You are on page 1of 582

Digitized by the Internet Archive

in

2011 with funding from
University of Toronto

http://www.archive.org/details/rgibbkzpko01hamp

A RÉGIBB

KÖZÉPKOR

• •

r

(IV- X. SZÁZAIM

EMLÉKEI MAGYARHONBAN.
IRTA

HAMPEL JÓZSEF

á
_

É '0

ELS

RÉSZ.

KÉTSZÁZ KÉPES TÁBLÁVAL ÉS A SZÖVEGBEN 48 ÁH.

BUDAPEST.
KIADJA A
M. T.
1894-

AKADÉMIA.

H

Minden jog fentartva.

íAUBl

FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA

ELOSZO.
A jelen munka azon kor emlékeit tárgyalja, meh a hunnok betörésétl a magyar állam megalapításáig terjed. E félezeréves aknák csak az elejérl s a legvégérl ismerünk hazánkban
szobrászati maradvávannak s ezek is fölötte gyérek. A közbees hosszú id nagyobb mvészi alkotásokat nem hagyott reánk és így, mikor a kor ízlését tanulmányozzuk, reá vagyunk utalva a temetk és kincsek ezernyi kisebb
és

monumentális alkotásokat. Építészeti nyaink csak az V. és a IX. századbi

maradványaira. alig három-négy évtizede Nincs sok ideje annak, hogy gyakran csekélyszereknek látszó, emlékekkel szaktársaink rendszeresen foglalkoznak és most is még aránylag kevesen vannak, a kik e maradványok mtörténeti fontosságát úgy méltányolják, mint a jeles Springer, a ki joggal utal annak a tévhitnek

i,

a helytelenségére,

mely

leg absolute

tehetetlen

azt tartotta, hogy egy tétlen, mvészetikor, mintegy üres örvény különíti el a

mvészettl a középkori emberiséget. Ily megszakadás valójában soh'sem létezett, csak képzelték és e tévhit csak addig tarthatott, míg a szerencsés véletlen és az ásó, a látszólagos rt kincs- és sírleletek majdnem átláthatlan sokaságával megtöltötte. E gazdag anyag a bel- és külföldi szakirodalomban mindinkább megnyerte azt a méltánylást, mehet érdemel és a mióta, min: tíz éve, alkalmam volt hazai kutatásaink eredményeirl szk keretben ki- összefoglaló képet adni, évrl-évre fokozódó siker jutalmazta hazai kutatóink buzgalmát úgy, hogy az újabban föltárt sírmezók sokasága a jelzett kor archeológiájának jóval szélesebb és biztosabb alapot nyújt, mint a milyenbl korábbi tanulmányaink kiindulhattak. Az utóbbi évek sikerei folytán azon vélemény helyességérl is mindinkál)b meggyzdtünk, melyet külföldi kutatókkal szemben már elbb többször hangsúlyoztunk, hogy az u. n. népvándorlási kor keverék ízlése létrehozatalában hazánk lakosságának fontos szerepe volt és hí sország után bizonyára hazánk volt a stilalakulás egyik legkorábbi góczpontja. Azérl is kevés helyütt kínálkozik kedvezbb alkalom a régibb középkor stílusának tanulmányozására, mint nálunk. Azonban kétségtelen másrészt, h
classikus

itt a sokfell érkez hajdani néphullámok gyakori változása több oly nehézséget állít a kutató elé, mink alig forognak fönn földrészünk éjszaki és nyugoti vidékein, hol vándor népek mozgalmai utólag a fokozatos fejldést kevésbé zavarták, mint nálunk. E nehézségek leküzdésére els dolgunk, hogy* az ötszázados kor hazai maradványairól lehet pontos leltárt készítsünk. A jelen els sorban e föladatnak kíván megfelelni. Másik föladata lesz megállapítani a kor emlékeinek typologiáját, a mi nem egyéb, mint az emlékmaradványoknak tárgy és forma szerinti kell csoportosítása stilistikus rokonságok alapján és az analógiák összeállítása korok és vidékek szerint. Csak a mikor így az egész tudományos anyagot több szempontból behatóan tárgyaltuk, kerülhet a sor nehezebb problémákra, milyenek a stílusok eredete, valamint a korbéli és néprajzi megállapítások kérdései. Két kötetre osztottuk a mvet. jelen kötet az építészeti és szobrászati emlékek mellzésével a fontosabb kincs- és sírleletek leírását tartalmazza, képes táblák kíséretében, melyeket a legpontosabb leírás sem pótolhat. leírások sorrendjében arra törekedtem, hogy a stilistikus rokonság szerint össze tartozó leletek összekerüljenek és azok, melyeknek chronologiája megközelítleg tisztázva van, lehetleg a maguk helyére jussanak, a kor elejére, közepére vagy végére. Ily elrendezéssel tehát már e kötet, bár nem meríti ki a hazai emlékek statistikáját, az egész íélezeréves korról nyújt jellemz áttekintést. kor végérl, a IX. és X. századból fönmaradt sírleletek közül azok, melyek ö.»eiukkel állanak szorosabb kapcsolatban, e munkából kimaradtak, mert ezeknek a m. tud. akadémia által tervezett történeti forrásgyu) temen vben, mely a millennium alkalmából készülben van, lesz ill helyük. Az itt közölt kétszáz képes tábla nagyrészt az akadémia kiadványaiban jelent meg elször, a rajzolt táblák jó részét saját felügyeletem alatt Kádár Gábor, Gaál József, Ágota Imre. N Lázár, Krieger Béla, Malahovszkv Nándor és Passuth Ödön urak készítették: a táblák más hosszú sora most jelenik meg elször s e táblák szíves átengedéseért a nemzeti muzeumot illeti köszönetünk. hol a tárgy nagyságát nem jelöltük meg, ott 2 / 3 3/ nagyság 4

m

A

A

A

A

értend.
Budapest, 1894
április 22.

Hampel

József.

TARTALOM.
Lap
i

IV.

Pusztabakodi
Ezüstfibulák

sírlelet
...

(Pestm.)
_..
...
._

...

...

...

...

...

...

9
11

v.

...

VI

— vii.
vili.
ix.

Perjámosi

sírlelet

(Torontálm.)

...

... ...
...

...

... ...

...
... ...

... ...

12 13

Újlaki fibulák (Szerémm.)....
_

...

x.

xi.
xil.

Cicada fibulák.. _ ... ... Fibulák a N. M.-ban Két szabolcsmegyei kincslelet
Aranyfibula...
...
...

...
...
_.

...
...
_ _. _

14
15 n>

...

...
...
...

...

...

...

...
...

...
...

... ...

...

... ...

17
17

XIII.

Csornai

sírlelet

(Sopronm.)

...
...

...

— xix. XX — xxxi.
xiv

Szilágysomlyói els kincs... ... Szilágysomlyói második kincs ...

19
...
...
...
...

...

28
...

xxxn— xxxvi.
XXXVII.
xxxviii.

Apahidai sírlelet (Kolozsm.) ... ... ... ... — ... ... ... Ó-budai ezüstkorsó Két mezberényi sírlelet (Békésm.)... ...
Paizs aranykerete...
... ...
...

37
41
41

xxxix.
xl.
xli.

...
...

...

Komáromvidéki

lelet ..

Gránátos ékszerek...

...

...

— —

...

...

...
... -.-

...

xlii— xliii. Ujjgyürk ... ... ... ... — xliv. Keresztény ékszerek ... ... ... ... ... — xlv. .Madáridomokkal díszített ékszerek... ... ... ... ... --xlvi. Toló zárak ... ... ... xlvii xlviii. Újabb csornai sírleletek (Sopronm.) XLix— li. Kúnágotai sírlelet (Csanádm.) ... ... ... ... ...

— — — —
---

...

4?

43 44 45 47 4S

---

— —
...

49 50
52

lii— liv. Szentendrei

sírlelet (Pestm.)

...

...

...
-

55
57

liv— lvii.
LVI1I.

Pusztatóti sírlelet (Fejérm.)


.

lix.
i.x.

Aranyfülönfüggk a N. M.-ban Arany ékszerek a N. M.-ban Aranyfülönfüggk a X. M.-ban
övcsatok N. M.-ban ... Bronzékszerek a N. M.-ban
1


...

60
6a
'•'

._.....

lxi.
LXli.
LXIII.

''I

Kibukik a X. M.-ban

...

65

lxiv.

lxv.
i.xvi.

Szíjvégek az ország különféle vidékeirl .Szíjvégek az ország különféle vidékeirl Boldogi (Hevesm.) és nagysurányi (Nyitram.)
sírlelet

69
---

7° 7°
7'

lelet

...

í.xvn— i.xvm. Szilágynagyfalusi

.....

ez két rekeszre, a négyszög

hat rekeszre volt osztva
csak

mindegvik

rekeszben gránátlap
hosszoldal
és

zd
II.
i.

szögecs

kett maradt meg. A két a küls keskeny oldal mellett gombban végkötötte össze a rekeszt s az alatta lév sima
volt,

melybl

lemezt.

Puszta-bakodi
Arany-nyakláncz
;

sírlelet.

gránátos

gömbökbl,
össze.

szív-

és

félholdidomú

csüngkbl, melyeket
hajlított

pálczás sodrony tagok és oo formájára össze-

ketts sodronyok fznek
tojásdad
a
keret,

Végs

tagjai egyik

végén

:

simafalú

gyöngyözött szegélylyel az

alján,

ebbl

nyúlik

ki

kampó.
lapos

Ellentett

mindháromban

gránát volt,

végén két hasonló tojásdad tag, de csak az egyikben maradt
14

meg

a

k. Egyenl
át

távolságokban
s

gömböly gránátgyöngyön
fölváltva félhold- és

megyén
2.

a

láncz

a

gyöngyök közeiben

szívidomú aranytokba foglalt gránátlemez csüng a lánczról. Aranykarperecz, páro^
;

ell két vége csavarra

jár,

ellentett

oldalán pedig csuklóban mozog. Mindkét vége egymásfelé tekint
állati

ft

példáz. Szájuk orrmányos,

sején háromlapú, fels lapját
lát

mely bels lapján sima, külnégyszög gránátlap ékíti, két olda-

gömböly

párhuzamos hornyolatok élénkítik, szemüket ívhajlású keskeny gránát jelzi, ferdén futó párhuzamos dudorok képezik sörényét s rajta rekeharántosan
álló

gránát, szemöldöküket

szekbe helyezett
nátlapok.
ékíti.

négyszög
fejét

s

két-két tojásdad gránátlap, a sörény

végén szintén rekeszekbe helyezett

A

sróf

rekeszbe

helyzett

négyszög s hasonszögü grágömbölyded gránát

III.
1.

Puszta-bakodi

sírlelet (Pestm.).

kel,

Arany-nyakláncz négyrétre font finom sodronyból, csüngkmelyek háromszög, rovátkos szegély gránátok és a három-

szög

küls

csúcsából lelógó hegyes pálczácskákból állanak.

A

láncz

végein

hengerkék fölületén harántosan futó párhuzamos hornyolatok, szélükön rovátkos gyr. Némelyik csünfüles

hengerkék,

a

gben még megvan
2.

a gránátlap.

Két arany függ. Nyilt karika egyik végén tompított hegy koczkás keret, a keret minden egyes lapját gránát ékítette a
;

koczkán a karika pálezája keresztül ment, a hol belle vátkos gyürü köríti.
3.

kiér,

ro-

Aranygyr. Fején
álló
;

körkeretben kisebb központi körkeret, a

négy átlóban
nát
az
nátlap.

választó

átlók

végén

fallal, mindegyik rekeszben lapos grámindenütt két kis körkeretbe foglalt grá-

4.

Aranygyr

;

Fejen

körkeretben

behajlított
áll
ki,

oldalú

négy-

szög, a

körbl hat keretes háromszög

mindegyik keretben
két-

lapos gránát.
5.

Aranygyr.

Fején quadratikus rekesz, mindegyik élén
Pestm.).
a
fala

két körded rekesz, a rekeszekbl a gránátlapok kihullottak.

IV. Puszta-bakodi sírlelet
1.

1

és

Agyagedény egy harmadán

;

lapos
túl
;

aljából

körded formában kihajlik
sima

egyenletesen

keskenyülve,

szél

tág,

kerek öblöt képez

falán széle táján két vízszintes keretet képez,

melyben szabályos körökben ágformára függélyesen álló vonalhasát szintén vonalas ágdíszek s közben tojásdad mélyedések ékítik alsó harmadán párhuzamosan körül futó vízszintes egyenesek két helyütt az edény csorba. 2. Hasonló idomú kisebb edényke, de van külön tagozott lábmélyedések
; ;

;

szélén testét a karima alatt párhuzamos és körülfutó vízszintes egyenes, a hasán függélyesen és párhuzamosan álló tojásdad mélyedések ékítik, melyek közt két vízszintesen körül futó egyenes hasonló két egye;

tagja és kihajló karimája az öble

három

;

nes ékíti a lábát.

V. Ezüst fibulák. Arch. Ért. 188 1. 1. 208. 1. a) A bakodi fibula, fölülrl tekintve lába a- fön maradt részletekbl kiegészítve term. nagyságban 1. b) ugyanaz a fibula nagyságban és alulról tekintve. Az oldalsó pántok két végéhez párhuzamosan álló hengerded tekercs volt ersítve, az els tekercs még épségben maradt, a fels csonka a nyak fell a fels gomb
;
; 1
;

felé a fibula

hossztengelyében

peczeg kötötte össze a két teker-

cset és a tüskét, a peczeg hiányzik, a tüskének

maradt

;

a

lábtagon, közvetlenül a

egy darabja megnyaka tövén, a hossztengelv
volt,

irányában, álló peczeg

nyúlik

ki,

melynek félhenger idoma

ez volt a tüske befogadására szolgáló hüvely.
2.

Székelyi fibula ezüstbl (Szabolcsm.) idoma hasonlít a bako;

diéra

három fejgombia hiányzik

és fején

nem

volt

hosszában

futó pánt.

A

körlemez.

nyaka két tövén rovátkos aranysodrony és csipkézett Lába hosszúkás hatszögú gyengén 'ehajló szélekkel.
Ert.

82. Idecsatolunk két rokon idomú formában a bakodi fibula mása, leihelye talán Esztergommegye, rzik a/, esztergomi érseki múzeumban (Arch. kk. xin. Rep.) Az ábra 2 / 3 nagyságban tünteti fid.

V2

nagys. Arch.

[871.

v.

ezüst fibulát. a ) Kisebbített

Félkorongú
vei és a

tején

három helyütt

bunkó

alakú

gombok külön
t

rövid pántokon, a középst

keskeny pánt köti össze a nyak

bunkót gomb tövet

rovátkolt gyürü köríti, az összeköt

A nyak mindkét végét félkör melynek fölülete legyez szeren van tagozva, bj Hasonló, de egyszerbb a kassai fibula (Abaujm.),
pántot ferdén futó vonalak
ékítik.

aranyozott

lemez veszi

körül,

melyet Mihálik József ismertetett (Árch. Ért. 1894. XYI 77
-

— 74-)

bj

A

félköridom
tövét,
2

fej lemez

legersebb kihajlásán
fejlemezzel
érintkezik,

gomb
egyszer

áll

ki és

a

nyak

a
/

hol

a

gyrtag

fogja körül.

3

nagys.

VI. Perjámosi sírlelet (Torontál) 1885-ben a perjámosi határban sírra akadtak, melynek tartalmát a N. M. megszerezhette.
Pulszky F. értekezett róla A. É. 1886.
I.

VI.

28—31.
félkorongu, nyaka
ív-

és 2.

Két egyforma ezüst
teste hosszúkás

fibula

;

feje

hajlásu

pálcza,

keskeny lemez,

melynek tompa

szöge és közepett

végig

vonuló

domborodása van.

A

fej-lemez

két oldalát egyenes pántok szegélyzik,

melyekbl egy-egy

csúcsos

gomb
áll

és két-két
is.

kihajlásán

A

gömböcsös gomb áll ki, gomb áll ki a legersebb fibula alját bemutató rajzon i.bj látjuk, hogy lécz
fibula hossztengelyében, ezen derékszög alatt
álló

a félkorongon a

két harántosan

félkorong szélén álló pántokon

keskeny henger megyén keresztül, végeik a is átbújnak és a négy kiálló göm-

-3

bös

gomb
a

képezi befejezésüket

;

hengerekben

voltak

a

rugók,

melyek

t

mozgatására szolgáltak.

A

tii

hiányzik, a nyak tövén

a láblemezen

mindkét fibulán megmaradt a hüvely i.b) és 2. b). A fibulák fels lapján a nyak tövét mindkét végén háromszögben metszett aranylemez fogja kerül, melyet rekeszekbe foglapos
z.

lalt

gránátok

ékítettek.

Néhány

gránátrekesz

elveszett.

A

fibula

még hiánvosabb

állapotban maradt meg.

VII. Perjámosi sírlelet (Torontálm.).
i.

és

2.

vége tompa
resztül,

Két arany fülönfügg, nyilt vég sodrott karika egyik hegy koczkát képez lemeze- rekeszen megyén kehuzal

a

sima

lemezeken

megy

át

és a

hol

átmegy,

gyöngyös
csúcsain

gyr

fogja körül, a keretekben gránátlapok, a keretek

csúcsain;

három-három gömböcs s ugyanilyenek a sima lemezek i., 2. a) és 2. b) három oldalról mutatják a két fülbeBorostyángyöngyök.
4.

való idomát.
:.

és 5.

Kék üveggyöngy,

opak, kidom-

borodó fehér sávokkal.
6

11.

Aranylemez gyöngyök.
13.

12.

és

idomtalan bronzdarabok.
és

A
A

lelethez

még

tartozik

:

egy nagv edéinfül
VIII.

egy vastag falu edény bütykös töredéke és
(?).

hat rozsdás vasdarabocska, talán nyílhegybl

Újlaki

fibulák

(Szerémm.).
:

zágrábi

múzeumban

riznek ket ezüstfibulát, mely páros lelhelyök Újlak, elfordulásuk körülményeirl nem birtam hírt szerezni. Arch. Ért 1886. ívhajlású nyakuk kesvi. 27. 1. Fejük félkorongidomú, sima keny és hátuk lapos, lábuk keskeny hosszú lemez ennek csak három oldala maradt meg eredeti mivoltában, vége csonka, hosz;

;

szában közepett lapos kidomborodás.

A

fejlemez két oldalát sze-

gélvz pánt három négyszögre van
fektetett

osztva, a

négyszögekben ferdén

pántok függélyes fels végébl egy-egy gomb áll ki, oldalából vízszintesen kett, a lemez legmindegyik gomba idomú s alsó ei' >sebb kihajlásán szintén egy;
vonalas
kere.-ztkék
;

a

szélének

küls

oldala ferdén reczézett.

A

jelen

fibulákon

a füg-

gélyesen álló
tesek,
tej

gombok
álló

csak díszítésre

szolgálnak,

míg

a

fekmenfbj, a
keresztül

miként a hátulsó oldalt föltüntet rajzban
le'./eii
s

látszik
is

lemez közepén
:tt.

a

szegélyzö
;

léczeken

men

hengerek végeibl állanak ki A rugószerkezetbl csak az
látszik,

e

hengerek fölülete gyön-

alsó

ronyhorog

a

t

letört

ugyan,
aljára

de

hengerbl kiálló sodmegvan hegye belé;

megyen
hüvelybe.

a

fibula

lábtagjának

forrasztott

csigatekere-ü

IX. Cicada fibulák
i.

ía

a) Ezüsttel

béllelt

N. Múzeumban). aranylemezbl fején a két szemet rovát;

kolt

karikával szegélyzett

keretbe

foglalt
fej

körded gránát képezi,
fölfelé,

rovátkolt félkör

sodrony vonul a
fut
fej

küls szélébl

innen

két sor

gömböcs

válván, követik a

egymás mellett a nyakig s innen ketté szélét. A nyákot két végén harántosan futó
;

rovátkolt sodrony szegélyzi és hosszában hornyolatok futnak

teste

hosszú bekeretelt háromszög formára

domborodik

ki,

rajta köze-

pén vonaldísz ketté osztja a háromszögöt. A két bekeretelt szárnyon négy-négy tojásdad gránát, sima gyöngyözött szegély rekeszekben, a fönmaradó téren gömböcsök. i. b) a fibula alja, megmaradt a fej alján a horog a tüske bekapcsolására és a test alján a
peczeg kétfell töredékkel, a sodronyos rugóból, melybl a tüske indult ki. Leihely: Györköny (Tolnám.) A. É. 1881. 1. 150.
2.

Ezüsttel béllelt aranylemezbl, félkör fején gyöngyszegély
foglalt

rekeszbe
él

két gránát jelzi a szemeket
;

;

a nyakból kiinduló

ketté

választja az egész testet
áll,

két

háromszög czikkelybl
két-két

foglalt

lapos

gránát és
;

mindegyik felén a szárny kétmindegyik czikkelyben rekeszbe mindegyik czikkely tövét gyön-

gyözött szegély veszi körül
Ert.
3.
1

találták

Csömörön, Pestmegye, Arch.
1.

871. v. 201

;

hibás lelhely megjelölésével Arch. Ért. 1881.
;

150.

gömbszelvény idomú, közepett fölfutó kötéltag két részre osztja, mindegyikben egy gránátgömböcs jelzi a szemet, harántos kötéltag jelzi a nyakat, kidomborodó és hihajló oldalú háromszög jelzi a testét, fölületén végig vonuló
feje

aj Tömör aranyból

egyenes és

erre közepett harántosan

futó

egyenesek, halgerincz-

ornamenttel, közben bevert köröcskék. Fecskefark idomú szárnyain

végig vonuló két sor átlókkal egymáshoz csatolt körökbl, melyek

közepén pont

van

s

e

két sorral

párhuzamosan futó finoman

beponczolt köröcskékbl képezett 3 sor. fecskefark bels szögét három csúcsú lemez tölti ki, egyik csúcson halgerincz vonaldísz,
a másik
3.

A

kettn apró köröcskék.
és 3.
;

ej a fibulát alul és oldalt mutatják a fark között hármas csúcson egymás mellett három karikás fül (egy letört), csüngök beakasztására a középs karikán kétszer átlyukasztott lécz
;

b)

áll

(a fibula, hosszában s az egyik lyuk irányában harántosan két-

fell

egy-egy apró cs van a fibula aljára forrasztva, a másik lyuknak megfelel csövek hiányzanak ezekben jártak a rugók, melyekbl a tövis kiindult, ennek befogadására szolgált egy
:

gyöngyforma hüvely a fej alján a tövis hiányzik. Lelhely Sáromberke (Maros-Tordam.) Arch. Ért. 1881. 1. 150.
;

'5

4.

kör futja körül
tes.
5.

négyszög a szemek dülledtek és kidomborodó nyaka gyengén hornyolt, háromszög teste kereLeihelye Magyaror
Bronzból
;

feje

;

Bronzból,

háromszög

kereteit

fejjel,

melybl
ki,

a szemek csapok idomában állnak
testét

nyakán két harántos hornyolat,
-/árnyait

zigzegvonal

ékíti.

Leihelye

Magyarország.
ó.
jel,

Bronzból,
nyakkal,

háromszög bekéretek
bekéretek
testtel,

fej-

fölülete

sima, ezüstözés

nyomaival. Leihelye Ma6.

gyarország.

4

Arch.

Ert.

1881.

1.

149—150. Ide csatoljuk egy hasonló bronzfibula képét Fejérmegyébl (Arch. Ért. xin. 3. számú füzet boritékán) feje és teste keretes, három szögidomu szemeit két kiálló peczeg jelzi. X. Fibulák ia N. Múzeumban, Arch. Ert. 1. [881 206- 208.) feje korongidomu, 1. Bronzból, a) fölülrl, b) alulról nézve
.

;

-zelébl kiálló gombbal, rövid

nyakkal és

hosszúkás

láblemez/el,

melynek szélébl gombok állanak ki, fej- és láblemeze küls felümegmaradt. leten mélyített körökben pontok a rugón járó 2. Ezüstbl feje körszelvény idomú, legersebb kihajlásán kétnyaka rövid és széles, harántosan horszeresen tagozott gombbal
;

t

;

;

nyolt és a
t

fej- és

testlemez szélén tövén
s

körül vonuló kötéltag

;

négyszög lemez
toldás,

annak

keskenyebb

végébl kiinduló
közvets

fecskefark-féle

a nyákot

szegélyz gyürü mellett

lenül kötéltag fogja körül.

A

tövis két

párhuzamosan futó
ki
;

egy-

mással

összekötött

sodronyos hengerbl indul
tövén, a másik a

egyik

henger

fej tövén áll. lemez képezi, melynek két oldala 3. Bronzból, fejét háromszög nyaka befelé hajlik, végén gomb széle hosszában ketts zigzegvonal
; ;

harántosan a

gomb

ívhajlású és

középs élében tetzetesen
kiálló

fut össze két oldala,

láb-

lemeze hosszúkás ötszög, öt
követi külsó szegélye irányát.
4.

bütyökkel, kettn

zigzegdísz

Aranyozott ezüstbl
ívhajlású

;

feje

háromszög
oldala van
;

mélyedéssel, melynek közös csúcsba futó
;

háromszög, végén gombbal, három három lapos

n í;ömb, fölületén

nyakán tojásdad gyürdísz lába rhombikus, négy rhombikus melyedé-.
;

félkorongú tejébl öt gomb áll ki sugár5. Aranyozott ezüstbl szeren, mindegyik gombot keretben gránát ékítette sima keret;

ben

két

más párhuzamosan

a

helyezett keret, egyiknél

i6

a hajlott vonal

rovátkos

s

az

egyenes

sima, a belsnél a hajlás

sima

s

az alsó egyenes

rovátkos, a
ki
;

mezben

körhajlású vonal és

gyengén hajló nyaka a testtel egyenl szélesség lemezt képez, mely gyönge haj lássál záródik. Közepett a nyakon és lábon végig vonuló sima sávon két sor bevert háromszög, mely egymással közbees sima zigzegvonalat képez mellette két oldalt, ferde metszetben végzd keskeny mez, küls szegélye sima, bels szegélye ferdén rovátkolt, a keretben közepett a nyakhaj láson rovátkolt, a lemezen folytatólag hullámöt gulaforma
;

idom domborodik

vonal.

XI. Két szabolcsmegyei gazdag
1.

lelet.
xi.

Zalkodi
91

lelet

(Szabolcs m.)

sírból.

Arch. Ért. 1891.
;

92.

1.

Ezüstcsat

csak az a peczeg való vörös rézbl, mely a csat

nyelvét a karikához köti. Aranyozottak a fölület keretén látható

háromszög mélyedések,
tartó pánt
s

a

a nyelv elején és tövén

négyszög lemezt s a gyrt összelév domborulatok. Arany-

ból való a rovátkos

sodronyszegélyü lemez a csat testének négy-

rajta négy arany tokba foglalt és rovátkos sodronynyal szegélyzett tojásdad idomra csiszolt almandink. A keret négy sarkában ugyanannyi ezüstszögecs kapcsolta össze a fels
;

szög mélyedésében

és alsó lemezt,
szett.

melybe belé

szorult a

szíj

;

az egyik szögecs elve-

A

keret

küls

szélét és a
;

gyürtartó lemez tövét ponczczal

bevert apró vonaldísz ékíti

a karika felületének

három

lapján

is

ponczczal

bevert

kisebb

és

nagyobb pontsor, görbe vonalsor

és

háromszögbe rakott

kördísz. nyelvnek a karikára hajló vége hosszában futó rovátkokkal ékes, melyek fölfelé kidomborodó körtekercsben végzdnek. Egész hossza 13 cm.; a négyszög test
ó

A

hossza

cm., szélessége
6

szélessége
fölül
7*2
2.

mm.;

a

karika

4 cm., ferdén fölfutó sima oldalainak legnagyobb átmérje alul í 8 cm.,
-

legnagyobb bels átmérje 4 cm.; a nyelv legnagyobb hossza
oldalt.

cm. a) fölülrl, b)
Ezüstkarika,
fölül
rajta,

és

alul

bevert
csúcsa

lándsaidomú

mélyedések

vonulnak végig
irányul,
tölti

a levélkék
niello

fölváltva fölfelé és lefelé

némelyekben
levélkék

nyoma
és

látszik,

másokban ezüstanyag

ki a

idomát

kidomborodik a

gyr

sima

felüle-

tébl.
3.

mutatja.
ponti

Tükör csonka töredéke, a kipontozott rajz eredeti idomát Szürkés fémbl, alja sima, hátát két kidomborodó közkör és a

köröket összeköt
áll

K

cpett apró, átlyukasztott fül

ki,

négy kihajló egyenes diszíti. melyen át a tükröt zsineg-

gel föl lehetett akasztani.

'7

Székelyi lelet (Szabolcs m.),
a szabolcsin egyei
4.

Arch.

Krt.

1

87

1

.

v.

k.

81

82.

1.,

múzeumban.
fejjel,

(V. ö.V. 2.) Ezüstfibula félkorongú

körszélének legersebb

kihajlásán
a

gomb
;

;

hajlított

nyaka keskeny
és

és

nyeregszerúen kétoldalú,

nyak mindkét
a
áll,

tövét
fibula

gyöngysoros
lába

csipkés díszü aranylemez

fogja körül

-ima, lapos

tet mintájára idomított
vége
tele

lemezbl

mely közepe

felé szélesbül,

pedig keskenyül.
le-

A

tej

alján hossztengelye
áll,

irányában

álló

kétszer átlyukasztott

mely ketts ruganyos sodrony henger s a belle kiinduló t megersítésére szolgált a t s a rugók hiányzanak, úgy szintén a tü hegyét befogadó hüvely, nagys. a leletben egy másoz
;

mezke

'

dik ily fibula töredékei
5.

is

meg

voltak.

Ezüstcsat.

Gyrje

-ima fölület, belül üres, pöczke szintén
;

domború diszítmények a négyszöglemezt sima keret szegélvzi és középterét három sorban egybelül üres, lehajló végén és tövén

más mellé helvezett háromszögmélvede-ek ékítik, ezek s a pöczög tövén lev háromszög mélyedések, valamint a lemezen a négy
szögecs
feje

aranyozott,
(v.
ö.
3.

:

,

nagys.

A

leletben

voltak

még

:

egy

korongos tükör

sz.

ábra) és határozatlan ezüsttöredékek.

XII. Aranyfibula. X. M. Arch. Ert. 1881. 1. 206 207. 1. aj felsnézet, b) oldalnézet, c) alsó nézet. Feje tojásdad lemez-

bl
lású,

áll,

melynek

széle alól

három gomb nyúlik

ki

;

nyaka ívhaj-

láblemeze egyforma szélesség és félkörben végzdik. Fej- és

láblemezét

zi^zegdísz szegélvzi

bels párhuzamos gyöngysorban kidomborodó ott is, itt is a mezben, melynek külön sima kerete van, három-három rekeszbe foglalt carneol és két-két kék
és
;

küls

üvegpaszta, közben sorosan vagy csoportosan gömböcsök.
a

A mákon

középs vonalon gömböcsös
lécz,

sor,

mellette mindkétfell ketts sod-

ronyfonadék, sima
ötös
zett

két gömböcssortól szegélyzett zigze<ídísz és
és két gömböcssor közé helyemindkét végén sima karika fogja

sodrony fonadék, gömböckor
zigzegdí.-z
;

a

nvak

tövét

körül.

A

fibula

fej

alján egy keresztben
illesztett

fekv

s

ahhoz a hossztengely

irányában

derékszög alatt
;

henger, melynek
körül
csavart

küls

széle

gyöngyözött

a

hengerben
kiálló
i

páleza

rugó, a páleza

végén a fibula szélén
sára

rúd
de

;

a tövis,
ki,

mely

a két páleza talál-

kozási helyén látszó résbl

idült

hiányzik, a csúcsa befogadáa hüvelyt szeijélvzö

szolgáló

Csipkés

hüvelye szél karima.

letört,

megmaradt

XIII.

Csornai

sírlelet.

[887-ben ö>z-zel, a csornai határban,
a felszíntl

délnyugotra a prépostsági téglaégettl,
m.-nyi mélységben,

mintegy r8o

egy észak-délre fekv ép csontvázra akadtak;

i8

koponyán a rajzban
diadema,
és
feje

mellett

keskeny szájú
agyagból,

arany keskeny fenek edény volt, szürkés
ide mellékelt

fekete

melyet a
1889. ix.

szétzúztak.

A. É.

munkások 263—204.

A

diadema behajtott szélei tanúskodnak arról, hogy valamire reá volt ersítve,

a

lemez felületén és alján

s

a

koponyán látható rozsdafoltok mutatják, hogy az bronzlemez volt, mely
teljesen

oxydálódott.

A

diademából

nagyobb és számos csekélyebb töredék maradt meg, melyek egymáshoz csatlakoznak és csak jobb fell hiányzik mintegy 2 5 cmnyi darab teljes
nyolcz
-

;

hossza 29 cm. lehetett.
gét
csak

Régi
lehet

szélessé-

egy helyen

biztosan

H

megállapítani,
nyi,

közepén

4 cm.valamivel szélesebb volt.
belfelli részén

A

szalagot

két

pontozott,

kiemelked
s

párhuzamos vonal szegélyezte
vonal
vonal
tosan

a két

között két

hasonló
helyütt

zigzeg-vonaL

húzódott,
s

hasonló

dupla
a

közbe rakott zigzeg-dísz haránés

áll

három mezre

osztja

Az így bekeretelt mezkbl kett majdnem teljes épségdiadema
fölületét.
Ifi

ben maradt meg, a balfelli s a középs, ez utóbbi 14 cm. hosszú, míg az
oldalas

mezk hossza
fölül

6

cm.

volt.

A

dia-

dema közepét
'^jT^r^"^

hosszúkás fehér foltú

— ——

r

'•J

í

:

r
:

^i
-,
r

carneolk jelzi, mely laposra csiszolt, gömbölyded nagyobb gránát, mely körül üres keretet látunk, ebben alighanem zománcz volt. A középs
alatta

csoportot

öt

kisebb,

laposra
a

csiszolt

gránát
egész
ékíti.

veszi

körül

s

hosszában

A

legfels
áll
;

sor

nátokból
-

a

négy gömbölyded grámásodikban túlnyogránátok
van-

három mezt gránátk sor

móan
..

négyszög

lapos

-^ ;:,...,.

nak, csak

öt

helyütt

tyánk
és

és

legvégén
a

van zöld üveg, a sor két gömbölyded fehér üveg zárja

végét
be.

boros-

A

kövek

üvegpaszták

foglalványa

rosan követi
az alapra, két

vagy vége egymásfölé nyúlik
szorítva.

k

sima keskeny aranylemez, mely szopaszta körvonalait, reá va n forrasztva
és

fels

széle a

k

vagy

paszta fölé
kihullott,

van

mint

például

a

Némely helyütt, a középs legnagyobb

hol

egy-egy

k

gránáttól

balra

es

alatti tér vöröses, a mi talán arra vezethet alatt az alapot vörösre festették, hogy annál hogy a ersebb legyen a fénye. (A. É. 1889. ix. 270.) A XIII. táblán ábrázolt következ tárgyak valószinleo- a diademás sírból s annak környékérl gyjtettek össze és a diadémával együtt a csornai

keretben, a

vissza,

k k

prépostság

tulajdonát

képezik.

1.

Gömbös
2.

bronzból, a

gömb
Csat

üres, a száron

apró sodrott hengeike.

Csat sárgarézbl.

3.

rossz ezüstbl. 3. Fibula töredéke rossz

ezüstbl.

Feje

félkorong
a

idomú

volt,

alján

még megvan

a peczeg,

melyen átment
lemez
ékíti,

rugó
a

és a peczeg,

mely

tartotta a tüskét.

A

fejfelli

felületet

nyakból háromfelé induló zigzeges vonaldísz
pontdísz
ékíti a lábot.
4.

hasonlókép finom
kéthajlású bronz-

(vacat).
ó. és

5.

Ujjgyür

huzalból, egyik vége hegyes,
rovátkos, a
gecs, a

7.

Ezüstcsatok, a karika fölülete

lemezük háromszög, egyiken megvan a három szömásikon kett hiányzik. 8. Egy darabka áttetsz zöldes
g.

kék üveg, vastagsága o'oo4.
átjárta a bronz zöld rozsdája.
leg

Állati csont töredéke, állagát teljesen

13. Apró vastredékek, valószínkéspengébl és nyílhegyekbl valók. 14 17. Üveggyöngyök. 14. Duplagyöngy, vérvörös, fehér undorokkal és betétekkel. 15. Dupla-

10

gyöngy, téglaszín, sárga
16.

betétekkel
és

s

fehér

és

kék csücskökkel.

Fehér gyöngy,

szélein

a pettyek köri zöld vonalakkal, a
folttal.
17.

pettyek
18.

vérvörösek, közepett sárga

Kénszin gyöngy.

Korongos tükörke szürkés ezüstkeverékbl, egyik oldala sima.
rajz a hátát

A

lötte nyolez

közepett kiálló átlyukasztott fül, körümutatja apró kidudorodás, körülötte két központi vonala- kor
;

domborodik,

a korong széle is pálezás keret S a három kort sugárszeren rakott egyenes pálezatagok metszik át. 19 20. Ujjra való sárgarézgyürük. 21. Eredeti idomából kiforgatott sárgaréz22.
e-

gyür.

S.troarézkarika,
összeaklált

karikából
ix.

melyen két csatlótag függ, e tagok ketts lemezkébl állanak. (Arch. Ért.

267.)

szilágysomlyói els kincs. [797-ben Szilágy-Somlyó Magura hegynek a város felé forduló lejtjén aranykincset leltek agyagedény töredékei mellett a kincsbl baiom

XIV.

A

közelében

a

:

darab elkallódott,

a

többit

Bécsben

rzik a

cs.

k.

múzeumban.

Arneth: Die Antiken Gold und Silbermonumente 8. 1. Pulszky: Tanulmányok a népv. korának emlékeirl, Budapest, 1889. 4. és Az itt a kincsrl közölt ábrák többnyire Arneth említett 5.I. mvének ábrái után készültek. A Bécsben rzött arany tárgyak

:

egy

láncz,

egy függ,

karperecz vége,

n

lemezes

gyr,

arany-

bulla, övkészlet és

14 római aranymedaillon a IV. századból,

más
Die

10 medaillon Valens császártól és egy közönséges nagyságú aureus.

A

medaillonok kivételével a kincset leírták

:

Sacken, Kenner
Bécs,

:

Sammlungen
(340

A

1.


1.

des k.
34Ó.
81. sz
1.

k.

Münz- und Antikencabinets,
a

73.

—q

és 91.

a—f]

n. o.

a—f;
22

347.

;

347.82.

;

348. 93. 94.)

74.

a

—g

1867.
és 92.

Ugyanezekrl van

magy. tört. Ötvm. kiáll, lajstromában I. terem 6ó 69. 11. 11. Ujabban a leírást ismételte Pulszky: Tan. a nép. kor. eml. 1889. 5. 1. Legutóbb röviden említette le B. de Baye Le Trésor de Szilágy-Somlyó, 1892. néhány eredeti horganyedzéssel.
leirás a

— 28.

:

A

medaillonokról

értekezett
4-r.

Steinbüchel Notice sur
adta
az

les

medail-

lons etc,

Vienne
i.

1820.

Arneth
és
:

összes medaillonok

képeit

f.

müvében G. XV.

XVI. Cohen ismert num.

m-

viben szintén adja leírásukat Description etc. VI. k. és legújabban igen képek kíséretében tárgyalta azokat Kenner: Jahrbuch der Kunsth. Sammlungen etc. Bécs, 1889. IX. k. 139 206. és

h

XI. 53
1.

— 99.

11.

passim.

#

Ketts aranyláncz sodronyos füstös topázból csiszolt gömb lóg
;

tagokból, a két láncz végén (ac)
;

a

gömböt keresztbe

rakott két

aranypánt fogja körül, a két pánt alsó találkozása lapján gyöngykeret kerek rekesz a pántok mindkét szélén háromszoros vonalas szegély

vonul

végig

;

fels találkozá-uk

lapján

edényke

áll,

melyet két fell ágaskodó ragadozó
s

négylábú fog át els lábaival

egyúttal szájával az edény szélét érinti, az állatok farka levélornamentté tágul. Az edény födelébl emelkedik ki a kis karika, melyen a gömb a lánczokhoz van ersítve. A középs tag fölött
karikán,

meztelen
{ab).

melynek végei egymás fölé tekerdznek, csónakban ül s kopaszfej ember ül, baljával az evez lapátot tartja Hasonló karikán 5 szllevél agj aoj li ) p) w) lóg, felületü-

kön
s

a bordákat dupla egyenes és dupla hajlított vonalak jelzik, közben pontozott sorok szegélyezik a levelek egyes tagjait. Közben hasonló karikán szerszámok s egyebek apró mintái, hol egye-

sével, hol párosával lógnak,

egészben 45. a) járom

;

b) éscj hor-

gony

és sarló

;

d)

és
és

ej vinczellér

olló és csíptet, fölületén vonalas

és pontos dísz

;

fj

g)

fürész és ráspoly (?) az utóbbin pont és

vonaldísz;
kés
;

t'J

és

kJ kampó

és olló;
;

l) és
y
j

mj
/

két

ágú

villa (?)

és

;/ 1

és

o^ szántóvas

és csoroszlya

és r

lándsa és nyilhi

és

//

bunkóján
:

bunkós bot, négyszögekre és háromszögekre tagozott pontok és kere^ztkék, mellette gyr, hosszú nyélen
és

uj

vj czövek

(?)
;

és

ásó; xj és
és

y)

tör (vagy kani)

és

kéz

aa y keskeny kanál és kerek paizs, a paizs közepén kerek dudor, annak széle hat nyujtványnyal van a paizsra ersítve, minden nyujtványból kalászos vonalmotivum
(katonai
csapat jele)
szélére, mellette s a paizs szélén pontsor s a nyjtvánvok közt egyenesek ad) háromágú aej afj kalapács és üll; akj at'J fejsze és bunkósbot, a bunkó gömbös, a bot gyrzött ak ) alj kerek vakaró, hornyolt pengéj kalapács nm ) és anj
;
;

zj

vonul a paizs

;

;

(?) nyele gyrs; apj és nq j fürész, avj és asj köszörül vas (?) és harapófogó at) és au) aej és afj\ avj és arvj juhnyíró olló és hágcsó; axj és ayj vargának (?) való szerszámok; axj és aaaj kampó, díszített lemez végén és kocsigyártásra szolgáló (?) szerszám, flületét szintén pontok és zigzeg-vonalak ékítik; aabj kocsiték (?). A két levél p) és ao) táján karika ismét összefogja a ket

irlö vas és

önt

kanál

sarló és vinczellérkés
;

;

=

lánczot.

A

láncz súlya 2033/'4 #, hossza 3 láb és

l

"
2

XV. Szilágysomlyói els kincs. 1. Nyílt vég aranykarika, szívidomra
hullottak.
2.

hajlítva, végei állatfejeket
ki-

példáznak, kétfell tojásdad rekeszekben kövek voltak, melyek

Rómer

:

Mür. Kalauz
;

100.

1.

Karperecz végtagja
állatfejben

aranycsövecske
a

körszelvényre

hajlítva,

mely
fej

végzdik,

szemeket

kerek

rekeszbe helyezett
ki
s

gránátok képezik, szája szélén ketts gyürtag domborodik

a

mögött a csövön két szemcsés

gyr
gyr

;

a két

gyr

között apró

szögecs feje látszik, ez nyilván azon ketts huzal ersítésére szolgál, mely a cs belsejében az állat f száján kinyúlik s ott kampósan véglehetett, a melybe ez a zdik, a karpereeznek másik végén

kampó beléfogódzkodott
aj
3.

;

a

cs

ellentett végét

gyürtag

szegélyzi

;

oldalnézet, bj felsnézet,
1.

ej alsónézet. Rómer:

Mrég. Kalauz
trébelt,

100.

Hossza 42 cm.
11

Aranygyr,

db.,
i

mind egyforma; két

lemezbl

jymásmellé sorakozó gyöngyöket melyet összeforrasztottak, példáz; átmérjük 3"i un. Arneth i. h. XI. 242.

bels

mind egyforma, vert lemezbl, küls s h. XI. 253. átmérje 3*5 cm. Arneth kett- füllel, melyek a hajlás rá :. Aranyfüggi korongidomú nvában hornyoltak, a fülek közös lemezbl emelkednek, ni>
4.

Aranygyr,

13

db.,

szélén csipkekeret,

i.

-

i

három háromszögbe helyezett gömböcs-csoport ékített. A korong küls széle gyöngyözött, ezen belül hármas vonalakból alakított
zigzeg-dísz

van kitrébelve

;

befelé

gyöngykör következik,

ezután

zigzeg-módra rakott falakból álló rekeszes sáv, a rekeszekben háromszög gránátlapok, ezen sávon belül ketts gyöngykör, melybl négy egyenl távolságú helyen háromszögbe rakott gömböcsdísz

emelkedik a korong közepére forrasztott kidomborodó lemez oldaa lemez legersebb kidomborodásán gömbölyded, csiszolt gránátok vannak körkörös sorban, a lemezbe bemélyítve a lemez közepe korszeren be van mélyítve, s közepébe foglalt gránát ékíti
lára
; ;

a mélyedést, a rekesz körül kisebb és nagyobb szemcsékbl alakított szegély, a

melybl egyforma távolságban négy háromszögbe
felé,

rakott gömböcs-csoport nyúlik a kidudorodás
túlsó oldalán
álló

háromszög

szemcsés csoporttal.

szemben a dudor Arneth i. h.

G. XI. 127.
i.

h.

t>.

1.

Tört. Ötvös

Pulszky kiáll. I. terem 69. 1. 27. sz. Legjobb ábráját adja fénykép után de Baye i. h. 7.

1.

Átmérje
6.

fülestül 7.4 cm., súlya 114' 3 gr.
(?)
;

ketts aranylemezbl a lemez négyszögöt képez, csvé van kitrébelve, mely hatántosan futó gyürtagok által durva módon két egymás fölött álló gyöngyöt példáz a két csatorna között, mely nyilván ers zsinegek vagy hasonlók áthúzására szolgált, négyszög lemez van az alapra szeÖvrész
két szélén hengerded
;

gecselve

;

rajta

négyszög pálczakeretben
:
.

durván trébelt emberi

alak domborodik k

;

szemközt

áll,

lábait szétterpeszti és két kezét

csípjére helyezi, testén rövid zubbony, a derékon övféle, nyakán
a zubbony fels szélét,
s

közepett két függélyesen és párhuzamoa zubbony elüls széleit
széle
jelzi.

san az
fölött
s

öv

felé

vonuló

sáv

A

kép
ki.

alatt
i.

az alsó lemez

hullámzatosan
i.

domborodik

Arneth.

h.

G. XI. 239.

De Baye

h.

7.

1.

XVI.
kincsbl.

Római

aranymedaillonok a
bécsi cs. k.

A

kincsbl a

els múzeumba jutott 24 medaillon
szilágysomlyói

Maximianus, Constantius, Valens, I. Valentinianus és Gratianus csás van egy Maximianus-féle rendes római aureus, a legtöbb a solidus többszöröse, st némelyek a legnagyobb ismert római aranymedaillonok közé tartoznak. Valamennyinek van füle
szároktól valók,
a fület s a keretet a fölakasztásra, a legtöbbnek kerete is van azok a barbár fejedelmek tétették reá, kik ajándékba kapták. (V. ö. Kenner i. h. XI. 91. és 92. 11.) Ez legszembetnbb azon 5 pél;

dánynál,

hol a keret világosabb
a medaillon az antik
is,

míg maga

szín (erdélyij aranyból készült, érmek rendes aranyszinét mutatja
római aranyból készült, a

és a többi példányoknál

a hol a keret

23

"keret

ötvösmunkája ugyanazt a

jelleget mutatja,

kereteken.

A

keret,

s

a fül díszítésénél

a barbár ötvös

mint a halvány gyakran

nem

volt tekintettel az érem elállítására s szemcsés háromszögeit néha messze belé nyújtja a kép fölé. Az ötvösmunkának jellege azonban legszembetnbben tanúsítja, hogy a keretek s fülek a barbároknál divó sajátszer ötvösgyakorlatból eredtek. iV. ö. Der Goldfund von Nagyszentmiklós. Budapest, 1885. 161. s k. 11.) A lelet legkésbbi medaillonja, Gratianusé, a 367-ik évbl való a legrégibb a III. század végs évtizedeire megyén vissza az aranyérmek tehát három nemzedéken át felgylt családi kincset képviselnek.
; ;

A

legnagyobb példányokat Valens
az

és

Gratianus császár adhatták

a gótoknak abban

idben, 30Q— 370., mikor velk békés szom-

szédságot tartottak
hátlapján
az

;

a béke 376-ban megszakadt.
és

A
a

medaillonok

elállítás

a fölirat legtöbbször
(i.

római dicssé-

get hirdeti, a mit
ráz,

Kenner

h. 92

— 93.

11.)

helyesen arra magyais

hogy

e

17 évig tartó békés idö>zak idején

kívántak a római
ismertetésére

e-á-/árok a

barbárok kedélyére hatni.

Itt

azoknak

szorítkozunk, melyek a rajtuk mutatkozó
ízlés

népvándorláskori ötvös-

miatt

is,

Maximianus Herculens* 286
MI. \NVS
néz.

különösebb figyelmet igényelnek. 304. Ellapján DN VAL
császár
feje

MAXIHercuels

PFAVG. A

babérkoszorú nélkül jobbra

Hátlapján

HERCVLJ CONSERVA TORIAVGG.
\

mellképe babérággal balra né/.
az állat tejének
.bunkóját.

állán az oroszlánbr,

úgy,

hogy
-/éles

bre Átmérje

bal vállán nyugszik, jobbjával vállára fogja a

32

mm

;

SÚlya 53*35 gr.

K

rete 9

mm.

24

lemez, melynek

szélébl

a császár feje
alacsony

fölött

öttagú

gyrs

fül

emelkedik

ki.

A

keret ellapja

három központi

lécztagból

áll,

a

második
kihullott,

és

harmadik
képeznek,

között

zigzeg-falak

háromszög
némelyike
s

rekeszeket

melyekben gránátlapok voltak,

egy helyütt

még
be.

régi

idben

kihullott

a közfal,
által,

ott

rhombikus követ raktak
hátsó
227.

A

medaillont hordás

különösen

ersen lekoptatták* Kenner- Jahrb. IX. k. 139 1. XVI. táblán. Constantíus junior. Ellapján FL IVLCOXSTAXTIVS XOB
oldalán
sz.

A

CAES

babérkoszorus

mellképe balra néz,
széls
áll ki.

imperátori öltözetben,
paizs födi

ez alól a

vállán a pánczél
felét,
s

foszlányai kiállanak,

mellének a

hátulról lándzsája

A

paizson

domborm,

mely a

császárt lóháton ábrázolja, a

hogy

leteperi az ellenségeket;
kiséri hátul.

a császárt

Victoria

elzi

meg

és két

római harczos

Hátlapján

GAVDIVM,

ROMANORVM
áll,

a szelvényben

MCONS.
köpö-

Nagy Constantinus közepett között, mind a három hadi

fiai

Constantinus és Constantius
egyforma,

öltözetben, állásuk

nyeggel borított baljukat a csípre helyezik, a jobbik a lándzsát fogja. A középs legnagyobb alak szemben áll, felhkbl kinyúló
két oldalsó alak közül a balfelli kéz koszorút tart a feje fölé. valamivel kisebb, arczát jobbra egy Victoria felé fordítja, a mely

A

babérággal koszorúzza.
toria felé

fordul,

mely szintén

gyöngykör szegélyzi
keret foglalja körül,

nagyobb alak szintén VicMindkét oldalán a medaillont; átmérje 71 mm.; A medaillont melyet hátlapján három pálczás kör ékít; eltúlsó
oldali

A

megkoszorúzza.

virágkelyhekbl s azokba helyeidomokból alakított kör s kívül csúcsos hullámvonal szezett V gélyzi. A császár feje fölött hármas gyrbl álló fül emelkedik
lapján belül pálczás kör, azontúl

Keretestl átmérje 93 mm.; súlya 250*990 gr. Jahrbuch IX. 187 191. 300 sz. Szerinte e medaillon 332-ben a galliai és dunamenti gyzelmek alkalmából készült, és azt tartja, hogy Constantius e ritka nagyságú aranypénzzel egy
ki a

keretbl.
:

Kenner

dunamelléki
tette hozzá.

gót

fejedelmet kivánt
ért,

megtisztelni

;

az

aranypénz
készít-

36 római solidust

a keretet a barbár

fejedelem

maga

XVII. Római aranymedaillon a szilágysomlyói els kincsbl. Ellapján a körirat DN VALENS MAX AVGVSTYS.
Valens
c-ás/.ár

mellképe jobbra,

fején

gyöngydiadema, melynek

keretbe foglalt ékszer, hátul lecsüng szalaköpönyege hímzett szél és jobb vállán harántos fejtagú gokkal kerek fibulával van feltzve, jobb karján a pánczél foszlányai
;

közepén négyszög

*5

látszanak
s

;

jobbját mintegy üdvözletre
császár
felé

cincii,

baljában

gömböt

tart
és

rajta

a

forduló

Victoriá

pálmaággal

baljában

fölemelt jobbjában koszorút tart; a csás/ár balján a tunica díszes ujja látszik, fiai lapján a körirat VK'T< >R
:

DNVALENS

SEMPER

AVG. A
állva
:

szelvényben

R M. A

császár hatfogatú kocsiban szemközt
feléje, a baloldali

mindkétfell repül Victoriá koszorút nyújt

baljában pálmaágat tart

hadvezéri öltöny borítja testét, kinyújtott jobbját üdvözletre emeli, baljában talán gömböt tart. A lovak közül a szélsk tejei a császár felé
köríti,

A

császár fejét

nimbus

irányúinak, csak a

középs lovak tekintenek maguk
látszik.

elé,

a

kocsi

elrésze
kerek

és két

kerék szemben

A

szelvénvben
(?)

közepett

cista.

jobbra-balra három-három

gyr

és ferdén állított

Mindkét oldalt a medaillon szélét gyöngykör szegély/i, átmérje 40 mm., kerete 22 mm. széles lapos gyürü, melynek hátulján három központi gyöngykör domborodik ki, az ellapon e gyöngvkörök ismétldnek és köztük zigzegdísz domborodik ki. E rekeszhegyes
levél.

ben

nem

voltak

gránátlapok,

a

közfalak ferdén szelesbülnek az

'alap felé.
ki,

A

kereten a császár feje fölött hengerded fül emelkedik
a

három párhuzamos gyöngyözött gyrvel,
gyöngyözött kör.
-

gyrk

szélén

kisebb

A

kerettel

egvütt

az

átmér

qo mm.,

súlya 215*47 §r

A szelvényben
Valens

Kenner a mely

azt tartja,

látható consuli simbolumok alapján hogy a hátlapi jelenet consuli fölvonulást jelez,

talán

császárnak

368-ban

vagy

373-ban fölvett

consulságával
352. szám.

függ össze.

Kenner Jahrbuch

1890. xi. 72

— 75.

1.

XVIII. Római aranymedaillon a szilágysomlyói els kincs-

bl. Ellapján
képe jobbra

a körirat

DNVALENS PFAVG. A

császár mell-

gyöngydiadema, a diadema közepén gvöngyözött szegély kerek ékk (?), hátul lecsüngnek a szalagjai köpönyege a vállán oly fibulával van összetzve, a mint a második szilágysomlói kincsbl ismerünk (XXVI. tábla), mindkét
tekint,

fején

;

karján

látszanak

a

pánczél

foszlányai.

Hátlapján

:

GLÓRIA
fölszerelt

ROMA.V

>k\\\I. a szelvényben

A

X.

A

császár

gazdagon

hátán jobbra
testét

nyargal,

a

császér diademás fejét fénykör veszi

körül,

tunica és köpönyeg borítja, melynek alsó gazdagon

di-zített

része és

mereven

csüng

le

és

borítja

lába hegyéig.
császár

A

bátszíja

hevedere

gazdagon

díszített.

A

eltt, feléje

térdet hajtva,
fején és

n

áll,

hosszú ketts chitonban, sugaras koronával

gyöngyös karikával a nyakán, lehajló jobbjával a -/állongó

fátyolt fogja, baljában

ég

fáklya.

A

szelvény beti között hátán
fölemelt

fekv n, baljában

b<

ibbjával

ruhája s/élét

26

fogja, a
jelez.

ruha hajlásában öt gömböcs. mely valószínleg' gyümölcsöt
medaillon szélét gyöngyözött keret szegélyzi,
feje

A

melybl

a

császár

fölött

kiáll

a

hengerded fül

;

a henger fölületébl

egyenletes távolságban

három

gyr

s

mellette keskenyebb gyön-

gyözött kör

emelkedik, a közbees

téren harántosan álló dupla-

A

vonalú zigzeg-vonal. Keretestül átmérje 92 mm., súlya 412*72 gr. medaillon 72 solidust, tehát római aranyfontot képvisel. Kenner
:

Jahrbuch
medaillon

1890.

xi.

75

76.

1.

354.

sz.
:

Idezárjuk

egy

kisebb

ábráját

és

leírását.

Ellapján
balra

DNVALENS MAX
áll.

AVGVSTVS. A

császár

mellképe

fején

gyöngysoros

diadema. melynek közepén négyszög keretbe foglalt kerek

k

(?),

hátul

lecsüngnek
s

a

szalagjai.

keret

három csüngvel
a

díszített fibula

Köpönyegét jobb vállán négyszögtzi össze mindkét vállán
;

lát.-zanak

pánczél

foszlányai.

Hátlapján:

GLÓRIA ROMAni
alak

NORVM,
gömb
és

a szelvényben

ROMA.
ül,

Constantinopolis mint

magashátú trónon balra
rajta
feléje

hosszú stolában és pallában, jobbjában
Victoria,

koszorút nyújtó

baljában jogar,

melynek végén fenytoboz, jobb lábát hajó elrészére helyezi, melyet oroszlánfö díszít. Mindkét oldalán gyöngykör szegélvzi a medaillont átmérje 39 40 mm., vastagsága 2 mm. Kerete mm. széles, ellapján két gyöngykör szegélyzi s közöttük zig7 zeg-sor domborodik, a hátlapján csak a két gyöngykör van meg. A keretbl hengerded fül áll ki, melynek fölületén három gyürtag, mellettük rovátkos sodronypálcza és közben hullámos dísz dom;

27

borodík

ki.

Az ellapon

a hengere-

föl

alsó szélét

kett- gyöng

és a medaillon mezejére téried"

böcscsoport szegélyzi.

bárom háromszögbe rakott gömÁtmérje 53 mm., súlya 48.45 gr. Kenner:
1.

Jahrbuch

XI.

[890. 81. és 82.

357.

sz.

XIX.
kincsbl.
1.

Római aranymedaillonok
körirata:

a

szilágysomlyói

els

Az ellap
áll,

DX VALENS PFAVG.

Acsászár mell-

gyöngyös diadéma, hátul lecsüng szalagokkal. Köpönyegét jobb vállán gömbös fej, kerek idomú és csüngkkel díszes fibula tzi össze, mindkét karján meglátszanak a pánczél
képe balra
fején
foszlányai,
s

a tnnica díszesen szegélyezett ujjai

:

fölemelt jobbjá:

nak tenyere szemközt mutatkozik, baljában gömb van. Hátlapján

PIETAS

DDDNNNAVGVSTORVM
császár teljes fegyverzetben

;

a

szelvényben

TESOB.

A

három

a fejket diadéma,

a

egymás mellett szemben áll, középsét nimbus is díszíti fölemelt jobb;

jukban a földre helyezett páleza, baljukat a földön álló paizs lére fektetik. A középs, legnagyobb alak szemközt tekint, a
oldali legkisebb,
s

s/é-

bal-

a jobboldali

a

középs alak

felé fordítja fejét.

A

medaillon mindkét oldalát gyöngykör szegélyzi, átmérje 40 mm., vastagsága 1 mm. Kerete más szín aranyból való, szélessége 6

mm., ellapját
öt

kél

gyöngykör között zigzeg-vonal
ki.

díszíti,

hátlapján

csak a két gyöngykör domborodik
lak töltenek be.

Hengereled fülének fölületét

párhuzamos gyürtag négy mezre osztja, melyet hullámvonaA henger alsó szélébl három, háromszögbe rafeje

kott gömböcs-csoport nyúlik a medaillon mezejére (a csúcsán há-

romszögbe rakott gömböcsök), st kett a császár Keretestül átmérje 61 mm., súlya Ó9 oó gr.
-

fölé

terjed.

.:.

DN GRATIANVS PFAVG. A
csüngs dísz
látszanak.

Gratianus császár medaillonja (307 383). Az ellap körirata oászár mellképe jobbra ne/, fején
é-

diadéma, mely gyöngyökbl, körded ékszerekbl
gyözött
pánczél
fej,
fibula

levelekbl

áll,

hátul lecsüng szalagokkal. Köpönyegét jobb vállán körded, gyön-

tzi
karja

0— ze,

jobb karján a
folt

foszlányai

A

bal

közelében
szelvényben

van,

mehet

a verés után

megmaradt mélyedés
a
ül,

kitöltésére raktak reá.

Hátlapján:

GLÓRIA ROMANORVM,
lejen
sisak,
;

TROBS

Kóma
borítja.

trónusán szemközt

jobbjában gömb, baljával

a pálezát fogja

lábán magasszárú czip, testét stóla és köpeny Mindkét oldalon gyöngykor szegélyezte a medaillon t az ellapon a szegély helyébe apró háromszögökbl, s azok csú<
;

rakott

gömböcsökbl álló rje 38 mm., vastagsága

díszítést
2

vertek be a

kr

helyere; átmékészfiit

mm.

Kerete más szín aranyból

28

i l

/2

mm.

széles

lemez,

ellapján

között tizenöt tojásdad idomú,

gyöngyözött

gyöngyözött és sima szegély keretben ugyanany-

nyi emberi arcz laposdomborodásu képe sorakozik, közben hajlított

ketts körhajlású végekkel, s a keretbl hengerded fül áll ki, melynek fölülete három szélesebb és három keskenyebb gyürütaggal van élénkítve a fül szélébl tompa csúcsba hajlított gyöngysor
sodronyból
alakított

S idomok,

hajlások közepén gömböcs.

A
a

;

nyúlik a medaillon Alatta a császár

felé,

s

befogott tért

feje

mellett egy gömböcs,
hajlású

gömböcsök töltik be. s egy más gömböcs,
körül.

melyet

háromszoros

sodrony

fog

A

keret hátsó
gr.

oldala sima. Keretestül

átmérje 63 mm.; súlya 57*96

Kenner

Jahrbuch XI. k. 88. és 89. 11. 365. sz. XX. Szilágysomlyói második kincs. Nem messze attól a helytl, a hol az els nagy aranykincset lelték, elkerült 1889-ben egy második jelentékeny kincs. Krumpli kapáláskor, nagyszombat
talált egy oláh földmves aranycsészéket s aranyékszereket, melyekhez a lelhelyen rendezett ásatás folytán még néhány töredék járult. A kincsben van nyolcz pár fibula, két egyes fibula, egy pár korongos kapocs, karperecz s két nagyobb s egy kisebb csésze. Végül három ribulatöredék s egy állatfej, mely talán kar-

napján

perecz vége volt. Leirta Pulszky Ferencz, Arch. Ért. 1889. 233

Tan. a népv. korának emlékeirl 1889. 9 50. von Szilágysomlyó », Budapest, Kilián, 1890. 8-r. 32 1. képekkel és de Baye Le trésor de Szilágysomló. Paris, Librairie Nilsson, 1892. qu. 17. négy színezett táblával. I. és 2. Fibulapár, ezüsttel béllelt halavány aranylemezbl, fejük félkorongidomú, ers lefelé hajló karimával, a karimán legfölül és két oldalt forrasztási helyek, melyeken egy-egy gomb ül, ezekbl csak egy maradt meg nyaka félkörben hajlik a dülényded test felé, melynek bels csúcsát a nyak vége borítja. Fejét és tes238
;

továbbá

ugyan

és

«Die Goldfunde

:

;

tét

két

rovátkos

sodrony

közé

helyezett finom
álló

sodronyfonadék

zománczú korong ékíti, melyet ketts rovátkos sodrony szegélyez. A zománcz sötét és zöld. A korongtól jobbra-balra rekeszbe foglalt egy-egy gömbölyded gránát van s a fönmaradt teret háromszögökben s körcsoportba összerakott apró gömböcsök ékítik. A nyak két végét
szegélyzi.

Fejlemezét

közepett

rekeszes

körded hajlásban vastagabb rovátkos sodrony szegélyzi
hosszában futó sodronyfonadékok
kihajláson rekeszbe foglalt
ékítik,

;

gerinczét

melyeket a
szakít

négyszög gránát

legersebb meg mindkét
;

oldalán félkörökben rakott rovátkos sodrony vonul végig, a félkörök
találkozásán egy-egy gömböcs-csoport.

A

test

közepét keretbe fog-

lalt

tojásdad, lapos carneol díszíti, melyet rovátkos sodrony sz

lyez, a tér

fönmaradt részét

gömböcsk

ékítik,
s

úgy mint

a fejet.
l<

A

tüske

s

a tüske ersítésére

szolgáló fels

alsó peczkek

Egész hossza a gombbal együtt I2'6 cm.; legnagyobb szélessége 4"8 cm. 3. és 4. Fibulapár, ezüsttel béllelt aranylemezbl, az arany színe
tek.

sötétebb mint az elbbi fibulapárnál.

Fejtagja csúcsa

felé

lé]

zetesen keskenyül, legvégén csúcsba futó rovátkos gomb. Fejét
testét rovátkos

és

sodrony szegélyzi, mely sok helyütt használat
fej

által

lekoptatott.

A

sarkait szabálytalan

háromszög
idomú,

rekeszbe foglalt
s

gránátok

ékítik, a

nyak töve

fölött félhold

a

mez

köze-

pén egy nagyobb és két oldalt két-két kisebb tojásdad s egy-egy keretét rovátnégyszög hasonlón foglalt gránát van, mindenik kolt sodrony szegélyzi. A közbe es teret számos finom sodrony-

k

s beléjük rakott gömböcs borítja. A körszelvényben kihajló nyak gerinczét párhuzamosan futó két rovátkolt sodrony között egymás mellé fektetett, rekeszekbe foglalt sima gránát-táblácskák ékítik, egyik-másik tábla kihullott a nyak oldalait is gránátok ékítik, melyek közül a középs dülényded, a többi gömbölyded idomú. A fönmaradt tért itt is apró köröcskék s bennök göm-

kör

;

böcsök lepik
sor

el.

Testlemezét
áll,

három

sor gránát díszíti, a

középs

nagyobb köyekbl

egy négyszög, a má<ik három tojásdad,
és tojásdad kövek,
s

a

küls sorokban három-, négyszög, gömbölyded
;

egészben 12 db.
helyzeti
sítésére szolgáló

a tér fönmaradó részét apró köröcskék
ékítik.

beléjük

gömböcs
"8

A fibulák aljáról letörtek a t s az erpeczkek. A fibulák hossza ib'8 cm.; legnagyobb
Ért.

s-zélességük 5

cm.
1889. ix.

XXI. Szilágysomlyói második kincs. Arch.
233—238.
5.

Fibula, halavány aranyból, feje félkorong idomú, nyaka
hajló,

körtestet

szelvényben

nyújtott

ö^/öo

testtel.

A

fejet

s

a

igysor szegélyzi. Feje szélébl

legersebb kihajlásán
pasztabetétek,

és kétfelé

egy-egy

állatfej
;

áll

ki,

a tengely irányában álló sertésféle, a másik
táját

ketts

sasfej

eveken a szem

amannál

a füleket
es

gránátköyek
gránát
gély
jelzi

ékítik.

A

lejlemezen két kitrébelt
rová
Ironynyal

dombonnu\

nagy-

fej kígyó, -/emukét
;

kereteit

gömbölyded
tojásdad

tarkuk kétfelé válik a két állat közti téren és a sze-

mellett

rekeszekbe
,

foglalt

három-, négyszög és

i.l<>mú

gránátok

helylyel-közzel sodronynyal körített

gömböcsök

tarkítják a közöket.

A

rovátkos sodrony fogja körül

nyak tövét mindkét végén körded hajlású nyaka hátán négyszög rekeszekbe
;

foglalt gránátlapok

sorakoznak és közbe helyezett három-három
;

a nyak mindegyik oldalán dülényded és gömbölyded gránátok. Teste hosszas, ötszögü lemezén hosszában

gömböcscsel váltakoznak

három sorban gránátok, közepett dülényded idomúak, jobbra-balra hozzávetleg tojásdad idomú táblácskák mindegyik rekeszben és
rovátkolt sodronynyal szegélyezve
álló

a>közbees tereken csoportosan gömböcsök. A íibulán még az aranyt is megvan. Hossza I3'3 cm., legnagyobb szélessége 6*7 cm. 6. és 7. Fibulapár, ezüsttel béllelt aranylemez. Félkorongú fejét
;

és hosszúra nyújtott

ötszög

testét rekeszes keret szegélyzi, a fejen

három gomb
jobbra-balra.

állott ki,

A

fejet
s

egy a legersebb kihajláson, kett oldalt szegélyzö keretben zöld pasztával megtöltött
;

rekeszes körök
szes szalag

a körök közt gránátlapok

hasonló három reke-

keresztben állva négy

mezre

osztja a fejlapot, melyfoglalt és rovátkos sod-

nek mindegyik mezejében egy-egy keretbe
felel

ronynyal szegélyzett gránátk van, melyeknek alakja a tér idomának

meg. A félkörívü nyak gerinczén rekeszes szalag vonul végig, melynek rekeszes háromszögeiben gránátkövek és zöld üvegpaszták váltakoznak a nyak két oldalán keretes és rovátkos sodronyszegély, gömbölyded gránátok és csoportokba rakott gömböcsök.
;

A

testét szegélyzö keretes

szalag a nyakbélire hasonlít, csakhogy

rekeszei

nagyobbak, a nvak
két-két
test

tövén harántosan húzott
rekesz
a

fal

mellett

jobbra-balra
tosan
áll

háromszög
végül

van, hasonlókép

harán-

a

legszélesebb
és

pontján

küls

kerettel összevágó

rekesztékes

sáv
s

körded csúcsát

e tér hat

harántos fal különíti el a lemez végs nagyobb rekesztékü háromszögre oszlik.

A

>ávoktól fönmaradt két térben két-két rekeszbe foglalt és rovátszegélyzett gránátk, egyikben négy- és
és tojásdad

kos sodronynyal

háromfibulák

szög k,

a

hosszabban háromszög
1

idomú.

A

hossza gombbal együtt

3*3 cm.,

XXII. Szilágysomlyói
233—238.

legnagyobb szélessége 4/3 cm. második kincs. Arch. Ért. 1889. ix.

8 és 9. Fibulapár, ezüsttel béllelt

aranylemezbl,

teste félkorong

idomú, nyaka ívhajlású, teste

hosszúkás ötszögidomú.

Fejébl

a

legersebb hajláson egy gomb, két oldalán pedig két-két gomb állott ki, melyek a fibulák aljára forrasztott ttartó hengerded
tekercsek végeit jelezték
egész
fibulát
;

két

finom

szálból

most csak egy gomb van a helyén. Az fonott keret szegélyzi. A nyak

tövét a fejlemezen félkörbe rakott
fogják körül,
s

végzd

gránátos háromszög rekeszek innen három irányba egy-egy négy rekeszü körbe sáv vonul, a reke 5 zekben fölváltva gránát és zöld paszta.

négy mezben arányos számmal elhelyezett rebelsben négy-négy tojásdad és két-két négyszög idomú, a két küls mezn egyik oldalt három négyszög, másfell egy tojásdad, egy félkör s egy négyszög gránátos rekesz a kövek közti téren csoportokba rakott gömböcsök. A nyak hátán rekeszes sáv vonul végig, melyen négyszög gránátok sorakoznak két gránátok s közben hármasával csoportosított oldalt gömbölyded gömböcsök. A nyak tövét a testen háromszög keretekbl alakított háromszög fogja köri, a rekeszekben fölváltva gránátok és zöld paszták. A háromszög csúcsából a test legszkebb részéig négyszög

Az

így keletkez

keszek, a

két

;

;

rekeszekbl
tákkal
;

képezett

a sáv

ben szintén
tákkal

sáv vonul, fölváltva gránátok és zöld pasznégy egyenl rekeszre osztott körben végzdik, melygránátkövek zöld pasz-

váltakoznak.

A

test legszé-

lesebb pontján harántosan két rövid
sáv ágazik ki, mindegyik egy-egy nagyobb négyszög gránátos rekeszbl áll és négyrekesz körben végzdik, melyben a gránátok és zöld paszták váltakoznak. Az egész lemez így négy térre oszlik, két kisebbre, méh-

ben négy-négy
szabbra,

gránát és két hosz-

melyben hat-hat gránát sorakozik az üres helyeken hármasával Csoportosított gömböcsök. Egész
;

hosszuk 24/5 cm., legszélesebb átmé-

rjük
10.
lelt

8
és

cm.
11.

Fibulapár, ezüsttel bél-

aranylemezbl,

a félkörön túl
hajlású, teste

fejének idoma megy, nyaka ívszer hosszúra nyúló ötszög.
ki,

A
Az

korongból gombfej gombaok állottak

hány megvan, egy a legersebb kihajláson
lemezét legersebb
rekeszú kör
kozik.
díszíti,

ült,

melyekbl még nékett-kett oldalt.

egész fibulát két sodronyból alakított fonadék szegélyzi.
kiliajlá>a

A

fej-

táján és ket oldalszéle közelében

négy

melyben

két

gránát két zöld pasztával válta-

A

lemez

egyenes -/elével

párhuzamosan négy négyszög

gránát, a körök közti terén négy-négy
belül pedig
[9

háromszög
1

gránát,

zekén

négy-

és

háromszög

gránát fölismerhet szabályosoportjai.

nélkül, az

üres helyeken

gömböcsök
szegély veszi

A nyak

mind-

két tövét sodronyfonadékos

köri; hátán négyreke-

32

szes

gránátokból álló sáv vonul végig, oldalait fölül rovátkos sodrony szegélyzi, és rajtuk sorban álló rovátkos sodronyszegélv

gömbölyded gránátok. A nyak töve közelében közepett négy egyenl osztályú rekesztékes kör két gránáttal s két zöld pasztával
a rekesztékekben, legszélesebb pontján két rövidebb
s

két hosszabb

kettben gránát, kettben zöld paszta, kordéd hajlású vége táján egy középs köridomú rekesz és csatlakozva zöld pasztával, három felé álló háromszög rekeszben egy-egy gránát. A többi gránát, mely a mezt ellepi, hol köridomú, hol tojásdad, három- vagy négyszög a közbees helyeken csoportokba
rekeszbl
álló csillag,
;

helyezett gömböcsök. Hossza gombostul 2J/5 cm., szélessége 8 cm.

A

felsorolt

B, fibulák félkorongja szélérl való gombos tagok talán a legnagyobb fibulákhoz tartoztak. XXIII. Szilágysomlyoi második kincs. Arch. Ért. 18S9. ix.
és
;

233
jel,

— 2 38.
13.

12. és

Fibulapár, ezüsttel béllelt aranylemez, télkorongú

fejfej

ívhajlású

nyakkal,

legersebb kihajlásán
szélét és a

ötszög testtel. gomb, melynek tövén hossznégyszög
hosszúra
nyújtott

A

reke-

szes gránát, ilyenek lehettek a hajlás két oldalán

nyak tövét rekeszes
s

mv
A

is.

A

fejlap egész

gránátos sáv

szegélyzi, a

nyak tövén

a

körhaj láson

háromszögek

a gránátok, a fejlap

egyenes szélén rhombikus idomúak.

legersebb kihajlás táián és ket lehajló oldala mellett csoportba rakott három-három köridomú rekeszbe foglalt gránátlap, a mez közepén még két kisebb gömbölyded gránát, rovátkolt sodronyú szegélyben. A hármas körök
közt
kétfell
két-két félkorongú

gránátlap hasonló szegélylyel, a

két sarokban

tojásdad
s

négy rhombikus
aranyrekeszben
s

a nyak töve köri félkörben s egy körszelvény idomú gránátlap, mind sima

gránátlap

rovátkos sodronyszegéhivel, a közbees

tereken

legtöbbnyire hármasával gömböcsök.

A

nyak gerinczén rekeszes

sáv vonul végig, gránátos lemezek között körded rekeszekbe rakott

gránátos körtáblácskákkal

;

mindkét oldalán gömbölyded gránátok

rovátkos sodronyszegély ly el, a gránátok fölötti téren
kisebb, az alattas téren

gömböcsökbl
szélét
s

nagyobb háromszögek. Teste
négyés

rajta

a nyak tövét keretes gránát sáv szegélyzi, a rekeszek a nyak tövén

a térnek megfelelleg
szélek

öt-,

háromszögek,

a

hosszoldali

végén rhombikus idomúak, közbe pedig háromszögesek. A test közép terén a nyaktól kezdve következnek négy ágú gránátos csillag, két félkorong, egy négyszög, két hármas körcsoport, két tojásdad, egy háromszög, egy tojásdad s egy gömbölyelején
s
:

ded gránát, mindannyi sima rekesz foglalásban

és rovátkos sod-

33

ronyszegélylyel, a közökben hármasává] csoportosított

apró

göm-

böcsök. Egész hossza 18*5 cm., szélessége
14.
fejjel,

6

cm.
félkorongos
testtel.

és

15.

Fibulapár, ezüsttel

béllelt

aranylemezú,
nyújtott

ívhajlású

nyakkal

és

hosszára
volt,

ötszög

A
A

félkorongon három

gomb

melynek helye még meglátszik.

egész fibulát rovátkos sodrony szegélyzi.

A

fejlemezen rovát-

ötszög gránátos rekeszmü fogja korul a nyak tövét, kiálló három csúcsa táján egy-egy gömbölyded gránát, a középsnek irányában négyszög és jobbra-balra, nagyjából a küls hajlás irányát követve, szabálytalan három-, négyszög
kolt

sodronynyal

szegélyzett

vagy tojásdad yránáttábiác^kák mindig sima rekeszben
sodronynyal szegélyezve
ronykák.
;

s

rovátkos

a

közökön korongos vagy körhajlású sod-

A

pasíták, az

oldalokon

nyak hátán négyszög keretekben gránátok s zöld gömbölyded gránátok és közben korongos

tekercs sodronyszálak.
gránátsor
táblák
a
és

A

láblemezen

ötszögbe

rakott

rekeszes

rovátkolt
keret

sodronv

szegélyzi a

inak

tjvét, az egyes

idomához váltakozó különböz idomúak. gömbölyded gránát, a szokott foglalásban a mez fön maradó részén három s hegye felé két sorban szabálytalan három- s négyszög majd meg körszelvény gránát táblácskák, mind szokott módon foglalva, a közökben körhajlású vagy hullámvonalas sodronykák. Hossza 17*0 cm., szélessége 5'8 cm. XXIV. Szilágysomlyói második kincs. Arch. Ért. 1889. ix.

küls

E

rekesz keret
;

legcsúcsán

2}b— 238.
16. és 17. Fibulapár aranylemezbl. Feje félkorong idomú, lába háromszögben végzdik, a két tagot egy guggoló állat köti össze, melynek hátsó teste a félkör mezbl emelkedik, lábát a fibula láblemezére helyezi, fels testével pedig a fibula tengelyébl harántosan kihajlik egyik fibulán jobbra, másikon balra. A fej s a láb -/elet durván idomított lesbosi kyma szegélyzi a fejen ezen belül
;

gránátos sáv,

négyszög

keretekbe
-

rakott

táblakövekböl

;

a

fél-

korong legersebb kihajlásán
ponttal
s

az egyenes oldalak végén egy-egy

gomb, tompított hegvü koczkák, mindegyik négyszögben
körrel körülötte, a

bevert

gomb

alját

rovátkos huzal fogja körül.

A/
dik,

állat

testének alja sima és egyenletes, fölül
üre>,

ersen kidomboro-

belül

hátsó

részét

bevert

mélyedések élénkítik, hátán

harc.

m

tojásdad, egy körded nyilasban 18

volt,

melyekbl
álló

a legtöbb kárba ment,
fut

gömbölydedfölület gránát nyakán négyszög gránátteje

táblákból

rekeszmúves sáv
ítélve, oro-zlánt

köri,

tetején

keretben

tojásdad gránát, mindkét szemében körded ^ránáttábla. S/ája, orra

rénye után

kivánt a/ ötvös ábrázolni

s

a két3

34

egymás mellett kidomborodó körmös

lábfej

is

erre vallana.

A fibula
téren

végs három szögébl egy-egy
laposan
kitrébelt

rovátkolt sodronynyal szegélyzett

keretbe foglalt gömbölyded gránát

k

áll

ki.

A
a

háromszög
fönmaradó

guggoló gránátszem

griff,

téren

gránátok és gömböcsök, az egész

mezt

rovátkos sodrony szegélyzi.

Hossza 14/8 cm., a fej legnagyobb szélessége 8*3 cm., a lábé 4/3 cm. XXV. Szilágy somlyói második kincs. 18. és 19. Fibulapár, idoma gömbszelvény, mely fölül és alul
egyenesen
el

van metszve

(lásd

a)

ábra).

Fels

elmetszett lapját

rekeszekbe
takarja.

foglalt,

közepett gömbölyded kristálylyal ékített korong

A

rekeszes korong mustráját lásd b) ábrán.

A
;

gömbszel-

vény ferdén hajló oldalát kitrébelt állatok sora díszíti az állatsor kiterített rajzát ez oldalon fölül s alul c) és d) ábrák mutatják. Az állatokat alighanem ugró oroszlánoknak kell képzelnünk, mindig csak egy els s egy hátsó láb látszik. A fejük s a nyakpere czök, sörényük,
16.

körmük

s

faruk

miatt hasonlók ez

oroszlánok a

és 17.

sz.

fibulák állataihoz.

Szemöket apró gömbölyded gránát

ékíti,

mindkét lábukon karpereczféle van. Fejüket apró körökkel, mellüket körded vonalakkal, farukat tojásdad idomokkal, mellöket >áv formákkal jellemezte az ötvös, míg az els láb szárát
közép
részét simán hagyta, ketts vonalakkal különítette
s

ez

utóbbit
öt állat

a

szomszéd

részektl

el.

Az

egészben hasonló, de

csekély eltérések azt engedik föltenni,

tába verték.

Ez oroszlános mezi

fölül

hogy nem ugyanazon minsodronyos körökbe helyezett

gránátok sora szegélyzi, és szabályos távolságokban gránát helyeit

anyagú (zománcz?) kidomborodás, a sorbi az oroszlánoktol fönmaradó közökben háromszögbe állított sodronykeretú gránátok s a háromszög közepén ismét teher (zománcz?) anyagú gömböcs.
fehér

A

gömbszelvény alján karima, melynek bels
sodronyszegély
és

és

küls

•-zéién

gyönlesbosi
-

gyözött

legkívül

értelmetlenül

kezelt

kyma.

Négy nagyobb gömbölyded

gránát, két négyszög

gránát

tábla é-

három csúcsba helyzett kisebb gömbölyded

gránát, mind-

annyi sima keretben nyolez
mellett

mezre

osztja a karimát.

A

nagyobb

köveket rovátkos sodrony szegélyzi, a nagyobb gömbölyded kövek
egyenletesen
elhelyezett

apró

rovátkolt

sodronykörök,

ugyanilyenek
zatlan

ketts számmal a hármas kcsoportok mellet

egyéb üres helyeken.
állat

A

nyolez

mezben

párosával nyolez határo-

(oroszlán?),

kett-kett mindig egymásfelé tekint;
s

négy-négy ugyanazon mintában van préselve
tattak az alapra.

külön oda forraszki,

A

karimából két karika

áll

csüngtek, de ezek nincsenek meg.
a

A

fibulák alsó

melyen lánczok átmérje 10 cm.,
ix.

karima szélessége

1*4

cm.
kincs. Arch. Ért. 1889.

XXVI. Szilágysomlyói második
233

— 238.
Aranyfibula,

páleza,

a) fölülrl tekintve. Feje többél egyenes mindegyik végén tojásdad hólyagtag s a páleza küls oldalán hasonló hólyag, e középs hólyagon négyszög magasfalú reke-/,
20.
s

a

küls hólyagok
a két

mellett a pálezán
r

más két magasfalu hengerded
hegyi kristály, a középfölül

rekesz,

bels

ikeszben

félgmbü

sben
-

tojásdad
s

carneol,

a

rekeszt

gyöngyözött

>odrony

szegélyzi,

a rekeszek külsejét függélyesen vonuló
és

közben harántos párhuzamos
reke.-zek
alját

zigzegvonalak és

párhuzamosak pontok ékítik;
a rúd alján

a

kett.-,

rovátkos

sodrony

szegélyzi,

három

apró

karika

lánczok

ersítésére,

ezek

nincsenek

meg.

A
a

fejet s a lábat

közép

egy szintén a kristályokkal és hossztengelyével kristályra irányuló tojásdad sardonyx köti ö->zc, a
é.-,

k

oldalát és alját aranylemez borítja
foglalt
k
<r

fölül

négyszögül

rekeszekbe

kereteli.

Maga

a

k

háromréteg, ferdén
3*

36
csiszolt s ferde lapjába nyolcz

körded mélyedést
alját borító

csiszoltak,

mind-

egyikbe aranykeret gránátlapot raktak, egy hiányzik. Lábát a

k
fél-

hossztengelyének
s

másik végén, az

lemezbl kiinduló

fölfelé hajló

hatoldalú tag képezi, melynek fels nyilasában

gömb
gyözött

kristály, oldalai

simák
és

s

csak a fels szélét szegélyzi gyön-

sodrony.

E

tag

a

k k
s

kerete

közötti térben a keret

mellett közvetlenül két hatszögü rekesz,
fölül

tojásdad

carneol,

a

két

melynek mindegyikében a kristály között a ftengely

ugyanegy magasságban, hasonló rekeszben zöld üvegpaszta, idoma tompahegy négyszög. Mind a három rekesz oldalát bevésett vonalak s pontok ékítik s a fels szélüket gyöngyözött
irányában,

sodrony szegélyzi.

A

hajlított

láb

alján

félig

nyitott

hüvely

a

tüske befogadására, hengerded teste hornyolatos és lécztagu

dom-

A hüvelynek megfelel a fibula fejrúdjában melyen a (hiányzó) töve a fejrúd belsejében elhelyezett egy hengerded rugóval függött össze. A fibula fejedelmi ékszer volt,
borulatokkal tagozott.
rés,

t

mint
omyx
cm.

a

IV — VI.

századi nyugoti és keleti imperátorok jobb vállukon

hordtak. Hossza 17*3 cm., legnagyobb szélessége 11*5 cm., a sard

cm. hosszú, 6*9 cm. széles, lejtsoldalú ketts carneolok hossza 17 cm. XXVII. Szilágysomlyói második kincs. Arch. Ért. 1889.
keretestl 8 6
-

1*3

szélei.

A

ix.

233—238.
20.

bj Ugvanazon aranyfibula oldalnézete

'.

2

nagys.

XXVIII. Szilágysomlyói második
21.

kincs.

Kargyr,

ierdén

futó

összeforrasztott sodronyszálakból,
hajló,

egyenltlen hosszaságu melynek fölülete kettnél czikkelyes a harmadiknál kiponczolt levelek domborodnak ki rajta. A leveles hólyag mellett a leghosszabb cs végét négy fonadékos láncz szegélyzi, a többi találkozási pontokon hol egyképezett csövekbl, a

három körben

cs

találkozásán egy-egy hólyagos
;

tag,

szer, hol dupla gyöngyözött

sodrony fogja
-

körül

a

cs

végét.

A

átmérje io 5 cm., a csövek átmérje 1*5 cm., a hólyagok átmérje 2'2 cm. Ezen a táblán a kargyürün belül állati ft utánzó gombfélét látunk, mely talán fibula félkorongos fejérl nagy karperecz végérl való való. A szemek helyén körkarperecz bels
keretes gránátok gyöngyözött
folytatását körülfutó rovátkolt

sodronyszegélylyel, a

fej

hengerded

sodronyoktól

határolt téren

knek
ix.

való rekesz maradt meg.

XXIX. Szilágysomlyói második
2 3322.
-

kincs. Arch. Ért. 1889.

Csésze, vastag

aranylemezbl, gömbszelvény idomra

trébelt.

Belsejében
keretben,

közepett

háromszög

rekeszekre

osztott

gránátgyür
foglalt

félgömb
hat

fehér zománcz (?) és tetején rekeszbe
ki.

gömbölyded gránát domborodik
ságokban
lemez
tették,

A

csésze szélét
lefelé

helyen

kívül
és

és

belül

egyenl távolhajlott háromszög

ékíti.

A

lemez küls
sor

gyöngyözött

bels háromszögét egyformán díszíszegélyzi, legszélesebb részén egymás

mellett két

rovátkolt

gömbölyded gránát, mindegyik sima lemez foglalásban gömböcskék sodronyszegélylyel, a fönmaradt téren
;

vagy négyesével apró gúlákban a csésze falát borító és azokon három valamivel nagyobb gömböcssor gömböcs; a háromszög csúcsából egy gyöngyözött keret gömegyesével
hajlásán

bölyded gránát indul
keretben

ki,

és a hol a szöggel találkozik, kisebb kör-

aranygömböcs.
gvürüs
3
fül,

A

csésze

külsején

két

szögecscsel
13 cm.,

odaersített

melybl

karika csüng.

Átmérje
Ér'.

magassága

cm.
1889. ix.

XXX.

Szilágysomlyói második kincs. Arch.

233—238. 23. Hasonló csésze oldalnézetben. XXXI. Szilágysomlyói második kincs. Arch.
23324.
2

Ert.

1889. IX.

Ki-ebb aranyciésze, hasonló idomú. Feneke közepén rovátkolt sodronynyal szegélyzett hatkarélyú lemez; rajta közepett nagyobb,

mindegyik karélyban kisebb gömbölyded gránát sima
és rovátkolt sodronyszegélylyel, a

falú rekeszben

fönmaradó téren egyesével vagy

hárma>ával

álló

gömböcsök.

A

csésze szélén hat helyen kétfelé a

e falára lehajlított

háromszög gyöngyözött sodronyszegély

lemezke, melvnek közepét mindig gyöngyözött szegély gömbölyded
gránát ékíti
s

ugyanily gránát van a háromszög csúcsán.
s

A mezben
gömböcs
a három-

a gránát fölött gömböcsökböl két hármas csoport
keretes

alatta sodrony-

három
áll
s

gömböcs

háromszögben,

ilyen

három
s

sorjában
2

a lemeznek az edény >zélét borító részén

csúcsa

a kívül hozzá tapadó gránát közti mindegyik sarokban.

A

van szögecselve

mely két szív idomúvá lapuló lemezen oda edény falához és a melyen karika lóg. a) Fels nézet, b) oldalnézet, átmérje 10*5 cm., magassága 3"2 cm. XXXII. Apahidai sírlelet. (Kolosm.). 1889. évi július havában,
csésze oldalán fül,
az

az apahidai temet') keleti oldalán vé^ig

vonuló utczán, kavícsgyújtés
össze,

közben, mintegy két méternyire a föld alatt korhadt, fakoporsóban,

melynek
leltek

deszkáit

iraskampók
és

fogták
két

emberi
korsót,

csontvázai

a

munkások
félét,

mellette

ezüst

pántos arany
ket

fejkötö

iranylemezkét,

egy aranyfibulát,

arany

38

gyrt,
lat,

egy aranykarpereczet, három gránátos aranycsatot,

és öt
1

gránátos arany csüngt.

Az

ezüsttárgyak összes súlya
lat,

volt 255

4

az aranytárgyaké 262 1 /,

Henrik, az erdélyi

múzeum

mindezeket megszerezte Dr. Finály számára; egy ezüstékszerrészlet s egy
Finály Arch. Ért. 1889.
1889. és

gyr
ix.
1.

utólag került el.

A

leletet leirta

K. 305

— 320.
s

Erdélyi

múzeum
füllel

Ung. Revue 1890.

Ezüstkorsó,

négyoldalú,

és födövel. Oldalain kitrébelt

bacchikus jelenetek, nyakán kitrébelt növénydísz.

Négyszög

talpa

külön
és

tagozott

oldalait

függélyesen
2

álló

csekély behajlás után az edény hasa

/3

párkány képezi, egy magasságig lassan kihajlik

keskenyl, száján vízszintes ers karima s ennek oldalát függélyes szél párkány szegélyzi, mely külön hozzá van forrasztva, a párkány egyik oldala félkörben kihajló s ez a korsó
azontúl
hirtelen
szája,

a párkány ellentett, hátsó oldalán, hajlott szél, toldása van,

háromszög

idomú lemezes

ennek szélébl a lemez

szintjén hegyei

szögben megtört négyoldalú pálczaszer fül indul ki, melynek vége körben kihajló és tojásdad lemezzé szélesbül és az edény legersebb kihajlásához van forrasztva. A födelébl megmaradt a

gombafej
a

kihajló rudacska,

mely a föd lemez hátsó végén
lemez csonkán maradt.

áll

s

föd

emelésére szolgált.
nagyrészt

A

A

fül levált,

a karimája letört, a kancsó
és
felülete

más helyein
-

is

sérüléseket szenvedett

át. Egész magassága 31 cm.; talpa magassága o i9 cm., egy-egy oldalának hossza 8 cm., a korsó egy-egy oldalának legnagyobb vízszintes átmérje 12 cm., száj karimájának párkánya 3 mm. magas; a száj párkányának egyik oldala 8' 5 cm. hosszú. XXXIII. Apahidai sírlelet. (Kolosm.). Arch. Ért. 1880. ix.

feketés

chlorezüstté változott

305

— 320.
Ezüstkorsó,
az

2.

els számú korsó párja
is

és

vele

majdnem

tökéletesen összevág. Füle levált, födje hiányzik, szájának karimája
ferdére görbült, teste

több helyütt megsérült, felületén feketés
sírlelet.

chlorezüstréteg képzdött.

XXXIV. Apahidai
305

(

Kolosm.). Arch. Ért

1889. ix.

— 320.
Határozatlan tárgy, talán lószerszám díszítésére szolgálhatott. fektetve, szem idomát utánzó
s

3.

Aranylemez pántok duplán egymásra
hüvely szeren
szélébl
s

ürt fognak körül, az ür egyik sarkán nyilván csonka
kiáll

e helyütt

pántok

és

egy pánt, ily hüvely áll ki az ersebb hajlás az ür má-ik ,-arkán csokorszerüen egymásra futnak a háromfelé ágazva, ugyanannyi hüvelyt képeznek. Az
szíj

elbbi két hüvelyen

mehetett

keresztül

s

az utóbbi

három

39

hatott,

hüvely nyilasa is egymásra talál, úgy hogy erre ismét szíj vonula dupla pánt többi részén is brt foglalhatott magába, mert a szélek hosszában szögecsek kapcsolták öss/c a fels és alsó pántot s elég hosszúak arra, hogy közbees brön is átmehettek;
a széleken végig vékony aranylécz vonult, mely most sok helyütt nagy dísz mellett külön egy hüvelytagot látunk, megszakadt.

A

mely a fdarabhoz

tartozhatott.

Három

különféle

idomú arany-

lemez széle hosszában ponczolt pontsorral és lyukakkal, melyeken át nyilván valami ruhára reá lehettek varrva. Az összes tárgyak
ábráit természetes

nagyságban adjuk.
sírlelet.

XXXV.
305—320.
4.

Apahidai

(Kolosm.).

Arch.

Ért.

1889.

tx.

A

tábla

alján sima

tömör aranykarika,
kerek

közeljáró,
páleza,

egyenesen

elmetszett

végekkel,

teste

átméret
felé

mely a végek
a rövidebb

szélesbül.

Bels hosszabb
helyén

átmérje
5-1

7*3 cm.,

cm., legvékonyabb

vastagsági

átmérje
helyen

mm., a
11

legvastagabb
5.

mm.
forma
to-

A

táblán fölül:

T

antik aranyfibula; fejét harántosanálló

hatoldalú

üres

i*5W

•*>.?.

kocska, mindegyik végén hagy-

maidomú

taggal, a

melyet

al-

ján gyöngyözött karika szegélyez; egyik végtagja a

tokban

csavarra jár és lefejthet, a tok
alján

közepett

rés,

melyben
össze.

a (hiányzó)

t

a tokba rejtett

tekercsrugóval

függött

w*

a)

e)

40

Nyaka
emitt

félkör

hajlású,

tetzetes,

és

a

nyakból

hagymás véggel
szegélyzi,
test fölül

indul meg, a
a

hagyma

alján és a testre

ér

végén gyöngy

gerincz

végén

sok

nagyobb gyöngyszem.

A

lapos, alul élbe futó üres prisma; fels lapját párkánylécz szegélyzi,

mely mellett a mezn egymásba, legfönt, csúcsra helyezett négyszögökbl álló sáv vonul, ezen belül egymásba kapcsolt maeanderdísz vonul kétfell; mindkét alsó lapján (lásd az ide mellékelt mind e díszek közei át vannak törve. a) ábrát; levélfolyondár hossza 11*5 cm., keresztrúdjának hossza a gombokkal együtt A

t

5

cm., lábának hossza
6.

y 2

-

cm., szélessége i"8 cm.

A

táblán

a

fibula

mellett jobbra
tartja,

újjra való

tömör

gyr,
tartozik

halavány aranyból. Finály azt
a
sírlelethez
(i.

hogy

talán

nem

h.

31b.

1.),

fels oldalán a

gyr

hajlása

tompa

élben

megtörik és eliptikus lapjára négy egyenszárú kereszt van
(v.
ö.

beverve. Lásd a b) ábrát
7.

A

táblán

a

fibula
4-

mellett
alatta
ö.

Arch. Ért. 1894. xiv. 25. 1.) balra kopott tömör aranygyr,
két

tojásdad

fejlapján

és
(v.

sorban

OMHARVS

van
ix.

bevésve, lásd a c) ábrát

XXXVI. Apahidai
305—320.

Arch. Ért. 1894. xiv. 25. 1.) sírlelet. (Kolosm.). Arch. Ért. 1889.

mindegyik csüngn legfölül nyolcz8. Öt darab aranycsüng, vagy tizenkétoldalú keretes gránátlappal díszített hasáb, fölül füllel; ebbl modorosan nagyolt ormányos állatfej nyúlik lefelé, tövét gyöngysor szegélyzi, a fejnek mindkét keskenyebb oldalán gyöngyözött szegély rekeszekbe foglalt mandolaidomú gránátos lapok
jelzik a szemeket,

hasonló
a

foglalványú

ferdén helyezett szabály-

gránátok sodronyfonadékú
talan

párosával

fülek helyét jelzik; a száj hasadékát

dísz szegélyzi,

küls
száj
ki,

szélén pedig rekeszes gránátalul

lapokból
záródik
s

alakított

karima;

a

fölülete

sima

leme/zel

melynek mindegyikébl négyszeres finom sodronyból fonott láncz lóg le, s a láncz végén apró harangocska-idomú üres csörg, mely alul sima lemezzel záródik. Csak egyik csüngn van meg mind az öt láncz s a csörg kettnél csak négy, más kettnél pedig csak három láncz és csörg maradt.

ebbl

öt apró fül áll

Több
cm.,
a

helyütt

a

gránátlemezkék
többnyire
1
1

kihullottak;

a

lemezek
1

alatt

a

rekeszek feneke

reczés.
1*2

hasábok hossza
csat;

A csüngk

hossza

5*3

cm., az állatfej tagoké

— 156 3*5 — 3*7

cm., a csörgös lánczoké
9.

T

cm.
nagys., karikája vastag és sima,

Nagyobb

a táblán fels nézetben, az idemellékelt ábrán
'/,

oldalnézetben látjuk, az utóbbi
a tüske két tagból
áll;

nyelve reá hajol a csatra, felülete rekeszes

41

mv,
által

elkülönített

hosszában középfal ketté választja a hullámvonalas közfalak gránátos táblácskákat; a tüske tövén apró tok

fölületén

sorjában
rakott

kördedség szívidomú gránátlap sima keretben, egymás mellé gömböcsös gráfalaktól

melyet

nátok ékítenek, oldalain
3

idomú

elkü-

i^

á*T"í

lönített

gvémántlapok.

A

csat testét tizenkét ol-

dalú tok képezi, melynek
alját

sima lemez borítja,

oldalait

hossznégyszögü

rekeszes

gránátlapok
kihajló

ékítik,

a

lapok

Függélyes szélén

féloszlopmódra

fekmentesen

hornyolt

hüvelyek emelkednek, melyekben a tok fels és alsó lapját összetartó szögecsek állanak, a szögecsek fejei fölül mint gombocskák emelkednek ki a csat fels szélén körülvonuló gömbölyded gránátok
lapos
sorából.

A

fels

lapot

közepén

négykarélyu
által

keretben

gránát

s

e körül öt

hullámos válaszfal
tüskéje

bekéretek hat

gránátlap
10.

ékíti.
;

Kisebb aranycsat
tok,

karikája,

sima,

teste

sima falú

tojásdad

fölületén

egy almandinlap körkeretben,

négy más

hullámos

falú rekeszekben.

ii. Határozatlan ékszertöredék, aranylemezbl, melyet kör- és hullámos keretben gránátok díszítettek, a gránátok egy része

még meg

van.

XXXVII. Ó-budai
radványaiban
;

korsó.

Ezüstkorsó,

fölásta

Dr.

László az ó-budai Kapuczinus

domb

oldalán egy antik épület

Wekerle ma1885. v.

az ásatásról értekezett a kutató Arch. Ért.

20-24. és 90 — 100. Idoma összevág az apahidai korsókéval, csakhogy talpa és teste nyolczoldalú és nyakából gyürtag emelkedik ki fölül alul keskeny kúpos párkánynyal. Födelébl csak a gombos hát-ó lemez maradt meg. Fülének a korsó öbléhez csatlakozó
lapos

A

korsó trébelt
•1

végén madárf idomát ölti. csiszolt. Hasa alatt repedés ületen helyenként chlorezüst képzdött. Magassága 27 cm
darabja
kétfelé

m

levél

idomát

s

és fölülete

simára

;

öblének

átmérje
rajz

125

cm

;

súlya

985

gr.

A

táblán a balfelli

krvonalos
idja
felóli

-zeniben mutatja a fül hátát, szívidomu végtagját
futó

szélén ket hosszában

mélyített

egyenest

;

a jobb-

rajz a fül

fels vége felületének körvonalait mutatja.
sírlelet

XXXVIII. Két mezöberényi
két
sírlelet

(Békésm.)

[884-ben
a helység

került

Mezóberényböl

a

X.

Múzeumba, egyik

42

alsó,

másik a fels végérl. Pulszky Ferencz ismertette Arch. Ért.

1885. v. 100

— 102.

1. Aranypánt, hosszúkás, két keskeny szélén egy-egy apró lyukkal fölersítésre, mindegyik hosszoldalán egy-egy csekély kihajlással, mely ferdén áll egymáshoz, úgy hogy a lemez pantal-

Els

lelet.

lér

vagy más ferdén

álló szíj

diszítésére szolgálhatott. Szélét
is

gyön-

gyözött sodrony szegélyzi, a két lyukat
és szabálytalan hajlású hasonló

ily

sodrony fogja körül

sodronykák vannak úgy elhelyezve

a fölületen, hogy végig egymást érintik.

Aranylemez, talán kardhüvely végének diszítésére szolgált s ott lyuka megersítésére, a háromszög keskeny oldala elmetszett, másik két oldalát gyöngyözött sodrony szegélyzi, a lyuktól a keskeny oldal felé majdnem párhuzamosan
2.
;

körded csúcsba fut

két hasonló sodrony, e

középs mezt hosszában
;

rakott S

idomok

hasonló sodronyból ékítik, melyeknek körhajlásai annál számosabbak,

mennél nagyobbak

hasonló S formára összekapcsolt koron-

mezt. Hossznégyszög aranypánt, keskeny széleinél egy-egy lyuk, az egyikben még megvan a gömbölyded fej szögecs az egész
gos sodronytekercsek ékítik a két szélesebb oldalsó
3.
;

lemezkét gyöngyözött sodrony szegélyzi, a lyukak körül is ily sodronyszegély van, s ily sodronyvonal különít el egy sor körülszegélyzett

gömböcsöt,

mely

az

egyik hosszoldal irányában

áll,

sodronyos dupla tekercsek sorától, mely a másik hosszoldal mellett
4.

van.

Aranycsat,

sima karikával,

a

tüske

töve gyöngytagozással

ékített,

lemeze

hossznégyszög, sima

kerettel,

minden sarkában

szögecs, a keretben

három

rekesz, a két szélst harántos fal két-

két háromszögre osztja, a rekeszekben lapos gránátok.
5.

Sima aranyperecz,
Kapcsoló lemez
lelet.

nyilt,

egyenesen

elmetszett,

vastagodó

végekkel.
6.

aranyból, alulról

;

megvan

a két szögecs a

szíjra való ersítésre.

Második
gránát
volt

1.

Aranyfibula,

a)

fölülrl,

rovar idomát
;

példázza,
alján

szemüregeiben
tüske

és két keretes

b) oldalt tekintve szárnyában

peczeg a
;

tövének ersítésére és apró

fúrók a hegye befogadására
2.

a peczeg hiányzik.

gyes, alsó végén pedig

a) bj Két arany fülönfügg, sima huzalból, egyik vége hegomb, idoma egymásra helyezett két gúlát közelít meg, melyeknek fölülete behajló, a gúlák csúcsán gömbölyded gránát, széleit rovátkos sodrony szegélyzi, minden oldal közepén rovátkolt sodronynyal szegélyzett gömböcs és minden

43

oldalból lefelé

háromszögbe rakott gömböcsök

;

a két gúla alapja

között két párhuzamos rovátkolt sodronyból alakított >ima

gyr
körtag

oj idomú
szakítja

tagok vonulnak sorjában, két ellentett helyen
éri és

meg, a hol a karika a gombot
és

a

gomb ellenkez
díszíti.

végén két rovátkos sodrony
3.

egy gömböcsös

gyr

a) b) Bronzcsiptet.
Paizs aranykerete,
czigányok, utóbbi

XXXIX.
ten
lelték

X. M. Állítólag a Sárvíz men-

birtokosa

darabokra

törte

;

szám-

aranymveshez, kitl Horváth Antal pécsi ügyvéd szíves figyelmeztetése folytán a N. M. megszerezte. A darabokat Szumrák Pál budapesti ötvös összeillesztvén, így került ki a táblán bemutatott idom, mely egy tojásdad
talan darabra törve került egy pécsi

keretnek
ékítette.

mintegy

felét

képezi.

Valószínleg gazdag fúr

paizsát
51

A

keret

legnagyobb átmérje a bels széleken

cm.;

a keretnek szélessége közepett 8'5 cm.,

keskenyül végein 75 cm.

A

keret mindkét szélén hosszában négyszögrekesz vonul,' közepett

idomú rekeszek sorakoznak harántosan áliítva egymás hosszátmérjük a keret szélességével az alsó és fels hajlás környéke felé rövidül e három rekeszsor között a bels oldalon ötszögü rekeszek, a külsn pedig négyszög s mellettük ötszög rekeszekbl álló sor vonul végig. Valamennyi rekeszben valamikor csiszolt gránátlapok voltak; most már csak hét van meg.
tojásdad
mellett,
;

k

XL. Komáromi

(?)

lelet.

Arch.
;

Ért.

1881.

1.

148

— 150.

szélét szegélyezte a félhenger

Kardhüvely végs befejezése ezüstbl a hüvely két párhuzai idomú ezüst lemez, melynek végeit
barántos hornyolatok ékítik, az odaersítésre szolgál két apró lyuk.

A
van

keret

félkört

képez,

melyben a
szárát, e

félkör

átlójában
s

sima ezüstdíszít tag

lemez köti össze a két
ersítve,

lemezre

a keretre

hogy gombidomú középrésze a kereten ül s úgy abból kidomborodik, küls fölületébl ketts hornyolattal s középsí a gömb fölületén gerinczczel elválasztva, kúp idomú gomb áll ki bo>-za irányában összekapcsolt rhombusokból álló berakott niellós vonaldíszü sáv vonul. A lemez felé a gombhoz rhombikus idomú reke>z csatlakozik, alsó vé<rén két lenie/.ke indul ki, mely SZÖgecsekkel volt az alapra ersítve. A rhombusközepén négykarélyú s
;

rekesz fehér zománezczal van megtöltve; rhombusl e-ucsú tele irányuló falak négy egyenl térre osztják, mindegyikben lapos gránát. A rhombus fels végébl edénv körvonalait példázó keretben gránátlap, a keret fels szélébl átlyukasztott félkorongocska, mely a hüvely

közepett körded
r.égy

keret
a

a

karélyból

-

vagy

fafalára szögecscsel való ersítést

lehetvé

tette.

44

Aranycsat.

Tüskéje sima, karikájának fölületét rekeszekbe he-

négyszög tok képezi, melynek fölületén közepett két összekapcsolt trapezoid idomát utánzó és négy párosával elhelyezett tojásdad áttörés s ez áttörésekben
lyezett gránátok ékítik, testét hosszú

ngyanannyi
tárgyakat.

gránát.

A

rajzok

»/,

nagyságban

tüntetik

föl

a

XLI. Gránátos ékszerek.
lemezét ketts pálczakeret egymásba járó &o tagokból képezett sor közepett körkeretben foglalt gránát s a négy sarok felé helyezett tojásdad keretben más négy gránát 2. Fibula, rossz ezüstbl, félkör fejlemezét három gránátos lap ékíti, szélébl három nyújtvány áll ki, csekély hajlású nyakán hullámvonallal díszített gerincz s tle jobbra-balra három-három S vonal sorakozik lábán négyszög-gránát volt s vége határozati.

Csat,

rossz

ezüstbl,
niellós

négyszög

szegélyzi,

közben
;

berakású

;

lanul

bár,

de

állatft

látszik

példázni.

A

két tárgyat

(i.

és 2.)

néhány üveggyöngygyei együtt
puszta
földben
találták.
Ifj.

nagyváradi

múzeumnak

adta.

Nagyvárad környékén Bölönvi Sándor megszerezte és a (Arch. Ért. 1880. xiv. 79—80. 1.
1876-ban
;

közepett rekeszes kör, 3. Korongos fibula, aranvozott bronzból melynek nyolcz osztályában gránát a körbl kifelé álló görbe csr állatfk domborodnak ki, a csrök a fibula szélét szegélyzik s minden fejet kör-rekeszbe foglalt gránát képez a fejek közeiben
; ;

bevert apró körvonalak

;

bj a

fibula oldalnézete

;

a tüske hiányzik,

de az ersítésére szolgáló két peczeg

meg

van. Lelték

Ó-Sznyön

rzik a bécsi cs. múzeumban. Arch. Ért. xí. k. 9b. 1. aj Aranygyr, hosszában kétszer hornyolt karikából és 4. korongos fej tagból áll bj A korong gyöngyszegély és rekeszekbe foglalt gránátlemezekkel van ékítve, a középs hatszög rekeszbl
;

kihullott

a

k,

a

többi

hat gránátlap trapezidomú
tojásdad karikában,
álló

s

a

középs
széle
fölül

keret körül csoportosul.
5.

Csüng,
(5.

aranyból,

melynek bels
gránát,

gyöngyözött,
füllel

harántosan
tárgyat

tojásdad

rekeszben

b) oldalnézetben), alul a karikát gúlába rakott szemcsék
két
(4.

ékítik.

A

és 5.) miskolczi ékszerésztl szerezte a

N. Múzeum.
6.

Cicada idomú aranyfibula, a cicada szemeit, testét és kétfelé
szárnyvégét gyöngyözött rekeszbe foglalt gránátok ékítik.

álló
7.

Ezüstcsat
;

gyrje

és

peczke.

A

két

tárgy

(6.

és 7.) a

N.

M.-ban
szélén

lelték

1871-ben Csömörön (Pestm.j, a mogyoródi határ
mellett
;

futó

homokban emberi csontok

volt

még egy

45

második
1871. v.
8. q.

kis ezüst csat,

192. és 201

— 202.)

két ezüstszeg és két fülbevaló. (Arch. Ért.

Aranycsat, lemezét rekeszekbe

foglalt gránátok ékítik. X. M. Kisebb aranycsat, lemezen rekeszes gránátok. X. M.

XLII. Aranygyrk. 1. a) A karika lemezes
finom
I.

s

két >zélet hosszában ketts fonadékú

sodrony

szegélyzi,

közben

sodronyos

körök

voltak

;

feje

b) köridomú rekesz,
fölé,
;

nyúlik a rekesz

mely most üres. négy lemezes nyelvtag végükön gömböcs - -/elüket ketts fonadéka
alsó

sodronv szegélyzi
körül
s

a rekesz
tiz

szélén

rovátkos

sodrony

vonul

küls

hiányzik.
ix.
2.

A

gömböcs ült, melybl egynéhány X. M. Szabolcsmegyébl szerezte. (Arch. Ért. 1879.
oldalán
üres
rajz.)

530

1.).

(Kiterített

Pántja

s/emcsés

szegélvü

és

a szegélvek

közén

párhuzamo-an rakott rovátkos sodronvok négy- és háromszög idomokat képeznek. Feje gyöngyszegély korong, melynek közepén gyöngyözött -/él kerek rekesz s körütrapezidomú rekeszek sorakoznak, a kövek lötte sugárszeren kihullottak; X. M. A magy. tört. Ötv.-kiállítás lajstroma [884.
két

irányban

1.

terem. 24. és 25.
3.

1.

(Kiterített rajz.) Fejét

gyöngyös szegély kerek rekesz képezi,

gyr karikáján mindkétfell három három-három gömböcs a puszta-tóti-i leletbe/ tartozik (V. ö. LV. tábla 4. sz.) X. M. feje ökörft példáz, a rekeszekben gránátlapok. 4. Rekeszes Leihelye állítólag Brassó vidéke Kárász Géza gyjteményében
melybl
szögbe
kihullott a

k,

a

rakott

;

;

volt.

V.

ö.

Arch.
1.

Ért.

1809.
23.
1.

1.

129.

1.

A

magy.

tort

Otv.

kiállítás
5.

laj-tr.

terem

164. sz.

A

rajz csak a

gyr

fejét

közepett

egyenszárú
fal

kereszt,
;

rekeszt

indul a kin- felé

mutatja, mely rekeszes korong, melynek minden vegébl egy-egy a rekeszben gránátlapok. X. M.
-

A
kis

magy.
6.

tört.

Ötv.-kiállítás lajstr.

1.

terem

2;.

1.

[63.

.-/.

(Kiterített rajz.)

Feje

négykarélyú,

gömbölyded gránátk. X.
24
1.

M.

A

minden karélvban egy magy. tört. Ötv.-kiállítás I.
föl

terem 23

105. sz.

XLIII.
rket.
1.

Aranygyrk. A/
hosszában
futó

ábrák kiterítve tüntetik
bornyolat

a

gy-

A

karikát

két

ékíti,

a

fejtagnál

mindkétfell emberarc/ domborodik ki rajta; a fejtag négyszögrekesz s ennek belsejében két hatszgú kisebb rekesz, külsején
két

oldalon

három>zö<j;ü

rekesz

CNatlakozik

hozzá,

gömböcsök

46

szegélyzik

küls

falát,

három rekeszben még megmaradt
lajstr.
I.

a gránát.

A
felé

tört.

Otv. -kiállítás

terem

25.

1.

174.

sz.

A

gyri
fej

fgymnasium múzeumában.
2.

A

karika lemezét rovátkos sodronyok szegélyzik, melyek a
kiálló

mindkétfelé

egyhajlású tekercscsel végzdnek, közben

két sorban ketts sodronyból kalászdísz módra sodronyékítmény tölti ki a tért. A fej tag tojásdad lemezen nagyobb, tekert sodronynyal szegélyzett négyszög nagyobb drágak

egymásmelleit
font

s

körülötte nyolcz kisebb tojásdad
fonál

k

ékíti.

A

köveket vastagabb

sodrott

oldalt a karika lemezére harántosan fektetett rovátkos sodrony szegélyzi, melynek
s

fogja

körül

a

karika

felé

két

két

vége tekercsbe hajolva,

a

kozik.

N.

M.

A

tört.

Ötv.-kiállítás

másik két-két tekercs mellé soralajstroma. I. terem 27. 1.
t.

181. szám.
3.

A

karika pántja hasonlít a XLII.

2.

sz.

gyürü pántjához

;

a körded fejlemezt

gyöngysor
és
s

szegélyzi, közepett

négyszög,

hul-

lámos szél foglalványban

négy csúcsai között körded rekeszben

k

volt, a

rekeszek

a foglalvány gyöngyszegélyek, közben négy

helyen gömböcsökbl alakított apró rozetták. N. M.
kiáll.
lajstr.
I.

A

tö*rt.

Ötv.-

terem

25.

1.

171.

sz.

karika pántját mindkét szélén gyöngysor szegélyzi, 4. aj A közben kalászm formára font sodronydísz vonul a fejet 4. b)
;

hétkörm

lábf képezi, mely korongot fog, a korong széle keretes s a keretbl egyenl távolságban hat gömböcs áll ki fölületén mélyített mezbl monogramm domborodik ki, BEHANE betkbl áll, mely talán Behanc-nak olvasandó. N. M. a tört.
állati
;

Ötv.-kiáll. lajstr.
5.

I.

terem. 26.

1.

175.

sz.

Tömör, széles karikája sima, fejét reáforrasztott korong melyben középs kisebb körül hat nagyobb köridomú

képezi,

k
I.

k volt

fektetve.

Magyarországi
kunágotai gyürü
Ötv.-kiáll. lajstr.

eredet,
tagja

a

bécsi
1.

cs.
sz.

k.

régiségtárban.

A

tört. Ötv.-kiáll. lajstr.
ö.

terem. 26.
;

176.

A

fej
I.

v.

ö.
1.

XLVII.
182.
sz.

6.

N. Múzeum.

A

tört.
7.

terem

27.

A
A

szentendrei
I.

gyr
terem

fejtagja.

V.

ö.

L. 7. és 8.

N. M.

A

tört.

Ötv.-kiáll. lajstr.
8.
fej

24.

1.

166. sz.

veggyöngy, rhombikus foglalású kék üveggyöngy, gyöngyözött fejtl jobbra-balra a kankát három-három gömböcs ékíti. N. M. A tört. Ötv.-kiáll. lajstr. I. terem 25. 1. 172. sz. 9. A karika kétrét páleza, feje tojásdad lemez, melynek végein vagy gyöngy, gömböcs ül, közepett négyszög keretben volt a a keret fels széle hullámos dísz és a keret két keskenyebb
keretben;
a

k

47

oldalából befelé két peczeg állott,

ersítve

volt.
1.

Munkács vidékérl
173. sz.

;

melyen a k- vagy üvegpaszta X. M. Ötvös-kiáll. lajstr. I.
rakott

terem
10.
díszíti.

25.

Pálczás

karikáján

fejét

háromszögbe
tort.

1

1

gömböcs
I.

Nemzeti Múzeum.
177. sz.

A

Ötvös-kiállítás lajstr.

terein

20.

1.

11.

Pálczás

karikáján

körded
terein

foglalásban

kek

üvegpaszta,
áll
ki.

a

foglalás

szélébl

egyenletesen
lajstr.
I.

elhelyezett
24.
1.

gömböcs
SZ.

N. M.

A

tört.

Ötv. -kiáll,

168.

XLIV. Keresztény ékszerek. 1. és 2. Övrl való két négyszög
lén hosszú

ezüstlemez, egyiknek a széa diszítmények mind-

keskeny

rés

a

szíj

áthúzására,

kettn összevágnak. Legkívül
s

zigzeg dísz, ezen belül

habmaeamler
volt.

ezen belül zigzegdísz szegélyzik a lapot, mindannyi niellós

A

négyszög csúcsára helyzett négyszög, minden hegye be van horpasztva küls és bels párhuzamos vonalak s közbe helyzett
;

zigzegdísz képezik

a keretet. két négyszög közötti sarkokban egy-egy körbe helyezett egyenszárú keresztke, száraik ersen kis/é-

A

icsbülnek, a háttér

érdessé van téve.

A

négyszög közepén ketts

zigzegdísz

körben két

egyenszárú kereszt közös központtal egy-

másra van téve. a szárak között egy-egy tojásdad levél. A bels négyszög behorpasztott csúcsai felöl levél és két indából álló
finom
Ért.
;.

vonaldísz. Lelték a Drasche-íéle
;

téglavet telkén
1804. 105.
1.

Budán,
ö.

római sírban

leírta

Rómer A. KK.
M.

ív. k.

v.

Arch.

1894. xiv. 25. N.

Áttört korong, szürkés fémbl, ketts körkeretben egyenszárú

kereszt négy szalagból,

mely a szárak végein ketté
hajlik.

válik és kör-

ben a
4.

szár

küls

szélére

V.

ö.

Arch. Ért. 1894. X1V

37;

Kereszt aranyozott rézbl, egyenszárú, szárai kiszélesbülnek

alul karimás, a
dés,
s

karima négy szélén lyuk
hosszában
hornyolat.

;

közepett körded mélye-

a

szárak

Arch.

Ért.

1894.

xiv.

37.
5.

N. M.
Ezüstcsat; négyszög

gyrjét

bevert szalagfonadékos vonalak,
tüske

a mélyedéseket nielló borította.

A

végs

hajlását és tövét

párhuzamos vonalmélyedések alsó lemezbl s a szíj egé /

ékítik.

A

szíjravaló pánt

keskenyebb
áll
;

szélességét borító fels

lemezbl

három
fölület

oldala

egyenes, negyedik (küls) széle közepett fecskefark
1

s mellette kétfell körded behajlás van. A/ három mezre van tagolva, a középs mez csekély domborulatú egyenszárú háromszögben kiemelkedik, a háromszög alapja össze fut a csukló pántokkal, a ferdén futó széleken ketts

módjára kihajlik

vonalszegély a fecskefark felé nyúlik san

;

a

küls
a két

csúcsba

futó

két

egyenes

határolja
;

Christus-monogramm van beverve
keretben körök
két szabálytalan
s

a

széllel párhuzamobels tért, melybe egyenestl képezett

a köröket ferdén összeköt egyenesek.

A

másik

idomú

mezt

is

vonalkeret

szegélyzi,

melyben

négy-négy tojásdad levélbl
szegélyzi
;

álló virág, a

szirmokat finom pontsor

a bevert vonalakban itt-ott nielló

lyuk a szögecs befogadására.

Lelték vasútépítésnél
díszített ékszerek.

nyoma. Három helyen Dombovárott.

N. M. Arch. Ért. 1894. xiv. 41.

XLV. Madáridomokkal
1.

Aranycsüng. Két egyforma példány van a X. Múzeumban ismeretlen magyarországi leihelyrl. Aranylemezbl alkotott két
félív

mindegyik lába körded keretbl emelkedik, hosszúkás gyöngy;

tag köti össze a kereteket

a

két

ív

találkozásán környilás
rés

s

az

iveken

még három-három körszelvény
és

van

;

mind

e nyila-

sokba
fürj

keretekbe

képzelni,
(?)

gyöngyöket, köveket vagy üvegpasztákat kell melyek elvesztek. Az íveken egymásfelé fordított két
s

áll
;

közösen tartanak körkeretet,

melybl

szintén hiány-

zik a

k

a

csrök

összeérésénél kis

fül,

ugyanily
szélérl

gömb
is

faránál az ív

tük sima,

lóg le minden ívhajlás küls szélébl két oldalt és az ívek alatti körkeretek egy-egy kis háromoldalú csöngetty csüng le, fölülecsak az alsó szélük rovátkos. Az egész ékszer ketts
áll,

melyrl gömb csüng le, bels szélérl. A fürjek

aranylemezbl
1894. 27.

melyen

az

idomokat

kiprésölték

s

melyet

összeforrasztottak. Arch. Ért. xiv. 1881. 349

— 350.

Arch. Ért. xiv.

Aranycsüng, háromszögbe helyezett kilencz körkeret s könégyszög keret, a körkereteket két szélükön gyöngysor szegélyzi a gúla csúcsát képez keretben még megvan a k, a
2.

zepett

;

keretbl kihullott ebbl a keretbl jobbra-balra hajló görbe csöv madárfö indul ki, szemeiket gyöngyszegélyü gránát jelzi, a madárfk két présölt és egymásra forrasztott aranylemezbl vannak idomítva. A legfels körkereten, a madárfk szélén, fölül, a cs végérl s nyakukról, a második körkeret szélérl
többi
;

és az alsó körkeret aljából fülek állanak

vagy állottak

ki,

melyek-

rl négy oldalú csörg harangocskák és egyéb csüngk lógtak le, kett az ékszer alján még megvan. A bécsi cs. k. mütört. múzeumban
;

lelhelye Ráczkeve.
1.

Leírták

:

Sacken und Kenner, Die

Samm-

lun<rcn ctc. 345.

50. sz. rajzban közzétették
1.

Kondakof

és Tolstoj

Kusskija Drevnosti 1890. m. 148.
3.

Arany fülönfügg,

félholdas lemezben áttört

m,

mely egy-

49

másnak
áll
ki,

háttal álló fürjt ábrázol, a

a karika letört.

Ert. xiv.
4.

1804. 27.

A

küls keretbl öt üres gömb Arch. Ert. [881. xiv. 349 -350. Arch. X. Múzeumban, leihelye Magyarország.

páva,

Arany fülönfügg, mely egymás felé

félhold

idomú keretben

két

áttört

mv
két

fordul, közepett
szív

szívidom,

melybl

kisebb

szívtdom
felé,

n

ki,

a

nagyobb
fogja
Ert.

csücskébl indák
ki.

fordulnak

a keretbl hét üres

gömb

áll

A

nyilt

karika egyik száráleihelye

tövén
xiv.
5.

sodronytekercs

körül.

A

X.

Múzeumban,

Magyarország.
27.

Arch.

1881. XIV. 34Q

350. Arch. Ért.

1894.

Aranyláncz,
áttört

melybl

a

rajz

csak

a

végs

részt (1) és két

aranygyöngyöt mutat
két

(2 és 3.)

A

láncz mindkét végén körkeretben
felé

müvü madárf egymás
szárny

fordítva,

közepett

fa,

a

a

fejek

fölött

kapcsoló

horog,

Egyik korongon fül, másikon mindkét korongból egyszer egymásba rakott
levél.

vagy

karikákból és

gyöngyökbl

álló láncz, a

X. Múzeumban, leihelye sima
oldalakkal
az

Magyarország. Arch. Ert. 1894. xiv. 28. Négyszög bronzfibula, ferdén lefutó 6.
oldalak szélei gyöngyözöttek
;

mélyedésében zománcz maradványai, a mélységbl a keret magasságáig két egymás felé forduló madár, közöttük fa. aj Fölülrl, b) oldalról tekintve, a hiányzik
a

mez

t

de az ersítésére szolgáló
helye

két peczeg
Ert.

megvan. N. Múzeum. Lel1.

Magyarország.
xiv.

Arch.

188

xiv.

348

— 350.
Ert.

és

Arch.

Ért

18Q4. 2Q.

XLVI. Tolózárak,
331—332.
1.

bronzból. N.

Múzeum. Arch.
fölületét

[891.

xi.

A

nyolczoldalú

hengerded

test

kettesével
s

ferdén

helvezett párhuzamos vonalak ékítik, egyik
szélén vele egytagban
álló

végébl lemezke

annak

keskenyül tüske

áll.

A

tüske függélyesen
jár

lapos

tag fels kihajlásán

alkalmazott lyukon

keresztül

;

a tag alsó körded vége a henger
és

egyik keskeny oldalát borította

belehatol a henger ketts osztályába
alul egy-egy lemezes

belle derékszögben kiinduló két párhuzamosan álló léczczel 2. b ). Mindegyik léczre fölülbronzrugó volt reá szögezve
2.

ej, a fels

rugók megvannak, a/ alsók letörtek. A rugók segítségével a -/érkezet tolóját ki lehetett húzni vagy a hengerben megállítani, úgy

hogy a tüske a lyukon átnyúlt vagy abból kihúzódott
becsukódott

s

így a /ár
2.

vagy

megnyílt.

A/ ell

látható

nyilason

b)

át

lehetett a zár rugóit
2.

lenyomni.
két
;

Páva idomú

zár,

egymáshoz szögezett darabból
páva teste belül
Qres,

áll;

fejen
át

a

toll,

farktolla letört

a

hátsó nyilasán
4

5o

a toló tag jár benne, ennek
lefelé

küls
járt.

részei a

páva tarka

s

a farkból

álló
fej

gömbös
hátán

vég

peczeg, valamint a fölfelé

hajló tüske,
4.

mely a
rajzon)

lév lyukba
e lyukban,

Hogyha

a tüske (mint a

a)

benne van

akkor zárva van a szerkezet, ha nincs
4.

benne, nyitva van.

A

páva elején látható nyilas

b) szolgált

arra,

hogy a rugót leszorítván, a zárt meg lehessen nyitni. 3. a) A zár idoma négylábú állatot példáz, melynek fején a fn maradt peczkek azt mutatják, hogy valami szarvas félére gondolt a készítje. A test függélyesen egymáshoz ersített két külön
öntött részbl
áll,

az összeersítésre szolgáló egyik szögecs a nya-

kán most
látszik.

is

megvan, a másiknak a hátsó lábakon csak a lyuka
állat

Az
van

testén

hosszában futó négyszögátmérj

üres

csatorna

és

kisebb csatorna

megy

át a fején.

A

3.

b) ábra
áll

e két csatorna nyilasát mutatja.
(3.

A

test

végén két lemezke

ki

c) alsó nézet), a két lemez között függött össze a kívül járó az állat elején tüske (kipontoztuk) és a belül járó rugós lécz
;

látható

négyszögnyilás

szolgált

arra,

hogy a rugó lenyomásával
Bella
1.)

a zár megnyíljék.

XLVII. Csornai ujabb

sírleletek.

Lajos értekezik az

A. É. 1894. évi folyamában (131 melyeket az 1893. év szén a ról,
leletek a

— 135.

újabbi csornai sírokrészére
fölásatott
;

N. M.

a

N. M.-ban riztetnek. Jelentése szerint Wendler László épít Csornán a városház-utcza nvugati oldalán házat épített magának, mely alkalommal háza telkén homokot keresvén, régi^égekre

bukkant,

a

mirl azonnal
az említett

jelentést

is

tett.

E

jelentés

alapján indult

meg

telken a kutatás,

melynek eredib négysz. m.-nyi

ménye

a

következ:

A szérüs kert közepe táján egy
de
fejjel
;

terület gödörben másfél m.-nyi mélységben négy csontvázat tártak Két csontváz szoföl, melyek körül mindenféle tárgyakat leltek.
rosan egymás mellett,
ellentétes

irányban,
a

a gödörnek

délnyugati szögletében pihent
volt
kiterítve,

a

harmadik

gödör közepe táján

csontváza, a

míg a negyedik, egy gyermek fejjel ÉNy.-nak; veremnek északkeleti sarkában nyugodott. Mindegyik csontváznál fejtl jobbra egy-egy szabad kézbl dur-

kis agyagpohár állott; a csontok igen elkorhadt állakoponyák a beomló föld alatt többszörösen bezúzva. Az potban; a 1. számúban a csontváz fejjel É.-nak feküdt. Nyaka táján huszonöt

ván idomított

darab féméleges

üvegbl
két

való

barnás és

feketés

szinü gyöngy,

többször harántosan
17

futó fehéres vagy

barnás sávokkal

(13

— 24);

15,

szürkés,

gömbölyded gyöngy féméleges üvegbl, kékes, barnás sávokkal. Ugyancsak itt, de már inkább a
azonkívül

5'

mell

felé

volt

két

agyaggomb

töredéke,

az egyiket

háromszög

alakba rakott sávok díszítik;
is,

a másik

félgomb

lyuka szélén fölül

alul

is

lapos; közepett kihajló.
s

Mindkét
ezek

lapját vízszintesen futó

bemélyített egyenes szegélyezi

közt hármas kotort zigzeu-

vonal húzódik köröskörül. Dereka táján

hat bronzkapocs (i 6), lemezbl, mindegyik lemezen mélyített vonalú szegélyben ornamentek a kisebbik lemezen az ornament két negyedkör fölé helyezett félkor a nagvobbikon S idomú sima szalag, mely kéttagú levelekben végzdik a háttér

csuklóban

járó

nagyobb

és kisebb

;

;

;

nagyobbik lemezen két szögecs a szíjhoz való ersítésre szolgált. Balkezén két hengerded újjgyür öthajlású sodronyból (7 és 8); jobbkezen hengerded újjvolt.

mindkét lemezen ponezozott

A

gyür

bronzpléhböl, külsején

három párhuzamosan gyürúdz duD.-nek feküdt a második csontváz,
(3

dorodás.

Szorosan e mellett, de

fejjel

mely talán vág az els
böl,

tértié
sír

lehetett.

Négy bronzkapcsa

— b)

teljesen össze-

talán

-íthet.
8.
sz.

A

számú ábra egy pánt bronzlemeztrhüvelyrl, négy szögecscsel, melylyel szíjra volt ermíg a 7. sz. egy vascsat karika felöli részét ábrázolja,
kapcsaival.
2.
;

A

bronzcsat

a

tüskét,

karikát

és

lemez
a

peczkeit

átjáró

s

azokat csuklóban összefogó vasszög széjjeltört. Érdekes a 10. számú
bronzszíjvég egymásra helyezett két

lemezbl
álló

;

szíj

befogadására
át.

két állatfutánzó peczeg szolgált, melyen szögecs jár
laskeretü fölületet

A

vona-

párhuzamos négy mezre osztja, mindegyik téren ponezozott mezben sima fölületü S idom, többtagú levélvégekkel páros mezben az idom a szíjvég hoszszában, a páratlanokban harántosan fekszik. Mindkét lábszár hoszszában apró háromszögszerü bronzlemezkék feküdnek sorjában, még pedig négy nagyobb (11 14) és tizenkét kisebb (16 22) fölületüket vonalkeretben levélidomok ékítik a közbees teret apró ponczolt köröcskék teszik érdessé. Ezekrl Bella nézete az, hogy a brnadrág diszkesére szolgáltak, hasonlóan a sülyhegyi sírokban talált átfúrt ezüst érmekhez, melyek szintén a lábak hosszában teküdtek sorjában. Különben a nadrág díszítésének e módja fenmaradt napjainkig, a/zal a különbséggel, hogy most gombokkal

három harántosan

;

;

;

várják

ki.

XLVIII. Csornai ujabb

sírleletek.

A

harmadik számú

sír

volt aránylag a leggazdagabb. Mindjárt

a bronzból való fülönfüggk Í14
karika fels hajlásából
taggal
s

a koponya mellett feltntek [5); sajnos, egyik sem ép; a
tövén gyürübajláson ha onló peczken

kiáll
;

egy sodronyos peczeg,

rajta

.

az ellentett

ül

52

gyöngy gyöngy
körül.

áll

befelé;

míg

lefelé

hosszabb

peczken nagyobb

üvegfogja

ült; ezt

a peczket a karika közelében két
(5

gyr tag

A

bronzkapcsok
lett

— 12)
A

teljesen

egybevágók a másik két
(1

sírban lelt kapcsokkal; nyolcz példány teljes, a kilenczedikbl csak

a kisebbik lemezke
zett két-két

meg.

szíj

végek

— 4)

egymásra szögefelé

lemezbl

állanak; a

szíj

befogadására két egymás

melyeken szögecs ment mindkét lemez fels lapját vonalas keretben S alakú keresztül szalagdísz ékíti, melyek többtagú levelekben végzdnek. Jellemz
tekint
állatft utánzó
;

peczeg

szolgált,

a 13.

sz.

bronzpánt,

kétszárú,

hosszában
és
;

futó középgerinczczel

;

közepét szögecs, fölületét körszelvény vonalak és közben beponczolt

köröcskék
tetszik,

díszítik.

A

16.

17.

számú újjgyürk háromszintén bronzgyürü,
zárt karika külsejének

hajlású

bronzsodronyból állanak

a

18. sz.
19. sz.

ugy

hogy a

feje letört (?); a

nyoma látszik. A 20 27. sz. alatt feltüntetett bronzlemezkék szakasztott másai a második sírban találtaknak; e sírban 10 drb volt. Az e sírban talált durva agyagpohár szélét
egyik helyén fül
pálczavéggel sorban rakott benyomások ékítik (28); öble táján teste
kissé kihajlik. A gyermek sírjából kikerült (1 4) apró bronzgyürük nyilt vagy egymásra hajlított végekkel birnak volt még egy bronzszögecs (5. sz.); egy agyaggomb fele része zigzeg-díszekkel (6. sz.); a bronzfülönfüggk közül csak az egyiknek maradt meg

;

csonka töredéke,

de megmaradt az alsó kék üveggyöngy.

A

ház

mélységben egy réteg került el, mely csupa rozsdaette vasból állott; innen valók a korhadt fadarab rozsdafoltokkal (1. sz.), az egymásba kapcsolt vaskarikák (2. sz.) és a rozsdatöredékek (3), melyek talán lándzsa
ásott
részei lehettek.

udvarán

AJ

gödörben két m.-nyi

XLIX. Kúnágotai

sírlelet (Csanádm.) X.

M. V.

ö.

Pulszky F.

A
és

magyarországi avar leletekrl 1874. 8. 1. és 2. Korongos aranylemezek töredékei,
;

behajlított karimá-

val,

gyöngyözött szegélylyel domborúan kipréselt jelenetekkel magyarázó föliratokkal. 1. Alul csonka része, fölötte férfi

n

alak térdepel,

bal

karját

tojásdad

tárgyra

támasztja,

jobbjában
bot
?)

ág

;

fölötte pontozott

egyenes végén virág

(thyrsus

mel-

lette

szállongó

levelek.

A A
2.

szegély

hosszában

csonka
látszik

fölirat

XXAPICAIOX
ldik, csakhogy
kezdete

(oaog).
itt

lemeztöredéken e két alak ismét-

a

férfialak csonka,

mögötte

a

fölirat

XX A,

alatta a

ni

alak teljesebb,

b

ruhájú tánczoló

nt

ábrázol, a ki jobbjával dobot üt.
3.

Aranylemez töredék, melyet három párhuzamos gyönysze-

53

gély két

mezre

oszt.

A
ül

fels
és

mezben

két

ladikon

(?)

ül

cin(?,)

berke, egyik

jobbra

horgász, közepett a hajó vitorlája
lefelé
s

másik végén két
kák.

evez

nyúlik ferdén

a hajó végén gug-

goló alak, ettl a jelenettl jobbra és balra

más jelenetek csonaz oroszlán-

Az als sávban
térdére

két vadászjelenel ismétldik, a vada-/ mind

kétszer egyik

hajolva

neki

szegzi a gerelyt

nak, egyik vadász az ágaskodó

oroszlán

torkába, a másik inkább
a

basába

döfi,

a háttérben két kétágú pálmai?)

harmadik

pálma
ál-

három
el,

ágú, ez a ketts jelenetet a szomszédos ismétléstl különíti

a hol

azonban az emberek

és állatok

ellenkez irányban

lanak.
4.

és

5.

Aranylemez

sávok, melyeken a vadászjelenetek ismét-

ldnek. 6. Arany
7.

karika, korongos

lemez
csonka,

feje

gyöngy szegély
ki.

és a sze-

gélyen belül kisebb központi gyöngykör domborodik
Szíjravaló

aranylemez,

ly, közepett négylevel
mellette
8.

lév
;

mez

is

végs mezején gyöngyszegéa közökben háromágú alak gyöngyszegély, domborulata nem érthet.
virág, a
;

Csüng

lapos, tojásdad

hegyi

kristály,
;

sima

keret arany
oldalt.

ÍQglalványban fölül
9.

füllel és karikával

szemközt és

Trhüvely(?)

díszítésére szolgáló lemez, egyik széle egyenes,

másik széle közepett egy nagyobb, kétfell kisebb félkörben kihajló, -/élét gyöngysor szegélyzi, mindegyik körhaj lásban sima keretben
kerek zöld üvegpaszta.

Magán
az
1
.

a

van

díszítve, a

minket

és 2. sz.

lemezen olvan ponczolt alakokkal alatt láttunk: a guggoló
tánezoló

ember, mögötte
10.

ARIC

fölirat és alatta
;

n.

Hasonló idomú dísztag
ki,

alakok domborodnak
állatlábú

csakhogy a lemezén már ponczolt nevezetesen egyik oldalt szarvas fej és
mellette
hajlított

satyr

emeli

balját,

pásztorbot
látszik.

(?),

fölötte thyrsust tartó tánezoló

ni

alaknak alsó

fele

Csak

két keretben maradt

meg

a paszta.

L. Kunágotai sírlelet (Csanádm.). N.
gyarországi avar leletekrl
1.
1

M. Pulszky F.

A

ma-

S74

.

7

8.

1.

Csonka csontnyél, végén gombos, vége hüvelyben és körülötte reáhajlított korongos díszlemezzel, a) Egyik szélesebb oldaláról tekintve, bj Ellentetl oldala; a végs hüvelyen bevert növényornament csupa apró tagból, melynek mindegyike ponezütéssel

készült,
<l)

c)

A

csontnyél,

hosszában
szerint

mélyített

vonalakkal
közepett

ékített.

A

korong eredeti
í?
)

idoma

széthajlítva,

keretben tojásdad carneol
sodronykor, az
í'uy

ékítette, körülötte kisebb és

nagyobb
végek-

támadt két

mezt

a

körvonal

felé

álló

54

kel ívhajlású sodronykák ékítik, bennük három szögbe rakott apró gömböcsök, az ívek találkozásán kívül egy-egy gömböcs s a bels

kör hosszában
részt
2.

kívül

gömböcssor.

A

korong csonka,

a

hiányzó

rajzunkban pontozott vonalak
Szíj

jelzik.

fels lemeze beponczolt dísima szegély, rajta körded és hosszúkás ponczmélyedések, közepett mélyített körben ötszirmú virágocska így két mez támad, melynek mindegyikén ugyanaz a geometrikus mustra ismétldik, bj Oldalnézet.
szek,

végére való

arany hüvely,
belül

gyöngyszegély,

ezen

;

3.

aj Füles hüvelypánt
;

karikával,

aranyból

;

talán

kés hüve-

egyik hossznégyszög lapját gyöngyözött keretben beponczolt geometrikus mustra díszíti. Ellentett sima oldalán két
kisebb fül a hüvelynek övhöz ersítésére.
4.

lyének szolgált

3.

bj

aj

Szíj

végére való aranylemez,

alul az ersítésre két füllé

4.

b) (oldalnézet) fölületét gyöngykeretben ponczolt geom. idoékítik.
5.

mok

Hasonló díszlemezke, csakhogy valamivel nagyobb.

3.

aj

fe-

lülrl, bj oldalt, alján nincsenek fülek.
6.

volna

aj Aranylemez, kettságu, mintha kapocs felületét borította mindkét tagján külön gyöngyszegély és egymáshoz hasonló
;

bevert mustra. Alján két hurok,
7.

6.

bj oldalnézet.

aj Ovdísz, félholdidomú, aranylemezbl, gyöngyözött szegélyben ponczolt vonalmustrával alján három hurok. 7. b) ol;

dalnézet.
8.

Pánthüvely, talán összetartozik az
s

1.

számmal, mert arányai
állott
;

egyezk,
nézet.

e helyütt a nyél

másik végén

egyik
8.

oldalán
oldal-

gyöngyözött szegélyben ponczolt geometrikus díszek,
10. Justinianus-féle

bj

arany (527

NVS PPAVG. A

— 563)

;

ellapján

:

DNIVTIAáll,
.

császár sisakos

melléképe szemközt

jobbjáVictoria

ban keresztes golyó, hátlapján
jogart és koszorút tart, a

VICTORIA AVGGG
csillag.

.

mezben

LI. Kunágotai sírlelet (Csanádm.). N. M. Ezüsttárgyak. 1. aj Ovdísz (?), három, sorba helyezett s egy negyedik kívül álló félgömb, a gombsorból trapéz idomú üres tag, ferdén lehajló
oldalalak, indul
dísz,

ki

rajta

végs

oldalán fölül
lefelé

fölül harántosan futó domború vonalgömbölyded kidomborodások s mindegyik

gömbölyüségbl
2.

vonuló

domború

vonaldísz.

bj Középs
bj alulról
te-

átmetszet hossza irányában.

aj Más egészen olyan díszít tag felülrl

;

tekintve.

55

3.

Szíjra való díszít lemez, gömbszelvény,

melynek

szélei

négy-

felé rövid

keresztágakká

lapulnak;

a lemez
;

még
;

rajta

van egy
át-

bördarabkán, melyen a szögei áthatoltak
4.

3.

Üres

félgömb,

fölülete

simára

csi-zolt

b) oldalnézet. 4. b) középs

metszete.
5.

Kisebb üres félgömb a) fölülrl, b) átmetszetben.

6.
7. 8.

Tölcséridomú
Karperecz

Sima lemezes korong. dísz a) fölülrl, b) átmetszetben.
tömör,
kerek

átmetszetü

végei

felé

keskenyül,
díszí-

végein és
tik,

azokon belül még három helyen vonalas

gyrk

bj Oldalnézet.

q. Karperecz kétél. Keskenyül végekkel, legvastagahb részén három körded mélyedés, b) Oldalnézet. 10. Apró edényke, alja gömbölyded, oldala ferdén futó egyenes, gömbös részén párhuzamosan futó trébelt zigzeöble köridomu
;

ges elek, azontúl a sima falon

párhuzamos

és

fekmentesen körül

futó mélyített vonalak. Magassága
11.

87

cm., öble

átmérje

10*2

cm.

Edény,
-

kissé

szélesbül talppal, kevéssé kihajló hassal, ma-

gas nyakkal. Öble szélén vonalas sorok, hasán
sága, 21
i

gyrs
cm.,

fül.

Magas-

cm.,

talpán

fekmentes átmérje

7

hasán átmé-

rje 139
12.

cm., öble

átmérje n'2 cm.
edény, füle elveszett, fölü1

Hasonló, de valamivel öblösebb
a
;

lete
7

díszítést

nélkülözi.

Magassága

8*5

cm
cm.

;

talpán

átmérje
arany-

cm

hasán I2'8

cm

;

öble

átmérje

10

LII. Szentendrei sírlelet (Pestm.). Aranyékszerek és

érmek. N. M.

b) Fülönfüggk, nyilt vég sima karika, alsó gömb, melyeken egy nagyobb üres gömb ül a hol a gömbök egymást és a karikát érintik, apró gömböcssorok. nyilt karikán öt apró gömböcs s hozzájuk 3. és 4. Függök tapadó nagyobb üres gömb. karika, alján rövid hornyolt hengerke, mely 5. a) b) Sima egy gúla sima alapjából indul ki, a lap három szélén hat üres
1.

és 2.

a)

2.

szélén

öt

üres

;

;

LV'inb,

mely hengerded

talapzatra

van

helyezve;

a

lap

szélei

alatt a

három
a

csúcs felé futó élen üres

gömbökbl
hol
a

alakított sorok,

a

gúla

c>úc?án

három

üres

gömb, mely valamivel nagyobb

és

legalul

legnagyobb

üres

gömb

;

a

csúcsfelli

gömbök

egymást érik, gömböcssorok szegélyzik és ugyancsak apró s/eme>ék vannak karika azon helyén, a hol hozzá van forrasztva a henger s a henger tövét is szemcsés k"r szegélyzi 5. b) fels nézet, mindegyik oldalú mezben négy-négy körkeret, a gránátok kihullottak bellük.
;

56

7.

a)

7.

b)

8.

pántból,

fejeik

a) 8. b) Két egyforma gyr, keskeny sima rhombikus lemez, mindegyik sarkán üres gömb r
reczés,

közben a szegély
rekesz,
9.
I.

ezen

belül

sima

léczszegély,

közepett

melybl
Justinus

kihullott a gránát.
császár

(518

— 527)
F(elix)

félsolidusa.

a) Ellapján a

császár

jobbra

N(oster)

néz IVSTINVS

diadémás
P(ius)

mellképe.

D(ominus) AUG(ustus), b) Hátlapján
Körirata

VICTORIA AVGVSTORVM;
balra
áll,

a szelvényben

CONOB
1.

Victoria

koszorút tart jobbjában, baljában pedig keresztes golyót.
I.

Sabatier Descr. des Monnaies byzantines
10.

160.

4. sz.

Phokas

császár

(602—610) aranyérme.
N(oster)

Ellapján Phokas
tart,,

császár koronás mellképe szemközt, jobbjában keresztes golyót

körirata
tus).

D(ominus)

FOCAS

PERP(etuus)

AVG(us-

szemközt álló Victoria jobbjában pózna, mely Krisztusmonogrammal végzdik, baljában keresztes golyó. Körirata VICTORIA AVG(usti) 41., a szelvényben CONOB. LIII. Szentendrei sírlelet (Pestm.). N. M.
Hátlapján
fölül
1.,

2.,

3.

Három

ezüst karperecz, tölcsérszer végekkel, a tölcsér
1.

küls

oldalán

beponczolt díszek, melyeknek mustráit

bj

2.

b)

a széléhez legközelebb rendesen két sor 3. b) alatt bemutatjuk egymásmellé rakott köröcske, ezen belül ketts vonalú zigzegdí«z r (mely 3-nál nincs) s ezután futó sorokban rhombusok, melyeknek lapjai üresek vagy belé ponczolt köröcskével ékítettek.
;

57

sárgák kidomborodó 4. Gyöngyök, néha kettesével egytagban kék csücskökkel, opák. Ide csatoljuk egy ezüst karperecz rajzát, mely párjával együtt Erdélybl került a X. M.-ba. Anyaga ezüst, formára és díszítésre hasonlít a szentendrei karpereczekhez, csak;

hogy nem üres, hanem tömör. LIV. Szentendrei sír. Vasrégiségek. N. M. i. és 2. Kengyelpár; a karika körded, alul kilapul, oldalszárai négyélek, füle hossznégyszögidomú, szkül lapos nyakkal, a lyuk a lemez alsó részen van, hosszabb oldalai karimásak, i. b)
oldalnézet.
3.

Kengyel,

karikája

alul

lapul

s

a

lapja

külsején

bordás, a

szárai

kerekded átmetszetüek és hurok formára kihajolván karikafület képeznek. 3.

forma
4.

bj oldalnézet.

Csonka kopja keskeny pengével, élei alul csúcsba záródnak és az átmenet helyén a kerek átmetszet köpübe való négyszög tagozás domborodik ki a köpü alsó szélén csonka. LV. Pusztatóti sírlelet (Tolnám.). Hg Eszterházy tóti pusztá;

ján a régi ozorai vár közelében, 1871-ben
s

emberi és lócsontokat
kézre

mellettük régiségeket találtak.

A

puszta bérlje és tulajdonosa a

N".

Múzeumnak

juttatták a lelet azon részét, melyet akkor

lehetett

keríteni.

Rómer

a
1.

lelet

ezen

részérl

szól

Arch. Ért.
röviden
képekkel.

1871. évi V. k.
országi

292—293.

Pulszky F. értekezik róla a magyar-

avar

leletekrl

1874.

9—10.
11.

1.

és

Henszlman

lajstromozza Magy. Rég. Emi.

k.

11.

Rész 121

— 123.

A

annak idején elkallódott részébl, hatósági közbenjárás néhány darab szintén helyrekerült és 1889-ben ezeket is megkapta a N. M. Arch. Ért. 1889. ix. k. 85—80. 1., az ott
lelet

folytán,

közölt képes táblát ismételjük lvii.
1.

sz.

alatt.
t»68

Constantinus

IV.

pogonatus

solidusa

— 009-böl,

mikor
:

két testvére Heraclius és Tiberius uralkodó

társa volt.

Ellapján

D(ominus)

N(oster)

CONST(an)T(i)NVS
szemközt,
álló

P(aten
katonai
lándsa.

P(atriae)

A

császár taréjos

sisaku mellképe

öltözetben,

balján

a

paizs,

jobbjában
a

harántosan

Hatlapján:

VICTORIA AVGVS,
lépcszetü

szelvényben

CONOB,

közepett

négy

emelvényen kereszt, mellette Heraclius és Tiberius szemközt álló alakja, mindegyik jobbjában keresztes gelyót tart. XXX v. 14. é- u. o. 12. 1. 3. V. ö. Sabatier Descr, des Mon. byz. 2. Aranykereszt, dupla lemezbl, a fels lemez áttört raú áttöréseiben körded, szívidomú s tojásdad idomú kövek voltak
1.

foglalva,
2.

vsd. ö. Arch. Ért. melyek kihullottak a) egy hasonló kereszt végébl csonka részlet.
;

1894. xiv. 34.

;

58

3.

a) b)

c)

Aranygyr,

gyöngyözött keretben,
kihullottak
a

körded

és

szögletes

aranyrekeszek,

melyekbl

kövek, csak a
kihullott a

középs gömbszelvény gránát maradt meg.
4.

Aranygyr,

fejlemezén

kerek kereszt,

melybl

k,
5.

körülötte gömböcsdísz.

Eredeti idomából kiforgatott keskeny aranypánt, egyik helyen
rajta.

laposfej szögecs van
6.

aranyhüvely, fels lemeze gyöngyözött szegély, ezen belül négyszög ponczmélyedések sora és közepett áttört háromszög, talán befoglalására szolgált.
lapos

Szarvidomú

k

7.

Kétszarvú aranylemez, préselt gyöngydíszszel a szélén, belzöld
;

sejében

jegyek
8.

a

rozsda nyomai Magyar M. Emi.

;

sima
11.

fölületén
11.

bekarczolt

bets

k.

R. 122. lapján 159. szám

alatti rajz

nem h.

(?) füle ezüstbl, a fül félköridomú, mindegyik végének van félkörlemez talpa. Apró ezüst csat, lemeze és karikája egy tagot képez, 9. lemeze sima. 10. Hasonló, de nagyobb csat, fölületét zöld rozsda és szövet nyomai borítják. 11. Szíjkapcsoló bronzból, lemezén három szögecs. 12. Lemezes korong rósz ezüstbl, csekély kihajlással, egyik oldala közepén körded folt, talán edény lábának a nyoma. 13. Lapos ezüstkorong, egyik oldalának a szélén végig keskeny sáv vonul, mely nyilván a szelencze odaersített falának az elveszése után megmaradt.

a) b) Edény

14.
15.

Rhombikus
karimás,

vasrészlet, egyik oldalán aranylemezzel
(?)

borítva.

Trmarkolatról való végs arany dísztag
sima lapján
Zabla
és

idoma
csak

tojásdad,

széle

két

szögecs

volt,

de

az egyik

maradt meg. 16. a) b)
gyöngyözött

oldalas

vaspálczái,

fölületük

szabályosan

aranyozott,
rész.

egyiken

még

a

zabla középtagjából

maradt egy csonka
17.

Bronzcsésze, alja több helyütt sérült, fölülete zöldrozsdás.

18.

Durván, korong nélkül készített agyagcsupor,
sírlelet.

díszítés nélkül.

LVI. Pusztatóti
1.

Korongos kapocs aranyból, lefelé álló karimája reczés disz, aranygombok szegélyzik, a gömbök közt rovátkolt sodrony közepett körded rekeszbl sugárszeren kiinduló rekeszek és a középtag körül körrekeszek sorakoznak, melyek mindegyike három osztályú. Az összes rekeszekbl a gránátok kihullottak.
fölül üres
;

50

Megvan
áll

a

kapocshoz tartozó mindkét korong, alján
melylyel a ruhára vagy övre ersítették
;

i.

a)

két fül

lefelé,

az egyiken az

els lemez szélén a sodronyos kapcsoló tag vége, a masikon a hurok nyoma maradt fn. 2. Arany szíjvég, ketts lemezbl reápréselt diszítményekkel
;

küls
tért

széle gyöngyözött, e

mellett befele

sima karima következik
;

körded, félholdidomú és

háromszög behorpasztásokkal a köz körbe helyezett négy részre osztott négyszög két mezre osztja,
stilizált

melynek mindegyikében mereven
borodik
3.

növény ornament dom-

ki.

es 4.

nek mindegyike
lított

Két pár egyforma arany fülbevaló volt a leletben, méhhárom tagból áll, két egymásba kapcsolt behajvég sodronyos pálczából és rajta csüng keskeny kúpú
;

harangocskából

a fels páleza négyszög rekeszen meg}' keresztül,

melybl
keresztül

a
;

k

kihullott, az alsó páleza
alsó

amethyst kövön

(?)

megy

a harangocska

széle rovátkolt és fölületét ferdén
diszitik.

vonuló párhuzamos vánkostagok
5.

Arany
;

karika, ferde sodrással, végei

nak
6. 7.

hengerded

csüng

két

füllel

lóg

kampósan egvmásba nvúlrajta, a hengeren három
zárják.

gyürtag.

A

henger két végét sima lemezkék

Arany karperecz, ferde sodrású huzalból. és 8. Két arany fülbevaló, a sima nyíltvég

karikából

három

melyen valószínleg gy< volt. A karika aljáról csipkés szél virágkehelybe foglalt gömbölyded carneol-k csüng le, a kehely tövén gömböcsös gyürü; a kövön s a kelyhen hajlított vég peczeg megyén keresztül, mely átfogja a karikát is és hajlított vég peczket bocsát befelé, melyen valóhelyen hajlított
apró páleza
áll ki,

vég

színleg szinte gyöngy
9

volt.

11.

A
A

leletben volt 11 db ilyen préselt
díszítésére szolgáltak.

aranylemez
aranylemez
nyilván

dísztag,

nyilván a
12

szíj

13.

leletben
és

volt hat ilyen

préselt
;

dísztag

ép állapotban

néhány roncsolt példány

szíjra

ruhára voltak ersítve.
14.

Szíj

végére való aranyhüvely, fölületén préselt

díszítés, nyilt

végén szögecs.

Aram ózott ezüstrozetta, közepe rovátkolt sodronynyal kerígömbszelvény, hat sziromidomú nyújtványán rovátkolt sodronyú korben egy egy -/"gecs volt, melylyel reá volt ersíti) Három hasonló, de egyszerbb rozettán (19 zi.) a/ egyik szirom
15.

tett

helyett sarló idomra görbül'"' hegyes lemé/ indul
sítésére szolgáló szögecs.

ki,

rajta

meg

6o

16

17.

Öt

ilyen

préselt

aranylemezü

dísztag volt a leletben.

Két szíj vég két lemezbl, felületét ornament díszíti. 22. Apró aranycsat, alighanem a czip
18.

belepréselt szíjfonadékú

szíjáról.

23.

Határozatlan

részlet,

lemezke két kerek lyukkal, a lyukak
fölületét

körül rovátkolt sodronykeret.
24.

Apró hüvelypánt aranyból,
díszíti.

két

keresztbe rakott

vonalmélyedés

25 — 27. Öt ily préselt aranylemezü pityke volt a leletben. LVII. Pusztatóti sírlelet (Fejérm.). N. M. Arch. Értesít
1889. ix.
1.

k.
szíj

Aranylemez,
a
;

végérl,

présölt

díszítésekkel

;

szegélye

gyöngyözött, azon belül sima keret,
sekkel
;

ponczokkal

bevert mélyedéki

középs mezben növényféle domborodik

mélyített

mezbl
2.

egészben volt a leletben 4 db. Ketts osztályú aranylemez, kapocskák(?) présölt díszítések-

mindkét osztályának díszítése összevág az elbbi lemezével. Hasonló lemez csak nagyobb és a középs mezben a növényidom a hosszabb meznek megfelelleg hosszabbra nyúlik
kel
;

3.

;

volt a leletben
5.

db.
füllel ellátott tölesérded

és 6.

arany rekeszben

Fülönfüggkrl való csüngk, amethystk a rekesz
;

fölülete

harántosan hor-

nyolt fels és alsó szélén rovátkos sodronyszegély.
7.
8.

Sodrott aranvkarika, nyílt
és 9.

vég.
részletek
:

Fülönfüggkbl
hiányzik a
sodrony,

való

kerek

aranyrekesz,
a
le.

melybl
füles
10.

k

;

egyiknél

keresztül

megyén

rekeszen

vég
és

melyrl hegyes sodronyszál csüng

11.

karikával rajta
ról

Arany fülönfüggk, a nyílt vég sima karika alján mozgó föl és lefelé nyúló peczeg, a bels peczegaz
alsó

hiányzik a gyöngy,

peczeg végén

tölesérded

rekesz,
szé-

melybl
12.

szintén hiányzik a

k

vagy a gyöngy, a rekesz fels

lén gömböcssor.
és
13.

Aranypántok, melyek egymásra illenek

;

alighanem
14.
fö-

tarsoly nyilasát szegélyezték.

14

— 16.

Tojásdad aranylemez, ferdén lehajló karimával,
;

lülrl, 15. oldalt, 16. alulról

egyik

hajlása táján a lemez át

van

lyukasztva nyilván azért, hogy a kard
szögecselni.

markolata végére lehessen

LVIII. Fülönfüggk. Aranyból, a N. Múzeumban az ország különböz vidékeirl. 1. A sima karikán hengerded csüng, mely alul gömbölyded;
;

6i

legersebb

kihajlásán,

ennek

szélén, a
és

karikával érintkez részén, sorba

henger más helyén s a háromszögbe helyezett apró
keresztül
a

gömböcsök.
2.

A

karika egyik vége

gömbön megy
a

;

gömb

fölüle-

összeköt egyenesekbl álló gyöngyözött vonal sor, mellette párhuzamos egyeneseket képz gyöngyözött sodrony, a gömb két felének fönmaradó fölületén behajlott vég félköröket képez hasonlókép rovátkolt sodronyok kétfell a karika végéig s ugyancsak az ellentett s a gömbtl oldalán három gyöngyözött párhuzamos sodrony, s a hol ezeknek
tének

közepén

körök

s

köröket

vége, gyöngyözött
3.

gyr

fogja körül a karikát.

A

karika

alján

apró

üres

gömbök,
;

a

hol

ezek

a karikát

erintik,

gyr

háromszögbe helyezett szemcsék a gömbös alján szemcsés és alatta nagyobb üres gömb. de a gömbök nagyobbak a karika henger4. Hasonló idom, ded tag által függ össze a gömbökkel, a hol a karikát érinti
;

s

szemcsék borítják a karikát, a gömbök találkozásán szemcsés sorok a nagy gömbök négyszögbe rakott szemcsecsoportok alján rekesz-

ben
5.

k
A

vagy gyöngy
karikából

volt, e rekeszt

is

szemcsék szegélyzik.
peczeg
áll
ki,

három horgos
;

vég

mindegyiken

alján befelé áll horgos peczeg, gyöngy lehetett, mely elveszett melyrl szintén elveszett a gyöngy, a peczeg gyrvel átfogja a karikát s alul gömböcsös körbl lefelé nyúló csipkés szél virágül, melyen horog formában kehelyben gömbölyded carneol (?)

k

átnyúlik a peczeg.
6.

Hasonlit a

4.

számúhoz, csak annyival
s

sebb

gömbök mindegyikét

a nagyobbik

ékesebb, hogy a kigömböt négy rekeszes

k" ékíti, mindegyik rekesz körül szemcsés szegély 5 a szegélybl a szemcsés vonal szenégy helyen kinyúló szemcsés háromszög gélyzi a nagy gömb három mezejét.
;

7.

A

karika öt gömböcscsel

négyoldalú

gúla

sima lapja köze-

péhez van forrasztva, a lap minden sarkában
s

api" gömböcs gúla

a lappal ellen tett -arkról három kicsi és a végén egy [fömb i>üng, a három oldal mindegyikén hármas
körülvett háromszög rekeszben

nagyobb
>m">iu1><'>c-

sorral

k

volt,

mely

elveszett.

Idomra
a karikát éri
alját
;

teljesen összevág

az elbbivel,

csakhogy
sor

nagyobb, a
körül az
a/

fels lapot hornyolt hengertag

köti a karikához, a
és

hol a henger
fonja

szemcsék

vannak,

szemcsés

a lemez
'

üres

gömbök

három szélén hengerded kett elveszett) s a lemez
lefutó

tagból
alatt

emelkednek

a vízszintes éleken

úgy mint a gúla ferdén

éleken

üres

gomböcsök sorakoz-

62

három nagyobb s a legvégén a legnagyobb gömb, négy gömb érintkez helyén mindenütt gyöngyözött vonal a gúla mindegyik oldalán háromszög keret, a keret közepén nagyobb s körülötte három kisebb körded rekesz, melynek széle gyöngyszegéi v. A rekeszekbl a kövek kihullottak. számút megközelíti, csakhogy a 7. 9. Idomra és nagyságra a
nak. a csúcsán
e
;

gúla három lefutó lapját a gömböcsök teljesen borítják
csán

;

s

a csú-

lév gömböket szemcsés szegély fogja körül. LIX. Aranyékszerek. N. M. Magyarország.
1

Levélidomú lemez, laposan kidomborodó keretekkel, szívidominda vonul a széle felé, közepett a szívbl kiinduló hullámzó száron két körkeret s egy körszelvény, és szintén a szívbl kétfelé hajló szár s a végén egy-egy körkeret minden térben
ból
kétfelé
;

lapos gránát.

végén hurokban, melybe másik hurok alatt két szemcsécs gyürü s a gyrk között a hurok egyik szála a karikára van tekerve a karika alján kartag, melynek szélét kívül és belül gyöngysor szegélyzi, bels szélébl négy egymással párosan ellentett helyen gyöngyös háromszögök nyúlnak befelé és a közepén elhelyezett szemcsés virágot érintenek a kör külsején a háromszögeknek megfelel gömböcsös háromszögök.
2.

Fülönfügg, a karika
vége belé

alsó

csúcsos

hajlik, a

;

;

3.

Keretes lemezkorong, a keret külsejébl kiálló hurkok; a keret-

ben közepett körrekesz, a

k kihullott belle, innen fölváltva 4

levél-

gyöngyszegély tojásdad rekesz indul a körlemez rekesze felé, a kövek ez utóbbiakból kihullottak. A rekesz alján fül, melyen tojásdad idomú csüng, s rajta hármas gyöngysorban sima keret gránát. 4. Füles korong ketts gyöngy szegély lyel, benne négy körszelés

idomú lemez

vény
5.

gyöngyözött sodrony, hátával a központ

felé,

végei

göm-

böcsök köri hajlanak.

Tr

gyöngyözött

hüvelyérl való harántos pánt, küls oldala nyelvidomú, széllel, közepett végig vonuló gyöngyözött egyenessel,
széle felé hajló

melytl jobbra-balra
kal váltakoznak, a

sima czikkelyek hornyolatokkét fül

sima sávokon pontdíszek, keskeny egyenes szélén
szélesb

gyrs
5

fül

és

ellentett

lemezének külsején

is

;

bj oldalnézet.
0.

Korong, közepett rekesz, melybl a
igyözött

k

kihullott, a rekeszt

sodrony szegélyzi

nagyobb kör vonul,
körök.

párhuzamosan más két közben gyöngyszemecsekbl képezett apró
s

evvel

63

fels hegyes, az alsó gömböcsmelybe karika van hajlítva, erre van a csüng tag forrasztva, mely félkorong idomü rekeszbl áll, a rekeszben gránátlap és belé rakott párhuzamos körrekesz, mindannyi gránátlappal kitöltve a félkorong legersebb kihajlásán és alsó egyenes szélének végein körrekesz, bennök gránátok voltak, az alsó körrekeszekbl karikán lecsüng két tojásdad rekesz, melybl a kövek kihullottak, a sodrony a rekeszen végig megyén, csúcsos kúpot képz hüvelyen is átmegy horgos végérl hiányzik a gyöngy. 8. Korong, közepett körrekeszszel, körülötte négyszög s azontúl félkörrekeszekkel, mindannyiban gránátos lapok, a korong szélén gyöngyszegély, alul sodronyos fül, melyen fülön lóggó két körö.

Fülönfügg,

nyilt végei közül a

ben végzdik,

alul

gyrs

fül.

;

rekesz, lejebb

rhombus-rekesz

s

legvégén szögbe helyezett három

körrekesz, mindannyiból a gránátlap kihullott.

Fülönfügg, három egymásba kapcsolt sodronypálezán lóg négyszög rekesz, a kihullott belle, a másodikon hatoldalú gyöngy és a legalsón kúpidomú hüvely, melyben gyöngy
9.

legfölül

k

volt.

csúcsa táján és alsó szélén gyöngyözött sor, felületének közré>zén fekmentes dudorok.

bees
1.

LX. Fülönfüggök. X. M.
2.
;.

Aranyból.

4.

A A A A

nyilt karika egyik

karika aljáról
karika alján

vége három sodrású peczket képez. gömböcsök közé helyezett gyöngy csüng
és

le.

három kisebb

egy nagyobb gömböcs.

sima sodrony egyik vége ketts hurkot és egy körhajlást sima sodrony alján két gömböcs és két gyöngy következik
halánték

képez.
5.

A
U.

sorjában egymás alatt.
6.

n.

gyr,

egyik vége szélesbül szalagformát ölt

két körhajlást képez.
7. 8.

A A

sima karika alján
karika

kis

egyik

ágra

keresztül

gömböcs és nagyobb üres gömb. megyén egy ketts osztályú

gyöngyön, mindegyik osztályán körbe hajló sodronyokból körüla karikának a nyilásfutó sor, a körbl a -odrony vége kihajlik
;

,-al

ellentett oldalán
9.

négy szere- sodronygyürü.
öt

A

sima

sodronyú karikán
éri

üres

gömb, a hol a legfels

gömb és széleiken gömböcsök. A karika e^yik végén tompa hegy sima keret koczka 10. egyik-má>ik keretben a gránátlap megvan még. 11. Sodrott karika, alsó végén s a karika ellentett oldalán gömböcsös ^vürü, fölül-alul apróbb gömböcsszegélylyel, alsó hajlásán
a sodronyt
;

a karikába nyúló gyöngy,

melyen peczeg megy keresztül

s

mely-

64

nek tövét gömböcsös részén két gömböcsös
12.

gyr gyr

fogja
s

köri, a peczeg

lefelé

nyúló

azontúl fölül-alul szemcsés karikányúlik
s

val szegélyzett gyöngy.

Sima

karika, alsó

vége hurokban

fölfelé,

egyik

ága a karika vége

köri

tekerödik

a tekercs

a hurok végén s a

hurok közelében rovátkos apró a karika aljából négy külls kerék idomú négyes rekesz, a rekeszekbl a kövek kihul;

gyr

lottak.

LXI, Bronzékszerek. N. M. Az ország különböz i. Csat, domború levéldíszszel a lemezén.
2.

vidékeirl.

Csat, hosszúkás csúcsba futó
levéldísz.

lemezén gyöngydíszes keretben

domború
3.

Csat

karikája

és

tövise

;

sajátszer a
s

gyr

küls

hajlásán

egy szabálytalan
gyürütag.
4.
5.

négyszög hasadék

attól

jobbra-balra ketts

Arany
Csat

csat,

lemezén négy négyszög rekeszben lapos gránátok.
és tövise, a tövis

gyrje

három helyen harántos

lécz-

tagokkal és közben hornyolatokkal tagolt, a széles és két körhaj
lásból álló karika fölületét harántosan

fekv domborulatok

ékítik,

melyeknek
b.

szélei kihajlók.

Csat, a karika végei körded hajlással befelé nvúlnak.

7.

Áttört

mv

korong, két sima

szegély

között

gyöngysor,
lyuk,

közepett
a keret
8.

tompa hegy s kidomborodó négyszög keretben minden sarkából a körfelé nyúló állatfej.
szíj

Csat, karikájának két vége körhajlásban befelé fordulva össze-

függ a küls körrel, a
9.

beléersítése

négyszög kereten

történt.

Csat, a tövisen

négyszög
lemez

kihajlás,

melyet keresztbe fektetett

átló diszít, a szíjravaló
hajlik és
10.

háromszög keskeny végén körbe

négyszög peczeggel végzdik.

Áttört

mv

böcssor, a

mez

korong, párhuzamos sima lécztagok közt gömközepén sima szegély lyuk, a szegélybl egy

ugyanazon irányban hajló hat görbecsörü madárfej. 11. Csat, lemezén négyszög keretben átlyukasztott mélyebb középtér, ezentúl keskenyebb lemez, rajta köridomú keret, az alap
átlyukasztva.
12.

Áttört

mv

korong, sima

közepett lyuk, körülötte

ketts négy keresztben

szegélyben
álló s

gyöngysor,

csrével egymást

érint
1.

griff fej.

LXII. Csatok. N. M. Az ország különböz vidékeirl.
Aranyozott bronzból,

gyrje
tüske

tojásdad,

szélesebb

küls

lappal, a

töve

felé két stilizált

keskenyebb bels és állatfben

65

végzdik, azontúl középs szárból kétfelé hajló indák sora ékíti, melyek kürtied mélyedésekbl kidomborodnak, a mez szélén szemcsés szegélv, a

gyr

bels

szélén niellóval megtöltött diszítmény.

A

tüske lapos hátán ékítmény van egymásba iont négyszögekbl,

két ferde oldalát szintén

domborulatuk

ékítik és töve

madárfejbe

Az ötszög lemezt sima szegély, alsó csúcsán harántos pánt metszi el, Y idomra helyezett három négyszög keretben foglalt gránátvégzdik,
két szemét rekeszbe foglalt gránát képezte.
lap,

méhnek

azontúl holdidomú keretben lapos gránát, azontúl hegyes csúcs,

a holdidom két

végébl görbe csör madáridom

hajlik az
;

Y

felé,

csre végén
nyolt,

szeme helyén kerek rekeszd gránát az ötszög két hosszoldalán öt-öt ily görbe csör állatfej sorakozik, fölületük horés

szemük helyén kerek rekeszben gránátlap, ugyanilyen van

s ellentett két sarkán, a lemez közepén négyszög keretben kerek, négy és ötszög rekeszes osztályok gránátos lapokkal, a mezben még négy kerek, két félkör és egy

az ötszögnek csatfelöli két sarkán

a fönmaradó téren éles metszés, rhombikus keret gránát volt háttal egymásba font tekercskörök domborodnak ki. tövise, oldalt tekintve, egyik végén lehajló emls állat 2. Csat feje, másik végén görbe csr madárf, mindegyiknek szemét körkeret gránát ékíti, az elbbinek száján, utóbbinak nyakán hornyolatok oldala kanalas szegély és párhuzamosan rakott S idomú kidomborodó vonalak. 3. Csat tövise; egyenes része, mely a lemezre nyúlt, lefelé tekint görbe csör állatfben végzdik, a csr tövében s a madár nyakán gyöngyözött gyürü a nyak tövén a tövis hármas lapjából három sima léczszegély domborodik, fölületét körökbl alakított sor díszíti, hasonló lécz valamivel odább félkörökkel van díszítve, a kett közötti mezn négy csigahajlású dísz, a második lécztöl a hajlás kezdetéig terjed téren érthetetlen domború díszek, méhek talán emberi kart vagy hasonlót jeleznek, a hajlás tövén félkörökkel
; ;

;

díszített lécz

s

a hajlás >ima lécz szegélyén egymással >>--/ekapcsolt

körök, a mélyített

mezbl
éllel.

egymáshoz
12

csatolt csigavonalak

dom-

borodnak
4.
5.

ki

hegyes

Aram csat,
Aranyozott

kerek lemezén
bronz,

rekeszben gránátlemez.

tojásdad

sima

karikával

;

lemezén sima

keretben mélyített alapból négyszögökbl alakított keret, közepett
értelmetlen domborulatok.
6.

Aranycsat, a tüske tövén
;

lév

paizsocskán, karikáján éslemezén

szalagfonadékos díszek

a

két lemezbeli szalag vége állatföt példáz,
lap.

szemük helyén

-

a

lemez végs hegyén korkeretben gránátos
S

66

LXIII. Fibulák. X. M. magyarországi leihelyekrl aranyozott Mind a háromnál a fej majdnem félkorong idomú, kiálló gombokkal, a nyak ívhajlású s a test megközelíti a négy vagy
;

bronzból.

ötszögöt.

melybl négy elveszett; rajzunk a gombok fölül gömbszélvény idomában végzdnek, közepett fölül-alul lapított gömbidomot
i.

A

fejbl hét

gomb

állott ki,

kipontozva adja a hiányzó gombokat

;

öltenek, melyet fölül-alul lécz szegélyez
különíti el a talpától és fels tagjától.

s

a lécz mellett hornyolat
fejet

A

két sima léczben

zigzeg-vonal szegélyzi, ezenfelül az egész

mezt

sima lécz kereteli

be és ebben

mélyített alapról
ki.

domborodik

A

nyakon

fölül

egymáshoz csatlakozó csigák sora sima kihajlás és mindkét végén
rekesz-

két-két harántos hornyolat,

középs gerinczén sorban három

ben foglalt gránátlap, mindkét oldalán egymás mellett három egymásba rakott éllel kidomborodó körszelvény. A rhombikus lemez bels sarkát a nyak metszi el, másik sarkán rekeszbe foglalt
gránát és
azontúl

négyszög
s

kihajlással

végzdik

;

két sima lécz

között zigzeg- szegély

ezen belül hornyolat fogja

köri

a

mezt,

melynek közepén körrekeszbe foglalt három rekeszben ugyanannyi gránátlap, a körtl a fibula tengelvében két kidomborodó háromszög, egyikben kisebb háromszög, másikon végig vonuló egyenes, a többi téren egymáshoz csatlakozott kidomborodó csigák sora. A rhombus elején, végén egy-egy görbe csr madárf áll ki, szemét körrekeszbe foglalt gránátlap képezi, a nyak közelében lév madárcsrök küls széle hornyolt, az ellentett végek csrén zigzeg dísz a rhombus tompa hegyein körkeretes gránátlap a hegyes végébl kiálló négyszög fölülete két osztályú, mindegyik osztályt sima keret szegélyzi s a mezkben párhuzamos körszelvények dom; ;

borodnak.
2.

A

félkorong szélébl kiálló

gombok tövén ketts
vonal, az ívhajlású

hornyolat.
'\_.

A

fejlemez közepén gránát, körülötte pontozott keret, ezentúl

ékbl

képezett

sor és rovátkos

nyak mindkét

végén két-két rovátkos sodrony vonul körül, a nyak két mélyített mezre oszlik, a mélyedésekben pikkelyszer dísz, a két egymáshoz ér szegélyz léczen négyszög keretben gránátlap. A fibula
egész fölületét zigzeg-dísz szegélyzi; lába oldalai befelé hajlók, tövén,

legersebb kihajlásán körkeret, melyben gránátlap volt, vége állatft képez, annak tövén két négyszög rekeszben gránát, ezekhez
s

a fibula

hosszoldalához

kétfelöl

görbe

csr

madár

tapad, sze-

müket körkörös gránát
foglalt gránát volt.

képezte, tojásdad testükön szintén keretbe

A mez

közepén rhombus, körülötte

'"\_,

for-

6?

mákból
álló

álló sor,
és

ezután rovátkolt rhombus, ezenkívül ismét -^,-ekbl
szegély,

sor

ismét rovátkolt

mely követi

a

küls

szegély

vonalát.
3

4.

Csonka darabok, melyek talán összetartoznak.

A

fej

lemeze

körszelvény idomú, nyolez kúpidomú
a
fej

gomb
fél

áll át,

ki

belle, melyeket

^zélével

párhuzamosan futó
egy hornyolat
s

lécz
s

metsz

úgy hogy a kúpok
kívül
áll,

tövén egy

gyr,

egy

gyr
belül

egy ü

1

gyr,

egy hornyolat

ismét

fel

gyr

marad.

A

Lécz

fölületén s a fejlemez szélén valamint a nyak hosszában három párhuzamos léczen zigzeg-dísz, mely mélyített háromszögec^kékböl van alakítva. A fejlemez mezejének középterén szabálytalan úl összekuszált domború vonalak; a nyakon egymás mellé helyezett Z idomok a láb mezején ismét leirhatlan domborulatok. 5. A láb végén állatfej fels oldala. Ide csatoljuk három rokon izlésü fibula ábráját és leírásit I. Félkorongú fejjel, aranyozott
:
:

bronzból
áll ki,
t
-'

;

a

fejbl

nárom gomb

szélét zigzeg-disz szegélyzi

jtk_nm

j^S^^í^^S^

~^Mn

^^ítmí/^^M^^^^^tr
Wlfé&Éí^

/cn belül nma ketts keretben m:^ D a kapcsolt dlt "V. idomú <-'gy
c>

^M,\w

tagokból
naldíszek

alakított
tölti

domború

vo-

be a mezt.

Lare-

pos

ívhajlású

nyakán három

2*.

68

készbe foglalt négyszög gránát vonul végig, jobbra-balra egymásba
zárt félkörív

domborulatok

ékítik oldalait.

Rhombus idomú
;

lábán

zigzeg-díszes szegély vonul végig, közepén kisebb

rhombus, ennek
a két

közepén háromosztályú körded rekeszben gránátlapok

rhomszéles-

bus keret közt elterül

mezben ketts
;

sima keretben domború vége lapul és
ölt,
s

tekercsvonalak sorakoznak

a lemez hegyes

bül
a

és

állatfej formát

melyen
a

száj rész,

az orr

iránya

két

szem

tagozása

stilizált

formában

fölülrl tekintve jelenkezik.

Az

ál-

latf tövén

s

görbe

csr

nyak tövén kétfell madárfej áll ki, szeme
a

helyén körded rekeszben
ugyanily körlapu rekeszes

gránátlap,

gránát

a

rhombus tompa
helye
2.

sarkain

áll ki.

Lei-

Magyarország. N. M.

aj Aranyozott ezüstbl
hét

;

a

fél-

korong szélén
szik,

gomb helye látmagok a gombok letörtek. A fej

lemezét, úgy mint a hajlított széles nyakat s láblemez szélét, sima keret
szegélyzi, melyet bevert háromszög ponezmélyedések ékítenek, ugyanily szalag vonul végig a nyak közepén
és indul ki a

láblemez

hegyébl
;

az
az

állatf idomú toldaléka közepén
állatfej

félkorong idomú

karimával
ponczolt
a
láble-

végzdik,

melyen

szintén
s

mélyedések.

A

fejlemez

mez

fölületét

egyenesek
ki.

és

görbék

díszítik,

melyek a mélyített

mezbl

az állatfej

melyek 2. b)

e

nyak két oldalán harántosan párhuzamos hor, nyolatok vonulnak végig. A nyak s tövén a láblemezbl fölismerhetlen idomok nyúlnak ki, helyeken máskor alkalmazott madárfket utánozzák.
élben domborodnak
fibula oldalnézetben
s
;

A

A

meglátszik a fejlemezt szegélyz

széles pánt

A fibula lel helye Regöly vidéke. Tolna m. N. M. 3. Aranyozott bronzból a félkorongú fejbl kiálló gombok száma 13 lehetett, melyekbl csak kett maradt meg. A fejlemezt pona
tartására szolgáló hüvely.
;

t

czolt

háromszögökkel

díszített

sima

keret

szegélyzi

;

ily

sávok

vonulnak a nyak két szélén s a háta közepén s ilyen szegélyzi a láblemez két szélét a láblemez végén állatfej, ezen is ilv sáv vonul
;

kétfelöl

az

orron
s

egyesülve a szája
szélét

széléig,

szája

félkörhajlásban

kiszéle.^bül

e

lemez
ékíti.

valamint
s

a széle

felé

sugárszeren

három

ily

sáv

A

fejlemezen
csak
föl
;

a testlemezen alig érthet
lábszárak és

domborulatok, melyek közül

állati

körmök

is-

métl motívumai ismerhetk
dékos díszek
;

nyak két mezejében szíjfonaa láblemez szélébl a nyak s az ál lat t tövén orra

mányos állattok állanak ki. Leihelye Magyarország. Bécsi cs. és k. múzeum. LXIV. Szíj végek az ország különféle részeibl a N. Múzeumban.
i.

Xyelvforma, bronzból, áttört
lemezt

m;

egyenes végén a
szolgált,

szíj

befoa/
és

gadására két egymásfelé tekint
eiíé-z

állatfej

egyik

letört;

hosszúkás gyöngyökre

tagozott

keret

szegélyzi

épily

osztja

idomú harántos vonal egy kicsi, s egy hos zú mezre a lemezt; ez utóbbiban madárfk, madárszárnyak és levelek

érthetetlen tömkelege.
2.

Szíjdísz, áttört

m,

négyszög keretben balra futó négylábú
fül

állat
ki,

(kutya?); a keret egyik keskenyebb oldalából karikás

nyúlik

másik végén háromtagú karima.
3.

Nyelvidomú

áttört

m

bronzból,

a

szíj

befogadására

két

átlyukasztott

peczeg;

egyenes

végén mélyebben fekv négyszöghosszában
>zéle

mezbl
fúté)

harántosan futó domború indás levél; ezentúl

gazdag folyondár,

három

indás

levélbl,

felülete

lapos.
4.

Aranyból nyelvidomú, csekély kidomborodású szalagfonadék,

állatfej és kigyófarkú végekkel, az alap fölületét apró párhuzamos

vonalkák, szögbe belyezett vonalak és fogsorok ékítik.
5.

Bronzból,

kétsorba

összekapcsolt

s

áttört

gyrkbl

áll,

a

szíj

befogadására négyszöghüvelyen és két kidombordó

gyürüdísz.

6.

Bronzból, áttört
peczeg;

m, m,

átlyukasztott sima végén két átlyukasz-

tott

ke-keny keretben indás folyondár három fhajlással,
toboz-féle gyümölcscsel

minden hajlásban két
7.

végzd
mezben

^zár.

Bronzból, áttört

hüvelyén négyszög
ki;

futó

négylábú

domborodik

ezentúl

harántosan keskeny keretben három

körhajlá.-ú

inda-folyondár, mindegyik körben kétszirmú virág, melynek közepébl három gmbcscsel végzd pistillus emelkedik

ki,

a körön kívül levélhajtá-ok.

Bronzból, áttört mii, egyenes végén két-két

háromgömböcsú

peezek-lyukkal

a

szíj

befogadására;

hosszúkás gyöngyökre tagolt

7o

keret szegélyzi a lemezt, hasonló gyöngysor harántosan
a hüvely sima fölületét; ezen belül csipkézett

határolja

szél téren három level tagok sorjában úgy következnek hosszában egymás mellett, áll a középs levél tövén és a középs hogy mindig egy-egy szomszédos virágnál közös. A lemez félkör végén egy levél két kör és háromlevel virág kezdi a sort. LXV. Szíjvégek. Bronzból, dombormves diszítményekkel N. M.

gyr

i.

Áttört

mv

munka: a

szíj

befogadására

szolgáló

hüvely

külön
virág.

tagozott,

sima keretben

kidomborodik

A

nagyobb
indás

mezben

áttört

mv

rajta két csillagos

füzér bségszarv félékbl,
ki,

melyekbl
2.

levélcsomók

hajolnak

a levelek végeik felé

körbe hajlók és szélesbülnek.

Aranyozás nyomaival.

Az

itt

ábrázolt

oldalon
föl

a

ftéren
a

domborm, mely három

állat

küzdelmét tünteti

zavarosan,

hüvelyré.-zen harántosan álló állat

domborodik

ki.

A

túlsó oldalon

a hüvelyen harántosan álló griff és a
tagok, két-két befelé
s

fmezben

szívidomú vonalas
a

kifelé hajló körtekercscsel.

A hüvelyen harántosan elhelyezett állat, 3. a) három állat zavaros küzdelme két griff leteper egy
:

ftéren
levéllel

szarvast (?)
;

3.

b) a hüvelyen S forma idom, mindegyik végén lándsás

a ftéren levélfüzér, a levelek szélesek és körbehajlók.
szíjra való egymásra fektetett két lemezbl áll 4. Áttört végén két kiálló peczeg gyöngyszegély fogja körül a fmezt s külön a hüvely táját a ftéren a küls szegélyben bell levél; ;

m,

;

szegély
levél,

csatlakozik

;

a

középtér

motívuma harántosan
a két keret felé és

álló

két

párhuzamos sorban hol egymásfelé hajolva, hol egymástól elfordulva ismétldik mely közös pontból nyúl
irányában
lelet
álló
;

a

hossztengely

levelek

kötik

össze

közepett
útján

a

harántosan

álló levélpárokat.

LXVI. Boldogi

(Hevesm.).

Keresked

került

1893-ban a N. Múzeumba. Hat bronz szíjvég részlete, öt dísztag övrl, mind a tizenegy bronzból egy kis ezüst karika s egy pántos
;

karika. Arch. Értesít 1893. xin.
1.

180.

Csonka

szíjvég, melléje csatoltuk

körvonalakban kiegészített
elállításban
kétszer
dula;

rajzát.

Egy
folyik,

jelenet

áttört
:

dombormves

ismétldik egymás
kodás
a fels jelenetben

fölött

oroszlán és skytha
áll

ember között
az
áll

az állat rajta az

az emberen, kinek feje feléje fordul
állva
hajlik,

ember
nyaka
födi,
jelzi.

alsóban
;

térdepel.

Az

állat teste oldalt,

és feje

szemközt

sörényét három

sorban elhelyezett dudor
körülszorított

Az ember hosszú

hajú, testét övvel

zubbony

lábain nadrág, lábán czip.

7'

2


5-

áttört

mv

Csatrészek;
alakja.

szétterjesztett

szárnyú

madár

domború

és

6
az

7.

oldalnézetek

Szívidomú dísztagok áttört és dombormves díszítéssel; mutatják a még megmaradt aklát, mely a szíjra
szíjvég,

való ersítésre szolgált.
8.

Apró

eredeti

idomából

ki
áll

van vetkztetve. Áttört
a keretben, és a szíjra való

domborm
q.

formájában Skytha alakja

ersítésre szolgáló peczeg

madárft

példáz.

Nagysurányi szíjvég (Nyitram.). Keresked útján szerezte a X. .Múzeum. Der Goldfund von Nagy-Sxent-Miklós 1N85. 100. Áttört domborm gyanánt ékíti a gyön^y>/emkeretbe foglalt tért
1.

ugyanaz a ketts jelenet, melyet a boldogi szíjvégen csonkán látunk. A szíjvég egyenes zárásán négyszög sima mezt foglal körül a gyöngykeret s ugyanoly keret szegélyzi az aklatartó két
peczket,

mely a keretbl a

szíjra nyúlt.

sírlelet. 1878-ban Mattyasovszky Jakab a szilágy-nagyfái usi határ rakott ib halma köz] a 12. számú legkisebb halmot fölásatta. A halom magassága 2 átmérje 0° volt. A talaj színétl másfél lábnyira homokos ktábla mutatkozott, alatta fától és csontoktól származó hamu-rétegben három,

LXVII. Szilágy-nagyfalusi

és

négy urnára akadt, az edényekben hamu, félig elszenesedett emberi állati (?) csontok, az edényeken kivl tányérforma edények,
vaspléhvel bevont veder maradványai vasfogantyúval,
bronzé-. it
-

érmek feküdtek. Arch.
1.

Ért.

188

1.

I.

15b.
>

Bronzcsat töredéke, megvan a lemez elgörbített állapotban
;

a csukló

>ima szegélyét bevert köröcskék
;

ékítik,

hasonló köröcskék
>zélesbülnek

lepik el egész fölületét

a mélyített

mezbl

két S féle diszítmény
levéllé
;

domborodik
2.

ki,

melynek végei ötkarélyú

három helyen

szögecs fejét látjuk.
végei

Vasfogantyú, félkörhajlású páleza, melynek
a fogantyú

kampósan

görbítvék és füles pálezatagban jártak, mely mindkétfelöl a bödöny
oldalához volt ersítve
;

három darabra

tort.

LXVIII.

Szilágy-nagyfalusi

sírlelet.

A

szilágy-nagyfalusi

halmok közül 1880-ban ötöt ásattak föl szakértk. A legnagyobb halom b'io méter magas éjszak-déli átmérje 3710 m., kelet-nyugoti átmérje 3 5 8 8 m. volt Egy lábnyira a talaj színétl fekete feltok, szénmaradvánvok, hamu, télii; égetett csontok s korhadt
; '

farészletek

mutatkoztak.
a

A

famaradványok derékszögben

rakott

két-két gerendából származtak.
az

A/
a

ide zárt vázlatban
földet,
a

aj

a fehér tér

árkokat,

vonalzott

ré-/ck

négyszög a gerendák

irányát

mutatják.

A

négyszögben

csillagok jelzik a sírlé^zkeket,

7^

melyek a reájuk nehezed föld nyomása alatt töredékekké váltak és melyek annyira egymásra szorultak, hogy egy ép edényt sem

3.05

?:•..

3.6

el-

lehetett helyreállítani.

Nagyjában 20

— 22 edény lehetett e helyeken
korhadt
famarad-

együtt.

Voltak bennük apró

csonttöredékek,

ványok,

hamu

s

legalul vasrészletek, oly pléhdarabok, a

mink
a

a
is

Mattyasovszky-féle
elkerültek.

halomban

Cserepek
is

többi
vala-

halmokból
egészen,
tesen

elkerültek,
félig,

mennyi durva, néha
égetve

néha

de soha nincs egyenle-

lehet hinni,

idomuk után azt hogy korongon ké;

szültek, fölületük

legtöbbször ér-

des és

csak

ritkán czirádás.
a táblán

Miábrá-

ntául

szolgálhat

zolt két példa.
1.

Edénytöredék
vízszintesen

a

nagy

ha-

lomból
sorok.
2.

futó

három

vonalsor, közben hullámos vonal-

Edény töredék,
vonalsor,

vízszintesen
s

futó

fölötte

alatta
1.

csúcsba futó
157 — 159.

hullámokat képez vonalsorok. Arch. Ért. 1881.
Rómer-féle halomban bronzcsatot
találtak,

A

melynek

73

rajzát ide mellékeljük,

b) Szíjra való lemeze áttört

mv

négyszögük
;

lemez,

melynek sima keretében balra guggolt) griffet látunk szárnya a nyak és törzs behajlásában alig fölismerhet különvált diszítmény gyanánt jelentkezik. A négy sarokban megmaradt a négy szögecs. A csuklóban járó kisebb tag szintén áttört mii, melynek mustrája kétfelé körben, csigában s ismét körben hajló
indát

mutat,
közt

a

kör

közepén mindig pont domborodik
levél
ül.

ki.

A
1.

két

inda között virágféle dísz van, melynek -/ára kétfelé körben hajlik,

ezek

pedig

négyszög
közül

Arch.

Ért.

1881.

172.
föl
;

A

nagyfáiul halmok

1879-ben
írt

Torma Károly

ásatott

egyet; ásatásáról a dáciai
leleteit a kolozsvári

limesrl

értekezésében ad jelentést
újraépítésénél

múzeumnak adta át. LXIX. Szegedöthalmi sírleletek. Szeged
nagy
részét

a

-/ükséges földtömeg
u.

a

szegedi

határban
a

emelked

n.

Öthalom
1881.
1.

tájékáról vitték.

Ez alkalommal

munkások több

.-írra

akadtak, melynek leletei a szegedi
152

múzeumba jutottak. Arch.
vonalak a hiányzó ré>z
kett<>~

Ért.
1.

— 153.
;

1.

Bronzékítmények.
trébelt

Félkör idomú

lemez, a kipontozott

valószín képét adják
gyöngyszegély ü
fölfordított

munkában kidomborított
téren keret

kerettel

körülvett
vágja.

jobbra
sarkában

álló

sas

hal

testébe

A

kör

és

csrét benne

-tilizált arcz,

mellett és fölötte ketts szegély heraldikus paizsokhoz

hasonló

mustra ismétldik.
szíj dísz,

A

félkorong

egyenes alsó széle sima
szolgált.

átlyukasztott léczczel végzdik,
2.

mely a lemez ersítésére
gyöngyözött
két
lyuk,
kerettel,

Apró

szívidomú

a

keretben

inda, mely kétfelé nyúlik Apró szívidomú dísz, közepett -árkán gömböcsöktl szegélyzett apró

kidomborodó
3.

és több ágat bocsájt.
áttöréssel,

mindegyik mely megersítésére

szolgál.
4.

Kapocs,

egyenes szélén
a
szíjra

két

füllel
ki.

;

sima szegély
sima,

mezben
átjáró

-ima levelek laposan domborodnak
5.

Szíjvcíí
;

(?)

való

hüvely

benne

két

szögecs
6.

Csat,

végén három egyszer sima lemezén semmi
sírleletek.

szögbe helyezett gömböcs.
diszíté
.

LXX. Szegedöthalmi
1.

Bronztárgyak.

Arch.

Ért

152—153.

7.

Áttört

mv

dísztag, két

egymásra hajló félkörbl, fölletén

sorjában, legersebb

kihajlásán

két vé^éii szÖLlLL-ek voltak, e-ak
8. 9.

háromszög apró melyeik--. kett maradt meg.
lemezbl, két BZÖge(

Csat, lemeze hiányzik

Tör

(?)

hüvelyének

pántja -ima

74
io.
1

Hüvelypánt, idomából
Csat karikája.

ki

van forgatva.

1.

gadására szolgáló két

egymásra helyezett lemezbl, a szíj befocsücscsökkel mindkét lemezen, ezek felületét gömböcsök ékítik, egy szögecs még benne van ers gömböcssor szegélyzi a lemez közepét, két helyütt áttörés s
12.

a)

Szíjvég, két

háromszög

;

a kett között hatszirmú virágdísz.
vonalas
13.
szíj

12. b).

Oldalnézet

;

a lemezen

fonadék.
füllel
;

Kapocs, két hüvelyes

gyöngyözött keretben, szélesebb

levélalapból kidomborodó virág, mellette
14. 16.

három

lyuk.

Lemeztöredék, pántrésze négy lyukkal a szélén leszögezésre.
Csat, tövise hiányzik, a karika csukló és lemez
;

egy tagban
harántosan
kétfell

öntve

vastag dudoros karimával, a csukló közelében
a

fekv hornyolatok,
17. Szíj vég,

lemez

közepén

áttörés,

mellette

rovátkolt hengerded dudorodás.
szíjra való kétlemezbl három gombos díszszel, ezek mögött közvetlenül egy harántosan futó gömböcssor nagyobb gömböcssor

két egymásra fektetett

;

két csücsökkel kidomborodó

;

szegélyzi
osztja,

az

egész

lemezt

és

a

kisebbik

négyszög,

gömböcssor két mezre közepett áttört, a lyuk szegélyét
harántos

négyszög fogja körül. A hosszú mez végének megfelelleg körded vég vonalas szegély, egymás mellett három lyuk, mindegyikét rovátkos gyürü fogja
rovátkos
és vonalas

gyr

a

lemez

körül.

LXXI. Szegedcthalmi
1.

sirlelet. Arch. Ért.

1881.

I.

155.

Bronzkarperecz, több

él

sodronyból, tompa végekkel.

2. 3.

Bronzkarpereczk, keskeny lemezbl. Ujjgyür, bronzsodronyból.
Karperecz, sima bronzszalagból, végei egymásrajárók,
Vas-zabla, két rúdból,
s

4.

mind-

egyik végén két szögecs.
5.

mely közepett egymásba van kapcsolva,
a

küls végükön
rika lóg.
6. 7. 8.

két-két

karikával,

küls

karikáról

kisebb

ka-

Csatrész, vasból.

Rozsdás vascsat töredéke.
Kengyelvas, a láb alá való rész lapos, füle keskeny négyszög
s alul

lemezzé lapul, mely keretes,
dására.
9.

harántos

rés

a

szíj

befoga-

Késpenge.

Markolat, csonthengerbl, melynek külsején harántosan körben futó hornyolatok.
11.

75

sírlelet bronzból. N. M. Arch. P^rt. 351—352. tag, közepett karimás körtaggal, közös tengelylyel, 1. Egyenes kétfelé nyúló egyforma ággal, fölületén tompa él gerinc/c/el, gyön[880. xiv.

LXXII. Szegedöthalmi

gyözött szegély.
2.

Szíjvég, áttört

m

;

hüvelyét két egymás

felé

irányúit állat-

fej lemez
3. 4.

képezi, azontúl nagyhajlású inda>or, kifele hajló kisebb

és befelé hajló

nagyobb tekercse- mellékhajtásokkal. Hasonló idomú és izlésü kisebb szíjvég.
Csat. befelé

es

szélén csipkézett keretben 00 forma inda,

mely

hegyes,
tással.
5.

körbe hajló levelekkel végzdik,

egy-egy küls levélhaj-

Kapocs, áttört
tagján

m,
3

a kisebb tag csipkés szeld, ketts áttörésú;

nagyobb

keretben hosszában három sorban, középs szárukon összefügg kétfelé hajh) levelek. korong, szélének három pontján körded 6. Pftyke, majdnem 4
kihajlásokkal a szögek ersítésére.
7.

gyöngyözött

Csat négyszög kerete.

8.

Patkóidomú

szíjdísz,

sima keretben

fölületét

domború

inda-

hajlások ékítik, szélének legersebb kihajlásából peczeg
szögecs,

áll ki, rajta

épúgy a patkó két végén
határban

is

volt szög.

LXXIII. Szeged-sövényházai temet. Szeged
a

újraépítésénél

sövényházai

földmunkálatok alkalmával a munkások

városi

temetre bukkantak, melybl bronzékszerek kerültek a szegedmúzeumba. Arch. Ért. 1881. 1. 151 152. 1. Szíjvég, keretében három levélbl alakított dombormves

folyondár, végén rövid hüvelyivel a
2.

szíj

befogadására.
járó

Szíjra

való

dísz,

a

vele

csuklóban

apró

tag

letört.

Keretes
3.

mezben

sima fölületü két hármas
a

levél, a

háttér

érdes.

Apró
Szijvég

szíjdísz,

vele

csuklóban

járó tag hiányzik. Kerete-

mezben
4.

sima fölületü levelek, a háttér érdes.

ketts lemezbl, végén két körded nyújtványnyal, melyekben még a -zíj beleersítésére szolgáló szögecsek vannak.
szoldalából két

domború

kötéltag

fhajlásl an

közepett

érinti

mást
kötéltag.
5.

;

végén két egymásba nyúló szabálytalan hajlású domború
szíjvég,

Nagyobb

két

egymásra
keretben

fektetett
áll ki

befogadására két csigahajlású peczek
közvetlenül

-ima

négyszög
;

a szíj lemezbl végébl ezek mellett egymáshoz toldott sima
;

a

;

levelek, a háttér érdes
felé

ezentúl mindkét -/élébl
kötélkeret
s

két-két

közepe

egymást

érint

domború

a

bekéretek három

76

egész és két

fél

sima level virág érdes háttéren

;

az íveken kívül

domború három, illetleg négyoldalú czikkelyek a lemez végén két egymás hajlásába nyúló kördedhajlatú domború kötéldísz, egyik kétágú, másiknak a hajlásában félhold idom domborodik ki.
;

o.

Szíjvég,

a

szíj

befogadására
;

szolgáló

végs hüvely

sima, a

ezentúl kereteit mezben domború oo szögecs még benne van tagok ferdén egymásba hajló domború vonalakkal összekapcsolva, az üres alapból egyesével vagy hármasával kidomborodó gömböcsök.
7.

Áttört

mv

kapocs, két csuklóban járó tagból, a kisebbiket

körbehajló indák képezik, melyek a csuklóból kiindulva ketté válnak,

közepett
kivül
letén

pálcza

és

ötszög

a

két

indavég középs találkozásán,
sorjában,

négy gömböcs.

A

negyedik tag hossznégyszög keret, fölüa

háromszög apró mélyedések
számára egy-egy
a
lyuk,
;

négy sarokban
a

szögecsek
szögecs

kettben
két
ki,

még benne van
balra

mezben egymás

mellett

guggoló

griff,

szemük körded, fejükbl két

szarvféle áll

farkuk

gyrs

vég,

testükön apró háromszögmélyedések.
8. Egyenszárú keskeny lemez, közepett dudoros keretben félgömb, két szára közös tengelylyel ellenkez irányban terjed, keretes és kifelé szélesbül, végén tompa csúcscsal, a mezt harántosan egymás mellé rakott körded vég domború S tagok ékítik,

az utolsó körded

vég vonal a tengely irányában dül. LXXIV. Szegedsövényházi temet. Arch. Értesít
1.

1884.

1.

151— 152.
9.

Mindenben egyezik

a

megelz

tábla

7.

számú

idomával,

csakhogy két griff helyett egy guggoló griff. négyszög átmetszettél, 10. Csat, trapezidomú kerettel, szárai fölületükön háromszög mélyedések, ugyanilyenek a csukló hengerded hüvelyének

m

küls

felületén

;

a

szíjra

való

lemez áttört

keretes, keretének fölületén

három helyen szögecsnek való
szögecs
11.
;

háromszög mélyedések sorjában, lyuk, kettben még benne van a
lemez,
csuklóval,

a középtéren balra guggoló griff szarvakkal.

Szíjra

való

áttört

mv

a

kisér

tag

hiányzik,

négyszög sima
griff,

keret,

mindegyik sarkában
;

szögecsnek
balra for-

való lyuk,

egyikben a szögecs
szíjvég,

még megvan
a
szíj

a téren

dult guggoló
12.

a szárny helyén karikás
áttört

vég

görbe vonal.
tag

Nagy

m,
lap,

befogadására szolgáló
jár,

külön készült, és a nagyobb taggal csuklóban

hüvelyén kívül
a

körponczokkal

díszített

sima

azon

túl

négyszög mélyedésbl
állat,

kidomborodik

harántosan,

guggoló

nagyfülü

négyszög

77

szélét

s

a csukló

hüvelyét

is

köröcskék
a

ékítik.

A

nagy

tagon

közvetlenül keskeny négyszög mélyedés,

melyet k"c/ká-

tag<

vonal hátáról, a többi
keret
fogja
szegélyzi, ezen

mez
belül
tért,

fele,

goló határozatlan állatidom domborodik

mélyedésbl haránt' ki. A nyelvidomú
harántosan
futó

I

hornyolat és

koczkás tagozasd keret

körül

a

közép

melyet

egyenesek
a csukló

három koczkázott mezre osztanak. Mindegyik mezben
fele forduló

guggoló

griff,

fejükön félhold, a fark helyén karika.
1881-

LXXV.
tok

Bbkénymindszenti temet (Csongrádm.).
el,

a bökény-mindszenti védgát

megépítésére szükséges iöldmunkála-

alkalmával sírmaradványok kerültek
a X.
1.

melyeket Horváth

Gyula képvisel
1881.
1.
1.

Múzeumnak

küldött ajándékba. Arch. Kit.

201

— 204.

a) Korongos tükörlemez csonka töredéke szürkés fém hátán szegelv és vele párhuzamosan dudoros kör, a kettt harántosan álló kidomborodó egyenesek kötik össze, 1. b) oldalnézet.
z.
;.

Csat, karikája és tüskéje megezüstözött bronz

Különfügg, a karikája aranyozott bronzból, csüngje tompított él, lemezes koczka, a befoglaló keretekbl kihullottak a
gránitlapok.
4.

Rronzfibula,

kicsi

félkorongú

fejjel

háromfelé

kiálló

nagy

gombokkal,

feje fölületén

két ívhajlású hornyolat, nyaka ívhajlású

háromszög lemez, melynek küls hegye hí -ima, teste gombos peczeggel végzdik, fölületén a ferde szélekkel párhuzamosan futó két mélyedés bronz. 5. Szíj vég, sima és gyöngyözött szegélyben hármas rét szalag;

fonadék domborodik
6.
7.

;

bronz.
fölül

Csüng

dísz félholdas,

csonka

füllel.

A

4.

rüen

álló

csakhogy fején legyez hornyolatok és lába végén hos-zunyakú madárfej u

számúval összevágó

fibula,

csrrel, szemét gránát képezte.
8.

Nagy
kiálló

fibula aranyozott bronzból; félkorongú fejébl,
állatfej

leger-

sebb kihajlásán kétszemü

fels nézetben és kétfelöl a széa középtag felé hajolnak,
haji

lébl

görbecsrü két-két madárfö

a csrökön a fejek összefüggnek; a félkorongot a gyönge

n vakot és a rhombikus lábat niellós zigzeg-dísz szegélyzi. A fejlemezen a nyak körül legyezószerúen hornyolatok, s azontúl a a nyakon közepett borda keskeny mezben, mélyede- és körök niellós zigzeg-díszsiel. A nyak a rhombus egyik hegyét elmi a -zaja szélén a nyaka tövén ellentéte- végén állatfej fels része
; ;

s

a

rhombus két tompa szögén körkeretben s r ^ n átlapoc-kák,

ine-

78

lyekbl négy még megvan. A mezben négy egymásba helyezett rhombus, melynek szélén hol vonalas, hol köröcskékbl képezett sorok. A fibula alján a rugó darabja megmaradt, a tüske, mely
valószínleg vasból
volt, hiányzik.

A

fibula párjából csak töredé-

kek maradtak.
9. Csonka fibula, kisebb mint az elbbi, de formája hasonló csakhogy a fejbl nem állatfk. de gömbölyded vég pálczák állanak ki, s a rhombus végén állatfej, melynek nyakán tojásdad gránátlap
;

és két

fül- féle

idom
a

mind

a

három keretben

gránátlap.
a

A

grá-

nátlapok
radt meg.
10.

alatt

fémalap

reczés.

Párjából csak

lábrész

mate-

Hasonló

fibulapár,

fejlemezén kétfelé

hajló

domború

hármas keret rhombuslemezen négy osztály, mindegyikben virágdísz a hegyes végén alig fölismerhet állatf, a fej tövében és a rhombus tompa szögein körded rekeszben grákercsdísz, a
;

nátlapok voltak.
11. Aranyozott övdísz, gömbszelvényidomú, közepén gyöngyszegély kör, körülötte csúcsbafutó levelek domborodnak ki hat
;

hasonló
12.

volt.

Füles csüngcske aj szélesebb oldaláról bj szélérl tekintve.
(Pestm.).
dr.

LXXVI. Ordasi temet

N. M.

A A

nemz.

megbízásából fölásatta i8Si-ben
sét

Tergina Gyula;
1.

múzeum ugyan érte-

kezett róla Arch. Ért. 1881. xiv.

336—340.

sírok elhelyezé-

mutatja az idecsatolt kis tervrajz. A dunai védgát építéséhez íöld emeltetvén ki, másfél méternyi mélységben sírokra akadtak,

melyeknek sorát a fekete négyszögök mutatják. Összesen 51, részben ép, nagyobbára azonban megrongált sírt ásatott föl dr. Tergina. Egyik sír hossza 2'bf m., szélessége 1 m. a csontváz észak;

délre

feküdt,
lábainál.

lábainál

a

sír

alsó

részében

lócsontváz

fejjel

az

ember

Régiségek

ebben

nem
t.

lovas sírban két oldalt egy-egy csat volt
táján ezüstözött szíjvég
vaskés.

Egy más hasonló (LXXVII. t. 1. sz.) az öv
voltak.
és a

(LXXVIII.
is

5. sz.)

jobb kéz mellett
sír

A

jobb

és baloldalánál

egy-egy kengyelvas, a

alsó részé-

ben bögre.

A

többi lovas sírokban

elrendezésben hasonló tárgyak.
;

majdnem mindenütt ugyanily Néhány sírban a bögre mellett' még

csonttk voltak a lovas sírokban lelt bögrék sárgás agyagból korongon készültek. A szíjvégek és csatok jól ezüstözött bronzból
valók
;

ép zabla csak egy sírból került.

Más

kisebb

méret

sírok-

ban, az alsó részen szintén rendesen
és díszítés nélkül
;

bögre

volt, kézzel

idomított

az ékszerek tisztán bronzból, néha aranyból valók; a gazdagabb sírok közé tartozik az 5. és 28-ik.

7"

i.

Bronzfülbevaló (egészben volt kett).

2.

ly

Aranyfülbevaló a 28. sz. sírból sima karikája alján gömbövég henger, a henger s a karika találkozásánál szemcsék, a
;

gyr
3.

helyütt ketts szemcséskét belle kiinduló háromszögbe rakott szemcsék, gömbölyded végén is gú-

hengeren
s

lába helyezett szemcsék.

Félorsógomb agyagból a 28. sz. sírból. bronzlemezkének csonka 4. Korongos része, közepén átlyukasztott. 5. Bronzpánt, közepén átlyukasztott, két vége csúcsbafutó, szegélye sima keskeny lécztag, mélyített mezbl egymásba font vonalak s a körökben gömbölyded emelkedések domborodnak
b.
lel,

ki.

Kapocsrész, áttört

m

bronzból, fültagokból,

gyürded

és

három-szög

melyek kidomborodnak. 7. Gyöngy, hatoldalú hasábidomú.
8.
9.

Bronzkarika, zárt.

Bronzkarika

nyílt

vég

(egészben öt

bronzkarpereczet leltek).
10.

Gyöngyök

az

5.

sz.

sírból.

LXXVII. Ordasi temet
M. Arch. Értesít
1.

(Pestm.). N.

1881. xiv. k.

339—340.

Bronzcsat, a tüske hiányzik.

2.

Füles

csörggömb

az ötödik sírból.

3.

Bronzcsat, riégy oldalú keret, lemeze

ötszögü, sima szegélylyel,

Kuk, egyikben
tüske

három -árkában megmaradt a szögecs, a

tövétl az ellentett csúcsba futó egyenes ketté választja a lemezt és belle ferdén futó párhuzamai.- egyenesek vonul-

nak a

széle felé.

4. Bronzcsat, tüskéje hiányzik.

rinoeczel, tüle

bossznégyszög, hosszában futó éles genégyszög. össze6. Bronzlemez, bossznégyszög, sima keretben egymással kapcsolt két vonalas szél háromszög s a fönmaradó téren háromszögök domborodnak ki. 7. Pánt bronzból, közepett korong, rajta domború pont s kör5.

Füles pánt bronzból

8o

ltte karima, ellentett irányban egyenes tengely, két nyelvidomú tag, sima szegélylyel, párhuzamos harántos rovátkokkal.
8. Bronz karperecz, nyilt vég, külsején hosszában futó három párhuzamos domborulat, s közötte két hornyolat. 9. Pánt bronzból, áll három gyrbl, melyet ugyanegy irányban fekv két-két gömbölyded tag köt össze. 10. Emberi újj-csont az ötödik sírból, rajta rossz ezüstbl, gúla-formába rakott négy aranygömböcscsel (két ilyen gyrt ta-

gyr

láltak az
11.

5.

sírban).

Bronzkarika, kötéltag,

kapcsolt
12.

gyrk

állanak

Szíjvég bronzból,

melybl sorban egymás mellett összenégyszög fül áll ki. négyszög csúcsba futó hüvely, széle táján
ki,

egyik szélén

egyik oldalon
13. Csat,

négyszög mélyedés, benne kétlevel sima dísz. négyszög gyürükerettel, tüskéje hiányzik, lemeze hossznégyszög, négyszög s öt átlóban elrendezett zigzeg-díszek, végén
szíjra

két lyuk a
fogja

való ersítésre

;

a

gyr

közelében

bronzszalag

köri

a lemezt.
(Pestm.).

LXXVIII. Ordasi temet
1881. xiv. k.
1.

N. M.

Arch. Értesít.

330—340.

Ezüstözött brunzkapocs, áttört
lyuk, egyikben

m,

csuklóban járó két tagból
griff,

nagyobb tagján sima négyszög keretben balra guggoló
sarkában

négy

megvan

a szöoecs

;

a kisebbik

lemezen

körbe hajló indák domborodnak.
2.

Ezüstözött bronzkapocs, áttört

m,

csuklóban járó két tagból,
ki,

fölületükön

körbe hajló

indák

domborodnak

félkorongidomú

kisebbik lemeze szélén

három gúlába rakott gömböcs. (Egészben

7 ezüstözött bronzkapocs volt).
3.

Szíjvég bronzból, csuklóban járó két tagból, egyik hüvelyes,
ékíti,

sima keretben S formára kétfelé hajló domború inda

melyleve-

nek végei körbe
lek díszítik.
4.

hajlók, egyik

lemezt sima keretben áttört
Szíjvég
bronzból,

mv három
sima,

végén lándsás

levél.

A

nagyobb

hajlású indán

ül

hüvelye
ki.

azontúl

sima

keretben

párosával
sás
5.

S idomú, levelekben idomú lapok domborodnak
Szíjvég

végzd

indák

s

közbe rakott lánd-

harántosan domború griff-féle idom; azontúl hosszában állatküzdelem (3 szarvas és két kutya ?) domború képe. Az egyik lovas sírban lelték.
bronzból,

hüvelyén

b.

Szíjvég
s

bronzból,

hüvelyén

harántosan

griff-alak,

azontúl

sima szél

ezen belül hullámos szél

mezben
ki
;

hosszában terjed
a folyondár mel-

hat indás levélbl álló folyondár domborodik

8i

lett a

hüvely
áll.

felé

es

hajlásán túl

S idom két levélvéggel harán-

tosan
7.

Szíjvég bronzból, sima hüvelyén

Kuk
;

;

sima keretben

s

ezen

szél mezben, ers középs bordával, kalász-motivum domborodik ki. 3 7. ezüstözött a 4 5. számuakon mindbelül hullámos

két szélesebb lap hasonló díszítést mutat.
1

A
7

temetben
koponya,

volt n

lózabla vasból,
1

1

vaskés,

2

vasbalta és

kengyelvas,

14

agyags

edény,

rlk

töredéke,
a

ír

csonttü és

14

állati

em-

beri csontok,

melyek

temet

helyén elvétve kerültek el.

LXXIX. Adonyi
bronzékszer, melyet

lelet.
ifj.

gróf Zichy

Adony vidékérl származik néhány Nándor 1880-ban a X. M.-nak
három
kör- és pontdísz van,

ajándékozott. Arch. Ért.
I.

1881. xiv. k. 348.

Kapcsoló
és 3.

tag lemezzel, melyen
álló pálczával.

és

harántosan
2

alatt
4.
5.

Négyszög lemezek, szíjdíszek, a fölületen derékszögök egymásba font kidomborodó szalagokkal.
szegélyén pontsor és bemélyített holdidomokból álló

Szíjvég, kötél-mustrás keretben kalász mustra.
Szíj vég,

sor vonul végig.
6.
7.

Szíjvég, zigzeg-dísz keretben szalagfonadék.
Szíj vég, fölületét

három szívidom

s

kívül

körszelvény vonalka

ékíti.
8.

Szíjvég, gyöngykeret szegélvzi. a
s

közepén négyszög tagozású

pálezatag

a gyöngykeret

bels

szélén hasonló diszítmény

mint

bels szegély vonul köri.
9.

Szíjvég,

madárcsr domború

diszítményekkel.

10.

Szíjvég, fölületen mélyített

háromszög
oszlik;

lapból

háromszög
részét

vonal domborodik, két sarkán bevert félkör és pont.
II.

Szíjvég, fölülete

két

mezre

félkör
és

hajlású

rovátkos

vonalú

szalag

szegélyzi,

benne pont

apró

eliptikus

mélvedések.

A

jobbra-balra egy fürj

másik négyszög téren, mélyített mezbl edénytl a négy(?) alakja, mindannyi domborodá.^ban
;

szög fönmaradó terén keresztke és két sarkában derékszögbe nyúló

mélyedések.
12.

Szíjvég, négyszögtagozású keretben fecskefarkú,

háromszög

é-

körded mélyedés.
13.

Szíjvég, fölületen
és

szíj

fonadékokból,

csúcsba helyezett egye-

nesekbl

elágazó levelekbl álló motívum.

LXXX.

Bölcskei

temet

(Tolna
éa Szelle

m.).

1886-ban akadtak. Nagy László
több ízben rendeztek

A sírmezö nyomára Zsigmond 1887-tl kezdve
és

ásatásokat a

temetben

egészben 48
6

sír-

82

gödröt derítettek
dékozták.
Szelle

ki,

melyeknek tartalmát a N. Múzeumnak ajánZsigmond ez ásatásokról részletes jelentést tett
xi.

közzé
I.

:

Arch. Ért. 1891.
és 2.
7.

239

— 249.
ered
sírleletek.
sz.

Az

1887. és 1888. évi ásatásokból
1

Vasrégiségek.
3.

Kengyelvas a
Füles
és 6.

4.
5
7. 8. 9.

vés

a 11.

Két kengyelvas a n. számú sírból. számú sírból.

sírból.

Késpengék (?) töredékei. Trpenge három töredéke a 12. számú Zabla csonka része a 20. számú sírból.
Határozatlan töredék.
Balta a Balta a

sírból.

10.

11.
12.

Dárda csonka töredéke a 14. 11. számú sírüregbl.
14.
sz.

sz.

sn üregbe!

sírból.

13.

Pántlemez töredéke.
15.

14 és
16.

Gyrk

töredékei.
;

Zabla két része
sz.

a karikás részek a

zabla

küls

végei voltak

a

7.

sírból.

17.

Edény fogantyúja
Bölcskei
fölásott
II.

a 14.

sz.

sírból.

LXXXI.
239
az

temet
II.

(Tolnám.).

Arch.

Ért.

1891. XI.

— 249.

1887. és 1888. évi sírleletek.

A

tábla alján bronzüst r

1887-ben
sír

számú

sírból.

Szelle

Zsigmond

leirása
ló s
fel-

szerint e

mellette

ép és háborítlan volt. Keleti végén feküdtek a kengyelvasak s bennük az emberi lábfejek csontjai,

lebb a lókoponya, ös-zeszorított fogai között a zabla.
felett

A

hasüreg

mintegy 50 cm. átmérj bronzlemez volt, idomát mutatja az ábra. Alatta harczi csákány és vés alakú eszköz. A gondosan kikotort földbl 9 db színes és más szin berakásokkal ellátott gyöngyszemet
egy összehajlott melynek helyreállított
s

eredeti

szedtek össze.
alja

Az

üst alakja hengerded, ferdén kihajló karimával,

gömbszelvény idomú. Az 1887-ben fölásott 14. számú üregben ehhez hasonló, szintén össze-vissza görbített bronzüst volt. Ékszerek az 1887. és 1888. években fölásott sírokból.
1.

aj Ovcsat
b) Oldalt.

csontból, vaspeczekkel fölülrl.

2. 3.

Bronzc:>at, peczke vasból volt,

a)

fölülrl,

bj

oldalt.

4.
5.

Bronzcsat

gyrje.

Törhüvelyrl való (?) pánt. Kerek lemez bronzból, karimával, csonka. 7. Hegyes vég keskeny karperecz bronzból, az 1887-ben i' számú sírgödörbl. :
6.
.

fölásott

»3

Agyaggyöngy, aj fölülrl, b) oldalt. Üveggyöngyök több szinú berakásokkal, az 1887-ik évi II. és számú sírokból. 20. LXXXII. Bölcskei temet (Tolnám.). Arch. Értesít 1891. xi. 247-— 24*. III. Az 1890-ben fölásott els sírgödörbl. 1 bronzból, négyszög dombormves griffel díszí4. Ö\ díszek
8. 9.

tett áttört

lemez

és

csuklóban járó áttört
;

müvü

kisebb lemezkével,

mely

dombormves növénydísz
ily

a

négyszög csúcsában ugyanannyi

szögecse egészben négy pár
5.

övdíszt találtak.

Szíjcsat bronzból, peczke talán vasból volt.

b.

Vaskarika, nyilt

vég.

7.
8.

Vaskarika, zárt, ketté tört.
Vascsat, rozsdás.

9.

Törhüvely (?) bronzpántja. 11. Bronzlemezkék az övrl (?), b) oldalnézet. 12-13. Nyilt vég sodronyos bronzkarika. A legtöbb tárgy a
10

derék tájékán került elé
.i^kés
1

;

voltak

apró

részletei.

IV.

még apró cserépedény-töredékek Az 1890-ben kiemelt második sírból.
ép,

és 2. Bronzkarperecz,

egyik
külsején

má^ik

s

korszeren kihajlók

;

végig

töredék végei nyíltak húzódik három gerincz és
;

két hornyolat, a hornyolatokban sorba rakott félkör mélyedések

;

legnagyobb átmérjük

98 cm.

3.

dombordiszítménvekkel, a
töredékei.

diszítés

Négyszög bronzlemez, préselt csupa négyszögidomot mutat,
5. Apró sodronyos kapcsok idomú üveggyöngyök. Voltak

melyeket gyöngykeret szegélyez. 4 és
6.
:

Különböz szin
s

és
;

még
dás

a sírban

vaskés rozsdás részei
a

a jobb térdnél csatabárd rozss

töredékei

lábföm-l

vas-zabla

egyéb szerszám részletek

rozsdás állapotban.

LXXXIII. Fenéki temet
területen,
a gróf

(Zalám.).
fenéki

A

régi

mogentianai vár
épületek
évi jan.
és az

Festetich-féle
területen,

majorsági

országút közötti
februárius

Lipp Vilmos [885-ik

S-ikától

n-ikéig egy népvándorlási korabeli
sírt

temetbl

kereken

háromszáz
Kutatásáról

ásatott

föl.

E

sírleletek a

A. KK. czímen értekezett. Az ott közlött hét táblát, mely felügyeletünk alatt a N. M.-ban készült, adjuk itt is. Vsd. ö. még Arch. Ért. 1886. VI. k. 253 256. és Pulszky F. Tanulmányok
Lipp

Vilmos az

N. M.-ban riztetnek. 1885. évi xiv. kötetében

«A

fenéki sírmezöi

a

népvándorlás
<u

korának emlékeirl.
a

Budapest,
ágyazva,
;

[888.

A
sír

felásott
ki

sírokból

egyszeren
téglákkal,

földbe

volt

209
Lipp

volt

falazva

római

vagy kfallal
föl

a

kifalazott

sírból csak

négy volt ép állapotban, a többi

volt

dúlva,

véleménye

84
szerint, kincskeresk által. halottak felöltözve s a jobbmóduak ékszerekkel díszítve tétettek sírba, legtöbbször üveg- vagy anyag-

A

edény volt mellettök, néha mindkét
csak

kett akadt
;

;

egy

fajta ép üvegedény azonban bronzpántos fapohárból csak foszlányok
;

maradt három ép agyagkorsó és egy idomtalan lapos Vaskés mindkét nembeli felntteknél szokott elfordulni. Voltak orsógombok és átlyukasztott korongok, egy bronzhorog és két eletántcsontfésü. Feltn egy szekrénykének
maradtak

fenek pohárka.

:

díszítésére szolgáló

különféle

háromsoros dombormves bronzlemez. Voltak nagyságú és idomú szíjkarikák és kerékdíszek. Fegwer
volt
:

csak

kett

kétél spatha

és tr,

mindkett

vasból.

Férfiak
sírt

dísztárgyaiból szíjvégek, csatok és

ujjgyürk akadtak. Egy ép

teljességében birt a buzgó kutató kiemelni.

benne,

férfi,

n

Három
10.

csontváz volt

és

gyermeké.
(u. o.

A

férfi

jobb keze alatt volt vastr

(LXXXVI. bj
séges

a

gyomor

fölött övcsat (u. o.
9.

aj b)

és vala-

mivel alább szíjvég

aj

b).

A

jobb

váll táján

egy közönbalkarján

T

kargyür

idomú háromgombú római volt LX XXIII. 2 aj b)
(

bronzfibula.

A

n

ej, a mellcsont táján mint-

egy harmincz gyöngy, az áll alatt korongos fibula (LXXXVI. 11. aj b) rj, a bal fül helyén aranyfüggcske (ugyanott a koponya alatt elbukkant egy ezüst (ugyanott 7. 13.),

t

a)

bj.

A

férficsontváz

térde

mellett

a

LXXXIX.

táblán

három nagyobb lemez és tiz kisebb bronzlemez volt A gyermek mellén kis gombosfej ezüst t feküdt (LXXXVI. 12.). a koponya jobboldalán egy ampulla (LXXVI. 12.) és vasrozsdával s kemény földkéreggel bevont elefántcsontfej. A fejet elölrl faj, oldalt fbj és hátulról fej mutatják ábráink. (LXXXVIII.) Nyilván valami vaseszköz fogantyújának a gombja volt, a mire
ábrázolt

aljának
fölülete

párkányos
és

tagozása,

fölületének

használat

által

kopott

nyak aljában lev keresztmetszetben fönnmaradt vasrozsda utal. Sima arczát magasra tornyosult gazdag hajzat szegélyzi, a milyennel az antik istenek közül Apolló vagy Dionysos
a
fejét

szokta

ékíteni.

A nk

sírjaiban
és

sok

volt

a

gyöngy, volt

bronzfügg sodronyból és kosárkás. Egy ni sírt, melyben két díszes aranyfügg akadt, épségben lelt a kutató. Az üreg két méter mély volt és gondosan
számos ezüstvolt
elkészítve.

néhány aranyfügg,

A

csontváz

balkezének

kis

ujján

sima

ezüstlógott,

g) ürücske volt; a kézszárak egyikén

kígyófej

kargyür

a

fölfelé

másikon állatfej ü karperecz (LXXXV. 5.). A mellcsonttól borostyánk- és csücskös üveggyöngyökbl mintegy harmincz szemet szedtek ki. A nyakon korongos ezüstfibula volt

85

(LXXIV.

2.

(LXXXV.

12.

a) bj, aj bj
12.).

a
s

fülek
a

táján egy-egy kosárkás aranyfügg koponya jobb oldalán üvegcsésze volt

(LXXXVIII.
sírjaiban

A ni
és

sírokból

elkerült

még

két aranyozott
fibulák

korongos bronzfibula

T

idomú báromgombu

a

nk

épúgy akadtak,

tk, kargyürúk,
beli

mint a férfiakéban. Említendk még a ujjgyürük, egy bnlla és határozatlan apróbb
és

töredékek. Végül akadtak római rézpénzecskék III. és IV. századcsászároktól
a

mennyire

a/

érmek

kopottsága
volt;
a

mellett

koruk közelebbrl
pénzek
voltak,

meg

volt állapítható, az utolsó fejedelem, kitl

III.

Valentinianus

(425 --455)

miért

is

Lipp Vilmos hajlandó a sírmez

korát

az

V.

század közepére

"''*
.

"
,

"

;

-

b)

c)

tenni.

Ezúttal

nem

lévén

föladatunk

a korhatározás kérdésével
a

foglalkozni, adjuk az érdekes

sírmezrl

N. M.-ba került marad-

ványok
1.

részletes leírását.
;

aj Bronzkarperecz keskeny bronzpántból, kígyófej végekkel
s

külsején bevert pontok

körülöttök kör

;

b) a kigyófejet,

c)

a

hátulsó mustrát mutatja.
2.

a vége táján átlyukasztott, fölületét pontsorból
zett

a) Bronzkarperecz keskeny bronzpántból, kigyófej végekkel és körökbl képe;

bevert

mustrák

díszítik

;

b)

a

kígyófej vége,

c) a hátul-

jának mustrája.
3.

4.

Háromosztályú bronzkarika, ugyanannyi szíj befogadására. Bronzpánt, behajlított végein bell két kúpos fej -/ögecs,

mely lemezken megyén keresztül. bronzpánt. (?) 5. Késhüvelyrl való b. Apró tömör gyr, külsejébl kiálló peczeg 7. Bronzgyür, négy kiálló gömbbel.
8.,
9.,

;

bronzból.

10.

Gyrs

csatok, a tüske hiányzik.

86

11.
12.

Trhüvelyrl

(?)

való pánt, oldalt

gyrvel;
;

bronzból.

Tojásdad idomú csatgyür, egyik
áll

hosszoldalából két átlyuki

kasztott peczeg a csukló ersítésére
13.

fölülete

gyöngyözött.

Négyosztályú karika, bronzból. a tüske hiányzik. 14 és 15. Csat gyri, bronzból 16 Négyszögkeretü csat bronzból. Még tíz más 19.
;

;

ily keret,

peczeg nélkül, volt a leletek közt.

LXXXIV.
1.

Fenéki temet.

2.

a) Pántos karperecz bronzból, bevert mustrákkal i.bj bj végeik csuklóban jártak s kívül mindegyik végen reáforrasz2.

aj

tott szögecscsel ersített
3.

csontkorongocska

volt.

aj bj Bronzkarperecz tompa végekkel, egyik vége vastagos

dással
4.

külsején vonalas díszszel.

aj bj Bronzkarperecz tompa végekkel, külseje négy lapu mindegyik lapján bevert ponczdíszek, melyeknek mintáját 4. bj-ben
mutatjuk be. gyr, reáforrasztott koronggal, melybe a tulajdonos 5. Ezüst nevének monogrammja van bevésve, melyet így olvasunk PHQKA.
:

Azonban

hogy az összevonásban más név rejlik. bronzpántból, mely egyik felén szélesbül s ott beó. bj vert szíj fonadékosornamenttel van díszítve, a mintát 6. aj-ba.n adjuk. bronzból. 7. Sodrony töredék, egyik része körben hajlított 8. Gombost bronzból, kúpos fej, nyakán vonalas díszszel.
nincs kizárva,

Gyr

;

9.

Stilus bronzból, rajta gyöngytag.
fele

10. Bronzstilus,

négyoldalú harántos tagozassál, minden tag-

ban három pontdísz.
12.

Bronzstilus, vonalas

gyrkkel

apró

mezkre

tagozva, melye-

domborodik ki. 12. Bronzstilus, gyöngy- és gyürütagozással egyik végs harmadán. 13. Görbe varrót bronzból, brnemek s hasonlók varrására.
ken
zigzesr-dísz
14.

Fekete üveggyürú, külseje rovátkolt.

LXXXV.
1.

Fenéki

temet

1

Zalám.).

aj

Aranyozott
;

bronzfibula,

körded

korong,

dombormves

gyöngyözött kör

benne benne gömbszelvény. A négyszög mindegyik oldala mellett ormányos állatfej vonul a széle felé, n vakuk hoszszában és szemük táján gyöngyözött keret, bj oldalnézet megmaradt a ersítésére szolgáló peczeg. 2. aj Ezüstfibula, korongos gyöngyözött szél keresztben
diszítményekkel

közepett négyszög

keretben

köridom,

s

;

t

;

mélyített

és

gyöngyözött

szél körmezn balra száguldó lovas

«7

lándsát

döf a leterített oroszlán testébe

;

ez a

Lemez aranyozott
a keret mellett,

;

magasabban kidomborodó keret foglalja körül, nyolez gömbszelvényidomú behajlás egymás
keret
lapos
fölületén

bels

szélén
a

melyet

bevert félkörök

s
;

a félkörök találkozásánál

két-két csúcsba futó egyenes szegélyez

b) oldalnézet

;

megvan

a

t

ersítésére és bekapcsolására szolgáló peczeg.
3.

radt
4.

Ezüst fülbevaló, a lelógó sodronyon még két gyöngy mameg. Körkeretben lapos üvegkorong (?) a keretet rovátkolt sod;

rony szegélyzi
5.

fülbevaló kosaráról hullott

le.

Bronzkarperecz,
állatf

keskeny pántból,
ölti,

mely két végén szélesbül
fehér üvegbetét

és

stilizált

idomát

három rekeszben

volt,

melybl egy meg megmaradt. 6. Arany Fülbevaló a sima sodronyon egy helyen szemcsék és benyúló peczeg, a peczeg tövét két gyöngyözött gyürtag fogja
;

körül
7.

a gyöngy hiányzik. Ezüst fülbevaló, egyik
;

végén
szélét

gyr,
rovátkos
a

külsején

sima

falú

kosárka, rajta rovátkolt sodronyból diszítmények, a kosár nyilasát

korongos
lemez

lemezke

zárja

el,

sodrony

kereteli,

a

közepén rekeszben
egyenletesen

gyöngy,
körülötte

rekesz alján rovátkolt sodelhelyezett

rodronykör,

négy gömböcs,

mindegyik rovátkolt sodronykeretben.
8.

Korongos bronzfibula,
lemez közti
tért.

alja

sima lemez, melyre préselt dombor-

dí-zekkel ékített lemez van reárakva, közben agyag(?)réteg tölti ki
a két

A

fels lemez szélén

kör, e körül behajló oldalú hétszög, ezután

gyöngysor közepett nagyobb kör, melynek
;

bels szélébl hét
peczeg
ból volt.
9.

félkör befelé hajlik,
és

b) Oldalnézet
a

megvan

a

a

t

ersítésére

a

hüvely,

t

valószínleg
lapján

vas-

Kosaras fülbevaló bronzból, a kosár
keret.

föd

még megvan
oldal-

a

gyöngy vámára szolgáló
10.

Bulla bronzpléhVd,

e-ipkés

szegély karimával, b)
a
;

nézet.
11.

Fülbevaló

különvált

kosara;

fölbevaló
a ko>arat
;

hurokba
fedlapján
felé

hajlott

ayából megmaradt

egy töredék

képz sodronyok

idoma a rendestl eh szerbb lísz és a gyöngy >zámára szolgáló
12.
s

a ko.-ár

gm-

keret.

Aranyfülbevaló pár, kosaras; a karika végei

keskenyl

egyik végén gömböcs, a kosár fedlapján rovátkolt körkeretben ko volt, mely keresztülhúzott sodronynyal volt a lemezre ersítve,

a körkeret körül

gyöngyözött kor

>

ugyanily szegély van a lemez

88

szélén

;

a két kör közötti téren

gömböcsök

sora

;

12.

b) a lemez

derékszög alatt tekintve.
15.

Elefántcsontfés

töredéke, a

ketts fogsor két négyszög-

lemez közé volt rakva, melyekbl a fogak kiállottak, a küls lemezen pántok voltak s ezeken átjáró vaskapocs kapcsolta össze megmaradt az egyik küls lemez s egy darab a a lemezeket fogsorból s két pántrész b) ej. A lemezt két finom párhuzamos
;

egyenes szegélyezte,
bemetszés

van

;

a

keret

melynek két keskeny oldalán hegyesszög két hosszoldalán finom szalagdísz van
fül,

lemez keskeny szélén rovátkolt. beverve (13. aj. a sodronykarikán apró 14. Aranyfülbevaló, páros
;

A

bekapcsolt
át,

sodrony csüng alá

;

a pálcza két körkereten

hiányzik. a gyöngy vagy aj Fülbevaló kosaráról való körkeretes és 15. kiesett bj oldalnézet. szegély ezüst hüvely, a

melybl

k

melyrl megyén

gyöngyözött
fején

k

;

16.

Bronzgyürü, Bronzgyürü.

nyíltvég,

feje

felé

szélesbül,

barna

pasztaféle.
17.

korongos

fejlapján,

pontszegély

mezben,

határozatlan mélyített idomok.

ketts négyszöglemezbl, melv a szíj befogadására közepén a gömböcsfej két szögecs még meg van, a harmadik hiányzik. A fels lemezt közepett harántosan mindegyik mezben a csatkét párhuzamos két mezre osztja lemez hosszirányában két párhuzamos szegélyzi ezekbl a befelé hajló két-két félkör a párhuzamosban mindig mélyített pontokból álló sor, mindegyik pont körül vonalas kör. fején kerek keretben fehéres paszta-féle 19. Bronzgyürü
18. Ezüstcsat,

szolgált,

a

lemez

;

;

,

anyag.
20.

Bronzgyürü,

feje letörött.

LXXXVI.
1.

Fenéki temet.
karikája és peczke vasból.
;

Vaskés, markolatnyújtvánva csonka.

2.

Nagy

szíjcsat,

3. 4.
5.

Szíjcsat, karikája hiányzik

vasból.

Vaskés, markolatnyújtvánva csonka.

u. n. köny tartó. penge tövén bronzgyürü nyoma s a markolat végén bronzkorongu lap. stilus, gyöngyözött és gyrzött tagozassál, négy7. Ezüst oldalú részszel, melynek mindegyik oldalán mélyített vonal, pont-

Antik üveg,
a

ó.

Vaskés,

és zigzeg-vonalas mustra. 7. bj.
8.

Csonthüvely, kés markolatáról

(?).

8g

9.

aj

Szíj vég

ezüstbl,

hüvelyén
fölülettel,

(9.

bj

megvannak

a

szíjon

átjáró szögecsek.
10. 10.

aj Ezüst

csat,

>ima

három kúpos fej szögeooel,
körkeretbe
nézet,

bj oldalnézet.
11.

A

fibula aranyozott

ezüstbl, korongos lemezen
zigzeg-dísz
;

foglalt két
11.

réteg onyx, karimáján
11.

11.

aj fels

b)

oldalról,

c) alulról tekintve.

12.
13.

a hüvelybejáró melyek között a csüng volt ersítve. fölül 14. Ujjgyür bronzból, végei egymásra hajlók (14 b) csipkézett szél lemezzé szélesbül, (14. aj, melyet bevert körök s beléjük helyezett pont diszít.
mellett,
; ;

Apró gombost ezüstbl, kúpos fejjel. Apró fülbevaló aranyból, két gyöngytaggal

LXXXVII. Fenéki temet.
1.

Barna mázú cserépkorsó.
Zöldes

2.

3.

Zöldes

mázú cserépkorsó. mázú cserépkorsó fekmentes vonalsorokkal hasa fels
durván
hajlással

részén,
4.

Edény,

nyakán és periméjén. hengerded idomú

gyúrt

s

rosszul

égetett

agyagból.
5.

Bronzkarika, végei

hármas

egymásra tekerdzenek.

ö.

Bronzkarperecz, egymás mellett sorban futó körökbe hajlított

sodronyból. Gyöngyök többnyire

üvegbl vagy üvegszer anyagból,

a sárgák, kékek és zöldek némileg áttetszk a többi opák.
7


1.

9.

10.
1

Zöldes üvegbl. Kékes mázú agyagból.
(?)

Gágátból.
Zöldes.
14.

12.

13

Kék.

15.
ie>.

Fekete,

aj b)

oldalt.

Zöldes barna áttetsz.

17.

18. 19.

mázú ag) ágból. Üvegedény fogantyúja. aj bj fekete.
Zöldes

20. 21.
23.

Sötétkék üveg vörös pettyekkel.

aj bj

fekete.

Barnás fekete, fehér és zöldes réteg dudorokkal.

23.

24.
25.

Vörös alapból kidomborodó fehér félkörökkel. Barnás fekete alapból kiemelked fehér dudorokkal.
Fekete alapból kiemelked zöldes dudorok, melyeknek tövé-

ben fehér körök.

26.

Fekete

alapon

fehér

dudorok, a közökben

körded hajlású

sárga sávok.
27. 28.

Vörös alapon fehér dudorok, közben fehéres sávok. Fekete alapból kidomborodó három sárga csücsök. kék

29. Fehéres alapon vérvörös foltok, melyekbl emelkednek, alul fehér körsávval.
50.

dudorok

Vörös alapon sárga dudorokkal, közben sárga körsávokkal.
Vörös alapon fehér dudorokkal.
Barna, sárgás pettyekkel.
Vörös, sárga sávokkal.
Vörö-. fehér sávokkal.

31. Barnásféle fehér dudorokkal.

32.
2^. 34. 35. 36.

Zöldes üvegbl.

37.
38.

Sötétkék áttetsz.
Sárgás fehér áttetsz.

39.

Fehéres áttetsz.
gyürüded.

40. Zöldes áttetsz.
41. Zöldes fehér, sárga pettyekkel, fölülete

42. Fehéres, fölülete gyürüded.
43. Feketés. 44.
45.

4b.

Vörös alapon sárga dudorok, közben sárga körsávok. Barna alapon sárga körsávok. Fehér opák tejszinü.

47. Zöldes fehér, zigzeg-díszü fehér sávval.

48. Zöldes sárga. 49. Kékes.
51. Kéke-.
52. 50. Zöldes.

Barnás.

53. Sötétkék, fehéres sávokkal.
54.

Barna.

kardpenge vasból, kétél, maikolata csonka, rövid, egyenes ellenzvel. Csésze, félgömb idomú
zöldes

LXXXVIII. Fenéki temet. Egyenes
üvegbl,
fölülete

irisatiónak

indult

;

két

helyen, a

széle

közelében és hasán, hornyolat fut körül a külsején.
1.

Csiholó vas, két karja közepe felé vis-zahajolva körhajlásban

végzdik.
2.

és
9.

3.

Vus-zabla részei.
szíj

4

Préselt ezüstlemezek,

díszítésére szolgálhattak
alján,

;

szélük

karimá.-an lehajlik és szögecsek

nek végein
túlsó

apró

karikák

arra

vannak a lemezek szolgáltak, hogy a

melyek-

szíjon

átmen

végüket odaszorítsák.

4.

Négy példányban van
csat

meg;
;

a

középs dudor
két tekercs

mintha
;.

peczkét

utánozná

mellette

hajlású domborulat.

Négy példányban van meg

;

két keresztke ékíti a

nagyobb
lyítelt
t>.

mezt

s

a keresztkék közelében két-két

bemé-

pont,

.-/ele

közelében más
;

hét

pontmélyedés.
a/

Van belle négy példány
irányában futó egyenesek
két
s

fölületél

egyenes
vonal

szél

a kihajló szélek irányát

követ
ékíti.
7.

körszelvény ponttal végz bevert
hét

Van belle
ékíti.

példány

;

íölületét

2

körszelvé-

ny, négy
idom
8.

tekercses

vég

é> két

tojásdad bemélyített

fölületén közepett kör domborodik ki, ennek közepén kis pontozott kör, a melybl derékszög alatt három ágban végzd négy átló megyén a
Szíjvég,

küls kör

felé,

közben harántosan fekv nég
szemközti ábrázolásban szakállas és

A

körtl

kétfelé,
arcz.

bajszos

férfi

A

homlokát szegélyzö
;

s

az arcz alján

lenyúló keretek talán sisakot jeleznek

a lemez s/éle-

sebb vége

felé álló

alaknál görbe csörü madáridomok-

nak
</.

is

lehetne a «sisakot'> tekinteni.

Két

példányban
borította,

van

;

talán
a

kapcsoló
két

végtag

fölületét

nyujtványán

gömbölyded

dudor között három hornvolatos négy dudoros vonal. 10. Ezüst stilus, csúcsos és lemezes véggel, sima
szög

átmetszet

részszel,
;

mindegyik oldalán hoszföl- és lefelé

szában futó hornyolat
tagozat, fölváltva
tagtól,

e résztl
s

egy széles

két keskenyebb

gyrs gyr-

mindegyik második

széles

gyrn

vonalas ro-

vátkok.

LXXXIX.
három
alakokkal é-

oldaláról

Fenéki temet. X. M. Faszekrénykének domború való három bronzlemez diszitményekkel. Mind három lemezen a
;

ke-kenv végeken ugyanaz a szélkeret

ismétldik

:

két

párhuzamos pontsorban közepett egy harmadik párhuzamosan futó pontsor, egymás mellé rakott pontozott körszelvényekkel mindkét oldalon, a szelvények
végeinek
helyezett
találkozásán

erösebb pont

és

kétfelé szögbe
tal,

hármas
a

vonal,

végén

pont

a

melyek
összecso-

nyilván

gyngyfüzért

egyenl

közökben

92

mózó

szalagokat példázzák.

Az

i.

és 2.

lemez

4 egymás mellett
fölfogott lesbosi

sorakozó keretes

mezre

oszlik,

a keretet durván

chyma, u. n. tojástag képezi. Minden mezben egy-egy alak. Az alakok a két lemezen ugyanazok, mindegyik egy évszakot jelképez. A tavasz szrös bundában és csizmában szemközt álló ifjú, teste jobbik lábára
nehezül, jobbját fölemeli, baljában kosár
kosár
áll

teli

virágokkal, ugyanily

teli

lábánál

s

az üres téren többféle hatszirmos virág.

A

nyarat

meztelen
féle,

ifjú jelképezi,
áll

kinek csak ágyékát borítja rövid szoknyabalra
fordul,
álló

jobb lábán
telt

és

jobbjában

sarló,

baljában

összecsomózott
csel

kalászok, balfell

kalászok, jobbra gyümölcsaz

kosár.

Ezután

következik

idomában, a

ki a jobbról-balról fürtökkel

sz, köpenyeges asszony dúslakodó szltövekrl
áll,

szedi le a fürtöt, lábán czip,
fordul, lábánál

jobb lábán

balra lép és jobbra

szlvel

telt kosár.

Az

utolsó a prémes bundájában

balra álló

ifjú,

a ki jobbjában nyulat, baljában pedig vállára fek-

tetett pálczákról

mezen hat
alak

alak,

lecsüng ruczákat (?) tart. Lábán csizma. A 3. lemelyek közt szltövek kúsznak fel. A középs
hosszú öltönyben
s

ül

férfialak,

pengeti a lantot, balra for-

dul, a hol

egy

ifjú

bot,

jobb válláról

egy leány tánczol, az ifjú baljában pásztorlecsüng az állatbr, nyakát ékíti, a

gyr

n

balra

lép és jobbra

fordul,

korongot

tart

kezében,

mely

talán

pléh hangszert jelez.
ifjú,

a

n
A

A mez
tart

jobbik részében kosár mellett

n és
;

fölemelt fels ruhájából szlfürtöket öblöget a kosárba,
s

balját fölemeli

az ifjúra nézve, keze mozdulatával kiséri szavait

az

ifjú

kétfül korsót
fölött

a

kosár
bal

fölé,

baljában

pásztorbot,

rövid
csizma.

chiton

sagum leng

karjáról, lábán

magasszárú

két alaktól balra jobb felé

fordult meztelen ifjú táncz

mellett fújja a görbe ketts kürtöt, hátáról állatbr csüng alá.

XC. Keszthelyi sírmezk. Lipp Vilmos
kertiében
ásatott

a

keszthelyi sörház

az

1878

— 1879-ik

években

népvándorláskori

temett
régészeti

föl,

melyrl több ízben
117

értekezett.
33., u.
o.

Vasmegyei
-

egyesület 1878. évi jelentése 31
1881. xiv.
s

— 122. —

1879. bI

és

Arch. Ért.

Közel 200

méternyi területen hatvan

egynéhány sír került ekkor elé. Öt sírban koporsónak korhadt nyomai és vasszögek akadtak, a többi közvetlenül homokrétegre volt ágyazva. A nk és gyermekek csontvázai voltak túlnyomó számban. A férfi sírokban a jellemz vaskéspenge ritkán hiányzott. Csak három férfi sír adott figyelemre méltó tárgyakat. Az egyikben egész ép 192 m. hosszú csontváz tnt el. A mellcsont fölött
egymással szemközt bronz szíjvég és csat
1.

Szíj vég,

áttört

mv

volt.
;

két

lemez egymásra van forrasztva

93

vége
van.
ékíti,
2.

félkör

idomú.

A

szíj

beléersítésére egymással r-zembe álló

állatfej

idomú két peczep

szolgált,

melyekben a szögecs még benne
indás
levélsor

A

lemezeket sima keretben batszoros hajlású

a levelek körded

idomúak
hasonló

és

csúcsban érik a szárat.
levéldíszszel,

Csat

;

áttört

m,

indás

három sz-

gecscsel.
3.

Övkapocs

különbözött némileg egymástól.
levéldíszei

mely csak nagyságban lemezzel, melynek csak az elrendezésben különböznek az 1. és 2. számú
;

hat

ilyent

talált

Lipp,

Az

áttört

müvü

tagok leveleitl, csuklóban járó négyszögkeret függ össze.
4.

A

második
s

sörházkerti

férfisírban

hat

ily

övkapocs

volt;

Egy nagyobb
összefügg
;

egy kisebb

dombormves lemez
ö.

csuklóban járva

az indás levelek közepe át van törve.

XCI. Keszthelyi sírmezk. V.
1.

Arch. Ért. 1881. xiv. 120

— 122.
sírban
:

Bronzcsat.

A
fele

második
része
és

férfisírból.

A

csat lemeze félig áttört

m,
2.

dombormves
Vasbárd,

indákkal és levelekkel.
a
1

harmadik

férfisírból,

ugyané

voltak

még

a

2., 5., 10.

1. sz.

tárgyak.

Más

férfisírokban voltak

13 késpenge, szögek, 4 csat,
3.
4.

5

sulyok, 3 lándsacsúcs.

Bronzpítyke

;

Bronzszíjvég

kettt a harmadik férfisírban találtak. a második férfisírból. Egyenes végén
szíj

külön

tagolt

hüvely a

befogadására.

Külsején

ferdén

fektetett S,

melynek két vége tekercsforma. A mez kötéltagú keretben áttört leveles és indás füzér, három gazdagon tagozott levélbl. pánt, közepén gömbszelvény dudorral, két 5. Áttört karján sima keretben indás levelek domborodnak ki, a 3. férfihárom sírból. Vele voltak még az itt ábrázolt tárgyakon kívül

mv

mv

áttört
6.

mv

:

szíjvég és tokocskák a szíjak végei befogadására.
férfisírból
;

Bronzszíj végek

hüvelyivel

egyik

végén
el

a

szíj

befogadására, ezt a részt harántos pálczatag választja

a nagyobb

meztl, mindkét
7.

téren kidomborodó indás levelek.

Négyszög lemezke
férfisírból.

két szögecscsel

;

nyolcz ilyen

került

el

egy
8.

Csipkés

szél

bronzpityke

három

szögecscsel

;

nyolcz ilyen

került elé egy férfisírból.

zdik

Két bronzfülbevaló, egyiknek a karikája csigatekercsben véga másikon hengerded gyöngy csüng alá, gyermeksírokból, melyekben néha üveggyöngyök is voltak.
9.
:

10.

Bronzkorong, alján három

szögecscsel

;

fels

lapját

sima

keretben központból kiinduló három domború vonal három
osztja,

mezre
felé
s

mindegyik vonalból

inda

hajlik

a

közbees

tér

94

a két inda együtt
sírból.

véve három level liliomot képez,
férfisírból

a

3.

férfi-

11.

Ugyanazon

3.

bronzpityke került el, alján szö-

gecsekkel,
levéldísz.
12.

fölületén

sima keretben két

körben

hajló

domború

Bronzfülbevalók. Egyik sima karika
;

;

a másik karika egyik

végén csigavonalú toldás
121

több ilyent ieltek gyermeksírokban.
V.
ö.

XCII. Keszthelyi sírmezök.

Arch.

Ért,

1881.

xiv.

— 122.
Kés csonka
nyele,

1.

hengerded csontból, harántos
;

tagozattal,

kerek lyukakkal, a miért sípnak nézték
2.

gyermeksírból.

Bronz karperecz, szalagos lemezbl, csúcsos végekkel, külsején közepett végig futó egyenes és szabályosan bevert háromszög
ponczozott mélyedésekkel.
3.

Ezüst fülrevaló,
övezve.

egyik vége hegyes, másik tompa és

három
végén

gyrvel
sodronyos

A
;

kosara hiányzik, de

megvannak
;

a kiszélesbül

lemezes részen a sodronykeretes üvegpaszták

a

lemeztag

gyürtag

a

kosár talán aranyos volt, mert a karikán

még
4.
5.

látszanak az arany nyomai. Gyermeksírból.

Lapos

vég

és tekercses

vég

bronzt,
sírból.

ni

sírból.
;

Hasított

t

bronzból

;

a rajz csak fels felét mutatja

vége

lapított, alább
6.

négy hasadékkal.

Ni

ötszáznál több

Gyermekek és nk sírjaiból való üveggyöngyök mutatványai gyöngy került el. Volt hosszúkás, rovátkos, göm;

böly,
zöld,

lapos, szívalakú, négyszögletes, szegélyes és pettyes

;

fehéres,
és

sárga,

fekete

üvegbl

és

pasztából,

néhány

agyagból
egyik

mészkbl.
7.

Karperecz,

egyenletes

szélesség

bronzpántból,
egyenes.

vége

hengerded

hüvelylyel,

másik

vége
rajta,

Külsején

három

egyenes párhuzamosan fut végig

közben bevert pontdíszek.
ö.

Ni

sírból.

XCIII. Keszthelyi sírmezk. V.

Arch.
levél.

Ért.

188

1.

xiv.

349—350.
1.

Bronzcsat; áttört
Szíj vég

mv,

lemezén indás
szél,

2.

bronzból,

gyöngyözött

lemeze

áttört,

rajta

körbefutó indák.
két összeillesztett bronzlemezbl 3. Szíj vég, melynek végei behajló levelekkel záródnak.
4.
5.
;

S forma

díszszel,

Áttört pántos bronzlemezke, három szögecscsei.

Pántos bronzlemezke, három szögecscsei.

6.

Csonka lemez, aranyozott

ezüstbl, fölületét rovátkolt sod-

95

ronyszegély keretekbe helyezett üvegpaszták s hasonlók ékítettek. Közepén négyszögkeretben gömbszelvényú kék üvegpaszta, az
egyik tojásdad
keretek üresek.
7.

keretben

megvan

a

fehér üvegtáblácska, a kerek

zre
8.

osztja,

Bronzhüvely, oldalai trapéz idomnak, haránté- lécztag két memindegyikben határozatlan levélidomok domborodnak ki.
Csat,
áttört

mv,
griff áll

aranyozott
balra
;

bronzból,

mindkét lapjában

alig

fölismerhet

a kereten

mélyedésekben tojásdad

domborulatok sora, ilyen csak kett akadt. 9. Hüvely, -ima bronzlemezbl, négy -zögecscsel egyik lapján. 10. Bronzkorongocska, -ima keretben, központból kiágazó hajlott indák domborodnak a közepén szögecs. í
1

;

11.

Üveggyöngyök

mintái.

XCIV. Keszthelyi sírmezök. A keszthelyi sörházkertben s a szomszédos tájon 1880-ban Lipp Vilmos folytatta ásatásait s ezúttal újabban negyvenhárom sírt bontott föl, melvekm t leleteit a
X.
1.

Múzeum
ki,

szerezte

Bronzfibula, félkorongú
a

meg. Arch. Ért. 1881. XIV. 340 350. fejjel, melynek szélébl kilencz

gomb
a

nyúlt
fej

gombok

szárai keresztül

mennek egy pánton, mely
kihajlással,

félkörével párhuzamos.
állatf,

A

nyak csekély
s

láblemeze
jel;

végén

fölülrl

nézve

két

hosszoldalából

állatfket

képez
a test
2.
3.

nyuj tványok.

A

fibula egész fölületét sima keret szegélyzi

a fejlemezben kétfelé

nyakon csoportos levelek, lemezén ketts keretben indás motívum domborodik ki.
indák, a

tekerd

Hasított

t

ezüstbl, bevert kördíszekkel.

Csüng,
Aranv
végét

tojásdad

idomú,

rovátkolt

sodronynyal
füllel.

szegélyzett

keretben kidomborodó kékpaszta, fölül apró
4.

fülbevaló, kötélszerüen sodrott fonálból, nyilt végekkel,

alsó

szemcsés szegély gyöngyözött gyürü fogja körül, van a gyürü ellentett pontján, fölül gömböcsöktl szegélyzett gyöngy volt, alul is befelé álló gyöngy, melynek ket
ugyanilyen
vécjén szemcsés

gyr

s

a karikából befelé álló szemcsés

gyrkbl

lelógó gyöngy.
5. Zabla oldalrésze (?) üres állatszarvból; hegyesebb végén párkányos gyürü domborodik ki, alatta átfúrt lyuk fölületét három harántosan futó dupla párhuzamos három mezre osztja, benne
;

e-ucsra helyzett négyszögek sora.
6.
7.

Bronzbulla, aranyozás nyomaival.

Fülbevaló
a fele;

fele része,

megmaradt rhombusidomú
rovátkos

kiszélesedéés

sének

e

lemezt

sodrony

szegélyezte

rajta

sodronyos keretbe foglalt hat üvegpasztagömböcs.

96

8.

Karperecz bronzpántból,

csuklóban járó

végekkel, a csukló

mellett mindkét végen forrasztási folt látszik, mely mutatja, hogy

kerek keretbe foglalt díszít tag volt reá forrasztva
vésett szalagfonadék, pontok és
9.

;

fölületét belé

háromszögök

ékítik.

Fülfelli apró lemeztöredék bronzból.

Lemeztöredék bronzból, volt rajta öt rovátkolt sodronyos szegély kerek keretben üvegpaszta, egyik még helyén van. 11. Apró háromszög, rovátkolt szegély lemezke, rajta rovátkolt
10.

sodronynyal szegélyzett három kerek keretben kétszer kék paszta,
egyszer fehér üveg.

XCV.
tárását
tárát

Keszthelyi sírmezk. Keszthelyen a
óta ismerte, ezúttal tehát

«

városi

sírmez

»

föl-

1882-tl erélyesen folytatta Lipp Vilmos.

A sírmez déli haés éjszaki irány-

már 1880

nyugo ti

ban kutatott, a sírmez végét mindkét irányban megtalálta és ez évben 701 sírt ásatott, a korábbi 449 sírral együtt tehát a keszthelyvárosi

temetben
óta

sik keszthelyi

fölásott sírok száma 1150-re megyén. A másírmezt a várostól mintegy fél órára es dobogói

dombon 1878

1882-ig

rendszeresen

ásatta

föl
lelt

Lipp

;

az

itt

fölbontott sírok száma 2088.

E

két sírmezn

régiségek túls

nyomó részét muzeumokba
a m.
tud.

a
is

N. M. rzi

;

a tárgyakból a szombathelyi

a bécsi

jutottak egyes sorozatok és némely leletek magán-

kézbe kerültek. Ásatásainak eredményeirl Lipp Vilmos 1883-ban

akadémiában tartott egy eladást, mely megjelent sírmez" czímén Budapest, 1884. 8-r. 24 1. Nagyobb terjedelm másik tanulmánya «A keszthelyi sírmezk» kiadta a m. tud. akadémia, 1884. 4-r. két alaprajzzal egy látképpel és 160 ábrával Gálba Károlytól, melyeknek jó részét, bár nem teljesen megfelelk, itt ismételjük. Ez utóbbi mvét Lipp Vilmos németül is közzétette <<Die Grabfelder von Keszthely) 8-r. a magyar kiadás képes mellékleteivel. Vesd ö. Arch. Ért. 1885. V. tle :Tanulmányok a nép39 42. Pulszky Ferencztl és ugyan

«A

keszthely-dobogói

vándorlás korának emlékeirl 1888. 24.

1.

1884.

A

temetkezés e

sír-

mezkön

éjszaknyugatról

délkeletnek

tartó sorokban

történt, az

elhunytak arcza legtöbbnyire kelet felé fordult. A dobogói domb déli lejtjének legkeletibb végén mintegy 100 sírban a tetemek megfordítva feküdtek, a sírok felén túl pedig alighanem késbbi

nemzedék oda temetkezése miatt zavar támadt. Mintegy 250 sírban a sírmez alsó arczvonalán a csontvázak csak a lábtól derékig
voltak normális helyzetben, a többi csontra a töltelékföldben akadtak, az

tisztán láthatók,

összehányt csontokon a hajdan rajtuk volt ékszerek nyomai maguk az ékszerek azonban egészen vagy részben

97

hiányzanak. Mindkét sírmezön a legtöbb
holtat egészében rakták be,

lenül elégették

a holtat,

sír olyan volt, melybe a némely esetekben a sírban tökéletcsak nagy ritkán akadt urnasír az el_.

hunyt hamvaival. A sírok mélysége a városi sírmezön átlag i' méterre tehet, hosszuk a tetem nagyságát rendcsen 25 ;o cmrel
haladta
túl,

szélességük
is

»/

a

1

méter volt

;

a

Dobogón
volt.

a mélyhalottat

ségük

s

a szélességük

rendesen jóval nagyobb

A

ruhástól, ékszerestl,

vagy pusztán vagy takaróval lefödve, kivételesen fakoporsóban rakták a sírba. A koporsók szögei néha 32 cm. hosszúak, négy élüek vagy sodrott felületnek é> mindig hegygyel
lefelé állva találták.

A

Dobogón több
is

volt
fiatal

a

koporsó, kivált a

gyermekeknél, mint a városban, ott egy
tülgvfapadló egyes darabjai

n
A

sírjában

még

a

megvoltak még. A koporsókon épúgy, mint sok tetemen, durva szörszövet vagy fonott gyékénvtakaró elszenesedett maradványai terültek el, s e szokást szegények
és

gazdagok sírjaiban egyaránt lehetett
negyedrésze

észlelni.

halottak jó há-

gyermekek voltak. A városi sírmezben a rom felnttek csontvázai három typust mutattak. Legritkább volt az igen magas faj, ennek sírjai voltak a leggazdagabbak. A legtöbb halott a városi sírmezn közép, inkább zömök termet volt, a Dobogón majdnem kizárólag ezzel a typussal találkozott a kutató. Végül a városi sírmezben nem sok példányban akadt egy harés

nk

rendkívül, hosszú és végig keskeny koponyával homlokkal az ily csontvázak mellett soha mást nem találtak, mint legfölebb egy-egy rozsdás vasdarabot. Egy sírban rendszerint csak egy halott volt, néha egy-egy sírban az anya egy vagy két gyermekével feküdt egy széles sírban négy egymásra hányt vázat leltek és mellékletül mindössze két vaskarikát. Négy helyütt egy-egy sírban két váz volt egymás fölött mintegy 15 18 cmnyi földréteg által egymástól elkülönítve, egyben két férfi, a

madik, vézna

faj

hátrafelé lapuló

;

;

háromban férfi és n. Több sírban fej nélküli csontvázak másokban a fej a térden alul hevert, ezekben semmiféle melléklet nem volt. Tizenegy sírban, a sírmez különböz táján, a halántékcsontok valami tompa eszközzel be voltak zúzva. A Dobogón is igen sok férfi fej nélkül tétetett a sírba ilyen sírok mindig szegényeknek bizonyultak. A városi sírmez sörházkerti
többi
voltak,
;

részének éjszakkeleti végében fakoporsóba temetett gazdag mellék-

let csontváz fölött a sír hosszában fekv c>ik:> csontvázára akadtak. Ugyané tájon igen méhen fekv gazdag férfisírban három s a mellette lev ni sírban két lóvá/ volt egymás fölött. A sírraezó különböz pontjain négy gazdagabban felszerelt sírban egyes cdkok csontjait
7

98

találták.

Négy

férfi

és

egy

ni

sírban kutyacsontok akadtak;
öt

egy

ni

csontváz

mellett

macska,

gyermekváz
állítja

közelében

csontjai kerültek el. Csak

hírbl

Lipp,

sírban elszenesedett vagy összepörkölt csontok maradtak, az elégett testrészek maradványa a csontokat fed vékony zsíros és nyirkos ré-

akadt néhány lóváz a sírokban.

A

városi

hogy a sírmezn kilencz

mókus Dobogón is

tegben lehetett fölismerni

s

a tetem fölé

vastagságban vörösre volt égetve.

Ritkán

hányt föld 10 12 cm. és szórványosan urna-

sírok is kerültek el. Az urnatemetés a többi temetési móddal egykorúan dívott két helyütt az urnák épen a sírok felett állottak, az edények ép olyanok, a mink egyéb sírokban elfordultak s a mellékletek is megegyeztek. A városi sírmezn kiásott összesen
;

99

tizenegy urna

45

— 50
is

cm. magas

«

körtealakú i,

többnyire egész

sima, korongon készült, graphitmá/a> külsej fazekak voltak, finom
fekete agyagból
átjárta,
;

rendesen csekély mélységben lévén, a nedvesség

ásó és kapa

megrongálta

s

mikor levegre hozták,

szét-

keverve fehérre égetett és összetapadt csontrészecskékkel. Bennük és körülöttük apróbb csuprok, csészék, tálak is akadtak, néha épen, többnyire azonban már csak darabokban. Egyben ketté tort gombos fej bronztü és
hullottak.
zsíros fekete föld volt,

Tartalmuk

négyküllös kerek

bronzlap
a

volt.

Az

égetés helyét,

a hol a hul-

lákat elhamvasztották,

Pollacsek-féle

A

Dobogón csak egy urnasírra akadt. jellemz rajtuk a belékarczolt zigzeg-dísz és hullámvonal. Anyaguk durva, kövecses, többnyire csak félig kiégett.
ide zárjuk
;

kertben találta a kutató. Néhány agyagedény képét

Vannak

füles csészék

is,

egyfüles

«

körtealakú »

korsók
(1.,
2.,

gerezdek
3.

haskörülettel, legtöbb a szélestalpú fületlen csupor

ábra).

Jellemz egy ivóedény

(4. ábraj,

mely két

alul

élben

agyaggal

összeragasztott cserépdarabból készült.
két oldalán átfúrt csücsök van.

A

csónak alakú esetlen edény
lapos

Az ivópoharak vagy
csésze
találni
lelt

fenek

hengeridomúak vagy gömbölyded
voltak,
s/'

alakúak.
és

Ha

sírokban

a

fej

közelében

szokták

ételféle befogadására

.Inalhattak. E.ÍV

gyermeksírban

csuporban

még benne

volt a

tojás héja. Bronzcsésze egészben kett akadt, mindkett a városi ke sírmezöben. Az egyiket a vasm. régiségtár rzi, csak darabokban
rült

el

;

a

másik

szintén

rozsdaemésztett példány a N. M.-ban
11

van.

Átmérjk

19 cin.,

mag.

cm.

A

kihajtó

perem

alatt

és

talpuk

körül egyszer bevert vonaldíszt mellett találták és talán ételféle volt bennük.

mutatnak.

A

koponya

i.

Facsöbör

maradványa,

vasabroncscsal

és

sodrott vasfogan-

sírmezn közel tíz facsöbör akadt. Alakjukat rendesen a beléjük nyomult és kkeménységre összeállott homok tartotta fönn mikor kiszedték, a levegn nagyobbára széthullottak. A városi sírmezn hét fakupát, a Dobogón hármat találtak. Idomuk hengerded, magasságuk 10 — 14 cm., szélességük 6 — 8 cm., bükkfából készültekés egyszer vasabroncsok vagy széles,
tyúval.
városi
;

A Dobogón egy, a

kivert pontsorokkal

és

rutákkal

diszített

bronzpántból tartották

össze

;

az elkorhadt

fából csak itt-ott tapadt

még

az abroncshoz

e g>'" egy kis foszlány.

Egynek

bronz-,

kettnek

sodrott vasfogan-

tyúja volt.
2.

és 3. Lepattogtatott kova.

4.

Csiszoló vas
aczél és

;

férfi

és

ni

sírokban több változatban találták.

Az
5.

kova mindig a balkéz táján volt. Nagy vaskulcs, végén füles bekapcsolt karikával
leltek.

;

egészben

négy vaskulcsot
6. 7.

Orsó.

Átlyukasztott korong

égetett agyagból

;

srn

akadtak kü-

lönböz nagyságban.

XCVL
1.

Keszthelyi sírmezk.
s

Szarvacska, központi körökkel díszítve

átlyukasztva.

Ilyen

tizenöt darab akadt.
2.

Valószínleg zabiák oldalpálczái voltak.
;

Háromél

csonttárgy, két helvütt átlyukasztva

több hasonló

példány van,
díszítéssel.
3. 4.
5.

néha négy-öt helyen

átfúrt

s

néha szépen vésett

Rendeltetése

nem

biztos.
;

Csontpálcza,

gyrs

tagozassál

több példány.

Csontfés darabja, kétoldalú, a Dobogóról.
Csonthenger, két helyen átlyukasztva, valószínleg kés nyele.
és 7.

6. 8.

Bronzpántos pálezatöredékek. Csonka csonttárgy háromszög lemez, melynek egyik
;

sar-

kából harántosan
bevert

átlyukasztott

nyílféle

áll

ki
s

;

a lemez fölületét
eredeti

központi

körök

ékítik.

Rendeltetése

idoma ha-

tározatlan.

sörházkerti gyermeksírból. (V. ö.

három helyen átjáró harántos lyukkal, CXX.). XCVII. Keszthelyi sírmezk. 1. Hengerded bronzcs, perimés széllel, oldalán szögecstöredékkel.
9.

Kés

(?)

nyele csontból,

2.

Csontlap,

egyik

>zélén
;

lyukkal

;

négy ilyent találtak

férfi-

sírban a városi
3.

sírmezn

valószínleg kardhüvclyrl valók.

Kengyel.
Zabla
vasból.

4.

A

városi

sírmezben gazdag

férfisírban

egy

zablát és két kengyelvasat, a

Dobogón

összesen

három

zabla töre-

dékeit találták.
5.

Vassarló,

behajlított
6.
7.

gyönge hajlású pengével, nyélbevaló hosszú hegyes, tövissel. Dobogói sírból. Kapa vasból, élének átmérje [2 cm., hossza 22 cm.

vég
a

Vaskés;

férfisírokban
sót

rendesen
Vas;

elfordult.

A

közönséges
;

késnél jóval nagyobb,
lógott,

legtöbbször mellette lekiált

az

övrl

a ezombtáján
s

találták.

vagy

bronzkarika, a penge

tövén

a

hüvelyén

is

szorító pánt
ily

fahüvelyét néha csontlemezek

borították.

Ni
;

sírokban

ttrkések* nincsenek.
;

az egyedüli, mely a keszthelyi sírokból elkerült 8. Vaskard egyél, eredeti hossza 90 cm. lehetett, markolata és hüvelye fából volt, a hüvely vége pedig csontból (lásd XCIII. 5.). XCVIII. Keszthelyi sírmezk. 1. Vasfokos. Egészben 21 éj)
fokost, csákányt
s

hajító bárdot találtak a kutatáskor és -négy töa

redéket

;

murvavágó parasztok

Dobogón

bizonyár;,

még

többet

lelhettek.
2.

Kard hüvelyének végtagja

csontból,

cscsa simán

lemetszett,
falán,

széle

közelében fala átlyukasztott, szélesebb nyílásánál,

négy

lyuk.
;.

Több

kisebb- nagyobb

hüvelyvég került

el

a két sírmezn.

Vaslándsacsúcs, köpüs, a rozsda nagyon megrongálta.

4.
5.

Nyílcsúcs vasból, tövise csonka.
Vasnyílcsúcs, bajszos, köpüs.

6.
7.

VasnyíltMÍcs lapos levélidomú, rövid
Vasnyílesúcs, báromszárnyú,

tövissel.
tö;

minden szárnya átlyukasztott

vissel.

E

fajtákon kívül találtak
fajtából akadt 4
5

még négyélü
Ékszerek.

tövises nyílcsúcsokat

minden

példány.

XCIX. Keszthelyi sírmezk.
nyosan tizenöt antik
fibula

A

sírmezókön szórvá-

került napfényre, többnyire olyan, a

milyen a római császárság évszázadaiban Pannoniában átalánosan dívott. A két ftypust az idezárt ábrák mutatják. Jellemz a korongos fejtag
test és láb
s

a harántosan

álló

hengertercs, valamint a nyak,
fibulák,

tagozása.
s

Az a) b) idomú kis

miként

a Bregetió-

ban

lelt

a N.

M.-ban

rzött agyagminták

tanúsítják, helyben

készültek.

példány

;

ez a

Ezen typuson kívül akadt az u. n. T fibulából is néhány IV VI. házadban Európa déli és középvidékein

szerte dívó

forma

volt.

Az

u.

n.

ímerovingi*

ízlés

sajátszer

for-

máiból csak négy került el.
I.

Egyet

a sörházkertben

A

sírban

koporsók

nyomai

egy leánygyermek sírjában találtak. is voltak, mindkét kézszáron vastag
alatt

vég

kargyürú lógott c)

a jobb kéz ujjai

laposra

nyomott

vasbádogszelencze feküdt három sima fehér pitykekvel, vaslánczon lógó aranyozott bronzcsörgvel, melynek mindkét felén emberi
arcz vonásai

domborodtak
rajta

ki

és

egy

csontmarkolat,

melyet az
volt

ismertet

a

sorakozó

lyukak

miatt

hajlandó

sípnak

nézni. (Ábráját lásd

két oldalán

XCVI. táblán 5. sz. alatt). A koponya mindegy-egy függ volt fej, sima karikáján tojásdad csüng,

két

végén gömböcsök, kerülete közepén gyürtaggal.

A
*/,

bronz-

fibula

néhány szem gyöngy között feküdt
föl.

ságban tünteti

Feje hosszú

XCIX. táblánk négyszög lap, melynek
;

nagy-

két kes-

kenyebb
ki,

oldalából

két ág, a hosszabb

oldalból

három ág nyúlik
félkörhaj lásban

a két sarok melletti ágat korongos

szelvény köti össze, mely-

nek

fölületét sima és rovátkos sávok ékítik.

Nyaka

io3

domborodik
tojásdad

lemez

hosszúra
s

mindkét végén gyürütagok szegélyzik. Testét melynek végébl fels nézetben ábrázolt nyúló állatfej áll ki. A fejlemezt sima karima szegélyzi
ki és

képezi,

a bekerített tért hosszában álló pálczatagok öt

mezre

osztják, a

kisebb

három mezben

8-as szalagdísz, a két széls

nagyobb

mezben

szintén 8-as szalagdísz domborodik.

A nyak gerinczén

hosszában futó

sima sáv mellett két
lemezt
két

mezben háromrét
futó

szalagfonadék.

A

test-

csúcsba

sima sáv három

mezre

osztja, a két

szélsót pálczakeretben

négy harántosan felsben másfél

álló

8-as

háromrét szalagfonadék ékíti a középst párhuzamos pálczatag öt mezre osztja, a két szalagfonadék, a középsben egyszer 8-as
;

szalag, a legalsóban fél 8-as szalagdísz.

A

ribula alján volt

vast-

nek csak töredéke maradt meg. II. A második hasonízlésú tibula egy

ni

sírban

került

el

a

104

Polacsek-féle kertben.

Lipp e

sírt

legelször

az

Arch.

Értesít
melyet
közöl-

1880. évi xiv. kötetének 349. lapján ismertette, rajzok kiséretében,

melyeket a XCIII.

és

XCIV.

táblán ismételtünk.
(39.
1.)

A

leirás,

«A
jük,

keszthelyi

sírmezk»

czim mvében

a sírról ad, részis

letesebb

s némileg eltér, kivonatosan mert több tekintetben igen fontos.

ez

utóbbit
2'/2

lejts alja
gasságig

kkeménység
szitált

volt

;

méter mély sír a csontvázat mintegy 30 cm. ma-

A

finom

föld borította,

mely keményre

összeállott.

kezdve a koponya tetejéig a csontokon 4 b cm vastag fekete por ruhamálladék feküdt. A jobb czombcsonf mellett egy kisebb és egy nagyobb vaskés, a balkézben kova és aczél, a jobb kéz mellett egy Antoninus Pius-féle kopott ezüstlábujjaktól

A

dénár.

Mindkét kézszáron két kargyür közt egy lemezes

és

egy

e)

kapcsos karperecz rossz ezüstbl. Kevéssel

a mellcsont

alatt ara-

nyozott ezüstlap töredéke

tnt

föl,

melyen négyszög
égszínkék

és szívalakú

rekeszekbe foglalt kék és sárga üvegpaszták díszelegnek.
csont alatt borsónyi nagyságú fehér alapon
díszített

A

mell-

szemekkel

mintegy 60 egyforma gyöngy. A gyöngyök közt szívalakú kék üvegpaszta akadt. Az állkapcza alatt, a csont nyomása alatt, több darabra törve volt a fibula (XCIV. 1. sz.) A fülek helyén

aranyfüggk
III.

(u.

o.

4.

sz.),

a koponya alatt keresztben
a Georgiconra

négyfelé

hasított fokú ezüst-t (u. o. 2.) voltak.

A

városi

sírmeznek
körülbelül a
az

terjed részén egy

ni

sírból került

el

a harmadik ilyenfajta fibula. Közvetlenül a telefej

venyréteg

alatt,

fölött,

egymás mellett két jókora
ép
állapotban.

agyagcsésze

állott,

egyik törött,

a másik

Egy

io5

méternyi mélységben,
föl

nem messze

egymástól, két vasnyílhegy
fölfelé

tnt

és valamivel alább a sír álló
kés.

közepén egy hegyével

fordult

függlegesen
fejig

elfödött csontváz két

A vastag feketés ruhamálladék-rétegtl méter mélységben Feküdt. A bokától föl a mindkét oldalon gyöngyréteg húzódott. Az alsó láb-

sr

szárakon, a térd

alatt,

jobbról

kargyürú, balról egészen összetört

lemezes karperecz feküdt.

A jobb

ezombcsont mellett

kis kés, orsó-

gomb, kova

és

aczél,
volt.

mindkét

kézszáron a csukló

fölött

három-

három kargyürú
között, egy 31

A
A

fels kézszárakon a könyökön felül szin-

ten egy-egy nagy vaskos kargyürú.

A mellen keresztben, sok gyöngy cm. hosszú négyfelé hasított tü, az állkapcza alatt
fibula fejét

a fibula feküdt./^ ábra.

négyszög

lap képezi, a lemez

széleibl kiálló ágak dudorosak, hosszabb szélén négy, keskenyebb
oldalain

két-két

ily

dudor van.

A

lemez fölületét ketts vonalcsekély kihajlású nyakát

keretben

domború zigzeg-vonalak

ékítik,

mindegyikben vonalas díszek; a testlemez díszei hasonlítanak a fejlap díszeihez, csakhogy harána lemez állatfejben végzdik. Az alján épségben tosan állanak
hosszában futó sáv két
osztja,
;

mezre

maradt a tengelyen forgó tü, mely « buktatójával') együtt bronzból volt. A koponya oldalain két nagy kosaras függ ezüstbl és az els nyakcsigolya alatt csalakú gyöngycsat feküdt. IV. A Dobogón egy ilyfajta fibulát leltek, g) ábra. Félkorong-

idomú
hajlású

feje

szélébl

négy ág
díszítik
;

áll

ki,

nyakát

és testlemezét kör-

domborodások

bronztje még
itt s

rajta

van.

(Lipp

A

keszth. sírm.»

39. és 40.

1.).

következ táblákon bemukörülmények közt kerültek tatott ékszerekrl is fontos tudni, milyen el. Azért Lipp Vilmos észleletéibl ide iktatjuk a következket (Keszth. sírm. 19 és 20. 1.): Csaknem minden sírban megvolt a a nk- és ruházat, hol elszenesedett, hol porrá vált málladékban
C. Keszthelyi

sírmezk. Az

a

;

trvermekeknél bokáig, a férfiaknál többnyire térden alul ért. A málladék közt itt-ott sztnné vált szövetdarabkák akaduk, de a levegn

csakhamar széthullottak, s a málladék piros, kék és sárga színe szintén néhány perez alatt tökéletesen megfakult. De vastárgyak rozsdáján néha megmaradt a ruhaszövet lenyomata s az néha
igen finom volt; észlelhetk
ily

nyomok különösen

vascsörgökön,

melyek bizonyára eredetileg a ruhák csücskeibe voltak bevarrva, irosi sírmez azon részén, mely a Pollacsek-kerten elterült, egy állított termé*k<"> lapjai közt tenyérnyi nagyságú szürbót élre posztóféle került el, a mely levegn ugy megkeményedett, hogy
porrá lehetett morzsolni.

A

férfiak sírjaiban

gyakori volt az öv és

io6

az övdísz

:

szíjvég,

csat,

öv,

kapocs, boglár, pityke vagy

gomb

;

vagy kapocs, gyr, függ, karperecz és kargyür. Az öv néha korhadék formában volt fölismerhet két végét ell kapcsok tartották össze, melyeknek száma rendesen hat, a kapcsok helyét néha csat foglalja el Szegényebb sírokban egyszer vascsat volt az összeköt tag. Gazdag övdíszeknél gyakran lehetett tapasztalni, hogy az övkapocs mellett díszes csat, nagy szíjvég és egyenes dísztag volt, ilyenkor szélesebb szíjból
sírjaiban

nk

gyöngy, t,

fibula

;

álló kard-

vagy trkötre lehetett következtetni. Néha körös-körül, néha csak ell volt az öv boglárkákkal megrakva és fémhüvelyekben végzd, pitykékkel vagy gombokkal díszített szíjacskák lógtak le róla. Az egyenes dísztag a kard- vagy trköt azon részét ékíthette, mely akard- vagy trhüvely karikáján fzdött át. E következtetéseket Lipp a tárgyak elhelyezésébl vonta
1.

le.

Aranygomb,
kis

ilyen volt

négy

;

találták

a

Dobogó

utolsó

sír-

jában egy

csuporban. Kerek, kevéssé kidomborodó lemez, szélén

vékony
széllel,

keret,

közepén
csontbéllése

négyszirmú
volt,

virág

emelkedik

ki

ketts

a szirmok

csúcsai a keretig

nyúlnak. Alján

négyszeresen

átlyukasztott

a
ki.

csontlemez
2

s

az aranyfölület

közét porladozó ragasz töltötte

11.

Övdíszek ezüstbl.

2. Nagyobb szíjvég, fölületét bevésett szalagfonadék ékíti, egymásba járó 8-as idomokban; a szalag kétrét ilyen volt négy.
;

3.

Kisebb
Díszlap,

szíjvég, fölületét bevésett szalagfonadék ékíti.
«

4.

szllevél idomú », négy helyütt

szögecs, íölületén

közepett keretbe foglalt tojásdad idomú kék üvegpaszta.
5.

Kékes

boglár, sima keretben
;

négyszögbe helyezett szalagdísz

fonadék van bevésve
6.

ilyent hatot leltek.

Szíjvég, szélét
ékíti.

bevert
volt

körök, felületét ezentúl bevésett rács-

mustra
7.

Ilyen

négy kisebb

és

egy nagyobb példány.
kösor-

Díszlap, két

egyenlen

kihaj ló szárnynyal, a két szárny egybe-

folyásán mindkét oldalt

a szélébl

kihajló fülféle nyujtvány
látszik,

;

zepén a keretbe foglalt paszta helye

tle

ugyanegy
kiálló

ban kétfelé két-két szöges
8.

feje áll ki.

Boglár,

kihajlított

oldalú

négyszög,

négy

csúcscsal

szélén sima karima, közepett rekeszbe foglalt kék üvegpaszta, körülötte a csúcsok táján
9.

négy szögecs hat ilyent leltek. Hasonló idomú boglár, fölületét bevert háromszögök
;

ékítik.

10. Szíjvég,

félkörív, préselt gyöngyszéllel, ezen belül sima vonals

kerettel, mellette belül ismét gyöngykerettel,

közepett ötlevel

növénydísz középs szárral
11.

;

ilyen volt hat.

Kisebb

szíjvég,

hegyes csúcsú, gyöngyözött szegélylyel, ezen

io 7

belül sima kerettel és V A V diszszel az idomok nyílásaiban kidomborodó pontdísz. Ilyen volt négy példány. Cl. Keszthelyi sírmezk. Ezüst övdíszek. i. Szíjvég, hegyescsúcsú, széle hosszában kidomborodó pontsor két helyütt két-két párhuzamos pontsor három mezre osztja a tért, két mezt négyszög, a csúcsfellit ötszög vonalkeret fogja be, a középs mezt két hosszában futó egvenes három részre
osztja,

mindegyikben pontsor, a másik két
boglár,

mez

mindegyikében a
ki-

keret hosszában pontsor.
2.

Négyszög
Lóhere

fölületén

domború vonalas keretben
;

domborodó
3.

pontsor, ezen belül vonalas négyszög

ilyen volt hat.

idomú

pityke,

fölületén

gyöngyszegély;

négy

pél-

dány.
4.

Nagyobb

szíjvég,

hegyes csúcsú, fölületét bevert egyrét

sza-

lagfonadék

ékíti,

a mustra ferdén
ékíti.

dl 5-eket mintáz
egymáson
;

;

a

szalagot

végig bevert pontsor
5.

Négyszög
;

boglár;

fölületét

átfutó egyenes

sza-

lagok kilencz négyszögre tagozzák

a

szalagokban

sorban bevert

pontok
0.

hat darab.

fölületét hurokba rakott szalagmotivum díszíti, mely több sorban egyenletesen ismétldik. patkó» -alakú, áttört munka, a szögecsek beillesztésére 7. Pityke, három helyen körtoldványnyal négy példány.

Csonka lemez,

«

;

8.

Boglár, négyszirmú virágot példáz, közepett körrel, a szirmok
;

ötszögek
fölületét

minden szirom s szélük ferdén futó karimában hajlik le ilyen négy volt. háromlevel bevert növénydísz ékíti Ezen övdíszhez tartoztak más övdíszek, melyek hártyavékonyságú
;

ezüstlemezekbl

állván,

munka közben

apróra széthullottak.

A

C. és Cl. táblán bemutatott

ékszerek

több változatban

for-

egy példány bellük a vasmegyei múzeumban, a többi a N. M.-ban van. A lerajzolt typusokon kívül volt még két nagyobb, két kisebb -zivc.-úcsban végzd szíjvég, két nagyobb és
dultak

el

;

négy kisebb kerek boglár.
lában az ezüstékszerek

Ezek flülete sima

és fényes,

rongált állapotban találtattak,

de áltamert a le-

mezek vékonysága sem a rozsdának, sem a reájuk nehezül föld Ezüsttel berakott s más tárgyak súlyának nem birtak ellentállani vdísz a városi sírmezrl kétszer, a Dobogón hatszor fordult

el

;

de egy-két részlet kivételével,
rossz.

állapotuk

a rozsda emésztése

miatt fölötte

Még

legjobb állapotban maradt

meg két

szíjvég,

melyen a berakott ezüst patkó alakú keretben lépcszetes vonaldíszt

mutat.

Az

ily

berakás csak a fölületét ékítette.

io8

CII. Keszthelyi sírmezök.

i

— n.

A

városi

sírmeznek a

sör-

házkertnek a Pollacsek-féle kerttel szomszédos legkeletibb szöcdetében 1882. februáris 24-ikén fölásott sírjából. A sír 3*84 m. hosszú,
2'87

m.

széles volt; két

méter mélységben két lócsontváz egymása koporsó
födél

fölött feküdt;

3V2 méter mélységben fakorhadék mutatkozott, melyben
;

23

— 25

cm. hosszú vasszögek állottak

helyett

vastag elszenesedett szövettel volt borítva, e terít fölött a fejvég
felé egész halom vastárgy hevert két csinos kengyelvas, egy zabia, egy kis facsöbör fogantyúja és abroncsai, egy kerékagy, keréksín nagy töredéke és vagy húsz nagyon rozsdás határozatlan vasdarab.
:

hossza volt 1^93 m. A jobb czombcsont hosszában hosszú trkés feküdt, a fahüvelyt borító csontlemezek még rajta voltak,

A csontváz

is, s a tr szorítója a markolat nyelve alatt. Négyszög-hüvely, aranyozott bronzból, egyik szélesebb oldalán két egymásfelé hajló S idomú leveles vég növény indával díszítve.

valamint a bronzkarika
1.

A

trkéstl néhány centiméterre
2.

feljebb feküdt.

egyenes dísztag,
s

aranyozott

bronzból,

áttört

m,

közepett

gömbszelvényidom
3.

innen

kétfelé

tagozott ágak,
;

egymásmellé

rakott leveleket példázó domborulatokkal

hasonló hasonló hasonló hasonló hasonló hasonló

4.
5.

6.
7. 8.

mv mv mv mv mv nagyobb mv
szíjvég
;

mellette

a medencze fölött
;

eltntek

övkapocs, nyolcz drb.

csat;

kisebb szíjvég (négy példány);
pityke (két drb.);

kisebb pityke (12 drb.).

Az övkapocs

táján a

mintegy 25 cm.
9.

széles

bröv

málladéka mutatkozott.

A mellcsont

tájékán ismét bronztárgyak kerültek

el

:

kisebb szíjvég, fölületén kidomborodó leveles indával, a levelek
;

hegyes véggel körben hajlók
10.

aranyozott szíjvég, szívidomú,
tett alapon,

fölületét sima keretben, kördíszíti

ponczokkal érdessé

sima ketts virág

(három

példí-

dány); bevert körökkel borított környezetben sima, level palmett
szíti.

Az elhunyt 30 — 40 éves férfi volt, homlokán és balszemén keresztül ers vágás nyílása tátongott. A koponya baloldalán, a sír szegletében, zöld rozsdától megrongált

els

érintésre morzsalékká vált.

nagy bronczcsésze állott, pereme Ugyanezen terület második sorában,
rendkívül
széles

a közepén túl, akadt.

kelet felé,

ismét

és

hosszú

sír

A

televény réteg alatt néhány centiméternyire cserépdarabok,

két urna és több csupor és csésze mutatkoztak, valamennyit durva
és rosszul égetett agyagból, összezúzott állapotban találtak.

A

két

urna földdel kevert hamuval

s

közbe kevert sok fehérre

égetett

csontszilánkkal volt megtöltve.
s

Az egyik urnában egy vaskés

volt,

mellette
ii.

aranyozott

szíj

vég,

hossznégyszög, egyik hosszoldalán tompa
és

végekkel, flülete sima keretben,
12.

gömbös fej bronzt

négykülls kereket utánzó bronzdísz. Egy méterrel alább az edények alatt lócsontváz
13.

tnt

el, mely

közvetlenül a koporsón feküdt,

a férnesontvázat a melltl a fejig

vastag ruhamálladék borította, a mellen szijvég, a
és közvetlenül

gyomor tájékán

mellettk, jobbra nagy csat feküdi.*

A

sír

baloldali szögletében, a

koponya

mellett, legfelül ökölnyi

nagyságú összerozsdásodott tömeg vált ki, ez csupa kisebb-nagyobb vaslemezbl állott, melyekben néha bronzszögek voltak, két ily
lemez közé egymás fölött három Gratianus-féle apró rézpénz volt a rozsdatömeg között a vasfölületbe rakott és onnan illesztve
;

kihullott számos ezüstfonál töredékét lelték.

A

koponya jobboldalán

egy fakupa bronzpántjai voltak hozzátapadó bükkfa-foszlányokkal
s

alatta a bronzcsésze töredékei.

A

csésze kihajló

pereme

alatt s

alján körülfutó egvszerü vonaldísz látszik.

CIII.

Keszthelyi sírmezk.
férfisír

Az elbbi

táblán

ismertetett sírtól alig negyven cm.-nyire több mint

els helyen három méternyi

mélységben
és e mellett
1.

került el.

A

jobb ezombcsont mellett facsöbör
;

abroncsa és fogantyúja mutatkozott
:

e fölött

nagy trkés feküdt
a
szíj

Bronzkarika,

küls szélébl
díszítés

kiálló

füllel

áthúzására.

A

pengemarkolat nyelvén

nélküli

bronzszorító, a

ezomb-

csontok között feküdt.
2.

Bronzszíjvég, nyilasa mellett harántosan fektetett

S formájú
dúsabb

domború

leveles indadísz és azontúl hosszában hasonló, de

level inda. dísztag bronzból, 3. Egyenes
disz,

közepétl jobbra-balra domború
levél.
:

egy-egy körhajlású hegyesvégü indás

A

jobb kéz szárát

va>kos bronz
4.

kargvür

fonta át
és

s

mellette volt

Nagy

bronzszíjvég, nagy

kisebb
s

tagból,

mely csuklóban
szol-

jár

;

a kisebb

négyszög

rész

hüvelyes

a

szíj

befogadására

gált,
díszíti

fölületét fölismerhetlen állatfele alaknak
;

a

nagyobb tag

áttört

m

dombormv

képe

és

két

egymás mellé rakott

Lippnek e magyarázatát ugyanazok az ábrák kisérik. melyeket az A. E. XIV. kötet XIII tábláján 1—3. száma alatt közzétett (Lásd itt XC. tábla). a sírleletrl ott adott leírás azonban nem vág össze a • Keszthelyi sírraezök«
*

1880.

23.

lapján adott ismertetéssel.

növényféle
áll ki.
5.

A

ornamentet mutat félkör hajlású szélébl medenczecsontokon közel egymáshoz feküdtek
;
:

peczeg

Négyszög

boglár, hat darab, bronzból, áttört
;

m,

nagykarmú

szárnyas griffel díszítve
6.

minden sarkában
növényindás

szögecs.

Bronzcsat, áttört

m,

díszszel.

7.

Bronzpityke, levéldíszes domborulattal (három példány), a két
bronzból. két

szarvidomra kinyúló levél mindegyikében szögecs.

CIV, Keszthelyi sírmezk. Övdíszek
7.

Kisebb
fölületét

övkapocs

;

csuklóban
s

járó

tagból

áll,

mindkét
;

tag

sima levelek

közben

apró ponczolt körök ékítik

hat példány.
2.

és 3.

Nagyobb

szíjvég, két

lemezbl

áll,

egyik oldalát négy-

hajlású

leveles
ékítik.

inda,

másik oldalát párhuzamosan rakott hullámszíjvég

vonalak
4.
6. 7.

és 5.

Két kisebb
a
7.

S idomú

leveles indadíszszel.

Pityke, félköridomú, gyöngyözött fölülettel, 4 db.
Csat,
1

lemezt

hosszában

fektetett

00 idomú leveles inda

díszíti.
8.

Ugyanegy

sírból valók.

Csat,

lemeze sima.

9.

Szíjvég, áttört

m,

hat hatágú csillagdíszszel

;

két példány.

10. Szíj vég,
11.
12.

hosszában futó oc idomú leveles indadíszszel.

Szíjvég, két sorban rakott pikkelydíszszel.

Dísztag, közepén átlyukasztott, két ágán indadíszszel, végei

kihajlók és lóföket példáznak.
13. Pityke,

félkör,
a

legersebb
szögecsek

kihajlásán és

két alsó
szélén

sarkán

félkör

toldványnyal
;

számára

;

alsó

félkör

kimetszés fölületén háromlevel dísz; tizenkét példány. A 8— -13. számú tárgyak elégetett hulla sírjából kerültek el, a pitykékbl több összeolvadt s a többi tárgy is mind fekete és érdes. CV. Keszthelyi sírmezk. Az itt ábrázolt bronz övdíszek egy sírból kerültek el, melynek töltelékében néhány métermázsányi
faragott

homokk
Az

hevert

szanaszét.

Volt

a

tárgyak
kis

közt nagy

trkés bronzkarikával
kisebb kés.

és bronzszorítóval,

egy

vascsákány és két

övdíszek egyes részein a hajdani ezüstözés nyomai

még
1.

fölismerhetk.

m, ketts keretben, sorjában hat hajlású mindegyik hajlásban gúlaszeren elrendezett palmettet bocsát, melynek hegye mindig a hüvely felé néz. 2. Kisebb szíj vég, áttört m, gyöngyözött keretben, közepett ág vonul végig, mely a keret felé leveleket bocsájt 3 példány.
Nagy
szíjvég, áttört

inda, az inda

;

3.

Kapocs, két csuklóban járó taggal, mindkét tag áttört

m,

a

kisebbik

négy

indából

áll,

melynek végei körben
griff díszíti, öt

hajlanak,

a

nagyobbikat négyszögkeretben
4.
5. 6.

példány.

Boglár,
Csat,

négyszög áttört m, szárnyas griffel. négyszög lemezén szárny talán griff.

Pityke, áttört

m,
12

fölületén

kidomborodó

leveles

ágak

;

három

példány. Volt

még

kisebb pityke, tömör levélidomú.

CVI. Keszthelyi sírmezk. Övdíszek bronzból. 1. Szijvég, áttört m, ers karimában növényág, végén
oldalt

virággal,

ágazó

levelekkel

s

egyéb

hajtásokkal

;

a

szíj

befogadására közepett
vele járó

két gyöngyözött szegély peczeg.
2.

Kisebb

szijvég, áttört

m,

gyöngyözött szegélyben,
levelekkel
;

végig

nyúló ág,

kétfelé
;

álló

a

csuklóban

kisebb tag elveszett
3.

két példány.

Pityke, fölületét vonalas rajzú levelek ékítik.

Az

1

3.

számú
egy

tárgyak egy sírból kerültek, velük volt
dísztag, 5
4.

még

:

egyszer

csat,

sima övkapocs
áttört

C-at,

mv

és kilencz

apró sima pityke.

lemezét

gyöngykeretben

ágas

levelek

ékítik.
5.

Szíjvég,

pálczás

keretben

leveles

vég

00 hajlású

indadísz

domborodik.
6.

Kisebb

szíjvég,

hasonló disz, vele csuklóban összejáró négy-

szög
7.

kis taggal.

Nagyobb

pityke, pikkelyes fölületü,

8.

Hasonló, kisebb
sírból

tizenkét

példány.
járt

A

négy példány. 4 8. számú

tárgyak

ugyanegy
9.

valók;

velk

még

13 db. kis övkapocs.
álló

Nagy

szíjvég,
;

sima keretben harántosan

hullámvonalas

hornyolatok

vele járt hat griffes övkapocs, sima

négyszög

csat

vaspeczeggel és nyujtvány nélkül, 3 hólvagos és

négy pontdíszes

négyszög lemezes
10.

pityke.

Boglár, áttört
;

mv,

kerek, gyöngyözött keretben ötszirmú

virág
11.

öt példány.

Boglár, félkör,

három nyújtványnyal,

fölületét leveles

ágak

díszítik;
:

négy példány. A 10— II. számú tárgyakkal együtt voltak még egy nagy, négy közép és négy apró indadíszes szíjvég, két nagyobb boglár, egy dísztag s egy kisebbfajta csat. Lipp a csontvázról, melyen az övdíszek voltak, állítja, hogy béna és púpos hátú fiatal emberé volt. Mellette lelt még nagy törkést vaskarikával,
nyílhegyet, kisebb kést, fokost, bevésett körökkel
kasztott szarvacskát
12.
:i

díszített

átlyu-

rajzban ide csatolt tárgyat.

Szabálytalan fnlületü

csontgömb,
rajta,

valószínleg

állat

forgó-

:ja,

közepén vaspáleza megy át

melynek mindkét végéhez

vasláncz csatlakozott

maradt
1.

;

az egyik lánczból néhány szem a rejtélyes tárgy a térdek közt feküdt.
;

még meg-

CVII. Keszthelyi sírmezk. Övdíszek bronzból.
Pityke, áttört

m,

ágas és leveles
a

;

négy- példány. Vele volt
szíj vég,

ugyanazon sírban egy nagyobb, négy kisebb
s

18 övkapocs

16 kisebb

lapos

pityke

;

pitykéken

kívül a többi tárgyakon

indadísz.
2.

Szíj vég,

ellapján egy négyszög
;

harántosan

álló levéldísz

keskeny keretes mezben a keretes nagyobb téren három sorban
két
tagból,

háromszögbl kiinduló
3.

ág, kétfelé hajló levéllel.

Övkapocs,

csuklóban járó

a

kissebbiken

két

nagyobbikon sima keretben négy indás levél, mely egymásnak háttal áll, és csúcsos véggel körben hajlik hat példány.
elhajló levél, a
;

4.
5.

Csat része, rovátkos fölületü.
Pityke, indadísz
;

négy példány. Az

1

5.

számú tárgyakkal
harántosan

együtt volt
6.

még

:

sima dísztag és három indadísz pityke.

Szíjvég, áttört

m

;

a hüvelyen keskeny
;

mezben

álló leveles inda

S formában

a nagyobb téren gyöngy-keretben 00

formában hajló inda, mindkétfelé három körhajlású ágra szakad, mely belenyúlik a fhajlásokba. áttört kisebb lemezét két S idomú inda 7. Övkapocs, ékíti, körben csavaró végekkel a nagyobbikon közös pontból kétfelé hajló indás levél, köridomú mellékhajtásokkal négy példány.

m

;

;

;

8.

9.

négyszög gyöngyözött kerettel, lemez nélkül. Lemezes szorító. 1 9. Közös sírból, melyben még voltak
Csat,
kis szíj vég, áttört

:

egy

m,

«kigyó tekeredéssel», vaskés, karika és
;

gyr,

távolságban

melynek ide iktatjuk ábráját négy helyen három-három kiálló gömböcs diszíti. E

egyforma
jól

ismert

"3

La Téne forma feltnése Lipp Vilmost
a

i-

meglepj

;

mert ha igazán

fölsorolt

régiségek,
is

társaságában került el, ez az eset a jelzett
ezer éves fönmaradását tanúsítja.

idomnak legalább
10.

Lemezboglár, négyszög, közepett két csúcscsal egymásnak álló háromszög kimetszés a négy sarokban egy-egy szögecs
;

hat példány.
ii.

Hossznégyszög lemez,
karika c>üng lej két
ki rajta
;

az egyiknek hosszabb szélén két

fül,

melybl
12.

sorban

hat

gömbszelvény dudor
négy gömbszelvényes
díszítve.

domborodik
Csat,

négy példány.
lemezzel, rajta

négyszög sima

fej szögecs nyoma.
13.

Szíjvég, sima keretben, áttört

rácsmvel

szánni tárgyakkal együtt leltek

még
(

szívcsúcsban

A 10 — 13. végzd négy

sima

szíj

véget.

CVIII. Keszthelyi sírmezk. )vdis/ek bronzból. 1. Négyszöglemez, közepett négyszög kivágással, négy sarkában
gecseknek való lyuk
2.
;

hat példány.
pánttal,
s

Négyszglemez, közepett harántos
s

melynek szélén

fül

a fülrl karika csüng

le

;

a lemezt

a pántot gömbszeletes

g
;.

lejek ékítik.

kával.
4.

Hasonló lemez, de két harántos pántról lecsüng két kariA 2. és 3. számú tárgyakból egészben példány került el.
Szorító pánt, nyílt végei fölé fektetett és reá szögezett kes-

keny lemezzel.
5.

Csat, -ima lemezzel.

gömbszelvényü oldalnézetben és fölülrl tekintve. még négy kis szíjvég. Hasonló övdiszek egészben mintegy tizenöt sírban fordultak el, néha hiányzott a nagv szíjvég, máskor megvolt, de díszítése mindig elütött
6.

Szögecs,

Az

1

—6. számú tárgyakhoz tartozik

a többiekétl.
7.
8.

C-at

(?)

fölületél

központi körök ékítik.
központi körök ékítik
;

két
9.

Keskeny példánw
példáin
,

szíjvég, fölületét két sorban

Négyszög
7

boglár,
0.

két

négy ketts körrel ugyanegy sírból.

s

bennök ponttal

ékítve;

10.

fölületét

övkapocs, trapezidomú, keskeny oldalán a -/íjnak való léssel kidomborodó inda- e- leveles mustra ékíti, dúsau aranyo;

zott

;

öt példány.

Velk

-ima csatot leltekegy sírban, a Dobogón.
-ima. azontúl

CIX. Keszthelyi sírmezk. Bronzdiszítmények,
1.

Szijvé<4,

hüvelye
álló sor,

mindkét

oldalon négyszögs

mélyedésekbl

mely

a .-/ele

ho--/ában vonul

egy hasonló
8

ii 4

sorral,

mely közepett vonul, a fönmaradó

tért

apró

beponczolt
példány.

körök ékítik. 2 példány. 2. Kisebb szíj vég, fölülete hasonlókép van díszítve
3.

;

tíz

Négyszög Négyszög
Ezüstgomb,
;

boglár,

közepett
;

négyszögmélyedés,
hat példány.
kerettel;

körülötte

körökbe font kipréselt szalagdísz
4.

boglár, kipréselt dupla pálczás

két pél-

dány.
;.

fölületét

kidomborodó

sr

központi

sugarak

ékítik
6.

három példány.
háromhajlású bronzsodronyból, melynek
kiszélesbül, a
1

Ujjgyür,
lemezzé

középs
s

hajlása

lemez közepén két központi kör

körülötte
7.

ketts pontszegély van kiverve;

6.

ugyanegy

sírból.

Szíjvég, fölülete sima, hüvelyét rovátkos
ékíti.

keret három kékes

paszta
8.

Csat,

egy körded
paszta.

lemeze nyújtott háromszög, végén és két oldalán egykihajlással, minden kihajláson egy-egy rovátkos keret

Hasonló csatból (?) való lemez. Övkapocs, négyszög, egyik keskeny szélén réssel a szíj befogadására, fölületét négy rovátkos keret paszta ékíti; 4 példány. 11. Boglár, négyszög, két sarka helyén körded behajlás, fölülekét példány. tén négy rovátkos keret kék kerek üvegpaszta négy példány. 12. Hasonló kisebb boglár 13. Lemezes ujjgyür, egyik felén két széle hegygyé szélesbül. 14. Ugyanegy sírból, a melyben 14. «Két nyilású szíjtartó. » 7 még volt egy nagyobb és három kisebb vaskés s egy «kelevézcsat» csontból. Az itt bemutatott övdíszhez hasonló, de csonka,
9.

10.

;

;

még

két feldúlt dobogói sírban
s

akadt.
p.
o.

A befoglalt

üvegpasztákkal

ékített övdíszek

egyéb tárgyak,

karpereczek, a sírmezönek

csak bizonyos tájékán kerültek el.

Százakra

CX. Keszthelyi sírmezk. Övcsatok bronzból vagy vasból ment a szegényebb sírokból kiásott bronz- vagy vas-

csatok száma.
1

3.

Vasból,

négyszög

kerettel.

4.

Tojásdad kerettel, bronzból, vaspeczeggel, a vaspeczeg a rozsda

által
í.

gyakran teljesen elpusztult.

Gyrje

nyitott,

négyél bronzhuzalból,

végei

tekercsben

fölhajtvák.
6.

Bronzgyür,
keskeny

sodrott, nyilt végekkel, a peczke
arra,

is

sodrott, két

dupla

lemez szolgált

hogy a bennök lév lapos

szögecsekkel a szíjra ersítsék.

"5
;.

A

négyszög
dudor
;

keret gyöngyözött, a nyelvidomú lemezen négy

kitrébelt
8.

bronz.

ékítik; bronz.
q.

Négyszög keret, dupla, lemezes pánt, fölületét bevert korok Az — 8. számú idomok mindkét sírmezón honosak.
i

a peczeg hiányzik a karika mellett félkör lemez s küls szélén három gömb. Találtuk a dobogói sirmez egy bizonyos területén, ugyanott, a hol a kö-

Áttört,

öntött

m.

;

nyak,

áttört

vetkez táblán ábrázolt csatokat lellek. CXI. Keszthelyi sírmezk. Bronzcsatok. i. Áttört m, a karika tojásdad, a nyakon háromszög
két szélén rovátkolt mélyedés, a lemezen kerek
nyilas,

áttörés,

körülötte

rovátkolt mélyedés, végén kiálló
2.

nyakán lyuk, a nyak s a karikás lemez o.-szefut, pálezatag szegélyzi, a gyrbl kettd peczeg áll ki. m, nyakán kerek lyuk, a lemez harántosan álló 3. Áttört
Áttört
;

m

négyszög

peczeg.

négyszög
harántosan

és

hosszában

álló

félkörvég

áttöréssel,

a

nyakon
négy-

vonuló rovátkolt mélyedés, a karikából

kiálló

szög

peczeg.

a nyakán szívidomú az áttörés, szélét ketts 4. Áttört m, párkány szegélyzi, lemezén körnvilás, ketts párkányszegélylvel,
kiálló
5.

négyszögpeczeggel.

Áttört

m

;

karikája csonka,

harántosan futó egyenes párkányok
áttöré-,
6.

nyakán három áttörés, ezentúl díszítik, lemezén patkóidomú
tojásdad

peczeggel

Áttört
szélét

m,
két

küls szélén. hamuszín fémkeverékböl,
kiugró
levélféle ékíti,

gyrjének
teste

küls
sorban

nyakán kerek lyuk,
párkányos
keretben
páleza
;

hosszúkás

és

félköridomban
egymásfelé
áll

végzdik,
hajló

két

közepett

kordéd

vég

félkör

-zélébl peczeg

ki

;

ilyen

csat csak egy volt.

Az

1

6.

számú

példányokból a tüske elveszett.
7.

Trapezidomú
domborodik
26.
1.),

keret, egyik

párhuzamos rövidebb szárán hármas

tüske csuklóban jár, a hosszabb párhuzamos száron
dísz
ki.

három gombkeszth.

E

csatról

Lipp Vilmos me^je^yzi <A

sirmezk
á-ták
ki

hogy hasonmását c<_;\ -omogymegyei lelhelyen gömbökkel srn megrakott bronzgyürk kíséretében,
trapezidonní,
ki.

most a nagvkaniz.^ gyjteményben rzik.
8.

Gyrje
Gyrje
pálezás

csigavonal domborodik

nyaka hosszuég) szög, lemezén két ezeken túl félkör kihajlással végzdik

I

több példány.
9.

A

bronzpeczeg csonkán maradt.

Lojá>dad, peczke vasból való, lemeze

ötSZg
8'

áttöri

m,

keretben S idomú leveles inda, egyik végén a levél

n6
körben hajló hegyes vég, az inda másik vége kétfelé hajló ágra
szakad.
10.

Áttört mü, tojásdad

gyrje

gyöngyözött

;

kereszttag

;

küls

szélén peczeg. Idezárjuk
tojásdad, a vele

még két érdekes csat ábráját, a) Gyrje egy tagot képez nyakon két csigatekercs domhajlított

borodik

ki,

lemeze télköridomú, közepett
tekintve

oldalú

ötszög
(?) arcz

keretben alul rovátkos sorú keskeny

mez s fölötte

emberi

szemközt

;

kétfell

félkörben hajló

rovátkolt szalagdísz,

vágén
ékíti,

széles peczeg, fölületét két félkörben álló vonalas szalagdísz

b) Tojásdad karikája külön tagot képez és csuklóban járt a

a)

b)

lemez
két

szélén,

a

hol
;

még megvan

az

átjáró

pálcza

számára

a

hegyes csúcsba szögeli befelé a lemez külön tagozott szívalakú térbl áll és a csúcs mellett jobbra-balra szélébl kiálló hegyes csr állatfejbl.
tagja
;

apró

hüvely

a

gyr

bels

A

í/ívidom

legszélén

reczézett

keret,

ezen

belül

sima szallagú
s
;

keret,

szabályosan

álló

liliomdísz, szára mellett

háromszög mélyedésekkel kétfelé emelked levéllel (?)
áll
ki.

közepett

legküls szélébl peczeg

A

csat

egy

sírból való a

— tábla — Q
bemumnyi

a szívidom

számai alatt ábrázolt virágos pitykével. Az i tatott csatok a Dobogónak egy bizonyos,

6.

sz.

alatt

alig

száz

H7
területérl valók és Lipp

(A

keszthelyi

sírmezk

26.

1.)

fölismerte

hogy szerkezetük elüt a sírmezkön elforduló többi övdíszektl, ámbár azokkal analóg részletek ezekkel a csatokkal is együtt találtattak. Lipp magyarázata szerint e csatok importált czikkek legalább is nem azokból a mhelyekbl kerültek ki, a melyekbl a többi övdíszek valók. CXII. Keszthelyi sírmezk. Dombormves szíjvégek bronzból. Lipp szerint a szíjvegek egyenként, néha párosával vagy egy-két
övkapocs, vagy egy vascsat kíséretében
elé,

szórványosan
szíjvég

is

fordultak

néha még gyermeksírokban
férfiak

is.

Nagy

azonban csak
mindig
közbe
csak

felntt

sírjában

akadt

;

alakos

szíjvégek

egyenként tntek fel. 1. Ellapján pálezakeretben két nagykarmú

állat

fogott

zt
2.

(?)

fojtogat.

Hátlapján

a

hüvelyen
indadisz,

harántosan
ezentúl

álló

keretes

négyszög-

mezben S idom
5.

négy

hajlású inda,
ki.

melybl
1879

hol több ágú inda, hol körbehajló levél ágazik
Griffes övkapocs, áttört

m. E

két darabot Lipp

még
itj.

eltt

kapta a

szombathelyi

múzeum

számára, találta

Keischl

Venczel
4.

úr, mikor a sörházkert egy részét fölforgattatta. Ellapján balra ül griff, nagykarmú elölábait

tulokféle

állatíre helyzi.
5.

Hátlapján két

griff

között határozatlan

állat,

mindkét oldalon

a

hüvelyen négyszögmezben harántosan álló négy állatidom. CXIII. Keszthelyi sírmezk. Dombormve^ szíjvégek bronzból.
1.

Ellap. Három összekuszált
Hátlap.
hajló

állat harcza.

2.

A

körben
mellett

hüvely nyilasa mellett közös szárból kétfelé induló hegyes vég levél ezentúl három sorban egymás
;

két-két S

idomú

leveles

inda,

a

levelek körbe hajlók

s

hegyes végek.
3.

4.

Hátlap.

Ellap. Három viaskodó állat. Levele- indák mint a
Ellap. Egymás mellett két
Hátlap.

2.

számnál.

Mindkét oldalon

a hüvely fölületén üres négyszög.
5.
6.

griff.

Háromhajlású

inda,
s

hajló,

hegyes

vég

széles levél

mindegyik hajlásúban egy körbeegy gyrs vég inda. Mindkét

oldalon a hüvely tája sima.

CXIV. Keszthelyi sírmezk. Bronzékítmények.
11; 1. Áttört a hüvelyen harántosan álló domború S forma inda azontúl gyöngyözött keretben háromhajlású inda, minden hajlásban lándsaidomú leveleket és indákat bocsájt ki.
;

.

u8
2.

Áttört

mv mv

szíjvég,

hüvelye sima, azontúl

pálczakeretben

két

sorban

négy-négy

S

idomú

inda,

melynek végei körded
sort

idomban egymásba járnak, végs kihajlásán a két
zárja be.
3.

kör tag

Áttört

szíjvég

;

hüvelye sima, sima keretben reczézett
csatolt öt keresztformában

fölületü gyürútagok,

melyek egymáshoz

csoportosulnak.
4.
5.

Kisebb

szíjvég. széle
szíj vég,

gyöngyözött, indás

díszszel.

Kisebb
Szíj vég.

S formájú

leveles indadíszszel.

6.

Szíjvég, indás díszszel.

7.
8.

pikkelyes díszszel.
áttört

Szíjvég,

mü, kétsorjában egymáshoz tapadó gyürü-

tagokból.

Övcsat gazdag aranyozású négy szöglemez, karimás szél négy sorban egymás fölött és hat sorban egymás mellett domborodó körök ékítik, melyeket ferdén futó egyenesek kötnek
9.
;

fölületét

össze, az
el
ki,
;

összeköt tagokat három átmetszet hornyolatok választják

az egyik hosszabb szélébl két helyütt csuklós peczkek állanak

alján

melyekbe kapocspántok jártak csak az egyik maradt meg, kampós, fölületét domború indadísz ékíti.
;

10.

és
14.

11.

Övkapcsok.
sírból,

12

Boglárok, sima fölülettel, egy dobogói
az egyedüli ö~kori

mellettük
összes

csiszolt serpentincelt volt,

maradvány az

keszthelyi sírokban.

CXV.
1.

Keszthelyi sírmezk. Bronzdiszítmények. Ovkapocs, csuklóban járó kisebb négyszögkeretü

áttört

mv

s

nagyobb

tagból, ez utóbbit sima keretben körded hajlású indák

ékítik. Ily
2.

kapcsok szórványosan mindkét sírmezn akadtak.
boglár pléhbl. fölületét beponczolt pontsorok
ki-

Négyszög

lencz négyszög
3.

mezre
boglár,

osztják,

Négyszög
;

négy sarkában mindannyi szögecs. ketts sima keretben, a rekeszbe foglalt
keretben gömbszelvény nagyobb,
s

üvegpaszta
4.

négy sarkán szögecs.
boglár, közepett

Kerek

körülötte hasonló kisebb dudorok.
5.

Hasonló nagyobb boglár.
Boglár, áttört

6.

mv

korong, közepett lyukas, sima keretben,
távolságban,

közepétl a keret
7.

felé

egyenl

három

lófej

(?)

nya-

kastul nyúlik. Ilyen csak egy volt a sírmezökön.

Egyenes

dísztag, keretes

szegély, közepett kör

s

benne pont,

két ágán párhuzamosan álló, hajlott hornyolatok.
8.

Dísztag vasból, fels lapján zigzeg-vonalak.

n9
9.

Pityke,

patkóalakú,

fölülete

gyöngyözött,
s

végeinek

idoma

fejeket látszik példázni, két végén

a legersebb bajlásából kiálló

peczken szögecs.
10.

Négyszög

ii.

pityke lemezbl, két gombszelvény dudorral. Virágidomú gomb, közepett gyürúdisz és gyöngysor, mely-

bl
bl

tizenkét

domború szirom
szíjról,

indul

ki.
;

12.

Karika a

melylyel a trt az övböz fzték

a

gyr-

kiálló

négyszög toldása a trhüvely kampójának befogadá-ára

szolgálbatott.
13.

Gyr,
16.

madárfej végei

visszahajlók.
és többnyire a mellcsont
tájé-

14

Kerékdísz, férfisírokban
;

négykülls vagy háromkülls, hátlapjuk rozsdás részén a ruhaszövet lenyomata megmaradt. CXVI. Keszthelyi sírmezk. Ni ékszerek. keskeny lemez ezüstbl, harántosan álló párhu1. Hosszúkás zamos csatornákkal, melyeken a gyöngyfüzérek fonalai mentek át
kán
találták
;

a Dobogóról.
2.

Bronzfülecske

gyöngyfüzérek beakasztására.
bronztárgy,
eleje
áll,

3.

Határozatlan
két

csonka,

egyenköz lemezbl

hátsó részéhez forrasztott karikával, vé-

gén összekuporodott állatforma.
4.

Dísztag, középrésze
kördísz,

rhombus forma,

benne

két
s

széls hegye csiga-

haj lássa szélesbül

végén háromszögöt

képez gömböcsök.
közt
pénz.

A

lógó

dísztagok

legtöbb

az

átlyukasztott

bronz-

Ezek átalában ív. századi kisebbnagyobb pénzdarabok, melyek többnyire kopottak és rozsdásak. Legtöbb
kö/tük a Constantinusok korából való,
a

legkésbbiek
5.

I.

Valentkiianus korabeliek.
dísztag

Csüng

bronzból,

ketts levélidom u,

felül

füllel

s

benne
6.

karika, alul gúlaformát

képez gömböcsök.
és

7.

Domború sima köröndök ezüstbl. Félholdidomú csüng ezüstbl, fölületén vonal;

gömböcs-

legersebb kihajlásán kiálló peczeg ilyen csak egy volt. 8. Lóhereidomot képez három domborulat ketts ezüstlemezbl, alján lyukak a fonál átbocsátására egy sírban két példány volt.
díszek,
;

Ezüstcsörg, két félgömbbl áll, fülül füle volt, egy sírban két példány volt belle. Ezeken kívül töredékes állapotban még
9.

sok

csüng

tag akadt, de alakjuk

nem ismerhet

föl.

A

legérde-

kesebb lógó egy háromszög bronzlapon álló ni f, a városi sírmezrl. Sajátszer, ismeretlen rendeltetés tárgy a füles csontgyürü, melynek
sorakozik
ábráját
idezárjuk.

A

karika lapos falán 12 lyuk

egyenl
tartja.

távolságokban,

mindegyik vonalkerettel. Lipp

Dobogón négyszög átlyukasztott palatábamulettnek lácskák akadtak, öt egész és néhány törött példányban. Mindkét sírmezn egészben öt átfúrt farkasfogat is leltek. Xéha gyöngyök közt, máskor magányosan fehér, sárga vagy kék szín fogidom üvegcsüng fordult el, a korona alatt haiántosan futó lyukkal, egészben 21 példányt leltek mindkét sírmezn. Fülönfüggk rendesen ni, vagy

A

gyermeksírokból ismeretesek,
férfisírokban
is

nagy ritkán egyes
került össze, anyag-,

számban szegény
ronykarikák.

akadtak, de ezek egyszer sod-

A

két

sírmezrl

közel ezer

függ

alak- nagyságra és díszítésre

nézve

nagyon külömbözk. Legna-

gyobb számmal voltak az egyszer sodronykarikák és azok, melyeknek végei kör-, tekercs- vagy hullámvonal formában kihajolnak, számai alatt láttunk. A karika vagy áttábla minket a megyen a dísztagon vagy az utóbbi lelóg róla. 10. C-üngöje trombita módra kiszélesbül és fölületét vízszinteden

futó párnatagok ékítik.
11.

Csonka függ,

alján lefelé és fölfelé álló peczeg,

mindegyiken

üveggyöngy.
12.

megyén
13.

Csonka függ, a karika két ellentett oldalán keresztül két félgömbbl álló tagon, melyet kívül ketts sodrony

szegélyez.

A

négyél karikán egyenl távolságban egy nagyobb
áll

és

három

kisebb di^ztag

ki- és befelé,

a nagyobbiknak mindegyik végén

egy gyöngy, a kisebbet átjáró peczegre ersített gyöngy képezi. 14. Gyöngyözött sodronyról gülába rakott négy gömböcs áil
lefelé.

15.

A

függ fels
gömböcs
;

félköre sima sodrony, alsó felét félhold lemez

képezi, gyöngyözött szegélvlyel, körded szélein

három gúla idomba

helyezett

a félhold csúcsait hármas sodronytag szegélyzi;

egy pár ilyen
ló.

A

függ a Dobogón került el. függ sima karika, melybl rövid peczeg
karikája

áll

ki s rajta

gömb.
17.

A függ
;

átmegyen egy két félgömbbl
s

összetett

bogyón
[8.

két pár akadt bronzból.

Hasonló, de
;

nagyobb

a félgömbök

szélei

kissé

kihajlók,

bronzból

akadt egy ép é- két törött példány.

iq.

Hasonló, ezüstbl

;

mindkét félgömbön

sodronydísz,

mely

lvraidomú mustrát ismétel.

sírmezökön százával fordultak
bronz
;

CXVII. Keszthelyi sírmezök. Kosárkás tüskök. A keszthelyi el anyaguk legtöbbször ezüst vagy
;

egy pár arany a Dobogóról került el, ezüstbl sok volt a Dobogón, kevesebb a városi sírmezn, legtöbb volt mindkét helyütt a bronz, a bronzfüggkön gyakran aranyozás nyoma.

A
A

függk legjellemzbb
kosárkának vagy

alkatrésze a kosárka,

mely néha szabadon

fzve a karikához. bimbónak két f változata van. A leggyakoribb idoma a következ részekbl áll a) karika, b) a karikából nyiló lemezes kehelyke, c) a kehelybl kin a filigrán féltojásidomú kosár, d) a kosárra brül a szorosan rakott fémfonalakból alakított kúp, c) s a kúp tetejét rekeszes üveggyöngy vagy hasonló disziti. A ritkább idom az, melynél a kosarat lapos korong zárja, melynek fölületét sodronydísz közepét üveggyöngy di-zíti. Mindkét fajtából sok a kisebb-nagyobb változat. V. ö. PuW.ky 12. Ferencz, Tanulmányok a népv. emlékeirl, 1888. 9 Kúpos kosárkával, ezüstbl; 1. b) a karikának a kosár 1. a) fölött szemközt álló szélesbül része gömböcs- és sodronydíszszel. 2. b) a kosarat föd lemez közepérl 2. a) Lapos kosárkával
lóg a karikán, de legtöbbször szorosan oda van
filigrán

mv

.-

1.

;

a körded rekeszbl kihullott a gyöngy, körülötte reczés sodronyú

S idomok
szegélyzi.
3.

töltik

be

a tért, az

egész

lemezt

két reczés sodrony

a

,.

Ezüstbl, kúpos
tagból
a

kosárral, a

legnagyobb fajtából

;

a kis kelyhet

reá forrasztott

fonalakkal

díszítették, a kosár öt

szívidomú

ronyos

áll, a sodrony két vége befelé hajlik é- körrel fönmaradó fels térben lyraidomot példáz a sodrony. A kup legszélesebb kerületét S forma sodronyok köreibe rakott gömböcsök sora ékíti. A kúp külsején egyenl távolságokban két egymás mellé helyzett ? idomú sodrony vonul a csúcs felé a csúc>on rekeszbe foglalt üveggyöngy; 3. b) a kosár fölötti lemezes

záródik

;

;

kiszélesbülést hosszában ruvátkos sodrony szegélyzi, közepett pár-

huzamos egyeneseket képez
mindkét hajlásban
4.

két rovátkos sodrony, ezek közt

s

a

két y/x\ hosszában rovátkolt sodronyokból alakított

S idomok
a karika

sora,

gml

öcscsel.

a) Ezüstbl, a kosaras tay -zabádon csüng;

egyik

végén és még három helyen háromhajlású gyürútekercs; 4. b) két tekercs közt kiszélesbül rész fölületét bevert pontkörök díszítik.
r. s

Ezüstböl.a kosara>

r ta<,

szabadon csüng, a karika egyik végén

az ellentett oldalon kéthajlású

gyri

CXVIII. Keszthelyi sírmezk. Kosaras függk. a i. a) Nagyobbfajta példány ezüstbl, kúpos födel kosárral, kelyhet fekv 8-as idomú fonalak ékítik, a kúp alsó kerületén gömböcsök sora, innen a kúp csúcsa felé egyenl távolságokban
négy helyütt két rovátkos egyenes fonál vonul, végükön fölül a kúp teteje csonka, i. b) A karikának kosár fölötti rhombikus szélesbülése, közepett rovátkos sodronynyal szegélyzett keretben üveggyöngy, a küls szél irányában rakott gömböcsök rovátkos szegély rekeszekben, és hasonló négy göm-

három gömböcs,

böcs a rhombus hosszabb átlója irányában.
2.

a) Nagyobbfajta példány ezüstbl, kúpos födel
fonalas

kosárral, a

kelyhet

karikák

ékítik,
s

a

kosár egyes osztályait egyenes
és lyrás

sodronyszálak

határolják

bennök nemcsak szívidomú
legcsúcsán karika
is

mustrájú ékítmény, de a
körületén
rovátkolt

mez

van.

A

kúpot

egyenl távolságban reáforrasztott párhuzamos ketts fonál, három körbenfutó síkra osztja, az els és har-

madikban fekmentes ocokba hajlított fonalak képeznek szakadatlan sort, a középsben az idomok harántosan állanak egymás mellett, a kúp tetején keretbe foglalt üvegpaszta. A kosár karikájából karikán horgas vég. peczeg csüng le, melyen nyilván valamely nagyobb dísztag függött. 2. b) A kosár fölötti rész szemközt állítva rovátkos sodronynyal szegélyzett rhombikus lemez, közepén rekeszbe foglalt paszta, a szegély irányában s a rhombus hossz;

tengelyében sodron) nyal körített rekeszekben bronzgömböcsök.

CXIX. Keszthelyi sírmezk. Tk.
Négyél, egy helyütt négyfelé hasított; néhány száz ilyfajta t került el a keszthelyi sírmezk minden tájékán öt ezüst s a többi bronzból volt, de ezüstözött. A városi sírmezn két ily t a koponya alatt keresztben feküdt, a többi ruhatü volt. Nagyságuk
1.
;

11—34 cm
cm.

-

között váltakozik, legtöbbjének hossza azonban 18
s

— 24

A t

fels vége rendesen lapított

elgörbült,

Lipp fülkana-

lasnak mondja.

A

négy

oldalt

bevert körökkel, mint a jelen esetben, hol

vagy sodronyos
eml. 1888. 12.
2.

díszítéssel.
1.

különböz módon díszítették, hol más bevert idomokkal V. ö. Pulszky F. Tanúim, a népv. kor.

Feje táján lapátidomú lemezzé szélesbül, a lemez tövén apró
Fejét lapos
képezi.

lyuk.
3.

gyr

s

a

gyr

fels

szélébl kiálló

öt apró

gyr
4.
s

Fölhasított nagy ezüst-t, a négyes hasadék fölött két helyütt

alatta

három helyütt

sodrony nyal

szegélyzett

négyszögpánt

^3
s minden oldalán sodronyszegélyii közbees három nagyobbnak minden oldalán két-két gömböcs, melyet S idomú sodrony körít a t négy .^zárának közbees lapjain szabályos közökben háromszögmélyedések.

fogja köri, a két széls kisebb
ékíti,

gömböcs

a

;

5.

Hasított

t

fels
s

fele, a

négyes hasadék ágain hullámvonalas
s

vonaldísz, fölötte

alatta

egyenl közökben gyürtagok

közben

központi körök.
o.

Lapos gombú t.
Hasított

t, hasonlít az 1. számhoz, csakhogy közvetlenül a hasadék alatt négyszög pántgyür.
7.

8. Feje kilapított, fels szélén két apró karika, a lemezen egymást keresztez sorokba rakott körök és három apró lyuk. rhombikus lapulás, alatta két gyürtag s 9. Szára közepén

fölötte változva
10.

nagyobb

és

ketts kisebb gyürtagozások.
futó vonalak,
s

Feje

kis lapos kúp,

vonalas ékítéssel, alatta a száron körül-

futó vonalak, ezek alatt ferdén

melyek

alatt ismét

körvonalak, ezután a >zár négylapú
körülfutó vonalsor,
11.

méhen

túl a szár

négylapú rés/ végén ismét ismét kerek átmérjvé válik.
a
allé

Feje

lapított és

átlyukasztott, e/után a szár fele négylapú,

azontúl kerek, a lapos részt

három helyen harántosan

ketts

vonalak két

mezre

<>>ztják,

melyeket sorba helyezett bevert körök

I2 4

ékítenek. Idecsatoljuk egy

t

fels felének ábráját, mely a városi
lap, szélét

sírmezrl
ékítik,

került

el

;

feje

félholdidomú

központi körök
;

melyek körül

itt-ott

még

meglátszik a csillagos keret
;

a

lemez tövén a szár irányában álló két kerek lyuk egy sima gyürütag vezeti át a kerek szárba. Kisebb alakú hasonló t, de díszítés nélkül, akadt a Dobogón is.

CXX. Keszthelyi sírmezk. Tk.
i.

Gombos

fej, rovátkos gyürü domborodik ki a kúp alatt, nyaka
futó,

kerek, fölül-alul körben
alatt

közben rézsútos vonalak

ékítik, ez

négyélvé vastagodik

a szár, élei rovátkosak, ezentúl a szár

ismét kerek.
2.

Egy példányban lelték. Korongos gombbal, alatta gyürtag, a
feje

szár kerek
és

átmetszet.

3.

A

tojásdad, fölül kis kúppal, közepett

tövén gyürü-

taggai, szára kerek
4.

átmetszet.

Feje áttört négyszög lemezzé lapul, az áttörést ketts párálló háromszögbl hármas tagú melynek fölületét sorban futó négyszög mélyea lemeznek a szárba való átmenetelén ketts gyürdísz.

kánykeret szegélyzi, a szabadon
levélféle ágazik ki,

dések ékítik;
5.

t. 7.

Fzöt, Füzt,

egyenes.
hajlított szárral.
s

Fejét karika képezi, a karika

a szár között

gyürtag;

1

7.

bronzból.
-.

és q.

«

Fülkanalas » tk, ígv nevezi Lipp, bár semmi ok sincs

másnak
a
«

tekinteni,
•>

mint igen

díszes antik

stylusoknak, melyeknek
kiegyenlítésére
szolgált
;

fülkanalas

vége, az
alatt

Írásnál

a viasz

gyürüded tagozású nyak, ezután négy oldalú ré^z következik, melynek minden oldalát hullámvonalak vagy keresztbe rakott vonalak díszítik, ezentúl ismét kerek a szár s egy darabig gyrt igokkal ékített. Ilyen mintegy harmincz akadt a Dobogón.
kilapított

végük

CXXI. Keszthelyi sírmezk. Korongos
fibula,

fibulák.

Korongos

kettnek

kivételével, csak a
való.

Dobogón

került el.

Csaknem
van a t,

valamennyi
helyezett
a

gyermeksírokból
;

A

fibulák

két
alján

egymásfölé

fels

igen

lemezbl állanak vékony lemez,

az alsó sima,
préselt

ennek

diszítményekkel ékes, a két

közti rt valami gipszes péppel töltötték ki, mely utóbb megkeményedett és még most is legtöbb fibulánál, hacsak töredékesen is, megvan. I. Ezüstfibula, az alsó korongon vastü. A fels oldala két tagból áll, ersebben kiálló bima lapos keretbl és a kereten belül gyöngyszegélylyel körített mélyebben fekv aranyozott kerek lapból,

lemez

125

melyen

közepett

arkangyali, a jobbról
volt kitrébelve.

emelkedén álló kereszt, balról angyal (Gábor ni akik (Mária) az annunciatio jelenete —
fibulát megtalálásakor
törte.

A

csákányvágás

érte,

mely a

vékony lemez képet darabokra
csontvázon,

Gyermek

sírjában,

nem

a

kzett találták. a fels lapon kimagasodó gyöngyözött szegély 2. Ezüstfibula keret, a gyöngykörön belül vonalas szegélybl ötszög domborulatok sorakoznak s a keret bels széle hullámzatosan és tértién a középs aranylemez domborkép felé lapul. A domború kép
a töltelékföld
;

hanem

szétterjesztett

szárnyú

sas

feje

fölött

szemközt

álló

római impea

rátori mellképet,

jobbra-balra

több pálmaágat ábrázol; nyilván
császári

romai

mvészetbl

ismeretes

apotheosis

állott

az ötvös

szeme eltt. A fibula alsó lemezén a vast s a két lap közötti hézagban a fehéres ragasz még megmaradt. kidombo3. A fibula anyaga bronz, idoma körded, fels lapját
rított
s

a

küls

szegélylyel

párhuzamos díszít
pálezatag,
reczézett

mustrák
és

ékítik.

Legkívül
ismét

gyöngyszegély,

azután
belül

kalászsor,

pálezatag,

kalászmustra,

ezen

pólyatag

legbelül

hullámvonalas sáv fogja
Itt-ott

középs sima tojásdad mezt. aranvozás nyomai látszanak, vastjébl csak rozsdafolt
körül
a

maradt meg. Korongos bronzfibula. Fels lapján gyöngyözött keretben 4. tizszirmú virág, mindegyik sziromban ismét körded levélkoszorú domborodik ki, a szirmok körben rakott ketts levélsorból indulnak
5.
ki.

Korongos

közepett

bronzfibula. Fels lapján gyöngyözött keretben, gombszelvény dudor gyöngyszegélylyel s körülötte egy-

másba járó vonalkörök, mindegyikben gömbszelvényes domborulat. bronzfibula küls keretén dudorok sorakoznak, 6. Korongos közvetlenül mellette beljebb gyöngysor, közepeti gyngykeret a háromszög két benne vonalas háromszögben kerek dudor
;

-

oldalából sugarak hajlanak

ki,

a két

gyöngysor közötti sávon páros

háromszögök és dudorok váltakoznak. küls keretén dudorok, a keret mellett 7. Korongos bronzfibula belül reczézett pálezatag, közepett gyöngy- és vonalkörben dudor, s körülötte vonalas keretekben dudorok sora. CXXII. Keszthelyi sírmezök. Korongos bronzfibulák, bronz;

gyürúk.
1.

Körded idomú, gyöngyszegély vonaltag,
s

kalászsor,

vonaltag,

kalász-or

ismét vonalsor szegélyzi kividrl befelé a

középs sima

kordéd lapot.

I2Ó

2.
s

a

kett között

Gyöngyözött keretben közepett vonalsor, benne kisebb vonalsor kifelé nyilt félkörvonalak egymás mellett soraGyöngyözött
és

kozván, csillagokat képeznek.
3.

vonalas

szegélyben

közepett

gyöngyözött

kör pálczakeretben, körülötte háromszögbe rakott apró gömböcsök-

bl
4.

álló csoportok.

Központján dudor, körülötte pálczakör,

melybl a

lap sima

kerete felé sugárszeren, szabálytalanul rakott hornyolatok vonul-

nak.

Ez

az

el, négy a Dobogón nyúló részén.
5.

idom kisebb-nagyobb formában öt példányban került sírmeznek a Georgiconra s egy a városi

Sima korong, közepén kidomborodó köldökidom, hátlapján
álló

két párhuzamosan

kengyel,

az
;

egyiken
a városi

rajta

volt a vastü,

mely
lelték.

a kiemelésnél darabokra tört

sírmezn

ni

sírban

sírmezn ritka jelenségek voltak. Mintegy húsz darab nk és gyermekek sírjaiból került el, legtöbbje sima bronzkarika és «hasonlít a mai jegygyrkhöz néhány díszesebb példány ezüstbl való, ezek

Ujjgyürk

mindkét

»

;

:

6.

Pecsétl

(?)

gyürü

;

tojásdad

keretébl kihullott a

k

;

a

rekeszt gyöngyszél szegélyzi, alul és két széls hajlásán a karikán

háromszögbe rakott hármas gömböcs díszíti. kihullott a k. 7. Sima, tömör ezüstgyür, tojásdad fejtagjából 8. Karikája reczézett, tojásdad fej lemezén bevésett emberi alak
(Hercules
9.
?).

Vékony karikán a fej tag préselt lemez négyszirmú virág. CXXIII. Keszthelyi sírmezk. Kargyürk. Mindkét sírmezn
mintegy négyszáz
kargyürüt
leltek
;

néha

egy-egy

ni

sírban

nagy ritkán akadt egy-egy karika s az is többnyire vaskarika volt, néha sima vagy ellenben a nk sodrott kampós vég bronzgyürük is találkoztak gyermekek sírjaiban a karikák többnyire bronzból valók. és
voltak. Férfiak sírjában csak
;

föltn számmal

A

karikák
vésett,

rendesen

vagy

nyitott végek, díszítésük többnyire bevert idomuk különböz négyél, hatélü, gömböly vagy
:

lemezes,

végeik

hegyesek,

bunkósak, laposak, vagy kigyófejesek.
:

Bemutatunk néhány formát 1. Négyél, vonalas díszszel
2.

;

vékonyuló végekkel.

Kerek,

vastagodó
csak

hármasával,

Kisebb
egészen

«bunkós»
sima,

végén gyöngyözött sávok kettesével és két példány a Dobogón férfisírokból való. vég kargyürk, egyszerbb díszítés, néha
;

nagyobb

számmal

a

városi

sírmez georgiconi
kíséretében akadtak.

részén igen nagy kosárkás

függk

és

nagy

tk

127

Ide

zárjuk
s

két

kigyófejes

vég

karperecz

ábráját.

Mindkett
vezetett
pél-

lemezes

a végén, a kígyó fején túl,

nyakszer szkülés
díszítve,

a valamivel szélesebb lemezbe.

A

nyak mindkét bemutatott
és

dányon egyformán van tagozva
díszítése

de a

fej

s

a lemez

különböz

:

e?y-nál

harántosan

fektetett

három egyenes

két ré~zre osztja a fölületét,

a keskenyebb

kötött két központi kör, a szélesebb

mezt egyenesek által mezt két vonalkeret

háromszögmélyedés

és két központi kör ékíti.

A

lemezt vonalas

lyben végein központi kör és

egymá.-ba

kapcsolt

dlt

.S'-ek

ketts sora

diizíti.

A

másik* karperecz b ) lemezén

ugyanily

128

sorok közti tért bevert apró háromszögökbl alakított
foglalják
el.

keresztkék
álló

A

kigyó fejét

három

részre

osztják

harántosan

párhuzamosak s közben bevert apró háromszögök, a legkeskenyebb részen két körszelvény vonal hajlik egymásfelé, a másik mezn hasonló vonalak, de duplán s közben bevert apró háromszögökkel,
vannak, a legszélesebb
térben

három központi kör

s

egy vonalas

háromszög.

CXXIV. Keszthelyi sírmezk. Lemezes
góról való, a városi

kargyürük. Ritkábban
;

legtöbbje a Dobosírmezben csak elvétve került el egynéhány. Egészben közel hatvan darab van, melynek mindegyikén más-más a küls oldal díszítése. A végeik gyakran csuklóban járnak úgy, hogy egyik végén két hajlított vég nyujtvány, a másikon szintén egy ily nyujtvány van, mely a kett közé szorul s egy szög, mely a három lemez csszer hajlásán átment, összefogta a két véget. Csuklóban zárt karperecz, külsejét három sorban vonuló i. bevert háromszögek és négy sorban vonuló bevert pontok ékítik. 2. Külsejét hosszában futó két hornyolat és három domborulat ékíti, mindkét vége táján keretbe foglalt kerekded kék üvegpaszta.
fordultak el, mint a többi fajta karpereczek

Három
3.

példány.

Csuklóban zárt karperecz, hosszában futó három párhuzamos vonal és közben bevert apró háromszögök 'ékítik külsejét.

CXXV.

Fülönfüggök.

i.aj Kosaras, aranyból; a kosár félgömbidomú, alja sodronyos, fels széle lemezes, a karikával hengerded és korongos sodronytekercs köti össze; szélén, alul,
födi,
fül.
1.

b)

A

kosár nyílását lemez

melynek közepén köridomú
s

kördedhajlású rekesz,

ebbl keresztidomra négy közben 4 háromszög keret áll ki, minden
rekesz,

háromszög csúcsán körrekesz, az üres téren minden rekesz mellett a karikának a kosár fölötti részén öt apró egy-egy gömböcs rekesz, valamennyi rekeszbl kihullottak a kövek. N. M. Lelhelye állítólag Abrudbánya vidéke. Pulszky F. elemlíti Tanul;

;

mányok
2.

stb.

1

1

.

1.

Kosaras, aranyból

;

a kosár kúpidomú, rovátkolt sodronyból,
;

szélén rovátkolt

ketts sodrony
;

gyöngyözött szegély

gyr

áll

a karika

s

a kosár között

a kosarat fölül rovátkolt sodronynyal
körített kerek

szegélyzett lemez borítja,

melyen közepett sodronynyal

rekesz

négyszög foglalásban hat csoportosul, közben háromszögbe helyezett gömböcsök csoportosulnak a kosár
és

körülötte

k

;

szélén alul karikás

fül.

A

Parisban elárverezett Fillon-gyj temény:

ben

volt.

Pulszky F. említi

Tanulmányok

stb.

11.

1.

129

a) Kosaras, aranyból hasonlít az i. számúhoz, csak a kosár lapján más a díszítés 3. b ) közepett három kisebb gyöngykörrel szegélyzett köridomú keretben kö volt a lemez küls szele ersebb gyöngykor szegélyzi, ezen belül apró gyöngykörok s ismét ersebb gyöngykör következik. Lelhelye Dos di Trento, a bécsi Tanulmányok stb. 12. cs. k. múzeumban. Pulszky F. említi 4. a) Kosaras, rossz ezüstbl, a kosárból csak az alsó gyr és a kehely maradt meg a karika elöl rhombu>>á szélesbl, melyen
3.
;

föd

;

;

:

1.

;

közepett sodronynyal kerített körfoglalványban üvegpaszta
lötte

s

körü-

sodronynyal krrített
(Zala m.),

Tomaj
5.

Lelhelye LesenczeDarnay Kálmán gyjteményében. Arch. Ért.
1 1

apró gömböcs.

[891. XI. 69.

üres

Gömbös, aranyból. A karika alján négy kisebb és egy nagyobb gömb, a gömbökbl félgömb idomú dudorok emelkednek ki,

ezeket apró szemcsék körítik és a
körök, a legfels kisebb,
s

gömbök

találkozásai

is

ily

szem-

nagy gömbös három, illetleg négyszögekbe rakott apró szemcsék. N. M. Arch. Ért. 1889.
az alsó

IX. 149.

CXXVI. Cserépedények.
1.

szélén

Öblös edény, kéke-szürke agyagból, sima fölület, hasát fels ketts vízszintes- egyenes vonalsortól szegélyezett domboköríti; leihelye

rodó ötszörös hullámvonal

Gyr-Szentmárton. N. M.
Alját

Arch. Ért. 1881.
2.

I.

ibo.
2.

Tálcza oldalnézetben,
Tálcza,

a)

alsó nézetben.

kidombo-

rodó hármas vonalak, pontok, keresztezett kör és levelek ékítik. X. M.
osztott

négy szakaszra melyek közeljárnak a középkori heraldikában dívó prémmustrához. N. M. Az 1. és 2. számú edény lelhelye Czikmántor (Erdély) Arch. Közi. XIII. Rep. ketts háromszög-sor, 5. Öblös edény, nyaka táján benyomott s abból a hasa legersebb kihajlása felé irányuló háromszögökben csoportosult rhombikus mélyedések, a mélyedésekben kidomborodó vonalas tagozások; mindegyik mustrából u nagyságban példákat adnak a csatolt részletrajzok. N. M. 6. Öblös edény, hasa fels hajlásán három vízszintes sorban négyszögmélyedések, minden mélyedésben kidomborodó ke3.

melynek

alját

ketts egyenesek

által

mezkben kidomborodó egyforma idomok

ékítik,

l

resztke.

N. M.

CXXVII. Két
1.

díszes övcsat.
ezentúl flülete hávízszintes

Bronzból, karikája állatfökkel végzdik,

romlapú, a középs

lapon mélyedések sora, négyszirmú
9

virágok váltakoznak hossznégyszögekkel; a bels lap mindkét szélét

domború

csipkedísz szegélyzi.

gyrkkel van tagozva, középrésze fölül háromlapú, a középlapon hosszában egymásba nyúló oo mélyedések
tüske hegye harántos
sora; a tüske töve
lyített

A

négyszöglemezzé tágul,

melynek

fölületét

mé-

vonalas sorok 10 négyszögre osztanak, minden négyszögben

pont, a tüske közepe felé, a négyszög küls szélén, két félkör és három háromszög áll; a lemez két oldalából tátott szájú állat eiteste áll ki, mely hátúi kigyó formára tekerdzik és kigyófvel végzdik; az eltestet pikkelyszeren egymáshoz csatolt dupla félkörök és bennök apró karikák borítják. A csat lemeze hossznégy szögidomú három küls oldalát pálczatag, s ezen belül habmaeander-féle szegélyzi, mely niellóval lehetett borítva, ezen belül kalászforma egyenesen futó ornament harántosan ketté osztja a tért, mindegyiken három, küls szélén rovátkos keretben egy-egy ugrándozó ragadozó (oroszlán ?) van bevésve, mindegyik állatból két láb látszik, fejük visszafordul és úgy állanak, hogy alsó oldaluk a lemez közepe felé irányult. N. M. Kalauz a N. Múzeum éremés régiségtárában
2.

1885.

17.

1.

Bronzból,

tojásdad

karikáját

berakott
;

ezüstpettyek

ékítik,

küls szélét ferdén rolemezének idoma kör 3/4 részét mutatja vátkolt sáv kiséri, ezen belül mélyített háromszögökbl ketts sor
következik,

mellette ismét ferdén rovátkolt sáv,

az

íyy

körített

középs mezben
kolt egyenes sáv

a csukló felé rovátkolt egyenes sáv,
sor és

ezentúl torovát-

jásdad mélyedésekbl alakított
határolja,
töltik

beljebb párhuzamos

ezen

belül

öt sorba rakott mélyített
',

négyszirmú idomok
N.

be a

tért.
1.

Aranyozás maradványaival

,.

M. Arch. Ért. 1889. IX. 143. CXXVIII. Gyri övcsat. Arch.

Ért. 1890. x. 236.

A

bronz csatot
kinek halála

állítólag

Gyr

vidékérl szerezte Spöttl, bécsi

gyjt,

után a bécsi néprajzi
széles

múzeumba

(?) jutott.

A

táblán fölül álló lemez a

öv egyik végét bontotta, másik végét takarta, azért felel meg a a fels lemez kimetszése a csat karikájának. A fels lemezt kívül u. n.

gyémánt

sor szegélyzi, ezen belül

három

oldalán összekapcsolt te;

kercsekbl alakított keret, a két sarokban tojásdad idom küls hosszoldalán hüvelyféle tok indul ki a lemez szélébl, mely gyöngyök s a gyöngyök közé rakott hármas gyrkbl álló sor módjára tagozott. A karika mindkét végén egy-egy állatfej, küls szélét gyémántsor
szegélyzi
s

ezen belül tekercssor vonul.

A

peczeg hiányzik.

A

csat

lemeze hossznégyszögidomú, két csúcsa
ratikus

letört.

Fölülete két quad-

mezre

oszlik,

mind

a két négyszögben

egyenközen

elhe-

'3'

lyezett

kisebb

négyszög,
s

a

két

négyszög

közötti

téren

kétfell

egészben négy csigasor,

közöttük egészben négy fekv oc idom.
szintén

A

két kisebb négyszögben

geometrikus idomok; egyiken
rövidebb
sugarat

nyolcz sugár csillagot képez, a négy
kötik össze
;

egyenesek

a másik négyszögben, két

központi csúcsra helyezett

párhuzamos quadratum. A kisebb épúgy mint a nagyobb m szögöket gyémántsor szegélyzi. A csat mellett a táblán bronzpálczát látunk, melynek egyik vége háromszög lemezzé szélebi a báromszögöt gyémántsor szegélyzi - ezen belül csúcsra
;

helyezett háromszög.

A

pálcza

két

végén

hornyolatokkal

van

tagozva, ezek közt fölülete gyöngyözött, a

gyöngyök közé rakott hármas gyürtagokkal. Valamennyi díszítés a mélységbl ugyanegj magasságra domborodik ki, úgy a kiemelked mint a mély részek éle körvonalúak és oldallapjaik térdén futnak, a hol három lap összetalál, éles csúcsba szögellenek Mind e jelenségek a fafaragó stílusra
emlékeztetnek.

CXXIX. Szécsényi sírlelet (Nógrádm.). A szécsényi határban fekv úgynevezett iKáprás erdi éjszaki szélénél, az Almás puszta
beszakadó tMély árok» éjszaki partján [885-ben es után emberi koponyát leltek, utóbb [886-ban ugyanazon a helyen a
fensikjáról

csontváz egyéb részei és régiségek kerültek

el A

régiségek közül

esatot állítólag a bal váll lapoczkacsontjánál, nyakéket és

tt

a

mellkason,

gyrt
csat,

s

vaskést

a jobb oldalon

találtak.

Arch.

Ért.

1887. VII. 429
1.

430. Pintér Sándor tulajdonában Szécsényben.
a

Ezüst

tüskéje

hiányzik,

lemeze

ötszög,

hosszúra
s

nyúló hajlított
nyaki,
áll ki.

oldalú csúcscsal, a csúcsból két oldalt hattyúfej
két

másik

sarkából

pedig két

karikaidomú

nyujtvánv
két szö-

A

csukló lemezzel

végzdik,

mely

a testlemezre

gecscsel reá

van ersítve, hosszában futó három párhuzamos vonal s bels szélén zigzeg-vonal díszíti. A te-t lemez legszélén lapos keret, melyen helylyel-közzel bevert félkörökbl alakított sor nyoma
látszik,

ezen belül egymáshoz toldott, ferdén
a

nak,

s

középs

tért,

mélyített

alapból

áll S tagok sorakozkidomborodó, kétszer
-

ismétld ketts fél S idom foglalja el, a két tél S idom egymá nak mindig háttal, áll az egyik párnak a szára reá megyén körszelvény idomra, melynek két vége beleié hajlik, az. alsó pár p harántosan álló egyenesbl emelkedik, az egyenesre a lemez csúcsa felöl hegj ;ben két egyenes megyén, mely a kerettel együtt e helyen rhombikus mélyedést fog körül. A lemezen aranyi
maradványai.
1.

a)

oldalnézet,

mely mutatja, hogy

a karika

s

te.-tlemez régi-

'32

idben
tettek.
2.

eltörvén,

ketts lemez közbe rakásával ismét
körbehajló és hegyes

összeillesz-

Ezüst-t,

feje

vég,

a

fej

alatt pálczája

egy darabon vonalas dísz, alsó hegye letört. 3. Hármas hajlású aranysodronyú újjgyr.
ad
róla.
4.
5.

A

kép két nézetet

Késpenge Nyílhegy
12.

vasból, rozsdás és nyele letört. vasból, csúcsa és szára csonka
;

a kép két oldalról

mutatja.
6
7.

Nyakékbl
10.

való dísztagok.
;

6.

és 9.

borostyángyöngyök

;

8.

és
12.

átfúrt szarvasfogak

rí.

opalizáló gyöngy, fehér üveg-

bl;

kék üveggyöngy.
sírleletek (Mosonym.).
a jelen Dr.

CXXX. Lébényi

Sötér Ágoston
közelében, régi

a lébényi Mecséri-utcza közelében,

temet

sírmezre akadt 1885-ben,
tette az

melynek két

sírját

fölásatta és ismer-

Arch. Ért. 1885. V. 203. és 204. lapjain.

Egy

sír

127 cm.

mélységben feküdt, ENy DK. irányú volt; a csontváz fels réA csontok gyöngesége és a sze, s a medencze csontja hiányzott.
mellékletek

után

ítélve,

ni

sír

lehetett.

A

mellékletek követ-

kezk
1.

:

Bronzcsat, áttört

mv,

nagyobbik lemeze
nyele
csontból

griffalakkal.

Errl
és

dr.
2.

S. jelentése

nem

szól.

Vaskés, hossza 8*2 cm.,

való,

hengerded

gyrs
lelték.
3.

tagozassál; a balkéz alatt, hegyével a kéz ujjai felé irányítva

Vascsat karikája

;

a jelentés errl

nem

szól.

4.
í.

27 drb gyöngy, sárga, zöld, barna s több szín üvegbl. Sima lemez újjgyr, a balkéz mutató ujjáról.

6.

Bronzkarperecz, keskeny lemezes pálczából,

nyilt

körded vé-

gekkel, a nyílással ellentett része kengyelszeren kihajló, a karika
szélén bevésett vonalas ékítés
7.

maradt meg.

Bronzgyürü, belül rozsdafoltokkal, a derék alatt a medenczeBronzfibula, egy

csont táján került el.
8.

más

sírból való,

mely

az

els

sírtól

60 mé-

ternyire esik.
9.

Bronzkarika

töredékei

;

a jelentés

ezekrl

nem

tesz

em-

lítést.

10.

11. Hajlított
12.

Bronzkarika három darabja, a jobb kéz tájáról. vakarókés bronzból, nyélbe való szárral.
fejjel
;

Bronzt, körbenhajló
a test között lelték.

az

elbbi számmal együtt a

kés

s

l

33

CXXXI.

P. -szenterzsébeti sírlelet (Baranyám.)

A

p. -szent-

erzsébeti régi

temet Csáky Zsigmond

közlése szerint (Arch. Ért.

foglal.

holdat, vagy nagyobb helyet is elmélységben sürün, egy ölnyi távolságban voltak egymástól rendes sorokban, fejjel keletnek, lábbal nyugotnak, s annyi csontot leltek, ihogy szekéren szállították el, s egy

1887. YII. 435

— 430.)

három

A

sírok másfél öl

1

*

régi

kútba hányták.

«A

lóval eltemetettek fejjel éjszaknak,

a ló

ember a lóháton ülve.» Huszonnégy négyszögölnyi téren hat ember találtatott állítólag lóval eltemetve,
hátulja délnek
volt és az

bronztárgyak
szedni,

csak egynél találtattak;

a

mit a jelent

össze birt

még

1885-ben a N. M.-nak küldte be.
IV. századi kopott bronzpénzeket
s

Az
Egy

ásás helyén a

föld között

leltek.

Minden
s

ki-

ásott sírban volt egy csupor

egy

füles korsó.

csuprot,

egy

korsót jelent a

az ásók szétzúztak.
volt,

ezeket

is

múzeumnak küldött, több mint negyven daraDOt Némely sírban hosszú nyakú cserépedényke is szétzúzták. A jelentés következtéb n a N. M.
de az ásatás eredZs.

ásatásra költséget küldött P.-Szent-Frzsébetre,

ménye
nyében
lábalja

majdnem
négyszög

teljesen

sikertelen

volt.
:

Csáky

küldemé-

a jelzett edényeken
és füle
is

kívül voltak

valószínleg
többi

a) egy kengyelvas, a négyszög lemez volt,
s

bj egy zabla oldalpálczái négyszög-gyürükkel, c) vaskés pengéje
hat

apró

vasdarab.

A

beküldött

régiségeket mutatják az

ábrák.
1.

és 2.

Csekély kidomborodású kerek bronzlemezek.
elején
;

3.

Szíjvég bronzból,
ál latfej -félével

a

szíj

befogadására két egymás télé
és

forduló

azontúl

sima

csipkézett
és

keretben öt

hajlású leveles inda,

küls

rövid indahajtások

körben befelé-

hajló hegyes levelekkel.
4.

Áttört

mv

bronzpityke, öv díszítésére, sima keretben, egylevél

másból kinöv két kétfelé hajló
dány.
5.

négyszögecsc.-el

;

két

pél-

Áttört bronzpityke,

két

szögecscsel,
;

alján két kétfelé hajló

levél és
6.

belle kinöv hét más levéllel két példány. Egyenes bronztag, középs karikás taggal, benne szögecs, két

ágán csipkézett szegély.
7.

a) bj Áttört

mv bronzgomb,
szíj díszítésre,

vény idomú
latok,
8.

csúcscsal, oldalain ágakból és

idoma kúpszer, gömbszellevelekbl álló domborukeretben
indul
ki.

három példány. Apró bronzpityke, ágazó levél, melybl
gecscsel.

sima
levél

két

kétfelé
szö-

fölül

második

négy

134

9.

és 10. Szíjvégek bronzból, egészben hét darab

volt a küldeáttört

ményben; sima és diszítmény: három
ii

befelé

hullámos

szél keretben,

— 14.

gyr
;

mv
;

egy tagban.

Bronzkapcsok áttört

mv,
s

nagyobb

és vele

csuklóban
volt

járó kisebb tagból
12 drb a

az ábrák fels

oldalnézetben mutatják

küldeményben.
ki
;

A
a

kisebb lemezen háromszög körül álló

levelek

domborodnak
hossztengely

nagyobb tagokon

gyöngyözött keretlátunk,

ben,

a

irányában

növényszárfélét

melybl

jobbra-balra két sorban egy-egy
15. Szíj vég 16. 17.

gyürdz

levél indul ki.

bronzból, nyelvidomú, fölülete sima.

Bronzcsat karikája és tüskéje.
Bronzcsat,
a karika
s
s

a lemez

egybe

van
a
fej

öntve,

a lemez

nyelvidomú, fölülete sima,
18.

három

szögecs van benne.

Vasgyür, félgömbidomu

bronzfejjel,

tag

széle

gyön-

gyözött.

CXXXII. Pásztói sírleletek. fHevesm.). 1890-ben kavicsásás közben Pásztón a munkások sírokra akadtak, melyekben ékszerek s egyebek voltak. A legtöbb mellékletet, a vastárgyak kivételével
a vállalkozó

Ulmer Gábor összegyjtötte
;

és a

N.

Múzeumnak

ajándékozta
1890. x.
1.

szerinte

mintegy

10

sírból

származnak. Arch. Ért.

87—88.
és 8.

2.

Három

szíjvég bronzból,

ketts levéltekercs dom-

borulattal díszítve.
3.

böcssorok domborodnak
4.

Két csüng keretbl, melyben kereszt áll a fölületen göma keretbl négyszögidomú fül áll ki.
; ;

áttört

Bronzkorong, két sima léczczel szegélyezett gyöngykeretben, közös központból kiinduló négy állatfej, a központon

m

:

domborodik ki. Bronzkorongok rovátkolt sodronyszegélylyel, közepett körkeretben gömbölyded üvegpaszta s körülötte hét keretben ugyanannyi gömbölyded üvegpaszta, a) fölülrl, b) oldalt.
csipkés keretben guggoló határozatlan négylábú
5.

a) b)

b.

a)

b).

7.

Bronzkapocs, karikája kerek, lemeze hosszú ötszög, behajlott

szélekkel, két szögecs szolgált az ersítésre.
9.

Bronzcsöngettyü.
15.

10

Bronzkarperecz, egyenesen elmetszett nyilt végekkel, a

karika több

él

s

végei felé kevéssé szélesbül

;

a karikákat

ékít
kihaj-

pont- és vonaldíszeket a 13 bj, 14. b) 15. bj részek mutatják.
16.
lással,

aj Övrl való díszlemezke, a)
mindegyikében szögecs,

fölülrl, körded

három

ferdén futó karimával, b) alulról,

c)

oldalt.

•35

17-

Bronzlemez töredéke, párhuzamos dudorokkal.
19.

18. és

Fülönfüggk

karikái, a

csüng tagok

hiányzanak.

20.

Kétkarú, egyenes bronzpáleza, közepett

lyukkal,

hosszában

gerinczczel.
21.
22. 23.

Gyr,

keskeny bronzszalagbi..
gyöngyözött
fölülettel.

Agyaggyöngy.
Csontmarkolat,
a

gyöngyök

közt

négy-négy karikás taggal.
24.

Pasztagyöngyök.
1

CXXXIII. Nerhesvölgyi temet Mosonym.). 1884-ben dr. SötétÁgost kezdte a temett fölásatni és akkor három nap alatt 52 sír
tartalmát
V.

hozta napszínre
3
1

;

ezekrl értekezett

Arch.

Ért.

1885.

mosonymegyei múzeumban vannak — JVlagvar-Óvárott. Második sir. Két fülönfügg négyél tojásdad
310
q.

A

leletek

a

bronzsodronvból, egyik vége keskenyebb, másik vége
a nyílással ellentett oldalon dudor
álló peczeg, a fölfelé álló tagról a
;

kis dudorral,
föl- és lefelé

az alsó kihajláson

gyöngy hiányzik,

az alsón

megkul-

van. Kulcsos
kulcs áttört

mv

gyr,

a

jobb kéz egyik ujján

találták, a zárba járó

és hasonlít a

római korban dívott

gyrs

csokhoz. Két korongos mellcsat bronzból, körkeretben áttört

mv

hatszirmú
és leveleit

rozetta,

üvegpaszták

képezték a rozetta középs körét

keretes

foglal ványokban,
;

legtöbbl a paszta

kihullott,

három helyütt maradt meg hasonló épebb példányok kerüllek el ugyané sírmez 117. sírjában (CXXXYIII. t. 22. sz.) és a pásztói temetben (CXXXII. t. 5. és 6. sz.). Apró gyöngyözött gyr töredéke. Csontrész. Gyöngyök: egészben 3t>-ot találtak a
csak
halott nyaka tájékán többnyire feketés, szürkés vagy sötétbarna opák üveganyagból. Huszonhetedik sir. A medenczecsont tájékán elkerültek:
;

1.,

2.

Bronzkorongok, sima karimával, bevert háromszögekkelés
díszítve, a

körbe rakott pontokkal

középtéren mélyített

mezbl,

központi körbl háromfelé hajló kidomborodó növényindák.

A

ko-

rongnak
3.

három lyuk. Szíjvég bronzból, kidomborodó nvényindákkal
szíjra való

ersítésére szolgáló

és

a

szíjra

való rés mellett sorba helyezett gömböcsdíszszel.
4.
5.,

Bronzkarika töredéke.
6.

Gömbszelvény idomú bronzpityke. Két négyszög sima bronzlemez, mindegyik két lyukkal. 7., CXXXIV. Nemesvölgyi temet. 3. sír. Arch. Ért [885. v. 312.
8.

Ketts sírban jobb ke/e mellett Lapos és férfi csontváza; a orsógomb, balfüle helyén bronzfügg, kék üveggyöngy ott és más

n

n

i3

6

öt

gyöngy melle

táján szórványosan akadt

;

a kéz ujján zöld sáv
férfi

mutatta, hogy rajta

gyr
végén

volt.

Balról a

óriási

csontváza.

Oldala mellett

háromél
s

vasnyilvég, késpenge töredéke, több szét-

mállott vasdarab, bal fülénél bronzsodronyból való tekercs.

dereka körül szíjöv
lándsás

i.

szögmezben harántosan

álló

hüvelyén négvS forma kidomborodó díszszel, mely
áttört
szíjvég,
;

mv

A

test

idom

levelekkel

indasor
hajtással.

kéthajlású,

végzdik ezentúl egymás mellett ketts minden hajlásban egy körtekercs mellékszíjvég,

Áttört

mv

2

3.

Két kisebb

rokon díszítés.

4.,

6.,

7..

9.

szíjkapocs

bronzból, négyszögidomú

keretben balra

guggoló szárnyas
letört, csak a

griff, a kapocsnak csuklóban járó kisebb tagja csuklóban maradt nyoma. 5., 8., 12. Hasonló idomú

és díszítés szíjdíszek.

10., 11.

Négyszög sima bronzlemezkék

két15.

két szögecscsel. 13. Határozatlan rendeltetés vastöredék. 14. és

Trhüvelyek bronzpántjai,
övdísz

fölületüket bevert körök ékítik, ió. Kisebb

bronzból, tojásdad

idomú három apró átlyukasztott nyújt(Mosonym.). A. É. 1885.
v.

ványnyal.

CXXXV. Nemesvölgyi temet
310
1

Szám nélkül vaskés. — 319. Huszonkettedik — Szíjra való apró bronzdíszek, szögecscsel az
sir.
0.

odaerösítésre;

fölületükön
7

dombormves növényidomok.
jár

9.

Szíjra való kéttagú bronzdíszek, a két tag csuklóban

együtt, fölületüket

dombormves
;

ievélidomok

ékítik,

a

nagyobb

lemezt gyöngykeret szegélyzi
10..
11.,

7.

aj

és 9.

a) oldalnézetek.
hüvelyivel, a
fej
1

12.,

13. és 14.
szíj

Szíj

végeirl való bronzlemezek, vadkan
szolgáló

fket ábrázolnak, a
a
12/13.

befogadására

mögötti körvonalán kötél- vagy gyöngytagú keret vonul

kör

é-

számú

nagyobb szíjvégen

a

középmezöt kidomborodó

növény folyondár ékíti. 15. Gyöngyözött karikák és bronzlemezke töredékei. 16., 17. Két részre tört barnásfekete opák üveggyöngy. CXXXVI. Nemesvölgyi temet (Mosonym. A. É. 1885.
1.

v.

310

— 319.
sir.
1.

Harmincz7iyrjlczadik

Bronzcsat, peczke hiányzik, trapezkiinduló

idom

keret

legkisebb

oldalából

dombormves növényközéps háromszög

indákkal díszített lemez, három szöglyukkal és
áttöréssel a peczeg ersítésére, a
2.

mely hiányzik.
s

Kéthajlású pántos dísz bronzból, közepett ersítésre szolgáló

lyukkal, végein

dombormves

állatfökkel

a

közbees

mezn

ki-

domborodó növényfolvondárral.
3.,

4.

és 9.

Áttört

mv

bronzlemezkék.

i37

5

7-

Szíjvégek

bronzból,

S

formára

hajlított

dombormves

növénydíszszel.
8.

és

io.

Áttört

szögecscsel.
II., 12.

Apró, áttört
14.

13.

és

Áttört

mv mv mv
;

bronztagok, kidomborodó növénydíszszel

bronzlemezkék; felszegzésre való díszek.
>zíjdíszek

bronzból,

csuklóban

járó

nagyobb
15. és

és kisebb tagból

a kisebbik lemezen két lyuk a szögecsek
8.

számára, a nagyobb lemez hasonlít a
10.

és

10.

számúakra.

Vaskések.

A

halott lábánál volt

még nagyobb

bögre

és felette állati csont.

CXXXVII. Nemesvölgyi temet (Mosony megye).
dr.

1885-ben

Sötér Ágost folytatván a nemesvölgyi
sírleletek a
sz.

temetben
VI. k.

az ásatást,

151 sírt táratott föl és

ezekrl értekezett A. É. 1886.
a N.

321

A

— 335.
I.

1.

mosonymegyei múzeumban Magyar-Óvárott, kivéve
bronztárgyait, melyeket

a 134.

sír

Múzeum

riz.

Az

1885. évi ásatás leletei.
1.

és 2.

Karpereczek vastag bronzsodronyból, kívül
a két

végig futó

tompa
3.

éllel,

küls lapon
;

bevert pontdísz, végei tompák és

apró karika szegélyzi

a 145. sírból.
sz. sírból.

Karperecz bronzsodronyból, tompa vég, a 113.

4.
5. 6.

Bronzgyür hármas hajlású sodronyból, Sima fölület zárt bronzgyür 56. sír.
;

a 145. sírból.

Hasonló

gyr
sz.

a 35.

sz.

sírból.

7.
8.

Gyönge sodronyu rovátkolt karika, bronzból. Fülönfüggk a 61. sz. sírból. 9. (?).

10.

A
Ép

167.

sírból.

n. Ismeretlen sírból. 12. Csonka példány a
i}.
14. 15. 16.
17.

100. sz. sírból.
sírból.

példány a 165.

Csonka; 177. sz. sír. Gúlába rakott négy gömböcscsel;

98.

sír.

Ép Ép

példány; 113.

sír.

példány a 65.
96. sz. sírból.

sz.

sírból.

18.
19.

Fémgöböcsökkel

és

gyöngyökkel a
sírból.

83. sz. sírból.

A
Ép

20.

példány a 1Ó4.
117. sírból.

21. 22.

A
Ép

Karikája kötélsodrású, a 108.

sírból.

23.
24.

példány 3 gyöngygyei,

a

131. sírból.

A

lecsüng gyöngy nengenkd

t>>kba

van foglalva, a

64.

sz.

sírból.

138

vi.

CXXXVIII. Nemesvölgyi temet (Mosonym.). A. É. 1886. k. 321—335. II. Az 1885. évi ásatásból ered leleteg. 1. Négyszög bronzlemez, fölületét hármas körben hajló domború
Csat része, Csat

szalagdísz ékíti.
2. 3. 4.
5.

megvan

a négyszög keret és a peczek

;

br.

Bronzcsat, kevéssé sérült, de dísztelen példány.

gyrje

és peczke, br., a 8z. sz. sírból.

Kisebb bronzcsat

gyrje

és peczke az 5b. sírból.

6.

Bronzcsat, négyszög kerettel, lemezét
;

dombormves növénynövénydíszszel ékítve;

indák ékítik
7.

a 77. sírból.

Kisebb bronzcsat, lemeze
Bronzcsat, lemezén
sz.

dombormves
griff

a 124. sírból.
8.

guggoló

domborodik

ki

;

a 83. és

18 r.
9.

sírban.

Bronzcsat, áttört

mv

lemezzel, rajta

dombormves növény-

indák.
10.

Bronzcsat négyszög kerete és rajta a peczeg, lemeze hiánya 137 sírból.
és
12.

zik

;

11.

Aranyozott bronzpálczácskák férfiövrl,
és

alul

az

öv

áthúzására szolgáló rekesztékkel, a pálczák fölülete

három helyen

dudorosan van tagozva

hosszában több lapú, aljuk sima; a 78.

számú gazdag
13.
14.

sírból.

Határozatlan rendeltetés bronzsodronytöredékek.

Egyenszárú bronzpánt, közepett

szíjra

való

ersítésre szolsz.

gáló lyukkal, két szárának fölületén
sírból.
15.

domború

levéldíszek; a 77.

Egyenszárú bronzpánt, fölületét keret szegélyzi
Bronzpánt,
él;

s

ebben dom-

ború levélfolyondár.
16.

szíjravaló,
sírból.

közepén

szögecs,

hosszában kiemelközéptag, melyváló

ked
17.

a 131.

sz.

Szíjravaló bronzpánt, a szögecs
szára kiindul, mindegyik

köri körded
ketté

bl

két

hosszában

domború

levélfélével és

azok végén köridommal van díszítve; a 137. sz. sírból. .18. Egyenszárú bronzpánt, közepett ersítésre szolgáló lyuk, mindegyik szára lófejfélével végzdik, karimás és fölületét kidom;

borodó négyszögök élénkítik
19.

a 143. sírból.

Korongos bronzlap,

alul

szögecscsel

dudorodás köri ferdén kerete a 83. sz. sírból.
20.

felé hajló

fölületét a középs domború küllfélék ékítik
; ;

Áttört
;

mv

bronzkorong, öt egymásra hajló domború indás

levéllel

a 127. sírból.

»39

12.

Áttört

mv
;

bronzkorong, kétfelé
sírból.

hajló

domború
és

kel

levélcsomókkal
22.

a

2.

Korongos

dísztag,

áttört

m
a

;

középs kerek

körül

nyolcz körded keretbe foglalt üvegpasztával díszítve.

A

117.

számú
fekete

ni

sírban

bögrével, fülönfüggvel, orsógombbal, 29 nagy
és

üveggyöngygyei
együtt
lelték.

két

más gömböly
leltek

fekete pasztagyöngj

Hasonlót

pásztói

temetben
20.

és

ugyané
a 109.

nemesvölgyi sírmez 117 sírjában.
23. Áttört
sírból.

mv

bronzkorong, hasonlít a

számúra;

24. Bronzkorong, ketts gyöngykeretben határozatlan állat (?) idomú dombordíszszel két ellentett szélén szögecscsel, szíjra való
;

ersítésre

;

a 77.

sz.

sírból.

CXXXIX. Nemesvölgyi temet
vi.
k.

(Mosonym.).
említi,

A.

É.

[886.

321

335. III.

Az

1885. évi ásatás leletei közt

srn

akad-

tak bögrék. Dr. Sötér Ágost jelentésében
sírban
volt

hogy

a legtöbb
;

bögre, mely

rendszerint a halott lábánál állott
és

legés

többször igen
nyílt

egyszerek

durvák, fekete

földbl készültek

tzön

égették.

A

legkisebb b cm. magas, a legnagyobb 17 cm.

A
lán

bögre mellett, vagy benne, baromfi- vagy egyéb madárcsontokat

talált,

egy esetben kutya alsó állkapczája volt egv bögrében.

A

táb-

V 3 nagyságban bemutatott tíz bögre, az idom és díszítés egyszerségérl helyes képet nyújt. Az idom nagyjából ugyanegy, fölületük nélkülözi a gondosabb kisimítást és legtöbbször semmi kar0. sz. belé díszítés sincs rajtuk. Gazdagabb sírokból valók czolt és sorba rakott rövid vonalak, 9. sz. három sorban szabálytalan zigzeg-díszszel és 10. sz. pontozott szögekkel, melyek meglehets párhuzamosan egymásmellé helyezve, körülfutó sort képeznek.
:

CXL. Nemesvölgyi temet
321
1

(Mosonym.). A.

É.

1886. vi.

k.

335. IV.

Az

1885. évi ásatásból származnak.
;

Szarvtulok töredéke, nyílása szélén apró lyukkal
;

rendeltetése

bizonytalan, talán zabla oldalszára volt
2. 3.

a

120. sírból.

Leveles nyilvég vasból

;

Négy él
és
;.

nyilvég vasból,

a temetben ritka forma. majdnem minden férfisírban

került el.

4.

Hegyes

vég

vaspántok, talán deszkák összeszögezésére

szolgáltak, bár

korhadt

frészekrl

az

ásatási

jelentésben
;

nincs

szó
6.

;

kengyelvasak töredékeinek

nem tekinthetk

a [26. sz. sírból.

Két karú vaskalapács, négyszög tompa végekkel.
Vascsákány; a 151. sz. sírból. Vascsákány, kétágii pengével.
Vasfokos, kurta

7.
8.

10.

tompa

ággal

é-.

hajlított pengével; a [35. sírból

140

321

CXLI. Nemesvölgyi temet (Mosonym.). A. É. 1886. vi. 335. V. Szíj végekrl való dombormves bronzlemezek

k.

az

1885-ik évi ásatásból.
I.

és

2.

Összetartozó lemezek.

1.

A
a

szíj

befogadására szolgáló

rés keretében összekuporodott állat, ezen túl

négyes és ketts leveés

lekbl képezett
guggoló
ismét
3.

sor.

2.

Négy körkeretben emberfej
váltakoznak,
;

hosszúfarku

állat

alakjai

keretek

kisebb köridomot

alkotva egymásba futnak
állat.

a

tompa vége közelében négyszögtérben
és gyöngyszegélylyel,

Áttört
mellett

m,

sima kerettel
álló
felé

harántosan

álló

gyöngyözött egyenesek
keresztben

négy

mezre

tagozzák a fölületet, a
állat
;

rés

határozatlan

azontúl egymás
griffek.

mögött ugyanegy irány
sírból.
4.

tekint durván öntött

A

143.

sz.

A

szíj

befogadására szolgáló hüvely fölületét harántosan megjelzi,

vont egyenes
indadísz
;

ebben a négyszögtérben kétfelé váló hajlított sorban egymásra helyezett rövid indák, az egymás mellett álló indák fölváltva egymás felé és a keret felé irányulnak, a szár egyik vége a hajláson áll, másik, lehajló vége kétfelé ágazik s e vége alá szívidomú tagocska áll a lemez csúcsában két nagyobb inda egymásnak támasztva összeköti a két sort. 5. Áttört m, folyondár ellentett hajlású körded levelekbl, a hüvely egészen külön tagozott és fölülete sima; a 151. és 153. számú sírokból.
ezentúl

két

;

6.

Áttört

m,

folyondár

három

virágból,
áll,

melybl kett egy
az

irányban, a

harmadik

ellentett

irányban

indákon rövid

levélkék; a hüvely fölülete sima; a 137.
7.

sz.

sírból.

A

egyikben

lemez

hüvely fölülete egymás mellett két mezre oszlik, mindpárhuzamosan futó négy-négy hullámvonal azontúl a hosszában három keskeny térre oszlik, a két keskenyebb
;

külsn párhuzamos hullámsor, a szélesebb bels téren végeikkel egymásba tekerdz S idomokból két sor. 8. A hüvely tája sima, innen a lemez közepén sima sáv vonul,
melyet szabad oldalain hullámsor fog körül.
9.

A

harántosan guggoló
lyesen
10.
áll
ki,

hüvelyen harántosan futó egyenes által határolt mezben ezentúl a lemez hossztengelyére függégriff
;

három
Áttört

stilizált

állat,

talán két kutya
levél,

s

közepett szarvas.

m,

négy félholdidomú

ötször ismétldik, a félhold

mely középs gyrbl egyik csücske mindig a keretbe

vész, e sajátszer virágokat a

lemez közepén hosszában futó egy-

egy levél

(?) köti össze egész sorrá.

A

küls

keret sima, ezen belül

14'

hullámvonal

szegélyzi

a

virágsort.

A

hüvely szerepét
sz.

a

keret
viszi,

egyenes záradékából

kiálló két

egymásfelé

fordult madárfö

melynek
vi.

az

átmen

szögecs képezi a szemét; a 1S1.

sírból.

CXLII. Nemesvölgyi temet (Mosonym.). Arch. Ert. 1886. k. 321 335. VI. Az 1885-ik évi ásatásból származó dombor-

mves
I.

csatok, szíjvégek és övdíszek bronzból.

Szíjvég, keretes,

lenül egymásmellé

rakott

három mezre oszlik, a hüvelyen közvetgömböcsök sora, mellette kisebb indaáll,

tekercs
álló
z.

levéllel

harántosan
szíj vég

a

legnagyobb

mezben

hosszában

hasonló nagyobb indás
Áttört

mv

levél.
;

a

hüvelyen harántosan
idom, melynek

álló

S idom,

azontúl

hosszában
virág.

futó

hasonló

mindkét végén
szíj
;

három level
3. és 4.

Szíjvég, hosszában futó levélfolvondár, a

befogadására
a 144. sírból.

szolgált két
5.

egymás
a

felé

fordult idomtalan

madárf

Szíjvég, sima
sor,

hüvelyivel, azontúl

áttört

gyrkbl
a 83.

képezett
;

három
6.
7.

középs
szíjvég,

nyilasok kisebbek, a

külsk szélesebbek
sz.

a

144. sírból.

Hasonló
Szíj vég,

de csak két gyürsorral
;

;

sírból.

hos-zában futó levélfolyondárral
sirból.

két peczeg szolgál

a

szíj

befogadására; a 151.
Szíjvég,

8. 9.
?

vadkan

fejét

példázza

;

a 77. sírból.

Szíjvég, a hüvely

rajta

van különítve növényornament, a lemez többi részén hullámvonalas szetája harántos egyenessel el

gély keretben
10.
II.

levélfolyondár

;

a 184. sírból.
;

Vadkan fejét példázó kisebb szíjvég a 83. sírból. Patkó idomú lemezke, fölületén domború díszek, legersebb
megersítésére szolgáló szögecsek voltak,
a 181. sírban két

kihajlásán és két végén

melyekbl csak egy maradt meg.
12.

Szíjra való apró dísztag, növénydiszítéssel

;

darab volt.
1

3.

Áttört
sz.

mv

apró övdísz, ersítésre

szolgáló szögecsekkel;

a 184.
14.

sírban volt hat ilyen.
övdísz, szögecsekkel, keretes felületében rovát-

Patkó alakú
Szíjdísz

kos dudorodás.
15.

idomú, minden

sarkán

és

két

végén a szögecs

beléerösítésére kihajlással, a szögecsek
it>.

Áttört

17.

Szívidomú
Áttört

18.

mv mv

megmaradtak.

szíj dísz.

szíjdísz,

fölületén tekercsindák.

szíjdísz, fölületét

levélsorok ékítik; a 143.

sír-

ban négy

ilyen volt.

142

Apró szívidomú szíjdísz, fölületén levelek, szögecscsel. Apró szíjdísz, két levél s fölébe rakott félholdidom. 21. Apró övkapocs nagyobb és kisebb, csuklóban összejáró mezbl, fölületén levéldísz a 144. sírban négy ilyen volt.
iq.

20.

le-

;

22.

23.

Övkapocs, hasonló, valamivel nagyobb. Övkapocs, hasonló, de a kisebb lemez áttört
sírból.

m
;

s

a

nagyobb

lemezen más levélminta, a 151.
24.

guggoló
25.
20.

Övkapocs áttört mü, a nagyobb lemez négyszög keretében griff, négy sarkán szögecs; a 143. számú sírban hat ilyen volt. Hasonló kapocs, csakhogy valamivel nagyobb a 63. sírból.
Hasonló, de kisebb
sz.

s

egyik lemeze hiányzik, két ilyent
sír

lel-

tek a 137.

sírban.

CXLIII. Nagymányoki
értekezik róla.

(Tolnamegye).
x.

Arch.

Ert.

1890.

432

— 435.

Wosinszky Mór 1889-ben Nagy-

Mányokon
a löszréteg

a község éjszaki végén
fölötti

lev

pinczesor nyugoti oldalán,

humusban, lócsontváz és emberi csontokra és régiségekre akadtak Felsman Vincze budapesti föreáliskolai igazgacó megmentette a régiségeket, melyek most a X. M.-ban riztetnek. A következ táblán közöljük a vastárgyak ábráit, itt az
;

ezüstékszerekéit.

1 3. Ezüst szíjvégek préselt diszítményekkel, melyek két egymásba font állatfeiben végz szalagból állanak, a szalagon hármasával harántosan álló rovátkok. A lemezek alsó oldalát ólommal öntötték ki saz ólomból a lemez egész hosszában vonuló kampósvég bronzpálcza 4. a) b) nyúlik ki. 5 11. Félgömbidomú üres ezüst pitykék, a félgömböt az épebb példányoknál még ólom tölti meg, melybl szögecsnek szolgáló bronzpeczeg hajlik lefelé és

szolgált a szíjba

való

ersítésre

(5.

és 9. sz.),

a

sírban

több

ily

maradt meg és a töltelékbl is maradtak darabkák. Az ezüst némelykor sárgás fény, a miért u. 1. hogy nem tiszta. 12. Lehajtott szél ezüstlemez, egyik karimáján a hajlás irányát követ párhuzamos hornyolatok, a) fölülrl, bj átmetszetben belsejét szintén ólommal töltötték meg, a melybl szintén
pityke töredéke
;

bronzpeczeg nyúlt
kitört,

ki,

melylyel reá ersítették a
leletben.

szíjra

;

a szögecs
is

de

megvan

a

Lyukacsos vörös brdarabkák

akadtak.

CXLIV. Nagymányoki
Vasrcgiségek.
oldalszárai
által
I.

sír (Tolnám.).
;

és 2.

Kengyelpár
füle
;

a karika körded, alul kilapúl,
és

négy élüek, a

négyszöglemezü

keskenyül nyak
ki.

függ össze a karikával

a fülön a lyuk a négyszög alján van

és alsó,
3.

valamint két oldalsó szélén karima domborodik

Kopjavas, keskeny pengével, a penge tövén az élek csúcsba

'43

szögelnek, a hüvely
és alsó széle
4.

nem teljesen zárt, de hosszában hasadék van közelében a póznára való ersítés czéljából lyuk.

Zabla két középré.-ze.

5. és 6.

Határozatlan rendeltetés töredékek.

7.
8.

Szíjcsat

gyrje,

tojásdad idomú, lapos.

11.

Kardpenge két töredéke. 10. Összetéve. 9. Oldalnézetben. Hosszú szögidomú pánt, egyik vége kerek páleza, közepe
lelet (Jász-Nagy-Kún-Szolnokm.).

négyszög átméret két lyukkal, vége lapos és hegyes.

CXLV. Madarasi
[884. a

AN.M.
1

magyar

királyi

fémbecsl

hivatal utján szerezte;

11.

aranyból.
1.

a) Pánt, kardhüvely végérl vagy

tarsolyról

;

a

8.

és 10. alatt

föltüntetett lemeztöredékek valószínleg hozzátartoznak.

A lemezek
A

duplán állanak

Lemezek lemezeken a sima szalag hajlásaiba beléhajlik egy vonalzott keskeny szalag és mindig négyszöggel fogja körül a másik szalag metszési pontját.
fölületét szalagfonadék díszíti; a szélesebb
2. 3.

és szögecs kapcsolja össze a két réteget.

Csonka lemezke,
Trébelt
szíjdísz,

rajta két

gyöngyözött körkeret.

egyik felén hosszában futó hornyolatok, másik

felén
4.
5.

három gömbszelvény. aj Tojásdad gránát, rovátkos foglalványban, bj Rovátkos keret tok, gránát (?) befogadására,
Szíjvég, nyelvidomú, hüvelyes nyilasán

oldalt.

alsó

lemezén

ket apró lyuk, b) oldalnézet.
6.

szélén
7.
9.

hármas szegély, többi ketts szegély, fölülete sima. Gyöngy, tojásdad idomú, két nyilasán rovátkolt szegély. Hüvely, alul csonka, nyilasa szélén szalagfonadékos disz
Négyélü sodrony töredéke.

szegély.
11.

A

lelethez tartozik

még

kilencz

aranyozott bronzszíjvég, melyeken a szalagfonadék

motívuma

ismét-

ldik, továbbá

10 db apróbb bronzlemez, részben
s

-imák, részben
(?).

szalagfonadékkal díszítve,

végül két bronzcsat töredéke

CXLVI. Kassai
és 1890-ben,

sírok

(Baranyám.).

Kassa

falu

téglaháza

közelében két ízben leltek sírokat,
darabokat.

s azokban régiségeket, 1887-ben mindkét leletbl szerezhetett a N. Mu/eum jellemz

Néhány

ékszer ábráit idecsatoljuk, a vasrégisén;ek ábráit

hátul a táblán adjuk.
1

4.

Négy karélyu rézlemezek, középen
szíjra

és

minden karély kö-

zepén szögecs, a
rajta bevésett

való ersítésre;

korvonalak
r-tilizált

megaranyozott és négy hurkos szalagfonadékot képeznek,
;i

fölület

melyek talán

kígyókat példáznak.

144

5

8.

Tojásdad idomú rézlemezek,

két

szögecscsel,

szíjra

való

ersítésre, aranyozott fölüle téri körvonalakban jelzett
9.

szíj fonadék.

Töredék, hasonló

szíjdíszból, két szögecscsel

;

a bevésett minta

némileg eltér.

U

"^

Vasrégiségek.
rikával.
2.

1.

Két kengyelvas,

alul lapított, fölül

körded ka-

aj Kengyelvas,

alul lapított, fels

füle

három

oldalán lapí-

tott és
3.

négyszög, kívül bordás, lásd a 2. b) oldalnézetét. Vaszabla eredeti idomából kiforgatva 3. b) és 3. ej rajzok
;

kicsiben mutatják a régi formát.

145

4.,
-.,

5-i

6.

Vascsatok, hiányosak.

8.,

9.

Háromél
(?)

nyílhegyek

vasból, a melléjük

rajzolt ábra

harántos átmetszést mutatja.
10.

Vaspánt

négyszög, aj fölülrl tekintve; b) oldalnézet.
sírok
|

CXLVII. Kassai
1.

Baranyám.).

Négyszög közepén átlyukasztott bronzlemezke.
Bronzszögecs.

2.

3.

Bronzkarika, talán fülbevalóból való.
szögecs, egészek és

4. Apró csat, tüskéje letört. ; — 8. Apró lemezkés korongocskák, középen

töredékek.
9.

Szfjvégéröl való bronzlemez töredékei.

10 - 14.
15.

Vékony

bronzléczecskék.
;

Aranyfülbevaló

sima karikán

lefelé

nyiló

kosárka,

szélét

ketts gömböcskör szegélyzi, oldalain kívül háromszögökbe helyezett gömböcsök s a kosárka fölött a karikán befelé nyúló három kisebb s legfölül nagyobb gömböcs. bronzcsat. alján három átlyukasztott peczek, ib. Áttört a csat hármas tagozású, mely a s/íjra való ersítésre szolgált

mv

;

fölülete hornyolt,
17.

Áttört

mv
;

bj oldalnézet.
bronzcsat. pontozott szél keretben hátra for-

duló oroszlán

a szél behajlásain kétfell egy-egy madár.

CXLVIII. Mártélyi temet
ber havában a tiszai
(

(Csongrádm.). 1891. évi szeptem-

védgátak magasítása alkalmából az egykori

>-Múrtély kertészközség régi határában

munkaközben a mártélyi
sírhelyeken

gátvonal

negvedik

szelvényében
lábánál

régi

csontvázakra
s

akadtak, a csontvázak

állítólag

kutyacsontváz

egy

kis

bögre, valamint egyéb régiségek voltak, az egyik sírban 19, a másik-

ban 24

tárgy, ezeket a

társulat

X. Múzeum a körös-tisza-marosi ármentevezet-égének szívességébl a munkásoktól megszerezte.

Arch. Ért. 1892. xn. 413- 416.
a mellékelt táblán.
[.,

AJ Az

egyik

sír

tárgyait látjuk

ban
ékíti,

b) Bronzkarpereczek; a bronzszalag küls fölületét hos>záhárom párhuzamos domborulat és közbees két hornyolat
2.

a hornyolatokat

kidomborodó

zigzeg-vonal élénkíti.
iglalt

A

két

közeljáró végén egy-egy n<
a nyílással
tag.
1.

kékes üvegpaszta
karperecz

ellentett

ponton a karperecz

külsején hasonló díszít
2.

b) Az egyik karperecz elölrl.
szíjra

b) a másik

hátulról.
3.

Bronzoat,

való

lemeze

három

karélyú, két

ersít

lyukkal.

i

46

4.

és

5.

Összekapcsoló

bronzlemezkék, félköridomúak,
áttört

három-

három
6.

szögecscsel, egyik csonka.

és 7.

a) Négyszög bronzlemez,
7.

mv

dombormves

b) oldalnézet. 8. a) Négyszög hasonló lemez, csuklóban hozzákapcsolt dombormves disz lemezkével 8. bj oldalnézet. A griff idoma ez
griffalakkal,
;

esetben más, mint az elbbi lemezeken.
dísztag volt.
9.

A

leletben hat ily griffes

és 10.

Arany fülönfüggk,

a pálczácskákon

valamikor gyönfölülete

gyök
11.

ültek,

melyek elvesztek. a) b) Hegyes vég bronzkarperecz, átmérete kerek,

helyenként vonalakkal ékes. 12. és 13. Nyílt vég sodrony karikák. hüvelyérl (?) való bronzpánt oldalt és fölülrl. 14. a) b)

Tr

ií.

Keskeny két karú lemezdísz, közepett
s

fölszegzésre szolgáló

lyukkal
16. és

a lyuk táján
17.

négyszög tagozassál. Tompavégü nyilt karpereczek.

Agyaggyöngy. CXLIX. Mártélyi
18.

temet
a N.

(Csongrádmegye).

BJ
Ért.

Véletlenül
1892. xn.

földerített

sír
1.

tartalma

Múzeumban. Arch.

415. és 41 ó.
1.

Szíj

a)
b)
2.

hajlott

végérl való bronzlemez, aranyozás nyomaival, egyik oldalán vonalú párhuzamos hornyolatokkal, másik oldalán
növénydiszítéssel.

dombormves
ékíti,

Övcsat bronzból, fölülrl
a

tekintve

;

fölületét

dombormves

növénydísz

négyszög lemezzel csuklóban
szintén

járó áttört

mv
(2)

lemezes tag függ össze, mely
ékítve.
3.

növény motívumokkal van
dísze

Bronzkorongocska,
;

dombormves
gyöngysor
;

egyezik
ily

a

csat

motívumaival birunk, mindannyin aranyozás nyomai. 4. Apró díszít tag bronzból, lemeze ötszög, egyik keskeny
szegélyén
oldalából
5.

három

korongocskát

három karélyú tag nyúlik ki, két szögecscsel. Apró szíjvég bronzból, fölületét dombormves növénydísz
5.

ékíti.
ö.

b) Oldalrés a
szíj

szíj

beléersítésére.
;

Apró

vég bronzból
rés.

egyik
és

oldalon

a) hever
ékítve
;

griffel,

a

másikon b) növénydíszszel
beléersítésére szolgáló
ily szíj vég
7.

hornyolatokkal

c) a

szíj

Aranyozás nyomaival. Egészben négy

van.

Szíj

fzdik

kisebb

végérl csüng hosszú keskeny lemez, mely csuklóban négyszög lemezhez ebbe volt a szíj beléersítve.
;

'47

Dombormves
bj a négyszög

díszei

egyik oldalon
griff,

<i

)

futó nvénydísz, a másikon

mezben
két

a

hosszabb lemé/, közepén meztelen
szarvas
(?),

ember fels
teste
s

teste,

fölötte

két

alatta
s

szarvas

feje

és

ez alatt

emberi

kéz,

egy emberi láb

mely ö-szefügg az állati Aranyozás nyomai.
8.

testtel.

A

egy állati láb, szegélyt ismét gyöngysor képezi.

és 9. Csat.

Fölületén
3.

dombormves növényornament, mely

számú tárgyak díszítéséhez, csakhogy mind a bárom esetben az adott tér szerint váltakozik a Levélindák és bogyók csoportosítása. Az egyik oldalon kiálló két átlyukasztott
szorosan hasonlít a
és
2.

bütykös csuklók egy másik tag beléersítésére.
kája,
10.

9.

>zám a

esat kari-

gyöngysor módjára tagozott. Fülönfügg bronzból sima karika, lecsüng fekete üveg;

gyöngygyeL
11. Fülönfügg aranyból: egymásra hajlított két sodrony, nyíltvég, egyik végén s a karika ellentett oldalán szemcsés gyrvel, a körbl kiálló szemcsés vég tüskén gyöngy volt, mely most hiányzik. A fülönfügg párosával van meg.

12.

vert pont-díszek,
13.

Aranylemezke, hosszúkás behajlított szélekkel, fölületén beaj fölülrl, bj alulról tekintve.
és
14.

Bronzlemezkék.
(Csongrádm.).

15.

Vas-lándsacsúcs.
1

CL. Mártélyi temet
ban Farkas Sándor
sírlelet

89 i-ik évi október havá-

közelében

Ezúttal fülásatott

A) és BJ alatt bemutatott két mártélyi a X. Múzeum megbízásából ásatást rendezett. 12 sírt, melynek tartalmát a N. Múzeum rzi.
a/
S

Areh. Ért. 1892. xn. 41

— 420.
való sima

Els
tésére.

sir.

20.

aj b)

Szíj végrl

bronzlemez hüvely,
szíj

megsérült, nyilába

körül karimával

-s/ögccscsel a

beléersí-

21. Sima sodronykarika, nyilt vég, fülönfügg. (?) Második sir. 1 -5. Yaskampók roz-dá- töredékei, a

sírláda desz-

káinak összetartására szolgáltak.
7. 8.

a j Bronzcsat fölülrl, bj oldalt tekintve.

aj Bronzszíjvég
s

áttört

mv,

bj oldalnézet, mely

a szíjnak

való rést

az aklát mutatja.

9. a) Bronzszíjvég dombormves, két egymásra rakott lemezbl, bj oldalnézet. 10. Bronz fülönfügg karikája. 11.

Rovátkolt bronzkarika.

12.

Csonka

ürü.

I4S

13.

a) Csontnyél, külsején párhuzamos hornyolatokkal
sir.

és

dudo-

rokkal ékítve, b) nyilasa.

Harmadik
15.

14.

Szíjcsat töredéke vasból, kereteit lemez.

Apró karika

töredéke.
I

ib.
17.

Kézzel idomított durva cserépedény, csonka;

/

3

nagys.

18.

Kagylóból faragott karperecz töredéke. Üvegkarperecz töredéke sötétkék üvegbl, külsején dudoros

tagozassál.
19.

Apró

szíj

vég bronzból, két

dombormves lemezbl
Ért.

össze-

téve,

b) oldalnézet.

CLI. Mártélyi
422.
1.

temet

(Csongrádm.). Arch.

1892.

xn.

Xegyedik
töredéke.
2. 3, 5,
6.

sir.

A

tábla

fels

részén.

1.

Vaskés

pengéjének

Határozatlan vas töredékek.
!

4.

Csonka cserépedény
sir.

/

3

n.
1.

Ötödik
vasak
3.
;

A

tábla alsó részén.

és

2.

Szélestalpú

kengyel-

egyik csonka.

Vas-zabla rozsdás töredéke.
és
5.

4.
6.

Határozatlan vastöredékek.
',

Csonka cserépedény 3 n. CLII. Mártélyi temet (Csongrádm.). Arch. Értesít
xn. 422

1892.

—424.

1.

díszítve,

Hatodik sir. 1. Ké> markolata csontból, külseje hornyolásokkal bj nyilasa. aj fölülrl, b) oldalt, fölületét körszelvény 2. Agyagorsó, domborulatok díszítik.
3.

Határozatlan agyagtárgy, csonka.
b.

4

Ezüstfülbevalók töredékei.
készült

7.

Vaskés, hossza 20 cm.

8.

Korongon
Gyöngyök.

szabályos bögre, külsején párhuzamosban

futó vonalakkal.
9.

A

fels sorban egymás mellett következik
kristályformára
csiszolva
;

:

három

gránátgyöngy,
fekete

szabályos

üvegbl dudorosan
fölületü
;

tagozott

;

böly sima
való-

végül

kett,

három, mely fehér

gömbölyded, kék üvegbl, gömátlátszó

üvegbl
:

egymás alatt áttetsz, fehér üvegbl kerekded, fekete üvegbl, kidomborodó barna sávokkal fekete üvegbl, berakott fehér sávokkal. A középs hármas csoportban egymás mellett fekete szürkés üvegbl üvegbl barna vonalakkal áttetsz fehéres üvegbl. A jobbfelli
csoportban
;
;

A

gyöngyök balfelli hármas

:

;

;

«49

hármas csoportban egymás
prismatikus zöld
legalsó, hajlított

alatt

:

barna, hengerded

üvegbl

;

hengerded, fehér kagylóból.
hármas,

üveggyöngy A gyöngyök
;

sorában kett-,

négyes

tagozású

üveg-

gyöngyök irizáló föliilettel. CLIII. Mártélyi temet (Csongrádm.). Arch. Krtesit 1893.
xii.

4:4.
sir.
\

Hetedik

7. Szíj

végeknek
keretes
szíjra
;

díszíté>ére szolgáló ezüst

lemezek

;

kettn
lalására

(b. és 7.)

még

meglátszik részben az idom,
volt,

a

szíj

befog-

szolgáló

nyilas

mellette két lyuk az aklák

(6. b) 7. b). Aranyozott bronzcsat a szíjravaló lemez fölületét (8. a) két tekerdz kigyós szalagidom díszíti és karikáján hajlított vonalú

beléersítésére,
8.

mely a

ersíté a véglemezeket

rovátkos díszek
9.

;

b) oldalnézet.
bronzpléhböl öt szögecscsel
;

Négyszög sima pánt

b)

oldal-

nézet.
10.

Bronzcsövecske, két végén és közepett
;

gyr?

tagozassál

a

külsején
11

bj átmetszet.
Fülbevaló
karikák
töredékei

— 17. —

ezüstbl;
12.

a karika alján

egy nagyobb és több kisebb gömböcs 18 21. Aranylemezkék részletei.
22.
',

(11. és

ábra).

23.

Egyenes vaskard 4 nagyságban. Korongon idomított agyagbögre, fekmentesen
teste
;

és

párhuza-

mosan,

fels részén
3 ,

körülfutó

és

sávokat

képez vonalas

díszítésekkel

nagys.

CLIV. Mártélyi temet
Nyolczadik
hasáb,
keletkeztek,
,/
i.

sir.

1.

Puszpángból faragott nyél
;

(Csongrádm.). Areh. Ért. 1892. xil.424. négyoldalú (?),

bj,
és

a diszítmények úgy melynek minden oldala díszített hogy a körülöttük fönmaradó háttért kimélyítették ej, dj a négy oldal, ej, fj a két nyílás.
;

2.

3.

Szíj végre

való diszít hüvelyes tagok,

rossz
2.

ezüstbl,
és
3.

fölületükön
oldalnézet.
4.

préselt

dombormves
bronzszíjvég,

diszítmény

;

bj

bj

Áttört
;

mv

dombormve-

levélfolyondárdísz:

szel

két
:

hossza

egymásra rakott 75 cm.
csuklóban járó

lemezbl (szám

nélkül

oldalnézet),

5—8. Nyelvidomú aprö bronzlemezek, dombormves gyöngj
kelettel,

lemezes toldalékkal
bronzból,

;

6.

aj,

6.,

7.

oldal-

nézetek.
9

— 14.
a

Lapos pitvkék
(9.

fölszegzésre

szolgáló

két-ket

szögecscsel

b),

10.

<i),

fölületén

sima

levélornament,

mely

körül

tér

ponczolt

korokkel érdewé van teve.

'5°

15

— 16.

Aranyfülbevalók

;

a

16.

sz.

teljesebb,

megvan még a
gyöngy
állhatott

karika alján az irizáló fölület üveggyöngy, kisebb

még
17
20.

a befelé és fölfelé álló apró száron.

19.

Rozsdás vascsatok.

Korongon készített szabályos cserépedény, fekmentesen körülfutó párhuzamos vonaldíszekkel. Szám nélkül Egyenes vaskard x/4 n. E sírban állatfej is volt, mely nincs lerajzolva. CLV. Mártélyi temet (Csongrádm.). Arch. Ért. 1892. xrf.
:

424 626. Kilenczedik
és 4.

sir.

1.

és

2.

Hegyes

vég

karpereczek bronzból,

rovátkos vonaldíszszel.
3.
5.

Két ezüst fülönfügg, zöld üveggyöngygyei. Kés nyele (?) csontból, fölületét párhuzamos hornyolatok
b)
oldalnyílás.
sir.
1.

díszítik,

Tizedik

Csontnyél, hengerded, külsejét négy csoportban

hornyolatok

ékítik,
;

közben a hosszirányt követ három
ékítve,

tojásdad

nyílású áttörés
2.

a) végs nyílása. Agyagorsó, párhuzamos zigzeg-vonalakkal
Vaskés, hossza 9*5 cm.

a)

fölülrl,

b)

oldalt.
3.

4.

Gyöngyök.

A

küls

félkör gyöngyei szürkés, barnás,
:

feketés

opák üvegbl valók. kidomborodó sárgás
gyöngy.
hasábos
alatta

A

bels félkörben
Legalul
balra
;

sötétkék opák gyöngyök
:

sávokkal.
kívül

három sötétkék opák
:

A

félkörökön
zöldes

fölül

kagylógyöngy,

alatta

üveggyöngy jobbra fölül kagyló gyöngy, háromoldalú sárgásbarna opák üvegbl.
1.

idomú

Ttzeiiegycaik sir.

Áttört

mv

szíj vég

bronzból, növényindás

mustrával, b) oldalt.
2.

Bronzcsat, peczke hiányzik, valószínleg vasból volt, hármas
szíj

tagú lemezzel a
3.

befogadására.

Bronzcsat.
és 5.

4.

Fülönfüggpár aranysodronyból,
sir.
1.

alján gömböcsdíszszel.

Tizenkettedik

Aranyozott bronzfülbevaló, lecsüng

zöld

üveggyöngygyei.
2.

Bronzkarika, mélyített háromszögmustrával díszítve, bj oldalBronzkarikácska.
5.

nézet.
3.
4.,

és 6.

7.

és 8.

CLVI.
rét»

nev

Aranylemezkék az öv tájáról. Opák, kék üveggyöngyök. Bezenyei sírmez (Mosonym.). Bezenye község «papdljén Dr. Sötér Ágost 1885. és 1888-ban 67 sírt

»5'

ásatott
•rzi.

föl,

melyeknek

leleteit

a

magyaróvári
[893.

megyei

múzeum

Leirta Dr. Sötér Ágost Arch. Ért.
sir.

xm. 210

— 222.

Els
lácskák,

gyök

:

aj Különböz idomúra metszett apró almandin-tábmelyek valamely ékszer rekeszeibl hullottak ki. Gyönbj 2 átlátszó zöld üvegbl c) 12 kerekded vöröses és
;

sárgás
szúkás,

üvegszerú
szögletes
;

opák anyagból d) \z hasonló anyagból, hoszej 2 fehér átlátszatlan anyagból, egyik kisebb,
;

másik nagyobb.

Második
2.

sir.

1.

Csíptet, vasból, hossza

8

cm., fölülrl és oldal-

metszetben tekintve.

Vaskésnek

(?)

három

rozsdás töredéke.
:

aj sötétkék, üvegszer, átlátszatlan anyagból, átlátszatlan vörös anyagú betétekkel
3.
;

Alaktalan rozsdás vastöredék. Gyöngyök
anyagból,
;

bj

májszínü

fölületén

quartz

(?)

kövecskékkel; c)
;

átlátszó

üvegbl,
;

zöldes-sárga, fölülete rovátkos

dj áttetsz kék

üvegbl
zöld

ej téglavörös opák.
sir.
1.

gyrje. Gyöngyök: aj sötétzöld, bj hasábok, áttetsz, zöld üvegbl ej 19 különböz idomú és nagyságú sárgás vagy vörös üvegszer anyagból dj sötétkék opák, üvegszem anyagból ej tojássárga opák, üvegszerú anyagból fJ 3 amethyst (?) gj feketés barna anyagból h J 2 átlátszó kék üvegbl ij carneolból. CL VII. Bezenyei sírmez (Mosonym.). Leirta Dr. Sötér Ágost. Arch. Ért. 1893. 210 222. Nyolczadik sir. 1. Fibulapár ezüstbl, a két alsó lábszárcsont között a térden alul, egyik a másik fölött feküdt koromfekete (br?) korhadék között. Nagyobb sérülések; a félkör fej gombjai hiányzanak s az egyik fibula fels fölület díszítményeit a rozsda majdnem fölismerhetlenekké tette a tüsketartó hüvely megvan,
Hetedik
Bronzcsat
erekkel, opák üveg,
; ;

;

;

;

;

;

;

de a tüske mindkettnél hiányzik.

Az

alsó

sima oldalon rúnák.
csillag-

(Lásd a következ
2.

táblát.)

aj

bj.

3.

Fibulapár,

aranyozott ezüst lemezbl, felül

melyekben gránáttáblácskák zöld üveg-lemezkékkel váltakoznak. Egyik fibula alján megmaradt a tüske ersítésére szolgáló peczep. Gyöngyök aj Két nagy millefiori gyöngy, átmérjük 3 cm., magas-águk 15 cm., a két fszín
és

körformát

képez

rekeszek,

:

téglavörös

és

sötétzöld, körbefutó

sárga

erekkel

;

bj

millefiori
;

gyöngyök,
lefiori

fehér,

vörös, kék, téglavörös, sárga rétegekkel

c) mil-

gyöngyök, a lyuk táján barnás-vörös réteggel, egyébként áttetsz kékbe rakott teher csillagokkal dj opák, sötétkék fehér
;

szalagos

betétekkel

;

ej

opák,

sötétkék

keresztbe

rakott

fehér

fj áttetsz zöld üvegbl gj vöröses áttetsz borostyánhj fehér üvegszer opák anyagból ij calcedonból, 2 cm. széles, i cm. magas j) sárgás, áttetsz üvegbl kJ opák, fekete üvegszer anyagból Ij ockersárga és téglavörös üvegszer anyagból. CLVIII. Bezenyei sírmez (Mosonym.). Leírta Dr. Sötér
sávokkal
; ;
;

kbl

;

;

;

;

Ágost. Arch. Ért. 1893. 210 222. Tizenegyedik sir. 1. Két ezüstfibula, rhombus idomú, közepén és négy sarkán rekeszek gránátos táblácskák számára, a középs
táblácska megvan, a többi kihullott. Gyöngyök aj fekete üvegszer opák anyagból, hullámzó fehér vonalas berakással bj kén:
;

sárga,

üvegszerü

opák

anyagból

;

ej kék,

üvegszerü anyagból

;

üvegszer anyagból. Tizenhetedik sir. 1. Aranyfibula, madártest, felül rekeszekbe rakott gránátos táblácskákkal, a kövek alatt az áttetsz alap
világossárga szürkés opák,
reczés
;

dj

a fibula alján

megvan

a a tüsketartó fülecske és a
fibula

tüske

hegyének szolgáló burok.

idben kettétört és reáforrasztott lemezzel kijavították. Gyöngyök a) kék, áttetsz üvegbl, fölülrl és alulról bj átlátszó kék üvegbl c) téglavörös
régi
:
;

A

még

;

opák, üvegszer anyagból.

Tzenkilenczedik
rozsda-foltokkal.

<ir.

Nyílt karikán
:

csüng

bronzcsiptet, vas-

Gyöngyök
1.

aj

és

bj áttetsz kék üveggyöngy
tüskéje
s

töredékei.

Huszadik

sir.

Két

bronzfibula,

ennek a rugója
lapja
is

vasból volt és azért mindkét fibula alja és
vasrozsdafoltos.
1.

részben fels
;

aj Az egyik fibula fölülrl letört a testének vége, mely állatfejü idomú volt, felületén egymásba járó tört egyenesekbl és háromszögökbl álló domború díszítmények, a
szegélyt

berakott

két

niellós (?)

hullámvonal képezi.
1.

A

félkör
1.

fejbl kiálló

gombok

közül négy elveszett.

bj oldalnézet.

ej

egy
2.

gomb

a fejbl.

Bronzfibula, két S formára összekapcsolt
fölületét

görbecsr madárft

példáz,

kidomborodó párhuzamos vonalak és rekeszekbe rakott gránátok (?) ékítik. 2. aj fölülrl, 2. bj oldalt.
3.

Bronzkarika,

vasrozsdafoltokkal,

két ellentett helyen

gumós
:

vastagodással.
4.

és 5. Ismeretlen

rendeltetés vastöredékek.
;

Gyöngyök

aj

millefiori

gyöngy apró töredéke

bj

üvegszer anyagból,

átlát-

szatlan, téglavörös.

Huszonegyedik sir. 1 Köszörk. Harminczegycdik sir. 1. Vascsat két töredéke, melyek a rozsda következtében odatapadtak.
.

kavicsokkal,

*53

Késpenge töredéke vasból. Gyöngyök 2. aj fehéres-sárga üvegszer anyagból bj barna opák, üvegszer anyagból. CLIX. Bezenyei sírmez (Mosonym.). Leírta Dr. Sötér
: ;

Ágost. Arch. Ért. 1SQ3. 210

222.

Huszonkettedik
2.

sir.

1.

Sima bronzkarika.
barnára égetett agyagtöredék, egyiken

Három finoman
Rozsdás

iszapolt,

határozatlan ornament.

Gyöngvök a) Fél gyöngy, áttetsz négy egész gyöngy, áttetsz zöld üvegbi, téglavörös és ockersárga üvegszer anyagból dj borostyánkbl ej opák, fehér üvegbl fj kénsárga, üvegszer anyagból. Harminczharniadik sir. 1. Kettétört és csonka bronzcsat. finom
3.

vastöredék.
b)

:

zöld

üvegbl

;

;

;

;

szegélydi>/íte>sel,

aranyozás

nyomaival,

alján

oxydalt

vasréteg,

peczke vasból.
2.

Nyolcz határozatlan vastöredék.
Uvegpálcza töredéke, átlátszó zöld. Korong, sötétkék opák üvegpasztából
sir.
1.

3.

4.

;

aj

fölülrl, b) alulról.

gomb. Gyöngyök aj feketés üvegpasztából bj vörös, zöld, sárga pasztából ej csonka millefiori, kék, fehér, piros és sárga rétegekbl dj téglaHarminczhctedik
:

Bron

zfibuláról való két

;

;

;

vörös, sárga sávokkal

;

ej fekete pasztából, fehérsávú berakásokkal

;

fj

kevéssé áttetsz zöld
;

üvegbl
:

;

gj
<i

fekete pasztából

;

hj áttetsz
áttetsz
;

kék üvegbl
sárgás

i) téglavörös
sir.

üvegszer opák anyagból.
J
rovátkos
fölület,

Negyvenötödik

Gyöngyök

üvegbl

9 darab, sima fölület,

bj fekete pasztából, belerakott sárga
anyagú, berakott
sárga b-ávokkal
;

hasonló anyagú 4 darab szalagdíszszel ej ugyanoly
;

fehér

díszszel

;

dj

téglavörös

opák,

berakott

ej fekete, átlátszatlan üvegszem anyagból, berakott
;

fehér hullámvonallal
ép,

fj átlátszó határozatlan
millefiori,

szin üvegbl, kett

egy
;

törött

;

gj

téglavörös, világos és sötétzöld ré-

tegekkel

hj
;

millefiori,

-ötétkék és világoskék rétegekkel, csillagos
zöld

berakásokkal

ij

áttetsz világos
;

üvegbl

;

j)

opák, vörös
;

kJ opák, fehér üvegszer anyagból IJ három, mj hengerded idomú, kék és zöld, zöld alig áttetsz üvegbl nj kettesével, hármasával egy tagot képez gömböly gyöngyök, fehéres üvegbl, belül sötét töltelékkel. A sírban leltek még egy vaskéreL ^el borított, átlyukasztott bronzérmet, mely ékítésül volt

üvegszer anyagból

;

r

fölhasználva.

CLX. Bezenyei sírmez
Arch. Ért. [893. 210 Negyvennyolczadik
222.
sir.
1.

(Mosonym.). Leírta Dr. Sötér Ágost
Bronzcsat vaspeczeggel, a négyszögi]

»54

lemez fölületébe bevert félhold, négyszög- és kördíszekkel
lülrl, b) oldalt.
2.

;

a)

fö-

Két

vascsat,

egyik

csonka,

az

oxydatio

közben

kavicsok

tapadtak hozzá.
3.

Félgömb

szögfejek, vasból (?)

;

a)

fölülrl,

b) átmetszetben.
készült

4.

Bronzszögecs.
sir.
1.

Ötvenharmadik
töredéke.
3.

és

2.

Puszpángból

két

fés

Bronzgyürü. Gyöngyök

:

a) Két töredék
b)

millefiori

gyöngybl,

zöld,

kék

és piros rétegekkel
;

;

millefiori, sötétkék,

vörös és zöld
;

rétegekkel

c)

vöröses

opák, berakott
;

sárga

sávokkal

d) két

gyöngy, áttetsz zöld üvegbl
Otvennyolczadik
2.,

ej töredék, fehér opák, üvegbl.
vastöredékek a
Sötér Ágost.

sir.

1.

Vasszög.
;

3.

és 4. Határozatlan rozsdás vastöredékek

következ

tábla

11.,

12.,

13.

számai

alatt.

CLXI. Bezenyei sírmez (Mosonym.).
Arch. Ért. 1893. 210
és az oxydatio

Leirta

dr.

2.

Vasfegyverek különböz sírokból.
elvesztette

többje a rozsdásosodás

következtében

eredeti

Legidomát

folyamata alatt hozzátapadtak kavicsok, csonttöre;

dékek
1.

és

korhadt farészek

ily

állapotban tüntetik

föl

a rajzok.

2. 3.

Lándsa, egyedül lelték a 23. sírban. Lándsa, szintén egyedül volt a 24. sírban.
Lándsa, egyedül az 56. sírban.

4.
5. 6.

8. 9.

Lándsa a 15. síibl. Lándsa töredékei a 28. sírból. és 7. Kard töredékek a 15. sírból. Lándsavég a negyedik sírból.
Vaskard, találták a
11., 3.
sír

halottjának jobbik lábszára mellett.

10.,

12.

CLXII.
dr.

Határozatlan töredékek az 58. sírból. Rúnás fibulak a bezenyei sírmezrl.
;

Fölásatta
8. sír-

Sötér Ágost
lelték

a magyar-óvári
t.).

múzeumban.

A

fibulákat a

ban

(CLVII.

A

fibulák alján a ttartó

hüvely mellett

bckarczolt rúnákat elolvasta és magyarázta L. F. A. Wimmer. Arch. Ert. 1804. xiv. 21—23. A. 1. Az els fibula fölülete. Félkorongos fejébl félkör hajlású
lécz által ketté vágott nyolcz

gomb

állott ki,

melyekbl

öt letört,

nyaka

ívhajlású, teste

tojásdad

lemez, mely körszelvényben van

elmetszve
példázza.

nyak által s ellentett vége állat fejét fels nézetben nyak és test lemezét sima lécz szegélyzi, melyen apró háromszögmélyedések úgy sorakoznak, hogy sima zigzeg-dísz
a

A

fej,

képzdik közöttük,

a két lécz a fejen összefut

s

az állatfej szájáig

'55

nyúlik.

A

szegélyzett
és

mezkön
ki.

mélyített

alapból, egyenesekbe!,
álló érthetetlen

köridomokból

egyéb szögbehelyezett vonalakból

diszítmények domborodnak
A.
2.

A

hüvelytl jobbra

^

l

|)y]

ftfö\

^J
("')

rúnák olva-

sása: Godahid, a hüvelytl balra
R.
2.

\ r

HF
P

unja.

a

hüvelytl

jobbra j)

MVh

segun, a hüvelytl

balra

A

^

R

^

|

(>

^N
leirta

P A

^^
;

CLXIII. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálmegye). Találták
1799-ben parasztház udvarán gödörásásnál

rzik a
:

bécsi cs. k. miit.

múzeumban.

Elször
Budíe
1

Schönwisner

Notitia

Hungáriáé

rei

mummarue

80 1.

p. xi.n.

Díszes rajzokat készíttetett róla az

1827 1829. években Steinbüchel, melyek megjelentek Arneth nagy müvében: Gold & Silbermonumente. Arneth magyarázó szövegével. Jerney ismertette Hajdan és Jelen, Pest, 1847. 4 5. 11. knyomatokkal. Arneth müve alapján ismertette L. Böhm Gesch. des Temescher Banats 1861. rí. k. 204 ?. k. 11. két képes táblával. Leírták Kenner Sammlungen des k. k. Münz- und Antiken
:

-

:

cabinets

i8t>6.

és az

1884-ik évi budapesti

ötvöskiállítás

lajstroleirást

mában, a Steinbüchel-féle rajzok ismétlésével.
adott a kincsrl e sorok irója az

Kimerít
ív.

Arch. Ért. 1884.
;

kötetében,

fényképek
1885/80. évi

alapján

átdolgozása ugyanazon

ugyané munka bvebb szerztl megjelent az Ungarische Revue folyamában és külön «Der Goldfund von Nagy-Szentkészült tollrajzokkal

Miklós sogenannter

Schatz

des

Attila»

Budapest, Kilián, [885.
tollából
áll
;

A

legutolsó ismertetés
II.

megjelent

Radisics

«Az ötvösség
az idecsatolt

remekei*
nyújt

kötetében.

A
az

kincs 2$

aranyedénybl

két csoport képe, mely festi felfogásban, de egészben
róla,

megjelent

hü Osztrák-Magyar Monarchia
;

áttekintést

írásban

év-

képben czimü

I.

keit.

36. és 57. lapján
irta

a rajzokat készítette

Dörre Tivadar, a szöveget

hozzá Pulszky Ferencz.

CLXIV. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 1. A kincs legnagyobb darabja egy füles korsó. Füle ugyan hiányzik, de megmaradt ersítésének nyoma a hasán és öble szélén milyen lehetett a fúl idoma, arról a rokon ízlés edényeken fönmaradt fülek -..>/. kor-okon) adhatnak fogalmat. Ez a korsó, úgy mint 3., 4. és
;
1

a

többi mind, trébell
z

m,

még alacsony hengerded
fölfelé

talapzatát

is

az

darabból trébelték. Teste tojásdad,
fölfelé

keskenyül, nyakán
és

gyrtag, nyaka

egyenletes körvonallal keskenyül

öble

•56

körül négy gömbszelvény idomú kihajlással végzdik. Öble szélét gyöngykeret szegélyzi, melyet külön dolgoztak és reá forrasztottak.

A

nyakán függélyesen

és

szorosan

egymás mellett vonuló hor-

nyolatok élénkítik, melyek fölül-alul félkörben végzdnek. Nyaka dudorodását nagyobb és közberakott kisebb kidomborodó csillagalkotott sor díszíti, melyet fölül-alul kötéldisz tag Hasát két domború levélsor ékíti. Egyik a nyak gyrjébl indul ki és lefelé nyilik az akanthus levél formáját utánozzák, mindig egy nagyobb és dúsabban tagozott levél mellett kisebb és kevésbbé kifejldött levél következik. A másik levélsor a has

virágokból
szegélyez.

;

alján

fölfelé

áll

és

közös alapból indul ki és idomuk egyenes

elmetszésben a fels sor kisebb leveleinek felét utánozzák.
levelek
fölülete

A mellékkevéssé a

sima, csak

a

középsn emelkedik
0*3 6,

ki

fgerincz.

A

korsó

magassága
-

hasán legnagyobb vízszintes
karátos.

átmérje 078, lábán o ii2. Az arany finomsága 22 Kenner szerint súlya 014. ^(: vagyis 2149 gramm. CLXV. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.).
figurális
díszítései

Sacken

2.

Kisebb korsó,

miatt a kincs

legérdekesebb darabjai közé tar-

mint az elbbi, de tagozása lényegében és hasán megmaradt a forrasztás nyoma. A trébel ötvösség valóban remeke, lába, hasa, a nyakgyürü, nyaka és öblének keretes széle mind ugyanegy lemezbl van kidolgozva. Öble szélét külön reáforrasztott gyöngytozik.

Nem

oly nyúlánk,

ugyanaz.

Füle hiányzik, de az öble szélén

sor szegélyzi, ezalatt

következik

egy

váltva

fölfelé
ki.

és

lefelé hajló indával,

emelkedik

Nyakának

fölülete

cmnyi széles levélsor, fölmely ponczozott háttérbl sima. A nyak tövét jelz gyrn
1
;

nagyobb keresztvirágokból alkotott domború sor jelzi között három- és négyszirmú kisebb virágok töltik melyeknek szirmait bevert apró dülények díszítik a
;

a levelek
ki

a

tért,

és alsó szélét befelé álló csipkés szegély határolja.
lefelé

gyr A gyr

fels
alatt

álló

lándsás

levelek

sora

domborodik
s

ki

;

a levelek

küls

széleinek találkozásánál egy-egy bevert kör

közepette pont ismét-

ldik sorban egymás mellett, a levelek hegyétl gerincz vonul a levelek alapja felé. Hasát két szalagdísz ékíti, mely négy nagyobb kört képezve, négyszer körben vágja el egymást a szalagok külsejét domború gyöngysor szegélyzi, belsejében egymás mellé rakott két pikkelysor emelkedik ki a pikkelyek körszelvény idoma egymás mellé helyezve együtt úgy tnnek föl, mint egymás fölébe helyezett szívformák. A hol a szalagok egymásba futva ölelkeznek, mélyített központú, domború köröcske jelzi a közepet. Mindegyik keretben más-más figurális jelenet van, melyeket külön-külön
; ;

157

fogunk bemutatni. A körkereteken kívül fönmaradó fels és alsó közökben egy-egy növény domborodik ki. A növény szára mindig kékpontokkal ékített léczre helyezett háromszögbl nö ki,

gyr

fogja

körül

a

szárat

s

e

gyrn

túl

egyenes

szár

és

kétoldalt

hajló, kétfelé

ágazó mellékhajtás fejldik, a középszár végén öttagú
s

palmett, a többi hajtáson csak három-háromrétú palmett
lenül a

közvet-

palmett alatt

gyr.

Ennyiben
kihajlás,

a fels és al>ó

növény-

díszek megegyeznek, de eltérnek abban,
tartó lécz alatt két félköridomú

hogy a felsknél a törzsöt mintegy ket támasz van, az alsó növénynél ez nincs. A mvész mintegy falhoz állónak képzeli a fels csoportot s ezért szükséges a támasz, míg az alsónál mintegy az edény lába pótolja a támaszt. Más különbséget
indokol a tér különfélesége
itt
;

a

fels

tér fölfelé nyiló

háromszög,

tehát

a két

fels

oldalhajtás

széjjel

nyílik

s

a lefelé konyuló

hajtások összehúzódnak, az alsó csoportoknál pedig, melyek lefelé
nyiló

háromszögökben
s

állanak, a

két fels oldalhajtás a fszárhoz

záródik
a

korsó aranya csak 18 karátos grm. Magassága 222 cm.; legnagyobb vízszintes átmé609 rje 14 cm.; nyilasának átmérje 5*8 cm.; a láb átmérje 8*3 cm.
;

az alsók hajlanak széjjel.

A

A
16.

korsó
sz.

aljába

régi

idkben

jeleket

karczoltak

bele,
sz).

melyeket

alatt tüntet föl a föliratok táblája

(CXCIV.

CLXVI. Nagyszentmiklósi kincs (Torontáhn.). 2. Korsó. A körkeretben állatviadalt ábrázoló dombormvet látunk. Balra
álló
griff

dámvadat tepert
karmait

le,

els jobb lábával nyakát
mintegy

öleli,

els

bal
áll

lába

az állat szügyire

rakta, hátsó bal lábával rajta
a kerethez támasztja.

az állat hátán és hátsó jobb lábát
riff

sörénye négy kontyban tagozva omlik a nyakára, ket száráll

ír.

a

egyenletesen

föl

s

tolla végei

görbülnek, mintha a küz-

delem mozgalmában részük volna.
.-/árny

A
és

bal szárnyon sajátszer a fél

külön bekeretelése

s

rajta a tollak

Az

állat farka fölfelé

kunkorodott

pikkelyszer ábrázolása. növényinda módjára stilizált;

körvonalaiban a mü\ész a keret hajlására volt tekintettel. A köridomra való tekintet vezérelte a szarvas fejének visszafordulásánál A griff szórét bevert háromíz állat lábainak elhelyezésében. jionczokkal, a. dámvadét bevert pontokkal jellemezte, mindik
L'w'.t.

állatnál

A

köridom s beléje helyezett pont jelzi a tagok hajmozgás minden stilizálás daczára élénk s a compositió
kincs
(Torontáhn.).
2.

kitnen tölti be a kört. CLXVII. Nagyszentmiklósi b) A korkeretben dombormves
harezos,

Korsó.

jelenet:
zászlós

lovon
gerelyt

balra
tart,

nyargaló
baljával

jobbjában

vállára

rakott

•58

mellette járó embert fog üstökénél, a ki mögött lefelé hajló

lebeg

emberfej

látszik.

A

lovas

bajszos

és

szakállos, bajsza

hegyes és

szakálla csúcsba metszett. Fejét sisak födi,

van, a pontozott

szalagféle,

melynek lapos kúpidoma mely a lovas homlokán vonul, talán
testét
és

a brsisak szegélye és a két csúcsba futó lemez a sisakra szögezett

fémlemezeket jelez
pánt

;

feje

hátulját, nyakát,

czombjait

pikkelyes pánczéling borítja, melyet nyaka tövén és derekán
szorít a testhez
;

br-

az ötvös a pánczélinget csupa apró karikák-

kal jellemezte,

lehet azt hinni,

melyeknek közepébe pontocskát rakott, azért nem hogy sodronyos karikákat kivánt jelezni, de inkább

szarulemez pikkelyeket, minkrl Ammianus Marcellinus tesz említést. A homlokán, nyakán és övén jelenkez br (?) pántokon
pontsorral
talán

diszítményeket
futó fém- vagy

kivan jelezni.

Alkarjait

és láb-

brsínek borítják s e helyütt a három-három köröcske, mely mindegyik lemezkén ismétldik talán
szárát hosszában

a szögecs fejét kívánja ábrázolni, a sínek fels és alsó szélén ismét

br
de

(?)

pántokat látunk
tette a korsó

s

rajtuk

pontsort.

A

lovas
ujjait

lábát talán

lábbeli borítja, az ötvös

simának hagyta, a láb
lándsáján

nem

jelezte,

nem

más meztelen
;

alakjain sem.

A

sisakból hátul

szállongó szalagok indulnak ki

ers

csúcs van a végén és

azon két pont talán valami berakott

díszt jelez, alatta a

póznára

három
ragadta

karikával van ersítve a kis

négyszög
ki.

zászlócska,

melynek

fels szélébl két szállongó szalag indul
körkereten nyugszik és térde hajlított,
feje

A

fogoly, kinek üstökét

meg, hátrakötött karokkal jár mellette, mindkét lába a

ers

szakálla és bajsza van,

hajadon, testét öltözet borítja, mely a nyak tövétl kiindulva,

karján a kézcsuklóig, egész törzsén és lábszárain a térden túlig terjed,
s mindegyik koczkában pont van nehéz elképzelni, min szövetet kivánt a mvész sima pánt szegélyzi az öltözet szélét és derekán öv így jelezni alsó lábszárai simák és lábujjait nem jelezte az szorítja a testhez ötvös. A lószerszám szokásos alkatrészeibl látjuk a következket: A homlokszíjból kiinduló tollas taréj díszíti a ló homlokát és ugyancsak tollnak kell képzelnünk azt a díszt, mely nyaka alján és szügyén lecsüng, mert ezek a tagok is ugyanolyan párhuzamosok-

az öltözet egész fölületét apró koczkák lepik el
;

;

;

kal

vannak jellemezve, mint a
szíjról
stilizált,

fején

álló

dísz,

ellenben

simára

hagyta az ötvös a hátsó
sörénye és farka

lecsüng lemezszer
törzsökös és aránylag
;

tagot.
kicsi,

A

teste

az ötvös apró bevert pontokkal jelezte

szrét térd hajlásain mindenütt

körbe helyezett pont van.

'59

CLXVIII. Nagyszentmiklósi kincs (TorontálnO.
c) Szemközt
álló

2.

Korsó.

szétterjesztett
feje

szárnyú sas

karmaival meztelen
és

nt

tart;

a

sas

jobbra

lordul, szárnyai

lábai

majdnem

egyforma idomnak, egyenl modorossággal jellemezte az ötvös. Mindkét fell vállszárnyai szélén tekercsben végzd keskeny toll vonul, mely csak párhuzamossal van jelezve, fölülete mellén és ^zártollain bevert háromszögek jelzik a pelyheket, sima szárnyain és farkán szögbe futó egyenes párhuzamosak borítják a
egészen
;

hosszú
karjai
teste

és

keskeny

tollakat.
fölfelé

A

n

feje

jobbra

fölfelé
áll
s

tekint,

tegyenletesen

emeli, melle

szemben

azontúl

Haját szalag szorítja homlokához, nyakán gyr, lecsüng háromkarélyu ékszerrel és kézcsukkarperecz. Mindegyik kezében két els ujjával egy-egy lóin növényt tart, mely a kereten kívüli bokrétának egyszersített
ismét jobbfelé
lóg.

schemája, rövid egyenes szárból

áll,

melybl

jobbra-balra indul
s

ki

egy-egy ág, a két ág hármas palmettlevélben végzdik látszik, ugyanilyen száron közvetlenül jellemz

alatta a

gyr

gyr
2.

van

közvetlenül a két elágazás alatt a középszáron

s

az elágazás fölött

egyszer

levél ül.

CLXIX. Nagyszentmiklósi
d) Vadászó
ról feléje
férfi

kincs

(Toiontálm.).

Kor>o.
hátul-

emberfejü szárnyas oroszlánon nyargal,
;

iját

ugró négylábú ragadozónak szegzi
ékíti,

a vadász balra nyarés rövidre

gal

s

lábai arra fordulnak.

Arczát rövid hegyes bajusz
szalag fut körül,

vágott

szakáll

homlokán
;

melyen a sorba

rakott pontok díszítést jeleznek

haja helyett tollas taréjsort látunk,

nyakában a legnagyobb tollal végzdik. Testén ujjas zubbony, mely térdéig ér és derekán övvel körül van szorítva idoma és mustrája szorosan összevág az edény túlsó

mely homlokán kezddik

és

;

oldalán szerepl
az alszár

fogolv öltözetével, de ezúttal a nyargaló alaknál

nem

sima,

hanem apró vonalkákkal

díszített és a lábcsukló

párhuzamos határolja a láb felé, mely ezúttal fölfelé álló hegyes csúcsban végzdik, a mivel az ötvös talán azt akarta kifejezni, hogy a lábon ezúttal czipö van. A/ ív a vadász kezében lvraforma >kytha ív. A képzelmi állat, melyen a vadász nyargal, balra jár és szemközt néz, három lába a keretet érinti, arczát hosszú hegyes szakáll és bajusz ékíti, kjén diademaféle dísz, mely szalagból, elöl háromszögbl és ennek csúcsából emelked félhold -zarvból áll, sörénye olyan mint a griff- s a lóé és szrét is ép úgy és jellemezte az ötvös, mint amazokét, szárnyait úgy, mint a saséit,
táján

két

farkát szintén >tilizálta

;

körhajlásban tekeródzik
(?) ->>kkal

-

két levélre válik.

A

vadá-z

felé

ugró párduc/

kisebb mint a/ ember, ugrás

i6o

közben bal hátsó lába a körkeretre támaszkodik, sörénye úgy van tagozva, mint az emberfej oroszláné, de belül nincs vonalozva, szrét ritkábban álló bevert vonalkák jellemzik, fölfelé kunkorodó
farka

többszörösen

tagolt

levélidomot

ölt

és

nagyon hasonlít

a

szomszédos

griff farkához.

CLXX. Nagyszentmiklósi
nem gyürtag,
de egyszer,

egészben összevág az elbbiével,

kincs (Torontálm.). 3. Korsó. Idoma de lába magasabb, nyaktövét
és

gerincz jelzi

öble

széle laposan

kiemelked levélfolyondár kihajló s ékíti. Nyakát vízszintesen fektetett párhuzamos gyrk élénkítik és sajátszer hasának díszítése. Laposan kidomborodó egymásba
e kihajlását ponczozott alapból járó

tojásdad

karikákból

képezett

láncz

fölváltva

föl-

és lefelé

hajolva hat

mezre

osztja a fölületet,

úgy hogy

a hol

a hajlások

legközelebb járnak

fzik

össze a lánczot
el

egymáshoz, fekmentes négyszög gyürtagok a mezk elipsis idomúak, melynek keskeny
;

van metszve. Mindegyik mez közepén hasonló idomú kisebb mez domborodik ki, melynek kereteit széle van és melynek fölületét bevert apró keresztkék lepik el, mindegyik kereszt karjai közé apró háromszög mélyedés van beponczolva és hasonló háromszögecske áll mindig két-két keresztke szárvégei között.
vége egyenesen

A

keresztkék

egyenszárúak
ily

s

a szárak

végeik felé kissé kiszéles-

bülnek.

Epp

keresztkés

mezket
áll.

látunk a lánczokon kívül, fölül

közelében, a felsknek elmetszett Hasonló keresztkék ismétldnek a körben ölelkezik. Az edény füle lánczon ott, a hol két-két le volt törve, de a maga helyére oda van forrasztva, fels vége a nyilas kihajlását, alsó vége a has legersebb kidomborodását
és alul, a vízszintes láncztagok
alul, az

vége

alsóké fölül

gyr

áll, mely aranylemezzel gyöngyözve van, mindig két-két gyöngy között közbees gyürtaggal. Magassága 21 cm., súlya 50 grm., aranya

érinti

;

kétszeres hajlású réz (?) pálczából
és

van borítva

i9'/ 2 karátos.

A

korsó ép, csak a hasa táján szenvedett sérülést.

Alján bekarczolt jelek (lásd

CXCIV.

t.

10

aj

sz.).

CLXXI. Nagyszentmiklósi

kincs. (Torontálm.).
;

4.

Korsó, az

elbbinek párja, öblének karimája letört, különben ép csak a füle más. Fülén a gyöngyök hat karélyuak, minden karélyon bevert pont s fölötte s alatta bevert apró háromszögecske. Nyaka átmérje 3*3 cm.; testének legnagyobb vízszintes átmérje 14*4 cm.; lába átmérje 8 2 cm. Aranya 19 \ karátos, súlya 831 gr. Alján
-

1

bekarczolt jelek (lásd

CXCIV.

t.

10 b)

sz.).

CLXXII. Nagyszentmiklósi
korsó,

kincs.

(Torontálm.).

5.

Füles

idoma hasonlít

az elbbiekéhez, csak a lábának alsó széle

Ibi

hajlik

gyrbl

ersebben kifelé. Hasa sima és csak a nyak tövét ölel domborodik ki lefelé irányuló levélsor. A levelek idoma
i.

olyan mint az

korsónál, csakhogy az egyes levelek keskenyebbek,

körvonaluk

meg vannak

duplázva és hegyes
álló

lakoznak a szélükhöz, melyekben ferdén

apróbb levelek csatpárhuzamos vonalkák

vannak beverve. A gyrn, miként az els korsónál, csillagos virágok domborodnak ki és fels s/élén zsinórtag szegélyzi. A k< nak kerek nyilasa van, széle gyengén kihajló és széle alján gyürFülérl hiányzik az arany, tagozása olyan ta<;- van odaforrasztva. mint a 3. korsón. Aranya 20 karátos, súlya 710 gr., maga^sa^a 21*3 cm., nyilasának átmérje 57 cm., hasának vízszintes átmérje 123 cm., lába szélének átmérje 7*8 cm. Alján fölirat (lásd

CXCIV. t. 13. és 14. sz.). CLXXIII. Nagyszentmiklósi kincs
a legdíszesebbek egvike.

(Torontálm.).

6.

Korsó,

Mindazok

a díszek,

melyekkel az elbbi
./

korsókon találkoztunk, egyesülnek
vel.

itt.

Idoma

összeváo

öt

elbbié-

Lába magasabb,

fölületét lefelé futó hornyolatok és élek élén-

kítik.

A

has alján közvetlenül a láb fölött palmettdíszekbl alkotott
fut körül, a levelek és
tette

koszorú

indák
;

simák

s

a háttért körponszegélyzi.
ékíti,

czokkal érdessé

az

ötvös

a

koszorút zsinórtag

A
a

hasát

két

harmadnyi magasságig mélyített sima szalag
fölfelé

mely

fölváltva

és lefelé hajolván, eliptikus
szélét

mezkre

osztja
szalay;

fölületét, a szalag

hornyolat szegélyzi.
levél

A

hol a

hajlásai összeérnek,

ketts szél pikkelyszerü
fut,

áll,

bels szélük

körded, a

küls csúcsba

küls

szélet

vonalkák szegélyzik.
5.

A

has

fels

szkül
itt

hogy

harmadát oly levélsor ékíti, mint az a tagozás gazdagabb és változatosabb. A
s

korsón, csakcsillagos

gyrt

mustra

ékíti

alul

zsinórtao-.

fölül

pedig

csipkés

sor szegélyzi.

A
a

-zép hajlású

szelvényidomú
levelek

nyakon hornyolatok futnak végig. Öblén négy oömbmindegyikét más-más levélcsomó ékíti, kihajlás
;

simák, a háttért körponczczal érdessé tették, fels széfüle teljesen

lket gvöngvsor -szegélvzi. A mint az 5. korsónál. Aranya
iratok (lásd

megvan, tagozása olyan,
föl-

21

karátos; súlya 956 gr. Alján

CXCIV.

t.

7.,

8.

és 9. sz.).

CLXXIV. Nagyszentmiklósi
korsó,
és

kincs (Torontálm.).

7.

Figurális

a) Idoma

összevág az elbbiekével, csakhogy hasa lapított
különíti el a testtl.

lábát

hornyolat

A

láb függélyes oldalát

palmettsor
lyezve
s

szegélyzi,

minden hármas

levél

körszelvényre van he-

a szelvénvek találkozá-án körök, mindegyik kör közepén

pont, levelei simák, a háttért körponczczal érdessé tettek. Mindkét

lapos oldalán ugyanaz a korkeret

3

a

bekéretek

mezben

ugyanaz

IÓ2

a

figurális

jelenet

van kitrébelve,

csakhogy ellentett irányban.
tojástagból
levélsor
áll,
áll,

bels köre gyöngysorból, küls kerete két kör közti tért befelé forduló kidomborodó
keret
a sor váltakozó levélcsomókból és
alul

A

a

tölti ki,

gránátvirágokból

melyeket

hogy kétkét szár találkozásán körded idom különíti el a virágot vagy a levélcsomót száraitól. A jelenet közel rokonságban van azzal, melyet a második korsó ej oldalán láttunk. Ezúttal is óriási sas emel karmai között egy meztelen emberi alakot, de a míg elbbi esetben nem volt kétség, az alak n-e vagy sem, ezúttal kétely támad. Haja inkább férfihaj módjára van stilizálva, és melle a mellkas sajátszer tagozásával talán szintén inkább férfiura vall, mint nre, csípjét öv fogja körül, karperecze nincs, de van nyakgyürüje, három apró csüngvel. Az alak mindkét karját emeli, jobbjában csészét tart, baljával növényágat fog. Sajátszer a lebeg test
körszelvény
lefelé hajló szárak

kötnek

össze, úgy,

irányítása, feje iobbra néz, melle

szemközt

áll,

lábai balra csüng-

nek.

A

sas

idoma lényegében ugyanolyan mint

a

2.

korsón, csak-

hogy
van

a tekercses

vég

szárny toll

ezúttal ferdén fektetett vonal-

kákkal van kirakva, a szárny- és farktollak kiindulása ezúttal máskép
stilizálva és a

czombtollak
fa

stilizálását ezúttal

vonalakkal prótér-

bálta az ötvös

pontok helyett.

ben jobbra-balra egy-egy
oldalhajtások

n

A
ki a

lebeg alakoktól fönmaradt

keretre helyzett sziklatalaj(?)ból,

talán fügefa (?); levelei hol hármas, hol ötös tagozásuak és rövid

végén rügyek vagy gyümölcsök váltakoznak velk.
kívül a keskeny

A

két körkeret jeleneten
ékítik,

oldalakat

is

figurális
be.

jelenetek

melyeket a következ táblákon

mutatunk

nyak tövén gyürü különíti el a hast a nyaktól. A gyrbl levélsor áll lefelé, melynek levelei egészben hasonlítanak az els, negyedik és ötödik korsó megfelel leveleihez, de más az összekapcsolásuk és rendezésük, ezúttal a korsó lapos idomához és a nagy körkeretekhez mérten a keskeny oldalon vannak a nagyobb, ötös levélcsomók, míg a kisebb, hármas levelek a széles oldalon sorakoznak egymás mellett. A gyrn két csipkés szegély között

A

nyolczszirmú virágok
levél váltakoznak
;

s

a virágok közé helyezett két-két eliptikus

a virágok szirmai,

szirmok sodronyból
alapra.

valók

s

gy

látszik reá

középs körük vannak
ékítik.

s

a külön álló

forrasztva az

A

nyákot a korsó öbléig gólyaidyllek

Mind

a két

szélesebb oldalon egy-egy több ágú fa terjeszkedik,
lóggatva, a keskenyebb

melynek ágai
áll

között nagy léptekkel gólya jár, csrében egyik lábánál fogva békát

oldalakon

egy-egy gólya

nyugodtan
sze-

jobbra

s

behúzza nyakát.

A

levelek körded

idomúak, dupla

63
elágazásait sem felejtette ki az ötvös. modoros a növények ábrázolása, oly igaz és életh a gólyák mozgása és anatómiája. A fogantyúnak csak a rézmagja maradt meg, aranylemezü borítéka hiányzik, tagozása olyan, mint az 5. korsónál. Mikor a kincset lelték, a fogantyú el volt különítve, a régi forrasztás nyoma mutatja, hogy ill helyére tették.

gélyüek, rajtuk a bordák

A

milyen

A

korsó fölületén több repedés és javítás látszik,
szélén
9"f

legszembetnbb
két vízszintes
karátos.

az öble

látszó
és

javítás.

Magassága

13 cm.;

átmérje

cm.

13 cm.; súlya 733 gr.; aranya 21

Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 7. Figurális korsó, b) Második széles oldaláról tekintve. Ez az oldal az elbbitl csak a nagy körkeretü jelenetében mutat eltéréseket, melyek közül a legszembeötlbb, hogy a sas jobbra tekint s a lebeg alak
is

CLXXV.

jobbra hajol és balra tekint
a
csészét.

;

ezúttal jobbjában tartja az ágat

s

baljában
levelei és

Csekélyebb eltérések
s

láthatók

a

fák galyai,

rügyeiben

a keret

bels szegélye alakításban.
kincs
alatt.

CLXXVI. Nagyszentmiklósi
rális

(Torontálm.).

7.

Figu-

Két dombormves jelenet díszíti egymás fölött a tért. Fölül szk öltöny szakállas ember balra járó emberfej ü szárnyas oroszlánon nyargal. Az ember fején diadema, mely talán öt állatkörömbl van formálva, nyakán gyr, három lecsüng kisebb karikával. Öltönye egy tagban borítja törkorsó ej Keskeny oldala a
fül

zsét és végtagjait, apró

vonalkák
Széjjel

sorai jelzik az öltöny szövetét, a

csipjén öv

szorítja körül.
(?)

nyújtott

kezeiben

talán

leng
fülek,

vég

állatbrt

feszít széjjel.
áll,

Az

állattestü

ember
jelez,

szakállas és

bajszos

arcza szemben
áll

fülei

hegyesen

fölfelé álló állati

fejébl liliom levél
és szárnyai olyanok,
;

ki,

mely
2.

talán diademát

testét hosz-

szában futó lecsüng levelekkel ékített füzér

diszíti, farka,

sörénye
állat-

mint a

korsó d) jelenetében ábrázolt

emberen de szrét ezúttal máskép jellemezte az ötvös, pontokat és S idomú vonalkákat ponczolt a testére. Alul szakáltalan ember testhez szoruló szk öltönyben Lótestti emberen jobbra száguldozik. Mintha háló borítaná haját nyakán három csüngs gyürü, ruháját öv s/orítja testéhez. Mindkét fölemelt kezében faágat fog, melyei a lóember fejére készül sújtani, de az egyik kezével az ember bal karját szorítja míg baljában gömböly kövei (?) emelt. A lóember
;

bajusztalan, rövid szakállú, fejét állati

dema
talán

ékíti

és sajátszer,

hogy

karjait

körmökbl (?) alakított diameg elrészét vonalkákkal
jelzést a

borította, lábait s hátsó testét

pontokkal ponezozta az ötvös, a mi

nem

véletlenségbl

történt,

mert a vonalas

fels

jelenet

emberalakján

láttuk.

E

jelenetektl

fönmaradt térbe a

iÓ4

mvész

két

fát
s

helyezett

belé,

melyek az

alsó jelenet

alatt ke-

resztbe futnak

a fels jelenet fölötti térig egy fágban, azontúl

a táguló mez idomához mérten több ágban terjeszkednek, alakjuk olyan, mint a lapos oldalokon lév fáké.

CLXXVII. Nagyszentmiklósi
rális

kincs (Torontálm.).

7.

Figu-

korsó,

d) Második keskeny

oldala.

Az

ellentett túlsó oldal

jelenetei és fadiszítményei lényegben ismétldnek, csakhogy ezúttal

az a csoport, és mivel

mely elbb alul volt, most fönn van s a másik lenn most is a fels csoport balra irányúi, az alsó pedig jobbra,

megfordítva állanak. Más szembetn különbség, hogy a fels csoport nyargaló emberének teste ezúttal egész simán van kezelve, nem lehet tudni, véletlenségbl történt-e vagy szándékosan.

CLXXVIII. Nagyszentmiklósi
tálcza,

kincs (Torontálm.).

8.

Lapos

tojásdad idomú, szélét sima kerettl szegélyzett kidomborodó

levélsor ékíti, egyik hosszoldalán a levélsort bevert fölirat szakítja

meg

(lásd

vele egy lapot

CXCIV. t. 1. a) szá m), ugyanott a keretbl kiinduló és képz lemezes fogantyú áll. A lemez idoma átalában
körszelvény, egymásmellé
s

hullámzó szél
közepén
áttört

forrasztott

gyürcskék

szegélyzik a lemezt,

ugyanoly

kerek lyukat.

gyrs szegély fogja köri a mez A tért kitrébelt alakok töltik be,
fa felé

közepett pálmafa, jobbra-balra tle a

forduló

nyelvét
s

ölt

négy lábú

(talán oroszlán) fölemelik

els jobbik lábukat

a

gyrs

luk keretét érintik vele, mögöttük, a

szkül

térnek megfelelleg,

kisebb alakú szárnyas griffek fölemelt jobbik els lábukban növénylevelet tartanak, a sarokban, hol a fogantyú

gyrs
Az

kerete a tálcza

szegélyét

éri,

a sarokból kihajló levélcsomó.
és

állatok testét be-

ponczolt S alakokkal

pontokkal jellemezte az ötvös, farkukat

zsinórtag módjára kezelte és levelekben végezteti.
oldalát külön lemez képezi,
itt

A

fogantyú túlsó
bevert poncz-

sima lapos keretben sima fölület
terjed, a háttért

levélcompositió a lyuktól

kétfelé

gyürcskékkel érdekessé tették, a lyuk szélét itt zsinórtag szegélyzi. A tálcza csekély mélység, testén hossztengelyében futó csekély
gerinczczel
bir,

melybl

a keret felé szélesbül hornyolatok vonul-

nak, a keret táján körded hajlásúak. Hosszátmérje 17-8 cm.,

kö-

kény tengelye 87 cm., mélysége
22 karátos.

0*31 cm., súlya 337 gr.; az aranya

CLXXIX. Nagyszentmiklósi
a)

kincs (Torontálm.).

9.

és

10.

Két egyforma nagyságú és egyenl díszítés kerek csésze a csészék fenekét ékít kereszt s a körülfutó föliratot külön táblán közöljük. A föliratos keret körül ketts központi gyöngykörtl
szegélyzett

téren

trébelt

dombormves

leveles

indafüzér

vonul

•65

g.

A

háttért,

fönmaradt nyomok tanúsága
szelén
a csésze
belseje
télé

szerint,

kék zománcz
indás

képezte. Falát a széle felé egyenletesen szélesbül gyenge hornyolatok
élénkítik,

domborodó

leveles lüzér
csat

vau kitrébelve,

széle karima-.

A

csésze oldalán kívül

csatolva

van odaforrasztva, mely lehetvé tette, hogy a esés/ét övre is hordhassák, bj A csal alatt közvetlenül kilencz bet
;

van bevésve
is

az egyik csésze alján azonkívül
(lásd

még
sz.)

bekarczolt jelek

látszanak

CXCIV

t.

3.

és

5.

a) b)

Mimiket

cs

22

karátos aranyból való, méreteik

legnagyobb átmérjük o'ia cm.,
súlya 287
gr., a

majdnem teljesen összevágnak, mélysége C034 cm egyik csésze
-i

másiké 305
10.

gr.

CLXXXI. Nagyszentmiklósi
fölirat a
9.

kincs (Torontálm.). Kereszt

és

Az egyenszárú kereszt közepét körbe helyezett pont képezi, a szárak küls végeik felé szélesbülnek és hármas lóhere idomban végzdnek, melynek minés

számú csésze belsejérl.

den egyes lapjában

eliptikus ponezdísz

van beverve.

V

keretben

Krisztusmonogrammal

kezdd

görög töürat durván
és cursiv

és ügyetlenül
:

van beverve, váltakozva görög capital

betkbl. Olvasása ez

PAe« 1TAAT0C
e

a

NAÜXVCON A (91) 6IC n(a)NToN A|iABTtON
:

lásd Der Goldfund von Nagy-Szent Víz által megtiszÉrtelme körülbelül ez togatva, minden bntl szabadulsz e mondásból kitnik, hogy a

megfejtés

indokolását

Miklós

1885. 59

— 65.

:

;

számú csészék keresztelésre szolgálhattak. kincs (Torontálm.). 1. és Két egyforma kis billikom, alja egyenes, öble körded,
-

10.

CLXXXI. Nagyszentmiklósi
szélesbül,
alsó

1

12. sz.
falai

egyenesen

szélét

két

sima lécz

közé

helyezett

gyöngysor
rajta és a

szegélyzi, öble széles, be- és kifelé álló gyöngysor.

Egyik

billikom külsején a forrasztás

hehe

mutatja, hol állott a fogantyú

A

billikomok
alul

cm.,

másikon egy sodronydarabka a fopantyúból megmaradt. magassága 47 cm., fölül vízszintes átmérje yz 4*8 cm., egyiknek aranya 19 karátos, súlya 74 gr., a
gr.

másiké 20 karátos, súlya 70*5

CLXXXII. Nagyszentmiklósi
14.
^z.

kincs

(Torontálm.).

13.

és

Két egyforma idomii tojásdad csésze, egyik
állatfej

keskeny olda-

lából bikafej indul ki a csésze belseje felé,
szik.
-

három bikalábon nyugdarabból készítették
is fej

Az

fogantyúnak szolgál
forrasztották
;

;

külön
a

a c észé

szélére

maga

több

lemezbl

miként a tetején vonuló forradási nyom mutatja. A homlok közepén, a -/áj b nyaktáj trébelt díszítésekkel el vannak lepve, melyek közt az alap ponczokkal érdessé van téve, talán azért,
készült,

hogy zománczczal borítsák

;

egyik

példánynál a

munka

kivitel

i66

gondosabb, másiknál valamivel durvább, magát a csészét sima vasékíti, mely fölcsomóba rakott indák és levelekbl áll. A lábak hosszuk irányában összeforrasztott két lemezbl vannak kitrébelve, alábújjak fölületét ell érdessé tették, hátsó részükön brtakarót jelzett az ötvös, mely két szalaggal a szárra reá van kötve a körmök nem

tagabb széle körül futó domború növényornament

váltva

;

érik közvetlenül a talapot, de a lábak alacsony talapzaton állanak.

A szarvak s a fülek külön készültek és beléersíttettek. A csészék magassága 6 cm., hosszuk i2 3 cm., legnagyobb átmérjük 7 cm.; aranyuk 20 2 karátos, egyiknek súlya 283 gr., a másiké 284^2 gr. CLXXXIII. Nagyszentmiklósi kincs Torontálm.). A 13. és 14. számú csésze bikafeje szemközti helvzetben, mely mutatja,
-

1

<

hogy a két
fül

fej

díszítése

sok apró
az

részletben eltér

egymástól, a
s

legszembetnbb különbségek
bels lapján
látszanak.

orron

végig vonuló sávon

a

CLXXXIV.
Két majdnem

Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.)
teljesen

15. és ió. sz.

egyforma kerek lapos tálcza, karimájából kiálló hosszú lapos fogantyúval. A tálcza közepén zsineges szél körben domború állat guggol balra, halfarkú tigris (?) emelt jobbik els körmével levélcsomót tart. Teste alatt a keretbl hasonló levelek állanak ki. Legsajátszerbb a czomb modoros alakí;

három levélke ki, s a középs körbl sugárszeren gyenge hornyolatok vonulnak a domború indás keret felé. A sortása
:

tojásdad keret szegélyzi, csúcsából

n

levelek tövét

gyürtag

különíti

el.

A

ban váltakoznak indacsomó és közberakott apróbb levélcsomó a tálcza küls nagyobb széle vastag és sima. A nyél idoma nyelv;

forma, fölülete hullámzatosan hajlított, sima ersebb szél szegélyzi
a trébelt növényornamentet.
folyton

Ez a mez legalján indul meg és öt keskenyül sorban fejldik egymásból, úgy hogy két-két egymással összegyürzött inda minden sorban más-más idomot ölt. Mindkét csészén a fogantyú aljába betket karczoltak régi idkben (1. CXCIV. t. 11. és 12. sz.) a tálczák átmérje 9*5 cm.; legnagyobb mélységük 18 cm.; a fogantyú hossza 6-5 cm.; az arany
21 karátos, az egyik tálcza súlya 103
gr.,

a másiké 104 gr.

Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 17. Szarvidomú ivóedény, áll két sima csbl, melyek tompaszög alatt egymás folytatását képezik a szájba való keskenyebb végén
;

CLXXXV.

átlyukasztott

félgömb a szélesebb nyílást kihajló karima veszi körül, e karimát két szélén félkör rekeszekbl álló sor szegélyzi,
;

hasonló rekeszsor
alsó félgömböt.

jelzi

a tompaszög sarkvonalát és fogja körül az

A

rekeszek hajdan valószínleg kövek befoglalására

.6 7

szolgáltak, melyek, kihullottak.

A csövek hosszában
a Fels

forrasztás

nyoma

maradt.
véstek,
i

Az
[4*2

alsó félgömbre

ilásd

ezek

h

bett,

karimába egész betsort
t. 2. sz.). A fels kar végén átmérje r^ cm.,

másolatait

CXCIV.
;

cm., az alsóé 13'b cm.

alsó

a hajlásnál 3*2 cm., a fels nyilasnál

17 cm.

;

aranya

12

karátos,

súlya 33'

Ivócsésze,

Nagyszentmiklósi kincs (Torontóim.). 18. a) b) melynek idoma egészben hasonlít a 14. szám edényhez, de nincs lába, munkája sokkal durvább. A bika nyakát ferdén hajló mélyedések tagolják, homlokán és oldalt szintén érthetetlen
mélyedések
vannak,
a

CLXXXVI.

liliomidomú
szájt
jelzi.

levél

az orr hegvét, idomtalan

haránton bevágás
beillesztettek,

A

fülek

külön tagból valók

és

melyek letörtek. A szemgolyók ép gy számára szolgáló kerek mélyedések üresek, valószínleg k- vagy
a szarvak,

üvegpaszta töltötte

ki.

A

fej

és a csésze
gr.,

külön-külön készült. Az
i6'2 cir
,

aranva
io'j

22

karátos,

slya 483

hossza

magassága
19.

cm.

CLXXXII. Nagyszentmiklósi
lencze.

kincs (Torontálm.).

Szeáll

idoma

lapított

gömbhöz

hasonló, sima karimás lábon
és

és kerek öble körül kerettel,

mely sima vastag léczekbl
az indák
s

közben

kidomborodó

levél-

és

indasorból áll;

a levelek cso-

portja váltakozik. Testét ö-.-xerakott indákból hat kerekded

mezben
tért

egy-egy kidomborodó phantastikus
indás csoportok
töltik be.

állat

ékíti,

a

fönmaradt

Úgy

a

fels karimán, mint a hasán, a

korok
keret

legersebb kihajlásán, valamint a körök és a vízszintes közt üvegmozaikból vagy többszín üvegpasztából álló
volt,
kettí)

gömbszelvénv

még megvan,

fehér

kék

és barna, a

legtöbbnek már csak befoglaló kerete maradt meg. A kör mezkben és azokon kívül az indák közeiben valószínleg mindenütt zománcz
volt,
itt-ott

világos

kék
a

zománcz nyomai
szelenczét,
6*2

;

a ) és

oldalról

mutatják
5*2

be

magassága

57

b) ábrák két cm. alján
;

átmérje átmérje
Szclcnczc

cm.,

nyilasa tmérje
gr.,

cm., a hasának

vízszintes

9

cm.; slva 2177

aranya 22 karátos.

CLXXXVIII. Nagyszentmiklósi
;

kincs

(Torontálm.).

iq.

c) alatt bemutatjuk a szelencze
testük
s

harmadik oldalát és
vagy indás
bika,
ki

di g)

alatt

külön négv köided medaillon ábráját. Az állatok mind
és
fej

szárnyasok
ikkal,

halfarkii,

a

végén

tollas

a

a láb

idoma váltakozik,

hol

hol
fej

~/ar\a~,

majd
láb

vagy oroszlánfélének a fejét példázza a pedig hol körömben, hol tülökben végzdik.
sas
stilizálja

idoma, a
szárnyat
ta

A
két

többfélekép

a

mvész,

hol

egy tag,

hol

i68

alkotta; tollak helyett indák
oldalú,

tojásdad

képezi.

A

vagy levelek sora szegélyzi a háromvagy többoldalú keretet, mely a szárny tövét testen és farkon harántos sávok vonulnak végig s a
körded idommal van jelezve, mig a

tulkos

lábaknál a térdkalács

körmös lábak kiindulását a testbl levélcsomós tojásdad keret jelzi. Az állatok hol szemközt, hol oldalt tekintenek, egyik-másik
jobb lábát emeli, testük rendszerint oldalt áll. CLXXXIX. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 20. Lapos
csésze,

körded idomú, sima
griff

fölülettel,

csak a belsejében és karimás

szegélye alatt van

domború

diszítmény.
áll

Közepén
fölfelé

díszes négyszeres

indakeret körben
lábát.

jobbra

és

emeli

jobbik els
tövét
is.

Feje

alját

tekercses

inda

szegélyzi,

szárnyai

domborulatok közeiben és a griff szárnyain is látni még itt-ott apró kék zománczrészleteket. A keretre csat van ersítve és a hol a csat széle a csészét éri, gyöngysoros dísz van, a csat karikája mélyített félkörsorral van díszítve. A csésze átmérje 12 cm. legnagyobb mélysége I2'2 cm., súlya 170 gr. aranya 22 karátos. CXC. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). 21. Kerek
; ;

A

csésze.

Közepét áttört
melyet sima
keret

mv korong
és

díszíti,

keretben bevésett
nyilas,

fölirat vesz körül.

A

melyet lapos gyürkorong közepén köridomú

sodrony

alakított

szegélyez, innen négyfelé,

egymás mellé rakott rudakból mintegy kereszt ágait
melyet belülrl
kifelé

képezve,

csomós

vég

kék-két egyenes inda vonul. így az egész
oszlik,

kör fölülete nyolcz

mezre

terjed

három sor indacsoport tölt be, a közöket talán kövek vagy zománczok töltötték be. E korongnak megfelel küls dombormvet következ táblánk mutatja. A körirat olvasása + BoutjXa.
:

Qoaitav.

Te<rq,

A'rft-oiyq.

lio'jzao'Á

QuMXTzav.

Taynoyr r

Tatai}.

Értelme az lehet hogy -f Buela zoapan Tes (vagy Tais) és Dygetoi országban, Butául zoapan Tagro és Tais országban. (V. ö.

Der Goldfund

etc.

47

— 58). A
van
a

csésze széle befelé hajlik és

alatta

dombormv

mv
A

indás keret vonul végig,

melynek megfelelleg

áttört

hasonló keret

küls

oldalra ráforrasztva.

A

csésze

szélére csuklóban járó csatot ersítettek,

melynek gyrje négyélü. átmérje 12 cm. súlya 212 gr. aranya 22 karátos. CXCI. Nagyszentmiklósi kincs (Torontálm.). A 21. csésze
csésze
;
;

alját

indás

kerettel

körülfogott
díszíti.

körben

dombormves phanszárnyas
s

tastikus

állati

harczjelenet
;

Ágaskodó
sajátszer

oroszlán
áll,

leteper egy bikát

az oroszlán sörénye levelekbl

tollsorból

eltestét párhuzamos
alakítása
;

sávok

díszítik

;

teste hátuljának

farka dupla hajlássa] levélben végzdik. Szárnya ezombja

169

tövében

tojásdad
áll
ki,

kerettel
az

indul,

melybl

vég

inda

indákat

két

kút párhuzamos görbe párhuzamos sáv köti
s

harántosan,

a

fels
bika

sávból egy sor levél

azután a szárny tollak
taréjszeren hajlik
borítja.
ki,

emelkednek.
fönmaradt

A

fejébl

három

inda

fels teste sávos, testét csupa csúcsos foszlány
téren

Az

állatoktól

indák

zdnek,

e

levélkéken
csészéken

vannak, melyek néha levélcsomóval végugyanazon bevert mélyedéseket látjuk,
és

melyeket a

szelenczéken

ily

alkalmazásban

már

többször láttunk.
22. és 23. sz. Két kehely a kupa gömbszelvényidomú, szára hatoldalú és belül üres lába korongon -/ár közepén nodus, hatoldalú gyöngy formájában szélét reáforrasztott gyúrü áll, melynek közepe kissé kidomborodó erö-íti meg s a szár két szélét s a nodust magát is gyürtag fogja körül. Mindkét kehely alján bevert fölirat és azonkívül az egyik kupa külsején bekarczolt jelek. A három fölirat hü mását CXCIV. t. 4. aj bj. A kelyhek magassága 6.5 cm., a láb átmérje
;

CXCII. Nagyszentmiklósi kincs.

a

;

;

;

1.

kupa átmérje egyiknél 9*8 cm., a másiknál 10 cm., súlya 213 gr., aranyuk 20'/ 2 karátos. CXCIII. Nagyszentmiklósi kincs. Díszít motívumok, 1. szél-

55 cm.,

a

keret a
8.

9.

és

10.

csészén

z.

és

3.

szélkeret

és

füldiszítmény a

csészén.

CXCIV. Nagyszentmiklósi
tok
1. 1.

kincs (Torontálm.). Megfejtetlen
ö.

a

kincs

edényein (V.

Der Goldfund

etc.

65

— 71.

1.).

b) a nyolezadik csészén. a) ugyanazon fölirat. de az egyik eljelzés elhagyásával.

2.

3.

4.
;.

b.
7.,

számú ivószarvon. számú csészén. a 22. számú billikomon. a) és b) a 9. számú csészén, a) b) a 23. számú billikomon.
a 7.

a

9.

8.,

9.

a hatodik korsón.

10.
11.
12.

a)
a

a

a 15.
ib.

harmadik korsón. számú csészén. ^zámu csészén.

10.

b) a negyedik korsón.

13. és 14. az ötödik korsón.
15. ib.

a tizenegyedik billikomon. a második korsón.

CXCV.

Presztováczi kincs (Pozsegam.). Találták 1821-ben.
cs.

Aranyból; Bécsben a

k.

mütört.

múzeum
etc.

antik osztályában,

Sacken und Kenner: Die Sammlungen

34'>.

I.59— 72.

-/.

170

lemezét gyöngysor szegélyzi, a küls kerülettl pári. Csat huzamos gyöngysor különíti el a középs tért, ebben s a közbees téren hajlott vég, összecsomózott trébelt pálczadíszek s a fön;

maradt tért ponczolással érdessé tették. 2. Csatnak csonka lemezes hüvelye
közép terét.
tosan futó

;

két gyöngyözött szegély

között összecsomózott pálczákból alakított füzér keríti be a

mez

A

középtéren

oldalt

hajlított

vég

pálczák

s

harán-

hajlított pálczák

három

osztályt képeznek,

melyekben

közepett háromcsúcsú, oldalt eliptikus levelek, fölületükön bevert

mforma és háromszög
borítja.

ponczmélyedésekkel.

A

hüvely alsó lemeze

sima, szélét gyöngykeret szegélyzi, oldalát

ketts sodronyfonadék
nyilas

k

3.

Szíj

végérl való hüvely, fölületén közepett négyszög
;

befogadására, mely kihullott

körülötte gyöngyszegély, azután

négyszögmélyedések sorakoznak, küls szélén gyöngysor; oldalfala
sima, egyenes szélén
4.
5.

három

szögecs.

Hasonló, de valamivel kisebb szíjvég.
;

ki,

fölületén sima szegélyben S forma idom domborodik Szíj vég melynek két vége szívidomú levélbe megy át a levelek fölü;

letén bevert
ö.

háromszög
ellentett
;

és

körded ponczmélyedések.

Szíj vég,
áll
ki,

tölülete sima, félkörhajlású szélébl

háromtagú

levél-

csomó
szélén.

a szögecs lyukát

s

három körded lemezke fogta körül ugyanily három lemezke van a hüvely túlsó
szélén

Lemeztöredékek hosszabb sávból, mely valamely tárgyra A lemezeken kitrébelt domború díszek, alul hosszában futó ketts gyöngysorban s e keretbl függélyesen fölfelé álló
7.

és 8.

volt ersítve.

tagokból állanak.
osztják.

Az

alsó keretet egyenes léczek
hajlított
ki

négyszögmezkre
s

Ezekben keresztben fekv, körbe
s

összecsomózott

pálczatagok

érdes fölület

levélkék töltik

a

tért.

A

kerettl

fölemelked sor kétféle tagokból áll, aj kereteit lyuk mellett két görbített vég. pálcza, fölötte levél, alatta harántosan fekv pálcza, melynek mindkét vége körbe hajlított, b) egymással összecsomózott, görbített s
is

körbe hajló pálcza, fölöttük levél
;

s

alsó száraikon

egy-egy levél
9.

a levelek fölülete mindig érdes.
fejjel,

Gyr,

kerek formára lapított

közepett

s

mellette pár-

huzamosan álló egy-egy bevert egyenes vonallal, a vonalak végén mindig háromszögbe helyezett három-három kör, bennök pont. 10. Fülbevaló négyél huzalból, tompa végekkel, alsó végén s
a gyürü ellentett oldalán fölül-alul kisebb szemcsékkel szegélyzett

gömböcsös

gyr. A

gyürü

alsó hajlásán belül gúlába helyezett

17'

kí\ül lecsüng gömb, melynek tövén érintkez ponton gömböcsk. ii. Sima korongos lemez.

gömböcsk,

s

a

gyrvel

12.

Fülbevaló, keskeny szalagú zárt karikából,
s

három gömb
-

csel a hajlásán

melletök lecsüng kerek keretes foglalván)

,

mely-

ben

k

volt.

13.
14.

Zárt karika, a szélébl fölálló gúlába rakott gömböcsökkel.

gömböcsös gyr. közepébl s ugyancsak alsó fele 15. közepébl négy-négy gyöngysorvonal váltakozva egymásfelé, mindig sor végén három gömböcs. CXCVI. Dunapataji kapocs (Tolnám.). A Nemzeti Múzeum 1870-ben kereskedtl aranykapcsot szerzett, mely állítólag Dunasem a lelet helye, sem körülményeirl nem Patajról származik

Gömb,
Füles

füles,

a fül

t<">vén

gömb

;

fels

fele

;

tudni

semmi

biztosat.

Rómer

leirta

Arch. Ért. 1870.

11.

306— 50S.

V.

Arch. Ért. 1894. xiv. 36. Az arany kapocs két négyszög egyenes falútokból áll, mely alul nyilt. A hossznégyszög lapon közepett mindegvikben a jour foglalt üres, hajdan rés, melv most
ö.
;

k

lehetett

közvetlenül a rés

körül

és a

négyszög szélén hólyagos

dudorok vannak a lapra
hólyagsor
igen
s

forrasztva,

fölületük néha érdes, a két

közt

szalagos

gyrk

sora, a

gyrkön

három sornyi
ékíti,

apró ponczozott karikadísz. külön lemezbl készültek. Fels s alsó szelket hólyagsor az alsó hólvagsor fölött még félkör sor, melynek szélein s
letén

A

kapocs oldalai sem magasak
felü-

finoman
díszü

ponczolt
fejek,

pontmélyedések.

A

közbees

téren mins

tákban préselt
vonalzott
fog
;

egyenszárú
fej

mindig két férfif néz egy-más felé kereszt, melyet a balfelli

közben
keze

férfi

a
alá.

harmadik

ni fnek

látszik,

hosszú

haja két oldalt

gyöngydiadema. Az arezok nem egészen mi azt mutatja, hogy a hármas csoportokat nem egy mintában préselték. Egyik keskeny oldalán, a hol az oldalhull

A

férfifkön

e^vformák,
szalag

a

összeér,

két

ni

fej

talál

egymásra.

A

két tok ö>szekapkiálló karikás

csolása, az egyik tok
fül
s

keskenyebb oldalának fels élébl

a beléje kapcsoló

sodronyból készült,

kampó végét gomb
és

segítségével történt, a
ékíti
s
s

kampó ers
szegélyzik.

ezt

gömböcsök
belül

Képeink
pedig
a

a) bels üreget
közül

bj oldalt
tárja
föl.

fölül

mutatják a tokokat, c)
a

A

csaton

fels

lapból

kiinduló két szalaghurok, mely függélyesen állott, tette lehetvé,

hogy

a

kapcsot ruhára

vagy övre ersítsék.

A

tokok hossza

4*5

cm., szélességük

42

cm., magasságuk i'i cm.

i7^

lelet (Túróczm.). A szklabinjai várban régtl fogva riztek a fegyvertárban egy kardot s ékszereket, melyek valószínleg a blatniczai határból s alighanem közös sírból származnak b. Révay Ferencz 1880-ban az egész

CXCVII. Blatniczai

(Túróczm.)

;

leletet

a

351

— 352. —
1.

X.

Múzeumnak

ajándékozta.

Arch.

Ért.

1880.

xiv.

1885. 182.

Der Goldfund von Nagy-Szent-Miklós. Budapest, Az ékszerek bronzból vannak öntve, ersen aranvo-

zottak és fels oldalukat

dambormves
4
és 5,

díszek ékítik.
és

Az

1.

és 2.
szíjról

Kapcsoló,
valók.

keresztidomú

4

6,

lemezes

motívum, mely négyszögmezkön valamennyin ismétldik, egy nagyfej emberi alak, melynek arcza szemközt áll, jobbra-balra egyenes sávok a hajfürtjeit jelzik,
pántok
közvetlenül
az
álla

A

alatt

nyúlik ki egyik karja, a másiknak alig

látszik különálló tönkje,

két szára térdben hajlik, egyik összefügg

a kezével, a másik külön válik és párhuzamosan áll. idomú tagok középs emelkedésén csak a fej fért belé

A
a
s

kereszt-

háromvolt

szög

lapokba.

A

lemezek
ezüst
lécz

azon

szélén,

a

hol

a

szíjhoz

ersítve,

keskeny

borítja

a

lemez

szélét

ezeken

megyén keresztül a négy ezüstszögecs. A figurális mezket kidomborodó levelekbl képezett keret szegélyzi, melyen végig és
harántosan

egyenes vonul

;

a

hol

két

mez

alakja

egymással
két

találkozik, tojásdad tag van,
3.

melynek
üres,

fölületét keresztke ékíti.
fölül

a), bj, ej.

Gomb,

belül

lyukas

;

külsején

fekmentes sorban egymás fölött párhuzamosan ferdén
taréjok.
7.

dl

tekercses

Szíjvég, egyenes szélén két kis

csücskével a szögecsek beié-

ersítésére.

Sima keretben két

inda,

mely

fölül-alúl

széjjel

hajlik

és több karélyú levéllel
8.

végzdik.

Szíjvég,

egyenes szélén három virágidomú csücsök a szögecsek
;

beléhelvczéíére
hajlított

a simaszegélyü

mezben

két keresztben állított

s

vég
ki,

virág

n

a

mellett a keret

melybl háromlevel három szirom tövén gyürü. Az így támadt bokréta szélén két hajlított vég pálcza, ebbl szögben egyinda körtaggal összekapcsolva,
két hasonló hajlított

más

felé indul

vég

összecsomózott pálcza

s

a

csomóból ismét háromszirmú virág

n

ki,

melyen a szirmok

alatt

gyr,
q.

e bokréta mellett és a szegély oldalán görbített
;

vég

pálcza.

Szíjlemez, lehajló karimával
levélsor,

sima keret

széllel,

egyik oldalán

kidomborodó
szögecs helye.
10

közepén sima levélcsomó érdes

mezben

;

két

— 11.

Hasonló lemezek, de a

mezt ékít

íima levéldíszek

váltakoznak.

'73

CXCVIII. Vaskard. Valószínleg ugyanazon
hez
tartozik;
b.
;

blatniczai lelet-

Révay Ferenc/ ajándéka;
b)
s

N.

M. a) pengéje

egyenes és lapos
il )

ej
a

markolata tövén ellenz, az ellen

marokba való nyélrész
és

e) két egymásra fektetett lemezbl
ezüst

gomb, miként a két oldalnézet mutatja, arain áll, melyen bevert

szalagok élei egyenesek, görbék, korok- s félkörökbl minta szerint díszítik a fólületet. A markolat középrészén, az ellenz felé es szélen, mindkét oldalt három emberi arcz, szemközt áll a vonalas minták között. A kardról értekezett Undset
alakított
1.

Arch. Ért. x. i8qo. 105.

CXCIX. Lóhereidomú lemezek.
X. M.-ba vasból való 1. A blatniczai karddal együtt került a háromkarélyü. Fölületét hajdan ezüst- vagy bronzlemez borította.
;

Mindegyik karély tövén ferdén futó szögecssor, a bronzszögecsek feje aranyozott volt. Undset (Arch. Ért. 1890. x. lob.) azt hiszi, hogy a lemez kapocs volt s hogy csak azért nem 'áts/ik rajta a ttartó és hüvely nyoma, mert alja rongált és rozsdás. Leihelye Nagy-Biszterecz (Arvam.). Ifj. Kubinyi Miklós 2. gyjteményében, a ki róla értekezett Arch. Ért. 1891. xi. 164 Körvonalai jobb föntartásúak, mint az elbbinél; háiom 166. ágán a díszítés mintája is fölismerhet, két párhuzamosan a küls idomot követ pontsor, mely belül harántosan egyenolalú háromszögbe rakott egyenesbl indul
ki a bels mezket köröcskék és háromszög csúcsaiban egy-egy sz< megyén át s az egyik karélyos lemez alján peczegfélének maradványa. Nem lehet tudni, hogy az 1. és 2. alatt idézett lemezek fibulák vagy egyszer díszít lemezek voltak-e. Undset értekezik az 1. számú lemezrl (Arch. Ért. 1890. .x 100-107.) és összeveti vele azt a norvégiai csatformát, melyet a 3. és 4. számú ábrák tüntetnek föl. A 3. számú darab Norvégián kivüli vidékrl szár;

nagyobb félkörök

díszítik.

A

mazik, a

4.

számú norvégiai eredet.
(Sopronym.).
;

CC.

Petházi* kehely

1879-ben

a

petóházi

ezukorgyár építése

alkalmával lelték

sopronmegyei múzeumba jutott, rajz kíséretében megjelent a leírása a

Paur Iván hagyatékából a a hol most is rzik. Elször apró
tört.

Otvöskiállítás

lajstro-

mában

II.

ter.

1.

2.

sz.

Utóbb
50;

két

helyen értekezett róla Bella
366. és

Lajos Arch. Ért. 1890. X. képpel
rég. társ.
II.

304
38

a

Sopronmegyei

évk.

[892. 40

a kehelv említve van analógiák
l.

idézésével Arch. Ért.

[894.

XIV.

Bella Lajos szerint

ma

'

Azeltt hibásam ikvatoroki kehely czímén szerepelt

i?4

áll, mert a kupa a nodussal csapon kupa magassága 6*i cm., bels mélysége 5*9 cm., legnagyobb átmérje a fal széléig 8*9 cm. A kupa anyaga vörösréz, idoma hosszabbított félgömb alja gyöngyözött gyr, alatta a nodus és a tölcsérszerüen kihajló üres lába egy tagot képeznek. A nodusban egy darabka ólomba volt a csap belé illesztve. A kupa küls szélét szalagfonadékú vonaldísz köríti, hasonló dísz

sága I2'2 cm.,
s

kissé ferdén
;

áll,

e csap meglazult

a

;

szegélyzi a lába alsó szélét, a fels szalagsorból
s

az alsóból

négy helyen

fölfelé

négy helyen lefelé háromszög idomban áll ki szalag-

fonadék.
itt-ott

Az ötvös a réz nyomok maradtak.

fölületét aranylemezzel borította,

melybl

A nevét, készítje a nodus

felületére véste,

mankós egyenszárú

kereszt után 7

m.-mnyi magas majuscula betkkel,

ȣOtJNDPALDFeClT
melyek a
sor

vége

felé

4 mm.-nyire kisebbednek.

KÉPES TÁBLÁK.
i— cc.

PUSZTA-BAKODI SÍRLELET (PFSTM.)

'

,

11.

,

...

'

rUSZTA-BAKOni SÍRLELET (PEST

M.)

'

i

III.

IV.

(PEST M prs/TA -RAKODI SÍRLELET

)

'/,

V.

EZÜSTFIBUl ÁK

VI.

VII

PERJÁMOSI SÍRLELET (TORONTÁL M.)

'/,

N.

VIII.

ÚJLAK] PIBULAK (SZEREM

II.)

*/

4

N.

CICA PA MIM IÁK.

I. b.

FIBULÁK A

N.

MÚZEUMBAN.

»/,

N.
'.;'

XI.

D)
,-' v\

/

•'.••

2-

7

//

KÉT SZABOLCSMEGYEI KINCSLELET.

XII.

XIII.

o

' i

il±l
CSORNAI SÍKLELET ÍSOPRONY
M.
i

XIV.

8

®^~^á^b
^.

SZILÁGYSOMLYOI

ELS

KINCS.

XV.

2c.

2a.

zb.

szilAgysomlyói

els

kincs

'/,.

XVI.

CONSTANTIUS JUNIOR ARANYMEDAILLONJA A SZILÁGYSOMLYÓ1

BLS(5

KINCSBEN

'/,.

XVII.

VALENS ARANYMEDAILLONJA A SZILÁGYSOMLYÓ]

KI.SÓ

KINCSBEN.

/,'

N.

M

XVIII.

M*

XIX.

ff

(nry^

LLENS ÉS GRATIANUS-FÉLE MEDAILLONOK A SZILÁGYSOMLYÓI

ELS

KINCSBEN.

*/,

N.

XX.

SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS.

»/,

N.

XXI.

5

6 es 7
'
,

SZtLÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS.

N.

XXIII.

12.

es 13.

14.

es 15.
'/,

SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS.

N.

XXIV.

SZILÁGYSOMI.VÓI MÁSODIK KINCS.

•/,

N.

XXV.

SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS

XX VI.

SZ1LÁQYS0MLYÓ] MÁSODIK kincs.

»/,

N.

•5

xxvi

r.

is

xxviir.

^0mmm^
A K
Rkj-p*'
\

/így

1

''?%-*

?

>^gKi

^
;£•••
'"aj

Hr'»

^H

11

%
i

.

Jf
JjSpff

1
''
.

1&,

Íé^,.

-•
.

ráa
V.%TSS
i

^s

w
V

v££

SZILÁGVSOMLYÓI MÁSODIK KINCS.

'/,

XXIX.

S/.II.ÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS. V, N.

XXX.

o
SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS.
*/,

N.

XXXI.

SZILÁGYSOMLYÓI MÁSODIK KINCS.

»/,

N.

XXXII.

APAHIDAI SÍKLELET (KOLOS

II.)

'/,

N.

.'-*-.,

XXXIII.

APAHIDA1

M.)

1

I\

N

XXXIV.

APAHIDA1 SÍRLELET (KOLOS

II.)

16

XXXV

APAHIDAI SÍRLE1

!•!

I

Ki

'/,

.V

XXX VI.

APAHIDAI SÍRLELET (KOLOS

.V.)

»
,

N.

XXXVII.

Ó-BL'DAI EZÜS1

R

XXXVIIL.

KÉT MEZBERKNYI SÍRLELET

fltKKKS M.)

'

,

N.

XXXIX.

PAIZS Ak'ANYKKk'KTF.

'

V

xxxx.

KOMÁROMVII ÉK]

(?)

LELET

'/,

N.

XXXXI.

p%

3<T

5<7.

56.

4a.

46.

GRÁNÁTOS ÉKSZEREK.

XXXXII.

I

b.

lnygyrk.

'

',

n.

'7

XXXXIII.

4 a.

^
4
b.

r=rrS-T0«

jÉ&l.
10

ARANYGYRK.

»/,

N.

'7-

XXXXIV.

5 a

KERESZTÉNY ÉKSZE

xxxxv.

4mai3ian[xim

MADÁR-IDOMOKKAL

DISZÍTET1

ÉKSZEREK.

'/,

N.

XXXXVI.

I

b.

2 b.

3 «•

3 *.

3

c.

Ó ZÁRAK.

XXXXVil.

VK-o.

ÚJAIiBI

CSOKSAI SÍRLELETEK (SOPRONY

II.)

XXXXVHI.

j.

sir

HH
A) Gyermeksírban B) A gödörben

lelt

régiségek.

lelt

r/^iségek.

ÚJABB1 CSORNAI SÍRLELETEK (SOPRONY

lí.)

XXXXIX.

v>oco

\\T~"77

1

-

KUNÁGOTAI SÍRLELET (CSANÁD

M.)

L.

V&*

KUNÁ00TA1 SÍRLELKT (CSANÁD

M.)

|S

LI.

H
OttZZDIlJEIDlD)

H

>
\l

kunAgotai SÍRLELE1

fi

SANÁD

m.)

is-

SZENTENDRE] SÍRLELE1 (PEST

H.)

Lili.

SZENTENDREI SÍRLELET (PEST M.)

LIV.

.

/,•

•},

.

LV.

*$>

vj

PÜSZTATÓT1 SÍRLELET (fBJBH

II.)

IA'I.

PUSZTATÖT1 SÍRLELET (fEJÍR

M.l

PUSZTATÓT]

S

K

M.)

LVIII

^dislP^'

'.V

FÜLÖNFi

I

K

A

N.

M.-BAN.

'/,

N.
ig

V
5 b

^

ARANY KKSZKKEK

A

N.

M.-BAN.

LX.

9

íO

ARANY FÜLÖNFÜGGK

\

N.

If.-BAN.

LXL

BRONZÉKSZEREK A

\.

M.-BAN.

I.XII.

VI

oK

\

\.

M

BAN.

LXIII.

*

3
•_

PQ

f*

LXIV.

SZIJVÉGEK A/ ORSZÁG KÜLÖNFÉLE

VIDÉKEIRL.

1

XV

3«-

SZÍJVÉGEK.

LXVI.

BOLDOGI (HEVES

M.) ÉS

NAGYSURÁNYI (NYITRA

M.) LELET.

LXVII.

SZILÁGY NAGYFALUSI SÍRLELET.

B
fi

7*

jf

SZILÁGY NAGYFALUSI SÍRLELET.

LXIX.

'

••
;

(•

,,-

Vy

vfM^H;--:::..-."-.-.-'.-

v

''C"

A?

'

.>?

|t

.1

'•;""-

^5

I

ED-öl HALMI SÍRI

f

LXX.

.

ft

étM
J .--

'

i2

<<T

SZEGED-THALMI SÍRLELET.

LXXI.

SZEGED-ÖTHALMl

SÍRL1

LXXIT.

SZEGED-THALMI SÍRLELET.

LXXIII.

SZEGED-SÖVÉNYHÁZAI TEMET.

IJÍXIV.

19

SZEGE D-SÖVÉNYHÁCA1

TEMET.

t

NY MINOSZEN1

l

i

NÓRÁD

M.

i

LXXVII.

ORDASI TF.MKTÓ (PEST M.)

LXXV11I.

ORDASI

TEMET

I

PEST M.)

LXXIX.

JT

ADONYi [ELKT

LXKX.

I.

1887. és 1888. évi sírleletek.

BÖI.CSKEl

TEMET

(TOI.NA M.)

LXXXI.

t&t'inaq

A

ii.

és 20.

számú

sírból.

II.

1887. és 1888. évi

síri.

SKE1

l

EMET<5

1"!

na

L.XXXII.

III.

Az

1890 évi

els

sírgödörbe]

6

IV.

Az

1890. évi

második sírgödrbAl.

BÖLi

MET<3 (TOLN

\

M.)

LXXXIII.

fknkk:

TEMET

(/ai.a

m.)

LXXXIV

l-l-

NI-

KI

I

K MI-TÓ

(ZALA

II.

|

LXXXV

MM' KI TEMET

(ZAJ A

M.t

LXXXVI.

I-K Ni-

Ki

TEMET

(ZALA

LXXXVIL

L|

uh.

*T-

"**'

*8

^

50

51.

S2

sa

5".

55-

i
33
3*.

3S

36

s.

»9.

4a

41

^2

«

15-a

15 b

18

19

b

19

a

20

2lb

21

a

'

:.

I
13

!"

Y*

>
FENÉKI

3P'
TEMET
(ZALA
M.
|

1
?-

LXXXVIII.

FENÉKI

TEMET

(Z

\l..\

M

LXXXIX.

A FENÉKI

TEMETBL.

(ZALA M.)

xc.

KESZTHELYI SÍKMEZK.

XCI.

I

HM. VI SÍRM]

XC1I.

KESZT1

i-

IVI

SÍRMEZ(

»K.

*3*

XCIII.

1

t.

hifi

vi

xciv.

KESZTHELYI SÍRMEZÓK.

xcv.

KESZ1 HELYI SÍRM!

XCVI.

idilli*

'U'lüll

KESZTHELYI SÍRM1

XCVII.

il

/

KESZ1 HELYI SÍRMEZK.

XCVJII.

KESZTHELY] SÍRMEZÓK.

XCIX

KKSZTHKLYI SÍRMEZK.

KESZTHELYI SÍRMEZOK.

;

Cl.

KESZTHELYI SÍRM1

CII.

KESZTHELYI SÍRMEZK.

cm.

r

4

KESZTHELYI SÍRMEZK.

CIV

KI-

-l

m-

l.Vl

SIKMEZÖK.

cv

:

tfetf*fl

Or .K*>

m<i\í

o

rj

«&J

fCfc

^4
-0

KESZTHELYI SÍRMEZK.

CVI.

KESZTHELY] SÍRMEZÓK.

CVII.

KKSZTHELYI SJKMhZK.
»s

CVIII.

M
fi

©

a
B
8

í

KESZTHELYI SikMKZK.

CIX.

I

.

13.

h9$GD£QI
sCikiiiijIgb

CT§3«GÍ

oy»ic

íoaáOÁö

2.

I

KESZTHELY] SlKMf

ex.

KESZ1 HE

I

VI

SÍRMEZÖK.

KESZTHKI.YI SÍRM1

CX II.

KESZTHELY] SIRM1

CXI1I.

KESZTHELYI SÍRMEZÓK.

CX IV.

'

!

M

KESZTHELYI SÍRM1

cxv

16

i-i

KESZl

Hl-

1

J

:

SÍRMEZK.
26

CXVI.

19-

17-

KESZTHELY] SÍRMEZK.

Pi'lLAA'ZS

KESZTHE1

VI

SÍRMEZÓK.

CX VIII.
i

a

2

a

KESZTIU'Í.YI

SÍRMFZK.

CXIX.

'''..

VjjPj

W

\

I

1

KESZTHELYI SÍRMEZK.

cxx.

5-

4

KESZTHELYI SÍRMEZK.

CXXI.

CXXIT.

KESZ1

'III NI

SÍRMKZOK.

CXXIII.

KESZTfiELYl SÍRMEZÓK.

-7

CXXIV.

3

KESZTHELYI SÍRM]

2

*T

3*.

3«-

4 a.

4

b.

PÜLÖNFÜG

CXXVI.

PBDÉNYBK.

CXXVII.

KÉT

:

'.CSAT.

CX XVI II.

GYRI ÖVCSAT

'

,

CXXIX.

SZÉCSÉNY1 SÍRLELET. (NÓGRÁD M.)

CX XX

LEBENY! SÍRLELETEK (liOSONY

M.)

CXXXI

jjlS^Ki
>

mr
i

7

7
*

i/

ifc-i

^
M.)

SZENT-ER2

EBI

11

SÍR LELET

(BARANYA

CXXXII.

&^J^^^

0BC9/

PÁSZTÓI SÍRLELETEK (HEVES M.)
28*

CXXXIII.

1

NEMKSVÖLGY1 TKMETÓ (MOSONY

M.)

CXXXIV.

NEMF.SVÖLGYI

TEMET

(MOSONY

M.)

NEMBSVÖLGY1

TEMET

(mosony

II.)

CXXXVI.

J"

13

NEMESVLGYI TEMET (MOSONY M)

CX XXVII.

NEMESVÖLGY]

TEMET

(MüSuN

S

cxxxvni

NEMESVÖLCYl

TEMET

(MOSONV

m.J

CXXXIX.

Fi

"

;/

$

NEMI

cxxxx

«fca
y^
NEMESVÖLGY]
5

n

*3

TEMET

(MOSONY

M.

CXXXXI.

í

'

hl

NEMESVÖLGY]

TEMET

I

MOSON1

CXXXXII.

NEMESVÖLGY]

M.)

cxxxxnr.

NAGYMÁNYOKI

SÍR

(TOLNA

M.)

CX XXXIV.

NAGY-MÁNVOKI

SIK

(TOLNA

II.)

v

XXX XV

°0£ £ -**V->

MAI \A

"

M.'

KASSAI SÍRLELETEK (BARANYA M.)

CXXXXVII

.1

SÍRLELETEK (BÁRÁNY

\

ti.)

CXXXXVIII.

£=

MÁRTI-

1.

VI

TEMET

(CSONGRÁD

M.)
30'

CXXXXIX.

MÁRTKLYI

TEMET

(CSONGRÁD

M.)

CL.

MARTÉLYl

TEMET

\(i

m.)

CLI.

'

-1**

i

"

1-*-,

v

.

''

.

i

.VI

TEMET

((

SONGRÁD

M.)

»/

3

CLII.

MÁRTÉLYI

TEMET

(CSONGRÁD

M.)

2/
3

S

CLIII.
21
211

IS

I3>

^rtaGZC^

12

10 G

3

C *r

MÁRTtlVI

TEMET

(CSONGRÁD

M.)

2/

3

CLIV.

I

MÁRTÉLYI

TEMET

(CSONGRÁD

M.)

CLV.

**'-<*LmmJá

II

•*»

MÁRTKI.VI

TEMET

(CSONGRÁl"

Mi

Cl. VI.

HP

1 * 4t
í

*
Q|

,*&

**«i
c

9
Y
^_
i; rt>>

c0 /^

A,

<L

<=tf

Ö8e'9®Ó9

(jf

9(í ®5»

*9í«

® 9 *

.V

.J

qj ®
••>'

©
d


\
-

o

/

Q

Wl-.l

SlK'Ml

/

'

CLVII.

y

f

& <g

<

wm^\
BEZENYI
l

CLVIII.
16

5
£1
CV
ii.

©

5!): "o
2

\#>f

sír

17.

sir.

®«

31.

sír.

20

sir

BEZENYE1 BÍRMEZÓ (MOSüNV

CI.IX.

&
<•
0-

ö &
C

C

©
£,

(5

©

•1

9 8
?

37- sir.

h

**

9
f

c© f©

r

v 9

*.<

K>obob

9QQ

^££^#33*^^

<;

5>

XXtt 0'*»

BEZENYkl SIKM

II.)

>

43. sír

53

sir.

5S

BEZENYE1 SÍRMEZ

i

M0S0N1

M

|

CLXI,

11

§K

VASLANDSÁK

és

vaskardok

a

BEZENYEI SlRül

ei.xn.

CLXIII.

—««SíW

NAOYSZENTMIKT.ÓS1 KIN-- (TORONTAi

ti.)

CLXIV

I.

SZ.

KORSÓ A NAGYSZKNTMIKI.ÓSI KINCSBEN.

.

CLXV.
r^fyn-tiprnijQ)
'ZMgS<

m^

"

r

-i

"

^
!

t r

i
i

|
1
: '

ö
"^
-

:
-

V'* *>!£'-

1

*•*££•!**

5§£

BZ.

KORSÓ

A

NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN

'

i

N.

CLXVI.
íTrTTmtunnrrr

2.

SZ.

KORSÓ A NAGYSZKNTMIK1

'/,

M.

CLXVII

2.

SZ.

KORSÓ A NAGYSZENTMIKI.ÓSI KIN 5BBM

CLXVIII.

2.

SZ.

KORSÓ

A

NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN.

Cl.XIX

2.

SZ.

KORSÓ

\

NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN

CLXX.

3.

SZ.

KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN

'

,

N.

CLXXI.

4.

SZ.

KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓSI

KIN< sm-.N

'/,

N.
33

CLXXII.

> >V
:.

s/..

KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN

,

N.

CLXXIII.

6.

SZ.

KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓS] KINCSBEN

s.

CLXXIV.

MIKLÓSI

I

CLXXV.

7.

SZ.

KORSÓ A NAGYSZENTMIKLÓS] KINCSBEN

»/,

N.

CLXXVI.

7. SZ.

KOKSO A N

\

MIKLÓSI KINCSBEN

'

,

N.

clxxvii.

f^m-^.^
7.

SZ.

KORSÓ A NAGYSZkVI MIKLÓSI KINCSBEN

'/,

N.

CLXXVIIL

8.

SZ.

TÁLCZA A NAGYSZENTMIKLÓS! KINCSBEN

,

N.

CLXXIX.

-

CLXXX.

KERESZT ÉS FÖLÍRAT A

q.

ÉS IO. SZ. NAGYSZENTMIKI.ÓSI CSBSZB

FENEKÉN

14"

CLXXXI.

II.

ÉS

12.

SZ.

POHÁR A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN

'/,

N.

CLXXXII.

I

;.

KS

14.

SZ.

i\ IMIK!

SI

Kl\<

CLxxxin.

RÉSZLETEK A

[3. És 14. SZ.

NAGYSZENTMIKLÓS]

I

SBSZRN

' ,

N.

CLXXXIV.

15.

ÉS ló.

SZ.

TÁI.CZA A NAGYSZENTMIKLÓSI KIN

SBEN.

"

,

N.

CLXXXV.

17. SZ.

IVÓ SZARV A NAGYSZKNTMIKI.ÓSI KINCSBEN.

»/,

N.

CLXXXVI.

l8. SZ.

IVÓ CSÉSZE A NAGYSZINTMIKI.ÓM KIM SBBN.

'

,

N.

CLXXXVII.

.

*s; ••:

/

-•

3EÉ2ÉÉ -

!

KM

/!

\

NAGYSZEN1 MIKI

CLXXX\

TM S.
.19.
-

ENCZE A NAGYSZEKTMIKLÓS1 KIN

BBN

'

,

N.

CLXXXIX.

ZO.

SZ.

LAPOS

I

3

ÉSZÉ A HA

KINCSBEN

Cl.

XX XX.

21.

SZ.

KEREK CSÉSZE

\

NAGYSZENTMIKLOSI KIV

CLXXXXI

A

22.

ÉS 23.

SZ.

KEHELY A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCSBEN

'

.

N.

clxxxxii.

A 21.

SZ.

TEKINTVE.' NAGYSZEN TMIKLÓSI CSÉSZE ALULRÓL

N.
,

CLXXXXIII.

díszít motívumok nagyszentmiklósi edényekrl,

CLXXXXIV.

W^EH-^MfMMSiIWW¥¥Tíj > $>¥)%>% -F^mgF
I-.

u
.*>*

ív*

t<

k

í

»

S 6.

&
v/
\l

á^^
6
6.

.'

iy:>

nr\
ro
b.

a

iC.

'3
' ,

MEGFEJTETI. FN

FURATOK

A NAOYSZBNTMIKLÓS1 KINCS NÉMELY BDÉNYÉN.

K.

CLXXXXV

>

v

14.

<;

I

3ZTOVÁ<

/!

KIN

F.OA

M.

1

'

,

N-

CLXXXXV1

ARANYKAPOCS DÜNAPATAJRÓL (TOLNA

M.)

'/,

N.

v

XXXXVII.

BLATKICZAl LELET (TURÓCZ M.)

CLXXXXVIII.

BLATMCZAI

I.KI.KT

(TURÓCZ

M.)

LXXXXIX.

"*»v

Trxa»<"-^

LÓHERE

I

r

)<

>M

i

LEMEZEK

cc.

PETÓHÁZr KEHELY (MOSONY

M.)

x

lt

N.

<0

q
<Tx

DB 920 H3 rész 1

József régibb középkor emlékei Magyarhonban
:,ipel,

PLEASE

DO NOT REMOVE
FROM
THIS

CARDS OR

SLIPS

POCKET

UNIVERSITY

OF TORONTO

LIBRARY