • A kódexforma a XV. 159 .Scriptorium: a kolostorban van.Columna: oszlop. század folyamán az Európa peremvidékén élők sorra krisztianizálódtak.) . és bevonul a kolostorok falai közé. A VII–VIII. A X. • Anyaga pergamen. • Vannak a liturgiát kiszolgáló műfajok. graduálé. Ez egy nyilvántartás az összes középkori.Incunnabulum: ősnyomtatvány (1500-ig). . . Vencel (†1306). század: Thuróczy-kódex. majd a XIV. .A középkori magyarországi könyvállomány kb.A XVI–XVII.Dánok. 112 Esztergomban két példány. de emlék csak a XIV. pl. ha külön vonalon halad a könyvírás. századi eredetileg. XV.) . . • Kézzel írott középkori könyv. században rövid hanyatlás után az írásbeliség kivonul a mindennapi érintkezésből. Szent Olaf (995-1030). . Kékfogú Harald. . • Jókai-kódex.

A „szkolasztikosz” görög szóból származik. . Olyan réteg kellett. A pannonhalmi113 Szent Márton kolostorban nevelkedett Mór. • bölcsészkar • jog • teológia • orvosi .A teológia és a filozófia a középpontja a XII.) Skolasztika Jelentése: szűk értelemben a középkori tudományos gondolkodás.Lengyelek. (Vagyis átvett írásbeliségről van szó. pl. XII. és elég nagy autonómiát kaptak. • 1347: Prága • 1364: Krakkó • 1365: Bécs • 1367: Pécs • Óbuda (Zsigmond csak azért alapította. nem pedig tanulási célból) 113 Pannonhalma neve Kazinczytól származik.Már a XII. a jogé Bologna. . Szent Gellért már képzett bencésként érkezett Magyarországra. . . . . .Kettős fölügyelet és védelem alatt álltak (király és pápa). . Egyetemek. (Ez utóbbiak eltűntek.Az egyetem életét statutumok irányították. .Székesegyházi iskola. század: az országalma. István megalapította a tíz egyházmegyét. Pias-dinasztia. . Deliberációs műveinek Magyarországhoz nincs sok közük. 160 .Létrejöttek a kollégiumok.. vagyis a földi királyság garanciája az égi. és átvette az írást. hogy elmehessen a konstanci zsinatra.Universitās schōlārum et magistrōrum. viszont prédikációs műveinek Magyarország a termőtalaja. (Ez Párizsban nagyon híres lett.) A koronázás a mainzi koronázási ordó szerint zajlott (így lett István rēx et sacerdōs). Kétfajta iskola létezett. 1030: a koronázási palást. 1070: a korona alsó része. század (ekkor jut el a csúcspontjára a középkori teológia és filozófia). században szerveződtek.Céhszerű tömörülések (a városiasodás sora).A teológiai fakultás hét évig tartott (a pápa akkor ismerte el az egyetemet.Privilégiumokat. ezt Karlsruhéban találták meg. a városi polgársággal szemben. . az első Párizsban volt.A fakultás élén a dékán állt. ebben káptalani iskola működött.Minden oldalról igyekszik védelmet biztosítani. A XIII.) . A központ a káptalan volt.A septem artēs liberālēsból létrejött az artēs fakultás.Magyarországon nem voltak tartósak (Pázmányig nem volt állandó egyetem). aki pécsi püspök lett. amely ki tudta elégíteni a társadalom szükségleteit. században Párizs. a jelvényeket a pápa küldte.) A térítő papok magukkal hozták a könyveiket (az egyházi elit először külföldi volt). csak a legendájából lehet tudni róluk. Az érsek koronázott. amit először el kellett végezni. . . század végén összegyűlt több tanár. . Ezért kapcsolatba lép pl. A többivel szemben a magyar egyház független lett a német érsekségtől. XIII. a pápasággal. mely az államszervezéshez kellett. hogy valaki följebb léphessen. őt a nációk választották meg. ha ezt engedélyezte). Virágkora a XIII-XIV. század: a korona fölső része. században indultak el az egyetemi mozgalmak. (Esztergomban és Kalocsán lett érsekség.Tanárok és diákok érdekvédelmi szervezete. XIV. és írt irodalmi műveket is (a zoborhegyi remetékről). de céhszerű intézménnyé csak a XIII. 1000-ben Magyarország bekapcsolódott az európai kultúrába. . század: a jogar.Kolostori iskola (a papság itt a saját utánpótlását képezte).Az igazi egyetemnek négy fakultása volt.

) Aquinói Szent Tamás szerint: cognitiō Deī experimentālis (Isten tapasztalati megismerése). Vitéz Jánossal. Esztergom lett volna a legalkalmasabb. Krisztust akarták követni. • Ekkor alakult ki a két kolduló rend.  Domonkosok: nagyon fontos a tanulás. A skolasztika Istent a ratio révén akarta megismerni.) Questio disputata: • A teológiai magiszter nyilvánosan kérdéseket tett föl. B 161 . A XV. században alakult ki és strukturálódott az egyetem. (Kezdettől fogva jelen van. Az ember belső építésére törekedett. Misztikus életforma: aszkézisből és imádságból áll. de a középkori misztika az egy sajátos dolog. Föladatuk a lelki gondozás (a parokiális egyház ezt nem tudta megoldani. • Teológia: Petrus Lombardus szentenciái és a Biblia. Újfajta prédikáció: az egyetemen születik meg. század első felében Bologna volt a lényegesebb (nagyobb volt a jogi érdeklődés. A XIV. A középpontban a szöveg (textus) állt. a logikus gondolkodás. de figyelt a külvilágra is. • Másnap a magiszter a kérdésekből álló összefüggő művet elmondja. A Németföldön fogalmazódott meg. Így jön létre a teológiai summa. de mindennapi erények révén. (A logika és a ratio segítségével fedezik föl. így a szöveg világos volt a hallgatóság számára). Három nagy korszak jellemzése (Hargittay Emil) 1 . Devotio Moderna Újfajta áhítat. • A XIII. • Filozófia: Arisztotelész. Ezáltal a jogi képzettség került túlsúlyba. hogy stigmák jelennek meg rajta.• - - - Academia Istropolita (Mátyás nevéhez fűződik. A németalföldi laikus szervezetek az őskeresztény közösségek mintájára akartak élni.) A városiasodáshoz tartozik még több dolog is. nem voltak iskoláik). Ezért sok passióelmélkedés. Ez a mindennapi élettől idegen. Egyetemi előadás: lectiō (a grammatika segítségével akarták megérteni a szöveg struktúráját. A Zsúfoltság. Vannak provinciák. terjesztik a tanítást. a pálosoknál). Központilag szervezettek. fontos az argumentáció. Magyarországon behatolt a kolostorokba (pl. a traktátus és az opusculum (vagyis óriási teológiai irodalom születik).és Dél-Európában kialakult eretnekmozgalmakkal. Az ész és a tudás erejével szembe lehet szállni a Nyugat. Szent Ferenc (conformitas Christī): az egyesülés eljuthat odáig.) • Egy bakkalareus nyilvánosan felel (ez hozzátartozik a vizsgához). R megnevezés Az antik kultúra Modorosság (olasz 2. a misztika a tapasztalat alapján. és a Krisztussal való egyesülés örömén érzett elmélkedés íródott. (A hívek felé kinyitják. században ennek pozitív haszna is volt: a humanizmussal való kapcsolat. (Argumentum pro et contra. A lélek egyesülése Istennel. és a tudományok szolgálatába állítják. mint az elvont filozófiai vagy teológiai). de Mátyás őt nem akarta megerősíteni) Ezért a diákok külföldre jártak. Magyarországon így nem alakult ki önálló teológiai és filozófiai gondolkodás. Misztika Virágkora a XIII.  Ferencesek: nagyon fontos a szegénység. Pl. részben a skolasztikával. század. részben a misztikával szemben. MANIERI ZMUS maniera). 3 .

kiindulópont Itália. kontemplatív. majd találja meg. inkább másként vallásosak. poétika. A Kontemplatív. Először katolikus Interkonfesszionalizmus (vallások Hitviták kora. hogy tanára. a XVI. leydeni egyetem tanára volt. A hitvita még alapvetően vitatkozó. elvont. jellemző. Makrobiusz írta le. elit kultúra figyelhető szerkesztettség. A mintákat a Ficino. Bonyolultság (de jellemzők törekvés (pl. törekvés a meg. Írt ilyet Andreas Alciatus vagy Wathay Ferenc is. de Luther után közöttiség) a jellemző. fölfogás. belső máció és rekatolizáció. A Iustus Lipsius. Pl. után látszik a hárompillérű). Már a protestantizmus is megjelenik. ez kép és lélegzetű művek.A neoplatonizmus a A neosztoicizmus a jellemző (arany Kettős: ellenreforológiai háttér legfontosabb.kategória). XV. Marsilio harcoktól mentes. művei: Dē constantiā (Az álltanítás: örök lét és idő. himnusz). Tárgyaik: ókori irodalom. a másait részletesen polgári társaságnak tudománya). világkép Alapvetően mindegyik vallásos. Pl. történelem. 162 . vándorol. irodalmi Harmóniára való Jellemző költői kép a labirintus. század ezért lefordítják. Témája pl. nem állt olyan központi helyen. belső szilárdság. a világ színház a barokk humanisták eredetileg a ember számára. udvari Arisztokratikus. ide. és a löweni egyetem latin (ima. más lehetőség kizárt. az embléma (ezoterikus). mint a barokkban. kultúra. van túlvilág. Nagy nemzeti nyelvre. Filozófus is irodalom. Szélsőségektől. jellegű.reneszánsz formák öncélú fölhasználása. a bizonytalanságérzés a A túlvilág felé fordul. protestáns. filológia. amely megváltoztatása). hatatosságról. A keresztény volt. szellemi Életöröm és öntudat. Janus középszer). erkölcsi A lélekvándorlás állo. Jellemző a diszharmónia (az arányok alaposabb elemzés Katonaének. magatartás természet felé fordul. a forgandó szerencse. századi egyetemek tanárai és diákjai. Politika (hat könyv. Jellemző befejezettség). bonyolultság. de itt a test végén halt meg. Nehezen érthető. kereszténységgel. Filológus volt. szöveg együttese. ez jórészt Közös pont a jezsuita lett. újjászületése. Pannonius. Teatrum mundī: a Humanizmus. a középkori irodalomban lélekvándorlást vallják. Ő protestáns volt. retorika. Tacitus műveit és Megindul a hitvitahalála után a lélek kommentárokat adott ki. mely mindhárom esetben meghatározó.

1600. Voltak tehát olyan korszakok. 1640-1690 Zrínyi Miklós 1690-1740 Bethlen Miklós Bethlen Kata II. 1530. Reneszánsz (1450-1640) Kibontako Reformáci Fénykora: Hanyatlás zása: ó: 1530.120014501200. 1530.1640és az 17401640. 1600-1640 Főúri. Barokk (1600-1772) Kialakulás Hőskora: A válság Rokokó: a: 1600.1570a: 160014501570. 163 . 1640. Rákóczi Ferenc Apor Péter Csere Bél Mátyás Kis Hermányi József Dienes 1740-1772 Apáczai János Tótfalusi Miklós Mikes Kelemen Bod Péter Polgári alatti szint. és időszaka: 16901740. Polgári szint. újraerősöd 1772. Közép kor (1000-1530) Kialakulás Virágzása: Alkonya: a: 1000. 1690. Középnemesi szint. amikor a hanyatló korszak jelenségeinél már a következő születése figyelhető meg. 1450. A barokk négy alkorszaka.Irodalomtörténeti periodizáció (Bartók István) 4. főnemesi Pázmány Péter szint.

Kompiláció: mások szövegeinek. 164 . .A XVI. • Latin nyelv. . a könyvben kiadott prédikáció helyett sokkal nagyobb hatása van a szóban elmondottnak. • A nagy földrajzi fölfedezések. 114 De Perjés Géza elmélete (actio radius.Általános kérdések (Hargittay Emil) Magyar vagy magyarországi? (A kérdés mindenképpen fölmerül. a német és a szláv nyelvet.Pl. mert előtte is volt értelmisége. ima): a legtöbb ilyen. • Funkcionalitás. . ki írta). (Eperjes német város volt.Régi magyarországi szöveg: föl kell tárni az eredetét. hogy a latin helyett a magyar legyen a hivatalos nyelv. . Zrínyinél Tasso. .Magyarországon 1635-ig nem volt egyetem. a cselekvés határai) szerint a törökök ilyen fölszereléssel nem tudtak volna odáig eljutni. .Pl.) . Ennek előidézői. hogy méh vagy hattyú legyen.1844-ben „kikényszerítették”. Ő kiadta.  Nyugat-Európában (Észak-Itália. hogy az eperjesi gyerek az anyatejjel szívja magába a magyar. de egyik kezdeményezés sem volt tartós.Magyar: ami magyarul készült a történelmi Magyarországon. Ad animam suam: Janus kívánsága. majd elküldte Kazinczynak. Balassi katonaéneke.  Emiatt ideológiai válság következett be. • Sokszor egy-egy utalás megérteti az egész szöveget.) . .A régi magyarországi irodalom sajátosságai. Történelmi világképi előzmények. ezen kívül hat éves korától latinul is tanult. Wéber János írta.A magyar szövegek és fordítások a latin nyelv szókincsét és szerkezetét követik. a válság igazolható-e. Rákóczi Vallomásaihoz ismerni kell Szent Ágostont. • Bibliai vagy antik meghatározottsága van.) . • A török terjeszkedés.Az e mögötti szemlélet az imitáció.A romantika előtt nincs szerzői jog (nem számít.Az első nagy botrány az Iliász-pör volt.De Magyarországnak Európával szimbiózisban kellett élnie. Az irodalmi hagyomány érvényesülése. . az. . (Korábban már voltak kísérletek.  Autonóm (úgy érzi. .A század végére egy válságérzés jelent meg. Kölcsey részleteket fordított az Iliászból. és megindult a tőkefölhalmozás. pl. hogy az utánzás erénynek számított.  Alkalmazott (pl.  Az egységes középkori gazdasági egyensúly megbillent. • Pl. Hogyan hat egymásra és hogyan váltja egymást az oralitás. században alapvetően megváltozott az európai gondolkodás. . . (Pl.Ebben a korban nincs nemzetiségi kérdés (a nacionalizmus újkori találmány).114 • A spanyol-itáliai háború. Svájc) a fenyegetettség érzése vált uralkodóvá. a kéziratosság és a könyvnyomtatás? .Nem lehet a nemzetiségek közt pasquilust (gúnyverset) találni.Például a német származású eperjesi orvos. a német templom tornya a legmagasabb. és Kölcsey megharagudott Kazinczyra. aki továbbküldte Vályi Nagy Ferencnek. ha költőisége tovább folytatódna. le kell írnia): pl. szeretné.  Európa középső és déli része török fönnhatóság alatt volt. • Egyetemesség. . A békés egymás mellett élést szó szerint kell érteni. • Európaiság.) . vagy a korábban megírt sajátoknak az összeszerkesztése. Dél-Németország.  Az újvilág kincseihez való hozzájutás hirtelen meggazdagodást eredményezett. Nyelv és iskolázás. .Magyarországi: ide tartozik a külföldi magyar nyelvű és a történelmi Magyarországon nem magyar nyelven készült is.  Itt van a legnagyobb ideológiai válság.

 A püspök és az érsek legyen az egyházmegyéjében. • 165 . ezért az ország három részre szakadása). hogy a teremtmények közül az ember a legfontosabb.  A misemondás legyen rendszeres.  Lássák el a lelki föladatokat. hogy Isten lesújt (ezért volt Mohács.  Az emberi élet a napközéppontú elmélettel egyes filozófusok szerint teljesen a perifériára szorult.  A protestánsok ellen: létrejött a jezsuita rend. Ellenreformáció és rekatolizáció: a kettő együtt van jelen.- -  1527-ig tartott. ami mutatja: ha kell. Ezzel kapcsolatban két magatartás alakult ki:  Katolikus iskoláztatással megerősíteni a pozíciót. erőszakkal is megállítják őket.  Világméretű terjeszkedés (misszionárius mozgalom). • Egyházi: Tridentinum (1545–1563). Luther föllépése. • A kopernikuszi (heliocentrikus világkép elterjedése). • Világi: a neosztoikus világnézet elterjedése.  A katolikus érvelések visszatérő motívuma.  A geocentrikus világkép azt a nézetet erősítette. Alapvetően két válasz született.  Megcéloz egy belső megújulást.  Terjed a reformáció.

(november 11. 1570: a speyeri egyezmény keretében János Zsigmond lemond Miksa javára a magyar királyi címről. ahol Kemény zászlóvivő volt. 1526: kettős királyválasztás. a két király megegyezett egymással. bár a rendek választják Gyulafehérvárott. 1626: Bethlen harmadik hadjárata. melyhez Bethlen Gábor is csatlakozott. aki fölött Kemény mondott gyászbeszédet.) I.Történeti áttekintés (Bartók István) A magyar államiság első korszaka 1526-ig tartott. Ulászló erdélyi vajdának nevezte ki Szapolyai Jánost. de önálló egységnek tekinthető. Ferdinánd osztrák főherceg. Erdély a Magyar királyság része volt. V. 1538: váradi egyezmény. 1608: II. 1620: a fehérhegyi csatában leverték a cseheket 1622: megkötötték a nicolsburgi békét 1623: Kemény János Bethlen udvarába került. HABSBURGOK 6. 5. 1711-1918: a történelmi Magyarország egésze a Habsburg birodalom része lett. lánykérőbe. Mátyás 1608: Báthory Gábor 1613: Bethlen Gábor 1618: a protestáns cseh rendek fölkeltek a Habsburgok ellen. Izabella kapja meg a terület fölötti fönnhatóságot. 1576: Rudolf lesz a császár. Ferdinánddá választották. 1588: Báthory Zsigmond 1605: Bocskai István 1607: Rákóczi Zsigmond (Kemény János születése). és megindította első hadjáratát II. Bethlen második felesége Brandenburgi Katalin lett. 1510: II. 1564: Ferdinánd fia. 1559: János Zsigmond (II. Ferdinánd ellen. Lajos özvegyének. de erdélyi fejedelem lesz. Támogatója Szulejmán. 1575-ben lengyel király is lett. Miksa lesz a császár. Ferdinánd 1619: Bethlen csatlakozott a protestáns unióhoz (a porta engedélyével). 166 . December 17. Pártfogója bátyja. Bethlen megindította a második hadjáratot. így kitört a harminc éves háború. koronájával magyar királlyá koronázták. Károly lett. 1624: megkötötték a bécsi békét. Mária királynénak a 1526: Szapolyai Jánost a tokaji országgyűlésen bátyja. Fráter György Habsburg kézre akarja átjátszani őket. Erdély adót fizet a szultánnak. így egy viszonylagos egyensúly alakult ki. Az erdélyi vármegyék kormányzója a vajda volt. Így egy viszonylagos önállóságot kapott. van. 1541: Szapolyai felesége. 1540: János Zsigmondot magyar királlyá választják. az ő udvara Prágában 1576: Báthory fejedelemnek nevezi magát. Először csak vajdának nevezte magát. meghalt Bethlen első felesége. ERDÉLY 1526: II. a szultánnak el kell fogadnia. János néven Szent István én Pozsonyban I. János) magyar király lesz. Károlyi Zsuzsanna. és a fejedelem személyét. 1625: követség ment Brandenburgba (Kemény is köztük volt). mégis vazallusi viszonyban volt a törökkel. 1619: II. 1571: a fejedelem Báthory István lett.

(Önéletírását eddig írta meg. 1648: a vesztfáliai békével lezárult a harminc éves háború. A török végigpusztította Erdélyt.) 1653: hadjárat Lupuj vajda ellen. A fejedelmi jogokat Brandenburgi Katalin gyakorolta. Török követelésre Rhédey Ferencet választották meg erdélyi fejedelemnek. Kemény János már udvari főpap és fejedelmi tanácsos. Rákóczi György svéd-kozák szövetséggel össze teljesen. aki Kolozsváron megállt. 167 . a fővezér Kemény János. Ferdinándnak és Pázmány Péternek. (Neki fontos szerepe van az Apafi-korszakban. 1658: a fejedelem Barcsay Ákos lett. Rákóczi György. és a viszonylagos egyensúly visszaállt. akik Keményt is fogságba vetették. Rákóczi György lett. 1630: Bethlen István fejedelem lett. a Velencei Köztársaság. Kemény volt a fővezér. 1630: I.1637: III. 1680: Teleki helyét Thököly Imre vette át. 1637: Lupuj morvai fejedelem elleni háború 1644: a franciákkal. Ezt a hadjáratot a törökök ellenezték. Lipót lesz a császár. hogy Erdély szakít a portával.) Apafival Erdély főgenerálisává neveztette ki magát. így a krími tatárokat küldték az erdélyiek ellen. 1663: Apafi egy Bécs elleni hadjárathoz csatlakozott. Kemény bízott a nyugati segítségben. 1681-83: a Lipót elleni hadjáratot Thököly vezette. 1648: a fejedelem II. 1684: megalakul a Szent Liga (tagja a Habsburg király. a pápa. a kormányzó Bethlen István lett. Rákóczi ellen mozgolódik. 1686: Buda fölszabadítása. Erdély alatta omlott 1657: II. 1660: meghalt II. Rákóczi György 1636: Bethlen I. a svédekkel szövetségben és török támogatással hadjárat indul Ferdinánd ellen. 1676: Erdélyben bujdosók kezdtek gyülekezni. lengyelországi hadjáratot indít (Báthory István óta a fejedelmek lengyel uralkodók is szerettek volna lenni). pl. 1657: I. A törökök Apafi Mihályt nevezték ki fejedelemnek (az Apafi-korszak konszolidált). Váradot. 1662: a nagyszőlősi csatában Kemény elesett. A császári hadsereg Erdélyt is megszállta. Ferdinánd 1629: Bethlen halálhírét Kemény vitte II. és megindultak a csapatok gróf Montecuccoli vezetésével. az élükre Teleki Mihály állt. Lipót segítségét kéri. 1661: Kemény János erdélyi fejedelemmé választatta magát. 1683: a nyugatiak összefogásával fölszabadító hadjárat indult a törökök ellen. melyben részt vesz Kemény is. és I. De közben Lipót a kért védelmet megadta. Alatta a törökök Erdélyt pasaságként be akarták olvasztani a birodalmukba. (Ezen az országgyűlésen kimondták. Majd sikerült a Habsburgokkal is kiegyezni. 1645: a linzi békével a hadjárat lezárul. de Rákóczi hadjáratot indít ellene.

) 1688: Erdély a fogarasi nyilatkozatban fölmondta a török védnökséget. a Moribunda Transsylvania volt. József lett az uralkodó. így III. így a törökök újabb engedelmes fejedelmet akartak. Erdélyt formailag guberniumnak nevezték (a gubernátor Bánffy György lett). 116 Rabutin De Bussi Erdély katonai főparancsnoka volt. (Ekkor született Mikes Kelemen is. és a Habsburgok befolyását akarta növelni. Rákóczi Ferencet Bécsújhelyen bebörtönözték.) 1691: a fogarasi országgyűlés elfogadta a Diplomát. emiatt a brassói börtönbe került. 1701: Apafi lemondott a fejedelmi címről. 1687: bejöttek a németek (Apor Péter szerint ez vet véget a jó korszaknak). és bár van bizonyos önállósága. melyben a független Erdélyi Fejedelemségről elmélkedik. 50 000 Ft adót kell fizetnie. Keleti országrész: balázsfalvi szerződés. II. 1708: Apor Péter háromszéki főkirálybíró lett. 168 . (Erdély tizenhárom legnagyobb városában császári csapatokat szállásolnak el. 1705: a szécsényi országgyűlésen Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé választották. Alapja Bethlen Miklós 1688-as okirata. ahol elkezdte írni önéletírását. Két fontos dolog történt. Rákóczit a gyulafehérvári országgyűlésen erdélyi fejedelemmé választották. Erdély közjogi helyzetét szabályozta (a Habsburg Birodalom része. 1703: Rákóczi a tiszaháti fölkelők élére állt. ez miatt került a szebeni börtönbe). Bethlen Miklóst átvitték Bécsbe. 1696: Bethlen Miklós grófi címet kapott. Nyugati országrész: pozsonyi országgyűlés (itt elfogadták a Habsburg-ágon való örökösödést. Mikes ekkor lépett Rákóczi szolgálatába. Rákóczi a svédekkel és az oroszokkal (Nagy Péter cár) tárgyalt. Szulejmán Thökölyt nevezte ki (a török befolyás utolsó mentsvárának tekintették). és a nemesek lemondtak az Aranybulla ellenállási záradékáról). II. Apafi Mihállyal. 115 I. Lipót nevéhez fűződik. helyette megkapta I. Ez a Habsburg-uralom teljes elismerését jelentette. szigorú katonai fölügyelet alatt áll). a kancellár Bethlen Miklós. a fia még csak tizennégy éves volt. és a főgenerális Bethlen Gergely lett. a kincstárnok Apor István. 1706: a katolikus Apor Péter csatlakozott a kurucokhoz. 1690: meghalt Apafi Mihály.1690: Diploma Leopoldinum115 1705: I. Apafi Mihályt (formálisan ő lett volna a fejedelem) Rabutin tábornok116 Bécsbe vitette. Az ónodi országgyűlésen kimondták a Habsburgház trónfosztását. Ezzel Erdély önállósága megszűnt. 1707: a marosvásárhelyi országgyűlésen kimondták Erdély elszakadását a Habsburg Birodalomtól. Lotharingiai Károly kötötte I. A Habsburg fönnhatóság már Erdélyre is kiterjedt. 1704: Columba Noe (Bethlen M. röpirata. Lipóttól a semmit nem jelentő birodalmi fejedelem címet.

1711: III.) állapot. 1740: az uralkodó Mária Terézia lett. Lajossal tárgyalt. vonult egy időre. Rákóczi elkezdte Vallomásait. (Ő mentette föl 1711: Károlyi Sándor Rákóczi tudta nélkül kötötte Bethlen Miklóst is. mely Magyarországot és Ausztriát kétszáz évre végérvényesen összekapcsolta. és Rákóczi kolostorba nyilvánította. aki így kijöhetett a börtönből. és neki rangot ígértek a segítségért. Eközben Rákóczi XIV. valamint fő. de még a maradék befolyásukat is elvesztették. Lajos. 1716: meghalt Bethlen Miklós. 1717: Rákóczi francia nyelven megírta Emlékiratait. Károly lett a császár. 1722: Pragmatica Sanctio. 1713: Apor bárói rangot kapott Károlytól. 169 .) 1718: a teljes török alóli fölszabadulás (Savoyai Jenő kötötte meg a békét). (A törökök egy utolsó kísérletet akartak tenni Magyarország általuk való „fölszabadítására”.és jószágvesztésre ítélte. így visszaállt az 1703 előtti de Bécset nem hagyhatta el. meg a szatmári békét. 1715: III. latin nyelven. Rákóczi Gallipoliba utazott. Károly Rákóczit és híveit hazaárulónak 1715: meghalt XIV. 1720: Rákócziékat Rodostóba internálták.

...............................................................................................................................................................19 Klaniczay Tibor – Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái (Vizkelety András recenziója).....................................................................................................................................................................................................................................9 Zoerárd és Benedek legendája................................................................................................................................................................................................................................. századi krónika-kompozíciók.24 Dominikánus barátok magyar földön...........................................................)...........................6 I...........11 Gesta Ladislaī Rēgis.............................................20 Klaniczay Gábor.................................................................................................22 A Planctus szerzője és műfaja.................................18 III..................................10 2...............................................................23 Kik a kódex szerzői?...............................................................................................................................................................................................................27 Madas Edit: A néma barát megszólal (Utószó).......24 Halotti Beszéd és könyörgés........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ Középkori egyházi költészet...........18 Kézai Simon: Gesta Hungarōrum..............................................15 Anonymus: Gesta Hungarōrum.............................................................................................................................................................................................19 Horváth János: A Halotti Beszéd történetéhez.......... Árpád-kori legendák és Szent István király Intelmei....................26 IV.....................15 Annalēs (évkönyvek)...........22 Az első magyar vers latin mintái...................................................................................9 Szent Gellért....21 Vizkelety András: Világnak világa............................................. az Ómagyar Mária-siralom és Szent Margit legendája...................22 Mire utal a kódex külseje?.......20 Klaniczay Tibor................................................................................................10 3.......................................................................13 Györffy György bevezetése az Anonymus-kiadáshoz................6 Az áttekintés szempontjai..............................................................................25 Margit-legenda..............................................................................................................................................................................................................................23 Mikor és hol írták a kódexet?................................................................................................................................28 V..............................................TARTALOMJEGYZÉK TÉTELEK........ Magyarországi prédikációk a középkor végén....................................31 VI......................34 170 ........................................10 Szent István három legendája......................... Kislegenda.22 Az Ómagyar Mária-siralmat megőrző kódex sorsa................................................................................................................................... A geszta.........................................33 Kulcsár Péter: Az újplatonizmus Magyarországon................24 Ómagyar Mária-siralom.............16 Ákos mester........23 Magyar kezek tolla nyomán.....8 Szent István törvényei......................................................................................................................... Kézai Simon és a Képes Krónika.............................................................................................................. Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus.......................................................................................................................................................................................6 Klaniczay Gábor: Szent István legendái a középkorban..................................................................................................................................................................................................................................10 1.............................................................................. Hartvik-legenda..............................................................11 Egyházi szövegek a szentté avatással kapcsolatban:..................................................................................10 Szent Imre legendája............................................................................................................................................................................................2 SZAKIRODALOM.....................11 Szent László legendái..................................................................................................................................................................24 Előadás (Madas Edit)...................................... Eredmények és nyitva maradt kérdések........................................................................22 Miért és hogyan került a kódexbe a Mária-siralom és a Planctus?.................................................................22 A vers értelmezése..és krónika-irodalom: Anonymus............................................................................................. virágnak virága…....................................................................................... Nagy Legenda...34 Reneszánsz – bevezetés..............13 A középkori történetírás (Madas Edit)...............................................................................................................................................................................12 II.........................................................................................................................27 A magyar nyelvű kódexirodalom (Madas Edit)............................................................8 Szent István intelmei..........................................................................................................................................................................................22 Az ÓMS szövegének átírása............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................6 Előadásanyag (Madas Edit)..........................................................................................................31 Sík Sándor: Himnuszok könyve.............................................................15 Történeti műfajok................................................................................................................................ A Halotti Beszéd................33 A magyar irodalom története 1600-ig (191-266.................................................18 Képes Krónika – XVI......................................................................................

........................................................53 8.................................................................................................57 1.......................55 2.......46 4.............................................................................................................. A történetírás.......... Sztárai Mihály..............................................................................................................................36 Vitéz János (1400 körül – 1472).......50 Pirnát Antal: Fabula és história...................................................................56 3.................. Tinódi követői...................................................................52 A propagandisztikus deák-ének.. – 1542)......... A XVI...........................................................43 Majer Fidél kiadási elve és gyakorlata..................................................................................................................................... Alkalmi oktató-mulattató énekek..... Regényes históriák................................ 416–437..................................................56 5............................)............................. 388–411............................................43 A magyar irodalom története 1600-ig (272–303.....................................................................54 9.................................................................................................. századi humanista litteratura műfajai és képviselői..............................................37 Váradi Péter (145?-1503)...................45 3...........................................49 VIII......................................................................................................... A magyarországi humanisták filológiai munkássága........................................... A históriás énekek................ Krónikás énekek.........................................53 6......................................A reneszánsz kultúra kialakulása Magyarországon.............37 Janus Pannonius (1434–1472)...................44 2...................... A humanista emlékirat.....................................................43 Borzsák István: Forgách Ferenc és Tacitus............................................................................................................................ Az énekirodalom új vonásai...................................37 A tudományos irodalom.......................................................................)..53 4.................................57 171 ..................... vagy veszedelemének..................................................................................................55 1............................................................................ Szamosközy István (1565?–1612)............................................................................................ Az erdélyi történeti és politikai írók................................ A protestáns líra kialakulása......................................................................................... Antonio Bonfini (1427–1503)........................................... A bibliai história virágzása.................................. Istvánffy Miklós (1538–1615)..................................................................52 A reformáció énekirodalma........................................................41 5.....................és episztolairodalom..................... 340–356................ Szkhárosi Horvát András......................................... Werbőczy István (1460 k........... Erazmista bibliafordítás és nyelvművelés.....53 5.....................................42 VII.......................................................................................................................40 3........................50 A magyar irodalom története 1600-ig (179–183.....................48 A humanista történetírás virágzása.............................. Ilosvai Selymes Péter...............36 Az oráció................................................................ A históriás ének formája............................................. Házas-énekek..................................................................47 A reneszánsz udvari kultúra Magyarországon............................................. A keresztény humanizmus........................)........ század fordulójáról három maradt fönn..................................................................................................................................................................48 3............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................56 4.............................................................. A filológia............................... (A XV–XVI......................44 1...................................... Forgách Ferenc (1535–1577)....57 2...........................................................................................................................52 1.....................................................35 A humanista levél (epistola) és a szónoki beszéd (oratio).........................................................................................................................................................54 A históriás (tudósító) énekek........................................................................................................43 Forgách tanulmánya („csak amolyan könyvismertetés”)............................. Tinódi Sebestyén (1505/10–1556)............................................................................................................................................... Szegedi Gergely (†1570?)....................................................................................41 4...............................44 Tudós humanista irodalom....................................................................................................................................................................................................................... A Janus-kiadások....... Baranyai Decsi (Csimor) János (†1601)..........................................48 1.53 7.............................................................55 Krónikás énekek és regényes históriák......................................................................................................................................................................................................................57 3....................................................................................52 2...... Valkai András (1540–1587)............49 4........................................................................49 5........................... A protestáns ének kezdetei........48 2.................................................................. Az énekeskönyvek........41 A humanista költészet elterjedése..................................................... Szatirikus versek.................................................................................................................................................. Batizi András.......40 1.....57 A lírai verstípusok...............................54 1...............................................................................................................................................................54 2.....................................52 3................................................40 2................................................................................................................................52 A deák-epika kialakulása.........................................................................................................

......65 1...........................66 4..........70 XI..............73 A magyar irodalom története 1600-ig (523–538............................................................................................................................................................................................................................. Az énekeskönyvek.. A protestáns líra kialakulása...................................................................... Dávid Ferenc (†1579)................................................................................................... Bibliafordítás-kísérletek.....................................................60 2.................................................... 442–445.................70 Balassi Bálint istenes énekei................61 2........................................................................................................................... – 1591).................................... 506–514............................................................... Bogáti Fazakas Miklós (1548–1598-ban még élt)... Melius Juhász Péter (1536 k..........................61 1..................................................68 A magyar irodalom története 1600-ig (340–356...................................................................................................................... Árgirus históriája.............................................................................................................. Szegedi Gergely (†1570?)............................ A gyülekezeti énekszerzés....................................................58 A magyar irodalom története 1600-ig (311–382.................. A protestáns ének kezdetei............................................................................................................................................................................................................................................................ Batizi András.................................70 A reformáció énekirodalma......................................................................................70 A teológus énekirodalom.............................................................63 A reformáció drámái................................................................................................. Hegedős-énekek.............................)...................................................................................................................76 2.......58 Horváth Iván: Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben... Sztárai Mihály............... század eleji magyar irodalomban.... Az antitrinitárius vitadrámák................................................................................................ Az énekeskönyvek..63 2.....................................................62 3.......................60 1...........77 172 ..........................................................73 Ludányi Mária: A szerelem-kép alakulása a XVI.....71 XII.......................................77 A verses epika........................................................................63 8..............................................................................................................................................................................................66 X............................................................................................................................................................................. Az énekirodalom új vonásai.........................................64 4.................................................................. Sztárai drámái....... A középkori és reneszánsz kori magyar dráma................74 A szórakoztató verses história.......................................75 1................................. Bornemisza Péter és Heltai Gáspár prózája...................................60 4.............................................................................................................................................................................................................62 6.................................................................................................. Zsoltárparafrázisok a reformáció korában..........................................................................................................................................................................................................................75 Szerelmi históriák...............................................................61 4........65 2................................................... 462–465................................ Ozorai Imre.....64 3......................................................67 Péczely László: Kecskeméti Vég Mihály: LV......................................................................................................................59 A magyar reformáció........ Székely István.............................................................. A szombatos énekek.................... Károli Gáspár (1530 k.............................................................60 3.... A bibliai színjáték...............................................................................................76 Antik történeti tárgyú históriák......................................................................................................60 A reformáció történetírása és a bibliafordítások.................................... A reformáció irányzatai és műfajai.............74 Moralizáló történetek......... Dévai Bíró Mátyás (†1545).................................................61 1........................61 A reformáció énekirodalma..........62 4..........................................................................61 3...........................................................................).......................................64 Bornemisza Péter (1535–1584)............................77 XIII............63 1............................................................................................................................. A Balassi-komédia............).........................................................................................................................................................................................................63 9....................................................................63 7.........................64 Heltai Gáspár (†1574)..................................................................................................................................................................................................57 IX...........................65 A teológus énekirodalom........................................................................ század végi és a XVII............61 2.... 506–514.................................................... Széphistóriák...................... psalmus......................................59 A vallásos értekező próza............. Verses krónikák................................................................................................................4................................. Szkhárosi Horvát András......67 Bóta László: A magyar zsoltár Szenczi Molnár Albert előtt.....................................65 3...........71 Kőszeghy Péter utószava a Háló című Heltai-válogatáshoz............... Kalandos szerelmi történetek...................................62 5................................................................................................................... – 1572)..............................................................................................76 A verselés fejlődése................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... A bibliai história virágzása......................

.................................................... Pázmány Péter és a katolikus restauráció... A bibliai színjáték..............................................89 Levelei.......................................................................84 A magyar irodalom története 1600-ig (448–481.......................................................................................................................................................................93 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (51–85........................100 Hajnal Mátyás (1578–1644)..........................................................).................90 Komlovszki Tibor: Rimay és a Balassi-hagyomány............. 476–478................................85 Szerelmi lírájának kibontakozása...).......................100 Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654)............... Az Élektra...................................... Balassi Bálint életműve.............................................................).....................................................................96 1.....84 Bán Imre: Balassi Bálint platonizmusa...............................................................................................................................................................................................................................................................................................................77 Gyarmati Balassi Bálint: Szép magyar komédia (Utószó: Kőszeghy Péter).........................................................................................................................................91 Rimay János (1570–1631)....103 173 ......98 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (137–149.............................................100 A verses dráma.................................................................................................. Szenc-Kolozsvár)........................................101 A katolikus egyházi ének fölvirágzása............................80 3.................93 XVI................................................................................................................................... Alvinczi Péter (1570–1634)................................................................................................................................................................................94 Protestáns hitvitázó-teológiai irodalom.....................................................................................................................................................80 4...................................... 445–447....................................................................80 5.......... 45–46..................................................................................................96 Geleji Katona István (1589–1649)...................................................................................................................................101 Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép............ Nyéki Vörös Mátyás és a korai barokk irodalom....................................................99 Az első jezsuita író-nemzedék................................................... Rimay János és a manierizmus..................................................................................................................................................................................... vitézi versei..............................................................................................................................................................................................................97 XVII....................78 A magyar irodalom története 1600-ig (356–362.................................................................... A Balassi-komédia..........................97 Szenczi Molnár Albert (1574–1634...............................................95 1...........................................................................87 Istenes énekei............................................................ Balassi drámái................. Zvonarics Imre (1575–1621).............................................80 A reformáció drámái....80 1....................................................................... Az udvari dráma.....................................................................): Balassi (Balassa) Bálint (1554–1594)............................................................................................................94 A késő-humanista protestáns polgári irodalom – a protestáns polgári művelődés..................................................................... Magyari István (†1605 körül)....................................................................................................................................................................................................................................................................... Samarjai János (1585–1652).............................................................................................................................................80 2.........................................): Barokk egyházi próza.........................88 Prózai írásai....................................... 376–377.......................................................................................................................................................................................................................................87 A Júlia-versek és a Júlia-ciklus...................................88 A Célia-ciklus és az utolsó szerelmes versei...........................96 A polemikus teológiai irodalom................... Szenczi Molnár Albert és a protestáns humanizmus.......................93 Makkai László utószava a Magyari-kiadáshoz......................................................................................103 Előadás (Hargittay Emil)...............85 Élete....................86 Tavasz-énekei.....................................................................................................................................................................................................................................89 Balassi-kiadások...........89 XV............................................................ Az antitrinitárius vitadrámák......................... Sztárai drámái........................................................95 2............101 XVIII....80 6...................................................................................100 Lépes Bálint (1570–1623).......................................................................................................................................81 XIV.................................................................................................................................... barokk széppróza és költészet..........................................................................80 7...101 Pázmány retorikai műveltsége.............................................................87 A lírai önéletrajz..90 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (15–29...............91 Ecsedi Báthory István (1555–1605)................................................................................................................................101 Szerkesztésmód................................................................................................................................................................................Ludányi Mária: Balassi Szép magyar komédiájának közvetlen hatása a hazai udvari dráma fejlődésére ........................98 Bán Imre: A magyar barokk próza változatai.....................................................................................................................................................................................................................................100 Veresmarti Mihály (1572–1645)..............96 2..................................................81 Szeminárium (Medgyesy-Schmikli Norbert): Iskoladrámák..........

......110 Bene Sándor – Borián Gellért: Zrínyi és a vadkan........................ ? – Bécs). Kismarton-?).................................................................................................. Csábrág–Csábrág)........ A lírikus és az eposzíró Zrínyi......................................................... Esterházy Pál (1635-1713..............)......................................).............124 XXIII...... században.........................127 Politica... Ungvár–Rozsnyó)....): Rákóczi Ferenc.....104 Kovács Sándor Iván: A siklósi harc és a szigetvári kirohanás (Szimmetria és barokk kompozíció a „Szigeti veszedelem” III.........130 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (371–387.................................................... Dés–Nagyenyed).......................................................................................................................................................................................................................................... Rákóczi Ferenc...............134 Vallásos és állambölcseleti elmélkedések..126 Ethica.......................121 3...................................................................................................................................................................................................................................................129 XXIV... század elején......................136 Holl Béla összegzése a Cantus catholiciről...................... Balassa Bálint gróf (1626–1648)........................134 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig.......................................................................................................... Mikes Kelemen és a kuruc kor költészete...............................................................................................................................................................................119 Gyöngyösi István (1629–1704..................................................... Bonyha–Fogaras)............ Koháry István (1649–1731....................115 Bethlen Kata (1700–1759...................................................121 4.....110 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (175–184.....................................................................................136 174 ................................. Liszti László (1628–1663................................103 XIX............................................................. század második felében és a XVIII...123 Kibédi Varga Áron: Retorika..................................................123 A verses udvari dráma.............................................. Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702................................................113 Bitskey István utószava a Magyar emlékírók 16-18...................128 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (239–257.........................................................................133 Vallomások............................................................................................................133 Levelezése...................................................... A prózaíró Zrínyi......................129 1........................................................................................................: Mikes Kelemen.............................132 Versei... énekében).................................... 341–351................................................... bú nélkül nem élte..............................................................135 XXV.................................................................................................................. Az önéletírás és az emlékirat-irodalom a XVII–XVIII...............121 1......132 Élete.. Vác–Nagyszombat)........................)................................ századi udvari költészet....................................................................................106 1620–1664 (Ozaly vagy Csáktornya – Csáktornya mellett)...................................... Adalékok a pozitivizmus és a szellemtörténet bírálatához....................................122 6.................................106 Lírai költeményei........................Pázmány Péter (1570–1637)............................123 A Rákóczi-eposz............................................... 514–527.............................................................................108 XX................. és XV................................................. Az erdélyi tudományosság a XVII...................................................................... Pápai Páriz Ferenc (1649–1716...................................................................................................... 1717.......114 Bethlen Miklós (1642–1716..................................................................................................123 Az udvari költészet kiterjedése..........116 XXII..............................................................................................126 Bán Imre: Apáczai Csere János.................................. Beniczky Péter (1603–1664...........................................................................................117 Jelenits István: Koháry István: Ez világot senki által nem élte.........................127 Scholastica.117 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (184–208.........................................................111 XXI..................133 Emlékiratok............................................................................................114 Kemény János (1607–1662)......................... A népszerű barokk líra és a katolikus egyházi népénekek..................................................................................................................................128 Apáczai Csere János (1625–1659)............................................. Egy labanc főúr éneke..............106 Élete............................126 Oeconomia..........................................................128 A világi műveltség népszerűsítői...............................................................................................................................................................................................................................................): Zrínyi Miklós....................119 Az udvari költészet............104 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (159–174.................129 2... Gyöngyösi István és a XVII..................................................................................................... század kiadásához..................................................................................... Erdély–Bécs).................... 390–394............................................................................................................................................107 Szigeti veszedelem.................................122 5....................................... sem kedvére mindenkor.................................................................................121 2...........130 Varga Imre: A kuruc költészet kérdésének története............107 Előadás (Nagy László).......................................................................................................................................................................... Kőszeghy Pál (†1703)..................................................................................................................................................................................................................................................................113 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (210–213........................... poétika és műfajok (Gyöngyösi István költői világa)................................... Kis-Bun.. Alsómisztótfalu–Kolozsvár)................................................)....

......138 5..................................... Az irodalomtörténet-írás kezdetei............................152 3...................................................................157 Magyarország megyéi 1886-ban......................................................................................................138 A népszerű katolikus szépirodalom............158 A középkorról általában (Madas Edit).......................................... A szövegzene mint versstrukturáló elem Amade verseiben..............................................................................156 Tájegységek.............................................. Amade László verseiről. Garamszőlős–Znióváralja)...............................................................138 A katolikus egyházi ének fölvirágzása...........161 Három nagy korszak jellemzése (Hargittay Emil).........................................163 Általános kérdések (Hargittay Emil).............................................................................................................................. A jezsuita történész-iskola.........................140 Magyar drámaírók...........152 4...........................................................................................................143 1.164 Hogyan hat egymásra és hogyan váltja egymást az oralitás.................................... 536–544................... 318–321................................................................................................................................... Rokokó értékek Amade költészetében.................................................................... és a tudományos irodalom a XVIII...............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................150 A honismereti irodalom megindulása............................166 TARTALOMJEGYZÉK.....................................................170 175 ........ 16–18.................................................................................................................................................................... a kéziratosság és a könyvnyomtatás?.............. A népszerű barokk irodalom (epika és dráma)......................................................153 A nyelvtudomány...............................................................................................148 Tarnai Andor bevezetője a Bél Mátyás-kiadáshoz..........................................................................................................................................136 A Cantus catholici 1651-i kiadása......................................................................... Amadé László.......................................................................................................................................................................................................................................................................).....................................................158 Skolasztika.............................................................140 Hermányi Dienes József (1699–1763..........................................................................................................................143 Tőzsér Árpád: A rokokó vers mozdulatai.......................................................................136 Kájoni János (1629–1687.........................................164 Történeti áttekintés (Bartók István).151 Az egyházias tudományosság alkonya.........................................152 2. ...................................................161 Irodalomtörténeti periodizáció (Bartók István)...................................153 Bél Mátyás: Hungariából Magyarország felé.................................................................................................................................................. Bod Péter (1712–1769)........ Jegyenye–Szárhegy).......................................)...................................... Faludi Ferenc és a rokokó.........................................................150 Egyháztörténet és historia litteraria...................................... 559–571............... Szövegkiadások.....................................................................................................................137 Boldogasszony anyánk…..148 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (458–471.................................................................151 Bél Mátyás........................................................................................................................................................... A katolikus népének fejlődése......................Szőlősy Benedek (1609–1656................................................143 Amade versújító gyakorlatának néhány problémája......................................................................................161 Devotio Moderna................ Olasztelek-Nagyenyed) és a Nagyenyedi Demokritus..........................................................................137 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (146–149...................................160 Misztika........................................145 Faludi Ferenc.................... Pray György (1723–1801)..................................................139 XXVI.............................153 5.................................................................................................. A népies katolikus színjáték.................................145 Amade László...138 1...........................................................................146 XXVIII............................................................. A historia litteraria fölbomlása.................143 Néhány vonás.......152 1.......................................................................................)...................................................................................................................154 Születés-halál............................................................. század (Nagy Péter). században............................................153 FÜGGELÉK.......................................................................143 2...................................................... ami a kezdeményezők közé emeli.......................................................................155 Fontos városok a történelmi Magyarország területén....144 A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig (529–533................142 XXVII..................................................................................

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful