You are on page 1of 90

Jézus példázatai (II.

)





Az Újszövetségi írásmagyarázat válogatott anyaga
a 2007/2008. akadémiai év nyári szemeszterében



Kézirat gyanánt összeállította
Dr. Peres Imre


Sokszorosítása tilos!







Debreceni Református Hittudományi Egyetem
Újszövetségi Tanszéke



Debrecen
2008


Tartalom




Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

A búza és a konkoly (Mt 13,24-30.36-43) . . . . . . . . . . . . . . . . . 4
A tíz szűz példázata (Mt 25,1-13) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
A gazdag és Lázár példázata (Lk 16,19-31) . . . . . . . . . . . . . 38
A bolond gazdag (Lk 12,13-21) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Conditio angelica (Lk 20,27-40; Mt 20,23-33; Mk 12,18-27) . . 69

Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86






Előszó


Ebben a jegyzetben olyan példázatok exegézise kerül a hallgatók
kezébe, amelyeket a Debreceni Református Hittudományi
Egyetemen újszövetségi írásmagyarázati előadások alkalmával
elemeztünk a 2007/2008. akadémiai év nyári szemeszterében. Ezek
az előadások vázlatos stílusban íródtak, ez a jelleg a mostani
egyetemi jegyzetben is nagyrészt megmaradt. Mégis a hallgatók
használatára adjuk, hogy addig is, amíg az anyag kibővítve és
irodalmilag rendezett, komolyabb egyetemi kiadvány formájában
láthat napvilágot, lehetővé tegyük számukra, hogy vizsgára
készülve használható exegézis-anyaghoz jussanak, amelyet
nagyobbrészt már ismernek az előadásokból, és így a jegyzet
használata mélyrehatóbb ismeretek szerzéséhez segítheti őket.

4


A búza és a konkoly (Mt 13,24-30.36-43)


Bevezetés

Egyérteműen mondhatjuk, hogy ez Máté saját anyaga: saját forrás,
amelyet egyedi módon hagyományoztattak. Máté azért választotta
ki a sok anyag közül, mert valami módon jellemző volt a
példázatban leírt helyzet gyülekezetére. Sejtésünk, hogy az akkori
egyház már küzdött a belső-külső ellenséggel. Veszélyben lehetett
az evangélium hitele. Máténak fékeznie kellett a gyors ítélkezőket-
„intézkedőket“, akik a gyülekezeten belül azonnal akartak volna
„igazságosan ” cselekedni.
1

A példázatban megfogalmazódik egy retrospektív kérdés is,
aminek válasza is benne van: milyenek az utolsó ítélet
„kritériumai“? A válasz: ki mit vetett, azt aratja is. Azonban az is
előjön, hogy az igazságszolgáltatás csak a világ végén az utolsó
ítélet alkalmával várható. Akkor az igazságszolgáltatás cselekvője
az ÚR lesz, nem a gyülekezet.
Ebből kifolyólag adódik egy fontos etikai üzenet: a mostani
időben gyakorolni kell a türelmet a gonosszal szemben. Az
egyháznak őrizkednie kell a hitben a radikalizmustól, erőszaktól.
Ezt em úgy kell értelmezni, hogy Máté pacifista volna. De lehet,
hogy nem értett egyet a zelóták erőszakosságával, vagy olykor
brutalizmusával. Ez azoban csak feltevés. Ami biztos, az az, hogy
Máté a pogányok felé fordul, és ezzel lehetőséget akar adni
a pogányoknak is a megtérésre, ezért szerint az egyháznak a
végsőkig kell várni az ítélkezéssel, és majd az utolsó napon lesz
világossá, hogy Isten kit tart gonosznak, és kit gyűjt be saját
„csűrébe”, országába.

1
Vö.: a tanítványok tüzet kívánnak egy samáriai falura (Lk 9,51-56).
5

A példázat környezete: palesztinai mezőgazdasági terület,
szántó-vetők munkája.
Két részből álló példázat: 1. a tényleges elbeszélés (13,24-
30) és 2. a magyarázat (13,36-43). A példázat szerkezete Máté
szerkesztői munkája. Ez utalás lehet arra, hogy Jézus szavai nem
voltak mindig világosak.
Szívesen tértek vissza hozzá a tanítványok, és gyakrabban is
kérdezhették őt a magyarázat felöl. Ez igazolja azt, hogy Jézus
szavai éltek a tanítványok és a nép között. Ugyanakkor úgy
tűnik, hogy olykor csak a „beavatottak“ érthették meg Jézus
szavainak mélyebb értelmét. Lehet, hogy a magyarázat nem
azonnal, hanem csak sokkal később került az eredeti történethez,
amikor már Máténak rossz tapasztalatai voltak az egyház belső
életével kapcsolatban.
A szereplők: Máté két csoportra osztja a hallgatókat: ezek
egyrészt a tanítványok (azonnal nem értik, de később megértik). Ők
pozitív szereplők. Velük szemben helyezkedik el a sokaság (nem
értik), mint negatív szereplők.

Szövegtörténeti megjegyzések

Aránylag megbízható a szöveg. A legtöbb eredeti kézirat a X.
századból való.
25 :v: cvc,-:. és : cv:.,:.: a cselekvés intenzitását akarják
hangsúlyozni.
30 c¸,. és µ:¸,. : (-ig), attikai praepozíció + gen. (addig) amig ...
el egészen ... ig
30 cu.`:,:c. (D - bizonyára hiba)? Talán arra utal, hogy
összegyűjtik-összeszedik a gyomot oda, ahol elégetik.
37 u. , u c.-,.vu krisztológiai pontosítás és egyértel-
műsítés: Az Emberfia Jézus = Isten fia (ez arra vall, hogy Máté
kéziratait olyan környezetben hagyományoztatták, ahol már a zsidó
hatások gyengültek).
6
42 ¡c ``uc.. - : µ¡c`u c..: olyan kifejezés, ami szinte az
apokaliptika közepéből való. Általában az apokaliptikus tűzbe
dobás, a gyehennára vetés segédigéje (vö. Lk 12,5).
43 .. u,c...: itt az „atya országa“ helyett inkább a mennyek
országa szerepel: ezzel eszkatologizálják és általánosítják
a mennyei szférákra

Vallás- és kortörténeti adalékok

1. Valószínű, hogy eredetileg ez a példázat olyan helyzetből
indulhatott, amikor a társadalomban kérdéssé vált, honnan ered
a világban a rossz, a gonosz, és hogyan lehet ellene harcolni
2

Később – Jézus és Máté idejében – arra értelmézték, hogy a gonosz
és alattomos emberek miatt milyen rosszak az állapotok az
egyházon belül. Kiderült, hogvy az egyház nem „válogatottak
társasága“, hanem corpus mixtum, vegyes/kevert társaság, ahol
minden jó és rossz is megtalálható.
3
Ezeket azonban nem lehet
szétválasztani idő előtt, csak az idők végén az utolsó ítélet
alkalmával, ahogy erre a későbbi magyarázat is utal.
2. Tamás evangéliuma (57. logion): „Jézus mondta: Az Atya
országa hasonló az olyan emberhez, akinek jó magja volt. Ellensége
azonban éjjel eljött, és konkol cyt vetett a jó magok közé. Az ember
(gazda) nem engedte a szolgáknak kitépni a konkolyt. Mondta
nekik: Ne menjetek és ne mondjátok: Kitépjük a konkolyt – és vele
együtt kitépnétek a búzát is. Az aratás napján láthatóvá válik
a konkoly. (Akkor) Kitépik és elégetik.“ A gnosztikus körök
szimpatizáltak azzal, hogy igazságot tegyenek az emberek között, és
hogy leleplezzék a konkolyt. A konkoly valószínűleg olyan
embereket és cselekedeteiket jelenti, akik nem voltak
felvilágosultak a gnózis által, és így a gnosztikusok szerint
önmagukban csak annyit értek, mint a konkoly: nincs értékük az

2
Vö. Mt 15,13: Minden rossz palántát, amit nem az én mennyei Atyám ültetett, ki
fognak gyomlálni.
3
Mánek, Ježíšova podobenství, 69.
7
Atya mennyei országa számára, így hát az idők végén (aratás
alkalmával) el kell tüzelni őket.
3. Az ókorban (főleg a háborúk idején) az ellenség földjére szoktak
vinni követ, sót, mérgező gyomokat, tisztátalan állatok tetemeit,
hogy ellehetetlenítsék az ellenséget, kultikusan is tisztátalanná
tegyék és az emberek számára utálatossá, lakatlanná tegyék ezt
a vidéket. Egy alkalommal a római szenátus olyan törvényt hozott,
hogy aki ezt megteszi, halálbüntetés súlya alatt marad.

Exegetikai elemzés

24 „Más“ példázatot (c ``j. vc,c¡`j .) is mondott nekik.
Jézus variálja a példázatokat. Egy esethez vagy témához gazdag
példázatforrásai vannak. Ez azt jelenti, hogy olyan rétor volt, aki
szóval tudta tartani a hallgatókat.
„Hasonló (. µ.. -j) a mennyek orzsága“: Isten országa
olyan valóság, amit nehéz direkt módon leírni. Csak hasonlatokkal
lehet igazán kifejezni. Persze az sem fejezi ki igazán a teljes
valóságát. De Isten lehetővé teszi számunkra emberi módon
kifejezni a kifejezhetetlent vagy leírhatatlant: olyan képekkel,
amelyek beszédesek és közel állnak hozzánk, emberi világunkhoz.
De a „tükörben való kép“ is káprázatos.
Ember, aki jó magot vet földjébe: cv:. ,c.. - aor. part.:
a folyamat tartósabb, mintha Máté hangsúlyozni akarná, hogy még
az ő idejében is tart a példázat története. Tulajdonképpen igazán
egészen addig tart, amig nem jön az aratás ideje. Az egyháznak
mindig cselekednie kell, és vetni a jó magot.
A jó mag ( -c`. cv: ,µc): jó mag, vetőmag, magfajták.
A „jó“ jelenthet alkalmasat, hasznosat, szépet, rendeset, életképeset,
egészségeset. A „jó mag“ magában hordozza az életet, és az adott
időben kikel. Jézus a „jó mag“ alatt saját szavait, egészséges
beszédeit, hiteles üzenetét értette. Az ő szavaitól nem betegszik meg
senki. Ő hitelesen szól az Atyáról és eljövendő országáról. A föld az
övé (cuu ). Ő tesz vele, amit akar. De ő tudja, mit kell vele tenni.
8
Nem birtokolja haszontalanul. A jó paraszt szereti földjét. Bizonyos
értelemben felel is érte. Jézus áttételesen azt akarta mondani, hogy
a föld Istené. Palesztina is Istené. De az egész föld is az Övé. És
Istené az a nép is, amely lakja. Ezért elküldte Jézust, hogy jó magot
szórjon-hirdessen oda.

25 A gazdától függetlenül vágyik földjére az ellenség
( :¸-, ,) is. Nem tudjuk, hogy ezt bosszúból tette, mert
haragudott valami miatt a gazdára (erre vallana a szufix: cuu ),
vagy a gonosz művelése már alapritmusa volt életének. Ez éltette,
és ez volt értelmetlen életének célja. Egyszerűen jött (j `-:.) és
cselekedett. Céltudatosan tette művét, mert rejtőzködve érkezik.
A gazdának van földje, de van ellensége is. Az kihasználja
az időt, amikor az emberek alszanak (-c-:u :.). Az élet magával
hozza, hogy egyszerűen nem lehet mindig ébren lenni. Vannak
idők, amikor az emberek elbágyadnak, és el is alszanak. Az élet így
váltakozik, és ezzel megy előre az idő is. De valaki éjjel, a sötétben
alszik, valaki csak akkor tud cselekedni. Azért, hogy rejtve
maradjon a dolga. Gondolja, hogy a sötétséggel sikerül takarni-
elleplezni csúnya terveit. Nem akkor jön, amikor ott van a gazda,
ott mozognak az emberek, esetleg hogy lássák őt, hogy milyen
szorgalmas ő is. Alattomos szándékok mindig alattomban keresik a
„megtestesülést“. A gazda nem tudta volna megőrizni földjét és
tiszta munkáját. Egy ideig úgy tűnik, hogy semmi nem történt, aztán
mintha maga a gazda vetett volna konkolyt a búza közé. De aki
szereti földjét, az nem fog ártani neki. Ezt más földművelő is tudja.
Ezért csak sejtik, hogy ott az ellenség garázdálkodott.
Amit vet, az kokoly: ¸.¸c.... Ennek több magyarázata van: az
elfajzott búza, gyom, de valójában mérgező növény, amely hasonlít
ugyan a búzára, de mérgezést okoz, néha HALÁLT is.
Nagyon merész az ellenség. Úgy látszik, eltökélte művét, és
totálisan meg akarja rontani a gazdát. Aztán elment (cvj `-:.), mint
aki jól végezte dolgát.

9
26 Az idő egyformán hatott a búzamagra és a konkolyra is.
Amikor a búza kalászba szökött és kizöldült, akkor megmutatkozott
a konkoly is. A gazda számára nagy öröm volt látni, hogy a
vetemény nő, kalászba szökött és zöldül. S a legnagyobb örömébe
hirtelen üröm belevegyült. A konkoly is megmutatkozott
(:1c.j aor. = 1c..µc.: megjelenni, látszani, megmutatkozni,
nyilvánvalóvá válni). A dolog és a gaztett most már látható
méreteket öltött. Sőt egyre láthatóbbá válik. A gonosz cselekedet
nem feledésbe megy, hanem egyre szembeöltőbb lesz.

27 A gazdának vannak szolgái (. :u `.), akik együttéreznek
vele, és fel vannak háborodva azon, amit látnak: a búza között ott
éktelenkedik a konkoly is. Eljöttek a gazdához, akiről Máté most
először mondja azt, hogy . -::cvj, (gazda, házigazda,
birtokgazda) volt. Övé volt a birtok, amit ellensége meggyalázott.
Talált rést, amikor eljöhetett, és megtette a magáét. A szolgák
csodálkozva kérdezik az urat (-u ,.,), hogy bizonyára jó magot
vetett a földjébe? Akkor honnan van benne a konkoly? Valóban
honnan (v -:.)? Honnan van konkoly, gyom, elfajzott búza,
degenerált állapotok, gyűlölet, irigység, rosszindulat, gonoszság?
De honnan van a fájdalom, a szomorúság, a csalódás,
a kiszolgáltatottság, az eredménytelenség, a romlás, a betegség, a
bűn és a halál? És honnan volt Máté idejében a romlott tanítás, az
elferdített evangélium, a szektás, heterodox dogmák és félrevezető
krisztológiai magyarázatok? Miért nem élhet nyugodtan az ember,
a gazda, az egyház és szolgái? Miért kell látniuk a rombolást, az
alattomosságot, a képmutatást és a sötétben való romboló
ténykedést? Pl. Máténál a HEGYI BESZÉD jól, kifejezően mutatja,
hogy milyen sorsot élt konkrétan egyháza (Mt 5,3-12) és hogyan
szenvedte bajait, ill. milyen hamis tanítókkal kellett megküzdenie
(Mt 7,21-22).

28 A gazda tudja, hogy ezt az ellenség tette.
10
- Az ellenség sok rosszat tett Jézus és tanítványai, majd Máté
egyháza ellen ...
- A szolgák szorgalmasak akarnak lenni, és azonnal cselekedni :
összeszedni és kitépkedni a konkolyt a búza közül.
- A kitépni (cu``:,.: összeszedni, összegyűjteni) annyit jelent:
elpusztítani, kigyomlálni, gyökereitől megszabadítani
- Erőszakos cselekvésről van szó.
- Úgy látszik, az egyháznak mindig kísértése volt erőszakosan
cselekedni, hirtelen dönteni.
- De jó, hogy kérdezik: akarod-e? (-: `:.,;) Addig jó, amíg az
egyház először kérdez, aztán cselekszik. Baj, amikor először durván
cselekszik, aztán kérdez és bánkódik. És még nagyobb baj, amikor
se nem kérdez, se nem bánkódik, hanem csak vág, üt, zúz, ítélkezik
saját belátása szerint, és nem tudja, hogy ilyenkor igazán milyen
lélek van benne...
- Krisztus nem engedte tanítványait erőszakoskodni, két kardot sem
akart, és nem mozgósította mennyei angyalok seregeit sem saját
védelmére. Jézus szelíd és alázatos szívű maradt a kereszten is.

29 Az . -::cvj, józan és reális. Nem kapatja el magát az
indulattól, sem a haragtól. Tudott türelmesen várni, amíg a vetés
szárba szökött, tud várni továbbra is, addig, amíg eljön a rendezés
ideje. Az pedig ugyan soká lesz (az aratáskor, az utolsó ítéletnél), de
kivárja a megfelelő időt, alkalmat.
Nem engedi a szolgákat indulatukban cselekedni, még ha igazuk is
lenne. Ez nem segítene, csak még nagyobb kárt okoznának.
A konkollyal együtt kiszaggatnák (: -,.¸ . - aor.conj.: kiszaggatni,
kitépni, gyökerestül kiszedni, kirángatni) a búzát is. Az erőszak, ha
igazságos is, sok kárt tehet. A nagy vitatkozások is az egyházban
a tévtanítókkal (vö. pl. a pásztori leveleket) nagyon elmérgesedtek,
és sok jót nem hoztak az egyháznak. Csak meghasonlást, fájdalmat
és keserű szájízt. Ezért nem kell most bántani a konkolyt.- Magában
hordja ítéletét. Eljön az idő, amikor leszámolhat vele a gazda. Azt
pedig ki kell várni.
11
30 A gazda hagyja mindkettőt együtt nőni az aratásig
(: ., u -:,.cµu ). Az aratás a nagy rendezésnek és az
igazságszolgáltatásnak ideje. Egyúttal az ítélet ideje is. Akkor lehet
legálisan cselekedni. Akkor jönnek az aratók („hivatalos“
aratómunkások): -:,.cj , (ezek szerint más szolgákról van szó,
mint akik most itt vannak). Ők jobban fognak érteni a dologhoz,
ahogy ezek. Indulat, bosszúvágy és elfogultság nélkül, hanem
igazságosan fognak cselekedni.
Az aratás két ütemben fog zajlani:
1. először (v,..) sor kerül a konkolyra: összeszedik (cu``:,.),
kévébe (j :: cµj: köteg, kéve, összecsomózott, összeszedett rakás)
kötik és elégetik (-cc-c. .). Ekkor jön az elszámolás és
felszámolás ideje.
2. A búzát is összegyűjtik (cu.c,.), de finomabban, és a gazda
csűrébe viszik (j cv-j -j).
Jézus mintha ezzel az eszkatológai ítélet két fázisára utalt volna:
először a hitványakkal kell elbánni, csak aztán lehet zavartalanul
örülni.

36 A páldázatnak most újabb folytatása következik. Amikor
elment a sokaság (elbocsátotta, elengedte őt: c1:. , - c1.jµ. aor.
part.), Jézus bement a házba (. -. c) és utána mentek a tanítványok
is. Nem tudjuk, milyen házról, ill. kinek a házáról van szó. Ha
a példázatokról szóló fejezet elejére utalhatunk (Mt 13,1), akkor egy
tenger parti házról lehet szó, ahol aztán leült tanítani
(: -c -j vc,c j. -c `ccc.). A „ház“ kifejezés jelzi, hogy most
szűkebb közösségben nyilatkozik meg Jézus, ill. olyan dolgok
magyarázatát fogja mondani, ami csak szűkebb, ill. bizalmasabb
vagy beavatottabb körben mondható. Erre célozhat v,cj `-. cu.
a görög is, ami nemcsak tranzitívum (külső mozgásra értendő),
hanem lelki Jézushoz fordulás kifejezője is lehet. Az indíték és
szándék mindenképpen az: lelki szempontból többet is megtudni
tőle. De ahhoz közelebb kellett menniuk Jézushoz, hogy ne csak
12
távolról hallják őt mint tengerparti rétort, hanem mint beszélő-
beszélgető partnert.
Hányszor marad félbe a megértésünk, (a tanítás, a
prédikáció, az intés vagy az ígéretek felajánlása), mert nem
vagyunk elég közel Jézushoz, és távolról csak mint jó tanítót halljuk
őt, akivel egyetértünk, de szavainak belső értelmét, életünkre
vonatkozó konkrét lebontását már nem értjük. Ez a “második
lépés“ áldása.
A tanítványok itt tehát újabb kérdésekkel fordultak
Jézushoz. Beszélnek Jézushoz és Jézussal. A keresztyénség nem
néma vallás, hanem megfelelő és őszinte kommunikáció az Úrral.
A tanítványokat igazán az érdekelte leginkább, hogyan értendő az
előbb elmondott példázat. „Magyarázd meg nekünk...“
(:.ccc1:c. j µ.. :.ccc1: . - megmagyarázni, kifejteni,
kielemezni, pontosan megjelenteni, „átfordítani“). Mintha Jézus
szavainak két oldala lenne, mint egy szőnyegnek vagy hímzésnek:
egy síma, és egy fordított. A tanítási kategóriából most Jézusnak
hétköznapi nyelvre kellene átfordítani a példázatot. Mert
a tanítványok a hétköznapi élet emberei. De fordítva is lehet:
a hétköznapi sima nyelvből át kell fordítania mondanivalóját
teológiai nyelvre, eszkatológiai kilátással.

37 A továbbiakban Jézus ezt teszi: megmagyarázza, hogy
hogyan kell érteni a példázatot. Jézus itt a zsidó allegória
eszközeivel dolgozik. A szavakhoz és szerepekhez beazonosítja
a megfelelő tárgyakat, alakokat. Hét metafora következik (1. az
Emberfia, 2. a szántóföld, 3. a jó mag, 4. a konkoly, 5. az ellenség,
6. az aratás és 7. az aratók). Kozma Zsolt szerint az olvasó itt
mintegy az apokaliptika kislexikonát kapja.
4
A 27-29. versek
kérdései nem jönnek elő, Máté ezt nem tartja fontosnak taglalni.
Ami egyháza számára – és az ő eszkatológiai koncepciója
szempontjából is - aktuális, az a következő versekben kap részletes
magyarázatot.

4
Kozma, Jézus Krisztus példázatai, 169.
13
A jó magot vető az EMBERFIA ( u. , u c .-,. vu). Az
Emberfia a zsidó apokaliptikában nagyon fontos alak. Az Ez 1 és
Dán 7 alapján identifikálható, egyrészt mint Isten embere, másrészt
mint apokaliptikus alak (főleg a zsidó pseudepigráf irodalom
alapján), aki az ítélet napján tölt be fontos szerepet a Fehérhajú
mellett. Most itt van az Emberfia a földön, az emberek között és
veti a jó magot: vagyis tanít és mondja Isten üzenetét az
embereknek. Jézus ezt kétségkívül magára értette. Ezzel behelyezi
magát a példázatba és annak főszereplőjévé válik. Így a példázat
azonnal megfelelő krisztológiai jelleget kap. Ugyanakkor a példázat
eszkatologizálódik: Az itt lévő Emberfia ugyanaz, aki majd egyszer
az idők végén (= az aratás idején eljön az aratókkal = angyalokkal).
Jézus fellépése tehát olyan hangsúlyt kap, hogy vele már most az
eszkaton bejött a világba, azonban annak igazi kibontakozó formája
csak az idők végén teljesedik ki.
Ebben van némi polémia is. Ugyanis az Emberfia most a jó
magot veti. Jézus kortársai és ellenségei azzal akarták volna
vádolni őt, hogy megtéveszti az embereket, hogy Belzebúb lakik
benne, a hozzátartozók pedig olyat is gondoltak volna, hogy nincs
egészen magánál. Máté igazolja, hogy Jézus jó (-c` ,), hiteles és
megbízható tanítást mond. Nem vezeti félre a népet, az egyházat,
hanem egészséges bölcsességet vagy teológiát közöl.

38 A szántóföld a VILÁG ( - cµ,). Az exegéták
figyelmeztetnek, hogy ez nem az egyházra értrendő, hanem
a világra, amely a misszió tárgya-területe. Máté itt pártfogásba
veszi a pogányokat, és megnyitja előttük az Isten népéhez való
csatlakozás lehetőségét. Itt már látszik, hogy az akkori egyház
elfordul a zsidóságtól, és már más nép kategóriájában gondolkodik.
Azonban nem várja a pogány világ megtérését várakozással, ölbe
tett kézzel, amíg eljönnek a népek az egyházhoz, hanem ahogyan
a szántó-vető jár a földön, és végzi munkáját, így kell majd
a világban járni-kelni, helyről-helyre menni, hogy a jó mag
mindenhová eljusson, ahol termésre jó föld adódhatna. Ez egyúttal
14
sürgetés is lehet a missziói munka végzésére – még akkor is, ha
veszélyek között kell folynia, és sok az ellensége is, akik
megkeverik a misszió eredményét.
A „jó mag“ a MENNYEK ORSZÁGÁNAK FIAI (. u. .
j , ¡cc.`:. c,). Itt mintha némi keveredés lenne a jó mag és
a magvetők között. Valójában arról van szó, hogy Máté most már
nem a szavakról, tanításról beszél a jó maggal kapcsolatban, hanem
arról, hogy ez a jó mag az Isten országának fiai. Az Isten országát
pedig Jézus hirdette az egyháznak, a jó mag tehát az egyház
emberei, apostolai, misszionáriusai, akik az élet sűrűjében élnek,
működnek.
Ennek analógiája abban van, hogy a rossz mag, vagyis
a konkoly a GONOSZ FIAI (. u. . u v.j,u ). A szövegből
nem lehet eldönteni, hogy miről vagy kiről van szó. Ugyanis
amennyiben a szövegben hímnemű v.j, , lenne, akkor az
ördögre (gonosztevőre) kell értenünk. Ha pedig semlegesnemű
v.j,., akkor a gonoszra, ill. a gonoszságra kellene értenünk.
Mindkettő lehetséges, mert az analógia is megengedi párhuzamban
következtetni: Az ember Fiával szemben áll az ördög (mint
gonosztevő), ill. az ő szolgáik és követőik. Ugyanakkor a mennyek
országával szemben áll a gonoszság országa. Az exegéták inkább
ezt a változatot tartják valószínűbbnek. A gonosz fiainak cselekvése
azonban egyértelmű: álcázzák magukat, alattomban növekednek,
szaporítják a romlást (értéktelenítik az értékeket) és mérgezik a jó
mag hatását, vagyis az Isten fiainak életét, szolgálatát, az egyház
belső növekedését.

39 Az ellenség, aki elvetette a rossz magokat = a konkolyt, az
ÖRDÖG ( :.c ¡`,). Elnevezése az Ószövetségre vezethető
vissza (vö. Jób esetét), de leginkább az intertestamentális
zsidóságra. Értelmezésében és szerepében variációja a sátánnak
(ccc.c ,), vagy kísértőnek (v:.,c ¸.., :.c ¡`,, c..-:. µ:.,).
Negatív alak, ellentéte Istennek. Eredeti szerepe: lázadó, vádoló,
zavaró, összedobáló (:.c -¡c ``.), összekeverő. A példázatban úgy
15
szerepel, mint az ellenség ( :¸-, ,). A fordítottját teszi annak,
amit az Isten. Ugyanakkor az is jellemző rá, hogy a sötétségben
akar maradni. A mennyek országa a világosság országa, az ördög
országa a sötétség birodalma. Akkor lehet jól összekeverni a jót
a rosszal, megrontani a tiszta munkát, ellehetetleníteni a jó magot,
a jó munkát, az ígéretes reménységet.
Az aratás a VILÁG VÉGE (cu.: `:.c c. . . ,). Ez a zsidó
apokaliptika egyik legizgalmasabb területe vagy legjellegzetesebb
kifejezése.
5
Jézus itt arra utal, hogy a világ egy bizonyos cél felé
halad, gyűlik az idő, és egyszer betelik. Akkor következik
a korok/korszakok vagy érák/aiónok váltása. Ez az átváltozás vagy
kozmikus váltás azonban nem lesz sima, vagy csendes, mint pl.
a 2000. év beállása, hanem zajlani fog az „aratás“. Ez pedig az ítélet
kifejezője. Sírás és fogcsikorgatás fogja kísérni.
Az aratás munkáját az ANGYALOK (. c,,:`. ) végzik.
Isten lényei ők, akik elfogultság vagy részrehajlás nélkül teljesíteni
fogják az Isten parancsát. Az angyalok végzik az
igazságszolgáltatás feladatát is. Nem hagyják a konkolyt a búza
között, mégha a növekedés során úgy tűnt, hogy a konkoly végképp
elnyomja a búzát, és abszolút módon érvényesül. Máté egyházában
nem marad ott mindvégig a konkoly, az ördög fiai. Isten egyszer
megtisztítja a gyülekezetét. De ez csak az aratás alkalmával várható,
és ezt nem a Máté-féle egyház emberei, hanem Isten angyalai
fogják a legjobban elvégezni.

40 Máté meggyőződése, hogy a végén a konkolyt
ÖSSZEGYŰJTIK ÉS MEGÉGETIK (cu``:,:c. -c. vu,.
[-cc]-c.:c.). A folyamat vezetője az Emberfia. Ahogy a zsidó
mezőgazdaságban a haszontalan gyomot az aratás végén
összegyűjtötték és elégették, úgy tesz az Emberfia is a világ végén.
Az összegyűjtés és elégetés egy helyen szokott történni. Jézus itt
valószínűleg a Gyehennára gondolhatott: ott gyűjtötték össze
a szemetet, és elégették. Ez jellegzetes abból a szempontból is,

5
Kozma, Jézus Krisztus példázatai, 169.
16
hogy a tűztől már nincs visszafordulás. Itt nem lehet számolni
valamiféle tisztítótűzzel. Aki oda bekerül, azt elégetik. Az angyalok
nem fognak válogatni a konkoly között. A feladatuk egyértelmű:
tűzbe dobni és elégetni. A világ végén már nem lesz lehetőség
változtatni a konkoly lényegén. Konkolyból sohasem lesz búza, és
ami tűzbe van szánva, az nem kerülheti el sorsát. Jézus az emberek
eszkatológiai sorsát egyértelműsíti. Nincs közbenjárás.
Végeredményesen az ítéletet vezető Emberfia dönt, és ezt nem
másíthatja meg senki.

41 A 41. versben Jézus, ill. Máté részletezi az angyalok
szerepét, és a gonosz fiainak jellegét: botránkozást okozó (vc.c
c c-c.:c`c) és gonosztevő (u , v.u.c, j. c.µ. c.), akik
törvénytelenséget követtek el. A botránkozás itt több értelmű lehet:
lehet etikai vonatkozása (úgy élni, viselkedni és beszélni, hogy
ezzel botránkozást, háborgást, felháborodást, békétlenséget és
botrányokat /intrikákat, viszálykodást/ okoztak vele), de lehet
teológiai hangsúlya is, ami arra vonatkozna, hogy valakit az
egyházban megtévesztettek, félrevezették a hitben, bűnre csalták,
lelkében törést okoztak, és ezzel tévelygő lett belőle, vagy a
kárhozatba jut. Ezzel Isten törvényét megszegték, megtiporták Isten
akaratát, gyalázatot hoztak Isten népére. Ez vonatkozhat nemcsak
Jézus ellenfeleire (farizeusok, törvénytudók), hanem már a Máté-
féle egyház zavartkeltőire is. Ez arra vall, hogy Máté egyháza nagy
küzdelmeket folytatott a tiszta hitért és tagjai tiszta életéért – az
olykor egészen láthatatlanul vagy alattomosan támadó ellenséggel
szemben. Ez fájdalmas lehetett, mert ezek a rombolások az egyház
belkörében történtek. Onnan (: - j , ¡cc.`:. c, cu u ) kell majd
őket kivenni és megsemmisíteni. Mégis a sok nyomorúság ellenére
ez az ország az Emberfia országa. Nem mondott le róla, akkor sem,
amikor tele lett konkollyal. Közbe sem avatkozott. Szeretetével
hordozta, és várta az aratást.

17
42 Az istentelen gonszoknak a sorsa a TÜZES KEMENCÉBEN
végződik (¡c`u c.. cuu , :. , j. -c µ... u vu, ,). Itt
Máté még jobban specifikálja a konkoly sorsát. Kérdés, hogy
allegorikusan-metaforikusan érti-e, vagy szószerint, ahogy azt pl.
a Dán 3-ban olvashatjuk. Kérdés az is, hogy Máté gondolhatott-e
a 70-ben bekövetkezett jeruzsálemi tűzvészre, ill. templomégésre,
ahol egyszerre több mint 3000 ember égett meg. Nem tudjuk
kizárni, de talán még eszkatologikusabb távlatban gondolkodik
Máté, mert hiszen evangéliuma írásakor már mindez történelem
volt.
A tüzes kemence sorsa azonban nem lesz gyors halál. Máté
aláhúzza, hogy ott sírás és fogcsikorgatás lesz. Ez Máté kedvenc
apokaliptikus kifejezése. A szenvedés nem szűnik meg. A sírás és
fogcsikorgatás oka több lehet: nemcsak a tényleges fájdalom a tűz
miatt, hanem a „belső égés“ miatt is, amit a gonosz élet miatt
éreznek majd: önsajnálat, öngyűlölet, irigység és tehetetlenség
összesége.

43 A háttérben bizonyára Dániel próféta apokalipszise áll.
Miközben a gonoszok sorsa megpecsételődik, az igazak (. :. -c..)
FÉNYLENI FOGNAK (: -`c µ1uc..) mint a NAP (. , j `.,)
Atyjuk (u vc, , cu ..) országában. Az utalás a Dán 12,3-ból
való. Máté az apokaliptikus történésből közben kihagyja azt
a lépcsőt, amely a feltámadáshoz vezet. Egyenesen a mennyei
csillogásról beszél. Kérdés, hogy mit ért alatta. Pál eszkatologikus
teológiája szerint a csillogás és fényesség a mennyei pneumatikus
testekre lesz jellemző (1Kor 15). Ezzel kozmikus és asztrális
eszkatológiát érint. Máté talán csak általában a mennyei substancia
állapotára gondolhatott: üdvállapot a mennyben a fényesség
ragyogásában fog történni. Egyrészt azért, mert magát Istent
csodálatos ragyogás és tiszta fény veszi körül, másrészt –
amennyiben a kozmikus szférára kell gondolnunk -, a nap közelsége
magától értetődően a világosság és ragyogás országa. Máténál
mintha ez a kettő összeérne.
18
„Akinek van füle, hallja.“ Ez már egyértelműen Máté
záradéka, aki saját gyülekezetét akarta éberségre bírni. Jézus
szavait, és Máté üzenetét nyitott fülekkel kellett a gyülekezetben
hallgatni. És akinek volt füle, annak úgy kellett közelebb jönni
Jézushoz, mint a tanítvanyoknak a házban. Csak a belső fül (= a
szív), a belső közösség tagjai érthették meg, mit akar mondani
Jézus, és mit magyaráz Máté is. Ma is csak az érti meg Jézus szavát,
és fejti meg Jézus példázatát, aki belső füllel (azaz szívvel, szívével)
figyel Jézusra.

Kérügmatikus összefoglalás

- Jézus mindig más és más példázatot mond, a helyzettől függően.
Nem olyan rétor volt, aki állandóan ismételte volna ugyanazt, amíg
meg nem unják az emberek. Jézus szókincse és témabősége olyan
gazdag volt, hogy színesen variálhatta az Isten országának
hasonlatait. Kerüljük az olcsó meséket, szimpla szolgálatokat,
unalmas ismétlődő beszédeket. Mennyivel inkább kell tanulnunk,
hogy Isten gazdag világát gazdag színekkel és vonzó hasonlatokkal,
felkészült módon hirdessük. Hiszen „gyémántokat“ osztunk, mert
Isten országáról beszélni olyan, mintha gyémántokat osztogatnánk.
- Türelmesnek kell lenni azokhoz is, akik az első hallásra –
különböző oknál fogva - nem értik Jézus szavait. Mindenki felől
reménységben kell lenni, hogy eljöhet a pillanat, amikor Jézus
további beszédétől megvilágosodik
- Látható, hogy jól megérteni Jézus szavait nem is lehet csak úgy,
első hallásra. A gyors hallgatók és bibliaolvasók számára bizony
sokminden rejtve (vagy még rosszabb: homályos) marad.
- Az igazi megértéshez több időre van szükség, és főleg külön
együttlétre Jézussal. Az igazi bizalmas dolgokat Jézus kis belső
közösségben közli.
- A sötétség és az alvás valakinek pihenést, álmot jelent, valaki
akkor tud cselekedni, mert napfényre dolgait nem viheti. Minden
éjszaka elmúlik egyszer, és egyszer minden tett kiderül. Az éjszaka
19
cselekedetei azonban nem lehetnek tartósak. Az éjszaka elmúltával
elillan a hatása is.
- Krisztus csendes és szelíd volt. A túlzott igazságérzet
gorombaságot eredményezhet. És ez nem használ Krisztus ügyének.
Hinnünk kell, hogy a türelemmel is legalább annyit lehet elérni,
mint ököllel. A lélek gyümölcse pedig nem ököl, hanem jóság,
szívesség, önmegtartóztatás, ami a hit alapjára támaszkodik.
- A konkoly tűznek nő, a búza pedig csűr számára. Ott a mennyei
hajlékban másfajta fény hatja át a betakarítottakat, mint a kemence
lángja vagy füstje. A mennyei fény napragyogásában állhatnak
majd azok, akik elviselték a konkolyt és nem fajzottak el: sem
azzal, hogy összevegyültek volna vele, sem azzal, hogy
türelmetlenek és erőszakosak lettek volna. A jövendő a béke
emberéé.




















20
A tíz szűz példázata
Mt 25,1-13


I. Szöveg- és kortörténeti összefüggés

1. Máté evangéliumi/teológiai törekvése

A tíz szűzről szóló példázatnak
6
nincs evangéliumi paralelje,
7
Máté
evangélista saját anyagához tartozik
8
, bár egyes mozzanataiban más
evangéliumi összefüggés is feltételezhető
9
. Máté ezt a példázatot az
eschatológiai váradalomról szóló tanítások csoportjába sorolja, és a
példázat szövegösszefüggése szilárdan követi is ezt a vonalat.
Ugyanis a tíz szűzről szóló példázat bele van ágyazva a "kis
apokalipszisbe" (24-25), amely egymás után sorolja a végidők
eseményeivel és Jézus parúziájával kapcsolatos történéseket -
megelőzi az okos és a gonosz szolga története (24,45-51), utána
pedig a talentumokról szóló példázat (25,14-30) következik. Ez a
kontextus nem véletlen!
10
Máté koncepciója sejteti, hogy az
Emberfia eljövetele, amely a végidők beálltával várható, ítéletet és
elválasztást
11
fog jelenteni. Ugyanis nem csak az fontos, hogy
valaki várja vagy kivárja az idők végét (2Pt 3,12), hanem
felkészülten és hitbeli éberséggel kell várnia. Ha pedig nem így vár,
könyörtelenül elválasztódik az üdvözülőktől, miáltall igen rossz
sorsra számíthat.

6
Vö. Peres Imre, A Tíz szűz példázata – Mt 25, 1-13, in: BENYIK György
(Szerk.), Példabeszédek, Szeged 1998, 105-117. old.
7
Luz, Das Evangelium nach Matthäus,468.
8
Ebben a kutatók általában megegyeznek, vö. pl. Sand, Das Evangelium nach
Matthäus, 503.
9
Vö. Lk 12,35k vagy 13,24k: Varga, Máté evangéliumának magyarázata, 39;
Jülicher, Die Gleichnisreden Jesu, 448.459.
10
Kretzer, Die Herrschaft der Himmel, 194.
11
Mt 25,32 és Mt 13,49 (c1,. ¸.: elválasztani, kiválogatni); vö. Ez 34,17.20
(LXX: :.c-,... különbséget tenni, megkülönböztetni, elválasztani).
21
Ebbe a kontextusba jól beleillik a tíz szűzről szóló példázat,
mert nemcsak hogy eschatológiai töltetű, hanem ugyanúgy a
végidők folyamán várható elválasztásról szól
12
, ezért Dan O. VIA
ezt a példázatot a "tragikus példázatok" csoportjába
13
sorolja,
amelynek a Mt 25-ben található példázat-trilógia
14
további két
története (14-30 és 31-46) is része. Valószínű, hogy Máté egész
teológiai, ill. evangéliumi irányvonalát jellemzi ez a kis példázat,
amelyben nyilvánvalóvá válhat Jézusnak Izráel elleni kritikája
15

(11,20-24; 12,41; 23) is, mint ahogy az is, hogy az egyház és Izráel
útjai előbb-utóbb szétválnak. Emellett nem lehet kizárni, hogy Máté
- mint egyedüli evangélista, aki ezt a példázatot ránk hagyta -
szándékosan akar utalni arra is, hogy a különbségtétel szükséges
magában Jézus körében is, ahol őszinte Krisztus-imádók és -
követők tömörültek, de vannak közöttük olyanok is, akik csak
felületesen, látszatra, igazi belső döntés és megtérés nélkül
vegyültek bele Jézus társaságába. Ez a probléma az evangélium
megírása idején már akuttá válhatott, mert Máté ezt a kritikus
hangnemet nagyobb nyomatékkal végig érvényesíti
evangéliumában: kezdődik ez Keresztelő János igehirdetésével (3,1-
12), ahol János élesen megkülönbözteti egymástól az igazi és a
hamis megtérőket, majd folytatódik pl. a búza és a konkoly
példázatában felmerülő várható eschatológiai szétválasztással
(13,24-30.36-43), ezt követheti utalás Nóénak a gonoszok közül
való kiválására a pusztulás (özönvíz) napjaiban (24,37-39), az
elragadtatás jelensége, amikor a mezőn vagy a malomnál dolgozók
szétválnak, mert az egyik elragadtatik, a másik pedig itt marad
(24,40-41). Hasonlóképpen - amint már utaltunk rá - az okos és a
gonosz szolga szintén az adott pillanatban bekövetkezett
elválasztást hangsúlyozza (24,45-51), amikor mindenki megkapja a

12
Mánek, Ježíšova podobenství, 116.
13
Via, Die Gleichnisse Jesu, 119 kk.
14
Kretzer, Die Herrschaft der Himmel, 191.
15
Sand, Das Evangelium nach Matthäus, 503; Jeremias, Die Gleichnisse Jesu,
48.
22
megérdemelt sorsot. Ezt az elválasztást húzza alá a talentumok
használóinak (ill. rosszul használójának) sorsa (25,14-30), vagy az
utolsó ítéletről szóló példázat is, amely a juhok és a kecskék
elválasztásáról ad képet (25,31-46).

2. A krisztológiai szempont

Nem mellékes, hogy az igazságtétel a Messiás érkezésével vagy
közelségében történik! Ez egyrészt a Messiás ítéletszerepére utal
16
,
amelyet az eschatologikus idők beálltával vállalnia kell, ill. ez
hozzá fog tartozni eschatologikus megjelenéséhez, ahogy erről
tudomást szerezhetünk mind a kanonikus, mind a deuterokanonikus
(pl. SalZsolt 17) irodalomból is. Másrészt a Messiásnak a Vőlegény
szerepében való megjelenése arra utal, hogy az egyház számára a
végidők beálltával érkező Messiás olyan valaki lesz, akinek köze
volt és van egyházához, tehát az reménységgel várhatja őt, mert
érkezésével megkezdődik számára az igazi boldog, zavartalan
"lakodalmi" együttlét, ahogy azt az apokaliptikus iratok is ecsetelik
(pl. Jel 19,6-10; 21,9) - a zavaró tényezők (hitetlenkedők,
készületlenek, képmutatók)
17
nélkül.
Némi gondot jelent viszont az, hogy az Ószövetségben és a
rabbinikus irodalomban sehol sem találunk utalást arra, hogy a
Messiás "Vőlegény" címet viselne, ahogy erre Joachim JEREMIAS is
figyelmeztet
18
. Feltételezhető azonban, hogy az ősegyházi teológia
művelői szívesen nyúltak olyan teológiai (elő)képekhez és messiási
motívumokhoz, amelyek népi és szinte közéleti módon fejezhették
ki Mesterük szerepét, amit sok szimbolikus képpel
19
is próbáltak
kifejezni. Mivel kézenfekvő volt átvetíteni a vőlegény és
menyasszony kapcsolatát az Isten, ill. a Messiás és választott népe

16
Tóth, Jézus példabeszédei, 205.
17
Mint pl. Mt 7,21-23!
18
Jeremias, .uµ1. ,, 1094.
19
Pl. Jópásztor, Bárány, Hajnalcsillag, Júda Oroszlánja stb.
23
kapcsolatára
20
, ezért szívesen használja ezt a képet Keresztelő János
is, amikor magát - talán az Énekek éneke alapján - a Vőlegény
barátjának titulálja (Jn 3,29), és hangsúlyozza, hogy a Vőlegénynek,
aki felülről jött, egyre jobban kell növekednie (3,30-31), ami
egyértelműen Jézus messiási küldetésének kiteljesedésére
vonatkozik.
Nem vitás tehát, hogy Máté teológiai koncepciójában és a
korai egyház látomásában is
21
ez a Vőlegény Jézus Krisztus (2Kor
11,2 Ef 5,22-32)
22
, akinek döntő szerepe lesz az eschatológiai
történésekben és akinek hatalmában lesz igazságosan eldönteni a
népek, csoportok és egyének sorsát. Krisztus követői tehát
felelősségteljesen, teljes komolysággal, de nagy reménységgel
készülhetnek a parúziára, amit Jézus ezzel a példázattal is akart
illusztrálni
23
és aminek ez a példázat is egyik szép, színes kifejezés,
ami jól beleillik Máté fényszimbolikájába
24
(5,14kk 13,43).

3. Vallástörténeti adalékok

A korabeli lakodalmi szokásokat - vagy legalább egy részletüket -
leírja pl. az 1Makk 9,37-39 vagy Tób 7,12-17 és 11,16-19.
25
Az
ünnepi együttlét étkezéseit részletesen tárgyalja pl. BOLYKI János.
26

Úgy tűnik, hogy vallástörténetileg ez a példázat a .:, , ,c µ,
27

kategóriájába sorolható be,
28
ahogy erre van is példa
29
. Ezért nem
túlzás feltételezni, hogy ide vezethetnek az apokaliptikus teológia

20
Vö. Ézs 54,6; Jer 2,2; 3,20; Ez 16,8; 23,4; Hós 2,16 (Strack-Billerbeck,
Kommentar zum Neuen Testament aus Talmud und Midrasch, 970).
21
Vö. pl. 2Kor 11,2; Ef 5,25-32; Jel 19,7; 21,2; 22,17.
22
Luz, Das Evangelium nach Matthäus, 473; Jeremias, .uµ1. ,, 10976-1098.
23
Via, Die Gleichnisse Jesu, 119.
24
Geist, Menschensohn und Gemeinde, 194.
25
Melzer-Keller, Jesus und die Frauen, 134.
26
Bolyki, Jézus asztalközösségei, 181kk.
27
Schmid, Heilige Brautschaft, 528kk; Stauffer, ,c µ,, 651-652.
28
Biser, Die Gleichnisse Jesu, 131.
29
Jeremias, .uµ1. ,, 1099.
24
szálai is, amelyek rokonságot mutatnak a tíz szűz lakodalmi
jelenésével is, ill. a vőlegény érkezésével, s nem kizárt, hogy ilyen
töltetű gondolatok sugallták Jézusnak a Vőlegény cím, ill. a
korabeli zsidóságban is ismert eschatológiai lakoma
30

megjelenítésének használatát a tíz szűz példázatában. Így tehát
érthető, hogy ez a példázat vallás- és üdvtörténeti valóságról
31

beszél, amely - a korabeli judaizmus és a kumrániak által is ismert
valóság
32
ecsetelésével - az Isten országa (késleltetett) érkezésének
egyik (váratlanul történő, de sejthető és várható) módozatát mutatja.

4. Szövegkritikai szempontok

Szövegkritikailag a példázat jó és ép görög szöveggel rendelkezik.
Némi eltérés található az 1. versben, ahol néhány kéziratban (D,
X*, Θ, f
1
stb.) toldalékként szerepel még a -c. j , .u µ1j,
33
-
Alexander SAND szerint későbbi allegorikus interpretáció hatására,
34

ami arra vonatkozna, hogy a Vőlegény Krisztus, a menyasszony
pedig az egyház.
35
Ugyanakkor a 13. vers záradéka ("amelyen eljön
az Emberfia") a legrégibb kéziratokból hiányzik, ezért a legtöbb
mai bibliafordítás csak lábjegyzetben tünteti fel ezt a kiegészítést,
amely viszont teológiai szempontból a Vőlegény=Emberfia vonalat
egyértelműen Jézus személyére konkretizálja
36
.




30
Aurelio, Disclosures in den Gleichnissen Jesu, 184.
31
Mussner, Die Botschaft der Gleichnisse Jesu, 95.
32
Vö. Hab 2,2-4; Grundmann, Das Evangelium nach Matthäus, 516.
33
Vagyis hogy a szüzek kimentek nemcsak a vőlegény, hanem a menyasszony
fogadására is.
34
Sand, Das Evangelium nach Matthäus, 503.
35
Mánek, Ježíšova podobenství, 119.
36
Jülicher, Die Gleichnisreden Jesu, 449; Grundmann, Das Evangelium nach
Matthäus, 515.
25
II. Exegetikai megjegyzések

Jézus metaforája a vőlegényről és a menyasszonyról, amelyet ebben
a példázatban a mennyek országa érkezésével kapcsolatban használ,
visszanyúlhat azokhoz az izráeli képekhez, amelyekben az Isten és
népe együttléte mint lakodalmi együttlét kerül kifejezésre, illetve
ahol a vőlegény és menyasszonya együttlétének öröme Isten és népe
boldog együttlétének örömévé válik (pl. Ézs 54,1-6; 62,4-5). Mivel
Izráel történelmének folyamán erre a vég nélküli zavartalan örömre
aligha lehetett példa, ennek reménye végérvényesen az eszkatonra
maradt, akárcsak minden olyan egyéb motívumé, amely a
történelem folyamán beteljesítetlen maradt.
Magyarázatunkban a Joachim JEREMIAS-féle felosztást
37

követjük nyomon, a szakaszok megnevezésével együtt; s bár olykor
ez nehézkesnek vagy erőltetettnek tűnik, mégis áttekinthetővé teszi
a vizsgált példázat anyagát.

1. A várakozó egyház (1-4. v.)

Az az esemény, amelyet Máté ecsetel, az "akkor"-ra (:) tehető,
vagyis arra az eschatologikus időre
38
, amikor Isten országa látható
felvonulását fogja tartani a Messiás eljövetelekor.
A példázat szerint tíz szűz (vc,-j.,) indul el a vőlegény
(.uµ1. ,) elé, hogy útközben találkozzon vele és fogadja őt. A tizes
szám egy közkedvelt kerek számra
39
utal. Mivel a vőlegény
érkezése el szokott húzódni, a szüzek magukkal viszik lámpásaikat
is, hogy tudjanak maguknak világítani és a sötétben a vőlegénynek
is jelt adni. Szokásban volt ugyanis, hogy a menyasszony barátnői
a vőlegényt útközben várták és a lakodalmas házhoz kísérték. A
példázat lényeges momentuma tehát a kellő "fogadtatás" ill. a

37
Jeremias, Die Gleichnisse Jesu, 48. Vö. Via, Die Gleichnisse Jesu, 120.
38
Gnilka, Das Matthäusevangelium, 348.
39
Linnemann, Gleichnisse Jesu, 130; Gaechter, Das Matthäus Evangelium, 800;
Grundmann, Das Evangelium nach Matthäus, 517.
26
találkozás. A görög uvc.jc., jelenthet szembemenetelt,
találkozást, (ünnepélyes) fogadást és valaki elé való kivonulást. Az
evangéliumokban egyformán jelenthet pozitív (pl. Jézus
virágvasárnapi bevonulásakor - Jn 12,13) és negatív (a gadarai
elzárkózás - Mt 8,34) magatartást. A szüzek tehát tudnak a vőlegény
tervezett érkezéséről, s közülük mindegyik a maga módján gondol
is a vőlegény fogadására, mert eleget akar tenni a szokásoknak -
akár a vőlegényre, akár a menyasszonyra vagy saját magukra való
tekintettel. Kilépnek környezetükből és megtesznek bizonyos utat
(: ç: ,¸µc.) abba az irányba, ahonnan a vőlegény várható lesz.
Hogy ez a találkozás egyformán szerencsés lesz-e mindenki
számára, azt Máté evangélista a 2. versben már definiálja.
A szüzek jellemzése nagyon tárgyilagos: volt köztük öt
balga (µ., ,: ostoba, bolond, esztelen, hebehurgya, ’istentelen’) és
öt okos (1,..µ,: értelmes, belátó, tanítványságra alkalmas). A
görög kifejezések Máté speciális szóhasználatára vallanak, tehát
olyan háttérre utalnak, amely Máté teológiai-egyházi körében
keresendő. A szüzek ötös-ötös csoportosításában nem kell
okvetlenül szimbolikus vagy misztikus jelentést keresni
40
.
Egyszerűen a csoport felét, ill. egy részét jelenti - minden további
magyarázat nélkül
41
. S hogy miért "okos" (1,..µ,) és "balga"
(µ., ,) megnevezést használ Jézus a szüzekre, az a vőlegény
várásából derül ki.
Ugyanis a szüzek lámpásokkal, ill. fáklya (`cµvc ::,)
42

jellegű világítótestekkel indultak a vőlegény fogadására. A lámpás
(`cµvc ,) azonban kevés ideig tarthatta a fényt, kis "hasában" kevés
olaj fért el, ezért szükség volt tartalék olajra is, hogy később is
lehessen világítani. A korsókban vitt tartalék olaj tehát nagyon
fontos tényező volt a vőlegény várásában, mert végül is ez árulta el,
hogy ki milyen komolyan gondolt a vőlegényre és milyen

40
Sand, Das Evangelium nach Matthäus, 504.
41
Linnemann, Gleichnisse Jesu, 130.
42
Luz, Das Evangelium nach Matthäus,469-471. Gaechter (Das Matthäus
Evangelium, 801) szerint: ‚Katakombenlämpchen aus Ton oder Metall’.
27
lelkiismeretesen készült fogadására. Tehát a tartalék olaj lesz az
igazi "vízválasztó", amely az alvó és mit sem sejtő szüzek között
máris eldönti a "hovatartozást": vagyis napfényre hozza az eddig
szándékosan elrejtett, könnyelműen elhanyagolt vagy egyszerűen
ismeretlen helyzetet
43
. A balgák nem vittek magukkal olajat: volt
lámpájuk, de nem volt olajuk. Nehéz megállapítani, hogy miért
nem. Hirtelen érte őket a vőlegény érkezésének híre? Arra
gondoltak, hogy gyorsan zajlik le minden, és nem lesz szükség
hosszú virrasztásra? Mások majd segítenek? Mindez komolytalan
gondolkodásra és magatartásra vall, amit Jézus így jellemez: µ., ,
-bolond. Ezzel szemben az okos szüzek minden eshetőséggel
számoltak, "nyitott szemekkel jártak"
44
és lelkiismeretesen,
gondosan és szeretettel felkészültek a vőlegénnyel való találkozásra.
Lámpásaikhoz korsóban vittek tartalék olajat is. Ki akartak zárni
minden váratlan történést, ami megzavarhatta volna az ünnepélyes
pillanatot. Nyilvánvaló, hogy erre a készülődésre több időt, energiát
kellett fordítaniuk. S mivel élt bennük a vőlegénnyel való találkozás
reménye, Máté így jellemzi őket, hogy az ilyen szűz
(eszkatológiailag is!)
45
: 1,..µ, - bölcs és az Isten
országára/tanítványságra alkalmas
46
.

2. A parúzia késése (5. v.)

A vőlegény azonban késik (¸,.. ¸.,). Ez talán abból adódott,
hogy hosszabb időt töltött még a rokonok és barátok között a szülői
háznál
47
, ahonnan indult a zajos lakodalmi menettel, hogy a
menyasszonyt új otthonába vezesse
48
. Érkezése tehát elnyúlik.
Bekövetkezik az, amire korábban mindenkinek kellett volna

43
Grundmann, Das Evangelium nach Matthäus, 515.
44
Schweizer, Das Evangelium nach Matthäus, 305.
45
Geist, Menschensohn und Gemeinde, 194.
46
Kretzer, Die Herrschaft der Himmel, 195.
47
Mussner, Die Botschaft der Gleichnisse Jesu, 93.
48
Varga, Máté evangéliumának magyarázata, 39.
28
gondolnia: elálmosodnak és elalszanak - kivétel nélkül minden. A
szüzek magukra maradt állapotukban nem képesek virrasztani,
ébren maradni; ez meghaladja erejüket és lehetőségeiket, hiszen az
éjszaka amúgy is az alvás ideje
49
. Az elszunnyadás elkerülhetetlen -
ez viszont nem olyan baj
50
, amit a vőlegény később a szemükre
vetne. Nem az elalvás lesz a döntő próba a vőlegény fogadásában,
bár a 13. vers erre is figyelmeztet. A vőlegény majd felébreszti őket.
Ez érkezésének egyik eschatológiai szerepe, még akkor is, ha
későre húzódik el, és meglepetésszerűen jön el. A szüzeknek az
olajról kell gondoskodniuk. Azt nem tudja pótolni senki semmivel!
A mennyei vőlegény
51
késése és a várakozó hívek
elszunnyadása az ősegyház teológiai látásában magyarázatot ad
arra, hogy Jézus parúziájának esetleges késése (¸,.. ¸.,)
52

ambivalens, tehát várható lesz
53
(Mt 24,48; 25,19), és a hívek
elszunnyadása talán már bele volt foglalva Jézus beszédébe. Az
egyháznak tehát várnia kell a Vőlegény érkezését, fel kell rá
gondosan készülnie, de ennek ellenére marad az aggasztó kérdés:
"amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?" (Lk 18,8).

3. A parúzia váratlan bekövetkezése (6-10. v.)

Az éjfél lesz a kritikus "végső idő"! Éjfélkor (µ: cj, :: .u- ,)
54

azonban eljön nem csak a végső idő, hanem akkor jön el a vőlegény
(.uµ1. ,) is, mint ahogy a páska-éjszaka
55
kellős közepén
(µ:cu c:, j , .u- ,) átvonult Egyiptom földjén az Úr (2Móz

49
Gnilka, Das Matthäusevangelium, 350.
50
Luz, Das Evangelium nach Matthäus, 473; Schweizer, Das Evangelium nach
Matthäus, 305.
51
Stauffer, ,c µ,, 652.
52
Aurelio, Disclosures in den Gleichnissen Jesu, 178 kk.
53
Linnemann, Gleichnisse Jesu, 132; Via, Die Gleichnisse Jesu, 119.
54
Ennek a görög fordulatnak két jelentősége lehet: 1. ‚az éjszaka közepe’ =
éjfélkor, vagy 2. ‚amikor legsötétebb az éjszaka’, ill. ‚koromsötétkor’
("stockdunkel", vö. Gaechter, Das Matthäus Evangelium, 802).
55
Grundmann, Das Evangelium nach Matthäus, 517.
29
12,29), hogy ítéletet tartson Egyiptom minden istene fölött (2Móz
12,12). Éjfélkor hirtelen kiáltás (-,cu,j ) hangzik: "Íme, a
vőlegény! Jöjjetek a fogadására!" Közelebbről nincs definiálva a
példázatban, hogy ki kiált. A szüzek alszanak. A görög ,:,.:. azt
jelenti, hogy ekkor, éjfélkor hang vagy kiáltás keletkezett. Más
szóval: a vőlegénnyel vonuló lakodalmi menet érkezésével olyan
"lárma"
56
keletkezett (1Makk 9,39), amely felriasztja az alvó
szüzeket. Ők értik az üzenetet: Itt a vőlegény! A korabeli zsidó és
keresztyén apokaliptikus hagyományban (Jóél 2,1; SalZsolt 11,1)
57

a Messiás eschatologikus érkezését a főangyal szava és a mennyei
trombiták fogják jelezni
58
, amelyek felébresztik az alvókat (=
halottakat)
59
és jelzésükre az angyalok (Mt 13,41.49) összegyűjtik a
választottakat (Mt 24,31; 1Kor 15,52; 1Thessz 4,16)
60
.
Ekkor mindenki felébred! Egyelőre azonban a vőlegény csak
közeledik, még nem érkezett meg (vö. a 10. v.). Így még van egy
kis idejük
61
a lámpások rendbehozatalára, amelyek alvásuk alatt is
pislákolhattak.
62
Most hozzátölthetik az olajat, hogy nagyobb fényre
gyulladjanak.
63
Ezt még meg lehet tenni. De ez az idő már nem
nyújt lehetőséget az elmulasztott dolgok jóvátételére. Főleg nem
gyors bűnbánatra vagy segítségkeresésre. Legfeljebb arra szolgál ez
a kis pillanat, hogy váltakozzanak az eschatológiai képek és
következzék az újabb jelenet. „Az utolsó percben a fejvesztett
kapkodás nem vezet célra” - mondja találóan TÓTH Kálmán
64
.

56
-,cu,j az apokaliptikus irodalomban afféle eszkatológiai lármát (kiáltást)
jelent (Jel 7,2; 10,3; 14,15; 18,2), amely jelzi az idők végét (az apokaliptikus
vajúdás kezdetét) és a parúzia érkezését (Jel 19,17).
57
Kretzer, Die Herrschaft der Himmel, 191.
58
Peres, Hlas eschatologických trúb, 73kk.
59
Gnilka, Das Matthäusevangelium, 352.
60
Melzer-Keller, Jesus und die Frauen, 132.
61
Jülicher, Die Gleichnisreden Jesu, 451.
62
Mánek, Ježíšova podobenství, 117.
63
Grundmann, Das Evangelium nach Matthäus, 518.
64
Tóth, Jézus példabeszédei, 205.
30
Most tör ki a pánik a balga szüzek között: Végre
tudatosítják, ill. fájdalmasan tapasztalják, hogy nincs olajuk, ami ez
ebben a pillanatban végzetes lehet számukra. Ezért a
legkézenfekvőbb megoldásnak tűnik azzal a kéréssel fordulni az
okosakhoz, hogy adjanak nekik az olajukból. Elég sürgető a
kérésük, mert Máté aorisztoszi imperativusszal fejezi ki ezt a
szorongató unszolást: A: j µ.....! A megindoklás azonban nem
arra vall, hogy a balga szüzek - legalább most - éreznének
valamiféle bűntudatot, ha bűnbánatot nem is. Nem hivatkoznak
mulasztásukra vagy hibájukra, hanem csak arra, hogy „lámpásunk
kialszik”: . c. `cµvc ::, j µ.. c¡:..u.c.. Igen elvont ez az
érvelés, és nem tartalmazza a megoldás bűnbánat szerinti
lehetőségét. Bár ahogy látni fogjuk, a történelemnek ebben a
stádiumában erre már nem adódik lehetéség. Az ügyek korábban
döntődtek el, így a szüzek sorsa is akkor pecsételődött meg, amikor
a lehetőség a kezükben volt, mielőtt elaludtak volna. Ezután már
csak tehetetlenül nézhetik sorsuk alakulását, és ezen nem segíthet
sem kapkodásuk, sem a pánik vagy a hamis erőlködés. Saját
hanyagságuknak köszönhetik, hogy helyzetük drámaivá vált és nem
részesülhetnek a többiek boldog örömében
65
.
Az okos szüzek érzik, hogy mit tehetnek vagy mit nem; a
segítés nem áll módjukban, ill. nem vezet célra, mert „senki sem
adhatja kölcsön másnak a döntő pillanatban önmaga
’készenlétét’”
66
. Szabálytalan cselekvéssel még saját maguk sorsát
is veszélyeztetik. Mások megmentésére a történetnek ebben a
fázisában már nem vállalkozhatnak, s ez nem is áll módjukban.
Csak a tanácsuk jelenthet esetleg némi reménységet azoknak, akik a
társaságukból kezdnek kiszorulni.
Az okos szüzek a balgák kapkodására azt tanácsolják nekik:
menjenek a kereskedőhöz, ami az ókori Keleten lehetséges volt,
mert az üzleti élet késő éjszakáig zajlott
67
. Ez nem irónikus

65
Linnemann, Gleichnisse Jesu, 131.
66
Varga, Máté evangéliumának magyarázata, 39.
67
Mussner, Die Botschaft der Gleichnisse Jesu, 94.
31
megjegyzés
68
, hanem egyszerűen emberi lehetőség, amivel még
talán lehetne segíteni. De az okos szüzek jóindulata sem segíthet
már. Az olajat nem lehet másnak átadni.
69

Miközben a balga szüzek elmentek olajat vásárolni,
távollétükben megjött a vőlegény. Ez negatív előjel volt, mert az
evangéliumban a kereskedők (. v.`u.:,) sötét közösséget
jelentenek
70
, amely ellen Jézus fellépett pl. a templomban is
(Lk19,45).
Közben az okos szüzek elvégezhették a fogadási
szertartásokat (= fáklyatáncot)
71
, és együtt indulhattak tovább a
lakodalmas házhoz. Akik tehát a szüzek közül "készek" voltak és
volt olajuk (: `c..), bementek a menyegzőre (,c µ,). Ez a
példázat pozitív aspektusa.
72
A görög többes számú kifejezése
(:. , u , ,c µu,) azt jelzi, hogy beléptek a terembe/közösségbe,
ahol a lakodalmi ünnepet ülték. Az antik görögöknél
73
az égő fáklya
a szeretet/szerelem
74
kifejezője volt. A rabbinikus irodalomban az
olaj a kialudhatatlan hit és a jó cselekvés szimbóluma
75
(Péld 13,9;
24,20; vö. Jób 18,5-6 és 21,17). Az ószövetségi hagyományban az
olaj hiánya gyászt, sivárságot vagy gyümölcstelenséget (Jóél 1,10)
jelentett, miközben az olaj bősége vígasságot és örömöt jelképezett
(Ézs 61,3)
76
. Az őskeresztyén egyházban ez a gondolat jobban

68
Sand, Das Evangelium nach Matthäus, 504.
69
Minden tisztességesebb háznál az olajat az asszonyok otthon (ill. közös
présházban) készítették. Az olajkészítés ugyanúgy örömteli alkalom volt, mint a
szüreti szőlőtaposás. Az Ószövetségben az olaj bősége kimondottan áldásnak
számít (5Móz 33,24).
70
Jülicher, Die Gleichnisreden Jesu, 456.
71
Luz, Das Evangelium nach Matthäus, 470; Schweizer, Das Evangelium nach
Matthäus, 304; Gnilka, Das Matthäusevangelium, 350.
72
Geist, Menschensohn und Gemeinde, 195.
73
Luz, Das Evangelium nach Matthäus, 470.
74
Vö. Jel 2,4?!
75
Mánek, Ježíšova podobenství, 120.
76
Ez a gondolat fontos a szüzek korábbi, azaz otthoni előkészületeinek ("lelki"
állapotának) megértéséhez!
32
kötődik Krisztushoz
77
, és az Emberfiaként való visszatérésére
vonatkozó felkészüléssel párosul.
Amikor megérkezett a vőlegény, bezárták az ajtót! Ezzel
végképp megszűnt a lehetőség, hogy belépjenek oda, ahová csak
felkészülten lehet belépni. Az ajtózárás után nincs bebocsátás. Erre
már nem lesz többé sem idő, sem mód. Ez a fordulat meglepő, mert
az ókori Keleten a lakodalom hét napig is eltartott
78
, és a vendégek
egymásnak adták a kilincset
79
. A mi példázatunkban azonban
egyedi esetről van szó, amely a végső (= eszkatológiai)
80

bebocsátást vagy kizárást akarja illusztrálni. Itt tehát hangsúlyos az
az igazság, hogy aki elmulasztotta az időben (¸,.,) az időt
(-c., ,)
81
, az helyrehozhatalan hibát követett el. Az mulasztást már
nem lehet sem sietséggel, sem utólag vállalt nagy áldozattal
helyrehozni. A szüzek számára valószínűleg meglepetésként
hathatott a vőlegény szava, hogy a bezárt ajtók számukra már soha
nem nyílhatnak meg
82
- sem kopogásra, sem könyörgésre.
83


4. Az utolsó ítélet (11-13. v.)

Később (u c:,.), vagyis már későn megérkezett a többi szűz is.
Hogy szereztek-e olajat, azt már nem kérdezte senki.
84
Ajtózörgetés
következik: "Uram, uram (-u ,.:, -u ,.:) nyiss ajtót nekünk...!"
Zörgetésük és kiáltásuk már későn történik. Úgy tűnik, hogy a
-u ,.:, -u ,.: ismételgetése valamilyen szokványos népi imádságra,

77
Grundmann, Das Evangelium nach Matthäus, 515.
78
Melzer-Keller, Jesus und die Frauen, 134.
79
Luz, Das Evangelium nach Matthäus, 473; Mussner, Die Botschaft der
Gleichnisse Jesu, 94.
80
Kretzer, Die Herrschaft der Himmel, 203.
81
Aurelio, Disclosures in den Gleichnissen Jesu, 186 kk.
82
Jülicher, Die Gleichnisreden Jesu, 454; Via, Die Gleichnisse Jesu, 121.
Aurelio, Disclosures in den Gleichnissen Jesu, 181.
83
Ebben a példázatban nem kell keresni a kegyelemből való megigazulást, mert a
történet felépítése nem ezt a gondolatot fejtegeti.
84
Luz, Das Evangelium nach Matthäus, 476.
33
netán őskeresztyén hitvallásra, vagy egyszerűen pogány módon való
kapkodó, mechanikusan ismétlődő, szószaporító imádságra vall,
amiről Jézus azt mondja, hogy "ne legyetek hozzájuk hasonlók" (Mt
6,7-8). Ebben a percben a kegyes bőbeszédűség vagy az
önmarcangoló jajveszékelés már nem segít.
A vőlegény kemény válasza: "Nem ismerlek titeket!" Ami
azt is jelentheti: Nem tudok már mit tenni veletek!
85
Vagy: Nem
tudom nektek kinyitni!
86
Ezen nem segíthet már az elkésett
siránkozás, és az Úr nevének ismételt emlegetése (-u ,.:, -u ,.:)
sem, ahogy erre Jézus a Hegyi beszédben (Mt 7,21-23)
87
vagy a
szoros kapuról mondott példázatban (Lk 13,25-27) is utalt
88
. Az
elutasított emberek boldogtalan sorsuk miatt csak önmagukat
vádolhatják, hogy Jézushoz való viszonyulásukban lagymatagok,
balgák és hamisak voltak, és Jézus megszólítása (-u ,.: - Uram! =
Emberfia, Dávid fia, Isten Fia)
89
ajkukon hamisnak/képmutatásnak
bizonyult, ezért is jutottak a hamis próféták sorsára, akik felé
keményen hangzik Jézus szava: "Nem ismerlek titeket!"
A záró versben következik Jézus, ill. Máté teológiai óvása:
"Vigyázzatok (,,:,,:.:) tehát, mert sem a napot, sem az órát
nem tudjátok!" Ez figyelmeztetés arra - bár sokak szerint nem
nagyon illik bele ebbe a példázatba
90
-, hogy a végidők és a Messiás
érkezése bármikor esedékes lehet, ezért az evangélium olvasói
készüljenek rá (Mt 26,41; Mk 14,38; 1Thessz 5,6). Ugyanakkor ez a
kitétel fontos hangsúlyt kap arra nézve, hogy ezt az eszkatológiai
időpontot nem lehet előre tudni, nem érdemes a napokat és órákat
(j µ: ,c. u :: . ,c.) vizsgálni és spekulatív módon próbálni
kifürkészni az Emberfia eljövetelét. Erről maga az Úr Jézus azt
mondja, hogy "azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja:

85
Sand, Das Evangelium nach Matthäus, 505.
86
Via, Die Gleichnisse Jesu, 120.
87
Jülicher, Die Gleichnisreden Jesu, 455.
88
Via, Die Gleichnisse Jesu, 120.
89
Geist, Menschensohn und Gemeinde, 367.
90
Pl. Aurelio, Disclosures in den Gleichnissen Jesu, 179.
34
sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül" (Mt
24,36). Lehet, hogy ennek a teológiai tételnek az evangéliumi
hagyományozása nem volt véletlen, hanem óvni akarta az egyházat
a túlzott apokaliptikus rajongás (2Pt 3,12) vagy spekulatív
"időszámítás" (Mt 24,3) veszélyei elől, amely a korabeli
judaizmusban a világvég várásával kapcsolatban igen felfokozott
mértékben élt,
91
és rossz útra sodorhatta volna az őskeresztyéneket
is. Óva int ettől az Úr. Amit tehát érdemes tenni, az vigyázás,
ébrenlét, felelősségteljes készülődés az Úr fogadására! Készülődés a
örömteli lakodalmi együttlétre, boldog mennyei asztalközösségre!
"Az üdvösség egyetemességének ez a gyönyorű metaforája magát
az üdvöt írja le..."
92


III. Kérügmatikus konzekvenciák

Meg kell tanulnunk, hogy az életben vannak olyan egyedi
lehetőségek, amelyek elmulasztása visszafordíthatatlan
következményeket von maga után. Az üdvösségre és a Krisztussal
való találkozásra vonatkozó felkészülés kétségtelenül ezek közé
tartozik.
A Krisztus-várás sokakban lehet vágyott reménység, de nem
mindenki képes mindvégig kitartani.
93
A mi hitünk és reményünk
hamar hervad, ezért kevés ezt egyszer kimondani vagy csak
megkívánni. Ebben állandóan tevékenynek kell lennünk, és
erősítenünk kell lankadó várásunkat.
A "kegyelmi idő" (2Kor 6,2) mindenkinek adatik, a balga és
az okos embernek egyaránt. Bölcsen kell ezért élni az idővel és
tudatosítani kell ezt az egyedi esélyt, amiért a zsoltáros is így
imádkozott: "Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez
jussunk!" (90,12).

91
Linnemann, Gleichnisse Jesu, 132.
92
Bolyki, Jézus asztalközösségei, 181; Schweizer, Das Evangelium nach
Matthäus, 305.
93
Mánek, Ježíšova podobenství, 120.
35
Az élet végső pillanatában bizonyára sokkolni fog sok
embert az a hirtelen feltárulkozó isteni dimenzió
94
, amire életükben
- lótásunk-futásunk miatt - nem gondoltak, vagy nem gondoltak
komolyabban. Fájó, hogy elvész az életük, mert annyira el voltak
foglalva önmagukkal, hogy nem gondoltak a Vőlegényre, az érkező
Úrra.
Az a nap - a Vőlegény érkezésének napja - meg fogja
mutatni (1Kor 3,11-15), hogy milyen felelőtlen és felületes életet
éltek az Úrra nem koncentráló emberek, s hogy mindenük kárba
vész, amikor bezárul előttük az Isten ünnepi lakoldalmi termének az
ajtaja
95
.
A Vőlegény érkezésének idejét nem lehet sürgetni (2Pt
3,12), fékezni, kiszámítani vagy letagadni
96
. Ezt az Atya nem bízta
rá a világra, sem az egyházra. Egyetlen lehetőségünk van: jól
felkészülni rá és imádkozni, hogy ne érjen minket "alkalmatlan"
időben (Mt 24,21-22), amikor a nyomorúságok óriási fokra hágnak,
s fennáll a veszély, hogy a végső gyötrelem "elbánhat" velünk.
A türelmes, megbékélt csendes várás is egy csepp lehet
abból az olajból, amely a végső éjszakában (halálom órájában)
97

világíthat nekünk, amikor Krisztus fogadására indulunk.
A sok fárasztó munka, a szolgálat vagy olykor az imádság
terhe is túl távolinak tüntetheti fel a Vőlegény érkezését, s nem
csoda, hogy el is szunnyadok. Mégis boldog örömmel várhatom a
jövendőt, mert arra a nagy lakodalmas napra bizonyára felkészít és
felébreszt az Úr!
Most a jelenben élünk, de gondolunk a jövőre. Most a földi
dolgokkal bajlódunk, de készítjük az olajat a jövendőre: Minden
dolgunkat úgy végezzük, hogy az a Vőlegény dicsőségére legyen, s
hogy így gyűljön az olaj a korsónkban.

94
Via, Die Gleichnisse Jesu, 122.
95
Mussner, Die Botschaft der Gleichnisse Jesu, 95.
96
Schweizer, Das Evangelium nach Matthäus, 306.
97
Gaechter, Das Matthäus Evangelium, 803-804; Strack-Billerbeck, Kommentar
zum Neuen Testament aus Talmud und Midrasch, 969.
36
A pénzért vett olaj gyenge pótlék, amivel nem sokra
megyünk. A Krisztusba vetett igaz hit és cselekedet az, ami azon a
napon valamit is számít. Ezt pedig csak most,
98
ezt a földi életet
élve szerezhetem be - Jézus segítségével, mert a jelen életünkkel
lehet kinyitni vagy bezárni a jövőt
99
.
A történelemnek bizonyos fázisán túl kikerül az emberek
kezéből az ún. önrendelkezési joguk, s nem lesz lehetőségük
befolyásolni további sorsukat: sem maguknak, sem másoknak! A
történelem igaz bírája ügyel arra, hogy amikor lejár az idő, már csak
Ő rendelkezzen a további történésekkel.
A tíz szűzről szóló példázat figyelmeztet arra, hogy a
történelem végső fázisa mindenki számára váratlanul érkezik el, és
mindenkinek az élete egyformán vizsgálat alá esik. Az önmagukat
jónak hitt embereknek ugyanúgy a Vőlegény elé kell állaniuk; s ki
tudja, hogy az önámításon kívül talál-e náluk az Úr Őt váró boldog
hitet?
A balga és okos szüzek példázata egyúttal figyelmeztetés
arra is, hogy Jézus ítélete egyformán fogja sújtani az egyes
embereket, a családokat, a csoportokat, de a gyülekezeteket is,
ahogy erre a Jelenések könyvének hét levele (Jel 2-3) is utal.
100


Irodalom:

AURELIO, Tullio, Disclosures in den Gleichnissen Jesu, RST 8,
Frankfurt a/M-Bern-Las Vegas 1977; BISER, Eugen, Die
Gleichnisse Jesu. Versuch einer Deutung, München; 1965 BOLYKI
János, Jézus asztalközösségei, Budapest 1993; GAECHTER, Paul, Das
Matthäus Evangelium, Innsbruck-Wien-München 1963; GEIST,
Heinz, Menschensohn und Gemeinde. Eine redaktionskritische
Untersuchung zur Menschensohnprädikation im Matthäus-
evangelium, FB 57, Würzburg 1986; GNILKA, Joachim, Das

98
Kretzer, Die Herrschaft der Himmel, 194.
99
Grundmann, Das Evangelium nach Matthäus, 519.
100
Mánek, Ježíšova podobenství, 121.
37
Matthäusevangelium, II.Teil. HTKNT, Freiburg-Basel-Wien 1988;
GRUNDMANN, Walter, Das Evangelium nach Matthäus, THNT I,
Berlin 1968; JEREMIAS, Joachim, Die Gleichnisse Jesu, Göttingen
1984
10
; JEREMIAS, Joachim, .uµ1. ,, in: ThWNT IV,1092-1099;
JÜLICHER, Adolf, Die Gleichnisreden Jesu II, Tübingen 1910;
KRETZER, Armin, Die Herrschaft der Himmel und die Sohne des
Reiches, SBM 10, Stuttgart 1971; LINNEMANN, Eta, Gleichnisse
Jesu. Einführung und Auslegung, Göttingen 1969
5
; LUZ, Ulrich,
Das Evangelium nach Matthäus, 3. Teilband, EKK I/3, Neukirchen-
Vluyn 1997; MÁNEK, Jindřich, Ježíšova podobenství (=Jézus
példázatai), Praha 1972; MELZER-KELLER, Helga, Jesus und die
Frauen. Eine Verhältnisbestimmung nach den synoptischen
Überlieferungen, HBS 14, Freiburg u.a. 1997; MUSSNER, Franz, Die
Botschaft der Gleichnisse Jesu, SK l, München 1964
2
; PERES Imre,
Hlas eschatologických trúb a zmŕtvychvstanie (Az eschatológiai
trombiták hangja és a feltámadás), in: Teol. zborník pre K. Gábriša,
Banská Bystrica 1995, 69-84; SAND, Alexander, Das Evangelium
nach Matthäus, RNT, Regensburg 1986; SCHMID, J., Heilige
Brautschaft, in: RAC II, 528-564; SCHWEIZER, Eduard, Das
Evangelium nach Matthäus, NTD 2, Göttingen 1986; STAUFFER,
Ethelbert, ,c µ,, in: ThWNT I, 646-655; STRACK, Hermann L. -
BILLERBECK, Paul, Kommentar zum NT aus Talmud und Midrasch,
München 1982
8
; TÓTH Kálmán, Jézus példabeszédei, Esztergom
1926; VARGA Zsigmond, Máté evangéliumának magyarázata, in:
Jubileumi Kommentár III, Budapest 1995, 7-46; VIA, Dan Otto, Die
Gleichnisse Jesu. Ihre literarische und existentiale Dimension, BET
57, München 1970.









38

A gazdag és a Lázár példázata
Lk 16,19-31


1. A kor- és vallástörténeti megjegyzések

Gyakori vallástörténeti probléma:
- mi lesz az emberrel a halál után?
- van-e kihatása a földi életnek a halál utáni életre?
(= milyen sorsuk lesz a jóknak, milyen a gonoszoknak?)
- lehet-e gond nélkül élvezni a földi élet javait, vagy nem?
- Mindenképpen rossz-e a hátrányos, szenvedéssel teli
földi élet eszkatologikus kontextusban?
Egyiptomi példák: - 1. Egy mese: “Aki a földön jó volt, ahhoz a
halottak birodalmában is jó viselkednek, aki a földön gonosz volt,
azzal ott is gonoszul bánnak.”
- 2. az egyiptomi halottas könyv példái
Görög példa (a sírkövekből): kérés Perszephonéhoz: „jó volt, adj
neki jó helyet a halottak közt….” (= mutasd neki az utat jobbra ….)
Zsidó példa: A szegény írástudó és a gazdag vámszedő példázata.
101


2. Szövegkritikai megjegyzések

Ez tipikusan sajátos példázat. Csak Lukács használja. Valószínűleg
saját forrásaiból veszi át, de nem sokat változtat rajta. Ez ritka eset
Lukácsnál, aki főleg a Márk-féle anyagokkal nagyon sajátosan
bánik. Ebben a példázatban pl. meghagyja a praesens historicumot
(a 23. és 29. versben)
19. - A D kézirat és mások a példázatot egy bevezetővel kezdik:
|.v:. :: -c. ::,c. vc,c¡`j..

101
Erlemann, Kurt, Gleichnisauslegung. Ein Lehr- und Arbeitsbuch, UTB 2093,
Tübingen-Basel 1999, 284-286.

39
- A gazdag ember az egyes kéziratban (P
75
) meg van nevezve
kiegészítés gyanánt: . µc. `:uj,.
21. -Némely kézirat hozzáteszi (valószínűleg a Mt 15,27 alapján):
.. 1.¸. ...
- Az egyes kézirat-családok a vers végét kiegészítették:
-c. u ::. , : :. :u cu. (és nem adott neki senki).
23. Főleg a D és ¬ ¬¬ ¬ Lázár posztmortális életét abban látják, hogy ő
Ábrahám kebelén szó szerint „pihen”: c.cvcu µ:.,.
31. - Némely kézirat (főleg a D) hozzáteszi:
-c. cv: `-j v, , cuu ,.
- A D lat-ban a v:.c-j c.c. (meggyőzni) helyett:
v.c:u cuc.. (hinni).

3. Teológiai problémafelvetések

- Jézus nem az emberi származást, nem a társadalmi helyzeteket
kritizálja, hanem a szíveket és az indulatot, ahogy az emberek
viszonyulnak egymáshoz és saját életükhöz: jelenükhöz és
jövőjükhöz
- Jézus nem démonizálja a gazdagságot, hogy aki gazdag, az
automatikusan elkárhozik
- Jézus nem idealizálja a szegénységet sem, hogy aki szegény, azt
azonnal angyalok viszik a paradicsomba
- De az élethelyzeteket ismerve Jézus éppen a szegények pártján
van (tipikus Lk-teológia): a gazdagoknak vannak barátaik, társaik,
akikkel mulatozhatnak, szórakozhatnak, akikkel társas életet
élhetnek, tekintélyt élvezhetnek = örülhetnek az életnek. Ezzel
szemben a szegények egyedül vannak, nincsenek társaik (hacsak a
kutyák nem azok), nekik nincsen lehetőségük társas életre,
segítségre, megbecsülésre…
- A gazdagot eltemették, a szegényt nem (nincs említés) – pedig ez
alapvető zsidó követelmény…
- Szinkretisztikus képkeveredés: Ábrahám kebele és Hádész
angyalok és szenvedés a lángokban
40

- zsidó-judaista képzet: a túlvilágon az emberek (= a jók és a
gonoszak) látják egymást, kommunikálhatnak egymással, de
nem mehetnek át egymáshoz

- A gazdag próbálja megváltoztatni Isten döntését vagy legalább
befolyásolni Istent és próbál enyhíteni helyzetén, de már nem lehet.

- Jézus (+ Lk és egyháza) meghagyja a zsidóknak Mózest és a
prófétákat….
- Lehet itt arra is következtetni, hogy Jézus csak kizárólag a saját
feltámadására utalna, hogy csak ő egyedül lesz az, aki visszajön
onnan, és hirdetni fogja a túlvilágot? Jézus visszajött, de ő nem a
gazdag élményeinek megfelelő alvilági képeket hirdette, hanem
sajátos üzenetet az eljövendő világról, amely sokkal inkább un.
pozitív eschatológia.

4. Exegetikai elemzés

19 A példázat nagyon klasszikusan, ill. meseszerűen kezdődik,
hogy „Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és
nap mint nap fényes lakomát rendezett“. A példázat tehát azzal
kezdődik, hogy bemutat egy embert, aki gazdag volt (v`u c.,), és
luxusban élt. A gazdag ember neve nincs említve. Igaz, hogy egy
ókori, pszeudo-cipriánusi irat (De pascha computus, 17. részben ),
amely 242/243-ban keletkezhetett Afrikában vagy Rómában, a
Finaeus nevet tulajdonítja a gazdagnak, amit Phineasnak lehet
olvasni. Majd a 4. századtól mintegy 11. századig egy anonym
gnosztikus iratban (Tract, 9) a Finees vagy Fineet név kezd
meghonosodni. Ez nyilván utalás akar lenni a Num 25,7.11-re, ahol
Fineás és Eleázár együtt szerepelnek. Majd a 12-13. században
41
keletkezett Aurora című irat Amonofis nevűnek véli tudni a gazdag
embert.
102

Ez szokatlan, mivel a bibliai történetekben általában a gazdagoknak
– mivel a társadalom jelentős embereihez tartoznak – van nevük.
A szegények viszont többnyire név nélkül szerepelnek. Lukács ezt
itt fordítva alkalmazza: egyháza számára a gazdag neve
jelentéktelen, viszont annál inkább jelentős vagyonának és
kicsapongó életének hangsúlyozása. Lukács jellemzésére néhány
kiemelkedő vagyoni tényezőt használ: bíbor (ami drága felső
vászon-jellegű ruhát jelentett), patyolat (alsó ruha, finom egyiptomi
anyagból), naponkénti fényes lakoma (:u1,c.. µ:., -c-’ j µ: ,c.
`cµv,. ,) A példázat bevezetője tárgyilagosan említi ezt a gazdag
embert, egyelőre minden további vád nélkül. Mégis érezzük, hogy
Jézus szájában és Lukács gyülekezetében ez bizonyos kritika
tárgyává válik. A tényleges vád azonban később kerül részletezésre.

20–21 A gazdag után Lukács ismerteti egy Lázár nevű koldus
helyzetét. A görög v.¸ , jelenthet koldust, de általában szegény
embert, aki a társadalom peremén él, és másoknak (gazdagoknak,
vezetőknek) van kiszolgáltatva. A koldus neve Lázár, ami zsidó
eredetre vall: Lázár = Isten irgalmaz, Isten megsegít. Ennek héber
eredetije lehet: EL – ÁZÁR /. Lukács szerint állapota nagyon
súlyos: ott feküdt a gazdag házának kapuja előtt, fekélyekkel tele.
Ez a jellemzés nemcsak Lázár szegénységére, vagy hontalanságára,
ill. hajléktalanságára vall, hanem arra is, hogy beteg. A görög
:. `-.µ:., azt jelenti: kiütéses, fekélyes betegségben szenved.
103

Ez testi állapotára súlyos, de ugyanúgy súlyos lelki
kiszolgáltatottságára is, hiszen ettől a betegségtől nemcsak
magatehetetlen és fájdalmai vannak, hanem tisztátalan is, ami azt
jelenti, hogy el van szigetelve az istentiszteleti közösségtől. Lázár

102
Vö. Bruce M. Metzger, A Textual Commentary on the greek New Testament,
nited Bible Societies, London – New York 1975, 165-166.
103
Prőhle Károly feltételezi, hogy talán béna is volt, mivel „ott feküdt“ (Lukács
evangéliuma, 258). Kocsis Imre is bénaságra gyanít (Lukács evangéliuma, 365).
42
fekvőhelye a gazdag kapuja elé van szituálva. Ott várja sorsának
további alakulását, bizonyára abban a reményben, hogy a gazdag
meglátja őt, megkönyörül rajta, és élelmet ad neki. Nem
követelőzhet, nem sír, nem kiált segítségért. Talán annyi ereje sincs,
hogy kopogjon a gazdag ajtaján. Talán egyetlen kívánsága
(:v.-uµ..) lett volna, hogy egy kicsit jóllakjon a gazdag asztaláról
lehullott morzsákkal. Lázár legnagyobb terhe és ellensége az éhség.
A betegségből származó fájdalmat mintha elviselhetőbbnek tartotta
volna. A jóllakás vágya gyötri a legjobban, s a bibliai leírásban itt
kezdődik a gazdag kritikája: olyan dúslakodva lakmározott, hogy
asztaláról potyogtak le morzsák, illetve ételdarabok. Ez arra vall,
hogy a gazdag nem étkezett szerényen, nem is normális szükséglet
szerint, hanem olyan vidáman és dúslakodva – valószínűleg
barátaival együtt - , hogy asztaláról ételdarabok hullottak le,
amelyeket a háziállatok (pl. macska, kutya) örömmel eszegettek.
Egy másik magyarázat szerint az asztalról lehulló morzsák nem
más, mint azok a kenyérdarabok, amivel az étkezés után ki szokták
törülni az edényeket, és azokat odadobták az ott kóválygó-leselkedő
háziállatoknak.
104

Erre a néhány morzsa-darabra vágyott volna Lázár is. Nem
ódzkodott már a kutyák társaságától sem, hiszen kint a kapu előtt is
ők voltak a társai, sőt Lukács szerint a kutyák (-u.:,) jótevői is
voltak: nyaldosták a sebeit. Itt megint csak különböznek a
magyarázatok: néhány exegéta inkább azokra a kóborló
vadkutyákra gondol, akik az ókori Palesztinában ócskán
kóvályogtak az utcán és keresték az ennivalót. Ezek beértek volna
Lázár folyó sebeivel. Ebben az esetben azonban Lázár nagy
veszélyben lett volna, mert a megvadult vadkutyák
összeharapdálhatták vagy akár meg is ehették volna őt. Lukács
szövege alapján azonban ez nem tűnik valószínűnek. Sokkal inkább
a kutyáknak „társas jelentésük” van itt.
Ettől Lázár azonban még inkább tisztátalanná vált. Viszont
ebben a helyzetben már nem a tisztátalanság számít, hanem az, mi

104
Mindkét magyarázat lehetséges.
43
enyhíti az ember a fájdalmát. A gazdag nem enyhítette. Nem is
akarta Lázárt látni. Emberileg érthető, hiszen egy koldus, beteg,
fekélyekkel borított ember látványa nem szimpatikus. De
a gazdagnak mégis látnia kellett Lázárt. Kapuja előtt volt s mellette
kellett elhaladnia naponta akár többször is. Mégis irgalmatlan
maradt hozzá, olyannyira, hogy még morzsát sem adott neki. Szinte
gyűlölte őt, látva nyomorúságát. Érthető, hogy annál inkább
menekült a vidámságba, evésbe, zenébe és zajos társaságba. Pedig
nem tudja, hogy sorsának Lázár a szegletköve: rajta múlik sorsának
fordulása jó vagy rossz irányba. Ettől függ majd az ő posztmortális
élete: meglátja-e Lázár nyomorúságát és segít-e rajta, vagy vak
marad és irgalmatlan, és emiatt kerül majd nagyon hátrányos
helyzetbe az örökkévalóságban. Meglepő, hogy a kutyákban több
barátság és szolidaritás található, mint a gazdag emberekben. Pedig
a kutyáknak nincs semmijük, mégis segíthetnek. A gazdagnak van
mindene mértéken felül, mégsem segít. Ebből látjuk, hogy
a gazdagság, amely ugyan áldásként adatik az embernek, hogy vele
szolgáljunk és tegyük kellemesebbé az életet önmagunk és mások
számára, olykor megkötöz, egoistává teszi az embereket, és
irgalmatlanságra készteti őket: magamnak mindent – másnak
semmit. Az ilyen mérték azonban egyenlőtlen, és előbb-utóbb
felborítja a gazdag ember életét, mert „aki meg akarja tartani (az
ilyen) életét, az elveszti azt...“

22 Lukács szerint mind a két ember életében bekövetkezett
a halál. Az időpont most nem lényeges: egyszer. A görög
egyszerűen fejezi ki magát: :,:.: :: (történt azonban). Lehet,
hogy a két ember halála időben közel volt egymáshoz. A két ember
további sorsa a halál pillanatába megváltozik. A koldus az angyalok
segítségével Ábrahám kebelére került. Nincs szó eltemetéséről, sem
megfelelő gyászolásáról. Jeruzsálemben a hontalan koldusokat vagy
idegen nép halottjait – pláne ha betegek és tisztátalanok voltak –
a Gihon völgyébe vitték, ahol eltemették, rosszabb esetben a szemét
közé dobták, vagy jobb esetben elégették. Az ilyen embernek nem
44
járt tisztesség és nem méltatta senki. Mégis Lázárnak földi temetés
és gyászolás híján az angyalok segítsége, társasága jutott
osztályrészül, és Ábrahám kebelén találhatta meg a poszmortális
boldoglétet. Ezzel szemben a gazdagot eltemették. Temetéséhez
hozzátartozott a nagy pompa, fényes gyászszertartás, megfelelő
gazdag sírhely, tekintélyét és gazdagságát örökítő sírfelirattal.
A gazdag embereket általában bebalzsamozták, és tiszteletükre
többnapos gyászszertartást tartottak. Amilyen gazdag volt életében,
és gazdagságában részesítette gazdag társait, barátait, ilyen gazdag
volt a temetése is.

23 Az örökkévalóság küszöbén azonban a dolgok másképp
kezdnek kibontakozni. Lukács a gazdagot a pokolban látja
szenvedni, kínok között gyötrődve. Lukács eltekint a szokásos zsidó
képzettől, hogy a halottak először amolyan közbeeső állapotban
várják az ítéletet, és csak azután döntődik el végleges sorsuk.
Hasonlóképpen nem alkalmazza azt a zsidó felfogást, ami az
Ószövetségben is érvényesül, hogy a SEOL-ban a lelkek csak
amolyan árnyéklétet élnek és érzékelnek, és ott a gazdag és a
szegény egyformán egymás mellett fekszik. Jézus idejében azonban
ez a képzet már elmosódott és inkább a hellenisztikus dualizmus
honosodott meg a (főleg diaszpórai) zsidók között is. Itt tehát a
halottak a görög hádész lakói lesznek. A görög c :j, itt nem csak
általánosan a halottak alvilágát jelenti, hanem azt a helyet is, ahol
a halottak büntetésüknek megfelelően szenvednek. A kínok és
gyötrődések módja megfelel a görög Tartarosznak, ahol a görög
mitológia szerint az istenek ellen lázadók szenvednek.
Példázatunkban azonban Lukács leírása már eléggé zsidó
apokaliptikai képzetek szerint van alakítva, ill. olyan keresztyén
pokol-topográfiának felel meg, amely a némileg későbbi keresztyén
apokaliptikában és apokrifusokban kapott bővebb kibontakozást.
A görög uvc,¸. jelent kínokat, gyötrelmeket, fájdalmakat, és
borzalmakat, amiket ennek a gazdagnak kell szenvednie.
A szenvedés helye :. ¡ccc..,, ami azt jelenti: gyötrelem helye,
45
kínok mélysége, tüzes fájdalmak helye. Ez mindenképpen nagyon
negatív hely, ahhoz a jómódhoz viszonyítva, amelyet földi idejében
élvezhetett. Lukács itt gyülekezetének kifejezésre juttatja, hogy az
ilyen helyre való jutás pont azért válik elkerülhetetlenné, mivel
a földi életben a gazdag rosszul értelmezte saját helyzetét, nem
gondolta meg a gazdagságának szeretetszolgálati lehetőségeit és
embertelen, irgalmatlan önzésében csak magának akart élni.
A gazdag tulajdonképpen nem azért került a gyötrelem helyére,
mert gazdag volt és megvendégelte barátait, hanem amiatt, amit
nem tett meg. Nem vendégelte meg a rászoruló Lázárt, és elzárta
előle a segítséget és a szeretetet. Ez a bűn lényege: másokat ellökni,
magunknak pedig a maximumot követelni. Mondhatnánk azt is,
hogy a gazdag sorsa azért is olyan tragikus, mert nem cselekedett és
nem hajolt le ahhoz, akit Isten kiszolgáltatott és gyámoltalan
állapotában útjába tett.
A készség és az emberszeretet hiánya lehúzta a gazdagot
a Tartaroszba. Ott a gazdag látja saját sorsát és látja Lázár
kiemelkedő helyzetét. Mindezt azonban csak távolról (cv
µc-, -:.). Ez megfelel a judaista szemléletnek, hogy a halottak az
alvilágban látják egymást – még akkor is, ha posztmortális sorsukat
különböző helyen töltik. A gazdag látja Lázárt Ábrahám kebelén.
Ez olyan hely, amit a gazdag magának akart volna biztosítani: jól
élni a földön és boldogan, rangosan a halál után is. Ehhez azonban
másképpen kellett volna élnie. Most Isten másképp rendezte
sorukat. Ábrahám kebele tulajdonképpen judaista kép, amely
mennyei asztalközösséget, vendégséget jelent, ahol közösségben
vannak a nép ősei, a nagy zsidó hithősök, valamint Istennek új
megkegyelmezettjei. Jézus többször az üdvösséget a mennyei
lakoma képével ábrázolja.
105
A kebel (- `v,) egyúttal arra is
utalhat, hogy a lakoma alkalmával a fővendég a házigazda előtt
balkönyökre, párnákra támaszkodva feküdt és fogyasztotta a
felkínált ételt. Lázárnak a földön nem volt emberi társasága, senki

105
Vö. pl. Lk 13,22-30; 14,15-24; 15,24; 9,12-17.
46
sem méltatta arra, hogy asztalához hívja és a gazdag is megvetette,
elkerülte. Íme, most Lázár, mint megvetett és elkerült, a kutyák
társaságából – erről a szinte legmélyebb emberi társaságból –
a zsidó nép pátriárkái és Isten nagy vezéralakjai társaságába kerül.
Sőt egyenesen Ábrahám közelébe, tehát a legmegtiszteltetőbb
helyre. Micsoda sorsfordulat! A gazdag ezt a lehetőséget játszotta
el, amikor elirigyelte Lázártól azt a néhány morzsát, amit dobhatott
volna neki. Ragaszkodott feslett barátaihoz, s elvesztette Isten
barátainak társaságát. A pokolban levő kínok ezért duplán
fájhatnak: nemcsak a lángok égetik, hanem az elvettetés tragédiája
is gyötörheti őt.

24 Ebből a mélységből kiált fel a gazdag. Megszólítja
Ábrahámot, akit atyjának nevez (vc:, ’A¡,cc µ), mintha egész
életében igazi kegyes zsidó lett volna! Irgalomért könyörög, amit
ő életében nem ismert és nem gyakorolt. Direktívákat szeretne adni
Ábrahámnak, hogy utasítsa Lázárt arra, hogy kis vizet hozzon neki
(ujja hegyét mártsa vízbe) és hűsítse meg nyelvét. A gyötrelmes
állapot semmit sem változtatott a gazdag romlottságán: továbbra is
úgy gondolja, hogy a szegény Lázár szolgálhatja őt, és
ő rendelkezhet vele. Parancsolni szeretne neki, megint csak saját
előnyére. Romlottsága tényleg határtalan. A gyötrelem sem
változtatja meg őt, és a pokolban sem ismeri be, hogy ez
a magatartás Isten előtt utálatos. Nem veszi észre, hogy a dolgok
megváltoztak, és az ő földi gazdagsága, hatalma és társadalmi
rangja az alvilágban megszűnt. Lángokban gyötrődik
( :u.. szenvedni, gyötrődni, kínokat kiállni, fájdalmat tapasztalni)
itt ( :u.. µc. :. j 1`,. cuj ). A görög 1` ç jelent: lángokat,
tűznyelveket, forróságot, ég(et)ést. Emögött korabeli zsidó képzet
áll, hogy az alvilágban tűz gyötri az istenteleneket, és vízre vágynak
a nagy hőség miatt. Ez ellen vízzel és hűsítéssel lehet védekezni.
Ezzel szemben a paradicsomban elegendő hűvös vízforrás található
(Jel 7; 22,1; 1Én 22,9). A gazdagnak jól esne egypár korty hideg
víz, de egypár csepp is segíthetne rajta. Ahogy Lázárnak is életében
47
egy pár morzsa is segíthetett volna. A visszatartott irgalom ill.
irgalmatlansága most visszahull a gazdagnak saját fejére.

25 Ábrahám elfogadja őt gyermekének, de visszautasítja ezt
a kérést: „Fiam, jusson eszedbe, hogy te megkaptad javaidat
éltedben, éppen úgy, mint Lázár a rosszat. Ő most itt vigasztalódik,
te pedig gyötrődsz.“ Ábrahám nem tagadja a gazdag zsidó
származása fia-jellegét (: -..), de elutasítja a gazdag parancsait.
Isten igazsága más, mint az embereké. Ábrahám csak megállapítja
a tényeket: a gazdag életében dúskált a javakban (c c,c-c ), most
gyötrődik, Lázár szenvedte a rosszat (c -c-c ), most vigasztalódik.
Ezzel valószínűleg sem Jézus, sem Lukács nem akarja azt az
általánosságot állítani, hogy annak, aki gazdag a földi életben,
szegénységet kell szenvednie a túlvilágban, vagy arra, aki szegény
volt a földi életben, automatikusan boldog lét vár a halál után. Mind
a két állapotnak meg van a feltétele és következménye. Ebbe
viszont a gazdag nem tud beletörődni. Abba sem, hogy az a senki,
szegény Lázár itt szeme láttára „vigasztalódik“ (vc,c-c`:. .).
Lázárnak ez felüdülés vagy amolyan rehabilitáció a földi élet
szenvedései után. Ábrahám saját házában, saját asztalánál vendégeli
meg, és ugyanúgy fiának tartja, mint a gazdagot. Lázár itt se szól
egy szót sem a gazdag ellen, s nem vádolja őt. A gazdag viszont
annál több panasszal, lázadással akar hatni Ábrahámra és
közvetlenül, vagy közvetve Lázárra is. Azt gondolja, hogy az
alvilágban is tovább dirigálhat. Akit nem győzött meg Isten irgalma
és szeretete az életben, azt nem győzi meg és nem változtatja meg
a pokol tüze sem a halál után. Ilyen a bűn romlottsága,
megkötözöttsége.

26 Ábrahám azt is megemlíti, hogy a két lokalitás között
(Ábrahám háza és a gyötrelmek helye között) nagy szakadék van.
Ez tipikusan mutatja a zsidó apokaliptika képzetvilágát, ahol az
üdvhelyek el vannak választva egymástól, és bár látják egymást az
emberek, az átjárkálás már lehetetlen. A szakadék nagy (¸c cµc
48
µ:,c). Ezt nem tudja senki átlépni (:.c¡c...) vagy áthidalni
(:.cv:,c .). Ugyanakkor a két hely vertikálisan is messze van
egymástól: Ábrahám háza fent van, a pokol helye lent a mélyben,
ezért a gazdagnak fel kell emelni a tekintetét (:vc ,c, u ,
1-c`µu ,), hogy megláthassa Ábrahámot és Lázárt. Ez a
diametrálisan más lokalizálás is lehetetlenné teszi a két hely közti
közlekedést az alvilágban.
Az apokaliptikán kívül itt kifejezésre jut, hogy Isten döntése
az emberek sorsa felől a halál után visszafordíthatatlan és
megváltoztathatatlan. A purgatórium mint menekülési lehetőség
nem jöhet számításba. Ugyanis a földi élet lehetőségei után, amikor
nyitva van az út mind a két helyre, a halál után már az ember sorsa
megpecsételődött. Mintha Lukács itt nagyon finoman utalni akart
volna arra a hiú reményre, ami később a katolikus egyházban eléggé
fontos tényezővé vált (a purgatórium tanításában), hogy a halál után
is lehet még az ember kedvezőtlen sorsán módosítani és a rossz
helyről jobbra kerülni. Talán Pál apostol egyik mondása is utalhat
erre a furcsa ókeresztyén elképzelésre, hogy a halottakért való
keresztség az élők részéről segíthet pogány társaik üdvözülésében,
illetve helyük megváltoztatásában (1Kor 15,29). Erre a
megfordíthatatlan és végleges állapotra utal Ábrahám is: „Akik
innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnan ide át
ne jöhessen senki.“ Valószínű, hogy a zsidóságban kiformálódhatott
olyan képzet, hogy a két helyről át lehet menni, vagy hogy az
alvilági tisztítótűz csak egy ideig működik, majd lehet belőle
szabadulni.
106
Talán ilyen teológiai felfogás létezhetett Lukács
egyházában is, ezért idézi Jézus szavait ebben a példázatban, hogy
ezeket a reményeket leállítsa. Valószínűleg bizonyos keresztyén
körök a postapostoli korban művelték vagy éltették ezt a reményt,
mert például az Ézsaiás menybemenetele
107
című ókeresztyén
pszeudepigraf iratban és más hasonló apokaliptikus könyvben az

106
Prőhle Károly, Lukács evangéliuma, 258-259.
107
Wilhelm Schneemelcher, Neutestamentiche Apokryphen II, Tübingen 1989,
547-562. Adamik Tamás (szerk.), Apokalipszisek, Telos, Budapest 1997, 47-62.
49
egek és posztmortális lokalitások közti átjárás lehetséges, legalábbis
bizonyos kísérőknek és „mennyjáróknak“.
108


27 A gazdag újra érvel. Kéri Ábrahámot, hogy küldje el Lázárt
apja házához, az élőkhöz. Úgy látszik, tudatosította romlott életének
következményeit, bár nem képes erőt találni magában a
megbánásra. Úgy gondolja, hogy apja házához kellene hírt küldeni,
hogy üzenetet vigyen oda valaki az alvilágból.

28 Kiderül, hogy öt testvére van, akik hasonló kicsapongó és
feslett életet élnek. Tudatosítja, hogy sorsuk elkerülhetetlen lesz és
ők is ide kerülnek a gyötrelem helyére. Az alvilági üzenetnek talán
lehetne olyan hatása a lelkükre, hogy magukba szállnak, és időben
megváltoznak. Most kerül kifejezésre Lukács elbeszélésében, hogy
az ember sorsa a halál előtt dől el. Valamint az is, hogy valaki csak
úgy képes régi és romlott életéből megváltozni – s ezzel a kárhozat
helyét elkerülni - , ha valaki lelkére beszél, és lelkében nyer
változást. Kérdés, hogy igaza lehet-e Adolf Jülichernek,
109
aki azt
gondolja, hogy a gazdag és 5 testvére (= 6) a zsidó néptörzseknek
felét jelenti, amely Jézus szavaira sem tért meg, hanem
továbbfolytatja felelőtlen életét. Ez lenne Lukács kritikája a zsidó
nép értetlenségére, amivel Jézus személyét és tanítását – annak
ellenére, hogy ő visszajött a halottak birodalmából – nem fogadta
el?

29 Ábrahám válasza egyértelmű: „Van Mózesük, és vannak
prófétáik, hallgassanak azokra!“ A válasz tehát az, hogy a kárhozat
helyét elkerülni és az élet útját megtalálni Mózes és a próféták
segítségével lehetséges. Jézus itt teljes mértékben a zsidó vallás
alapvető teológiai forrásait említi. Amikor Lukács használja ezt

108
Ennek finomabb változatát olvashatjuk a Jelenések könyvében is, ahol János
bizonyos angelos interpres társaságában bejárhatja az apokaliptikus, kozmikus
teret, és szemlélheti a lezajló apokaliptikus eseményeket.
109
Adolf Jülicher, Die Gleichnisse Jesu II, Tübingen 1910, 639..
50
a példázatot, eddig a példázat zsidó vonalát követi. Eddig nem volt
benne semmi keresztyén, minden elhangozhatott egy zsidó
zsinagógában is. A következő versben azonban már a keresztyén
teológia kezd érvényesülni.

30 A gazdag megint ellenkezik: „nem úgy Atyám, Ábrahám,
mert ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek“.
A gazdag felveti azt az általános zsidó hitet, hogy a halottak
feltámadhatnak. Viszont, itt túlmegy ezen. Mert elképzelésében az
van, hogy a feltámadt halottnak vissza kellene menni az alvilágból
az élőkhöz egy konkrét üzenettel. Amely például tartalmazná, hogy
milyen az alvilág, hogy néz ki, milyen a sorsa az ottani halottaknak,
hogyan differenciálódik az ember jóléte vagy büntetése, s hogy
a halottak értik, hogy sorsuk a földi élet következményeképpen
alakult, vagyis, hogy a földi élettel döntötték el a posztmortális lét
állapotát és helyeit. A gazdag felveti, hogy az ilyen hír hallatán az
élők még megtérhetnek (µ:c.j cuc..). A megtérni ige már
keresztyén fogalom, Lukácsnál és ebben a történetben egyértelműen
a megfordulást, a gondolkodás megváltozását, az életvitel váltását
jelenti. Viszont a keresztyén egyházban a megtérés alatt már
egyértelműen a Krisztushoz való fordulást és csatlakozást értették.
Annak módja pedig normális kell hogy legyen, nem pedig az
alvilági borzalmak és privát kijelentések nyomására. A megtérést
Jézus szeretetteljes hívására kell megtenni, nem pedig a hádészi
lelkek ijesztő megjelenésére.

31 Ezzel a kijelentéssel Lukács már érzékelteti, hogy a halottak
közül Jézus visszajött. Azonban Jézus nem beszélt az alvilág
topográfiájáról, az emberek ottani sorsáról, vagy a boldogok
helyeiről, hanem feltámadása egyértelműen eddigi életének és
tanításának megpecsételése volt. Tehát nem új, titokzatos
információkat hozott volna fel az alvilágból, hanem a halál
legyőzésével prezentálta, hogy hatalma van a halál és a pokol
51
felett
110
, és hogy rajta keresztül szabad lett az út az Atyához.
Önmagában a halálból való visszatérés nem szolgáltathat alapot a
posztmortális lét titkainak feszegetésére.
Lukács a példázatot Ábrahám kijelentésével zárja: „Ha
Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha
valaki feltámad a halottak közül.“ Lukács a maga egyháza számára
teológiailag kizárja annak a lehetőségét, hogy valaki a halottak
birodalmából való üzenetre megtérjen. Az élet, a szolgálat, az
emberszeretet, az egymáshoz való viszonyulás, tehát a keresztyén
hit feltételei az Írásban vannak rögzítve. Jézus ezt az Írást
interpretálta. Az evangéliumi üzenet szerint Jézus maga nagyobb,
mint Mózes és nagyobb, mint bármely próféta volt. Ha valaki az
ő beszédére és tanítására nem tér meg, és lelkében,
gondolkodásában nem változik meg, a halál titkai sem bírják rá
élete megjobbítására. Az igazi hitnek és irgalmasságnak
(megtérésnek) őszinte szívből kell származnia, nem pedig a
meggyőzésből (v:.c-j c.c.), netán túlvilági nyomás
gyakorlásából.
Lukács ezzel egyúttal arra is utalhatott, hogy az ő egyháza számára
Jézus tanítása mellett ugyanúgy érvényben marad Mózes és
a próféták, mivel éppen ez a két ószövetségi kijelentésforrás nagy
hangsúlyt fektetett a szociális igazságokra s az irgalmasság
gyakorlására. Ezzel Lukács legalizálja a zsidó teológiának ezt a
vonalát. Aki ezt az utat nem fogadja el, nem jár jó úton
s a keresztyén egyház kivetettjei közé fogja sorolni őt. Egyúttal
azonban Lukács erősen hangsúlyozza, hogy a halál utáni élet döntő
komponense a földi élet javaival való helyes szolgálat. Nagyon
érzékeny szociális szemléletet művelt, ahogy erre több példázata is
utal.
111
Ezzel késztette egyháza tagjait, hogy egymás iránt
gyakoroljanak irgalmasságot, felelősséget és emberszeretet. Adott
helyzetben ez lehet a mérleg nyelve, amely eldöntheti az ember

110
A halál kulcsai kezében vannak: vö. Jel 1,18.
111
Vö. pl. irgalmas samaritánus (Lk 10,25-37).
52
sorsát az örökkévalóságban. Ezért az ember hite és szociális érzéke
(szolgálata) a keresztyén egyházban egymástól elválaszthatatlan.

Fontosabb irodalom:

Stauffer, Ethelbert, Az Újszövetség theológiája, RKK II/1., Budapest 1981,133-
136
Erlemann, Kurt, Gleichnisauslegung. Ein Lehr- und Arbeitsbuch, UTB 2093,
Tübingen-Basel 1999, 240-251
Klaus Berger-Carsten Colpe, Religionsgeschichtliches Textbuchzum Neuen
Testament, RTNT 1, Göttingen-Zürich 1987, n°237
Georg Eichholz, Gleichnisse der Evangelien. Form, Überlieferung, Auslegung,
Neukirchen-Vluyn
2
1975, 221-228
Kozma Zsolt, Jézus Krisztus példázatai, Budapest 2002, 343-356
Jindřich Mánek, Ježíšova podobenství (=Jézus példázatai), Praha 1972,181-186
Bolyki János, Jézus asztalközösségei, Budapest 1993,77-81




















53
A bolond gazdag
Lk 12,13-21


Bevezetés

Lukács külön anyagáról van szó.
112
Két szakszból áll a perikópa:
12,13-15 (a problémafelvető bevezetés) és 12,16-21 (a
tulajdonképpeni példázat). Mind a két szakaszban az anyagi
ügyekben való helytelen emberi gondolkodás a tanítás apropója.
Viszont Jézus nem állítja, hogy az anyagi kérdések az életben
lényegtelenek vagy önmagukban bűnösek volnának. De azzá
válhatnak, ha az ember elveszíti a józan gondolkodást és csak
magára, gazdagodására és vagyona önző élvezetére kezd
koncentrálni. Ennek túlhangsúlyozása kifejlesztheti az emberben a
kapzsiságot és az anyagi javak gyűjtésének szenvedélyét. Ennek
hatására az ember elveszíti a józan ítélőképességet: embertelenül
fogja támadni azokat, akik az ilyen „boldogulásának” vélhető
akadályai, ugyanakkor önmagával szemben maximálisan vak,
lojális és elfogult. Ezzel árt a legszűkebb környezetének, de talán
önmagának a leginkább, bár ő nem így gondolja. Pedig az
eszkatológiai folyamatban nagyon rossz sorsra kell számítania.
Bizonyos, hogy a példázat jellege összefüggésben áll a
diaszpórai zsidóság teológiájával és bölcsességirodalmával (Préd,
SalBölcs, Tób), de közvetlen irodalmi hagyománykapcsolat nem
mutatható ki.
113
A példázat nem tartalmaz speciálisan keresztyén

112
Erlemann, Kurt, Gleichnisauslegung. Ein Lehr- und Arbeitsbuch, UTB 2093,
Tübingen-Basel 1999, 279. Klaus Berger-Carsten Colpe, Religionsge-
schichtliches Textbuch zum Neuen Testament, RTNT 1, Göttingen-Zürich 1987,
n° 225. Georg Eichholz, Gleichnisse der Evangelien. Form, Überlieferung,
Auslegung, Neukirchen-Vluyn
2
1975, 179-191. Kozma Zsolt, Jézus Krisztus
példázatai, Budapest 2002, 334-343. Jindřich Mánek, Ježíšova podobenství,
Praha 1972, 154-158.
113
Kozma Zsolt, Jézus Krisztus példázatai, 336.
54
tanítást, nincsen benne sajátos krisztológia, hanem ami alapul
szolgál Lk számára, az az általánosan ismert szociális tanítás, ami
Lukácsnak lehetőséget nyújt hangsúlyozni a szociális alapon
kibontakoztató individuális eszkatológiai felelősséget.

Szövegkritikai megjegyzések

A példázat szövege megbízható, egységes, a kézirat a 10. századból
való.
- a 14. versben a -,.j , helyett :.-ccj , van (bíró, ítélőbíró,
döntőbíró, „megigazító bíró”) a Marcion-féle és más fontos
kéziratban.
- a 20. versben a görög cvc.u c.. (= cvc.: .) helyett c.u c..
van (c.: .: kérni, kikérni, követelni) a P
75
és más fontos
kéziratokban.
A kiegészítések teológiája: a nyelvi sajátosságon túl talán arra lehet
következtetni, hogy az első esetben a szöveg környezete jobban
próbál koncentrálni Jézus emberi, „eligazító” cselekvésére.
A másik esetben a közösség jobban érzi a halál állandó folyamatát,
és gyengíti az eredeti kifejezést arra, hogy a halál és a lélek elvitele,
elkérése minduntalanul folyik. Tehát jobban érzékelik az ember
mulandóságát, amire mindig kell gondolni.

Vallástörténeti megjegyzések

A két anyag független önállóságára utal az is, hogy a gnosztius
Tamás evangéliumában külön-külön szerepelnek.
TamEv 72: „Mondta neki egy ember: Mondd meg testvéreimnek,
hogy megosszák velem atyám dolgait. Ő ezt mondta neki: Ki tett
engem osztóvá? Tanítványaihoz fordult és mondta nekik: Vajon
osztó vagyok?”
TamEv 63: „Jézus mondta: Volt egy gazdag ember, akinek sok
vagyona volt. Ezt mondta: használni fogom vagyonomat, hogy
vessek, arassak és termesszek és csűreimet megtöltsem gabonával,
55
hogy semmiben se legyen hiányom. Ez az, amit szívében gondolt.
És azon az éjjel meghalt. Akinek van füle, hallja.”

Exegetikai megjegyzések

13 A példázat helyzete nagyon spontán, és közvetlenül szinte az
élet közepén adódik. Jézus az adott helyzetből kindulva ragadja meg
a lehetőséget arra, hogy ezen a példán is megmutassa-elmondja,
hogy milyenek az emberek, és mi történik velük egy adott
pilanatban, - itt pl. a halálban, és hogy mennyire van - vagy nincs -
értelme olyan dolgok után menni, amelyek nem csak nem segítenek
a halál utáni életben, hanem kimondottan kárunkra lehetnek.
A sokaságból, amely most is hallgatja őt, valakinek
problémája lehetett családi körben. Az illető valaki (.,) a
nyilvánosság előtt megszólítja Jézust, hogy ügyében legyen
döntőbíró. A megszólítás (:.:c c-c`:) azt sejteti velünk, hogy az
illető úgy tekint Jézusra, mintha írástudó lenne, aki kompetens és
bölcs is arra, hogy igazságot mondjon ki problémás családi
ügyében
114
. Az írástudók ugyanis szoktak szakembernek
(jogásznak) számítani nemcsak a teológiai, hanem a jogi
kérdésekben is. Lukács szerint Jézust a környezet jó törvénytudó és
törvényismerő embernek tekintette.
Történetünkben a tulajdonképpeni probléma az, hogy az
illető nem tudott megegyezni és kijönni testvérével. A probléma
anyagi természetű volt. Osztozkodniuk kellett volna valamilyen
családi vagyonon, birtokon, vagy örökségen. A görög
j -`j,.µ. c (örökség, ....) leginkább az örökösödési vitára utal. A
2Móz 21,17 szerint az örökösödési kérdésekben a testvérek úgy
osztoztak, hogy az idősebb (elsőszülött) testvér örökölte az
ingóságok 2/3-át, a fiatalabbiknak pedig 1/3-a maradt.
115
A
probléma tehát a megosztáson volt: µ:,. ccc-c. µ: : µu (ossza
meg velem).

114
Kocsis Imre, Lukács evangéliuma, Budapest 2007, 295.
115
Kocsis Imre, Lukács evangéliuma, 298.
56
Az illető nem tanácsot, hanem közvetlen segítséget
(beavatkozást!) akar kérni Jézustól, de úgy, hogy közben az ő
pártját fogja testvérével szemben. Tehát eleve saját ügyének
támogatójává akarja tenni Jézust: „mondd meg a testvéremnek: :.v:
. c ::`1. µu”. Ez akkor is furcsa, ha ők ketten már nem tudtak
megegyezni, vagy már nem is tudtak egymással beszélni, hanem
csak üzengetnek máson keresztül. Pedig nem lehetett tudni, hogy
az ügy mennyire igazságos, és hogy tényleg az itt levő illető
mennyire áll a jog és igazság oldalán. De Jézus segítsége és
befolyása jól jött volna neki.
Ilyen az ember – sajnos, sok hívő ember is: rá akarja szendi
Istent vagy Jézust, hogy az ő ügyét támogassa a többiekkel
szemben...

14 Jézus nem akarja belevonatni magát ebbe a helyzetbe,
hanem opponál... Az illető kérésére kérdéssel válaszol: Ki tett
engem bírává vagy osztóvá köztetek? A görög µ:,.cj ,
valójában osztót, a -,.j , pedig döntőbírót jelent. Ez jogi vagy
társadalmi, ill. polgári feladatkör. Jézus nem ezért jött.

15 Jézus az adódó feszültséget egy közmondással próbálja
feloldani: „Nem a vagyonban való bővölködéstől függ az ember
élete”
116
. Református fordítás: „Ha bőségben él is valaki, életét
akkor sem a vagyona tartja meg”. Majd etikai felhívást csatol hozzá,
amikor mondja: Vigyázzatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól.
A közmondásnak régi eredetűnek kellett lennie, és Jézus
feltételezhette, hogy a hallgatói ezt ismerik.
Jézus azért utal a a kapzsiságra, mert meg kellett éreznie,
hogy itt a családi viszályban ez húzódhat a háttérben. Az illlető
követelőzése már olyan fokra hágott, hogy nem szégyellte a
nyilvánosság előtt sem igazságtalansággal vádolni testvérét és
követelni magának a véleménye vagy vágya szerinti részt. A
kapzsiság (j v`:.:ç. c) néha „nyereségvágynak” is fordítandó.

116
Katolikus fordítás: Kocsis Imre, Lukács evangéliuma, 297.
57
Kocsis Imre
117
megjegyzi, hogy a kapzsiság mint fogalom és
probléma gyakran szerepel az apostoli levelekben (Róma 1,29;
2Kor 9,5; Ef 4,19; 5,30), sőt a bálványimádással egy kategóriájú.
Ezért is őrizkedni (1u`c ccµc.) kell tőle. Ugyanis a vagyon vagy
az anyagi javak (c uvc ,¸.c) és annak szretetete megronthatja
az embert, megbetegíti gondolkodását és felboríthatja értékrendjét.
Ezért a v:,.cc:u . (bőven lenni, bőségben élni, bővelkedni) nagy
veszélyt és kísértést rejt magában, ami – ha eluralja az embert -
meghaladhatja az ellene való védekezési képességeit.

16 A veszély illusztrálására egy hétköznapi példát mondott
Jézus. A példa példázat formájában mondja el egy gazdag embernek
a történetét, akinek jól termett a földje: olyan gazdag termésre
számíthat, hogy nem lesz hová elhelyeznie. Mezőgazdasági
emberről van szó, aki gabona-félék termesztésével foglalkozott. A
termést a görög -c,v , szóval adja vissza. A -c,v , lehet ugyan
gyümölcs, termés, hozam, haszon, itt azonban leginkább a „gabona-
félék termése” felel meg, amelyeket csűrbe vagy gabonaraktárba
(j cv-j -j) kell összegyűjteni. Erre utal a 18. vers is, amely a
javak (c c,c-c ) és a gabona ( c.,) összegyűjtéséről szól.

17-18 Olyan gazdag emberről szól a példázat, akinek bőséggel
volt mindene már azelőtt, ahogy meghozta termését a föld a
következő esztendőben is. Itt kezdett magában tanakkodni, hogy
most mit tegyen. Valakinek a gondja az, hogy hogyan jusson egy
kis falathoz, valakinek pedig az, hogy mit csináljon a sok
vagyonnal. A boldogság foka azonban nem vagyonnal mérhető.
A ember bizonyára iparkodó lehetett. Hiszen eddig is épített
csűröket, gondoskodott vagyona elhelyezéséről. Dolgozott, és lehet,
hogy keményen. Eddig senkit nem károsított meg. Becsületesen
végezte a földön azt, amit a földdel tenni kell. Nem hágott át
semmilyen parancsolatot.

117
Kocsis Imre, Lukács evangéliuma, 299.
58
Az előző versek (17-19) arról szóltak, hogy a gazdag ember
önmagával beszélt:
17: :.:`,. ¸: :. : cu. `: ,.. = tanakodott magában és
mondta
18: :.v:. = mondta
19: : ,. j 1u¸j µu = ezt mondom majd lelkemnek
Itt két alapvető kifejezés adja vissza a gazdag belső „elmélkedését”:
a :.c`,. ¸µc. (tanakodni, mérlegelni, beszélgetést folytatni ) és a
`:,. (beszél, nyilatkozik, fogalmaz), ami több időmeghatározásban
jön elő: aoristoszban (:.v:.) és futurumban (: ,. ). Ez elárulja, hogy
a gazdag ember belső monológot ill. dialógust folytatott, és hogy ez
az állapot nála általánosnak mondható, mivel hol múlt időben, hol
jelen időben, hol pedig jövő időben jön nála elő. Ezt a belső
„társalgási folyamatot” Lk kibővíti: :. : cu. (önmagában, saját
magában), ill. j 1u¸j µu (lelkemnek). KOZMA Zsolt úgy véli,
hogy „ez persze nem hangos beszédet jelent, hanem azt, ami belül,
az emberben történik”,
118
ahogy ezt Lukács több példával is
szemlélteti,
119
s amire pl. a Zsoltárokban is számtalan példa van.
120


Ez a dualisztikus belső párbeszéd („énem” és „lelkem” között) azt
sugallja, mintha a gazdag embernek a lelke egy önálló és többé-
kevésbé független szubjektum lenne benne, ami adott esetben
tartozhat hozzá és ő rendelkezik vele, de más esetben eltávolodhat
tőle, és ekkor már nem ő rendelkezik vele, ill. annak további
sorsáról, hanem az, aki elviszi vagy elviteti tőle, ill. visszaköveteli
(pl. az Isten: -: ,).

19 A gazdag ember a világ szerint, azaz emberileg és
egoisztikusan gondolkodik. Mivel jól bebiztosította magát, úgy
tervezi, hogy most már csak élvezni fogja a sok vagyont. Pihenni

118
Kozma Zs., Jézus Krisztus példázatai, 339.
119
Vö. pl. a tékozló fiú (Lk 15,17), a hamis sáfár (Lk 16,3) vagy az istentelen bíró
(Lk 18,4) belső társalgását.
120
Pl. Zsolt 103,1; 104,1; 116,7 stb.
59
akar, nyugodni, élvezni és vigadozni. És persze sok-sok évig,
mintha az élete hosszát is meg tudná oldani emberi eszközökkel. Ez
egy realisztikus életforma, ami nagyon ragályos, és sok ember
követni akarja ma is. Teljesen a mostani, földi élethez fordulni teljes
arccal. Csak a mostani élet és csak a teste számít. Ugyanis minden
ebbéli élvezet csak a testének szólt volna. Beszél ugyan lelkével, de
igazán nem sokat adott rá. Lelkétől megtagadta Istent, és helyette az
evészetet, az ivást és a mulatozást akarta volna adni.

Exkurzus 1:
Úgy tűnik, hogy itt Lukácsnál a régi orfikus-hellenista
szemlélet lesz domináns (dualisztikus anthropológia),
mely aztán a platonista filozófiában szerzett nagy
popularitást, és mely szerint az ember mint olyan
rendelkezik testtel és belső lélekkel, s ez pl. a halál
pillanatában elválik az emberből, tehát kimegy belőle,
ill. elvitetik tőle, és odaszáll, ahová az istenek rendelik.
Eszerint a szemlélet szerint a lélek (j 1u¸j ) a
domináló emberi élethordozó elem, amely az ember
testében (c. µc) mintegy sírban (cj µc) tartózkodik.
121

Ez a lélek az élet élvezője, mert a gazdag is ezt mondja
lelkének (Lk 12,19): „sok javad van … pihenj, egyél,
igyál, vigadozzál (c.cvcu u, 1c,:, v.:,
:u1,c..u)!”.
122
Itt mindenképpen a 1u¸j egy olyan
önálló emberi szubjektum, ami antropológiai
szempontból is önállóságot mutat, sőt bizonyos
értelemben nagyobb életbeli értéket képvisel, mint
maga az ember, aki testében gondolkodik.
Az orfikus tanítás szerint ha ez a lélek mint értékesebb
része az emberi életnek már levetheti a testet és
kiszabadulhat ebből a sírból, akkor válik igazán

121
Zunzt, Günther, Persephone, Oxford 1971. Peres I., Griechische
Grabischriften und neutestamentliche Eschatologie, WUNT 157, Tübingen 2003.
122
Ezek olyan kifejezések, amelyek azt a cselekvést mutatják, amit a lélek a halál
után is folytat az elíziumban vagy az istenek társaságában az Olümposzon: vö.
számtalan görög sírfeliratot az ún. pozitív eszkatológiáról.
60
szabaddá és eljuthat örök helyére, az ún. „kegyesek
helyére” (:u c:¡: .. ¸. ,,), hogy tovább már a test
nélkül élvezhesse az életet, pl. az istenek társaságában,
vagy akár egyenesen istenné is válhat.
123
Ezt a
szemléletet nagyon jól illusztrálja a szintén
hellenisztikusan orientált Prédikátor könyve, ahol a
következőket olvashatjuk (12,1): …… örvendj…
mert… de „a lélek (elválik a testtől és) visszatér
majd.”
Ez is szép példája a dualisztikus antropológiának,
ugyanakkor Lk-féle individuális eszkatológiának,
124

amilyen pl. Lk 16,19-31 vagy 23,39-43 is.

20 A 20. vers Isten válaszát tartalmazza, aki közbeszólt a
gazdag embernek önmagával folytatott monológjaiba. Pontosan
nem tudni, hogy Isten hogyan szólította meg a gazdag embert.
Lehet, hogy éjszakai álmában? Alfred PLUMMER hangsúlyozza,
hogy hiábavaló dolog kérdezni, hogy Isten hogyan beszélt a
gazdaghoz, mivel eleve nem is az igazi élettörténetről van szó,
hanem példázatról (12,16: vc,c¡`j ).
125
Jób könyvében, amely
izraeli bölcsességirodalomnak mondható, azt mondja Elihú
szavaival, hogy: „Álomban, éjszakai látomásban ….” (33,15-18).
Isten itt mindenképpen úgy van meghatározva, mint -: ,,
ami egyértelműen monoteisztikus összefüggésre utal. A kép
hellenista elemekkel rendelkezik, de monoteista vallásszemlélete
van, tehát valószínűleg ötvözött diaszpórai hagyomány lehet, amit
Lk Jézus tanításában fedezett fel, és mint hellenista műkedvelő,
szívesen építette bele Jézus beszédei-tanítása közé.

123
Peres I., Positive griechische Eschatologie, in: Michael Becker-Markus Oehler
(Hrsg.), Apokalyptik als Herausforderung neutestamentlicher Theologie, WUNT
II/214, Mohr Siebeck, Tübingen 2006, 268-282.
124
J.Dupont, Die individuelle Eschatologie im Lukasevangelium und in der
Apostelgeschichte, in: Orientierung an Jesus, FS J.Schmid, Freiburg-Basel-Wien
1973, 38-41. J.Ernst, Das Evangelium nach Lukas, 271. W.Wiefel, Das
Evangelium nach Lukas, 237.
125
A.Plummer, The Gospel according to St. Luke, 324.
61
Az Isten is beszélt hozzá (:.v:.) verbálisan, amit ő maga is
szavakkal tudott értelmezni. A megszólítás nem kecsegtető, sőt
nagyon is kritikus. A gazdag „oktalannak”, „bolondnak” vagy
„balgának”, ill. „esztelennek” (c1,..) van minősítve ebbéli
gondolkodása miatt, ami nem butaságot vagy tanulatlanságot takar,
hanem igazi esztelenséget, lelki rövidlátást. Ez tehát sehogy sem
lehet saját benyomása önmagáról, mert az ember nem látja magát
rossznak, valamiben korlátoltnak vagy bolondnak. Ez
mindenképpen üzenet a másik, független oldalról, ahogy Isten látja
az embert, azt az embert, aki nem gondol vele (Zsolt 14,1; 53,2). A
kritika azonban nem amiatt van, hogy a gazdag örömre vagy
élvezetre gondolt volna készülni azokból a javakból, amit
megtermett neki a föld vagy amit munkával felhalmozott, vagy
hogy a földi életről felelősségteljesen akart volna dönteni. A Préd
ugyanis azt mondja, hogy az élet és a jólét Isten ajándéka, ezért
„edd vigassággal kenyeredet, és idd jó szívvel borodat… éld
életedet feleségeddel, akit szeretsz…” (Préd 9,9-11).
Isten tehát nem ítél el valakit csupán azért, mert gazdag vagy
hogy felelősségteljesen biztosítani akarja magának a megélhetést. Ő
a példázatbeli gazdagot azért ítéli el, mert:
1. nem gondol az élet rövid és változatos, mulandó jellegére, ill.
végére.
2. Másrészt nem értette meg, hogy a gazdagság még nem garancia
az élet folytatásához,
126
bebiztosításához.
3. Ugyanakkor mert - úgy látszik – a gazdagság a földhöz (e
világhoz) kötötte őt, és nem gondol vele másra is („nem Isten
szerint gazdag”) – tehát nem akar vele szolgálni a szegényeknek (a
felebarátnak) is, pedig az alamizsnák és az irgalmasság cselekedetei
olyan gazdagság, ami nemcsak az újszövetségi teológia (Mt
25+par), hanem még az apokrif irodalom szerint is számít Isten
ítélete előtt.
127


126
J.Mánek, Ježíšova podobenství, 156.
127
Tób 4,8-11; 4Ezdr 6,5kk; 7,77; SalZsolt 9,5. J.Ernst, Das Evangelium nach
Lukas, 271.
62
4. Nem tanácskozik az Istennel, aki neki a gazdag termést adta, és
az ő lelkét is, hanem csak a saját lelkével, saját egoizmusával.
128

Jól ideillik a Zsolt 39,7: „Árnyékként jár-kel itt az ember,
bizony hiába vessződik. Gyűjtöget, de nem tudja, ki fogja hasznát
venni.”
129


Exkurzus 2:
Az Isten figyelmeztetése azt mondja, hogy „még ma
éjjel elkérik tőled a lelkedet”. Sok modern fordítás
igyekszik eltussolni a dualisztikus jelleget, és
egyszerűen csak úgy fordítják, hogy „mert még ma
éjjel meghalsz.” Ez így nem igaz. Ez túl egyszerű és
felületes megoldás. Itt ugyanis több fontos dologról
van szó, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni:
1. A gazdag elveszti a lelkét (1u¸j cu). Itt nemcsak
egy általános meghalásról van szó, hanem a lélek
elvesztéséről (SalBölcs 15,8). Ugyanis a gazdag ember
nem rendelkezhetett lelkével pl. úgy, mint a
vagyonával, afölött nem volt hatalma.
130
A történet
azonban tovább mutat: valakik elviszik a lelkét, és
mivel ilyen egocentrikus életet élt, ezzel vétkezett,
tehát a lelkét nem jó (kellemes) helyre viszik a
Hádészban (erre utal a 19. vers, amely bizonyos
ellentétet ad a 20. versnek, ahol pozitív cselekvésről
van szó).
2. A lelkét elkérik (cvc.u c..) tőle. A görög
cvc.: . szószerit azt jelenti: visszakérni,
visszakövetelni, jogosan elkérni, jogosan elvenni vagy
elvinni. A személytelen lukácsi forma feltételezi, hogy
az evangélium olvasói előtt világos lehetett, hogy kire
gondolhatott, és hogy a történet mögött maga az Isten
áll, aki ura az életnek és a halálnak is.
131


128
J.Mánek, Ježíšova podobenství, 156.
129
Vö. még Zsolt 49,11-14.
130
W.Wiefel, Das Evangelium nach Lukas, 237.
131
J.Ernst, Das Evangelium nach Lukas, 271.
63
„A visszakérés szó figyelmeztetés arra, hogy az élet
Istené. Ő adja, tartja fenn és veszi vissza.”
132
Itt
azonban döntő az aktív igeforma, s a többesszám is,
amit nem szabad eltussolni: valakik visszakérik a
lelket annak, aki korábban adta. Így az emberi lélek
olyan isteni ajándék, amit egyszer halálunk
pillanatában vissza kell adnunk.
133

3. Tőle veszik el (cv cu ), de úgy, hogy ő már ebbe a
döntésbe nem szólhat bele, nem akadályozhatja meg a
lélek elvitelét. Ezzel elválasztják őt is és a lelkét is a
gazdagságtól, az élettől.
Kérdés, hogy kik veszik el tőle a lelket és hová
viszik? A bibliai hagyományban ismeretesek a „halál
angyalai”: c,,:`. -c.cj1 ,. (Jób 33,23), akik
Isten parancsára cselekednek, és néha a sátánnal is
azonosak.
134

A görög mitológia talán négy megoldást is ismer arra
nézve, hogy a halál pillanatában ki viszi el az ember
lelkét.
1. A lelkeket egyrészt az adott isten viszi el, aki a
lelket kinézte magának, főleg a fiatal fiú vagy lány
lelkét. Így pl. Zeusz isten elküldi a sasát, hogy
karmaiban hozza fel hozzá a lelket, hogy vele legyen
az Olümposzon. Máskor meg pl. villám által – mert
hogy ő az égi villám istene is – elragadja a lelket.
Azonban olyan esetről is tudunk, hogy Zeusz
Pegaszosz, a repülő szárnyas ló hátán hozza fel
magához a lelket.
2. Nagyon gyakori képzet szerint a lelkeket Moira
istennő (vagy istennők) rabolja el. A mitológia szerint
három Moira van: az egyik segít a születésnél, a

132
Pröhe Károly, Lukács evangéliuma,210.
133
Vö. Josephus Flavius, Bell. B III, 372. SalBölcs 15,8. grEzdr 6,16k. Sextus,
Enchiridion 21. Ps.-Phokylides 105-110. U.Fischer, Eschatologie und
Jenseitserwartung im hellenistischen Diasporajudentum, 142.
134
W.Grundmann, Das Evangelium nach Lukas, 258. J.Ernst, Das Evangelium
nach Lukas, 271.
64
második orsóval szövi az ember életét, a harmadik
pedig elvágja az élet fonalát, ami egyenlő a halállal.
Legtöbbször azonban úgy szerepel Moira, hogy ő
rabolja el (c ,vc ¸.) az ember lelkét az élők közül,
ezért a legtöbb sírfelirat is vele vitatkozik vagy rá
neheztel, hogy meglepetésszerűen, fájdalmasan és
kegyetlenül rabolta el a lelket.
3. Egy nagyon elterjedt képzett szerint – úgy a
mitológiában, mint a néphitben is - a lelkeket Hermész
szállítja a hádészba vagy az istenekhez. Ő aranylábú
küldött, aki szárnyas lábakkal, arany pálcával biztosan
és villámgyorsan vezeti kézen fogva a lelkeket a
túlvilágba.
4. A görög mitológia ismeri a „halál angyalait” is, ők a
Kérek (|j ,:,).
135
Ők azok, akik jártak az emberek
lelkeiért, hogy elvigyék vagy elszállítsák őket a hádész
kamráiba – mondja Homérosz. Vagyis olyan férfi-
vagy nőlények voltak (daimonok), akik az alvilágból
jöttek elő parancsszóra, hogy a lelkeket levigyék a
halottak birodalmába. Többnyire Hádész vagy
Perszefoné szolgálatában álltak, s az ő parancsukra
cselekedtek, tehát nem rendelkeztek szabad akarattal.
Működésüket ismeri már Homérosz (Il. 1,411
18,535kk) és Hésziodosz is (Theog. 211.217), és
ismeretesek a klasszikus íróknál is.
136

Megisztioszról, a thermopülai látnokról, aki részt vett
az ismert csatában, Homérosz azt a sírfeliratot jegyezte
fel, amely azt mondja, hogy:

c ``` j . . -j ,:, : ¡c. -c.c. 1: ,ucc.
:. , `A.:c : µu,.

„Érte azonban jöttek a Kérek, hogy levigyék őt

135
Vö. Nilsson, Martin P., Geschichte der griechischen Religion I, München
1976, 222-225.
136
Vö. pl. Szophoklész, Elektra 1007-1011; Ovidius, Ibis 124.
65
Hádésznak házába…”
Megisztiosszal kapcsolatosan még azt is említi a
hagyomány, hogy mivel ő látnok volt, előre látta,
ahogy jönnek lelkéért a kérek, tehát hogy meg fog
halni és a halottak birodalmába kell leszállnia. Az
egyik sírfelirat ezt poétikusan így jegyezte fel:

Ez a híres sír Megisztiosé, kit egykoron megöltek
a perzsák, amikor a Szpercheiosz folyón átkeltek.
Látnok lévén bizonyosan tudta, hogy a Kér-
követek jönnek,
de nem menekült el, elhagyva Spárta vezéreit.
137


A bibliai hagyomány ismeri azt a képet, hogy a halál
„mozog”, vagyis hogy a halál jön, megy vagy el is fut
az embertől, ha még nem kell jönnie, de az emberek
keresik, mert meg szeretnének halni. Jób mondja: „(A
nyomorultak) várják a halált, de hiába, pedig jobban
keresik, mint a rejtett kincset” (3,21). A Jelenések
könyvében pedig azt olvassuk, hogy „keresik az
emberek a halált, de nem találják, és vágynak
meghalni, de fut előlük” (Jel 9,6). János
demitologizálja a Halált és követeit, és azt mondja,
hogy Krisztus teljesen hatalma alatt tartja, ezért nem
cselekedhet önállóan. „Ugyanis az élet és a halál olyan
kategóriák, amelyek meghaladják az ember
lehetőségeit és szabadságát: nem akkor születünk,
amikor akarunk, és nem akkor halunk meg, amikor
akarunk. Az élet és a halál, ill. a pokol kulcsai Jézus
kezében vannak (Jel 1,18)…. Viszont ha az élet és

137
Geffcken, Johannes, Studien zum griechischen Epigramm, in: Neue Jahrbücher
20, 1917, 102; Hi 17; Peek, Werner, Griechische Vers-Inschriften, Berlin 1955,
94; Peek, Werner, Griechische Grabgedichte, Berlin 1960, 76; Hérodotosz 7,228;
G.Pfohl, Elemente der griechischen Epigraphik, 6-7; Peres, Imre, Apocalypsis
Homeri 118; Peres, Imre, Griechische Grabischriften und neutestamentliche
Eschatologie,1/26.
66
halál Urának parancsára a -c.c, vagy a |j ,:, útra
kelnek, az ember halálát már nem kerülheti el.”
138

Így kérik el és viszik el (cvc.u c..) az élet és a halál
Urának a követei az ember lelkét váratlanul, éjjel a mi
példázatunkban is, legyenek azok akár a „halál
angyalai” vagy a bibliai „kérek”. Az Isten „akciója”
többnyire éjjel történik, ahogy ezt Lk is mondja
(cuj j .u-. ). Így ismeri ezt a bölcsességirodalom
is, mint pl. Jób 34,20 (Egy szempillantás, és
meghalnak éjnek idején) vagy Jób 34,25 (Egy éjjel
ellenük fordul, és szétmorzsolja őket), hasonlóan Jób
27,19-20.. A sötétség tehát a halál birodalmának
terjedését jelenti, a halál követeinek munkáját. Mert
maga a halál is sötétségbe burkolódzik, és sötétséget
hagy maga után.
Ezt a sötétséget csak úgy lehetne elkerülni – a halál
ellenére, hogyha valaki „gazdag lenne Istenben”
(:. , -:. v`u..). Mert a gazdag lelke nem az
Istenhez kerül, így szükségszerűen olyan helyre, ahol
sötétség van. De aki gazdag Istenben, annak lelke
hozzá kerül, oda, ahol van fény, ragyogás és igazi
megpihenés (c.cvcu µc.).

21 A példázat utolsó verse fájdalmas tragikumba torkollik: a
gazdag számára egyszerre több kellemetlen meglepetés adódott:
1. Nem számolt azzal, hogy hirtelen meghalhat, és élvezetre
berendezett élete nem lesz élvezet, hanem gyötrelem.
2. Nem számolt azzal, hogy nem ő fogja élvezni javait (hanem
valószínűleg valaki más, pl. az örökösök, vagy a szegények...)
3. Nem számolt azzal, hogy elviszik a lelkét oda, ahova nem akart
volna jutni
4. Nem számolt azzal, hogy nem ő rendelkezik önmagával és az
élettel, hanem az Isten rendelkezik vele.
5. Nem számolt azzal, hogy elsősorban Istenben kell gazdagnak
lenni (= Istennek időt szentelni, nem fennhéjázó lenni, hanem

138
Peres, Imre, Apocalypsis Homeri, 114-115 .
67
megalázni magát, hinni Istenben és számolni vele, készülni eléje
életében /imádságban/, hogy egyszer eléje kerülhessen halála után,
igazságot kell cselekednie, a szegényeknek alamizsnát adni, stb.)
6. Nem számolt azzal, hogy egyszer késő lesz dönteni vagy
cselekedni, és hogy az aktív élet és annak lehetőségei egyszer (akár
hirtelen is) megszűnnek, és akkor már minden visszafordíthatatlan
marad.
Aki nem az Istenben gazdag hanem másban: pl. önmagában,
öntudatában, javaiban (amit önzően élvez egyedül), erőszakban,
hamisságban, csak a földi életre szóló terveiben stb., az kénytelen
lesz egyszer szembesülni az Isten valóságával, s félő, hogy nem az
ő javára történnek élete további dolgai.
Kérügmatikus összefoglalás

1. Tény, hogy az örökösödési ügyek nagyon csúnyák, és az
emberek és rokonok emiatt általában összevesznek, és irgalmatlan
harag marad a családban. Az emberek altalában a pénztől,
vagyontól vagy örökségtől meg szoktak vadulni. Nem ritka eset,
hogy meg is csalják egymást, vagy teljesen kisemmizik. Ilyenkor
összetörik egymás szívét, összesértegetik egymást hosszú évekre
nézve, és tönkre teszik egymás között a kapcsolatokat, az értékeket
és a becsületet. Néha odáig jutnak, hogy már szinte
helyrehozhatatlan a családi béke, a megértés. Nem szép, sőt
fájdamas, amikor a hívő emeberek között is ilyen irányba fajulnak
el a dolgok.
2. Az emberek szívesen akarják mozgósítani vagy
manipulálni Jézust, hogy segítsen nekik igazuk kiharcolásában.
Eseteg testvérük rovására is. A józan ítélőképesség ilyenkor
elferdül, és kegyes kérésekbe, hazugságokba vagy álcázásokba
burkolódzik. Ugyanis az illető nem azt modja, hogy Mester, gyere,
segíts, mert gazdagabb akarok lenni, amilyen most vagyok. Hanem
azt mondja: Mondd meg a testvéremnek, hogy az örökségben
gondoljon rám is....
68
3. Jézus nem vállalja ezt a fajta kérést, vagy szerepet.
Vannak lelkipásztorok, akik viszont vállalják. És belebonyolódnak
mindenféle csunya ügyekbe. Olykor persze nem is önzetlenül vagy
ingyen. Pedig Jézus mondja, hogy neki nem ez a küldetése. Ezt
tudja csinálni más is, az illető hivatal, vagy a szakemberek. Neki az
Isten országát kell hirdetni. Ezt tudni kell minden lelkipásztornak:
csak olyan tevékenységet és munkát lehet vállalnia, amivel hirdeti
az Isten országát.
Ha valaki vagyonában gazdag, még nem jelenti azt, hogy
gazdag életet él. Lelkében szegény ember marad élete végéig, és
úgy hal meg, mint koldus: ember, barát, Isten nélkül. Ez a
legnagyob szegénység, amit nem lehet pótolni semmilyen földi
gazdagsággal.
Milyen messze van az az ember attól, amit Jézus hirdetett:
Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek. (Jn 10,10).
Az anyagi ügyekhez való viszonyulás csapdává válhat a
krisztusi ember számára is: próbára teszi hitét, a családjához-
rokonaihoz való viszonyulását és szociálisan vett felebaráti
szeretetét.
„Az anyagi javakkal akkor élünk bölcsen, ha nem tesszük rá
életünket, abban a tudatban, hogy életünk nem a miénk, hanem az
Istené.”
139

Aki az élettel, a sok munkával vagy nyüzsgéssel takaródzik,
a halál leleplezi az ő szegénységét.
Az Isten előtt nem az tesz minket gazdaggá, amit
magunknak szereztünk és tenyerünkben szorítunk, hanem amit
másoknak adtunk.







139
Prőhle Károly, Lukács evangéliuma, 210.
69
Conditio angelica
Lk 20,27-40 (Mt 20,23-33; Mk 12,18-27)


Bevezetés
140


Az evangélista itt egymás mellé szerkeszti Jézusnak különböző
„partnerekkel” folytatott beszélgetéseit, akik egy fiktív történetet
(életbeli fiktív példázatot) konstruálnak. A beszélgetések színhelye
a jeruzsálemi templom, ahogy erre a Mt 21,23 vagy Lk 20,1 is utal:
:. . .:,. . Ez az adat olyan szempontból érdekes, hogy itt az
evangélista szerint Jézusnak már számolnia kell a nép vezető
mozgalmaival és a kultusz képviselőivel való nyílt konfrontációval.
Azzal, hogy Jézus belépett a templom terébe, tudatosan vallja és
vállalja azt, hogy itt már időben és térben is közeledik küldetésének
utolsó szakasza, de azt is, hogy itt szembe fog kerülni a hivatalos
teológia és a törvény képviselőivel.
Jézus azonban nem tágít eredeti küldetésétől: a templomban
tanítja a népet és hirdeti az evangéliumot. Az ő első hallgatója és
egyúttal rajongója a nép volt (`c , - Lk 19,48; 20,1.9.19.26.45;
21,38). Emellett ott voltak tanítványai is (. µc-jc. c uu - Lk
20,45). De akik állandó cselt szőttek ellene, azok voltak a főpapok
(. c ,¸.:,:. ,), az írástudók (. ,,cµµc:. ,) és a vének
(. v,:c¡u:,.). Itt Jézus tanítása polemikus élű vitabeszéddé
válik. Lukács most evangéliumában egyetlen egy helyen Jézus ellen
a szadduceusokat is (. cc::u-c. .) felsorakoztatja. Maga a
történet nem Lukács sajátja, hanem össz-szinoptikus anyag
141
.
Lukács azonban evangéliumában csak itt említi őket,
142
mint a

140
Vö. O. Holtzmann, Neutestamentliche Zeitgeschichte, GThW II/2, Tübingen
2
1906, 379-410. E. Haenchen, Der Weg Jesu, 409-412.
141
Vö. Mt 22,23-33; Mk 12,18-27; Lk 20,27-40.
142
Az ApCsel-ben azonban Lukács többször hozza őket szóba (4,1 5,17 23,6-8),
de ott is mint ellenzéki csoportot, akik izgatják Jézus követőit és kontráznak
ellenük éppen az eszkatológiai hitük miatt.
70
feltámadás ellenzőit, és ezt erősen ki is domborítja, hozzátéve a
történet végén néhány saját kis részletét.
143

A 20. fejezet korábbi perikópáiban Jézus már leszámolt a
főpapokkal és az írástudókkal, akik dilemmás kérdésekkel
ostromolták őt, csapdát állítva neki, hogy beleköthessenek szavaiba
(:v.`cµ¡c.. cuu ,j µc,) a nép előtt (Lk 20,26), és így
lejárathassák őt, majd elveszítsék (cv ``uµ.: Lk 19,47-48). Most a
szadduceusok lesznek a vitapartnerei, és a főtéma a halál utáni
kollektív feltámadás, amiben ők nem hittek. Ez a disputa azonban jó
alkalom volt az egyház számára arra, hogy kifejthesse nemcsak a
szadduceusoktól való teológiai elhatárolódást, hanem a saját
eszkatológiai reményét is, ami ebben az esetben nagyon közel áll a
farizeusok teológiájához. Ezért néhány teológus kifejezi, hogy Jézus
itt teljesen olyan alapokon tanít, mint egy jó rabbi.
144

Valóban Jézus és a keresztyénség itt csak a rabbbinátus
tanításáig jutott el, és nem tartalmaz semmi „keresztyénit”?
Egyes teológusok szerint nem kizárt, hogy ebben a
perikópában az evangélista választ kívánt volna adni a túlexponált
családszociológiai, családetikai vagy az aszkézis felé tendáló
kérdésekre, amelyekben felmerülhettek olyan problémák is, mint pl:
van-e értelme a keresztyén házasságnak? Befolyásolja-e a hívő
ember eszkatológiai jövőjét a tartós/fogadalmi özvegység
(eszkatológiai erény?) vagy nem rontja-e a hívő eszkatológiai
„esélyeit” az ismételt férjhezmenés (1Tim 5,14: az özvegyi tiszt
?)?
145





143
W.Wiefel, Das Evangelium nach Lukas, 342.
144
Vö. pl. E. Lohmeyer, Markusevangelium, 257. Jochim Gnilka azonban
figyelmeztet, hogy nem éppen szerencsés – akár ilyen textusok alapján - Jézust
rabbinak látni: Das Evangelium nach Markus, EKK II/2, 160, 21. jegyz.
145
Ezen kérdések aktualitása felveti azt a kérdést is, hogy a pásztori levelek
keletkezése és az ott tárgyalt problémák alapján nem kellene-e mindenképpen
egymáshoz közeli időbe hozni e két hagyománygyűjtemény keletkezését.
71
Textuskritikai megjegyzések

A Mt 22,30. versben az egyes kéziratok teljesebb szöveget adnak:
c,,:`. u -:u . Ezzel egyértelműsítve van az, hogy az angyalok
Isten világához tartoznak, és hogy ott más a ‘kondíció’.

Exegetikai elemzés

27 Jézus tehát ezt a mostani beszélgetést a szadduceusokkal
folytatja. Lukács óvatosan fogalmaz, amikor azt mondja, hogy csak
néhányan a szadduceusok közül (..:, .. ¯c::u-c. ..) jöttek
Jézussal vitatkozni. Ezzel mintha tompítani akarná az egész
szadduceusi mozgalommal való ellentétet, ill. mintha arra utalna,
hogy nem minden szadduceus követte egyformán híven mozgalma
eszkatológiai tanítását. A feltámadással kapcsolatos tanítás azonban
az őskeresztyén egyház számára nagyon fontos volt, és főleg a
szadduceusok tagadása alapján ez még jobban kidomborodhatott,
ezért veszi fel evangéliumába ezt az anyagot, de amúgy nem bántja
a szadduceusokat, és nem provokálja őket, nem sorolja őket Jézus
hóhérjai közé, akik életére törtek.
146
Ezért is egész evangéliumában
csak itt érinti létezésüket, ill. inkább csak tanításukat, amit röviden
és tárgyilagosan jellemez.
147
Ugyanakkor Lukács kihagyja Jézusnak
a szadduceusokra vonatkozó elmarasztaló véleményét, mely pl. Mk-
nál azt tartalmazza, hogy nem ismerik az Írásokat, és hogy
tévelyegnek.
148
Lukács sokkal finomabban, tapintatosabban fejezi

146
Vö. Ulrich Luz figyelmeztetését, hogy a szadduceusokat nem szabad egy
kalap alá venni az egész papi arisztokráciával: Das Evangelium nach Matthäus,
EKK I/3, 263.
147
Ezt lehet annak tulajdonítani, hogy Lukács esetleg eredetileg nem akarta
azokat a köröket sérteni, akik evangéliumát olvasni fogják és ugyanúgy
szimpatizánsai a görög kultúrának, vagy már az evangélium írásakor nem lehetett
róluk tudni, mert a zsidóháború és a templompusztulás után nem lehetett róluk
többet hallani: vö. Jacob Kremer, Lukasevangelium, 196.
148
Ahogy látjuk tehát, a szadduceusokkal kapcsolatban az Újszövetségben
két fajta szemléletleírás található: az egyik tárgyilagos és óvatos (Lk 20,27kk), a
72
be a történetet, sőt szerinte az írástudók közül néhányan ezután a
válasz után meg is dicsérik Jézust, hogy jól beszélt, ami
elképzelhető is, mert hiszen Jézus itt valóban a farizeusi teológia
vonalában fejtette ki eszkatológiai látását (Lk 20,39).
Lukács tehát megemlíti, hogy a szadduceusok tagadták,
hogy van feltámadás: . c..`:,.:, c.c ccc.. µj :..c..
Teológiai álláspontjuk eléggé racionális, és ez a materiális
felfogásuk megmutatkozik abban is, ahogy pl. a feltámadásról
gondolkodnak. Tanításukban csak a Tóra anyagára támaszkodtak,
és nem vették figyelembe a későbbi korok szent iratait (a történelmi
könyveket, a prófétákat, a bölcsességirodalmat sem). A
szadduceusok szerint képtelenség hinni a feltámadásban, mert
szerintük ez nagy káoszhoz vezetne. Hogyan lehet akkor rendezni
pl. a földi kapcsolatokat? – kérdezik. Tagadásuk indoka egyszerre
szociális, antropológiai és filozofisztikus is. Lukács úgy jellemzi
őket, mint akik ennek ellentmondanak: . c..`: ,.:, (c..`:,.:
ellentmondani, ellenkezni, vitatkozni, ellenszegülni, ellenvetést
támasztani, tagadni). Ez a megjelölés azonban aránylag aktív
cselekvést takar, mint akik véleményükről nem hallgatnak, hanem
ezt elég nyíltan, szenvedélyesen terjesztik. Ez a lukácsi állítás arra
enged következtetni, hogy a szadduceusok
149
aktív teológiát
művelhettek, és hadakoztak a nép körében terjedő eszkatologikus-
apokaliptikus szimpátiák ellen.
150

Itt a perikópa szövegkörnyezetében érezzük, hogy hiányzik a
kontextus. Kérdés, hogy a szadduceusok miért jöttek elő ezzel a
kérdéssel? Az evangéliumi összefüggés nem szolgáltat ehhez
indokot. A szadduceusok hirtelen jönnek elő ezzel a kérdéssel.
Miért? Erre két válasz is kínálkozik:
1. Vagy minden összefüggés nélkül csapdát akartak állítani
Jézusnak,

másik eléggé elmarasztaló és polemikus (vö. pl. Mt 3,7 16,1.6.11-12 22,22-23
Mk 12.18).
149
Vö. Josephus Flavius, Bell. II, 8,14; Antiq. XIII, 5,9.
150
W.Wiefel, Das Evangelium nach Lukas, 343.
73
2. vagy hallották már az ő tanítását a feltámadásról a különböző
példázatok anyagából és Jézus bizonyságtételét saját haláláról és
feltámadásáról (beleértve Isten országának közeli eljövetelét),
ami apokaliptikus hangulatot keltett a nép körében, és ez
provokálta őket – Jézus miatt és a népnek az apokaliptikus
végvárás felé való eltolódása miatt.
Mindenképpen ez a problémafelvetés azt jelzi, hogy Jézus
működése ébresztette környezetében az apokaliptika iránti
érdeklődést, és ezzel tanításának eszkatológiai jellege tagadhatatlan.
Ez viszont sértette a szadduceusok működését és tanítását az ismert
oknál fogva.
A szadducceusok teológiai álláspontja tehát erősen racionális,
materiális és konzervatív. A valóságban azonban összecseng a kor
hellenista kultúrájának és vallásának felfogásával, mert hiszen a
görögök is tagadták a feltámadást. A sadduceusok pedig nagy
rajongói voltak a hellenista kultúrának.
151


28 Beszédjüket jól átgondolt kérdéssel kezdik, olyan esetre
utalva, ami ritkán ugyan, de előfordulhatott a közéletben is. A
kérdezett történet hátterét a Mózes törvényében előírt ún. levirátus
házasság szabálya (= sógorházasság) adta, mely szerint a
megözvegyült asszonyt az elhunyt férj testvéreinek kell feleségül
venniük, ha az nem hagyott maga után utódot (Gen 38,8; Dt 25,5).
Ilyenkor az így születendő gyermek az elhunyt testvér utódjának
számít, beleértve a névviselést és az örökségszerzést is. De ez csak
a gyermektelen özvegy (c:-.,) esetében léphetett érvénybe,
anélkül, hogy vizsgálták volna, miért nem szült. Ha az elhunyt után
maradtak már gyermekek, az özvegyet már nem kellett feleségül
venni.
Tudomásunk van azonban arról is, hogy Jézus idejében már ez a
levirátus házasság nem számított kötelező intézménynek.
152
A
szadduceusok kérdése tehát inkább már csak kegyes vagy

151
Varga Zs., Máté, in: JK III, 34.
152
Varga Zs., Máté, in: JK III, 35.
74
filozofisztikus és mesterkélt vitaindító kihívás. Ezt a feltételezést
erősíti a megszólítás is, amivel Jézust illetik: :.:c c-c`:. A csapda
és a lejáratási szándék abból is látszik, hogy hivatkoznak Tórára,
amit Jézusnak ismernie kellene, ha Izráelnek igaz tanítója. De mivel
szerintük a Tóra nem tanítja implizite a feltámadást, ezért Jézust –
amennyiben ezt bizonygatni fogja – maga a Tóra fogja
megszégyeníteni, hogy mint tanító, nem ismeri, ill. nem ismeri
jól.
153


29-32 Azzal, hogy a szadduceusok elmondják, hogy a végén
meghalt az asszony is, olyan síkra helyezik a történetet, amely
mindenképpen az immanencián túl, a halál után bontakozik ki.
A Mózes adta levirátus házasság parancsa értelmében most a
szadduceusok az így bekövetkezett helyzetet egy családban
túldramatizálják, de elvben a történet lehetséges lehetett. A zsidó
hagyományból tudunk arról, amikor ez megtörtént,
154
vagy amikor
az ilyen eset pl. harmadik testvérig jutott el.
A hetes szám azonban mesterkélt történetet sejtet, olyat,
amilyet gyakran a rabbinista iskolákban konstruáltak.
155
A nő
helyzete totálisan elveszett, és ezzel a feltámadáskor előálló
rendezési kísérlet is teljesen lehetetlen – legalábbis a szadduceusok
emberi logikája szerint.

33 A 33. vers kidomborítja a szadduceusok fő kérdését és élre
állítja viszonyulásukat nemcsak Jézushoz, hanem az egész farizeusi
teológiához, hogy vajon „a feltámadáskor az asszony melyik
férjének lesz a felesége, hiszen mind a hétnek felesége volt”?
Ez a vers elárul néhány érdekességet.
156



153
J.Kremer, Lukasevangelium, 196.
154
Vö. pl. Júdát és Támárt (Gen 38,6-9) vagy Rút és Boáz esetét (Rút 3,9-4,10).
155
W.Wiefel, Das Evangelium nach Lukas, 343.
156
Vö. Szabó Dezső, Feltámadás Makucskán, in: A kötél legendája, Bratislava-
Madách 1979, 274-294.
75
1. Elárulja elsősorban azt, hogy a szadduceusok nem jól értették és
értelmezték magát a feltámadást. Az c.c ccc.,-t túl
szarkasztikusan és világi értelemben képzelték el. Mivel nem hittek
a lélek létezésében, ezért azt gondolták, hogy a feltámadás
visszaadja a halálból feléledt embereknek eredeti hústestüket, és
hogy ezáltal visszaállnak a régi emberi-földi-antropológiai és
családi állapotok.
2. Valószínű, hogy a szadduceusok a feltámadás tényét, és azt,
aminek akkor kellett volna történnie, olyan időben (:. j
c.ccc c:.) képzelték el, ami még egybe esik a földi történelem
egy szakaszával. Tehát ha képzelték is azt, hogy ez valamikor az
idők végén következik be, terhelte őket az emberi logika, amikor ezt
a történést még a földi szféra folyamatába helyezték. Ez elárulja azt,
hogy a szadduceusoknak nem volt eszkatológiája, esetleg csak
futurológiája, amelynek határai beláthatók voltak.
3. Ez a polemikus kérdés elárulja azt is, hogy ismerniük kellett a
farizeusok tanítását a lélekről és a halál utáni életről, és otthon kellet
lenniük a kor apokrif irodalmában is.
157
Most, amikor teológiailag
polemizálnak, a valóságban nem magával Jézussal van vitájuk,
hanem az egész farizeusi rabbinátussal és eszkatológiájával.
Lukács azonban nem dramatizálja túl ezt a tényt.
158


34 Jézus válasza egyszerre többirányú, amely bizonyos szilárd
eszkatológiai struktúrát árul el. Akár négy részletre is le lehet
bontani:
1. - elmondja, ill. kiindulónak felhasználja a földi élet kereteit és
szokásait: . u. . u c. .., uu… Ez hebraizmusnak tűnik,
mint ahogy az is, hogy nem beszél a lélek halhatatlanságáról.
159

- hangsúlyozza az eljövendő világ létezését és azt, hogy valakik
méltónak fognak találtatni, hogy részük legyen benne … Lukács itt

157
Vö. pl. 1Hen 51; 4Ezsdr 7,37 stb.
158
Máténál nál Jézus tévelygésről beszél, amely abból adódik, hogy nem ismerik
jól az ÍRÁSOKAT (az Írások teológiáját).
159
J.Kremer, Lukasevangelium, 197.
76
valószínűleg nem gondol még az egyetemes feltámadásra, csak az
igazakéra, akik kiragadtatnak a halottak közül (: - .:-,..).
160

- a belépés abba az „új aiónba” a halottak közül való feltámadás
(c.c ccc., : - .:-,..) által fog történni
- ecseteli az emberek közti (családi és antropológiai) viszonyokat a
feltámadás utáni világban: akkor már nem házasodnak és nem
mennek férjhez …
2. - következik a fokozás: - számukra többé nem létezik a halál
- az angyalokhoz lesznek hasonlók
- Isten fiaivá lesznek = a feltámadás fiai (zsidó frazeológia)
3. A feltámadás melletti argumentumok: már Mózes ismerte ezt a
csipkebokornál
- Az Isten a pátriárkák Istene, akik viszont élnek …
- Isten az élők Istene
4. Konzekvencia: neki mindenki él …

35 A „férjhez menni” (,cµ. ¸.c.) és „nősülni”
(,cµ. c-.c.) kategóriák erősen földi és emberi életformát
jelentenek. Erre az életformára sem a földi létezés előtt, sem pedig
a földi létezés után nincs szükség. A régi őskeresztyén krisztológiai
himnusz szerint, amit Pál apostol is idéz (Fil 2,7), ezt az állapotot
„emberi formának” nevezi, amelybe Jézus is beleszületett: :.
µ.. µc. c.-,.v.. ,:. µ:.,. Ugyanis Jézus preexisztens
voltában Isten formájában volt (:. µ,1j -:u - Fil 2,6) és egyenlő
volt Istennel (:..c. . cc -:. ), ill. hasonló volt hozzá. Mi
természetesen már őskeresztyéni szemmel nézünk erre a
kijelentésre, amelyben a -: ,-Isten számunkra nem lehet más, mint
az Atya. De abban a hellenisztikus környezetben, ahonnan ez a
himnusztöredék származik – és tekintve előző formáját –, valószínű,
hogy Jézus mennyei léte egyszerűen „isteni”, ami annyit jelent,
hogy „mennyei”, nem földi és nem emberi, azaz „transcendentális”.
Így pl. a görög mitológiában és néphitben minden olyan lélek,
amely a mennyei szférába emelkedik, és ott él az istenek

160
W.Wiefel, Das Evangelium nach Lukas, 343.
77
társaságában, „isteni„ (-: , vagy -:. ,). A két megjelölés a Fil-
levélből is (az :. µ,1j -:u és az :..c. . cc -:. ) kétségkívül erre
az isteni hasonlóságra utal. Jézus mint olyan valaki, aki preexistens
léttel rendelkezett és „onnan fentről” jött, mondhatta, hogy ez ott a
mennyben vagy az emberi élet határain túl hogyan is van. De Jézus
itt nem hivatkozik saját életének vagy preexisztens voltának a
tapasztalataira, hanem csak az Írások bizonyságtételére.

A mennyei létforma tehát isteni vagy angyali.
161
Az Atya és Jézus
isteni formában léteznek. Az emberek számára az eszkatonban
marad az angyali létforma, a conditio angelica. Jézus ezt tarja
mérvadónak, és ebből indul ki!
Így hát a halál után nem lesz szükség a testi-emberi-evilági
létformára és mindarra, amit ez a földi élet (működéséhez,
önfenntartásához) követel.

Ezzel kapcsolatban felmerülnek különböző nehéz kérdések,
amelyek ma még talán provokatív módon hathatnak, mint pl.:
1. Kérdés: A mennyben a házas élet már nem szükséges?
(mert már nem kell emberi módon szaporodnunk, vagy mert mivel a
testtel függ össze, ezért tisztátalanak, durvának, alávalónak tűnik, és
Isten társaságához ez már nem méltó?).
2. Kérdés: A mennyben a házas élet már nem lehetséges,
mivel „útközben” a transformáció által elveszítjük azokat a
szerveket, amelyek a házas életet feltételezik, és nemek nélküli
lények leszünk (mint az angyalok)?
3. Kérdés: A földi „férjhez menni” (,cµ. ¸.c.) és
„nősülni” (,cµ. c-.c.) csak a szexualitás szempontjából érdekes,
ami a mennyben megszűnik „működni”, vagy ez egyúttal a család
megszűntét is jelenti? Tehát a mennyben és az eszkatonban
feloldódnak a földi családi kötelékek?

161
A harmadik: a daimonikus létforma is létezik, de ez az emberek számára
kérdéses.
78
4. Kérdés: Mit jelent az, hogy nem lesz senkinek a felesége?
Nem lesz senkinek az „ágyasa”? Vagy a „lelki-szellemi”
együvétartozás valami módon megmarad? Pl. a családi név
viselésében? Ez egyúttal azt is jelenti, hogy megszűnik az a
kapcsolat is, ami az embereket a földön egymáshoz kötötte:
nagyszülő, szülő, gyermek, testvér, rokon, előd-utód? (A Jel 2,17
azt mondja, hogy a megváltottak kapnak egy fehér kövecskét és
azon egy „új nevet” /gr: .µc -c.../), ami valahogy össze fog
függni Jézus nevével (Jel 3,12). Feltételezhetjük, hogy a közösség
áldása megmarad: akik ismerték egymást korábban, azután is jól
fogják egymást ismerni és akár egy közösségben is tartózkodni, de a
materiális házasélet és családi kör átalakul testvéri közösséggé. Így
a feltámadás és Isten országa újra összehozza azokat, akiket a halál
elválasztott és fájdalmasan megsebzett. De ez az „összehozás” vagy
találkozás nem jelenti azt, hogy a mennyben az emberek
automatikusan folytatni fogják azt, amit a földön a halál miatt
abbahagytak. A halál a bűn zsoldja (Róma 6,23), a bűn csúnyasága
okozza a halált, amely szétroncsolja az egyént és a kapcsolatokat. A
feltámadás által az emberi kapcsolatok megtisztulnak,
megerősödnek és kiteljesednek egymás között és Istennel.
162
A
feltámadás által az Isten országába kerülni azt jelenti: végre igazi
tiszta és ártatlan testvéri közösségbe kerülni egymással és Istennel,
amilyen uralkodott a paradicsomban a bűnbeesés előtt.
5. Kérdés: Mit keres Mária a mennyben (a katolikus dogma
szerint) mint Mária, azaz mint nő? Ő megőrizte volna a nőiességét?
De ki számára, ha a többi mennyei lények ezt már nem érthetik?
Akkor ez igazságos a többi halandóval szemben? Vagy itt a
katolikus teológia az eszkatológiai tévelygésben (is) van?

Nehéz lenne szenvedély nélkül válaszolni e kérdésekre. Tény, hogy
„a feltámadás utáni élet nem a mostani életformánk töretlen
folytatása magasabb szinten, hanem olyasmi, amiről a földi

162
P.Pokorný, Výklad evangelia podle Marka, 246.
79
embernek, a mostani anyagi világhoz kötött gondolatkörén belül,
megközelítő fogalma sem lehet.”
163


36 A 36. vers négy nagyon fontos állítást közöl Jézus szájából:
1. Akinek részük lesz a halottak közül való feltámadásban,
azok többé nem halhatnak meg: u :: ,c , cv-c.:.. :.
:u.c.c..
164
Úgy érzékelem, hogy itt minden szó hangsúlyos. Aki
feltámadt, az már túlment azon a zónán, ahol pusztít a halál.
Elhagyta nemcsak azt a területet, hanem azt a halandó hústestet
(c. µc 1u¸.-.: 1Kor 15,44) is, amely fölött még a halál uralkodott.
Az isteni eszkatologikus mennyei világban már nem működhet soha
többé az az erő, amely mint a halál (-c.c,) van definiálva, és
amely pusztítja az életet. A feltámadottak és a feltámadás nem
csúszhat vissza a régi állapotba, a régi emberi-földi világ
kozmikusan is megsemmisül (2Pt 3,10-13 Jel 21,1) a halállal együtt
(1Kor 15,Jel 20,14). Ezért soha többé, u :: :. nem lehet
visszaállítani a régi teremtést, amikor már előállt az új teremtés
(-c..j -. c.,), és „újjá lett minden” (2Kor 5,17 Jel 21,5). Az új
aiónban nem lesz tehát helye annak, amit mi halálnak (-c.c,,
cv-c.:..) nevezünk. A halál ugyan „lemarja” rólunk a hústestet,
de az új mennyei test létét (c. µc v.:uµc.- .: 1Kor 15,44) és a
benne levő életet már nem befolyásolhatja pusztító ereje u :: :.,
mert az az Isten ajándéka lesz. Ezeknél a gondolatoknál azonban
nem tudjuk kizárni a hellenista hatást, amely Lukács gondolataiban
lehetett, mert hiszen ez az elképzelés nagyon közel állt az antik
görögökhöz, akik a lélek halhatatlanságát vallották (c -c.c,,
c -c.cc. c).
165

2. A feltámadottak az angyalokhoz lesznek hasonlók:
. cc,,:`. :. c... A görög . cc,,:`. két részletből áll: az . c, és
az c,,:`, szavakból. Az . c, hasonlóságot jelent, főleg

163
Varga Zsigmond, Lukács, in: JK III, 95.
164
A görög :u.c.c. az egyes kéziratok helyettesítik a µ: ``uc.. szóval
(„fognak” – a történésnek jövőidejű formája).
165
J.B.Green, The Gospel of Luke, 721.
80
valamihez viszonyítva, valamivel összehasonlítva: hasonló,
olyan/ugyanolyan mint, egyenlő a másikkal (rangban/dicsőségben,
erőben, formában, szubsztanciában stb.). Ez azonban nem jelent
abszolút azonosságot, csak összehasonlítási megközelítést:
166
nem
lehet a két összehasonlító alanyt összekeverni vagy kicserélni (vö.
Fil 2,6-7). Az c,,:`, pedig olyan mennyei lényt jelent, aki Isten
világában él, nem (materiális) hústeste, hanem lelki teste van (c. µc
v.:uµc.-.), genitális/szexuális igényei nincsenek, és a halálnak
nincs rajta ereje. Közösségszeretők, bár egyes angyaloknak vannak
speciális feladataik is. A feltámadottak tehát ezekhez lesznek
hasonlók, vagy olyanok lesznek, mint az angyalok (Mt és Mk
szerint: . , c,,:`.), akik Isten udvarain járnak, és együtt vannak
az Istennel:
167
nem a házasságon és a test dolgain fog járni az eszük,
hanem Istent fogják dicsérni, és az ő orcája előtt fognak élni.
168
Így
tanítja ezt a zsidó apokaliptikus irodalom is (pl. 1Hen 51,4),
hozzávéve még azokat a leírásokat is, amelyekkel a feltámadottak
testét az angyalokéhoz hasonlítják. Az igazak ragyogni fognak mint
a mennyei fény és a csillagok (Dán 12,2-3), az igazak ragyogni
fognak mint a nap (4Ezsdr 7,97-98.125), az igazak átváltoznak az
angyalok ragyogásává, az angyalokhoz lesznek hasonlókká és
egyenlőkké a csillagokkal, és alakjuk csodálatosan szép és fényes
ragyogású (slBar 51,5.10-11), és soha nem öregszenek meg (slBar
51,9). Ha korábban egy rövid időre kisebbé tett minket az Isten az
angyaloknál (Zsolt 8, 6 Zsid 2,7), most az eszkatonban legalább
olyanná tesz minket, mint az angyalok, sőt még az is előfordul,
hogy az angyalok szolgáló lelkek lesznek (`:.u,,.-c v.:u µcc
:. , :.c-.. c.) azok számára, akik üdvözülnek (Zsid 1,14).

166
Más hasonló összetételű szavakat is ismerünk, mint pl. . cc ::`1, – testvérhez
hasonló, . c -:, - istenekhez hasonló, . cvc., - gyermekhez hasonló stb.
167
Vö. Jób 1,6 és 2,1 a LXX szerint: . c ,,:`. u -:u .
168
U.Luz, Das Evangelium nach Matthäus, EKK I/3, 264.
81
3. Jézus továbbá mondja, hogy akiknek részük lesz a
feltámadásban, Isten fiaivá lesznek: u. . :. c.. -:u .
169
Némely
újszövetséges ezt szinonimának tartja az „angyalok”
kifejezéshez.
170
Én ezt azonban nem gondolnám. Ennek mélyebb
teológiai és kortörténeti jelentősége van. Ugyanis ez a lukácsi
megfogalmazás, hogy az emberek Isten fiaivá lesznek, a farizeusi
körökben jelenthetett bizonyára megszeppenést. …
De nem jelenthetett meglepetést a hellenista körökben, ahol
az apotheosis vagy a divinizáció várva várt esemény vagy remélt
jövő volt. A Lukács-féle görögkeresztyéneknek ez a történet
bizonyára nagyon szimpatikus lehetett. Ezért is használja. Ezen a
helyen tehát Lukács nagyon hellenisztikus módon fejezi ki
magát.
171

Érthető, hogy Lukács itt miért nem a : -.c -:u szót használja (vö.
pl. 1Jn 3,2), hanem a u. . -:u –t. Ugyanis János a : -.c -:u
megjelölést a Krisztus-hívők jelenlegi földi állapotára alkalmazza (a
feltámadás előtt, vö. pl. 1Jn 3,2), viszont Lukács arról az állapotról
beszél, amely a jövőben jön létre a feltámadás után, amikor olyanok
leszünk, mint az angyalok. Bizonyára, hogy itt már Lukács Jézus
feltámadásának ismeretében írja ezt a történetet, ezért az ősegyházi
közösség ezt teljes bizonyossággal vallhatta,
172
miközben a
szadduceusok elmúlása csak igazolta ezt a hitet.
4. lévén a feltámadás fiai: j , c.ccc c:., u. . .:,. Itt
bizonyára egy közismert zsidó fordulatról lehet szó. Találkozunk
vele olyan zsidó szóképeknél, mint pl. a békesség fia (u. , :. ,j.j,:
Lk 10,6), e világ fiai (. u. . u c. .., uu: Lk 16,8 20,34), a
világosság fiai (. u. . u 1. ,: Lk 16,8). Lukács ezzel
képletesen összekapcsolja a szerepet, a jelleget és a szimbólumokat.
Történetünkben a lényeg tehát az, hogy csak azok lehetnek a

169
A D kódex lényegesen csökkenti az istenfiúságot, amikor a genitívuszos -:u
helyett a . -:. olvasatot adja.
170
Így pl. Erich Klostermann, Das Lukasevangelium, 195-196.
171
W.Wiefel, Das Evangelium nach Lukas, 343.
172
J.Kremer, Lukasevangelium, 198.
82
valóságban is Isten fiaivá, akik a feltámadás részeseivé válhatnak.
Ugyanis a feltámadás által kilépnek a halál árnyékának völgyéből és
belépnek az új történésbe = az új isteni/mennyei világba. A
feltámadás fiaivá válni tehát egyfajta feltétel minden további
történéshez (istenfiúság, angyalokhoz való hasonlóság).
173


37 A halottak feltámadásának a gyökereit az ősegyházi
közösség – szemben a szadduceusi teológiával – már Mózesnél
vélte felfedezni. Az érv azonban inkább logikus, mint tényleges. A
hivatkozás itt arra az ószövetségi esetre történik, amikor Mózes a
pusztai csipkebokornál hallotta Isten szavát, mely szerint Ő (itt mint
|u ,.,, tehát a háttérben ott áll a hwhy) Ábrahám Istene (-: ,), Izsák
Istene és Jákób Istene (Ex 3,2.6). Jézus most erre hivatkozik, és
ehhez ad szakszerű magyarázatot. Igaz, hogy az Ószövetségben
több más hely is adódott volna arra, hogy vele igazolja a feltámadás
gondolatát, pl. a prófétáknál (Dán 12,2-3) vagy a Zsoltárok
könyvéből (Zsolt 73,24-25). De mivel a szadduceusok csak a Tórát
tartották mérvadó iratnak a hitélet szempontjából, így Jézus az ő
irataikból kénytelen nekik leckét adni, vajon mennyire olvassák
nyitott szemmel és hívő szívvel saját szent irataikat.
Ábrahám, Izsák és Jákób olyan pátriárkák voltak, akiket a
szadduceusok is nagyon tiszteltek, és közhitük szerint – bár
meghaltak, de – Istennél voltak, nála éltek tovább (vö. Lk 13,28
16,22 23,43)
174
, ezért is közhasználattá vált a kedvelt teológiai
közmondás, hogy az Isten az Ábrahám, Izsák és Jákób Istene. Így
Jézus saját állításukban foghatta meg őket.

38 A magyarázat másik logikus része az volt, hogy Isten
önmagában is az élők (¸....), nem a halottak (.:-,..) Istene. Ha

173
W.Wiefel, Das Evangelium nach Lukas, 343-344.
174
Így gondolja ezt Erich Klostermann (Das Lukasevangelium, 196). Jacob
Kremer (Lukasevangelium, 1967) hozzáteszi, hogy ez nyilvánvalóan felfedezhető
más zsidó iratokban is, mint pl. TestBen 10,6; TestLev 18,14; Josephus Flavius,
Antiq. IV, 236. Így vannak nála az elhunyt mártírok is (4Makk 7,19; 16,25).
83
pedig Isten él, akkor azok is élnek, akik nála vannak. Számára
mindenki él: vc.:, ,c , cu. ¸. c...
1. A vc.:, azt jelenti, hogy mindenki, aki ott van nála, aki
hozzá tartozik. Az cu. azt jelenti, hogy nála, számára, benne, vele.
Lehet ezt térbelileg, azaz lokálisan érteni (= ott a mennyben, nála az
ő mennyei hajlékaiban – Jn 14,2), vagyis az ő közelében és
környezetében. Ez valószínűleg válasz akar lenni arra is, hogy hol
vannak a halottak, amíg nem támadnak fel? Élnek? Jó helyen
vannak? Lukács azt mondja, hogy most is Istennel vannak együtt és
hogy ott vannak a régen elhunytakkal is. Itt Jézus nem közvetlenül
a szadduceusi feltámadáshit (ill. tagadás) ellen szól, hanem a halál
utáni lélekexisztencia ellen, amit a szaddaceusok szinten nem hittek.
2. A vc.:,-t lehet szubjektívan is érteni, tehát akik benne
vannak, benne éltek, benne hittek, hozzá tartoztak és vele a belső
hitkapcsolatot ápolták, így csak természetes, hogy most is ott
vannak nála mint szentek és igazak. Belőle éltek, amíg a földön
éltek, így most is ő számukra az élet forrása.
175

3. És lehet ezt a görög fordulatot vc.:, ,c , cu . ¸. c..
úgy is érteni, hogy globális jelentősége van: vagyis Isten számára
mindenki él,
176
senki számára nem hal meg, nem tűnik el, mert az
örökkévalóságban, legyen az pozitív vagy negatív sors, mindenki
szeme előtt van, és mindenkinek az élete jelenvalóság.
Jézus logikája jól működött.

39-40 Az utolsó vers megerősíti Jézus tanításának helyességét
néhány „hivatalos” hallgató (..:, .. ,,cµµc: ..) által:
:.:c c-c`:, -c`. , :.vc,. Ez azt is bizonyítja, hogy a jeruzsálemi
templomban a farizeusok, írástudók és a szadduceusok között nincs
senki, aki meggyőző érvekkel előállhatna és az Írás alapján

175
Vö. Róma 14,8: „ha élünk, ha meghalunk, az Úréi vagyunk….”
176
Ez eléggé hellenisztikus gondolat, aminek bizonyos változatát a görög
irodalomból is ismerjük: vö. ApCsel 17,28 (Epimenidész?).
84
megcáfolhatná Jézus tanítását.
177
Jézus mint :.:c c-c`, elismerést
vívott ki magának és tanításának. Senki nem mert tőle már semmit
sem kérdezni, mert attól tartottak, hogy ők is megszégyenülnek.
Azonban ez az elismerés és „köztisztelet” nem marad sokáig
érvényben. Jézus legyőzte ellenfeleit bölcsességével,
felkészültségével, teológiájával. Jézust azonban nem engedik
maguk fölé nőni. Folyamodnak majd még több cselhez és
erőszakhoz, hogy végleg végezzenek vele.

Kérügmatikus összefoglalás

A szadduceusi eszkatológia, amely tagadja a feltámadást, ma is
fenyeget: a papság és a gyülekezeti tagok körében sokkal több
követője van, mint gondolnánk.
A mai teológiaművelésben és a lelkipásztorkodásban
egyformán fenyeget a veszély, hogy az eszkatológiai dolgokat túl
emberi, túl racionális és materialista módon szemléljük. Ebbe a
szemléletmódba nehezen fér bele vagy nehezen fogható fel a
feltámadás reménysége. Így inkább lemondunk róla, és vagy
(tudatlanságból-hitetlenségből) óvatosan kitérünk előle, vagy
finoman-durván támadjuk, de mindenképpen ellentmondunk neki –
az életvitellel és a hitetlen „bizonyságtétellel”.
A sadduceusok a Tóra rossz exegéziséből nagyon rossz
következtetéséket vontak le, és ezzel egészen hamis tanítást
hirdettek. Aki az Írás exegézisét rosszul fogja végezni, ugyan erre a
sorsra jut: a hamis exegézis alapján hamis- vagy tévtanítás
keletkezik, és ennek következtében a téves tanítást hallgatók is
tévútra kerülnek – akkor is, ha ezt valaki „hivatalosan”, azaz pl.
református palástban fogja hirdetni.
Csak tévelyegni lehet ott, ahol nem ismerik az Írásokat:
Vagy azért, mert rosszul olvassák, vagy azért, mert nem is olvassák

177
P.Pokorný, Výklad evangelia podle Marka, 247. Vö. J.Schreiber, Theologie
des Vertrauens, Hamburg 1967.
85
és azt a keveset, amit ismernek belőle, azt is ferde módon (=túl
emberi módon, földi viszonyok szerint) magyarázzák.
A történet a keresztyének számára megnyugtató abban az
értelem is, hogy a halottaink már a feltámadás előtt is Istennél
vannak (Mt 27,52-53; Jn 8,56).
178

Tudhatjuk, hogy az egykori élet Istennél és a feltámadásban
való részesülés már itt a földön kezdődik, és erről hitben
bizonyosságot is szerezhetünk (1Kor 15,35-55; 2Kor 5,2; Fil 3,21),
ill. reménységgel várhatjuk az eszkatológiai történelmünket Jézus
által (Jn 11,25; 1Kor 15,21-22.44-45).
A feltámadás által új testet nyerünk, amely megőrzi ugyan
eredeti formánkat és identitásunkat, de amely tiszta, ragyogó és
lelki/pneumatikus lesz, amelyen soha többé nem vesz a halál erőt,
és amely egyúttal soha nem fogja kívánni azt, amit tönkre tehet a
halál.
Ne felejtsük el, hogy a feltámadás által elnyert életben a
mennyben nem a család/rokonság lesz a legfontosabb gondunk és
feladatunk (mint itt a földön), hanem hogy az angyalokkal és
megváltott szeretteinkkel (= mennyei testvéreinkkel, azaz Isten
családjának tagjaival) együtt magasztaljuk az Istent, és énekeljük a
Bárány énekét (Jel 14,3.)
A mennyben elsősorban nem egymáshoz fogunk tartozni,
hanem a Bárányhoz: Jézus Krisztushoz.











178
J. Kremer, Lukasevangelium, 198.
86
Felhasznált irodalom


Frenyó Zoltán, A Hádésztól az Orcusig. Az antik mitológia alvilág-képzetei, in:
Erdélyi Marnit-Peres Imre (szerk.), Gaudium et corona. Tanulmánykötet
Takás Zoltán tiszteletére 80. születésnapja alkalmából, Komárno 2007,
60-95
Jakob Taubes, Nyugati eszkatológia, a KÚTNÁL, Atlantisz Könyvkiadó,
Budapest 2004
Schneemelcher, Wilhelm, Neutestamentliche Apokryphen I-II, J.C.B.Mohr
(Paul Siebeck), Tübingen
6
1990
Heinrich Baarling, Die Eschatologie der synoptischen Evangelien, BWANT
120 (Sechste Folge 20), Verlag W. Kohlhammmer, Stuttgart-Berlin-
Köln-Mainz 1986
Georg Strecker, Eschaton und Historie. Aufsätze, V-R, Göttingen 1979, 90-107
Ulrich Fischer, Eschatologie und Jenseitserwartung im hellenistischen
Diasporajudentum, BZNW 44, Walter de Gruyter, Berlin-New York
1978
Imre Peres, Griechische Grabinschriften und neutestamentliche Eschatologie,
WUNT 157, Mohr Siebeck, Tübingen 2003
Imre Peres, Positive griechische Eschatologie, in: Markus Oehler-Michael
Becker, Apokalyptik als Herausforderung neutestamentlicher Theologie,
WUNT II/214, Tübingen 2006, 267-282
Pieter W. van der Horst, Ancient Jewish Epitaphs. An introductory survey of a
millennium of Jewish funerary epigraphy (300 BCE – 700 CE), CBETh
2, Pharos, Kampen 1991
G. Bornkamm, Enderwartung und Kirche im Matthäusevangelium, in:
W.A.Davies-D.Daube (ed.), The Background of the New Testament and
its Eschatology, Studies in Honor of C.H.Dodd, Cambridge University
Press, Cambridge 1956, 222-260
Hans-Peter Müller, Ursprunge und Strukturen alttestamentlicher Eschatologie,
BZAW 109, Verlag Alfred Töpelmann, Berlin 1960
A. Feuillet, Le sens du mot Parousie dans l’Evangile deMtthieu. Comparaison
entre Matt. XXIV et Jac. V.1-11, in: W.A.Davies-D.Daube (ed.), The
Background of the New Testament and its Eschatology, Studies in Honor
of C.H.Dodd, Cambridge University Press, Cambridge 1956, 261-280
Ulrich LUZ, Das Evangelium nach Matthäus III. (Mt 18-25), EKK I/3, Zürich-
Düsseldorf – Neukirchen-Vluyn 1997, 544-561
Rudolf Pesch, Das Markusevangelium 8,27-16,20, Herders ThK NT II/2,
Freiburg-Basel-Wien 2001, 317-318

87

Berger, Klaus, Hellenistische Gattungen im Neuen Testament, in: Principat,
ANRW 25/II, WdG, Berlin-New York 1984, 1110-1124
Bultmann, Rudolf, Die Geschichte der synoptischen Tradition, Berlin 1961
Dutzmann, Martin, Gleichniserzählungen Jesu als Texte evangelischer Predigt,
APTh 23, V-R, Göttingen 1990
Eichholz, Georg, Gleichnisse der Evangelien. Form, Überlieferung, Auslegung,
Neukirchen-Vluyn 1972
2
Gundert, Wilhelm, Information über die Bibel, Gütersloh 1967
Heller Bernát, A héber mese, Budapest 1996
Jeremias, Joachim, Jézus példázatai, Budapest 1990
Johannsen, Friedrich, Gleichnisse Jesu im Religionsunterricht, Gütersloh 1986
Linnemann, Eta, Gleichnisse Jesu. Einführung und Auslegung, Göttingen 1964
3
Mánek, Jindrich, Jezíšova podobenství, Praha 1972
Michaelis, Wilhelm, Die Gleichnisse Jesu. Eine Einführung, (UB 32), Furche-
Verlag, Hamburg 1956
Molnár Ernő, A Talmud könyvei, Budapest 1921-1923
Müller, Peter – Büttner, Gerhard – Heiligenthal, Roman – Thierfelder, Jörg, Die
Gleichnisse Jesu. Ein Studien- und Arbeitsbuch für den Unterricht,
Calwer Verlag, Stuttgart 2002
Petzoldt, Martin, Gleichnisse Jesu und christliche Dogmatik, V-R, Göttingen1984
Raffay Sándor, Jézus hasonlatai, Budapest 1907
Rau, Eckhard, Reden in Vollmacht. Hintegrund, Form und Anliegen der
Gleichnisse Jesu, FRLANT 149, V-R, Göttingen 1990
Ricoeur, Paul, Bibliaia Hermeneutika, Budapest 1995
Roloff, Jürgen, Arbeitsbuch zum Neuen Testament, Berlin 1984
Soucek, Josef B., K diskusi o výkladu podobenství, in: Bible a Kalich 1951, 156-
158.171-172
Thielicke, Helmut, Das Bilderbuch Gottes, Stuttgart 1957
Sand, Elexander, Das Evangelium nach Matthäus, Leipzig 1989
Scholz, Günter, Gleichnisaussage und existenzstruktur. Das Gleichnis in der
neueren Hermeneutik unter besonderer Berücksichtigung der
christlichen Existenzstruktur in den Gleichnissen des lukanischen
Sonderguts, Göttingen 1981
Schweizer, Eduard, Das Evangelium nach Markus, Göttingen 1975
Schweizer, Eduard, Matthäus und seine Gemeinde, Stuttgart 1974
Schweizer, Eduard, Jesus Christus im vielfältigen Zeugnis des Neuen Testaments,
München-Hamburg 1970
2
Schweizer, Eduard, Jesus - Das Gleichnis Gottes, Basel 1994
Tóth Kálmán, Jézus példabeszédei, Esztergom 1926
White, Ellen G., Kristova podobenství, Praha 1978
88

Die markinische Parabeltheorie
Rudolf Pesch, Das Markusevangelium 1,1-8,26, Herders ThK NT II/1,
Freiburg-Basel-Wien 2001, 245-247

Die markinische Parabeltheorie
Rudolf Pesch, Das Markusevangelium 1,1-8,26, Herders ThK NT II/1,
Freiburg-Basel-Wien 2001, 245-247

Joachim Gnilka, Jesus von Nazaret, Botschaft und Geschichte, Herders
ThK NT, Supplementband 3, Freiburg-Basel-Wien 1990, 89-97

Die Verkündigung in Gleichnissen,
Alexander Sand, Das Evangelium nach Matthäus, RNT Regensburg-Leipzig
1989, 294-299
Oscar Cullmann, Das Gleichnis vom Salz, in: Ders., Vorträge und Aufsätze 1925-
1962, Tübingen-Zürich1966, 192-201
Hans-Josef Klauck, Allegorie und Allegorese in synoptischen Gleichnistexten,
NA NF 13, Münster 1978
Bolyki János, Az újszövetségi írásmagyarázat elvei, módszerei és példái,
Budapest 1998
Eduard Lohse, Die Gottesherrschaft in den Gleichnissen Jesu, in: Ders., Die
Einheit des Neuen Testaments.
Exegetische Studien zur Theologie des Neuen Testaments, Göttingen
1973, 49-61
Gerhard Delling, Das Gleichnis vom gottlosen Richter, Ders., Studien zum Neuen
Testament und zum hellenistischen Judentum, Göttingen 1970, 203-225
Kurt Erlemann, Gleichnisauslegung. Ein Lehr- und Arbeitsbuch, UTB 2093,
Tübingen-Basel 1999
Wolfgang Harnisch, Die Gleichniserzählungen Jesu. Eine hermeneutische
Einführung, UTB 1343, Göttingen-Zürich 1985
Theo Elm, Die moderne Parabel. Parabel und Parabolik in Theorie und
Geschichte, München
2
1991
Joachim Jeremias, Neutestamentliche Theologie I: Die Verkündigung Jesu,
Gütersloh
2
1973
Dan Otto Via, Die Gleichnisse Jesu. Ihre literrische und existenziale Dimension,
BevTh 57, München 1970
Georg Baudler, Jesus im Spiege l seiner Gleichnisse. Das erzählerische
Lebenswerk Jesu – ein Zugang zum Glauben, Stuttgart-München 1986
Georg Strecker, Literaturgeschichte des Neuen Testaments, UTB1682, V-R,
Göttingen 1992, 181-189
89
Philipp Vielhauer, Geschichte der urchristlichen Literatur. Einleitung in das
Neue Testament, die Apokryphen und die Apostolischen Väter, WdG,
Berlin-New York 1975, 295-298
Marius Reiser, Eschatologie in der Verkündigung Jesu, in: SNTU 27 (2002), 155-
177
Hans Weder, Die Gleichnisse Jesu als Metapher. Traditions- und
redaktionsgeschichtliche Analysen und Interpretationen, V-R, Göttingen
4
1990
Eduard Schweizer, Jesus, das Gleichnis Gottes. Was wissen wir wirklich vom
Leben Jesu? KVR 1572, V-R, Göttingen 1996
Josef Schreiner (Hg.), Einführung in die Methoden der biblischen Exegese,
Tyrolia 1971
Friedrich Johannsen, Gleichnisse Jesu im Religionsunterricht. Anregungen und
Modelle für die Grundschule, GTB 757, Gütersloh 1986
Adolf Jülicher, Die Gleichnisreden Jesu I-II, Tübingen
2
1910
Kozma Zsolt, Jézus Krisztus példázatai, Kolozsvár 2002
Heinrich Zimmermann, Neutestamentliche Methodenlehre. Darstellung der
historisch-kritischen Methode, Stuttgart
3
1970
Hans Weder, Die Gleichnisse Jesu als Metaphern. Traditions- und
redaktionsgeschichtliche Analysen und Interpretationen, V-R, FRLANT
120, Göttingen
4
1990
Werner Monselewski, Der barmherzige Samariter. Eine uslegungsgeschichtliche
Untersuchung zu Lukas 10,25-37, BGBE 5, Tübingen 1967
Wolfgang Harnisch (Hg.), Die neutestamentliche Gleichnisforschung im Horizont
von Hermeneutik und Literaturwissenschaft, WdF 575, Darmstadt 1982
Charles Harold Dodd, The Parables of the Kingdom, London 1965
Clasu Westermann, Vergleiche und Gleichnisse im Alten und Neuen Testament,
CThM 14, Calwer Verlag, Stuttgart 1984
MacCALL, Marsh H., Ancient rhetorical theories of simile and comparison,
Cambridge 1969
Madeleine Boucher, The Mysterious Parable. A Literary Study, CBQ (MS) 6,
Washington 1977
Heinrich Baltensweiler: Das Gleichnis von der selbstwachsenden Saat (Markus 4,
26- 29) und die theologische Konzeption des Markusevangelisten
Spitta, Friedrich, Die Hirtengleichnisse des vierten Evangeliums, ZNW, 1909, S.
103-127
Fiebig, Jüdische Gleichnisse der neutestamentlichen Zeit, ZNW, 1909, S. 301-
306
90
Dschulnigg, Peter, Gleichnis vom Kind, das zum Vater flieht (JosAs 12,8),ZNW 80
(1989) S. 269-271
Schnell, Bruno, Gleichnis, Vergleich, Metapher, Analogie. Der Weg vom
mythischen zum logischen Denken, in: Ders., Die Entdeckung des
Geistes. Studien zur Entstehung des europäischen Denkens bei den
Griechen, V-R, Göttingen
7
1993, 178-204
John Reumann, Jesus and Christology, in: Eldon Jay Epp-Georg W. MacRae
(ed.), The New Testament and Its Modern Interpreters, SBL, Atlanta
1989, 501-564
Willliam A. Beardslee, Recent Literay Criicism, in: Eldon Jay Epp-Georg W.
MacRae (ed.), The New Testament and Its Modern Interpreters, SBL,
Atlanta 1989, 175-198
Bartha Tibor, Jézus példázatai, in: Theol. Szemle 34 (1991/ 2. sz.) 65-68. p
Craig, L. Blomberg, Interpreting the Parables, Illinois 1990, 288-325
Ford, Richard Q., The Parables of Jesus, Minneapolis 1997, 1-11.122-133.141-
145.164-167
Donahue, John R., The Gospel in Parable, Philadephia 1988, 96-125.198-217
Hock, Ronald F.-CHANCE, J. Bradley – PERKINS, Judith, Ancient Fiction and
Early Christian Narrative, Atlanta-Georgia 1998, 120-153.199-217.234-
257.272-291
Perrin, Norman: Parable and Gospel, Minneapolis 2003, 24-34
Engler, Rudolf, Glaubensgeschichte und Bildungsprozeß, Kösel, München 1985,
S. 437-477






Dr. Peres Imre

Tartalom

El szó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A búza és a konkoly (Mt 13,24-30.36-43) . . . . . . . . . . . . . . . . . A tíz sz z példázata (Mt 25,1-13) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gazdag és Lázár példázata (Lk 16,19-31) . . . . . . . . . . . . . A bolond gazdag (Lk 12,13-21) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Conditio angelica (Lk 20,27-40; Mt 20,23-33; Mk 12,18-27) . .

3 4 20 38 53 69

Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

El szó
Ebben a jegyzetben olyan példázatok exegézise kerül a hallgatók kezébe, amelyeket a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen újszövetségi írásmagyarázati el adások alkalmával elemeztünk a 2007/2008. akadémiai év nyári szemeszterében. Ezek az el adások vázlatos stílusban íródtak, ez a jelleg a mostani egyetemi jegyzetben is nagyrészt megmaradt. Mégis a hallgatók használatára adjuk, hogy addig is, amíg az anyag kib vítve és irodalmilag rendezett, komolyabb egyetemi kiadvány formájában láthat napvilágot, lehet vé tegyük számukra, hogy vizsgára készülve használható exegézis-anyaghoz jussanak, amelyet nagyobbrészt már ismernek az el adásokból, és így a jegyzet használata mélyrehatóbb ismeretek szerzéséhez segítheti ket.

az az. mert valami módon jellemz volt a példázatban leírt helyzet gyülekezetére. 4 . Máténak fékeznie kellett a gyors ítélkez ket„intézked ket“. azt aratja is. Ami biztos.51-56). Akkor az igazságszolgáltatás cselekv je az ÚR lesz. Az egyháznak rizkednie kell a hitben a radikalizmustól. és majd az utolsó napon lesz világossá. hogy nem értett egyet a zelóták er szakosságával.A búza és a konkoly (Mt 13. vagy olykor brutalizmusával. hogy Máté a pogányok felé fordul. ezért szerint az egyháznak a végs kig kell várni az ítélkezéssel. Veszélyben lehetett az evangélium hitele. Sejtésünk. hogy ez Máté saját anyaga: saját forrás.36-43) Bevezetés Egyértem en mondhatjuk.: a tanítványok tüzet kívánnak egy samáriai falura (Lk 9. er szaktól. Ezt em úgy kell értelmezni. 1 Vö.1 A példázatban megfogalmazódik egy retrospektív kérdés is. Azonban az is el jön. akik a gyülekezeten belül azonnal akartak volna „igazságosan ” cselekedni. és kit gy jt be saját „cs rébe”. Máté azért választotta ki a sok anyag közül. De lehet. hogy az akkori egyház már küzdött a bels -küls ellenséggel. és ezzel lehet séget akar adni a pogányoknak is a megtérésre. Ebb l kifolyólag adódik egy fontos etikai üzenet: a mostani id ben gyakorolni kell a türelmet a gonosszal szemben. hogy Isten kit tart gonosznak. nem a gyülekezet. hogy Máté pacifista volna. aminek válasza is benne van: milyenek az utolsó ítélet „kritériumai“? A válasz: ki mit vetett.24-30. amelyet egyedi módon hagyományoztattak. országába. Ez azoban csak feltevés. hogy az igazságszolgáltatás csak a világ végén az utolsó ítélet alkalmával várható.

A példázat szerkezete Máté szerkeszt i munkája. de kés bb megértik). m sítés: Az Emberfia Jézus = Isten fia (ez arra vall. a magyarázat (13.A példázat környezete: palesztinai mez gazdasági terület. (addig) amig . 25 ejpevsparken és e[speiren: a cselekvés intenzitását akarják hangsúlyozni.. 5 . hogy összegy jtik-összeszedik a gyomot oda. Ugyanakkor úgy t nik. Szövegtörténeti megjegyzések Aránylag megbízható a szöveg. a tényleges elbeszélés (13. ahol elégetik. Két részb l álló példázat: 1. Lehet. amikor már Máténak rossz tapasztalatai voltak az egyház bels életével kapcsolatban. ahol már a zsidó hatások gyengültek). mint negatív szerepl k. k pozitív szerepl k. századból való.. Ez igazolja azt. hogy Máté kéziratait olyan környezetben hagyományoztatták. 37 oJ uiJo" tou' ajnqrwvpou krisztológiai pontosítás és egyértel. hogy olykor csak a „beavatottak“ érthették meg Jézus szavainak mélyebb értelmét. és gyakrabban is kérdezhették t a magyarázat felöl. szántó-vet k munkája. attikai praepozíció + gen. Szívesen tértek vissza hozzá a tanítványok. hanem csak sokkal kés bb került az eredeti történethez.. Velük szemben helyezkedik el a sokaság (nem értik). A szerepl k: Máté két csoportra osztja a hallgatókat: ezek egyrészt a tanítványok (azonnal nem értik. ig 30 sunlevgetai (D .2430) és 2. el egészen .bizonyára hiba)? Talán arra utal. A legtöbb eredeti kézirat a X. 30 a[cri és mevcri : (-ig). hogy a magyarázat nem azonnal. Ez utalás lehet arra.. hogy Jézus szavai nem voltak mindig világosak. hogy Jézus szavai éltek a tanítványok és a nép között.36-43).

és hogyan lehet ellene harcolni2 Kés bb – Jézus és Máté idejében – arra értelmézték.42 bavllousin . Tamás evangéliuma (57. Kiderült. honnan ered a világban a rossz. Ježíšova podobenství. (Akkor) Kitépik és elégetik. csak az id k végén az utolsó ítélet alkalmával. 43 tw'n ouranw'n: itt az „atya országa“ helyett inkább a mennyek országa szerepel: ezzel eszkatologizálják és általánosítják a mennyei szférákra Vallás. akinek jó magja volt. A konkoly valószín leg olyan embereket és cselekedeteiket jelenti. Mondta nekik: Ne menjetek és ne mondjátok: Kitépjük a konkolyt – és vele együtt kitépnétek a búzát is. 3 Mánek. logion): „Jézus mondta: Az Atya országa hasonló az olyan emberhez. Az aratás napján láthatóvá válik a konkoly. Általában az apokaliptikus t zbe dobás. mint a konkoly: nincs értékük az 2 Vö.13: Minden rossz palántát. hogvy az egyház nem „válogatottak társasága“. hogy eredetileg ez a példázat olyan helyzetb l indulhatott.5).3 Ezeket azonban nem lehet szétválasztani id el tt. ahol minden jó és rossz is megtalálható. és hogy leleplezzék a konkolyt. a gonosz. akik nem voltak felvilágosultak a gnózis által.“ A gnosztikus körök szimpatizáltak azzal. hanem corpus mixtum. amit nem az én mennyei Atyám ültetett.ejmbalou'sin: olyan kifejezés. 6 . ki fognak gyomlálni. Mt 15.és kortörténeti adalékok 1. ami szinte az apokaliptika közepéb l való. Az ember (gazda) nem engedte a szolgáknak kitépni a konkolyt. és konkol cyt vetett a jó magok közé. Ellensége azonban éjjel eljött. amikor a társadalomban kérdéssé vált. Lk 12. a gyehennára vetés segédigéje (vö. Valószín . hogy a gonosz és alattomos emberek miatt milyen rosszak az állapotok az egyházon belül. 69. vegyes/kevert társaság. ahogy erre a kés bbi magyarázat is utal. hogy igazságot tegyenek az emberek között. 2. és így a gnosztikusok szerint önmagukban csak annyit értek.

De tudja. Exegetikai elemzés 24 „Más“ példázatot (a[llhn parabolhvn) is mondott nekik. tisztátalan állatok tetemeit. „Hasonló (wJmoiwvqh) a mennyek orzsága“: Isten országa olyan valóság. lakatlanná tegyék ezt a vidéket.n spevrma): jó mag. amelyek beszédesek és közel állnak hozzánk. magfajták. Az szavaitól nem betegszik meg senki. vet mag. Ember. Csak hasonlatokkal lehet igazán kifejezni. Egy alkalommal a római szenátus olyan törvényt hozott. aki szóval tudta tartani a hallgatókat. halálbüntetés súlya alatt marad. és vetni a jó magot. hogy ellehetetlenítsék az ellenséget. emberi világunkhoz. életképeset. és az adott id ben kikel. mintha Máté hangsúlyozni akarná. Tulajdonképpen igazán egészen addig tart. tesz vele. A föld az övé (aujtou'). Az ókorban (f leg a háborúk idején) az ellenség földjére szoktak vinni követ. hogy aki ezt megteszi. sót.Atya mennyei országa számára. hogy olyan rétor volt. egészségeset. A jó mag (to. szépet. 7 . kultikusan is tisztátalanná tegyék és az emberek számára utálatossá. De a „tükörben való kép“ is káprázatos. aki jó magot vet földjébe: speivranti .: a folyamat tartósabb. hasznosat.aor. A „jó“ jelenthet alkalmasat. A „jó mag“ magában hordozza az életet. rendeset. kalo. Jézus variálja a példázatokat. 3. Egy esethez vagy témához gazdag példázatforrásai vannak. mérgez gyomokat. egészséges beszédeit. így hát az id k végén (aratás alkalmával) el kell tüzelni ket. De Isten lehet vé teszi számunkra emberi módon kifejezni a kifejezhetetlent vagy leírhatatlant: olyan képekkel. Az egyháznak mindig cselekednie kell. hogy még az idejében is tart a példázat története. amit akar. amit nehéz direkt módon leírni. Jézus a „jó mag“ alatt saját szavait. hitelesen szól az Atyáról és eljövend országáról. amig nem jön az aratás ideje. hiteles üzenetét értette. mit kell vele tenni. Ez azt jelenti. Persze az sem fejezi ki igazán a teljes valóságát. part.

hogy ezt bosszúból tette. hogy semmi nem történt. hogy rejtve maradjon a dolga. Egy ideig úgy t nik. Ezért csak sejtik. valaki csak akkor tud cselekedni. Ennek több magyarázata van: az elfajzott búza. zizavnion. eltökélte m vét. mert rejt zködve érkezik. és totálisan meg akarja rontani a gazdát. hogy a föld Istené. Aztán elment (ajph'lqen). és ez volt értelmetlen életének célja. Gondolja. Ezért elküldte Jézust. És Istené az a nép is. Amit vet. és ezzel megy el re az id is. hogy egyszer en nem lehet mindig ébren lenni. az kokoly: to. aztán mintha maga a gazda vetett volna konkolyt a búza közé. Ez éltette. vagy a gonosz m velése már alapritmusa volt életének. Úgy látszik. Egyszer en jött (h\lqen) és cselekedett. néha HALÁLT is. de valójában mérgez növény. hogy ott az ellenség garázdálkodott. de mérgezést okoz. Céltudatosan tette m vét. az nem fog ártani neki. Nem tudjuk. mert haragudott valami miatt a gazdára (erre vallana a szufix: aujtou'). Palesztina is Istené. Bizonyos értelemben felel is érte.Nem birtokolja haszontalanul. De aki szereti földjét. Vannak id k. mint aki jól végezte dolgát. A gazdának van földje. Ezt más földm vel is tudja. amely hasonlít ugyan a búzára. De valaki éjjel. hogy a sötétséggel sikerül takarnielleplezni csúnya terveit. amikor az emberek alszanak (kaqeuvdw). amikor az emberek elbágyadnak. Jézus áttételesen azt akarta mondani. hogy jó magot szórjon-hirdessen oda. Alattomos szándékok mindig alattomban keresik a „megtestesülést“. Az kihasználja az id t. De az egész föld is az Övé. amikor ott van a gazda. Az élet így váltakozik. esetleg hogy lássák t. és el is alszanak. gyom. 25 A gazdától függetlenül vágyik földjére az ellenség (oJ ejcqrov") is. A gazda nem tudta volna meg rizni földjét és tiszta munkáját. Nem akkor jön. 8 . hogy milyen szorgalmas is. de van ellensége is. Az élet magával hozza. amely lakja. ott mozognak az emberek. Nagyon merész az ellenség. A jó paraszt szereti földjét. a sötétben alszik. Azért.

A konkoly is megmutatkozott (ejfavnh aor. Talált rést. 27 A gazdának vannak szolgái (oiJ dou'loi). 9 . hogy a vetemény n . az eredménytelenség. A gonosz cselekedet nem feledésbe megy. a képmutatást és a sötétben való romboló ténykedést? Pl. a szomorúság. amikor eljöhetett. birtokgazda) volt. heterodox dogmák és félrevezet krisztológiai magyarázatok? Miért nem élhet nyugodtan az ember. nyilvánvalóvá válni). akir l Máté most el ször mondja azt. akkor megmutatkozott a konkoly is. akik együttéreznek vele. a romlás. a kiszolgáltatottság. a szektás. a betegség. megmutatkozni. a gazda. hanem egyre szembeölt bb lesz. Övé volt a birtok. és megtette a magáét. kalászba szökött és zöldül. A dolog és a gaztett most már látható méreteket öltött. házigazda. = faivnomai: megjelenni. S t egyre láthatóbbá válik. Eljöttek a gazdához. hogy bizonyára jó magot vetett a földjébe? Akkor honnan van benne a konkoly? Valóban honnan (povqen)? Honnan van konkoly. degenerált állapotok. 28 A gazda tudja. kifejez en mutatja. A szolgák csodálkozva kérdezik az urat (kuvrio").3-12) és hogyan szenvedte bajait. ill. látszani. hogy oijkodespovth" (gazda.26 Az id egyformán hatott a búzamagra és a konkolyra is. elfajzott búza. és fel vannak háborodva azon. gonoszság? De honnan van a fájdalom. S a legnagyobb örömébe hirtelen üröm belevegyült. a b n és a halál? És honnan volt Máté idejében a romlott tanítás. rosszindulat. hogy milyen sorsot élt konkrétan egyháza (Mt 5. az egyház és szolgái? Miért kell látniuk a rombolást. amit látnak: a búza között ott éktelenkedik a konkoly is. amit ellensége meggyalázott. a csalódás.21-22). az alattomosságot. irigység. gy lölet. A gazda számára nagy öröm volt látni. Amikor a búza kalászba szökött és kizöldült. milyen hamis tanítókkal kellett megküzdenie (Mt 7. az elferdített evangélium. Máténál a HEGYI BESZÉD jól. gyom. hogy ezt az ellenség tette.

és azonnal cselekedni : összeszedni és kitépkedni a konkolyt a búza közül.. gyökerestül kiszedni. sem a haragtól.. ha igazságos is. hirtelen dönteni. Ez nem segítene. Nem kapatja el magát az indulattól. tud várni továbbra is. alkalmat. amíg eljön a rendezés ideje. . amikor leszámolhat vele a gazda.De jó. és sok jót nem hoztak az egyháznak. Az er szak.A kitépni (sullevgw: összeszedni. kitépni.. amikor el ször durván cselekszik. és nem tudja.. hanem csak vág. csak még nagyobb kárt okoznának. Az pedig ugyan soká lesz (az aratáskor.aor. Azt pedig ki kell várni. Csak meghasonlást. amikor se nem kérdez. de kivárja a megfelel id t.: kiszaggatni. zúz. amíg a vetés szárba szökött. fájdalmat és keser szájízt. az egyháznak mindig kísértése volt er szakosan cselekedni. kirángatni) a búzát is. A nagy vitatkozások is az egyházban a tévtanítókkal (vö. Jézus szelíd és alázatos szív maradt a kereszten is. hogy ilyenkor igazán milyen lélek van benne. és nem mozgósította mennyei angyalok seregeit sem saját védelmére. Baj. üt.Magában hordja ítéletét.Er szakos cselekvésr l van szó. Ezért nem kell most bántani a konkolyt. ..Krisztus nem engedte tanítványait er szakoskodni. gyökereit l megszabadítani . az utolsó ítéletnél). hogy kérdezik: akarod-e? (qevlei"_) Addig jó.conj.Úgy látszik. még ha igazuk is lenne. két kardot sem akart. . kigyomlálni. aztán kérdez és bánkódik. amíg az egyház el ször kérdez.. Eljön az id . ítélkezik saját belátása szerint.A szolgák szorgalmasak akarnak lenni. majd Máté egyháza ellen . sok kárt tehet. Tudott türelmesen várni. 29 Az oijkodespovth" józan és reális. 10 . .Az ellenség sok rosszat tett Jézus és tanítványai. Nem engedi a szolgákat indulatukban cselekedni. . És még nagyobb baj. A konkollyal együtt kiszaggatnák (ejkrizovw . a pásztori leveleket) nagyon elmérgesedtek. addig. pl. se nem bánkódik. aztán cselekszik. összegy jteni) annyit jelent: elpusztítani.

bizalmasabb vagy beavatottabb körben mondható. ill. Az aratás a nagy rendezésnek és az igazságszolgáltatásnak ideje. k jobban fognak érteni a dologhoz. De ahhoz közelebb kellett menniuk Jézushoz. Az aratás két ütemben fog zajlani: 1. Az indíték és szándék mindenképpen az: lelki szempontból többet is megtudni t le. kinek a házáról van szó. Akkor lehet legálisan cselekedni. Jézus mintha ezzel az eszkatológai ítélet két fázisára utalt volna: el ször a hitványakkal kell elbánni. Ha a példázatokról szóló fejezet elejére utalhatunk (Mt 13. A „ház“ kifejezés jelzi. Ekkor jön az elszámolás és felszámolás ideje. hogy ne csak 11 . de finomabban. csak aztán lehet zavartalanul örülni. el ször (prw'ton) sor kerül a konkolyra: összeszedik (sullevgw). elengedte t: ajfeiv" = ajfivhmi aor. Akkor jönnek az aratók („hivatalos“ aratómunkások): oJ qeristhv" (ezek szerint más szolgákról van szó. összecsomózott. és a gazda cs rébe viszik (hJ ajpoqhvkh). akkor egy tenger parti házról lehet szó. Erre célozhat prosh'lqon aujtw/' a görög is. 2.n qavlasan). ill. Jézus bement a házba (oijkiva) és utána mentek a tanítványok is. milyen házról. A búzát is összegy jtik (sunavgw). ill. ami csak sz kebb. hogy most sz kebb közösségben nyilatkozik meg Jézus. összeszedett rakás) kötik és elégetik (katakaivw). ahogy ezek.30 A gazda hagyja mindkett t együtt n ni az aratásig (e{w" tou' qerismou'). Indulat. Egyúttal az ítélet ideje is. Nem tudjuk. hanem lelki Jézushoz fordulás kifejez je is lehet. mint akik most itt vannak). kévébe (hJ devsmh: köteg. th. kéve. ami nemcsak tranzitívum (küls mozgásra értend ).). part.1). Amikor elment a sokaság (elbocsátotta. hanem igazságosan fognak cselekedni. olyan dolgok magyarázatát fogja mondani. ahol aztán leült tanítani (ejkavqhto para. bosszúvágy és elfogultság nélkül. 36 A páldázatnak most újabb folytatása következik.

A tanítványokat igazán az érdekelte leginkább. Ez a “második lépés“ áldása. Hét metafora következik (1. mert nem vagyunk elég közel Jézushoz.4 A 27-29. A tanítványok itt tehát újabb kérdésekkel fordultak Jézushoz. A tanítási kategóriából most Jézusnak hétköznapi nyelvre kellene átfordítani a példázatot. és távolról csak mint jó tanítót halljuk t. az Emberfia. eszkatológiai kilátással. 4. kifejteni. hanem megfelel és szinte kommunikáció az Úrral. az aratás és 7. és egy fordított. 3. versek kérdései nem jönnek el . „Magyarázd meg nekünk.távolról hallják t mint tengerparti rétort. A keresztyénség nem néma vallás. akivel egyetértünk. alakokat. az aratók). Máté ezt nem tartja fontosnak taglalni. hogy hogyan kell érteni a példázatot. a jó mag. az intés vagy az ígéretek felajánlása). hogyan értend az el bb elmondott példázat. Beszélnek Jézushoz és Jézussal. az ellenség. a szántóföld.aktuális. Jézus itt a zsidó allegória eszközeivel dolgozik. Mintha Jézus szavainak két oldala lenne.. kielemezni. (a tanítás. a konkoly. Jézus Krisztus példázatai. 4 Kozma. Mert a tanítványok a hétköznapi élet emberei. 5.. hanem mint beszél beszélget partnert. mint egy sz nyegnek vagy hímzésnek: egy síma. 6. Hányszor marad félbe a megértésünk. 37 A továbbiakban Jézus ezt teszi: megmagyarázza. „átfordítani“). 12 . pontosan megjelenteni. A szavakhoz és szerepekhez beazonosítja a megfelel tárgyakat. 169. Ami egyháza számára – és az eszkatológiai koncepciója szempontjából is . életünkre vonatkozó konkrét lebontását már nem értjük. 2.“ (diasavfeson hJmi'n: diasafevw = megmagyarázni. de szavainak bels értelmét. az a következ versekben kap részletes magyarázatot. a prédikáció. De fordítva is lehet: a hétköznapi sima nyelvb l át kell fordítania mondanivalóját teológiai nyelvre. Kozma Zsolt szerint az olvasó itt mintegy az apokaliptika kislexikonát kapja.

Jézus ezt kétségkívül magára értette. Ugyanis az Emberfia most a jó magot veti. hanem egészséges bölcsességet vagy teológiát közöl. Az exegéták figyelmeztetnek. helyr l-helyre menni. aki majd egyszer az id k végén (= az aratás idején eljön az aratókkal = angyalokkal). hogy ez nem az egyházra értrend . amely a misszió tárgya-területe. hogy nincs egészen magánál. Ebben van némi polémia is. Azonban nem várja a pogány világ megtérését várakozással. hogy Jézus jó (kalov"). Az . ölbe tett kézzel. a hozzátartozók pedig olyat is gondoltak volna. hogy a jó mag mindenhová eljusson. hiteles és megbízható tanítást mond. Most itt van az Emberfia a földön. 38 A szántóföld a VILÁG (oJ kovsmo"). így kell majd a világban járni-kelni. hogy az akkori egyház elfordul a zsidóságtól.A jó magot vet az EMBERFIA (oJ uiJo" tou' ajnqrwvpou). hanem a világra. amíg eljönnek a népek az egyházhoz. Jézus kortársai és ellenségei azzal akarták volna vádolni t. Ez egyúttal 13 . az egyházat. hanem ahogyan a szántó-vet jár a földön. Így a példázat azonnal megfelel krisztológiai jelleget kap. Emberfia a zsidó apokaliptikában nagyon fontos alak. hogy Belzebúb lakik benne. Az Ez 1 és Dán 7 alapján identifikálható. Jézus fellépése tehát olyan hangsúlyt kap. ahol termésre jó föld adódhatna. Máté itt pártfogásba veszi a pogányokat. hogy megtéveszti az embereket. és már más nép kategóriájában gondolkodik. Ezzel behelyezi magát a példázatba és annak f szerepl jévé válik. Máté igazolja. és végzi munkáját. egyrészt mint Isten embere. azonban annak igazi kibontakozó formája csak az id k végén teljesedik ki. Itt már látszik. hogy vele már most az eszkaton bejött a világba. Nem vezeti félre a népet. másrészt mint apokaliptikus alak (f leg a zsidó pseudepigráf irodalom alapján). Ugyanakkor a példázat eszkatologizálódik: Az itt lév Emberfia ugyanaz. az emberek között és veti a jó magot: vagyis tanít és mondja Isten üzenetét az embereknek. aki az ítélet napján tölt be fontos szerepet a Fehérhajú mellett. és megnyitja el ttük az Isten népéhez való csatlakozás lehet ségét.

szolgálatát. Az exegéták inkább ezt a változatot tartják valószín bbnek. A gonosz fiainak cselekvése azonban egyértelm : álcázzák magukat. Ugyanis amennyiben a szövegben hímnem oJ ponhrov" lenne. ill. A szövegb l nem lehet eldönteni. vagyis a konkoly a GONOSZ FIAI (oiJ uiJoi. ellentéte Istennek. hogy Máté most már nem a szavakról. Jób esetét). hogy ez a jó mag az Isten országának fiai. A példázatban úgy 14 . tanításról beszél a jó maggal kapcsolatban. Ennek analógiája abban van. alattomban növekednek. ajntikeivmeno"). de leginkább az intertestamentális zsidóságra. ha veszélyek között kell folynia. akik az élet s r jében élnek. akkor a gonoszra.sürgetés is lehet a missziói munka végzésére – még akkor is. a jó mag tehát az egyház emberei. mert az analógia is megengedi párhuzamban következtetni: Az ember Fiával szemben áll az ördög (mint gonosztev ). Értelmezésében és szerepében variációja a sátánnak (satana'"). akik megkeverik a misszió eredményét. apostolai. Elnevezése az Ószövetségre vezethet vissza (vö. vagyis az Isten fiainak életét. Az Isten országát pedig Jézus hirdette az egyháznak. és sok az ellensége is. vagy kísért nek (peiravzwn. hogy mir l vagy kir l van szó. zavaró. hanem arról. ponhrovn. az egyház bels növekedését. 39 Az ellenség. m ködnek. az ÖRDÖG (oJ diavbolo"). vádoló. Itt mintha némi keveredés lenne a jó mag és a magvet k között. diavbolo". tou' ponhrou'). a gonoszságra kellene értenünk. az szolgáik és követ ik. Eredeti szerepe: lázadó. Mindkett lehetséges. hogy a rossz mag. Valójában arról van szó. Negatív alak. összekever . szaporítják a romlást (értéktelenítik az értékeket) és mérgezik a jó mag hatását. Ugyanakkor a mennyek országával szemben áll a gonoszság országa. th'" basileiva"). Ha pedig semlegesnem to. aki elvetette a rossz magokat = a konkolyt. akkor az ördögre (gonosztev re) kell értenünk. A „jó mag“ a MENNYEK ORSZÁGÁNAK FIAI (oiJ uiJoi. ill. misszionáriusai. összedobáló (diav-bavllw).

Az angyalok végzik az igazságszolgáltatás feladatát is. év beállása. akik elfogultság vagy részrehajlás nélkül teljesíteni fogják az Isten parancsát. hogy a végén a konkolyt ÖSSZEGY JTIK ÉS MEGÉGETIK (sullevgetai kai. De ez csak az aratás alkalmával várható. Isten egyszer megtisztítja a gyülekezetét.5 Jézus itt arra utal. hogy a konkoly végképp elnyomja a búzát. Ez pedig az ítélet kifejez je. a 2000. Ez a zsidó ' apokaliptika egyik legizgalmasabb területe vagy legjellegzetesebb kifejezése. Ahogy a zsidó mez gazdaságban a haszontalan gyomot az aratás végén összegy jtötték és elégették.szerepel. Ez az átváltozás vagy kozmikus váltás azonban nem lesz sima. Isten lényei k. Jézus itt valószín leg a Gyehennára gondolhatott: ott gy jtötték össze a szemetet. hogy a világ egy bizonyos cél felé halad. 5 Kozma. hanem zajlani fog az „aratás“. és ezt nem a Máté-féle egyház emberei. Ez jellegzetes abból a szempontból is. puri. mint az ellenség (oJ ejcqrov"). hanem Isten angyalai fogják a legjobban elvégezni. Nem hagyják a konkolyt a búza között. hogy a sötétségben akar maradni. gy lik az id . mégha a növekedés során úgy t nt. Ugyanakkor az is jellemz rá. az ördög fiai. Akkor lehet jól összekeverni a jót a rosszal. a jó munkát. A mennyek országa a világosság országa. úgy tesz az Emberfia is a világ végén. A fordítottját teszi annak. és elégették. vagy csendes. Máté egyházában nem marad ott mindvégig a konkoly. amit az Isten. Az összegy jtés és elégetés egy helyen szokott történni. és abszolút módon érvényesül. és egyszer betelik. az ördög országa a sötétség birodalma. Az aratás munkáját az ANGYALOK (oiJ a[ggeloiv) végzik. 40 Máté meggy z dése. Sírás és fogcsikorgatás fogja kísérni. Jézus Krisztus példázatai. Akkor következik a korok/korszakok vagy érák/aiónok váltása. A folyamat vezet je az Emberfia. mint pl. ellehetetleníteni a jó magot. 169. Az aratás a VILÁG VÉGE (suntevleia aijwnov"). 15 . az ígéretes reménységet. [kata]kaivetai). megrontani a tiszta munkát.

és várta az aratást. Szeretetével hordozta. viselkedni és beszélni. A feladatuk egyértelm : t zbe dobni és elégetni. 16 . amikor tele lett konkollyal. Ez fájdalmas lehetett. skavndala) és gonosztev (tou. gyalázatot hoztak Isten népére.n ajnomivan). versben Jézus. félrevezették a hitben. akkor sem. ill. Konkolyból sohasem lesz búza. Jézus az emberek eszkatológiai sorsát egyértelm síti. hanem már a Mátéféle egyház zavartkelt ire is. Máté részletezi az angyalok szerepét.hogy a t zt l már nincs visszafordulás. felháborodást. azt elégetik. és ezzel tévelyg lett bel le. b nre csalták. viszálykodást/ okoztak vele). Mégis a sok nyomorúság ellenére ez az ország az Emberfia országa. Közbe sem avatkozott." poiou'nta" th. Ez vonatkozhat nemcsak Jézus ellenfeleire (farizeusok. Itt nem lehet számolni valamiféle tisztítót zzel. hogy valakit az egyházban megtévesztettek. A világ végén már nem lesz lehet ség változtatni a konkoly lényegén. ami arra vonatkozna. A botránkozás itt több értelm lehet: lehet etikai vonatkozása (úgy élni. Aki oda bekerül. 41 A 41. Nincs közbenjárás. és a gonosz fiainak jellegét: botránkozást okozó (pavnta ta. Ez arra vall. Nem mondott le róla. megtiporták Isten akaratát. háborgást. Ezzel Isten törvényét megszegték. de lehet teológiai hangsúlya is. Végeredményesen az ítéletet vezet Emberfia dönt. Onnan (ejk th'" basileiva" aujtou') kell majd ket kivenni és megsemmisíteni. hogy ezzel botránkozást. és ami t zbe van szánva. az nem kerülheti el sorsát. Az angyalok nem fognak válogatni a konkoly között. békétlenséget és botrányokat /intrikákat. lelkében törést okoztak. mert ezek a rombolások az egyház belkörében történtek. hogy Máté egyháza nagy küzdelmeket folytatott a tiszta hitért és tagjai tiszta életéért – az olykor egészen láthatatlanul vagy alattomosan támadó ellenséggel szemben. akik törvénytelenséget követtek el. törvénytudók). vagy a kárhozatba jut. és ezt nem másíthatja meg senki.

Ezzel kozmikus és asztrális eszkatológiát érint. amely a feltámadáshoz vezet." eij" th. Máté talán csak általában a mennyei substancia állapotára gondolhatott: üdvállapot a mennyben a fényesség ragyogásában fog történni. Itt Máté még jobban specifikálja a konkoly sorsát. ill. az igazak (oiJ divkaioi) FÉNYLENI FOGNAK (ejklavmyousin) mint a NAP (wJ" oJ h{lio") Atyjuk (tou' patro. Kérdés. Máté aláhúzza. hogy ott sírás és fogcsikorgatás lesz. Az utalás a Dán 12. Kérdés. A szenvedés nem sz nik meg. hogy allegorikusan-metaforikusan érti-e. ahogy azt pl. mert magát Istent csodálatos ragyogás és tiszta fény veszi körül. mert hiszen evangéliuma írásakor már mindez történelem volt.42 Az istentelen gonszoknak a sorsa a TÜZES KEMENCÉBEN végz dik (balou'sin aujtou. öngy lölet. Máté az apokaliptikus történésb l közben kihagyja azt a lépcs t. 17 . hogy Máté gondolhatott-e a 70-ben bekövetkezett jeruzsálemi t zvészre. de talán még eszkatologikusabb távlatban gondolkodik Máté. hanem a „bels égés“ miatt is. vagy szószerint. ahol egyszerre több mint 3000 ember égett meg. a nap közelsége magától értet d en a világosság és ragyogás országa." aujtw'n) országában. templomégésre. Egyrészt azért. Máténál mintha ez a kett összeérne. 43 A háttérben bizonyára Dániel próféta apokalipszise áll. A sírás és fogcsikorgatás oka több lehet: nemcsak a tényleges fájdalom a t z miatt. a Dán 3-ban olvashatjuk.3-ból való. amit a gonosz élet miatt éreznek majd: önsajnálat. Ez Máté kedvenc apokaliptikus kifejezése. Egyenesen a mennyei csillogásról beszél. hogy mit ért alatta. Nem tudjuk kizárni.n kavminon tou' purov"). A tüzes kemence sorsa azonban nem lesz gyors halál. másrészt – amennyiben a kozmikus szférára kell gondolnunk -. irigység és tehetetlenség összesége. Miközben a gonoszok sorsa megpecsétel dik. Pál eszkatologikus teológiája szerint a csillogás és fényesség a mennyei pneumatikus testekre lesz jellemz (1Kor 15). Kérdés az is.

Az igazi megértéshez több id re van szükség. mit akar mondani Jézus. aki saját gyülekezetét akarta éberségre bírni. els hallásra. Kerüljük az olcsó meséket. szimpla szolgálatokat. hogy Isten gazdag világát gazdag színekkel és vonzó hasonlatokkal. és fejti meg Jézus példázatát. mintha gyémántokat osztogatnánk. amíg meg nem unják az emberek. hogy jól megérteni Jézus szavait nem is lehet csak úgy. a bels közösség tagjai érthették meg. valaki akkor tud cselekedni. És akinek volt füle. . Ma is csak az érti meg Jézus szavát. a helyzett l függ en.Türelmesnek kell lenni azokhoz is. szívével) figyel Jézusra. Mindenki fel l reménységben kell lenni. . és f leg külön együttlétre Jézussal. amikor Jézus további beszédét l megvilágosodik . és mit magyaráz Máté is. Mennyivel inkább kell tanulnunk. A gyors hallgatók és bibliaolvasók számára bizony sokminden rejtve (vagy még rosszabb: homályos) marad.nem értik Jézus szavait.„Akinek van füle. mint a tanítvanyoknak a házban. aki állandóan ismételte volna ugyanazt. . annak úgy kellett közelebb jönni Jézushoz. mert napfényre dolgait nem viheti. Jézus szavait.A sötétség és az alvás valakinek pihenést. felkészült módon hirdessük. hogy eljöhet a pillanat. és egyszer minden tett kiderül. Jézus szókincse és témab sége olyan gazdag volt.Látható. Az éjszaka 18 . mert Isten országáról beszélni olyan.Jézus mindig más és más példázatot mond. aki bels füllel (azaz szívvel. Hiszen „gyémántokat“ osztunk. unalmas ismétl d beszédeket. Minden éjszaka elmúlik egyszer. akik az els hallásra – különböz oknál fogva .“ Ez már egyértelm en Máté záradéka. álmot jelent. Csak a bels fül (= a szív). és Máté üzenetét nyitott fülekkel kellett a gyülekezetben hallgatni. Az igazi bizalmas dolgokat Jézus kis bels közösségben közli. Nem olyan rétor volt. Kérügmatikus összefoglalás . hallja. hogy színesen variálhatta az Isten országának hasonlatait.

szívesség.A konkoly t znek n . akik elviselték a konkolyt és nem fajzottak el: sem azzal. Az éjszaka elmúltával elillan a hatása is. Hinnünk kell.Krisztus csendes és szelíd volt. hogy türelmetlenek és er szakosak lettek volna.cselekedetei azonban nem lehetnek tartósak. hogy összevegyültek volna vele. . 19 . És ez nem használ Krisztus ügyének. Ott a mennyei hajlékban másfajta fény hatja át a betakarítottakat. mint ököllel. mint a kemence lángja vagy füstje. A mennyei fény napragyogásában állhatnak majd azok. A lélek gyümölcse pedig nem ököl. sem azzal. önmegtartóztatás. A túlzott igazságérzet gorombaságot eredményezhet. hogy a türelemmel is legalább annyit lehet elérni. hanem jóság. ami a hit alapjára támaszkodik. a búza pedig cs r számára. A jövend a béke emberéé. .

amely egymás után sorolja a végid k eseményeivel és Jézus parúziájával kapcsolatos történéseket megel zi az okos és a gonosz szolga története (24. Ugyanis a tíz sz zr l szóló példázat bele van ágyazva a "kis apokalipszisbe" (24-25). Máté ezt a példázatot az eschatológiai váradalomról szóló tanítások csoportjába sorolja. 9 Vö. miáltall igen rossz sorsra számíthat.A tíz sz z példázata Mt 25. Máté evangéliumának magyarázata. hogy valaki várja vagy kivárja az id k végét (2Pt 3. 194. 503. könyörtelenül elválasztódik az üdvözül kt l. 20 . bár egyes mozzanataiban más evangéliumi összefüggés is feltételezhet 9. Példabeszédek.és kortörténeti összefüggés 1.24k: Varga. vö. 448. 105-117.20 (LXX: diakrivnw különbséget tenni.17. Lk 12. Die Herrschaft der Himmel.14-30) következik. 7 Luz. elválasztani).459. Jülicher. megkülönböztetni. Ugyanis nem csak az fontos. Ha pedig nem így vár. hogy az Emberfia eljövetele.49 (ajforivzw: elválasztani. 6 Vö. vö. Ez 34.32 és Mt 13. 8 Ebben a kutatók általában megegyeznek. hanem felkészülten és hitbeli éberséggel kell várnia. Das Evangelium nach Matthäus. Szöveg. old.35k vagy 13. Peres Imre. in: BENYIK György (Szerk. 10 Kretzer.12).468. 1-13. pl. kiválogatni). Máté evangéliumi/teológiai törekvése A tíz sz zr l szóló példázatnak6 nincs evangéliumi paralelje.). ítéletet és elválasztást11 fog jelenteni. A Tíz sz z példázata – Mt 25. 39. Ez a kontextus nem véletlen!10 Máté koncepciója sejteti. Das Evangelium nach Matthäus.7 Máté evangélista saját anyagához tartozik8.1-13 I. Sand. Szeged 1998. amely a végid k beálltával várható. utána pedig a talentumokról szóló példázat (25. és a példázat szövegösszefüggése szilárdan követi is ezt a vonalat.45-51). 11 Mt 25. Die Gleichnisreden Jesu.

az okos és a gonosz szolga szintén az adott pillanatban bekövetkezett elválasztást hangsúlyozza (24. de vannak közöttük olyanok is. igazi bels döntés és megtérés nélkül vegyültek bele Jézus társaságába. mert nemcsak hogy eschatológiai töltet . 15 Sand. aki ezt a példázatot ránk hagyta szándékosan akar utalni arra is. 191. Die Gleichnisse Jesu. 503. Hasonlóképpen .24-30. Die Herrschaft der Himmel. ezért Dan O. Valószín .mint egyedüli evangélista. mint ahogy az is. 116.45-51). hogy az egyház és Izráel útjai el bb-utóbb szétválnak. Jeremias. amelynek a Mt 25-ben található példázat-trilógia14 további két története (14-30 és 31-46) is része. Die Gleichnisse Jesu. Das Evangelium nach Matthäus. evangéliumi irányvonalát jellemzi ez a kis példázat. ahol szinte Krisztus-imádók és követ k tömörültek. Via. 23) is. a másik pedig itt marad (24. 13 12 21 . 14 Kretzer. hogy Máté . Ez a probléma az evangélium megírása idején már akuttá válhatott. 119 kk. Ježíšova podobenství. ahol János élesen megkülönbözteti egymástól az igazi és a hamis megtér ket. hogy Máté egész teológiai. ezt követheti utalás Nóénak a gonoszok közül való kiválására a pusztulás (özönvíz) napjaiban (24. látszatra.37-39). mert az egyik elragadtatik. majd folytatódik pl.112). hanem ugyanúgy a végid k folyamán várható elválasztásról szól12.20-24. Emellett nem lehet kizárni.40-41). mert Máté ezt a kritikus hangnemet nagyobb nyomatékkal végig érvényesíti evangéliumában: kezd dik ez Keresztel János igehirdetésével (3.41. 12. hogy a különbségtétel szükséges magában Jézus körében is.amint már utaltunk rá .Ebbe a kontextusba jól beleillik a tíz sz zr l szóló példázat. a búza és a konkoly példázatában felmerül várható eschatológiai szétválasztással (13. az elragadtatás jelensége.36-43). amikor a mez n vagy a malomnál dolgozók szétválnak. amelyben nyilvánvalóvá válhat Jézusnak Izráel elleni kritikája15 (11. VIA ezt a példázatot a "tragikus példázatok" csoportjába13 sorolja. ill. amikor mindenki megkapja a Mánek. 48. akik csak felületesen.

Jópásztor. hogy az igazságtétel a Messiás érkezésével vagy közelségében történik! Ez egyrészt a Messiás ítéletszerepére utal16. ez hozzá fog tartozni eschatologikus megjelenéséhez. numfivo". tehát az reménységgel várhatja t. amelyek népi és szinte közéleti módon fejezhették ki Mesterük szerepét. akinek köze volt és van egyházához. Bárány. Némi gondot jelent viszont az. rosszul használójának) sorsa (25. amely a juhok és a kecskék elválasztásáról ad képet (25.14-30). Feltételezhet azonban. Hajnalcsillag. 21. Másrészt a Messiásnak a V legény szerepében való megjelenése arra utal. 1094. A krisztológiai szempont Nem mellékes. ahogy erre Joachim JEREMIAS is figyelmeztet18. Júda Oroszlánja stb. Jel 19. ill.a zavaró tényez k (hitetlenked k. képmutatók)17 nélkül. SalZsolt 17) irodalomból is. mind a deuterokanonikus (pl.21-23! 18 Jeremias. hogy az egyház számára a végid k beálltával érkez Messiás olyan valaki lesz. készületlenek. Jézus példabeszédei.9) . Mint pl. Ezt az elválasztást húzza alá a talentumok használóinak (ill. 17 16 22 . vagy az utolsó ítéletr l szóló példázat is. hogy a Messiás "V legény" címet viselne. Mivel kézenfekv volt átvetíteni a v legény és menyasszony kapcsolatát az Isten.31-46). 2. ill. zavartalan "lakodalmi" együttlét. ahogy err l tudomást szerezhetünk mind a kanonikus. 19 Pl. amit sok szimbolikus képpel19 is próbáltak kifejezni. mert érkezésével megkezd dik számára az igazi boldog. ahogy azt az apokaliptikus iratok is ecsetelik (pl. hogy az Ószövetségben és a rabbinikus irodalomban sehol sem találunk utalást arra. Mt 7. amelyet az eschatologikus id k beálltával vállalnia kell. a Messiás és választott népe Tóth.megérdemelt sorsot. 205. hogy az segyházi teológia m vel i szívesen nyúltak olyan teológiai (el )képekhez és messiási motívumokhoz.6-10.

119.17. 970). Jeremias.8.14kk 13. akinek dönt szerepe lesz az eschatológiai történésekben és akinek hatalmában lesz igazságosan eldönteni a népek.37-39 vagy Tób 7. 22 Luz. Hós 2.a V legény barátjának titulálja (Jn 3.2. Nem vitás tehát. teljes komolysággal. 22. de nagy reménységgel készülhetnek a parúziára.22-32)22. színes kifejezés.16 (Strack-Billerbeck. Kommentar zum Neuen Testament aus Talmud und Midrasch.12-17 és 11. 651-652.vagy legalább egy részletüket leírja pl.7. pl. Ezért nem túlzás feltételezni. ami jól beleillik Máté fényszimbolikájába24 (5. Ézs 54. 23 Via. csoportok és egyének sorsát. Die Gleichnisse Jesu. Krisztus követ i tehát felel sségteljesen. 473. 26 Bolyki. és hangsúlyozza. ami egyértelm en Jézus messiási küldetésének kiteljesedésére vonatkozik. BOLYKI János. 21 Vö. 1099.25 Az ünnepi együttlét étkezéseit részletesen tárgyalja pl. Jel 19. 23 20 . Stauffer.20.6. Jesus und die Frauen. Die Gleichnisse Jesu.2. 29 Jeremias. gavmo".43). hogy Máté teológiai koncepciójában és a korai egyház látomásában is21 ez a V legény Jézus Krisztus (2Kor 11.4. 3. 25 Melzer-Keller. 194. Jézus asztalközösségei. amikor magát . hogy a V legénynek. 131. 3. Ef 5. 24 Geist. 134.2. amit Jézus ezzel a példázattal is akart illusztrálni23 és aminek ez a példázat is egyik szép. 21. egyre jobban kell növekednie (3. 181kk. Jer 2. hogy vallástörténetileg ez a példázat a iJero. 27 Schmid.16-19.kapcsolatára20." gavmo"27 kategóriájába sorolható be.2 Ef 5.25-32. 2Kor 11. 528kk. Das Evangelium nach Matthäus. 23. 10976-1098. az 1Makk 9.26 Úgy t nik.talán az Énekek éneke alapján . hogy ide vezethetnek az apokaliptikus teológia Vö.30-31). Ez 16. numfivo". Menschensohn und Gemeinde. 28 Biser. Heilige Brautschaft. numfivo".29). aki felülr l jött. ezért szívesen használja ezt a képet Keresztel János is.28 ahogy erre van is példa29. Vallástörténeti adalékok A korabeli lakodalmi szokásokat .

Aurelio. vers záradéka ("amelyen eljön az Emberfia") a legrégibb kéziratokból hiányzik. amelyek rokonságot mutatnak a tíz sz z lakodalmi jelenésével is. Hab 2. 34 Sand. a korabeli zsidóságban is ismert eschatológiai lakoma30 megjelenítésének használatát a tíz sz z példázatában. a v legény érkezésével. 449. Das Evangelium nach Matthäus. s nem kizárt. versben. ill.és üdvtörténeti valóságról31 beszél. 184. 4. 516. de sejthet és várható) módozatát mutatja. a menyasszony pedig az egyház. 119. Das Evangelium nach Matthäus. f1 stb. th'" nuvmfh"33 Alexander SAND szerint kés bbi allegorikus interpretáció hatására. Disclosures in den Gleichnissen Jesu. 31 30 24 . Némi eltérés található az 1.a korabeli judaizmus és a kumrániak által is ismert valóság32 ecsetelésével . Mussner. Grundmann.az Isten országa (késleltetett) érkezésének egyik (váratlanul történ .35 Ugyanakkor a 13. ezért a legtöbb mai bibliafordítás csak lábjegyzetben tünteti fel ezt a kiegészítést. hanem a menyasszony fogadására is. Ježíšova podobenství. hogy ilyen töltet gondolatok sugallták Jézusnak a V legény cím. 35 Mánek. hogy a V legény Krisztus. Szövegkritikai szempontok Szövegkritikailag a példázat jó és ép görög szöveggel rendelkezik. 503. Die Botschaft der Gleichnisse Jesu. 32 Vö. Így tehát érthet . hogy ez a példázat vallás. Θ. 95.szálai is. 36 Jülicher. amely viszont teológiai szempontból a V legény=Emberfia vonalat egyértelm en Jézus személyére konkretizálja36. X*. ill. Grundmann. Die Gleichnisreden Jesu. 515.2-4.34 ami arra vonatkozna. Das Evangelium nach Matthäus.) toldalékként szerepel még a kai. 33 Vagyis hogy a szüzek kimentek nemcsak a v legény. amely . ahol néhány kéziratban (D.

Das Matthäus Evangelium. hogy tudjanak maguknak világítani és a sötétben a v legénynek is jelt adni. 62. Das Matthäusevangelium. hogy útközben találkozzon vele és fogadja t. a szakaszok megnevezésével együtt. Gaechter. Die Gleichnisse Jesu. Das Evangelium nach Matthäus. Szokásban volt ugyanis. 517. Vö. 348. a szüzek magukkal viszik lámpásaikat is. A példázat szerint tíz sz z (parqhvno") indul el a v legény (numfivo") elé. 120. A példázat lényeges momentuma tehát a kell "fogadtatás" ill. Via. s bár olykor ez nehézkesnek vagy er ltetettnek t nik. Gnilka. 25 . 130. Magyarázatunkban a Joachim JEREMIAS-féle felosztást37 követjük nyomon. Grundmann. amikor Isten országa látható felvonulását fogja tartani a Messiás eljövetelekor. 48. ennek reménye végérvényesen az eszkatonra maradt. hogy a menyasszony barátn i a v legényt útközben várták és a lakodalmas házhoz kísérték. vagyis arra az eschatologikus id re38. A várakozó egyház (1-4.1-6. 39 Linnemann. visszanyúlhat azokhoz az izráeli képekhez. Ézs 54. a 37 38 Jeremias. illetve ahol a v legény és menyasszonya együttlétének öröme Isten és népe boldog együttlétének örömévé válik (pl. amelyet Máté ecsetel. Exegetikai megjegyzések Jézus metaforája a v legényr l és a menyasszonyról. 1.II. A tizes szám egy közkedvelt kerek számra39 utal. mégis áttekinthet vé teszi a vizsgált példázat anyagát. Gleichnisse Jesu. amelyet ebben a példázatban a mennyek országa érkezésével kapcsolatban használ. Mivel Izráel történelmének folyamán erre a vég nélküli zavartalan örömre aligha lehetett példa. 800.) Az az esemény.4-5). Die Gleichnisse Jesu. v. Mivel a v legény érkezése el szokott húzódni. amelyekben az Isten és népe együttléte mint lakodalmi együttlét kerül kifejezésre. akárcsak minden olyan egyéb motívumé. az "akkor"-ra (tovte) tehet . amely a történelem folyamán beteljesítetlen maradt.

41 40 26 . fáklya (lampavde")42 jelleg világítótestekkel indultak a v legény fogadására. S hogy miért "okos" (frovnimo") és "balga" (mwrov") megnevezést használ Jézus a szüzekre. A görög kifejezések Máté speciális szóhasználatára vallanak. ill.minden további magyarázat nélkül41. A lámpás (lampav") azonban kevés ideig tarthatta a fényt. hogy ki milyen komolyan gondolt a v legényre és milyen Sand. Gaechter (Das Matthäus Evangelium. 504. Jézus virágvasárnapi bevonulásakor . Egyszer en a csoport felét. Das Evangelium nach Matthäus. 130.Jn 12. ahonnan a v legény várható lesz. Gleichnisse Jesu.Mt 8. tehát olyan háttérre utalnak. Kilépnek környezetükb l és megtesznek bizonyos utat (ejxevrcomai) abba az irányba. A szüzek tehát tudnak a v legény tervezett érkezésér l. 801) szerint: ‚Katakombenlämpchen aus Ton oder Metall’.469-471. Ugyanis a szüzek lámpásokkal. egy részét jelenti . hogy kés bb is lehessen világítani. A korsókban vitt tartalék olaj tehát nagyon fontos tényez volt a v legény várásában. ill. az a v legény várásából derül ki. tanítványságra alkalmas). A szüzek ötös-ötös csoportosításában nem kell okvetlenül szimbolikus vagy misztikus jelentést keresni40. kis "hasában" kevés olaj fért el. A szüzek jellemzése nagyon tárgyilagos: volt köztük öt balga (mwrov": ostoba. amely Máté teológiai-egyházi körében keresend . A görög uJpavnthsi" jelenthet szembemenetelt. 42 Luz. mert végül is ez árulta el. azt Máté evangélista a 2. esztelen. akár a menyasszonyra vagy saját magukra való tekintettel. Hogy ez a találkozás egyformán szerencsés lesz-e mindenki számára. Linnemann.találkozás. hebehurgya. ’istentelen’) és öt okos (frovnimo": értelmes. ezért szükség volt tartalék olajra is. Az evangéliumokban egyformán jelenthet pozitív (pl. s közülük mindegyik a maga módján gondol is a v legény fogadására. találkozást. versben már definiálja. mert eleget akar tenni a szokásoknak akár a v legényre.13) és negatív (a gadarai elzárkózás . bolond.34) magatartást. (ünnepélyes) fogadást és valaki elé való kivonulást. belátó. Das Evangelium nach Matthäus.

könnyelm en elhanyagolt vagy egyszer en ismeretlen helyzetet43. Die Herrschaft der Himmel.bölcs és az Isten országára/tanítványságra alkalmas46. hogy erre a készül désre több id t. Die Botschaft der Gleichnisse Jesu. 305. Hirtelen érte ket a v legény érkezésének híre? Arra gondoltak. Nyilvánvaló. 194. ami megzavarhatta volna az ünnepélyes pillanatot. gondosan és szeretettel felkészültek a v legénnyel való találkozásra. v. Das Evangelium nach Matthäus.) A v legény azonban késik (cronivzonto"). de nem volt olajuk. 48 Varga. hogy miért nem. hogy gyorsan zajlik le minden. Ezzel szemben az okos szüzek minden eshet séggel számoltak. 195. 39. hogy az ilyen sz z (eszkatológiailag is!)45: frovnimo" . Nehéz megállapítani. 44 43 27 . 515. Érkezése tehát elnyúlik. Tehát a tartalék olaj lesz az igazi "vízválasztó". A balgák nem vittek magukkal olajat: volt lámpájuk. és nem lesz szükség hosszú virrasztásra? Mások majd segítenek? Mindez komolytalan gondolkodásra és magatartásra vall. Menschensohn und Gemeinde. 47 Mussner. hogy a menyasszonyt új otthonába vezesse48. 93. 45 Geist. Ki akartak zárni minden váratlan történést. hogy hosszabb id t töltött még a rokonok és barátok között a szül i háznál47. 2. energiát kellett fordítaniuk. amely az alvó és mit sem sejt szüzek között máris eldönti a "hovatartozást": vagyis napfényre hozza az eddig szándékosan elrejtett. Ez talán abból adódott. ahonnan indult a zajos lakodalmi menettel. Schweizer. "nyitott szemekkel jártak"44 és lelkiismeretesen. 46 Kretzer.lelkiismeretesen készült fogadására. A parúzia késése (5. Das Evangelium nach Matthäus. amit Jézus így jellemez: mwrov" -bolond. amire korábban mindenkinek kellett volna Grundmann. Bekövetkezik az. Lámpásaikhoz korsóban vittek tartalék olajat is. S mivel élt bennük a v legénnyel való találkozás reménye. Máté evangéliumának magyarázata. Máté így jellemzi ket.

19). Das Matthäusevangelium. 25. mint ahogy a páska-éjszaka55 kell s közepén (mesouvse" th'" nuktov") átvonult Egyiptom földjén az Úr (2Móz Gnilka. de ennek ellenére marad az aggasztó kérdés: "amikor eljön az Emberfia. Via.kivétel nélkül minden. ébren maradni. A v legény majd felébreszti ket. Die Gleichnisse Jesu. és meglepetésszer en jön el. Nem az elalvás lesz a dönt próba a v legény fogadásában. hiszen az éjszaka amúgy is az alvás ideje49. Disclosures in den Gleichnissen Jesu. A parúzia váratlan bekövetkezése (6-10. 54 Ennek a görög fordulatnak két jelent sége lehet: 1. Ez érkezésének egyik eschatológiai szerepe. 802). ill. 473. 517. 652. amit a v legény kés bb a szemükre vetne. Das Evangelium nach Matthäus.48. Azt nem tudja pótolni senki semmivel! A mennyei v legény51 késése és a várakozó hívek elszunnyadása az segyház teológiai látásában magyarázatot ad arra. tehát várható lesz53 (Mt 24. ‚amikor legsötétebb az éjszaka’. A szüzek magukra maradt állapotukban nem képesek virrasztani. 3. 119. 305.) Az éjfél lesz a kritikus "végs id "! Éjfélkor (mevsh" de. hogy Jézus parúziájának esetleges késése (cronivzonto")52 ambivalens. 52 Aurelio. Schweizer.gondolnia: elálmosodnak és elalszanak . Das Evangelium nach Matthäus. Luz. 51 Stauffer. bár a 13. ‚az éjszaka közepe’ = éjfélkor. vajon talál-e hitet a földön?" (Lk 18. Az elszunnyadás elkerülhetetlen ez viszont nem olyan baj50. és a hívek elszunnyadása talán már bele volt foglalva Jézus beszédébe. Das Matthäus Evangelium. v. gavmo". Az egyháznak tehát várnia kell a V legény érkezését. nuktov")54 azonban eljön nem csak a végs id . vagy 2. vö. még akkor is. ha kés re húzódik el. fel kell rá gondosan készülnie. 55 Grundmann. 53 Linnemann. A szüzeknek az olajról kell gondoskodniuk. hanem akkor jön el a v legény (numfivo") is. 350. 50 49 28 . Das Evangelium nach Matthäus.8). 132. ‚koromsötétkor’ ("stockdunkel". 178 kk. Gleichnisse Jesu. Gaechter. vers erre is figyelmeztet. ez meghaladja erejüket és lehet ségeiket.

Éjfélkor hirtelen kiáltás (kraughv) hangzik: "Íme. 10. Das Matthäusevangelium. 1Thessz 4. 1Kor 15. v.2). 518.31. a 10. 29 56 .1)57 a Messiás eschatologikus érkezését a f angyal szava és a mennyei trombiták fogják jelezni58.49) összegy jtik a választottakat (Mt 24. kraughv az apokaliptikus irodalomban afféle eszkatológiai lármát (kiáltást) jelent (Jel 7. 132. 63 Grundmann. hogy ekkor. 60 Melzer-Keller. 117.3. Die Gleichnisreden Jesu. Hlas eschatologických trúb. még nem érkezett meg (vö. Die Herrschaft der Himmel.12).1. 59 Gnilka.29).63 Ezt még meg lehet tenni. A görög gevgonen azt jelenti. Így még van egy kis idejük61 a lámpások rendbehozatalára. hogy ki kiált. 18. 62 Mánek.).mondja találóan TÓTH Kálmán64.12. hogy váltakozzanak az eschatológiai képek és következzék az újabb jelenet. Jézus példabeszédei. éjfélkor hang vagy kiáltás keletkezett. 73kk. Ekkor mindenki felébred! Egyel re azonban a v legény csak közeledik. 352.62 Most hozzátölthetik az olajat. 205. Ježíšova podobenství. amely felriasztja az alvó szüzeket. De ez az id már nem nyújt lehet séget az elmulasztott dolgok jóvátételére.41. 61 Jülicher.2. 451. k értik az üzenetet: Itt a v legény! A korabeli zsidó és keresztyén apokaliptikus hagyományban (Jóél 2. 191. 58 Peres. amely jelzi az id k végét (az apokaliptikus vajúdás kezdetét) és a parúzia érkezését (Jel 19. hogy ítéletet tartson Egyiptom minden istene fölött (2Móz 12. Más szóval: a v legénnyel vonuló lakodalmi menet érkezésével olyan "lárma"56 keletkezett (1Makk 9.39). hogy nagyobb fényre gyulladjanak. amelyek alvásuk alatt is pislákolhattak. SalZsolt 11. „Az utolsó percben a fejvesztett kapkodás nem vezet célra” .15. A szüzek alszanak. amelyek felébresztik az alvókat (= halottakat)59 és jelzésükre az angyalok (Mt 13. 64 Tóth. Legfeljebb arra szolgál ez a kis pillanat. 14. Jesus und die Frauen. a v legény! Jöjjetek a fogadására!" Közelebbr l nincs definiálva a példázatban.52. F leg nem gyors b nbánatra vagy segítségkeresésre.17). 57 Kretzer. Das Evangelium nach Matthäus.16)60.

a segítés nem áll módjukban. Saját hanyagságuknak köszönhetik. mert „senki sem adhatja kölcsön másnak a dönt pillanatban önmaga 66 ’készenlétét’” . hogy adjanak nekik az olajukból. sem a pánik vagy a hamis er lködés. Ezért a legkézenfekv bb megoldásnak t nik azzal a kéréssel fordulni az okosakhoz. mert Máté aorisztoszi imperativusszal fejezi ki ezt a szorongató unszolást: Dovte hJmi'n. 39.legalább most .éreznének valamiféle b ntudatot. Az okos szüzek a balgák kapkodására azt tanácsolják nekik: menjenek a keresked höz.. ami ez ebben a pillanatban végzetes lehet számukra. Csak a tanácsuk jelenthet esetleg némi reménységet azoknak. ill. Ez nem irónikus Linnemann. Az okos szüzek érzik. hanem csak arra. miel tt elaludtak volna. mert az üzleti élet kés éjszakáig zajlott67. Szabálytalan cselekvéssel még saját maguk sorsát is veszélyeztetik. és nem tartalmazza a megoldás b nbánat szerinti lehet ségét. Bár ahogy látni fogjuk. hogy mit tehetnek vagy mit nem. így a szüzek sorsa is akkor pecsétel dött meg. ha b nbánatot nem is. ill. 66 65 30 . nem vezet célra. 131. Mások megmentésére a történetnek ebben a fázisában már nem vállalkozhatnak. Gleichnisse Jesu. fájdalmasan tapasztalják. a történelemnek ebben a stádiumában erre már nem adódik lehetéség. ami az ókori Keleten lehetséges volt. hogy nincs olajuk. 94. Varga. akik a társaságukból kezdnek kiszorulni. Ezután már csak tehetetlenül nézhetik sorsuk alakulását. hogy „lámpásunk kialszik”: o{ti aiJ lampavde" hJmw'n sbevnnuntai.Most tör ki a pánik a balga szüzek között: Végre tudatosítják. s ez nem is áll módjukban. hogy helyzetük drámaivá vált és nem részesülhetnek a többiek boldog örömében65..! A megindoklás azonban nem arra vall. Die Botschaft der Gleichnisse Jesu. Máté evangéliumának magyarázata. és ezen nem segíthet sem kapkodásuk. Az ügyek korábban dönt dtek el. hogy a balga szüzek . Igen elvont ez az érvelés. amikor a lehet ség a kezükben volt. Elég sürget a kérésük. 67 Mussner. Nem hivatkoznak mulasztásukra vagy hibájukra.

amely ellen Jézus fellépett pl. Gnilka. Ez a példázat pozitív aspektusa. Das Evangelium nach Matthäus. 504. ahol a lakodalmi ünnepet ülték. Akik tehát a szüzek közül "készek" voltak és volt olajuk (e[laion).17). Az skeresztyén egyházban ez a gondolat jobban Sand. mint a szüreti sz l taposás. Das Evangelium nach Matthäus. 304. a templomban is (Lk19. hanem egyszer en emberi lehet ség.3)76.45). Közben az okos szüzek elvégezhették a fogadási szertartásokat (= fáklyatáncot)71. Das Evangelium nach Matthäus. Az olajkészítés ugyanúgy örömteli alkalom volt. távollétükben megjött a v legény. 73 Luz. 70 Jülicher. 470. Die Gleichnisreden Jesu. Ježíšova podobenství. 24. Das Matthäusevangelium. 71 Luz.9. 74 Vö. miközben az olaj b sége vígasságot és örömöt jelképezett (Ézs 61. Az ószövetségi hagyományban az olaj hiánya gyászt. Schweizer. 195. A rabbinikus irodalomban az olaj a kialudhatatlan hit és a jó cselekvés szimbóluma75 (Péld 13." gavmou") azt jelzi.69 Miközben a balga szüzek elmentek olajat vásárolni. 456.4?! 75 Mánek. 350. Jób 18.20. Jel 2.24). közös présházban) készítették.megjegyzés68. sivárságot vagy gyümölcstelenséget (Jóél 1.72 A görög többes számú kifejezése (eij" tou. Az Ószövetségben az olaj b sége kimondottan áldásnak számít (5Móz 33. Ez negatív el jel volt. 76 Ez a gondolat fontos a szüzek korábbi. De az okos szüzek jóindulata sem segíthet már. 72 Geist. 120. amivel még talán lehetne segíteni. és együtt indulhattak tovább a lakodalmas házhoz. Das Evangelium nach Matthäus. bementek a menyegz re (gavmo"). Minden tisztességesebb háznál az olajat az asszonyok otthon (ill. azaz otthoni el készületeinek ("lelki" állapotának) megértéséhez! 69 68 31 . Az antik görögöknél73 az ég fáklya a szeretet/szerelem 74kifejez je volt. Az olajat nem lehet másnak átadni. hogy beléptek a terembe/közösségbe.10) jelentett. Menschensohn und Gemeinde. 470.5-6 és 21. mert az evangéliumban a keresked k (oiJ pwlou'nte") sötét közösséget jelentenek70. vö.

és az Emberfiaként való visszatérésére vonatkozó felkészüléssel párosul. 81 Aurelio. Ez a fordulat meglep . ahová csak felkészülten lehet belépni. hogy a kuvrie. A mi példázatunkban azonban egyedi esetr l van szó. hogy belépjenek oda. Disclosures in den Gleichnissen Jesu. 476. kuvrie) nyiss ajtót nekünk.84 Ajtózörgetés következik: "Uram. Az ajtózárás után nincs bebocsátás.köt dik Krisztushoz77. és a vendégek egymásnak adták a kilincset79. 79 Luz. 78 77 32 . az helyrehozhatalan hibát követett el. Disclosures in den Gleichnissen Jesu. Die Gleichnisreden Jesu. Jesus und die Frauen. Melzer-Keller. vagyis már kés n megérkezett a többi sz z is. sem könyörgésre.sem kopogásra. Mussner. hogy aki elmulasztotta az id ben (crovno") az id t (kairov")81. mert a történet felépítése nem ezt a gondolatot fejtegeti. Das Evangelium nach Matthäus. Hogy szereztek-e olajat. hogy a bezárt ajtók számukra már soha nem nyílhatnak meg82. Via. uram (kuvrie. 181. Aurelio.83 4. Amikor megérkezett a v legény. azt már nem kérdezte senki. Úgy t nik. Erre már nem lesz többé sem id . bezárták az ajtót! Ezzel végképp megsz nt a lehet ség. Itt tehát hangsúlyos az az igazság. 94. Die Herrschaft der Himmel. 121. mert az ókori Keleten a lakodalom hét napig is eltartott78. 83 Ebben a példázatban nem kell keresni a kegyelemb l való megigazulást. Das Evangelium nach Matthäus. Az utolsó ítélet (11-13. A szüzek számára valószín leg meglepetésként hathatott a v legény szava.. 80 Kretzer. Grundmann.. 82 Jülicher. sem mód.) Kés bb (u{steron). 454. amely a végs (= eszkatológiai)80 bebocsátást vagy kizárást akarja illusztrálni. kuvrie ismételgetése valamilyen szokványos népi imádságra. Die Gleichnisse Jesu. sem utólag vállalt nagy áldozattal helyrehozni. 203. 515. 186 kk. 84 Luz. Die Botschaft der Gleichnisse Jesu. Az mulasztást már nem lehet sem sietséggel. Das Evangelium nach Matthäus. v.!" Zörgetésük és kiáltásuk már kés n történik. 134. 473.

netán skeresztyén hitvallásra, vagy egyszer en pogány módon való kapkodó, mechanikusan ismétl d , szószaporító imádságra vall, amir l Jézus azt mondja, hogy "ne legyetek hozzájuk hasonlók" (Mt 6,7-8). Ebben a percben a kegyes b beszéd ség vagy az önmarcangoló jajveszékelés már nem segít. A v legény kemény válasza: "Nem ismerlek titeket!" Ami azt is jelentheti: Nem tudok már mit tenni veletek!85 Vagy: Nem tudom nektek kinyitni!86 Ezen nem segíthet már az elkésett siránkozás, és az Úr nevének ismételt emlegetése (kuvrie, kuvrie) sem, ahogy erre Jézus a Hegyi beszédben (Mt 7,21-23)87 vagy a szoros kapuról mondott példázatban (Lk 13,25-27) is utalt88. Az elutasított emberek boldogtalan sorsuk miatt csak önmagukat vádolhatják, hogy Jézushoz való viszonyulásukban lagymatagok, balgák és hamisak voltak, és Jézus megszólítása (kuvrie - Uram! = Emberfia, Dávid fia, Isten Fia)89 ajkukon hamisnak/képmutatásnak bizonyult, ezért is jutottak a hamis próféták sorsára, akik felé keményen hangzik Jézus szava: "Nem ismerlek titeket!" A záró versben következik Jézus, ill. Máté teológiai óvása: "Vigyázzatok (gregorei'te) tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!" Ez figyelmeztetés arra - bár sokak szerint nem nagyon illik bele ebbe a példázatba90 -, hogy a végid k és a Messiás érkezése bármikor esedékes lehet, ezért az evangélium olvasói készüljenek rá (Mt 26,41; Mk 14,38; 1Thessz 5,6). Ugyanakkor ez a kitétel fontos hangsúlyt kap arra nézve, hogy ezt az eszkatológiai id pontot nem lehet el re tudni, nem érdemes a napokat és órákat (hJmevran oujde; w{ran) vizsgálni és spekulatív módon próbálni kifürkészni az Emberfia eljövetelét. Err l maga az Úr Jézus azt mondja, hogy "azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja:
Sand, Das Evangelium nach Matthäus, 505. Via, Die Gleichnisse Jesu, 120. 87 Jülicher, Die Gleichnisreden Jesu, 455. 88 Via, Die Gleichnisse Jesu, 120. 89 Geist, Menschensohn und Gemeinde, 367. 90 Pl. Aurelio, Disclosures in den Gleichnissen Jesu, 179.
86 85

33

sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül" (Mt 24,36). Lehet, hogy ennek a teológiai tételnek az evangéliumi hagyományozása nem volt véletlen, hanem óvni akarta az egyházat a túlzott apokaliptikus rajongás (2Pt 3,12) vagy spekulatív "id számítás" (Mt 24,3) veszélyei el l, amely a korabeli judaizmusban a világvég várásával kapcsolatban igen felfokozott mértékben élt,91 és rossz útra sodorhatta volna az skeresztyéneket is. Óva int ett l az Úr. Amit tehát érdemes tenni, az vigyázás, ébrenlét, felel sségteljes készül dés az Úr fogadására! Készül dés a örömteli lakodalmi együttlétre, boldog mennyei asztalközösségre! "Az üdvösség egyetemességének ez a gyönyor metaforája magát az üdvöt írja le..."92 III. Kérügmatikus konzekvenciák Meg kell tanulnunk, hogy az életben vannak olyan egyedi lehet ségek, amelyek elmulasztása visszafordíthatatlan következményeket von maga után. Az üdvösségre és a Krisztussal való találkozásra vonatkozó felkészülés kétségtelenül ezek közé tartozik. A Krisztus-várás sokakban lehet vágyott reménység, de nem mindenki képes mindvégig kitartani.93 A mi hitünk és reményünk hamar hervad, ezért kevés ezt egyszer kimondani vagy csak megkívánni. Ebben állandóan tevékenynek kell lennünk, és er sítenünk kell lankadó várásunkat. A "kegyelmi id " (2Kor 6,2) mindenkinek adatik, a balga és az okos embernek egyaránt. Bölcsen kell ezért élni az id vel és tudatosítani kell ezt az egyedi esélyt, amiért a zsoltáros is így imádkozott: "Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!" (90,12).
Linnemann, Gleichnisse Jesu, 132. Bolyki, Jézus asztalközösségei, 181; Schweizer, Das Evangelium nach Matthäus, 305. 93 Mánek, Ježíšova podobenství, 120.
92 91

34

Az élet végs pillanatában bizonyára sokkolni fog sok embert az a hirtelen feltárulkozó isteni dimenzió94, amire életükben - lótásunk-futásunk miatt - nem gondoltak, vagy nem gondoltak komolyabban. Fájó, hogy elvész az életük, mert annyira el voltak foglalva önmagukkal, hogy nem gondoltak a V legényre, az érkez Úrra. Az a nap - a V legény érkezésének napja - meg fogja mutatni (1Kor 3,11-15), hogy milyen felel tlen és felületes életet éltek az Úrra nem koncentráló emberek, s hogy mindenük kárba vész, amikor bezárul el ttük az Isten ünnepi lakoldalmi termének az ajtaja95. A V legény érkezésének idejét nem lehet sürgetni (2Pt 3,12), fékezni, kiszámítani vagy letagadni96. Ezt az Atya nem bízta rá a világra, sem az egyházra. Egyetlen lehet ségünk van: jól felkészülni rá és imádkozni, hogy ne érjen minket "alkalmatlan" id ben (Mt 24,21-22), amikor a nyomorúságok óriási fokra hágnak, s fennáll a veszély, hogy a végs gyötrelem "elbánhat" velünk. A türelmes, megbékélt csendes várás is egy csepp lehet abból az olajból, amely a végs éjszakában (halálom órájában)97 világíthat nekünk, amikor Krisztus fogadására indulunk. A sok fárasztó munka, a szolgálat vagy olykor az imádság terhe is túl távolinak tüntetheti fel a V legény érkezését, s nem csoda, hogy el is szunnyadok. Mégis boldog örömmel várhatom a jövend t, mert arra a nagy lakodalmas napra bizonyára felkészít és felébreszt az Úr! Most a jelenben élünk, de gondolunk a jöv re. Most a földi dolgokkal bajlódunk, de készítjük az olajat a jövend re: Minden dolgunkat úgy végezzük, hogy az a V legény dics ségére legyen, s hogy így gy ljön az olaj a korsónkban.
Via, Die Gleichnisse Jesu, 122. Mussner, Die Botschaft der Gleichnisse Jesu, 95. 96 Schweizer, Das Evangelium nach Matthäus, 306. 97 Gaechter, Das Matthäus Evangelium, 803-804; Strack-Billerbeck, Kommentar zum Neuen Testament aus Talmud und Midrasch, 969.
95 94

35

A pénzért vett olaj gyenge pótlék, amivel nem sokra megyünk. A Krisztusba vetett igaz hit és cselekedet az, ami azon a napon valamit is számít. Ezt pedig csak most,98 ezt a földi életet élve szerezhetem be - Jézus segítségével, mert a jelen életünkkel lehet kinyitni vagy bezárni a jöv t99. A történelemnek bizonyos fázisán túl kikerül az emberek kezéb l az ún. önrendelkezési joguk, s nem lesz lehet ségük befolyásolni további sorsukat: sem maguknak, sem másoknak! A történelem igaz bírája ügyel arra, hogy amikor lejár az id , már csak rendelkezzen a további történésekkel. A tíz sz zr l szóló példázat figyelmeztet arra, hogy a történelem végs fázisa mindenki számára váratlanul érkezik el, és mindenkinek az élete egyformán vizsgálat alá esik. Az önmagukat jónak hitt embereknek ugyanúgy a V legény elé kell állaniuk; s ki tudja, hogy az önámításon kívül talál-e náluk az Úr t váró boldog hitet? A balga és okos szüzek példázata egyúttal figyelmeztetés arra is, hogy Jézus ítélete egyformán fogja sújtani az egyes embereket, a családokat, a csoportokat, de a gyülekezeteket is, ahogy erre a Jelenések könyvének hét levele (Jel 2-3) is utal.100 Irodalom: AURELIO, Tullio, Disclosures in den Gleichnissen Jesu, RST 8, Frankfurt a/M-Bern-Las Vegas 1977; BISER, Eugen, Die Gleichnisse Jesu. Versuch einer Deutung, München; 1965 BOLYKI János, Jézus asztalközösségei, Budapest 1993; GAECHTER, Paul, Das Matthäus Evangelium, Innsbruck-Wien-München 1963; GEIST, Heinz, Menschensohn und Gemeinde. Eine redaktionskritische Untersuchung zur Menschensohnprädikation im Matthäusevangelium, FB 57, Würzburg 1986; GNILKA, Joachim, Das
Kretzer, Die Herrschaft der Himmel, 194. Grundmann, Das Evangelium nach Matthäus, 519. 100 Mánek, Ježíšova podobenství, 121.
99 98

36

Matthäusevangelium, II.Teil. HTKNT, Freiburg-Basel-Wien 1988; GRUNDMANN, Walter, Das Evangelium nach Matthäus, THNT I, Berlin 1968; JEREMIAS, Joachim, Die Gleichnisse Jesu, Göttingen 198410; JEREMIAS, Joachim, numfivo", in: ThWNT IV,1092-1099; JÜLICHER, Adolf, Die Gleichnisreden Jesu II, Tübingen 1910; KRETZER, Armin, Die Herrschaft der Himmel und die Sohne des Reiches, SBM 10, Stuttgart 1971; LINNEMANN, Eta, Gleichnisse Jesu. Einführung und Auslegung, Göttingen 19695; LUZ, Ulrich, Das Evangelium nach Matthäus, 3. Teilband, EKK I/3, NeukirchenVluyn 1997; MÁNEK, Jindřich, Ježíšova podobenství (=Jézus példázatai), Praha 1972; MELZER-KELLER, Helga, Jesus und die Frauen. Eine Verhältnisbestimmung nach den synoptischen Überlieferungen, HBS 14, Freiburg u.a. 1997; MUSSNER, Franz, Die Botschaft der Gleichnisse Jesu, SK l, München 19642; PERES Imre, Hlas eschatologických trúb a zmŕtvychvstanie (Az eschatológiai trombiták hangja és a feltámadás), in: Teol. zborník pre K. Gábriša, Banská Bystrica 1995, 69-84; SAND, Alexander, Das Evangelium nach Matthäus, RNT, Regensburg 1986; SCHMID, J., Heilige Brautschaft, in: RAC II, 528-564; SCHWEIZER, Eduard, Das Evangelium nach Matthäus, NTD 2, Göttingen 1986; STAUFFER, Ethelbert, gavmo", in: ThWNT I, 646-655; STRACK, Hermann L. BILLERBECK, Paul, Kommentar zum NT aus Talmud und Midrasch, München 19828; TÓTH Kálmán, Jézus példabeszédei, Esztergom 1926; VARGA Zsigmond, Máté evangéliumának magyarázata, in: Jubileumi Kommentár III, Budapest 1995, 7-46; VIA, Dan Otto, Die Gleichnisse Jesu. Ihre literarische und existentiale Dimension, BET 57, München 1970.

37

aki a földön gonosz volt. de nem sokat változtat rajta.A D kézirat és mások a példázatot egy bevezet vel kezdik: Ei\pen de.) Zsidó példa: A szegény írástudó és a gazdag vámszed példázata. Ebben a példázatban pl.lehet-e gond nélkül élvezni a földi élet javait. Tübingen-Basel 1999. 38 101 . kai. az egyiptomi halottas könyv példái Görög példa (a sírkövekb l): kérés Perszephonéhoz: „jó volt. A kor. szenvedéssel teli földi élet eszkatologikus kontextusban? Egyiptomi példák: . adj neki jó helyet a halottak közt…. Ez ritka eset Lukácsnál. Ein Lehr.van-e kihatása a földi életnek a halál utáni életre? (= milyen sorsuk lesz a jóknak. Valószín leg saját forrásaiból veszi át. . Szövegkritikai megjegyzések Ez tipikusan sajátos példázat. vagy nem? . Gleichnisauslegung. milyen a gonoszoknak?) . és 29.2. azzal ott is gonoszul bánnak. versben) 19. meghagyja a praesens historicumot (a 23. ahhoz a halottak birodalmában is jó viselkednek.és vallástörténeti megjegyzések Gyakori vallástörténeti probléma: . Csak Lukács használja.A gazdag és a Lázár példázata Lk 16.mi lesz az emberrel a halál után? .” (= mutasd neki az utat jobbra …. aki f leg a Márk-féle anyagokkal nagyon sajátosan bánik.Mindenképpen rossz-e a hátrányos.und Arbeitsbuch. 284-286. UTB 2093.” .101 2. Kurt.19-31 1. e{teran parabolhvn. Egy mese: “Aki a földön jó volt.1. Erlemann.

hanem a szíveket és az indulatot.Jézus nem az emberi származást.A gazdag ember az egyes kéziratban (P75) meg van nevezve kiegészítés gyanánt: ojnovmati Neuh"." ejdivdou aujtw/' (és nem adott neki senki). Ezzel szemben a szegények egyedül vannak.Szinkretisztikus képkeveredés: Ábrahám kebele és Hádész angyalok és szenvedés a lángokban 39 . az automatikusan elkárhozik . szórakozhatnak.Jézus nem démonizálja a gazdagságot. 31.A gazdagot eltemették. Némely kézirat (f leg a D) hozzáteszi: kai. 23. nem a társadalmi helyzeteket kritizálja.. akikkel mulatozhatnak.A D lat-ban a peisqhvsontai (meggy zni) helyett: pisteuvsousin (hinni). ahogy az emberek viszonyulnak egymáshoz és saját életükhöz: jelenükhöz és jöv jükhöz . ajpevlqh/ pro. hogy Ábrahám kebelén szó szerint „pihen”: ajnapauovmeno".De az élethelyzeteket ismerve Jézus éppen a szegények pártján van (tipikus Lk-teológia): a gazdagoknak vannak barátaik. 21. F leg a D és Q Lázár posztmortális életét abban látják. nincsenek társaik (hacsak a kutyák nem azok). segítségre. -Némely kézirat hozzáteszi (valószín leg a Mt 15. . társaik. 3.Jézus nem idealizálja a szegénységet sem. nekik nincsen lehet ségük társas életre." aujtouv". oujdei. a szegényt nem (nincs említés) – pedig ez alapvet zsidó követelmény… . Teológiai problémafelvetések . hogy aki gazdag. . megbecsülésre… .Az egyes kézirat-családok a vers végét kiegészítették: kai. hogy aki szegény. akikkel társas életet élhetnek.27 alapján): tw'n yicivwn. tekintélyt élvezhetnek = örülhetnek az életnek. azt azonnal angyalok viszik a paradicsomba .

pozitív eschatológia. meseszer en kezd dik. aki bíborba és patyolatba öltözött. Igaz. hogy bemutat egy embert. hogy egy ókori.A gazdag próbálja megváltoztatni Isten döntését vagy legalább befolyásolni Istent és próbál enyhíteni helyzetén. Majd a 12-13. 17. amely 242/243-ban keletkezhetett Afrikában vagy Rómában.11-re. ill. . és hirdetni fogja a túlvilágot? Jézus visszajött. hogy csak egyedül lesz az. hanem sajátos üzenetet az eljövend világról. kommunikálhatnak egymással. hogy Jézus csak kizárólag a saját feltámadására utalna. századtól mintegy 11. és nap mint nap fényes lakomát rendezett“. de nem a gazdag élményeinek megfelel alvilági képeket hirdette. 9) a Finees vagy Fineet név kezd meghonosodni. de már nem lehet. aki gazdag volt (plouvsio").Lehet itt arra is következtetni. A gazdag ember neve nincs említve. században 40 .7.- zsidó-judaista képzet: a túlvilágon az emberek (= a jók és a gonoszak) látják egymást. A példázat tehát azzal kezd dik. hogy „Volt egy gazdag ember. a Finaeus nevet tulajdonítja a gazdagnak. Ez nyilván utalás akar lenni a Num 25. Majd a 4. 4. amit Phineasnak lehet olvasni.Jézus (+ Lk és egyháza) meghagyja a zsidóknak Mózest és a prófétákat…. de nem mehetnek át egymáshoz . részben ). aki visszajön onnan. pszeudo-cipriánusi irat (De pascha computus. amely sokkal inkább un. Exegetikai elemzés 19 A példázat nagyon klasszikusan. . ahol Fineás és Eleázár együtt szerepelnek. századig egy anonym gnosztikus iratban (Tract. és luxusban élt.

hogy beteg. viszont annál inkább jelent s vagyonának és kicsapongó életének hangsúlyozása. A Textual Commentary on the greek New Testament. A tényleges vád azonban kés bb kerül részletezésre. ami zsidó eredetre vall: Lázár = Isten irgalmaz. hogy el van szigetelve az istentiszteleti közösségt l. Isten megsegít. de általában szegény embert. hanem arra is. Ez a jellemzés nemcsak Lázár szegénységére. 103 Pr hle Károly feltételezi. Lukács szerint állapota nagyon súlyos: ott feküdt a gazdag házának kapuja el tt. 365). Lukács jellemzésére néhány kiemelked vagyoni tényez t használ: bíbor (ami drága fels vászon-jelleg ruhát jelentett). nited Bible Societies. és másoknak (gazdagoknak. vagy hontalanságára. A koldus neve Lázár. egyel re minden további vád nélkül. Lukács ezt itt fordítva alkalmazza: egyháza számára a gazdag neve jelentéktelen. hogy talán béna is volt. aki a társadalom peremén él. A görög eiJlkwmevno" azt jelenti: kiütéses. 165-166. hajléktalanságára vall. fekélyekkel tele. Metzger. ami azt jelenti. de ugyanúgy súlyos lelki kiszolgáltatottságára is. fekélyes betegségben szenved. Mégis érezzük. vezet knek) van kiszolgáltatva. A szegények viszont többnyire név nélkül szerepelnek.keletkezett Aurora cím irat Amonofis nev nek véli tudni a gazdag embert. Lázár Vö. naponkénti fényes lakoma (eujfrainovmeno" kaq’ hJmevran lamprw'") A példázat bevezet je tárgyilagosan említi ezt a gazdag embert. Ennek héber eredetije lehet: EL – ÁZÁR /. hiszen ett l a betegségt l nemcsak magatehetetlen és fájdalmai vannak. 20–21 A gazdag után Lukács ismerteti egy Lázár nev koldus helyzetét. ill. hogy Jézus szájában és Lukács gyülekezetében ez bizonyos kritika tárgyává válik. 258). London – New York 1975.103 Ez testi állapotára súlyos. mivel a bibliai történetekben általában a gazdagoknak – mivel a társadalom jelent s embereihez tartoznak – van nevük. A görög ptwcov" jelenthet koldust. Bruce M. 41 102 . patyolat (alsó ruha. hanem tisztátalan is. Kocsis Imre is bénaságra gyanít (Lukács evangéliuma.102 Ez szokatlan. mivel „ott feküdt“ (Lukács evangéliuma. finom egyiptomi anyagból).

bizonyára abban a reményben. mi 104 Mindkét magyarázat lehetséges. Talán egyetlen kívánsága (ejpiqumw'n) lett volna. nem is normális szükséglet szerint. nem kiált segítségért. Talán annyi ereje sincs. amivel az étkezés után ki szokták törülni az edényeket. nem sír. Lázár legnagyobb terhe és ellensége az éhség. illetve ételdarabok. Nem ódzkodott már a kutyák társaságától sem. hanem az. Itt megint csak különböznek a magyarázatok: néhány exegéta inkább azokra a kóborló vadkutyákra gondol. Ebben az esetben azonban Lázár nagy veszélyben lett volna. Lukács szövege alapján azonban ez nem t nik valószín nek. A betegségb l származó fájdalmat mintha elviselhet bbnek tartotta volna. Ez arra vall. Ezek beértek volna Lázár folyó sebeivel. Sokkal inkább a kutyáknak „társas jelentésük” van itt.104 Erre a néhány morzsa-darabra vágyott volna Lázár is. és azokat odadobták az ott kóválygó-leselked háziállatoknak. hiszen kint a kapu el tt is k voltak a társai. s a bibliai leírásban itt kezd dik a gazdag kritikája: olyan dúslakodva lakmározott. Ott várja sorsának további alakulását. megkönyörül rajta. Viszont ebben a helyzetben már nem a tisztátalanság számít. amelyeket a háziállatok (pl. akik az ókori Palesztinában ócskán kóvályogtak az utcán és keresték az ennivalót. hogy egy kicsit jóllakjon a gazdag asztaláról lehullott morzsákkal. s t Lukács szerint a kutyák (kuvne") jótev i is voltak: nyaldosták a sebeit. hogy a gazdag nem étkezett szerényen.fekv helye a gazdag kapuja elé van szituálva. kutya) örömmel eszegettek. hogy a gazdag meglátja t. A jóllakás vágya gyötri a legjobban. mert a megvadult vadkutyák összeharapdálhatták vagy akár meg is ehették volna t. mint azok a kenyérdarabok.. hanem olyan vidáman és dúslakodva – valószín leg barátaival együtt . Nem követel zhet. hogy asztaláról ételdarabok hullottak le. és élelmet ad neki. Egy másik magyarázat szerint az asztalról lehulló morzsák nem más. Ett l Lázár azonban még inkább tisztátalanná vált. hogy asztaláról potyogtak le morzsák. hogy kopogjon a gazdag ajtaján. 42 . macska.

látva nyomorúságát. Lehet.. Nem is akarta Lázárt látni. rosszabb esetben a szemét közé dobták. A koldus az angyalok segítségével Ábrahám kebelére került. mint a gazdag emberekben. az elveszti azt. mégis segíthetnek. Ett l függ majd az posztmortális élete: meglátja-e Lázár nyomorúságát és segít-e rajta. hogy a két ember halála id ben közel volt egymáshoz. vagy vak marad és irgalmatlan. ahol eltemették. vagy jobb esetben elégették. és el bb-utóbb felborítja a gazdag ember életét. Nincs szó eltemetésér l. hogy vele szolgáljunk és tegyük kellemesebbé az életet önmagunk és mások számára. A két ember további sorsa a halál pillanatába megváltozik. Meglep . amely ugyan áldásként adatik az embernek. hogy annál inkább menekült a vidámságba. De a gazdagnak mégis látnia kellett Lázárt. hogy a gazdagság. Az id pont most nem lényeges: egyszer. hogy sorsának Lázár a szegletköve: rajta múlik sorsának fordulása jó vagy rossz irányba. és emiatt kerül majd nagyon hátrányos helyzetbe az örökkévalóságban. Az ilyen embernek nem 43 . beteg. Érthet . Ebb l látjuk. hogy még morzsát sem adott neki. Pedig nem tudja. mégsem segít. egoistává teszi az embereket. mert „aki meg akarja tartani (az ilyen) életét. Az ilyen mérték azonban egyenl tlen. olykor megkötöz.enyhíti az ember a fájdalmát. sem megfelel gyászolásáról. A görög egyszer en fejezi ki magát: ejgevneto de (történt azonban). Emberileg érthet . evésbe. fekélyekkel borított ember látványa nem szimpatikus. A gazdagnak van mindene mértéken felül. Pedig a kutyáknak nincs semmijük.“ 22 Lukács szerint mind a két ember életében bekövetkezett a halál. és irgalmatlanságra készteti ket: magamnak mindent – másnak semmit. Kapuja el tt volt s mellette kellett elhaladnia naponta akár többször is. hiszen egy koldus. olyannyira. A gazdag nem enyhítette. Szinte gy lölte t. Jeruzsálemben a hontalan koldusokat vagy idegen nép halottjait – pláne ha betegek és tisztátalanok voltak – a Gihon völgyébe vitték. zenébe és zajos társaságba. hogy a kutyákban több barátság és szolidaritás található.. Mégis irgalmatlan maradt hozzá.

A kínok és gyötr dések módja megfelel a görög Tartarosznak. hanem azt a helyet is. Lukács eltekint a szokásos zsidó képzett l. A szenvedés helye ejn basavnoi". gyötrelmeket. olyan keresztyén pokol-topográfiának felel meg. Lukács a gazdagot a pokolban látja szenvedni. Itt tehát a / halottak a görög hádész lakói lesznek. és ott a gazdag és a szegény egyformán egymás mellett fekszik. Amilyen gazdag volt életében. fényes gyászszertartás. és tiszteletükre többnapos gyászszertartást tartottak. hogy a SEOL-ban a lelkek csak amolyan árnyéklétet élnek és érzékelnek. 44 . Ezzel szemben a gazdagot eltemették. ill. társasága jutott osztályrészül. és gazdagságában részesítette gazdag társait. ami azt jelenti: gyötrelem helye. ilyen gazdag volt a temetése is. Jézus idejében azonban ez a képzet már elmosódott és inkább a hellenisztikus dualizmus honosodott meg a (f leg diaszpórai) zsidók között is. A görög uJparcon jelent kínokat. és borzalmakat. és Ábrahám kebelén találhatta meg a poszmortális boldoglétet. amiket ennek a gazdagnak kell szenvednie. ahol a halottak büntetésüknek megfelel en szenvednek. hogy a halottak el ször amolyan közbees állapotban várják az ítéletet. amely a némileg kés bbi keresztyén apokaliptikában és apokrifusokban kapott b vebb kibontakozást. barátait. A görög a{dh" itt nem csak általánosan a halottak alvilágát jelenti. Mégis Lázárnak földi temetés és gyászolás híján az angyalok segítsége. és csak azután dönt dik el végleges sorsuk. Temetéséhez hozzátartozott a nagy pompa. ahol a görög mitológia szerint az istenek ellen lázadók szenvednek.járt tisztesség és nem méltatta senki. kínok között gyötr dve. 23 Az örökkévalóság küszöbén azonban a dolgok másképp kezdnek kibontakozni. fájdalmakat. ami az Ószövetségben is érvényesül. A gazdag embereket általában bebalzsamozták. megfelel gazdag sírhely. tekintélyét és gazdagságát örökít sírfelirattal. Hasonlóképpen nem alkalmazza azt a zsidó felfogást. Példázatunkban azonban Lukács leírása már eléggé zsidó apokaliptikai képzetek szerint van alakítva.

14. irgalmatlan önzésében csak magának akart élni. Mindezt azonban csak távolról (ajpo. a nagy zsidó hith sök. vendégséget jelent. 9. Ez a b n lényege: másokat ellökni. mert nem cselekedett és nem hajolt le ahhoz. amely mennyei asztalközösséget. tüzes fájdalmak helye. hanem amiatt. A készség és az emberszeretet hiánya lehúzta a gazdagot a Tartaroszba. Lk 13. Lukács itt gyülekezetének kifejezésre juttatja. A gazdag látja Lázárt Ábrahám kebelén. Ez olyan hely. Ehhez azonban másképpen kellett volna élnie. mivel a földi életben a gazdag rosszul értelmezte saját helyzetét. Nem vendégelte meg a rászoruló Lázárt. amelyet földi idejében élvezhetett. ahol közösségben vannak a nép sei. és elzárta el le a segítséget és a szeretetet.15-24.kínok mélysége. makrovqen). senki 105 Vö.22-30. Ott a gazdag látja saját sorsát és látja Lázár kiemelked helyzetét. hogy a halottak az alvilágban látják egymást – még akkor is.24. amit a gazdag magának akart volna biztosítani: jól élni a földön és boldogan. Ábrahám kebele tulajdonképpen judaista kép.105 A kebel (kovlpo") egyúttal arra is utalhat. mert gazdag volt és megvendégelte barátait. ha posztmortális sorsukat különböz helyen töltik. valamint Istennek új megkegyelmezettjei. ahhoz a jómódhoz viszonyítva. hogy az ilyen helyre való jutás pont azért válik elkerülhetetlenné. 15. pl. Jézus többször az üdvösséget a mennyei lakoma képével ábrázolja. rangosan a halál után is. akit Isten kiszolgáltatott és gyámoltalan állapotában útjába tett. hogy a lakoma alkalmával a f vendég a házigazda el tt balkönyökre. amit nem tett meg. párnákra támaszkodva feküdt és fogyasztotta a felkínált ételt. Ez mindenképpen nagyon negatív hely. nem gondolta meg a gazdagságának szeretetszolgálati lehet ségeit és embertelen. Lázárnak a földön nem volt emberi társasága. Most Isten másképp rendezte sorukat. hogy a gazdag sorsa azért is olyan tragikus. Mondhatnánk azt is. Ez megfelel a judaista szemléletnek. 45 . A gazdag tulajdonképpen nem azért került a gyötrelem helyére. magunknak pedig a maximumot követelni.12-17.

akit atyjának nevez (pavter ’Abraavm). A görög flovx jelent: lángokat. Ahogy Lázárnak is életében 46 . de egypár csepp is segíthetne rajta. Ragaszkodott feslett barátaihoz. tauvth/). és rendelkezhet vele. Romlottsága tényleg határtalan. és a pokolban sem ismeri be. mint megvetett és elkerült. s elvesztette Isten barátainak társaságát. megint csak saját el nyére. a kutyák társaságából – err l a szinte legmélyebb emberi társaságból – a zsidó nép pátriárkái és Isten nagy vezéralakjai társaságába kerül. hatalma és társadalmi rangja az alvilágban megsz nt. A gazdagnak jól esne egypár korty hideg víz. hogy ez a magatartás Isten el tt utálatos. Micsoda sorsfordulat! A gazdag ezt a lehet séget játszotta el. Direktívákat szeretne adni Ábrahámnak. Megszólítja Ábrahámot. hogy kis vizet hozzon neki (ujja hegyét mártsa vízbe) és h sítse meg nyelvét. ég(et)ést. és vízre vágynak a nagy h ség miatt. hogy a dolgok megváltoztak. hogy a szegény Lázár szolgálhatja t. t znyelveket. A gyötrelmes állapot semmit sem változtatott a gazdag romlottságán: továbbra is úgy gondolja.1. most Lázár. 22. A gyötrelem sem változtatja meg t. Nem veszi észre.sem méltatta arra. A pokolban lev kínok ezért duplán fájhatnak: nemcsak a lángok égetik. 1Én 22. amikor elirigyelte Lázártól azt a néhány morzsát. és az földi gazdagsága. mintha egész életében igazi kegyes zsidó lett volna! Irgalomért könyörög.9). fájdalmat tapasztalni) itt (ojdunw'mai ejn th'/ flogi. S t egyenesen Ábrahám közelébe. 24 Ebb l a mélységb l kiált fel a gazdag. Lángokban gyötr dik (ojdunw': szenvedni. hogy az alvilágban t z gyötri az istenteleneket. tehát a legmegtiszteltet bb helyre. hogy asztalához hívja és a gazdag is megvetette. kínokat kiállni. Ezzel szemben a paradicsomban elegend h vös vízforrás található (Jel 7. gyötr dni. Íme. forróságot. hogy utasítsa Lázárt arra. Ez ellen vízzel és h sítéssel lehet védekezni. hanem az elvettetés tragédiája is gyötörheti t. amit dobhatott volna neki. Emögött korabeli zsidó képzet áll. amit életében nem ismert és nem gyakorolt. Parancsolni szeretne neki. elkerülte.

Ábrahám csak megállapítja a tényeket: a gazdag életében dúskált a javakban (ta. s nem vádolja t. mint Lázár a rosszat. Ebbe viszont a gazdag nem tud beletör dni. most itt vigasztalódik. hogy az a senki. mint az embereké. Ezzel valószín leg sem Jézus. vagy arra. te pedig gyötr dsz. most gyötr dik. aki gazdag a földi életben. most vigasztalódik. éppen úgy. A szakadék nagy (cavsma 47 .“ Ábrahám nem tagadja a gazdag zsidó származása fia-jellegét (tevknon). jusson eszedbe. hogy a két lokalitás között (Ábrahám háza és a gyötrelmek helye között) nagy szakadék van. vagy közvetve Lázárra is. aki szegény volt a földi életben. irgalmatlansága most visszahull a gazdagnak saját fejére. Ilyen a b n romlottsága. hogy annak. A visszatartott irgalom ill. Mind a két állapotnak meg van a feltétele és következménye. Lázár szenvedte a rosszat (ta. de visszautasítja ezt a kérést: „Fiam. kakav). hogy te megkaptad javaidat éltedben. ajgaqav). Isten igazsága más. hogy az alvilágban is tovább dirigálhat. saját asztalánál vendégeli meg. azt nem gy zi meg és nem változtatja meg a pokol tüze sem a halál után. Ábrahám saját házában. Akit nem gy zött meg Isten irgalma és szeretete az életben. Azt gondolja. Lázárnak ez felüdülés vagy amolyan rehabilitáció a földi élet szenvedései után. Lázár itt se szól egy szót sem a gazdag ellen. megkötözöttsége. de elutasítja a gazdag parancsait. az átjárkálás már lehetetlen. mint a gazdagot. Ez tipikusan mutatja a zsidó apokaliptika képzetvilágát. 26 Ábrahám azt is megemlíti. lázadással akar hatni Ábrahámra és közvetlenül. automatikusan boldog lét vár a halál után. 25 Ábrahám elfogadja t gyermekének.egy pár morzsa is segíthetett volna. és bár látják egymást az emberek. szegénységet kell szenvednie a túlvilágban. sem Lukács nem akarja azt az általánosságot állítani. és ugyanúgy fiának tartja. ahol az üdvhelyek el vannak választva egymástól. A gazdag viszont annál több panasszal. szegény Lázár itt szeme láttára „vigasztalódik“ (parakalei'n). Abba sem.

Adamik Tamás (szerk. mert például az Ézsaiás menybemenetele107 cím ókeresztyén pszeudepigraf iratban és más hasonló apokaliptikus könyvben az 106 107 Pr hle Károly. ne mehessenek. 47-62. ezért idézi Jézus szavait ebben a példázatban. Lukács evangéliuma. Erre a megfordíthatatlan és végleges állapotra utal Ábrahám is: „Akik innen át akarnak menni hozzátok. A purgatórium mint menekülési lehet ség nem jöhet számításba. 48 . se onnan ide át ne jöhessen senki. Mintha Lukács itt nagyon finoman utalni akart volna arra a hiú reményre. ezért a gazdagnak fel kell emelni a tekintetét (ejpavra" tou. ami kés bb a katolikus egyházban eléggé fontos tényez vé vált (a purgatórium tanításában). Wilhelm Schneemelcher. Ugyanakkor a két hely vertikálisan is messze van egymástól: Ábrahám háza fent van. Telos. Ezt nem tudja senki átlépni (diabaivnw) vagy áthidalni (diaperavw).mevga). 258-259. Ugyanis a földi élet lehet ségei után. hogy a zsidóságban kiformálódhatott olyan képzet. Valószín leg bizonyos keresztyén körök a postapostoli korban m velték vagy éltették ezt a reményt. hogy a két helyr l át lehet menni. amikor nyitva van az út mind a két helyre. Az apokaliptikán kívül itt kifejezésre jut. hogy a halál után is lehet még az ember kedvez tlen sorsán módosítani és a rossz helyr l jobbra kerülni. Ez a diametrálisan más lokalizálás is lehetetlenné teszi a két hely közti közlekedést az alvilágban. Neutestamentiche Apokryphen II.106 Talán ilyen teológiai felfogás létezhetett Lukács egyházában is.). Tübingen 1989. Budapest 1997. illetve helyük megváltoztatásában (1Kor 15. majd lehet bel le szabadulni. a pokol helye lent a mélyben. hogy Isten döntése az emberek sorsa fel l a halál után visszafordíthatatlan és megváltoztathatatlan. a halál után már az ember sorsa megpecsétel dött. hogy megláthassa Ábrahámot és Lázárt." ojfqalmouv"). vagy hogy az alvilági tisztítót z csak egy ideig m ködik. hogy ezeket a reményeket leállítsa. Talán Pál apostol egyik mondása is utalhat erre a furcsa ókeresztyén elképzelésre. hogy a halottakért való keresztség az él k részér l segíthet pogány társaik üdvözülésében.“ Valószín .29). 547-562. Apokalipszisek.

Tudatosítja. tudatosította romlott életének következményeit. amivel Jézus személyét és tanítását – annak ellenére.egek és posztmortális lokalitások közti átjárás lehetséges. Kéri Ábrahámot. ahol János bizonyos angelos interpres társaságában bejárhatja az apokaliptikus. hogy az ember sorsa a halál el tt d l el. bár nem képes er t találni magában a megbánásra. hogy öt testvére van.108 27 A gazdag újra érvel. és vannak prófétáik. hogy valaki csak úgy képes régi és romlott életéb l megváltozni – s ezzel a kárhozat helyét elkerülni . hogy küldje el Lázárt apja házához. 28 Kiderül. Most kerül kifejezésre Lukács elbeszélésében. Úgy gondolja. hogy sorsuk elkerülhetetlen lesz és k is ide kerülnek a gyötrelem helyére. hogy a gazdag és 5 testvére (= 6) a zsidó néptörzseknek felét jelenti. Ez lenne Lukács kritikája a zsidó nép értetlenségére. Úgy látszik. Die Gleichnisse Jesu II. hogy magukba szállnak. 49 . hogy a kárhozat helyét elkerülni és az élet útját megtalálni Mózes és a próféták segítségével lehetséges..109 aki azt gondolja. akik hasonló kicsapongó és feslett életet élnek. hogy apja házához kellene hírt küldeni. és szemlélheti a lezajló apokaliptikus eseményeket. Amikor Lukács használja ezt 108 Ennek finomabb változatát olvashatjuk a Jelenések könyvében is. Kérdés. kozmikus teret. hogy igaza lehet-e Adolf Jülichernek. ha valaki lelkére beszél. az él khöz. és lelkében nyer változást. 639. hanem továbbfolytatja felel tlen életét. hogy visszajött a halottak birodalmából – nem fogadta el? 29 Ábrahám válasza egyértelm : „Van Mózesük.. amely Jézus szavaira sem tért meg. Jézus itt teljes mértékben a zsidó vallás alapvet teológiai forrásait említi. Az alvilági üzenetnek talán lehetne olyan hatása a lelkükre. 109 Adolf Jülicher. Valamint az is. hogy üzenetet vigyen oda valaki az alvilágból. és id ben megváltoznak. Tübingen 1910. legalábbis bizonyos kísér knek és „mennyjáróknak“. hallgassanak azokra!“ A válasz tehát az.

vagyis. s hogy a halottak értik. A megtérést Jézus szeretetteljes hívására kell megtenni. hogy a földi élettel döntötték el a posztmortális lét állapotát és helyeit. hogy sorsuk a földi élet következményeképpen alakult. nem pedig az alvilági borzalmak és privát kijelentések nyomására. hogy hatalma van a halál és a pokol 50 . Eddig nem volt benne semmi keresztyén. 30 A gazdag megint ellenkezik: „nem úgy Atyám. titokzatos információkat hozott volna fel az alvilágból. hogyan differenciálódik az ember jóléte vagy büntetése. hogy a halottak feltámadhatnak. Amely például tartalmazná. nem pedig a hádészi lelkek ijeszt megjelenésére. A gazdag felveti azt az általános zsidó hitet. Tehát nem új. vagy a boldogok helyeir l. Mert elképzelésében az van. milyen a sorsa az ottani halottaknak. az emberek ottani sorsáról.a példázatot. hogy milyen az alvilág. a gondolkodás megváltozását. mert ha a halottak közül megy valaki hozzájuk. hogy a halottak közül Jézus visszajött. 31 Ezzel a kijelentéssel Lukács már érzékelteti. hogy az ilyen hír hallatán az él k még megtérhetnek (metanohvsousin). Ábrahám. eddig a példázat zsidó vonalát követi. az életvitel váltását jelenti. hanem a halál legy zésével prezentálta. A gazdag felveti. A megtérni ige már keresztyén fogalom. hogy a feltámadt halottnak vissza kellene menni az alvilágból az él khöz egy konkrét üzenettel. minden elhangozhatott egy zsidó zsinagógában is. akkor megtérnek“. Annak módja pedig normális kell hogy legyen. Viszont. Lukácsnál és ebben a történetben egyértelm en a megfordulást. Azonban Jézus nem beszélt az alvilág topográfiájáról. itt túlmegy ezen. A következ versben azonban már a keresztyén teológia kezd érvényesülni. Viszont a keresztyén egyházban a megtérés alatt már egyértelm en a Krisztushoz való fordulást és csatlakozást értették. hanem feltámadása egyértelm en eddigi életének és tanításának megpecsételése volt. hogy néz ki.

amely eldöntheti az ember 110 111 A halál kulcsai kezében vannak: vö. és lelkében. hogy egymás iránt gyakoroljanak irgalmasságot. felel sséget és emberszeretet. az emberszeretet. az egymáshoz való viszonyulás.25-37). mint Mózes és nagyobb. Ha valaki az beszédére és tanítására nem tér meg. hogy valaki a halottak birodalmából való üzenetre megtérjen.felett110. hogy az egyháza számára Jézus tanítása mellett ugyanúgy érvényben marad Mózes és a próféták. gondolkodásában nem változik meg. a halál titkai sem bírják rá élete megjobbítására. nem jár jó úton s a keresztyén egyház kivetettjei közé fogja sorolni t. és hogy rajta keresztül szabad lett az út az Atyához. netán túlvilági nyomás gyakorlásából. irgalmas samaritánus (Lk 10. az sem gy zi meg ket.111 Ezzel késztette egyháza tagjait. Aki ezt az utat nem fogadja el. ha valaki feltámad a halottak közül. nem pedig a meggy zésb l (peisqhvsontai). Egyúttal azonban Lukács er sen hangsúlyozza. Az igazi hitnek és irgalmasságnak (megtérésnek) szinte szívb l kell származnia. mivel éppen ez a két ószövetségi kijelentésforrás nagy hangsúlyt fektetett a szociális igazságokra s az irgalmasság gyakorlására. Vö. Lukács a példázatot Ábrahám kijelentésével zárja: „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak. ahogy erre több példázata is utal. hogy a halál utáni élet dönt komponense a földi élet javaival való helyes szolgálat. Az élet.18.“ Lukács a maga egyháza számára teológiailag kizárja annak a lehet ségét. pl. tehát a keresztyén hit feltételei az Írásban vannak rögzítve. Adott helyzetben ez lehet a mérleg nyelve. Az evangéliumi üzenet szerint Jézus maga nagyobb. Önmagában a halálból való visszatérés nem szolgáltathat alapot a posztmortális lét titkainak feszegetésére. mint bármely próféta volt. 51 . a szolgálat. Lukács ezzel egyúttal arra is utalhatott. Nagyon érzékeny szociális szemléletet m velt. Jézus ezt az Írást interpretálta. Ezzel Lukács legalizálja a zsidó teológiának ezt a vonalát. Jel 1.

Ježíšova podobenství (=Jézus példázatai). Neukirchen-Vluyn 21975. Göttingen-Zürich 1987. Fontosabb irodalom: Stauffer. 221-228 Kozma Zsolt. RTNT 1. 343-356 Jindřich Mánek. Religionsgeschichtliches Textbuchzum Neuen Testament. Gleichnisauslegung.133136 Erlemann. Tübingen-Basel 1999.. UTB 2093. Budapest 1993. Budapest 1981. Form. n°237 Georg Eichholz. RKK II/1. Gleichnisse der Evangelien. Ethelbert.und Arbeitsbuch. Praha 1972. Kurt. Jézus Krisztus példázatai.sorsát az örökkévalóságban. Ezért az ember hite és szociális érzéke (szolgálata) a keresztyén egyházban egymástól elválaszthatatlan. 240-251 Klaus Berger-Carsten Colpe.181-186 Bolyki János. Auslegung. Az Újszövetség theológiája.77-81 52 . Überlieferung. Jézus asztalközösségei. Ein Lehr. Budapest 2002.

de talán önmagának a leginkább. lojális és elfogult. Tübingen-Basel 1999. Bizonyos. RTNT 1. Gleichnisse der Evangelien. UTB 2093. Auslegung. Ein Lehr. de közvetlen irodalmi hagyománykapcsolat nem mutatható ki. Ennek hatására az ember elveszíti a józan ítél képességet: embertelenül fogja támadni azokat.13-21 Bevezetés Lukács külön anyagáról van szó. Ježíšova podobenství. 113 Kozma Zsolt.A bolond gazdag Lk 12.113 A példázat nem tartalmaz speciálisan keresztyén Erlemann. 336. Budapest 2002. Göttingen-Zürich 1987. ha az ember elveszíti a józan gondolkodást és csak magára. SalBölcs. 53 112 . n° 225. Praha 1972. Form.13-15 (a problémafelvet bevezetés) és 12.und Arbeitsbuch. Pedig az eszkatológiai folyamatban nagyon rossz sorsra kell számítania. Überlieferung. Kozma Zsolt. Kurt. Viszont Jézus nem állítja. Georg Eichholz. Neukirchen-Vluyn 21975. Jézus Krisztus példázatai. Jézus Krisztus példázatai. Ennek túlhangsúlyozása kifejlesztheti az emberben a kapzsiságot és az anyagi javak gy jtésének szenvedélyét. gazdagodására és vagyona önz élvezetére kezd koncentrálni.112 Két szakszból áll a perikópa: 12. 154-158. bár nem így gondolja. Klaus Berger-Carsten Colpe. Tób).16-21 (a tulajdonképpeni példázat). Gleichnisauslegung. ugyanakkor önmagával szemben maximálisan vak. akik az ilyen „boldogulásának” vélhet akadályai. Ezzel árt a legsz kebb környezetének. hogy az anyagi kérdések az életben lényegtelenek vagy önmagukban b nösek volnának. hogy a példázat jellege összefüggésben áll a diaszpórai zsidóság teológiájával és bölcsességirodalmával (Préd. De azzá válhatnak. Mind a két szakaszban az anyagi ügyekben való helytelen emberi gondolkodás a tanítás apropója. Jindřich Mánek. Religionsgeschichtliches Textbuch zum Neuen Testament. 334-343. 279. 179-191.

54 . hogy a gnosztius Tamás evangéliumában külön-külön szerepelnek. „eligazító” cselekvésére. hanem ami alapul szolgál Lk számára. a kézirat a 10. . ami Lukácsnak lehet séget nyújt hangsúlyozni a szociális alapon kibontakoztató individuális eszkatológiai felel sséget. amire mindig kell gondolni. arassak és termesszek és cs reimet megtöltsem gabonával. A kiegészítések teológiája: a nyelvi sajátosságon túl talán arra lehet következtetni. akinek sok vagyona volt. Tehát jobban érzékelik az ember mulandóságát. hogy vessek. Szövegkritikai megjegyzések A példázat szövege megbízható. versben a görög ajpaitou'sin (= ajpaitevw) helyett aijtou'sin van (aijtevw: kérni. nincsen benne sajátos krisztológia. elkérése minduntalanul folyik. az az általánosan ismert szociális tanítás. hogy a halál és a lélek elvitele. egységes. versben a krithv" helyett dikasthv" van (bíró. századból való. „megigazító bíró”) a Marcion-féle és más fontos kéziratban. ezt mondta neki: Ki tett engem osztóvá? Tanítványaihoz fordult és mondta nekik: Vajon osztó vagyok?” TamEv 63: „Jézus mondta: Volt egy gazdag ember. Ezt mondta: használni fogom vagyonomat. követelni) a P75 és más fontos kéziratokban. Vallástörténeti megjegyzések A két anyag független önállóságára utal az is. hogy megosszák velem atyám dolgait. A másik esetben a közösség jobban érzi a halál állandó folyamatát.tanítást. kikérni.a 14. és gyengíti az eredeti kifejezést arra. . hogy az els esetben a szöveg környezete jobban próbál koncentrálni Jézus emberi.a 20. TamEv 72: „Mondta neki egy ember: Mondd meg testvéreimnek. ítél bíró. dönt bíró.

Osztozkodniuk kellett volna valamilyen családi vagyonon.vagy nincs értelme olyan dolgok után menni. hanem kimondottan kárunkra lehetnek.hogy semmiben se legyen hiányom. Jézus az adott helyzetb l kindulva ragadja meg a lehet séget arra. hanem a jogi kérdésekben is. 295. Lukács evangéliuma. amit szívében gondolt. Kocsis Imre. vagy örökségen. És azon az éjjel meghalt. a halálban. Ez az. Budapest 2007. hogy ezen a példán is megmutassa-elmondja. amely most is hallgatja t.. A megszólítás (didavskale) azt sejteti velünk. hogy az illet úgy tekint Jézusra. . és hogy mennyire van . és közvetlenül szinte az élet közepén adódik. hogy az id sebb (els szülött) testvér örökölte az ingóságok 2/3-át. 114 115 Kocsis Imre. Akinek van füle. A probléma anyagi természet volt. aki kompetens és bölcs is arra. hallja. Az írástudók ugyanis szoktak szakembernek (jogásznak) számítani nemcsak a teológiai. valakinek problémája lehetett családi körben. Az illet valaki (ti") a nyilvánosság el tt megszólítja Jézust.115 A probléma tehát a megosztáson volt: merivsasqai met j ejmou' (ossza meg velem). és mi történik velük egy adott pilanatban. 55 . hogy igazságot mondjon ki problémás családi ügyében114. 298. Lukács szerint Jézust a környezet jó törvénytudó és törvényismer embernek tekintette. amelyek nem csak nem segítenek a halál utáni életben. Lukács evangéliuma. mintha írástudó lenne. hogy ügyében legyen dönt bíró. a fiatalabbiknak pedig 1/3-a maradt. birtokon.. Történetünkben a tulajdonképpeni probléma az. A 2Móz 21. hogy milyenek az emberek. hogy az illet nem tudott megegyezni és kijönni testvérével.) leginkább az örökösödési vitára utal..” Exegetikai megjegyzések 13 A példázat helyzete nagyon spontán.itt pl. A görög hJ klhronomiva (örökség. . A sokaságból.17 szerint az örökösödési kérdésekben a testvérek úgy osztoztak.

hogy nem szégyellte a nyilvánosság el tt sem igazságtalansággal vádolni testvérét és követelni magának a véleménye vagy vágya szerinti részt. hogy itt a családi viszályban ez húzódhat a háttérben. és hogy tényleg az itt lev illet mennyire áll a jog és igazság oldalán.. ill. A kapzsiság (hJ pleonexiva) néha „nyereségvágynak” is fordítandó.Az illet nem tanácsot. Lukács evangéliuma. 14 Jézus nem akarja belevonatni magát ebbe a helyzetbe. hogy a hallgatói ezt ismerik. hogy az ügyét támogassa a többiekkel szemben. Az illlet követel zése már olyan fokra hágott. sok hív ember is: rá akarja szendi Istent vagy Jézust. hanem csak üzengetnek máson keresztül.. A közmondásnak régi eredet nek kellett lennie. Ez jogi vagy társadalmi. hogy az ügy mennyire igazságos. vagy már nem is tudtak egymással beszélni. 15 Jézus az adódó feszültséget egy közmondással próbálja feloldani: „Nem a vagyonban való b völködést l függ az ember élete”116. polgári feladatkör. mert meg kellett éreznie. Tehát eleve saját ügyének támogatójává akarja tenni Jézust: „mondd meg a testvéremnek: eijpe. de úgy. De Jézus segítsége és befolyása jól jött volna neki. tw'/ ajdelfw'/ mou”. 116 Katolikus fordítás: Kocsis Imre. hanem közvetlen segítséget (beavatkozást!) akar kérni Jézustól. Jézus azért utal a a kapzsiságra. ha k ketten már nem tudtak megegyezni. életét akkor sem a vagyona tartja meg”. hanem opponál. Jézus nem ezért jött.. Majd etikai felhívást csatol hozzá. amikor mondja: Vigyázzatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól. Pedig nem lehetett tudni. Ez akkor is furcsa. Ilyen az ember – sajnos.. Az illet kérésére kérdéssel válaszol: Ki tett engem bírává vagy osztóvá köztetek? A görög oJ meristhv" valójában osztót. és Jézus feltételezhette. 56 . hogy közben az pártját fogja testvérével szemben. a oJ krithv" pedig dönt bírót jelent. 297. Református fordítás: „Ha b ségben él is valaki.

Eddig senkit nem károsított meg. ajgaqav) és a gabona (to. hogy most mit tegyen. b velkedni) nagy veszélyt és kísértést rejt magában. Nem hágott át semmilyen parancsolatot. b ségben élni. Hiszen eddig is épített cs röket. Dolgozott. Lukács evangéliuma. Erre utal a 18. aki gabona-félék termesztésével foglalkozott. hogy a kapzsiság mint fogalom és probléma gyakran szerepel az apostoli levelekben (Róma 1. Ezért is rizkedni (fulavssomai) kell t le. Ezért a perisseuvw (b ven lenni.Kocsis Imre117 megjegyzi. 16 A veszély illusztrálására egy hétköznapi példát mondott Jézus. s t a bálványimádással egy kategóriájú. A példa példázat formájában mondja el egy gazdag embernek a történetét. A boldogság foka azonban nem vagyonnal mérhet . haszon. hogy nem lesz hová elhelyeznie.19. megbetegíti gondolkodását és felboríthatja értékrendjét. Mez gazdasági emberr l van szó.5. 299. hogy hogyan jusson egy kis falathoz. uJpavrconta) és annak szretetete megronthatja az embert. A termést a görög oJ karpov" szóval adja vissza. akinek b séggel volt mindene már azel tt. 57 . ahogy meghozta termését a föld a következ esztend ben is. Ugyanis a vagyon vagy az anyagi javak (ta.29. amely a javak (ta. A karpov" lehet ugyan gyümölcs. amelyeket cs rbe vagy gabonaraktárba (hJ ajpoqhvkh) kell összegy jteni. hozam. 17-18 Olyan gazdag emberr l szól a példázat. ami – ha eluralja az embert meghaladhatja az ellene való védekezési képességeit. hogy keményen. hogy mit csináljon a sok vagyonnal. 117 Kocsis Imre. Ef 4. 5. Becsületesen végezte a földön azt. Itt kezdett magában tanakkodni. itt azonban leginkább a „gabonafélék termése” felel meg. akinek jól termett a földje: olyan gazdag termésre számíthat. Valakinek a gondja az. A ember bizonyára iparkodó lehetett. si'to") összegy jtésér l szól. 2Kor 9.30). termés. valakinek pedig az. vers is. és lehet. gondoskodott vagyona elhelyezésér l. amit a földdel tenni kell.

hogy most már csak élvezni fogja a sok vagyont. mintha a gazdag embernek a lelke egy önálló és többékevésbé független szubjektum lenne benne.7 stb. fogalmaz). a tékozló fiú (Lk 15. Pihenni Kozma Zs. az Isten: oJ qevo").4) bels társalgását. saját magában). Vö.119 s amire pl.. KOZMA Zsolt úgy véli. és ekkor már nem rendelkezik vele. de más esetben eltávolodhat t le. Ez elárulja.1. pl. úgy tervezi. hogy „ez persze nem hangos beszédet jelent. mérlegelni. 104.1. a hamis sáfár (Lk 16. beszélgetést folytatni ) és a levgw (beszél.118 ahogy ezt Lukács több példával is szemlélteti.120 Ez a dualisztikus bels párbeszéd („énem” és „lelkem” között) azt sugallja. 19 A gazdag ember a világ szerint. Mivel jól bebiztosította magát. hanem az. Jézus Krisztus példázatai. azaz emberileg és egoisztikusan gondolkodik. aki elviszi vagy elviteti t le. a Zsoltárokban is számtalan példa van. ami adott esetben tartozhat hozzá és rendelkezik vele. hol jelen id ben. ami belül. hogy a gazdag ember önmagával beszélt: 17: dielogivzeto ejn eJautw/' levgwn = tanakodott magában és mondta 18: ei\pen = mondta 19: ejrw' th'/ yuch'/ mou = ezt mondom majd lelkemnek Itt két alapvet kifejezés adja vissza a gazdag bels „elmélkedését”: a dialogivzomai (tanakodni. th'/ yuch'/ mou (lelkemnek). Ezt a bels „társalgási folyamatot” Lk kib víti: ejn eJautw/' (önmagában. mivel hol múlt id ben. 339. hol pedig jöv id ben jön nála el . Zsolt 103. hanem azt. visszaköveteli (pl. dialógust folytatott.Az el z versek (17-19) arról szóltak.17). ill. ill. 116. nyilatkozik.3) vagy az istentelen bíró (Lk 18. az emberben történik”. ami több id meghatározásban jön el : aoristoszban (ei\pen) és futurumban (ejrw'). ill. hogy a gazdag ember bels monológot ill. 120 Pl. és hogy ez az állapot nála általánosnak mondható. 119 118 58 . annak további sorsáról.

mint maga az ember. pive. nyugodni. földi élethez fordulni teljes arccal.122 Itt mindenképpen a yuchv egy olyan önálló emberi szubjektum. akkor válik igazán Zunzt. a halál pillanatában elválik az emberb l. És persze sok-sok évig. Csak a mostani élet és csak a teste számít. és sok ember követni akarja ma is. Ugyanis minden ebbéli élvezet csak a testének szólt volna. aki testében gondolkodik.. mely aztán a platonista filozófiában szerzett nagy popularitást.121 Ez a lélek az élet élvez je. s t bizonyos értelemben nagyobb életbeli értéket képvisel. és mely szerint az ember mint olyan rendelkezik testtel és bels lélekkel. Lelkét l megtagadta Istent. élvezni és vigadozni. és helyette az evészetet. WUNT 157. Az orfikus tanítás szerint ha ez a lélek mint értékesebb része az emberi életnek már levetheti a testet és kiszabadulhat ebb l a sírból. s ez pl. igyál. ami nagyon ragályos. Teljesen a mostani. amit a lélek a halál után is folytat az elíziumban vagy az istenek társaságában az Olümposzon: vö. Tübingen 2003. ill. Günther. vigadozzál (ajnapauvou. Oxford 1971. eujfraivnou)!”. és odaszáll. számtalan görög sírfeliratot az ún. pozitív eszkatológiáról. Ez egy realisztikus életforma. Griechische Grabischriften und neutestamentliche Eschatologie. Beszél ugyan lelkével. mintha az élete hosszát is meg tudná oldani emberi eszközökkel.akar. az ivást és a mulatozást akarta volna adni. amely az ember testében (sw'ma) mintegy sírban (sh'ma) tartózkodik. Peres I. mert a gazdag is ezt mondja lelkének (Lk 12. 122 Ezek olyan kifejezések. favge. 59 121 . Persephone.19): „sok javad van … pihenj. de igazán nem sokat adott rá. ami antropológiai szempontból is önállóságot mutat. tehát kimegy bel le. Eszerint a szemlélet szerint a lélek (hJ yuchv) a domináló emberi élethordozó elem. Exkurzus 1: Úgy t nik. hogy itt Lukácsnál a régi orfikus-hellenista szemlélet lesz domináns (dualisztikus anthropológia). ahová az istenek rendelik. egyél. elvitetik t le. amelyek azt a cselekvést mutatják.

271. Das Evangelium nach Lukas. szívesen építette bele Jézus beszédei-tanítása közé. az ún. hogy Isten hogyan szólította meg a gazdag embert. W. WUNT II/214. ugyanakkor Lk-féle individuális eszkatológiának. Lk 16. pl.Ernst. tehát valószín leg ötvözött diaszpórai hagyomány lehet. in: Orientierung an Jesus. 123 Peres I. Positive griechische Eschatologie. hogy éjszakai álmában? Alfred PLUMMER hangsúlyozza. „kegyesek helyére” (eujsebevwn cw'ro").Schmid. 20 A 20. az istenek társaságában.szabaddá és eljuthat örök helyére.15-18). Apokalyptik als Herausforderung neutestamentlicher Theologie.1): …… örvendj… mert… de „a lélek (elválik a testt l és) visszatér majd. 125 A.Wiefel. de monoteista vallásszemlélete van.16: parabolhv). Mohr Siebeck. ami egyértelm en monoteisztikus összefüggésre utal. Pontosan nem tudni. FS J. The Gospel according to St. Tübingen 2006. hogy hiábavaló dolog kérdezni.). Die individuelle Eschatologie im Lukasevangelium und in der Apostelgeschichte.125 Jób könyvében.39-43 is.Plummer. mint oJ qevo". Isten itt mindenképpen úgy van meghatározva.124 amilyen pl.. A kép hellenista elemekkel rendelkezik. vers Isten válaszát tartalmazza. 268-282. J. aki közbeszólt a gazdag embernek önmagával folytatott monológjaiba. Das Evangelium nach Lukas. 237. 124 J. és mint hellenista m kedvel . Lehet. éjszakai látomásban …. Freiburg-Basel-Wien 1973.” (33.19-31 vagy 23. ahol a következ ket olvashatjuk (12. in: Michael Becker-Markus Oehler (Hrsg. mivel eleve nem is az igazi élettörténetr l van szó. azt mondja Elihú szavaival.123 Ezt a szemléletet nagyon jól illusztrálja a szintén hellenisztikusan orientált Prédikátor könyve. hanem példázatról (12. amit Lk Jézus tanításában fedezett fel. amely izraeli bölcsességirodalomnak mondható. hogy tovább már a test nélkül élvezhesse az életet. hogy Isten hogyan beszélt a gazdaghoz.” Ez is szép példája a dualisztikus antropológiának. Luke. 60 .Dupont. vagy akár egyenesen istenné is válhat. hogy: „Álomban. 38-41. 324.

271. ill. Isten tehát nem ítél el valakit csupán azért. akit szeretsz…” (Préd 9. nem gondol az élet rövid és változatos. A Préd ugyanis azt mondja. 53. „esztelennek” (a[frwn) van min sítve ebbéli gondolkodása miatt. hogy a gazdagság még nem garancia az élet folytatásához. Ježíšova podobenství. a példázatbeli gazdagot azért ítéli el.126 bebiztosításához. és nem gondol vele másra is („nem Isten szerint gazdag”) – tehát nem akar vele szolgálni a szegényeknek (a felebarátnak) is. Das Evangelium nach Lukas. ezért „edd vigassággal kenyeredet. amit megtermett neki a föld vagy amit munkával felhalmozott. „bolondnak” vagy „balgának”. azt az embert.2). 156.5.1. 127 126 61 . vagy hogy a földi életr l felel sségteljesen akart volna dönteni. mert: 1. független oldalról.Mánek. ahogy Isten látja az embert. J.Az Isten is beszélt hozzá (ei\pen) verbálisan. pedig az alamizsnák és az irgalmasság cselekedetei olyan gazdagság. s t nagyon is kritikus. mert az ember nem látja magát rossznak. A kritika azonban nem amiatt van. mulandó jellegére. végére. 7.5kk. ami nemcsak az újszövetségi teológia (Mt 25+par).úgy látszik – a gazdagság a földhöz (e világhoz) kötötte t. valamiben korlátoltnak vagy bolondnak. SalZsolt 9. ill.Ernst.127 J. Ez tehát sehogy sem lehet saját benyomása önmagáról. hogy a gazdag örömre vagy élvezetre gondolt volna készülni azokból a javakból. Ugyanakkor mert .9-11). A gazdag „oktalannak”. Másrészt nem értette meg.8-11. mert gazdag vagy hogy felel sségteljesen biztosítani akarja magának a megélhetést. hogy az élet és a jólét Isten ajándéka. hanem még az apokrif irodalom szerint is számít Isten ítélete el tt.77. ami nem butaságot vagy tanulatlanságot takar. lelki rövidlátást. amit maga is szavakkal tudott értelmezni. Ez mindenképpen üzenet a másik. 2. hanem igazi esztelenséget. 4Ezdr 6. és idd jó szívvel borodat… éld életedet feleségeddel. Tób 4. 3. A megszólítás nem kecsegtet . aki nem gondol vele (Zsolt 14.

hogy „mert még ma éjjel meghalsz. Das Evangelium nach Lukas. afölött nem volt hatalma. 62 . Gy jtöget. ezzel vétkezett.” Ez így nem igaz.”129 Exkurzus 2: Az Isten figyelmeztetése azt mondja.128 Jól ideillik a Zsolt 39. hogy kire gondolhatott. mint a vagyonával. 156. Das Evangelium nach Lukas. amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: 1. és hogy a történet mögött maga az Isten áll.Wiefel. saját egoizmusával. A lelkét elkérik (ajpaitou'sin) t le.4. Vö.130 A történet azonban tovább mutat: valakik elviszik a lelkét. aki ura az életnek és a halálnak is. aki neki a gazdag termést adta. ki fogja hasznát venni. versnek. Ježíšova podobenství.Ernst. 131 J. még Zsolt 49. jogosan elvenni vagy elvinni.11-14. Itt ugyanis több fontos dologról van szó. hogy „még ma éjjel elkérik t led a lelkedet”. és mivel ilyen egocentrikus életet élt. hanem csak a saját lelkével. 130 W. Ugyanis a gazdag ember nem rendelkezhetett lelkével pl. Sok modern fordítás igyekszik eltussolni a dualisztikus jelleget. Ez túl egyszer és felületes megoldás. bizony hiába vessz dik. hanem a lélek elvesztésér l (SalBölcs 15. Itt nemcsak egy általános meghalásról van szó. 237. A személytelen lukácsi forma feltételezi. amely bizonyos ellentétet ad a 20. Nem tanácskozik az Istennel. 271.7: „Árnyékként jár-kel itt az ember.8). A gazdag elveszti a lelkét (yuchv sou). de nem tudja. 2. visszakövetelni. úgy.Mánek. és egyszer en csak úgy fordítják. ahol pozitív cselekvésr l van szó). tehát a lelkét nem jó (kellemes) helyre viszik a Hádészban (erre utal a 19. jogosan elkérni.131 128 129 J. A görög ajpaitevw szószerit azt jelenti: visszakérni. vers. hogy az evangélium olvasói el tt világos lehetett. és az lelkét is.

Máskor meg pl. T le veszik el (ajpo.133 3.134 A görög mitológia talán négy megoldást is ismer arra nézve. 258. s a többesszám is. akik Isten parancsára cselekednek. hogy kik veszik el t le a lelket és hová viszik? A bibliai hagyományban ismeretesek a „halál angyalai”: a[ggeloi qanathfovroi (Jób 33. Így pl. hogy a halál pillanatában ki viszi el az ember lelkét. hogy karmaiban hozza fel hozzá a lelket.Ernst. nem akadályozhatja meg a lélek elvitelét. Das Evangelium nach Lukas. az élett l. 133 132 63 .Grundmann. grEzdr 6. Kérdés. aki korábban adta. hogy már ebbe a döntésbe nem szólhat bele. Bell. A lelkeket egyrészt az adott isten viszi el. a repül szárnyas ló hátán hozza fel magához a lelket. B III. Eschatologie und Jenseitserwartung im hellenistischen Diasporajudentum. amit nem szabad eltussolni: valakik visszakérik a lelket annak. hogy az élet Istené.23). Das Evangelium nach Lukas. f leg a fiatal fiú vagy lány lelkét. de úgy. SalBölcs 15. sou'). J. és néha a sátánnal is azonosak. hogy Zeusz Pegaszosz. Ezzel elválasztják t is és a lelkét is a gazdagságtól. Vö. a Pröhe Károly. A mitológia szerint három Moira van: az egyik segít a születésnél. aki a lelket kinézte magának. Enchiridion 21.Fischer. 134 W. tartja fenn és veszi vissza. Sextus. 372. Nagyon gyakori képzet szerint a lelkeket Moira istenn (vagy istenn k) rabolja el. Lukács evangéliuma. Josephus Flavius.”132 Itt azonban dönt az aktív igeforma. 142. hogy vele legyen az Olümposzon.-Phokylides 105-110.8.„A visszakérés szó figyelmeztetés arra.16k. 1. adja. 2. Zeusz isten elküldi a sasát. amit egyszer halálunk pillanatában vissza kell adnunk.210. U. villám által – mert hogy az égi villám istene is – elragadja a lelket. Ps. 271. Így az emberi lélek olyan isteni ajándék. Azonban olyan esetr l is tudunk.

Geschichte der griechischen Religion I. hogy levigyék t 135 Vö. ami egyenl a halállal. és ismeretesek a klasszikus íróknál is. hogy rabolja el (aJrpavzw) az ember lelkét az él k közül.217). 222-225. arany pálcával biztosan és villámgyorsan vezeti kézen fogva a lelkeket a túlvilágba.n kh're" e[ban qanavtoio fevrousai eij" !Aidao dovmou". aki szárnyas lábakkal. 64 . 136 Vö. amely azt mondja. aki részt vett az ismert csatában. akik az alvilágból jöttek el parancsszóra. k a Kérek (Kh're"). Többnyire Hádész vagy Perszefoné szolgálatában álltak. Martin P. mint a néphitben is . 3.136 Megisztioszról. hogy meglepetésszer en. Vagyis olyan férfivagy n lények voltak (daimonok). 1. akik jártak az emberek lelkeiért.135 k azok. Elektra 1007-1011. Nilsson. M ködésüket ismeri már Homérosz (Il.a lelkeket Hermész szállítja a hádészba vagy az istenekhez. a thermopülai látnokról. Ovidius. a harmadik pedig elvágja az élet fonalát. hogy elvigyék vagy elszállítsák ket a hádész kamráiba – mondja Homérosz. pl. A görög mitológia ismeri a „halál angyalait” is. Ibis 124. 4. fájdalmasan és kegyetlenül rabolta el a lelket. Legtöbbször azonban úgy szerepel Moira. Egy nagyon elterjedt képzett szerint – úgy a mitológiában.535kk) és Hésziodosz is (Theog. „Érte azonban jöttek a Kérek. s az parancsukra cselekedtek. Szophoklész.411 18. 211.második orsóval szövi az ember életét. aranylábú küldött. München 1976. tehát nem rendelkeztek szabad akarattal.. ezért a legtöbb sírfelirat is vele vitatkozik vagy rá neheztel. hogy: ajll! h\ toi to. hogy a lelkeket levigyék a halottak birodalmába. Homérosz azt a sírfeliratot jegyezte fel.

amikor akarunk. de az emberek keresik. de nem találják. Az élet és a halál. Studien zum griechischen Epigramm. de nem menekült el. 1917. Werner. mint a rejtett kincset” (3. és azt mondja.1/26. és vágynak meghalni. mert meg szeretnének halni. vagyis hogy a halál jön. Peres. hogy a halál „mozog”. „Ugyanis az élet és a halál olyan kategóriák. 102. Peek. de hiába. kit egykoron megöltek a perzsák. Imre.18)…. Jób mondja: „(A nyomorultak) várják a halált. amikor akarunk. G. ha még nem kell jönnie. el re látta. ill. Berlin 1960. a pokol kulcsai Jézus kezében vannak (Jel 1. Hérodotosz 7. Az egyik sírfelirat ezt poétikusan így jegyezte fel: Ez a híres sír Megisztiosé. hogy Krisztus teljesen hatalma alatt tartja. Apocalypsis Homeri 118. Berlin 1955. 65 137 . Viszont ha az élet és Geffcken. pedig jobban keresik. Hi 17. amikor a Szpercheiosz folyón átkeltek. elhagyva Spárta vezéreit.H á d é s z n a k h áz á b a… ” Megisztiosszal kapcsolatosan még azt is említi a hagyomány. 6-7. és nem akkor halunk meg. hogy „keresik az emberek a halált. Griechische Grabischriften und neutestamentliche Eschatologie. in: Neue Jahrbücher 20. tehát hogy meg fog halni és a halottak birodalmába kell leszállnia.Pfohl. A Jelenések könyvében pedig azt olvassuk. Peres. hogy mivel látnok volt.6).228. Griechische Vers-Inschriften. ezért nem cselekedhet önállóan. Werner. 76. hogy a Kérkövetek jönnek. Látnok lévén bizonyosan tudta. Johannes. megy vagy el is fut az embert l. Imre. Griechische Grabgedichte. de fut el lük” (Jel 9. ahogy jönnek lelkéért a kérek. amelyek meghaladják az ember lehet ségeit és szabadságát: nem akkor születünk. 94. Peek. János demitologizálja a Halált és követeit. Elemente der griechischen Epigraphik.137 A bibliai hagyomány ismeri azt a képet.21).

”138 Így kérik el és viszik el (ajpaitou'sin) az élet és a halál Urának a követei az ember lelkét váratlanul. oda. Nem számolt azzal. Nem számolt azzal. hasonlóan Jób 27. hogy hirtelen meghalhat. mint pl. Így ismeri ezt a bölcsességirodalom is. az örökösök. nem fennhéjázó lenni. éjjel a mi példázatunkban is. hanem 138 Peres. Mert a gazdag lelke nem az Istenhez kerül. ahova nem akart volna jutni 4.. hogy nem rendelkezik önmagával és az élettel..20 (Egy szempillantás. és meghalnak éjnek idején) vagy Jób 34. és sötétséget hagy maga után. Nem számolt azzal. legyenek azok akár a „halál angyalai” vagy a bibliai „kérek”.. hogy els sorban Istenben kell gazdagnak lenni (= Istennek id t szentelni. hanem az Isten rendelkezik vele. Nem számolt azzal. ahol van fény. az ember halálát már nem kerülheti el. így szükségszer en olyan helyre.n ploutw'n). 21 A példázat utolsó verse fájdalmas tragikumba torkollik: a gazdag számára egyszerre több kellemetlen meglepetés adódott: 1. ahogy ezt Lk is mondja (tauvth/ th/' nuktiv). vagy a szegények.25 (Egy éjjel ellenük fordul. és szétmorzsolja ket). Nem számolt azzal. és élvezetre berendezett élete nem lesz élvezet.19-20. hanem gyötrelem. Jób 34. Apocalypsis Homeri. pl.halál Urának parancsára a qavnato" vagy a Kh're" útra kelnek. hogyha valaki „gazdag lenne Istenben” (eij" qeo. 114-115 . Mert maga a halál is sötétségbe burkolódzik. a halál követeinek munkáját. Az Isten „akciója” többnyire éjjel történik. A sötétség tehát a halál birodalmának terjedését jelenti. hogy nem fogja élvezni javait (hanem valószín leg valaki más. Imre. Ezt a sötétséget csak úgy lehetne elkerülni – a halál ellenére. ahol sötétség van. 5. 66 . 2.) 3. hogy elviszik a lelkét oda. De aki gazdag Istenben. annak lelke hozzá kerül. ragyogás és igazi megpihenés (ajnapauvomai).

hamisságban. amikor a hív emeberek között is ilyen irányba fajulnak el a dolgok. vagy teljesen kisemmizik. Néha odáig jutnak. segíts. javaiban (amit önz en élvez egyedül). stb. és irgalmatlan harag marad a családban. Eseteg testvérük rovására is. az kénytelen lesz egyszer szembesülni az Isten valóságával. Hanem azt mondja: Mondd meg a testvéremnek. vagyontól vagy örökségt l meg szoktak vadulni. hogy segítsen nekik igazuk kiharcolásában. és akkor már minden visszafordíthatatlan marad. és az emberek és rokonok emiatt általában összevesznek. igazságot kell cselekednie.) 6. az értékeket és a becsületet. összesértegetik egymást hosszú évekre nézve. hogy az örökösödési ügyek nagyon csúnyák. amilyen most vagyok.megalázni magát. Ilyenkor összetörik egymás szívét. a szegényeknek alamizsnát adni. mert gazdagabb akarok lenni. hinni Istenben és számolni vele. Kérügmatikus összefoglalás 1.. Aki nem az Istenben gazdag hanem másban: pl. öntudatában. 2. 67 . hogy az örökségben gondoljon rám is.. készülni eléje életében /imádságban/. gyere.. er szakban. Nem ritka eset. A józan ítél képesség ilyenkor elferdül. hogy Mester.. csak a földi életre szóló terveiben stb. s t fájdamas. és tönkre teszik egymás között a kapcsolatokat. önmagában. Az emberek szívesen akarják mozgósítani vagy manipulálni Jézust. Ugyanis az illet nem azt modja. hogy egyszer kés lesz dönteni vagy cselekedni. Nem számolt azzal. Az emberek altalában a pénzt l. Tény. a megértés. s fél . hogy meg is csalják egymást. és kegyes kérésekbe. hogy nem az javára történnek élete további dolgai. hogy egyszer eléje kerülhessen halála után. hogy már szinte helyrehozhatatlan a családi béke. és hogy az aktív élet és annak lehet ségei egyszer (akár hirtelen is) megsz nnek. Nem szép. hazugságokba vagy álcázásokba burkolódzik.

210.”139 Aki az élettel. amit Jézus hirdetett: Én azért jöttem. hogy életük legyen. ha nem tesszük rá életünket. Lukács evangéliuma. hogy gazdag életet él. Ezt tudja csinálni más is. 68 . a családjáhozrokonaihoz való viszonyulását és szociálisan vett felebaráti szeretetét. a halál leleplezi az szegénységét. amit magunknak szereztünk és tenyerünkben szorítunk. (Jn 10. az illet hivatal. akik viszont vállalják. hanem amit másoknak adtunk. hogy neki nem ez a küldetése. vagy a szakemberek. Ha valaki vagyonában gazdag. „Az anyagi javakkal akkor élünk bölcsen. Vannak lelkipásztorok. És belebonyolódnak mindenféle csunya ügyekbe. abban a tudatban. amit nem lehet pótolni semmilyen földi gazdagsággal. 139 Pr hle Károly. Ezt tudni kell minden lelkipásztornak: csak olyan tevékenységet és munkát lehet vállalnia. Pedig Jézus mondja. vagy szerepet. Ez a legnagyob szegénység. Az Isten el tt nem az tesz minket gazdaggá. Neki az Isten országát kell hirdetni.10). Olykor persze nem is önzetlenül vagy ingyen. még nem jelenti azt. hanem az Istené. Milyen messze van az az ember attól. hogy életünk nem a miénk. és úgy hal meg.3. Lelkében szegény ember marad élete végéig. Jézus nem vállalja ezt a fajta kérést. Az anyagi ügyekhez való viszonyulás csapdává válhat a krisztusi ember számára is: próbára teszi hitét. amivel hirdeti az Isten országát. Isten nélkül. és b völködjenek. mint koldus: ember. a sok munkával vagy nyüzsgéssel takaródzik. barát.

Mk 12. Itt Jézus tanítása polemikus él vitabeszéddé válik. 20.17 23.9.45. E. akik egy fiktív történetet (életbeli fiktív példázatot) konstruálnak. Emellett ott voltak tanítványai is (oiJ maqhtaiv ajutou' . 379-410.1 5. Mk 12. hanem össz-szinoptikus anyag141.23-33. Haenchen. GThW II/2. az írástudók (oiJ grammatei'") és a vének (oiJ presbuvteroi).26. Maga a történet nem Lukács sajátja. azok voltak a f papok (oiJ ajrcierei'"). ahogy erre a Mt 21. 142 Az ApCsel-ben azonban Lukács többször hozza ket szóba (4. 141 Vö. de azt is. A beszélgetések színhelye a jeruzsálemi templom.142 mint a 140 2 Vö.Lk 20. 409-412. tudatosan vallja és vállalja azt. Jézus azonban nem tágít eredeti küldetését l: a templomban tanítja a népet és hirdeti az evangéliumot.Lk 19. hogy itt az / evangélista szerint Jézusnak már számolnia kell a nép vezet mozgalmaival és a kultusz képvisel ivel való nyílt konfrontációval.Conditio angelica Lk 20.6-8). O. hogy itt szembe fog kerülni a hivatalos teológia és a törvény képvisel ivel. Neutestamentliche Zeitgeschichte. akik izgatják Jézus követ it és kontráznak ellenük éppen az eszkatológiai hitük miatt. 21.23-33.18-27) Bevezetés140 Az evangélista itt egymás mellé szerkeszti Jézusnak különböz „partnerekkel” folytatott beszélgetéseit. hogy Jézus belépett a templom terébe.27-40.18-27. Lk 20. de ott is mint ellenzéki csoportot. Der Weg Jesu. 69 .1. Mt 22. Azzal.48. De akik állandó cselt sz ttek ellene.1 is utal: ejn tw'/ iJerw'.27-40 (Mt 20.38). Tübingen 1906.45).23 vagy Lk 20. Lukács most evangéliumában egyetlen egy helyen Jézus ellen a szadduceusokat is (oiJ saddoukai'oi) felsorakoztatja. Lukács azonban evangéliumában csak itt említi ket. Holtzmann.19. Ez az adat olyan szempontból érdekes. hogy itt már id ben és térben is közeledik küldetésének utolsó szakasza. Az els hallgatója és egyúttal rajongója a nép volt (laov" .

hogy a pásztori levelek keletkezése és az ott tárgyalt problémák alapján nem kellene-e mindenképpen egymáshoz közeli id be hozni e két hagyománygy jtemény keletkezését. mint egy jó rabbi. 160. családetikai vagy az aszkézis felé tendáló kérdésekre. Most a szadduceusok lesznek a vitapartnerei. Jochim Gnilka azonban figyelmeztet. 144 143 70 . Ezért néhány teológus kifejezi.Jézust rabbinak látni: Das Evangelium nach Markus. amiben k nem hittek. hogy beleköthessenek szavaiba (ejpilambavnw aujtou' rJhvmato") a nép el tt (Lk 20.Wiefel. akik dilemmás kérdésekkel ostromolták t. Markusevangelium.47-48).143 A 20. hogy Jézus itt teljesen olyan alapokon tanít. EKK II/2. csapdát állítva neki. Ez a disputa azonban jó alkalom volt az egyház számára arra.26). és nem tartalmaz semmi „keresztyénit”? Egyes teológusok szerint nem kizárt. 145 Ezen kérdések aktualitása felveti azt a kérdést is. amelyekben felmerülhettek olyan problémák is. és ezt er sen ki is domborítja. jegyz. 257.feltámadás ellenz it. hogy kifejthesse nemcsak a szadduceusoktól való teológiai elhatárolódást. 342. hogy nem éppen szerencsés – akár ilyen textusok alapján . és a f téma a halál utáni kollektív feltámadás. majd elveszítsék (ajpovllumi: Lk 19. hozzátéve a történet végén néhány saját kis részletét. fejezet korábbi perikópáiban Jézus már leszámolt a f papokkal és az írástudókkal. mint pl: van-e értelme a keresztyén házasságnak? Befolyásolja-e a hív ember eszkatológiai jöv jét a tartós/fogadalmi özvegység (eszkatológiai erény?) vagy nem rontja-e a hív eszkatológiai „esélyeit” az ismételt férjhezmenés (1Tim 5. Lohmeyer. és így lejárathassák t.14: az özvegyi tiszt ?)?145 W. ami ebben az esetben nagyon közel áll a farizeusok teológiájához. Das Evangelium nach Lukas. hogy ebben a perikópában az evangélista választ kívánt volna adni a túlexponált családszociológiai.144 Valóban Jézus és a keresztyénség itt csak a rabbbinátus tanításáig jutott el. Vö. 21. E. pl. hanem a saját eszkatológiai reményét is.

és hogy tévelyegnek. hogy a szadduceusokat nem szabad egy kalap alá venni az egész papi arisztokráciával: Das Evangelium nach Matthäus. amikor azt mondja. hogy csak néhányan a szadduceusok közül (tine" tw'n Saddukaivwn) jöttek Jézussal vitatkozni.Textuskritikai megjegyzések A Mt 22. A feltámadással kapcsolatos tanítás azonban az skeresztyén egyház számára nagyon fontos volt. mintha arra utalna. versben az egyes kéziratok teljesebb szöveget adnak: a[ggeloi tou' qeou'. 263. EKK I/3. és nem provokálja ket.30. 148 Ahogy látjuk tehát. és f leg a szadduceusok tagadása alapján ez még jobban kidomborodhatott. Jacob Kremer.27kk). mely pl. 147 Ezt lehet annak tulajdonítani. inkább csak tanításukat. ill. Ulrich Luz figyelmeztetését. a 71 146 . hogy az angyalok Isten világához tartoznak. akik evangéliumát olvasni fogják és ugyanúgy szimpatizánsai a görög kultúrának.147 Ugyanakkor Lukács kihagyja Jézusnak a szadduceusokra vonatkozó elmarasztaló véleményét. amit röviden és tárgyilagosan jellemez. hogy nem ismerik az Írásokat. Exegetikai elemzés 27 Jézus tehát ezt a mostani beszélgetést a szadduceusokkal folytatja. hogy Lukács esetleg eredetileg nem akarta azokat a köröket sérteni. és hogy ott más a ‘kondíció’. nem sorolja ket Jézus hóhérjai közé. a szadduceusokkal kapcsolatban az Újszövetségben két fajta szemléletleírás található: az egyik tárgyilagos és óvatos (Lk 20.148 Lukács sokkal finomabban. Lukasevangelium. ezért veszi fel evangéliumába ezt az anyagot. Lukács óvatosan fogalmaz. 196. akik életére törtek. Ezzel mintha tompítani akarná az egész szadduceusi mozgalommal való ellentétet. tapintatosabban fejezi Vö. Ezzel egyértelm sítve van az. ill.146 Ezért is egész evangéliumában csak itt érinti létezésüket. Mknál azt tartalmazza. mert a zsidóháború és a templompusztulás után nem lehetett róluk többet hallani: vö. hogy nem minden szadduceus követte egyformán híven mozgalma eszkatológiai tanítását. vagy már az evangélium írásakor nem lehetett róluk tudni. de amúgy nem bántja a szadduceusokat.

ei\nai.7 16. XIII. Bell. Teológiai álláspontjuk eléggé racionális. hogy jól beszélt. ellenkezni. 343. hogy a szadduceusok149 aktív teológiát m velhettek. ahogy pl. Hogyan lehet akkor rendezni pl.22-23 Mk 12. 8. 150 W. Ez a megjelölés azonban aránylag aktív cselekvést takar.6. mert hiszen Jézus itt valóban a farizeusi teológia vonalában fejtette ki eszkatológiai látását (Lk 20. szenvedélyesen terjesztik. és nem vették figyelembe a kés bbi korok szent iratait (a történelmi könyveket. A szadduceusok hirtelen jönnek el ezzel a kérdéssel. a bölcsességirodalmat sem). hogy van feltámadás: oiJ ajntilevgonte" ajnavstasin mh.150 Itt a perikópa szövegkörnyezetében érezzük. Miért? Erre két válasz is kínálkozik: 1. a földi kapcsolatokat? – kérdezik. ellenvetést támasztani. pl. Vagy minden összefüggés nélkül csapdát akartak állítani Jézusnak. a prófétákat. mint akik ennek ellentmondanak: oiJ ajntilevgonte" (ajntilevgw: ellentmondani.1. II. másik eléggé elmarasztaló és polemikus (vö. hanem ezt elég nyíltan. Josephus Flavius. hogy hiányzik a kontextus. és hadakoztak a nép körében terjed eszkatologikusapokaliptikus szimpátiák ellen. Tanításukban csak a Tóra anyagára támaszkodtak. ami elképzelhet is. vitatkozni. A szadduceusok szerint képtelenség hinni a feltámadásban.11-12 22. Lukács tehát megemlíti. 149 Vö. hogy a szadduceusok miért jöttek el ezzel a kérdéssel? Az evangéliumi összefüggés nem szolgáltat ehhez indokot.18). antropológiai és filozofisztikus is. s t szerinte az írástudók közül néhányan ezután a válasz után meg is dicsérik Jézust. Kérdés. tagadni). Lukács úgy jellemzi ket. 72 . Das Evangelium nach Lukas.9. mint akik véleményükr l nem hallgatnak. Ez a lukácsi állítás arra enged következtetni. hogy a szadduceusok tagadták. mert szerintük ez nagy káoszhoz vezetne.39). ellenszegülni.14. és ez a materiális felfogásuk megmutatkozik abban is.be a történetet. 5. a feltámadásról gondolkodnak. Mt 3. Antiq. Tagadásuk indoka egyszerre szociális.Wiefel.

.8.151 28 Beszédjüket jól átgondolt kérdéssel kezdik. és ezzel tanításának eszkatológiai jellege tagadhatatlan. A kérdezett történet hátterét a Mózes törvényében el írt ún. Ha az elhunyt után maradtak már gyermekek. A szadducceusok teológiai álláspontja tehát er sen racionális. és ez provokálta ket – Jézus miatt és a népnek az apokaliptikus végvárás felé való eltolódása miatt. hogy Jézus m ködése ébresztette környezetében az apokaliptika iránti érdekl dést. ami ritkán ugyan. Dt 25. ha az nem hagyott maga után utódot (Gen 38. Ilyenkor az így születend gyermek az elhunyt testvér utódjának számít. 73 . Tudomásunk van azonban arról is. olyan esetre utalva. mert hiszen a görögök is tagadták a feltámadást. Máté. de el fordulhatott a közéletben is. anélkül. ami apokaliptikus hangulatot keltett a nép körében. in: JK III. materiális és konzervatív. in: JK III. miért nem szült. A valóságban azonban összecseng a kor hellenista kultúrájának és vallásának felfogásával. hogy Jézus idejében már ez a levirátus házasság nem számított kötelez intézménynek. az özvegyet már nem kellett feleségül venni. levirátus házasság szabálya (= sógorházasság) adta. beleértve a névviselést és az örökségszerzést is.2. Máté..5). vagy hallották már az tanítását a feltámadásról a különböz példázatok anyagából és Jézus bizonyságtételét saját haláláról és feltámadásáról (beleértve Isten országának közeli eljövetelét). 34. Ez viszont sértette a szadduceusok m ködését és tanítását az ismert oknál fogva. 35. Varga Zs. Mindenképpen ez a problémafelvetés azt jelzi. hogy vizsgálták volna. mely szerint a megözvegyült asszonyt az elhunyt férj testvéreinek kell feleségül venniük. A sadduceusok pedig nagy rajongói voltak a hellenista kultúrának.152 A szadduceusok kérdése tehát inkább már csak kegyes vagy 151 152 Varga Zs. De ez csak a gyermektelen özvegy (a[tekno") esetében léphetett érvénybe.

196. hogy mint tanító. hogy a végén meghalt az asszony is. ha Izráelnek igaz tanítója. amit Jézusnak ismernie kellene.153 29-32 Azzal. De mivel szerintük a Tóra nem tanítja implizite a feltámadást. 155 W. BratislavaMadách 1979. A Mózes adta levirátus házasság parancsa értelmében most a szadduceusok az így bekövetkezett helyzetet egy családban túldramatizálják.Wiefel. A hetes szám azonban mesterkélt történetet sejtet.155 A n helyzete totálisan elveszett. olyan síkra helyezik a történetet. de elvben a történet lehetséges lehetett. 33 A 33.Kremer. hiszen mind a hétnek felesége volt”? Ez a vers elárul néhány érdekességet. Lukasevangelium. in: A kötél legendája. hanem az egész farizeusi teológiához. Vö.filozofisztikus és mesterkélt vitaindító kihívás. 74 . A zsidó hagyományból tudunk arról. hogy hivatkoznak Tórára. Szabó Dezs . Ezt a feltételezést er síti a megszólítás is. ezért Jézust – amennyiben ezt bizonygatni fogja – maga a Tóra fogja megszégyeníteni. hogy vajon „a feltámadáskor az asszony melyik férjének lesz a felesége. ill.156 153 154 J. a halál után bontakozik ki. amilyet gyakran a rabbinista iskolákban konstruáltak.6-9) vagy Rút és Boáz esetét (Rút 3. amivel Jézust illetik: didavskale.154 vagy amikor az ilyen eset pl. vers kidomborítja a szadduceusok f kérdését és élre állítja viszonyulásukat nemcsak Jézushoz. Júdát és Támárt (Gen 38. 274-294. Das Evangelium nach Lukas. hogy a szadduceusok elmondják. és ezzel a feltámadáskor el álló rendezési kísérlet is teljesen lehetetlen – legalábbis a szadduceusok emberi logikája szerint. Feltámadás Makucskán. amikor ez megtörtént.10).9-4. nem ismeri jól. 156 Vö. A csapda és a lejáratási szándék abból is látszik. olyat. harmadik testvérig jutott el. 343. amely mindenképpen az immanencián túl. pl. nem ismeri.

amikor teológiailag polemizálnak. hogy valakik méltónak fognak találtatni. hogy nem ismerik jól az ÍRÁSOKAT (az Írások teológiáját). pl. amely abból adódik.159 . Máténál nál Jézus tévelygésr l beszél. 2. . olyan id ben (ejn th'/ ajnastavsei) képzelték el. 3.157 Most. amikor ezt a történést még a földi szféra folyamatába helyezték. Ez elárulja azt. amelynek határai beláthatók voltak.1. hogy a feltámadás visszaadja a halálból feléledt embereknek eredeti hústestüket. aminek akkor kellett volna történnie. Az ajnavstasi"-t túl szarkasztikusan és világi értelemben képzelték el. hogy ismerniük kellett a farizeusok tanítását a lélekr l és a halál utáni életr l. hogy nem beszél a lélek halhatatlanságáról. Elárulja els sorban azt. és hogy ezáltal visszaállnak a régi emberi-földi-antropológiai és családi állapotok.Kremer. 197.hangsúlyozza az eljövend világ létezését és azt. ami még egybe esik a földi történelem egy szakaszával. 159 J. Valószín . Akár négy részletre is le lehet bontani: 1. hogy a szadduceusok a feltámadás tényét. kiindulónak felhasználja a földi élet kereteit és szokásait: oiJ uiJoi. Ez a polemikus kérdés elárulja azt is. Lukasevangelium. 158 157 75 . ill. hogy a szadduceusok nem jól értették és értelmezték magát a feltámadást. a valóságban nem magával Jézussal van vitájuk. és azt. és otthon kellet lenniük a kor apokrif irodalmában is. Mivel nem hittek a lélek létezésében. mint ahogy az is. esetleg csak futurológiája. 4Ezsdr 7.37 stb. ezért azt gondolták.elmondja. 1Hen 51. terhelte ket az emberi logika. Lukács azonban nem dramatizálja túl ezt a tényt. hogy a szadduceusoknak nem volt eszkatológiája.158 34 Jézus válasza egyszerre többirányú. tou' aijw'no" touvtou… Ez hebraizmusnak t nik. amely bizonyos szilárd eszkatológiai struktúrát árul el. hanem az egész farizeusi rabbinátussal és eszkatológiájával. Tehát ha képzelték is azt. hogy részük legyen benne … Lukács itt Vö. hogy ez valamikor az id k végén következik be.

amely a mennyei szférába emelkedik. Így pl. akik viszont élnek … . ezt az állapotot „emberi formának” nevezi.ecseteli az emberek közti (családi és antropológiai) viszonyokat a feltámadás utáni világban: akkor már nem házasodnak és nem mennek férjhez … 2. ahonnan ez a himnusztöredék származik – és tekintve el z formáját –.következik a fokozás: .Wiefel.az angyalokhoz lesznek hasonlók . ill. és ott él az istenek 160 W. ami annyit jelent. csak az igazakéra. 76 . azaz „transcendentális”. amit Pál apostol is idéz (Fil 2.7). akik kiragadtatnak a halottak közül (ejk nekrw'n).Fil 2. nem földi és nem emberi. valószín .Az Isten a pátriárkák Istene. amelyben a qeov"-Isten számunkra nem lehet más.Isten fiaivá lesznek = a feltámadás fiai (zsidó frazeológia) 3. hasonló volt hozzá.a belépés abba az „új aiónba” a halottak közül való feltámadás (ajnavstasi" ejk nekrw'n) által fog történni . A régi skeresztyén krisztológiai himnusz szerint. A feltámadás melletti argumentumok: már Mózes ismerte ezt a csipkebokornál . De abban a hellenisztikus környezetben.6) és egyenl volt Istennel (ei\nai i[sa qew'). Erre az életformára sem a földi létezés el tt. sem pedig a földi létezés után nincs szükség. a görög mitológiában és néphitben minden olyan lélek.valószín leg nem gondol még az egyetemes feltámadásra.Isten az él k Istene 4.számukra többé nem létezik a halál . Das Evangelium nach Lukas. mint az Atya. hogy Jézus mennyei léte egyszer en „isteni”. hogy „mennyei”.160 . 343. Ugyanis Jézus preexisztens voltában Isten formájában volt (ejn morfh'/ qeou' . amelybe Jézus is beleszületett: ejn oJmoiwvmati ajnqrwvpwn genovmeno". Mi / természetesen már skeresztyéni szemmel nézünk erre a kijelentésre. Konzekvencia: neki mindenki él … 35 A „férjhez menni” (gamivzontai) és „n sülni” (gamivskontai) kategóriák er sen földi és emberi életformát jelentenek. .

amelyek a házas életet feltételezik. hanem csak az Írások bizonyságtételére. de ez az emberek számára kérdéses. 2. Ezzel kapcsolatban felmerülnek különböz nehéz kérdések. és Isten társaságához ez már nem méltó?). Kérdés: A földi „férjhez menni” (gamivzontai) és „n sülni” (gamivskontai) csak a szexualitás szempontjából érdekes. és ebb l indul ki! Így hát a halál után nem lesz szükség a testi-emberi-evilági létformára és mindarra. A mennyei létforma tehát isteni vagy angyali. a conditio angelica. hogy ez ott a mennyben vagy az emberi élet határain túl hogyan is van. aki preexistens léttel rendelkezett és „onnan fentr l” jött. mint pl. „isteni„ (qeov" vagy qeiov").társaságában. ezért tisztátalanak. és nemek nélküli lények leszünk (mint az angyalok)? 3. vagy ez egyúttal a család megsz ntét is jelenti? Tehát a mennyben és az eszkatonban feloldódnak a földi családi kötelékek? 161 A harmadik: a daimonikus létforma is létezik. amelyek ma még talán provokatív módon hathatnak. mivel „útközben” a transformáció által elveszítjük azokat a szerveket. alávalónak t nik. Kérdés: A mennyben a házas élet már nem lehetséges. durvának. Kérdés: A mennyben a házas élet már nem szükséges? (mert már nem kell emberi módon szaporodnunk. Jézus ezt tarja mérvadónak.: 1. amit ez a földi élet (m ködéséhez. önfenntartásához) követel. De Jézus itt nem hivatkozik saját életének vagy preexisztens voltának a tapasztalataira. mondhatta. Az emberek számára az eszkatonban marad az angyali létforma. ami a mennyben megsz nik „m ködni”. 77 . A két megjelölés a Fillevélb l is (az ejn morfh'/ qeou' és az ei\nai i[sa qew'/) kétségkívül erre az isteni hasonlóságra utal.161 Az Atya és Jézus isteni formában léteznek. Jézus mint olyan valaki. vagy mert mivel a testtel függ össze.

azaz mint n ? meg rizte volna a n iességét? De ki számára. akiket a halál elválasztott és fájdalmasan megsebzett. 5.23). azután is jól fogják egymást ismerni és akár egy közösségben is tartózkodni. szül . hogy megsz nik az a kapcsolat is. amit a földön a halál miatt abbahagytak. de a materiális házasélet és családi kör átalakul testvéri közösséggé. hogy nem lesz senkinek a felesége? Nem lesz senkinek az „ágyasa”? Vagy a „lelki-szellemi” együvétartozás valami módon megmarad? Pl. a b n csúnyasága okozza a halált.Pokorný. gyermek. ami valahogy össze fog függni Jézus nevével (Jel 3. Výklad evangelia podle Marka. testvér. amilyen uralkodott a paradicsomban a b nbeesés el tt.17 azt mondja. hogy a mennyben az emberek automatikusan folytatni fogják azt.4. hogy a közösség áldása megmarad: akik ismerték egymást korábban. amely szétroncsolja az egyént és a kapcsolatokat. a családi név viselésében? Ez egyúttal azt is jelenti. A feltámadás által az emberi kapcsolatok megtisztulnak.162 A feltámadás által az Isten országába kerülni azt jelenti: végre igazi tiszta és ártatlan testvéri közösségbe kerülni egymással és Istennel. amir l a földi 162 P. A halál a b n zsoldja (Róma 6. De ez az „összehozás” vagy találkozás nem jelenti azt. hogy a megváltottak kapnak egy fehér kövecskét és azon egy „új nevet” /gr: o[noma kainovn/). 246. Kérdés: Mit keres Mária a mennyben (a katolikus dogma szerint) mint Mária. ha a többi mennyei lények ezt már nem érthetik? Akkor ez igazságos a többi halandóval szemben? Vagy itt a katolikus teológia az eszkatológiai tévelygésben (is) van? Nehéz lenne szenvedély nélkül válaszolni e kérdésekre. meger södnek és kiteljesednek egymás között és Istennel. hogy „a feltámadás utáni élet nem a mostani életformánk töretlen folytatása magasabb szinten. hanem olyasmi.12). ami az embereket a földön egymáshoz kötötte: nagyszül . Így a feltámadás és Isten országa újra összehozza azokat. Feltételezhetjük. 78 . el d-utód? (A Jel 2. rokon. Tény. Kérdés: Mit jelent az.

amely fölött még a halál uralkodott. e[ti. The Gospel of Luke. ga. A feltámadottak és a feltámadás nem csúszhat vissza a régi állapotba. A feltámadottak az angyalokhoz lesznek hasonlók: ijsavggeloi eijsin. amely Lukács gondolataiban lehetett. e[ti nem lehet visszaállítani a régi teremtést. A halál ugyan „lemarja” rólunk a hústestet. megközelít fogalma sem lehet.Jel 20. de az új mennyei test létét (sw'ma pneumatikovn: 1Kor 15. ktivsi"). amit mi halálnak (qavnato".5).165 2. és amely pusztítja az életet. A görög duvnantai az egyes kéziratok helyettesítik a mevllousin szóval („fognak” – a történésnek jöv idej formája). Elhagyta nemcsak azt a területet. akik a lélek halhatatlanságát vallották (ajqavnato".17 Jel 21. és „újjá lett minden” (2Kor 5. a régi emberi-földi világ kozmikusan is megsemmisül (2Pt 3. hogy itt minden szó hangsúlyos. ahol pusztít a halál. hanem azt a halandó hústestet (sw'ma yucikovn: 1Kor 15. 164 163 79 . in: JK III.44) is. oujde.”163 A 36. vers négy nagyon fontos állítást közöl Jézus szájából: 1. 165 J.10-13 Jel 21.44) és a benne lev életet már nem befolyásolhatja pusztító ereje oujde. a mostani anyagi világhoz kötött gondolatkörén belül.14).Green. ajqanasiva). amikor már el állt az új teremtés (kainh. Aki feltámadt. 721.B. Az i\so" hasonlóságot jelent. Ezért soha többé.r ajpoqanei'n e[ti duvnantai. Az új aiónban nem lesz tehát helye annak. ajpoqanei'n) nevezünk. azok többé nem halhatnak meg: oujde. az már túlment azon a zónán.1) a halállal együtt (1Kor 15. mert hiszen ez az elképzelés nagyon közel állt az antik görögökhöz. Ezeknél a gondolatoknál azonban nem tudjuk kizárni a hellenista hatást. mert az az Isten ajándéka lesz. amely mint a halál (qavnato") van definiálva. Az isteni eszkatologikus mennyei világban már nem m ködhet soha többé az az er . A görög ijsavggeloi két részletb l áll: az i\so" és az a[ggelo" szavakból.embernek. f leg 36 Varga Zsigmond. Lukács.164 Úgy érzékelem. 95. Akinek részük lesz a halottak közül való feltámadásban.

és a halálnak nincs rajta ereje. 80 .9). 264.valamihez viszonyítva. Ha korábban egy rövid id re kisebbé tett minket az Isten az angyaloknál (Zsolt 8. amelyekkel a feltámadottak testét az angyalokéhoz hasonlítják. mint pl.gyermekhez hasonló stb.7). az angyalokhoz lesznek hasonlókká és egyenl kké a csillagokkal. Fil 2. Jób 1. mint az angyalok.Luz. formában. hozzávéve még azokat a leírásokat is.6-7). nem (materiális) hústeste.125). 168 U. és együtt vannak az Istennel:167 nem a házasságon és a test dolgain fog járni az eszük. aki Isten világában él. és az orcája el tt fognak élni.14). szubsztanciában stb. hogy az angyalok szolgáló lelkek lesznek (leitourgika.4). olyan/ugyanolyan mint. Das Evangelium nach Matthäus. pneuvmata eij" diakonivan) azok számára. EKK I/3.istenekhez hasonló. 167 Vö. mint az angyalok (Mt és Mk szerint: wJ" a[ggeloi). ijsovpai" .2-3).168 Így tanítja ezt a zsidó apokaliptikus irodalom is (pl. Az a[ggelo" pedig olyan mennyei lényt jelent.10-11). akik üdvözülnek (Zsid 1. ijsavdelfo" – testvérhez hasonló.5. most az eszkatonban legalább olyanná tesz minket. valamivel összehasonlítva: hasonló. vagy olyanok lesznek. bár egyes angyaloknak vannak speciális feladataik is. genitális/szexuális igényei nincsenek. 6 Zsid 2. A feltámadottak tehát ezekhez lesznek hasonlók. egyenl a másikkal (rangban/dics ségben. az igazak ragyogni fognak mint a nap (4Ezsdr 7. 166 Más hasonló összetétel szavakat is ismerünk. er ben. s t még az is el fordul. 1Hen 51.97-98. hanem lelki teste van (sw'ma pneumatikovn). és soha nem öregszenek meg (slBar 51. csak összehasonlítási megközelítést:166 nem lehet a két összehasonlító alanyt összekeverni vagy kicserélni (vö. Ez azonban nem jelent abszolút azonosságot.1 a LXX szerint: oiJ a[ggeloi tou' qeou'.).6 és 2. az igazak átváltoznak az angyalok ragyogásává. Az igazak ragyogni fognak mint a mennyei fény és a csillagok (Dán 12. ijsovqeo" . hanem Istent fogják dicsérni. akik Isten udvarain járnak. és alakjuk csodálatosan szép és fényes ragyogású (slBar 51. Közösségszeret k.

… De nem jelenthetett meglepetést a hellenista körökben.171 Érthet . Találkozunk vele olyan zsidó szóképeknél. qeou'–t. 81 169 . hogy az emberek Isten fiaivá lesznek.172 miközben a szadduceusok elmúlása csak igazolta ezt a hitet. Lukasevangelium. Das Evangelium nach Lukas.2). a békesség fia (uiJo" eijrhvnh": . Történetünkben a lényeg tehát az. amikor a genitívuszos qeou' helyett a tw'/ qew'/ olvasatot adja.34). mint pl.3. hogy Lukács itt miért nem a tevkna qeou' szót használja (vö. Ezen a helyen tehát Lukács nagyon hellenisztikus módon fejezi ki magát. Isten fiaivá lesznek: uiJoiv eijsin qeou'. Lk 10. 1Jn 3. Ezért is használja. lévén a feltámadás fiai: th'" ajnastavsew" uiJoi.8 20. viszont Lukács arról az állapotról beszél. mint az angyalok. a világosság fiai (oiJ uiJoi. 1Jn 3. Ugyanis ez a lukácsi megfogalmazás.169 Némely újszövetséges ezt szinonimának tartja az „angyalok” 170 kifejezéshez. 171 W. Das Lukasevangelium. e világ fiai (oiJ uiJoi.6). tou' fwtov": Lk 16. 195-196. Ennek mélyebb teológiai és kortörténeti jelent sége van.2). hogy akiknek részük lesz a feltámadásban. vö. pl. amikor olyanok leszünk. Én ezt azonban nem gondolnám. Ugyanis János a tevkna qeou' megjelölést a Krisztus-hív k jelenlegi földi állapotára alkalmazza (a feltámadás el tt. A Lukács-féle görögkeresztyéneknek ez a történet bizonyára nagyon szimpatikus lehetett. Bizonyára. a farizeusi körökben jelenthetett bizonyára megszeppenést. hogy itt már Lukács Jézus feltámadásának ismeretében írja ezt a történetet. 172 J. amely a jöv ben jön létre a feltámadás után. o[nte". hogy csak azok lehetnek a A D kódex lényegesen csökkenti az istenfiúságot. pl. Lukács ezzel képletesen összekapcsolja a szerepet. Jézus továbbá mondja. a jelleget és a szimbólumokat.Wiefel.8). Itt bizonyára egy közismert zsidó fordulatról lehet szó. ezért az segyházi közösség ezt teljes bizonyossággal vallhatta. 198. 343. ahol az apotheosis vagy a divinizáció várva várt esemény vagy remélt jöv volt. Erich Klostermann. hanem a uiJoi.Kremer. tou' aijw'no" touvtou: Lk 16. 4. 170 Így pl.

Izsák és Jákób Istene. Josephus Flavius. Das Evangelium nach Lukas. Ugyanis a feltámadás által kilépnek a halál árnyékának völgyéb l és belépnek az új történésbe = az új isteni/mennyei világba.6).Wiefel. Így Jézus saját állításukban foghatta meg ket. IV. tehát a háttérben ott áll a hwhy) Ábrahám Istene (qeov"). Antiq. de – Istennél voltak. hogy vele igazolja a feltámadás gondolatát. TestLev 18. hogy az Isten az Ábrahám. 16. mely szerint (itt mint Kuvrio". A hivatkozás itt arra az ószövetségi esetre történik. ezért is közhasználattá vált a kedvelt teológiai közmondás. Így gondolja ezt Erich Klostermann (Das Lukasevangelium.43)174. pl. a prófétáknál (Dán 12.2.2-3) vagy a Zsoltárok könyvéb l (Zsolt 73. 196). TestBen 10. 236.173 37 A halottak feltámadásának a gyökereit az segyházi közösség – szemben a szadduceusi teológiával – már Mózesnél vélte felfedezni. angyalokhoz való hasonlóság). De mivel a szadduceusok csak a Tórát tartották mérvadó iratnak a hitélet szempontjából. akik a feltámadás részeseivé válhatnak. Így vannak nála az elhunyt mártírok is (4Makk 7.19. akiket a szadduceusok is nagyon tiszteltek. 174 173 82 .14. 38 A magyarázat másik logikus része az volt. mint tényleges.25). Jacob Kremer (Lukasevangelium. és ehhez ad szakszer magyarázatot.28 16. nem a halottak (nekrw'n) Istene. 1967) hozzáteszi. hogy az Ószövetségben több más hely is adódott volna arra. hogy ez nyilvánvalóan felfedezhet más zsidó iratokban is. mint pl. Igaz. Ha W.valóságban is Isten fiaivá. nála éltek tovább (vö. Ábrahám. 343-344. Izsák Istene és Jákób Istene (Ex 3. Lk 13.22 23. és közhitük szerint – bár meghaltak.24-25). A feltámadás fiaivá válni tehát egyfajta feltétel minden további történéshez (istenfiúság. Izsák és Jákób olyan pátriárkák voltak. amikor Mózes a pusztai csipkebokornál hallotta Isten szavát. hogy Isten önmagában is az él k (zwvntwn). Az érv azonban inkább logikus. vajon mennyire olvassák nyitott szemmel és hív szívvel saját szent irataikat. így Jézus az irataikból kénytelen nekik leckét adni. Jézus most erre hivatkozik.6.

Számára mindenki él: pavnte" ga. hogy globális jelent sége van: vagyis Isten számára mindenki él. hogy mindenki. Az aujtw'/ azt jelenti. A pavnte"-t lehet szubjektívan is érteni. Bel le éltek. aki meggy z érvekkel el állhatna és az Írás alapján 175 Vö. ha meghalunk. így csak természetes. így most is számukra az élet forrása. benne hittek.r aujtw'/ zw'sin.r aujtw'/ zw'sin úgy is érteni.2). Ez valószín leg válasz akar lenni arra is. benne éltek. hogy a jeruzsálemi templomban a farizeusok. aki ott van nála.pedig Isten él. azaz lokálisan érteni (= ott a mennyben. benne. vele. Ez azt is bizonyítja. mert az örökkévalóságban. Itt Jézus nem közvetlenül a szadduceusi feltámadáshit (ill. és mindenkinek az élete jelenvalóság.176 senki számára nem hal meg. 39-40 Az utolsó vers meger síti Jézus tanításának helyességét néhány „hivatalos” hallgató (tine" tw'n grammatevwn) által: didavskale.28 (Epimenidész?). amíg nem támadnak fel? Élnek? Jó helyen vannak? Lukács azt mondja. aki hozzá tartozik. nála az mennyei hajlékaiban – Jn 14. Jézus logikája jól m ködött. 1. akkor azok is élnek. hogy most is ott vannak nála mint szentek és igazak. vagyis az közelében és környezetében. amíg a földön éltek.” Ez eléggé hellenisztikus gondolat. kalw'" ei\pa". legyen az pozitív vagy negatív sors. tehát akik benne vannak. És lehet ezt a görög fordulatot pavnte" ga.175 3. Lehet ezt térbelileg. hogy hol vannak a halottak. hanem a halál utáni lélekexisztencia ellen. A pavnte" azt jelenti. 2. 176 83 . hozzá tartoztak és vele a bels hitkapcsolatot ápolták. hogy most is Istennel vannak együtt és hogy ott vannak a régen elhunytakkal is. hogy nála. számára. írástudók és a szadduceusok között nincs senki. az Úréi vagyunk…. mindenki szeme el tt van. nem t nik el. ApCsel 17. Róma 14.8: „ha élünk. tagadás) ellen szól. aminek bizonyos változatát a görög irodalomból is ismerjük: vö. akik nála vannak. amit a szaddaceusok szinten nem hittek.

vagy tévtanítás keletkezik. és vagy (tudatlanságból-hitetlenségb l) óvatosan kitérünk el le. J. mint gondolnánk. Jézus legy zte ellenfeleit bölcsességével. hogy k is megszégyenülnek. ha ezt valaki „hivatalosan”. református palástban fogja hirdetni. Theologie des Vertrauens.Schreiber. A sadduceusok a Tóra rossz exegéziséb l nagyon rossz következtetéséket vontak le. 247. Jézust azonban nem engedik maguk fölé n ni. teológiájával. vagy azért. Azonban ez az elismerés és „köztisztelet” nem marad sokáig érvényben. Kérügmatikus összefoglalás A szadduceusi eszkatológia. mert rosszul olvassák. Výklad evangelia podle Marka. Aki az Írás exegézisét rosszul fogja végezni. Folyamodnak majd még több cselhez és er szakhoz. Ebbe a szemléletmódba nehezen fér bele vagy nehezen fogható fel a feltámadás reménysége. Csak tévelyegni lehet ott. ahol nem ismerik az Írásokat: Vagy azért. hogy végleg végezzenek vele. amely tagadja a feltámadást. ma is fenyeget: a papság és a gyülekezeti tagok körében sokkal több követ je van. Senki nem mert t le már semmit sem kérdezni. Hamburg 1967. mert nem is olvassák 177 P. hogy az eszkatológiai dolgokat túl emberi. felkészültségével. 84 . de mindenképpen ellentmondunk neki – az életvitellel és a hitetlen „bizonyságtétellel”. A mai teológiam velésben és a lelkipásztorkodásban egyformán fenyeget a veszély. túl racionális és materialista módon szemléljük. és ezzel egészen hamis tanítást hirdettek. Vö. vagy finoman-durván támadjuk.megcáfolhatná Jézus tanítását. mert attól tartottak.Pokorný. azaz pl. és ennek következtében a téves tanítást hallgatók is tévútra kerülnek – akkor is. ugyan erre a sorsra jut: a hamis exegézis alapján hamis. Így inkább lemondunk róla.177 Jézus mint didavskalo" elismerést vívott ki magának és tanításának.

hanem a Bárányhoz: Jézus Krisztushoz. A történet a keresztyének számára megnyugtató abban az értelem is.35-55. 1Kor 15.56).és azt a keveset. és amely egyúttal soha nem fogja kívánni azt. ill.) A mennyben els sorban nem egymáshoz fogunk tartozni. reménységgel várhatjuk az eszkatológiai történelmünket Jézus által (Jn 11.25. Kremer. 2Kor 5. Ne felejtsük el. földi viszonyok szerint) magyarázzák. amit ismernek bel le.3. A feltámadás által új testet nyerünk. amelyen soha többé nem vesz a halál er t.21-22. azaz Isten családjának tagjaival) együtt magasztaljuk az Istent. amit tönkre tehet a halál. ragyogó és lelki/pneumatikus lesz. Fil 3. Lukasevangelium. hogy a halottaink már a feltámadás el tt is Istennél vannak (Mt 27. hogy a feltámadás által elnyert életben a mennyben nem a család/rokonság lesz a legfontosabb gondunk és feladatunk (mint itt a földön).21).178 Tudhatjuk. 178 J.52-53. Jn 8. és énekeljük a Bárány énekét (Jel 14. hanem hogy az angyalokkal és megváltott szeretteinkkel (= mennyei testvéreinkkel.2. és err l hitben bizonyosságot is szerezhetünk (1Kor 15. 85 . hogy az egykori élet Istennél és a feltámadásban való részesülés már itt a földön kezd dik. de amely tiszta.44-45). 198. amely meg rzi ugyan eredeti formánkat és identitásunkat. azt is ferde módon (=túl emberi módon.

Stuttgart-BerlinKöln-Mainz 1986 Georg Strecker. Göttingen 1979. Herders ThK NT II/2.A. Comparaison entre Matt. EKK I/3. Budapest 2004 Schneemelcher. 544-561 Rudolf Pesch.). Griechische Grabinschriften und neutestamentliche Eschatologie.Dodd. Apokalyptik als Herausforderung neutestamentlicher Theologie. Cambridge University Press. Verlag Alfred Töpelmann. Feuillet. Studies in Honor of C. ZürichDüsseldorf – Neukirchen-Vluyn 1997. Enderwartung und Kirche im Matthäusevangelium. Wilhelm. Tübingen 2003 Imre Peres. in: Markus Oehler-Michael Becker. WUNT II/214. Eschaton und Historie. Positive griechische Eschatologie. Neutestamentliche Apokryphen I-II. Verlag W. Die Eschatologie der synoptischen Evangelien. Pharos.20. Studies in Honor of C.Daube (ed. Das Markusevangelium 8. The Background of the New Testament and its Eschatology. Nyugati eszkatológia.H. Atlantisz Könyvkiadó.1-11.).A.H. Kohlhammmer. Le sens du mot Parousie dans l’Evangile deMtthieu. (Mt 18-25).Dodd. V. BWANT 120 (Sechste Folge 20). V-R.Mohr (Paul Siebeck). 90-107 Ulrich Fischer. Ursprunge und Strukturen alttestamentlicher Eschatologie. Tübingen 61990 Heinrich Baarling. Komárno 2007. in: W. BZAW 109. Cambridge University Press. Az antik mitológia alvilág-képzetei. Gaudium et corona. van der Horst. Eschatologie und Jenseitserwartung im hellenistischen Diasporajudentum. Berlin 1960 A.27-16. Tübingen 2006. 317-318 86 . An introductory survey of a millennium of Jewish funerary epigraphy (300 BCE – 700 CE). Cambridge 1956. Mohr Siebeck. Tanulmánykötet Takás Zoltán tiszteletére 80. a KÚTNÁL.Daube (ed. 60-95 Jakob Taubes.B. 261-280 Ulrich LUZ. in: W.C. A Hádésztól az Orcusig. The Background of the New Testament and its Eschatology. születésnapja alkalmából. Kampen 1991 G. Aufsätze. 222-260 Hans-Peter Müller. Cambridge 1956. Ancient Jewish Epitaphs. CBETh 2.Felhasznált irodalom Frenyó Zoltán.). Bornkamm. XXIV et Jac. WUNT 157. J.Davies-D.Davies-D. Walter de Gruyter. Das Evangelium nach Matthäus III. Freiburg-Basel-Wien 2001. BZNW 44. 267-282 Pieter W. in: Erdélyi Marnit-Peres Imre (szerk. Berlin-New York 1978 Imre Peres.

156158. Budapest 1990 Johannsen. Gütersloh 1986 Linnemann. Wilhelm. Hintegrund. Jindrich. Stuttgart 1974 Schweizer. Eduard. ANRW 25/II. Neukirchen-Vluyn 19722 Gundert.. V-R. Eckhard. Gleichnisaussage und existenzstruktur. Georg. WdG. Überlieferung. Wilhelm. Calwer Verlag. Göttingen 1975 Schweizer. (UB 32). Jézus példázatai. Einführung und Auslegung.171-172 Thielicke. Die Geschichte der synoptischen Tradition. FurcheVerlag. Information über die Bibel. Leipzig 1989 Scholz. Auslegung. Göttingen1984 Raffay Sándor. Gleichnisse der Evangelien. Jézus hasonlatai. Eduard. Budapest 1907 Rau. Klaus. Peter – Büttner. Helmut. Eta. München-Hamburg 19702 Schweizer. Gleichnisse Jesu. Hamburg 1956 Molnár Ern . Bibliaia Hermeneutika. Matthäus und seine Gemeinde. Praha 1972 Michaelis.Das Gleichnis Gottes. Form. Jesus .und Arbeitsbuch für den Unterricht. Gütersloh 1967 Heller Bernát. Arbeitsbuch zum Neuen Testament. Göttingen 1990 Ricoeur. Elexander. Göttingen 19643 Mánek. V-R. Budapest 1995 Roloff. Göttingen 1990 Eichholz. Budapest 1921-1923 Müller. Die Gleichnisse Jesu. Jézus példabeszédei. FRLANT 149. Esztergom 1926 White. Praha 1978 87 . Gleichniserzählungen Jesu als Texte evangelischer Predigt. APTh 23. Berlin 1961 Dutzmann. Das Bilderbuch Gottes. Jesus Christus im vielfältigen Zeugnis des Neuen Testaments. Eduard. Reden in Vollmacht. Eduard. A Talmud könyvei. Friedrich. Martin. Rudolf. 1110-1124 Bultmann. Gleichnisse Jesu im Religionsunterricht. Das Evangelium nach Markus. Joachim.. Eine Einführung. Berlin-New York 1984. Ellen G. Form und Anliegen der Gleichnisse Jesu. V-R. Gleichnisse Jesu und christliche Dogmatik. Jörg. Gerhard – Heiligenthal. Ein Studien. Die Gleichnisse Jesu.Berger. Josef B. Günter. Berlin 1984 Soucek. in: Principat. Martin. in: Bible a Kalich 1951. Kristova podobenství. A héber mese. Jezíšova podobenství. Das Gleichnis in der neueren Hermeneutik unter besonderer Berücksichtigung der christlichen Existenzstruktur in den Gleichnissen des lukanischen Sonderguts. Basel 1994 Tóth Kálmán. Hellenistische Gattungen im Neuen Testament. Stuttgart 2002 Petzoldt. Stuttgart 1957 Sand. Budapest 1996 Jeremias. K diskusi o výkladu podobenství. Jürgen. Paul. Göttingen 1981 Schweizer. Das Evangelium nach Matthäus. Roman – Thierfelder.

Exegetische Studien zur Theologie des Neuen Testaments. Herders ThK NT II/1. Freiburg-Basel-Wien 2001. Gleichnisauslegung. V-R. Das erzählerische Lebenswerk Jesu – ein Zugang zum Glauben. Freiburg-Basel-Wien 2001. Göttingen-Zürich 1985 Theo Elm.und Arbeitsbuch. módszerei és példái. 49-61 Gerhard Delling.1-8.. Die moderne Parabel. in: Ders. 203-225 Kurt Erlemann.1-8.. Freiburg-Basel-Wien 1990.26. UTB1682. Das Gleichnis vom gottlosen Richter. Stuttgart-München 1986 Georg Strecker..Die markinische Parabeltheorie Rudolf Pesch. Göttingen 1973. Die Gottesherrschaft in den Gleichnissen Jesu. UTB 1343. Göttingen 1992. Supplementband 3. Tübingen-Zürich1966. Die Gleichniserzählungen Jesu. NA NF 13. Die Einheit des Neuen Testaments. Tübingen-Basel 1999 Wolfgang Harnisch. Münster 1978 Bolyki János. Das Markusevangelium 1. Eine hermeneutische Einführung. Die Gleichnisse Jesu. Alexander Sand. 89-97 Herders Die Verkündigung in Gleichnissen. Studien zum Neuen Testament und zum hellenistischen Judentum. Vorträge und Aufsätze 19251962. Jesus im Spiege l seiner Gleichnisse. Neutestamentliche Theologie I: Die Verkündigung Jesu. BevTh 57. 245-247 Die markinische Parabeltheorie Rudolf Pesch. Das Evangelium nach Matthäus. München 21991 Joachim Jeremias. Gütersloh 21973 Dan Otto Via. Parabel und Parabolik in Theorie und Geschichte. Göttingen 1970. in: Ders. Ders. Ihre literrische und existenziale Dimension. 181-189 88 . Allegorie und Allegorese in synoptischen Gleichnistexten. 192-201 Hans-Josef Klauck. UTB 2093.26. RNT Regensburg-Leipzig 1989. Botschaft und Geschichte. München 1970 Georg Baudler. 294-299 Oscar Cullmann. Jesus von Nazaret. Az újszövetségi írásmagyarázat elvei. Das Markusevangelium 1. Herders ThK NT II/1. Das Gleichnis vom Salz. 245-247 Joachim Gnilka. Ein Lehr. ThK NT. Budapest 1998 Eduard Lohse. Literaturgeschichte des Neuen Testaments.

). Calwer Verlag.und redaktionsgeschichtliche Analysen und Interpretationen.. Die neutestamentliche Gleichnisforschung im Horizont von Hermeneutik und Literaturwissenschaft.Philipp Vielhauer. 26. Anregungen und Modelle für die Grundschule. die Apokryphen und die Apostolischen Väter. WdF 575. Neutestamentliche Methodenlehre. Einleitung in das Neue Testament. Göttingen 4 1990 Eduard Schweizer. 295-298 Marius Reiser. Jesus. Darstellung der historisch-kritischen Methode. Die Gleichnisse Jesu als Metaphern. Stuttgart 1984 MacCALL. Göttingen 1996 Josef Schreiner (Hg. V-R. S. Geschichte der urchristlichen Literatur. Traditions. V-R. Cambridge 1969 Madeleine Boucher. CThM 14. 103-127 Fiebig. Die Gleichnisreden Jesu I-II. Kolozsvár 2002 Heinrich Zimmermann. Gleichnisse Jesu im Religionsunterricht. Jüdische Gleichnisse der neutestamentlichen Zeit. ZNW. Friedrich. Ancient rhetorical theories of simile and comparison.und redaktionsgeschichtliche Analysen und Interpretationen. ZNW. V-R. Göttingen 41990 Werner Monselewski. A Literary Study. Die Hirtengleichnisse des vierten Evangeliums. WdG. Tübingen 1967 Wolfgang Harnisch (Hg. 155177 Hans Weder. CBQ (MS) 6. Was wissen wir wirklich vom Leben Jesu? KVR 1572. Tübingen 21910 Kozma Zsolt. Stuttgart 31970 Hans Weder. Die Gleichnisse Jesu als Metapher. Jézus Krisztus példázatai. London 1965 Clasu Westermann. Eine uslegungsgeschichtliche Untersuchung zu Lukas 10.25-37. Washington 1977 Heinrich Baltensweiler: Das Gleichnis von der selbstwachsenden Saat (Markus 4. Berlin-New York 1975.). das Gleichnis Gottes. Marsh H. Tyrolia 1971 Friedrich Johannsen. GTB 757. The Mysterious Parable. Vergleiche und Gleichnisse im Alten und Neuen Testament. Gütersloh 1986 Adolf Jülicher. S. Der barmherzige Samariter. in: SNTU 27 (2002). FRLANT 120. The Parables of the Kingdom. Traditions.29) und die theologische Konzeption des Markusevangelisten Spitta. 1909. 301306 89 . Einführung in die Methoden der biblischen Exegese. 1909. Eschatologie in der Verkündigung Jesu. BGBE 5. Darmstadt 1982 Charles Harold Dodd.

das zum Vater flieht (JosAs 12. Interpreting the Parables. MacRae (ed. Illinois 1990. 501-564 Willliam A. Peter. München 1985. Blomberg. Ronald F. in: Ders. S. in: Eldon Jay Epp-Georg W. 178-204 John Reumann.. L. SBL.Dschulnigg. Atlanta-Georgia 1998. sz. Minneapolis 1997. 269-271 Schnell.).141145.199-217.272-291 Perrin.-CHANCE. Studien zur Entstehung des europäischen Denkens bei den Griechen. Glaubensgeschichte und Bildungsprozeß. MacRae (ed. Ancient Fiction and Early Christian Narrative. Jézus példázatai. Atlanta 1989. Jesus and Christology. Bruno. Philadephia 1988. The New Testament and Its Modern Interpreters.). in: Eldon Jay Epp-Georg W. Szemle 34 (1991/ 2. 175-198 Bartha Tibor. 1-11. Minneapolis 2003. Atlanta 1989. Göttingen 71993. The Parables of Jesus. Beardslee. John R. Die Entdeckung des Geistes. Bradley – PERKINS. SBL. Gleichnis vom Kind. Vergleich. Norman: Parable and Gospel. Recent Literay Criicism. Rudolf. Analogie. The New Testament and Its Modern Interpreters.234257.) 65-68. Peres Imre 90 . 120-153. V-R. Richard Q.122-133. The Gospel in Parable. Judith.. 96-125. 24-34 Engler.8).ZNW 80 (1989) S. 288-325 Ford.198-217 Hock. 437-477 Dr.. Der Weg vom mythischen zum logischen Denken. in: Theol.164-167 Donahue. Kösel. Metapher. p Craig. Gleichnis. J.