MŰVÉSZETTÖRTÉNETI HÁTTÉR A posztimpresszionizmus A magyar posztimpresszionizmus és a szecesszió Új festővilág teremtése: Csontváry

VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM

Van Gogh: Táj ciprusokkal, 1889

A posztimpresszionizmus
Az 50-es évek a realizmus courbet-i értelmezésének volt a virágkora, a 60-as években bontakoztak ki a plein air törekvések, és egyben a kor reprezentáns festőjének, Manet-nak is erre az időre esik művészi kibontakozása. A 70-es évek Monet évei, azaz az impresszionizmus diadala. A 80-as években apadt az impresszionista hullám, ez már a posztimpresszionista és szimbolista nemzedék korszaka, Seurat, Cézanne, Gauguin és Van Gogh évtizedei. A posztimpresszionizmus tulajdonképpen nem egységes stílus, inkább csak a művészettörténeti irodalomban meghonosodott korszakjelző kategória. Mint maga a fogalom elsődleges jelentése is mutatja, azokat a művészeti törekvéseket foglalja össze, amelyek az impresszionizmus után bontakoztak ki. Ezért a posztimpresszionizmus egyúttal az impresszionizmus betetőzése és túlhaladása. Az impresszionizmusból sokfelé vezettek az utak, ezért a posztimpresszionizmus fogalomban gyakran formailag egymástól ugyancsak eltérő irányokat is egybefog a művészettörténet-írás. Ahogy impresszionista építészetről vagy iparművészetről nem beszélhettünk, úgy posztimpresszionistáról sem, mert az építészet és iparművészet túlnyomó része még az eklektika öszvérstílusát hordozta, illetve a 90-es évektől már a szecessziós stílus a jellemzője. Meg kell azonban vallani, hogy a posztimpresszionizmus fogalmat nehéz elhatárolni a szecessziótól, azonos kor gyermeke, számos megegyezés található, bár egyenlőségi jelet nem tehetünk a szecesszió és a posztimpresszionizmus közé.

nem alakult ki akár a Nabis-hoz. az 1909-ben szerveződő Nyolcak pedig már a posztimpresszionizmus utóiránya volt. született meg az életfilozófia. hogy ismét megerősödött a romantika ideája: a művészet abszolutizálásának.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/25het/muvtori/muvtori25. a mítosz utáni nosztalgia megerősödésével. kezdett bontakozni az imperializmus korszaka. virágzott Nietzsche mítoszt kereső filozófiája.sulinet. E korban váltak nyilvánvalóvá a kapitalista társadalmi rend ellentmondásai. Ezekben az években vált általánossá a világnézeti válság.html A magyar posztimpresszionizmus és a szecesszió A magyar naturalizmusnak és impresszionizmusnak volt szervezett tábora: a nagybányai művésztelep. illetve a túlhaladására tett kísérlet. Ugyancsak a világnézeti válságból érthető meg. Rippl-Rónai József és a szobrász Beck Ö. CSONTVÁRY TIVADAR . a pozitivizmus pragmatizmusa ugyanis alkalmatlan volt a kor emberi. akár a Pont Aven-i iskolához hasonló csoport. majd Rilke és a skandináv drámaírók. ami a különféle irányok kérdésfeltevését és szándékát egymáshoz fűzi.és fantáziavilág. Mégis lényegében az ő művészetük köti össze a nagybányaiak impresszionizmusát és a tízes évek modern törekvéseit.Az irányok sokrétűsége ellenére a posztimpresszionizmus mégis több mint egyszerűen az "impresszionizmus utáni művészet". A posztimpresszionizmusnak Magyarországon azonban csak művészei voltak. minden érték fölé helyezésének az eszméje. de olyan kérdéseket fogalmazott meg. Fülöp tételesen is posztimpresszionistáknak minősíthetők. pótlékaként a széthullt világképnek. Strindberg neve jelzi az európai irodalom nagy fordulatát az objektív leírástól a lelki mélyréteg kutatása felé. hiszen mindegyik törekvésnek kimondott vagy ki nem mondott célja az impresszionizmus továbbfejlesztése és egyúttal kritikája. teozófiai tanok. A világnézeti válságból fakadt. és terjedtek el a különféle okkultista. Dosztojevszkij. etikai és filozófiai kérdéseinek a megválaszolására. Ekkor terjedtek el Schopenhauer tanai. a magányos Csontváry és a szecessziós gödöllői iskola már csak részben. esztétikai egység vagy legalább egy olyan rokonság. a vele való szembehelyezkedés. Ibsen. Franciaországban fejlődött ki. A nagybányaiak művészetét csak színezte a posztimpresszionizmus. az álom. ekkor hódított tért Európában is a buddhizmus. a művészet formaelemeinek önállósodására és a szimbolizmusra. és a romantikus új hullám együtt járt az irracionális tényező. magára maradt ember lelkivilágának művészi kivetítése. Ennek ellenére a századfordulón megfigyelhetők a posztimpresszionizmus jellemvonásai. tehát az 1880-1905 közötti évek festészetének és szobrászatának a korszakmegjelölése. Ugyanis felismerhető benne bizonyos világszemléleti. a kommün utáni francia társadalom terméke. Forrás: http://www. Stéphane Mallarmé neve egyszerre utal a századvég parnasszizmusára. A posztimpresszionizmus az 1880-as években. amelyek szükségképp máshol is felvetődtek. hogy a századfordulókor mind nagyobb szerepet játszott az elszigetelt.

Negyvenéves korában kezdte Hollósy müncheni magániskolájában a szigorú értelemben vett festői diszciplínát. úgy véli. érződik azonban már bennük művészete fő ereje. szürrealisztikus vázlat készítésén túl . Csontváry e képeiben a népmesék és a mítoszok születésének a titkához jutott el. pedig messze túlhaladt a nagybányaiak naturalista-impresszionista stílusán. Ugyanekkor kezd kibontakozni művészetének kettős arculata: a természet szépségének panteisztikus dicsérete és belső lelki drámájának a természeti motívumokba való vetítése. Ugyanebben az évben Athénban járt. a plein-air célja.és ugyanúgy megjárta az emberi lélek pokolköreit. De míg anyagi függetlenséget nem teremtett.ahogy maga nevezi -. 1905-ben és 1906-ban festette panteisztikus ihletettségű hatalmas vásznait. a színek világításbeli fokozatait . és az ottani dicsérettől fellelkesülten Libanonba utazott. Mikor az expresszionizmus határmezsgyéjén átlépő tájvízióit festi. Korai művei szigorú természetstúdiumok. a földi paradicsomot. a kolorit iránti különleges érzék. Csontváry Kosztka Tivadar is. a valőrt. és Gulácsy mellett az ő műveiben jelentkezik a legönállóbb hangon a szimbolizmus. eljut a divizionizmushoz. mint Gauguin . majd a szürrealisztikus álomvilág vizionárius. és ha rövid ideig is. akkor mutatja be ő is Párizsban hatalmas vásznait: az ősi egyszerűség és a rafinált posztimpresszionizmus remek ötvözeteit. mint Van Gogh tette. Művészi fejlődése páratlanul gyors iramú volt.és ugyanúgy menekült ő is Keletre. a "napút" festészetet keresi. Mikor a vámos Rousseau-t a fiatal festők ünnepelni kezdik. sajátos esztétikai nézeteibe bele is szüremlettek a Hollósy-kör nézetei. mint stíluskeresésének összefoglalóját. nagy intenzitással tanult. Chagall és Nolde még az útját keresi. keserű történelemszemléletének és társadalomkritikájának e monumentális pannóját és nagy Tátra-képét. A cédrusképek után még néhány fontos művet alkotott. öt évvel fiatalabb. gyógyszerész maradt. mikor ő bibliai és jeruzsálemi képeiben felfedezi a héber mítoszt. 1902-től kezdve egyre tudatosabban kereste a divizionista színbontásnak és a dekoratív elemek fokozott hangsúlyának az egységét. pszichózisától determinált világképéből fakadó látomások. tehát a posztimpresszionizmus és a szimbolizmus nagy nemzedéke. 1910-ben tudathasadásos folyamata súlyosbodott. a saját magát. minden bizonnyal tudathasadásos folyamatból fakadó hallucináció hatására határozta el. magányos festője. ahol mitikus erejű. a magányos művész tragikus lelki izolációját sugalló Magányos cédrust. de ugyanakkor magába szívja a posztimpresszionista színintenzitás fokozás elvét is.A nagybányaiak a természetre és az érzésre esküdtek. a festő által istenített természet mitikus szimbólumává nőttek. E két elem ötvözete a Vihar a Nagy Hortobágyon (1903) című képének a romantikát újraélesztő drámai lobogása. Már ekkor a plein-airt. a stílust teremtő ősi egyszerűséget keresni. himnikus képben ünnepelte saját vélt diadalát (Zarándoklás a cédrusokhoz). E képek sommázói életművének. Ugyanakkor cédrusképei sajátos. Fő művei egykorúak Picasso kék és rózsaszín korszakával és a kubizmus kibomlásával. A későbbiekben a maga sajátos módján meg is oldja. a természet ihletett szeretete. Huszonhét éves korában. a festőt jelképező fák életfává. Műveit 1907-ben Párizsban mutatta be. Az "isteni természet" hű szolgájának vallotta magát a századelő legegyénibb hangú. A francia posztimpresszionizmushoz közvetlenül is kötődő Rippl-Rónai mellett lényegében ő az impresszionizmus utáni útkeresések legnagyobb formátumú magyar képviselője. a Mária kútja Názáretbent. hogy festő lesz. Münchenben egy ideig Hollósy tanítványa volt. A divizionista és a posztimpresszionista elv ezekben ötvöződött a legmagasabb szinten. mint Gauguin. a Tengerparti sétalovaglást. ám ugyanakkor kristályosan tiszta képét a Kocsizás újholdnál Athénban. jelképszerű üzenetét. mint Van Gogh . igazi rokonai már Van Gogh és Gauguin. ennek megoldására hivatott el. és néhány részleteiben izgalmas. Mednyánszky és az alföldi iskola egyik legfontosabb témaköre is a táj. akkor is naturalistának hitte magát. 1904-ben festette expresszionista periódusának fő műveit: A panaszfal bejáratánál Jeruzsálembent. és megfestette "önportréját". Ugyanabban az évben született. a klasszikus görög művészet harmóniájának az élménye élteti álomittas. a posztimpresszionizmus elveit monumentális vásznon összegező Taorminai görög színház romjait és a totalitásélményt sugalló Baalbeket.

az expresszionizmushoz. Ezért hiába állított ki Pesten 1905-ben. lelki vívódása médiumává avatja a természetet . Ebben némiképp a romantika örököse volt. Nem azért nem értették meg. Csontváry művészete a magyar valóságból sarjadt. feladatvállalása. jóllehet isteni gőgjében a napi politikai csatározgatásokban is rendet akart tenni. Ebből fakadt képei mágikus sugallata. 32-34. Az apja nyomdokán patikusnak induló ember 42 éves korában valódi pálfordulásként. mert túl "modern" volt. Legfeljebb vitatkoztak volna vele. hogy Csontváry elszigetelt jelenség volt a kor magyar képzőművészetében. hiszen a nagybányaiak. A tudathasadásos folyamatból fakadó mágikus világképe szellemében átformálta a látott dolgokat. Az időtlen idő.és az alázatos panteizmus. szent őrült Csontváry. 1972. művészetében a természet csodás metamorfózisa ment végbe. Ezért az ő alternatívája nem a nagybányaiakéhoz hasonlóan a parnasszus vagy a társadalmi aktivitás vállalása volt. Kelet keresése. a tudatosságot és az intuíciót ötvöző. mint ahogy a tiszta forrás.már nem dolgozott. a növényekkel. romantikus hangvételétől eltekintve stílusbeli kötelék is fűzné a romantikához. Ady Endre). cédrusi mértékkel ítélte meg. hatalmas vállalkozása talált süket fülekre. a józanság és az őrület határát áttörő festőzsenié. 1908-ban és 1910-ben. hogy festészetével megváltoztassa a világot. Budapest. hanem inkább az irodalomban találunk (Komjáthy Jenő. Expresszionista önkivetítődés. mikor a lélek belső kohójában átalakítja. vagy a Rousseau-féle naiv művészethez se kötni festészetét. Nem is pusztán festő akart lenni. hanem a természettel egyenértékűt akart alkotni. nemcsak a dolgokat. . hanem azok ideáját is kereste. maga is beleroppant vállalásukba. oldal Új festővilág teremtése: Csontváry A századforduló kevés művésze élte át úgy a korforduló alkalmazkodási nehézségeit. hogy néhány képe drámai. Forrás: Németh Lajos: Modern magyar művészet. Nem lehet azonban egyértelműen más irányhoz. a történelem és az öröklét perspektívájában élt és gondolkodott. úgy perlekedett nemcsak korával. az emberbelső és a külvilág antagonizmusa fokozódott kozmikussá művészetében. anélkül. Programja. hanem az egész emberi nemmel az isteni megszállott. hanem az emberi lét egyetemes kérdései. a művészet és az élet közötti határ áttörése. Menekült volna korától? Az ő tette is sajátos szecesszió volt? Részben igen. szorongásai. a természettel. művészetét csak halála után egy évtizeddel kezdték becsülni. a Nemzeti Szalonban rendezett modern franciákat bemutató kiállítások eléggé előkészítették a talajt. A megoldáskeresés nem is emberléptékű. Mániákus hévvel dolgozott. életműve mégis hallatlanul sokrétű. Nem is egészen húsz esztendőt ölelt tehát magába alkotóperiódusa. ugyancsak a romantikából sarjadt. akár a naturalizmushoz. mint Csontváry Kosztka Tivadar. művei szimbolikus sugallata a sajátja. Formanyelve. a szecesszióhoz. az ősi szimbólumok ébresztése mind egyetemes érvényűvé és mértékűvé avatta festészetét. csak néhányan próbáltak lépést tartani vele. vágya. az emberi lélek ellentétes pólusait összemosó. és igazi értékeit jószerével csak napjainkban kezdték felismerni. Mindebből szükségszerűen következik. és társadalmi kérdésekben is ítéletet mondjon. a fákkal való mitikus eggyéválni tudás egyszerre jellemezte. de túlnőtt annak körén. Ellentétes pólusok találkoztak művészetében. Corvina Kiadó. Ahogy Van Gogh öntépő tusája sem vezethető vissza csupán a társadalmával való perlekedésre. Rokon törekvést nem is a kor magyar képzőművészetében. Inkább azonban fölötte állt korának.

Megjelent a Japán Kávéházba s az év novemberében az Iparcsarnokban megrendezte első kiállítását. a "Marokkói tanító"-n (1908) újra megjelenik. maguk is stilizációs elvek.a műfaj új felfogásának egyik példaszerű produktuma . Ugyanebben az évben a "Fohászkodó Üdvözítő" alakjában újra megjelenik. a "Selmecbánya látképe" (1902). nem politikai gondolatok. nem veti magát dilettánsként a művészetbe. nem sok kétségünk lehet afelől. A "Vihar a Nagy Hortobágyon" (1903) és a "Hajótörés" (1903) elemi erővel mutatja a leküzdhetetlen feszültséget. mint sikere. Éppen ez a belső erő tartja össze a képeket. a mindennapi kormányon. Ez a feszültség utolsó jelentős képén. hogy az egzisztenciális szorongatottság előli menekülés végletes esetével van dolgunk. a művészeti forradalom kezdetén bekapcsolódott a művészeti közéletbe. Ahogy a századforduló osztrák művészei a társadalomból való kivonást. Távoli rokonságba talán Henri Rousseau "naiv festészetével" és az ún.minden ízében az elidegenedettséget. A "Taorminai görög színház romjai" (1904-1905). Első. Próbálkozása visszhang nélkül maradt. s mindenekelőtt a "Baalbek" (1906) mutatják a monumentális különvilág belső feszültségét. a szecessziót igenlik. a hatás már jóval nagyobb. ha nem történt is áttörés. 1904-1906 közötti alkotó szakasza a menekülés világának még nagyobb igényű megkomponálása. A képtelenné növelt politikai fantazmagóriák voltaképpen metapolitikai szférában jelentkeznek. Csontváry egyszerre menekül a tébolyba és a művészetbe. hanem annak rendje-módja szerint beiratkozik Hollósy Simon müncheni festőiskolájába s csak amikor itt kitanulta a mesterséget. hogy a művész emberi dekomponálódásának útját állja. Fantasztikumba csapó lojalitással csügg az uralkodón. egész magateremtette világa helyett megálló szimbóluma nem hozta meg a keresett megváltást. A következő alkotó periódus képei: a "Holdtölte Taorminában" (1911). mágikus realizmussal lehet hozni. önmaga művészi formájára már rátalált műve. A cédrus monumentális. az "Önarckép" megváltatlan prófétasága. ahogy Gauguin Tahiti egzotikus világába menekül. 1907-ben jelenik meg a szintetizáló szimbólum. szorongó feszültség és feloldása: a cédrus. A népi-nemzeti reakció eszmei alapján áll és eredetileg művészeti feladatát is a nemzetkarakter művészi kifejezésének szolgálatába kívánta állítani. akárcsak nagy művében: "A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben" (1904) tablóján. A "plein air" festés terén szerzett tapasztalatait úgy jelenti táviratban a kultúrkormányzatnak. összezsúfoltnak.hallucinációktól kísért belső megvilágosodás indítattására kezdett művészeti tanulmányokba. Ebben a stílusban nyoma sincsen impresszionizmusnak de szecessziós dekorativitásnak vagy expresszionizmusnak sem. miatta nem érzi őket a néző összedobáltnak. a "Villanyvilágította fák Jajcéban" (1903) megteremtik a menekülés varázsos világát. Forrás: Szabó Miklós: Politikai gondolkodás és kultúra Magyarországon a dualizmus utolsó negyedszázadában . Ahhoz azonban nem elég. Politikai nézeteit egy világ választja el a művészeti forradalom táborának demokratizmusától. Ennek oka és magyarázata lehet a "világi" siker megszerzése kisérleteinek inkább kudarca. 1908-ban. mintha kormányozható harci léghajót talált volna fel a magyar hadsereg számára. amelyben egyszerre van jelen az elidegenedett. kezd el festeni. Csontváry groteszk magánpróféta. A magányos és művészetileg is társtalan festő világának varázsa még az új művészet közönségét sem ragadta meg. felfokozottabban. 1910 májusában megnyílt második kiállításakor már valamelyest a művészeti forradalom elmúlt két esztendejének izlésforradalomasító hatása. Első korszakának nagyszabású képei nem győzik le a szorongást. az 1896 és 1902 között készült "Önarckép" . Noha igazi motívumait az egyetlen forrást jelentő önéletrajzi feljegyzés elleplezi. az alkalmazkodni nem tudást sugározza. Noha ettől kezdve minden magán és művészi megnyilatkozása prófétikus.

) s a gondviselés nem pihent. türelmesen pártában hajlongani. s fenyegeti a világot"." írja Nagy önéletírásában. a másik Szicíliában és a harmadik Szíriában van megörökítve. ott látjuk a háromezeréves hajadonokat.. 1907 "A kinyilatkoztatás világfejlesztő szelleme nem ismétli magát. a tenger partján emelkedő hegycsúcsokon.http://www.hu/porta/szint/tarsad/tortenel/mo_1867/dualizm/html/5.. ahol cédrusokat festettem.iif. (.htm A MŰ SZÜLETÉSE Romváry Ferenc könyvéből A "Magányos cédrus" restaurálása VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM Magányos cédrus. . E munkák befejeztével a nyarat a libanoni cédrusoknál töltöttem. a hatezeréves cédrusok otthonába. tehát 1907 nyarán festette a cédrusokat.melynek egyik ága kardot ránt. ezért úgy a természetben.. mint az emberművelődés történetében csak elvétve találkozunk maradandó monumentális képpel: ilyen különböző három pont a természetben: az egyik a Tátrában.mek. 1907-es párizsi kiállítása után. s csak a negyedik évezredben gyümölcsöt termő koronával bontakozni. "Ha felmegyünk a Libanonba. megfesttette velem a libanoni öt-hatezer éves cédrusfát . 1910-es a "vállalkozó hűtlensége miatt" elmaradt berlini kiállításának kinyomtatott katalógusában Tripoli környékén jelöli meg a helyet..

Forrás: Romváry Ferenc: Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919. 1999. oldal A "Magányos cédrus" restaurálása . Pécs. Alexandra Kiadó. 134.

1999. Pécs.Forrás: Romváry Ferenc: Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919. kiállításból A Gém c. oldal MŰELEMZÉSEK Romváry Ferenc könyvéből A Képzőművészet Magyarországon c. festmény elemzése Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM . 152. Alexandra Kiadó.

Budapest. 1936. A fa hármas . 1994. Kanada. Erdélyi József dublírozta 1961-ben. kat: 1. kat: 50. kat: 24. Budapest. Budapest. Budapest. CXIII. Magyar Nemzeti Bank. Budapest. Sárdy Brutusz. Fillér utca kat: 2. kat: 111. 24. Csontváry Múzeum. Városligeti Iparcsarnok. Budapest.. Konzerválás és restaurálás 1951-ben. Rotterdam. Cséka Ervinné restaurálta 1963-ban. alumínium rugós vakrámára feszítve 199092-ben TULAJDONOS: Gerlóczy Gedeon. 1930. Ermitázs. letét A cédrusfa uralja a tájat. 1964. "Él a fény. 1962. Brüsszel. Magyar Nemzeti Galéria. István Király Múzeum. 1963-64. Czakó Ferenc és Tarai Teréz restaurálta.. 1973-tól Pécsett.. Budapest. Budapest. 1963. kat: 36. Pécs. kat: 66. Palais des Beaux-Arts. München.Magányos cédrus. Székesfehérvár.. Bp. Továbbiakban a Csontváry Múzeum állandó kiállításán RESTAURÁLTA: Dénes Jenő kisebb javítás 1948-ban. kat: 27. 1910. 1907 KIÁLLÍTVA: 1908. Izlozbeni paviljon. Leningrád. 1946. de a levegő létezik". át.. Moszkva. [1907]... szegőszélezve.. 1962. A távol messzeségében a horizontvonalban összemosódik a levegőég és a tenger. Ernst Múzeum. MNG. Belgrád. Pécs. Devich Sándor restaurálta. MNG. Fränkel Szalon. Révay Kálmánné. 1995. Bp. [1907]. Él a szín. Gerlóczy Glória. Csontváry Múzeum. CXIV. 1994-95. a Csontváry Múzeum állandó kiállításán. Stockholm. Budapest. 1962. idézi Csontváryt nagymonográfiájában Németh Lajos. Szépművészeti Múzeum.. 1994. Régi József Műegyetem. kat: 28. 1994.. 1963. kat: 66. kat: 10..

A szétterülő vékonyodó ágak a zöld előtt lilásvörösbe mennek át. az ég smaragdjához lilásan. az égen úszó élénk narancs felhőkhöz viszonyítva lilásba hajló barna. Így pl. A finom valeur-differenciákkal felrakott vonalkás technika által érvényesülő kissé vibráló hatás megkönnyíti annak lehetőségét. rőtesbarna. oldal Magányos cédrus A megfoghatatlan szépségű. ugyanakkor időtlen és univerzális szimbólumokkal telített festmény az egyetemes művészettörténet egyszeri csodája. 1999. a törzs a kékes-lilás tengerrel összevetve kellemesen narancs felé hajló. Vékony ágai messzire elnyúlóan hajladoznak. "turul sas hozta pengére" emlékeztetnek. hogy bár összhatásában egynemű. hogy szimbolikájában a magyarok eredetéről és hitvilágáról. melynek egyik ága kardot ránt s fenyegeti a világot". Pécs. lapos koronája pedig szétfeszíti a kép kereteit. Így a legkellemesebb összhangban illeszkednek össze a színek és végeredményben élénk színélményt keltenek. holott az égbolt egy darabkájának kék foltja és pár apró citromsárga és narancs felhöfoltocska kivételével csupa tört színt alkalmaz". Száraz ágai madárra. felszínen lévő gyökérzet. hol kármin irányában aszerint. 134. Ez a többi foltokra is érvényes és ezáltal a legfinomabb összecsendüléseket tapasztaljuk a kép különböző részei között. Szimbólumrendszere nem öncélú tartalmakat szolgál. A fa törzse összhatásában okkeres. Földre rogyott állatra emlékeztet a szövevényes. a cédrus zöld lombjához vörös-barnásan csendül meg.tagolású. Ugyancsak az előtéri dombvonulat a tenger kékjéhez narancsosan. hol hidegebb. hanem saját korához szóló üzenetet hordoz. de ha különböző színfelületekkel nézzük össze. Színkompozícióját Major Jenő érzékletesen fogalmazta meg 1949-es rajztanári értekezésében: "A Magányos cédrus alkonyati ege gazdag színpompájának ellenére egységes harmóniában jelentkezik a viharvert cédrus mögött. Alexandra Kiadó. hihetetlen finom átmenetekkel hajlik hol narancs. ha azonban a részleteiben nézzük. megfestette velem a libanoni öt-hat-ezer éves cédrusfát. ahogy a környezet megkívánja. a keleti kultúrákkal való kapcsolatáról kialakított nézetei keveredtek a világmindenséget jelképező életfa ősi mítoszával és a festő önportréjával . tőrt markoló kézre. hol melegebb minőségben érvényesüljön és így minden viszonylatban helyt álljon. A festő egyik írása is erre utal: "a gondviselés nem pihent. A múlt században több gondolkodónál és művésznél felmerült apokaliptikus vízió az emberi civilizáció végét jelentő kataklizmákról Csontváry feljegyzéseiben is megjelent. ezért . ezt erősíti a közvetlen mögötte húzódó smaragdzöld felhőzet is.valamint sok egyéb feltételezett mondanivalóval. Forrás: Romváry Ferenc: Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919. ágas-bogas. Az újabb kutatások kimutatták.

A képi életrekeltés mágiáját az általa alkalmazott színdinamikával. szinte egybeolvad az előtér tintakékjével. A sötétbarna lejtős földnyelv. Pécs.hu/keptar/vezetes/tajkepek/cedrus. fölötte pedig a fátyolfelhős levegőég. Óhatatlanul is a kései Magányos cédrus kompozíciós megoldását juttatja eszünkbe a Gém tájba helyezése.. amelyen a madár áll. a világításbeli fokozatok és a színbeli totalitás előtte sohasem tapasztalt gazdagságával vélte elérni. 1893 körül A Gém 1994-ig nem volt kiállítva. 1907 1907 nyarán Csontváry két cédrusképet festett Libanonban. A semmibe vész és szinte egybeolvad a háttér kékeszöld-rózsaszínes hátterével.egyébként egy vízbe nyúló földnyelven áll méltóságteljes pózban. csakis vízparti táj lehet. Lehet.és vonalrendszert hozott létre. melyet élesen metsz ketté a horizontvonal.html Gém. hogy 1893 tájékán festette (. forma. mint ő maga. Németh Lajos szerint mindkettő szuverén értékű főmű. A háttér megválasztása és a figura tájba helyezése.ostorozta megszállottan kora romlottságát és kulturálatlanságát.kfki. szinte uralja a légtér messzenyúló horizontját. a keresett levegő-perspektíva egy korai szép példája jelenítődik meg e képen. lévén a gém vízimadár. Szerinte csak olyan zsenik menthetik meg a világot. Kiállításon élőben szembesülve a képpel. . s csak a közelmúltban vált ismertté. Talán ez a kép is Karlsruhéban készült? Forrás: Romváry Ferenc: Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919. 32. Csontváry afrikai útján keletkezett műnek tulajdonította színvilágának és festői hangvételének frissessége alapján. Forrás: http://www. Nem tudni. mint a többi állatképé. oldal Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban. nem is volt tanulmányozható. 1999.. Németh Lajos a Gém-et 1903-1904-re datálta. ezért is fájt neki kora értetlensége. A tenger zöldes-kékes átmenete a nagy távlatot érzékelteti.) A gém . A sebzett művészt is megszemélyesítő fa életképessége átvitt értelemben a művészet hatalmas erejét és örökkévalóságát is hirdeti. Szerinte a színek kontrasztja érettebb.itt kitömött madár . azonban nagy a valószínűsége annak. melyiket festette előbb. Alexandra Kiadó. A festmény tartalmi mélységeinek maradéktalan kifejezésére olyan tökéletes szín-. finomabb. de ez az értékelés szempontjából nem lehet perdöntő. mely a nézőt a legmagasabbrendű teremtőerő megértéséhez vezeti.

Az előtérben ácsorgó lovasok tarkaruhás csoportja. Németh Lajos szerint a kompozíció egyik legfontosabb eleme az egység és kettősség ellentétpárja. itt a fa szabályos korona alakzatával. A fa a polaritások. összetettebb. A kettő együtt alkot egészet.. oldal ÉRDEKESSÉGEK Alphonse-Marie-Louis de Lamartine: A libanoni cédrusok kara Devecsery László: Cédrussá válok.hullámtarajhoz hasonlító . Az előzőt önarcképnek. lent a cédrus tövében. 1999. isten szeme háromszög formájával. az isteni eredetet. Alexandra Kiadó. Egyúttal ősforrás is. mint asszony-férfi. mint az élet és halál dialektikus egységének szimbóluma. lombkoronája azonban szorosan összefonódik. míg az utóbbi szimbólumvilága sokkal általánosabb. A bal oldali fán ül a sasmadár. Azonosságuk és különbözőségük sokkal inkább vizsgálódás tárgya lehet. kartáncot lejtő fehérruhás nőalakok veszik körül. semmint az időbeli sorrend feletti meddő találgatás.Csontváry önmegvalósításának magas szintű emlékműve.. a zöldeknek rendkívül változatos árnyalataival. A levegőég haragos sötétkékje finom fokozatokban megy át halványkékbe. Forrás: Romváry Ferenc: Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919. Ott a fa az örök megújulást. Itt a fa kettős törzsű ikerfa. az örökkévalóságot. Mindezt felerősíti a Libanon lazacrózsaszínű hegylánca és a vasoxidtól vöröses színben tobzódó.megcsillanó föld. a tudás és a lélek jelképe. egymástól független. A festmény színharmóniája is a klasszikus tökéletesség és az isteni fenség kifejezését szolgálja. a bölcsesség. a zarándoklás cédrusa pedig nagyobb a hegyeknél is. mint áldozati szinteret. A fenséges életfát. karakterében félreérthetetlenül kétnemű. A magányos cédrus uralkodik a tájon. az isteni tökéletességet jelképezi. az ég kékjével feleselő ünnepélyes színharmóniát teremtve. Gerlóczy Gedeon a Csontváry-életmű megmentője "Cédrus-kirakó" VÁLOGATOTT SZAKIRODALOM . önmaga kifejeződését megtestesítő médiumnak is tekinthetjük. Pécs. A fák körül kerengő lovasok és táncos tündérlányok az élet örök mozgását szimbolizálják. klasszikusan tökéleteset. A fa felfelé törő piramis alakú lombkoronáját a lemenő nap sugarai .Csontváry sajátos megfogalmazása szerint az esti pirkadat . az elmúláson úrrá lett örök körforgást szimbolizálja. a háttérben a fatörzs mögött fel-alá galoppozó lovasok lüktető ritmusú vonulása rajzolódik ki. a lemenő nap sugaraitól . Mindkét kép konkrét élmény hatására született. 132. s mint ilyen. Életfa.mint felfelvillanó fénynyalábok pásztázzák olykor vörösen izzítva és harsányan megvilágítva az ágakat és a leveleket.

S ha éve jő a vízözönnek.Alphonse-Marie-Louis de Lamartine: A libanoni cédrusok kara Kinek fejünk fölött visz utja a szélnek mondd el. hogy gyökeretvert árbocunkra viharja mindhiába száll. istenkéz ültetett ide. tördelni mindhiába bajmog a karjainkat szerteszét! Csak rajta! Legvadabb csapatja csak álmainkat ringatgatja. bárkát: faház a vándor istené. sasmadár. s majd Ábrahám s a pátriárkák fánkból faragnak szekrényt. sötétzöld büszke koszorúul állottunk Éden fölibe. S midőn fogságban sínylett törzsük . Ádám fiai idejönnek megmentő magasunk felé. Hiába zúg e légi zsarnok. Sziklán születtünk önmagunktul. s hajunkat szórva zeng zenét.

őrvidéki büszke legények . Végtelenség ígérete testem: tudom. a szentek.sulinet.ismét Hermon csúcsára lát. Pogány körmenet. Közöttük keményül a lélek. e bús magasztos áldozatnál. mely mint a vízesés nesze. s jövendőmondó árnyunk alján fakad belőlük legszebb dal tán. s midőn egy Ige majd testté lesz. belőlem vonulnak el: valahány teremtő ősöm. küzdelem. költők és a bölcsek lombunk zúgását lesni jönnek. szent szálainkkal mi födözzük Salamon fényes templomát. Cédrusok árnyékában élek: cédrussá válok magam is. s midőn e test keresztfán vérez. egyszer mégis meghalok. Választani kényszer nem enged.. csodásan mint e lombzene. de ágaimmal nem tépek sebet. s ott égi szent atyjára vall. távol vagy gondolat-közel.. ezredévek kérgesülnek bennem: belőle megélt századok.htm Devecsery László Cédrussá válok. BABITS MIHÁLY fordítása Forrás: Barangolás a stílusok világában http://www.hu/stilus/romantika/libanon. S csodák emlékét üdvözölni sok komoly zarándokcsapat fog attólfogva hozzánkjönni s törzsünkre nyomják ajkukat. vadóc-sereg.berze-nagy. köröttem. Mágikus csomómat feloldom: tiétek legyen varázs. ennél is águnk lessz az oltár: a kereszt rólunk lesz a galy.

jöjjetek hozzám zarándokok! Forrás: http://www.. a Gárdonyi szobor mögött] sarokház mellett elhaladtunk. hitetlen hittel jövőt-hívők. mivel ilyen vásznat itthon már régen nem lehet kapni. hogy Csontváry kézírásos jegyzeteit is magához vegye..) A falakon érdekes.végül benyitottam. Ebből öt festmény még ma is a rokonság tulajdonában van. Egyetemi kollégáimmal gyakran voltunk együtt. aki felismerte benne a festőóriást . Elmondotta. de az június végén a János Kórházban meghalt. de mivel a képek kitűnő minőségű belga vászonra vannak festve.. (. hogy a festmények. ha befektetném valamibe. szinte a vak véletlennek köszönhetően. az ifjú ítész alapvetően félreismerte Csontváry festői munkásságát. Anna néni . akik lovaskocsira való ponyvának akarták megvásárolni Csontváry nagyméretű vásznait. (. Egyértelmű tehát.. (. hogy a műterem egy kedves. kétévi távollét után tértem vissza Budapestre.konok fejjel. megosztott örömmel.) .) Bementem a házfelügyelőhöz. megoszthatatlan szenvedéssel. melyen Műterem kiadó szövegű hirdetés volt..Kosztka Tivadar nővére . az érintettek körében nem kis indulatokat gerjesztve ezen tettével. Gerlóczy a csalódott fuvarosok részéről még tettleges inzultusnak is kitette magát. komoly értéket jelentenek.) Egy idősebb hölgy. akik az árfelhajtót látták benne. (.) Édesapám figyelmeztetett. Amint a Fehérvári utca 34/36-os [ma Bartók Béla út 36/38. Az elárvult műteremből Gerlóczy a képeket elszállította. (. (. művészi értékkel nem bírnak.. hogy érdeklődjem a műtermet illetően. hogy az inflációban a nagyapámtól örökségül kapott részvények elértéktelenednek. ugyanis nyolc képet mégiscsak visszatartottak. hogy a körtéri Szatyor bárban jazzmuzsika van. Gerlóczy így emlékezett meg a történtekről: "1919 október elején. reménnyel. Nem így azonban Gerlóczy Gedeon. Pakoltam és velük mentem. Rajta kívül még 7-8 személy volt a teremben. öreg festő bérleményében volt idáig.. A papírokat egy kosárba gyűjtötte.a padlón szétszóródott iratokat. (. A festőnövendék családját ugyanis meggyőzhette a rokon elszánt magabiztossága. nem holmi művészeti aukcióról volt szó.. ki ismételten hangoztatta.mek.) Egyik este kollégáim bejöttek hozzám.. A háború utáni ínséges időben kapóra jött ez a lehetőség a környék fuvarozóinak. Cédrusok árnyékában élek: cédrussá válok magam is.hu/porta/szint/human/szepirod/modern/devecs_y/napora/ Gerlóczy Gedeon a Csontváry-életmű megmentője Az életmű a kezdetektől jószerivel pusztulásra ítéltetett.. s kérges tenyerű szántóvetők. A fiatal építész határozottsága azonban a Kosztka családot is elgondolkoztathatta.) Kopogtattam . a ház kapuján egy táblára lettem figyelmes. a gyér világításnál is lenyűgöző. félelmes hatásuk volt. A művész halála után ugyanis a család egy rokon festőnövendék javaslatára árverésre bocsátotta a méretes vásznakat. és később mégiscsak vállalták a megörökölt képeket. bölcs akarattal. leveleket rendezgette.. egymást marcangoló madárképek lógtak. friss diplomával Münchenből hazatért építész.de talán a zseniális ráérzés itt a helyénvalóbb kifejezés . közölve velem. és igyekezett rendet teremteni a műteremben. Közöttünk keményül a lélek. jó lenne..honra hű gyökérrel. Hazára . A szót egy fiatal festőművész rokon vitte.. A képek csak csodával határos módon kerülték el a tragikus véget.iif.és nagyapai örökségéből megváltotta a képeket.. a fiatal. rajzok. és ez majdnem végzetesnek bizonyult az életmű szempontjából. sőt még arra is kiterjedt a figyelme..

ahol az iratokat átadták. hogy a hagyatékot árverésen fogják eladni. majd a tőzsdénél próbálkoztam. aki csodálkozva kérdezte. mintha földbe gyökerezett volna a lábam. Azonban a Csontváryra irányuló általános érdeklődést önmagában már jelzi az is. Budapesten az Iparcsarnokban ötvenöt. Gerlóczy Gedeonnak. és hónom alatt két óriási csomaggal hazafelé indultam. Kállai Ernő. de mint festő. hogy legyen egy bizonyos Csontváry nevezetű festő. Bementünk és hamar megállapodtunk: a kosár iratot kértem. A kor a maga lelkének tükörképét látta meg benne" (Ernst: CXIV. ahol kb. melyen már hetven mű szerepelt. mint Csontvárynak. Rabinovszky Máriusz. Közben gondolkoztam.) Nézegetés közben az egyik hengert véletlenül megrúgtam és abból a Magányos cédrus bontakozott ki. Számára legalábbis korábbról ismert kellett. s mindkét családot egyúttal rokoni szálak fűzték a Szegedy-Maszák családhoz. Csengetésemre a kapun a házfelügyelő jött ki. 1907-ben Párizsban negyven. megkaptam. majd később Ybl Ervin érdeklődését Csontváry festészete iránt. Utána elbúcsúztunk. hogy mégis jelentős összeget fizetett a képekért. megálltam. A Csontváry irányában megnyilvánuló korábbi teljes tagadás oldását jelzi az a tény is. Hevesy Iván. mint félévszázados esemény hiteles története. hogy tüzeljék el őket. Talán éppen Lehel kis példányban kiadott írása keltette fel Bálint Aladár. Hamvas Béla. hanem Magával szeretnék beszélni. közvetlenül a hagyaték birtokbavétele után. 1930-ban már merőben másként vélekedett: "Régen nem volt művésznek ekkora sikere. a Csontváry képekkel való találkozása. hogy talán fenn hagytam valamit? Nem! feleltem. Érdemes idézni az első Csontváry könyv szerzőjének. 1922-ben jelent meg Lehel első dolgozata: Csontváry Tivadar. mint kétes értékét. majd visszafordultam. a megoldással kapcsolatban. én meg a Szatyor bárba. Lehel Ferencnek Gerlóczyval kapcsolatos megállapítását: "Tekintve Csontvárynak akkoriban rosszabb. amikor. próbáljam őket okosan befektetni. A posztimpresszionista festés magyar előfutára címen. (1905ben az Iparcsarnokban . biztos műértésére vall. így a huszas évek elejétől kezdve a rangos és mértékadó hazai művészettörténet-írás egyértelműen és hangsúlyosan foglalkozott Csontváry művészetével. hogy míg Lázár Béla. bizonyítja ezt egy a sajtóban 1928-ban megjelent cikk: "Koporsószerű ládákban egy autógarázsban hevernek Csontváry emeletesház nagyságú festményei" címen. jóllehet távoli rokonságban állott a Kosztka famíliával. míg a meg nem valósult berlini kiállításának katalógusában 53 képcím szerepel).és Atheneumrészvényeivel a táskámban indultam a bank felé. személye köré legendák szövődtek.néhány nagy képet. Gerlóczy bízta meg a festő-művészeti író Lehel Ferencet az életmű feldolgozásával.000 svájci frankot sikerült kapnom a részvényekért. az életművet megmentő Gerlóczy Gedeon érdeméből. így talán nem is volt olyan véletlenszerű a fiatal építésznek. másnap reggel okmányaimmal elmentem az árvaszékhez. 1908-ban.. aki 1905-ös kritikájában még teljesen értetlenül állt Csontváry művészetével szemben.. a nem Gerlóczy tulajdonba került. a vevő bátorságára. lakásunkra szállíthattam a megvásárolt anyagot". Herczeg Ferenc. mint a legfiatalabb. 1910-ben a régi József Műegyetemen negyvenkét művet állított ki Csontváry. hogy gondolatokba merülve tépelődtem megmentésének lehetőségén. Ez lehet tehát a több. hogy az árvaszéktől kapott részvényeket átvéve. segítettem a kosarat a házfelügyelőhöz levinni. Feltehető. Ezen az éjszakán nem sokat aludtam.. hogy egy bútorszállító kocsit bérelve.pontos adatot nem tudunk . A fentiek azonban mitsem vonnak le a Csontváryt felfedező. Talán tíz lépést mehettem. Fülep Lajos. műteremből származó Csontváry-képek későbbi tulajdonosához. A képek ekkor nem igen voltak hozzáférhetőek. Gerlóczy. . A család a Ferenc József híd felé indult. melynek valódisága nem igen kérdőjelezhető meg.Az idős Kosztka Antal kérdésemre közölte.) Az árverés után még annyi pénzem maradt.villant fel agyamban. Mivel akkor már 24 éves lettem. tépelődtem. François Gachot. Ez a festmény olyan döbbenetes erővel hatott rám. (. hogy fura egy ember hírében állott. Vaszary János. akiről annyit azért tudhatott. aligha lehetett a számára ismert. Anna néni elkészült a takarítással. (. Én. a család is készülődött elmenni." Gerlóczy Gedeon fentebb idézett visszaemlékezése 1976-ban jelent meg először Csontváry-krónika címen a Csontváry-emlékkönyv-ben.. és hamarosan ópapa Közúti Vasút. Az árverés . hogy 1930-ban az Ernst Múzeum hét termében rendezte meg Ernst Lajos és Lázár Béla Csontváry-Kosztka műveinek gyűjteményes kiállítását. Édesapám az inflációra figyelmeztetve javasolta. 20.

Budapest a Csontváry kiállítások helyszíne. Párizs. Budapest. Ybl Ervinnek. 1994. Pécs. 1936-ban Lehel a Fränkel Szalonban rendezte meg Csontváry Tivadar újonnan fölmerült képeinek kiállítását. Forrás: Romváry Ferenc: Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919. második vázlat. Pertorini Rezsőnek és természetesen Németh Lajosnak is a rendelkezésére bocsátotta Csontváry forrásértékű feljegyzéseit. majd egy későbbi periódusban Spolarich Ernő 1946-ban és Major Jenő 1949-ben választotta szakdolgozata témájául Csontváry művészetét. 1931-ben jelent meg Lehel újabb. Sárközy Zoltán 1935-ben. 1946. Brüsszel. 1999. ismételten Brüsszel. oldal Kirakós játék . míg végre 1973-ban Pécsett megszületett.katalógus). Gerlóczy nyilván nem zárkózott el a kutatók elől és mind a doktorandusoknak. München gyűjteményes kiállítása volt eddig a teljes Csontváry életmű bemutatásának egy-egy jelentős állomása. alcíme szerint az un. A Csontváry iránt megnyilvánuló érdeklődés fokozódását jelzi továbbá az a tény. mind pedig François Gachot-nak. Stockholm. Alexandra Kiadó. hogy Csontváry festészete már rajztanári értekezések témájává vált: Perjés Aladár. 1949. Székesfehérvár. 1958. Sebesta-Loydolt Ferenc. melyek a gácsi padlásról kerültek elő. 6-8. Belgrád. Tombor Ilona 1933-ban. és szerencsére átvészelték a kecskeméti művésztelep ifjainak mohó vászonigényét. Tizenöt addig ismeretlen kép került itt bemutatásra a már ismertek mellett. Csontváry Tivadar a posztimpresszionizmus magyar előfutára című könyve. Budapest. Pécs. majd 1983-ban lényegesen bővült az önálló Csontváry Múzeum. 1963. Rotterdam.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful