LÁZÁR ERVIN

A KISFIÚ MEG AZ OROSZLÁNOK
MESEREGÉNY
TARTALOM

I. FEJEZET, amelyben megismerkedünk Bruckner Szigfriddel, miközben újságot olvas II. FEJEZET, amelyben Bruckner Szigfrid szóba ereszkedik velünk, és közben lódít is egyet III. FEJEZET, amelyben Szilvia nyomára bukkanunk IV. FEJEZET, amelyben Baltazár elmosolyodik V. FEJEZET, amelyben Arabella szövetkezik velünk VI. FEJEZET, amelyben Szigfrid tréningezik VII. FEJEZET, amelyben Szilvia megszökik VIII. FEJEZET, amelyben szomorú dolog történik IX. FEJEZET, amelyben egy törvényre derül fény X. FEJEZET, amelyben egy frakkos oroszlán érkezik XI. FEJEZET, amelyben egy újabb oroszlán érkezik XII. FEJEZET, amelyben Szigfrid inni kezd XIII. FEJEZET, amelyben Szigfrid újra fellép XIV. FEJEZET, amelyben Jenő nyakkendőt köt XV. FEJEZET, amelyben befejeződik a történet

I. FEJEZET, amelyben megismerkedünk Bruckner Szigfriddel, miközben újságot olvas Ma is, mint mindig, pontosan fél ötkor befejeztük a munkát az Építészeti Hivatalban. Letettük a vonalzókat, ceruzákat, a kapuban elbúcsúztunk egymástól, és elindultunk hazafelé. A nagy házak, amelyeket terveztünk, ezalatt jóízűen szundikáltak a papíron, vagy talán éppen beszélgettek, és megmutogatták egymásnak az erkélyeiket és emeleteiket. Erről persze nem tudhat senki, mert a hivatal ilyenkor már teljesen üres. Nem siettem. Jó melegen sütött a nap. Sétálgattam és fütyörésztem. Mindig a Levendula és az Orgona utcán járok haza - a mi városunkban az utcáknak csupa ilyen szép virágnevük van. De nemcsak a nevük szép, gyönyörűek az utcák is, nagy lombú fáikkal, tenyérnyi kis virágágyásaikkal. Ilyenkor nyáron a fák alatt kellemes hűvös van, és jólesik alattuk sétálgatni. Ráadásul por sincs, mert erre autók nem járnak túl szűkek és girbegurbák az utcák. Én a magam részéről, bevallhatom, nagyon örülök ennek. Véleményem szerint minden városba kellenek olyan utcák, ahol nem járnak autók. És az is jó, ha ezeknek az utcáknak virágnevük van. Hazafelé menet először az Orgona utcán megyek végig. Az Orgona utca derékszögben a Levendula utcába torkollik. Itt, pontosan az Orgona utca torkolatával szemben áll egy ház. Magas kőkerítése van, amelyre az építőmester mindenféle díszt fabrikált, oly módon, hogy a téglák egy részét kijjebb rakta a falban, mint a többit. Rátarti és előkelő díszek, de azért látszik, hogy az építőmester csuda jókedvű volt, amikor csinálta. Régi a kerítés is meg a ház is. Az udvart még sohasem láttam, de gondolom, hogy szép lehet. A gesztenyefa miatt, amelynek lombja átnyúlt a kőkerítésen. A ház oldalát zöld repkény futotta be. Az ablakkereteket barnára mázolták, csak a nagy, üveges terasz farészei voltak fehérek. Szigorú, vastag fala volt a háznak - abban az időben, amikor építették, még ilyen vastag fal volt a szokás -, és régi, megbarnult, mohás cserép fedte. Én csodálatos házakat tervezek. Többemeletes valamennyi, és csupa üveg, szín meg villogás. De hogyha egyszer majd magamnak építek házat, akkor pontosan ilyet tervezek, mint ez a Levendula utcai. Ezt már régen elgondoltam magamban, a kerítése is éppen ilyen magas, díszes kőkerítés lesz, és a repkény is ugyanúgy futja majd körül. Talán csak a falai lesznek vékonyabbak. Mindenesetre titokban, szabad kézzel lerajzoltam a tervet egy darab papírra, és még udvart meg gesztenyefát is terveztem hozzá, bár ez már nem egészen az építész feladata. Nem tudtam, ki lakik a házban, soha sem bemenni, sem kijönni nem láttam senkit. Pedig nagyon furdalta az oldalamat a kíváncsiság, és azt gondoltam, hogy aki ebben a házban lakik, az nekem biztosan nagyon jó barátom lenne.

Barátok okvetlenül kellenek az embernek. Ma azonban, éppen mikor odaértem, kinyílt a ház kapuja, és egy kisfiú lépett ki rajta. Vékony, szemüveges, szőke kisfiú. Egyenesen rám nézett, mintha engem várna, aztán riadtan körülkémlelt, hátha meglátja valaki. Nem járt arra senki. A kisfiú rám hunyorított, és intett: - Gyere. Nem ellenkeztem, tudtam, hogy nagyon fontos dologról van szó, és utána indultam. A kapu mögött kavicsos út ágazott ketté, az egyik ág szürke kőlépcsőhöz vezetett, melyen a házba lehetett bejutni, a másik pedig a haragoszöld, elvadult kertbe vitt. Középen hatalmas gesztenyefa trónolt. A kertbe mentünk. Lábujjhegyen, hogy ne csikorogjon a kavics. A kisfiú időnként hátrafordult, rám nézett, és a szája elé tette az ujját: - Pszt! A kert hátsó végében egy régi-régi pajta állt. Faláról nagy foltokban lehullott a vakolat, és fazsindelyes tetejét is jól megtépázta az idő. Nagy, kétszárnyú deszkaajtaja is kopott volt, és töredezett, széles rések tátongtak rajta. Az egyik szárnya kissé előredőlt, mintha el akarna hasalni. Megálltunk. A kisfiú intett, hogy hajoljak hozzá közelebb, és halkan ezt suttogta a fülembe: - Nézz be! Itt van az oroszlánom. Bekukkantottam a résen. A pajtában, kirojtosodott karosszékben egy nagyon öreg oroszlán ült. Orrán fekete keretes pápaszemet viselt, és újságot olvasott. - A szemüveget csak nagyzási hóbortból teszi föl - súgta a kisfiú -, nincs benne üveg. Különben nagyon rendes öreg oroszlán. Bruckner Szigfridnek hívják.

.. cirkuszban dolgozott.mondtam gyorsan. nagyon egyedül van. Kedvem lenne egy ketrectervezőt a saját szüleményébe bezárni. s a sörényében meg a farka bojtjában bőven csillogtak ősz szálak. . .hallatszott ekkor egy kissé rekedtes bariton a hátunk mögött.kérdeztem. Itt elakadt. hunyorgott.Jó napot! . FEJEZET.motyogtam. kijövök. . csak talán kicsit öreg. hogy öreg. Szegény Szigfrid. fehér beléndekvirágot.Ketreceket is tervez? .Örülök. . a szavannák ura. . Közelebb jött. Csak hát.sietett segítségemre a kisfiú. mert az újságokat már kiolvastam. Nem igaz? Apa például sokkal hiúbb... ha segíteni tudok. az oldalán tenyérnyi foltokban hiányzott a szőre. .Még nem volt szerencsénk .Az nem baj. ...Beszélgetést hallottam.Szerencséje! A ketreceket mindig nagyon kicsire tervezik. . egyébként artista és főzsonglőr.Barna Viktor építész vagyok..A barátom . . hogy nagyon öreg.II. mert tudod. . ..Na. Nem gondolja? . . és a pajta oldala mellett leültünk a sűrű vadparaj meg a fehér virágú beléndekek közé. és szomorúan .Hidd el. aztán ő is megakadt.Mi a baj? . mit szólsz hozzá? . És arról nem tehet. Van szerencsém. ketreceket nem tervezek.Nem . Azt hiszem. itt unatkozik.Bruckner Szigfrid vagyok. hiszen egy kicsit mindenki hiú.. mert eszembe jutott a kislány. tudod.mondtam kissé ijedten. meg ahogy mondod. De Bruckner Szigfrid ekkor már a kisfiúhoz fordult.Szép oroszlán . . .mondtam -. amelyben Bruckner Szigfrid szóba ereszkedik velünk. a napfényben még jobban látszott rajta. gondoltam. Bruckner Szigfrid állt a pajta sarkánál.mondtam -.Rendes vagy. . mert az ő lakásukra nem terveztem erkélyt. És ez bánt engem. Hátrafordultunk. hiú is. A cirkuszban barátai voltak.kérdezte szigorúan Szigfrid. Esetleg még mesélek is nektek. és közben lódít is egyet Hátrahúzódtunk. Akkor majd nagyobbra terveznék. mert a nap éppen a szemébe sütött.Lehetséges .állt meg előttem. Letépett egy morzsolgatta az ujjai között... aki egyszer bejött hozzám panaszkodni... házakat tervezek . . hiszen még nem tudta a nevemet.. mint Szigfrid.

.Cirkusz ... talán még a cirkuszporondnál is nagyobb... és lehunyta a szemét. Segíthetnél. .ismételte kissé zavartan az oroszlán . nincs egyszerűbb és szebb dolog a szavannánál. . Micsoda tapsok! A világ legerősebb oroszlánja voltam.... megtámadott öt tigris.mondta a kisfiú.nagyon egyszerű. Felélénkült.súgta a kisfiú -... megnéztem a lexikonban . ..bólogatott az oroszlán. .Úgy.Nos? Van valami? . .kérdezte az oroszlán.Tűnj el. Szigfrid egy cirkuszban született.sürgette Peti..daráltam -. és piros pulóvert visel. Szigfrid.Hogyne.folytatta az oroszlán.... .Hallott már rólam? . és nagyon kíváncsi vagyok . A kapun egy alacsony...Mégis milyen? .Vigyázz! .Semmi . a rettenthetetlen zsonglőr. és különben is. . a szavannák királya. .. . .Hát tudod.Mit mondasz? .. izé. a feleségét keresem. . a lakásom elég tágas.. .. . maga elé meredve. mikor még a szavannán éltem..A szavanna. állítólag már ő is nyugdíjba ment.. és a kavicsos ösvényen a ház felé tartott.. . tulajdonképpen milyen az a szavanna? Sohasem láttam még szavannát. Bruckner Szigfrid gondolatai azonban ekkor már máshol kalandoztak..nyugtatta meg a kisfiú..Hogy is mondjam.Engem szólíts Petinek . ..csóválta a fejét a kisfiú.. szemmel láthatólag elfelejtette a bánatát. és. természetesen . és kertben sétálgathatok.motyogta az oroszlán.Tudod.Tulajdonképpen jó dolgom van itt .suttogta riadtan Peti. Bruckner Szigfrid. uramisten. köpcös férfi jött be. .Kettő hátulról próbált megtámadni.súgta Peti..A szavannán nincsenek is tigrisek.Semmire sincs gondom. . a porond ura. Megint hallgattunk. Szigfrid! Az oroszlán besompolygott a pajtába. A feleségét Bruckner Szilviának hívják. az öt tigris hatfelé szaladt. .. . Az oroszlán elfordult.Semmit. és rémítő nagy közönség fér be. így.Azokat a halálugrásokat. . Egy fordulat a fejemmel. . úgy .Láttátok volna azt a csatát . . és a földre lapult. hiányoznak. De a feleségem meg a rokonaim.. és a szemembe nézett.mondta ravaszul a kisfiú.Mondd. és sokáig hallgatott... Nagyon egyedül maradtam öreg napjaimra.kérdezte hirtelen. hiába. csak meséld .. Egyszer.

nekem más barátom nincs. Szólj. benézett a pajtába. kérlek. Az Építészeti Hivatalban dolgozom. Odajött. és még aznap elköltözött tőlem.Lehetőleg kerítsd elő a feleségét. .Nem szeretném. akkor gyere el értem. Nem szeretném. Apa valahogy más. egyszer volt egy nagyon szép mackóm. Elindultunk a kapu felé. Jó? . ha apa tudna Szigfridről. csak ő meg te. de apa kinevetett. . Tudod.Minden délután fél öt felé erre járok.mondtam. ha szükséged van rám.Megpróbálhatom .Tudod. és azt mondta: „Nincs itt semmi. Egyszer meg akartam mutatni apának. te bikfic!” A mackó nagyon megsértődött. .. . Nem hinné el Szigfridet. ha Szigfrid is elmenne. te se szólj neki. Ha sürgős. Ő is itt lakott a pajtában. mint te.

Minden egybevág. rápillantottak.mondta a lány. Egy darabig szótlanul ballagott mellettem. mikor befejeztük a munkát. és elnevették magukat. nehogy a többiek észrevegyék. Senki más nem lehetett. . De én tudtam. Félve. Több szó egész nap nem esett Szilviáról. piros pulóverben .A barátnőm Amerikában él. Egy levelet húzott elő a zsebéből. . egy oroszlán. Mindenki rohan. a fülembe súgta: . vörösbe játszó szőkés.Persze . mindig szótlan volt. . A haja meg különösen szép.kérdeztem.” . . .Ez nem vicc . az egyik lány odasündörgött hozzám. ezt eddig nem vettem észre.Szilviát meg kell találnunk. Végül aztán megszólalt. »Nicsak. amelyben Szilvia nyomára bukkanunk .mondta Gabriella. Senki sem állt meg előtte. mint egy nyolcéves kisfiú. csak a ceruzák sercegése hallatszott.« És szaladtak tovább. Így éppen olyan volt. piros pulóveres oroszlán.Ugye komolyan mondta? . .Én tudok róla . . Biztos eszükbe sem jutott többet az öreg. Ezt ő írta. hogy valakinek kell lennie köztünk.kérdeztem másnap a munkatársaimat. hogy Szilviáról lesz szó. Fél ötkor.Mit? . nagyon szomorú oroszlán ült. aki tud Szilviáról.néztek rám. félénk hangon: . Itt van. szeretnék mondani valamit.mondtam. Éppen nagy csend volt. és ebben a ketrecben egy piros pulóveres.III. látszólag barátságtalan.Viktor.. Csak rohantak. . Nem is csalódtam. Így szólt a bekezdés: „Az emberek itt nagyon furcsák. mintha valamit elszalasztott volna. A bejáratnál egy ketrecet állítottak fel.feleltem.mondták. piros pulóverben. Kezembe nyomta a levelet.Megőrültél? .. mindenki a terveivel volt elfoglalva. De a napokban itt volt a városban egy cirkusz.Az oroszlánt. hogy az oroszlán szomorú. Ezt a lányt Gabriellának hívták. de amúgy nagyon helyes. és senki nem vette észre.Piros pulóverben? Hülye vicceid vannak! . kerekre nyitott kék szemével rám nézett.Persze hogy komolyan mondtam. csak Szilvia. .Talán ő lesz .Nem láttatok egy öreg nőstény oroszlánt piros pulóverben? . és a közepe táján rámutatott egy bekezdésre. és kérdően rám nézett. . FEJEZET. de már sejtettem. és képzeld. halk. formás.Milyen muris. és nagy.

Dehogy! Berohant a pajtába. és messziről integetett. Bruckner Szigfrid a pajta előtt heverészett.mondtam Gabriellának. hogy a barátunk? .mondtam. A Levendula utcai ház előtt már ott állt a kisfiú. Ők ültetik az öreg oroszlánokat a kapu elé. . Szigfrid elolvasta a levelet.mondta Gabriella -.Amerikában van .Tudom . Szegény Szilvia! .Szervusz.A felhőkről mindig a szavannák jutnak eszembe. ésszel kell! .kérdezte izgatottan.kérdezte a kisfiú.Megvan Szilvia! . Szigfrid felugrott és körülnézett.mondta Gabriella.A hölgyet még nem ismerem.Siessünk! . és egy újságot hozott ki. .Az nem számít . . De szeretném megtámadni őket. Szigfrid szigorúan Gabriellára nézett.Itt ez a levél .mondta Szigfrid -. mutassátok! .Hol van.Ugyan.Az Altamero cirkusz. Szigfrid! Hát nem látod. mert apa itthon van .Ugyan. .Bemutatom Gabriellát . . . .Gyorsan. és a sörényét babrálta. Tudsz valamit Szilviáról? . .mondta Szigfrid.mutatkozott be a lány.Aztán felkiáltott: . és a felhőket nézte.Itt egy levél. . . és kidüllesztette a mellét. fiúk! .mondta csendesen Szigfrid -. illemszabályok is vannak a világon.. . Peti vagyok.Persze .Van valami? .mondta Gabriella.mondta komoran. . . ne haragudj rám. Szigfrid? . .Megbolondultál.figyelmeztetett bennünket a kisfiú. . . .Ide nézzetek! Vastag betűs címre mutatott: AZ ALTAMERO CIRKUSZ VILÁGHÍRŰ ÁLLATSEREGLETÉVEL KÉT HÉTRE VÁROSUNKBA ÉRKEZIK Egész este terveket szőttünk Szilvia kiszabadítására.mondta neki Peti.Altamero! Hurrá. . . Elszomorodott. nem szabad grimbuszt csinálni.A felhőket nézem . . Beosontunk a kapun.Gabriella vagyok .Megtámadom őket! .mondta a kisfiú.

díszesen felszerszámozva. amikor az Altamero megérkezik. A hosszú sor végén.tanácsolta Szigfrid. Mindenki az utcán tolongott.Szervusz.mondta Szilvia.Nem érted? .IV. . menjetek innen .Mondjátok neki. látszott rajta. amelyben Baltazár elmosolyodik Mindennap találkoztunk Szigfriddel a pajtában. és időnként hangos éljenzésben tört ki. mert a cirkusz látványosan vonult be a városba. A tömeg ujjongva nézte a színes fölvonulást.Szigfridtől jövünk. A cirkuszt a vásártéren állították fel. hogy Szigfridtől jöttök . Hatalmas sátor. mert Szilvia zöld ketrece ott állt a bejárat előtt. A törpe erős. a hátán egy törpével. s ha valaki meg akarta nézni őket. mély hangon kiabált: . Szilvia ránk nézett fátyolos.Szigfridtől jövünk! . öreg szemével. . alatta egy felirat: SZILVIA CSODÁLATOS ATTRAKCIÓK! NÉZZE MEG AZ ALTAMERO MŰSORÁT! ILYENT MÉG NEM LÁTOTT!!! Szilvia nem törődött a nézelődőkkel. jegyet kellett váltania. Szilvia! . Zsiráfok.Ne hazudj. fáradtan legyezte magát a farkával. mert hiányoztak a fogai. A rács mögött egy szomorú oroszlán ült piros pulóverben. FEJEZET. és valamerre a ketrec belseje felé pislogott. a lakókocsik és a felszereléseket cipelő autók után egy rozzant kis teherautó baktatott. a világ nyolcadik csodája! A legpompásabb állatsereglet. és egészen a kapuig kísért bennünket. Az állatokat még külön kerítéssel is körülvették.kiabált a kisfiú. . aztán újra elfordult. fókák. Szilvia vicsorogni próbált. de mindig kicsit sietve és felületesen. Aztán nagy ketrecekben különféle állatokat hoztak. amelyet valaha is láttak! Az Altamero a Csodák Csodája! A műsoron csak világattrakciók. Csodálatos dolgokat mesélt a szavannákról és a cirkuszról. ilyenkor a nézelődők benyúltak egy hosszú bottal. . . Csak Szilviát lehetett megnézni ingyen. hogy egyre csak azt a napot várja. A kocsin aranyozott ruhás légtornászok és erőművészek nyaktörő mutatványokat végeztek. Zöldre festett acélketrec billegett rajta.mondta Peti izgatottan. Gabriella és én még az első nap meglátogattuk Szilviát. Peti. orrszarvúak és tigrisek. . Néha elaludt. égnek meredő csúccsal. Elöl egy hatalmas elefánt jött. de ez egy cseppet sem volt félelmetes. körülötte kocsik sokasága.Itt az Altamero. Végre aztán eljött az a nap is. és megpiszkálták. Az elefánt meg a törpe után hatalmas kocsi következett.

hogy sétálni?! . Szilvia.De dirikém. amit ne lehetne kinyitni . . Gabriella legszívesebben sírt volna. .Drága. . Gyere el hozzá! Nagyon szeretne már látni.szomorkodott az oroszlán. . . és így bánnak veled. ki akarunk szabadítani .Hol van? .Gonosz vagy .Lehetetlen .. be akartok csapni. Talán elenged.Mi az.Hogyisne! .mondtam.Nem tudom.Nagyon kegyetlen a gazdád .Még a fekete keretes szemüvege is megvan. az állán kunkori szakáll ágaskodott. hogy be vagyok zárva..Az öt tigrist is elmesélte? .Ezt nem lehet.El. add nekünk Szilviát . . . . .De értsd meg.mondta Gabriella. . .. .mondta az igazgató.Igazán Szigfridtől jövünk . . Lehet.Dehogynem. és a szakállát simogatta.. nem kell azért elkeseredni. lógott az orrunk. Szigfrid meghalt.. ha megöregszel. nagyon hiányzol neki. és az öt tigris hatfelé szaladt.. . Ez nagyon erős ketrec . Szomorúak voltunk.mondta vigasztalóan az óriás -. mi a barátai lennénk! Valaki kopogtatott az ajtón. .Dehogy! Él.mondta neki Gabriella. . .mondta Peti. és izgatottan felállt. vajszínű kocsiban lakott.mondta Gabriella is -.ordított az igazgató. . . mit szólsz majd! Az igazgató fölényesen nevetett.Nálam lakik a pajtában. Ti is takarodjatok! Nem érek rá veletek foglalkozni. Az óriás előreengedett bennünket. ..Nincs séta! . . az asztalán mindenféle írás hevert.mondta Szilvia gyanakodva -. hazug Szigfridem! . Szilvia nem akar enni.De beszéljetek az igazgatóval. atlétatrikós óriás lépett be. Az igazgató egy nagy. . .Semmi dirikém! Azonnal eltakarodsz. . Soha ki sem nyitják a ketrec ajtaját.mondta elérzékenyülve Szilvia.Nincs olyan ketrec.Dirikém. . Sétálni akar. .Rossz kedvében van . hogy már a kulcs is elveszett. fontosabb dolgaim vannak.Légy szíves.De hogyan? Láthatjátok. .kérdezte Szilvia. és a pajta elég tágas. Így csinált a fejével. és jól van.Ki lesz akkor a reklám?! Az igazgató magas.mondta a kisfiú. barna ember volt.A szavannákról szokott mesélni.Ti sem bánnátok jobban vele. elfértek benne ketten is. Egy csupa izom.

aztán egyszerre csak mosoly terült az ábrázatára. . Összeráncolta a homlokát. .mondta végül. mit kértetek. . és ránk mosolygott. Baltazárnak hívnak. mint én.Megvan! Arabellával kell beszélnünk. Cirkuszigazgató. De nagyon nagy fába vágtátok a fejszéteket. hiszen ez a foglalkozása. Gondolkozni kell.Hadd hallom.Én is ismertem Szigfridet .. . Ha szeretné az állatokat. Mindent elmeséltünk neki. Sorban kezet fogott velünk. etető lenne.Persze. Mert én etető vagyok. és gondolkozott. .Rendes oroszlán volt. Hátha segíthetek. Csak etető vagyok. Figyelmesen és megértően hallgatott. de azért sok mindenben segíthetek.

éppen gyakorolt. .kérdezte. Arabella lenézett a kötélről. A sarokban ágy állt.Jó. . addig gyertek a kocsimba. . . Egy tűzpiros. Gabriella kinyitotta az ajtókat. és az arca kipirult .Bezzeg Szilviát még sétálni sem engedik! . FEJEZET.Ne zavarjatok! Nem látjátok.emelte fel az ujját Baltazár.mondta mosolyogva Baltazár -. amely a kupolában levő trapézokhoz vezetett. . hogy jószívű.kérlelte Baltazár. akkor lejövök.folytatta -. nem is jó kifejezés.Rendesek vagytok. Tündöklő lány volt Arabella. Segítek.mondta a másik lány. Mit akartok? Baltazár előadta örömében. . Az igazgatóval kell beszélnem .Igen. Minden kicsi és nagyon kedves volt ebben a kocsiban. azt mondtam. A kis kocsiban sok szekrény volt. Arabella figyelt. . Ez nagyon előkelő cirkusz. a kocsi közepén asztal és két szék.Segíteni fog. Légtornász és táncosnő . itt minden kocsiban van folyóvíz. folyik! . .Nagyon fontos . A szekrényekben szebbnél szebb ruhák . aztán felénk fordult. . amelyben Arabella szövetkezik velünk Arabellát a porondon találtuk meg.A kisfiú is hozzám jött? .Arabella! Légy szíves egy pillanatra! . Baltazár ránk kacsintott. .Nem azt mondtam. Az egyik sarokban még mosdó is volt. és fölkiáltott gyönyörűségében. és meglátta Petit.sóhajtott Gabriella. kérésünket.V. és felkiáltott: .Igen . .kérdezte tőle ámulva Gabriella.Nézd. előkelő . Ez.feleltük mindannyian. hogy gyakorolok? Éppen elindult fölfelé egy hosszú kötélen.mondta ő szomorúan.Persze . aprócska kocsiban lakott a légtornászlány. . Arabella nagyon szép volt. Peti megcsavarta a csapot.kiáltott neki Baltazár.Csodálatos .Te légtornász vagy? . hogy szép.Egyáltalán nem csodálatos .

uszályosak.gúnyolódott az igazgató.Az utóbbi időben mogorva lett hozzám.Ceciltől? .Kérni szeretnék valamit .Cecil imád téged.folytatta az igazgató.Mit gondolsz. . . Érted? Mindenki! .Nem merek vele fellépni. tudod.Ez valami félreértés . Arabella ezalatt az igazgatónál ült. tarkák. .lógtak. Válassz magadnak más oroszlánt. .csodálkozott az igazgató. amikor ránézek.Félek Ceciltől . sárgák.mondta Gabriella.Csodálatos . mintha nem tudnád . Arabella úgysem szereti ezeket a ruhákat.Köszönöm . fátylasak. Aztán bal kezével az asztalra csapott. . . hogy minden kérésed parancs számomra felelte az igazgató.Mert Szilviával nem csinálhatod! Érted? Nem! . Aranyozott selymek.. . de a szám nem maradhat el. . nem. . Baltazár.hazudott Arabella.Hát. . .mondta boldogan Arabella -. .mondta. .mondta Arabella. Van egy feltételem is. mikor azokkal az idegenekkel tárgyaltál. Én nem bánom.kérdezte Arabella elszorult hangon. még nem fejeztem be . miért. Nem értem. zöldek. Már a kilincset fogta. . mikor az igazgató utána szólt: .. Arabella.Nem akarok Cecillel fellépni . fehérek.Mégis melyikkel akarod csinálni? . . De a többi mind vadabb.kérdezte zavartan Arabella..mondta gonosz arccal az igazgató. . .mondta -. .Miféle idegenekkel? .Nem bánom. tétovázik. Felkelt. nagyon köszönöm . mi köze ennek Szilviához. Az igazgató mereven nézte a lányt. ha fölpróbálnék egyet? . Nem értem.Még ne köszönj semmit.Csak tessék. és elindult az ajtó felé.Az előbb láttam. . .ismételte Arabella. bíborok. Mindig félek.mondta örömmel Arabella. és a szeme sarkából az igazgatóra nézett. Nem tudom. hogy nem a magad jószántából jössz! .mondta különös hangsúllyal az igazgató. vajon higgyen vagy sem.Feltételed? Miféle feltétel? .Hiszen Cecil a legszelídebb oroszlánunk.Ugyan..Nem bánom . Arabella.Gondolhattam volna. . . .Az idegenek autogramot kértek tőlem.Ó. Ebben a cirkuszban mindenki imád téged. a számnak menni kell! Csinálhatod Szilviával is.Csak tessék. majd találok egyet. Arabella haragudna. Látszott rajta. .

felléphetsz Szilviával.Tudod mit? Meggondoltam! Neked van igazad. Arabella széles.Roberto szeret engem .Nos? . hogy megöl! . .Jó. még kunkori szakálla is mosolygott az álla hegyén. Bedugta a fejét az ajtón. .mondta nyugodtan a lány. A lépcsőn mégis megállt. . Soha többet feléd sem néz! . Hozzád megyek.. . és az igazgató szemébe nézett.Roberto.A régi feltétel. . . dühös mozdulattal kitárta az ajtót.Tudod. hogy Robertót szeretem . Befejeztem. akkor készítsétek elő Cecilt a fellépésre. de Arabella becsapta az ajtót az orra előtt. a cipője orrával a szőnyeg sarkát piszkálta. és kilépett.sürgette a férfi. Ha nem. Roberto! . Megértetted? Arabella lehajtotta a fejét. .mondta a lány -.Nem érdekel! Szilviáról szó sem lehet.Mit akarsz azzal a csavargóval? Talán már nem is él. Az igazgató felugrott az asztal mellől. Még mindig fogta a kilincset.De érzem. . Ha hozzám jössz feleségül. az ő felesége akarok lenni. és a lány felé szaladt. Cecillel lépsz fel.dühösködött az igazgató. Visszafordult.

aztán három hatalmasat ugrott a mennyezet felé. .dadogott Szigfrid.mondta ijedten. Bekukucskáltunk mi is. A pajta kapuja be volt csukva. A múltkor mintha láttam volna fönt egy régi ágyat.kérdezte Peti.Mit csinálsz. és a mancsát bámulta. A verejték patakokban csorgott róla. Vagy talán nélkülem akarjátok? .Ilyen hamar megjöttetek? . egy morgás. Szigfrid sír..Óriási! .Nem jöhetsz! . . Peti belesett a résen.Két ugrással ott termek.Egyáltalán nem jöttünk hamar.Veletek akarok menni . . . Szigfrid? . . és vadul ugrálni kezdett. hogy Szigfridnek mindent elmeséljünk. és valami különös buffogás hallatszott mögüle. . egy ágyat szerezni kell. FEJEZET. százfelé szalad az egész banda! .Nem jó . s most ott állt a középen. Beteg vagy? . és törölgetni kezdte verejtékező arcát.Hogyhogy mit csinálok? Kiszabadítom a feleségemet. piros kockás zsebkendőt húzott elő. Aztán újrakezdte. amelyben Szigfrid tréningezik Előadás előtt még hazarohantunk a Levendula utcába.Igen. hogy elviszünk felfordulást csinálni? Még csak az hiányozna! .Mit csinálsz? . . Szigfrid búsan leült a kirojtosodott karosszékbe. Morgott. semmi ..Izé.dörzsölte össze a mancsát Szigfrid. .mondta szomorúan. egyre jobban elfáradt.Szigfrid megőrült . .Csak nem gondolod.tette a szája elé az ujját Gabriella -. és a szeméből könnypatakok csordogáltak. . .mondta Gabriella. harcias pózban.Ágyat kellene szerezni Szilviának.mondta szigorúan a kisfiú. Szigfrid a pajta minden berendezését az egyik sarokba hordta.könyörgött Szigfrid. és a nadrágja zsebéből nagy. Tényleg. Szigfrid lehajtott fejjel ült a karosszékben.Ma este kiszabadítjuk. Nem lesz hol aludjon . Később törzshajlításokat és hasizomgyakorlatokat csinált. .Ugyan! Mi van Szilviával? . Mély torokhangon morgott. Egyelőre jó lesz az is.Pszt! Nézzétek csak .VI. Majd körülnézek a padláson.

Pardon . . .Hurrá!!! . mi bajod? Ne sírj . aztán lendületes ugrással elsöpört bennünket.Nem szégyelled magad? Fellökted szegény Gabriellát. veletek akarok menni! . Szigfrid megijedt.zokogott Szigfrid -. és laposakat pislogott. Gabriella sziszegett. és hatalmasat ugrott a levegőbe.Szigfrid.mutatott rá Gabriella.Egész délután tréningeztem . . . De ígérd meg.mondta .Jól van. megütötte magát.De igen. hogy rendesen viselkedsz.mondta. .. Morgott egyet-kettőt.Remélem. ne bőgj! Velünk jöhetsz. rajtad van .Izé..üvöltött Szigfrid.nem láttátok a nadrágtartómat? . hátha mégsem jöhet velünk. semmi bajotok.mondta megindultan Peti. . . ..

Induljunk .De én látni akarom az előadás elejét is . . .magyarázkodott Szigfrid. hogy egy okos.Hogyhogy be sem megyünk?! És az előadásból nem látunk semmit? . egy aktatáska volt a hóna alatt.Hol? .Legszívesebben visszaküldenélek . . . . és süttette magát az esti nappal. FEJEZET. amit Arabella mondott. Elöl loholt Szigfrid. . aztán hirtelen megállt. .méltatlankodott Szigfrid.mondta haragosan Peti.sürgetett bennünket Szigfrid -. .kérdezte Szigfrid.Szigfrid! . .Igaz. . . megfontoltan kell viselkedni . majd Gabriella. mi az? Kit tépsz szét megint? . . szórakozni megyünk? Egyáltalán be sem megyünk a cirkuszba. és a farkát a kabátja alatt spárgával a nyakába kötötte. Már ötvenszer elmondtuk neki.De hiszen az egy macska! . Csokornyakkendőt kötött.Á. te még sok mindent nem értesz .Ott .Pompás ugrás volt.Egy tigris . elkésünk. és akkor mi lesz? ujjal . ügyet sem vetve ránk. végül én. .sziszegte átszellemült arccal. Hét órakor végre elindultunk.mordult fel.VII.Ki az az Arabella? Széttépem! . utána a kisfiú.mondtuk valamennyien szemrehányóan. hogy itt megy egy oroszlán. mi?! . amelyben Szilvia megszökik .mutatott Szigfrid a szemben levő kerítésre.Ördögöt! Hát azt hiszed. Mindannyian arra fordultunk. tapasztalt oroszlán hogy lehet ilyen gyerekes! .Milyen voltam? . .szomorodott el a kisfiú. előrefigyelt.Szigfrid.legyintett Szigfrid. Rögtön mutogatnak rád. és Arabella azt mondta. ez volt az utolsó . a főkönyvelők nem szoktak így rohanni. amikor az előadás elkezdődik.mondta Szigfrid. hogy a cirkusz kerítésénél álljunk meg.vicsorgott Szigfrid. és könnyedén átugrott négy egymás mellé rakott szemetesládát. de aztán csendben maradt.Á. Szigfrid főkönyvelőnek álcázta magát.Szigfrid. A kerítésen egy macska ült.Széttépem! .Nem értem.Pontosan azt tesszük. . hogy pontosan hét órakor kell elindulnunk.

Baltazár elment. . .De azt hiszem. téged kell megfogni! Kétoldalt belekaroltunk. Mikor a cirkuszhoz értünk.Dehogy tépem. Lelapultunk a földre.Az előadást.morogta Szigfrid. A művészbejáróhoz mentünk. ez nem előadás .Nem számít. Elbújtatlak benneteket valahová.kérdezte reménykedve Szigfrid.morogta.fordult hozzánk Baltazár.Arabella száma eggyel eltolódott. a zenekari pódium állványzata alá. . nem lehetne nézni az előadást? . Jó színben vagy. a végén már majdnem kicsavarodott a nyaka. .Örültem.kiáltott Szigfrid.. Le nem vette a szemét a macskáról. Nem volt időnk válaszolni.Majd én! . .mondta Szigfrid. A tigrisek családjába tartozik.Haha. de a tigrisek ügyet sem vetettek rá. Gyertek! A lakókocsik és az állatketrecek között osontunk. láttátok? A szavannák ura egyet mordul.Macska volt. .Nem számít. A tigrisek mellett is elmentünk.Egész idő alatt az előadást akartad nézni.és elfordult.Félreértettél. .Csak lovak. mert valaki föltűnt a bódék között. Akkor inkább már a tigriseket nézem . . . Szigfrid bevicsorgott a rácson. Baltazár gondolkozott. . Szigfrid.legyintett Szigfrid. szolgalelkű népség . .. hogy itt vagytok. hiszen ez Baltazár. igen. mikor meghallottam. titeket pedig nem láthat senki. Ez a lényeg . Baltazár! Baltazár és Szigfrid megölelték egymást. de menekült. aztán fölállt. Baltazár kézen fogva vezette Szigfridet.Ugyan. éppen tapsorkán zúgott odabent. . A macska megijedt és eliramodott. . Most itt vagy.Széttépjem? . . és elfordulsz. s mikor pontosan a macska alá értünk. . . hogy kell elfogni az ellenséget. Szigfrid.Megmutatom nektek. . Arabellának megmondom. Szigfrid mindent alaposan megnézett. . Szigfrid a fülét hegyezte. A porondon éppen a lovak dolgoztak. s a tigrisek menekülnek.Á.Megváltozott a terv .javasolta Gabriella. és mi jó erősen megmarkoltuk a karját.kérdezte Szigfrid. és nagyokat sóhajtott. .Még rácsot sem kell használni. .Fogjuk meg .. dühösen morgott egyet.Nézni akarom az előadást . hogy élsz. Szervusz. .Természetesen .mondta elégedetten Szigfrid. . Addig várni kell.Innen mindent jól láthattok. nehogy elszaladjon. Széttépem! . és harsányan nevetni kezdett.

Ebben a pillanatban egy oroszlán jelent meg a bejáratnál. Mondjon. három mindig a levegőben repült.Csönd! . mintha ő maga csinálta volna a dupla szaltókat. szemmel láthatóan zavarban volt. Arabella csettintett. Mindig feljebb kapaszkodott.Ezt nevezem. nagyérdemű közönség! Most következő számunk egyedülálló a világon. tartózkodjanak a tetszésnyilvánítástól és egyáltalán minden hangoskodástól. s egy-egy sikeres szaltó után megkönnyebbülten felsóhajtott. . lélekben ő is ott volt velük.Csönd! . háló nélkül csinálják. labdázott velük. . a közönség izgatottan morajlott. A lovak mutatványa a közönségnek is tetszett. a repülő tündér és Cecil. A kikiáltó most igen ünnepélyes ábrázattal állt a közönség elé. és csillogó ruhában belibegett Arabella. .Jaj. Olyan büszkén beszélt. Szilvia besompolygott a porondra. . mert a legkisebb pisszenés is a művésznő életébe kerülhet. Háromszor is kitapsolták az artistákat. ha leesne . de Cecilnek könnyű volt. Öt labdát dobtak be neki gyors egymásutánban különböző helyekről. idegesen körülnézett. de mert csak kettő fért a kezébe. és beszéde előtt sokat sejtető szünetet tartott. Aztán ráült a trapézra. Kérjük. aki ugyanezt tizenhárom labdával csinálta. Nem törődtünk Szigfriddel.Igen tisztelt. és feszülő trikóban szállt a levegőben. s közben a labdák egyre szálltak. Cecil ezt nagyszerűen és imponáló könnyedséggel csinálta.mondta Szigfrid -. . De elhallgatott volna különben is. a Jefferson-féle cirkuszban. nem értette. Valamennyit elkapta. röppentek fent a szédítő magasban.Szilvia . Aztán felharsogott a zenekar. A személyzet rácsokkal vette körül a porondot.sziszegte valaki a zenekari pódiumról. Nézzétek. és hintázni kezdett a repülő labdákkal. az oroszlán. . miért kell neki fellépnie. De Szilvia . a közönség lélegzet-visszafojtva figyelt.mondta Szigfrid. addig egyetlenegyet sem enged a földre esni.Ez semmi . volt egy nő. Gabriella rajongva nézte őket.A produkció szép volt. Szilviának az lett volna a feladata. Libegtek.Ez igen! .suttogta meghatottan Szigfrid. Ezt a számot is nagy ünneplésben részesítette a közönség. Következik Arabella. ahol fiatalkoromban dolgoztam. hogy míg az ötödik labdát is le nem dobja a lány. mert a szám végén óriási taps zúgott fel. Ez volt az első számuk. Ezt hajlandó vagyok nézni.suttogta Gabriella. Csodálatosan ügyesen csinálta. . mert Arabella az öt repülő labdával megindult a kupola felé egy kötélen. Légtornászok következtek. amit akar. hiszen nem lehetett több négyévesnél. és mély torokhangon morgott. és lehajított Szilvia felé egy labdát.sziszegte Szigfrid. Izgatottan figyeltük. .

A feleségem .Szilvia. utánuk Szigfrid és Szilvia Arabellával. bár valamikor ő is tudta ezt a számot.mondta büszkén Szigfrid. Szigfrid felszisszent. hagyta. ne hagyd magad! Arabella egy pillanatra megingott a kiáltástól. Elöl Peti és Gabriella. és elaludt a villany. De ő nem törődött velem. A kocsik és ketrecek között is sötétség terpeszkedett.Hol vagy. és az öt labda mint egy színes tűzijáték keringett a levegőben. a nézőtéren valaki felsikoltott. A koromsötétben a nézők vadul kiabáltak. Szilviát nézte.Futás! . Szigfrid? . Pár perc múlva valamennyien a pajtában voltunk. időnként megmegbotlottunk. hogy egy is a földre esett volna. Mikor Szilvia meghallotta Szigfrid hangját. Baltazár hangját hallottam: . Ebben a pillanatban nagy reccsenés hallatszott. . . .Erre! Valaki megfogta a kezemet. anélkül.vezényelt Baltazár.Őrült! . mintha megtáltosodott volna. Néptelen utcákon szaladtunk. és beleüvöltött a síri csendbe: .morogtam Szigfrid fülébe. végül én. .már elszokott a mozgástól. .kérdezte Peti. most csak bambán bámult maga elé. ugrálni kezdett a labdákért. hogy az első labda a földre essék.

olyan régen voltatok kettesben .Egy kicsit.Mi talán el is megyünk. Egy tigrissel megküzdöttem miattad.kérdezte Szilvia. A te veséddel nem lehet inni. .Képzeld. . Valamit ki kellene találnunk. ahogy Szigfrid és Szilvia egymás mellett ültek.És Roberto? Hogyan találod meg Robertót? . neki is vannak érdemei! De a tigrist én győztem le.Ez a hála. amelyben szomorú dolog történik Nagyon kedves és megható volt. . . ne piszkáld az orrod! . amiért megmentettelek? Kockára tettem az életemet. Aztán Szigfrid izegni-mozogni kezdett. Szigfrid. . te semmit sem változtál . és megsimogatta Szigfrid sörényét. Kis ideig ünnepélyes csend volt.Tudjátok.. ha velünk maradnátok most.mondta Gabriella. hogy gondolod! Hogyisne! Maradjatok csak! Nagyon örülnénk. mikor elindult az expedíció.A világért sem. fiúk? .Hozhatok egy kis bort . .. ha itt maradsz. . . .Szó se róla.. Szigfridnek árt. Én biztos vagyok benne. Szigfrid és Szilvia újra találkoztak. Ha megengeditek.kérdezte gyanakodva Szilvia.De azt hiszem. . mi? . . . a tigris! Emlékeztek? . mint akinek elege van az ünnepélyes hangulatból. Ne menjetek el! ..Majdnem leestem a trapézról .Áá.Ne fárasszátok magatokat. FEJEZET. ..Inni akarsz. .A cirkusszal annyi helyre elmentek. .szólt rá Szilvia.Roberto megtalál engem. inkább Arabellára kellene gondolnunk. de ha nem akarod. .Hát nem Arabella szervezte? . .mondta Peti. de így. nem ártana valamivel megszentelni az ünnepet. Nem ártana. Szilvia.csóválta a fejét Szilvia. hogy milyen nagy ünnep ez. én is itt maradok Szilviával a pajtában. Nem megyek vissza a cirkuszhoz. .VIII. És a morgás! Mit csináltatok volna a morgásom nélkül? . Szilvia? .Szigfrid arca felderült.Hát amit a megmentésedre szerveztem.Persze.mosolygott Arabella.Hogyhogy az én vesémmel? Legjobb vesém van a világon! Igaz.Árt a vesédnek.. hogy eltűntünk. Ugye. Nem kell kitalálni semmit. és nagyon dühös lehet. . .Na ugye? Csodálatos morgás volt. hiszen az igazgató már bizonyosan észrevette. Az ám.mondta Szilvia is. Tulajdonképpen csak most ébredtünk rá a sok izgalom után.Milyen expedíció? .Szigfrid.

Valami baj van? .morogta szomorúan Szigfrid. . De azt hiszem.. a kisfiú apja! Egyszer láttuk a pajta mellől. A nevére nem emlékeztem.Doktor Kassai Péter .. hogy egyáltalán köszöntem-e neki.Istenem.Ezt nem is kellett volna kérned. .dadogtam -.Kérem.. Nagyon szomorú voltam. abban állapodtunk meg. Régi. részletesebben megbeszélni a terveket. a kisfiam nagyon sokat mesélt önről. Várta a folytatást. Arabella? . hogy maga építész. a fiam fantáziája! Mindenféle állattal népesíti be ezt a pajtát. Oroszlánostul . . . Azt szeretném.mondtam ijedten.mondta örömmel a kisfiú. Igaz.A pajtát sürgősen le kell bontani. És tudja. hiányozni fog a cirkusz.mondta elgondolkozva a férfi. és a helyére még az átalakítás előtt egy melegházat építeni.Lehet .Miért? Nagyon helyes kis pajta . . Ámbár. aztán felélénkülve így folytatta: .mondta Szigfrid.Ócska ház.mondta Szilvia. Valami modernebbet szeretnék.Persze hogy itt maradhatsz . . hogy örül majd az átalakításnak . . Késő este volt. amit akar. .Nekünk Szigfriddel jó lesz a földön is. Ezt a pajtát hamar le kell bontani.Csúnya az egész kert. és legyintett. azt csinál vele.Nagyon jó kis ágy .Igen .A házát? .Miben lehetek szolgálatára? . Persze. . Nagyon vad.Itt nagyon jól megleszünk hárman. ha egy melegházat tervezne először. gyerek még .mondta Kassai.válaszoltam. . Csak azt tudom. . és mosolygott. Nem szeretem.Egyelőre Arabella alszik az ágyban .ámuldoztam.mutatkozott be. . Másnap az irodában keresett egy férfi. . . és az a vén kerítés. de a férfit mintha már láttam volna valahol.Erről jut eszembe a pajta.surrant mellém Gabriella. . .tette hozzá fölényesen.Mondta azt is. mikor elbúcsúztunk.Furcsa kölyök . Vastagok a falak. . .válaszolta közönyösen Arabella. lehet róla beszélni.. Nem igaz? . hogy egyik nap elmegyek hozzá. de abbahagytam.Én is voltam gyerek .Ez igaz ..Miért? . . Nem is emlékszem rá. Könnyű formákkal. Ekkor gyulladt világosság bennem.A kisfia nem hiszem. . Az ő háza.próbáltam mosolyogni.A házamat szeretném átépíttetni.védelmeztem. Ha unatkozunk. majd mutatványokat csinálunk egymásnak. . .

.Peti édesapja le akarja bontani a pajtát.válaszoltam. . A pajtát úgysem lehet lebontani.. .Az nem lehet.Én is azt hiszem .

. Csodálkozva rám nézett. Inkább a fiam miatt.. Természetesen üres volt. már meggyőződésem volt ez.hallottam Peti hangját az ajtó mögül.IX. Építészeti . Tegnap itt volt az öcsém. Azt mondta neki: „Megsimogathatod Szigfridet. Mindenáron meg kell akadályozni a pajta lebontását! Nem szabad lebontani! Pár perc múlva.Tényleg ezt a nevet mondta a fiam. félelem fogott el..Az öcsémet kivitte a fiam a pajtába.Az . . A gyerek mesélt neki valami oroszlánról meg egy artistanőről.nézett rám furcsán. doktor úr . Nem tudom. együtt mentek el és beszélgettek. Nagyon szereti a fiamat.Nem tudom.Csak gyere . és elhatároztam.És? .mondtam gyorsan. szilárd .felelte az apja. és keményen a szemébe néztem. nem is annyira a csúnyasága miatt akarom lebontani ezt a rozzant pajtát. milyen nevet mondott. Olyan komolyan beszélt róluk. . mint másnap. Valami Bella vagy ilyesféle.Hozzá jöttem.” .A pajta nem üres. . és bizonytalan lett. de ezt akkor még magam sem tudtam. amelyben egy törvényre derül fény Mindig titokban jártam a Levendula utcai házban. és gyanakvó lettem. aki itt lakik a pajtában. aztán valamerre a szoba sarka felé bámult.Bejöhetek? . amikor először nyomtam meg a csengőt bejelentett látogatóként. . Megmondom őszintén. csak később döbbentem rá. mégsem voltam soha olyan izgatott. Furcsán nézett rám. Fura népség. .kérdeztem mohón. És még valami más is megfogamzott bennem.Arabella . miért csöngettél? Apa itthon van. mintha valóban élnének. van-e valami a pajtában. Nem értem.mondtam. Peti nyitott ajtót. már nem emlékszem. Mit akartok ti egymástól? . . hogy nem szólok az átépítési tervről Petinek. A bontásról meg különösen nem. A pajtát az életem árán is megvédem.. egyébként is megmondtam volna.Hivatalos ügy..Apához? Nem értem. . . Valaki kopogott. mikor szemben ültem Peti apjával. de azt hiszem.Szervusz.csúszott ki a számon. . FEJEZET.Tudja. . . Reggel kimentem megnézni.

.Komolyan? Viktor. . és hol az egyikünkre.Csakhogy itt vagytok. Igaz? . Elfáradtunk.Kisfiam.Szamárságokat kérdezel .Elkísérlek. és szívesen játszom veled..Hát mindenfélét csinál az ember. hol a másikunkra nézett.mondta Peti.Igaz .mondta Szigfrid. . Csak ez a pajta jó nekik.És te? Rád miért volt szükség? .Édesapád le akarja bontatni a pajtát. . Feketepétert játszunk. Aztán megkérdezte: .. .mosolygott az apja. Még egypár szót váltottunk. Rögtön a küszöbön megállt. . Beszélni sem tudott a meglepetéstől.Tudsz feketepéterezni? .Persze. ... . Nem halljátok?. .Nem. jó barátok lettetek? .mondtam. ha megengeded .. Valami nem tetszett neki. melegházban nem lakhatnak. Mindenesetre jó. Szerettem volna valami másról beszélni. .Á. Ropogott lábunk alatt a kavics. hogy igazad van. De ugye nem csapsz be? . Az jó fáradtság ellen . Arabella! .Én tervezem a melegházat. tudok.mondtam.. .Beszélgetünk az építész bácsival. dehogy.fordult hozzám. mi már régóta tegeződünk . .Na végre! .. és melegházat akar helyette építtetni. hogy elkerülhetetlenül be kell vallanom mindent.Nem kell félned .. aztán fölálltam.mondta Szigfrid.Hogy csapnálak be! Ne beszélj butaságokat! A pajta ajtaja kitárult..Elfáradtatok? Miben? .A kisfiú bejött az ajtón. de láttam.siettem a válasszal -.Príma! Még két embert kérünk. megnézem a helyszínt. . majd kitalálunk valamit. . .Ó. ha én vállalom a tervezést.Lehet.Na. . virágoknak. A doktor úr csóválta a fejét.Édesapád nem törődik Szigfridékkel! . . hogy mered tegezni az építész bácsit? .Akkor éppen jó.Elmegyek. Mi az? Miért lóg az orrotok? Csak nincs valami baj? .Lebontani?! És hol laknak akkor Szigfridék? ..

és kedvem sincs .Hát megszöktek a munkaadójuktól.Elmegy .mondta Arabella.Jézus.Szigfrid! Most mi lesz? . Félretolt bennünket.súgta boldogan Peti. .De igen. .mondta Arabella. .Tegnap az Altamero cirkuszból megszökött egy oroszlán. viszontlátásra! .Jó napot! .Mert vétettek a törvény ellen.Sőt a kisasszony is itt van .Ide a pajtába csak nem jön? . Letartóztatom magukat! . hm . . Hiszen fölfalna bennünket az oroszlán.tette hozzá diadalmasan.kérdezte Peti. Szigfrid ott állt a pajta előtt. házkutatást akar tartani. Tessék benézni a pajtába.sápadt el Peti.De miért? . Mert kevesen vagyunk.toldottam meg én is a hazugságot.hallatszott ebben a pillanatban egy borízű hang a pajta felől. talán már itt is van. Mária.mondta.kérdezte Arabella. Ebben a pillanatban érkezett meg Gabriella.Aha. erre nem gondoltam.hümmögött a rendőr. ..Hm. Állítólag maguknál oroszlánok vannak. . . Köszönöm. A rendőr megfordult. . arca kipirult. Le kell tartóztatnom őket.Várjon egy kicsit. biztos úr! Csak azt szeretném megkérdezni. . . .suttogott a kisfiú. Ide is jön egy őrmester.Ez itt egy házkutatási parancs. biztos úr! . Itt kell lennie. szóval itt rejtőzködsz! . . aki megszöktette. . . . Nagyon izgatott volt. És itt kell lennie a balerinának is. erre jön. . ..Itt nincsenek oroszlánok. és.Baj van. és bejelentőlapjuk sincs .Szép fogás.nézett a rendőr Arabellára. Szigorú arcot vágott. .hadarta. Azt hiszem..Viktor. Igazuk van. és a kezében egy papírt lobogtatott.Van szerencsém. a rendőrség az eltűnt oroszlánt keresi. . Kimentünk a pajta elé.De rendőr bácsi. és egy kicsit lihegett is.Nem tudok feketepéterezni. .Az igaz . és barátságosan mosolygott. . . itt senki sincs. és belépett a pajtába. . úgy futottam .Milyen törvény ellen? .Ez valami tévedés lehet . Az úton valóban egy rendőr jött a pajta felé. nem tud-e véletlenül feketepéterezni.Nálunk oroszlánok? Honnan tetszik gondolni? .kiáltott a rendőr.mondta a rendőr -. segíts! .

. bezárt egy szűk ketrecbe.Ugyan! .Vigyázzanak.Milyen indokkal? .mondta a rendőr. A rendőr hümmögött.De mi azért szöktünk meg a munkaadónktól.Két Fekete Péter van nálam.mondtam. Fekete Pétered nincs kettő. és a bejárat elé ültetett.Ugyan. hogy ne kelljen ott ülnöm.kérdezte Arabella.figyelmeztetett bennünket a felesége. .Hogyhogy milyen indokkal? Hát mert rossz ember! Az nem elég? .hadarta Szigfrid. . belenézett Szigfrid lapjába. . a szavannák királya. . . osztok . az nem számít .Nem illik belenézni a lapomba! . leülhetünk.És nem engedett el az igazgató. . . Holnap letartóztatom a cirkuszigazgatót. . csalni szokott .Jól! .méltatlankodott Szigfrid. . .És a letartóztatás? .Érdekes! . .kiabált Szilvia.mondta Szilvia -.És itt jól érzik magukat? kérdezte aztán. . és Szigfridre mutatott.Én tudok .Csalóval nem játszom . Rám se fütyült! .mondta a rendőr. Szilviának különben már régen nyugdíjba kellett volna mennie.El ne menj. . anyus! . el ne menj! Véletlen volt! .A törvény az igazság mellett áll.Szegényt mindig bántották .Mit jár a szád? Nem nekem van két Fekete Péterem! Erre Arabella is odajött. . Sohasem látott szavannát . és éppen lejárt a szolgálatom. de csupa egyforma kártyát osztottál magadnak.mondta a rendőr. . .kérdeztem. itt meg nyugodtan élhet.Tényleg.Szigfrid vagyok.Ne fecsegjetek annyit. És tényleg. .mondta a rendőr -. képzelje.Ugyan. .akadékoskodott Szigfrid..És ez az úr kicsoda? .Csak feketepéterezni tudna valaki .Kicsit hazudós.Többet nem csalok. mert az emberek állandóan piszkálnak és gúnyolnak.mondta Szilvia. biztos úr . . Hiába kértem. .Ugye mondtam. hogy csal! . . többet nem csalt.mondta Peti -.kiabált rémülten Szigfrid. Hiszen annyit dolgozott. mert öreg vagyok. mert rosszul bánt velünk. . .feleltük mindannyian.

.kiáltott örömmel Szigfrid.Tudod. Egy-egy kecses mozdulata után Szilvia elragadtatással tapsolt. . amelyben egy frakkos oroszlán érkezik Vége felé járt már a nyár. vakító fehér ingben és a meleg ellenére csokornyakkendőben. ráült. és így szólt: . mikor az idegen oroszlán köhintett. De tévedett. A pajtában Szigfridék és Arabella otthonosan berendezkedtek. csak megállt a pajta előtt. és a gyerekek egyre többet beszéltek az iskoláról.Nem hiszem .mondtam. Ez nem tetszett neki. Fensőbbséges ábrázattal közeledett.mondta meghatottan Szigfrid -. és rögtön elindult a pajta felé. Mintha magamat látnám. . . Mindez egy vasárnap délelőtt történt. idősebb Bruckner Szigfrid. időnként méltatlankodott is. és a bejárattal szemben egy nagy szegre akasztotta. a legbonyolultabb lépéseket is percek alatt megtanulta. észrevétlenül sárgulni kezdtek a fákon a levelek. fitymálva nézegette. A rendőrt vártuk. Gabriella pompás tanítványnak bizonyult. Egyszer csak nyílott a kapu. ahogy egy pálma alatt áll. és végtelen büszkeséggel végigtekint a tájon. mancsában szállodacímkékkel teleragasztott bőrönddel. aztán letette a bőröndöt. mert a múltkor úgy beszéltük meg. Ó. Valamennyien együtt ültünk a pajtában. és Szigfrid jobbnak látta elhallgatni. Frakkban volt. A kép egy oroszlánt ábrázolt trópusi parafa sisakban. sőt még Szigfrid is elismerően bólogatott. de Szilvia ilyenkor szigorúan ránézett. Szigfridet magammal vihetem az iskolába? . és egy fehér zsebkendővel legyezgette magát. Arabella táncolni tanította Gabriellát.A nagyapám . FEJEZET. Nézzétek meg ezt a testtartást.Az őrmester! . hanyagul lóbálva a cifra bőröndöt.Mit gondolsz.X. Szigfrid éppen meg akarta szólítani. Nem köszönt. Erre nem is gondoltam. hogy most vasárnap délelőtt rendezünk egy kiadós feketepéter-csatát. A falon képek is lógtak. Arabella az ágya fölé akasztotta Roberto fényképét. Szigfrid pedig egy másik fényképet szedett elő valamelyik bőröndje mélyéről.kérdezte egyik nap Peti. s így apró-cseprő dolgokról beszélgettünk. A padlásról lehoztak még egy ágyat Szilviának.Nagyon ügyes vagy . A rendőr azonban valami miatt késett. Egy darabig ezt néztük. hogy ebben az évben én is iskolás leszek? . nagyon gyorsan múlik az idő! . Szigfrid továbbra is egy földre terített pokrócon aludt. Meglátott bennünket. A kapuban egy oroszlán állt.mondta Arabella.

hallatszott a válasz a pajtából. . Kis odamutatott Arabella ágyára..Micsoda udvariatlanság! .válaszolt dr. a vendég köszön először . Titokban a többieket kémleltem. hogy szóba állok veletek. ne zavarjatok! .Tulajdonképpen örülnötök kellene.Miféle ágyadon? . de abban az esetben.Fogalmunk sincs.morgott dr.kiabált utána Szigfrid.mondta Arabella. . és bement a pajtába. Bruckner Szigfrid vagyok.Széttépem! Fogjatok le! . ha én vagyok a vendég.érdeklődött a kisfiú.Bizonyos esetekben valóban a vendég köszön először .Nem ismernek? .És ebben az esetben ön a vendég. mint jómagam. a szavannák királya.kelt fel ünnepélyesen az idegen oroszlán -. Dr. erre a névre mindannyian leborulunk előtte. .suttogta Szigfrid. ha nem jól értették volna: doktor Kis János vagyok. .Nem tudom.Uraim .Nem tudnak köszönni?! .kérdezte csodálkozva az idegen.Jól van.mondta csodálkozva Arabella.Úgy tudom.mondta a kisfiú -. . Kis János.Uraim.mondta dr.Nem . Az idegen ügyet sem vetett Szigfridre. . ki az a doktor Kis János . . ki vagy . bizonyára azt hitte.Hogyisne! Az az ágy Arabelláé.Én . .Szeretném bejelenteni. . csak én nem hallottam eddig doktor Kis Jánosról. . Most pihenni térek. . mert először azt hittem. . hol akarsz pihenni . de legalább azt mondd meg. . . doktor Kis János áll önök előtt! Hatást várva körülnézett. Kis.mondta gőgösen az idegen oroszlán -. hogy itt fogok lakni .kérdezte harciasan Szilvia.. azazhogy mindannyian.gúnyolódott Szigfrid. . . örülve az alkalomnak.Nem értem . és újból megszólalt: . kérlek.mondta Szigfrid.A világ leghíresebb oroszlánja vagyok . .Az ágyamon .Csak azt szeretném tudni. hogy végre már ő is bemutatkozhat -. .feleltük kórusban. ..méltatlankodott az idegen oroszlán. de a többiek is éppen olyan értetlenül bámultak.Örvendek . még mindig ránk bámult. majd hangosan ezt kérdezte: Ki itt a gazda? . Az én szócskát jó erősen megnyomta. kit tisztelhetünk ebben az énben .Micsoda? . Kis. ha nem csalódom. majd jelentőségteljesen ránk nézett.

Tanganyikában. akit dr. . Montrealban. . a földön kell aludnod . Kis Jánosnak hívtak.mondta aztán Gabriella.Tudjátok. Földjeim Svédországban. .mondta neki. Venezuelában és Laoszban. Chicagóban.Míg nem szerzünk ágyat.Ezzel kellett volna kezdened . miért jössz a mi pajtánkba? . Hobartban és Singapore-ban. hogy leereszkedem hozzátok. és hatalmas. Mindannyian hallgattunk. és kezet fogott vele.Miért? . Zanzibarban. Nem értelek benneteket! . Nem beszélve egyéb ingó. lehajtotta a fejét. Peruban. Cape Townban és Honoluluban. Delhiben. Palotáim vannak Valparaísóban. Kis Jánoshoz.és ingatlanaimról.. Gyáraim New Yorkban. Elszomorodott. olyan egyedül voltam . Az idegen oroszlán. Peti odament dr. Berlinben. Tokióban. Boldogok lehetnétek.kérdezte haragosan Peti. Nepálban.Ha ennyi palotád van.mondta halkan. Antwerpenben. miért nem mégy a palotádba lakni.Mert dúsgazdag vagyok. .

. A lobogó sörényű lelkesen magyarázott valamit. . s mi Gabriellával bent az Építészeti Hivatalban nemsokára megtudtuk. .Te csak ne szólj közbe! . FEJEZET. Értitek? A szív! Mindezt kissé színésziesen mondta.torkolta le Jenő.Hogyan? . mancsaival nagyokat csapott a levegőbe. . . . a többiek körülülték. ilyenkor a szádat húzod. Egy nagyon jópofa oroszlán. . Ezek felesleges dolgok. mi csak most jöttünk.Jenő fölszabadítja az oroszlánokat . Amikor beléptünk. .kiáltott Jenő. Holnap megfogalmazom a kiáltványt.A te segítségedre volna leginkább szükség.Ne haragudjatok.Nem törődöm a kicsinyes akadékoskodókkal.Holnap hozzákezdek! .Jenőkém.Itt vannak a barátaim.. cirkuszban? Mondd meg nekem. akivel minden rendben van.vette védelmébe a lobogó sörényűt Szigfrid.Ma este Gabriellával együtt okvetlenül gyertek el. igazán köthettél volna nyakkendőt a barátaim tiszteletére! mondta a kisfiú. Dr. . amelyben egy újabb oroszlán érkezik Pár nappal ezután újabb vendég érkezett a pajtába. Gabriella és Viktor . és délután aztán csakugyan becsengettünk a Levendula utcai kapun.mondta izgatottan. Viktor . Ismerlek benneteket! . nincs is. Jó vér .Örülök.kérdezte kíváncsian Gabriella.. úgy látszik. valami nincs vele rendben.Minden oroszlánnak a szavannán a helye. elhallgatott. .Milyen kiáltványt? . Milyen jogon csukják őket ketrecbe. nem tudunk semmit.mondtam. A szív az első. Külsőségek.Szép terveid vannak. lobogó sörényű oroszlán ült Szilvia ágyán.Szervusz.Jenőben az én vérem folyik.Láz Jenő vagyok. Már kora délelőtt megjött. mert a kisfiú betelefonált. csak hetente egyszer. hogy megismerhettelek benneteket .mondta Arabella. szavak. de ahhoz nem kell okvetlen nyakkendő nélkül járni és mindenkit sértegetni . Olyan oroszlán. Sohasem kötök nyakkendőt.Elmegyünk .Szavak. Megjött Szigfrid unokaöccse. Persze.mutatott ránk a kisfiú. Egy rongyos. Kis János elégedetlenül morgott. . de azt hiszem. Sőt a cipőmet sem tisztítom. . .XI. . mutogatják az állatkertben. . mi .A nyakkendő fölösleges..mosolygott ránk a lobogó sörényű. .. és áhítatosan nézték. A te vagyonoddal nagyon sok mindent meg lehetne oldani.lelkesedett Szigfrid. . .

Egyelőre várhatunk még vele . Aztán hirtelen elhallgatott.Mikor kezdhetünk a bontáshoz? . . Szigfrid? .Holnap hozzálátok . ügyet sem vetve Szigfridre. de a szívem összeszorult. Aznap este elmenőben megint találkoztam a kisfiú édesapjával.Na.vigasztaltam. . hogy halad a munka? . Zavartan nézett Jenőre. Hosszasan vitatkoztak. Szigfrid helyeselt: . . hatalmas fűtenger. . Persze.kiáltotta Szigfrid.Igaz! .A terveket pedig majd bemutatom.Újra az ököljogot akarod érvényre juttatni! . az a mi hazánk. Jenő lobogó sörénnyel érvelt. Igaz.mondta Jenő. . magyarázott. Szabadon kószálni. .Mit gondolsz. .Ugyan. .De tudod.Az ilyen pajtákat nem lehet csak úgy egykettőre lebontani. mi lesz? .Visszamegyünk Afrikába. pálmafák.mondtam könnyedén. . Ez nem igazság. ne félj! . mielőtt Afrikába mennék. .kérdezte.jogon! Afrika.kérdezte aggódva Peti. még egy vonalat sem rajzoltam. Felhők.csóválta a fejét Kis János. még egyszer szeretnék fellépni. kiabált.

Mi baja lehet Szigfridnek? A pajtában rémületes állapot uralkodott. . hogy keressük meg az őrmestert.XII. .Á. Szigfrid ott állt a pult előtt. . reménytelen! . és Szigfridhez lépett.Nem számít. .kérdezte tőle Arabella. és hozzánk akarta vágni a poharát. . a lobogó sörényű titán aludt nyugodtan az egyik sarokban. . Jenő hogyan kezd a szervezéshez. De másnap egész nap aludt. szóltunk az őrmesternek is. Kis Jánossal. senkinek sem kell. mindenfelé kerestük. .Szigfrid. széttéplek benneteket! .Már napok óta szomorú. Mindenki kapkodott. . Sokáig nem történt semmi. talán ő tud segíteni.sziszegte Szigfrid. Harmadnap reggeltől estig kártyázott Szigfriddel és dr.mondta neki Gabriella is.Azonnal gyere haza! . Hagyjatok békén. hogy ő már semmire sem jó.Most megbilincselem.Sehova! Értitek? Sehova! . Rohantunk az Arany Kerék nevezetű kocsmába. .Ha közel jöttök hozzám.Most én parancsolok.Mi lesz a felszabadítással. jó. gyere velünk haza .De nyakkendőt akkor sem kötök.De Peti! Még csak egy óra van.mondtam neki.kérlelte a rendőr. . .Szigfrid. . . . amelyben Szigfrid inni kezd Kíváncsi voltam. Majd megtudjátok.kiabált Szigfrid. Gabriella javasolta. Azt hajtogatja.kiabált Szigfrid. Nagyokat csuklott. FEJEZET.válaszolta. ő találta meg az Arany Kerékben. .Micsoda? Engem még soha nem bilincseltek meg. Bárgyún bámult maga elé. azonnal gyere haza! . Tegnap még sírt is. előtte egy üres pálinkáspohár. Indulás! . A kisfiú telefonált: . azonnal gyertek Gabriellával! . azonnal gyertek! Szigfrid a kocsmában van! Iszik. Ma délelőtt eltűnt. a munkaidő fél ötkor ér véget. Rohantunk végig az Orgona utcán. Szilvia sírt. míg aztán egy napon csengett a telefon a hivatalban. Jenő? . Pár perc múlva megérkeztünk az őrmesterrel. tudok letartóztatom! én másképpen is beszélni! A törvény nevében Bilincset vett elő. csak Láz Jenő. a bajusza csupa pálinka volt.Viktor. ki vagyok én! Sehogy sem boldogultunk vele.Na.Csend! .

Hopplá!.. a szavannák királya.legyintett Szigfrid. Rendbe jön magától is .Hívjak orvost? .Senkinek sem kellek .kérdeztem... . Régebben is ivott.Á. Elfeledkezett mindenről. .Emlékszel még a cirkuszra? Csodálatos volt.. szavát sem lehetett venni. Most már csak magának beszélt. . . .Persze. ne veszekedj vele! .Holnap beszélünk az igazgatóval. végre!. Másnap estig meg sem mozdult az ágyban. és szipogott.Szigfrid. mancsáról a bilincset. és meghajolt a pajta négy fala felé. . . . .. .Komolyan? Igazán mondod? Nem csapsz be? .Van egy cirkusz a városban . . hogy bánata van? . Szigfrid hamarosan kialudta magát..Nagyon sajnáltam szegény Szigfridet.Beteg vagy.dorgálta Szilvia. de nagyon szomorúan ébredt. Peti meg én beszélünk az igazgatóval. értitek? Azonnal fel akarok lépni! .Nem látod. Kedves közönségünk. beteg vagy! .Nem lehetne róla levenni a bilincset? ..Ez nem volt szép tőled . Sohasem szokott ilyent csinálni.Ugyan.nyögdécselt néha Szigfrid. az a pompa. rendkívüli attrakció következik. . biztosan megengedi. . holnap Viktor. a pajta lakói lassan odagyűltek köréje. nem kell.kiabált Szigfrid.. Halljátok a tapsot?. . és morcosan a fal felé fordult.mondta Szilvia. .mondta Gabriella. Szigfrid? . Mosolygott. de ilyent még nem csinált.szipogta Szilvia.kérdezte a kisfiú. Egyre csak a mennyezetet bámulta..Ugyan! . Csak bámult maga elé. néhanéha sóhajtott. Csodálatos volt! Szigfrid. Szigfrid kiugrott az ágyból. . hogy fellépj.suttogta Arabella.. Fényt! Több fényt! Miért késik a zenekar? Na. nem kellene orvost hívni? . Most!.aggodalmaskodott Peti.Mit gondolsz. A pajtában az őrmester leszedte Szigfrid Befektettük a vén artistát Szilvia ágyába. Lehajtott fejjel ballagott a rendőr előtt.Majd otthon.Fel akarok lépni. . ugye? Az a fény.

. Már ünneplőbe öltözött.izgult Szigfrid.mondtam gyorsan. de amikor megmondtuk a nevedet.Bementünk.szólalt meg ekkor Gabriella. de kölcsönadta az előadásra a frakkot. kövér bácsi.Persze . mosolyogva fogadott.Nem tudom. .mondta a kisfiú.. Sajnálkozva rázta a fejét. Szigfrid föl s alá járkált a pajtában. . miért jöttünk. Kis János nem szívesen ugyan. először gyanakodott az igazgató. .Megérthetnek engem.Én hazamegyek .Tudjátok mit? Van egy ötletem . Ugye menni fog. . azonnal beleegyezett. mi van? Megengedte? . Az ilyen öreg oroszlánok nem sokat tudnak már. . azonnal beleegyezett. .mondta. Az igazgató.És mikor léphet fel? .kiáltotta a kisfiú. sikerülni fog? . Mit mondunk Szigfridnek? Bandukoltunk hazafelé. .. leültetett az irodájában.Pompás! .düllesztette ki a mellét Szigfrid.nézett rám Peti. a szavannák ura! .Nagyon kedves volt. „Ja. Nagyon sajnálom. . Elszomorodtunk. kérem. hogy most egyedül hagysz . Elmondtuk neki.mondtam.. nem állhatok ki benne a közönség elé hadarta. és idegesen motyogott valamit.kérdezte Arabella.Siessetek! . fiúk? . . .XIII.Na ugye? . Egy idegen oroszlán. hogyan vigasztaljam meg Szigfridet. hogy lépjen föl!” . Megsúgta a tervet.Még ma. és megkínált bennünket likőrrel. .Hogy volt.rohant elénk Szigfrid. Esetleg nevetségessé válunk. .Nagyon régen szerepeltem. Nem vállalhatom a kockázatot. FEJEZET.Mit gondoltok. amelyben Szigfrid újra fellép Ez a cirkusz is ugyanott állt.Az enyém már túl kopott.Az más! Én kérem. . ahol pár héttel ezelőtt az Altamero.integetett felénk már messziről Szilvia.Nos. . Kis Jánostól a frakkját. lógott az orrunk. De közel sem volt olyan fényes és imponáló. Ma éjjel . . Az egyensúlyozó számot csinálom. A nagy alkalomra kölcsönkérte dr. meséljétek el! . ..Nem szép tőled.Szigfrid már nagyon vár benneteket. egy kedélyes. Dr. .

a szavannák királya. . .Csönd! . s az én zsebemben volt egy erős fényű zseblámpa. Neki is elmondtuk a tervet. de erről nem mertem szólni még Petinek sem.mormogta néha. Kis bűntudatot éreztem. . aztán jöhetsz .kérdezte Szigfrid. mint én.Persze. Szigfrid nem látott. Némaság és sötétség áradt belőle.Arabella. meg dr. De Szigfrid félt. Bekapcsoltam irányítottam. Torkunk szakadtából üvöltöttünk.Ez már egy meglehetősen modern cirkusz . Két nagy vödröt cipeltünk. Arabella egy fésűt hozott.mondta a kisfiú. nem hallott az izgalomtól. Szigfrid kicsit meghökkent. Elöl Szigfrid ment Szilviával. az elemlámpát. nehogy Szigfrid meghallja. Az üres széksorok némán ásítottak a sötétségben. és Szilviának is. . éktelen zenebonába kezdtünk. Kis János és én a vödrökkel és tepsikkel fölmásztunk a sötét nézőtérre.Nem késtünk el? . Rettenetesen izgult.Hol vagyunk? . Késő éjjel indultunk el. Arabella.Igen. mindenféle trikót és jelmezt próbálgatott magára. Gabriella.. páratlan fellépésnek lehetnek tanúi a következő percben.Fényt! . miért vagy úgy megijedve? Szigfrid még ötször átöltözött. De azt hiszem.Most bejelentem a számot. Bruckner Szigfrid mutatja be önöknek kivételes attrakcióját. Szigfrid. hova gondolsz. Ezzel kiállt a porond közepére és harsogó hangon ezt mondta: . . .hallatszott Szigfrid hangja. . és hártyapapírt.Hogyhogy? . dr. mint megszoktad. mert Jenő megint aludt. A kisfiú és Szilvia a bejáratnál maradt Szigfriddel. Szigfrid. Belopóztunk a ponyva alatt. . . . ha néha kicsit sötétebb lesz. ezeknél a modern cirkuszoknál furcsa szokások vannak .mondta a kisfiú. te leszel a zenekar . Peti is éppen olyan szomorú volt. Nem vett észre bennünket senki. Nemsokára megláttuk a cirkuszt. és az éles fénysugarat Szigfridre . A világ leghíresebb oroszlánja. dehogy késtünk! .mondta Arabella is. Csak Láz Jenőnek nem. meg mindenféle tepsit.Nagyérdemű közönség.Ne lepődj meg. Mikor a kisfiú elhallgatott.Most megmutatom nekik .súgta a kisfiú. egy pillanatig se féljen. Kis Jánosnak is. Odalopakodtunk a sátorhoz.Á. és teljes erőből csörgettük a vödröket és a tepsiket. hogy a fellépés biztosan sikerül. alig győztük vigasztalni.kérdezte Arabella meglepődve.sziszegte Arabella.

Szigfrid alaposan megütötte magát. mikor egy izmos kéz szorította meg a karom. és megint. Artisták. .. és velünk együtt éljenzett. hogy átugorja. Később valaki megint bejött. kígyóbűvölők. . .Persze. állatszelídítők. meghajolt a nézőtér felé. és megint. lovasok.kérdezték halkan mindannyian. hogy tapsolnak? . légtor nászok. Az asztal ingadozott az orrán.nem szabad. Elhallgattam. . már-már úgy látszott. Most kis zsámolyokból egy magas emelvényt raktak össze Szilviával.Erre büszke léptekkel a porond közepére gyalogolt. Szigfrid az asztal egyik lábát az orrára helyezte.suttogta neki Szilvia.. Arabella tust játszott a fésűre szerelt hártyapapírral.Mi történik itt? Az igazgató volt. A kis kövér ember lelkesen tapsolt. . álmosan hunyorgott. .Tulajdonképpen sikerült is .Szegény öreg oroszlán. Szigfridnek sorra nem sikerültek a mutatványai. műszakiak. Mi pedig fönt a nézőtéren torkunk szakadtából éljeneztünk. A kis zsámolyok hangos csattogással egymás hegyére-hátára dűltek. és most már ő is velünk együtt tapsolt. . de aztán megcsúszott. és még egyszer meghajolt. . fölnézett rá. hogy nem! Nem hallod.mondta Szigfrid. Az igazgató ott maradt mellettünk. Szigfrid hálásan hajlongott felénk. Szigfrid kétszer elsétált az emelvény mellett.Csodálatosan csináltad . Valamikor valóban nagyon értékes számok lehettek.suttogott az igazgató. Szigfrid ijedten körülnézett. kócos hajjal állt mellettünk.mondta nekik is az igazgató. Aztán megint jött valaki. . és szigorúan nézett ránk. Pizsamában. és lehuppant a földre. nem vették észre? . Aztán éppen hozzákészülődött.motyogtam . Szigfrid ebben a pillanatban indult el. bohócok. A bohóc is ott maradt. Az igazgatóra néztem. egyensúlyozó művészek. aztán meghajolt felénk. . .Egy öreg oroszlán búcsúföllépése .kérdezte. műlovarok. és velünk együtt tapsolt a balsikerű mutatványoknak. sikerül föltartania. és egyensúlyozni próbált.. táncosok. Szilvia egy asztalt hozott neki.Mit gondolsz. de hiába..Mi van itt? . a magasságát méregette.Mi történik itt? .kérdezte bambán Szigfrid. Nem tudta átugrani az emelvényt. Egy bohóc volt. mi pedig hatalmas csörömpölésbe és éljenzésbe kezdtünk. .kérdezte Szigfrid aggodalmaskodva Szilviát.Mi? Micsoda? .Egy öreg oroszlán búcsúföllépése. . Szigfrid már öreg volt. kocsisok.Pszt! . etetők.

Kigyulladtak a reflektorok. de aztán meggondolta magát.Egy öreg oroszlán . kivéve a halakat. kígyók és halak.kiáltott az igazgató. Pónilovak.kérdezte. felültek a pódiumra. galambok. már mozogni is alig tudott. Ők is éljeneztek. tigrisek. mikor elindultak hazafelé. És a porond közepén. szétdobált zsámolyok. pávák. lovak. Szigfrid egyre jobban elfáradt. mert a halak némák. és megsimogatott bennünket. . sárga. és felzúgtak a kürtök. kacsák. Szigfrid ki akarta dülleszteni a mellét. . zsiráfok.Zenét! . Tele volt a nézőtér. a zongora billentyűi örömteli táncot jártak. a színes fények özönében Bruckner Szigfrid. jaguárok. majmok.Mindannyian ott maradtak. De ők is ütemesen csapkodták farkukkal a székeket. . krokodilok. a szavannák ura csendesen sírt örömében. így tapsoltak. Nagyon fáradt volt. szinte nem csinált semmit. Szigfrid fáradtan ült a porond kellős közepén.Nagyon rendesek vagytok . és tapsoltak velünk együtt. kutyák.kiáltott megint az igazgató. torkuk szakadtából kiabáltak. Arabellával támogattuk.mondta. Még a tigrisek is. zöld fények táncoltak Szigfriden. tengerimalacok. lágy és ünnepélyes melódiákat sírtak a hegedűk.mondtuk neki mind a ketten egyszerre. Akkor már az állatok is ott ültek a nézőtéren. örömmámorban éljenzett. Aztán jött a zenekar is. Egyszerre pompás fényben úszott a cirkusz. az égnek álló lábú asztal. piros. de a taps egyre zúgott. és az egész nézőtér diadalittasan. . . elgurult labdák és összebogozódott kötelek között. vadul brummogott a bőgő. rinocéroszok. .Fényt! .suttogták a cirkusziak.Csodálatos! . .Milyen voltam? .

persze tervrajzok nélkül. ha Szigfridék meglátogatnának .mondtam. Majd megkérem a főorvost. amikor apával beszéltél. Nem tartott sokáig az örömöm. .Szigfridnek semmi baja. .Peti. . Dúlt volt az arca. miután tőlem elment. . Ma reggel már volt ott egy ember. de ő csak pityergett.mondta az apja.mondta ingerülten az apja. Legszívesebben dúdoltam volna. Az apja elfordult. nem ment haza. . apa.Hallottam.kiabáltam rá. oroszlánokat beengednek a kórházba? . hímeztem-hámoztam. A kapuban egyenest belerohantam Peti apjába. ha ma este elhozná . a fehér kórházi ágyon.Nem . pedig még magam sem tudtam.Azonnal belázasodott. Peti csendesen. hogy egy kisfiú keres. és azt mondta.mondta Peti.XIV. Kis idő múlva valaki beszólt. . FEJEZET. holnap hozzá lehet kezdeni. A szemét vörösre sírta. Kilenc óra felé Peti apja fölhívott telefonon. . Azt az embert akarta megkeresni.Szervusz. . . megnézte. Apa azt mondja. lehunyt szemmel feküdt Mosolyogni próbált. mikor megismert. kiadós nyári vihar ígérkezett.. .Peti. Hümmögtem. .Kórházban van . azonnal menj haza. hogy van Szigfrid? Nem beteg? . nehéz szívvel indultam el a Levendula utcai ház felé. és lehajtotta a fejét.Nagyon egyedül érzem magam. Azt üzeni.Már megint ez a Szigfrid! Ki az a Szigfrid? . így hát csak magamban mosolyogtam. amelyben Jenő nyakkendőt köt Másnap reggel csodálatosan jó kedvem volt. holnap lebontják a pajtát. akivel az apja a bontást megbeszélte.Jó. hogy gyógyulj meg. és tárgyalni kezdett egy kopasz. hogy tüdőgyulladása van. hogy jön . kócosan.Csak nem történt valami baja? . .mondta aztán idegesen. és olyan vidáman rajzoltam a terveket.Nem tudom..Szeretném. Ő lakik a pajtában. . Éppen hideg szél fújt. Az utcán érte a hideg nyári vihar.Szigfrid jó barátunk.mondtam. ahogy még soha. megfázol! .Szeretném.mondta. Este. első pillanatban meg sem ismert. Lehet. Peti volt. Mit gondolsz. mit teszek. egy oroszlán. de a szobában többen is dolgoztunk.Ne félj. fehér köpenyes orvossal. Petikém! . A tervek után érdeklődött. Peti. . egy szál ingben állt az előcsarnokban. .

.fordult hozzám Szigfrid. kezében tartotta a szállodacímkés bőröndöt.mondtam. .Hozzák csak nyugodtan az oroszlánokat. Peti rosszul van.kiáltottam.Azt hiszem. Kis János akkor már messze járt. .Szó sem lehet róla! Elindultunk Gabriellával a kijárat felé. mikor beteg a kisfiú . . de azonnal elrohantunk a kórházba.méltatlankodott Szigfrid.Nagyon unalmasak vagytok ezzel a cirkuszi hűhóval meg ezzel a kisfiúval . idős orvossal beszélgetett.Látod ezt az aljast. arra kért.Micsoda?! Rosszul van! Futás! Szilvia. . hol a nadrágtartóm? .Főorvos úr. . Kis János -. . .üvöltött Szigfrid. A folyosón találtuk meg. Már messziről hallottam.Igen. . .kérdezte szelíden Szilvia.Azonnal gyertek velem.Jó napot! . hogy valamiképpen mégiscsak be kellene hozni Szigfridet. Senki sem hívott.Szeretnénk Petihez behozni az oroszlánjait.A kisfiú oroszlánok nélkül is meggyógyul. senki sem tartóztat! . hamarabb meggyógyulna a kisfiú. Lefogyott a betegség alatt. ugyanolyan ünnepélyesen.És az oroszlánok is nagyon szeretnék látni őt.Csak menj a palotáidba! A gyáraidba! A földjeidre! . akivel a múltkor Peti apja tárgyalt. Odasietett hozzánk.Mit kiabálsz? . hogy látogassam meg Gabriellával együtt. . szeme akkorára nőtt. .Következő látogatásom alkalmával Gabriellával együtt fölkerestük a főorvost.. Másnap megint telefonált Peti apja. ha menni akar. Nem volt látogatási idő. mint egy dió. de éppen most. Peti állapota rosszabbodott. de most már szó sem volt a tervekről. ahogy érkezett.köszöntünk.Hadd menjen. . A pajta ajtajában ott állt dr. Peti arcán piros lázrózsák égtek. egy ápolónővel és egy fehér hajú. Csak nézett ránk szomorúan. A főorvos az a kopasz volt.Nem érdekes! . Futottam a pajtába. és azt súgta: . és már beszélni sem tudott. . Azon gondolkoztam. feketébe öltözve. .Csak tessék . .mondta dr.intett. egy különös engedélyt szeretnénk kérni . Vele szemben Szigfrid állt és kiabált.Azonnal hozom Szigfridéket! . Az ősz hajú orvos volt. .mondtam sietve. mikor valaki utánam kiáltott. . hogy valaki kiabál. unlak benneteket. de dr. Kis János..Micsoda? Kórházba oroszlánokat? Mit képzel? .

. . .mondta neki Peti. te leszel a jegyszedő. Akarod. Jenő besompolygott az ajtón.Tényleg: Jenő.Mit ordítasz? .Elment meglátogatni a rokonait..mondta Arabella.dadogta zavartan Jenő.Én is megyek! Várjatok! . mert akkor már futott is Szilviával és Arabellával együtt. Izé.. . ne törődjél dr. nagyon szívesen fejen állunk Szilviával együtt.És én? Engem kihagysz? .Nagyon kedves vagy . És Arabella táncol neked. mert látta.mondta. van egy zseniális tervem.Ja. Azt mondja. én pedig saját költeményeimet szavalom. nem szorít egyáltalán . ..suttogta Szigfridnek Szilvia. Jenő nyakkendőt kötött.kiabált.De ezt csak megszokásból kérdezte Szigfrid.Szervusz.kérdeztem. amikor megbetegedtél hazudta Szigfrid. igaz. . de aztán jóízű mosolyra fakadt. Láz Jenőnek hívják. még akkor. Szélesre tártuk a kórterem ajtaját.mosolygott Peti.kérdezte Peti. hogy Peti csillogó szemmel nevet. . . Miért nem nevetsz? Szigfrid vagyok.Alszik . .Á. Ha meggyógyultál. Viktor megtervezi a sátrat és a lakókocsikat. . Arabella és Gabriella táncolni fognak.Mi az.De mutathatok neked egy-két produkciót.Széttépem! Azonnal széttépem .. . és a cipője fényesen csillogott. szervezünk egy cirkuszt. . Szilvia labdamutatványokat csinál. Mindenki elhallgatott a meglepetéstől. Az egész világot beutazzuk. hogy fejen álljunk? . Petikém. Hol van Jenő? . . és zavartan babrálta a nyakkendőjét.kiáltott neki vissza Szilvia. Természetesen Szigfrid tolakodott be elsőnek. Jó. ha szorít .kérdezte megbántva Szigfrid. ha akarod. .sziszegte Szigfrid.Dr..Petikém. Aztán közelebb ment az ágyhoz. Peti mosolygott.legyintett Szilvia.Leveheted a nyakkendődet..Szeretném. . . bejöhet-e.És Jenő is a rokonait látogatja? . és így szólt: .. Kis János hol van? . Kis Jánossal..kiabált.. Te leszel az igazgató. A folyosóról bejött az ősz hajú orvos. ha meggyógyulnál . kösz. .Tudod.. hova rohantok? Várjatok! . .Hiszen elindult velünk . De a nagy sürgés-forgásra Jenő is fölébredt. azt kérdezteti. egy oroszlán van kint. mi? .Jenő hol van? .Beteg a kisfiú! Rosszul van .

Nem bontatja le. De ugye továbbra is a pajtában laktok? Megkeressük Robertót..mondtuk egyszerre. .Ne félj! . .Most már biztos.mondta a kisfiú. hogy meggyógyulok. . és ő is velünk lakhat . hogy ne bontassa le a pajtát. Csak apának meg kell mondani.

Igazán? . Házakat tervezni.Az oroszlánok nagyon kedvesek. Szívesen szerződtetlek. . hogy keres! Ugye megmondtam? . hogy valami szokatlan lárma hallatszik bentről. Gabriella sírva fakadt.De nagyon szívesen! . megvált a társulattól. .Gabriella csodálatosan táncol. .Eljöhetsz velem. . Neki rajzolnia kell. . . én igazán.mosolygott az apja. meglátja. hogy nem lehet. Ekkor váratlan dolog történt. . .. .De hát tudjátok.Hát mégsem bontatod le? .mondta az igazgató..nézett rám Arabella. és a csoport közepén meglepetve ismertem meg a kis kövér cirkuszigazgatót.kérdezte az igazgató. Azt mondta. ..Nem táncolnál kicsit? . hogy megvigyem az örömhírt: a pajta marad.Na ugye? . mintha örök életében táncosnő lett volna. ..Kedves doktor úr.Gabriella! . Gabriella elszomorodott.XV.Ha neked olyan fontosak azok az oroszlánok. .. amelyben befejeződik a történet Ma találkoztam a kórházban Peti apjával. mindenki lármázott.. Peti boldogan nézett az apjára. .mondta éppen az igazgató. akinek a cirkuszában Szigfrid föllépett.Úgy szeretnék veletek menni. . Sietve szaladtam a pajtába. Könnyedén és kecsesen. nálam is dolgozott egy darabig . . De azok a rettenetes oroszlánok. . és táncolni kezdett.mondta diadalmasan Arabella.Hogyne. . azonnal meggyógyul. az a fő. Most Amerikába készülök.Tudtam. Az igazgató elragadtatással tapsolt.Gabriellát is szerződtetném .kiáltott föl boldogan Arabella. . ismerem Robertót.kiáltottam föl. . De mikor közel értem..Ha csak azon múlik. . Bármelyik cirkusz szívesen alkalmazná. Ott ült a pajtában az egész társaság. kérem. Téged keresett.Hát én nem bánom. biztosan Amerikában vagy... .Hogy képzeled? .És mondja meg neki. ő ott marad.mondtam neki. a fia érdekében ígérje meg. FEJEZET. . higgye el..hüppögte.De mikor Európába jöttem.mondta Gabriella.Mit kiabálsz? . hogy nem bontatja le a pajtát . hogy a fiam meggyógyuljon. Arabella. amikor beléptem. hallottam.És én? .

.Apa. . Gabriella.. azért táncolhatsz. hogy Arabella elmegy tőlünk.Én is örvendek . Jó? Minden barátunkat meghívjuk. . Délutánonként. Arabella.Korábban kellett volna találkoznunk. bemutatom neked a barátaimat.Bruckner Szigfrid vagyok.oOo. .Még nem késő . és kezet fogott Szigfriddel. az arca ragyogott az örömtől.Persze. Másnap valamennyien összegyűltünk a pajtában. Őt .Érthető .mondta a férfi. a szavannák ura. .mondta a kisfiú.Nem baj . A kisfiú édesapja lépett be. . Jenő. Ott volt Szigfrid.kérdezte csodálkozva Szigfrid. Gabriella rám mosolygott. . Ez érthető. .mondta az igazgató. ha befejeztük a munkát. Meggyógyult. majd táncolsz. . és én tapsolok neked. a kisfiú. apát is. és mosolygott. Másnap megjött a kisfiú.Holnap indulunk . és ha megengeditek.vigasztaltam -. .mondta a kisfiú.Akkor holnap búcsúestet tartunk. mikor kopogtak. Szilvia. Már javában folyt a vidám tréfálkozás. a rendőr és én.Édesapádat? .Örvendek! .Arabellának meg kell keresnie Robertót. . .állt fel Szigfrid. . Elújságoltuk neki. a cirkuszigazgató. .mondtuk egyszerre mindannyian. De azért elszomorodott egy kicsit.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful