KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM BTK Pszichológiai Intézet

Mentálhigiénés segítő Szakirányú Továbbképzési Szak

SZAKDOLGOZAT

„Hogyan szerkesszük meg a szakdolgozatunkat”

Témavezető:

Készítette: Józsa Csaba

2012.

2

Tartalomjegyzék
Bevezetés..............................................................................................................................................4 1. A dolgozat formai felépítése...............................................................................................................5 2. A dolgozat tartalmi/logikai felépítése.................................................................................................7 3. A szövegszerkesztés alapjai................................................................................................................9 4. A stílusok használata........................................................................................................................16 5. A dolgozat formába öntése...............................................................................................................23 6. Összegzés.........................................................................................................................................29 7. Irodalomjegyzék...............................................................................................................................30 1. Melléklet: Oldaltörés gyakorlat........................................................................................................32 2. Melléklet: A nem látható káosz........................................................................................................35 3. Melléklet: Néhány hasznos billentyűkombináció.............................................................................37

hogy boldoguljanak a saját fordításukkal. és a másodrangú információkat kisebb betűvel és bennebb húzott bekezdésbe szedtem. (A Word 2007 és 2010-ben én sem ismerem ki magam. és nem ismerem ki magam olyan jól benne. Azok. Tudni kell. Tisztázok néhány fontos fogalmat. Elsődleges célkitűzésem az volt.Bevezetés Jelen írásommal segítséget kívánok nyújtani a szakdolgozatok megírásához. mert már nagyon rég használtam OOot. és súgok néhány tippet. nem is lehet elvárni.) Így jutottam tehát oda. különösen egy-egy kérdéses részre rákeresni. Nem tartalmi. Igény szerint folyamatban lesz a 2007-es és 2010-es Word is. akik nem napi rendszerességgel használják a Word-öt. és ezzel a dolgozat végső szerkesztését könnyebbé tegyem. hanem csupán formai szempontból. és gyorsabbá tehetjük a Word-használatunkat. nyugodtan átugorhatják. hogy a stílusok használatát bemutassam.) Ezen dokumentum mellé társítok még néhány segéd-. Hasznos tanulmányozást! 4 . Jól kiismerni magunkat benne az már komolyabb gyakorlást igényel. Akiknek viszont nehézséget okoz a szövegszerkesztés. vagy csak átlapozhatják az egyes fejezeteket. Ez az útmutatás a magyar Word 2003-ast veszi alapul. mennyire sikerült. hogy megkönnyítsem az olvasást. illetve forrásanyagot. Azoktól. akik már haladó szinten kezelik a Word-öt. De amikor elkezdtem a stílusok leírását. amikor néha sokkal alapvetőbb műveletek is komoly akadályt jelentenek. A fontosabb részeket a főbekezdésekbe írtam. azok számára van néhány hasznos segítség a dokumentumban. (Nem tudom. Azokat is érdemes átlapozni. hogy otthonosan mozogjanak benne. azok sajnos el kell. amikkel könnyebben eligazodunk a Word-ben. eszembe jutottak olyan esetek – személyes tapasztalatok –. Úgyszintén az OpenOffic. hogy sokkal átfogóbban írjak a szakdolgozat megszerkesztéséről.org-ot használók is magukra vannak hagyva. Akiknek angol Word-jük van. bemutatok néhány alapvető lépést. mert nincs angol Word a közelemben. hogy az általános alapkövetelmények mellett egyetemenként is vannak eltérések. Nem mindent lehet átvenni.

A címek és a szövegtörzs elrendezése. Egyes konzulensek szerint ezt nem kell túlzásba vinni. illetve jelentősége a hivatásgyakorlás szempontjából (személyes motivációk)2  a munka célkitűzésének (esetenként előzetes hipotézis) megfogalmazása.2. Szakdolgozati tájékoztató. elemekből áll:  Címlap (belső borító)– ezt külön kell kezelni az oldalszámozás miatt. hogy szolgálja. a mentálhigiénés és személyes vonatkozásai. 5 . Fontosabb elemek A szakdolgozat az alábbi fontosabb részekből. oldal Vö. 40–60 oldalnyi A4-es formátumú keményfedelű kötet lesz. 3. tagoltsága a könnyű áttekinthetőséget kell.1. vagyis egyfajta esztétikus élményt is nyújtson az olvasónak. A szövegben lévő közöknek (sorközök. 3. Nyilván arra törekszünk. hogy könnyebbé tegye az olvasást. ami mentén megíródik. A dolgozat formai felépítése 1. a képzéssel. A dolgozat ekkor rögtön megkapja a „kellemes” vagy „zavaró” besorolást. Vö. A szövegszerkesztés alapszinten nem egy ördöngös művelet.3 1 2 3 Emellett egy fűzött példányt és egy elektronikus példányt is le kell adni. de ha igényesebb munkát szeretnénk bemutatni. 1. Kézbevételkor és átlapozáskor a külalak nyújtja az olvasónak – illetve az opponensnek – az első (nonverbális ) benyomást.1. címek és a szöveg közti távolságok) kellően szellősnek kell lenni. mit hozott ez a két év képzés)  a téma választásának indokai. Szakdolgozati tájékoztató. hogyan kerültem kapcsolatba a mentálhigiénével. hogy írásunk első ránézésre is lenyűgözze a célszemélyt. Mindezekről a későbbiekben bőven lesz szó.  Tartalomjegyzék – a szövegszerkesztő automatikusan létrehozza a címsorok alapján (nem kell nekünk saját kezűleg begépelni a Word-be!!!)  Bevezető (2–4 oldal) –az alábbiakra részeket kell tartalmaznia:  bemutatkozás (szakmai múlt. A cél A szakdolgozat (egyik1) végeredménye egy kb. akkor ahhoz egy-két szemponttal érdemes tisztában lenni. old. amely a szakdolgozat gerince. a „vörös fonal”.

Szakdolgozati tájékoztató. illetve a részek rövid bemutatása (1-2 bekezdés) – Miről és milyen felosztásban fogok írni?  Irodalmi áttekintés (5–15 oldal) – a témával foglalkozó hazai és külföldi szakirodalom jellemzői. hogy ez kellően áttekinthető legyen. javaslatok. a szakirodalmi közlés egyszerűsített szabályai szerint történjék. Ezt a kérdést inkább tisztázza mindenki a saját konzulensével! Vö. vélemények a szerző saját adataitól és véleményétől.4  A téma részletes kifejtése. az irodalom és a saját munka alapján levont következtetések. és ahhoz. 6 . a felvetett kérdések szakirodalmi indoklása • a szakdolgozó által alkalmazott módszerek.  Mellékletek (n oldal) – Képek. 3. Bevallom. Szakdolgozati tájékoztató. hogy szerepeljen az egyik beszélgetésük teljes jegyzőkönyve. hivatkozások révén legyenek megkülönböztethetők az átvett adatok. megakadások. hiszen a téma részletes kifejtésében szintén előkerül az általad felhasznált irodalom bemutatása. egy kicsit zavaró számomra. táblázatok. 4 5 Vö. azoknak itt kell.  Irodalomjegyzék (1-4 oldal) – Az irodalom felsorolása dolgozat végén alfabetikus rendben. ha a törzsben szerepelne. ismertetése. (Akik SB-ből írják a dolgozatot. alfejezetek): • a téma irodalmi áttekintése eredmények időrendi felsorolása. a dolgozat témájának. Személyes tapasztalatok. egyéb szemléltető dokumentáció. ami megbontaná a dolgozat egységét. (Ez a dolgozat elméleti háttere. • a saját eredmények összevetése az irodalmi adatokkal. hogy az irodalmi áttekintés itt miért külön részként jelenik meg.) Amint látható. önreflexió. eredményeinek kifejtése. vagyis a törzsrész (10–30 oldal) – itt következnek a dolgozat nagyobb részegységei:5  A téma tartalmi sajátosságainak megfelelő tagolásban a témavezetővel való konzultáció alapján. beszélgetés részletek • a saját munkájának. egy szakdolgozat elég sok részből tevődik össze. A témával kapcsolatos teendők. kitekintés (2-5 oldal) – A szerző eredményeinek hasznosítási lehetőségei. A szövegben jegyzetek. a hipotézissel  Összegzés (5-10 oldal) – a munka eredményeinek összefoglalása.)  Ide kerülnek az alpontok és altémák (fejezetek. 3. old. ábrázolása és összegzése.  Következtetések. a címsor-stílusokat kell különösen következetesen használni. továbblépési lehetőségek. a változások irányai. old.

vagyis a megírandó szöveggel. ahogy az alá tartozó fejezetet megírtuk. A címek kezdeti megadása azt a célt szolgálja. követhetjük a dolgozatunk (folyamatosan alakuló) struktúráját. a 4. „Hogyan kezdjek hozzá?” Többféle munkastílus létezik. 7 . vagyis hány nagyobb egységből fog állni? A részeket hány és milyen alegységekre. Itt az elképzelésünket magunknak kell felépítenünk. Ehhez figyelembe kell vennünk a fentebb felsorolt dolgozati elemeket – hiszen ahhoz kell igazodni –. fejezetet). ha a címek nem kapják meg mindjárt az elején a végleges formájukat. Ezután az egyes részeket és alpontokat mindjárt át is alakíthatjuk címsor-stílusokra (ld. és ott könnyen áttekinthetjük. problémafelvetéssel. hogy ez alapján elkészíthetjük a tartalomjegyzéket. ami által meg is lesz a dolgozatunk „csontváza”. amit majd ki kell pótolni „hússal”. Ez után a mi konkrét gyakorlatunkat mutassuk be (projekt.4. hogy előbb egy elméleti felvezetéssel. mégis számomra kézenfekvőnek tűnik. ahogy van – egymás alá pontokba szedve – begépelni egy üres dokumentumba. A dolgozat tartalmi/logikai felépítése 2. fejezetek és egyebek Ha megvan a vázlatunk. ami alapján levezetjük a témával kapcsolatos főbb gondolati lépéseket. a szakirodalomra való utalással közelítsük meg a témát. vagyis a téma részletes kifejtésénél nagyobb a mozgásterünk. akkor ezt érdemes úgy. azaz fejezetekre fogjuk tagolni? Érdemes előbb egy vázlatot készíteni. hogy az általánostól haladunk a konkrét felé. majd az összegzésben ismét egy „elméletibb szintről” reflektáljunk az elvégzett (és megírt) konkrét eseményekre. Nem baj. Bevett eljárás.1. hogy pontosabban kifejezzék azt. Ezért is kérik. még módosíthatunk rajtuk. A törzsrészben. Részek.2.1. készítsünk előbb egy tervet a dolgozatunk egészéről. és a gondolatainkat azokba az egységekbe csoportosítanunk. Hány részből. Később. megfogalmazásukat. 2. hogy mielőtt a részletek kidolgozásának nekifognánk. A kialakuló vázlat-struktúra már egyben a címek és alcímek struktúráját is előrevetíti. SB).2.

és a négy szám a cím előtt már nem mutat olyan jól. ha egy rész alá csak egy fejezet tartozik. Ez lesz a Címsor 3 stílus. Ez lesz a Címsor 1-es stílus. Egy rész több fejezetet tartalmaz. Elképzelhető. akkor nem kell visszariadni ettől sem. Ehhez beiktatunk egy Címsor 4 stílust. a második a fejezeté). ahol a cím négy számot kapna elibe. melyek két számot kapnak maguk elé (az első az adott rész száma. A részeken belül fejezetekre bontjuk a mondanivalónkat. Túlságosan felaprózná a szövegünket. Ha a fejezeteket még tovább szeretnénk tagolni. de ez egy szakdolgozatban ritkán indokolt. Ez lesz a Címsor 2 stílus. Itt már három szám fog a cím előtt megjelenni.) A fejezeteket a fejezetcímek jelölik. és „résszé” vagy főfejezetté válik 8 . és egy számot kapnak a címük elé.6 (A rész tulajdonképpen összefog néhány fejezetet. Két fejezetet mindenképpen. amit alcímekkel jelölünk. Ezeket részeknek (vagy főfejezeteknek) nevezzük (ld. 6 Ebben az esetben a fejezet feljebb léphet a ranglétrán.Egy átlagos szakdolgozat általában 4-5 (vagy akár több) nagyobb egységből áll. hogy még egy újabb mélységet is be kell. De ha muszáj. ugyanis furcsán néz ki. akkor alfejezetekre bonthatjuk. fennebb). hogy iktassunk (al-alfejezetet).

Akik ezzel tisztában vannak. és nem kettő. ha az Eszköztárban az ikonra kattintunk. hogy a sornak vége legyen SHIFT+ENTER-t kell nyomni. Ha szükséges. (Példát lásd 7 8 9 Ehhez a fejezethez figyelmetekbe ajánlom a mellékelt PowerPoint bemutatót (Szövegszerkesztés. Részletesebb ismertetést a terminológiáról. ha megjelenítjük. Az a jó.). bekezdés vége. szám. Ha egy címet (vagy szöveget) mégis új oldalra szeretnénk vinni.9 Érdemes egyébként időnként átnézni a szövegünket és megtisztogatni a fölösleges szeméttől. akkor ne ijedjünk meg a szavak közötti pontoktól. oldaltörést szúr be. hogy megkülönböztessük8:  Karakter – betű. Ezeket a Word meg tudja jeleníteni. Azok csak a szóközök. Ha a „Minden látszik” ikon be van kapcsolva. A bekezdés végén bekezdésjel látható: ¶ (Ez csak akkor látszik.  Sor – a program automatikusan új sort kezd. tabulátorjel. nem kell ENTERT ütni. ha a szavak között csak egy ilyen pont van. hogy valamilyen nem látható karakter miatt másképpen tolódik a szöveg. vagyis a nem látható karakterek összevisszaságától. Ilyenkor elképzelhető. vagy ún. A szöveg Még mielőtt a stílusok használatára térnék. A szövegszerkesztés alapjai7 3. míg átugrik a következő oldalra. ahogy mi szeretnénk. Ld. stb. Mindenekelőtt az alábbi szöveg-egységeket kell. lentebb. Az egyes gombokra kattintva tudtok navigálni a bemutatóban. 9 . írásjel.) A szövegszerkesztőben megírt szövegünk tartalmaz „nem látható karaktereket”. szóköz.pps). átugorhatják ezt a fejezetet. (De ez nem új bekezdés!)  Bekezdés (Paragrafus) – két ENTER billentyű leütése közötti rész. ugyanis sokszor tapasztaltam szövegszerkesztőt „rutinosan” használó személyeknél is nagyon sajátságos (= bizarr) megoldásokat. működésről találsz a mellékelt A szövegszerkesztés alapjai. Különösen olyankor hasznos ez. akkor ne az ENTER-t nyomogassuk egészen addig. hanem nyomjunk egy CTRL+ENTER-t. nem kell ahhoz ENTER-t nyomjunk. és ne kezdjük el eszeveszetten törölgetni őket. szimbólum. (Gyakorlópéldát lásd a 1. szóköz.doc-ban. ha a szövegünk „nem úgy viselkedik”. fontosnak tartom néhány elcsépeltnek tűnő fogalmat tisztázni.)  Oldal – a lap alján a program automatikusan új oldalon fogja folytatni a szöveget. ha nem helyesírási hiba. formázási jeleket is (pl. ez ún. Ugyanezt meg tudnánk tenni a Beszúrás  Töréspont  Oldaltörés parancsával is.1.3. amit az internetről töltöttem le: innen. Mellékletben. A dupla szóköz minimum esztétikai.

betűméret. Lehet. lentebb). a szövegszerkesztő is az alábbi fontosabb elemekből áll10:  Menüsor – innen minden parancsot el lehet érni. Az operációs rendszeren belül telepítünk különféle programokat. vagyis ezzel működik a számítógépünk. 3.)  Formátumsor – itt látjuk. stb.) A címet (vagy bármit) nem úgy kell a sor közepére helyezni. A Word ennek a része (az Excel-lel és a PowerPoint-tal együtt). mentés. Ha nagyon nem találunk valamit. Vigyázat! Egyes Word-ökben az Eszköztár és a Formátumsor egy sorban van. A bekezdés első sorát sem a tabulátorral visszük beljebb. parancs visszavonása. A Microsoft cég a Windows mellett gyárt irodai programcsomagot is. betűtípus. vagy elindíthatók (nyomtatás.2.  Eszköztár – a fontosabb műveletek ikon formában itt megtalálhatók. hanem erre van külön billentyűparancs (Ctrl+E). A legtöbben ezt használjuk. aminek Microsoft Office 2003. stb.org részeként a Writer. hanem bekezdésformázás  és első sor behúzása (vagy fent a vonalzó segítségével. 10 . szövegszerkesztőt. hogy csak több lépésből.) Mint minden program. de elvileg ott is minden menüpontot meg lehet találni. hogy itt minden létező parancs és beállítás elérhető. hogy: „Hát Windózt!” Tisztáznunk kell: a (Microsoft) Windows operációs rendszer. és én megkérdem. médialejátszót. A szövegszerkesztő program Amikor a kedves felhasználók szövegszerkesztői problémával fordulnak hozzám. akkor ezt kell alaposabban átnézni.a 2. nézet nagyítása. és ezáltal nem fér ki az összes ikon. szintén elterjedt szövegszerkesztő is: az OpenOffice. internetböngészőt. a kis bigyók mozgatásával). mint pl. és akkor elfér egy sorban. Néhányszor próbáltam. akkor elég gyakran kapom azt a választ. hogy mégis milyen szövegszerkesztőt használnak. nem látható jelek megjelenítése. 2007. A program mindkét csoportból elhagy néhányat. de én nehezen találtam a logikát az új dizájnban. hogy előtte szóközt vagy tabulátort (Tab) nyomogatunk. hogy az éppen aktuális pozícióban a szövegünkre milyen fontosabb beállítások vannak érvényben (stílus. stb. vagy pedig ikon az Eszköztárban. Mellékletben. (Ez egy ingyenesen letölthető irodai programcsomag. és egérrel behívhatók. 2010 a neve. Van egy másik. Ezért érdemes a Testreszabással kivenni a nem használatos ikonokat (ld.)11 10 11 A Word 2007 és 2010 nem így néz ki. de lényeg az.

Erről egy külön dolgozatot kellene írni. 11 . ahova szeretnénk. és egy-két kattintással el is jutunk oda.3. és azt tanuljuk meg. amivel a kísérletező kedvűek leegyszerűsíthetik a több kattintásukat kevesebbre. de itt röviden csak a lényegét foglalom össze: Az informatikában ugyanazt a helyet többféle úton lehet elérni.” – Ilyen sarkalatos problémával is szembesülhetünk. Pedig a tegnap még itt volt. hogy a 2 lépéses megoldás neki bonyolultnak tűnik… Megtanultam: az emberi szabad akaratot és az egyéni logikát tiszteletben kell tartani. illetve a dokumentumra vonatkozó egyes beállításokról (pl. ha az a megszokott fránya ikon éppen nincs ott (pl. hogy a helyesírás milyen nyelvre van állítva) 3. mindenkinek a saját logikájához viszonyítva. hogy valaki megtanult egy feladatot 10 kattintásból megoldani. eltűnik az asztalról). eszköztár vagy gyorsbillentyű „Nem találom az ikont. Számítógép-kezelésünkben megszokjuk. hogy hova kell kattintani. Menü. Tehát az egyszerűség fogalma relatív. Innentől már csak az a fontos. hogy egy adott feladatot mindig ugyanúgy végzünk el. Lehet. és azt annyira megszokta. hogy megtaláljuk a lehető legegyszerűbb formát. Ennek ellenére mégis bemutatok néhány trükköt. amivel eddig kivastagítottam a szöveget. Tudjuk.Menüsor Eszköztá r Formátu msor Vonalzó Állapotso r Görgetős áv  Állapotsor – itt néhány információt látunk a dokumentumunkról. és ugyanazt a parancsot többféle módon végre lehet hajtani. A probléma akkor kezdődik.

mert – igazából nem is az emelgetéssel van a baj. aztán vissza a kezünket a billentyűzetre és folytatjuk az írást. odacélozzuk az ikonra – vagy legjobb. neten böngészünk). amiben kiválasztjuk a megfelelő parancsot/ikont és egérrel felhúzzuk az Eszköztárba. akkor ő az Eszköztárban megtalálhatja a fontosabb parancsokat. akkor célszerű lehetőleg minél több feladatot egérrel megoldani. akkor időben és „munkavégzésben” is több. Vegyük ki azokat az ikonokat. Lényeg. Ha pedig egérrel dolgozunk (pl. mert éppen szöveget gépel. „Én egér!” Ha valaki az egérre esküszik – kézemelgetés ide vagy oda. akkor célszerű a feladatot billentyűzetről megoldani.2. A parancsok kategóriákba vannak csoportosítva. tekintetünkkel megtaláljuk az egérkurzort a képernyőn.3.1. amiket gyakrabban használunk. Megjelenik egy panel. (Huhh. amikor két apró betű közé kellene beszúrni  –. az Excel számolótábla beszúrását nem hiszem. és a kategóriák a menük sorrendjét követik. az egérért nyúlunk. 3.3. ahová szeretnénk. és kattintunk. Teremtsük az Eszköztárat saját képünkre és hasonlatosságunkra!  12 . hogy napi rendszerességgel használnánk. megfogjuk. amelyekre nincs szükségünk. Ezt az Eszközök  Testreszabás menüpontban találjuk meg. hogy ne kelljen a kezünket ide-oda emelgetnünk. De nem mindent! Tudnunk kell.3. hanem – a precíz mozdulatokat nehezebben találjuk el egy karlendítés után. Pl. hogy a szövegszerkesztőkben általában az Eszköztár testre szabható. még leírni is sok!) Ha tehát a billentyűzeten dolgozunk. és tegyünk be olyanokat. ha felemeljük a kezünket. nem számít –. Billentyűzet vagy egér? Ha valakinek a keze a billentyűzet fölött van.

ha megtanulunk pusztán a billentyűzettel gyorsan mozogni a szövegben. gyorsbillentyű kombinációkat. A még gyorsabb billentyűzet A nagyon gyakran használt feladatokra. hogy később akár a másodperc törtrésze alatt is elvégezhetünk egy beállítást. Pl. és amire nincs billentyűparancs. arra a Word-ben létrehozhatunk mi magunk is az Eszközök  Testreszabás panelben (ld. Mit tudunk billentyűzetről megoldani? Mindent. a Word felkínál ún. Érdemes újabb és újabb gyorsbillentyű kombinációt megtanulni (ezt minden más programmal is megtehetjük). különösen. 3. Alt+F. Ezt mindenképpen jó tudni. (Néhány gyakori billentyűkombinációt lásd a 3. amit mégiscsak bonyolultabb. stb.4.3. „S” = Mentés másként… – legalábbis az én gépemen ).3. Ctrl+V  Beillesztés. láthatjuk is az egyes parancsok mellett (pl. és mellé az adott menüpontból az aláhúzott betűt is leütjük (pl. Ctrl+P  Nyomtatás. és máris a margóbeállításoknál vagyunk.O kombinációt villámgyorsan le lehet ütni. akkor ezeket érdemes meg is tanulni.) Ha valóban gyakran használjuk őket. hogy az ALT billentyűt lenyomjuk (és nyomva tartjuk!).3. Alt+F  Fájl menü). Ha ezen belül egy parancsot szeretnénk végrehajtani. hiszen ezzel a másolás-beillesztésünk sokkal gyorsabb és precízebb lesz. Ctrl+V „szentháromság”.) Az egyik leggyakoribb gyorsbillentyű csoport a Ctrl+X. Mivel azt írtam fentebb. Ha egy feladatot néhány alkalommal ilyen módon hajtunk végre. akkor – itt közben az ALT-ot már elengedhetjük! – lenyomjuk újból az aláhúzott betűt (pl. De van néhány dolog. A fontosabb billentyűkombinációk gyűjteményét lásd az 1. Mellékletben. kialakulhat egy olyan reflexünk. Mellékletben. mint egérrel. 13 . Ha végignézzük a menüpontokat. Tehát a lépéskombinációt így írhatjuk le egy frappáns „egyenlettel”: Alt+F.S = Mentés másként .3. de megtehetjük úgy is. Ctrl+C. a fentebb). ezt megtehetjük egérrel is az egyes menüpontokra kattintgatva – csak győzzük célozgatni az almenüpontokat –. hogy a Menüsorból a szövegszerkesztő (és igazából minden program) minden parancsa végrehajtható.

vagy akár egy üres sor is bekezdésnek számít!!!) És mivel a bekezdés is szavakból. ajánlom.4. ami az amerikai szabványnak felel meg. a bekezdés ENTER-től ENTER-ig tart. behúzás. Ha nem az általam előkészített dokumentumot veszitek alapul. amire alapértelmezettként a Letter méret van beállítva.5-ös. Azért kell mégis megkülönböztetnünk. a bekezdések után van 6 pontnyi (vagyis félsornyi) térköz. A szöveg (jól) megszerkesztése Mit jelent a szöveg szerkesztése? – Röviden azt. Az oldalbeállításokkal kapcsolatban fel kell hívnom a figyelmeteket egy fontos dologra. Itt a bekezdés sorkizárt (vagyis a bal és jobb margó egyenes). mert egy adott szót. élőláb). Ugyanis sok Word-öt láttam. (Egy cím is. A dokumentumszintű szerkesztés magába foglalja az oldalbeállítás paramétereit: margók. ahogy mi szeretnénk. karakterekből áll. hogy addig alkalmazunk rajta különféle beállításokat.3. 14 . ezáltal kiemelhetünk egy szót vagy mondatrészt. térközök). Egy bekezdés formázása tehát áll a betűtípus beállításából (itt: Times New Roman és 12 pontos méret) és a bekezdés bekalibrálásából (igazítás. míg végül úgy nem néz ki. papírméret és egyéb elrendezések (élőfej. ezért ez magába foglalja a karakter-szerkesztést. szavakat. A Letter egy kicsit alacsonyabb és valamivel szélesebb. mint az A4-es lap. vagy akár külön karaktereket is megformázhatunk a környezetéhez (a bekezdéshez) képest eltérő módon. Az alábbi szerkesztés-szinteket kell megkülönböztetnünk:  karakterszintű szerkesztés  bekezdésszintű szerkesztés  dokumentumszintű szerkesztés Emlékszünk. hogy ellenőrizzétek le az Oldalbeállításnál (Fájl  Oldalbeállítás). a sortávolság 1. hogy a papírméret A4esre van-e beállítva. Ez nyomtatáskor némi furcsaságokat eredményezhet. Egy dolgozatban (vagy egy hétköznapi írásban) általában a bekezdéseket egységesen formázzuk meg.

hogy időnként felkattintsunk az Eszköztár (Mentés) ikonjára. ha 10–20 oldalnyi szövegünk. és az új változatot nevezzük el Dolgozat 2-nek. és nyugodtan kísérletezhetünk a Dolgozat 2ben. és valami úgy elállítódik. Ments! Ments! Ments! Egy olyan nagy munkánál. ha szokásunkká válik. egyszer csak odalesz. Vagyis: dolgozatunk első változatát nevezzük Dolgozat 1-nek. ha dolgozatunkat nem egyetlen dokumentum formájában tároljuk. amit vért izzadva írtunk meg. és amikor olyan részhez érkeztünk. akkor visszatérhetünk a Dolgozat 1-re. Ha sikerül. és újabb Mentés másként-tel próbálkozhatunk. vagy megnyomjuk a Ctrl+S kombinációt. mint a szakdolgozat borzasztó kellemetlenül tud érinteni. így nem lesznek útban. attól még nincs teljes biztonságban az írásunk.) A verziókövető mentés különösen a dolgozat vége felé ajánlatos. 15 . mert a különben nem fogjuk tudni. oldalszámokat. bizonyos stílust átalakítani. Ha mindig ugyanazt a dokumentumot mentjük. Így máris két példányunk lesz. hogy nem tudjuk visszaállítani még a korábbi állapotot sem. hogy mit hol módosítottunk. Fölöttébb ajánlatos. (Érdemes létrehozni egy Archív almappát. hogy mindig a legfrissebb verziójú (nagyobb számmal rendelkező) dokumentumba írjunk. pl. akkor abban folytatjuk az írást. hogy valami nagyobb műveletet szeretnénk végrehajtani. azelőtt hajtsunk végre egy Mentés másként-et. címeket megbuherálni. Fontos szabály. Készítsünk biztonsági másolatot a számítógép más mappájába vagy a pendrive-unkra is. Ha nem sikerül. viszont biztonságban megvannak. és oda bemásolni a korábbi verziókat. amit akartunk. Ugyancsak ajánlatos. Egy nagyon hasznos tipp.3. ahol a nagy szöveggel való műveletek során könnyen elállítódhat valami. hogy készítsünk verziókövetést. hogy emberi ész számára felfoghatatlan. és nem tévesztjük el. és a Word-nek vannak olyan rejtélyes megnyilvánulásai.5.

A szakdolgozat azért más. térközt. mit lát. felsorolás. sorigazítást. alcímek nélkül. megint alcím. és a szövegszerkesztő azt fogja alkalmazni a soron következő bekezdésekre (amikor nyomogatjuk az ENTER-t). Mi az. Egy viszonylag homogén szöveg esetében tehát nincs szükségünk feltétlenül a stílusok használatára. alcím. és 50 oldalon keresztül ezeket mind egyenként beállítani… Hát… Jó szórakozást kívánok! 4. hogy most éppen hol jár. mert a szövegünk eléggé tagolt: cím. ahány felsorolás van a dolgozatunkban. felsorolás). Ha ránéz egy címre. ahol éppen vagyunk (vagy amiket kijelöltünk) alkalmazza az előre beállított összes formátumot. A stílusok használata 4. „Nekem jó a stílusom” Nem arra kell törekedni. mindaddig. Tehát az a jó stílus-összeállítás. amikor a szöveg formája elég egyértelműen közli az olvasóval. Ezeknek mind máshogy kell kinézniük.4. de ne annyiféleképpen. hogy minél több és minél csicsásabb stílust használjunk egy dolgozatban. látnia kell. betűméretet. hogy ha egy hosszú levelet írunk. hogy az éppen milyen rangú/szintű fejezet. mert nem kell minden bekezdésben külön beállítgatnunk a betűtípust. Varázslatos! Természetesen. Vagyis: aminek másképpen kell látszódnia (pl. A szükséges minimalizmusra kell törekedni. amíg nem változtatunk valamelyik beállításon. fejezetcím. behúzást. hanem egy adott stílus nevére kattintva abban a bekezdésben. stb. akkor elég az első bekezdést beállítanunk. stb. Az olvasóban első ránézésre ki kell alakulnia a szöveg hierarchiájának. hogy stílus? És mire jó? Egy stílus magában foglalja az adott bekezdés összes beállítását. törzsszöveg. látnia kell.2. Ha ránéz egy szövegrészre.1. az látszódjon másképpen. Ez azért praktikus. a segítőbeszélgetés jegyzőkönyvünkből). megint törzsszöveg. 16 . hogy az egy párbeszéd (pl. karakter.és bekezdésbeállításokat egyaránt..

) A Word előre beállított stílusait is használhatjuk a szövegünkhöz (sőt.13 Az általunk elnevezett stílusok viszont megmaradnak. Ha még nem műveltünk ilyent. Hogyan „stílusozzam” be a szövegemet? Az a legegyszerűbb. úgy hogy telepítünk egy virtuális pdf-nyomtatót. akkor csak alkalmazzuk a megfelelő stílust. a Word által előre definiált stílust. Ugyanígy a címeket is. mert ha – tegyük fel – megírjuk a szövegünket egy számítógépen.12 A stílus beállítását a Formátumsorban lehet megtenni. de ahhoz érdemes megtanulni a szövegben való gyorsabb mozgáshoz és kijelöléshez a gyorsbillentyűket. amiben szintén láthatjuk az elérhető stílusokat. vagy ha az egeret fölé visszük. de aki valamit is ad a kinézetre. 17 .3.) A stílusokat meg lehet jeleníteni másképpen is: a Formátum  Stílusok és formázás… menüpontra kattintva jobboldalt jelenik meg egy ún. ) 4. Ezt persze másképpen is ki lehet védeni. de célszerűbb mégis saját stílusokat létrehozni. akkor a Word a saját stílusait az új gép szerintire fogja beállítani. ahol azt írja. hogy Stílus. akkor meg is jelenik egy kis szövegbuborék. a szövegünk a helyén marad. hogy az általunk választott betűtípus meg legyen a másik gépen is. hogy hogyan is működik a stílus alkalmazása. (Ehhez kijelölhetünk egy szövegrészt. de ha nem. rögtön elvégezzük rajta a szükséges beállításokat. az mindenképpen kimozdul ebből. és előbb pdf formátumba nyomtatjuk. Képzeljük el a dolgozatunkat címek és alcímek nélkül… (Vigyáznunk kell olvasónk testi épségére. akkor az a mező lesz. (Feltétel. illetve az első bekezdés megírásakor. ahol írja. úgy ahogy mi beállítottuk. Ez alapján tájékozódunk a szövegben (no meg az oldalszámok alapján). és megkereszteljük azt egy stílusnévvel. pl. Azért. Ha a mező jobb oldalán lévő kis lefelé-nyílra kattintunk. és így minden beállításunk szépen odalesz. Még a hajára is! Ne tépje ki fölöslegesen. akkor láthatunk néhány. onnan tudjuk kinyomtatni). Ezekre kattintgatva kipróbálhatunk néhányat. A Word alapértelmezett stílusbeállítása a Normál stílus. munkaablak. Azt lehet vinni bármilyen gépre.Ez a szöveg „metakommunikációja”. hogy „Normál”. ha bármikor ebben a formában akarjuk a szövegünket írni. akkor az éppen aktuális bekezdést fogja átalakítani. 12 13 A már többoldalnyi megírt szöveget is könnyen be lehet „stílusozni”. Ez után. át is lehet alakítani igényünknek megfelelően). és valamiért átvisszük egy másikra (mert pl. ha mindjárt a szövegünk megírása előtt.

és csak aztán frissítjük az egész stílust. hogy amit itt állítunk be. amit szeretnénk. Ez a második eljárás azért jobb. és a legördülő menüből a Frissítés a kijelölés formátumára… Ezúton ugyanúgy frissíti az összes Berci nevű stílusunkat az új beállításra. Berci stílusú) – ahol már ugye érvényben vannak bizonyos beállítások – alakítsuk át másmilyenre. különben a sok formátum között nem fogunk tudni eligazodni. „Berciről” „Pityura”. – de nem muszáj.4. Ez esetben a stílus neve melletti – miután fölé vittük az egeret! – kis lefelé mutató nyílra kell kattintani. A munkaablakban a stílus nevére kattintva átalakítja az éppen aktív bekezdést az adott stílusra. és ez nagyon megnehezíti a munkánkat. az érvényes lesz az egész dokumentum összes szövegére. 5. Létezik egy másik – talán egyszerűbb – módja is a stílusbeállítások módosításának. A legördülő menüben a stílus beállításait módosíthatjuk a Módosítás parancsra kattintva. ha a stílusok csak nagyjából néznek úgy ki. és kiválasztani. ahogy szeretnénk. sorköz. ami ezt a stílusnevet viseli. Elég. és kattintsunk a munkaablakban a Berci stílus melletti kisnyílra. hogy mit szeretnénk itt látni. Itt átkeresztelhetjük a stílusunkat pl. akkor kell nekiállni finombeállításoknak és a végső formázásnak (ld. Éppen ezért nem kell félni attól sem. illetve az „Egyéni…” beállítást.Illetve. stb. Pl. Javaslom az „Elérhető stílusokat”. Tudnunk kell. De egyéb beállításmódosításokat is el lehet végezni: betűtípus. Ezután kijelölhetjük a bekezdést. az rajtunk is múlik: rá kell kattintani lent a Megjelenítés mezőre. Szintén a munkaablak segítségével tudunk a stílusokon különféle módosításokat is végrehajtani. és kész a dolgozat. amilyenre szeretnénk. Majd amikor az utolsó karaktert is leütöttük. ha a dolgozatunk munka közben nem néz ki tökéletesen. viszont a kurzor mindenképpen legyen a bekezdésben! –. ami kiad egy legördülő menüt. rész). mert itt előbb beállítjuk a bekezdést olyanra. növeljük meg a sorok közti távolságot vagy döntsük meg a szöveget. 4. Lássuk a medvét! 18 . Egyik (bármelyik) bekezdésünket (pl.

az Apple alapítója (iPhone. stb.) Ezekből nem szükséges mindent használni. Talán már meg is tették. A Times New Roman nagyon szép betűtípus.1. és egy szám van előtte. Tulajdonképpen neki köszönhető a különböző betűtípusok elterjedése.  Címsor 1 – a dolgozatunk (nagy) részeinek címei (főcímek). az 5. 4. három számmal előtte Ha ebben az írásban a kurzort a különböző címekre viszitek. Úgy tudom. Sylfaen. 3. de elő lehet hívni.2 fejezetet).4. csak a gyakorisága miatt kissé elcsépelt. A Címsor 4-et nem tartottam szükségesnek ezért nem aktiváltam. hogy melyik milyen rangú címsornak van beállítva. amiknek csak egy nagyon picit más az ívük. iPad.).2. Egyébként a betűtípusok sokféleségéről és azok esztétikájáról külön pszichológiai tanulmányokat is lehetne írni.1. Viszont a tudományos szakirodalom általában ezt használja. mert ez alapján a Word automatikusan létre tudja hozni a tartalomjegyzéket. A címek stílusa A címsor stílusok esetében alapul vesszük a Word által felkínáltakat: Cím. amilyenre szeretnénk. akkor fent a stílusmezőben látjátok.4. 19 .Most pedig bemutatom – no mégsem a medvét . és így nem kell vele sokat bíbelődni (ld. hogy 12 pontos Times New Roman betűtípussal és másfeles sorközzel kell megírni a szöveget. Címsor 1. és újakat lehet hozzáadni. (Legalábbis én mindenképpen . Macintosh. Természetesen a címsor stílusokat olyanra állítjuk át. hogy a nemrég elhunyt Steve Jobs. hanem – a stílusokat. 4. melyeket a szakdolgozatban használni fogunk. Neki volt mániája az esztétikus betűtípus. Sok érdekességet olvashatsz a betűtípusokról itt. két számmal előtte  Címsor 3 – az alfejezetek.  Címsor 2 – a fejezetcímek. 2. A szövegek stílusa Tudomásom szerint a dolgozat formai követelményei közt szerepel. és mégis sokkal szebb esztétikai élményt nyújtanak (Garamond.14 14 Vannak hozzá hasonló betűtípusok. Át lehet őket alakítani. Ezeket figyelembe véve állítottam be a törzsszöveg stílusát. Ezt azért tesszük. stb). stb. kalligráfiával is foglalkozott. Palatino Linotype.

Ekkor azt javaslom.fels 1 – ez egy zöldes színű felsorolás. Kérdezhetitek. balról egy kissé bennebb húzva. A bekezdések elé számot tesz. mint a számozott.  S1f számozott függő – Ez számozott felsorolású bekezdés. de a szövegünktől valamelyest eltérő gondolatot szeretnénk oda beszúrni. akkor nyugodtan átnevezheti őket a saját ízlésének megfelelően. vagy: ha egy könyvből/cikkből hosszabb szövegrészt szeretnénk egyben idézni. Ilyenkor rá kell kattintani az első bekezdésre és a menüből Formátum  Felsorolás és számozásra menni.  B1f függő bek. hogy a Word ennek ellenére is problémázik. Ezt akkor használjuk. még bennebb húzva. de éppen nincs időm kidolgozni. és a megjelenő panelben a Számozott fülben. akkor elállítja a stílust. Ha valakinek nem tetszenek az elnevezések.  F3 felsorolás3 – Egy harmadik szintű felsorolás. és a bekezdésre függő behúzásban lett alkalmazva. ha egy hosszabb. S2f számozott2 névvel.15  Sa betűzött függő – ugyanaz. pl. ha az első szintű felsorolás alá alpontokat szeretnénk bevinni. hogy miért adtam ilyen furcsa neveket a stílusoknak.)  F1 felsorolás1 – Ez az első szintű felsorolás. mert a követelmények szerint van beállítva. 20 . (Általában szövegelemzői dolgozatokban használják. Ezen nem sokat lehet változtatni. több helyen használjuk. Ha nem szeretnék valamit elfelejteni. gondolatok vázlatszerű beszúrására szoktam használni.  B2e kisbekezdés – Ezt a bekezdés-stílust akkor használjuk.) – Ez a segítőbeszélgetés jegyzőkönyvek párbeszédéhez egy javaslat.  F2 felsorolás2 – Ez a második szintű felsorolás. alul a Számozás újrakezdése opciót kiválasztani. Pl. Jegyzeteléshez. hogy hozzunk létre egy teljesen új stílust. Aztán majd kifejtem és akkor B1e… stílusnevet adok neki  Q2 jegyz. és egy kissé jobban behúzva. vagy mégsem akarja újrakezdeni a számozást. 3 – szintén a jegyzethez tartozó alpontok. (párbesz. a válasz: a gyorsabb elérés és kezelés miatt. Ugyanis a fentebb leírt egérrel 15 Elképzelhető. akkor a megfelelő helyre beszúrok egy ilyet. csak betűk vannak helyette. hogy nem lesz rá szükség. kis négyzet-pontokkal a bekezdés elején. Itt a következő problémára kell figyelni: Ha a dolgozatunkban egymástól távolabb.fels 2. akkor alapértelmezésben a második (és a többi) helyen folytatódni fog az első számozás. Ezeken kívül még van néhány általam használt stílus:  Q1 jegyz.A dolgozat törzsszövegére alkalmazandó fontosabb stílusok:  B1e első sor behúzva – Ez az alapbekezdés. itt lehet.

akkor a Formátumsorban a Stílus mezőre kattintva (vagy: Shift+Ctrl+S) írjunk be egy új. máris beállítottuk a bekezdésünket vagy a kijelölt szövegünket a B1e… stílusra. Az új stílus létrehozása is pofonegyszerű. hogy egyik stílus sem felel meg az igényünknek. máris behozza azt. 1 = alap. és egy ENTER-t nyomva rögtön alkalmazza is a szövegünkre. és aztán a lefelé nyíllal lépkedek a megfelelő címsor-szintig. akkor az alábbi módon kezdjetek neki. vagyis leggyakrabban használt. majd szintén kattintással 21 . De azért odaírtam néhány szóval is. amit szeretnénk (betűtípus. aztán alkalmazzuk rajta az összes beállítást. 4.3.4. ha a mezőbe ugorva a C-t nyomom.történő stílus-alkalmazás mellett természetesen ennek is megvan a gyorsbillentyűs változata (amit én preferálok). igazítás. tetszőlegesen választott nevet. mint pl. Kétféle módot ajánlok: 1. ha beütjük a B-t máris ezt a nevet adja ki (hiszen így az abc-sorrenben is első helyre került). Egér-zsonglörködés – egérrel kell ide-oda kattintgatni. vagy valami újfajta felsorolást vagy behúzást kell beilleszteni. keresel. elég. ami rögtön ki is jelöli az ott lévő stílusnevet. A már megírt szöveg „átstílusozása” Valószínűleg legtöbben abban a helyzetben találtattok. Ekkor elég elkezdeni begépelni a kívánt stílus nevét. e = első sor behúzva. szövegtörzs vagy felsorolás). hogy mik az adott stílus főbb tulajdonságai: B = bekezdés. A címsor stílusoknál nekem az vált be.4. görgetsz. Új stílus létrehozása Elképzelhető.4. stb. Címsor). A stílusnevek egy bizonyos kóddal kezdődnek. mert ha a Shift+Ctrl+S-el odaugrunk. akkor csak rákattintasz a bekezdésre (pl. hanem a Normál stílusban dolgoztatok. Írjuk meg a bekezdés néhány sorát.) Ha megvagyunk. hogy már megírtátok a dolgozatotok nagy részét (vagy már kész is van ). A B1e alapbekezdés stílusa esetében ez azért is fontos. akkor kijelölöd az egymás mellett lévőket. hogy egyértelműbb legyen. B1e. betűméret. ha több bekezdést kell (pl. és rögtön ENTER-t nyomva. behúzások. ami röviden el is mondja. 4. Ha nem alkalmaztatok stílusokat. Általában a Word-ben a Shift+Ctrl+S billentyűkombinációval aktiváljuk a Formátumsorban lévő Stílus mezőt. aztán felkattintasz a Stílus mező melletti kis lefelé háromszögre. címre). és készen is van az új stílusunk. Ha csak egy bekezdést kell átalakítani (pl.

2. Ekkor a szövegedben fekete háttérrel fognak megjelenni az adott stílus bekezdései. Jelenítsd meg a Stílusok és formázás munkaablakot jobb oldalt (Menü: Formátum  Stílusok és formázás…). Ezt ismételd meg a többi stílussal is. Billentyűzet-zsonglörködés – az első mellékletből megtanulod a szövegen belüli mozgás gyorsbillentyűit (pl. akkor a következőképpen fogj hozzá: Másold be a te szövegedet a Stílus-sablon dokumentumba. és amikor már megjelent. aztán jelölgeted lefelé a bekezdéseket. és stílusokat is alkalmaztál. Ezután válaszd ki azt a stílust. és Shift+Ctrl+Sel a Stílus mezőbe ugrasz. Vagy ugyanezt megteheted az oldalt megjelenített stílus-munkaablakkal (Formátum  Stílusok és formázás… menüpont): görgetsz és választasz. Ezek után a nem használatos stílusokat ki is lehet törölni. de mégis át szeretnétek állítani azokat ezekre. Stílusok importálása Ha már megírtad a dolgozatod nagy részét – remélem –.5. 4. És végül a medve se maradjon el: 22 . Ctrl+).4. Válaszd ki az egyik általad definiált stílust. elkezded begépelni a kívánt stílust. és kattints rá. A legördülő menüből válaszd ki „Az összes előfordulás kijelölése” parancsot. hogy ne zavarjanak. és kész is van. amire át szeretnéd alakítani.választasz. akkor Enter-t nyomsz. Átteszi abba. majd kattints a mellette lévő kis lefelé-háromszögre.

A Címlapot a szakdolgozatban érdemes külön szakaszba tenni. A külső borítót mindenképpen tegyük külön dokumentumba. ugyanis nem szeretnénk. 5. Az a legegyszerűbb. Ha nem szeretnénk külön szakasz beszúrásával bíbelődni.5. a címlapon a dolgozatunk címe szerepel. Hasznos. és hogy a számozás 0-sal kezdődjön. betűméretet és a sorigazítást. ami rendben van. Az oldalszámoknál is be kell állítani. hogy a törzsszöveg oldalszámai megfelelően következzenek.1. A címlap Címlap a mi esetünkben most a belső borítót jelenti. Amint a neve is mondja. A dolgozat fontosabb elemei ismét Itt ismét áttekintjük a dolgozat fontosabb elemeit. de most elsősorban a formai szempontokra figyelünk. akkor az első számozott oldal a Tartalomjegyzék utáni oldal lesz.1. mert csak így lehet megoldani. Ha ezt beállítjuk a címlapon is és a fő részben is.1. A dolgozat formába öntése 5. Ezt úgy lehet elérni. ha ezt az oldalt Normál stílusban hagyjuk. és külön kinyomtatni. hogy nem mutassa az oldalszámot az első oldalon. itt mégsem alkalmazunk semmiféle címsor stílust. 23 . hogy a címlap aljára beszúrunk egy szakasztörést (Beszúrás  Töréspont  Szakasztörés. ha ez is megjelenne a tartalomjegyzékben. és külön beállítgatjuk a betűtípust. Új oldal). akkor érdemesebb a címlapot külön dokumentumba tenni. A sorok között pedig ENTER-t nyomogatunk.

old. vagy pedig az „Ibid. semmi egyébnek. Minden forrásunkat le kell hivatkozni.” (=ibidem) rövidítésével utalunk rá (pl. hogy mely címsorok fognak szerepelni a tartalomjegyzékben. 2. majd válasszuk ki a megjelenő menüből a Mezőfrissítést. A Tartalomjegyzék ekkor automatikusan összegyűjti a Címsorokat a dolgozatunkból. ahová be szeretnénk szúrni a tartalomjegyzéket (feltehetően a címlap utáni üres oldalra). ahol kiválasztjuk a Tartalomjegyzék fület. Ha mindez rendben van.2. Odavisszük a kurzort. akkor írogathatjuk be újból az összes oldalszámot. és minden adata az Irodalomjegyzékben szerepel. 36. nem gond. A lábjegyzetben elég.). 3-nak kell ott lennie. Ha később módosítunk valamelyik fejezeten vagy címeken. és az egész utána lévő szöveg továbbugrik. Ezt a frissítést gyakran ismételjük meg. akkor leokézzuk a panelt.3. utalások. Lábjegyzetek.1.5. Ott a baloldali kis ablakban látjuk. Ezzel kijelöljük a tartalomjegyzéket. ha egy „Uo. Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések. hivatkozások A szakdolgozatban elkerülhetetlen.). A tartalomjegyzék Sokaknak talán fejtörést okoz a tartalomjegyzék létrehozása. ugyanis így tudjuk áttekinteni a dolgozatunk logikai felépítését. Uo. és mellé beszúrja az oldalszámot is. és mellé az oldalszámokat. és kattintsunk rá valamelyik sorára (valószínűleg beszürkül a háttér). A Címsor 1. A felhasznált irodalom teljes listája. Ha több egymás utáni lábjegyzet hivatkozik ugyanarra a műre. akkor ismét ki kell írni a szerző nevét és a címet. és ezzel máris újra a reális képet mutatja a tartalomjegyzék. Időnként menjünk vissza a tartalomjegyzékre. Tartalomjegyzéket a következőképpen hozzuk létre. o. Majd OK. hogy az az irodalomjegyzékben beazonosítható legyen.1. 24 . hogy ne használjunk a lábjegyzetet. Különösen. elég. (Pl. 5. ha utólag módosítunk valamelyik oldalon. Ezután kattintsunk egyet a jobb egérgombbal.” (= ugyanott). a következő kis panelen pedig a Teljes jegyzék frissítése opciót. Ha közbeékelődik egy másfajta lábjegyzet. Semmiképpen sem kell kézzel újra begépelni a fejezetcímeket. ha csak annyi adattal utalunk a címre. 38. A menüsorban kiválasztjuk a Beszúrás  Hivatkozás  Tárgymutató és tartalomjegyzék… Ekkor megjelenik egy panel.

aminek nincs szerzője. Az irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék egy külön rész. pl: (Pszichológiai Lexikon. míg a könyv címét kurzív (= dőlt) betűvel írjuk. Itt csak a szerző vezetéknevét és az idézett kiadványának megjelenési évét jelenítjük meg zárójelbe téve. 77. Példa Kiadó. Ha többen írták. old. url-címet: Lapp Andor: A földigiliszták magánélete. Ugyanúgy le kell hivatkozni az internetről gyűjtött adatot is. akkor (Kiss és mtsi. Budapest. cikkek jegyzékét az alábbi formák szerint kell feltűntetni: Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések. vagy (Kiss et al. vagyis egyszerűen kimásoljuk a böngésző címsorából az ún. (Kiss. 25 . bár szakdolgozatban kerülni kell a túl sok internetes forrást.) Az internetes hivatkozás esetében a szerző neve és a cikk címe után beszúrjuk az elérhetőséget. Itt szintén egy egyedi stílust alkalmazunk (Ij irodalomjegyzék). 2000. 5. Ha oldalszámot is akarunk jelezni.. kiadványok. A magyar helyesírás szerint a könyvek. akkor a mű címét tesszük zárójelbe. In: Egyetemi merengések. a szerző nevét álló.hu/pd/display. 2004).tes. Budapest. Ha olyan művet idézünk.4. ISBN-szám (ha van) Gépíró Dániel: A szakdolgozatírás gyötrelmei.16 Amint látható.A szövegtörzsben is utalhatunk szerzőre és művére. 2001). Ez is egyfajta felsorolás. hivatkozás felt kell tüntetni.). (Ha jól tudom. csak számozás és előjel nélkül. akkor: (Kiss. 2012/2. 2004.. 2004).asp? channel=PUBLICISZTIKA063 16 Részletesebb leírást a hivatkozásokról itt találsz. http://www. pl. ahol a dolgozatunkban használt összes forrás.1. 2004). nem érheti el a felhasznált irodalom egyharmad arányát.

kiegészítjük. mégis egy teljesen külön részt alkotnak a mellékletek. A mellékletekbe az olyan nagyobb (egy vagy több oldalnyi) szövegegységeket. Mielőtt azonban tördelést elkezdenénk. újraolvassuk. Inkább utána kell nézni egy helyesírási kézikönyvben. egy saját „címlappal” elkülönülve. stb. szemléltetőeszközöket (pl. A számozást van. nem kell törődnünk azzal. ahol a címbe szúrják. helytelen: „… mondat vége . saját (újrakezdett) oldalszámozással.”  Nyitó zárójel után és záró zárójel előtt nincs szóköz! pl. mind tartalmilag nagyon megtörnék a dolgozatunk szerkezetét. A mellékletek A dolgozathoz tartozik. van ahol külön felső indexben jelölik. A mellékleteket meg kell számozni. Néhány helyesírási javaslat Itt nem szeretném leírni a magyar helyesírás szabályait – nem is vagyok kompetens benne –. táblázat.2.1.) visszük „hátra”. 5. Úgyis többször visszatérünk az első fejezetekre.1.5. ( Helytelen ) (Helyes) 26 .  A központozás: pont. programtervezet. Nem kell mindenben elhinni. ábrákat. hogy egyes cím/szöveg átlóg ide vagy oda. még egyszer nézzük át a dolgozatunkat helyesírási szempontból. kérdőjel. Mindennek a végén következik. és a szövegben az alapján hivatkozunk rájuk.2.” Helyes: „… mondat vége. csupán néhány tipográfiai szempontból gyakran előforduló hibára szeretném felhívni a figyelmeteket. A Word pirossal húzza alá az általa helytelennek talált szót. és zölddel a nyelvhelyesség szempontjából kérdéses helyeket. amik mind formailag. Emiatt a szöveg többi része is folyamatosan mozog. vessző. hogy hányadik melléklet.5. módosítunk rajta. pontosvessző. amit a Word mond. felkiáltójel előtt nincs szóköz! (pl. stb. 5. A végső tördelés Amíg írjuk a dolgozatunkat.

két szóközt nyomunk. ha nem.” (A Word alapbeállításban ezeket automatikusan gondolatjelre változtatja.). helyes: „a mondat – amit mondok – példa. vagy szóköz-pont.amit mondok .példa”. Ha biztosak vagyunk a dolgunkban akkor megnyomhatjuk „Az összes cseréje” gombot. mint a kötőjel. vagy szóköz-vessző. érdemes végigfuttatni az egész dokumentumon a Csere műveletet (Szerkeszt  Csere).)  Töröljük a dupla szóközöket! Két szó között. vagy pont. egy szóköz. A mondatba beékelt gondolatot/megjegyzést gondolatjellel (pontosabban: szóközgondolatjel-szóközzel) választjuk el. stb. Helytelen: „a mondat . A gondolatjel hosszabb. amit keresünk (pl. vagy vessző. stb. Miután megírtuk a dolgozatunkat.). 27 . csak egy szóköz kell. a „Csere erre” mezőbe viszont a helyes részt (pl. A megjelenő panelben a „Keresett szöveghez” be kell írni a hibás változatot. és nem szimpla kötőjellel. akkor inkább csak a „Csere” gombbal menjünk végig egyenként.

Ezt pedig a szöveg elején kell kezdeni. Ugyanis kinyomtatva sokkal könnyebben észrevesszük a hibákat és a furcsaságokat.) Oldalról oldalra. Miután mindennel kész vagyunk. hogy fogunk találni még benne hibát . jel. nekifoghatunk a végső formába öntésnek. Ilyen kérdések segíthetnek: Minden a helyén van? Jól néz ki? Nincs valami zavaró? Nem túl nagy a címek közt a távolság? Vagy nem mászik rá nagyon a szöveg? Nem lóg ki/be ez/az túlságosan? A margók rendben vannak? Nem ugrik ki fölöslegesen a szövegből valamilyen szó. ha egy új oldalra a fejezet utolsó bekezdésének utolsó két sora lóg át.. Ilyenkor megpróbálhatjuk az előző fejezetben az egyes térközöket egy picit lekicsinyíteni (Formátum  Bekezdés  Behúzás és térköz  Térköz  Előtte / Utána.. Ha egy cím az oldal alján van. akkor a szöveg első részének a beállításakor elmozdul az is. bekezdésről bekezdésre haladjunk végig a dolgozatunkon.2. Utolsó simítások Miután az utolsó betű is a helyére került. akkor nyomtassuk ki a dolgozatunkat piszkozatban és olvassuk át betűről betűre. ez zavaró lehet. (Ugyanis ha valahol hátrébb kezdjük. Itt már ne a szöveget olvassuk. 28 . vagy éppen csak két sor van a címmel együtt az oldal alján. amit már beállítottunk.. Ilyenkor a cím első betűje elé kell vinni a kurzort és beszúrni egy oldaltörést (Ctrl+Enter). stb. hanem képileg nézzünk rá az oldalra. sőt olvastassuk is át másvalakivel is.2. és a hozzá tartozó szöveg már az új oldalon. ami zavaró? Van cím az oldal alján?. Ugyanúgy zavaró lehet. Biztos. és megadni a kívánt méretet).5. és a következő pedig már az új oldalon kezdő új részt.

6. Összegzés Jó munkát! 29 .

php?option=com_tanelem&id_tanelem=355&tip=0 Mellékelt fájlok Szövegszerkesztés. Forrás: http://www.elte.hu/letoltes  Szövegszerkesztés A szövegszerkesztés alapjai (PDF dokumentum).ewk.pps (PowerPoint prezentáció) – Forrás: http://arpadsokk.php http://mmi.phtml 30 .beregszaszi-debr. Forrás: http://mek. Internet http://szakdolgozatiras.hu/01500/01547/index.oszk.sulinet.hu/index. Irodalomjegyzék Szakkönyvek Itt most nem használtam szakkönyvet.7.hu/szabadbolcseszet/index.hu/tantargy/info/  Szövegszerkesztés (Sulinet) A magyar helyesírás szabályai (Word dokumentum).

Mellékletek .

nem is pár sorral lennebb. amíg a kívánt cím az új oldalra kerül. Pont a tetejére! Nem az oldal közepére. hogy ez után a bekezdés után addig nyomogatja az ENTER-t. 32 .1. és nem is ennek az oldalnak az aljára. hogy itt írunk egy-két bekezdésnyi szöveget és utána szeretnénk a következő címet átvinni a következő oldal tetejére. Lássuk. Aki nem ismeri az oldaltörés funkciót. Melléklet: Oldaltörés gyakorlat Tegyük fel. azt fogja tenni.

hogy az előző oldalon még ki kellene egészíteni a szövegünket néhány sorral. és aztán a 2. Mi történik akkor? Kísérletképpen jelöljük ki az előző oldalon az egyik bekezdést.Ennek a címnek az oldal tetején kellene lenni Látszólag a cím átkerült a kívánt oldal tetejére. 33 . Most próbáljuk ki. hogy ugyanazt a fenti címet a következő oldalra tesszük. és minden rendben van. különösen akkor. a második bekezdés alá). egy újabb bekezdésként. immár a Ctrl+Enter segítségével. És utána nézzük meg. Rendben lenne. Valószínűleg kezdhetnénk elölről az egész „enterezgetést”. másoljuk le és szúrjuk be ugyanoda (pl. amíg minden cím a helyére nem kerül. ahol szeretnénk. ha 40 oldalnyi szöveget becentizgettünk az ENTER-rel. illetve a „deletelgetést”. és megnézhetnénk. hogy az „Ennek a címnek az oldal tetején kellene lenni” valóban ott van-e. ha nem jutna eszünkbe. Szóval ez a fenti megoldás nem a legbiztonságosabb. De akár ki is törölhetnénk az előző oldalról egy bekezdést. oldalon kell valami komolyabbat javítani. Van ennél egy sokkal egyszerűbb és biztonságosabb módszer: Ctrl+Enter (vagyis: oldaltörés). hogy akkor mi történik.

mert ezt a címet akkor a következő oldalra fogja ugratni. Ha netán annyi bekezdést szúrnánk be (ki is próbálhatjuk). akkor észrevesszük. hogy már átér a szöveg erre az oldalra. Feladat megoldva. akkor se lesz semmi. Oldaltörés megtanulva.Ennek a címnek is az oldal tetején kell lenni Látszólag semmi különbség nincs az előző megoldásunkhoz képest. hogy ez a cím akkor is a helyén marad. de ha elvégezzük a fenti teszt-műveleteket az ez előtt lévő oldalon.  34 .

hogy mit takar a szépség. egy látszólag szép tiszta. (majdnem) üres oldal. Melléklet: A nem látható káosz Íme. akkor kattintsunk az Eszköztárban a (Minden látszik) ikonra. 35 .2. De ha látni szeretnénk.

Ehelyett egy csomó tabulátor. Ha csak néhány sort szerettünk volna beszúrni. akkor azt ugyebár az oldaltöréssel kellett volna megoldani.Hogy mit láthattunk az előző oldalon? Bizony a fenti káosz nem áll messze a valóságtól. akkor azt simán néhány ENTER-rel megtehettük volna (vsz. ez az. szóköz. amit lehetőleg el kell kerülni. Láttam már hasonlókat és… elszörnyülködtem. Ha az volt a szándékunk. Na. maradt volna a B1e stílusban). hogy átjöjjünk erre az oldalra. hogy nagyobb távolságot érjünk el két bekezdés között. különféle stílusok. balra zárt. középre zárt… szóval minden van. 36 .

3. addig a TAB-bal lépegetünk) program bezárása ablak (v.: 37 .  soronként Home sor elejére End sor végére PageUp (PgUp) lapozás fölfelé (féloldalanként) PageDown (PgDn) lapozás lefelé (féloldalanként) Ctrl+. Amiket itt felsoroltam. dokumentum) bezárása Shift+Ctrl+End a teljes szöveg kijelölése (ha a szöveg elején van a kurzor) Shift+Ctrl+ a bekezdés kijelölése (ha a kurzor a bekezdést elején van) Alt+F4 Ctrl+F4 Dokumentum Ctrl+O dokumentum megnyitása Ctrl+Sdokumentum mentése (gyorsmentés) Ctrl+F4 dokumentum bezárása Mozgás a szövegen belül . Meg kell találni a megfelelőt. következő bekezdés elejére) Ctrl+Home dokumentum legelejére Ctrl+End dokumentum legvégére Ctrl+PageUp előző oldal teteje Ctrl+PageDown következő oldal teteje Kijelölés Shift + a billentyűmozgások kombinációja (ld. Melléklet: Néhány hasznos billentyűkombináció A billentyűkombinációk eltérhetnek számítógépenként vagy szövegszerkesztőnként.  karakterenként (betűnként) . Műveletek programokkal Alt+TAB ugrás programok között (amíg az Alt-ot nyomva tartjuk. fennebb) Pl. azok nem nagyon szoktak változni.  szavanként bekezdésenként (előző v.  Ctrl+.

bekapcsolása Beszúrás Shift+Enter sortörés Ctrl+Enter oldaltörés Shift+Ctrl+F lábjegyzet Formátum (kijelölt szövegre) Shift+Ctrl+B betűtípus változtatása a Formátumsorból Ctrl+B betűtípus változtatása panelből Shift+Ctrl+P betűméret Ctrl+Ffélkövér Ctrl+D dőlt Ctrl+U aláhúzott (U.Szerkesztés Ctrl+Z Ctrl+Y Ctrl+X Ctrl+C Ctrl+V utolsó művelet visszavonása visszavonás visszavonása kijelölt szöveg kivágása („olló”) kijelölt szöveg mentése („copy”) kivágott/mentett szöveg beszúrása („ék”) Ctrl+I (vagy K)keresés a szövegben Ctrl+H csere Ctrl+G ugrás (oldalra. stb.V vonalzó ki-. szakaszra. mint Underline) Ctrl+Lbalra zárt (bekezdés) Ctrl+R jobbra zárt Ctrl+Eközépre zárt Ctrl+J sorkizárt („kétmargós”) 38 . képernyő Shift+Ctrl+N a szöveg képernyőn való nagyítása (fent a mezőbe be lehet írni a kívánt méretet) Alt+N.) Nézet.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful