You are on page 1of 468

r

f^'t

»-,f^r^,r-,'^- A"

'^^«-\0

^^^^^vj^e^^^^'

t^^p^^Ht^^^K^'

.rrr>
OCr-

^

,.;^^;^''^R^?.^^

^ÚWiA^Ó.

^^4*1.

A

^^^^

.

^

r^r^^r-

A^f^^^^^^^m^f^fK.

"^^^^^^^^^,^^^
<-

r^.'-.^rxrvrv

_

^ .rvO-^-

-

/<

Aaí^

,^^rm^^^^
^

^^.^r>^íí :a5^ ^f-^-f^

í4'^>1^^'

'^

'y^^^^^^^^^^i'-'^-

^QA^
;\jAwPíí5f?'^í,>,r^r

.

,v^.\.

,

-'

-.,

í^^^^.
..*.'^

^.'^4,

;^A'<^•:*.C'/^?^

"^".'>#^^ ^/^^•Mr/^'^ArÁPs,

' •<

>

/y'

^^^-'V

Digitized by the Internet Archive
in

2010 with funding from
University of Toronto

http://www.archive.org/details/hunyadimtyskOOfrak

MAGYAR
TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

SZILAGYI SÁNDOR

BUDAPEST
FU

ANK

I,

I

N-T Á K S U L A T K Ö N Y \' N Y O M
1890

í)

ÁJA

HUNYADI

MÁTYÁS KIRÁLY
1440-1490

IRTA

FRAKNOI VILMOS

BUDAPEST
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA

ELS

KÖNYV.

MÁTYÁS FIATALKORA
ES

KIRÁLYLY4 VÁLASZTATÁSA.
1440-1458.

D

n

2.

A SZILAGYI ES HUNYADI CSALADOK CZIMERE.

[zox két család,
nak,

melybl Hunyadi Mátyás-

Magyarország egyik legdicsségetrónralépte eltt emellét

sebb királyának szülei származtak, csak
fél

századdal az

kedik ismeretlen
téneti

homálvából a

tör-

szereplés

világosságába, hogy az-

után hirtelen ragyogó fényárral sugározza be a hazát és az

körülmény késztette a kortársakat és késbbi nemzedékeket arra, hogy a mesés arányokban emelked pálya kiinduló pontját, a nagy
egész keresztény világot.
ez
a

Épen

uralkodó eredetét, mesés magyarázatok csillámló díszével
környezzék.
nézete
ságot,

Ennek
erezi

szükségességét korunk tisztult
Elfogulatlanul üdvözli
az

világigaz-

nem

többé.

a valót, a mit a történetírás a megnyílt levéltárak

rejtekeibl felszínre hoz.
Kétségtelenül
áll

az a tény,

hogy Mátyás atyjának

elei

összefoglalt albán, rumén eredet pásztornéphez tartoztak, melyet a Balkán tájairól a legel elégtelensége, majd a törökök terjeszke-

az oláhok elnevezésével

és bol-

gár

dése, a magyar-havasaiföldére és tovább éjszak felé szri-

;

FRAKNOI VILMOS
tott.

A
a

királyi

uradalmak

vették igénybe az

magán birtokosok örömmel erteljes jövevények munkás karját. Fés

képen
a

nagykiterjedés

erdkben
a

telepítették

meg ket,

hogv ezek rengetegeit

irtsák,

ragadozó vadat üldözzék,
;

legelket nvájakkal népesítsék be
Vállalkozó
férfiak,

ekképen
meg.
és

a civilisatió

mvének
vel

kezdetleges feladatait oldják
kik a testi

er

ügvesség fölényé-

tntek

ki,

eszközlék a megtelepítést, melynek keresztül-

vitele után, a telep

fnökei
is

és bírái (vajdák, kenézek) lettek

tisztjök a családban apáról fiúra szállván át.

Ezekkel szemben
tékben
fel

érvényesült az assimilatió hatalma,

melyet a magyar nemzet,
bírt és

kezdettl fogva, kivételes mér;

feltn
új

szerencsével gyakorolt
a

amennviben
folyamán

tudta venni

magába

vándorlása útjain vele érintkez,
talált,

a

meghódított
jött és

haza területén

és

idk

körébe
ségének

idegen fajok legnemesebb elemeit. Nagylelkpéldátlanul álló elfogulatlanságának varázsereaz

jével vonzotta,
tolta

érdekek solidaritásának kapcsaival
emelte.

csa-

magához

;

egyszersmind a fensöbb culturai és politikai
is

életképesség színvonalára

Mikor

az oláhok

elkeli

részérl, a xiv. század máso-

dik telében, azon ambitió kezdett nvilvánulni, hogy a

ma-

gyar nemesség eljogainak részeseivé váljanak

:

ezt a

ma-

gyar korona hagyománvos politikájának bölcsesége készséggel
kielégítette
;

annál

inkább,

mert az s-természet

lélek- és

izom-edz

foglalkozásai közepett
is

él néptl most

már

a harczi téren

várt szolgálatokat.

érdemek jutalmául a magyar nemesi rendbe fölvétetnek magyarokká is válnak. Két tényez sietteti ezen processust a vallás és
oláh vajdák és kenézek, a mint hadi
:

Az

:

a nyelv.

Elhagyván

a görög-keleti szakadást, a

római egy-

ház kebelébe lépnek. Elsajátítják a magyar nyelvet.*

Ezen

utóbbi

tekintetben,
ír,

II.

Pius pápa) 1457 táján

igen érdekes, a mit Aeneas Sylvius hogy a katonáskodó oláhok között keveset

(a

késbbi

találni, ki

MÁTYÁS KIRÁLY.

Az elskhöz,

kik ily átala-

?

^
/

*^-<S^Í'«á

^'2
^-^

"

kuláson keresztül mentek, tartoznak a Hunyadvára királyi

^^
^J
^'

*
fcj^!

uradalmában
oláhok
fiai.

megtelepített

fnökének,

Serbának

-

'If

Az
a

egyik az oláh Radul

Ki

nevet, melyet a keresztségben
nyert,

László

névvel cse-

^
í C£/

rélte föl.*

A másik, Vojk, Zsigszolgálatába
lé-

I fi

j4

mond

király

pett és «a királyi udvar kato-

r

nemes teströk) csapatába vétetett föl. Hadi tetteivel sikerit magára vonnia uralkodója figyelmét. És
nái » (mintegy

Wli
I
^'

Irl

íLl
-' s-

1409-ben
tokra egy

a

hunyadvári
korábbi

bir-

adomány
la

\

\^

megersítését eszközölhette ki
a

maga

és egész

családja jakiállí-

vára.
tott

Az

ezen ügyben

okirat,

melynek eredeti

példánya ránk maradt, a Hunyadi-ház legrégibb ismert emléke.**
/r^-^

nem

beszél magyarul

(hungaricae Ungvae
11.

^

nescius).

Európa czímü munkája

feje-

zetében.
*

Az

erdélyi káptalan 1419 február 12-iki
:

r^

tej tTf í^l<^

okiratában említtetik «Ladislaus alio nomine Radul, germanus Woyk militis.»
(A müncheni állami levéltárban.)
**

Az

1409

october

i8-án

kelt

királyi

adománylevél az országos levéltárban. Az erdélyi káptalanhoz ugyanazon napon intézett királyi

beiktatási rendelet, és a káptalannak october 31-ikén kelt jelentése a müncheni állami levéltárban. Minthogy korábbi adományozás megújításáról van

^

ft

C-*

r'<

tS

FKAKNOI VILMOS

Vojk nemcsak a király kegyét küzdötte ki vitézségével, hanem elkel hölgy kezét is.' Amint késbb a hadi pályáról lelépett, és hunyadi elvonult, itt is melytl nevét kölcsönzé^ birtokára Egvik leányát az oláh fejedelem tekintélyes állást foglalt el.

fiával házasítja össze

;

a

másik kettt
és

elkel

erdélvi

ne^

mesek: Dengelegi Pongrácz
mi annak
jele,

Székely János, veszik nül;
hazájának

hogy bár seinek hazájával nem szakította
családjában
új

meg

összeköttetéseit,

nyelve

és

szelleme

emelkedett uralomra.
fia

Három
elhunyt.

közöl a legifjabb Vojk,

úgy
a

látszik,

korán
nevet

A

másik kett a katonai
tett

pályán dicsségre és

magas állásokra
viselték.**

szert.

Mindketten

János

késbbi ország-kormányzó, atyjának nyomdokaiba lépvén, kora ifjúságában Zsigmond király szolgálatában állott. Híven kísérte uralkodóját nyughatatlan élete útjam. Már 1414-ben körülötte volt Aachenben, mielsszülött,
a

Az

kor a császári koronát fejére tették
harczolt a csehországi hadjáratban

;

majd oldala mellett
a

14201.5

Egész lelkesedéssel szentelte magát
nak, melyre a testi és lelki szervezet
volt benne.

katonai

hivatás-

minden elnye meg
volt ugyan,

Tudományos mveltsége fogyatékos
okiratában
áll
:

szó, következtetni lehet, hogy az els adományt nem Vojk, hanem már atyja

«Condam Woyk de HuJózsef:

nyad». (Az országos levéltárban.)
3

nyerte.

A

királyi oklevélben említtetnek
fia

Gróf Teleki
1.

Hunyadiak
1419
dicti

Vojk
fia: =1

mellett,

jfátws,

két testvére;

kora. n. 63.
4

Mafras és Kádul, végre atyja testvérének
szintén Radul.

Az
et

erdélyi

káptalan
áll

február

12-iki
ni.

oklevelében

e hely: «Johannis,

BoNFiN (Dec.

L. iv.)

Hunyadi

Johan

Woyk.

filiorum

Woyk,

János anyjáról följegyzi, hogy a görög csásnárok házából származott. KapriNAi (História Diplomatica. n 559—69.) Hunyadi János és Mátyás okleveleit közli, melyekben a Marnavicsokat «A1bánia és Thesszália fejedelmeit! az • kedves vérrokonaiknak •, czímezik. De ezen authenticitása nem áll kétségen fölül.

nobilium de Hunyad.» (A müncheni állami levéltárban.) Minthogy a harmadik
találjuk nyomát, azt hogy gyermekéveiben hunyt el. A második fiú 1438-ban bátyjának a Szörényi bánságban társa lesz, és

fiúnak ezentúl

nem

következtetjük

,

1442-ben, a szentimrei csatában
lállal
5

hsi haki-

múlt

ki

2

Zsigmond

király 1434 január

17-iki

Ezt a két körülményt különösen

MATYAS KIRÁLY.

mert még
ezen

a latin nyelvet

sem

sajátította

el ;*

de pótolta
éles

hiányt

nyílt

elméje,
és

egészséges

ítélete,

megleg-

figyel

tehetsége

fogékonysága a szellemi

világ

magasabb érdekeinek méltatására. Zsigmond király udvaránál, a keresztény népek nagy mozgalmainak góczpontján, bár az intéz köröktl távol

tartotta szerény állása

bven

nvílt

alkalma megszereznie-

a széles látkör és az emelkedett felfogás elnyeit.

Az
el

ó- és

középkori mvészetek nagy alkotásai sem vonultak
nélkül lelke eltt
;

hatás

megnemesítették

ízlését.

Es bár
teknek
tenit az

a

három pápa között megoszlott egyház kínos
az
is-

vergdéseinek, a vallásszakadással járó aggasztó kórtünea konstanczi zsinaton közvetlen tanúja volt
:

emberek gyarlóságától meg tudván különböztetni,
melyet Erdély bérczei közöl magával
maradt,

mély

vallásossága,

hozott,

nemcsak

érintetlen

hanem

rajongásig fo-

kozódott.
Bajtársai, kik vele együtt szolgáltak a királyi udvarnál,

csodálattal eltelve

beszélték,

hogy gyakorta éjnek idején
sietett,

elhagyta fekhelyét, és templomba

hol a Megváltó
haj-

feszülete eltt térdre borulva, áhítatos

imába merülve,

nal hasadtáig idzött.**

Már ekkor megfogamzott
zette,

lelkében az elhatározás, hogy
életét.

Istennek szenteli fegyverét, áldozza
len törökök és az eretnek husszíták

Karját meged-

bátorságát élesztette azon tudat, hogy mikor a hitetellen

harczol
ki,

:

nem-

csak földi jutalmat és múló dicsséget érdemel
az

hanem

örök boldogság biztosítékait

is

kiküzdi.
ki

emeli V. László 1453 január 30-iki adományieveiében. Teleki x. 349. 1.
:

zetes,

elbb

öt

esztendeig

Hunyadi

*

Az ország frendéi

1450 april i6-án

János zászlaja alatt szolgált, jegyzi föl ezt, több hasonló részlettel. Mint forrásra Fancslaki Jakabra,

kelt oklevélben kiemelik,

hogy Hunyadi

Hunyadi János-

János bizonyos oklevél kiállításához nilUtcratus existciisn tévedésbl adta beleegyezését.
'*

nak

rályhoz intézett

Teleki x. 253. Andreas Pannonius karthauzi
:

1.

szer-

(Mátyás kimunkájában, melyet e sorok írója bocsátott közre. Irodalomtörténeti Emlékek, i. 36. 1.)
ifjúkori bajtársára utal.

Magyar Tört.

Életr. 1889

— go.

2

lO

FRAKNOI VILMOS

A

fegyveres foglalkozás és az áhítat gyakorlatai között
el

megoszlott élete
zések szavát.

nem

némította szívében az emberi ér-

benne.
dolás

A keresztény lovag eszménye testesült meg És ezen eszmény egyik jellemz vonása a hó:

ni

erények és bájak eltt.
hozta

A
az

szerencse kedvezése útjába

azon hölgyet,

ki

nemes lelkének hódolatára méltó

vala, és kezét nyújt-

hatta neki.

Az

1428-ik év nyarán

harczolt a

törökök ellen

;

Zsigmond az szi és

király az alsó
téli

Dunánál

hónapokat Temes-

vár vidékén töltötte. Ezen alkalommal eshetett meg, hogy

Hunyadi János, ekkor még csak «a királyi udvar katonája'),* a temesmegyei Horogszeg uradalmát birtokoló Szilágyi LAsZLÓ-val megismerkedett,
nyerte.
és egvik

leányát

nül

A
tek, a

Szilágyiak szintén

a

magyar nemzet törzsébe nem
Bosnyákországból ered-

rég oltott idegen ágat képeztek.

Garázda-nemzetségbl, melynek si fészke, Gorázda,

a Drina partján

máig

fönnáll.

A

XV. század els éveiben Garázda Miklós és Szilágyi

László, közel

rokonok**

és bajtársak, vitéz tetteikkel

nagy

hírnevet

szereztek

magoknak.
oltalmazták

A

törökök

és

a

pártüt

Hervoja bosnyák bán ellen harczoltak. Négy esztendeig

hsi

elszántsággal
tisztét

Zrebernik várát, melynek

parancsnoki

közösen viselték. Nemcsak az ostromo-

kat verték vissza,

intéztek az ellenségre.
várát.

hanem több ízben sikeres kitöréseket is Utóbb hatalmukba ejtették Branics

Harczaikban több súlyos seb ékességét szerezték meg. Es az önfeláldozás tényeire nem egyedül hüségök

Zsigmond

iránt lelkesítette

ket.

A

magyar államhoz való

«Aule nostre milesi nevezi öt Zsigmond még 1434 január ry-ikén is. fordul el azon eset, hogy közel vérrokonok, még testvérek is, két különböz vezeték ne%'et viseltek. Miképen történt, hogy László a Szilágyi nevet vette föl, nem tudom megmagyarázni.

•*

A középkorban gyakran

MÁTYÁS KIRÁLY.

II

ragaszkodás és ennek egyik jellemz vonása, a kegyelet a
iránt, mély gyökeret vert a csamelynek mindkét ágán, férfiak és nk, úgyszólván mindnyájan, magyar szentek István, László, Imre, Erzsé-

nemzeti múlt nagy alakjai
ládban,

:

bet nevét viselik.

Húségökért
tek.

és szolgálataikért dús

jutalomban részesülki-

A

közösen kiküzdött babérokhoz közösen nyert

tüntetések és jószágadományok
Fehér-, Nógrád-, Heves- és

fzdtek. Doboka és AlsóTemesmegyékben terjedelmes

birtokokat kaptak.

(1407

8.)

A

nagyságos urak, a fren-

dek sorába léptek.*
Szilágyi László harczias szelleme és vitézsége örökség-

képen

szállott át fiaira,

Mihályra és Lászlóra,
föl a

kik

mind-

ketten életöket áldozzák

törökök elleni küzdelemben.
szellemének örökségében
is

Az elszántság és áldozatkészség velk leánytestvérök, Erzsébet,
Ill házastárs oly férfiúnak,
a családi

osztozott.
élete

ki

nagy részét távol
tölti
;

tzhelytl, folytonos veszélyek közepett
a

mi

alatt a hitvesnek, szíve sovárgását és

aggodalmait leküzdve,
az

a

gyermekek nevelésének,

ház

és

uradalmak ügyei
Minderre Szilágyi

intézésének súlyos terheit kell viselnie.

Erzsébet elegend ert meríthetett lelkébl.
nak*)

«Hs
meg

asszony-

nevezték kortársai.** És ezen kitntet czímre vála jogo-

ságos helyzetek viszontagságai között szerezte
sultságot.

Nagy
tudatától,

ambitióval lépett férje oldala mellé. Senki sem

áthatva Hunyadi János jelentségének nagyságának elérzetétl. Ezért fokozott jövend buzgalommal teljesíté állása és hivatása kötelességeit. Minvolt inkább mint

den helyzetben egyaránt
*

fel

tudta magát találni. Takarékos

(az
**

Az 1407 december 9- és 1408 december 21-ikén kelt királyi adománylevelek utóbbiban már «Magnifici» czímet viselnek) FEjÉR-nél: Codex Diplom. Tom. x.
654 és kk.
11.

vol. IV

"Mater .... heroica mulier emlékbeszéd szerzje.

fuit»

mondja a Mátyás

fölött

Raguzában

tartott

12

FRAKNÓI VILMOS

háziasszony a pálva kezdetén,

hogv

vitéz

lehetvé teszi férjének, karja mellett erszényét is Zsigmond király ren
ki
;'

delkezésére bocsássa
családját,

utóbb fejedelmi fénynyel körnvezi
;

mint az ország kormányzójának neje

végi

való-

ságos canva-királyné" szerepét játszsza.
nvílt szeretetét férje és

Egyúttal alkalma
azzal

gyermekei
és

iránt

bizonyítani

be,

hogv becsületökért
életét
a
is

jövjükért kész volt vagyonát

feláldozni,

koczkára tenni.

Misem

jellemezi

hí-

vebben,

mint

spártai

hsök

anyáira

dása, melvet a felháborodás adott ajkaira,

emlékeztet monmikor fiát ketrónjától

véssel

királyivá
«

választatása

után

már

akarták

megfosztani:
nélkül
!»'

Inkább

halva

lássam fiamat,

mint

korona

Azok, kik közel állottak hozzá, vallásos buzgóságáért,

melvrl több egvházi alapítvány tanúskodik
ségeért
is

és bölcse-

magasztalásokkal halmozzák
nélkülözte a

el.

Nem
virágai

fensbb mveltséget sem, melvnek
családja egvik ágán.

bven

díszlettek az

A

Gaki

rázdák vele egvkorú sarjadékai között hárman ékeskedtek
a

költészet

borostvánával

;

élükön

Csezmiczei János,

Janus Pannonius név alatt világhírrel dicsekedett.^

Es
jához

a

Garázda-Szilágyi czímernek lángokból

kiemelked
holló-

zergéje,

mely büszkén

társul

a

Hunvadiak
boltívein
;^

gyrs

monumentális

épületek

nem kevésbbé
apud omnes Kovachich
1.

Zsigmond 1434 január 17- és 1435 június 2-án kelt okleveleibl tudjuk, hogy
1

pientissima

mulier,

est in
:

reverentia et amore.

>•

Seri-

Hunyadi János els izben
300 forintot kölcsönözött (Országos levéltár.)
2

1200,

azután

ptores minores.

a

királynak.

Aurei.ius Bkandolinus a következ nyilatkozatot adja egy általa írt párbeszédben Ranzán aj11.

30.

A mantuai rgróf
udvarból

követének a csáírt

kaira

:

«Propone

tibi

rex

.

.

.

Elisabeth

1459 martius 28-án jelentése. (Mantiiai állami Ívtár.)
szári
3

matris tuae prudentiam. severitatem, constantiam,

animi magnitudinem

Calixtus pápa 145S május i6-án kelt levelében
III.

providentia non

Qua modo domum.sed magna
. .
.

ex

parte ctiaiu
.

n-^nuin viro absente

.

.

A pápai követ 1463-ban írja Mátyásról «Magnam ei adauget anstimationem mater, qua^ cum sit sanctissima et sai
:

administravit
5

Egyik Garázdának

sírirata

emléketagjáról

zik

meg

a család

három költ

MATYAS KIRÁLY.

13

dicsséges

helyet

talál

azon

fénves

hártvakézíratokon,

melyekkel Janus Pannonius

bkez

múízlése gazdagította

a pécsi, esztergomi és budai könyvtárakat/

11.

'ziLÁGYi Erzsébetnek 1433-ban íiúgver-

meke

született,

ki

a

keresztségben
;

vitéz nagyatyja nevét nyerte

Szent-

magyar király, lett védszentje.- Hét esztend múltával adott életet második gvermekének. Ez is
László, a
fiú

hs

volt.

Az

1440. év február 23-ikán

született,^

Kolozsvárit az
század

Ó-vár egyik szerény
túlélve,

házában,
folytono-

melv
san
a

ötödfé!

viszontagságait

és

nemzeti
áll.^

kegyelet
keresztelési

ünnepelt

tárgvát

képezve,
fénynyel

mai

napig
véghez.

A

szertartás

ill

ment
jelent

Az

apa,

h

fegyvertársainak kíséretében

meg. Egvikök, évtizedekkel késbb, dicsekedve emlegeti, hogy ott állott is a keresztel-kútnál, melvnek szentelt
vize

kereszténynyé

avatta

a

kereszténység

leend
;

baj-

nokát.>

Védszentjéúl Mátyás apostolt választották szülei
ségkívül azon oknál fogva, mert az ünnepét
jött világra.

két-

megelz

napon

1

A

bécsi udvari

és

a

müncheni

ki-

rályi

könyvtárak több codexében

talál-

kozunk a Garázda-czimerrel.
2

Születése esztendejének megállapítá-

4 Lásd II. Rákóczy Györgynek 1648 december i8-ikán kelt okiratát, melyben kegyeletes módon írja át Mátyás királynak szülháza javára 1467 augustus

sában irányt ád azon biztos adat, mely szerint 1457 martius havában bekövetkezett halálakor 24 esztends volt. 3 Mátyás születése idpontjának meghatározását külön terjedelmesebb jegyzetben kell tárgyalnom, mely a fejezet végén áll.

28-ikán kelt kiváltságlevelét.
Tár.
1S80.

Történelmi
1.

évfolyam.

170.

A

házat
szer-

1888-ban emléktáblával jelölték meg.
5

Andreas Pannonius karthauzi
Irodalomtörténeti

zetesnek Mátyás királyhoz intézett

muni.

kájában
130.
1.

Emlékek,

14

FRAKNOI VILMOS

Atvja ez idben már magasra emelkedett a hír és a hatalom lépcsin. Több diadal dicssége fzdik nevéhez.
Albert
úrrá
királv
által

szörényi

bánná

neveztetvén,

zászlós

lett.

De életének legfénvesebb egy idben kezddik.

korszaka Mátyás születésével

4.

matvas szülhaza KOLOSVARTT.

I.

Ulászló királv az ország második méltóságát, Erdély
rá,

kormányát, ruházza
fehérvárnak
rizetét

és az

ország

kulcsának,
Ilv

Nándorhazájá-

bízza

gondjaira.

módon

nak
az

a

törökök ellen megvédelmezése, az egész vonalon,

feladatává lesz.

És

a hozzá csatolt bizodalmat, a kö3)

vetkez években
zatával igazolja.

^1441

kivívott

gyzelmek

hosszú soro-

A

hadi tettei

által

elidézett öröm és lelkesedés nyilvá-

MÁTYÁS KIRÁLY.
niilásaitól

I5

nyerte a gyermek Mátyás ébredez szelleme a

legels mély benyomásokat.

Gyakorta történhetett meg, hogy tajtékzó ménen
guldó hírnökök érkezése zavarta
riasztotta
föl
:

szá-

meg

ártatlan

játékaiban,

csendes álmaiból

;

tanúja

lehetett

meglep
sze-

jeleneteknek

mikor anyja a megindulás könnyeivel
és

meiben, feszült figyelemmel hallgatta végig a
állott

férje által ki-

veszélyek

kiküzdött

gyzedelmek

elbeszélését,

azután lázasan

dobogó szívéhez ölelve gyermekeit, velk Isten házának oltárához sietett, hogy hálát adjon a Mindenható kegyeiért. És ismételten volt szemlélje annak,
a

mint a türelmetlenül várt atya családjának látogatására
kelet tarka

megielent,
sérve,

szöveteibe
és

öltözött

foglyoktól

kí-

ragyogó fegyverek
korán kellett
is.

ékszerek

dús

zsákmányával

megrakodva.

De

megismerkednie

a

szerencsétlenség

napjainak gyászával

Alig volt négy esztends,

mikor egy szi napon meg-

rendít
hitves

hír érkezett

:

a várnai csatavesztésrl, Ulászló királv

elestérl.

Hunyadi János eltnésérl.

A

férjeért

aggódó

fájdalmát az országos csapás súlya még fokozta. Hetek múltak el iszonyú bizonytalanság kínjai között. Végre megjött a vigasztalást nyújtó tudósítás, hogy az,

kihez a nemzet utolsó reménységének szálait kötötte, élet-

ben van, és a havasalföldi vajda által fogságban tartatik. Csakhamar kiszabadíttatván, megjelent maga, meg nem tört lelkében a haza megmentésének vágyával. Alig szentelt néhány napot családjának, hadi készületekre fordította egész figyelmét. Es a következ év (1445) tavaszán, a Száva partján megvervén egy török hadert, újból fölébreszté a bizalom érzését a csügged nemzetben.

h

Az
tották

ország rendéi méltó

módon

bizonyították be

hála-

datosságukat.

Az

1446-ik év tavaszán

kormányzónak

válaszesz-

meg Hunyadi

Jánost, ki ettl

fogva hatodfél

FKAKNÓI VILMOS

tendön
a

át

gyakorolta

Magyarországon
súlyának

fhatalmat.

A
egvik
ban,

középkori arisztokratia

jelentékeny tényezjét bírta ab-

hogy nem képezvén mereven

el-

zárkózó kasztot, az uralkodók bölcsesége vagy szeszélye gvakorta nyitotta

meg sorompóit az alsóbb osztályok kiemelked alakjai eltt, melyek — mint
a föld

mélyébl fakadó források

a

yÍ2ét

folytonosan fölfrissítették élet-

erejét.

Magvarország történetében is súrün fordulnak el esetek, hogy alacsony sors szülöttei, ha karjok erejét vagv
eszök fölényét
a

szerencse
hirtelen

kedvezése

érvényre

juttatja,

magas

állá-

sokra emelkednek.
családok

A

királyi pártfogás

áthidalja a távolságot az új
és a

jövevények
között
;

régi

sarjai

az

udvari

és tábori
a

élet érintkezései

\

segítik

kölcsönös

közeledést

;

elmíg

^

rövid

id

múlva házassági frigyek száJánost,
az

laiból szoros kötelékek fonódnak.

Hunyadi

oláh

kenéz

unokáját az si

magyar

nemzetségek

nemcsak körükbe fogadták, hanem vezéröknek
isi
is

elismerték.
és

De nemességének
teivel

magyarságának

új eredetét régen elfeledteté

és

dics tetegész egyéniségével. Magyar

fúr

volt

tettl

talpig,

vérének minér-

den lüktetésében, szívének minden

MATYAS KIRÁLY.
zésében, elméjének

17

csak úgy, mintha Árpád vezértársainak egyikében bírta volna sét. Az illu-

minden gondolatában

;

siót

teljessé

tette

azon véletlen körülmény,
volt, a

hogy
azt

a latin
is

mi egyebek között után vonta, hogy a magyar
nyelvben járatlan
nyelvet kellett
használnia
a

maga

kormányzói eskü
a

letételénél,*

melyhez hasonló ünnepélyes alkalommal talán századok óta

/

nem

hangzott a nemzeti nyelv.

megelégedvén a magyar És nemesség rangjával, elhárította

magától azon kitüntetést,
a

melyben
neki. Ezt
nálta,

pápa

részesíté, a

berezegi czímet adományozván

gyermekeire

maga sohasem haszsem ruállása

i^

j»-f* 6.

HUNYADI JÁNOS PECSÉTJE
I45O-BÖL.

házta át.**

Különben
nélkülözte
az

küls igényeinek
eszközöket.

kielégítésére

nem
és

anyagi

Zsigmond,

Albert

Ulászló királyok
kapott,

kegyébl nagy kiterjedés uradalmakat melyeket saját szerzeményei gyarapították. Az si
is

örökség

egészen rászállott, mert testvérei és atyai nagyfiai

bátyjának

korán elhaltak.

Családjának
ott

f

székhelyéül Hunyadvárát választotta, és

pompás

kastélyt építtetett.

mikor Zsigmond királyt kísérve a müveit Európát bejárta, minden nemesért és szépért hevül lelke fölismerte azon jelentékeny befolyást, melyet
ifjú

Már

korában,

a

monumentális építkezések úgy a családok hatalmának, mint a nemzetek erejének megszilárdítására gyakorolnak.
*

*•

Az eskü szövege ki van adva a Régi Magyar Nyelvemléktár n. kötetében Teleki 11. 64., 65. 11. Fiai gyermekkorukban az «Egregius» czímet viselik,
:

melyet csak 1453-ban cserélnek

föl

a «Magnificus» czímmel.

FRAKNÓI VILMOS

1416-ban Avignonból Parisba utazván, megragadták figyel-

mét

a francziaországi

várkastélyok,

magas támoszlopokon
;

merészen
dóság
és a

emelked
finom
évtized

erkélysorozataikkal

a

szilárd

állan-

ízlés

frigyének szülöttei.
terve
szerint

Több

múltával franczia építész

'

liS:^]^:- :^k

\U

'

I!!|

'lliíic
i'5iii;kiBí«ii

•^*

7-

"^

HUNYADVÁRI PALOTA
RÉSZLETE.

indítja

meg Hunjadvárában

építkezéseit.

Ezeknek marad-

ványai, legavatottabb ismertetójök és restauratoruk tollára
a csodálat kifejezéseit idézik.

vSchulcz Ferencz építész

«Ha a történet — így szól nem jegyezte volna föl, hogy
jóval

Hunyadi

János

kora

eszméit

meghaladott

férfiú

CJ

'

MATYAS KIRÁLY.
volt, eléggé

19

bizonyítaná ezt
és

maga ezen

kvé

vált eszméje,

mely nagyszerségében
nul
áll
!»)'

pompájában majdnem páratla-

Ezen várpalotában, épen a legjelentékenyebb építkezések idején, mikor azok köri franczia, olasz és német építészek, szobrászok, festk sürgöldtek, tölték Hunyadi László és Mátyás gyermekkoruk éveit.

A

leggondosabb nevelésben részesültek. Erre irányadó
gyakorolt
kit

befolyást

Zrednai
atyához

,


C^*^'''*^

Vitéz János,

az

L
J

^i-)u^ w)<xr<i^it^

ifjúkori barátság kötelékei
tek,3

fz-

/
8.

•^
VITÉZ JÁNOS aláírása.

azóta,

hogv Zsigmond, ^•' ^

^
titkára

/

Albert és Ulászló udvaránál
a királyi

cancellaria jegyzje,

majd

gyanánt

m-

ködött.

A

várnai

csata

után

Hunyadi János

az

ország alsó

részeinek fkapitányává rendeltetvén, sietett hatalmát arra
használni,

hogy

barátját, ki

ekkor váradi prépost
a cancellári tisztre

volt,

a

megüresedett váradi püspöki székre emelje. Majd, mikor
az ország kormányzója
lett,

hívta
;

meg
súlyt

t, hogy tanácsával
helyezvén
arra,

és tollával folytonosan élhessen

hogy

a

küls hatalmasságokhoz
így az ország mveltségi

intézett

hivatalos íratok a classicai irály tisztasága tekintetében ki-

fogástalanok legyenek,
tait

s

állapo-

elnyös világításban mutassák be. Természetszeren gyermekei nevelésének fontos kérdé-

seiben szintén igénybe vette a tudós

fpap

utasításait.

Ez
így
in

1

Egyszersmind

állítja,

rogy a mos-

tyás
szól

megválasztatásáról

értesítvén,
.

tani várépület legrégibb

részét

Hunyadi

hozzájok:
vestri

«Vos

.

.

Matthiam

János koránál elbbre vinni nem lehet. Közleménye a Századok 1869-ik évi folyamában. 429. 1. 2 Hogy Mátyás Erdélyben töltötte gyermekkorát, tudjuk Szilágyi Mihálynak 1458 január 24-ikén Erdély rendéihez intézett levelébl, melyben ket Má-

média
vidistis.
3

nasci,

inter

vestros lares

educari,
»

primamque juventutem agere

Teleki: x. 572. 1. Bonfin Mátyásról szólva. Vitézt npaternorum amicorum principemn neDec.
iii.

vezi.

L. Jx. L. e sorok írójának

Vitéz János Elete ez. munkáját. (1878.

n*

FRAKNOI VILMOS
a bizalmas barát önzetlen buzgóságával,

melyet az államéles

férfiúnak a
látása

jövend tényezk jelentségét felismer
oda
iránvozá
igyekezeteit,

élesztett,
fiai

hogv

a

kor-

mányzó
kozó

méltó

módon

készíttessenek

el

a rajok vára-

hivatásra.

Felhasznált

minden
a

alkalmat,

mikor

a

Hunyadi-család körében tartózkodott, hogy a gyermekek-

ben

a

tudomány

iránti

szeretetet,
és

nemes ambitiót

és a

jó ízlést fejleszsze.

Nevelik
és

tanítóik

megválasztására,

tanulmányaik rendjének
volt.*

folyamának intézésére gondja
Ulászló

Vitézt és Hunyadit közös barátság csatolta

I.

lengyel környezetének egyik kiváló tagjához: Sanocki Ger-

gely vieliczkai plébánoshoz, kit a király gyóntatóul hívott

meg maga

mellé, és politikai

ügyekben

is

bizalmas tanácso-

sul használt. Ezen kitüntetésre érdemessé tette t sokoldalú tudományos képzettsége mellett jellemének függetlensége,

melyet

az

1444-ik
is

évi hadjáratot

megelz

tárgyalások

alkalmával

igazolt.

Mikor

a

szegedi táborban a

török

követek békeajánlatokkal jelentek meg, elfogadásukat határozottan ellenezte
;

de miután

elfogadtattak,

a

békekötés

felbontása ellen erteljesen felszólalt. Majd, miután szavára

most sem
járatában.

hallgattak, híven kísérte uralkodóját

végs

had-

A

várnai csatából
tért

szerencsésen megmenekült, és

Ma-

Ekkor Hunyadi János azt az hogy fiai mellett a neveli tisztet fogadja el. Nagyravágyásának hízeleghetett a gondolat, hogy elhunyt királyának lelki vezetje fogja gyermekei nevegyarországba
vissza.

ajánlatot tette neki,

lését vezetni

;

de ettl eltekintve, Sanockit humanista

m-

veltsége, két országban szerzett tapasztalatai és jellemének
* III

így értem azt, D. VIII. 358. 1.)
fiai

a mit Bonfin (L. mond, hogy Vitéz

László harmadik é%ét

elérte,

a királyi

cancellariában volt alkalmazva és az udvart csak 1444-ben hagyta
lalhatott
el
el.

Hunyadi János
ét

magisten

Zsigmond

mellett tmoderator Ugyanis Vitéz még életében mieltt Hunyadi
volt.
,

Nem

fog-

tehát állandó neveli állást

Hunyadi házánál.

MATYAS KIRÁLY.
fényoldalai

21

kiválóan

alkalmassá tették a neveli hivatás

betöltésére, a mire készséggel vállalkozott.*

A
állott,

lasztotta,

nagy korkülönbség miatt, mely növendékeit elváketts feladatot kellett megoldania. Míg a tizentanítás

két éves Lászlónál a

már elhaladott stádiumban
elemeibe kellett avatvárakozásnak,

öt éves öccsét az ismeretek

nia

;

de

az

utóbbira

épen ezért mélyrehatóbb befolyást
megfelelt
a

gyakorolhatott.

Az eredménv
a

melyet a jeles mester keltett.**

gyermek Mátyást a classicai mveltség nemcsak a latin nyelvet sajátíttatta el vele, hanem elbeszéléseivel fölébresztette az el nem múló érdekldést Róma hseinek halhatatlan emlékezet tettei és íróinak örökbecs könyvei iránt. Maga Hunyadi János is, mikor kormánvzói és hadvezéri elfoglaltságában némi szünet állott be, részt vett
vezette

O

elcsarnokaiba

;

fiainak tanulmányaiban.

H

vágya volt

elsajátítani
és

azt

a

mveltséget, melyet kora a fejedelmektl
is

hadvezérektl
a
és

megkövetelt
és

Mediciek
a
a

hogy Olaszországban nemcsak Esték voltak az irodalom avatott ismeri
;

amint

mvészet

pártolói,

hanem még
is

a

vakmer

condottierik,

Malatesták és Montefeltrék
paloták

könyvtárak alapításában,
megörökíttetni

fényes

építésében találtak gyönvörséget, udvari
által

költk
teiket.

és történetírók

szerették

tet-

Hunyadi János

foglalkozni kezd

a

régi

classicusokkal

* Sanocki életírója, az olasz BuoNACCORsi Fülöp (Callimachus), ki késbb Sanockinak, mint lembergi érseknek há-

propter amplitudinem Principis libenter
suscepit».

niewski.

zánál tartózkodott,

írja,

hogy Hunyadi

(Az életrajzot kiadta WissPomniki Historii Literaturi Polsky czím gyjteményes munkában.
ív.

János

((statuit

curse

ac disciplina; Gre-

gorii filios suos

Ladislaum et Matthiam committere, inter primas ipsorum felicitates ducens, quod ab illó viro erudiri contingeret, qui Regis vitám et móres temperare consvevisset. lile negotium

83. 11. Krakkó. 1837.) uMira quidem dexteritate ac diligentia pueros ita erudiebat, ut tam de moribus quam de doctrina eorum jam tum optime operari posset.n (Az idézett

34

**

életíratban.)

22

FRAKNOI VILMOS

és

kora irodalmának termékeivel. Es habár tanulmányaialig lehetett

nak eredménye
manisták

jelentékeny,

az

élelmes hu-

csakhamar fölkeresik
a

Poggio Bracciolini,
magasztalván

dicsít leveleikkel. így szent-szék nagyhír titkára 14481,
ezek
;

hstetteit,

örömét
vassa,

fejezi ki

a fölött,

felszólítására

leírására ajánlkozik majd hogv munkáit a kormányzó olmegküldi néki újabb dolgozatait, és

buzdítja,

hogy
a
!*

folytassa

tanulmányait,

melvek

úgybiz-

mond

hatalom birtokánál állandóbb dicsséget

tosíthatnak

humanismus szellemének uralomra jutását a Hunyadiházban, bizonyára élénk örömmel üdvözölte Vitéz János.

A

De

egyúttal

nem

zárkózhatott

el

azon gondolat eltt,

hogy Magyarország kormányzója gyermekeinek nevelésében nem szabad háttérbe szorulni a nemzeti szempontnak. Ezért, néhány esztend letelte után, azt javasolta Hunyadi Jánosnak, hogy magyar nevelt alkalmazzon Mátyás mellé maga a váradi káptalanban kanonokká míg Sanockit nevezte ki, és udvarába hívta meg, hol a tudósok körének
;

f

dísze lett.**

Sanocki
jegyezték
föl

utódjának,
a

a

magyar nevelnek, nevét nem
;

történetírók

nem

tartották fönn az ekko-

rig napvilágra jutott egyéb emlékek. így tehát nem iktathatjuk a haza körül érdemesült jelesek sorozatába, hol he-

lyet

igényelhetnek

mindazok,

kik

a

nagy

király

szelle-

mének
tettek.

fejlesztése és irányozása tekintetében

szolgálatokat

Egyébiránt mestereinek a sikert megkönnyítette a jeles

*

Poggiónak

két levelét kiadta

Hunyadi Jánoshoz írt Mai bíbornok. Spici-

posse per

leKJum Romanum. x. 248 50. 11. *' Sanocki életírója úgy adja el a dolgot, hogy Vitéz rég óhajtotta Sanockit Váradnak megnyerni. tSed non prius
id

commodius filios erudiri hominem propriae lingvae quam » De ezen indokolás valóa peregrino szintlen. Sanocki nem soká maradt
persvasisset,
.

.

Váradon. 1451-ben lembergi érsekké
méltóságot.

lett.

1479-ben bekövetkezett haláláig viselte e

assequi

potuit,

quam Gubernatori

MATYAS KIRÁLY.

23

tulajdonságok összhangja, mely a gyermekben, korát meg-

elz módon nyilvánult. Könny felfogás és h
tehetségeinek értékét.

emlékezet az ismeretek minden

ágának felkarolására képesítették. Kitartó szorgalom fokozta

A

nyelvek elsajátításában és gyakorlati használatában
magyarul, németül, több szláv dia-

nagy könnységgel rendelkezett. Folyékonyan, választékos
kifejezésekkel beszélt

lektusban, és latinul.
ajánlhatta az

Ezen utóbbi nyelvben már korán
atyjának,

fel-

tolmácsi szolgálatait

mikor külmelyet a

földieket kellett fogadnia.

Elénk phantasiájáról tanúskodott azon

hatás,
rá.

hsöket dicsít irodalmi

mvek

gyakoroltak
át,

talmasan ragadták meg, hogy órákon
feledkezve, el tudott merülni

ételrl-italról
és

Oly hameg-

olvasásuk

hallgatásukba.

Ilyenkor arczának váltakozó kifejezésével és taglejtéseivel
elárulta,

hogy hogy

a

hsök

szerepébe beleéli magát.

De

ez

nem

volt ártalmára ítéltehetségének,
tos
lett,

a

mely annvira ers és bizszülk nem egyszer indulhattak gyerme-

kök szava

után.*

A

lángelme nála azon legritkább alakjában jelentkezett,

mely birtokosát az eszmék világának magas régióiban otthonossá, és egyúttal a közélet gyakorlati problémáinak
megoldására
is

alkalmassá

teszi.

*

Mindezen

részleteket

Galeotti

följegyzései nyomáii

mondhatjuk

24

KRAKNOI VILMOS

III.

Iátyás

ií]ú

évei,

melyek

a

komoly

tanul-

mányoknak voltak
zavartalanul.

szentelve,

nem

folytak

Atyja

pályájának

válságos

eseménvei nem egvszer mélyen megren-

dít
)r

hatást gvakoroltak
eset

egész

családjára.

II ven

fordult

el

1448

szén,

mi-

a

törökök ellen vívott rigómezei ütközetben veresé-

get szenvedett, és hosszú bujdosás után

Szendrbe

jutván,

Brankovics Gvörgy szerb fejedelem fogságába került. Csak
súlyos föltételek árán nyerhette vissza szabadságát.

Egye-

bek között idsebbik
zatnia,

fiát,

Lászlót, Szendröre kellett ho-

és

túszul

hagyni, egyúttal
Ciliéi

eljegyezni

a

fejedelem
Erzsébet-

egvik
tel.*

unokájával,

Ulrik gróf leányával,

kovicsnak,

Ezen házassági frigy biztosítékot volt nyújtandó Branhogy Hunyadi János a szenvedett sérelemért
állani
;

nem

fog boszút

és hivatva volt

véget vetni
a

azon

elkeseredett
pártján álló

ellenségeskedésnek,

melv

Frigyes császár

Ciliéi gróf és Hunyadi János kormányzó kö-

zött fönnállóit.

Azonban Brankovics és Ciliéi számításaikban csalódtak. Hunyadi János a kényszerrel kicsikart föltételek teljesítésére

nem

tartván

magát kötelezettnek, seregeit csakmire a fejedelem békeért

hamar

Szerbországba vezette,
házassági terv ekkor
új

esedezett és Lászlót szabadon bocsátotta.**

A
utóbb
*

elejtetett.

De már

két évvel

alakban merült
1448-ban
és

föl.

Most Mátyás
april i2-ikén
kelt

áldoztatott föl
iratából kétségtelenül

BoNFiN az

1451-ben

történteket összezavarván,

úgy adja
(L.
iii.

el
D.

kitnik,

a dolgot, hogy
tetett
vii.
el

Hunyadi Mátyás jegyezErzsébettel.

hogy László jegyeztetett el. Annales Ecclesiastici. xviii. (K.AYNALD
:

Ciliéi
1.)

az 1450. évhez.)
*•

342.

De

V. Miklós pápának 1450

BoNFiN.

342.

1.

:

MATYAS KIRÁLY.
a politikai érdekek követeléseinek.*

Az

1451-ik év nyarán

Szendrn
ból,

tárgyalások folytak, az ország

legelkelbb f-

János püspök közbenjárása mellett, oly czélhogy Brankovics és Hunyadi között állandó béke létesíttessék. Ez sikerit. Augustus 7-ikén megköttetett a
urai és Vitéz

szerzdés.

Fpontját

a

házasság

képezte

:

Ciliéi Erzsébet, között.

Megállapíttatott,

Hunyadi Mátyás és hogy a tíz éves
kelni,
és

menyasszony, két esztend múltával a házasságra alkal-

mas kort
is

elérvén, jegyesével

egybe fog

ezután

anyja ó-hitú vallását követheti, ó-hit papokat és udvari

hölgyeket tarthat házánál.
ték
:

A menyegz

napját

is

kitz-

1453 december 6-ikára.**
a Hunyadi-házra több
Ciliéi

Ezen házasság
kintélyesebb

tekintetben

el-

nyösnek ígérkezett.
fura,
országban

Ulrik gróf, Stiria egyik legte-

Horvátés
"Y)

^
-Hf H'^l/v

is

számos várat

ö

CÖ'Vvv<o^
-Ypr^vei

uradalmat

bírt.

Mivel pedig
volt,

,.^^^^^y

fiúgyermeke
leni lehetett,

nem

remél-

V/
"^^'^^'^^^

^^ "'^^=' ^"'^"^ hogy az örökség tetemes része a leánygyermekre lesz szállítható. Még nagyobb értékkel bírtak Ulrik gróf családi összeköttetései

unokatestvére

volt

Garai László nádornak
;

;

veje

Branlen-

kovics György szerb fejedelemnek

nagybátyja V. László

királynak és testvéreinek, kik közöl az egyik
gyel
királylyal,

Kázmér
élt

a

másik Vilmos szász herczeggel

há-

zasságban.

Az

eljegyzésre

következ esztendben
látta

(1452)

még növehogy a

kedett Ciliéi állásának fontossága.

Frigyes császár kényszerítve

magát

arra,

magyar,

cseh

és

osztrák

rendek
**

erteljes

sürgetésének
Ulrik

* Valószínleg azért, mert Hunyadi Lászlónak ekkor Garai László nádor leá-

A Hunyadi
305.
1.

János és

Ciliéi

között létesült szerzdés szövege Tei.ekinél. x.

nya

jelöltetett ki hitvesül.

26

FRAKNÓI VILMOS

engedjen és kezeibl V. László királyt kibocsássa. Átadta

t
pét

nagA^bátyjának, Ulrik

grófnak,

ki

három éves gyermek
nyerte,
és
el

oldala mellett

módon a tényleg a gyám
ily

tizen-

szere-

a a

mulasztotta

fhatalmat kezeibe ragadta. Ezt nem Hunyadi-ház javára értékesíteni.
ki a

Hunyadi János,
László

kormányzói tisztrl lemondott, az
és
fia

ország fkapitányává, a közjövedelmek kezeljévé,

bár

még

csak huszadik évét töltötte be
ki.

— Hor-

vátország bánjává neveztetett

Czímere

a

jelvényével, az oroszlán képével, gvarapíttatott.

hsi bátorság Dús ado-

egyebek között a beszterczei örökös grófságot nyerte, melynek czímét László és Mátvás
el
;

mányokkal halmoztatott
fölvették, kik ezzel

is

a

frendek,
között

a

nagyságos urak, so-

rába léptek.*
így
szerencsés
és Ciliéi

eljelek

közeledett

Hunyadi
családja

Mátyás

Erzsébet egybekelésének határideje.
és neje

Hunyadi János

a

magok

és

menyök

helyzetének megfelel módon, valóban fejedelmi fénynyel
készültek megünnepelni a

menyegzt

és felszerelni a fiatal

házaspár lakóhelyét.

Megbízható udvari embereket küldöttek Velenczébe, mely kelet és nyugat ipara s mvészete termékeinek világpiacza vala.

Azon korban mesés
vásárlására.

összeget,

8000 ducátot,
találták,

szántak

ékszerek, aranyos szövetek és egyéb fényzési czikkek be-

És
és

a

megbízottak úgy
költséget

hogy küldik
összeg

igényeinek

ízlésének

kielégítésére

azon

nem

elegend
ték
el
túl,

;

az

elirányzott
erejéig
a

öt ezer ducáttal lép-

melynek

köztársaság kormánya vállalta

a jótállást a
Az

kereskedknél.**
és február i-én

1453 január 30.

kelt
X.

királyi

adománylevelet TELEKinél.
1453 marmelyben Hu-

döknél
tioni
p.

nyadi János kérésére, az illet kereskea 5000 dúcát erejéig jót áll,

347. és köv. lapok. •* A velenczei senatusnak

velenczei
del

állami

levéltárban.

(Delibera-

Senato

a

Secreta.

1450

3.

tius 2o-kán kelt

végzése,

189.)

;

MATYAS KIRÁLY.

2J

hogy Magvarországba megjöttek a fénves árúczikkek, kitnt, hogy azokra nincs többé szükség. A barátság Hunvadi és Ciliéi között nem volt tartós. Ulrik gróf zsarnoki önkénynyel gyakorolta a hatalmat nem kímélte Hunvadit sem. Az ekképen keletkez súrlódások felújították a nehezen leküzdött gylöletet, melvet Ciliéinek lelkében készségesen tápláltak a régi magyar olialig

Azonban

garchia sarjadékai

:

a

Garaiak

és Újlakiak, kik a

saját ér-

demeinek lépcsin és a köznemesség Hunyadi Jánost dicsségét és hatalmát
az 1453-ik év nyarán Ciliéivel,

vállain

emelked
Ezek^
ügyei-

irigyelték.

mint

«a

király

úr
éle

nek igazgatójával", szövetségre nesen Hunyadi ellen irányúit.* Csakhogy két héttel késbb,
bécsi
tatta,

léptek,

melynek

egye-

az osztrák

nemesség

és a

polgárság

által

támasztott lázadás

Ciliéit

megbuk-

az udvarból eltávolította.
a

Ekkor

gyermek

király környezetében azon urak emel-

kedtek hatalomra, kik az udvari párttal szemben, a király
jogara alatt álló nemzetek érdekeit és igényeit képviselték,
a

köznemesség

és a polgári és

rend bizalmát

bírták.

Hunyadi János

Vitéz János a

magyarok részérl

;

Ezek Pod:

jebrád György kormányzó és a Sternbergek a csehek,

az

Einzingerek az osztrákok részérl, szoros szövetséget kötöttek,

hséget fogadván

a király iránt, kölcsönös

támogatást

biztosítván egymásnak.**

Hunyadi
elnyerje.

a

legnagyobb súlyt arra

fektette,

hogy Podjea

bráddal való viszonya a tartósság és bensség biztosítékait

Az

mély belátásával fölismerte

cseh

fúr

hatalmának

és ambitióinak horderejét. Ezért vele az 1454-ik
.

év elején külön confoederatiót kötött,
fiaira,

melynek elnyeit

Lászlóra és Mátyásra,

is

kiterjesztette.

*

Az
;

Chmel
•*

1453 september 13-ikán Pozsonyban kiállított szövetség-oklevelet közzétette Fontes rerum Austriaca- rum. 11. 31. 1.

Az

1453 october 27-ikén kelt okirat ugyanott.

4*

;

28

KRAKNÓI VILMOS

ígv nyilatkozik Podjebrád igaz lélekkel és «Mi buzgó szívvel óhajtván és kívánván, nagyságos Hunvadi
Jánossal,

beszterczei

örökös

gróffal

teljes,
:

állandó,

örök

barátságot és testvéri viszonyt

kötni

ígérjük,

hogv Huszeretettel,

nyadi János úrnak és fiainak örök
szilárd húséggel, barátsággal és

idkre ers

testvéri

érzéssel,

fenséges
ellen-

László király urunk és tanácsosai eltt,

mindennemú

lO.

PODJEBRÁD ALÁÍRÁSA.

ségeikkel szemben, jó és balszerencsében tanácscsal és segítséggel

szolgálunk,

ket minden ernkkel
valamint

támogatjuk
és
fiai-

fenséges

királyunk,

Hunyadi János úr

nak érdekeit, mint a magunk és fiaink érdekeit, elmozÉs sohasem engedjük, hogy János úr és fiaidítjuk ... nak személye
tessék,
és javai ellen bármiféle

merénylet elkövettest!•>* is

st

ilyennek elhárítására szinte barátsággal és

véri érzülettel közre

fogunk

mködni

Hunyadi János ugvanekkor Brankovics Györgygyei
föntartani igyekezett a barátságos viszonyt,

melyet küls-

képen legalább, a Ciliéivel támadott viszálvok nem szakítottak volt meg. Az 1454-ik év nyarán, mikor a szultán Szerbországba tört és a fvárost ostrom alá vette, Hunyadi
segítségül sietett, és a krussováczi ütközetben egy harmincz-

ezernvi török sereget megsemmisítvén, Pirotig és Viddinig

nyomult el.

Amikor
bevonult,
itt

visszatértében

diadalmasan
szerint

Nándorfehérvárra
fiát.

a

hagvomány
a

Mátyást, ki

ekkor

már tizenötödik évéhez
azzal
által

közeledett,

ünnepélyesen

lovaggá ütötte,

karddal,
február

melylyel

egy századdal

A

Podjebrád, György
a

1454

14-ikén kiállított oklevél eredeti pél-

dánya

müncheni állami

levéltárban.

MÁTYÁS KIRÁLY.

29

elbb

Laszkfi András,

Nagy Lajos

kapitánya,

a

nápolyi

hadjáratokban dicsséges tetteket

vitt

véghez.*

A

következ év tavaszán Hunyadi János ismét válságos
Ulriknak sikerült utat
találnia

helyzetbe jutott. Ciliéi

a

király szívéhez. Visszatért az udvarhoz,

és a

mint régi

hatalmát

visszanyerte,

Garaival

és

Újlakival

megújította

szövetségét.

Hogy Hunyadit

egészen
azzal

elszigeteljék,

Pod-

jebrádot

is

megnyerni igyekeztek,

hogy egyik fiának

Újlaki leányával eljegyzését vitték keresztül.

Erre megkezdették ismét az ármány aknamunkáját. Elhitették a királylyal,

hogy Hunyadi

a koronára vágyik, és ha
ejti

másként nem
a trónt
;

sikerül, a

törökök segítségével

hatalmába

st

a királyt, ha

Magyarországba megy, fegyverrel
fenyegetések nyomá-

vagy méreggel láb
sával,

alól elteszi. Ilyen

rávették

a

királyt,

hogy közügyek tárgyalásának

ürügye
-el

alatt hívja

t
;

Bécsbe, és a mint megjelenik, fogassa

és végeztesse ki

mert csak így ígérhet magának békés
által a

uralkodást.

Hunyadi, barátai
•csapat oltalma alatt

indult

veszedelemrl értesíttetvén, ers útnak, és vonakodott Bécsbe

bemenni.
Ciliéivel.

A

tárgyalások folyamán, nyílt
kísérettel jött.

mezn
De

találkozott

Ez csekély számú

Hunyadi ellenben
az alkalmat

módot

talált

csapatát a közelben elrejteni.

nem használta föl a visszatorlásra. «Trt vetettél nekem, — így szólott
magad
estél a

hozzá
ástál.

és ime,
tet-

verembe, melyet nekem
megölethetnélek.

Gonosz

teid jutalmául

A

tisztelet,

melyet kirá-

lyom irányában érezek, megmenti
jál

életedet.

De

óvakodilyen

még
Ez

egyszer

szemem

elé kerülni !»**

május

havában

történt.

Azt

kellett

várni

IV. 804.

Fessler Geschichte der Ungern. 1. Teleki 11. 345. 1. ** Ezen ármányokról és jelenetekrl a
*
;
:

Aeneas Sylvius

munkáiban

részletes

elbeszéléseket közöl, melyek az iró helyzetét tekintve, a hitelesség

minden

kellé-

Frigyes

császár

udvaránál

tartózkodó

két bírják.

30

KRAKNOI VILMOS
a

elózménvek után, hogv az rvénv, mely
között támadott, soha többé

két ellenség

nem

lesz áthidalható.

Azonban

alig

múlt

el

vetségesek, barátok, rokonok nyújtják

Hunyadi János, a szemben, hogy zavartalanul szentelhesse
és a kereszténység oltalmának
:

már ismét mint szöegymásnak a kezet. törökök fenyeget magatartásával
két hónap,
erejét

az

ország

kész volt feledni a múltat.

Az

1455-ik év augustus

els napján ünnepélyesen kibékült

II.

CILLEI ULRIK PECSÉTJE.

Ciliéivel.

Az

ezen alkalommal

kiállított

szövetségi okirat-

ban fogadják, hogy egymást
mogatni, oltalmazni fogják.'

mindenben, mi kölcsönösen
tá-

javokra és elmenetelökre szolgál, tettel és tanácscsal

Ugyanekkor
Ciliéi

újból

felkaroltatott
terve.

Erzsébet

házasságának

Hunyadi Mátyás Hunyadi János

és

ez

irányban önzetlenségének bizonyítékát adta, kinyilatkoztat-

Kiadta

Chmel:

Materialien.

11.

82.

1.

MATYAS KIRÁLY.
ván,

3I

hogy
fog/

a

jegyajándék

meghatározását

egészen

Ulrik

grófra bízza, és e czímen

sem

, sem

fia

igényt támasztani

nem

A
tatott.

házasság ekkor az egyház áldásában részesült, de az
fiatal

egybekelés, tekintettel a házas felek

korára, elhalasz-

Míg tehát Ciliéi Erzsébet azonnal férje családjához Hunyad várába költözött,'' Mátyás a budai udvarnál maradt, hol a király tartotta vissza, bens kamarásai sorába
nevezvén
ki t.^

gott,

fejedelmi kegy külszíne alatt azon szándék lappanhogy az ifjú gróf túszul szolgáljon, és Ulrik grófnak a Hunyadiakkal szemben biztosítékot nyújtson neje viszont
;

A

a kezes szerepére volt hivatva a Hunvadiaknál.

Azonban

a frigy,,

melynek létesülésében nem
a politika

a

szívek

szava érvényesült,

hanem

hét

esztendei fáradoideig
csa-

zás után ülte diadalát,
tolta

laza

kötelékeivel rövid

egymáshoz

a

két hatalmas család sarjait.

Ciliéi

Erzsébet alig hogy

jövend lakóhelyének
légkörét élvezni

feje-

delmi fényét, a nyári pompában díszl, erdborította vidék
szépségét, és új családja tisztult

megkez-

dette

:

súlyos betegségbe esett.

Kelevények fejldtek testén, s annyira megtámadták életerejét, hogy september els napjaiban utolsó óráját vélte elérkezettnek körnvezete. Ekkor némi javulás állott be.+
1

Az
1.

levelet
83.

közli

1455 augustus i-én kiállított okChmel: Materialien. 11.

idézend leveleibl látjuk, hogy leányuknak, menyöknek nevezik Ciliéi Erzsébetet.

Cillei
tattá,

A tárgyalásokat Hunyadi János grófnak megbízott embereivel folymert Ciliéi ekkor Bécsben és Poállást,

A

Ciliéi

grófok családi krónikája pe-

dig följegyzi,

hogy Erzsébet a házasság consummálása eltt (vor dem Beylager)
hunyt
3
el.

zsonyban tartózkodott. Azon
János

me-

lyet a király és Ciliéi ez idtájt

Hunyadi
érdekesen

irányában

elfoglaltak,

viii.

Bonfin világosan írja (L. iii. D. 349. 1.), hogy ez Hunyadi és Ciliéi
Hunyadi János 1455 september 8-án neptis Do-

világítja

meg

augustus KleineSiebenbürgischeGeschichte. (Pesth
1806.) 218
2

a brassói plébánosnak 1455 lo-én írt levele. Marienburg.

kibékülése idején történt,
4

írja: nFilia nostra, videlicet

— 22.
és

Hunyadi János

Erzsébet alább

mini Despoti habuit duas apostemas, ita ut ferme fit transmigrata. Nunc Deo

32

FRAKNOI VILMOS

De csakhamar
mának megtörését,
virrasztó férj
és

sorvasztó lázak jelentkeztek.
az
ifjú

Ezek

hatal-

élet

megmentését, a kórágyánál
az

szülei

nem

várták sem

orvosi

tudo-

mány, sem az önfeláldozó ápolás erfeszítéseitl. Reménvöket már csak az

Ég

segítségébe, és

Isten

egyik szol-

gájának csodatév közbenjárásába helyezték.

Épen ezen
szágba,

(14551

esztendnek tavaszán
hirdetése
kit

jött

MagyarorCapistránói
Olasz-,

keresztes

hadjárat

végett,
az

János, szent-ferencz-rend szerzetes,

általa
vitt

Német-,

Cseh- és Lengyelországban
elragadó

véghez

csodás

tettek híre,

lángbuzgalmának kisugárzó heve,
is

a

nvelvét
életé-

nem ért közönséget

ékesszólása

már

ben a szent apostol dicsfényével környezett. Hunyadi János türelmetlenül várta, hogy találkozhassék vele. Május közepén értesülvén, hogy átlépte az ország valószínleg Mátvás tolhatárait, levelet intézett hozzá

lával

;

örömét
hozzá.
a
«

fejezi

ki jövetele

fölött

;

kéri,

siessen mi-

elbb

Atyaságodat

úgy mond

egész családom-

mal együtt

legbuzgóbban

és lángoló sóvárgással

várom".*
amint
nyilat-

És a daróczruhába öltözött Budára jött, hódoló tisztelettel
kozásaiban neje és
fiai

kolduló
fogadta,

barátot,

melynek

vetélkedtek vele.
megjele-

Különösen mély

hatást gyakorolt János atya

nése Mátyásra, ki a rendkívüli egyéniségben az skeresz-

ténység hagyományainak felélesztjét, az ég küldöttét, természetfölötti hatalom letéteményesét szemlélte; amint

hogy
köz-

késbb
dulását

elhunyta után,
a

imádságaival fordult hozzá,
a

szaba-

börtönbl, felmagasztalását

trónra az

benjárásának tulajdonította.**
permittente aliqualiter convaluiti. (Her-

rend
soha

zárdában. (Dr. Petkó Béla úr má-.
le

mann: Capistranus Triumphans.
*

508.

1.)

az ott rzött iratokat,

melyeket

«Cum
et

tota

nostra

família

fervent

szíves elzékenységgel bocsátott e sorok

tíssíme

ardentissíme exspectamus
17-ikén

írójának rendelkezésére.)
** Újlaki Miklós 1460-ban írja; «Audivímus Regem coram multis Baronibus

Hunyadinak 1455 május
írt

Budán

levele,

a

capistranoí

szent-ferencz-

.

MATYAS KIRÁLY.

33.

Most

tehát,

mikor hitvese

a halállal vívódott, szülei

a

szentélet szerzeteshez fordultak. Imádságaiba ajánlották a

hogy személyesen jöjjön kórágyához. Különösen az anyának leveleiben megható módon nyilatkozik egyrészrl a kínos részvét, másrészrl a rendületlen bizalom érzése. Azon meggyzdését fejezi ki, hogy
beteget. Ismételten kérték,

János

atya,

habár halva és eltemetve találná menyét, képes
is

lesz sírjából

életre támasztani.*

A

buzgó imádságok nem hosszabbíthatták
életét.

meg

Ciliéi

Erzsébet

Az

kora kimúlása mindkét családjára

súlyos vészt
házassága.

hozott,

melynek
kit

elhárítására volt hivatva az

De

épen ezen vésznek

következményei a
át férjének

trónra vezették
vezhetett.

azt,

három hónapon

ne-

IV.

SZERENCSÉTLEN

ifjú

hölgy halálát csak-

hamar elfeledtetek a nagy események, melyek a következ (1456) év elején a Hunyadiak figyelmét egészen lekötötték.

A

királyi udvarnál

megjelent CarIII. Calixtus

vajal

János bíbornok,

kit

küldött. a törökök ellen
észítése végett.
tott,

intézend hadjárat sürMindenekeltt oda ha-

nehéz feladat. Mert a

hogy Hunyadi Jánost megnyerje. Ez nem volt hs hadvezér mindig készen állott

harczra kelni a kereszténység ellenségeivel.
Nobilibus dixisse,

et

ipsum

fuisse libe-

rum de

carceribus et electum in Regem,

emisso voto ad beatum ipsum Patrem». (Kaprinai I. 351. 1.) Ezen nyilatkozat
:

hitelességéhez
*

nem

férhet kétség
idézett sep-

Hunyadi János imént
Eletr. 1889

tember 8-iki levelében kéri Capistrant, hogy mielbb jöjjön Hunyadvárába. September 14-én innen tudósítja Hunyadi Capistrant, hogy három nap múlva Brassó felé indul (Ezen levél is a capistránói zárdában riztetik.) Hermann «Capi-

Magyar Tört.

— 90.

34

KRAKNOI VILMOS

Mikor
tudósítás

tehát, april

7-dikén
a

érkezett,

hogy

véghelyekrl biztos szultán Nándorfehérvár mega
:

vívására nagy készületeket tesz
az alvidékre sietett,

fiával,

Lászlóval, azonnal

hogy

a fontos

végvár oltalmáról gon-

doskodjék.*

És míg
Ciliéi
zést,

,

erejének

végs

megfeszítésével, fáradozott

:

Ulrik kárörömmel várta a bekövetkezend

mérk-

mely, nézete szerint. Hunyadira biztos kudarczot és
alatt álló király

romlást volt hozandó. Ezért a befolyása

tétlenül szemlélte, mint fenyegeti országának egyik kapuját

az

ellenség

;

söt

épen

a

legválságosabb

pillanatban

Bécsbe

tette át lakhelyét.

Mindez

nem

rendítette

meg Hunyadi Jánosban

a

bizalmat vállalkozásának sikere iránt. És ezt a Gondvise-

stranus Triumphansn

ban
tiis»

írja,

czím munkájáhogy Hunyadi Erzsébet «urHunyad
se

Hunyad

gentissimis litteris multiplicatisque nunkérte Capistránt «ut in

feria quinta proxima ante festum beati Demetrii martiris anno domini M. etc. LV. Eiusdem Vestre Pa-

ternitatis filia
ralis

conferret,

nurum, Cojnitis
febri
in

Ciliae

filiam,

magniflci

devota Elisabeth conthoJohannis de H\vnyad.»

speciosissimam adolescentulara a pestifera curaturus
;

eo

namque

se

spem habere affirmabat tantam, quod etsi nurus moreretur et terrae commendaretur, eam sibi posse et potuisse ex
tumulo restituere vivam». (511. 1.) A levél, melyben ezt Hunyadi Erzsébet írja, nem maradt ránk. De megrizte a capistránói zárda 1455

azt írja, hogy Capistrán nem Hunyadvárába, mert Budára hívattatott a király és Hunyadi levelei által. Ez tévedés. A Budára hívó leve-

Herm.\nn
mehetett

october 2-ikán kelt
njesus. Orationes in

következ

levelét:

dulcissimo Jesu

Christo dominó nostro

et in eius genitrice

Maria

virgine.

Pá-

ter noster in Christo Jesu dilecte. Noti-

ficamus Vestre Paternitati, quod nurus
noster adeo magnis
tibus,

detinetur
vivere

infirmita-

ut

nec

potest

nec

móri.

Ideo petimus Vestram Paternitatem affectanter et diligenter, quatenus in Veorationibus commendetis stris devotis

korábban, az év tavaszán, és késbben a jöv év elején intéztettek hozzá. Capistrán az 1455-ik év september és october havát Csanád és Lippa vidékén töltötte. (Ez kitnik a Hermann által közlött levelekbl? (510., 511. 11.) October 30-ikán Karánsebes^n volt. (Pesty Szörénymegye. iii. 70. 1.) Azután a következ év január haváig Hunyadvára vidékén a görög szakadáshoz szító oláhok megtérítésén fáradozott, a miben Hunyadi János is hathatósan közremködött. (Ez kitnik a Hermann által közlöu lelek
;

velekbl. 512
*

7.

11.)

Egy

héttel
Ciliéi

elbb,

eam Deo, et oretis pro ea, ut Deus liberet eam ab inflrmitate sua presenti, ut Deo plus possit servire. Et etiam cum
aliis fratribus vestris

31-ikén

Ulrikkal

1456 martius megújította a

szövetségi viszonyt, melyet

úgy

látszik,

a felbomlás veszélye fenyegetett
és a
levél

ismét,

faciatis

orare pro

ea.

Valete in

Dominó Jesu

Christo.

Ex

mely soha sem volt szinte. Az okCHMELnél: Materialien. 11. 105
1.

MATYAS KIRÁLY.

35

36
lés

FRAKNÓI \ILMOS

nem
az

tagadta

meg

tle, Nándorfehérvár fölszabadítása
kivívott

és

ostromló török sereg fölött

diadal

az

dics pályájának legméltóbb zárkövét
Ezalatt Mátyás a királyi

képezi.

udvarnál, atyja ellenségeinek
várta
a

körében/
értesült

szorongó
csak
rövid

lélekkel

a

harcztérrl

érkez

tudósításokat.
;

Majd- mikor
ideig

csodálatos
át

^

engedheté

eseménvek fell magát a boldoa

gító érzésnek,

mely

lelkét eltölté,

mikor atyja

keresz-

ténység

megmentje gyanánt
szenthez
ii.i

ünnepeltetett.

múlva kórágyához
höz
és

kellett sietnie

Zimonyba, hogy
tanúja

Néhánv nap ott hs(1456

méltó

halálának

legyen.

augusztus

Gyulafehérvárról, hol a székesegyház sírboltja fogadta

be az
val

tetemeit, az özvegy

Hunyadi Jánosné, i^abb
^

fiá-

Mátyással,

Temesvárra vonult,

hol

a

fejedelmi

ér;

ték

örökség ügyeinek rendezésével kellett foglalkozniok

László pedig, nag}^bátyjával Szilágyi Mihálylyal, Belgrádba

ment, hogy atyja missióját folytassa.

A súlyos csapás által okozott fájdalomhoz csakhamar mély elkeseredés és kínos aggodalom csatlakozék, melyet házuk ellenségeinek magaviselete idézett föl.
Mert ezekben az
fokra
és
irig\'séget és

gylöletet a legmagasabb

emelte

a

nándorfehérvári hadjárat

meglep

sikere,

Hunyadi-név a hazában és külföldön, a fejedelmi udvaroknál és a néptömegek között tárgya lett. Leginkább nyugtalaníthatta ket HL Calixtus pápa eljárása. Míg ugyanis Hunyadi Jánost egy színaz

ünneplés,

melynek

a

vonalra

helyezte
;

Mózessel,

a

Makkabeusokkal
el

és

Nagy-

Károlylyal

nem

mulasztotta

V. László és környezetérészesíteni.

nek mulasztásait megrovásban
I

És magyarorkelt

Hogy Bécsbe

is

kísérte a királyt,
449.S

kitnik egy 1456 augustus 2-án

bécsi'

levélbl.
a
S

(A bécsi udvari könyvtár

számú codexében.)

Hunyadi Jánosnak fiához írt levelére utal az imént idézett levél Ezen vár és uradalom néhány hónap eltt jutott zálogczímen Hunyadi János

birtokába.

MATYAS KIRÁLY.

37

szági legátusa Carvajal bíbornok, ki azon félesztend alatt,

míg

a

dicsült hssel

együtt mködhetett,

bens

ragaszis

kodás kötelékeivel fzdött hozzá,
ruházta,
és

és ezt családjára

át-

erteljes, talán kíméletlen

módon
fejének

tolmácsolta
nézeteit
és

hozta

nyilvánosságra az

egyház

érzületeit.*

Mások részérl

is,

a

Hunyadi János

halála

által ger-

jesztett részvét hatása alatt, fiai irányában a

rokonszenv

és

reményt kelt várakozás oly feltn módon nyilatkozott, hogv mindezt a tizenhat év^s király eltt könnyen lehetett fenyegetés és sértés színében tüntetni föl. V. László

hogy veszélyes ellenségeket kell látnia a Hunyadiakban, az ország fkapitányának tisztére. Hunyadi
azon
hitben,

János utódjává,
grófot nevezte

nem

fiát,

hanem

vetélytársát, Ciliéi Ulrik

ki.

Hunyadi László tudomást nyert mindenrl, ami az történt. Mikor tehát a király által az october közepén Futakon tartandó országgylésre meghivatott,
udvarnál

13.

HUNYADI LASZLO ALÁÍRÁSA.

I453.

megfelel
a

biztosító

okiratokat

állíttatott

ki

a

maga

és

testvére részére.
király
;

eltt,

Ekkor azután nem habozott megjelenni kit minden módon megnyugtatni igyekehogy
a kezei között

zett

és kötelezte magát,

lev

királyi

várakat mind át fogja szolgáltatni.**

Azonban amint Nándorfehérvárra
*

sietett,

hogy átadására

L. e

sorok

írójának

((Carvajal bí-

**

bornok magyarországi követségei* czímü akadémiai értekezését.

tius 21-iki
x.

Ezeket László királynak 1457 .maroklevelébl tudjuk. Teleki:
1.

549.

38

FRAKNOI VILMOS

a készületeket

megtegye, szerencsés véletlen kezeibe juttatá

Ciliéi Ulrik levelét,

melyben

ipját,

Brankovics Györgyöt,

azzal biztatja,

cinikus

tréfába burkoltan,

hogy

a

Hunyadi

testvérek napjai

meg vannak

számlálva.*

November

8-ikán

érkezett a király Nándorfehérvárra.

A

következ nap reggelén Hunyadi László magához

kéa

rette Ciliéit.

Szemére vetette cselszövényeit, felmutatta

bizonyítékokat.

A

heves szóváltást a fegyverek összecsa-

14.

RÉSZLET A BELGRÁDI VARBÓL: CILLEI-KAPU.

pása követte. Véres tusa után a királv nagybátyja holtan
rogyott össze (1456

november
és barátai
;

9.)**

Hunyadi László
királyt

ekkor azon voltak, hogy

a

megnyugtassák

biztosították ragaszkodásuk

ószinre-

BoNFiN

szerint a levél tartalma ez

adalékokat közölt Palackv, a Fontes

«Ubi cum Rege Albam applicuerit, se duos propediem globulos esse missurum, quibus optime sibi ludere licebit.
volt:

rum Austriacorum
colaus Liscius

xx. kötetében.

Nino-

kir.

titkárnak

1456

In

his
•"

amborum

filiorum
iii.

Corvini

ca1.)

vember 2i-ikén Aeneas Svlvius-Hoz intézett kimerít tudósítása (mely a bolognai egyetem egyik codexében van meg)'

pita pollicebatur». (D.

L. viii. 357.

Ezen véres esemény történetéhez

új

még

nincs kiadva.

MATYAS KIRÁLY.
tesége
Ciliéi

39

fell,

és

felvilágosították,

hogy valódi ellensége
személyét és

Ulrik volt, ki gylöletessé tette az

kormányát.

V. László,
el és

ki a színlelés
vitte,

mesterségét korán sajátította
,

magas tökélyre
a

mindent megtett,

t

hogy
az

Hunyadi-pártot megnyerje. Lászlót l<A^r^j^ Kc^ ország fkapitányává, Szilágvi Mihályt "H^-caVu* ^^*^'
ki.
'

Nándorfehérvár, parancsnokává nevezte
Egyúttal arra határozta
el

j^

^

lászló alá-

magát, hogy Bel-

ir^^^^- 1456-

grádból Budára térvén

vissza,

néhány napot a Hunyadiak

temesvári kastélyában fog tölteni.

Amint, november utolsó napjainak egyikén, közeledésé-

rl
tett,

hírt vett

Hunyadi Jánosné,

fiával

Mátyással eléje

sie-

hogy hódolattal üdvözölje fejedelmi vendégét. A találkozás megható jelenetté fejldött. A király a gvászruhába öltözötteket nyájasan figyelmeztette, hogy nem illik gyászolniok a hst, ki dics érdemei jutalmát ment elvenni az égbe. Bíbor öltönyökkel ajándékozta meg ket, és felhívta, hogy vele együtt vidáman töltsék a következ
napokat.
Óhajtását teljesítették.

A

temesvári palota víg lakomák,
lett.^

zajos tánczmulatságok színhelye

A
nem

király,

végkép eloszlatandó minden aggodalmat
oltári

és

kétséget,

az

szentség

színe

eltt

letett

esküvel és

okiratban biztosította a két Hunyadit, hogy Ciliéi haláláért

fognak felelsségre vonatni egyúttal ünnepélyes módon testvéreivé fogadta ket.^ A Hunyadiak, mialatt a király körükben idzött, szük;

i Hunyadi László az ország fkapitanyának czímezi magát 1456 november

Sylvius,

ki

épen ez idben

írta történeti

mveit,

és a pápai

követ tudósításaiból

2i-ikén,
seli

Szilágyi

november 30-ikán

vi-

merített, teljesen

megegyez azokkal. (Hi-

a nándorfehérvári kapitány

czimét.

storia Bohemiae. lxvii. fejezet.)
3

Teleki: x. 533. 1. Katona: xiii. 1135. 1. 3 BoNFiN és Thuróczi elbeszéléseinek hitelességét megállapítja az, hogy Aeneas

Thuróczi

elbeszélése.

A menedékis

levél kiállításáról
test tesz,

maga

a király

emlí-

1457 martius 21-iki okiratában.

40

FKAKNÓI VILMOS
látták,

ségesnek

hogy családjok

barátai és hívei irányában

szolgálataikért

hálájukat

bebizonyítsák.

Többeknek köza

lök


V,
Itt

mint Szilágvi Mihálynak
;

és Lábatlani

jószágokat adományoztak
tóságát
is

az

elbbire
Szegedre
is

Jánosnak temesi gróf mélinnen

átruházták.*

László

Temesvárról
állott

és

Budára

ment, hová Hunyadi László

kísérte. a

nagy változás

be

király magaviseletében.
jutott.

Ismét a Hunyadiak ellenségeinek befolyása alá
ezek Ciliéi halálát úgy tüntették
föl,

És
ké-

mint elre tervezett azon szándék

gonosz merényletet, melynek rugóját
pezte,

hogy

a

trón

leghatalmasabb és

legmegbízhatóbb

támasza ledöntetvén, a király megrontására czélzó tervek

legfbb akadálya

elháríttassék.

Garai László nádor, Újlaki

Miklós erdélyi vajda, Pá-

lóczi országbíró, Lindvai Bánfi Pál fudvarmester, Buzlai

László fpohárnok. Szomszédvári Czernin
mester,

Hennig flovász-

Rozgonyi János, Osvát

és

Rajnáid voltak ezen

udvari párt

legelkelbb

tagjai,

kik néhány osztrák fúr-

ban

és a cseh

Brandeisi Giskra János, sárosi fispánban

szövetségeseket találtak.**

Hunyadi Lászlónak sejtelme sem
az

volt arról, a

mi ellene

készült. Gyanútlanul idzött az udvarnál, buzgón vett részt

országos

tanács

üléseiben,

és

a

hadi

készületekben.

Ugyanis február végén
fell.

fenyeget hírek érkeztek kelet
hívatott
össze,
el.

Szent Gvörgy napjára országgylés

és közfelkelés rendeltetett

Ekkor

a király
november
28-

Hunyadi László eltt,
és 30-ikán
elleni

ki

bandérium-

Az

1456

merényletet végrehajtotta. Az els

adománylevelek Pestv Frigyes kézíratgyjteményében. Ugyanott Szilágyinak 1457 május 30-iki oklevele, melyben temesi grófnak czímezi magát. •• V. László király három iratban
kelt

1457

martius

14-ikén
levele

Boroszló
:

városá-

hoz intézett
;

maga

nevezi

meg

azokat,

kiknek

tana-

(Palacky Fontos, a másik martius rs-ikén á xx. 108. 1.) Rosenbergekhez írt levele (Palacky Gea schichte Böhmens. ív. A. 406. 1.) harmadik martius 21-ikén kelt oklevele,
:

;

csára és közremködésével a Hunyadiak

Teleki

:

x.

549.

1.

-

g

^

MÁTYÁS KIRÁLY.

41

jának fölszerelése
fejezte
ki,

végett

távozni készült, azt az óhaitását
az

hogy Mátyás ismét
látta.

udvarhoz

jöjjön. László

bizalmatlanság nélkül fogadta e meghívást, melvben a jóakarat
nyilatkozatát
Felszólítást
intézett

öccséhez,

hogy mielbb jelenjék meg Budán.

De

az

anya,
fia

kinek

lelkében

balsejtelmek
atyjának

támadtak,
intésére,

ellenezte

távozását.

Emlékeztette

hogy ketten egy idben soha se tartózkodjanak nál. Bevárandónak vélte László távozását.

az udvar-

Mátyás bátor lelke nem ismerte a félelmet. Kötelességének tekintette, hogy bátyja, a családf, rendelkezésének
habozás nélkül engedelmeskedjék. Martius elején Budára
érkezett.'

László ezalatt a királytól azt a megbízást kapta, hogy
a cseh rablókat, kik a

nádor egyik várát ostromolták, bé-

kés elvonulásra késztesse.
visszaérkezett.

Négy

napi távolléte után ismét

Ezen idpontot, mikor mind
nál volt, használták föl
rehajtására.

a két

testvér

az

udvar-

ellenségeik, a rég ápolt terv vég-

Elhitették a királylyal, hogy azok, kik Ciliéit
életére törnek, és bizonyára végre

meggyilkolták, most az
is

hajtják
le

a

merényletet,
tartóztatják.

ha

csak

az

összeesküvés

fejeit

rögtön

nem

A
1

király

mindent

elhitt.

Mmdenre

kész volt. Beleegyeelfogatások okául

Thomasi, velenczei követ, 1457 marBudáról írt jelentésében em(A milálíti, hogy Mátyás megérkezett. nói állami levéltárban.) A királyi meghívás és az anya aggodalmai fell Bontius 7-ikén

zett levélben
lei

az

Cil:

meggyilkoltatását mondja. (Palacky

FiN szól.
jelentései

1457 martius 10- és 15-iki Milánóban, 3 A király 1457 martius 14-ikén Boroszló városához intézett levelében csak általánosságban mondja, hogy « fontos okok miatts fogatta el a Hunyadiakat és barátait. (Palacky: Fontes. xx. loS. 1.) Martius 15-én a Rosenbergekhez inté2

Thomasi

Geschichte Böhmens. ív. A. 406. lap.) Giskra martius 17-ikén Boroszló városahoz intézett levelében is ugyan ilyen módon nyilatkozik. De egyszersmind elmondja, hogy ha az elfogatásokat csak

egy óráig is halasztják, a királyt és híveit Fontes. xx. megölték volna. (Palacky 108. 1.) A király 1457 martius 21-iki és
:

több

más késbbi

okirataiban

a

Hués

nyadi-testvéreket,

a nádor élete ellen irányzott összeesküvés szervezit állítja el.
a
király

mint

Magyar

Tört. Életr. i88g

6

42

KKAKNOI VILMOS

zését adta,

hogy azok, kik
12-ikén

ellen a súlyos

vádak emeltettek,
cseh
hadakkal,

elfogattassanak.

Martius

megérkezett Giskra,
lehetett.

melyekre föltétlenül számolni
ban
volt

Újlaki Miklós út-

bandériumával

a

fváros

felé.

Ezt már

nem

várták be. Sietni kellett.

Martius 14-én, a délutáni órákban, az udvari párt tagjai a király

tott

a

köri gyülekeztek. A két Hunyadi meghívapalotába. Mikor itt megjelentek, parancs adatott
Egyidejleg bezárattak
a

ki

letartóztatásukra.

vár

kapui,

és felhúzattak a felvonó hidak.

Ezen intézkedések nagv feltnést keltettek. Azonnal híre ment, hogy a palota merényletnek színhelye lett. A budai templomokban félre verték a harangokat, minek hallatára Hunyadi Lászlónak Pesten táborozó fegyveresei, számszerint ezerkétszázán, a Duna-partra siettek, hogy átkeljenek Budára; de már elbb az összes hajókat, az udvar rendeletére, a túlsó partra szállították
át.

Hunyadiak börtönbe osztoztak legelkelbb barátaik
Ezalatt a

hurczoltattak. Sorsukban
és

híveik

:

Vitéz

János
az

püspök,

Bodó

Gáspár, Kanizsai

László,

Rozgonyi Sebes-

tyén, a nürnbergi

származású

dúsgazdag Modrár Pál,

osztrák Fronacher Eustách és mások.*

Az
téntek

általános
a

megdöbbenés
után
is

közepett, a pápai követ föltör-

ismervén

vészteljes

következményeket, melveket a
vonhatnak, és
indíttatván,
a

magok
és a

Hunyadiak
futárt

iránti

rokonszenv

által

rögtön

küldött
attól

Rómába,

pápa közbenjárását kérte.
maz
rak
;

Ugyanis

A király még az napértesítette Krems,
másnap
a
545.
1. 1.

Stein és Boroszló városokat,

pe-

de ezek kevés kivétellel a bels valószínséget nélkülözik, és kósza híforrásából
az,

dig

a Rosenberg

testvéreket
:

történt

elfogatásokról.

Teleki
ív.

x.

LACKY:
tes.

Geschichte.
1.

A. 406.

PaFon-

XX. 108.

Az egykorú «Hofmár
:

merítvék. Ezekhez tarhogy Hunyadi László a történtekért a felelsséget Mátyásra akarta hárítani; hogy ajánlatot tett a kartozik

von Ungern» (Birk Quellén. ezen eseményekrl sok részletet

253.

1.)

thauzi szerzetbe lépni, csak életét kíméljék, stb

tártai-

MÁTYÁS KIRÁLY.
tarthatott,

43
miatt,

hogy épen Hunyadiakhoz áll, az

a bensó
saját

viszony

melyben a
nyo-

szavának

nem

lesz elég

matéka; és bizonyára azt reméllette, hogy a foglyok ellen
indítandó bírói eljárás hosszú

idt

fog igénybe venni/
a

Azonban
hajtásával.

a

gylölet
ezt

nem

késett

merénylet végre-

Azok, kik

tervezték,

az

igazságszolgáltatás

színét

akarván eljárásuknak
habár a törvényes

kölcsönözni,

ítélszékké

alakultak,

igazságszolgáltatás

minden követelését
al-

mellzték. Anélkül, hogy a vádlottaknak a védelemre
kalmat nyújtottak volna,
vádat
:

bebizonyítottnak fogadták
és

el

a

hogy Hunyadi László
által indíttatva, az

Mátyás

«a trón elnyerésé-

nek vágya
tervet

atyjuk lelkében megfogamzott
»)

megérlelve, a király és tanácsosai életére törtek

;

minélfogva
rasztalván,

ket
f-

és társaikat a felségsértés

bnében

elma-

és jószágvesztésre ítélték.-

Az

ifjú

király a

tömeges kivégezések iszonyától
Lászlónak, kiben
látta,

vissza-

borzadt.

De Hunyadi

vetélytársát és az

összeesküvés vezérét

lefejezéséhez jóváhagyását adta.

Martius i6-ikán, harmad napra elfogatása után, a kereszténység dicsült
"fia,

hsének nagy reményekre
alatt

jogosító daliás

hóhér pallosa

végezte életét.
a

A

hazafiak

zokogva állották köri
ajkat.

vérpadot

;

de

a

rémület hatása elnémított minden

Csak egy igénytelen barát merészelt, a rákövetkez vasárnapon, az óbudai templom szószékérl hangos kifejezést adni a közérzésnek. Erteljes szavakkal hirdette, hogy
az ártatlanul ontott vér boszúért kiált az égbe
1

!^

Minthogy a pápa már 27 nappal az
után ezek

elfogatások

tárgyában

(1457
(a ki-

april lo-ikén) levelet

intéz

Carvajalhoz,

pedig úgy László, mint Mátyás fölött kétségtelenné teszi a többször idézett, martius 21-iki királyi okirat, és az april
28-iki királyi

ennek szükségkép haladék nélkül
végzés eltt, melyrl ezen levél
említést)
tania.
2

adománylevél, mely a Hu-

nem

tesz

kellett

a futárt útnak
ítélet

bocsaés

nyadiak jószágainak elkobzásáról szól. Történelmi Tár. 1888. évf. 80. 1. 3 Pozsony város követének 1457 martius 22-én

Hogy

bírói

mondatott

ki,

Budáról küldött

jelentése.

6*

44

FRAKKOT VILMOS

A
rályt,

pápai legátus pedig az életben
szót.

maradt foglvok
fenyegetvén
a

érki-

dekében emelt
nek adatott
tott
;

Egyházi átokkal

kieszközölte,
át,

és

hogy Vitéz János az esztergomi érsekügye egyházi törvényszék Ítéletére bíza-

Mátyásról pedig a súlyos bilincsek levétettek.*

De
a

mindezzel természetesen
tett

nem
a

lehetett

elhárítani

véres

következményeit,

nemzeti

felháborodás

kitörését.

Hunvadi Jánosné, mikor hírét vette, hogy egyik fia gonosztev gyanánt, bakó keze alatt hunyt el és a másik
örökös fogságra van
arról
is,

kárhoztatva

;

mikor tudomást nvert

hogy

a történtek igazolása végett

nagynev
:**

férje

emlékezete ellen meggvalázó vádak emeltetnek

szívét

hármas fájdalom tre
leküzdhetetlen vágy,

járta

át.

És fölébredt lelkében
álljon
a

a

hogy boszút
le

gonosz tettek
foltjait

elkövetin, és vérrel mossa

a

szégyen

fényl
test-

nevérl.

Nem

csekélyebb
Mihály,

mértékben volt felháborodva
ki

vére, Szilágyi

Belgrádból Temesvárra

sietett,

hogy szolgálatait felajánlja. Majd Hunyadi-ház barátai és hívei, rendelkezésre bocsátva
veröket.

srn

sereglettek oda a
fegv-

A

részvét

és

azon gondolat,

boszúvágy lángját hathatósan élesztette hogy hazájoknak szolgálatot tesznek, irtó
ellen,

háborút indítván azok

kik

önz

czéljaiknak
fiait,

készek

mindent feláldozni

:

a

memzet leghívebb

a törvényt

és a királyi tekintélyt.

Hunyadi Lászlónak Budáról visszatért dandára és a család kezei között lev várak rsége tekintélyes hadert
képezett. Gyarapítására Szilágyi

Erzsébet késznek nyilat-

'

följegyzése szerint,
•*

Thuróczi Thomasi, velenczei követ, 1457 martius 15- és april 7-iki jelentései. Mátyás a vár egy szk házában, melynek ablakai az alsó h-

vizekre néztek, riztetett

Az

1457 martius 21-iki

királyi irat tanúskodik errl.

^

MATYAS KIRÁLY.

45

kozott kiüríteni egész kincstárát. Cseh- és Lengyelország-

ban

megindította a zsoldosok toborzását.
lépnie
a

Majd

sikerült
a
fel-

egyességre

Szentmiklósi

Pongráczokkal,

vidék harczias furaival.'

körnvezetében ezen fegvverkezés híre na^v aegodalmakat keltett. Követek küldettek Temesvárra, egyezkedési ajánlatokkal.

A királv

De

a

kísérlet

eredménytelen maradt.

^

Csakhamar jelentkezni kezdettek a polgárháború iszonyai. A Hunyadiak csapatai pusztítva jártak végig a király híveinek birtokain. Egyebek között a Brankovicsok becsei várát ostrommal vívták meg, az rséget kapitányostul felkonczolták. Országszerte rémület uralkodott.^

A
felé
vitte.+

király

nem
tette

érezte
át

Bécsbe

udvarát,

magát biztosságban. Május vége hová Mátyást is magával

Hunyadi János özvegye, amint egvetlen fiát az ország határain túl tudta, fokozott aggodalommal telt el sorsa iránt.

Az

anyai szív szeretete diadalmaskodott az ellenségei iránt

erezett gylölete fölött.

Most
is

tehát,

mikor Pálóczi László

országbíró újabb
vissza,

békeajánlatokat

hozott,

nem

utasította

st nagy

áldozatokra

kész volt, csakhogy Mátyás

szabadon bocsátását kieszközölje.
Kötelezte magát, hogy a kezei között
kat kiszolgáltatja, és
férje

lev

királyi várais,

még nagy
ígérte,

részben azokat

melveket

L

Ulászlótól

és

V. Lászlótól adományul nyert. Vi-

szont az

országbíró

Miklós

által

hogy Mátyást Bécsbl Újlaki azonnal Esztergomba fogja hozatni, hol egyea prímás és Újlaki felügvelete alatt tar-

lre mint kezes
1

2
3

Az 1457 april 14-ikén Temesvártt kötött egyezség oklevele KAPRiNAinál. i. 197. 1. Thomasi 1457 april 20-iki jelentése. Thomasi imént idézett jelentése. Egy késbbi júniusi jelentésében említi «Reex majori sua parte desolatum*.
13-iki jelentése.

gnum
4
.s

Thomasi június

A

paviai

bíbornok-püspök
;

már

Pálóczi küldetését

mibl

1457 június 24-ikén Rómából írt levelében említi következtethetjük, hogy ennek legalább négy héttel

azeltt

kellett megtörténnie.

46
tátik,

FRAKNÓI VILMOS

míg

a

királyi

várak átadatnak

;

ekkor

azután,

a

többi foglyokkal eg\^ütt,
által

szabadon bocsáttatik,

és a király

közbocsánat hirdettetik.'
a békekötés föltételei
azért,

Azonban
Valószínleg
megtagadta.

nem

foganatosíttattak.

mert

Szilágyi

Mihály hozzájárulását

Mátvás nem hozatott Esztergomba. Bécsben maradt. Ers szellemek kiváltsága, hogy a súlyos csapások meg nem törik és le nem sújtják inkább megedzik és maga;

sabb színvonalra emelik.

Mátvás életében, két esztend óta, szakadatlan lánczolatban fzdött egvmáshoz a megrendít események hosszú
sorozata.

Neje
ipjának

és atyja váratlan halálára következett csak-

hamar
az

:

megöletése és testvérének kivégeztetése,

fogsága és a kiszabadításáért megindított háború.

A
koli

csalódások és szenvedések izzó tüzében, melyet poindulatok
szele
látszott szítani, lelkének

ereje

aczélosodott.

A
ölti

vele

született

bátorsághoz

azon

megmagas

fokú önérzet
dacz alakját

járult,
fel.

mely

a megaláztatás óráiban a kihívó

Bécsi fogságának idején, rei méltatlan gúnynyal súlyosbították

Magyarok királyának" csúfolták. Egv ízben kitört és jellemz szóban nyilatkozott elfojtott Várjatok — úgy mond — majd még a ti kiráharagja.
szomorú
sorsát.
«
«

lyotok

is

leszek

!«-

Ezalatt Magyarországon ismét
lángia.^

kigyúlt

a

polgárháború
Erdély-

A
1

magyar

alföld egészen a

Hunyadiakat

uralta.

tartalmazó dátum nélküli tudósítás KAPRiNAinál. i. 208 1. létrejött, tudjuk Thomasi június 13-iki jelentésébl, és Bakos F'álnak, a Hunyadiak kapitányának, Talafuz királyi kapitánynyal kötött egyezségébl. (Hazai Okmánytár, vii. 476. 1.)
békekötés
föltételeit

A

Hogy a békekötés csakugyan

raguzai emlékbeszéd is kiemeli ezt. Erre utal a Hunyadiak és Pongráczok között július 20-ikán megújított szöveti. 119., 120. 11. ség okirata, és V. László augustus i6-iki rendelete. Kaprinai
2
3
:

A

MÁTYÁS KIRÁLY.

47

Hunyadi János emléke iránt élénk vala a kegyelet érzése, a magyar nemesség és a székelyek, valamint
ben
is,

hol

Kolozsvár polgárai lelkesedéssel

csatlakoztak

a

körükbe

érkez

Szilágyihoz.*
a szászok

De

ellenszegültek.

A

beszterczeiek

örömmel

ragadták

meg

az alkalmat,

hogy

grófjaik uralmától szaba-

duljanak. Szilágyit, ki Mátyás nevében a várost és vidéke
területét át akarta venni, falaik alól elzték.

Erre Szilágyi csakhamar nagyobb hader élén jelent meg.

A A

várost ostrommal megvívta, és kegyetlen boszút

állott.

polgárok közül többeket

lefejeztetett,
le.

másoknak szemeit

tolatta ki, karjaikat vágatta

Majd Szeben
akart fenyíteni
;

városa ellen fordult,
részint azért,
;

melyet szintén

meg

mert

a beszterczeieket segít-

ségben részesítette

részint azért,

mert ez idtájt Hangácsi

Albert egri prépostot és királyi alcancellárt, ki V. László
által

újabb békeajánlatokkal Hunyadi Erzsébethez küldetett
és

volt,

a szász

ennek egyik udvari embere kíséretében Szilágyit földön kereste föl, a szebeniek hadai megtámadták,

fogságba ejtették, a Hunyadi Erzsébet udvari emberét pedig

több szolgával együtt, megölték.

Azonban Szeben városa soká daczolt az ostromlókkal.** Ekkor Szilágyi Mihály figyelmét más iránvba terelte egy megrendít esemény.
* Errl tanúskodnak Mátyás királynak 1458 június 8. és december i6-ikán

vehetett

föl.

Továbbá

1458 második felét

Szilágyi az alvidéken töltötte, a törökök

kelt oklevelei.

(Amaz TELEKinél.

x. 590.

1.

Ez

az országos levéltárban.)

** Szilágyi erdélyi expeditiójáról rövi-

den szól Thuróczi. Tüzetesebben Aeneas Sylvius «De Europa» czím munkája I. fejezetében. Téved Teleki (iii. 98. mikor ezen eseményeket egy évvel 1.), késbbre, 1458 nyári hónapjaira teszi. Mert Ae.veas Sylvius nevezett munkaját 1458 els felében, pápává választatása eltt, írta meg, abba tehát 1458 második felében történt eseményeket nem

hogy szét Erdélyben töltötte, hirdeti november 21-ikén Segesvártt kelt oklevele; és a Hangácsi-ügyrl tüzeteelleni actióval elfoglalva. Ellenben,

Szilágyi

1457

sen
írat,

szóló

(1459

october

ii-iki)

pápai

mely vizsgálatot rendel el. (Theiner. ii. 341.) Végre, hogy az erdélyi zavarok Mátyás trónraléptét megelzték.
1458-ik évi amnisCriti-

kétségtelenné teszi az
tia-okírata.
cae.
134.

Eder. Observationes

Ezen

erdélyi táborozásra vilá-

got vetnek V. László 1457 october 21-én

.

48

FRAKNOI \ILMOS

V. László,

ki

september végén Prágába ment, hogy
rövid

ott

jeg^^esét, a franczia herczegkisasszonyt, bevárja, és

menyeg-

zjét fénvesen megülje

:

ideig tartó rosszullét után,

november 23-ikán, váratlanul kimúlt. Ugyanazon napon érkezett Prágába a fogoly Mátyás, kit Bécsbl a maga udvarához hozatott a király.* De e helyett most már Hunyadi János barátja és szövetségese, Podjebrád Gvörgy kormányzó, fogadta t.
Megilletdve szoríthattak kezet az
ifjú
I

uralkodó rava-

talánál, kinek koronáin osztozandók voltak

V.

NÉPEK lelkében forrongó
gyak,

új

eszmék

és vá-

mikor

a

fejldés természetes folya-

matában megérleldtek, ellenállhatatlan hatalommal érvényesítik létjogukat
;

az

er-

szakos kezek, melyek útjokba akadályokat
gördítenek, diadalukat siettetik. így a budai vérpad,
és a

mely arra

volt

hivatva,

hogy

a

Hunyadi-ház
:

hozzá csatlakozó nemzeti aspiratiók ravatalát képezze

a visszaállított nemzeti királyságnak talapzatává lett.

Másfél század múlt
ház utolsó koronás

el

azóta,

hogy
el

a

sarja

sírba szállott.

magyar uralkodóEttl kezdve idetrónját.

gen

dinasztiák

tagjai

foglalták

Szent-István

Kettnek emlékezetét
nevezte
el

áldás

környezte.

Lajost nagynak

nemzetének

hálája.

De

utódai

nem

voltak

Brassó városához és Kozgonyi Osvátnak
1457

Aeneas
megegyez

Sylvius

egykorú

feljegyzése.

december g-én a királyhoz
Székely Oklevéltár.
i.

intézett

(História Bohemiae. lxxi.

fej.),

melylyel

iratai.

174

5.

Arra nézve, mikor került Mátyás Prágába, eltér a történeti források eladása. Leghitelesebb minden tekintetben

a Magyarországban pápai követnek öt évvel késbb, 1462-ben készült emlékirata. (Kovachicii Scriptores
II.

mköd

22.)

MATYAS KIRÁLY.

49

képesek az országot sem belviszályok

zaklatásaitól,

sem

küls
fölött

ellenség támadásaitól megóvni.
és Ausztria

V. László Magyarországon kívül Csehország
is

királylyal sógorsági viszonyban állott.

német császárnak öccse volt, a lengyel És mindezen nagy összeköttetésekbl a magyar nemzetre nem háramlott haszon ellenkezleg az idegen gyámság következményei és a közös jogar alatt találkozó népek torzsalkodásai komoly
uralkodott, a
;

veszélyeket támasztottak.

Ugyanazon idben egy hazafi, úgyszólván a maga erejével, megvédelmezi az országot, visszaveri ellenségeit, dicsséget áraszt a magyar névre.
Ilyen helyzet természetszer fejleménye gyanánt,

gyö-

keret ver a nemzet minden rétegében azon felfogás, hogy
a

ismét magvar fejedelmet fog uralni
elhatározás,

haza csak úgy várhat sorsában szerencsés fordulatot, ha sarjadzani kezd azon
;

hogy V. László magtalan halála esetére, utódját a nemzet saját kebelébl fogja megválasztani. A köznemesség tömege a nemzeti királyság eszményét Hunyadi Jánosban megtestesülve látta. Öt és fiait régtl
fogva trónj élitekül tekintette tisztelinek rokonszenve és
ellenségeinek gylölete.

A
és

Cilleiek és Garaiak ezért sugdoshatták a király fülébe,

iktathatták
;

okiratba

is,

hogy

a

Hunyadiak

a

trónra

vágynak

a

vád nem nélkülözte a valószínség

látszatát.

Es

így érthet,

a rajta áhítattal
a koronát.

hogy Capistránóí János látnoki szemei csügg iíjú Mátyás fején látták ragyogni
évtized múltával az

Néhány
rejti

udvarnál szájróla

szájra járt

azon elbeszélés

valóság magvait

— mely — hogy János
;

a

mese hüvelyében
a

atya, a

Hunyadi-család
két
testvérrel
ki

körében idzvén,
azzal,

mindannyiszor

mikor

együtt jelent meg, következetesen az ifjabbat tntette

hogy jobbjára vette
ki,

és atyjoknak, ki e fölött

meg7

lepetését fejezé
Magyar Tört.
Életr.

azt a

magyarázatot adta, hogy László

1889—90.


fO

KRAKNOI VILMOS
le

rövid pályafutás után

fog tnni, Mátyásra a királvi trónon

dicsséges uralkodás várakozik.'
Carvajal

bíbornok

is,

Rómába

küldött jelentéseiben,

gvakorta szólott mind a nemzet körében észlelhet áramlatokról,
is

mind pedig azon reményekrl, melyeket maga Mátyás egyéniségéhez csatol.' Mindezekbl III. Calixtus pápa, mikor a Hunyadiak elleni merényletrl tudomást

nyert, éles látásával felismerte a
vonalait.

jövend
«

alakulások

kör-

És az 1457-ik év folyamán ismételten hallottak

ajkairól jóslatszer nyilatkozatokat.

Mikor

írja

maga
iri-

értesültünk

azon

szerencsétlenségekrl,
idéztek
és

melyeket az

gyek

és vetélytársak

el

Krisztus

harczosa dics
.

házának megsemmisítésére

meggyalázására
csodákat

.

.

nemcsak
is

magán
korta
Isten

társalgásban,

hanem ünnepélyes alkalmakkor
hogy
a

gva.-

megjósoltuk,

mvel,

igazságos

kegvelmébl.

Krisztus

dics
fogja

hsének
venni
a

méltatlanul

üldözött háza

meg

fogja érni a felmagasztalás óráját.
el

Huju-

nyadi Jánosnak érdemeiért
talmat
!»>^

megillet

És valóban

az idegen

uralom meggvúlöltetésére nem

lehetett volna hatásosabb eljárást kigondolni, mint az volt,

melvet a nemzeti irány vezérférfiainak megbuktatása végett, a királylyal

követtettek tanácsosai. Valamint

a

Hu-

nyadiak népszerségének élesztésére mi sem lehetett alkal-

masabb, mint

a részvét fuvallata.

Hun vádi
r

János

dics

alakja

még ragvogóbb fényben

BoNFiN

elbeszélése.

A Mátyás
is

király

formatiókat bizonyára Carvajaltól kapa,

halála után a ragúzai
tott

senatus eltt tar-

emlékbeszéd

szerzje

megemlíti
lo-ikén

Capistránói János jóslatát. 2 III. Calixtus 1458 február
(tehát

utóbb gyakran mondogatta, hogy már gyermek Mátyásban felismerte a fejedelmi lélek tulajdonságait (Galeotti felki

a

jegyzése, xxiii. fejezet.)
3

mieltt Mátyás megválasztatásának híre hozzá eljutott) írja, hogy gyakorta hallotta, hogy Mátyás jeles tulajdonsagokkal
ékeskedik és atyja nyomdokaiba
ii.

Ezen

javaslatairól szól a

pápa 1458

april 14-ikén

Carvajalhoz és Szécsi Dénesleveleiben

hez,

május i6-ikán Mátyáshoz és anyjáintézett

hoz
309

Theiner

11.

készül lépni. (Theiner

30S.)

Ezen

in-

17.

állott a

nemzet szemei eltt, mióta egvik
a

fia,

ide

t?
•2: -? Í ^
^^yJ^
^'Tr'

gen zsarnok halálának megboszulásáért, gyalázatos
véget
ért,

másik ártatlanul börtönbe került, özés hitvest

vegye pedig az anyát

érhet legkegyet-

lenebb fájdalmakat szenvedte.

^
föl.

I Í

A

háladatlanság ilyetén példátlanul álló nyilat-

1 J i
^f""!:, f

kozatai közméltatlankodást idéztek

A

Hunyadi:

ház barátai érezték,
elégtételt szolgáltatni
lást az

hogy
a

a

nemzet kötelessége

-^í-r>

^
'/^

holtak emlékének, kárpót-

^^?

|

élknek. És

a

mikor V. László kimúltával
fordulat
állott

l^'^l*

a

helyzetben

váratlan

be

:

nyílt

^_4^
'f
^-

határozottsággal

hirdették

trónjelöltnek

Hunyadi

T
^
V^
|
<%

Mátvást.
Szilágyi Erzsébet az anyai szív büszkeségével és

r? i*
^ >
'\
i

rajongó szeretetével karolta

föl

a tervet.

Áldozatigényelt,

készségét, melyet ekkorig a boszú

müve

A-^
'-f^^.
5;
j

fokozott

lelkesedéssel

szentelte

azon

vállalatnak,

mely

fia

fölmagasztalásával,

elhunyt szerettei em-

^
j

|^'

lékezetének a legfényesebb elégtételt volt megszerzendö.*

>
>

_

A

párt szervezésében és a támogatására szüksé-

^ 5
r
°=

^
^

^

ges fegyveres

er

gyarapításában, a vezérl szerepet
ki

lij^f'

Szilágyi Mihály tartotta meg,
szete

erszakos terméés

rf^-^
c^

egész

szenvedélyességével

kiolthatatlan

_^

boszúvágy

által is ösztönöztetve, lépett

öccse érdé-

g,

t pí
3

keinek szolgálatába.

2

L
'í'"

í

Mint mérsékl elem

állott oldala

mellett

Vitéz -?^
föl-

^—^
t

János, váradi püspök, ki az államférfiú higgadt

fogását és a diplomata eszélyes taktikáját hozta seX,
gítségül.
"i

"•

^
í

• Ulissis,

a

milánói

berezegnek

elején

írt

jelentésében említi,

udvarnál tartózkodó követe 1458 hogy Erzsébet nagy összegeket költött. Bonfin is
császári

a

szól errl.

FRAKNOI VILMOS

A

szeretet, eró és ész ezen frigve a

nemzeti közszellem
ígért.

áramlatainak irányozásában

biztos

sikert
feje

Hathatós

támogatásra számíthattak az egyház

és

magyarországi

követe részérl, kiket a Hunyadiak iránt táplált személyes

rokonszenv sugallatai mellett

a

szent szék

nagv

érdekeifüg-

nek helyes felfogása
jenek.

is

késztetett,

hogy Magyarország

getlenségének és hatalmának

szilárdításában

közremköd-

magvar fpapok és furak, kik V. László távolléte alatt az ország kormányát vezették, a királyválasztó országgylés kihirdetése ügyében tanácskozmányra gyltek. Megjelentek az esztergomi érsek, az egri, gvri Garai László nádor. Újlaki Miklós és boszniai püspökök és Rozgonyi János erdélyi vajdák, Perényi János tárnok, és mások legnagyobb részök a Hunyadiak ellenségei. Abban állapodtak meg, hogy a trónüresedésnek hova hamarább véget kell vetni. És december elsején szétküldötték a meghívó levelet, melyben az országgvúlést már a következ év els napjára hívták egvbe.* A sietést fleg azon számítás tette elöttök ajánlatossá, hogy a Hunyadiaknak a további ergyjtésre sok idejök ne maradjon; reméllették, hogy a téli évszakban az utazás kényelmetlensége és költséges volta a Hunyadi-házhoz szító köznemesség nagv részét otthon fogja marasztalni. Egyúttal ki akarták zárni az idegen trónkövetelk verEzalatt
a
: ; ;

senyét.

Erre nézve a körülmények azért

is

kedvezk

valának,
ki
igé-

mert

a

külhatalmak között egy sem találkozott,
császár,

nyeinek érvényesítésére elegend ervel rendelkezett.

Ugyanis Frigyes

az elhunyt

királvnak

fiágon

legközelebbi vérrokona, habár az ország koronáját és több
városát bírta, teljesen el volt foglalva azon törekvése
által,'

*

Kaprinai.

II.

113.

MÁTYÁS KIRÁLY.

53

hogy

az V. László

által

bírt

osztrák

herczegséget, Bécs

városával, és Ciliéi Ulrik

stiriai

birtokait megszerezze.*
I.

Kázmér
trónra,

lengyel királynak, ki mint

Ulászló testvér-

öccse és V. László

nvérének

férje tartott igényt a

magvar

az ország rendéi

körében nem voltak összeköt-

tetései és barátai.

V. László másik nvérének, Anna szász herczegnnek
föllépését,
ki

öccse

halála
föl,-

után

"Magyarország
egyáltalán senki

született

királynje)) czímét vette

sem

vette

komolvan.**

Mert abban, hogy
válaszsza

a

nemzet most

a

maga kebelébl

meg

uralkodóját, a Hunyadi-ház barátaival egyet-

értettek ellenségei, kiknek körében Garai László és Újlaki

Miklós kecsegtették magokat azon reménynyel, hogy

saját

személyök

körül

csoportosíthatják a választók

többségét.

Garai László nádor arra támaszkodott, hogy az ország

els méltóságát
Emellett

viseli,

melyet atvja

és

nagyatyja

is

birt.

elkel

családi összeköttetésekkel dicsekedhetett.

Anyja

Ciliéi

Anna
a

volt

;

ígv

Zsigmond

királyt

nagybáty-

jának, V. Lászlót

unokaöccsének nevezhette. Neje pedig,
berezegek
családjából

Alexandra,

sziléziai

származott.

Újlaki Miklós nagy vagyonán és seinek érdemein felül

azon szolgálatokra hivatkozhatott,

melyeket egv negyedtett;

századon át a törökök ellen viselt háborúkban
örökösét látták benne.
dett,

minél-

fogva Hunyadi János halála után egy ideig missiójának

Kétségkívül abban is reménykehogv Podjebrád György gyei sógorságban áll. Es csakkövet 145S február i8-ikán kelt jelentéséböl,

*

rony

Frigyes 1457 deqpmber 22-ikén Sopvárosához intézett levelében azon

kérdésre,

hogy a város követei a királyválasztó országgylésen mily állást foglaljanak el, kitér választ ád. (Hazai Okmánytár. ív. 387.) De bár igényeivel a magyar trónra most nem lépett föl,

után

!)

melyben (Mátyás megválasztatása írja, hogy a császár minden áron

Bécset akarja megszerezni «perché spera, havendo Vienna, conseguirá lo dominio

de Ungaria et de Boemia». nemzeti könyvtárban.)
** 1458

(A

párisi

ezeknek érvényesítését késbbre hagyta.

február

17-ikén

kelt

oklevele

Kitnik

ez

az

udvaránál lev

milánói

PALACKvnál Fontes. xx

126.

54

FKAKNOI VILMOS
a

Ugyan
hetett

csehországi
;

kormányzó lényeges szolgálatokat
nagy
befolyást

te-

neki

mert nemcsak

gyakorolt a

17.

PODJEBRAD ARCZKÉPE.

Magyarországban hatalmas cseh kapitányokra
zei

;

hanem
a

ke-

között tartotta Hunyadi Mátyást. Azonban Podjebrád szemei eltt els sorban

saját

érdeke lebegett. El volt tökélve,

hogy magát Csehország

MATYAS KIRÁLY.
királyává fogja megválasztatni.
ismerte,

55

Az

éles látású politikus fölválik,

hogy czéljának elérése lehetetlenné

ha a

külföldi praetendensek egyike lép a

magyar

trónra,

mert

az képessé válik Csehországra

is

érvényesíteni ugvanazon

alapra támaszkodó jogigényeit. Ellenben kiválóan elnyös-

nek mutatkozott az eseménvek alakulása, ha nemzeti király ezen példa mérvadó lehetett nyeri el a magyar koronát
;

a csehországi

rendekre

is.

Podjebrád

régtl fogva
t,

be

volt
a

avatva

a

magvar-

országi közszellem titkaiba.
tét választatotta el

És habár

legnagyobb ellenegyházhoz

a hussziták vezérét, a kath.
:

hn

ragaszkodó Hunyadi Jánostól

ezzel

mint láttuk

bens

viszonyt ápolt, mivel hatalmi állásuk közös alapon, a

nemzet tömegeinek rokonszenvén emelkedett. És Hunyadi
László kivégeztetése után az udvari párt nyíltan emelhette
azt
a

vádat,

hogv

a

király

élete

ellen

sztt
is,

állítólagos

összeesküvésnek

részese

a cseh

kormányzó
a

kinek

a

prágai országgylésen igazolnia kellett magát.*

magvar trónjelöltek sorában a királyválasztásnál többségre csakis Hunyadi Mátyás számíthat, valamint az is, hogv ennek pártjától szinte távolt eltte titok,

Nem

hogy

mogatást várhat.

Ennek következtében
vezésének tekinthette azt
jelöltet,

a szerencse legkivételesebb keda véletlent,

melv

a

magyar

trón-

épen az eldönt pillanatban,

kezeibe

szolgáltatta.

Nem
tette,

is

késett értékesíteni a jó alkalmat.

Mátyásnak

kijelen-

hogy kész

t

a

trón

elnyerésében

támogatni,

vele

szoros szövetségre lépni, melynek megszilárdítására leánva,
.Katalin grófn, kezét ajánlotta föl neki.

Mátyás, a mint az

trónra emelése szóba hozatott, legjóslatot,

kevésbbé sem volt meglepetve. Azon

hogy egykor

Magyarország uralkodója

lesz,

nem

egyszer hallotta szinte

*

Palacky.

V.

A. 414.

KRAKNÓI VILMOS
s

jóakarók,

még gyakrabban közönséges hízelgk

ajkairól.

Most tehát a sorsnak váratlan fordulata, mely t a börtönbl a trónra készült emelni, nem zavarta meg lelke
egvensúlvát.

Az

ifjúkor

könny

felfogásához a hivatottság

érzése csatlakozott.

A

trón csillogó fénye és nagy missiója

egyaránt megragadta. Királv akart lenni.

minden eszközt felhasznált. Az ég hatalmaihoz fordult imáival. Es megemlékezvén a rokonszenvrl, melyet Capistránói János részérl tapasztalt, most

Ezen

czél elérésére

az

halála után fogadalmakat tett

bizonvosan a Szentközbenjárása

Ferencz-rend javára
a trónra segíti.*

azon esetre, ha az

Egyúttal, felismervén

Podjebrád szövetségének,

mmd

most a királyválasztásnál, mind késbb a német császárral elreláthatólag keletkez összeütközések esetén, nagy értékét
:

hálásan fogadta az általa nyújtott baráti jobbot,
tett,

és
is

ígéretet
jegyzett.

hogv nül

veszi

leányát,

kit

azonnal

el

Be nem várva anyjának
és

és nagybátyjának,

jóakaróinak
hatáés

híveinek

hozzájárulását,

függetlenül
lépésre,

és

önállóan

rozta el

magát ezen fontos

mely önérzetének

érettségének els nagv nyilatkozása volt.**

Néhány nappal ez után érkezett Prágába Vitéz János váradi püspök, Hunvadi Jánosné és Szilágvi Mihálv megbízásából,
zölje.

hogy

Mátyás szabadon

bocsáttatását

kieszkörészesült.
vált-

Kétségkívül a legszívesebb fogadtatásban
kiadatását

De Mátyás
'

nem

érte

el.

Podjebrád tetemes

Újlaki Miklós fentebb idézett leveleezt.

ben említi
*'

Hogy ezen elhatározása mindjárt László halála után történt, kitnik abból a körülménybl, hogy december
V.
elején
tott

hie, dass der Huniad Mattisz, der gefangen gelegen hat zu Wienne, den andern Tag, als der Kunig verschiden ist, von

dem

Jörzig (Podjebrád)

zu Prag zirlich

már Bécsben is köztudomásra juMátyás eljegyzése Leubing prépost 1457 december 17-ikén Vilmos szász herczegnek írja: lEs ist eine gemeine Rede

wurden sei und íme seine Tochtar zu der Eee gégében habei Palacky. Hogy Mátyás Geschichte. ív. B. 21.
ingefurt

anyja és nagybátyja más házasságot veztek számára, alább fogjuk látni.

ter-

MATYAS KIRÁLY.

57

ságdíjat

is

igényelt, és súlyt he-

lyezett rá,

hogy Mátyás
a

az ó

meg-

választatásáig nála maradjon.

Vitéz

váltságdíj

összegére

nézve

nem

tett nehézséget,

megszinte

ajánlotta az 50.000 arany forintot.

És tapasztalván
látszik

az

érdekek solidaritásán alapuló
látta

jóakaratot, melyet Mátyás iránt Podjebrád tanúsít,

úgy
a

jobbnak
hol

a

hradsini

udvarnál

hagyni

trónjelöltet,

mint a választási mozgalmak idején hozni

t

Magyarországba,
kerülhetett.

útközben vetélytársainak hatalmába

Ellenben ígéretet vett Podjebrádtól, hogy befolyását
sógoránál,
nyesíteni.*

Újlaki

Miklósnál,

Mátyás javára

fogja

érvé-

*

Vitéz küldetésérl Prágába Bonfin

(Theiner.

II.

308.)

P.\L.\CKY elmondja,

pápa (elkésve) 1458 február g-ikén meghagyja Carvaj álnak, hogy Mátyás kiszabadítása érdekében mködjék, és vegye igénybe a váradi és váczi püspököket «qui sua sponte ad hoc satis, ut intelleximus, animati sunti.
röviden tesz említést.
Magyar Tört.
Életr. 1889

A

hogy Vitéz december 13-ikán érkezett Prágába; de nem jelezi a forrást, mely-

bl

az adatot merítette.

— A

váltságdíj
;

összege iránt eltérk az adatok
lesebb
zése.

leghite-

Aeneas Sylvius egykorú feljegy(Epistola 323.) Hogy Podjebrád

90.

8

58

FRAKNÓI VILMOS

állott

így tehát a Hímvadi-párttal most már csak Garai László szemben. A nádornak jól szervezett pártja volt,

melynek élén Miklós pécsi püspök és Lindvai Báníi Pál, királvi fudvarmester állottak. Számos elkel fúr, mint a Gersei Pethk, Szomszédvári Henning, Thuróczi Benedek,
Biizlai László,

Saski Korlát Péter csoportosultak
daczára,

körüle.*
arról,

Azonban ennek

meg

kellett

gyzdnie

hogy, a Mátvás érdekében megindult nagv mozgalommal

nem számíthat. Az lett tehát óhajtása, hogv ha már el nem foglalhatja a trónt, ezt legalább leánya oszsza meg a leend királylyal. Hajlandóságot
szemben, gyzelemre
mutatott a Hunyadiakhoz való csatlakozásra. Közbenjárók

mentek

az özvegvhez, a ki

elnémította

szívének felgerje-

dését, és életben

maradt

fia

javára

kész volt

elhunyt

fia

halálának fokozójával kiengeszteldni,

st

szoros

rokoni

viszonyba lépni vele.

Miután
tételeit

a

nehézségeket elhárították és az egvesség

föl-

tisztába hozták,

személyes

összejövetel

határozta-

tott el.

Szeged
özvegye

jelöltetett ki a találkozás helyéül.
és

Hunyadi
Garai
ide.

János

Szilágyi

Mihály

Temesvárról,

László és neje Alexandra

herczegn, Budáról jöttek
az egyezséget.

Január 12-ikén kötötték

meg

A

nádor

és neje ígérik,

hogy hathatósan közre fognak
kiszabadításában
ellen,

mködni Hunyadi Mátyás
megválasztásában
;

és

királyivá

mindazok

kik

mást akarnának

megválasztani, legyenek hazafiak vagy idegenek, egész ere-

jökkel és minden hatalmukkal fognak föllépni.

Viszont Hunyadi Jánosné és Szilágyi Mihály kinyilat-

befolyását Újlakira és Giskrára érvényesítette,

ki

Mátyást
*

•in

Regem Hungáriáé de

késbbi, alább idézend okiratok-

facto duntaxat erigi fecit et procuraviti.

ból tudjuk Mátyás 1458 február 8-iki alább idézend oklevelében hálásan emeli ki Podjebrád jó szolgálatait. És Vilmos szász herczeg 1458 ápril ii-ikén a pápának panaszolja, hogy Podjebrád volt, a

Ezek az alább idézend 1458 január
okiratban fordulnak el.
Itt

12-iki

ilyeh

kifejezések
alios

használtatnak
ct

:

«cunctosque

partém Palatini tenentes*

«</<•

ad-

herentihus

partém Palatini tenentibns*.

;

MATYAS KIRÁLY.
koztatják,

>

n.

hogy

a nádorral, nejével és párthívei-

Cs^";

^
^

vei

örök békét, felbonthatatlan szövetséget köt;

^'h^
*•

nek

a

tlök bármilv idben, különösen Hunvadi
halálával, szenvedett

?
^

í

i

László

sérelmekre és bán-

Ct^^^t^

talmakra a feledés fátyolát borítják. Egyszersmind
keresztény
hitökre,

^K'^

becsületökre

ígérik,

hogy

^|'f^

Mátyás hitves

társul veszi a
szülei

nádor leányát, Annát;
tisztelni

^:^
~ii**f.

a nádort és nejét

gyanánt fogja

a nádort összes hivatalainak, várainak és uradal-

f
~^

:,2^ » 2 -

mainak birtokában meg
mázni.

fogja

tartani

és

oltal-

QÍ'J
ij

Kötelezik magokat,

hogy

Mátyást csak

akkor fogják Magyarország kormányára és örökségének birtokába bocsátani, miután elbb a nádor leányával tényleg házasságra lépett.

\^

*t i
o í t

h^á

^í^^
eskül

A
vei
totta,

szerzd az evangéliomra ersítette meg az egyezséget és
négy
;

tett

:I
|^'

megállapí-

^^

^
Z

hogy mihelyt alkalom

nyílik, a szent szék

/li^í

legátusa es az ország prímása eltt az esküt meg-

Es

ezzel a

nyugtató biztosságot,

Hunyadiak elnyerték azon meghogy a királvválasztó or-

J
|

,J^

^
3 5

J'-Q
|^^

szággvúlésen czéljokat elérik.
*

Az egyességröl 1458 január
föl

12-ikén kelt oklevelet,
x.

melybe az eskü

G?-lj I v *^S
S^-*^

egész szövege

van véve. közli Teleki

565—9.

^

^

:^

^-í^

;

6o

FRAKNOI VILMOS

VI.

JANUÁR els napjára egybehívott országgvíilés csak három héttel késbb kezdte

meg
fejei:

tárgyalásait.

A

régi

udvari párt

Szécsi

Dénes prímás, Garai László

nádor, Újlaki Miklós erdélyi vajda, és
barátaik idejekorán megjelentek Buda-

Hunvadiak által meg volt nyerve, és a frendek közül mind többeket magával vont miután továbbá mind a fvárosban, mind az ország számos vidékén a Hunyadi-ház javára megindult mozgalom napról-napra nagyobb arányokat öltött: senki sem gondolvárában.

De

miután Garai a

hatott arra,

hogy Szilágyi Mihály és barátai megjelenése eltt napirendre tzessék a királvválasztás ügve. Türelmesen várakoztak érkezésökre.*
Ezalatt a

köznemesség, a pártvezérek sürgetése és a

választás korszakalkotó

jelentségének sejtelme

által készta-

tetve, tömegesen gyúlt a Rákosra, hol máglyák körül

nvázva,

nem

csekély önmegtagadással viselte a

téli

évszak-

kal járó kénvelmetlenséget.

Végre január 20-ikán megjött
ezer jól

Szilágyi Mihály, tizenöt:

felszerelt fegyveressel. Kíséretében voltak

Székely

Tamás

vránai perjel, Rozgonvi Sebestyén, Kanizsai László,

Szentmiklósi Pongrácz,

valamint az erdélyi nemesség tö-

megei.**
Szilágvi
*

értesülvén,

hogy az
23-iki

a

hír

kezd

elterjedni.

Ezt említi Thü.masi január

jelentésében
*• Thomasi január. 23-iki jelentése és TuRÓczi elbeszélése. (Téved tehát Bonfin,

Svi-xius i45S-ban írt Európa czímü munkájában Szilágyi seregének számát húsz
ezerre,

késbbi Commentárjaiban

tizen-

és

megbízhatatlanságát

elárulja,

mikor

Szilágyi

megérkezését és Mátyás meg-

választatását február lo-re teszi).

Aeneas

négy ezerre becsüli. Bonfin 2000-röl, DluGosz 5(X)o-röl szól. Thomasi jelentését tekinthetjük a leghitelesebbnek, mert közvetlen tanúja volt az eseményeknek.

; ;

-

MÁTYÁS KIRÁLY.

6l

mintha önmagát akarná megválasztatni, és a rendelkezésére álló sereggel erszakos államcsinvt tervezne sietett meg:

nyugtatni az ország rendéit.

Mind
küldött.

az

urak,

mind
jött

a

nemesség körébe követeket
fegyveres

«Nem

azért

er

kíséretében

— hogy zavart támaszszon, hanem az ország megóvása és saját személyének biztonsága saját magát akarja kivégett. Senki se higyje, hogy rálylyá megválasztatni. Erre nem tartja magát méltónak.
üzené általok
becsületének

De

igenis óhajtja a magyar faj becsülete érdekében^ hogy magyar ember emeltessék trónra. Ha ez megtörténik, ígéri, hogy addig fel nem oszlatja haderejét, míg a

szent koronát visszaszerzi, és az ország elvesztett mellék-

tartomán vait visszacsatolja. »

Ezen nvilatkozat a köznemesség soraiban hatalmas viszhangra talált. Es a velenczei köztársaság budai követének figyelmét el nem kerülte, hogy ettl fogva az igénytelen köznemesek « emelt fvel" büszke önérzet kifejezésével
jártak-keltek. Mátyást éltetve,' kinek jelöltségében az idegen

uralom régi korszakának megszntét, egy
nvíltát üdvözölték.

új

korszak meg-

Es
kedjék,

a

lengyel

követ,

ki

azon megbízással

jött,

hogy

uralkodójának igényeit elterjeszsze és érvényesíteni töre-

lemondván a siker minden reményérl, sem tett, hogy megbízásában eljárjon.^
Ezen nagy jelentség nyilatkozatot
a
velenczei
követ,

kísérletet

1

mai non
hará
la

lassar dicte gente se

prima non
etiam se
di

felveszi

1458 január
el

corona ne

le
i

manó

et

23-iki jelentésébe.

«Mando immediate
álla

offeriva redintegrar

membri perduti

prefato Signor Silagmiál

congregaa

questo regno». (A kiadatlan jelentés egy-

tione de baroni et gentilhomini

didi

korú másolata a milánói állami
tárban.)
^
3

levél-

venuto non per far alcuna novitá, ma per honor del regno de Hunet garia et per segurtá de la testa sua che alcuno non se credesse che el volesse farse Re, percbe 1 non se reputava degno
l'era
;

Come

Az idézett jelentésben emeli ki ezt. Dlugoss említi a követ Budára érke-

zését,

meg

is

nevezi

öt.

De

a velenczei

követ jelentéseiben
róla,

nem

vett

ma bene diceva che

per honor de

la leng%-a

mi kétségtelenné

teszi azt,

tudomást hogy az

hungara facendosse Re hungaro

lofferiva

actiót

meg sem

indította.

*
:

62

FKAKNÓI VILMOS

Mindennek daczára
talma eltt

a

frendek között

találkoztak töb-

ben, kik haboztak meghajolni a nemzeti közvélemény ha-

fleg azok, kik Hunyadi László kivégeztetésére befolyást gyakoroltak, és Mátyás boszújától féltek nem bízván a nevében tett ígéretek erejében. Szilágyi Mihály mindent megtett, hogy aggodalmaikat
;
;

megszüntesse.

Január 22-ikén megjelent
és így

a

frendek gyülekezetében,

szólott

«Nem
dályozzon
által,

azért jelent

meg

fegyveres had kíséretében, hogy
azért,

erszakot gyakoroljon, hanem

hogy másokat akafigyelmeztetni
kí-

meg

a

szabad választás korlátozásában. Mindaz-

mint az ország rendéinek egyike,
:

vánja honfitársait

emlékezzenek meg Hunyadi

János érde-

meirl,

ki

egyedül

maga

hárította

el

Magyarországtól a

törökök támadásait, a nemzetre dicsséget árasztó fényes

gyzedelmeket vívott ki, és mindezekért háladatlanságot emlékezetének megdicsítésére alkalom aratott. Most az nyílik, ha az általa megmentett ország trónjára fiát emelik.

Ne

engedjék, hogy idegen viselje ezentúl a koronát. Min-

Hunyadi László csak az ellen ármánykodtak, szintén megbocsát. Mert ország javát tartja szem eltt. És ezért, ha az urak ismernek valakit, a kinek megválasztása nagyobb elnyöket ígér az országnak: ám nevezzék meg, és mi sem gátolja megdenkit biztosít a fell, hogy azoknak, kik
választatását
»
!

Szilágyi
sító

egyúttal

mindenkinek,
ki,

a

ki

óhajtotta,

bizto-

okiratokat
;

állított

a

maga, nvére és öccse nevéis tett,

ben

esküvel ersített ígéreteket

hogy Mátyás nem

csak boszút állani

nem

fog

házának ellenségein,

hanem

• Ezen beszédet, ilyen kivonatban, Aeneas Sylvius közli tDe Europa» i. fejezetében. És mivel az egykorú följegy-

hitelesnek fogadhatjuk el azt.' Ellenben a Bonfin és Ranzan által Szilágyi Mihály ajkaira adott ékes beszédek
szolgált,

zés alapjául bizonyára Carvajal jelentése

a nevezett történetírók compositioi.

:

MÁTYÁS KIRÁLY.

63

a királyi kegyelmesség tényeivel fogja a hséges ragaszkodást jutalmazni/
Ezalatt Carvajal bíbornok szintén buzgón
a megnyugtatás
és

kiengeszteldés
az volt,

mködött közre mvében. Legjelentéki
állá-

kenyebb vívmánya
sánál
és

hogy Szécsi Dénest,
fogva

családi

összeköttetéseinél
a

egyaránt

nagy
-

Hunyadi-ház ügyének megnyerte. És január 23-ikán azon örömben részesült, hogy a furak,
tekintélyben
állott,

kik

ekkorig
az

mint

halálos

ellenségek

állottak

egymással

szemben,

miséjén megjelentek, és ennek végeztével

ünnepélyes kézszorítással nyilvánították eltte kiengeszte-

ldésöket, mire szíve mélyébl adta rajok áldását.

Az
falak,

egyházi szertartás után,

si szokás

szerint,

áldomás

következett.

Ennek

vígságai
át

közepett eltntek a válasz-

melyek éveken

két ellenséges táborra osztották

az ország
Egy

legelkelbb

férfiait.^

1

ilyen, r458

január 23-ikán
11.

kelt

bilire
ír.

ac

sancire

studuistin.

(Theiner.

biztosító írat KAPRiNAinál.
2

118.

309.)

A pápa

Szécsihez 1458 márczius 14fejezi

dikén intézett iratában elismerését
ki
nál,

és

Ezek után állíthatjuk, hogy Thuróczi Bonfin nem adják el híven a válasz-

ti

azon buzgalomért, melyet a választásaz egyetértés helyreállítása ügyében kifejtett. Theiner. ii. 311. 3 Thomasi 1458 január 23-ikán jelenti Heri el prefato Silagimial se reconciliö cum quelli Signori e baroni che se attrovarono al caso del Conte Ladislao. Et hozi dicta una solemne messa hanno mangiato insieme». A pápa 1458 márczius 14-én Carvajalhoz írt levelében em-

megelz eseményeket. Azt írják, hogy több napon át eredménytelenül folytak a tanácskozások hogy a nádor késleltette a választást, az idegen trónkövetelk követelnek meghallgatását sürgetvén. Aeneas Svlvius, Bonfin, Dlugoss és Ebendorfer azon elbeszélése, a mely szerint Szilágyi Mihály akasztófákat, vérpadokat állított föl, fenyeget rendeleteket bocsátást
;

tott ki, szintén ellentétben áll

egyéb

tel-

líti

:

(dntelleximus

reconciliatos
.
.

inter se

jes hitelt

érdeml

adatokkal, melyekhez

esse Primates istius Regni opera et singulari industria
lis

.

impensa
Cardina. . .

.

.

.

gyes császár eltt
írt,

csatoljuk Carvajalnak 1459 tavaszán Fritett (alább említend)
nyilatkozatát. Azt,

Strigoniensis et

Tua

.

.

.

Te

itaque

hogy ilyeneket Bonfin

plurimum in Dominó commendamus, qui pacemPrimatumpremismsorubenedicere,

csak úgy magyarázhatjuk meg, hogy ezen részeket késbb, Ulászló udvaránál
írta,

eamque per dexterarum conjunctionem,
adhibitis solemnitatibus divinorum,
sta-

mikor Mátyás fényes emlékét elho-

mályosítani iparkodtak.

64

FKAKNÓI VILMOS

VII.

FRENDEK
jén
és

lakomáján, valamint a Rákos mezeutczáin
felliangzó

Pest

üdvkiáltások
bea

egyértelmsége Mátyás
végzett

megválasztatását
föl.

tény

gyanánt tüntettek

Csak

formaszerú kihirdetés volt hátra.

A

fpapok

és

frendek

Budavárában jöttek
It

össze.

Megállapodásukat küldöttség
végett.
bírta

megviend
tárgvalás
lázas
és

a

Rákoson egybegylt köznemességhez,
hozzájárulás

De

a

köznemesség
Pest
utczáit.

izgatottságában

nem

nyugodtan elvárni az

üzenetet.

Kora

reggeltl fogva

betöltötte

Fölkereste a templomokat,

melyeknek egy részében még
a választás szerencsés

h

imákat küldöttek az éghez,
;

kime-

neteleért

némelvekben már

hálát adtak

Istennek azért,

hogy meghallgatta a nemzet óhajtásait. Majd a keményen
befagvott
nül

Duna

jégpánczélján foglaltak
a

állást.

Türelmetle-

várták,

hogy

várból

lehangozzék

a

név,

melynek

minden remény teljesülését biztosító varázshatalmat tulajdonítottak.

Fönt

ezalatt hosszúra nyúltak a tanácskozások;

mert a

királyi szék betöltésével

kapcsolatosan több fontos kérdést
félreértette a késedelmet.

kellett elintézni.

A

köznemesség

meg, hogy a megválasztandó személy iránt mutatkozik nézeteltérés. A türelmetlenség és izgalom nttön-ntt. Mind srbben és erteljesebben emelkedtek

Aggodalom

szállhatta

a

különböz csoportokból

a

kiáltások,

melyek

a

királyt

éltették.

A

frendek

sietve befejezték

tárgyalásaikat.

Kihirdetíiát^

ték egyhangú megállapodásukat, hogy Hunyadi János

Mátyást, kívánják és ajánlják királyul.

Erre negyvenezer ajakról hangzott

fel:

"Éljen Mátyás^

^

MATYAS
király
jét

KIRAI.Y.

65

s

a

nemzeti akarat
lelkesedése

által

szentesített törvény ere-

kölcsönözte az indítványnak.'

A
az

férfiak

viszhangra

talált

az

ifiiiság

és

iskolás
a
:

járván,

gyermekek tömegeiben. Csapatosan fel s alá hagyomány szerint, ilyen forma verseket éneMátyást mostan választotta.

keltek

Mind

ez ország királyságra,

Mert azt adta Isten nekünk, Menyországból oltalmunkra l-

Majd

az

ország minden részébe
hírét,

sebes futárok vitték
az

meg

a választás

mely mindenütt
föl.

öröm

és lelke-

sedés nyilatkozatait idézte

a

Miként néha hirtelen lecsillapodik a dühöng zivatar, tornyosuló hullámhegyek helyét enyhén fodrozott vízel,

lepel foglalja

és

a

sötét
:

fellegek

közül

derülten

bo-

csátja le sugarait a

A

nap szintúgy történt Magyarországon. legnemesebbek életére tör pártszenvedély nyomaiba
látszott lépni.

testvéri egyetértés

Nem
föl
;

egy párt gyzött,

nem egy

család magasztaltatott

magyar nemzet ségteljesebb vala, mert
a

ülte diadalát.
a

megelz
friss

És ez annál jelentküzdelem heve a magyar
:

állameszme
faj, a

s

törzsébl

hajtást fakasztott

a

/nagyar

magyar

nemzetisége a

magyar nyelv

eszméiben,

melyek
1

ötödfél század múltával, legelször
ség nélkül történt

most találnak

A

fenmaradt egykorú történeti ema
fen-

Mátyás megválasztatásai
így Thom.\si január
zárai és egy spa-

lékek összevetése alapján készült
tebbi elbeszélés.

az egykorú emlékek hosszú sorozata hang-

létérl szól
sításában,

— 40,000 ember jelenThomasi még aznap írt tudóEmlékek,
i.

súlyozva emeli
24-ikén, Szilágyi

ki.

Mihály ugyanezen napon

(Diplom.

3.)

és

és január 30-ikán, egy
látói levél február

Aeneas Sylvius néhány hónappal utóbb írt müvében. Ez utóbbi kiemeli, hogy a köznemesség a Duna jegén gylt egybe. Egy századdal késbb Oláh Miklós írja,
hogy Mátyás a Duna jegén választatott
meg. Régi Magyar
és 283.
2

ápril 14-ikén.
lát

Mátyás király Es Dlugoss is, bár tol22-én,
:

gylölet vezérlé

«Pronis atque cona

cordibus votis»

történt

választás


írat

Költk

Tára.

\.

23.

«quod raro apud illám genúgy mond tem contigisse quis meminerit».
3

Az

1458
x.

január 24-ikén
572.

kelt

Hogy

egyhangúlajD^ és

minden nehéz-

TELEKinél.

9

66

KRAKKÓI VILMOS

nyílt kifejezést

ajkain,
lapjain,

egy zord harczosnak, Szilágyi Mihálvnak, mikor nemzete képviselihez szól és azon levelek
;

melyeket az

nevével a legmveltebb magvar f-

pap, Vitéz János püspök, a

ország rendéihez és a

gyzelem mámorában küls hatalmasságokhoz
:

intéz az

«Nem kételkedünk — ígv szól az lev követeitek csakhamar értesíteni
az egész magyar nemzetnek,

erdélyiekhez

itt

fognak afell, hogy melynek ti is a vér erejénél fogva tagjai vagytok, legnagyobb elnyére és örök dicsségére, Magyarország összes fpapjai, zászlósai, frendéi és nemesei, a Ti követeiteknek
rulásával, ...
is

lelkes

hozzájátekin-

az

isteni

kegyelmesség
urat,

sugallatára,

tetes

és

nagyságos

Mátyás

néhai

Hunyadi János

kormányzó és beszterczei gróf úr fiát, a mi szeretett öcsénket, egyértelm akarattal megválasztották. Mivel pedig
követeiteket az ország fontos ügyeinek tárgyalása
tartja,
itt

vissza-

nehogy ezen nagv öröm
ki a

és közvígság hírét elkésve

kapjátok, jelen levelünk elmutatóját,
hályt, küldjük,

nemes Sárkány MiMátyás

legnagyobb sietséggel megy hozzátok

és

mindent bségesen

el

fog adni. Ti a fenséges

urat a Ti körötökben láttátok születni, házi isteneitek között nevelkedni és felserdülni, így tehát inkább mint

örömújjongva

a

mások magatokénak nevezhetitek. Nyissátok meg
nagy Istennek
valamint
a Ti ország-

most
jatok,

a közvígság forrásait, örvendjetek, vígadjatok, ujjongés adjatok hálát a jóságos

részetek ilyetén felmagasztalásáért,
és üdvösségért,

azon

díszért

melyben a magyar nemzet
fejedelméhez
intézett

részesült!"'

Es
lyozza,

Milánó

levelében
a

hangsúkülönféle
irgal-

hogy

«

Isten csodás kegyelmességével,
által

viszontagságok

megzavart Magyarországra vetvén

mas

legújabban úgy ezen országnak, mint egyszersmind a mi magyar tiefnzetünknek rég letnt bol-'
tekintetét,

*

Az 1458 január 30-ikán

kelt írat

Diplomatiai Emlékek,

i.

4.

MATYAS KIRÁLY.

67

dogságát

visszaállította*).

Azon
v^ezen

biztos

reményét
és

fejezi

ki,

hogy

a

fejedelem,

ki

ország

nemzet {ránt»
osz-

mindig nagy rokonszenvet és jóakaratot tanúsított,
tozni fog
így,

örömükben.* mint a magyar fajnak

az idegen befolyással szem-

ben

kivívott

gyzelmét

értelmezték

Németországban

a

királyválasztás tényét,
tetik föl az alaptalan,

melynek horderejét leghívebben tünde jellemz hírek, melyek a félelem és

gylölet hatása

alatt

megszülettek.

A

németújhelyi császári

udvarnál azon nvilatkozatot adták Mátyás anyjának ajkaira,

hogy «egy esztend eltelte eltt, annyi németnek vérét fogja ontani, hogy térdig gázolhatnak benne a lovak ».
Mátyást ugyanott valóságos szörnyeteg gyanánt
állították

el

;

és azt jósolták, hogy ha életben marad, a leggonoszabb

ember, a legkegyetlenebb uralkodó válik belle.**

Ellenben a magas világnézet, a rokonszenv és kegyelet

álláspontjáról

ítélték

meg Rófogadták.
bír-

mában
és

Mátyás
ékesszóló

megválasztatását,

hírét

elragadtatással

Ennek
egész

tolmácsait

juk III. Calixtus
sorozatában.

pápa

leveleinek

Legfellengzbb
íratnak
tar20.

és egyúttal

valóban történeti érték
intézett
a látnoki clairvovance

a

Mátyáshoz

talma,

melv

CALIXTUS PAPA ARCZKEPE.

meglep
«

nyilatkozatait

tünteti

föl.

Midn

épen

írja a

pápa egyebek között
a

a török

zsarnok fenyeget

készületei és

keresztény

fejedelmek

*

Milánó

németújhelyi

követe

145S
la

iiDicono

.

.

.

chel ha una

brutta cera de
et et

február i8-ikán írja: «Dicese qua che
.

homo
sel

et chel

ha uno male sangve
el

chel piú

matre menaza forte ad Todeschi, dicendo che non sara uno anno chel fara correre tanto sangve de Todeschi per terra, che li cavalli li anderanno dentro a meza gamba». És Mátyásról így szól:
.

.

vive el saria

pégiore

homo

crudele che havesse
**

mai queste

partén.

(Eredetije a párisi nemzeti könyvtárban.)

Az

1458 márczius 14-ikén kelt bréve
11.

THEiNERnél

312.

Ugyanazon napon

ír

68

FRAKNÓI VILMOS

vészteljes hanyagsága a
el

legnagyobb aggodalommal töltötte
Hog}* ez be

lelkünket

;

feltnt azon szerencsés nap, melyen magyar

királylyá

megválasztatásodról tudósíttatánk.

fog

elre megjósoltuk, ersen hittük. Mert hogy az igazságos Isten, a kiért nem és a kinek híveiért boldog emlékezet atyád dicsén és
következni,
lehetett föltennünk,
vitézül harczolt,

az

házát

a

viszontagságok súlya alatt

elmerülni engedje.

wMegválasztatásod hírére szívünket oly vígság és megelégedés szállotta meg, hogv soká haboztunk, mily szavakkal fejezzük ki méltó

módon

érzelmeinket, melveknek tol. .
.

Mert a mi örömünk annál inkább felülmúlja a másokét, mennél fájdalmasabbak voltak aggodalmaink fulánkjai, és mennél inkább bíztunk Istenben, hogy lelkünk titkos sejtelmét valósítani fogja .... Fenséged felmagasztaltatásában imádságaink és könyeink gyümölcsét látjuk. Fenséged szemelvében pedig Istennek emberét ismerjük föl, kit nemcsak Magyarországmácsolására
a

nvelv

elégtelen

nak,

hanem

az egész keresztény világnak küldött, és azért
a

emelt virágzó korában trónra, hogv
küzdése után a
teljes
«

bels viszályok

le-

mohamedán

felekezet kiirtására czélzó dicserejét.

küzdelemnek szentelhesse

Mivel pedig ezen
.

vállalat létesítéseért lelkünk

kimond-

hatatlanul hevül,
a

.

.

mindenki elgondolhatja, milyen nagy
jeles tulajdonság birtoa

mi örömünk, mikor Téged annvi

kosát, oly szép

remények

zálogát,

legalkalmasabb id-

pontban küld az
«

ég, a kereszténység javára.

Fölidézve atyádnak, Krisztus gyzhetetlen atlétájának,

örök dicsséggel környezett emlékezetét, azon
dést tápláljuk,

meggyzszilárdságát

hogy az

gyászos halála után Magyarország
nyert,

Benned újabb támoszlopot
növeli
gratuláló

melynek

az,

hogy eltted

áll

atyád dicsségének példája. Ezt
Dénesnek, Szilágyi Mihálynak és Magyar-

leveleket Carvajalnak,

Szécsi

ország frendéinek

309-317

^

MÁTYÁS KIRÁLY.
biztos

^9
el

hitünk

szerint

Te nemcsak
is

fogod
. . .

érni,

hanem
és

minden igyekezettel
az egész

fölül

fogod múlni

"Mindezeknél fogva Fenségednek,

saját

magunknak

kereszténységnek szerencsét kívánunk.

Egyúttal
kiir-

buzdítunk, hogy az igaz hit védelmét és a hitetlenek

tásának vállalatát azon buzgalommal karold
led

föl,

melyet

T-

meg

lehet várni, mint a kit Istennek mintegy különös

rendelkezése úgv teremtett, hogy az egész kereszténvség

Beléd helyezhesse bizodalmát.

«Ers meggyzdésünk
kedett
ifjú

az,

hogy Fenséged a halhatatlan
ország
trónjára,

Isten kegyelme által vezérelve, a mily szerencsével emel-

korában
a
hit

azon hatalmas

oly

sikerrel fog

ellenségeinek

megsemmisítésére és az
!»'

örök dicsség elnyerésére

mködni

VIII.

^G UGYANAZON
kikiáltatott.

napon,

melyen
meg,
oly

Mátyás

királylyá

Szilágyi Mihály az ország

kormányöt

zójává

választatott
e

módon, hogy

esztendeig viselje
szersmind, hogy országos

tisztet.^

Határoztatott egy-

követségek mennek

Podjebrád

Gvörgyhöz
és erre

a király

szabadonbocsátásának és Fridrik csá-

szárhoz a szent korona visszaadásának kieszközlése végett;

ha békés úton

nem

lehetne

ket

rávenni, fegyver

hatalmával fognak kényszeríttetni.
A
király és a

I

kormányzó megválasztörvény
szövegét

tásáról

alkotott

nem

electi regis Gubermine et in persona nator in Regno Hungária constitus* czí.

.

.

ismerjük.

x\ fenmaradt országgylési törvénykön> V errl említést sem tesz. ThoMASi január 24-ikén jelenti, hogy a király-

választás után «per la gioventü del qual,

met veszi föl. (Teleki x. 571.) Hogy öt esztendre választatott meg, Boxfin nyomán tudjuk. Ilyen fontos tényrl bizonyosan jól volt informálva, így tehát állítását elfogadhatjuk,
z

per esser ancor in
bertá,

Boemia e non in lihanno eletto el Governator». — Ugyanezen napon Szilágyi Mihály «no-

Thomasi január
Kaprinai.
i.

24-iki jelentése.

3

426.

^

70

KRAKXÓI VILMOS

Podjebrád

irányában erszakos eszközök alkalmazása

nem

volt szükséges.

A

cseh kormányzó üzenetet küldött,

hogy Mátyást ünnepélyes módon maga fogja az ország február 5-ikét tzte ki az országos küldöttségnek a találkozásra, melvnek a Morva folyó partján,
határaihoz kísérni
;

Strasznicz határvárosban kellett megtörténnie."
Szilágyi

Mihály

váradi, Szilassi
délyi
vajda,

vezette a küldöttséget. Vitéz János Vincze váczi püspök, Rozgonyi János erRozgonyi Sebestyén flovászmester, Ország
leg-

Mihály fajtónálló, Bátori István fasztalnok voltak

elkelbb

tagjai.

Hunvadi Jánosné

is

hozzájok csatlakozott,

hogy minél elbb keblére ölelhesse gyermekét. Fénvesen
fölszerelt fegyveresek csapatai kísérték ket."

Podjebrád György,
kíséretében,
Mátyást.'
a

elkel
napon

cseh urak és díszes dandár
a

kitzött

straszniczi

várba

hozta

a

Amint az els találkozáskor az daliás alakja feltnt, magyarok zajos örömkiáltasokkal fogadták. Vitéz János

tartotta az
válaszolt.

üdvözl

beszédet.

Az

ifjú

király latin nyelven

De

ékes szavainál mélyebb lehetett hatása a zokofélbeszakítá,

gásnak,

mely beszédét

mikor

a

megindulás

ert

vett rajta.

A

viszontlátás ünnepélves óráját

komoly tanácskozások

követték, melyek több napot vettek igénybe.

Ugyanis Podjebrád
zése Mátyással,

azt kívánta, hogv leányának eljegyennek anyja, nagybátyja és a magyar f-

rendek

által

jóváhagvassék.
ütközött.

Ez nagy nehézségekbe
masztott.

Kínos

conflictust

tá-

1

A

megnevezetteknek

jelenlétérl

Straszniczban, tanúskodik az ott február 9-ikén kelt oklevél. Teleki x, 575.
2 BoNFiN téved, mikor azt írja, hogy Mátyást Straszniczba Podjebrád fia hozta.

oklevél kétségtelenné teszi Podjebrád jelenlétét és felsorolja a többi cseh urakat is. Teleki, x. 576.
kelt
3

Bonfin

elbeszélése.

De

a beszéd,

melyet Vitéz ajkaira ad,
történetíró

bizonyosan a

Egy

másik,

szintén

február g-ikén ott

mve.

MATYAS KIRÁLY.

7I

Hunyadi Jánosné
lezettséget,
lép,

és Szilágyi

Mihály

alig

négy hét eltt

a legünnepélyesebb esküvel vállalták

magokra azon köteel.

hogy Mátyással,

a

mint az ország területére
Ezzel nyer-

Garai László leányát házastársul vétetik

ték

meg
Most

a hatalmas nádort

;

ezzel hárították el a választás

egyik nagy akadályát.
tehát,

mieltt az

iijú

királyt szülföldjére vissza-

vezetnék,

kötelesek

voltak

elfogadtatni

vele

a

nevében

megkötött egyesség

föltételeit.

Az
érdek
látniok,

eskü szentsége és a loyalitás sugallata mellett fontos
is

kívánta ezen kötelesség teljesítését.

Elre

lehetett

hogy Garai László, ha magát kijátszva, ambitiosus terveinek végs maradványait is megsemmisítve látja az alig elnémított gylölet megújuló ösztöne által indít:

tatva, a király ellen fog fordulni.

kétségkívül mindent megtettek, hogy terveiknek És megnyerjék Mátyást. Ez pedig bizonyára hn óhajtotta
elhárítani
hatta,

k

mindazt,

ami a viszontlátás örömét megzavar-

teljesíteni anyja kívánatait,

megkímélni

t

a

fájda-

lomtól és megaláztatástól,
lása volt

melyet czélzatainak meghiúsugyer-

okozandó.
a

Azonban hatalmasabb tekintetek elnémították meki kegyelet szavát.
Mátyás
a fejletlen
fiatal szíve

még szabad

volt.

Podjebrád Katalin,
meghódítani.

gyermek, nem volt képes

azt

De

hogy abban helvét adjon Garai Annának,
fölháborodással utasította vissza.

ezt a gondolatot,

Trónja és országa érdekében

ám

követeljék tle, hogy
el.

ellenségeit és vetélytársait királyi kegyelmével áraszsza

De hogy
nemesebb
tétíteni

bátyja

egyik gyilkosa leányának

szentelje

leg-

érzéseit,

hogy az

élet

legmagasztosabb perczeinek

derjét a kivégezett testvér véres árnyékával hagyja elsö:

arra

nem

volt rábírható.

És

azt,

hogy

atyja ellenségének kedvéért atyja szövet-

!

72

FRAKNOI VILMOS

ségesének

irányában

a

háladatlanság

bnét

kövesse

el

;

hogv uralkodásának pálváját a meg: még anvja sem követelhette tle.
Mivel pedig Podjebrád barátsága
mint a nádoré
a politikai

szószegés

tényével nyissa

és szövetsége

nagyobb

érték, ellenséges indulata és boszúja veszélyesebb lehetett,
:

érdekek

is

az

részén állottak.

Szilárdul ragaszkodott elhatározásához.

tudta emelni. Anyjának, nagybátyjának, a
kellett hajolniok akarata eltt.

És ezt érvényre frendeknek meg
!'

Az

eljegyzést és szövetséget

szentesít okirat alá függesztették pecséteiket

Ezek után Mátyás mint
hette át országa határait.

igazi férfiú és valódi király lép-

Szent István koronájának gyöngyei

még nem ragyogtak

homlokán; de a jellemszilárdság gyémántfénye már körülsugározta

nemes

alakját
Mihálynak Szilágyi valószínvé késbbi magatartása kétségtelenné teszi. Mindaz amit Hunyadi Jánosné és bátyvege
,

* Az 1458 február 9-ikén Straszniczon, Mátyás és Podjebrád által kiadott, a magyar és cseh frendek által megersí-

tett okleveleket közli

Teleki,

x. 573. 576.

Hogy Mátyásnak ers küzdelmet

kellett

anyjával és nagybátyjával folytatni, ezt az általok Garaiékkal kötött egyezség szö-

jának jellemérl tudunk, kizárja azon föltevést, hogy könnyen, vagy épen szívesen ejtették volna el a szegedi tervet.

1^'

21.

EGY CORVIN-CODEX ZARO KAPCSA.

A HUNYADIAK SZÁRMAZÁSA ÉS MÁTYÁS
SZÜLETÉSI ÉVE.
Hunyadi János származásának

minden kétséget kiels korszakából maradtak fönn. Mind a kettt Zsigmond király állítja ki. És pedig az elst 1434 január 17-én Bázelben. Ebben eladja, hogy «Egregius Johannes dictus Oláh, filius condam Woyk de Hunyad aule noitre miles» 1200 forintot adott néki kölcsön. Ezen összeg fejében, az aradmegyei Papi mezvárost «prefato Johanni Oláh ac alteri Johanni fratri ipsuis Johannis Oláh carnali» elzálogosítja. A másik oklevélben, melyet 1435 június 2-án Nagyszombatban állít ki, eladja hogy «Egregius Johannes dictus Oláh, filum condam Woyk de Hunyad aule nostre miles'). Papi mezvárost visszabocsáfelderítéséhez

záró adalékokat nyújt két oklevél, melyek

az

pályájának

^

totta, és az

királynak.2
halála után

1200 forinton fölül újabban 300 forintot adott kölcsön a És sok más adatot mellzve, hivatkoznunk kell Aeneas
írt

Sylviusra, ki

Hunyadi Jánossal összeköttetésben állott, és kevéssel ennek munkájában felsorolván Magyarország kiváló férfiait, Hunyadi Jánosról kiemeli, hogy "ex Valachis iiatus erat'')A
II.

Mátyás születésének esztendejét

és napját

teljes

biztossággal

meg

nem

határozhatjuk.

Egykorú

följegyzés

nem maradt

ránk.

A

legrégibb emlék, melyben azt megjelölve találjuk, a halála után
tartott emlékbeszéd.

Raguza városában

Ebben elmondatik, hogy Mátyás
Heltai Gáspár,
történeti

király 1443 február 2j-dn született.-* Több mint egy félszázaddal utóbb

mun-

kájában 144J február 2j-ére teszi a nagy király születését. Azonban ezen két adat ellentétben áll azoknak följegyzéseivel, kik

Mátyás királylyá választatása idején életkoráról szólanak.

Thomasi

velenczei

követ a választás
•o.'^

király amintegy

18 esztends
országos

E

szerint

napján jelenti, hogy az új 1440-ben született.
nonnuUorum

1

Eredetije az
Eredetije a

levéltárban.

gusas Rector.
accepi,
. .

«Uti

relatu

D. L. 12574.
2 3 4

müncheni áll.
11.

levéltárban.

natus anno 1443. vii. Calendas Martiasn. (A kiadatlan emlékbeszéd
.

De Európa.

fejezet.

Raguza város
5

levéltárában.)
18.
»

Szerzje Helias Lampridus CerviNUS, Poéta Laureatus, Scholarum Ra-

«Giovane de anni circa
1.

DipL

Emlékek

3.

10

74

FRAKNÓI VILMOS

:

MATVAS KIRALV.

Carvajal bíbornok jelentései nem maradtak ránk. De azokból Aeneas Sylvius bíbornok, ki néhány héttel a választás után, határozottan i8 esztendsnek mondja Mátyást."
merített

A milánói herczeg követe a császári udvarnál. Giovanni de Ulissis, 1458 február 18-án Németúj helybl azt jelenti, hogy Mátyás 20 esztends.'^

Minthogy Mátyás megválasztása nemcsak származása, hanem ifjú kora miatt is feltn esemény volt. föl kell tennünk, hogy a pápa és Velencze követei hiteles informatiókat igyekeztek szerezni. Ha tehát Mátyás 1458-ban csak 15 éves, bizonyára nem jelentik, hogy Mátyás 18 éves. Három esztend, fleg ezen korban, nagy különbséget tesz. És érthet, hogy Németújhelyen 20 évesnek tartották a korán érett 18 éves iQút, kit kevéssel elbb Bécsben láttak; de a 15 éveset semmi esetre sem tarthatták volna 20 évesnek. Thomasi és x\eneas Sylvius följegyzésének hitelességét támogatja egy 1409-rl szóló napló, melyet Görlicz város követei vezettek. Azt írják, hogy június i-én Boroszlóba érvén, az ott idz pápai követet
meglátogatták, és tle értesültek, hogy Mátyás Joik esztendejét éli. 3 pápai követ Megközelíti ezt az 1462 -ben Magyarországban azon följegyzése, mely szerint Mátyás, mikor 1457 elején fogságba esett,

mköd

tizenJiat éves volt.-^

Ellenben a raguzai szónok és Heltai adatait támogatja Ranzan. Szerinte Mátyás megválasztatásakor tizenötödik esztendejét érte el.5 És közel jár hozzá Galeotti, ki Mátyás udvaránál tartózkodott

egy ideig, és az dicsítésének szentelt munkájában ismételten említi, hogy Mátyás mikor megválasztatott csak tizennégy éi>cs volt.^ BoNFiN, ki leginkább lett volna arra hivatva, hogy minden kétséget eloszlasson, csak neveli azt. Három helyen szól Mátyás koráról. Az elsben azt mondja, hogy megválasztatásakor (1458 elején) tizenhét éves volt a másodikban, hogy 1468 tavaszán huszonhetedik esztendejét betöltötte tehát 1441-ben született. A harmadikban, hogy halálakor,
;
;

1490 tavaszán, negyvenhét éves volt

;

tehát 1443-ban született."

évre nézve Thomasi és Aeneas a hónapot és Sylvius följegyzését kell leghitelesebbnek tekintenünk napot illetleg pedig a raguzai szónokot.

Mindent összevetve, a

születési

;

ban.

És «De Európa* czím munkájáUgyanott 390. História Bohemiae munkájában pedig V. Lászlóval, ki 1440-ben született, egykorúnak mondja, (lxxi. fej.) 2 «E da etade de xx. anni». (A paris nemzeti könyvtárban.) 3 tDixit cum fre in xxx. anno». Palacky Fontes. xx. 590. Kovachich Scriptores Minores. 11. 24. 4 lAd sexdecim annos aetatis per\-enerat »
1

Epistola cccxxni. Opera. Bázeli kiadás. 815.

.

5

Indices

xxx. fejezet.
et

6
7

De

Mathiae Regis sapienter
III.

jocose
11.

dictis et factis.
ív.

.\

iv.

és xii.

fejezetben.

Dec.

L.

IX.

— Dec. xv.

L.

Dec.

L

viii.

MÁSODIK KÖNYV.

MÁTYÁS URALKODÁSÁNAK
ELS(3 ÉVEI.
1458-1464.

lO'

o
w

< <
•<

22.

MAGYARORSZÁG ES BOSNYAKORSZAG CZIMERE.

'ÁTYÁs király útja a Morva partjától, Nagyszombaton és Esztergomon keresztül, diadalmenet
volt.
l\

Február

14-én, farsang utolsó napján, tar-

totta ünnepélyes bevonulását
lett.

Budavárába, mely

zajos

vigalmak színhelye
a

A

böjti

idszak
alatt,

áhítatos

szigorától,

rendkívüli esemény hatása

készséggel

tekintett el az egyház.

És

a király, kinek lelkét méltán a

boldogság felmagasztosult érzelmei töltötték be, az ország
f^

összes lakóit fölhívta a vígságban
írja

való részvétre.

aMí

két nappal megérkezése után

Bártfa városa polgárai-

nak
kat

most Budán,

a

fpapok
hogy
a

és

urak körében víg napois

élünk. Óhajtjuk,

mi örömünkben Ti

része-

sek legyetek,

és lelketek üdülést találjon.

Ezért felkérünk,

hogy nagy
ket

és

kitn
és

rendezzetek,

örömünkre való tekintettel, ünnepeaz öröm hírnökét megajándékozva

bocsássátok vissza ».*

De

a

vigalmak közepett

nem

feledkezett

meg

gyászos

kötelességérl. Elzarándokolt az
szerencsétlen bátyja jeltelen

Úr

testének templomába,

sírjához;

majd utóbb

intéz-

*

Kaprinai

I.

492.

78

FRAKNOI VILMOS

kedett,

hogy teteme ünnepélyes módon Gyulafehérvárra
ott

szállíttassék,

atyja

porai

mellett

találja

föl

a

végs

nvugalom helyét.* És az ünnepeltetés mámorában nem zárkózott el állásának komolv föladatai ell. Az uralkodás mézes heteit

23.

MATYAS PALOTÁJA.

nem

élvezheté zavartalanul. Súlyos gondok terhe neheze-

dett rá.

Magyarország mint független állam jutott az
alá.

jogara

De

a függetlenség

elnyeivel az elszigeteltség veszélyei
;

párosultak.

A

hajó szabadon járhatott az óczeán síkjain

de

minden

oldalról ostromolhatták a felkorbácsolt hullámok..
hogy a gyászünne-

Szilágyi Mihály 1458 martius 20-án felhívja Szeben városát,

pélyre követeket küldjön.

Teleki

x.

583.

MATYAS KIRÁLY.

79

Kelet

leghatalmasabb
últ,

trónján

még mindig

Bizancz

miután Nagy Konstantin tizenkétszázados birodalmát megsemmisítette, már szent István ormeghódítója
ki

szágaira veté tekintetét.

Nyugat
ki

császári székét III. Frigyes foglalta el; ugyanaz,
alatt,

V. László kiskorúsága
Éjszakon

Magyarország
királya,
a

és a

Hunvadivallott

ház irányában, ellenséges indulatát ismételten elárulta.

Lengyelország

kudarczot

trónkövetel, duzzogott.

Délen Velencze leselkedett alkalomra, hogy Dalmátia
területét elnyelje.

És a küls ellenségektl körülfogott Magyarország bels állapota a legszomorúbb vala. Mikor néhány évvel utóbb. Mátyás a viszonyokat, melyek között a kormánvt
átvette, jellemezni akarja
:

a szétrongyollott ruhától, a se-

bekkel borított testtl, a romokban
csönözte hasonlatait.*

hever épülettl
;

köl-

A

rend

föltételei
:

:

tekintély és törvénytisztelet

a ha-

talom biztosítékai

pénz és hadsereg
is

A
A

nemzet nem

adja uralkodójának a

mind hiányzottak. mutatott hajlandóságot, hogy megsikeres kormányzás eszközeit.
volt

királyválasztó országgylésen határtalan
;

a

lel-

kesedés

de

nyoma sem mutatkozott
új

az áldozatkészségnek.

A

nemesség
;

királyának felajánlottá szíve minden dob-

banását

de végzéseiben félreérthetetlenül figyelmeztette,
forint-

hogy egyetlen csepp vérére, jobbágyainak egyetlen
jára se számítson.**

St még
emelte t,

azon platonikus lelkesedés
hitetheté el vele,

is,

mely

a

trónra

nem

lelkében a gylölet szinte szeretetnek,
*

hogy háza ellenségeinek az ármány igaz
;

A

pápához 1464 január 27-ikén
Mathiae Corvini.
i.

írt

levele. Epistolae

169.
ki;

** Megállapította ugyanis,

hogy a

rály országát saját hadaival oltalmazza

papok és zászlós urak bandériumait csak a legvégs szükség esetén hirdethet közfelkelést. Továbbá határoztatott, hogy a nemesekre és jobbágyaikra semmi szín
alatt

nagy szükség esetén vegye igénybe a f-

nem

vethet adót.

8o

KRAKNÓI VILMOS

ragaszkodásnak adtak helyet.
iránt,

Tisztában kellett lennie

az

hogy leküzdött vagy csak elnvomott érzületeiket a

viszonyok legels fordulata ismét fölszínre fogja hozni.

Es mikor mindezen számtalan nehézségekkel szembeszállani készült nemcsak azon varázsos hatalmat kellett
:

nélkülöznie,

melyet

a

koronázás
találta
:

nyújt
a

az

uralkodónak,
tiszt

hanem

kezeit

megkötve

kormányzói

föl-

állítása által.

Ers
Es

önérzetet, nagy ambitiót hozott magával a trónra.
ifjú,

e tizennyolcz éves

kinek a kort

megelz
képes

érettis

ségi fejldését a
arra,

megpróbáltatások

siettették,

vala

hogy maga uralkodjék és kormányozzon. Mátyás épen nem túrt volna meg maga fölött gyámot,
mellett kormányzót, bármilyen kiváló tulajdonságok

maga

ékesítsék azt.

Es ilyenekkel
katona,
falai

Szilágyi

Mihály nem dicsetáborok
sátrai

kedhetett.

Az egyszer
alatt és

ki

egész
tölte,

életét

végvárak
mint a

között
a

ép oly kevéssé ismerte

az

európai viszonyokat és

világ-mozgató politikai esz-

méket,

hogy nem

olvasta

soha

Hellasz
bírt

költit,
a

magas hozzá. Mindazon igényeket támasztotta, melyek a gyámot kiskorú gyámfia, a koros nagvbátvát fiatal öccse, a jótevt lekötelezettje irányában illetik.

Róma történetíróit. És míg imponálni nem mveltség királynak, simulni sem tudott

Ilyen

tetlen vala. Ezt

A
gett,
tette,

körülmények között az összeütközés elkerülheazonban Mátyás egy idre el tudta napolni. mint Budavárába érkezett, Szilágyi kielégítése véország hatóságaihoz intézett iratokban,
által

az

közhírré

hogy az ország rendéi

megválasztott kormány-

zóra

maga

is

átruházza az egész kormányhatalmat.*
el,

Majd

jószágadományok egész sorozatával halmozta
*

a beszter^

A

vránai perjelhez és a horvátországi bánhoz 1458 február 20-án intézett renix.

delete a bécsi udvari levéltárban. Történelmi Tár.

162.

I

4

82

FRAKNÓI VILMOS
is

czei grófságot

átadta neki,

és

az

adománvlevelekben

a

legmagasztalóbb kifejezésekkel örökítette
háza és országa
a

meg
;

a személye,

köri

szerzett

érdemeket
és

hirdetvén, hogy

börtönbl való kiszabadulását

a

trónra

emelkedését
az Alföldre

néki köszöni.'

Azonban csakhamar
menjen, az országot
a

rá tudta

t bírni,

hogy

törökök támadásai ellen megoltal-

bizonyára azt

könnyen befolyásolható férfiú eltt hogy a haza megmentésére csak képes, és hogy nagy eldje a kormányzói tisztben, Hunyadi János is, f teendjének a törökök elleni küzdelmet tekintette. Martius közepén Szilágyi elhagyta a fvárost- és így kisiklott kezeibl a kormány-ügyek vezetése. Ezt azonnal
hiú
és

mazandó.

A

hangsúlyozta,

a király vette

át,^

ki az ily

módon

elért

sikerrel

mesteri
is

ügyesség

jelét

adta,

melyre egy tapasztalt

diplomata

büszke lehetett volna.

Azonban Mátyás, habár erélyesen
ság vezérl karját
és széles
;

utasította el a

gyám-

érezte egy

h

és

megbízható, avatott

látkör tanácsos sugalmazásainak szükségességét.
kínálkozott

Ilyen tanácsos
ban.

néki Zrednai Vitéz János-

Ez Hunyadi Jánosnak bizalmas embere, kormányzóvolt
;

sága idején jobb keze
osztozott,

Mátyással a budai fogságban
föl

majd els kereste
uralkodót.
szerezett
az

t

Prágában

és

üdvözölte
tel-

mint

jövend

A

kormányzás mesterségében

jes jártasságot

volt

magának négy

király oldala
le-

mellett. Ezenfelül

ország legmveltebb emberének

hetett

t

tartani.

Es mindezen jelességek
1 1458 martius i-, 4-, 9-én kelt adománylevelek az országos levéltárban. 2 Martius 19-én már Lippáról ír leve-

mellett, az udvaroknál

elsajá-

jelentésébl,

mely

utóbbiban

ki

van

emelve, hogy Mátyás

még

az általa nagy
követtel szenr-

tiszteletben tartott pápai

let

a pápai legátusnak.
3

ben
1458
kelt

is

érvényre tudta emelni saját (ex
capite)
i.

april i-én és

Ez kitnik a velenczei követnek még inkább april ^4-én

proprio

elhatározását.

Diplom.

Emlékek

10, 20.

MÁTYÁS KIRÁLY.

83

25.

ZREDNAI VITÉZ JÁNOS ARCZKEPE.

84
tította azt a simaságot,

FRAKNÓI VILMOS

mely

a

hatalmasok hiúságát kímélni

tudja

;

és

a

leleményességet, mely

kerül ösvényeken

ér

oda, hova egyenes úton hiába igyekeznék.

Mátyás környezetében ö bírta a legnagyobb befolyást,' a nélkül azonban, hogy hivatalos állást foglalna el.' Ugyanis Mátyás, trónjának elfoglalása után, mindenkit meghagyott méltóságaiban és hivatalaiban. Vetési Albert
nyitrai

püspököt

is

cancellári

tisztében

megtartotta,

bár

a

Hunyadi-ház ellenségeihez
és türelmet bizonyított.

tartozott.

Hogy

ezeket meg-

nyerje,

minden lehett megtett. Csodálatra méltó önuralGarai Lászlót, Újlaki Miklóst,

mat

a Szentgyörgyi grófokat, kik tüntetve távol tartották

ma-

gokat, ismételten hívta
sítékot kész volt
dott,

meg követek által. Minden biztomegadni nekik st abban is megnyugo;

hogy anyja

és

nagybátyja vállaljanak érette kezes-

séget,

pecsétjeikkel ersítsék

meg

okleveleit.'

De

türelmének meg voltak

határai.

Mikor

Újlaki, habár

még mindig vonakodott Budavárába jönni, sógorához, Podjebrádhoz, így ír Mátyás «Már is világosan kitnik, hogy Újlaki úr megveti
összes kívánatai teljesültek,
:

béketúrésünket, és játékot akar velünk zni. Mivel pedig
ilyen

pártosok

ellenében,

fleg uralkodásunk küszöbén,
és

kell módon

kell
:

föllépnünk,

országunkat megvédelTestvériséged,

mezni tartozunk
Bizonyára

ne vegye rósz néven
találja érni.w^

ha

Miklós vajdát valami baj

még erteljesebbek valának
denható.

a fenyegetések.

I

Azt,

hogy irányadó befolyást gyajelezi

korolt Mátyásra,

a

pápának 1458
levele.

És a váradi püspök ezen hízelg imputátió ellen nem nagy erélylyel védekezik.
vini.
2
i.

majus 13-án és a boszniai királynak 1459
február lo-én Vitézhez a
vatikáni levéltárban.
írt

Epistolae.

Matthiae Cor-

(Amaz

23.

Ez PALACKY-nál

Ilyen a Szentgyörgyi grófok javára

Fontes. xx. 171.) Bizonyítják
letek,

azon részmelyeket a Szilágyi és Mátyás köconflictus

1458 martius 12-én kiállított okirat, mely-

zött

kitört

elbeszélésénél

ki

nek eredeti példánya az országos tárban találtatik.
xx. 135.

levél-'

fogunk emelni.
világosan

Carvajal utóbb (1462)

1458 martius 15-én Palacky. Fontes.

mondja Vitéznek, hogy min-

MÁTYÁS KIRÁLY.

85

26.

MÁTYÁS KIRÁLY NAGY

FÜGG

PECSÉTJE

^

86

FRAKNÓI VILMOS
a

melyeket egyenesen
tás el

makacs fúrhoz

intézett.

És

a ha-

nem

maradt.

A

vajda megjelent az udvarnál.

Meg-

hódolt.'

Ugyanekkor
jára állott,

a cseh Giskrával, ki a lengyel király pártfelvette a harczot. Sietve

Mátyás bátran
vezérletet

meg-

tette a készületeket.

Lengyel

és cseh zsoldosokat toborzott

össze.

A

rendületlen

hívére,
el

Rozgonyi Sebesmegbízatásában.

tyénre ruházta. És ez szerencsésen járt

Vadna

ütközetben megsemmisítette a cseh hadert. Számos foglyot küldött Budára, hol megjelenésök nagy lelkesedést keltett. Mátyás,, az uralkodása alatt kivívott els gyzedelem alkalmából,,
;

várát megvívta, és Sárospataknál nyílt

hála-istentisztelet tartását rendelte el

Rozgonyi Sebestyént

gazdag adománynyal jutalmazta.^
Giskra, a mint a történtekrl értesült, Podjebrád köz-

benjárása mellett fegyverszünetet kért és kapott Mátyástól.

Idközben
lett.

a

cseh

kormányzóból Csehország királya
nézve
ki saját tollával

Martius 2-ikán történt megválasztatása örvendetes és
volt Mátyásra
is,

elnyös esemény

fogalmazott levélben

tolmácsolta

szerencsekívánatait

Po-

djebrádnak. Hangsúlyozza, hogy öröme, melvet most érez,

még nagyobb, mint
ki,

a

rómaiaké

volt,

zedelmet Hannibál fölött kivívták.

els gyAzon reményét fejezi
mikor
az

hogy mindkettjök országaira
trónrajutása.

és a

kereszténységre

ál-

dásthozó lesz az

Ezen esemény alkalmat

nyújtott Mátyásnak,
le ipját

hogy jelenszított,

tékeny szolgálattal kötelezze

és szövetségesét.

A
I

cseh király,

bár

Húsz János felekezetéhez
(Kaprinai
xx. 142,

hét

Ennek bizonysága az, hogy néhány múlva Mátyás követségbe küldi öt

Podjebrád koronázására. a Mátyás királynak martius i6-ki rendelete, martius 27- és 29-én Podjebrádhoz intézett levelei, és april i-én Rozgonyi javára kiállított adománylevele.

említést

i6o. 203. Palacky Fontes. Ezen hadjáratról Thomasi is tesz 1458 april i-, 12-, 24-, május
ii.

3.)

13-án kelt jelentéseiben,
3

Mátyás királynak martius
írt

15-ikétt

Podjebradhoz
Fontes. xx. 138.

levele

PALACKY-nál.

MÁTYÁS KIRÁLV.

87

Új trónjának megszilárdítása szempontjából, súlyt fektetett arra,

hogy si szokás

szerint, a kath.

egyház fpapja tegye

fejére a koronát.

az olmüczi

De a prágai érsekség üresedésben állott, püspök még nem volt fölszentelve, a boroszlói
tartozott.

pedig

ellenségeihez

Ezért
a

Mátyást

kérte

föl,

hogy magyar fpapokat
végrehajtására.

küldjön

koronázási szertartás

Mátyás szívesen
váczi

teljesítette

püspököknek adta meghagyta nekik, hogy
kath.

a
a

gyri és kitüntet megbízást. Azonban
e

kívánatot.

A

koronázás eltt.

Podjebrádtól
ki,

esküvel ersített nyilatkozatot állíttassanak

melyben

a

egyház

kiállította a nyilatkozatot

szék

a

hséget fogad. A cseh király a mely ténybl a római szentcsehországi egvházi szakadás megsznésének reés
feje

iránt
;

ménységét merítheté*

II.

AGYAR-

és

Csehors2ág
élénk
azt

iiialkcdóingk

ters

viszo-

nyát a pápa
III. Calixtus
-?2í.

örömmel

üdvözölte.

Ugyanis

|f^^^

vei

mielbb

a

várta tlök, hogy egyesült ertörökök ellen támadólag lépjenek
és

^^ föl.
a

Ez irányban
kardot

leveleivel

követei útján, szüntelenül
megválasztatása után,
;

(\^ buzdította Mátyást, kinek, mindjárt
szentelt

azért halasztotta el
új

megküldeni szándékozott és ezt csak késbbre, mert illendnek látszott az

király

hódoló követségét bevárnia.**
pillanatától át volt hatva a rá

Mátyás trónravárakozó köteezt

jutása

els

lességek tudatától.

Ékesszólóan

hirdeté

Rómába

írt

*

L. e sorok írójának Carvajalról szóló

értekezését. 48
**

— 50.
május
13- és i6-án

lei.

máshoz és a váradi püspökhöz írt Részben a vatikáni levéltárban,
ben THEiNER-nél 11. 315 május 26-ról keltezve.)

leverész-

A pápának

Má-

6.

(Itt

hibásan

tyáshoz, anyjához, nagybátyjához, a prí-

; ;

88

FRAKNÓI VILMOS

leveleiben,

melyekbl
«úgy szólván


égi

mint válaszában a pápa megláng
«

jegyzi

heve»

sugározott
és

ki,

és

melyeknél

úgymond

kedvesebbeket
ül,

kellemeseb-

beket, mióta a pápai széken

még nem

olvasott)).
;

Mert

azon elhatározásának kifejezését tartalmazzák

nak nyomdokaiba fog
szentelve
életét,

lépni,

és a
«

hogy atyjákereszténység ügyének
Istennek az ó ke-

fogja

leróni

háláját

gyelmességeért, melyet a legvégs szorongattatásból a trón

magaslatára történt fölemelésével kitüntetett!*)'

És csakugyan,
kapott török hadak

a

mint

tavasz

nyíltávai

tudósításokat
a

betörésérl Szerbország területére,

szent-szék legátusa eltt kijelentette, hogy személyesen fog

táborba szállani és nagy erélylyel intézte a hadi készületeket.'

Hogy ezen czélra az ország rendéit megfelel közremködésre késztethesse, országgylést hirdetett ki, melyet
július
Itt

els felében Pesten
mindazáltal

tartott meg.^

nem
az
a

sikerit a januáriusi végzések meg-

változtatását kieszközölnie.

A

nemesség ragaszkodott azon

felfogásához,

hogy
azután

ország védelme

els sorban

a

ki-

rálynak

és

frendeknek
is

kötelességét

képezi

minélfogva a királyt most
hatalmazta
föl

csak

végs

szükség esetén
fölhatal-

közfelkelés

hirdetésére.

És ezen
az

mazást

is

úgy

szólván

egészen

megfosztotta

értékétl

megállapítván, hogy a nemesség csak
köteles kivonulni, és a
I

ország határáig
alatt az

mennyiben tizennégy nap
bírjuk.
2 3

Sajnos,

Mátyás

levelét

nem

Tartalmát a pápa május

i6-iki

válasza-

Thomasi május 17-ki jelentése. Thomasi ápril 12-, 24- és július

8-ki

ban resumálja. De megvan

april 14-én a

császárhoz intézett levele, melyben lelkes szavakkal ígéri, hogy atyjának példáját
követni fogja. Diplom. Emi.
i.

14.

Frange-

pán István gróf eltt,

ki ez

idtájt

Budán

tisztelget nála, szintén igen önérzetesen és

harczias szellemben nyilatkozott. (A milánói követnek 1458 július 25-én

Német-

Ekkorig a május 13-án Bártfa városához intézett meghívó iratból (Kovachich. Vestigia. 297.) azt a téves következtetést vonták le. hogy az országvégén tartatott gylés május meg. A törvénykönyv ki van ugyan adva, de sem bevezetésében, sem a zársorokban nincs megtartásának idpontja jejelentései.
lezve.

Uj helyrl

írt

jelentése Milánóban.

-

'

MÁTYÁS KIRÁLY.
ellenség közeledésérl biztos hír

89

nem

érkezik, szabadságá-

ban

áll

hazatérni.

Adó

megszavazására sem volt rábírható a nemesség,

bár minden óhajtását készséggel teljesítette a király.'

Ezen országgylés tartama
azon
visszás

alatt

Mátyás véget vetett

helyzetnek, melyet Garai László nádor azzal

hogy makacsul távol tartván magát a királytól, az ország kormányzásának és törvénykezésének ügveiben magas állása kötelességeit teljesíteni vonakodott. A király négy hónapnál tovább trte ezt. De most
teremtett,

már véget
Garai

kellett

vetnie,

a

korona tekintélyére

és

az

ország érdekeire nézve egyaránt hátrányos állapotnak.

László

a

nádori

méltóságtól

megfosztatott,

és

helyére Gúthi Országh Mihály fudvarmester, egykor

Hu-

JV\CXt
39.

*>3-^ Jr -^x^J, <^yvv. U^,^.:^

L->^.^^^^ .^AJrt ct-."-—
I458.

-^

ORSZÁG MIHÁLY NÁDOR ELSÖ RENDELETE.

nyadi

Jánosnak,

most

Mátyásnak egyik legbizalmasabb
ezen

híve emeltetett,^

Mindazáltal az uralkodói kötelességérzet és erély
nyilatkozata

komoly bonyodalmakat

támasztott.

Garai László büszkeségén a legmélyebb sebet ejtette
Ezen
az

1

hatvan
részben
29S

czikkböl

országgylés törvénykönyve áll, melyek túlnyomó
igazságszolgáltatás

iratban

nádornak
és

czímeztetik

Országh
vi-

Mihályt. (Országos levéltár.)

Ennek Hu-

ügyeire
Vestigia.

nyadi Jánoshoz

vonatkoznak.

Mátyáshoz való

Kov.achich.

— 330
Frangepán
(A

szonyát megvilágítják, az utóbbinak 1458 február 28-, május 26- és június 21-én
kelt

2

Istvánnak
milanói

145S

június
írt

oklevelei.

(Országos levéltár.) Arra

22-én Vegliából
tudósítása.
ban.)

a velenczei dogéhoz
állami

nézve, vájjon az
tatott-e
ki
;

levéltár-

országgylésen válaszvagy a király által neveztetett

Garai Lászlótól egyetlen nádori kiadványt sem bírunk, Mátyás trónralépte óta.

biztos adataink nincsenek.

utalnak egy
;

Az utóbbira késbbi oklevélnek követ-

Ekkorig a történetírás azon véleményben volt, hogy Garai csak az év végén fosztatott meg a nádori méltóság3

kezö szavai «honore Palatinatus ab eodem Ladislao de Gara per regiam cle-

mentiam ablato et Michali Ország in eundem honorem sublimaton. (Czech kéziratai között.)

tl.

De már

1458 július

27-én kelt ok-

;

90

FRAKNOI VILMOS
letétele.

az
a

Ellenséges indulata

azon uralkodó

iránt,

ki

korona elnyerésére vonatkozó terveit meghiúsította, gyalázattal nyának kezét visszautasította, s most

leáte-

t

tézte

:

a

legvégs fokot
hozzá
ki

érte

el.

Türelmetlenül vágyott
erdélyi

boszút állani mindezen sérelmekért.
Csatlakozott
slavóniai
hog\'

Újlaki

Miklós,
érezte

vajda
az

és

bán,
a

szintén

sértve

magát
a

által,

,

zászlós-méltóságok rangfokozatában
betöltésénél mellztetett
;

második,
is

az

elsnek

más tekintetben

a

király kegyeltjei által háttérbe szoríttatott.

És a Hun vádi- ház legersebb oszlopára
:

régi ellenségei

most annak egyik
a

Szilágyi Mihályra támaszkodhattak.

A

kormányzó,

a

mióta a czélzatot,

miért

t

az udlett.

vartól távoltartani iparkodtak,

fölismerte, elégületlen

Megalázva érezte magát az
vették tle.

által,

hogy
;

a

kormányzói

tiszt el-

nek csak czímét hagvták meg neki
Nagvravágvása
lást,

hatalmát teljesen

és hiúsága

azon tervben keresett kárpót-

hogy Szerbország fejedelmi méltóságát szerezi meg magának. Erre kedvez alkalmat nyújtott azon körülmény, hogy
Brankovics György fiának,
uralkodás
után,

Lázárnak,

alig

egy esztendei

1458

elején

bekövetkezett halálával, két

megvakított testvére között villongások támadtak.
ket Istvánt
és

Az

egyi-

Lázár özvegyét
le
;

is

Szilágyi

rábírta,

hogy
az
öz-

igénveikrl javára mondjanak

viszont a Hunyadi-ház
föl

uradalmainak nagy részét ajánlotta

nekik.

De
a

vegy

Hunvadi

Jánosné
a

óvása

meghiúsította
föltételeit

tervet
is

melv egyébiránt
külözte.

kivihetség

különben

nél-

Mert bizonvára a szerbek soha sem feledhették el azt, hogy néhány év eltt az általok bálványozott agg Brankovics Györgv fejedelemnek, mikor fogságába került,
ujját levágatva,

jobb kezét, három
I

megcsonkíttatta.*
Thomasi 1458
april
i-,

A

szerb fejedelmi családdal

folytatott tárgyalásokról

12-,

24-,

május

13-,

június

16-,

július

8-iki

jelentései

érdekes részleteket

tártai-

MÁTYÁS KIRÁLY.

91

!

92

FRAKNOI VILMOS

És épen akkor, a mikor szép reménvei füstbe mentek, értesül arról, hogy Pesten országgylést tartottak nélküle, az ország legfontosabb állásának betöltésénél sem látták
szükségesnek meghallgatni tanácsát

Mélyen
ki
is

el

volt

keseredve. Es a zord katona

nem

ér-

tett a titkos

ármánvok mesterségéhez,

A

mit gondolt, azt
hallatott,

mondotta. Fenyeget nyilatkozatokat

me-

lyek megtalálták az utat a király füléhez.

Mátyás, hogy kikerülje a botránvt és elhárítsa a veszélyt,

követeket

küldött

nagybátyjához.

De kés

volt.

Az

visszautasította ajánlatait.*

Ezalatt ugyanis Garainak

és

Újlakinak sikerült körl-

hálózniok az indulatai

által

elragadtatott kormányzót, ki

higgadt óráiban sem bírta az éleslátás tulajdonságát. Talán
azzal kecsegtették,

ügy

is

csak az

hogv néki szánják a koronát, melyet nagylelksége juttatott háládatlan unoka-

öccsének.
Szilágyi Mihály elhagyta Belgrádot, és a Garaiak tolna-

megyei várába. Simontornyára,
frigyre »
lépett.

sietett.
«

Itt

július

26-ikán

Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal

fölbonthatatlan örök
tettek

Esküvel

ersített

fogadást

mind-

hárman, hogy

mindennem

veszélyek között, bárki részé-

rl

és

bármi módon fenyegetnék ket, összes erejökkel
és

támogatni fogják egymást,

mindenki
és

ellen,

a

ki

sze-

mélyöket
maznak
alkotni.
ról

és

becsületöket,

javaikat

híveiket

megtá-

;

de azokból

tiszta képet

nehéz

A

tárgyalások utolsó

Hunyadi

Erzsébetnek

stádiuma1458 június

Épen azon idöben szakadnak meg a velenczei követjenincsenek biztos adataink.
leütések.
szó.

A

július 8-kiban

még

nincs róla

23-án kelt óvása tudósít.
állami
levéltárban.)

(A müncheni

Az augustus

i-én kelt jelentés

már a
megszól.

Brankovics György elfogatásáról és megcsonkításáról említest tesz V. Lászlónak 1457 martius 21-ki
oklevele.

kitört viszály következtében Szilágyi

engesztelésére

küldött

követségrl
is elárulja,

Épen ezen
Szilágyi

jelentés azt

hogy
ö

Teleki

x.

548.

Thomasi
hogy

1457
esi-

azon

sérelmekért,

melyeket

február 2-án pedig azt
gyi

írja,

Szila-

szenvedett, Vitéz

Jánost tette felelssé,
és

Mihály 60,000 arany váltságdíjat
*

(Thomasinak ezen
tése kiadatlanok.

több más jelen-

kart ki

György fejedelemtl. Sajnos, a viszály els stádiumáról

A

milanói állami levél-

tárban.)

MATYAS KIRÁLY.

93

madná, legyen az idegen vagv

hazafi,

és

álljon

az bár-

milyen magas méltóságban, síkra fognak

szállani*'.'

Ez

leplezetlen hadüzenet volt

a

királv

ellen.-

És

ezt

nem

tartották szükségesnek titkolni.

St

úgyszólván tün-

^aí"

-2>^^^Ey>%

29.

SIMONTORNYA.

tetleg köztudomásra hozták.
híre

A

szövetség megkötésének

negyednapra az udvarhoz jutott.^ Mátyás béketrése kemény próbát

állott

ki.

De még

I

i-én kelt jelentése, és egy augustus ij-én Boroszló városához intézett tudósítás. PAL.A.CKY-nál. Fontes. xx. 159. 3 Thomasi augustus i-én már jelentést tesz róla Velenczébe.
8

Teleki x. 593. Thomasi 1458 augustus

^

Q4

KRAKNÓI VILMOS
volt

Most magát Vitéz Jánost küldötte Szilágyi Mihályhoz, hogy t merényletének természetérl és következményeirl felvilágosítsa egvszersmind azért is, hogy mivel épen a váradi püspöknek a királyra gvakorolt befolyása volt szálka a kormánvzó szemeiben, t
kimerítve.
;

nem

megkérlelje és kiengesztelje.'

A
sen

fpap ügyessége nem vallott kudarczot. Szerencséoldotta meg nehéz föladatát. Szilágyitól azon üzenetet

hogy személyesen akar találkozni királyi öccsével. Mátyás kész volt rá. Anyja és nagyszámú frendek kíséretében ment nagybátyja elé, kivel nyolcz mérföldhozta,

nyire a fvárostól, augustus 8-án találkozott.^

Több napot
eredménye
hetett
:

töltöttek

együtt tanácskozásban, melynek

az áldozatot,

Szilágyi meghozta melynek elháríthatatlan volta fell nem lekétsége lemondott a kormányzói tisztrl. A király
a kibékülés létrejötte volt.
;

megújította

kinevezését

beszterczei

örökös

gróffá,

és

a

Hunyadi-ház
Mire
és

uradalmainak
hangulatban

nagy részét

átengedte

neki.

a legjobb

együtt vonultak Budavárába,

közös erfeszítéssel tették

meg

készületeiket a törökök

ellen

intézend hadjáratra.
éjszaka, hírnök

Augustus 24-én,

érkezett

az

udvarhoz
a

Nándorfehérvárról, fontos tudósításokkal.

A

királynak, kit
szerb-

álmából fölriasztottak, jelenté,
országi

hogy

a

törökök

végvárak

egyik

legfontosabbikát,

Galambóczot,

hatalmokba

ejtették.

Mátyás rögtön tanácsülést hívott össze. Az egybegylt urak eltt kinyilatkoztatta, hogy személyesen indul a véghelyekre. Közfelkelést hirdetett,
kérte, és

a

pápai

követet

fel-

hogy az
a

általa

összegyjtött keresztes hadat küldje

utána.

Már
I

következ nap

hajnali óráiban útra kelt.
2

Nagyjelentése,

Thomasinak imént

idézett (augustus

i-jén kelt) jelentése.

3

Thomasinak augustus 13-ki Thomasinak augustus 23-ki

jelentése

»

MÁTYÁS KIRÁLY.
bátyja kísérte. Carvajal bíbornok és a

95

magyar urak néhány

nap múlva követték/
Távolléte
alatt,

anyja intézte Budavárában az ügyeket.
siettette a hadi készületeket.

Nagy buzgósággal

Lovakat,

élelmi szereket, borokat^ vásárolt és küldött a táborba.

Az
korolt.
lító

erfeszítése és a király példája nagy hatást gya-

Tömegesen gyülekeztek

a harczosok, az

ket

szál-

hajók

srn

lepték

el

a

Dunát.

«Ezen országban
emlékezet óta

— jelenti a velenczei követ —
uralkodott
ilyen

embera sze-

nem

harczias hangulat, és

nem

létesült ilyen jelentékeny sereg,

melyet részint

retet, részint a félelem

érzése hoz össze,
ideig, és

Mátyás Szegeden állapodott meg egy
ber 9-én,
a

septem-

bíbornok-legatus kíséretében. Pétervárad felé

indult. Szilágyit

elre

bocsátotta, azon meghagvással,

hogy

Szendrvel szemben, foglaljon állást. A magyar sereg közeledésének hírére,
ország belsejébe készültek visszavonulni.
tett

a

törökök Szerb-

De

utánok külde-

egy magyar hadosztály, melv ütközetre kényszerítette

és

megverte ket.

A

király, ki

Szent-Demeternél tábort

ütött,

dorfehérvárra ment,

nagy hadi terveket

forralt.

majd NánÉs hogy
ki,

keresztlvitelökre az eszközöket megszerezze, merész lépésre
határozta el magát.

Az

egész országra adót vetett

azon

reményben, hogv vállalatának sikere mentségül
sul fog szolgálni.^

és igazolá-

De

ellenségei most,

hogy

a

nyílt törvénysértés vádját

emelhették, újból fölbátorodtak.

Garai és

Újlaki

másod-

ízben eltántorították Szilágyit. Mivel pedig jól tudták, hogy
Thomasi augustus
22-énNémetújhelyrölkelt jelentései. (A milánói levéltárban és a párisi könyvtár-

1

27-ki jelentése.

2

A

velenczei

követ ezt elbeszélvén,

megjegyzi. xEz a nemzet bor nélkül
bír harczolni».
3

nem
i-

ban
5-

)

Az országos
7-én

levéltárban september
ii-én
királyi

és

Szegeden,
kelt

Zentán

és

Thomasi september

13-,

october

27-ikén

Futakon

oklevelek

és g-én Budáról és Ulissisnek

november

találtatnak.

!

9b

FRAKNÓI VILMOS

küls támogatás
trónját,

nélkül

immár nem dönthetik meg Mátyás

hogy Frigyes császárt vagy PoGyörgyöt nyerjék meg terveiknek. djebrád
azon fáradoztak,
Mátyás, a mint a hazaárulás és felségsértés ezen tényénvert, el volt határozva arra,
föl.

rl tudomást
Ivesebben lép

hogy

a legeré-

Nem
lessége,

tarthatta öt vissza azon körülmény,
az,

anyjának testvére
irónia

kit

büntetnie

kell.

hogv jótevje, Uralkodói köteér-

szilárdságának és a haza békességének

deke parancsolón követelte,
elnémítsa.

hogy

a

kegyelet

sugallatait

October 8-án Nándorfehérvárt Szilágyi Mihályt elfogatta.* És azzal fenvegette, hogy a törvény teljes szigorát
alkalmazva, fejét véteti.

Nem

hihet, hogy komoly elhatározása
ki.

lett

volna nagy:

bátyját vérpadon végeztetni

De

óhajtása volt
barátaiban,

megren-

meggvzni mindenkit arról, hogy az ország hajójának kormányát ers kéz tartja, mely vész és vihar közepett nem lankad.
díteni ellenségeit, bizalmat kelteni

Ezért egy
a

ideig kérlelhetetlennek mutatta

magát.

De

mint a pápai legátus közbevetette magát, szívesen ra-

gadta

meg

az

alkalmat,

hogy azon ürügv

alatt,

mintha
szíve

csak a szent-szék

szava

eltt hajolnék meg,

saját

szózatára hallgasson.**
Szilágyi életének megkegyelmezett. Világos várába kül-

dötte t,

hogy

ott

rizet

alatt tartassék.

" Thomasi ezen jelentése, melyben eseményrl szól, nem maradt ránk. —

ról,

kocsiról

föltevése,

stb. mese.) Teleki azon hogy Szilágyi az erdélyi szá-

ll. Pius pápa közel egykorú följegyzéseiben (Commentarii. xii. 327.) és az 1462-ki

szókon elkövetett kegyetlenségeivel vonta

nuntiusi jelentés az elfogatás okául azt

emeli

ki,

geivel szövetkezett.

hogy Szilágyi a király ellenséBonfin azt írja,

magára Mátyás haragját, egészen alaptalán. Azon kegyetlenségeket Szilágyi egy esztend eltt követte el ** Azon felfogás, hogy Carvajal közbenjárása mentette
föntartotta magát,

hogy az elfogatás okát nem lehet tudni. (Azon részlete, hogy az elfogatás Szegeden történt, téves. Elbeszélése a lánczok-

meg

Szilágyi életét,

és kifejezést talál az

1462-ik évi nuntiusi jelentésben.

•o

H
05
Oh
1

a
-ctf

ni

< >

-^

a

>
c

MÁTYÁS KIRÁLY.

^7

És czélját így is elérte. Azon néhány sorból álló levél, melyben az ország rendéit értesíté, hogy nagybátyját ((bizonyos észszer okok miatt » elfogatta :* mély benyomást
tett

mindenfelé.

A

tömegek

ítéletöket

uralkodóik értéke fell

nem

az

elvek mértékével gondosan mérlegelt tények hosszú sorozatából vonják
le.

Rendszerint azon benyomástól kölcsönzik,
cselekedet a phantásiára gyakorol.

melyet egv-egy

feltn

Ilyen volt Mátyás eljárása, a mikor a rokonság és hála
kötelékeit kímélet nélkül széttépve, azt ki anyja után leg-

közelebb

állott hozzá,

az

büntet

karja csak úgy elérte,
lett volna.

mint ha idegen vagy régi ellenség

A
eltölti

megelégedés érzetéhez, melylyel az alsóbbrendeket
azon tapasztalás, hogy a hatalmasokat
is

utoléri a

nemesis, csatlakozott azon megnyugtató gondolat, hogy az

uralkodó ers keze

képes

és

kész

lesz a

gyengébbeket

megoltalmazni az ersebbek túlkapásai

ellen.

Mátyás magával hozta
zéseit.

a trónra

a

népszerség kedve-

Most

az

ers

és

igazságos

uralkodó dicsfényével
az:

övedzte magát. Kiküzdötte a tekintély súlyát.

A
hogy

népszerséggel
fel

frigyesük

tekintély

kiváltsága

tudja ébreszteni az áldozatkészség szellemét.
is

Ez most
gylést

bebizonyult.
héttel

Mátyás néhány
hirdetett,

Szilágyi elfogatása után ország-

azon szándékkal, hogy egyéb fontos kér-

dések megoldása mellett, a honvédelem ügyében alkotott
korábbi törvények módosítását eszközölje
szerezze
ki,

és így
és

meg-

magának

a

hatalmat,

melyre trónja

országa

megoltalmazása végett, szüksége vala.

És a december els felében Szegeden egybegylt rendek megadták mindazt, a mit a két utolsó országgylésen
megtagadtak tle.

*

Az 1459 october

8

án Belgrádban

kelt királyi írat

Magyar Tört.

Életr. 1889

— 90.

I3

-

98

FRAKNÓI VILMOS

Vármegyei bandériumok szervezését határozták el olv módon, hogy azokba a jobbágytalan nemesek egy, a birtokosok minden húsz jobbágyuk után egy-egv fegyverest
kötelesek állítani
;

ezeket a

király évenkint
alá

egyszer,
és

há-

rom hónap
határain túl

tartamára, fegyver
is

hívhatja

az

ország

vezetheti; fönmaradván ezenfölül joga,

végs
fe-

szükség esetén fölkelésre szólítani az összes rendeket

jenként, kik azután addig kötelesek a király mellett szolgálni,

mig

a szükség tart.*
ily

Az

ország hadereje

módon

a királynak szabad ren-

delkezésére bocsáttatott.

És ezen vívmánv
diadalnak
is

mellett,

Mátyás még egv

másnem

örvendhetett.

Bosnvákország vitéz királva, Osztója Tamás, a mint Mátyás els kormánytetteinek hírét vette, követet küldött
hozzá és felajánlotta közremködését a törökök ellen
vezett
ter-

hadjáratban.

Majd késznek
a

nyilatkozott személye-

sen megjelenni az udvarnál.

Egy esztend eltt
kényszerit

pápa legátusa bosnyák területen
;

hogy vele tárgyalhasson most maga jött Szegedre. És itt elismerte a magyar korona fönhatóságát nemcsak Bosnyákországra, hanem Szerbországra is. Azon kérelmet terjesztette el, hogy fiára, István herczegre, ki Lázár fejedelem leányát bírta nül, rufölkeresni,

t

háztassék a szerb fejedelmi méltóság.

Mátyás meghallgatta

óhajtását.

Egyidben

fogadta Bos-

nyákország királyának hbéri hódolatát, és gyakorolta Szerbmely két tartománynak a ország fölött a hbérúri jogot.

A

magyar koronához tartozása
val,

ily

módon, hosszú

id

múltá-

ismét ünnepélyes

módon

kifejezést talált.**
1459 február lo-én Vitéz Jánoshoz és május i-én a milanói fejedelemhez ír. Mátyást tdominus uoster gratiosissimus»nak mondja, kijelenti, hogy parancsainak engedelmeskedni fog világosan írja, hogy
;

Az országgylés végzései KovACHiCH-

nál. Vestigia. 335

— 47.
szegedi tárgyalávi-

*•

A bosnyák
és

király

saira

Mátyáshoz való viszonyára

lágot vetnek az ö saját levelei, melyeket

MÁTYÁS KIRÁLY.

99

iii.

ÉG EGY esztend sem telt le Mátyás megválasztatása óta, már is uralma mély gyökeret vert; és mikor az els nagy zivatar kitört,
képes volt erejével daczolni. Szilágyi Mihály
elfogatása után a pártos urak a

magyar koFrigyes
ek-

ronát nyíltan felajánlották a császárnak.
korig

III.

nem

foglalt el az új

magyar

király irányában ellen-

séges állást.
Vr

A

lengyel

Kázmér

trónra emelése érdekében

sem mit sem

G

És miután Mátyás nem titkolta készségét, st hajlandóságát, hogy szükség esetén fegyverrel fogja a
tett.

korona visszaadását kierszakolni
ben Németujhelybe küldött,
sította
vissza.

:

követeit, kiket ez ügy-

a császár egyáltalán

nem

uta-

Az

alkudozásokban, melyek megindultak, f-

képen az az érdek lebegett szemei eltt, hogy lehetleg nagy váltságdíjat eszközöljön ki. Es miután erre nézve
Mátyás nem fukarkodott, november második felében létrejött az egyezség. A nap is ki volt tzve, mikor Frigyes

Gráczba megy,

és az

ott

rizett szent kincset a

magyar

küldötteknek átadja.*

Azonban épen ekkor hatalmas magyar furak esdekelve trónjukat biztosították, kérték, hogy foglalja el maga az hogy ennek birtokába a magok erejével fogják segíteni, st azzal hitegették, és tle áldozatokat nem igényelnek hogy Mátyás önkényt visszalép, és «ill ellátás mellett a magánéletbe vonul. Ilyen körülmények között Frigyes a
;

;

»

fiát
ki.

Mátyás szerb fejedelemmé nevezte (Palacky Fontes. xx. 171. Diplom. Emlékek, i. 49.)
*

A tárgyalások elbeszélése ezen munka
Becses adatokat
tar-

talmaznak Ulissisnak 1458 martius 11-, május 5-, június 22-, július 25-. augustus 14- és november 22-én kelt jelentései a párisi nemzeti könyvtárban és a milánói
állami levéltárban.

keretén kívül esik.

13*

30

III

FRIGYES CSÁSZÁR ARCZKEPE.

MATYAS KIRÁLY.

lOI

hatalomvágv kísértéseinek nem bírt ellenállani.* Bizalmát a vállalkozás sikerében megersítette a pápai széken bekövetkezett változás.

Míg III. Calixtus Hunyadi Mátyást az
tudta,

élt,

nem

gondolhatott

arra,

hogy
Jól

ország

birtokától

megfoszsza.

hogy

ilyes kísérlet

megeré-

hiúsítására

a

szent-szék
föl.

lyesen lépne

De

a fenkölt

szellem pápa
tus 6-ikán
II.

11458)

augus-

elhunyt.

Helyébe
ki

Pius emeltetett, Piccolo-

mini Aeneas Svlvius,

évek
bi-

hosszú során át a császár

zalmas

titkára

és

befolyásos
párttriesti
II

tanácsosa volt; majd az
fogásával

nyerte

el

a

PILS PAPA ARCZKEPE.

püspökséget és a bíbort.
III.

Frigyes

tehát

azon

reménvséggel
számíthat.

kecsegtetheté

magát, hogv a magyar trón elnyerésére czélzó törekvései-

ben

a

római curia támogatására

is

Elfogadta a pártütk meghívását.**

Mátyás kevéssel a szegedi országgylés befejezése után értesült. El volt szánva rá, hogv végs erfeszítéssel megoltalmazza trónját. Min-

Ezen tárgyalások

és

mozgalmak

felöl

denekeltt
biztosan.

az

iránt kellett tisztába jönni, kikre számíthat

E végbl
(

Ezek,

14591
az

A
*

fpapok,
A

Budára hívta meg a frendeket. január végén, nagy számban jelentek meg. erdélyi püspök kivételével, mindnyájan,
szerzdékésbb felhozandó sekben is szó van azon eshetségrl, hogy Mátyást önkény tes lemondásra lehet bírni. ** Az imént idézett február 17-ki nyilatkozat szövege kétségtelenné teszi, hogy azt Frigyessel folytatott tárgyalások elzték meg.

17-ki

iratukban

pártos magyar urak 1459 február maguk hirdetik, hogy a
Ulissis

zötti

császárt kérelmeikkel ostromolták. (Ko-

VACHICH. Vestigia.
követeit

348.)

martius

2-án jelenti, hogy Németújhelyen
várják, kik visszalépését
!

Mátyás
fogják

bejelenteni

A

Podjebrád és Frigyes kö-

:

FRAKNOI VILMOS

számszerint tizenketten.
az

A

világi

urak soraiból

:

a

nádor,

országbíró,
és

Erdély

vajdái,
;

Horvátország bánjai, több

fispán

elkel fnemes

összesen harminczhatan.

A
«

király elterjesztésére válaszuk ünnepélves eskü volt,

melylyel húségöket és ragaszkodásukat szentesítették:
Isten, az

dicsséges anyja a szz Mária, szent Péter
szent király, Isten

apostol, a
lasztottai

három

összes szentéi és váa mint életfogy-

úgy segéljenek

és üdvözítsenek,

tiglan

fenséges

királyunkhoz,

Mátyáshoz, híven ragaszko-

dunk, néki mint Magyarország uralkodójának engedelmes-

kedünk

és

hódolunk, tle
el

el

nem

pártolunk, az

életében

mást királyunknak
társak ellen,

nem

fogadunk,

t

lázadók és vetélynéki
az
is

ernkhöz
I»)

képest,

segítjük,

és

az

ország ügyeiben tehetségünk szerint, tanácscsal
sen szolgálunk

hsége-

Viszont Mátyás, eloszlatandó az aggodalmakat, melye-

önkényre hajló természetének nyilatkozatai hívei körében is támasztottak, szintén esküvel kötötte le magát
ket

«A mindenható
király,

Isten, az

anyja Mária, a három szent

Isten összes szentéi és választottai

úgv
és

segéljenek

és oltalmazzanak; a

mint híveinket jogaik-

szokásaikban

megtartjuk és megtartatjuk, lázadók és hatalmaskodók ellen

megvédjük

;

a

mennyiben pedig

az

ország érdeke a régi

iogok módosítását követelné, ezt csakis az
hozzájárulásukkal fogjuk megtenni I»*

tudtukkal és

Ez február

lo-ikén történt.

Hét nappal utóbb Mátyás
Némelújvárt.

ellenségei tartották

meg összejövetelöket

A ré-

giekhez, Garai, Újlaki és Báníihoz, újak

is

csatlakoztak: köz-

tök a Kanizsai-testvérek, kiknek egyike két év eltt Mátyás

fogságában osztozott.

De

összesen csak húszan voltak.
és

Csekély számuk daczára,
tát
*

habár

a

jogosultság látszaés

is

nélkülözték,
két

hogy
1459

a

nemzet nevében szóljanak
kelt

A

eskü

szövege

február lo-én

okiratba

foglaltatott.

Vestigia.

352—4

^

^

»

MÁTYÁS KIRÁLY.
intézkedjenek,
nyilvánították.

IO3

Frigyes

császárt
azzal

Magyarország

királyának
az

A

mit

indokoltak,

hogy
is

ország

((László királv halála

óta
;

koronás uralkodó nélkül, minthatalmas ko-

egy fejetlenül maradt
juthatna
!»'

ha tehát továbbra

ronás király nélkül hagyatik,

még nagyobb veszedelembe
Párt-

Frigyes ekkor fölvette a magvar király czímét.
híveinek fenhéjázó nyilatkozataiban bízva,

nem

hadjáratra,

hanem
illik,

a

koronázási ünnepélyekre tett készületekei.
is

St

((Mátyás vajdát*)

meghívta, hogy ömint hú alattvalóhoz
ellen-

mielbb
az

hódolatát mutassa be neki».^ Mátyás

ben
mint

ország

rendéihez intézett leveleiben
((a

bitorlót,

hanem egyszersmind
;

ellenségét tüntette föl

kijelentvén,

t nemcsak magyar faj és nyelv hogv wa magyar név»
Ezért
szent

oltalmára

személyesen

fog táborba szállani.

György napjára

közfelkelést rendelt.

De
vitéz
alatt,

ezt

nem

várta

be.

Királyi

dandárát, atyja

egyik

hadnagyának. Nagy Simon macsói bánnak vezérlete
az osztrák határszélek felé indította.'^
april 7-ikén

Ez

Körmendnél

találkozott a császár és a

pártos urak hadaival. Megütközvén, vereséget szenvedett.

Szégyenében

és

elkeseredésében maga azon kérelmet

intézte Mátyáshoz,

hogy büntetésül

tizedeltesse

meg

gyá-

ván megfutamodott katonáit.

A

király,

bár mélyen lesúj:

totta a rósz hír, azt az üzenetét

küldé vissza a táborba

((Gyzelemmel tegyék jóvá a hibát!)) És néhány nap múlva, egy második ütközetben. Nagy Simon dandára fényes gyzelmet aratott.

17-én kelt oklevél KovACHicH-nál. 348—53. UUessis a milánói követnek 1459 martius 6- és i6-án Németuj helybl tései Milánóban.
1

Az 1459 február

2

írt

jelen-

3

4
5

Thomasi 1459 martius 14-ki jelentése. Diplom. Emi. Thomasi ápril i-én kelt jelentése. BoNFiN elbeszélése. Thomasi ápril ii-iki jelentése.
intézett irata.

i.

43.

A

királynak

april

14-én

Sárosmegyéhez

Katona,

xiv. 227.

I04

KRAKNOI VILMOS

Ugyanekkor
tett

a

császár

pártja

súlvos veszteséget szensie-

vedett vezérének, Garai Lászlónak, halálával. Özvegye

hséget fogadni Mátvásnak.
is,

A

Kanizsaiak, majd
;

maga

Újlaki Miklós

követték

példáját

a mit

megkönnyített

nekik a bölcs nagylelkség, melvet Mátvás a hozzá vissza-

térk irányában tanúsított.* Az események ilyetén kedvez
II.

alakulását megkoronázta

Pilis

magaviselete, melv a császárra a csalódások hosz-

szú sorozatát hozta meg.

Ugyanis a pápa,

alig

hogv székét

elfoglalá,

ünnepélyes
terveit

módon köztudomásra
magáévá
teszi
;

hozta,

hogy eldjének nagy
létesít az

az

összes keresztény uralkodók

közremellen.

ködésével támadó hadjáratot

ozmánok

Es

Mantuába,
hívta

saját

elnöklete

alatt

tartandó

congressusra,

meg

a fejedelmeket.

Természetszeren,
általa jól ismert

els sorban
és

a

magyar nemzetnek
királya

vitézségéhez

ifjú

lelkesedésé-

hez csatolta reménységeit.
vajal bíbornok,
által

A
a

mint tehát régi barátja, Carértesült,

jelentéseibl

hogy

a pártos urak

támasztott

mozgalmak
mérlegbe

törökök elleni actiótól Má-

tvás figyelmét elvonják, kész volt javára az egyház tekin-

télvének súlyát a

vetni.

Követét fölhatalmazta,
«akár
alattvalói,

hogv

a

magyar

király

ellenségeit

akár

idegenek legyenek, és bármilyen

magas méltóságot visel-

jenek », Isten haragjával fenyegetve, az egyház büntetéseivel sújtva, tartsa vissza

bnös

merényletüktl.**
a

Ezen
a

utasítást

késbb, nehogy
a

császárt elkeseredése
indítsa,

mantuai congressus
;

meghiúsítására

visszavonta

ugyan

de

meghagvta

legátusnak, hogy a császár és a
igyekezeteit.

magyar
akaratát
Az

királv kibékítésére irányozza

Es

jó-

állandóan

megrizte Mátyásnak.
királyi

Szentelt zászlót

*

1459 april

19-,
II.

24- és július 30-án kelt

amnistia-íratok.

TELEKi-nél

X.

616. KAPRiNAi-nál
*•

Gróf Károlyi-Oklevéltár. iii. 326. Az 1459 február 24-én kelt pápai írat THEiNER-nél 11

318.

MATVAS KIHAL V.

lOC

szomorú állapotban talált pápai kincstárból nem menthetvén, magas kamatra 20.000 aranyat vett kölcsön, hogy Magyarországba küldhesse.* Rokonszenvét és tiszteletét Mátyás egyénisége iránt
küldött néki.
azzal
is

A

hirdette,

hogy egyik

fiatal

unokaöccsét a katonai

magyar királyi udvarhoz küldötte, és leveleiben arra intette, hogy híven kövesse korra úgymond Habár Mátyás rendelkezéseit.
pályára kiképeztetni óhajtván,
a
«

nézve a királyi felség kevéssel halad
talása

meg

téged, tapaszkijelölhesse

már

is

képesé

teszi arra,

hogy bölcsen

néked az

utat,

melyen

haladnod kell. »**
fo-

Ilyenek lévén a pápa nézetei és érzelmei, Carvajal
kozott lelkesedéssel szentelte

egész

erejét

Mátyás trónja
tartott igényei-

megszilárdításának. April végén ÍI459) Németújhelybe utazott,

hogy a

császárt

a

magyar koronára

nek

elejtésére késztesse.

Az els
«

audentia alkalmával így szólott hozzá
Felséged,

:

Gondolja meg

hogy

a

törökök,

ha

nem

állanának ellen a magyarok,
elpusztítottak volna.
sal

már sok keresztény országot
viszály

Es

a

mostani

végs

romlás-

fenyegeti

a

kereszténységet.

Ezért ismerni óhajtanám
késztetik,

az okokat,

melyek Felségedet arra

hogy

a

ma-

gyar király ellen háborút viseljen.

Ha

azok jogosak, kész

vagyok

arra,

hogy akár keresztes hadakkal hódítom meg

Magyarországot Felséged részére."

A

császár

idt

kért

a

válasz

megfontolására.

Másnap
királylyá,

azután eladta okait. Ezeket a következképen formulázta:

Mátyás nem törvényes módon választatott meg hanem nagybátyja erszakkal vitte át a választást

;

továbbá

si

szokás szerint azt

illeti

meg
;

a

magyar

trón, a kinek

birtokában van a szent korona
*

e mellett

trhetetlen azon

A

Carvajalhoz
NAi-nál
11.

pápának 1459 és 1460 években írt nagyszámú levele Kapri276

** II. Pius

kelt

pápának 1461 ápril ig-én (még kiadatlan) levele a vatikáni le-

— 396.
Életr. 1889

véltárban.

Magyar Tört.

90.

I4

:

lOÖ

KRAKKÓI VILMOS

Mátyás a pártján lev uraknak envégre attól tart, hogy Magvarországot más valaki ged foglalja el, mibl a kereszténységre nagy kár háramolnék. A bíbornok erre így válaszolt
szabadosság, melyet
;

«A

szeretet és tisztelet, melyet Felséged iránt táplálok,

kötelességemmé

Mátyás király
megtartásával,

hogy szintén adjam el nézetemet. törvényesen, minden szükséges formaság
teszi,

számtalan

urak
a

jelenlétében,

választatott

meg

;

mirl tanúságot

tehet

velenczei

köztársaságnak

jelenlev ügyviselje. Szabad akaratból, nem erszaknak engedve, emelte t trónjára a nemzet. Ámbár némely
urak panaszokat emelnek ellene,
a tróntól: Felségednek
és

megakarnák
igaz-e

fosztani

nem

kellett volna rajok hallgatni;
járni,

ill lett volna

elbb
a ki a

utána

vájjon

minden, a

mivel vádolják? Azt sem állíthatja Felséged, hogy az a jo-

gos uralkodó,

koronát

bírja.

Felséged bizonyára

nem

engedné meg, hogy ha valaki

a császári

koronát magához

ragadná, azért császárnak tartassék. Attól pedig,

hogy más valaki ejtse hatalmába Magyarországot, Felségednek nem kell félnie. Ezek után kérem Felségedet, ne bántsa ezt a
királyt,
kit

ö

szentsége
is

a

pápa,

ha a szükség

kívánná,
;

fegyver hatalmával

kénytelen volna megvédeni

mert

elmozdítása a kereszténységre hátrányos következményeket

vonna maga után».

«Nem

hiszszük

jegyzé

meg

a

császár

hogy

a

római egvház ellenünk olyat tenne,

a mit soha senki irá-

nvában még nem
Carvajal érvei,

cselekedett*).

kérelmei és fenyegetései hatástalanok

maradtak. Eredmény nélkül és elégületlenl távozott Németújhelyrl.* Ekkor azután Csehországba ment, hogy

Podjebrád támogatását
volt szerencsésebb.
*

biztosítsa

Mátyás

részére.

Itt

sem

Mködésérl kimerít
Emi.
i.

tudósítást találunk

egy

1459 május

23-án kelt levélben.'

(Diplom

51.)

MÁTYÁS KIRÁLY.

lO/

Ugyanis Magyarvetsége,

és

Csehország

új

uralkodóinak szö-

bár az érdekek természetes

közösségében bírta

gyökereit,
és a

nem

volt

tartós.

Attól fogva,

hogy

a

császár

magyar

király

mint vetélytársak állottak egymással

szemben, az utóbbinak barátsága Podjebrádra nézve meg-

sznt fontos lenni, mert az elbbinek ellenséges magatartása megsznt veszélyt képezni. O lett a helyzet ura. Hatalmában
állott a

két

fél

között az önzetlen békebíró szerepét játfél

szani,

vagy a két

bármelyikével drága áron megvásá-

roltatni barátságát.

És
latán
föl.

a viszonyok ezen kínálkozó

tették ki.

A

cseh király politikai
lelkiismeretlensége
fél

elnyei még nem elégílángelméje, melynek magasis,

állott

vakmer
lángját,

tervet

karolt

Mindkét

iránt föntartva a baráti viszony külszínét,

szítani

akarta

az

egyenetlenség

hogy mikor

ez

fölemésztette erejöket,
ki

hatalomsóvár

kezét.

mindkettnek koronája után nyújtsa Zsigmond császár állása után váés

gyott.

Nagy

Károly, szent István
is,

Venczel trónját
a

kívi-

vánta elfoglalni

és kezeibe ragadni
;

keresztény

lág sorsának intézését

azon utógondolattal, hogy a közép-

kor állami rendjének alapjait felforgatva, különösen a pápai
széket politikai súlyától megfosztva,
zetni az emberiség
új

mederbe

fogja ve-

fejldésének folyamát.*

Az

1459-ik év tavaszán indította

meg merész

politikáját.

A

császárnak felajánlotta
;

segítségét

Magyarország

meg-

magyar királynak közbenjárását a császárral való kibékítésére. Brünni udvarában egyidöben fogadta Frigyes látogatását és Mátyás követeit. Míg amazzal szoros szövetségre lép és kötelezettséget vállal, hogy t akár békés úton, akár fegyverrel, Magyarország birtokához segíti a magyar király részére fegyverszünetet eszközöl ki.
hódítására
a
;

*

zás eredményeibl, melyeket mesteri tollal feldolgozott

Podjebrád jellemének ezen képe élesen kidomborodik az újabb történetnyomoBachmann Adolf Deutsche
:

Reichsgeschichte im Zeitalter Friedrich

III.

und Max.

I.

Lipcse. 1884.

14*

;

io8

FRAKNOI VILMOS
ígérettel

És míg Mátyás követeit azon
a fegyverszünet letelte

bocsátja

el,

hogy
;

eltt állandó békét hoz létre

a

/^9
1^

császárral megállapodásra jut,

hogv a fegyverszünet

letelte

után közös ervel támadnak Magvarországra.'

IV.

LYEN köriménvek között
fenyegette Mátvást
;

a

legnag^vobb

veszélvlvel

nagybátyjának a világosvári tog-

ságból kiszabadulása, a mit szakácsa odaadó hségé-

nek
a

és

ügyességének köszönhetett.- Szilágyi Mihály,
eltte a börtön
ajtaja

mint

megnyílt,

boszúert

epedve, fegyvereseket gyjtött, és maga körébe cso^ portosította

Mátvás

ellenségeit.
és

De

a polgárháború

^p^" kitörését
1^
^

megakadályozta

Carvajal

Szécsi
volt

bíbornokok
kormányzót.

közbenjárása.

A

két

fpap

fölkereste a

És kérelmeikkel, rábeszélésökkel az ép olv szenvedélyes mint gyenge jellem férfiút rábírták, hogy feledje a múltat és engeszteldjék ki a királyival, a kitl viszont kell formában fogalmazott menedék-levelet eszközöltek ki. Szilágyi, a két fpap kíséretében, Budára jött. A fváros közelébe érve, az özvegy Hunvadi Jánosné, a kalocsai

érsek és az országbíró

által

fogadtatott.

Ünnepélye-

sen vezettetett a fvárosba.

A
hozni.

figyelem mindezen nyilatkozatai daczára, csak nvolcz

napig tartó értekezletek után sikerült az egyezséget létre-

A

király
és

visszaadta
birtokait,

nagybátyjának
az

a

beszterczei

grófságot
egyúttal

összes

egv Lippa kivételével

ígéretet

tett

néki,

hogy mihelyt visszafoglalniuk
semben emelt kifogásom a tüzetesebb" tanulmányozás után nem bizonyult jogosúltnak

1

2

Palackv Geschichte. ív. 105. BoNFiN elbeszélése. Ezen részlet
:

hi-

telessége ellen

Carvajalról

írt

értekezé-

^

M AT VAS KIRALV.
sikerül

IO9

Szerbországot, mely
fiának,

Osztója

Tamás bosnyák

király

István

fejedelemnek

tében

nem

rég a

htlensége következtörökök hatalmába került, a szerb
sorsával
Szilágyit, ki

fejedelemséget rá fogja ruházni.'

Ezen

kilátás teljesen kibékítette
fejtett ki a

nagy buzgóságot

sereg gyjtésében, és

nem sznt

meg
nem
rá.'

a hadi

munkálatok megindítását sürgetni

a királynál.

És mivel Mátyás,

a politikai helyzet bizonytalansága miatt,

fordította egész figyelmét kelet felé, újból megneheztelt

Majd magára hagyatva, sem habozott megkezdeni

a

háborút Szerbország visszafoglalására.
közeléig hatolt,
itt

De

a

mint Szendr

túlnvomó

er

által

körülvétetvén, vitéz

küzdelem

után, fogságba esett. Konstantinápolyba vitetett

és ott a szultán

parancsára lefejeztetett.

Ekként végzete
nélkül fejezve

nem
be,

tagadta

meg tle azon

kedvezést, hogy viszontagság-

teljes életét szerencsétlenül,

de

nem dicsség

uralkodójának és nemzetének fájdalmas részvéte lengje

körül a Márvánvtenger partjain nyugvó porait.

Mátyás
son,

királyt abban,

hogy nagybátyja

és a

pápa sür-

getéseinek engedve, a törökök ellen nagy hadjáratot indít-

több ok akadályozta.

A
a

császárral, állandó

béke

léte-

sítése végett, ismételten

megújult tárgyalások

nem
is,

vezet-

tek

eredményre.
;

Miként

pápa közbenjárása sikertelen

úgy meghiúsult a király azon kísérlete a Nürnbergben 1460 február) egybegyúlt német mek által gyakoroltasson rá nyomást. + És míg így
1

maradt

hogy

fejedel-

a

küls

1

Thomasi 1459

septerriber 13-ki jeleni.

3

Boxfin

részletesen elbeszéli Szilágyi

tése.

(Diplom. Emlékek,
írt

64.)

És a

pesti

utolsó csatáját és elfogatását. Kivégeztetését 1461 február

jegyznek 1460 február
rosához
levele.

lo-én Bártfa vá-

5-én jelenti Velencze
1.

Kaprinai ii. 391. 2 Hihetleg ez volt oka azon újabb összeütközésnek, melyrl, valamint az azt követ kibékülésrl Bonfin szól, kinek elbeszélését megersíti a pesti jegyznek 1460 april 13-án Bártfa városához Diplomatarium intézett levele. Wagner
:

portai követe. (Diplom. Emi.
lítést

67.)

Em-

Mátyás király, 1462 april 28-án a mantuai rgrófhoz írt levelében,
tesz arról

(Mantuai állami
4

levéltár,)

Mátyás

ide egy fiatal humanistát,

Georgius Polycarpust a váradi püspök
titkárát,

küldötte követül.
tartott

A

birodalmi
a-

Sarosiense. 120.

gylésen

beszéde

fönnmaradt

MATVAS KIRÁLY.
veszélv
zett

III

nem sznt meg

fenyegetni

:

a császárral

szövetke-

Giskra biztatására, a Magyarország fels részeiben meg-

fészkelt cseh kapitányok folytonosan háborgatták az ország

nyugalmát. Mindenekeltt a bels biztonságot kellett viszszaállítani.

Mátyás (14601 május végén Egerben tanácskozmányt tartott a leginkább érdekelt felsmagyarországi megyék
és

városok követeivel,

kik

a

hadi

mveletek

költségére

adót szavaztak meg.*

és

Ekkor azután egyidejleg több sereg indult Borsodba Gömörbe, Abaújba, Sárosba és a Szepességbe, hogy a

rablóvárakat megvívják.

Rozgonyi Sebestyén erdélyi vajda és Pálóczi László, országbíró vezérlete alatt, a Mátra alján Pata várát vette ostrom alá. De a cseh rség vitéz ellenállást
egyik,
fejtett ki és

Az

több rohamot vert

vissza.

Ekkor

(június vé-

gén) Mátyás személyesen megjelent a táborban.
léte új

Az

jelen-

lelkesedést öntött az ostromló katonák lelkébe, és
erélylyel
folyt a

fokozott

vívás

munkája.

Az rség

vég-

tére lemondott a sikeres ellenállás

reményérl, alkudozá-

sokba bocsátkozott,

és

megnyitotta a vár kapuit Mátyás

eltt, kinek ez volt harczi téren, személyes vezérlete alatt

kiküzdött els sikere, melyet csakhamar több más borsod-és

gömörmegyei ersség megvívása követett.**
210.

M. Nemzeti Múzeum
codexében.
*

számú

latin

199),

a kútforrások

dátumának

helyte-

len megállapításából
alapszik.
**

származó té%'edésen

Mátyás 1460 május 17-én hívja meg
ki-

Bártfa városát Egerbe. K.aprin.\i n. 152.

Az adó-megajánlás kitnik Mátyás

rálynak 1460 october 7-én Szikszón Rozgonyi Sebestyén javára kiállított adodContrimányieveiének szövegébl. (. bucio illa pecuniaria, que nobis in subsidium contra dictos Bohemos in his partibus Regni nostri instituta fuerat ...» Az országos levéltárban.) A mit Teleki az egri gylésen a pápai legá.

Ezen hadjáratról Bonfin több részföl, melyek között azonban több olyan is fordul el, mely a valóságnak meg nem felel. Teleki is téved,
letet

jegyez

.

mikor 1459-re
168.)

teszi

ezen hadjáratot,
az

(iii.

Az országos
tanúsága
i-,

levéltárban rzött okszerint

íratok

országbíró
keltez

június 15- és 29-én Pata alatt táborozott.

A

király július
«

7- és 8-án

ok-

leveleket
talicis

tussal

folytatott

tárgyalásokról

ír

(iii.,

descensu exercituali sub forPafha» július 15-, 28-, augustus
in
;

112

FRAKNOI VILMOS

October közepén Kassára ment, és november végéig" idzött ott, hogy a sárosmegyei és szepességi hadmveleteket,

melyeket

Zápolvai

Imre

kincstárnok

nagv áldozatkészséggel
Itt

intézett,

siettesse,*

Kassán kereste
cseh
király

föl

ót

Podjebrád követe.

A
^\

ugvanis tovább

zte

két-

szín

játékát.

Míg october

elején Lajos bajor
és a

fejedelemmel szerzdést kötött a császár
;

magyar király ellen most, alig egy hónappal késbb. Mátyásnak tett ajánlatot, hogv a meglazult viszonyt szorosabbra

fzzék.

A

magyar

király éles

szeme bizonyára ke;

ármányok fátyolán de azon reménységgel kecsegtette magát, hogy ha majd
resztül látott az

házassága Katalin herczegkisasszonynyal tényleg létrejött, ipja le fog

mondani ellenséges

ter-

veirl.
jutott

Ezért a cseh követtel megállapodásra
az iránt,

hogy személyes találkozásban fogják ügyeiket rendezni, és ezen alkalommal
a

menyegzt

is

megünnepelik.**

Mátyás ez év 1460 utolsó napjaiban Trencsinbe ment, az ország több fpapja és fura
által
33.

kisérve.

De

kevéssel
esett,
;

megérkezése után

KASSAI

MÉCSTARTÓ MÁTYÁS
KORÁBÓL.

súlyos

betegségbe
fenyegette

szélylyel

mely életét is veúgy, hogy a menveg-

zre

és a cseh királylyal való találkozásra gon-

dolnia

sem lehetett. Ennek következtében,
15-,

a

váradi püspök vezetése alatt

Diósgyrött : augustus september i-, 4-, 8-, 14-, 21 -én «sub fortalicio Serke*. October 7-én Szikszón, november 19-én Kassán kelt adományleveleiben elbeszéli ezen hadjárat egyes részleteit és magasztalásokkal halmozza el Rozgonyi Sebestyén szol 2-,

6-,

i6-án
;

Mátyás
keltezi

october

i6-tól

november

26-án Velezden

Kassáról okiratait. Idközben Eperjest is meglátogatta (october 31 ).
27-ig

November
(Országos
•*

27-én

kelt

tanúsítja elismerését Zápolyai
levéltár.)
:

adománylevelében Imre iránt
ív.

Palacky

Geschichte.

B.

161.

gálatait.

És Fontes

xx. 234.

A KASSAI DOM.
Cserna Károly eredeti
felvétele után.

MATYAS KIRÁLY.

113

Magyar Tört,

Eletr. 1S89

— 9c.

»s

;

114

FRAKNOI VILMOS

a cseh királyhoz küldött követség a
házassági

Olmüczben

kötötte

meg

melyben megállapíttatott, hogy a els napján veszi át jegvesét, de annak iíj kora miatt az egybekelés csak két év múlva történik meg
szerzdést,
király május

továbbá, a királyné udvartartása költségeire hétezer forint
évdíjt

húz a kincstárból,

és

mindazon uradalmakat megcseh

kapja, melyeket

Zsigmond
(1461)

király neje, Ciliéi Borbála, bírt.*
a

Május havában
és elvezette

kísért király-kisasszonyt

furak által Trencsinig elkel magyar követség fogadta,

Budavárába, hol az egyház színe eltt halaa

dék nélkül megtartatott nok-prímás áldotta meg
nyes
László
udvartartás

menyegz.

Szécsi

Dénes
élén

bíbor-

a frigvet.

A

királyné

részére fé-

rendeztetett
és

be,

melynek

Buzlai

fudvarmester

Gersei

Peth

Miklós flovász-

mester állottak.**
után, Mátyás magát Podjebrád támogatása vagy legalább jóakaratú semlegessége fell arra határozta el magát, hogy a Frigyes császárral fenforgó bonyodalmak cso-

E

közben, a trencsini egyesség létrejötte

biztosítva érezvén

:

móját a kard élével vágja ketté.

Erre

kedvez alkalom

kínálkozott.
élt

A

császár

ugyanis

régtl
trák
vélte
letlen

fogva

ellenségeskedésben

ifjabb

testvérével,

Albrecht fherczeggel, Fels-Ausztria urával, ki az oszörökös

tartományok fölosztásában megkárosítottnak
bátvjának politikájával
a
is

magát, és császári
volt.

elégüa

Mikor tehát

császárnak

saját

alattvalói,

súlvos adóterhek, a

rósz érczpénz forgalomba hozása, vabeállott

lamint az erélynélküli kormányzat következtében

zavarok miatt, forrongani kezdettek, Albrecht elhatározá,

hogy bátyját fegyver hatalmával kényszeríti

a visszalépésre.
Miklóst, a királyné

**
ír.

A szerzdés TELEKi-nél. xi. 4. A menyegzi ünnepélyekrl BoNFiN
Reginalis) mint biztost Erdélybe

september 27-én
vezi
ki.

Peth

fölovászmesterét, vasmegyei fispánná ne-

Mátyás 1462 nyarán Buzlait (Magister
Pars
i.

Az errl

kiállított

oklevélben
Katalint.

je-

.

Curiae

gyesének (sponsa) nevezi
országos levéltárban.)

(Az

küldi. (Epistola;

E. xxxviii.) 1461

MATYAS KIRÁLY.

-II5

És

(az

1461-ik év martius havában) követeket küldött

Bu-

dára, szövetségi ajánlattal, melyet Mátyás készséggel foga-

Majd május havában személyesen Budára jött, hol a menyegzi ünnepélyeken jelen volt. Ekkor megállapodtak abban, hogy egyidejleg fognak a császárra támadni. Mátyás azonnal készületeket tett, hogy tekintélyes sereget küldhessen. De mikor az már készen állott, hogy
dott
el.
'

rábírták,

határait átlépje, Carvajal bíbornok esdeklései hogy visszahívja hadait, és beleegyezését adja békeértekezlethez, mely Gyrött június 4-én volt meg-

Ausztria

tartandó.^

értekezlet eredménytelen maradMátyás megfelelt szerzdéses kötelezettségének 4000 lovasból és 1200 gyalogból álló hadat küldött Albrecht fherczeg segítségére. A vezérletet az ország legelkelbb
ván,
;

Mindazonáltal ezen

furaira, élükön

Ország Mihály nádorra,
ment,

bízta. ^

O maga

ugyanakkor
ellen a

hogy a cseh rablók múlt évben megkezdett hadi munkálatok folytatását
intézze.*^

Hevesmegyébe

közel a színhelyhez
Itt

türelmetlenül várta a tudósításokat az ausztriai had-

járat

kimenetelérl.

E

helyett

september

közepe táján

azon

meglep

jelentést kapta,

hogy

a hadjáratnak,

mieltt

voltaképen megkezddött volna, fegyverszünet véget vetett.

Ugyanis Frigyes császárnak sikerit válságos helyzetében
1

Podjebrád György közbenjárását kieszközölni.
1461 ápril 4- és lo-én

Ez
ezt

Az

tezett szövetség-leveleket

kiadta

Budán kelChmel.

is

Carvajal kérésére

vonta vissza,

maga Mátyás hangsúlyozza
hoz
vini
3

a bibornok-

Regesten Friedrich III. Albrecht herczeg budai látogatásáról fontos réczleteket tar-

írt
ii.

levelében. Epistolae Mathiae Corii6.

talmaz Gvidonobus Antalnak 1461 július 7-én Velenczéböl, Milánóba küldött jelentése.
2

A

vezérek neveit fölsorolja az alább
1461 september 7-ki okirat,

idézend
4

A

milánói levéltárban.
1461
írt
.

Július

4-én

Hatvanban, július

20-,

Mátyás fherczeghez
•victi

május 28-án Albrecht levelében kiemeli, hogy
.

precibus
el

.

Cardinalis S. Angeli*

határozta
hívja.

fogadására.

magát a békeértekezlet elArra a fherczeget is megii.

augustus 9-, 11-, 15-, 29-én Disógyörött, september 6-án Egerben, 14-kén Gyöngyösön, 22-kén Pásztón, 27- és 29-én Szécsényben, october
27-én

Szikszón,

22-én tin descensu exercituali sub fortalicis

(Kaprinai

494.)

Hogy

hadait

Lythwai

keltezi okleveleit.

15*

Il6

FRAKNÓI VILMOS

pedig fenyeget föllépésével kényszerítette

Albrecht

fö-

herczeget, hogy bátyjával fegyverszünetet kössön, melynek hatályát önhatalmúlag a vele szövetségben álló ma-

gyar királyra

is

kiterjesztette.'

Mátyás mélyen sértve érezte magát tekintélyében és érdekeiben, a fherczeg igazolhatatlan eljárása által mi;

után sem néki, sem a segélyhad vezéreinek béketárgyalá-

sokra felhatalmazást

nem

adott.

Mikor

e fölött,

Podjebrádazon

hoz

írt

levelében,

neheztelését

kifejezte,
atvját,

egvúttal

felfogását nyilvánítá,

hogy miként
is

Hunvadi Jánost,
jár
el.-

ismételten kijátszotta a császár, békés hajlamok színlelésével,

most

vele

szemben
vett.

hasonló

módon

De

elégletlensége az események folyamatával,
irányt

csak-

hamar más

Arról

gyzdött meg, hogv nem
a cseh király perfid poli-

Frigyes játszotta ki t,

hanem

tikájának egyik lánczszemét
sítése
;

képezi

a

fegyverszünet létemás, mint meg-

mert annak
a

czélja

nem

lehetett

melynek elreláthatólag bekövetkezend szerencsés kimenetele a magvar király hatalmi
akadályozni
háborút,
állásának megszilárdulását vonta volna

maga

után.

Egyidben
ségeivel
fiának,
:

értesüléseket

nyert a fell,
áll

brád titkos összeköttetésben
az

a

hogy PodjeHunyadi-ház régi ellenBánfiakkal, kik az
föl a

Újlakiak,

Marótiak

és

Viktorin berezegnek, ajánlották

magvar ko-

ronát.^

Mátyás, amint

fölismerte a veszély természetét, tisztá-

ban volt magával az elhárítására alkalmazandó eszközök
iránt.

Arra határozta

el

magát, hogy minden áron kibékül


és

a császárral, kinek részérl most,
I

mikor közös ellenség

Bachmann

io8

— III.

Ugyanakkor

chal, a császár híveivel. (Az oklevél eredetije az országos levéltárban.)
2

september 7-én) Albrecht fherczeg szintén önhatalmúlag fegyverszünetet kötött Mátyás nevében a szentgyörgyi grófokkal és a monyorókeréki Elderbach(1461

Mátyás

1461

september 14-én
xi. 20.

kelt

levele
3

TELEKi-nél

Az

1462-ik évi nuntiusi emlékírat.

MÁTYÁS KIRÁLY.
vetélytárs állott elttök, szinte jóakaratot várhatott
;

II7

annál

inkább, mert Frigyes, miután

magyarországi hívei Podje-

brád

felé fordultak,

úgy sem remélhette többé, hogy Máis

tyást a tróntól megfoszthatja.*

így a cseh

királyt

eléri

a

kétszínség büntetése.
sztte,

A

két

uralkodót,
utalja.

kik

ellen

ármányait

szövetkefejére

zésre
tenni,

Es
el.

,

ki

idegen

koronákat

vágyott

csakhamar azon veszedelemnek
veszti

lesz kitéve,

hogy

a

magáét

.Azonban Mátyás nehezen tudta magát elszánni arra, hogy politikáját új mederbe vezesse tartózkodott azon népszertlen lépéstl, hogy békeajánlatokkal , a sértett
;

fél,

a törvényes uralkodó, forduljon a

magvar

királyi

czí-

met

bitorló császárhoz.

Szerencsés körülmény jött közbe, mely a nehéz hely-

zetbl a szabadulásra utat nyitott. Ezen (1461) év nyarán a török császár által Ázsiában kivívott nagy diadalok a velenczei senátus körében azon aggodalmat támasztották, hogy most majd a köztársaság
.

levantei

birtokainak

meghódítására
volt,

kerül

a

sor.

Ennek
királyt
;

következtében a signoria azon
a régóta tervezett

hogy Mátyás

egyidejleg a pápához
bírja rá a

támadó hadjárat megindítására késztesse is azon kérelemmel fordult, hogy császárt, hagyna föl Magyarország elfoglalására

czélzó terveivel.**
11.

Pius kész volt újabb kísérletet tenni ez irányban.

Miután Carvajal bíbornokot (1461 nyarán) Rómába visszahívta volt, hogy államférfiúi bölcseségét és gazdag tapasztalatait saját

udvaránál értékesítse

;

crétai érseket küldötte követül
*

Német-, Cseh-

most Landus Jeromos és Magyar-

Az

sült,

1462-ik évi nuntiusi emlékírat világosan írja, hogy a császár, a mint értehogy Podjebrád fiának magyar királylyá választása terveztetik, kibékült Má-

tyással. KovACHicH 11. 28. ** Erre vonatkozó diplomatiai

;ratok egész

sorozata van kiadva

a

Diplomatia

Emlékek

i.

kötetében,

i.

92

— 120.

2

I

1

8

J-RAKNÓI VILMOS

országba,
hasson.

hogy

az

ellenségesked
megielent

uralkodók kibékítésére
gráczi
a

Mialatt ez martius havában a császár
tartózkodott,'
ott

udki,

varánál

Vitéz

János,

mivel
tani,

Mátvás mindvégig fönn akarta annak

látszatát tar-

hogy nem ö

teszi a

kezdeményez

lépést,

úgy tünczélja.

tette föl jövetelét,

mintha csak magán-látogatás volna
fogás

Ezen diplomatiai fpapot attól, hogv,
császárral;

nem

tartotta

vissza

a

magyar

a szent-szék legátusának közbenjárása

mellett, azonnal érdemleges tárgvalásokba bocsátkozzék a

st

1

14621 april 3-án formaszerú békeszerzdést

kötött vele.

Ennek

föltételei szerint: Fridrik visszaadja a szent ko;

ronát és Soprony városát

Mátyást fiának fogadja, és minellen, hatha-

den vállalatában, különösen pedig a törökök
forint váltságdíjat fizet, és

tósan támogatni fogja. Viszont Mátyás a koronáért 80,000

megnyugszik abban, hogy ha
megtartja a
többi

fiörökös nélkül találna elhalni, a
szálljon, ki élethossziglan

magyar trón magyar

a császárra

király czíbir-

mét,

és

Soprony

kivételével

magyarországi

tokait."

A
az

pápai legátus Gráczból Magyarországba ment, hogy

egyezség jóváhagyásának kieszközlése

érdekében

m-

ködjék. April vége felé érkezett Budára.^

Néhány nappal elbb távozott Mátyás fvárosából és Váczra ment, hol az ország fpapjaival és világi uraival
tanácskozásokat folytatott. Ezeknek egyik tárgyát a Giskrával
ki

kötend egyezség

képezte.

A

cseh kapitány ugyanis,

egy

id

óta a császár zsoldjában állott, most,
ajánlotta föl

hogy ura
is

a

magyar királyhoz közeledett, néki
1

szol-

Palacky. Geschiche.

ív.

B. 201

Ezen egyezség — melyet ekkorig a magyar történetírók teljesen ignoráltak, a pápa által 1463 május 5-én megersíttetett. A megersít bullát kiadta Theiner.
2
II.

375-8.
3

Ápril 27-én
92.

már Budáról

ír

levelet Boroszlóba. Scriptores

Kerum

Silesicarum-

VIII

Ifií^í'-

AZ I462-IKI BÉKEKÖTÉS EMLÉKSERLEGE.

A Németújhely

városa kincstárában rzött serlegrl rajzolta Dörre T.)

íí/RMf otmn^Jct cnu>p&t

ÉjOreflMíf t>|ÍÍT»pf

4^8cfi*íiv a»i

»« mi

^<*"*

Tj/*^

np^ pptapHttilm

rtí»<j(,ií

ct ^»t»trio/ntM

^rc Wc'í

nwtí

citíeinnt fiétÁruft tinnittti '^ifotttuti cOttfrHfH"**!***'
IC

É< vwvxwtv -r^, 'tfMM«en\»

fid MIT" 7?OK» eí

'»"'«<*

pft "t^'íp

>»**

^*P**M-^

-

y

Y

/;

Isf

"

/

ofprt^^nnU

e<^>tn)c*i/lj VlrtJ.iHrtifvvfití

cVuvm

íM/vttfí ontJit*^ (ryf\Ujll\ ettxfu^

(4^'^^^(>Mtii4íi6

^ tuÁi Hiíj-uj'ít

VMXMtiím

ín>/^,fl'A

dnttn jytvffht* í^nvu-m MVUfvmt

T

v»ttoiní ít teítifuntw íítJtyvn} nwBuyntt''C>(\*n*M

'^^UwfQvn/ ni^ff/n

aJ>w*TÍ<

íí:ir»«i

ííinitTMru' \}ciC(initiie -át^c^vnxW 9c

l<l%\yAr

o&j^Yi

^VÍi'H/ Jwtvr»vní'MVH>'>?tp;»M

itil ^tf S

vttíU^M-Htíí ef 6»^ VtwM

V<»/jfí'

mí^^M^
C^rt**K

/^«**»i

jí í,v*^w

vifpriíU' vuUletví et CMf*, <H -«?<»n»//<«- rtí^W^/AlTti-rtW

1^

rp*''

O'T?"'""

"^IJT"

MÁTYÁS KIRÁLY

I462.

FEBRUÁR

lO-IKI

OKLEVELE.
38.

Eredeti az Orsz. levéltárban, kiállítás

MÁTYÁS KIRÁLY.
gálatait.
latát.

II9

Mátyás szívesen fogadta
kezein

a rettegett kapitány aján-

A

lev ersségek
és

visszaadásáért 40,000 forint
ígért.

váltságdíjat, fegyvereseinek ill zsoldot

Aradmegyé-

ben Sólymos várát
tosított trónjának.*

uradalmát adományozta néki. Ezzel

veszélyes ellenségtl szabadult meg, és újabb támaszt biz-

Majd sznyegre

került a császárral való kibékülés ügve.

A
kedett

király a súlyos föltételek elfogadásától
;

nem

idegen-

mert

a

korona visszaszerzése

és a császár jóaka-

ratának

megnyerése

nézve

a

legnagyobb

fontosságú

elny

volt.

Az

tekintélye és a váradi püspök ékesszólása, támojött

gatva a Váczra

pápai legátus

által,

az

egybegylt f-

rendek hozzájárulását kieszközölte.

A
rése
:

császár örökösödési
a

jogainak, bár íöltételes, elisme-

négv

esztend eltt
mikor
el

diadalra

vezetett

nemzeti

politikának föladását képezte.

Üe ama

sének

eshetsége,

huszonkét

jogok érvényesüléesztends erteljes
súlyt

uralkodó foglalta

a

trónt,

annyira bizonytalannak és

távolfekvnek tnt
tek
;

föl,

hogy arra nagy

nem

helyez-

egyébként

is,

ezen kor államféríiai a szerzdések meg-

kötésében és felbontásában
tak volt eljárni.

meglep könnyelmséggel

szok-

Mátyás idközben Budára hívta egybe az ország rendéit,

és

tanácskozásaikat

május

20-án

személyesen
és

nyi-

totta
tatott

meg. Elterjesztvén a császárral
a

Giskrával folyés

alkudozások eredményeit, ezeknek megersítését,

adó megszavazását kérte,

váltságdíjak kifizetése végett.

Csak hat napig tartottak az országgylési tárgyalások.
*

Thomasi május

12- és 27-ki jelenté-

sei.

— Az

1462 május 14-én Giskra javára

kiállított

adománylevél az országos

levél-

Még korábban, február lo-én, Esztergomban hódoltak meg a Szentgyörgyi grófok és monyorókeréki Elderbach Bertold. (Az
erre vonatkozó oklevelek
eredeti példá-

Néhány nappal elbb május 6-án szintén Váczon amnistiát ad Mátyás a hségére visszatér Erdháti Lászlónak.
tárban.

nyai szintén az országos levéltárban öríztétnek.)

120

FRAKNÓI VILMOS

A

király személye iránt lelkes hódolat, elterjesztései iránt

kivételes áldozatkészség nyilvánult. Általános volt ugyanis

azon óhajtás, hogy a koronázás véglegesen biztosítsa Mátyás állását a császár és a cseh rablók lefegyverzése pe;

dig

lehetvé tegye

a török

háború megindítását.
a

Az országgylés megnyugodott
lasztott,

békeföltételekben, a

békeszerzdés megkötése végett országos küldöttséget váés

megszavazta az adót.
a

Viszont

király

oklevélben biztosította
királyok

a

rendeket,

hogy jövre
eléjök
lépni,

adó
és a

megajánlásának
szent

kívánatával

nem

fog

idejétl fogva élvezett

szabadságaikat tiszteletben fogja tartani.

A
nezte,

köznemesség

teljes

hogy ígéretének

h

megnyugtatása végett, nem

elle-

megtartásáért a frendek ke-

zességet vállalhassanak.*

V.
I^AJus 28-án a
,

megállapodások ünnepélyes módon közöl-

tettek a pápai legátussal.

Az

ország rendéi a szónoki

%
'

fpapra bízták, ki ez idtájt kezdi a közy élet terén és Mátyás udvaránál fényes tehetségeit érvénvesíteni. Ez a váradi püspök unokaöccse, Csezmiczei Játisztet

egy

iíjú

nos volt. országba

Tizenkét éves korában nagybátyja
küldetett,

által

Olasz-

hol

egy hírneves ferrarai humanista
Itt

iskolájában nyerte kiképzését.
között,
tette,

csakhamar

kivált társai

leginkább

emlékezetének erejével, mely képessé
verseit egyszeri hallás
is

hogy egészen ismeretlen költk

után hibátlanul ismételje.

A

verselésben

meglep köny-

' Az országgylésrl érdekes részleteket tartalmaznak Thomasi május 27- és 29-ki

jelentései

A

király és a

frendek

által

május
közli

29- és 31-én

kiállított

okleveleket

206 8. Az országgylésnek a császári. hoz intézett levele: Epistolae, Mathiae Corvini. Pars i. Epistola lxix. (Teleki tévesen helyezi ezen levelet az 1463-ik
é%'re.
iii.

KuKULjEvic. Jura Regni Croatiae

314)

»

MATYAS KIRÁLY.

121

nységgel rendelkezett. Sokszor fölszólította barátait, hogy jelöljenek ki tárgyat, melyrl verseket készítsen. «Alíg beszéli egyik közhogy meghatároztuk a feladatot oly sebességgel mondotta tollúnk alá a verseket, lök hogy elbb fáradott el leírásukban a mi kezünk, mint

készítéskben az
ódáit,

elméje.
és

Szerencsével utánozta formában

hangban Hortius
Tökéle-

Ovidius

elégiáit.

Martialis
el

epigrammjait.

tes jártasságot

sajátítván

a

görög nyelvben, a hellén
Munkái, me-

irodalom több

remekmvét

latinra fordította.

lyeket Janus Pannonius név alatt hozott forgalomba, a hu-

manista körök kedvelt olvasmányát képezték. És V. Miklós

pápa azon kitntet
Iliászát fordítsa le.

fölszólítást intézte hozzá,

hogy

Homer

Miután Paduában
dalmat
bírt.

a hit- és

jogtudományi tanulmányojött,

kat befejezte (1458), Nagyváradra

hol kanonoki java-

A
hamar

huszonkét éves

ifjú,

ti borostyánnal övezve,
világnézet elnyeivel,
el

a

mikor a külföldrl hozott költudományos mveltség és derit

a

királyi udvarnál megjelent, csak-

bvölni Mátyást, ki alig két esztend múlés a maga tával, a pécsi püspökséget adományozta néki környezetébe vonzotta, hogy társalgásában és mveiben
tudta
;

gyönyörködhessék, tanácsát és

tollát

igénybe vehesse.*
alatt

O
mazta

volt

most

is

a

budai országgylés tartama
pápához,

a

rendek tolmácsa
a

a

pápai követ színe eltt.** És
a
kit

fogal-

király leveleit

a

bosnyákországi

ügyek iránt kellett felvilágosítani. Ugyanis Tamás bosnyák király elhalálozván (1461 július 10.) fia, István, követte t, ki Mátyás nagylelkségét^
*

Mátyás
I.

1464.

évi

okiratában mondja róla,
studuit,

splendorum addere semper
stolae 199.

hogy ö «curiae nostrse decus et studetque opportune nobis obsequendo». Epii.

beszéd ki van adva Epistolse a napot is, a melyen tartatott.
Magyar Tört.
Életr.

**

A

13.

Thomasi jelentésébl meghatározhatjuk
16

1889—90.

122

FRAKNOI VILMOS

melylyel a szerb fejedelemséget ráruházta volt, htlenséggel
viszonozta.

A

király boszújától félvén,

a

szent-szék párt-

fogásáért folyamodott.

Azon

ígérettel,

a kath. egyházba tér, a pápát rábírta,

hogy egész népével hogy legátust kül-

dött hozzá, ki

t

megkoronázta.

II.

Pius egyúttal fölhívta

Mátyást, fogadja a fejedelmet kegyelmébe, nehogy a törö-

kök karjaiba vesse magát.
«

Eldeink

példáját

követvén,

ígv

hangzik a pécsi

püspök ékes tollából folyt királvi válasz mindig nagy súlyt helyeztünk és fogunk helvezni Szentséged intelmeire és tanácsaira, melvek egyaránt bírják a bölcs elrelátás és
a tekintély tulajdonságait, a

legjobb szándék gyökereibl

erednek
is

és

a

közjó

czéljaira irányulnak. Királvi tisztünk

hogy meg ne tagadjuk a bocsánatot azoktól, kegvelmességünkben részesítsük azokat, kik szívünkhöz visszatérnek hogy továbbá emlékezetünkbe mélyen véssük a jó szolgálatokat, könnyen feköveteli,

kik

érte folvamodnak, és

;

ledjük a szenvedett sérelmeket.

"Mindazáltal nagvfontosságú ügvekben
irgalmassággal
szelídséget
visszaélni
;

nem

szabad az
a

inkább
a

szigorral

szükséges

mérsékelni,

nehogv

bocsánat elnyerésének

könnysége

vétkezésre serkentsen.
és az egész keresz-

"Emberemlékezet óta Magyarország
ténység ellen olvan
tett el,

gonosz merénvletet senki sem köve-

mint a bosnyák király ... És htlenségeért bocsá-

natot kérni pirulván, vagy elnyerhetni

nem

remélvén,

az apostoli székhez fordult,

mely természeténél fogva elnézésre hajlandó, a mások sebeinek fájdalmát kevésbbé erezi, és a távolság miatt könnyebben megnyerhet. Hí-

zelgéseivel körihálózhatta a jóságos és

könnyenhiv

bírót;

úgy hogy a honnan büntetést érdemelt volna, kegyelmet nyert azoknak tudta nélkül, talán akaratuk ellenére, kik
;

az ügyben leginkább érdekelve vannak

.

.

.

Jól tudjuk,

hogy

Szentségedet a legjobb szándék vezette.

De

mivel

nem

MATYAS KIRÁLY,

125

elegend megbánni
azt,
is

a

bnt,

és az elidegenítettnek visszaté-

rítése képezi a bocsánat föltételét: óhajtottuk volna,

hogy

kinek a feloldozást megadta, az elégtétel megadására

kötelezte volna ...

«Mi

a

folyamodó
;

iránt

korábban keményeknek mutatsietni, a

tuk magunkat

a

megbocsátásban nem akarván

ke-

gyelmesség gyeplit visszarántottuk, hogy ezzel
tétel

t

az elég-

megadására kényszerítsük. Ennek következtében hajlékonyabb lett hogy bnét jóvá tegye segítséget ígért, és
;

a török határszélen

fekv ersségek

átadására ajánlkozott.

De
.

miután az apostoli szent-széktl elnyerte a feloldozást^
is;

st, a magyar királyok jogainak sérelmével, a koronát
.
.

ígéreteit visszavonta, azt a mit
. . .

tagadta

Esedezünk

tehát,

tle követeltünk, meghogy Szentséged ne táplálja
;

kegyelmességével az

elbizakodottságát

azon ügyekben,,

melyek

a

mi jogkörünkhöz tartoznak,

utasítsa

t

hozzánk;

és a mit az apostoli

követek talán Szentséged fölhatalma. . .

zása nélkül tettek, vonja vissza
«

Egyébiránt bármiképen történtek a dolgok ekkorig^
intelmeit, a

mi meghallgatván Szentséged
ki
itt

bosnyák

királyt^

jelenlev követei

által

bocsánatunkért folyamodott, ke;

gyelmünkbe
túl

vissza fogadtuk

azon

föltétel alatt,

hogy ezentegye

hívebben

teljesítse kötelességét,

és

hódolatával

jóvá az elkövetett bnöket!))*

bosnyák király követeivel, Vlad oláhországi vajda követei is megjelentek Mátyás udvaránál,,
a

Egyidejleg

hogy segítséget kérjenek a törökök ellen.** Mátyás fölismerte, hogy a melléktartományok
*

fejedel-

Epistolae Mathiae

Corvini. Pars.

1.

Ep.

xxx.

Egyidejleg Rómába küldött követét megbízta, hogy a bosnyák
Ep. XXVI.
király

A

tott tárgyalásokról

bosnyák követekkel folytaThomasi is ír május

koronázása miatt emeljen óvást, «cum moderatione», mivel talán a pápa
«perinadvertentiamtaliafeciti>. Ugyanott.

12- és 27-ki jelentéseiben, ** Mátyás király 1462

május végén
i.

Rómába
ban

küldött követének instructiójáEpistolae. P.

említi ezt.

E. xxx,

16*

124

FRAKNOI VILMOS

meinek megoltalmazásával Magyarország megmentésére a legbiztosabb védbástyákat emeli. Ezért elhatározá, hogv
a vajda segítségére fog menni.

Nagy

erélylyel látott a ké-

születekhez, melyekre a velenczei köztársaság húszezer ara-

nyat ajánlott

;

míg

a

pápa ezer lovas zsoldjának

fizetését

vállalta magára, és

búcsút engedélyezett mindazoknak, kik

a hadjárat költségeihez

adományokkal

járulnak,'

A

király július

végén távozott fvárosából. Több hétig

vonult.-

Szegeden idzött. September második felében Erdélybe Innen Oláhországba készült hadait vezetni, hogy
a

törökök

által

idközben elzött Vládot
Radúlt elzze.

visszahelvezze,

és az utódjává rendelt

De

brassai táborában megjelent Radul.
alattvalói

Eladta, hogy

Vlád iszonyú kegyetlenségeivel
magára;
egyúttal

gylöletét vonta

késznek nyilatkozott a magyar korona

fönhatóságát elismerni, és híven ragaszkodni a királyhoz.

A

vajdát kísér oláh bojárok és az erdélyi rendek

ersítették,

is meghogy Vlád érdemetlen a királyi pártfogásra. Mátyás ilyen körülmények között nem késett elejteni

méltatlan

védenczét,

st

fogva

küldötte

Budára, hol

tíz

évi börtönnel lakoltatta

embertelenségeért.

Radult ellen-

ben megersítette
rásával

mind

a

mely magyar korona hatalmának, mind
a fejedelmi méltóságban.

A

eljá-

saját

tekintélyének súlyát újból gyarapította.

Ez

alatt a tárgyalások

Frigyes császárral

még mindig
legátus

nem

értek befej ezésökhöz.
a
jött,

Mikor
Gráczba

budai

országgylés

után

a

pápai

Frigyes kijelentette, hogy a Vitéz Jánossal

megállapított föltételek alapján kész a békét megkötni.^

Azonban csakhamar
1

változott magatartása.
september 30-án
3-, 4-, 6-, 25-, 27-é.n

Thomasi

1462 június 14-ki jelentése.
kelt

Szebenbeiv

november

A

pápának ugyanazon napon

bul-

Brassóban, december

Iája.

A

signoriának június

i8-án hozott

ii-én
leket

végzése,
2

Augustus

3-,

5-,

9-,

i2-én Szegeden,

3

Megyésen keltezett királyi okieveriz az országos levéltár. Thomasi 1462 június 14-ki jelentése.

MATYAS KIRÁLY

125

Albrecht fherczeg
foglalni
el.

nem sznt meg
a

ellenséges

állást

Hozzá

szítottak
és

berben)

föllázadtak,

Bécs polgárai, kik (septemkörükben tartózkodó császárt

várpalotájában

viszonyok

ostrom alá vették. Frigyes ezen válságos között Podjebrádhoz fordult, ki ers sereget
közbenjárásával a

küldött megmentésére, majd személyes
két testvért kibékítette.

A

császár háladatosságát

megmentje

iránt az
le
;

adomány-

és kiváltságlevelek

hosszú sorozatában rótta

st

bizo-

dalmának

zálogául, halála esetére, fiának gyámjául a cseh

királyt rendelte.

Ezek után most már nem érezte többé annak sürget szükségességét, hogy Mátyással egyezségre lépjen Podje;

brádnak pedig épen érdekében
egyezség
létrejöttét.
II.

állott

megakadályozni az

Ellenben

Pius

hogy

a

császárnál

minden eszközt felhasznált, ellensúlyozza Podjebrád befolyását
pápa
;

annál inkább, mert ez úgy egyházi, mint politikai kérdésekben, a szent-székkel éles ellentétbe jutott, és így kívánatossá
lett,

hogy lehetleg

elszigeteltessék.

Az
rábírni,
tesítse.

1463-ik év

els felében két pápai

legátus járt

a

császári udvarnál. Igyekezeteiknek sikerit Frigyes császárt

hogy

a

magyar
hogy

királylyal végre a békekötést szen-

így
döttei
:

történt,

Mátyás

és

a

magyar rendek
és

kül-

Várdai István kalocsai érsek
19-ikén Németújhelyen

Vitéz János váradi

püspök. Újlaki Miklós,
július

Pálóczi László és Zápolyai Imre,
aláírták az egyezségi okirat

példányait,* és öt nappal

késbb Gráczban
tartó

átvették a szent
távollét
után,

koronát,

mely egy negyed-századig

kegyeletes ünnepélyességgel vitetett az ország fvárosába.
*

Az
XI.

1462 július 19- és 26-án kiállított okiratok THEiNER-nél

11.

382—91. Teleki-

uél

63

— 75.

-

^

MATYAS KIRÁLY.

127

VI.

^ÁTYÁs nem volt jelen

a szent

kincs

fogadásánál. Bár-

^^^É£^ mennyire nagy jelentség volt rá nézve, hogy azzal magát megkoronáztassa sürgetbbnek tekintette azt, hogy nemzete megoltalmazására, a törökök ellen tervezett had;

járatot
kivel

megindítsa.
az

Nem

tartotta

t

vissza ifjú neje sem,

1461-diki

olmüczi

megállapodások

értelmében,

most,

miután a kell kort megérte, tavasz nyíltával egyhadi dicsség kiküzdésének vágya ellenállhatatlanul
felé.

bekelt.^

A
A
teket.

vonzotta kelet

hadjáratra

már

eleve

megtette

az

elkészüle-

Martius közepén Tolnán országgylést
rábírta a rendeket,

tartott,

melyen
egy

hogy

a közfelkelés

fejlesztésében

lépéssel ismét tovább menjenek, a húsz teleknél

kiterjedés birtokok urait
húsz,

nagyobb kötelezvén, hogy nem minden

hanem minden

tíz

jobbágy után állítsanak ki egy

lovast

és

május 29-ikére a péterváradi táborba küldjék

a fölkel hadat.

És ettl eltekintve hadervel rendelkezett.
gyalogra

,

most

már jelentékeny állandó
dandár létszámát ötezer

A

királyi

és kétezer lovasra emelte.

A

fpapok

és zászlós
alá.+

urak dandárai tizenkétezer lovast helveztek zászlai

Május elején
1

a

törökök
egybekelés

nagvmérv mozgalmairól
3

érte-

1463 május

I-re volt az

A

törvénykönyvet kiadta Kovachich
i.

Megtörténtérl közvetlen tudósításunk nincs de tanúskodik azon tény, hogy Katalin 1464 január havában szekitzve.
:

Sylloge Decretorum
4

178.

így ismerteti Mátyás haderejét 1463 december 12-én Velencze magyarországi
követe, kinek jelentését
juk, és csak
sajnos,

rencsétlen szülés következtében meghalt.
2

nem

bír-

Kitnik

ez a velenczei dogénak 1463

január 15-én Mátyáshoz és Thomasihoz
intézett leveleibl.

annyiban ismerjük, a menynyiben a dogé 1464 január 23-ki válaszaban resumálja. Diplom. Emi. i. 264.

128

FRAKNÓI VILMOS

sülvén,

Egy

ideig Báttán,

A

Mátyás azonnal az ország déli részeire vonult le^ majd Futakon táborozott.** szultán Bosnyákország elfoglalását tzvén ki czéljáúl,
haderejét saját országában lekösse, Alibég

hogy ezen tartomány megmentésében Mátyást megakadályozza, és az

vezérlete alatt
pusztítva

ers

sereget

küldött

Magyarországba.
;

Ez

Szerémség gazdag tájain míg Dengelegi Pongrácz András királyi fpohárnok által, kit
vonult végig a

Mátyás ellene küldött, megveretett
sel

és visszazetett.

Kevés-

utóbb, Alibég, megfogyott dandárát kiegészítvén, újabb

kísérletet tett.

Most Temesmegyébe nyomult. Azonban

itt

a királyi táborba vonuló Dengelegi Pongrácz János, erdélyi
vajda, állott vele szemben, és ettl ismét súlyos vereséget

szenvedett.

Amint pedig seregének maradványaival
ütött,

a Szá-

ván

túl

menekült, és ott szerb területen tábort
és

maga
Mire

Mátyás lepte meg t,

végs

csapást

mért

rája.

a király visszatorlást gyakorolván. Szerbországot dúlta föl,
és tizenötezer kiszabadított keresztény fogolylyal tért visz-

sza Belgrádba.**

Mindazonáltal ezalatt a szultán
totta

elérte czélját.

Eláraszelzár-

Bosnvákországot seregeivel, a Kljucs várában

kózott királyt megadásra kényszeritette és lefejeztette; mire
az egész tartományt, összes váraival, hatalmába ejtette.

Mátyás, miután meghiúsítva látta azon könnyebb feladatot,

hogy

Bosnyákország

meghódítását,
;

a

bosnyák

királylyal karöltve,

megakadályozza

nem

riadt vissza azon

hasonlíthatatlanul nehezebb vállalkozástól,

hogy Bosnyák-

országot a hódító kezeibl kiragadja.

Május

I2-,

28-,

20-án Battán, június

Még szabatosabb
1464

részleteket

tartalmaz

23-án, július 16-, 2i-én Futtakon kelt okleveleit ismerjük. •* Mátyás király

május 23-án a Dengelegi Pongrákiállított

czok javára
az Alibeggel vívott

országos levéltárban.)
i-

adománylevél. (Az Miután augustus

csatákat

és

a
el

szerbországi

hadjáratot

és 29-én Belgrádon keltezett oklevele-

maga
hoz

beszéli

írt

1464 január 27-én a pápálevelében. (Epistolae Pars i. i6g.)

ket bírunk Mátyástól,

hihetleg ezen idközben történt a szerbországi hadjárat.

-

i

FRAKNOI VILMOS
és

a tengeren,

szárazföldi

seregével a görög szárazföldön
;

támadja

meg

a

törököket

a közös ellenséggel békére

vagy

fegyverszünetre csak közmegegyezéssel lépnek.'

Mátyás

a nevezett
is

fpapokkal

és

furakkal

kikhez

Pécs püspöke

csatlakozott

october els napjaiban

átkelt a Száván,- és a

Szánna folyó partjain haladott elre,
a

Bosnyákország belsejébe,
diskáról

régi

római úton, mely Gra-

Banjalukáig vezet. Ellenállást
lelkesedéssel

nem

találva,

st

a
el

keresztény lakosságtól

fogadtatva,

jutott

Jajczáig, melyet az ország kulcsának lehetett tekinteni.

A

házmagasságú sziklafalak medrében folyó Verbász
sziklafalai

és

az abba szakadó Pliva között gúla alakú

hegy emelkedik,

meredeken esnek le. Csúcsát terjedelmes fellegvár koronázza, melynek belsejében Hervoja bán rendeletére, olasz építmesterek által emelt pompás díszépületek állottak. Hatalmas szögekben futották köri a várfalak, erdített kapukkal. A vár alatt
oldalról

melynek

három

város teri

el.
;

A

két
a

folyó

megvívhatatlan

természetes
a

vízárkot képez

míg

közben megnyíló terletet
el,

Borek

kopár hegysége zárja

csak

keskeny utat hagy nyitva,

mely Jajczához vezet.^ És ezen, a természet által hatalmas védmvekkel ellátott vár ers török rséggel megrakva, a vitéz Harám bég parancsnokságára volt bízva. annál inMátyásra tehát nehéz feladat várakozott
;

kább, mert a
zetét.

téli

évszak zordonsága

is

súlyossá tette hely-

Azonban szilárdul el volt tökélve, hogy nem távozik, míg a várat megvívta. Csüggedetlen kitartással intézte az ostromot. Többször veszélyben forgott élete. Egy ízben
1

A megelz
irat
1.

számos

Emlékek

tárgyalásokra vonatkozó van közzétéve a Diplomatiai kötetében. A Péterváradon
létesült
11

2

September

27-

és

29-én

Verczén,
kel-

october g-én «in oppido Gabysincz*
tezi okleveleit.
3

september 12-én
írata TiiEiNER-nél

szövetség

ok-

Asbóth János. Bosznia
132

és Hercze-

380—2.

govina

és köv

lap.

MATYAS KIRÁLY.

131

+

132

FRAKNÓI VILMOS
terítette le a törököt, ki

Gerendi István biztos nyíllövéssel
fegyverét a királyra irányozá.'

Az rség több rohamot
lók

sikeresen visszavert.

Az ostrom-

tetemes

veszteséget

szenvedtek.

Mátyás mindazáltal
Koszacsics László
jött.

ébren tudta tartani a bizalmat és lelkesedést.

Jelentékeny szolgálatokat
herczegovinai fejedelem,
ki

tett

neki

fiával

együtt segítségére

jutalmul a magyar zászlós urak sorába emeltetett, és Bos-

nyákországban nagy terlettel adományoztatott
föltétel alatt,

meg

;

azon
^

hogy
el,

és utódai a

magyar királyokat védvegyenek.
által

uraiknak ismerjék

és táborozásaikban részt

Harambég végre
kozott.

a

magyar lövegek
föl,

összerombolt

ersséget tarthatatlannak ismervén

alkudozásba bocsáta foglyokat

Egyebek között
Mátyás
berek,

azt

kívánta,

hogy

is

ma-

gával vihesse Stambulba.
a foglyok

szabadon bocsátását követelte. "Emitt

nem

falak miatt állunk
a

— így

szólt a

török kül-

dötthöz

legalábbvaló keresztény

szolgát

sem hagy-

hatom urad kezei között. Utolsó csepp véremet is kész vagyok ontani megszabadításukért \»^ A várparancsnok végre megelégedett azzal, hogy a maga az rség életét biztosíthatta. Épen karácsony ünnepén és
vonult ki 400 katonájával, és mutatta be
rálynak,
ki

hódolatát a

ki-

oly

kegyelmesen bánt velk, hogy önkényt
sietett

szolgálatába léptek.

Mátyás még most sem
Folytatta
1

vissza

Magyarországba.

Bosnyákország

meghódításának mvét. Számos

Mátyás Jajcza alatt 1463 november ii-én kelt adománylevélben czímert adományoz részére: nyíllal átszelt félhold jelvényével. Szirmay. Szatmármegye. 11. 303. Mátyás még 1464 január 2-ikán is Jajczán volt. Ekkor állít ki adománylevelet hidvégi Székely János és szentgyörgyi Székely Miklós javára.
2
3 4

(Országos

levéltár.)

Mátyás BoNFiN

király

1463

december 6-án
el

kelt oklevele.

Katona,

vii. 657.

elbeszélése.

Ezt maga Mátyás beszéli

a pápához

írt,

idézett

levelében.

Thuróczi

is

följegyzi krónikájában.

;

134

FRAKNOI VILMOS
ejtett

ersséget
és az alsó

hatalmába.

Már

csak a fels Boszna völgye
a

Drina vidéke maradt
a

törökök kezeiben, mitudósítások, január

kor a cseheknek

felvidéken megújuló garázdálkodásairól

érkez

közepén visszatérésre kényszerítették.

A' meghódított mány kormányát hü
téz kincstárnokára,

tartoés vi-

Zápolyai

Imrére,

egykor Hunyadi

János bizalmas titkárára, majd uradalmainak felügyeljére
dítás

bízta,

kinek a hóa

müvében

legfbb

érdemet tulajdonítá.*

De
mét
39.

azon elhatározással

távozott,

hogy mielbb

is-

vissza fog térni.

Ezt bejelentette a pápáZÁPOLYAI IMRE PECSÉTJE.

nak.
folyását,

És úgy
azt

a hadjárat le-

mint az okokat,

melvek miatt

abba

kellett

hagynia, eladván, kérte, hogv a felmerült akadályok elhárításában

mködjék

közre.

«En


a

úgymond
kath.

el

vagyok
és

rá szánva,

hogy egész
vissza.

ermet

vallás

és

híveinek oltalmára szentelem

csak szabadságom legyen

meg

akadály ne tartson
:

De

ha ez megvan és amaz hiányzik

akaratom ellenére
által
szí-

másfelé kell fordítani figyelmemet.

Már mostan óvásképen

kinyilatkoztatom Szentséged eltt, hogy ha sérelmek
kényszerítve, a hitetlenek ellen irányzott fegyveremet,

vem
*

fájdalmára, a hütelen

hívk

ellen kell használnom, és

1465-ki

okiratában,

melylyel
i.

a szepesi örökös grófságot
145.

adományozza

neki.

Wagner

Analecta Scepusiensia.

Mátyás királV.
az országom ellen

támadókra
közbeléphet

kell

támadnom

:

ezt

senki se vegye rósz néven.
((Mindazáltal
télye,

Szentséged tekin-

a

mely képesíteni fog arra, hogy folytassam, mit megkezdettem és a nehézségeket elhárít-

sam.

Hogy
az én

mind

erre Szentségednek gondja legyen, hódolatom megérdemli, mind pedig

a hit érdeke követeli!*)'

Ugyanazon napon, január
levelet
a

27-ikén,

mikor ezen
is

slavoniai

Dombró mezvárosból Róaz

mába útnak
((Miután
elveszett

indította,

ország

rendéihez

intézett királyi iratokat.

írja

ezekben

a szerencsétlenül
indított

Bosnyákország visszaszerzésére
az

vállalatunk Isten segítségével szerencsésen befejeztetett,

eddigi

eredményekbl
saját

a

jövendre

nyilatkozó jó reménység megszilárdítása, valamint
általán
a

közjó

és

becsületünk érdekében
a

hasznosnak

látjuk,

hogy az ország koronájával,
és

miben

a királyi

méltóságnak ereje

teljessége

foglaltatik,

megkoronáztassuk magunkat. »-

Martius 25-ikére tzte ki a koronázási ünnepélyt.

Február 13-ikán tartotta az ország fvákirálv.

rosába ünnepélyes bevonulását a diadalkoszorúzott

hs

De csakhamar
napjait.

gvász zavarta

meg

az

öröm

N

A

királyné áldott állapotához fzött reszülés meghiúsította,
is.^

ményeket szerencsétlen
sírba vitte az ifjú anyát

st

1

Epistolse. Pars.

i.

i6g.

2
3

Teleki, xi. 8i. Palacky. IV. B.

302.

— Jankovics Miklós Katalin királyné tetemét
testmaradványokban, melyeket 1827 január
1827. 59.

vélte fölfedezni

azon

ni

13-án

Budán

felástak.

Tudományos Gyjtemény.

!

I3Ó

FRAKNÓI VILMOS

:

MÁTYÁS KIRÁLY.

ünnep nem halasztatott el. Mátyás, nagyszámú frendek és köznemesek kíséretében, Székesfehérvárra ment. Vele volt a velenczei köztársaság

Ennek daczára

a koronázási

rendes követe
kit

Aymo

lovag mellett,

Giustiniani

Ferencz,

rendkívüli követ gvanánt küldött a signoria, szerencse-

kívánatai tolmácsolására, ajándékai bemutatására.*

Martius 29-ikén, zöld csütörtökön, ment végbe a koronázás szertartása, melynek megható jelentséget kölcsönözött a szent István
színhelve,
a
sírja fölött

emelked templom
század

fényes
is

tle ered,

ötödfél

emlékei

által

megszentelt korona, és az

agg fpap személye,
fejére.

ki azt

immár
fényes

negyedízben helyezte magyar király

Mikor azután
kíséret élén,

az egyházi
a

szertartás

végeztével,

Mátyás

városon kívül

emelked

magaslatra

lovagolt, és ott szent István kardjával a négy irányban csa-

pásokat mért, a jelenet tanúinak lelkét hat év eseményein
sarkalló azon biztos
az uralkodó

meggyzdés

érzete töltötte be,

hogy

meg

fogja oltalmazni szent István birodalmát,

bárhonnan fenyegesse ellenség támadása
*

A

signoria 1464 martius 2-án

kelt utasítása.

Diplom Emlékek,

i

269.

41.

RÉSZLET

A

BRSSELI CORVINÁBÓL.

MATYAS KIRÁLY KEPE.
A
budissini emlékrl.

HARMADIK KÖNYV.

AZ EURÓPAI POLITIKA

KEZDETEI
1464—1471.

Magyar Tört.

Eletr.

1889—90.

42.

MATYAS ES BEATRIX ARCZEPEK.

I.

MÁTYÁS, mikor a koronázás által magyarországi
uralkodását
talált

biztosítva

láthatá,

els ízben

alkalmat,

ugyanakkor hogy a világ-

politika

A
Magyarország
és

nagy kérdéseibe beleszólhasson. cseh király egy európai coalitio alakíföl.

tásának gondolatát karolta

Franczia-, Lengyel-, Cseh-,

Velencze
indítása
a

képezték

volna
ellen,

alkatrészeit.

Támadó W bevallott

hadjárat
feladata.

törökök

volt
ki,

nyíltan

De

valódi czéljáúl azt tzte

hogy

a

pápát és a császárt, a középkori államrendszer két ftényezjét, vezérl állásától
cipatiója a

megfoszsza.
alól

«A fejedelmek emanhogy
a feszült viszony^

római gyámság

volt titkos jelszava.

Podjebrád György elre
gése
fog

látta,

melybe, koronázásakor elvállalt kötelezettségeinek megszekövetkeztében, a szent-székhez jutott,
vezetni.
nyílt

harczra

Szövetségeseket
;

keresvén,

Francziaországra

irányúit figyelme

mert a franczia kormányférfiak évtizedek óta azon fáradoztak, hogy nemzeti egyházuk önállóságát

Róma

irányában lehetleg ersítsék. Ezen ellenzéki
föladására

egyház-politika

XI.

Lajos

reményt

nyújtott
i8*

;

140

FRAKNÓI VILMOS

trónraléptekor (1461);

de

mivel

II.

Pius pápa a franczia
volt
vissza

uralom restauratióját segíteni, eldjének álláspontjához

Nápolyban nem
tért

hajlandó el;

st

egyete-

mes

zsinat összehívásával fenyegetdzött.

Ezen áramlatokat akarta Podjebrád arra használni, hogy saját
hajóját biztos révpartra vezesse.*

\\

Egv kalandorszellemú
szolgálatába,
ki

franczia

ügynököt, Marini Antalt, fogadott
1461-tól

kezdve

\
I

U

v^

járt-kelt
és

az európai
azt
i

udvaroknál
hangoztatta,

^^
43. XI.

mindenütt
t-»

is

LAJOS KIRÁLY ALÁÍRÁSA.

hogv

rodjebrád

T

i

1-1 nem egyedül

Csehország súlyát vetheti a mérlegbe, hanem vejének,
gvar királvnak, személyével és országával
is

a

ma-

rendelkezik.**

Mátvás mindezekrl csak 1464 martius havában nyert tudomást, mikor Marini Francziaországból visszatérvén,

Budára

jött, és
;

itt

vét bemutatta

egv franczia-cseh-magyar szövetség teregyszersmind ajánlkozott, hogy a néhány

hét eltt özvegvségre jutott királynak franczia

herczegnt

szerez feleségül.

Mátvás, kinek éles szeme
nal fölismerte

és

gvakorlati

érzéke azon-

az elterjesztés jelentségét, méltó

hangon

utasította vissza az

ügynök

ajánlatait.

Megütközését

fejezte ki a fölött,

hogy
;

a szövetség ter-

vérl most legelször nyer tudomást hogy a tárgyalások megindítása eltt nyújtsanak néki táa fenséges csehországi király úgymond jékozást. «0

megvárhatta volna,

fiának

vallja

magát

;

de

Magyarország független állam,
;

melynek külön érdekei vannak

és

mivel
hitelt adott

maga

is,

a

Terveit tüzetesen

fejtegeti

Mark-

**

A pápa
a

Podjebrads Plán eines christlichen Fürstenbundes». (Siebel Hí-

graf:

lUeber

zatnak. 1462

ezen nyilatkomartius közepén panaszkoii

dik

milánói követ eltt Mátyás maioi.
1.

storische

Zeitschrift.

lxxi.)

És Bach11.

gatartása miatt. Pastor.

MANN,

i.

m.

91.,

142.,

2i6., 485.

MATYAS
saját

KIRÁLY'.

I4I

ügyeinek tárgyalására, alkalmas tanácsosokkal rendel-

kezik,

mások
vele

szolgálataira

nem

szorul.

»

A

franczia király

felajánlott

barátságát
lépni,

hálásan fogadja,

szoros szövetségre
czélzó
terveit
vállalna,

óhajt

a

közjó

elmozdítására

javallja.

De mieltt
együtt
is

bármilyen

kötelezettséget
az

tanácsosaival

behatóan megfontolja
az
apostoli székkel

ügyet,

és

szövetségeseivel

érintkezésbe kell lépnie,
:

különösen «a
és

kereszténység fejeivel
felséggel").

a császári

És míg ezen nyilatkozatával Podjebrád
nek lényegét
támadta meg
zsinat
:

politikai terveiis

egyházi irányzata fölött

ha-

tározottan kifejezte kárhoztató Ítéletét.

«Az egyetemes
római pápához
nánt
az

összehívása

így

szól

a

tartozik. Ö, ki Isten földi helytartója gya-

egyházat

kormányozza,
is

van hivatva az egyház

reformálására.

És nem

várhatni sok jót a zsinatoktól,

melyek gvakorta szültek szakadásokat, idéztek el zavarokat. Ezeknek megújulása most kétszeresen veszélyes volna, mert az egyetemes békének és a kereszténység oltalmának érdekeire hátrányos következményeket vonna maga
után.')

A

házassági

ajánlat

ell

is

kitért,

azon kijelentéssel,

hogy a tisztesség és illendség tiltja, most özvegységének legels heteiben, új frigy kötésére gondolni; annak idején majd úgy határoz, amint hasznosnak fogja látni.*

A
nyúi.

királyi válasz

nem

hagyhatott fönn kétséget a fell,
királylyal

hogy Mátyás nem hajlandó a cseh ködni olyan actióban, mely a pápa és
sának jelentékeny tényezje
Mátyás válasza Marini eltérj eszvan adva az ((Epistolae Matthiae Corvini* gyjteményben. Pars. I. Epistola
*

közrem-

a császár ellen irá-

És ezen magatartása a szövetségi terv megbuktatálett.**
tént

özvegységérl és a legközelebbi na-

tésére ki

Lxii.

leszi

Keltének meghatározását könnyvé az, hogy a királynak imént tör-

bekövetkezend koronázásáról van szó. A választ kétségtelenül Janus Pann. fogalmazta,

pókban

**

Bachmann.

487., 542,

11.

142

FRAKNÓI VILMOS

Merev

és

tartózkodó állást foglalt
is.

el

Podjebrád
hat

irá-

nyában más téren

A

cseh követekkel, kik a
végett jöttek

év

eltt létesült szövetség megújítása

Budára,

már csak olyan egyességet

kötött,

mely

a kölcsönös sérel-

mek
többé

orvoslására szorítkozott.
;

Nem

rokonok szövetsége az

inkább ellenfelek békekötése, úgyszólván fegvverteljes

szünete.'

Ellenben Mátyás
és szorosabbra

loyalitással

iparkodott

ápolni

szonyt.

A

fzni Frigyes császárral a fönnálló jó vimúlt évben kötött szerzdést, most mint koro-

nás uralkodó, megújította, és az ország rendéi által megersíttette.*

Ezen szerzdés els pontjában fiának fogadja
szár Mátyást, ki

a

csá-

úgy

is

viseli

magát, mintha az
és

ily

módon

létesült viszonyt egészen

komolyan venné,

abból a kö-

vetkeztetéseket levonná.

Míg

«a

tisztesség

követeléseire"

való hivatkozással
:

a

franczia házassági ajánlatot elhárította

ugyanakkor

a csá-

szárnak azt az üzenetet küldé, hogy
megválasztását egészen rábízza.

jövend

hitvesének
leá-

És mivel Frigyesnek
tárgyalásokat.^.

nya nem

volt,

a

vele

rokoni és szövetséges viszonyban

álló fejedelmi házakkal indít

meg
mint

Hasonlóképen

a

római szent-székkel soha sem
épen
ekkor.

állott

bensbb
11.

összeköttetésben,
el

Ugyanis
önfelál-

Pius pápa

volt határozva,
a

hogy személyes

dozásának példájával fogja

keresztény uralkodókat közö-

nyösségök
és

álmából fölriasztani. Az állására,, megrendült egészségére való tekintet nem tartotta viszés tétlenségök

sza attól,

hogy személyesen készüljön

az

olasz

hajóhadat

Konstantinápoly megszállására vezetni.
1 Az 1464 april TONÁnál. XIV. 712.

A
1464

magyar sereg-

14-iki
1.

szerzdés Ka-

3

A

császári

udvarnál lev brandenmart.
20-iki jelentése.

burgi követ
forschung.

2

Az

1464 april

3- és 24-iki okiratok,
11.

Archiv für Österreichische
vii.

Geschichts-

ugyanott. 715., 720.

26.

1.

II.

PIUS

PÁPA MEGÉRKEZÉSE ANCONÁBA A KERESZTES HÁBORÚ MEGINDÍTÁSA VÉGETT.
Pinturicchio sienai falfestménye után.

»

MÁTYÁS

KIRÁLY.

I43

nek ugyanazon idben
intéznie.'

a

másik oldalról kellett támadást

Mátyás hadereje
elején készen

:

14.000 lovas és 8.000 gyalog, május

állott.^

Türelmetlenül

várta

a

tudósítást

a

míg ez késett, augustus els napjaiban hirnök érkezett Budára azon jelentéssel, hogy a török császár személyesen, hatalmas sereggel, Jajcza
hajóhad megindulása fell.
a alá jött, és óriási

De

nagyságú ágyúkkal löveti
el

a fontos várat.

^

A

király

mélyen

volt

keseredve a miatt,

hogy

a

pápa késedelme, mely maga után vonta az

tétlenségét,

idt engedett
nyásokkal

a szultánnak

támadó

föllépésre.

Szemrehá-

telt levelet írt

Rómába.

«Ha

a

sokféle

hitegetések

úgymond

nem

hoz-

nak ilyen helyzetbe, egy vagy más úton elnyösen tudtam volna rendezni ügyeimet. Most már fölismerte az ellenség, hogy a keresztények mozgalmaiban több a tüntetés, mint a komolyság ... A boszniai várak nem állhat-

nak
el

ellen soká, ha csak az ellenséget ki

nem

verjük, vagy

nem vonjuk. Erre pedig, mint egy magam nem vagyok képes
.

ismételten bevallottam,
.

.

Ha

tehát valóban

lé-

tezik valahol hajóhad avagy szárazföldi sereg,

ám

mutassa

magát, és az eddigi hanyagságot buzgalommal, a késedel-

met gyorsasággal
hol legtöbb

pótolja.

haszonnal

Én részemrl elmegyek oda, mködhetem, és mindenesetre telsietett.

jesítem kötelességemet, hazám és hitem iránt.
Jajcza

felmentésére

«Bár állana még, mikor
egész sorozatát

odajutunk!"

írja a császárnak.^

Útközben
1

az
és

örvendetes
készületeirl

tudósítások

II.

Pius terveirl

tüzetesen szól

megjelent
és

11.

Pastor munkájának imént kötete 217 58. 11. A pápa

Mátyás között
P.
I.

történt megállapodást
(Epistolae

említi ennek

levele

Corvini.

E.

lxxiv.)

és

Matthiae Velencze
4-iki

2 Milánó velenczei követének 1464 május 22-iki jelentése, 3 Mátyás levele a császárhoz. Epistolae. P. I. E. lxxv. Jajcza ostromának idpontjáról és részleteirl Bonfin el-

adása egészen megbízhatatlan,
4

magyarországi követének 1464 július
jelentése.

lxxv.

Mátyás levelei. P. És TELEKmél, xl

I.

E.
1.

lxxiv.,

ioi.

144

FRAKNÓI VILMOS

vette.

A

Székely János vránai perjel

által

hsiesen védel-

mezett Jajcza alól a török sereg hirtelen elvonult.

A
a

pápa

Anconába ment, hogy
letét átvegye.

az ott egybegyúlt hajóhad vezénv-

Oda

készült a velenczei
értesítette
II.

dogé

is,

gályáival.

Mátyás azonnal

Piust,

hogy

,

megállí-

állapodás értelmében, török területre nyomul.

De már néhánv
totta

nap múlva megrendít gyászhír

meg

útjában,

A
szen

pápa, mikor élete

leghbb óhajának
lázak

valósulását biz-

tosítva, a

szemei eltt horgonyozó hajóhadat indulásra ké-

láthatta

sorvasztó

áldozata

lett.

Augustus

15-én elhunyt.

A
talált

tengeri hadjárat tervét elejtették.

A pápai

kincstárban

negyvenezer arany forint

detett

meg

;

*

mint a

magyar királynak külkinek vállaira nehezedett a háború
a
is

egész terhe.

Mátyás ugyanis nem habozott magára hagyatva
indítani
a

mega
oltal-

hadjáratot.

October 8-án

átkelt

a

Száván,

szerb-bosnvák határon

fekv

rácsai révnél,

melynek

mára

a kalocsai érseket

hagyta hátra.

meghódítani. A Drina partján nvomúlt el, százados erdségek súrü rengetegei között törvén utat míg az ágyúkat, l- és élelmi szereket hajókon vontatták. October 19-én Zvornik alatt ütött tábort. A Drina mindkét partján emelked hegyek által képBoszniának
török kézben
részét készült
;

még

lev

zett

útszorosban,

ezt

úgyszólván
tornyos

egészen

elzárva,

áll

a

zvorniki vár,
a

melyet

védfalak kapcsolnak egybe
csú-

csaknem függélyesen felnyúló Veluvnik 660 lábnyi

csán épített ersséggel,

A

hatalmas vár ostromára Mátyás kell körültekintés-

sel tette

meg
II.

rendelkezéseit.

Ágyúinak egy

részét

a

fo-

"

Pastor,

235

,

259.

11

MATYAS

KIRÁLY.

i45

Magyar Tört.

Eletr.

1889—90

19

l^b

FRAKNOI VILMOS
el,

Ivam partján helyezte
latokra vitette
föl.

másik részét
és

a

szomszéd magasitt

Amott

maga, Zápolyai Imrével,

Zsigmond szentgyörgyi gróf

monyorókeréki Elderbach

Bertold intézték az ostrom- munkálatokat. Míg ezek folytak, a király az egyik hadosztályt Szrebernik vára alá ve-

mely nagy fontosságot nyert azáltal, hogy gazdag ezüst-bánvák fölött uralkodott. A magyar vitézek oly hévvel intézték a vívást, hogy néhány nap alatt az ersség mire értékes zsákmánynyal és sok fohatalmukba esett
zette,

a

;

golylyal tértek
Itt

meg Zvornik alá. azonban az rség ers ellenállást
el.

fejtett ki,

és

az

ostrom hetekig húzódott

Ez

alatt

pedig beállottak az
szál-

szi esk, melvek
lítását

a járhatatlan

utakon az élelmiszerek

megakadályozták.

A
a

táborban nélkülözéseket kez-

dettek szenvedni.
hír,

Majd

csüggedket rémületbe

ejté a

hogy török sereg közeledik a vár fölmentésére. Mátyásnak november második felében, arra kellett magát elszánnia, hogy az ostromot abbahagyja, és visszatér
Magyarországba,*

A
bát.

jöv

évben, alkalmasabb évszakban és nagyobb

er-

vel készült ott újból megjelenni,

«Míg erm tart küzdelemmel és az
;

hogy kiköszörülje a csornem hagyok fel a írja ekkor ellenségnek inkább akarom elviselni

boszúját, mint megvetését!"**

Elhatározását bejelentette az

új

pápának,

II.

PÁLnak,

kihez az ország hódolatának bemutatása végett fényes kö-

vetséget

bocsátott,

melynek

élén Csezmiczei János pécsi

püspök és Rozgonyi János tárnokmester állottak.
' Ezen hadjáratra nézve legértékesebb forrás a Szentgyörgyi grófnak 1464 december 15-ikén írt levele. (Fontes Rerum Austriac. Diplomát. XLii. 591. 1 ) Ez, úgy szintén Mátyás (1465 január i6-iki levelében) és a velenczei követ (1464 no-

vonulás okául, a török források ellenben

a fölment sereg érkezését. (Hammer, ii. 79. 1.) Bonfin a megsebesült Zápolyai Imre sürgetéseirl és a török sereg közeledésének
hírére

a

magyar had «gyaP.
11..

lázatos megfutamodásáról» mesél,
** Epistolae

vember

27-

s

december
idjárást

2-iki

jelentései-

Matthiae Corvini.

ben) a rossz

állítják

a vissza-

Epist. xix.

MÁTYÁS KIRÁLY.

H7

19'

14^

FRAKNÓI VILMOS

Pécs ékesajkú fpapja
díszl
székhez
beszédet
utalt,

a classicai

rhetorika

virágaival
történeti

intézett

az

egyház fejéhez.
a

A

könyvekre
múlta
fölül

annak igazolásául, hogv

római szent-

soha senki sem magyar nemzetet és uralkodóit Atillától kezdve, ki pogány létére meghallgatta Leo pápa esdekléseit és megkímélte Rómát, egész Hunyadi Jánosig, ki
való
a
:

ragaszkodás bensségében

hsi
lott

tetteivel a kereszténység

megmentje
és

lett.

Majd

szó-

Mátyás

dicsséges

küzdelmeirl,

elhatározásáról,

hogy ezentúl is szívesebben teszi ki magát veszélyeknek mások megoltalmazásáért, mintsem hogy tétlenül szemlélje mások veszedelmét. Hálásan emlékezett meg a pápának a keresztény hatalmakhoz intézett felszólításáról, hogv

esztendn át nyújtandó De czélszerúbbnek monda, hogy a segélynyújtás két-három esztendre szorítkozzék, és ezen id alatt bségesebb legyen mert ily módon a magyar király nagyobb ervel mködhetik, és jelentékenyebb eredményeket ígérhet.*
segélyt ajánljanak.
;

a török elleni vállalat czéljaira tíz

A

követek azután átnyújtották

a

király

által

küldött

ajándékokat,

melyeket a pápa viszonozott. Gyöngyökkel
foglalva, ajánlott

ékesített arany keresztet,

szecskéje
viselje,

volt

melybe Krisztus feszületének föl Mátyásnak, hogy

réazt

és

«így a szent kereszt jele alatt a szent hit ellen-

ségein biztosabban diadalmaskodjék".

Ugyanakkor,

a török

háború költségeire szánt segély-

összeg els részletéül 57.500 arany forintot fizettetett ki a

pápai pénztárból.**

Jelentékeny szolgálatot vélt tenni azzal

is,

hogy Moudvarnál

hammed
*

szultán

testvéröccsét, ki életét a török

A

nyilvános és titkos audientiában
ki

elmondott beszédei
stolae

vannak adva

:

Epi-

Az 1465 nnjus 122., nél, xi. 124. 23-ikán kelt pápai utalvány, a római állami levéltárban rzött számadási kony-

M. C.

•* II.

P. 11. E. XLViii. xlix. Pál pápának 1465 május 26-ikán intézett két
levele,

vek egyik kötetében található

föl.

Mátyáshoz

Teleki-

MÁTYÁS

KIRÁLY.

I49

veszélyeztetve látván,
bocsátotta
;

Rómába menekült

vala,

Mátyáshoz

azon reményben, hogy az ozmán herczeg szetörök

mélyét

a

birodalomban
a

mozgalmak

támasztására

lehet fölhasználni.'

A
volt.

pápa példája

velenczei köztársaságra

is

hatással

A

visszatér
a

natus,

hogy

magyar követeknek kijelentette a sefolyó esztendre 50.000 forintot szavaz meg;

jövend

járulékai iránt pedig

késbb

fog határozni.*
tá-

Ezalatt a szultán,

Mátyás készületeirl értesülvén,
el

madásának veszélyét
kozott

akarta

hárítani.

Késznek

nyilat-

egész

Szerb-

és

Bosnyákország átengedése
a király el

árán

megvásárolni a békét.

De

sem fogadta

a török

küldöttet, 3 és a római követek visszaérkezése után fokozott

buzgósággal siettetvén a sereg szervezését, september 9-én

megindult Budáról.

Több hetet töltött Pécsett. October els még csak a Dráva partján táborozott. Idközben a pápa türelmetlenül várta a
tyás hadi munkálatairól és diadalairól,

napjaiban

is

híreket

Má-

kezdetét

dicsfénynyel

voltak

melyek pápaságának környezendk. A késedellevelet

met rossz néven
s az

vette, és buzdító

intézvén hozzá,

szemrehányásoktól sem kíméli meg,

st

végsoraiban Istent,

embereket hívja tanúságul, hogy «nem mi


el

úgy-

mond
gadat

— hagytunk
!»+

el

Téged, hanem Te hagytad
válaszolt.

önma-

Mátyás ingerit hangon

«Ha
akarnék
falut,
I

az epirusinak példáját

követném

írja,

Skander-

bégre czélozván,

ha én
és

is

minduntalan gyzedelmekkel

évkönyvekbe iktatnék minden amit ellenség földén hadaim fölgyújtottak, minden
kérkedni,
az
negyed száza2
3

A

török herczeg egy
élvezte

Diplomatiai Emlékek,

i.

331

9.

II.

don keresztül
szeretetét
;

Mátyás vendégde a hozzá csatolt remények

egészen meghiúsultak. A pápai legátus 1489 május 15-iki jelentésében szól róla.

Milánó velenczei követének 1465 augustus 26-iki jelentése. U. o. 351. 1. 4 Az 1465 július 19-iki levél Telekinél, xi.

132.

1.

;

líO

FRAKNOI VILMOS
kit

minden barmot, amit elhajkitnnék, hogy fegyverem akkor sem pihent, mitottak kor én Budán nyugodtam. Nem is ill, vélekedésem szerint, hogy minduntalan személyesen álljak hadaim élére,
embert,
:

foglyul

ejtettek,

mert így tekintélyem az ellenség szemeiben csökkenne.*) Egyszersmind világosan kinyilatkoztatja, hogy a jelentéktelen segítség,

melyben
a

részesítették,

nem

teszi

képessé

rendkívüli dolgok müvelésére.
a

Nem
ifjú

kívánhatják tle, hogv

Balkánon

túl,

Fekete-tenger partjain hadakozzék.
bátorsága
által

St
elra-

ha

maga

túlbecsülné erejét és

gadtatni hagyná magát, a pápának kellene

t

mérsékelnie

mert merészsége az egész kereszténységre bajt hozhatna.
Bizonvára senki
lalatokért.

nem

lelkesedik inkább, mint
saját

nagv

vál-

Folytonosan hangoztatja, hogy

fészkében

kell

fölkeresni,

egy nagy csapással tönkretenni az ellen-

séget.
tik,

Ha

a

keresztény hatalmak megfelel

módon

segí-

Hellespontus tájain fogja a jöv esztend megtámadni a szultánt. De ha elmarad a segítség, is <'az ég és föld színe eltt kijelenti, hogy nem rajta, hanem másokon múlt a törökök kizetése Európából I»* És csakugyan Mátyás ezen esztendben támadó hadfolyamán, a

járatra

nem
is,

gondolhatott
a mit

;

mert azon jelentéktelen pénzfelajánlott,

segélybl

Velencze

csak

15.000 fo-

rint fizettetett ki.

Mátyás pedig kimutatta, hogy legalább

háromszázezer forintnyi segítségre van szüksége. így tehát november végén a Száva partjairól visszatért Budára.**

Epistolae

P.

i.

E. xix.
21-

Milánó velenczei követének 1465 november Ez Diplom. Emi. i. 380. 1. Amaz kiadatlan

**

és

december

23-iki jelentései.

MATYAS

KIRÁLY.

i£;i

11.

SALÓDÁSOK korszaka
kellett

volt ez.

Két

ízben 11464, 14651 egymásután

Mátyásnak

sikertelenül,

úgyszólván kudarczczal, hadjáratairól hazatérnie.

És míg

ek-

ként meghiúsulva látta azon re-

ménységét, hogy képes lesz az

ozmán hatalom
nek
nyolczadik
útját

terjeszkedésé:

állani

uralkodása
czéljától
is,

esztendejének letelte

után

másik

hogy hazája bels nyugalmát
ból
szein

biztosítsa,

távol állott.

Nem
ré-

sikerült az ország egész terletét az idegen

uralom békóikezeiben

kiszabadítnia.

Kénytelen volt az ország nyugati
Frigyes
császár

várakat és uradalmakat

hagyni.

A

lengyeleknek elzálogosított Szepesség vissza-

szerzésére

nem

is

gondolhatott.

Éjszakon

a

cseh

rab-

lókra súlyos

csapásokat mért ugyan

fegyvere,

de újabb

csapatok betöréseit és megtelepedését
dályozni. Emellett jól tudta,

nem

bírta

megakaáhí-

hogy

a

magyar trónra

tozó szomszéd uralkodók csak a
és

kedvez

alkalmat várják,

hogy pártfogásukra

az

elégületlen alattvalói mindig

számíthatnak.

Mindez mélyen sebezte
czélokért hevült, és
tése
a

lelkét,

mely magas eszményi

személyes becsvágy minden kisér-

eltt nyitva
a

állott.

Azonban
lötte

szomorú tapasztalatok nem vonultak el föhatástalanul. Levonta bellük a tanúságot. Fölismerte
a történeti fejldés törvényeit,

bennök

melyek

a

magyar

állam életfolyamának medrét századokra kijelölik.

Amióta

a

görög birodalom romjain

a hatalmas

ozmán

IC2

FRAKNOI VILMOS
alapította

faj

meg

uralmát,
és

kétségtelenné
erkölcsi

lett,

hogy Maés

gyarország
czára,

az anyagi

erk

dús tkéi da-

melyekkel rendelkezik
császárságok
közé,

beékelve a nyugati

keleti
állhat

egymagában, elszigetelten nem

meg, történeti küldetését
késztette

Ennek tudata
országgal való
a

nem töltheti be. már Nagy Lajost a Lengyel;

szoros

kapcsolat létesítésére
arra,

ez

indította
sugallatait

magyar nemzetet
a

hogy

az

ellenszenv
királyul
;

elnémítva,

luxemburgi Zsigmondot
sarjainak,

elfogadja,

és a császári

korona megszerzésében támogassa Albertnek
és

ez egyen-

gette a

Habsburgház

V. Lászlónak,

az utat szent István trónjára.

Mátvás megválasztásánál,
mányokkal,

a

magyar nemzet, megifjodva
áll

felpezsdül életereje érzetében, szakított a történeti hagyo-

melyeknek pedig épen abban

hatalmuk,,

hogy

a

viszonyok mélyében lappangó életszükségletek kielégséges volt arra, hogy Mátyás éles

elégítésének titkát rizik.

Néhány esztend

szemei az illusiók fátyolán keresztüllássanak.

És lelkében megfogamzott
a veszteséget, a

az elhatározás,

hogy pótolja
ural

mit

az ország hatalmi
kit

állása szenvedett,
;

mikor olyan királyt kapott,

más ország nem
a

meg-

ersödött az visszahatás vívmányait
elégítésével biztosítja.

elhatározás,
az

hogy

diadalra jutott nemzeti

európai

helyzet igényeinek ki-

Erre czélozott a német császárral kötött szövetsége, a mely azonban gyümölcstelen maradt; mivel IIL Frigyes

sem

hajlandó,

sem képes nem

volt

a

német birodalom

erejét

föl,

Magyarország javára értékesíteni. És ezért csakhamar azon merészebb gondolatot karolta maga igyekezzék a német birodalom trónjára hogy
császári

emelkedni.

A

méltóság sokat vesztett volt már fényébl
a

és súlyából.

De

humanisták

által

felújított classicai visz-

MÁTYÁS

KIRÁLY.

I53:

szaemlékezések hatása

alatt,

fölelevenedtek

a

régi

római

impérium hagyományai. És Nagy Károly koronájára, melyet ekkorig a német nemzet kizárólagos örökség gyanánt rizett, Európa minden részébl irányultak hatalomsóvár
tekintetek.

Mátyásnak három kortársa: Francziaország, Csehország
és

Burgund

uralkodói, kerestek

világuralmi

ambitióiknak

a császári trónban talapzatot.

Ahhoz, hogy ezen versenyben, a hunyadmegyei köznemesnek unokája a gyzedelem reménységével kecsegtesse
magát,
az

önbizalom kivételes mértéke igényeltetett.

De

a nyugati kereszténység

megmentjének

fia

és missiójának
arra,

örököse, joggal tekinthette

magát méltónak
életet önthetett a

nyugati keresztény világ élére állíttassék. Es

hogy a érezte mabiro-

gában az ert, melylyel

új

német

dalom elaggott testébe

;

bírta egyúttal az államférfiúi
a

mér-

séklet szellemét, amire,

százados elítéletekkel, a meg-

gyökerezett szkkeblúséggel, a szétágazó érdekek tusaival

szemben, szüksége leendett.

A

conceptió merészségének színvonalán

áll

leleményes-

sége az eszközök megválogatásában, és az alkalmas pillana-

toknak ép oly biztos megragadása, mint óvatos bevárása. De hogy tettvágyát a férfikor delén álló császár haláláig fékezze
:

arra
:

nem

lehetett hajlandó.

Terve volt
római

a a

császár

királylyá,

életében megválasztatni magát mely czímmel össze voltak kapcsolva

nem
gai
is

csak a trónörökös igényei,
;

hanem

a társ-uralkodó jomellett,

és ezeket olyan passiv
III.

természet uralkodó

milyen

Frigyes

volt,

egész kiterjedésökben érvénye-

síteni remélhette.

kezdeményezésnek a császártól kellett kiindulni, oda irányozta igyekezetét, hogy t ragaszkodásának szinteségérl és szolgálatkészségének értékérl
a

Minthogy pedig

mindjobban meggyzze.
Magyar Tört.
Életr.

1889—90.

20

154

KRAKNÓI VILMOS

Ezzel

politikája

maradt

ugyan eredeti

czéljához,

mely nem volt más, mint Magyarország hatalmi állásának megszilárdítása de eltért az iránytól, melyben a nemzeti
;

politika ekkorig

a felfogástól,

ama czél elérése felé törekedett eltért melv ama czél elérésének legfbb és leküzd;

hetetlen akadályát látta a

német elem ellenséges indulaezen tekintetben
is

tában.

Teljes összhangzásban állott

legkit

bizalmasabb

tanácsosaival

:

Zrednai

Vitéz

Jánossal,

imént (1465 elején) Szécsi Dénes prímás halála után, az ország els fpapi székére emelt, és annak unokaöccsével,

mveltségök szelleme kiválóan alkalmassá tette ket arra, hogy magas európai álláspontra helyezkedjenek, és elfogultság nélkül vizsgálják a magyar és német elem között meggyökerezett bizalmatlanság s
a pécsi püspökkel. Classicai

ellenszenv jogosultságának kérdését.

Hozzájok még két fpap
suk utalt
arra,

csatlakozott, kiket származá-

Az

egyik

az

hogv lelkesedéssel szolgáljak az új irányt. Ausztriában született Schonberg György

(1455-tli pozsonyi prépost, kit Mátyás uralkodásának

els
az-

hónapjaiban, az országgylés
dit,

végzése alapján,
;

mint külföl-

egyházi javadalmától megfosztott

de

csakhamar

után visszahelyezett, és a Frigyes császárral folytatott tárgyalásokban, valamint
használt.*

más diplomatiai küldetésekben

is

másik a boroszlói Beckensloer János, ki íiatal korában a váradi és pécsi püspöki udvarokhoz került, majd tehetségei és ügyessége által magára vonván Mátyás figyelmét, a királyi cancellariában nyert alkalmazást, pécsi prépost
lett,

A

és Vitéz

János elléptetése után, a váradi püs-

pökségre neveztetett ki.**

••

RiMELY Capitulutn Ecclesiae Posoniensis. (Pozsony. 1880.) 228—33. 11. elzményeirl szól Mátyás és magasztalja képességeit a pápához Az
:

intézett

fölterjesztésében, melylyel (1465) megersítését kéri. Epistolae. P. n. E. vii.

MATYAS

KIRAI.Y.

^30

A

négy fpap körül csoportosulnak azon furak, kik

az Ausztriával és Stiriával határos részeken bírván uradal-

maikat,

magok

is

egészen

vagy

félig

németek

;

azok,

kik

néhány év eltt Mátyástól elpártolván, Frigyest kiáltották

magyar királylyá Szentgyörgyi János és Zsigmond grófok, monyorókeréki Elderbach Bertold, a Bánfiak és Kaki
:

nizsaiak.

De velk szemben a fpapok és urak túlnyomó része hú maradt az exclusiv nemzeti irányhoz. A német császárral

való

szövetséget

nem

helyeselték,

és

egyúttal mindent elleneztek, a mi a királyt
ffeladatától,
tól,

a

törökök

elleni
:

háború-

elvonhatta.

Elükön

állott

Dengelegi

Pongrácz János erdélyi vajda, a király unokaöccse és Zápolyai Imre Bosnyákország kormányzója, Horvátország és Sla-

vonia bánja,

,,..,,,, galatai jutalmául
geiben.*

kit a király
^
\

önfeláldozó szol.

46.

dengelegi pongrácz
JÁNOS PECSÉTJE.

(1464) a szepesi

orokos

,

gróf méltóságára emelt. Hatalmas támaszt bírtak az udvarnál a király anyjában, és országszerte a

köznemesség tömea király há-

A

két ellentétes irány legels

mérkzésére

zasságának ügye szolgáltatta az alkalmat.

A

mikor Mátyás, els nejének halála után,
a

azt az óhaj-

tását jelentette

be a császárnál, hogy rokonai körébl je:

löljön ki neki jegyest

brandenburgi ház két

tagja, Fri-

gyes választófejedelem és Albrecht rgróf készséggel ajánlották föl

leányaikat

;

de a tárgyalások, melyek ez irány-

ban

megindulának,

csakhamar megszakadtak.
ellen,

urak többsége határozottan fölszólalt az
hölgyet vegyen

magyar hogy német
látta czél-

A

nül

uralkodójuk. Mátyás

nem

*

Ezen eladás

a

megelz

és

következ eseményekrl

szóló adatok összevetésén

alapúi.

20*

ic6

FRAKNOI VILMOS

irányosnak
tanácsot,

És meghallgatta azon hogv Olaszországban keressen házastársat.*
szembeszállani

velk.

Els
talmas

sorban Milánóra irányúit a figvelem.

Fejedelme,

Sforza Ferencz, Hunyadi Jánosnak lovagias tisztelje, haállást

foglalt el és

nagy gazdagság hírében
Túróczi
alatt,

állott.

Az

1464-ik

év

végén

Benedek,

királyi

fta-

lovászmester, azon ürügy

hogy egy hírneves orvos

^,,i.Kr^f§0y%£^

47.

SFORZA FEREN'IZ

AR'

ZKKEPE.

nácsát akarja kikérni,
titkos
sült.

Milánóba
elején
a

utazott, és elterjesztette

megbízatását,

mely elzékeny fogadtatásban
év

része-

A

következ

herczeg

udvari

orvosa,

Griífus

Ambrus

tudor,
a

Magyarországba kísérte t, azon

a czímen,
*

mintha

gyógykezelés folytatása végett jne.
lev brandenburgi követhez
1464 april

Albrecht rgrófnak a császári udvarnál

30- és

május 12-ikén írt le%-elei. (Archív für Österr. Geschichtsforschung. vii. 32. 1.) És Milánó velenczei követének egy késbbi (1465 deczember 23-ikán kelt) jelentése, mely hiteles informátiókon alapúi. Diplom. Emi. 3S1. 1.)
i

MÁTYÁS

KIRÁLY.

I57

Magával
lották.^

hozott

egy

arczképet,

mely

Ippolita

her-

czegkisasszonyt ábrázolta, kinek kezét Mátyásnak felaján-

Ezen

alakoskodás

azért

látszott

szükségesnek,

mert
fél-

titokban akarták az ügyet tartani Velencze eltt, mely

tékeny szemmel nézte volna a milánói berezeg összeköttetését Magyarországgal.

Azonban
titkot,

a signoria szemfüles diplomatiája leleplezte a
a

még mieltt

milánói ügynök rendeltetése helyére

érkezett volna.^

Épen ezen idben

11465 február elején) töltött néhány

napot Velenczében Lando Jeromos, cretai érsek, a szentszék Magyarországba küldött követe. Ezt kérte föl a köztársaság
zására,

kormánya

a milánói

házassági terv megakadályo-

A

velenczei származású pápának követe

nem
is

habo-

zott elvállalni e feladatot, és azt sikeresen

meg

oldotta.

Mert habár
tetszését

a küldött

arczkép a királynak és anyjának
lépés
a

megnyerte, a

dönt

herczegn kezének
le róla,

megkérésére nem

tétetett meg.^

Mátyás annál könnyebben mondott
rosabbra fzze.
dött

mert

áll-

hatatosan azon volt, hogy viszonyát a császárral mind szo-

Az

1465-ik év nyarán Németújhelyre kül-

követei

által

újabb

egyességet

kötött

vele

;

azon

szándék vezérelte, hogy Velencze ellen közösen háborút
indítsanak, és a császár Friault,

Magyarország pedig Dal-

Ezen alkalommal megállapíttatott, nvérének, Margit szász választófej edelemnnek egyik leányát veszi nül.
mátiát hódítsa vissza.
a

hogy Mátyás

császár

1

A

milánói

berezegnek

1465 január 19- és 24-ikén

kelt útlevelei a milánói állami levéltárban. (Kiadatlanok.)

Turóczi és Griffus részére Hogy Turóczi csakugyan
arra utal a Velenczében

házassági tárgyalások megindítása végett ment

Milánóba,

mköd
2

milánói követnek fentebb idézett jelentése.
velenczei

A

utasítása.
3

dogénak 1465 február 17-ikén magyarországi Diplom. Emi. i. 306. 1. Milánó velenczei köveiének idézett jelentése.

követéhez

intézett

:

ií8

FRAKNOI VILMOS

Ezen tervnek
hiúsították azt.*

is

ellenszegültek a magyar urak, és

meg-

Azonban ugyanekkor egy másik még nagyobb jelent-

ség

politikai kérdés került napirendre, és

ebben

a király

saját politikájának eszméjét valósította.

III.

fr^'?H.-'*éi^íil,S^3

szEXT-szÉK és Podiebrád Gvörgv között már II. Pius uralkodása alatt komolv nehézséo^ek támadtak, minthogv a cseh királv a koronázása alkal-

f^fe/iiV^C^^
'

{A^y^'^^^'f\Ú
' "

S

mával
felelt

elvállalt

kötelezettségeknek

nem

meg, a husszíta felekezet kiirtásá-

hoz segédkezet nyújtani vonakodott,
tott, és a
el.

st ahhoz maga
a

is szí-

kath. egyház ellenében sokféle sérelmeket követett

II.

Pál pápa az 1465-ik év nyarán

maga Ítélszéke
alá

elé idézte, és el volt határozva,

hogy ha annak magát hogy
a

nem

veti,

trónvesztettnek fogja nyilvánítani.
felszólítást
intézett,

uralkodóhoz

Ekkor több mennyiben szük-

ségesnek mutatkoznék, a szent-szék Ítéletének végrehajtásá-

ban fegyverök hatalmával mködjenek közre.

Mátyás
a

is

kapott ilyen megkeresést. 1465 october 2-án,
válaszát.

Dráva mellett lev táborából küldötte meg

Ez

így hangzott

«En magamat egészen
földi

felajánlottam volt a római szent-

széknek és Szentségednek.
helytartója

Mindazt, amit Isten

és

az

nekem
;

parancsol, bármilyen nehéz vagy

veszedelmes legyen, mint üdvöst és szentet, félelem nélkül fogom végrehajtani
*

fképen mikor

szent hitünk oltal5-,

jelentései.

Milánó velenczei követének'october 12-, 19-, november Az els kett és az ötödik Diplom. Emi. i. 357.,

21-,

362., 381.

december 23-iki 11. A harma-

dik és negyedik kiadatlan.

MATYAS

KIRÁLY.

Í59

máról, a hitetlenek megfenyítésérl van
vissza

szó.

Nem

tarthat

sem

az ellenség hatalma,

telezettsége,

mitl

az

apostoli

sem régibb szövetség köszék fölmenthet. Akár a

csehek, akár a törökök ellen legyen szükség Mátyásra,
és országát

t

mindenkor készen találja Szentséged!*)* Ezen ajánlattal nemcsak az egyház irányában kívánta hségét bebizonyítani hanem egyúttal lekötelezni a német nemzetet, melynek nagy része félszázad óta nem kevésbbé gylölte a husszítákat, mint a törököket.
;

A

régi nemzeti párt természetesen egész erejével ellen-

szegült ilyen vállalat tervének,

mely elvonná

a

királyt a

törökök

elleni háborútól, és idegen érdekekért az országra

súlyos áldozatokat róna.

Azonban Mátyás most már elérkezettnek látta az idt, hogy fölhagyjon a kíméletes magatartással, a mit ekkorig
követett, és nyiltan szakítson azokkal, kik útjában állottak.

Zápolyai
híveihez

Imrét,

bár egykor szüleinek

is

legbensbb

tartozott,

minden

méltóságától

megfosztotta.

Túróczi Benedeket eltávolította udvarától.
nost, az

Pongrácz Jábánságra

ország második hivatalától,

Erdély vajdaságától
Szörényi

elmozdítván, a sokkal jelentéktelenebb
helyezte
át.

Ellenben felmagasztalta

azokat,

kik

kész

eszközökúl

kínálkoztak terveinek szolgálatában.

Erdély

vajdaságát

Szentgyörgyi

János meg. Bánfi Miklóst pozsonyi gróffá és fpinczemesterré,
Kanizsai Lászlót flovászmesterré nevezi
ki.

három fúr Elderbach Bertold, és Zsigmond grófok között osztja
:

Zápolyai Imre

örökségét pedig

«új

emberekre »

szállítja;

Disznósi Lászlót
és

és Szobi Pétert Bosnyákország,

Horvátország

Dalmátia

bánjaivá nevezi ki.**
* Epistolae. P. ii. E. xxi. ** Teljes pontossággal nem

pontját

;

mert

az

1465

február

19-

és
is-

határoz-

1466

martius

24-iki

idközbl nem

hatjuk

meg

a

személyváltozások

id-

merek

királyi oklevelet,

mely a dignita-

l6o

FRAKNÓI VILMOS

Es most zavartalanul szheti tovább nagvszabású
kájának
szálait.

politi-

Viszonya a császárral mind
osztrák
és

bensbb

alakulást nyer.

En-

nek egyik legjellemzbb nyilatkozása: báró Grafeneck Ulrik

fúr

állása, a ki a császári
is

fkapitány
az

tisztét viseli

Mátyás szolgálatában
tartott

áll

;

st

1466

szén Nürn-

bergben
tosai

német birodalmi gylésen a császár bizközött foglal helyet és a magyar királynak egyetlen

meghatalmazottja.

Mátyás ugyanis most nagy súlyt helyezett arra, hogy a német fejedelmek lelkében a magyarok iránt uralkodó elfogultságnak gyökereit végképen kiirtsa. Ezért, és hogv a
törökök ellen rég tervezett közös hadi vállalatot lehetvé
tegye, a legmesszibb
gát.

Abban

is

engedményekre szánta el mamegegyezett, hogy a német birodalom által

men

küldend, 20.000 emberbl álló, segélyhad és egy 5000 emberbl álló magyar királvi dandár a birodalmi fpast attól sem rancsnok közös vezérlete alatt mködjék idegenkedett, hogy a hadjárat tartamára, a legfontosabb
;

aldunai végvárakat: Belgrádot, Szalánkemént, Orsovát né-

met rségeknek nyissa meg.* Ezalatt a csehországi ügyek függben maradtak. Róm.ában haboztak igénybe venni Mátyás ajánlatát, mert attól tartottak, hogy jutalmul ki fogja kötni a csehországi koronát,

melyet a lengyel királynak szántak

a

cseh

kath.

rendek.

Mátyás türelemmel várta be az események kifejldését.
riusok
zett két

felsorolását

tartalmazná.

(A

jel-

pontját octoher

havára tehetjük, és azt

napon

kelt

oklevélben felsorolt

összefüggésbe lehet hoznunk Mátyás octo-

dignitáriusok
lítása

lajstromának összehason-

ber
*

2-iki

elhatározásával,

meglep eredményt mutat. Az utóbMivel azonbiban tíz új név fordul el
!)

A

birodalmi gylés végzései,
1469 január
17-ikén

Máés

tyás

királynak

ban egy 1465 october 23-ikán
levélben fordul

kelt ok-

el
a

gróf elször mint

erdélyi

Szentgyörgyi János vajda (Orszá-

Grafeneck Ulriknak január 31-ikén Nürnberg városához intézett levele, Mller munkájában. Keichstags-Theatrum. 11.227

gos Levéltár),

személyváltozások id-

— 233.

11.

MÁTYÁS

KIRÁLY.

l6l

Podjebráddal

nem

szakította

meg

összeköttetését

;

de szün-

telenül panaszokat hangoztatott, a

csehektl

és

morváktól

szenvedett sérelmek miatt, a mikért uralkodójukra hárítá a
felelsséget. így mindkét részen az elkeseredés

nttön ntt.
uralkodó

Visszatükrözdik ez
és

a levelezésen,

melyet

a két

tanácsosaik egymás között folytatnak. Ékes latin nyeléles
irataik,

ven fogalmazott

a

vívók

kimért,

nyugodt

kardcsapásaihoz hasonlítnak, melyek a heves, halálos tusát

megelzik.
Podjebrád,
óvatosabb.

helyzetének

veszélyességét

ismervén,

az

De

egy ízben figyelmezteti ellenfelét: «ha
soká vitatkozunk, Testvériséged
fiatal

úgymond

véré-

nek tüze végtére minket is kizavarhat nyugalmunkból*). Ezen észrevétel által Mátyás sértve erezi magát. «A mi Fenséged aggodalmát illeti, hogy fiatalígy válaszol ságunk tüze Fenséged higgadt természetét lángra lobbanthatja, azt illendbb lett volna elhallgatnia mert ez eset-

;

ben csak
lenéznie

is

a

királyi

méltóság komolyságáról lehet szó

;

amit pedig Fenségednek a mi fiatalságunkban sem szabad

Egyébiránt Mátyás egy perezre sem veszti
mát.

el

önural-

St
is

álarcz volna

néha úgy látszik, mintha zord arczkifejezése csak mert komoly fejtegetéseibe a játszi humor
;

hangja

vegyül.
István
osztrák

Egy alkalommal Eyzinger
magára vonta Mátyás
alattvalóját,

furat,

ki

haragját,

mert egy
le,

általa

megren-

delt fegyverszállítmányt foglalt

Podjebrád, mint saját

oltalma

alá

veszi,

morvaországi születésnek
csodálkozását

állítván

A
e

t. magyar
mert
«lly

király

válaszában
tudja,

fejezi

ki

fölött,

úgy

hogy Eyzinger Ausztriában

született.

módon

tehát

úgymond

két

ízben
tart-

kellett

neki

születnie

Eddig osztrák alattvalónak

ván t, Ausztriában érvényesítette ellene az
Magyar
Tört. Életr. 1889—90.

igényeit.
21

Iö2

FRAKNOI VILMOS
inost

De

rálytól

már tévedése fell fölvilágosíttatván, a cseh ki!*' várja, hogy Eyzingert elégtételadásra szorítsa
csiszolt

A

vitairatok

phrásisainak csendes mérkzéseit
föl.

idnként a fegyverek zaja váltja
országba,

Morva urak Magyarés iszonyú

magvarok Morvába törnek,

pusztítá-

sokat visznek véghez.
Ezalatt Svehla János cseh
kapitány.

Cseh- és Morvaezer
fegyveressel,

országban

maga köré

gyjtött

több

Nyitramegyében, Kosztolánon telepedett meg, és ott ers várat épített, melybl az egész környék fölött uralkodott,
s

a közel

Nagyszombatot

is

fenyegette.

Mátyás az 1466-ik év szén személyesen vezette ellene seregét, és körülzárta a várat. Az rség csakhamar élelem
és ivóvíz

hiányában kezdett szenvedni. Svehla ismételten

ajánlkozott,

adja
arra

az

hogy szabad elvonulás biztosítása mellett, felersséget. Mivel pedig elutasító választ kapott,
el

határozta

magát, hogy embereivel egvütt keresz-

tültör az ostromló seregen.

A
;

kísérlet

félig

sikerült.

Egy

rész visszaszoríttatott a várba
lával,

de ötszázan, élükön

Sveh-

át

tudták magukat vágni az ostrom-vonalon. Mind-

azáltal a

res

magvar lovasság utánok száguldott, utolérte, vétusában legyzte ket, és az életbenmaradottakat, a
király irgalom nélkül bánt el

vezérrel egvütt, a táborba hurczolta.

velk. Egy domb tetején százötven akasztófát állíttatott. Ezek közül magasan kiemelkedett egy kétágú bitófa, melyen Svehla az
káplányával és hadnagyával, a többin
életöket. (1467 január 31.1

A

meg

vitézei

végezték

Az

iszonyú látvány hatása

alatt

megrémült rség

ki-

'

Ezen, mondhatjuk páratlanul álló

levelezést,

úgy

szólván

teljesen

örizte

egy prágai codex. herczegek könyvtárában.)
1467 december

meg(A Lobkovitz

tyásnak ii, Podjebrádnak 12, Viktorin cseh királyfinak 6, Vitéznek 2, Podjebrád cseh tanácsosainak 6 levele foglaltátik.

Ebben
között)

(1466

Közzé vannak téve Teleki munxi.

october és

Má-

kajában,

177

— 298.

11.

MATYAS
vonult, és

KIRÁLY.

163
kért,

Mátyás lábaihoz borulva, kegyelmet
volt

amit

meg

is

nyert.*

A

magyar táborban nagy
kik
az

az

öröm. És mivel a
ország nyua

cseh rablókról,
galmát,

évtizedekig zavarták az
áthárult

egész

cseh nemzetre

gylölet
tettek,

;

a

kosztoláni

gyzk

az egész cseh

fenyeget nyilatkozatokat nemzeten boszút állanak.

hogy

Podjebrád tudomást nyert errl,

és fölkérte

Mátyást,

hogy «tekintélvével zabolázza meg

a fecsegket".**
a király

De kés

volt.

A

tömegek érzelmei találkoztak

politikájának érdekeivel.

IV.

jÁTYÁs

el

lévén határozva, hogy bármikor
a

fölszólíttatik,

cseh király ellen meginarra
volt
utalva,

dítja

a

háborút,

hogy

kell hader szervezésérl gondoskodjék. A nemesség közfelkelését ezen hadjárat a frenczéljaira nem vehette igénybe bandériumait is csak annyiban, a mennyiben önkényt
;

csatlakoznak hozzája. Olyan seregre volt tehát szüksége,

mely

teljesen

rendelkezésére

áll,

és állandó

szolgálattal a

gyakorlottság és fegyelem elnyeit megszerezte.
edzett és félelmes cseh hadakkal

A

harcz-

szemben erre kétszeresen
föl-

szükség volt.

De

egy nagyobb számú állandó sereg létesítésének
:

tétele vala

az ország pénzügyeinek rendezése.

Ezek V. László uralkodásának

idején szomorú állapotra

* Kosztolán ostromára vonatkozólag leghitelesebb Grafeneck Ulriknak 1467 jaReichstagsnuár 31-ikén Kosztolán alól, Nürnberg városához írt levele. Müller Theatrum. 11. 231. 1. ** Podjebrád 1467 február 21-kén kelt levele. Teleki xi. 247. 1.
: :

;

104

KRAKKÓI VILMOS

jutottak.
szállottak

A

le,

korona rendes jövedelmei százhúszezer forintra és Mátyás uralkodásának ötödik esztendejéa

ben nem sokkal haladták meg

kétszázezerét.
is,

Ha
alig

ezen
volt

összeget egészen zsoldosok fizetésére fordítja

képes abból tízezer lovast félesztendeig

eltartani.'
i,

Az

országos

adóból

(minden kapu után egv forint

mikor az országgylés megszavazta, kétszázezernél jóval nagyobb összeget hajthatott be de ennek kieszközlése sok
;

nehézséggel
tagadás

járt.

Mátyásnak ismételten csak nagy önmegáldozatkészségre
bírni fogja

árán

sikerült a rendeket

köteleznie

kellett

magát

arra,

hogv többé nem
;

a

rendeket adó megszavazására felhívni

st

ezért a

frenpénz-

deknek

is

kellett erre nézve kezességet vállalni.
ily

A

király,

körülmények

között,

folytonosan

szükségben szenvedett.- Részint kölcsönökkel kellett magán segítenie, részint a zászlós uraknak és kapitányoknak
csapataik
hitel igen

zsoldjával

tartozásban

maradnia.

Már pedig

a

drága

volt.

Az

adósságot dús kamattal, várak és
kellett

uradalmak adományozásával vagy elzálogosításával,
lerónia.3

Különben
dóhoz ill
helyzetének
gessé
tették.

is

Mátyás

teljes

mértékben

bírta az uralko-

bkezség

tulajdonságát,

melynek gyakorlását
kétszeresen
a

rendkívüli

körülményei

szüksé-

Nem

szorítkozhatott

koronához tartozó
;

vagy arra
lett

szálló birtokok adományozására folytatnia keleldeinek azon hibás nagylelkségét, melylyel hívei-

ket a közterhektl fölmentették.

Magyarországon az állandó közterheknek két neme volt
gyakorlatban
;

egyik a közvetlen, másik a közvetett adók-

1 Ezt említi egyebek között Velencze magyarországi követe 1462 május 2S-ikán Diplom. Emi. i. 143. 1.

2

A

pápai legátus

1462-ik évi jelentése
11.

Magyarország viszonyairól. Kovachich.
7-,

Scriptores. Minores.
3

5

14.

vember

Érdekes példákat tartalmaznak Mátyás 145S martius 12-, 1460 october 27- és 1464 april 7-iki oklevelei az Országos Levéltárban.

no-

MÁTYÁS

KIRÁLY.

I

Ö5

hoz

tartozott.

Amaz

a

kamara-nyereség nevét
forint

viselte,

és

minden kapura húsz dénárt (egy

ötödrészei

rótt.

A
ben

másik,

harminczad
a két

czíme

alatt,

az

árúczikkeket

vá-

molta meg.

Mind

jövedelmi forrás a kiváltságok
és

által, a

mik-

egész országrészek

népfajok

részesültek,

annyira

megapadt, hogy számításba

alig jöhetett.

A

fönnálló pénzügyi

bajok orvoslására tehát hathatós
behajtásában rendet, szigorú pon-

gyógyszer kínálkozott, ha a kiváltságokat érvényen kívül
helyezni, az adó és

vám

tosságot sikerül behozni.

Ezen tervvel
Elterjesztése

foglalkozott Mátyás, és azt az 1467-ik év

martius havában tartott országgvlésen bemutatta.

azon leleményes javaslatot tartalmazta,
és

hogy
tári

a

kamara-nyereséget

a

harminczadot,

az

eddig

adott összes kiváltságokkal együtt megszüntetvén, a kincs-

adó

és a

korona-vám elnevezésével
ezentúl
is

új

közterhek

álla-

pítandók meg.

maradna minden kapu után de ha egy kapun két vagy három jobbágy lakik, ezek harmincz, ha négy, úgy negyven dénárt fizetnek együtt. És pedig fizetik ezen adót a földmvelést
kincstári adó
;

A

húsz dénár

z
kat

jobbágyok kivétel

nélkül,

úgy
;

a király

mint az egya

házi és világi birtokosok jószágain

továbbá

jobbágyo;

nem

bíró

várnemesek

és az

egvházi

nemesek
hogy

végre

a jászok, kunok, oroszok és tatárok.

A

korona-vámra nézve

is

az volt javaslata,

a

meg-

állapított díjszabály szerint, a

nemesek

kivételével, az or-

szág minden lakosa és minden idegen fizesse, az árúk után,

melyek az országba bevitetnek, vagy az országból kivitetnek egyúttal kimondatván, hogy a király ezen vámot csak saját tisztviseli által szedetheti, és másnak nem ado;

mányozhatja.

Mátyásnak

sikerült

ezen reform-javaslatait az ország-

l60

FRAKNÓI VILMOS
által elfogadtatni

gylés

;

bár a rendek els tekintetre

föl-

ismerhették következményeiket.*

A

király az

igazságérzetének fényes jelét adta azzal,
és

hogy az adóteher tekintetében a királyi kok jobbágyaira nézve nem tett kivételt.
ben lehetséges
vetve
a
volt, a

korona-birto-

A

mennyiben a
ki.

középkori államrend és az uralkodó jogfogalmak keretéközteherviselés elvét mondotta

közvetlenül a jobbágyok vállaira, de köznemes birtokosokra nehezedett. Ugyanis a föld értéke és hasznosítása a jobbágyok mennyiségétl és mi-

Az adóteher

nségétl

függött

;

minélfogva

a

földesúr

is

élvezte

a

jobbágyok adómentességének
költözködés jogával
gyakorolt.

hasznát,

mert az a szabad
hatalmas

él jobbágyokra

vonzert

Ennek következtében nemcsak azon népek, melyek
ekkorig a kamara-nyereség fizetésétl
fel

voltak

mentve,

hanem

a

földesurak

is,

kik az

adómentesség kiváltságát
a

elnyerték volt, érdekeikben súlyos sérelmet szenvedtek.

Nem
tása,

lehet tehát

meglep, hogv

törvény végrehaj-

mit a király

megszokott türelmetlenségével és eréhelyen nehézségekbe ütközött, és

lyével siettetett,** több
ellenszegülést keltett.

A

panaszok megvizsgálásában és elintézésében Mátyás
el
;

kiméletlenül járt

de

a

hol

azoknak jogosultságáról

meggyzdött, nem habozott
így, az erdélyi szászok

igazságot szolgáltatni, és túl-

buzgó tisztviselinek intézkedéseit visszavonni.
elterjesztették, hogy a királyi
is

tisztviselk

a

vámot oly árúk után

behajtják, a miket

Sajnos és feltn, hogy ezen nagy-

ges hibáktól sem

ment szövegét az
25-,

ere-

fontosságú országgylésrl egyetlen adat,
radt ránk

deti példányból igazítottuk ki.

végzéseibl egyetlen példány sem maA végzéseknek csakis egy tötartotta

" A
i-,

királynak 1467 martius
rendeletei

april

17-iki
;

redékét

fönn a pozsonyi kapta-

Wagner
v.j\chich
xi.
:

lán könyvtára. (Kiadta Kov.jlchich:

Sup-

tanúskodnak errl, Diplomát, Sáros. 236. 1. KóVestigia Comit. 377. 1. Teleki :,

plementum.

11.

1S2.

1.

(Hiányos és lénye-

437.

1.

^

MÁTYÁS
az

KIRÁLY.

I

67

ország területén vásárolnak

és

árusítanak

el.

Mire a

király elrendelte,

hogy

a tisztviselk a törvénv

betjéhez

alkalmazkodjanak.'

Slavoniában a zágrábi püspökség egyházi nemesei si

adómentességök föntartását
ván, hogy

kérelmezték,

arra

hivatkoz-

k
a

kiváltságleveleik értelmében az országos neélvezik.
:

mesek minden jogát
ságtételének

A

király

a

tartományi

gy-

léshez kérdést intézett

vájjon

az

egvházi nemesek tanúvan-e olyan jogereje,

báni törvényszéknél
?

mint az országos nemesekének
kapott, kinyilatkoztatta,

hogv

a

zágrábi

És mikor igenl választ egyházi nemesek
ú]

a kincstári adó fizetésétl föl legyenek mentve.^

Ellenben Zala-vármegye rendéivel szemben, kik az

adó kivetését
teljes

korona-vám behajtását meghiúsították, alkalmazni. Csak olv föltétel alatt kegyelmezett meg, hogy a vármegye a halasztás által okoés a

szigort

készült

zott

kárt

megtérítse,

a

megsértett tisztviselknek

pedig

elégtételt szolgáltasson.

Arra, hogy az

új

intézkedések Erdélyben fognak leg-

kedveztlenebb fogadtatásra találni, Mátvás maga is el volt készülve, minthogy a közterhek viselésében Erdély lakói
élvezték a legnagyobb kedvezéseket.

Ezért külön levélben igyekezett

ket meggyzni
;

arról,

hogy «az országgylési végzések
tartására,

a

közszabadságok fönnaz

nem

csorbítására czéloznak

ország oltalmá-

nak

és jólétének biztosítása végett

állapíttattak

meg

....

amire Erdélynek

még inkább van
í
'

szüksége, mint az or-

szág többi részeinek.')^

Mintha szép szavak
érdekek
1

es bölcs figyelmeztetések a sértett

által elidézett'
30-ikán
1.

fölháborodást lecsillapíthatnák
rendé3

!

Az

1467 május

kelt

Az 1467
1.

július 2S-iki rendelet. U. o.

let.

TELEKinél.

xi. 264.

193.

2 Az 1467 június 10- és július 31-iki rendeletek KovACHicnnál. Supplemen-

4 Epistolae. P. i. E. lxiv. (A mely azonban tévedésbl az 1463-ik évre van

tum.

II.

188.

1.

téve.)

l68

FRAKNÓI VILMOS

Ámbár a nyílt ellenszegülés tényei az országgylést követ els hónapokban gyérek és kivételesek valának, —
általános és

mély elégületlenség terjedett el az ország minden részében, a nemzet minden rétegében. Ezt siettek kizsákmányolni azok, kik Mátyás küls pomegfosztattak, szemé-

litikájának irányát kárhoztatták, vészteljesnek tartották, és

emellett azért, mert méltóságaiktól

lyesen sértve érezték magokat.

A

nyílt föllépésre

Mátyás

ellen, a

külföldrl

is

nyertek

hathatós biztatást.

Podjebrád Gvörgyre nézve életkérdés volt Mátyást a tróntól megfosztani, vagy legalább gyengíteni és elfoglalni. Nem lehetett késnie. Mert az 1466-ik év végén a pápa
egyházi
kiközösítéssel
sújtotta és
alattvalóit

az

engedel-

messég kötelezettségétl fölmentette. Attól kellett tartania, hogy a szent-szék felszólítására. Mátyás megindítja most
ellene a háborút.

A

lengyel király

pedig, ki

úgy

a csehországi,

mint a

magyarországi koronára fentartotta igényeit, a lengyel koronához hbéres viszonyban álló Bogdanovics István moldvai

vajda

útján

szította

Mátyás

ellen

az

elégületlenség

tüzét, és támogatása fell biztosította ellenségeit.* így történt, hogy a régi nemzeti párt egyik vezérének,

Zápolvai Imrének, sikerit a Mátyás ellen tervezett actióba bevonni az politikájának legkészségesebb szolgáit: a Szentgyörgyi
grófokat és

Monyorókereki Elderbachot. Eszkö-

zökben nem válogatott. Szentgyörgyi János grófot, az erdélyi vajdát, a nemzetségének régiségével, németországi

*

A

cseh

és

lengyel

királyoknak

a

brádnak a Szentgyörgyi grófokkal összeköttetését kétségtelenné teszi

magyarországi elégületlenekkel való szszeköttetését

Mátyás

ki-

mind Palacky (Geschichte Böhmens. ív. B. 445. 1.) mind S. Caro
(Geschichte
1886.

rálynak

1467 augustus
irt

Alberthez

levele,

Kostka melyet Kostka egy
17-ikén
levél-

Polens.
1.)

V.

A.

Gotha.

289.

állítja.

Részletes egy-

késbbi. Mátyás királyhoz intézett xi. 339. 1. ben resumál. Teleki
:

korú adatok, sajnos, hiányoznak. Podje-

3

;

MÁTYÁS

KIRÁLY.

169

Összeköttetéseivel büszkélked, gyenge
tántorította
el,

elméj furat
»>

azzal

helvezte kilátásba.

hogy És

«

Erdély királyává
srróf,

megválasztatását

a

az eléo^ületlen erdélviek tömé«

geibl fölhangzó üdvkiáltásokat, melyek éltették, komolyan vette.'

János

királyt))

Több fpap
avatva
;

és

számos fúr volt az összeesküvésbe beelfojtására

csak arra várakoztak, hogy a lázadás lángja Erdély-

ben íöllobogván, míg
gött

Mátyás eltávozik, háta möés

k

is

fegyvert ragadjanak.^
1467-ik

A

király, ki az

év tavaszi

nyári hónapjait

Budavárában töltötte, soká nem méltatta figyelemre a mozgalom vészjósló eljeleit. Csak augustus közepe táján szánta el magát arra, hogy
Erdélybe vezeti seregeit.

Mieltt
letlenektl
retesen

útra

kelne, Podjebrádot

igyekezett
neki,

az

elégü-

elvonni.

Értésére
tartani
a

adta

hogy lelkiismeCsehországgal

meg

akarja

békeséget

viszont arra kéri t,

hogy

a lázadó Szentgyörgyi grófokat

ne támogassa.

Augustus 19-én indult meg,

a

prímás, több

fpap

és

fúr kíséretében, Budáról. Épen egy nappal elbb,
erdélyi

Kolozsvártt gylést tartottak az

mozgalom

vezérei.

Jelen voltak

:

Erdélyi István,

Gerendi Mihály, Hosszúaszai Péter,
sonczi László,

Iklódi

Márton,

Lo-

Farnosi Veres Benedek,

Zsuki

Mihály a

I

TuRÓczi

említi,

hogy az erdélyiek

grófra

vonatkozva

:

uAspice

quam
voltak

stul-

eúj fejedelmet választottaki).

letesen meséli el

BoNFiN résza választást. Az egy-

tum
2

stulta sequare

ducem».
túlzottak

Kétségkívül

az

korú Carbo közelebb jár a valósághoz, azt mondván, hogy «János grófot Erdély királyának nevezgették Mátyás egy késbbi oklevélben (1471) utal arra,
>>.

Olaszországban elterjedt ama hírek, hogy az esztergomi érseken és a pécsi püspökön kívül a többi fpapok mind elpártoltak.

De hogy fpapok

is

csatlakoztak
teszi

hogy az
czímre
schichte

1467-iki

lázadás

fejei

((királyi

az

összeesküvéshez,
levele.
3

kétségtelenné

vágytak ...»

(Marienburg.
223.
1.)

Siebenbürgens.

GeJanus

Mátyásnak 1468
írt

april 30-ikán a
iii.

pápához
xii.)

(Epistolse. P.

E.

Pannonius az erdélyi lázadás leveretését megénekelvén, így szól Erdélyhez, János
Magyar Tört.
Életr. 1S89

A

Kostka Alberthez 1467 augustus
írt,

17-ikén

föntebb idézett levélben.

— 90.

22

FRAKNOI VILMOS

magyar nemesség részérl; továbbá

a

székelyek

nyolcz

képviselje és a szász székek küldöttei.

ját,

Olv lépésre határozták el magukat, mely mind formámind lényegét tekintve, az összeesküvések történetében
áll.

bizonyára egyedül

A

kolosmonostori

convent

elé járultak testületileg, és

a hiteles helv iegvzkönvvébe következ nyilatkozatukat
vétették
föl.

(•Meggondolván
matást, amit

ígv szólott szónokuk

az elnyo-

k

és

velk

egész

Magyarország lakói szenés

vednek
tot,

;

úgy szintén az alkalmatlan
elhatározták,

gyalázatos állapo-

amit a régi szent királyoktól

ered

kiváltságok eltör-

hogy az ország szabadságait és kiváltságait minden nyelv, rend és állású emberekkel szemben föntartják, megvédelmezik, megrizik, és az ellenszegülk elleni erhatalommal lépnek föl,
lése
:

vont maga után

mindaddig, míg a jó és boldog állapotot

visszaállították.*)

Ezen

czél
:

elérése

végett,

((igazgatóikká

és

elöljáróikká*)

Szentgyörgyi János és Zsigmond grófokat, Elderbach Bertoldot, Zápolyai István és Imre szepesi gróválasztják
fokat. Kötelezik

magokat, hogy ezen igazgatóiknak engeszolgáltatnak
szállaniok,
;

delmeskednek
ban gylnek

és adót

amikor pedig majd
lehetleg nagy szám-

a királylyal szembe

kell

zászlaik alá.

Megállapodásaikat esküvel ersítették meg, és az eskü-

szegket az egyházi kiközösítés büntetésével fenyegették.* Amint azután Mátvás közeledésének híre érkezett, tömegesen sereglettek a fegyveresek János gróf táborába. Mintegy ötvenezerén gyltek össze.**
I A convent hiteles kiadványának egykorú példánya a bécsi állami levéltárban. Kiadta Firnhaber, Notizenblatt., (1852)

fejezéseiböl,

melyeket a lázadás elnyokiállított

mása
nál.

után, a hütelenek jószágainak ado-

mányozásáról

oklevelekben has?.le-

197.

1.

(Számos

ilyen

oklevél található

volt

számot Carbo említi. Hogy nagy a szamuk, kitnik Mátyás király ki-

A

véltárainkban,

névszerint

az

Országos

Levéltárban.)

MÁTYÁS

KIRÁLY.

I7I

Azonban mieltt sereggé
fegyelmetlen tömeget

szervezkedhettek,

a

király-

váratlan gyorsasággal megjelent Kolozsvár közelében, és a

megtámadván,

azt

rövid

harczban

megverte

és széjjel

zte. János gróf azonnal lemondott a
;

további ellenállás gondolatáról

a király színe elé sietett,

ép oly oktalan, mint hútelen eljárásáért, térdre borúiván, bocsánatot kért és nyert.'
Mindazáltal mind
ságuktól
vajda,
;

, mind

társai megfosztattak méltó-

helyöket Dengelegi

és

Csupor

Pongrácz János, a korábbi Miklós foglalták el Erdély kormány-

zásában.

Mátyás egyúttal szükségesnek látta, hogy elrettent példával hasonló merényletek ismétldését megakadályozza. A lázadás részesei közöl többeket számzött, néhányat
kegyetlen kínzások után kivégeztetett. Nagyszámú erdélyi

nemest megfosztott jószágaiktól, melyeket híveinek adományozott. És az egész erdélyi nemességet megbélyegezte
azzal,

seire

mely az ország összes neme200 forintban volt megállapítva, az erdélyiekre nézve hogy
a fváltságdíjat,
szállította le.^

66 forintra

nem

Diadalmasan vonult Brassóig, sehol többé ellenállással találkozva és a királyi kegyelmesség számos tényé;

vel mérsékelte boszúját.^

Az
országi

erdélyi

események
közöl
a

hírére, az összeesküvés

magyartervök

részesei

legtöbben

visszariadtak
és

végrehajtásától.

Csak Zápolyai Imre
1540
vi.

rokonai a Szepeslevelében

1

TuRÓczi, Ranzan, Carbo szólnak a

october 31-iki
1.)

(Munkái

Csak Bonfin adja el a történteket úgy, mintha János gróf harcz nélkül hódolt volna meg. A gróf meg-

gyzelemrl.

164.

szólanak.

A

jószágadomá-

nyozások több éven át folytak. Számos adománylevél az Országos Levéltárban,

hódolásáról

]Mátyás
értesíti

maga

1467 septem61,

A

föváltságdíj
(iii.

leszállítását

említi

Verki

ber 23-ikán
kabot.
2

Olnodi Czudar Ja11.
1.)

böczi.
3

rész ni. fejezet.)

(Wagner:

Collectanea.

Már

1467

october

3-ikán

állít

számzetések és kivégeztetések felöl Bonfin és Carbo munkái, egy 1467 december 28-iki flórenczi tudósítás (Diplom. Emi. II. 336. 1.) és Veranchich

A

Kolozs vármegye összes nemesei részére megkegyelmez iratot. (Katona, xv 229. 22-ikén Apafi Mihály ja1.) November
vára (Országos Levéltár)
stb.

172

FRAKNOI VILMOS
és

ségben

Gömörben, Elderbach Bertold pedig Slavoniáki a lázadás zászlaját.*

ban tzték

De

ezen mozgalmaknak Mátyás már
és

nem

tulajdonított

nagy fontosságot,

leküzdésöket hú kapitányaira bízhatá.

O

maga

arra határozta el magát,

hogv

az alattomos István

ELDERBACH GRÓF PECSÉTJE.

moldvaországi vajdán boszút

áll

;

és

pedig nemcsak

azért,

mert az erdélyi lázadást
seit

élesztette,
;

hozzá

menekül
azért,

részea

barátságosan fogadta

hanem fképen

mert

magyar korona fönhatósági jogainak sérelmére, lengvel védnökség alá helyezkedett, és a törökökkel is czimborált.**
Ezen mozgalmakról szólanak Má1467
** Mindezt Mátyás maga adja el 1468 tavaszán a lengyel rendekhez írt levelé-

*

tyás királynak

october
27-,

i-,

8-,

de-

cember

31-,

1468 január

1474 april
)

ben.

Közzétéve:

Epistolas.

P.

in.

E

lo-iki oklevelei.

(Az Orsz. Levéltárban

xxviin.

MATYAS

KIRÁLY.

173

Szokása

szerint,

föltett

szándékának megvalósításában

nem gondolván
járatát.

akadályokkal és nehézségekkel,
gimesi és

— a legkedmeg
had-

veztlenebb évszakban, november végén,

indította

Az

eltorlaszolt

ojtozi

szorosokon utat
Moldvát. Bakó,

tört

magának,

és túzzel-vassal

pusztította
égette.

Román, Nyemtza városokat porrá
teket küldött táborába.

A

vajda köve-

De

nem

bízott Ígéreteiben, és

49.

A

SZENTGYÖRGVI GRÓFOK PECSÉTJE.

tovább nyomult a fváros, Szucsava
ter vajdát helyezni vissza.

felé.

Czélja volt Istvánt

megfosztani a fejedelemségtl, és általa elzött eldjét Pé-

Moldvabányán újból fölkeresték István vajda követei a királyt. De most ármányt palástoltak ajánlatai. Míg a tárgyalások folytak, egy decemberi éjszakán (15-én) tizenkétezer oláh fegyveres gyülekezik észrevétlenül
és

a

város

alá,

míg

a

vajdával

egvetért lakosok több ponton

a fa-

épületeket felgyújtották, elárasztják az utczákat.

174

FRAKNÓI VILMOS

Az ekként támadott

zavar

daczára,
és

a

gyanútlanul pia

hen

sorakoznak, hol

magyarok sebesen maga a
is

felkészülnek,

város piaczán

király áll élkre.

A
ki
föl az

lángok világánál öldökl viadal következett, mely-

ben Mátyás

hsi

elszántsággal vett részt. Bánfi Miklós^

közvetlenül

oldala

mellett

állott,
;

saját

testével

fogta

uralkodóra mért csapásokat

önfeláldozó

ragaszko-

dásának tényeit királyi adománylevél örökíti meg.
szolgálhatott pajzsul a nyilak
ellen.

De nem

zápora és a lándzsák erdeje
karját sebesítette meg, egy
jól

Egyik lándzsa

a király

nyíl pedig vállába fúródott.

Mátyás

tudván, hogv se-

besülésének ténye, ha köztudomásra jut, válságos következményeket vonna maga után, uralkodott fájdalmán, és
saját
le,

kezével akarta kitépni a nyilat, de csak nyelét törte
óra hosszan tartott az ütközet, melynek mindkét

háromfelé ágazó hegye a sebben maradt.

Négy
fél

kimerülése vetett véget.*

Mátyás

a súlyos veszteség után,

melyet szenvedett,** a
visszavonuló

hadjárat folytatásáról lemondott. Sietve elhagyta Moldvát.

Sebei miatt hordszéken kellett
sereget.

követnie

a

A
teljes

szerencsétlen
s

1467-ik

év utolsó napjait

Brassóban

töltötte,

ott virradt rá az új

esztend, mely a dicsségtartotta

események hosszú sorozatát

fönn számára.

Legels terveit a boszúvágy sugalmazta. Új sereggel Moldvába készült, hogy a hírnevén esett csorbát kiköszörülje. Addig vissza sem akart térni fvárosába. Váradra
* A hadjáratról a budai krónika, TuRÓczi, BoNFiN, Ranzax, Carbo, úgy szintén a lengyel Dlugoss és Cromer munkái tartalmaznak följegyzéseket és elbeszéléseket, melyek a részletekre nézve eltérk s meg nem egyeztethetk. A király megsebesülésérl is all ez. Erre nézve leghitelesebb a Milánó velenczei követének 1468 február 21-iki tudósítása.

(Diplom. Emi.

ii.

96.

1.)

Bánfi Miklóst

a király 1469 május 17-iki adománylevelében magasztalja. (Orsz. Levéltár.)
**

Ekkorig

bizonytalannak

látszott,

Mátyás vereséget szenvedett-e ? Eziránt Milánó velenczei követeinek 1468
vájjon

február

21-

és

martius 21-iki jelentései
(Dipl.

minden kétséget eloszlatnak.
11.

Emi.

75., 96.

11.)

MATVAS
hívta az ország frendéit,

KIRALV.

175

hogy velk tanácskozzék,

és tá-

mogatásukat kérje

ki.*

Azonban mikor
érkezett,

második felében oda megelhatározásaiban, az európai események hatása
(1468) január

#?

alatt,

lénveges fordulat következett be.

IV.

[lALATT a magyar királv az erdélyi lázadás
leküzdésével és a moldvai hadjárattal volt
elfoglalva, a csehországi helyzetben beállott

a válság.

A

szent-szék,

egyetértleg a cseh-

országi kath, rendekkel, a trónvesztettnek
nyilvánított
a lengyel királynak ajánlotta

Podjebrád György koronáját
föl.

II.

Pál pápa három kül-

Rüdesheimi Rudolf boroszlói püspök, Ercleus Péter aacheni kanonok és Veronai Gábor szent-ferencz-rendi
dötte:
szerzetes,

jelent

meg

nála,

hogy

t

Csehország elfoglalá-

Azonban igyekezeteik eredménytelenek maradtak. Kázmér a veszélyes vállalatra nem volt rábírható. mint V. László nvérének férje — öröCsehországra
sára késztesse.

kösödési jogigényeket támasztott ugyan

;

de érvényesítéhalasz-

söket

Podjebrád György

halálának

idpontjára

totta, mikor azután

áldozatok és koczkázat nélkül remélt

czélt érni.

Ennélfogva a hozzá

intézett
;

felszólításokra
t.
i.

(augustus
tar-

végén) kitér választ adott

hogy

a

jöv évben

tandó lengyel országgylésig függben

kell

tartania elha-

*

Már

tában

említi,

1468 január 3-ikán kelt okirahogy Váradra egybehívott

bek között

:

Milánó velenczei követének

értekezletet.

(Teleki,

xi.

300.

1.)

Hogy
Egye-

február 21-iki idézett jelentése, és a lengyelországi rendeknek 146S mart. i6-ikán

Mátyás

Moldvába készült

visszatérni,
teszi.

Mátyáshoz
saeculi. xv.

írt

levele.
1.

Codex Epistolaris

több kútforrás kétségtelenné

241.

176

FRAKNÓI VILMOS

tarozását.

Ezen nyilatkozatot

a szent-szék és a csehországi

katholikusok követei visszautasításnak tekintették.
állapodtak

Abban

hogy máshol keresnek segítséget. Veronai Gábor atya, ki tizenkét esztend eltt Capistránói János kíséretében, Magvarországon mködött, és mind Mátyás egyéniségének, mind a nemzet hadi erejének értékét jól ismerte, arra figyelmeztette társait, hogv a föladat megoldására, a magyar királyban legbiztosabban
tehát,

meg

találhatnák föl
helyesléssel

a

készséget és képességet. Javaslata köz-

fogadtatott.

És abban

történt

megállapodás,

hogy Rómában és a csehországi kath. rendeknél ez iránvban megteszik az elterjesztéseket. A pápa most igénybe vette Mátyásnak két esztend eltt tett ajánlatát. Lelkesít leveleivel Veronai Gábor atya és Ercleus Péter Váradra siettek. Velk jött Boskovicz

Protáz

olmüczi

püspök,

kit

a

csehországi

kath.

rendek december végén

gyúlésökbl küldöttek a magyar királyhoz azon kérelemmel, hogy a «cseh korona alatt él katholikusokat védnöksége alá fogadván, a
tartott boroszlói

szent hit ellenségeinek leküzdésére fegyvert ragadjon".*

A

nándorfehérvári emlékek dicsfénvével övedzett Gá-

bor atyának rajongó vallásos lelkesedése és a magas

mszel-

veltség olmüczi püspöknek, egvkor Ferrarában Janus Panonius iskolatársának, humanista ékesszólása kétségkívül
alkalmas volt arra, hogy megragadja Mátyás fenkölt
lemét.

Míg ezek

az ég jutalmával és a történelmi

név dics-

ségével kecsegtették,

más

oldalról fényes politikai

elés

nyök kilátásával csábították. Ugyanis Podjebrád, minden
Ezen eseményeket
;

bajért,

ami

t

érte

*

két

késbbi emkath. ren-

És Rüdesheimi Rudolf legátusnak
ben
adott
11.

1471-

lék világítja

meg a csehországi
Silesicarum.
ix

a

lengyel
válasza.
1.)

követek

elterjesztésére

dek 1468 augustus
ptores

22-iki oklevele. (Seri-

Közölve EscHENLCERnél.

Rerum

293.

1

)

237.

MÁTYÁS
fenyegette, a császárt

KIRÁLY.

177

okozván, az 1468-ik év els napjaifiát,

ban háborút üzent
totta,

neki, és

Viktorin herczeget, utasí-

hogy seregével nyomuljon Ausztriába. Ezen rá nézve
Frigyest,
ki

végzetes ténynyel arra kényszerítette

az

el-

lenállásra képtelen volt, és gyors segítséget a

dalomból nem várhatott, hogy a
duljon.

német biromagyar királyhoz for-

hogy Mátyást a megtámadott Ausztria segítségére bírhassa, a legnagyobb ígéretekkel igyekezett súlyt kölcsönözni kéréseinek. Nemcsak pénzbeli támogahanem késznek nyilatkozott arra is, hogy tást ajánlott
császár most,
;

A

leteszi a

magyar

király czímét,

átadja a Magyarország te;

rületén birtokában maradt várakat és városokat
felül kilátást nyújtott,

st

ezen-

hogy Mátyásnak római királylyá vá-

lasztatását ki fogja eszközölni.*

És úffv látszott, mintha tervszeren nemcsak minden tényez találkoznék, hogy Mátyást a csehországi vállahanem még mintha magasabb hatalom latra késztesse keze minden akadályt, mely visszatarthatná, elhárítana út;

jából.

Fényes török követség
szultán
lentse.

járult

eléje

Váradon, hogy a
kötésére
beje-

készségét

hosszabb

fegyverszünet

Ami

azon megnyugtató biztosítást nyújtotta, hogy
felé

mikor nyugat
keletrl.**

fordul,

nem

fogja

veszély

fenyegetni

És

István,

moldvai vajda.

Mátyás készületeirl
és

érte-

sülvén, azon volt,

hogy

a támadást elhárítsa magától.

gyelországba
*

fordult

közbenjárásért,
burgi
**

Lenennek sikerében
(alább

Sajnos, a levelek, melyeket 1468 ele-

rgrófnak
Milánó

idézend 1469
követének
1468

jén Frigyes és
sal,

Mátyás

váltottak egymás-

martius
martius
ii.

23-iki) levele,

nem maradtak

fenn.

A

tárgyalások
ira-

velenczei
jelentése.

folyamáról csak késbbi diplomatiai
tok nyújtanak felvilágosítást.
(V. ö.

27-iki

Diplom. Emi.

Pa-

LACKY,

IV.

B. 505.
is

1.)

Hogy

jutalmul a

római királyság
kétségtelenné

ígértetett

teszi

Albrecht

Mátyásnak, branden-

79. 1, (Megfoghatatlan, mikép jöhetett Palacky azon gondolatra, hogy Mátyás török ruhába öltöztetett magyarok által tévútra vezette a magyar rendeket
!)

Magyar

Tört. Életr. i88g

90.

23

^

178

FRAKNÓI VILMOS

nem

bízván,

követeket

küldött

Mátyáshoz,

kit

hódolatá-

nak bejelentésével megkérlek.^

És megjelent Váradon
vezére
:

a
,

magyarországi elégületlenek

Zápolyai

Imre

is

hogv

kudarczot
ki,

szenvedett

merényletéért kegyelmet eszközöljön

mit a frendek

közben járása mellett megnyert.'
Ilyen
a

elzmények
és a

után,

Mátyás nem habozott

a pápa,

császár

csehországi katholikus rendek követeinek

ígéretet

tenni,

hogy

a

háborút Podjebrád György ellen

megindítja.'

Hogy
tartsa
;

pedig

tervét
hitben,

eltte

minél
a

tovább titokban

és

t

azon

mintha
Lassú
töltött

magvarországi hadi-

készületek
sietett
utat.

Moldva
egész

ellen íránvulnának, mes^ersítse,

vissza

fvárosába.

Egy

hónapot

menetben tette Várad és Eger
tartott.

nem me^ az
között.

Ezen utóbbi városban tanácskozást

Itt ellenzéki hangok is emelkedtek. De a király bizalmas embereinek, különösen a prímásnak ékesszólása kieszközölte, hogy a frendek a csehországi hadjárat meg-

indításához egyhangúlag hozzájárultak.'*

Ezalatt Mátyás páratlanul álló gyorsasággal
1 BoNFiN eladása, a mit megersítenek más kútforrások. Egyebek között a lengyel rendeknek idézett le\elére Má-

fejezte

be

S-ikán

hadizenettel

meglepett

császár

küldöttei csak restek
föl

martiusban Egerben keMátyást. Lehetetlen is, hogy
jött volna létre a

tyás által

írt

válasz. Epistolae. P.

iii.

E.

ha csak Egerben
vei

meg-

XXVIII. (V. ö.
2

Caro.
említi

289.

1.)

állapodás, két hét alatt

Mátyás

seregei-

A

király

ezt

1468

február

lo-ikén Zápolyai

Imre egyik

híve,

Varju

Pál javára

kiállított

kegyelemlevelében.

támadásra készen állott volna, Mátyástól február lo-ikén Nadudvaron, martius 7- és g-ikén Egerben kelt
4

Katona, xv. 254. 1. 3 BoNFiN a váradi értekezletekrl semmit sem szól. Szerinte Egerben történ-

okleveleket bírunk.
egri tanácskozmányról Bonfin 5 Az hosszú elbeszélést ad, melybe általa fo-

dönt megállapodások. De megbízhatatlan eladásával szemben kétségtelen hitelesség emlékek szóltek volna a

galmazott beszédeket
sítette a váradi

az

is sz. Az nácskozmány kétségtelenül csak

egri ta-

szente-

megállapodásokat.
is

Hogy
prí-

nak

arról,

hogy Mátyás Váradra hívta
ott

ellenzéki

hangok

emelkedtek és a
írt
:

meg

a frendeket, ott fogadta a török békült
ki

más

ellensúlyozta azokat, jelezi a pécsi

követeket,

Zápolyaival.

Nem
tott

hihet, hogy a decemberben tarboroszlói gylés követe a január
is

püspöknek 1468 tavaszán vele, mely közzé van téve
iii.

egyik

le-

Epistolae. P.

E. xxvii.

MATYAS
a készületeket.

KIRÁLY.

179

Még nem

múlt

el

két hónap a váradi érte-

kezletek óta, és martius

végs

napjaiban,

már Nagyszomhogy

batban

volt,

készen a háború megindítására.
soraiból többen önkényt ajánlkoztak,

A
landó

frendek

csapataikkal a királyi dandárhoz csatlakoznak.

Az
a

áldozat-

készség és ragaszkodás ezen nyilatkozataiban
híveivel

király ál-

versenyeztek
kik
ily

:

a

Szentgyörgyi

grófok

és

Zápolyai

Imre,

módon htlenségök
Mátyásnak

emlékezetét

akarták elfeledtetni.'

És most
ki

felajánlotta szolgálatait

a csehországi

katholikus rendek vezére, a hatalmas Sternberg Zdenko^

több honfitársával hozzá csatlakozott.Ezek, a katholikus rendek nevében, hséget és engeFelajánlották

delmességet fogadtak
czímet
is,

neki.

a

cseh

királyi
«

a

melyet azonban elhárított magától;

Cseh-

ország és a hozzá csatolt tartományok védnökének)) czímével elégedvén meg.^

Szándéka volt ezzel kímélni
megnyerésére súlyt helyezett
és

a

lengyel

királyt,

kinek

reményt

táplált.

Ugyanis
föl.

az osztrák-magyar-lengyel szövetség gondolatát karolta

ketts házasság szolgálna, melyet a lengyel király idsebbik leányával Mátyás, az i^abbikkal Miksa
alapjául

Ennek

fherczeg,

a

császár

kilencz

esztends
az a

fia,

kötne

meg.

Ezen
tását

ajánlat

elterjesztése

végett,
-^

olmüczi püspököt
hadjárat megindí-

april elején

Krakkóba küldötte. De nem tette függvé a választól.
részt vett a hadjáratban.
ta-

1

Mindkett

A

Szentgyörgyi grófoknak ez ügyben
áldozatkészségét
14-iki

védnöki tisztet átveszi, és a cseh rendek nevében az olmüczi püspök áhal
lyel a
kiállított hódolati okirata,

núsított

a

király

már

mindkett 1468

1468 april

oklevelében
el.

lásokkal halmozza
2

magaszta(Országos Lvltár.)
29-, 31-,

april S-ikáról

:

Scriptores

Rerum

Silesi-

carum,
4

ix.

262

3.

11.

Sternbergnek 1468 martius
15-,

Dlugoss
írja,

elbeszélése.

De

téved, mi-

april

i6-ikán kelt

levelei.

Fontes.

kor azt
april

hogy az
érkezett

olmüczi

püspök
April

Diplom. XX. 522
3

5.

11.

S-ikán

Krakkóba.

Hogy

a királyi czímet felajánlották

g-ikén
líti,

neki, tudjuk a pécsi

püspök idézett

leve-

Pozsonyból levelet ír, és emhogy Krakkóba készül. Fontes, xx.
1.

lébl.

— Mátyás királynak oklevele, mely-

523.

23*

l8o

FRAKNÓI VILMOS

Martius végén a cseh király fiához, Viktorinhoz,
az Ausztriába
intézett.
«

mint
iratot

nvomúlt hadak fvezéréhez, hadüzen

Tapasztaljuk
a

ígv szól egvebek között,
. . .

hogy Ti

nem kívánván
dobtok,
s

békesség útjain haladni,

háborút há-

borúra halmoztok,

békés szomszédaitok országába üszköt
Láttuk az
iratot,
. .

azt lángra lobbantjátok.

mely-

ben, fenséges atvánknak,

a

római császárnak

.

háborút

üzentetek,

bár jól

tudjátok,

hogy

a

császárral

szerzdé-

sünk van, melv segélynyújtásra kötelez ... És azonfölül, hogy elégséges ok nélkül barátainkra támadtatok, minket
is

már régebben

sokféle kártételekkel, sérelmekkel

inge.

reltetek, mit ekkorig békeszeretetünk

türelemmel

viselt

.

.

Most azonban, mivel
jellemetekben nem
kell

a

béke

biztosítékát szavaitokban és
föl,

találhatjuk

hanem fegyvereinkben
adjuk,

keresnünk
a

;

ezennel

értésetekre

hogy Auszaz

triában

római császár
és

h

alattvalóit,

kötelességünkhöz
;

képest, tettel és tanácscsal támogatni fogjuk ellenetek

általatok

híveitek

által

nekünk igazságtalanul okozott
elégtételt
.
.

károkért fegvverrel
lentjük,

szerezünk

.

Végi

kije-

hogy

országaitok katholikus lakóit, a Ti igazság-

talan eljárástokkal szemben, oltalmazni fogjuk,

amint ka-

tholikus uralkodóhoz

illik,

és az apostoli
teszi.

szent-szék külöura,

nös felszólítása kötelességünkké
az igaz

A

hadak legfbb

ügy pártfogója legyen segítségünkre!"* ki idközben azon volt, hogy Mátyással a régi szives viszonyt helyre állítsa,** most felhagyott ezen reménynyel. Levelet intézett hozzá, melyen az elkeserePodjebrád,
dés és csüggedés hangulata vonul végig.
«

Régen

értésedre adtam,

úgymond

a sérelmeket

A Nagyszombatban,
1467-ik

1468
iii.

martius
E.
viii.

leküzdésére

;

1468 február 9-ikén szerenki

31-ikén kelt irat Epistolae. P.

csekívánatait fejezi

a

fölött,

hogy a

•'Az

év december 4-ikén se-

gitséget ajánlott néki az erdélyi lázadók

moldvaországi csatában nyert sebeibl kigyógyult. Teleki, xi. 289., 305. 11.

MÁT VAS

KIRÁLY.

löl

miket a császártól szenvedtünk, és
vezünk.

arról,

amit ellene ter-

Te pedig
föl,

a

nélkül,

hogy elbb közbenjárásodat
ezzel

ajánlottad volna
gadat.

azonnal ellenség gyanánt viseled ma-

Ki tehát

a

szerzdésszeg ? És mind
szítani

nem

elé-

gedvén meg, indokolatlanul vádolsz, mintha az örök gylölet lángját

akarnád

!

Ha már

el

vagy határozva

rá,

hogy háborút

indítasz ellenünk, megkímélhettél volna min-

ket a sértésektl, mik a

gyzedelmet nem mozdítják el,
!»'

csak a kibékülést teszik nehezebbé

Mátyás nem vette ezt figyelembe. Nagyszombatból Pozsonyba vonult, és innen april 8-án kibocsátott manifestumában, köztudomásra hozta elhatározását és indító
okait.

((Elszántuk
arra,
a

magunkat írja hogv mi vállalkozunk mit mások elhárítottak magoktól. Az súlyos teugyan, de a legmagasztosabb
földi

hernek
és a

látszik

égi

jutalmat

legnagyobb

dicsséget
mint

ígéri.
azt,

Ezt a háborút

nem

kevésbé szentnek tartjuk,
támogatására, mert az

amit régtl fogva a

törökök ellen viselünk. Biztosan számítunk a Mindenható
ügyéért fogunk harczolni.

Sem
Egye-

becsvágy, sem más földi

elny

kilátása

nem

vezérel.

dül szánakozásunk az elnyomottakon, hódolatunk az apostoli

szék iránt, buzgalmunk az igaz hit érdekeiért ösztönöz.
:

Egyetlen jutalom, amit várunk
szülötte, és

a

béke, mely a háborúk

azok háladatossága,
!»^

kiket jótéteményeinkben

részesítünk

Mátyás
vid

ezalatt

már

april

els napjaiban, ötezer
cseh sereg egy része

fegy-

veresbl álló hadosztálvt bocsátott Ausztriába, melvet rö-

id

alatt fölszabadított.

A

kivo-

nult,

másik

része,

melyet Viktorin herczeg vezényelt, Sto-

ckerau mellett körülzáratott.^
April
1

14-én
XI.

maga Mátyás
1.

is

megindult

Pozsonyból.
ív.

TELEKinél.

466.

3

Palacky. Geschichte Böhmens.
ii.

2

Epistolas. P.

III.

E. xLv.

köt.

rész. 515.

1.

l82

FRAKNÓI VILMOS
jól

Serege tizenhatezer
részben cseh
volt vele.
és

felszerelt harczosból állott

;

nagy
is

lengyel

zsoldosokból

;

ezer rácz lovas

Ötven nagy ágyú

és kétezer kocsi kísérte.

50.

MATYAs KIKALV FAjZSA.

A
voltak

fpapok
:

és

furak
a

fényes
és

társasága környezte. Ott
egri püspökök, a SzentCsupor Miklós, Podma-

a két érsek,

pécsi

györgyi

grófok,

Zápolyai

Imre,

MÁTYÁS

KIRÁLY.

183

niczky László, az osztrák Grafeneck Ulrik és a cseh Stern-

berg Zdenko. Ez utóbbi, fiaihoz intézett leveleiben, gadtatással szól a « páratlan" seregrl, melyet kísér.
a saját szemeimmel
leírásának

elra-

«Ha

nem látnám — úgymond — mások nem adnék hitelt. Azon reménységét fejezi ki,
»

hogy diadalmasan fognak Prágáig nyomulni.* Mátyás az indulását követ napon osztrák területen, negyed napra Morvaországban, Iglaunál táborozott.

Idközben Podjebrád,
regének
élére,

a váratlan

támadás

és fiának ve-

szélyes helyzete fell értesülvén, bátor lélekkel állott se-

hogy

a

magyar

király ellen vezesse.
állott

vidékén közvetlen közelben
tették volt egymást a trónra.

Znaim egymással szemben a
segí-

két ellenfél, kik alig egy évtized

eltt kölcsönösen

most még nyílt csatára bízni az eldöntést. Laa város közelében megersített táborba helyezte el seregét. Csak az elhadak között foly-

Mátyás nem

látta

czélirányosnak

tak naponként véres csatározások.

így tartott ez május
ország felé vonult vissza.

elejéig,

a

mikor Podjebrád Cseh-

Mátyás távolból követte.

De

a

mint a cseh király megfordult, hogy

csatára kényszerítse,

Znaimnál állapodott meg és elsánczolta magát. Mire Podjebrád csakugyan Csehországba vezette seregét, és
Ausztriából
kiszabadult
fiára,

Viktorin

herczegre

bízta

Morvaország védelmét. Mátyás ekkor Trebicset
száma
és

szállotta

meg, mely a lakosság

vagyonossága tekintetében, a morvaországi vá-

rosok között

elkel

helyet foglalt

el

;

most azonban úgy-

szólván egészen lángok martaléka

lett.

Viktorin berezeg, a város közelében
laton,

emelked magas-

egy nagy kolostor-épületben, tétlen tanúja volt Trebics pusztulásának st ismét körizáratni engedte magát.
;

*

Sternbergnek 146S april

15-

és

i6-dikán kelt levelei. Fontes. xx. 512., 4

184

FRAKXÓI VILMOS

Testvére, Henrik herczeg, ki fölmentésére
veszteséggel visszaveretett.

jött,

súlvos

Az

ütközetben Mátyás szeméés

lyesen részt vett,
forgott.

megsebesült,

élete

nagy veszélyben

Néhány nappal utóbb,
Viktorin
herczeg,

a június az

5-ét

követ
és

éjszaka,

kinek serege

éhség

szomjúság

kínjait szenvedte, kétségbeesett

tettre határozta el magát.

Három
Kett,
a

csapatba
az

osztva

vitézeit,

kitörést

kísérlett

meg.

vezérlete alatt, szerencsésen elmenekült. Csak
vissza.

harmadik veretett

Mátyás, ki biztosra vette, hogy a cseh herczeg az
zeibe jut, szigorúan fenyítette

ke-

meg hanyagságukért

azon csa-

^^Ji^^^iíé^^^^s^f.
^^\-;^^
<

/W/f£- 7:
51.

BRÜNN LATHAZA.

patokat, melyeket Viktorin elmeneküléseért felelsség ter-

Es most nem látván többé annak szükségét, hogy Trebics alatt idzzön, fhadiszállását Brünnbe tette át, melynek lakossága, mint szabadítót, lelkesedéssel fogadta. Innen a
helt.

város mellett, magas bérez tetején

emelked

Spielberg ersfelé sietett,

ség ostromát Podmaniczkyra bízván,
és július 4-én

Olmücz

ünnepélyesen bevonult Morvaország fváro-

Míg azután seregének egy részét Hradisch ostromára küldötte, maga Magyar-Brod alá indult, és azt megvívta. Azután Olmüczben a cseh- és morvaországi kath. ren-.
sába.

MÁTYÁS KIRÁLY

dekkel gylést
és

tartott,

az

elfoglalt

tarto-

mány

igazgatásáról inItt

tézkedett.

megje-

lentek nála a lengyel
király követei, közben-

járásukat ajánlván Po-

djebráddal
kítésére.

való kibé-

De

hidegen

utasította el

ket. For-

MfíRi' Pí

i
i

duljanak
a

— válaszolá —
és a császár-

pápához

hoz,

kiknek megbízásáfegyvert.

T<tm

\\iP

hÍ^.

rvF m'"

ból ragadott

Majd september els
napjaiban morvaországi

hadainak fövezérlepedig Magyarvissza.*

tét SternbergZdenkóra bízta,

országba tért

September havát Pozsonyban
Itt

töltötte.

országgylést tar-

tott, a

melyen sikerit
ki.

rendkívüli adót eszközölnie

Ezen eredcsehországi
javallása
is

ményben

vállalatának

és szentesítése

ben-

foglaltatott.**

*

Palacky. 523
1.

— 547-

11-

Caro-

299. ** nál.

A törvénykönyv KovACHicH.
Supplementum.
11.

11.

igö
52.

208.

A BRÜNNI

VÁROSHÁZ KAPUJA.
24

Magyar Tón.

Életr. 1889

— 90.

l86

KKAKNÓI VILMOS

Ugyanakkor, meghiúsulván reménysége, hogy
királyival szövetségi és rokonsági

a lengyel

viszonyt köthet,

mi'

vel

onnan kitér

választ hozott volt az olmüczi

püspök

oda iránvozta igvekezeteit, hogy egy másik szomszéd fejedelemmel léphessen ilven összeköttetésbe. Újból visszatért

a

szász

herczegnóvel

kötend

házassági frigy tervé-

hez.

A

tárgyalások megindítása végett Schonberg pozsonyi

prépostot küldötte Szászországba, és azután Bajorországba
is,

hol

a

Wittelsbach-ház herczegeivel
tenni.-

kellett

szövetség

megkötése végett lépéseket
Ily
is

módon

a

római királyság elnyerésére czélzó terveit
vélte.

elmozdíthatni
és

E

tekintetben
és

a

császártól ismé-

telten kapott biztatásokat,

mainzi,

trieri

szász

hogy a választófejedelmek szavazatát már
olyan
értesítéseket,

megszerezte részére.^

És mivel Frigves
gett

régibb

fogadalom beváltása véaz
és

ekkor

Rómába

készült zarándokolni,
bízta,

osztrák

tartományok megoltalmazását Mátyásra

azok jö-

vedelmeit egy esztend tartamára átengedte neki.+

Mátyás megnyugtatva
országba, és

tért

vissza

1469 elején Morva-

miután a spielbergi ersség is megvívatott, most már Csehország lett a hadi munkálatok színhelve. Prága elfoglalása volt a büszke jelszó.

Február 13-án tízezer fegyveres élén indult

ki

Brünnbl.
merésza

Hat nappal késbb Chrudim városa eltt
sége

állott.

Itt

nagy veszélybe

ejtette.

Cseh szolgának

öltözve,

1

Caro.

296.

1.

gára fogja bízni.
allesi.

«Sollich

List

kann er

2

Az

1468 october S-ikán kelt királyi
levél

erdenken, und der Unger glaubt im fein
vele,

megbízó
ban.

a drezdai állami levéltár1.

Podjebrad bi3 zalmas tanácsosa, úgy adja el a dolgokat, hogy a császár Mátyást ezzel és

És Palackv. 557. Heimburg György,

(1468 december 27-ikén kelt leHÖFLERnél. Das Kaiserliche Buch,

még nagyobb
pap akar

ígéretekkel rá akarta szedni.
is

218. Itt 1469-re téve. Palackv szerint azonban 1468-ban Íratott.) 4 Mátyásnak ez ügyben 1468 november 3- és a császárnak november 13-ikán
1.

Szerinte azzal

hitegette

lenni, és fiát

volna, hogy Mátyás gyámsá-

kelt okiratai

KuRznál. Geschichte Kai-

ser Fridrichs

11.

244.

1.

MÁTYÁS

KIRÁLY.

iSj

város

falait

kémlelte

ki,

de

az

rség kitör

csapata által

elfogatott. Szerencséjére, a cseh nyelvet tökéletesen bírta,,

a színlelésben

mesteri

ügyességgel

dicsekedett,

és

lélek-

jelenlétét

a

legnehezebb helyzetekben sem vesztette
kik
kézrekerítették,
el

eL

így tehát azokkal,

tudta

hitetni,,

hogy jelentéktelen szolgaszemélylyel van dolguk, és szabadon bocsáttatott.* Ezalatt Podjebrád György is megindult, és jól átgondolt hadi tervvel a Willimow közelében táborozó magyar sereg közlekedési vonalait elzárta. Kemény téli idben, mikor hótömegek különben is nehézzé tették a közlekedést. Mátyás egyszerre válságos viszonyok közé jutott. Ekkor arra határozta el magát, hogy békeajánlatokkal
fordul a cseh királyhoz.

A
erre.

stratégiai

viszonyokon kívül más okok

is

késztették

A
egvütt

birodalmi
volt,

gylésen,

mely

ekkor

Regensburgban

a

római

király-választás

ügye

nem
a

került

Rómából pedig a császár aggodalmat kelt tudósítások érkeztek
napirendre.
fejedelmi
zását, a

cselszövényei fell
;

hogy

választó-

méltóságnak

Csehországról

Ausztriára

átruhá-

Habsburg-ház jogigényeinek a magyar trónra m.egst, hogy a ersítését igyekszik kieszközölni a pápánál
;

római királyságra
Ilv

jelöltjéül

nem

Mátyást,

hanem

a

bajor

fejedelmi ház által pártolt burgundi uralkodót tekinti.**

körúlménvek között Mátvás fölmentve tekintette

magát is az elvállalt kötelezettségektl, és a császárhoz csatolt reményeinek meghiúsulásáért kárpótlást a cseh királynál keresett. Ez elzékenyen fogadta ellenfelének azon
felhívását,
*
II.

hogy személyesen találkozzanak.
jcgyzi föl ezen esetet.
gistrálja.

EscHENLOER

147. 1. ** Frigyes

talos adatok
terjedt

római mködése felöl hivanem maradtak fönn. Az elhíreket az egykorú Dlugoss re-

Azt, hogy a császár ekkor a burgundi fejedelmet karolja föl, Mátyásnak Podjebrád eltt tett nyilatkozatai alapján, Albrecht rgróf írja, idézett le-

veiében bátyjának.

24*

i88

FRAKNOI VILMOS

leégett

Február 27-én, Anhrow közelében jöttek össze. Félig viskóban értekeztek, tanúk nélkül, több órán át. Megállapodásaik fell köztudomásra csak annyit hoz-

hogy fegyverszünetet kötöttek, melynek tartama alatt, Olmüczben fognak alkudozások folvtattatni.
tak,

állandó békekötés létesítése végett

De

tárgyalásaik

lényeges

részét

szoros

titok

leplébe

burkolták.
hagyja, és
adja,

Mátyás ajánlatot tett, hogy a háborút abbanPodjebrádnak a tle elfoglalt terletet visszais

t

a szent-székkel

kibékíti

;

azon föltétel

alatt,

ha

viszont

t

a császári trónra segíti.

Erre a cseh király többféle eszközzel rendelkezett. Mint
választófejedelem
szavazattal bírt a választásnál.
állott a

Továbbá
választó-

bens

viszonyban

brandenburgi

és szász

fejedelmekkel, kik azon antagonismusnál fogva, melv Németország éjszaki és déli részének fejedelmeit elválasztá, hajlandók lehettek, a Wittelsbach-ház jelöltje, a burgundi

uralkodó ellen foglalni
is

állást.

Végre

a franczia király útján

képes volt ezen jelöltség meghiúsítására hatni.

sét.

föl Mátyás elterjesztéHaladék nélkül útnak indította egyik bizalmas tanácsosát, Barnsteini Span János lovagot, hogv a brandenburgi rgrófoknál és a franczia udvarnál, a magvar király

Podjebrád elzékenyen karolta

érdekében az actiót megindítsa.*

Ugyanekkor Mátyás közvetlenül
lépni

is

érintkezésbe kívánt
Bizal-

Frigyes

brandenburgi

választófejedelemmel.

mas

úton, az egri

püspök
által,

testvére,

Beckensloer Jeromos,
ki,

boroszlói
titkon
általa

kanonok

azon óhajtását fejezte
vele,
és

hogy

találkozni

óhajt

ha

is

beleegyezik, az

kitzend

felkeresni,

helyen, zarándoknak öltözve, fogná hogy szoros szövetséget kössön vele, minthogy

t

* Barnsteini Span Jánosnak Albrecht örgrófhoz intézett elterjesztése Albrecht örgrófnak Frigyes választófejedelemhez 1469 martius 23-ikán írt idézett levele. (Amaz

Fontes. xlii. 485.

1.

Ez

Fontes. xx. 56S.

1.)

MÁTYÁS

KIRÁLY.

1

89

a német fejedelmek között a legnagyobb súlyt az
gatására helyezi ».*

támo-

Mátyás

a választ az ö kívánatára és a cseh király

elés

terjesztésére,

Brünnben várta
kiket
az

be.

Ide

siettek

a
és

pápa

császár követei,

anhrowi találkozás

fegyver-

mélyen megdöbbentett. Mindent megtettek, hogy az újabb találkozást és a kibékülést megakadályozzák. Azon hír volt elterjedve, hogy a pápai követek egyszünet híre
házi átokkal fenyegetdztek.

Mátyás tartózkodó, titkolódzó

volt.

Senki sem tudta,

merre fog

hajolni.

De

a cseh királylyal való találkozástól

nem

volt
és

visszatartható.

A

római

és

német diplomaták,

magyar

cseh

furak

kíséretében, april 6-án ért a talál-

kozás helyére, Olmüczbe.

A
király

uralkodó.

következ napon, szabad ég alatt, Soká tanácskoztak négyszem

találkozott a két
között.
a

A

cseh

nem

közölhetett

kedvez

híreket
fell.

brandenburgi

udvarnál

Követe azt a választ kapta, hogy sem a császártól azt, hogy a trónról lemond, sem a választófejedelmektl azt, hogy idegen
tett

lépések eredménye

fejedelmet fognak uralkodójukká választani,
várni.**

nem

lehet

Ezen közlés kétségkívül dönt befolyást gyakorolt Mátyás további terveire.

De nem
kiket
bánt,

árulta

el.

Podjebrád

fiai-

val és tanácsosaival

Olmüczbe magával
hallhatók.

vitt,


pá-

oly kitüntet

módon

hogy

a cseh katholikusok sorai-

ban
pai

a felháborodás nyilatkozatai voltak

A

legátusok
értekezni,

pedig nemcsak vonakodtak az eretnekek-

kel

hanem

a

városban, míg azok

ott

tartóz-

*

Beckensloer Jeromosnak

1469 marírt

tézett válaszát

tius 15-én a választófejedelemhez

le-

plomataria.

xlii.

hozzá küldte. Fontes Di465., 6. 11. Frigyes a
tanácsot
kért

vele a berlini titkos levéltárban.
ott

Ugyan-

teendk

iránt

öccsétl,
3-ikán

egy boroszlói papnak szintén Frigyeshez april 5-ikén írt levele, melybl kitnik, hogy Frigyes Beckensloerhez in-

Albrecht rgróftól.

Ennek

april

kelt válaszirata HÖFLERnél. 187. 1. ** Albrecht rgróf idézett levele.

190

FRAKNOI VILMOS
is

kodnak, a misézést és a szentségek kiszolgáltatását
tották.

eltil-

Azonban

a tárgyalások

nem

vezettek eredményre.
elérni,

Má-

tyás bizonyára csak azt akarta

hogy magatartásáa

val a pápai és császári követekre, valamint

csehországi

nyomást gyakoroljon. Bizalmas emberei ismételten hangoztatták ezek eltt, hogy « szorosabb kötelékkel kellene magokhoz csatolniok» a magyar királvt. Ezen
kath. urakra

szavaknak világosan az volt értelme, hogy Mátyás Csehország királyává
gondolattal,
óhajtja
ily

magát megválasztatni
a

;

azon utó-

hogy

módon

választófejedelmek sorába
biztosabb
kilátása

lépvén,
nyílni.

végs

czéljának

elérésére

fog

És számítása most

is

helyesnek bizonyult.

V.
Iternberg Zdenko
letre hívta
april 12-én értekez-

egybe az Olmüczben

idz

morva és sziléziai rendeket. Eladta, hogy mennyi hálával tarcseh,

toznak

Mátyás
elejti

iránt

;

de fél, hogy

oltalmazásuk nagy áldozatokat igényl
feladatát
;

ezen veszély elhárí-

tásának egyedüli módja

meg.

A

hogy t királyukká válasziszák jelenlevk mindnyájan helyeselték ezt. És elhatároaz,

zásukat

küldöttség

által

közölték

Mátyással.

Ez,

miután

idt

hogy magyar tanácsosaival fontolóra vehesse az ügyet, két nap múlva közölte velk válaszát, mely önuralmának és politikai ügyességének egyik legkiválóbb
kért,

nyilatkozása.
«

Köszöni

így szólt

jóakaratukat.

De

mivel

attól'

MATYAS

KIRÁLY.

191

53

AZ OLMÜCZI VÁROSHÁZ.

»

192
tart,

FRAKNOI VILMOS

a

hogy mihelyt elfoglalja Csehország trónját, a pápa és császár megvonják tle a segítséget és egészen rá hárítföl-

ják a hadjárat terhét, a felajánlott koronát csak azon
tétel alatt

fogadhatná

el,

ha
által

a

pápai követek
biztosíttatik
lovast,

és

a

cseha

országi

urak

kezessége

arról,

hogy

német birodalom tizenkétezer

vagy

pedig,

amit

még

szívesebben fogadna,

évenkint harmadfélszázezer fo-

rintot bocsát rendelkezésére."

A

mikor

elhallgatott, szánalmas jelenet következett.

«Legkeg}"elmesebb király!
let kifejezésével

így szólal meg, a

rémü-

hangjában, Sternberg

Zdenko

méltóz-

tassék valamit leengedni a kívánt összegbl, mert az elér-

hetetlen

!

((Zdenko
fog történni,

úr,


?

válaszolá

a

király

nyugodtan

mi

ha egyes német fejedelmek hadakat külde-

nek segítségtekre
elfoglalt,

Mindegvik

azt,

amit a maga

erejével

bizonyosan

meg

is

tartja.

így tehát országotok
titeket

szét

fog

daraboltatni.

Ettl meg akarlak
és

óvni.

Értekezzetek tehát a pápai követekkel,
rá,

bírjátok

ket

tosítsanak.

hogy legalább kétszázezer forintnyi évi segítséget bizÉn azután meghódítom az országot, és kiirtom
I>)

az eretnekséget

A

cseh urak, elbocsáttatván, a pápai követekhez,

Ro-

verella

Lrincz

ferrarai

püspökhöz

és

Rüdesheimi Rudolfa

hoz fordultak.
biztosítás

De

ezek

nem

érezték magokat
;

kívánt

megadására feljogosítva

általánosságban tartott

ígéretekre szorítkoztak.

Három nap
a csehországi

telt el

ezen tárgyalásokban. Martius 17-én,

koronához tartozó összes rendek ipegjelenSternberg,
a

tek Mátyás
leírta az

eltt. Vezérök,

hosszú

beszédben
virágel

ország szomorú állapotát,
;

m elvet
tehát,
és

újból

zóvá tenni csak a király képes
trónjukat
;

kérik

foglalja

ígérik,

hogy vagyonukkal

verkkel fukar-

kodni

nem

fognak.

MÁTYÁS

KIRÁLY.

I93

válaszolá a király «Az Ügy nagy fontosságú, komoly megfontolást igényel. Értekeznünk kell elbb szentsége követeivel és tanácsosainkkal. Azután majd ke-

gyelmes elhatározásunkat tudomásotokra
Sternberg könyörögni kezdett.
veit újabb halogatással.

adjuk.))
el

"Ne szomorítsa
velünk,

hí-

Ha

azonnal felakasztat mindnyáel

junkat, kegyelmesebben

bánik

mintha óhajtá-

sunknak még tovább

is

ellenszegül

Mátyás megnyugtatta ket.

De

végleges elhatározását

függben

tartotta.

Elbb
várta
a

végeznie kellett

Podjebráddal,

ki

még mindig
20-án újabb

béketárgyalások folytatását.
föl.

Martius

találkozásra kérte

Az

értekezleten nyájas és derit volt. Szokása szerint,
leplezte

tréfákkal

gondolatait.

Fennen
és

hangoztatta,

hogy

majd megmutatja, hogy «ostvások
tokká válnak.

kelyhesek» jó bará-

A
Az

lakoma

is

víg hangulatban folyt.
ötlete támadt,

Ekkor Sternbergel.

nek az

a dévaj

hogy

a fenforgó vitás ügyet

a két uralkodó

udvari bolondjai párviadallal intézzék

indítvány közhelyesléssel fogadtatott.

A

vendégek

színe
folyt.

eltt,

a

két

bohócz birokra

kelt.

A

mérkzés soká

A

kaczagó társaság biztatta

a baj-

magyar fölemelte ellenfelét, hogy földhöz vágja, egyik cseh udvarnok karjával föltartóztatta. A hivatlanúl beavatkozót Sternberg dühében arczúl csapta. Mire Podjebrád kíséri nagy haragra lobbantak. Minnokokat.
a

De mikor

denfell egyszerre kardhoz nyúltak.

Nem

sok hiányzott,

hogy véres küzdelem kövesse
nehezen sikerit

a tréfát.

Az uralkodóknak
fölidézett

lecsillapítani híveiket.*

Mátyás

a

jelentéktelen

incidens

által

inge-

rültséget arra használta,

hogy

a tárgyalásoknak véget ves-

*

BoNFiN körülményesen
Magyar Tört.
Eletr.

beszéli el az esetet.

1889—0.

25

iq4

F-RAKNOI VILMOS

sen.
tól.

Búcsút vett Podjebrád-

T3i^^as^sí5r^

Es többé nem

találko-

zott vele.

Mindazáltal ezután
két
hétig

is

még
j

habozott

a

cseh-

országi királvválasztás ügyé-

ben kimondani
oldalról

a

dönt
vájjon

szót

Óvatosan várva,

más

nem

ígérkeznek-e

nagyobb

elnyök.

Végtére

54.

RÉSZLETEK AZ OLMÜCZI VÁROSHÁZRÓL.

május 3-án felhagyott
országi
kath.

a halogatással.

Ezen napon,

a cseh-

rendek az olmüczi székesegyházban gyltek

egybe.

A

Szentlélek segítségül hívása után, Sternberg be-

szédet tartott,

melyben «egy

igaz keresztény király
és

"megföl-

választásának
hívta,

szükségét fejtegette,

a

jelenlevket

hogy

a választást haladéktalanul hajtsák végre,

mind-

egyik adja
lyesen

be

szavazatát.

Ez megtörtént. Mire ünnepéválasztatott-

kihirdette,

hogy egyhangúlag Mátvás

meg Csehország

királyává.

»

MATYAS

KIRÁLY.

I95

Ekkor, a pápai követek vezetése mellett, Mátvás
járultak,
és

elé

t
a

a

székesegyházba vezették, hol Sternberg

tudomására adta megválasztatását.
((Alázatos kérésteket

így

hangzott válasza
a


és

meghit

hallgatván,

Mindenható dicsségére,
a

keresztény
a

megszilárdítására,

szent-szék

javára

és

dics

cseh

birodalom hasznára, készek vagyunk királyotok
lenni
!

uratok

Sternberg köszönetet mondott,
az

egybegyltekhez

a

kérdést
?

:

három ízben intézte akarják-e, hogy Mátyás
és
a

Csehország királya legyen

Háromszor hangzott
az esztergomi érsek
tett
le.

föl

lelkesen az:

Akarjuk". Mátyás,

és

a

boroszlói püspök kezeibe esküt

A

rendek

bemutatták

hódolatukat.

Hála-isteni-

tisztelet zárta

be az ünnepélyes cselekményt.
lett.

A
meg

város vigalmak színhelye
át

három csövébl egész napon
sör folyt a nép számára.

fpiaczon egy kút magyar és osztrák bor,
rendeket,

A

A

négyszáz sze-

mélyt, Mátyás saját lakában vendégelte meg.

A

cseh urak

bámulattal szemlélték az arany és ezüst edények gazdag
készletét,

minek értéke kétszázezer

forintra

becsltetett.

A

katholikus lakosság mindenfelé

élénk
s «új

örömmel

fo-

gadta a hírt Mátyás megválasztatásáról,
nala gyanánt" üdvözölte.*

korszak haj-

Olmüczbl Mátyás
hódolatát fogadta.
Itt

a

cseh koronához tartozó Szilézia
a

fvárosába vonult, hol május utolsó napjaiban
is

rendek

szakadatlanul követték egymást

lakomák, tánczvigalmak és lovagi játékok.

De

ezeknek zajában nem feledkezett meg nagy

politi-

kai czéljairól.

Most, mint Csehország és Szilézia uralkodója, fokozott

mértékben érezte

a

brandenburgi dynastia szövetségének

*

PaLACKY. 5S6

9.

11.

HÖFLER.

200.

1.

25*

196

FRAKNOI VILMOS

és

támogatásának szükségességét.

De

többé

nem

gondolt
föl

arra,

hogy

zarándok

öltönvében,

titkon

keresse

a

választófejedelmet.
találkozni,
és

Az

egész világ színe eltt kívánt vele
saját

pedig

udvaránál.

Boroszlóba

hívta

meg

ót.

Frigyes készséggel megjelent, és örökösét,

öccsének,

Albrechtnek

fiát,

— János rgrófot

is

magával hozta. Május
június
elsején.

utolsó napján érkeztek meg. Másnap,

rlátott

napját ünnepelte az egyház.

A

város,

mint krónikásai följegyzik, soha sem

olyan fényt és pompát,

mint ezen napon a körmeneten.

55.

FRIGYES VÁLASZTÓ FEJEDELEM PECSÉTJE

Öt

sziléziai

herczeg és János brandenburgi rgróf,

tar-

tották a menyezetet,

szentséget vitte.

mely alatt Boroszló fpapja az OltáriUtána haladott a király, ki jobb oldalán
a

Roverella Lrincz pápai legátusnak, baloldalán a Hohenzollern-ház fejének jelölvén ki helyet, mintegy
császári

méltóság díszét ellegezte magának.

Egyébiránt azon

volt,

hogy személyes szeretetremél-

tóságának és királyi nagylelkségének varázsával meghódítsa fejedelmi vendégét.

Ez

testvéréhez intézett leveleiben
el,

az

elragadtatás

hangján beszéli

mily kitüntetésekben

^.fh^», t.,
\Kt^^**;»«vie|ij^ví\***fÍ<

WM^ <iú^C^tl^ J -<----,•• tí<^%«Xcde4M

ííctS^Ooév*

-^'^-

*^ HWlil^. X>W<?»Wv»'»***il«^«vi *^*A V**^ -vwt* v\Hi'

^ ÖtUÍlípM ík^HcS^VSUiv** *M H>uu^ \ :>• -ü íí^vuk .V«-«&««K
Uc^ V*vÖ «***
<^ \hm>v«vm

fjvtvv^*-

-OCV^vv*v^í*v*^

vv%>&\tWA^»****fc3^»**p/^*fvt»>^Uv\-> \rvvd /C'«Vi«

^ítüfÚv vÍA«i í^tmvo íMjvvt»v»

i^^^

^^rvM (^vxüiPriLvc^

$^

\'\y v**»

^v%^tí»^^(vv, -i^-wM (y-^fj<^-^<

25-IKHN A MÁTVAS K.HALVNAK HV^- mARCZIUS

SZASZ

„HRCZEOHKZ ÍRT

X.KVKLK.

»

MATYAS
részesítette
tását.

KIRÁLY.

I97

t

a király, és

mint

teljesítette

minden óhaj-

Mátyás értésére
vele kötni, és

hogy örök szövetséget kíván újból megkérte leánya kezét « nincs a viadta,
;

lágon hölgy

monda

kit

inkább óhajtana nól;» de

melyek igénybe veszik, csak két esztend múlva tarthatná meg a menyegzt. Frigyes kitér választ adott. Bár másnak ígérte leányát,
hozzátéve, hogy a háborúk miatt,

nincs

még

lekötve, és szívesen odaadja
alatt

;

de mivel a király

könnyen változtathatja szándékát, id eltti dolog volna most határozni. A mi pedig a szövetséget illeti, ilyen nagyfontosságú ügyben elbb testvérkét

esztend

öccse tanácsát kell kikérnie.

Mátyásnak nem volt ínyére a halogatás. A szövetség haladéktalan megkötését sürgette, mind közvetlenül, mind
a

pápai

legátus
«

útján

is.

A
az

választófejedelem

állhatatos

maradt.

Látják

mondogatá


;

én beteges, öreg em;

ber vagyok, pályám végén állok

fiam nincs

öcsém gyer-

mekeire

száll

országom

;

meghallgatása nélkül

nem

határozhatok

Mátyásnak meg

kellett

nyugodnia.

De nem

éreztette

vendégével neheztelését.
Értésére adta, hogy

St még
iránta.
«

nyájasabb és lekötele-

zöbb módon viselte magát

barátsága és jóindulata zálogául
részére
;

kétezer forintnyi évdíjt utalványoz
csát kívánja igénybe venni, és

de csak tanászol-

gálatába fogadja

nem gondol rá, hogy vagy segítségét várja st inkább
;

kész,
se-

amikor kívánja, akár húszezer fegyverest küldeni az
gítségére.

A
lyozta,

választófejedelem

szabadkozott ugyan,

és

hangsúde mivel

hogy tanácscsal mindig szívesen

szolgál,

nem
éles

zsoldos, évdíjt el

nem

fogadhat

;

mindazáltal Mátyás

szeme fölismerte, hogy vendégének lelkében a büszés a

keség érzete

bírvágy

kemény küzdelmet

vívnak.

titoktartás

kikötése

mellett, tudósítván,
és

t

magát is azzal a német közmondással
nyugtatta
ben,

meg

levelé-

hogy flEinem geschenkten Gaul schaut

man

nicht ins Maul».

Ajándék

lónak

ne

után,

gazdagon
eltávozott,

megné-

ajándékozva,
lóból

Boross-

hány óra múlva Mátyás
egy lovas
futárt

kül-

dött utána, a ki a két-

ezer forintnyi évdíjról
kiállított

oklevelet

és

az

évdíj

els

félévi

részletét

készpénzben

átnyújtotta a választó-

fejedelemnek.

És

ez

nem
sem
veret,

utasította

vissza

az

egyiket,

sem
test56.

a másikat.
a

Amirl

legSZlgOrUDD

görlitz város czímere és a városház kapuja.

MATYAS

KIRÁLY.

I99

Alighogy
szár

a boroszlói

udvarból távozott,

II.

Frigyes
a csá-

szász választófejedelem özvegye, Margit

fherczegn,

nvére

által

küldött követ jelent

meg

Mátyásnál, tle
csehországi

mint cseh

királytól, a szász

berezegek

által bírt

hbérek megersítését
a szász berezegi házat

kérvén.

Természetesen örömmel ragadta
is

meg

az alkalmat,

hogy

lekötelezze, és teljesítvén a her-

czegn
jának»,

kívánságát,

az
fia,

errl kiadott oklevélben,
« szeretett

t, mint

a császár fogadott
fiait
«

nagynénjének

és barátné-

bátyáinak*)

czímezte.*
a Wittel-

Hasonlóképen magok közeledtek Mátyáshoz
sbach-ház tagjai
:

Frigyes rajnai pfalzi

választófejedelem,

Lajos és Albrecht bajor berezegek, kik követeket küldöttek
hozzá,
és

nemcsak elismerték Csehország királyának, ha-

nem

(1469 september 2 -ám véd- és daczszö vétséget kötöt-

tek vele.

St

a berezegek egyike, Albrecht, az érdeksolidais

ritás szoros

kapcsolatát
intézte

akarta létesíteni. Bizalmas úton

azt

az

ajánlatot

hozzá,

hogv szívesen fogadja
tisztet,

el

tle Csehországban mind a maga, mind

a

helytartói

és

biztosította

a vele rokonságban álló kölni, rajnai

és szász választófejedelmek

támogatásáról, a mi által

((jö-

vben

dísz

és

haszon háromolnék rá». Ezen nyilatkozat,

félreértést kizáró

módon,

a

római királyság megszerzésének

ígéretét tartalmazta.**

Mátyás diplomatiájának ezen vívmányai, melyek barátságos összeköttetésbe hozták

t

az éjszaki és déli

ország

leghatalmasabb

dynastiáival,

kétes

Németértékek va-

lának

;

mert tényleges támogatásukra nem számíthatott,

szintességökben sem bízhatott.
vele és éhez mellékelve

Mátyásnak június

részére 1469 július 21-én kiállított utasí-

8-ikán kelt utalvány -okirata HÖFLERnél.
191


*

4.

11.

Mátyásnak 1469 június 25-ikén

kelt

oklevele a drezdai királyi levéltárban.
**

A Mátyáshoz

küldött bajor követek

— Mátyásnak 1469 september 2-ikán Pozsonyban kelt szövetség-oklevele Doctor Mayer Mártonnak, .\lbrecht herczeg bizalmas tanácsosának, Mátyáshoz küldött titkos ügynöke részére adott (ketás;
• ;

200

FRAKNOI VILMOS

Ellenben komoly

természetek valának
el,

a

veszélyek,

melyek Lengyelország fell fenyegették. Ezeket elrelátván, nem mulasztotta
Krakkóba. Ezek
kifejtették az okokat,

hogy

elhárítá-

sukra kísérletet tegven. Boroszlóból két cseh urat küldött

melyek

az olmüczi

gylésen a királyválasztást szükségessé tették. Es eladták, hogy Mátyás, mihelyt a pápa kívánja, kész Csehország trónjáról,

Kázmér

király és

fiai

javára,

lemondani.

Egyúttal felelevenítették azon régibb tervet, hogy

Kázmér

adja egyik leányát Mátyásnak nül. Azonban kitér választ kaptak.' Ugyanis Podjebrád nagyobb és biztosabbaknak látszó elnyöket nvújtott, A június havában Prágába egybehívott

országgylésen,

a

lengyel király

els

szülött

fiát,

Ulászló
^

herczeget, a csehországi trón örököséve választatta meg.

És

ez

csak

egyik

alkatrésze

volt

azon

szétágazó

tevé-

kenységnek, melyet
sok megszakításáért és
álljon.

kifejtett, hogy az olmüczi tárgyaláa királyválasztásért Mátyáson boszút

Ügynökei bejárták a franczia király, a burgundi herczeg, és a német fejedelmek udvarait, mindenütt szöÖsszeköttetésbe lépett a magyarországi elégületlen urakkal
is,

vetségeseket keresve.

és

azokat lázadásra izgatta királyuk ellen

;

uralkodóul

ajánlván

nekik

fiát,

Henrik
s

herczeget, ki a
is

vet elsajátította volt,
mított.^

ezen czímen

magyar nyelnépszerségre szájól tud;

De
ván,

leginkább számított Podjebrád a császárra
iránt bizalmatlanságot
és

hogy ez Mátyás

ellenszen-

vet táplál, amit azon gyanú élesztett, hogy a

stíriai

uraka

nak
let

,

Paumkircher vezérlete
müncheni állami
169.
1.

alatt
2
3

támadott
595.
1.

lázadását

nélküli) utasítása a

Palacky.

levéltárban.
I

Heimburg

Györgynek

1469

július

EscHENLOiR.

II.

És Heimlevele

burg György 1469 július HÖFLERnél. 203. 1.

lo-iki

augustus 20-ikán Albrecht örgrófhcz és augustus 22-ikén sógorához írt levelei.' HÖFLERnél. 210—215, 11.
28-,

^

;

MATYAS

KIRÁLY.

20I

magyar

király titkon támogatásban részesíti. Ezért a cseh

király közeledését

elzékenyen fogadta

;

és

egy osztrák'

lengyel-cseh szövetség létesítésére hajlandóságot mutatott.
Ezalatt Podjebrád,

egy

lengyel

sereg

míg azon tervvel foglalkozott, hogy Moldván keresztül, egy cseh hadtest

pedig Henrik herczeg vezérlete alatt Morvaországból törjön^

Magyarországba a morvaországi harcztéren, Viktorin herczeg vezérlete alatt, nagv erélylyel indíttatta meg a hadi
munkálatokat.

Mátvás
veit

július

els napjaiban Boroszlót elhagyván, Ma;

gyarországba készült visszatérni

de Viktorin herczeg terItt

meghiúsítandó, Morvaországban maradt.

kiválóan

kedvezett neki kezdetben a szerencse.

A

cseh királyfi július 27-én csekély számú csapat élén, a
szállotta

Hradisch közelében fekv Weszeli városkát
de alighogy bevonult, magyar csapatok
tett,

meg
és

által körülkerítte-

és

mikor

menekülni igyekezett,
által utoléretvén,

Madács László

Jánosi Gáspár

elfogatott.

kor igen kedvelt. Trencsint,

Mátyás nemes gyöngédséggel bánt sógorával, kit egymajd Visegrádot jelölte ki
de

tartózkodási helyéül, hol szigorú rizet alatt tartatott,

minden kedvezésben részesült. Az örvendetes eseményt külön levélben tudatta Magyarország összes hatóságaival
;

a

két

vitézt

pedig jószágado-

mánynyal jutalmazta.

Az sz folvamán
berezegnek
az ostromló
és
1

mindazáltal fordulat állott be. Henrik
a

sikerit

Mátyás hadai

által

körültáborolt

Hradisch várába élelmi szereket vinni; majd november i-én
sereggel

megütközvén, gyzelmet vívott
a

ki,

Magyarországba törvén,
A
császári

Vág

völgyét dúlta

föl.-^

udvarnál lev milánói követnek 1470 január 21-ikén kelt jelentése,

melyben múlt
2
3

évi jelentéseit resumálja.

Heimburgnak 1469 augustus 22-iki idézett levele. Mátyás király levele és adománylevele TELEKinél.
P.^LACKY. 611.
1.

xi.

388., 428.

11.

4

Magyar

Tört. Életr.

1SS9— 90.

20

:

202

FRAKNÓI VILMOS
Ilv

körülmények között Mátyásra nézve életkérdés volt

a császárt visszatartani az ellenségeihez való csatlakozástól,
és helvreállítani vele jó viszonyát.

És hogy ennek úgy állandósága, mint szintesége iránt biztosítékot szerezzen, arra szánta el magát, hogy a császár egvetlen leányának. Kunigund fherczegnónek kezét a mely fogja megkérni, bár ez még csak öt éves volt
;

házassági frigv a legnagyobb

áldozat
kilátását

lett

volna rá nézve,

mert család alapítására való

bizonytalan jöven-

dre

napolja

el.
is,

Sokat várván a személyes érintkezés hatásától
lenté a császárnak,
nála.

beje-

hogy Bécsben látogatást kíván tenni
alázatos

Mindazáltal

nem mint
szabja

kér

akart megjelenni,

hanem

úgy,

hogy

meg

az egyesség föltételeit.

Az
me-

1469-ik év utolsó napjaiban az esztergomi érseket Bécsbe

küldvén, általa sokféle

követeléseket terjesztett
föl

el,

lyeknek teljesítésétl függesztette

személyes jövetelét.

Eg}'ebek között bizalmatlanságát a császár iránt úgyszólván sért módon éreztette, azon kívánsággal, hogy bécsi
tartózkodása alatt a város két kapuja
bízassék,*

magyarok rizetére
1470 február eleokiratot állíttatott

És mikor, hosszas alkudozások
jén útra kelt,
ki

után,

a

császár
és

által

biztosító

a fell,

hogy "t
is

kísérit bántalom »

nem

éri.

Mire

viszont

kötelezte magát, hogy "barátságosan és szíve-

sen" fogja magát viselni.**

Február

11 -én tartotta

bevonulását az osztrák fvárosba,

melynek

falai

között

tizenkét év eltt mint fogoly tartóz-

kodott. Másfélezer gazdagon fölszerelt lovas élén lovagolt.

Három fpap

:

az

esztergomi

érsek,

Beckensloer János,
lev

Ezen tárgyalásokról nagyérdekü

részleteket tartalmaz a császári udvarnál

milánói követnek 1470 január 21-iki jelentése. Az 1470 február g-én Bruckban kiállított oklevél KuRznál. 246.

"

1.

MATYAS

KIRÁLY.

2O3

ekkor már egri püspök,
Jól tudván, hogy a
hatást gyakorolnak az

a pécsi

püspök, nagy számú ma-

gyar és cseh furakkal, környezték.

küls látványosságok gyakran mély
események fejldésére, megjelenésé-

nek fényével, a viszonylag szegényes császári udvart elhomályosítani akarta. Ezen tekintet vezérelhette t abban is,

hogy

ott fogadta

Olaszországból visszaérkez követét, ki a

florenczi köztársaság részérl oroszlánokat hozott néki aján-

dékul.*

De ugyanakkor mindent
elzékenységgel,
fiúi

megtett,
és

hogy
játszi

tiszteletteljes

gyöngédésggel

derültséggel

a császár szívét megnyerje.

Lovagi játékokban mutatva be
tánczokat
lejtve

daliás ügyességét,

magyar

eltte,

együtt

szánkázva

Bécs hófedte

utczáin, iparkodott

t

mulattatni.

És

azok, kik körülöttök

megfordulván,

magokviseletét

megfigyelték,

nem

bírták

leküzdeni a gúnymosolyt, annak láttára, miképen ölelkez-

nek

és

csókolóznak folytonosan;

«

akárcsak
lett

jegyzi

meg

egyik szemtanú

egy szerelmes pár

volna*.

A A

tárgyalásoknak látszólag

kedvez

lefolyása volt.

császár késznek nyilatkozott
;

leányát

núl

adni

kikötvén, hogy az egybekelés csak tíz múlva történjék meg st azon eshetségre, ha egyetlen

tyásnak

Máesztend
Mátyást,

;

fia,

Miksa, fiörökös nélkül

talál elhalni, biztosította

hogy rá fognak szállani összes tartományai. Megállapodás jött létre az iránt, hogy június havában, ketten együtt jelenjenek meg a német birodalom gylésén,

hogy

a római-királyválasztás, a csehországi

és

török had-

járatok ügyében kell intézkedéseket tegyenek.

Minden
mét.

tisztába

volt hozva.

Mátyás nem

titkolta örö«

A

milánói követ eltt úgy nyilatkozott, hogy

immár

a császárral
*

egy

test

és

egy lélek ».

A

velenczei követ

nok küldését Mátyás 1470

Bevonulásáról részletesen szólanak az alább idézend jelentések. Az oroszláfebr. 17-ikén köszöni meg. Epistolae. P. ni. E. xlvii.

26*

.

204

FRAKNOI VILMOS
is

pedig utasítást

kapott,

hogy az eljegyzés alkalmával a

signoria szerencsekívánatait tolmácsolja.

De
tését és

mindez, mint a délibáb rag}^ogó képe, szétfoszlott.

Frigyes császár napról-napra halogatta a végzések szentesí-

ünnepélyes közzétételét. Mátyás ismételten elvesz-

tette türelmét.

Egy

ízben

már

el

volt határozva arra,

hogy

megszakítja
hoz. rá
ki
is

a

tárgyalásokat,

és

búcsúzni ment a császár-

De

ez

nem

akarta elbocsátani,

mindenképen

kérlelte

;

vette, hogv együtt az esztergomi érsekhez menjenek,

békebíró legyen közöttök. És Vitéz János közbenjárálett.

sának megnyugtató eredménye

De Mátyás
hogy
élete ellen

martius

ii-én,

miután bécsi tartózkodásá-

nak egész hónapja

letelt, és

egy bécsi polgár elhitette vele,

merénylet terveztetik, a császári tanácsosok

gyülekezetébe ment, ott kijelentette, hogy nem enged többé játékot zetni magával, és elutazik. Csakugyan, a nélkül,

hogv

a császártól búcsút venne, a készen álló hajóra szál-

lott és

Pozsony
császár,

felé

evezett.

A

amint ezt meghallotta, lóra kapott, hogy ót

visszatérésre bírja, azonban a

magas

vízállás mellett gyor-

san haladó hajót utolérni

nem

bírta.*

Ezzel megszakadtak a házassági és örökösödési tárgyalások. Többféle kísérlet
a

megszakadt fonál újból összekö-

tésére meghiúsult.

A
fog rá

császár

hogy Mátyás boszúja súlyosan nehezedni, azon volt, hogy ellene hatalmas coalielrelátván,

tiót létesítsen.

A

lengyel

királylyal

szövetkezett.

A

bur-

gundi fejedelemnek a római királyságot helyezte kilátásba.

*

A

bécsi

összejövetelrl

b

részlete-

tárban.

Az

eljegyzés esetérl a velenczei
9-iki

ket tartalmaznak

Milano bécsi követének
jelentése

dogé 1470 martius

1470

martius

i6-iki

(Diplom.

Az

állítólag tervezett

jegyzékében szól. merényletrl Bon-

tévesen 1460-ra), Grafeneck I. 73; Ulriknak ugyanazon napon a szász herczegekhez írt le%-ele, és egy ahhoz mel-

Eml.

fin tesz említést. A pápai legátus 1471 június 3-án említi, hogy a király elutazását «malorum hominum* cselszövényei
idézték el.

lékelt

kimerít tudósítás a drezdai

levél-

MATYAS

KIRÁLY.

20

=

A

német fejedelmek megnyerésén
elnöklete
alatt

fáradozott.

És

július vé-

gén, az

Villachban tartott congressuson

megállapodás
rekvéseinek

jött létre

aziránt,

meghiúsítása

hogy Mátyás hatalmi tövégett, Podjebrád csehországi
is

uralmának föntartása érdekében

fognak mködni.*

Ugyanekkor
állott

a

morvaországi harcztéren a két vetélytárs
és

között tovább folyt a háború,

Brünn

táján

szemben
kalandos

egymással táboruk.
a

Podjebrád,

megoldás
föl.

siettetése

végett,

gondolatot karolt

Azt az

ajánlatot tette

Mátyásnak,

mennyiben nem hajlandó az országot elhag\mi és ketten párviadalban mérmeghódításáról lemondani kzzenek meg, és a gyz szabadon rendelkezzék a legyhogy
a
:

k

zöttnek sorsa

fölött.

A

cseh követeknek,

kik

az

üzenetet hozták. Mátyás

írásban válaszolt.

((Csodálkozunk


a

írja

uratok vak-

merségén, hogv
let

az ország elhagyására és az elfoglalt

ter-

átadására merészel minket fölhívni. Törvényesen válasz-

tattunk

meg Csehország
;

királyává,

szent-atya és a csá-

szár hozzájárulásával

az

egész keresztény világ elismert.

Bízunk Istenben, hogy

a királyi

méltóságot személyünkben

jobban meg fogjuk óvni, mint uralkodótok. Ha azonban a béke bíróságot közöttünk hajlandó a pápára és császárra
bízni,

kötelezvén magát, hogy ítéletök eltt meghajol
földön

:

mi
túl-

készséggel leteszszük a fegyvert, és úgy viseljük magunkat

hogy háládatos világon is. A mi pedig
iránta,
is

lesz

itt

a

és

még

a

a párbajra való kihívást

illeti,

azt

örömmel elfogadjuk, ... és ha Isten is úgy akarja, lovagias módon, keresztény fejedelemhez illn megvívunk!*)** Azonban a párbaj nem jött létre. Mátyás Csehországba
nyomult
;

de augustus végén kénytelen volt Morvaországba

vezetni vissza hadait. September havát

Znaimban

töltötte.

'

Palacky

645.

Caro

327.

•*

1470 július 24-iki levele.

Palacky

637.

;

20Ó

FRAKNOI VILMOS

A következ
és

hónapban pedig, seregét a morvaországi várak városokba szétosztván, Magyarországba tért vissza. Idközben tudomást nvert a Villachban történtek felL
osztrák-lengyel-cseh
coalitió

Az

létesülése
is

teljesen

elszi-

getelte

t. És

még

azon veszélylyel
:

fenyegette,

hogy meg-

fosztja utolsó támaszától

a szent-szék pártfogásától. a

A

lengyel udvar

ugyanis, kétségkívül

császár jóvá-

hagvásával,

Rómában

lépéseket szándékozott tenni Podje;

brádnak
lyezte,

a

pápával kibékítése érdekében

és kilátásba he-

hogy a bázeli zsinatnak a hussziták javára hozott végzéseitl most már Rómában nem fogják megtagadni a
szentesítést.

Mindez alkalmas volt keltsen Mátyás lelkében.
Ezért újabb kísérletet
elvonja.

arra,

hogy komoly aggodalmakat
hogy ellenségeitl
a császárt

tett,

October közepén Rozgonyi János tárnokmestert^ teljes hatalommal felruházva, küldötte hozzá.* És Rómába is küldött követeket, hogy ellenségeinek
törekvéseit ellensúlyozzák.

A
mény
dot

pápa mindent megtett, hogy

t

megnyugtassa. Ke-

kifejezésekkel elítélte azoknak eljárását, kik Podjebrá-

hitegetik,

hogv követelései Rómában kedvez fogadMátyást állandó jóakarata
is

tatásra számíthatnak. Biztosította

fell.

És miután

a

múlt években

jelentékeny

segélyutal-

összegeket küldött volt,

most ismét 18.000 aranyat
a császárt
is

ványozott részére.

Egyidben
magyar

fölhívta,

hogy

lépjen egyességre a

királylyal,

és részesítse

t

tá-

mogatásban.**

Azonban Mátvás nem

várta

be

római követségének

Az 1470 october

14-én kelt

megbízó

15.000 aranyat küldött és átengedte neki

levél az Országos Levéltárban. •" január 14-én pápának

A

1471

Má-

tyáshoz,

a császárhoz és magyarországi
írt

herczegovinai herczeg által egyházi czélokra hagyományozott 10.000 aranyat 1471 tavaszán pedig ismét 18.000 aranyat
a
küldött. (Az erre vonatkozó iratok a vatikáni levéltárban.)

legátushoz
594

levelei.

6.

A pápa már

THEiNER-nél 11. korábban (1469 szén)

!

MÁTYÁS

KIRÁLY.

207

Merész szelleme, mely gyakran a legmeglepbb fordulatokat adta politikájának, most is ilyennel tett kísérletet, hogy válságos helyzetébl a kibontakozást
eredményét.
megtalálja.

Meggyzdvén
hogy
a

arról,

Rozgonyi János
elvonni;

visszatérte után,

császárt

ép oly kevéssé, mint a lengyel királyt,

nem
tlök

lesz

képes

Podjebrádtól

azzal

a

remény-

séggel kecsegtette magát, hogy Podjebrádot szakíthatja el
;

oly

módon, hogy még jelentékenyebb elnyöket
mint azok.
ajánlatot intézte hozzá. Élethossziglan ural;

biztosít neki,

A

következ

kodjék Csehországon
kit váltságdíj nélkül zia

elsszülött

fia,

Viktorin herczeg pedig,

bocsát szabadon, Morvaország és Szilé;

fejedelme legyen

Podjebrád halála után a cseh korona
el,

Mátyásra szálljon; ha pedig ö fiörökös nélkül hal
djebrád
fiaira száll vissza a

Poházá-

cseh korona.

Az
nál,

1471-ik év elején Polnán, Sternberg
fél

Zdenko
között.

folytak a tárgyalások a két

biztosai

Úgy

látszott,

mintha Podjebrád haboznék.* Azonban ha kétsélátszott
is

gesnek

eltte, hogy a politikai érdekek mit java-

solnak, a gylölet sugallata

Mátyás ellenségeihez vonzotta
azzal,

t. Immár nem elégedett meg
koronára
czélzó

hogy

a csehországi

törekvéseit

meghiúsítsa,

h

vágya

volt

Magyarországba vezetni hadait.
amint

Mátyás megbuktatására.
fejezi ki,
ivott,

És egyik bizalmas levelében azon reményét
«

hogy
Isten

velünk


írta

úgymond
is

cseh sört

segítségével,

majd mi

Martius 9-én
héttel

e

magyar bort iszunk vele».** tréfás sorokat. Azonban már két

utóbb hlt teteme ravatalon feküdt
April lo-én már Brünnben volt. Innen a

Mátyás, araint Podjebrád halálának hírét vette, Morvaországba
*

sietett.

**

Palacky 655. Caro 333. Az 147 1 martius g-én Albrecht brandenburgi rgrófhoz

írt

levél.

Fontes

xLii. 511.

2o8

FRAKNÓI VILMOS

:

MÁTYÁS KIRÁLY.

Kuttenbergbe

egybehívott

királyválasztó

országgylésre

Beckensloer János egri püspököt, Csupor Miklós erdélyi vajdát és Sternberg Zdenkót küldötte biztosai gyanánt, kiknek a választási föltételek elfogadása tárgyában a legszélesebb

kör

fölhatalmazást adta. Egyszersmind Viktorin

herczeget szabadon

bocsátván,

rábírta,

hogy Csehország-

ban az
tói

javára érvényesítse befolyását.

Azonban

a cseh-

orszáíji husszita
;

rendek

vallási érdekeiket féltették

Mátvásnyer-

a

hatalmas urak

pedig

erteljes kezétl

rettegtek.

Ellenben a lengyel király követei nagy ígéretekkel
ték

meg ket.

csakhamar meggyzdtek
fell.

így történt, hogy a magyar király követei igyekezeteik reménytelensége
az

És május 25-én eltávoztak
éves Ulászló lengyel

országgylésrl, a cseh-

országi kath. urak többsége által kísérve.
a tizenöt

Két nappal utóbb

herczeg Csehország kirá-

lyává egyhangúlag megválasztatott.
Ezalatt Mátyás Iglauban idzött.

És

a mint

Kuttenberga vá-

bl

visszatér követei a helyzet fell

tájékozták, el lévén
:

határozva, hogy
lasztó

igényeit a cseh koronára föntartja
a

országgylés végzése ellenében

szent-szék

tekin-

télyének súlyát kívánta a mérlegbe vetni.

Sürget felszólítására, ugyancsak május 27-én, Roverella Lrincz legátus, ÍI. Pál pápa nevében, Csehország királyává Olmüczben
történt

megválasztatását

megersítette.

És

ezt

másnap, a

templomban, ünnepélyes egyházi

szertartással kihirdette.

57.

MÁTYÁS KIRÁLY ÉRME.

NEGYEDIK KÖNYV

KÜZDÉS
A NEMZETI ÉS EURÓPAI
VISSZAHATÁSSAL
1471

— 1476.

Magyar Tört.

Életr.

1889—90.

2/

:

<y£43^3^'^^^"^'•"•'i'^-^'^>^?^^^3'^g,^^^íV<^^^^

«S^
58.

;>^'-..jf>

MÁTYÁS ÉS BEATRIX ARCZKÉPE.

'^^^1 ULFÖLDÖN idegen korona megszerzéséért
N^jf

har-

czolván Mátyás,
országáét
veszti

veszélyben forgott, hogy
el.

És

az

sajátos

vég-

Wíl
\\

zete

úgy hozta

magával, hogy ismét azok

egyike, kik trónra emelték, tesz kísérletet,

^S^J
családja
dása.

hogy

attól megfoszsza.

Legközelebbi roko-

nának. Szilágyi Mihálynak, összeesküvése után következett

leghívebb szolgájának.

Zápolyai

Imrének,

láza-

Most pedig atyai barátja, Zrednai Vitéz János, tervez ellene pártüt merényletet.* Tizenkét esztendn át bens viszonyuk egy pillanatra sem zavartatott meg. A király határtalan bizalommal követte tanácsait; kivételes
kegyeletet,

majdnem hódolatot

Közbeszéd tárgya volt, hogy a nagytanúsított iránta. nev fpap mindenható uralkodójánál.** Maga Mátyás is

késbb
*

nem

kis túlzással


**

azt állította,

hogy Vitéz

E

helyen legyen megengedve e so-

annál kevésbbé igazolni,

— csak

magya-

rok írójának, az ismételve felmerült indokolatlan vádakkal szemben utalni arra,

rázni akarjuk eljárását.)) (210.)

Egyebek között utalhatok Piccolo-

hogy
jában
föl

«

Vitéz János életen
is

czím munkátüntette

pártüt merényletnek

Vitéz 1471-ik évi actióját. Egyebeket mellzve, csak e sorokra hivatkozom "Mindezek felhozásával nem menteni,

Vespasiano Bisticci és Miklós nyilatkozataira. (Epist. P. I. E. IX. Mai. Spicilegium Románam. I. 287. Fontes rerum Austriacarum. Diplomataria. xlii. 483. 1.
Schlick

mini bíbornok,

— —

27*

212

FRAKNOI \'ILMOS
tetszése szerint intézte az ország
és

János
telen,

«

ügyeit ».* Kétség-

hogy politikájának
király

becsvágyának irányára a nagyés

nev fpap

jelentékeny befolyást gyakorolt.

A
jötte

bizodalmában

rokonszenvében

osztozott

vele unokaöccse, a pécsi püspök.

így tartott ez 1470 tavaszáig.
volt

A

bécsi összejövetel létre-

utolsó

diadaluk, sikertelen felbomlása

els ku-

darczuk.

A

császárral való szövetség volt azon alap, a mire po-

litikájuk épületét

helyezni kívánták.
császári

A

Csehország megirányuló
látták.

hódítására

és

a

korona

megszerzésére

törekvések sikerének föltételét ama szövetségben

Mátyás, a császár megbízhatatlansága által fölháborítva,
az 1469-ik

év kezdetétl, három ízben kísérlé meg, hogy
ellene
valósítsa
terveit.

nélküle
és a

és

De

a

cseh királynál

német fejedelmeknél, kikhez fordult, nem találkozott több szinteséggel. És ígv történt, hogy a legjelentsebb pillanatban, Podjebrád halálakor, elszigetelve állott. Az esztergomi érsek és a pécsi püspök belátták, hogy ilyen körülmények között programmjuk valósítása lehetetlenné válik hogy egyidben Lengyelországgal, Cseh;

országgal és a császárral háborút viselni annyit tesz, mint
az országra biztos romlást hozni.

Mátyás
volt.

ezt

nem

látta

be.

Az

önbizalma korlátlan
Sehol sem
a
látott

Nem

ismerte a csüggedés érzését.

leküzdhetetlen nehézséget. Ellenkezleg,
szélyei

helyzetek

ve-

mintegy

bvös vonzert
a

gyakoroltak

akadály

még inkább
lelkében

fokozta bátorságát.
kárpótlás

rá. Minden Minden veszteség

élesztette

szükségének

érzetét.

valóban alkalmazni lehetett Horatius nagv mondását: «Et
si

fractus illabatur orbis,

impavidum

ferient ruinas

A

küls

politika

kérdéseiben fölmerült ellentét a

ki-

1473 végén a

magyar országgylésre küldött

biztosai részére adott utasításban.

MATYAS
Tály és eddigi

KIRÁLY.

213
el-

bizalmas tanácsosainak viszonyában az
csíráit

idegenedés és feszültség

fejlesztette

utóbbiaknál annál termékenyebb talajra

melyek az találtak, mert egy
ki,

szerencsés vetélytárs cselszövényeinek tulaj doníthaták mel-

lzésöket.

Ez Beckensloer János
tek
föl és

egri

püspök
ki

volt,

kit

k

nevel-

emeltek magasra, de a

most már egészen

túlszárnvalta

ket, elfoglalván

a

király környezetében azt

a helyet,

melvbl

k

szorultak

ki.'

A

hatalmat, a mit

magának

kiküzdött,

mi sem

jelezi

érthetbben,

mint az a tény,

hogy mikor

maga

a váradi

székrl
át,

a

leggazdagabb püspökségre, Egerbe, helyeztetett
fiatal
ki,

utódjává egyik

rokonát, a szintén sziléziai Stolcz

Miklóst neveztette
volt
el,

habár

és befej ezésök végett,

még tanulmányait sem végezte ekkor (14711 nevel kíséreföl.''

tében a bolognai egyetemet kereste

Míg

az esztergomi érsek kezdetben csak amiatt panasz;

kodhatott, hogv a király meghidegült iránta

a pécsi püs-

pök érezhetbben

tapasztalta,

hogy kegyvesztetté ln. Kea

véssel a bécsi összejövetel

után

slavoniai bán tisztétl,

amit Thuz Jánossal együtt
társa
talt

viselt,

elmozdíttatott

;

hivatal-

még

fogságba

is

jutott.

Ugyanekkor
el,

a cancellári hiva-

Gábor

alcancellár nyerte

bár csak budai plébános
érsekségre emeltetett.
^

volt, ki azután hirtelen a kalocsai

Mindez mélven elkeserítette az esztergomi érseket. Közte és uralkodója között heves jelenetek merültek föl.
Külföldön forgalomba hozott
rint
és

hitelre

talált

hírek

sze-

melveknek azonban alaposságához kétség fér egy alkalommal, mikor az országtanács ülésén, a prímás,
a
2

I Vespasiano Bisticci, a flórenczi hírneves könyvkeresked, Vitéz kortársa, errl írt jellemrajzában fleg BeckensIcer miatt történt mellztetésének tulaj-

donítja

elpártolását az (Mai. Spicilegium. i. 289. 1.)

Mátyástól.

vonatkozó adatokat a boanyakönyvébl e sorok írója közölte a (iKönyv-Szemle» 1878-iki évfolyamában. 134. 1. 3 Az Országos Levéltár oklevelei nyomán.
erre

Az

lognai egyetem

214

FRAKNOI VILMOS

az

urak nevében,

azt

a

kijelentést

tette,

hogv «idegen

ország érdekében

pénzöket költeni, verket ontani

nem
\'m-

hajlandókw, Mátyás annyira elragadtatta volna
dulata
által,

magát

hogy kezét emelte
ki

rá és arczúl ütötte.*

Abban,
támaszt

tisztán

személyes
az

boszúvágy

kielégítésére

polgárháborút,

erkölcsi

romlottság

kivételes
ural-

fokát kellene föltételezni. Viszont,

hogy valaki azon
politikáját

kodó
azért
tartja
:

ellen,

kihez a

hála

és

szeretet

kötelékei csatolják,,
vészteljesnek

ragadjon

fegyvert,

mivel

az erkölcsi

er

kivételes foka kívántatnék.

A

Bru-

tusok ép olyan gyéren fordulnak

el

a történelem lapjain,^

mint a Coriolánok.
és a

Rendszerint a személyes
való

elkeseredés

közállapotokkal

elégületlenség frigyébl szület-

nek az összeesküvések

és lázadások.
is

Ezen két tényez
Mátyás bizalmas

találkozása vezette ez alkalommal

híveit az

ellenségeinek élére.
állott,

Ez utóbbiak

sorában a többség bizonyára olyanokból
csehországi vállalatával idegeníteti
kik az
indító okait és
el

kiket a király

magától.

Azok

eltt,

végs

czéljait

nem

ismerték, akké-

pen
ládja

kellett
föl

föltnnie,

mintha túlcsapongó
és

becsvágyának
vált

áldozná

nemzete érdekeit, htelenné
saját

volna csa-

hagyománvaihoz

rendeltetéséhez.
is

Mikor

az-

után

tlük még nagy
az

áldozatot

követelt, szükségkép elczél,.

viselhetetlennek tartották, mivel felfogásuk szerint a

amire
állott.

kívántatott,

a

nemzet

feladataival

ellentétben

És habár
kívánt adót
;

az
a

országgyléseken mindig megszavazták a
mint a király tekintélyének
és hódító sze-

retetreméltóságának varázskörébl távoztak, bizonyára
fokozta ingerltségöket az önvád,
eltántoríttatni

még hogy meggyzdésöktl
élesz-

engedték magokat.

Nem

kevésbbé volt alkalmas az elégületlenség
sept.

Monliaupt Jánosnak, a szász berezegek ügynökének, 1471

i^-ikén uraihoz

intézett levele, a drezdai királyi levéltárban.

MÁTYÁS
tésére Mátyás eljárása,
vetett.

KIRÁLY.

215

mit az

bels

politikájában kö-

Erélye, szigora és igazságossága sok érdeket sértett.

Emellett a lángesz uralkodók fényes tulajdonai mellett,
is. Nagy czélokat tzött hogy az eszközök megválasztásában semmi sem korlátozhatja azt hitte, hogy a nemzet,

bírta

azok végzetes hibáit

ki

;

de úgy vélekedett,
a

;

miután

nagy czélokat

elérte,

nem

fog gondolni azzal,

hogy miiven utakon vezették oda. Korának iránya, mely az ers monarchiák szervezése felé sodorta a nemzeteket, nem kedvezett az alkotmányos intézményeknek. O is túltette magát azokon. A magyar
nemesség si jogai között
nül hagyott volna.
alig volt

egy

is,

amit sértetle-

Adókat
tott,

vetett ki és hajtatott be, miket országgylés

nem

szavazott meg.

Nemeseket törvényes

ítélet

nélkül elfoga-

számzött, jószágaiktól fosztott meg.
emelt.
;

Idegeneket f-

papi székekre, várkapitányságokra, nem-nemeseket fispáni
hivatalokra

A

katonaság megszállott nemesek és
és

papok házaiban
betört.

még templomokba Adószedk, harminczadosok

kolostorokba
sótisztek

is

és

erszaki-

koskodásai napirenden voltak.

Törvényszéki ítéletek
helyeztettek.

rályi rendeletekkel hatályon kívül

És egyéb

törvénybe ütköz rendeletek, adománylevelek és okiratok
is

bocsáttattak

ki.

Az

ily

módon

sokféle forrásokból

fakadó elégületlen-

ség terjedését a Mátyás ellen szövetkezett uralkodók élénk

figyelemmel kísérték. Támogatásuk biztosításával siettették
a katasztrófa bekövetkezését.

Az
Imre

esztergomi érsek és a pécsi püspök, kikhez a moz-

galom vezetésében Thuz Osvát zágrábi püspök, Zápolyai
és

Rozgonyi Rajnáid csatlakoztak, az eddigi összefelsorolt és

Ezen

még más sérelmek

orvoslásáról

az

1471-

és 1472-ik évi or-

szággylési végzések intézkednek.

2l6

FRAKNÓI VILMOS

esküvések sikertelenségén okulva, mieltt a lázadás zászlaját

kitznék, egyik szomszéd uralkodóház azon

sarját

kívánták

a trónra meghívni, és

annak ers sereg élén megjelenését

bevárni

;

reményben, hogy ekkor

majd

a

nemzet

cserbe fogja hagyni uralkodóját.

A

lengvel király másodszülött fiának,
a

Kázmér berezeg-

nek, ajánlották föl

koronát. Jelöltjük mellett, ki anyai

ágon Zsigmond királytól származott, az örökösödés elvét
hangoztathatták
;

továbbá,

atyja a lengyel,

bátyja a cseh-

országi trónt bírván, ezen két állam szövetségébl Magyar-

országnak a törökök ellen hathatós segítséget ígérhettek.

És mivel
öt

a

berezeg csak tizenhárom éves

volt,

arra szá-

míthattak, hogy kiskorúsága alatt

k

fognak uralkodni, és
beleegyezését ahhoz,,

késbb

is

befolyásuk

alatt tarthatják.

A
hogy

lengyel király készséggel adta
fia

a

meghívást kövesse.

leteit a

sereg szervezésére,

És sietve megtette készümely t Magyarországba vezealatt

tend

volt.

Mindez

a

legszorosabb titok leple

ment végbe.

A

zágrábi püspök, osztrák területen keresztül, váltott üze-

neteket a lengyel udvarral.*

Mátyás
ták
el.

ezalatt június havát

a

morvaországi

Iglauban
foglal-

töltötte, hol

egész figyelmét

a

csehországi

ügyek

Itt

kereste föl néhány hú esztergomi kanonok küldötte^
árulásáról
és

ki

fpapjuk

a

készül merényletrl
önuralom
és

tudósí-

tást hozott.**

Válságos helyzetében
bizonyítékait
adta.

mesteri

ügvesség szemben,

A

lappangó

mozgalommal

nehogy kitörését erszakos föllépéssel siettesse, és hívei körében csüggedést támaszszon úgy viselte magát, mintha
:

*

Erre nézve érdekes részleteket tartalmaz az egykorú tudósítás, mely az Archív
fér.

für österr. Geschichtsforschung, vii. 76. lapján közöltetik. •• Dlugoss elbeszélése, melynek hitelességéhez kétség nem

MÁTYÁS

KIRÁLY.

217

sem

a magyarországi elégületlenek,

sem

a

lengyel

udvar

terveirl tudomása

nem

volna.
;

Rögtön útra kelt Magyarországba de azon ürügy alatt, hogy ott segítséget fog kérni a csehországi vállalat folytatására.* És az olmüczi püspököt Lengyelországba küldötte, hogy ott kísérletet tegyen a bonyodalmaknak békés
úton megoldására, vagy legalább a helyzet fell biztos tájékozást nyerjen.

A morva fpap július els felében terjesztette el Krakkóban uralkodója
az eldöntést
és
ajánlatait,

melyekben késznek nyilatkozott

a

csehországi koronára tartott jogigények fölött a pápára bízni
;

vagy pedig Ulászló herczeget fiának fogadni
;

magával egyidben megkoronáztatni

egyszersmind

új-

ból megkérte a lengyel
vén,

herczegn
is

kezét, kilátásba helyez-

hogy azon

esetre,

ha fiörökös

nem származnék

fri-

gyébl, Magyarországon
az örökösödést.

Kázmér

király fiainak biztosítja

Azonban
utasította
;

a lengyel

udvar a fényes ajánlatokat visszaélt,

azon biztos reményben

hogy Kázmér herel.

czeget a magyar trón elfoglalásától csak hetek választják

Ezt nyíltan elárulta egyik lengyel
király hatalmára utaló olmüczi

úr,

mikor a

magyar

püspöknek odavetette azon fenyeget megjegyzést: « Megjön az id, s már meg is jött, mikor királyod nemcsak Csehországot, hanem Magyarországot
is

elveszti!))**

Ezalatt Mátyás július

második felében Budára érkez-

vén, szerencsésen megvalósította tervét. Senki

sem

sejtette,

hogy tudomása van
július

a

veszélyrl a mi fenyegeti. Mikor
értesítették,
fiát

végén Boroszló polgárai rémülten
lengyel király

Kázmér

nagy sereggel készül

hogy Magyarvála-

országba küldeni,
*

Beckensloer püspök
1.

által

azt

ESCHENLCER.

II.

223.

Az olmützi püspök küldetésérl Eschenlcer. lengyel válasz Codex Epistolaris s. xv. 252 — 6. 11.
:

•"

ii.

223

7.

11.

Elterjesztése és a

Magyar Tört.

Éleir.

1889—90.

28

8

-

^

21

FRAKNÓI VILMOS

szolja,

hogy

«a

schweidniczi sörházakból

kikerül kósza
elkészítvén, ezt

hírekkel ne alkalmatlankodjanak neki*.' És a felsmagyarországi hatóságokat
tüntette
föl,

a

lengyel

betörésre

úgy kében terveznék. Idközben a fpapokat
hívott,
s

mintha csakis

a csehországi

korona érde-

és urakat, kiket

udvarához meg-

köztök azokat
részesei,

is,

kikrl

tudta,

hogy az

össze-

esküvés
és

elzékeny

nyájassággal,

kitüntetésekkel

adományokkal igyekezett lekötelezni.^ Egyebek között Újlaki Miklós ingadozó hségét végleg megszilárdította azzal, hogv legmerészebb vágyát teljesítve, Bosnyákország királyának méltóságával ruházta föl, és megengedte neki, hogy Jajczán megkoronáztathassa magát. Egyúttal a september els felében tartott országgylésen készséggel teljesítette a rendek kívánatait, orvosolta
a sérelmeket,

megersítette az ország szabadságait.
magát,

Kötelezte

hogy ezentúl évenkint

tart

ország-

gylést

;

a

régi

kamara-nyereségen kívül más adót

nem

hajt be, kivéve, ha a

rendek önként ajánlják meg

;

az egya tör;

háziakra

külön terheket

nem

;

nemeseket csak

vényes formák

megtartásával foszt

meg

szabadságuktól

jószágok adományozásában a törvényes gyakorlathoz

tartja

magát;
tisztre

várparancsnokokká
csak

érdemes
ki
;

honfiakat,

fispáni

nemeseket nevez
és

törvénvbe ütköz ok-

iratokat

bárki a

nem állít ki, maga elnyére

«ha

úgymond

ilyeneket

kieszközöl, azok érvényteleneknek

tekintendk".

Az
1

ország rendéi teljesen ki voltak elégítve
II.

;

amit azzal

EscHENLO-R.

234.

1.

4

Mátyás királynak 3-ikán Kassa városához
2

1471

augustus
rendé-

lo-én

Ezt Ragusa városa 147 1 november írja meg Ferdinánd nápolyi ki-

intézett
1.

rálynak.

(Makouschew.
Levéltár

ii.

95.

1.)

Az
az

léte
3

TELEKinél.

xi.

450.

Országos

okiratai

között

így például 1471 september 14-ikén Geréb Péternek visszaadja Fogarast,

els, a melyben Újlaki bosnyák király-

nak czímeztetik, 1472 május 7-ikén

kelt.

amit tle «certis ex causis» elvett ^Országos Levéltár.)

volt.

Abban özvegy Hunyadi Jánosné
fogadja t.

fiának

;

MATYAS
bizonyítottak
be,

KIRÁLY.

2I9>

forintnyi adót szavaztak

Ezen siker, a tzhányó hegy kráterének
felidézi az

hogv minden porta után három-negyed meg.* nyugodt biztosság, melylyel Mátyás a
szélein

haladni tudott,

méltán

utókor csodálatát,**
jele,

A

lélek egyensúlyát,

mely

a

nagyság egyik ismertet
veszélyesebb
gasló alakjai
:

ép úgy megtudta rizni a leg-

helyzetekben,

mint a világtörténelem kimaés

Nagy Sándor

Caesar,
fölött

Nagy Frigyes

és

Napóleon, kik birodalmiak sorsa
estéjén,

dönt

nyugodtan szentelték óráikat az

elirodalom remecsaták

keinek élvezetére vagy megalkotására.

Mátyás

is,

épen ekkor, a trónjának fönmaradása fölött
tartama
ékes
alatt,

dönt országgylés
tjét, Blandiust,
ki

ráért fogadni könyvfes-

kéziratokkal terhelten

Rómából
leveleikre.

megérkezett,

elolvasni a könyveket, miket olasz humanis-

ták küldöttek neki ajándékul,

st

válaszolni
írja

is

"Régi,

elkopott

mondás,

egyiköknek,

Július

Pomponius Laetusnak hogy a fegyverek zajában a múzsák szava elnémul. Mi azonban, úgv szólván folytonos háborúkba bonyolúlva, az idt, ami rendelkezésünkre marad,

örömmel

és

gyönyörrel

szenteljük

az

irodalomnak.
díszesen

Ezért Silius Italicusnak általad imént

Rómában

kinyomatott könyvét, melyet nekünk ajándékul felajánlasz,

napokban gyakran forgattuk. I^úkorunkban bírta már Silius a mi tetszésünket most pedig, mikor mi is háborúkkal vagyunk elfoglalva, megnyerte még inkább, mert háborúkról szól éneke. Mindazáltal nem hallgathatjuk el, hogy szánalmasnak tartjuk a
kedvesen fogadtuk,
s

az elmúlt

*

A

september i8-án szentesített

tör-

vénykönyv KATONÁnál. xv. 521 34. 11. Az adó megajánlására vonatkozó végzés

tDie Art Caro, így nyilatkozik wie Matthias sich aus dem im Herbst 1471 scheinbar über seinem Haupte zuírója,
:

nem

foglaltatik benne. Arról említés for-

sammenschlagenden
befreien wusste, stellt

Verlegenheiten

zu

dúl elö az

esztergomi érsekkel kötött,

einen der bewunder kunst-

alább idézend egyességben. KATONÁnál.
514. **
1.

derungswürdigsten
dar.» 355.

Momente in

vollen Regierungsweise dieses

Monarchen
28*

Lengyelország

legújabb

történet-

1.

;

Í20

FRAKXOI VILMOS

királvok sorsát

;

mert kénytelenek háborúkat
de

viselni,

amik

gyakran diadalokat hoznak,
ontják
. .
.

mindig embervér özönét
és irótársaidé
;

Ellenben irigylend a Te sorsod
vérontásra és uralomra

mert nem

irányúinak vágyaitok

elvedül az erénv és az irodalom babéraiért versenyeztek.
Ezzel pedig kedves dolgot

mveltek

az

uralkodóknak

is

;

mert a fegyverek vad

zaját felejtetitek velünk!*)*

A

fegyverek vad

zaja

csakhamar felhangzott körüle.
elért,

A

siker,

amit az országgylésen
a

nem
a

háríthatta

el.

September els napjaiban
bocsátották a

lengyel udvarnál közre-

hadüzen manifestumot,

melvben Kázmér
bi-

herczeg magát ('Magyarország természetes urának és örökösének", Mátyást pedig «a királyi czímet méltatlanul
torló

zsarnoknak"

nevezi.

Eladja, hogy

az

örökösödési

jog alapján igényt tart a koronára, mert Zsigmond és Albert királyoktól származik. Ekkorig jogait kiskorúsága miatt

nem

érvényesíthette.

«Most azonban
és

írja.

Mátyáshoz

intézvén szavait
békességet.

néked
az

párthíveidnek felmondjuk a
lakóinak üze-

Nem
;
,

ország nagyjainak és

nünk hadat

hanem csak neked,
,

a dölyfös és törvénytelen

uralkodónak kik neked segítséget nyújtaés azoknak nak !»** Ezen iratot mindenekeltt a Lengyelországgal határos

megyékben kezdették
voltak,
és

terjeszteni, a

honnan rögtön Budára

küldetett néhány példánya.

Az

ország rendéi

még

együtt

abban állapodtak meg, hogy a manifestumra
van,

nem
fogja

a király, kihez intézve

hanem
Ezen

az

országgylés

megadni

a

választ.

Mindazáltal fogalmazására kétis.

ségkívül befolyt
a

maga Mátyás

államiratot,

mely

trónkövetel atyjához, a lengyel királyhoz, van

intézve,

*

Az

1471 september

13-ikán kelt

le-

ban. Kiadta Dogiel. Codex Diplom. Polonias.
i.

vél TELEKinél. XI. 454. 1. •• Ezen irat több egykorú

60.

A

példánya

tumokat

viselnek,

példányok különböz dámert nem egy idben

aláiható a hazai és

külföldi levéltárak-

küldettek szét.

MATYAS

KIRÁLY.

221

méltán mesteri

mnek

lehet mondani.
föl.

A

határozottság és

mérséklet ritka öszhangját tnteti

Elejétl végig meg-

rzi a méltóságteljes nyugalmat, amit egy kifakadás, egy sért szó sem zavar meg. Az ország rendéi kifejtik, hogy a magyar törvények
értelmében az uralkodóház leányágát
a

trónöröklés joga

nem

illeti

meg

;

ennélfogva Mátyás törvényesen és jogo-

meg királylyá. Kijelentik, hogy Mátyáshoz minden idben hségesen fognak ragaszés örököseihez t «akár az egész világ ellen is» minden ervel kodni fogják támogatni. Könnyelm pártütknek nevezik azon urakat, kik saját érdekeiket tartva szem eltt, a lengyel királyt tévútra vezették, és fiát a magyar trónra meghívták, a nélkül, hogy erre felhatalmazást kaptak volna. Felkérik tehát a lengyel királyt, hogy rajok többé ne hallgasson. Ok utolsó lehelletökig hségesen fognak szolgálni törvényes uralkodójuknak egyúttal készek buzgón közremködni abban, hogy a két szomszéd ország és uralkodóik
san választatott
;

;

között a régi barátság és szövetség megújuljon.*

De már kés

volt

!

Kázmér
is

király,

october 7-én kelt

válaszában, ragaszkodott azon

felfogásához,

hogy az örö-

kösödési jog a leányágra
deket,

kiterjed.

És

értesítette a ren-

hogy

fiát,

sereg élén, Magyarországba küldötte.**
2-án,

Kázmér herczeg october
elre

tizenkétezer fegyveres

élén megindult Magyarország elfoglalására.
;

Lassan haladt

kétségkívül a magyar rendek tömeges csatlakozását

bevárandó.

De

csak Rozgonyi Rajnáid, a két Perényi test-

vér és néhány felvidéki nemes jött táborába. Sárosmegyé-

bl
s

Eger

felé irányozta útját.

November

8-án Hatvanba

ért,

itt

tábort ütött.
is

Mátyás ez esetben

nagy önuralmat
melyet
tíz

és

óvatosságot
fúr
alá,

A
Az

september 21-én
irat

kelt

irat,

fpap

és harminczhat

írt

a

lengyel királyság varsói levéltárában.
**

ugyanott.

222

FRAKXOI VILMOS

59.

KÁZMÉR LENGYEL KIRÁLY MELLSZOBRA

;

MÁTYÁS
tanúsított.

KIRÁLY.

223

Nem

sietett eléje,

kzzék meg
És
tül

vele.

hogy nyílt ütközetben mérTartózkodott minden koczkáztatástól.

a lengyeleket a Cserháton és az Ipoly völgyén keresz-

Nyitráig engedte vonulni, melynek várát a pécsi püsnyitotta

pök

meg

nekik.

Ezalatt a király Vitéz Jánost, hogy az ellenséghez csatlakozástól visszatartsa, esztergomi várában körizáratta.
a mint

De

ez

késznek nyilatkozott hogy
kitüntetésben részesíté,

meghódol, Mátyás

azonnal hajlandó volt megbocsátani neki és kiengeszteldni
vele.

Azon

hogy

a
:

legelkelbb
a

urakat küldötte

hozzá közbenjárók gyanánt

nádort, a

kalocsai érseket, az egri püspököt és Zápolyai Imrét.

Ezek

létrehozták (december 19-én) az egyességet.

A
szág

prímás kötelezte magát, hogy Mátyást, mint az ortörvényes királyát,
egész
erejével

támogatni fogja

az érsekség ersségeibe megbízható

kat rendel, kik a királynak
kívántatik,
királyi

is

magyar parancsnokohségi esküt tesznek, st ha
;

rséget fogad be
;

a király
lesz,

engedelme

nélkül épített várakat lerontja a lengyelektl visszaszerezze.

és

azon

hogy Nyitrát
becsülete és

A
által

király viszont biztosítja

t, hogy

állása,

személye ellen soha sem fog bármit elkövetni, vagy mások
elkövettetni
;

jogainak,
;

kiváltságainak és jövedelmeiés

nek élvezetében meghagyja
másik
ellen,

ha

jövben egyiköknek

a

panasza

lesz,

az

ügy

az országtanács elé fog

terjesztetni.

Az
tételei

egyességnek a közbenjárók
alá,

által

megállapított

föl-

mind Mátyás, mind Vitéz János egyforma nyilatkozatot írt, amiben lelkiismeretes megtartásukat keresztény hitökre fogadják,*

Mátyás, miután az agg fpapot személyes találkozás-

ban

is

megnyugtatta, Nyitra vára alá vonult

;

azon szán-

*

TÖRÖK

János. Magyarország Prímásai,

ii.

79

— 81.

11.

224

FRAKNÓI VILMOS
a

dékkal, hogy
rítse.'

trónkövetelt körülzárván, hatalmába ke26-ának éjszakáján elmeneálló
ki

De Kázmér december
négyezer
szintén

kült

;

mely

emberbl nem fejtett

rséget hagyván
és

hátra, a

tartós ellenállást,

szabad

elvonulás föltétele alatt a várat átadta.

Kázmér herczeg nem
igényeit
az
áhítat
a

is

tett

többé kísérletet,
Ezentúl
életét
;

hogy

magyar trónra

érvényesítse.

egészen

gyakorlatainak szentelte

i^ú

úgy hogy
az egy-

miután néhány év múlva

földi pályáját bevégezte,

ház a szentek sorába iktatta.
Vitéz János, néhány héttel kibékülése után, ismét magára vonta a
király

gyanúját

és

haragját.

Elfogatott

és

Visegrádon
hamar,
a

tisztes

rizet

alá

helyeztetett.

Innen
az
egri

csak-

frendek

közbenjárására,

szabadon

bocsáttatott

ugyan, de most már gylölt vetélytársának,

püs-

pöknek, felügyelete alá helyeztetett.

A

küzdelmek

és

a

megaláztatások

megtörték

lelkét,^

aláásták életerejét, és 11472 augustus 9-éni sírba vitték.

Öccse, a pécsi püspök, ki Nyitrán

még

együtt volt a

lengyelekkel, a vár föladása után eltnt. Mátyás attól tartott,

hogy Németországba
ármányait.

illant,

és

onnan

folytatni fogja

ellene

De

a

lángelméj, szerencsétlen

fpap
menesoká.

nem

gondolt

újabb

vállalatokra.

Horvátországba

kült, és a zágrábi

püspök egyik várába vonta meg magát.

A

szégyenérzet és az Önvád kínjait

sem szenvedte
és

Fényesen megkezdett pályájának kora
vetett véget.^

dicstelen halál

Rozgonyi Rajnáldot is, ki várainak átszolgáltatása árán kegyelmet kapott, szintén rövid id alatt elragadta a halál.
1

^

Ez CARonak

is

nézete. 356.

1.

mánylevele a Nemzeti
rában.

Múzeum

levéltá-

Mátyásnak 1472 martius 24-ikén a szász herczeghez írt levele, amiben az
2

haláláról

Medvevárában bekövetkezett szól Mátyás 1481-ben a zágrábi

ö elfogatását
véltárban.

kéri, a

drezdai

állami

le-

püspöknek 1472 martius 15-én Medvevárában kelt adopécsi

A

püspök ellen kiadott ítéletlevélben. (Az Országos Levéltárban.)
3

A

hirtelen

bekövetkezett

halálról.

'

MATYAS

KIRÁLY.

22

így tehát Mátyás, míg bölcseségével és szilárdságával
meghiúsította ellenségeinek actióját
;

ezektl

a

szerencse

kivételes kedvezése által örökre megszabadulván,

nyugod-

tan tekinthetett a

jövbe.
a

Azonban
mellett

,

ki

legválságosabb események zivatarai
el hajóját a

közepett biztos kézzel vezette
:

csüggedés

szirtje

nem

volt képes kikerülni az elbizakodás örvényét,

mit a szerencse és siker nyit
eltt.

meg

a

hatalom birtokosai

A
téseit,

nagyság átkát

:

a

mindenhatóság gondolatának kísér-

nem

tudta

magától elhárítani. Azt
;

nézve semmi sem kivihetetlen

hogy rá hogy neki minden meg
hitte,

van engedve
csenek.

;

hogy csak jogai vannak, kötelességei ninaz ország alkotmánya az

Azon sérelmek, miket
évi összeesküvés

1471-ik

eltt szenvedett tle, ezentúl sem
a

szn-

tek meg.

A

következ országgyléseken

rendek ismé-

telten kénytelenek orvoslásukkal foglalkozni.*

És

a

nemzeti érzület folytonosan felháboríttatott azon
által,

kedvezések

amikben

a haza fiainak

mellzésével ide-

genek részeslének.
Zrednai Vitéz János halála után, Beckensloert emelte a
király az ország prímási székére
;

st

kegyeit azzal tetézte,

hogy az
nak,

egri püspökséget
ifjú
is

Várad
szült,

rokonámeghagyta neki, és az fpapjának halála után, a váradi püspökség
engedte
;

javadalmát
közést

neki

ami Rómában méltó megütatya,
ki
le

és tiltakozást

vont maga után,**
a

Ugyanakkor Veronai Gábor
vállalatban nagy szolgálatokkal

csehországi

kötelezte

a királyt, Er-

dély püspökévé neveztetett

ki,

és az udvari

cancellár

tisz-

mely gyanúsításokra is adott alkalmat, szól az egykorú Eschenlcer. ii. 252. 1. * Tanúskodnak errl az 1475- és 1478-ik évben alkotott végzések.
Magyar
Tört. Eletr. 1889

**

Az

1475

september

30-ikán
irat

Be-

ckensloerhez intézett pápai

a bécsi

titkos levéltár salzburgi iratai között találtatik.

— 90.

29

220
tét

FíiAKNOI VILMOS

majd késbb Egerbe helyeztetett át. Mind nagyobb befolyást küzdött ki magának, úgy hogv «a kinyerte
el,

rály jobbik

szeme » czímével tisztelték meg az olasz diplomaták/ Ezen két fpap volt most a legjelentékenyebb tényez a
Csehország meghódítására iránviiló tevékenységben, külöa szent-szék

nösen pedig

támogatásának biztosításában.

II.

Ll?

^-^S;^' <> -Sh

VJ^'^Al pápának
^^

1471 július

25-én beután,
he-

y

következett
Ivébe
szent

elhunyta

Péter

székére Frana

-i^^ cesco della Roveré,

^

szent

Fe-

rencz
tett, ki

rendjének

fnöke,

emelteföl.

IV. SixTUs nevét vette

Mátvás
'-^-^^k^^'

természetszeren

aggódó

lélekkel nézett az új pápa uralko-

dása els tényei elé
volt,

;

mert azon állásnak, amit elfoglalandó
befolyást kellett gyakorolni

szükségkép

dönt

mind
telje-

a cseh- és

németországi viszonyok alakulására, mind pedig

a törökök elleni hadi vállalatok sorsára.

Csakhamar
által

sen megnvugtatták

t

a

Rómából

vett tudósítások.

Mátyás érdekében tett összes intézkedéseket jóváhagyta.^ És a lengvel herczeg magyarországi vállalatáról értesülvén, hogy fiának visszahívására késztesse, köveKázmér királyt az
pápa
az

A

eldje

és

magyarországi legátusa

tet küldött hozzá,

ki azután a

trónkövetelt magyarországi

táborában

is

fölkereste.^

1

Ezek

mellett hosszú sorozatot állíthatnánk

egybe azon (német, cseh és olasz

idegenekbl, kik egyházi és
2
3

világi állásokat nyertek el a het%-enes években.
1.

Raynalü. Annales,

xix. 227.

Dlugoss

elbeszélése.

MATYAS

KIRÁLY.

227

Majd

az 1472-ik

év elején

eldjei terveit felkarolván,

a keresztény világot a keletrl fenyeget veszélytl meg-

szabadítandó, az uralkodók szövetségének létrehozását tzte
ki
is

feladatául,

melynek megoldását
ki

a bíbornoki

tes-

tület legkiválóbb tagjaira bízta.

Barbo Márk bíbornoknak,
gyelország területére
jutott
;

Német-, Magyar-

és

Len-

küldetett, a legnehezebb megbízatás

mert mindenekeltt az egymás között meghasonlott

60.

IV.

SIXTUS ARCZKÉPE.

fejedelmeket kellett kibékítenie.

Meghagyatott neki, hogy
a

Mátyás királyt
király

a

szent-szék
az
föl
;

állandó jóakaratáról és pártcsászár és a lengyel

fogásáról biztosítsa,

érdekeit
egyúttal
és

eltt karolja

felhatalmaztatott,

szükség esetén

mind Kázmér
ellen,

Ulászló,

hogy mind pedig a
al-

pártüt magyar rendek
kalmazza.*

az

egyházi büntetéseket

A
*

legátus,
itt

miután tavasz kezdetén Mátyás udvaránál
az

megjelent és
A Barbo
1.

békés hajlamairól

meggyzdött,

július

saec. XV. '?59
II.

— 64.

bíbornok részére adott utasítás (legteljesebb szövegben) Codex Epist. 11. Az 1472 martius i-én hozzá intézett pápai irat, THEiNERnél.

431.

29*

228

FRAKNÓI VILMOS

^
s*

1"

§t ^

^

^

S

^

^^

els napjaiban Krakkóba ment, hol nao^Y buzgalommal fáradózott

f^$-^^
?5-^3

^3.

^^
y.
y?'

a

békekötés

akadályainak

^.

?
^

-f^rS

^I
=
2

elhárításán.

Es kieszközölte minelnökvá-

yi
?
I

t

á

^

I

dkét uralkodó hozzájárulását ahhoz,
léte

i -i.

~

3
3

a
'^

i^^
f:

hogy
alatt,

biztosaik, az

a" r t £ e J^^,^^"^ ^ 3

H

? 5

•^

L'"K'I^^^^

l^a^
*

^
3

Neisze,

sziléziai

rosban, a

következ év február

i

=

^
^

f* 5

I

iíöf
.~

3. =

3
^

J ^i-4 f i
I
?-*

2-án jöjjenek össze és tárgyalá-

sokat indítsanak.

Lisri: ^
i-r -

Mátvás
csosait,

legelkelbb
a

tanáaz

^i-> f|.

l £4^
ií-4
I-

o|

^

köztük a nádort,
kalocsai

1

rt
^~
i

I

országbírót,
^^ ^^ erdélyi

érseket

§'5 S.4^ 1^-1 ''l
"

^
i--

püspököt küldötte,
álló

I

5

§1

^1
3
2

ezer
c?

lovasból

fényes kísé-

S
I

1^ 1 T
e^l' g

f

g^ 5

t^ a.
s ^

réttel,

a congressusra.

^

Általok megújította korábbi
:

3i4 ^"9'^" li
S«^i 5^4.
a
í'

^
"=

?

3' ajánlatait
^-

nül

veszi a lengvel

I

"^

királv

leánvát,

fiának

fogadja

4
"T-.

1^^

3* §
í"

^
?^
i

Ulászlót, részére az örökösödést
biztosítja;
. .

I

v-^

?^^"íi-2.
<

vagv kész a csehor.^'

^2 1

í.>^^.4 r4^i
0^
5
I.

5

szagi

,

koronara
fölött

tartott

jogige-

...

f

f^c-.^;

*

^
S

nvek

az

eldöntést béke-

bírákra bízni.
S B'~c ÍN 2
^
^'-it'

^
i.

3

Hosszas tárgyalás után, ab-

^ i

^

^T
^
3

|- 1

ban történt megállapodás, hogv
újabb congressus tartassék, aug.
15-én

-^

^'i^

JT^
5"!
^ ?

|'4l'í
oT §
Jl^"-.^'

Troppauban, hová
küldjenek;

Kázha
alatt

V r~l

mér. Mátyás és Csehország rendei

i--^

Ci

íf'
X*

biztosokat

i'í ^
/5 fe2
:>

izí'1-^i'í
í;

pedig ezek negyven
békebíróra,

nap

3- = -í

i^em tudnak kiegyezni, az eldöntés

(i Li.

3

i

I

;^ "F'

és

pedig

vagv

^

Károly

burgundi

fejedelemre,-

3

^

MATYAS

KIRÁLY.

229

vagy Albrecht brandenburgi rgrófra,
ajánlatait

bízatik.

A

troppaui

értekezlet megtartatott ugyan, de mivel a lengyelek Mátyás

ismét visszautasították,

és

a békebírákra vonat-

kozó

korábbi

megállapodást
szét.'

is

visszavonták,

eredmény
a

nélkül oszlott

A

következ
a
és

(1474)

év

elején

Ofaluban,

magyar-

lengyel határon,

egy harmadik értekezlet

tartatott,

mely
a

most már
Lengyelczélozott.

csehországi trón-kérdést

mellzvén, csak

Magyarország közötti béke helyreállítására
létrejött az egyesség,
»>

Február 21-én

mely

a két

ország között az «örök békét

volt biztosítandó.

Azonban, milyen kevéssé bírta ezen egyesség az örök béke föltételeit, és milyen kevéssé volt a lengyel király
eljárása

szinte; kitntette azon tény, hogy Kázmér

és

Ulászló

ugyanezen

idben
:

Frigyes

császárral

indítottak
nyíltság-

meg

szövetségi tárgyalásokat,

melyeknek merész

gal bevallott czéljok

Mátyás megbuktatása volt. Nürnbergben irták alá a szerzdéseket, melyekben megállapíttatott, hogy a három uralkodó egyesült ervel támadja meg Mátyást, ki « országaikat igazságos ok nélkül pusztítja, az osztrák és lengyel pártütket
Martius
11 -én

oltalma alá veszi, birodalmán keresztül a törököknek utat
nyit Osztrákországba ».

A

császár ez alkalommal

sem

felelt

meg ugyan

szövet-

ségesei irányában elvállalt

kötelezettségeinek, és tétlensé-

gébl nem

lépett ki

;

de annál nagyobb erélylyel folytak

a hadi készületek Lengyel- és Csehországban.

October havában,
mélyes vezérlete
tyás
alatt,

óriási

hader, mintegy hatvanezer
a

lengyel és húszezer cseh fegyveres,

két

uralkodó szefelé,

közeledett Boroszló
óta idzött, az

hol

Má-

már augustus közepe

Oder

folyó jobb

partján ütött erdített táborban, melyet híd kötött össze a
1

Palacky 84—96.
Caro.
386.
1.

11.

3

A

szerzdéseket közli Chmel.
1.

Re-

2

gesten. 665.

Dgiel.

i.

164.

1.

:

230

FRAKNÓI VILMOS

várossal. Serege alig állott tízezer

emberbl. De

a nyolcz-

szorosan számosabb ellenséggel szemközt, válságos helyzetében,

megmentette

t

hadvezéri

tehetségeinek fölénye,,
történet-

mely eltt hódolattal
írás.*

hajlik

meg

az elfogulatlan

Az önerejébe

vetett bizalmát

nem

kevéssé volt alkal-

mas megszilárdítani az, hogy épen ekkor egy tekintélyes német uralkodó, Erneszt szász választófejedelem, jelent

meg
el,

nála,

és

Csehország törvényes királyának
cseh

t

ismervén
sagani

mint

a

korona fönhatósága

alá

tartozó
be.

herczegség birtokosa,

hbéri hódolatát mutatta
;

Ezután

kísérletet tett, közbenjáró gyanánt lépni föl
a lengyel király, ki hadjárata sikerében

de ajánlatait
kételkedett,

nem

visszautasította.

lát.

Mátyás fölismerte ellenségei helyzetének gyenge oldaJól tudta, hogy azok biztos gyzelemre számíthatnak,
ellenben bizonyos romlásnak

ha egv nagy ütközetre bízza a háború sorsának eldöntését
;

mennek

elébe, ha apró

guerilla-harczban fogyasztja erejöket, kimeríti
és nehezíti az élelmezést.

türelmöket,

Ezért a városokba és várakba kisebb csapatokat he-

melyek szüntelenül nyugtalanították az ellenséges hadert, és mikor ez a kipusztított tartományban élelmet szerezni nem bírván, Lengyelországból nagy szállyezett
el,

lítmányokat várt, ezeket hatalmukba ejtették.

St
éles

mikor Kázmér király

az

Oder

balpartjára vezetvén

seregét, a lengyelországi határt fedetlenül

hagyta. Mátyás

szemét

nem

kerülvén

el

az

ekként elkövetett hiba,

* Csehország nagynev történetírója, Palackv, ezen hadjáratról szólván, írja •Jetzt standén Kunst und Erfahrung auf

gyelország legújabb történetírója, Caro,

Seiten Matthias, der in Hinsicht auf Politik

und Kriegsführung mit glücklichem manche Grundsátze errieth, die erst in unserem Jahrhunderte Gemeingutgeworden sind.K (114.) ÉsLenInstinkte schon

uNiemals zeigte sich der selvon Begabung und rührigem Fleiss in Matthias glorreicher, als wenn er mit verháltnissmássig geringen Mitteln einer grossen Gefahr gegenüberstand. » Geschichle Polens. v. kötet els
megjegyzi
:

tene Vérein

fele.

393.

1.

MATYAS

KIRÁLY.

23 I

€zt azonnal hasznára fordította, és

támadó

föllépésre hatá-

rozta el magát.

Zápolyai Istvánt

ers

hadosztály élén, az

ellenség területére küldötte, hol pusztítva egész
rosáig nyomult.

Posen vá-

Ezalatt csakhamar

bekövetkezett

az,

amire számított.
lett az

A

lengyelek és csehek táborában mind érezhetbb

élelmi szerekben és takarmányban való szükség. Nyers káposzta, répa
és

mindenféle növénygyökerek keresett táp-

lálékot képeztek.

Ennek következtében,

és az

szi eszések

hatása

alatt,

betegségek kezdettek pusztítani. Napról-napra
a szerencsétlen

növekedett a lehangoltság. Mindenfell sürgeten hangzott
az óhajtás,

hogy

háború véget
látta

érjen.

magát környezete Zdenkót magához kérette, békealkudozások megindítása végett. Azonban Mátyás azon föltételtl tette beleegyezését függvé, ha Kázmér
lengyel király kényszerítve
esdekléseit meghallgatni. Sternberg
és
tett
ért,

A

Ulászló személvesen kérik

föl.

Ilv

módon

akarta sér-

önérzetének megszerezni az elégtételt a megaláztatásmit házassági ajánlatainak visszautasításával a Jagellószenvedett.
a

háztól ismételten

A

lengyel király

nem

hárít-

hatta el magától

kívánt áldozatot.
a

Boroszló közelében,
sátrak állíttattak
föl,

nagy-mochberni domb, melyen

volt a találkozás színhelyéül kijelölve.

November

15-én reggel lovagolt ki oda Mátyás,

gyöngyök

kel gazdagon diszített öltönyben, háromezer pánczélos lovas

Csakhamar megjelent Kázmér, czobolyprémes fekete egyszer öltönyben. A magyar király szívesen üdvözölte ellenfelét. De nem volt hajlandó a békeügy megbeszélésébe bocsátkozni, miáltal kísérve.

vel

Ulászló

elmaradt.

Ragaszkodott azon követeléséhez,
eléje.

hogy mindkét uralkodó együtt járuljon
király

A

lengyel

meg ezt sem, és kijelentette, hogy másnap teljesülni fog, amit kíván. Ezen értekezletben tolmács segítségével élt de mikor búcsút vett, közvetlenül
tagadhatta
;

nem

FRAKNÓI VILMOS

m

62. A

BOROSZLÓI VÁROSHÁZ.

AJTÓ MATYAS KIRÁLY CZIMERÉVEL A BOROSZLÓI VÁROSHÁZ

I.

EMELETÉN.

MÁTYÁS
intézte

KIRÁLY.

233

Mátyáshoz azon kérelmet, hogy éhséggel küzd serege számára három napon át élelmi szerek beszerzését ne gátolja. Mátyás késznek nyilatkozott, hogy a kell rendelkezéseket haladék nélkül megteszi.

A
a

következ napon Mátyás még nagyobb
kísérettel jelent
;

fénynyel,

még számosabb
Mikor
a
lóról

meg. Ulászló mélyen érezte
de elfordítá arczát.
a

megszégyenülést

kezét

nyújtotta,

leszállottak.
felé.

Mátyás
órán
a
át

két

király

között

haladott a sátor

Több
hogy

tanácskoztak.

Abban

történt megállapodás,

három uralkodó mindegyike

négy-négy biztost fog, a békeföltételek szövegezése végett,
Boroszlóba küldeni.

A
telét a

tárgyalások azonnal megindultak. Ezeknek

kimenevo-

cseh és lengyel hadak be

nem

várták.

Sietve

nultak ki Sziléziából, mely dicstelen táborozásuk sok ezer

áldozatának temethelyévé

lett.*
alá,

A

szerzdés, mely december 8-án Íratott

1477 pün-

kösd ünnepéig tartó fegyverszünetet létesített, pította, hogy azalatt a csehországi korona területén mindkét uralkodó megtartja
azt,

és megálla-

a mit a

háború kezdetén
új

bírt.

Egyébiránt Mátyásra nézve, habár

elnyök nem

szár-

maztak, azon erkölcsi vívmányt foglalta magában az okirat, hogy vetélytársának a királyi czímet nem adta meg, s azt

következetesen csak
szülöttének')

«

Ulászló úrnak, a lengyel király els-

nevezte.
feltárta,

A
rály
is

szerzdés egyszersmind
a harczi téren,

hogy

a

magyar

ki-

nemcsak

hanem

a diplomatia

mezején

ellenfeleit túl tudta szárnyalni.

Szokásos eljárás volt ama korban, hogy a békekötések

elnyeit mindegyik
seire,

fél

kiterjesztette

a

maga

szövetsége-

ezeket az egyességbe foglalta.
is.

lommal
*

Mátyás nem

így történt ez alkacsekély meglepetést idézett föl,

PaLACKY. 114— 122.
Életr.

11.

C.A.RO.

395— 40S.

11.

Magyar Tört.

1889—90.

234

FRAKNÓI VILMOS

mikor mintegy tüntetleg ellépett szövetségeseinek hoszszú sorával. Ezeknek élén Károly burgundi fejedelmet nevezte meg büszkén hirdetve, hogy ezen hatalmas uralkodóval, ki most a császár ellensége volt, bens viszonyban áll. Es hogy az diplomatiájának szálai Brüsseltl
;

Poroszország keleti
bezáró

széléig

nyúltak

:

jelezte

a

sorozatot

Tüngen Miklós ermelandi herczeg-püspök neve, melynek e helyen feltnése mély megdöbbenést okozott a lengyeleknek. Ezek nem is sejtették volt, hogy Mátyás az
védnöksége
ország és a
alá fogadta a bátor

porosz fpapot, ki úgyPorosz-

szólván magára hagyatva folytatta a régi harczot

német-lovagrend függetlensége érdekében, a
leleplezése

hódító Lengyelország ellen.

Ezen szövetségi viszony
gyelország legújabb

föltárta,


a

Len-

történetírójának

szavaival

élünk

"hogy az engesztelhetetlen Hunyadi Mátyás keze
poroszországi viszonyokban
csétlen hadjárat
is

kényes
szeren-

keveri a kártyát.

A

szomorú eredményeit így még ezen keis

ser

tapasztalás

tetézte !»*

Caro.

109.

1.

És tüzetesebben

szól ez

ügyrl, alább

439.

1.

MATYAS

KIRÁLY.

235

III.

ÁTYÁs

arra,

hogy

a

boroszlói

egyességben oly
óhajtás
készteté,

hosszú tartamú, harmadfél esztendre kiterjed

fegyverszünetet kössön, azon

s^ hogy figyelmét
kelet
felé

és

irányozhassa.'

után. «Jól

tudom

H

erejét

osztatlanul

ismét
ez

vágygyal

sóvárgott

írja

egyik

levelében a pápának —

arra születtem, arra neveltettem,
ig

hogy

a szent hit ellenés

ségeivel

harczoljak.

Gyermekkoromtól fogva ntt
tudata.*)^

ersödött velem ezen hivatás
megersítették most
István,
a

Szándékában
1475-ik

tudósítások,

miket az

év

elején, sziléziai tartózkodása alatt, kapott.

moldvai vajda, január 17-ikén közel százezernyi török sereget, mely tartományának meghódítására jött, véres ütközetben megverte.

Ugyanakkor egy másik török hader, a szendrei basa vezérlete alatt, átkelt volt a Dunán, majd a Maroson is, és miután ellenállást sehol sem talált, az egész területet feldúlta, és február 7-én Várad alá ért. A gazdag várost
kirabolván és lángba borítván, dús zsákmánynyal, rabszíjra

fzött számos fogolylyal, hagyta

el

az országot.^

A
által

törökök

vakmersége,

a

szent

László

emlékezete
arról,

megszentelt város pusztulása,

meggyzte Mátyást
az ország

hogy halaszthatatlan kötelessége
doskodni.

védelmérl gon-

A
És
1

váradi katasztrófa hírére azonnal elhagyta Boroszlót.

szent

György napjára összehívta Budára Magyarország
is

Ez PALACKvnak

nézete. 135.

1.

Szabács alól, Diplom. Emi. ív.
2 3

1476
341.
1.

február 2-ikán,

gyar kútforrások nyomán a katasztrófát 1474-re, ellenben Palacky, lengyel kútforrások alapján, 1475-re teszi. (136.) Ezen utóbbi meghatározás valószínbbnek látszik.

BuNYiTAY
I.

:

A

váradi püspökség tör-

ténete.

303.

A

rendelkezésére álló ma-

30*

2^6

FRAKNÓI VILMOS

rendéit,

hogy

a

törökök ellen indítandó háború czéljaira
porta után egy forintnyi adót

áldozatkészségöket igénybe vegye.

Az országgylés minden

szavazott meg, azon kikötéssel,

hogy

a befolyó

jövedelem

mit a jelenlev pápai követ félmillió forintra becsült
zárólag
a török

ki-

háború költségeire fordíttassék.* Ugyanekkor hatalmas szövetséges kínálkozott Mátyásnak. A távol Ázsiából, Uson-Hassan, Perzsia uralkodója, ki évek óta háborút folytatott a törökök ellen, s nem egy
diadalt aratott rajtok,

küldött

Budára követet. Ez május

8-án ünnepélves kihallgatáson fogadtatván, bemutatta ural-

kodójának perzsa nvelven írt levelét, melyen késznek nyilatkozik kelet fell támadni a törökökre, míg egyidben
a keresztény

uralkodók nyugat fell indítsák
és fényes,

meg

ellenök

a háborút.**

Kevésbbé meglep

de értékesebb és bizto-

sabb volt azon ajánlat, amit a moldvai vajda követei hoztak. Zsákmányul ejtett török zászlókat és egyéb értékes
tárgvakat nyújtván
át

ajándékul,

biztosították

a

királyt,

hogy urok kész
haderejével az

az

fönhatóságát elismerni, és

magát egész
kül-

rendelkezésére bocsátani.
ajánlatot.

Mátyás örömmel fogadta az
dött követei
által

Moldvába

biztosította

a

fejedelmet pártfogásáról.

Augustus 15-én kiállított «a magyar koronának tartozó hségre visszatér, s néki mint természetes urának meghódoló" vajdát, fiaival és egész
országával együtt, kegyelmébe fogadja; nekik az eddig
el-

oklevelében kinyilatkoztatja, hogy

követett htlenségekért megbocsát

;

ket minden
is,

erejével,
;

amennyiben szükséges személyesen
• KovACHicH. Supplementum. 11. 240. Diplom. Emi. 11. 273. •• A levél latin fordítása Diplom. Emi.

megvédelmezi

ha

IV. 293.

vet

fogadtatásáról

(Tévesen 1472-re keltezve.) A köszól a Budán lev
követek május
ig-iki

(A milánói állami levéltárban. Kiadatlan. Két évvel elbb 1473 nyarán Mátyás követei Ázsiában erzingani táborában keL. Vámrestek volt föl Uson-Hassánt.

béry

Ármin

értekezését
1867-ik

az

Akadémia
57.
1.

nápolyi

jelentése.

Értesítjének

folyamában.

»

MATYAS
ellenségeik
fogadja, és
által

KIRALV.

237

tartományukból kizetnének,
oly

országába
nyújt.
'

tartományuk visszafoglalására segítséget

Ezalatt

Mátyás

nagy

mérvben,

mint

még

soha
érteki,

ezeltt, tette
sítette,

meg

készületeit.

A

velenczei követet
álló

hogy hatvanezer emberbl
ostromgépeket
készíttetett,
föl.-

sereget

állít

amit ezer szekér, és száz hajó fog kísérni. Ágyúkat öntetett,

és

amik

a

jelenlev pápai

legátus csodálatát keltették
II.

Mohammed

szultán értesülvén a

fenyeget veszélv
tett

fell,

ennek elhárítása végett, fénves ígéreteket
választ
adott.
is

azon

esetre, ha hosszabb fegyverszünetet köt vele a király.

De
ígv

ez visszautasító
szólott
a
világ,
!

«Harczolni

fogok

ha életemet kell
a

föláldoznom.

Tudja meg

hogy

kereszténység megmentése

nem

rajtam

múlt

Elhatározását october 12-én közölte az udvaránál

lev
is

diplomatákkal. Csakhamar megindítja seregét, és
útra kél Pétervárad felé.^

maga

Hadjáratának els feladatául Szabács megvívását tzte
ki.

Ezen várat

a

Száva partján, négy évvel ezeltt

épít-

teté a szultán.

Mátyás ekkoron az építés megakadálvozá-

sára sereget küldött oda.
tát

De

ez

nem

volt

képes feladaa

megoldani

;

arra

kellett

szorítkoznia,

hogy

folyam

másik partján szintén emelt ersséget.

Azóta Szabács
kiinduló pontja,

a

törökök pusztító kalandozásainak egvik
elhurczolt

az
lett.

foglyok

börtöne, a rablott
állást

kincsek tárháza

Egyúttal fenyeget

foglalt el

Nándorfehérvárral szemben. Bár egészen fából épült, ers
I

István vajdának 1475 június 20-án
írt levele.

követeihez
jelentése.

Mátyás Moldvába

küldött követeinek 1475 június végén írt A pápai legátusnak 1475 július

2 A pápai legátusnak 1475 július 17-, a velenczei követnek september 23- és october 14-iki jelentései. Diplom. Emi.
11.

273.

282.

A
a

september
milánói

23-iki

jelenlevél-

i8-án Budáról küldött jelentése. Diplom.

tés

kiadatlan;

állami

Emi.
XI.

306—8. Mátyás király 1475 augustus 15-iki oklevele. TELEKinél
li.

273.,

IV.

tárban.
3

Az imént

idézett

october 14-iki

je-

539.

lentés.

MATYAS

KIRÁLY.

239

alkotás volt. Tölgygerendákhoz ersített és földdel tömött

vastag vesszfonadék képezte
tén
fából

a

falakat.

Ezek

fölött szin-

épült

emelkedett.

védmú, és köröskörül Az rség száma mintegy 1200

nyolcz

torony
tett,

fegyverest

kik ágyúkkal

bven

el

voltak látva.
az

Mátyás az 1476-ik év els napjaiban kezdette meg
zette
át

ostrom-munkálatokat. Azonnal a Száva túlsó partjára vehadait.
és

A

partraszállás

nehéz

feladatát,

a

hadi

népnek

hajóknak a várrség lövései ellen oltalmazását
új

megkönnyítette egy

találmány, melynek eszméje valószí-

nleg magától
hogy gyakran
volt egy oly
czost,

a királytól eredt,

kirl kortársai kiemelik,

törte fejét új hadi

gépek szerkesztésén.
alatt,

Póznákkal, rudakkal és lánczokkal, két óra

képes
har-

védmvet

állítani

föl,

mely nyolczezer

negyven ágyút és sok taraczkot fogadhatott be. Most elször alkalmazta azt várvívásnál. Födözete alatt
és

tábort ütöttek, fölállították az ostromgépeket

ágyúkat,
az

sánczokkal fogták körül a várat.
ostrom. Ez kezdetben

Mire megkezddött
;

nem nagy

sikerrel folyt

a vár lelen-

tékenyebb kárt nem szenvedett.

Eközben felment török sereg érkezett. A király, szükséges rséget hátrahagyva, gyaloghadával kivonult
táborból, és csatarendben várta a támadást.

a a

De

az ellen-

ség
s

nem tartotta magát még az nap elvonult.
Ekkor

elég ersnek,

hogy megütközzék,
a

a király elérkezettnek látta
felszerelt,

dönt küzdelem

idpontját. Agyúkkal
hajóit

katonákkal megrakott nagy

a

vár árkába vontatta.

És azokról megkezddött

közvetlen közelbl az ostrom, mit a király maga intézett,
folytonosan vitézei között idzve, minden veszedelemnek

Egy alkalommal, hogy kiismerje a védközember ruhában maga ül csónakba, csupán egy evezs és egy katona társaságában. Amint a
kitéve személyét.

mvek

állapotát,

falakhoz közeledik, a törökök észreveszik,

rálnek

és a

mel-

Ho
lette

FRAKNOr VILMOS

üló

katonát

el

is

találják.

Ö

maga azonban
a vár

sértet-

lenül tér vissza a táborba,

hogy most

leggyengébb

részei ellen irányoztassa lövegeit és ostromgépeit.

Az rség

elszánt vitézséggel küzdött, és sok veszteséget

okozott a magvar seregben, melv halottai között több el-

kel

kapitányt gyászolt.

j>riL

64.

SZABÁCS VÁRA ROMJAI.

Elvégre

a

törökök kimerültek

a hosszú

ellenállás

er-

feszítéseiben.

Február 15-én megnyitották a vár kapuit. Mintegy hétszázan kivonultak, a király elé járulván, térdre
és
a

borultak eltte, kegyelemért esdeklettek
ságra kötelezték

örök szolgamegrongált
rendelkezett,
a

magokat.

Mátyás, miután

erdítmények
visszasietett

kijavítása és felszerelése iránt

Budára,

azon elhatározással,
visszatér.*

hogy

háború

folytatása végett

mielbb

• A Szabács ostromára és megví%ására vonatkozó összes kútforrások kritikával vannak feldolgozva Csánki Dezs • Szabács megvétele* czím czikkében Hadtörténelmi Közlemények, 1888. évf. 355 88. 11.
;

MATYAS KIRÁLY.

24I

Azonban
kezett,

mikor martius els napján fvárosába érváratlan események egész sorozatának találkozása
a azzal a

megzavarta terveiben.
Alig hogy megjött,
szág prímása,
záját.

meglep

hírrel fogadták,

hogy legbizalmasabb tanácsosa, Beckensloer János, az

or-

htelenl

elhagyta egyházát, királyát, új
alatt távozott el,
;

ha-

Székhelyérl azon ürügy
kegyhelyre zarándokol

hogy az

aacheni

de csakhamar kiderült,
és

hogy Bécsben állapodott meg,
alá helyezte magát. Ezzel

a

császár
lett az,

védnöksége

nyilvánossá

hogy elha-

tározásának hátterében politikai

A

császár

tényezk lappanganak. nem sznt meg egy pillanatra sem ármáellen.

nyokat szni Mátyás

Miként az európai hatalmak

sorában szövetségeseket, úgy Magyarországon is eszközöket keresett megbuktatására. És habár azok, kik Ígéretei-

ben

bíztak,

mindannyiszor csalódtak

;

soha sem

hiányoz-

tak olyanok, kik csábító szavai által eltántoríttatni enged-

ték magokat.

Áldozataihoz

tartozott

az

esztergomi
;

érsek

is,

kinek

megnyerésére méltán büszke lehetett
szövetséget ellenezte
évi
és

mert Beckensloer
kit az

ekkorig azon politikai iránynak szolgált, mely a vele való
;

épen
azért
állása

volt

az,

1470-ik
ter-

bécsi

összejövetel

meghiúsulásáért
is,

a

felelsség

helte.*

Es büszke

lehetett

mert a magyarországi
dús javadalma min-

kath. egyház fejét

fényes

és

dennem De a
nyeztetett

kísértés csábjai ellen megoltalmazhatta.

szerencse páratlanul

álló

kedvezései

által

elkéaz^

fpapnak nagyravágyását ki
felé

nem

elégítette

amit

elért.

Mátyás oldala mellett mintha eltanulta volna
való
törekvést.

a

legmagasabb czélpontok

Minden

jel

oda mutat, hogy a pápai trón elnyerésének vágya ragadta

meg
*

lelkét.

Erre nézve a drezdai állami levéltárban rzött egykorú jelentés érdekes rész-

leteket tartalmaz.

Magyar Tort.

Életr.

1889—90.

31

242

FRAKNOI VILMOS

És

erre épen

most

kilátást nyújthatott neki a császár.

Ugyanis tárgyalások voltak folyamatban közte, XI. Lajos franczia király és Károly burgundi fejedelem között, nagy coalitió létesítésére,

melynek feladataihoz
egyetemes

tarto-

zott volna: az

zsinat ösz-

szehívása és a kath. egyház reformjá-

nak keresztülvitele, IV. Sixtus tele és új pápa választása.*
Mátyás, mind az egyház
sége,

leté-

iránti
által

h-

mind

saját

érdeke

kész-

tetve
ellene


is

mert

jól

tudta,

hogy

iránvul a szövetség

min-

dent megtett,

hogy

létrejöttét,

vagy

legalább törekvéseinek sikerét meg^5
\

^^^

hiúsítsa.**

IV. Sixtus pápát tántoríthatatlan

hsége

és

ragaszkodása fell a legha-

tározottabb

ránynak, mely

módon biztosította. — úgymond —

A bot«a keel-

reszténység romlását idézné eli),

hárítására felajánlja akár közbenjárását,

akár fegyverét.

kozik,
síkra
a

Késznek nvilathogy összes haderejének élén
és

száll,

«a

szent-szék, vagyis
ellenségeivel*)

Mindenható

Isten

ép oly lelkesen és elszántan fog
fJ

meg-

küzdeni, mint a hogy eddig az eret-

^
e

nekek
*
II.

és

pogányok

ellen harczolt.

Droysen. Geschichte der Preussischen
Pastor.
II.

Politik

301,

488.

1.

Hogy ezen

actio és Be-

ckensloer elpártolása
•*

között szoros összefüggés van,
kifejteni.

más helyen fogom tüzetesebben

Mátyás királynak 1476 mart. 15-én a pápához intézett levele. Diplom Emi. ív 318.

*

MÁTYÁS

KIRÁLY.

245

Legels

feladatául

azt

tekinté,

hogy

a

hatalmas bur-

gundi fejedelem és a császár között
vetségi viszony fölbontására

nem

rég létesült szö-

törekedjék.

Evégbl Merész
a

Károlyhoz, ki épen ekkor (1476 elején)
társaság ellen háborút indított, levelet

schweiczi köz-

írt,

melyben
és a

válla-

latának

veszélyeit

élénk színekkel festette,
«

császár

czélzatai iránt bizalmatlanságot keltett.

Azokból,

úgy-

mond


.

amik velünk
is

tapasztalásából
ságát, ki
.
.

másokkal történtek, st a saját fölismerhette annak a férfiúnak ravaszés a
.

Herczegségedet
.

vad

és

gyzhetetlen schweinyilis
. .

cziakkal háborúba keverte

.

Ekképen Herczegséged

vános veszedelemnek

tette ki országát,

st

személyét
inteni.

.

Kötelességünk Herczegségedet óvatosságra

Legyen

meggyzdve, hogy
nek, a

ha a szerencse kedvez Herczegségeda baja
;

német birodalommal gvl meg
Isten óvja, elfordul
a
által

ha pedig,
lát-

mitl
delem

szerencse, mily

szomorú

ványt fog nyújtani a parasztok
»
!

legyzött nagy

feje-

Éles látását

meglep módon

igazolták

csakhamar
a

a

bekövetkezett események.

A

schweicziak június 22-én a

murteni véres ütközetben megsemmisítették

burgundi
nappal

hadert.

Az elre
a csata eltt.

megjósolt veszedelem elhárítására,

tíz

Mátyás

a

háborút visel feleknek felajánlotta

közbenjárását.*

Ezzel egyidben, a császár s a franczia nek meghiúsítása végett, nagyszabású actiót

király terveiindított

meg^

Azon
jöjjön

fáradozott,
létre.

hogy
a

a

pápa vezérlete
elfoglalni,

alatt ellencoalitió

Ebben

fhelyet Aragóniái Ferdinánd námint a ki már
is

polyi király volt hivatva

ha-

kelt

Mátyás királynak 1476 május 7-én levele több helyen ki van adva. Diplom. Emi. 11. 305. ** Mátyás királynak ez ügyben 1476

június lo-én a köztársasághoz
közli

írt

levelét

Segesser. Die Beziehungen der Schweizer zu Mathias Corvinus. (Luzern.
1860.) 69.
1.

31*

244

FRAKNÓI VILMOS

talmas
Siciliát

összeköttetések
és

elnyeivel

dicsekedett
;

;

testvére

Spanyolországban Aragóniát bírta
;

elsszülött

fiának neje a milánói herczegnö volt
rarai herczeggel élt házasságban.

egyik leánya a fer-

Mátyás
oda
volt
hatott,

a

királynak másik leányát volt

nül veend,

és

hogv ezen
is

családi összeköttetések körébe

Bur-

gund fejedelmét
életben
:

bevonja.

Ennek
kire

egyetlen
az

gyermeke
burgundi

Mária herczegnö,

egész

örökség, egv gazdag és

mvelt

ország birtoka várakozott.
fia

Az

kezét Frigves császár a
biztosította.

maga

és örököse,

Miksa
frigy

fherczeg részére

Mátyás ezen tervezett

világtörténelmi jelentségét fölismervén, kísérletet tett léte-

sülésének meggátlására. Arra akarta bírni Merész Károlyt,

hogy leányát
véssel utóbb
a

a nápolyi király másodszülött fiájiak adja

nül.*

Ezen igyekezetei meghiúsultak. Károly fejedelem ke1477 január 6-án)
létrejött a házasság

meghalt. Leánvát és vele
el.

Németalföldeket Miksa fherczeg nyerte

Ellenben
leány között.

Mátyás

és a nápolyi király-

* Mátyás ezen politikai actióját melyet e helyen csak vázlatosan ismertelhetek föltárja azon egykorú emlékirat, mely egyik elfogott futáránál talált

példánya (<iExtracta ex scriptis repertis

a német udvaroknak

levelezésekbl készült és a császár által megküldetett. Egy

apud nuntium ex Hungárián czímmel) a drezdai királyi levéltárban. V. ö. Droysen és Segesser munkáit. Az utóbbiban a drezdai emlékirat egykorú német
fordítása.

BEATRIX KIRÁLYNÉ IFJÚKORI MELLSZOBRA.

^

MATYAS

KIRÁLY.

245

IV.

^ÁTYÁs Özvegysége tizenhárom

esztendeig tartott.

^^ Miután
|St gyakran

tervei, hogy a Habsburgok, Jagellók, Hohenzollerek, Wettinek vagy Sfórzák házából

szerezzen

magának

hitvest, a

mint egymás után,
a legkülönfélébb

egymás mellett felmerültek,
alatt

okok hatása

meghiusulának

:

az Aragóniái háznál tett

lépések elvezettek az óhajtott czélhoz.

Ferdinánd korán fölismerte Mátyás egyéniségének és állásának jelentségét. Alighogy ez Katalin királyné halálával özvegységre
jutott,

Velencze útján

felajánlotta neki

egyik leánya kezét.'

melyek éveken át folytak, nem jutottak eredményre, mivel Mátyás idközben a csátárgyalások

A

azonban,

szári és a lengyel

udvarnál

tett kísérleteket, politikai czél-

jainak megfelelbb házasság létesítésére. Csak mikor azok-

nak sikerére
rolta
föl

az utolsó

reménysugár

is

eltnt

(1474), ka-

a szent-szék által hathatósan támogatott nápolyi

combinatiót a kell komolysággal.

A
nnek
tei
:

nápolyi király második leányának, Beatrix herczegkezét Mátyás 1474 nyarán, Nápolyba küldött köve-

a kalocsai érsek és Báníi Miklós által, kérte

meg.

Hirnökük,
táborban

ki a

kedvez
királyt,

választ

megvitte,

a

boroszlói
hír

találta

a

october 30-ikán.

A

nagy

örömmel
I

töltötte el

t,

s

rendeletére két órán át szólottak
jegyzéke,

velenczei dogénak 1465 február magyarországi követéhez intézett jegyzéke, a senatusnak 1465 május 25-én hozott végzése Milano velenczei követének 1465 november 5-én kelt je17-én

A

a ferrarai herczeg római kö-

vétenek 1469 october 22-iki jelentése, házassági; frigy lé3 Hogy a nápolyi tesítésében jelentékeny tényez volt Ro-

lentése.
a

A

17-én

velenczei dogénak 1469 június magyarországi követéfiez intézett

Lrincz, pápai legátus, tudjuk egyebek között a szász választófejedelem követének, kia menyegzn jelen volt, kimerít emlékiratából. Langenn. 517. 1.
verella
+

Droysen.

II.

301.

246

FRAKNOI VILMOS

a város összes harangjai, az utczák fényesen kivilágíttattak,

tornyok csúcsára helyezett nagy szövétnekek lángja az ellenséges tábornak is jelezte az örvendetes eseményt.
és a

66.

FERDINÁND NÁPOLYI KIRÁLY ARCZKÉPE.

melynek

hírét
a

szabadon bocsátott hadi foglyok

által

hozta

tudomására

büszke lengyel királynak, ki ismételten meg-

tagadta volt tle a
ESCHENLCER.

maga

leányát.*

*

II.

312.

-

^

MATYAS

KIRALV.

247

Ugyancsak Boroszlóban
ajándékokat nyújtott neki
át tartó harczi játékok,

fogadta, a

következ év február

2-ikán, a nápolyi király követét, a bari érseket, ki értékes
át

jegyese részérl.

Több napon

tánczvigalmak és farsangi mulatsá-

gok rendeztettek ezen alkalomból.'
Május közepén a veszprémi püspök és János szlavóniai bán küldetett Nápolyba, a házassági szerzdés megkötésére.

Jegyajándékul

Ferdinánd kétszázezer aranyat

ajánlott

meg.

De

harmadrészét Mátyás azonnal

visszaajándékozta

menyasszonyának.^

A

török hadjárat miatt, melyre ekkor készületeket

tett,

az egybekelést a

következ esztendre

halasztotta

el.

Páratlan fénynyel óhajtotta megünnepelni. Megbízottai
bejárták az olaszországi piaczokat, hogy aranynyal és ezüsttel

átsztt brokát szöveteket, drága köveket, ékszereket és

egyéb értékes tárgyakat vásároljanak össze.* Az 1476-ik év május elején küldötte szét követeit
császárhoz,
hez,

:

a

Németország

és Olaszország összes fejedelmei-

hogy ket a menyegzre meghívj a. Ugyanakkor egybeállította a küldöttséget, mely Beatrixot Nápolyból új hazájába kísérend volt. A váradi püspök, Geréb Péter és Pongrácz János, a király unokatestvérei, Frangepán Bernardin és Szentgyörgyi János grófok, voltak legelkelbb magyar tagjai.
Csehország
hozzájok.
és

Szilézia

részérl

:

a

boroszlói

püspök,

a ratibori, oppelni és münsterbergi berezegek csatlakoztak

A

kíséret

száma nyolczszáz lovasra ment.
és

F-

rangú

ifjú

urak, vitézek

lovagok mellett
is

nem

hiányoz-

nak zenészek és bohóczok. Húsz török
1

volt vélök.^

2

EscHENLCER. II. 334. Budáról 1475 május 19-én Milánóba
jelentés

a

írt

A

milánói állami levéltárI.

4 1476 september 28-án kelt tudósítás modenai levéltárban. 5 Diplom. Emi. 11. 310. ésEscHENLCER.

ban.
3

340.
6

Diplom. Emi.

11.

277, 310.

Eschenlcer.

ii.

340.

24'8

FRAKNÓI VILMOS

Amint pompás öltönyeikben, fényl fegyverzetökben
végig vonultak

Olaszország városain,

mindenütt feltnést
elején

és csodálatot keltettek.

September

érkeztek

Ná-

polvba, hol az ország összes frendéinek jelenlétében, sep-

tember 15-ikén, az egyház színe eltt megköttetett a házasság, melynek szertartásainál Pongrácz képviselte a királyt.
BeatrLx, kit a nápolyi érsek és Arragoniai Ferencz, a királv természetes

frangú urakkal és hölgyekkel kísértek, october 2-ikán a manfredoniai kikötben hajóra szállott. Útja nem volt szerencsés. Kedveztlen szelek tizenhárom napon át vetették ide oda gályáit. Végre octo
fia,

elkel

olasz

ber 13-ikán sikerit partra szállania, ferrarai területen, hol

néhánv napig megpihent, nvére, Eleonóra herczegn, udvaránál.*

Még

viszontagságosabb

volt

szárazföldi útja,

mely ve-

lenczei területrl Krainán és

Stirián át vezetett.

Ugvanis

török csapatok, az

jövetelérl értesülvén, bekalandozták

ama tartománvokat, hogy
helységeken,
vonult
át,

t hatalmokba
borított

ejtsék. Fölperzselt

holt

testekkel

mezkön
és

keresztül,

folytonos rettegés közepett ;** míg végre decemeljutott

ber els napjaiban
határára. Itt özvegy

Pettauba, Stiria

Slavonia

Hunyadi Jánosné, húsz elkel mafogadta fiának
hitvesét,
rá.

gyar hölgy

által

körülvéve,

és kí-

sérte Székesfehérvárra, hol

Mátyás várakozott

December
föl,

lo-ikén történt a találkozás.

Egv

óránvi

tá-

volságban a város eltt,

szabad

mezn,

sátrak

állíttattak

melyek közöl

az

egyik

bíbor szín selyem kelmével
tüzével

volt bevonva.

A

közelben nagy máglya lobogott,
szét.

meleget árasztva

Az elttük

elterül tér világos kék

posztóval volt beterítve. Itt állott a király, a külhatalmak
követei, a

magyar

és cseh

frendek körében. Három

ezer

válogatott lovas vitéz vette
*

ket

köri.

*'

Egykorú tudósítások a modenai levéltárban. BoNFiN elbeszélése, melytl ez esetben nincs okunk megtagadni a

hitelességet.

MATYAS

KIRÁLY.

249

Beatrix hat ló
szállott,

által

vont hintón érkezett.

A

mint

ki-

térdre akart

ereszkedni, de a király
Itt

elzékenyen

fölemelte és a dísz-sátorba vezette.

Veronai Gábor, egri

püspök
lött.

és cancellár,

olasz beszéddel üdvözölte, különösen

kifejezvén a király sajnálatát, hosszú útjának fáradalmai fö-

A

királyné röviden, ékes szókkal tolmácsolta háláját a

király iránt.

Ekkor

a pfalzi

választó

fejedelem követe, a

német fejedelmek nevében,

intézett hozzá beszédet,

melyre

egyik olasz kísérje válaszolt.

Trombiták harsogása adott
hófehér paripára
últ,

jelt

az

indulásra. Beatrix

melyet drágakövekkel ékesített arany-

67.

BEATRIX KIRÁLYNÉ ALÁÍRÁSA.

hímzés

takaró födött.

A

király barnapej

ménen

lovagolt

oldala mellett.

A városba érve, a boldogságos Szz temploma eltt, melyben az els szent király teteme nyugodott, szállottak le. Mennyezet alatt vonultak a szentélybe, hol a « Téged
Isten dicsérünk)) énekeltetett.

Beatrixot ezután elkísérték lakására, mely a királyi palotában volt berendezve
lott
;

Mátyás

a prépost

házában

szál-

meg.

Harmad nap

december i2-ikén

tartatott

meg

a

koronázási ünnepély.

A
meg
tési

király,

saját

udvarával és vendégeivel

elbb

jelent

templomban. Késbb érkezett Beatrix, kit özvegy Hunyadi Jánosné vezetett, és udvara kísért. A misét Vea

Albert, veszprémi

püspök, a királyné cancellárja, vé-

gezte.

Az

áldozás eltt Mátyás, ki szent István koronáját
Életr. 1889—90.

Magyar Tört.

32

2CO
viselte
fején,

FRAKNOI VILMOS
az

oltárhoz

vezette

nejét,

hogv királynévá

avattassák.

Ez

a szentelt olajjal
tett.

evangéliumra esküt
intézett a királyoz
tassák.
:

Erre

jobb vállán megkenetvén, az a nádor fenhangon kérdést

kívánja-e,

hogy hitvese megkoronáze

Mikor igenl válasza elhangzott,
fejére.

czélra

készült

drága korona tétetett Beatrix

Harangok

zúgása, trombiták harsogása, a lelkesül nép-

tömegek éljenei üdvözölték Magyarország új királynéját.

Mise után Mátvás többeket lovaggá avatott
czeget, ki kalandos
föl,

köztük Kristóf bajor her-

elzlépett
szol-

mények után imént
volt

Mátyás állandó

gálatába.*

Délben
ták
68.

a királvné tertartot-

meinek egvikében

meg

a

szertartásos

MÁTYÁS KIRÁLY ARCZKÉPE.

koronázási ebédet.
asztalon
volt
terítve.
a

Két
és

Az

egyik mellett csak a király, a
a nápolyi

királyné és testvére,

másik mellett

érsek

a fejedelmek követei foglaltak helyet.

Elkel

urak végezfogás étel-

ték az ételhordók

tisztét.

Az ebéd huszonnégy

bl

állott.

Lakoma

után lovagjátékok látványossága

mulattatá a

királvi párt és vendégeit.

December
nyitotta meg.

15-ikén déleltt tartották ünnepélyes bevo-

nulásukat az ország

fvárosába.

A

menetet lovas csapat
követek, a f-

Ez

után

haladtak a külföldi

rendek

és

fpapok. Következett
1476

a király kilencz kamarása,
okirata,

Mátyás királynak

november

g-iki

melyben 4600

forint évdíjjaL

szolgálatába fogadja t, a bajor királyi levéltárban.

;

MÁTYÁS
fiatal

KIRÁLY.

Í5Í

urak, és kilencz apródja, gyermekek, fényes öltözet-

pompásan felszerelt nemes lovakon, melyeknek szerszámait drága gyöngyök ékesítették. De mindenkit mint
ben,
a pfalzi

választó

fejedelem jelenlev követe

írja

— —

túl-

ragyogott a fehér paripán lovagoló király, kinek föveget,

arany palástiát és
szen elborították.

saruit,

a

gyöngyök

és

drágakövek egé-

Utána termetes lovon

ül

apród mindegyik kezében
fe-

arany czímerpajzsot tartott. Erre jött a királyné, szintén

hér paripán. Fejét korona födte, sárga selyem palástja alatt

aranynyal átsztt kék ruhát

viselt.

Úgy tnt
és

föl a

szemléállana.

lknek, mintha egészen aranyból

drágakövekbl
be,

A

menetet nyolcz aranyozott díszkocsi zárta
elé hat fehér ló volt fogva.

melyek
a király

mindegyike
anyja, a
jai foglaltak

Ezekben

frendú hölgyek
helyet.

és a királyné

ni

kíséretének tag-

A fegyházban tartott hála-istenitisztelet
tyás új
zette hitvesét.

végeztével

Má-

otthonába, a budavári fényes királyi palotába ve-

Az uralkodónak
fölött,

lelkét méltán

büszke gonkirályi

dolatok tölthették be a
zetség tagjával oszthatja

hogy s-régi
a trónt.

nem-

meg
a

De

a

férfiú

szívét

is

boldogság érzése dagaszthatta

mert élettársul oly
nélkülözte

nt

nyert, ki bár az
;

els

ifjúság

báját

mintegy 23 éves volt

az érett érzéki szép-

ség csábjaival a jeles szellemi tehetségek, az
lés és a

elkel
és

neve-

sokoldalú mveltség varázsát egyesíté.

Családjában
szet

hagyományos

volt a

tudomány
atyja

mvé-

pártolása.

Nagyatyja Alfonz

király,

Ferdinánd

király és bátyja Alfonz

trónörökös Olaszország fejedelmi
el.

maecenásai között kiváló helyet foglaltak
classicai képzettséget, tisztult ízlést,

O

maga

is

magas fokú dicsvágyat
férj

hozott magával.
Itt

Magyarországon nemcsak olyan

várakozott

rá, ki

egyéniségének értékével, hódító tulajdonaival és iránta

ki-

32*

i^i

.

FRAKNÓI VILMOS

fejldött szerelmével az

legmerészebb álmait valósíthatá

;

hanem olyan körbe
érezhette magát.

is

jutott,

melyben egészen otthonosnak
kora ifjúságában elsajátította
aspiratiói, törekvései és

Mátyás

mint láttuk

a renaissance irodalmi és

mvészeti

alkotásai iránt a

meleg érdekldést. Ezt folytonosan

élesz-

tette benne Vitéz János és Csezmiczei János társasága. Lelkének sugallásával a politikai érdek számítása talál-

kozott.

Vezérl

állást

vágyván

elfoglalni a nyugati keresz-

tény világban, be akarta bizonyítani, hogy

arra
az által

mint uralkodó

és

hadvezér méltó

;

hanem
áll.

nemcsak is, hogy
tudta,

kora legmveltebbjeinek els sorában

Es

jól

hogv azon dicsítés

és magasztalás, a
és

mivel az írók és

m-

vészek jutalmazzák rokonszenvét

bkezségét,

jelenté-

keny ténvez lehet nagy terveinek valósításában. Uralkodásának gondjai, fáradalmai és válságai közepett, mindig talált idt arra, hogy olvasson és tanuljon. Tudvágya az ismeretek egész birodalmára kiterjedett. A görög és latin classicusok munkáiból vett idézetek-

tudományok régi mestereit alaposan tanulmányozza. Az orvosi könyvekbl az emberi szervezetnek, a csillagászati iratokból az ember jövend sorsának titkait igyekezik leleplezni. És emellett
kel

tudja

ékesíteni

társalgását.

A

hadi

a hittudomány
tott el
;

kérdéseiben

is

meglep

jártasságot sajátíhit-

annyira, hogy képesnek érezte magát hírneves

tudósokkal bocsátkozni vitába.

Erre nézve érdekes esetet találunk följegyezve. A király Esztergomban az érsek vendége volt,
olasz hittudóssal.

és a

vacsora fölött vitatkozásba bocsátkozott egy Gatti nevezet

Ez

ugyanis,

beszéli Galeotti, ki szintén

jelen

volt

a bor,

ételek
a

és a szoba

melege

által

föl-

hevítve,

kérkedni kezdett

maga tudományával,

állítván,

hittudomány minden titkába be van avatva, és hogy nincs egv kérdés is, amit nem tudna megfejteni. A királv"

hogy

a

,--i^^

N'*^.
(

^

Jl
'

'4;^W: //^

v„

<^f#r5

^2a

í

^:ÍÍVÍV

IIP

7'i

v^'

^^^^fec

MÁTYÁS KIRÁLY SZOBRA A BAUTZENI DOMBORMRL.
Eredeti fénykép után.

MÁTYÁS

KIRÁLY.

^^3

rögtön szavánál fogta, és
kételyét, a

felszólítá,

hogy
senki

oszlassa el egyik

mely

iránt neki eddig

sem tudott

kielé-

gít

felvilágosítást adni.

((Régóta

úgy mond

feltn

volt

elttem, hogy
és igazsá-

Krisztus, az Isten-ember, ki

mindenben bölcsen

gosan jár

némelyekben mégis nem látszik az igazság cselekedni és az érdem szerint jutalmazni. Mindenki belátja, hogy annak, a ki fillért érdemel,
el,

követelései

szerint

aranyat, és a ki aranyat érdemel,
;

fillért

nyújtani, ellenke-

már pedig az evangéliom tanúsága szezik az igazsággal rint, ily színben tnik föl Krisztus eljárása Péter és János apostolok irányában, kiknek érdemeit nem kell mérlegen
latolta.

Ugyanis Pétert, ki t elhagyta és megtagadta, a legfbb papi méltósággal ruházta föl ellenben Jánost, ki haláláig maradt hozzá, kit semmi félelem vagy veszély
;

h

nem

szakasztott

el

tle,

méltóság

és
s

kitüntetés

nélkül

hagyta.

Ha nekem

két barátom volna,

az egyik a harcz

és viadal kezdetével

megfutamodnék,
:

a

másik pedig mind-

végig kitartva,
gyalázattal,

velem maradna
halállal

a

szökevényt és htelent
;

talán

fenyíteném

míg

azt,

ki helyét

megállta, és a
tisztségekkel

veszélvek között hü maradt, jutalommal és

halmoznám

el.

Ezen

eljárásom

bizonyára

közhelyesléssel találkoznék.
és a híven

Ha

a szökevényt megtisztelik,

küzd nem

részesül

elismerésben
a

:

ez esetben

az

erénytl megvonatik jutalma,

gyávaság pedig buzdí-

tást nyer.

sát

:

Mestereimtl tanultam meg Cicero azon mondáhogy a köztisztelet éleszti a tudományokat, a dics-

ség mindenkire buzdítólag hat.

E

szerint tehát

János melüldöztetést,

lzésével, Pétert a fpapságra
a

méltatni,

annyit tesz, mint
az
;

tanítványokat

arra

inteni
és

:

kerüljétek

óvakodjatok a kínpadtól
és tagadjátok

szenvedésektl

meneküljetek
vár.

meg
;

Krisztust.
el

Mert nem hitethetem
kül cselekedett

Ez az, a mi megfejtésre magammal, hogy Krisztus ok

nél-

ha tehát valamely cselekedete ellenkezni

»

^54
látszik az igazsággal

FRAKNOI VILMOá
ez
az

:

emberi elme tudatlanságának

és

nem

az Isten igazságtalanságának tulajdonítandó.*)
a királv

Midn
rázatához
állítá,

eladását befejezte, Gatti ismételte ana felhozott

nak egyes pontjait; de mikor
ért,

nehézség magyajött.

akadozni kezdett és zavarba
isteni titkokat
is,

Majd
s

azt

hogy az

nem
;

szabad fürkészni,

ezek

közé tartozik az a kérdés

hogv miért adott Krisztus

Péternek elsséget János fölött e kérdés meghaladja a hittudósok értelmét, minélfogva közülök senki sem merte
azt
fölvetni.
«

Mivel pedig

így

szólott

a régi és
;

a

jelen

korban számos fürkész tévelyekbe
és

esett

kérem

fel;

ségedet, ne foglalkozzék az isteni beláthatatlan titkokkal

mert trbe ejtenének

tévedésekbe hálózhatnának minket.

Mátyás
isteni

erre

így

szólott:

«A miket

felhoztunk,

nem

titkok,

st minden

értelmes ember

könnven megSenki se

magyarázhatja."
Gatti
szabja ki
rek.

erre

fellobbanva,
a

hevesen viszonzá

:

«

nekem

theologia határait, melyeket jól ismeki

És nincs oly vakmer,

hittani

dolgokban velem

mérkzni bátorkodnék; mert az isteni tudományban semmi sem ismeretlen elttem. Én áttekintettem minden könvvet, és ama kétely megfejtését sehol sem találtam." Mátyás erre nvugodt maradt. "Én — így szólt — nem sok theologiai könyvet olvastam, más szakokból sem számosat
;

mert mint gyermek emeltettem
némileg

a

királyi polczra,
a

keveset tanúihattam tehát a sokból, és csak

hadtudo-

mánynyal foglalkozhattam
mellett,

alaposabban.

Minda-

úgy gondolom, könny lesz a föltett kérdést megfejtenem." « Hagyjunk föl ezzel vágott a király szavába

Gatti

mert, mint

mondám, ama

kételv megfejtése sehol

sem található." Ekkor Mátyás
nianus
ták,

ellen

írt

hogy szent Jeromosnak Jovimunkáját hozzák elö. És mikor elhozelrendelte,
a

felnyitá

azt

helyet,

hol

János mellzését

ifjú

ko-

pe coronatione res^ts
^íl

Matbie.

mortem Ladiziairegis eledus eíl-in regern bungaríe ^Matbias fe.me.filiusllluílris JoíSis de bunyadgpc. co.
millerimoquadringétefimoquinquagerima C)(3auo:g tam exterris ut bobemis &C poIís:q^ nnullis mcolis facre core rubie(íl:is fibi plurimíridtibus ut leo fortiíTimuf:
btílrTcien iftnnodni

inuidliffimufcg reRittt.ffííc etiá

c ualidiíTimo excrciturcgn

boznc ingrefluS caflmm munitifTini laycza noiie c manibus turco^ gioriofe eripuerit:deinde uiíílor rediens ad bungariam:

dyadematc fflndli regis$tepbáiqá apud ^nderíc romanoy írapatoré babebatnn ciuitatc alberegalíspotitus efl;.írPoííear uero colledo ingett excrcitu moldauiam terramr^uineiá facre

core

fubieííilam fed

p

id

temporis rebelíem ingreffus

eft.ibicp

babito acerbiffimo confJidtu
ufqj adduxit.que

tripb preclaru
c^íebritate

atcj

obtinuit.H'^nde &C uexilla pluría inclyte uíílorie

magna

c

memorabilc fue figna budá

m grocbiah beatilTimc
aüt

JMLaríe uirgínis ecclefia affixabodte confpiciunt.^^eliqua

preclaraac meorabilia facinora feréifTimi atqj inuidilTimi dnij noftrí regis.quia tanta funt cp'breuiter cprebédi nequeuntiin aliud tempus differendaiac lalius profequenda crunt.Pro quo
dnonoíltoiIluílrilTimo atcj gratíoío optimus

maximufo deus

ctiam atcf etiam rogandus e{l:ut eum ín pace trangllariuílicic obreruationeifuorum diIedlione:regni increniento:5^diuturna uitc incolumitate tenereiferuarer^ augcre dignctur.

dem

J

ínitaBude

Annodm.M.CCCC.LXXl H
Hefe7

n uígtlia pentbecoíles; per Andrea

AZ I473-BAN BUDÁN NYOMATOTT KRÓNIKA UTOLSÓ LAPJA.

í3e electíöiie bní comítíöttiatl^íe ín regem.

^mafitperc^ríníöejfrcUtíMfaiiwobitfípíi^gíölíi t)!!l^i ín regnu buaarie venit:muItod ;)trífmuít. inajct me at tUo$ qui*doé regi comttis labíflm pruaferár ne cfccíí ^^Itozeö dfufi fangniníd ípfi^ comítíe labiOaí eo mibi^co alCfCxm irifurgcre : ac íncepta finé ab optatií gbucere yinbicú befiberare vibeblt.iQó -z fácrá ftiíflct:fi^ cv poncbíö regní reb9:^q5 elígébaregennbícta per totö rcgníí !)»
AZ I488-BAN AUGSBURGBAN NYOMATOTT THÚRÓCZI-FÉLE KRÓNIKA LAPJA.

MÁTYÁS
rával indokolja.

KIRÁLY.

255

Az egyházatya
:

szavainak felolvasása

után

Mátyás így

folytatá

«

Szent

Jeromos részben megoldja
tette

kételyünket, és alkalmat nyújtott nekünk, hogy e kérdést

tovább fejtegessük. Krisztus a bnöst, a htelent azért
a

szz János elé, hogy a bocsánat reményével emelje a vétkezket. A bnös és htelen Pétertl megvárhatá, hogy miután magán tapasztalta az emberi gvarlóságot és a kíadni, és a

sértések hatalmát,

ben

attól

bnösöknek könnyen bnbánókat méltóságokra fogja tarthatott, hogy ha a szz és a
a
;

fog bocsánatot
emelni. Ellen-

hitben

szilárd

Jánosra ruházza a fpapi méltóságot

ez azt fogja kívánni,

hogy mindenki hozzá hasonló legyen, és azokat, kik a hitben megtántorodtak, vagy az érzékiség által elcsábíttattak, kérlelhetetlenül elzi. Bölcs okok miatt történt tehát, hogy
Péter a fpapságban János elé
tétetett,
soroltál.))

a

mit

te

Isten

kinyomozhatatlan végzései közé
«Ezt

mondván

így fejezi

be Galeotti elbeszélését

a társaság szétoszlott.

Mátyás király éleselmsége mély be-

nyomást hagyván lelkünkben.))*
Mátyás már uralkodása els éveiben kezdette gyjteni
a

görög

és latin

remekírók fényesen
létesül

kiállított

kéziratait,

vetette

meg

világhírre emelkedett könyvtárának alapjait.
is

És

ugyanekkor könyvnyomda

Budán, mely 1473-ban

Magyarország krónikáját bocsátja közre.
Atyjának példájára, Mátyás nagy elszeretettel építkezett.

Az

1467-ik

esztendben hónapokon

át

idzött nála

Fieravanti Aristoteles, a híres bolognai építész. Kétségkívül
a budai palota kiépítésének és díszítésének terveit dolgoztatta ki vele.

Mikor Beatrix királyné Magyarországba
palota, az idegen

érkezett, ezen
föl.

vendégek csodálatát
De

keltette

Kivált
Regis

*

Galeotti Mártii Narniensis.

egregie, sapienter, jocose dictis ac factis

Mathiae.

(Kiadta Schwantner, a Scriptores 8-ad

rét kiadásának

ii.

kötetében.)

XXX. fejezet.

Magyar fordításban közzétete Kazinczy Gábor.

256

FKAKNOI VILMOS

:

MATYAS

KIKALY.

mely a dús lakomák színhelye vala érkez terme, lepte meg ket. Selyem szövet borította falait. Az asztalf felett, aranynyal átsztt sznyegbl mennyezet emelkedett, melynek hátterén a király és királyné gyöngyökkel díszített czímerei vol
tak láthatók.

A

terem közepén emelked koszlop körül

magas pohárszékeken, volt elhelyezve a sok száz edénv, aranvból és ezüstbl mvészileg készítve tálak, serlegek, ember magasságú korsók, a legváltozatosabb idomokat feltüntet asztaldíszek. Különösen magára vonta a figyelmet egy tiszta aranyból készült ló-alak, mely rendés a falak mellett,
;

szerint a királv
vüli
állat

eltt szokott elhelveztetni, és két rendkí-

nagyságú ezüst egyszarvú,
visel láncz függött
készült,

melyeknek homlokából
ki,

az

valóságos szarva emelkedett

nyakáról pedig hol-

lós czímert

alá.

A

királyi asztal eltt,

háromszáz font ezüstbl
kút
föl.

állott,

oly

mvészkézre magas, hogy szálas ember is
óriási

valló

szök-

alig érhette

A
le,

kút

mellett

nagyságú öt ezüst kenyérkosár

állott.

A

gött

mennyezetrl pedig két akós ezüst hordó fügszámos csvel és csappal, mikbl különféle italo-

kat meríthettek.

Ezen fényes palotában, melynek valóban méltó helye
volt a hatalmas folyamra és a végtelen síkságra letekint

magaslaton, töltötte Mátyás király házasságának els, "mézes"
heteit.

69.

BEATKIX AKCZKÉPE.

OTODIK KÖNYV.

MÉRKZÉS A CSÁSZÁRRAL
1477—1488.

Magyar Tört.

Életr. i88g

— 90.

^üáífi"-

70.

A CSÁSZÁR, AUSZTRIA ES BECS CZIMEREI.

I.

JÁTYÁs házassága, mely néki örököst és en-

nek egy hatalmas uralkodó-család részérl
is

támogatást helyezett kilátásba

:

termétámasz-

szetszeren újabb aggodalmakat
tott a

Habsburgok

és a Jagellók udvará-

nál, hol

a jogigényeket

Magyarország ko-

'ronájára el

nem

ejtették, érvényesítésökre csak a

kedvez

alkalmat várták.
és

De

épen ezen tényállás Frigyes császár

Kázmér

király szövetségét megfosztotta a tartósság kel-

lékeitl.
sítette

A

Mátyás megbuktatására irányuló törekvés egye;

ket

a

Mátyás birodalmának megszerzésére czélzó
kudarcz után,
és

törekvés elválasztotta ket.

A
ellen

sziléziai

az

ifjú

Ulászló

király

nem

sznt meg

atyját

ennek szövetségesét

Magyarország
késztetni. Tiszúl,

intézend együttes támadó föllépésre
és

tában volt aziránt, hogy míg Mátyás a magyar trónon

kezeibl Morvaországot

Sziléziát

ki

nem

ragadhatja,

st Csehország
landó

birtokában sem tekintheti magát biztosnak.

Mindazáltal a császár csak azon föltétel alatt volt haj-

t

segíteni,

ha viszont

és

atyja

közremködnek
33*

abban, hogy a magyar trónra Miksa fherczeg jusson.

:

;0O

KRAKNÓI VILMOS

Kázmér ezen

föltételt

elfogadni, és

így

saját

házának

jogigényeirl lemondani vonakodott. Inkább

felhágatott a

közös támadás gondolatával.

Pedig épen ekkor

új

szövetségestárs kínálkozott, kinek

minden kétséget elosza török birodalom császára. Egy negyed szálatott volna zad múlt el azóta, hogy Konstantinápoly megvívásával és mégis nem1453 a görög birodalmat megsemmisítette
csatlakozása a vállalat sikere iránt
:

;

csak uralmának nvugat
terveit meghiúsítva,

felé

tovább terjesztésére vonatkozó
is

hanem korábbi vívmányait
Mátyás
által.

szünte-

lenül fenyegetve látta

A

lángesz

II.

Moha-

med
el

éles látását az elért sikerek fénye

nem

homályosította

annvira,

hogy
az

hs

ellenfelét.

bizonyára

mérkzésben leküzdhetni remélné Ezért olyan lépésre szánta el magát, mely saját szemeiben is megalázónak tnt föl
nyílt

Mátyás ellenségeihez közeledett, a lengyel királynak segítséget ajánlott.

Kázmér

ellenállott

ezen
és

kísértésnek.
a

St
ellen

kész

volt

Frigyes császártól elválni,

törökök

szövetsé-

get kötni Mátyással, ha ez Ulászlót cseh királynak elismeri,
a szent-széknél
sét a

elismerését

kieszközli, végre

összekötteté-

német lovagrenddel fölbontja.* Mátyás nem bízott a lengyel király jóakaratában, és nem félt ellenséges indulatától. Az örvényt, mely tle t elválasztá, a helyett hogy áthidalni igyekeznék, még méásta.

lyebbre

Az

1477-ik

év els napjaiban

megjelentek

Budán
:

a

német lovagrend nagvmesterének teljhatalmú követei János samlandi püspök és Truchsesz Márton, kik a lovagrend
és

területe (Poroszországi fölött

a

védnökséget

fel-

"

Mindezt a velenczei diplomatiai

ira-

FüLÖPÖt
küldötte.

(Callimachust)

a

történet rót

tokból tudjuk. Ugyanis a lengyel király 1476 végén a velenczei köztársaság közbenjárását kérte
ki.

Az

elterjesztéseit és a signoria

válaszait a velenczei állami levéltár

meg-

Követül Buonaccorsi

rizte.

MÁTYÁS
ajánlották Mátvásnak.

KIRÁLY.

2b I

Ez

a jelentségteljes ajánlatot a

öröma

mel fogadta el, kötelezvén magát, hogy ellenséges támadás esetén, megoltalmazza.
szerzdésbe
részletes
utalni,

lovagrendet,

Erre nézve

megállapodásokat

arra látszottak

hogy

a

melyek Poroszországban viselend
iktatott,

háborút bizonyosnak

tartja.

német lovagrend ezen szövetség föntartására olyan nagy súlyt helyezett, hogy ezidtájt nagvmestere elhaláa

Es

lozván,

utódjává Truchsesz
a

Mártont választotta meg,
vezette
volt,

ki

^Mátyással

tárgyalásokat

és

most

nagv-

mesteri székét elfoglalván, a hódolati esküt a lengyel ki-

rálynak megtagadta.*

A

szesíté,

míg Mátyás a Jagellók ellenségeit pártfogásában rémásfell szövetségeseikkel súlyosan éreztette haa

talmát.

Ezek között
denburgi rgróf,

legels helvét

foglalja el

Albrecht branóta a

ki bátyja

Frigves lemondása 1470
is

választó-fejedelmi méltóságot

viselte.

A

kiváló alakok-

ban gazdag Hohenzollern-ház ezen egyik

díszét, vitézsége-

ért és lovagias jellemeért kortársainak tisztelete környezte.

Államférfiúi bölcseségéhez gyakran folyamodtak nehéz hely-

zetekben a német fejedelmek, kiknek gyülekezeteiben szava

mindig irányadó

volt.

Mátyás régtl fogva tájékozva lévén

az
1

jelentsége
kísérletet
tett

fell,** barátságát kereste, és (1471 végén

szövetségre lépni vele, hogy a lengvel betöréssel szemben
rá támaszkodhassék. Ajánlkozott,

hogy

a

cseh koronához

tartozó Lausitz tartományt átengedi néki, és leányát
veszi.

nül

Azonban a megindult tárgyalásoknak nem lett kielégít eredménye. A szövetség nem létesült. A választó*

** Láttuk,

Caro. Geschichte Polens. v. kötet. i. rész. 454 6.' hogy már 1464 tavaszán arról volt szó, hogy Mátyás Albrecht egyik

leányát veszi nül.

202

FRAKNÓI VILMOS

fejedelem csak a semlegesség fönntartására vállalt kötelezettséget.*

Albrecht ugyanis, híven családja hagvományaihoz,
hatatosan ragaszkodott a

áll-

császárhoz, kinek viszontagságai

közepett hú támasza maradt. Óvakodott tehát az ö vetélytársát,

a

magyar

királyt

támogatásában

részesíteni.

Ellena mit

ben készségesen csatlakozott utóbb azon szövetséghez,

Mátyás

ellen Frigyes,
a

Mátyás,

Kázmér és Ulászló kötöttek. kinek bségesen volt alkalma tapasztalni,
gyenge
le

hogv az
rl,

uralkodók frigveit rendszerint

és

laza

kötelékek fzik egvbe, ezután sem mondott

a a

reménvpolitikai

hogv

a

brandenburgi választó-fejedelmet
kísérletet lehetett tennie.

és családi

érdekek vonzó erejével magához vonhatja.
új

Az.

1476-ik évben

Albrecht választó-fejedelem egyik leánya, Borbála, házasságra lépett Henrik glogaui herczeggel, ki
a házassági

szerzdésben

és végrendeletében,

magtalan halála esetére,

nejének biztosította az örökösödést herczegségében.

Glogau

a cseh

korona húbéreihez
a jog,

tartozott.

Csehország

királyát illette

meg

hogy

a fejedelmi család

magva-

szakadtával a herczegséget adományozza.

Ennek következtében, Mátyás, mikor 1476
értesúlt,
sziléziai helytartói.

elején arról

hogv Henrik herczeg súlyos betegségben sínldik, Zápolyai István és Stein György lovag

elre fölhívta a glogaui herczegség rendéinek figyelmét arra, hogv fejedelmök halála bekövetkeztével, néki,
útján

mint Csehország törvényes királyának hódolatukat mutassák be, és az
rendelkezéseit várják be.**
a

Kevéssel utóbb,
*

herczeg halála bekövetkezvén, azon** Az 1476 február 17-ikén Crossen városához intézett példány a HohenzoUern-

Az ezen tárgyalásokat

illet levele-

zések és az 1472 július 15-ikén Zerbstben létrejött egyezség közzététettek Höfler
által

íFránkische Studien* czímü közleményében. Archív für Österreichische Geschichtsforschung vii. i 146.
:

ház levéltárában. (Dr. Burckhardt, a weimari állami levéltár igazgatójának szíves
közlése.)

MÁTYÁS
nal

KIRÁLY.

263

érintkezésbe

lépett

Albrecht
rá,

választó-fejedelemmel.

Késznek nyilatkozott akár
herczegséget, ha irányában
sítik.

akár

leányára ruházni

a

a

hbéri

kötelezettséget telje-

hogy uralkodója ambitióját helyezi abba hogy "hbéresei közé száÉs biztatta, hogy míthasson egv brandenburgi rgrófot személyesen, trónörököse kíséretében, jelenjék meg Budán, kilátást nyújtván rá, hogy a királyi menyegz idejében
Stein
titkolta levelében,
:

György nem

!

»

;

akkor azután mindent elérhet,

a mit kíván.*

A
eltt.

választó-fejedelem fülei elzárkóztak a csábító hangok

A

hbéri esküvel Mátyást Csehország királyának
ezen
a

elismervén,

ténynyel

elszakadt

volna

Ulászlótól és

Kázmértól,

császár

szövetségeseitl.

O

tehát

nemcsak

hogy Mátyás ajánlatát visszautasította, hanem még szorosabbra fzte viszonyát Ulászlóhoz, kinek eljegyezte leányát.
Borbálát, a
fiatal

özvegyet.

Eljárása a legnagyobb mértékben fölháborította Mátyást,
ki

ekkor

a glogaui herczegséget
és
el

adományozta,
burgi

volt határozva arra,

János sagani berezegnek hogy a brandenhatalmával

ház

igényeinek

érvényesítését fegyver

megakadályozza.

Es csakugyan

a

mikor Borbála

fivére

[ános

rgróf

a

glogaui herczegség megszállására sereget vezetett, Mátyás
a sagani herczeg segítségére

tetemes hadert küldött. Ez
melletti Frankfurtig üldözte,

az ellenséget
ki,

nemcsak
az

a

tartománv terletéri szorította

hanem egészen
Ilyen

Odera

s

annak külvárosait lángba borította.**

körülmények
lett

között,

mikor

Mátyás

a

császár
fe-

szövetségeseivel

háborúban

állott,

szükségképen mind
is.

szültebb

viszonva a császárhoz
ein

Az

1476-ik év szé-

* Stein Györgynek 1476 május 2- és június 24-ikén a választófejedelemhez írt levelei. Az elbbiben olvassuk: aSein

Markgraf von Brandemburg oder Herzog von Schlesien dann einen Ge-

ringeren zu
**

Mannen
ii.

hat.» Ugyanott.

Königlich
niglichen

Maiestát hat

alsó

einen kö-

Droysen.

A. 311

3.

Mut

das seine Gnaden liber

3

-

204
tói

FRAKNÓI VILMOS

kezdve, kölcsönösen panaszokat és vádakat, majd fenyenyilatkozatokat hallat egyik a másik ellen/
nvílt ellenségeskedés kitörése
a császár

get

A
mikor

elháríthatatlanná
tett,

lett,

Ulászlónak ajánlatot

hogy

ót cseh ki-

rálvnak elismeri, és mint ilyent a választó-fejedelmi méltó-

ságba formaszerúen beiktatja.
Ulászló, hogy a császárt Mátvás várható támadása ellen

megoltalmazza, hatezer fegyveres élén jelent

meg Bécsben,

hol haladék nélkül kiállíttatott a császári okirat, mely t,

mint Csehország királyát a választó-fejedelem és birodalmi

fpohárnok méltóságával
Mátyás,
alighogy
i2-ikén kibocsátotta
dett

is

felruházta.

errl tudomást

nyert,

hadüzen
és

levelét,

melvben
kijelenti,

1477 június a szenve-

sérelmeket eladja,

egyúttal

hogy csak

a császár ellen

ragad fegyvert, a német birodalom fejedelpedig a jó
egyetértést

meivel

és

városaival

jövben

is

fönn akarja tartani.

Mieltt a háború tulaj donképen megkezddött volna, császárt már is nagy csapás érte.
bocsátotta seregét.
a zsoldot, katonái
lóikat
;

a

Ulászló az Ausztriával határos magyarországi területre

De nem

lévén

képes rendesen

fizetni

csakhamar nagy részben elhagyták

zász-

vagy az ellenséghez pártoltak. maradványa pedig, július közepén, a magyar hadA sereg er közeledése fell értesülvén, Bécs felé húzódott vissza. vagy hazatértek,

A
ján,

császár

kímélet

nélkül

éreztette
a

haragját
s

Ulászlóval.

Ez azonban nem
lemondani

bírt segíteni

bajon,

kénytelen volt

a további hadi munkálatokról. Július utolsó nap-

alig másfélszáz

ember

élén tartotta szégyenteljes bevo-

nulását Prágába.
1

Érdekesek

erre

nézve

Mátyásnak

1476

november

11- és 1477 april 16-ikán

június 24-ikén a magyar rendekhez czímzett felelete ismételten ki van adva. I-eg-

a szász választófejedelemhez írt levelei. A drezdai levéltárban. 2 Ezen irat, úgy szintén a császárnak

pontosabban Chmel által. Monumenta Habsburgica. 11. 96—108. 3 Palacky, ki maga is elismeri, hogy

MÁTYÁS

KIRÁLY.

265

Ezalatt Mátyás Ausztriába nyomult.

Haimburg várának
nélkül
nyitotta

rsége
sodik

vitéz ellenállást tanúsított

;

de Trautmansdorf a má-

rohamra,
kapuit.

Petersdorf
és

ellenszegülés

meg

Mire Bécs

terület

meghódolt, és

Német-Újhely között az egész innen a magyar csapatok, iszonyú

pusztításokat okozva, kalandoztak szerte szét.

Ekkor

a

császári

udvarnál

mköd

pápai, nápolyi

és a

velenczei követek

fölajánlották

közbenjárásukat, a

mit

császár örömmel karolt föl, és Mátyás sem utasított vissza. Augustus elején, Kremsben jöttek össze a két fél biztosai. A magyarok mindjárt egy emlékiratot nyújtottak át, mely a császár által okozott sérelmek és véghezvitt szer-

zdésszegések hosszú lajstromát képezte, és tételenként a király által szenvedett károk pénzértékének megállapítását
tartalmazta.

Nem

hiányzott

ebbl
és

az

1470-ik évi

bécsi

összejövetel

költségszámlája

a

császár-leány

kezének

megtagadásáért igényelt bánatpénz sem.
forintra emelkedett
!*

A

fösszeg 754,000

az,

Ezen különös eljárásnak és követelésnek magyarázata hogy Mátyás a tárgyalásokat nem vette komolyan, és
kívánt

nem

azoknak

sikert.

Szükségesnek

látta

ugyanis,

hogv a császárt még inkább megalázza, s meggyzze a fell, hogy félelmes támadásainak elhárításáért nagy áldozatoktól sem szabad visszariadnia. Ezért amikor az alkudozások eredmény nélkül felbomhozzáfogott a lottak, Bécs megvívását tzte ki feladatául megszállásához, körülfekv kisebb ersségek és helységek melyeket egymásután könny szerrel hatalmába ejtett. Táborozásában neje és anyja is kísérte t. «Soha sem lát;

tam még
egri

ilyen hadjáratot

;

írja a

környezetökben

lev

püspök

inkább nászmenetnek lehetne tartani!))**
"

xdie ganze Expedition einen elenden Ausgang nahm», részletesen adja el ezen

Az emlékirat

a bécsi
ii.

állami levéliio

tárban. Kiadta
"*

Chmel

5.

hadjárat eseményeit. 157
Magyar Tört.
Életr.

— 161.

1477 augustus 22-ikén kelt levelében.

1889—90.

34

206

FRAKNÓI VILMOS
oldalról

Hogv a fvárost minden Duna balpartján is ers állást
érte
el.

körizárhassa,

a

kellett foglalnia.

Ezt

csellel

Augustus 25-én seregének túlnyomó részét Matzleinsdorf és Margareten felé vezette, majd a és vasgolyók

k

egész

záporával

árasztotta el a külvárosokat,

mintha eze-

Es mialatt ideirányúlt a város rségének egész figyelme, magyar fegyveresekkel megrakott hajók,
ket kívánná vívni.
a

part

ligeteitl

födve,

észrevétlenül jutottak

el

a

Bécs

alatt

létez hídhoz, melvet az oltalmára emelt két ersés

seggel egvütt megvívtak.

Míg Bécs lakossága
lalásait.

rsége most már
october elején
a

a kiéheztetés

veszélyének volt kitéve, Mátyás folytatta Ausztriában fog-

Septemberben

és

városok

és

várak hosszú sora

Bruck, Marchegg, Baden, Korneuburg,

Tulln, Sanct-Pölten stb.i hódolt

meg

neki. Csapatai elszáa

guldoztak

Linzig,

mely székhelyül

szolgált

császárnak.

Ekkor, kétségkívül Frigyes íelhivására, a pápai legátus
megjelent a magyar táborban, hogy a háború megszüntetésére, békülésre késztesse a királyt.'

Mátyás úgy vélekedhetett, hogy czélját elérte, és személyében a császár immár fölismerte a legfélelmesebb
ellenség és a legértékesebb szövetséges tulajdonságait. Azt
várhatta,

hogv

a czászár

most majd szívesen

teljesíti

köve-

teléseit, és

jövben mindent

elkerül, a mivel boszúját újból

magára vonhatná.

Es

ezért

nem

fegyverszünetet,

hanem

szoros

szövetséget ajánlott.

nem is csak békekötést, Ennek pedig els föl-

tétele az volt,

hogy

a császár a Jagellókkal fennálló barát-

ságos viszonyát szakítsa meg. Ezt elkerülhetetlenné teend,

mindenekeltt
iratot,

a

hogy a császár a felavatási okmit néhány hónap eltt Ulászló részére állított
kikötötte,

A

milanói követek 1477 october 9-iki jelentése. Diplom. Emi. u. 363.

MÁTYÁS
ki,

KIRÁLY.

267

nyilvánítsa

érvénytelennek,

és

egészen hasonlót

állít-

son ki az

javára.

nek

új tervvel állott el, mely szellemécombinátiókban való termékenységét meglep módon tnteti el.

Emellett egészen
politikai

Milano fejedelme, Sforza Galeazzo Mária, 1475 december 26-án, udvari ünnepélyen, orgyilkos

tre

által vérzett el.

Kiskorú
bátyja

fiút

hagyott hátra, kinek nevében anvja és nagy-

Sforza Lajos vették át a kormányt. Azonnal meg-

tették a lépéseket,

hogy
a

a

birodalmi

hbér

természetével
kieszközöljék.

bíró

herczegségre

császári

megersítést

De

mivel a császár igényeit kielégíteni

nem

voltak haj-

landók, a tárgyalások ez ügyben hosszúra nyúltak.

Mátyás most
a

azt kívánta,

hogy

a császár

tagadja

meg
fiára.

megersítést,
és

a Sforza-családot a

fejedelemségtl foszsza
király

meg,

a

herczegséget a nápolyi

második

Frigyes herczegre ruházza, nül adván neki leányát, Kunigunda fherczegnt. Ezen terv nem volt egyéb, mint új alakban nyilatkozása Mátyás azon régi törekvésének, hogy a Habsburgházzal rokonsági kapcsolatba lépjen
;

a

mit most oly

módon

akart elérni, hogy

a

császár-leányt,

kinek kezére egykor

maga

vágyott, sógora nyerné házastársul.

vetségére,

Hasonlag trónralépte óta súlyt helyezett Milánó szömelv a magyar király állását a kevéssé meg-

bízható velenczei köztársaság irányában szilárdította.

Mátyás, hogy a csehországi felavatási okirat és a milánói

herczegség ügyében,

kívánatainak teljesítésére

a

császárt

könnyebben
totta.

bírja rá,

az egyezség pénzügyi részét illet

kérdésekben a legmesszibbre

men

önzetlenséget tanúsí-

A
Ezen

kárpótlás

czímén
forintról

nyolczadfélszázezer
szó.

néhány hónap eltt igényelt most már nem volt többé
százezer
forintra,

összeg

leszállíttatott

mely

Ausztria rendéi

által,

két részletben,

1478 és 1479 Szent-

a

208

FRAKNÓl VILMOS
volt fizetend.

Márton napján
forintról
is

St

a királv

ezen

százezer

a császár javára

lemondott, azon
segíti.

esetre,

ha a

nápolyi herczeget a milánói trónra

Frigyes császár meghajolt a helyzet kényszersége eltt.

Elfogadta az eléje terjesztett föltételeket.'

A

december els

napján
évi

kiállított

szerzdés

pontjai

összevetve az 1463-ik

békekötés megállapodásaival, a

hogy tizennégy esztend lefolyása alatt milyen magasra emelkedett Mátyás hatalma A császár nem késett a ránézve nagymértékben lealázó azon kötelezettségnek eleget tenni, hogy az Ulászló részére
legvilágosabban tntetik
föl,
!

kiállított felavatási okiratot visszavonván,
állított

egészen hasonlót

ki

Mátyás javára.
a

Ez

viszont,

mint

Csehország

királya és a

esküt

német birodalom választófejedelme, hódolati császárnak kijelentvén mindazáltal, hogv "Magvarország és királvainak szabadságát épségben kivánj
tett
;

fönntartani*); mivel

úgymond

«

Magvarország a névolt.
»*

met birodalomnak alárendelve soha sem

A
szárt,

szerzdés egyik pontjában Mátyás

biztosította a csá-

hogy

a

mennyiben t,

a

második

felavatási okirat ki«

állításáért,

a lengyel király

vagy

ennek

elsszülött
lesz.

fia))

megtámadtatná, egész erejével segítségére

Ezen támadás nem következett be. Ellenkezleg most Kázmér is azon volt, hogy a magyar királylyal kibéküljön.
zott,

Úgy
hogv

látszik,

egy ideig azzal a gondolattal foglalko-

a

lengyel
át,

korona jogigényeit
ha
ez
a

Poroszországra
cseh

Mátyásnak
Ulászló

engedi

viszont

a

koronáról

javára

lemond.

De

mint ennek híre ment, az

1478-ik elején, a lengyelországi rendek

gylésén emelked

heves tiltakozások a tervet kivihetetlenné tették.^
1

Két külön szerzdés
és kk.
124.
11.

köttetett.

állapodást tartalmazza, és

Az egyik a kizárólag Milánóra vonatkozó megnovember 30-ikán, a másik december i-én állíttatott ki

Chmel II. 117. 2 Chmel ii.
3

Caro. 464.

MÁTYÁS

KIRÁLY.

269

Más alapon
1478

kellett az ellentétes

érdekek kiegyenlítéUlászló biztosai, kik

sét megkisérleni. Mátyás,

martius

folyamán

Kázmér és Brünnben
;

állapodtak

meg egymás

között,

tanácskoztak, abban hogv Mátyás UlászlótTíiáúl

fogadja, cseh királynak elismeri
és Lausitzot csak ideiglenesen

Morvaországot, Sziléziát

és

zálogczímen

tartja

meg,

addig míg Ulászló négyszázezer forint lefizetésével magá-

hoz

váltja.

Azonban ezen megállapodástól Mátyás
határain túlléptek.*

a

jóváhagvást

megtagadta. Azzal vádolta biztosait, hogy felhatalmazásuk

Késbb,
Budán,
föltételeknek

a

nyár végén,

új

tárgyalások
alatt
;

indultak

meg
az

a király

személyes vezetése
elvi

a

mikor a brünni

inkább

mint

tárgyi

módosításával,

egyezség megköttetett.
Eszerint

Mátyás

és
és

Ulászló
bírják
;

egyenl jogon
cseh

viselik

a

cseh

királvi czímet

a

koronának ténvleg

kezeik
után

között

lev

területeit

csakhogy

Mátyás

halála
és

Ulászló vagy örökösei

Morvaországot,

Sziléziát

Lausitzot négyszázezer forintért

magokhoz
az

válthatják.**

A
mivel

lengyel király
1

nem
az
tett,

foglaltatott

egyezségbe

;

st

1478

szén)

ermelandi püspököt megtámadta,

Mátyás

készületeket

hogv szövetségesének sereget

küld segítségül.

Kázmér, elhárítandó ezen veszedelmet, a magyar királyi udvarhoz követeket küldött. Vezetjök, a fogadtatás alkalmával, hosszú beszédben fejtegette mindazon sérelmeket,
miket uralkodója szenvedett
;

különösen a támogatást, a

miben
egyes

«

lázadó

alattvalója"

az ermelandi

püspök
felelt

részesül.

Mátyás rögtönzött válaszában tüzetesen
pontra.

minden

Az

ermelandi

püspök

ügyében követett

eljárását a
*

gúny

éles fegyverével

védelmezte meg.

**

Az

ESCHENLCER. II. 373. 1478 december 7-ikén

kiállított oklevél

PRAvnál

ív.

124.

2

70

FRAKNOI VILMOS

«A tanítvány — úgvmond — a ki mesterét utánozza, nem kárhoztatható az ifjabbak kötelesek az öregebbeket
;

követni és példájukat utánozni.

Én

is

mint
ki

ifjabb,

mesteleg-

rem gyanánt követem
hatalmasabb fpapjait
segítette ellenem
!»'

a lengyel királyt,

országom

lázadásra izgatta,

és

ers

sereggel

A
De
geseit.

tárgyalások

melynek föltételei képen megóvták.
a végleges

eredménve rövid fegyverszünet volt, a a német lovagrend érdekeit is kella

békekötésben,

mi a következ 114791 év
a lovagrend részére a
biztosította, az

april 2-ikán köttetett

meg. Mátyás feláldozta már szövetséerme-

Arra szorítkozott csupán, hogy meghódolás lehetleg enyhe formáját
landi
ki,

engedményt eszközölte hogy más püspöki székre mehessen át.^
püspök javára pedig
azt az

***

Mátyás,

alig

hogy

a

Jagello-ház

két

uralkodójával

kibékült, a brandenburgi fejedelem ellen kényszerült fegy-

vert fogni.

Albrecht ugyanis, ámbár hatalmas szövetségeseire többé

nem

számíthatott,

megújította
területét

a

háborút

a

glogaui her-

czegségért,

melynek

114781 július végén

hadai

elárasztották.

Mátyás, János herczeg oltalmára egy hadosztályt kül-

melvnek útját iszonyú pusztítások jelölték.^ Ugyanakkor, hogy Albrecht fejedelmet elszigetelje, sokoldalú diplomatiai tevékenységet indított meg Németdött,

országban.

Ügynökei, kik között az udvaránál
herczeggel
is

él

Kristóf bajor

találkozunk, fölkeresték a nagy és apró feje-

1

Galeotti.

IV.

fejezet.

2 3

Caro 469—74.
Mátyásnak
1478
irata

kelt

hadizen

augustus 12-ikén RiEOELnél. Codex

Diplom. Brandeb. ii. Osztály, v. kötet. 286. Albrechtnek october i j-ikán Mátyáshoz írt levele és ennek november 7-iki válasza a Hohenzollern-levéltárban.

MATYAS

KIRÁLY.

27 1

delmeket,

a

gazdag birodalmi városokat, hogy segítséget
ki,

eszközöljenek
biztosítsák.

vagy legalább

a

semlegesség megóvását

A

hol az Ígéretek hatástalanok maradtak, fenveföl.*

getleg léptek

A
volt,

tekintélyt, a mit

Mátyás

német

földön

kiküzdött
feje-

jellemz módon delem eljárása. O, ki
is

világítja

meg Ottó

bajor-pfalzi

a cseh

koronához tartozó hbéreket
vételekor
;

bírt,

a

magyar

király

üzenetének


útra

mint

maga

vallja
tél

i^agy
a

mértékben megijedt
karácsonyi ünnepek

annyira,
alatt,

hogy
kelt

rögtön,

idején,

Magyarországba,
vetségese ellen

él nem

szóval igazolandó, hogy rokona és szö-

harczolhat.
ért,

A
várta

mikor
be

Budára

nem

találta

ott

a

királvt,

ki

Beatrix

társaságában
visszatértét.

a

fölvidéken

idzött.

Türelmesen

Mátyás ellenben,

megérkezésekor,

feltn, bizonyosan
vendége irányában
;

czélzatos
éreztetni

figyelmetlenséget tanúsított

kívánván az srégi Wittelsvégett

bach-ház sarjával hatalmának felsbbségét.

A
nem

fenforgó

ügy tárgyalása
:

néhány tanácsosát

küldé hozzá, azon üzenettel

«ne vegye rossz néven, hogy

fogadja mindjárt, majd alkalmas

idben maga

elé bo-

csátja*).

És nyolcz napig
az

váratta az audientiára.

Mindazáltal

túlzó igényeket, és

ügy lényegét illetleg nem támasztott nem idegenkedett attól, hogy a feje-

delem, a szász herczeggel együttesen, járjon közbe a béke
helyreállítására.**

Ezalatt
fordult,

maga Albrecht
ajánlattal,

választó-fejedelem

is

Mátyáshoz

azon

hogy

a háborúra okot szolgáltató

glogaui kérdés eldöntését a császárra bízzák.

Mátyás erre nem volt hajlandó. Személyesen óhajtott
*

Mátyásnak 1478 october 30-ikán Laírt

jos öttingeni grófhoz

levele,

a branés

** Ottó fejedelem az ö magyarországi útjának elzményeit és eseményeit maga

denburgi fejedelem
kir. levéltárban.

követeinek

tana-

adja

el

Albrecht választófejedelem né-

-csosainak számos jelentésével, a bambergi

hány tanácsosának. Az errl szóló dátum nélküli jelentés a bambergi kir Ivltárban.

FRAKXOI VILMOS

volna ellenfelével tárgyalni, a mihez ismét a választó-feje-

delemnek nem volt kedve. Végre mindkét fél megnyugodott abban, hogy Albrecht szász herczeg és Ottó pfalz-gróf
közvetítsék a kibékülést.'

Ezeknek

az

olmüczi

fejedelmi

congressuson

kellett

tisztükben eljárniok.

Mátyás ugyanis, mikor
a

a

cseh és lengyel királyokkal
ki,

békét megkötötte

volt,

azon óhajtását fejezte

hogv
jelöl-

a két

uralkodó látogatást tegyen nála. Ezek Ígérték meg-

jelenésöket.
tetett ki
;

Az
a a

összejövetel helyéül

Olmücz városa
napja.

határidejéül

1479 február 2-ik
fölkért

Ide hívta
is.

meg Mátyás
Ezek, mivel
júniusban

közbenjáróul

két

fejedelmet

határid

ismételten

elhalasztatott,

csak
is

érkeztek a

morva fvárosba. Még ekkor

ideig kellett várakozniok Mátyásra, ki nejével együtt július

2-ikán tartotta bevonulását, a melynek fénye közbámulatot
keltett.

«A

jelen

voltak

egyez véleménye

szerint


ki

írja

a

szemtanú Eschenloer
tölteni leírásával.))-

nincs a földön
;

ember,

éhez

hasonló pompát látott volna

egész könyvet lehetne be-

Es

a boroszlói

tanácsjegyz följegyzéherczeg vallomásá-

sénél

még nagyobb
soha sem

súlya van a szász

nak, hogy olyan fényt, a milvent ezen

alkalommal
július

fejtet-

tek

ki,

látott.^
jött,

Ulászlóval, ki atvja nélkül egyedül
történt

9-ikén

meg

a találkozás,

nyílt

mezn,
el

hol díszes sátorban

több órán

át értekezett a két

uralkodó.
a

A

bizalmatlan és

gyanakodó cseh

király

nem

fogadta

városban részére

berendezett lakást.

De mikor

azután, néhány

nap múlva,
meghivást.

Mátvás kiséret nélkül
cseh
táborban,

és fegvvertelenül

tett látogatást a

nem

utasíthatta többé vissza

a

1

Az alkudozásokra %onatkozó
II.

levelezések a Hohenzollern-ház levéltárában.

2 3

401.

1479 július ii-ikén

Emészt

szász választófejedelemhez

írt

levele

Drezdában

MÁTYÁS

KIRÁLY.

273.

Olmücz városa ekkor
és

víg lakomák, sokféle mulatságok
volt.

lovagi játékok színhelye

A

nagy piaczon Mátyás

külön

épületet

emelt ebédl teremül.

borították

belsejét.

Közepén,
arany,

a
tíz

mára

terített asztalon

Drága sznyegek fejedelmi vendégek számás asztalon ezüst edékarzaton

nyekbl

étkeztek.

A

terem egyik végén

emelked

idegen or-

szágokból meghívott hírneves színjátszók, zenészek és éne-

kesek mutatták be múvészetöket.

Egy
tette. testi

ízben német dalnok lépett

föl,

ki

Mátyást dicsi-

Nem

elégedvén
és

meg
a

azzal,
is

hogy

tetteit magasztalja^

szépségérl

erejérl

áradozó kifejezésekkel emdiadalok

lékezett

meg,

egyúttal

jövben kiküzdend
király

hosszú sorozatát jósolta neki.

Mikor

elhallgatott,

a

elmés észrevétellel indí-

totta kaczajra a társaságot.

«Hogy szépséget kem — így szólott
ezeltt soha sem
el

és

nagy
-

testi

ert

tulajdonítottál ne-

hozzá

láttál.

Ha máskor

megbocsátom neked, mert is teszed, nem marad

büntetésed. Ellenben szép jövendöléseidért biztosan szá-

míthatsz jutalomra,

mihelyt azok beteljesednek!"*
érintkezés folyaki.

Mátyás

és Ulászló között a fesztelen

mán

bizalmas

baráti

viszony

fejldött

Vetélkedtek

egymással a figyelem nyilatkozataiban.
Történt, hogy Újlaki

Lrincz

herczeg, az elhunyt bos-

nyák király fia, a cseh király egyik kísérjét bántalmazta. Mátyás errl értesülvén, az ifjú furat, ki köztudomás szerint kedvencze volt, Ulászlóhoz küldötte a végett, hogy
tetszése szerint szabja

meg

büntetését. Mire a cseh király

maga kért számára bocsánatot és kegyelmet. Mikor Ulászló július 30-ikán búcsút vett, hogy Prágába
visszatérjen,

Mátyás

baráti

érzelmeinek

tanújeléúl

*

Galeotti

XXIII. fejezete.
Életr.

Magyar Tört.

1889—90.

35

2

74

FRAKNOI VILMOS

neki ajándékozta szállásának egész felszerelését, a mit húszezer forintra becsültek.*

A
között,

bens

viszony,

melv

ilv

módon Mátyás
értékével

és a Jagellók

két évtizeden keresztül folytatott

küzdelmek
bírt.

után,

létesült,

európai

jelentség tény

német politikai történetírók egyik legjelesebbike, Droysen, a következ módon méltatja azt. «Az Olmüczben tartósan megállapított cseh-magyar úgvmond — ék gvanánt mélyen belenyúlt a hatalom német nemzet testébe, melyet a két harczias nép részérl a legnagvobb veszély fenvegetett. Mátyás Ausztriában tönkretette a császári hatalmat;

A

«

számíthatott Francziaországra; szövetségben állott a Svájczczal,

gatta

melvnek i^ú népe örömest szolgált neki híven támot a szent-szék. melv általa remélte a török hatalom le; ;

küzdését és az eretnekek kiirtását

hozzá csatolta reménveit
volt
ö,

Velencze

;

Olaszország

új

mveltségének kedvencze
el.

mert munkásait bkezségével árasztotta

St

számos

német fejedelem
kereste kegyeit.
járat

:

a

pfalczi,

a

bajor,

a

szász,
új

vetélkedve

Német költk mint egy
a

keresztes hadáltal

hsét énekelték meg. így
s
is

közvélemény

ma-

gasra emelve,
rész Károlynál

még nagyobb dicsségre

szomjazva.

Me-

veszedelmesebb, mert simulékonyabb és

óvatosabb
«

volt.

Immár Németország keleti részében is uralkodó állást foglalt el. Többé senki sem állott ellen, csak Albrecht
rgróf. Nélküle a birodalom
lámai összecsaptak volna !»**
fölött,

az idegen

uralom hul-

Mindazáltal Albrecht rgróf sem szándékozott az ellenállásban koczkáztatni házának jövendjét.

O

is

meghajolt.

A

közbenjáró fejedelmek buzgón jártak

el rá,

megbíza-

tásukban.

És miután Mátyást nem bírhatták
és

hogy a

EscHENLCER

BoNFiN

elbeszélése.
ii.

**

Geschichte der Preussischen Politik.

319.

MATYAS

KIRÁLY.

275'

glogaui herczegségnek János sagani herczeg javára tett ado-

Albrecht rgrófot rá vették, hogy nevében igényeirl mondjon le. Az ötvenezer forintleánya

mányozását visszavonja

:

nyi kárpótlást, a mit kívánt, készséggel fizette

le

Mátyás;*

bizonyára örömmel ragadván

meg

az alkalmat,

hogy meg-

könnyítse a lemondás áldozatát a hatalmas választó-fejede-

lemnek,

kit a császártól elszakítani szeretettvolna.**

II.

[EM SOKÁ táplálhatta Mátyás

király azt a re-

ménységet,

hogy

a

császárral

1477 végén)

kötött egyezségben politikájának egyik alapgondolatát, a szoros szövetséget a Habsburgházzal, megvalósítva láthatja.

Hiába

iktatták

okiratba,

hogy

«

atyai és fiúi érzelmeket fog;

nak egymás irányában
meg, hogy

táplálni"

a szíveket

nem

irányoz-

hatják az állam-szerzdések pontozatai. Hiába állapították
«

szüntelenül egymás javának elmozdításán, egyelhárításán fognak fáradozni"
;

más veszedelmének

— nem en:

gedték ezt a viszonyok mélyében lappangó érdek-ellentétek.

A

császári méltóság

természetérl a középkorban urala törekvés

kodó felfogásnak következménye vala
körébe
fordult

hatalomszent

vonni

Magyarországot
koronáért.

is.

Ezzel

szemben,

István király, az ország függetlenségének biztosítása végett

Rómába

De már

utódja Péter

és

ké-

sbb Salamon király is, mikor az uralkodásukkal len nemzet ket trónjuktól megfosztotta, a császári
get.

elégület-

fenható-

ság elismerésének árán szereztek Németországból segítsé-

És habár

a

nemzet fegyvere erejével

utasította vissza

* Albrecht választófejedelemnek 1479 augustus ii-ikén kelt okirata a Hohen-

** Az ezen ügyben tartott értekezletre vonatkozó levelek közzétéve CHMELnél
11.

zollern-ház levéltárában.

542., 561.

35*

276

FRAKNÓI VILMOS

az idegen beavatkozást

:

két

század
hitte

multával,
arra,

Habsburgi

Rudolf császár feljogosítva

magát

hogy
ezt

saját

fiának Albrecht osztrák berezegnek adományozza, IV. László

magtalan halála után, a magyar koronát.
vette figvelembe.
sági összeköttetések

A

nemzet

nem

És Albrecht utódai ettl fogva
mi
114371 sikerit
és
is.

a házas-

lépcsin igyekeztek Magyarország tróncsaládi politika hagyományaitól
azt a páratlanul álló
tette,

jára emelkedni; a

Frigyes, a császári
áthatva,

azoknak forrásából merítette
és
kitartást,

szívósságot
pénz,

mely képessé

hogy

sereg,

szövetségesek nélkül, félszázadon

keresztül,

daczol-

hasson lázadó alattvalókkal és hatalmas ellenségekkel.

Kész volt ugyan, súlyos
rezni Mátyást
;

megaláztatás árán lefegyve-

de soha sem érezhetett hajlandóságot, hogy

t
Az

hatalmi czéljai elérésében szintén támogassa.

Pedig Mátyás mindent megtett, hogy

ezt kiérdemelje.

1478-ik év tavaszán ajánlkozott, hogy Miksa fherczeg-

nek. Németalföld elfoglalására hadisegítséget nyújt, és há-

borút üzen a franczia királynak.
sággal fogadta ajánlatait,
s

De

a császár bizalmatlan-

nem

vette igénybe.

És Mátyás,
ket
tett,

ki a milánói vállalatra

nagy hadikészülete-

a császárt arra

sem

bírhatta rá,

hogv kötelezett-

ségének megfelelve,

a Storzák ellen föllépjen.

Egy év
tól

leteltével,

meggyzdött

a fell,

hogy

a milánói

fejedelemségnek Aragóniái Frigyesre ruházását a császár-

nem

várhatja.

Ennek következtében

értesítette

t, hogy

kötelezettségétl fölmenti, és leányának kezét Frigyes nápolyi berezeg részére többé

nem

kívánja

;

ellenben elvárja,

hogy most már a százezer
iránt rendelkezzék.*

forintnyi hadikárpótlás kifizetése

Újból meghiúsítva
elszánnia,
*

látván

terveit,

arra

kellett

magát

hogy ismét irányt

változtat. Francziaország felé
írt

által küldött üzenete

Mátyásnak 1479 január 12-ikén a császárhoz CHMELnél. iii. 634.

levele és a pozsonyi prépost

^

MÁTYÁS

KIRÁLY.

277

közeledett, és tárgyalásokat indított
ival
; '

meg XI.
is

Lajos király-

míg sógora Frigyes herczeg
összeköttetésbe

franczia

herczegnköztár-

vel lépett házasságra.

Ugyanakkor

lépett
a

a

svájczi

saság vitéz népével, melynek súlya
fölött kivívott diadalok

burgundi fejedelem

után jelentékenyen növekedett, és
tette,

földrajzi helyzete

lehetvé

mind
hasson

a

német birodalom
el.

ellen

hogy mind Olaszország, fenyeget állást foglal-

Mátyás 1479 martius 26-ikán a köztársasággal tíz évre szerzdést kötött, melyben egymás iránt a kölcsönös barátság
és

egvezség fönntartását

fogadták.

Es

azt

a

király

megszilárdítani igyekezett azzal, hogy a kantonok legbefo-

lyásosabb polgárait pénzajándékokkal és évdíj -utalványokkal kötelezte
le.-

Hogv
ok
és

a feszültség,

mely

a király

és

a

császár közötti

viszonyban beállott, szakadásra vezessen:
alkalom.

nem
:

hiányzott

Ezt

meghozta csakhamar

Beckensloer

János a megszökött esztergomi érsek, ki a salzburgi érsekségre vágyott, és a császár pártfogásával kivitte, hogy

Rohr

Bernát salzburgi érsek, az 1478-ik év szén, méltóságáról önkényt lemondott. De ez kevéssel utóbb megbánta lépését,

visszavonta

lemondását,

és

a

császár

neheztelésétl

tartván.

Mátyás pártfogása alá helyezte magát. Mátyás levelet intézett ekkor a császárhoz, kinek fenyeget hangon tudomására hozta, hogy a mennyiben a húteviszont len esztergomi érsek pártolásával nem hagy föl,
a törvényes salzburgi érseket fogja oltalmazni.'^
1

Ezen tárgyalások

felöl

érdekes tu-

dósításokat tartalmaz a florenczi köztár-

saság francziaországi követének 1479 aug.
6-iki jelentése.
2

Makuscevv.

i.

535.

vonatkozó iratokat kiadta dolgozatában (lÜber die Abdankung der Erzbischofs Bernhard». Archiv für sterreichische Ge3

Az

erre

Mayer

F. ily

czím

Az

erre vonatkozó

iratokat kiadta

schichtsforschung. lv. 177
4

— 246.
kelt levél

Segesser: «DieBeziehungen der Schweiezer zu Mathias Corvinus» czlm munkajában. Luzern. 1860.

Az 1479 october
iii.

8-ikán

CHMELnél.

244.

-

+

^

278

FRAKXÓI VILMOS

Es

ezzel

egyidben
mind
«

a salzburgi

érsek

Stiriában

fekv

várait átvette, azon kötelezettséggel,

törököknek,
védelmezi.'

hogv azokat mind a bárki másnak" támadásai ellen meg-

Mikor pedig Bernát érsek példáját követve, a hozzá szító Trautmansdorf Kristóf seckaui püspök, november havában

Budán megjelent
gadta.

:

az ö várait szintén védnöksége

alá

fo-

Kevéssel utóbb Mátyás közvetlenül
szárral ellenséges indulatát.

is

éreztette a csá-

Az

1477-iki egyezség felhatal-

mazta
zött

t

arra,

hogv ha
le

a százezer forintnyi összeg a
fizettetik,

kit-

határidre

nem

tetszése szerint szerezhet
forinttal a csá-

magának
szár

kárpótlást.

Mivel pedig ötvenezer
volt,

még mindig

hátralékban

Mátvás az 1480-ik év
Stiria
el.

február havában, a Magyarország és

határán

fekv

Radkersburg Regedéi várát

foglalta

A
net

császár ezen tényt békeszegésnek, és mivel hadüzea

nem elzte meg,
és

nemzetközi jog
a

elveibe

ütköz
kör-

merényletnek bélyegezte. Mire Mátyás
fejedelmeihez
a
svájczi

német birodalom
intézett

köztársasághoz

levélben igazolta eljárását.
a háborúra

Az

osztrák rendeket pedig, kik

készül

császárnak segítséget

szavaztak

meg,
ha

óvta ellenséges lépésektl, nehogy

úgymond
melylyel

t

támadásra

kényszerítik,

tartományuk,
óhajt,

békességkárt

ben

élni és

kegyelmesen bánni
a
felszólalás

még nagyobb

szenvedjen, mint

három év eltt.
hatástalan

Es miután
küldötte, hol
a

maradt, Mátyás a

nyár elején Zeleni János kapitányt ezer lovassal Ausztriába

Duna

vidékét pusztítva járta be, és Mar-

kensteint megszállotta.

1 Mátyásnak 1479 september 20- és Bernát érseknek october 3-ikán kelt oklevelei; Archív f. Ö. G. Lv. 240 i. 2 Pray. Annales. ív. 137

3 Az 1480 május 3-ikán Stahremberg Gotthardhoz írt levél TELEKinél xii. 123. 4 Ezt Frigyes császár 1480 július 29-iki

rendeletébl tudjuk. Chmel. (Az osztrák

MATYAS

KIRÁLY.

279

György bajor fejedelem
fölkereste Beatrix királvnét

kísérletet tett a két uralkodó-

nál közbenjárni, és e végett augustus folyamán
;

Pozsonyban
ért el.

*

de sikert

nem

A
rozta,

császár ekkor a

dult segítségért.

A

német birodalom fejedelmeihez fornürnbergi gylés (1480 szén) elhatáés

hogy követeket küld Mátyáshoz,

ha ez békeköa

tésre

nem

bírható,

tizenötezer

fegyverest bocsát

csá-

szár rendelkezésére.

A

német követek

:

Vilmos

eichstádti

lovag, támogatva a pápai követek által,

Absberg kieszközölték, hogy
püspök
és

fegyverszünet

jött létre.

De ennek
Stiriában

tartama

alatt,

Beckensloer érsek csapatai
azt

egy magyar hadosztályra ütöttek,

meglepis

vén, visszavonulásra kényszerítették, és Magyarországba

üldözték.

A
járult.

fegyverszünet ezen megszegéséhez egy más sérelem

Nürnbergben
a

11481 júliusban) újabb birodalmi
is

gy-

lés tartatott,

melyre Mátyás
császári

küldött követeket
a

;

a kik-

tl azonban

biztosok

kért

menedéklevelet

megtagadták, minélfogva

meg nem
a

jelenhettek.**
csa-

Ennek következtében
patai

háború megújult. Mátyás

Ausztriában
;

Mauerlingnél egy császári

hadosztályt

megvertek
czolták.

és a

gazdag sanct-floriani monostort megsar-

Nagv elny
a

volt Mátyásra nézve Mauerkircher Frigyes
kötött

passaui püspökkel

egyezsége,

melynek értelmében
és

püspökség területéhez tartozó Sanct-Pölten
százezer
forintnvi

Mautern
birtokába

városok,
jutottak.

zálogösszegért, az

A

császár ellenben hasztalanul sürgette
Ígért

a

német

feje-

delmeknél az

segélyhadak
**

kiállítását.

Az

1481-ik év

krónikák feljegyzései, melyek után TeLEKi indult, megbízhatatlanok.)
*

A

pápai

követnek

1481

augustus

i-én a

pápahoz

intézett jelentése Velen-

Chmel

III.

723.

czében.

28o

FRAKNÓI VILMOS
'

szén csak a szász herczegekti érkezett egy kis csapat. Ez sokáig Bécsben vesztegelt, míg végre 1482 martius
elején Markenstein visszafoglalására küldetett.

Mátyás épen Tatán idzött, neje társaságában, vadászattal töltve idejét, mikor a támadás hírét vette. Rögtön Pozsonyba sietett, és mint maga írja kisérit, kik

vadászatra és

nem

hadviselésre voltak felkészülve, a fenye-

getett város fölmentésére küldötte.

Még

több mérföldnvi

távolságban voltak, mikor közeledésök hírére, az ostromlók
hirtelen fölszedték a tábort, és visszatértek Bécsbe.

A

király «a híres birodalmi segélvhad» ezen kudarczárói
értesítette a pápát és a nápolyi királyt.
-

gúnyos levelekben

kötésére hajlandóságot nvilvánítani.

sznt meg a békesség megÉs nem tartózkodott Beatrixnak megengedni, hogy a gylölt Beckensloer közMindazáltal ezután sem
ki.^

benjárását kérje

Türelmét kemény próbára

tette a császár, ki

az alku-

dozásokat húzta-halasztotta. Mátyás miután ismételten ered-

mény

nélkül sürgeté a végleges választ, megszakította a tár-

gyalásokat és háborút üzent.

Május elején kezdette meg
burg várát vette ostrom
küldetett ellene
alá.

a

hadimunkálatokat. Haimcsászár négyezernyi sere-

A

get bocsátott a fontos hely megmentésére. Zápolyai István
;

de ez elbizakodottan, vigyázatlanúl ha-

ladván elre, a túlnvomó
veretett.

er

által

körülvétetett
is

és

mes:-

zetbe

Ennek következtében jutott. Haimburg alól, a

a király

veszélyes hely-

tábor egy részének hátra-

hagyásával, Pozsonyba kellett visszavonulnia.^
1

Ezen csapat parancsnokának

(Sittich

von Zedtwicz) jelentései a drezdai
134.

kir.

levéltárban riztetnek.
2 3

A A

levelek a

múzeumi codexben,

133

,

szám

alatt.

Beatrix és Beckensloer között 1482 tavaszán váltott

levelek a drezdai levél-

tárban.

ily

in

Mátyás osztrák hadjáratának eseményeit legbvebben tárgyalja Schober Károly czímü munkájában: tDie Eroberung Nie:lerösterreichs durch Mathias Corvinus den Jahren 1482 149011. (Wien 1879.)
4

,

:

MATYAS
Itt

KIRÁLY.

2 01

nagy erfeszítéssel fáradozott azon, hogy az ostro-

mot mielbb

még hatályosabban

megújíthassa.
ágyúit,

Seregét

szaporította, és elhozatta

legnagyobb
alá

melyek közöl
a kapitány

egyet nyolczvan ló alig bírt helyébl kimozdítani.

vitézül

Ekkor aztán ismét Haimburg ellenállott. Mikor most
arra

ment.

De

újból

császári

felment
el.

sereg közeledett. Mátyás nagy óvatossággal járt
ütközetet kerülvén,
szorítkozott,

A

nyílt

apró

csatározásokban kifáraszsza, és

hogy az ellenséget nagy távolságra viv

ágyúi tüzével zaklassa.
felszedte táborát, és

Es

czélt ért.

A

császári hadvezér

Bruckig vonult

vissza.

Mátyás

ellen-

állva dícsvágyó kapitányai esdekléseinek,

nem

vette üldö-

zbe.
egész

A

fczélt tartván szem eltt, az ostromra fordította

erejét.

Es

a

vár

september

30-ikán

megnyitotta

kapuit.
Itt

hosszabb ideig
és

idzött a

király.

Majd Bécs

felé

fordult,

egymásután megvívta a körülfekv helyeket

Sanct-Veit-ot, Badent, Enzersdorfot.

A fváros

ez alkalom-

mal még megmenekült az ostrom szorongattatásaitól. Mátyás
egy
hadosztályt
Stiriába
küldött,

maga pedig Sopronba

ment, és Kszeget, mely közel félszázad óta Frigyest uralta,
vette ostrom alá.

A

várat kapitánya csakhamar föladta.

A
A

következ

(1483)

esztendben

a

háború tovább

folyt,

de minkét részrl
nélkül.

lanyhán,

jelentékenyebb

eredmények

nyár végén IV. Sixtus a castellói püspököt küldötte

a két uralkodóhoz, közbenjáróul.

Ez elbb
kedvén,

a császárt kereste föl, a ki

azonban intelmei
;

meghallgatására egyáltalán

nem

volt fogékony

úgy véle-

hogy ellenfele a hosszú háborúban kimerült és ennek folytatására képtelen. Mátyás megtudta ezt, és tüntet módon kívánta a legá-

tust

meggyzni
Életr.

helyzetet.
Magyar Tört.

hogy a császár tévesen ítéli meg a Jelenlétében, egy alkalommal, tizenhét roppant
afell,
1889—90.

36

;

282

FRAKNÓI VILMOS
felé indított útnak.

ágyút hozatott el, melyeket Pozsony

Azután

a kincstárba vezettette az olasz

fpapot,

ki

mint
a
és

Rómába

jelenti

az arany és ezüst asztali készletnek,
ékesített

gyöngyökkel
mulattal telt

meg drágakövekkel
el.

ruháknak

egyéb értékes tárgyaknak felhalmozott tömege
Mindazáltal a legátus
a hadviselésre

láttára bá-

meggyzdött, hogv Mátyás

bár

minden eszközzel rendelkezik, a békességet szintén óhajtja. Mitsem mulasztott el, hogy ezen hangulatban megersítse.

Elébe

állítá az ó- és

új-szövetség hseit és királyait, kiket

mennyei áldás jutalmazott, valahányszor papjaik és prófétáik szavára hallgattak. Nagylelkségére utalt, melvet azzal bizonyíthat be, hogy els nyújtja békülésre jobbját "makacs és tehetetlen)) ellenfelének.
Hizelgett hiúságának
a
is,

megjegyezvén, hogy a háború,
szári

mit

az

elgyengült cságyarapíthatja

aggastyán

ellen

visel,

ép oly kevéssé

dicsségét, mint az oroszlánét ha egérrel harczolna.

A
császár

király

ajánlkozott,
a

pápa kezeibe bocsátja,
ötvenezer lovasnak a törökök
kieszközli.

hogy mindazt, a mit elfoglalt, ki mindaddig tartsa meg, míg
tartozását
lefizeti,

a
a

forintnyi
ellen

és

tízezer

kiállítását a

birodalmi gylésen

Mire
dását

a

legátus

azt

válaszolta,

hogy a

javaslat elfoga-

nem

hogy

t

mert a császár úgy magyarázná azt, már hitelvesztettnek, megbízhatatlannak tartják
remélheti,

ellenben esküvel kötelezi magát annak kieszközlésére, hogv
a császár önkényt többet nyújtson neki, mint a mit

tle

követelne.

Hangos kaczajba úgymond — jobban
lehet benne bízni
;

tört ki

ennek hallatára Mátvás. «0

ismeri a császárt, és tudja mily kevéssé

ha egyszer visszakapná, a mit a hábokötelezettségei
teljesítésérl

rúiban

elvesztett,
»»

megfeled-

keznék.

MÁTYÁS

KIRÁLY.

283
föl

A
kítését

legátus ekkor azt a kérdést vetette

:

nem

volna-e

czélszer, hogy a pápa Németország valamelyik városába
hívja össze a fejedelmeket, kik a császár és a király kibé-

vinnék végbe,

és

a

török ellen segítséget ajánla-

nának.

tus

Ezen gondolat megnyervén a király helyeslését, a legámásodízben ment a császárhoz, ki tizenhat napig tar-

totta
szal

t

magánál, és akkor

is

határozatlanul hangzó válasz-

bocsátá vissza Budára.

Mátyás ennek következtében szintén merevebb magaköztartást tanúsított. A legátus meggyzdött, hogy az
benjárása a két
telen.
a
fél

között a közeledés létrehozására elég-

Személyes találkozásuktól várt még eredményt.
ezt

De
:

mikor

megpendíté, a király gúnyosan megjegyzé

«Ha

a császárnak

kedve van bevárni engem, én nem sokára

közelében leszek

Mire az olasz fpap
ságát fegyver hatalma

a helyzet alapos

ismeretérl tanús-

kodó válaszában, figvelmezteté, hogy

«a császár

makacs-

nem képes

megtörni".*
a

És
együtt,
dette,

Frigyes

csakugyan

leányát,

családi

kincsekkel

Bécsbl Tirolba

szállíttatván,
is

ezzel világosan hir-

hogy készebb fvárosát

elveszteni, mint

sem

en-

gedményeket tenni. Mátyás ekkor (1484 elején) hozzálátott Bécs megszállámarsához. Egymásután foglalta el a körülfekv helyeket tius ii-ikén a lajtamelléki Bruckot, april 15-ikén a Bécs fölött uralkodó Kahlenberget. Miután a Duna jobb partján a várost teljesen körülzárta, a bal parton Korneuburg ostro;

mára Dávidházi nev vitéz kapitányát küldötte, ki egy császári felment sereget véres ütközetben megvert, de mieltt az rség kitartó ellenállásán diadalmaskodhatott volna, golyó november második felében által találva elesett. Ekkor

*

A

legátusnak

1483 october 24-, 25- és

december 13-ikán
11.

kelt

három

jelentése,

ismételten ki van adva.

KAXONÁnál

is.

xvi. 500. és kk.

^6*

284

FRAKNOI VILMOS

MATYAS

KIRÁLY.

maga Mátyás

vette át a vezérletet.

Az

ö személyes meg-

jelenése fokozta az ostromlók bátorságát.

Az rség, mely mindenben szükséget szenvedett, csüggedni kezdett, már és december 4-ikén megnyitotta a fontos hely kapuit.
Mátyás ezután ismét
seregét, és 1485
a

Duna jobb

partjára vezette át

els napjaiban Bécs városának teljes berekesztésére tette meg intézkedéseit. O maga Wáring mellett foglalt
állást.

Január 29-ikén
húzódott

déli tizenkét

órakor kez-

ddött

a város lövetése.

De

az ostrom soká

el.

És

az

rség

ismételt

kitörései alkalmával sok kárt tett az ostromlóknak.

A
gát,

táborban

eltérj edett

hírek

szerint,

Mátyás, hogy a

város állapota és a lakosok hangulata fell tájékozza maegyszer paraszt- ruhában tojást és vajat árulva, máskor

mint kerékgyártó maga eltt kereket hajtva, belopózott,
és

meggyzdött, hogy

az

ellenállás

napjai

meg vannak

számlálva.

Nagy
szári

Ínség és drágaság uralkodott.

A

polgárság békét-

lenkedni kezdett, és alkudozások indítását sürgette,

A

csátel-

kapitányok napról-napra halogatták ezen óhajtás

jesítését.

A

csüggedket

czeg német és

hogy Miksa fherburgundi hadakkal útban van. De mikor
azzal biztatták,

ezen remény alaptalannak bizonyult, a lakosság körében
az

ingerültség

oly

mérveket

öltött,

hogy

a

feladás iránt

való tárgyalásokat

nem

lehetett többé halasztani.

Abban

történt megállapodás,
az

hogy

a híres bécsi egye-

tem tanárai tegyék meg
ban,
és

els

lépést a tudománypártoló

királynál. Küldötteik május 14-ikén jelentek

meg

a tábor-

egyelre hét napi fegyverszünetet eszközöltek ki. Majd abban egyeztek meg, hogy a mennyiben június els napjáig felment sereg nem érkezik, a város megadja magát,

az

rség

lovaival, fegyvereivel

és

összes podgyászá-

val szabadon elvonulhat.

Felment

sereg

nem

érkezett.
tar-

A

kitzött napon, Mátyás nyolczezernyi hada élén

286

FRAKNOI VILMOS

totta

meg bevonulását
a

a

Habsburgok székvárosába.

A

ta-

nács,

papság,

az

egyetem ünnepélyesen fogadta.

Még
ki-

fényesebb fogadtatásban részesült öt nappal utóbb a
rályné.

Szent

István

dómjának fenséges
és

boltívei

alatt

adtak

mindketten hálát a Mindenhatónak,

meghallgatták Kreuza

nach Miklós tanár ékes üdvözl beszédét. Mire

fhercze-

75. A

REGI VÁRKASTÉLY BECSBEN.

gek

régi várpalotájában szállottak

meg, melyet csakhamar

fényz módon
szépítettek.*

rendeztek be

és

függkertek alkotásával

Mátyás

a

hódítás jogczímén

Ausztria törvényes ural-

kodójának tekintette magát.
* ScHOBER m. 95. Az 1485, 6, 7, 8. évekbl számos okirat maradt fönn, melyeket Mátyás «in castro» és «in arcé
i.

Felvette az osztrák herczeg
késbb
maga
is

építtetett a karintiai

utcza szegletén
löl

fényes palotát.

A

bécsi
fe-

várpalotában foganatosító. t építkezés
szól

Vindobonensis» keltez. Ez a castrum és arx nem más. mint a mai Hofburg helyén akkor is fennálló várpalota. Itt lakott tehát Mátyás, bár
civitatis

nostre

BoNFiN Mátyáshoz

intézett ajan-

déklevelében, Verulinus
ectura» czímü
helyezett.

melyet «Architélére

munkája fordításának

A SZENT-ISTVÁN TEMPLOM BELSEJE.
(Dörre Tivadar eredeti rajza után.)

MÁTYÁS

KIRÁLY.

287

czímét. Bécs város tanácsától hségi esküt követelt. A tartomány rendéinek gylést hirdetett, hódolatukat fogadta,

adót szavaztatott meg, és
ki általok.

új

adózási rendszert dolgoztatott

Jószágokat adományozott magyarországi híveinek Ausztria területén.' St a bécsi püspökségre magyar

fpapot nevezett

Dóczi Orbán személyében.^ Kezdetben, mikor a háborút megindította, csak az volt czélja, hogy boszút álljon a császáron, megalázza és a
:

t

saját

hatalmi érdekeit

biztosító

egyezség kötésére kény-

szerítse.

De késbb,

a szerencse

kedvezéseinek hatása
föl.

alatt,

mind merészebb terveket
teheti a

karolt

Úgy

vélekedett, hogy

az osztrák ház örökös tartományainak állandó birtokosává

magyar koronát

;

és

mint német területek ural^

kodója, biztosabban számíthat a császári trón elnyerésére.

Mert ezen czélpontot soha sem téveszté szem ell. És az olasz humanisták is nem szntek meg imperátori vágyait táplálni, azok teljesülését hirdetni. «Bár viradna föl

olvassuk egyiköknek munkájában

mielbb

az a

nap,

mikor Mátyást mint római királyt és császárt üdvözölhetjük Miként egykor Mátyás az apostolságra hivatott
!
.

.

.

meg,

sorshúzás

utján,

lesz osztályrésze a

úgy reméljük, hogy császári sors mi Mátyásunknak is. Ha majd azután
in!»+

koronázása végett Olaszországba j, ó milyen beszédet

téznünk akkor Mátyás császárhoz
a rideg valóság.

Azonban Mátyást álmodozásából csakhamar

felriasztotta

A

császár

nem

hajlott

meg

a

csapások súlya

alatt.

Nyu-

godtan tekintett a jövendbe.

Tántoríthatatlan volt azon

1

bánnak
2

így Zápolyai Istvánnak, Dóczi Grstb., ojure belli» mondja az ado-

3 így fogta föl maga a császár is tyás terveit. Tanúskodik errl 1485

Máele-

mány levélben.

jén

a

brandenburgi választóhoz

írt le-

A magyar

országos levéltár rizi az

1487 martius 7-iki pápai bullát, melyben
iVíátyás kérésére*
bec<5Í

Dóczi egri püspök, a püspökséggubernatorává neveztetik.

Schober 96. és az i. jegyzetet. Carbo «De rebus gestris Matthiae Regis» Mátyásnak dedicált müv'ében. Irovele. L.
+

dalomtörténeti Emlékek.

11.

214.

^.i>^>

t:^

^

^

,

t^m Ifi ^'Uiui
•5

^

""^•^^

|t

^.-J^

?^

MÁTYÁS

KIRÁLY.

289

nemsokára bekövetkezik. A magyar fegyverek által elfoglalt vagy fenyegetett tartományait sorsuknak engedve át, a német birodalomba távoa

meggyzdése, hogy

fordulat

zott.

És

itt

nemcsak oda
fiának

irányúit figyelme,
ki,

hogy

a fejeis

delmeknél segítséget eszközöljön

hanem azon

fára-

Miksa fherczegnek a császári trónon dozott, hogy örökösödését biztosítsa, t római királylyá választassa meg.

Ezen utóbbi

tervét nagy óvatossággal készíté el, ügyes-

séggel vezette sikerhez.

St

épen Mátyás király diadalaira,

hódításaira és ambitiójára utalva,

meket

arról,

gyzheté meg a fejedelhogy nem szabad idt veszteni, és bevégzett
törekvéseinek.

ténynyel kell útját állani az

Az
Mátyás
rozta

1486 elején Frankfurtban tartott birodalmi gylés
ellen 34,000

emberbl

álló

sereg kiállítását hatá-

el.

És február i6-ikán

a választó-fejedelmek
ki.

Miksa

fóherczeget római királylyá kiáltották

Mátyás ekképen két évtizeden keresztül
feszítéseit

kifejtett

er-

Azonban nem volt szokása a bevégzett tények eltt némán meghódolni. El volt határozva, hogy kísérletet tesz a választás megsemmisítésére. Hat választó-fejedelem adta szavazatát Miksára. A hemeghiúsítva
látta.

tedik, a cseh király

nem

volt jelen.
;

A

császár, ki

Mátyást

nem

volt hajlandó elismerni

Ulászlót
látni,

hivatni, mivel

elre

lehetett

sem engedte meghogy mint a magyar
jogain ejtett sérelem

király szövetségese, ellen fog szegülni.

Mátyás rábírta Ulászlót, hogy

a

miatt óvást emeljen, és a választás érvényességét ne ismerje
el.

maga

is,

a választó-fejedelmekhez

intézett

iratában^

szövetségesének felszólalását hathatósan támogatta.

Mivel pedig ilyen körülmények között érdekében
viszonyát
tani,

állott

Ulászlóhoz még szorosabbá

és

bensbbé

alakí-

meghívta

t

a morvaországi Iglau városba, hol (septöltött vele.

tember havában) tizenkét napot

Nagy
Magyar Tört.

európai szövetséget
Életr.

szándékozott

a

császár
37

és

1889—90.

2qo

FRAKNOI VILMOS

75

A X

-ÚJHELYI VÁR-KASTÉLY

És.

vAr-KAPU.

Miksa

ellen létrehozni. Csatlaföl

kozásra szólította

Franczia-

ország királyát és az olasz hatalmakat.**

Egyszersmind, a boszú lángjától hevítve, fokozott erélylyel

folytatta

Ausztriában

a

hadi-

munkálatokat.

Augustus
sen
állott

elején

személyeélére.

serege

Laa,

Recz
ki,

és

Eggenburg városokat,

bár erélves ellenállást fejtettek

megvívta. És miután rövid

ideig

Bécsben

a hadjárat fára-

dalmait kipihente, az
újhely

1487-ik

év január

13-ikán

Német-

alá

indult,

melynek

megszállását

Zápolyai István

Ezen tárgyalásokra vonatkozólag nagyérdekü
terjeszkedhetünk
1486 april
ii-,

nem
által

ki

12-,

részleteket melyekre e hc-lyen tartalmaznak a ferrarai herczeg milánói ügyviselje július 9- és augustus iS-ikán kelt jelentései. (Kiadatlanok,

a modenai

állami levéltárban.)

MATYAS

KIRÁLY.

291

már két év eltt
folytatta.

kezdette

meg,

és

azóta

sikertelenül

A

Mátyás az ostrom munkálataiban sok hibát fedezett föl. sánczokat és tornyokat egymástól és a várostól nagy
emelték
oszolni,
;

távolságban

minélfogva
az

a

megszálló

seregnek
volt

meg

kellett

rségnek

ellenben

könny

kirohanásokat tenni és élelmiszereket

szállítani.

76.

ZÁPOLYAI ISTVÁN DOMBORMÍJV ARCZKÉPE.

A

király

lehetleg szorosra vonta az ostromövet,

tizen-

nyolczezer lépés hosszúságban árkot ásatott a város köri,

gondosan ügyelt az élelmiszerek szállításának meggátlására, és titkon összeköttetésbe lépett néhány elégületlen polgárral.

Nemsokára rohamot rendelt Katonái, kiknek majdnem nyakig

az

egyik külváros ellen.

kellett a

vizekben és mo-

;

292

FRAKXOI VILMOS

csarakban gázolni, két ízben verettek vissza
sikerit az utczákba hatolniok
totta a házakat,
;

;

harmadízben

de ekkor az

rség
vitézt

felgyúj-

és a védtelenül álló

magyarokra irányozta
terítet-

ágyúit,

melyeknek golyói mintegy ötszáz

tek

le.

Viszont a magyar ágyúk tüzelése nagv károkat
falakban.

tett a

Mindenfelé rések tátongtak. Húsvét hetében Mátyás új rohamra készült, és kémet küldött a városba, hogy ott néhány házat felgyújtván, az rség figyelmét elvonja.

De

a

kém

elfogatott, és
csellel

mindent

kivallott.

Mire

a

vár

parancsnoka azon
föl

élt,

hogv

a

kijelölt

helyen

gyújtott

egy farakást, miáltal a magvarokat tévútra

vezethette, és a falakra rohanókat felkészülve várván, tete-

mes veszteséggel visszazhette.
falakhoz, és
és

az ostromlók mind közelebb jutottak a míg ezeknek lövetése szüntelenül folyt, az rség lakosság mindenben szükséget szenvedett. Június 29-ikén

Mindazáltal

a

császári

kapitányok
alku

jelentek Mátyás eltt,

zanak.

Az

és a város tanácsának tagjai meghogy vele tárgyalásokba bocsátkozegészen sajátszer formában jött létre.
;

Fegyverszünet köttetett hét hétre
alább 3000 fegyveresbl
álló

ha ezen

id

alatt leg-

császári

felment sereg

a

város kapujáig tud hatolni, a király felhagy az ostrommal

ellenkez esetben,

a

negyvenkilenczedik napon a vár és

város megnvilik eltte.

A

fegyverszünet idejét Mátyás arra használta
és

föl,

hogy

Schottwien
metújhely

Mürzzuschlag megvívásával
ejtse.

a

fontos sem-

meringi utat hatalmába
alatt

Augustus 14-ikén ismét Né-

volt,

és

három nappal utóbb ünnepélyes

bevonulását tartotta Frigyes császár székvárosába.
Ezalatt végre a német birodalom által felajánlott segély-

had megindult. Összesen csak háromezer emberbl
Albert szász herczeg volt vezére, Pölten
felé vonult. ki

állott.

augustus közepén Sanct

MATVAS

KIRALV.

293

Mátyás személyesen vezetett ellene

egy hadosztályt.
találkozást
s

De

régi

barátságos

viszonyukra

hivatkozva,

ajánlott neki.

A

herczeg kész volt ezt elfogadni,

a békés

kiegyenlítést megkísérleni.
az alkudozásoktól
lépett a
;

És bár a császár által eltiltatott november havában ismét érintkezésbe
hogy november 30-ikán Mátyás Sanct-

magvar

királylyal.

Megállapíttatott,

Pöltenben, Albrecht Mölkben jelenik meg.
volt.

Amaz

pontos

Ez udvarias levélben csak egy napi halasztást kért. Markersdorfban jöttek össze. szinte tisztelettel járultak egymás elé. Bizalmas beszélgetésben az egyezség fpontjai iránt tisztába jöttek.

A

részletek kidolgozását taná-

csosaikra bízták.

Arról volt

szó,

hogy

a császár

és

a

magyar

király a

közöttök fenforgó vitás ügyek eldöntését a pápára bízzák.

Azonban
zölni.

a császár jóváhagyását

nem

sikerit kieszkö-

Csak rövid fegyverszünet

jött létre.

Albrecht herczeg

elhagyta a harcztért. Ausztria

Mátvás kezeiben maradt.*

IIL

<!^gP9!f[

RSZÁGOKAT hódítva
tyás látszólag

a

nyugaton, Má-

S^

megfeledkezett a ve-

szélyrl, mely hazáját kelet fell fenyegette. Kortársai és az utókor sze-

meiben azon vádnak
hogv" túl csapongó

tette ki magát,

hatalomvágyának
és

feláldozta

nemzete érdekeit,

hteki
irá-

lenúl
neki.

letért

a

dicsséges pályáról, a mit atyja
rászállott

jelölt

De

a valóságban, tekintete szüntelenül

oda volt

nyozva az örökségkép

küldetésre.

Csak

új

utat

ScHOBER

i.

m.

ií8.

s kk.

11.

294

FRAKNOI VILMOS

választott a régi czélhoz.
nyesíté,

Mindenütt

a hol befolyását érvé-

vagy fegyverének súlyát érezteté,

Magvarország^

biztonságának föltételeit és az anyagi támogatás forrásait
kereste,

hogy annál szabadabban
és a

és

hatályosabban szentel-

hesse azután életét és erejét az

A

császárral

ozmánok elleni harcznak. pápával, a német birodalom és
had-

Olaszország fejedelmeivel folytatott tárgyalásaiban mindig
föl-fölmerül
járat ügve, a
a

török birodalomba indítandó támadó

mely

iránt

azonban nem képes

dekldést delme
tött.

és áldozatkészséget fölébreszteni.

kell érAzt sem akaa

dálvozhatta meg, hogy Velencze, keleti birtokai és kereskebiztosítása végett, 1479 elején a törökökkel

békét kö-

St

feljogosítva hitte

magát

azzal vádolni a köztársaság

kormányát,

hogy az

biztatására

indította

Mohammed

császár, a nevezett év

folyamán

seregeit Magyarországba.

Az Oláhország
verésére
_,-^—

fell Erdélybe nyomuló ellenség vissza:

Mátyás legjelesebb két vezérét küldötte az srégi nemzetségbl származó Bátori Ist-

ván

erdélyi

vajdát

és

Felföldi Kinizsi
magára
a figyel-

V

--i?^f^

PÁL-t, az egykori molnárlegényt, ki rendkívüli testi erejével vonta

met, utóbb pedig kivételes hadvezéri ké-

pességeket tntetvén
77.

ki,
1
'/

mind magasabbra
i
i

KINIZSI PECSÉTJE.

emelkedett, ugy hogy
és

, ,

,

,

,

J elbb Belgrád
T"*
1

'

vara-

nak parancsnokságát,*

ekkor már az ország alsó

részei-

nek fkapitányi

tisztét viselte.

Együtt vívták 1479 october 13-ikán, Szászváros közelében, a Kenyérmezn azt a dicsséges csatát, mely az ellenség teljes megsemmisítésével végzdött,
ezer töröknek
életébe került.^
(1480)
s

közel harmincz-

A

következ
milánói
állami

esztend szén, Mátyás értesülvén^
rzött egyik
magyarországi hadi tudósításban

A

levéltárban

Paulus Felfeldi" néven neveztetik. •* Mátyás királynak 1479 oct. 22-ikén

a pápához intézett levele.

Katona

xvi. 241.'

MATYAS KIRÁLY

295

hogy egy török csapat

a császár területere, Stiriába, Karin:

thiába ütött, és nagy számú fogolylyal készül visszatérni

hir-

telen egybegyjtött kis sereget, és személyesen indult meg,

hogy

föltartóztassa,

és a foglyokat kiszabadítsa.

De

a

meg-

áradt Dráván és Száván a hidak verése sok idt igényelvén,
•elkésett.

Ekkor, hogv megtorolja az okozott

kárt,

novem-

78.

BÁTORI ISTVÁN PECSÉTJE.

ber

közepén Bosnyákországnak a törökök
nyomult,
pusztítva vonult
rajta

által

bírt

ré-

szébe

keresztül,

és

egy

basával öt napig tartó véres ütközetben diadalmasan mér-

kzött meg. Ezzel egyidben
tén többször megverte.*
*

Kinizsi

Pált

Szerbországba

bocsátotta, hol az Krusováczig jutott

el és

a törököket szin-

'keh,

Mátyás királynak ezen hadjáratról 1480 november 6-, 7- és december 14-ikén a pápához intézett levelei. Dipl. Emi. ív. 337, 339. November i8-ikán egyik

29Ö

FKAKNOI VILMOS

Ezen hadjárat

alatt

vette azt a

megrendít

tudósítást,

hogv a török hajóhad Olaszország délkeleti részében, Apuliában kikötött, és partra szállított húszezernvi sereget,

mely Otranto városát augustus ii-ikém hatalmába ejtette, majd Brindisit is, a jelentékenv kikötvárost fenyegette.

A

nápolvi királv Alfons herczeget, a trónörököst kül-

79. A

BATORI-CSALAD CZIMERE.

dötte oda.

De ennek eredménvtelenl
szállotta

kellett elvonulnia.

Egész Olaszországot rettegés
leteket
tett,

meg.

A

pápa készü-

hogv Rómából elmenekül.

Mátyáshoz is fordultak segélvkéréssel. Es
kapitány vezérlete
alatt,

Magyar Balázs

hatszáz

válogatott vitézt küldött.

okmányát keltezi lin castris nostris prope oppidum Zwechay in montibus Bosnensibus". (Nagy Imre ak. tag szíves közlése.) Teleki (v. 107.) s utána az ujabb történetírók Mátyás hadjáratát tévesen helyezik 1479-re, Kinizsiét pedig 1481-re.

MÁTYÁS

KIRÁLY.

297

Ezen kis csapat dicsségesen teljesítette megbízatását. Alig hogy partra szállott, azt az ersséget támadta meg, mely a várost vízzel ellátó forrás oltalmára emeltetett a törökök által. Heves küzdelem után sikerült hatalmába kerítenie az ersséget és a forrást is, mely
magyar forrás elnevezését n verte. Az rségnek a téli és tavaszi hónapok alatt a cisternákba felfogott esvíz elegend italt szolgáltatott. De mikor a nyári nap éget heve kiszárítá a medenczéket, az rség majdnem naponként ki,^^ ,^ r sérletet tett, hogy a forrást ujbol megazóta
«
»
,
.

80.

MAGYAR

B.

PECSÉTJE.

szerezze.

Mivel

pedig

mindig

visszaveretett,
és

augustus

lo-ikén

kitzte a fehér lobogót

a

következ hónap

elején elhagyta az olasz földet.

Otranto felszabadításának emlékére a pápa érmet ve-

És mikor ezen esemény négyszázéves emlékezetét ünnepelte Olaszország, a kés unokák kegyeletesen emlékeztek meg a magyar szabadítókról.*
retett.

Az

otrantói kudarczot II.
1

Mohammed nem

élte

meg.
halál.

Fényes pályájának 148

május 3-ikán vetett véget a

Legidsebb
ürügy
alatt,

fia

II.

Bajazed lépett helyébe.
született, atyja
fiút

De

azon
volt
állí-

hogy mikor

császár, a

nagyvezér az ifjabbik

totta trónöröklésre jogosultnak.
tolta ügyét.

még nem Dsem herczeget Számos elkel basa

pár-

Testvérharcz keletkezett, mely Bajazed pártjá-

nak gyzedelmével nyert befejezést.

Dsem Egyiptomba,
ságos fogadtatásra

innen

pedig Rodosz szigetére me-

nekült, hol a Szent-János-lovagrend nagymesterénél baráttalált.

El volt határozva, hogy bátyjának megbuktatása végett
a keresztény

hatalmak közremködését kéri

ki.

Els

sor-

*

Óvári Lipót czikke a Századok
Életr.

1881.

folyamában

493.

Magyar Tört.

1889—90.

3"

298

KRAKNÓI VILMOS

tését

ban Magyarországhoz csatolta reményeit. Trónra emeltenem várhatta mástól, mint Mátyástól. És a vérrokonság tudata
is

vonzotta hozzá.
a

Mátyás maga beszélte utóbb
landozó
II.

pápai követnek, hogv

ötven és néhánv esztend eltt, nagyanyjának

nvére

ka-

törökök

kezeibe
neje,

jutván,

fogságba

hurczoltatott,

Murád

császár

majd

II.

Mohammednek

anyja

lett.'

jutni.

Dsem tehát unokatestvéréhez, Mátváshoz kívánt elDe ebben megakadálvozta a velenczei köztársaság;
;

melv barátságos viszonyban állván Bajazedhez, az ellene tervezett hadmveletet meghiúsítani igvekezett emellett Mátyás hatalma és tekintélye gyarapodásában veszélyt látott önmagára és szövetségesére a császárra nézve. Ennek következtében kieszközölte, hogy a nagymester
déli

Dsem

herczeget
szi-

Francziaországba

szállította,

s

ott

egvik

várában

gorú rizet alá helyezte,'
Ezalatt

Dsem

titkos

párthívei

Törökországban

nem

mondottak le az visszahelyezésének gondolatáról. Egvik közlök, elkel basa az 1483-ik év folyamán Mátyás királyhoz jött, és a portai viszonyokat eladván, az idpontot támadó föllépésre kiválóan alkalmasnak tntette föl. Mátyás, bár ekkor már háborúban állott a német császárral, képesnek érezte magát arra, hogy egyidben a

^

török birodalom ellen

is

támadást intézzen.

E

czélra

het-

venezer

emberbl

álló sereget állíthatott

ki.-*

Ezért a basát

Rómába
fordult.

küldötte, és lépéseket

tett,

hogy

Dsem
A

haladék nélkül Magvarországba bocsáttassék.^ Közis

vetlenül hozzá
1

Levelében

«

szeretett testvérének

pápai követnek 1489 január 30-iki jelentése.
ezt

Hogy Dsem Magyarországba készült Rodoszból és meg, tudjuk Mátyás királynak Kómában lev követéhez
2

Velencze akadályozta

az egri bíbornok-püspök-

höz intézett egyik levelébl (Múzenmi codex. 1656. fol. lat. 169-ik levél.) 3 A pápai követnek Budáról 1483 october 24-ikén Rómába írt jelentése. Katona.
XVI. 518.
4
5

Budáról 1483 april i6-ikán Florenczbe küldött A pápai követnek idézett jelentése.

jelentés.

D. E.

iii.

22.

t

IcmeHajJinu'. e^ cíctne\xs
jta

yt

mCt c&mcruXxcionern Ad oeáuni
$ ncjtva.
cchttitttcr
önc<rttt:
.

ojcídil

btoutm

í)va\ít

<SAnAiUiu lufk-e'uuu

,

iiivyiico ccntxtxc dcttottj/ittic' Ct: tnttzLiv

yfí'vvt Abúi; nLtcviCU í^orcxjtinA-CumC cyio

X

n\iiUh> pvtirtcnottim xavnttitulcm

pmn
MTílttt

{íiccvt/ ct "BiAlní AÍi>fí>Luic:u-

fi

ctttm uvcttvía Ocíi TunL Ct

ScUí nunc

etcrutív

'

c

ilítttí

CcLÍAmttoli ozdintf lhit\nnciri<U>oieo nxcor ancj yrcc cutj Ácp: nfwrie/. hxfccm ct niPCfteviun jtíjccaHttn^

jjtrtvíicní

Bvdícim tptutti Ciriittace' OCvedítt-nt ctrCio jyalnta. BtdÍA-. voffnn

cvi' tM:,dix4

luxciCvcve^

|um\víttaj quó t\t^tl ÍAUilit^^ :ovit OiMvÍC9 míft qUij'c

aIuí^ <Lffitxdtiiiön(

uÍcí jtíititt.

tnc't*íttvvU{víiwtux.rc«rttc
íf^tctfí-.

'^^^S'ui

e-')í!CcviCum\

ácxnAnÁiux.. tt' comtft vvejAtc' Ouxtxnt ntcoArtrvt-eánx^f

t*m c^ftáxtAmaii

m
'

Oü/ícro i*a^5

cam oími>íí^

cjttttUö-A^cíií' ri-

^víinm

pT]

'

iíninX'C^rnidttfnu^CtJcí&Ct'íolíxCidxJ^^

ím incoLUmc tf

l_)euoáis 'fmvts

-V-»'VíWWv

MÁTyAs KIKÁLV

I.KVKI.K IV. SIXTrS

PÁPÁHOZ

147.S

OKTÓIiEK 2H-IKÁKÜI.,

MÁTYÁS
és vérrokonának') nevezte

KIRÁLY.

299

t,

és

megfogadta, hogy mihelyt
rendelkezésére

megérkezik,

«

azonnal apai birodalmába visszavezeti; minis

den

erejét,

tehetségét és személyét
a trónt elfoglalhassa').'

bo-

csátja,

hogy

Azon fényes diadal, amit ez idtájt 11483 szén) Geréb Mátyás horvátországi bán a császár területére trt török
sereg
sában.
fölött

kivívott,-

megersíthette

volna

elhatározá-

De nem
jelentek

úgy

történt.
és

Az

év végén

Bajazed követei
alatt

meg

eltte,

elnyös

föltételek
vissza

fegyverés

szünetet kértek.

O nem

utasította

ajánlataikat,

egyik tanácsosát küldötte

velk

a portára, hol a fegvver-

esztendre megköttetett. A mit Mátyás a keresztény hatalmakhoz írt leveleiben azzal igazolt, hogy magára hagyatva azoktól, kik még inkább mint hivatva lennének a kereszténység oltalmára fordítani erejöket, egyedül

sznet

öt

nem mek

folytathatja a háborút, és

míg Isten

a többi

fejedela

szemeit

megnyitja,

békekötéssel kénvszerúl

maga

érdekeit biztosítani.^

Mindazáltal azon reménye, hogy kelet fell ezentúl háboríttatni

nem

fog,

meghiúsult.
(1484)

A

következ

év

nyarán

Bajazed

elárasztotta
:

Moldvaországot seregeivel, két fontos ersségét

Kiliát és

Akiermant megvívta. Mátyás felszólalására azt válaszolta ugyan, hogy a fegvverszúnetbe Moldvaország nincs befoglalva ^ de hogy elvállalt kötelezettségeivel nem gondolj
;

1

Mátyás

a jelezett
alatt.
2

király dátum nélküli levele, múzeumi codexben, 168. szám

stolae.

i\'.

4, 5.

Akierman augustus 6-ikán

vétetett be.
rint

A

török császár válasza e sze-

Mátyásnak a pápához

és az olasz fe-

jedelmekhez intézett tudósításai, a bánhoz és a horvát urakhoz írt dicsér levelei a jelezett múzeumi codexben. intézett le3 A német fejedelmekhez vél a múzeumi codexben. 219. 4 Az ez ügyben váltott levelek Epi-

september közepe eltt nem érkezheBudára. így tehát meg nem állhat azon föltevés, hogy ezen válasz megérkezése
tett

után, a fegyverszüneti oklevél kiállításáelkövetett mulasztás miatt, került Váradi Péter kalocsai érsek és cancellár börtönbe. Ez ugyanis augustus vége eltt már fogságban volt.

nál

-,8*

+

^

300

FRAKNOI VILMOS

szembetnen megmutatta
sével

egy másik ténv. Mentegetdzéegyidben hétezer fegyveresbl álló török had tört Temesvár vidékére, melyet tüzzel-vassal pusztított, míg
Kinizsi Pál feltartóztatta és september

13-ikán véres csa-

tában teljesen megsemmisítette/

A
Dsem
a

törökökkel kötött
újból

Mátyás királyban
török

szerzdések megbízhatatlansága. fölkeltette azt a vágyat, hogy
ferrarai

herczeg fölhasználásával támadó hadjáratot intézzen
birodalomra.

A

herczeg

közbenjárása
el fran-

mellett, az terveztetett,

hogy

Dsem
és

szökve hagyja

cziaországi tartózkodási

helyét,

Magyarországba

jön.

-

Ez kivihetetlennek bizonvúlván, Mátvás
hogy
a franczia udvart bírja rá

kísérletet tett,

Dsem
a

herczeg kiszolgálta-

tására.

XI.

Lajos

halála

után,

kiskorú

VIII.

Károly
püs-

lépett a trónra, kinek

nevében nénje kormányzott.

Mátyás
get

az 1487-ik év

els hónapjaiban
hogy
a

a

váradi

pököt küldötte Francziaországba. Jelentékeny pénzösszeis

bocsátott rendelkezésére,

befolyásos

egyé-

neket ajándékokkal megnyerje.

De

ismét Velencze állott útjába.

A

senatus rábírta a

vele szövetséges viszonyban álló

pápát,

hogy Dsem ber-

ezegnek
több
vissza,

Rómába

küldését,

s

a

szent-szék felügyelete alá

helyezését követelje.

így

történt,

hogy a váradi püspök
eredménytelenül
tért

hónapig

tartó

távollét

után,

Ellenben

a nápolyi király

mindent megtett, hogy

a

pápa

és a signoria terveinek sikerét meggátolja.

A

rodoszi lovag-

rend nagymesterének

bizonyára Mátyás megbízásából

1

jelentése.
2 3

Horvát István alvajdának 14S4 september 22-ikén Brassó városához Marienburg. Kleine Siebenbürgische Geschichte. (1806.) 228. Az ez ügyben folyt levelezés ki van adva; Dipl. Emi. iii. 60 iio.

intézett

A

velenczei senatus 1487 april g-iki nyilatkozata. D. E.

iii.

277.

irat van közzétéve a Dipl. Emi. iii. Érdekes részleteket tartalmaznak Mátyás király nyilatkozatai is, miket 1489-ben az udvaránál lev pápai követ eltt tett.
4

Ezen tárgyalásokra vonatkozó számos
11.

115. s kk,

MATVAS

KIRALV.

301

nagy pénzösszeget
gáltatja
át.

igért,

ha a török herczeget neki

szol-

alkudozott.

Majd a franczia uralkodóház egyik ntagjával Végre azon kalandos vállalkozásra is kész volt,
szállítják,

hogy Dsemet, mikor Francziaországból Rómába útközben erszakkal hatalmába ejti.*

Mind
líttatott

hiába.

Dsem

a

Provence

partjairól
vitetett,
illó

hajón
hol
a

szál-

Olaszországba,

és

Rómába

pápai

palotában kapott lakást és rangjához

ellátást,**

IV.

KIRÁLYT kormányzatának hármas czélja: a magyar állam függetlenségének biztosítása,

a

törökök ellen megoltal-

mazása,

súlyának nyugati Európá-

ban

megalapítása,

szükségképen

sok-

szoros

összeköttetésbe

hozta az olasz

államokkal. Olaszország, politikai hanyatlása daczára, a mi
a szétdaraboltság és

bels küzdelmek nyomaiban bekövetvezérl
állását az euró-

kezett, sok tekintetben megtartotta

pai államok élén.

Róma,
lencze és
politika

az

egyház fejének székvárosa, hajdani varázsát
keresztény népekre

és befolyását a

nem

vesztette

el.

Ve-

Genua

az öntudatos közlekedési és kereskedelmi
és

els mesterei

dús kincseinek letéteményesei

maradtak.

Nápoly, Flórencz és Milano

nem szntek meg úgy
És

a

természet áldásainak, mint a mveltség, gazdagság és fény-

zés felsbbségének vonzó
*

erejét gyakorolni.

olasz föld-

A

velenczei senatusnak 1489 február

**

A

velenczei senatusnak 1489 martius

lo-ikén

római követéhez intézett
IV.
6.

irata.

20- és 1490

D. E.

téhez

írt

jegyzékben.

január 19-ikén portai köveD. E. ív. 10., 26.

^02

FRAKNOI VILMOS

rl

indultak ki a renaissance

irodalmi és mvészeti moz-

galmai a

mvelt

világ meghódítására.

Mátyás uralkodásának kezdetétl fogva
^íilano és

bens

viszonyba
;

lépett a szent-székkel és a velenczei köztársasággal

utóbb

Nápoly fejedelmeivel is. Soká arra szorítkozott törekvése, hogy erkölcsi és pénzbeli támogatásukat szerezze
országi

meg

;

ellenben

nem gondolt

arra,

hogy az

olasz-

ügyekbe avatkozzék. De amint a császári korona megszerzésének vágya lelkében megfogamzott, s ezzel politikájának kerete európai
szélességet nyert
;

amint utóbb mérkzése a császárral az
tette szükségessé:

összes hatalmi

tényezk figyelembevételét
;

változott az állás, amit elfoglalt
is

és Olaszország irányában

a cselekvés,

a

kezdeményezés terére

kellett lépnie.

Ezt megkönnyítette házassága, mely Nápoly, Ferrara,

Milano udvaraival rokoni kapcsolatba hozta.
szereplés

A

politikai

után

sóvárgó királyné

mindent megtett,
;

hogv

hazájának ügyeire irányozza férje figyelmét

amiben vele

közremködtek
ták,

az olasz humanisták, kik a budai udvarnál
találtak,

vendégszeret fogadtatásra
tyás szolgálatában.*

és

az olasz diploma-

kiknek egész sorozata nyert állandó alkalmazást Má-

Mindenek eltt szükséges volt az adriai tenger partjain ers állást foglalnia, és elnyös fekvés kiköt helyek birtokába jutni, amilyenekkel Dalmátiának a magyar király kezei között megmaradott részében nem rendelkezett.

Az
ejti,

1477-ik év elejétl kezdve Mátyás azon tervvel kezd

foglalkozni,

hogy

a császár

által

bírt

Triestet

hatalmába

és ezen czélból a város

elkel

patriciusai közül töb-

beket titkon megnyert.**
* Ezek között a legkiválóbbak Bandini Ferencz, Cavitello Justinián, Fontana Ferencz, Guignio Domonkos, Leontius János, Lupus Lukács, Sadoleto Miklós. •• Ezen tervnek legels nyomát találjuk a velenczei senatus 1477 jun. 18-ikán ismételten merül föl ezen terv, mint látni fogjuk kelt végzésében. Késbb
:

melylyel haláláig foglalkozott Mátyás

;

de sikertelenül.

MÁTYÁS

KIRÁLY.

303

Majd feladatául tzi ki: Dalmátia azon részét, melyet a magyar koronától Velencze szakított el, fegyver hatalmával visszaszerezni.'

Erre kedvez alkalom kínálkozott 1478-ban, mikor Velencze a pápa és a nápolyi király ellen szövetségre lépett
a flórenczi köztársasággal, Ferrara és

Milano fejedelmeivel.
és a szent-szék

Mátyás

el volt

határozva,

hogy apósa
a

oltalmára, Velencze ellen háborút indít,

melyhez nagyFerrarába, Cavi-

mérv
Az

elkészületeket
említett év

tett.-

szén Fontana Ferenczet

tello Justiniánt

pedig Milanóba küldötte, hogy a szövetség
^

felbontására és Velencze elszigetelésére kísérletet tegyenek.

A
hogy

császárral pedig tárgyalásokat indított
a köztársaság ellen indítandó

meg
ki.^

a végett,
a csá-

magyar seregnek

szár területén szabad átvonulást eszközöljön

Még

fokozódott ellenséges indulata, mikor 1479 elején
kötött,
és

Velencze a törökökkel békét
laj donította.^

mikor késbb a
tu-

törökök betörését Erdélybe a köztársaság izgatásainak

Fenyeget magatartása élénk aggodalmakat keltett Velenczében, hová már olyan tudósítások is érkeztek, hogy
magyar hadak útban vannak Friaul felé. És a senatus míg többrendbeli intézkedéseket tett a köztársaság terüleugyanakkor Mátyáshoz követet tének megoltalmazására
;

küldött, ki hivatva volt
tartani,''

t

a

háború megindításától

vissza-

ról

A Velencze ellen tervezett háborúelször találunk említést téve egy 1478 május 15-ikén kelt tudósításban, amit a császár gráczi udvarából küldenek a raontferrati herczeghez. Diplom. Emi. II. 369. 2 Ezt késbb (1482 april 30-ikán)
1

3

D. E.

11.

369.,

375.

Ezen tárgyalásokra vonatkozó több diplomatiai iratot közöl Chmel. Monum.
4

Habsburgica.
tévesen

iii.

270.

s
;

kk.

11.

helyezi

1480-ra

ami

Ezeket kitnik

Mátyásnak 1479 január 12-ikén követe
részére kiállított megbízó levelébl, amit

Beatrix említi
III.

egyik

levelében.

D.

E.

ugyan más
5

10.

Láttuk,
is

hogy ezen
157.
1.)

tervet

már

1465-ben

megpendítette a császárnak.

helyen (633. 1.) közöl. Ezt maga említi 1479 october 22-ikén a pápához intézett levelében. D. E. 11. 394.
6

(A jelen

munka

A

senatus 1479 november 5-iki vég-

304

FRAKNÓI VILMOS

A hadjárat

nem

iött létre.

A
;

császár megtagadta a ha'

dak átvonulására az engedélyt
Ígért segélypénz

a

nápolyi királv

által

elmaradt

;

^

a

pápa meg épen Velenczével

egyezségre lépett.

Velencze

ezáltal

fölbátorítva,

még inkább
a

fölingerelte

maga
fok

ellen Mátvást azzal,

hogy

htelen Frangepán gróVeglia szigetét a
saját

ajánlatára

az

ezek

által

bírt

fenhatósága alá fogadta, és kormányzót rendelt oda.^

Mátyás ekkor Magyar Balázs vezérlete alatt hadakat küldött a sziget megszállására.-* Es mikor a pápa t Velencze jogigényeinek respectálására szólította
föl,

válaszá-

ban szokott erélyével
dalmát
pának,
és saját fejét
is

kijelenté,

hogy

«

készebb egész biro-

koczkára tenni «, mint sem a magyar
tett a pá-

korona jogait feláldozni. Éles szemrehányásokat
és

hogy a köztársaság jogtalan vállalata támogatásának botrányától tartózkodjék, nehogy «ezt késbb megbánnia oka legyen ».^ Veglia azonban velenczei
fölkérte,

uralom

alatt maradt.^
is

Velencze késbb

semmit sem mulasztott

el,

amivel

Mátyásnak ártalmára

lehetett. Ellene segítséget ajánlott a

császárnak, és ezt a kibéküléstl visszatartani igyekezett.^

Idközben, 1481 szén,
val ellen-szövetséget kötni.
zásra.

a nápolyi királynak sikerült

Ve-

lencze megrontására, a flórenczi köztársasággal és Milánó-

Mátyás

is

felhivatott

csatlako-

De

ez

nem

bízván

a

szövetség tagjainak kitartásá-

ban

és áldozatkészségében, tartózkodott a fölhívást követni.

zése (Dipl. Emi.

ii.

397) és Diedo Péter
kiállított uta-

5

Mátyásnak 1480 május 30-ikán
D. E.
1482
iv.

kelt

részére
sítása.
:

december 14-ikén
(Akadémiai

levele.
6

333.
III. köteté-

kézirat-gj'üjtemény.)

A

Diplomatiai Emlékek

A

senatus ezért 14S0 martius 17-ikén
köszönetet
szavaz.

ben az
irat
7

4.

évekbl

közlött

számos

a császárnak
II.

D. E.

bizonyítja ezt.

418.
2

Sadoleto

Miklós

14S1

september
le-

Ezt Beatrix említi idézett levelében.

24-ikén a ferrarai herczeghez intézett
vele

3

A

senatus
II.

1480
446.
144.

február 20-iki vég-

zése.
4

D. E.

a modenai levéltárban és a velenczei senatus 1482 martius 7-iki végzése^
a velenczei levéltárban.

Teleki,

v.

;

MÁTYÁS

KIRÁLY.

305

Beatrix útján, nyíltan kifejezte aggodalmait

;

és kijelentette,

hogy csak azon esetre, ha kell biztosítékokat nver, indítaná meg Velencze ellen a háborút, amire úgymond

nézete szerint, soha olyan
zott

kedvez alkalom nem
magyar
a

kínálko-

mint most. Százezer arany segély fejében kész volt
lovassal
;

tízezer svájczi gyaloggal és hatezer
és

Verona

Brescia területén indítani

meg

háborút

ha pedig

kétszázezerét kapna, egy másik sereggel

hátulról támadni

meg a De
azt

köztársaságot.'

bár igényei a lehet legszerényebbek valának,
ki

nem

remélhette, hogy
az

fognak

elégíttetni.

Ezért egyidejleg

ajánlatot tette a ferrarai

berezegnek, hogy Velen-

czébe követeket küld béke létesítése végett.'

És csakugyan
sokalták.

a

szövetség
kezdettek.

tagjai

a

százezer

aranyat
kínálták.

Alkudozni

Hatvanezerrel

A
ki

mely szkkeblség nem kevéssé boszantotta Mátyást, megjegyzé rólok, hogy «úgy viselik magokat, mint az
föl

a fösvény, ki egy forintot áldoz

egy garas megtakarí-

tása kedvéért". Egyúttal ismételten

úgy nyilatkozott, hogy
is

ha elegend pénzzel
állít

látják

el,

akár százezer fegyverest

síkra,

és kész

életét,

trónját koczkáztatni,

mert egy;

szer-mindenkorra
apró vállalatokban

meg nem
a
át

akar szabadulni ellenségeitl
hajlandó erejét elpazarolni.

de

Elégletlensége

felháborodásig

fokozódott

ezután

mert hónapokon

hiába várakozott Flórencz és Milano

követeire, kiknek a szövetség
kellett volna jönniök.^

megkötése végett udvarához

A

tárgyalások mindazáltal
által,

nem
a

szakadtak meg. Mátyás

utóbb Sadoleto Miklós
séges-társai
elé
új

nápolyi király és szövet-

ajánlatot terjesztett.
3

Kész

volt

pénz-

1

i-én
10.,
2

Beatrixnak 1482 april 30- és május kelt levelei. Diplom. Emlékek, in
13.

tyásnak június lo-ikén kelt
III.

Beatrixnak 1482 június 8-ikán, Málevele. D. E. 16., 17. 1482 augustus 4-, 8-, septem-

Mátyásnak 1482
herczeghez
Magyar Tört.

april i-én a ferra-

rai

írt levele.

U.

o.

8.

iii.

29-, 1483 január 22-ikén kelt diplomatiai jelentések a modenai levéltárban.

ber

Életr.

1889—90.

39

;

306

FRAKNÓI VILMOS
is

segély nélkül
a

megindítani a háborút Velencze ellen, ha
okiratban fölhatalmaztatik arra,
ez

pápa

által

kiállítandó

hogy békét köthet
csátja

a köztársasággal, mihelyt

visszabo-

neki

azon egész területet,
tartozott.

koronához
állanak,

A

mely egykor a magyar mennyiben pedig erre rá nem
és

most már igényeit a pénzsegély összegére nézve
emelte.
a

magasabbra
kétszázezer,

Az els
a

második esztendre kétforintot követelt

harmadikra

egyszázezer

megjegyezvén,

hogy ennél

sajátjából sokkal többet ál-

dozna a háború költségeire.*

Az alkudozások eredménvtelenek nem lépett a ligába.
Es miután azon reménye, hogy
gével Velenczét megtörheti, eltnt
;

maradtak.

Mátvás

az olasz államok segítsé-

nem

tartózkodott

attól,

hogy politikájában merész fordulatot
forduljon
szövetségi ajánlataival,
a

téve, a köztársasághoz

melyeknek elfogadása

a császár ellen viselt

háború folyamára elnvös hatást gya-

korolhatott.

Az 1484 tavaszán követeket küldött Velenczébe. Az elterjesztéseikre adott válasz édes szavakkal
goztatja
meit*),

hanérzel-

ugyan
miket
a

ca

változatlan barátság

és

szeretet

köztársaság

Magyarország

királya

iránt

táplál

;

de

a

senatus

kisiklott

mindennem
a

kötelezettség

vállalása

ell, és

nem

volt hajlandó

császárral fennálló

viszonyát megszakítani.**

A következ
kísérletet
tett,

évben, Bécs megvívása után, Mátyás újabb

azon

föltevésben,

hogy,

a

kivívott

nagy

eredmények hatása

alatt,

a köztársaság

több elzékenysé-

get fog irányában tanúsítani.

Erre annál inkább súlyt helyezett, mert Triest elfogla•

Sadoleto a Királynéról azt az üzehozta,

lyi

ügyviselöjének

1484

martius 26-ikán

netet

hogy igyekezni fog a

két-

százezernek százötvenezerre leszállítását
kieszközölni, de

kelt jelentése a modenai levéltárban, ** senatusnak martius 18-, april

A

nem

biztos a fell, vaj-

22-,

május

5-, 30-,
iii.

1484 június 7-ikén adott va29

jon czélt

ér-e.

A

ferrarai

herczeg

nápo-

laszai.

D. E.

— 37.

MATYAS
lását

KIRÁLY.

307

tzte

ki czéljáúl, és jelentékeny

hadert

indított

ama

város megszállására.'

September 22-ikén Mátyás követei Ferencz egri fesKendi Antal a senatus által fogadtatván, küldetésök els czélja gyanánt Bécs elfoglalásának bejelentését
:

peres és

tntették
elégedett
sítse,

föl.

Míg ugyanis
hogy
a


és

mondák

felsége

meg-

azzal,

többi fejedelmeket levéllel érte-

a köztársasághoz

követeket kívánt e végett küldeni
szövetség jeléül », és

(•bizonyos

bens

jóakarat

annak
min-

kitüntetése végett,

hogy

«a halhatatlan köztársaságot

minden más hatalom jóakaratánál többre becsüli ». Ezen hízelg nyilatkozat után elterjesztették a király kérését, hogy a magyar hadak, melyek a köztársaság terüteszi,

den más állam elébe

barátságát

letének szomszédságában fognak a császár ellen

mködni,

jóakaratú támogatásban részesüljenek
a velenczei területen a szükséges
zése.^

;

és

engedtessék

meg

lporkészletnek beszer-

A

signoria

elég

mérsékelt hangon szólott azon öröm;

rl, melylyel Bécs elfoglalásának híre eltölté
kifejezésekbe burkoltan

és udvarias

közölte elutasító

válaszát.
és a

Fájda-

lommal

szemléli

úgymond
;

a

császár

magyar
el-

király között dúló háborút

mindkét uralkodóhoz régi baés

rátság kötelékei csatolják
foglalnia.

;

így semleges állást kell
arra kéri a királyt,

Ennek következtében
;

mondnehogy

jon

hogy hadainak területen megengedtessék mert
le

kívánatáról,

az átvonulás a velenczei
ezt

nem

teheti,

ezáltal a császárt jelentékeny

sérelemmel
a

illesse.^

Es miután

a

követek legalább

lpor beszerzésének

I A velenczei senatus d. milánói követéhez. D. E.

n.
iii.

értesítése
55.

2

Eladásuk közzé van

téve

D.

E.

És a

ni. 47
3

— 50.
1485 september 22-ikén adott váiii.

ügy visel jelentése Milánóból 1485 september 29-, october i-én. A modenai
ferrarai

Az

lasz.

D. E.

51.

levéltárban.

39*

308

FRAKNÓI \ILMOS
ezt
is

megengedését újból kérték,

a császár ellen

mköd
:

hadak részére megtagadta.'

Ugyanakkor
felé vonulására)),

«

tekintettel

a

magvar hadaknak Friaul
a

katonai intézkedéseket tett a senatus

gradiskai
rozta
el.^

ersség

felszerelését és zsoldosok fogadását hatá-

Ennek következtében, Székelv Jakab Stiriából és Geréb Mátyás bán Horvátországból megindított hadaikkal eljutottak ugyan Triestig, és a szintén osztrák fenhatóság alatt

lev Fiúméig
képesek/

:

^

de ezen városok elfoglalására

nem

voltak

A

velenczei

senatus joggal

vehette igénybe a császár
azt az érdemet, a

követei eltt egyik nyilatkozatában
a Velenczével
dítástól

szomszédos császári területet
meg.-'

hogy magyar hó-

mentette

Ugyanekkor Olaszország déli részei is fontos események színhelyévé lettek, és magukra vonták Mátyás figyelmét.

IV. Sixtus pápa 1484 augustus
halála
után,
a

12-ikén

bekövetkezett

genuai

származású Cibo János
alatt a
:

bibornok

foglalta el

VIII. Inxze név

pápai trónt.

Els
nek

feladatául

tzte

ki

Olaszország bels békességéerre iránvuló törekvései

helyreállítását.

Azonban

hiúsultak.

A

bels harczok

lángja

megmég nagvobb mérvben

kezdett pusztítani mint eddig.

Ferdinánd nápolvi király az új pápánál lépéseket tett, hogv fölmentse t a hbéri adótól, melyet a szent-széknek a nápolyi királvok fizetni tartoztak és a tagadó válasz daczára, vonakodott az adót megfizetni. Miután emellett
;

1

Az Az

1485

september 23-ikán
september
v.

adott
végzés,

válasz, ugyanott 53
2

1485
54.

24-iki

ugyanott

i-én Milánóból írt tudósítása Mátyásnak Triest ellen tervezett ujabb vállalata és a signoriának újabb fegyverkezései felöl tesz említést. (A modenai levél-

Teleki
4

322.

tárban.)
5

A

ferrarai

ügy viselnek 1486 február

1486 július 3-ikán. D. E.

iii.

116.

MATYAS
saját
helte,

KIRÁLY.

309

országa
az

papságát önkényesen

kivetett

adókkal
is

ter-

egyházi javadalmak adományozásánál
;

sokféle

visszaéléseket követett el

viszonya a pápához mind feszül-

tebb

lett.

Ezen helyzetet kizsákmányolták
fogtak ellene, most pedig a
szent-székhez fordultak tá-

a

Ferdinánd erszakos

kormányzatával elégületlen furak, kik már elbb fegyvert

mogatásért.

A

fellázadt

Aquila
az

és

Salerno

városok

1485-ik

szén kitzték
Incze
és
elfo-

középületeikre a pápai lobogót.

VIII.

gadta

hódolatukat,
tett,

kése-

születeket

hogy

reget
gökre.
dig
tett

küldhessen

segítsé-

November
bullát,

i-én pekihirde3l.
VIII.

ünnepélyesen egy
felsorolván,

INCZE

l'Al

A

EKME.

melyben az egyház

által

szenvedett sérel-

meket

háborút üzen a nápolyi királynak, és
egyházi átok-

mindazokat, kik
kal fenyegeti.*

t támogatásukban részesítik,
s

Ferdinánd, ki elszántan készült a védelemre, és a
renczi Mediciek
eszközölni.

fló-

a milanói Sforzák támogatását ki tudta
is

Mátyáshoz

fordult segítségért.
el

Ez tartózkodás
hagyja,
és ha

nélkül kijelenté, hogy nejének atyját
a

nem

szükség kívánja, személyesen vezet sereget Nápolyba.**

A
lát

mióta pedig a november i-én kibocsátott pápai bul-

megkapta,

még

erélyesebb

magatartást követett.

Az

1486-ik

év január 29-ik napján,

budai palotájába hívatta

a fpapokat és furakat, Velencze és Flórencz követeit.
* Ezen eseményekre és a pápa magatartására nézve munkáját Lorenzo de Medici. (Lipcse 1883.) 11. 208. s kk. ** Beatrix 1485 december 4-iki levele. D. E. iii. 5S.
:

1.

Reumont nagybecs

11.

^

3IO

FRAKNÓI VILMOS
kinyilatkoztatta,

Ünnepélyesen
teni fogja.

hogy

a nápolyi királyt segí-

Fenyegetdzött, hogy a pápának felmondja az engedelmességet, ítéletétl az egyetemes zsinathoz föllebbez
;

Ve-

lenczének pedig, ha a nápolyi király ellen lép
rút üzen.'

föl,

hábo-

És martius végén 800
és

lovast,

utóbb pedig 200 lovast

700 gyalogot küldött Nápolyba.''

Egyszersmind befolyásával
a török

a portán kieszközölte,

hogy

császár

fenyeget figyelmeztetésével Velenczét a

nápolyi király ellen való támadástól visszatartotta.

Azonban sem a jó viszony, melyben a törökökhöz állott, sem a feszültség, mely közte és a pápa között uralkodott,

nem

tartotta

t

vissza attól,

hogy mikor

a

törökök

újból Olaszországot és pedig a szent-szék terletét fenyegették, a veszély elhárítására hatalmát ne érvényesítse.

A

nápolyi

bonyodalmakat kizsákmánvolva, 1486 tava-

szán, az

Ancona közelében fekv Osimo városkában lakó
és

tekintélyes condottieri, Boccolino de Guzzino a szent-szék
ellen
fellázadott,
a

helynek urává tudta magát tenni.
erejével

Elre
török
fogja a

látván,

hogy

saját

nem

soká

lesz

képes

ellenállani,

azon kalandos gondolatot vette fejébe, hogy a
hívja segítségül, és mint

császárt

ennek helytartója
a

meghódítandó
amint

területet kormányozni.^
értesült,

Mátyás,

errl

felajánlotta

pápának
hitte

segítségét Boccolino

leküzdésére.

magát késbb
lata

azzal dicsekedni,

És feljogosítva hogv « egymaga az
;

aján-

elegend

volt a veszély elhárítására

mert a törökök,
szent-szék
az

amint tudomást nyertek afell,
1

hogy

a

2

A A

ferrarai ügyviselö jelentése
ferrarai

Milánóból 1486 martius 21- és april 4-ikén.
april
4-

herczeg

milánói

ügyviselöjének

és

június 5-ikén, nápolyi
követtel.

ügyviselöjének september 14-ikén kelt jelentései.

maga Mátyás közli az udvaránál 3 Ezt augustus 17-iki jelentése D. E. iii. 173.
4

lev

ferrarai

Ennek

1486

L.

Reumont.

II.

237.

MATYAS

KIRALV.

3II

támogatására számíthat, habár hajóhaduk készen

állott

már,

hogy ers sereget
Kevéssel

szállítson

az

olasz

partokra, támadási

szándékuktól rögtön elállottak».*

utóbb
az
adriai

maga

Mátyás

mintegy

elsajátította

Boccolino és a törökök tervét.

Ancona
alkotott,
a

tenger
volt.

kiköthelyei

között a leg-

jelentékenyebbek egyike
szent-szék

Régtl fogva
alatt.

köztársaságot

fönhatósága

Mivel
a

azonban
pápával

kereskedelme, az
szövetkezett

hatalmasabb
részérl

versenytársa,
sokféle

Velencze

megszorításokat

szenvedett, a polgárok között

elégúletlenség kezdett gyöfelé fordult,

keret verni.
elég

Tekintetök a magyar király

ki

ers

volt árrá,

hogy ket

a velenczei köztársaság ellen
fe-

megoltalmazza, egyúttal a törökök részérl szüntelenül

nyeget veszedelmet is elhárítsa. Ancona egyik humanista polgára, De
thius Ferencz, ki a
a megbízást,
«

Dyonisiis Cynviselé,

koszorús költ" czímet

nyerte

hogy

fölajánlja

Mátyásnak az anconai köztár-

saság fölött a fenhatóságot és védnökséget.

Ez 1487
az
elvállalt

tavaszán, ausztriai táborozása alatt kereste föl

a királyt, ki örömteljes készséggel fogadta az ajánlatot, és

védnökség jelvénye gyanánt

a

magyar

biro-

dalom zászlaját küldötte Ancona városának. Ezt egyszersmind azon kiváltsággal ruházta föl, hogy grófi, lovagi és nemesi rangfokozatokat adományozhasson kikötvén, hogy
;

az

adománylevelek alá az

6,

külön e czélra veretett pe-

csétét függeszsze.**

A

költ-ügynököt

is

«hú

és

érdemes

szolgálataiért

»»

dúsan jutalmazta.

Buccari tengerparti várost, mely Frán-

* A pápai legátushoz 1489 január végén intézett eladásában, melyet a legatus január 30-iki jelentésében úgi'szólván

kelt

kiváltságlevele,

pecsét

körirata

is

le

melyben a királyi van írva, Ancona
:

város levéltárában riztetik. Kiadta

Ma-

szószerint közöl. ** Mátyás király 1487 augustus 7-ikén

kuscev.

i.

m.

i.

147.

^

312

FRAKNOI VILMOS
a

gepán Márton halálával

magyar koronára
leple
alatt

szállott,

ado-

mányozta

neki.'

Mindez

a

szoros

titok

történt,

nehogy a
azért,

velenczei signoria
vel az alkalmas
tus csak több

id

eltt megtudja.

Es épen

mi-

idpontot

kellett bevárni, az anconai senaa

hónappal utóbb,

következ év

(14881 april

els napjaiban, tzte ki tanácsházának tornyára a magyar zászlót, annak jeléül, hogy Mátyás fenhatósága alá adta
magát.^

Ezen váratlan esemény
döbbenést
keltett.

általános meglepetést és

meg-

A

pápa, amint arról értesült,

hívatta az olasz államok követeit,

maga elé kik eltt fájdalmas megfölött,

ütközését fejezte ki Mátvás eljárása

melyet

a

boszú
éles

müvének

jellemezett.^

Es hozzá

intézett iratában

is

szemrehánvásokat

tett néki.^

Mátyás igazoló
pát,

iratot küldött
föl

Rómába,

és kérte a pá-

hogy függeszsze
a
ki

elhatározását az

követének megren-

érkezéséig,

által

úgymond

nemcsak hódolatát
is

fogja bemutatni,

hanem személyét
;

és összes javait

delkezésére bocsátani

kinyilatkoztatván,
és fiát bírja

hogy benne legenelérni,

gedelmesebb szolgáját

szentsége.

De
idt
I

a phrasisok

ezen árjával csak azt akarta

hogy

nyerjen.
Ancona tanácsának 1488 martius Mátyáshoz intézett köszön ira-

Mátyás király 1487 május 27-ikén adománylevele a bécsi titkos levéltárban riztetik. Kivonatosan közölte HoRvÁTH Mihály Történelmi Tár ix. 74. Hogy Cynthius vezette az alkudozásokat, alaposan következtethetjük épen ezen adománylevélbl, és azon körülménybl, hogy 1488 tavaszán küldötte újból Ancona városa Mátyáshoz. A június 4-ikén kelt megbízó levelet közli MaKuscEV. I. 152.
kelt

2

21-ikén

tát közli

Makuscev

i.

149.

A

lobogó

ki-

tzésérl a
3

ferrarai berezeg milánói

ügy-

viselje 1488 april 6-iki jelentésében szól.

A

ferrarai

ügyvisel jelentése Milá-

t

nóból 1488 april lo-ikén. 4 Ezt említi Mátyás 1488 július i-én
kelt levelében.
5

Mátyás 1488
III.

július i-én kelt levele.

D. E.

433.

MATYAS

KIRÁLY.

313

V.

LÁsÁNAK európai jelentségét Mátyás,
az

egyéni tulajdonai mellett, legkivált

hadseregének köszönheté.
zsoldos

Az

állandó
irányuló

seregek
jóval

létesítésére

törekvés
az a dicsség, hogy

Mátyás

trónraléptét

megelzleg

lett általánossá.

De

habár

«

honosította

meg
is

az állandó

hadsereget Európában »,*
telen,

nem

illeti

meg;
a

kétség-

hogy

az

intézmény fejlesztésében korszakot
Zsoldos
hadát
szokottnál

alkotó

az

tevékenysége.

magasabb létszámra tudta emelni, és szerves összeköttehonvédelemnek régi elemeivel. így azután olyan nagy hadtesteket állíthatott síkra, milyenekkel korának egyik keresztény fejedelme sem rendeltésbe hozta a nemzeti
kezett.

Egykorú
ban

olasz kimutatás szerint, a törökök ellen 163,000

fegyverest küldhetett, kik közöl 70,000 a
álló oláh- és

hbéri

viszony-

moldvaországi fejedelmek segélyhadára,

93,000 a

magvar királyi seregre számíttatott.** Es ezen szám nincs túlmagasan felvéve. Tudjuk, hogy 1480 szén Kinizsi Pál 32,000 emberrel nyomult Szerbországba, míg ugyanakkor a király maga Bosnyákországban táborozott. 1482-ben Mátyás úgy nyilatkozott, hogy
ha elegend pénzzel látják
ségesei, akár százezer
el

a nápolyi király és szövet-

embert küld segítségökre.

És 1483

* Ezen állítással a Hadtörténelmi Közlemények 1S90 iki évfolyamának 219.

dok

18S4.

évfoly.

504.

lapján

közölte

Abban: a

szárazföldi sereg 148,000-re, a

lapján
**
izött

is

találkozunk.

könyvtárban rkimutatást Óvári Lipót a Százaflorenczi nemzeti
Életr.

A

hajóhad fegyveres népe io,ooo-re, a rácz martalóczok száma 5000-re van téve.

Magyar Tört.

1889

— 90.

40

314

FRAKNOI VILMOS

tavaszán 70,000
alatt

ember
a

állott

készen, hogy az

vezérlete

induljon

törökök

ellen,

míg ugyanakkor egy más

sereg a császár ellen volt

menend.*

Ezen nagy tömegek a legkülönfélébb elemekbl alakultak. Mátyás páratlanul álló ügyességgel értett ahoz, hogy a különböz népfajok sajátos tulajdonságait, különleges hajlamait, katonai képességeit értékesítse.

Cseh- és
lakosság
tartó,

Morvaországból,
a

hol

a

husszita

háborúk

a
ki-

nagy részét
és

békés munkától elszoktatták,

edzett

vak engedelmességhez szokott harczosok
fekete

sereglettek zászlai alá, a biztos zsold kilátása által vonzatva.

Ezekbl
seregw,

alakúit seregének magva, az úgynevezett

«

mely elnevezését

sötét ruhájától és fegvverzetétl

n verte.

A
De
gyar
nálta

szerb földrl, a hódító török
a

zsarnoksága ell me-

nekülve,

gylölet

és

a

prédálás

vágyának kielégítése
be.

reményében, egész fegyveres népáradat özönlött
az

idegenek távolról

sem képeztek többséget
Különös elszeretettel
fosává

a

seregben.
faj

Túlnyomó
szülötteibl

része Magyarország lakóiból, a
állott.

mahasz-

föl

Mátvás az si idktl

katonáskodáshoz

szokott székelyeket, kik keleten a legjobb íjászok hírében
állottak, lovaik

pedig felülmúlhatatlan sebességök

által hí-

resltek

el.**

Mátyás seregének nem csak létszáma, hanem még inkább
szervezete és harczképessége biztosította az elsséget.

Abban az átmeneti korban, mikor a még csak magvát képezték a seregnek,
szorította ki egészen a régi fegyvereket
:

zsoldos csapatok
és a

lpor nem

a taktikai hagyo-

mányok fonalának megszakadásával,
*

az új viszonyok szük-

Az

1480- és 1482-ik évi

események-

röl röl

fentebb szólottunk. Az 1483-iki tény-

egy april

14-iki
III.

budai
22.

tudósítás tesz

L'gj'anott, a magyar király szárazföldi seregében 16,000 cseh-morva mellett 14,000 magyar, 32,000 székely, 10,000 erdélyi úr

említést. D. E.

és nemes, 2000 erdélyi
irat

oláh van

kimu-

"

Ezt az idézett

olasz

emeli

ki.

tátva.

.

MÁTYÁS
ségleteinek
állapítva.

KIRÁLY.

315

megfelel irányelvek még nem voltak megtétovázás jelentkezik mindenütt
fölismerte a

Míg

zavar és
tisztán

:

Mátyás
katonai

lángelméje

teendk

hosszú sorozatát.

A
íróit

régi

Róma

hadvezéreit

példányképeinek,

mestereinek választotta.

Amazoknak

tetteit és

ezek-

nek munkáit alaposan tanulmányozta.

A

rajongó huma-

nista és a véres csaták vezére egyaránt bámulattal hajlott

meg

elttök.
nyilatkozatait találjuk fel-

Felfogását híven ismertet
jegyezve.

«Ha

a

mi korunknak
föl


:

monda egy alkalomolyan katonái, ami-

mal


a

csak

századrészben volnának
;

lyeneket az ó világ mutat

és ha

ennek hadi képzettbizonyára

ségéhez a mienk hasonlítható volna

nem

nyert
. .

volna

török

birodalom

olyan

roppant

kiterjedést.

Fontius Vegetius és más írók munkáiból
afell,

meggyzdünk
ostrommvek
állott.

hogy

a

hadi képzettség, a gépek és

ismerete az

korában milyen magas fokon

Es mit

mondjak amaz idk hadvezérei s fejedelmei fell? Senki sem lehet annyira esztelen, hogy magát, álljon bármilyen
bajnok hírében, Hannibál vagy Nagy Sándor, Scipio vagy
Július Caesar
fölé

helyezni,

st azokhoz még
az

csak hason-

lítani is merészelje.*)

Elismeri,

hogy

saját

kora
de

elmúlt

századokat

a

hadászat

terén

túlszárnyalja,

ezt

annak

tulajdonítja,

hogy «a dics és nagytapasztalású hajdant fölélesztették*) És máskor úgy nyilatkozott, hogy «az újítóknak nem marad más hátra, mint a régiek találmányait elkeresni, s azokat a jelenkorra czélszerúen alkalmazni*).*

A
sült

hadtudomány

régi

vívmányainak tanulmányával egye-

benne

a tényleges hadi viszonyok és szükségletek alapos

* Galeotti feljegyzései. A Mátyás könyvtárában foglalt régi hadtudományi munkákról 1. Csontosi János dolgozatát a Hadtörténelmi Közlemények 1890. évf.

199—209.

40*


FRAKNÓI VILMOS

31 Ó

ismerete, melyet
szerezhetett
sekkel,

már gyermekkorában,
népek
ellen

atyja oldala mellett,

meg, és trónralépte

után sokféle szövetségenélkül folyt harczok-

sokféle

szünet
nyílt.

ban gazdagítani

b
is,

alkalma

A
tében

hadtudomány szakemberei,
a

a

fönmaradt gyér adatok

világítása mellett

fölismerik Mátyás seregének szerveze-

római légiókhoz való hasonlatosság elemeit; de a
elrendezésében követett eljárását az
eredeti

csapatok

eszméjének tekintik.*

Jellemz vonása minden fegyvernem összhangzó együttmködése. O maga ismerteti meg, egyik levelében, a nápolvi ki:

rályival,

seregének összeállítását

:

pajzsos, vértes és
;

könny
fegy-

gvalogosokból, kiknek ötödrésze puskát visel
burkolt nehéz lovasokból és huszárokból.

vaspánczélba

«A nehéz

verzetek helvökbl
kell halni.


ki
s

ezek az

saját szavai

fal

gyanánt állanak,
is

nem mozdulnak,

ha

mindannyinak meg

A könny

fegyverzetek pedig alkalomszeren

kitörnek,

ha kifáradtak vagy nagy veszélyt sejtenek, a

nehéz fegyverzetek mögé vonulnak, míg
nyíltával,

kedvez alkalom

megújult ervel és visszanyert bátorsággal, ismét

elnyomulnak. Végül az egész lovasságot és a puskásokat a nehéz fegyverzetek és pajzsosok veszik köri, épen úgy, mintha erdítményben volnának mert a nagyobb pajzsok egymásra téve körben mintegy várat képeznek, s helyette;

sítik a falakat."

A
val,

gyalog és lovas hadtestekhez
az ágvúk,

jeles

tüzérség csatla-

kozott,

ermvek

és

ostromgépek nagy számásegí-

ácsok és egyéb

Ezen

szárazföldi

kézmvesek csapataival.** sereg mködését nem kevéssé
«Védö Mátyás Közlemé:

'

L Hazav Samu
hader
»

dolgozatát

**

Az

1481
írt

martius
levél

lo-ikén

nápolyi
;

alkotmány,
király

és harczászat

követéhez

magyar fordításban
évf. 265
"jo-.

alatt

nyak

1890. évf.

Hadtörténelmi 210—228.

Hadtört. Közlem. 1S90.

MÁTYÁS
tette

KIRÁLY.

317

el
az

a hajóhad,

mely

a király
;

gondoskodásának min-

denkor kiváló tárgyát képezte
ellen
alsó

mivel szintúgy a törökök

Duna

mellékein viselt háborúkban, mint az

osztrák hadjáratokban, várak vívásánál, élelmi és lszerek
szállításánál,

nagy szolgálatokat

tehetett.

Az

olasz kimutatás
és

szerint 364 hajója volt,

melyek között ágyúkkal
és tornyos

ostrom-

gépekkel megrakott rengeteg gályák
találtattak.

dereglyék

A

vízi

hader

tízezer fegyveresre és
a

2600 mat-

rózra volt számítható. Ezek nagy részben

rácz

népbl

kerültek

ki,

és

vajdáik

parancsnoksága

alatt

Belgrádtól

Gyrig

több állomáson voltak elhelyezve.*

Bonfin, a nápolvi származású történetíró, ki Mátyást az osztrák hadjáratban kísérte, áradozó magasztalásokkal
királyi sereg fell.
ír

a

«Egy nemzetnél sem
viselik, a

lehet találni

— úgy-

mond
ben

— olyan katonákat, kik a meleget és hideget, a munkát
könnyebben
parancsot készségesebcsatába és halálba örömestebb mennek, láza-

és fáradságot
teljesítik,

dástól inkább irtóznak, a táborban békességesebben, tisztes-

ségesebben,

mértékletesebben,

erkölcsösebben és valláso-

sabban élnek,
dást,

a zajongásokat és veszekedéseket, és

káromko:

hamis esküt

fajtalanságot inkább
és

kerülik

mint

Mátyás katonái.
nál!*)**

Vitézebbek

kitartóbbak a spártaiak-

mely valóságosan nemcsak hsöket, hanem szenteket is lát Mátyás katonáiban, némi megszorítást látszik jelezni azzal, hogy a tábori életrl szól.
túlzó dicsítés,

A

És csakugyan, hogy
eltt, a megfékezésöket
bizonyítja.

a katonaság,

béke idején, sokféle

kicsapongásokkal gylöletessé tette magát az ország rendéi

Az

sürget törvények egész sorozata 1478-ik évi törvénykönvvben olvasható,
kihágásai

(ihogv az ország a lovas és gyaloghadak

követ-

keztében,
*

végs

pusztulásra jutott
:

;

a szegény lakosság alig

SzENTKLÁRAY Jenö

A

dunai hajóhadak története. (Budapest 1885.) 61

— 73.

** Dec. IV. L. VIII.

3l8

FRAKNÓI VILMOS

képes életét föntartani».
panasz.

És nyolcz év múlva megújul a

Valószínleg ezen bajok orvoslására is gondolt Mátyás, mikor hozzáfogott Buda vára alatt, a római castrumok
mintájára,
téséhez,

nagykiterjedés,

elsánczolt

állandó

tábor

épí-

mely negyvenezer fegyveres befogadására leen-

dett alkalmas, és az eddig úgy szólván védtelenül álló fvárosnak minden támadás ellen biztos oltalmat volt nyúj-

tandó.*

Mátyás
a

a katonai

lángelme azon tulajdonságai mellett,

melveket hadseregének megalkotásában, szervezésében
;

és vezérletében kitntetett

nem

nélkülözte azt sem, mely
és nevelésére

t jeles kapitányok,
képesítette.

hadvezérek kiválasztására

A
tak,

jeles és

megbízható parancsnokok egész táborkarát

örökölte atyjától. És amint soraik az évek folvamán ritkul-

méltó utódokat állíthatott helvökbe.

Miként
is,

a diplo-

maták, szintúgy a kapitányok megválasztásánál

tekintet

nélkül a származásra és nemzetiségre, egyedül a képesség
és

hség

föltételeit kereste

azokban, kiket fölemelt.

Mindazáltal hadainak vezérei között idegenek viszonylag kevesen fordulnak el.

Tettauer Vilmos, a

német Grafeneck Ulrik és cseh-morva Podmaniczky László, Hag
Brankovics

A

Ferencz

és Zeleni János, a rácz

Vuk

és Jaksics

Demeter

mellett,

és csapatok élén, nyílt csatákban

nagyszámú magyarok vívtak ki, seregek avagy várak ostrománál,

diadalokat és sikereket.

A

legkiválóbbak

:

Bánffi Miklós,

Báthori István,

Csupor Miklós,

Dávidházi, Dóczi Péter,

Geréb Mátyás és Péter, Kinizsi Pál, Lábatlani András, Magyar Balázs, Nádasdi Ungor János,
Egervári
László,
*

Heltai
,

krónikájának

elbeszélése

kezdett

építeni

Salamon Ferencz

ki-

nyomán ekkorig a
hirdették

hazai történetírók azt

hogy

Mátyás 40,000

tanuló

befogadására alkalmas fiskola épületet

hogy a tervezett épület nem lehetett más, mint egy állandó tábor, Budapest Története (1885.) iii. 306 23.
mutatta,

MATYAS

KIRÁLY.

319
és János,

Nagy Simon,
györgyi

Pálóczi László,

Pongrácz Endre

Rozgonyi János és Miklós, Székely Jakab és János, SzentZsigmond gróf és Szentgyörgyi Bertalan, Thuz János, Upor László, Zápolyai Imre és István. magas Mátyás nagylelken jutalmazta szolgálataikat
;

állami méltóságokra emelte, dús jószágadományokkal hal-

mozta

el

ket.

Nem

egyszer

üdvözl

és szerencsekívánó
írt

iratokat intézett hozzájok.

A

külföldi hatalmakhoz

le-

veleiben

jának csarnokaiban örökítette

maga hozta köztudomásra diadalaikat. És meg dicsséges tetteiknek
palotá-

vagy hsies haláluknak emlékezetét.*
***

A
kezett,

hatalmas sereg, melylyel
és

Mátyás korlátlanul rendelviseltet kapitá-

az

iránta

föltétlen hódolattal
:

nyok

dicsséggel övezett sorozata
azon törekvései sikerét,
lerombolásával,
a

segítették

nagymértékben elhogy az alkotmányos
hatalmat
függetlenné

korlátok

királyi

tegye a nemzet akaratának befolyásától.

Eszményét a római császárság fénykorában kereste, a a köztársaság intézményei már csak a fejedelem a mikor a elhatározásainak szentesítésére voltak hivatva
mikor
;

magasabb szellemek a tömegek a rend
badság elvesztéseért.

a
és

mvészet
jólét

és

irodalom virágzásában,

elnyeiben,

mindannyian

a

fegyverek dicsségében, kárpótlást találtak a politikai sza-

És csakugyan,

erre a

magyar nemzet körében feltn

módon kezd
*

nyilatkozni a hajlandóság.

A

király

egyéni-

Mátyásnak Geréb Mátyáshoz

és a

föl,

hogy a Moldvában

(1468)

elesett

horvát urakhoz intézett

többször idézett

üdvözl iratai a múzeumi codexben. —
írt

A külhatalmasságokhoz

levelei közöl,

János arczképe a budai palota egyik teremében látható volt. Salamon helyesen jegyzi meg: <tNem hi-

Daróczi

melyekben Bátori, Kinizsi és más vezérek hadi tetteit írja le, több van kiadva
az
Epistolae

Mathiae

R.

és

a

Diplo-

matiai
tyás

Emlékek köteteiben. — A Mátetteit dicsít olasz Carbo jegyzi

het, hogy hasonló tetteket és még nagyobb érdemeket Mátyás nem részesítette volna ugyanazon kitüntetésben.* Budapest Története. 11. 512.

^20

FRAKNOl VILMOS

ségének parancsoló felsbbségével szemben,
ellenállás

nemcsak az

képessége csökken, hanem az ellenrzés gyakoris

lásának joga

értéktelennek

tnik

föl.

Az

1471-ik évben, az ország rendéi, a prímás által veés a

zetett lázadás

lengyel invásió hatása

alatt,

kiviszik.

Ezüst dénár.

Ezüst széles garas.
82.

MÁTYÁS KIRÁLY

PIÉNZEI.

hogy az országgylésnek évenkint összehívása törvénvberJ megállapíttatik. De ugyank már néhány hónappal utóbb magok kérik, hogy a következ két esztendben ország-

gylés ne
vazván
az

tartassék.

1478-ban pedig hat esztendre sza-

meg

az adót, ezzel

úgy szólván fölmentik

a királyt

országgylés összehívásától.

;

MATYAS

KIRÁLY.

32 1
él

Es míg 1471-ben
csak a köznemesség

a
:

köznemesség még
a rá
és csekély

a

fejenként

való megielenés jogával

következ esztendben már
számú küldöttei
je-

elkeli

lennek

meg

;

ettl fogva pedig megyénként választott kö-

vetek képviselik a köznemességet.
Emellett, a hang, melyen az országgylések fölirataik-

ban
félve

és

végzéseikben szólanak,

inkább
mint

a a

hatalom
nemzeti

eltt
akarat

meghajló

kérvényezknek,

önérzetes tolmácsainak hangja.

De

leginkább a tanácskozások tárgya, az alkotott végföl

zések tartalma tünteti

azon tényt, hogy az állami élet
a

legfontosabb

érdekei

egészen

királyra

vannak bízva

míg
az

nem gondolnak egyébre, mint hogy érint bajokat elhárítsák, a magánéletnek, hogy úgy mondjuk, hétköznapi szükségleteit kieléaz ország rendéi

ket

közvetlenül

gítsék.

Már
tások

csak a katonaság kihágásai,
jószág-elkobzások,
a

az

önkénves elfogabehajtásában

és

tizedek

el-

forduló visszaélések bírják

ket

felszólalásra.

A

törvény-

kezés részletei képezik úgyszólván kizárólag intézkedéseik
tárgyát.*

Az
ban

igazságszolgáltatás birodalmán

Mátyás készségesen
ez irány-

osztozott

meg

az ország rendéivel

;

st hogy ket

kielégítse, a jogbiztonság áldásaival eláraszsza,

minden

lehett megtett.
Szellemének ritka sokoldalúsága képessé
tette

t

arra,

hogy a jogtudomány elméleti ismereteit is elsajátítsa, és a magyar jogéletnek írásba nem foglalt, szokás által megrzött titkaiba beavassa magát. Nem elégedett meg azzal, hogy esetrl-esetre hozzájárulását adja
a

viszonyok

által

igényelt egyes javítások-

*

Mily

szk

korlátok közé szorítkozott Mátyás alatt az országgylések hatásköre,
válik,

legszembetnbbé akkor
vetjük egybe.

ha azokat a korábbi és késbbi

országgylésekkel

Magytr Tön,

Eletr. 1889

90.

4^

32 2

FRAKNOI VILMOS

hoz. Saját

kezdeménvezésébl, nagvobb jelentség ténvis

nyel kívánta ezen téren

megörökíteni nevét.
élete

Epén
fényesebb
föl arra,

a

Bécs városának megvívását,
a

egyik

leg-

sikerét,

követ mozgalmas hónapokat
jogélet,
kiirtása, a

használta

hogv

magvar

különösen a perjog köré-

ben elharapózott visszaélések

jelentkez hiányok
iránt,

pótolása, állandó és biztos szabálvok

megalkotása

a

legtekintélyesebb magyar frendekkel, hosszú tanácskozá-

sokat tartson.'

Ezeknek
1486-ik
jesztetett és
áll,

eredménye
elfogadtatott

volt

az

a

munkálat,

mely

az

év els napjaiban tartott
;

országgvlésen elter-

hogy

a

melvnek jelentsége abban jogéletnek sokkal nagyobb körére terjeszkedik
a

ki,

mint bármelvik

megelz

országgylés törvénykönyve.

Mátyás
dotta,

a

római császárok példáját utánozva

ezen

törvénykönvvrl, az országgylés beleegyezésével, kimon-

hogy

az «örök

idkre
és

«

érvénvesnek tekintend,
által

a

következ uralkodók
változtatható.

országgylések
a

meg nem
jogkörét

Habár
túllépte,
a

ezen

megállapodás

törvényhozás

törvénykönyv végzései ténvleg
ideig,

évszázadokon

keresztül a jogszolgáltatásban vezérfonal gyanánt szolgáltak.

Még

hosszabb

egészen

1848-ig,

maradtak érvéa

nyességben azon jogelvek, melyek ugyanakkor
vegeztettek,

nádori

méltóság hatáskörére nézve, a régi szokásjog alapján, szö-

birájának

és

lasztásnál az
léte
alatt a

melyek a nádor részére az ország els fkapitánvának hivatala mellett a királyváels szavazatot, a királv kiskorúsága és távolés

gvámi, illetleg a helytartói jogokat, a királv

és a

nemzet között támadó viszályok esetén közbenjárónak
állás,

tisztét biztosította.

Ezen hatalmas
"

melyet huszonhat esztendn

át

Errl BoNFiN

szól,

megnevezvén a frendeket

is.

Dec.

ív.

Lib

vn 546

MATYAS

KIRÁLY.

323

Ország Mihály
megüresedett.

töltött

be,

ennek halálával 11484 végén)

Az
dult
;

ország rendéinek bizalma Zápolyai

Imre

felé

for-

azon

fúr

felé,

ki

egvkor

mint láttuk

a

régi

nemzeti politika egyik
és

leghatározottabb

képviselje volt

1467-ben az erdélyi lázadás élén állott; 1471-ben Vitéz

83.

ZÁPOLYAI IMRE

DOMBORMV

ARCZKÉPE.

János összeesküvésének is részese volt de késbb Mátyás bizalmát annyira megnyerte, hogy mikor 1475 szén a törö;

kök

elleni hadjáratra indulván, az országból távozott, általa

teljes

A

hatalommal felruházott helytartóvá rendeltetett.* király teljesen meg volt nyugodva aziránt, hogy Záis

polyai Imre a nádori méltóság magaslatán

az

czéljai-

nak szolgálatkész eszköze marad.

*

Az

1475 october 28-ikán kelt királyi rendelet TELEKinél.

xi.

546.

41^

324

FRAKXOI VILMOS

És így nem tartózkodott úgy

az

megválasztatását
is

mint a hatáskörét szabálvozó végzéseket

jóváhagvni.

VI.

MIKÉNT
úgy

az ország rendéivel szemben, szint-

a szent-szék

iránvában

is,

Mátvás
a

poli-

vezérl gondolata tekintélyének és hatalmának
tikájának
:

királyság

gyarapítása

volt.

Szent István,

a

magyarországi kath.
és

egvház megalapítója
zója, a

bkez

adományoszál-

szent-széktl sokféle
ruháztatott

kiváltságokkal,
föl.

a kegyúri jo-

gok

teljességével

Ezek azonban nem

lottak át utódaira csorbíttatlanúl.

Az

általános egyházi jog
is

fejldésének egyes stádiumai Magyarországon
hatásukat.
töltötték

éreztették

Már

a

XIII.

század

folyamán

a

káptalanok

be a püspöki székeket.

És

a

királyok megelé-

gedtek

azzal,

hogv

a

választottak a megersítésért folya-

modtak hozzájok. A következ században pedig
hoz,

a

pápák vonták magok-

formában, úgy a püspökségek, mint a kisebb egyházi javadalmak közvetlen adományozását. Magok
különféle
a

királyok

Róbert

Károly,

Nagy Lajos
óhajtották

Máriai,

mikor
mint

híveiket

egyházi

méltóságokra
a

emelni,

folyamodók jelentek meg

pápa eltt.

Zsigmond
ben.

király

is

így járt el uralkodásának

De késbb
melynek

azután

erfeszítéseket

tett,

els éveihogy vissza-

hódítsa a koronának az eg\'házi javadalmak adományozási
jogát,

biztosításáról

az

1397-ik

évi

országgylés

törvény útján intézkedett.*
Mindazáltal
*

a

pápák ezentúl

is

(kezdetben
«

srn,

ké-

L. erre ncz%e e sorok írójának történeti bevezetését a
i.

Magyarországi Vatikánig

Okirattár*

sorozat,

iii.

kötete élén. (Budapest 1888.)

xxv— xxix.

MATYAS

KIRÁLY.

325

sbb

csak szórványosan) állítottak

ki

adományleveleket ma-

gyarországi egyházi javadalmakra.

Egy
gylést

ilyen

adománylevél késztette az 1450-iki országa

a magyar korona kegyúri jogainak érdekében következ nevezetes tiltakozásra
:

Tudja meg Szentséged, hogy habár sértetlenül kívánjuk megrizni hódolatunkat az apostoli szék tekintélye iránt mindnyájan közakarattal elhatároztuk, hogy inkább
«
:

ellenség mint ilyen vendég

it.

i.

a

pápa

által

kinevezett

egyházi
a

férfiú)

eltt nyitjuk
szabadságát

meg
is

az egyházat.

Ezen ország
tehát

míg

fönnáll,
azt

föntartja.

Ha

Szent-

séged

akarja,

hogy Magyarország hségesen ragasztartsa

kodjék

a

szent-székhez,

tiszteletben

szabadságát."

Es
azon

az ország rendéi ezen alkalommal

hirdetik elször

tételt,

mely azóta

a

magyar közjog egyik sarka-

latos törvényét képezi

hogy "Magyarországon az összes egyházi javadalmak adományozása és az azokkal való rendelkezés joga, ember-emlékezetet meghaladó id óta, a

korona kiváltsága*.

A

Hunyadi János kormányzósága

alatt,

Zrednai Vitéz

János váradi püspök által szövegezett ezen jogelvhez' szorosan ragaszkodott Mátyás is.

És mikor H.
az

Pál,

azonnal

trónralépte

után,
a

(1465)

egyetemes

egyházi jog elveinek

nevében,

magyar
és

korona kegyúri jogainak korlátozását megkisérlé,
nézve
király

erre
:*

leplezetlen

nyíltsággal

fejtette

ki
föl,

felfogását
és

a

olyan

határozottsággal

lépett

olyan
a

vilá-

gosan igazolta

álláspontjának jogosultságát,

hogy

pápa

visszavonult igényeivel.

A
a

Mátyás

által kinevezett,

vagy egyik püspöki székrl

másikra

áthelyezett

fpapoknak, nehézség nélkül adta

meg
*

a pápai megersítést.

L. e sorok írójának

«

Vitéz János élete»

czím

munkáját 61—69.

326

FRAKNÓI VILMOS

Ezt annál nagyobb megnyugvással tehette, mert bségesen volt alkalma
iránti

meggyzdnie

a királynak a szent-szék

hódolata és vallásos buzgósága fell.
«

Nemcsak Rómába írta volt a király, hogy tévedésnek nem lehet helye ott, hol a Szent-Lélek a sugalmazó" hanem az egyház reformjának kérdéseivel foglalkozó franczia
;

királyt

is

figyelmeztette,

tartozik

reformálni az

hogy «a pápa illetékességéhez egyházat, melyet Isten nevében

kormányoz*).'

Es

fölterjesztéseiben ismételten olvashatott a pápa ilven

nyilatkozatokat: "Magyarország fpapjai, kik lelki ügyek-

ben elöljárók és igazgatók, világi ügyekben is a közállapotok ersségének és szilárdságának ftényezi. Ennélfogva kívánatos, hogy méltóságuk gyarapodjék, tekintélyök emelkedjék, és így nekünk is nagyobb szolgálatokat tehessenek. Mert ha valahol a világon, nálunk mindenekfölött
szükség

van

tekintélyre."

És:

«Allapotunk,

valamint a

közös oltalom ügye akkor tekinthet a legbiztosabbnak,

mikor fpapjaink

a

legnagyobb tekintélyben állanak,"'

A

helyzet
;

évtizedében

nem változott TV. Sixtus uralkodásának els még azon nehéz idben sem, mikor az eszterpüspök mint
nyílt

gomi érsek

és a pécsi

lázadók állottak

uralkodójukkal szemközt.

Az els
üresedett

összeütközés 1480-ban támadott.

Ekkor

a

meg-

modrusi

püspökség betöltésének jogát Mátyás
szerzetest, nevezte ki.^

átruházta nejére, ki gyóntatóját, a dalmát származású Zárai
Antal,

domonkos-rend

A
udvari

pápa azonban, mieltt a királyi fölterjesztést vette,

maga, unokaöcscsének Riario Julián bíbornoknak egyik papját, Raguzai Kristóf tudort nevezte ki modrusi

1

Epistolae
Elpistolse

i.

140.,
26.,

179.
55.

lágosan

írja,

hogy ö adományozta a püs11.

2
3

II.

pökséget. (Dipl. Emi.

440

)

A

kegyúri

Beatrix

1480 augustus 15-én a ferintézett levelében vi-

kinevezési jog átruházásának több esetét

rarai

herczegnhöz

ismerjük

-

MATYAS

KIRÁLY.

püspökké

;

az egyetemes egyházi jog

azon intézményére

támaszkodva, mely a

Rómában

elhúnvt

fpapok utódjának

kinevezését a pápa jogköréhez utalta.

Mátyás király rögtön utasította a pápai udvarnál lev követeit, hogy a kegyúri jogain ejtett sérelem orvoslását

Maga is írt a pápának, nyugodt de határozott modorban. «Nem vártuk volna szentséges atya írja egyebek között hogy királvi jogunkat, a mely iránt régi idktl fogva nehézség vagy kétség soha sem merült föl, a melyet eldeink mindig szabadon gyakoroltak s mi is
sürgessék.

gyakoroltunk, Szentséged ez idszerint engedni fogja bárki
által

megsértetni. Szentséged ismeri, vagy

mások eladáés szokásait,
is

sából megismerheti, a

magyarok szellemét
táborába

a

mely

szerint

készebbek volnának harmadízben
-

elpártolni

a kath. hittl

és a hitetlenek

állani,

mint megado-

engedni, hogy az ország javadalmai, a király választásának
és

bemutatásának
»

mellzésével,

a

szent-szék

által

mányoztassanak.

Ennélfogva

fta

keletkezhet további bakéri
a

jok

és

botrányok elhárítása végett"

pápát,

hogy

Zárai Antal atyát ersítse

meg

;

mert nem fogja engedni,

hogy És
királyi

bárki
a

modrusi püspökség birtokába lépjen. ^ más bíbornokokhoz intézett levelében is erteljes kia a

fejezésekkel jellemezte

magyar nemzet ragaszkodását

a

kegyúri jogokhoz.
lehet
afell,

«0
a

szentsége

úgymond

magyar nemzet készebb az ország jelvénye gyanánt szolgáló ketts keresztet hármas keresztté átváltoztatni,^ mint megengedni, hogv a korona jogköréhez tartozó javadalmak és ípapi méltóságok a
biztos

hogy

1 A nápolyi királynak 1483 september i8-ikán Mátyáshoz írt levele. Epi-

stolas. III. 2

105.

Valószínleg az
István halálát

s

vallás hívei által
tá-

egy múzeumi codexben. Közelebb napvilágot lát a Vatikáni Magyar Okirattár I. sorozatának vi. kötetében, mely a Mátyás király és a pápák közt váltott leveleket tartalmazza.
4

szent

követ idkben
utal.

masztott két fölkelésre

A

hármas kereszt a szakadár görög
volt.

Mátyás

király

dátum

nélküli levele

egyház jelvénye

;

328

FRAKNÓI VILMOS

szent-szék által adományoztassanak.

Nem

lehet tehát

meg-

lep, hogv mikor
el,

szentsége

jogamk

ellen sérelmet követ

mi

ezt

zokon veszszük,

és jogainkat

megóvni iparkodunk.

Mi, kik a szent-szék iránt mindig engedelmességet tanúsítottunk,
és

gvermek-korunktól fogva hódolatunkat bebizo-

nyítani törekedtünk, megvárhatnék, hogy jogainkat a szent-

szék ne sértse, és

Több

évig

mások által sértetni ne engedje."' függben maradt az ügy. 1483 nyarán
azon kérelemmel,

a

nápolyi király fordult Mátyáshoz

hogy

Raguzai Kristófnak a modrusi püspökség birtokba vételét
engedje meg.'

Es Mátyás, kegvúri
Ezalatt

jogai

biztosítása

mellett,

nem

vo-

nakodott a pápa kegyeltjét elfogadni.^

még súlyosabb bonyodalmakat
esztergomi
érsek

támasztottak
követ-

Beckensloer János kezményei.

szökésének

Mátyás, fölháborodásában,

nemében egyedül

álló

htlenségnek ezen maga ténye fölött, nem engedte magát
a

meggondolatlan elhatározásra ragadtatni.
lépéseket sem tette

Még

a törvényes

meg

ellene
a

Rómában.
szökés
után, a

St
bízta,

egy

fél

esztendvel

szent-szék

egyik követét, ki Budáról a császári udvarhoz ment, meg-

hogy nevében Beckensloert visszatérésre szólítsa föl. * De ez a fölhívásnak, melynek szinteségében nem bízott, vonakodott megfelelni. A császári udvarnál állandón
megtelepedvén, izgatásaival és cselszövényeivel közremködött
abban,
kitört.

hogy Frigyes
a

és

Mátyás között (1477)
vádat emelt ellene

a

háború

Ekkor

a

király
a

szent-széknél
által

majd csakhamar,
1

pápa

megbízott követ vizsgálatának
4

A dátum
57.

nélküli

levél

Epistolae.

ív.

talmaz

Erre nézve érdekes részleteket tarLupus Lukács kir. tanácsodnak

2
3

Epistolas.

m.

106.
ív.

Farlati

Ulyricum Sacrum

log.,

1476 novemberben, a milánói herczeghez intézett jelentése. (Kiadatlan,

Budáról,

110.

a milánói levéltárban.)

MÁTYÁS

KIRÁLY.

329

eredményét be nem várva, önhatalmúlag megfosztotta az érsekségtl, melynek betöltésére határozta el magát.

t
'

Mind
a

a

három fpappal,
széket
elfoglalta,

ki

ekkorig uralkodása alatt
kellett

prímási

súlyosan

éreztetnie

királyi haragját.

A

bizalmatlanság,

melylyel ilyen

elzménvek után

a

magyar fpapok során végig tekintett, arra indította, hogv ket az ország els méltóságának betöltésénél mellzze Beatrix kérései pedig könnyen rábírták, hogy választása
;

az.

fivérére essék, ki a rokoni kapcsolatban a
ifjú

h

ragasz-

kodás zálogát nyújthatta, és

koránál fogva a királyi

politika szolgálatkész eszközévé volt alakítható.

A
(1477)

nápolyi király legifjabb

fia,

János herczeg, ekkor
esztendejét
töl-

életének

még

csak

tizennegyedik

tötte be.

Az

egyházi pályára lévén
részesült, és

szánva,

gondos tudojeles

mányos kiképzésben
tehetségeinek

már mint gyermek

nyilatkozataival lepte
is.^

meg

környezetét és a

római udvart

A

pápa korán elhalmozta

t

az

egyház legmagasabb

kitüntetéseivel.

ságra emelte.
teljes

Az 1477-ik év végén a bíbornoki méltóAz 1479-ik év tavaszán mint a szent-szék
követét

hatalmú

Magyarországba

és

a

szomszéd

államokba küldötte, azon megbízással, hogy az uralkodókat a törökök ellen háborúra lelkesítse.^

Ezen alkalommal
május
helyére.

jött

elször Magyarországba,
bevonult
egyházi

és

1480
szék-

ii-ikén

ünnepélyesen
az

esztergomi

Azonban
;

érsekség
a

kormányát nem
melyet
el

vehette át
I

nélkülözvén

pápai megersítést,

A pápa
a
ii.

1477 september
vizsgálat
454.)

29-ikén ad

ejus possessione pene biennio esse desti-

megbízást

megindítására.
(D.

(Theiner
28-ikán
ív. 328.)

Mátyás 1478 october
E.

tutumn. (Eredetije a velenczei szent Márkkönyvtárban.)
2

sürgeti

az elmozdítást.

L.

Ráth György
Jánosról, a

dolgozatát Ara-

Beckensloer 1478 augustus i8-án a pápához intézett levelében írja, hogy

goniai

Századok 1890-ik év-

folyamának IV. füzetében.
3

Mátyás

által

«ausu

proprio sine omni

Theiner

ii.

466.

juris ordine de facto fuisse spoliatum et

Magyar Tört.

Életr.

1889—90.

4^

-

3^o

FRAKNOI ^"ILMOS

nem
által

nyerhetett,
el

mivel

Beckensloer
és

a

szent-szék

ítélete

nem

mozdíttatott,

önkényt
a

lemondani

még

akkor

sem

volt

hajlandó, mikor

salzburgi

érsekséget

elnyerte. Ellenben a királyi

adomáérseki
föl

nvozás
"x'X
; t'r^V

által

János

érsek

az

javak

jövedelmeinek

élvezetére

volt jogosítva. Mindazáltal,

emelke-

r,\
I I
!

tVi jV'l

dett szellemét fényes világításba he-

v^/^/

Ivez önzetlenséggel lemondott egyelre ezen jogról is, és akképen intézkedett,
a

84.

ARAGi

hogy az ügy elintézéséig jövedelmek a káptalannál letéteel.'

PECSÉTJE.

ménvben helyeztessenek

Mátyás mindent megtett, hogy Beckensloer makacsságát megtörje. A pápához intézett levelében kijelentette,

hogy ('inkább kész
tenni ki», mint

életét feláldozni és országát veszélynek

sem

a

szökevény visszahelyezéséhez beleegye-

zését adni. Kéri tehát, parancsolja

meg

néki,

hogy egves-

ségre lépvén, önkényt

mondjon

le,

vagy pedig alkalmazza

ellene apostoli hatalmát.

Ekkor azután
meg. Beckensloer

a

pápa rendeletére tárgyalások indultak

azt kívánta,

hogy az esztergomi érsekség
el,

czímét megtarthassa, a gyri püspökséget nverje

és az

esztergomi érsekség jövedelmeibl évdíjt élvezzen. Mátyás
az

els két

föltételt

elfogadta,

de a

harmadikat vissza-

utasította.^

I Aragóniái János kineveztetésének idpontját nem határozhatjuk meg egész biztossággal. Beatrix egy késbbi (14S6

érsek Esztergomba jövetelének idpontját

BoNFiN jegyzi

föl.

Ugyan

szól

a

jövedelmek
vonni,
VI.

april 8-ikán kelt) levelében

említi,

hogy
;

tárgyában tett intézkedése fell Elbeszélésének hitelességét kétségbe-

mieltt bíbornokká

lett,

neveztetett ki

semmi okunk

sincs. (Dec. ív. Lib.

ebbl
nyerte

az
el

következnék,

hogy

1477-ben
iii.

447)
2

az érsekséget. (D. E.

65.)
IV.

Az

1480 december 19-iki levél

D

E.

De
lev
kelt

ezzel ellenkezik a császári

udvarnál

343
3

milánói követ 1478 november 12-ikén tudósítása. (D. E. 11. 372.) János

Mátyásnak a pápai követhez
135.

inté-

zett levele. Epistolae ív.

MATYAS

KIRÁLY.

33 1

Az alkudozások megszakadtak. Mátyás
-szemrehányásokat
torította föl
tett a

bosszúságában
elnézésév^el bá-

pápának

is,

hogv

János érseket az ellenállásra. Újból kijelenti, hogv készebb magát országával egvütt bármily veszélynek tenni ki, mint neki megengedni, hogy érseki székére visszatérjen. Kéri tehát a pápát, hogy most már haladék nélkül foszsza

meg

t

az érseki méltóságtól.'
is

Mindazáltal az ügv ezután
radt függben.

még
év

két esztendeig

ma-

Aragóniái János Magyarországba jött,

az
és
azt.

1484-ik

elején

másodízben
székét.
^

ekkor

elfoglalta

érseki

De nem
17-ikén

soká bírta

A

következ
alatt

'1485

év october

Rómában idzése
a

elragadta a halál

a huszonkét éves fpapot.

October végén

király

Bécsben tartózkodott

nejével,

mikor Aragóniái János halálának hírét' vették. Beatrix, már a következ napon azon kérelmet intézte Mátyáshoz, testvéröcscse helyére unokaöcscsét, Esztei Hiphogy az
polyt, ferrarai herczeget, emelje.

A

király készséggel ígérte

meg, hogy óhajtását

teljesíteni fogja;
volt.^

habár a herczeg

még

csak hét esztends gyermek

Igv tehát elkésett a milanói udvar, mely már nyolcz
nappal

Aragóniái

János

halála

után

intézte

Mátyáshoz

azon kérelmet, hogy Sforza Ascanio bíbornoknak adomá-

nyozza az esztergomi érsekséget.^

A

bíbornok
és

ugvanakkor
kieszközlé,

a

szent-szék

pártfogását
a

is

igénybe vette
tyáshoz

hogy érdekében

pápa Má-

ajánló leveleket intézett.

Ezeket Ascanio bíbornok udvari papja, a forli apát hozta Budára, hová a király 1485 végén átköltözött, és az

1

Az

1481 július 13-ikán kelt levél D.

martius 8-ikán
veiében. D. E.
4

Eleonórához intézett
iii.

le-

E-

IV. 355.
2
3

63.

BoNFix

453.
el

A

milánói

fejedelem

1485

october
iii.

Ezt maga Beatrix beszéli

14S6

25-ikén kelt levele Diplom. Emi.

56.

42*

;

332

FRAKNÓI VILMOS
Itt az olasz

ország rendéit egybehívta volt.

ügvvisel túlzó

buzgalma, mit küldje érdekében tanúsított, nagv visszatetszést szült.

Ö

ugyanis azt hangoztatta, hogv az esztergomi

érsekséget,

mivel

Rómában

bekövetkezett haláleset

által

üresedett meg, a pápa önhatalmúlag adományozhatja.

A

királyi kegyúri

jog ellen

intézett támadás,

melvrl

valószínleg azt

hitték,

hogy

a

pápa tudtával történik, a
után.

visszatorlás intézkedéseit vonta

maga

Az

országtanács-

ban kimondatott, hogy az ország határain kívül tartózkodó fpapok Magyarországon egyházi javadalmakat ne bírhassanak,
sék.
és

akik

már

bírnak,

jövedelmeiket ne
ezen

élvezhes-

A

király

azonnal foganatosította

rendelkezést
egri

arról

értesülvén,

hogy

a

Rómában

idz

bíbornokindult,

püspök
futárt

embere

harmadfélezer

aranynyal

urához

küldött utána, a ki Zágrábban

utolérte

és a pénzt

tle elvevén, Budára hozta. Ellenben a frendek megnvugodtak abban, hogy

a gver-

mek Hippolyt
föltétel alatt,

nyerje

el

az

esztergomi érsekséget, azon

hogy állandón Magyarországon tartózkodjék. Ilyen körülmények között Beatrixnak könny volt megnyugtatni a ferrarai udvart. A király írja hamarább szánná el magát arra, hogy a trónról lemond, mintsem hogy az esztergomi érsekséget Ascanio bíbornoknak

engedje.

St

figyelmeztette

nvérét, ne gondoljon

arra,

hogy Ascaniot valamelv olaszországi javadalom adománvozásával lemondásra késztesse
;

mert ezzel elismervén, hogy

néki az érsekségre jogos igényei vannak, megbántaná
tyást, ki

Má-

mihelyt arról értesülne, az esztergomi érsekséget

megtagadná Hippolyttól, és magyar fpapnak adományozná. Egyúttal kérte, hogy Hippolyt azonnal küldessék Magyarországba, hol úgy fog vele bánni, mintha saját
fia

volna.*

Mátyás

april

els napján

állította ki

az adománylevelet.

• Beatrix martius 6-iki le%ele. D. E iii. 63. És a ferrarai herczeg Budára küldött ügyviseljének martius 5-iki jelentése, a modenai levéltárban.

;

MATYAS

KIRÁLY.

333

Ebben meglep

nyíltsággal adja

el

az indító okokat,

melyek

vezetik. Kiemeli,

hogy Aragóniái János kinevezésére a « halhatatlan szerelem, melvet legkedvesebb neje iránt érez a rokonszenv és vonzalom, melyet nejének testvére iránt
táplált
;

végre azon kötelesség érzete, hogy neje atvjának

kitelhetleg kedveskedjék" késztette. Most János berezeg halálával az esztergomi érsekség «az ország régtl fogva
fennálló szabadsága és gyakorlata értelmében a király ke-

«Mi tehát így szól folytatólag miután fejedelmi nagylelkségünk bkezségében mindazokat, kik személyünk köri érdemeket szereznek, részesítjük nem mellzhetjük azokat, kiket a terzeire és rendelkezésére
szállott ».

;

mészet jogánál fogva szeretni köteleztetünk, és
kötelékei

a

sógorság
sógorsági

csatolnak

hozzánk.

Ennélfogva

azon

viszonynál fogva,

melyben méltóságos

Hercules ferrarai
ki-

herczeghez állunk, fképen pedig tekintettel a fenséges
rálvné kérésére, méltóságos Hippolyt herczeget
.

.

.

eszter-

gomi érsekké megválasztjuk
kiben már eleve öröme
telt.

és kinevezzük."*

Türelmetlenül várta a gyermek-prímás megérkezését,
Július

végén, udvarának je-

lenlétében fogadván a ferrarai herczeg követét, ki Hippolyt
és fivére,

Ferdinánd herczeg, arczképét hozta, az atyai gyenmagyarja))

gédség egv nemével büszkélkedett, hogy «az
sokkal szebb
fiú,

mint a másik

;

mire ismételten megcsó-

kolta a festményt, melyet azután a jelenlev urak kézrl-

kézre adtak. És ezek, bár kétségkívül a felháborodás érzései töltötték

be leiköket, csak hogy uralkodójuk kedvében
szintén csókokkal halmozni el az

járjanak,

nem haboztak

mely méltatlan jelenet illustrátiójául szolgálhatna azon régi igazságnak, hogv « rabszolgák nevelik a
arczképét.**
csarnokokat").

A

*

Az adománylevél

eredeti példánya

Modenában.
1486 augustus 3-ikán

**
írt

A

ferrarai

küldöttnek, Valentini Cásarnak,
iii.

Pozsonyból

jelentése. D. E.

150.

334

FRAKNOI VILMOS

hogy lehetleg kíméljea nemzeti érzékenységet, melyet az idegen gyermeknek felmagasztalása szükségképen mélyen sértett. Nemcsak
volt,
«

Egyébiránt Mátvás azon

magyarnak")

nevezte

t,

hanem

hirdette
is

és

a

ferrarai

udvar irányában

hangsúlvozta,
kell tael kell

hogy Hippolytnak meg
sajátítania a

nulnia a magyar nyelvet,

magyar szokásokat,

hogy
magát

ily

módon megkedveltesse

magyarok eltt.* Aziránt, hogy Hippolvt kineveztetését Rómában miképen
a

fogják fogadni, úgy látszik a leg-

kisebb aggodalmat sem táplálta.
85.

ESZmi

niii'iu.ii

i-KME.

_^

.

.

Jöiztos volt aielol,

r

1

'

1

1

hogy mmtán

ott a tizennégy éves Aragóniái

tek kifogást,

János kora miatt nem tetHippolvt megersítése sem ütközik nehézséElterjesztésére, melyet
egri

gekbe.

Azonban
tartózkodó

csalódott.

Rómában
és

követei

:

az

bíbornok-püspök
is

Vitéz

János szerémi püspök
gatni,

él

szóval

hivatva voltak

támo-

elutasító választ kapott.
a király iránt, tekin-

VIII. Incze pápa kiemelte, hogy
tettel

a

kereszténység ügyében

tett

nagy

szolgálataira,

mindig kiváló figyelmet óhajt tanúsítani.
is

És

azért

most
foglalt

az

esztergomi érsekség

betöltése

iránt

nem

intézke-

dett,

hanem bevárta

elterjesztését.
miatt,
a

De

ezt az

abban

kívánat
vethet,

méltatlansága

mely

becsületére

árnyékot
;

nem

terjesztette

bíbornoki

testület elé

annál

kevésbbé, mert ennek hozzájárulását lehetetlen volna kieszközölnie.

Ennélfogva

fölkéri,

hogy

tekintetbe

véve

országa

legels egyházának magas

méltóságát,

irányozza

*

Beatrixnak

augustus

3-ikán

Hippolyt anyjához

írt

levele.

D. E.

iii.

152.

^

MÁTYÁS KIRÁLY.

335

inkább figyelmét érdemes
"kedik.
«

férfiakra, kikben országa bvelMert azon egyház kormányát gyermekre, úgy szólbízni,

ván csecsemre

valóban képtelen

és igazolhatat-

lan eljárás volna!*)'

Ezen komoly szózat nem
nak
tulajdonította, és

tette

meg

a várt hatást.

Má-

tyás a pápa kifogásait Sforza Ascanio bíbornok befolyásá-

annak

is,

hogy római követei ezen

ügyben nem léptek
Válaszában arra

föl

utalt,

jelentéktelenebb állású

kell hatályossággal. hogy szentsége már is sokkal egyének kedveért tett olyan engedEgyúttal
kijelenté,

ményeket, melyek az egyházi törvények szempontjából még
inkább kifogás
ez viselhetné
alá

esnek.

hogy ha
ki vala-

szentsége az esztergomi érsekségre
kit,

maga nevezne

ugyan a czímet, de Hippolyt fogja élvezni

a jövedelmet.

Es hogy kitntesse, mennyire komolyan veszi a kijelentést, intézkedett, hogy az érsekség jövedelmeibl
(•mintegy ízlelúl» kétezer arany küldessék Ferrarába.-

Határozott magatartásának az volt

eredménye,

hogy
vett,

october utolsó napjaiban Rómából újabb pápai iratot

mely Hippolyt kineveztetésének megersítését

ígérte.
kiállí-

Azonban

a

megersítést tartalmazó pápai bullák

tása több hónapig késett.

Mátyás

ezt ismét x^scanio bíbor-

nok cselszövényeire vezette vissza, ki ily módon azt akarta kieszközölni, hogy a ferrarai udvartól kárpótlásul valamely
olaszországi javadalmat nyerjen
el.
;

hogy inkább visszavonja Hippolyt kineveztetését. «Majd megmutatja hogy Magyarország így fenyegetdzött királya, nem pedig a pápa, sem Ascanio bíbornok !» +
ezt erélyesen ellenezte
és esküdözött,

De

Mátyás

1

Az

1486 június 6-ikán
iii.

kelt

pápai

3

Ezen

iratot

nem
i.

bírjuk.

Említést

breve. D. E.
2

100.

tesz róla V^alentini Caesar
30-iki jelentésében
h.

1486

october

Valentini Caesar 1486 augustus lo-iki
163

199.

jelentése és Beatrixnak augustus 13-ikán
kelt levele. D. E.
iii.

7.

4 Beatrixnak 1487 martius 2- és april 17-ikén kelt levelei i. h. 268., 290.

33Ö

FRAKNOI VILMOS

A

bullák kiállíttattak, Hippolyt 1487 nyarán
jött és elfoglalta a prímási széket.*

Magyar-

országba

Mátyás tehát ez esetben is valósította akaratát! Azonban, ezalatt Veronai Gábor bíbornok halálával, a magyarországi javamegüresedvén az egri püspökség

óvakodalmak sorában jövedelemre nézve a második dott újabb sérelmet ejteni a nemzet és a magyar clérus önérzetén. Magyar fpapokat léptetett el. Dóczi Orbán kincstárnokot egri, s helyébe Erddi Bakócz Tamás királyi
titkárt

gyri püspökké nevezte

ki.

Ellenben a pétervára di
a

apátsággal kellett

beérnie a pápa jelöltjének,
ki

hatalmas

Borgia Rodrigo bíbornoknak, ugyanannak,

néhány év
el.

múltával VI. Sándor névvel a pápai trónt foglalja

*

Számos

levele és reá

vonatkozó iratok a Diplom. Emi.

iii.

és ív. kötetében.

86.

HIPPOLYT ÉRSEK CZÍMERE.

HATODIK KÖNYV.

A TRÓNÖRÖKÖSÖDÉS
1480—1490.

Magyar Tört,

Életr. i88g

90.

AX

'Ifi

^#1

87.

BEATRIX KIRÁLYNÉ ÉS CORVIN JÁNOS CZÍMEREI.

I.

ívÉTELES módon jelentkezik Mátyás pályáján
a

kedvez viszonyok
köszönheté,

találkozása,

a

melynek
lésre.

hogy

lángelméje

eltt méltó tér nvílt

meg

az érvényesü-

De
és

szintúgy rendkívüli

módon

tor-

lódnak össze a szerencsétlen körülmények,
a

mik

erfeszítéseit
és

küzdelmeit
a

sikertelenné

teszik,

alkotásait

vívmányait

tartósság föltételeitl fosztják
a legna-

meg. Ezen szerencsétlenségek sorában kétségkívül

gyobb volt, és a legsúlyosabban nehezedett lelkére az, hogy házasságától a Gondviselés megtagadta a gyermekek
áldását.

Beatrixxal

egybekelése után múltak az esztendk, de

a türelmetlenül várt

örökös

nem

jött

meg.
kínos
frigy-

És
hatást

a

törvényes hitves magtalansága kétszeresen
Mátyásra,

gyakorolhatott
született.

mert törvénytelen

bl

fia

Szüli házánál

a vallásosságnak és erkölcsösségnek szi-

gorú elveiben neveltetett, és nemes példányképeit látta maga eltt. Ezen emlékek és az átélt nagy katasztrófák hatásai
43*

;

340

FRAKXOI VILMOS
neki,

megkönnyítették

mikor

ifjú

korban trónra

jutott,

hogy miként politikai téren úgy magán életében is az önuralom és önmegtagadás tanújeleit adja. Kormányzásának ötödik esztendejében, egyik diplomatiai jelentés, azon

tényezk
tét is».'

között,

a

miknek válságos helyzetében
kiemeli

uralma
éle-

megszilárdulását

tulajdonítja,

"tisztességes

Késbb
mainak volt

férfikora éveiben,
kitéve, és

mikor

a vér

hevesebb ostro-

is hozzászokott erszakos mik akarata és vágyai eltt emelkedtek az érzékiség kísértéseinek sem állott ellen. De attól, hogy annak rabjává legven, megmentette t ki nem elégíthet sóvár vágva hatalom és dicsség után, melv minden egyéb indulatot és szenvedélyt háttérbe szorított. Az egykorú történetírók tanúsága szerint, különösen

különben

kézzel lerontani a korlátokat,
:

tartózkodott a házas élet szentségének megsértésétl^

és

gondosan rködött

a

küls

tisztesség

megóvása

fölött.

Még
lai

a csehországi
is

hadjárat alkalmával kivívott diadatudja
tartani

mámorában

távol

udvarától

a

durva

kicsapongásokat.^

Azonban épen
tavaszán),

ekkor. Boroszlóban idzése
és

alatt

11469

mikor lakomákra
Szilézia

tánczmulatságokra gyakran

hívta

meg

elkel
hat

hölgyeit, ezek egyike

mély szen-

vedélyt keltett a

esztend

óta özvegy, huszonkilencz

éves királyban.

A bens
futólagos
szilárdult.

viszony,

mely köztök

létesült,

nem maradt

szerelmi

kaland,

hanem
hódítást,

tartós

összeköttetéssé

A

fiatal

n

a

amit szépségének kö-

szönhetett, bizonyára a szív és szellem

nemesebb

tulajdon-

ságaival volt képes állandósítani.
vivit.» Kovachich Scriptores minores. ii. 30. »Xec humanis quidem passus est sibi facile interdici voluptatibus muliercularum quandoque obnoxius fit amoribus sed matronis abstinuit.» 3 A boroszlói tanácsjegyz a Mátyás által rendezett vigalmakról szólván, kiemeli • darinne nichts anderes als Zucht geübet \vard». iii. 168.
1

«Honestissime
írja:

;

2

BoNFiN

;

MATYAS

KIRÁLY.

34I

Magyarországba kísérte

a királyt, és

közelében maradt
élt,

éveken

át.

De

szerénven,

elvonulva

kerülte

a

föl-

tnést
a mit

és botránkoztatást.

Nem

találunk

adománylevelet,
volna
ki.

maga vagy

atyafiai javára eszközölt

A

di-

plomaták szükségtelennek tartják jelentéseikben megemlékezni róla.
felemlíteni

Az

udvari történetírók
is,

elfeledték

munkáikban

hogy Borbála volt keresztneve, csak hogy sziléziai elkel családból szárs egy késbbi mazott, XVII. századbeli történetíró munkája tartotta fönn.* Viszonyuk negyedik esztendejében, 1473 april 2-ikán

t. Azt
irat,

életet adott egy fiúnak,** kit

János névre
Mert
el

kereszteltek.
ez,

Kétségkívül Mátvás óhajtására történt

kegyeletbl

Hunyadi János emléke
gvermekét
elismeri,

iránt.

volt tökélve,

hogy

irányában atyai kötelességét

teljesíti,

t

elkel

állásra emeli.

Ezen korban fejedelmek részérl törvénytelen gyermekeik
elismerése és felmagasztalása napirenden volt.

Nem

egyszer sikerit örökségképen rajok szállítani koronájukat
is.

Épen Beatrix
frigybl

atyja,

Ferdinánd nápolyi

király, törvény-

telen

származott.

És

az

természetes

fiainak

egyike, Ferencz, ki az Aragóniái nevet és a berezegi czí-

met

viselte,

nvérével Magyarországba

jött,

s

itt

elkel

állást foglalt el.
*

Az

irat,

melyre czélozunk, a pápai
2-ikán
kelt je-

követnek
lentése.
IV. 32.).

1494 augustus

A

történetíró Istvánfi (Hist. L.

Eladásának
fér.

hitelességéhez két-

adatokban nem bír alapot. Egy i8io-ben írt színdarabra vezethet vissza. Krebil leányai közt Mária nev nem is fordul el. (Dr. Markgraf, boroszlói könyvtárnok, szíves közleménye.)
**

ség

nem

Ezzel szemben a mölki kró-

nika azon feljegyzése,

hogy János heri.

Corvin János születési esztendejét
fentartotta

czeg anyja egy

steini osztrák szolgáló270.),

és napját

az a csillagászati

leán}- volt (Pez. Scriptores.

nem

vehet

tekintetbe.
született

Miután Corvin János
,

1473-ban

s

ezt

megelzleg

Mátyás csak 1469-ben

volt Sziléziában,

jog-gal következtethetjük,

ekkor keletkezett. azon állítása, hogy János anyja Krebil
Péter, boroszlói polgárnagy,

hogy a viszony Ujabb történetírók
Mária

mely tizenharmadik születés napján készült. (A krakkói egyetemi könyvtárban rzött kéziratot ismerteti Csontosi J. a Könyvszemle 1880. évf. 301 7.) Ezen adatoknak kétségtelen hitelesség
horoskop,

erejét kölcsönzi a

budai káptalan bizony-

ságlevele,

nev

melyben 1492 april 14-ikén tanuskodik arról, hogy János tizenkilenczedik
esztendejét
éli.

leánya volt, egykorú és közel egykorú

(Az orsz. Itárban.)

342

FRAKNÓI VILMOS

Ezen példák
hogy az atyai

által

fölbátorítva
is

érezte

magát Mátyás^

szív

sugallatait

meghallgassa.

maga és egykor csakhamar még magasabb rangra emelt, «Liptómegye herczegének" egészen új
«

A

Hunyadi
viselt,

gróf«

czímét,

a

mit

atyja

is

ruházta Jánosra,

kit

czímét alkotván részére. És a gyermeket, mieltt
tedik

még

he-

esztendejét

töltötte

volna

be,

jószágadományokkal

kezdi elhalmozni.'

melynek vezetését hírneves olasz humanistára, a pármai Ugoletti Tádéra bízta. Ez adta valószínleg növendékének a classicus hangzású- Corvinus melléknevet, minthogy a humanista
is,
^

Gondoskodott méltó neveltetésérl

írók a Hunyadi-házat, hollós czímere miatt, a római Cor-

vinus '— Hollós) családtól szerették leszármaztatni.

János

az

atyai

szív

vonzalmát hatalmasan élesztette

hogy szellemi tehetségeinek már els nyilatkozataival nagy reményeket keltett egyúttal pedig
iránt
azzal,
;

maga

arczvonásaiban Mátyásnak
gos hasonmása
volt.^

Bizonyára ezzel hódította

meg Hunyadi Jánosnak valósámeg nagyért.

anvjának

is

szívét.

Özvegy Hunyadi Jánosné nagy kort
núltságban,
távol
a

Zajtalan elvorészint

közügyektl,

töltötte

napjait,

ó-budai fényes palotájában, részint uradalmain, melyeket
az ország

minden vidékén szétszórva

bírt.

Vallásos buzgó-

sága az áhitat gyakorlataiban és egyházi alapítványokban
talált

kielégítést.

Tevékeny szelleme

a

gazdasági

ügyek
férje

vezetése mellett,*

építkezésekben keresett foglalkozást.

Kiváló elszeretettel fáradozott

Hunyadvárának

Az 1479 october 21-iki adománylemelyben több kihalt erdélyi család birtokait adományozza neki, az els, a
1

vél,

kajának

másik olasz tagja Naldius, egyik munelszavában, amit Katona is
:

közöl. xvi. 741.
3

mit ismerünk.
víensis et
sel.
2

Ebben már «Dux LiptoComes de Hunyad» czímét viszól

4
létei,

Ezt Bonfin emeli ki. Dec. ív. L. vii. Nagyszámú gazdasági iratai, rendeutasításai az országos

(Az Országos Levéltárban.)

levéltárbanr

Errl

a

budai humanista-kör

riztetnek.

MÁTYÁS
által

KIRÁLV.

343

megkezdett kiépítésében.
épületeink
is

A

középkorból fönmaradt

világi

ezen legnagyszerbbje az

nemes mú-

ízlésének

emléke.

Az

építkezés történetének tanulmá-

nyozása azon eredményre vezet, hogy a várpalota tetemes része azon idben emelkedett, mikor volt Hunyadvárá-

nak

birtokosa.'

A
el

család-alapító

büszkeségével és boldogságával gonkészít
kellett

dolt arra,

hogy unokáinak méltó tartózkodási helvét
Elte alkonyán,
le

az üdülésre és szórakozásra.

mondania azon reményrl, hogy a nápolyi királyleány fiát A^ezetheti ide. Ekkor a zordonlelk matróna erkölcsi érzésének fellázadását elnémította egvetlen unokájának nagy
férjére

emlékeztet
és

tekintete. János berezegnek engedte át

Hunyadvárát,

végrendeletében
a

t

jelölte ki örököséül.

-

Nehezebb
született

volt

királyné helyzete.

A ni

szív vele-

sóvárgásával hatalmi érdekek állottak kapcsolatés

ban. Anyává,

pedig a

leend

király anyjává lenni, volt

h vágya. Mikor tehát ennek
,
hanem egy szerencsésebb
Emellett
saját
el

teljesülése késett, fájdalommal

és irigységgel kellett eltelnie, annak láttára, hogy

nem

az

vetélytárs szülöttére pazarolja

Mátyás
cseit.

az atyai szeretet és a fejedelmi

nagylelkség kin-

atyjának

rettegéssel

tölthette

t

az a

elzményeire emlékezve, gondolat, hogy a sziléziai

leány

fia

majdan

a trónra emelkedhetik.

hatalmat gyakorolt, úgy szólván uralkodott Mátyás fölött. Házasságuk harmadik esztendejében a
diplomatiai körök eltt

Beatrix nagy

nem

volt többé titok,

hogy

«

min-

dent

ki tud vinni, a mit akarw.^

Ezt a királvi

származás

I Az 1890-ik év tavaszán Czobor Béla, akad. tag, a memlékek országos bízottságának eladója társaságában, alaposan megvizsgálván a hunyadvári palotát, a

2

Mátyás már 1482

april

8-ikán

állít

ki

adománylévelet János berezegnek Hunyadvárára. (A müncheni királyi levél-

tárban.)

A

végrendeletrl

Mátyás 14S4
tesz említést,

jelezett

eredményre jutottunk. Azonban

ennek tüzetes indokolása nem tartozhatik e helyre.

november ii-iki okiratában Teleki xu. 271.
3

A

flórenczi

köztársaság

franczia-

344

FRAKNOI VILMOS

BERGAMOI FULOP MUNKÁJÁT FELAJÁNLJA BEATRIXNAK.

MATYAS

KIRÁLY.

345

és a szépség varázsa mellett, kiváló szellemi tehetségeinek

Képes volt férje irodalmi és mvészeti hajlamainak kielégítésében tevékenyen közremködni politikai
köszönheté.
;

ambitióinak

is

szolgálni,
(és

nem

egyszer irányt adni.

A

diplo-

matiai tárgyalásokban

hanem
Es

pedig nemcsak az olaszországiak, a németországiakban is) folytonosan élénk részt.*

Mátyás

egyízben

a

császárral

folytatott
elö,

tárgyalások

alkalmával azt a javaslatot terjesztette

hogy az általa meghódított terletek ideiglenesen Beatrix kormánvára bízassanak.** Olaszországban úgy tudták, és a humanisták hirdették, hogy a hadak vezetésében és a csaták veszélyeiben
királyi
tatta
is

osztozott

férjével a királyné.

A

magyarországi

adomány- és kiváltság-levelekbe pedig gyakran ikMátyás azon záradékot, hogy «a felséges királyaszszony jóváhagyásának és beleegyezésének hozzájárulásával))
Beatrix eszerint tényleg az uralkodótárs állását foglalta
el.

állítja ki.

És

szélyt,

Mátyás sem tudta elhárítani magától azon vemely a hatalom birtokosait fenyegeti, kik rendszeígy

rint

minél

inkább

zárkóznak
eltt,

el

a

hivatott

és

jogosult
hi-

tényezk meghallgatása
vatlan és jogosulatlan
letet és kegyeletet

annál fogékonyabbak a

sugalmazások követésére.
volt.

A

kímé-

nem ismer
férj
is

uralkodó nemcsak gyengéd
ha
Beatrix

apa,

hanem gyenge
csalódunk

Alig

ezek

után,

befolyásának

tulajdonítjuk Mátyás azon

meglep

elhatározását,

hogy az

egyházi pályára vezeti

fiát.

Róbert Károly király az törvénytelen gyermekét, Kálmánt, a gyri püspökségre emelte.
Másfél század
eltt,
országi követe 1479 augustus 6-ikán írja rólok ella vuole.s
*

:

uLa donna puo
rzött

in

decto

Re quanto
levelezése

A

kiadott

leveleken kívül,

a drezdai

levéltárban

kiadatlan

érdekes adalékokat nyújt.
** Ezt Bonfin említi «De Symposion de virginitate nak Beatrixhoz intézett ajánlólevelében.
et pudicitian

czímü munkájá-

Magyar Tört.

Életi. 1889

— 90.

z}4

34t)

FRAKNÓI VILMOS
ezt a javadalmat,

És épen
nek.
satiót,

mikor 1480-ban Csupor Demea

ter halálával

megüresedett, szánta Mátyás János herczegfordult,

Rómába
a

hogy kieszközölje

ketts dispen-

mire jelöltjének származásánál és koránál fogva

szüksége volt.

IV,

Sixtus

pápa megadta mindkettt

;

tekintettel

mint bullájában hangsúlyozza
is,

hogy

a

gyermek majdan
egyházának.

at\'ja

Mátyás érdemeire és arra pártfogásával nagy szol-

gálatokat tehet

Egyszersmind úgy rendelkezett, hogv János berezeg, míg a törvényes kort eléri, a «g^'ri püspökség helvettes administratora»> czímét viselje,
az

egyházmegye kormánvozása pedig
Mindazáltal néhány hónap

a káptalan

kezeiben

maradjon.*

múlva

a király

megváltozajánle-

tatta szándékát.
lotta
föl,

A

gyri püspökséget Beckensloernek
az esztergomi

hogv
bírja

t
;

érsekségrl önkéntes

majd miután ez nem sikerit, kedves kincstárnokának, Dóczi Orbánnak, adományozta. Tervérl, hogy az ország fpapjai sorában foglaljon hemondásra
lvét

János berezeg, lemondott. Ehelyett azon gondolattal kezdett foglalkozni, hogy kísérletet tesz a trónra emelni
lesz örököse.

t, azon esetben, ha Beatrixtól nem

Kényszerségbl
mely
zeti

lépett ezen útra,
:

mert nem

talált mást,

élete fczéljához

a független

magyar állam

és a

királyság
az

megalapításhoz,
is

elvezethette volna.

nemMiután
által

még
ház

életében
sarjának

a császárnak és a lengyel

uralkodó-

egvik

sikerit magát tekintélyes párt
;

a trónra meghivatni

nem

lehetett

aziránt

semmi

kétség,

hogy halála

után,

hacsak

fiára

nem

hagyhatja, idegen fogja

viselni a koronát.

*

IV. Sixtus pápa bullájának eredeti

fogalmazása a velenczei állami levéltárban. Az irat nem visel dátumot. De
kétségtelen, hogy 1480-ban
állíttatott ki

életben volt,

Ezen év február 21-ikén Csupor még A következ év elején pedig Mátyás már Beckensloernek ajánlotta föl a gyri püspökséget.

;

MATYAS

KIRÁLY.

347

Tisztán látta a nehézségeket, amikkel

meg

kell küzdenie.

A
sodott,

könnyelm

életfelfogás és a ledér erkölcsök

kórja,

mely más országokban, különösen
Magyarországot
idegen

olasz földön elhatalma-

még

elkerülte.

Az
És

diplomaták

nem
az

találnak

alkalmat,

hogy

jelentéseiket sikamlós történetek elbeszélésével
a kik irataikban vagy

élénkítsék.

egyházi szószéken az erköl:

csök megromlásán feljajdulnak
növéseit, az

a

hatalom- és bírvágy
a

ki-

önkény

és

erszak

tén'/eit,

fényzés
arról,

és

a

lakomák kicsapongásait korholják, nem szólanak
courtisane-ok az udvarnál és az
pet játszottak,

hogy

elkel

társaságban szeretisztasága iránti

vagy hogy a családi

élet

pietás csökkent volna.

így tehát elre volt látható, hogy a nemzet
lötte nyerje el szent István koronáját.

erkölcsi

érzéke tiltakozni fog az ellen, hogy törvénytelen frigv szü-

De másrészrl abban
vetni.

bízhatott Mátyás,

hogy

a

nemzeti nagy létérdekek a mér-

leg másik serpenyjébe egyenl súlyt fognak
lett,

Emel-

meghaladó életkorban, az egészség teljességében, arra számíthatott, hogy évtizedek állanak még eltte így tehát ideje lesz egyengetni az utat

negyven esztendt

alig

;

fiát

fejedelmi hölgygyei
és

kötend

házasság

által

emelni a

nemzet szemében,

ezen házasságból

származó unokájá-

ban a törvényesség elvén ejtett sérelmét is orvosolni. Mindazáltal Mátyás, mikor a nehézségek súlyát mérlegelte,

bizonyára

nem

várta azt,

hogy

saját családja köré-

ben fogja

találni a

legnagyobbat.

nem mondott le elbb vagy utóbb világra hozza hogy még az 1487-ik év elején nvére, a
Beatrix királyné
által ajánlott

azon reménységrl,
a trónörököst.
ferrarai

Es herczegn,

orvost hívott meg, kinek gyógyszereitl várta

h
*

óhajtása teljesülését.*

Beatrixnak 1487 január 4-ikén Eleonórához

írt

válasza. D. E. ni. 235.

44*

34^

FRAKNÓI VILMOS

Azonban nem hagyta
eshetséget, hogy mieltt
esetben

számításai
a

körén kívül

azt

az

trónörökös anyjává lehet,

a halál elragadhatja Mátyást. Igényt tartott arra,

hogy ez
a

uralkodjék utána.
kik
hata-

Találkoztak lelkiismeretlen udvaronczok,

lomvágy ezen eltévedésében megersítették. Különleges közjogi elméleteket koholtak számára hogy si idk óta szentül megtartott szokás értelmében, a magyar király
:

neje, élethossziglan királyné

marad, és

férje halála

után az

országtanács közremködésével uralkodik mindaddig, a míg

második házasságra
királvlvá.*

lép,

amikor azután

férje

koronáztatik

Bizonyára
tisztában

jól tudták,

hogy ezen
is,

felfogás alaptalan,

és
ér-

lehettek aziránt
a

hogy Beatrix igényeinek

vényesítése

lehetetlenségek sorába tartozik.
tapasztalni,

De

mivel

alkalmuk volt

hogy Beatrix

iránt a

legszélsbb

határokig ér Mátyás gyöngédsége, azt hitték, hogy kegyei-

hez biztosabb út vezet nejének, mint fiának szolgálatában.

De

a király

környezetében a túlnyomó többség János
és

berezegnek trónutóddá nyilvánítását
lasztatását óhajtotta.

királylyá

megvámásokat
de

Némelyeket

az érdek vezérelte,
táplált ellenszenv
;

a királyné és az

idegenek iránt

nem
iránt.

egyet szinte lelkesedés a nemzeti királyság eszméje

Az

utóbbiak élén Váradi Péter kalocsai érsek és királyi
állott,

cancellár

ki

néhány év óta
látta

a király

legbefolyáso-

sabb tanácsadója volt.**

Az
ves
mat,

személyében
és

Beatrix

legveszedelmesebb
Erre a hekizsákmányújtott alkal-

ellenfelét, és ezért elhatározta

megbuktatását.

véralkatú

elbizakodott

fpap maga

meggondolatlan

nyilatkozataival,

amiket

milánói

Ezeket a nápolyi király üzente a berezegnek, amirl a ferrarai ügy visel 1489 martius 11- és april g-iki

*'

Errl tanúságot

tesz

szági pápai legátus 1483
jelentése.

a magyarordecember 24-iki

jelentéseiben szól.

MATYAS
nyolt
a

KIRÁLY.

349

királyné,

hogy

férje

eltt

gylöletessé

tegye.

Rábírta,

hogy az érseket

1484 nyarán
alá

elfogassa, és

Árva várának börtönében rizet
lyezze.*
Ily

he-

módon
;

Beatrix jelentékenv

diadalt

vívott ki

de ezzel csak ellenségeinek szá-

mát szaporította, anélkül hogy saját ügyének használt volna. Mátyás álláspontja a trónöröklés kérdésében nem módosult. És Váradi Péter
érseknek a cahcellári tisztben utóda: Proszniczi Filipecz János,
89.

PROSZNICZI JÁNOS PÜSPÖK aláírása.

ki

mint óbudai pré-

post építkezéseivel nyerte

meg

a király és

kegyét,

1476-ban
Szilézia

Várad püspöki

székére emeltetett,

egy

ideig

helytartójának tisztét viselte,

bár származására idegen
volt,

morvaországi husszita m.esterember gyermeke

nagy

buzgóságot tanúsított uralkodója czélzatainak szolgálatában.

Az

udvarnál

idz

külföldi humanisták és tudósok
fel

is

János herczegben ismerték

a

kel
közre

napot, az

érde-

kében használták

föl tollúkat.

Ekkor
rl»
írt

11485-ben!
ieles,

bocsátotta
bölcs,

Galeotti
és

Martius
tettei-

«Mátvás királv

elmés mondásairól

könvvét, melyet János berezegnek ajánlott. Ezt, a
inti,

befejez sorokban, atyja példájának követésére «a magvar fejedelemségre úgvmond így

hogy

méltónak

ítéltessék)).

Azon

alkalomból, mikor a herczeg
esztendejét

^

1485 april 2-ikán)
csillagászok

tizenkettedik
*

betöltötte, a királyi

Az érsek János herczeg érdekében
buzgóságát tekintette bukásának kiszabadulása írja ((Utinam

kifejtett

dignatiouUonunc modo angeretur.» (Epistolae Petri de Warda 46.) És II. Ulászló
udvaránál általán Beatri.Kot vádolták azzal, hogy ö okozta az érsek elfogatását. (Egy 1493-ban a szent-székhez Ulászló javára benyújtott emlékirat a prágai egyetem egykorú codexében.)

okául.

prinután (1490) János berezegnek ceps ille sapientissimus (t. i. Mátyás) vara consilia mea suscepisset. Spero quod nec ego impraeparatus ab semulis mihi structas in insidias incidessem, nec Tua

ÍCO

FRAKNOI VILMOS
csillagászati ábra

egyikétl két
gel körülvéve,

horoskop jelent meg. Ezek
föl,

mindeg\áke négyszöget tntetett

tizenkét háromszögjelölik.

melyek
az

a

nap tizenkét óráját
és

A

há-

romszögekben
gyezve. Ily

állócsillagok

bolvgók vannak beje-

módon

az ábrák az égi testek állását, a herczeg

születése napján és ennek tizenharmadik évfordulóján

tn-

János születése idején pedig tizenharmadik évébe lépett
tették
föl.

:

Mars
:

és

Mercur, mikor

Jupiter és Saturnus vol-

tak uralkodó planéták.

A

magyarázó szöveg az els horoföl magasztaltatást,

skopból «a legnagyobb hatalmat, leírhatatlan uradalmakat,
jeles

kitüntetéseket,

kimondhatatlan
házasságot"

az

atyai birtokokban való örökösödést,"

végre

"kitn
János

és ha-

talmas

hölgvgyel

való

jövendöl

ber-

ezegnek.

Es hogy mindez immár teljesüléséhez közeledik, hirdeti a második horoskop.* Ezen jóslatok, melyek ama korban még a legmveltebb szellemekre is nagy hatást gyakoroltak, arra valának hivatva, hogy János herczeg részére a közvéleményt megnyerjék,

nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön is. Mert Mátyás azon volt, hogy mielbb elkel fejedelmi
Ezt Beatrix

családból házastársat szerezzen fiának.

nem

ellenezte
is,

;

st elnyösnek

tekintette

magára
fival.

és családjára

rokoni kapcsolatba lépni a király-

O

tehát saját fivérének. Frigyes berezegnek, leányát

hozta javaslatba.**
lyeslésével
;

De

terve

nem

találkozott

Mátyás he-

mert János herczeg trónöröklésének támogatását az Aragóniái háztól nem várhatta.
kétségkívül
azért,

Az
tized

tekintete ismét Milánó felé fordult,

a

hol

két

év-

eltt
ezen

maga
tervét

jelentkezett volt, mint leánykér.
titkolta

De

Beatrix

eltt,

félvén,

hogy

meghiusítja. És Fontana Ferenczet, az egri bibornok-püs*

Egykorú

kézirat a krakói

egyetem

**

A

ferrarai

könyvtárában. Ismerteti Csontosi János. Magyar Könyvszemle. 1880. évf. 381—7.

selöjének
lentése, a

1485

herczeg milánói ügyvimartius 21-ikén kelt je-

modenai levéltárban.

MATYAS

KIRÁLY.

35

I

pök unokaöcscsét, mikor 1485 február havában Milánóba küldötte, utasítá, hogy küldetése czélját és tárgyalásait
titokba burkolja.

Az
Sforza

olasz diplomata a kiskorú fejedelem nagybátyjával,

Lajos

(Ludovico

Moroi herczeggel,

lépett

érint-

kezésbe.

Megbízatása értelmében elterjesztette, hogy uralkodója János herczeg részére, kit törvényesíteni és trónjának örö-

kösévé rendelni szándékozik,
herczegkisasszonyt kéri núl.

a

fejedelem testvérét, Bianca

A

megindult tárgyalások folyamán Sforza Lajos az iránt
szerezni,
Beatri.xtól,

kívánt tájékozást
királynak,

akár
fia

hogy azon esetre, ha Mátvás akár ennek halála után más

házasságból,

születnék, milyen sors várakozik János her-

czegre

?

hogv ha Beatrix fiúgyermeket szülne, ezt illetné meg kétségtelenül a magyar korona ezen esetben János herczeget atyja Csehország és Bosnyákország királyává, Ausztria herczegévé tenné.
;

A

követ válasza úgy hangzott,

Egyúttal kifejezte azon meggyzdését, hogy Beatrix

nem

remélhet

többé

gyermeket,

halála
;

után

pedig

a

királv
a trón-

újabb házasságot már

nem

köt

azért sem,

nehogy

örökléstl megfoszsza Jánost,
szeret,

kit

úgymond
saját

annyira
is

hogy ha lehetséges volna, még
a

szemeit

oda

adná néki.*

Ezen közleményben
nyugvást.

herczeg

nem

talált teljes

meg-

A
s

magyarországi viszonyok fell alapos tudósíezek között Leonardo da Vinci

tások szerzése végett, egyik bizalmas titkárát értékes aján-

dékokkal,

mvészi

ecse-

tétl származó Madonna-képpel, a királyi udvarhoz küldötte.

1485 april 13-ikán Magyarországba Diplom. Emi. iii. 39. Érdekes részleteket tartalmaz a ferrarai iigyviselnek Milánóból 1485 martius 19-ikén írt jelentése.
a herczeg

*

Ezen tárgyalásokat resumálja
adott

küldött követének

utasításában.

^

-

FRAKNOI VILMOS
Itt

elháríttattak a

végs nehézségek

is.

És

július utolsó

napján Sforza Lajos már közölheté az olasz államok milánói

követeivel

az

örvendetes eseményt

:

hogy Bianca

a

magyar király fiának eljegyeztetett/ Mátyás mindent megtett, hogy

a

királynét a milánói

házasság és János herczeg trónöröklése ügyében

kedvezen

hangolja. Kétségkívül ezen tekintet szintén befolyt arra az

egyik hogy az esztergomi érsekséget az unokaöcscsének adománvozta, másik unokaöcscsét, Ferdielhatározására,

nánd

herczeget, pedig

magához venni

és

fiává

fogadni

készült.

Azonban Beatrix makacs
zataihoz.
bírja,

szívóssággal ragaszkodott czél-

Mátyást,

hogv

a

milánói eljegyzés felbontására
i

azzal

kecsegtette,

hogy Frigyes herczeg leánya
volt:

ki-

nek anyja franczia magával hozná a franczia királytól
Mivel pedig czélt

herczegn
ért,

jegyajándék gyanánt
török herczeget.
^

Dsem

nem

és a házassági

szerzdés megazon
királyi

kötése végett a váradi püspök Milánóba küldetett,
esztelen tettre határozta el magát,

hogy hamisított

rendeleteket küldött a püspök után, ami fölfedeztetvén, a

közremköd

olasz titkárnak

A
alá,

házassági

majdnem életébe került.^ szerzdés 1487 november 25-ikén Íratott
napon
a

és

ugvanazon

váradi

püspök,
a

mint János
házassági
fri-

herczeg képviselje megkötötte Biancával
gyet.

És Beatrix még ekkor sem hagyott

föl

igyekezeteivel.

A

milánói udvarnál sztte ármányait.
ott,

dették

hogv János herczeg

a

Ügynökei azt hirmagyar korona elnye-

1

A

ferrarai herczeg

milánói

követé-

ljenek 1487 september 7-ikén
lentése.
+

kelt

je-

nek 1485 april 3-, május 7-, július 31-, augustus 3-ikán kelt jelentései. 2 A Ferdinánd herczeg ügyében folyt hosszú levélváltás a D. E. iii. és ív.
kötetében.
3

Ezt

késbb

a milánói herczeg

ma-

gyarországi követe
jelentésében

1489 augustus 15-iki

A

ferrarai herczeg milánói ügyvise-

beszéli el. D. E. ív. 251. (Hibásan 1490-re tévé.) D. E. iii. 356., 360.' 5 A szerzdések

^

'

MÁTYÁS
résére

KIRÁLY.

353

nem

számíthat. Atyja által a capuai herczeg részére

nül. Éhez pedig olyan tudósításokat jutmelyek leend férjét iszonytkelt torzalaknak ecsetelték úgy hogy az iíjú hölgy rémületében és kétségbekolostorba lép esésében kijelentette, hogy Idközben Beatrix nem sznt meg Mátyást — miként ('sóhajtásaival, könnyeivel és indulatos ez maga írja kifakadásaivalw ostromolni, hogy a saját trónöröklésére vokérette Biancát
tatott,
;

!

natkozó terveinek megnyerje.^

Atyja támogatását
nél

is

igénybe vette.

Ferdinánd király
Péter
lucerai

1488 nyarán a tudományosságánál és politikai ügyességé-

fogva nagy tekintélyben álló

Ranzan

püspököt küldötte Mátyáshoz, azon ürügy alatt, hogy János herczeg házassága alkalmából szerencsekívánatait tolmácsolja.

Ez nyilvános

audientiáján
fiát,^

tartott

beszédében
fogadtatását.
föl

egekig

magasztalva a királyt és

igyekezett

elkészíteni tu-

lajdonképeni megbízatásának

kedvez

A
vetne

titkos
le

audientián

ugyanis arra kérte

a királyt,

mondjon
el

azon szándékáról, hogy János herczeget utódEzzel
ki

jává megválasztatja.
a

úgymond
nincs

sértést

kö-

királynén,

még

olyan elrehaladott
lehetnének,
férjét, halála

hogv gyermekei többé ne különben is jogosan igényelheti, hogy
korban,
a

és

a

ki

esetén,

trónon kövesse.

Az

uralkodás vágya, mely Beatrix lelkét betölté, szenés

vedélylyé fokozódott,

annyira elvakította, hogy olyan
várhatott.

botrányokra

is

vitte,

melyektl hasznot nem

1

A

ferrarai herczeg milánói ügyvise25-,

matva RANSANnak Magyarországról
történeti
4

írt

ljenek 1488 augustus
1489
2

martius
írt

2-,

11-,

november 4-, april 9- és május

müve

élén.

A

Bécsben

idz

milánói követ je-

25-ikén

jelentései.

lenrése

alapján írja ezt a ferrarai her-

Mátyás

alább

idézend emlékiraki

tában.
3

czeg milánói ügyviselöje, 1488 september 27-ikén. (Kétségkívül tollhiba az, hogy
nocerai püspököt
ír

A

nagyérdek beszéd
Életr.

van nyo-

lucerai helyett.)

Magyar Tört.

1889—90.

45

354

FRAKNOI VILMOS
táplált

János herczeg irányában

gylöletét áthárítván enaz,

nek anyjára, ellene vádat emelt, hogy
mesterkedéssel terméketlenné
teszi.

ki

bbájos
egvetem

És

a

bécsi

több tanárának tanácsát

is

kikérte ez ügyben.'
viselte
el.

Mátyás mindezt kimeríthetetlen türelemmel
Ismételten tett kísérletet, hogy nejét az
jesíthetetlen

vágyainak
tett,

tel-

voltáról

meggyzze.

ígéreteket

hogv

halála esetére méltó ellátásáról gondoskodik.

Biztosította,

hogy János herczeg t anvja gyanánt fogja tisztelni.Es miután minderrl a királyné hallani sem akart, Mátyás nem tudott egyebet tenni, mint a nápolvi udvarhoz fordulni. Sankfalvi Antal, pozsonyi prépostot, Beatrix
testvéréhez, Alfons calabrai herczeghez
a helyzetrl felvilágosítsa.

küldötte,

hogy

t

Tudomására
nék
is
;

hozta,

hogy habár minden ervel igyekez-

a királvné trónöröklését biztosítani, ezt

nem

bírná

kivívni

st

alattvalóinak engesztelhetetlen gylöletét vonná

magára

és nejére.

«A magyarok
;

úgymond

készek

inkább magokat egytl-egyig felkonczoltatni, mint sem aszszony uralma alá adni
íze,

mert még szájukban van annak

hogy mikor hajdan asszony uralkodott fölöttük, miiven rossz állapotba jutott az ország.^ Éhez járul, hogy a királyné nem nagy mértékben bírja alattvalóinak szeretetét. Talán nem is szolgáltat okot arra, hogy rokonszenvet tápláljanak iránta.
»>

Továbbá
viszi

kifejtette,

hogy ha

a

maga életében nem

ki

nem
joga.

áll

János megválasztatását, ezt halála után biztosítani hatalmában. Az ország rendéit illeti a választás
Isten, a szivek vizsgálója,
;

"Egyedül

tudja,

hogy mit

rejt az alattvalók szíve

halandó ember a küls nyilatko-

1 Ezt 1494 nyarán, Ulászló király beszélte el a pápai követnek. augustus 2-ikán kelt jelentése a velenczei Szent-Márk könyvtárban. 2 Az alább idézend emlékiratban. 3 Mária kiráhnéra czéloz.

Ennek

1494

MÁTYÁS

KIRÁLY.

355-

zatok Után

ítél.

Ö

sem

tudhatja,

hogy

halála után

miképen

fognak
a

eljárni alattvalói.

Talán

a

legtöbben megfeledkeznek

jótéteményekrl, mikkel

ket

elhalmozta, és majd épen az

és az ország halálos ellenségét * választják

meg, aki azután

a trónt elfoglalván, a királynét és

san kizi az országból;

st

János herczeget csúfoezen mozgalmakban a királvné,
is

mivel

nem

igen szeretik, életét

elvesztheti.*)*

Mély emberismeretrl tanúskodó ezen
méltán
ismerte
írhatta:
a

észrevételei után,

"Bizonyára

soha

senki

olvan
én,

jól

nem
sok

magyarok természetét, mint
felszólalása

ki

ket

esztend óta tartom féken !»**

Azonban erteljes
hatást.

A

nápolyi udvar és

nem tette meg a várt Beatrix nem hagyott föl er-

feszítéseivel.

Mátyás nem volt annyira gyenge, hogy általok eltánde nem volt elég ers, hogy ellenállásukon túltegye magát. János berezegnek trónörökössé nyilvánítását,
toríttassa,

szintúgy mint Bianca
talát,

herczegnnek Magyarországba hozamásokkal szemben, mikor
és
fia

folytonosan halogatta.
volt kíméletes

Kevésbbé

érdekeinek állottak útjába,

nem

habozott emiatt a há-

ború veszélveit

is

felidézni.

Mátyás 1485 elején a milánói udvarhoz küldött üzenetében jelezte volt, hogy ha netán Beatrixtól fia születnék,
János herczeget Csehország királyának méltóságára emeli. Ezt elkészítend, és fiának állását a magyar nemzet sze-

meiben

is

emelend

:

arra határozta el magát,

hogy azon

kis herczegségeket,

amik

Szilézia alkatrészeit képezik, egv-

másután János berezegnek megszerzi. Az els ilven szerzemény a troppaui herczegség
amit
1485
tavaszán

volt,
fia,

Podjebrad György cseh
slavoniai

király

Viktorin berezeg, cserében
* **

uradalmakért enge-

Kétségkívül Frigyes császárt

érti.
i.

A

királyi utasítást

kiadta Kovachich. Scriptores minores.

341

— 350.
45^

356

FRAKNÓI VILMOS
át.'

dett

És harmadfél évvel utóbb a milánói házasság megkötésénél János herczeg már mint a troppaui, leobschützi, ceslaui, tosti, beutheni és koseli herczegségek ura,

az ölsi és sagani herczegségek örököse

tnik

föl.^

Azonban

a

sziléziai

berezegek csak az erszaknak és
le

fenyegetéseknek engedve mondottak

János herczeg

ja-

vára, területeikrl és rendelkezési jogukról.
lenség,
tett,
s

Az elégletis

mely közöttük nttön-ntt,

és

külföldrl

éleszte-

az 1488-ik év tavaszán fegyveres lázadásra vezetett.

János, sagani herczeg, ugyanaz, kit Mátyás, mint láttuk,
a glogaui herczegséggel ruházott
föl,

és

kinek kedveért há:

borúba bonvolódott a Hohenzollern-házzal
zsoldos

most több ezer
élére állott.

szerezve

Csehországból, a

mozgalom

Ellene Mátyás tizenkétezernyi hadat küldött, mely a
glogaui herczegség városait és várait hatalmába ejtvén, a

brandenburgi választófejedelmen
is,

és

a

szász

herczegeken

mivel a lázadókat támogatták, országaikba intézett puszboszút
állott.^

tító betöréssel,

A
ziai

király

tudomást
volt

nyervén
készülve

arról,

hogy Csehország
a
sziléis

uralkodója szintén bátorította és titkon segítette
herczegeket,
el

arra,

hogy vele

há-

borúba bonvolódik. Ezért

t

eleve a lengvel király részé-

rl

meg akarta fosztani. És mivel a német lovagrendre többé nem számíthatott, Lengyelország természetes ellenségéhez, Oroszországhoz fordult. Az 1488-ik
várható támogatástól

év
III.

második felében tárgyalásokat
Iván czárral,
kit

folytatott

a

hatalmas

hazájának történetírása Oroszország
sorol.

nagyságának megalapítói közé
nálta az alkalmat,

Ez
;

készséggel

ajánl-

kozott a lengvel királv elleni szövetségre

egyúttal felhasz-

hogy Mátyás közremködését nyerje meg
hogy a magyar történetírók a troppaui
föl
el

1

Palacky

310.,

hol

figyelmeztet

arra,

herczegséget az oppelnivel tévesztik össze.
2

A

3

házassági szerzdésben soroltatnak Ezen eseményeket részletesen beszéli

ezen herczegségek.
309. és kk.
11.

Palacky

Es Droysen

36^.

MATYAS

KIRÁLY.

357

-Oroszország civilizátiójának nagy

mvében

;

felkérvén t,

hogy

építészeket, ötvöseket, ágyú- öntket és ércz-olvasztó

mestereket küldjön néki Magyarországból,'

De
lott,

habár Mátyás
ellene

és Ulászló között a barátság

felbom-

és
és
:

Ulászló

meg Kázmér
jött

között újabb szoros

védlétre

daczszövetség

nyilt a

háborúra
így

nem
tehát

kea
92.

rült

dolog.

sziléziai

lázadás

elfojtásának
CORVIN JÁNOS NÉV-ALÁRÁSA.

gyümölcseit zavartalanul szedhette

— János

herczeg, ki a meghódított glogaui herczeg-

ségen kívül megkapta

még

az ölsi herczegséget és Podjeis,

brad Henrik herczeg csehországi uradalmait
birtokosaik lemondani kényszerültek.

melyekrl
test-

Podjebrad Viktorin herczeget pedig
szintén a lázadó sziléziaiakkal tartottak.

és a

Vitovecz

véreket, kik Slavoniában a zágoriai grófságot birták, mivel

Mátyás megfoszt^

ván birtokaiktól, ezeket

is

János berezegnek adományozta.

II.

;i

SEM
lött,

tünteti föl

jellemzbben
hogy
János

azt a hatal-

mat, amit Beatrix gyakorolt Mátyás fö-

mint az a tény,
melylyel

az

ellen-

ifi

szegúlése,

berezegnek

trónörökössé
lyozta
:

nyilvánítását
volt

megakadáezen
neje,

nem
volt,

képes házassági viszo-

nyuk bensségét megzavarni.

A

király
és

gyengédsége

idben
1

is

kifogyhatatlan
vonatkozó
évf.

pedig

nemcsak

Az

erre

levelezéseket

magyar fordításban kiadta Géresi K.

a Szá-

zadok 1879-ik
2
3

239

— 249.
évi slavo-

Palackv

320.

niai

Ezt az 1490 július 31-iki farkashidai egyességbl tudjuk. Az 1488-ik mozgalmakról az országos levéltár nagyérdekü iratokat tartalmaz.

358

FR.\KNÓI VILMOS

hanem ennek rokonai iránt is. Hippolyt kedvencze maradt. Es a másik ferrarai gyermek-herczegnek Mag varországba
jövetelét türelmetlenül sürgette folytonosan.*

Hasonlóképen
az örökösödési

a

nápolyi király ildomtalan beavatkozása
olaszföl-

ügybe nem vonta maga után Mátyás
módosulását.
;

országi politikájának

Ezentúl

is

buzgón

karolta Ferdinánd érdekeit

míg

ellenségeivel, és

fképen
lett,

a velenczei köztársasággal, neheztelését éreztette.

A

signoria,

mióta

Mátyás

Bécs

városának ura

lelkiismeretesen tartotta fönn semleges állását.
és a lengyel király szövetségi ajánlataira és

A

császár

segélvkéréseire

következetesen tagadó választ adott.

Mikor pedig Franáltal

gepán János gróf nem
kivégeztetése
utasította vissza.**

átallotta

Mátvásnak orgvilkos
a

iránt javaslatot tenni,

leghatározottabban

Mátvás
Velencze

ellenben
iránt,

nem sznt meg gylöletet
és
;

táplálni

mert az Aragóniái ház nápolyi uralmának

megbuktatására törekedett,
szágba küldetését ellenezte
társaság

Dsem
is

herczeg Magvarorgvanúsította
a köza

azzal

kormányát,

hogy titokban minden

ellenségét,

törököt, a lengyelt és a németet, támogatásában részesíti.

Még
tott,

az

1486-ik évi országgylésen
alatt

is

végzést alkottael

attól,

mely htlenség büntetése hogy várakat, birtokokat

tiltja

a

rendeket

és általában ingatlan java-

kat velenczeieknek áruba bocsássanak, mivel ezek

— úgvlátta

mond

"mindennem

mesterséges

utakon
ragadni,

igyekeznek

magyarországi területeket
ilyeneket
dalmatiai városok

magukhoz
is».

aminthogy
a

tényleg bitorolnak

Bitorlás
és

tényét

birtoklásában,

nem sznt meg azok

visszahódításának gondolatával foglalkozni.

Mindezekrl
Dipl. Emi.
iii.

bven

tartalmaznak

lag
iii.

számos
és
i\'.

iratot tartalmaz a Dipl. Eral.

részleteket Beatrix és Hippolyt le%'elezései.

és ív. kötetében.

A Frangepán ajánlata ügyében 1488 december 31-ikén a friauli
kötete

"Velencze magatartására vonatkozó-

helytartóhoz intézett válaszirat

ív.

5.

;

MÁTYÁS

KIRÁLY.

359

Ilyen

tebb

lett

körülmények között, szükségképen mind feszülMátyás viszonya a szent-székhez is. VIII. Incze
szövetségben
állott

pápa
ellen
;

Velenczével

a

nápolyi

király
;

Dsem

emellett

berezeg kiszolgáltatását szintén akadályozta Ulászló és Miksa hódoló követségeit ünnepéezzel

lyesen

elfogadván,
elismerni

amazt cseh királynak,
;

ezt

római
kegy-

királynak
a zengi

látszott

végre

(az

1488-ik év elején)
királyi

püspökség önhatalmú betöltésével a

uraság kérdésében újabb összeütközést idézett el.*

Ellenben a pápa rossz néven vette
azt,

a

magyar
;

királytól

hogy

a nápolyi királyt ellenállásra bátorítja

az anco-

nai köztársaságot

védnöksége

alá fogadta

;

a kalocsai érsek

elfogatásával az egyházi rend kiváltságain sérelmet ejtett
és

az

olmüczi püspökségre,

miután fölterjesztése alapján
el-

Vitéz János szerémi püspök a szent-szék megersítését
nyerte, utóbb szándékát

megváltoztatván, a váradi püspö-

köt nevezte

ki.

Mindazáltal
helyreállítására.

tette

meg

az

els

lépést

a jó viszony

Az

1488-ik év

szén Pecchinolli Angelo

ortei püspö-

köt küldötte Mátyáshoz, azon megbízással, hogv az

köz-

benjárását kérje ki a nápolvi királynál a béke létrehozása

végett

;

továbbá

hogy

az

Anconával fennálló szövetség

felbontását, a kalocsai érsek szabadonbocsátását, és az ol-

müczi ügy rendezését sürgesse. Viszont a pápa felajánlotta
járatban.

a

maga közbenjárását Ve-

lenczében, és közremködését a török ellen indítandó had-

A

követ egyúttal
sejtetni

beszédében

els fogadtatása alkalmával tartott engedte, hogy a pápa hajlandó a János

herczeg trónöröklésére vonatkozó terveket támogatni.
Bejelentvén, hogy János berezegnek a milánói herczeg-

*

A

zengi

ügyrl

szól Beatrix 14S8 april 3-iki levelében D. E.

iii.

392.

;bO

FRAKNOI VILMOS

kisasszonynyal kötött frigye alkalmából, a szent-atya apostoli

áldását
ki,

és

szerencsekívánatait
«

küldi,

azon

óhajtását

fejezte

hogv az ifjú berezeg férfiúvá növekedvén, az atyai és si dicsség méltó örökösévé válj ék ». Mátyás melegen tolmácsolta báláját, és bangsúlvozta, maga és gvermeke is, kit mindenekfölött szeret, hogv

«

az

egész

országgal egyetemben,
Biztosította,

szentségének rendelke-

zésére áll».

ban

a

keresztény

hogv ha a törökországi hadjárathatalmak közremködésére számíthat,
«

bármikor felbontja

a fennálló békét.

Eletének és erejének
fordítja a szent

hátralev részét

úgymond

örömmel

vállalatra, a melyért ép oly szép élni mint halni

A

fenforgó ügyek részletes tárgyalásánál

is

feltn el-

zékenységet tanúsított.

Késznek nyilatkozott
sát fölhasználni.

a

szent-szék és a nápolyi király

között elhatalmasodott viszályok megszntetésére befolyá-

Anconára vonatkozólag
tett.

megnyugtató

nyilatkozatokat
hittem,

«En, követ

úr,

így szólott,

nem

hogy

kellemetlenséget okozok

szentségének.

Módot

keresek^

hogy büntetlenséget

biztosítva

az anconaiaknak, becsüle-

tem sérelme nélkül visszaléphessek." ígérte, hogy a kalocsai érseket,

míg

az ellene indí;

tandó per letárgyaltatik, a pápai követ rizetére bízza az olmüczi püspökség ügyében pedig csak néhány hónapi
haladékot kért,

melynek

leteltével

a

váradi püspök

le-

mond. Ezek után nagy mértékben meg
pai
sült,

lehetett lépetve a pááltal,

követ,

azon váratlan fogadtatás

melyben

része-

mikor 1489 január havának egyik napján
király, oldalán nejével, foglalt

a bécsi vár-

lakba meghivatott.

A
non

körülvéve udvara

által,

tró-

helyet.

Komor

kifejezés ült arczán, mikor a

legátus belépett, és anélkül hogy üléssel kínálná meg, rög-

!

MÁTYÁS

KIRÁLY.

36 1

tön

egy

elre

átgondolt

hosszú

beszéd

elmondásához
boldog emléke-

fogott.
«

Valamint egykoron
én
is

így szólott

zet atyám, úgy
Hadjárataim
alatt,

kora i^úságomtól fogva a keresz-

ténység és a szent-szék buzgó oltalmazásában
a

nttem

föl.

tömérdek pénzáldozatról nem szólva, számos jó barátomat, rokonomat és nagybátyámat is elvesztettem. Sebek borítják testemet, és csak én tudom, hogv azok mennyi fájdalmat okoznak most, tördött koromban.

Az

egész

világ

eltt

köztudomású

tény,

hogy mit

tet-

tem, milyen harczokat vívtam a kereszténységért. És míg

mindig kész voltam fegyvert ragadni

a

törökök
:

ellen, bár-

mikor szólítottak
mal
a

föl a

szent-szék és követei

békességet
kitartásom:

beleegyezésök nélkül soha sem kötöttem.

Ha

törökök

elnyomulását

Bosnyákország, több más tartománynyal,
a

meg nem akadályozom még mindig az
nélkül, Olaszország és a
!

átkozott ellenség kezeiben volna. Biztosíthatom, követ úr,

magyarok önfeláldozó vitézsége
"Mikor pedig Csehországban

szent-szék sorsa rég el volna döntve
az

eretnekség

veszélyes

módon
tottam

terjedett, a szent-szék

fölhívására

meg

ellene a harczot

;

egymagam indímiután sem a császár, sem
emlékezet
Pál

más fejedelem,

kikhez
a

a

boldog

pápa

elbb
békét

fordult,
is,

súlyos feladatra

nem

vállalkozott.

Ezen
nélkül

háborúban

a szent-szék akarata és beleegyezése

vagy fegyverszünetet nem szenthogy jutalmul megtettek Csehország királyává, és sége ünnepélyesen megígérte, hogy mást, mint engem nem ersít meg de mikép tartotta meg szavát, mindjárt elmonkötöttem.
Igaz ugyan,
;

dom. Most csak azt említem meg, hogy a csehországi vállalattal járó háborúk és veszedelmek, fáradalmak és költségek, továbbá magyar királyságom dics férfiai, kiknek olyan nagy áldozatot ezen háborúban elhunytát siratom
:

képeznek, amivel
Magyar Tört.
Életr.

tíz

Csehország értéke sem ér

föl

1889—90.

4"

^62

FRAKNOl VII.MOS

(•Következett

a

törökök

betörése

Olaszországba
is,

és

Otrantó
Sixtus

megszállása.

Ezen

alkalommal

szentsége
válogatott
és
biz-

pápa egyszer levelére,
csapatát

haladéktalanul

vitézek

küldöttem Otrantó visszafoglalására,
vállalat összes költségeit saját

csak akkor hívtam vissza, mikor Olaszország békéjét
tosítva láttam.

Ezen

erszé-

nyembl fedeztem. Pedig, ha Otrantót az ellenség kezeibl ki nem ragadom, és ha azonfelül a török császár haOtrantó elfoglalásának következlála be nem következik
:

ményei súlyosan nehezedtek volna
Olaszországra.
«

a szent-székre és egész

Ezután

jött

felajánlottam

melynek leverésére szentségének hadseregemet és személyes
Boccolinó lázadása,
török
a

megjelenésemet. Ennek híre elegend volt a veszély elhárítására
;

mert

a

hajóhad, mely

ers

sereggel megfelhagyott
ter-

rakva készen
vével.

állott

támadásra,

rögtön

wEnnvi veszedelem
ség
volt.

kiállásáért,

ennyi fáradság és költ-

viseléseért,

vájjon

mi volt jutalmam?
milyen

A

jutalom ez

«0
hogv

szentsége

jól

tudta,

h

vágygyal óhajtom,
herczeg kezeimbe

a török császár testvéröcscse

Dsem

kerüljön.

Ezt

mind

országnagy

kívánta.

O

mind pedig számos török mert nagyugyanis vérrokonom
maga,
;

anyám nvére
sége
lett,
s

török rabságba jutván, a török császár fele-

tle származik
hívei

a

mostani

császár

és

Dsem
szerrel

herczeg.

Ez utóbbinak

biztosítottak afell,

hogy

velk
a

karöltve, az uralkodó török császárt

könny

Kaukasüsba szoríthatom vissza. Azt a reménységet is táplálhattam, hogy a törököket a keresztény hitre téríthetem, vagy legalább kedvez mederbe vezethetem ezen
ügyet.

Mindezek daczára, törekvéseimben ö szentsége nem

támogatott, kérésemet
leg,

nem

hallgatta

meg.

St
és

ellenkez-

úgv

járt

el,

mintha tekintélyemet

dicsségemet'

MÁTYÁS
irigyelné.

KIRÁLY.

363

Nem

érte

be

azzal,

hogy ellenségeim ösztönzékiszolgáltatásának
a
saját

sére, a franczia

királyt a török herczeg
intette.

megtagadására
arra

Az én
hogy
a

követemet,

váradi
kész-

püspököt, kit Francziaországba küldöttem,
tette,

árulásra

bírván t,

török berezegnek a szent-

szék részére kiszolgáltatása érdekében
czia

király

mködjék. A franlegelkelbb tanácsosainak leveleibl ismerem
eljárásának
indító
okait.

szentsége

A

szegény

török

herczeget

a

velenczeieknek akarja átadni,
!

mert néhány

százezer aranyat kínálnak érte

«Es ne higye legátus

úr,

hogy

a

velenczeiek a keresz-

ténység közös javára akarják

t

felhasználni.

Épen nem.
gyanánt

Át akarják

t

adni

bátyjának, hogy ezen az úton egyeta

mást visszaszerezzenek,

mit

pulva

asszonyok

elvesztettek, azután pedig

engem

és a nápolyi királyt bizo-

nyos kellemetlen dolgokkal lephessenek meg.

«Ugy
viselni.

látszik,

mintha

szentsége azt állítaná, hogy a

velenczeiekkel

szövetkezve a törökök ellen háborút akar

De

tenger fell a törökök megtámadhatatlanok.

Es
a

a

velenczei

hajóhad vájjon miféle

dicsséges, kiváló
?

tetteket

mvelt

ekkorig a kereszténység javára
áll

Kizárólag

velenczei

érdeknek szolgálatára
és

az,

és arra használszál-

tatik,

hogy fegyvert, szerszámot

egyéb árúczikket

lítson a kereszténység ellenségeinek.

A

velenczei bevitel-

bl

a

törökök több hasznot húznak, mint félbirodalmuk
!

jövedelmeibl

Es ennek

daczára, a velenczeiek, kik lelki-

ismeretlenebbek a törököknél,
csülésben állanak.

szentsége

eltt nagy be-

Pedig számos idegen
;

várost,

tömérdek

egyházi vagyont bitorolnak
tilalmakat
is.

az

egyházi
a

büntetéseket és

semmibe sem
habár

veszik,

Es

az

tanácsukra tagadja
;

még kérkednek ^szentsége a meg tlem
mivel

török herczeget

jól tudja,

hogy csak
ellen.

a

magyarok
szóval,

képesek sikerrel harczolni
a velenczeiek

a

törökök

Egy

most

a szent-szék

tanácsadói és szövetsége46*

364
sei

FRAKNÓI VILMOS

;

k uralkodnak
közeledünk,
a

szentsége nevében. Ellenben engem, szentsége félreismer, kigúnyol, és mikor
eltaszít.

másokkal együtt,
feléje

St

ennél

is

tovább

megy.

Mivel

velenczeiek azzal vádolnak, hogy az anconaiakat
indítom, ö szentsége, be

a szent-széktl való elszakadásra

nem

várva hozzá küldött követeimet, a velenczeiek kielévégett,

gítése

Ancona

városát

egyházi

átokkal

sújtotta,

azonfelül rabló és zsaroló hadjáratokkal zaklatja.

szentsége Továbbá, szintén a velenczeiek kedveért, elfogadta (Miksai a római király követeit. Bár ígéretet tett
«

követeim eltt, hogy azokat nem bocsátja maga
bár tudja,
királyválasztás

elé,

és

hogy a jogtalan és szokatlan módon létrejött meghajolt a megsemmisítésén fáradozom Velencze által gyakorolt nyomás alatt. És ezen szánalomra méltó eljárás következtében, a római király követei dicse:

kednek, hogy a császár életében nincs többé mit kívánniok
a szent-széktl.

«De

més: ezzel sincs a lelkiismeretlen sérelmek hosszú

sora bezárva. Mindinkább
ben, hogy

meg

kellett

ersödnöm
arra

azon hitem-

a szent-szék ígéretei

üres szavak.

Miként már
meg,

említem,

ünnepélyes ígéretet birtam

nézve, hogy a
tesz

szent-szék cseh királynak kívülem mást

nem

nem

ismer

el.

És ezen ígéretrl megfeledkezve, tekintélyem

csorbulásával

nem
1

gondolva,
azzal,

szentsége az újon választott

cseh királvt

Ulászlót

hogy követeit maga

elé bo-

csátotta, elismerte és megersítette.

Ezen esetben

a lega

gvalázatosabb

az,

hogy

szentsége
Sixtus

megersítette azt

királvválasztást,

amit

eltte

pápa megsemmisített,
cseh király,
állott

a

választókat,

mint eretnekeket, egyházi átokkal sújtván.
által felbátorított

ki

«A pápai szék kedvezései elbb alattvalóm volt és
ellenem
kezdette

Sziléziában
sziléziai

nem
és

útam-

ban,

lázítani

morvaországi

alattvalóimat.

Ha

én

nagy sebességgel nem indítok ers

hadat Sziléziába és Morvaországba, ezen két országot bizo-

!

!

MÁTYÁS

KIRÁLY.

365

nvosan elvesztem,
uralomra.

és

ten'íletén

az

eretnekség emelkedik

Mindezen bajok Velencze mértéktelen pártolásának A német és cseh követeket csak azért fogadta el szentsége, mert azok Velencze érdekeit pár«

következményei.

tolják, és

ellenem dolgoznak.
lássuk

«De
deteit.
«

még egyebekben

is

szentsége cseleke-

Mikor esztergomi egyházam megüresedett,
czélt.

és

én

nm;

nek, a királynénak unokaöcscsét kívántam abba behelyezni

birodalmam legels javadalmát másnak adományozta. És ennek visszalépése után is, többszöri folyamodásomra sem adta meg a királyné unokaöcscsének a megersítést. Ellenben, a ferrarai berszentsége

nem értem

O

ezeg legszerényebb ajánlása elegend volt a megersítés
kieszközlésére.

Természetesen

nem tudtam meg, hogy

mennyi hasznot kötött ki magának a szent-szék ? «Az egri és zengi püspökségek betöltésénél ugvanígy
járt
el

szentsége.

Egyszóval az

részérl semmiféle

szívességet

nem

tapasztaltam.

«0 szentsége engem megró, mert az anconaiakkal alkuba bocsátkoztam. Pedig megelzleg Velencze mindent megkísérlett, hogy Anconával szövetséget kössön. De a szent-szék ezen kedves és kegyelt gyermeke nem kellett az anconaiaknak. A köztársaság kormánva ugvanis az adriai hajóhad parancsnokait kegyetlen vámok és adók behajtására hatalmazta föl, és Anconába küldött ügynökei által a velenczei területre induló hajókat megvámolja. Az anconaiak elkeseredve ezen önkény miatt, és ismerve a velenczeiek
csalfa,

tisztességtelen

viselkedését,
tiszteli,

elkergették
becsüli,

az

ügynököket.
('Sokat

És mégis

szentsége

méltá-

nyolja a velenczeieket

kellene

még

szólanom, ha mindazon eseteket,

amikben

szentsége megsértett, fel

akarnám

sorolni.

Ezek-

Ö


FRAKNOI VILMOS
tisztán

;

5b

ból

látom, hogy

szentsége

nem

jóindulatot,

ha-

nem inkább gylöletet táplál irántam. '•Azonban ám cselekedjék szentsége az szerint folytassa ellenséges magaviseletét. Nékem
;

tetszése
az

mind-

hogy királyságom érdekeit a kell erélylyel és tapintattal megoltalmazom «Am tagadja meg tlem szentsége, mások kedyeért a török herczeget én kötelességemet teljesítem. Ha majd a velenczeiek megkapják áldozatukat, és a veszedelmek tüze fellobog megmutatom, hogy nem tartozom a föld
egy. Biztosítom,
I :
:

legutolsó

hatalmasságai

közé.

Akkor azután

a szent-szék,

Olaszország és az egész kereszténység érezni fogja a török

herczeg feláldozásának következményeit.

«En egész
nyira
és

biztossággal állíthatom,

hogy
kötni,

a törökök any-

senkivel
a

hogy

mint velem sem óhajtanak békét békekötésbl senki annyi hasznot nem húzhat
szentsége
megértheti, hogy mi következik

mint én.
«

Ezekbl
Végül,

be, ha majd a török herczeget Velenczének kiszolgáltatta.
«

kijelentem,
;

hogy legátus úr
alá vettem,

kívánatát

nem

teljesíthetem

az anconaiakat, kiket a törökök és a velen-

czeiek

ellen

védelmem

becsületem és méltó-

ságom sérelme nélkül, hatom fleg miután
;

szentségének ki
az

nem
és

szolgáltat-

én

boszúságomra

Velencze

kedvéért az anconaiakat
sújtotta.*

szentsége egyházi büntetésekkel

«Ezen nagyfontosságú ügyet

jól

meg

kell fontolnom.

Engem, mikor
tem,
ban.
'

az anconaiakkal

barátságos

viszonyba lép-

nem

vezérelt ellenséges szándék a szent-szék irányá-

Ezt a következ körülmények bizonyítják.

A

liga,

Ezen helyig Mátyás beszédét ma-

gyár fordításban közölte Mircse János (Századok. 1882. évf. 22 9). De megfoghatatlan, hogy itt a közlést megszakítja, és ezt a megjegyzést csatolja:

«E kissé mord s erélyes szavak után Mátyás elbocsátá a megzavarodott, ámuló legátust.* Pedig Mátyás beszéde után ohasható a legátus válasza, melyet alább
közlünk.

»

MÁTYÁS

KIRÁLY.

367
létesült.

a

mit

kötöttem,
az

ideiglenes

;

nem örök idkre
aziránt,

Továbbá,
szentsége

anconaiak

megnyugtattak

hogy
;

felhatalmazta

ket

a

liga

megkötésére

mert

egy ízben panaszt emelvén eltte a velenczeiktl szenvedett károk miatt, ezt a választ kapták: « gondoskodjatok
magatokról,

amint tudtok, nékem
megoltalmazzalak".
és

nincs
is

hogy

titeket

El

mutatták

hatalmam arra, egvkor

Velenczével
államokra

Milánóval kötött frigyök okiratait.

De

ezen

szentsége

nem

volt

olyan

féltékeny,

mint

rám

!')

A

legátus, ki ezen hosszú

eladást emlékezetébe
szavait,

véste,

és az audientia

után azonnal papírra vetette, szándékosan
említi,

enyhítette,

mint

Mátvás

amik még ke-

ményebben, kíméletlenebbúl hangzottak. És kiemeli, hogy a király "indulatosan, mintegy dühöngve beszélt úgy lát;

szott,

mintha

szájából, orrából és

szemeibl lángözön

tört

volna

el

!

Azonban a legátus a heves támadás tüzét nyugodtan állotta ki. Megrizte egész higgadtságát a válaszban. ismere"Minden józanesz ember eltt — így kezdé tes, hogy Felséged és dics sei a keresztény hitért és az

apostoli szent-székért nagy áldozatokat hoztak,

bven

ontot-

ták

verket

;

ezzel hálára kötelezték a szent-széket, Olasz-

országot és az egész kereszténységet.

De

engedje Felséged

kimondanom, hogy viszont a szent-szék is sokat tett Felegyetséged tekintélyének és dicsségének gyarapítására len uralkodót sem halmozott el kiváltságokkal, jótéteményekkel és a szeretet nyilatkozataival annyira, mint Ma;

gyarország királyát.
«

Nincs tudomásom

arról, vájjon a

római király a szent-

szék megersítését

elnyerte-e vagy sem.

De
;

ha az

kö-

veteinek elfogadására szorítkozott ö szentsége, úgy Felséged

nem

hogy sérelmet szenvedett mert a követek elfogadásából másnak jogaira sérelem nem háromolhat.
állíthatja,

3Ó8

FRAKNÓI VILMOS

«Amit
hallom.
vettetett

a

cseh

királyról

említ
ez

Felséged,
a

most elször

Tudomásom
föl.

szerint

kérdés

És bármi

történt,

az

még sohasem Felséged jogait nem

ingathatja meg.

«Az esztergomi érsekség ügyében szintén nem lehet Felségednek oka panaszra. Mert habár olyan esetben, mikor
valamelyik
a

fpap Rómában
sem

hal

el,

utódjának kinevezése,
illeti

kánoni jog értelmében, a pápát
szentsége

meg
sem
és

:

ezen jogot
az egri püs-

az esztergomi érsekség,

pökség betöltésénél nem vette igénybe,
natát teljesítette.

Felséged kívá-

Hippolyt herczeg esztergomi érsek megrá.

ersítésére Felséged és a királyné kérései bírták

Senki

sem

állíthatja,

hogy

a

ferrarai

herczeg kedvéért adta a
de csak

megersítést,

«A

zengi püspökséget

szentsége töltötte be

;

öt hónappal
zés ioga

megüresedése után, amikor
elenyészett volt.

a kegyúri kineve-

már

((Felséged

nem

veheti rossz néven

azt

sem,

hogy

a

török császár öccsét
a

szentsége

magához

vette.

Ill,

hogy

törökök ellen tervezett hadjáratot,
hivatva,

szentsége a keresz-

ténység feje indítsa meg. Es mivel abban a török herczeg

nagy szerepre
elháríttatik,

lesz

kívánatos,

hogy

szentsége

rendelkezzék vele. Ily
is

módén

az irigység és egyenetlenség

ami keletkeznék, ha másnak kezeibe jutna.

Ne
ban.
ki a

higye Felséged, hogy titkos ármány lappang a dolog-

O

szentsége nyíltan kívánta, hogy neki szolgáltassák
is

török herczeget, és Felségedet

fölkérte,

hogy mondazt,

jon le róla.

Az

Istenért, ne tegye föl

Felséged

hogy
pedig

bárki

másnak akarná
valaki

szentsége

átengedni.

Ha

utóbb a háború folvamán kívánatosnak mutatkoznék, hogv

t

más

vegve

át,

ez

csakis Felséged lehetne, kit

hadvezéri képességei, kivívott gyzedelmei és Magyarország

helyzetének elnyei a hadi munkálatok vezetésére leghivatottabbá
tesznek,

Velencze egyáltalán nem kötelezte

le^

MÁTYÁS

KIRÁLY.

369

annyira

szentségét,

hogy

a

nagy fáradsággal megszerzett

török herczegre

igényt tarthatna.

Legyen Felséged nyuszentségét,
és össze-

godt. Isten, ki a kereszténység élére állította

képessé fogja tenni

t
fel

a kereszténység

egységének

tartásának megszilárdítására.

«Az anconai ügy miatt sem szabad Felségednek neheztelni.

O

szentsége

van jogosítva alattvalóit
egyházi kiközösítés

és vasalluis

sait

büntetni.

Es

az

nem

annvira

büntetés, mint inkább orvosság.

Az anconaiak mióta Felségeddel szövetkeztek, folytonosan lázadáson és pártütésen
úgy
járt,
!

törik fejket. Felséged

mintha

rjöng embereknek

fegyvert

adott volna kezeibe

Eltiltották a fölebbezést a
;

városi törvényszéktl

Rómába

a szent-szék által elrendelt

erdítési építkezések
járulást.

költségeihez

megtagadták

a

hozzá-

Midn

tehát ezen újabb

bnténvekért
hogy máskor
is

szentsége

megfenyíti ket, ez
met.

nem
hiába

képezhet Felségedre nézve sérelállítják,

Az anconaiak
hatalmakkal
cselekedték.

kötöttek

idegen
talanul

szövetséget.

Ha

pedig kötöttek, jogaz

Az

ilyen

szövetségek,

általános

közjog és a pápai bullák értelmében egyaránt érvénytelenek. Azt se higye el Felséged,

hogy ö szentsége

felhatal-

mazta az anconaiakat

a

szerzdés megkötésére.

O

szent-

sége soha sem adta volna éhez beleegyezését.

Az

Istenre

kérem

tehát

Felségedet, ne halaszsza tovább

szentsége

igazságos

kívánatainak teljesítését.
afell,

Ö
ha

szentsége
tudja,

meg van
az

gyzdve
meg

hogy

Felséged,

hogy

neheztelését

vonja magára,

bizonyára

nem

kötötte volna

a szövetséget!*)
alatt,

Mátyás, a legátus beszéde
vetett
rá,

fenyeget pillantásokat
és

több
tett,

ízben

mélyen
olasz

felsóhajtott,

indulatos
szerint

mozdulatokat
(•szilaj

— az

fpap megjegyzése

módjára viselkedett". Azután pedig annak ismét-

lésére

hogy «az vesztére, szentsége a török herczeget Velenczének el akarja adni»).
szorítkozott,
Magyar
Tört. Eletr. 1889

90.

47

370

FRAKNÓI VII.MOS

Ezzel az audientia véget

ért.

Az

a

meglep

fordulat,

mely Mátyásnak
;

a legátus iránt

követett

magatartásában beállott

az a heves
:

philippika,

melylvel

t

rettegéssel akarta eltölteni

nem
és
1.

volt egvéb,

mint ügvesen rendezett színjáték, a milyenben a történe-

lem más nagy

alakjai

Nagv Frigyes
alul

sem
repet.

tartották

méltóságukon
lebegett

eljátszani

Napóleon az els szeaz
olasz-

Nagy
országi
gadni,
és

czél

eltte

:

a

szent-széket

politika
11.

kicsinyes

torzsalkodásainak

körébl

kira-

Pius

eszméinek

magaslatára

visszavezetni.

Éhez els

lépésül szolgált volna az,

hogy

a

pápa szakítson

Velenczével, és

Dsem

herczeget

Magyarországba küldje.

Ezt akarta mindenekeltt kierszakolni.

Kitnt

ez csakhamar,

mikor

a legátus Beatrixhoz forkirályi férjét

dult azon kéréssel,

hogv igyekezzék
így
szólt

engedébeszélt

kenységre hangolni.

«0
mazza
natát.

felsége

a

királyné
hiszi,

azért

annyira kíméletlenül, mert azt

hogv Velencze sugal-

szentségét. Szívesen visszalépett volna az anconai

szövetségtl, és teljesítette volna

szentsége minden kívá-

hogy a török herczeget Velenczének készül átadni nem vagyok képes bizalmat keltenni benne szentsége iránt. Azóta annyira fel van zaklatva lelke, hogy nem alszik és nem eszik; valahánvszor pedig Dsem nevét említik eltte, hihetetlenül mély
mióta híre
jött,
:

De

sóhajokat hallat,

és

sürün hullatja könnyeit.
nélkül

Az

anconai
szent-

ügy

csekélység, nehézség

bírhatom

t

sége kívánatának teljesítésére.

De

az Istenre kérem, óva-

kodjanak a török herczeget Velencze kezeibe szolgáltatni.

Ha

ez megtörténnék, nagy botrány keletkezhetik.

Ismerem
a törö-

a királyt,

tudom

a kétségbeesés mire viheti.

Ellenben, ha

kapja

meg

a herczeget,

három hónap

alatt

kizi

köt Konstantinápolvból

:

MÁTYÁS

KIRÁLY.

37 1

És maga Mátyás
legátus

is,

mikor

a

királyné

kíséretében a

átment hozzá, most már nyugodtan tárgyalta az
legátus

ügyeket.

A
«

megújítván

kérelmét az anconai szövetség
a

felbontása tárgyában, a király azt

kérdést

vetette

föl

Miért lépjek vissza olyan szövetségtl, melynek megköté-

sével a szent-szék ellen sérelmet

A
séget.

legátus újból kifejtette,

nem követtem el?» hogy vasallusok húbér-uraik

tudta nélkül idegen hatalmassággal

nem

köthetnek egyes:

Majd ügyes

fordulattal arra kérte a királyt

ígérje

meg

a szövetség

felbontását, azon esetre,

hogy ha magok

az anconaiak kérik.

Mátyás nemcsak
ment.

erre

állott

rá,

hanem még tovább
szólott
és

«Ha

az

anconaiak

így


föl,

szent-

sége által a kiközösítéstl feloldatnak,

azután hozzám
azt
föl-

folyamodnak, hogy az egyességet

bontsam

bontom. Csak
az

arról biztosítson
azért,

engem

szentsége,

hogy

anconaiakat

mert velem egvességre léptek, nem
föllázadnának az anconaiak, nemcsak
szentségé-

bünteti.

Ha jövben

hogy nem támogatnám ket, hanem ellenök nek még segítséget is nyújtanék !»*
Mátyás nem
elégedett

meg

azzal,

hogy ezen meg-

nyugtató nyilatkozatot a legátus jelentése megvigye Ró-

mába
jelezi,

;

maga

is

írt

a

pápának

levelet,

húségét és szolgálatkészséget hangsúlyozza.

melyben fiúi Egyszersmind
követet

hogy közelebb ohódolatának tolmácsául')
a

küld.**

nem szemelte ki sem az olasz diplomaták, sem a fpapok sorából. Magyar úrra esett választása Drágfi Tamás királyi személynökre, ki ekkorig mint
Ezt
követet
:

kiváló jogtudós
*

és

bíró
30-iki

tüntette

ki

magát, és most els
Szent-Márk-könj^v-

A

legátus

1489 január

hosszú jelentése a velenczei

tárban.
**

Mátyás 1489 február 3-ikán

kelt levele

D. E.

ív.

13.

47*

372

FRAKNÓI VILMOS

ízben lépett a diplomatia terére. Fontos megbízást kapott.

hogy a pápát a magvar királvlyal szoros politikai szövetség megkötésére bírja.' Ezen tárgyalások kimeneteléig Mátyás az udvaránál maradt legátus irányában folytatta azt az eljárást, hogy szolgálatkészségének biztosításai és fenyeget nyilatkozatai
Kísérletet
kellett

tennie,

szüntelenül váltakoztak.-

Az utóbbiak

'súlvát

nem

kevéssé

növelte egv török követnek megérkezése és a béke meghosszabbítására irányuló tevékenysége.

miután Idközben, martius második felében Mátyás viszharmadfél esztendn keresztül Ausztriában idzött,

szatért

Budára, hová a pápai követ

is

elkísérte.

April

második felében Rómából

futár érkezett,

kime-

rít emlékirattal, mely
jai

a szent-széket

Mátyás királv vádoltal-

és

szemrehányásai ellen tárgyilagos higgadtsággal

mazta meg.^

A
képen
«

legátus

közölte

azt

Mátyással, ki

arra

következszentségével

válaszolt.

Követ úri

Nem

tartom illnek, hogy

vitába

Megnyugszom abban, amit mond. De a csehországi ügyekre nézve máskép áll a dolog, mint szentsége gondolja. Ha életben volnának még azok a
bocsátkozzam.
urak,

ftisztelend

kik

egvkor az ügveket
a hadjáratra.

intézték,

k

megadnák
«Most

a

kell
el

fölvilágosítást."

x\zután elmondotta, mi-

képen szánta
is

magát arra
folvtatá


a

újból kész

vagyok

szentsége

parancsára,

kereszténység oltalmára fegyvert ragadni.')

"Minden idben
nagv hadjárat
utamba,
a

hn

óhajtottam, hogy a törökök ellen

És ha ellenségeim nem állanak kereszténv világ meglátta volna, hogy mit tudok
létesüljön.

I

Ezt maga a pápa közölte az udva-

2

A

pápai

legátus

1489

april

17-iki

ránál
tésére
19-iki

lev

velenczei követtel, kinek jelen-

jelentése a Szent-Márk-könyvtárban,
3

reflectál a signoria 14S9 június jegyzékében D. E ív. 50.

Theiner

11.

530—4.

:

MATYAS
tenni
!

KIRÁLY.

373

Nem
;

tagadom, gyakran sürgettem, kogy a keresz-

ténység közjava érdekében szolgáltassák ki

nékem

a török

herczeget

... de

hálával

tartozom

szentségének azért,

hogy a közjó és az egyetértés érdekében, magánál tartja t. Teljes hitelt adok a követ úr elterjesztésének ...» A legátus azt az utasítást nyerte volt a pápától, hogy
Mátyást
a

Velenczével

való

kibékülésre

és

az

anconai

szövetség felbontására újból intse.

A

király így válaszolt
tisz-

«A

signoria,

bár én mindig jó barátom gyanánt

teltem, sok súlyos sérelmet követett el irányomban.

Tudja

meg Atyaságod, hogy

mindaz, amit Dalmátia és Slavonia
.

magyar koronához tartozik Továbbá Raguza, melv szintén Magyarországhoz tartozik,
területén bír a köztársaság, a
.

.

szüntelen zaklatásoknak van kitéve a velenczeiek részérl
«

.

.

.

Mindezek daczára, mivel követ úr szentsége meghagyásából közbe veti magát, kész vagyok békében élni szentségét, bírja rá Velenczével. De az Istenre kérem a köztársaságot, hogy a sérelmeket szntesse meg, és a
szegény raguzaiakat
további
zaklatásoktól

kímélje

meg.

Én nem veszem
el

rossz

néven
hiszi,

szentségének, hogy szövetbaj, hogy a signoria hogy most már mindent Az Istenre kérem Urun-

ségre lépett Velenczével. Csak az a

van bizakodva, és azt
eszközölje

tehet és szabadon
kat,
ki,

fosztogathat.

hogy
jutott,

a signoria,
.

szintúgy

mint

én, jó

szomszéd gyanánt viselkedjék

.

.

(•Tudomásomra

hogy

szentsége felszólítására,
szent-

a köztársaság követeket

küldött Nápolyba, hogy

sége és Ferdinánd király közt közbenjárjanak. Nincs kifo-

gásom
ség

ez ellen.

De
és

higye
a

el,

követ

úr,

ha

a

korábbi egyes-

szentsége

nápolyi király

között az én közre-

szentsémködésemmel j létre, most megszegése miatt gének nem volna oka panaszt emelni. Én magam ragadtam

volna fegyvert

a

nápolyi király megfenyítésére.
;

O

szentsége

tegyen a mint akar

válaszsza

meg

tetszése szerint a köz-

»

374

FRAKNÓI VILMOS

benjárókat.

Nem tördöm

vele.

De

annvit mondhatok, ha

én vagyok a közbenjáró, a nápolyi király
amit
igér.

meg

is

tartja,

O

épen azért nem fogadta szívesen az én köztudván,

benjárásomat,

hogy
!

az

elvállalt

kötelezettségek

megszegését
Drágfi

nem tröm
fel

«Az anconai ügyet

illetleg, tudja meg,

hogv követem

Tamás

van hatalmazva
biztosíttatik,

szentsége kívánatait

teljesíteni,

ha viszont

hogy

az anconaiakat a
éri.

velem kötött szövetség miatt bántás nem
polgárral

Két anconai
a

meg

fog jelenni

szentsége eltt,

szövetség

felbontását bejelentend.
állítsa ki az

Követ

úr kérje föl ö szentségét,
és

anconaiak részére az amnestia-iratot,

mihelyt

ez megtörtént,

minden rendben
is

lesz."

Ezen nyilatkozatok
«Higyje
kalocsai
dolgot.
el,

kielégítették

a

legátust,

ki

még

végül a kalocsai érsek ügyét

szóba hozta.

monda Mátyás, — az, a ki a érsekrl szól elttem, nem tesz nekem kedves Gonosz nyelvével meg akart rontani. Az igazság
követ
úr,

követelései szerint fogok ellene eljárni.

Az

ortei

püspök óvakodott egyenesen szemrehányást

tenni a királynak azért,
visszavonja.

hogy január havában

tett igéretét
;

A

saját

helyzetének nehézségeire utalt

mint-

hogy ugyanis a pápának bejelentette a király igéretét, hogv a fogolv fpapot neki adja át. "Ha már mostan az ellenkezrl tudósítom, vagy engem haúgymond

zugnak, vagy Felségedet megbízhatatlannak kell

tartania.')

hogy igéretettet"Elismerem, válaszolá Mátyás, tem ftisztelend úrnak de fontos okok tartanak vissza. Mindazáltal rövid id alatt úgy intézem a dolgot, hogy
;


•>

biróság eltt igazolhassam eljárásomat.

A
borúit

legátus látván, hogv a király engedékeny hangulat-

ban van, a kedvez pillanat elnyeit kizsákmányolta. Térdre
eltte.

Az

Isten

szerelmére kérte,

ne hazudtolja

meg, ne hozzon rá gyalázatot.

MATYAS

KIRÁLY.

375

A

kis

scena megtette hatását.
tiszteletnél fogva,

Mátyás

kinyilatkoztatta,

hogy azon

amit

szentsége iránt táplál,

kész a kalocsai érseket börtönébl kibocsátani, és a legátus tetszése szerint,

Egerben vagy Visegrádon

tisztességes

rizet alá helvezni.

A
hogy
lyére,

legátus

Visegrádot választotta,
az

engedélyt
új

kérvén,

és

maga vezethesse ott fpaphoz ill

érseket

tartózkodási he-

lakást rendezhessen be számára.

A

király beleegyezett, és jobbját nyújtván szavát adta,

hogy az átköltözés tizenöt nap alatt megtörténhetik. És csakugyan beváltotta szavát. Rendeletére Váradi Péter Visegrádra hozatott, és ott kénvelmes lakásban helyeztetett
el.

A

legátus
«

el

volt

ragadtatva,

és

szerencsét

kívánt a

pápának, ki

dühöng

oroszlánból a pásztor szavát
át

követ
!»*

jámbor báránvnyá

alakította

Magyarország királyát

III.

PÁPA
a

felhívására, a velenczei senatus az

hogy magyar királyi udvarral, a melynél hét esztend óta nem tartott követet, a közvetlen diplomatiai összeköttetést megújítja. BoUani Domonkos tudort küldötte követül Magyarországba. Ez május közepetáján érkezett Budára. Ünnepélyes kihallgatása alkalmával, áradozó kife1489-ik év april elején elhatározta,

jezésekkel szólott azon régi

barátság fell, melyet a köz-

társaság a király iránt táplál. Küldetésének

legfbb

indító

okául azt helyezte eltérbe

:

hogy ezen

baráti érzelmeket

az egész világ eltt kifejezésre juttassa, és a signoria

ha-

*

A

legátus 1489 május 15- és június i-én kelt jelentése Velenczében.

FRAKNOI VILMOS
tártalan

örömét tolmácsolja János herczeg házassága fölött, a kinek mindennem boldogságot és emelkedést kíván. Végül a királyt buzdította, hogy a császárral fennálló ellenséges viszonynak vessen véget, és e czélból Velencze köz-

benjárását ajánlotta föl.*

Bizonyára
lanul
szíves

nem

kevéssé volt meglepetve azon
által,
által,

váratin-

fogadtatás

melyben

részesült

;

még

kább pedig azon készség
ságát,

melylyel ajánlatát a király
le

megragadta, tétovázás nélkül leplezvén

az áldozat nagy-

melyet a béke oltárára hozni hajlandó.
titkárát,

Betegeskedése miatt

Erddi Bakócz Tamás

gyri püspököt
jesztésére
az

bízta

meg, hogy megadja' a követ elterválaszt.

Ez hosszú beszédét a mondhatnók szitkozódásokkal kezdette meg, de a következ nyilatkoérdemleges
császár
ellen

hangoztatott

súlyos

vádakkal,

zattal zárta

be

:

"O

felsége,

mivel csakis a békesség biztosítása végett
szentsége és a ve-

indított volt a császár ellen háborút,

lenczei senatus buzdítására, kész mindent visszaadni a császárnak, amit

tle

elfoglalt

;

ha viszont a császár az utolsó

békekötés
geket

föltételeit

pontosan végrehajtja, és a hadiköltséélni vele,

megtéríti.

Azután békességben kíván
tisztelni.

és

atyja gyanánt fogja

Mert királyunk

felsége, a

szenvedett
lalja,

sérelmeknél és károknál

még inkább

azt fáj-

hogy megfosztatott a kedvez alkalomtól, mely a törökök ellen intézend háborúra nyílt. Amint a császárt legyzte, a törökök fölött is diadalmaskodott volna. Bocsássa meg Isten a császárnak, hogy míg önmagát megsemmisítette,
a

királyi

felségnek,
ki

dicsségét
a

irigyelvén,

mintegy kezeibl ragadta
ellensége fölötti')**
*

a

diadalt

kereszténység

\

velenczei

követ elterjesztését a
kiállított utasításból

**

A

pápai legátus 14S9 június
a

i-én

részére april 7-ikén
(D. E. IV. 33

kelt jelentésébe befoglalja

gyri püs-

— 5.)

és a királyi

válaszból

pök hosszú eladását,

ismerjük.

MATYAS

KIRÁLY.

377

Ugyanekkor
közbenjáró
császárhoz,
is

a velenczei köztársaságnál hivatottabb

más
a

kínálkozott

Mátyásnak,

hogy viszonyát
fia és

mely két év óta
;

az ideiglenesség állapotában

lebegett, véglegesen rendezze

a császár saját

örököse^

Miksa római király. Öt is, csakúgy mint atyját, a politikai érdekek ellentéte szembe állítá a magyar királylyal. De egyéniségöket
közel hozta egymáshoz jellemvonásaik rokonsága. Miksát
lovagias szelleme, eszményi világnézete és

magas czélokért
nélkül,
s

hevül

szíve

képessé tette

arra,

hogy elfogultság

csodálattal tekintsen házának félelmes ellenségére,

viszont
ki nyil-

rokonszenvet ébreszszen maga iránt Mátvásban, a
tan
vallotta,

hogy

a császárt gylöli,

de

fia

iránt a szere-

tet érzelmeit táplálja.*

A
atyja

római király büszke lelke nehezebben trte, mint
a

megalázó helyzetet,
teremtett.

a

mit

örökös

tartományaik

elvesztése

Ellenben

nem

remélhetvén,
vissza,

azokat

fegyver

hatalmával

hódítják

hogy könnyebben
inkább,
király

szánta el magát, mint atyja, arra, hogy békés úton vissza-

szerzésök

érdekében

áldozatokat

hozzon
és a

;

annál
franczia

mert a németalföldi
ellenséges
tötte.

bonyodalmak
egész

magatartása

figyelmét

és

erejét

lekö-

Attól

sem idegenkedett, hogy bens szövetségre
;

lép

Magyarország uralkodójával
azt
a

st

rajongó lelkesedéssel

táplálta

gondolatot, hogy vele együtt, közös erfe-

szítéssel indít

háborút a törökök ellen, és megszabadítja a

kereszténységet a szüntelenül fenyeget veszélytl.*

Miután atyja fölhatalmazását a Mátyással indítandó

tár-

gyalásokra kieszközölte, 1489 tavaszán két követet küldött

Budára, titkos megbízással, mely azon reménységet kelté
föl

Mátyásban, hogy annyi meghiúsult kísérlet után, most
A
pápai követ 14S9 június 25-iki jelentése. Theiner ii. 528. adja Ulmann

*

**

Miksa egyéniségének legalaposabb ismertetését

H.

uKaiser

Maximilián." (Stuttgarti 1884.)
Magyar Tört.
Életr.

1S89— 90.

37o

FRAKXOI VILMOS
létesítheti

végre
get,

a

Habsburg-házzal való szoros szövetsébiztosíthatja

és

ezzel

eg^'szersmind

fiának

a

trón-

öröklést.

Titkos értekezletekben megbeszéltettek az «örök béke»)
körvonalai és biztosítékai. Ezek iránt a diplomatiai körök-

ben eltér hírek szárnyaltak.

A

pápai követ úgy tudta,

hogv

a

római
a trón

királv

János

herczeget Ausztria herczegének és Magvarország trónörö-

kösének
názva,

elismeri,
;

Mátyás halála után
váltságdíj
is

elnyerésében
lesz koro-

támogatja

viszont János herczeg, mihelyt
nélkül,

meg

Miksának átadja

Ausztriát,

st

éhez

még Pozsony
Miksa

városát

hozzácsatolja,'
lett

A

milánói udvar értesülései szerint arról

volna szó,
Triest,
;

hogy Fiume, Portoré kiköthelyeket átengedi
mihelyt
a

császári

trónt

elfoglalja,

Mátyásnak

ki

viszont azonnal visszaadja az elfoglalt örökös tartományokat,

Bécs kivételével, amit élethossziglan megtart." A politikai frigvet ketts házasság volt szorosabbá

és

biztosabbá teend. Miksa felajánlotta egyetlen leánya Margit

fherczegn

íVlII.

Károly

franczia

király

jegyesei

kezét János berezegnek.^

Beatrix részérl pedig az a javaslat tétetett, hogy az
legifjabb

nvérét Johanna herczegnöt maga
kis fia

a hét év óta

özvegy Miksa, vagy pedig ennek
vegye nl.^

Fülöp fherczeg

Mindezen ügvek bizalmas tárgyalása és elintézése végett, abban történt megállapodás, hogy Mátyás és Miksa,
september
1

8-ikán, Lincz városában személyesen találkozni
14S9 october 15-iki

A

pápai követ

gyár trónra emelni
15-iki

(!),

a pápai követ oct.

jelentése.
2 A ferrarai ügyviselöknek a milánói udvarból 1489 augustus 11-, 13- és i8-án

jelentésének

megmagyarázhatlan

félreértésén alapszik.
4

A magyar
nem

kelt
3

jelentéseik

a

modenai levéltárban.
(1.

követ nevet
szól.

udvarnál lev milánói említ, csak infansnörl
az
(i.

tése.

A pápai Ulmann

követ június 25-iki jelenállítása
79.),

Ulmann véleménye
szó.

80.),

hogy

hogy Miksa

Johannáról van

saját tör%'énytelen

leányát akarta a

ma-

.%'-'

//

•^
íí

,^^^.
\

'<jr

'i

r

<y

y^
BtATKlX KIKÁLYNÉ DÜMBORMÚVU ARCZKEPE.

.

:>\

^
^^
'"^^^S

V
-í-^

gJVtrf

iriiVr.áiti

WilNhr"

t^\
HH »
l

'

I

-S.

'V_.

MÁ1\ÁS KIRÁLY

DOMBORMV

ARCZKÉPE.

MATYAS
fognak.

KIRÁLY.

379

Egyelre

a fegyverszünet újabb hat

hónapra meg-

hosszabbíttatott.

nius

Mátyás nem titkolta örömét e fölött. Rendeletére, júi8-án rnapján, Budavára fegyházának szószékéa

rl,

gyri püspök ünnepélyes módon hozta köztudoa

másra

fegyverszünet

meghosszabbítását és

a

tervezett
és a

congressust. Hangsúlyozta, hogy fképen a pápa
király személye iránti tekintet késztette

római
béke-

felségét a

ajánlatok

figyelembevételére. Végül
a

helyt a béke

császárral

hogy mimegköttetett, megindul a török
kihirdette,

ellen a háború.*

Hogy
a

a császárral tervezett szövetség
s

megkötésében
el

és

török elleni háborúban Csehföl

Lengyelország részérl

akadályok
gát,

ne merüljenek

:

Mátyás arra határozta

hogy Kázmér lengyel királyhoz követet küld. határozásánál nem kevésbbé volt meglep eljárása a követ Thuz Osvát zágrábi püspökre kijelölésénél. Választása
esett,
rált,

maEzen el-

ki

és

esztend eltt Kázmér királylyal conspihét esztend eltt újabb htlenségéért fogságba
tizenöt
súlyt
kellett

került !**

Most ismét nagy

arra

helyeznie,

hogy

Dsem
ezt

török herczeg Magyarországba kerüljön.
Drágfi

Es mivel

római követe,

Tamás nem

bírta kieszközölni^

a pressio legkülönfélébb eszközeit alkalmazta.

A
át.

((Szelíd

bárány) újból ((dühöng oroszlán »)-ná alakúit
nyilatkozatokkal döbbentette

Fenyeget
a

meg

a

szent-

szék követét. Teljes határozottsággal emelte a pápa ellen
azt

vádat,

hogy

az egyiptomi

szultánnak akarja eladni

Dsem

herczeget.

Egy alkalommal
*

ezen hírre utalva, indulatosan így szó-

A

pápai követ idézett június 25-iki
zágrábi

tároztatott

el.

Már augustus

7-ikén a ve-

jelentése,
*•

lenczei dogé tudósítja

németországi köindítása felöl,

A

nal a június i8-iki

püspök küldetése azonhirdetmény után ha-

vetet a

magyar követ útnak
ív.

D. E.

73.

48*

380
lott

FRAKNÓI VILMOS

:

«

Krisztus keresztfájára fogadom, hogy ha a tengeren

túl

szállítják

Dsem

herczeget, én Olaszországba vezetem a

török császárt

Máskor pedig

június

25-ikén

nyugodtabban, de
úr,

az elkeseredés hangján ígv szólott:

"Követ

ne beszél-

jünk többé a török herczegrl.
adta

Hisz
az

szentsége

már

el-

t

kétszázezer

aranyért

egyiptomi

szultánnak.

Tudom, hogy
azon ürügy

szentsége ügynöke Rodosz szigetére ment,
alatt,

mintha a lovagrend ügyében járna, de
át,

onnan az egyiptomi szultánhoz vitorláz
kötése végett.
császár ellen
;

az alku

meg-

Elhiszem, hogy a szultán háborút mdít a

de ö szentsége fontolja
segítségével jut

herczeg, ha az

meg jól, hogy Dsem trónra, még kegyetlenebb
szintén álruhában,
el,

és félelmesebb ellenségünk lesz
is,

mint bátyja. Hallottam azt
ö szentsége döntse

hogy ö szentsége egy másik követe,

a török császárhoz küldetett.

Maga

vájjon eljárása ilHk-e az egyház fejéhez, és

hogy mit

szól-

nak majd ahoz a keresztény uralkodók

A

legátus ezen híreket alaptalanoknak nyilvánítá.

Es

úgymond

ha a pápa a török herczeget mégis átengedné

az egyiptomi szultánnak, csak azért tenné,

hogy

a kétszáz-

ezer aranyat a török hadjárat czéljaira fordítsa.

«Ne
nápolvi
tilt

higvje,

követ

úr,


el,

jegyzé

meg

Mátyás,

hogy
;

a török háború czéljaira fordítaná a pénzt
király
ellen

szentsége

a

használná

föl,

akit pedig
úr,

becsületem

elhagynom.

Higvje

követ

ennek az ügynek

hosszabb a vége, mint
gerjeszt, hogy azután

hiszi.

Ö

szentsége olyan nagy tüzet

nem

bírja eloltani !»*

És Mátyás nem
nvekkel
is

szorítkozott

fenyeget szavakra.

Té-

súlyt kölcsönözött azoknak.

nai szövetség felbontását

halogatta

;

szék

más hbéreseivel, egyebek közt
pápai követ 1489 június 25-iki jelentése.

Nemcsak az ancohanem most a szentaz Umbria szomszéd-

A

MÁTYÁS

KIRÁLY.

38 1

ságában

lev Camerino

urával,

Varanus Július Caesar
lépett,

híres

condottierivel

szerzdési viszonyba

és

több olasz
nápolyi ki-

fejedelemmel tárgyalt, hogy támogatásukat
rálynak biztosítsa.*

a

September közepetáján levél érkezett Budára a pápától, azon ígérettel, hogy a török herczeget, mihelyt a franczia király és a rodoszi nagymester beleegyezését kieszközölte, Magyarországba küldi.
Mátyás örömmel fogadta ezen
kérte,
tudósítást,
és csak azt

hogy
a

szentsége

ne késsék ígérete teljesítésével^

mert

török berezeg kétségbeesett hangulatban van, és
el.

fél, hogy öngvilkosságot követ

«A magam
ki,

költségén

monda

olyan

nagy sereget
látott.

állítok

amilyent a ke-

resztény világ

még nem

Igazolni fogom,

hogy való-

ban a kereszténység érdekében kérem a török herczeget!*)**

Idközben Mátyás
Fontana Ferencz
bontását.

az olaszországi

bonyodalmak köte-

lékeibl kibontakozni iparkodott. Rómába küldött követe,
által bejelenté

az anconai szövetség fel-

A

nápolyi kérdésben pedig a pápai követ eltt
tett,

megnyugtató nyilatkozatokat sebbek voltak most, mert a
pontját
azzal,

melyek annál értékeekkor érte
el

viszály

tet-

hogy Ferdinánd

király a pápa ítéletétl az

egyetemes zsinathoz fölebbezett.

Mátyás
föltevést,

a

legnagyobb határozottsággal visszautasítá a
«

mintha apósának ezen lépését helyeselné.

Es-

küvel ersíthetem,

így

szólott

egy ízben,

hogy

szándékáról elre semmit sem tudtam, és mikor elhatárorozása fell értesültem, sajnálatomat fejeztem ki afölött ...»

És egy más alkalommal így szólott szentségének, hogy kora gyer« Követ úr, jelentse
:

*

Ezen tárgyalásokról a pápai
kívül,

legá-

19-,

25-,

június

2-,

6-, 9-,

20-iki jelenté-

tus imént idézett jelentésén

sok

seiben.
**

érdekes részletet találunk a ferrarai herczeg milánói ügy viseljének 1489 május

A

legátus 1489 september i8-iki je-

lentése.

^S2

FRAKNÓI VILMOS
tisztelni a szent-széket,

mekségemtl megszoktam
tot

hódolahigvje

tanúsítani

a

pápa

iránt.

Most
által

az aggkor

határszélén

állva,

ugyanazon érzelmek

vezéreltetem.

Ne

szentsége,

hogy

a nápolvi királvnak,

ha

szentsége ellen
viszont azt

háborút viselne, segítséget nvújtanék.
becsület

De

sem

látnám szívesen, ha ö szentsége indítana háborút a nápolvi
király ellen
;

a

nem

engedné, hogy apósomat, és

szövetségesemet elhagvjam.

kérem ö szentségét, hagyja békében a királyt, a ki úgvis vén ember már . kívánja, magamra veszem a fáradságot és Ha szentsége kiegyeztetem vele. Jó pápához ill, hogy a háborúnál elbbre tegye a tisztességes békét !»>* A pápai követnek ily körülmények között már csak ai
Istenre
. .

Az

török békealku ügye szolgáltatott aggodalomra okot.

Mátyásnak
visszaérkezett,

a portára küldött követe a
:

november közepén

török császár küldöttével, ki nagyértékú

ajándékot hozott

Alamizsnás szent János, a híres alexanudvara kíséretében
a város határánál-

driai pátriárka tetemét.

A
A
tett a

király, neje és

fogadta

az

ereklyét, és

ünnepélyesen kísérte palotájának
a pápai legátus kérdést

kápolnájába.**

mikor

a

következ napokban
azt
is,

tárgyalások állása iránt, a király közölte vele a részegyúttal

leteket, és

hogy

öt

esztendre megköti a

fegyverszünetet.

Es azon fájdalmas megjegyzésre, hogv így a török berezeg kiszolgáltatásához csatolt remények meghiúsulnak, Mátyás így válaszolt
:

«Ha régebben

kiszolgáltatják

nékem

a

herczeget,
a

minden áldozatot szívesen meghoztam volna. De hosszú halogatás kétségbeejtett, Es azóta változott a

helyzet.

Az

egyiptomi szultán és a török császár viszonya-

*

A

december
tései.

pápai legátus 1489 november 27-, 26- és 1490 január 6 iki jelen-

" A ferrarai herczeg budai ügyviselöjenek 1489 november 17-iki jelentése. D.
E.
IV.

396.

^

+

MÁTYÁS
l)an fordulat állott be.

KIRÁLY.

383

Nem

vagyok elég ers, hogy ilyen
szentsége

'

két hatalom ellen háborút kezdjek. Most már

ám

tartsa

meg

a herczeget,

vagy adja

át a

kinek tetszik

Mindazonáltal a fegyverszünet megkötésével
tett.-

nem

sie-

Es december 15-ikén Kassa városához intézett levelében is hangoztatja, hogy a római királylyal kötend

tvé

béke az egész keresztény világra hasznos lesz, mert leheteszi, hogv erejét azután a kereszténység ellenségére
Ezalatt
a

fordítsa.^

budavári udvarnál serényen folytak az el-

készületek a linczi összejövetelre.
fölszólította,

Mátyás

a

magyar urakat
kí-

hogy fényesen
föl.

fölszerelt

bandériumokkal

sérjék.

A

vele barátságos viszonyban álló hatalmakat kö-

vetek küldésére kérte
össze, a

római királv

és a

És drága ajándékokat halmozott német urak részére.
a

Miksa csak néhány

héttel

kitzött határid

eltelte

után érkezhetvén Linczbe, october elején követet küldött

Mátyáshoz, hogy oda meghívja.

Azonban mikor
tott,

a

diplomatia minden akadályt elhárí-

vészjóslón lépett eltérbe a kór hatalma.
ki

Mátyás,

az

1487-ik év folyamán egészsége és ereje
a

teljességében
hadjáratban,

viselhette

hadvezéri

tisztet

az

ausztriai

kevéssel utóbb a köszvény heves támadásailenni.

nak kezdett kitéve

Ezek annyira súlyosbodtak, hogy

az 1489 martius havától kezdve nem volt képes lábain járni, és hordszéket kényszerült használni.^ Bécsbl Budára
hajón jött
1

le.
13-, iS- és october 2-iki jelentése. Mátyásnak július elején a szent-györgyi grófokhoz intézett rendelete. (Az utóbbi az

2

A A

pápai követ idézett jelentései király udvaránál lev milánói köapril

vet

1490

2-ikán

kelt jelentésébl

tudjuk, hogy a török

követ

akkor
ív.

is

az

országos levéltárban
3

)

udvarnál
3

volt,

és

akkorig csak egyszer
160.

A

pápai követ
ferrarai

october 15-iki jelen-

fogadtatott a király által. D. E.

tése.
6

Magyar

Sión. 1864. évf. 65.

Ezt a

herczeg
ív.

magyaror26-iki

4

A

velenczei dogénak augustus 6-ikán

szági ügyviselje írja 1489

november

németországi követéhez írt jegyzéke. A ferrarai herczeg milánói ügyviselöjének aug.

jelentésében. D. E.

394.

3

+

3>^4

FRAKNÓl VILMOS

A

nyáron állapota jobbrafordúlt. És augustus második

felében ismételve tett kirándulásokat távolabb
lyaiba.'

fekv

kasté-

De

amint az

sz

beköszöntött, aggasztó kórtúnetek

jelentkeztek. Térdei és lábai kezdettek dagadni, egvszers-

mind lázak gyötörték. Lehetetlenné vált útra kelnie. A podgyász szekerekre volt rakva, hogy mihelyt egészsége engedi, útra kelhessen. De míg a saját baja nem sznt meg, november második felében Beatrix is megbetegedett. Emellett az udvari csillagiósok óvták t a november és melyek vészt hozhatnának december hónapoktól ha
^
, ,

útra kel.

Mátyás

ezalatt

october közepén cancellárját a váradi

püspököt, több tanácsos kíséretében, Linczbe küldötte, a
tárgyalások megkezdése
végett.

Miksa pedig négy ízben

küldötte egy hónap
leteket

lefolyása alatt követeit Budára,

A részberezeg

szigorúan titokban] tartották.

A

ferrarai

magyarországi ügyviselje panaszkodik jelentésében, hogy

semmit sem

bír megtudni.

A
maga

titkolódzást
után.

komolv nehézségek felmerülése vonta

Ezeket Frigyes császár támasztotta.

O

ugyanis

hogy fia az engedményekben messzibbre fog kívánatosnak tartotta, maga is Linczbe menni, mintsem ment, hogy Miksát ellenrizze. Itt azután saját kezeibe raattól félvén,

gadta a tárgyalások vezetését,

s

azokat a meghiúsulás veszeengesztelhetetlen szela csá-

delmével fenyegette. Mert míg az

lemét szüntelenül éleszté azon tudat,
szári
állási

hogy Mátyás ugyanakkor korona megszerzésére törekszik
:'

ellen-

képessége

új

táplálékot nyert

a

csillagászok

jöven-

1

Ugyanennek

1489

september

2-iki

4

November

i6-ikán.

D.

E.

ív.

39S.

jelentése. D. E. ív. 401.
2

5

A
a

császár 1489

december

lo-ikén

tése.

A pápai követ october 15-iki jelenA ferrarai berezeg magyarországi
26-iki jelentése.
IV.

írja

szász herczeghez intézeti levelé-

ben, hogy veszély fenyegeti.

iDas

heilig

ügy viseljének november
D. E.
3

394.

Reich und Deutsch Nation nach denen desselben Königs von Hungarn Herz und

BoNFiN eladása.

Gemuet

steet».

(A drezdai

levéltárban.)''

!

MÁTYÁS

KIRÁLY.

385
hir-

dléseiben, melyek
dették/

Mátyás közeli halálát biztosnak
között

Apa

és fiú

heves jelenetek fordultak el.
Flandriába

Az

utóbbi azzal

fenyegetdzött, hogy

vonul

vissza,

és a császárt

többé

látni

sem

akarja.

De

habár vele

tartott a jelenlev német fejedelmek és urak nagy része,

nem

voltak képesek Frigyest megingatni.-

Tgy történt,
berezeg,
litikai

a

hogy mikor december 7-ikén Ottó bajor császár megbízásából, Budára jött, a nagy poamit hozott, abban
állott,

tervek kisszer pénzügyi alkura zsugorodtak össze.

Az

ajánlat,

hogy

a császár

az

1477 óta fennálló tartozást kiegyenlíti, és a magyar király által elfoglalt tartományok visszabocsátása után ötvenezer
forintot fizet kárpótlásul
!

Mikor pedig Mátyás megjegyzé,

hogv neki
emelte
föl

a

háború százszor annyiba, öt millió forintnál

többe került, a követ a kárpótlási összeget százezer forintra

Miksa késznek nyilatkozott ugyan, atyja mellzésével, külön egyességre lépni de ebben Mátyás nem találta meg
;

a kielégít biztosságot.

A

tárgyalások mindazáltal

nem

szakíttattak

meg.

St

a

fegyverszünet a következ év september 8-ig meghosszabbíttatott, és a

személyes összejövetel terve

is

fönntartatott.

^

Végre 1490 január els napjaiban
állapota, az

a királyi pár

egészségi

orvosok

és a csillagászok tanácsa,

megengedte

az

elutazást.
el

A

király,

nejével

és

fiával,

január 8-dikán
elutazása eltt

hagyta

Budavárát.

Beatrix közvetlenül

Miksához levelet
is,

intézett,

melyben

biztosítá,

hogy ezentúl

mint ekkorig cselekedte, az egyesség létrehozása érdeérvényesíteni.-*

kében fogja befolyását
I

BoNFiN eladása.

gos és ellenmondó tudósításokat bírunk
a ferrarai herczeg budai

A

ferrarai

herczeg budai ügyvise20-iki, és

ügyviseljének

ljenek december

a pápai

kö.

vetnek 1490 január 6-iki jelentése.

— V.

december 20-iki, s a pápai követnek december 26- és január 6-iki jelentéseikben
4

Ulmann
3

83.
felöl

A

levél

a

bécsi, titkos levéltárban.

Ezen alkudozások
Magyar Tört.
Életr.

csak héza-

1889—90.

49

-

38b

FRAKNÓI VILMOS.

A

királvi

udvarnál tartózkodó milánói diplomata jelen-

tésében kiemeli, hogy

nem

a

Miksával tervezett találkozás

vonzotta Ausztriába Mátyást,
térni,

hanem vágya Bécsbe

vissza-

hogy szándéka volt útközben felkeresni mindazon helveket, melyeknek fényét építkezéseivel emelte volt.'
és

Mintha az
szer
ki

a sejtelem vezérelte volna,

hogv
a

sietnie kell,

a tél zordonságától

sem szabad

visszariadnia, ha

még

egv-

akarja

elégíteni

ambitióját,
;

hogy

Habsburgok

várpalotájából oszsza parancsait

ha

még

egyszer gyönyör-

ködni kíván fénvúz múízlése alkotásaiban.

Els
hatást

állomása

:

Visegrád
foglalt

volt,

melvnek
és

a

természet

ragvogó keretében
tettek
a

palotái

kertéi

olyan igéz

pápai követre

14831,

hogy

«a földi para-

dicsomból" keltezte onnan

Rómába

írt

leveleit.

Egy

egész hetet

^töltött ott

Mátyás fontos
trónörökössé
látta

politikai fel-

adattal foglalkozva.

Miután
doskodni
eltt

János
azon

berezegnek

nyilvánítását

késbbi idre
elragadná

halasztotta,

szükségesnek
ha

mégis gonvalósítása

eshetségrl,
a
halál,

szándékának
közeledését

melynek
fiát,

idnként

érezte.^'
is

Biztosítani
a

óhajtotta
trónt

hogy magára hagyatva

Ezen czél elérésére legalkalmasabb eszköznek tartotta azt, hogy a fpapok, furak és királvi városok esküvel kötelezzék magokat arra, hogy halála után utódjává fiát választják meg.^ Egyúttal arra határozta el magát, hogy Magyarország legfontosabb
képes legven
elfoglalni.

várait

neki

adja

át,

és

parancsnokaikat

szintén

esküvel

1 1490 január 12-ikén. tNon tanto perche la speranza de la Diéta lo tiri, quanto per proprio desiderio d'andarli Divertira a tutti li luoghi ove ha fatto
.
.

4

Mátyás ezen
jelezi.

tervét a

Nápolyba

kül-

dött követ részére (1488) adott

útasítási.

.

ban
350)

(Küvachich.
Segesvár

Scriptores.

A

kiállított

kötelez-iratok közöl
városáét ki-

edificare.» D. E. ív.
2

127.

kettt ismerünk.
adta Teleki

«Ex Visegrado paradiso terrestri.» Katona, xvi. 522. Mátyás bizalmas embereinek 3 Ezt elbeszélése nyomán Bosfin állítja

xii. 456.

müncheni

kir.

Medgyes városáé a levéltárban van Mindkett

1489 június 23-ikáról %an keltezve,

^

;

MÁTYÁS
kötelezi
arra,

KIRÁLY.

387

hogv halála után
át

másnak,
adják.'

mint

fiának

a

gondjaikra bízott várakat

nem

Mieltt székvárosából távoznék, Budavárát,
kincs-, levél- és könyvtárral, szolgáltatta kezeibe.
a trónörökösre

a

királyi

És most
alá

nézve

még

fontosabb visegrádi várat, az ott
szintén

rzött

szent

koronával

együtt,

rendelkezése

helyezte.^

Majd Esztergomban három napon át a gA^ermek-prímásnak vendége volt.^ Innen útját Komáromon, Tatán és Pozsonyon keresztül folytatta. Ezen várakat szintén János herczeg kezeire bocsátotta, a komáromi és pozsonyi föispánság tisztével együtt.-^

Pozsonyból Németújhelyre készült; de értesülvén, hogy

Miksa
Itt

közelebb

követeket

küld

Bécsbe,

egyenesen

az

osztrák fvárosba ment.^

ünnepelte már február 24-ikén névnapját, amely
iránti

al-

gyöngéd figyelmét dús ajándékkal tntette ki. Nvolczezer aranv forint érték ékszerekkel kedveskedett néki, melvek között egy gvémánt kereszt kiváló

kalommal neje

szépsége által vonta magára a figyelmet.''

A

következ hónapban
folytak.

a tárgyalások

Mátyás

és

Miksa

között tovább

A

római király idközben elmeljavaslatát, és arra határozta

lzte ugvan Beatrix házassági
el

magát,

hogv Anna bretagnei herczegnt
föntartotta
azt

veszi

nül
a saját

de

még mindig

az ajánlatát,

hogy

leányát adja János berezegnek házastársul, Ennek következtében a milánói követ eredménytelenül

Két ilyen kötelez
2

irat,
ki,

melyet Bajnai Bót András és Zöld István 1489 május
a

8-,

illetleg 23-ikán állítottak

müncheni

levéltárban.

A Mátyás

által

Corvm János

részére

tényleg

átadott

várak hosszú sorozata

benfoglaltatik az 1490 július
3

31-iki farkashidai

egyesség okiratában.

4
5

Constabili Bernát 1490 február 22-iki levele. D. E. ív. 421. Ezt szintén a farkashidai egyesség szövegébl tudjuk.

Constabili idézett levele.

6
7

A

Ugyanannak

milánói követ 1490 martius ii-iki jelentése. D. E. 150. idézett martius ii-iki és april i-én kelt jelentései. D. E,

ív. 146., 152.

49*

,

388

FRAKNÓI \ILMOS

sürgette

most Bianca herczegnnek Magyarországba utaFolytonosan amelv eljárásban megazon mindinkább terjed híreket, hogv Máa királytól
;

zásához a szükséges intékedések megtételét.

kitér választ kapott
ersítve
látta

tyás a milánói
az osztrák

házasságkötés felbontására gondol,
fogja összeházasítani,'

és

íiát

fherczegnvel
azon

Idközben Mátvás
megkezdett

folvtatta

János herczeg érdekében

tevékenységét,

hogv

halála

esetére

a

meghódított tartományok legfontosabb helyei az
között legvenek.

kezei

Ausztriában
:

:

Németújhely, Recz, Wol-

kersdorf;

Stiriában

Pettau, Radkersburg várakat;

Morés

vában

:

Brod

városát,

számos egvéb
át.-

krajnai, karinthiai

sziléziai

ersséggel adatta neki
cseh

Egyúttal most már végre akarta hajtani azon tervét

is,

hogy

a

koronának az
végett

jogara

alatt

álló

tartomá-

nyai által utódjává, Csehország királyává nvilváníttassa t.

Ennek elkészítése
bízottai

ama tartománvokban
második felében

titkos

meg-

voltak, 2

Martius

pedig

Prosz-

niczi

maga

János váradi püspököt Morvaországba küldötte, és hogv azonnal húsvét után, is el volt határozva rá,
s

Boroszlóba megy,
nepélyesen
1

ott

Morvaország,

Szilézia, Lausitz ren-

déinek gyülekezetében, ezen tartományok kormányát ünfiára ruházza.^
Maffeo 1490 martius
pos tanulmányozása után azon meggyö-

Treviglioi

11-

€S april i-én kelt jelentései. Diplom. E. 146 161. Téves a történetírók azon állítása, hogy a milánói udvar halogatta

zdésre
volt
;

jut,

és a kivégezettek

hogy ezen vád alaptalan Mátyásnak poli-

volna Bianca Magyarországba jövetelét,
és az egybekelést János herczeg királylyá

választatásától tette volna függvé. Errl soha szó nem volt. 2 Ezt az idézett farkashidai egyesség szövegébl tudjuk. 3 Prágában 1490 május lo-ikén kivégeztetett Podjebrad Henrik herczeg két udvari embere, Alexander és Fodwinsky, kik ellen az a vád emeltetett, hogy Má-

hadi szolgálatokra kötelezték le magokat. Boroszlóban 1490 július 5-ikén kivégeztetett Dömpnig Henrik boroszlói kapitány, ki Mátyásnak évek óta embere volt, János herczeg irátikai és

h

nyában

is

gát, és arra

hségi esküvel kötelezte maajánlkozott, hogy Boroszló
hatalmába
Alterthum
juttatja.

városát az

V.

ö.

Markgraf
schrift

érdekes tanulmányát a tZeit-

für

und

Geschichte

Schlesiens*. xx

(1S85.) 157

— 196.
i.

tyás által Ulászló meggyilkolására béreltettek
föl.

Palackv

(329) periratok ala-

h., és Markgraf az 4 Palackv Bonfin is szól készületeirl Sziléziába.

MÁTYÁS

KIRÁLY.

389

Ugyanakorra a magyarországi rendeket is egybehívta Budára, hová királyi biztosokat készült küldeni elterjesztéseinek közlése végett.*

Egész figyelmét János herczeg trónöröklésének érdekei kötvén le, a küls politika függ kérdéseivel alig foglalkozhatott.
czeg,
a

A

szent-szék, a nápolyi

király,

a milánói her-

svajczi

köztársaság

és

a

török császár

követei

tétlenül vesztegeltek udvaránál.

tette lehetvé, hogy visszatérhessen,
látta

Csak Velencze követének mert nem szívesen
is

t

magánál, és
szólott

még
a

martius utolsó napjaiban

fel-

háborodással

köztársaság «szemtelenségérl».**

Mindazáltal az udvariasság

küls

formáit megtartotta vele

szemben,

és a

búcsú-audientián közié vele,

hogy lovaggá

Ezen szertartás végrehajtására april 4-ikét, virágvasárnapját tzte ki. Ezen ünnep megülésére nem kívánt szent István dómjába menni. A megelz napon elrendelte, hogy a várlak udvarán fából kápolnát állítsanak, melyet hirtelen kell
akarja avatni.
díszszel szereltek föl.

Az ünnep reggelén neje és fia kíséretében jelent meg ott. Az udvar, a Bécsben idz fpapok, furak és külföldi követek fényes gyülekezete környezte. Az isteni tisztelet
a pálmák szentelésének szertartásával
vette
az

kezddött. Ezt kö-

Üdvözít
és az

jeruzsálemi bevonulására

emlékeztet

körmenet

ünnepélyes szent mise. Mindennek végez-

tével a trónon

ül
föl.

király

maga

elé szólította a

BoUani Do-

monkost

a velenczei

követet,

és

szokásos szertartással

lovaggá avatta

Az
vissza

órákig elhúzódó ketts ünnepély után fáradtan tért
termeibe. És

mivel

a

királyné,
az

ki

a

város több

templomában kívánt ájtatoskodni, tzte ki, hogy jelentkez éhségét
*

ebéd idejét késre

lecsillapítsa, fügét renmilánói
követ april i-én kelt jeív.

Az

1490 martius 29-ikén kelt meg-

**

A

bizó-irat.

TELEKinél

xii. 485.

lentése.

D. E.

159.

»

300

FRAKNOl VILMOS

delt.

De mikor
e miatt

az

els darabot

megízlelte,

s

romlottnak
megje-

találta,

nagy haragra lobbant.

Az eközben
és

lent királvné azon volt,

hogy megnyugtassa,
mindent
Itt

eledelekkel kínálta.
szédülés
és

De

visszautasított.

különböz Csakhamar

szemei
vitette

elhomályosulása
magát.
esti

miatt

panaszkodva,

hálószobájába

hat óra tájban szél-

hdés

tünetei jelentkeztek. Eszméletét veszté, és e mellett
«Jai, Jaj»)

heves fájdalmak kezdették gyötörni.
kiáltások törtek
tott

és

«

Jézus
Izga-

el

görcsösen

összeszorult

ajkairól.

nvugtalanság vett ert egész testén.

Az
helvét.

egvbesereglett urak

és

udvari emberek rémülten,

az orvosok

fejket vesztve, tétlenül állották körül fekvmindenféle
:

Csak a királvné tett kísérletet, hogv férjén segítsen

kétségbeesett
felnyitott szá-

erszakkal

jába gvógyfolyadékot öntött, lec