Útravaló

pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi programjának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése) keretében. Szakmai vezető Kapcsáné Németi Júlia Munkacsoport-vezető Locsmándi Alajos

Útravaló
pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához

Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

Írta Hernádi Krisztina (1. fejezet) Jenei Andrea (2. fejezet) Kovácsevicsné Tóth Mariann (5. fejezet) Kőpataliné Mászáros Mária (Útravaló) Magvasi Ágnes (3. fejezet) Vargáné Mező Lilla (4. fejezet) Az annotációkat készítette Billédi Katalin Czibere Csilla Hernádi Krisztina Kovácsevicsné Tóth Mariann Kőpatakiné Mészáros Mária Locsmándi Alajos Megyeri Józsefné Papp Gabriella Pénzes Éva Szabó Katalin Szekeres Ágota Vargáné Mező Lilla Virányi Anita Alkotószerkesztő Kőpatakiné Mészáros Mária Lektorálta Dr. Perlusz Andrea Dr. Torda Ágnes Tipográfia és számítógépes grafika Király és Társai Kkt., Pattantyus Gergely Borítóterv Dió Stúdió Borítófotó Pintér Márta Felelős szerkesztő Szerencsés Hajnalka © Szerzők, 2008 © Kőpatakiné Mészáros Mária alkotószerkesztő, 2008 © Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht., 2008 ISSN 1789-2554 Azonosító: 8/211/B/4/impl A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

TarTalom
Kedves Pedagógus! (Locsmándi Alajos) ................................................................................. 9 Útravaló (Kőpatakiné Mészáros Mária) .................................................................................. 1 1 Kreatív alkotó műhely születése ......................................................................................... 1 1 az implementáció ............................................................................................................. 12 akik részeseivé válhatnak az integrációnak ....................................................................... 1 3 a hazai fejlesztések dilemmája. a Nemzeti Fejlesztési Terv ............................................. 15 Integrációs szemlélet és a fogyatékosok foglalkoztatási szintjének emelése ...................... 17 Mit tehet a kreatív alkotó műhely? .................................................................................... 20 1. RÉSZ. ÚTRAVALÓ .......................................................................................................... 23 1. fejezet. A pedagógus (Hernádi Krisztina) ........................................................................ 25 Mi leszel, ha nagy leszel? Tanár… ...................................................................................... 25 A jövő iskolájának pedagógusa .......................................................................................... 26 Tágabb dimenziók ............................................................................................................. 28 Pedagógusszerepek ........................................................................................................... 29 Új kihívások ....................................................................................................................... 32 a kompetencia alapú oktatás ............................................................................................ 32 Az együttnevelő pedagógus… .......................................................................................... 40 Kapaszkodók ..................................................................................................................... 46 2. fejezet. Hogyan tovább? (Jenei Andrea) ......................................................................... 49 Van-e ideális helyzet? ........................................................................................................ 49 az intézményi alapdokumentumok és a gyakorlat ............................................................ 51 a napi gyakorlat megszervezése ....................................................................................... 60 Változások az osztályteremben – a reformok záloga ........................................................ 63 Gyakorlati tanácsok ........................................................................................................... 66 Ötlettár a gyakorlati alkalmazásra 1 .................................................................................. 71 . Ötlettár a gyakorlati alkalmazásra 2. ................................................................................. 76 Praktikus tanácsok a fejlesztésre vonatkozóan .................................................................. 77 a tervezés dokumentumai ................................................................................................ 79 ajánlás a pedagógusnak ..................................................................................................... 87

5

................................................................................................................................................................................................................................................................................................. 147 TIoK-intézmények .......... 1 14 Záró gondolatok .... Jó gyakorlatok (Kovácsevicsné Tóth Mariann) ........................................................... 164 Kooperatív módszerek alkalmazása a különböző témájú feladatoknál a kétújfalui Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola és Óvodában .......... 145 Jó gyakorlatoknak otthont adó intézmények ................... 101 Hogyan csinálják a legjobbak? ....................................................................... 3.......... 158 Integrált tanterv .......... fejezet............. 180 Szövegértés.............................................................................................................................................................................. következményekkel ............................. 153 a tantermi munka elemei .................. 123 A számítógép-használat lehetősége az iskolában ......... 2........... 11 1 Változó iskola ............... 1 33 Motivál-e a tanulásra a családi háttér? ....................................3........................................................... Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer (Magvasi Ágnes) ........................................................................................... szövegalkotás............................... osztály ......................................................................................... Kalendárium komplex óra.............................................................................................................................................. 90 Miért van szükség változtatásra? . 162 Tanulásszervezési módszerek – példa projektre ........................................................... 96 A családi háttér jelentősége és a szegregáció problémája .................... 7 osztály ............................................................................. 1 18 Szervezetfejlesztés ..................................................................................................................................... 186 ..................................... 159 osztálytermi gyakorlatok ............. 143 az inkluzív pedagógia ....... fejezet........................................ 1 36 A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése innovatív fejlesztés ............................................... 89 Nemzetközi kitekintés ............ 1 37 5.......... 182 Történelem.................................................................................................................. 94 a PISa-mérések............ 108 Nemzeti Fejlesztési Terv keretében folyó fejlesztések: a kompetencia-központú gondolkodás hazai gyakorlata .................................................................................................................................................................................................................................................... fejezet................................................................ A szervezet: intézmények az innováció útján (Vargáné Mező Lilla) ...................................................................... 1 17 Bevezetés ............. 1 15 4................................................ 146 Egymás támogatása ........................................................... 1 17 A kompetencia alapú oktatás a kapuk előtt! Nyissunk kaput! ................................................... 195 Művészetek építőkockái (komplex tantárgy) ....... osztály .................. 102 a magyar oktatási rendszer anomáliái ............ 143 Bevezetés ............................................................. 171 Differenciálás .................................................................................................................................. 198 6 ...................................................................................................................................... 151 a KIP (Komplex Instrukciós Program) tanulási-tanítási módszer .....................

.. 250 10........ Milyen csapattag vagyok? Kérdőív .............. 244 9.............. 8.. 21 7 2...............................) om rendelet 4....... 231 5.................................................. (IV................. 210 Középiskolai példa a kompetencia alapú oktatásra . Önismeret .......................................... RÉSZ...................... 219 3....................... A kiégésről .......................................................................... melléklet........................... melléklet............................... 215 1 melléklet....................................... pontjának a tanári .................. 256 II............ 3.................. 397 7 ................... melléklet................................................ a kompetenciák ..................... együttműködések serkentéséhez ............................................................................ 235 7 melléklet........ 259 FeLHASZnáLT ÉS AJánLoTT IRodALoM ............ 226 4........ Nyolc módszer a munkaközösségi foglalkozásokra a helyzetelemzéshez.................... az elsajátítandó szakmai kompetenciák című részlete ................................................................................... a közoktatás-irányítás eddigi lépései az Európai Unió normarendszerének és elvárásainak megfelelő oktatási struktúra kialakítása érdekében ................................. célok megfogalmazásához......... 15/2006................................................................................................. melléklet... 205 Informatika és médiahasználat (IKT) ........................ AnnoTácIÓK ....... melléklet........................................... melléklet......................... melléklet....... 21 3 Mellékletek ...... szak képzési céljai....................................... a tartalmi szabályozás magyarországon ............... számú melléklete 8. melléklet ........... motiváció ..........magyarmecskei jó gyakorlatok ........................................ 232 6............ 238 ................................................

.

A változás. az oktatás minőségének javítására irányuló szándékok és folyamatok reményeink szerint nem visszafordíthatók. Középpontban minden gyermek és tanuló sikere áll a kompetenciák fejlesztésére alapozó egyéni képességek és szükségletek megteremtésével. az esélyteremtést. szerepeinkről az intézmény életében. a hátrányok kompenzálását. Szól az innováció megvalósítására. Szól a megoldáskeresésekről és természetesen az intézmény minden szereplőjéről. szándékainkkal befolyásolói akarunk lenni ezeknek a folyamatoknak. Megváltozott szerepeinkről az osztályteremben. irányító feladataiban. a változásokra érzékenyen reagáló pedagógusról. ami pedig nem a megoldásokat szolgálja. újragondoló. a jó gyakorlat teremtésének példáiról. megújulni akarásunkról vagy annak kényszeréről. hogy megvalósuljon. Nincs ez másképp a pedagógiában sem: a változtatás gyökeres. Elszántságunkkal az újragondolást szeretnénk segíteni és támogatni. mindent megmozgató. korszerűbbre cserélni. az elavultat egy jobbra. Kiadványunkat a már megjelent Adaptációs kézikönyv folytatásaként kínáljuk. a régebbi modelleknél korszerűbb és jobb terméket látunk.Kedves Pedagógus! A közoktatásban zajló változások hihetetlen energiákkal próbálják figyelmünket a pedagógiai tevékenységekben megjelenő szükségletekre és igényekre fókuszálni. a mindennapok folyamatairól. A második rész az elmúlt években megjelent legfrissebb. Az első részben aktív együttműködésen keresztül abban a folyamatban kínálunk mindenki számára részvételt. Ezek a folyamatok segítik az egyenlő hozzáférést az oktatási szolgáltatásokhoz. akaratlanul is végignézünk saját régi dolgainkon. Az Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához két nagy részből áll. hogy jó lenne a régit. Fejlesztéseinkkel. befogadására nyitott szervezetről. minőségi tevékenységben kell. A teljes rendszert átfogó változtatás nélkül csak kisebb-nagyobb mértékű toldozgatások megvalósulása történhet időt és energiát pazarolva lelkiismeretünk megnyugtatására. amely szól önmagunkról. a változás szükségszerűségét. Az elmúlt másfél évtizedben az innovációra vállalkozó intézmények jelentős része bebizonyította a paradigmaváltás. majd az új tudások megszerzésére és átadására kész. Miről szól mindez? Saját magunkról. szervező. a nevelő-oktató-fejlesztő értékközvetítő. Amikor mindennapi életünkben egy új. és megfogalmazódik bennünk. illetve a közoktatási rend- 9 . lehetőségeiről.

tudásgyűjtésre. A kulcsfogalmak köré szervezett gyűjtemény lehetőséget kínál egy-egy témában való további információszerzésre. Reméljük. alkalmazható ötletek aktivizálására. könyvek bemutatóit gyűjti össze a teljesség igénye nélkül. hogy kiadványunkkal a befogadó pedagógiai gyakorlattá válás folyamatához tudunk segítséget kínálni az intézményeknek és pedagógusaiknak. Locsmándi Alajos 10 .szer további alakulását befolyásoló tanulmányok.

társadalmi és munkaerő-piaci esélyeinek növeléséhez. Az interjúkat készítették: Gál Ferenc. Vargáné Mező Lilla (Kőpatakiné.] 11 . Fogalma sincs a gyereknek. hogy új. [A kutatás a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány támogatásával valósult meg. a tanulási környezetet és a fejlesztést elősegítő módszereket dolgozzanak ki és azokat alkotó módon adják át a környezetükben lévő többi intézmény számára is. hogy kell viselkedni egy buszon. az inklúzió felé. az elfogadás-befogadás pedagógiai gyakorlatának intézményi kialakításához. Az együttnevelő intézmény célja: hozzájárulni a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének. hogy kell egyáltalán eladnia. amelyek nemcsak segítik a sajátos nevelési igényű tanulók befogadásának eredményességét. egy munkahelyen. Az Útravaló célja hozzájárulni az együttnevelő pedagógusok tudásának bővítéséhez. az általános figyelem irányításához a befogadó pedagógiák. hanem arra ösztönzik a pedagógusokat. Az út. intézményi együttműködési rendszer. a fejlesztésekhez szolgáló segítséget. hogy a munkaerőpiacon meg tudjanak maradni. ahhoz. olyan intézményfejlesztési. tanulmányból valók. hogy kell viselkedni. 1 Az interjúrészletek az „Itt van a tett ideje”(!) – és itt a mentőhajó is c. Nyíri Sándor. 2008).Útravaló Kreatív alkotó műhely születése „A gyerekekkel beszélgetni kell. a gyerekeket mentálisan.” 1 (Egy munkaadó) Az Útravaló az együttnevelő intézmények kreatív alkotó pedagógusműhelyei számára kínál együttgondolkodási lehetőséget. amit tud. értelmileg felkészíteni. amelyre az együttnevelő intézmények léptek. támogatói rendszer kidolgozására és alkalmazásának-felhasználásának megtanulására ad lehetőséget. ötleteket. hogy kell elmenni egy állásinterjúra. a legalapvetőbb viselkedés hiányzik a mai iskolarendszerből. Kapcsáné Németi Júlia.

hogy az eredményes megoldáshoz részben szükséges pedagógiai („pedagógusi”) kompetenciák azoknak a szakmai kooperációknak lesznek a termékei. 1.Útravaló Az implementáció „Az iskolarendszeren belül a pedagógusattitűd formálása nagyon fontos. hogy nagyon fontos a pedagógusoknak a szemléletformálása is.” (Egy szülő) A megoldásra az együttnevelő intézmény jövőjét illetően nem lehet igen vagy nem típusú válaszokat megfogalmazni. Olyan konkrét cselekvéseket írnak le. a jó gyakorlatok megtanulása – lásd 3. A tantestületi gondolkodás alakítása. 6. A horizontális kapcsolatok segítő kiépítése. amelyek a hagyományos gyógypedagógiai tudásnak. hogy konkrétan mit fognak tenni a céljaik elérése érdekében. amely egy-egy intézmény céljainak az eléréséhez szükséges az együttnevelés megvalósítása érdekében. 2. 4. fejezet. A szervezet fejlesztése – lásd 3. fejezet. és amelyekről úgy döntöttek. a tanári együttműködések segítésére – lásd 1. építve a meglévő intézményi tudásokra. hogy rövidebb vagy hosszabb időtávban megcsinálják. és ne féljenek ezektől a gyerekektől. A lépések kijelöléséhez. Az intézmény tágabb környezete. ehhez a helyi döntések. Az együttnevelés implementációs része a gyakorlati műhelyben alakul ki úgy. amit említettek ketten is azt hiszem. 12 . hatféle segítséget – tanulnivalót – kínál az Útravaló. fejezet. 3. sokkal inkább arról van szó. a munkaközösségi tevékenység célirányos gazdagítása – lásd 1. és 2. fejezet.. 5. 2. viszonyulások kialakítása – lásd 4. és 5. intézményi igényekhez illeszkedő megrendelése. fejezet. hogy az együttnevelő intézmények megfogalmazzák. A (külső) szakmai támogató rendszer rugalmas. és az intézményi gyakorlatot befolyásoló tényezők elemzése. és szükség szerinti felhasználásával válhatnak eredményessé. amelyeket képesek megcsinálni. a fejlesztéssel kapcsolatos ismereteknek a többségi iskolákba történő integrálódásával alakulnak ki. A vezetői elkötelezettség kialakítása – lásd 1–5. fejezet. és 5.

valamint az ehhez szükséges többletszolgáltatásokat. állami támogatású munkahelyek teremtése. Az állami politikákban a fogyatékosok. speciális problémái miatt semelyik csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve. a befogadóvá válás. Napjainkban az iskolák „integrációs kedvét” növeli ugyan a tanulói létszám csökkenése. 2006). Növelték a szülők jogait a beiskolázásban.Útravaló Akik részeseivé válhatnak az integrációnak Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a társadalmi kirekesztés csökkentése fokozottan előtérbe került. testi. középületek akadálymentesítése. bármilyen módon kirekesztve. aZ ISKolaI INTEGrÁcIÓ Az integráció (inklúzió) és a differenciált pedagógiai gyakorlat megteremtése feltételezik egymást. de ez mindössze a felvételt. a sajátos nevelési igényű tanuló bejutását segíti az intézménybe – a bejutásnak nem mindig velejárója az intézményi stratégiát is érintő változás. utóbbi fejlesztésének alapja a szelekció csökkentése és heterogén összetételű tanulócsoportok kialakítása. gazdasági és társadalmi lehetőségeket kapjanak és vehessenek azokat igénybe (Kőpataki–Mayer. azt az elvet. Ennek ellenére a sajátos nevelési igényű. hogy azok a személyek (életkortól függetlenül). etnikai hovatartozásuk vagy társadalmi státuszuk miatt rászorulnak. a rehabilitáció és a fejlesztés órakereteit. az iskolarendszerben való továbbhaladás rugalmasságát. Az uniós állásfoglalások. Az integráció fogalmának számos értelmezése ismert mind a szélesebb. annak érdekében. a közoktatás-politikai célkitűzéseket támogató pályázati lehetőségek kiaknázásának szándéka. A rendszerváltozás után a sajátos nevelési igényű tanulókat fogadó intézményekben végzettek – korábban is korlátozott – munkaerő-piaci alkalmazása 13 . az oktatásban lezajló folyamatként. Pedagógiai szempontból értelmezhetjük az integrációt olyan. érzékszervi. az ellátásra külön normatíva jött létre. direktívák hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt. Az elmúlt évtizedben az oktatáspolitika törvényi és költségvetési eszközökkel is igyekezett befolyásolni a különleges gondozásra jogosult tanulók esélyegyenlőségét. illetve társadalmi-gazdasági integrációjuk támogatása érdekében több kezdeményezés született (pl. hogy hátrányos helyzete. képességeiknek és tehetségüknek megfelelő lehetőségek közül választhassanak. fogyatékos családi pótlék). értelmi és egyéb fogyatékosságuk. illetve különleges gondozásra jogosult tanulók társadalmi-gazdasági integrációját számos tényező nehezíti. amelynek a lényege az esélyteremtés. mind a szakmai nyilvánosságban. akik erre szociális helyzetük (szocioökonómiai és szociokulturális státuszuk). gépkocsivásárlás.

Ez azt sugallta. amíg nem felel meg valamennyi tanuló igényeinek. sőt – részben a társadalom többségét érintő nehézségek következtében – a szolidaritás gyengült. ez azóta is inkább csak sporadikusan alakult ki. újrakezdő) együttnevelését is. és a sajátos nevelési igényű tanulóknak különféle segítségre van szükségük. amit addig kell fejleszteni. amely megfelel az ő sajátos igényeiknek. másrészt azért. szorongó. hogy a sajátos nevelési igényű tanulóknak „hozzá kell jutniuk a tananyaghoz”. Megvalósítása nem könnyű egyrészt azért. hogy a „tananyag” rögzített és statikus egység. Pedig akár jelentős kereslet is mutatkozhatna a támogató-fejlesztési programok iránt. az oktatáspolitika egyik kulcskérdésévé vált. a BEFoGaDÁS A nemzetközi gyakorlatban a kifejezés korai használatára leginkább az a meggyőződés volt a jellemző. A „befogadás” kifejezés mai használata ugyanakkor abból indul ki. formálni. 14 . amely a fejlett országok oktatási rendszereinek többségében jól működik. az oktatással foglalkozó szakembereknek mindig fejleszteniük kell tudásukat és munkájukat annak érdekében. azok többségében kívülről jövő fejlesztések formájában találtak és találnak megfelelő fogadókészséget a közoktatási intézményekben. lemaradó. hogy a sajátos nevelési igényű tanulóknak joguk van olyan tananyaghoz. illetve. hogy az egyes oktatási rendszereknek kötelességük ezt lehetővé tenni. mindezek miatt a nemzetközi példák nyomán az oktatási integráció. hanem olyasvalami. mert bár az új utak kereséséhez sokféle támogató erő áll rendelkezésre. A többségi társadalomban a korábban szinte láthatatlan (mert izolált) társadalmi csoport iránti szolidaritás nem volt megszokott. mert a fogyatékosok iskolai integrációjának mindkét oldalon – a többségi iskolákban és a felelősségükre és minőségükre egyaránt büszke gyógypedagógiai intézményekben – jelentős az ellenérdekeltsége. a mai értelmezés szerint befogadás folyamat és nem állapot. hogy valamennyi tanuló tanulását és részvételét lehetővé tegyék. hogy hozzájussanak.Útravaló igen beszűkült. hanem kezelni tudják az átlagtól bármilyen módon eltérő gyermekek (tehetséges. hiszen az inkluzív intézmények nem csak a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására alkalmasak. A tananyag nem rögzített.

a harmadik funkció végtelenül gyengén érvényesült. Az intézmények bevonódása a különböző fejlesztő programokba kizárólag „önbejelentkezésen” (nyílt pályázaton) alapult. 15 . képzési programok. tankönyvek stb. képzés stb.) fejlesztése és hasznosítása/ alkalmazása nem mindig vált el kellőképpen. képzők. A fejlesztési eszközök (programok. képzések. nem alakult ki a célzott fejlesztés módszertana. az eszközök fejlesztésének módszertana kidolgozatlan volt és esetleges. tanácsadók stb.) c) Fejlesztő rendszer támogatása • Kísérleti fejlesztések – innováció • Fejlesztési döntések támogatása • Fejlesztés tudáshátterének biztosítása • Fejlesztés módszertani fejlesztése. tanácsadói szolgáltatások. Az első NeMzeTi FejleszTési TerV sOráN FelMerülT prObléMáK Összességében: az első Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT 1) az első két funkció keveredett. Az intézményi és központi fejlesztési rendszerben született kísérleti fejlesztések beépülése a fejlesztő rendszer főáramába nem valósult meg. A nemzeti Fejlesztési Terv aZ oKTaTÁSFEJlESZTéSI rENDSZEr alaPFUNKcIÓI a) Iskolaszintű (intézményi) fejlesztés b) Intézményi fejlesztés támogatása • Intézményi fejlesztés külső támogatása (tanácsadás. fejlesztések értékelése A fejlesztés akkor hatékonyabb. részben pedig pályázati úton kiválasztott szervezetek/intézmények feladata. a c) fejlesztő rendszer támogatása ezzel szemben kutató-fejlesztő intézeti feladat. módszertani útmutatók. hogy az a) intézményi szintű fejlesztés és az b) intézményi fejlesztés támogatása részben az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) tulajdonában lévő fejlesztési ügynökségek.) • Fejlesztési eszközök fejlesztése (programok. ha az oktatásfejlesztési rendszer szereplői közötti munkamegosztás alapja. A hangsúly az iskolák számára nyújtott fejlesztő szolgáltatásokon és nem az intézmények egyedi problémáiból kiinduló saját fejlesztő erőfeszítéseinek generálásán volt.Útravaló A hazai fejlesztések dilemmája. amelynek ellátásához külső partnerek szolgáltatásai is igénybe vehetők.

szaktanácsadók) helyzetbe hozni. tehát ne hagyják maguk. is mondja. a saját határaikkal és azzal a közeggel. Ennek megvalósítását az elmúlt időszakban a Nemzeti Fejlesztési Terv segítette. FeszülTség „Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatás során a kompetenciafejlesztésre. az intézményi fejlesztések gerjesztését megvalósítani. kutatások beépítése a fejlesztési tervekbe sporadikus és esetleges volt. a hangsúly a befogadó intézmények szakmai felkészítésére helyeződik. a nemzetközi egyeztetés. ahová bekerülnek. majd a megvalósításra szolgáló projektek létrehozása és menedzselése. a támogató hálózatot (szakértők. A folyamatban lévő reformok.” (Munkáltató) 16 .Útravaló a fejlesztéseket megvalósító. ahogy M. Legyen egyfajta védettségük is. ahol az intézmény valós problémáinak azonosítása után a fejlesztések célja lehet testre szabott programok kialakítását segíteni. Új feladatot jelentett a költségvetési szakaszokon átívelő. a konkrét fejlesztési programokhoz kapcsolódó elemzések. Legyenek tisztában a saját értékeikkel. tanulók aránya. hogy kiveti magából az a közösség. Ennek jogszabályi feltételei ma már adottak. A KíVülről érKező FejleszTéseK TerMészeTe. a külső fejlesztés bevitele az iskolába pedig azzal a veszéllyel járt. reFOrMOK A magyar fejlesztési gyakorlatban a kívülről jövő fejlesztések kultúrája alakult ki elsősorban (lásd tantervek. hogy emelkedjen az integrált nevelésben. oktatás feltételei.). Ugyanez vonatkozik a nemzetközi tudásimportra is. pályázatnyertes közoktatási intézmények programjaik lebonyolítása érdekében külső kapacitásokat vásároltak. ennek megfelelően a fejlesztés tudáshátterének biztosítása esetleges maradt. mint magára a képzésre. oktatásban részesülő gyermekek. elhalt. Saját értékeikkel legyenek tisztában. hogy minél több intézményben kialakításra kerüljenek az integrált nevelés. minőségfejlesztés stb. hogy a „bevitt” innováció magára hagyva elhalványult. a korábbiakhoz képest új elemeket is tartalmazó tervezés. A 2007– 2013 közötti Új Magyarország Fejlesztési Tervben előirányzott fejlesztéseknek továbbra is célja. ahová ők be fognak kerülni. fejlesztések kiemelt hangsúlyt fektetnek arra. Az eredményesség miatt a jövő számára a „tanuló szervezet” típusú gondolkodás lehetne inkább a középpontban.

hogy csökkenjen az iskolai kudarcot valló tanulók száma. A sajátos nevelési igényű tanulók és felnőttek számára akiknek az integrációja csak ágazatközi együttműködésekkel valósítható meg. minek a megtanulására van szüksége a tanulónak. hogy ismernek. hogy a nevelési-oktatási célokat miként lehet hozzákötni a munkaerő-piaci.” Kerekasztalvita a kompetenciafejlesztésről és a kompetencia alapú oktatásról. hogy távlati célként megvalósul a foglalkoztatási szintjük emelése. társadalompolitikai megfontolásokhoz. és elfogadtak. hogy többre is képes vagyok. hanem azt is. s ezek mind a mai napig érvényes megállapítások és további megfontolást igényelnek. és akiknek sem az iskoláztatása. igényekhez. Integrációs szemlélet és a fogyatékosok foglalkoztatási szintjének emelése „A munkahelyemen először is voltak nehézségeim. Az értékelés igen fontos eszköz a tanárok kezében azért. akkor egyre nagyobb jelentőséget kap. hogyan tudja azt legjobban megtanulni.2 A versenyképesség.Útravaló Az UNESCO 1996-os. De most már. • Feszültség a verseny és az egyenlő esélyek között – szükség van az egyensúlyra a verseny (amely motivációt és ösztönzést ad) és a kooperáció között (amely mindenki számára egyenlőséget és szociális igazságot kínál). látják. hogy több mindenre képes vagyok. az egyéni tanulási tervek gyakorlattá válása segítse a tanulási problémákkal küzdő tanulók egyéni érvényesülését. hogy nem vagyok képes dolgokat elvégezni azért. de úgy voltak vele.” (Szociális munkát végző fiatal fogyatékos lány) Ha az oktatás közelít a külső referenciákon alapuló megközelítés felé. A közoktatásra vonatkozóan ez azt az elvárást jeleníti meg. akkor be tudom bizonyítani. hogy meg tudják határozni nem csak azt. a társadalmi kohézió az érintettek számára azt jelenti. ha hagyják. hogy ha hagynak kibontakozni. képességek és attitűdök egysége. mert van ez a problémám. 2 17 . Ezek közül kettő függ össze szorosan az együttneveléssel kapcsolatos kérdésekkel. szociális. De én úgy látom. az esélyteremtés. Tanulás: a belső kincs címet viselő jelentése hét feszültségpontot azonosít a 21. És nagyon jól érzem magam. értékekhez. sem pedig a foglalkoztatása nem oldódott meg megnyugtató módon „A kompetencia az ismeretek. század oktatásában. hogy kinyíljak. • Feszültség az ismeretek bővülése és az egyének befogadó kapacitása között.

Az Európai Bizottság adatai szerint a szociális kiadások harmadik legnagyobb tétele a fogyatékossággal élők munkanélküli segélyezése (a nyugdíj és az egészségügyre fordított kiadások után). az alkalmazkodóképesség. a foglalkoztatás és foglalkoztatásban maradás. 4 A 2001-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon az akkori fogyatékossággal élő 15–19 évesek (13 882 fő) mindössze 11%-a jutott középiskolai végzettséghez.6% szerzett érettségit. a személyes fejlődés és az aktív állampolgári magatartás eszköze.Útravaló az elmúlt évtizedben3. Közülük 6. A társadalmi befogadás legkritikusabb tényezője a foglalkoztatás. hogy létrejöjjön a fogyatékosság kérdéseinek fenntartható és működőképes megközelítése Európában. Az EU fogyatékosügyi intézkedéseinek az a célja. ezért az EU Intézkedési Terve a fogyatékos emberek foglalkoztatásának támogatásához szükséges feltételek megteremtését szolgálja. európábAN A fogyatékossággal élőkre vonatkozó koherens EU-politika lendületes fejlődését bizonyítják az alábbiak: • Európai Szociális Alap támogatása (1965 óta). • Amszterdami szerződés (1997) – a foglalkoztatási politikák harmonizálásával kapcsolatban hozott döntést. (Forrás: a Központi Statisztikai Hivatal 2004-es adatai. Ennek alapján olyan jövőbe tekintő elképzelések körvonalazódnak. amelyek mentén megvalósulhat a fogyatékos emberek fokozott bevonása a gazdaságba és társadalomba. hogy váljon lehetővé az adott iskolafokozat elvégzése és a továbblépés lehetősége minden tanuló számára. • Direktíva a fogyatékosok foglalkoztatásáról (2000).) 3 18 . illetve kudarc esetén a megfelelő korrekciós mechanizmusok segítsék az adott iskolai végzettség megszerzését4. • Akadálymentes Európa (2000) – az EU Bizottság jelentése a társadalmi és fizikai akadályok lebontásáról. A munkanélküliségi ráta két-háromszorosa a nem fogyatékosokénak (in Kőpataki–Singer. Ennek megfelelően a terv invenciója az alábbi pilléreken nyugszik: 1. 2007). a többségük (57 . az egész életen át folytatott tanulás mint a foglalkoztathatóság. • Európai cselekvési terv 2010-ig (2003). 2. az esélyteremtés alapvetően azt jelenti.4%) mindössze befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezett. TáMOgATó erőK NáluNK. in Kőpataki–Singer. 2007 . • átfogó közösségi stratégia kialakítása (1996) – paradigmaváltást jelentett a célok kijelölése: jótékonyság helyett egyenlő esély.

hogy egymástól tanulhassanak. 6 Erről részletesebb anyag olvasható: www. új technológiák lehetőségeinek hasznosítása. esélyt jelenthetnek a fogyatékos emberek számára. támogatóink pedig az Európai Bizottság és az Európai Parlament. a tagországok számára lehetőséget nyújtva arra. ami előfeltétele a munkahelyi részvételnek és a mobilitásnak a gazdaságban és a társadalomban. 4. nem hagyva figyelmen kívül az egyes országok oktatáspolitikájában.european-agency. gondot fordítva a befogadó szemlélet erősítésére és az oktatás minőségének előtérbe helyezésére. amelyet a tagországok a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése.european-agency. illetve Izland. felhasználva az Ügynökség koordinációja által biztosított különféle – közvetett és közvetlen – alkalmakat az ismeret.és tapasztalatcserére.Útravaló 3.hu.org és www. nyilvános épített környezet hozzáférhetősége. oktatása területén folytatandó együttműködés céljából alapítottak. Az Ügynökség munkájában Magyarország aktívan részt vesz6. 5 19 . Norvégia és Svájc) oktatási minisztériumai tartják fenn. Legfőbb céljuk a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek megfelelő oktatáspolitika és pedagógiai gyakorlat továbbfejlesztése. oktatási gyakorlatában meglévő különbségeket. hiszen ezek a technológiák jelentős szerepet vállalhatnak az esélyegyenlőség és mobilitás megteremtésében a gazdaságban. Hazánk több nemzetközi szervezettel is együttműködik a témában. A tagországok (az Európai Unió tagállamai. Az Ügynökség honlapja (www. amely olyan független és önálló szervezet.org) tartalmaz tematikus adatbázisokat és összehasonlító információkat mint speciális internetes információs szolgáltatásokat.oki. A honlapon található National pages (Nemzeti oldalak) az egyes tagországokra vonatkozó információkat tartalmaznak. Segítik a pontos és megbízható információáramlást. Ezek közül az egyik leginkább aktív az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért (European Agency for Development in Special Needs Education5).

hogyan tud a hazai közoktatási rendszer hozzájárulni annak a társadalompolitikai koncepciónak a megvalósulásához. Azóta is szakadatlan erőfeszítéseket tesznek kutatók.. komplex kezelése szükséges. a közös. enyhe fokban fogyatékos gyerekek. és kimutassák. most például pont buszról szálltam le és hát katasztrófa. Az integrációs szemlélet kialakításával. Tudjuk. munkaügyi. az iskolavezetés és a tanár számít”. Mit tehet a kreatív alkotó műhely? Az iskolaeredményesség kutatása az elmúlt harminc-negyven évben futott fel. s ehhez az egyik legfontosabb eszköz a társadalom iskolázottságának növelése. akiknek az integrációs folyamatban történő részvétel jelenti az egyetlen megoldást. 1971). és lett napjainkra egyre nagyobb jelentőségű. én ezt tudom! Azt gondolom. Jencks et al. hogy az „iskola nem számít” (Coleman. Nem elég egy-egy program. hogy ezt a kiinduló tézist megcáfolják. továbbá a különböző funkciójú intézményrendszerek összehangolt működtetése. szolidaritása. amellyel elkerülhetik a leszakadást. Szoktak azzal a busszal menni. és kigúnyolják őket. oktatási-képzési elemek együttes. egy-egy ágazat befogadási hajlandósága és szakmai színvonala – cél az egész társadalom magatartása. ahogy még az ép értelmű gyerekek is viselkednek. A társadalmi kohézió megteremtéséhez szociális. egészségügyi. Kulcskérdés számunkra. Negyven évvel ezelőtt az első ilyen jellegű kutatások azt a lehangoló eredményt hozták. 20 . hogy ehhez nem elég a pedagógiai jellegű eszközök és támogatási rendszerek felsorakoztatása. 1966. Nagy mafla gyerekek gúnyolják azokat kis bicebóca gyerekeket. amivel én megyek.Útravaló TÁrSaDalmI KohéZIÓ „Nem tudjuk a társadalmat megváltoztatni. hogy az „iskola. hogy az iskolában kellene kezdeni. kölcsönös kötelesség. de én már tanártól is hallottam pejoratív megjegyzést.” (Egy szülő) Az uniós országokban közös cél a társadalmi kohézió biztosítása. az elszegényedést.és segítségvállalás. az integráció megvalósításával mindazoknak a társadalmi csoportokba tartozó személyeknek az érdekében. amely a társadalmi kohézió megteremtését tűzte ki céljául.

a szociális intézményhálózat. illetve a környéken található együttnevelő intézmények gyakorlatainak feltárása. az intézményvezetők belátják. a szülők bevonása a folyamatba. akkor a mindenkit befogadó és „lecsúszó” iskola helyett van esély arra. A szerzők őszintén drukkolnak a fejlesztések sikeréhez. • A fejlesztések. reflexiók gyűjtése és a program korrigálása. hogy kialakítsák saját intézményük integrációs gyakorlatát. megváltoztassák a szülők. majd • a program értékelése és bemutatása – remélhetőleg egy újabb jó gyakorlatként. együttműködési program kidolgozása a helyzetelemzés tapasztalatai alapján. • Szakmai és szakmaközi együttműködések (az intézmény. • Az intézményfejlesztési. a család). a diákok és a tantestület attitűdjét.Útravaló A KreATíV AlKOTó MűHely álTAl VezeTeTT iNNOVáció leHeTséges léPéSEI • Helyzetelemzés. a működés megvalósítása. hogy az intézményvezetői felelősség elválaszthatatlan a társadalmi folyamatoktól. Az eredményes együttnevelés megvalósítása túlmutat önmagán: ha a pedagógusok felismerik a társadalmi kohézió szükségességét. és képessé válnak arra. hogy kialakulhat a mindenkit befogadó és éppen ezért fejlődőképes. hazai és külföldi tapasztalatok gyűjtése a témában. a gyermekvédelem. az elvárásokra rugalmasan reagáló tanuló szervezet. Kőpatakiné Mészáros Mária 21 . a szülői szervezetek.

.

1. rész ÚTraValÓ .

.

hogy Ön szerint melyek a jó tanár jellemzői! .......... .......... miért lehetnek különbségek..... a szándéka mindig jó.......... csak az.... ha alkalma van rá..... Kedves Pedagógus! Milyen a jó tanár? Mielőtt elolvasná a következő részt......... Mit kezdhet ezzel az önfejlesztő pedagógus? 25 .. kérdezze meg diákjait is.. Édesanyám soha nem tűrte... gondoljam végig a tanító. Ha valaki megkérdezte................... hogy mi leszek......... kérjük............ értékeket közvetít.. fejezet A pedagógus Ez a fejezet a pedagógusról szól... ha nagy leszek... a mindennapi életben hasznosítható elméleti és gyakorlati tudást ad át diákjainak....... mindig azt válaszoltam: tanár.. Nálunk otthon a tanárnak nagy presztízse volt....... formálja személyiségüket.. később tanár szemszögéből is az adott dolgot................ Ha valamit nekem pillanatnyilag nehéz is elfogadnom – mondta édesanyám –.... milyennek gondolják az ideális tanárt.. Nem szabadott kétségbe vonni................. mik az eltérések...................... hogy tanár leszek. hogy tiszteletlenül beszéljünk tanárainkról....I.......... amelyek igazodási pontként szolgálhatnak a felnőtt életben...... írjon egy rövid listát arról... hasonlítsa össze saját válaszait a tanulóktól kapottakkal: mennyire egyeznek meg.......... aki nevel-oktat-fejleszt................. Ennek eredményeként már kisiskolás korom óta „tanárpárti” voltam....... A fejezetet írta: Hernádi Krisztina Mi leszel............ Ha téveszt is valamit............ hogy a tanárunknak mindig igaza van......... ha nagy leszel? Tanár… Soha meg sem fordult más pálya a gondolataim között.........................................

Nem csoda.si/webstar Részletesebben lásd az 1. nyíltság mások iránt Emberszeretet. oktatáspolitikusok. rész Útravaló Az intézményes nevelés-oktatás alappillére a pedagógus. türelmes általános műveltséggel rendelkezik Következetes Közvetlen lelkiismeretes határozott Elegáns vagy sportos megjelenésű A pedagógus kívánatosnak tartott személyiségtulajdonságai a szakirodalom szerint • • • • • • • • • • • reális énkép.1. hogy a témával számos kutatás is foglalkozik. amely alapján értékelni lehet a feladatnak való megfelelést a pályán. beállítódásokat8. gyermekszeretet Tolerancia Szociális érzékenység Szuggesztivitás Fegyelem. készségeket. hogyan alakul a tanulók teljesítménye és hogy milyen eredményes az iskola. A tanári munka minőségének meghatározó szerepe van abban. kompetenciái. Az egyik: a tulajdonságlisták összegyűjtése. önbecsülés hitelesség. segédanyagok mellett legfontosabb „munkaeszköze” saját személyisége. akinek szakmai tudása. Megszületett az a jogszabály [15/2006. képzők. fokozatain és intézményeiben. delet]. amelyek különböző megközelítéseken alapulnak.) OM ren. tapasztalatai és a rendelkezésre álló taneszközök. jártasságokat. (IV 3. munkáltatók. kongruencia Magas fokú elkötelezettség és felelősségtudat Nyitottság.dssl.) véleménye szolgált alapul. Aki tud választani a tankönyv. helyi tantervet készítő. amelyekre szükség van az iskolarendszer különböző szintjein. tantárgyi programot fejlesztő. mellékletben. 7 Amit a diákok mondanak7: A jó tanár… • • • • • • • • • • • • • • Igazságos Megértő Szakmai tudással rendelkezik Pedagógiai érzékkel rendelkezik Derűs/vidám Kedves hivatástudattal rendelkezik őszinte. önkritikai érzék (Figula. A jövő iskolájában ugyanis olyan nevelőre van szükség. aki az egyoldalú ismeretfeldolgozó tanítás-tanulás módszeréből kiszakadva sokoldalú – kísérletező. módszereket kombináló – ember. A lista azokat a pedagógusi kompetenciákat tartalmazza. önfegyelem Kritikai. A kompetencialista kialakításához az érintettek széles körének (tanári szakmai szervezetek.és 7 8 www. szülői és tanulói érdekképviseletek. 2000) A jövő iskolájának pedagógusa Az elmúlt években erőteljes szakmai gondolkodás indult meg a pedagógusképzéssel kapcsolatban. szakértők stb. amely megfogalmazza a kezdő pedagógustól elvárt tudást. reális önismeret Önbizalom. 26 .

• a tanulás megkönnyítésére megszervezik a pihenést. Az integráló pedagógusnak új készségeket kell elsajátítania ahhoz. Hangsúlyos szerepet kap a pedagógus nyitottsága. jól kommunikál. Kulcsfontosságú ez abban az esetben. • magas elvárásokat támasztanak. Az osztálytermi folyamatok kezelését veszi alapul az Ainscow kutatásai alapján összeállított lista (Ainscow. a különböző diákokhoz különböző módon. hogy a gyermekek munkájában folyamatos legyen a fejlődés. • elősegítik a tanulási tapasztalatok sokféleségét. széles körű ismeretek birtokosa. hogy a jó tanár – amellett. 1993). ha a pedagógus sajátos nevelési igényű gyermek együttnevelésére vállalkozik. Az együTTNeVelő peDAgógus A fenti tulajdonságlisták jelzik. • megadják a tanulóknak a választás lehetőségét. jártas a konfliktuskezelésben. empatikus. elfogadó. • megközelítésük következetes. • biztosítják. • figyelemmel kísérik fejlődésüket és biztosítják a rendszeres visszacsatolást. személyiségjellemzőiket. • elismerik a tanuló erőfeszítéseit és teljesítményét. fejezet a pedagógus programpiacról. • olyan feladatokat tűznek ki. empátiával és határozott döntési képességgel rendelkezik. amely a sérült gyermekkel foglalkozó szakemberekkel való együttműködés alapja. szükségleteiket figyelembe véve viszonyulnak. eltérő módszerekkel. amelyek kapcsolódnak a mindennapi élethez és kihívást jelentenek a tanulók számára. A befogadó pedagógus általános (a sérüléssel kapcsolatos) felkészültsége. hogy „mediátorként” tudjon közreműködni a csoport/ 27 . Ennek alapján a leghatékonyabb tanárok azok. a nevelési helyzetekben adekvátan viselkedik. aki él az értékelés. • pozitív légkört teremtenek. és képes azok célirányos alkalmazására: tehát aki alkalmas új pedagógiai kultúra kialakítására.1. az együttműködést. minősítés változatos formáival. akik • a megértés fontosságát hangsúlyozzák. amelyek mintaként hatnak a diákokra. A hatékony tanárok felelősséget vállalnak munkájuk eredményességéért. de reális követelményeket állító személyisége alapvető az integráció során. hogy jól ismeri szaktárgyát – olyan emberi kvalitásokkal rendelkezik. • bátorítják a tanulók közös tevékenységeit.

ha azokat a modern vezetési modelleket követjük. amely lehetővé teszi. illetve a negatív mintából adódó hátrányokat kiküszöbölni. viselkedését formálja. láttatják személyiségük pedagógiai eszközként való használatának lehetőségeit. 28 . szerepével több kutatás foglalkozott/foglalkozik. és ezzel mintegy programot adhatnak az önneveléshez. nemegyszer túl általános tulajdonságlisták. tetteinek) tudatos alakításához. a pedagógus ideális személyiségjegyeinek tipizálásával foglalkozó kutatások fontos hozadéka az önismeret jelentőségének tudatosítása. Az elemzések kiemelik. a toleráns. a tanári önismeret fejlesztése tehát ne a normatív szempontnak. hogy segítik a pedagógusjelölteket és a gyakorló pedagógusokat az önismeretben. hogy a sérülésből fakadó fejlődési sajátosságokat megértse. hogy a pedagógus mennyire tud megfelelni a konkrét elvárásoknak: mennyire tudja például a pozitív viselkedési mintából adódó előnyöket kihasználni. az adott iskola követelményeinek. a pedagógus személyiségének (viselkedésének. az ideális elvárásnak megfelelően történjen. A pedagógusszemélyiséggel. az ideális személyiségtulajdonságokkal foglalkozó tanulmányok jelentősége leginkább abban áll. feladatorientált).1. érzékenységgel kell rendelkeznie. hogy azt vizsgáljuk: az adott típusú viselkedés mennyire felel meg a konkrét helyzetnek. -követő személyiségtulajdonságaival. hanem annak alapján. rész Útravaló osztály ép és sajátos nevelési igényű gyermekei között. és ehhez megfelelően tudjon viszonyulni. Az integráló pedagógusnak olyan pszichológiai tudással. hanem típusokra osztják (pl. A személyes példa. A verbális kommunikáció csak egy eszköze a nevelésnek. Tágabb dimenziók A pedagógusok ideális. hogy a tulajdonságlisták összegyűjtése helyett sokkal célravezetőbb. de az ellenvélemények szerint a feltárt személyiségjegyek nehezen értelmezhetőek. elfogadó attitűd hiteles közvetítése jelenti a gyermekek számára az igazi mintát. hanem a csoportba/osztályba járó többi gyermekét is. a tanári személyiség feltérképezésének útja az lehet. a vezetési helyzet és típus megközelítésére koncentrálnak. A pedagógus nem csak saját attitűdjeit. amelyek nem önmagában és a tulajdonságlista alapján vizsgálják a vezetőt/pedagógust. de fokozottan igaz ez a szülőkkel való kapcsolattartásban is. az állapothoz kapcsolódó magatartási vagy akár személyiségfejlődési problémákat felismerje. a metakommunikáció. mintaadó. az önismeret fejlesztésének hangsúlyozása.

1. szakkört vezet. ahelyett. A szerepfogalommal közvetlenül fejezhetők ki a magatartás irányításában résztvevő folyamatok (szereptanulás. korrepetál. tehetséget gondoz. hogy ha az ember tisztában van saját erősségeivel. amihez szerintük legjobban értenek. tulajdonságokat. pályázatot ír. azt. 2007). szerepkonfliktus. értekezleten vesz részt. néhány gyakorlat és játékos feladat segítségével ismerkedtek meg azzal. Egy szervezetben pozíciót elfoglaló pedagógusnak a szervezeti és társadalmi környezet nyomására egyidejűleg több szerepet is be kell töltenie. aki készül az óráira. tőle elvárt örömteli vagy sokszor terhes tevékenységet végez –. Pedagógusszerepek A pedagógus. tevékeny tagja egy munkaközösségnek. Másfél millió. neveli diákjait. amiben akár kiváló teljesítményre is képesek. hogyan menedzselhetők gyengeségeink. hozhat sikert. fejezet a pedagógus A pozitív pszichológiai irányzat az emberi erőforrást térképezi fel. ellenőriz. A pedagógus szakmai pozícióján belül a) a szakember. hiányosságaink. tevékenységeikben. Később kis csoportokban. munkájukban hatékonyabbá teszik. Ez pedig befolyással van a környezetre is. készséget gyűjtöttek össze. értékel. dolgozatot javít. amelyek az embereket a betegségekkel szemben ellenállóbbakká. adottságot. (Gondoljuk végig a pozitív pszichológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségét az iskolában!) A témával kapcsolatban a Gallup Intézet Erősség Kalauz címmel kérdőíves felméréssorozatot végzett (Kalamár. pozitív énképpel rendelkezik. század első felében vált központi kifejezéssé. osztálykirándulást szervez. fejleszthetik az életüket vagy munkájukat. tanul. Ezen információk birtokában tudatosan építhetik. b) a nevelő és c) a tisztviselői-hivatalnoki 29 . naplót ír. amely az egyéni viselkedés sajátosságait a társadalmilag közvetített normarendszerrel hozta összefüggésbe.” A válaszok kiértékelésével foglalkozáskategóriánként sokféle ismeretet. 2001-ben 176 hazai pedagógus vett részt az Erősség Kalauz tesztjeinek kitöltésében és kapott visszajelzést egyéni erősségeiről. képességet. hibáink. szülői értekezletet tart. azokat az attitűdöket. tanít. A szerep. eleget tesz a tanári szerepeknek. hogy leküzdésükre. az erősíti önbizalmát és magasabb teljesítményekre lesz képes. hogyan lehet és miért fontos az erősségeinkre összpontosítani. Kutatási eredmények igazolják. táboroztat – és még meganynyi. és került a szociológia és szociálpszichológia fogalomtárába. a társadalomtudományokban a 20. hogy a napi munkájuk során azt csinálják. mert leginkább ezek gyakorlása adhat örömöt. szereptávolítás) és a cselekvést befolyásoló egyéni sajátosságok. valamint azzal is. különböző foglalkozást űző embernek tették fel a kérdést: „Mennyire adatik meg számukra. szerepazonosulás. kijavításukra túl sok energiát fordítanánk.

Magyarországon a rendszerváltást követően megszűnt a központi irányítás és ellenőrzés. ahol dolgozik stb. Az individuum került előtérbe. hogy a pedagógus miként viselkedik tanári szerepében/szerepeiben. Ezek a folyamatok 30 . érdeklődésének figyelmen kívül hagyása. tisztviselőként adminisztrál. Emellett azonban – számos társadalmi-gazdasági folyamat eredményeként – igen hamar felerősödtek azok a törekvések. A szerepátalakulást leginkább a társadalomban zajló változások indukálják. Azt. A pedagógus szakemberként oktat és értékel. saját tapasztalatai diákként és a pályán előrehaladva tanárként. minél többet megtanítani” elv vált hangsúlyossá. A pedagógiában egyre inkább a „minél korábban. A technika. A gyermek elszakadt a természettől. programokat szervez. miért éli meg örömmel ezeket? Melyek azok a szerepek. amelyek újraértékelték az oktatás feladatait.1. elemezhető – és folyton változik. a fejlesztés előtérbe állítása. tanmenetet készít. osztályfőnöki teendőket lát el. a gyermek idejének beosztása. a tudomány rohamos fejlődése következtében felgyorsult tempó az iskolákban erőteljes intellektuális fejlesztést indított el. természetes anyagokkal történő érzékletes tapasztalatszerzéstől. A gyorsan elavuló lexikális tudás egyre inkább veszített fontosságából. természetes kíváncsiságának. a kreativitás. A mindennapok információhalmazában. nevelőként nevel. attitűdök jelentősége felértékelődött. amelyeket terhesnek érez? Miért? Minden változik A pedagógusszerep sokféle dimenzió mentén értelmezhető. Az új természetű elvárásokra válaszolva a nyolcvanas–kilencvenes években a nevelés-oktatás az ún. a természetes környezetben. gyorsan fejlődő és változó világunkban rádöbbentünk arra. Az óvodai foglalkoztatás az iskolához hasonlóan a feladatlapok használata felé tolódott el. ami magával hozta az autonómia. annak az intézménynek a szervezeti kultúrája. a pedagóguspályára való felkészítés minősége. alternatív pedagógiák felé fordult. számos tényező határozza meg: neveltetése. hogy talpon maradásunk és sikerességünk érdekében képességeink fejlesztése fontosabb a tudás megszerzésénél. az önálló tervezőmunka igényét. rész Útravaló szerepeket szokás hagyományosan megkülönböztetni. fegyelmez. Eluralkodott a túlzott irányítottság. Kedves Pedagógus! Ön mely tevékenységben (tanári szerepekben) érzi jól magát napi teendőinek végzése során? Meg tudja fogalmazni. így bizonyos képességek. mindenekelőtt felülvizsgálták az iskolában elsajátítandó tudásra vonatkozó elgondolásokat.

feladatok már nem követhetők. Az egyre határozottabban körvonalazódó elvárások a jövő – és egyre inkább napjaink – pedagógusaival szemben nagy nyomásként jelentkeznek.1. magasan képzett. fejezet a pedagógus természetesen nem hagyták érintetlenül a hagyományos pedagógusszerepeket sem. hogy egész életükön át tanuljanak. a nevelés dominanciájának előtérbe kerülése a hagyományos oktatószerepet hangsúlyozó pedagógiai gyakorlattal szemben. Kedves Pedagógus! Ön hogyan vélekedik a pedagógusszerepek változásáról? személy szerint melyek érintik Önt leginkább? Milyen területeken érzi sürgetőnek a változást. nemegyszer belső feszültséget is okozva. egyre több feladat társul. Erőteljesen fogalmazódott meg a kreatív pedagógus igénye. Ez a felfogás magával hozta a természetbarát. a holisztikus világszemléletű. változtatást? 31 . és kreatív. alkalmazása a gyakorlatban. Minden változás az eddigi munkát kérdőjelezi meg. hogy javuljon az oktatás minősége. a hajdani tudós tanár karakter helyébe az alkotó pedagógus típusa lép (amely természetesen nem nélkülözheti a megalapozott szakmai tudást). nagy képzelőerejű. az igazodási pontokat. ha a pedagógusok maguk is vállalkozóak. keresi az értéket. A tradicionális kompetenciákhoz újabb. (Ezek közül jellegzetesen napjaink kihívása az informatikai eszközök felhasználói szintű ismerete. mint elődeié volt. A korábbi szerepekhez tartozó megoldási módok. Csak az intelligens. innovatív. vállalkozó. oktató szerepkör szétválási folyamata. állandóan fejlődésre (önfejlesztésre) inspirálja a pedagógust. kutatásra. innovatívak és élethosszig tanulnak. a kapaszkodókat. gondos pedagógusok képesek megfelelni a fejlett társadalmak oktatási rendszereivel szembeni igényeknek. aki túlterhelt. Mindez a pedagógus-szerepkör bővülése irányába mutat. A kor kihívása kísérletezésre. A folyamatosan változó tanári szerepelvárások szerint a tanárnak saját magáról és munkájáról elmélyült tudással kell rendelkeznie. a sokoldalú nevelő kívánalmait is. önálló fiatalok nőjenek fel azzal a képességgel és motivációval. és bizonytalansággal tölti el a pedagógust.) Az új szerepkörök megjelenése mellett azonban jellemző tendencia a hagyományos szerepek erőteljes differenciálódása is – a klasszikus nevelő. Mindannyiunk érdeke. Összehasonlíthatatlanul nehezebb tehát a mai pedagógus dolga. mindez azonban csak akkor történik meg. a megváltozó és egyre sűrűsödő feladatok próbára teszik a pedagógus teljesítőképességét.

mint tanáraik. az oktatás rendszere nehezen mozdul. A hagyományos tanulásszervezési módszerek nem alkalmasak a különbségekből adódó pedagógiai problémák kezelésére. tudományos eredmény és gyakorlati. egész gondolkodásmódunkat az az elv. az ismeretek mennyisége is. viselkedési szokásai kerültek nagyító alá. A változás.1. hanem a lexikális tudás. Az iskolai alkalmasság kritériumai között nemcsak a gyermek magatartása. Az iskolák és a pedagógusok gyakran állnak embert próbáló kihívások előtt. változtatás szükségességét a tudományban és a tágabb társadalmi környezetben és magában a pedagógiában is több új szellemi áramlat. A közoktatás jelenlegi helyzetének elemzései rámutattak azonban arra. hogy minél hamarabb biztosítsák gyermekeik számára az „aranyat érő” tudást. A gyakorlatban megmutatkozik a differenciált készség-. A változtatást sürgetik a munkaerő-piaci igények és maguk a tanulók is. hogy ha elegendő lexikális tudásunk van. módszertani újítás jelzi. A tankönyvek. hanem a témával most ismerkedőknek is adhat új ötleteket. Az itt következő áttekintés a különböző pályázatok keretében szerzett tapasztalatok megosztásával nem csak nekik. hogy az iskola. a tanárképzés és a tanártovábbképzés nem vagy csak nehezen tudja követni a külvilág igényeit. egy Kis VisszATeKiNTés… Évtizedekig uralta a pedagógusképzést. a struktúra merev. a gyors változásra. a feltételek nem vagy csak lassan javulnak. tízezrei arra. Ezért törekedtek szülők ezrei. tanmenetek. rész Útravaló Új kihívások Gyakorló pedagógusként tudjuk. A kompetencia alapú oktatás Kedves Pedagógus! az utóbbi néhány évben sok pedagógus megismerte a kompetencia alapú oktatás és az együttnevelés elméletét és gyakorlatát. akik esetenként éppen olyan nehezen képesek az alkalmazkodásra. akkor sikeres emberek leszünk. az elvárt alkalmazkodásra. valamint a kizárólag az ismeretátadás32 . képességfejlesztésre alkalmas eszközök hiánya és az alkalmazásukhoz nélkülözhetetlen módszertani kultúra elsajátításának szükségessége. hogy az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb mértékben növekedett a gyerekek közötti különbség.

kíváncsiság hiányából fakadó tanulói motiválatlanság. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. eszközök.1. az elvárható tartalmak. A kompetencia alapú programcsomagokhoz fogyatékossági területenként ún. akik sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermekek együttnevelését vállalták. hogy általános problémaként régóta tapasztalható az érdeklődés. A programfejlesztés mellett megindult a pedagógusok felkészítése a programcsomagok adaptálására akkreditált továbbképzések keretében (programcsomagokhoz kapcsolódó.9 gondozásában megindult a kompetencia alapú programcsomagok kidolgozása. 9 A suliNova Kht. A sikeres életpálya építésének és az élethosszig tartó tanulásnak feltétele. idegen nyelvi. képességeik megfelelő fejlődéséhez. Az Ajánlások azonos módon épülnek fel: az adott fogyatékossági terület bemutatásával indulnak. hogy a „jó tanuló” hagyományos jellemzőitől eltérő vagy azokat kiegészítő más személyiségjegyek (pl. tesztelése. fejezet a pedagógus ra koncentráló. a tanulókat passzív befogadónak tekintő pedagógiai gyakorlat kifejezetten leszoktatják az egyébként érdeklődő gyerekeket a kíváncsiságról. 2004-2007 között megvalósult a hat kompetenciaterület [szövegértési-szövegalkotási.-be. nyitottság. majd a képességfejlesztés feladatai. 33 . a követelmények. oktatás és képzés irányába való fejlesztése. a programcsomagok témaköreinek elemzése. toleráns attitűd. hogy a közoktatás kezdeti szakaszában az oktatás intézményei mennyire járulnak hozzá készségeik. Ajánlások készültek azoknak a befogadó iskoláknak és pedagógusoknak a számára. az ajánlott tanulásszervezési formák. belső kontroll. kooperatív módszerekkel kapcsolatos képzések). Egyre nyilvánvalóbb tény. szociális. értékelés alapelvei zárják a köteteket. Az Európai Unióhoz való csatlakozás megteremtette a fejlesztések anyagi hátterét. – Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (továbbiakban: HEFOP) keretén belül a suliNova Kht. a pedagógustól és a nem sérült tanulóktól elvárható magatartásformák következnek. érzékenyítő. A programcsomagokhoz 1–2. 2007-ben beolvadt az Educatio Kht. informatika és médiahasználat (IKT). önállóság. életviteli és környezeti. végül az együttneveléshez szükséges eszközök felsorolása. Szükségessé vált az oktatási rendszernek a kompetencia alapú nevelés. Nem csoda hát. módszerek. és az Educatio Kht. projektpedagógiával. kreativitás. matematikai. életpálya-építési]. Az Ajánlásokból konkrét módszerek. rugalmasság. valamint az ellenőrzés. hogy a gyermekek egész iskolai pályáját. a tanulók sajátos nevelési igényéhez illeszkedő tantervi tartalmak ismerhetők meg. korrekciója. együttműködési készség) erősödjenek. majd munkaerő-piaci esélyeiket is befolyásolja. valamint a megalapozást biztosító önálló óvodai terület programcsomagjainak fejlesztése. évfolyamra sérülésspecifikus adaptált mintamodulok is készültek.

rész Útravaló A KOMpeTeNciA AlApÚ prOgrAMcsOMAgOK Az együTTNeVelés SZolGÁlaTÁBaN A kompetencia alapú programcsomagok bevezetése erősen támogatja az együttnevelés megvalósítását.: A kompetencia alapú oktatás elterjesztése.6.. A mentorok a konzorciumi partnerek közötti szakmai és szakmaközi.1.”12 10 HEFOP 2.1. Az adaptálás úttörői a HEFOP pályázatainak (3.1. a pályázati programok fenntarthatóságát támogatták.6. hogy a programcsomagokat az együttnevelés szolgálatába állítsák. 12 Nemzeti Fejlesztési Terv I. A módszerek.és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) pedagógusai próbálták ki a 2005–2006-os tanévben. Humán-erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2005/2.6. A programcsomagokat elsőként a Térségi Iskola.6. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése.3. hatékony együttműködés kialakítását segítették.: A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése. 11 A szerző adaptációs szakértőként segítette a HEFOP 2. a pedagógiai csapatmunkában. Az áttekintés a közös munka tapasztalatait összegzi. a kompetenciafejlesztés beépülése a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését felvállaló közoktatási intézmények pedagógiai rendszerébe. A kompetencia alapú programcsomagok adaptációjának szakmai támogatása során azon intézmények.10) keretében vállalkoztak a kompetencia alapú oktatás bevezetésére.1. segítve a sikeres iskolai előrehaladásukat a közoktatásban. pedagógusok szakmai segítésére koncentráltak.6. számú pályázat céljai között szerepeltek az alábbiak: „a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával. nevelkedő sajátos nevelési igényű tanuló/gyermek volt. Az adaptációs szakértők feladata volt a konzorciumi intézményekben a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának elősegítése. Pályázati útmutató. 2.1. tevékenységek.1. elsősorban a tanítás-tanulás folyamatára fókuszálva. a differenciált tanulásszervezési módok változatossága és előtérbe helyezése a sajátos nevelési igényű – köztük a tanulásban akadályozott tanulók – befogadásának alapelemei lehetnek. javítva továbbtanulási esélyeiket. HEFOP 3. XXI.3. 34 . illetve arra.1.1. munkaformák. egyik nyertes konzorciumát (Budapest. ADApTációs szAKérTői11 TaPaSZTalaToK A 2. A mentor személye egyfajta katalizátort jelentett a kommunikációban. ahol az osztályban/csoportban integráltan tanuló. A nyertes konzorciumok a taneszközök mellett mentori és adaptációs szakértői – tanácsadói segítséget kaptak. kerület) a 2006–2007-es tanévben.

• különböző típusú sérültek egy csoporton belül. beszédfogyatékos. fejezet a pedagógus Az adaptációs szakértő segítő munkája a havi több alkalommal megtartott konzultációkra épült. A konzultációk során a résztvevők értékelték az elmúlt időszak eredményeit. teammunka fókusza – amikor több csoport. tréningre. 35 . – csapatmunka. szakmacsoportonkénti műhelymunkákra. osztály pedagógusa együtt dolgozik egy speciális szakemberrel. A Nevelési Tanácsadó biztosította az intézmények számára a pszichológus. tapasztalatcserékre. diagnosztizál. A konzultációk keretében tájékoztató előadásra. összegezték a tapasztalatokat és megállapodásokban rögzítették az előttük álló feladatokat. fejleszt és tanácsot ad. oktatási intézmény indított el belső fejlesztési folyamatokat. határidőket. Tapasztalat – 1.1. A konzorcium szerkezete Az elmúlt években az inkluzív nevelés területén több önkormányzati nevelési. óralátogatásokra. mozgáskorlátozott gyermekek befogadása). A főpályázó. Az önkormányzat a helyi anyagi lehetőségek függvényében a kezdetektől (1988) támogatta az intézményi és szülői kezdeményezéseket a befogadó intézmények törvényes működési feltételeinek megteremtésében. sajátosságok mentén írható le a befogadó intézményi gyakorlat: – konzultáció dominanciája – amikor a speciális szakember megfigyel. a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény vállalta az intézményi innovációs folyamatok segítését és az intézményközi szakmai együttműködés koordinálását. egymástól is tanulnak. • a pedagógus-gyógypedagógus együttműködésének formája szerint a következő jellemzők. • a gyógypedagógus gyermekre koncentráló segítése egy gyermek befogadásához. A konzorcium intézményei – az 1988-ban megkezdett innovációs folyamatba fokozatosan bekapcsolódva – egyre intenzívebben foglalkoztak a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelési gyakorlatának fejlesztésével. pedagógusokkal.és a fejlesztőpedagógus-hálózatot. megbeszélésekre került sor az intézményvezetőkkel. többen a helyi speciális általános iskola vezetésének és gyógypedagógusainak szakmai támogatásával. osztályok szervezése azonos típusú sajátos nevelési igényre specializálva (tanulásban akadályozott. Az intézményekben működő integrációs gyakorlat: • integrált csoportok.

1990–1995 között további három intézményben indult meg az együttnevelés. a tervezés-megvalósítás tudatossága. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelési feltételeinek megteremtése belső kezdeményezésre kezdődött meg az intézményekben. Tapasztalat – 2. a határozott továbblépés. tapasztalatokra építve kezdte meg a pályázat megvalósítását a konzorcium. Óvodai terület Óvodában először szülői kezdeményezésre indult az integráció 1988-ban. elkötelezettek voltak a programcsomagok adaptálásával kapcsolatban. Az óvodapedagógusok nem teherként. Nehézséget a korábbi frontális munkaszervezési módszerek helyett a differenciálás. Az érintett pedagógusok lelkesek. osztályban. együttgondolkodások hatása. A pályázat keretében négy óvodában és öt iskolában kezdték meg a programcsomagok bevezetését. Megfogalmazódott. Az igazi újdonságot a kompetencia alapú programcsomagok adaptációja jelentette. így erősítve egy-egy képesség. sikerek • A konzultációkat több bemutató foglalkozás követte. A kezdeti időszakban a programcsomagokkal való megismerkedés volt hangsúlyos. a kooperatív technikák alkalmazása jelentette leginkább. amelyeken minden alkalommal érezhető volt a korábbi megbeszélések. • A folyamatban mindvégig hangsúlyozottan került elő a gyógypedagógus szerepe az együttnevelésben és a kompetencia alapú programcsomag adaptálásával kapcsolatban.1. hanem innovatív kezdeményezésként élték meg a programcsomag bevezetését. Ezt segítette. ha az egyéni fejlesztési tervek adott időszakra kiemelt területeit összehangolják a programcsomagok tervezett moduljaival. Ezekre az előzményekre. hogy a programcsomag koncepciója. komplex jellege közel áll az óvodák eddigi gyakorlatához. rész Útravaló – együtt-tanítási gyakorlat – amikor a pedagógus és a gyógypedagógus együtt dolgozik a csoportban. az önkormányzat támogatásának elnyerésével és pályázati lehetőségek kihasználásával. hogy ideális. mivel az adaptáló kollégák többsége nem vett részt programadekvát továbbképzésen. Előnyök. az erősödő magabiztosság. nyitottak az új tudás megszerzésére. Az első és legsürgetőbb feladat volt a pedagógusok tájékoztatása. készség 36 .

együttes tervezést feltételez az óvodapedagógus és a gyógypedagógus részéről. Gondok. határozottabban indult és zajlott a folyamat. fejezet a pedagógus fejlesztését. együtt tervezik a foglalkozásokat. elakadás • A kezdeti időszakban az óvodapedagógusok nem tudtak élni azzal a lehetőséggel. az óvodapedagógusok programadekvát képzettsége. elvárások tisztázása után a konzorcium intézményeiben érzékelhetővé vált az elfogadás. • A kollégák többsége – bár történtek kezdeményezések. fejlesztése csoporton belül. és ha mód van rá. a gyógypedagógus aktívan részt vehet egy-egy foglalkozáson. Az óvodákban sokkal erőteljesebben. hogy mekkora többletterhet fog jelenteni nekik ez a „valami”. a feladatok. félelmet követően a tájékoztatás. Modulrészeket. valódi együttnevelés keretei között valósulhat meg. sikerek • Az adaptálás fokozatosan indult. hogy intézményükben gyógypedagógus szakember áll rendelkezésre. Hozzájárult ehhez az intézmények közötti szorosabb szakmai kapcsolat. • Néhány hónap elteltével minden adaptáló pedagógus kiemelte a programcsomag tartalmi pozitívumait. • Ha lehetőség van rá. Gondok. abból a félelemből. • Ebből a helyzetből elmozdulást jelent. hogy a tanulók körében is egyértelműen pozitív a fogadtatás és a hatás. 37 . a folyamatos és rendszeres tapasztalatcsere. próbálkozások – sokáig idegenkedett a kooperatív technikák alkalmazásától. valamint hogy a program a tanév közben indulhatott el). így a sajátos nevelési igényű gyermek egyéni megsegítése. nyitottsága. amely a tájékozatlanságból fakadt. Ez természetesen szoros együttműködést.1. A kezdeti elutasítást. valamint azt. eszköztárából. egy-egy új módszert kezdtek beemelni a pedagógusok óráikba. • Az elindulás bizonytalansággal járt (erősítette ezt az eszközhiány ténye. Iskolai terület Előnyök. amiről csak hiányos ismeretekkel rendelkeztek. elakadás • A kezdeti időszakban a pedagógusok többségére jellemző volt egyfajta feszültség (olykor indulat). a foglalkozások keretén belül az óvodapedagógus átadja a gyógypedagógusnak egy-egy részterület irányítását. ha az óvodapedagógus bátran merít a gyógypedagógus tudásából.

és kezdjem el tanítani?” • „Nemrég szóltak.” 38 . hagyományos pedagógiai paradigmák változtatásának készsége.1. kérdései. • A rugalmas felhasználás egyértelműen pozitív megítélése a pedagógusok részéről. intézményvezetők elköteleződésének. de az nem erről szólt. • a programcsomagok rugalmas felhasználásának lehetőségei. fiú-lány csoportbontás gyakorlata a technikaórán. amit már megrendeltünk/használunk?” • „Külön naplót vezessek?” • „Örömmel kezdenék hozzá. • Az osztályfőnök. a szülői tájékoztatás hiányosságai stb. hogy én is benne leszek.” • „Most dobjak félre mindent. tanulásszervezési formáknak a változását is jelenti. a pedagógusok bevonódásának hiánya. a mozgatható padok hiánya). Összegezve – az adaptációban részt vevő intézményvezetők. • Az órára való felkészülés többletterhe. • a modulok alkalmazása az órákon. Példák Kommentárok általános nehézségek… Tájékozatlanság. • Idegenkedés a kooperatív technikák alkalmazásától. • a programcsomag elemeinek beépítése a tanmenetekbe. és észre sem vesszük.” Programcsomagok • a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése a tananyag tartalmi elemeinek módosulása mellett a tanmenetnek. a motiválatlanság. pedagógusok. a többletteher. gyógypedagógusok konzultációkon elhangzott véleménye. • „Hogyan fogjunk hozzá?” • „Nagyon jónak tartom. valamint a szaktárgyat tanító tanárok együttműködésének szükségessége.” • sikerélmények a tanulóknál: „Meg tudom csinálni!” • A tanulók véleménye: „sokat játszunk. kérései alapján. az adaptálást nehezítő egyéb körülmények (hagyományos tanterem. de az én osztályomban képtelenség…” • „A gyerekek szeretik!” • „Örömmel jönnek órára. lehetőségei. eszközhiány. hogyan. • A tanórai differenciálás szükségessége. • „Azt se tudom. hogy tanulunk. bevonásuk a modulok adaptálásába. a korábbi. miről van szó. módszereknek. amit eddig csináltam?” • „Mi lesz a tankönyvekkel. de nem tudom. rész Útravaló Az iskolákban nehezebben nyilvánult meg a módszertani megújulásra való hajlandóság.” • „elküldtek egy továbbképzésre.

1. fejezet

a pedagógus

Példák

Kommentárok együttnevelés

• sajátos nevelési igényű tanulók esetén az adaptálással kapcsolatos feljegyzések regisztrálása az egyéni fejlődési lapon. • A pedagógusok – gyógypedagógusok együttműködésének szükségessége az adaptálás során. a gyógypedagógus szerepe nemcsak a habilitációs-rehabilitációs foglalkozások vezetésére korlátozódik, komoly támogatást nyújthat az osztálytermi folyamatok segítésében is, például a modulok SNI-szempontú módosításai kapcsán. • az egyéni fejlesztési tervek összehangolása a tervezett modulok képesség-, készségfejlesztési fókuszaival. • Az sNi-tanulók együttnevelésének háttere elméletben és a gyakorlatban. • szülő meggyőzése, szakvélemény értelmezése, kontrollvizsgálatok kezdeményezése, út a szakértői bizottságig. • Emelt fejkvóta. • habilitációs/rehabilitációs órák/egyéni fejlesztés. • Differenciálás, egyéni bánásmód a tanórán. • Adminisztráció/szakértői vélemények, fejlesztési tervek, egyéni fejlődési lap, tanulói portfólió. • A pedagógus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, Nevelési Tanácsadó, fenntartó szerepe a folyamatban. • „Kompetenciavillongások” (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus). • a fenntartó érzékenyítésének, tájékozottságának szükségessége.

• „Muszáj volt” • „Most tanuljak meg egy új szakmát?” • „évek óta integrálunk – pozitív tapasztalataink vannak. (…) a gyerekek egymásnak is és nekem is sokat segítenek.” • „…egyedül nem megy.”

egyéb • Fenntarthatóság kérdése. Mi lesz jövőre? • Az átmenet problémái (felső tagozat, középiskola, iskolaváltás). • Ötletbörzék, tapasztalatcserék, intézmények közötti szakmai munkaközösségek szervezésének igénye a pedagógusok részéről.

39

1. rész Útravaló

Az együttnevelő pedagógus…
Kedves Pedagógus! Az együttneveléssel és a kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével járó többletmunka fizikailag, szellemileg és érzelmileg is nagyobb terhet ró a pedagógusra. Mielőtt belevágnánk az együttnevelés és programcsomag-adaptáció hatalmasnak tűnő feladatába, érdemes magunkban tisztázni és megválaszolni néhány kérdést. Mit nyerek vele? (Milyen hozadéka van számomra a kompetencia alapú oktatás bevezetésének, az együttnevelésnek?) ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

Hogyan tudom eddigi nevelői szemléletem, attitűdöm horizontját szélesíteni az új helyzetben? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

Mennyire lenne homogén összetételű a tanulócsoport, ha a sajátos nevelési igényű gyermek nem lenne a tagja? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

Miként állíthatom osztályom nevelésének szolgálatába a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését, és ezáltal mit nyernek ők, az ép társak? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

40

1. fejezet

a pedagógus

bővíthető-e az ember- és világkép az így kialakult új osztályközösségben, miként lehet azt lelkileg is gazdagítani? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

Van-e olyan attitűdöm vagy meggyőződésem, amelyen változtatnom kell, ha sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését vállalom? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

Kész vagyok-e változtatni magamon és a pedagógiai szokásaimon? ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .....................................................................................................................................................

A változás, változtatás szükségességét sugallta az utolsó kérdés, és ezt hangsúlyoztuk az eddig leírtakban is. A pedagóguspályán (az életben) való örömteli boldoguláshoz ez elengedhetetlen. A változásokat mindenki másképp éli meg. Vannak, akiknek a teljes talajvesztés érzését hozza, másoknak erőt, szárnyakat ad a továbblépéshez. Személyiségünk harmóniája, lelki egészségünk adhat biztos alapot arra, hogy a teherként ránk nehezedő kihívásoknak megfeleljünk. Ha kibontjuk az előbbi fogalmakat, egy olyan ideális állapot körvonalazódik, amelynek tényezői: az általános alkalmazkodóképesség, a kompetens interperszonális viselkedés, az örömre való képesség, kedvező énkép, produktivitás, a társadalom számára hasznos tevékenységek végzése, hatékony intellektuális teljesítmény, reális alapokon nyugvó önismeret, kiegyensúlyozott életvitel stb. A befogadó iskola pedagógusközössége és felnőtt segítői köre intenzív szakmai kommunikációval, kooperációval alapozza meg és mozgósítja speciális szakmai kompetenciáit annak érdekében, hogy minden egyes tanuló – az ép és a fogyatékos, a tehetséges és a kevésbé az, valamint a sajátos nevelési igényű – életesélyeit növelhesse (Bárdossy, 2006, 35–45.). 41

1. rész Útravaló A pedagógusnak az integrációhoz, a sajátos nevelési igényű tanulókhoz, az egyes tanulók közötti különbségekhez és a különbségek kezelésének hatékony eszközeihez való viszonya nagymértékben befolyásolja az együttnevelés sikerességét. ugyanakkor a pozitív hozzáállás nem elegendő, a pedagógusnak megfelelő módszerekre, segédanyagokra, további (speciális) tudás megszerzésére, készségekre, tapasztalatokra is szüksége van.

A befogadó pedagógusnak gyermekközpontú, pozitív szemlélettel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi annak az elfogadását, hogy minden gyermek más, ezáltal mások a szükségletei is, mások a megoldási módjai és más bánásmódot igényel. A tanítási helyzeteket, az osztálytermi folyamatokat ennek megfelelően alakítva differenciáltan foglalkozhat minden egyes tanulóval. A pozitív attitűd, empátia, tolerancia azok a személyiségjegyek, amelyek megléte, formálása, alakítása mindenképpen feltétele az együttnevelésnek. Az együTTMűKÖDés FelérTéKelőDése A befogadó pedagógus a sajátos nevelési igényű gyermekről ismereteket szerezhet szakkönyvekből, továbbképzéseken vagy az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) tanfolyamain. Ezek az intézmények biztosítják az utazó gyógypedagógusi ellátást is, így a velük való kapcsolatfelvétel és együttműködés mindenképpen szükséges. Érdemes élni az általuk felkínált hospitálási lehetőségekkel, részt venni a nyílt napokon is, mert kiváló alkalmat jelentenek a gyógypedagógiában alig járatos többségi tanárok számára, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődéséről, fejlesztéséről szóló tudáshoz hozzájussanak. A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése akkor valósulhat meg a legoptimálisabban, ha a velük foglalkozó szakemberek teammunkában határozzák meg a fejlesztési feladatokat. A team tagjai a tanulót tanító pedagógusok, az (utazó) gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyermekorvos, családvédelmi szakember stb. lehet. Sajnos ma még kevés iskolában adott az a lehetőség, hogy a pedagógusok ennyi szakember segítségét tudják kérni és használni, az együttműködés formái is kialakulatlanok. A tanuló fejlődése érdekében azonban mindenképpen ki kell alakítani azt a legoptimálisabb kapcsolattartási módot, ami segíti mind a gyógypedagógus, mind a pedagógus munkáját. Célszerű rendszeres megbeszéléseket tartani szabályos keretek között, így hatékonyabbak, eredményesebbek lehetnek ezek a megbeszélések. Ezzel elérhető, hogy a két szakember ne egymás mellett, hanem egymást segítve, egymás munkáját támogatva tevékenykedjen a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődése érdekében.

42

1. fejezet

a pedagógus

moTIVÁcIÓ Mindenki szeretné érezni, hogy képes megbirkózni azzal, amit az élet hoz, meg tudja oldani az előtte álló feladatokat, képes helytállni. Ehhez pedig állandó alkalmazkodásra van szükség: sokszor kismértékben, néha drasztikusan kell változtatni a megszokotton. Új tudásokat kell elsajátítanunk, módosítani kell szokásainkon, viselkedésünkön, attitűdjeinken.
Kedves Pedagógus! Ahhoz, hogy diákjaink különböző kompetenciáinak fejlesztésére alkalmassá váljunk, elsőként saját kompetenciánk körét kell bővítenünk. Fejleszteni kell magunkat, tanulnunk kell – a változások kihívására reagálva magunknak is változni! Hogy a változás szükséges és elkerülhetetlen, az vitathatatlan tény. De akarunk-e változni, motiváltak vagyunk-e a régi elvetésére, új köntösbe öltöztetésére, az új befogadására, tanulására? e folyamat kezdetén át kell gondolnunk, elemeznünk kell magunkban néhány fontos kérdést!

A készségek és képességek csak megfelelő motivációk mellett működnek optimálisan. A személyiség motivációs készlete nagyon összetett, biológiai, pszichológiai, társadalmi elemekből álló soktényezős rendszer. A tanulási motiváció, amely a hatékony tanulás feltétele – a megfelelő képességek és kompetencia mellett – a következők szerint csoportosítható: A motiváció tartóssága szerint • Tartós motiváció: az egész tanulási folyamatra kiterjed, mozgatórugója a tudásvágy, a tanulás öröme. • Habituális motiváció: a téma iránti általános érdeklődés, alapvetően a tanulás végcélja (végzettség, bizonyítvány, képesítés) tartja életben. • Aktuális motiváció: a tanulási folyamat adott részmozzanatában (a foglalkozáson, vitában, csoportmunkában), adott időben való aktív közreműködésre való készség. A motivációt kiváltó ok szerint • Primer motiváció: a habituális motivációhoz hasonlóan a hajtóerő a tanulási cél. • Szekunder motiváció: ahol a téma, az oktató, személyes érintettségünk vagy a kíváncsiság tartja életben a figyelmünket.

43

társak. A tanulás ilyenkor leginkább eszköz valamilyen cél eléréséhez (jutalom. valamint a korábban átélt. ehhez szüksége lehet önmaga megismerésére. társadalmi környezet határozza meg. gyengeségeit erősségekké alakítsa. táplálása. magasabb pozíció). 2000) jelentős késztetés. az érdeklődés kielégítése. Kialakulásakor nagy szerepet kap. aktivitásra ösztönöz. jelentősége? (Nagy. 44 . A változtatást igénylő területek feltérképezéséhez ad segítséget az alábbi feladatlap. meggyőző vélemények. Kiapadhatatlan forrása ennek a felnőttek. képzettségünk. Mekkora számunkra a tanulás értéke. tanárok pozitív viszonya ahhoz. 2000) Kedves Pedagógus! A motivált. hogy önfejlesztésbe kezdjen. megszerzése. vonzó minták halmozódnak fel. de meg is gátolhatja a tanulási folyamat sikerességét. hogy érdekünkben áll-e a hiányzó tudás feltárása. Az érdeklődés csak az iránt alakul ki. hogy a kíváncsiság ne oltódjon ki. aktivizálni kell. általános műveltségünk. amely döntően segítheti. Akkor tud megszületni. amiről van ismeretünk. A tudásszerző motivációk • Kíváncsiság: ez a „tudásszerző jelzés” (Nagy József. ha kellemes élménnyel párosulnak az ismeretek. Eközben alakul ki az érdeklődési motívum. előzetes ismereteink. amit csinálnak vagy mondanak. előzetes tanulási tapasztalatok. praktikusságának mértéke. a változni tudás képessége. • A megoldási késztetést másodlagos tudásszerző motivációnak nevezik. • Az érdeklődés felkeltése és kialakítása: még az előzőnél is fontosabb. • Külső: az egyént körülvevő kulturális. Azért.1. változásra kész pedagógusnak számos lehetősége van arra. mint a nyitottság. a megszerzendő tudás hasznosíthatóságának. rész Útravaló A motiváció iránya szerint • Belső: a személyiségtől függő tanulási motivációs összetevők közé olyan tényezők tartoznak. alkotóképesség.

............................................................................................................. ........................................................................................................................................................................... amelyek akadályoznak céljaim elérésében? .........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................1...................... 45 ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Motivációim a kompetencia alapú programcsomag adaptálásával kapcsolatban: ........................................................................................................................................................... fejezet a pedagógus A rám váró feladatok...................................................................... ................................................... Az együttneveléssel kapcsolatban: .. Melyek azok a tényezők............................................................................................................... ..................................... .................................... .................................................................................................................................................. ................... attitűdjeimmel kapcsolatban: ......................................................................................................................................................................................................................................................... célkitűzéseim személyiségemmel.. ................................................................................. Az együttneveléssel kapcsolatban: ....................................................................... ....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... ................ ..................................................................... Kompetencia alapú programcsomagok adaptálásával kapcsolatban: . ...........................................................................................................................................................................................................................................

................ A „Hogyan tovább?” kérdésre számos válasz adható a fejezetben gyűjtött tapasztalatok alapján.......................1............................. ................................................................................ – önképzéssel..................................................... ..................... • Mentorálás........................................ – továbbképzés keretében................................................................... Kapaszkodók Kedves Pedagógus! Az előzőekben megfogalmazta célkitűzéseit az elkövetkező időszakra............................................................................... Hová................................... Egyéb .......... A lehetőségek bővítéséhez ajánlunk még néhányat............. .... ................................................ szakmaközi teamek).......................................................................................................................... .... ................................................................................................................................. • Szakmai tudás.................................................. szakmaközi együttműködések megvalósítása (intézmények közötti munkaközösségek..................................................... • Szakmai...................................................................................................................................................................................................... közös programokban való részvétel útján).................................. rész Útravaló Mit tudok tenni az akadályok leküzdése érdekében? .................................................. személyes kompetenciák fejlesztése: – tapasztalati úton (óralátogatások................................................................................................ 46 .................................... kihez fordulhatok segítségért? .................. tanácsadó igénybevétele.................................................

megtalálta a célokat. Kedves Pedagógus! ha reálisan látja helyzetét. tréningek. konzultáció szakemberrel. rekreáció). mint elindulni az úton. ehhez kívánunk sok erőt és sikert! 47 . fejezet a pedagógus • Mentálhigiénés segítség (intézményi szervezetfejlesztés. kijelölte az irányt – nincs más hátra.1.

.

Nem mi. amelyek minden közoktatási intézményre érvényesek.2. nem beszélve azokról a „különleges” engedélyekről. Sok pedagógus azért lett óvónő. hogy szerinte azért nehéz megváltoztatni a frontális osztálymunkát. a csoportmunka bevezetéséről és intézményi szintű beépítéséről beszélgettem egy igazgatóhelyettessel. hiszen az adott csoportban. Megadott helyen. Egy találkozón a kooperatív tanulási technikák alkalmazásáról. tanár. amelyek kialakítását még a törvény sem egyértelműen szabályozza. ha legalább 20-24 gyerek van együtt. amelyek a csoport. mint amilyeneket húsz-harminc-negyven évvel ezelőtt az ő tanáruk-tanáraik személyében láttak. Ő azt szereti. azok megfelelő alkalmazására. megadott létszámú és összetételű osztályban tanuló gyerekcsoporttal foglalkozunk. mert személyes példaképe egy meghatározó pedagógusegyéniség volt. „az” a tanár. új kompetenciákra. Mások gyakran panaszkodnak arra. hogy a magas létszám miatt szinte lehetetlen új módszereket kipróbálni. hogy a hatékony együttnevelés érdekében hogyan tehet szert a pedagógus az új elvárásoknak megfelelő módszertani. 49 . és ma is olyan szeretne lenni. ez az a létszám. Olyan szeretett volna lenni. Természetesen nem találkozhatott olyan tanárral. didaktikai tudásra. pedagógusok döntjük el. mikor és hol kell nevelnünk. A közoktatási törvény meghatározza az osztálylétszámokat és azokat a szervezeti és működési szabályokat. mint „az” a tanító. egyénileg foglalkozni a gyerekekkel. osztályban tanuló sajátos nevelési igényű tanulók számáról például nem rendelkezik. Ő azt mondta. mert a gyakorló pedagógusok olyan pedagóguspéldákat követnek szívesen. A fejezetet írta: Jenei Andrea Van-e ideális helyzet? Egy óvónő a nagyon jól sikerült óvodai foglalkozás után azt mondta. aki csoportmunkában tanított és együttes tevékenységre alapozta a tanórai munkát.és osztálylétszámok növeléséről szólhatnak. hogy kiket. Ehhez a munkaközösségekben és az osztályteremben alkalmazható gyakorlatok leírásával ad praktikus segítséget. fejezet Hogyan tovább? A fejezet arra keresi a választ. amelyben a leginkább meg tudja valósítani a terveit. hogy egyetlen problémája volt csak: sok volt a hiányzó. oktatnunk. tanító.

néha frontális osztálytermi tevékenységekben vesznek részt. segédeszközöket. megbeszélést. véleménye. A kettéosztott napló eredetileg a szépirodalmi szövegek befogadás-központú megközelítésében használt eljárás. hogy „a puszta szó. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve. és nem utolsósorban a taneszközöket. törvény a közoktatásról (továbbiakban: közoktatási törvény). elemzést vagy vitát kezdeményezhetünk és folytathatunk. olyan szubjektív jelentésteremtést. a gyerekek összetétele mind képességben. Ezeknek a törvényi előírásoknak és rendeleteknek megfelelően készítik el az óvodák és iskolák a pedagógusok munkaköri leírásait is. motivációban és még életkor tekintetében is igen vegyes. 2. meghagyja vagy elmélyíti az intellektuális gondolkodás és a test tudása közti szakadékot. az osztály létszáma átlagosan 25-27 fő. sőt ezekre lehetőséget teremt. legyen akár a legügyesebb értelmezés. 1. amely a személyes olvasói reagálásra épít.1. engedi őket cselekedni.és csoportmunkában. évi – többször módosított – LXXIX. személyes megközelítésű feldolgozásakor. A hazai. szociális háttérben. érzései. erőteljes reagálást. kérdései a később leírtakkal kapcsolatban megmaradjanak. facilitálja a tanulók tevékenységeit.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. ezekhez igazítva válogatja ki a tartalmakat és az elsajátítás formáit. Jó. amelynek alapján beszélgetést. a munkaformákat és módszereket. értelmezést. A technika lényege: A kettéosztott napló olyan eljárás. ha a pedagógus egyre gyakrabban inkább irányítja. javasoljuk a kettéosztott napló nevű technika alkalmazását. 88. tanulóra szabottan fejlesztési feladatokat határoz meg. A pedagógus fókuszált feladata a kompetenciák fejlesztése. mind személyiségben. ezzel szabályozva munkavégzési kötelezettségeiket. rész Útravaló Az 1993. pár. 2005.” (Miller. (III. elősegíti az olvasmánnyal való személyes kapcsolat kialakítását. 13 2/2005. kötelezettségeit és feladatait. A gyerekek önálló munkában. számú melléklet. munkaközösségi megbeszélések értékes vitaanyagául szolgáljanak. a Nemzeti alaptanterv. amelynek érdekében a gyerekre. általánosan képző közoktatási intézményekben a csoport. 50 .) Kedves Pedagógus! Annak érdekében. hogy gondolatai. Tudja. valamint a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (továbbiakban Irányelv)13 jól és részletesen meghatározza a pedagógusok jogait. de módosítva bátran élhetünk vele bármilyen szöveg elsődleges.

Az átalakítás három szempontból volt szükséges: a) a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése. 51 . a mindennapi munkavégzéshez szükséges hasznos információkat tudhatunk meg belőlük. átalakítását.2. A fenti szempontok érvényesülése feltételezhetően alapjaiban módosította az intézmények nevelési programjait. érdemes elolvasni ezeket a dokumentumokat. kérjék az Önöket foglalkoztató kérdésekkel kapcsolatban az ő véleményüket. Mindez akkor válik gyakorlattá. benyomások. meghökkentők vagy éppen érthetetlenek voltak. A tudatos tanulásirányítás megszervezéséhez elengedhetetlen a pedagógiai program ismerete. pedagógiai programmal. amelyek megragadták figyelmüket. hogy a változások hogyan illeszthetők be a napi nevelési-oktatási folyamatba. füzet) függőleges vonallal osszák ketté! a bal oszlopba az olvasottak olyan részleteit jegyezzék le (egy-egy kulcsszó. b) a kompetencia alapúság és c) a nem szakrendszerű oktatás bevezetése szempontjából. Az intézményi alapdokumentumok és a gyakorlat A közoktatási törvény értelmében minden közoktatási intézménynek rendelkeznie kell alapító okirattal. véleményformálásra ösztönöztek! A jobb oszlopba a kiválasztott részletekhez fűzött megjegyzések. hogy ki tudjanak emelni egy-egy részletet. Ahhoz. szervezeti és működési szabályzattal. élményt jelentettek.). gondolat. hogy tudatos lehessen a pedagógiai munkánk. fejezet Hogyan tovább? A technika alkalmazása: Az olvasás megkezdése előtt a jegyzetelésre használt írófelületet (lap. kérdések kerüljenek! olvasás közben többször álljanak meg. érzelmeket. 2007 decemberére minden közoktatási intézménynek el kellett végeznie pedagógiai programjának felülvizsgálatát. minőségirányítási programmal és házirenddel. A pedagógiai program részei a nevelési program és a helyi tanterv. és hogy megjegyzéseiket megtehessék! az olvasás befejeztével újra végiggondolhatják a kiemeléseket és a megjegyzéseket. beszéljék meg kollégáikkal. ha tudjuk. kép stb. gondolatokat idéztek fel.

tanulók nevelését biztosító óvoda. a törvényben meghatározott órakereteket figyelembe véve. valamint nevelését és oktatását végző iskola az óvodai nevelési program.1. intézménynek megfelelő megvalósulási formáinak kialakítására. 52 . 4. aminek fontossága az együttnevelés során felértékelődik. a rájuk vonatkozó követelmény és speciális tartalom.” 2. Sajátos nevelési igényű tanuló együttnevelése esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. „A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet. illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi az Irányelvet is. illetve azokat a kompetenciákat. rehabilitációs tevékenységek helyi szintű. hogy egy tanévnél hosszabb idő álljon a tanulók rendelkezésére bizonyos tananyagok elsajátítására és a habilitációs. rész Útravaló ÖT pONTbAN A sAjáTOs NeVelési igéNyű TANulóK együTTNeVeléséNeK TÖrVéNyi HáTTeréről A közoktatási törvény rendelkezik a közoktatási intézmények pedagógiai programjának tartalmáról és felépítéséről is. 1. § (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra bizonyos százaléka. továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot. a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet”. § b) pont „A helyi tanterv. § (2) értelmében az iskolában a nevelő-oktató munkának a pedagógiai program alapján szükséges folynia. Az integráló intézmények befogadó osztályaiban nagyon sokfélék lehetnek a tanulók. A 8/A. hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek. feltételeket. A 8/B. § (3) rendelkezik arról. 5. A közoktatási törvény meghatározza ennek kereteit és óraszámait. Heti időkerete az 52. ezért a törvény lehetőséget ad arra is. amelyek alkalmassá teszik a pedagógusokat ezen tevékenységek végzésére. Ennek mikéntjére az Irányelv ad útmutatást a tantervet készítő tantervfejlesztő pedagógusoknak. illetve fejlesztő program is megtalálható. A pedagógiai programnak szerves része a sajátos nevelési igényű tanulók intézményen belüli habilitációs. A pedagógiai program két részből áll: a nevelési programból és a helyi tantervből. 3. A helyi tantervben az alapító okiratban szereplő sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozóan meghatározott. rehabilitációs célú ellátási formáinak leírása. 50.

Tanmenetben jelenik meg: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Óravázlatban jelenik meg: ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 3. § (6) bekezdése visszautal a közoktatási törvényre. mégpedig – a többi tanuló tanulásához. fejezet Hogyan tovább? Munkaközösségi tanácskozásra ajánljuk 1 Nézzék át együtt az intézmény pedagógiai programját. hogy „A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását végző iskola az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. tanításához hasonlóan – a kulcs53 . a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére és oktatására vonatkozó specialitásokat. hogy a kulcskompetenciák fejlesztése és a kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása sajátos nevelési igényű tanulók nevelése. Írják le a specialitásokkal kapcsolatban azokat a pedagógiai munkára vonatkozó tevékenységeket.2. 2. rész. Hogyan egészítik ezek ki egymást? Milyen összegzett hatásuk lehet a tanuló fejlődésére? milyen teammunkát igényel a fentiekkel kapcsolatos folyamatos információcsere a pedagógusok között? A Helyi TANTerV KApcsOlóDásA NeMzeTi AlApTANTerVHez Mit találhatunk meg a Nat-ban? A Nat – Általános rendelkezések című részének 1. és mindenütt jelöljék meg benne . tartalmakat és követelményeket. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai).” Hangsúlyozza azt. amennyiben kiemeli. feladatokat. hogy melyik tantárgyban melyik tevékenységet milyen fejlesztési céllal tudják alkalmazni. Mit találhatunk meg saját intézményünk helyi tantervében? Megtalálhatjuk a tantervben az Irányelvnek megfelelően a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó célokat. Beszéljék meg. oktatása során is szükségszerűen megvalósítandó cél és feladat (III. amelyeket a napi munka során alkalmaznak.

illetve jobb állások megszerzésére. 54 . formákat és tartalmakat is. sajátos nevelési igényű vagy tehetséges tanuló. ahol nem frusztrálódik nap mint nap az éppen kettes dolgozata vagy az állandó 30% láttán. megteremtésének és segítésének alapelveit tartalmazza. • beszéljék meg. keretek. illetve nem unatkozik a tanórán. tanulóra vonatkozóan. A munkába álláshoz és a munkaerőpiacon való rugalmas elhelyezkedéshez szükséges. Ezt támogatja az V rész is. amire neki szüksége van. mint a magasabb évfolyamra lépés helyi szintű kialakítása vagy a megfelelő követelményrendszer. hogy minden egyes tanuló azt kapja a pedagógusoktól és azt tanulja a tanórákon. tanári szerepünkben. amikor a többiek még a feladataikat oldják meg. Ezért a jó helyi tantervben megtalálhatjuk a differenciálásra vonatkozó elveket. Ez minden szülő álma. és figyeljék meg. hogy milyen célokat. esetleg sajátos nevelési igényű. ami a tanulási esélyegyenlőség . lehetőségeket. pedagógusok szintén ezt várjuk a saját gyermekeinket tanító pedagógusoktól. rész Útravaló kompetenciák fejlesztése során szükséges ezeknek megvalósulni. egységes alapokra épülő differenciálás hogyan valósulhat meg a nevelési-oktatási intézményekben. hanem eszköz. Szeretné. Kedves Pedagógus! Javasoljuk. legyünk akár a szülői. értékelési rendszerek helyi szintű szabályozása. Az egyénre szabott tanulás megvalósítása tehát mindannyiunk álma. legyen akár tehetséges vagy részképesség-problémákkal küzdő. akár a tanítói.1. Ugyanezek a kompetenciák teszik alkalmassá a sajátos nevelési igényű tanulót is a munkába állásra. A Nat olyan szabályozók kialakítását is hangsúlyozza. hogy tanulóink megfelelő kompetenciákkal rendelkezzenek. szerencsés esetben minden gyermekre. hogy az . szükség szerint új szakmák megtanulására. ha gyermeke olyan iskolába járna. legyen akár „átlagos”. feladatokat. Az egységes AlApOKrA épülő DiFFereNciálásról A Nat IV részében útmutatásokat találhatunk arra vonatkozóan. gyorsan vagy lassan haladó. idősávok. miért jó ezeknek az ismerete a napi munka során. Mi. tartalmakat és követelményeket fogalmaz meg a sajátos nevelési igényű tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztésére vonatkozóan. hogy munkaközösségi tanácskozáson közösen: • nézzék át intézményük helyi tantervét. A kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése az élethosszig tartó tanulás (LLL – lifelong learning) kialakításának alapfeltétele. A differenciálás megvalósulása nem cél. Eszköze annak.

55 .sulinovadatbank. Anyanyelvi kommunikáció 2. képességfejlesztés és a kompetenciaérzéshez szükséges attitűdök kialakítása.hu (a szerk. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség [A kompetencia fogalmáról.). 8. önálló tanulás 7 Szociális és állampolgári kompetencia . amelyhez elengedhetetlenül kapcsolódik az ismeretátadás. kiadványban (Kőpatakiné és munkatársai. hogy minden tanuló azonos időpontban azonos teljesítményt érjen el. ha adott ismeretkörben kevesebbet teljesít az átlagnál. követelmények jelennek meg. Digitális kompetencia 6. A jól átgondolt helyi tantervben olyan rugalmas (de a NAT kereteihez igazodó) tartalmak. amelyek jól felhasználhatóak a kulcskompetenciák fejlesztéséhez és a fejlesztési tartalmak megvalósításához. Matematikai kompetencia 4. Idegen nyelvi kommunikáció 3. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elveit is megtalálhatjuk a Nat-ban: a sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. illetve lehetséges-e az évfolyamismétlésre utasítás. fejlesztése. Cél tehát a kulcskompetenciák fejlesztése. és a kompetencia alapú fejlesztés fontosságáról részletesen tájékozódhatnak az Adaptációs kézikönyv14 c. amelyeknek a fejlesztését a Nat előírja. 2008)] 14 E kiadványra többször történik hivatkozás ebben a könyvben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. A kiadvány letölthető: www.2. lényegében az iskola pedagógiai programja határozza meg. Most csak felsorolásszerűen írjuk le azokat a kompetenciákat. fejezet Hogyan tovább? A Nat egyértelműen kimondja: nem szükségszerű. A nevelőtestületnek jogában áll a magasabb évfolyamra lépés lehetőségét biztosítani a tanulónak akkor is. Természettudományos kompetencia 5. Ennek során a tanulók lehetőségeihez. A hatékony. Az Adaptációs kézikönyv gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak a kompetencia alapú programcsomagok adaptálásához sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése esetén. korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva kell a munkát megszervezni. hiszen az kiadványunk előzményének tekinthető. hogy adott iskolában milyen feltételek mellett lehet a tanulót évfolyamismétlésre utasítani. 1.

hogy a pedagógusok alkalmazzák az alább felsorolt tevékenységeket a pedagógiai gyakorlatban? szokta-e ezeket alkalmazni a saját gyakorlatában? 56 . amiben még van tennivaló! Az iráNyelV MiNT Az sNi-gyerMeKeK és -TANulóK NeVeléséT (együTTNeVeléséT is). hogy megjelenik-e benne az a sajátosság.” (1. 1. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése. a szükséges pedagógiai feltételekről és az együttnevelés során megvalósítandó feladatokról. korrekciós. amely az adott iskolát megkülönbözteti a környék. többi intézményétől. nagyobb mértékű differenciálást. töltse ki az alábbi kérdőívet! (jelölje x-szel a rubrikákat!) szükségesnek tartja-e.) Az Irányelvben a befogadó pedagógusok tájékozódhatnak a habilitációs. magasabb értéket kínál. rehabilitációs. Általános elvek. valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az Irányelv kiemeli. „A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő. a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető…” Az együTTNeVelő peDAgógus FelADATAi Munkaközösségi tanácskozásra ajánljuk Kérem. ami a napi gyakorlatban valóban megvalósul. és mi az. azt is érdemes átgondolni. hogy „Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal. rész Útravaló érdemes abból a szempontból átolvasni a helyi pedagógiai programot. Ebben a szabályozóban is kiemelten szerepet kap az együttnevelés során szükségszerűen fellépő differenciálás. mi az a felsoroltakból. Az Általános elvek című részében olvashatunk a sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs.3. habilitációs. régió stb. mint részvétet és védettséget. rehabilitációs célú ellátásáról. speciális eljárások alkalmazását. illetve kiegészítő fejlesztő.1. OKTATásáT Végző iNTézMéNyeK alaPDoKUmENTUma A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. rehabilitációs ellátás közös elveiről. város.

hatékonyságvizsgálat. • szükség szerint működjön együtt különböző szakemberekkel. esetleg több munkát. tanulókra jellemző – módosulásait. alkalmazzon az adott szükséglethez igazodó módszereket. a differenciált nevelés. ennek alapján biztosítson egyéni haladási ütemet. • alkalmazkodjon az eltérő képességekhez. 57 . • egy-egy tanulási. javaslataikat építse be a pedagógiai folyamatokba. fejezet Hogyan tovább? Tevékenységek A pedagógus • a tananyag-feldolgozásnál vegye figyelembe a tantárgyi tartalmak – egyes tanulócsoportokra. Szükséges nem szükséges Alkalmazom nem alkalmazom Vizsgálják meg. probléma megoldásához keressen alternatívákat. az eltérő viselkedésekhez. technikákat. ha osztályukban sajátos nevelési igényű tanuló is tanul.2. • szükség esetén készítsen egyéni fejlesztési vagy tanulási tervet. • a tanórai tevékenységek. hogy mennyivel jelent más. a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – változtasson eljárásain. felkészülést a napi munka elvégzése. nevelési helyzet. foglalkozások során építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat. a folyamatos értékelés. oktatás céljából alkalmazzon individuális módszereket.

Tudatosabb és átgondoltabb pedagógiai munkával a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésekor is ugyanezeket az eljárásokat. a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait. tájékoztat a beszerzési lehetőségekről. • a tanórai tevékenységek. ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában.és helyzetváltoztatást segítő bútorok. • alkalmazkodik az eltérő képességekhez. • szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít. • segítséget nyújt a tanuláshoz. az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz. foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti. a folyamatos értékelés. probléma megoldásához alternatívákat keres. eszközök alkalmazása stb. rész Útravaló A táblázatban található tevékenységek kissé kibővítve megtalálhatóak az Irányelvekben mint a többségi pedagógus feladatai az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében: „a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. a gyógypedagógus iránymutatásait. • együttműködik különböző szakemberekkel. • egy-egy tanulási. A megfelelően előkészített differenciáláshoz és a tevékenységek megszervezéséhez. módszereket alkalmazzuk. a differenciált nevelés. javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba”. Az utazó gyógypedagógus szerepe A gyógypedagógus együttnevelés során megvalósítandó feladatait az Irányelv a következőképpen rögzíti: A gyógypedagógus feladatai az együttnevelés során • „segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését. A felsorolt tevékenységek mindegyikének alkalmazása szükségszerűen megjelenik az együttnevelő pedagógus repertoárjában is. átgondolásához azonban segítséget kap a többségi pedagógus a megfelelő kompetenciákkal rendelkező utazó gyógypedagógustól. technikákat alkalmaz. hatékonyságvizsgálat. nevelési helyzet.1. 58 . a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben. az eltérő viselkedésekhez. hely. • javaslatot tesz a fogyatékosság típusához. szükséges megvilágítás. oktatás céljából individuális módszereket.).

• terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –. mert egyrészt úgyis tudják. Joggal vetődik fel a kérdés. A pedagógusok együttműködése feleslegessé teszi a szükségtelen versengést.2. hogy gyakran tisztában vagyunk ugyan azzal. mi az. Fülöp Márta és munkatársai a versenyzés és az együttműködés osztálytermi megjelenését vizsgálva hasonló tapasztalatokat szereztek (Fülöp. másrészt maga a versengés is ellentmondásos dolog. az Alkalmazom rubrikákban lévő x-ek számát. nézze meg újra az 57 oldalon lévő táblázatot! Hasonlítsa össze a Szükséges és . észrevételeit. 2007). javaslatait. a közös siker. • figyelemmel kíséri a tanulók haladását. tanulás megvalósítása érdekében. mi lehet az oka ezeknek az ellentmondásoknak? Hogyan kezdjünk hozzá az ellentmondások feloldásához és újszerű pedagó59 . hogy a versengést szerintük nem kell tanítani a gyerekeknek. javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra. ha a Szükségesben több a jel. figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait. A pedagógusok a beszélgetések során elmondták. részt vesz a részeredmények értékelésében. hogy a megkérdezett pedagógusok a tanórákon gyakrabban alkalmaznak versengésre épülő feladatokat. ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire. • együttműködik a többségi pedagógusokkal. a pedagógiai kultúrát pedig erősen támogatja a közös eredmény. mégsem eszerint cselekszünk. Ne ijedjen meg. Csak így tehető közös üggyé az együttnevelés. módszerkombinációk alkalmazására. az egymásra mutogatást. A nézetek és a tanári gyakorlat között tehát ellentmondást tapasztaltak (Fülöp. A kutatók mégis azt figyelték meg. a szakmaspecifikus kompetenciák felhasználása pedig – kiegészítve a mindennapi együttnevelő munkát – a tanulói speciális igények kielégítését is megvalósítja. Több kutatás során is megfigyelték. mint az együttműködést kívánó tevékenységeket. A megfigyelt és interjúzott tanárok esetében érdekes paradoxont találtak. mint az Alkalmazom cellákban.” Ha összevetjük a többségi pedagógus és az utazó gyógypedagógus feladatleírását. akkor láthatjuk. az ép funkciókra. Kedves Pedagógus! Arra kérjük. amit szükséges lenne megtennünk a tanórákon a hatékony tanítás. fejezet Hogyan tovább? • javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek. amelyek egy valódi együttműködés során tudáscserét tesznek lehetővé. hogy egymást kiegészítő feladatleírások ezek. 2007). az együttműködést azonban értékes dolognak tartották és tanítását is felértékelték.

MiNDeN elMéleT próbAKÖVe Az AlKAlMAzOTT gyAKOrlAT Szervezetfejlesztő szakemberek. Innováció. ha ekkor magára hagyjuk. amiről úgy gondolja. . ha a gyerekünk levág néha valamit a növényről. vagy meglocsolja. keressen magának vizet. hogy jónak. jó-e. hasznosnak tűnő kezdeményezések „kifulladtak”. kacsot és gazt maga körül. amit szeretnénk a kertünkben elültetni. ha életképes. Megkeressük a helyét. azt le lehet. innovátorok az újítások kipróbálása. rész Útravaló giai módszerek kipróbálásához. hogy tervezés és a folyamat megvalósítása során ez elengedhetetlen. kikkel alkot(nak) jól működő csapatot? Lássuk ezt egy egyszerű példán. amikor akarja? 15 A 7 számú mellékletben ajánlunk egy kérdőívet a csapatszerepek megismeréséhez. Vagy szükséges. mondván. ha meg akar maradni. A napi gyakorlat megszervezése Kedves Pedagógus! 15 Keressen olyan társakat. akikkel az innovátor(ok) jól tud(nak) együtt dolgozni.) Fogadjuk el azt az elvet. ápoljuk? És meddig? És ki gondozza? Elég. 60 . Számtalanszor tapasztaltunk azonban olyat (vagy magunk vagy mások munkájában). a mindennapi munkába való beépítéséhez? Ehhez kívánunk a fejezet további részében segítséget adni. akik segíthetik az Ön munkáját. illetve megkeresni a siker és/vagy sikertelenség forrását. pedagógiai újítás elképzelhető csak egy pedagógus pedagógiai gyakorlatára vonatkoztatva is. Néha ezek sikeresen fennmaradnak. most már ott van.1. számba vesszük azokat a külső tényezőket. (Mi. az adott pedagógus hosszú ideig. és ne növesszen annyi ágat. Van egy növényünk. és elgondolkozunk azon. milyen támogatás szükséges egy innováció bevezetéséhez. hasonlóan gondolkodókat a nevelőtestületben. hogy gondozzuk. alkalmazásához. pedagógusok szintén alkalmazzuk ezeket a módszereket a napi pedagógiai gyakorlatban. hiszen néha szükséges megállni és megvizsgálni az elért eredmények okát. kipróbálásához és beépítéséhez? Kik azok. Mi lehet ennek az oka? Milyen szervezési feladatok. amelyek befolyásolhatják a megfelelő ültetést. és akiknek Ön is segíteni tud7. meghonosítása előtt és a folyamatok során is szükségesnek tartják a mérést és értékelést. jól alkalmazza osztályában az elkezdett újítást.

egy innovációs törekvés jelenik meg a tantestületben. és csak későn veszi észre. és talál lehetőségeket az erősségek kihasználására és a gyengeségek átfordítására. hogy a tanulmányi eredményeket elsősorban az osztályteremben tanító pedagógusok. amikor egy újítás. akik helyt tudnak majd állni a munkaerő-piaci versenyben. de az iskolák mint oktatási szolgáltatók megjelenése is arra ösztönzi a tantestületeket. ki fogja végigcsinálni. február 29. leszakadásuk megelőzéséért –. régiónkban. Akár a legkisebb kezdeményezés is romokban heverhet. 16 17 61 . ha tisztában van az intézmény gyengeségeivel.magyarorszagholnap. kapunk-e segítséget hozzá. lesz-e erre idő a többi feladat mellett.) . hogy „Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében?” A kutatás során kiderült. hogy napi tanítási gyakorlatukat radikálisan megváltoztassák. de vajon hány pedagógus lesz. erősségeivel. 2008. A kutatás eredményeit összefoglaló jelentés magyar változata 2008-ban jelent meg. hogy az iskola irányításánál csak a tantermekben végzett munka van nagyobb hatással a tanulmányi eredményekre. a közoktatás megújulása egyre inkább azt kívánja a tantestületek tagjaitól. ha az innováció kívülről jelenik meg. fejlődésükért. ha felveszi a harcot a tanulókért – nem a létszámnövekedésért. gondozni ezeket? A tartalmi szabályozók. miért most. Mindez csak akkor lehetséges. és addig is jobban érzik magukat az iskolában. Versenyképes egy iskola ma Magyarországon akkor lehet. elérhető http://oktatas. fejét a homokba dugja. kell-e továbbvinni.” (McKinsey & Company 2007 29.hu/images/ Mckinsey. Hogyan lehet mégis beépíteni az újdonságokat? be kell egyáltalán építeni. Intézményekről beszélünk. hanem valóban a tanulókért. ha az intézmény vezetője nem támogatja.2. amelyek nem vették fel a lépést. hogy lemaradt? A versenyképes iskolában. A McKinsey & Company 2006–2007-ben 30 ország oktatását tanulmányozta. mint az újítások meghonosítása előtt. Locsmándi Alajos Szombathelyen elhangzott előadása. fejezet Hogyan tovább? ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel akkor is. aki nem tart lépést. Még hevesebben tesszük fel ezeket a kérdéseket. McKinsey-jelentésből17 idéztük. számtalan olyan közoktatási intézményt találunk.pdf Kiadványunk szerzői a magyar változatra hivatkoznak. milyen ismérvei vannak a hatékony rendszereknek. lehetőségeik körének bővítéséért. hogy váltsanak. és menthetetlenül lemaradtak. oktatására lesznek alkalmasak. a változó környezet. hogy kiderítse. Miért pont ez. Ha körülnézünk településünkön. ha az intézmény vezetője elkötelezett az újítások iránt. másodsorban pedig az intézményvezetés tevékenysége befolyásolja. A fenti mondatot az ún.16 „Az iskolák vezetésével foglalkozó kutatások azt mutatják. A 2007-ben megjelent kutatás – mint címe is jelzi – azt vizsgálta. és még sorolhatnánk. a megújulni tudó pedagógusok olyan tanulók nevelésére.

Mindezek után nagyon fontos. az azok közötti különbségek mennyire befolyásolják az eredményeket. eljárásai.” (McKinsey & Company 2007 35. hogy olyan tanárok váljanak igazgatóvá. A megbeszélések célja lehet tudás. beültetésére.) 62 . Látogassák egymás óráit. A vezető legfőbb feladata a pedagógusok segítése abban. hogy tanulóim eredményesebbek legyenek? A kérdések és válaszok megvitatásához és a mérés-értékelés elkészítéséhez érdemes olyan kollégákat keresni. hogy ezeket a képességeiket fejlesszék és hatékony vezetők maradhassanak. hogy ezt meg tudjuk tenni. Az elemzéshez a következő szempontsort ajánljuk: • Az együttnevelés megvalósulásának segítése • A kompetencia alapúság megjelenése • Differenciálás a gyakorlatban • Egyéni tanulási útvonalak. hogy a gyakorlatban mi az. ami nem. hogy az egyes tanárok fejlesztési módszerei. szükséges jól ismerni és elemezni saját tanítási gyakorlatunkat. egyéni fejlesztés megjelenése • Módszertani gazdagság. irányulhat arra. akik rendelkeznek vezetői képességekkel és motiváltak arra. amelyek az osztálytermi folyamatokra hatottak. segítenek a kudarcok elemzésében és az új utak keresésében. Miért fontos ez? A McKinsey-jelentés írói az oktatáspolitikai törekvéseket vizsgálva megállapították. eszközöket stb. ami beválik és mi az. „…a tanulmányi eredmények folyamatos és jelentős fejlődésének záloga a tanítás folyamatos és jelentős javítása. Ahhoz. hogy minél hatékonyabb pedagógiai munkát tudjanak végezni.1. Ehhez mindenképpen szükséges. van véleményük. (A módszerekről. és szabadon mondják el véleményüket arról. hogy azok az oktatási reformok voltak sikeresek. a folyamat pontosabb megszervezésére. akik vezethetik az innovációt. rész Útravaló Az iskolavezetés megkönnyítheti a folyamatosan változó követelményekhez és környezethez való igazodást és ezek feltételeinek megteremtését. hogy az igazgató a szakmai munka irányítója legyen és ne adminisztratív teendőkkel foglalkozzon.és tapasztalatcsere. amit a fejlődés érdekében mondanak el. akik nem irigylik társaik sikerét. adekvát használat • A munkaformák változatossága Miben vagyok kiváló? Miben kell fejlődnöm? Mit kellett volna másképp tennem. eszközökről szintén részletesen tájékozódhat az Adapációs kézikönyvben. Késztesse a tanárokat arra. Ezek után választhatunk módszereket. hogy tanuljanak egymástól.) .

negyedszeri sütés után egyre kevésbé jelentkeznek. és azt. Akkor viszont. amelyek szükségesek ezek elsajátításához. A pedagógus sok mindent ismer. motiváltak leszünk újabb sütemények készítésére. hogy – a megfelelő emberek váljanak tanárrá. hatékonyabb pedagógusok lenni.) . pedagógusokon múlik. az elkészítésnél lehetnek nehézségeink. aki valaha elkezdett egy új tevékenységet. Érezzük is ennek felelősségét és érezzük sokszor örömeit. Ismerjük a hozzávalókat. hogy milyen pozitív hatása lehet egy kedves megjegyzésnek. Még a hozzávalók megvásárlása sem nagy kihívás számunkra. egyre 63 . sokan megdicsérik. de ezek a harmadszori. hogy minden. hogy soha többet meg sem próbáljuk… Hacsak nem kapunk – kérünk – hozzá segítséget. és – a lehető legjobb oktatást kapjon minden gyermek. Ha sokat tanítanak. A kérdés az. amelyek együtt a sikert eredményezhetik. Mindenki. Mi magunk. A példát lefordítva: a recept a tanterv. Az ismeret–készség–attitűd hármasságáról mindannyian hallottunk már. a projektmódszer stb. A recept leírása nem túl nehéz vállalkozás.” (McKinsey & Company 2007 2. az oktatással kapcsolatos fontos dolog az osztályteremben dől el. lehet. ami megmutatja. jelentőségüket a pedagógus napi gyakorlatában szeretnénk vizsgálni. pedagógusok ismerjük ezt a „receptet”. hogy mi a fejlesztés fő iránya. receptjét is. Szeretnénk. szereti-e alkalmazni. Szeretnénk jobb. és további fejlesztéseket vezethetnénk be. A pedagógusok tudása igen széles körű. vagyis a gyerekeket is.2. hogy a megtanulás és alkalmazás milyen nehézségekkel jár. – eredményes oktatókká képezzék őket. gondoljunk egy új sütemény elkészítésére. minden rajtunk. egy biztató szónak. ehhez készítjük tanmeneteinket. örömmel kínálunk meg belőle bárkit. Abban az esetben. Most már csak azt a helyes keverési arányt. a megfelelő technikát és az egyéni jellemzőket kell megtalálnunk. Tudják a különböző tananyagtartalmakat és ismerik azokat a módszereket. fejezet Hogyan tovább? Változások az osztályteremben – a reformok záloga A már idézett McKinsey-jelentés a címben feltett kérdést („Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében?”) három pontban válaszolja meg: „Az élenjáró rendszerek vizsgálata három különösen fontos tényezőt azonosított: annak biztosítása. ha elért sikereinket elismernék. Ezek a fogalmak most nem mint a tanuló tanításában használatos szavak jelennek meg. hanem szerepüket. nem kevésszer nehézségeit is. ha sikerül a süti. Mire hívja ez fel a figyelmünket? Arra. hogy ezeket az ismereteket tudja-e. Ismerjük a kompetenciafejlesztés és a kooperatív technikák. ha beleragad a tepsibe. megtapasztalta.

és tudjuk. rész Útravaló gyakorlottabban használják a különböző technikákat. és tudnunk kell. hogy ezek nélkül hatékony kompetenciafejlesztés nem valósulhat meg. és ők maguk is vágynak arra. vagy örömmel teszik ezt. olyan embereket. mert számos változtatás esetén egyszerre többfajta szerepet töltünk be. amelyek erősítenek bennünket abban. ha ismerjük azt a folyamatot. A változtatás elindításához ismernünk kell az innovációval kapcsolatos félelmeinket. hogy milyen a viszonyulásuk az „új” tanítási módszerekhez. akadályokkal. hogy a változás útja sohasem egyenes.. hogy hol tartunk. ha ebben a változási folyamatban nem maradunk magunkra. Sokszor az elindulás sem könnyű. kapcsolatban. ami egyszer már jól sikerült. bármennyire is vágyott és vonzó a cél. kollégákat. valamint azt. ezen az úton haladni nem diadalmenet.1. esetleg egy kicsit másképp. Tudnunk kell. szorongásainkat. hogy mennyire vagyunk elkötelezettek a bevezetéssel. kudarcokkal. mennyire érzik. egy kicsit jobban. 64 . amit változásnak hívunk. a kooperatív technikákhoz. Szükséges tisztáznunk a saját szerepünket az adott változási folyamatban. a bevezetéssel kapcsolatos aggodalmaink okát. Jól szimbolizálja a folyamatot a következő ábra. szakirodalmakat stb. A kérdés az. eredményesebben? ha tudjuk. Attitűddé vált-e az ismeret. Nagyon jó. ne álljunk meg a munkában. hogy újra létrehozzák azt. fenntartással. Keressünk olyan lehetőségeket. továbbgondolással stb. amit nap mint nap használnak? Csak „beállnak a sorba”. Ennek az egyéni beszélgetés az egyik leghatékonyabb eszköze. ha sikerül különösen a másokat is befolyásoló személyek megnyerése. hogy ezeket a változásokat hogyan lehet „kezelni”. hogy mit akarunk elérni. NéHáNy szó A VálTOzásKezelésről Első és kulcsfontosságú feladat egy innováció bevezetése esetén a diagnózis felállítása. készség. akik. csüggedéssel van kikövezve. mert elvárják tőlük. ebben segít. hogy az innovációs tevékenységeink mindig újra és újra beinduljanak.

A diagnózis során feltérképezett. hogy meg akarom-e tenni. ha az előző fázisban nem maradunk magunkra. de nem igazán örömmel. kezdeti elutasításunk ellenállásba csap át. Ennek az attitűdnek a kialakítása célunk tanulóinknál is. empátiát. tájékoztatást kapunk. Ilyenkor kezdenek „beérni a dolgok”. valami új bevezetéséről. Az elköteleződést az ismeret–készség–attitűd sorrend helyett az attitűd– készség–ismeret sorrend felállítása jellemzi. valamely régi megszokott dolog módosításáról van szó. A háttérben számos dolog állhat: váratlanul. Elfogadjuk a helyzetet. mert kell. hanem a segítő.2. a velünk szemben támasztott elvárások világos megfogalmazását. saját magunknak is fontos szerepe van a folyamatban. belső motiváció hatására indulunk el a változás útján. Kellő gyakorlati és lelki támogatást – odafigyelést. Úgy érezzük. előrelendítő tényezőket is észrevesszük. fejezet Hogyan tovább? 1. felkészületlenül ér bennünket a változás. Van-e megfelelő attitűdöm ahhoz. és terelnek tovább a kitűzött cél felé. már kellő erőnk van a folytatáshoz. hogy amikor reformokról. hogy végigvigyek egy innovációt. Tesszük a dolgunkat. meghatározóbb érzés az elkeseredés. tájékozatlanok vagyunk a témában. Az innováció iránti megfelelő attitűd kialakítása elsődleges feladat bármilyen tevékenységünk megkezdése során. Szinte észre sem vettük. nem tudjuk. Az eddigi erőfeszítések meghozzák az első kézzelfogható sikereket. ami minden további tanulás alapja. A folyamatban akkor érhetünk el a fordulóponthoz. sokszor első automatikus reakciónk az elutasítás. ha kellő segítséget kapunk: információkat. A legfontosabb. Csak akkor tudunk belekezdeni az újba. és elkötelezetté váltunk a változás iránt. mit várnak el tőlünk. Ha nem erős. A legfontosabb a tanulás iránti pozitív attitűd kialakítása. A nem megfelelő attitűd a legnagyobb gátja saját és tanulóink fejlődésének is. Ha túljutunk a fordulóponton. ábra Változási görbe Elköteleződés JÖVŐ JELEN Elutasítás Ellenállás Fordulópont Kitartás Elfogadás Mindenki tapasztalhatta. rendelkezésünkre álló belső és külső erőforrások egymást megerősítve kezdenek működni. 65 . már nem csak a gátakat.

” Nem szabad egy próbálkozás után feladnunk.és eszközbankjai vannak. és biztosan vannak jó néhányan. kérje kollégái segítségét. hogy óránkat elemezve segítsen rájönni gyenge pontjainkra. ami teljesen felborítja a jól bevált hagyományos tanítást. ahonnan mindenki kedvére válogathat. és vannak olyanok. hogy: „Mindenki készítsen magának eszközöket. de nem sikerült. amelyeket sikeresebben alkalmazunk. Kedves Pedagógus! ha Ön már egy megkezdett innovációs folyamat részese. akik ellenzik ezt az egész „cirkuszt”. akik csinálják ugyan. azt más ne használja ingyen. 66 . hogy a változási görbe elutasítás. Gyakorlati tanácsok A pedagógust leginkább a gyakorlati tanácsok segítik az innovációk beépítésében. amelynek hatására elhalhat bármely pozitív szándékú fejlesztés. rész Útravaló Az érzelmi azonosulás. a tanulói igényekhez és a helyzethez leginkább illeszkedő stratégiákat kell alkalmaznia. és azt is. és tanácsaival támogasson abban. Kérjük tapasztaltabb kollégáink segítségét egy óravázlat elkészítéséhez vagy esetleg abban. Ha egy módszer nem sikeres az adott tevékenység kivitelezésére. a célok elérésére. ha az óvodáknak.” Nagyon jó. Ha nincs megfelelő eszköze valamelyik feladat elvégzéséhez. Ezek a csomagok nagyban megváltoztatták az osztálytermi folyamatokat és a felkészülést is.1. ilyenkor szükséges segítséget keresnünk. mert az akkor azt jelenti. dolgozzon meg érte ő is. ha még sincs meg a keresett eszköz. az attitűdbeli változás nélkül csak a módszerek realizálásáról. hogy mely oktatásszervezési eljárások azok. de nem tudják miért. ellenállás részénél nem juthatunk tovább. hogy egy próbálkozás nem próbálkozás. gondolkodjanak helyettesítő eszközök alkalmazásában. Vannak olyan kollégák. akkor ne álljon meg az útjába kerülő akadályok előtt. Szerencsére egyre ritkábban lehet hallani a pedagógusoktól. amiért én megdolgoztam. iskoláknak közös feladat. Természetesen mindenkinek az egyéniségéhez. akár egymást kioltó megvalósulásáról beszélhetünk. próbálkozzon egy másik eljárással. Gyakran halljuk kollégáinktól: „egyszer már megpróbáltam. A kompetencia alapú programcsomagok adaptálása sok intézményben már folyamatos fejlesztésként és változásként van jelen. hogy a következő óra jobban sikerülhessen. akik elkötelezett hívei lettek a kompetenciafejlesztésnek. rendszeretlen. Fontos tudnunk azt.

Megállapították továbbá.” (McKinsey & Company 2007 12. 49%-kal jobb. Éppen ezért a sikeres oktatási rendszerek nagy hangsúlyt fektetnek az alapkészségek elsajátítására. Finnországban kidolgoztak egy olyan módszert. hogy a legjobban teljesítő rendszerekben a diákok oktatása hatékonyabban ellensúlyozza a családi háttér negatív hatásait is. A megfelelő közbeavatkozást az iskolából irányítják. illetve azon képességek. míg azoknak a diákoknak a teljesítménye. mindent azonnal megjegyeznek. készségek fejlesztésére. látnak. amelynek eredményeként kimondták. hogy leginkább az alsóbb évfolyamokban tanító gyenge pedagógusok negatív hatása sokszorozódik meg. hogy mit tartunk fontosnak. Más országokban további vizsgálatok alapján megállapították azt is. fejezet Hogyan tovább? MiT? HOgyAN? Gyakran vitatkozunk azon. mint akiket három alacsonyabb hatásfokú pedagógus oktatott. még ha figyelmen kívül hagyták is a szociális háttér hatásait. hogy a tudás.és információátadást és a kompetenciafejlesztést egymással ellentétes folyamatként kezeljük. hogy ha két átlagos nyolcéves más tanárhoz kerül (egyikük egy jól. hogy „a hétéves korban írás-olvasási és a számolási készség tesztjein szerzett pontszámok szignifikáns módon jelezték előre a 37 éves korban elért bérszintet.) . amik a későbbiekben az egyetemi tanulmányok során lesznek szükségesek. Vannak. és egyéni szinten kínálnak segítséget a lemaradás kompenzálására. aminek hatására az akkor felhalmozott hátrány behozhatatlan lemaradást okozhat. A kutatások érdekes eredménye. hogy a tanulói létszám csökkentése (23-ról 15-re) legfeljebb 8%-os javulást eredményez. akik egymás után három eredményes tanárral tanulhattak. a másik egy gyengén oktató pedagógushoz). amit hallanak. befogadó vagy elutasító fejekbe. míg mások esetében ennek kialakítása igen hosszú és nehéz pedagógiai feladat. akik „kapásból” motiváltak a tanulásra. Vannak tanulóink. mások ugyanakkor kevesebb ismeret feldolgozására képesek. ahol könnyebb a rászoruló diákok kiválasztása és a támogatás megszervezése. A gyermek/tanuló szükségleteire épülő adaptív tanulásszervezés gyakorlatának megvalósítása éppen ezért igen fontos feladat. „Egy tíz évvel ezelőtt Tennessee államban lefolytatott vizsgálat kimutatta. Minden finn iskolában dolgoznak speciális 67 . A diákok teljesítményét folyamatosan értékelik. Sok tudást „belerakni” minél hamarabb az okos és kevésbé okos. teljesítményük három éven belül több mint 50 százalékponttal eltérhet egymástól. Mindezt bizonyítja az az Egyesült Királyságban végzett vizsgálat is.) . ami hatékonyan segíti a nehéz helyzetbe került diákok egyéni megsegítését. vagy megtanítani a tanulóknak a tudás megszerzésének képességét. akiknek „szivacs az agya”. Nem tehetjük meg. (McKinsey & Company 2007 35.2.

Más sikeres rendszerekben más módszereket alkalmaznak.hu 68 . hogy az iskola nem elégíti ki a tanulók egyedi szükségleteit. hogy a tanítványok maguk is sikeresek legyenek.1. a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásakor és a tehetségesekkel való külön foglalkozás esetén eredményes – pedig a differenciálást minden egyes tanuló tanítása-tanulása során alkalmazni szükséges. 2005). A gyors és az egyén szintjén történő beavatkozással megelőzik a probléma súlyosbodását. tanulmányi versenyeken keresztül látjuk megvalósíthatónak. hogy megakadályozzák az egyes diákok lemaradását. hogy főként a lemaradó. mert a különböző felmérések szerint a magyar diákok nagy arányban vesznek részt iskolán kívüli oktatásban (Radnóti. akik személyes segítséget nyújtanak a lemaradással küzdő diákoknak. rész Útravaló pedagógiában jártas tanárok. hogy az oktatás sikerének legfőbb kulcsa a tanár: a pedagógus tehetsége. A segítségre szorulók százalékos aránya azért ilyen nagy. (McKinsey & Company 2007 38. hogy ennek a célnak megfelelően hatékony pedagógussá válhassunk. Azt valószínűsíthetjük. ezáltal egyértelművé téve. konferencia. mert olykor a legjobban teljesítő diákokat is elküldik ezekre a kiegészítő órákra. intelligenciája. elsősorban a finn nyelv és a matematika tanítása során. írásos hozzászólások. erőteljesen szükséges tanítási stratégiáinkon változtatni és alkalmassá tenni magunkat és pedagógiai gyakorlatunkat az egyénre szabott tanulásszervezés megvalósítására. 18 Magyar társadalom a tehetség szolgálatában c. Nagyrészt a differenciálást is inkább a tanítási órákon túli foglalkozásokon. Ahhoz. „Minden általam ismert kutatás azt bizonyítja. hogy a beavatkozás nem a rossz teljesítmény jele. korrepetálásokon. a nehézségek azonnali kezelésére. hogy minden gyermek kiváló oktatásban részesülhessen. és kiküszöbölik a nem megfelelő eredmények kialakulását. Egy adott iskolaévben a diákok 30%-át segítik ilyen módon. de a lényeg minden esetben az. felvételi előkészítőkön. www.) .” 18 Csapó Benő a DIFFErENcIÁlÁS A differenciált tanítás-tanulás a gyakorló pedagógusok körében még napjainkban is gyakran azzal a gondolattal társul. kreativitása kell ahhoz. illetve szakkörökön.mta.

) beépítése az oktatásba Tantárgyak. ábra A tananyag. fejezet Hogyan tovább? Elfogadják. vizsgáztatás Óraszámok átcsoportosítása páratlan és páros évfolyamok között a kerettantervi óraszámok tekintetében Több párhuzamos osztályból szerveződő (nívó-) csoportokban történő tanítás Projektmódszer alkalmazása Bizonyos tanórák látogatása alóli felmentés az önálló tanulás segítésére Az iskolalátogatás alóli időszakos felmentés az önálló tanulás segítésére Tantárgyak. irodalom) lineáris elrendezésű tanítása Integrált tantárgyak tanítása Folyamatos írásbeli vagy szóbeli feleltetés mellett nagyobb tananyagrészekből beszámolás. 2.2. de nem teszik Az alábbi ábra a tananyag.és tanulásszervezési módok gyakoriságát mutatja az iskolai gyakorlatban. modulok epochális formában történő tanítása 45 percesnél rövidebb tanórák szervezése 45 percesnél hosszabb tanórák szervezése 0 Egyáltalán nem fordul elő 20 40 60 80 100 Egy-egy tantárgy esetében vagy egy-egy tanár gyakorlatában fordul elő Több tantárgy esetében vagy több tantárgy gyakorlatában is előfordul 69 . terepgyakorlat stb.és tanulásszervezési módok gyakorisága az iskolai gyakorlatban (%) Tantárgyak informatikai eszközök használatára támaszkodó tanítása Iskolán kívüli tanulási alkalmak (erdei iskola. modulok tömbösített formában történő tanítása Kronologikus tárgyak (történelem.

amelyek alkalmasak e cél megvalósítására. hogy nincs ember. hogyan valósítható meg és alkalmazható hoszszú időn keresztül a pedagógiai munkában az adaptivitás. amelynek alapja az egyénre szabott tervezés és a folyamatos mérési. tanulási stratégiák. az alternatív tanulási útvonalak tanulók által történő kiválasztása stb. és nagyobb lehetőség van az esélyegyenlőség biztosításának és fenntartásának. az empátia milyen fontos velejárója a mindennapi munkának.1. a kooperatív technikák. Ennek módja az egyéni szükségletekre épülő egyéni tanulási útvonalak kiépítése (Kőpatakiné. értékelési rendszer átgondolt működtetése. rugalmas. 2005). 70 . aki mindenben egyformán kiváló. hogy mindezeket (differenciálás. hanem minden egyes gyermek számára. hogy a tanárok egyáltalán nem utasítják el a különböző újszerű módszerek alkalmazását. Milyen az az iskola. az egymást segítő tanulók együttműködése. Mindez csak igényes. a különbözőségek elfogadásának képessége. Az elfogadás mint első lépcsőfok után tovább szükséges folytatni és gazdagítani azokat a tanulásszervezési eljárásokat. Ennek megvalósítása érdekében az osztályteremben felértékelődnek azok az oktatásszervezési módok. hogy mert nem tudják. akkor tudatában vagyunk annak. • tudomásul veszi. alkalmazott módszerek. ugyanakkor tudatos pedagógiai munkával érhető el és tartható fenn. nem csak a sajátos nevelési igényű és/vagy hátrányos helyzetű gyermekek. hogyan lehet ezeket a módszereket használni. eszközeikkel. amelyik • figyelemmel tud lenni a gyermekek otthoni környezetében megjelenő nevelő hatások különbségére. rész Útravaló Az adatgyűjtés során kapott adatokból a kutatók azt olvasták ki. hogy mégsem alkalmazzák őket gyakrabban? Legkézenfekvőbb válasz erre talán az. Mi lehet az oka annak. amely mindezt meg tudja valósítani? Olyan. amelyek biztosítják az egyéni különbségek kezelését: pl. a heterogén csoportmunka. visszajelzési. egyénre szabott tanulási útvonalak kiépítése) megvalósítsuk. A pedagógusoknak nagyon nagy szerepük van ennek megvalósításában. Ha már jó úton vagyunk afelé. • emberformáló erővel bír és • minden gyermeknek lehetőséget nyújt a fejlődésre. hiszen módszereikkel. hogy az eltérések. egyéNi TANulási ÚTVONAlAK KiAlAKíTásA A minden gyermek számára biztosított minőségi oktatás során megakadályozhatóak az iskolai kudarcok. előhívni a tanulók sikerességét. a mindennapokban adódó lehetőségek kihasználásával nagymértékben képesek befolyásolni.

minden egyes területén. fenntartaniuk a csoporton belüli harmóniát és a csoport tagjainak egyéni elképzeléseit úgy. hogy a megtanultak beépüljenek a gyakorlatba: összegyűjthetik a jó gyakorlatokat. szép osztálytermet értsük. A heterogén csoportalkotás előnye az. A megfelelő tanulási környezetben a tudáshoz.2. hogy a csoporttagok egyéni különbségeinek felszínre hozásával. Ezt a szemléletet elfogadva az intézményes nevelés csak az egyéni szükségletekre épülő. A továbbképzések után nagyon jó lenne. alkalmazása nemcsak egy tanórán. tevékenységek kivitelezésére. A MiNDeN TANuló száMárA MegFelelő TANulási KÖrNyezeT KIalaKÍTÁSa Tanulási környezet20 alatt ne csak a megfelelő padokat. fejezetét. tevékenykedtetést lehetővé tevő. hogy a pedagógusok olyan továbbképzéseken vegyenek részt. személyes élményük legyen a differenciálás használható voltáról. hETEroGéN cSoPorTmUNKa alKalmaZÁSa A tanulói különbözőségek észrevétele. miközben szükséges kialakítaniuk. A témáról bővebben lásd az Adaptációs kézikönyv A tanulási környezet c. A megfelelő tanulási környezet 19 20 A témáról bővebben lásd az Adaptációs kézikönyv Pedagógiai diagnózis c. hogy saját. készíthetnek a bemutatóórákról videofelvételeket. a ToVÁBBKéPZéSEK hoZaDéKaINaK BEéPÍTéSE A tanulói sokféleség kezeléséhez szükséges a differenciálás megszervezése. hanem a tanítási folyamat egészében. fejezetét. Szorgalmazni kell. hogy minél gyakrabban használják az új módszereket. kreatívan vállalkozhatnak egy-egy feladat megoldására. fejezet Hogyan tovább? Ötlettár a gyakorlati alkalmazásra 1. csoportmunkát. differenciált tevékenykedtetés lehet. A kooperatív csoportmunkák során a tanulók aktívan. így talán a tanárok is motiváltak lennének abban. hogy közben a feladatot is elvégezzék. 71 . a kellő segítséget biztosító tanári vagy társas jelenlét is. pármunkát. ahol ennek gyakorlati megvalósítását sajátíthatják el annak érdekében. ha utánkövetéssel segítenének egymásnak a továbbképzést elvégzett pedagógusok. támogatásával gazdagítjuk az adott csoport közös tanulását. Ebbe beletartozik az önálló tanulást. tanuláshoz való hozzáférés lehetőségeit szükséges biztosítanunk. amelyek végül tényleges napi gyakorlattá válhatnának. kezelése19 segítik az aktív tanulást és a képességek fejlődését.

Megfelelő megerősítő támogatás mellett ezek az egymásra épülő apró változtatások biztosítékai a változás tartósságának. Ha ezt nem vesszük figyelembe. illetve a tágabb szociális környezetből származó információkat. A pedagógus c. aki rajzolni szeret. akinek a vizuális képességei jobbak. • Tanuláshoz való viszonyukban. 72 . Néhányan a matematikát érzik magukhoz közelebb. hívjuk fel a figyelmét arra. utána már könnyebb a dolgunk (vö. ha kevésbé motivált tanulócsoporttal kell dolgoznunk. fejezetét. cselekvésmódokat. hogy a tanuláshoz való pozitív viszony kialakuljon. Tudjuk. Ezek a tudások. ha egy kollégánk szomorúan. hanem az otthonról. Miben különbözhetnek az osztályunkban tanuló diákok? • A meglévő tudásaikban. másoknak a ritmus vagy az auditív képességei fejlettebbek. kompetenciájának kialakítása. Abban az esetben.1. mások inkább a magyart vagy az idegen nyelveket. hogy mire kell a következőkben építkeznünk. rész Útravaló kialakításának fő szempontja az egyéni. nem tudunk tanítani. tapasztalataikban. kompetenciákban. letörten jön ki az osztályból és nem tudja. hogy annak. Azt is tudjuk. több figyelmet szükséges arra fordítani. szabályokat is tartalmazzák. Van. tapasztalatok nemcsak a formális tanulási helyzetekben elsajátított ismeretek. hogy mindenki akkorát változtasson saját korábbi gyakorlatán. Sokkal nehezebb dolgunk van. hogy hogyan taníthatna többet a motiválatlan tanulóknak. a változások bevezetésénél alapelv. hogy mindannyian másképpen szeretünk tanulni. 21 A témáról bővebben lásd az Adaptációs kézikönyv Az egyéni fejlesztési terv c. Először keltsük fel a tanulók érdeklődését. aki tornázni. van. fejezetet). Minden tanuló képességstruktúrája egyedi. hogy kinek milyen az értelmi képessége. szükséges ismernünk a diákok tanuláshoz való viszonyát. hiszen a kevésbé okos és a zseni tanítványaink képességei is lehetnek szórtak. nem tudjuk. amekkorára képes. egyéNi TerVezés21 Gyakran mondjuk: „ez a gyerek nem tanult meg tanulni”. Mindez természetesen független attól. akik nem akarnak tanulni. Van. készségeikben. • Képességeikben. mások által eltérő fejlődés lehetőségének biztosítása. hogy a tanulás alapja a tanulás tanulási képességének. szokásokat. Más és más motivációjú tanulócsoportban dolgozunk.

73 . tanárnak az a feladata. amelynek során a pedagógus saját tevékenységeit diákjai alapvető szükségleteihez igazítja. hogy feltárja a cselekvés okait. 2005) „Nem a tudásban van a boldogság. melyik tanulási formában rögződnek jobban az ismeretei. Nem szabad az erre irányuló tevékenységekre sajnálni az időt. és ennek minden tanuló esetében más és más útjai vannak. A tanítónak. akár az élethosszig tartó tanulás és ezzel a társadalmi beilleszkedés kulcsa lehet. (Gondoljunk csak arra. 2007). hogy megteremtse a megfelelő környezetet ahhoz. ugyanolyan képet. és ezt a pedagógus nem teheti meg helyette. A helyes önértékelés kialakításával nagyon sok iskolai frusztrációt előzhetünk meg. Ha a tanuló egyéni képességeihez. mert a tanulás során a tanuló maga építi fel. • Önismeretben. pedagógusok pedig ezekre a lehetőségekre figyelve teremtjük meg a legmegfelelőbb tanulási szituációt.” Edgar Allan Poe Az adaptív tanulásszervezés középpontjában a tanuló fejlődése áll. Mindez azért szükséges. Az előző tudásnak. helyzetben stb. önbecsülésének kialakítása. A tanulók sokszínűségét felismerve beláthatjuk. hogyan szeret tanulni.2. alaposan tanulmányozza a következményeit. • Tanulási stratégiában. akkor elbizonytalanodik és sikertelenné válik. mi. tudatosságban. hogy nem lehet a hagyományos keretek között tanítani. hogy társaikkal és a pedagógussal együttműködve keressenek megoldásokat (Lénárd–Rapos.) A konstruktív pedagógia szerint a tudást a tanuló maga építi fel. hanem a tudás megszerzésében. hogy a gyerekek aktívan építsék fel tudásukat oly módon. önbizalomban. megalkotását. hogy ki. Ennek értelmében a „hatékony pedagógiai magatartás jellemzője. hanem az a célja. fejezet Hogyan tovább? Nem mutat mindenki minden tevékenységben. a motivációnak megfelelően szükséges a pedagógusnak segítenie a tanulónak megfelelő tanulási stratégia kiválasztását. és saját lehetőségein belül igyekszik kihozni önmagából a maximumot. Ha a megfelelő tanulási módszereket alakítjuk ki. és ezt követően tervezze a tevékenységeit. a képességeknek. Jó. hogy mire képes. hogy nem a látható tényekre koncentrál. A sikeres tanulás és a sikeresség megélésének egyik feltétele a tanulók önismeretének. konstruálja meg tudását. stílusához nem alkalmazkodunk. akkor az iskolai sikerélmények és a tanulói motiváltság a sikeres tanulás. feladatban.” (Kőpatakiné. ha minden egyes gyerek tudja.

hanem a tanórákon is. ahol egyéni és csoportmunkában tevékenykedve a gyerekek tudásrendszereket hoznak létre magukban. ezáltal megkonstruálva a tudásukat. de valamelyik tanuló/tanulócsoport sikeres tanulásához megfelelő lenne. hogy a gyerekek szeretnek beszélgetni és nem csak a szünetekben. az együttes tevékenység. tapasztalataikat. ha nem csak egy pedagógus osztálytermi folyamataiban valósul meg. mégis igazán hatékonyan akkor működik. amiket már ismer és használ. az elért eredményeket nem csak adaptálni szükséges az adott osztályra és intézményre. motiváló hatásán túl. Ezt az évek óta kompetencia alapú programcsomagokat. hisz ez segíthet árnyaltabban látni a feladatot. A beszélgetés. az együtt-tanulás élményét.1. rész Útravaló az adaptív tanulásszervezés során a pedagógusnak meg kell ismernie tanítványait. átgondolnia a tanulás szintjeit és formáit. mint vezérlő. hogy mások gondolatainak megismerése közben természetes lesz az. de a szülők is tudják. facilitátorként segíti az önálló tanulói tevékenységet. és azokat a módszereket. ha azokat is megtanulja. nem alkalmaz. A közös tanulás azzal az előnnyel is jár. inkább szabályozó. a kooperatív technikák vagy a projektek alkalmazásával ezek a tanórai beszélgetések legálissá válnak. ezeket megosszák másokkal. Nemcsak nekik kell jobb szakembereknek lenniük a változási folyamat következtében. egyMásTól TANulás DiáK-DiáK KÖzT Minden gyakorló pedagógus. A tevékenység-központú pedagógiai rendszerekben. ez biztosítja az adaptív tanulás fenntarthatóságát. vezénylő funkciót betöltve. hanem az egész szervezetnek át kell alakulnia. alkalmazkodnia kell és meg 74 . illetve a hallottakat beépítsék saját elképzeléseikbe. iNTézMéNyi és iNTézMéNyKÖzi szAKMAi KApcsOlATOK KiAlAKíTásA A tanulói sokféleséget kezelni képes pedagógus olyan tanulási környezetet teremt. szempont épp hasznos is lehet legközelebb a saját munka során. illetve kompetenciafejlesztést végző pedagógusok jól alkalmazzák. A pedagógus mentorként. amiket még nem ismer. Ezekben a beszélgetésekben lehetőségük van arra. hogy egy probléma megoldásának több helyes útja van. vagy a megismert eljárás. illetve jó. hanem az adaptivitás az iskola egészét áthatja. hogy felhasználják korábbi tudásaikat. spontán tanulási helyzeteket teremt a gyerekek számára. Ezek a tudatosan szervezett és a tanórai tevékenységek közben a tanórai munka természetes velejárójaként alkalmazott beszélgetések erősítik a tanulók közös tanulásának kompetenciaérzését. Érdemes megismerni a többiek gondolkodását. az ismeretszerzés egyik formájává nőhetik ki magukat. hanem az egész intézménynek is közösen kell gondolkodnia. ugyanakkor elősegítheti a tanuló saját feladatmegoldását is.

korábbi tanítási tapasztalataik nagymértékben meghatározzák az osztálytermi folyamatokat. ha nemcsak felelősséget vállal értük. Az így elért eredmények implementációja. intézményesülése. amelyek közelebb visznek minket a tanuló egész személyiségének feltérképezéséhez. kihívásként éljük meg mindazt. tanítanak. Személyiségének és módszertani tudásának változásai mindig újabb kihívások elé állítják és mindig újabb változásokat indítanak el. „A személyes átalakulás olyan folyamat.” Amennyiben tanulóink igénylik és fejlesztésük csak külső segítséggel történhet. Az ettől való elszakadás számukra még nagyobb kihívást jelent. A fiatal. fejezet Hogyan tovább? kell változnia egy ilyen adaptációs folyamat során. Ezért mindenképpen fontos a főiskoláról/egyetemről kikerült pedagógus kollégák mentorálásának hatékony 75 . 2007). akár azért. A pedagógusok is legalább olyan sokfélék. Éppen ezért személyiségük. gyakorlatokon látott frontális tanulásszervezést megvalósítani. s ez olyan helyzet.2. Ez szükség szerint előhívja azt. az ő sajátos. FelKészülés A TANíTásrA. másrészt kezdték unni saját rutinszerű tanítási gyakorlatukat. mert megtapasztalták. hogy változtassanak. hogy mindennapi tanítási rutinjait úgy lehet megváltoztatni. hogy az idősebb (de nem túl idős). hogy személyiségünkkel is átéljük ezeket a változásokat. amik lehetővé teszik a tanulónak megfelelő adaptív tanulás elősegítését. tanároknak nehezebb az amúgy is nehezen megtanult. egyéni tanulási útvonalának kiépítését. amelyben a pedagógus megéli. A módszertani változatosság. együtt dolgozva az iskola egészének fejlesztésén (MAGTÁR. A TANulási FOlyAMAT MegszerVezésére és lebONyOlíTásárA Az adaptív tanulásszervezés megvalósítására nincs egyetlen és helyes út. akkor szükséges olyan intézményközi kapcsolatok kialakítása. Különböző vizsgálatok során azt tapasztalták. amit szeretnénk elérni. A pedagógus az adaptív tanulásszervezés során szükségképpen nem csak didaktikai szempontból változtat. hogy a gyerekek sokszínűsége miatt az uniformizált tanítás nem jó hatásfokú. hogy már érezték annak a szükségességét. akiket nevelnek. akik benne vannak. főiskoláról/egyetemről kikerülő tanítóknak. mint a gyermekek. beépítése minden esetben sikeresebben történhet meg. lehetővé teszik olyan okok keresését és megtalálását. Ennek oka egyrészt az lehet. Mindezt az egymással és egymástól tanulásnak kell átszőnie. tapasztaltabb pedagógusok nyitottabbak a pedagógiai módszereik megváltoztatására. hanem vállalni is akarja ezt a felelősséget. amelynek részesei azok. a tudatosabb tanulásszervezés elősegítik a tanulók alaposabb megismerését. módszertani tudásuk.

tanítási módszereinket elemezhetjük. Benjamin Bloom amerikai pszichológus szerint a fejlesztés sikerességét a tanulás szervezése. a tervezés és megvalósítás előtt már sok mindent tudunk. HelyzeTeleMzés A helyzetelemzéshez már ebben a fejezetben is vázoltunk fel lehetőségeket. valamint azokat az elvárásokat. Ismerjük a tanulók egyéni képességeit. rész Útravaló megoldása. kreativitás és a tanulás ösztönzéséhez. amelyhez a módszertani tudáson. Ez alapján valósul meg az oktatás. az ezekre adott válaszainkat. Mi lehet a sikeres fejlesztés alapja? A megfelelő környezet biztosításával a megfelelő képesség fejlesztése a megfelelő szinten.. Ha módszerekkel.1. akkor szintén az Adaptációs kézikönyvben talál hasznosítható információkat. A szempontok változtatásával a tanulók tanulási stratégiáját. alkotó folyamat. A pedagógiai diagnózis elkészítéséhez pedig az Adaptációs kézikönyvben találnak leírást és segítséget. a kompetencia alapú oktatással vagy a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésével kapcsolatban érez bizonytalanságot. ami tanítását megfelelően változatossá. Hangsúlyozzuk azonban. az optimális elsajátítás stratégiájának alkalmazása azt biztosítja. hiszen a tanulói szükségletekre alapozott adaptív tanulásszervezés tudatos döntéseken alapuló. A mastery learning (mesterfokú tanítás-tanulás). támogatásához és bátorításához szükséges érzékenység. amiket az intézmény különböző partnerei fogalmaznak meg velünk szemben. a segítő-támogató tényezők biztosítása és a korrekciós lehetőségek kialakítása határozza meg. mint pl. hogy a fejlesztés során jó eredménye76 . A pedagógus munkájának önreflexiója az állandó szakmai megújulás alapja. hogy mindez könnyebben megy. hogy saját tanítási gyakorlatunkat folyamatosan értékeljük. és szakmai készségen kívül olyan személyes tulajdonságokra is szüksége van a pedagógusnak. ha társakkal vagy egy csoporttal együtt végzi innovációs tevékenységét. és szükséges az is. adottságait. előzetes tapasztalatait. képességeit. és ha ez az egész intézményi szervezet innovációs törekvéseivel egybeesik. mEGValÓSÍTÁS A helyzetelemzés után. sikerességének vizsgálata a diákok tanulásának szempontjából nélkülözhetetlen. egyes diákokhoz alkalmazhatóvá teszi. TErVEZéS. feltérképeztük saját tanítási gyakorlatunkat. Ötlettár a gyakorlati alkalmazásra 2. amihez elegendő mennyiségű időt szükséges biztosítanunk. motiváltságát stb. a képzelőerő.

Ez a szakasz a korrigáló. akkor egyénre tervezett tartalmakat és fejlesztést adunk a lemaradóknak. fejezet Hogyan tovább? ket érjünk el. hogy minden egyes tanuló számára megfelelő időt biztosítsunk. hogy a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése során mindaz. Az egyén fejlesztésének formái közül néhány. A pedagógus az.2. ha a sajátos nevelési igényű tanuló és az összes többi diák is a saját képességeinek megfelelő szinten teljesít. • kooperatív segítség az adott tanórán vagy fejlesztő feladatok. akkor új készségek vagy készségcsoportok tanulásába kezdhetnek bele. amellyel meg tudjuk állapítani. b Ha nem sikerült az elsajátítás. aki a tanulóval szoros együttműködésben megtalálja. társasjátékok megoldása. Nagyon fontos. 77 . 2. Melyek lehetnek ezek? Bármilyen eljárás fejlesztő. amíg nem sajátították el a készség megelőző szintjét. visszacsatoló eljárások alkalmazásának szakasza. 3. Az optimális elsajátítás biztosítása érdekében a tanuláshoz szükséges maximális lehetőségek megteremtése nélkülözhetetlen. Olyan értékelési eljárás tervezése. az optimális elsajátítás stratégiájának leírása során azonban szeretnénk hangsúlyozni. hogy a tanulók ne lépjenek a következő szintre. egyénre szabott házi feladat. kifejleszti azt az eljárást. a teljesség igénye nélkül: • egyénileg tervezett. Az elsajátítandó készség meghatározása. Ezért a tanulás szervezésekor előzetes feladatunk. még fokozottabban érvényesül. Mindig az adott gyermekhez mért optimális fejlesztési lehetőség kijelölése a feladatunk. amely a tanuló egyéni igényeihez igazodik. 3. a Ha igen. 2005 alapján) Kedves Pedagógus! Amiről az eddigi fejezetben szó esett. módszert. amely a tanuló egyéni sajátosságaihoz leginkább illeszkedik. Lépései: 1. majd a motiváció egyénhez igazított kialakításával és folyamatos fenntartásával és a szükséges korrekciós lehetőségek biztosításával végezzük fejlesztő tevékenységeinket. akkor kiegészítő fejlesztést alkalmazunk. amit az adaptív tanulásszervezésről vagy a konstruktivista pedagógia szemléletével megalkotott tanulási folyamatról írtunk. rejtvények. majd újra értékelünk. (Kőpatakiné. Praktikus tanácsok a fejlesztésre vonatkozóan Ha szükséges a további fejlesztés. általánosítva. minden tanulóra vonatkoztatva került szóba. hogy az adott tanítási egység után rendelkeznek-e a tanulók a szóban forgó készségekkel. Optimális.

rész Útravaló • szerepjátékok. Formatív. • projektek megvalósítása. újratanítjuk úgy. diagnosztikus tesztek szerkesztése és kitöltése. 5. 78 . Nagyon hatásos a hierarchikusan elrendeződő tantárgyakban (ilyen pl. a matematika. A tananyag felosztása kis egységekre (elsajátítás. • szituációelemzés. akik nem sajátították el az anyagot. A tanulóhoz igazított optimális elsajátítás „kivárása”. értékelés). Egyrészt a gyermek motiváltabbá válhat. Azokat a tanulókat. drámajáték. A leghatásosabb tanítási-tanulási technika kiválasztása. • kísérletezés. A tanulási egység elsajátításának ellenőrzése szummatív teszttel. illetve a differenciálás különböző fajtáit. • egy film megtekintése. az optimális elsajátítás stratégiája) lépései: 1. másrészt a következő fejlesztés biztos alapokra épülhet.1. kiegészítő eszközöket és tanulást kell biztosítani. hogy a folyamat bármelyik részéhez csatolunk vissza. • olvasmányelemzés. alkalmazása az elsajátítás érdekében. • beszélgetés. • esettanulmány készítése megadott témában. amelyeket a fentiekben leírtunk. amelynek során a tanuló visszacsatolást kap saját előrehaladásáról. elemzése. Azoknak a számára. 3. amíg el nem érik a megfelelő szintet. Az optimális elsajátítás stratégiájának alkalmazása során a megvalósítási fázisban a pedagógus alkalmazza mindazokat a tanulásszervezési eljárásokat és módszereket.) A tananyag előkészítésében és az alkalmazásban követhetők a mastery learning (mesterfokú tanulás. • megfigyelés stb. akik nem sajátították el az egységet. 4. 2. a tanuló sikerélményhez juttatása megtérül.

Az egész évre készített általános leírás. 79 . A folyamatalapú szabályozásnak is ez a lényege. amelyek abban erősítik a pedagógust. minden tantárgyban. a régebb óta adaptáló kollégákat sikereik motiválják. igényel. A tanmenetek elkészítésénél célszerű a tananyagtartalom helyett fejlesztési tartalmak meghatározása. a sajátos nevelési igényű tanulóra pedig egyáltalán nem. hogy a tervezésre és a felkészülésre egyre kevesebb időt kell fordítaniuk. A tanmeneteket. hogy a változás. fejezet Hogyan tovább? A tervezés dokumentumai jól látható. ennek analógiájára készíthetjük el tanmeneteinket is. és bizonnyal érzik már azt is. hogy a tankönyveket és a feladatlapokat használva tervezze meg tanítási óráit. a pedagógus tevékenységét érintő tervezési dokumentuma. a változtatás elkerülhetetlen. hogy a hagyományos pedagógiai gyakorlattal nem érünk el megfelelő eredményeket. hogy az egyéni tanulási útvonalak kiépítése szerinti pedagógiai munka mindig (idő)igényesebb lesz. a TaNmENET Az adaptáció első.2. képességek. ez nem is cáfolható. Azt azonban szükséges leszögezni. hogy ez nem megy magától. A tankönyvcsaládokhoz adott tanmenetek nem alkalmasak minden egyes tanuló tanítására. az osztály 30%-ára vonatkozik. Az alábbi folyamatalapú tantervi ábrát figyelembe véve. Általános leírások. az iskolák vezetői nagy általánosságban októberre kérik. a feladat. amelyeket a pedagógusok egész évre készítenek el. de még talán rájuk sem minden területen. Mindannyian tudjuk. Mindannyian érezzük annak súlyát. készségek. hiszen egy idő után ezek a tevékenységek is készségszinten fognak működni. kb. hogy az eddig leírt gyakorlat pluszidőt. valamint speciális szempontok megjelenését.és eszközbankokból gyorsabban tudnak a felkészüléshez megfelelő eszközt vagy ötletet meríteni. ha becsületesen belegondolunk. a tudatos pedagógiai munka alapja egy olyan tervezési dokumentum. Éppen ezért szükségesnek tartjuk a rövidebb időre való tervezést és az időközi módosítási lehetőségek biztosítását. és azt is. amely differenciáltan jeleníti meg a tartalmakat. energiát. odafigyelést stb. kompetenciák középpontba állítása.

A Mit tanítsak? kérdésről a Hogyan tanítsak hatékonyabban?. diák-tanár és tanár-tanár között. 2000 A tartalmat. A tartalom szerepe továbbra is jelentős. Hogyan lesznek sikeresebbek tanulóink? kérdések felé tolódott el a hangsúly. témakörök Képességek. készség-. rész Útravaló 3. kompetenciák határozzák meg. majd a különböző osztályfokokon tanítók egyeztetik az egymásra épülés szempontjából ezeket. ábra Folyamatalapú tanterv ábrája Tanulói tevékenységek Fejlesztési feladatok Tartalom. hogy kevés az idejük saját tárgyaik megtanítására. hanem magasabb szintű gondolkodási funkciók fejlesztésére is. 80 . kompetenciafejlesztés szolgálatába állítva. kompetenciák Forrás: Vass. hogy a különböző tantárgyi tartalmak fedéseit kihasználva és a képesség-. Felértékelődött az együttes tevékenységek szerepe diák-diák. valamint a tanári-tanulói tevékenységeket ebben az esetben a fejlesztendő képességek. ám nem kizárólagosan „egyeduralkodó”.1. több idejük marad nemcsak az ismeretek átadására. hiszen az együttműködés lehetőséget ad arra. a fogalmakat és témákat. hatékonyabban. tudatosabban tervezzék a közös munkát. Ennek során a pedagógusok már nem érzik azt. A tanár-tanár közötti közös munka első lépéseként a fejlesztési tartalom kiemelése után az adott évfolyamon azonos tárgyat tanítók összehangolják a „tanmeneteiket”. Ha jól tudnak együtt dolgozni. és végül az azonos osztályban tanítók összehangolják a képességfejlesztési fókusznak megfelelően a tananyagtartalmakat. kereszttanterviséget valósítanak meg. ún.

jó gyakorlatok Egy kolléganőm a minden tanulóra vonatkozó tervezési fázis előtt kis cédulákat ragaszt a gyerekek padjainak szélére. összehasonlíthatja az előző fejlődési görbével. mert egy megfelelő program segítségével a pedagógus képet kaphat egy tanuló kompetenciafejlődéséről/tárgyi tudásáról. grafikonokat. szükséges ún. amit meg szeretne a következő nap valósítani. Ezek elkészítéséhez minden 81 . de sokkal szélesebb spektrumot ölel fel. Abban az esetben. hogy a tanóra minden egyes momentuma megtalálható bennük. hanem pontos megfigyelési lista alapján készíti el a gyerekek egyéni tanulási útvonalára vonatkozó rövid és nem túl nagy időintervallumot felölelő tanulási terveit. koordináta-rendszereket a tanulók diagnosztikai méréseiről és fejlődéséről. Az egyéni tanulási terv sok mindenben hasonlíthat egy jól elkészített egyéni fejlesztési tervhez. fejezet Hogyan tovább? egyéNi TANulási TerV A fejezet előző részében részletesen foglalkoztunk az egyéni tanulási útvonalak kiépítésének szükségességével. hanem elektronikus formában is a rendelkezésünkre áll. sérülésspecifikus moduladaptációkat készíteni. egy mátrix-szerű táblázatban mindazt. a tanmenethez igazítva. A számítógépes technológia fejlődésével egyre többen készítenek táblázatokat. és egy jól működő rendszerrel ezeknek a terveknek az átalakításával. Így nem csak a diagnosztikus mérés. Ő egyéni és napi fejlesztésekben gondolkozik és valósítja meg az adaptív tanulásszervezést. Megtalálható benne mindaz. Ötletek. ha sajátos nevelési igényű tanuló van az osztályban. ÓraVÁZlaT A kompetencia alapú programcsomagok adaptálása esetén a pedagógusnak nem szükséges külön óratervet készíteni. mert a modulleírások olyan részletesek. ami feltételezi a tanuló optimális elsajátításához szükséges tanulói környezet kialakítását. amit tapasztalt. Készíthetünk számítógépen is egyéni tanulási terveket. Így a tanulói portfólió nem csak nyomtatott. ÓraTErV. Ezeknek használata azért jó. Más kolléganő négyzetrácsos füzetben vezeti. Az Adaptációs kézikönyvben olvashatunk az egyéni fejlesztési tervről.2. egyéniesítésével hamar elkészíthető az adott tanuló terve is. értékelheti az egész osztály eredményeit és egy kattintással az egész iskola eredményeiről világos képet kaphat. és egy hétig jegyzeteli rá óra közben és a szünetekben mindazt. A számítógépben ezek nyomon követhetőek maradnak.

munkaformákat. szerkezeti óravázlatot és egy hagyományos módon elkészített vázlatot. amelyek az együttnevelt tanulóra vonatkoznak. Mintamodulok a kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásához sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésekor. CD-ROM. Az alábbiakban bemutatunk két ún. Ne legyen túl hosszú. Mindenki maga döntheti el. A részletekben való megfelelő eligazodás és a tanórára való hatékonyabb felkészülés és a jól szervezett tanórai munka megvalósításához javasoljuk azonban óravázlatok készítését.1. de legyen jól áttekinthető. rész Útravaló adaptáló intézmény kapott mintamodulokat22. hogy milyen vázlatot szeretne készíteni. 22 82 . Az óravázlat tartalmazza a feladatokat. Budapest. Educatio Kht.. a differenciálást és azokat a specialitásokat. 2007 .

csoport 5. csoport 2. csoport 4. édes. csoport 2. 2006. csoport Egyénileg differenciált feladatok. csoport 4. kontroll. május DeDuktív folyamat 83 Szerkezeti óravázlat23 . értékelés Egyénre szabott feladatrendszeres differenciált rétegmunka Tanító irányításával Önellenőrzés/javítókulccsal Játék Összegző értékelés 23 Arany Erzsébet technikája.2. keserű stb. csukott szemmel való azonosítás: finom. csoport 3. Tantárgy: Nyelvtan. Együttnevelés 120 órás továbbképzés. javítás. kooperatív csoportban – közös feladatmegoldás egy lapra. fejezet Hogyan tovább? Óravázlat 1.) Frontális: Ellenőrzés: felolvasás. feladatválasztással – szófajok témakörben. évfolyam Frontális: • Szervezés • Frontális feladat: „szófaj” – keresztrejtvény megoldása 1. csoport Főnév Melléknév Igeidők Fokozás Ige Feladat: Definíció. csoport 3. (Tanulásban akadályozott tanulók feladata: melléknevek – tapasztalati úton. savanyú. csoport 5. 4. fajták (Tanulásban akadályozott tanulók: főnév vagy ige csoportban – szavak válogatása) Frontális: • Ellenőrzés: prezentáció – emlékezetből (Mechanikus emlékezet fejlesztése) Tanári összegzés – diagnosztikus értékelés 1. minden csoportban azonos feladatok.

csoport 1. csoport 4. csoport 5. csoport 3. csoport 2. csoport 5. csoport 3. Vázlatírás egyénileg a hat állatról (mindenki csak egyről) Csoportalkotás/téma szerint 6 csoport (egy-egy állat) 1. csoport AZONOS FELADAT ÖT CSOPORTBAN Frontális: • Feladatonként ellenőrzés – minden csoport egy feladat megoldását ismerteti • Egyéni munka/ellenőrzés 6 állat jellemzőinek. célok Feladat: MÁTRIX (5 feladat) – a tanult állatok témakörében 1. csoport 4. rész Útravaló Mozaik szervezésű koopos technika Óravázlat 2. csoport 4. 5 szempont szerinti elemzése 1. csoport 2. csoport 2.1. csoport 5. évfolyam Frontális: • Szervezés. 6. csoport 2. csoport 4. csoport 6. csoport 3. Tantárgy: Természetismeret. Vissza az eredeti csoportba 1. csoport 5. csoport 3. csoport 6. csoport MEGTANÍTÁS • Egyéni visszacsatolás – Mérés 84 . Azonos témák feldolgozása 3. csoport 2.

szo-mor-kodott. ked-ven-cét. időfelelős. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola pedagógusa.2. 24 85 . 2007 02. Elvesztettem zsebkendőmet című körjáték – Előkészítés: A dal szavainak. eszközfelelős. (nagy-ap-já-tól. bátorító. Tatabánya. Jóslástábla Megszokott csoportokban. 08. Az elveszett dinó című szöveg felolvasása A jóslatok és a hallottak összehasonlítása 5. 3. szerepek kiosztása (szóvivő. min-den-ho-vá. A tartalmi megértés megerősítése/pontosítása Történettérkép elkészítése>Történetalkotó elemek: – hely – idő – szereplők – a probléma – fontos esemény – fontos esemény – fontos esemény – megoldás Differenciálás A gyengén olvasó gyerekekkel hosszú szavak szótagoló olvasása. a jegyző szerepét szándékosan nem osztom ki) 4. A válogató olvasás kérdései: – Kitől kapta Bálint a dinót? – Hol veszítette el? – Mivel lepte meg az édesapja? – Hol találták meg az elveszett játékot? 6. vég-ál-lo-más-ra) A szövegből a következő fontos tartalmi elemekre a válaszkeresés. Az előző órai tananyag felelevenítése néhány mondatban – tárgyak elvesztése 2. . Téma: Az elveszett dinó című szöveg feldolgozása 1. szószerkezeteinek sorrendbe állítása – A dal eljátszása 3. fejezet Hogyan tovább? Óravázlat 3.24 Kompetencia: szövegértés-szövegalkotás. cso-da-szép. vil-la-mo-son. A „történettérkép”-ek értékelése – csoportforgóval Az óravázlatot készítette: Kutasi Zsuzsanna. évfolyam Modul: 9/1.

Értékelés csoportosan 86 . 8. kedvenc dinóját? FIGYELEM!!! Keresem kedvenc dinómat! – – – – – – Ismertetőjegyei mérete: színe: különös ismertetőjele: lábainak száma: testét …………………………… borítja. rész Útravaló 7 Időkitöltő feladat: Apróhirdetés készítése>Milyennek képzeled el Bálint .1.

hanem a személynek. A HAllgATás előNyei A tanár a tanulók segítése közben tudjon a megfelelő időben hallgatni és a megfelelő időben megszólalni. Szóbeliségre épülő társadalmainkban a hallgatás nem erény. nem vagytok készen…)!”. hogy még mindig nem készültetek el (nem értettétek meg. pedig a tanítványainknak legalább akkora szükségük van a hallgatásunkra. önmagunkat sürgető munkát a tanítványaink gyakran nem tudják követni. amelyek szavakban nem fejeződnek ki. 87 .2. Az ilyen magatartás először elbizonytalanítja a tanítványainkat. sőt ezeket az információkat úgy rendezi. mint a szemével. mint a beszédünkre. hogy azok értelme a tanuló számára világosabbá és pontosabbá váljék. izgatott magatartás pedig ellenállást ébreszthet bennük. akkor hitelessége kérdőjeleződik meg. hogy nem egyszerűen elfogadja a személyt. indulatait. amely nem a tulajdonságoknak. hogy nem feltétele a viszonosság. arra motiválatlan. hogy: „Siess már. majd passzívvá teszi őket – ez pedig nem cél. „Hogy lehet. A tanulásban gyakorlatlan. a sietéshez társuló. Az elfogadás lényegéhez tartozik. Olyan pozitív érzelmi odafordulást jelent a másik ember felé. a KoNGrUENS KommUNIKÁcIÓ Ne mondjon mást a szájával. kapkodó. A pedagógus empátiája azt jelenti. nem érek rá kivárni téged!”. fejezet Hogyan tovább? Ajánlás a pedagógusnak A TANíTVáNyOK eMpATiKus elFOgADásA Az elfogadás biztosítja a személyiség fejlődésének optimális légkörét. sem pedig reagálni azokra. Sem értelmezni nem tudják a hallottakat. tőled ennyi is elég”. hanem belülről érti meg azon érzelmeit. a viselkedésnek szól. törekvéseit is. Ha indulattal a hangjában azt sziszegi. A gyors. azaz verbális és nonverbális üzenetei ne mondjanak ellent egymásnak. vagy „Nem baj. édesem”. A NyugAlOM és A TüreleM Nincs szükség kapkodásra: annál inkább megfontoltságra és higgadt határozottságra. hogy „Jól van. A pedagógus kapkodó magatartása ezenkívül közvetíthet valami olyasmit is.

hogy biztatásával alaposan meg is zavarhatja a könnyen elterelhető figyelmű tanulót. amikor a tanuló valóban segítségre. (A hallgatásnak másik formája is létezik. Ilyenkor a szakembernek tudnia kell felesleges (!) „biztató” szavak nélkül várni. válaszadása. rész Útravaló kudarcokat magával hozó tanuló munkája eredményének megmutatása.) (Kőpatakiné.1. 2005) 88 . jó segítség viszont továbblendíti a tanulót. különös tekintettel arra. iránymutatásra szorul. a jó időben adott. ötleteinek megfogalmazása akár több percet is igénybe vehet. ez a felfedezéses tanulás módszerének kiváló. Fel kell tudni ismerni a kommunikációban azt a kellő pillanatot. gondolkodni hagyó hallgatása. hanem gátolja. A rossz időben adott „segítség” nem segíti. kisegítő kérdésre.

Magyarázatokat ad a változások okaira. és meg sem közelíti a tudásintenzív gazdasági szektorokban tapasztalható mértéket. amely maga nem tudásintenzív. a rendszer eredményességét hazai és nemzetközi vonatkozásban. A fejezetet írta: Magvasi ágnes nemzetközi kitekintés „Az oktatásba beáramló. tudásalapú gazdaságot nem szolgálhat olyan oktatási rendszer. 2006) NEmZETKÖZI méréSEK Az IEA25 az elmúlt ötven évben nagyszabású összehasonlító tanulói teljesítményméréseket végzett azért. amelynek a humán erőforrásai. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer A fejezet elemzi a magyar oktatási rendszer környezetében megjelenő változásokat.3. bemutatja az aktuális fejlesztéseket.” (Csapó. a modernizációt megalapozó új tudás mélyen a társadalmi átlag alatt marad. Egy modern. hogy a résztvevő országok megvizsgálhassák az oktatáspolitika hatását és a pedagógiai gyakorlat eredményeit az egyes országokon belül és nemzetközi kitekintésben is. a pedagógusok maguk sem rendelkeznek tudásuk folyamatos megújításához szükséges képességekkel. 89 . amelynek folyamatos változásait nem a tudományosan igazolt tudás alapozza meg. Magyarország 1968-ban csatlakozott a szervezethez. 25 International Association for the Evaluation of Educational Achievement – Az OktatásiNevelési Eredmények Nemzetközi Értékelésének Társasága. tanuló társadalmat.

a francia mint idegen nyelv. Franciaország. amely 1997-ben a felnőtt lakosság körében végzett Írásbeliség Vizsgálatot. 90 . hogy Magyarország vezető pozíciója megingott. A vizsgálatban Magyarország 536 standardponttal Finnország. pedig az ezekben a mérésekben mért tudástartalom lényegesen közelebb áll tanterveinkhez. A magyar oktatási rendszer súlyos anomáliáit jelezte az a nemzetközi felmérés is (OECD IALS). amely a természettudományban. Az IEA 1991-es Reading Literacy elnevezésű olvasásvizsgálatában (amely 32 ország részvételével zajlott és alapvetően három szövegtípus mentén feleletválasztásos kérdések segítségével mérte a negyedikes és nyolcadikos diákok teljesítményét) még kifejezetten jól teljesítettünk. Ehhez az eredményhez képest a 15 éves gyermekek szövegértési képességéről a PISA 200027 vizsgálat olvasáseredményei jelentős romlást mutatnak. az angol mint idegen nyelv oktatásában és az állampolgári nevelés (civic education) különbségeire derített fényt (E vizsgálatban és az ezután következők többségében természetesen már hazánk is részt vett). Az 1995-ben lebonyolított TIMSS-felmérés26 eredménye arra hívta fel a figyelmet. s amelynek adatai szerint „hazánk felnőtt lakosságának több mint kétharmada nem rendelkezik a mindennapi életben elvárható és szükséges írásbeli képességek minimumával sem”.1. Svédország és Új-Zéland mögött igen előkelő helyen végzett.” (Mihály. 27 Programme for International Student Assessment. a mérések elsősorban a tananyag elsajátításának szintjét mérték. az irodalom. A két eredmény összehasonlítása az alábbi ábrán látható: 26 Trends in International Mathematics and Science Study. bár ezt az eredményt akkor még az oktatás paradigmaváltásának késlekedésével magyarázni lehetett. Igaz. A nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja. 2000) Ezeken a méréseken hazánk mindig az élmezőnyben szerepelt. rész Útravaló „Az 1964-ban elindított első matematikai felmérést egy hat témát felölelő vizsgálatsorozat követte. Az ezt követő négyévenkénti méréseredmények csak a mind erősebb leszakadásunkat regisztrálták. az olvasás-szövegértésben. Nemzetközi Matematika és Természettudományi Vizsgálat.

Finnország Portugália Norvégia Belgium Írország Kanada Izland Dánia Svájc 91 . fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer 4. ábra A 1991-es Reading Literacy és a PISA 2000 eredményei Egyesült Államok Spanyolország Magyarország Franciaország Németország Görögország Olaszország Svédország 60 50 40 30 20 10 0 –10 –20 –30 –40 OECD IEA Forrás: Vári Péter és munkatársai. 2000 Korunk „tudásalapú társadalmában” az írni-olvasni tudó állampolgár a társadalom gazdasági és szociális fejlődésének alapját képezi. hogy a gazdasági fejlődés egyik legfőbb motorja az oktatás. 1961-től működő Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (a világ 30 fejlett állama – köztük 1996 óta Magyarország is – tagja).3. Az OECD28 elemzései is épp arra mutatnak rá. ezért a szervezet szinte alapítása óta kiemelt 28 Organisation for Economic Cooperation and Development. személyes céljaik megvalósításában. Az együttműködés kiemelten fontos a magyar oktatáspolitika és oktatási gyakorlat számára. Az információ megértésének képessége létfontosságú az állampolgárok mindennapi életében. intellektusuk rendszeres megújításában.

2007) A 2001-es vizsgálatról készült magyar tanulmányok jó érzéssel állapítják meg. Olvasnak. amely Magyarországnál jobb eredményt ért el. Ugyanakkor a 4–11. hely között van. ami azt jeleni. a PIRLS29 összehasonlítható adatokat szolgáltat az általános iskola 4. hogy tanuljanak. a TÍZéVESEK SZÖVEGérTéSE „Olyan írott nyelvi alakok megértésének és használatának a képessége. amelyek az alábbi táblázatban olvashatóak. rész Útravaló kérdésként kezeli az oktatási rendszerek hatékonysága és a gazdasági fejlődés közötti összefüggések vizsgálatát. hogy részt vegyenek az olvasók közösségeiben. Ez az életkor azért fontos az olvasó gyerekek fejlődésében. hogy tanulóink eredménye a 4–11. 11 eredménye nem különbözik szignifikánsan a magyar eredményektől. mivel többségük már tud olvasni.” (Balázsi és munkatársai. míg a feladatok a megoldásukhoz szükséges gondolkodási műveletek alapján négy nagyobb csoportba sorolhatók. amelyeket a társadalom elvár. A fiatal olvasók sokféle szövegből képesek jelentést alkotni. A PIRLS 2001 óta ötévente méri a tanulók szövegértési képességét és az azzal összefüggő háttértényezőket. valamint oktatási rendszerek fejlesztésének támogatását. helyezett országok átlageredménye és a magyar átlageredmény nem különbözik szignifikánsan.1. Hollandia és Anglia – tanulóinak szövegértési teljesítménye magasabb szignifikánsan a magyar tanulókénál. A vizsgálat szövegei (ahogy 2001-ben is) két fő csoportra oszthatók: élményszerző és információszerző szövegek. valamint olvasnak pusztán kedvtelésből. és ezt a tudást újabb ismeretek megszerzésére (tanulásra) is felhasználja. évfolyamos tanulóinak szövegértési képességeiről. a fennmaradó 30 részt vevő állam hazánknál szignifikánsan alacsonyabb teljesítményt nyújtott. 29 Progress in International Reading Literacy Study. A PIRLS 2006 vizsgálatban 4 olyan ország és/vagy tagállam van. hogy mindössze három ország – Svédország. és amelyeknek az egyén jelentőséget tulajdonít. 92 . az iskolában és a hétköznapokban. AMibeN jóK VAgyuNK Az IEA Nemzetközi Szövegértés-vizsgálata.

tartalmi és szerkesztésbeli elemek mérlegelése. szerkezetbeli elemek mérlegelése. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer 1. összefoglalása Nyelvi. értékelése Forrás: Balázsi és munkatársai. 2007 93 . értékelése Összesen Feladatok száma 31 43 34 18 Feleletválasztós feladatok száma 19 29 6 10 Nyílt végű feladatok száma 12 14 28 8 Elérhető pontszám 36 47 61 23 126 64 62 167 5. összefoglalása Nyelvi.3. táblázat A PIRLS 2006 vizsgálat feladattípusainak megoszlása Művelet Explicit információk felismerése és visszakeresése Egyenes következtetések levonása adatok és gondolatok értelmezése.) Explicit információk felismerése és visszakeresése Egyenes következtetések levonása Adatok és gondolatok értelmezése. ábra A PIRLS 2006 vizsgálat feladataiban alkalmazott gondolkodási műveletek aránya 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Feleletválasztós feladatok Nyílt végű feladatok Feladatok száma (össz. tartalmi.

évi módosítás után a törvény a következő pontosítást tartalmazza: Az 5–6. írás-. törvény 2003. A készségek és képességek fejlesztése magas szakmai kompetenciát feltételező és igénylő terület – bármilyen kis hiba a felső tagozatban az értő olvasás színvonalromlásához. a törvényi háttérrel és a Nat szakmai előírásaival megtámogatott. évfolyam tanítási időkeretének 25-50%-a nem szakrendszerű oktatásra fordítandó. • A második éve negyedik osztályban is megszervezett országos kompetenciamérések is arra hívják fel a figyelmet. § (2) 2004 szeptemberétől az első évfolyamban felmenő rendszerben kötelezően alkalmazni kell. és az optimális értéket a tanulóknak csak kis százaléka érte el. számoláskészsége jó eredményt mutat. évi LXXIX. TÖrVéNyi HáTTér A közoktatásról szóló 1993. a gondolkodási képességek fejlődésének megtorpanásához stb. hogy bár a gyerekek olvasás-. 94 . vezethet. évi módosítása így fogalmaz: „A bevezető és a kezdő szakaszban.” 90. A 2006. a helyi tantervben meghatározottak szerint – az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatás. hogy – az alsó tagozatban 2004-ben bevezetett. továbbá – a tanulók igényéhez igazodóan. rész Útravaló Miért van szükség változtatásra? SZaKmaI SZEmPoNToK A felmérések megerősítették az oktatás irányítóit abban. a személyes fejlesztésre koncentráló differenciált oktatás módszereit és munkastílusát még két évvel meghosszabbítva – teret engedjenek a kezdő szakasz felső tagozatba való átnyúlásának a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével. mert a mérésben lévők felénél ez még kialakulatlan. az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. • A gondolkodási képességek közül ugyancsak tovább kell fejleszteni a rendszerező készséget és a kombinatív gondolkodási képességet. azonban a beépülési folyamat még kétharmaduknál nem befejezett. az íráskép széteséséhez.1.

és tanulásszervezési formák felé orientálja.3. képességegyüttesek megalapozása. Alapozó szakasz Feladata elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák. minősítő értékelésére. és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása. kompetenciák célzott megalapozását. • A motiválás és a tanulásszervezés már a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít. 34. Bevezetés: 2008/2009-es tanévben kötelező minden 5. pont szerint: … a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik. • A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer 2007-ben pedig a 121. • A Nat az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak. Kezdő szakasz • Ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. § (1) bek. • Az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység. amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok. A TArTAlMi szAbályOzóK: A NAT A tanítás szakaszait a Nat elvárásainak szellemében így jellemezhetjük. évfolyamon. Bevezető szakasz Az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele. 95 . • A szakasz végén még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására.

„A PISA-felmérés elmélete szerint csak az értelmes. átélt tudást lehet felidézni. hiszen mind a felmérések tartalma. bővítése. A képességek és készségek rendszerré szerveződését jelenti. személyisége kiteljesítésében. hanem új mérési koncepció mentén vizsgálódott. A vizsgálat elsősorban arra irányult. hatékonyságának. hogy valamilyen szinten mindenki rendelkezik kompetenciákkal. mind az értékelés minősége szempontjából igazi sokkszerű megdöbbenést jelentett. Oktatástudományi kutatások alapján új tudáskoncepciót vezetett be tehát. társadalmi meghatározottsággal függ össze.1. hogy a mérésben részt vevő tanulók rendelkeznek-e azokkal a készségekkel és képességekkel. ezek fejlesztését erősen befolyásolja az életkor. amelyben a műveltség (literacy) és a kompetencia (competence) fogalma élesen elkülönül. é. Benne nem az iskolai kontextusban megtanultak reprodukálásáról van szó. a már megalapozott kompetenciák fejlesztése.” (Simon. amely további tanulmányaikhoz.) A VizsgálAT iráNyulTságA A nemzetközi felmérés nem tanterv alapú. A műveltség a kulturális beágyazottsággal. mivel a tudás újszerű megközelítését fogalmazta meg és kérte számon a résztvevőktől. személyes és szakmai fejlődésükhöz elengedhetetlen? 96 . A tananyag reprodukálására korlátozódó tudás ugyanis nem segíti az egyént önmaga fejlesztésében. míg a műveltség megszerzéséhez az adott kultúrában való részvételre van szükség. n. A kompetencia pszichikus folyamat. az értelmi képességek szerveződésével a középpontban. azaz megerősítése. Tanulmányaik alatt hozzájutottak-e ahhoz a műveltséghez. Ebből következik. következményekkel Érdemes részletesebben elemeznünk az OECD 2000-ben. kreatív ismerethez. megértett. rész Útravaló Fejlesztő szakasz Feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben. amelyek szükségesek a valós élet állította kihívások felismeréséhez és megoldásához. A PISA-mérések. finomítása. útjára indított PISA vizsgálatának hazai vonatkozásait. variabilitásának növelése. tananyag szemléletű tudást tesztelt.

hogy saját életének valós problémáit helyesen oldja meg. és matematikatudása hozzásegíti ahhoz. Csak egyszerű. gyenge képességű diákok 23 százalékával. a mérésre legalkalmasabbnak a 15 éves korosztály látszott. 2007) Bár a kiváló képességű tanulók kompenzálnák ezt a gyenge eredményt. alkalmazásának és a rájuk való reagálásnak a képessége. és az alkalmazott tudást is számon kéri. Matematika „Az alkalmazott matematikai műveltség azt jelenti.” A meghatározásból is kitűnik. és nagy valószínűséggel alkalmatlanok az új ismeretek önálló elsajátítására is. A szövegértés terén harmadik alkalommal is a fejlett országok listájának alsó harmadába kerültünk. vagy 2.” (Balázsi és munkatársai. A szövegek és feladatok csoportosításának szempontjai: a) a szövegek formája. érdeklődő. A pisA-Mérés álTAl VizsgálT TerüleTeK Olvasás-szövegértés „Írott szövegek megértésének. hogy az egyszerű szöveg megértésen túlmutat a mérés. megfontolt tagjává váljék. szintet nem haladta meg. A mért tanulók 48%-ának eredménye az 1. vagy egyszerű szövegbeli kapcsolatokat képesek felismerni. b) a feldolgozáshoz szükséges gondolkodási műveletek és c) az olvasási szituáció alapján. szint a jelentésben közzétett értékelés szerint: „E meglehetősen gyenge szinten álló diákok elsősorban egyszerű információ-visszakeresési műveleteket tudnak végrehajtani. gyarapítsa tudását és lehetőségeit és hatékonyan részt vegyen a társadalom életében. hogy az ember elérje céljait. és a társadalom konstruktív. szokatlan szövegeknek jelentést tulajdonítsanak. 2007) 97 .” (Balázsi és munkatársai. Az alacsony képességszint megnehezíti számukra. amelyek nem igényelnek bonyolult feladatmegoldást. de Magyarország esetében a kiváló képességű. amelynek az a törekvése. hogy az egyén felismeri és érti a matematika szerepét a valós világban. jól megalapozott döntéseket hoz. hogy az új.3. szemben az egyes szinten vagy alatta teljesítő. ötös szinten teljesítő diákok a tesztet íróknak mindössze 5 százalékát teszik ki. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer Mivel a részt vevő országok legnagyobb részében a tankötelezettség 16 éves korig tart. A 2. világos elrendezésű anyagok feldolgozásával tudnak megbirkózni.

1. helyet foglaljuk el. Pl. hogy a természettudományi ismereteken belül megkülönbözteti a szaktudományok tudásterületeit a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismeretektől. Az egyén megérti az emberi tudásként és emberi felfedezőmunkaként is értelmezhető természettudományok jellemző tulajdonságait. kiegészítő felmérés. meg tud magyarázni természettudományi jelenségeket. • természettudományi bizonyítékok alkalmazása. Ezzel a részt vevő 57 ország közül a 19–23. 2000-ben a tanulási szokások. és azt. Az átlageredményeinket figyelembe véve a magyar tanulók teljesítménye az OECD-átlag alatt marad. új ismereteket elsajátítani. szellemi és kulturális környezetünket.2%) matematikai problémamegoldó képessége gyengébb a minimális elvárásoknál. Természettudomány „Az alkalmazott természettudományi műveltség az egyénnek az a képessége.” (Balázsi és munkatársai. az önszabályozó tanulás vizsgálata. 2003-ban a komplex problémamegoldás. Megfontolt állampolgárként hajlandó magát elkötelezni természettudományi vonatkozású problémák és természettudományos elméletek mellett. és 27%-a tartozik a felső három képességszint valamelyikébe. Magyarországon körülbelül a diákok egyötödének (21. • jelenségek tudományos magyarázata. készség vizsgálata szintén három rendezőelv köré csoportosul: a) milyen matematikai tartalomhoz köthetők az adott problémák és kérdések. hogy a természettudományi ismeretek és azok alkalmazása segítségével képes kérdéseket feltenni. 2007) A PISA 2006-os mérésben a következő kompetenciák kaptak figyelmet: • természettudományi problémák felismerése. képesség. bizonyítékokkal alátámasztott következtetéseket. A fő műveltségi területek mellett mindegyik ciklusban megjelent valami újszerű. 98 . módszertani megoldás is. hogy a természettudományok és a technika hogyan alakítja fizikai. és 2006-ban a természettudományokkal kapcsolatos attitűdök újszerű technikával végzett felmérése. A 2006-os természettudományi vizsgálat tartalmi kerete lényegesen eltér az előző évi vizsgálatoktól abban. rész Útravaló A matematikai tudás. Ebben a műveltségterületben a magyar tanulók átlagteljesítménye az OECD átlagát kicsit meghaladta (504 képességpont). és megfogalmaz természettudományi problémákkal kapcsolatos. és oldható meg azután. c) milyen szituációkban és kontextusokban jelenhetnek meg a feladatok. b) milyen kompetenciák mozgósítása által alakítható át a vizsgált valós probléma matematikai problémává.

” Az eredmények egyezősége valamennyi vizsgált változó tekintetében kimutatható. az utóbbi ciklusokban viszont mind nagyobb szerepet kap a viselkedés. segítségükkel az eredmények több kontextusban is értelmezhetők. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer Ugyancsak a mérés részét képezik a családi és iskolai háttérkérdőívek. Az innen szerzett információk rávilágítanak a tanulók teljesítményét befolyásoló tényezőkre. Megállapítható. táblázat Magyarország és – két hasonló eredményt elérő ország – teljesítményének változása 2000–2006 között Matematika A vizsgálat PISa 2000 PISa 2003 PISa 2006 Magyar. A 2006-os mérés elemzője így fogalmaz: „A magyar diákok eredményei annyira megegyezők. 99 .” 2. A PISA 2006 magyar jelentése rávilágít arra.3. Az első mérési ciklusokba integrálták a múlt század második felében lezajlott kognitív forradalom eredményeit.csehország ország 496 503 504 51 1 523 51 3 Lengyelország 483 498 498 Szövegértés Magyar.csehország ország 488 490 491 498 516 510 Lengyelország 470 490 495 Természettudomány Magyar. mintha valamennyi mérést ugyanaz az 5000 gyerek írta volna. a motiváció és az attitűdök analízise. a tanulás mozgatórugóinak feltérképezése. hogy – noha az oktatásügyben 2000 óta számos változást vezettek be – ezek hatása még az oktatási gyakorlatban nem érzékelhető.csehország ország 480 482 482 492 489 483 Lengyelország 479 497 508 VÁlToZNI éS VÁlToZTaTNI Magyarország mérési eredményei megdöbbentő egyezőséget mutatnak a PISA 2000 óta eltelt hat év során. hogy: „a PISA tartalmi kereteit kidolgozó tudományos munkacsoportok kiemelkedő munkát végeztek.

ábra A 2006-os mérésen a három mérési területen elért országátlagok Ország Finnország Hongkong–Kína Kanada Észtország Új-Zéland Ausztrália Hollandia Liechtenstein Korea Szlovénia Svájc Makaó–Kína Belgium Japán Tajvan Ausztria Írország Csehország Egyesült Királyság Svédország Lengyelország Dánia Franciaország Izland Magyarország Egyesült Államok Horvátország Lettország Spanyolország Litvánia Szlovákia Norvégia Luxemburg Oroszország Olaszország Portugália Görögország Izrael Chile Szerbia Bulgária Uruguay Törökország Jordánia Thaiföld Románia Montenegró Mexikó Indonézia Argentína Brazília Kolumbia Tunézia Azerbajdzsán Katar Kirgizisztán Szövegértés Természettudomány Matematika Az eredmény szignifikánsan jobb az OECD-országok átlagánál. Az eredmény szignifikánsan gyengébb az OECD-országok átlagánál.1. 100 . Az eredmény statisztikailag egyenértékű az OECD-országok átlagával. rész Útravaló 6.

a hozzáadott érték mennyiségének a kérdése. az egyes iskolák nagymértékben különböznek a tanulók családi háttere alapján. az az iskolarendszer szegregáló hatása. Tanulóink azokon a területeken szerepeltek kifejezetten jól. és amelynek megváltoztatása nem tűr halasztást. Ezen a területen mindössze három ország ért el a magyar fiatalokénál jobb eredményt.) 101 . hogy még az a nem túl előkelő helyet biztosító tudás. hogy: „Magyarországon az iskolarendszer a szociális. amiről a gyermekek számot adnak. ahol a memorizálásra. azaz mennyire fordítanak gondot az egyenlő esélyek biztosítására. a tananyag reprodukálására van szükség. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer A magyar teszteredményekből kitűnik. amely társadalmi problémák sorozatát indíthatja el. mint a többi ország hasonló helyzetben lévő diákjaié. hogy Chile Magyarország mellett a világ három országának egyike. Ez egyenesen következik ismeretközpontú tanítási kultúránkból. noha országos mérések bizonyítják a fizika és kémia tantárgyak középiskolai népszerűtlenségét. A leszakadók aránya itt 15% (a szövegértésnél és a matematikánál ez meghaladja a 20%-ot). de az ő teljesítményük is jobb. Ebből a vizsgálatból sajnos az derül ki. Érdekes. hogy az egyes országok mennyire méltányosak. Ebből tehát az következik.” (Balázsi és munkatársai. hogy diákjaink „a fizikai világ rendszerei” alteszten érték el a legjobb eredményt (533 képességpontot). amelyből kiderül. Az oktatási rendszer tartalmi változásának eredménye természetesen hoszszabb távon mérhető. Ami azonban súlyos aggodalomra ad okot. gazdasági és kulturális háttér szerint szegregált.3. hogy a három vizsgált műveltségterület közül a természettudományi oktatás helyzete ad okot a legkevesebb aggodalomra. eredményességét kérdőjelezi meg a mérésnek az a területe. ahol szabad iskolaválasztás nehezíti az esélyegyenlőség megvalósulását. 2007) Hazánknál erőteljesebb szegregáció csak Bulgária és Chile esetében tapasztalható. de talán nem véletlen. (Érdekes. az is jelentős mértékben otthonról érkezik. Problémaként jelentkezik ezért az iskolai hatékonyságnak. A PISA 2006 vizsgálat külön kitér annak a tényezőnek a feltárására. A családi háttér jelentősége és a szegregáció problémája Oktatásunk hatékonyságát. ugyanakkor az iskolákon belül viszonylag homogén tanulócsoportok találhatók. hogy a gyermekek tudását legerősebben a szülők iskolázottsága határozza meg.

mennyi idő a belátható jövő. rész Útravaló Az iskoláztatás kezdő szakaszától fennálló szabad intézményválasztás. mindent meg kell tenniük eredményes képzésük érdekében. csak bizonyos társadalmi csoportok számára megfelelő feltételeket biztosító oktatási rendszer. 102 . az iskolákban pedig – az esélyegyenlőség figyelembevételével – minden tanulónak a lehető legjobb képzést kell kapnia. mint mások?” (McKinsey & company. a rendszer eredményességében betöltött pozitív szerepüket. a jó gyakorlatok közkinccsé tétele. Mindezen tényezők figyelembevételével célszerű lenne a szelekció késleltetésének lehetőségeit megfontolni. 2002).1. és biztos többen sokkal fontosabb témának tartják a tartalmi fejlesztés vagy az anyagi ellátottság problémáját.” (Nahalka. 1998) Nem tudni. Bár azonnal hozzá is teszi: „Nyilván számos szakember nem ért velünk egyet. Vállalt célja volt a mintaadás. a társadalmi esélyegyenlőség biztosítására még csak alacsony szinten sem képes. a korai szelekció (hat. ugyanakkor semmi nem bizonyítja az oktatás színvonalasabbá tételében.) . mint valaha. a speciális tantervek. mások pedig nem. hogy egyes rendszerek sikerrel veszik az akadályt. Vitathatatlan. Nahalka István 1998-ban(!) megfogalmazott véleménye szerint: „az esélyegyenlőség alakulása a magyar oktatási rendszer kiemelkedően legfontosabb kérdése”. esetleg az iskolával szemben támasztott társadalmi igények alakulását. Kicsit karcosabban fogalmazva: úgy tűnik. Miért van az. hanem mást kellene tennünk!” (Nahalka. az iskola »társadalmasodásának« folyamatát. A sikeres oktatási rendszereknek figyelniük kell a pedagóguspályát választók alkalmasságára.és gondolatvilágát – ami az iskolai rendszer elsődleges feladata – komoly kihívást jelent.és nyolcosztályos gimnáziumok) csak erősítik a szétnyíló „szociális ollót”. Magyarországon létrejött s megszilárdulni látszik egy rendkívül szelektív. Hogyan csinálják a legjobbak? A jól működő iskolák titkait szándékozott feltárni a már említett McKinseyjelentés. „Megváltoztatni többmilliónyi gyermek érzelem. hogy bizonyos oktatási rendszerek stabilan jobban teljesítenek. és gyorsabban fejlődnek. Sajnos azonban az állítás ma időszerűbb. Magyarországon a társadalmi elit kiépítette a saját érdekeinek leginkább megfelelő iskolarendszert. s ezen legalábbis a közeli jövőben vagy a belátható jövőben nem kíván változtatni. Mint Nahalka István 2002-ben a PISA-elemzés kapcsán megfogalmazta: „Nem többet és kicsit jobban kell tennünk. mert ezen az oktatásban fellelhető pozitív kezdeményezések sem változtattak számottevően. 2007 5.

1. a rendelkezésére álljanak a szükséges segédanyagok. hogy ugyanezt megtegye holnap is. századi iskola eszközrendszerének biztosítása. a képessége és az ambíciója ahhoz. Az alábbi két példa a McKinsey-jelentésben szerepel: a bal oldali az USA költségráfordítását hasonlítja össze a nevelés hatékonyságával. Új-Zéland és Ausztrália ráfordítás. Nagy-Britannia. jelezve a tanárdiák arány alakulását is. a tanár-diák arány csökkentésével vagy a szerkezet átalakításával nem lehet jelentős változást elérni az osztálytermi folyamatok javulásában. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer „Az iskolarendszer feladatát így lehetne összefoglalni: gondoskodik arról. hogy a szakma presztízsének megőrzése (vagy helyre állítása) a tanári pályán dolgozók munkafeltételeinek javítása a 21.3. Olaszország.” TéVhITEK A jelentés számos tévhitet eloszlat az oktatás minőségének javítását feltételező elképzelésekből. Németország. Mégis. 2. posztgraduális képzések szervezésével) költségtényező. mint tegnap. a pályán lévők állandó „helyzetben tartása” (pl. Japán. a másik ábra Belgium. Franciaország. a nálunk jobb helyzetben lévő országokból több példát hozva bizonyítja. tévhit Az is igaz azonban. hogy ma eggyel több gyereknek segítsen abban. hogy önmagában az oktatásra szánt költségvetés emelésével. és meglegyen a tudása.és teljesítménymutatóit hasonlítja össze. És. hogy a pénz – bár nagy úr! – önmagában nem oldja meg az oktatás minőségének jelentős javulását. 103 . hogy elérje a megfelelő szintet. tévhit A vizsgálat egyértelműen kimutatja. hogy amikor a tanár belép az osztályterembe.

rész Útravaló 7–8. 2007 104 . ábra A McKinsey-jelentésben vizsgált országok jellemző példái az anyagi támogatás hatékonyságára Lineáris index 70 60 50 40 30 20 10 0 Egy diákra jutó költés ($ 2004) Tanár-diák arány Írni-olvasni tudás (17 éves) Írni-olvasni tudás (13 éves) Írni-olvasni tudás (9 éves) 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 % Belgium Egyesült Királyság Japán Németország Olaszország Franciaország Új-Zéland Ausztrália Egy tanulóra jutó reálköltés növekedése (1970–1994) Tanulói teljesítmény növekedése (1970–1994) 65 77 103 108 126 212 223 270 –6 –8 2 –5 1 –7 –10 –2 Forrás: McKinsey & company.1.

annál eredményesebbek a tanítványok. hogy túl sok a hallgató. a tanítás minősége és a tanulók eredményessége között. ahol ezek a számok alacsonyabbak a magyar adatoknál. és a 30 tagállam átlagától körülbelül 25 százalékkal alacsonyabb itthon a kezdő tanári fizetés.3. hogy a megfelelő emberek lépjenek a tanári pályára. minél jobb képességűek. az alkalmatlanokat is felveszik. Minél erősebb az országon belül a tanári pálya presztízse. évi 2500-3000 elég lenne). hogy az oktatás színvonala és a tanárok rátermettsége egymástól elválaszthatatlan. Az OecD tagállamai között az egy diákra fordított oktatási kiadások tekintetében bizony sereghajtók vagyunk – mindössze négy ország van mögöttünk. AMi VAlóbAN jAVíTjA Az OKTATás MiNőségéT Annál erőteljesebb összefüggés látszik viszont a tanítói kvalitás. A legeredményesebb rendszerek mindenekelőtt azt igazolják. A megoldás a változtatásra részben a képzési kínálat jelentős szűkítése (2005-ben 11 000 végzett pedagógus volt. „Annak. illetve a szigorú felvételi sztenderdek érvényesítése lehet (Kertesi. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer Magyarországon az oktatás financiális problémái jelentősek. már a felsőoktatásban el kell dőlnie. A magyar pedagógusképzésbe a diák felvétele a képzőhely túlélésének záloga. 105 . minél elhivatottabbak a pedagógusok. Ennek következménye.” A következő ábra arról tájékoztat. 2008). hogy ezt a szabályozást Finnország milyen paraméterek mentén végzi. a képzés minősége gyenge.

megfelelő kezdő fizetést kell kínálni. 106 . javításáért. hogy az oktatási rendszer hosszú távú és jelentős fejlesztése nem lehetséges az oktatásban résztvevők hatékonyságának és eredményességének javítása nélkül. A döntéshozók felelősek a tanári szakma megbecsülésének és tekintélyének megőrzéséért.1. többszörös feleletválasztásos teszt. írás-olvasás és problémamegoldás (2007-től. 2007 A pályáN léVőK Felelőssége Következtetésében a McKinsey-jelentés leszögezi. számolási képességek. ábra Finn felsőoktatási rendszer tanárképzésben alkalmazott felvételi mechanizmusa • Szigorú képességvizsgálat: 300 kérdéses. pályázót alkalmaznak tanárként* Csoportmunka (egyetem) • A tanárképzés befejeztével a jelölteket iskolák alkalmazzák Állásajánlat iskolánál *Egyetemenként változó Forrás: McKinsey & company. Nekik kell megfelelő mechanizmusokat kidolgozni a tanári pályára kerülők kiválasztására. rész Útravaló 9. és figyelemmel kell lenniük a tanári hivatás megbecsülésére. az első kört korábban középiskolai osztályzatokra és egyéb tényezőkre alapozták) • Általános tudásszint és írás-olvasási képesség vizsgálata – A tesztek az információfeldolgozás. a kommunikációs készségeket és az emocionális intelligenciát • Tanítási alkalmasság ellenőrzése: Csoportos gyakorlatokkal és bemutató tanítással tesztelik a kommunikációs és interperszonális készségeket Országos kiválasztás Felmérés (tesztek – egyetem) Interjúk (egyetem) Csak minden 10. a kritikus gondolkodás és az adatszintetizálás képességét vizsgálják – Tanulmányi eredmény tekintetében a jelöltek legyenek évfolyamuk felső 20%-ban • Tanítási alkalmasság ellenőrzése: Az interjúk során vizsgálják a tanítás és a tanulás iránti motivációt.

óratervek. 107 . a kijelölt nevelési cél elérése érdekében. tantervek.3. mindössze három év kellett ahhoz. a pedagóguspályán azonban többnyire egyedül dolgoznak a kollégák. Angliában a megfelelő gyakorlaton alapuló országos képzési programok bevezetését követően. Az ilyen változások akkor lehetségesek. Ezt általában csak a megfelelő gyakorlat eredeti környezetben történő bemutatásával lehet elérni. ezért nincs lehetőség a jó gyakorlatok automatikus átvételére. hogy képesek érezhető mértékben változtatni a tanítványaik oktatásán. A legtöbb esetben ez nemcsak a cselekedeteik. és mindenekelőtt rendelkeznek azzal a meggyőződéssel. Több iskolarendszerben is alkalmazzák azt a stratégiát. az angol nyelv területén 43%-ról 77%-ra nőtt. A vizsgált rendszerek közül ezek tartoztak a legsikeresebbek közé. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer „Meg kell találni annak a módját. létezik közös céltudatuk. A tanárok törekedjenek a jobbításra. hanem a mögöttes okok megértését is jelenti. hangsúlyt fektetve arra. ha a tanároknak magasak a követelményeik. megbeszélik az ott tapasztaltakat. A pélDáK. 2007) A három tényező csak együttes megléte esetén hatékony. Más szakmákban a csapatmunka magától értetődő. a nevelési problémák megoldásának tanulmányozása. Lényege. Ha valamelyik tényező hiányzik vagy elenyésző szinten van jelen.” (McKinsey. Véleménycsere alakul ki. AMelyeKeT KÖVeTNi érDeMes Leírt tényezők együttes hatására Bostonban az MCAS-követelményeknek megfelelő diákok aránya hat év alatt a matematika terén 25%-ról 74%-ra. visszajelzéseket kaphatnak a kollégáiktól. amihez az anyagi ösztönzés módosítása önmagában nem elégséges. hogy több tanár együttes munkája révén alakulnak ki az oktatási stratégiák. viszont a pedagógiai folyamatok. hogy a legjobb módszerek az egész iskola kincsévé váljanak. és együtt fogalmazzák meg az oktatás fejlesztésére vonatkozó célokat. hogy a nevelők rendszeresen látogatják egymás óráit. hogy az osztálytermekben zajló folyamatok alapvetően megváltozzanak. Folyamatosan látogatják egymás óráit. A tanárok megértsék a helyes gyakorlatot. hogy az írás-olvasási követelményeket teljesítő diákok arányát 63%-ról 75%-ra növeljék. Ehhez általában a motiváció mélyebb megváltoztatása szükséges. Japán: Az iskolákban az „órák tanulmányozása” elterjedt gyakorlat. csak korlátozott fejlődés érhető el. Az egyes tanárok számára ez három dolgot jelent: A tanárok felismerjék saját gyakorlatuk gyenge pontjait. a hatékony módszerek megértése csak tantermi keretek között igazán célravezető.

A szegregáció „A társadalmi szegregációt felerősítő oktatási gyakorlat áll szemben az integrációt megkövetelő jogszabályokkal. hogy az azonos szinten állókat. olvasás. Szócikk. esetleg azonos problémával küzdőket könnyebb eredményesen tanítani. • Középiskolákban a nyolc. hogy minél olcsóbb legyen.1. • Szabad iskolaválasztás.és hatosztályos gimnáziumok megszervezése. 108 . a felvételi vizsgák tiltása óta tanulmányi versenyeknek „álcázott” felvételi eljárással. Indok: a gyermek képességének legjobban megfelelő iskola kiválasztása. hogy adott forrásokból minél magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtson. hogy a tanulókat tanulási teljesítményeik alapján célszerű csoportosítani. on-line hivatkozás) A magyar oktatási rendszerben a szegregálódásnak számos „jól bevált” gyakorlata épült ki a 80-as évektől napjainkig: • A sajátos nevelési igényű gyermekek különválasztása. A közoktatás számára az a cél. ugyanekkor a „problémás” gyermekek elutasítása a specializációra hivatkozással. rész Útravaló A magyar oktatási rendszer anomáliái A magyar oktatás gyakorlata mind kevésbé felel meg a tudásalapú társadalom elvárásainak. • Tagozatok indítása. Indok: így biztosítható legjobb színvonalon a szakmai és az eszközháttér. sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja. ha olcsón ugyan. mérési eredménynek. mégis minden összehasonlítási. Indok: a képzési irány megválasztása a szülő és a tanuló joga. Közgazdasági értelemben nincs értelme hatékonyságról beszélni akkor. Indok: az iskolák „egyéni arculatának” kialakítása. Ez magával hozza a tanulmányi eredmény szerinti szegregálódást és korai kontraszelekciót eredményez. Márpedig a magyar oktatási rendszer a közoktatási minimum teljesítésére sem képes. a nemzetközi elvárásokkal. a magyar pedagógiai köztudat jelentős részét az a meggyőződés jellemzi. hiszen az évfolyamok 20%-ának már évek óta nem sikerül elsajátítania az alapvető írás-.és számolási készségeket. de selejtet gyártunk. Míg az európai országok jelentős részében magától értetődő a sérült. Következménye a legjobb képességű tanulók kiválogatása. az oktatáskutatók javaslatainak és az oktatás irányítás intézkedéseinek ellenállva (számos anomáliát kiépítve és/vagy életben tartva) továbbra is hagyományos módon működik. nem pedig.” (Lannert: Tanulóilétszám-csökkenés. feltételezve. Az isKOláK KÖzÖTTi KülÖNbségeK.

s ennek a célnak mindent alávetve próbálják „átgyúrni” tanítványaikat. • megakadályozza a gyermekeket abban. hogy egészüljenek az új oktatási elvárásoknak inkább megfelelő tulajdonságokkal (szervező. de talán most a leginkább jellemző. • A pedagógusok többségükben nem felkészültek az újfajta oktatási tartalmak átadására. évtizedekig eredményesen működő tanítási formáktól. s ennek érdekében át kell értékelni a tananyagot.” (Kőpatakiné. hogy a „tananyagot megtanítsák”. (Fordítva lenne hatékony: a gyermek megtanítása a cél. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer A szegregáció több tekintetben is komoly akadályt jelent: • kialakul az iskolák között a „kasztosodás”. megszokott munkáján. Azt is. amit a társadalmi elvárások mellett a helyi folyamatok még inkább erősítenek.) • „Mindig. Szakmai fejlődésének fontossága felértékelődött. • a problémák újratermelődése a szegregálódott intézményen belül lehetetlenné teszi azok hatékony kezelését. a tanulói összetétel alakulására megoldásokat találjon. hogy a tanulói igényekre. ösztönző.3. A tananyagközpontú pedagógiát fel kell váltania a személyiségre építő pedagógiának. Munkájukban még mindig az elsődleges cél. Módszertani kultúrájának fejlődését egyaránt elvárják tőle vezetői. soha jobban nem volt előtérben a produktivitása. 109 . Nehezen válnak meg a képzésükkor begyakorolt. hogy a környezet változásaira helyesen és megfelelő tempóban reagáljon. Figyelemmel kell kísérnie tudományterületének alakulását. hogy a legfontosabb erőforrás az iskolában a pedagógus. romlik az oktatás minősége. szakmai környezete és ő maga is. facilitáló szerepek). 2003) Lehetőség a feloldásra • A hagyományos tanári szerepek ki kell. (A kivételek viszont talán az előremenekülés stratégiájának választása okán épp a megújulás élvonalába tartoznak!) a TaNÁrI SZErEPEK A tanári szerepek mára rendkívül szerteágazóak. hogy megtapasztalják a másságot. így nem válnak képessé annak elfogadására sem. hogy nem is ismerik azokat). a taneszközöket eszközként használva. a „tanterv és utasítás” által diktált követelményektől (pedig az már majd emberöltőnyi távolságba került). az új módszerek használatára (félő. Elvárjuk tőle. szükség szerint módosítania kell a mindennapi.

A tanulási folyamat megszervezésének a gyakorlata a legtöbb iskolában ma is a tömegoktatás múlt században intézményesült tanulás. hogy birtokában legyen a kompetencia alapú oktatási. amelyek az iskolai tanulási környezetet Magyarországon jellemzik. adaptív tanulásszervezési technikák elterjedése lassú. Új Pedagógiai Szemle. 2008. Részlet a VII. módszereknek nevelési tartalmaknak a terjesztését tűzi zászlajára. TANTárgyAK VAgy KOMpeTeNciAFejleszTés? „Az elmúlt években – részben nemzetközi értékelések hatására – különösen felerősödött az igény. kialakítják bennük az önálló tanulás készségét. rész Útravaló • Támogatni kell azokat a továbbképzési formákat. A tanári szakképzés céljairól. amelyek ezeknek a szerepeknek.”31 • A tantárgyi struktúrákban működő iskolaszerkezet nem alkalmas a tudásalapú iskola kiépítésére. A személyre szabott.) OM rendelet 4. tanulmányi programok komplex ismeretet. az elmúlt másfél évtizedben keveset változtak. tanulási technikák alkalmazására. több tantárgyat átfogó feladatok. fokozatosan elveszíti (vagy már rég elvesztette) hatékonyságát. és csak viszonylag szűk körben hódított tért a tanulói cselekvésre épülő. alkalmazhatóbb tudást biztosítanak30. mint az iskolai tanítási gyakorlatban ma még kevéssé érzékelhetőek a tanulásról való tudásunk megújulásának a hatásai. Halász Gábor (szerk.és tanításszervezési technikáit követi. (IV 3. a tanulói érdeklődésben rejlő energiákat mozgósító tanulásszervezés. hogy az iskolai tanulás eredményesebben oldja meg a sikeres élethez szükséges és a munka átalakuló világában is egyre inkább igényelt képességek fejlesztését.): Kiindulópontok. amelyek a diákokat együttműködésre késztetik. ez pedig hiteltelenné teszi. Eszközrendszerében messze lemarad a társadalomban meglévő lehetőségek mögött. • Az ismeretátadásra épülő oktatási szervezet hatástalanná válik. Nevelésügyi Kongresszus háttéranyagából. nevelési módszertannak. számú melléklete . mert elévülése igen felgyorsult. A pedagógusok felkészítésében és szakmai fejlesztésében éppúgy. • Az információrobbanás következtében az egyes tudományokra épülő tananyagstruktúra használhatatlanná válik. a gyakorlatra épülő tanítási módszerek. és tudatosan váltsa fel napi munkájában az ismeretközlő eljárásokat a hatékonyabb új módszerekkel.1. Az a pedagógiai megközelítés és azok a módszerek. a nyitottabb. • A gyakorló pedagógust fel kell készíteni arra. 15/2006. január 30 31 110 .

A kompetencia alapú tanulás a megismerési folyamatok és képességek kiépülésének harmonikus egységét jelenti. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer Lehetőség a feloldásra • Alapvető a kisiskolás korban feltárt adottságokra épülő készségek és képességek kialakítása. konstruktív folyamat. személyes tudásnak a külső. új helyzetben való felhasználása. konstruálja meg saját belső tudását. Az oktatás szakemberei tehát ezzel a belső tudással foglalkoznak. az ismeretszerzés szerveződése. annak mérnökei.” (Csapó. 1999) „Ma már tudjuk. szükségessé tette az oktatás összes résztvevőjének. objektív. haszontalan lesz. A tanuló a különböző tevékenységek során maga építi fel. ennek meghatározó eleme a fejlesztés tudásbázisának megteremtése. Nem lehet megbízhatóan eldönteni. valamint a kulcskompetenciák fejlesztése. építészei. 1999) nemzeti Fejlesztési Terv keretében folyó fejlesztések: a kompetencia-központú gondolkodás hazai gyakorlata „Az egyetlen reálisan tervezhető. technológusai és technikusai. 111 . képességek fejlődése – öntörvényű. a tudásalapú oktatási rendszer kiépítése. hogy a releváns tudás gyorsan változik – elévül. amely szerint a belső. szerveződésének törvényszerűségeit is ismerniük kell. E szemléletmód szerint a tudás megváltozása – a tanulás. s tisztában kell lenniük a képességek fejlesztésének módszertanával is. hogy igyekszünk a lehetőségekhez képest mindent megtanítani. érvénytelen. Amint ezt számos ország és más társadalmi szektorok példája mutatja. Be kell látnunk: hiába kapaszkodunk abba. tudományos tudástól eltérő törvényszerűségei vannak.” (Csapó. aminek segítségével lehetővé válik a tudás hatékony alkalmazása. Az „interdiszciplináris curriculum” szükségessé teszi a pedagógusok közötti párbeszédet a tervezés és kivitelezés szintjén az együttműködést.” (Kőpatakiné. gazdasági szempontból finanszírozható kitörési pont az oktatási rendszer hatékonyságának gyökeres javítása lehet. 2003) Az ismeretátadás tartalma és szerkezete sok szálon köti össze az intézményben dolgozó pedagógusokat. szakmaiságának javulását erőteljesen befolyásolják a kognitív tudományok eredményei. mi lesz fontos néhány évtizeddel később. Ehhez a pedagógusoknak saját szakterületükön kívül a tudás változásának. mindenekelőtt a tanár szerepének átértelmezését.3. Az a megállapítás. a készségek. • „A tanári mesterség új értelmezését.

1.-es intézkedésének keretében zajló fejlesztések. A KOMpeTeNciAFejleszTés jeleNTősége „A dolgozók tudása. E cél megvalósítása érdekében szükséges az iskolarendszernek a kompetencia alapú nevelés. soha nem látott lehetőségeket nyitott meg. és 3. ha a kulcskompetenciák kialakítására és fejlesztésére fókuszál. készségei és hozzáállása fontos tényezőként van jelen az innováció. Mindazonáltal a liszszaboni stratégiával foglalkozó magas szintű csoport 2004 novemberében egyértelművé tette. intézkedésben a befogadó iskolahálózat kiépítése. évfolyamain különböző kompetenciaterüle.és Óvodafejlesztő Központok (TIOK-ok) megalapítása. és ez igaz mind a sok. és hozzájárul a dolgozók motiválásához.« Becslések szerint az európai munkaerő közel egyharmada (80 millió ember) alacsonyan képzett. Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. a Térségi Iskola. hogy felvértezzük az embereket azokkal az eszközökkel..1. így az oktatásban is. A 3. az esélyegyenlőség megteremtése volt a cél. amelyek az egész életen át tartó tanulás elterjesztésének biztosítását. Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos területen. Továbbá egy 2004-es Cedefop-jelentés szerint 2010-re az újonnan kialakított állások csupán 15%-a lesz elérhető az alapfokú végzettségű emberek számára. 2. 5.1. hogy alkalmazkodni tudjanak a változóban lévő munkaerőpiachoz.. teken. oktatás és képzés irányába való fejlesztése. míg 50%-uk magasan képzett dolgozókat követel majd meg. a munkával való megelégedettségükhöz és a munka minőségéhez. 2005 32 112 . a 2. mind a kevés szaktudást igénylő állások esetében is... Brüsszel.1. amelyekre ahhoz van szükségük. 7 9. Ilyenek például a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2. hogy »messze nem teszünk eleget Európában azért. rész Útravaló A közoktatás akkor készíti fel diákjait a kor kihívásaira.1.-es fejlesztésben a programcsomagok kipróbálása és bevezetése a többségi intézményekben. a termelékenység és a versenyképesség terén.” 32 A 2005–2006-os tanévben 12 konzorcium 120 közoktatási intézményében 8236 tanuló részvételével elindult az új típusú oktatási programcsomagok kipróbálása az iskolák 1. a tudásalapú társadalom feltételeinek megteremtését határozták meg.

míg 31 ezren gyógypedagógiai tantervű osztály tanulói. továbbfejlesztett szakmai. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer A sAjáTOs NeVelési igéNyű TANulóK A TÖbbségi isKOláKbAN Az „A” komponens résztvevői a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtéséért dolgoztak ki programokat. táblázat Az integráltan oktatott gyermekek létszámának alakulása 2001–2006 között Intézmény Óvoda Tanév 2001/2002 2005/2006 Általános iskola 2001/2002 2005/2006 2001/2002 2005/2006 2001/2002 2005/2006 2001/2002 2005/2006 SnIgyermekek létszáma 4249 5327 48 575 60 651 619 2188 351 777 425 954 Ebből integrált 2888 3896 8263 29 933 619 1841 100 572 389 943 % 68% 73% 34% 49% 100% 84% 28% 74% 92% 99% Szakiskola Gimnázium Szakközépiskola Forrás: Eurybase. módszertani bázis áll a programba most belépők rendelkezésére. 2004-től 2008-ig az integrált oktatás know-how-jának megalapozása. Ebben a második intervallumban (Új Magyarország Fejlesztési Terv) már kipróbált és a hatékonyság érdekében módosított. A programok külön súlyt helyeztek a pedagógusok továbbképzésére. az európai országok oktatásrendszereinek információs adatbázisa 113 . hogy minden oktatási reformból annyi valósul meg. Az Oktatási Statisztikai Évkönyv adatai szerint 30 ezer sajátos nevelési igényű tanuló integrált keretek közt tanul. 3. szolgáltatási programcsomagok létrehozása zajlott.3. a módszertani adatbankok. amennyi az osztálytermi folyamatokban végbe megy. Az elmúlt öt évben dinamikusan emelkedett az integrált keretek között tanulók aránya. míg a „B” komponens résztvevői a sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelési programjait fogalmazták meg. jól tudva.

A demokratizálódási folyamat megköveteli az empatikus viselkedési formák beépülését a személyiségbe.) Azaz az OECD által „B” kategóriába sorolt. az adottságok feltárása. 33 http://www.” 33 A 2005–2006. kulcskompetenciák beépülésének elindítása. 2007). Az integráltan nevelt gyerekek létszáma elsősorban a beilleszkedési.9%-ról 3.hu/letolt/statisztika/okt_evkonyv_2005_2006_060927 . a tárgyi feltételek megteremtésére. tanulási. • A fejlesztés kiterjesztése a tanulásra. Az új kihívásokra az egyik lehetséges válasz.gov. • Az új pedagógusszerepek kialakítása. tanévben 4. hogy járjon a közösségi szerepek megtanulásával.1% volt. a globalizáció és a demokratizálódási folyamat – az iskola szerepének újraértelmezését követeli meg.1. (Közel 90%-uk integrált oktatásban vesz részt.okm.pdf 114 . úgynevezett nem szervi rendellenességen alapuló tanulási zavarokat mutató tanulók körében.6%-ra csökkent. magatartási nehézséggel küzdők. Változó iskola A társadalmi környezetünk alapvető változásai – az információrobbanás. • Az egyéni haladási ütem megszervezésével az egyéni fejlesztés biztosítása. gyakorlásra használt feladatok megújítására. a csapatban gondolkodás felvállalásával. rész Útravaló „Az önálló gyógypedagógiai osztályokban oktatott tanulók aránya a 2001/2002. illetve a megismerő funkciók vagy a „viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő” tanulók körében realizálódott. • A kooperatív technikák alkalmazása a munkában. a pedagógiai kultúra átalakítása. a tananyagfeldolgozásban. az eligazodást azok minősége terén. A információrobbanás. • A szülő bevonása a nevelési folyamat értékelésébe. Az integrált oktatásban részesülő tanulók száma 2001/2202 és 2005/2006 között 0. 2005/2006-ban 3. A testi és érzékszervi fogyatékosoknak megközelítőleg a fele nem tanul speciális intézményben (Kőpatakiné–Mayer–Singer. a kompetencia alapú nevelési-oktatási módszertan elterjesztése. tanévben 1 millió 758 ezer gyermek vett részt óvodai nevelésben és a közoktatás nappali rendszerű képzésében. Az individuum fejlődése együtt kell. a felgyorsult társadalmi folyamatok szükségessé teszik a gyors és hatékony információszerzést.5%-ra emelkedett.

az élethosszig tartó tanulásra. hatékonyan készít fel a felnőtt szerepekre. mert nem az idő számít. magára adó pedagógus úgy tesz. kritikus gondolkodás. a gyerekek időbeosztása és terhelése. Kik hozták létre: nagy tapasztalattal rendelkező gyakorló pedagógusok. fejezet Tágabb környezetünk: az oktatási rendszer „A fejlesztés kulcsfogalmai: önállóság. a tananyag szerkezete. problémamegoldás. elméleti szakemberek. Nem hagy megműveletlen területet maga után. az alkalmazott pedagógiai módszerek. s ha valami megakasztja. őket kell segíteni abban. az önálló és csoportos kreatív gondolkodásra és cselekvésre. egyetemi oktatók. a gyerekek közti kapcsolatok. hogy együttműködésre épít. önreflexió. közösségi részvétel. az. 115 . a tanárok motiváltsága. visszamegy kijavítani a munkát. hatékony munkára törekvő pedagógusok személyében. alkotóműhelyek. készségfejlesztés. Mélyen és alaposan megforgatja a művelés alá vett földet. főiskolai. A tananyagok újdonsága: moduláris rendszer. megváltoztatja a tanár-diák viszonyt. Mi fog érezhetően változni: az iskola hangulata. A közoktatás irányítói a változtatáshoz igazi szövetségest találnak az osztályteremben dolgozó. együttműködés. hogy értsék és tudják: az új kihívásokra csak új pedagógiai gyakorlattal lehet helyes választ adni. hanem a munka minősége.3. konfliktuskezelés. az iskola kapcsolata a szülőkkel és az azt körülvevő tágabb közösséggel. a tanárok rugalmassága. (Simon Gabriella)” Záró gondolatok Vekerdy Tamás egy nyilatkozatában azt mondta: az igényes. empátia. És mert a siker alapvetően tőlük függ. mint a földet szántó eke.

.

Gyakorlati példákat hoz az innovatív folyamatokról. egyengeti a közoktatási intézmények befogadóvá válását bizonyos kedvezmények és intézményes segítés biztosításával. tanulók sokfélék. Fellép a kirekesztés ellen. Változott a tanulói csoportok összetétele. a menedzsment szerepéről. tanulói eredményességi vizsgálatok nem tapintatosak. A fejezetet írta: Vargáné Mező Lilla Bevezetés „Az oktatás tényleg kockázatos. fáradságos munkával új utat építenek. nevelésük az iskolai szervezetek és a pedagógusok fejlődésével. 2004. az iskolavezetés és a munkaközösségek szerepéről. Kaput nyit a sajátos nevelési igényű tanulók többségi iskolákba jutásához. innovatívak lesznek. a tanár tudásáról és hatékonyságáról szól. lényeges változtatásokat hozva a különleges gondozáshoz való jog. hiszen a lehetőség érzését táplálja. és nyilvánvaló zsákutcában rekednek. tanulói sokféleséghez. a sajátos nevelési igény érvényesítése érdekében.4. mégis „mindenki másképp egyforma”. A gyermekek. amely szembehelyezkedik minden azelőtti oktatási törvény szemléletével – a társadalmi esélyegyenlőségre fókuszál.” (Bruner. a szervezeti klímáról és a fejlesztés lehetőségeiről. sikereit.) Magyarországon 1993-ban lépett életbe az azóta többször módosított oktatási törvény. Hatékony tanításuk. az igényekhez való érzékeny al- 117 . a sikert ígérő távlatok bejárására szánják rá magukat. a kompetencia alapú programcsomagok bevezetését vállaló intézmények nehézségeit. hanem objektívek. fejezet A szervezet: intézmények az innováció útján A fejezet az iskolai szervezetről. vagy a jól bevált helyzetüket konzerválják. A hazai és nemzetközi felmérések. bemutatja az együttnevelést. Az intézmények választhatnak: alkalmazkodnak a változó társadalmi igényekhez. 50.

] készítette el. az információszerzésben teret nyernek az információs és kommunikációs technológiák.és 118 . de más tartalmakat is tanítunk. A régi értékek megtartása mellett attitűdváltásra. A pályázat céljaként az egész életen át tartó tanulás elterjesztésének biztosítását.és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) megalapítása a kompetencia alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében – Érték és innováció a térségi közoktatásban címmel (HEFOP 3. Rendelkezésre állnak már segédanyagok. szakmai fejlődésre. a tudásalapú társadalom és gazdaság feltételeinek megteremtését határozták meg. A konzorciális formában működő Térségi Iskola.2. továbbá kulcskompetenciák körét. A kulcskompetenciák elsajátításával és a tanulás iránt megváltozott attitűddel a tanulókat egész életen át tartó tanulásra készíti fel az iskola. közöttük a már említett Adaptációs kézikönyv. Ehhez szükségessé vált az iskolarendszernek a kompetencia alapú nevelés.1.1. Eközben a pedagógusok többsége még ragaszkodik a frontális óraszervezéshez. Az önálló tanulás mellett tevékenység-központú és kooperatív elemekkel operáló oktatás valósul meg. amelyek alkalmasak az adaptív tanítás-tanulásra. Különösen nagy fontosságúnak ítélték meg a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és -készségek. Kompetencia alapú programcsomagok készültek. pályázATOK A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH) az Oktatási Minisztérium (OM) szakmai támogatásával és az OM Alapkezelő Igazgatósága közreműködésével 2004-ben pályázatot hirdetett a Térségi Iskola. az osztálytermekben egymást segítő. rész Útravaló kalmazkodással lehetséges. oktatás és képzés irányába való fejlesztése. Megváltozott az iskolai és a tanulói eszköztár. Az oktatási programcsomagokat központi program keretében a suliNova Kht. (KFPT Kht. A kompetencia alapú oktatás a kapuk előtt! nyissunk kaput! a KomPETENcIa alaPÚ ProGramcSomaGoK BEVEZETéSE – TiOK iNTézMéNyeK. pályázat). Nem csak másféle tanulók járnak iskolába. [korábbi nevén: Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Ebben a fejezetben elsősorban az iskolavezetés talál a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez segítséget. együttműködésre kész csoportok dolgoznak eredményesen. mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételei. módszerváltásra és új kompetenciákra van szükség.

technikák napi pedagógiai gyakorlatban való alkalmaztatása. adaptálják és elterjesztik a kompetencia alapú nevelés. hogy más közoktatási intézményekben is elterjesztik a programcsomagokat.1.). módszereit. amelyek vállalkoznak arra. Ezek megvalósulását segítette a változatos tanulási módszerek. szakmai és multiplikációs tevékenységét ki tudta terjeszteni. mentori tevékenysége nagyobb hangsúlyt kapott. szakközépiskoláknak. amely tovább segítette a megkezdett innovációs tevékenységet. A TIOK-ok vállalták. oktatás és képzés új tartalmait. Kiemelt helyre került a tanulók alapképességeinek az egyéni különbségekhez igazodó differenciált fejlesztése. partnerek szemléletmódja. szakiskoláknak. műhelymunkák stb. A szaktanácsadói hálózat gyakorlatban történő módszertani segítő munkája. az intézmények kapcsolattartásában. szülők. tréningek. Új típusú. A TIOK-konzorciumok feladata volt. regionális szakmai napok.3-as a Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra című pályázat nyújtott lehetőséget. fejezet a szervezet: intézmények az innováció útján Óvodafejlesztő Központoknak (továbbiakban: TIOK) kellett. digitális tartalmak befogadására és a bevezetésükkel kapcsolatos feltételrendszer megteremtésére adott lehetőséget.4. ami a partnerek további fejlődését eredményezte. A program multimédiás eszközei a halmozottan hátrányos helyzetűek számára is hozzáférhetővé váltak. workshopok. hogy a központilag kifejlesztett programokat a fejlesztők szakmai útmutatása és tanácsadása mellett elsőként vezessék be intézményeikben. a képességfejlesztés integrált megvalósítására. segített megakadályozni a lemorzsolódást és csökkentette az esélykülönbségeket. bevezetni intézményeikben. természetessé tették az IKT használatát a tanulásban. eszközeit. fejleszthető szakmai kompetenciájuk. tevékenység-központú pedagógiai műhelyek. a programok felhasználásához szükséges feltételrendszer hatékony működését. gimnáziumoknak). nonprofit pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményeknek és az intézmények fenntartóinak szólt. a helyi sajátosságaikhoz és a környezet igényeihez igazítva. A módszerek és eljárások kombinációival hatékonyan segíthették a gyermekeket az egyéni tanulási utak megtalálásában. A pedagógusokat felkészítették a megismert innovációs programok adaptálására. A projekttel a személyközpontúság és az egyéni fejlesztés elve hatékonyabban érvényesült. illetve kell ezeket a kifejlesztett programcsomagokat kipróbálni. amely a központi program által kifejlesztett és a TIOK-konzorciumokban tesztelt kompetencia alapú oktatási programcsomagok. általános iskoláknak. módszertani eljárások. A kulcskompetenciák középpontba kerülése modell 119 . hogy befogadják. képességeik kibontakoztatásában. s az intézmények rendelkezésére állt minden szakmai kérdésben (továbbképzés. Az innovációs folyamatban részt vevő intézmények olyan regionális szakmai hálózatot hoztak létre. A pályázat azoknak a közoktatási intézményeknek (óvodáknak. mérés-értékelés. konferenciák rendszeressé válásával tovább formálható a pedagógusok. Erre a HEFOP 3.

így az iskolák számára is. 120 . változáshoz való viszonya. és az iskolák mint egyfajta szervezet a szervezetek egyéb fajtáitól. az önálló munkavégzés. növelése. folyamatos. . Minden iskola különbözik a másik iskolától. A szakmódszertan magas szintű ismerete. hanem az általános képzést is (együttműködés. amelyek nemcsak a szakképzést érintik. bevezetését. környezete és képessége. a csapatmunka mint a munkavállalókkal szembeni elvárások). Ezért alapvetően fontos jellemző a szervezetek alkalmazkodáshoz. a lakótelepek elöregedésével egyes iskolák kiürülésének kockázatára. képzések) keresztül valósult meg. szinten tartása. szakmai nap. 2007 11. tehetséggondozó műhelyek létrehozását tette lehetővé. illetve erre való képessége.6-os pályázati nyertes konzorciumokban. Mindez környezeti feltétel. ezek változása. hagyományai.1. mint emberek és csoportjaik (a szervezeten belüli részegységek) együttműködése a korábban közösen kialakított célok elérése érdekében.1. és a modern munkaerőpiac által támasztott igények. ha úgy tetszik. az ezekben a projektekben részt vevő óvodák és általános iskolák is vállalták kompetencia alapú programcsomagok adaptálását. A szervezet nem más. Minden szervezetnek megvan a saját története. Megjelennek az intézményekben a helyi társadalom változó igényei. aZ ISKolaI SZErVEZET A modern társadalmak egyik fontos jellemzője az érték. rendeltetését meghatározza (Baráth. A folyamat folytatódott a 2.és érdekviszonyok sokszínűsége. Az iskoláknak reagálniuk kell a demográfiai viszonyok változásából adódó radikális tanulószám-változásra. rész Útravaló értékű intézmények.). hogy célját. adottság a különböző szervezetek. rendszeres szakmai programokon (műhely.

A szervezeti klíma A szervezeti klíma a szervezet sokoldalú jellemzője. büntetések f) lelki és szociális támogatások g) szülői és környezeti interakciós szokások látható/materiális megnyilvánulások és szimbólumok a) felszerelések. é. erőforrások b) műalkotások. ideológia fogalmi/verbális megnyilvánulások a) célok b) tananyag c) nyelvezet d) metaforák e) szervezeti történetek f) szervezeti „hősök” g) szervezeti struktúra pszichés/viselkedési megnyilvánulások a) ritmusok/rituálék b) ceremóniák c) tanítás/tanulás d) operációs eljárások e) szabályok. sajátos arculata. klímateszttel vagy szövegelemzéssel is feltárható. regulációk. emlékek. idézetek d) egyenruhák Forrás: csapó–csécsei. A szervezet tagjainak a szervezeten belüli komfortérzete többféleképpen pl.4. filozófia. emlékeztetők c) jelképek. fejezet a szervezet: intézmények az innováció útján 10. A szervezet tagjainak munkahe121 . n. ábra Az iskola szervezeti kultúrájának vázlata Tapintható kifejeződések és szimbólumok Tapinthatatlan fogalmak: értékek. dicséretek.

Az intézményi klíma megítélése figyelmeztető jelzés lehet a vezetők számára arról. Időről időre érdemes lehetőség szerint objektív képet nyerni a pedagógusok közérzetéről.1%). de lehet kellemetlen is. • a tantestület egységessége.9%). jó hangulat (74. a haladó szellem (70.8%) jellemzi az intézményeket.1. • merev.1%).és középfokú iskolák országos reprezentatív mintáján 2001-ben végzett kutatás szervezeti és vezetési szempontból történő másodelemzése 1067 válaszadásra vállalkozó alap. 122 . irigykedő magatartás (8. • nagyvonalúság (58. Egy tantestületben a légkör lehet kellemes.4%). ha az intézményvezetők véleménye összevethető lenne a pedagógus kollektíva intézményi klímáról szóló véleményével. Döntően pozitív klíma: • oldott. • kicsinyes. az egymás iránt megnyilvánuló segítőkészség. A jó intézményi légkör ösztönző a tanár és a tanuló munkájára egyaránt. 714 pedig egyéb településről érkezett) (Baráth. 2007). kevéssé innovatív magatartás (6. • csekély kezdeményezőkészség (8. de erős szálakkal köti az új kollégákat a szervezethez. hogy milyen területen kellene változtatni. • cselekvésre ösztönző légkör (62. • új iránti fogékonyság. A hétköznapokban megtapasztalt bizalom.1%). a közös munka. • a vezetés demokratizmusa.7%). Az Országos Közoktatási Intézet által az alap. rész Útravaló lyi közérzetének a vizsgálata és a munkahelyi légkör elemzése több dimenzió mentén történik: • a vezetés hatékonysága. önálló véleményalkotásra serkent.3%).és középfokú iskola intézményvezetőjének kitöltött kérdőívét dolgozta fel (közülük 140 budapesti. Igazán izgalmas lenne. Kreativitásra. A megkérdezett igazgatók egy ötfokú skálán ellentétes klímajellemzőket jelöltek be. a tiszteletteljes kommunikáció láthatatlan. hanem az egyéni gondolkodásmódban is nyomot hagyó jelenség. A következők csak kis arányban jellemzőek az intézményekre: • feszült légkör (6. 213 megyei jogú városból vagy megyeszékhelyről. nemcsak a szervezet jellemzője. • a tantestület bensőségessége.

1997) Ezek a folyamatok magukban foglalják a döntési folyamatokat. A meghatározás a következő: A szervezetfejlesztés 1. A folyamat része a szervezet céljainak a környezet kívánalmaira reflektáló. A szervezetfejlesztés nemzetközi szakirodalmában Beckhard meghatározása vált klasszikussá. Gyakran tapasztalható. A hatékony szervezetfejlesztés szempontjából nem elegendő.4. Lényege. hogy – iskolai példánál maradva – a nevelőtestület minden tagja érdekelt-e a folyamatban. tervszerű. a teammunkát. A szervezetfejlesztés célja a hatékonyság növelése. A szervezetfejlesztés fogalma az angolszász Organization Development (röviden: OD) kifejezésből származik. a csoportok közötti kultúra támogatását. az értékek így a kultúra építőkövei. kisebb-nagyobb hányada vagy minden tagja részt vesz-e benne. Egy másik megfogalmazásban a szervezetfejlesztés a legfelsőbb menedzsment szintjén támogatott. hosszú távú erőfeszítés a szervezet problémamegoldó és megújulási folyamatainak javítására. értékeinek. hogy a szervezet működésének hatékonyabbá tétele érdekében a szervezet tagjainak viselkedésmódját. fejezet a szervezet: intézmények az innováció útján Szervezetfejlesztés A szervezeti megújulás hordozói a szervezetben tevékenykedő emberek. amely 4. a szervezeti folyamatokra való tervszerű beavatkozás útján. előfeltevések. a vezetési konfliktusokat. egymás közötti viszonyát kell megváltoztatni az emberek beállítottságainak. Széles körben elterjedt nézet. magatartás-tudományi ismeretek felhasználásával. de sem az igazgató. jellemző a szervezetfejlesztés minőségére és a problémamegoldás hatékonyságára. ha a vezető és a legfelsőbb vezetés tagjai jóváhagyják a meglévő hatalmi struktúrát – az igazgató és vezetőtársai maguk is részt vesznek a fejlesztő folyamatban és irányítják azt. innovatív mag magára marad ötleteivel.” (Barlai–Csapó. a kommunikációs rendszert és stílust. hogy a mindig kezdeményező. sem a vezetőtársak nem vesznek 123 . a célok kitűzését és a tervezési módszereket. A szervezeti kultúrát általában úgy határozzák meg. 2. a vezetés jobb esetben szabad kezet ad vagy legalábbis rábólint a kezdeményezésekre. hiedelmek és értékek rendszerét. gondolkodásmódjának megváltoztatásán keresztül. mint a szervezeti tagok által osztott normák. adekvát. hogy a szervezeti kultúra központi szerepet tölt be a szervezeti változtatások kivitelezése során. A folyamat elsősorban a szervezeti kultúrára irányul és magában foglalja a diagnózist és menedzselést. a szervezet hatékonyságának és életképességének növelését célozza 5. rövid és hosszú távú meghatározása. felülről szervezett törekvés. a szervezet egészére kiterjedő. 3. a módszerek megválasztása. az egyes csoportok közötti kapcsolatokat. A kultúra ebben az értelemben magában foglalja az értékrendszereket.

gyakran idő előtt kifullad. a „befolyásolhatóak”. amely a változó igényekhez való alkalmazkodáson mérhető. és esetleg burkolt hatalmi törekvéseket feltételez. a kimaradók számára pedig a kihagyott lehetőség és cserbenhagyás miatt marad rossz emlék. ami miatt a hangadókat a jövőben szemmel kell tartani. s a fennmaradás érdekében gyakran kell az iskola életképességét bizonyítani. amelynek további sorsa a lelkesek kitartásától. A „jó szándékúak”. Ellenkező esetben egy sikeres akció után energiával töltődik fel a szervezet. elkötelezettségétől függ. például az érzelmek és elköteleződés. Pedig a siker.1. a kezdeményezés rossz kimenetelű mindenki számára. A résztvevők számára a hiábavaló küzdelem és meg nem értés miatt. Innentől kezdve a kezdeményezés nem mozgósítja kellőképpen a szervezet többi tagját sem. hogy a szervezet a tervezés és végrehajtás közös sikerét könyvelhetné el. Az akció elszigetelődik. Ezt a helyzetet jól szemlélteti a következő ábra: 11. Ezenkívül a szervezeti kultúrának a nehezen vizsgálható és tetten érhető része csorbul. a „kétkedők” maguktól nem csapódnak a kezdeményezéshez. Ahelyett. rész Útravaló részt benne és nem helyeznek hangsúlyt rá. Rossz esetben a vezetés is sanda szemmel figyeli a túlságosan buzgó csapatot. normák szintjén. ábra A szervezeti jéghegy Formális (látható) szempontok célok technológia struktúra politikák és eljárások (vég)termékek pénzügyi erőforrások Informális (rejtett) szempontok Vélekedések Tudás a formális és Attitűdök az informális rendszerről Érzések Értékek Informális interakciók Csoportnormák Normák Forrás: French–Bell 124 . megerősödve erőt merítene a következő feladatokhoz.

hogy a szervezet tíz évvel ezelőtti módon érzékeli-e a környezetét. mozgásba hozása és megújítása technikai és emberi erőforrások révén. m. hogy életképessé váljanak vagy azok maradjanak. erőforrásait. fejezet a szervezet: intézmények az innováció útján SZErVEZETFEJlESZTéSI STraTéGIÁK „A behaviourista – s talán az ideális – felfogás szerint a szervezetfejlesztés nem más. amikor a szervezet önmegújulását írják le a rugalmasság és alkalmazkodóképesség előmozdítására. s így küldetését. energiákkal való feltöltése. A megújítás alkotás. i. amelyben maguk is aktívan részt vesznek. hogy csupán néhány kiválasztott kreativitását és elkötelezettségét vagy a szervezet minden tagjának vitalitását. 125 . amelyek a változás eredményeit összhangba hozzák a célokkal”. Szervezetkutatók a szervezet hanyatlásának és elöregedésének elkerülésére hívják fel a figyelmet.4.” (French–Bell. a fejlődést és a kiteljesedést. Sokan valamilyen változtatást csak magáért a változásért vezetnek be – ez nem eredményez megújulást. hogy javítsuk a szervezet problémamegoldó és megújulási folyamatait. hosszú távú erőfeszítés arra. mely magában foglalja az akciókutatást. mint a legfelsőbb menedzsment szintjén támogatott. azokat szembesítő folyamat azon célból. A szervezetfejlesztés lényege a szervezetek életre keltése. Bizonyos okok miatt – amelyek a későbbiek során válnak majd világosakká – a hatékony szervezetfejlesztés a hatalmi struktúra hallgatólagos jóváhagyásánál többet követel. Vajon a szervezet úgy oldja-e meg problémáit. közös céljait használja-e ki? A szervezet megújítása szükséges változásokat elindító. hogy a legmagasabb vezető és a legfelsőbb vezetés tagjai általában irányítják és támogatják a folyamatot. Problémamegoldó folyamaton azt az eljárást értjük. vagy folyamatosan újra meghatározza céljait és módszereit a jelen és a jövő kívánalmainak megfelelően. és „arra a folyamatra.) A legfelsőbb menedzsment szintjén támogatott kifejezés azt jelenti. amellyel egy szervezet hozzáfog a lehetőségek és a környezet kihívásainak diagnosztizálásához s a döntéshozatalhoz. amely túléli az egyéneket és új élettel telíti a változó szervezetet. valamint csoportok közötti kultúrára – egy konzulens segítő közreműködésével. létrehozó. Az alkotó a szervezetet a megújítás felé vezeti. olyan feltételek létrehozására. hogy megoldják a problémákat és hogy tanuljanak a tapasztalatokból. hogy lehetővé tegye a szervezetek számára. főleg a szervezet kultúrájának egy hatékonyabb és együttműködő diagnózisán és menedzselésén keresztül – különös tekintettel az állandó vagy alkalmi teammunkára. Például azt. az alkalmazott behaviourista tudomány elméletének és technikájának alkalmazásával. hogy alkalmazkodjanak az új viszonyokhoz. amelyek bátorítják az egyéni motivációt.

ami elromlott. figyelmeztetések innovatív vezetők számára: • Rendszeresítsük az új ötletek gyűjtését. befolyásuk körét. Közben ne feledjük. Ha arra várunk. és javítsd meg. még nem következik. stabilitást hoz a szervezetbe. 126 . • Jutalmazzuk azokat. • A jó vezető tehát előrenéz. hogy a legjobb munkatárs az. aki nálunk dolgozik. aZ IGaZGaTÓ SZErEPE Az iskolában az igazgató a legnagyobb „hatalommal” rendelkező személy. mint a sikereket. Felelős az intézmény működéséért. napi operatív munkája mellett ápolja a kapcsolatot az intézmény csoportjaival. hogy vállalják a változást. Kérdőjelezd meg a jelenlegi gyakorlatot (abból. Ezért inkább gondoskodjunk arról. és látja a jövőt. amelyek együttesen a szervezetfejlesztési tevékenységek központi elemeit képezik. rész Útravaló Így a megjavított problémamegoldó és megújítási folyamatokkal együtt megjelennek a cél és irány fogalmai is. – Kísérletezzünk. mi az. akik kockázatot vállalnak. Keress valamit. hogy időnként kreativitás. hanem a távolabbi jövőben is). Találj élvezetet a munkádban. amely arra ösztönzi az embereket. hogy ezután is így kell). és az ezzel együtt járó hibákat tanulásra való lehetőségként éljék meg. – Elemezzük a hibákat éppúgy. irányítja. akkor sohasem leszünk képesek újítani.és személyiségfejlesztő tréningeken vegyenek részt munkatársaink. – Tekints minden feladatra úgy. ellenőrzi az iskola munkáját. a bizonytalanságot a kísérletezésre. szervezi. hogy mindig így csináltuk. Ötletek. amíg minden tökéletes lesz. hogyan lehet olyan légkört kialakítani a szervezetben. rosszul megy. javítja a hatékonyságot. eléri. nehéz feladatokat. – Közös célok kialakításával és a bizalom kiépítésével segítsd elő az együttműködést! – Növeljük a dolgozók felelősségét. Érzékeli. – Időről időre újítsuk fel a csapatot. hogy minden simán menjen. tervezi. A kreativitás és az innováció képességének fejlesztése ma már önálló területe a vezetéstudománynak. – A jó menedzser csökkenti a költségeket. Azzal foglalkozik. az intézmény külső partnereivel. mintha igazi kaland lenne.1. Keresd a kihívást jelentő. a kockázatvállalásra. jó tanácsok. vezetőtársaival. ami lehetséges (lehetőleg nemcsak a közeli.

Ezek lényege a személyes elismerés és a közösség befogadó gesztusának kifejezése.4.) Az igazgatók és a működő közösségek helyi ösztönzőket alakítanak ki. Ilyen szervezetikultúra-elemek lehetnek: • az új dolgozó megajándékozása egy adag névjegykártyával. Olyan értékrendjük. amit várnak tőlük Pygmalion-effektus(!) • A szervezetkutatások azt bizonyítják. hogy igen gyakran az különbözteti meg a sikeres részleget a sikertelentől. 1992. 4–12. és „összehozzák” a csoportot. – A legmagasabb hegycsúcsokra is lépésenként lehet feljutni. hogy a teljesítmények méltó nyilvánosságot kapjanak. (Klein. fejezet a szervezet: intézmények az innováció útján – A fontos információkat juttassuk el mindenkihez. • közös névnapünneplés – évente két alkalomra elosztva. – Fontos. • a dolgozói csoportok évente egyszer köszöntik szavazással kiválasztott leginkább elismerésre méltó kollégájukat. intenzív céljai legyenek. amelyek életük egészével és a mindennapok konkrét példáival is kimutatnak. Az ilyen közös ünneplések három fontos elemét érdemes kiemelni: ráirányíthatja a figyelmet a kulcsfontosságú értékekre – lehetővé teszi – „családias körülmények között” azt. hogy képesek-e együtt megünnepelni az eredményeket. hogy a vezetőknek világos. • Kis győzelmekkel segítsd elő az állandó fejlődést. amely erősíti a pedagógus kötődését. érzelmi elkötelezettséget alakítanak ki. egyértelmű. és építsd ki az elkötelezettséget! – Ismerd el az egyéni hozzájárulásokat a csapat sikeréhez! – Legyenek nagy elvárásaid! Az emberek azzá válnak. 127 . • az összdolgozói értekezlet keretében átnyújtott jutalom mellé az intézményegység vezetője-munkahelyi vezető röviden méltatja munkatársait. Az ilyen és hasonló alkalmak és elismerési formák emlékezetessé teszik az ünnepeket. – A rendkívüli teljesítményeket mindig rendkívülien ismerjük el. • évente egyszer közös ebéd vagy vacsora szervezése a dolgozói közösséggel. és a dolgozók kötődését erősítik.

a jó tanár munkája hatékony. Ennek különböző formái. a segítségnyújtáson. a valóságban igen ritkán lehet vele találkozni. az egymás mentorálása (peer coaching) vagy az akciókutatás. A TANár TuDásA és HATéKONyságA Innovatív világunkban hatékony. és ily módon növeli önhatékonyság-érzetüket.és összefüggésrendszerében érvényesülnek.) . mint a párban tanítás (team teaching). a hatékonyság mérésének segítése érdekében (Santiago. a közös tervezés. amely a segítségnyújtás. fokozza a tanárok elkötelezettségét munkájuk folyamatos fejlesztése iránt. Valójában csak az utóbbi változatban jutnak el olyan szoros együttműködési formákig. FElaDaTaI aZ INNoVÁcIÓBaN A tanármesterség. A tanári munka minősége és hatékonysága az egyes iskolákban kézzel fogható. a problémák közös megtárgyalásán át az együtt végzett munkáig. hogy a jó tanár eredményes. Bár a szakirodalom egyre többet hangsúlyozza az együttműködő légkör hatékonyságát. hogy átfogó mérési. a tanácsadás. eredményes iskolát szeretnénk. mondhatni fokozatai ismertek a közös beszélgetésektől. 2006–2008 között 21 országban OECD TALIS néven nemzetközi kutatás folyt.” (Nagy Mária.1. minőségfejlesztési és minőségbiztosítási standardokat dolgozzon ki. a laikus azt mondja. szorongásokat. Mégis nehéz megragadni azokat a mutatókat. 2002). „A kutatások szerint a szoros együttműködés csökkenti az egyéni bizonytalanságokat. rész Útravaló a mUNKaKÖZÖSSéGEK SZErEPE. növeli a kockázatvállalás készségét és képességét. Mely tényezők befolyásolják az iskolai tudásszerzést? Számos hazai és nemzetközi kutatás zajlik a pedagógusok munkájával kapcsolatosan. amelyek az iskola bonyolult hatás. végső soron pedig a tanulók eredményességét. miben ragadható meg a „jóság”? 128 . ahol a tanárok közti együttműködés közös vállalkozás. Az innovációról szóló fejezet részletezi ezeket az együttműködési formákat. a módszertani kultúra megerősítésében nagy szerepe lehet a munkaközösségeknek vagy együttműködő tanári csoportoknak. a reflexió és a visszajelzések alapelvein nyugszik. Az együttműködés kultúrája azokat a testületeket jellemzi. a tanári munka eredményességének és értékelésének. értékelési. 2007 38–44. amely célul tűzte ki. A tanári munka hatékonyságát növelő tanítási gyakorlatok azonosítása és feltérképezése az oktatáspolitikai irányelvek számára is fontos.

Következtető elemzések azonban pozitív kapcsolatot mutatnak ki a tanárok szaktárgyi felkészültsége és a jó tanulói. IKT) • A tanulói feladatok jellemzői • Tantervi követelmények és értékelési eljárások • Tananyagtartalmak és kimeneti követelmények • A tanulói előmenetel mérésének módszerei (pl. fejezet a szervezet: intézmények az innováció útján A kutatók abban általában egyetértenek. házi feladat) • Az osztály típusa és a tanítás munkaterhei Iskolai környezet • Partnerség (a szülők és a helyi társadalom bevonása) • Az iskola és a helyi társadalom között • Az iskola és a gazdaság között • Az iskola és a család között • Kortárshatások • Az iskolák belső szervezete. Az idézett tanulmány szá129 . tanári teljesítmény között. iskolavezetés. 12. A tanulási környezet pedig nem független a tanítás eszközrendszerétől és az iskolai környezettől. A tudásátadás folyamata azonban a tanár tudásának minősége mellett függ a tanulási környezettől is.4. tesztek. kifejezőkészség • Kommunikációs készségek • Csapatmunkára való alkalmasság • Hatékony tanulásszervezés • A tanulókkal végzett közös munka iránti motiváció • A tanulók sikerei iránti elkötelezettség • Rugalmasság • Kreativitás • Feladatorientált magatartás • A tanítás céljával kapcsolatos tudatos elképzelések Tanítási környezet A tanítás eszközrendszere • A tanítás-tanulás gyakorlata • A tanárok és a diákok közti interakciók • Az osztályteremben használt tanítási segédanyagok és eszközök (pl. tantervkészítői elvárások • Szakmai nyomon követés • A szakmai szolgáltatások minősége A tanítás minősége Forrás: Santiago. ábra A tanítás minőségét meghatározó tényezők A tanári munka minősége Empirikusan regisztrálható jellemzők • A tanár képzettsége és szaktárgyi tudása • A tanári képesítés szintje • Tesztekkel mérhető tanári képességek (szakmai alkalmasság) • Tanítási gyakorlat • A szakmai továbbképzések szintje Empirikusan nem regisztrálható jellemzők • Verbális képesség. különösen a matematika. 2002 A tanár szaktárgyi tudását nem vizsgálják empirikusan a kutatók. hogy a tanár tudása és hatékonysága között szoros összefüggés van. a természettudományok és az olvasás területén.

hogy a fiatal. rész Útravaló mos kutatás eredményét veti össze a tanár szaktárgyi készültségének a tanítás színvonalára gyakorolt hatásáról. Jól bevált módszer az. hogy hogyan hat a tanári munka hatékonyságára a pedagógiai felkészítés színvonala. változtatások mennyire hatnak ösztönzőleg a tanárképzés minőségére. de sokan ragaszkodnak idejétmúlt elképzelésekhez és megoldásokhoz (Nagy. illetve az egyetemi felvételi átlagpontszáma. Ha megfelelő képzésben részesül 4-5 éven keresztül egy pedagógushallgató és elhelyezkedik a pályán. vagy hogyan alapozzák meg szaktárgyi kompetenciájukat a gyakorlatban. A másik izgalmas kérdés a tanár pedagógiai felkészültsége. hogy az általános és tantárgy-pedagógiai kurzusok nagyobb valószínűséggel járulnak hozzá a tanítás sikeréhez. illetve tantárgy-pedagógiai tanulmányok arányának meghatározása.). a pályakezdők segítésére.1. • szakmai fejlődést segítő iskolák létrehozása. Bár általában nem idegenkednek az innovációtól. hogy a különböző oktatáspolitikai változások. de markáns. • a tanárképző programok követelményeinek és tartalmának meghatározása. pályáN MArADóK A kutatások azt mutatják. vagyis annak a vizsgálata. gyakran a kiégés veszélyével küszködnek. a tanuláselméletekről. • szakmai szaktárgyi és az általános. Az életkor és a tapasztalat bölcsebbé tesz. Ráadásul nem is egy. a tanítás módszertanáról. m. mint a főszaktárgyi tanulmányok. A kutatók következtetése az. egyértelmű következtetések nem vonhatók le. Kevés vizsgálatot végeztek arra vonatkozóan. hogy hogyan birkózzanak meg az osztálytermi munkával. A szaktárgyi tudásnak csak az alapkompetencia bizonyos szintjéig van pozitív hatása. Példaként néhány a stratégiák közül: • a tanárképzés időtartamának megváltoztatása. i. ha a pályakezdők mellé régebbi kollégák állnak segítőként. hanem mindjárt két támogató tanár között oszthatja meg a pályakezdő gondjait: az egyik segítő 130 . az oktatás alapjairól vagy az osztályfőnöki munkáról szóló kurzusok elvégzése. Az iskolák különböző megoldásokat dolgoznak ki a fiatal kollégák beillesztésére. a későbbiekben csökken a végzett kurzus jelentősége. • a képesítés kritériumainak meghatározása. kezdő tanárokat leköti az. újabb sokat vitatott kérdés merül fel: megmarad-e azon? pályAKezDőK.

hogy változzanak az osztálytermi folyamatok. A pedagógus első éveiben kevésbé hatékony tanári teljesítményt tud felmutatni.4. mint a régebb óta pályán levők. hogy képesek érezhető mértékben változtatni tanítványaik oktatásán. A tanárok értsék meg a helyes gyakorlatot. Az iskolák pedagógiai programja megvalósításának egyik legfontosabb pillére. garanciája a tanárok továbbképzése. hanem a mögöttes okok megértését is jelenti. Alapvetően meg kell. életprogrammal. A tanítás fejlesztése azonban nem elegendő. az emberi erőforrásba történő befektetés. a másik barátként támogatja és vezeti be a szervezeti kultúra helyi szokásaiba. 2007 27 . A szolgáltatók széles körű továbbképzési tartalmakkal támogatják a szakmai fejlődést. Az érdekes feladatok. de lényegesen javíthatnak a friss diplomás tanárok helyzetén a pályakezdést megkönnyítő kedvező oktatáspolitikai változtatások is. fejezet a szervezet: intézmények az innováció útján szakmai kérésekben ad eligazítást. A legtöbb esetben ez nem csak a cselekedetek. ha a tanároknak magasak a követelményeik. . amihez az anyagi ösztönzés módosítása önmagában nem elégséges. Mit jelent ez az egyes tanárok számára? „A tanárok ismerjék fel saját gyakorlatuk gyenge pontjait.) A TANárTOVábbKépzéseKről A továbbképzések segítik a tanárokat abban. a jó csapat vonzza a kreatív pedagógust. Sok múlik a szóban forgó oktatási intézményen. de néhány év alatt ez a különbség eltűnik. A tanárok törekedjenek a jobbításra. Az ilyen változások akkor következnek be. Optimális esetben az iskola minden tanára rendelkezik egyéni szakmai karriertervvel. • Tantervi és vizsgakövetelmények • Információs technológiák használata az oktatásban (IKT) • Tantárgy-pedagógia • Speciális területeken való elmélyülés 131 . Ezt általában csak a megfelelő gyakorlat eredeti környezetben történő bemutatásával lehet elérni. A legsikeresebb rendszerekben folyamatosan törekszenek a tanóra minőségének javítására. hogy a lehető legjobban felkészültek legyenek az iskola céljainak megvalósítására.” (McKinsey & Company. és mindenekelőtt rendelkeznek azzal a meggyőződéssel. van közös céltudatuk. Ehhez általában a motiváció mélyebb megváltoztatása szükséges.

megfigyelik az oktatói feladatokat. 132 . jobb teljesítményt nyújtottak matematikából. rész Útravaló • A tanulók értékelése • Kooperatív osztálytermi tanulás • Eltérő kultúrájú tanulói csoportok tanítása (más kultúrához tartozó diákok. akiknek a tanárai a gondolkodási készségek fejlesztésével foglalkozó továbbképzésben részesültek. mint azok. kiképzett szakértő tanárok beülnek a tanórákra. akiknek a tanárai részt vettek speciális csoportok (pl. amely orvosolja ezt a helyzetet. MeNNyire FelKészülTeK A KÖzOKTATásbAN DOlgOzó peDAgógusOK A VálTOzó ÖsszeTéTelű TANulóK ereDMéNyes TANíTásárA? A fiatal diplomások elméleti pedagógiai és szaktudományi ismeretei lehetnek kiválóak és frissek. A tanárok képzettségi szintje és a szakmai továbbképzéseken való részvétel között is összefüggés van. de a képzés valódi környezetben. „Tanácsadókat helyeznek ki az osztálytermekbe a tanári munka támogatására: Sok rendszerben tanítás közbeni fejlesztést vezettek be.1. gyakorlóhelyen sajátítható csak el. általában több időt fordítanak szakmai továbbképzésükre és felkészülésükre. A tanártársak fejlesztését irányító. az adott ország nyelvét korlátozottan beszélő diákok. speciális igényű diákok) • Iskolamenedzsment és -vezetés • Osztályfőnöki munka • Állampolgári ismeretek. Azok a diákok. korlátozott angolnyelv-tudással rendelkező diákok és sajátos nevelési igényű tanulók) tanításával kapcsolatos szakmai továbbképzésen. más kultúrához tartozó. A hazai pedagógusok nagyon kevés segítséget kapnak saját osztálytermük falai között. szociális és egészségügyi nevelés • Fejlesztő oktatás • Iskolairányítás és tanácsadás • Pedagógiai innovációk • A szülőkkel/a helyi társadalommal való kapcsolat A tanítás minőségét elemző tanulmány megállapításai szerint a szakmai fejlődés terén nagy különbségek mutathatók ki. A McKinsey-jelentés beszámol egy rendszerről. Azok a tanárok. akik a tanított tárgy(ak)ból diplomáztak.

4. fejezet

a szervezet: intézmények az innováció útján

és részt vesznek a tantervek készítésében. Egyes esetekben a helyi önkormányzat vagy a minisztérium teljes munkaidős tanácsadókat foglalkoztat, máskor a bizonyítottan kiváló tanároknak könnyítik a tanítási kötelezettségeit, hogy legyen idejük kollégáik munkáját segíteni. A felkészítő tanárok (coach) alkalmazása rövid idő alatt is jelentős előrelépéseket hozhat.” (McKinsey & Company, 2007 29.) , A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó képzések és alkalmazások, a modern IKT-alkalmazások érzékelhető változást indítottak el. 2006-ban Szekszárdi Júlia összegzése így szól: „Bár iskoláinkat még mindig a frontális oktatás túlsúlya jellemzi, a legfrissebb kutatási adatok e területen jelentős elmozdulást jeleznek. Különösen örvendetes a differenciálásra törekvés megerősödése, a kooperatív módszerek terjedése, a hagyományos merev keretek oldódása, valamint az informatikai eszközök terjedése, a digitális kultúra fokozatos térhódítása az oktatásban. A tagadhatatlan pozitív irányú fejlemények ellenére azonban tény, hogy a módszertani megújulás üteme elmarad a technikai lehetőségektől, az igazi áttörés még várat magára.” (Halász–Lannert 2006, 302–303.)

A számítógép-használat lehetősége az iskolában
Magyarországon 1000 főre 127 számítógép jut (a Gazdasági Minisztérium 2005-ös adata szerint), míg a legfejlettebb országoknál ez a mutató 800 körül van. Ezzel a négy fejlődési fokozat második lépcsőjén helyezkedünk el (Csepeli, 2006). Van olyan település, ahol az egyetlen számítógép a polgármesteri hivatalban található. Adat ugyanebből a forrásból: 2005-ben a száz főre jutó széles sávú előfizetések száma Magyarországon 6,3, míg a legfejlettebb OECD-országokban meghaladja a 25-öt. S eközben úton-útfélen azt olvassuk, halljuk, hogy „a világháló mára a politikai, gazdasági és üzleti élet alapjává vált”, s „az internetboom idejét éljük”. Akárhogy is van, az iskolák felszerelésére nagy figyelmet szentelt az oktatáspolitika. Ma már közhelynek számít az a megállapítás, hogy a számítógéphasználatnak egyre nagyobb szerep jut az oktatásban. A PIRLS-vizsgálatokban külön hangsúlyt kapott az iskola számítógépes ellátottsága és a tanulók tanórai számítógép-használata. Felmérték és elemezték, hogy az osztályoknak van-e lehetőségük az iskolában számítógépet használni, rendelkezésre áll-e internethozzáférés, és azt is felmérték, hogy milyen gyakran adja a pedagógus feladatként a tanulóknak, hogy mesét vagy szöveget olvassanak számítógépen.

133

1. rész Útravaló

Az eredmények: nemzetközi összehasonlításban a tanulók 65%-a számítógéppel rendelkező iskolába jár; a 4. osztályok számára, és a tanulók többségének (57%) internethozzáférés is a rendelkezésére áll. A magyar 4. évfolyamos tanulóknak csak a fele (52%-a) jár olyan iskolába, ahol az osztály használhat számítógépet, és 49%-uk dolgozhat internet-hozzáféréssel ellátott számítógépen is. Nemzetközi átlagban a 4. évfolyamos tanulók 39%-ától kéri legalább havonta a tanítójuk, hogy olvassanak meséket vagy szövegeket a számítógépen, és 30%-uktól, hogy oktatószoftvert használjanak. Magyarországon a tanulóknak csak 22, illetve 12%-a jár ilyen iskolába. Ez még mindig csak körülbelül a fele a nemzetközi átlagnak, annak ellenére, hogy 2001 óta a számítógépen olvasás 19%-kal, az oktatószoftver használata pedig 8%-kal javult. Az iskolák számítógépes infrastruktúráját és az iskolában olvasástanulás céljából számítógépet használó tanulók arányát vizsgálva azt látjuk, hogy a magyar iskolákban nem használják ki a rendelkezésre álló infrastruktúrát a tanulók olvasási készségének fejlesztésére. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a tanítónak sem áll rendelkezésére otthon számítógép, kezelése gondot okoz, és ha a pedagógus saját maga nem tudja a számítógépet eszközként használni, annak tanítása sem várható el tőle. A számítógép-használat területén hazánk le van maradva mind a fejlettebb nyugati, mind a közép-európai országoktól is, noha szignifikánsan 2001-hez képest javult a helyzet. Az Országos Közoktatási Intézet 2006 májusában – a tervek szerint időszakonként ismétlődő – on-line vizsgálatot végzett az igazgatók, helyetteseik és a tanárok körében az IKT iskolai alkalmazásával kapcsolatos attitűdjeikről (Hunya, 2007). A kérdőívet 1991 intézményvezető töltötte ki, 55%-ban nők. Az IKT iskolai terjedését az határozza meg, mennyire igénylik az iskolavezetők, hogy a tantestületben minél többen alkalmazzák e technikákat. Az igazgatók általában felkészültnek érzik magukat az információs társadalom kihívásaival szemben vezetőként, tanárként és értelmiségi magánemberként is. Ezek között a szerepek között nincs jelentős eltérés, többségük úgy érzi, hogy az informatikai eszközök használata mindhárom területen „jól megy”, illetve „teljesen felkészültnek” érzik magukat a feladatokra (60% körül). Ha a „jól halad” választ is hozzászámítjuk, akkor 90% körül van ez az arány minden területen. A vezetőknek csupán 10%-a nyilatkozott úgy, hogy a kihívások teljesen felkészületlenül vagy kezdőként érik őket.

134

4. fejezet

a szervezet: intézmények az innováció útján

4. táblázat Miért szükséges megbarátkozni az informatikai kultúrával?
Miért fontos, hogy a diákok megbarátkozzanak az informatikai kultúrával és a digitális munkamódszerekkel? mert a tanulást (is) szolgálják. mert motiválóak, szívesen dolgoznak így a tanulók. Mert így könnyebben megszerzik a szükséges információkat. mert így könnyebben eligazodnak az információs társadalomban. Mert így az iskola közelebb kerül a környező valósághoz. Mert így könnyebben találnak megfelelő szórakozást. Mert a tanulási képesség fejlődését (is) szolgálják. mert felkészítenek a munkahelyeken elvárt munkamódszerekre. Mert így könnyebben kielégíthetik az érdeklődésüket. A választás gyakorisága (%) 84,0 81 ,7 77 , 4 77 ,1 71 ,5 70,9 59,3 58,6 53,9

Előre megadott kilenc válaszból lehetett választani tetszés szerint. A rangsor első három helyére az iskolai tanulással, követelményekkel kapcsolatos megállapítások kerültek. A munkaerő-piaci elvárásoknak való megfelelés nagyon a sor végére szorult. Így is igaz azonban, hogy a válaszadók több mint fele mindegyik indokot relevánsnak találta (4. táblázat). Az igazgatók 94%-a azonban tudja, hogy a számítógépek pedagógiai célú alkalmazásához módszertani ismeretek is szükségesek.
5. táblázat Informatika-tanfolyam tanárok részére az iskolában az igazgatók válaszai alapján
Volt-e az iskolában informatika-tanfolyam a tanároknak? Igen, több is. Igen, egy. Nem. hamarosan lesz. most folyik. % 53,7 21 ,1 19,1 4,8 1 ,3

A tanórai eszközhasználat gyakori gátja a pedagógusok felkészületlensége is. Az iskolai dokumentumokban általában kiemelt figyelemmel kezelt tantárgyként szerepel az informatika, ugyanakkor egyelőre a válaszok több mint fele szerint egyik dokumentum sem rendelkezik a tanórai használatról, és ennél is kevesebb helyen alakult ki a komplex IKT-fejlesztés stratégiája.

135

1. rész Útravaló

Gyakori probléma, hogy csak nehezen lehet bejutni a számítástechnika-termekbe, a termek kapacitása éppen elegendő a tanórák lebonyolítására. Az informatikai eszközök iskolai integrációja olyan háttértámogatást élvez az Európai Unió részéről is, hogy előbb-utóbb komolyan kell venni. Nem lehet csupán tollal és ceruzával (krétával) felkészülni az információs társadalom kihívásaira.

Motivál-e a tanulásra a családi háttér?
Motivál-e a család a tanulásra, segíti-e a tanulást? A PIRLS-jelentés vizsgálta azt is, hogy a magyar családok milyen kulturális javakkal, erőforrásokkal rendelkeznek – könyvek száma, szülők végzettsége, jut-e külön asztal a tanulónak, van-e otthon számítógép, illetve van-e a tanulónak hozzáférése ezekhez a javakhoz. Az eredmény azt mutatja, hogy a magyar gyerekek a nemzetközi átlagnál valamivel jobb otthoni körülmények között tanulhatnak. A tanulók 15%-ának magas, 80%-ának közepes és csak 5%-ának alacsony az indexértéke. A magas és az alacsony indexértékkel rendelkező tanulóink átlaga között 140 pont az eltérés; ez az egyik legnagyobb különbség a részt vevő országok körében. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a 4. évfolyamos tanulók szövegértési képessége Magyarországon szorosan összefügg a tanulók otthoni körülményeivel, mindazokkal a tényezőkkel, amelyek az indexet alkotják.
Magyarországon a 4. évfolyamos tanulók 39%-ának a szülei legalább heti öt órát olvasnak. A szülők olvasási szokásainak hatását mutatja, hogy azok a tanulók, akiknek a szülei legalább heti öt órát olvasnak, 67 ponttal jobban teljesítettek, mint azok, akiknek a szülei heti egy óránál kevesebbet olvasnak.

A vizsgálatok egyértelmű kapcsolatot fedtek fel az otthoni környezet, a családi háttér és a tanulók szövegértési képességeinek alakulása között. A családi háttér meghatározó szereppel bír. Azokban a családokban, amelyekben a szülők magasabban iskolázottak, s jobb gazdasági, kulturális körülmények között élnek, a gyermekek jobb szövegértési képességekkel rendelkeznek már a 4. évfolyamon. Ez a tendencia minden országban megvan, Magyarországon azonban a képességkülönbségek a különböző társadalmi rétegekből érkező tanulók között lényegesen nagyobbak az átlagosnál. Ez a jelenség az általában elért igen jó eredmények mellett aggodalomra ad okot, keresni kell az oktatáspolitikai megoldásokat az esélyegyenlőség megteremtéséhez.

136

4. fejezet

a szervezet: intézmények az innováció útján

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése innovatív fejlesztés
Az iNNOVATíV FOlyAMATOKról Az innováció kifejezést még ma is sokan óvatosan használják, többnyire adekvátan, azonban anélkül, hogy pontos jelentésével tisztában lennének. Mi is az innováció? Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely során a későbbiekben megvalósul az ötlet. A szakmai fejlesztés megjelölésére ma már széles körben használatos innováció kifejezést 1910-ben a német Schumpeter írta le egyik cikkében a gazdasági fejlődéssel összefüggésben. „A kreativitástól annyiban különbözik, hogy olyan folyamatot jelöl, amelynek egyik első állomása maga a kreativitás, vagyis az alkotóerő, új ötlet, elképzelés, koncepció, amely alapja lehet minden fejlesztésnek. A kreativitás (például feltalálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul, vagyis ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák, ha tehát a kreativitás innovatív produktummá válik. Az innováció nem azonos a reformmal, ez utóbbi átfogó, makroszintű modernizációs eljárást jelent, míg innováción a mikroszinten zajló fejlesztések értendők” – foglalja össze az innováció lényegét Százdi Antal (Százdi, 1999). Az innováció kifejezés később más tudományterületekre, így a pedagógia szakterületére is átkerült, ahol a gyakorlatban megvalósult pedagógiai újítások létrehozásának, elterjesztésének gyakorlatát jelöli. Az utóbbi évtizedekben a pedagógiai gondolkodás kulcsfogalmává vált. Az együTTNeVelés = áTFOgó szAKMAi FejleszTés A sajátos nevelési igényű tanulók befogadása és a kompetencia alapú oktatás bevezetése átfogó szakmai fejlesztés, amely az iskola egyedi arculatát, nevelési és oktatási célrendszerét érinti. Az átfogó szakmai innováció a fenntartóval való egyeztetést is feltételezi, hiszen minden bizonnyal finanszírozási kérdéseket érint vagy az alapító okirat változtatását is maga után vonja. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kutatási Központja tanulmánykötetet jelentetett meg az iskolai eredményességről végzett empirikus kutatások főbb eredményeiről (Eredményes iskola). A vita jól szemlélteti, milyen sokféle módon közelíthető meg az iskolai eredményesség. A résztvevők mondandójában talán egy közös elem ragadható meg: akkor eredményes az iskola, ha a lehető legjobban képes kibontakoztatni a tanulóiban rejlő lehetőségeket. 137

az aktuális feladat végrehajtásával megszűnt az együttműködés. s az iskolavezetés is hasznosítja a változás menedzselésében a korábbi tapasztalatokat. rész Útravaló Vannak olyan iskolák. . felülről jövő reformok általában nem találnak kedvező fogadtatásra. a városban működő gyógypedagógiai intézmény fokozatos felszámolása még bizonytalan terv volt. végrehajtásában.6-os pályázata kapóra jött – a sikeres pályázat nagy 1 léptékű rohamos változást eredményezett. Az ilyen intézmények a külső körülmények következtében kialakuló változtatási kényszer hatására is könnyebben kezdenek valamilyen célszerű fejlesztésbe. A reform így valójában nem erősítette. Az iskolák egyre gyakrabban kényszerülnek ilyen lényeges változtatásokra. Bár a reform végrehajtása szükségessé tette a tanárok közti együttműködés valamilyen mértékét. A tanárokat rémesen fárasztotta a kreativitást és spontaneitást csökkentő rutin és ezzel autonómiájuk szűkülése. Mi az előnyük? A pedagógusok gyakorlottabbak a fejlesztési elképzelések kigondolásában. Csökkent a kollégák közti együttműködés is. és sikeres innovációt hajtanak végre. a hatékonyság növelésének szándéka.1. Az iNNOVáció FOlyAMATáNAK segíTése A szakmai tanulóközösségek A tapasztalatok azt mutatják.” (Nagy. ahol korábban az iskola is kidolgozott és magára méretezett magas elvárásokat. »színlelt« kollegialitás eléggé tiszavirág-életűnek bizonyult. Az egyik vidéki városban az utóbbi években egyre erősödő törekvés alakult ki a sajátos nevelési igényű tanulók teljes körű integrációjának megvalósítására a fenntartó részéről. hatásuk csak hosszú távon mutatkozik. ahol a belső késztetések. hogy a tantestületekre ráerőltetett. hiszen idejük jó részét lekötötte a tesztekkel való foglalatosság. a megszokott szervezeti keretek. a hEFoP 2. standardokat. A tapasztalatok alapján néhány biztos tipp is adható az oktatáspolitika számára: 138 . inkább gyengítette a szakmai együttműködést. az egymást minőségi munkára inspiráló közösség hatására szinte folyamatos innováció valósul meg.) A szakmai tanulóközösségek nem egykönnyen alakulnak ki. hanem . a bevált módszerek megváltoztatására. még ott is. hiszen a figyelem a központi elvárások teljesítésére irányult leginkább. 2007 44. „…a reform a tanári és intézményi innovációk számára nem teremtett kedvező környezetet. a jól kitaposott utak elhagyására. és sok esetben kárt okoznak. Az integráció kiszélesítésének lépései. a »kikényszerített«.

s nem utolsósorban pedig szükségük van adekvát tanulási alkalmakra (tréning. amelyek az egyes iskolák önálló fejlesztési céljait támogatják. „A tanulószervezetté válás különböző szintjén álló iskolák fejlődését eltérő stratégiákkal szükséges támogatni. hospitálás. módszerek jelentőségének elfogadásához.” A tanárok számára biztosítani kell. mint a továbbképzések. egymás osztálytermi innovációinak segítése) elismernek továbbképzésként vagy éppen a teljesítmény szerinti bérezésben veszik figyelembe azokat. tanfolyam). 3. az ütemezés nehézségei a gördülékeny egymásra épülést akadályozták a kezdeti szakaszban. Az Országos Közoktatási Intézet tanulmánygyűjteményének tartalmi kiemelése a következő hét pontban foglalja össze következtetéseit: 1. céltudatos és intenzív külső tanácsadói támogatás nélkül nem igazán képesek továbblépni. de ez lényegesen kisebb mérvű beavatkozást jelent. amelyekre építhetnek az iskolafejlesztésekben. amelyek már részben kiaknázzák a helyi potenciáljaikat és van néhány proaktív kezdeményezésük. amelyek egyáltalán nem léptek a fejlődés (önfejlesztés) útjára. Azok. módszereket. Teremtsünk olyan alkalmakat. Ugyanakkor szükség van központi standardokra is.1. hogy megismerjék a másképp tanításhoz szükséges eszközöket. de figyelni kell arra. a kezdeményezések reflektív elemzése is szükséges ahhoz. szintén nem nélkülözhetik a tanácsadó segítségét. „A pedagógusok tanulásának a saját munkahelyük legalább annyira fontos színtere. A 2. a hálózati munka segíti a legeredményesebben. szakmai iskolahálózatok támogatása anyagi és logisztikai eszközökkel. Ezután még a saját osztályban végzett próbálkozások.” A gyakorlatias megközelítések a pedagógusok tanulásának legeredményesebb segítői. 2. ahol praktikus módon megismerhetik az újabb tartalmakat. • olyan központi anyagi támogatások bevezetése. • új típusú szakmai együttműködéseket (például a tanárok által folytatott iskolai kutatások.” (Tanulmányok az iskolafejlesztés…) Azon szervezetek. fejezet a szervezet: intézmények az innováció útján • a vezetők tudásának fejlesztése a közös szakmai tanulásról és speciális képességeik kifejlesztése. A kompetenciaalapú programcsomagok bevezetését vállaló pedagógusok számára voltak tanfolyamok. • az iskolák közti szakmai együttműködések.6-os nyertes konzorci139 . külső változások passzív elfogadói. hogy azok alkalmazása ne fajuljon lelketlen egységesítéssé. hogy felkészülhessenek a változások megtételére. megközelítéseket. Egyrészt idő szükséges az új tartalmak. A tanulószervezetek további fejlődését már az egymástól való tanulás. ezek persze csak a támogatás és elszámoltathatóság kidolgozott rendszere mellett működhetnek. lehetővé kell tenni.4. „A tanulás fejlesztésének kulcsa a pedagógusok kezében van. hogy egy-egy új elem a mindennapi pedagógiai praxis részévé váljon.

1. változást indít el.” Ez a megállapítás szorosan kapcsolódik az előzőhöz. ha a megszerzett új tudás az iskolafejlesztési folyamatban hasznosul. amelyet az „előfizetők” közösen gazdagítanak. A magyarországi kompetenciaalapú programcsomagok bevezetése kapcsán biztosított volt valamennyi támogatás. ilyen a közös cél. fejlődése eredményesebb. de a fejlődést támogató rendszereket gazdagító egyik fontos elemnek számít. „A pedagógus tanulása.” E rendszernek mind mélységgel. Kiterjedtség alatt pedig a támogatások sokféleségét értjük. és a jó példákból közös tanulás lesz. ami nem válhat kizárólagossá. a differenciált tanácsadás rendszerének biztosítása. 5. ehhez tartozik az eszközfejlesztés. 140 . rész Útravaló 4. Másfelől ha egyetlen tantárgy vagy tantárgycsoport tanításában-tanulásában vagy a tanulás megszervezésében kerül sor változásra.és rendszerfejlesztést támogató szintek (makro. új pedagógiai rendszer bevezetésére. a pedagógus-továbbképzés és iskolafejlesztés összehangolása és az internetes szolgáltatások sokszínű kínálatának megteremtése. „Az oktatási reformok eredményessége függ az implementációt segítő támogató rendszer komplexitásától. 6. valamint a település környéki TIOK-intézményekkel való kapcsolatfelvétel. „A szervezetek és pedagógusok tanulásának fontos színtere a hálózati (egymástól való) tanulás. egyenlőtlen helyzetű partnerek esetében más. hagyományosabb támogatás eredményesebb. a közös érdekeltség. ez is hatással lesz az egész iskolai szervezetre is. a közös tudásbázis építését támogató vagy az információkat komplexen kínáló világháló – például egy azonos rendszerre épülő tantervbank. vagy a különböző tematikus fejlesztések köré épülő fórumok weboldala. vagy a tanfolyamok ütemezése miatt nem került sor erre az egyébként a fokozatosság szempontjából szükséges gyakorlásra. A hálózat kínálta lehetőségeket csak a hasonló szinten álló egyének és szervezetek képesek kiaknázni. A programok gyakorlati bevezetését mentorok és adaptációs szakértők segítették. umok intézményeiben erre a tanulási formára kevés idő jutott.” Egy hálózat jó működésének több feltétele van. mind kiterjedtséggel szükséges rendelkeznie. a megfelelő szervezettség és irányítás. 7 .és mezo-. a hálózatépítés támogatása. Mélység vonatkozásában a program. Erre – a kompetencia alapú programcsomagok bevezetése kapcsán – jó példa a konzorciumitag iskolák megvalósult együttműködése egy-egy konzorciumon belül. A szinergia hatása érvényesül a tapasztalatok elemzésében. „A hálózati tanulásnak jó eszköze lehet az interaktivitásra építő. annak szerves elemét jelenti. valamint iskolai szint) összehangolt – kooperációt biztosító – működéséről van szó.

• a fenntartói igény. Volt olyan iskola a 2. a városban teljes integrációt valósítanak meg. Részletek az igazgató beszámolójából (elhangzott Szentesen. 141 . Az integrált nevelés-oktatás bevezetésének előzményei 2005-ben: • az intézményben vezetőváltás történt.6-os nyertesek között. A HEFOP 2. • inkluzív (befogadó) iskola – a kötelező feladatellátás biztosítása miatt. 2007 május . • a HEFOP-os pályázatok kiírásra kerültek. amely tantestületének minden tagjára két tanfolyam jutott másfél év alatt – ez hatalmas tudásbeáramlást jelentett az intézmények számára. hogy az iskolában bevezetve a kéttanítós modellt. mint azt. tanulóink nagy része a társaik által „megbélyegződött”.1. a Szarvas Város Általános Iskolája és Óvodája volt. tanulmányi előmenetelük sem fejlődött olyan mértékben. 15-20 fő számára 120 órás együttnevelést segítő tanfolyamot. amely a kis létszám. A konzorcium nem kevesebbet vállalt. valamint a választott-indított kompetenciaterületekre 30-30 órás bevezető tanfolyamot vehettek igénybe ingyenesen. 22-én): Az intézmény rövid bemutatása Tanulólétszám: 568 fő Pedagóguslétszám: 80 fő Foglalkoztatottak száma: 103 fő Összesen: 752 fő Az iskolában folyó oktató-nevelő munka A részleges szociális integrációs nevelés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. elvárás az intézményi attitűdváltás.1. A pályázatok jelentős óraszámú továbbképzést biztosítottak. fejezet a szervezet: intézmények az innováció útján a KomPETENcIa alaPÚ oKTaTÁST VÁlaSZTÓ ISKolÁK NEhéZSéGEI-SIKErEI A kompetencia alapú programcsomagok bevezetése a részt vevő intézmények számára óriási kihívást jelentett. • törvényi előírásoknak megfelelő működés. Természetesen ezáltal továbbtanulási esélyeik is jelentősen csökkentek.6-os pályázatán nyertes egyik konzorcium főpályázója a szarvasi önkormányzati fenntartású általános iskola. a speciálisan alkalmazható módszerek által elvárható lett volna.4. • szegregált kis létszámú osztályok megszüntetése.

• szemléltetőeszközök. • fejlesztőeszközök. egy év ráhangolást és felkészülést igényelt. Ellenzők: többségi pedagógusok. A pedagógusok és a szülők körében végzett kérdőíves mérések mutatói alacsony szintet mutattak a befogadást illetően. A szülők részére gyógypedagógusok által összeállított fórumok. a szegregált osztályok részleges integrációja (szociális integráció). rész Útravaló • 2005 augusztusában a HEFOP 2. fejlesztőpedagógusok. • projektorok.6-os pályázat: „sajátos neve1 lésű tanulók együttnevelése szarvason” Az intézmény jelentős anyagi erőforráshoz jutott • pedagógus-továbbképzések lehetősége. 142 .) Nagyon racionális. Támogatók: fenntartó. a közvetett partnerek tájékoztatása a média bevonásával. Fordulópont Nyertes HeFOp 2. mindennapos testnevelés. A fejlesztő osztályok „f”-ről „d”-re való átnevezése. „Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése Szarvason” című pályázat beadásra került (5 konzorciumi taggal).6. (A szülők és pedagógusok többsége információ hiányában pesszimista. intézményvezetők. intézkedési terv készült az „érzékenyítésre” (a gyerekek. Az első lépések a fenntartói elvárás az azonnali integrált nevelést szorgalmazta. pedagógusok és szülők részére). A pedagógusok számára előadások. az SNI-s tanulók számára alsós napközi. gyógypedagógusok. szülők.1.1. . kemény átmenet helyett humánusabb. Kis létszámú fejlesztő osztály nem indul. • hordozható számítógépek. • tárgyi feltételek javítása – 3 fejlesztőszoba.

képességeket legyenek képesek elsajátítani. Az Adaptációs kézikönyvben már leírt elméleti tudnivalók feldolgozását egy-egy jó gyakorlattal. fejlesztő pedagógiai. szociálpedagógiai. olyan készségek és képességek birtokába juttassa őket. amelyek feltétlenül kellenek ahhoz. az eszközbéli. Elengedhetetlen. az integrált tanterv. hanem a környezetében vannak akadályok. 2000) A gyerekek/fiatalok környezetében lévő akadályok alatt természetesen nem csak a tárgyi. „…nem a gyerekben van a hiba. szociálpszichológiai. milyen válaszok formálódnak a következő kérdésekre: • Milyen szakmai (adekvát pedagógiai. amelyekkel a 21. hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen.és kulcskompetenciákkal.5. hogyan kell tanulni (a tanulás tanítása). új ismereteket. A fejlesztés során építsünk a gyermekek előzetes tudására. gyógypedagógiai. hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap. Környezeti akadályt vagy környezeti támogatottságot jelent például az is. fejezet Jó gyakorlatok Ez a fejezet elsősorban gyakorlati megközelítéseket tartalmaz. valamint a szakmai műhelyek. hogy az életpályájukat – ha szükséges – tudják módosítani. pedagógiai munkakultúrával rendelkezik az iskola valamennyi munkatársa? 143 . A fejezetet írta: Kovácsevicsné Tóth Mariann Bevezetés Napjaink iskolájának feladata az. készségeket. pszichológiai.” (Csányi. nem csak az épített környezetet értjük. hogy egyenlő esélyeket biztosítson minden gyermek számára. A közoktatás feladata az is. tanítsuk meg. a komplex művészeti tárgyak és a pedagógus-továbbképzés bemutatásával. különösen a hátrányos helyzetben lévőknek adja meg a felzárkózás lehetőségét. képesek alkalmazkodni a változó munkaerő-piaci igényekhez. század világában el tudnak igazodni. differenciális pedagógiai kompetenciával. elemzésével segíti.

életesélyeinek növelésében? (Bárdossy. hogy hozzájáruljon a társadalomban hátrányokkal küzdők • személyiségfejlődéséhez. illetve azok tagjai szociális státuszának megőrzésében vagy megváltoztatásában. • egész életmenetüket befolyásoló tanulási indítékaik. s amely személyes életük társadalmi-kulturális közegét adja. Az oktatás esélyegyenlítési feladata. hogy az intézményes oktatásnak. 2006. Az oktatási összefüggések között leginkább a felnövekvő nemzedékek óvodába és iskolába lépési lehetőségeire. igazad lesz! (Henry Ford) Az oktatásban azok kerülnek hátrányos helyzetbe. amelyből származnak. akiknél az a szociokulturális miliő. s ezt miként alakítja. akár azt. • egyéni adottságaik és tanulási képességeik kibontakozásához. 40. a gyerekek/fiatalok tanulási. lehetetlenné is teheti a beilleszkedést. csoportok.1. a heterogenitás elfogadásában. továbbléphetnek a társadalmi munkamegosztás fokozatain. ezzel együtt szociális státuszuk javításához. de elég egyetemes hatókörű szerep jut a különböző társadalmi rétegek. megnehezíti. szűkíti. ismeretek befolyásolják a szülők társadalmát a gyerekek iskoláztatásában. rész Útravaló • Milyen szakmaközi együttműködésre. támogatja az iskola? • Milyen attitűdök. Így munkaerő-piaci lehetőségeik is kedvezőbbekké válhatnak. hogy nem. akik ilyen terheket nem hordoznak. közösségek. A sajátos nevelési igényű tanulók az oktatás terén is hátrányos helyzetben vannak azokkal szemben. kezelésében. 144 . A tanulási nehézségeket gerjesztve gátolja. hogy képes vagy rá. érdekek. részt vehetnek a felfelé mozduló társadalmi mobilitásban. • szocializálásához. szakmai és partneri kommunikációra és kooperációra fogékony.) „Akár azt hiszed. valamint óvodai és iskolai pályafutására vonatkoztatva vizsgálják a hátrányos helyzetet. Szociológiai nézőpontból az esélyegyenlítési feladat abból a felismerésből következik. ha nem is kizárólagos. illetve megőrzéséhez. érdekek és ismeretek befolyásolják az iskolát körülvevő környezet szereplőinek szerepvállalását az iskola (a befogadó iskola) támogatásában. netán lehetetlenné teszi belépésüket az oktatási intézményekbe. felkészült-e a pedagógus a problémák észrevételében. feltárásában és kezelésében? • Milyen attitűdök. önfejlődési esélyeinek.

5. Az együttnevelkedés. hogy esélyt adjon a hátrányok kiegyenlítésére (Csoma. David Hopkins angol oktatási szakértő szerint az oktatáspolitika stratégiai szerkezetének fontos eleme a jó gyakorlatokhoz való hozzáférhetőség. A pedagógia feladata olyan módszerek kikísérletezése. amelyben a hátrányban lévőknek perspektívát nyújthat. • a pedagógusok munkája pedig minél inkább professzionalizálódik (Hopkins. hogy az együttnevelésből az „előnyös 145 . akik felnőtt életüket várhatóan különféle társadalmi szerepekben egymással együttműködve töltik el. hogy azok a különböző kultúrájú vagy a többségtől valamilyen szempontból eltérő gyerekek. befogadó vagy integráló intézmények modellként működnek. 2006). Ennek feltételrendszere: • van-e elegendő hálózatépítés az iskolák között. Minél több intézmény nyit utat az esélyegyenlítési folyamatok számára. • a tanítást sikerül az egyes tanulók igényeihez igazítani. már az iskolában elsajátítsák az együttműködés készségeit. amelyek biztosítják. ha • a reformokban kezdeményezett folyamatok súlypontja áthelyeződik az iskolákra. • a Magyarországon fellelhető legjobb gyakorlatok elterjednek-e az egész rendszerben. az oktatás annál inkább jut olyan mozgástérhez. 2006). befogadás. Ám az esélyegyenlítő oktatás – árnyalt pontossággal – nem tanulási és társadalmi egyenlőséget ígér. hogy a szociokulturális és a fogyatékossági hátrányokat kiegyenlítse. az ún. az oktatás fő áramába való bekapcsolását is. • kihasználjuk a lehetőségeket arra. fogyatékossággal élő gyerekek közösségben nevelését. csupán a tanulási és a társadalmi esélyek egyenlőségét. hogy az egyik iskolában szerzett tantervi tapasztalatokkal egy másik iskolában folyó munkát támogassunk? Az inkluzív pedagógia A modern pedagógiai gondolkodás fontosnak tartja. amely egyebek között tekintetbe veszi társadalmi-gazdasági (munkaerő-piaci) helyzetük kedvezőbbé alakítását is. fejezet Jó gyakorlatok Esélyegyenlítési összefüggések közé került a fogyatékos gyermekek intézményes gyógypedagógiai fejlesztése. Vagyis az oktatásnak nem az a dolga. Tartós teljesítményjavulást akkor lehet elérni. A közoktatásban az esélynövelő és hátránykompenzáló programok. az inkluzivitás elve magában foglalja a bármiféle hátránnyal. hanem csupán az.

Az ő képességeik. Ennek ellenére figyelemre méltó jó gyakorlatok működnek az ország minden területén. változtatás szinte minden esetben valamilyen probléma megoldásának eredményeként indult el. mind a pedagógusközösség számára fontos az eredményes működés. sok esetben külföldről átvett módszerekkel. • a munkamódszereket.). 2006. Ezek az iskolák olyan szakmai műhelyek. az együttnevelési műhelyekhez. és megkívánja az iskola szerkezetének átgondolását. Jó gyakorlatoknak otthont adó intézmények A személyre szóló nevelés pedagógiai gyakorlata még nem általánosan elterjedt a magyar általános iskolákban. vagy pályázat útján biztosítják a saját szakmai elgondolásaik megvalósításához szükséges forrásokat. • a továbbképzéseket stb. A tapasztalatok arra hívják fel a figyelmünket. beleértve • a tantervet. rész Útravaló helyzetű” tanulók is profitáljanak. Az esetek jelentős részében az intézmények – azonosított problémáik megoldása érdekében – valamilyen nagyszabású programhoz (az OOiH kezdeményezéseihez. (Tetler.és iskolamérettől függetlenül. hogy még az innovatív iskoláknak is szükségük van – legalábbis a változás első szakaszában – külső szakértői támogatásra. a változás. a módszertani központokhoz stb. A felelősség mindannyiunké. település.1. a minőségi oktatás. 146 . személyiségük fejlődését is segítse a kompetencia alapú oktatás. ahol mind az intézményvezetés.) kapcsolódnak. 36. eljárásokkal találkozunk.

az együttműködés gyakorlatának lehetőségét. Ebben az esetben az iskola egészébe nem tud beépülni az új. Mindennapi gyakorlatukból következzen néhány jó gyakorlat! horIZoNTÁlIS TaNUlÁS Horizontális tanulás intézményen belül Teammunka A tanárok általában egyedül dolgoznak. hogy ellessék egymás módszereit. A jól működő szakmai műhelyek komoly szakmai-emberi támogatást jelenthetnek az egyén számára.5. Figyelni kell azonban arra. az új feladatok. hiszen vállalják saját pedagógiai gyakorlatuk. Három helység. Az intézmények közül több is rendszeresen tart szakmai konzultációt. Így nincs lehetőségük arra. hogy be tud lépni egy olyan kolléga. Magyarmecske. osztályok. Ezek az iskolák a horizontális tanulás szakmai központjaként működnek. A tanárok teammunkája nagyobb mértékű alkalmazkodást tesz lehetővé. hogy ez a team ne egy önálló kis iskolaként működjön a nagy iskolában. a horizontális tanulás regionális központjaiként a pedagógiai újítások meghatározó szereplőivé válhatnak.hu) 147 . fejezet Jó gyakorlatok egymás támogatása Darány. Kétújfalu. A tanulás nemcsak az intézményen belül valósul meg. Mindenkinek van a pályán olyan élménye. a nagyobb szervezési szabadság új perspektívákat nyit számukra. jobban figyelembe tudja venni az egyéni tanulói igényeket. amelyben ugyan egymással remekül együttműködnek a pedagógusok. tantárgyak tanításának problémáit beszélhetik meg. Ezen a gyerekek. három intézmény. a szakmai megújulás. szakmai tapasztalataik disszeminációját is. csak éppen a tantestület többségétől kerülnek nagyon távol. A kísérletben részt vevő pedagógusok motivációs szintje megnő. aki könnyebben szót ért az adott fiatallal. Ilyenkor jól jöhet. ahol a pedagógusok kihasználják az egymástól tanulás. (Balogh Lászlóné: www. friss szellem. továbbképzést. hogy egy-egy tanulóval sehogyan sem tud boldogulni. A szakirodalom teammunkaként említi a tanárok csapatmunkáját is. bemutatót az általa folytatott gyakorlat megismertetésére. ha a tanárok rendszeres műhelybeszélgetéseket tartanak. A problémás tanulók kezelésében is jó módszernek bizonyult a csapatmunka.oki. Hasznos. Az iskolák tanuló szervezetként működnek.

amelynek megfelelően az integrációs és képességkibontakoztató programban részt vevő tanulók számára egyéni fejlődési naplót készítenek.1. kávézók.és képességfejlesztését. MKM rendelet 39. A szakmai műhelyek feladata a módszertani kultúra népszerűsítése. hogy ilyen térbeli lehetőségek nélkül. a fejlesztőeszközök. Így az intézményekben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer is. Műhelymunkában dolgozta ki több intézmény a hospitálásra épülő tanári együttműködést. rész Útravaló Az integráció. Kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer bevezetésére került sor szöveges értékelésre vonatkozó terv kidolgozásával az 1–4. 2004). ha utazó szakszolgálat működtetésével oldják meg a tanulók speciális fejlesztését az intézmények. számítógépekkel felszerelt munkaszobák. Az integrált SNI-tanulók speciális fejlesztését szakemberek végzik. A humán erőforrás bővítésekor igényként jelentkezik óvodában. ahová elvonulhatnak formális és informális tanácskozásokra. Nem mindegy. A háromhavonkénti szöveges értékelést a szülővel. Ennek fejlesztésére törekednek továbbra is műhelyfoglalkozásokon azok az intézmények. évfolyamon a fent említett rendelet alapján. Ez háromhavonta elkészült tanulói értékelést tartalmaz tantárgyanként szöveges egyéni fejlesztési terv formájában. amelyek az Integrációs Pedagógiai Rendszer (IPR) alapján dolgoznak a 11/1994. amelyek alkalmazása segíti a tanulók készség. szűk folyosókkal ellátott „kockaiskolákban” is ilyen jól sikerülhet ez az új tanulásszervezési megoldás. Ez a szakemberteam nyújt nap mint nap segítséget a többségi pedagógusoknak a napi pedagógiai munkában. amelyben megtalálhatók azok az új technikák. zsúfolt és merev tantermi rendszerben. tanulóval egyaránt meg kell beszélni és aláíratni. inklúzió fontos eleme a személyi feltételek biztosítása. tanulásszervezési munkaformák kiválasztásában… A megbeszélések rendszeresek és esetiek is lehetnek a tanulók. Egymás tanítása és motiválása megkönnyíti az új módszerek használatát (Nagy. alkalmazásának továbbfejlesztése. iskolában egyaránt a gyógypedagógus. szakértők segítségével új tananyagot fejlesztenek. Nem biztos. pszichológus. gyógytestnevelő és logopédus biztosítása. 148 . Közös tudás A nevelőtestülettel együttműködve kialakítható egy intézményi módszertani kosár. nevelők igényeihez igazodva. § D) és E) pontja értelmében. Segítenek a szakértői vélemény értelmezésében. Ennek a folyamatnak az integrált SNI-tanulók is részesei. A tanárok egy rövid továbbképzés után teammunkában. fejlesztőpedagógus. módszerek. Az eredmények meggyőzőek a kis iskolák esetében is. hogy milyen terek állnak a teammunkában dolgozó pedagógusok rendelkezésére: kis benyílók. Hasonlóan működik a csapatmunka akkor is.

jó példa erre. A regionális szakmai műhelyeket a központi program abból a célból hozza létre. Számukra tematikus országos vagy regionális szakmai műhelyeket szervezett a suliNova Kht. hogy szakmai kiadványban jelentessék meg közös fejlesztésük eredményét.. ha a szülőt beengedjük az osztályterembe.7 és 2. Az egymástól tanulás hatékony módja ez. hogy mennyire tudta a pedagógus a tréningen elsajátított ismereteket a pedagógiai gyakorlatban alkalmazni. Somogy. A regionális szakmai műhelyek munkájába bekapcsolódó pedagógusok megosztják tapasztalataikat.8. Horizontális tanulás intézményen kívül. fejlesztéseiket a többi intézmény pedagógusával. A legkézenfekvőbb módja ennek. pályázatok nyertes intézményei ingyenes szol. A műhelyeknek lehetőségük van arra. illetve választhattak a tizenegy módszertani továbbképzést tartalmazó csomagból. Nem csak szülői értekezletre hívjuk. a nevelő pedig megismerheti a család nevelési szokásait és a gyerekkel szemben támasztott elvárásait.. a műhely szakmai koordinációját ellátó szakemberrel (a központi program delegáltjával). E sorok írója Dél-Dunántúl – Tolna. A szakmai műhelyek céljai között az alábbiak szerepeltek: • Jó gyakorlatok megismerése és megismertetése abból a szempontból. A vállalt továbbképzésnek megfelelő szakmai műhelyek munkájában kötelező volt a nyertes intézmények részvétele.5. a kiadványok. Baranya – nyertes intézményeinek pedagógusai számára vezetett Hatékony együttnevelés az iskolában (IPR) és Tevékenység-központú pedagógiák című szakmai műhelyeket. hanem olyan alkalmakra is. a jó gyakorlatok közkinccsé tétele nagyban hozzájárulhat a közoktatás modernizációjához.5. fejezet Jó gyakorlatok A szülő és a gyerek is lehet/legyen a team tagja! A szülőkkel való kapcsolat megváltoztatása nélkül igazán eredményes iskoláztatás nem képzelhető el. gáltatásként kaphatták meg. ha az azonos tanulásszervezési módszert alkalmazó nevelők elérhető távolságon belül több intézmény pedagógusainak részvételével alakítanak ki szakmai műhelyeket. 149 . hanem intézmények között is történhet.1. azon belül a hátrányos helyzetű tanulók szegregációmentes oktatásának kialakításához és elterjesztéséhez. valamint a felállítandó on-line program és adatbank költségeit a központi program fedezi.1. amikor a gyerek megmutathatja magát. A HEFOP 2. intézmények között A szakmai műhelyek szervezése nemcsak intézményeken belül. 2.1. hogy a gyakorló pedagógusok osztálytermi és a gyakorlat útján szerzett egyéb tapasztalatai beépüljenek a központi innovációkba.

• A működő gyakorlatok megismerése. rész Útravaló • A továbbképzéseken alkalmazott megoldások szellemisége mennyire épült be a pedagógusok gondolkodásába. mennyire élnek ezekkel. Mindez nemigen történhet meg az oktatásban érintett különböző partnerek intenzívebb együttműködése nélkül. elterjesztése. az új iránt fogékony és alkalmazható tudással bíró tanulók kerüljenek ki a közoktatási intézményekből. hogy valóban nyitott. tudatosabb és élményszerűbb orientálásával. akár a pályán lévő pedagógusok önreflexiós képességének erősítésével. Ezt segíti a képzések folyamatos monitorozása és mentorálása. hogy az elvárásként megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztésére milyen lehetőségek állnak máris az iskolák rendelkezésére. illetve milyen akadályokat kell még leküzdeni ahhoz. az eredmények intenzívebb beépítése a szakmai fejlesztésbe. 150 . A szakmai műhely munkájában érdemes boncolgatni azt a kérdést (a „jó példák” megismerésével párhuzamosan).1. • Az új oktatásszervezési formák befogadása.

a differenciálást. beválásvizsgálatában való részvételt.34 ToVÁBBKéPZéSEK A hatékonyabb tanulásszervezési módok nem sajátíthatók el előadásokat hallgatva. alkalmazása azonban nem feltétlenül szolgálja a pedagógus elfogadó attitűdjének kialakulását. A pályázat keretében az egyes iskolák és óvodák fejlesztése a kompetencia alapú képzés. Az intézményeknek a kompetencia alapú nevelés bevezetése érdekében • a továbbképzési tervüket felül kell vizsgálniuk és a hiányzó pedagóguskompetenciák megszerzése érdekében módosítaniuk kell. (Balogh Lászlóné: A kompetencia alapú fejlesztés intézményi feltételrendszere. oktatás és képzés új tartalmait. tanácsait olvasva. ezért szükséges. amelyek vállalkoztak arra. • A mérés-értékelés az utóbbi években kiemelt területté vált az oktatásban.hu) 34 Esély a változásra. www. a programcsomagok szöveges metodikai utasításait. A módszertani. Ez magában foglalta a központilag kifejlesztett oktatási programcsomagok tesztelésében. lehetőség a változásra.és képességfejlesztés alapjait.hu. hogy minden pedagógus rendelkezzen megfelelő informatikai ismeretekkel. www. technikák megtanulhatók. Ezek ismerete.sulinova. adaptálásában.oki. a projektmódszert. számítástechnikai ismeretek megszerzéséhez több lehetőség is adott. saját tantárgyának új módszertani lehetőségeit. a tanulás tanítását stb. a feladatlap-készítés alapjaival. az ahhoz kapcsolódó minőségfejlesztési és mérési módszerek és a program megvalósításához szükséges informatikai rendszer bevezetésén keresztül valósult meg.2. a korszerű audiovizuális eszközöket.letoltes. adaptálják és elterjesztik a kompetencia alapú nevelés. hogy a tanárok tisztában legyenek a mérésmetodika. hogy befogadják. Tréningek – például kooperatív és/vagy differenciált tanulásszervezést tanítók – révén maguk a módszerek. nonprofit pedagógiai szakmai szolgáltató intézményeket szólította meg. általános és középfokú iskolákat). a kooperatív technikákat. mérési.5. számú pályázat azokat a már jelentős szakmai innovációkkal.php?fid=294&. jó gyakorlatokkal rendelkező nevelési-oktatási-képzési intézményeket (óvodákat. El kell érni. fejezet Jó gyakorlatok TIoK-intézmények A HEFOP 3. eszközeit. módszereit. tudja használni az internetet.sess=- 151 .1. A tudatos képességfejlesztés megkezdése érdekében minden pedagógusnak meg kell ismernie a készség.

támogató módszertani eszközrendszerét tekintve. • a többi pedagógussal együttműködve megtervezze a bevezetendő új elemek adaptációját. A pedagógus-továbbképzési programok egyik fő jellegzetessége.1. Ez a forma lehetőséget ad arra. a különböző pályázatok sok esetben esélyt adnak e kompetenciák megszerzésére. 152 . hogy • a tantestület átértékelje addigi gyakorlatát az integrációt segítő. hogy tantestületi tréninget tartalmaznak. rész Útravaló A továbbképzési normatíva.

tevékenységeket. hogy az alacsony státuszú tanulók részvétele aktívabb lesz a tanulási folyamatban. megkívánják a tanulóktól. A tanár a tanóra alatt szabadon figyelheti meg a csoportmunkákat. és ez bizonyítja. és ennek következtében többet is tanulnak. valamint a csoport munkájának vezetéséhez szükséges szerepekre. s így minden tanuló hozzájárul a csoport feladatának sikeres megoldásához. A kutatók azon munkálkodtak. és kezeli a státuszproblémákat. amely egy központi gondolat köré rendezi a kiscsoportos feladatokat. visszajelzéseket ad az egyes csoportokban történő folyamatokra. hogy egyenlő státuszú interakciókat tudjanak létrehozni az osztálytermi kiscsoportos munka során. hogy a feladat sikeres megoldásához a tanulók sokféle képességét kell mozgósítani. A KIP módszert Elisabeth Cohen és Rachel Lotan. számolás) és hogy milyen a szociális és kulturális háttere. és javul a tanulmányi teljesítményük. A feladatok nyitott végűek. amelyek miatt a csoporttagok egyenlőtlenül vennének részt a munkában. és arra a következtetésre jutottak. hogy együttműködve oldják meg őket. a tanulók forrásul szolgálnak egymás számára. hogy megoldást találjanak a heterogén összetételű osztályokban az egyenlőtlen státuszból adódó problémák kezelésére. • Speciális instrukciós stratégia alkalmazása során a tanár felkészíti a tanulókat az együttműködési normák alkalmazására. Azzal. valamint munkatársaik fejlesztették ki közel húszéves kutatómunkával. milyen képességekkel rendelkezik a hagyományos iskolai munkához (írás. A KIP lényegi változást eredményez a hagyományos tanár-diák szerepekben. Kidolgoztak egy értékelési módszert is. olvasás. osztályközösségen belül magas státuszt elfoglaló tanulók többet beszélnek a tanórákon. mint alacsony státuszú társaik. amely segítheti a tanárokat abban. Sokéves kutatás és tapasztalat alapján kifejlesztettek egy eljárást. ezzel megváltoztatva a kapcsolatot az iskola két meghatározó szereplője között. Tanulmányozták és dokumentálták a kis csoporton belüli interakciókat. fejezet Jó gyakorlatok A KIP (Komplex Instrukciós Program) tanulásitanítási módszer A KIP egyike a tanulók interaktív közreműködésére alapozott korszerű tanulási-tanítási módszereknek. A Kip Fő eleMei • Sokféle képességre épülő tananyag. A legfontosabb mozzanat az. 153 . függetlenül attól. hogy a csoporton.5. hogy a KIP-módszer alkalmazása során az adott órán megszűnik a tanár domináló szerepe.

választékosabban tudjuk kifejezni gondolatainkat. A munka során tudatosul a tanulókban az. A KIP módszerének két kulcsszava van: elvárás és kompetencia. 2002) egy Kip-es órA egyéNi és csOpOrT-FelADATTerVe Újszerű. Úgy is fogalmazhatunk. egyetértesz-e azzal. annál helyesebben. rész Útravaló a kapcsolatokra a horizontális. Elvárják. hogy… feladatmegfogalmazások a véleménynyilvánítás és a vitakultúra elsajátítását segítik. Nagy. Az óra szerkezete: • Alapelvek. Tanítás helye: Általános Iskola és Óvoda. • A kis csoporton belüli interakciók intenzitása és minősége meghatározó azt illetően. A Mit gondolsz…. akár többel is.(enyhe értelmi fogyatékos) tanuló Csoportalakítás: 3 ötfős csoport Motiváció: Minél több információt tudunk az igéről. hogy csoportja eredményesen oldjon meg olyan feladatot.1. és ennek eredményeképpen többet is tanulnak. amely sokféle képesség alkalmazását igényli. Hogyan képzeled el…. hogy érezzen felelősséget a saját maga és a csoport teljesítményéért. hogy mindenki rendelkezik fontos intellektuális képességgel. partneri formák lesznek jellemzők. konstruktív feladatokat fogalmaz meg. (B. valamint nyitott végű. hogy az alacsony státuszú tanulók számára biztosított legyen a tanuláshoz való hozzáférés egyenlősége. hogy megosztják egymás között a hatalmat. szerepek áttekintése: 2 perc • Csoportalakítás. Ugyanakkor minden egyes tanuló kompetens. Minden egyes tanulótól a tanár is és a társak is azt várják el. egyenrangú szereplője a tanulási folyamatnak. hogy differenciál és nem megszokott feladatokat alkalmaz. amellyel hozzájárulhat. a csoportos munkában. hogy a KIP alkalmazása során a tanulók többet beszélnek és dolgoznak együtt. 2 SNI. szerepe beszédünkben Évfolyam: 4. Magyarmecske Tantárgy: Magyar nyelv Tanítási egység: Az ige Az óra típusa: Gyakorlóóra Nagy gondolat: Az ige helye. hogy aktívan vegyen részt a tanulásban. A szociológiai kutatások mutatják. évfolyam: 15 tanuló. Ennek érdekében a tanár megtanulja felismerni és felfedni a státuszproblémákat. szerepek kiosztása: 2 perc • Csoportmunka: 10 perc • Csoportok beszámolója: 3 × 3 perc • Egyéni feladat: 5 perc 154 .

összegzése: 2 perc Felhasznált eszközök: írószerek. írólapok Szerepek: • Lelkesítő • Jegyző • Riporter • Időfelelős • Csendfelelős Felhasznált ismeretek: • Nyelvhelyességi. Összekeveredtek az igaz (I) és a hamis (H) állítások. hogy kiderüljön az igazság. miért van szükség igeidőkre? • Szívesen venném. Segítenetek kell. • Három igeidőt ismerünk. feladatlapok. • Az ige személyragjai nem fejezik ki a cselekvő számát és személyét. nyelvi ismeretek • Nyelvi szabályok • Hangos olvasás • Szövegértő olvasás • Írás Fejlesztendő területek: • Kommunikációs készség fejlesztése • Véleménynyilvánítás képességének kialakítása • Beszédkészség fejlesztése • Döntéshozatali képesség fejlesztése • Együttműködési képesség • Vitakultúra • Reális önértékelés kialakítása • Egymás mondanivalójának meghallgatása Csoportfeladat I. • Az ige csak létezést kifejező szófaj. • Az igekötős igék helyesírására négyféle szabályt ismerünk. fejezet Jó gyakorlatok • Egyéni beszámolók: 15 perc • Az óra értékelése. • Négy igeidőt ismerünk. ha felsorolnál tíz múlt idejű igét. 155 .5. Válaszaitokat indokoljátok és példákkal támasszátok alá! Egyéni feladatok • Te honnan ismered fel a történést kifejező igét? • Mit gondolsz.

.............. Például: ... • Hogyan írjuk az igekötős igéket? • Mit fejezünk ki a kijelentő módú igével? • Hogyan képezzük a kijelentő módú... melyik igéhez kapcsolódnál szívesen? Írj öt példát! • Hogyan ábrázolnád rajzban a következő igéket? ír.......................................... ezért tudása hiányos............... igeideje van..... eszik • Egyetértesz azzal... jövő idejű igét? • Mi a szerepe az igekötőnek? • Mire van szükség az igeragozáshoz? Válaszaitokat indokoljátok és támasszátok alá példákkal! Egyéni feladatok • Ha Te igekötős ige lehetnél....... hogy az alábbi igék jövő idejűek? Miért? kirándulni fog.... fejezzük ki............................ • A feltételes módú igét múlt időben ......... Például: • Óhajainkat............... Például: ..............1..... számol... rész Útravaló • Mi a véleményed a személyes névmásokról? • Hogyan írnád le az öt legkedvesebb igédet jövő időben? Csoportfeladat II. Segítsetek neki! Példákkal is szolgáljatok! • A feltételes módú ige............ Béla sokat hiányzott az iskolából..... • Például: ..... • A feltételes módú igének ..... biciklizni fogtok • Mit gondolsz..................................... fejez ki...... vágyainkat kifejezhetjük.. igékkel. • A feltételes módú igék leggyakrabban mondatban fordulnak elő...... 156 ... Például: . gondolkodik. miért fontosak a személyes névmások az igék számára? • Szerinted milyen mondatokban fordul elő leggyakrabban a kijelentő módú ige? Miért? Csoportfeladat III................................. A tanácsotokra van szükségem................................................ cipel.

• A tanulók ellenőrzése szerepeken keresztül történik. • Differenciál és nem megszokott feladatokat alkalmaz. adottság tudatosítása). • Nyitott végű. • Felkészíti a tanulókat az együttműködési normákra. 157 . • Mit gondolsz. • A leghatékonyabb tanulásszervezési módszer a heterogén összetételű osztályokban. kereste. konstruktív feladatokat alkalmaz. ennénk A KIP módszer gyakorlatban történő alkalmazásának előnyei: • Nagy (központi) gondolat köré rendezi a feladatokat. • A gyerekek egymás tudását forrásanyagként használják. • Csökkenti a tanulási esélyegyenlőtlenségeket. • A gyerekek erősségeire épít (tehetség. • Egyenlő hozzáférhetőséget biztosít a különböző képességű gyerekek számára. hogy Te hogyan fejeznéd ki az örül igét feltételes mód jelen idő egyes és többes számában. • Sokféle képességre épít. fejezet Jó gyakorlatok Egyéni feladatok • Szerinted miért lennénk szegényebbek feltételes módú igék nélkül? • Te miért kedveled a feltételes módú igéket? • Kíváncsi lennék. mi a különbség a következő igealakok között? utaztam – utaztam volna el fog száradni – elszáradt volna • Mit állapítasz meg a következő igékről? dolgoztok. • Az alacsonyabb státuszú tanulót megemeli.5.

Az értékelés segítségével a tantervi teljesítményről interaktív módon kapható visszajelzés arra ösztönzi a tanárokat. De azt is fel kell ismernünk. egyben feltárja a diákok tanulási készségeinek minőségét és szintjét is. Kínáljon lehetőséget a sokféle intellektuális. • A tanulás érdekében történő értékelésben rejlik e két eszköz összekapcsolási lehetősége.). hogy előadjuk a tankönyvben szereplő ismereteket. művészi. kreatív és mozgásos tevékenységre (Kereszty. 158 . hogy gazdagítsák. A diákokat is segíteni kell abban. bővítsék pedagógusi repertoárjukat. Így tehát egyfajta virtuális kört hozunk létre a tantermi gyakorlatra vonatkozóan (Hopkins. . hogy bővíteni tudják tanulási stratégiáik repertoárját. hanem arról. hogy minél hatékonyabb eszközökkel teremtsenek megfelelő tanulási élményeket a fiataloknak. 2006. 51. hogy a tanulást minden egyes diák személyéhez igazítjuk. • A tanároknak rendelkezniük kell a tanítási stratégiák repertoárjával. Ez három építmény összekapcsolását jelenti: • az első a tanterv. hogy a tanterv egyaránt szól ismeretekről. Mi a megoldás? Az iskola legyen egy óriási „svédasztal”. Azért van szükségünk tantervre.1.). 2007 12. rész Útravaló A tantermi munka elemei A tantermi munka lényege nem arról szól. tapasztalatokról és készségekről. hogy nemzedékről nemzedékre átörökítsük a tudást.

Az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott kerettantervek között csemegéztek. A hatékony és eredményes integráció érdekében nemcsak a készségtárgyakat szerették volna az SNI.5. A főbb tantárgyakban viszont az oktatás továbbra is standard alapú. • nem egy. az idő és a módszerek tekintetében differenciálni. ha gyakorlati. • a több éve alkalmazott differenciálás és a kooperatív tanulási technikák eredményesek voltak. A következőkben azt az utat ismerhetik meg. fejezet Jó gyakorlatok Integrált tanterv Az oktatásban még ma sem megoldott. A dél-dunántúli régióban a kétújfalui Konrád ignác Körzeti általános iskola tantestülete kidolgozott egy ilyen tantervet (Kovácsevicsné. Első lépésként tantárgyi tanmeneteket készítettek. hogy • bátran nyúltak az évfolyamok tantervi követelményeihez. de nem találtak olyan tantervet. 40. amely megkönnyítette volna a nevelő munkáját a tanórán. Először tantárgyi tanmenetekben jelölték ki az SNI-tanulók adott órai anyagát. Ennek elkerülése érdekében javasolt egy integrált tanterv kidolgozása (Tetler. Az órai munka irányítása differenciálással. hanem több könyv alkalmazása ajánlott. A tanmeneteikben évek óta vezették és jelölték külön oszlopban az SNIgyerekek tananyagát és tantárgyi követelményét az Irányelvek figyelembevé- 159 . maximum két-három fő. 2006. és ha néhány tanuló képtelen megfelelni a kívánt szintnek. melyek egy-egy szakasz végéig átcsoportosíthatók. • az osztályokba integrált sajátos nevelési igényű tanulók létszáma behatárolt. 2006. Munkájukat segítette.).). • változatos munkaformákat. Ezekben az esetekben bátrabban mernek a hagyományokon túllépni. óravezetési stílust alkalmaztak. más körülményeket biztosítanak számukra. A tanárok sokkal inkább hajlandóak a tanterv. hanem a többit is. művészeti tantárgyak projektmunkájáról van szó. más közösségekbe helyezik át őket. hogyan és milyen mértékben kell a fogyatékos gyermekeket a tanterv standardjainak megfeleltetni.(enyhe értelmi fogyatékos) tanulóknak integráltan tanítani. melyen végig haladva megszületett az integrált tanterv. 69. csoportmunkával tevékenykedtetéssel vált eredményessé.

A tantervkészítő team irányította a célrendszer megfogalmazását. Ezek ismeretében felülvizsgálták a helyi integrált tantervüket. fejezete az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztéséről szól. ez alapján készítik el a következő időszakra vonatkozó fejlesztési terveket. a tantárgyak közös követelményét. a tartalom kiválasztását. a követelmények rendszerének kiválasztását. számú pályázat nyertes konzorciumi tagjaként 1 (főpályázó a baranya pedagógiai szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások Központja) az integ- 160 .1. . Az ellenőrzés-értékelés formáját és módjait tantárgyakra lebontva dolgozták ki. a tanulók teljesítményének folyamatos nyilvántartása analitikusan történik feladattípusonként az elért pontszámok és százalékos teljesítmények kimutatásával. (III. Az alsó tagozaton kevesebb gondot okozott a tananyagok lefedettsége. affektív és pszichomotoros követelmények minden tantárgynál megjelennek. elemzője és értékelője. rész Útravaló telével. a taneszközöket.3. a kognitív. Az értékelés elveit újrafogalmazták. valamint a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 2/2005. és tett javaslatot a folytatásra. a továbbhaladás feltételeit. Továbbra is szakmai teammunkában dolgoztunk. tankönyveket. a 2006/2007-es tanévben pedig a hEFoP 2. ez a munkacsoport a tantervkészítés folyamatának koordinálója. Több évi próbálkozás után külső szakértő véleményezte az addigi elgondolásokat. A folyamatos nyomon követésre szükség van.) OM-rendelet megjelenése nem hagyható figyelmen kívül. PIloT ProGram A 2004/2005-ös tanévben sikeres pályázatot nyújtottak be az NFT HEFOP 2. mely többek között lehetővé tette. mint a felső tagozaton. óraszámokat többször átdolgozták.6. kiegészítették. Részletes ajánlást tartalmaz a Nat egyes műveltségi területeinek százalékos arányára és főbb témaköreire. hogy adaptációra alkalmassá tegyék az integrált tantervüket. fejlesztési feladataira. Az Irányelv 5. számú pályázatra. hiszen a közoktatási törvény változása. 1.1.

az egyenlő esélyeket pedig a hozzájuk igazított pedagógiai. alapelveiknek megfelelően állították össze.5. hogy teljes egységben jelenik meg a többségi tanulók és az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára a témakör. fejezet Jó gyakorlatok rált tanterv pilot programként való kipróbálása folyt.(enyhe értelmi fogyatékos) tanulók integrációját vállaló konzorciumi tagok iskolájában.és többségi tanulókra egyaránt egyértelműen. A tantervben párhuzamosan jelenítették meg a témaköröket. Elsősorban a magyar nyelv és irodalom. Az SNI-tanulók tantárgyi témaköreit átcsoportosították. Az intézményi órakeret eddig lehetővé tette a tantervben leírtak megvalósítását. Valamennyi követelmény teljesíthető. Ezért a tananyagok rendszerét és a követelményeket úgy fogalmazták meg. részletesen került meghatározásra. cigány tanulókat egyaránt befogadja. Elegendő idő áll rendelkezésre a tananyag hatékony elsajátítására. A tanterv tantárgyi témakörei és e módszerek súlypontozottan szerepelnek. A továbbiakban sem csak az a fő kérdés. segédkönyveire és segédeszközeire. Minden tantárgynál évfolyamonként kidolgozott a habilitáció/rehabilitáció. módszertani elemekkel. Előtérbe helyezett a formatív és a diagnosztizáló értékelés.(enyhe értelmi fogyatékos) tanulókat és a hátrányos helyzetű. valamint a folyamatba épített ellenőrzés. valamint az Irányelvekben meghatározott célokat. A taneszközök felsorolásánál külön utalnak az SNI tanulók tankönyveire. mert szisztematikusan épül fel. fejlesztési követelményeket. hogy az sNi-tanulók teljesítik-e a tantervi követelményeket. A helyi tantervüket a pedagógiai programjukban kitűzött céljaiknak. mint az SNI-tanulóknak. A helyi tanterv készítésekor figyelembe vettük a Nat-ban és a kerettantervben megfogalmazott elvárásokat. igényei is teljesüljenek. beépítették a helyi kultúra elemeit és a kultúraazonos tartalmakat. majd az SNI. Az értékelés formája és módja tantárgyanként kidolgozott. valóban biztosítják-e az esélyegyenlőséget az együttneveléssel. A továbbhaladás feltétele az SNI. A tanterv újszerűsége abban áll. hogy ezeknek a tanulóknak az együttnevelési. Intézményük az SNI. 161 . Alkalmas ez a helyi tanterv a kipróbálásra és az adaptálásra. illetve a matematika tantárgyak esetében évfolyamok közötti átrendezésre került sor. A többségi iskolák számára készült tantervi tananyag belső struktúráját átdolgozták. követelményeket. oktatási szükségletei. hogy iskolai évek alatt a jelentkező szükségleteiket milyen módon tudják kielégíteni. hanem az. a hozzárendelt követelmény és az értékelés. és többéves gyakorlat alapján nyerte el a jelenlegi formáját. Ezzel szinkronban fogalmazták meg a követelményeket az adott témakörhöz rendelve úgy a többségi iskola tanulóinak.

eddig is fejlesztettünk. figyelem fejlesztése A csoportban van egy sajátos nevelési igényű tanuló (Alex). Alex az idei tanévben kezdte meg az idegen nyelv tanulását. nagyon szereti és érdekli. rész Útravaló osztálytermi gyakorlatok Ebben a részben azokat a jó gyakorlatokat mutatjuk be. Az angol nyelvet differenciált óraszervezés keretében tanulja. házi feladata ritkán hiányzik. melyek példaként szolgálnak az inkluzív nevelést segítő innovációs törekvésekhez. sokat rajzolunk. hogy kompetenciát kompetenciacsomagok nélkül is fejleszthetünk. felszólításokra cselekvéssel reagál. A kompetencia alapú oktatás nem csomagfüggő. 162 . aki enyhe értelmi fogyatékos és egy diszlexiás kisfiú. Ismeri a saját taneszközeit. mivel angolul megszólalni négyszemközt mer csak.) válaszol. fő testrészeit. növényeket. Válogasd ki! Színezz! Az órákra szívesen és rendszeresen felkészül.1. Nagy hangsúlyt fektetünk a szóbeliségre. Az oktatási programcsomag egy adott célú tanulási-tanítási folyamat megvalósulását segítő eszközrendszert jelent. Ezeknek a jó gyakorlatoknak az elterjesztése azért is fontos. az inklúziót támogató programcsomagok adaptációjához. mert bizonyítást nyer az az állítás is. énekelünk és mondókákat tanulunk. Eldöntendő kérdésekre röviden (Yes. Segítséggel elolvas rövid szókapcsolatokat./No. a színeket. osztálytársai előtt gátlásos. Karikázd be!. a számokat tízig. Kösd össze!. feladatokat egyre önállóbban old meg. évfolyam – angol nyelv Órai fejlesztési célok • Nyelvi szerkezet: a/an határozatlan névelő • A korábban tanult szavak felelevenítése és azok bevésése • Kiejtés fejlesztése • Írott és hallott szöveg értése • Rajzolási készség fejlesztése • Emlékezet. Feladatainak utasításai: Rajzolj!. 4. Az óravezetéssel kapcsolatos kifejezéseket ismeri. megnevez állatokat. Sok megerősítésre és bátorításra van szüksége.

Kiegészítik a szavakat és lerajzolják azokat. a szavak adottak a rejtvény alatt. Figyelem Keresztrejtvény 10 perc 3.). helyesírás olvasás. 8 perc szókártyák. Rajzolj! Szövegértés. határozatlan névelő használatával leírják. olvasás. a végén pedig minden csoport bemutatja és értékeli munkáját.. önellenőrzés. 2. nyelvi készségek alkalmazása Idegen nyelvi helyesírás. minden kép alatt három lehetőség közül kell kiválasztania azt. Szókincs felidézése Táblakép. miután a gyerekek felragasztották feladatlapjaikat. majd felragasztják a papírjukra. erről kell szavakat gyűjteniük. szókincs eszközök Idő 1. a csoportok csoportforgó módszerrel ellenőrzik egymás munkáját. fejezet Jó gyakorlatok Feladatok Tanulói tevékenység a gyerekek csoportban gyűjtik a szavakat. Feladatlap 5 perc a gyerekek belerajzolják az iskolatáskába a felsorolt taneszközöket. Feladatlap rajzolási készség Önértékelés. Levezetés ’Simon says’ játék hallás utáni szövegértés 2 perc 163 . Szövegértési. Mi ez? kérdésre válaszadás 6. és leírják azokat egy nagy papírra. Szavak kiegészítése és rajzolás olvasás. Értékelés 10 perc 9. Az SnI-tanuló tevékenysége az SNI-tanuló és diszlexiás társa szókártyák közül válogatják ki. szövegértés Feladatlap 5 perc 5. Válaszadás eldöntendő kérdésre 7. az SNI-tanulónak csak rajzolnia kell. szövegértés Feladatlap 10 perc 3. Egész mondatos válaszokat írnak. mit látnak a képen. amit a képen lát. Kiválasztja a képekhez illőket a felsorolt mondatok közül. emlékezet. szövegértés Feladatlap 5 perc Egész mondatokban válaszolnak. és azokat felragasztják egy nagy papírra.5. Ráhangolás a gyerekek egy nagy képet látnak egy tanteremről a táblán. Egyszavas válaszokat ad (Yes. a gyerekek végrehajtják az utasításokat. Fejleszteni kívánt képességek Figyelem. felragasztják a papírjukra. minden csoportnak egy tacepaó áll rendelkezésére. kiejtés. mit látnak az egyes képeken. figyelem Színes filctollak 5 perc 8. No. ragasztó a tanulók szavakat keresnek keresztrejtvényben. miután megtalálják. ő is felragasztja csoportjának papírjára a feladatlapját.

helyzeteket. hogy a tanulási folyamatban szerzett tapasztalatokat egyetlen tervezetben használjuk. majd lehetőséget biztosít arra. a kooperatív technikák alkalmazása hozzájárulnak a tanulók kulcskompetenciáinak fejlődéséhez.1. ha azt minden tanító. hogyan formálják meg és mutassák be ismereteiket. Ha önállóan dolgozó és gondolkodó embereket szeretnénk képezni. hogy a tanár tudatában legyen az oktatásban részesülők szükségleteinek és megszerzett tapasztalatainak. A tanár javaslata nem egy merev eredmény öntőformája. A megismert új módszereket is be kell emelni a dokumentumokba. A prOjeKTMóDszer Az együTTNeVelés szOlgálATábAN A projektoktatás a megismerés fő forrásává a gyerekek tapasztalatát. a differenciálással. rész Útravaló Tanulásszervezési módszerek – példa projektre A hagyományos tanítási módszerekkel nem lehet új kompetenciákat elsajátíttatni. érdeklődését. hogy önmagukat és ezen keresztül a világot is jobban megértsék. Minden pedagógusnak elemeznie kell tanmenetét. hanem kiindulási pont ahhoz. hogy a csoport tagjainak hozzájárulásával születendő terveket és projekteket javaslattá fejlesszék. matematikai kompetencia akkor alakul megfelelően. hogy mit és hogyan tanuljanak. tevékenységét teszi. hogy a gyerekek kis csoportokban dolgozzanak együtt azért. a csoportos tevékenységek. A páros munka. Az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzése érdekében meg kell tanítani tanulni tanítványainkat. A kompetencia alapú fejlesztéshez elengedhetetlen a tevékenykedtetés. A projektmódszer lényege tehát az is. Vagyis egy olyan tanulásszervezési mód. a mindennapi életből vett feladatok megoldása. melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll. feladatokat. minden tanár erősíti. hogy a tanórák milyensége megváltozzon. akkor nem nélkülözhetjük a projektmodelleket. A pedagógusok módszertani kultúráját kell bővíteni ahhoz. ápolja. nem pedig diktátum. a projektmódszer. Meg kell találni azokat az alkalmakat. A módszer lényege abban áll elsősorban. hiszen a módszerek megválasztásától függ a megszerezhető tudás minősége is. Maguk határozzák meg. megnézni. A terv: terv. és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. milyen képességeket hogyan tud fejleszteni saját tantárgyán belül. Például a szövegértési. a kooperatív technikák. hogy az újonnan megértetteket 164 . ahol e képességek kifejlesztéséhez hozzá tudnak járulni. A napjainkban gyakran használt (egyszerű) frontális osztálymunka háttérbe szorításával. más szavakkal kooperatív vállalkozás. A diákok mint önálló ismeretelsajátítók leginkább a kooperatív tanulásszervezéssel működő projektekben tudják megvalósítani önmagukat. projektek alkalmazásával tudjuk a tanítási munkát megújítani. másodsorban pedig.

a családból az iskola igényeinek megfelelő verbális képességekkel érkező gyerekeknek legyenek sikerei az oktatásban. egy igazság. tapasztalatához. A projekt olyan munka. és mint moderátornak arra kell figyelnie. kreativitásához idomuló munka lesz-e a projekt. hanem azoknak is. ne pedig irányítóként. akár az iskola időkeretén túl. az egyes gyerekek képességeihez. amely a szűken vett tananyaghoz. az iskolai hierarchiát megbontó. melyben soha nincs csak egyetlen megoldás. a tanár inkább csak megfigyelőként. A téma feldolgozása sokféle módon történhet. Ha egy pedagógust megérint a módszer filozófiája. segítőként vegyen részt. 165 . egyenrangúként tervez a részt vevő gyerekekkel. döntésképességükkel. hogy demokratikus. ha nincs lehetőség másra. olyan. munkájukat a közöshöz. akár az alternatív iskolákban az epochákon belül. a tankönyvekben szereplő ismeretekhez kapcsolódik. hogy a projekt be tudja-e tölteni azt a szerepét. szervezőkészségükkel. fejezet Jó gyakorlatok kortársaikkal megoszthassák. ahol a gyerekek hozzáadják saját tapasztalatukat. de nem lehetetlen az óra alatti feldolgozás sem. Együtt. Itt dől el. de amelynek során minden gyerek mást és egymástól eltérőt ad be a közösbe. amely annál általánosabb témával foglalkozik. Az osztályteremben nem aktív gyerekek kitűnhetnek ügyességükkel. hogy minden gyereknek egyaránt biztosítja az értelmes tanulás és munka lehetőségét. miközben egymástól is nagyon sokat tanulnak. ahol – csakúgy. és olyan is. hogy minden gyerek megtalálja a feladatát a munkában. gyorsaságukkal. hogy minden témában szervezhető projekt. Kétségtelen. egy adott közösségben számtalan módon alkalmazhatja. egyéni tapasztalatok alapján dolgozzunk. az éves program összeállításakor a projekthetek terve megjelenik az éves feladataink között (őszi-tavaszi hetek). november elejére lassan körvonalazódnak a lehetséges témakörök. Szeptember végén. A legfontosabb azonban az. akár a hagyományos órakeretben. hogy az iskolán kívüli. akik ennek az elvárásnak nem vagy csak nagyon nehezen tudnak eleget tenni. Az eljárás egyszerű és rugalmas. egy KONKréT prOjeKT MegVAlósíTásA A tanév tervezésekor. október elején elkezdődnek a puhatolózó beszélgetések tanárok és diákok között. ezért egy nem nyitott iskolában nehéz igazi projektmunkát szervezni. különösen. azt is mondhatjuk.5. amely részben köthető a tantervhez. A második lépés a tervkészítés. hogy a projekt lényeges eleme az iskola elzárt világából való kitörés. Itt dől el. életrevalóságukkal. Olyan. mint a témaválasztásnál – a tanárnak csupán irányító szerepe van. hogy ne csak a tanteremben eminens. Nyilván ez utóbbi alkalmasabb a projektszervezésre. A témaválasztás sokféle lehet. hogy a munka közös tevékenység legyen. Fontos azonban.

Témaválasztás. 166 . csoportszervezés A tanulók szavazáson döntik el a projekthét témáját.1. Óceánok és tengerek 66 5. A mesék világa 61 Az projekthét témája: a Csodálatos állatvilág. rész Útravaló A választható témák: • Az indiánok • Honfoglalás • A mesék világa • Csodálatos állatvilág • Óceánok és tengerek • A 60–70-es évek • Magyar regék és mondák • A közlekedés • A világűr • Felfedezések. Világűr 70 3. Témakör Szavazatok száma 1. feltalálók • Fedezzük fel Ázsiát! • A Föld • Móra Ferenc • Az ókori Egyiptom • Görögök Tantestületi döntés születik a projekthét pontos idejéről. Csodálatos állatvilág 90 2. Iskolai szinten a legtöbb szavazatot kapott témakörök. Indiánok 67 4. A projekthetet megelőző csütörtökön megalakulnak a csoportok (képösszeállítás a zsibongóban).

fejezet Jó gyakorlatok Az első feladatok a csoportok számára a vezetőválasztás.5. jelvénykészítés. akvarisztika • Az állatvilág „legjei” • Madáretető készítése • Állatkert németül • Interaktív diaporáma-bemutató • Festészet szabadon • Állatok mindenből • Mozi a természetről • Szólások. miről fog szólni projekthetünk. melyek a következők • Vizek világa. elkezdődhet a foglalkozások tervezése. névadás. közmondások • Az őskor állatai • Dráma az állatvilágban • Arcfestés • Újságírás • Hangok a természetben 167 . Csoportnévsor Heti feladatok: • Válasszatok nevet a csapatnak! Csapatnév: Sasok • Válasszatok csapatvezetőt! Csapatvezető neve: Kocsis Gábor • Hétfőre készítsétek el a csapat jelképét! A programot megelőző szervezési feladatok Már tudjuk.

akvarisztika szünet Az állatvilág „legjei” szünet Madáretető készítése Kedd állatok mindenből Szerda mozi a természetről csütörtök Újságírás állatkert németül Szólások. ábra A projekthét témakörei Festészet Arcfestés Film Újságírás Akvarisztika Dráma Interaktív foglalkozás Őskor állatai Csodállatos állatvilág Az állatvilág „legjei” Állatkert németül Szólások. közmondások arcfestés 1015–1030 1030–1130 1130–1145 11 –12 45 45 Interaktív diaporámabemutató Az őskor állatai hangok a természetben Festészet szabadon Dráma az állatvilágban értékelés 168 . a hét munkarendje Idő 800–900 900–915 9 –10 15 15 Hétfő Közös megbeszélés szünet Vizek világa. közmondások Az állatok hangja Madáretető Állatfigurák készítése 6. táblázat A projekthét lebonyolítása.1. rész Útravaló 13.

a kutatás új örömöt. Mindenki részt vesz. kevesebb lesz ezáltal a fegyelmezési probléma. • Nő a gyerekek aktivitása. • Sokkal nagyobb a motiváció. A feladatok: • A „fantázia szülte” állatok felismerése. • Megszűnik az érdemjeggyel való értékelés „kényszere”. mindenki díjazásban részesül! MibeN siKeres ez A MóDszer? • Ismét előtérbe kerül a gyerekek kreativitása. • Vetélkedő: nem a csapatok eredményei. részekből felismerés • Puzzle • Melyik állat hangját halljuk? • Activity Minden csapat teljesítményét értékeljük. hanem az aktív részvétel a legfontosabb szempont. amit a feladatok közötti kötelező cserével lehet elérni. akik a hagyományos tanítási módszerek keretein belül kevesebbszer élhetik át ezt az élményt. illetve ismeretszerzést jelent a gyerekek számára. elkészül a „Diáknyelv” különszáma. • A közösen végzett munka azokat is sikerélményhez juttatja. elkészül az akvárium. • Megszűnik a mindennapos stressz. fejezet Jó gyakorlatok A pénteki program • Kiállítás a hét alkotásaiból: bemutatásra kerülnek az elkészített madáretetők.5. • Érdekesebbé válik a tanítás-tanulás folyamata. újra láthatjuk a legsikeresebb arcfestészeti csodákat. magasabb a tanulás hatékonysága! 169 . sikeressége. elnevezése • Szellemi totó (30 kérdés) a héten szerzett ismeretek felelevenítésével • Milyen állatot rejt a kép? Kockáztatás. a különböző módszerek. nő a csapatszellem. megnézhetjük a festészeten készült remekműveket. tanulási kedve. az egymásért érzett felelősség.

s végre szabadok voltak a délutánjaim. Minden foglalkozáson jó volt a hangulat. rész Útravaló DiáKVéleMéNyeK – egy HóNAp elTelTéVel Jó volt a projekthét. mert így minden csapatnak egyenlők voltak az esélyei. a dolgozatírásokat. mert sok új barátot szereztem. mert nem kellett táskát hozni. ha maradnak az osztályok. 170 . de a programok felvidítottak. mert… nem tudom. unalmas volt. rossz volt. de egyes foglalkozások nekem unalmasak voltak. az úgynevezett „örökös iskolai hajtást”. Na. mert rossz volt. így mindenki megbirkózott a feladataival. Jól éreztem magam. Tetszett. mert elfelejtettük a tanulást. hanem valamivel felszabadultabbak lehettünk. Felejtsék el a projekthetet. Szerintem a péntek volt a legjobb! Tetszett.1. mindenki segített a másiknak. a feleléseket. A péntek jó volt. mert nem volt unalmas a környezet. mert nem volt lecke. Jó volt. nem volt az az úgymond hivatalos hangulat. hogy figyelt a héten. jó voltak olyan napok. amikor nem voltam valami jó passzban. Hozzám közelebb állt volna a „Görögök” vagy az „Egyiptomiak” témakör. Sokkal jobb volt így csoportokban dolgozni. Jobb lett volna. mert itt minden csapat bebizonyította.

11. hogyan figyeljen oda másokra. a kompetitív és az individualizált tanulásszervezési módok együttes használata vezet el bennünket a leghatékonyabb oktatáshoz. megtanulja. vagy segíteni őket. • a jól teljesítő diákokat hátráltatja a fejlődésben. melyre az iskola költségvetése nem képes. hiszen a felsőoktatási intézmények ilyen jellegű képzésre nem voltak. amíg a másik elkészül. mert „Az egyén a kooperatív tanulás módszerével megtanulja az iskolában. és elégedetlenek lesznek ezáltal a pedagógus munkájával. ami nem hozza meg a várt eredményt. Megtanul várni. amelyek később egészen biztos hasznára válnak. megtanulja. egyszóval olyan nélkülözhetetlen szociális készségekre tesz szert. Természetesen a módszer alkalmazásának kezdetén mindenkiben számos kétely fogalmazódik meg. s sajnos még napjainkban is csak elvétve vannak berendezkedve. • nincs jól használható tankönyv az ilyen jellegű oktatáshoz. • sok energiát felemészt az idő helyes beosztása. fejezet Jó gyakorlatok Kooperatív módszerek alkalmazása a különböző témájú feladatoknál a kétújfalui Konrád Ignác Körzeti általános Iskola és Óvodában Ezt a módszert nekünk.5. • hitetlenkedve fogadják a szülők az új módszert. elméletet hányféleképpen lehet értelmezni. melyhez fénymásolatok. vagy bevárni a feladattal.” (Kagan. hányféle módja van a megjegyzésnek. hogy jól lehet vele gazdálkodni. és nem is biztos. hogy a továbbiakban egyáltalán nem kell használni az egyénre szabott és kompetitív tanulásszervezést. • év végére így nem lehet teljesíteni a követelményeket. Sőt! Ellenkezőleg! A kooperatív. Többek közt: • megbomlik a rend az osztályban és nehéz lesz kezelni a fegyelmezetlennek tűnő társaságot. egyéb anyagok kellenének. feladatot. • rengeteg pluszfeladattal jár az óraszervezés. hiszen gyengébb társaikra kell figyelni. hogy társa tudja-e a feladatát. Szükség van az együttműködésre. 171 . hogy egy szöveget. pedagógusoknak mindenképpen tanulmányozni kellett s kell még a mai napig is. 2001. hogy különbözőek vagyunk. hogyan törődjön azzal. • rengeteg időt vesz el a felkészülés egy-egy órára.) aZ EllENVETéSEK EllEN Ez természetesen nem azt jelenti.

akik használják óráikon a kooperatív módszert. a szociális háttért. rész Útravaló Ezek a kételyek már szerencsére a múlté. Láttuk. aktívabbak lesznek. felébreszti a belső motivációt. mennyi lehetőség rejlik benne. hiszen pozitív megerősítést kapnak nevelőtől és társtól egyaránt. eléneklik. hogy megbeszélhetik a problémákat. az egyéni felelősség és az egyenlő részvétel egysége. Nincs megkülönböztetés. örülnek. a képességek különböző ütemű fejlődését. rugalmas. Mivel évfolyamainkon tanuló diákok életvitele elég különböző. nő a tanulók önbecsülése. az etnikai hovatartozást. Mekkora a motiváló ereje. A gyerekek ebben meg is erősítik egymást azzal. kialakul a belső önkontroll érzése. kitartóbbak a feladatmegoldásoknál. hogy segítséget kérhetnek egymástól akár hangosan is. Ezeket a pozitívumokat mindannyian tapasztaltuk. Lelkesen végzik a munkájukat. Nem rettegnek a kudarcélménytől. mindenki meghallgattatik. Az etnikai keveredés meglepően javítja a gyermekek közötti kapcsolatokat.1. ha valamely szerepet betölthetik a csoportban. Jobban motiváltak a feladatra. s mi több. hogy csak a legfontosabbakat említsük. bizonyos elemeinek megtanulása spontán adódik. s nem utolsó sorban mindenki véleménye fontosnak számít. diszkrimináció. hiszen mindenki elmondhatja véleményét. a gyerekek nyíltabbak. általa jól fejleszthetők a társas készségek. mennyire jól alkalmazható a közösségfejlesztésre. sokat segít a felzárkóztatásban. Vagyis a párhuzamos interakció. tanárnak a munkája során. Ezek a csoportok azonban nem állandóak. több ideig képesek koncentrálni. A heterogenitásnál figyelembe vesszük a nemek közti különbséget. ezáltal megtanulják az egymás iránti tiszteletet. hogy mondandójukat eljátsszák. kiváló a tehetséggondozásra. önállóbbak. játékosan. mintha lassabban fáradnának el. ahol multikulturális elemekkel bővítettük programunkat. észrevétlenül ismerik meg egymás kultúráját. Az egészséges és hatékony működés érdekében az év során háromszor-négyszer újraszervezzük őket. ma már tudják. az érdeklődési kört. kitáncolják… stb. akik alkalmazzuk ezt a tanulásszervezési módot. A népek kultúrájának megismerése. így nem nehéz teljesen vegyes csoportokat létrehozni. Jól érzik magukat együtt. hogyan valósul meg a kooperativitás egy-egy tanórán: 172 . az építő egymásrautaltság. A kooperatív munkaforma feltétele a négy alapelv együttes teljesülése. komplex művészeti órán. hogy a gyerekek jól érzik magukat. a nevelők pedig kiléphetnek az előadó szerepkörből és társai lehetnek a diákoknak. hogy mennyi szabadságot ad a tanítónak. A kooperatív csoportok összeállításának egyik legfontosabb szempontja a heterogenitás. Ez a jelenség nagyon jól megfigyelhető a tömbösített. Azok a nevelők. Egy táblázat segítségével megpróbáljuk illusztrálni.

eszközök kiosztása az anyagmozgató feladata. négy különálló darabként készítik. értékelés pontozással. mindenki ugyanazt. hogy a vers jó legyen. 173 . a csoportban párokban oldanak meg a tanulók feladatokat. • a képet pl. Ez a forma számos kiváló módszer kipróbálását is lehetővé teszi. majd közösen ellenőrzik (erős forma). praktikusan berendezhetők. ahhoz. illetve váltja a szálakat. különben nem lesz egész a munka. fejezet Jó gyakorlatok 7. termések ragasztásával: • az egész képet együtt készítik (gyenge forma). minél több a helyes válasz. De nemcsak a tér jó kihasználtsága miatt dolgozunk négyfős csoportokban. az anyagok. Mivel tantermeink nagyok. • egyesével számolnak.5. minden csoportban van egy ilyen szerep. Egy vers elmondása: • versszakonként mond mindenki egyet (erős forma). így alkalmas teret biztosítanak a négy főből álló csoportok létrehozására. táblázat A kooperativitás négy alapelvének megvalósulása Párhuzamos interakció Számolás a csoportban párokban oldanak meg a tanulók feladatokat. melyeket közösen beszélnek meg. olvasás Művészeti nevelés Közösen készít a csoport egy képet pl. amiért felel. de összerakva. együtt válik egésszé (erős forma). annál több pont a csoportnak. a közösen készített képnél (erősebb változat) mindenkinek el kell készülnie. világosak. hogy mindenki a saját versszakát a lehető legjobban tanulja meg. Egyéni felelősség 20 alapművelet megoldása szerepenként önállóan. értékelés: ha mindegyik versszakot hibátlanul mondták el – cél. amelyet megtanulnak. ha a páros másik tagja megfelelően feszíti. a párok külön-külön kapnak egy szabályt. aztán megtanítják a társuknak is. és rögtön leellenőrzik (gyenge forma). amelyeket közösen beszélnek meg. Alsó tagozatos osztályaink létszáma átlagosan 22-23 fő. Körmön szövés: csak akkor lesz a társ szövése jó. A módszerek használatához viszont nélkülözhetetlen a csoportban betöltött szerepek és a szerepekhez tartozó feladatok megbeszélése. a megtanult versszakok felmondása. Építő egymásrautaltság 20 db alapművelet kiszámolása: • mindenki ötöt-ötöt számol önállóan. mindenki öt feladatot old meg. a vers versszakainak megtanulása szerepenként. • mindenki mondja mindegyik versszakot (gyenge forma). Egyenlő részvétel Párokban kap feladatot a csoport. mindenkinek el kell mondania a saját részét.

valamint a csoportasztalok körül a személyek helye. Az egy képet összerakók alkotnak egy csoportot. Egyrészt a gyerekek megtapasztalják. • Képességek alapján a tanító alkot heterogén vagy homogén csoportokat. Az azonosat választók kerülnek egy csoportba. szociális háttérre. akik mederben tartják a munkafolyamatot. A csoportok létrejötte után nagy hangsúlyt fektetünk – időt sem sajnálva – a csoportidentitásra és -fejlesztésre. érdeklődési körre való tekintettel. ami sok-sok pozitívumán túl hatalmas motiváló erővel hat. Az azonos színt húzók alkotnak egy csoportot.1. milyen valakit segíteni és milyen valaki által segített lenni. Csoportokat alakítunk ki: • Véletlenszerűen pl. amelyekből mindenki húz egyet. képességekre. A „bátorító” felhívja a csoporttagok 174 . identitásra. Ezeket a képrészleteket ezután a gyerekek megpróbálják összerakni. Összetétel: heterogenitásra törekszünk. kalapban négyféle színű korongokat helyezünk el. • Különböző képeket négy-négy darabba vágunk. A csoport tagjai négyféle pozícióban próbálhatják ki tudásukat. Egy tanév során legalább háromszor megváltoztatjuk a csoportok összetételét. akik elolvassák a kapott utasításokat. másrészt a megváltozott helyzetek mindig új kihívást jelentenek. akik feladata leírni a csoport együttesen kialakított véleményét egy adott feladatról. • Érdeklődési kör alapján: pl. cSoPorTSZErEPEK Az együtt-tanulásban nagyon fontosak a szerepek. nemre (ahol ezt az osztályösszetétel megengedi). Lehetnek „olvasók”. Ennek több oka is van. amely ébren tartása hihetetlenül fontos a tanítás-tanulás folyamatában. egy adott történelmi kor különböző műveltségterületei kis kártyákon logókkal vannak jelölve. amelyből mindenki húz egyet. amelyek célja a játék élményén túl a ráhangolás. rész Útravaló a cSoPorToK léTrEhoZÁSÁNaK SZEmPoNTJaI Létszám: nálunk legalkalmasabbak a négy fővel működő csoportok. mert ezek révén tudjuk az interperszonális és csoportszociális képességeket fejleszteni és monitorozni. Elhelyezkedés: tanteremben a csoportasztal helye. lehetnek „jegyzők”. hogy különböző partnerekkel hogyan lehet együtt dolgozni. mentális jegyekre. A gyerekek a logók alapján választanak. • Akaratlagosan szimpátiaválasztással. A csoportok kialakítását mindig képességfejlesztő játékok előzik meg.

2. 1.5. amelyek eltérnek az eddigi helyzetekben előforduló ismereteikről. Ugyanezt a célt szolgálják a színes filctollak. Pár perc gondolkodás után mindenki elmondja az ötletét. majd ezt mindenki sorban elmondja a csoport tagjainak. hogy mindenki véleménye fontos. s mely nem. A szerepeket a gyerekek választhatják. virág… stb. hogy olyan ismeretekre tegyenek szert egymásról. Egy összeadás eredményét kell megbecsülni. korongok vagy bármely. étel. szín. Ha a csoport netán ötfős. Az „időmérő” a csoport órája. ezért meg kell hallgatni másokat is. Ezek közül néhány olyan példa. Címerkészítés: csoportfejlesztésnél használhatjuk. Pl. amelyben mindaddig kell dolgozniuk. s ismerkedünk még ma is. A szerepekkel való azonosulás nyomatékosítására a kapott szerep gazdájával visszamondatjuk a szereppel járó feladatokat. Szóforgó: nagyon gyakran alkalmazzuk. Pl. aki jelzi. Ennek is többféle változatát próbáltuk ki. Készítettünk papírból egy medált. fejezet Jó gyakorlatok figyelmét arra. ameddig a csoport összetétele meg nem változik Újonnan szerveződött csoportoknál új pozíciót lehet elfoglalni. A cél. film. s csak ezután áll neki a csoport a tervezésnek. további szerepeket alkalmazhatunk. Olvasó volt a piros. növény. A gyerekek ezekkel a szerepekkel külső jelek segítségével azonosulnak legelőször. melyet rendszeresen használunk. ellenőrizve ezáltal a megértést. Vagy: egy komplex művészeti órán a csoport feladata egy autópálya megtervezése. hogy hány perc van még a feladat megoldására. Ezt követően megkérdezik a gyerekek egymást interjút vagy körinterjút készítve. a becslést tanuljuk számolásból. A csoport minden tagja elmondja a saját véleményét a jelentéséről. A csoport minden tagja leírja a kedvenceit. kék a jegyző és így tovább. s ezt egyszerűen a nyakba akasztottuk. lEGKEDVElTEBB mÓDSZErEK Kagan nyomán számos kooperatív módszerrel megismerkedtünk. Egy komplex művészeti óra tananyagához kapcsolódva (a parasztkalendárium Szent György hava) különböző színű sárkány formájú kitűzők jelentették a különböző szerepeket. Vagy: olvasásórán egy mesében ismeretlen szólásmondás található. Csoporton belül mindenki véleményére kíváncsiak vagyunk és ezt a véleményt ki is kérjük. a tanító kreativitásán múló ötlet. hogy mely eredmény jó. Ezzel a lehetőséggel élnek is. A csoport minden tagja előzetes ismerete alapján leír egy becsült eredményt. majd. amelyre a szerep kezdőbetűje volt ráírva. Ezután megvitatják közösen. hiszen kíváncsiak a másik szerep feladataira. állat. és ez már egy újabb módszer: 175 . kedvenc tantárgy.

ami vagyok pl. Hófehérke törpéi (vagy ahány arany hajszála volt az ördögnek. Csoportforgó következik: a csoportok egy kijelölt személye. Nehezíteni lehet. Kis kártyákra pl. azt megpróbálja „felépíteni”. A többieknek nem szabad elárulni. bemutatom. valamint foglalkozást. A csoport minden egyes tagjának kell egy-egy alkatrész szerepét betölteni. a környezeti nevelés óráin. mint pl. Egyiptomból és esztergályos. 4. Minden új csoport egy adott téma (pl. Állj meg és csoportosulj! A teremben ide-oda járkálunk annyian. úgy ahogy következtek sorban. Szakértői csoportok alakíthatók ki pl. A körben előttem álló három embert előbb egymás után. hogy: Legyetek annyian. rövid vázlatot (tacepaót. rész Útravaló 3.). majd eredeti csoportjukba visszaülve csoportforgóval mindenki elmondja saját csoporttársainak a tanultakat. Minden csoport kihúz egyet. Nevünk kezdőbetűjével kell bemutatkozni úgy. vagy ahányan vannak a gonoszok stb. az időjárás elemei) más és más elemét dolgozza fel. A játékvezető egyszer csak azt mondja. hogy ezzel a betűvel mondok hozzá országot ahonnan jöttem. vagy mindenkit bemutatok. elmondja a vélt jelentésmagyarázatot. a JÁTéKoK lEÍrÁSa Bemutatkozás Körben állunk. térképet) készítenek róla. s csak azután mutatkozom be én. aki előttem már bemutatkozott.1. Erre annyi fős csoportokat kell alkotni. szerep szerint a bátorító. milyen gép lett megjelenítve. háztartási gépek neveit írjuk fel. ahányan csak vagyunk. aki a csoport közös véleményét képviseli pl. Szóforgóval megvitatják. A játékban részt vevő többi csoportnak az a feladata. Csoportforgó alkalmazható találós kérdések megválaszolásakor is vagy különböző versenyhelyzetekben. hogy kitalálja. Legyél gép! Csoportosan lehet játszani. A már meglévő csoportok egy feladat erejéig szerepek szerint új csoportokat alkotnak. 176 . Edina vagyok. Amely gép nevét húzta a csoport. amennyit az utasítás mond. hogy az előttem álló öt embert mutatom be.

mérlegelje. valamint a tanulócsoport összetételét. – Hová mész Pistike? A mellette álló azt mondja: – Megyek kalapot venni. aki a leghangosabban ágált a bevezetendő új munkaformák ellen. képességeit. fejezet Jó gyakorlatok Füllentős Csoportban lehet játszani. Pedagógusaink többsége rendszeresen alkalmazza ezeket a technikákat. s így mi magunk is lemérhettük annak használhatóságát vagy éppen gyenge pontjait. hajlandó volt elfogadni.) Mindenki továbbadja a mellette állónak. Először megismertettük a tanulókkal egy-egy technikának a működését. Az mindig a tanár kompetenciája. de ez nem azt jelenti. Tapasztalatainkat a tanév során megosztottuk egymással különböző munkamegbeszéléseken. az újdonságok elfogadása nem mindenki részéről volt problémamentes. a vezető új kérdést tesz fel. hogy mely módszert választja céljai megvalósításához. a többi igaz. Ha visszaér a kérdés. alkalmazását. (Már kétféle mozgás történik. hogy tekintetbe véve az adott tananyag természetét. A csoportok diákkvartettben 4 mondatot írnak. Ha visszaér a kérdés. A cél. hogy a több felkészüléssel. és már mindenki mutatja a kalapot. A játékot csoportforgóban játszszuk. hogy teljesen szakítottunk az eddig alkalmazott hagyományos módszerekkel. Nem minden órán érvényesül tisztán ez a módszer. hogy a csoportok kitalálják egymás hamis állításait. 177 . és már mindenki mutatja a kalapot és a fagyit.) Mindenki továbbadja a mellette állónak. A váltást nem egyszerre. A négy mondat közül egy hamis.5. A tanult tevékenységi formákat folyamatosan bővítjük. Szerencsére a kollégák többsége nyitott az új befogadására. a tanév végére sikerekről számolhatott be. (Mozgás: egyik kéz a fej fölött és tenyérrel befelé körkörös mozgás. sokszor újakat találunk ki. A szemléletváltás természetesen hosszabb folyamat. szakmai műhelyekben. Hová mész Pistike? Körben állunk. A bemutatóórákon való részvétel és a rendszeres hospitálás is sok tanulsággal szolgált. hanem apró lépésekben tettük és tesszük meg. a játékvezető elindítja a játékot. alaposabb átgondolással járó munkát magáévá tegye. Az egyik kolléganő. a vezető új kérdést tesz fel: – Hová mész Pistike? – Megyek fagyit enni.

szövegértés folyamatos és nem folyamatos szövegekben • Információ-visszakeresés • Reflektálás. 178 . Kétújfalu A tanítás ideje: 2007 május 24. rész Útravaló Álljon itt példaként egy 8.. szerk.): Szintfelmérő feladatok az 5–6. 241–244. számára. 254–259. értékelés • Értelmezés • Koncentráció • Megfigyelőképesség • Önellenőrzés Szemléltetés: • Folyamatos és nem folyamatos szövegek • Tanulói feladatlapok • Ön. értelmezés folyamatos és nem folyamatos szövegekben. 10. o. 2 SNI-tanuló) Tananyag: szövegértés Az óra típusa: gyakorló óra Tanít: Torma Brigitta magyar nyelv és irodalom tanár Alkalmazott munkaformák: kooperatív csoportmunka.00–11. Ezen az órán a csoportmunkában keverednek a koopos technika elemei és a differenciált feladatadás is. 126–128. egyéni munka. Műszaki Könyvkiadó. 8. 2. Az integráltan oktatott SNI-tanuló olyan tevékenységben vesz részt. 4. (24 tanuló.és csoportellenőrzésnél: javítókulcs • Csoportbeszámolóknál: tacepao • Feldolgozott szöveg írásvetítőn Felhasznált irodalom: • Vári Péter (alk. képességek: • Szövegértelmezés. 14. A tanítás helye: Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola.00 (60 perc) . 10. 3. Budapest. szerk. évfolyam 1. 11. 9. csütörtök. reflektálás és értékelés. csoportértékelés Az értékelés módja: szöveges Oktatási célok és feladatok: információ-visszakeresés. évfolyamos szövegértésóra foglalkozásterve. Tantárgy: magyar irodalom Évfolyam: 8. 13. 6. differenciált csoportmunka Az értékelés formái: önértékelés.1. alkalmazott munkaformák gyakorlása Fejlesztendő készségek.): Pisa-vizsgálat 2000 mintafeladatokkal. 12. és a 9–10. 5. Magyar nyelv és irodalom 8. • Vári Péter (alk. Budapest. csoportmunka. Műszaki Könyvkiadó. melynek célja az együttműködés és nem csak az együttlét a többi gyermekkel. 7 .

Ellenőrzés javítókulccsal Egyéni lapok Tacepaón látható javítás 3. ab. Szövegértés. Prezentáció csoportbeszámolók 4. szövegértelmezés folyamatos és nem folyamatos szövegekben. Apáczai Kiadó. osztály. Önértékelés Egyéni munkák értékelése Tanári értékelés a tanóra zárása Munkaforma Szemléltetés Időterv Megjegyzés csoportmunka Kooperatív munka Differenciált munka Egyéni munka Tacepao készítése Folyamatos és nem folyamatos szövegek Feladatlap 25 perc Személyenkénti színhasználat SNI-tanuló: piros Egyéni munka csoportmunka Egyéni munka Javítókulcs Tacepao Fólia 10 perc 16 perc 4 perc Összesen: 60 perc 179 . fejezet Jó gyakorlatok • Széplaki Erzsébet: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 8. szövegértelmezés 4×6 fős csoportokban • A csád-tó Nyílt végű feladatértelmezés Feleletválasztás igaz. • • • Szervezési feladatok: (5 perc) Csoportokon belüli színválasztás (SNI-tanuló: piros) Feladatok kiosztása csoportonként (csoportokon belüli megbeszélés) Tacepaóhoz szükséges instrukciók 2. 7/1. értékelés Nyílt végű feladatértelmezések • „Az elveszett város” Információ visszakeresése Tantárgyi koncentráció Nyílt végű mondatok • Irány a horvát tengerpart! Tájékozódás: térképen. grafikonelemzés • Graffiti reflektálás. 3. Tanári-tanulói tevékenység 1. 8/1 c.): Irány a középiskola (gyakorlókönyv).5. 1.. Célkitűzés: Szövegértés. 44–46. • Giczi Márta (szerk. Celldömölk. 2006. menetrendben adatértelmezés Ok-okozati összefüggések keresése időtöltő: Játék a múzeumban címadás állítások időrendi sorrendje 2. hamis állítások.

A tanulást a differenciálás és/vagy a kooperativitás szempontjai szerint szervezze az iskola! Nem a gyerekeket differenciáljuk. amelyek közül a gyerek kedve szerint választhat. figyelembe véve az egyéni különbségeket. Az alapkészségek kialakításakor az elsajátítandó ismereteket fokozatosan. biztosítva a különböző haladási ütemhez a rugalmas időkeretet. A nevelő feladata ezután kettős: • vagy valamely csoport feladatlapjának megoldásában segít. párhuzamosan vannak jelen a munkánkban.1. problémákat csoportonként megbeszélik. eset180 . a helyi pedagógiai programnak megfelelően módosítva továbbfejlesztettük Differenciált tanulásirányításunk maximálisan egyénre szabott. hogy a frontális osztálymunkát teljes mértékben felszámolhatjuk. • vagy egyes tanulókkal teljesen más egyénre szabott feladatot végeztet. A testhez álló feladatlap kiválasztását követően a megoldás során felmerülő esetleges nehézségeket. optimális szinten. minél apróbb összetevőire bontjuk szét. hanem a feladatokat. integráltan oktatott enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlesztésén túl. Ezen differenciálási módok együtt. Így elsősorban individualizált és részben egyénre szabott formát. rész Útravaló differenciálás Ismerkedjünk meg egy olyan gyakorlattal. Az egyéni szükségleteknek megfelelő fejlesztés kellő időpontban folyik. Ehhez gondosan megválasztott. Az elvégezendő feladatokat a pedagógus egy adott témában a tanulók képességeihez igazítva 2-3 vagy akár több tudásszinten is felkínálja a gyerekeknek. Hiba lenne azt állítani. majd elkezdődik a munka. programja adta. Ez a módszer bármely tantárgy oktatása során hatékonyan használható. amelyből ők önállóan választanak saját érdeklődési körüknek megfelelően. minőségben és mennyiségben. A programot a helyi sajátosságoknak. A komplex művészeti nevelés során többféle technika elsajátítását ajánljuk fel egy időben. Nem így van. melyet a jó gyakorlatot bemutató iskola tizenegy évvel ezelőtt adaptált. amely lehetővé teszi a többszintű órai differenciálást és többszintű feladatlaprendszer alkalmazását. s általában kooperatív technikákkal vegyesen. és azóta is alkalmaz. Ez a munka is igen szerteágazó lehet a sajátos nevelési igényű. csupán ritkán alkalmazzuk. A kétújfalui iskolában ennek alapját Pirisi Jánosné – Pesti Gézáné: Hogyan igazodjunk az egyéni képességekhez? c. valamint páros és csoportmunkát. Első évfolyamon még csak kettő. aktuálisan változó munkaformákat alkalmazunk. a bármely okból hátrányban élő gyermek felzárkóztatásán keresztül a tehetségesek gondozásig.

20-25 perc. Figyelni kell a munka tempójára is. . 2007 93. 181 . Ennek az egyéni fejlődési tempót követő tanítási-tanulási rendszernek sajátos az értékelése is. technikai és tartalmi előkészítés (játék). ami legalább 2-3 motivációs feladatot tartalmaz. A pedagógus meglévő kompetenciájával gazdagodik. Mindezek után következik a pihentető.5. Ezekkel a feladatokkal gyakoroltathatjuk a már meglevő ismeretanyagot. A technikai rész tartalmi is. beszédfejlesztésen túl az olvasmány ismeretlen. tankönyvi gyakorlók. Ezek a szorgalmi feladatok igen változatosak lehetnek. vagy fejlesztő játékok használata. Az előkészítő rész kb. fejezet Jó gyakorlatok leg három összetevőre. hogy a tanulók érdeklődővé váljanak az óra többi része iránt. A tartalmi előkészítésben a szöveg előzetes megismeréséhez a modulokból már jól ismert kooperatív technikával különböző típusú feladatokon keresztül juttatja el a nevelő a gyerekeket. zsákokban elhelyezett pluszfeladatok. Az eltérő tudásszintű feladatlapok önmagában nem elegendőek. a DIFFErENcIÁlÁS a moDUlBaN Előkészítő rész A modulokban általában csak hangulati előkészítés található. a tanulás folyamata annál sikeresebb lesz. Ez viszont újabb feladat elé állít bennünket. Ezt fokozni tudjuk még a pszichológus és a fejlesztőpedagógus beléptetésével. Tapasztaltuk. A hangulati szakaszhoz sok ötlet található a modulokban ahhoz.). hogy minél több szintet alakítunk ki. táblai feladatok. de a negyedik évfolyam végére akár öt-hatra vagy még többre is. Részben ez is elősegíti az órai motiváció folyamatos magas szinten tartását. Így például az előkészítő rész nemcsak a motivációra korlátozódik. Három fő részből (illetve négyből) tevődik össze: hangulati. Ennek technikai kivitelezése lehet a könyvtár és informatikai terem használata. Az órán nem a modul másolása történik. fejleszthetjük valamely képességet. Pozitív értékelési attitűdre törekszünk szöveges értékelésen keresztül (Boósné– Kovácsevicsné. amely által a „kéttanítós” oktatási modell valósul meg. A feladatlapok mellé szorgalmi feladatokat kell felajánlani. hanem az addigi tanulásszervezési módokkal kiegészül. nehezen olvasható szavainak begyakorlása is a cél. Szintén különböző szintűeket. vagy úgynevezett zsebekben. hiszen a légzőgyakorlaton. vidám játék.

Kétújfalu A tanítás ideje: 2007 11. 5. 3 fő SNI-tanuló (enyhe értelmi fogyatékos) Témakör: szövegfeldolgozás. 2. Minden kisdiák olvasmányának tartalma ugyanaz. Georgina tanító 11. 182 . 30. modul 6. 20 fő. Óravezetési modell: egytanítós 10. 2. Ezek után csoportonként (szintenként) ellenőrizzük a feladatokat. Tanító: Varga E. A szöveg megértését bizonyító feladatok mennyiségileg és minőségileg is differenciálva vannak. illetve csoportmunkában zajlik. Az óra típusa: gyakorló 9. osztály A tanítás helye: Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola. szókincsbővítés Beszéd II. de a szöveg hosszúsága és szóanyaga változó lehet a nehézségi szinteken. 8. Alkalmazott munkaformák: • Frontális osztálymunka (FOM) • Csoportmunka (CSOM) • Differenciált munka (DIFF) • Kooperatív munka (KOOP) 12. míg a modulokban kooperatív. 3. A feladatmegoldással gyorsan elkészülő tanulók differenciált szorgalmi feladatok közül válogathatnak szabadon. rész Útravaló Fő rész A szövegfeldolgozás differenciálással történik. mint a modulokban. szövegalkotás. Zárás Óra végén elhangzik a tanítói és önértékelés. Tananyag: A sündisznócsalád 7 Az előző óra anyaga: A róka . 10:20–11:20 . ugyanúgy. osztály. Az értékelés formái: • Önértékelés • Csoportértékelés 1. Tantárgy: olvasás-szövegértés Évfolyam: 2. Szövegértés.1. 4. véleményalkotás.

lap.mese. • Szivárvány újság • Cini. Fejlesztendő készségek. mondat és szöveg olvasása • Alkalmazott munkaformák (CSOM. Az értékelés módja: • Szöveges • Jutalomkártya 14. Oktatási célok és feladatok: • Betűsor.hu 183 . szósor. képességek: • Rész-egész viszonya • Megfigyelőképesség • Összeolvasás • Kifejező olvasás • Néma értő olvasás • Szókincsfejlesztés és -bővítés • Finommozgás • Önellenőrzés • Szövegértés • Szociális intelligencia • Figyelem • Szóbeli kifejezőkészség • Koncentráció • Vizuális emlékezet • Sorrendiség 16. DIFF) gyakorlása • Lényegkiemelés gyakorlása 15. fejezet Jó gyakorlatok 13. cini muzsika • Gőgös Gúnár Gedeon • Minden napra egy mese • Vidám mesék • www. Szemléltetés: • Táblakép • Kép 17 Felhasznált irodalom: .5.

játék: erdőn járunk… II. Technikai: • légzőgyakorlat: lufifújás • beszédművelés: betűsor. táblakép csoportfeladatlap Kép a sünről 1 perc Szemléltetés Időterv KooP 2 perc 1.184 Munkaforma Fom Fom 2 perc 10 perc 7 perc lufi betűsor. Tartalmi: Keresztrejtvény (időkitöltő feladat: mozaikkép összerakása ragasztással) 4. rész Útravaló Tanári. fotó a táblán a sünről • rajz készítése mondókával 2. szósor olvasása némán. majd emlékezetből hangosan Szópiramis olvasása (szómagyarázat) mondatpiramis visszamondása 3. Előkészítés 1 hangulati: . • Találós kérdés: sün • Kép. tanulói tevékenység I. szósor. szópiramis. Célkitűzés A süncsalád – differenciált szövegfeldolgozás .

apróhirdetések a táblán Differenciált. mesék. könnyű „a”) 4. Feladatlapok bemutatása 3. • másolás  versek. Szövegfeldolgozás 1 Szorgalmi feladatok bemutatása: . Értékelés értékelés módja: • Önértékelés • csoportértékelés • Pedagógus is értékel értékelés eszköze: • Jutalompontok.Tanári. mesék • Ki vagyok én? – „állati” apróhirdetések • Folytasd a mese írását!  Mi történhetett a téli álom után? 2. tanulói tevékenység Fom Versek. közép „b”. Feladatlapok kiválasztása (képesség alapján – nehéz „c”. -matricák • Jutalomkártya Fom Jutalomkártya 3 perc 5. fejezet Jó gyakorlatok 185 . nyílt végű feladatmeghatározás mennyiségi és tartalmi differenciált szorgalmi feladatok megoldása folyamatosan Fom IV. ismeretterjesztő szöveg részlete (négy mondat) • olvasás  versek. háromszintű feladatlap 30 perc Munkaforma Szemléltetés Időterv III. Feladatlapok megoldása Fom DIFF Könnyű feladatlap: „a” Önálló munkavégzés: adatok és információk visszakeresése szövegértő kérdésekkel munkavégzés tanári segítséggel: adatok és információk visszakeresése szövegértő kérdésekkel Nehéz feladatlap: „c” Közepesen nehéz feladatlap: „b” Önálló munkavégzés: ok-okozati összefüggés keresése Önálló munkavégzés: vázlatkiegészítés. Ellenőrzés • Feladatlapok ellenőrzése nehézségi szintek alapján • Differenciált szorgalmi feladatok ellenőrzése V.

amelyeket akár önállóan is képesek megoldani. a differenciált munkaforma keretei megmaradnak. a többi tanulóval közös teremben valósítjuk meg. 8. pszichológus. Tantárgy: történelem Évfolyam: 7 . 10. gyógypedagógus részéről. Csak a rehabilitációs órákat töltik a külön erre berendezett fejlesztőszobában. 7 .00  (60 perc) . 7. Alkalmazott munkaformák: • CSOM (KOOP+DIFF) • FOM • ÖNÁLLÓ MUNKA/IM • INTERAKTÍV MUNKA 11. 24. az osztályon belül. Az értékelés formái: • Önértékelés • Csoportértékelés 1. fejlesztőpedagógus. rész Útravaló A tanulásban akadályozott gyerekek oktatását belső differenciálás keretében. csütörtök. Nagyobb odafigyelést és állandó konzultációt kíván ez a folyamat a sajátos bánásmódot igénylő tanulók érdekében az integrációban részt vevő nevelők.1. Kétújfalu A tanítás ideje: 2007 05. Történelem. 186 . de a tanulók olyan feladatokat kapnak. 6. Ha a gyógypedagógus vagy a fejlesztőpedagógus nincs az osztályban. 2. 9. 4. osztály A tanítás helye: Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola. Témakör: Az első világháború Tananyag: Hazánk részvétele az első világháborúban Az óra típusa: új anyagot feldolgozó óra Óravezetési modell: kéttanáros modell Tanítanak: Szentgyörgyvári Judit történelemtanár Józsa Katalin gyógypedagógus 10. logopédus. 3.00–11. 5.

5. fejezet Jó gyakorlatok 12. főbb eseményeit. frontjai (ahol magyarok is harcoltak) • A hátország élete • 1914–1918 (évszám) 187 . következményei • Az I. Fejlesztendő készségek. következményét • A történelmi események erkölcsi tanulságainak felismerése és véleményezése (érvelés) • Alkalmazott munkaformák gyakorlása 14. vh. Oktatási célok és feladatok: • Önálló. csoportos információfeldolgozás • Lényegkiemelés gyakorlása • A tanuló ismerje hazánk háborúba sodródásának okait. szövegértés: információkeresés • Rész-egész viszonya • Megfigyelőképesség • Kronológiai tájékozódás • Topográfiai tájékozódás • Téri orientáció • Koncentráció • Fogalomismeret elmélyítése • Önellenőrzés • Szövegértés 15. képességek: • Lényegkiemelés • Szóbeli kifejezőkészség • Szövegértelmezés. Az értékelés módja: • Szöveges 13. Megtanítandó ismeretek: • Háborúba lépésünk okai.

rejtvények történelemből 7 Budapest. Budapest. • Lantos Ágnes: Történelmi olvasókönyv az általános iskola 8. 32. • Tombor Gáborné: Történelmi feladatlapok az általános iskola 7–8. 16–17 . 7–13. . • Tombor Gáborné: Történelem 7–8. eseménykártya • Feldolgozandó szövegek • Forrásrészletek (Lantos-olvasókönyv) • Csoportfeladatok • Időkitöltő feladatlap • Időkitöltő feladatlap SNI-tanulóknak • Tacepao • Kvíz-totó (ellenőrzéshez) • Írásvetítő fólia: betűrejtvény. 52–53. újkor története. 2005. Szeged. • Horváth Levente Attila: Történelem 7 munkafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó. rész Útravaló 16. Nemzeti . Nemzeti Tankönyvkiadó. Mozaik Kiadó. Taneszközök: • Helméczy Mátyás: Történelem 7 Budapest. Tankönyvkiadó. osztálya számára. • Képes történelmi atlasz. 2006. • Helméczy Mátyás: Feladatok. 192–195. 46. szókártyák • Időszalag: évszámkártya.. világháború idején. 181–183. Budapest. osztálya számára. • Pintér Zoltán: Történelmi vaktérkép-gyűjtemény. Felhasznált irodalom: • Horváth Levente Attila – Kövér Lajos – Pelyach István: Történelem 7 Az . 188 . 2006. Budapest. 2004. 96–98. . 72. Szeged. Mozaik Kiadó. 17 Szemléltetés: . 2006.1. kvíz-totó javítókulcsa • Fénymásolt képek: puzzle • Fogalomkártyák • Szerepkártyák az érveléshez 18. 112–113. • Falitérkép: Európa az I.

hogy hazánk külügyekben és hadügyekben nem önálló? 5 perc 5. központi hatalmak Fogalomkártyák (a/4) magyarázókártyák (a/4) Tábla írásvetítő-fólia betűrejtvény Javítókulcs fólián Füzet 3 perc 5. világháború. elmélyítése Párosítsa a fogalomkártyát a meghatározás kártyájával. Időbeli tájékozódás fejlesztése Kiemelve néhány fontos háborús eseményt a magyar történelemből csoportonként 3-3 összetartozó eseménykártya. Szervezési feladatok (csoportalakítás a korábbi órákon. világháborúról tanultak felidézése pl. ÖNelleNőrzés 3 perc 4. tanulói tevékenység 1 perc cSom időszalag Fénymásolt képek Eseménykártyák évszámkártyák 5 perc Munkaforma Szemléltetés Időterv 1. Betűrejtvény I.Tanári. Témakör fogalmainak rendszerezése. évszámkártya és kép elhelyezése az időszalagon. világháborúról tanultak átismétlése (fólia) megfejtés: kiegyezés átvezető kérdések az új anyaghoz: a) Dualista állam neve b) Uralkodó neve c) Közös ügyek d) Mi lett a következménye. Pl. villámkérdések az I. • Mikor tört ki a világháború? • Hazánk melyik háborús szövegség tagja? INTEraKTÍV mUNKa ellenőrzés: FOM (csoportonként) ÖNÁllÓ m. dualizmus. állóháború. összefüggés megfogalmaztatása (az időszalag bekerül a füzetükbe is!) Fom INTEraKTÍV mUNKa 3. villámháború. gyarmat. antant. Ráhangolódás. táblára kiragasztani. fejezet Jó gyakorlatok 189 . három csoport: 2×5 fős és 1×4 fős) 2.

) (Fejlesztőpedagógus segítségével) Kapott szövegrészek (Tk. világháborúban Többségi tanulók feladatai: Témafeldolgozás csoportonként a kapott szövegrészek. megadott szempontok.190 Munkaforma DIFF cSom (KOOp: saját szín!) • Többségi tanulók: cSom (DIFF+KooP) • SNI-tanulók: cSom+Im (egyéNi M. rész Útravaló 6.) Javítókulcs (csoportonként) 18 perc Szemléltetés Időterv Tanári. puzzle és szókártyák segítségével . 72/2–5. kérdések. tanulói tevékenység 1.+mozaikos +Tombor) Falitérkép KTa Szókártyák Munkafüzet (MF) Puzzle Tacepao SNI-tanulóknak ezen felül: Feladatlap: szöveg +kérdések +képek +vaktérkép – frontok időkitöltő feladatlap (mozaik mf. Új anyag feldolgozása hazánk részvétele az I.

Élet otthon a hátországban • hány embert mozgósítottak a frontokra Magyarországról? • Milyen új iparág jelent meg? Mit gyártottak? • hogyan lehetett élelmiszerhez jutni 1916 után? • Mikor vezették be a nyári időszámítást? Miért? • Kikről kellett gondoskodnia az államnak? cél: közelebb vinni a tanulókhoz a háború mindennapjait Elolvassa a szöveget. mellékeli a csoport munkájához a feladatlapját. Németország MF 1 .: 12/1 2. omm. csoportban dolgozik . csoport: Frontok Szempontok: • mely frontokon és milyen eredménnyel harcoltak katonáink? • Melyik volt számunkra a háború fő frontja? Mi történt gorlicénél? • melyik fronton harcoltak legtovább katonáink? Mi történt az isonzó folyónál? Puzzle: „lövészárokban” Szókártya: frontok neve. 5. sNi-tanuló fejlesztőpedagógus segítségével Szövegfeldolgozás témái 1 Szarajevói merénylet . Isonzó. Szempontok: • Kinek az oldalán és miért lépett be hazánk a háborúba? • Ki volt hazánk miniszterelnöke a háború kitörésekor? Miért ellenezte hadba lépésünket? • Támogatta-e a magyarok többsége a hadba lépést? Miért? Puzzle: szarajevói merénylet Szókártya: Szarajevó. tanulói tevékenység Munkaforma Szemléltetés Időterv 1 csoport: Magyarország háborúba lép . segítő kérdések: • Ki volt az OMM trónörököse? • Miért utazott boszniába? • 1914. fejezet Jó gyakorlatok 191 . Bukarest MF 1 . 12/2. Gorlice. segítséggel megválaszolja a kérdéseket. június 28-án melyik városba érkezett? Mi volt a programja? • Ki lőtte meg Ferenc Ferdinándot? Mi történt a merénylővel? 2. ..Tanári. a)–c) SNI-tanulók külön feladatai a csoporton belül 1 és 3.

tanulói tevékenység 3. munkájáról a tacepao segítségével SNI-tanulók: Néhány mondatos beszámoló a feladatukról (előtte feladatlapjuk megbeszélése.: 1 cél: tacepao készítése megadott témából időkitöltő feladatok 7 Tacepao bemutatása . olaszország. csoport: Hátország és összeomlás Szempontok: • milyen volt az élet a hátországban 1916 után? • milyen problémák súlyosbították hazánk helyzetét 1916 után? (uralkodóváltás. összefoglalás órán tanultak ellenőrzése csoportmunkában (10 tesztkérdés) Javítás fóliáról megoldókulcs alapján . tüntetések. Kvíz-totó. rész Útravaló Tanári.192 Munkaforma Szemléltetés Időterv időkitöltő feladatlap cSom/Fom cSoPorTérTéKEléS ÖNérTéKEléS Elkészített tacepaók SNI: kitöltött feladatlap Falitérkép 12 perc cSom ÖNelleNőrzés ToTÓ csoportonként megoldókulcs fólián 5 perc 1. egyéni ellenőrzése fejlesztőpedagógussal) 8. Beszámoló a végzett munkáról Többségi tanulók: Tacepao ismertetése: „szóvivő” Beszámoló a csoport témájáról. világháború? Vonjátok meg a háború magyar mérlegét! Puzzle: élelmiszerjegyek Szókártya: Budapest. románia. Szerbia MF 13/3–4. . katonai és gazdasági helyzet) • hogyan ért véget hazánk számára az I. oroszország.

mi szól ellene? Kinek a szavára hallgatnátok jobban? cSoPorTérTéKEléS SNI: ÖNérTéKEléS TaNÁrI érTéKEléS 10.Tanári. szorgalmi feladat 1 érvelés kiegészítése háborúellenes plakát tervezése 1 perc 5. Házi feladat. fejezet Jó gyakorlatok 193 . Értékelés Órai munka. Érvelés a háború ellen/mellett csoportok szerepkártyákat kapnak: 1914-ben katonatisztként érveljen a háború megindítása mellett! 1918-ban érveljen a háború ellen például korabeli magyar „háziasszonyként”! Döntnök/esküdtek: Mi szól mellette. tanulói tevékenység DIFF cSom Fom Képek a világháború borzalmairól. új fegyverekről 5 perc Munkaforma Szemléltetés Időterv 9. tanóra zárása 2 perc 1.

ajándékkészítés természetes anyagokból mézesbábos Képek könyve: 32. rész Útravaló néprajzi ismeretek népismeret népi mesterségek . a négy vándor horgas Béla: hívogató Feladatlap 1. a vásár és a búcsú szokásai hagyományos gyermekjátékok: az ajándékozási szokások.Szent Mihály hava projektnapjainak hálóterve.tá és jele tudatosítása Kityrákotty mese Tüzet viszek Kityrákotty mese eljátszása cSom szabó lőrinc: Falusi hangverseny A három vásárfia c. projektnap óraterve Képességfejlesztés Irodalmi Énekes. mese Bábok készítése a a Kityrákotty meséhez Weöres Sándor: a vásár Bolond asszony a vásáron c. mese mondókák a vásárról hej a sályi piacon hívogat az iskola egyenletes lüktetés érzékeltetése mondókákkal.zenei dramatikus a dal játéka Sétalépés Mozgáskulturális Vizuáliskézművesgyakorlati Vásárfia készítése: mézesbáb gyöngyfűzés vásári színező egyéb Képzőművészeti alkotások Szeptemberi jeles napok a piac. I. oldal Piactér (fotó) Képek könyve: alfred Sislley képe Képek könyve: Paul cezanne: csendélet 194 csudatarisznya c. mese Zenehallgatás: Székelyfonó – Kityrákotty mese esik az eső őszi gyümölcsök a piaci asztalon: festéssel hajtogatása gyurmázással a dal játéka Hogy a csibe hogy… Kék selyemkendő illatozó őszi fa készítése cSom Zelk Zoltán: Piac.

fejezet Jó gyakorlatok Kalendárium komplex óra. Kétújfalu A tanítás ideje: 2007 05. 2.5. 4. 10. 6. 9. 15. 8. 13. 3. 21 fő. 3. 10.  (60 perc) . 12.00. 3 fő SNI-tanuló (enyhe értelmi fogyatékos) Témakör: Tavaszutó hava – Május Tananyag: Pünkösd Az óra típusa: Összefoglaló óra Óravezetési modell: Egytanítós modell Tanít: Kakuk Csilla tanító Alkalmazott munkaformák: • CSOM (DIFF) • FOM • ÖNÁLLÓ MUNKA Az értékelés formái: • Önértékelés • Csoportértékelés Az értékelés módja: • Szöveges • Jutalomkártya Oktatási célok és feladatok: • Önálló. A tanítás helye: Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola. osztály 1. 24. csoportos információfeldolgozás • Lényegkiemelés gyakorlása • Alkalmazott munkaformák gyakorlása Fejlesztendő készségek. csütörtök. 5. Tantárgy: Kalendárium Évfolyam: 3. 7 . képességek: • Lényegkiemelés • Szóbeli kifejezőkészség • Szövegértés • Megfigyelőképesség • Koncentráció • Téri orientáció • Fogalomismeret elmélyítése • Énekes-zenei képesség fejlesztése • Vizuális-kézműves-gyakorlati képességfejlesztés • Önellenőrzés Megtanítandó ismeretek: • Néprajzi ismeretek • Népismeretben való jártasság • Májusi jeles napok • Pünkösd ünnepe 11. 14. o.00–11. 195 .

rész Útravaló 16. Szükséges anyagok. király. tanulói tevékenység 1. mi van ma? DIFF cSom ellenőrzés: Fom Fom Munkaforma Szemléltetés Időterv 1 perc 14 perc 196 . Szervezési feladatok (csoportalakítás a korábbi órákon. Hangulati előkészítés Betűrejtvények megoldása – minden csoport más megfejtést kap: rózsa. 3 ×5 fős és 1×4 fős) 2. korona gyűjtőfogalom megnevezése: pünkösd Dal felismerése dúdolásból: Két szál pünkösdrózsa Pünkösdi dalok éneklése: Két szál pünkösdrózsa Dal eltáncolása: Mi van ma. eszközök a manuális tevékenységekhez: • Rafia • Virágok • Tempera • Ecset • Ecsetestál • Rajzlap • Csuhé • Hurkapálcika • Hímzőfonal (piros. zöld) • Kongréanyag • Tű a láncöltéshez Tanári. sárga. • Feldolgozandó szövegek • Csoportfeladatok • Időkitöltő feladatlap • Tacepao • Totó (ellenőrzéshez) • Mintadarabok • Vázában virágok • Jutalomkártyák 18.1. Taneszközök: • Albertné Balogh Márta: Harmadik daloskönyvem 17 Szemléltetés: . koszorú.

5. fejezet Jó gyakorlatok Tanári. rafia. ülve maradnak. a/4-es rajzlap rafia. cSom Borítékokban a csoportok feladatai 3 perc Eszközök Tű. láncöltéssel tulipán varrása 2. ecset. majd élővirággal díszítése 4. Értékelés mintadarabok Vázában virágok Jutalomkártya 22 perc 10 perc Fom Tanári értékelés 197 . Flórián. Az elkészült koszorúkkal a pünkösdi királynéjárás eljátszása Dal: elhozta az isten… 7. csoport rafiából koszorú fonása. tanulói tevékenység 3. ellenőrzés: Fom Fom DIFF . jános. Technikai előkészítés A csoportok a tevékenységekhez szükséges eszközöket előkészítik. Szervác. Pongrác. napszövet Festék. vessző cSoPorTérTéKEléS ÖNérTéKEléS TaNÁrI érTéKEléS időkitöltő feladatok csoportok munkáinak bemutatása 6. Bonifác és orbán napja • májusfaállítás • anyák napja • a kosárfonó mesterség • pünkösd Igaz-hamis játék: ha igaz az állítás. felállnak a tanulók. Tartalmi előkészítés: totó írása Témája: • Májusi jeles napok: május első napja. 1 csoport . csoport Virágok festése 3. munkafolyamatok megbeszélése. kongré. csoport csuhévirág készítése cSom Munkaforma Szemléltetés Tacepaók Tábla 10 perc Időterv ÖNÁllÓ m. virágok csuhé. ha nem. hímzőfonal. 4.

a másik rajzhangsúlyos. 198 . A tanulók hozott kulturális tapasztalataira támaszkodik. téma 8 órára tervezett hálóterve látható. A témák feldolgozása rajz. osztályban történik. integrációra közvetlenül utaló tartalomelemek bemutatása zárja a sort. A multikulturális tartalmak (népismeret és beás nyelv tanítása) beépítésével helyi tantervvé dolgoztuk (Kovácsevicsné. rész Útravaló Művészetek építőkockái komplex tantárgy A Kalendárium tantárgy folytatásaként a „Művészetek építőkockái” komplex tantárgy tanítása a 4–6. 2006). Ez a komplex tantárgy is alkalmas az SNI-tanulók integrálására.és énekórákat felváltó komplex foglalkozásokon történik heti 2-3 órában. mert továbbra is a tanulók tevékenykedtetésére épül. Néhány példa a témákból: • Nagy jelképek: életfa • Motívumok • Szimmetria-aszimmetria • Harmónia-diszharmónia • Szín. hangszín stb. Az egyik zenehangsúlyos. A témák feldolgozásának menete: • A témához kapcsolódó tartalmi definíció • Néphagyományok felkutatása • Népismeret • Ének-zene • Vizuális kultúra • Tánc • Dráma-/bábjáték • Olykor irodalom Komplexitásra. A következő oldalon az I.1. Ezt követően két komplex óra óravázlata ad ízelítőt. A folklorisztikus élmények mellett egy új típusú művészettel való kapcsolatteremtés kerül előtérbe.

zh. a motívumok másolása.Hó Óra Ének-zenei képességfejlesztés Vizuális képességfejlesztés Tánc dráma népismeret. dal tanulása hallás után Kf. dal Kf. motívumok megfigyelése a mese improvizatív megjelenítése család. létrehozása egyénileg választott technikával. taps  ritmusnév. Szabadon választott technika a/4-es lapon. motívumok megfigyelése a mese improvizatív megjelenítése Az égig érő paszuly meseolvasás.: éneklés betűkottáról. nemzetség családfa adatainak öszszegyűjtése (fényképek segítségével)  családfa elkészítése Személyes adataim Sjnyinyémisz jo Hol lakom? Hungyé sad? 1–2. 5. dalcsokor összeállítása 3–4. siratók Az égig érő fa meséjének megismerése meseolvasás. beás nyelv 1. használati tárgyakon.: a tanult dal  a cselló hangszínének megfigyelése 199 .: Gryllus-vers ritmikus olvasása. éneklés kézjelről  dalfelismerés. énekeljünk harmadik osztályban tanult dalokat Kf. családfa rajzolása-tervezése grafikusan. gryllus Vilmos: ősz szele zümmög c. dal tanulása hallás után (szabad előadás  rubáto) Szeptember 7–8. magos a rutafa c. Jancsika c. Nyári élményeim képekben. A/4-es lapméretre. lakodalmasok.: betűkottáról dalfelismerés. szolmizálás. téma: nagy jelképek: Életfa A téma feldolgozására szánt órakeret: 8 óra Képalkotás: a rajzmappa borítójának megtervezése. kézjelről. egyes elemek kiemelése grafikus megoldással. ritmus-ellenritmus Zh. majd megvalósítás színessel vagy filctollal A/4-es lapméretre. fejezet Jó gyakorlatok hej.: Vivaldi: A négy évszak: ősz életfa ábrázolása a népi díszítőművészetben – díszítő motívumok tanulmányozása népi bútorzaton. dalcsokor alkotása felismert dalokból. 5–6.

5. felfedeztetése • A tanult zenetörténeti korszakok alapvető ismertetőjegyeinek tudatosítása. integrált óra) Osztály: 5. 14.1. zeneművek. 9. 4. szerkezetük és jellemzőik kiemelése a megismert zeneművek alapján • A tiszta éneklés gyakorlása • Az ének-zene jelrendszerének tudatosítása szolmizálás során • A mozgáskultúra fejlesztése során az együttes élmény. o. 10. 200 . 3. A tanítás helye: Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola. rögzítése legismertebb zeneszerzők és zeneműveik kiemelésével • A tanult zenetörténeti korszakokban megismert zenei műfajok. 13. Kétújfalu A tanítás ideje: 60 perc Tantárgy: A művészetek építőkockái (komplex. 12. legfőbb zeneszerzők kiemelésével Az előző óra anyaga: Bevezetés a barokk zenébe Az óra típusa: Gyakorló-összefoglaló-rendszerező óra Tanító: Czigány Anna Alkalmazott munkaformák: • FOM • KOM • CSOM • DOM Az értékelés formái: • Önértékelés • Csoportértékelés Az értékelés módja: • Szöveges Oktatási célok és feladatok: • A népzene és a műzene közötti alapvető különbségek megláttatása. 7 . a kapcsolatteremtő képesség kibontakozásának segítése • A kooperatív csoportmunka gyakorlása Fejlesztendő készségek. 2. 6. 8. képességek: • Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése • Lényegkiemelő képesség fejlesztése • Rész-egész viszonya • Horizontális és vertikális látásmód fejlesztése a zenetörténeti korszakok bemutatása során 11. 20 fő. 2 fő SNI-tanuló (enyhe értelmi fogyatékos) Témakör: Szerkezet – struktúra – kompozíció Tananyag: A tanult művészeti-zenetörténeti korszakok áttekintése a tanult zenei műfajok. rész Útravaló MűVészeTeK épíTőKOcKái KOMplex órA (zeNeHANgsÚlyOs) 1.

Munkaforma Szemléltetés Színes kártyák 1 perc Időterv Fom Kom Eszközfelelősök: A/4-es lapok Szókártyák 6 perc 1 perc 201 .5.: felolvasással-olvasó. Szemléltetés: • Raffay Katalin: Ötödik daloskönyvem • Balogh Ferenc – Raffay Katalin: Zenehallgatási anyag az általános iskolák ötödik osztálya számára • Sárköz népzenéje – Bartina zenekar • Egyszerű népi hangszerek 16. zenei. táncolni. zenetörténeti ismereteinket gyűjtjük össze. Fogunk énekelni. ahányan a csoportban vagytok. szolmizálni. szereposztás színes kártyák alapján 2. Szervezési feladatok csoportalkotás a korábbi órákon. fejezet Jó gyakorlatok • Mozgáskészség fejlesztése tánc során • Önértékelő képesség fejlesztése 15. zenét hallgatni. oszt. majd a bátorító ragassza ki a szókártyákat a táblára! 3. • Vadas József: A magyar festészet remekei • Guze Joanna: A művészet nyomában • Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához • Foltin Jolán – Karcagi Gyuláné – Neuwirth Annamária: Játék és tánc az iskolában Tanári tanulói tevékenység 1. Motiváció Keresztrejtvény. mélyítjük el. megfejtés: zene gyűjtsön minden csoport szóforgóval annyi gondolatot a zenéről. kapcsoljuk más művészeti ágakhoz. Felhasznált irodalom: • A művészetek építőkockái – helyi integrált tanterv • Mandel Róbert: Magyar népi hangszerek • Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 5. a jegyző írja le ezeket szókártyákra! Ell. négy csoport. Célkitűzés a mai órán csoportokban dolgozunk.

oszt. 3 perc 15 perc 202 . zenei műfajok és jellemzőik) 4. állítsátok szembe a népzene és a műzene jellemzőit! Készítsetek tacepaót! (Keletkezési körülmény. rész Útravaló Tanári tanulói tevékenység 4. építészet. csoport gyűjtsétek össze a barokk kor művészetének jellemzőit különös tekintettel a zenei életre! Készítsetek tacepaót! (Festészet. Visszacsatolás mely csoportok érzik úgy. számára a képzelet világa 5. relaxálás Fom magnó. zeneművek. szobrászat. zenei jellemzők. jellemző hangszerek?) 3. hogy kell még pótolniuk? Mit kell pótolni következő órára? 7. szerző. Ötödik daloskönyvem Munkaforma Szemléltetés Időterv 1 1perc Fom Kom 3 perc . építészet. Ellenőrzés csoportonként prezentáció formájában – olvasók 6. kapcsolódás más művészeti ágakkal) 2. zeneszerzők kiemelésével 1. festészet. rendszerezése a tanult zenei műfajok.1. gyűjtés. kazetta Tacepaók 4x5 perc Feladatkártyák Zenehallgatási cD tartalomjegyzéke egyszerű népi hangszerek magnó Népzenei kazetta Kom Képzőművészeti albumok Zenehallgatási cD az 5. zenei műfajok és jellemzőik) 5. szobrászat. hogy jól végezték el feladatukat? Mely csoportok érzik úgy. korszakok. csoport gyűjtsétek össze az őskor és az ókor művészetének jellemzőit különös tekintettel a zenei életre! Készítsetek tacepaót! (Honnan van ma erről információnk: festészet. Ellazulás. oszt. építészet. A zenetörténeti korszakokról tanult ismeretek összefoglalása. hangszerek. Értékelés Önértékelés: értékeljék a csoportok a munkájukat! Hogyan sikerült a csoporttagoknak kivenni a részüket a munkából? Mit kell javítani? Tanári értékelés 8. csoport gyűjtsétek össze a középkor és a reneszánsz művészetének jellemzőit különös tekintettel a zenei életre! Készítsetek tacepaót! (Az emberi gondolkodás jellemzői. csoport: gyűjtsétek össze. főbb zeneszerzők és műveik.

kompozíció Tananyag: Síkbeli. OszTály 1. filctollak Értékelés formái: • Önértékelés • Csoportértékelés Értékelés módja: • Szöveges Oktatási célok és feladatok: • A térre.és értelmező készség fejlesztése • Társas kompetenciák fejlesztése 10. 5. A tanítás helye: Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola. fejezet Jó gyakorlatok Művészetek építőkockái (rajzhangsúlyos) KOMpeTeNciA AlApÚ prOgrAMcsOMAg – 5. stílusokkal. ecset. 203 . 7 . formára. 3.5. képességek: • Az ismeretszerzés képességének alakítása a megfigyelési és ábrázolási folyamatokban • Vizuális emlékezet fejlesztése konkrét feladatokon • Alkotó fantázia fejlesztése konkrét feladatokon • Kompozíciós készség fejlesztése adott képfelület vagy térrész egyensúlyos kitöltésében • Szövegértő. struktúra. 2. 9. 11. színre vonatkozó ismeretanyag bővítése • Ismerkedés a művészettörténeti korszakokkal. 6. 8. lapok. térbeli kompozíciók hatása Alkalmazott munkaformák: • KOOP • FOM Alkalmazott taneszközök: • Képek. 13. legfőbb művészeti ágakkal és műfajokkal • Az anyag és a technikai eljárások megismerése • Esztétikai élmények segítségével az önértékelés és önismeret kiművelése Fejlesztendő készségek. Tanító: Boós Gyuláné Nagy Edina Témakör: Szerkezet. 12. fotók. videó • Tankönyv: A képzelet világa (Apáczai Kiadó) • Festék. Kétújfalu A tanítás ideje: 2 × 45 perc Tantárgy: művészetek építőkockái – rajzhangsúlyos Évfolyam: 5. 4.

olló. 2. 1.és mondatszinten az előzetes tudásról 5. Tacepao bemutatása. rajzlap és színező eszközök. csoport Az őskor szobrai Tacepaokészítés KooP 10 5 Borítékokban mozaik. csoportértékelés. fotók. Technikai előkészítés eszközök előkészítése à festék. csoportfejlesztés: 1 csoport létrehozása képi mozaik összerakásával . ragasztó a képzelet világa (apáczai Kiadó) KooP 15 Nagyméretű csomagolólapok. Hangulati előkészítés Képek. csoportnév és logó választása és rajzolása 3. rész Útravaló Tartalom 1. keveredj. Szintézis: Tudásfa kiegészítése a megismert új tartalommal 9. ragasztó 6. filctollak. Célkitűzés síkbeli. felhasznált anyagok Tacepaokészítés 2. képi megformálása. olló. képek. ecset. csoport Az őskor festészete. videó Fom 3 3. csoport Az őskor építészete Tacepaokészítés 4. Kiállítás az osztályban az elkészült festményekből értékelés: önértékelés. fotók. ábrázolási megoldásaiban 4. a pedagógus is értékel KooP KooP 10 30 Szöveges értékelés Festék. értékelése csoportértékeléssel 7.1. csoportosulj! • Tartalmi előkészítés tudásfával: Mit ismerek már? – gyűjtőmunka szó. színes filctollak a/4-es lap. ragasztó Szöveges értékelés 204 . jelentősége Tacepaokészítés 3. szerepek választása és feladatok megbeszélése • csoportjátékok: állj. Indukciós anyag Az őskor művészettörténete tk. videó az őskori ember életéről beszélgetés az emberi élet kezdetéről 2. csomagolópapír KooP KooP 5 5 Írólap. csoport a barlangfestmények helye. csomagolópapír Munkaforma Fom Idő (perc) 7 egyéb Képek. térbeli kompozíciók hatása az őskori ember életében. témája. Kooperatív csoportmunka a tananyag feldolgozásának eszköze • csoportalakítás. Barlangfestmény készítése csoportonként • Jellegzetes színek megbeszélése • Jellegzetes állatok megbeszélése • Megfestendő jelenet témájának megbeszélése 8.

5. fejezet Jó gyakorlatok

Magyarmecskei jó gyakorlatok
A most következő oldalakon annak az iskolának a jó gyakorlatát ismerhetjük meg, amely évek óta integráltan tanítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. A magyarmecskei iskola a HEFOP 2.1.6. nyertes intézménye, második éve alkalmazza a kompetencia alapú matematikai programcsomagot az alsó évfolyamokon. A tevékenység-központú módszerek folyamatosan és fokozatosan épülnek be a nevelők óravezetésébe, megkönnyítve az integrációt. Szükség volt a szemléletváltásra, hiszen ezeknek a gyerekeknek a hatékony oktatása nem tananyag-közvetítést, hanem tapasztalat útján szerzett ismereteket kíván. A játékos tanulás szép példája a következő óra, amelyen nem az volt a cél, hogy a modult egy az egyben lemásolja. A játékok segítségével – amelyek között a nevelő saját „gyűjtése” is szerepel – észre sem vették a gyerekek, hogy komoly matematikai feladatokat oldottak meg. Ez a játékos tanulási módszer nemcsak az SNI-tanuló tanulását könnyítette meg. JÁTéKoS maTEmaTIKa Matematika kompetencia alapú programcsomag Tanít: Dalmi Sándorné Tanítás helye: Általános Iskola, Magyarmecske Korosztály: 2. osztály Az osztálylétszám 18 fő, ebből 1 tanuló sajátos nevelési igényű gyermek, aki integrált oktatásban részesül. Az óra célja: Képességfejlesztés matematikai játékokkal A képesség fejlesztés fókuszai: • Számlálás • Megfigyelés és a megfigyelt eseményekből sejtések megfogalmazása • Összefüggések felismerése • Rendszerezés, kombinativitás • Analóg gondolkodás • Kommunikációs képesség fejlesztése Az osztályban tanuló SNI-tanuló – enyhe értelmi fogyatékos – a leírt játékokban az osztállyal együtt vesz részt. A fejszámolásos és számolásos feladatoknál kell arra figyelni, hogy képes legyen azok megoldására.

205

1. rész Útravaló

Sokat segítenek neki osztálytársai és ő is bátran kér segítséget. Sokat tanul társaitól és sok ismeretet tud rögzíteni, ami az ő követelményszintjén túl mutat. Ráhangolódás „Szervusz 10…” című versikével köszöntjük egymást 1. Radírozós játék Minden gyermek kiáll a tábla elé. Két játékos lesz, aki radírozhat. A játékot három szabállyal játsszuk végig! 2. Számszomszédok – labdával Kört alkotunk. Számszomszédokat kell mondani. Két labda van a kezemben, akinek a nagyobbat dobom, annak az általam megadott szám nagyobb szomszédját kell visszadobnia, ha a kisebb labdát dobom, akkor a megadott szám kisebb szomszédját kell visszadobnia. 3. Rendeződj! játék A gyerekek sétálnak az osztályban tetszés szerint, megadott utasításra csoportosulniuk kell a következő instrukciók alapján: • Amennyi a 2×2 szorzata • A 32 számjegyeinek összege szerint • Amennyi évszak van egy évben • Ahány számjegyből áll a 85 • Ahányadik hónap az évben a május 4. Fejszámolás A gyerekek helyet foglalnak, mindenki maga elé teszi a számtáblát, és 5 db tésztát, gombot vagy babot tetszés szerint. Amit ki kell számolniuk, azt először mondom: • 15+20 • 35–15 Most a kezemmel mutatom a számot is és a jelet is: • 66–16 • 28+32 És végül fonomimikai jelekkel is mutatok két műveletet, amit ki kell számolniuk. • 32–12 • 50+50 206

5. fejezet Jó gyakorlatok

Az ellenőrzés során a gyerekek egyenként mondják meg a helyes eredményeket, és ha jó, levehetik a számtábláról. Az dolgozott jól, akinek a számtábláján nem marad semmit. A fólián elhelyezett számtáblára az ellenőrzéskor felkerül a helyes eredmény. A következő kérdést teszem fel nekik: Ha jól megfigyelitek a fólián lévő számokat, eszetekbe jut-e valami? Azt várom tőlük, hogy megtalálják a kakukktojást és ezt ők maguk fogalmazzák meg! 5. Gyorsolvasási gyakorlat fóliáról Minden gyerek maga elé teszi a saját maga által készített számológépet, és a fólián látható eredményt a számológépen kell mutatnia. A fólián különböző tárgyak csoportosítva vannak: • 3 × 8 tojás • 6 × 2 csoki • 4 × 5 alma • 3 db 3 gombócos fagyi 6. Valószínűségi játék dobókockával differenciált tanulásszervezéssel A gyerekek párban játszanak, minden pár előtt van egy dobókocka. A táblára felrajzolok négyzet × négyzet vagy két egymás mellett álló négyzetet. El kell dönteni, hogy melyiket választja. Az lesz a győztes, akinek a nagyobb szám jön ki végeredményként (pl. 3×5 vagy 35). Az SNI-tanuló és párja „kukás” játékot játszik. Szintén dobókockával kell játszani, nagyságrendbe kell állítaniuk a dobott számokat. Öt helyre írhatják be a dobott számokat, a sorrenden azonban később nem változtathatnak. Az győz, akinek előbb sikerül nagyságrendbe állítani a dobott számokat. Két-három fordulót játszhatnak! 7. Értékelés Az óra végén megbeszéljük, hogy ki hogyan érezte magát ezen az órán. Mindenki elmondhatja véleményét. Én is értékelem a munkájukat! 8. Levezetés Levezetésként Az Ábrahámnak 40 fia volt című mozgásos játékot énekelik és játsszák el!

207

1. rész Útravaló

a FElhaSZNÁlT JÁTéKoK réSZlETES lEÍrÁSa A köszöntő versike szövege Szervusz 10, hogy van a 20? Találkoztam 30-cal, akinek 40 mesélte, hogy 50 nagyon jól érzi magát. Képzeld, 60 azt újságolta, hogy 70 haragszik 80-ra, mert bulira hívott vendégeket. 90 azt mondta, hogy úgy szétkergeti őket, hogy 100 felé futnak! Radírozós játék Minden gyerek szerepel benne. A tábla elé állnak, két gyermek lesz a radírozó, az ő kezükben van a szivacs. A játékszabály lehet a következő: egyet és kettőt radírozhatsz, vagy egyet és hármat radírozhatsz, vagy kettőt és hármat radírozhatsz stb. A szabálynak megfelelően kell radírozniuk, a kiradírozott gyermek leguggol. Az nyer, aki az utolsó gyereket le tudja radírozni. Nagyon szeretik a gyerekek, logikai gondolkodásukat jelentősen fejleszti. Számszomszédok labdával A számszomszédos játéknál nagyon fontos, hogy mozognak a gyerekek, jobban tudnak koncentrálni. Türelmesebben várják meg, hogy társaik mit mondanak, és segítik egymást, ha szükséges. „Rendeződj”! A csoportosulj játék lényege, hogy a gyerekek elfogadják, segítsék egymást. Ha nincsenek meg annyian, amennyi a csoportalakításhoz szükséges, hívjanak oda magukhoz olyan gyerekeket, akik egy kicsit lassabban számolnak, gondolkodnak vagy bátortalanabbak. Fejszámolás A fejszámolást különböző technikákkal végezzük. Lehet őket variálni, vagy tetszés szerint egy alkalommal csak egyet használni. Az első variáció az analóg számolást erősíti. A másodiknál már a mennyiséget is meg tudja figyelni.

208

5. fejezet Jó gyakorlatok

A harmadik feltétele, hogy a fonomimikai jeleket ismerjék és tudják is alkalmazni a gyerekek. Ha jelek ismeretének birtokában vannak, akkor segítségükkel rendkívüli módon tudjuk a megfigyelőképességüket és a koncentrációt fejleszteni. Nagyon jól kombinálható a modulokhoz kapcsolódó számtáblához. Gyorsolvasási gyakorlat A gyorsolvasási gyakorlatokhoz a modulokban szereplő fóliák nagyon jól használhatók. Ezt kombináltam én a saját készítésű „számológéppel”, amely egy kartoncsíkból és két, 0-tól 9-ig számozott számegyenesből áll. Ezen kell a gyerekeknek mutatni az eredményeket. Második osztályban két helyi értékkel, egyessel és tízessel. Harmadikban és negyedikben bővíthető százassal és ezressel. Fontos, hogy így jobban rögzül a gyerekben a helyi érték. És nem utolsó szempont, hogy használatakor minden gyermeket lehet ellenőrizni és a hibákat azonnal megbeszélni. Valószínűségi játékok A valószínűségi játékot teljes mértékben a modulok által leírtak szerint használjuk. Szeretik a gyerekek, mert játszanak, versenyeznek és nem utolsó sorban logikai gondolkodásukat fejleszti.

209

Az óra fő része a betűformázások gyakorlása volt. Többek között informatikaórán próbálják ki a modulokat és képezik a kollégákat az IKT-eszközök használatára. Általános Iskolája. A HEFOP 2. Tantárgy: Informatika Évfolyam: 7 .1. rész Útravaló Informatika és médiahasználat (IKT) A Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája. pályázatban konzorciumi partnerként vállalták az SDT alkalmazását. Téma: Szövegszerkesztés (SDT-tananyag felhasználásával) Tananyag: Karakterformázás (betűformázás) Az óra típusa: Gyakorlóóra Tanító: Turi Péter Alkalmazott munkaformák: • Frontális osztálymunka • Differenciált osztálymunka • Önálló munka Értékelés formái: • Önértékelés • Tanári értékelés Értékelés módja: • Szóbeli 210 . természetesen a javasolt tartalmakkal és módszerekkel. A legnehezebb dolguk a javasolt időkeretek és a modulleírásban szereplő időtervezet megvalósításával. Szakiskolája. Kollégiuma és Gyermekotthona. Komló Tanítás ideje: 2007 február 21. Gazdag módszertani kultúrával rendelkeznek a nevelők. amennyi koherens az adott csoport követelményével. A javasolt modulleírásokat az intézmény nevelési-oktatási sajátosságai miatt – csak SNI-tanulóik vannak – nem tudják tartani. Kollégiuma és Gyermekotthona Komlón sajátságos helyzetű. Minden modulból annyit valósítanak meg. . Szakiskolája. Csak értelmi fogyatékos gyerekeket fogad. Az SDT-tananyag felhasználásával tervezte meg a kolléga a most következő óra anyagát. Általános Iskolája. betartásával van.1. ezért a javaslatok alapján saját óravázlattal dolgoznak. A 10 fős csoportban a differenciált feladatokkal a tanulók önállóan egyszerű szavakon végeztek formázást SdT A tanítás helye: BMÖ Óvodája.6.

A diákok a kivetített kép alapján ellenőriznek. feladatok: • A karakterformázás gyakorlati alkalmazása. szórészlet kijelölése.) Szövegben való alkalmazásuk 2. betűtípus stb. 211 . projektoron kivetítve.hu/Player/default. használata (ismert technikai eszközök adekvát használatának kialakítása) • Vizuális és auditív figyelem fejlesztése Nevelési feladatok: • Pontos. elmélyítése • A szövegszerkesztés témakörben tanult előzetes ismeretek felidézése • Az alkalmazott munkaformák gyakorlása Fejlesztendő készségek. miért jó.sulinet.sulinet. a diákok utasításai alapján egyszerű formázásokat végez. méretezés.aspx?g=32d069b1-e3c5-43229ad4-903499f5366d&v=1&b=4 c) Előzetes ismeretek felidézése: Eddig tanult műveletek. formázások összegyűjtése (kijelölések.aspx?g=9e3cec25-0ed1-4e288e11-25e7f8980061&v=1&b=4 Link2: http://sdt. írógépen létrehozott dokumentumtól.) b) A tanár a saját gépénél. Milyen kijelölések vannak? Szó-. sor-. miben különbözik a pl.5. igényes. Utána formázunk. (A szöveget mindig jelöljük ki. mit lehet benne megoldani. képességek: • Megfigyelőképesség fejlesztése • Finommotorika fejlesztése • A célnak megfelelő eszközök kiválasztása. fejezet Jó gyakorlatok Oktatási célok.hu/Player/default. Az óra fő része (betűformázások gyakorlása) a) A tanulók a tanárral közösen felidézik a formázás pontos menetét. b) Motivációs bevezetés: Irányított beszélgetés a szövegszerkesztő program előnyeiről. Bevezető rész a) Szervezési feladat: két tanársegéd kijelölése a tanulók közül. (Eszközhasználat: SDT-tananyag projektoron) Elérési hely az SDT-ben: Link1: http://sdt. esztétikus munkavégzésre nevelés • Együttműködési készség fokozása • Motiváció 1.

aki előbb kész van. a másik a www. c): Betűformázások önállóan az osztály nagy része dolgozik A tanár két gyerekkel külön foglalkozik alapfeladatok végzése A tanulók közül. A tanár közben két gyerekkel külön foglalkozik. 212 . A jobb képességű tanulók tovább dolgoznak a pluszfeladatokon.1. A modulnak csak egy része került az óra anyagába. sdt. Az óra fő része (2. rész Útravaló c) Differenciált munka: a tanulók önállóan egyszerű szavakon formázásokat végeznek. Az osztály többsége önállóan dolgozik a diáktanársegédek nekik segítenek. Ezen az órán két ilyen eszközt is alkalmaztak. 3. továbbfolytatja munkát a pluszfeladatokkal. ezzel segítve a szociális kompetenciák fejlődését. Befejező rész a) Összegzés: a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának lehetőségei (dokumentumtípusok) – irányított beszélgetés b) Órai munka értékelése (tanulók. tanár együtt) c) Differenciált munka A szemléltetés fontos része az órának főleg az SNI-tanulók körében. amelyek megkönnyítették a gyerekek munkáját. így lehetőség volt más kompetenciák fejlesztésére is.hu oldalon található foglalkozás alkalmazása. Az egyik a projektor használata. illetve a tanár közben figyeli a gyerekek munkáját és ellenőriz. együttműködő munka a tanár-diák és diák-diák között.sulinet. Lényeges elem volt még a közös. Közös ellenőrzés Közös ellenőrzés d) Ellenőrzés: A projektor képéről a gyerekek ellenőrzik magukat. ha kell. hiszen a tanulók életkori sajátosságainak ez felelt meg.

Életpálya-építés IX. melyben az alapfokú oktatás után bepillanthatunk egy középiskola kompetencia alapú oktatásába. anyagok: papírlapok. A hátrányos helyzetben lévők számára az egyenlő esélyek biztosítása szempontjából kulcsfontosságú az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése. miből élünk (A környezetünk munkaerő-piaci helyzete) HEFOP 2. fejezet Jó gyakorlatok Középiskolai példa a kompetencia alapú oktatásra Kedves Kolléga! Elérkeztünk a fejezetnek azon részéhez. borítékban elhelyezett szövegek 213 . A. térképvázlatok. írásvetítő fólia. írásvetítő.6. 6. Pécs A tanítás ideje: Javasolt időkeret 2 × 45 perc Osztály: 9.5. ÓraVÁZlaT A tanítás helye: Forrás Szakiskola.1. színes filcek. KSH adattáblák. 2 modul Az óra feladatai: • Oktatási: a munkaerő-piaci ismeretek bővítése és rendszerezése • Az SNI-fiatalok differenciált foglalkoztatása • Képzési: az információ-feldolgozás képességének fejlesztése • A kooperatív technikák gyakorlása Szükséges eszközök. B. 3 SNI-tanuló Létszám: 25 fő Tanító tanár: Sümeginé Pavlicsek Katalin Az óra típusa: Forráselemzés csoportmunkában Az óra anyaga: Lássuk.

csoport: a foglalkoztatottak jövedelemviszonyai 5. csoport: A dél-dunántúli régió munkaerőpiaca a megyék helyzetének vonatkozásában 3. csoport: Az európai unió munkaerőpiacának jellemzői 4. a feladatokról Tanári értékelés Tevékenység 5 perc Önálló munka Frontális munkában sNi-fiataloknak: fogalmak és meghatározások összekapcsolása önálló munkában Témánként páros és kiscsoportos munka: adatértelmezés. táblázatok elkészítése. elmélyítés a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek összefoglalása. feladatlapok kitöltése. csoport: Szakmák helyzete A csoportok beszámolói a végzett munkáról Témalapok megoldásainak ismertetése Összegzés. vélemények a témáról. kapcsolati viszonyok ábrázolása Tananyagfeldolgozás A munkaerőpiac jellemzői Témacsoportok: 1 csoport: Magyarország régióinak munkaerő-piaci . jellemzői 2. rész Útravaló Idő 5 perc Órai anyag Ráhangolás Bölcsességek a munka világából mondatok összerakása és értelmezése Témafelvetés A munkaerő-piaci résztvevők meghatározása Korábbi ismeretek felidézése.1. 15 perc 30 perc 5 perc Szóbeli beszámolók csoportonként kb. 5perc Tanári magyarázat Frontális munka értékelőlapok kitöltése kis csoportban 10 perc 5 perc 214 . vázlatos rögzítése Értékelés értékelési szempontok: • Munkamegosztás: Ki miben volt ügyes? • Hogyan segítették egymást? • problémakezelés: Hogyan dolgoztak? • időgazdálkodás • Problémahelyzetek megoldása • hasznosság: Új információk megfogalmazása • Mi a tanulság számodra? • érzések. információfeldolgozás.

mElléKlETEK .

.

érzelmi. értékeit és kutatási eljárásait megismertetni. • tanulói csoportok. fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására. • a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni. ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak. információfeldolgozás. az egyes tudományterületek szemléletmódját. a sajátos nemzeti hagyományok. a tanulási szokások és készségek. aZ ElSaJÁTÍTaNDÓ SZaKmaI KOMpeTeNciáK cíMű részleTe A pedagógusoktól elvárt szakmai kompetenciák (a főiskolai képzésük alatt): „A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása. • a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására.) om rENDElET 4. a tanulók előzetes tudásának. az interkulturális nevelési programok alkalmazására. (IV. a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére. műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni. tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni. az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani. az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére. az önálló tanulás képességeinek megalapozására. fejlesztésére. az alapvető gondolkodási műveletek. az együttműködés készségeinek fejlesztésére. • az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák. alapfeladatainak ellátása során alkalmas: • a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi. melléklet 15/2006. közösségek alakulásának segítésére. a tudásforrások célszerű kiválasztására. iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek. fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni. 217 . • a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének. SZÁmÚ mElléKlETE 8. szociális és erkölcsi fejlődését. az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását. különösen az olvasás-szövegértés. az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására. a demokratikus társadalmi értékek. készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi.mellékletek 1. 3. hatékony tanulási környezet kialakítására. testi. PoNTJÁNaK a TaNÁrI SZaK KéPZéSI célJaI. valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására.

elemzési eljárásainak alkalmazására. az önértékelés fejlesztésére. rész Útravaló • a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak. a különböző értékelési formák és eszközök használatára. saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére. személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására. a velük való hatékony kommunikációra.” 218 . az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására. • szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal. az iskolai közösséggel és társszervezetekkel történő együttműködésre. • szakmai fejlődésben elkötelezettségre. a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek. tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére. a szülőkkel.I. önálló ismeretszerzésre. önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére.

adottságok és attitűdök együttesére utal. be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. Azóta ezeket a megállapításokat rendszeresen megismételték. valamint hangsúlyozta. (OECD/DeSeCo 2003. hogy Európának meg kell határoznia azokat az új alapvető készségeket. 2002. 219 . a kognitív és gyakorlati képességeket. többek között a 2003 márciusában és a 2005 márciusában tartott Európai Tanács tett így. valamint szerepel a 2005-ben jóváhagyott. A fogalom magában foglalja az ismeretek mobilizálását. 2003) Kulcskompetencia: Az ismeretek. többfunkciós egysége. amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz. az érzelmeket és az értékeket egyaránt. Mihály I. melléklet a KomPETENcIÁK „A 2000-ben tartott lisszaboni Európai Tanács arra a következtetésre jutott. attitűd. hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse. és a „know-how” mellett a tanulásra való képességet is magában foglalja.mellékletek 2.) Fogalmi tisztázások Alapkészségek: általában az alapvető írás-olvasási és számolási készségek. Kompetencia a DeSeCo-program értelmezése szerint: „a kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására”. készség. készségek és attitűdök transzferábilis. Elemei: ismeret. amelyek kulcsfontosságú intézkedésként szolgálnának Európa globalizációra adott válaszában és a tudásalapú gazdaság irányába történő elmozdulásban. a szociális és magatartási komponenseket és attitűdöket. A kompetencia a készségek. Brüsszel. ábra). újból elindított lisszaboni stratégiában is. hogy az emberek képezik Európa fő tőkéjét. ismeretek. A „kulcskompetencia” az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő (14. 2005.” (Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. illetve a „túlélési” vagy más szóval az „élethez szükséges” készségek.

amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez. mint a kulcskompetenciák meghatározott kerete. 2006) A magyarországi programfejlesztés a kulcskompetenciákkal foglalkozó munkabizottságok. rész Útravaló 14. az aktív állampolgári léthez. ábra A kulcskompetenciák meghatározó szerepe az életminőség alakításában Kulturális tőke A személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés Társadalmi tőke Aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba Emberi tőke Foglalkoztathatóság „Az Európai Parlament és Tanács 2006-ban fogalmazta meg azt az ajánlását. Az itt felsorolt kulcskompetenciák elmélyítése (tehát azok a kompetenciák. Az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja tehát nem más. amelyben – több más bizottság jelentésével összhangban – tisztázta az európai oktatás tartalmi standardjait. hogy az európai polgárok rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a sokszínű európai társadalmi-kulturális és munkaerő-piaci térhez. a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához) a javaslat szerint hozzájárul ahhoz.” (Vágó–Vass.I. valamint közoktatásunk alapdokumentumaira alapozva indult el 2004-ben az alábbi területeken: Szövegértési-szövegalkotási A fejlesztés célja: Kommunikáció-központúság Tevékenységcentrikusság Rendszeresség Differenciáltság • • • • 220 .

és képességkomponensei: Készségek: számlálás.mellékletek • Partnerség • Kutatószemlélet Jellemzője az integrált magyartanítás. francia. metakogníció Tanulási képességek: figyelem. induktív és deduktív következtetés Kommunikációs képességek: relációszókincs. fejlesztendő kompetenciák IKT (informatika és médiahasználat) területén megjelölt általános célkitűzések • Korszerű alkalmazói készség kialakítása • Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása • Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése 221 . kommunikatív feladatok A tanítás során figyelembe veendő szempontok: • A tanulók és a társadalom szükségletei • A szükségletek elvégzéséhez elengedhetetlen feladatok • A feladatok elvégzéséhez nélkülözhetetlen. beszédszándékok és szituációk köré szerveződő tananyag • Értelmes cselekvések sorozata. Matematikai A terület készség. megoldás. német. az irodalom és a nyelvtan új viszonya: • a kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan helyett: az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítás. emlékezet • • • • • Idegen nyelvi (angol. érdeklődését és ismereteit • Témakörök. becslés Gondolkodási képességek: rendszerezés. magyar mint idegen nyelv) Az idegennyelv-tanítás megújítása: a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése • Figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait. kialakítandó. számolás. szövegértés. térlátás Tudásszerző képességek: problémaérzékenység. • szövegértés-szövegalkotás.

I. rész Útravaló • • • • • • • Szociális. a tudatos tervezés képessége A tervek megvalósításának képessége • • • • • • • • • • • • • • • • • 222 . -kezelő.és érvelőképesség A konfliktustűrő. -megoldó képesség Vezető. életviteli és környezeti kompetenciák A terület lényeges attitűdelemei: Az önbizalom Az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás A pozitív beállítódás A demokrácia tisztelete A tolerancia Az őszinte kommunikáció Az értelmes kockázatvállalás bátorsága Kapcsolódó képességcsoportok összetevői az egyén szintjén: A reális énkép kialakításának képessége A frusztráció elviselése A reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége A szabályok és vágyak összehangolásának képessége A cselekvési alternatívák megtalálásának képessége A döntési képesség A kezdeményezőkészség A kitartás A társas viselkedés terén: Az empátia A kommunikációs és kooperációs készség A vitázó.és szervezőképesség Életpálya-építési kompetenciák A helyzetelemzés képessége Az információkezelés képessége Stratégiaalkotás.

