A nagy földrajzi felfedezések és következményei

Előzményei: Nyugat – Európa gazdasága a XV. században nagy ütemben fejlődött. A fellendülés centruma a posztógyártás és az atlanti kereskedelem központjává váló Flandria volt. A pénzek nemesfémből készültek, az európai gazdaság egyre több aranyat és ezüstöt igényelt. A kelettel folytatott kereskedelem alatt az indiai fűszerek és luxuscikkek ellenében Nyugat arannyal, ezüsttel, nemesfémmel fizetett. A törökök elfoglalták Szíriát, az egyiptomi mameluk szultanátust, az afrikai kalóz királyságokat, Mekkát, Medinát, a bagdadi kalifátust, Bizáncot (1453). a kalifa méltóságát a szultánra ruházták, a térség és a mohamedán világ feje a szultán lett. A törökök Velencével állapodtak meg az előnyös közvetítő kereskedelemben. A városköztársaság szinte monopolizálta (kisajátította) ezt a kereskedelmi útvonalat. A portugál hajósok számos találmányukkal, eredményükkel Velence kereskedelmi monopóliumának megtörésére készültek. A part mentét elhagyva a nyíltvizeken hajóztak, az araboktól korábban átvett iránytű, caravella, navigáció, kormánylapát tette ezt lehetővé. Tengerész Henrik megalapította a híres portugál hajósiskolát. Paolo Toscanelli, firenzei csillagász térképet készített az Atlanti-óceánról és elküldte a portugál királynak. Portugál és spanyol felfedezések: A portugálok, kedvező földrajzi helyzetüket kihasználva, már a XV. századközepétől felfedező utakat indítottak az arany és fűszerek megszerzésének reményében Afrika partjai mentén. 1415-ben portugál hajósok átlépték a Gibraltárt és felfedezték Azori-, Kanári-, Madeira- szigeteket, elérték Afrika legnyugatibb partjait. 1486-ban Bartolomeo Diaz elérkezett Afrika déli partjához, a Jóreménység fokához. Kasztíliai Izabella támogatásával indulhatott el Kolumbusz Kristóf 3 hajója. Az utat számos tényező nehezítette, de a passzát szélnek volt jótékony hatása, így 1492. október 12-én partot ért Kolumbusz Szent Salvador partján, a Bahama-szigetek egyikén. 1504-ig még háromszor hajózott arra, útjáról nemesfémeket, drágaköveket, Európában még nem honos fűszernövényeket, indiánokat hozott. Kolumbusz abban a hitben halt meg, hogy Indiába jutott el. A felismerés, hogy egy új kontinenst fedeztek fel Amerigo Vespucci, olasz tengerészhez jutott el (1501) (innen ered a kontinens neve is „Imre föld”). Fontos megjegyezni, hogy a kontinens területén már éltek más népek. Mexikó területén maya ill. azték államok voltak. Dél-Amerikában, Equador, Peru, Bolívia, Chile területén inka birodalom uralkodott. Ezek igen fejlett kultúrával rendelkező despotikus (istenkirályság, önkényes, zsarnoki) államok voltak. Ugyan nem ismerték a fémeszközöket, ettől még fejlett földművelést folytattak és magas szinten művelték a csillagászat tudományát. 1498-ban Vasco da Gama Afrikát megkerülve jut el Indiába és Malájföldre. 1498-ban Vasco da Gama Afrikát megkerülve jut el Indiába és Malájföldre. 1500-ban Cabral, Portugál tengerész felfedezi Brazíliát. 1519 és 22 között Fernao de Magalheas (Magellán) expedíciója zajlott. Körbehajózta a földet (felfedezte a Magellánszorost (Chile, Argentína). Célja a fűszertermő szigetek és az Európa közötti közvetlen út megteremtése volt. A Fülöp-szigeteken életét vesztette a bennszülöttekkel folytatott küzdelemben, egyik hajója azonban megmenekült és visszatért 1552-ben Spanyolországba. Az Újvilág meghódítói: A hódítók (konkvisztádorok), azok a zsoldosok, akik először hódították meg és rabolták ki az Újvilágot. Fernando Cortez lerombolta az azték birodalmat, Francisco Pizarro az inka államot. Afrikából rabszolgákat hoztak be a nemesfémbányák működtetésére. Elfoglalták Amerika

így ez inflációt eredményezett.középső és déli részét egyetlen célból. A felfedezések gazdasági hatásai. Magyarország szarvasmarha exportőr). és itt jelentkezett a tömegigény a legerőteljesebben. amit a céhes rendszer már nem tudott kielégíteni. királyi zsoldos seregek élelem igénye. az arany. olyan gazdasági folyamat. dohány. Amszterdam. még a hadsereg is jelentős felvevőnek számított. Ennek elsődleges célja a termelés mennyiségének növelése és a költségek csökkentése. és azokat bérmunkások végzik. Az indiánok nem voltak elég ellenállóak az európai betegségekkel szemben. A spanyolok térhódítás heve mindenkit elragadtatott. indigó) mellett Ázsiából áthozott növényeket is termeltek. de az agrárkonjunktúra következtében kialakult egyfajta tömegkereslet az élelemtermelők körében. A hódítások során. következményei: Az európai gazdaság irányítása alatt a kereskedelem világméretűvé szélesedett. Az amerikai gyarmatokról Európába áramlottak az ültetvények termékei. hogy elhurcolják az arany-és ezüstkészleteket. majd Afrikából behozott néger rabszolgák gondozták. a manufaktúra. ezért a városok elvesztették korábbi vezető szerepüket. Amerikát meghódítva spanyolok bányákat nyitottak. viszont Az Atlantióceáné nőtt. A Zöldfoki. ütetvényeket létesítettek. majd értékesíti. Lengyelország. A levantei kereskedelem fokozatosan visszaszorult. Újkikötő városok emelkedtek fel az Atlanti-óceán partvidékén (Lisszabon. A spanyolok és portugálok között egyre nagyobb verseny alakult ki. csökkent az arany és ezüst ára.gabonaszállító. ezért 1494-ben VI. London. Továbbra is vezető iparágnak számított. ezért azoknak ára ugrásszerűen megemelkedett (árforradalom). A centrum áthelyeződése: Az európai régiók átrendeződtek. A főként kereskedelemből beáramló tőke hatására nőtt a termelés. Az ezüst piaci értékét csökkentette a még korszerűbb és olcsóbb előállítási technika (amalgámozás) bevezetése is. ugyan a céhes műhelyek termékeinek ára nem nőtt az árforradalom hatására. városiasodás. A nyugat-európai országok megnövekedett élelmiszer-szükségletét a közép és kelezi régiók elégítették ki (kelet német tartományok. nyugatra húzódó délkör a spanyoloké. keletre eső pedig a portugáloké lett. Franciaország). La Rochelle. Ez az ún. A nyugat-európai országoknak nagy kereslete volt az élelmiszer árukra (népesség növekedés. Ebből fejlődött tovább egy új termelési forma. Sándor pápa felosztotta a felfedezett és még fel nem fedezett földeket a spanyolok és portugálok között (Tordesillasi egyezmény). A növekvő tömegkeresletet a céheken kívüli iparosok elégítették ki. a kereskedő pedig munkaadó.szigetektől 2000 km-re. ahol a termelési folyamatok szétdaraboltak. A felvásárlás rendszer esetében egy kereskedő a falusi iparűző portékáját felvásárolja. A textil ipar volt a legalkalmasabb a manufakturális termelésre. Ez egy olyan termeléssel foglalkozó üzem. Németalföld. ahol a kereskedő már konkrét termékek gyártásával bízza meg az iparost. aminek a továbbfejlesztett változata a bedolgozási rendszer. A Földközi-tenger kereskedelme nem csökkent. amikor az agrártermékekre nagy a kereslet. Nantes). ahol az őshonos növényeket (kukorica. Az országokat bonyolult kereskedelmi szálak kapcsolták össze. ezért jó áron eladhatók. művelték.és kelet-európai országok mezőgazdasági termelőkké váltak. Mindenki. ahol a bedolgozó bérmunkás. A közép. Az ültetvényeken kezdetben indiánok. Ez a nagy mennyiségű színesfém áramlat annak elértéktelenedését okozta. A déli országok közül kiestek a világkereskedelem fő útvonalaiból az itáliai városállamok. Ezek a mezőgazdasági folyamatok elkerülhetetlenül hatottak az iparra. élelmiszerekre rakodó szállítási költség). . ugyanis itt lehetett a legjobban elkülöníteni a munkafolyamatokat. a fejlődés centruma nyugatra helyeződött át (Anglia. ezüst. akit nyersanyaggal és szerszámmal lát el. nevezett agrárkonjunktúra.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful