You are on page 1of 4

Észrevételek és javaslatok A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által 2012.

február 8-án nyilvánosságra hozott új Büntetőtörvénykönyv koncepciója, a hozzá kapcsolódó általános és részletes indokolás, valamint a hatástanulmányok szerzői jogi kérdésekkel kapcsolatos elemei vonatkozásában. Dr. Mezei Péter, Ph.D. I. Az új Btk. koncepciójának (a továbbiakban: Koncepció) szerzői joggal kapcsolatos szakaszai közül több is érdemi hasonlóságot mutat a hatályos büntetőjogi tényállásokkal. Így a bitorlás,1 a hatásos műszaki intézkedés kijátszása2 és a jogkezelési adat kijátszása tényállása3 érdemben nem, legfeljebb megszövegezésében (illetve címében) mutat eltérést. A hatásos műszaki intézkedés kijátszása vonatkozásában két érdemi eltérés figyelhető meg. Egyrészt a Koncepció mellőzi az üzletszerű elkövetés kriminalizálását, így a hatályos Btk. 329/B.§ (3) bekezdésében foglalt minősített eset kikerült a Koncepcióból. A Koncepció részletes indokolása szerint „[a]rra tekintettel, hogy a bűncselekmény alapeseti tényállási eleme a haszonszerzési célzat, ezért nem indokolt az üzletszerű elkövetés minősített esetként történő szabályozása, míg a (2) bekezdés esetén a haszonszerzési célzatot feltételező forgalomba hozatalon vagy kereskedésen kívül a további elkövetési magatartások esetén nem szükségszerűen kerül sor ellenérték adására.” Ennek megfelelően a jogalkotó a kérdéskörben dekriminalizáló hatású módosítással él, hiszen így az üzletszerűen elkövetett (egyébként haszonszerzési célzatú) jogsértések egyaránt csak két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendők, ahogy eddig az alapeset. Másrészt a Koncepció megváltoztatja a bűncselekmény tagolását is. A hatályos Btk. 329/B.§ (1) bekezdésében foglalt második esetkör (amely a tettes előnyét biztosító cselekmények, illetőleg az ahhoz kapcsolódó, nagyobb részt bűnsegédi jellegű eseteket öleli fel) a) és b) fordulata külön bekezdésbe kerül.4 A Koncepciónak ezért a 433.§-ban foglalt büntethetőséget kizáró ok rögzítésekor szükségképpen szó szerint utalnia kell a „készítéssel”, illetve „előállítással” megvalósítható jogsértésekre, melyek a hatályos Btk. 329/B.§ (1) bekezdés a) fordulatában külön (épp ezért) kerültek kiemelésre. E módosítás érdemi változtatást nem hoz a hatályos rendszerhez képest, ezért nem ellenezhető; habár különösebben nem tűnik szükségesnek az eddigi tagolási módosítása. II. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége a Koncepció elfogadásával komoly változásokon menne keresztül. Btk. 329/A.§ (1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a
1 2

Koncepció 431.§ "(1) Aki más vagy mások szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát rendszeres haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú

Hatályos Btk. 329.§; Koncepció 429-430.§§. Hatályos Btk. 329/B.§; Koncepció 432-433.§§. 3 Hatályos Btk. 329/C.§; Koncepció 434.§§. 4 Koncepció 432.§ (2) bekezdés.

szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva, b) üzletszerűen követik el. (4) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

másolásra tekintettel a szerzőt vagy a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja. (3) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig, b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig, c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés."

A fentiek vonatkozásában a következő észrevételek tehetők. 1. A bűncselekmény alapesetének eddig is két fordulata volt. Mindkettőben jelentős változások történtek. Egyrészt valamennyi haszonszerzés végett elkövetett (de vagyoni hátrányt nem eredményező) szerzői jogsértések helyett csak a rendszeres haszonszerzés végett elkövetett jogsértések lennének a jövőben büntetendők. Másrészt a vagyoni hátrány okozásával járó jogsértések közül is csak azok, amelyek legkevesebb 100.000 forintot meghaladó vagyoni hátrányt eredményeznek a szerzői vagy kapcsolódó jogi jogosult oldalán. Mindkét fordulat módosítása arra enged következtetni, hogy a büntetőjog a bagatell ügyekkel nem kíván a jövőben foglalkozni, hanem áttolja azt a szabálysértési jog világába. Ezzel összefüggésben két megjegyzés igényel rögzítést. A) Ha ezzel a módosítással a kormányzat azt akarja elérni, hogy a kriminál-statisztikák javuljanak, akkor csekély mértékű, mégis érzékelhető sikerrel fog járni. Az elmúlt évek adatai szerint durván 15-35 ezer büntetőeljárás zárult le a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények kapcsán. Ezek egy jelentős része (de természetesen nem mind) a Btk. 329/A.§ szerinti vétség miatt indult. Regisztrált bűncselekmények száma Regisztrált bűnelkövetők száma

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

13.623 19.019 19.170 17.532 23.269 19.046 37.401 33.446 29.891 33.521 31.339 24.296 15.555

490 523 765 939 836 781 1.108 1.205 989 891 836 845 552

1. sz. táblázat – a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése regisztrált bűncselekmények és bűnelkövetők számának alakulása5

Valószínű, hogy e bűncselekmények többsége által okozott vagyoni hátrány meghaladta a 100.000 forintot, biztosra vehető azonban, hogy százas vagy épp ezres nagyságrendben voltak olyan bűncselekmények, melyek a Koncepció alapján már „csak” szabálysértésnek minősülnének. Meglátásom szerint ez csak elkendőzése lenne a szerzői jogok megsértésének büntetőjogi jogérvényesítésével kapcsolatos problémáinak, ettől (főleg) az internetes szerzői jogsértések száma még nem csökkenne.6 B) Mindezek ellenére helyesnek találom, hogy a jogalkotó az ultima ratio elvet szem előtt tartva7 ne akarja valamennyi, vagyis akár 1 Ft vagyoni hátrány okozásával járó szerzői jogsértést 2 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel szankcionálni. E módosításnak különösen az egyszeri, ám „fülön csípett” szerzői jogsértők esetén lehet különös jelentősége. Egy olyan esetben például, ha valaki letölt egy filmet a netről, majd azt DVD-re írva eladja két példányban a lemezeket összesen 2000 Ft értékben, lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülne a Koncepció alapján. A pergazdasági szempontok is emellett szólnak.8 Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a 100.000 forintos határ meghúzása nem jelenti az eljárások számának csökkenését. Csak a jövőben nem büntető, hanem szabálysértési eljárás keretében fogják elbírálni a fenti példában érintett egyén ügyét. Ennek azonban eljárásjogi szempontból lehet jelentősége. A rendszer módosítása annak biztosítását feltételezi, hogy a büntető helyett szabálysértési eljárás keretében történő elbírálás esetén ugyancsak biztosítva legyen a jogalkalmazó szervek kellő szakértelme. A szabálysértési értékhatár alatti jogsértő magatartások ugyanis éppúgy szerzői jogsértésen alapulnak majd, mint a vétségi alakzatot kimerítő magatartások. E magatartások helyes elbírálása ezért kellő szakértelmet követel meg,
5

OSAP 1228. számú adatgyűjtés (Egységes nyomozóhatósági és ügyészségi statisztika), lekérhető a Központi Statisztikai Hivataltól. A statisztikák szerint a szellemi alkotásokhoz köthető vagyon elleni bűncselekmények rendre a harmadik-negyedik leggyakoribb bűncselekménynek bizonyulnak hazánkban. Az egy elkövetőre jutó átlagosan kb. 30 bűncselekmény annak tudható be, hogy egy-egy elkövetési magatartással egyszerre tipikusan több művön fennálló szerzői jog is sérül, mely a büntetőeljárás keretében többrendbeli bűncselekményként kerül megítélésre. A rendbeliség kérdésével összefüggésében lásd: Szathmáry Zoltán: A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének halmazati kérdései, valamint a sértett a zenei és filmalkotások vonatkozásában, Magyar Jog, 2010/10. szám, p. 623-629. 6 Nem véletlenül került az 1. sz. táblázatban is 1999 feltüntetve, mint bázisév. Eben az évben kezdte meg világkörüli „hódítását” a Napster fájlcserélő alkalmazás. Hazánkban is ezek után, habár logikusan több év elteltével figyelhető meg a jogerősen lezárt büntetőügyek számának az emelkedése. A két körülmény összefüggése egyértelműnek tekinthető. 7 Vö.: Szathmáry Zoltán: A szerzői vagy joghoz kapcsolódó jogok megsértése nyomozásának jogalkalmazási anomáliái, Magyar Jog, 2010/3. szám, p. 155-156. 8 Uo., p. 156.

függetlenül az okozott vagyoni hátrány mértékétől.9 Az EBH 2000.188. számú eseti döntés szerint a büntetőbíróságoknak a szerzői jog vonatkozó rendelkezéseit is helyesen kell értelmezniük. Ez az eseti döntés a jövőben minimumkövetelményként lesz alkalmazandó a jogot szabálysértési eljárás keretében alkalmazó szervre is. 2. A Koncepció 431.§ (2) bekezdése egy első pillantásra talán csekélynek tűnő, ám jelentős változtatást és egyúttal hibát tartalmaz a hatályos Btk.-hoz képest. Míg jelenleg a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó és reprográfiai jogdíjak meg nem fizetésével elkövetett bűncselekményről tesz említést a törvény, a Koncepció e két jogosult közé egy „vagy” szócskát illesztene. Ez megítélésem szerint szerzői jogilag helytelen álláspont. Az Szjt. 20.§-a szabályozza az üreshordozó jogdíjat. Eszerint a jogdíjat nem csak szerzők (például zeneszerzők, írók, képző-, iparművészek stb.), hanem előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és filmelőállítók, mint kapcsolódó jogi jogosultak között kell felosztani. A Koncepció „vagy” kötőszava fényében a törvénytervezet olyan hatást kelt, mintha a szerzőket vagy a kapcsolódó jogi jogosultakat külön is megilletné az üreshordozó jogdíj. Ez azonban nem igaz. Ezért a (2) bekezdés szerinti megszövegezési változtatást el kell vetni, és vissza kell térni az eredeti (hatályos) szóhasználathoz. (A reprográfiai jogdíj vonatkozásában ilyen ellentmondásról nem beszélhetünk.) 3. A (3) bekezdés a jelenleg két külön bekezdésben tárgyalt minősített eseteket foglalja össze. A módosítás az eddigiekkel ellentétben pusztán a vagyoni hátrány mértékéhez köti a szigorúbb szankciók alkalmazását. (Az első, 1-5 évig terjedő, súlyosabb büntetés kiszabására az ötmillió forint feletti vagyoni hátrány okozása esetén lesz lehetőség.) Bár a Koncepció egészének alapgondolata az eddigieknél nagyobb szigor, túlzónak tartom a legsúlyosabb esetben kiszabható öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés mértékét. 4. Szükségesnek tűnik jelezni, hogy a Koncepció általános indokolása egy ponton jelentős hibában szenved. Az ugyanis még 50.000 Ft feletti vagyoni hátrány okozása esetén rendelné vétségként büntetni a szerzői jogsértéseket, holott a bűncselekményi értékhatár 100.000 forintnál kerülne meghúzásra a normaszöveg szerint. Feltételezhetően ez utóbbi összeg az irányadó „koncepció”, azonban ennek tisztázása elengedhetetlen, különösen annak fényében, hogy a Koncepció 146.§ (5) bekezdése szerint a „kisebb vagyoni hátrány” 50.000 és 500.000 forint közötti érték esetén állapítható meg. Eszerint a 100.000 forintos értékhatár szándékos eltérés az alapvető értékhatároktól. Hasonlóképp szükségesnek mutatkozik a részletes indokolás nyelvi ellenőrzése. Az alábbi mondat tartalma érthető ugyan, azonban átfogalmazása ennek ellenére szükségesnek látszik: „[a]z Előterjesztés törvényi egységet hoz létre, a jövőben az elkövető azonos alkalommal egy vagy több jogosult szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát sértő cselekményei egységet alkot.” Szeged, 2012. február 27. Dr. Mezei Péter, Ph.D. Docens SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézet
9

Következik mindez a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének keretdiszpozíciós jellegéből.