érzések. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel. gondolatok. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak. • játék. szövegalkotás). szövegalkotás). kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése. pár. mint például a közvetítés. dráma stb. olvasott szöveg értése és íráskészség). • óvoda-iskola átmenet. kutatás. együttműködő személyiségjegyek kialakítása a gyermekekben. tények és vélemények megértése. megbeszélés.mellékletek A kompetencia alapú programcsomagok A fejlesztések megalapozását az óvodai programcsomag kifejlesztése biztosítja. valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során. • integráció. az egyes nyelvek 223 . terepgyakorlat. beszédkészség. felfedezés. a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. a munkában. családi élet és szabadidős tevékenységek –. Kiemelt feladata a nyitott. tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése. kooperatív tanulás. az oktatásban és képzésben. gondolatok. munka. más kultúrák megértése. az egyén szükségleteinek megfelelően. A programcsomagok megvalósításához alkalmazható módszerek az aktív tanulási folyamatot segítik: projektmunka. a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés. érzések. vita. interjúkészítés.és csoportmunka. A programfejlesztések kiemelt területei: • érzelmi-erkölcsi nevelés. befogadó. A 2007–2008-as tanévben a Nemzeti alaptantervben is megfogalmazásra került a kulcskompetenciák és a műveltségterületek összehangolt fejlesztése. Az alapdokumentumban megfogalmazott kompetenciaterületek és elvárásrendszerük Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak.

valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk. másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Ez egyrészt új ismeretek szerzését. visszakeresése. értékelése. felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. feldolgozását és beépülését. struktúrák. a kommunikáció és a szabadidő terén. tevékenységeken alapul: információ felismerése. ismeri a tanulás folyamatát. ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. hogy az egyén képes kitartóan tanulni. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak. modellek. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos. környezete és igényei/érdeklődése szerint. előállítása. A hatékony. saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra. önálló tanulás A hatékony. mint az ismeretek. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. s irányítsuk cselekvéseinket. önálló tanulás azt jelenti. a matematikai modellek alkalmazását (képletek. használatát.I. a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka. 224 . valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását. grafikonok/táblázatok). bemutatása és cseréje. Ez a következő készségeken. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit. előrejelzéseket tegyünk. rész Útravaló és az egyén társadalmi-kulturális háttere. tárolása.

a vizuális művészeteket. ideértve különösen az irodalmat. az egyre sokszínűbb társadalomban. aktívan vegyen részt a közügyekben Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban. értékorientációs. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. interperszonális. a zenét. 225 . valamint azt. otthon. az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. a bábjátékot. interkulturális. terek kultúráját. hogy a társadalmi folyamatokról. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek. felöleli a magatartás minden olyan formáját. a kreativitást. hogy megismerje tágabb környezetét. struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva. hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben. a munkában. épületek. a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. a tárgyak. élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein. A tudást. amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. a drámát. és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység. konfliktusokat is meg tud oldani. a modern művészeti kifejezőeszközöket. hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra. a fotót s a mozgóképet. illetve elképzelések. szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. illetve a média segítségével. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes. továbbá ha szükséges. a táncot.mellékletek A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót.

rész Útravaló 3.. amely meghatározza a közvetítendő műveltség fő területeit. 5–6. a közoktatás tartalmi szakaszolását (1–4. „E dokumentum 2003-ban történt átdolgozását követően erősödött annak stratégiai jellege.I. 9–12... ábra Magyarország tartalmi szabályozásának felépítettsége Nemzeti alaptanterv Oktatási programcsomagok Választható kerettantervek Tankönyvek Vizsgák és mérések követelményei Helyi tantervek A tanítás gyakorlata (Forrás: Vass. az a szemléleti-elvi-filozófiai alap. 7–8. melléklet A TArTAlMi szAbályOzás MAgyArOrszágON A tartalmi szabályozás rendszere 2003 és 2006 között Milyen lehetőségeket ad az oktatás szabályozása a kompetencia alapú fejlesztésre? 15. 2003) A Nemzeti alaptanterv Oktatási rendszerünkben az inputszabályozó elem a Nat. A közok226 . évfolyam) és az egyes tartalmi szakaszokban érvényesülő fejlesztési feladatokat.

Ezért nagy jelentőségű az a munka. A kerettanterveknek a képzési. a teljesítendő követelmények meghatározásán túl meg kell határozni a tanulói teljesítmények összefüggő rendszerét. hogy megfogalmazódjanak. egymásra épülésének folyamatát. A kerettantervek eszközei a tankönyveket. megteremtve ezzel a közoktatás egységét. a közvetítendő műveltség fő területeit. melyet elméleti tudósok és gyakorló pedagógusok a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében együtt végeztek. 227 . s melynek eredményeként a magyar oktatásban eddig még soha nem tapasztalt komplexitású tanítási programcsomag alakult ki. a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat. Magyarországon 2004-ig az egyes alternatív intézmények közkinccsé tett programcsomagjai kivételével nem készültek ilyen szabályozó eszközök. hogy az iskolák önállóságát szem előtt tartva meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait. 2006) „A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi.” Vágó–Vass. eszközrendszerének megteremtésével és szabályozó rendszerének kidolgozásával foglalkozók számára. tantervi tartalmak. A Nat az iskolában elsajátítandó műveltség alapjait határozza meg. továbbhaladási feltételek. a kompetencia alapú programcsomagrendszer. Komplexitásában tehát messze túlmutat a kerttantervi tartalmakon.mellékletek tatás egységességét alapelveivel. Az oktatási programcsomagok Az oktatási programcsomag a szabályozás második szintjének lehetséges választatható eleme. szemléleti megalapozása oly módon. A kerttantervek Az oktatás tartalmi szabályozásának második szintjét alkotva a Nat elveinek szem előtt tartásával kell. sőt magában foglalja a folyamat megtervezését. amely – a tanítási-tanulási folyamat céljainak kijelölésén túl – az azok megvalósításához szükséges eszközök arzenálját is felsorakoztatja. kiemelt fejlesztési feladataival jeleníti meg. megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. tankönyvcsaládokat jelenti.” (NAT 2007) Alapdokumentumunk – az elvi szabályozás keretei között – kiindulópont az oktatás megszervezésével. az alkotmányosság és törvényesség szabályait betartva.

E tekintetben az intézmény több lehetőségből választhat.) ábrája komplex taneszközegyüttes programtanterv tanulói eszközök tanulói eszközök értékelő eszközök modulok rendszere koncepció kompetencia digitális eszközök képességek rendszere támogató rendszer továbbképzés + mentorálás A helyi tanterv A tartalmi szabályozás harmadik szintje a helyi tanterv.I. oktatási. programcsomag alapján. összeállíthatja a dokumentumot egy vagy több kerettanterv. Jelzi ezt az alábbi táblázat. hogy jelenleg még tankönyvek. vagy saját tantervet készíthet az iskola gyakorlatának. amelyben a jelentősebb tankönyvkiadók által fémjelzett kerettantervek vezető helyen szerepelnek az iskolák helyi tantervének készítésekor. Akaratlanul is felmerül ilyenkor a kérdés: vajon az így készült tantervek mennyire veszik figyelembe az intézménybe járó tanulók igényeit szemben a tankönyvek által sugallt ismeretanyaggal? 228 . Sajnos tartani lehet attól. rész Útravaló 16. február 21. nyitókonferencia (2006. tankönyvcsaládok szabják meg a helyi tantervek belső tartalmát. szervezeti kereteinek megfelelően. ábra „A kompetencia alapú oktatás elterjesztése” c. Átveheti. adaptálhatja más iskola helyi tantervét.

2005. évfolyamos helyi tanterveinek készítésekor. hanem arról. A 2005-ben bevezetett új érettségi feladatainak jelentős hányada inkább a komplex problémamegoldó képességek gyakorlását értékelte. A Jelentés a magyar közoktatásról 2006 kiadvány Bevezetésében Halász Gábor így fogalmaz: „…az oktatásfejlesztés figyelme a tantervekben rögzített műveltségtartalomról (az inputról és a kínálati oldalról) az oktatásból kilépő egyének tényleges cselekvőképességére (az outputra és az igénybe vevőkre) helyeződik át. hanem azt. amelyet a Jelentés 2006 bemutat. ami az alkalmazott tantervekben volt. A 2001-ben elkezdett és az itt vizsgált időszakban folytatott országos kompetenciamérés – a PISA-hoz hasonlóan – elsősorban nem azt kívánta mérni. az iskolaigazgatók válaszai alapján. Az európai strukturális alapokra 229 . hogy a tanulóknak mire kell képesnek lenniük. kerettanterve OM kerettanterve Apáczai kerettanterv Forrás: az iskolai eredményesség vizsgálata. hogy mit kell az iskolákban megtanítani. 2005 (%) 3 3 5 8 14 18 28 46 59 0 10 20 30 40 50 60 70 A többi együtt Képességfejlesztő és értékőrző tanterv Hétszíntan tanterv Értelmileg akadályozottak kerettanterve Nyíregyházi tantervcsalád Mozaik kerettanterv Nemzeti Tk. mintsem az elsajátított ismeretek visszaadását. Így például a 2003-ban elfogadott új Nemzeti alaptanterv elsősorban nem arról szólt. hogy a gyerekek mennyire képesek megoldani gyakorlati problémákat.mellékletek 17. ábra A kerettantervek használatának gyakorisága az általános iskolák 1–4. Ennek számos elemét lehet megfigyelni abban az időszakban.

de az intézmények nyitottabbá váltak az szervezetfejlesztési formák befogadására. 2005-ben indult közoktatás-fejlesztési program célja »az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák« fejlesztése volt. 230 .” Hazánkban az elmúlt néhány évben jelentős változások zajlottak le az oktatásirányítás és a szakmai végrehajtás háza táján egyaránt. rész Útravaló épülő legnagyobb. Ezek a változások csak huzamosabb idő (6-8 év múlva) jelentenek majd érzékelhető előrelépést. amelyeknek kimondott vagy kimondatlan célja az volt. egymásra épülő események és folyamatok azt mutatják. Ezek az egymást erősítő. tanóra-szervezési formák alkalmazásában. a »kompetenciaforradalom« Magyarországon is elindult. hogy segítse a pedagógusszakmát a kompetencia alapú oktatás és az egész életen át tartó tanulást megalapozó iskolázás problémavilágának a megértésében és feldolgozásában.I. érzékelhetően előrelépés történt a pedagógustársadalomban is az új oktatási módszerek. és az itt vizsgált időszakban nagymértékben előrehaladt. A Jelentés 2006 által bemutatott időszakban több olyan országos konferencia zajlott le.

2005 őszén a kormány elfogadta az egész életen át tartó tanulás hazai stratégiáját. amely hidat jelent egyfelől az uniós források közösségi felhasználásnak céljai és szabályai. olvasási-szövegértési és matematikai kompetenciákat. mire kell a gyermeknek képesnek lennie tanulmányai végeztével. míg javulás nem mutatkozik. amely ugyancsak az ágazat hatékony működését célozza. melléklet A KÖzOKTATás-iráNyíTás eDDigi lépései Az európAi uNió NOrMAreNDszeréNeK és elVárásAiNAK MegFelelő OKTATási STrUKTÚra KIalaKÍTÁSa érDEKéBEN Bár a nemzetközi mérésekben még nem érzékelhető. amelynek tartalmi elemei a tanítás tartalmának részletezése helyett inkább azt rögzítik. amelynek végrehajtásáról beszámolási kötelezettségük van addig. 2004-ben elkészült a közoktatás fejlesztési stratégiája. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban kiemelt területnek számított az elmúlt években. évfolyamon. A közoktatási törvény 2004 végén úgy módosult. amely azóta rendszeresen méri a közoktatásban részt vevő tanulók körét 4. Különösen nagy figyelmet érdemel a roma és a sajátos nevelésű tanulók integrációja. Működésük nyomán javulhat a szakmai képzés hatékonysága. 8. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében létrejöttek a Térségi Integrált Szakképző Központok. 2003-ban. majd 2007-ben olyan Nemzeti alaptantervet fogadtak el. 231 . a magyar közoktatás rendszerében az utóbbi 5-6 évben jelentős szervezeti változások zajlottak le. milyen kulcskompetenciák kifejlesztése szükségszerű az élethosszig tartó tanulás stratégiájának megvalósulásához. amely a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósulása során vett komolyabb lendületet az eu-s támogatás felhasználásával. hogy a méréseken tartósan gyenge eredményt mutató iskolák cselekvési tervet kötelesek készíteni.. melyek a nemzetközi mérésekre alapozva a jobbítás és a hatékonyság növelésének a szándékával fogalmazódtak meg. 2001-ben végeztek először országos kompetenciamérést. amelyek feladata a középfokú szakképzés területi integrációja.mellékletek 4. 6. hanem a problémamegoldó képességet. és 10. Parlamenti döntés nyomán indult el egy országos közoktatási értékelési stratégia kidolgozása. Elsősorban nem a tantárgyi tudást kéri számon. másfelől a magyar oktatásfejlesztési szükségletek között. s ez a tendencia napjainkra csak felerősödött..

melléklet ÖNISmErET Hol tartok most? Milyen vagyok? Pedagógusszerepek Támogató mindig gyakran Facilitáló mindig gyakran Segítő mindig gyakran Együttműködő mindig gyakran Szervező mindig gyakran Értékelő mindig gyakran Irányító mindig gyakran általában ritkán szinte soha általában ritkán szinte soha általában ritkán szinte soha általában ritkán szinte soha általában ritkán szinte soha általában ritkán szinte soha általában ritkán szinte soha Milyen vagyok? Felkészülés Tanmenetet készítek egész évre fél évre rövidebb időszakra Óratervet használok mindig gyakran általában ritkán szinte soha Óraterveim forrása: Kompetencia alapú programcsomag ajánlásaiból mindig gyakran általában ritkán szinte soha Saját készítésű mindig gyakran általában ritkán szinte soha egyéb – éspedig ……………………………………………………..I. egyénre szabott házi (önálló) feladat mindig gyakran általában ritkán szinte soha Tanulásszervezési eljárások alkalmazása 232 . rész Útravaló 5.. differenciált tanórai munka mindig gyakran általában ritkán szinte soha Kooperatív munka heterogén csoportban mindig gyakran általában ritkán szinte soha Projekt – egyénhez igazított feladatadással mindig gyakran általában ritkán szinte soha differenciált.

melyeken részt vettem az elmúlt 5 évben ritkán nyitott szinte soha ritkán nyitott szinte soha ritkán nyitott szinte soha ritkán nyitott szinte soha Milyen vagyok? Tanári attitűdök Szociális érzékenységem erős megfelelő gyenge csak verbalizált (a gyakorlatban nem vagy alig érhető tetten) empátiám erős megfelelő gyenge csak verbalizált (a gyakorlatban nem vagy alig érhető tetten) Az eltérések elfogadásának. a különbségek kezelésének képessége erős megfelelő gyenge csak verbalizált (a gyakorlatban nem vagy alig érhető tetten) 233 .mellékletek Hol tartok most? Milyen vagyok? Nyitottság Továbbképzésekre nagyon nyitott általában nyitott ritkán nyitott Team-megbeszélésekre nagyon nyitott általában nyitott ritkán nyitott Önálló ismeretszerzésre nagyon nyitott általában nyitott ritkán nyitott Segítségkérésre nagyon nyitott általában nyitott ritkán nyitott Segítség fogadására nagyon nyitott általában nyitott ritkán nyitott Változtatásra a mindennapi rutinokban nagyon nyitott általában nyitott ritkán nyitott Integrációval kapcsolatos módszertani mérés-értékelés Diagnosztika Kompetencia alapúságra vonatkozó egyéb. éspedig… Milyen vagyok? együttműködési készségem Kollégákkal nagyon nyitott általában nyitott Szülőkkel nagyon nyitott általában nyitott Tanulóval nagyon nyitott általában nyitott Tanári teammel nagyon nyitott általában nyitott szinte soha szinte soha szinte soha szinte soha szinte soha szinte soha Továbbképzések.

rész Útravaló Hol tartok most? az általam alkalmazott értékelési módok Pedagógiai diagnosztika mindig gyakran általában ritkán szinte soha diagnosztikus (tantárgyi) értékelés mindig gyakran általában ritkán szinte soha Formatív értékelés mindig gyakran általában ritkán szinte soha Szummatív értékelés mindig gyakran általában ritkán szinte soha Tanulói portfólió készítése.I. használata mindig gyakran általában ritkán szinte soha Tanuló bevonásával mindig gyakran általában ritkán szinte soha Szülő bevonásával mindig gyakran általában ritkán szinte soha Az osztályban tanító pedagógusokkal együttműködve mindig gyakran általában ritkán szinte soha Gyógypedagógus bevonásával mindig gyakran általában ritkán szinte soha csak a gyógypedagógus értékel mindig gyakran általában ritkán szinte soha Csak én értékelek – egyeztetés az osztályozó értékelés előtt jelenik meg mindig gyakran általában ritkán szinte soha osztályzattal mindig gyakran általában ritkán szinte soha Szöveges értékelés és osztályozás mindig gyakran általában ritkán szinte soha Szöveges értékelés előre megállapított kategóriák mentén mindig gyakran általában ritkán szinte soha Szöveges értékelés – személyre szóló leírást adva mindig gyakran általában ritkán szinte soha Folyamatos mérés és visszajelzés mindig gyakran általában ritkán szinte soha egyéni tanulmányi terv és megvalósulásának mindennapi nyomon követése mindig gyakran általában ritkán szinte soha a pedagógiai fejlesztésben részt vevő partnerek együttműködése az értékelés során az értékelés formája A fejlesztő értékelés megjelenése 234 .

mellékletek

6. melléklet
A Kiégésről Többnyire a humán területen dolgozóknál megfigyelhető jelenség a kiégés, a tartós megterhelések, a stressz hatására fellépő kimerülés állapota, amely hatással van az érzelmi életre, a fizikai teljesítményre és a szellemi tevékenységekre egyaránt – és amely épp az imént jellemzett lelki (és fizikai) egészséget biztosító állapot ellenében hat. A reménytelenség, tehetetlenség érzése felé vezet, táplálja a negatív attitűdök kialakulását, erősíti az inkompetencia érzését. A kiváltó, egymásra halmozódó okok (stresszorok) sokrétűek: a folyamatos kihívásként jelentkező változások, a munkatársak közötti feszültségek, az együttműködés hiánya, a munka elismerésének elégtelensége, a magánélet háttérbe szorulása, a tanulókkal, szülőkkel való konfliktusok, a munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételek hiánya és még sorolhatnánk… A kiégés megjelenése függ a stresszorok számától, intenzitásától, a pályán eltöltött évek számától és attól az alkati adottságtól, hogy mennyire tudunk belső erőtartalékainkat mozgósítva megküzdeni a stresszel. A pályára kerülés kezdeti szakaszát a beilleszkedés, a tapasztalatszerzés jellemzi. Ennek eredményeként alakulnak ki az autonóm oktatómunka mentális és szakmai feltételei. Néhány év elteltével a pedagógus már teljes körű szakmaisággal rendelkezik, nem okoz gondot, ha beugróként helyettesíteni kell egy másik osztályban, ha pluszmunkát kell vállalni, ilyenkor tudnak a kollégák a leginkább partnerként együttműködni az intézményi innovációban, ilyenkor a legnyitottabbak, ebben a fázisban érdekli őket a legjobban mindenféle fejlesztés. A következő időszakot a szakirodalom a rutin kialakulásával jellemzi, amelynek fő tényezői: a stagnálás, az elszürkülés, a monotónia, a csökkenő motiváció, nyitottság. A témával foglalkozó mentálhigiénés szakértők a rutinizálódást követő fázist tekintik kiégésnek. A tünetek kezdetben hullámokban jelentkeznek, végkifejletében az egyetlen gyenge „motiváció” a rövid távú túlélés. Az egyénnek nincsen stratégiája arra, hogy ebből a hanyatló állapotból kilábaljon. A kiégés akkor jelenik meg, amikor a belső és külső tápláló, motiváló, energiát adó források, amelyek mozgásban tartják az embert, jelen esetben a pedagógust, elapadnak, és a gondok csak halmozódnak.

235

I. rész Útravaló Kedves Pedagógus! Talán Ön is érezte már a fentiekben felvázolt tünetek némelyikét. ilyen minden ember életében adódhat, az azonban nem hagyható figyelmen kívül, ha ezek a tünetek egymásra halmozódva, tartósan fennállnak. A következő Önellenőrző kérdőív1 kitöltése segít abban, hogy értékelje a kiégés tüneteinek mértékét. Olvassa el a 20 állítást, és döntse el, mennyire volt jellemző Önre az elmúlt egyhetes időszakban!
37

állítás 1 Törekszem arra, hogy az órákat érdekessé . és tartalmassá tegyem. 2. A tanítványaimmal türelmetlen vagyok. 3. Úgy érzem, munkám hiábavaló. 4. Nagy érdeklődéssel veszek részt az oktatáshoz kötődő szakmai programokon. 5. Fáradékony vagyok. 6. a munkahelyemre pontosan beérek, s az órákat pontosan kezdem és zárom. 7 Örömet jelent számomra, amikor a diákok. kal dolgozhatom. 8. a munkámat unalmasnak találom. 9. éjszakánként nyugtalanul alszom vagy felébredek. 10. Fontosnak tartom a kollégákkal való jó munkakapcsolatot. 1. Kedvem lelem a tanításban. 1 12. Tanítás alatt eszembe jutnak olyan gondolatok, mint pl. mikor lesz már vége az órának és/vagy biztos, hogy ezen a pályán akarok-e dolgozni. 1 A diákokkal konfliktusos a kapcsolatom. 3. 14. bizakodó vagyok a jövőmet illetően. 15. Az órákra lelkiismeretesen felkészülök. 16. Bízom munkám eredményességében.

Soha vagy nagyon ritkán 4 1 1 4 1 4 4 1 1 4 4 1 1 4 4 4

Ritkán 3 2 2 3 2 3 3 2 2 3 3 2 2 3 3 3

Gyakran 2 3 3 2 3 2 2 3 3 2 2 3 3 2 2 2

Mindig vagy nagyon gyakran 1 4 4 1 4 1 1 4 4 1 1 4 4 1 1 1

Forrás: Makó Hajnalka: Az iskolai mentálhigiéné jelentőségéről pedagógusoknak. In Bábosik– Torgyik, 2007 .
37

236

mellékletek
Soha vagy nagyon ritkán 1 1 4 4 Mindig vagy nagyon gyakran 4 4 1 1

állítás 17 Könnyen fel tudnak bosszantani a kollégáim . vagy a diákok. 18. A tanítás megterhelő számomra. 19. érzem, hogy hasznára vagyok tanítványaim fejlődésének. 20. szokásos feladataim ellátása gördülékenyen megy.

Ritkán 2 2 3 3

Gyakran 3 3 2 2

Összpontszám: Értékelés <40 normál 41–47 enyhe 48–55 közepes >56 súlyos A kiégés megjelenése önmagában is nagy terhet jelent az ember számára, tovább nehezíti a helyzetet, hogy a probléma kezelésének lehetőségeit, módjait megtaláljuk. Sajnos a legtöbb esetben a legjellemzőbb reakció a halogatás, a kivárás, a problémák magunkba zárása. Nagy hangsúlyt kell helyezni a kiégés megelőzésére, a prevencióra, amelyben fontos szerepe lehet az iskolai mentálhigiénés tevékenységeknek, mint például a pedagógusok számára szervezett mentálhigiéniai programok szervezése, amelyek az egészséges életmód, a lelki egészség megőrzésével kapcsolatos ismeretterjesztést, szemléletformálást hivatottak szolgálni. A személyiség- és készségfejlesztő tréningeken való részvétel során elsajátíthatjuk a probléma- és konfliktuskezelés technikáit, bővíthetjük az adaptív viselkedési minták repertoárját, megerősíthetjük személyiségjellemzőinket, megtanulhatjuk a stressz leküzdésének stratégiáit. Jelentős segítséget nyújthat a szupervízió, amelynek során egyéni vagy kiscsoportos forma keretében mód nyílik a napi problémák, szakmai kérdések megbeszélésére. Az egyéni tanácsadás, konzultáció a konkrét problémák (munkahelyi, magánéleti) feltárására, a megoldási utak megtalálására ad lehetőséget. A személyes megelőzésben fontos, hogy erősödjön az önreflexió kultúrája, erre a szervezetfejlesztő tréningek mellett a pedagógus-továbbképzésben egyre gyakrabban fellelhető mentálhigiénés kínálat is alkalmas. Ahhoz, hogy az ember tudjon önmagával foglalkozni, technikák kellenek. Van, aki születetten rendelkezik ezekkel, de az emberek többsége nincs birtokában ilyen védekezési technikáknak. Ugyancsak fontos lenne új örömforrások, motivációs bázisok feltérképezése és kellő idő biztosítása rekreációra, a feltöltődésre. 237

I. rész Útravaló

7. melléklet
moTIVÁcIÓ Játék38 Miről ismerjük fel, hogy motiváltak vagyunk? Olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat („tüneteket”). Amelyiket észleli magán, azt jelölje aláhúzással. 1. Közölni szeretnénk valamit a világgal. 2. Szerepelni vágyunk. 3. Kedvünk van versengeni (akár önmagunkkal is). 4. Képesek vagyunk együttműködni másokkal. 5. Sikerre vágyunk. 6. Megéljük a felfedezés örömét. 7 Humorral, jókedvvel ülünk le a tanulni valónkhoz. . 8. Érdeklődünk a világ dolgai iránt. 9. Szeretnénk bánni tudni valamivel, érteni valamihez. 10. Szeretnénk önmagunkat kifejezni. 11. Szeretjük, ha dicsérnek bennünket. Ha Ön a 11 válasz közül legalább hatot megjelölt, nincs semmi baj! Sikerrel foghat neki a tanulásnak. Ha ennél kevesebb találata van, akkor azért, hogy a tanulási motivációt fejleszthesse, alaposan meg kell ismernie a már meglévő motívumait, működésbe kell hozni azokat, továbbfejleszteni a meglévőket, vagy ha nincsenek ilyenek, akkor kialakítani. A tanulás és a motiváció viszonyában a motiváció nélkülözhetetlen eszköz, mert a megfelelő hatékonyságú tanulást segíti elő.
Kedves Pedagógus! A következőkben néhány tesztet talál, melyek segítenek feltérképezni egyes tevékenységekhez kapcsolódó motivációit.

38

Kőpatakiné Mészáros Mária nyomán.

238

mellékletek

TESZTEK a moTIVÁcIÓhoZ39 A tanulási motiváció
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. állítások Ha tanulok, az lebeg a szemem előtt, hogy így juthatok magasabb pozícióba (álláshoz, jobb munkahelyhez…). ha elkezdek egy feladaton dolgozni, semmi nem tud kizökkenteni belőle. csak azt szoktam megtanulni, ami érdekel. célom a továbbtanulás, ezért alaposan tanulok. ha rossz eredményt érek el, szégyenkezem a családom és a társaim előtt. Ha nem ez lenne előttem az egyetlen lehetőség, nem tanulnék. magamtól is utánanézek a dolgoknak, hogy a kérdéseimre választ kapjak. érdemes jól tanulni, mert új munkahelyi lehetőség lesz érte a jutalom. Néha úgy elmerülök a tanulásban, hogy elfelejtkezem minden másról. ha valami érdekeset találok a tananyagban, sokszor hozzáolvasok – pedig nem lenne kötelező. az eredmény a tudásom mércéje, ezért igyekszem minél jobban teljesíteni, tesztekben minél több %-ot elérni. Több időt fordítok a tanulásra, ha úgy érzem, hogy társaim többet tudnak. Szeretem, ha megdicsérnek azért, mert tanulok. Ha arra gondolok, hogy több tanulással jobb lehetőségeket érek el, szorgalmasabban tanulok. az unalmasabb anyagokat is megtanulom, mert nem mindegy, milyen eredményem lesz. Ha jó eredményt érek el, sokan elismerően beszélnek róla – ezt szeretem. attól félek, hogy nem tudok a családom elvárásainak megfelelni. Jellemző nem jellemző

39

Kőpatakiné Mészáros Mária nyomán.

239

ha rosszul teljesítek. az növeli a tanulási kedvemet. 24. 16. ha egy bonyolult feladatot önállóan meg tudok oldani. 17 25. Szeretek a dolgok mélyére ásni. 11. állítások Annyira tudom a figyelmem összpontosítani a tanulásra. 23. 13. 18. hogy mit gondolnak rólam a társaim.I. 21. amelyek jellemzők Önre! A sorszámokat keresse meg az alábbi Értékelőlistán. 30. jobban érvényesülhetek. ha munkatársaim (környezetem) elismernek. 28. az ad Önnek a legtöbb indíttatást a tanuláshoz. 9. 20. Érdeklődés: 3. csalódnak bennem otthon. rész Útravaló Sorszám 18. amelyiknél még sok igen jelölést tett. Nagyon kitartóan szoktam tanulni. 26. 14.) Értékelőlista Továbbtanulás: 1. 7 10. semmi sem tud eltéríteni. 29. 27. és karikázza be! Amelyik címszónál (jellemzőnél) a legtöbb bekarikázást tette. hogy semmi sem tud megzavarni. 23. 24. Kitartás: 2. 30. ha egy problémát akarok megoldani. (Természetesen az is jellemzi az Ön tanulási motivációját. 22. Társas pozíció: 5. 12. 4. ha rossz eredményt érek el. 28. nem lenne olyan izgalmas számomra a tanulás. környezetben: 8. . 26. 240 . az eredményes tanulás a legfontosabb a számomra. Eredmények (magas pontszám): 6. 19. A nagyobb tudás biztosítja. Jutalom a családban. Jellemző nem jellemző Értékelés Most összegezze válaszait! Válassza ki azoknak az állításoknak a sorszámát. 22. 20. 25. élvezem. a jó eredményt otthon nagy elismeréssel fogadják. hogy később még komolyabb tudás birtokába juthassak. 27 . Ha többet tudok. ha nem kapnék elismerést az eredményeimért. 29. 15. Bánt. 21. . 19.

barátaival) gyakran beszélgessen a tanulásban elért sikereiről. mit hallott a konzultációkon. 241 . – mert így nem jut ideje a tananyagban való elmélyülésre. ha azok nem kötelezők. a társának milyen nehézségei vannak. mesélek a gyereknek. Versengjen velük. Ha TV-műsorban vetélkedőket figyel. Amennyiben a kitartás sorába tette a legtöbb jelzést. azok képesítéséről írnak. Az eredmények elérése miatt tanulni annyit jelent. mert Ön akkor is utána szokott nézni dolgoknak. A távoktatás során erre viszonylag kevés lehetőség van. 40 Kőpatakiné Mészáros Mária nyomán. tapasztalatairól. Ám ne hagyja magát eltántorítani ettől: ne késleltesse a tanulás megkezdését furfangosan kitalált felmentésekkel. hogy leüljön a tankönyve mellé. akik. jó pozíciót betöltő személyekkel az életútjukról. Az érdeklődés mint motiváció nagy ajándék és nagy veszedelem egyszerre. Mesélje el nekik. miben érzi eredményesnek önmagát. hogy „csak még kivasalom ezt a három inget. megszerelem az autót. amelyet a tanulásért kellett tenniük. beszélgessen sokat velük a tanulásról. elolvassa az ajánlott cikkeket. arról az erőfeszítésről. hogy ezeknél a dolgoknál is nagy erőfeszítést kell tennie – ellenkező esetben nagyon hiányos lesz a tudása. annak körülményeiről. Próbálja ki a munkahelyén a tanulásban tapasztaltakat. Keresse azoknak a társaknak a barátságát. családjával. azzal nem is foglalkozik elég mélyrehatóan. Ha sikerült egy definíciót megjegyeznie. Keresse a kapcsolatot segítő tanárával. az érdekesebb témákról új információt gyűjt a lexikonban. Ha a leginkább a társas pozíció motiválja Önt. szinte semmit sem kell tennie azon kívül. úgy érzi. De nagy veszedelem is leselkedik Önre: ami nem kelti fel az érdeklődését. önfejlesztési lehetőség40 Ha a továbbtanulás a legösztönzőbb Önre. hogy környezetével (munkatársaival. ahol a munkatársaikról. hogy nagyon fontosnak tartjuk az azonnali visszajelzést az erőfeszítéseinkre. Beszélgessen az Ön által eredményes. mennyit segített Ön a többieknek. érje utol őket. tanítsa meg rá társait. Nagy ajándék. Gondoljon rá. kedves pletykálkodással a szomszédban. megnézem a meccset”. amikor elkeseredik. Keresse az interneten cégek honlapjait. olvasson álláshirdetéseket. előbb megfőzöm a vacsorát. keresse az alkalmat arra. egy feladatot megoldania. kérje őt minél gyakrabban munkája kijavítására. jutalmazza meg önmagát egy soron kívüli süteménnyel. Ha Ön a jutalomért tanul vagy a család és a környezet visszajelzéseiből merít lelkesedést.mellékletek Önértékelés. lehagyták Önt.

242 . ha… A Teljesítményben túltehetek valakin. a leginkább motiválják a munkára. ha intenzív munkát kell végeznem. amelyek a munkára késztethetik. rész Útravaló Az alábbi táblázatban41 összegyűjtöttünk olyan jellemzőket. ha hibátlanul teljesítek. ha a munka során másokat megismerhetek. „B” összes jelölése 41 Kőpatakiné Mészáros Mária nyomán. ha csapatban dolgozhatom. Ha erőfeszítést tehetek. ha egy közösséghez tartozom. Ha a munka együttműködést igényel. A problémákat sikerül megoldanom. Ha érvényesül a szándékom a konfliktusok közös rendezésére. Egy-egy oszlop kijelentései közül többet is megjelölhet. de az is előfordulhat. serkenthetik az embereket. Ha kölcsönös bizalommal lehetünk a munkatársaimmal. Ezt követően számolja össze. Ha minőséget érhetek el. hogy egyik állítás sem jellemzi Önt.I. remek munkát végezhetek. Ha odafigyelhetek másokra. másoknál jobban tudom csinálni. a kapcsolatok helyreállítására kísérleteket tehetek. ha… B ha kapcsolatokat tarthatok fenn és fejleszthetem azokat. jelölje meg azokat az állításokat. Önmagam által megszabott szintű eredményeket érhetek el. „A” összes jelölése Akkor szeretek a leginkább egy feladatot elvállalni. Kérjük. Ha a türelmemet is próbára tehetem. Ha próbára tehetem az akaraterőmet. Akkor szeretek a leginkább egy feladatot elvállalni. hogy hány jelzést tett az „A” és a „B” oszlopba. amelyek a leginkább igazak Önre. Ha a konfliktusok során felmerült ellentétek oldására.

Önt leginkább a társulás. 243 . elérni vagy túlteljesíteni egy önmaga által megszabott szintet. Szeret túltenni társain a teljesítményben. akkor: Ön gyakran tűz ki maga elé olyan célokat. Fontosnak tartja. Ha Ön a „B” oszlopba tette a legtöbb jelzést. hogy szeressék. amelyek valamilyen kitűnő vagy az átlagosnál jobb teljesítménnyel kapcsolatosak. a társas tevékenység lehetősége motiválja. munkatársak közötti kapcsolat megromlik. hogy együtt legyen valakivel és örömét lelje a közös munkában.mellékletek Értékelés Ha Ön az „A” oszlopba tette a legtöbb jelzést. a kölcsönös barátságban. ha egy pozitív. barátságban legyenek Önnel. Nagy igénye van valamilyen közösséghez való tartozásra. akkor: Önnek a céljai között gyakran szerepel. Önt leginkább a teljesítmény motiválja. elfogadják. Gyakran aggódik amiatt. saját karrierje előbbrevitelére törekszik. Sikerekre.

hogy előítéletek nélkül. Például: a) mondat: 5 pont. Nagyon sokféle emberrel tudok jól dolgozni. hogy egyetlen mondat kapja meg mind a tíz pontot. A kérdőív hét. egy számomra ismerős helyzetben hamar megérzem. c) mondat: 3 pont. egyenként nyolc mondatból álló részt tartalmaz. leginkább személyes hatékonyságomnak köszönhetem kitartásomat. hogy az új lehetőségekben rejlő előnyöket hamar meglátom és ki is használom. hogy több mondat kap egy-két pontot vagy az is. hogy számára melyik csapatszerep a legtesthezállóbb. jó képességeim vannak arra. hogy a többiek közül kiemeljem azokat az embereket. ha ez végül értékes eredményekhez vezet. Mindegyik részben maximum tíz pontot oszthat szét a mondatok között annak alapján. egyszerűen megállapíthatja. hogy melyik tükrözi legjobban az Ön viselkedésmódját. melléklet MilyeN csApATTAg VAgyOK? KérDőíV Önismereti kérdőív Ezen kérdőív segítségével bárki. 1. Ezt a tíz pontot többféle módon lehet szétosztani. h) mondat: 2 pont és többi mind 0 pont. Képes vagyok arra.I. rész Útravaló 8. az ötletek gyártása egyik természetes adottságom. Pontszámok (az összes összege 10) 244 . aki csapatban dolgozik. Így járulok hozzá a csapatmunkához: állítások Úgy érzem. érvekkel alátámasztott alternatív megoldásokat ajánljak. Pontjait írja be a kérdőív végén mellékelt táblázatba. Szélsőséges esetekben az is lehetséges. Hajlandó vagyok szembenézni az ideiglenes népszerűtlenséggel. hogy melyik megoldás a legműködőképesebb. akik érdemileg hozzá tudnak járulni a csapat célkitűzéseinek eléréséhez.

Néha úgy tűnik. hogy feleslegesen aggódom a részletek és az esetleges nehézségek miatt. Pontszámok (az összes összege 10) 3. hogy valójában mi történik. mindig készen állok egy jó tanácsot támogatni a köz érdekében. hogy erőszakos és ellentmondást nem tűrő vagyok. hogy egy értekezleten ne vesztegessük az időt. Hajlamos vagyok a túlzott nagylelkűségre olyan emberekkel szemben. Nehéz magamra vállalnom a fővezér szerepét. vagy hogy ne térjünk el az eredetileg kitűzött céloktól. Készen állok a legújabb ötletek és fejlesztések felkutatására. és így nem tudom követni. akiknek megalapozott véleményük van. amikor valamit be kell fejezni. megbízhatóan szemmel tartom. hogy mások elismerik jó ítélőképességemet. hogy az összes lényeges feladat meg legyen szervezve. hajlamos vagyok sokat beszélni. hogy kényszerítve éreznék magukat. hogy megelőzzem a gondatlan hibákat és a részletek kimaradását. Amikor másokkal dolgozom együtt egy projektmunkán… állítások Képes vagyok rá. hogy túlságosan a saját ötleteim rabja legyek. Gyenge pontjaim a következők lehetnek a csapatmunkában: állítások Kényelmetlenül érzem magam a szervezetlen. objektív szemléletem miatt nehezen csatlakozom azonnal és lelkesen kollégáimhoz. Pontszámok (az összes összege 10) 245 . Hajlandó vagyok erőltetni a továbblépést azért. a munkához általában valami eredetivel járulok hozzá. hogy embereket befolyásoljak anélkül. kontroll nélküli és általában rosszul lebonyolított értekezleteken. mivel valószínűleg túl érzékeny vagyok a csoporthangulatra.mellékletek 2. amikor a csoport új ötletekkel foglalkozik. Alapvető éberségem segít. de azt nem hangoztatják. hajlamos vagyok arra. a kollégáim úgy látják. Úgy érzem.

mindig perfekcionizmussal fűszerezem. általában megtalálom a megfelelő érvelést a megalapozatlan állítások megcáfolására. Ösztönösen megérzem.I. vagy hogy saját magam kisebbségben maradjak a véleményemmel. hogy kerüljem az egyértelmű megoldásokat. hogy megkérdőjelezzem mások véleményét. Szeretem érezni. szeretek inkább valami váratlannal előhozakodni. bármilyen csapatmunkát végzek. és mérlegelni kell az összes lehetséges megoldást. hogy a dolgokat működtessem. szeretek olyan területeken dolgozni. Találkozhatok olyan emberekkel. miután beindult egy terv végrehajtása. akik valami újat hoznak a munkába. érdekel a problémák praktikus megoldási módjának felkutatása. hogy egy feladat mely területére tudok teljes figyelmet fordítani. jó érzékem van ahhoz. mert… állítások élvezem. Úgy gondolom. nem habozom saját véleményem kialakításában. Készen állok a csoporton kívüli kapcsolataim felhasználására. rész Útravaló 4. amikor döntéshozatalra kerül a sor. Hajlamos vagyok rá. Pontszámok (az összes összege 10) 5. Bár az összes vélemény érdekel. egyetértésre tudok jutni egy szükséges lépést illetően. amikor értékelni kell helyzeteket. hogy jó munkakapcsolatokat kezdeményezek. Pontszámok (az összes összege 10) 246 . Azért vagyok elégedett egy munkával. ahol a képzelőerőmet kell használnom. Nem vonakodom attól. A döntéseket erősen tudom befolyásolni. A csoportmunkához való alapvető hozzáállásom: állítások Nem nagyon akarom kollégáimat jobban megismerni.

hogy kiderítem. tudatosan megkövetelem másoktól. Pontosan meghatározott célok hiányában nehezemre esik elkezdeni a munkát. Készen állok együtt dolgozni azzal. aki a legpozitívabb hozzáállást mutatja. függetlenül attól. a stresszhelyzet ellenére következetesen tartanám az eredeti célt. készen állnék a pozitív vezető szerepének átvételére. mivel túlságosan analitikus vagyok és nem elég eredeti. Pontszámok (az összes összege 10) 247 . Úgy gondolom. és elkezdődjön a munka. Néha nem tudom elmagyarázni és pontosan megfogalmazni elgondolásaimat. és ezután már csak egy-két ösztönző csapattag keltheti fel érdeklődésemet. akik hátráltatják a munkát. A csoportmunkával kapcsolatos nehézségeim: állítások Hajlamos vagyok türelmetlenségemet kimutatni olyan emberekkel szemben. hogyan lehet átjutni ezen a holtponton. amit rövid idő alatt ismeretlen emberekkel kell megoldanom… állítások Szeretnék elvonulni egy sarokba. megbeszéléseket kezdeményeznék annak érdekében. hogy ne fussunk ki az időből. a munka tökéletes elvégzésére irányuló törekvéseim hátráltathatják a haladást. ha úgy látnám.mellékletek 6. hogy milyen a személyisége. Könnyen ráunok a dologra. ahol kigondolhatom. amit saját magam nem tudok elvégezni. habozok kifejteni saját véleményemet. Ösztönös sürgősségérzetem segítene. Pontszámok (az összes összege 10) 7. Ha hirtelen olyan feladatot kapok. nyugodt maradnék és megőrizném logikus gondolkodóképességemet. mások kritizálhatnak. megpróbálom lecsökkenteni a feladatot oly módon. Ha igazi ellenállásba ütközöm. hogy az egyes személyek mely területen járulhatnak hozzá leghatékonyabban a feladat elvégzéséhez. hogy a csoport nem halad a munkával. hogy új ötletek szülessenek.

a b c d e f g h Csapatszerepek Értékelőtáblázat Minden egyes mezőbe írja be az előző táblázatból a pontjait. g a h d b f e e. 4. 3. A legnagyobb számértékű csapatszerep lesz az Ön személyiségéhez legtesthezállóbb. 2. 4. 3. 2. c g d e h a f FK. 6. rész Útravaló Az önismereti kérdőív pontjainak táblázata Írja be az egyes részeknél a megfelelő betűjelű állításhoz adott pontértékeket. Azután adja össze az egyes oszlopokban szereplő értékeket. 5.I. a c f g e h d MÉ. h d g c a e b cS. RÉSZ 1 . 5. RÉSZ 1. 6. f e c b d g a ÖGY. d b a h f c g F . Összesen M. 7 . e h b f g d c 248 . b f e a c b h BK. 7.

rengeteg adatot halmoz fel. megfontolt. Ötletgyártó (Ögy) a kreatív ötletek forrása. érzelmeit kimutató. hogy bármikor kifogásokat emeljen a tehetetlenség. hűvös. Formáló (F) A feladatok vezetője. aki megnyugtatja az ingerült lelkeket és lecsillapítja az embereket. Elnök (E) A szociális vezető. előítéletek nélkül. Jó célmeghatározó képességgel rendelkezik. liberális szellemű. érzéketlen. hogy bárkit. aki hozzájárul egy feladat elvégzéséhez. keményen dolgozó. eredményei alapján fogadjon el és kezeljen. megérti mások igényeit. gyakorlatias tervező. Individualisztikus. az emberekkel könnyen teremt kapcsolatot és készen áll az „új” felfedezésére. csapatszerepek Tipikus jellemzők Pozitív tulajdonságok megvalósító (m) A csapat szervezője. bíráskodó. Nem szereti a kritikát. Jó képessége van a dolgok véghezvitelére. Perfekcionista. Józan. az önelégültség és az önáltatás ellen. Objektív. Megfigyelő-értékelő (mé) Nem kreatív. kíváncsi. jámbor lelkű. Az eredmények ösztönzik. szenvtelen. zseni. de nem rugalmas. széles körű kapcsolatokkal rendelkezik. irányít és koordinál.Szerep Konzervatív. körültekintő. Jól kommunikál. és összeállítja a teendők listáját. újító. magának való ember. és erősíti a csapatszellemet. kötelességtudó. hajlamos és készen áll arra. aki a haladást követeli. és ötleteiket alkalmazhatóvá formálja. Forráskereső (FK) aki mindig mindent el tud intézni. Fegyelmezett. Képes arra. rendszerető. lelkes. lelkiismeretes. képzelőereje határtalan. Hűvös. Könnyen elveheti a többiek kedvét a munkától. A részletekre nem figyel. beszédes. magabiztos. Túlfeszített. keményfejű. intelligens. türelmetlen. megvalósítja a dolgokat. aki az Ögy és a Mé ötleteit menedzsmentfeladatokká alakítja. alaposan ellenőriz. jó szervezőkészségű. Összefogja a csapat munkáját. érzékeny. kimért. a tétlenség. befejező-kivitelező (BK) A csoport hajcsára. alkalmazkodó. nem elragadtatott. aggódó. Kifelé forduló. Megfelel a kihívásoknak. pontosan meghatározza a csapat céljait. fegyelmezett. dinamikus. Társas lény. okos. könnyen lesz ideges. mellékletek 249 . gyakran nem látja az egészet a részletek mögött. jó gyakorlati érzékű. jól kommunikál. komoly. kiszámítható. amelyek jól jönnek a csapat problémáinak „megoldásakor”. csapattag (cS) A diplomata. Jól bánik az emberekkel. rugalmas. gondatlan hibákat vét. kihívó és provokatív. Különös figyelmet fordít a részletekre és a pontosságra. Bármilyen helyzetben feltalálja magát. döntés előtt az összes lehetőséget értékeli. Gondos.

1. az osztályban folyó tanításra koncentrálva. Az eljárás segítségével táblázatba szedve sorakoztatjuk fel a vállalkozás vagy közoktatási intézmény gyenge és erős pontjait. Az elemzésben részt vevők egy négy ablakra osztott táblázatot töltenek ki. illetve a gyengeségek közül melyek azok. A SWOT-analízis (csoportban és egyénileg is végezhető eljárás) A vállalkozások világában és a közoktatásban az intézményi szintű minőségbiztosításban jól ismert módszer a SWOT-analízis. rész Útravaló 9. aminél jelen pillanatban áll. együTTMűKÖDéseK serKeNTéséHez Az alábbiakban olyan módszerekről olvashat. amelyek akadályozzák az egyes lehetőségek kiaknázását. illetve a tényleges veszélyek elhárítását. Ez feltétele lehet a továbblépésnek. amelyeket irányítani tudunk Külső tényezők. hogy az erősségek milyen további lehetőségek kiaknázását segítik. SWOT-analízis belső dolgok. hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani. A résztvevők által kitöltött táblázatok összesítése után súlyozással kiválasztják az egyes mezőkben szereplő tényezők közül a legfontosabbakat. A fenti kifejezések angol megfelelőinek kezdőbetűi adják a SWOT betűszót. amelyeket nem tudunk irányítani erősségeK leHeTőségeK gyeNgeségeK VeszélyeK 250 . amelyek segíthetnek feltérképezni azt a folyamatot és annak mérföldkövét. valamint a lehetőségek és a veszélyek (külső elemzés) felsorolását teszik lehetővé. módszer.I. Ezt követően az egyes mezők közötti kapcsolatok feltárása következik. de ugyanígy alkalmazható saját vagy munkacsoportunk munkájának elemzésére is. célOK MegFOgAlMAzásáHOz. természetesen a megfelelő témára. számú melléklet NyOlc MóDszer A MuNKAKÖzÖsségi FOglAlKOzásOKrA A HelyzeTeleMzésHez. hogy nagyobb szervezetek működésének feltérképezésére használható. mely területeken teszik lehetővé a veszélyek elhárítását. és milyen veszélyekre számíthat. Látjuk tehát. tehát mik a lehetőségei. Ennek során kiderül. amelyben az egyes ablakok az erősségek és a gyengeségek (belső elemzés). valamint azt.

Az elhangzott javaslatokat bírálat és értékelés nélkül összegyűjtik a résztvevők. illetve mások gondolatait beépíteni napi munkánkba. utána pedig ötletcsoportokat alakítanak ki közösen. amit a versenyről és az együttműködést igénylő feladatokról olvastunk. kapcsolatban. ez a felmérés csak akkor ér valamit. A módszer fejleszti a nyitott gondolkodást. hogy az ok kiderítésekor nem vonja el a figyelmet a probléma kialakulásának története. de ez sajnos gyakran nem fedi a valóságot. bírálni nem szabad. módszerrel stb. és ne hagyjuk abba az elemzést. A veszélyek összegyűjtése után jöhet az ötletelés! sikeres problémamegoldást kívánunk! 3.mellékletek Kérdések Hogyan illeszkednek erősségeink a veszélyekhez? Hogyan kompenzálják lehetőségeink gyengeségeinket? Mi az igazi probléma? Az elemzés kezdeti szakaszában gyakran kételkednek a résztvevők az eljárás hasznosságában. Az Ishikawa vagy halszálkadiagram (csoportban végezhető eljárás) A módszer abban segít. úgy vélik. A szóbeli változat első lépése a kérdés érthető megfogalmazása. A csoport rövid idő alatt hozhat létre sok ötletet egy probléma megoldására. A táblázat kitöltésével az a cél. mint a mínusz. módszer. érdemes tehát kikérni mások véleményét. tevékenységgel. ami után minden csapattag egymás után elmondja az ötletét: kinevetni. Ezután a listát közösen átnézik. ha őszinték vagyunk magunkhoz. minél több ötletét 1-1 öntapadós cédulára. majd mindenki felírja saját. és az elemzés tapasztalatait. eszközzel. hogy garantáltan több legyen a plusz. Brainstorming – ötletroham (csoportban végezhető eljárás) Az ötletroham célja minél több javaslat. Ösztönösen mindnyájan tudjuk. ötlet. törlik a többször is megjelenő ötleteket. az okokra és nem a tünetekre fordítja a figyelmet. Beszélgetés nélkül mindenki csoportosítja a saját ötleteit. Minden ötletet jól láthatóan fel kell írni. amelyekhez ilyen módon nem csatlakoznak újak. felszínre hozása az adott témával. érdemes a két módszer kombinációját alkalmazni. hogy amúgy is elegendő. melyek az erős. 2. általuk már ismert információval rendelkeznek. illetve a gyenge oldalaink. 251 . és minden csoporttagot megmozgat. a probléma okának felderítésére. majd értékelik a megmaradtakat. De gondoljunk csak arra a példára. Az írásbeli változat szintén a kérdés érthető megfogalmazásával kezdődik. módszer.

A technika alkalmazása során a partnerek egy adott témáról egymással készítenek interjút kijelölt szerepek szerint. azokat megjelöljük. ötleteléssel kell előhívni a kérdéseket és válaszokat. ügyeljenek arra. és a résztvevők egyszerre fogalmazzák meg és írják le kérdéseiket! ha van a munkaközösségben olyan pedagógus. majd szerepet cserélnek. amelyek kiderítése közel visz a megoldáshoz. 252 . és megbeszélik az interjú eredményeit és tapasztalatait. módszer. az anyag. hogy mi okozta ezt vagy ezeket. a rendszer (módszer). 5 fő szálka: a munkaerő. körülbelül hány kérdés feltevésére és megválaszolására lesz mód. Miért lenne ez másképp a tanítási folyamatokban? 4. Kérdéseink lehetnek: • Mi okozhatja a problémát? Ha fő okcsoportokat találunk. és olyan fontos gondolatok is megfogalmazódhatnak közben. készítsenek egymással háromlépéses interjút. • Több lépésben lehet eljutni a végső okokig. Tudjuk.I. amelyek nem csak a tüneteket. különböző gondolkodási szintekhez kapcsolódjanak a kérdések. Ez a spontán beszélgetésnél tudatosabb beszélgetést eredményez. hogy gyógyszereink közül is azok a jók. a hatékony segítség az okok feltérképezése után indulhat meg. hanem a betegség okát is megszüntetik. A kérdések megfogalmazása után elkészítik az interjúkat. a munkaeszközök és a munkakörnyezet. • Újabb kérdést teszünk fel egyenként. a szálkák az okok. hogy a megadott idővel jól gazdálkodjanak. Az interjú kérdéseinek megfogalmazásánál fontos. különböző szempontokat érvényesítsenek. Nem elég megkeresni és feltérképezni a tüneteket. de saját és tanártársaink tudatos munkájának feltérképezésére is alkalmas. rész Útravaló A diagram elkészítése csoportos. akinek véleményét szívesen fogadják. Háromlépéses interjú (párban végezhető eljárás) Ez a módszer a tanórákon is jól alkalmazható. beszéljék meg. hogy a témának megfelelő kérdéseket tegyenek fel. amelyek a folyosói beszélgetések során nem kerülnének kimondásra. A halszálka elkészítése: fej a probléma.

alkalmazott tevékenységeket. 8. Óhaj szerint még beiktatható egy oszlop a további információk megszerzésére utaló források megjelölésére. hogy több lehetőségre irányítja a figyelmünket és a továbblépést is előkészíti. munkánkat mégis pozitívan befolyásolhatja. érveket és ellenérveket. Az alábbi kérdőív egy változatát a HEFOP 2.mellékletek 5. Bármilyen javaslat felírásra kerül. amit az adott témával kapcsolatban tudni szeretnénk. Két oszlopba. munkacsoportok is. T táblázat (csoportban és egyénileg is végezhető eljárás) Ezzel a technikával könnyen. módszer. illetve a közöttük lévő átfedés szemléltetésére szolgál. Venn-diagram (csoportban és egyénileg is végezhető eljárás) Kicsit bonyolultabb. 7.1. napi pedagógiai tevékenységeinket feltérké. aminek az oszlopfőire a tudom/tudni akarom/megtanultam szavak kerülnek fel. szükséges és nem szükséges tevékenységeket. A Venn-diagram két vagy több. Gondolatok szembenállásának. egy nagy T betű két oldalára gyűjtjük egy állapot/tézis mellett.6-os projektjében 253 . Egy háromoszlopos táblázatot készítünk. Kérdőív (egyénileg végezhető eljárás) Kérdőívvel viszonylag gyorsan és pontosan feltérképezhető mindaz. Például: A jelenlegi nevelési. Utána a tudni akarom rovatba írunk javaslatokat. módszer. A tudom rovatba brainstorminggal begyűjtjük az adott témával kapcsolatos előismereteket. módszer. ellenérvek hogyan viszonyulhatnak egymáshoz. mint a T-táblázat módszere. illetve ellen szóló érveket. Az osztálytermi folyamatok megszervezésével kapcsolatos kérdőíveket kidolgozhatnak tantestületek. de megmutatja. A megtanultam oszlopban jelezhetjük a már ismert. használt. oktatási módszereim hátrányai 6. hogy az érvek. oktatási módszereim előnyei A jelenlegi nevelési. gyorsan és látványos formában szedhetünk össze pozitív és negatív tulajdonságokat. módszer. Tudom – tudni akarom – megtanultam táblázat (TTM) (csoportban és egyénileg is végezhető eljárás) A táblázat elkészítésének haszna az. egymást metsző körből áll. az 5–7 módszer mindegyike alkalmas egy gyors. pező „helyzetelemzés” készítésére. sok időt nem vesz igénybe.

toll vagy ceruza). Mindig gyakran általában ritkán szinte soha 254 . gyógypedagógussal konzultálva készítem az egyéni fejlesztési terveket. Ne álljon meg a szimpla karikázásnál. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha az eszközöket átalakítom az egyénhez igazítás érdekében. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha Tanulói eszközök és segédeszközök használata. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha A legszükségesebb eszközöket használom (tankönyv. füzet. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha csak gyógypedagógus készít egyéni fejlesztési tervet. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha pedagógiai diagnózis nélkül önállóan készítem az egyéni fejlesztési terveket. és értékelje a benne jelölt eredményeket. megmutatom kollégáimnak. feladatlap. hogy diagnózist készítsenek a konzorciumban tevékenykedő intézményekre és az egyes pedagógusokra jellemző tanítási gyakorlatról.I. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha az eszközöket továbbfejlesztem. egyéni fejlesztési terv készítése a sajátos nevelési igényű tanulók részére Mindig gyakran általában ritkán szinte soha Pedagógiai diagnózis alapján. illetve továbbadom. önállóan készítem az egyéni fejlesztési terveket. és a helyi adatbankban tárolom. hanem gondolkodjon el az értékeken! A tanulók fejlesztése és a fejlesztés eszközei (a tanulási folyamat egyéniesítése) Szempontok Skála Pedagógiai diagnózis alapján. Az alábbi kérdőívnek a napi nevelési-oktatási feladatokra vonatkozó részletét töltse ki. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha Önálló fejlesztésű eszközöket használok. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha Szakmai teamek által létrehozott eszközöket használok. fejlesztése az iskola eszközbankjában található eszközöket használom. rész Útravaló tevékenykedő adaptációs szakértők használták annak érdekében.

).mellékletek Szempontok Skála Önálló fejlesztésű eszközöket használok. Igen Szakmai munkaközösségek munkájában való részvétel nem nem nem a munkaközösségi tevékenységekben gyakran részt veszek. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha Tanulási környezet a tanulók szabadon hozzáférhetnek a polcokhoz és az azokon található eszközökhöz.) Igen nem 255 . gyógypedagógus. fejlesztése Mindig gyakran általában ritkán szinte soha az eszközöket korrigálom az egyénhez igazítás érdekében. szaktanácsadó. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha Központi fejlesztésből átvett eszközöket használok. szaktanár. Tanári segédeszközök használata. illetve továbbadom. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha Osztálytermet együttműködésre alkalmas elrendezésben használom. Igen Igen a szakmai kihívások új tevékenységre motiválnak. és a helyi adatbankban tárolom. Szakmaközösségi team tagja vagyok. tevékenykedtetési lehetőség stb. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha A sajátos nevelési igényű tanulók részére a legmegfelelőbb tanulási környezet kialakítására törekszem (ültetés. (Teamek pl. megmutatom kollégáimnak. pszichológus. könyvek nagyítása. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha Tagja vagyok egy vagy több munkaközösségnek. fejlesztőpedagógus. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha az eszközöket továbbfejlesztem. Mindig gyakran általában ritkán szinte soha a padok mobilak. tanító stb.

12. Ha igaznak tartja önmagára a mondatot. a munkatársaim között sok barátom van. akik nem magyarázzák el. A vezetőimnek fontos. rosszindulatú megjegyzéssel gyakran okoznak kellemetlen perceket egymásnak. mit is kell csinálnom. Gondoltam már arra. 25. tanulhatok. N = NeM igAz I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N N a környezetemben az emberek kedvesek velem. 8. rosszul érzem magam ebben környezetben. hogy teljesen egyedül kell megoldanom egy-egy feladatot. hallgatnak rám. az emberek pletykával. A vezetőim (munkatársaim) igyekeznek a jó tulajdonságaimat megismerni. Gyakran unatkozom a munkahelyemen. számíthatok munkatársaim segítségére. akkor az „N” betűt! i = igAz 1. 5. Félek attól. Gyakran dicsérnek. Van olyan munkatársam. hogy elmegyek másik munkahelyre. segítenek nekem. ha nem. 4. 16. 2.I. Vannak olyan főnökeim. 15. 18. 26. 23. hogy új dolgokba kezdhetek. Nekem nem fontos. a munkatársaimmal összetartunk. 19. 21. 6. 7. Néhány kollégámat nem kedvelem. 9. Nagyon szeretek tanulni. Sok veszekedés van a munkahelyemen. 22. akivel a munkaidőn kívül is szoktam beszélgetni. ha szükségem van rá. 24. Munkatársaim előtt bármiről nyugodtan beszélhetek. ha nem értek meg valamit. hogy sikereim legyenek. 256 . A főnökeimet érdekli. számú melléklet Kérem. Nagyon érdekel. olvassa el figyelmesen a következő mondatokat. karikázza be az „I” betűt. A munkatársaim (szomszédaim) becsülnek engem. rész Útravaló 10. megkérdezem a társaimtól. 13. hogy jó eredményt érjek el. 17. 3. amit a környezetemben hallok. ha nem tudok valamit megcsinálni. 20. 11. 10. 14. Örülök. mindig elvégzem a feladataimat. mi a véleményem.

16. . 11. 24. A társakhoz fűződő kapcsolatról szóló állítások: 3. 15. 7 12. az újra való nyitottságot mutató állítások: 2. 4. 17 22. 26. 13. 8. 257 . 25. 14. 23. 18. 20.mellékletek Az emberek közérzete – értékelés Az állítások tartalmi csoportjai A vezetőkkel kapcsolatos állítások: 1. 18. . 10. A tanulási motivációt. Az munkahelyhez való viszonyra utaló állítások: 6. 9. 21. 5.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful