You are on page 1of 618

MAGYARSÁG ÉS NEMZETISÉG

TANULMÁNYOK A MAGYAR NÉPISÉGTÖRTÉNET KÖRÉBŐL.

I. SOROZAT. 1. KÖTET.

HÓMAN BÁLINT ÉS DOMANOVSZKY SÁNDOR KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI MÁLYUSZ ELEMÉR

BUDAPEST NYOMATOTT A SYLVESTER-NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL 1937

UGOCSA MEGYE

ÍRTA

SZABÓ ISTVÁN

NÉGY ÖNÁLLÓ MELLÉKLETTEL ÉS TIZENÖT SZÖVEGKÖZTI VÁZLATTAL

BUDAPEST KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1937

Történeti jainkban sokszorosan kis

irodalmunknak érezhetővé a vált fiatal

régóta hiányát népiség a

érzett kívántam

s

napmiatt pótolni, momeggyü-

aktuális

nemzetpolitikai

vonatkozásai

midőn öt évvel ezelőtt csoportjával Mikor nografikus indítottam. feldolgozására most

történettudósok

egy lelkes

magyar ennek

történetének munkálatokat első

irányuló

munkának

mölcseként a Magyarság és Nemzetiség első kötete napvilágot lát, a munkálat megindítójaként örömmel és megelégedéssel üdvözlöm annak első termékét. Történeti kés vizsgálódásaimból élő és magyar a át merített közt a meggyőzőlegújabbkirobbant az államnincs isdésem, hogy a magyarság és a vele évszázadokon át bésorsközösségben felmerüli a nemzetnek nemzetiségek éles szívesen történeti tanúsított a korban alkotó szemben szított merő, összeütközésekben fejlődésben, befogadott

ellentéteknek

nemzetiségekkel

századokon ellentéteket vagy többi

magatartásában tényeket

gyökere. Hiszem és vallom, hogy ezeket a mesterségesen pusztán történeti nem megtagadó az egész politikai művelt erőtényezők magyar kártevő és

működése idézte elő. Vajha ez a munka és a nyomában következő közönség az ú. n. utódállamok közvéleménye előtt is bizonyságot szolgáltatna e meggyőződésem helyességéről. A lenlegi szerzőnek, irányítóinak Domanovszky és a Sándor és Mályusz Magyar köElemér egyetemi tanár uraknak, az egész munkálat jevállalkozást őszinte felkaroló Tudományos Akadémiának szívvel mondva

szönetet, útjára bocsátom a kötetet.

Hóman Bálint.

ELŐSZÓ.
A világháború utáni magyar történettudománynak igen jelentős része van annak felismerésében, hogy a magyarság és a nemzetiségek közti ellentétek csak a politikai tényezők hatására éleződtek ki. A Magyar Történelmi Társulat ugyanis – nagynevű elnöke, Gr. Klebelsberg Kunó kezdeményezésére – kiadta azon munkákat, amelyek a magyar államnak a szerb és horvát néppel folytatott politikai küzdelmeit ismertetik meg, további köteteket pedig a megjelenésre előkészített. A belátás, hogy a politikai harcok csak kis töredékét jelentik közös történetünknek, a magyar történettudománynak most, a jelen kötettel bemutatkozó művelőit arra indította, hogy a fájdalmas ellentétekről tanúskodó tények mögül napfényre hozzák a béke és harmónia bizonyságait. Aligha lehet vitás, hogy erre a munkára szükség van. A Duna-medence története ugyanis irányt mutathat a jövőre nz együttműködésre utalt népeknek. Mély meggyőződésünkből, hogy a múlt tanulságai nélkül a jövő fel nem építhető, következik, hogy vizsgálódásainkban csak az igazság keresése vezethet; ellenkező esetben önmagunkat csalnók meg. Tehát szépítgetés és elhallgatás nélkül, mint tudományos probléma kerülnek tárgyalásra a magyarság és a vele együtt élő népek érintkezéseinek mozzanatai. Akik most e kérdésekkel foglalkozva, kutatásaik eredményeit, a magyar közönség és az elfogulatlan nemzetközi tudományos fórumok elé bocsátják, tudatosan nem államtörténeti jellegűnek fogták fel feladatukat. Nem mintha tagadnák vagy kétségbe akarnák vonni az államtörténet fontosságát. Éppen csak úgy érzik, hogy elérkezett már az ideje, hogy a nép ne csak az állammal való kapcsolatai révén tétessék a történeti kutatás tárgyává, hanem önmagában is. Tehát mintegy le akarják vonni az állam árnyékát a népről, hogy azt mint önmagából megújuló történeti képződményt vizsgálják. Eredményeiket, ha eljön annak az ideje, egy szintétikus érzékű kor bizonyára sikerrel tudja majd a régibb megállapításokkal összhangba hozni. A kutató módszer, amelyet munkájukban alkalmazni és kifejteni szándékoznak, nálunk eddigelé még csak kevéssé nyeri, alkalmazást. Egyelőre arra törekszenek, hogy megyék

VIII

szerint haladva feltüntessék azokat az eltolódásokat, amelyek a honfoglalás korától kezdve évszázadok folyamán a magyarság és a nemzetiségek között bekövetkeztek. Minden kutatás, amely a nyelvi, néprajzi, vallási, faji érintkezésnek, kölcsönhatásnak vagy felolvadásnak a tisztázására irányul, légüres térben mozog” ugyanis, ha nem tudjuk, hogy a mai lakosság, amelynek népi művelődését vizsgáljuk, milyen eredetű s milyen változásokon ment át. A forrásanyag, amelynek alapján az eltolódások megállapíthatók, a régi megyék életével kapcsolatosan keletkezett, és ugyanúgy elhatárolva pihen a levéltárakban. Ez a magyarázata, hogy az első sorozat, amelynek első kötete a próbaképen kiválasztott legkisebb megyének, Ugocsának a népi viszonyait tárja fel, megyék szerint dolgozza, fel a nagy terjedelmű s ily szempontból még alig-alig bolygatott forrásanyagot. Az így megvetett alapokon fognak nyugodni a második sorozat összefoglaló kötetei, amelyek az egyes nagyobb magyar néprészek életét ismertetik meg a népiségtörténetet alkotó valamennyi résztudomány segítségével. Itt egy-egy kötet tárgya tehát a palócság vagy a székelység népiségtörténete lesz. De ugyanebben a sorozatban helyet nyernek majd egyéb általános művek is, mint a magyar népiségtörténet módszerét ismertető bevezetés, amely vállalkozásunk résztvevőin kívül bizonyára másokat, a levéltárosokat és a tudományos hajlamú tanárokat is érdekelni fogja, vagy az a nyelvészeti munka, amely nemcsak a magyarországi családnevek történeti alakulását tárgyalja meg, hanem behatóan tájékoztat affelől is, hogy milyen elvek szerint jártak el a nevek osztályozásánál az egyes kötetek szerzői. Úgy gondoljuk, hogy ebből a két sorozatból, a talán lassúnak tetsző, de annál alaposabb tudományos kutatás során ki fog majd bontakozni az a magyar népiségtörténet, amely kiegészítheti az államnak és a felsőbb társadalmi rétegek magas műveltségének történeti képét. Vállalkozásunk, bízunk benne, nem marad hatástalan sem a tőlünk függetlenül és más területen tevékenykedő kutatók, sem szomszédaink, az utódállamok tudományos szervezetei körében és az egészséges versengés közelebb visz bennünket a mi külön célunkhoz is: a magyar nép apolitikus, öntudatlan életének megismeréséhez és népi egyénisége azon jellemvonásainak megértéséhez, amelyeknek kialakulását a nagy romantikusok a, maguk szárnyaló kifejezésével a népléleknek tulajdonították. Hogyan alakult ez ki a történeti fejlődés sodrában, miként fejlődött, gazdagodott, milyen behatások iránt volt fogékony, mit vett át s mit adott ő másoknak a, művelődés terén, mindez, reméljük, a munka során egyre határozottabb vonásokkal fog majd feltünni s ezzel a megértéssel a tudományos kutatás hozzásegíti

IX

a magyarságot, hogy az ő élete is megújuljon minden nemzeti gondolat örök forrásából. Ez a könyv tehát szélesebb alapokon megszervezett vállalkozás első kötete. Egyedül a művelt magyar közönség pártfogásától függ, hogy maradék nélkül valóra tudjuk-e váltani terveinket s hogy milyen gyorsan láthatnak napvilágot a következő kötetek. Őszinte hálával tartozunk a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy az elindulást a munka kiadásával lehetővé tette. Vállalkozásunk más jellegű, mint a XIX. század individuális tudományos munkálatai. Hogy még sem kellett külön szervezetet életrehívni, noha a miénkhez hasonló munkát máshol a régi akadémiáktól függetlenül alapoztak meg, ez jogos büszkeséggel tölthet el minden magyar embert. A könyv megjelenése azt bizonyítja, hogy Széchenyi akadémiája a hagyományokon kívül el nem múló fiatalságát is meg tudta őrizni. Domanovszky Sándor, Mályusz Elemér.

SZERZŐ ELŐSZAVA.
Őszinte, mély hálával mondok köszönetet dr. Hóman Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak s dr. Domanovszky Sándor és dr. Mályusz Elemér egyetemi ny. r. tanár uraknak, akik a Magyar Tudományos Akadémiának e kötettel meginduló népiségtörténeti kiadványsorozatát szeretettel gondozták. Munkám során nagy erősségem volt a kitüntető és buzdító bizalom, mellyel megajándékoztak s a támogatás, melyben részesítettek. Külön is nagy hálával tartozom dr. Mályusz Elemér egyetemi ny. r. tanár úrnak, aki a kutatás ez új irányú módszerének kialakítását nagy körültekintéssel vezetve, e kötetnek is fáradhatatlan útrakészítője, írójának pedig értékes támasztéka volt. Nagy hálával tartozom továbbá dr. Kniezsa István egyetemi magántanár úrnak, aki a szerkesztő úr felkérésére munkám nyelvészeti feladatait oldotta meg és végezte el, odaadással és egyben lekötelező baráti készséggel. Feladata részben az összegyüjtött nagyszámú személynevek nyelvi hovatartozásának megállapítása, illetőleg az általam készített nyelvi csoportosítás felülvizsgálása, részben a nem magyar eredetű földrajzi neveknek nyelvészeti jegyzetekkel való ellátása, végül pedig nyelvészeti következtetéseim ellenőrzése volt. A dr. Kniezsa István úrtól kapott nyelvészeti jegyzeteket esetenként a neve alatt közlöm, a személynevek csoportosítása és a nyelvészeti következtetések ellenőrzése terén végzett munkája ilyes elhatárolására azonban nem volt lehetőség, csak e helyen általánosságban jelölhetem meg tehát utóbbi munkáját, mely a magam munkájához fundamentálisan tartozik hozzá. Kegyelettel hajlok meg néhai dr. Komáromy András emléke előtt. A jeles történetíró, aki ugocsamegyei családból származott, egész életén keresztül gyüjtötte az adatokat megyéje történetének megírásához. Van valami tragikus benne, hogy a termékeny történetíró éppen e kora ifjúságától melengetett tervét, nem váltotta valóra. Összegyüjtött jegyzetei halála után családja megértő jóvoltából a Magyar Nemzeti Múzeumban helyeztettek el, s azokat munkám során saját adataim kiegészítésére forrásként állandóan használtam. A jegyzeteiből átvett adatokat esetenként a „Kom. jz.” jelzettel láttam el. Mikor munkám végére érve, számadást vetek magam-

XII

mal, megindultan gondolok arra, hogy torzónak maradt munkája teljesen gyümölcstelen mégsem volt. Adatgyüjtő munkám során mindazokban a levéltárakban, amelyekből adatokat merítettem s amelyek közül az adatok bőségét illetőleg saját hivatalom, az Országos Levéltár mellett külön is ki kell emelnem a leleszi konvent levéltárát, a legnagyobb megértésre és lekötelező készségre találtam. Köszönetemnek e helyen adok e szerény, de melegen átérzett szavaimmal kifejezést. A francia nyelvű kivonat fordítása, dr. Gáldi László úr munkája; a. szövegközti vázlatokat s a, grafikon- és térképmellékleteket elgondolásaim szerint dr. Glaser Lajos úr tervezte. Nagy gonddal végzett munkájukért fogadják e helyen is meleg köszönetemet. Budapest, 1936. december hó. Dr. Szabó István.

BEVEZETÉS
A MUNKA MÓDSZERE

A munka a kitűzött célnak megfelelően az Ugocsa megye területén megtelepült népesség nemzetiségi viszonyainak alakulását. kívánja megrajzolni. Visszanyúl a mai települési rendszer első csírájáig, melyek e területen nem előbb, mint a magyarság megjelenésével sarjadtak s végighaladva a történeti folyamat vonalán, a XVIII. sz. második felében az úrbérrendezéssel zárul le. Az úrbérrendezésnek, mint zárópontnak választását az a körülmény ajánlotta, hogy olyan adatokat, melyeket a munka forrásul felhasznál, az úrbérrendezés a megye összes községéről egyszerre és egységes rendszerben nyújt. Az a veszély, mintha e korhatárral a folyamatot idő előtt metszettük volna el, nem fenyeget, mivel a nemzetiségi áramlások nagy hullámai az 1760–70-es évekig – legalább is Ugocsa megye területén, de az ország legtöbb részében is – elfoglalták végleges helyeiket s az új nyelvhatárok jegecesedésnek indultak. A nemzetiségi erők természetesen a nagy területeken szétható népmozgalmak elcsendesülése után is tovább működtek, azok a változások azonban, melyek ez erőhatások eredményeként ezután álltak elő, lemérhetők a statisztikai módszer eszközeivel is, a XIX. sz.-ban meginduló rendszeres népszámlálások adatai alapján. Jóllehet a munka a nemzetiségi megoszlás alakulásának folyamatát kívánja szemléltetni, az eredmények összefoglalásánál előadásunkba esetenként település-, birtok-, társadalom-, gazdaság és politikatörténeti megfigyeléseket is beleszőttünk. A nemzetiségi megoszlásra ugyanis különféle tényezők hatottak, ezek jelenlétére és hatására azonban a megoszlást ábrázoló számszerű adatok önmagukban még nem világítanak reá. A különféle tényezők szerepéről és kölcsönös összefüggéseiről Ugocsa megye, amely a magyar-rutén-oláh nyelvhatárra esik s határai között településföldrajzi és társadalomtörténeti szempontból is ellentétes végleteket egyesít, különösen jó példákat szolgáltat. A megye területén elsőnek megjelenő magyarság ugyanis csak a síkvidéket népesítette be, s a hegyvidék

4

BEVEZETÉS

megszállatlanul hagyásával nyitva hagyta a lehetőséget arra, hogy ezt az észak és dél felől később idáig elhatoló rutén és oláh hegyi pásztornép akadály nélkül birtokába vegye. A nemzetiségi elhelyezkedés első kereteit tehát a gazdasági életforma és a földrajzi tényezők kölcsönös hatásai jelölték ki s a gazdasági tényezők munkáltak akkor is, mikor a nomád hegyi pásztorkodással fölhagyó ruténség és oláhság a síkvidéken törekedett a földművelés kedvezőbb feltételeit megtalálni. A lehetőség erre a XVII–XVIII. sz.-ban meg is adódott, mert a síkvidéken, különösen pedig a tatár, lengyel, német, kuruc, labanc hadak útjául szolgáló Tisza-völgyben a sok pusztításnak, járványnak kitett magyarság elhanyatlott, egyes helyeken nyoma is elveszett. A helyét elfoglaló ruténség és oláhság síkföldi terjeszkedését tehát politikai tényezők működéséből előálló hatások segítették elő, míg a birtokszervezetnek a nemzetiségi viszonyok alakulására gyakorolt befolyása az egységes birtoktestek határai között végbemenő népkeveredések eredményeiben figyelhető meg. Társadalmi tényezők közremunkálására, pedig akkor akadunk, ha a kisnemesi vidék szegény zsellérlakosságában lefolyó gyors réteg-kicserélődések gyökereit keressük. E kiragadott mozzanatok is meggyőzően tanúskodnak róla, hogy a nemzetiségi megoszlás matematikai adatai csak a háttérben álló történeti tényezők föltárásával érzékeltetik meg a történeti folyamatok életteljes valóságát. A kutatás eredményeinek ily széles áttekintésekre törekvő összefoglalását a két részre osztott munkának első része foglalja magában, a második rész pedig az összegyüjtött nyers adatokat nyujtja. Az előbbi mintegy földolgozását képezi az utóbbinak s így a terjedelmes adattömeg közreadása fölöslegesnek is látszhatnék. Meg kellett azonban fontolnunk, hogy a munka – miként általában a nemzetiségtörténeti kutatások – bizalmatlanságot támaszthat, s magára vonhatja a tárgyilagosság, sőt a jóhiszeműség hiányának vádját is. Azáltal azonban, hogy az eredmények megalapozására felhasznált adatokat egész tömegükben a nyilvánosság elé bocsátjuk, módot adunk az ellenőrzésre s így a kritikát jóformán a módszertan területére szorítva, csökkentjük az ellentétek lehetőségeit. Eljárásunk tehát teljessé óhajtja tenni a munka tudományos megítélését s ez a szempont maga is elég követelő erővel léphetett fel. Reámutathatunk azonban arra is, hogy a második részben közzétett adattömeg az eredményeket összefoglaló első részben korántsem használtatott el, ezek az adatok, mintegy lexikális jelleget nyerve, a történelmi munkálatok különféle területein továbbra is értékesíthetők lesznek. Munkánk a nemzetiségtörténeti kutatások egyetlen járható útját követve, megállapításait mindenekelőtt a személy- és

SZEMÉLYNÉVGYÜJTÉS

5

földrajzi nevek nyelvi eredetére alapítja. Összegyüjtöttük tehát a múltból minden egyes község, mint területi egység és zárt társadalmi közösség, tagjainak neveit s a lakosság nyelvéit élő földrajzi neveket. Meghatározva ezek nyelvi alakját, végül következtetéseket vontunk le a közösség nemzetiségi jellegére s az idők folyamán e szempontból bekövetkezett változásokra. A személynév-gyüjtésnél állandóan szem előtt kell tartani, hogy olyan felsorolások, melyek egy-egy községből kifejezetten a lakosokat – ha csak családok, háztartások, gazdaságok fejeit is – neveznék meg, a multból nem maradtak reánk. Teljes községenkénti névsorokról tehát csak viszonylagos értelemben beszélhetünk, mindig szem előtt tartva a felsorolás rendeltetését. Aszerint ugyanis, hogy milyen gyakorlati cél szolgálatában jöttek létre, a község lakosságának más és más elemeit foglalják magukban. Ugocsa megye községeiről névadatok szórványosan már a XIII–XV. sz.-ból is találhatók voltak, a XVI. sz. második felétől pedig szép számmal, bár nem minden községre egyenlő mértékben, rendszeres birtokos-, adó-, dézsma-, urbáriális-, kisnemesi stb. névsorok állottak rendelkezésünkre. Ezeket a névsorokat, melyek már címeikkel megjelölik rendeltetésüket s a községnek bennük szereplő rétegét, nyers adottságaikban használtuk fel s kísérletet sem tettünk arra, hogy segítségükkel megállapítva egy-egy község lélekszámát, megfigyeléseinket és összehasonlításainkat az így előálló lélekszámadatok alapján végezzük. Míg ugyanis az ilyen számításkísérletek a célhoz közelebb nem visznek, addig ellenőrizhetetlen feltevéseikkel tévedésekre nyujtanak lehetőségeket. A nemzetiségi viszonyok megállapítására törekvő munkánkban annál kevésbbé volt szükség ilyen számításokra, mivel az összeírásokban foglalt nevek mögött az életben olyan szűkebb közösségek (család, háznép) állottak, melyek nyelvi és nemzetiségi szempontból is rendszerint egységet képeztek. Az összegyüjtött személyneveket nyelvi hovatartozandóság szerint osztályoztuk. Bár a nevek nyelvenkénti minősítésével nem többet, csak a név nyelvi alakját óhajtjuk kifejezni, mivel mégis e nyelvi minősítés alapján egy-egy közösség nyelvi jellegére s ennek alapján nemzetiségére vontunk le következtetéseket, szükségesnek láttuk, hogy azokat a neveket, melyek nyelvi alakja s tartalma között a nemzetiség tekintetében ellentmondás mutatkozik vagy ellentmondás lehetősége lappang, a határozott nyelvi alak dacára is bizonytalannak tekintsük. Ezek a. névalakok a következők. 1). Olyan nemzetiségnevek, melyek nyelvi alakja ugyan pontosan meghatározható, de a nyelvi alak nem felel meg a névben kifejezett nemzetiségnek. Ugocsa megyében e címen

az Udvari családnév tehát bizonytalan lett. ha körülbelül valószínűsíthető a névadó helység a közelben fekvővel. egyébként pedig Ugocsa megyében. Ha a nyelvi alak megfelel az általa megnevezett nemzetiségnek. Minthogy egyező nevű helység az országban rendszerint több is van. Német. hanem a bizonytalanok közé kerültek. természetesen nem volt akadálya annak. eljárásunk csak az esetben igazolható. hogy a Törökök és Tatárok valóban valamennyien törökök és tatárok voltak. 1 . hogy a helységet nem olyan nemzetiségűek lakják. az elemzési elvet tehát e neveknek bizonytalanokká minősítésével a magyar nyelvi hányad rovására törtük meg. melyek nyelvi alakja. Tatár. E nyelvalakok tulajdonképpen magyarok. Bródi (Bród rutén falu Bereg megyében) vagy még inkább Ökörmezei (Ökörmező rutén falu a mármarosi Verhovinán). mely helységnévből képzett nevet visel. Föl kell ugyanis tennünk. Litva és Ruszki a szláv1 kategóriába vétetett. Székely a magyar. Rusznyák. A szláv nyelvekhez tartozó neveket nem külön-külön. 2).6 BEVEZETÉS a következő nevek kerültek a bizonytalanok közé: Cigány. Sváb. bár Ugocsa megyében az utóbbira alig van példa. egykor valóban e helységből származott. Szász. hogy a névadó helység egységesen eltérő nemzetiségű legyen. Az ilyen nevek azonban az e pontban leszögezett elvnek megfelelően nem a magyarok. Pl. Így például szláv faluból magyar faluba költöző lakos nevét. ha már vegyesnek volt tekinthető. ha új helyén új nevet kapott és ezt a származási helység nevéből képezték. szükségtelen. Nem tartjuk azonban vitásnak. Török. hogy a család. Tót. tehát a képzés nyelvi módja nem felel meg a nevet adó helység nemzetiségének. Lengyel. Zsidó. hanem közösen „szláv” csoportba foglaltuk. Rác. hogy az ilyen családneveket a névnek ugyanazon családban első viselői valóban nemzetiségük után kapták. bár kivételesen egyes hasonló nevek más okokból is keletkezhettek. Olyan helységnévből képzett családnevek. Orosz. Nem ragaszkodtunk ahhoz. Polyák. Oláh. mint amely nemzetiség nyelvén képeztetett a helységből elszakadó és új közösségbe lépő lakos neve. ha a magyar helység nevéből más nyelven képzett nevek fordultak elő. hogy a nevet a nyelvi alaknak megfelelő csoportba osszuk. Kozák. már pedig gyakran előfordul. Tehát Magyar. az előbbi módon képzett nevet bizonytalannak minősítettük. Muszka. Alig hihető például. E nevek helyének a szláv nyelvek között való megjelölése a legtöbb esetben kivihetetlen. nyílván magyarul képezték s így a név alakilag a magyar nevek csoportjába lett volna sorozandó. Hasonlóképpen jártunk el. Udvari például magyar-oláh falu Szatmár megyében. ahol a szláv elem jóformán csak rutén volt.

Rakasz és Veresmart már a XVI. mert – bár Salánk és Tiszaújlak magyar többségű helységnek maradt – számottevő idegen elemet vett fel magába. Kupányi (Kiskupány). Újlaki (Tiszaújlak). hogy a helységnévből képzett családnevek névadó helységei egy-egy községnek vagy közvetlen szomszédságában vagy legalább is közelében feküsznek. megtehettük. hogy a Salánkon lakó Kövesdi család a beregmegyei szomszédos Kövesdtől és nem a többitől (Baranya. Kistarnai. E felismerés után például szinte bizonyossággal állíthatjuk. Újfalusi (Ilonkaújfalu. Csongovai (Nagy. Minthogy Egres. kezdettől fogva bizonytalannak vettük: Batarcsi. tehát a XVIII. a nevet bizonytalannak minősítettük. Bihar. Karaszlai (Alsó. Királyházi. Mármaros megyében s ezeknek is közeleső részeiben feküsznek. sz. Karácsfalvi. Hetényi. Veréci.és Kistarna). Csepei. Bocskói. Veléti (Veléte). Sáradi (Alsó. Borsod. Csedregi.-kben) vette nevét. Szőllősi (Nagyszőllős). a változás korára is figyelemmel lehetünk. Így azokat a neveket. Vas m.BIZONYTALAN NÉVCSOPORTOK 7 vagyis ha a távoleső helységek figyelembevételéről lemondhattunk. Ha ellenben ezek a nevek valamely köz1 Ezek a nevek a következők: Batári. melyek Ugocsa megyének rutén vagy oláh eredetű települési területén álló helységek neveitől származnak.és Felsősárad). ha tehát valamely községben Szőllősi. Rákóci.-ban is magyaroknak vétettek. mert határozottan megállapítható.-ban is lakott. Komlósi. Sósújfalu). évi pusztulás után ruténre átváltódó ugocsamegyei magyar helységek neveiből magyarul képeztettek. óta idesoroltuk a Salánkiakat és Ujlakiakat. annak dacára. Kirvai. mert általában azt tapasztaltuk. hogy a helységnévből képzett családnevek névadó községeinek legnagyobb része vagy magában Ugocsa megyében.-ban elruténesedtek. A névadó faluk nemzetiségi jellegének megállapítása az ugocsamegyei faluknál saját tapasztalatainkra volt alapítható. Bereg. Olyan esetben azonban. A következő magyar képzésű neveket. Újhelyi (Tiszaújhely). Terebesi (Túrterebes). Farkasfalvi. Csomai. Ezt pedig bátran. . Nógrád. Szászfalusi. Sőt itt azoknál a faluknál. Batári stb. Sásvári. hogy Nagyszőllős és Batár lakossága ekkor már vegyes volt. vagy a szomszédos Szatmár. Szárazpataki. Szirmai.és Kiscsongova). már a XVI. amiből a lakossághullámzás hatósugaraira is következtetnünk lehetett. Tekeházi. Tarnai (Nagy. az Egresi. Rakaszi és Veresmarti neveket már ez időtől a bizonytalanok közé vettük s 1657. Turci. melyek az 1657. sz. Heves. amikor ugyanarra a névre több közeli helység is számot tarthatott s e helységek nemzetiségi jellege különböző volt. Csarnatői.1 Természetesen ugyanabban a községben ugyanazt a nevet mindig egyformán osztályoztuk. Komjáti.és Felsőkaraszló). ugyanitt a hasonló nevűek később. sz. A kör legtöbbször egészen szűkre szorítható. e fordulóponttól kezdve bizonytalannak vettük (addig természetesen magyarnak). Sopron. melyek nemzetiségi jellegüket az idők folyamán megváltoztatták. Hont.

2 Természetesen csak olyan községről lehet szó. Szatmár m. Bereg m. Száldobosi (Mármaros m. A nem ugocsamegyei községeknél a nemzetiségi jelleget az 1773. rutén). rutén). Ignici (Bereg m.. 2 rutén). Szeregynei (Szerednye. Medencei (Bereg m. Zadnyai (Mármaros m. Csertésfalusi (Bereg m. Remetei (Bereg és Szatmár m. Ruszkai (Mármaros m. rutén. officiose confectum). Homoki (Bereg m. rutén. Vasvári (Szatmár m. tót. Zsadányi (Szatmár m. Komorzányi (Szatmár m. rutén). Zemplén m. Dulfalusi (Bereg m. rutén). magyar-rutén). Ruszka rutén). oláh). rutén). 1920. Ung m. rutén). itt – a név viselőjében egy Szőllősről vagy Batárról most beköltözőt szemlélve – a nevet a bizonytalanok közé soroztuk. Fogarasi (Bereg m. oláh). Sári (Sár. Felsőróna rutén. rutén). Raksai (Szatmár m. rutén).). rutén. 1 oláh. oláh). Tótfalusi (Szatmár m. rutén). oláh). Szolyvai (Szalvai. Izai (Mármaros m. oláh). magyar). rutén). Kismajtény magyar). oláh). Kányaházi (Szatmár m. Dulai. Szabolcs m. Bereg m. Uglyai (Mármaros m. oláh). Kricsfalvi (Mármaros m. rutén). rutén). Bilkei (Bereg m. Urmezei (Mármaros m. rutén). rutén). Herincsei (Mármaros m. Husztközi (Mármaros m. Felsőfalusi (Szatmár m. Reszegei (Reszenyi is. Mármaros m. rutén). rutén). Darvai (Mármaros m. oláh). rutén). oláh). rutén). rutén). Taracközi (Mármaros m. rutén). Vereckei (Bereg m. Sarkadi (Bereg m. Rónai (Mármaros m. magyar. rutén). rutén). rutén). Mármaros m. oláh). Neresznicei (Mármaros m. Lukovai (Bereg m. Szatmár m. tót. Bélteki (Szatmár m. Ezek a bizonytalannak vett magyar képzésű nevek a következők: Árdánházi (Árdánháza. oláh). Bereg m. Gernyosi (Mármaros m. rutén). Lipcsoi (Mármaros m. rutén). rutén). Kalocsai (Mármaros m. oláh). Szeklencei (Mármaros m. Ökörmezei (Mármaros m. Ticai (Ung m. Vajnági (Mármaros m. rutén). rutén). fordulnak elő. Abauj m. Bereznai (Mármaros m. Turvékonyi (Szatmár m. Falucskai (Bereg m. Kövesligeti (Mármaros m. rutén). Budapestini. Szelistyei (Mármaros m. rutén). Polyankai (Bereg m. Dobrokai (Bereg m. Nagymajtény német. Kisfalusi (Bereg m. 1 . Szatmár m. Szukói (Zemplén m. rutén). Keselymezei (Mármaros m. Brodi (Bereg m. Dolhai (Dolai. Borsai (Mármaros m. Bereg m. rutén). Sófalusi (Mármaros m. Kovassi (Kovaszó. Bikszádi (Szatmár m. oláh). másik oláh). rutén). Udvari (Szatmár m. Lipoci (Ung m. Zemplén m. Alsóróna oláh). Komoróci (Ung m 3. rutén). rutén). Ruszkova oláh. oláh). rutén). Iloncai (Bereg m. rutén). Ravaszmezei (Rókamezei is.8 BEVEZETÉS ségben először csak 1657. Szuhai (Zemplén m. rutén). rutén). rutén). rutén. rutén stb. Vezendi (Szatmár m. rutén). rutén). oláh). Kőrösmezei (Mármaros m. 2 egyik rutén. rutén). magyar). Roszosi (Bereg m. Dengelegi (Szatmár m. rutén). Bereg m. Nyiresfalusi (Bereg m. rutén). amely közelsége következtében valószínűséggel ismerhető fel névadónak. Szajkófalusi (Bereg m. oláh). Szatmár m. Nigrényi (Nyigrefalva. Kövesdi (Bereg m. Tőkési (Bereg m. rutén). rutén). Lugosi (Szatmár m. rutén). rutén). rutén). évi hivatalos helységösszeírásban1 található nyelvi jellegnek megfelelően állapítottuk meg. Mármaros m. német. Szatmár m. Tartóci (Tartolc. rutén). Majtényi (Szatmár m. rutén). Bedei (Bedő. Mármaros m. után. Hribovszki (Hribóc.2 A korábbi állapothoz Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Monostori (Szatmár m. rutén). rutén). rutén). rutén). (Lexikon locorum rogni Hungariae populosorum anno 1773. rutén). Babai (Babafalva. rutén). Mogyorósi (Bereg m. Ilosvai (Bereg m. rutén). magyar-oláh). Kerecki (Mármaros m. Szatmár m.

Bacai. bizonytalanoknak pedig: Beregi. Sikai. Szilágyi. Pankotai. Lédai. Dorogi. Ungi (Ongi).1 3). Monai. de a kérdéses néven helységet nem találtunk. sz. Kalotai. Miglészi. Delenyi. mert hiszen előfordulhat. Oroszföldi. ezért a nevek bizonytalanoknak voltak veendők. Azzai. Sustai– Sustrai). évi helységnévtár magyar-oláh jellegűnek tüntet fel. Kolonai. Budai. Végül a bizonytalanok közé osztályoztuk a következő magyarul képzett helységnévi családneveket: Barcsi. Határozatlan terület neve után kilenc magyar képzésű családnév forgott Ugocsa megyében. így a helységnév és a családnév között a kapcsolatot az előbbi csoportba tartozó nevek bizonyosságával nem ismerhetjük fel. Mihályfalusi. Hangsúlyozzuk azonban. Kasznicai. melyek nemzetiségi jellege fedi a név nyelvi alakját. Tolnai. Bandoi. Turzai. Ver- Több ízben kellett olyan neveket is osztályoznunk. Ezzel az eljárással a magyarság hányada még a különben nemzetiségileg korábban is jellemezhető ugocsamegyei helységeknél is csökken. Lápasi. Magyaroknak minősítettük ellenben a következő megyenévből képzett családneveket: Baranyai. de az is feltételezhető. évi jelleg alapján egyformán bizonytalanoknak vétettek. Dési. Zalai (Szalai). sokszor az ország más részébe esnek. Nemosáni. Bosodi. hanem már régóta hordozza. Mezőkolosi. Kelevári. E nevek névadó helységeit a kérdéses korban nem magyar. Olyan nagyobb terület-.. Udvai. Ezek közül az Avasi.-okban fokozatosan csak tért veszített a hegyekről leszálló ruténséggel és oláhsággal szemben. Somogyi. Mágócsi. Szerémi. Csehi. vagy országnevekből képzett családnevek. Mohácsi. Korompai. Sustai. ennek dacára az . Szerdahelyi. Vesejtei. Baboncai. az 1773. Baboci.Udvari” családnevek tekintet nélkül a korra. hogy az említett Udvari is. hogy ilyen esetekben csupán névtorzulásról van szó pl. Belényesi. Becskereki. Idegen országnévből képzett ilyen családnév csupán egy fordult elő Ugocsamegyében: Moldovai. melyet az 1773. Kancsfalusi. 1 . Tuzzai. hogy a helységnevet viselő beköltöző nem új falujában kapta e nevet. Turóci. Kuprosi. Ezt éppúgy. Szalkoci. mint az Erdély nevéből képzett Erdélyieket bizonytalanoknak vettük. melyet adatok hiányában figyelembe venni nem tudunk. Panyodi. melyek helységnévből magyarul képzetteknek látszanak. megye-. vagy nem csupán magyar népesség lakta. Kobinyi. Nitrai. Krajnai.BIZONYTALAN HELYSÉGNÉVI NEVEK 9 képest ugyan ezekben a községekben is állhatott elő változás. Ternóci. Rabóci (Hrabóc). korábban még magyar volt. nevét bizonytalannak vettük. hogy e helységek Ugocsa megyétől távol. Valószínű például. Rozgonyi. országrész-. Sóvári. Bandoi ≡ Bandoj – Banduj). Kanni. Lehet ugyan. Ludai. ez esetben pedig a szavak nem magyar szavak is lehetnek (pl. A Felső-Tisza vidékén ugyanis a magyarság a XVI–XVIII. Éppen ezért a következő neveket bizonytalanoknak soroltuk: Alagi. ezt azonban nem tudhatva. hogy e nevekben nem a magyar névképző szóvégi i-t kell keresnünk. Draskóci. e hiányosság azonban ismét csak a magyarság hányadát sujtja. Mármarosi. Szakai. Havasi. Lippai.

Szamosközi és Tiszaháti neveket pedig a magyar nevek közé soroztuk. az Alföldi. A Pap családnevet a magyar nevek közé csak a magyar jellegű falukban. Kozma. Lázár. Bogdány. ennek megfelelően szlávnak minősítettünk. Koszta. Igy pl. Kristóf. szláv faluban a szláv. Meg vagyunk ugyanis győződve. mikor a községben az érdekelt nemzetiségek együttéltek. Mihály. szláv vagy oláh volt. János. hanem az írott forrás készítőjére jellemzőek. Ignác. melyek egyformán élnek a magyar és szláv nyelvben. ha az írásmódjuk kifejezetten magyar. Izsák. Minden alkalommal bizonytalannak vettük a magyar nyelvalakú Kenéz és Vajda. Péter. a kettővel vegyes faluban pedig a bizonytalan nevek közé soroztunk. minthogy nyelvalakja és a terület nemzetiségi jellege megegyezik. Salamon. Fülep (Filep). melyek több. Márkus (Markos). Olyan keresztnévből átvett családnevek. magyar összeíró fülében Dánielnek hangzott s ezt a nevet írta le. egyébként azonban a község nyelvi jellegének megfelelően minősítettük. Karácsony. 5). Dávid. Bodrogi. minthogy a nyelvalak és a tartalom között csak viszonylagosan áll elő ellentmondás.10 BEVEZETÉS hovinai neveket a bizonytalanok. a Dániel név. minthogy főleg magyar nyelvű összeíráE neveket a vegyes helységekben bizonytalanoknak vettük akkor is. Ezek a nevek Ugocsa megyében a következők:1 Magyar-szláv-oláh: Ádám. Gáspár. 6). Éppúgy a magyar Filepet szláv nyelvű összeíró Filip-nek hallotta és írta le. a megye területén lakó nép nyelvén is ugyanazon hangalakban élnek. Dániel. szláv faluban a szláv. Lukács. csak az esetben vettük bizonytalanoknak. Trifon. szintén azzal a megfontolással. Miska. Szláv-oláh: Dán. melyet tehát magyar faluban a magyar. melyet. vegyes falvakban pedig a bizonytalanok közé soroztuk. családneveket. Joszif (Joszip). a megye területén élő nép (tehát magyar-oláh. oláh faluban az oláh. magyar-szláv. vagy mindhárom) nyelvén ugyanazon hangalakban élnek. Mathia. Simon. Miként az előbbieket. 1 . melyet az oláhok között Daniil-nak ejtettek ki. melyek több. E magyar képzésű nevekkel szemben csupán egy idegen képzésű hasonló nevet figyeltünk meg: Krajnik-ot (Krajnai). Az olyan foglalkozást jelentő közszavakból átvett családneveket. ezeket is magyar faluban a magyar. hogy e nevek nyelvi árnyalatai forrásainkban legtöbbször nem a név viselőjére. Ezeket azonban. Jurko. egyébként a nemzetiségi vidéken szintén a bizonytalanok közé soroztuk. Damján (Demjén). Ilyen például a Kovács név. Magyar-oláh: Bán. oláh-szláv. Dancs. Jakab. 4). Katalin. hogy a kenézek és vajdák szláv és oláh népelemek között szerepeltek s valószínűleg közülük kerültek ki. Ugocsa megyében a Kovácson kívül még a Bodnár és Takács ilyen foglalkozás-név. Iván. Éliás.

n. hogy valakit csupán keresztnévvel jelöltek meg. – mindkettő kunyhólakó értelemben. mert nyelvileg egyáltalában meghatározhatatlan. Petrus vagy Petrus filius Joannis). Alsókaraszló. a Fattyú és az oláh Fatuj. Csorba és a rutén Scserba) a rutén és az oláh nyelvben találhatók. a bizonytalanok közé vettük fel. hogy a lakosság nyelvén is már magyar alakban éltek e nevek. ami teljesen meg is felel a hegyvidék körülményeinek. Bordás és Oszlás neveket. Minden esetben bizonytalannak vettük a Kolbász. a szláv vagy oláh községekben szlávnak vagy oláhnak. Kétségtelen. sz. amely e neveket magyaros értelmű hangzásra alakította át. . nem tartjuk azonban kétségesnek.-ig a forrásokban többször előfordul. (Pl. Már maga ez a körülmény gyanút kelt.. Hasonlóképpen jártunk el a Csonka. melyek esetleg családnevek is lehettek. amelyeknek megfelelő vagy megtévesztő hangzású szavak (pl. Csorba. magyar látszatú név eredetét. akár azért. A magyar községekben magyarnak. vegyes községekben bizonytalanoknak vettük a Hajdu. minthogy e vidékeken jelentékeny magyar lakosság is élt. Kocsis és Puskás neveket. akár azért. ö. 9). Az Oszlász (Ozlas) szónak nem ismerjük nyelvi eredetét. melyeket az ugocsai rutének és oláhok is használtak.egyes nev”-eket (e.MÁS BIZONYTALAN NÉVCSOPORTOK 11 sokban Pap családnév alatt egyes esetekben valóban papot és pedig rutén vagy oláh papot is találtunk. hogy számos ilyen bizonytalan nevet kézenfekvő feltevések alapján kifejezetten vavalamely nemzetiséghez számíthattunk volna. 1 A calibaş > kolbász képződés nyelvészetileg nem igazolható ugyan. Fattyú. a körülmények figyelembevételével mégsem vethetjük el a feltevést. aminthogy sok esetben azok is voltak. a Tatárokat a magyar nemzetiséghez. Megfigyelésünk szerint e nevek többnyire csak a rutén-oláh.) 7). Ha a keresztnevet latin nyelven írták. – ezekben megtalálni is véljük e két. miként például a Verhovinai-akat a szláv.1 Nem tartjuk azt sem kizártnak. A fenti kiválasztások folytán igen felszaporodott a bizonytalan nevek csoportja. (V. Az ilyen . a név a nyelvi alak szempontjából tulajdonképpen közömbös. Minthogy az oláh nyelvben él a Kalybas és Bordeias szó. Medve és Tolvaj nevekkel is. mert több nyelvhez is mutat rokonságot. 10). sőt leginkább csak az oláh hegyvidéken szerepelnek. mely határozott nyelvi alakot nem árul el. Huszár. 11). hogy ezek a szavak valóban magyar szavak-e vagy csupán a magyar összeíró fülében hangzottak azoknak. hogy e főleg rutén területen előforduló névben nem a magyar „oszlás”-t kell keresni. Végül bizonytalannak minősítettünk minden olyan egyéb nevet. kétségtelenül a magyarságtól véve. vagy azokká lettek.). 8). A XVI.

Ha tehát a név nyelvi alakja. A kételyek legtöbbje azonban a névelemzés feladatának elhibázott értelmezéséből fakad. Krajnai s a krajnai és verhovinai vidék helységei után képzett nevek jelennek meg. a névelemzés még ez esetben is a cél felé vinne bennünket. Ha például valamely faluban Verhovinai. a nevek bizonytalan minősítése dacára sem mulasztottuk el megállapítani.12 BEVEZETÉS Ismételten hangsúlyozzuk azonban. hogy a név viselője minden esetben a nyelvi alaknak megfelelő nemzetiséghez tartozik vagy abból származott. hanem kizárólag környezetének nyelvi jellegére volna is jellemző. de még mindig fennmaradt annak a lehetősége. hiszen – mondhatni – a nevet nem viselőik adják önmaguknak. mintha a név nem viselőjére. mert maga a nyelvi alak ellentmondást fejezett vagy fejezhetett ki. ily mereven nem is igazolható. sz. . hogy azokból a nyelvi alakokból. mivel a neveknek a bizonytalanok közé való különítésével már elkerültük. hogy egy ruténná lett egykori magyar községben egyes családok – régiek és újak – még mindig magyar nevet viselnek? Jellemzőek-e ezek a nevek környezetükre? Nyilvánvaló. óta magyar nevűek. mely a névelemzés eredményeivel szemben emelhető? Ezt bizonyára áltatás volna hinni. hogy egy-egy név nyelvi alakjának meghatározásával még nem kívánjuk állítani. következtetést vonjunk le a közösség nyelvi és ezen az alapon nemzetiségi jellegére. Az az állítás azonban. Ezek mélyén ugyanis többékevésbbé határozott vagy határozatlan formában a következő kérdés lép elénk: lehet-e valamely név nyelvi alakjából a név viselőjének nemzetiségi hovatartozandóságára következtetni. hanem a környezet tapasztja reájuk? Előrebocsátottuk. hogy a beköltözők rutén települési vidékről származtak. hanem a környezetére volna jellemző. Hogy kerülhetnének akkor például az ugocsai rutén és oláh jellegű falvak lakosai közé már a XV–XVI. hogy a nevek osztályozásában csak a név nyelvi alakját fejeztük ki s az említett esetekben csupán azért tértünk el az elv következetes keresztülvitelétől. A nyelvi alak meghatározása csupán arra szolgál. hogy általuk valamely más nemzetiség hányadát jogtalanul növeljük. a fölvetett kérdés szerint nem a név viselőjének. hogy az adatok összevetésénél a bizonytalan neveket tartalmuk szerint mérlegeljük. Ismét ellentmondás állt volna azonban elő. Vajjon a felsorolt igazítások eloszlatnak-e minden kételyt. melyeket egy-egy közösség tagjainak nevei kifejeznek. E kockázatos eljárásra annál kevésbbé volt szükség. hogy kerülhetnének ugyanakkor színmagyar faluk névsorába rutén és oláh nevek s hogy történhetnék meg. ha a felsorolt csoportba tartozó neveket a nyelvi alaktól eltérő nemzetiséghez soroztuk volna.

hanem csupán arra a közösségre jellemzőek. sz. amelyben kialatak s az egyénhez és általában a családhoz tapadtak. s a jobbágyneveknél a XVI–XVIII.-ban végbement általános kialakulása után főként a lakosok helységváltoztatása szülte a névcserék alkalmait. rendszerint már át is vette a közösség nyelvét és tudatát.-ban. ezek azonban csak szórványosak. akik új nevek alatt jelennek meg benne. Természetesen ilyen községekben is előfordulhatnak névcserék.-okban szokás keresni. a családot. amelyben az adott esetekben előfordulnak. melyekben a lakosság nem változott. Más azonban a helyzet. első nevét őrző réteg mellett minden közösségben megfigyelhető a további fejlődés során egy másik is. ha valamely községben erős volt a lakosok ki. mely késő századok mulva is a család ez időben élt ősének nyelvi környezetére mutat vissza. Az új lakosokról sem foszlik le minden esetben az addigi családnév. Minthogy pedig a családnév megrögződéséhez legalább 2–3 nemzedék volt szükséges. mert – legalább is Ugocsa megye területén – a névkialakulás és állandósulás a nemesség és jobbágyság körében egyaránt a XV. melyhez hozzátapadt egy állandó név. A munkánk második részében közzétett adatok meggyőznek arról. sz.A NÉVELEMZÉS KRITIKÁJA 13 hogy ezek a nevek nem attól a környezettől származnak.-ban folyt le. A családnevek ugyanis nem a mindenkori környezetre. már a névadó nyelvi közösség tagjának is tekinthetjük. sz. Ha a családnevek kialakulása a XV. Hangsúlyoznunk kell azonban. sz.és behullámzása. amit a falukban elszigetelten felbukkanó idegen nyelvű. akkor is. hogy olyan községekben. sz.-ban végleg lezáródott volna. századbeli közösség egyik tagjára mutat vissza. A kialakult és állandósult családnevek a térbeli és időbeli függőségtől külön élnek és elkísérik útján a családot a további nemzedékeken keresztül. A válasz tehát a családnevek kialakulásának kérdéséhez vezet. A régi. Ha ugyanis a család két-három nemzedéken keresztül együtt élt valamely közösséggel. Adataink alapján megállapítható. . ha történetesen a közösségben idegen eredetű lett volna. sőt még a további századokban sem. hogy a családnevek kikialakulása és állandósulása nem ment végbe egyszerre s nem zárodott le a XV. hiszen éppen a családnevek állandósága teszi lehetővé a lakosok állandóságának megfigyelését. Mikor alakulnak ki és állandósulnak azonban a családnevek? A nemesi neveknél ezt a kort a XV–XVI. a családnevek sem igen változtak. A családnév nyelvi alakja tehát ilyen esetekben általában a közös nyelvvel és azonos nemzetiség tudatában élő XV. Megfigyelésünk szerint a családneveknek a XV. azoké. hogy ez az egyébként is megmagyarázhatatlan különbségtevés jogosulatlan. akkor minden családnévben olyan jelt tekinthetnénk.

Sok esetben egy-ugyanazon személyeken keresztül is megfigyelhető a családnévnek rendszerint a szomszéd vagy közeli falukon át való továbbtelepedése. tehát végeredményben az új közösség nemzetiségi jellegétől elüt. viszont az is határozottan megállapítható. úgyhogy 1666-ban a falu 22 jobbágya közül 8 az „Orosz” családnevet viseli. Minthogy pedig az új nevek legtöbbje a nemzetiségnévnek vagy a származási helynek felel meg s minthogy a több nyelvben hasonló alakban . mintha azok. akiket olyan származási helyről neveznek el. a további évtizedekben azonban. a nemzetiség nevét kapják családnévként. Az az aggodalom tehát. Tariska) előbb csak egy faluban. a mérlegelésnek szabad lehetősége fennmaradt.14 BEVEZETÉS tehát semmi esetre sem a közösségtől eredő nevek (pl. Csepe községben például a XVII. ha az új nevet nyerő lakosok neveit minden válogatás nélkül csupán a név külső nyelvi alakja szerint osztályozhattuk volna. melyek nemzetiségi jellege a név nyelvi alakjától. sz. elfogynak. hogy idegen nemzetiségűek sokan nemzetiségük nevét fogják viselni. A régi neveiket elveszítő idegen nemzetiségűek ugyanis a más nemzetiségű új közösségben legtöbbször. akik valamely nyelvi közösségből új nyelvi közösségbe léptek át. mint a legjellegzetesebb megkülönböztető egyéni vonást. Az új lakosok egy része ugyanis új helyén is régi neve alatt él. azok között. mint rutén telítettségű közösségben. hogy a közösségből kiváló és új közösségbe belépő személyek családnevei a helycsere alkalmával nem mindig cserélődtek fel. második felében a rutén betelepülés megindulása után a rutén jobbágyokat sorra Orosz-oknak nevezik. az új közösségben szemeink elől eltűnnének.-ban a síkföldi magyar falukban szórványosan feltűnő „Orosz”-ok is minden bizonnyal a hegyvidéki ruténség első kitelepülőit jelölik. A XV– XVI. Általában ez addig megy így. Göncöl. mikor valamely mindenesetre jellegzetes nevet (mint Szennyes. általában nem igazolható. pedig. feltéve. neveiket megtartó leszármazottak révén feltűnni látunk. Hasonlóan kiválasztódnak azok az új nevűek is. hanem éppen e megfontolások alapján a bizonytalan csoportba osztottuk. magyar faluban egy Velicsko) és azok az esetek mutatnak. később pedig ugyanazon falu szomszédságában is bizonyára a szétköltözködő. A névelemzés sikere igen kérdésessé válnék. akik új nevet kaptak. Ha azonban meg is figyelhető. hogy a beköltözőkhöz új környezetük gyakran a helyi viszonyok szerint egyéninek látszó új nevet fűzött. mivel pedig ezeket az előbb kifejtettek szerint nem a nyelvi alaknak megfelelően. Itt domborodik ki azonban az előbb felsorolt kivételes kategóriák jelentősége. sőt el is maradnak az „Orosz”-ok s valóban rutén nevek lépnek helyeikre. amíg a község át nem telítődik az új elemmel. sz.

akik nemzetiségüket felismerhetetlenül elfedő új nevek alatt jelennek meg előttünk. rutén. ebben pedig szláv nyelvű? S nem természetesnek kell-e tartani. éppúgy meddő vállalkozás volna. mely a nemzetiségek kölcsönös viszonyában a történeti demográfia íróját érdekli. sz. hogy a nevek alapján meg lehet-e állapítani egy-egy közösség nyelvi jellegét. mely ma ilyen célt megvalósíthatna. a régi nevek. de az egész munka is mintegy alkalom lesz megállapítani. hogy a szinte kínosan óvatos névelemzési módszerünkkel a nemzetiségi viszonyok alakulását valósággal lépésről-lépésre nyomon tudjuk követni. hogy ha magyar vidéken valamely faluban magyar. melyek a családot egykoron (általában a XV. Nincs tudomány és nincs módszer. a jelenség gyökereit fölkereső módszertani fejtegetések is igazolják. az eredményhez a nevek nyelvi kategorizálásán keresztül vezet az út s ha ez eljárásról le kellene mondanunk.és személyneveket stb. a nevek tömegéből vonhatók-e le viselőik tömegére nyelvi és nemzetiségi következtetések. s megfigyelhetők-e általuk a közösségben végbemenő nemzetiségi változások.-ban) magában foglaló közösség nyelvi jellegét fejezik ki s a családnak mint belőle származónak nemzetiségét is meghatározzák. de ezek általában legtöbbször a bizonytalannak elkülönítettek között keresendők. nemzetiségi eredetét meghatározni. szláv vidéken valamely faluban szláv nevű lakosok élnek. Látni fogjuk. hogy névkategóriáink alapján pontosan meghúzhatók a magyar. de másként kell a kérdést föltenni. mint a név nyelvi alakjai alapján minden egyes név viselőjének nemzetiségét. oláh települési vidékeknek más adatokkal is ellenőrizhető határai s megállapítható a kölcsönös kirajzások időpontja és erőssége. A második csoportot az új nevek töltik ki. A célhoz. Az elmondottak szerint tehát a nevek két csoportba válnak szét. a keveredés eredménye s általában mindaz a jelenség. hogy a valóságnak megfelelően a két csoport melyikébe kell tartoznia. el kellene ejtenünk a történeti demográfia-kutatás leg- . melyek ugyan az új közösség nyelvi jellegére mutatnak s így alakilag ellentmondhatnak a viselője nemzetiségének. hogy a magyarszláv keveredési nyelvhatárra eső faluban vegyesen magyar és szláv nevű lakosok találhatók? E nyers általános jelenséget már az előrebocsátott. abban a közösség valóban magyar nyelvű. is elkülönítettük. A kérdés csupán az lehet. A nevek beszélnek ugyan a nemzetiségtörténet kutatója előtt. Minden egyes névről pontosan megállapítani.A NÉVELEMZÉS LEHETŐSÉGEI 15 élő foglalkozás. Az elsőbe tartoznak a változatlanul továbbélők. De vajjon nem általános és természetes-e. végül a minimumra száll le azoknak az idegen nemzetiségű új betelepülőknek a száma.

ma is határozottan jelölik meg a közösségnek – esetleg több-kevesebb keveredésen átesett – kollektív nyelvét. Szegedi Füzetek. I. Az eredmény terhét különben legtöbbször végül sem egyedül a személynevek nyelvi kategóriái viselik. k. Az átöröklés folyamata általában akkor sem szakad meg.) rendszerint már kezdetben nevet kapnak s az első nemzedékek nyelvi hagyatékai szinte érintetlenül szállnak át a további nemzedékekre. a felismert típus-jelenség terhéből mit sem viselnek. minthogy a közösség területén a jellegzetes tájelemek (patak. Stat. v Praze. Heimatsblätter évfolyamaiban. hogy az ilyen kutatásoknak eddig is a személyés helynévelemzés volt az alapja. 1 . Berlin. ha a lakosságot átmenet nélkül cseréli fel eltérő nyelvű lakosság. Számos hasonló tanulmány a Deutsch-Ung.). amennyiben elősegítik egy típusjelenség felismerését.16 BEVEZETÉS több lehetőségét is. Közl. A meggyökeresedett földrajzi nevek teljesen és maradéktalanul csak akkor cserélődnek ki. A földrajzi nevek ugyanis. Bpest. vagy ha az idegen elem térfoglalása foHangsúlyozni kívánjuk. Továbbá: (Acsády). E nevek gyökerei megfigyeléseink szerint igen messze.–1934. végül is közömbös. Uj Folyam XII. de különben is az egyes adatoknak az ilyen munkában csak annyi értékük van. amelyekre a teherből nem is jut. az építményhez mégis csak a kategóriák egyes darabjainak rendszerén keresztül juthattunk el. sőt nem is illenek helyeikre s az épülethez mégis valamennyi tégladarabon keresztül lehetett eljutni. 1927–1932. Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. ha a közösség időközben nyelvileg idegen elemeket vett fel magába. hogy egy-két adat valóban a megfelelő helyre került-e. Idézhetjük a közelmúltból Petrov munkáját (Příspěvky k historické demografii Slovenska v XVIII-XIX století. amelyek az építmény. 1928). Otto Stolz. melyben a szerző személy. Die Ausbreitung des Deutschtums in Südtirol im Lichte der Urkunden.1 Lehetséges. melyek a múltban egy-egy zárt közösség nyelvén éltek. sőt talán rossz helyen is állanak. Ez azonban nem áll módunkban.és helynevek segítségével a magyar-tót nyelvhatár nemzetiségi viszonyait tárgyalja. hogy a kategóriák tömegadataiban egy-egy adat más helyre kerülne. domb. (M. Iványi Béla. sőt vannak. Miként a tégladarabok sem egyformán viselik az épület terhét. Ha a típusjelenség az adatok rendszeres tömegében kifejezésre jut.. minthogy ezek a készen talált földrajzi neveket – esetleg nyelvük hangtani sajátságaihoz idomultan – átveszik saját nyelvükbe. 1896. mintegy feleslegesek. München u. sokszor az első megtelepülésig visszanyúlnak. akként az egyes nevek között is lehetnek. ha a múlt a valóságban is érzékelhető volna általunk. hegy. I–III. mocsár stb. A középkori Eperjes magyarsága. mivel a községenként összegyüjtött egykorú földrajzi nevek becses támoszlopokat szolgáltattak.

hogy azokat a korán eltűnt telepeket se hagyjuk ki a sorból. Hömlőcz. sőt esetleg még lakottsága sincs vitán felül. sőt sok esetben a puszta következtetéseken túl a földrajzi nevek valóságosan is hidat vernek a személyneveket még nem nyújtó korai időkön át. Ugocsarosztoka. melyek egykor ugyan több-kevesebb ideig Ugocsa megyéhez tartoztak. így az időközben elpusztultakat is. Nem vettük fel ellenben azokat a községeket. az úrbérrendezés óta keletkeztek.1 A községeket neveiknek megfelelő betűrendben sorakoztattuk fel. de végleges helyüket még a XVII–XVIII. melyek községi jellege. hanem olyan korra is visszamutatnak. Magunk is megfelelőbbnek tartottuk volna. A pusztán földrajzi felosztás Ezek: 1). Rákospatak s 4. A földrajzi nevek nemcsak a személynevek nyelvi kategóriái alapján levont következtetések ellenőrzésére nyújtanak lehetőséget. sz. előtt más megyék keretei között találták meg. Szerkezetéről a következőkben nyújtunk minden részletre kiterjeszkedő tájékoztatást. figyelemmel voltunk reájuk. A teljesség azt kívánta. Az adatokat községenként csoportosítottuk s a községek sorába minden lakott helységet felvettünk. 1 . bár még ily esetben is föl-föl bukkannak a helyét átadó egykori közösség nyelvi maradványai. ha községeinket e mesterséges sorrend helyett vidékek szerint csoportosíthattuk volna. a falu nevéből levonható nyelvi tanulság és a későbbi személynévsorok között valósággal már a megtelepüléstől szakítatlan vonulat húznak. melyek ma már nincsenek meg. azonban a megye területén az idők folyamán messzeható társadalmi és nemzetiségi eltolódások követ1 keztek be s így a kis megye határai között olyan területi feltagolás. * Ezeknek a módszertani elveknek szem előtt tartásával szerkesztettük meg munkánknak az adatokat tartalmazó második részét. összefoglalásunkban azonban. amennyiben az egykori közös települési kapcsolatok kívánatossá tették. sz. második felétől reánk örökítik a határjelek neveit. Nem vettük fel végül azokat az új községeket sem.AZ ADATOK RENDSZERE 17 kozatos volt is. mely időbelileg egységes tipikus vonásokat foglalt volna egybe. minthogy főleg határjárások és határviták Ugocsa megyében sok esetben már a XIII. amelyek munkánk záró időhatásra. Ezek tehát a legrégibb forrásadatból. végül teljesen és már régóta egyedüli nyelvi tényező lett. a Rákóc határából kiszakadt Kisrákóc. 3).) a beregi határszélre épült beregmegyei Rosztoka (Beregrosztoka) határon átnyúló új kitelepülése. amelyből személynevek még nem maradtak reánk. nem volt található. 2).

sz. mert a birtokosokat csupán e címen még nem számíthattuk a községi közösség tagjai közé. A község nevét történetileg kialakult formájában írtuk. egyes esetekben azonban. Összefoglalásunk pedig a típusvidék-felosztás rendszerét követte. évi dicajegyzék és az 1775. Ha a község korábban más nevet vagy neveket viselt. vagy – ha erre nem volt szükség – közvetlenül utána zárójelben felsoroltuk. bizonyosan nem pedig egy-egy uradalom birtokosai az uradalomhoz tartozó falvakban. mintegy pillanatfelvételt kívántunk adni a község település. hanem csak az uradalmi központban. mivel ugyanazon család a következő nemzedékben már más vagy éppen több faluban is otthonos. melyben birtokosként szerepelnek. rendeletével az Országos Községi Törzskönyvbizottság javaslatára kaptak. ezeket és ugyanazon név írásváltozatait a XVI–XVII. megemlítettük a község lakosságát megrázkódtató katasztrófákat s végül megállapítottuk a község nemzetiségi jellegének történeti vonalát. A Birtokosok címe alá foglalt fejezet rendszerint csak az 1567. mely legtöbbször nehézség nélkül megállapítható volt. A községekhez írt bevezető sorok egyébként reámutatnak a község és a vidék települési öszszefüggéseire. évi 145. melyben az ismeretlen könnyebben eligazodik. Más esetekben. melyben a község szerepel. melyeket egyes községek a belügyminiszter 1907. Míg azonban maga a birtokosság az egész megyében jelentős számú nem volt.-ig a cím-név alatt külön sorban. A birtokosokat tehát a következetesség kedvéért sehol sem foglaljuk be a községi közösségbe. főleg a 2–3 szomszédos faluban birtokos középés kisnemes családoknál az állandó családi otthont magában foglaló község megállapítása ma már szinte a lehetetlenséggel határos és pedig annál inkább. Ez a fejezet azonban még így is szűkösebb a többivel szemben és pedig szándékosan azért. Rendszerint megemlítettük a kor szerint első adatot. A bevezetés-ben. melyet községenként az adatok elé írtunk. más részről fi- .921.és nemzetiségtörténeti helyzetéről. holott végül valahol mégis csak lakniok kellett. A felsorolás időrendet követ. sz. ami azonban nem zárja ki. A birtokosok ugyanis nem szükségképpen laktak abban a faluban. évi úrbéri tabella idevonatkozó adatait tartalmazza.18 BEVEZETÉS e szempontból tehát éppúgy mesterséges lett volna. mint a betűrendes s a kettő közül mégis az utóbbi az. ha lehetőség és a birtokosok többszöri változásai miatt szükség volt rá. meghatároztuk a megtelepülés időpontját. zavarok elkerülése végett elkülönítettük s a névhez a fenti rendeletre hivatkozással jegyzet rovatban fűztük. Azokat a mesterségesen képzett s a község múltjában ismeretlen neveket. hogy ugyanazon változat később is nem fordult volna ismét elő. közbeeső éveket is iktattunk be.

az adózó. 6 Vincze) felsorakoztatni. tekintet nélkül arra.és keresztnév) kellett felsorolnunk. tehát teljes nevükkel (család. amennyiben a község általános birtokjogi és társadalmi helyzetére ezekből is következtetni lehet. birtoktalanok) ugyanis annak a községnek.A NEMESEK ADATAI 19 gyelmen kívül hagyásukkal újból csak a magyarság számaránya csökken. kiknek nevei mellé birtokadatok nem kerülhettek. elég volt családneveik alatt s a közös családneveket viselőket számszerűleg összefogva (pl. lehetőleg a jobbágyságot alkotó társadalmi rétegek (egész telkes jobbágy.). legtöbbször egyoldalúak s csak a jobbágyságról szólnak. armalisták. Egytelkesek) a nyelvi alak szerint csoportosítottuk. minthogy a közösséghez nem számítjuk őket. k.1 A felsorolt birtokosok nevei mellett feltüntettük jobbágyaik számát. 1 A középkori birtokviszonyokat illetőleg egyébként is utalhatunk Csánki „Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában” c.2 A kisnemesek és a birtokosok között munkánk szempontjából. hanem a jobbágyfalukban a jobbágysággal esetleg együttélő kisnemesi rétegről is képet nyerhessünk. kimutatások és jegyzékek készítésére rendszerint valami anyagi szolgáltatás feljegyzése szülte az alkalmat. valóban lakosai is voltak. A kisnemesi kategóriákról csak az 1670. A különböző évből származó listák névsorait minden alkalommal teljesen közreadtuk. A kisnemesi listák adatait a jobbágyfalukban a Birtokosok fejezete után „Helyi kisnemesség” cím alatt külön fejezetben tüntettük fel. hogy nemcsak a kimondottan nemesi faluk nemesi lakosságáról. 2 A birtokosok neveit. minthogy a birtokos nemesség Ugocsa megyében is jóformán teljesen magyar volt. melyek a személyneveket szolgáltatják. lényeges különbség áll fenn.) szerint. mivel a névsorokat tartalmazó összeírások. zsellér stb. amelyhez tartozónak mondják forrásaink. Bpest. Forrásaink azonban. a szolgáltató társadalmi réteg pedig a jobbágyság volt. mely itt természetesen jobbágyság jelenléte esetében is döntő közösségi tényező volt. A neveket a listák éveinek sorrendjében a kisnemesi kategória megjelölésével (pl. is. . Ez természetes is. nyelvileg nem osztályoztuk. 1890. A birtokosok adataira tehát csak annyiban volt szükség. évtől kezdve találtunk Ugocsa megyére községenkénti kimutatásokat. Az előbbiek (egytelkesek. Míg a birtokosokat birtokadataik miatt egyénenként. munkájára (I. mely együttélő közösségek után kutat. addig a helyi kisnemeseket. hogy ugyanazok a nevek vagy éppen személyek a korábbi hasonló névsorokban ugyanazon községnél szerepeltek-e már vagy nem. Arra törekedtünk tehát. kuriálisták.

mindegyikének felsorolása tehát felesleges. melyek legtöbbje a későbbi fejlődés folyamán közjogilag is kuriális községgé alakult. Mivel pedig csak egy-egy névhez is sokszor 20–30 jelzetet idézhettünk volna forrásként. illetve jelölés ugyan még nem kétségbevonhatatlan jele annak. Almasi) a községről neveznek. sz. minthogy ugyanaz a név egy-egy század folyamán is különféle alakban fordul elő.-okból a községről „nevezett családok” című alfejezetben századonként felsoroltuk mindazoknak a családoknak a neveit. a nemesség adatait némileg eltérő beosztásban közöljük. családjaik a helybeli armalista és kistelkes nemesekével valóban közös is volt. A különböző írásalakok között azonban csak csekély formai különbségek vannak. hogy egy-egy század folyamán mily nevű nemes családok éltek a faluban. Hogy a nemesi faluk nemességéről a birtokos-. különösen éppen a kisnemeseknél. szolgát számlálók. ez azonban már ki is fejezi a falunak egyébként sem kétséges nyelvi közösségét. a községhez való tartozás kifejezése volt. hogy a családok egy-egy családnév alatt külön-külön és végül együttvéve mily számot s így erőt képviselnek a közösségben. hogy a nevezett valóban a községben is lakott. hanem legtöbbször valóban. mint a jobbágyfaluknál. A községről történt nevezés. ezt még sem állíthatjuk. csupán arról tájékoztatnak. Voltaképpen tehát a kisnemesség színvonalán álltak. szegényt.és armalista-listákat megelőző időből is képet alkothassunk. az említett korban azonban az elnevezés mégsem puszta formula. illetve ily előnévvel jelölnek.20 BEVEZETÉS A kifejezetten nemesi faluknál. A neveket nyelvi kategóriákban s eltérőleg a jobbágy. ezen az egy helyen a forrásjelzetek köz- . mert „birtok”-aik úgyszólván formálisak. egytelkes. Bár jórészük bizonyára helyben is lakott. éppen ezért a falu közösségéhez kifejezetten ilyen falukban sem számítottuk. illetve „i” képzővel (Almasy. pedig önkényes lett volna. Az utóbbiaknak itt más jelentőségük van. valamelyik kiválasztása. 1–2 jobbágyot vagy inkább zsellért. A „Nemesség” közös címe alatt külön alfejezetben a jobbágyfaluk helyi kisnemességénél követett eljárás szerint az 1670-től található listák alapján felsoroltuk a közösség legfőbb tényezőjének tekinthető egytelkes és armalista nemeseinek neveit s külön alfejezetben ugyancsak a már ismert eljárás szerint a birtokosokat. akik anyagi lehetőségeikkel egy-egy falu szűk keretei közé szorultak be. a végleges írásalaknak megfelelőleg közöltük. melyeket forrásaink ez időből a latin „de” szócskával (de Almas) vagy a magyar „y”. az így összeállított névsorok természetesen nem adnak felvilágosítást. Arról. „birtokos”-ok lévén. melyek egyébként az egyes neveknél gyakran ismétlődtek volna.s az egytelkes – armalista – névsoroknál követett eljárásunktól. a XIV–XVI.

elcserélt. A jobbágyság névadatait minden községben. hogy a község uradalmi. kérvényezők stb. mivel a nevek ismétlődése a család folytonosságára s a család nevének állandóságára e korai időkben különösen jellemző. vagy 1574. évek között úgyszólván évenként fennmaradtak (1696. az új és leégett házak. Az első teljes. zsellérek és házatlan zsellérek neveit tartalmazza. hogy az összeállított névsor mily mértékben esetleges s hogy vajjon a község lakosainak teljesebb vagy csekélyebb töredékét kell-e benne tekinteni. szolgákat. E nevek viselői a legkülönfélébb alkalmakból szerepelnek a forrásokban: hatalmaskodásban résztvettek. évi.). tekintet nélkül arra. Az 1775. A jegyzetben megadott forrásjelzet mellett esetenként közöltük azt is. E megjelölés ugyanis némi tájékoztatást nyújt arról. után csak egy: 1716-ból). melyek lakói dézsmafizetők voltak. vagy az 1565. Az 1507. elidegenített. elcserélt. évi dicajegyzék helyett. Az összes községekre felhasz- . sőt sok esetben még az elhagyott telkek egykori gazdáit is név szerint megjelöli. hiánytalanul felsoroltuk. évi úrbéri tabella is teljes annyiban. Hatalmaskodásban részt vett. kisnemesi falu-e vagy mezőváros. évi ugocsamegyei dicajegyzék nemcsak a dicával valóban megróttakat. az 1572. hogy az úrbérrendezés alkalmával számbavett jobbágyok. hogy a nevek viselői milyen okból vagy milyen minőségben szerepelnek a forrásban. külön fejezetben egyforma rendszerben állítottuk össze. Az 1565/74. minthogy ebben valami okból a községről nem volt külön névsor található. és 1775. A névhalmaz két tartópillére minden községnél az 1567. hasonlóan kimerítő dica-. Egyes községekre az 1567. pereskedő jobbágyok stb. évi dézsmajegyzékből állítottuk össze a névsort. elidegenített jobbágyok. (pl. tehát az 1565/1574. pereskedők. minthogy a dézsmajegyzékek az 1570–1696. évi két teljes névsor közé eső időből az egyes községekről számos teljes vagy csonka névsor állott rendelkezésünkre. hanem az alóla kivett szegényeket. melyek esetleg egyszer vagy akár többször már előfordultak. tanúk. Különösen kedvező helyzetben vannak e tekintetben a megye nyugati sík részének községei. melyekben rendszerint találkozunk ugocsai kisnemesek neveivel is. zselléreket. évi dicajegyzékből s az úrbérrendezés alkalmával 1775-ben készített végleges tabellából összeállított névsor.A JOBBÁGYOK ADATAI 21 lését mellőztük s itt hivatkozunk általánosságban a munkánkban e századokból más helyeken idézett forrásokra. tanúskodó. Az ez időből származó neveket az évnek megfelelően külön bekezdésekben. évekből származó névsor előtt közöltünk minden a megelőző időből feltalált jobbágynevet. azokat is.

. hogy valamely név csak egy-két évre maradt ki a névsorból. A teljes névsor ugyanis e kiegészítéssel válik egésszé. Az eltűnt neveket azonban a dézsmás faluknál sem tüntethettük fel évenként. 1775) névsor közé időközönként még 1–2–3–4 teljes összeírást iktattunk be. arra törekedtünk azonban.). ahol tehát a szomszédos évekből teljes dézsmanévsorok állottak rendelkezésünkre. a közbeeső időközökben pedig felsoroltuk azokat az „új nevek”-et. ilyen kiegészítéseket azonban csak a dézsmás faluknál és itt is csak a dézsmajegyzékekkel áthidalt időközökben készítettünk. Míg a teljes névsorok keresztmetszetet nyújtanak. de úgy az előző. A kétszázados időközre eső nagy adattömeget teljes egészében nem állíthattuk be adattárunkba. ha forrásaink minden új lakos nevét megörökítették volna. melyek lakosai dézsmát nem fizettek. arra vezetett bennünket. hogy a közölt teljes névsorokhoz jegyzetben hozzáfűzzük azokat a neveket. annál kevésbbé a keleti hegyvidéki faluknál. ha egy-egy időközből az új nevek mellett az eltűnteket is évről-évre felsorolhattuk volna. csupán az utóbbiakra voltunk utalva. A források jelzetei mellett itt is megjelöltük a forrás jellegét. hogy az összeírásokból egyesek időlegesen kimaradtak. leltárak adatai. mint a következő évi névsorokban előfordulnak. lefolyását érzékeltetik. mert nem szolgáltatott dézsmát (talán nem termett gabonája. mert ezekről teljes névsorok. E célból a két szélső (1565/74. melyek nélkül a nevek valóságos eltűnése nem állapítható meg. mert gyakran előfordul. Ez azonban a megye keleti felén fekvő községeknél már csak azért sem volt kivihető. melyek e névsorban ugyan nem szerepelnek.22 BEVEZETÉS nálhatók voltak az 1715. A tapasztalat. A név viselője bizonyára közben is a községben lakott s a dézsmajegyzékből időlegesen azért maradt ki. elverte a jég stb. az időközi új nevek a kicserélődés ütemét. elvitte a víz. melyek az első teljes (1565/74) névsor után először merültök fel. évi országos összeírások s esetenként más egyéni jellegű források. hogy szemlélhető legyen a község lakosságának állandósága vagy hullámzása. alig maradtak fenn. évi tabella adatai alapján kétségtelenül megfigyelhetjük. és 1720. tünk volna tudomást. A megye keleti hegyvidéki részének községeinél. Egyébként azonban egyes családoknak a faluból történt végleges eltűnését a teljes névsorok. erre azonban még az adatokban gazdag nyugati sík rész községeinél sincs biztosítékunk. végsőleg a legteljesebb névsort nyújtó 1775. A lakosság hullámzásának és kicserélődésének szemléltetése tulajdonképpen akkor volna teljes. urbáriumok. Minden új névről természetesen csak akkor vehet-.

hogy Ugocsa megye egyes részén az „e” magánhangzó helyett „ö” hangzott. esetleg nemzetiségének. nem értette meg (különösen akkor.A SZEMÉLYNEVEK KÖZLÉSE 23 A neveket1 mindig az idézett forrásban található írásalakban írtuk. Az új neveket azonban nemcsak a felismerhetetlenül maradt torz nevek gyarapították jogtalanul. Velicsko-t Orosznak). Zilági-Zalagi stb. torzulásokból. Legalább is erre következtetünk a Zsoldos-Szolgos. Uszkai-Liszkai. decimator. Az azonosakat szám szerint összefogva. Ez esetben pedig a torz név jogtalanul az „új nevek” közé került. a továbbiakban már az újabb teljes névsorba kerültek. elírások. hanem az olyan esetek is. Salman-Sarmany stb. hanem a község nyelvén divatos ragadvány-neven vagy valami közismert jellegzetesség szerint diktáltak be (pl. összeírásokba. a dica-. hogy a torzult névben a torzultság minden esetben nem volt általunk felismerhető.) feltüntettük. vagy éppen iskolája gyakorlatának a jegyei. Egy-egy névhez csak a következő teljes névsorig előfordult változatokat fűztük. Dienes-Dinecz. 1 . Bár e változatok leginkább az író egyéni írásmódjának. Léva-Révay-Réday. elsősorban úgy kerültek. a névnek a további névsorokban található jellegzetes változatait pedig az utóbbiak forrásjelzeteivel együtt a név után zárójelben feltüntettük. annál inkább számolnunk kell tehát azzal a veszéllyel. Medvés-Medés. tehát évenkénti névsorral rendelkező falukban gyakran találkozunk csupán egy ízben szereplőkkel. n. urbáriumokba. A leíró munka során a jegyzetekből hibák. ha nem értette magát a nyelvet) a bemondott nevet. gondos elemzéssel nyelvészeti típusjelenségek felismerését is elősegítik. Pásti-Pesti. Az ilyen torzulásokat az évenkénti névsorokban a keresztnév azonossága s esetleg a név sorrendi (rendszerint ház-sorrend) helye alapján ismertük fel.) ugyanis a helyszínen legtöbbször csak jegyzeteket készített s hazatérte után a hevenyészett jegyzetekből állította össze a ma rendelkezésünkre álló példányokat. Timpor-Kintor. félreértések csúsztak a tisztázatokba. hogy e felismerések az ötlet és pillanat szülöttei. tagadhatatlan azonban. hogy a dicator. Soho-Szugo. A név írásváltozatainak módjára feltüntettük a név fölismert eltorzulásait is. E sokszor hihetetlennek látszó torzulások forrásainkba. torzulásokat. Ezen az úton felismerni véltük például. Részben ennek tudjuk be azt is. összeíró stb. dézsmajegyzékekbe. Vajda-Bajda. oklevelekbe stb. nyelvének. Az író (dicator. mikor egyeseket esetenként nem rendes nevén. decimator stb. Az egyes neveknél e körülményt zárójelben (e. Sok torzulás azonban már a másolásnál került a jegyzékbe. hogy a dézsmás. A valóságban minden ilyen új Csak a családnevet. Így magyarázhatjuk meg a BarciBaicz. Balogh-Balak.

körül a helyszínen gyüjtött nevei között. Minthogy azonban a felmerülő kétségek ma már nem oszlathatók el. hogy a néha alkalmi körülírásnak hangzó földrajzi megjelölés valóban állandósult név volt. E cumulatio által mindjárt áttekintést nyerünk a név átörökléséről s egyúttal bizonyságot arról. az utóbbiakra pedig a több község határán átfolyó patakok. ha tehát ugyanaz a név egy községben később is előfordult. évi helynévgyüjteményében. A neveket nyelvi alak szerint csoportosítottuk s az elhagyott telkek volt gazdáinak neve után a zárójel közé tett „des” jellel felhívjuk a figyelmet. határjárásoknál és határvitáknál szerepelnek s így rendszerint legrégibb földrajzi neveink. hogy e nevek viselői az adott időpontban már nem tagjai a községnek. A földrajzi neveket is. Komáromy Andrásnak 1900. a földrajzi nevekkel is a jog útját követtük. hogy a vitázó községek melyikéhez számíttassanak. mocsarak stb. a szóban forgó községhez fűzzük. azonban az eddig előfordult neveknél mindig megjelöltük. Az előbbiek főként. a példák. átnyúló hegyek. Ilyen esetben igyekeztünk megállapítani. melyek a felsoroltak közül csupán egy ízben szerepelnek. évi 75000-es kat. valamint. hogy melyik falunak volt a vitás földrészre több joga s ha ezt a pert eldöntő ítéletből megállapíthattuk. hogy . amelyekre kétségtelenül több község tarthat igényt. Ha azonban a földrajzi nevek határvillongásban szerepeltek. térképen. Ha erre nem volt módunk. ha valamely község határait a maga egészében járták meg. az újabb adatokat az elsőhöz fűztük olyképpen. ha előfordulnak Pesty Frigyes 1864/65. a név írásváltozatát (ha a változat nem volt lényeges. tehát évenkénti névsorral rendelkező faluknál volt jogunk. alkalmazkodva a személynevek által diktált záró korhatárhoz. végéig soroltuk fel. csupán az évet) és minden ilyen újabb adat forrásjelzetét. Természetesen ilyen kiemelésre csak a dézsmás. nem lehetett haboznunk. azt tekintettük irányadónak. A községeknél felsorolt adatokat a földrajzi nevekkel zártuk be. az 1879–1887. hogy utána írtuk az újabb éveket.24 BEVEZETÉS név alatt aligha találnánk új lakost is. sz. E nevek is felmerülésük éve szerint kerültek sorba. csak a XVIII. A teljes névsorok elején közöltük a nevek viselőinek a jobbágyság társadalmi osztályai szerint való megoszlását. legalább az óvatosságra akartunk az ily nevekkel szemben alkalmat adni s ezért az időközönként felsorolt új nevekhez fűzött jegyzetben megjelöltük azokat. A földrajzi nevek nem mindegyikéről volt megállapítható. hogy pontosan melyik községhez tartozik s vannak olyanok. már kérdéses lehet. melyeket minden bizonnyal a kérdéses község lakosai neveztek meg. hogy a határjeleket.

2 Külön csoportosítottuk a szövegmagyarázatokat. hogy a földrajzi nevek nyelvi megoldása jóval bonyolultabb és rövid betűjelekkel nem mindig fejezhető ki. Az alaki kategórizálás helyett minden nem magyar szóról és minden ma már nem ismert vagy csupán tájkifejezésként élő magyar szóról jegyzetben rövid nyelvészeti tájékoztatást közöltünk. Ha azonban a nevek kiosztására semmi határozott támpontunk nem volt. főleg pedig a vitás terület neve mindkét község nyelvén tovább élt a saját határába jutó rész megjelölésére. Ezeket ugyan bátran kiemelhettük volna a községek közül s külön sorolhattuk volna fel. ami leginkább egy-egy vitás földterület két község között történt egyenlő felosztásánál állott elő. Hasonlóan jártunk el a több község határán átnyúló patakok. hogy mily – esetleg változott – alakban él az egyes községek lakosságának nyelvén. nyilvánvalóan azonos földrajzi tárgy itt is. „szórövidítés”-eket és külön a forrásjelzéseket (levéltári és könyvészeti jelzések). mint a személyneveké. neveinél is. A községnél utaltunk az összes többi érdekelt községre s ezzel mintegy óvást. nem volt más mit tennünk. hogy az első részben megjelöljük a második rész megfelelő lapszámait. valamint az érdekelt másik községnél utalni az egyenlő közös igényre. minthogy azonban ezek az utóbbi helyen községek szerint vannak csoportosítva s így könnyen megtalálhatók. Ilyen. eltekintve attól. A szórövidítések feloldásait a munka második részében közölt adatok használatának és elTöbb helyen is szereplő földrajzi nevek magyarázatait a második részben az első előfordulásnál közöltük. vizek. mivel úgysem számíthatók egyik községhez sem. minthogy túlnyomólag ebben a részben kellett azokat alkalmaznunk. az ú. ott is előforduló neveire kölcsönös utalásokkal hívtuk fel a figyelmet. A földrajzi neveket a nyelvi alak szerint nem osztottuk kategóriákba. nem találtuk szükségesnek. hogy ily esetben ugyanaz a földrajzi név. 2 A munka első részében minduntalan felhasználjuk a második részben közölt adatokat. nem közömbös az sem. mint a neveket a község egyikéhez csatolni s itt. mert ha a kérdéses név nem is tulajdonítható valamelyik községnek. Igen gyakori eset különben. mégis az adatoknak községenkénti szétosztását találtuk célszerűbbnek. n. Nem hivatko1 . is emeltünk. Ez ugyanis technikailag nehezen vihető keresztűl. hogy a név nem egyedül az övé. hegyek stb.A FÖLDRAJZI NEVEK 25 a vitás határon vagy területen szereplő földrajzi neveket előzőleg vagy utólag mely községben említik más források. A Tisza és a Túr folyó neveit egyáltalában nem soroltuk fel földrajzi neveink között.1 Rövidítéseink feloldását a munka második részének elején közöltük.

melyek éppúgy lehetnek eredeti feljegyzések. é. amelyek a második részben a megfelelő községnél felhasználtattak.és földrajzi neveket tartalmazó idézett oklevelek és íratok általában mindig eredetieknek tekinthetők. . mint másolatok. zunk az első részben azokra a levéltári és nyomtatott forrásokra sem. hogy a személy. hogy ez a körülmény ma már a legtöbb esetben megállapítható lenne. ha nincs jelezve. Hangsúlyozni kívánjuk azonban. Végül megjegyezzük. hogy az eredetiség kétségtelen megállapítása sokszor nem volt elérhető. évi átirat). a családi levéltárakban sok olyan egykorú irat (pl. francia és angol nyelven is közreadtuk. egy-egy jobbágynévsor stb. a nélkül azonban. á = 1389. ha az első rész szövegében a forrás adata nem község kapcsán szerepel s így a második részben könnyen nem volna megtalálható vagy ha egyéb körülmény folytán az ismert forrás idézése az első részben is szükségesnek lát^ szott. pl. Ez eljárástól csak akkor tértünk el. 1389. Pl.26 BEVEZETÉS lenőrzésének megkönnyítése végett a magyar és a többnyire egykorú latin kifejezések mellett német. hogy másolat (más) vagy átirat (á.) fekszik.

ELSŐ RÉSZ AZ EREDMÉNY .

. XI. E hegy. amelyen Ugocsa megye a XII–XIII.I. században kialakult.és mocsaras síkvidék tájviszonyainak s gazdasági adottságainak egy-egy jellemző vonását a föld mélyéből előkerülő leletek s a későbbi írott emlékek többé-kevésbbé már a település kezdetétől fogva megjelölik. iskola Értesítőjében és külön is) U. hogy egyes részein. ahol a keletről reánehezedő s ismételten új haza keresésére kényszerítő nyomástól távolabb tarthatta magát. a honfoglalás alkalmával megszállatlanul maradt. Az a terület. (A nagyszőllősi áll. Ért. 1892. szorványos leletek kétségtelenné teszik. nyugati fele pedig lapályos. A népvándorlás nyugatra hajtó áramlatában sodródó magyarság megtelepedésének súlypontja az ország nyugati részére. mint a Kárpátoknak őserdőkkel borított hegyei s a hegyek lábainál elterülő mocsaras medencék. A politikai és katonai szempontokat támogatták azonban a gazdaságiak is. főként a Tisza partján emelkedő s a síkföld felé néző dombokon és hegyoldalakon már a történelemelőtti s a következő kor okban is emberi telepek állottak. (1891) 410–418. Bár Ugocsa megyében a régészeti emlékek rendszeres feltárása még nem indult meg. Új f.1 A magyarság megjelenése után végbement településben az ember és a földrajzi tényezők viszo1 Mihalik József: Ugocsa vármegye lakói a praehistorikus korban és a történelmi kor elején. polg. A településnek s a nagy orosz pusztaságon nevelkedett nomadizáló népek gazdálkodásának e gátló tényezői a kicsiny Ugocsa megye lakatlan területén egyformán adva voltak: keleti oldala erdős hegyvidék. az: Őskori emlékek Ugocsa vármegyében: Arch. mivel a félnomád életformának jobban megfeleltek a nyugati terület jó fűtermő síkjai és lankái. mocsaras síkföld. fejezet A TÁJ KÉPE. a Duna vidékére esett.

Pest. ezeknek kötetlen árterületeitől. elsősorban pedig magától a Tiszától nyeri. A szőllősvégardói és nagyszőllősi határjárásban 1357-ben előforduló „Mocsárerdő” nevű s ma is e néven ismeretes terület eredeti állapotát a név hűen jelöli meg. 1903. az 1715. évi összeírások (CR) tájékoztatást adnak egy-egy község szántóinak fordulókra osztásáról. hogy az egyes községek határai termékenyek-e. és geogr. Ug. erdőről. akiktől e vallomások származnak.) leírásaival vetettük össze. Az 1715. 122. melyek a Mária Terézia-féle úrbérrendezés előkészítése során Ugocsa megyében 1772. és 1720. Felhasználásuk azonban óvatosságot kíván. a rétről. és 1720. Ez a jobbadán termékeny.2 A megtelepüléstől ugyan négy-öt évszázad múlt el idáig s az emberi kéz kultúrformákat teremtő szívós munkájában a táj képe is változott. minthogy a falubelieknek. de a Tisza kiöntéseitől sokat szenvedő terület a megye legsűrűbben és korán megtelepült vidéke. de ekkor még nem annyira. tekintetben. 3 Szirmay 4. a talajvízből és áradásokból táplálkozó mocsármedencéktől. A megye területének nyugatra eső nagyobbik fele a Nagy-Alföld keleti pereméből. melyet a Tisza folyása kettészel. mely a mármarosi hegyekből hozott víztömegeivel itt lép ki az Alföldre. A következő tájleírásban a fenti összeírások adatait Szirmay Antal (Not. Pest. Az itt még kavicsos törmeléket hordó s sűrű szótágazásaival a megye területén ma 32 szigetet létrehozó3 gyors esésű folyónak a partvidéke maga is külön tájegységet alkot.30 A TÁJ KÉPE nyáról írott forrásokból vonhatunk le következtetéseket1 s ezek ellenőrzésére jól használhatók fel az 1696.és gazdaságföldrajzi leírást. Tört. A Második Részben közölt különféle földrajzi nevek alapján számos ilyen megfigyelésre nyílik alkalom. IV. állapotja stat. Tár. uralkodó vonásait a hegyekből leszaladó patakoktól. szegény nemesi Csepe például 1320-ban „possessio silvatica”-ként szerepel. 1 . 410–424. 1839. legelőről stb.) rövid megállapításokat találunk arról. évi országos összeírások s a Mária Terézia-féle úrbérrendezés iratai. vannak-e erdők. Ez a síkvidék. melyek – főleg pedig az utóbbiak – a megye egész területéről egyszerre nyújtanak részletes település. hogy az eredeti kép vonásai elmosódtak volna.és 1773-ban vétettek fel (UT). melyen alig 2–3–4 kilométerre érik egymást a földben szűkölködő. évi összeírásban (Dic. Mindezekről s általában az egyes faluk földrajzi és gazdasági helyzetéről bővebb leírást nyújtanak azok a „fassio”-k. termékenységéről. A megtelepedett magyarság keletre vonuló településhullámai a megyének ezt a felét érték el először s rajta az első század leforgása alatt 38–40 falu-települést hoztak létre. 1805) és Fényes Elek (Magyarorsz. irtásból valók-e a szántók s mily mértékben vannak kitéve az árvíz pusztításainak. évi országos adókivetés összeírásai. az Erdős Kárpátok alá felnyúló síkvidék folyóvölgyekkel csipkézett széleiből foglal el jókora részt. 2 Az 1696. érdekükben állott helyzetüknek minél sötétebbre való festése. L. a Második Részben Nagyszőllős földrajzi nevei között.

Hetényt és Sásvárt az áradások a Tisza mellől a szántóföldre szorították.A TISZAPART ÉS A MOCSÁRVÍDÉKEK 31 eredetű faluk. melyek eredetileg a Tisza medre mellé települtek. mocsaras lapályban folytatódik. – A borsovamenti községek is arról panaszkodnak gróf Széchenyi István tiszaszabályozási biztos előtt. 3 L.000-es kat. Bökényben és Farkasfalván 1772-ben már húsz év óta ismétlődtek e jelenségek. 1 . más helyen a sok nedvességtől a ragya veri el. Alsó-. fövénnyel teríti be a földet. hanem a megáradt Tiszának medreiken keresztül visszafolyó árját is kiöntik széleikre. főleg a déli parton fekvőkét. Egész szigeteket „morzsolt” el s hozott létre újakat a víz s mindez a szomszédos faluk örökös civódásaival. 4 Az áradásokat fokozták a patakok és folyókra épített malomgátak is. a kiöntések párolgása pedig áthatja a levegőt s az állat nyáron elhull. Felsőkaraszló. A régi medrek ma is felismerhetők. Éger és a Túr folynak keresztül. hagyások ezeket jelölik. Határaikat a Tisza árja igen gyakran. Kirvát ismételten tovább költözésre kényszrerítették. a folyó messze elfutott. fasc. Kiscsongova s a beregmegyei Kövesd gróf Széchényi Istvánhoz intézett fenti kérvényükben (1.1 Nagy áradáskor a kiöntések a rendszerint út mentében két házsorral épült falvak belsőségeit is elérik s új medreket vágnak. áradást okozó malomgátak elbontatását. Helyt. Öszödfalváról és Kirváról bővebben a munka Második Részében. 245. semlyékessé váló földeken éveken át megül. ragsz. határvitáival járt együtt. észak és déli irányban. morotvák.és Magyarkomját. 2 Hetényre: UT. hogy a Borsava árja minden nagyobb esőzés idején elborítja határaikat.2 Ugyanekkor olyan faluktól. a legelőt pedig iszappal rakja be s e miatt a marha mételyben rendre eldöglik.és lápképződésre alkalmatlan s egyik-egyik parton 5– 8 kilométer szélességbén húzódó sűrűn települt területe mindkét oldalon. Ilyen helyen elpusztul a vetés. A Borsova völgyében levő s a hegyoldalakról a völgyre néző Nagy. sz. a vetést és kaszálót tönkre teszi.3 a nép nyelvében a halványak. a délin a Batár és Hódos. de egyébként mocsár. évenként megfutja és poronddal. térképet. 1956. A Tisza mai medrén a községhatárok szinte érthetetlen kuszáltságban nyúlnak át egyik partról a másikra. egyesekét. század második felében végleg elpusztították. A Tiszának ez az áradásokkal öntözött. Az északi mocsaras medencén a Borsova és a Szalva.4 A kiöntött és visszahagyott víz a posvánnyá. ez a helyzet azonban természetes következménye a folyó egykori mederváltoztatásainak. Öszödfalvát pedig a XVIII. a 75. Sásvárra: Vályi III. elragadja az egyébként is szűkös termőterület Mindkét adat: UT. jegyzet) a kiöntések miatt a salánki földesuraság ellen is panaszkodnak s kérik a folyó medrét elzáró. E folyók olvadáskor és esők alkalmával nemcsak a közeli hegyekből leömlő vizet.

tippan. részben – az utóbbiak – e vidéken tájszókként élő megjelölései. azonban a megtelepülés idejétől kezdve sem volt más. égerek. vápák. nád. A szegény kisnemesek által lakott faluban tengődő egy-két zsellér nem tudja megszántani szűkös földjet. kátyúk. nádasok. ide települtek a királyi uradalom szász hospes községei s itt épült fel a szintén központi szerepet játszó Nyaláb vár és UT. éger. A két mocsárvidék külső szegélyén a megye két. E vidékeken már távolabb esnek egymástól a települések s határaik messzebb terjednek. Itt állott a megyének nevet adó első telep (Ugocsa) s a megye megtelepítését megindító királyi uradalom központja (Királyháza). A dabolci zsellérek szerint „ez olyan rossz helység. A XIV. lápok. végigvonuló kiégett Vihorlát-Gutin vulkánsorhoz tartozunk s egyformán a 800 méter fölé emelkednek. A közbüleső Tiszavölgy volt az ugocsai település magja. század második felében. ásványok. vizek. sólymosok. sokszor teljesen elzárja a külvilágtól s „egyebet sem lehet látni a nagy tóknál”. ergék. Az északi medence összefügg a beregi nagy mocsárvidékkel. északon Salánk és délen Túrterebes. tó-k. Lehoczky I. rekettyések. csermelye. honcsokosok mind a mocsárvídék jelenségeinek részben általánosan ismert. kotyók. még kaszálót. csupán az erdő s a vadvíz volt több. sás. mocsárerdők. egresek. melyet a megye keleti szélén összeszűkülő s innen gyorsan szélesedő Tisza völgy két csoportra tagol. földrajzi megjelöléseknek s ezek között a különféle mocsarak. század eleje óta egész tömege maradt reánk e vidékről a területi.32 A TÁJ KÉPE egyes részeit s ezeken a mocsár és láp jellegzetes növényzete: a rekettye. kalisták. sáros-patakok és révek. füzesek. fenekek. legelőt sem hagy nekik a víz s más határban csépléssel. nyár. A terület felszíne az ugocsai mocsaras síkból hirtelen emelkedik fel a megye keleti felén uralkodó hegyvidékre. Határán télen-nyáron rajta fekszik a víz. szamogák. nyiresek. fertősök. 2 1 .”1 Az állandó vizet. népes helysége telepedett meg. tarló s kiöntésektől fel-felduzzadó mocsárfenekek egész környéke vizenyős s termőföldnek és rétnek egyaránt silány. nyárasok. káka. Különösen kedvezőtlen a széles Égermocsár által körülfogott Dabolc fekvése.2 Az ugocsai síknak ilyen a képe a XVIII. alábbvalót nem találhatnánk. palajok. fűz. balpartján az Avas hegység húzódik. 14. mocsolyák. hogy ha keresve keresnénk is. legnagyobb határú. melyek a Kárpátok előtt. imolya terjeszkedik el. A folyó jobbpartján a Nagyszőllősi.. sásasok. mely a Tisza szabályozása után elveszítette kiapadhatatlan lápvizeit s a bűzös kipárolgástól megtisztult a levegő. szőlőkapálással keresik kenyerüket.

mint a Tisza völgyében s mások az életformák is. a XVIII. erdő foglalta el. épültek.1 főleg a két hegységnek a mármarosi völgy felé néző keleti oldalán. A hegyek megtelepülésére utoljára került sor s lakosai főként rutén és oláh népelemekből kerültek ki. A megye lakosságának ez időben a sófuvarozáson kívül úgyszólván a mezőgazdaság volt egyetlen foglalkozása. Községeik. sőt szántóföldek is vannak. Az erdei legelők azonban korántsem biztosítanak gondtalan gazdálkodást s különösen az állatok teleltetésére szükséges széna előteremtése találkozik nehézségekkel.). határaikat rendszerint a síkról és a völgyből viszik fel a hegyekre. 1 . de a földművelésre kedvezőtlen természeti adottságok miatt megélhetésének még a XVIII.és a hegyvidék faluinak kedvezőtlen természeti adottságai hovatovább nem tudnak minden életszükségletet biztosítani s a XVII– XVIII. A hegyvidéki nomád pásztorélettel felhagyott s földművelővé lett. Itt. melyek többnyire a hegyeknek a síkság vagy a völgyek felé néző oldalaira. A zsúfolt nemesi vidék szűk községi határai s a mocsár. Néhány falunak. Az erdők alatt ugyanis legtöbb helyen „ritka”. Az ugocsai hegyi községek 2–3 kivételével nem is ide. hanem a nyugati tölgyes oldalakra települtek. „nem igen hasznos” vagy éppen „élvezhetetlen” fű terem. A földművelés szegényes lehetőségeivel szemben ugyanis a trachit hegyoldalakat borító erdők alatt sarjadó legelők s a mármarosi só szállításából adódó kedvező fuvarozási lehetőségek egyenesen ráutalták az állattenyésztésre.A KÉT HEGYVIDÉK 33 Nagyszőllős város is. században gyakori jelenség. már jobb réti. A szántóföldeket a hegyeken erdőirtással növelik. melyek a hegyoldalak megszállása után a hegyek belsejében telepedtek.ban felvett fassioiból. melyeket bükkös erdők takarnak s ezek alatt az alsó növényzet csenevész marad. különösen a hegy lábaihoz eső „alsó forduló”-kon. ezeket azonban a hegyekről leszaladó patakok egy-egy nagyobb eső után is elöntik. Az ily formán megtelepült 20–22 hegyi község pásztor eredetű lakosságának gazdasági életformája ez átmeneti térszínen maga is átmeneti állapotban maradt. század második felében is az állattenyésztés az alapja. de a hegyoldali irtott területről az esővíz hamar lemosta a termőréteget s az elhagyott irtást ismét bozót. „sovány”. Magán a hegyvidéken természetesen a tájviszonyok és gazdasági lehetőségek mások. század második felében egyáltalában nem volt szántóföldje. (UT. hogy a lakosok a közeli Az idézetek a hegyvidéki faluknak az úrbérrendezés előkészítése során 1772/73. a hegyi patakok mentén vagy a hegyek lábaihoz.

. a szegények pedig aratni. kaszálót. Az esetleg földrajzilag egyébként elszigetelt fekvésű faluk lakosai így távolabb eső vidékekkel is kapcsolatba lépnek s eZ a körülmény kétségtelenül hatást gyakorol a községi közösségek népi kapcsolataira is.34 A TÁJ KÉPE szatmármegyei Avasháton s a Tisza széles mármarosi völgyében bérelnek szántót. csépelni járnak más vidékekre.

II. XXXVII (1936). a XIII. Az első írott adatok. A védelem feladata ezen a vidéken a régi főméltóság nevét viselő Kende-Kündü törzsre hárult.1 Ugocsa megye területe tehát a gyepüelvéhez tartozott s így megtelepülése kezdetén egészében királyi birtok volt. mely még Szent István korában is körülbelül a Tisza–Szamos s tovább délkelet felé az Avas és Lápos hegyek vonalában állott. rendkívül megnehezítette erről az oldalról az ország megrohanását. melyek már név szerint is megjelölt lakott helyeket említenek. század elejéről származnak s a Váradi Regestrumban maradtak reánk. Közl. Az ugocsai vidék. fölötte pedig a Kárpátok gerincével. A terület birtokbavételének és a település megindulásának idejét azonban csak hozzávetőlegesen jelölhetjük meg. A Kende törzs által megszállott terület külső szélén húzódott a mesterségesen is megerősített országos gyepü. egybenőve a beregi és mármarosi erdőséggel. Karácsonyi János: Halavány vonások hazánk Szent István-korabeli határairól. a megtelepülés előtt vadon állapotában egyenesen hivatott volt arra. hogy a honfoglaló magyar törzsek település-rendszerében nagy szerepet játszó gyepüelve egyik szakasza legyen. mely a Szamos két partján elterülő síkot vette birtokába. Az ugocsai comesek ugyanis az Hóman Bálint: A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. melynek térképe az utolsó század alatt különféle kultúrhatások. szomszédságában északnyugatra pedig a Hernád-Bodrog-Sajó környékén a kabarok telepedtek meg. Hadtört. 1901. 1923. Bpest. Fodor Ferenc: Adatok a magyar gyepük földrajzához. 1051. Száz. 1 . A mocsarakkal és vadvizekkel szaggatott s a hegyvidéken folytatódó ugocsai erdőség. elsősorban a vízszabályozások következtében lényegesen megváltozott. 113–114. fejezet A TELEPÍTÉSI TÉNYEZŐK.

melyben a király.) IV. mint Karácsonyiénak. Egernek és a keleti résznek a töröktől történt visszafoglalása után 1689-ben Ugocsa megye ismét az egri püspökség joghatósága alá rendeltetett (Ortvay id. István királynak 1271. hogy Ugocsa megye a XII.1 Néhány évtizeddel korábbra mutat IV. a nemesi és a királyi servitor-faluk dézsmáit az egri püspökségnek adták. Endre királyok az Ugocsa és Bereg megyékben levő királyi erdőségek.4 Ugocsáról már Anonymus is említést tesz s ha a krónikaírót II. Béla királynak az egri püspökség jogait és adományait megerősítő 1261.2 A megújító oklevélből arra lehet következtetni. Batárról. Bélának tulajdonítja (Klebelsberg Emlékkönyv 220). 212. a krónikából meríthetjük az Ugocsáról szóló legrégibb adatot. hanem a népességet feltételező dézsmaadományból következtetjük. Ugocsa és Bereg megyék „szent királyok” vadaserdői voltak. Halmiról és Péterfalváról peres feleket küldtek a váradi tüzesvas próbára. E feltevésnek mindenesetre több alapja van. 246. Béla és atyja. 516. Dl. nec per dominum Stephanum nec per aliquem vel per aliquos illustres reges Hungaiae pro decimis dicti districtus Ugacha concambium aliquod episcopatui Transsilvano ullo umquam tempore sit collatum vel donatum” (Zimmermann–Werner: Urkundenbuch I. század utolsó évtizedében már fennállott s területén voltak települések is. évi. 1. arra hivatkozva. Béla és II. Nem is e szavakból. Ortvay az oklevél alapján egyenesen arról ír. „Bela proavus noster et Endre pater noster carissimus felicium recordationum reges.3 Eredetileg pedig. Endre által alakíttattak megyévé (Magyarország egyházi földleírása a XIV. decimas omnium forestarum nostrarum et novalium praediorum nostrorum fundatorum et fundandorum ac villarum nobilium et nostrorum servitorum universaliter in comitatibus Ugocha et de Berek existentium ecclesie Agriensi applicarunt et condonarunt. Az elsőség ezt az adatot az előbbiekkel szemben azért is megilleti. ugyancsak az egri püspökség jogainak megerősítését tartalmazó oklevelében olvashatjuk. 158–159). az oklevél elsősorban a saját korabeli állapotot jellemezheti. miként V.36 A TELEPÍTÉSI TÉNYEZŐK 1216–1220. Béla és II. évi oklevélben felsorolt településcsoportok azonban nem szükségképpen állottak már III. mert Ugocsa Anonymusnál még meghatározatlan fogalomként szerepel s e körülményből annál inkább következtethetünk arra. maga is megerősítette és megújította az adományt. 216. hogy Bereg és Ugocsa III. Béla jegyzőjének tekinthetjük. években három faluból. század elején I.” 3 Az 1261.” (Fejér V. évi oklevele. 156). 43. 157). Fejér IV. 157. hogy a megye Reg. hogy nagyatyja. minthogy „nec per dominum Belam. Var. I. m. László az ugocsai „districtus” dézsmáját az erdélyi püspökségnek adta. 3. Endre korában is. aki az északkeleti határmegyék s ezek között Ugocsa megye megszervezését a trónkövetelő Borics támadásaitól tartó s a tiszamenti gyepüket védekezés céljából állítólag feljebb helyező II. hogy Beregben és Ugocsában az említett királyok idejében már valóban voltak települések. 4 „fuerunt forestae sanctorum regum. demum et nos applicamus et condonamus perpetuo et irrevocabiliter exigendas. az alapított és alapítandó királyi gazdaságok. 2 1 .

. Dl.136. e határjárásról pedig másik oklevél is szól: a király 1296-ban a Káta nembeli János mester ellentmondására visszaadta az ugocsai uradalomhoz (ad predium nostrum de Wgacha).).). que est inter Thisciam et Budrug usque ad Ugosam. a mai Vári és Borsova helységek mellett állott. hogy az eredetileg gyepün kívül eső és a király birtokához tartozó ugocsai területen a királyi hatalom szervezetének és az első településeknek nyomai a XII. Nagyszőllős lakosainak pedig 1262. század második felében is kedvelt vadászterülete volt s V. 1.4 Az ispán székhelye mellett s a Tisza mentén keletkeztek az első falu települések. mert a honfoglalókat maga Anonymus is csak Ugocsáig és nem Ugocsába vezeti. mely e területen berendezkedett. A hegyvidéki faluk XVII. (14. 2 A királyi ház mellé települt Felszász lakosai 1272. Endre király utasította Bonus ugocsamegyei alispánt és a 4 szolgabírót. totam terram. István által 1272-ben adott kiváltságlevelében olvassuk. A vadban bővelkedő erdőség2 királyainknak még a XIII. mert a király erdőóvóinak birtokfoglalása az ugcsai uradalomnak III. század második felében jelentek meg. az „ardó” szóról u. Szirmay 1294-ből keltezi s ez körülbelül meg is felel a valóságnak. rókára vadásszanak. akikkel utoljára5 1300 táján találkozunk. az egész megye pedig királyi uradalom volt. halászok laktak. 1. a Tisza és Borsova összefolyásánál. Endre alatt elrendelt határjárása során történhetett.1 amit a kora viszonyait visszatükröző névtelen jegyző bizonyosan megtenne. 38. A királyi erdőóvók emléke. 3 A fenti királyi ház mellett levő Felszásznak V. a mai Királyháza. hogy lakosai gyakran terheltetnek királyi descensussal (Fejér V. mindkettőt a Második Részben. Hazai okm. 4 Az oklevélben „domus regalis”. . erdőispánság. L. hogy a királyi erdőóvók (custodes silvarum nostrarum) által Achylleus pataki plébánostól jogtalanul elfoglalva tartott ugocsamegyei földet adják vissza. (Ujh. vaddisznóra.) 6 A mai Feketeardó és Szőllősvégardó. 5 III. e korai időkből két falu nevében is fennmaradt6. ott. farkasra. megjárása és visszacsatolása alkalmával tőle jogtalanul elfoglalt Keresztúr villa-t. vadászok. 176.. 176). szarvasra és kecskére (Fejér V. Az alispán és a 4 szolgabíró jelentette a birtok visszaadását (Ujh.KIRÁLYI ERDŐURADALOM 37 ekkor még kialakulatlan s területe jóformán lakatlan volt.134. sibi cum omnibus habitatoribus suis preoccupavit. évi kiváltságlevelük szerint a Stulba nevű erdőben szabadon vadászhatnak medvére. Borsova vára Ugocsa megye nyugati határán kívül. Dl. századi urbáriumaiban is rendszeresen szerepel az úrbéri kötelezettségek között őz és karvaly beszolgáltatása. melyekben az erdőispánságok ismeretes népelemei: erdőóvók. a „királyi ház”-ban. hogy a körülfekvő erdőkben vadkecsekére. István gyakran szállt meg3 az uradalom élén álló ispán székhelyén. 453–454). et castrum Borsoa obsedit” . 38. Az oklevél évkelte nincs feltüntetve. Az első szervezet. fej. évi kiváltságlevelük arra ad jogot. VIII. Ezek az adatok tehát arra mutatnak. s okleveles adatok 1 „Arpad dux missis exercitibus suis. ha a megye az ő korában már a megtelepülés előrehaladott stádiumában lett volna.

Rakasz. század elején flamandok voltak. melyek a királyi uradalom korából. csaknem mind magyar nevet viselnek. A két Ardó. miként a szőlőtermeléséről később is nevezetes Nagyszőllős neve biztosan sejteti. 5 A Váradi Regestrumbon 1216-ban. Nagyszőllős. Keresztúr. 6 Felszászon (Királyháza). 4 Az egyes nevek etymologiájáról s a települések eredetéről közelebbről éskülön-külön a Második Részben. tehát leginkább már a tatárjárást megelőző időből származnak s a megye legrégibb település-kategóriáját alkotják. Tornatelek. A bizonytalan nyelvi eredetű Batárról azonban tudjuk. 3 Az előbbi 1262. évi kiváltságlevél szabad szőlőültetést biztosít. Veléte. hogy lakosai a XIII. Halmi. Feketeardón és Nagyszőllősön. Isóteleke. bár már az első forrásokban magyaros nyelvi alakot öltő. a királyi uradalmat megelőző időből nyelvészeti eszközökkel sem következtethetünk. Nagyszászon (Szászfalu). a királynak aratni azonban nem tartoznak. Rákász.1 Az uradalom népei a jellegzetes erdőgazdálkodás mellett megkezdték az erdők irtását és a földek művelését is. Torna. a királyi uradalom keretében meginduló benépesülés kezdetén már állottak volna települések. évi kiváltságlevele is világos utalást tartalmaz a lakosok földművelésére. Egres. Hetény. Veléte és Verbőc szláv. Halászföldet és Darócot a Második Részben.2 sőt a szőlőművelés is hamar meghonosodott. Reg. Var.3 Az írott emlékekben semmi nyoma sincs annak. szintén feltaláljuk földrajzi nevekben. Királyháza. hogy az ugocsai terület egyes pontjain a magyarság megjelenésekor már emL. Veléte és Verbőc nevei nem ismerhetők fel kétségtelenül magyar eredetűeknek. Nagyszász. Bökény.38 A TELEPÍTÉSI TÉNYEZŐK szólnak a királyi halászokról is. valamint Rakasz meghatározhatatlan eredetű neve mutathatnak arra. Daróc. Az egyes települések eredetéről és a települési vidékek kialakulásáról a továbbiakban részletesen szólunk. mint az erdei foglalkozást űző darócokét. Batár. itt elég csupán arra reámutatnunk. akiknek emlékét éppúgy. hogy összefüggően benépesült vidékekre. 212. hanem a Tisza völgyében6 nemsokára feltűnő szászokkal együtt a királyi erdőispánság által telepített vendégnépek voltak. Nyírtelek. Patak (Fekete-).5 akik tehát e területen szintén nem őslakók. Halászföld. hogy az ugocsai területen a magyar impérium megjelenésekor. Azok a települések ugyanis. Karácsfalva. Ugocsa. Nagyszőllős 1262. Láp. Pótarfalva. A király háza mellé települt Felszász hosposei az általuk szabadon vadászható Stulba nevű erdőben szabadon is szánthatnak. Felszász. A községnevek közül legfeljebb tehát Torna. Kökényesd. Verbőc4 a megye területét birtokába vevő királyi uradalom tartozékait képezték. 2 1 . Ezek közül csupán Batár.

2 Melich (A honfoglaláskori Magyarország. hogy a csupán sejthető szláv szórványok mely időből származnak. 5 Tornatelekről. V. e kérdés megnyugtató megvilágítása azonban csak újabb. Szemerdek. puszta faluk5 is arra mutatnak. ö. Ilonok. Szirmay 148. 434. a Túr vidékén a déli részen: Turc. Dl. a Bevezetésben elmondottakat.) a Tiszántúl szláv nyelvű lakosságairól szólva.és pataknév1 is alátámaszthatja. 1925. mintha a nagy pusztításnak a megye is áldozatul esett volna. Torna és talán Esztegő. évi oklevelében olvassuk. hogy nem a ruténségtől.4 ez azonban alig lehet kétséges s forrásaink hallgatása inkább a vidéknek az ország más. nunc vacua et habitatoribus destituta” (Kir. 3. szláv nyelvű folyó. 3 A rutén megtelepülés időpontjáról később részletesen. melynek helyére Gődényháza települt. a hivatkozás azonban önkényes. az ugocsai vidéket nem is említi. szintén korai eredetű. egyharmadát hozta létre s ez az eredmény – bár e települések közül néhány korán elnéptelenedett – a királyi uradalmat a megye megtelepítésének nemcsak az idő sorrendje. hanem talán a népvándorlás hullámaiból fennmaradt szláv szórványoktól származnak. István ifjabb király 1261. A tatárjárás után Ugocsa megyének eddig a királyi uradalom keretében egységes fejlődése merőben új irányt vett. Ez a vidék mintegy útvonalába esett az országot északkelet felől elözönlő tatár seregeknek s a következő évtizedekben lakosaiktól elhagyottan álló. nyilvánvaló tehát. Forrásaink ugyan nem szólnak róla.és folyónevek ugyanis a ruténség megjelenését megelőzően már egy évszázaddal is jelentkeznek forrásainkban.” (Ujh. 4 Szirmay (10) Rogerius „Carmen”-jére hivatkozva. azt is tudni véli. Tiszakeresztúrnál). régen megtelepült részeihez képest még kezdetleges megtelepültségével magyarázható. kb. mely tudvalevően Radnánál hatolt az országba. Endre 1300. hogy a megye – bár lakosainak a 1 A Borsova vidékén északon: Belyva. Fejér VII. hogy itt „antea hospites nostri residebant. Szalva. hanem a jelentőség szerint is első tényezőjévé avatja. A határozott körvonalakat nem mutató2 s rendezett társadalmi kereteket semmiesetre sem alkotó esetleges szláv szórványokat a királyi uradalommal idetelepülő népeknek tehát már itt kellett volna találniok. a Második Részben. Az uradalom a megye összes helységeinek. hogy Ugocsát Kajdán serege pusztította végig. Verbőc. 46).AZ ELSŐ TELEPÜLÉS-RÉTEG 39 beri élet folyt s ezt a feltevést néhány. középen a Tisza völgyében Sedlice (ez a név Kniezsa magyarázata szerint nyugati szlávokra mutat. 665–669. A kérdéses helység.132. főként a régészet által szolgáltatandó adatok feltárása után lesz megkísérelhető. l. A folyónevek szívós életéhez v.3 Tekintet nélkül arra. hogy a mai települési rendszer első rétegét a királyi uradalom rakta le. évi oklevelében Nyírtelek is „vacua et habi- . Egres 1282-ben szintén „vacua et habitatoribus destituta. 38.) III. Beberke. Pasuncha-Pustincha. Könyv. Lekence. az mindenesetre megállapítható. mivel Rogerius Ugocsa megyét egyáltalában nem említi.

körül kiadott királyi parancs. . 1294–96. 2. szátatoribus destituta” s ugyanitt Ardó (Szőllősvég-) és Rakasz „minime sunt populosao”. Dl. Hazai okm. VIII. (Ujh. Ezek birtokosait egy 1300-ban kiadott oklevél már nemeseknek nevezi. 38130. déli partján egymáshoz közelfekvő apró kisnemesi falvakban. 3–6. A XIV. régen megtelepült részeihez képest visszamaradt Ugocsa megye a királyi magánuradalomtól a nemesi megyéig a tatárjárás után alig félszázad alatt futott meg. 423. Fejér VI. A megye kisnemesi osztályának kialakulásával egyidejűleg a kibontakozó nemesi megye körvonalai is felismerhetők2 s ez a körülmény egyúttal arra a gyors fejlődésre is reávilágít. Településeiket ma is biztosan ismerhetjük fel a megye nyugati felében a Tisza. Az egész megyén elterjeszkedő királyi uradalomról egymásután hatalmas birtoktestek szakadtak le s jutottak királyi adomány útján földesurak kezére. Dipl. Dl.) Ugyancsak négy szolgabíró szerepel 1323-ban is (Fejér. VIII. hogy ez eredetre különböző kisbirtokos elemek a század fordulójára már egységesen az új nemesi rend sorai között foglalnak helyet. Az uradalom testéről leváló új nagybirtokok széles határai között pedig már meglevő települések mellé a nagybirtok szervező munkájaként újak keletkeztek. Ez a települési rend a XIV. NRA 1060–51. mely a megye alispánjához és 4 szolgabírájához szól s maga a válasz is. 2166). Tár 1903. 38138. század fordulóján a királyi uradalom már a Tisza völgyére s itt is csupán Nagyszőllős városra és a három hospes-falura szorult össze. A település eredeti rendjének megbontásánál azonban a megye jövendő fejlődésének szempontjából nagyobb horderejű volt a politikai és társadalmi viszonyoknak a tatárjárást követő hat évtized alatt végbement teljes átalakulása. melyben Bonus alispán és a 4 szolgabíró tett jelentést a királynak. században jelent meg a megye harmadik fontos telepítési tényezője is: a szabad kisbirtokos elem.1 ami arra mutat. 2. melyek Ugocsa megye települési rendjét kialakították. Dl.40 A TELEPÍTÉSI TÉNYEZŐK hegyi és mocsári erdőségek védelmet kínáltak – a veszedelmet nem kerülte el.) 1 „nobiles de Ugacha”. 38131. amelyet a kései telepítésű s a társadalmi és politikai szerkezet tekintetében az ország más. A királyi uradalom és a világi nagybirtok mellett a XIII.253–55. Az összefüggő kisnemesi vidéken a később nagyobb részben kúriális falukká alakult községi települések száma 18–20-ra. 453–454. 38136. 120. Tört. A királyi uradalom. a világi nagybirtok s a kisbirtokosság voltak tehát azok a tényezők. Márm. tehát a megye összes településeinek körülbelül egynegyedére rúg s ez a szám már maga is megmagyarázza az ugocsai kisnemesség mindvégig jelentékeny társadalmi szerepét. 2 Erre mutat az említett. (Ujh.

sz. . Az üres körrel jelzett helységek nem maradtak fenn.1. Ugocsa megye települési képe a XIV. vázlat. elején. sz.

sőt egyes vidékek. A megye már korábban megtelepült többi részén a XIII–XIV. melyet a megye. de Misztice tekintetében rendet csak a XVII.és társadalomtörténeti szempontból jogosan kínálkozó korválasztóként általában a törökség magyarországi hódításának kezdetét iktatva be. század elején elnyert. a keleti és nyugati határszélen viszont Ugocsa megye veszített eredeti területéből.1 Munkánk következő fejezete a megtelepülésről.A TELEPÜLÉS KÉPE A XIV. a XIV. Sokáig ingadozott északon a borsovavölgyi határ. sz. második felében került Szatmár megyétől Ugocsa megyéhez. mintegy átmenetként. A megye települési képén csupán a két hegyvidék képezett még üres foltokat. A keleti határon Visk már 1300-ban Mármaros. SZ. A kettő között. külön szólunk a középkori s külön az újkori fejlődésről. évi első dica1 A megye határa egyes pontokon még sokáig ingadozó volt. teljesen elmosódtak és új hatóerők alatt új vonásokat öltöttek fel. sz.-ban került véglegesen. megtelepülése első szakaszának lezártakor már a XIV. A fejlődés vonalának ily megtörését előadásunk is követi s ezért az éppen település. a hegyvidéken is nagyobb részben elrendeződtek a települési mozgalom községi formákat képző hullámai. Eddig az erdős hegyvidék – miként a határjáró oklevelekből megállapítható – a közelfekvő síkvidéki községek határai közé tartozott. a nyugati szélen Oroszi és Csetfalva Bereg megyéhez csak a XV. . század derekától kezdődő évszázad leforgása alatt azonban. A középkori kifejlődés tárgyalását tehát. Az 1336. Bereg megyében foglalta el végleges helyét. század derekán indult meg. Az 1565/74. évi nagyszőllősi határjárás szerint ekkor Ugocsa megye határa a Borsova völgyében a barankai várig (ma Szuha-Bronyka) felhúzódott. ELEJÉN 41 zad elején már jobbadán végleges formákat öltött. Miszticét és Lukovát hol Ugocsa. ahol Rákócot és kisebb testvértelepüléseit. az 1565/74. itt rögzítve meg az előbbi korválasztó vonalat. sz. az 1565/74. a megye keleti felén kialakuló hatalmas új uradalom keretében. századok fordulója után csupán néhány elsorvadó s néhány újonnan keletkező község vitt némi változást abba a rendbe. ennek egy-egy alfejezete pedig egy-egy települési vidék kialakulásáról szól.–XVI. hol Bereg megyéhez számították. társadalmi és nemzetiségi viszonyaiban az idők folyamán jelentékeny eltolódások következtek be. elveszítve a reájuk ható települési tényezőket s az ezek hatása alatt kirajzolódott egyéni vonásokat. évekig toljuk előre s ez eljárásunkat módszertani szempontok magyarázzák meg. itt a település csak a XIV. Lukova korán kiesett Ugocsa megyéből. később a történetünk első századaiban kialakult települési vidékek határai is megváltoztak: kitágultak vagy összeszűkültek. A déli szélen Túrterebes és a két Gérce csak a XIV. Minthogy pedig a vidékek települési. évi első dica. amikor Misztice is követve Lukovát. teremtett.és dézsmajegyzékek alapján az egész megyéről egyszerre teljes társadalmi keresztmetszetet nyújtunk.

elején fölismerhetően jelentkeznek. Hontpázmány-nemzetség birtoktestei. . melyek feldolgozása más követelményekkel lép fel. amelyek a megye megtelepülése első fázisának lezáródásakor. Ezek után kerül sor a XIV. Ilyen vidékeknek tekinthetők a királyi uradalom hospesközségei. A következő fejezetben először azokat a települési vidékeket tárgyaljuk.42 A TELEPÍTÉSI TÉNYEZŐK és dézsmajegyzékeket megelőző időből ugyanis csupán esetleges és szórványos adatok menthetők. Gutkeled-. sz. a kisnemesi vidék s a túrterebesi sarok. eleje után kibontakozó két újabb települési vidékre. mint az 1565/74. sz. évek után összeállítható rendszeres adatsorok. tehát már a XIV. a Káta-. a Nagyszőllösi hegység és az Avas-vidék településcsoportjaira.

sz. Wenzel XII. I.III. A szőllősi hospesek saját villicusukon kívül más bíró elé nem voltak állíthatók. A XIV. F. A Tisza jobb partján a nagyszőllősi hegyvidéknek egy előretolt kúphegye tövéhez épült Nagyszőllős. Ns. (Dl. fejezet A MEGTELEPÜLÉS. Endre 1294/96. Az utóbbi alapján közölte Wenzel VIII. 2. sz.) 2 A kiváltságlevél 1319. sőt a századforduló táján a királyi hatalom körül folyó versengésekben Nagyszőllős is – bár rövid időre – ismételten magánkézre került. de a pártharcok idején Károly ellen pártot ütve. 1894. 31–32. és 1329. évi ugocsai birtokvizsgálatai alkalmával visszakerült a király kezére s Róbert Károly 1307-ben a Borsa nemzetségbeli Tamás comes fiának.ban királyi kiváltságokat kaptak s lakosaikat az e századokból származó oklevelek rendszerint királyi „hospes”-eknek nevezik. 1 . vadászás és halászás szabadságát. 1280. 1. Ns 1. 1329. a malomépítés. elején az Ugocsa megye egész területét először birtokbavevő királyi uradalom már a Tisza völgyére zsugorodott össze. a király hívei visszafoglalták tőle s a várat lerombolták. a vidék gazdasági és kultúrális központja volt s 1262.1 E tiszavölgyi községek a XIII–XIV. 2. Feketeardó. Magyarok és szászok a Tisza völgyében. Komáromy 18. szőllőültetés. Beke itt várat épített. Bekének adományozta el. a szabad be. F.és elköltözést. 1319. 131–133). de a város rövid idő múlva. a megyének már e korai századokban legjelentékenyebb helysége. 291). 1710. évi eredeti átiratokban: Per. Ns 8. 1. Itt is csupán Nagyszőllős. F. báró közéjük IV. 11. Nagyszász (a későbbi Szászfalu) s Királyháza volt még királyi birtok. évi királyi kiváltsága messze kimagaslott a többi ugocsai hospes-község kiváltságai közül. (Száz. valószínűleg III. 497–98. A kiváltságlevél2 biztosította a községi önkormányzat alapját képező bíróválasztási és törvénykezési jogot. László Szőllőst 1280-ban Péter fia Miklós comesnek adományozta (Per. Anj.

Fejér V. 14-én felsorolt hasonló kiváltságos állású plébániák között. de a kiváltságlevélben megtaláljuk a királyi villa-t a többi ugocsai hospesközség fölé emelő városi elemet is.4 Ez 1272. a nyalábi várnagynak is meg kellett nyugodniuk. helységükön keresztül szabad utat s áruikkal szabad járáskelést biztosított. 1. a mezőn hagyott papi tized. papjukat szabadon választhatták. Eccl. 254. „domus regalis” mellé települt Felszász nevű község királyi hospesei kapták. mely ezeknek kötelességévé tette. évi kiváltságlevele is. ott. 2 1 . nov. Endre állal 1294-ben és Róbert Károly által 1319-ben és 1329-ben megerősített kiváltságok birtokában a város fejlődése a közbeeső rövid földesúri korszakok dacára is szépen haladt előre s a város jelentőségét mi sem bizonyítja jobban. 2539. Az esztergomi érsek 1320-ban utasította.) Kiváltságos állásáról további adatokat közöl Gárdonyi (Városi plébániák kiváltságos állása a középkorban. tartoztak ellenben kúriáik után terragiumot fizetni és pedig a szerint különbözőt. védje meg. Nagyszász és Ardó (Fekete-). Dl. 350. Ns 2. alább. hogy kétséges ügyekben Szőllős bírájától és esküdtjeitől kérjenek ítéletet s az ítéletben úgy a feleknek. mint az. 176–177. 5 „hospites nostri do villa Felzaz apud domum nostram videlicet in Ugocha constituti. mint az ugocsai királyi birtok fejének.1 A szőllősi városi jog tehát e városok anyajoga lett s Szőllős kiemelkedő állásáról tanúskodik a többi ugocsai királyi hospes-telep 1355. Strig. 777. István is kitüntette kiváltságokkal. azonban 1272-ben már V. Bonifác pápa által 1389. 1. A kiváltságlevél ugyanis a szőllősi hospeseknek szabad piacot. akit némely parochusok és nemesek jogaiban zavarnak. évi kiváltságokat tulajdonképpen az ugocsai királyi uradalom központját képező királyi ház.2 A város kivételes állásában plébániája is osztozott. F. mely közvetlenül az esztergomi érsek hatósága alá tartozott. a bereg-mármarosi-ugocsai vicariust. Királyházát.” U. A III. A szántóföld.5 Felszász neve azonban többé nem Dl.44 A MEGTELEPÜLÉS nem szállhatott. a papi tizedet a mezőn hagyhatták. (Mon. a Tiszán szabad révet. (Zimmermann: Urkundenbuch III.) 4 Per 1272. hogy Péter szőllősi plébánost. az újonnan települt Verécével együtt. hogy a kúriához tartozott-e szántóföld vagy sem s kötelesek voltak a királyi seregbe egy fegyverest küldeni. II. 1355-ben Nagy Lajos királytól közösen kiváltságlevelet kaptak. hogy a mármarosmegyei öt koronavárosnak a király 1329-ben a szőllősi jogot adományozta.3 Nagyszőllőssel átellenben a Tisza bal partján állott a királyi vendégek másik három községe: Királyháza. Károlyi-Emlékkönyv 166– 167). 3 A IX. a vadászat és halászat szerepéből kiérezhető hangsúly az őstermelés jelentékeny szerepére mutat. 1. s hibás évszámmal Fejér VI. Ezek egy negyedikkel.

amelyben a helység neve először merül fel írott forrásainkban. első évtizedeiben. a Tiszát a mármarosi gyepükig szabadon halászhatták. amelyekbe szász hospesek telepedtek. évi kiváltságlevél. sz. erdőirtás és szántás-vetés gazdasági fokán mutatja be. Kir. 665–669. 4-én kelt átiratában). 46–48. Szirmay 149. sz. vethettek és vadászhattak. (Rudolf király 1604.1 Az 1272. Az aláhúzott nevek azokat a helységeket jelölik. közéjük évente csak egyszer szállhatott. . a királynak nem tartoztak aratni. e hospeseket a halászás-vadászás. peseknek. a hospes falu tehát kétségtelenül a „királyi ház” után Királyháza nevet s 1355-ben újabb kiváltságot nyerő községben keresendő. 3. lovaikat vagy bármi más dolgaikat erőszakosan el nem 1 Tornatelek határleírásában: „terra hospitum nostrorum Kiraly haziak vocatorum”. és alább: „versus domum regalem”.HOSPESEK ÉS KIVÁLTSÁGAIK 45 fordul elő. vázlat. A vendégek ugyanis a király által megjelölt erdőben szabadon szánthattak. Könyv V. az ispán követségbe nem küldhette őket. melyet V. márc. mint a következő vázlatokon arra az évre mutat. István kárpótlásként adott a királyi házban gyakran történt megszállásaival sujtott felszászi hos- 2. A Tiszavölgy a XIV. miként e hospeseket egy másik oklevél már 1262-ben is valóban „királyházi”-aknak nevezi. A helység neve alá írt szám úgy ezen. Fejér VII.

Társadalmi viszonyaik azonban. Anj.. F. 308. VII. a távolabb fekvő Ardónál és Nagyszásznál hasonló indokok nem is állhattak fenn. . Ns 10 (eredeti). F. hanem a nagyszászi hospestelep politikai jelentőségét is sejteti.5 A hospes-ség tehát már feledőben volt. kalácsot és sört szolgáltatnak. Ns 3.2 Szőllős és Nagyszász villicusai. évi tornateleki oklevél szintén királyi hospeseknek nevezi1 s egy 1323.hospites in Zaaz” és „hospites de Ardou” tanúkként. sőt községi szervezetük is a királyháziakéhoz hasonlóak voltak. 3 Hazai okm. évi oklevélben is közösen szerepelnek szász-i (Nagyszász) és ardói hospesek. Az 1355. A király felmentette őket a katonáskodás és mindennemű adó alól. 1355. ott. 407–409 634–635. minden ügyeikben bíráskodhatott. a bíráskodási önkormányzatot s Nagyszász kivételével a szabad plébánosválasztás jogát. 2 1 . egységesen szabályozta szolgáltatásaikat. esküdtjei és hospesei az Ubulfiak hűségéről 1300 körül szintén közösen tettek jelentést III. Az 1355. már nem hospeseknek. 4. valamint a Királyháza keleti határánál újabban települt Veréce jogi viszonyait is közös nevezőre hozta. 3. az irtáson szántanak-vetnek. egyházukat kiemelte az esperes vagy más plébános hatásköréből s megadta a jogot. 1364. VI. Nincs nyoma annak. 2166. Nagyszőllőssel már nemcsak a községi szervezel hasonlóságát. aki a súlyosabb bűnügyek kivételével. évi királyi kiváltságlevél4 az egymással szomszédos Királyháza. évi mérsékelt kiváltságok is U. melyekben az ugcsai ispánnal közösen tartott törvényszéket. Dl. hogy Ardó és Nagyszász – a későbbi Feketeardó és Szászfalu – az 1355.” U. 4 Per. rövidesen pedig az 1355. évi közös kiváltságlevél előtt szinlén részesültek volna hasonló korai kiváltságokban s tekintettel arra. hanem egyszerűen királyi népeknek és jobbágyoknak nevezi. Endre királyunk. hogy villicusukat maguk válasszák. egyébként azonban kiváltságlevelükből hiányoznak a városi elemek: erdőt irtanak. tyúkot. tartoztak ellenben – de csak saját határaikon belül – a királyi szekereket vontatni.46 A MEGTELEPÜLÉS vehette. eddigi szabadságaik szerint halásznak és vadásznak s a nyalábi királyi várhoz búzát. Nagyszász lakosait az 1262. ott. Kétséges bírói ügyeikben Nagyszőllős bírája és esküdtjei ítéltek. hogy a királyháziak a királyi ház szomszédságával járó terhek enyhítése címén jutottak nevezetes kiváltságaikhoz.3 Nagyszásznak ez a közös szereplése az egész vidéken kimagasló. Nagyszász és Ardó. zabot. akik valóban a jobbágyság színvonalán és életformáiban éltek. 5 „populi et iobagiones nostri. évi kiváltságlevél a kiváltságolt községek lakosait.

valamint a XIII–XV. hogy az ugocsai vendégek németek voltak. Komáromy 13. akik – mint említettük – a XIII. már nincsenek biztos támpontjaink. az 1405. F. 5 Lehoczky III. 1405. 7. század második felében megtelepülésnek induló ugocsai vidékre. minthogy az utóbbihoz alapot nyújtó népi nyelvet nem ismerjük. 2 1 . Per. 26566. miként a közeli beregszásziakat. Az ugocsai hospesek nemzetiségi eredete nem lehet vitás. A nyalábi királyi uradalom ugyanis 1378ban a testvér Drág és János vajdák. 3 1396-ban a város már Drág vajda kezén volt (Sztáray okl. 9019. továbbá Nagyszász és Felszász nevei. 1405-ben faluikat „villa zaz”-oknak nevezik4. a közeli beregi és szatmári kisebb német rajok módjára jutottak el a XII. ardói. Az ugocsai idegen hospes-sziget korán és teljesen elmerült a magyar tömegben. I. ha az ugocsamegyei Batár lakosait. 27. 6 A váradi regestrumban 1216-ban. 541). Ns 25. 4 Per. 7. 1405. Per. Var. Rendszerint azzal a feltevéssel találkozunk. E visszaesésnél is nagyobb törést idézett elő a magánföldesúri birtoklás a városiasság útján haladó. század folyamán. de a század végén a nyalábi birtokosok által szintén megszerzett3 Nagyszőllős fejlődésvonalában. Az 1355-ben kiváltságolt korábbi hospes-helységek az Ugocsa megye keleti felében egyre terjeszkedő új nagybirtok jobbágyfalui között minden megkülönböztetés nélkül foglalták el helyüket. főként II. a királyi hospesek és cívisek utódai egyenlők lettek az uradalom többi jobbágyaival. Ns 11. Reg. A királyi szabad város jobbágymezőváros színvonalára hanyatlott le s bár községi életében némi városi formákat megőrzött. 27. Közelebbi hazájukról s az ugocsai királyi uradalom területén történt megtelepítésük időpontjáról azonban. jóllehet az oklevelek azon kívül. évi megjelölés azonban. Ns 25. Ezt a feltevést Batár és a tiszavölgyi szász hospesDl. nem említik. 212. F. Dl.A HOSPESEK EREDETE 47 veszendőbe mentek. hogy egy ízben. 12.6 a szőllősi. F. század elején flandriaiak voltak. 13). Géza korában Magyarországra áramló német településhullámok hozták magukkal s ezek az új otthon keresésekor leszakadva a felvidéki vagy erdélyi szász tömbről. 6. Eredetükre és elhagyott hazájukra némi világosságot vetne. a XII. 1399-ben Perényi Péter kapott reá nova donatiót. 1399. 90.5 hogy az ugocsai németeket is.1 majd 1405-ben a Perényicsalád2 kezére került s mindvégig itt is maradt. századokból ismeretes személynevek elég alapot nyújtanak annak megállapítására – amit különben történetírásunk a kérdés közelebbi vizsgálata nélkül eddig is biztosan ismert fel –. felés nagyszászi hospesekkel közös kirajzás lerakodásának tekinthetnénk.

a szent francia király korában mélyreható volt. mint például Batáron és Tornateleken.5 1 Az erdélyi szászokat is az első adatok flandriaiaknak írják. III. Bpest. valamint ezekben a hospesok csak a tatárjárás után tűnnek fel. Karácsonyi: A vallon olaszok Erdélyben. Ny. Magától adódna tehát a következtetés. hogy az ugocsai szász hospesek a tatárjárás után a megye más részein új falukat alapítottak (Komáromy 22). mivel a francia kultúra hatása a germán-latin érintkezési területen fekvő s a francia királysághoz tartozó Flandriában a XIII. mert szászoknak az északi németeket nevezték s Flandriát részben germán elemek. fasc. 59). Hung. M. mint maguk a batári flamandok voltak. 145. I. elején: G. ezeket azonban a tatárjárás után a mocsári és erdei rejtekekből visszatérő telepesek nem vették ismét birtokukba. a mégis jobb védelmi lehetőségeket ígérő királyi ház mellé. hogy Tornateleket 1262-ben korábbi hospeslakosaitól elhagyott puszta földként cserélte el István ifjabb király. sz. a század folya- . 3 Komáromy is úgy véli. ö. 2–4. 4 Romer Flóris: Régi falképek Magyarországon.48 A MEGTELEPÜLÉS községek földrajzi közelsége eléggé valószínűsíti is. Mon. 23. Az utóbbiak nevében szereplő „szász” megjelölés nem áll a feltevéssel ellentétben. Tornateleken – s esetleg még más helyeken – állottak.2 Viszont Szőlős.3 A flandriai eredet nyomait vélhetnők felismerni az ardói templom XIV. Dept: Les influences anglaise et française dans le comté de Flandre au début du XlII. Arch. 5 A francia befolyásról a XIII. Közl. (1874) 74–84. V. Zimm. IV. A germánság északi nyelvhatáráról származó vendégek más magyarországi „szász” telepesvidéken is fellelhetők. 403. hanem felhúzódtak a Tisza völgyébe. században. az: Forgolány M. hogy a tiszavölgyi szász telepek már a határi flamandok megtelepülése után keletkeztek s lakosai tulajdonképpen nem is mások. XXI. Arch. Tört. még: Schwarcz Elemér: Bevezetés a hazai német nyelvjáráskutatásba. századból származó falfestményén látható Szent Lajos képen is4 annál is inkább. Flandriaiak ugyanis Batáron csak a Váradi Regestrumban. míg a további. 22. G. a Második Részben Batárt. Azt is tudjuk. XX. amelyekből arra lehetne következtetni. U.és Nagyszász. 2 L. Henszlmann Imre: A szatmári püspöki megyének középkori építészeti régiségei. 19. századi adatokban már nincs nyomuk. Hóman: M.-e siècle (Travaux de l’Université de Gand. Ny. Buch I. Ardó. az egyszerű jobbágyfaluban ekkor már kizárólag magyarság élt. 1923. XIV–XV. 1928.Werner: Urch. a flamandok lakták. I. tehát a tatárjárás előtt szerepelnek. ahol egyébként az áradások sem rombolták annyira irtásos földjeiket. Fel. Gand-Paris. hogy a német vendégek első telepei Ugocsa megyében Batáron.1 Vannak olyan jelek is.

aki a váradi oltárt alapította. eredeti településeket hoztak létre.-e siècle. 1886. Lajos király pedig csak később. Ez esetben pedig arra is lehetne gondolni. hogy a Tisza völgyébe felhúzódó és esetleg új testvérrajokkal gyarapodó német vendégek itt nem zárt. E helységek német neveiről egyáltalában nem is tudunk. aki Károly Róbertnek nagybátyja volt. H. aki 1307-ben Szőllőst. melyet Kopasz nádor Szent Vince tiszteletére alapított. I. 1902. 1 Komáromy (23. Eltekintve azonban attól. Amennyiben a váradi oltár a szent király nevét viselte volna. sőt még nem is önálló. 71. P. nem valószínű pedig. Figyelemreméltó különben. század második felében újabb flandriai vendégek sűrítették meg s ezek hozták ide még a század végén szentté avatott királyuk kultuszát. annál is inkább. hanem már meglevő lakott telepeken vertek tanyát vagy ilyenekkel később települtek össze.MAGYAROK ÉS SZÁSZOK EGYÜTT 49 Az ardai Lajos-kép azonban egyúttal ellent is mond annak a következtetésnek. mintha az ugocsai hospesek egy időben és egy tömegben telepedtek volna meg. mert a Borsa nembeli Kopasz nádor. Ha tehát megállapítjuk. hogy az első vendégeknek a tatárjárásban valószínűleg megritkult sorait a tatárjárás után a XIII. Nagyvárad. . hogy a batári flandriaiak s a tornateleki hospesek. Paris 1876. A szőlőiről messze vidémán: Duvivier (Ch): Les influences française et germanique en Belgique au XIII. hogy a Lajos-kultusz a még Lajos király fellépte előtt messze elszakadt flandriaiakhoz elszakadásuk után jutott volna el. az ardai Lajos-kép alapján azt is föl kell tennünk. I. hogy e következtetésekben sok a feltételes elem. hogy a Szent Lajos-kultuszra mutató ardai kép eredetéhez lehetett köze Károly Róbertnek is. A flandriaiak ugyanis Batáron 1216-ban már ott voltak. hogy a tatárjárás után újabb vendégek érkeztek Németországból Ugocsába. Blok: Geschichte der Niederlande. Bruxelles. Geschichte Belgiens. testvére volt Bekének. Wallon: Saint Louis et son temps I–II.) Kérdéses azonban. 1894. összefüggést is lehetne gyanítanunk a váradi oltár és az ardai kép kultuszában. La Querelle des d’Avesnes et des Dampierre jusqu’ à la mort de Jean d’Avesnes (1257).1 Számos és a hospesek lakta négy helység mindegyikében felismerhető jelek arra mutatnak. végül is csak annak felismeréséhez juthatnánk. hogy ez esetben a szent királyról vagy az 1317-ben szentté avatott Lajos toulousi püspökről van-e szó. hogy a király és az ugocsai flamandok Szent Lajostisztelete közösen jut kifejezésre az ardai képben. J. minthogy e helyeken a tatárjárás után már nem találhatók meg. Utóbbi kettő a „Geschichte der europäischen Staaten” sorozatában. 1226–1270 között uralkodott. (Bunyitay: A váradi káptalan legrégibb statutumai. Pirenne. Szent Lajos koráról: H. a tatárjárás után feltűnő közeli tiszavölgyi „szász” hospesekkel azonosak. Gotha. 335. 364. 2 vol. az egyik ugocsai hospeshelységet adományba kapta. Nagyszőllősnél és Ardónál mindenekelőtt ezt bizonyítja maga a helységnév. 26) is felteszi. Gotha 1899. amelyet nem a telepes szászság adott. hogy a váradi székesegyházban Károly Róbert király Szent Lajos tiszteletére ajánlotta fel azt az oltárt.

Erre mutat legalább is a szőlősi hospesek 1262. amennyi a halászok megélhetéséhez már nem szükséges. évi kiváltságlevélben említett királyi halászokról nem esik több szó. A királyi halászok tehát. miként a szent francia királyé sem a magyarok között. Bizonyosra vehető. a vendégeken kívül bizonyára állottak még más telepek is. akik a vármegyei átalakulásban eddigi társadalmi és gazdasági szerepüket elveszítették. L. majd 1342-ben ismét Darauch néven és már Nagyszőlős tartozékaként szerepel. A Felszász mellett álló királyi ház körül. melyben a király a szőllősi hospesek számának növelése céljából a szomszédos Droch nevű földet. az idegen vendégek betelepülését összetelepülések is követték. melynek alapítását a királyi uradalom szőlőültetvényeseinek tulajdoníthatjuk. ellenben a következő században a város határában találjuk a Halászföld nevű birtokot. századból származó említett falfestményein. valamint a királyi halászok földjéből anynyit. Szőllős területébe olvadt. mely – már neve szerint is – nem várszerű erődítés. hogy a felszászi vendégek 1272. Ardó nevében pedig az itt elsőnek megtelepülő királyi – szintén magyar – erdőóvók emléke él. a városhoz csatolt. melyeken nemcsak a Szent Lajos francia király képe ismerhető fel. nevét a daróc-októl vette. A Droch-föld. Ez a közös községi keret is elősegítette. – vagy legalább is egy részük.1 A rátelepülésnek. miként a darócoké már korábban. . hanem a magyar Szent Lászlóé is. hogy ez alkalommal a királyi darócok és halászok. évi kiváltságlevele. mely 1336-ban határa megjárásakor. Nyilvánvaló ugyanis. Az 1262. az 1262-ben még számukra meghagyott birtokban sem tudták magukul fenntartani s birtokaik teljes egészében. hogy a Felszász név korai eltűnése után Királyháza néven szereplő helység keretében a hospesekkel együtt már ezek is bennfoglaltatnak. a Második Részben Darócot és Halászföldet külön is. Nyilvánvaló. az uradalmi központ szolgálatára rendelt szolganépeké. a királyi ház. valamint a magyarság és a flamand szászság együttélésének szinte szimbolikus tartalmat nyerő jelei olvashatók le az ardói templom XIV.2 Hasonló összetelepülésekre két másik tiszavölgyi hospesfalunál. hanem uradalmi. gazdasági központ volt. hogy erdőségek mellett éltek.50 A MEGTELEPÜLÉS ken híres Feketehegy tövéhez települt Szellős alapítását a királyi uradalom vincelléreinek s mindenesetre magyar elemeknek tulajdonítjuk. akikről bizonyosan csak annyit tudunk. Szőllősön. hogy Szent László kultusza éppúgy aligha kereshető a jóval halála után beköltöző idegen telepeseknél. évi 1 2 Az „ardó” szóról a Második Részben Feketeardónál. – a város közösségébe került. Felszásznál és Nagyszásznál is lehet következtetnünk.

valóban volt is. mely talán az első ugocsai ispán nevét viselte.2 A megye nevét adó Ugocsa tehát Szászfaluba olvadt be s ennek jelét láthatjuk a „Szászfalu alio nomine Ugocsa” névalakban is.és összetelepüléseknek további bizonyítékaira vélünk találni az e helységekből származó korai személy. már a XIV. hogy az 1355. Vályi III. mint Beregszászéban a Bereget. István halála után a velük élő szolganépek színvonalára hanyatlottak. mely még a közelmúlt évtizedekben is az Ugocsa nevet viselte. mint amennyit az 1272.és földrajzi nevekben is. sőt többi hospeshelységekkel közös kiváltságlevélben a királyháziak – királyi jobbágyok és népek – jóval kevesebb jogot és szabadságot kaptak. Nagyszász neve a további Szász. Ns 6. de – a Szent László-kép szerint – a magyarok is. V. F. Az ardai Szent Lajos. A rá.és Szent László-képek azonban már magyar és német elemek valóságos együttéléséről tanúskodnak. A szászság Nagyszőlősön is a magyarság által létrehozott keretekbe telepedett. Szászfalu alio nomine Ugocsa névalakokon keresztül állapodott meg a XV. F. a „Zazfalva alio nomine Ugocha”1-ban azonban az utóbbi név így már nem volna megmagyarázható. Ugocsa Szásza. Annál kevésbbé. században elenyészett. évi második. század első felére teszik. Komáromy 21. Míg tehát Ardón a szászság már eredetileg magyar településre telepedett reá.ÉS RÁTELEPÜLÉSEK 51 kiváltságai elenyésztek s a vendégek pártfogójuk. Minthogy az oklevelek által megnevezett személyek rendszerint a helységek elöljáróiként. de korán. a megye nevének tulajdoníthatnánk. hiszen az is feltehető volna. Az Ugocsaszásza összetételben az Ugocsát. 11. mert a templom építését oly korra. Rómer és Henszlmann előbb idézett tanulmányait. vagy legalább is kép1 2 Per.3 amikor a helységben már benn laktak a szász hospesek. Mindkét oklevél eredeti. mert tudjuk. 3 V. Az alábbiak ugyan inkább német. (1799) 547. Így magyarázható meg az is. A negyedik hospesfalu.ÖSSZE. V. évi kiváltságlevél a felszásziaknak biztosított. 12. hogy Ugocsa nevű falu. addig Királyházán és Szászfalun később következett be magyar és szász összételepülés. de az utóbbiak inkább magyar eredetűek. itt azonban ezen kívül még összetelepülések is történtek. században Szászfaluban. Szászi. Ns 19 s 1431. E reá illetve összetelepülések megállapítására a helységek magyar nevének átvétele s a szomszédos települések területének felszívása magában elég biztos alapot talán még nem nyujtana. A falu helyéül Szászfalu határának azt a részét jelölhetjük meg. . ö. hogy a német vendégek teljesen üres helységekbe települtek be s a később felszívott települések is csupán területet hoztak nekik nép nélkül. Pesty (1865). ö. a XIV. 1430.

minthogy a többiek több nyelvben is élnek és latin. melyek egy kivételével határjárásban szereplő határpontokat jelölnek. századból 14 szőllősi lakos nevét ismerjük. századokból. Sabur. századokból csupán néhány személy és földrajzi név ismeretes. Ugyanebből a korból. az előbbi adatok alapján Szőllősön megfigyelt viszonyokra. Konch). Ludveg. kiváltságos hospes. ezek közül azonban nyelvi vizsgálatok csak 7-re alapíthatók. ö.) . 8° 124. A többi 32 földrajzi név közül 19 teljes egészében magyar. ezeknek valóban a községi lakosság felső. különben az első települő magyar rétegtől származó s részben ma is élő magyar nevek tömege nem kerülhetett volna át a németség nyelvére s nem öröködhetett volna.52 A MEGTELEPÜLÉS viselőiként szerepelnek. mert az általuk jelölt folyók és patakok más helységek határain is áthaladnak. Henchlinus). V. tehát szász rétegéből kellett kikerülniük. Ardóról. a XIII–XIV. azonban ezekből is következtetni lehet. legalább is oly valószínűséggel. Szászfaluról és Királyházáról a XIII–XIV. Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet. de a német szó ezekben is magyar szóval párosodott. első fejezete. Az utóbbi 12 név kivétel nélkül folyókat és patakokat jelöl s bennük a szláv nyelvi emlékek bizonyára az említett korai szláv szórványoktól kerültek át a magyarság nyelvére. tehát e szempontból közömbös alakban írottak. három pedig nyelvileg felismerhetetlen bár. A 7 név közül 4 kétségtelenül német (Hannus filius Telmani. hogy a magyarság itt előbb jelent meg. Budapest. Ilyenek közül a szász hospesek nyelvének hatása csupán kettőben jelentkezik (Hankuta = Hans útja s Kunchul – Kunzel pataka). további nemzedékekre. A XIV. hogy a helységben a szászok betelepülésekor is volt és ezután is maradt magyar elem. Szőllős területéről 34 földrajzi nevet ismerünk. mint valami más eredet (Zumbur. hanem arra is. de német eredet ezekben is sejthető. A földrajzi megjelölésekben a magyar nyelv teljes túlsúlya a német nyelvvel szemben nemcsak arra mutat. 1934. Hench. (Különnyomat a Századokból. 12 pedig magyar és szláv vagy más szó összetétele. egészében csupán a Szőllős területén már kívül eső Barankavár neve sejtet szláv eredetet. de a nevek helyi jellegzetességet is legfeljebb csak összetételük egyéni vonásaiban fejezhetnek ki.1 A következő másfél századból (1400–1563) vizsgálódásunk körébe már mind a négy helységből nagyobb számban vonhatók személynevek s az ezekben jelentékeny arányt képviselő magyar nevek már a magyarság túlsúlyáról s feltehetőleg az egykori hospes községek gyors elmagyarosodásáról is tanús1 A különböző elemek egy település keretében való együttélésére ebből a korból számos példa idézhető.

1471. Stat. 1472 és 1498-ban. A hospesfaluknak magánföldesúri hatóság alá jutása s lakosaiknak az új nagy uradalom jobbágytömegébe történt elmerülése is bizonyára hozzájárult a kiváltságokkal most már nem védett nemzetiségi keretek bomlásához. melyek a telepes szászságot a magyarság részéről. Ns 21. két újabb falu települt meg: Veréce és Tekeháza. 2 1378: Dl. Oroz) eredetet sejtetőek. 18. hogy a szászság felszívódása a magyarságba a négy egykori hospes-falu szigetén gyorsan és a németségét leginkább tartó Szászfalu kivételével. ahol még észrevehető nyoma volt a németségnek. azok a mindennapos hatások irányították. Kom. 24921. 1498. Zaz. 1471: Dl. de 1471. század második felében Szászfalu kivételével. ezek közé ékelten hamarosan. 7 Ns 25. valamint ezentúl most már mindig magyar helységeknek írták. melyek a nyalábi vár tartozékai voltak. 1498: Per. jz. Mold) és szláv (Thoth. Veréce részese lett azoknak a kiváltságoknak is. mely a XVI. F. 1405: Per. Per. a szászságnak az utóbbi települési kereteiben és sorai között történt elhelyezkedése s a későbbi összetelepülések révén érték. Szászfaluval és A nagyszámú s általában a keveredési területre jellemző bizonytalan nevek között éppúgy vannak magyar (Guboly. 26566. 24. egyenletesen haladt előre.A SZÁSZOK FELSZÍVÓDÁSA 53 kodnak. F.. még a XIV. a vár „valachalis” faluival szemben már 1378-ban magyar.1 A személynevek nyelvi megoszlása ebben a korban ugyanis a következő: Nagyszőllős Királyháza Szászfalu Feketeardó M 34 7 13 31 85 N 2 1 11 – 14 Sz 3 – – 1 4 B 10 3 14 9 361 Ezek az adatok arra mutatnak.2 A felszívódási folyamatot. 27. 1472: Lel. Thonya). 26070. * A Tisza balpartján fekvő hospes-faluk sorában. végleg le is záródott. de siettette a folyamatot a Tisza-völgy nyugati kijárata előtt elszélesedő sík magyar tömbjének szomszédsága is. hogy a Tisza balpartján fekvő hospeshelységeket. Dl. Ns 22. Az elmagyarosodás menetét szemlélteti az a körülmény is. majd 1405-ben még szász. 1 . mint német (Chebel. melyeket a hospes-faluk 1355ben Lajos királytól kaptak s 1405-ben Veréce és Tekeháza is szász falunak neveztettek Királyházával. F. 1405. 14. század dereka táján.

Turul.54 A MEGTELEPÜLÉS Ardóval egyetemben. Endre király 1 A nemzetségről általában Karácsonyi: Magy. az ugocsai birtok megszerzésével párhuzamosan még Szatmár megye keleti és Bereg megye déli részén gyűjtött össze hatalmas birtoktestet. . Bár az ugocsai Káta-birtoktest. hogy Tekeháza és Veréce a hospesfaluk között. míg a falu neve s az 1450. tehát ezek területén települt meg. melyben különben már a hospesfaluk lakosai som hospeseknek. Az ugocsai királyi uradalom bomlását előidéző birtokadományok a XIII. A Káta-faluk magyar tömbje. században három családi nagybirtok kialakulására vezettek. évből ismert jobbágynevek határozottan mellette szólnak. A Szatmár-ugocsa-beregi ág nemzedékrendje Rafael comesig vihető vissza. (1887) 160–181.1 A nemzetség csaholyi ága a Kraszna balpartján állapodott meg. a nemzetségnek Ugocsa megye történetében és benépesítésében jelentékeny szerepe volt. magyarnak látszik s a magyar eredet Tekeházánál minden kétségen felül is áll. század vége felé szerezték meg a nyalábi uradalom birtokosai. néhány század leforgása alatt szétesett. II. Hasonló alapon juthatott Veréce az 1355. 1470. 2. és 1567. 1901. 1405-ben a hospesfalukkal együtt „szász” faluknak nevezték. minthogy a falu eredetileg a hetényi nemeseké volt s csak a XIV. mert az említett 1405. Vasvári. hanem királyi jobbágyoknak és népeknek neveztettek. ez a körülmény maga azonban a magyar eredetnek még nem szól ellene. hogy a két újabb településnek a szászsággal valami kapcsolata lett volna. század közepéről mindkét faluból szép számmal ismerünk jobbágyneveket. Csarnavodny családok sarjadtak. k. V. amely a II. E nevek tükrében mindkét falu lakossága. A falukból német eredetű személy vagy földrajzi név egyáltalában nem maradt fenn. 310– 321 és Komáromy András: A Kata nemzetségről. évi kiváltságlevélhez is. Surányi. hogy a két falut egy ízben.. Veréce ugyan már eredetileg is a nyalábi uradalom tartozéka s magának az uradalomnak a telepítése volt. Arra pedig. az ugocsai ág pedig. aki minden jel szerint az ág alapítója s itt az első birtok megszerzője volt. holott már a XV. Ezeken kívül nincs egyéb jele. Nevével először 1216-ban találkozunk abban az oklevélben. évi oklevél kivételével Verécét és Tekeházát minden más helyen magyar faluknak jelölték. A megye déli részén az ország belsejéből kelet felé terjeszkedő Káta-nemzetség vert gyökeret. nemz. melyből a Lázári. egyedül az a körülmény is magyarázatot szolgáltathat.

1 A határjárás leírásából kitűnik. 1 . XIV. Homok. Fejér VII. ahol később a nemzetség kezén Sár. amely ekkor. 287–289. hogy Mikola északkeleti határvonala egybeesett a Túr folyóval. minthogy Túrterebes még Szatmár megyé- hez tartozott. egyúttal Ugocsa megyét is határolta. tehát már Ugocsa megye területén és Mikolától északnyugatra. II.-i eredeti átirat. 20. (1810). Kállay Saec. 1391. Ns 2149. Szirmay Szatm. Vasvári stb.A KÁTA-URADALOM KIALAKULÁSA 55 által Mere comesnek adományozott szatmármegyei Mikola határjárását foglalja magában. tünnek fel. A folyón az oklevél szerint Rafael comesnek malma s rajta túl. febr. 3. 17.

derekán. sz. E nagy területen. 2 1 . 3 Az oklevél forrásai a Második Részben Bábonynál. melyek talán ekkor még a gyepün is kívül estek. A vár a család újabb osztozása alkalmával 1284-ben2 már fennállott. sz. ott I.-ban pusztán maradt Pást.56 A MEGTELEPÜLÉS birtokai voltak. hogy a nemzetség ugocsai őse. Bábonynak eredete homályban vész el. 55. amely az adomány útján szerzett további birtokok megszerzésekor már valóban a nemzetségé volt. lakatlan területként fogta fel e „föld”-eket. második felében az Avas hegység délnyugati lejtőjén Turc. sz. mely azonban újabb falvak megtelepedése következtében korán szétszakadozott.. délről a szatmármegyei Túrterebes és Mikola. Valószínű ezért. mikor az ország e keleti szélének benépesülése még alighogy megindult. n. minthogy az adatok a birtok megszerzésének módjáról és időpontjáról nem nyújtanak tájékoztatást. nyugaton pedig Halmi és Kökényesd határaival volt közös. keleten az ekkor már Ugocsa megyétől Máramaros megyéhez csatolt Visk. 11. a XIV. hogy a nagy bábonyi határ hegyvidéki részeiből a Perényiek nyalábi uradalmának a hegy északnyugati lejtőjére települt ú. Az 1319. Turc és a XV. hogy a Rafael comes unokái között 1261-ben létrejött osztály1 alkalmával Bábonyt az osztályozó rokonok a Szatmár. in quo per magistrum Thomam . A szomszédos szatmármegyei birtokkal együtt már a nemzetség kezén merül fel és oly korán (1216). Ez esetben Bábony is a nemzetség teleZichy I. „oláh” falui is jókora darabokat szakítottak el a XIV. első felében települt meg a Tamás által épített bábonyi vár alatt Tamásváralja. mely tehát. akit Rafael comesnek tekinthetünk. mely északon a tiszavölgyi Nagyszász és Feketeardó királyi falvak. Az oklevél névszerint nem jelöli meg Rafael comes ugyocsamegyei birtokát. Tamásváralja.-ban még nagy darab földet fogtak össze. sz. évi bábonyi határjárás3 még az eredeti határt jelöli meg. mint az ugocsai Káta-birtoktest magjára következtethetünk abból is. Bereg. „cum monte in terra Babun existenti. valószínű azonban. U. Bábony határai a XIII. Bábonyra. Bihar és Szabolcs megyékbon fekvő birtokaik némelyikével együtt osztatlan közös birtoknak hagyták s hogy Bábony területén a hasonló nevű hegyen építette fel várát Rafael comes unokája. már kétségtelenül a nemzetség telepítései voltak. A nemzetség ugocsai részkének. castrum est constructum”. hogy Bábonyról van szó.. sz. a bábony-halmi határ déli szegletében Pást s a XIV. határai közé foglalta az Ugocsa megye déli felére benyúló Avas hegység bérceit is. az István király mellett vitézkedő Tamás mester is. az említett földrajzi pontok alapján azonban nem lehet kétséges.

valószínű azonban. 35–36. 1296-ban visszabocsátotta Keresztúrt a nemzetség kezébe.4 A XIV. hogy a tatárjárás reá is végzetes volt. Halmit azonban már a Váradi Regestrumból (1218) is ismerjük. de a király meggyőződve István és László királyok adományáról. mert a falu népi viszonyai sok tekintetben közösek a többi síkvidéki Kátafaluéval. 538–539. az Ugocsa megye déli részét elfoglaló összefüggő nagy terület ura lett. 216. Tamásváralja. még nem jelenti azt. Endre ugocsai ispánjával. Kökényesd az adományban tűnik fel. északon pedig a beregmegyei birtokokhoz közel eső Tiszakeresztúrral. 166–168.BIRTOKSZERZÉSEK 57 pítése lenne s ez azért is feltehetőnek látszik. Zichy I. délen Bábony. 2 Reg. a belső zavarokban összezilált birtokviszonyok rendezése és az elkallódott királyi birtokok visszaszerzése céljából az ugocsai királyi praediumot megjáratta. 34–35. hogy az adománylevél Kökényesddel együtt „terra”-nak nevezi. majd IV.2 Az utóbbi tehát korán lakott hely volt. VIII. majd 1274-ben az ezek szomszédságában levő Halmi nevű földre. Mikor III. addig a beregmegyei nemzetségi birtokok a szerzési törekvéseket a Tisza mentén irányították a bomladozó ugocsai uradalom felé. 4 Hazai okm. . 105–107. A belső háborúkban István király mellett híven kitartó vitéz céltudatos birtokpolitikával királyától adományt szerzett a Bábonnyal szomszédos Kökényesd nevű. 2. bár maga az a körülmény. Istvántól. 447–449. 164–165. hiszen TamásWenzel XII. Keresztúr „terra”-val 1260ban találkozunk először az ugocsamegyei Isóteleke föld szomszédjaként. Halmi. Mindkét adományozott birtok előzőleg az ugocsai királyi uradalom része volt. melyre nemsokára nagy pártfogójától. Var. 3 Wenzel VII. Fejér V. sz. mintha az adományozás idejében valóban lakatlan puszta lett volna. 1 107–109. Lászlótól szerzett a nemzetség adományt.1 Az új szerzeményekkel a Káta-nem ugocsa-szatmárberegi ága egy. István comessel. Nagy terület. V.3 Ekkor még királyi birtok volt. Kökényesd birtokokkal. István comes Keresztúrt – most már „villa”-t – is az uradalomhoz csatolta. Itt a nemzetség a Bereg megye határán fekvő Keresztúrral gyarapította birtokállományát. de megszerzésekor még alig lakott. Pást. elején tehát a Káta nemzetség Ugocsa megyének jelentékeny részét mondhatta magáénak. Míg a nemzetség terjeszkedésének iránya a szatmármegyei Szamoshátról Ugocsa megye déli síkjára vezetett. Az ugocsai birtokot a várépítő mester királyi adományokkal is gyarapította.

Jobbágynevek már a XV. a tamásváraljai szláv (Vernika) pedig az ugocsai rutén beszivárgás korai hatásáról tanúskodik. Teluc (Telek). a másik kettő – bár hangzásra magyaros – felismerhetetlen: Hemequei. bár a névadás módja itt is magyar eredet mellett szól. 2 A latin keresztnév-alakban írott egyes neveket mint közömbösöket.1 Ezek az 1474–1499. hogy e korai névsorok még töredékesek. 216. mivel a különböző. Kökényesd és Keresztúr sűrű benépesedését és korai felvirágzását is a nemzetség telepítő tevékenysége mozdította elő. melyek viselőit azonos vagy külön személyeknek tekinteni egyformán alap nélkül való lett volna.-ból a faluk mindegyikéből – kivéve a korán elpusztult Pástot – maradtak fenn. Sinka stb. hogy egy-egy alkalommal forrásaink ugyanazon családnéven hány személyt jelöltek meg. Var. Már a falunevek is magyar eredetűek. nem fejezik ki. 1 . egyedül Bábonyé vonható kétségbe.) Halmiból már a Váradi Regestrumban megnevez 4 lakost. A bizonytalan nevek jó részben formai okokból kerültek e kategóriába s viselőik (mint pl. Reg. Lynthes. azt tehát. esetlegesek s hogy különböző évekből származnak. Bár a nevek a regestrumban igen eltorzultak. Pást s minden bizonnyal Bábony is a nemzetség saját telepítései voltak s az adományba már települési keretekkel megszerzett Halmi. hogy a fenti számok egy-egy helység keretén belül egymástól különböző családnevekre vonatkoznak. Tariska. Az említett Káta-birtokok már az első adatokban is teljesen magyar eredetűeknek látszanak s falvaik magyar jellegüket mindvégig megőrizték. A német név (Bábonyon és Kökényesden egyformán: Hencz) viselője az ugocsai szász (telepítés. Meg kellett azonban fontolnunk. költő kétségtelenül magyar: Bertholon. nem számoltuk ide. 3 Hangsúlyozni kívánjuk. összegezésük pedig gyakorlatilag megoldhatatlan volt. de közeleső években természetesen változatlanul ismétlődnének egyes nevek. Ezeket a különböző évekből származó töredék-névsorokat az áttekintés miatt nem volt tanácsos külön-külön feltűntetni. évekből származó jobbágy-család nevek2 a következő nyelvi megoszlást mutatják: M 12 27 48 25 24 136 N 1 – – 1 – 2 Sz – 1 – – – 1 B – 4 5 1 5 15 Bábony Tamásváralja Halmi Kökényesd Keresztúr Az öt falu 154 jobbágy-családneve3 között tehát csak 2 német és 1 szláv eredetű név van s a bizonytalanok között sem található még egyetlen „Orosz” vagy „Oláh” családnév sem. sz.58 A MEGTELEPÜLÉS váralja.

Turc). Az alapítástól ugyan e névsorok időpontjáig 200–250 év telt el. egyik részében bizonytalan. évi bábonyi határjárás adataiból épül fel. a neveket tehát mi is joggal tulajdoníthatjuk a keresztúriaknak. Batarcs. hogy a bábonyiak nyelvén ezek is már magyar összetételben (Pelsőchegye). 1 . melyeket a szomszédos beregmegyei Csetfalva birtokosai el akartak Keresztúrtól perelni. patakok neveit (Batár. tehát kivéve a bábonyi földön kívül is szereplő folyók. A megye északnyugati szélén fekvő s itt a szláv hatásnak inkább kitett Keresztúrról 1332-ből 1 magyar és 1 szláv. sz. Nakol). hogy e nép valami sajátságos magyar jelleget visel. a XV. az Avasvidéken később. E jobbágynevek tükrében éles megvilágításba jut a Káta-faluk magyar népe s a faluknak magyar alapításról tanúskodó nevei e névsorok által teljes igazolást nyernek. második felében. E határjárásban 22 határjelet neveztek meg s e 22 földrajzi név közül a kétségtelenül helyi eredetűek. de sikertelenül. mintegy hidat verve az alapítás és a fenti névsorok időpontja között.1 Az ugocsai Káta-birtokon otthonra talált magyar paraszttömb a megye legegységesebb magyar parasztsága volt s e jellegét – miként látni fogjuk – mindvégig meg is őrizte. a részletekben ily messzeségen át már gyakori a tévedés. A fontos e hagyományokban a sajátos eredet tudata. szomszédokkal folytatott határvitákban újabb magyar helyi földrajzi neveken kívül néhány nem-magyar is feltűnik (Pelsőc. a magyar népi folytonosság felől azonban ily egységes adattömeg föltárása után kétség aligha támasztható. magyar nyelvűek. Karna-kadarchhath). Oly csekély – alig 3–4%-os – tehát a név nyelvi alakja alapján kétségkívül magyarnak nem minősíthető réteg. Annál kevésbbé.A KÁTÁK MAGYAR JOBBÁGYSÁGA 59 e magyar vidéken túlnyomólag magyaroknak tekinthetők. Talán némi ellenőrzésre nyújtana lehetőséget. sőt a folyók nevei közül is magyar képzésű a Batarcs folyó neve. vagy éppen kettős – idegen és magyar – alakban (Őzfő alias Nakolréte) élnek. mintha valóban nem volna indokolatlan az elszigeteltségét máig őrző tamásváraljaiak hagyománya kún-besenyő őseikről. 1483-ból 8 magyar s 2. A híd legfontosabb tartó pillére az 1319. ha magának a telepítő Káta-családnak az eredete Az 1483. évi nevek olyan területeket jelölnek. Bábony keleti szélén. mert a közbeeső időből szép számmal maradtak fenn e területről földrajzi nevek is s megállapításainkat ezek is alátámasztják. de másik részében szintén magyar (Dezkamochar. Lekence. hogy ez a közösségben a valóságban nem válik észrevehetővé. Ezek nyilvánvalóan az Avas-vidék szlávval keveredő oláh eredetű hegyvidéki lakosaitól származnak s figyelemre méltó. 1503-ból pedig 1 magyar földrajzi név ismeretes. A demográfiai adatok azt is megsejtetik.

Tátolyt. Törőt Kökényesden és Tamásváralján egyformán találunk. Sinkát. legalább is ily belső költözésekre lehet következtetni azokból a jellegzetes családnevekből. A Káta szó besenyő eredete ugyan valóban felmerült. Turc tehát már az avashegyi településvidékhez tartozik s így munkánk is az Avas-vidék többi. évekből származó 154 jobbágy-családnév között a helységnévből képzett családnevek. Az egyes Káta-faluk lakossága a birtoktesten belül már inkább látszik egymással keveredőnek. Turul V. sz. A turciak ugyanis oláhok voltak. A pusztaként Halmi határába olvadt falu egykori lakosságáról tehát személynevek nem állanak rendelkezésünkre. Komáromy a szónak magyar vagy kún eredetét egyformán lehetségesnek tartja. 2 szatmár-. Henczet Kökényesden és Bábonyban. 2 Hóman: M. hogy e nevek viselői egy családból származtak-e. az 1474–1499. akik az Avas-hegységnek a nemzetségi birtoktesthez tartozó s a Káta-tömb magyar parasztsága által másfélszázad leforgása alatt is néptelenül hagyott részein szálltak meg a XIV. 2 beregmegyei helységre s 1 (Ungi-Ongi) Ung megyére mutat. Ardót. de minden bizonnyal előbb. Dandit az utóbbi kettőben. mint a síkvidéki testvérfaluké. Vincét és Both-ot Bábonyban és Halmin. a XV. 263. Halmin és Tamásváralján. mindössze 11-re rúgnak. Természetesen nem tudjuk ellenőrizni.-ban azonban még általánosnak látszik. hogy a síkvidéken a magyar Káta-tömb közepébe ékelődő Pást népi viszonyai nem voltak mások. hogy a falvakban az 1474–1499. Így pl.-ban a források pusztának jelölik meg. Merőben eltérő volt azonban az utolsónak megtelepülő Kátafalu. Sóst Kökényesden és Halmin. nem kétséges azonban. mivel már ekkor sem szerepelt.1 de a magyar Árpádkor új történetírója a családot az Árpád-törzsből származtatja. * 1 A szó besenyő eredetéről Tagányi MNy. A nemzetség által telepített Pástot a XVI. dereka táján. ez azonos neveket a szomszédos falukban mégsem lehet minden esetben egymástól függetlenül állóknak tekinteni. években is az volt. IX. Cibalt. . melyek a birtoktesten több faluban is előfordulnak. Erre mutat legalább is az a körülmény. már a fenti névadatok korában. melyek az idegenből érkező beköltözőkre általában biztosan világítanak reá. sz. Ezek közül 6 ugocsa-. 160.2 Egyes Káta-faluk társadalmi elszigeteltsége ugyan a továbbfejlődés folyamán valamennyire megtört. Petét. Perényi-birtokot képező településeivé együtt tárgyalja. Turc lakosságának nemzetisége. I.60 A MEGTELEPÜLÉS sem volna a múlt ködében elvesző. sz. 127. Tört. mert feltehető. hogy a lakatlan új birtokokra kiköltöző birtokosok szolganépeiket elsősorban saját ősi földjeikről hozták. Ungit az említett években Bábonyon.

melyek Gyulán és a szomszéd falukban egyformán előfordulnak. a Második Részben Gyulánál elmondottakat. Gyula 1337–1396 között települt. ha szembeállítjuk azokat a családneveket.ö. szólnunk kell az Avas hegység nyugati lábánál fekvő Gyula nevű faluról is. minthogy a jellegzetes nevek viselői a szomszédos falukban általában rokoni kapcsolatba hozhatók. (Akli. amikor először találkozunk nevével. URADALOMBAN Kökényesd. V.1 A késői. Az 1450– 1567. évekből ismert gyulai jobbágynevek közül ugyanebben az időben a következők fordulnak elő a közvetlen szomszédságban: KÁTA-BIRTOKOKON KISNEMESI VIDÉKEN NYALÁBI (Bábony. sz. hanem kezdettől fogva a nyalábi uradalom tartozéka volt. Batár. 2 1 . 3 Komáromy A. jz. Halmi.-i eredetű2 s mindvégig egyenletesen magyarnak maradt Gyulán ugyanis éppúgy él a kún-besenyő eredetről szóló hagyomány. akként a gyulaiak is kún-besenyő ivadékoknak tartják magukat.3 Ha ennek a hagyománynak valóban van alapja – s a hagyomány keletkezése nehezen volna másként elképzelhető – akkor a gyulai és a Káta-jobbágyok bölcsőjének közösnek kellett lenni. jóllehet ez sohasem volt Káta-birtok. mint a vele szomszédos Káta-eredetű Tamásváralján. a szomszédos rutén-oláh hegyvidék mellett elzárkózva őrzik magyarságukat s máig is sajátos népi szokásokat és népviseletet tartanak fenn. Gyakfalva) (Feketeardó. A hagyomány némi ellenőrzésére nyílik alkalom. Kom. Miként tehát az utóbbiak. XIV. Ált. Csepe. feljegyzése.. Szászfalu) Tamásváralja) Apay Bán Balázs Balázs Bíró Bán Bán Birtalan Bíró Bíró Fodor Birtalan Birtalan Göde Búza Boldizsár Kovács Csapos Fekete Márk Dabóc Fodor Nagy Fodor Gál Síró Gács Göde Tóth Garda Henecz Vas Göde Kósa Víg Gőner Kovács Kerekes Nagy Kósa Pál Kovács Szabó László Szász Márk Legalább is 1396 óta.GYULA ÉS A KÁTA-BIRTOKTEST 61 A Káta-birtokok megtelepüléséről szólva.

3. Gutkeledek a Tisza-Borosvaközön Míg a megye déli részében a Káta nemzetség szervezett meg összefüggő birtoktestet. 84–91. Kökényesd. E megszorítás után is feltűnő nagy a jobbágynevek közössége Gyulán és a nyalábi uradalom két szomszédos helységében. A jobbágynevek közössége a kisnemesi vidékkel alig számottevő. áttelepült raj rakta le. addig az északi részen egy másik nevezetes nemzetség. mert feltehetőnek látszik. Tóth stb. Természetesen azokat a neveket. mely a szomszédságban előforduló jobbágynevek ismétlődésére s az ebből következtethető családi kapcsolatokra általában is jellemző. első tekintetre a kún-besenyő hagyományt alig látszik alátámasztani. Göde. 1911) 190–212. amelyet Gyula az uradalom keretében már leélt. melyek a két vagy három szomszéd vidéken egyformán fellelhetők (pl. II. Kovács. ellenben jelentékeny a Káta-falukkal. k. mely ezután az utóbbi keretében élő magyar parasztsággal sűrű szálakkal kötődött össze.62 A MEGTELEPÜLÉS KÁTA-BIRTOKOKON Bábony. I. nemz. Tamásváralja Tóth Veres Víg NYALÁBI URADALOMBAN (Feketeardó. mivel így a gyulai szálak nem köthetők csupán egy tömbhöz.1 A Általában idevonatkozólag Karácsonyi: Magy. melyek jóformán minden faluban előfordulunk (Bíró. Bán.). A gyulai hagyomány tehát mégis megerősíthető a fenti névsorokkal. Halmi. Víg). a Gutkeledek vetették meg lábukat. Szászfalu) Nagy Ősz Pál Polgár Sánta Szabó Szász Toldi Tóth Tőkés Vas Veres Az összevetés tehát. a földesúri jog a jobbágykeveredés útjában. 1 . de hagyományait e közben is megőrizte. ez azonban teljesen ráírható arra a két századra. Nagy. s A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. minthogy az uradalom keretében nem állott a nagy akadály. hogy Gyula alapjait a Káta birtokszervezetből valami ok folytán kiszakadt s a nyalábi uradalomra a szomszédba. (Bpest. az összevetésből eleve ki kell kapcsolnunk s óvatosan kell eljárni azokkal a – bár jellegzetes nevekkel is.

5 A birtoktest magját képező Feketepatak határa az új települések következtében az eredeti terület kis hányadára szűkült össze s az elsőséget az uradalom szervezetében is kénytelen volt Salánknak átengedni. Dl. Ez már a Gutkeledek adományszerzése előtt megtörtént. mint Isótelekével szomszédos „terra”-t először 1260-ban említi az Isótelkéről rendelkező Pósa. 1. évi határjárást a Második Részben. Ez a nagykiterjedésű terület a XIII. mezővárosi kereteket. ahol a Borsova és Szalva közé eső síkterületen s a Nagyszőllősi hegységnek ide ékalakúan benyúló ellaposodott lejtőin telepedtek meg. 27. A per 1295-ben megegyezéssel végződött s Miklós 60 márka lefizetésével minden birtokigényt megváltott. Károlyi I. ö. Nagyszőlős és Túrterebes mellett a megye egyik legnépesebb. 135–137. Az 1295. 1345. Atyai s végül a Rozsályi Kun családok zavartalan birtokában voltak a XIV. Feketepatak határát képezte1 s a terület a nemzetség birtokába a Feketepatakra Tiba comes fia.A GUTKELED URADALOM KIALAKULÁSA 63 Gutkeledek útja is Szabolcs.3 A per alapját képező igényről és a per lefolyásáról a rendelkézésre álló adatok nem nyújtanak tiszta képet. sz. 330. közepe táján az elsők között szakadt le az uradalom testéről. sz. Wenzel V. Miklós által V. 21–24. Ns 17. az 1295. 1345ben pedig ismét újabb feketepataki településről adnak számot forrásaink. 6 A gazdasági központ a legújabb időkig Salánkon volt s az uradalmat salánki uradalomnak nevezték. Vat. a Gacsályi. 15. valószínű mégis. 5 Per.6 Míg Salánk és Komját a nemzetségi birtoktest V. I. Szatmár és Bereg megyékben szerzett birtokokon keresztül a Tisza mentében vezetett el Ugocsába. Wenzel VII. 538–539. kitöltő helységévé emelkedvén. sz. 511. mely a Nagyszőllősi hegység lejtőjén. 2 1 . Salánki. Béla uralkodása végén és halála után fellángoló belső zavarokra s a birtokok sorsát forgandóságra vető pártharcokra nyúlnak vissza. F. első felében már új településekkel gyarapodó területnek. Tiba comes fiának az első jogszerzőkkel perbe kellett bocsátkoznia. I. úgyhogy Miklósnak. Komjátról. évi egyesség után Tiba utódai.2 Feketepatak eredetileg az ugocsai királyi uradalom része volt s az uradalom bomlásának kezdetén a XIII. Salánkot a pápai tizedjegyzékek említik először 1332–1337-ben.4 néhány év múlva. 371. 4 Mon. Istvántól nyert királyi adománnyal jutott. hogy a per gyökerei a IV. (Másolatok között). 3 Sztáray oki.-ban még egyetlen falu. már a rutén települési vidék vonalán szállott meg. mely a Borsova lapályán a megye legnagyobb községi határát szerezte meg s hamar felvirágzott. Feketepatakot. Az Ugocsa megye határáig terjedő feketepataki földön írott emlékeinkben hamarosan feltűnik egy újabb település: Salánk. Hung.

64 A MEGTELEPÜLÉS .

. A sík földön ugyan itt is magyar elem helyezkedett el. miként a királyi uradalom legtöbb telepítése. melyek az uradalom magyar zömét a beregi s a XIV. ugyanazon család szervező mukájára vezethető vissza. Komját és a két Karaszló már első alkalommal is a nemzetség kezén és az eredeti széles feketepataki határ között tűnik fel. Az uradalom magyar népe itt nem támaszkodhatik oly hátvédre sem. Ns 26. 1490. 16. mert azok a népi erők. A Gutkeledek ugocsai falvait ugyanis a beregi és ugocsai magyar vidékektől széles mocsáröv rekeszti el s e természetes szigetelő hatása annál szembetűnőbben jelentkezhetik. megállapításunk a falu magyar nevében. Ezek a különféle tényezők nem egyenlő erővel léptek fel az uradalom minden részében. második felében telepedett meg a két Karaszló. hogy a népvándorlás korából visszamaradt. mint a Káta-nép a megye déli szélén a Szamoshát színmagyar vidékére. Az uradalom népéről nyerhető első színkép némely foltjainak megértéséhez azt a körülményt is figyelembe kell venni. mintha a Gutkeledek jobbágysága közös eredetű. az uradalom népi tekintetben korántsem mutat annyira egységes képet. A síkföld felől felfelé haladva a Borsova mentén. Az uradalom falvai közül egyedül Feketepatak az. évi határjárás helyi jellegű (tehát a folyó és patakok neveit figyelmen kívül hagyva) földrajzi neveinek 1 Per. Az uradalom déli szélére eső Feketepatak ezen a lépcsőzetes vonalon az egyik szélsőség állomása. A királyi uradalom által telepített Feketepatak. talán a nemzetség ősi birtokairól származó lenne. sz.1 melyekkel az uradalom települési keretei el is nyerték végleges formáikat. Az eredeti feketepataki határ borsovavölgyi keleti nyúlványában ugyanis csak a XV. kor szerint egyre fiatalabb s rutén elemekkel egyre erősebben áthatott településeket találunk. F. egyszerre tehát két oldalról érik.NÉPI VISZONYOK 65 megszerzése után már 60–80 év múlva megjelennek. kezdettől fogva megbonthatatlanul magyar volt. folyók és patakok neveiből megsejthető ugocsai szláv foszlányok tanyája éppen ez a vidék volt. az 1295. második fele óta már a nagyszőllősi hegyvidék rutén rajzásai részéről is. Jóllehet a középkorból egyetlen lakos nevét sem ismerjük. mint a Kátáké a megye déli felében. melynek eredete a nemzetségi birtoklást megelőző időbe nyúlik viszsza. a salánki uradalomban azonban nincsenek nyomai annak. Bárha így csaknem az egész uradalom megtelepítése egy forrásra. csaknem két század pereg le. sz. hogy a nemzetség saját telepítései voltak. Salánk. ily akadályokat nem találtak útjukban. míg ismét újabb települések vernek gyökeret a nemzetségi birtokon. nyilvánvaló tehát.

hogy a 183 jobbágy közül 151 viseli. még középkori adatokban szintén magyarnak mutatkozik ugyan. Erre a feltevésre azért is jogunk van. évi feketepataki adózó-névsorban egyetlen nem magyar jobbágynév sem foglal helyet. és 1551. mégis valószínűnek tartjuk. az első. az arány azonban valamivel csökken. bár pontosan nem ismerhető fel. A Feketepatak után következő Salánk. 22. évi 183 jobbágy 101 családnév alatt élt s e 101 név közül 70 magyar és 22 bizonytalan volt. hogy az 1509. magyar nevet s 29 nem magyar nevet. Az 1509. A salánki terület egyes földrajzi pontjainak neveit tartalmazó 1414. hogy a szokatlan nagyszámú jobbágytömeg – mint a hasonló oklevelekben szereplő jobbágyság általában is – egyenlőnek tekinthető a falu teljes közösségével.2 Bár a helység alapításától körülbelül másfél század telt el e névsor idejéig. 2 1 . A kb. mint hatalmaskodókat sorolja fel. nincs okunk kétségbevonni. a jobbágyokból pedig 84% esik a magyarság javára. Aránylag tehát elég nagy a bizonytalan nevek száma. 20%-os bizonytalan eredetű név-réteg mindenesetre reámutat a Salánkon megtelepült magyar zöm lassú Per. hanem az hűen mutat vissza a település eredetére is. de már az ősi szláv szórványok és az új rutén szomszédság hatásának némi jeleivel. évi névsor. A falu neve magyar eredetűnek látszik. évi határjárásokban egyformán találhatók magyar és szláv nevek. mely az uradalom népének nagyobb részét tartja el. 1454. hogy – miként látni fogjuk – az 1567. kellő megalapozást talál. 1509 F. Pesty) származó helyi magyarázat.1 mely 183 jobbágy nevét tartalmazza. E csupán általános következtetéseket szolgáltató adatokon túl valósággal föltárja előttünk Salánkot az az 1509. évi névsorban szemlélhető eredményt nem valami hirtelen új fordulat hozta létre. Ns 23.66 A MEGTELEPÜLÉS magyar eredetében és abban a körülményben. Így ugyanis azt találjuk. így tehát a névsornak és a falu egész lakosságának aránya tulajdonképpen kérdéses lehetne. mert a további századok folyamán – miként látni fogjuk – a salánki lakosság nagy állandóságot mutat. az a közelmúltból (1865. ha a 101 névnek a 183 jobbágy között való megoszlását nézzük. hogy a falu nevében lehet török eredetű személynevet keresni. amit a korábban is éppúgy ható természeti jelenséggel a falut a közlekedés és a pusztulás útjául szolgáló Tiszamentétől elszigetelő mocsárövvel vélünk megmagyarázni. mintha itt lett volna Zalán-Salán fejedelem tábora s a helység a fejedelem nevét viselné. csak anynyiban igazolható. az ősi szláv szórványok egyetlen jelei. Általában a családnevekből tehát 78. Az utóbbiak itt is rendszerint a folyók és patakok nevei. Az oklevél a jobbágyokat.

a magyarrutén keveredés jegyeit viselik. hogy e lassú és csekély keveredés a XVI. századtól református hitet valló falu magyar jellegét nem bontotta meg. A lépcsőzetes magyar-rutén vonalban azonban a két kis völgyi falu megtelepülése törést még nem idézett elő. mely az Orosz és Tót nevek előfordulása terén ezen a vidéken. mely a hatalmaskodó jobbágyok között 6 magyar. . de általában is megfigyelhető Ugocsában. de szláv hangzású névalak. Erre mutat a 29 bizonytalan nevű jobbágy között helyet foglaló 1 Orosz. évi oklevélben felsorolt hatalmaskodó jobbágyok ugyanis neveik szerint így oszlanak meg: Alsókaraszló Felső M 5 – 5 Sz 3 1 4 B1 11 3 14 Felsőkaraszlón tehát. azonban itt. előbb Komjátot. Ezt az átmeneti helyzetet különösen élesen fejezi ki az egyébként szláv nevűnek sejthető Komját. hogy a birtokon a magyar és rutén elem a különállást kifejező arányban osztozott. Ez az osztozás jelentkezik az említett 1509.és Oroszkomjátnak nevezett Kis. A színmagyar Feketepatakról és a némileg már kevert Salánkról továbbhaladva a Borsova mentén. A bizonytalan nevek e jellegük dacára is kifejezik. Ezek a faluk tulajdonképpen már a nagyszőllősi hegység rutén települési köréhez tartóznak. mely két települést egyesít. legalább is jó ideig még. Az említett 1509. 2 Rác és 5 Tót. A ruténség által két oldalról befogott ék csúcsában levő s csak 1490-ben feltűnő két Karaszlót a település első szakában is már túlnyomóan ruténség lakja. arra a sejtésre vezetett bennünket. mely tulajdonképpen már hegyvidéki falu s így a magyarság életformájának kevésbbé felel 1 A bizonytalanok inkább a szláv névcsoporthoz tartozóknak látszanak. valamint még néhány felismerhetetlen. fokán fekvő Alsókaraszlón is számottevő volt. a Magyar. világos jeléül annak. nyilvánvaló azonban. mivel a többségi rutén elem mellett az első megtelepülök magyar rétege a lépcső alacsonyabb.és Nagykomjátot. magában. hogy az új rutén beköltözőkre utaló „Orosz” nevek mellett a „Tót” nevek a magyarság által is itt talált és korán felszívott szláv szórványokra mutatnak reá. 9 szláv és 5 bizonytalan nevű komjáti lakost sorol fel.A BORSOVA VÖLGYE 67 keveredésére. Az a következetesség. évi oklevélben is. a magyarság és ruténség érintkezési vonalán. majd a két Karaszlót találjuk az uradalom keleti felén. hogy a salánki magyarságba keveredő elem főként szláv eredetű volt.

az utóbbién a Fancsikay családok szerepelnek. mely a XIII.1 A nemzetségből az első ugocsai birtokot Achilles pécsi püspök. évfolyamából). de ennek fia. Marcell comesnek és Pósának fiai a király előtt megfelezték. Királya ugyanis 1251ben adományt. 1653. az 1509. II.2 Marcell és Pósa fiain kívül a püspök Felicián nevő testvérének fiai is birtokosok lettek Ugocsában. század végén jelentékeny adoA nemzetség ugocsai ágáról általában Karácsonyi: Magy.3 Végül is tehát a Biharból Ugocsába áttelepedett nemzetségnek csupán két ága vert gyökeret Ugocsában: Marcell comesé és Mártoné. A XIII. Az előbbinek család fáján a Zovárdffy. Komáromy András: A Hunt Pázmán nemzetség ugocsai ágazata. Marcell comes ága a XIII. mely előzőleg bizonyos Márk örökös birtoka volt. adott Achillesnek az ugocsai Verbőc nevű földre. század második felében Ugocsa megyében birtokot gyüjtött s rajta megtelepedett. 3 Dl. 252. melynek alsó állomását a színmagyar Feketepatak képezi. A rutén Felsőkaraszló tehát a másik szélsőség állomása az uradalom keretén belül azon a lépcsőzetes átmeneti vonalon. Magfalvy és a ma is élő Ujhelyi. (1901) 225–229. 38137. Nemz. Dl.68 A MEGTELEPÜLÉS meg. 1890. 2. 1 . Mártonnak engedték át. a megosztott Verbőc reájuk esett fele Marcell ágára szállott. 2 Ujh. a Kátákon és Gutkeledeken kívül még egy nagy nemzetség alapított nagybirtokot Ugocsa megyében: a Hontpázmány nemzetség. mellé csak kisebb birtokokat szereztek. Fejér VI. A püspök halála után a szabad rendelkezési joggal adományozott Verbőc továbbra is a nemzetség birtokában maradt s 1300-ban a püspök testvéreinek. Minthogy Pósa fiai magtalanul haltak el. bár – miként látni fogjuk – később esetenként magyar töredékek e falu közösségébe is iktatódnak be. 4. A Hontpázmányok falvai. 81. Az ország szélein megnyíló birtokszerzési lehetőségek útját követve. században már számos ágra oszló s az ősi hontmegyei fészekből szétterjeszkedő nemzetség bihari ága volt az. (Különlenyomat a Turul 1889. évi adatok alapján nem ismerhető fel magyar réteg. Béla alkancellárja szerezte. Bpest. Felicián fiai közül pedig Mihály és Fancsika az erdélyi és bihari birtokokkal történt kiegyenlítés után kivonultak Ugocsából s a Fancsikáról elnevezett hasonló birtokot testvérüknek. Míg azonban az utóbbiak Fancsika. utód nélkül halt el s így a birtok a királyra szállott. Péter. IV.

A HONTPÁZMÁNY-BIBTOKTEST 69 .

4621. a fancsikai ág birtoka lett. István a zászlója alatt elesett. hogy a két kis falu. 520. 5. a sóbányászat és a mármarosi koronavárosok védelme szempontjából szüksége volt a völgyön uralkodó várra. mely a többi Hontpázmány-falutól a közbeeső Perényi-birtokok. 8. mégis következtetni lehet abból a körülményből.1 mely ekkor még az ugocsai királyi uradalomhoz tartozott. 174. Újlak és Karácsfalva keletkezett. A két testvér. melyet a tiszai vám különösen értékessé tett. szintén Achilles nevű Marcell-fiú vérehullását hálálta meg. 410–413. Karácsfalva és Verbőc által körülhatárolt területen a XIV. valamint a teljesen elnéptelenedett nyírteleki pusztával kárpótolta őket. a testvérek 1300-ban kénytelenek voltak átengedni a viski birtokot és várat III. 6039. mely az Ardó. 8148. Endrének. század első felében már lakatlanul állott. Ujh. Az új falu területe valószínűleg az ardai és karácsfalvi határból szakadt ki s Fancsika aligha juttatott hozzá valamit. Fancsika. Újhely. Mikónak és Csépánnak juttatott viski adománnyal. Ardó. Fancsika. A fancsikai ágnak e telepítésben való szerepéről ugyan írott emlékeink nem szólnak. Újlak.70 A MEGTELEPÜLÉS mányokra tett szert s kialakította a megye harmadik nagybirtokát. 38135. A Marcell comes két fiának. A fancsikai ág a telepítésből más módon vette ki a részét.2 A XIV. a csekély népességű Ardóval (ma Szőllősvégardó) és Rakasszal. Mikó és Csépán pedig újból benépesítették Ardót és Rakaszt és rövid idő alatt megtelepítették a nyírteleki pusztát is. a XIV. Dl. a későbbi Mátyfalvát is. A nemzetség telepítő munkája ezzel még nem merült ki. 2. bár előbb a Marcell-ággal és másokkal pert viselt értük. Biharból áttelepedtek az új birtokra s itt várat építettek. mely korán elpusztult s a XVI. X. század második felében keletkezett. Dl. A Verbőchöz Achilles püspök jogán jutó Marcell-ág első szerzeménye Visk volt. 2 1 . században Fancsika és Verbőc között feltűnő Dob és Kérő nevű kis faluk alapjainak lerakásával. Dl. elsőUjh. aki az ugocsai királyi uradalom más részeivel. 8149. század második felében tehát már 10 falu: Verbőc. 38187. Mátyfalva. Karácsfalva. Újhely. Dob és Kérő volt Ugocsa megyében a Hontpázmányok két ugocsai ágának birtokában. a nagy ugocsai birtokszerzők és telepítők. Rakasz. mert a nemzetség fancsikai ága Mátyfalván nem lett birtokos s birtokigényt nem is támasztott reá. melyen néhány év alatt három új falu. Visk Mármaros megye része lett. 38131. Bár Rakaszt kivéve. Fejér IX. Nemzetségi alapításnak kell számítani ugyanis még Magfalvát. Minthogy azonban a királynak a benépesedő mármarosi völgy. V. Újhely.

melyek főleg Ardón. nőági jussok és zálogolások egyes részeket a birtoktestből kikapcsoltak s az osztódás folyamata is mindjárt újra kezdődött az együvé került Ujhelyibirtokokban. mely a magyarság erőtényezőit gyarapítja s egyúttal kiegyensúlyozó erőként lép fel az esetleg különböző eredetű települések társadalmi életében. mert eladott portiók. a falunak nevet adó királyi erdőóvók maradéka volt. Újhelyen és Verbőcön építették fel kúriáikat. tehát minden bizonnyal lakatlanul. Homogén birtoktest azonban ekkor sem állott elő. században ismét egy család kezében egyesült. Ez a folyamat természetesen párhuzamosan haladt a fokozatos elszegényedéssel s a nagyszámú ugocsai kisnemesség életformáihoz s érdekköréhez való alászállással. A tíz nemzetségi falu közül négynek az eredete nyúlik vissza a nemzetségi birtoklást megelőző királyi uradalom korába. a megye nyugati felében. Ezt már a két ág. Ardón ez a csekély töredék kétségtelenül magyar. a birtokok osztódása és a kúriák szaporodása a nemzetségi birtoktesten működő nemzetiségi erők szempontjából nem közömbös. A birtokos családok e szétágazása. mert a folyamat a helyileg együttélő közösségekbe olyan réteget visz be. korán egyengetve a későbbi kúriális község kialakulásának útját. E családok azonban a XVI. de uradalmi szervezet külön-külön az ágaknál sem jöhetett létre. melynek birtokán. Ezek közül az 1260-ban már említett Karácsfalva a nyírteleki puszta részeként.EREDET ÉS NEMZETISÉG 71 sorban Nagyszőllős által elválasztva a megye keleti határán állott. úgyhogy a XVII–XVIII. században – miként látni fogjuk – a nemzetségi birtokterület jó része már kisnemesi vidék jellegével bírt. Így a fancsikai nemesek valamelyikét ez időben már csaknem állandóan az alispánok vagy szolgabírók között találjuk. mivel ennek útjában állottak az ágak további szétágazásai. Mátyfalván. században a nemzetségi birtokok zömét kezeikben tartó Marcell-utódok is számos családban ágaztak szét. a Tisza jobb partján elterülő sík földön feküdt. Fancsikán és a verbőci birtokrészen a nemzedékek elterebélyesedésével egyre több nemesi kúria sorakozott egymás mellé. a falu bizonytalan eredetű nevé- . a Marcell-utódok és fancsikaiak korai elkülönülése is lehetetlenné tette. a birtokok felett egységes uradalmi szervezet nem alakult ki. Ardó és Rakasz pedig kifejezetten a legcsekélyebb népességgel került a nemzetség kezére. a többi 9 falu összefüggő területen. a rakaszi töredékre azonban éppúgy nem következtethetünk az egyetlen adatból. század közepéig az Ujhelyi-ág kivételével kihaltak s így a Marcell-ág birtoka a már megindult széttagolódás után a XVI. A XIV–XV. Különösen gyors volt a fancsikai ág szétesése.

az első birtokos nevét viseli. a nemzetségi birtokoknak a fenti számokban élesen kifejezésre jutó magyar jellegéből azonban következtetni lehet. Karácsfalva 1470–1522 Újhely 1334–1551. hogy a nemzetségi birtokok közepébe eső két kis saját telepítésű falu. A telepítés tervszerűségére és közös formájára mutat a nemzetségi birtoktest települési vidékének már a legrégibb adatokban kifejezésre jutó magyar egysége is. Dob és Kérő is magyar eredetűek és magyar jobbágynéppel lakottak voltak. Az összefüggő nemzetségi birtokoktól távol eső s már a nagyszőllősi hegyvidék települési köréhez tartozó Rakasz hely- . Nyilvánvaló ugyanis és csaknem kivétel nélkül megállapítható. Az egyes faluk jobbágylakosságáról fennmaradt legrégibb jobbágy-családnevek. nyelvi alak szerint a következő megoszlást mutatják: Verbőc 1372–1552. melyek a település első szakának jellemző jegyei. mely Foncsika comes. csupán arra mutat. Ardó 1454–1552 Rakasz 1444–1560. a nemzetségi birtokok népét jóformán a nemzetség által felépítettnek tekinthetjük. mely először kapott nevet s így a helységnév tulajdonképpen már a folyó neve alapján képződött. Fancsika 1551. A merőben saját alapítású hat falu neve mind magyar eredetű s ezek közül kettő (Újhely. Újlak) az alapítás mozzanatát örökíti meg. három részlegesen vagy teljesen kétségtelenül újra telepítésre várt s minthogy a további hat falu merőben a nemzetség alapítása volt. Összesen: M 8 13 8 26 27 20 22 4 128 Sz – – 2 1 1 – – – 4 N – – – 1 1 – – – 2 B 1 7 5 2 5 8 3 – 31 A korán elpusztult Dobról és Kérőről személynevek nem ismeretesek. A négy falu közül tehát. A Verbőc-patak mellett fekvő Verbőc helység szláv eredetű neve tehát a falu első megtelepülőinek szláv eredetére még nem szükségképpen. a többi négy (Fancsika. hogy a királyi uradalom magyar szolganépének kitelepüléséig a folyó vidékén valahol maradtak fenn a folyó szláv nevét fenntartó szórványok. melyet a nemzetség már némi települési kerettel vett birtokába. Újlak 1490–1524 Mátyfalva 1470–1525. Kérő és Dob) személynévből ered vagy abból eredőnek látszik. Mátyfalva.72 A MEGTELEPÜLÉS ből. mint az elsőnek megszerzett Verbőc esetleg szintén átvett szolganépére a falu szláv nevéből. hogy az azonos nevet viselő folyó és parti település közül a folyó az.

hogy a XVI. Jászol patak.és dülőnevek. századból ugyanis a falu területéről 27 földrajzi nevet ismerünk s ezek az egyetlen bizonytalan „Zaskas” (?) nevű föld kivételével vagy teljesen magyar eredetűek vagy szláv eredetű kölcsönszavakból alakult s magyar szóval összetett patak. A XVI– XVII. században pedig már rutén jellegű. 1560. az elsők között találta útjában a testvérfaluitól elkülönítve álló Rakaszt. melyről későbben fogunk szólni. de az utóbbi kevert 9 név is csupán 1546. korábbi eredetű magyar faluba s később teljes súlyával nehezedett reájuk. ezután azonban a folyton újabb beköltözőkkel gyarapodó ruténség rohamosan foglalja el a visszaeső magyar elem helyét. A magyarság korai elhanyatlásának okait nem ismerjük. különösen a nevek folyamatszerű csoportosításában: M 1444. A nemzetségi birtokoktól elkülönülten álló s korán eltérő fejlődési útra lépő Rakasz adatainak a nemzetségi birtokok fenti összetett adataiból való kiemelésével még jobban kidomA zárójel között levő számok azt mutatják. 1549. (Nagy Láz. mely már a lakatlan hegyi terület megszállása közben behatolt néhány szomszédos. A nagyszőllősi hegység egész vidékén fokozatosan széthullámzó rutén települési áramlat. hogy az előző számokkal jelzett neveket hányan viselik a megadott forrásban. században mutatkozik. században már erős rutén réteget tartó. A magyar földrajzi nevek és az 1444-ben szereplő két jobbágy magyar családneve (Fodor. Bartha Láza. 2(2)1 2(2) 4(6) Sz – – 2(2) B – 2(2) 4(8) – A rutén hullám hatása tehát Rakaszon csak a XVI.RAKASZ ELRUTÉNESEDÉSE 73 zete és társadalmi fejlődése lényegesen elüt a nyugati tömbétől. Maloda Tisza) tiszta magyar-szláv összetétel ismerhető fel. Szalva fő. mely pedig a rutén betelepülést megelőzően a faluban egyedüli népi tényezőnek látszik lenni. század közepe táján rutén települések keletkeztek. Lökös) nem hagy fenn kétséget a felől. Hosszú láz. 1 . de jóval a ruténség ugocsai jelentkezése előtt települt falu eredetileg a magyarságé volt. A rakaszi határ kezdetben a nagyszőllősi hegységen keresztül a Borsova völgyéig terjedt. Gálod mező. E folyamat kezdetei már kifejezésre jutnak a fenti rakaszi személynevekben is.) Két névben (Kojta havasa. 1548. Deák láza. a XVII–XVIII. de utalhatunk a tiszavölgyi magyar vidék többi falvainak hasonló s már okaiban is megvilágítható sorsára. óta fordul elő forrásainkban. mely korán el is ruténesedett. a hegyi határ jó részén azonban a XIV.

melyeket ily számra is csak a községenkénti felsorolás emelt fel. Azoknak a földrajzi helymegjelöléseknek. században néptelenedett el. Ezek a nevek a fenti számokban is – minthogy az egy-egy helység területén élő neveket külön csoportosítottuk – többszörösen felvétettek. ez a többszörözés a szláv nevek javára esik. E falukban olyan családnév. vagy magyarnak fel nem ismerhető elem nem teszi vitássá. Mindkettő szerepel már 1260-ban. század végéig éltek. Mivel pedig leginkább éppen a folyónevek a szláv eredetű nevek. 1 . mely magyar eredetűnek nem – bár határozottan másnak sem – ismerhető fel.1 jobbára folyóvizeket jelölnek s régóta élnek. melyek több helységben is szerepelnek s a valóságban egy-ugyanazon tájelem – leginkább folyóvizek és patakok – megjelölésére szolgálnak. A Hontpázmányok e síkvidéki birtoktömbje szívta fel pusztáként a XV–XVI. számottevő arányban csupán a rutén települési vidékhez erről az oldalról legközelebb eső Ardón fordul elő. Isóföldét és Lápot is. Vannak ugyanitt a fenti számban képviselt földrajzi nevek között olyanok is. valószínű tehát. mintegy előjeléül a később itt is bekövetkező rutén térfoglalásnak. hogy az itt talált ősi szláv szórványokból származnak. annál kevésbbé.74 A MEGTELEPÜLÉS borodik a megye nyugati sík felén egy tömbben álló többi nemzetségi birtok magyar települési jellege. Az egész tömb magyar eredetét és a vidék magyar települési jellegét azonban a csekély arányban megfigyelhető nem-magyar. következő a nyelvi megoszlása: Verbőc Tiszaújlak Tiszaújhely Szőlősvégardó Rakasz Karácsfalva Mátyfalva Fancsika Összesen: M 54 56 64 17 17 8 52 40 308 Sz 5 1 2 1 – 1 3 2 15 M+Sz 4 7 9 1 9 – 1 1 32 B 1 1 5 2 1 – 5 2 17 M+B 1 – 1 – – – 1 – 3 A magyar földrajzi helymegjelölések mellett törpe számban szereplő szláv eredetű nevek. mert a vidék földrajzi nevei is kevés kivétellel magyar eredetűek. Láp csuk a XVI. Isófölde azonban lakott helyként többé nem fordul elő. melyek forrásaink tanúsága szerint az egyes községek területén a XVIII. Ezeket a neveket hasonló jelek alapján a nagyszőllősi hegység lábainál és a Borsova völgyében is megfigyeltük. század folyamám az ugocsai királyi uradalom két korai magyar telepítését.

mely a nemesi vidéken szintén kívül esik. melyek adománybirtok jegyeit nem viselik magukon. kelet felől pedig a nyalábi uradalomhoz tartozó Feketeardó és Gyula közé eső területen keletkeztek. Csoma. településekben pedig már a XIV. Csepe.NEMESI TELEPÜLÉSCSOPORTOK 75 5. mert az itt levő települések kisbirtokokon jöttek létre. Péterfalva. századtól a leggazdagabb része volt Ugocsa megyének. Hetény. Tivadar. A vidék egységét kifejező közös vonásokon belül a felsorolt települések eredetében és belső jellegében különbségek figyelhetők meg s az egyes községek további fejlődése sem haladt egy úton élőre. Péter- . A megtelepülés első korszakában a kisnemesi területen találkozunk még Bónya. A további fejlődés főként abban a tekintetben állít fel választófalakat. Ez tehát az a települési terület. Hontpázmány-birtokok és Nagyszőllős által közrevett Egres is. Andrásfalva. Gyakfalva (később Nevetlenfalu). hogy valamely faluban túlsúlyra jutott vagy éppen egyedüli közösségi tényező lett-e a nemesi lakosság. Az a terület. melyeket királyi adomány nemesi birtok gyanánt juttatott birtokosaik kezére. melyek észak felől a Tisza folyása. melyek legtöbbjében végül közjogilag is kisnemesi község alakult ki. valamint ide számítható a területileg összefüggő vidéken már kívül. A kisnemesi vidék. mint korábbi alapítások. Laskod és Szénamező neveivel is. Így vannak e vidéken olyan faluk. Farkasfalva. falutelepülések lettek volna. amely a megye nagyobb nyugati sík felében nem tartozott a három nemzetségi nagybirtok keretei közé. Forgolány. Farkasfalva. vannak viszont olyanok. nagyságra is számottevő. vagy pedig a falu – bár kisnemesi birtok ugyan – de mégis jobbágyfalu maradt-e. hogy e „possessio”-k. E vidékhez tartoznak mindazok a faluk. melyet eddig is a „kisnemesi vidék” név alatt említettünk. nem állapítható azonban meg. sőt kezdetben a Gutkeled-. tehát: Bökény. A nemesi vidék szűkebb egységeként jelentkezik a Tisza déli partján egy vonalban sorakozó Bökény. a Tisza völgyébe eső Gődényháza. de már a Tisza északi partjára eső Szirma és Sásvár. Ide tartozik továbbá a területileg is idefüggő. Dabolc. Batár. dél felől a Káta nemzetség uradalmának északi határa. Ez a terület társadalmilag különálló egységet alkotott. Egyes falukat a kisnemesség soraiban élesen felismerhető családok maguk alapítottak. melyeket csak 1300–1400 között a legrégibb adatok jelölnek így s ezután pusztaként vagy egyszerű dűlőnévként szerepelnek. Csedreg és Almás. Csatóháza. Akli. már adott települési keretekkel léptek be. Öszödfalva. mások a kisnemesi közösségbe. nyugat felől a megye. valaha is lakott helyek.

76 A MEGTELEPÜLÉS .

Andrásfalva. Tivadar. 2 1 . 38124: Vajjon Farkas Hadnagy nem volt-e egy személy a bökényi földből megajándékozott Farkassal? Adataink e kérdés eldöntésére nem elégségesek. Bizonyos Botheus (Mylethe fia) ugyanis 1251-ben Dénessel és Myhalcz-cal (Farkas „Hadnagh” dictus fiaival) a váradhegyfoki konvent előtt megosztozott Szirmán. 19. dabolci és gődényházi nemesek és ismét eltérő jelleget viselnek egyenként is Batár. csak az állapítható meg. Öszény fiai Őszöd és Pál. két egyenlő részre osztva azt. Külön csoportot képeznek a közös törzsből származó csepei és almási nemesek birtokai: Csepe s a tőle különálló Csedreg és Almás. Hazai okm. az adomány tehát egyúttal Farkasfalva keletkezésére is reávilágít. Forgolány. Akli. hogy egy Farkasról van szó a két oklevélben. egy 1300ban kiadott oklevélben találjuk. E földet Farkas két testvérével együtt II. Lehetséges. Szirmáról is hallunk. János fiai Péter és Pál. Az oklevélben a király megerősíti Farkas nevű serviensét két és fél ekealja terület birtokában. hogy a ma is Bökény mellett fekvő Farkasfalva az 1230-ban említett Farkas nevét viseli nevében. melyeket már lazább szálak fűznek a nemesi vidékhez. hogy később e kisnemesi vidék kisnemesi családait rokoni szálakkal kibogozhatatlanul összeszőve találjuk. Béla ifjabb király a megerősítő oklevélben Farkast arra kötelezte. Dl. Csoma. Farkashoz mint közös őshöz vezet vissza. hogy a jövőben az adományozott földön királyi udvarának szolgáljon s megtiltotta.1 Kél évtized múlva a településcsoport egy másik falváról. A legrégibb adatot. Endrétől az ugocsamegyei Bökény „terra”-ból kapta adományba.A KISNEMESSÉG EREDETE 77 falva. Gyakfalva és Egres. mely e településcsoportra vonatkozik. * A Bökénytől Szirmáig húzódó tiszamenti településcsoport eredete a megye múltjának egyik legrögzíthetetlenebb kérdése. Ujh. Béla ifjabb király 1230.2 A legközelebbi adatot csupán félszázad múlva. mely a szirmaiak és farkasfalviak közé fonódik. VII. század első felében tűnik fel – nem lehet kétséges. hogy az ugocsai ispán bármiként háborgassa őt. évi oklevele tartalmazza. melynek megoldásához több úton is el lehet indulni. hogy egy korai szál. Komáromy (17–18) is valószínűnek tartja. végül ugyanannyi eredményhez jutva. Csatóháza. Öszödfalva s a Tisza másik partján ezekhez kapcsolódó Sásvár és Szirma településcsoportja. mert – bár Farkasfalva okleveleinkben csak a XIV. Az oklevélben Forgolány fia Domokos. Külön-külön törzset képviselnek a nemesi tömbben a hetényi.

246. 1903.és Péterfalva. A Váradi Regestrumban említett falu talán a tatárjárásban pusztult el. ezekkel tehát közös s a XIII. de nem engedik meg. Öszöd. Váczy. eredetük azonban minden bizonnyal közös volt az előbbiekével és egy időre is esett azokéval. ez azonban aligha lehetett azonos a ma is fönnálló Péterfalvával. Az itt nevezett András lehet a névadója a Tivadar. Eltekintve ugyanis attól. Az egyetlen Farkasfalva kivételével tehát a településcsoporthoz tartozó többi birtokoknál nincs nyoma annak. 101). 119–120. Forgolány fiai és társai ugyanis nem a vérség. mely Szászfalu mellett. Forgolány-. Var. 2 Péterfalva nevű falut (villa Petur) Ugocsa megyében ugyan már említ 1220-ból a Váradi Regestrum is (Reg. nem ritka: „nobiles de Thurocz. hogy e település-sor 1260–1300 között keletkezhetett. sz. (Zichy I. Forgolá1 „nobiles de Ugacha:” Tört.). 3 A megnevezettek közül egyesekkel 1300-ban más helyen is találkozunk: Gábor fia János ellen másokkal együtt alperesként szerepelnek Fulguran fiai Domokos és Lőrinc. Csatóháza és Csoma.-ban elnéptelenedett Andrásfalvának. Száz. akár elcserélni. nobiles do comitatu Castriferrei. de a XVI. A királyi serviensek és a patrimóniális királyság. század második felében tűnnek fel. A hasonló megjelölés. hanem a saját neveiket viselőkben voltak birtokosok s ezek valóban összefüggő területet is alkottak az elidegenítéstől letiltott Sásvárral és Bónyával. kijelentvén.2 melyek Sásvárral ma is szomszédosak. valamint Sásvár és Bónya nem voltak szomszédosak. évi oklevélből mindenesetre következtetni lehet. a falualapítók kezére. Öszödék nem az Ugocsa nevű faluban.78 A MEGTELEPÜLÉS Tywadar fiai Abram „ugocsai” nemesek1 Kopasz Miklóst tiltják a birtokaik között fekvő és azokkal szomszédos Sásvár és Bónya elidegenítésétől. okleveleinkben a róluk nevezett családok neveiben és csak a XIV. melyek a Péterfalva-Öszödfalva település-sorra esnek. Tár. a közös leszármazás címén. nyilvánvalóan a Kopasz Miklós elleni tiltakozók nevei között említett Forgolány. miként fejlődésük egész menete is közös volt. . hanem a szomszédság jogán jelentették be tiltakozásukat Sásvár és Bónya elidegenítése ellen. A megyében volt ugyan „Ugocsa” nevű birtok is. Akus fia Guba. hogy a birtoklás jogi forrása közös volt s ez a jog nem a vérségen alapult. Arra azonban az 1300. Posoniensi”. az 1300. Öszöd és Péter neveit viselik s reájuk mint alapítókra mutatnak vissza. Euzen fia András.és Forgolányfalva szomszédságában megtelepült. minthogy az utóbbi az 1300-ban említett tiltakozók neveit viselő faluk sorjában áll. hogy idegen férkőzzék közéjük. 1927. nobiles de comitatu Tolnensi.379. A tiszamenti településcsoport többi falui: Andrásfalva. hogy milyen módon jutottak birtokosaik. hanem a megye neve szerepel. Tivadar-. Tivadar. mely a társadalmi közönséget hangsúlyozza. nobiles de Lyptou. hogy a két birtokot készek akár megvásárolni. évi megjelölésben mégsem a birtok. tehát a kisnemesi területhez közel állott. nobiles de Symigio. hogy a korán elpusztult Ugocsa falu. sz.3 Ebből viszont arra is lehet következtetni. Ez a szomszédság azonban nem puszta véletlen volt. elejéig nem nyúló eredetet sejtet.

I. forgolányi.4 Ha pedig nem volt a királyi vármegyének vára.3 amikor az izmos kisnemesség társadalmi nyomása alatt már a nemesi vármegye körvonalait is kibontakozni látjuk. mint a megye parochiális comeseinek engedelmeskedjenek s a szokásos szolgálatokat teljesítsék. hiszen éppen azért tiltották le Sásvár és Bónya elidegenítését. de akkor is egyéb társadalmi elemek között várjobbágyokat. században már a kisnemesi rend egységes zömében jelenik meg előttünk. 494. nyilvánvalóan csak társadalmi lehetett.SERVIENSEK.1 Ismerünk is egy oklevelet. A magyarországi várispánságok története. Pesty Frigyes. Komáromy. 4 Legalább is ennek jeléül tekinthetjük.-on) 2 1 . 43. megparancsolta. Ns 23. 115–116. valóban nem találhatnánk meg máshol őket. minthogy Nyalábvár. aki maga is az ugocsamegyei nemességből származott. László király 1282-ben „nobilibus. 193. quam aliis cuiuscunque conditionis hominibus. hogy Mihály comesnek s fiainak. iobbagionibus castrensibus et aliis omnibus tam hospitibus. még nem gyengítené meg e feltevést.. az árpádkori társadalom milyen elemeiből formálódótt ki ez a kisbirtokos réteg.2 Ha ez az adat elég volna arra. az öszödfalvi. bizonyára nem voltak várjobbágyai sem s ez esetben az említett 1282. . István mesternek és Pálnak..-ban. mert hiszen a várjobbágyság tömege ez időben már az egész országban a kisnemesség rendjébe illeszkedett. Egyáltalában kérdéses azonban. mely az összezsugorodott királyi uradalom központja volt. Maga az a körülmény. hogy a várjobbágyok nyomainak keresésére induljunk. hogy Ugocsa megyében volt-e várispánság. Hiányzik ugyanis ennek legfontosabb feltétele. Ha pedig a kapocs nem vérségi volt. A megye történetének alapos búvárlója. a megye királyi vára. F. Bpest. 3. alig néhány ekényi kiterjedése.. 520–521. Az a kérdés tehát. mely a XIV. V. csupán az okKomáromy 27. 1894. mely a megyében egyedül említ. Száz. különösen a XIII. tivadari. Fejér V. szirmai és farkasfalvi nemesek ősei várjobbágyok voltak. 3. VÁRJOBBÁGYOK? 79 nyékat valami kapocs mégis összefűzte. hogy eredetre mi volt ez a társadalmi csoport. 32. 1882. mely Ugocsa vármegyében valamivel korábban várjobbágyokat említ. 1360. hogy – miként láttuk – az 1290-es években a megyében az alispán mellett már 4 szolgabíró működött (I.. 1320: Hazai okl. sz. hogy 1300-ban e kisbirtokosokat nemeseknek nevezték. l.ö. így tehát Forgolányékban egy közös társadalmi csoport elemeit kell szemlélnünk. mint e kisnemesi falukban. hogy „idegen” ne férkőzhessek közéjük. Komáromy András szerint. 40.. 3 1315: Per. melyeket külső jegyeik – a birtokok kicsiny. sűrű közelsége és már a kezdettől fogva kisnemesi községek kialakulása felé tartó fejlődés – valóban hasonlatossá tesznek a várjobbágyfalukhoz. évi oklevél kezdő sorát. csak az 1310-es években kezd szerepelni.

a Második Részben a Forgolány falunál elmondottakat. ha az ugocsai kisnemesekben eredetileg királyi servienseket. mint várjobbágyokat tekintünk. de Nagh Lweun apud sanctum Johannem se esse. Váczy id. nem hagyván kívül azt a szempontot sem. 2 L. további gyöngéje az a körülmény. A király vizsgálatot kért az esztergomi és egri káptalanoktól. hogy bizonyos Domokos. hogy a királyi serviens és a várjobbágy nem volt azonos társadalmi elem. Az előbbinek jelentése szerint Domokos tanúkkal bebizonyította.2 valószínűleg a flamand-szász vendégek közül való volt s szokatlan társadalmi helycserével került a magyar származású kisnemesi rétegbe.” Az egri káptalan is azt jelentette. engedje meg neki földjére való visszatérését. hogy Forgolányfalva problémája sokkal inkább beleilleszthető a serviens-. hogy Domokos valóban „verus Syculus de generacione Syculorum de Saswar” s hogy „in Magna Luew de Themusy Zekul” örökös birtoka van. hogy Domokos visszatérjen birtokára s a királyunk nemzetsége törvénye szerint teljesítendő szolgálatára. hogy az említett 1230. bökény-szirmai településcsoportban királyi servienseket lehet tekintenünk. E meggondolás alapján tehát a tiszamenti. Ez a helycsere mindenesetre sokkal könnyebben elképzelhető. „syculum in comitatu Saswariensi. A székely Sásvár megyéről közelmúltban napvilágot látott oklevél adatai egyformán ellene szólnak a várjobbágy. akik a rendi keretek kijegecesedésekor általában szintén a kisnemesség soraiban találták meg helyeiket. évi bökény-farkasfalvi oklevél voltaképpen meg is nevezi Farkas társadalmi helyét. miként más helyen kifejtettük. A király ezek alapján megengedte. 1326-ban az említett székely Domokost (Dominicus Siculus). mint a várjobbágy eredetbe. Fargalan-Fulguran-Fulgiar comes ugyanis. mely a kérdés irodalmát is nyujtja. hogy mivel földjéről a békétlen idők miatt régen elidegenedett. a várjobbágyságot tehát éppen ez az oklevél cáfolja meg elsőnek. előadva. aki ekkor bizonyos Iván serviense volt. A kérdéses oklevelet Károly Róbert adta ki 1323-ban. A király 3 év mulva.és a serviens-eredetnek s nem kevesebb joggal érvelnek az eredet egy harmadik lehetősége mellett.80 A MEGTELEPÜLÉS levél bevezető formulája egy különösebb jelentőség nélkül ismétlődő kifejezésének tekinthetnénk. Salamon fia. de Temus. 1 . Egyelőre tehát több valószínűség szól a serviens-. „de generacione Syculorum de Saswar” kérte. 1927. A falu névadója. tanulmányát. ö. hadi érdemeiért „inter alios Syculos” azzal a kiváltsággal V. A várjobbágy-eredet. Tudjuk. mint a várjobbágyelmélet mellett. a király saját serviensének nevezvén őt. Száz.

ezek azonban kétségtelenül a trencsén megyei Sasvárra vonatkoznak. Máriássy lt. az ugocsai tiszaparti kisnemesi rétegben. hogy Nagylövőt és Székelyt az oklevél Sásvár megyébe helyezi. Per. hogy a székely határőröknek Ugocsában semmi egyéb nyoma nem maradt volna. évi kiváltságlevele a gyepüt már Mármarosban említi: „indagines silvae Maramarosi”. Fejér V. tehát akár Senyő nevű szerzett birtokán. MNy. a szóban forgó székelyeket mégis elsősorban az ugocsamegyei Sásváron kell keresnünk.SZÉKELY HATÁRŐRÖK? 81 tüntette ki. sz. hogy ő és utódai bárhol szabadon üthetik fel residentiájukat. (Orsz. sz. elejéről ugocsai dolgokkal számos oklevél foglalkozik 1 A két oklevelet Lajos király 1365-ben privilegiális levélben átírta s ennek alapján tette közzé Jakubovich: Ugocsa-szabolcsi székelyek a XIV.2 A Tiszántúlon ugyanis nemcsak Lövő és Székely. hogy Sásvár a szabolcsi székely őrségnek egy előretolt állomása volt s az egymástól távol fekvő székely őrségek közös „megyé”-t képeztek. F: 1.) Lehetett a trencsénmegyei Sasvárról való is. 3 A királyi ház mellett levő Felszász 1272. hogy az Uketyevith-Fazekas per.-ban. században felmutatták. melyben az említett oklevelet a XIII. 1882.ö. hanem közel ezekhez található Senyő is. A magyarországi várispánságok története. Ns 3. 176–177. a Tiszántúlon pedig más Sásvár az ugocsain kívül nincs. Az sem közömbös. Pesty Frigyes. V. Az oklevélben megnevezett székely Sásvár-megyének az ugocsai Sásvárhoz való kapcsolása azonban nem tekinthető vitán felül állónak. Ha e meggondolások alapján az oklevél közzétevőjével együtt elfogadjuk. akár máshol az országban s nem kényszerítheti senki a székelyek közös helyére való visszatérésre („ad communem locum Syculorum”). hogy az oklevélbeli Sásvár azonos az ugocsamegyeivel. 397–400. 4 Tudunk bizonyos Fülöpről. a tiszántúli kerületi tábla előtt folyt. Ltár. sz. holott ezek szabolcsi vidéke és az ugocsai Sásvár messze esik egymástól.-ból s a XIV. XXVII. eredetileg határőrzésre rendelt székelyek utódait kell tekinteni. aki „sagittarius de Saswar” volt s akinek Erzsébet királyné 1229-ben egy ekealja földet adott Szepes megyében a szepesi nemesek joga szerint.1 Bár az országban több Sásvár és Sasvár is volt s a trencsénmegyei Sasvár szomszédságában Székely és Nagy-Lévárd (Nagy-Lövő?) nevű falvak is vannak. az azonban már alig hihető.4 A XIII. 2 Bizonyos Sasvár-megyéről más adatok is szólnak. . különösen a XIII. 205–209. Ns 2. Megtörténhetett ugyan.-ban. akik a sásvári gyepünek a mármarosi völgybe történt kihelyezésével3 földjeiken visszamaradva az ugocsai comes hatósága alá kerültek s később a megyében megtelepült más kisbirtokos elemekkel együtt a kisnemesi rendbe jutottak. Bpest. Nem lehet figyelmen kívül hagyni például. 1272. sz. 1.

mely a szóbanforgó „sásvármegyei” székely községekhez közel esett s melyet a Váradi Regestrum valóban.2 Ezzel szemben valószínűnek kell tartanunk. nem vonták volna a királyi uradalom gazdaságainak keretei közé. hogy e vidék Forgolányék falualapításai előtt sem volt települési kereteken kívül álló. M. Id. évi adománylevél alapján királyi hűbéresekről. hogy Sasvárt és Szirmát.3 Végül is tehát három feltevést sorakoztathatunk fel az ugocsai tiszamenti bökény-szirmai kisnemesek eredetéről. a tanúk tehát nyilván a szabolcsmegyei vidékről valók voltak. melyen keresztül kellett haladniok s amely a mezőgazdasági termelésre Ugocsában a legkedvezőbb volt. akiket a XIII. 2 Föl kell vetni. hogy a Tiszának egykor itt volt. ugocsai (a falu) stb. A tiszaháti és ugocsai nyelvjárás nevezetesebb sajátságai. Lehetséges például. hogy a tiszaparti sásvári magyar település-csoport nyelve a szomszédos szatmármegyei tiszaháti magyar nyelvjáráséval alkot közös egységet. 4 Váczy a Farkasnak szóló 1230. 379. u. hogy a rendelkezésre álló adatok mellett valamelyik is döntő elsőbbségben volna részesíthető. húzódó morotvák én halványok nem hagynak fenn kétséget a felől. a nélkül azonban.1 Figyelemre méltó továbbá. valamikor teljesen körülvették a Tisza ágai s e megközelíthetetlen szigetről védték a vidéket. .82 A MEGTELEPÜLÉS s ezek egyikében sincs szó székelyekről. (Dr. hogy a királynak az ugocsai néptelen területre először kitelepülő népei a Tisza mentében úgy jutottak volna el a tovább eső nagyszőllősi. a sásvári székelyek utódai voltuk. akik a társadalmi fejlődés megfelelő szakaszában a kisnemesség osztályában foglalták el helyeiket. hogy a Salamon fia Domokos székelységéről tanúskodó személyek között egyetlen ugocsamegyeit sem tudtunk felismerni. kell-e tekinteni. praedialisokról szól Ugocsa megyében. m. XXV. Reg. vagy legalább is itt is volt folyása s így eredetileg Sásvár és Szirma a többi várjobbágy eredetű birtokkal területileg is szorosabban összefüggött. hogy a különböző időpontból származó adatok voltaképpen csak különböző fázisait vetítik elénk valamely egységes fejlődésnek. sz. hogy azok. Szirmai Fóris László p.4 Nincs kizárva az sem. Var. Nem lehet ugyanis elképzelni. királyházi. „Sasvár”-nak írt. hogy az oklevél által említett Sasvárban nem a szatmármegyei Sárvárt. vidékre. hogy Sásvár eredetileg valóban védelmi pont. hogy e tiszamenti falvak alapítói szabad kisbirtokosok voltak. Ny. Neve („vár”) s a máig élő hagyományok egyformán e mellett szólnak.-ban királyi serviens állapotában találunk. min. gyepüőrség volt. 5 A kisnemei vidék földrajzi helyzetéből is arra kell következtetnünk. bár hibásan. hogy ezt a területet. 216. Az sem közömbös. 11–16. titkár úr szóbeli közlése. 2 A hagyomány ma is azt tartja. 1 Csüry.5 Végül is nyitva kívánjuk hagyni a kérdést s bizonyosan csupán azt állapíthatjuk meg – s ez megállapítható akármelyik feltevés esetén is –.) A Sásvár és Szirma felett.

Szántóért (Abauj?) az ugocsai Hetény és Veléte terra-kra az új birtokosoknak: István fiának Miklósnak. A kisnemesség másik izmos törzsének. melyben az Ákosfalva. az új birtokosok azonban. Othobar fiainak Kozmának és Mikónak. Zichy I. Guba comes. III. Endre király ugyanis 1295-ben megerősítve a IV. Ákos. hogy közös törzsből származtak. 1 . Mikó és Furtes eredetéről s birtokaik megszerzéséről nincsenek adataink. Istvánnal léptek osztályos egyességre. 2 1300-ban is Gábor fiával. hogy Csepén Kopasz Miklós fiával osztoztak. továbbá Cheburka fiainak Jánosnak és Janusnak adományt adott. A tiszamenti Hetény és az Avas hegységnek a mármarosi völgy felé néző bükkerdős. Péter és Máté egy részről. a korábbi. végül Csepe). másként Péterfalva1 nevű erdős birtokukat (később Telki. mely a serviensek Csoma és Öszödfalva faluinak szomszédságába esett. Csedreg Ákos fiainak jutott. az almási nemes családok ősei pedig Almást kapták. két egyenlő részre osztották fel. az osztályozások azonban arra mutatnak. Sőt az a körülmény. Az 1319. mint a Kopasz Miklóstól származó sásvári és szirmai nemesek. melyről előbb volt szó. Fulguran fiai Domokos és Lőrinc s Euzen fia András mellett együtt szerepel alperesként a csepei ős. akik kúriáikat Hetényben építették fel. Ákos fia Guba. akikről először 1319-ben és 1320-ban hallunk osztozkodásaik kapcsán. sz. még a királyi uradalom által lerakott települések puszta emlékeinél egyebet aligha találtak új birtokaikon. sziklás oldalán álló Veléte tehát nem volt merőben új alapítás. 101. akik a csepei Ákos és Zoltán családok ősei voltak. A következő évben Ákos és Furtes fiai a Sásvárt és Bónyát 1300-ban elidegeníteni szándékozó említett Kopasz Miklós fiával. Jánossal szemben az említett kisnemesősők. a hetényi nemeseknek az ősei már a megye települési vidékeinek a kialakulása után költöztek ide idegenből s birtoklásuk kifejezetten királyi adományon alapult. Mikó fia Miklós s Furtes fia Péter más részről a megye délnyugati szélén fekvő Csedreg és Almás nevű birtokaikat határolták el egymástól. majd 1280-ban általa megerősített birtokcserét. évi osztozás alkalmával Ákos fiai. Mikó és Furtes fiai.MÁS KISNEMESCSOPORTOK 83 Az előbbi tiszaparti település-sorhoz kelet felől Csepe sorakozik s a csepei és almási nemesek.2 melynek tömegében ez esetben a csepei és almási nemesek éppúgy kiemelkedő törzset alkottak. máNem azonos a Tivadarral szomszédos mai Péterfalvával. A hetényi nemesek megtelepedésük után megkísérelték birtokaik kiterjesztését s Tekeházára a XVI. László király által 1273-ban kötött. az előbbi bökényszirmai csoport kisbirtokosaihoz eredetre nézve is közel állónak látszanak. közös eredetre utaló rokoni szálakat sejtet a bökény-szirmai település-sor kisnemességével is.

Gyakfalva és Akli az eddig megtárgyalt falukkal szemben a különféle elemekből összeforradó kisnemesi tömbben ismét más típust képviselnek. a Drág és János vajdák. az előbbit csak 1360-ban. 1 Csüry id. Az Adorjánról származó család leszármazottai. Nekonak Adorján nevű szatmármegyei birtokáért. az utóbbiak azonban a birtokban mindvégig fenn tudták magukat tartani. Batár eredetileg ugyan az ugocsai királyi uradalom flamand telepítése volt. elején már Tekeháza is az uradalom részévé vált. a jellegzetes gődényházi kisnemesi közösség. . A vele szomszédos Gyakfalva és Akli eredetére adataink nem világítanak reá. A dabolci nemesek eredetéről semmit sem tudunk. hogy a dabolci nemesség az ugocsai kisnemesség nagy keveredési áramlataiban alig vett részt. A korán elterebélyesedő gődényházi nemesek az ugocsai birtokra a szatmármegyei Szamos-hátról költöztek fel a XIII. mely az új birtokosok kezén a Gődényháza nevet vette fel.1 A jobbágytalan Gődényházához hasonló társadalmi képet mutat a kisnemesi vidék déli szélén álló s először 1323-ban említett Dabolc falu is. az utóbbit már 1323-ban. Miként Tekeházát. 11—16. sz. Birtokukon előzőleg az ugocsai királyi uradalom hospesei laktak. valószínű azonban. aki egynek tekinthető a tiszamenti kisbirtokos-vidéken fekvő Forgolányfalva névadójával. sz. azonban — miként előzőleg reámutattunk — flamand lakosai korán. hogy a kisnemesi tömb egyik korán elszakadó kirajzása hozta létre. a szamosháti nyelvjárás sajátságait máig megőrízte. Ny.84 A MEGTELEPÜLÉS sodik felében sikerült is jogaikat elismertetni. * A kisnemesi vidék déli részeiben fekvő Batár. második felében. 1262-ben elcserélte Munkács fiának. a gődényházi nemesek birtokát is körülölelte a nagy uradalom. valószínűleg már a tatárjáráskor elhagyták. Birtokosaik ugyan ezeknek is köznemesek voltak. mindkét falut a hasonló nevet viselő családok birtokában látjuk feltünni. hogy e faluk jobbágy-jellege elmosódott volna. M. majd a Perényiek kezén kialakuló nagy nyalábi uradalom azonban terjeszkedésüknek útját elvágta s a XV. A kis falu és nemesi lakossága az Éger-mocsár közepében elszigetelt helyzetbe került s bizonyára ez is hozzájárult. elején negyedrésze birtokával még bizonyos Fulgiari comes rendelkezett. a század közepén azonban már a Szatmár megye közeli részein birtokos Vetésyek kezére került. m. XXV. A XIV. de e falukban a nemesi udvarházak nem szaporodtak el annyira. de ezek — valószínűleg a tatárjárásban — elhagyták helyüket s István király a hospes lakóitól elhagyott Tornateleket. sz.

Csatóháza. jobbágynép raktak. a zöm települése ugyanarra az időre. akiket legtöbbször oklevélileg is fel tudunk ismerni. János és Teke részére 1284-ben tett adománvával szintén köznemesi birtok lett A XV. sz. vegén végleg kikapcsolódott a kisnemesi csoportból. utolsó évtizedeire vezethető vissza. de mások is (Csepefalva. mert az oklevelek a folyamat minden mozzanatát nem örökítik meg. *■ A kisnemesi vidék községi településeinek kialakulása körülbelül egy évszázados fejlődés eredménye.. ha a birtokszerző ős utódainak leszármazási vonalait s ezek mentén a települési keretek kiszélesedését és kitöltését nyomon követhetnénk. Tivadarfalva. László királynak Sung fiai. főként a közeleső Sásvárra és Szirmára húzódtak át s a falu a XV. Ez azonban. A megtelepülés időbeli egysége nem jelenti egyúttal — miként az elmondottakból kitűnt — a települések eredetének egységét is. A megtelepülési folyamat kiinduló és befejező pontjaira azonban csak 1—2 falu esik. Batár). a többi. neveikben a birtokfoglaló és az első udvarházat felépítő birtokos ős neveit örökítik meg. nem vihető keresztül. Egres. az Egresyek fokozatosan átengedve jogaikat a Perányieknek. részben királyi adományból származó nemesi birtokokra. jóllehet a kisnemesi területről oklevelek nagy bőséggel maradtak fenn. első felében kötődtek meg. sz. SZ. de a legfiatalabbak sem később a XIV. melyeket az első háznéphez tartozó gazda és szolgák leszármazottai s esetleg új szolga-. Az első községek a XIII. Andrásfalva. A területileg egymáshoz közel eső és szűk községi határok felett rendelkező települések első magjai egy-egy családi udvarháznál. de azért sem. Forgolányfalva. a legtöbb település azonban már eredetileg is és merőben kisbirtokos alapítás volt. középső évtizedeinél. Csomafalva. maguk a tiszamenti kisnemesi vidékre. Gyakfalva).-BAN KIBONTAKOZÓ hatalmas Perányi-uradalom azonban nagy nyomással nehezedett a birtokra s Sung utódai. A vidék benépesedésének folyamatát nagy mértékben megvilágítaná. Péterfalva. az ugocsai királyi uradalom által lerakott alapjait már készen találta (Hetény. sz. A Tisza partján álló közös eredetű faluk (Farkasfalva. mert az oklevelek nagyobb . a XIII. Ittott az új birtokos a településnek némi. Öszödfalva). Az ország lakatlan széleinek foglalására törekvő kirajzások hullámai különféle elemeket sodortak össze az ugocsai Tisza-parton a részben gyepüőr-serviens eredetű. gazdaságnál aligha voltak egyebek s az idők folyamán e körül sorakoztak fel az újabb családi tűzhelyek.A KISNEMESSÉG ELSZAPORODÁSA 85 A Tisza északi vidékén nagy birtokok által körülvett s a királyi uradalom által alapított Egres IV.

Szabó) s valamely testi sajátság (Szőke. stb. mely a tiszamenti kisnemesi vidék legnépesebb helysége s később az egész nemesi járás központja lett. második felétől szólaltathatók meg. Kis. Ns. János. hogy egyes ágak külön családneveket vesznek fel.-ban is már jelentékeny számra emelkedett az általunk ismert külön családnevek száma. Veres. sz.) is gyakran lett családnévvé. I. sz. Péterfalván pl. Dabolcon 15-re stb. cserék révén vérségileg idegenek is kerültek a közösségbe.1 Sásváron is az 1356. A családokhoz egy-egy falu körén belül nem egyenes vonal vezet. minthogy a falu nevéből képzett családnév egydül már nem volt elég a megkülönböztetésre. Nagy. Ug. végén három ággal lépnek a cserével szerzett Hetény birtokába. folyamán. A természetben kiadott leányági birtokrészeken gyakran telepedik meg másik faluból származó férj. Kántor. Beke. jz. 3 Lel. sz.3 A Falunak nevet adó ősöktől tehát már 4–5 nemzedéken keresztül is egész sora. utóbbi fiai pedig: László. Károlyi okl. második felében. a három ágban 7 fiági családtaggal.4 Az egyes faluk benépesülésének gyors ütemét szemlélteti. sz. stb.2 A hetényi nemesek ősei már a XIII. 26-ra. Lel. jz. A bővülő családnév jelentkezését számos esetben megfigyelhetjük. 25. emez 8 fiági taggal. Sásváron 16-ra.). sz. 3 Péterfalvi Péter fia Mátyás volt. 260. A gyors benépesülés következményeként jelentkezik itt-ott már a XIV. amaz 5. Kom. Lel. már Szabó-k. 2 1 . 1365 és 1374 években a Sásvári család három különböző ágával találkozunk. A tivadarfalviak és csatóháziak között folyó határvitában 1379-ben úgy a Tivadarfalvi. jz. Annál gyakrabban előfordul. általában pedig a XV. Péterfalvára például. Met. sz. vagy ha maga még nem. A XIV. E kisnemesség körében leginkább az előd személyneve ragadt meg családnévként (például Péterfalván Barta. – az osztozás után gyermekei. Kom. bár ilyen estekről nagyszámú okleveleink csak ritkán szólnak. Bence. de a foglalkozás (például Borbély. hogy a falukba a házasságok visznek be más falubeli idegen családokat. így pl. sőt a birtokvételek.86 A MEGTELEPÜLÉS számban csak a XIV. Lel. a családoknak származott le s népesítette be a kicsiny ősi birtokot. mint a Csatóházi család három ággal vett részt. hogy a XV. a legrégibb adatok csak 1369-ből és 1377-ből valók s ezekben már négy ágból 12 „Péterfalvi” nevű nemes szerepel. Stat. ekkor pedig már egy-egy törzs szétágazása jelentékenyen előrehaladt. az 1503-ban szereplő 3 Péterfalvi Szabó elődei még egyszerűen Péterfalviak voltak. Kom. Természetesen egy egy név alatt sokszor már ez időben is több család élt. István.

A házasságok által létrehozott rokoni kapcsolatok a két család között gyakran vezetnek pereskedésre. mint e családok bölcsőjére. a XIV–XV. sz. annál is inkább. Farkasfalván. Csépén. Gyakfalván. Az egyes családokból kialakuló nemesi közösségek keveredésének jeleit láthatjuk a más ugocsai kisnemesi helységek neveit viselő családok neveiben is. így pl. 1 . Farkasfalván. Forgolányban. Kántorokat Csomán. Péterfalván. A területről fennmaradt nagyszámú oklevél megközelítő képet tud adni a rokoni kapcsolatokról. mert a különböző falukban lakó és egyforma családnevet viselő személyek közös származását. sz. Csomay-ak (vagy Csomák) Dabolcon.-ban forgó 181 kisnemesi családnév közül az Egry.ZÁRT TÁRSADALOM 87 második felében például szirma-i Lökös testvére sásvári Demeter volt. melyek végül szinte az egész kisnemességet egybefűzik.-ban Kallósokat Farkasfalván. Öszödfalván és Péterfalván laknak – saját faluikon kívül. Péterfalván. Supánokat Dabolcon. Forgolányban. vagy legalább is rokonságát egyes esetekben oklevelek is kifejezik. Péterfalván és Tivadaron. Uszkay szatmár-. jóllehet a szomszédos Szatmár és Bereg megyékben hasonló jellegű népi vidékek nem messze esnek. A kis nemesi faluk családainak keveredéséremutatnak – bár már kevesebb bizonyossággal – a különböző falukban fellelhető azonos családnév alatt élők is.1 Valósággal zárt társadalom tehát az ugoA XIV–XVI.-ban Szirmayak Csomán és Péterfalván. Egyforma családnevet ugyan nemcsak egyetlen családból leszármazottak viselhetnek. Sásváron. fiait pedig már péterfalviaknak írták s Lökös és Demeter apja és nagyapja eredetileg is péterfalvi volt.vagy beregmegyei helységnévből képződött néhány családnévből következtethetünk némi kapcsolatra. A keveredés és a rokoni kapcsolatok alig lépik át az ugocsai kisnemesi terület határait. Thormákat Dabolcon. Így például ugyancsak a XIV–XVI. Csomán. különösen a tiszamenti összefüggő gyepüőr-várjobbágy-serviens területen. sz. Sárközy. a Farnosy. Mándy. Jándy. de az ilyen tömeges jelenségben lehetetlen valamelyes rendszerességet nem találni. Zoltánokat Csedregen. Csomán. találunk. Ilyen módon már kezdettől fogva nagy keveredés folyik a kisnemesi vidéken. Mikola. mutatnak. Gődény-ek. A középkorban nem tudunk olyan rokoni szálakról. akik nyilván Gődényházáról erednek. Sásváron. melyek ugocsai kisnemeseket a szatmári vagy beregi kisnemesi vidékek lakóihoz fűztek volna s csupán az ugocsai kisnemesi családnevek között található szatmár. Dothorokat Hetényben és Szirmán stb. Guty. Kerepeci nevek beregmegyei helységekre. főleg az anyai juss körül. A folyton szövődő rokoni szálak keresztül-kasul hálózzák az ugocsai kisnemességet. Jármy. Szirmán. Péterfalván. Sásváron. Szirmán.

Akli birtokosait.). Gyakfalvy. Hozzájárult azonban a zárkózottság elmélyüléséhez a kisnemesi családok fokozatos elszegényesedése is. Bökényi. Csatóházai Csató. A XV. melyhen az életnek is sajátos formái. Tört. 1 . Az idevonatkozó adatokat közzétette Komáromy: A Dózsalázadás történetéhez. 2 Eredetije Péterffy Lajos oklevélgyűjteményében (Kom. fél. Ezekkel szemben pedig a bökény-szirmai településsor falvai. dabolci nemesek falvai gyors ütemben teltek meg A lázadásban való részvétel miatt az ugocsamegyei Almásy. Tár 1897. 487–495. egyre szegényedve és parasztosodva. vidékén lezajlott mozgalmaiban az ugocsai kisnemességből számosan részt vettek. mely tehát rokoni összefüggésbe más vidékek társadalmával az ösztönző anyagi lehetőségek hiánya miatt sem léphetett. a Zoltán-okéban és a korán kihaló Ákos-okéban merült ki. Amilyen mértékben szaporodtak a családi tűzhelyek a szűk határú kis faluban. kicsiny szántó.vagy éppen negyed kúriákért. nemes családok egyes tagjai a vagyonukat elveszítették. a csepei nemesek családfája is két ágban. Bökényi Bán. hogy Egresről a nemesi családok korán teljesen kiszorultak.-ban már gyakran 1–2 jobbágyért.2 A kisnemesi családok elszaporodása az egyes falukban és a keveredés az egyes faluk között nem egyenlő mértékben haladt előre az egész kisnemesi területen. sz. A folyamat alatt felgyülemlő belső erők feszítő törekvéseire élesen világít reá az 1514. hogy a szegényes anyagi lehetőségek határai közé zárták. sőt azok élén állottak. a Vetésy és Maghy családokat pedig már származásuk és vagyoni viszonyaik is a kisnemesi zöm fölé emelték. -telkekért. kicsiny földjéhez kötötték az ugocsai kisnemességet. hetényi.88 A MEGTELEPÜLÉS csai kisnemeseké s e zártság okát elsősorban a kisnemesség jelentékeny tömegével véljük megmagyarázni. almási. Pé– terfalvi Szőke és az Előkelő Vetésy. A hetényi nemesek például 1481-ben azt állították az alispán előtt. olyan mértékben osztódott fel egyre szűkebb szeletekre az ősi föld.és rétdarabkákért látjuk perben állni egymással az ugocsai kisnemesi faluk lakosait. valamint a gődényházi. Batár. kisnemes társai vallomásaival e vád alól tisztázta magát. Láttuk.1 Természetes. szokásai és törvényei alakultak ki. hogy birtokaikat a régi privilégiumok értelmében és elődjeik rendelkezése szerint mindig nemre való tekintet nélkül örökölték és bírták. jz. évi parasztlázadás. Így szállottak fokozatosan alább a jobbágyság színvonalához. mely egymagában is le tudta vezetni a természetes keveredési mozgalmakat. Az ugocsai kisnemesi vidék így különálló társadalmi szigetet képezett. Almási Szél. Sásvári Veres Gergely. melynek a FelsőTisza. A vallomásokból élesen tűnik elő a szegény ugocsai kisnemességnek a lázadásban való részvétele. Bökényi Beke. aki állítólag egy személy volt az ugocsamegyei mozgalmat vezető „Körmös hadnagy”-gyal s aki ellen a saját nemzetségében Sásvári János emelt vádat.

Batár – egy család birtoka maradt. E két vidék nyelvjárásilag ma is közösséget árul el1 s olyan kapcsolatokra is lehet következtetni. Forgolányon s az éppen ezen években pusztán maradó Andrásfalván pedig csak e jegyzékek alapján. Csedreg. Csepe. sz. Bökény.-okban is jelentékeny. Ny. M. de ezek számának növekedése sajátos okokon megakadt. Csatóháza. Sásvár. vagy legalább is túlnyomó részét. Öszödfalva. évi első rendszeres jobbágy-adó. Kivételt jelentett az a néhány falu. különböző helyekről származott ugyan. Tivadar. Csedreg. Szirma és Tivadar falvakban már az 1565/74. sőt egyes. Péterfalva. ö.JOBBÁGYOK A NEMESI FALUKBAN 89 az elszaporodó nemesi családokkal. A Tisza völgyében elkülönülten álló Gődényháza nemesei szintén Szatmár megyéből. bár a társadalmi súly a nemességre esett. A bökény-szirmai sor kisbirtokos rétegének származási helyére adataink nem mutatnak vissza. de már csekély számban. 2 1 . Almás. Farkasfalván. mely felfelé haladt a Tisza mentében. Péterfalva) döntő. Az egyes faluk társadalmi közösségéhez hozzátartozott a nemes családok sorai között birtokaikon együttélő jobbágyzsellérréteg is. mely a vidék települési arculatát megformálta. Dabolcon. egészében azonban a birtokaira szállott szolga-jobbágy néppel együtt magyar volt. második felében csak nemesek éltek s innen az előző időből sincsenek adataink jobbágylakosságra. 43–45. hogy bölcsője a korán sűrűn benépesült Tiszaháton keresendő. * A kisnemesi elem. V. a megyének a Túr mentére eső Csüry id. XXV. e nélkül is valószínűnek tartjuk azonban. A keveredés ezzel a folyamattal párhuzamosan fejlődött.2 A vidék betelepülésének iránya is. vagy amely – miként Csepe. 11–16. Ezekben a falukban a jobbágyság szolgáltatta a közösség zömét. Gyakfalva – több birtokos családot tartott ugyan. a többiben azonban a nemesi családok már a korai XV–XVI. Turul XXXII (1914). irányát és körét pedig főleg a földrajzi közelség szabta meg. sz. Csomán és Gődényházán azonban a XVI. amely – miként Akli.vagy dézsmajegyzéket megelőző időből is mulatható ki jobbágylakosság. Jakubovich Emil: Az Agmánd nemzetség teljesebb neve és egy ismeretlen ága. m. főleg a tiszamenti falukban (Csoma. elsősorban a közeli tiszaháti kirajzásoknak nyitott utat. melyek az ugocsai nemesség egyes elemeit az északi erdélyi részeiken megszállott Farkas-Agmánd nemzetséghez fűzik. majdnem egyedüli közösségi tényezővé lettek.

is kell tekintenünk. Dabolc. akli és dabolci nemeseknek a származásáról semmit sem tudunk.90 A MEGTELEPÜLÉS szamosháti. Az egészében magyar ugocsai kisnemesi vidéken tehát kezdetben itt-ott nem magyar elemekre mutató csekély nyelvi hatások is megfigyelhetők. Forgolány. Cheburka neveit. Fulgiari comes Batáron 1301-ben még birtokosként is szerepelt. Forgolány. mint Szirmán Miléte. valószínűleg az Abauj megyében fekvőből. melyeket az 1567/74. Dabolc és Szirma neve ellenben bizonyosan szláv nyelvi eredetet sejtet. Szirma nem magyar. E nevek megoszlása. Fulguran s Fulgiari változatokban fordul elő s ha elfogadható Karácsonyi János magyarázata. míg Csedreg. Bónya. ki kell emelnünk az először flamandok által lakott Batárt. Forgolány comesnek a neve. Csedreg. a XIV. valamint a gyakfalvi. el is hagytak. Ezek szerint Forgolányban az ugocsai flamand telepesek. A kisnemesség és a sorai között élő jobbágy réteg családnevei. de hasonlóképpen magyar vidékéről. évi első jobbágyösszeírásokat megelőző időből gyüjtöttünk össze. derekán az ugyancsak Szatmár megyében megszállott Kaplyon nemzetségből származó Vetésyek vették birtokukba. a falu valóban szomszédos az eredetileg flamandokkal lakott Batárral. Egész sajátságos jelenségre látszik reávilágítani Forgolányfalva névadójának. nem szolgáltat támpontot. melyet a kisnemesség csak kiürítése után vont települési körébe s nevét is így vette át. sz. neve eredetére. Batárt pedig. a következő: . Boteus. melyet eredetileg flamandok laktak. a vidék magyar jellegét élesen domborítják ki. A birtokfoglaló ősök nevei között is találunk magyar nyelvű eredetűeknek határozottan fel nem ismerhetőket. azonban magyar eredetükre a legrégibb adatokból is biztos következtetés vonható le annak dacára. A csepei és almási nemesek közös törzsének. költöztek Ugocsába. míg a hetényiek bizonyos Szántóról. Ezek közül azonban mindjárt. Sőt. egyúttal pedig a birtokszerző kisnemesek egyikét. hogy a vidék falui közül hat: Batár. Ez a név Fargalan. a Flandriában beszélt germán nyelv Folkram-jával azonos. vagy magyarnak kétségtelenül fel nem ismerhető nevet visel. ezek az elemek azonban a vidéken szétáradó magyar zömben hamar és nyomtalanul eltűntek. de korán. Bónya magyar vagy szláv. a hetényi adományosok között Othobár.

itt azonban a gyakori neveket viselőknek közös származása is többször bebizonyosodik. Dothor. Almás 9 Csedreg 1 Csepe 7 Egyes települések.A KISNEMESSÉG EGÉSZÉBEN MAGYAR Nemesek nevei.1 N SZ B Jobbágyok nevei. Bökény 9 Farkasfalva 18 Péterfalva 36 Tivadar 15 Andrásfalva 8 Csatóháza 1 Forgolányfalva 17 Csoma 26 Öszödfalva 11 Sásvár 28 Szirma 30 Csepei-almási nemesek. mert a jobbágyság körében nagy számban ismétlődnek olyan egyszerű közönséges nevek. Kovács. 1 gyüjtöttük . ha a nemesi családneveket az ismétlések Miután a kisnemesség neveit a XVI. melyek egymástól függetlenül rendszerint minden közösségben keletkezni szoktak (pl. a ritkább nemesi neveket viselők (pl. mely több faluban is előfordul.-ot felöleli.-ig századonként össze. Nem felesleges tehát. sz. általában azonban elhibázott volna. Hetény 16 Gődényháza 15 Dabolc 26 Gyakfalva 5 Akli 1 Batár 2 Egres 1 Összesen: 282 – – – – – – 1 – 1 – – – – – – – – – – – – 2 – – – – – – – – – 1 – – – – – – – – – – – 1 5 1 4 2 – – 2 1 – 3 3 2 – – 4 1 3 – – – – 31 25 – 8 4 – 1 1 – 1 34 3 6 6 2 – – – – 2 13 – 106 – – – – – – – – – 1 – – – – – – – – – – – 1 5 – 4 – – – – – – 8 – – – 2 – – – – – 1 1 21 A fenti nevek között számos olyan név foglaltatik. Nagy. M N B 91 M Bökény–szirmai település-sor. a nemesi nevek e csoportja az egész XVI. Szőke). Hasonló egyszerű nevek a kisnemesek között is élnek. sz. Az ilyen több faluban előforduló azonos jobbágynevek viselőinek származási kapcsolatba való hozatala. ha itt-ott a valóságot követő is. Zoltán stb.) közösségét pedig e szűk területen minden további nélkül is fel lehet tenni.

Polonus nevek s ezek egyúttal azt is sejtetik. A forrásainkban 1500 előtt már előforduló földrajzi nevek nyelvileg így oszlanak meg: . A bizonytalan nemesi nevek közé végül olyanok is soroztattak. mint más (pl. A vidékről ugyanis a földrajzi nevek már a korai időkből nagy számban ismeretesek s ezek mindenben megerősítik a nemesi és jobbágynevekben osztatlanul kifejezésre jutó egységes magyar jelleget. Supán lehet magyar is) eredetűek. mert horvátok. Török. hogy a kisnemesi magyar zömöt a szláv hatás nem valami itt talált szláv szórvány részéről. melyek legtöbb joggal a magyarság javára eshetnek (pl. Oswald) nemesi család valószínűleg az ugocsai szász telepítésből szakadt ki s e kézenfekvő feltevés annál inkább igazoltnak is látszik. A fenti néhány német és esetleg szláv családnak a kisnemesi vidék magyar tömegébe történt beiktatódása a tömegben észrevehető nyelvi vagy nemzetiségi nyomot nem hagyott hátra. Zohon stb.-okban mindössze 181 családnév alatt élt s e neveknek 87%-a a nyelvalakra nézve kétségtelenül magyar volt.) éppúgy lehetnek szláv. A megoszlás ez esetben a következő: magyar német szláv bizonytalan 157 2 1 21 vagyis a 21 faluban lakó s ezek legtöbbjét jóformán meg is töltő nagyszámú kisnemesség a XIV–XVI. mely a tiszavölgyi szász telepeknek esett közvetlen szomszédságába. Más nevek (Supán. az egész területről összesítjük. Orosz. hanem később a megtelepülés után létrejött kapcsolatok útján érte. mert az egyiknek az otthona Forgolányban volt s Forgolány flamandnak látszó nevéről s a névadónak az egykor flamandokkal lakott Batárhoz fűződő kapcsolatairól már szóltunk. lengyelek és oroszok a magyarságot megelőzően e területen bizonyosan nem laktak. A két német nyelvű (Frank.92 A MEGTELEPÜLÉS kizárásával. mint a Horváth. Némi bizonytalan szláv hatásra – az egyetlen szláv néven (Zubor) kívül – mutat a bizonytalanok közé osztott nevek közül néhány. A másik német család Öszödfalván lakott. tehát valóban csak névalakokat véve számba. Pócz). sz.

Egerpataka. A fenti 118 földrajzi név közül a szláv csoportba a következőket soroltuk: Lusuk (erdő). Ezek Feketevíz és Necse kivételével túlterjednek az egész nemesi vidéken is. kalista (disznófürdő). A „M+B” vagyis Magyar+Bizonytalan alá eső összetett szavak egyik része magyar. Batár. Necse. Nagyéger. .A FÖLDRAJZI NEVEK TANÚSÁGA M Sz M+Sz1 B M+B1 93 Bökény–szirmai település-sor. Bökény Farkasfalva Péterfalva Tivadar Andrásfalva Csatóháza Forgolány Csoma Öszödfalva Sásvár Szirma Csepei-almási csoport. Ilyen nevek a következők: Általpatak. mely egyedül egy-egy községhez nem sorolható. Paládvize. Feketevíz. a többi név megszületése tehát a kisnemesi vidéken kívül is történhetett. Long (erdő). Esztegő. A magyar-szláv csoportba a magyar nyelv1 A „M+Sz” vagyis Magyar+Szláv csoportba azokat a neveket soroztuk. melyek két szóból vannak összetéve s az egyik szó magyar. Verbőcpataka. Tekeres folyók s a Batárközi területrész neve. a másik pedig eredetre felismerhetetlen. Thornia (víz). Hetény Gődényháza Gyakfalva Dabolc Akli Batár Egres 6 – – 16 – – 1 – – 7 3 9 3 22 7 8 – – 5 10 5 102 – – – 1 – – – – – – – – – – – 2 – – – – – 3 – – – 1 – – – – – – – – – – – – – – 1 – 1 3 1 – – – – – – – – 1 1 – – – 1 – – – – – – 4 – – – – – – – – – 1 1 – – 1 – 3 – – – – – 6 Az egyes községekhez beosztott fenti földrajzi neveken kívül a kisnemesi vidéken ugyanezen korból még olyan néhány név is található. a másik szláv eredetű. Hidegvíz. mivel az általuk jelölt földrajzi tárgy sem marad egy község határai között. Almás Csedreg Csepe Egyes települések. Holt Batár.

94 A MEGTELEPÜLÉS területen szintén használatos „láz” (rét. ez a terület tehát nem tartozott a Tisza mentén fölnyomuló ugocsai királyi uradalom települési köréhez. Az ilyen jelenségeknek pedig már az első települők nevet adnak s ezeket átörökítik újabb települőkre is. A megye déli részében fekvő Túrterebes és a két Gérce még akkor települték meg. patakok és egyéb jellegzetes tájelemek csaknem egytől-egyig magyar neve alapján arra a megállapításra kell jutnunk. sz.-ban a szatmármegyei Jánky család tartotta kezében s ez időben Terebesen kívül a Gérce mellett felépített vár tartozéka volt a család fészke. mikor Szatmár megyéhez tartoztak. A terebesi sarok. 6. elején is fennállott. sz. A Túr sík lapályán fekvő Terebes már a XIII. A magyar nevek tehát a földrajzi megjelölések között a magyar családneveket valamivel felülmúló arányban foglalnak helyet. hogy a magyarság ezen a vidéken érintetlen. mert hiszen a természeti élet földrajzi jelenségeinek itt a magyarság adott nevet. melyek már az Avas hegység lejtőire települtek. Miként tehát e fölismerés alapján a Nagyszőllősi hegység északi és északnyugati lábánál a korai szláv folyó. Hosszuláz) és „Ladoméregre” kerültek. második felében kerültek Ugocsa megyéhez. írott emlékekben először csak a XIV. míg Zsigmond király a Perényiek kérésére végül 1422-ben az egész terebesi határt Ugocsa megyéhez csatolta. maga Jánk is. erdei kaszáló) összetételű (Hynthosláza. A földrajzi neveknek ez a magyar tömege és a személyneveket is felülmúló aránya megerősíti azt a következtetésünket. A terebesi és gércei birtokot a XIV. sz. sz. A század végén Terebes és a két Gérce . szűz területet vett birtokába. A négy bizonytalan név a méginkább a magyar és bizonytalan összetételek elsősorban magyar nyelvi eredetre vagy legalább is hatásra mutatnak s bizonytalanná nagyobbrészben az írásos forrás torzító visszaadásában lettek. de Terebes határainak egyes részei még ekkor is Szatmár megyében maradtak. hiszen a szláv csoportba sorozott négy név közül három a magyar nyelvterületen is él. Ezek alapján ezen a területen a magyar nyelv uralmát kizárólagosnak kell tekinteni. hogy a magyarság e területet – a batári flamandoktól elhagyott területet kivéve – lakatlan ősállapotban vette birtokába. közepe táján szerepelnek. míg a két Gérce.és pataknevekből a magyarságot megelőző szláv szórványokra következtettünk. akként ezen a területen a folyók. Az együtt közös birtokegységet képező Terebes és két Gérce csak a XIV.

a XV. míg hegyvidéke (Turc) csak későn települt be. a hegyvidékre azonban fel már nem hatoló települési hullám lerakódása volt. Már eredetük időpontja is nagy távolságra. Az 1429. sz. Drág és János vajdák birtokába jutott s az uradalommal együtt került át – bár annak része nem volt – a Perényi család kezére is. . Sala stb. melynek síkföldi nagyobb része szintén korán. 7. Terebest itt is a magyarság hozta létre. sz. Literatus. világosan reámutatva a terebesi és szamosháti vidék korai időkből származó népi összefüggéseire. melyet eredetük sajátos gyökerei s az első birtokszervezet hoztak rajtuk létre.). Az előbbi észak-észak1 Komáromy. de 2–3 kivételével az utóbbiak is elsősorban magyarnak számíthatók (pl. Terebes a szamosháti síkon korán elömlő. körülbelül másfélszázadra esik egymástól. 507–508. Terebesen a legújabb időkig külön földesúri kúria s majorsági központ állott s a kis terebesi birtokcsoportot Szatmár megyéhez mindig erős gazdasági és népi szálak fűzték. a falu nevének alapját képező személynév szláv eredetű volt is.1 mely végül is a Perényiek javára hozott ítélettel ért véget.TÚRTEREBES ÉS A KÉT GÉRCE 95 a nyalábi uradalom új birtokosai. A rutén települési vidék. Ez a kettős mozgalom hasonló módon folyt le a terebesi birtokhoz észak felől csatlakozó Kátabirtokon is. ha maga.-ban a már ekkor feltalálható nagyszámú jobbágy. A vajdák és a Perényiek között évszázados per indult meg. Terebes és a két Gérce tehát a nyalábi uradalomban és a Perényiek birtokában maradt. A magyar Terebes mellé másfélszázad múlva települt két Gérce az avashegységi oláh települési vidékhez tartozik s így népi adatait is ennek adataival később foglaljuk egybe. Terebes és a két Gérce az összetartó közös kereten belül azonban lényegesen elütnek egymástól.és földrajzi nevek alapján magyar helységnek tekinthető. Száz. A helynévadás módja azonban már magyar jellegű s ha a szláv alapszó kezdeti szláv hatásra mutatna is. míg a két Gércét az Avas hegy lejtőin jóval későbben érkező újabb települési áramlat hozta létre. Paládi). Deecas. A XIV. amit azonban e körülményen kívül más adat nem támogat. A családnevek közül egyesek szatmármegyei helységekből képződtek (Apai. 1894. dereka táján két új népelem jelent meg Ugocsa megye területén: a rutén és az oláh. A síkföldi települést. 1450 és 1499 évekből 47 családnevet ismerünk s ezek közül 31 magyar. 1 német és 15 bizonytalan ugyan. Kócsi. ennek keretében is megtartották azonban azt a szerves egységet.

most már azonban nem a bilkeiekkel és nem is a szőllősi s huszti hospesekkel. valamint Karácson bilkei (Bilke. Rakoch. A rutének az eddig lakatlanul hagyott Nagyszőllősi-.) vajda fiai Zerechen. Mistechew pedig a ma már beregmegyei.és Felső-) Sáraddal. Mistichew vocatas” . hogy a szőllősi és huszti hospesek. „quasdam particulas terre Ket kapolnamezew. ott 38213. melyek korán elpusztultak. Az oklevél a nádor Gelyényesen tartott gyűlésében adatott ki.és Nagy-) (Csongovával. de a Rákóccal szomszédos borsovavölgyi Miszticével azonos. a két hegyvidéken lassanként az új települések egész sorát hozta létre s átcsapott a már korábban megtelepült síkvidékre is. évi oklevélben találjuk az első települések nyomait. Első rajaik megjelenésének időpontjáról forrásaink ugyan kifejezetten nem szólnak. Dl. Racoh. valószínű tehát.1 Az Ujhelyiek tiltakozása ennek dacára is eredménytelen maradt s 1397-ben a fenti birtokok közül négyet2 ismét tilalmaztak. Chungva a mai kettős (Kis. mégis ez az időpont a területre vonatkozó oklevelek adatainak alapján szinte évtizedre megközelítő pontossággal megállapítható. Sard. az oláhok a szintén telepítetlen Avas hegység erdős oldalain ütötték fel tanyáikat. Ujhelyi igazát Szatmár és Ugocsa megye szolgabírói és esküdtjei esküvel bizonyították. Dubouch és Kethkapulnamezew nevű possessioit. évi tiltakozás után Kétkápolnamező sem szerepel többé. A megye történetében a két népelem közül a nagyobb szerep a ruténeknek jutott. hanem csupán Drág és Balk vajdákkal szemben. Mistechew. Rakoch a legújabb időben már szintén kettős (Kisés Nagy-) községi szervezetet nyert Rákóccal.96 A MEGTELEPÜLÉS kelet. az utóbbi dél felől szinte észrevétlenül lépte át a megye határát. U. A két különböző települési hullám. 2 1 . melyen Ujhelyi István előadta. táplálva a saját népi tömegéből folyton érkező újabb kirajzásokkal. Az először 1351-ben szerepelt helységek közül Dubouchot az újabb tiltakozás már nem említi s az 1397.. Miklós. Chongwa. Balachin és Rugas elfoglalták Chungua. 38161.. akik időközben megszerezték a királyi Szőllős és Huszt birtokát. A Nagyszőllősi hegység rutén települési vidékén egy 1351. miként az avasvidéki oláhokéról sem. Sard szintén a kettős (Alsó. Ezek a helységek a Nagyszőllősi hegység borsova-völgyi északi lejtőjén és magában a folyóvölgyben egymásután sorakoznak s nem kétséges. hogy mindkét helyen a településnek csak kezdetleges csírái állhattak. hogy a koUjh. melyek „intra metas et terminos posssessionum suarum Ordow et Rakaz vocatarum” feküsznek és az Ujhelyieket szerzési jogon illetik meg. Bereg m.

A tiltakozó újhelyi és ardai nemesek – miként láttuk – arra alapították a fenti birtokra vonatkozó igényeiket. Endrétől. ennek határain belül állanak. fia. hogy az 1300. hogy ezek az ő Rakasz birtokukhoz tartoznak.2 Alighogy tehát a Hontpázmányok 1351. jan. írott emlékeinkben először most feltűnő birtokok miatt.1 Károly Róbert nem kegyelmezett a pártütőknek. . Miklós és Lökös 1322-ben a várad-hegyfoki konvent előtt nyilatkozatot foglaltattak oklevélbe s a nyilatkozatban kijelentették. 1351. tehát 1322 és 1351 között szállottak meg a nagyszőllősi hegység lejtőin. 38157. csak azt tudjuk. ugyanaz év augusztusában a nádor említett gelyénesi gyűlésében már tiltakoztak a nagyszőllősi s huszti hospesek és a bilkei vajdák kezén. évi nyilatkozatukban maguk a Hontpázmányok sem nevezik meg a tőlük elkobozott ugocsai birtokok között. Dl. hogy mikor a király a fenti birtokokat elfoglalta tőlük. hogy az egyik birtokszerzőnek. januárjában viszszakapták a király által három évtizedig elfoglalva tartott birtokaikat. Ujh. Az elkobzás időpontját nem ismerjük. amint birtokaik visszanyerése után 1351-ben is első dolguk volt a tiltakozás bejelentése. Nyírteleket s az ezektől elkülönítetten álló Rakaszt 1300-ban kapta csereként adományba III. sőt a település korának körét 1322 és 1351 között szűkebbre is lehet vonni. évi királyi adomány Rakasz mellett nem említi e birtokokat s hogy ezeket 1322. arra lehet következtetni. tehát a helyszínén laktak s vagyonukkal mindig okosan sáfárkodó jó gazdák voltak. 5-én kelt oklevelével az elkobzott birtokokat visszaadta nekik. idegen faluknak birtokaikra való telepítését. II. de a rakaszi és ardói földön levő Csongova és a többi. hogy a Hontpázmány nemzetség Ardót. mert féltek a király bosszújától. Annál inkább föl lehet ezt tételeznünk. Következtetésünket további adatokkal biztosan lehet alátámaszatni.MIKOR TELEPÜLTEK A RUTÉN FALVAK 97 rán elpusztult Dubouch és Kétkápolnamező is e település-sorban – még pedig az idézett oklevelekben foglalt felsorolás sorrendjéből következtethetőleg – a Borsova mentén felfelé haladva Misztice után állott. mert az Újhelyiek. Mikónak fiai. Lajos király azonban. ezek között Rákászt. akik Ugocsa megyében. A birtokokat azonban Károly Róbert a pártütés bűnébe esett nemzetségtől elkobozta. miután a nemzetség tagjai bebizonyították hűségüket. ha ez az elkobzás előtt indult volna meg. hogy Csongova és a többi települések az elkobzás három évtizede alatt. csak azért nem tiltakoztak. Már abból a körülményből. 1 2 Anj. bizonyára megakadályozták volna. Előzőleg már azt is előadtuk. 21–22. vagy legalább is tiltakoztak volna ez ellen.

ugyanis 1358-ban megjárták a régi határt Rakasz és Nagyszőllős között s a leírásból1 megállapítható. Ujh. 24804.98 A MEGTELEPÜLÉS Rakasz ugyanis a Nagyszőllősi hegység déli oldalán a Tisza völgyére néz. . hogy ez a határ érintette a Borsova völ1 Dl. Dl. 38100. de határa eredetileg a hegységen valóban átnyúlt a Borsova völgyéig. A nyugat felől szomszédos Nagy- szőllőssel folytatott határviták során. 38584.

amikor a rakaszi ha- tár a Borsova völgyéig terjedt. melyek ugyancsak a Tisza oldalán feküdtek. sőt itt még 1336-ban is igen távol. mely a hegységen keresztül a Borsova völgyéig. különösen Nagyszőllősé. Sárad és Rákóc még nem állhatott.A BORSOVAVÖLGYI HATÁROK 99 gyében folyó Beberke patakot is. nyilvánvaló. Hasonló volt a szomszédos Nagyszőllős és Ardó fekvése és helyzete is. Az . határaik azonban szintén messze felnyúltak. hogy akkor. Baranka vár romjáig terjedt. Minthogy utóbb Rákócz és a két Sárad Rakaszt teljesen elválasztotta a Borsova völgyétől és a Beberke pataktól. határaikat feltolva a Nagyszőllősi hegység gerincére.

holott a leírt határ csak ezeken keresztül juthatott volna el Barankáig. a birtokok visszanyerése után a sajátjukat kereső Hontpázmányokra maradt. a várnagy – úgy látszik – nem látott okot arra. akiket egyébként a Tisza völgyében is elszorítottak régi határaikról. Ujh. a bilkei vajdákkal perbe szálljon. hogy a pásztorok gazdáival. Pustinca és Iza vizeit. évi tiltakozó oklevél ugyan nem jelöli meg. Valószínű. Borsova. pásztorkodó nép kunyhókat kezd építeni.100 A MEGTELEPÜLÉS 1336. Miszticét. mert nemcsak saját birtokaikat szállatták meg. Csongova és a többi 1351-ben vele együtt említett falu tehát még 1336-ban sem állhatott fenn. kevésbbé gondos – kezelésében álló Rakasz hegyentúli.2 Az 1351. 38160. akiket a birtokcsonkítás elsősorban sujtott. mint a rakasziak s akiket a Hontpázmányok 1351-ben szintén tiltottak Csongovától és az együtt említett birtokoktól. Ez a feladat. hanem az elkobzott s így a nyalábi vagy a huszti királyi várnagy – úgylátszik. a további fejleményekből erre mégis következtetni lehet. mert azt mégis alig lehet feltételezni. Dl. a szőllősi hos1 2 L. A határperre: Dl. 24804. . Sáradot. hogy ez idegen faluk betelepítése 1351 elölt nem régen történhetett. A várnagyra hasonló lépés várt volna a nagyszőllősi hospesekkel szemben is. településként máig fennmaradt említett birtok közül a továbbiak során csupán Rákócért és Miszticéért perelték a bilkeieket. hogy messze terjedő határaik hegyentúli erdős részeire a hospesek is szívesen fogadták be a pásztorokat s e határokat bővítették is a mostoha sorsra jutott rakasziak hátrányára. de ha észre vették és a királyi várnagyot tudósították is. hogy a rakasziak mindjárt észre se vették. A Hontpázmányok ugyanis a négy. akik ekkor még éppúgy a király népei voltak. hogy a megnevezett tiltott birtokok közül melyeket tartottak a bilkeiek és melyeket a szőllősi hospesek a kezeik között. Úgy látszik tehát. Bilke felé eső részeit is. A beregi és mármarosi hegyeken keresztül ekkor érkezett el Ugocsába a Borsova völgyébe a rutén települési hullám s az új telepítési lehetőségeket itt a Rakasszal s egyúttal Ugocsa megyével is észak felől határos Bilke vlach vajdái ragadták meg és ugyancsak kihasználták. hogy a 800 méter fölé emelkedő hegygerinc másik oldalán levő erdőkben valami csendes. hogy évtizedeken keresztül elnézte volna a gondjaira bízott birtok ily durva megcsonkítását. A várnagy hallgatásából egyébként arra is lehel következtetni. 38584. nem említi azonban Csongovát. Fellépésre sarkalták volna előbb-utóbb maguk a rakaszi jobbágyok is. következőleg 1336 és 1351 között kellett keletkezniök. évi nagyszőllősi határleírás1 a Borsova völgyébe érve és itt haladva említi ugyan a Beberke. a Második Részben Nagyszőlősnél.

Az utóbbi kettőért azonban nem került perre a sor.1 A bilkeiek még 1389-ben is. mert Szőllősnek hatalmas és erőszakos birtokosaival – előbb Drág vajdáékkal. hogy Karacson bilkei vajda fiai ellen ítéletet hozzanak. ott 38209. 5 U ott 38276. hogy a bilkeiek kivetették őket a birtokból. mikor a nádor a tilalom dacára ítéletet hozott e perben. mert a Hontpázmányok itt maguk sem érezték elég erőseknek jogaikat. Dl. 38160. 54. az Újhelyiek 1393ban már újra panaszt emeltek. ott 38210.OSZTOZKODÁS A RUTÉN FALVAKON 101 pesektől tehát nyilván a másik kettőt. vagy azért.2 Rákóc és Misztice tehát a Hontpázmányoké lett s a váradi káptalan az ítélet alapján 1389-ben bevezette őket azok birtokába. utóbb a Perényiekkel szemben – nem sok sikerre volt kilátásuk.5 A felosztásban az Ujhelyi-család mindhárom birtoknak negyed részét kapta s ennek megfelelően a jobbágy-sessiok így oszlottak meg. ez azonban a nádort nem akadályozta meg.3 A hosszú pereskedés szokásos változatai után 1435ben végül megegyezés jött létre a két fél között4 s ennek alapján a leleszi konvent 1439-ben felosztotta köztük Rákócot. A bilkeiek időközben királynéi adománnyal is alátámasztották követelésüket. vagy azért. A harc azonban ezzel nem ért véget. Csongovát és Sáradot követelték. . Miszticét és az először az 1435. hogy el ne marasztalja őket. Erzsébet királyné ugyanis a nádort. mondván. Erzsébet királyné oklevelében bízhattak. 4 U. Dipl. hogy a vajdafiak Rákócot és Miszticét az ő királynéi adományából bírják. Így tehát Csongova és Sárad teljes egészében a szőllősi uradalom keretei között maradt. lakott lakatlan sessio Rákóc Misztice Lukova 9 2 2 13 2 2 23 8 4 35 1 1 1 2 Márm. az utóbbiakat a reája telepített nép. lakott lakatlan sessio Bilkey cs. az országbírót és Bereg megye ispánjait 1364-ben eltiltotta attól. évi egyességben említett. tehát újabb telepítésű. Ujh.6 Ujhelyi cs. Az előbbieket illette meg a birtok. 3 U. mert a tárgyaláson nem jelentek meg. szintén borsovavölgyi Lukovát. Istvánnak része nem foglaltatik benne. 6 Bilkey Sandrin fiának. A Hontpázmányok és a bilkeiek között a rakaszi földre telepített új falukért évszázados hosszú per folyt.

ámbár hovatartozásuk. – amit a felek tehát lehetségesnek tartottak –. a Gutkeled nemzetség feketepataki határában2 a Nagyszőllősi hegység kiugró nyúlványán körülbelül Csongovával és az 1351-ben vele együtt említett falukkal egy időben települhetett meg. 2 1 . 38343. főleg Miszticéé még a XVI–XVII. a jobbágy volt. mely a település megindulása előtt lakatlan volt ugyan. sz. hogy az Ujhelyiek igényének alapja a föld. Az itt elhelyezkedett faluknak később nem mindegyike maradt meg Ugocsa megye keretében. Szükséges volt. új falut állítana fel. de már korábbi községi települések. Ez a kikötés nyilván az Ujhelyiektől származott a Borsova völgyében telepítések révén terjeszkedő bilkei vlach vajdákkal szemben. mert – miként az előadottakból kitűnt – a per eredete és lefolyása egyúttal az ugocsai rutén települési mozgalom eredetére és első szakaszaira is fényt vet. ha ellenben valamelyikőjük a szántóföldön. Miszticét és a később települő Lukovát a XV. a bilkeieké pedig a telepítés. a cserjén. a közigazgaUjh. Ez a késői képződésű település-sor tehát Komjáttól Lukováig terjed s Feketepataknak. évi határjárás alkalmával Feketepatak határa messze benyúlt a Borsova völgyébe.1 ezek azonban már nem tudták kivetni birtokaikból az Ujhelyieket.102 A MEGTELEPÜLÉS Érdekes ez a megosztási arány azért is. Az osztozó felek ezt az arányt a jövőre is fenntartották s kimondták. Dl.38450. sz. 38391. vagy az erdőben. Az egyesség és megosztozás után ugyan a két család között utólag támadtak bonyodalmak. 38368. 38311. a birtok.38448. az új falu egy negyede az Ujhelyieké és háromnegyede a Bilkeyeké lesz. A Gutkeled birtok-testről szóló fejezetben már előbb reámutattunk.-ban is ingadozó volt. az osztozás tehát azt fejezi ki. Végül is a két falu Bereg megyéhez került. mert – bár az osztozásban nem említik – tudjuk. 38418. Az így kialakult borsovavölgyi település-sorhoz hasonló körülmények között illeszkedik a település sor nyugati sarkának tekinthető s először 1345-ben említett Komját. hogy a felek birtokaikra szabadon szállíthatnak jobbágyokat. második felében már Bereg megyéhez tartozónak írják okleveleink. hogy a két igény értéke között 1/4:3/4 arányú volt a különbség. Nagyszőllősnek és Rakasznak hegyentúli borsovamenti lejtőit ragadta el ezek eredetileg széles határából. hogy az ugocsai rutén hegyvidék első. mely – miként láttuk – más birtokszervezetben. Nagyszőllős és Rakasy határaihoz tartozott. mely a három falu között közös használatban maradt. először 1351-ben említett borsovavölgyi felépülései az 1336 – 1351. hogy az 1295. A per történetének ismerete alapján megállapítható volt. hogy a hosszú Ujhelyi-Bilkey pert részletesen ismertessük. évek között keletkeztek oly hegyi erdős területen. 38344. 38416.

sz. végén Ilonokújfalu. A . Csongova és Sárad között pedig a XVI. a további hullámok azonban már meglevő. első felében sorakozott fel s a hullám által egyre érkező további rajzások ugyanezen a területen még további új településeket is hoztak létre. sz. csak a XV. Csongova. Misztice és Lukova. sz. Az előbbi kettő megtelepülése után a borsovaparti lejtőn korábban keletkezett Csongovát és Sáradot Alsócsongovának és Alsósáradnak nevezték. második felében a Gutkeled-birtoktest szélső pontjain a két Karaszló. után meghúzott választóvonalánál azonban erősebbnek kell tekintenünk a közös birtokosok. hogy az oklevelek a XIV–XVI. jóllehet az itt először megtelepült népelém nemzetiségéről forrásaink nem szólnak. A Borsova völgyének ugocsai oldalán megtelepült Komját. valamint a XVI. Ezek részben már a hegység belsejében helyezkedtek el. Ebből a szempontból a borsovavölgyi település-csoporthoz tartoznak még a beregmegyei Dobroka és Rosztoka is. mint az ugocsai parton álló Rákóc. a közös eredet és a közös települő népelemek tényeit. Eredeti rutén települések Ugocsa megyében csak az előbbiek voltak s ezek rutén eredetét minden kétség nélkül megállapíthatónak véljük. sz. mivel tudjuk.-ban e falukat a déli avasvídéki oláh jellegű falukkal egyformán „possessio valachalis”-oknak nevezik. Sőt e települések rutén eredetét annak dacára sem tartjuk kétségesnek. melyek a Borsova völgyét a népiség története szempontjából mindvégig eggyé fűzték. sz. sz. A Borsova völgyében tűnik fel a XV. melyek már a Borsova túlsó partján állanak s Ugocsa megyéhez kezdetben sem tartoztak. amelyet már eredetileg a ruténség telepített be s amelyet így eddigi fejtegetéseink során is az ugocsai rutén települési vidék neve alá foglaltunk. közepe táján települt meg Kis vagy Felsőcsongova (utóbbi eleinte: Szárazcsongova) és Felsősárad. közepe táján a szőllősi Perényi-uradalomhoz tartozó Ölyvös. de éppúgy a bilkeiek telepítései voltak. 2–3 század óta is fennálló. A Nagyszőllősi hegység belseje s borsovamenti lejtője és völgye volt tehát az a terület Ugocsa megyében. hogy egyáltalában nem kell minden „valachalis” possessióban nemzetiségre nézve is valóban „oláh”-okkal lakott helyeket tekintenünk. Az 1330–1350 között kialakult komjátmiszticei sorhoz már Lukova is később. Sárad. Rákóc. A hegység belsejében ugyancsak a XVI.„VLACH”-RUTÉN FALVAK 103 tásnak különben is csak e települések kialakulása. Ez a megjelölés ugyanis ma már nem vezethet félre bennünket. A ruténség Ugyan később a megyében jóval nagyobb területen terjedt szét. részben azonban a Borsova völgyét sűrítették meg. nem rutén településeket vettek birtokukba. Misztice és Lukova csupán első lerakódásai voltak a beregi és mármarosi hegyekről leszálló települési hullámoknak.

24. 11. hogy ennek dacára e helységek lakói „ma tisztán rusznyákok”. Hodinka. F. püsp. Magyarország pénzügyei I. hogy 1483-ban bizonyos Gyenge Jánost Pest megye területén „wolachus seu pastor”-nak jelöltek meg. 1935. 296. Ernyey József. 215. második felétől ismeretes jobbágynévsorokban. A vlach jogra alapvető Kadlec munkája: Valaši a valašské právo v zemich slovanských a uhorských.... Bpest.2 A magyarországi vlachok között a Kárpátok hegyeiben valóban egyaránt találhatók délszlávok. 3 Dl. 1904. Eltekintve ugyanis attól a legfontosabb körülménytől. Ethn. 4 Per. 62. lengyelek. 2 1 . kimutatva. A Nagyszőllősi hegység szóbanforgó „valachalis” településeiben nem nehéz felismerni a rutén eredetet. valachalis” megjelölés alatt nem nemzetiségeit. szemben az avasvidéki „oláhság”-gal. a megye ősi nemességéből származó s így a helyi viszonyokat személyes tapasztalatból is jól ismerő Komáromy András 1890-ben „oláh telepítvényesek”-et látott e faluk első lakóiban. Rómaiak. románok és oláhok Dácia Trajánában. oláhok. A munkácsi g. hanem azonos pásztorjoggal élő hegyi pásztornépet kell érteni.4 Reámutathatunk továbbá. Acsády. 23. bár – az ellentmondást jól látva – megjegyezte. II. mikor ez utóbbi megjelölés már valóban a nemzetiségre utalt. 1471. Az 1471. Prága. 256. 14.. Oláh vagy Vlach? Ethn. s köv. hanem „rutén”.. újabban: Kniezsa. az avasvidéki oláh falukat azonban ekkor is „valachalis” possessioknak jelölték meg. 159. 42. 108. sz. hogy a Nagyszőllősi hegység szóban forgó falvaiban a XVI. Ns 22. valamint az ezt megelőző szórványos névadatokban a rutén elem mindig feltalálKomáromy.1 Az újabb történelmi kutatások tisztázták a Kárpátok gerincén Trencséntől Mármarosig számos ponton fellelhető „oláh” (vlach) elemek kérdését. 1901. A tót és lengyel költözködő pásztorkodás magyar kapcsolatai. magyarok. hogy a vlach szó pásztor jelentéssel való értelmezése mélyen a magyarság települési vidékére is elhatolt. évi Perényi-zálogosításról szóló oklevélben ugyanis a zálogosításban e vidékről szereplő két Sáradot és két Csongovát kivételesen nem „valachalis”. Takáts. hogy a Perényi uradalom itt fekvő falvait a magyar nyelvű írások már a XVII.. k. hogy ezen a területen ma rutének laknak. Tamás L. Lehoczky Tivadar. 18776.104 A MEGTELEPÜLÉS „valachalis”-t még a közelmúltban is azonosnak vették az „oláh”-val s Ugocsa megye történetének kutatója. 1888). hogy a „vlach. 73–75. Rajzok a török világból. Turul 1890.3 arra lehet következtetni.-ban is következetesen az „oroszság” neve alatt sorolják fel. sz. reámutathatunk arra is. Adatok a vlach szó értelmezéséhez. 1916. Ferdinánd uralkodása alatt (Bpest. rutének. 1934. Ethn. Sőt hasonló megkülönböztetésre már jóval korábbról is van példa. Sőt abból a körülményből.

a ruténekről több kötetet is adott ki. 58. ott 38398. I–II. és H. Bidermann: Die ungarischen Ruthenen. Utóbbi már több részében. Bonkáló: Die ungarländischen Ruthenen. melyek a legtöbb közelséget a magyar vagy szláv nyelvhez mutatják.1 majd ugyanitt 1477-ben „Klym nomine ruthenus”-ként jelöltek meg egy-egy jobbágyot. 58–89.2 Az 1509. A munkácsi görög katholikus püspökség története. Száz.3 * A szláv történeti és politikai irodalomban hosszú időn keresztül szinte kizárólagos volt a kárpátalji ruténség autochtonságáról szóló elmélet. 568–573. V. A magyar helységneveken (Sárad. évi komjáti. Tört.A RUTÉNEK NEM ŐSLAKOK 105 ható. alsó. Csongova) vagy olyan határozott nyelvi alakot ki nem fejező (Komját. 2 1 . Dobroka. 195. Dl. minden fenntartás nélkül megállapíthatjuk. 1918. Lukova. de az általános tapasztalat szerint legtöbbször már a megtelepülés első szakaiban megszülető földrajzi elnevezések is. (Főleg a „Ruténeink mai lakóhelyének a megszállása és a megszállítottak egyházi viszonyainak a története 1548-ig” c. Hodinka. Szulincsák László: Mikor történt a kárpátalji rutének betelepülése hazánkba? Ungvár. Ungarische Jahrbücher I. 1391–1498. l. Babilovics. 1910. akik ezen a területen nemzetiségükre nézve rutének voltak. 38276. de egyébként még mindig használható munka. 4 Zsatkovics: A magyarországi oroszok történetírásának történelme. Innsbruck. Hivatkozhatunk a faluk neveire is. U. 1910. de nyoma sincs az oláhoknak. melyekről alább még szólni fogunk. Karaszló) neveket találunk. 1890. hogy a Nagyszőllősi hegységnek eleinte „valachalis possessió”-knak nevezett falvaiban az oláhságnak semmi része sem volt s így a „valachalis” megjelölés itt a „vlach”-okra kívánt mutatni. – csak szláv. 1862–1867. Misztice. még: A. Duliskovics) munkái voltak. így az eredet kérdésében is. Petrov. Bazilovics. Hasonló viszonyt fejeznek ki az egyes falukból – bár csekély számban és a megtelepüléstől messze eső időből – fennmaradt. Végül is ennyi adat alapján. amelyek elsősorban tájékoztathatnak az első települő réteg által beszélt nyelvről. Lucskai. melyek között az oláh eredetre egyetlenegy sem mutat. 644–660. fejezet. Bpest.). a kárpátalji ruténség történetének érdemes kutatója. túlhaladott. A megtelepüléstől alig egy évszázadra eső 1439. Tár. Ujfalu) kívül –. 215. nyilván rutén (Rákóc. Praha.4 E munkákUjh. évi osztozkodás alkalmával is Rákócon „quidam Zaam ruthenus”.és felsőkaraszlói jobbágynevek között is határozottan csak szláv és magyar eredetűek ismerhetők fel. melynek táplálói és hirdetői elsősorban a rutén papságból sorozódó írók (Andrella. 1921. ö. 1930. Berlin. Ölyvös. Legújabban idevonatkozólag: Drevnějšija gramoty po istorii Karpatorusskoj cerkvi i ierarchii. 3 A rutén vlachokra idézhetjük még példaként Árva megyéből 1576-ból: „rutheni vel alio nomine volachii”.

) idézi Bonkáló: A kárpátalji rutén irodalom és művelődés. mintegy cáfolatául – legalább is ezen a ponton. sz. Bonkáló id. m. szám) 9–10. hiszen az első ugocsai rutén rajokat a vajdák saját birtokaik megszállításai után hozták csak át a Borsován az ugocsai lejtőre. 7. 1 .2 Az első ugocsai rutén faluknál ugyanis régebbiek a bilkei vajdáknak a beregi hegyoldalra. korábban szentpétervári.106 A MEGTELEPÜLÉS ban a kárpátalji rutén nép távoli multja – legtöbbször a magyar honfoglalást megelőző rutén hercegség legendájával – valósággal mitikus jelleget öltött és szembekerült az északkeleti Kárpátok lakatlanságát valló magyar történeti felfogással. században voltak rutén települések. 2 Hodinka id. 1935. közepe táján jelentek meg. Az alföldi sík széléig előrehatoló ugocsai rutén település-csoport különben kései eredetével az egész kárpátalji rutén tömbből is kiválik. század végétől kezdve a XVIII. 3 Az előbb idézett munkák s Lehoczky I. A magyarországi ruténség történetének kutatói a maBenes „Reč o podkarpatorusskoj problemê” című kiadványából (Praha. sor. szláv részről pedig Petrov. századig. mintha a rutének először az egykori gyepüvonalnak a sík felé eső lankás részeit szállták volna meg s csak a termékenyebb lejtők megtöltése után szorultak volna egyre feljebb a hegyekre és közelebb a határhoz. Benes csehszlovák külügyminiszter ugyanis Petrovot úgy említi. mint aki „a kárpátalji nép múltjára vonatkozó összes tudósításokat megtisztíotta a mítikus hipotézisektől és hamisításoktól és bebizonyította. majd prágai tanár kutatásai segítették elő a történetkritikai álláspont győzelmét. 1. tehát feljebb eső falvai. Eredményeink megerősítik a ruténség kései és fokozatos beszivárgásáról kialakult történeti képet. – annak a megállapításnak. mint pásztor és földműves népség”. Magyar részről Hodinka. m. 1934. (Felvidéki Tudományos Társaság.3 holott – miként láttuk – Ugocsában ezek csak a XIV. Petrov eredményei a szláv politikai szemléletre is mély hatást gyakoroltak s eljutottak a csehszlovák kormánypolitika körébe. Az újabb kutatások azonban lefosztották a rutén múlt kérdéséről a mítikus köntöst. hogy a határszélhez közelebb eső hegyvidéken már a XII–XIII. 72. De ki is léphetünk a még így is szűk települési körből és rámutathatunk. 2. Benes szerint is „a mai kárpáti orosz-szláv lakosság békésen és fokozatosan szivárgott be ide a XII.1 Az ugocsai ruténség megtelepülésére vonatkozó általunk közzétett és feldolgozott adatok új lehetőségeket nyújtanak a kérdés vizsgálatához és legalább is ezen a területen a települések csirájáig vezetnek el. 119–120. hogy e földnek a politikai története legenda”. hiszen – miként láttuk – Ugocsa megye területén az első rutén települő rajok csupán 1336 és 1351 között jelentek meg.

utolsó s a XVIII. A XVI–XVIII. Így megállapították. ahol – főleg a XVII. 73. A XVI–XVIII. századi adatok tárgyalásánál meg fogjuk állapítani. E hullámzó. beregi és ungi bojkák a szomszédos halicsi bojkák. hogy ezen az úton az első települő rétegig aligha tud eljutni. mivel a már együttélő közösség a sorai közé szórványosan. sz. A munkánk második részében közzétett jobbágynévsorok tanúsága szerint ugyanis az első rutén réteg csupán csekély töredék a továbbiakhoz képest. pusztán elméleti meggondolással is arra a 1 2 Hodinka id m. akik a Mármarostól Zemplénig terjedő vonalban a délre eső.1 Nem található azonban meg Halicsban azoknak a ruténeknek a törzsi fészke. sz. Bonkáló id. melyek folytonos szivárgásban rakódtak az elsőre reá. Bár a lassú szivárgás folyamatában az új beköltözők nyelvi és népi sajátságai rendszerint elhalnak. m. ha az új rárakódások elemei végül túlsúlyra jutnak. kavargó keveredésben a vidéktípusok jellegzetes jegyeinek el kellett mosódnia s valószínűleg ez az oka annak. a zempléni. ennek az ellenkezője is bekövetkezhetik akkor. tehát az Alföldre lehajló alsó hegyvidéken laknak. mely valamely kárpátontúli törzsi fészekhez elvezetne. Nyelvi hasonlóságok alapján Bonkáló e dolisnyán (síkföldi) rutének hazáját Podoliában és Volhiniában keresi. Ez történt Ugocsa megyében.AZ UGOCSAI RUTÉNEK EREDETE 107 megfigyelhető nyelvi és néprajzi sajátosságok alapján már megjelölték azokat a népi forrásokat is. vagy éppen egyenként belépő új tagokat felszívja. Ehhez a réteghez tartozik földrajzilag az ugocsai ruténség is. 6–7. Bonkáló id. aki erre a mai nyelvi és néprajzi viszonyokból akar következtetést levonni. m. 7. számot kell vetnie azzal. A szomszédos beregi és mármarosi alsó vidék éppúgy táplálta e szivárgási folyamatot. . magához idomítja. mint a felső hegyvidék határmenti Krajnája és Verhovinája.2 Az ugocsai hegyvidéken megtelepült első rutén réteg származási helyére forrásaink nem mutatnak reá s annak. adatok alapján megfigyelve az ugocsai betelepülő ruténség különböző vidékről való eredetét s így népi kevertségét. sz. első évtizedeiben – a ruténség az új települők révén a korábbinak sokszorosára duzzadt fel. amelyekből a kárpátalji rutének mai lakóhelyeikre elrajzottak. hogy a határmenti mármarosi. sárosi és szepesi lemákok a szomszédos halicsi lemákok közül telepedtek ki a Kárpátok magyar oldalára. hogy az új rutén elemek különféle vidékekről torlódtak össze az ugocsai magyar-rutén-oláh sarokban. 72. hogy az alsó rutén vonal népében nem ismertek fel olyan nyelvi és népi eredetiséget. sőt közvetlenül maga a kárpátontúli rutén föld is.

Így 1509-ben Komjáton és Alsókaraszlón „Keves-eket (Kevés–Köves < Kövesdi). Bilke. akik – miként láttuk – megindították az ugocsai rutén vidék megtelepítését s akik az ugocsai Rákócon az Ujhelyiekkel folytatott nagy perük felszámolása után is birtokosok maradtak. Dobroka. Ölyvösen Ilosvait és Polyánkait. 1574-ben Alsósáradon Dobrokait. 1509. hogy az előbbi hegyvidéket is Krajnának nevezik: Medencét 1690-ben a Krajnán levőnek írják (UC 65–55). Tört. Következtetésünk – annak dacára. melyek a település útját különféle vidékekről vezették Ugocsába. A Krajnai és Krajnik nevek már arra is mutathatnak.3 Az ugocsamegyei rutén vidék egyetKomjáton 1509: Kewes (Per. 1671: Kövesdi (UC 64–40). 1715: Kövesdy és Kövesd (CR 1715).108 A MEGTELEPÜLÉS következtetésre lehet jutni. 1640: Keöves (NRA 837–10). az Oroszföldi név pedig talán kárpátontúli eredetre vall. minthogy azok a – főleg földrajzi – tényezők. mert valójában ez volt „Krajna”. vállalták a telepesek összegyűjtését. mert többnyire a bilkei vajdák birtokát képezték. 1894. 474–492. ilyen családnevek pedig a rutén vidék faluiból már a legrégibb – bár a megtelepüléstől még mindig 150–200 évre eső – névadatok között is szerepelnek. az idők folyamán állandóak és változatlanok voltak. hogy az ugocsai ruténség különféle elemekből települt össze. egyébként azonban az ugocsai rutén falukhoz közel feküsznek s szerepük az ugocsai rutén vidék benépesítésében annál kézenfekvőbb. oláh és orosz kenézek. vagy soltészok és szabadosok intézményéhez hazánkban. Ns 23). 1 . hogy forrásaink az első rutén letelepülők származási helyéről nem szólnak. Ilyen kenézlevelet Lehoczky csak Beregmegyéből 50-et tett közé. akik a földesúrral kötött szerződés. A földrajzi nevekből képződött családnevek viselőit ugyanis csaknem százszázalékos biztonsággal állapíthatjuk meg eredetileg a név által megjelölt földrajzi helyről származóknak. 3 Adalékok az oláh vajdák. – valamennyire alá is támasztható. 51–80. hogy a bilkei szomszédos faluk lakosain kívül a távolabbi felső hegyvidék is. tehát már az első települő réteg is kevert összetételű volt. majd 1591-ben ismét Alsósáradon Bilkeit találunk. Ilosva. F. a kenézlevél alapján a megtelepítendő falu örökös bírói tisztsége és gazdasági kedvezmények fejében. 1572-bon Komjáton Krajnait. A kárpátaljai rutén falukat általában kenézek vagy soltészek telepítették meg. 1574-ben Kiscsongován „Krajnik”-ot. 2 Később van reá példa. Polyánka. Tár 1890.1 1567-ben Rákócon „Oroszföldi”-t. 22. Kövesd a Borsova jobb oldalán a beregi hegyoldalon. Később a hasonló családnevek alapján sokkal világosabban és jelentősebb mértékben domborodik ki.2 szintén küldött rajokat Ugocsába. hogy az ugocsai ruténség kezdettől fogva. 155–173.

hogy az ugocsai rutén faluk – kivéve a hegy belsejében későn megtelepült Ilonokújfalut és Felsősáradot – nem kizárólagosan hegyi faluk voltak. melyekhez a közös határban 3 ekealja szántóföld. Kiscsongova Nagycsongovával1 alkotott egy bíróságot. Dl. Nagycsongován. 27 hold rét és 68 hold makkos erdő esett. ahol a gabonatermelés és rétgazdálkodás lehetőségei inkább adva voltak. Az első települő réteg falvai megszállásakor kétségtelenül a pásztorkodás fokán állott. mégsem kétséges. Okleveles adatok kétségtelenné teszik. melyet a Bilkeyek elfoglaltak Rákóc határából. 35–40 hold szántó. Erre lehet következtetni abból a körülményből.és Felsősáradon. . hogy – miként az 1567. 38210. Majd a perben 1439ben ismét bizonyos szántóföldet említenek. Ujh. sz. Misztice és Lukova területén a szántóföldet. A vitás szántó közös megegyezés alapján a Bilkeyek kezén maradt s ugyanekkor a faluban megosztozó Ujhelyiek és Bilkeyek kimondták. hogy a faluk megtelepülésével egyidejűleg megindult az állandó helyhezkötöttséggel együttjáró földművelés is. Rákócon. évi dicaadójegyzékből kitűnik – a két Karaszló Komjáttal. 2 ekealja rét és 5 ekealja makkos erdő tartozott. tehát XVI. Csupán a két Karaszlón és Kiscsongován nem találtuk a kenézségnek valaminő nyomát. sőt Alsósáradon és Nagycsongován 1574-ben a bíró helyett világosan kenéz szerepel a dicaadójegyzékben is. a makkos és megengedett (usualis) erdőt közösen fogja hasz1 2 Együtt még Ölyvössel és a két Sáraddal. már pedig a vlach jog hegyvidéki pásztorjog volt. tudnunk kell azonban. századi névsorokban a falu lakosai között egyaránt találhatók „Kenéz” nevűek.-ban „vlach” faluknak nevezték s a lakosok birtokában is voltak a vlach kiváltságoknak (pl. mert határaik lenyúltak a hegy lábánál fekvő völgyes.2 Egy-egy telekre tehát általában kb.GAZDASÁGI ÉLETFORMA 109 len falujából sem került elő kenézlevél. Az Ujhelyi-Bilkey perben 1435-ben Rákócon. hogy Alsó. Már előbb reámutattunk. hogy ezeket a lehetőségeket már az első rutén települő réteg is kihasználta. hiszen falvaikat – miként láttuk – a XIV–XV. hogy a megosztott Rákóc. a cserjést. az ugocsai rutén faluk legnagyobbjában s mintegy anyaközségében. Nem kétséges azonban. valamint a vele ekkor még közös határt tartó Miszticén és Lukován 11 olyan jobbágytelket említenek. Ölyvösen és Komjáton a legrégibb. illetőleg tehát kenézséget. gabonadézsmamentesség). sík földekre is. Az ugocsai lejtőkön megtelepedett ruténség gazdasági életformája a hegyi pásztorkodás és a földművelés vegyes elemeiből tevődött össze. hogy ezeket a falukat is kenézek szállították meg.

melyben meglepő ellentmondás jut kifejezésre. Komját és a két Karaszló nevében ugyan elsősorban szintén szláv nyelvi eredetet sejthetnénk. tehát már csírájában elpusztult Dubochnak van. * Az ugocsamegyei rutén települési vidék falvainak neveit nyelvi vizsgálat alá véve. tudjuk azonban. Az is figyelembe 1 2 U. A művelődés hordozói és plántálgatói elsősorban a vallási gondozás munkásai. aki az adót jobbágyok módjára fizette paraszttelke után.1 1507-ben ugyanitt irtott szántóföldről hallunk. c. ott 38276. 1500:29. miként az újkori fejlődésszakasz tárgyalásánál látni fogjuk.2 A rutén „vlach” faluk tehát. bár a gazdálkodás súlypontja ennek dacára is az állattenyésztésen nyugodott.4 Az ugocsai erdős lejtőkön megült ruténség művelődési viszonyairól s szellemi és lelki életformáiról e korai időkből nem szólnak adataink. . hanem elsősorban a szarvasmarha s a disznó volt. 3 1495:45. a batykók még később is teljesen tanulatlanok és műveletlenek voltak. Erre a XVI– XVIII. Dl. 4 Ujh. ott 38448. U. évi adójegyzék a jobbágyok között sorolja fel a „batyko”-t. Az állattenyésztés formája azonban nem a hegyi vagy havasi pásztorkodás volt. hogy a kárpátalji falusi orosz papok. Így a későbbi adatok szerint.110 A MEGTELEPÜLÉS nálni a három falu.3 már kezdetben kétségtelenül számottevő szántóvető gazdálkodást folytattak. az állattenyésztés főtárgya sem a hegyi pásztorkodás állata. számos körülményből lehet következtetni. jóformán egy színvonalon álltak híveikkel. Kétségtelenül szláv eredetű neve ugyanis csak Rákócnak s a csupán egy ízben (1351) említett. 38368. politikailag teljesen jelentéktelen s megfelelő vallási gondozás nélkül álló kárpátalji ruténségnél beszélni voltaképpen nem is lehetne. melyek a szomszédos magyar faluk által fizetett gabonadézsma-kötelezettség alól mentesítve voltak. t. a papok voltak. Ez a sűrű település-rendszerben s a földművelés mellett nem volt fenntartható. e szavak jelentése és származása azonban határozottan nem ismerhető fel. sz.-ból fennmaradt összeírásokból és gazdasági leltárokból. a juh. olyan eredmény áll elő. Ilyenekről a felső társadalmi osztályt nélkülöző. A Bilkeyek már 1472-ben a miszticei osztozkodás alkalmával is a készpénz mellett 6 disznóval elégítették ki Rákócon az Ujhelyieket. hisz maguk is legtöbbször valóban paraszti életet élő jobbágyok voltak. Ölyvösen is az 1574.

melyeket már megjelenésük előtt is így neveztek. Alsókaraszlót „Zariča”-nak. már az 1567/74. évi dicanévsorokat megelőző időből szórványosan föllelhető jobbágynevekkel is. 8 Kis (Mala-)-Csongovát a XVIII. 3 Csak újabban nevezik a mellette folyó patak nevéről Ilonokújfalunak 4 Ez elnevezések kétségtelenül Nagyszőllős és Rakasz magyar lakosaitól származtak.4 készen kapták. vagy legalább is eredetükre nézve magyar nevet viselnek. A magyar nevek eredetének időbeli elsőbbsége itt éppúgy nyilvánvaló. még mindig nem közömbös az a tény.-ban „Zawadka”-nak is nevezték (Loc. Csengő) találunk. aligha keletkezett volna mindkét falunak más szláv neve is. a rövid életű Kétkápolnamező. az Ilonok folyó mellé szintén későn települt Újfalu3 nevében nyoma sincs a ruténségnek s a két Csongova szlávosan képzett nevében is magyar alapszót (Csenge. a késői telepítésű Ölyvös. Az újabb időben ugyan a Sáradokat és Csongovákat rutén neveken is jelölték. hogy Ugocsa megye nagyszőllősi hegyvidékére a késői települési hullám nem kizárólag rutén elemeket hozott magával s hogy itt nem is eladdig érintetlen. szűz területet vett birtokába. e késői rutén nevek azonban egyszerű lefordításai az addig Nagy. Felsőkaraszlót „Hreblya”-nak nevezik. Az 1450.és Kiscsongovának (Velika-. 1865-ben (Pesty): Mala Csengava. hogy a két Karaszlót a ruténség nyelvén másként. így mindenekelőtt a forrásainkban a megtelepülés első századának végétől. második felében tűnnek fel. A magyar településnevekből ugyanis magyar nyelvi beszüremlésekre és a vidéken átszövődő magyar népi hatásokra kell következtetni.1 ami maga már kétségeket támaszt a „karaszló” szó szláv eredetére nézve. addig egyedül a „Karaszló” név szerepel. évi PeE nevek azonban írott forrásainkban csak a XVIII. Mala Csengava5) s Alsó. 2 Ha a Karaszló szó szláv eredetű lenne. hogy e magyar neveket egyáltalában felvették és hogy Sáradót éppen átalakítás nélkül vették át. Vyšnyj-Šárd) írott neveknek.MAGYAROK A RUTÉN VÍDÉKEN 111 veendő. Ezek a körülmények arra mutatnak. minthogy – miként láttuk – e késői rutén telepítésű vidék előzőleg lakatlanul Nagyszőllős és Rakasz határai közé tartozott. 284).2 A kétségtelenül szláv eredetű „Rákóc” és a kétséges „Komját” s „Karaszló” szavakkal szemben az ugocsai rutén vidék többi falvai vagy teljesen. 1 . A két Sárad.és Felsősáradnak (Nižnyj-. melyek újabban már szintén viseltek rutén nevet is. A következtetés további adatokkal is alátámasztható. az előbbi a falu mellett elfolyó s már a ruténség megjelenése előtt így nevezett Ilonok patak neve alapján képződött „Onük” nevet. miként Ölyvösnél és Újfalunál. Ha tekintetbe vesszük is. hogy a Sárad-ok és Csongová-k első települői e neveket a Sárad és Csengő patakok neveiben. sz. sz.

mint szláv.2 A korai jobbágynevek magyar-rutén kevertsége alól Rákóc. Koroztho-mező és Körő nevekkel. Az 1410 körül végrehajtott komjáti határjárásról felvett oklevélben például a határjel-fák kizárólag magyar néven (kőris. . míg 2 magyar eredtű. – ami egyébként már magában is ellene szól a tipikus nemzetiségi településnek – 1552-ből azonban a két Sárádról és Nagycsongováról már három nyelvileg jellegzetes családnév is maradt reánk. A magyarság jóval előbb megülte már e helyeket. minthogy az 1439–1560.és felsősáradi. Végül e korai időben Rákóc határában is egyformán találhatók rutén és magyar eredetű földrajzi nevek. tehát egy szláv-magyar összetételű és egy magyar eredetűnek látszó szóval találkozunk. az ugocsai rutén települések elsője s mintegy anyaközsége sem képez kivételt. Salánkról már ismert. ezekről az oldalakról magyarokat. tudva. hogy amikor a ruténség a magyarság testébe benyomuló erdős-hegyes vidéket kezdte benépesíteni. L. a magyarság közvetítésével az ősi szláv szórványoktól vett át. Ez már csak azért is megtörténhetett. melyekel a ruténség. évi komjáti határjárásban is Feketepatakról. Rákóc kivéte1 2 Mindhárom helységben volt „Kenéz” 1552-ben. bükk. mivel a települő faluk. szinte túlnyomó magyar falunevei és korai földrajzi nevei. kis. melyet akkor még nyugatról és délről a magyar települések vettek körül. valamint korai jobbágy lakosságának keverten rutén és magyar családnevei alapján kétségen kívül megállapítható. évekből ismeri 5 rákóci név közül csak 3 rutén. vagy egyéb nyelvi jellegzetességet sem. Az ugocsai rutén vidék számos. hogy az ugocsai rutén vidék tulajdonképpen a magyarság települési területébe benyomuló félsziget. gyertyán. melyek e vidéken a település első szakaszaiban honosodtak meg.112 A MEGTELEPÜLÉS rényi-osztályozásban szereplő alsó. Az 1509. s az 1434. Ezt egészen természetesnek fogjuk találni. a közvetlen szomszédból is szívott fel települőket. fejezetet. évi komjáti s alsókaraszlói jobbágynevek között előforduló nagyszámú magyar családnév jelenségére már reámutattunk. A korai családnevek magyar-rutén kevertségének megfelelnek azok a földrajzi nevek is. Ezek közül kettő magyar eredetű. nyilvánvaló tehát. juhar) szerepelnek. hogy e vidéken a ruténség sorai között már az első települő rétegben számottevő magyar elem foglalt helyet. de itt is elfolyó patakok szláv neveitől eltekintve.és nagycsongovai jobbágyokat ugyan még csak egyedül keresztnévvel jelölték meg s e nevek latin alakjukban éppúgy nem árulnak el magyar. míg egy (Kenéz)1 névelemzési módszerünk alapján a bizonytalanok közé sorozandó. a „Gutkeledek a Tiszaborsovaközön” c.

Úgy erről a jelenségről. mint az. A hegyekről leszálló ruténség azonban az ugocsai magyar települési vidéken korán a maga javára billentette a csupán szórványokat hullámoztató kölcsönös kicserélődés természetes egyensúlyát. miként már reámutattunk. sz-ban e falukat „vlach” faluknak s később az egész vidéket „Oroszság”-nak nevezték. melyek alapján – miként látni fogjuk – pontosan megállapítható lesz a magyarság részvétele a rutén faluk közösségében. Az eredetileg orosz Komjátra tehát utóbb minden bizonnyal jelentékeny számú magyarság szállott s a magyaroknak földrajzilag is elváló települése végül külön nevet kapott. míg újabban – miként kezdetben is – újból csak egy Komjátot ismertek. két részből. A magyarság beszüremlése különösen élesen figyelhető meg a magyar-rutén vonal egyik szögébe eső Komját multjában. hanem korán átcsapott azon és beszivárgott a környékben jóval előbb megtelepült magyar és szász eredetű községekbe is. Ez a körülmény pedig azt is jelenti. az oroszokét – mintegy a két nemzetiség elsőbbségének és arányának kifejezéseként – Nagykomjátnak nevezték. A magyarok faluját később Kis-. Annak dacára tehát.-i adatokban nyernek. zárt rutén közösséget e faluk társadalma teljes egészében már kezdetben sem képezett. Az ugocsai rutén vidék magyar elemeinek e korai szórványos adatai megerősítést s egyúttal különös jelentőséget a további XVI–XVIII. már részletes s némi betekintést e kérdésekbe is nyújtó adatok kapcsán. derekán lépték át Ugocsa megye határát. sz. A talán szláv nevű s rutén alapítású falu ugyanis települése második évszázadától.KORAI RUTÉN TÉRFOGLALÁS 113 lével. melynek első rajai a XIV. sz. a XVI–XVIII. mert hiszen két nemzetiség érintkezési vonalán a települési határ nem képez áthághatatlan falat. illetve rutén községek tagjaivá magyar jobbágyok is lehettek. hogy a magyar jobbágyságtól eltérő jogi keretek között élő kiváltságos vlach. a mindennapi élet számos lehetőségét teremtvén meg a szomszédos elemek folytonos cserélődésének. a sík földön és magyar vidéken megszervezett nagyszőllősi és salánki uradalomhoz tartoztak.és Oroszkomjátból állott. nem állott meg a megyében még telepítetlen hegyvidék lejtőinél. az ekkor szintén külön nevet nyerő OroszKomjáttal szemben. mint a különféle elemek keveredésének okairól és lefolyásáról bővebben később fogunk szólni. hogy a XIV–XVI. Magyar.-i. hogy az ugocsai rutén községek is kezdettől fogva magyar elemeket vettek fel a szomszédos vidékről. * A rutén települési hullám. Míg ugyanis a magyarság számottevő . Ez éppen olyan természetes jelenség volt. sz.

127. a ruténségnek a már korábban megtelepült magyar vidéket elöntő térfoglalását meg-kellett előznie a magyarság elapadásának. Per. 43. második felében és ezután a felsőtiszai vidéken már nem kapott. P. sz. csak magyarok. 1471. 24869. tehát a késői ugocsai települések egyike. 2492J. majd a nagyszőllősi Perényi-uradalomhoz tartozó Egres s az ugyancsak királyi telepítésű. Látni fogjuk. 197. 26070. korai állomásai a Nagyszőllősi hegység rutén vidékének szomszédságában levő magyar településterületen Egres. az 1439. melyek már az ugocsai ruténség megjelenése előtt is állottak s amelyek már a középkorban többé-kevésbbé rutén jellegű községekké vedlettek át. Veresmart és Rakasz voltak.ban érte el. 1599. Az oklevelek 1471-ben és 1498-ban1 kifejezetten a „magyar” (szemben a „valachalis”) faluk között sorolják fel.114 A MEGTELEPÜLÉS utánpótlást a XIV. Per. F. 22. Tört. NRA 220–28. Azonban 1512-ben2 már a „valachalis” faluk sorában szerepel s ezután állandóan a nagyszőllősi hegység „Oroszság”-ának keretében foglal helyet. és 1450. Az ugocsai királyi uradalom korában települt s eredetileg a kisnemesi vidékhez. a magyarság elfogyása és a ruténség térfoglalása tehát szoros származékos összefüggésben áll egymással. Dl. 2 Dl. Per. Ns. addig a ruténség századokon által az összekötő népi csatornákon keresztül újabb és újabb testvérelemeket vett fel magába. 24. hogy az eredetileg egyetlen Veresmart a XVI. 11. 1498. amit Komjátnál megfigyelhettünk. Ns. illetve a Hontpázmány-birtokok kapcsán már szóltunk. 1 . sőt egyes helyeken a meglévő magyarság is elhanyatlott. ahol eredetileg orosz falu mellé magyar falu párosult. Az ugocsai rutén térfoglalás első. 22340. Ns. s valóban. hogy ez a századokon át folyó rutén rajzás csúcspontját csak a XVII–XVIII. Itt tehát a fordítottja történt annak. évi jobbágynevek között nincsenek is mások. A korai rutén térfoglalás ezeknél is élesebben figyelhető meg a nagyszőllősi hegység déli. sz. Az elruténesedés folyamatát világosan jelzi az a körülmény. 12. Dl. Ns. 15S2. A két jelenség.-ban két településsé nőtt: Magyar és Oroszveresmarttá. sz. 18. A falu először csak 1430-ban merül fel a Perényiek uradalmának keretében. a Tiszavölgy magyar lakosságának nagy megfogyatkozása után. majd Hontpázmány-birtokot képező s a nemzetség által újraépített Rakasz magyar eredetéről és korai elruténesedéséről a kisnemesi vidék. Tár 1903. tiszavölgyi lejtőjére települt s így a hegyvidéken megszállott ruténségnek valósággal útjába eső Veresmarton. Veresmarton a magyar falurész volt időrendben az első s ehhez települt utólag az oroszok községe.

ennek segítségével képet alkothatunk róla. hogy a lengyelek nagy pusztítása után költözött Mátyfalváról Nagyszőllősre. Ez nem ment pusztítás nélkül s a lengyel dúlás korhatározó élményként élt később is a lakosság körében.A TÉRFOGLALÁS OKAI 115 A XVI–XVIII.és oroszföldi rutén bölcsőből. hogy a pusztulás nagy volt. Éppen e három korán elruténesedett falura gondolva. A közbeeső két század leforgása alatt tehát befejezéshez jutott a korán megindult ruténesedési folyamat. . hogy később. hanem a ruténség volt. sz. évi tatárdúlásnak az ugocsamegyei lakosságban véghez vitt pusztítását. sőt ezeken túl. a XV–XVI. hogy amint a XVII. mikor Ugocsa megye területét ellenséges lengyel hadak járták fel. Számszerűleg is ismerve az 1717. sz. A ruténség térfoglalása a lakott magyar területeken a fentiek szerint már azelőtt megindult. A XV– XVI. hogy az egresi. hogy hasonló ellenséges inváziók korábban is mily kegyetlen eredménnyel jártak.-okban ugyanis a hegyvidéken keletkezett „valachalis” faluk lakossága oly csekély volt. de ez a nemzetiség ekkor már nem a magyarság. a falu nemzetiségileg valóban ismét egységes lett. 1 Bodogh Ilona 1516-ban tanúkihallgatás alkalmával azt vallotta.-ban Veresmart neve mellől eltűnik a külön Magyar és Orosz jelző. hiszen az élmény megrázóan mély lett a jámbor paraszt nép számára.-i adatok tárgyalásánál látni fogjuk. az Egresen. már a középkorból reámutathatunk a Mátyás király halálát követő trónkövetelési viszályokra. a beregi és mármarosi. határozott adatok még nem állanak rendelkezésünkre. sz. Ez a körülmény arra enged következtetni. hanem – mivel útba estek – csak közvetítették magukon keresztül a közös népi forrásból. mielőtt az ugocsai rutén hegyvidék lakossággal kellőleg megtelítődött volna. mint a mindennapi életnek a jogi mozzanatokat megörökítő oklevelekben figyelemre nem méltatott jelenségeiről. rakaszi és veresmarti ruténeket elsősorban nem az ugocsai rutén faluk szolgáltatták.-i lakosságnak többszörösét fogadhatta magába. Az e századból származó levéltári források alapján a magyarság elfogyásának az okait is meg fogjuk tudni jelölhetni a háborús dúlások és járványok pusztításaiban. 22792. sz. Rakaszon és Veresmarton korán megindult hasonló folyamat okairól. de még az úrbéri keretek között. a lengyel. hogy a korábbi pusztulások okai is ugyanazok voltak. Így is következtethetjük azonban. Dl.-ban még számos más ugocsai községben fogjuk megállapíthatni a magyarság hasonló elfogyását s ugyanott a ruténség betelepedését. mint a már adatokkal körülírható későbbieknek.1 Valószínű tehát. sz. A XVI–XVIII.

A peremtől leereszkedő lejtőn. A másik a Tisza balpartján a Nagyszőllősi hegységgel párhuzamosan álló Avas hegység erdős területe. tehát az Avas hegy északi karajában e hegyvidék első. Ardó és Nagyszász osztozott. sz. Tekintettel arra. Az ugocsai Avas hegység a Szatmár megyéből átnyúló Avas hegylánc északi része. hogy ekkor még ez egész hegyvidéken a rajta kívül megtelepült Bábony. másrészről Ardót és Nagyszászt. ezek segítségével is megállapítható az a határ. közepe táján kezdett apró rutén falukkal benépesedni. megállapítható. évi bábonyi határjárás alapján. sz. elején a megye területén még két lakatlan fehér folt található. Ardó (Fekete-) és Nagyszász (Szászfalu) határai közé tartozott. délen pedig határa a Turc és Túr folyók környékén haladt. A két uradalom határvonalát tehát e forrásvidéken. keleten a mármarosmegyei Viskkel volt határos. különben a bábonyi határ nem érintkezhetett volna Ardó és Nagyszász határával és nem nyúlhatott volna Mármaros megyéig sem. jóllehet a határjárásban szereplő jóformán teljesen magyar földrajzi nevek közül ma. Ez a hegyvidék 1319-ben még a hegy lábai előtt nyugaton elterülő mocsaras síkon megtelepült Bábony és a Tiszavölgyben álló két hospes-falu.116 A MEGTELEPÜLÉS 8. A két hegységet csak a Tisza völgye választja el egymástól s a két hegyvidék földrajzi közelsége és hasonlósága mellett a megtelepülés időpontja és külsőségei tekintetében is sok hasonlóságot mutat fel. mely – miként láttuk – a XIV. mely egyrészről Bábonyt. mellyel a nyalábi uradalom királyi adományként a közelmúltban A határjárásról szóló oklevél forrásait a Második Részben Bábonynál soroltuk fel. Az 1319. Az avasi oláh települési vidék. évi bábonyi határjárás1 szerint ugyanis a Káta-birtokot képező Bábony északon a királyi uradalomhoz tartozó Ardóval és Nagyszásszal. A határjárásban ugyanis határjelként szerepel a Batarcs folyó neve és a folyónak a forrásvidéke (Székes-Batarcs-Fő). a Tisza jobbpartján álló Nagyszőllősi hegység irtatlan erdőkkel takart vidéke. név szerint megjelölt lakott helyeit 1378-ban abban a káptalani jelentésben találjuk. vagyis az Avas hegy északi pereme táján kell megvonni. csak néhány található meg. hogy keleten a bábony-viski határ egyúttal az ugocsa-mármarosmegyei határ is volt. vagyis az ugocsai Káta-birtoktestet és a nyalábi királyi uradalmat egymástól elválasztotta. 1 . Az 1319. mikor e vidéken más nyelvű lakosság lakik. Az egyik a megye északi felében. A XIV. A hegyvidéken tehát ekkor még nem állhattak települések sem.

Széphegy.MIKOR TELEPÜLTEK AZ OLÁHOK? 117 Moldvából beköltözött Szász vajda fiai. Komlós. Turc 1 Dl. évi leírás alapján a Káták birtokát kellett képeznie. Drág és János vajdák kezére adatott. tehát az 1319. 26566. évi határjárás szerint is a királyi uradalomhoz tartozó területen keletkeztek. vázlat. E települések Turc kivételével a hegység 9. északi lejtőjén. sz. vagyis azon a területen áll. amelynek az 1319. míg Turc az ugocsai Avas-vidék déli részén. . Batarcs és Turc falukat jelöli meg az Avas-vidékről az uradalom tartozékaiként. Csarnatő.1 A jelentés Kirva. Az „oláhság”-i települési terület az avasi hegyvidéken.

a megtelepítés időpontja és elemei lehettek közösek. de a XIII. Valószínűnek kell tehát tartanunk. Gődényháza közvetlen szomszédságában fekszik az új Tarna is. Mialatt azonban Szépheggyel apadt. Nyilvánvaló azonban.1 mikor a Káta nembeli Vasváry és Csarnavoday családok az ugocsai nemzetségi birtokok felett egymással perlekedtek. de ugyanezen a vidéken. évi iktatói jelentésbe jogtalanul került az uradalom tartozékai közé. Ennek az időpontnak megfelel az ekkor még Szatmár megyébe. magán az Avas hegységen fekvő s még a XIV.4 mely az ezen a vidéken állott. 11. sz. hogy Turc az 1378. 4 Per. A határjáró oklevél forrásait Aklinál közöltük a Második Részben. sz. 12. Miként a Nagyszőllősi hegység megtelepülésének kezdetét sikerült az 1336–1351. sz. Az első avasi faluk tehát 1319 és 1378 között keletkeztek. mert az Akli és Feketeardó között 1337ben megvont határ leírásában2 még nincs említés róluk. amelyben az avasi faluk megtelepülésének kezdeteit kell keresni. Végeredményben tehát 1337–1378 közé szűkíthető az az időköz. 19 és 1431. valóban a Káta birtokok sorában szerepel s ezentúl nem is fordul elő többé a nyalábi uradalom tartozékaként. 3 A két Gérce megtelepüléséről a terebesi vidék megtelepülésével kapcsolatban előbb már szóltunk. azalatt új helységekkel szaporodott az avasi vidék településeinek száma. derekán már elnéptelenedett hospesfaluhoz. évek közé szorítanunk. ha a Batarcs nevű falu már akkor állott volna.ban Ugocsa megyéhez csatolt két Gérce megtelepülése is. A nyalábi uradalomhoz Zichy IV. Az Avas hegység vidékén Kirvától Gércéig húzódó település-sor e helységeivel a vidék még nem nyerte el végleges települési formáját. de az említett ugocsai avasi faluk folytatásába eső. mely a XVI.118 A MEGTELEPÜLÉS két év múlva 1385-ben. Az avasi faluk ugyanis 1337-ben még aligha állhattak. hogy ha a délre elszakadó Turc birtokosa más volt is. melyek neveivel először 1342-ben találkozunk okleveleinkben. mint a hegység északi lejtőjén álló faluknak. Mindenekelőtt korán kiesett a sorból Széphegy. F. holott ez a határ kelet felé a Hódos folyóig levonult. A hospesfalu helyén ugyan a gődényházai nemesek faluja épült fel. Ns. A Perényiek öröklési szerződésében már 1130-ban megjelenik Komlós és Csarnatő között Tarna. amit pedig nem tehetett volna meg. Ns 6.3 Ezek szerint a nagyszőllősi és az avasi hegyek megtelepülése jóformán évtizednyire egybeesik egymással. Tornatelekhez hasonlóan a kis Tarna pataktól vette a nevét. akként az avasi megtelepülés kezdetei körül is valamivel összébb tudjuk vonni a települési időköz határait.-ban pusztán maradt és nem is települt be többé. 1430. F. 299. 2 1 .

sőt esetenként e megjelölés alatt közösen sorolták fel. 1405. A XVI. Ns. sz. Ugyancsak az 1430. Az avasi vidék tehát abban a tekintetben is megegyezett a Nagyszőllősi hegység vidékével. sem Szárazpatak nem szerepelt az uradalom tartozékai sorában. mivel e faluk a XVI. majd Oláh. 3 Így 1512-ben. sz. A további századokban még két újabb településsel szaporodott az ugocsai Avas-vidék településeinek száma. NRA 220–28. 7. A két ugocsai hegyi vidék egymással sok haDic. sz.1 A nagyhatárú és népes Tarnából a XVI. 24869. majd a következő század második évtizedében Csarnatő mögött a hegység belsejében. Így alakult ki a XIV–XVII. * Az Avas hegységben megtelepült falvakat már első alkalommal. hogy mindkét falu 1405 és 1430 között települt meg.-i latin nyelvű források ezentúl is állandóan „valachalis possessio”-oknak nevezik. sz. vagy legalább is ilyen eredetű népet kell érteni. évi öröklési szerződésben tűnt fel Tarna szomszédságában a Szárazpatak nevű falu is s minthogy az uradalomnak 1405-ben Perényi Péter részére történt beiktatásakor2 még sem Tarna. sz. Ns 43. nyilvánvaló.és végül Sósújfalunak nevezett kis falu települt meg. Per.-okban az ugocsai Avas-vidék végleges települési képe. 1378-ban s a XIV–XVI. Tár 1903. A Nagyszőllősi hegység vlach faluinál azért is hangsúlyozni kellett ezt. hogy a falukat itt is. mely tehát a Nagyszőllősi hegység települési képéhez abban is hasonlónak mutatkozik. P. 127. hanem rutén eredetűek voltak.„VLACH”-OLÁH FALVAK 119 tartozó avasi faluk központjába eső Tarna rövid idő alatt e faluk legnépesebbje s – bizonyára központi fekvése következtében – hivatalos jellegű központja is lett. Dl. hogy az első településeket itt is – és pedig a hegy belsejében – néhány kisehb település csak évszázadok múlva követte.3 A nagyszőllősi hegyvidék vlach falvaival kapcsolatban az előző fejezetben reámutattunk. 1599. Per. 2 1 . Tört. első felében külön községgé vált le a vele csaknem összefüggően települt Kistarna s ezután az anyaközséget Nagytarnának nevezték. Ns 25. mert e faluk nemzetiségre nézve éppen nem oláh. második felében az északi avasi lejtőn fekvő Nagytarna és Szárazpatak alá Bocskó.-i adójegyzékekben közösen „Tarnavidék” neve alatt szerepelnek. 197. hogy e megjelölés alatt nem nemzetiséget. ott is egyformán vlach-valach faluknak jelölték. 27. 22340. hanem a nemzetiségre való tekintet nélkül vlach hegyi-pásztorjoggal élő. mostoha vidéken az előbb Csarnatő-. 1532.

Az oláhság korai jelenléte e vidéken a XVI. Eltekintve ugyanis attól.120 A MEGTELEPÜLÉS sonlóságot árul el. így tehát a XIV–XVI. nyilvánvaló tehát. Az Avas-vidék vlach községeiben ugyanis nem a ruténség.1 – bár e tekintetben az idők folyamán törések állottak 1 Ezekről a VI. de éppen a nemzetiségi téren alapvető eltérés áll fenn köztük. a vidéket már az első magyar nyelvű összeírások a XVII. Így kétségtelenül szláv eredetű Kirva és Bocskó neve s szláv eredetű az első szó a Csarna-tő nevű falu nevében is. bár – miként láttuk – a falu e nevet alighanem készen kapta az e vidéken állott s még a ruténség megjelenése előtt elpusztult Torna nevéből. Tarna neve is szláv. hogy csupán elsősorban. hogy ez a vidék ma is oláh jellegű. Hangsúlyoznunk kell azonban. alfejezetében szólunk. sz. mert az ugocsai Avas-vidék „oláh” falui sorában voltak és ma is vannak tisztán rutén faluk is és ezeken kívül több-kevesebb szláv eredetű lakosság jelenléte az egyébként oláh eredetűeknek tekinthető falukban is kivétel nélkül megfigyelhető.-ban ismert jobbágynevek elemzése révén is megállapítható. Turcnak első lakossága. illetőleg jellege a falu nevének szláv eredetén kívül a lakosok szláv neveiben s később a lakosság által beszélt szláv nyelvben is kifejezésre jut. mint magának a falunak. mivel ez a név a hasonló nevű s a falun keresztül folyó patak nevében már jóval Turc megtelepülése előtt is élt. hogy a Turc szó a patak mellett egykor élt népre mutat. mert már az első itteni települések létrehozásában is résztvett. az ugyanekkor „Oroszság”-nak nevezett nagyszőllősi hegységbeli faluk vidékével szemben. Miként az utóbbi már nyilvánvalóan nemzetiségi megjelölés volt. Sőt a szláv eredetű jobbágynevek – pusztán nyelvészeti csoportosításban – munkánk záró korhatáráig állandóan többségben voltak ez „oláh” vidék kifejezetten oláh eredetű jobbágynevei felett. . sz.-ban „Oláhság”-nak nevezik. fejezet „Oláhok” c.-i latin „valachalis” megjelölés az ugocsai Avas-vidéken elsősorban valóban „oláh” falukat jelölt. amely természetesen lehetett más is. akként az Avas-vidék „Oláhság” neve is kétségtelenül a vidék oláh jellegétől kapta a nevét. a vidéknek a nemzetiségi jellegét meghatározó elem. Erre kell következtetnünk mindenekelőtt abból a körülményből. A szlávság az Avas-vidéken nem volt késői jövevény. sz. hogy e települések közül többnek szláv eredetű neve van. bár a Turc szó nem szükségképpen a falu első települőitől származik. Turc-nak neve is. Az említett helységek szláv eredete. hanem valóban az oláhság volt az uralkodó. – Végül szláv képzésű az ugocsai oláhság fészkének és legnagyobb helységének.

. a kelet felől a mármarosi völgyben és nyugat felől az ugocsai síkon korábban már elhelyezkedett magyarság lakott vidékei között. A keveredés vonalán hol a rutén. ennek folytatásában pedig tovább dél felé Tarna áll. Az északról leereszkedő rutén s az Avas hegység gerincén felhatoló oláh hullám Ugocsa megyében a Tarna és Turcvidék között fekvő Komlós. a hegység ugocsai részének déli oldalait szállotta meg. mely a nagyszőllősi hegyvidék településeit létrehozta. Már kezdettől fogva kivételt képezett e szláv jelleg alól Turc.RUTÉN-OLÁH TORLÓDÁS 121 elő. addig az oláhság. Míg tehát a rutén faluk az avasi vidéken a hegység északi részeit foglalták el. határával azonban felkapaszkodik a hegyre. valamint a már említett Bocskó és Tarna környékén csapott össze. hol az oláh elem kapott túlsúlyra s a keveredés természetesen nem szorítkozott a torlódási vonalra. hogy e falukban az oláh elem kezdettől fogva uralkodó vagy legalább is a rutén elemet meghaladó volt. sz. derekán egyszerre indult meg a két egymással szembegördülő néphullám: észak felől a ruténeké és dél felől az oláhoké. Ugyanebben a vonalban helyezkedik el a késői eredetű Bocskó is s Csarnatőnek ugyancsak szomszédja lett a vidéken utolsónak megtelepült Sósújfalu is. fehér foltként emelkedett ki. Kirva mellett dél felől a testvér avasi szláv falu. Ez a lejtő a Tisza völgyének átlépésével folytatásába esik a Nagyszőllősi hegységnek. Szárazpatak. mely az Avas hegység ugocsai láncának déli határvidékén fekszik s a megtelepülése óta jelentkező szláv hatások dacára is tömegében oláh jellegű helység maradt s éppen központja volt az ugocsai oláhságnak. A többi szláv nevű és jellegű említett helység az Avas hegység északi lejtőjére esik. mely dél felől a szatmármegyei Avasvidéken keresztül érkezett Ugocsa megyébe. minden jel arra mutat. Turc. hogy ez északi szláv falu első települőit is ugyanaz a rutén települési hullám rakta le. Az egymás szomszédságában álló Nagyszőllősi és Avas hegység a XIV. melyek többé-kevésbbé szintén rutén lakosságot tartottak. A Tisza völgyén átcsapó rutén hullám elsőnek Kirvát érte útjában. elején még lakatlan. Csarnatő. sz. A hegyláncon a XIV. A két hullámnak előbb-utóbb meg kellett egymásban torlódnia s a torlódási területen természetesen rutén-oláh keveredési kényszer jött létre. mely az Avas hegynek a Tiszáig felnyúló s itt hirtelen leeső kiszögelése alatt közvetlenül a Tisza mellett települt meg. Ezen a ponton a népi erők sajátságos küzdelme bontakozik ki szemeink előtt. a két Gérce és Batarcs a részletes újabb adatok tükrében kétségtelenül oláh nyelvű faluknak mutatkoznak s bár ezek lakosai sorában is sűrűn bukkannak fel szláv eredetű nevek. nyilvánvaló tehát.

hogy a két népelem mindjárt a hegyvidék megtelepülésének kezdetén érintkezésbe jutott egymással. hogy az előnyomuló ruténség és oláhság a települések lerakása és megtöltése után fokozatosan előbbre tolta települési állomásait. Ezzel a meggondolással az oláh faluk rutén-oláh aránya lényegesen felszökik az utóbbi oldalán. Az ilyen szláv nevet viselő oláhsági lakosok száma. hiszen az első települések jóformán az egész területen egyszerre jelentek meg. mint az oláhságé. hanem egyszerre árasztotta el az előtte szabadon álló hegyvidéket. mint az oláh szórványok.1 A lakatlan területfoltok megszállása gyorsan ment végbe. Az egyik legélesebb. ahol az egyik jobbágyot 1478-ban kifejezetten „rutén”-nek jelölték meg. a bizonytalanok közé kellett is osztanunk. jóval nagyobb.122 A MEGTELEPÜLÉS hanem túlcsapott azon. Ez a feszültség-különbség elsősorban abban leli magyarázatát. nem kétséges. mint az 1 . a rutén szórványok tehát a szomszédos idegen nyelvterületen messzebb jutottak. valamint a középre jutó rutén és oláh faluk első oklevélbeli szereplése között alig van néhány évtizednyi különbség. mert e leginkább személynévből képzett családnevek.Koztha Ruthenus”. E nevek jó részét pedig azért kellett bizonytalannak minősíteni. a Második Részben a turci jobbágyság soraiban. Látni fogjuk ugyanis. A két hegység megülése tehát nem akként folyt le. hogy az oláh nyelvet beszélő falukban e nevek viselői legtöbbször valóban oláhok is voltak. Ez a magyarázata annak. a déli oláh falukéba pedig szláv szórványok szivárogtak be. amely az oláh falukban vitathatatlanul szláv eredetű nevet visel. hogy e falukban a nyelvészetileg bizonytalan családnevekre különösen nagy százalék esik. hogy a vonaltól északra eső rutén faluk lakosságába oláh. Az a már említett túlsúly. Az északi folt felső sarkába eső rutén Rákóc s a déli folt alsó sarkába eső oláh Turc. Azonban még ezután is számottevő réteg marad. Ha azonban a nyelvészeti elv alapján e neveket. mely az egész avasvidéki „Oláhság”-on s ennek valóban oláh faluiban is. Az első települések létrejöttével szinte egyidejűleg meginduló rutén-oláh keveredés is a mellett bizonyít. hogy a ruténség terjeszkedésének feszültsége e ponton sokkal erősebb volt. a jobbágyság névadatainak nyelvészeti csoportosítása után a szlávság javára előáll. . L. mint az oláh nép nyelvén egyformán éltek. részben csupán látszólagos. hogy az ugocsai ruténség tömegre is nagyobb volt. mint a ruténségen oláh nevet viselőké. Ez a körülmény arra mutat. melyek tehát egyformán lehetnek rutén és oláh nevek. a közös keleti egyház hatása alatt.. de egyúttal legkoraibb példa a déli részre eső oláh Turcról idézhető. úgy a rutén.

Nincs kizárva. sz. sz.-i adatokkal is alátámaszthatók.RUTÉN-OLÁH KEVEREDÉS 123 oláhság s így valóban nagyobb népi erőt is kellett képviselnie. mellyel már Komjáton a nagyszőllősi rutén vidéken is találkoztunk.1 mely a múlt század derekán a Turccal szomszédos két Gércén még élt és arról szólt. hiszen a Nyaláb-vár egyik bástyájának nevében (Nyebojsza) a délszláv hatás ki is mutatható. mikor Ugocsa megye határára még az első rutén hullámok sem jutottak el. hogy a Gérce-. a Második részben Királyházánál közölt magyarázatot. a névadó szlávság azonban a ruténség. Vannak azonban olyan jelek is. a XVI–XVIII. Csefkó szerint. vagy a szintén közeleső Nyaláb-vár katonáiként valamikor valóban rácok kerültek e távoli vidékre. akik később a környéken szétoszoltak. miként a csarnatői név is. Az avasvidéki rutén-oláh viszony fenti jelenségei világosan csupán a későbbi. derekán betelepedő oláh és rutén rajok a megtelepedés alkalmával az avasi vidéken valamilyen őket megelőző szláv töredéket vettek fel magukba. A bizonytalan egyes nevek semmi népi jellegzetességet nem árulnak el (Danch. 1 bizonytalan eredetű család-. Kirváról 5-öt és Csarnatőről 2-őt.2 Azt mindenesetre fel kell tennünk. hogy az oláhsági szláv szórványok nem kizárólag rutén törzsről szakadoztak le. Az Avas hegységből folyó s már 1262-ben szereplő Torna s az 1319-ben szereplő Turc és Lekence patakok nevei ugyanis szláv eredetűek. a szó élt a magyar hadinép nyelvében is. hogy az ugocsai ruténség földrajzilag sokkal közelebb esett a rutén anyatömeghez. 2 pedig bizonytalan egyes név. A bizonytalan kirvai Keves (Köves < Kövesdi) családnév. E korai szláv földrajzi nevek s a csak később kimutatható szláv családnevek nagy tömege némi hitelt látszik kölcsönözni annak a szájhagyománynak. mely Ugocsa északi határán is csupán 1340–50 körül jelent meg. mint katonai műkifejezés. E jelek szerint szlávoknak már akkor is kellett lenni az ugocsai „oláh” vidéken. Az Avas hegység északi lejtőjén álló szláv eredetű falukból csupán 1450-ből ismerünk néhány jobbágy nevet és pedig Tarnáról 3-at. sz. de a megtelepülés korai szakaszából származó hiányos XV.s 1 bizonytalan egyes név. V. mint Pesty nagy kéziratos helynévgyüjteményében feljegyezve (Pesty 1865). melyek arra mutatnak. ö. kétségtelenül a bereg-ugocsai határon fekvő rutén Kövesdre mutat. hogy egykor e vidéken rácok szállottak meg. Az a körülmény sem kis súllyal esik a latba. Dionisius. Lucas és Simon).-i rendszeres adatok alapján figyelhetők meg. hogy a XIV. a kirvai nevek közül 2 magyar. 2 1 . A tarnai 3 jobbágynév közül 2 szláv eredetű család. Gregorius. mint az ugocsai oláhság s ezt a rutén anyatömeget a Kárpátokon keresztül folyton újabb rajok duzzasztották. nem lehetett.

Helyzete tehát hasonló volt a nagyszőllősi rutén hegyvidékéhez. Vajda) ez oláh vidéken oláh eredetet kell sejtenünk. E kimondottan oláh vidékről tehát kifejezetten oláh eredetű nevet a korai időkből forrásainkban nem is találtunk. Marcus). Az avasvidéki ruténoláh érintkezési vonal ütközési pontjaira eső Komlósról és Szárazpatakról szintén csupán 1450-ből és szintén csupán 1–1 egyes nevet ismerünk (Nicolaus.1 de csak a XVIII. óta s e nevek is csupán fordításai a XV– XVII. hogy az ugocsai Avas-hegységet két oldalról magyar települések vették körül. Zwka) nevet találtunk. 1773. 284. sz. Cola. Thwrczy. 283.-ban magyar és nem magyar nyelvű írott emlékeinkben kizárólagosan használt magyar neveknek. Oláh. nyelven: Nova Selicza. tulajdonképpeni oláh részén fekvő Kisgércéről 1450-ből csupán egyes neveket (Blasius. Szárazpatak és Újfalu idegen néven is ismeretesek. ami természetes következménye volt annak.(Naan) s 2 egyes nevet (Iwan. a korán elpusztult Széphegy s minden valószínűség szerint a két Gérce. amelyekben a magyarság hatása megnyilatkozott. sz. A megtelepülés korából. Újfalu (Sós-). Turcról 1478–1499-ben 6 magyar. hogy az Avas-vidék településeiben a ruténség és oláhság mellett még a magyarságnak is szerep jutott. E hatás már a települések életének szinte első mozzanatában. Gwrke).) . Szárazpatak. Nagygércén 1450-ben bizonytalan eredetű. a helység elnevezésében is kifejezésre jutott. a XIV–XV. Wayda. Batarcs határából pedig két magyar földrajzi név is tanuskodik a magyarságnak a megtelepülésben való részvételéről. Thomas). nyelven: Sucho Potok. A Kirváról az 1450-ből ismert 5 jobbágynév közül 2. Magyar nevet viselnek ugyanis Komlós. Az elősorolt korai névadatok a rutén-oláh viszonyról előbb már elmondottak mellett arra is reávilágítanak. 1514-ből pedig 1 magyar családnéven kívül 2 bizonytalan eredetű családnevet (Balko. sz. Valahus.-ból számos magyar jobbágycsaládnév. Boda) ismerünk.124 A MEGTELEPÜLÉS a név viselőjének származási helyére. Batarcson 1450-ben 1 bizonytalan eredetű család. Batarcs. valamint magyar a második szó a Csarna-tő összetett nevében is. Batarcsnak és Széphegynek a legújabb időkig ezen kívül nem is volt más neve s Gérce neve som változott meg lényegesen az oláhság nyelvén (Gerca). Sósújfalu ugyancsak szl. E helységek közül Komlósnak. mégis az egyébként bizonytalan nevek többjében (Balko – Balku. Kis1 Szárazpatak szl. s hasonlóak voltak a jelenségek is. A vidék déli. 2 szláv és 6 bizonytalan eredetű családnevet (Joseph. Wayla. hasonlóképpen népi jellegzetesség nélkül. de csupán az oláh vidéken használatos családnevet (Chwla – Czwla – Chola) s 1 bizonytalan egyes nevet. Iván. (Loc.

Az oláhok története (Bpest. A helyi közösségekben ugyanis a fejlődés az egy nyelv uralmát támogatja s – miként már előbb is reá mutattunk – a közösség nyelvének a későbbi idegen nyelvű szórványos betelepülők nyelve fölött hatalmas helyzeti előnye van. Ezek a korai szorványos adatok a már rendszeres XVI–XVIII. .1 északi terjeszkedésében a LáposAvas hegység keleti lejtőin Mármaros megyébe. a nyugatin pedig Szatmár. Tört. 1889.-okon. Így volt az ugocsai Avas-vidék déli oláh falvaiban is. Társ. Ugocsa megyébe lépett át. sz. Századok. hogy egyegy faluban a nevek nyelvi osztályozása alapján vegyesen magyar-szláv-oláh eredet mutatható ki s ugyanitt az egész lakosság egy adott időpontban már mégis egy nyelvet beszél. hogy a magyarság szerepe az Avas vidék megtelepülésében nem volt jelentéktelen. vidéki kirándulása. hogy a Mármaros megyébe néhány évtizeddel korábban érkező keleti hullám a szomszédos ugocsai 1 Hunfalvy Pál. elején mutatkozik először. Az ilyen falvakban tehát nyilván az oláh elem alkotta a település első rétegét s ez a körülmény már jó részben a vidék jelölésére használt „Oláhság” név eredetét is megmagyarázza. században.AZ OLÁH TELEPÜLŐK ÚTJA 125 gércén 1514-ben 6 közül 2. s köv. Turcon pedig 1478–1499-ben 14 közül – miként láttuk – 6 a magyar. az „Oroszság”-nak nevezett nagyszőllősi hegységbeli faluk csoportjától megkülönböztetést kapjon. melyek oláh jellegüket a tetemes magyar-rutén beékelődés dacára is megőrizték. Az északi erdélyi hegyekből fölszivárgó pásztorkodó oláhság. I. 416. sz. hogy ez „Oláhság” neve alá olyan falvak is foglaltattak. melyekben az oláhságnak nem volt része. Csánki Dezső: Máramarosmegye és az oláhság a XV. hogy így az avasi hegyvidék az ugyanazon uradalom keretébe tartozó másik hegyvidéktől. l. mely e hegyekben a XIV. Azt pedig.-iakkal együtt arról tanúskodnak. A hármas találkozás pontján természetesen állandó keveredés folyt.). A keveredési területen általában előfordulhat. a faji hullámzás vonalát azonban a nyelvi hullámvonal korántsem követte. majd továbbhaladva s az oláh etnikum határát e ponton tolva ki észak felé legtávolabb. 27–56. * Az oláhok útja az Avas és Lápos hegységek vonalán dél felől vezetett Ugocsa megyébe. 1894. A M. Az aránylag kicsiny ugocsai Avas-vidéken tehát három nép elemei sodródtak össze s három nyelv gyökerezett meg. a vidéknek egyetlen névvel való megjelölést kívánó földrajzi egysége mellett minden bizonnyal az a gyakorlati cél is szükségessé tette. 1889. Lehetséges.

1 . Bár némi csekély eltéréssel. elhibázott volna. Csánki előbb idézett tanulmánya szól Szász vajda fiainak Moldvából történt beköltözéséről és mármarosi birtokszerzéseiről is. Ezt a szervezési munkát az uradalmak részére a falusi vajdák végezték el. 1931–32). Az avasvidéki faluk élén álló vajdákkal a XVI–XVIII. R. egészében Szatmár megyébe eső Jánki-uradalom osztozott.. Feladatuk tulajdonképpen csak az addig lakatlan erdős hegységben barangolva megjelenő pásztoroknak az uradalom jobbágyai közé és községi keretekbe való szervezése volt. A Drág vajdától származó nemzetség magyarországi és halicsi ágairól: Wyrostek L. akiknek szerepe azonos volt a rutén vidéken fekvő faluk kenézeinek szerepével s akiknek tisztsége a községek megkötése után a magyar falusi bírák tisztségeinek felelt meg. valószínűbbnek tartjuk mégis – jóllehet a megtelepülés korai szakából közvetlen adatok feltevésünk alátámasztására nem merültek fel – hogy az ugocsai oláhság zöme a szatmármegyei Avas-oldalról húzódott át. a Káta-uradalom s a még teljesen. mert a vajdák a birtoktestet. Ród Dragów–Sasów na Wegrzech i Rusi Halickiej.-ban – miként az e korból származó adatok alapján meg fogjuk állapítani – az ugocsai oláhok népi utánpótlásukat elsősorban a szatmári Avas-vidék oláhságából nyerték. így az első oláhsági faluk megtelepítését is e gazdaságok végezték. A település megindulásakor a szóbanforgó hegyvidék birtokán a nyalábi királyi gazdaság. melyek megelőzték az ugocsai birtokszerzéseket. Az Avas-vidék lakosai is nyilván a „vlach” joggal éltek s kiváltságos helyzetüket a helyhezkötés után és a községi keretek között is megtartották. a nyalábi királyi uradalmat 1378-ban szerezték királyi adomány címén s a birtok beiktatásáról szóló jelentés már említi – éppen ez említi először – az uradalom tartozékait képező avasvidéki oláhsági faluk elsőit.okban állandóan találkozunk.126 A MEGTELEPÜLÉS Avas-vidékre is továbbított rajokat. Tom XI. a XVI–XVIII. hasonló volt ez a helyzet a Nagyszőllősi hegyvidék ruténségééhez. Drág és Oláh János vajdákkal együtt telepedett volna ide. Minden olyan feltevés. Kraków. sz. sz. 1932. ezeket tehát Drág vajdáék nem telepíthették. (Rocznik Polskiego Towarzystwa Heraldycznego. a korai vajdaságra hiányos adatainkban azonban csupán a Turcon már 1478-ban szereplő „Vajda” családnév s az ugyanitt 1574-ben a falu lakosainak élén név szerint megjelölt „vajda” mutat. mintha a nyalábi várhoz tartozó ugocsai oláhok a Moldvából Mármarosba átköltöző Szász vajdának1 Ugocsában nagy birtoktestet szerző fiaival. Eltekintve ugyanis attól. hogy az ugocsai Avas-oldal egyenes folytatása a szatmárinak s hogy így az ugocsai és szatmári oláhság szervesen egybefügg.

derekán csupán 95–100 telekre. Ha a falu másik. nem részletezett felét az előbbi ismert felével egyenlőnek tekintjük. Az 1450. 1450-ben az egyes falvakban levő összes jobbágyok. Verécén 74 lakott és 16 elhagyott. Turcot is figyelembevéve tehát. de gazdálkodásának súlypontja továbbra is az állattenyésztésen nyugodott. Mindkét osztályos kifejezetten 1/4–1/4 részét kapta a falvaknak. A különbség. Kökényesdről pedig 31 jobbágy nevét ismerjük. Tekeházán 30 lakott és 2 elhagyott telek állott s 1478-ból a Káta-uradalomhoz tartozó. évi osztályozó levél adatainak hasonló számítása szerint ugyanekkor a szomszédos Tiszavölgyben álló Szászfaluban magában 98 lakott és 24 elhagyott. 1478-ból 11 hatalmaskodó jobbágy nevét ismerjük. amint hasonló oklevelek általában tenni szokták. Az a körülmény. hogy az 1478. évi dicaadójegyzékben is csak 13 turci lakos neve szerepel. A korai adatok alapján az avasvidéki oláhságra jellemző vonásként emelhetjük ki azt a körülményt. évi oklevél szám. arra mutat. illetve megannyi jobbágy-családra számítható az Avasvidéken akkor már álló 8 falu lakossága.CSEKÉLY SZÁMÚ JOBBÁGYSÁG 127 Miként az utóbbi. mely nem volt Perényi-birtok s így a fenti osztozkodásban sem szerepelhetett. akként a megtelepülés alkalmával az avasi oláhság is földművelő lett. hogy az 1567. sz. hogy falvai még a megtelepedést követő első század leteltével is igen csekély számú lakosságot tartottak. évi oklevél a falu lakosait mind megnevezi. rendkívül szembetűnő. Életformájukat és műveltségi viszonyaikat közelebbi adatok nélkül is szintén hasonlóaknak tekinthetjük a szomszédos Nagyszőllősi hegyvidéken megszállott ruténekével. kettejük része tehát a falu felét teszi. szintén szomszédos Tamásváraljáról is 50. illetőleg jobbágytelkek száma a következő lesz: lakott Alsógérce Batarcs Csarnatő Felsőgérce Kirva Szárazpatak Tarna Összesen: 8 10 10 8 20 4 14 74 telek lakatlan 2 2 2 6 Turcról. Annál érdekesebb lesz majd megfigyelnünk. mely mögött elsősorban a település kezdeteinek 100–150 évi távolsága állott. sőt részben név szerint felsorolja az egyes falvakban Perényi Imre fiának Jánosnak s Perényi János fiának Jánosnak osztott jobbágytelkeket. hogy . A Perényiek osztályáról szóló 1450. a XV.

Mármaros megye fele néző lejtőjén az idők folyamán egyetlen falu települt meg: Veléte. hogy a falut a település. Veréce 1450) családnév fejezi ki. évi cserében még csak Hetény. mely – miként láttuk – a nagyszőllősi hegyvidéken a XIV–XVI. hogy az Avas sziklás bükkösébe települt Velétén a nemesi kúriák elszaporodtak volna.128 A MEGTELEPÜLÉS míg a kis faluk lakossága három évszázad alatt többszörösére duzzadt fel a korábbinak. Veléte birtokosai továbbra is a hetényi nemesek s a soraik közé kerülő más kisnemesi családok voltak. addig az említett. melyet a hasonló nevű pataktól nyert. sőt általában az ugocsamegyei falvaktól elkülönülő település. * Az Avas hegység Ugocsa megyébe eső láncának keleti. Az 1273. hogy az ugocsai Avasvidék „valachalis” falvainak elsői az 1337–1378 év között települtek. sz.és társadalomtörténete is. Földrajzilag tulajdonképpen a Tisza mármarosi völgyéhez tartozik s e földrajzi különállásnak megfelel a községnek az avasvidéki. egyedül áll a Tiszára hirtelen eső hegy lejtőjén. vagy éppen lecsökkent. Az oláh szomszédság hatását a magyar szomszédságban csupán néhány „Oláh” (Csepe 1570. de ezen túl mindjárt jelentékeny foglalásokat tett a szomszédos települt vidéken is. a népi eredet is elkülöníti a többi avashegyi falutól. Hetény 1570. . A falu neve. de 1280-ban ezen kívül már Veléte is a királytól Szántóért cserébe kapott ellenérték sorában szerepel. anélkül azonban. Tekeháza 1567. mellyel a hetényi nemesek az 1273-ban Szántóért cserébe kapott ugocsamegyei Hetényre megerősítést kaptak. Mindkét település eredete tehát az ugocsai királyi uradalom korába nyúlik vissza. A Perényiek uradalmába eső Avasvidéken Veléte mindvégig a kisnemesi családok birtokában maradt. Velétéről. Kifejtettük. Az Avas-vidék magyar-oláh-rutén összetételű lakosságának oláh-rutén elemei az első századokban a szomszédos síkföldi magyar falvak lakosságával való kölcsönös keveredésben már számuk gyöngeségénél sem vehettek számottevő mértékben részt. az ugocsai Avas-hegység távolabbi lejtőjén fekvő községéről már 1280-ban említést tesz az a királyi oklevél. a földrajzi különálláshoz tehát Veléte birtokjogi különállása járult.-okban szintén csekélyebb népességet rakott le. korán benépesült síkföldi községeké változatlan maradt. A település korai eredete azt is kifejezi azonban. Az oláhság tehát e távoli ponton nem tudott a már megtelepült vidékre is áthatoló terjeszkedési erőt kifejteni. A többi ugocsai avasi falutól az Avas 600–800 méteres gerince választja el s társtalanul. ellentétben az oroszsággal.

VELÉTE 129 szláv eredetű. miként a közeli Lekence és Turc patakok névadó szlávsága sem. folyamán fölvett újabb rutén betelepülők a falunak – miként látni fogjuk – teljesen rutén jelleget adtak. bár az egykori magyar rétegnek az emlékét a nagyszámú magyar nevű. A XVI–XVIII. sz. de már rutén nyelvet beszélő családok mindvégig megőrizték. nem a ruténség volt. Az ugocsai királyi uradalom magyar elemei e szláv töredéket itt is fölszívták. Az 1324. a ruténség is. évi dica-jegyzékben is kimutathatók. hogy a patak környékén eredetileg valami szláv nép telepedett meg. évi velétei határjárásban az egy magyar-szláv összetételű „Lucskamező” és a névadó Veléte patak nevein kívül csak magyar nevű határjelek szerepelnek s a magyar elemek a legrégibb ismert jobbágylistában. Ez azonban. ami arra mutat. az 1567. Ekkor már azonban fölismerhető a faluban a második szláv réteg. . mely a mármarosi rutén vidék felől nyugatra ható terjeszkedésében Velétét az ugocsai helységek közül elsőnek találta útjában s így természetesen korán reányomta bélyegét. elnyelték a maguk tömegével.

) tagjainak. sőt sok esetben az elhagyott telek volt jobbágyának a neveit is. a településeket lerakó társadalmi elemek viszonyairól és népi eredetéről szóltunk. . és 1574. más és más célt szolgálva. de ebbe csupán az adófizető telkes jobbágyok neveit vette fel a dicator. A XVI. szolgák. más 1 A közbeeső 1570. évben is készült a megyéről dica-jegyzék. más és más természetűek s egy-egy községre is rendszerint töredékesek voltak Így természetesen a kép is. évekből az egész megyéről olyan dica-jegyzékek maradtak reánk. hogy adataik alapján a megye népességi viszonyai egy időpontból legyenek megfigyelhetők. 1572. valamint az adó alól általában kivett szegényebb társadalmi rétegek (zsellérek. A szemlélő elé tulajdonképpen tehát a megye társadalmának keresztmetszete kerül s míg ezáltal egy részről teljessé tesszük és lezárjuk az előző korról elmondottakat. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN. pásztorok stb.IV. Az előző fejezetben a megtelepülés kezdeteiről. fejezet A MEGYE TÁRSADALMA A XVI. lehetővé teszik. a községi települések kialakulásairól. sz.1 Ezek a jegyzékek tehát egy időpontban és az egész megye területéről azonos adatokat tárnak elénk s mivel azokban minden birtokos-nemes és általában minden jobbágy-család szerepel. szegények. az 1567.. mely az adatok alapján megszerkeszthető volt. Az eddig felhasznált forrás-adatok községenként többnyire különböző időből származtak. falusi bírók). amelyek községenként és birtokosonként az adófizető telkes jobbágyok nevein kívül egyenként felsorolják az adó alól ideiglenesen mentesített jobbágyok (új és leégett házak jobbágygazdái. második feléből. a megye egy-egy vidékére is csak nagy időköz átfogásával válhatott valamennyire is áttekinthetővé.

Bocskó.5 Az időegység e csekély. évit teszszük elemzés tárgyává.-i. Tarna. évi adataink közé. magától kínálkozott. hogy egy nem éppen jelentéktelen község. Komját és a két Karaszló. Kun Péter és más. a többié 1574-ből valók. Fancsika adatai az 1567–1574. illetőleg 1574. évi jegyzék Fancsikán Lázár Lázár. mert e két. de még ezeket sem ültethettük az 1567–1574. Így jártunk el még Nagyszőllős városánál is. XVI–XVIII. Szárazpatak. évi jegyzékekben a szóbanforgó községeket már egyenként vette fel a dicator. 2 1 . mint teljesen leégett. Komlós. adatokat4 illesszük be az egyébként általában 1567. A két Karaszló külön-külön ezekben sem szerepel. a Tibay Ferenc dicator által készített 1507. illetőleg az 1574. 5 Eljárásunkról a második részben Nagyszőllősnél. Ölyvös. Fancsikai adó-adatokat először csak 1598-ban találtunk. Hangsúlyozzuk azonban.6 a korábbi adatokkal közös nevezőre nem voltak hozhatók. a községenként részletezett 1572. A három egyformán részletes dica-jegyzék közül a legrégebbit. Fancsikay Ferenc. sz. Az időpont egységén azonban némi törést kellett ejtenünk. Minthogy pedig munkánk települési és társadalmi egységét a község képezi s minthogy az 1572. csak így tudva a további. a megye határszélére eső község Alsósárad. ez időben egészében nem adózott s így adatait a dicator természetesen nem részletezte. Csarnatő. évi adójegyzékben Ugocsa megyében szereplő Oroszi és Misztice nevű községek adatait nem vettük fel öszszesítéseinkbe. A község ugyanis. mert az 1567. hogy a szóbanforgó faluk 1567. évi jegyzékekből teljesen hiányoznak. 4 Komját és a két Karaszló adatai 1572-ből. mert akkor már más lévén az adókivetés kulcsa. így kénytelenek voltunk a két falu adatait Alsókaraszló neve alatt együtt felsorolni. Nagycsongova. évi adatsorba.2 valamint az avasi oláh vidéken a Perényi-faluk3 is hasonló módon foglaltattak egybe. Kiscsongova. 6 Az 1598. miként ugyanitt a három Rozsályi Kun-falu. évi közös adatait figyelmen kívül hagyva. hogy az 1567–1574. de annál indokoltabb megtörésénél több gondot okozott az a körülmény.A DICA-JEGYZÉKEK 131 részről a további fejlődésnek hasonló bő adatokkal végezhető érzékeltetéséhez széles összehasonlító alapot építünk meg. mindig községenként előforduló adatok számára az összevetés alapját biztosítani. név szerint meg nem jelölt birtokos kezén minden részletezés nélkül 40 jobbágyot és zsellért tüntet fel. évben dézsmát fizetők neveit behelyettesítettük. Mikor ugyanis magukról a jobbágyok neveiről szólunk – mint ott jelezni fogjuk – az 1565. 3 Batarcs. Felsősárad. Előre kell bocsátanunk végül. évi jegyzékben a nagyszőllősi hegyvidék Perényi-birtokot képező rutén falvai1 egymástól elválasztatlanul közösen vétettek fel. hogy csupán a számadatok elemzésénél esik ki Fancsika.

különösen a szolgák. akikkel a királyi adószedő. Ugocsa megyében annál inkább reábízhatjuk magunkat az idézett dica-jegyzékek birtokosok szerint csoportosított jobbágyszámaira. de tatán nem is minden esetben „családfő”. mivel a fenti számokban benne foglaltatnak a szolgák és zsellérek. mint amenynyi helység.132 A MEGYE TÁRSADALMA már előzőleg sem mindig tartozott Ugocsa megyéhez és végül sem maradt annak keretében. vajda)1 Szegény Szolga Zsellér Új ház Leégett ház Egyéb (mercenarius. E jelenségről később. tehát saját munkaerővel és saját kezelésben folytatott gazdálkodása akkor még nem volt jelentékeny.) 350 125 35 907 75 10 80 33 19 Jobbágyfő2 Elhagyott telek 475 1159 1634 231 * A jobbágyságnak a birtokosok szerint való megoszlása a birtokosok tényleges anyagi erőviszonyait fejezi ki. hogy a királyi megye E szerint tehát a megyében nem lett volna annyi falusi bíró. mert nőtlen legények is szerepelhetnek. 2 Az általunk mesterségesen alkalmazott „jobbágyfő” kifejezés alatt munkánkban az adó-. a fenti számok még akkor is kifejezésre juttatnák a birtokviszonyokat. Vagyis: jobbágyfő. a decimator és a földesúr a szolgálat szempontjából önálló „fej”-ként számol. Ez igazításokkal Ugocsa megye jobbágy-népességéről állapot és társadalmi rétegeződés szerint a következő végső számok alakulnak ki: Adófizető jobbágyok: Egész porta Fél porta Adót nem fizetők: Bíró (kenéz. A jobbágyoknak birtokosok szerint való csoportosításából azt a következtetést vonhatjuk le. pásztor. zsellérek között. minthogy a föld értékét csak a rajta munkáló jobbágykéz tette teljessé. 1 . dézsma-jegyzékekben. mert e kései telepítésű keleti részen az uradalmak majorsági. holott ebben a számban egyes nagyobb helységek 2–3–4 bíróval is szerepelnek. De ha jelentékeny lett volna is. stb. Korántsem lélekszám tehát. vagyis a majorsági gazdálkodás által foglalkoztatott társadalmi elemek is. oklevelekben szám – vagy éppen név szerint is – megjelölt jobbágyokat értjük. urbáriumokban. Általában mindazok tehát.

sz. a Nagyszőllősi és Avas hegységnek nagyobb részét is határaik közé zárták. (Per. második felében a megye jobbágylakosságának fele már a Perényi-család alá tartozott. most Draskovics Ferencné közösen Perényi Erzsébet Czobor Imréné Perényi Borbála Forgách Imréné özv. szolgák. sz.) . A Tisza völgyében és a két hegyvidéken új községekkel gyarapodott uradalom 1378-ban Drág és János vajdák. máj. 1602.-ban ugocsai birtokokat szerző Káta. E községek a Tisza jobb. 8. évi dicajegyzékben így oszlik meg: Birtokos neve. A két hegyvidék betelepülése a XIV. leégett és új házak gazdái s néhány egyéb. Egész porta Fél porta Adót nem fizető 1 Összesen Elhagyott telek Perényi János Perényi István Perényi György Perényi Ferencné és özv. Perényi Mihályné.A NAGYBIRTOKOK 133 nemzetségi birtoktestekre történt széthullásának megindulta óta az eltelt három század alatt a birtokviszonyokban gyökeres. elején – miként láttuk – csak itt állott még Nyaláb várral élén a királyi uradalom s itt is csupán a négy hospes-község tartozott keretébe. akik később visszaváltották. Vecseyné inscriptio címén tartotta kezében a birtokrészt a Perényiektől. Számottevő átrendeződés csupán a megye keleti felén történt. Gutkeled és Hontpázmány nemzetségek a szóbanforgó 1567/1574 években még az ősi birtokon állottak s a birtokok határai sem mozdultak ki észrevehetően az eredeti vonalakról. sz. A Perényi-család birtokain élő jobbágyság az 1567/74. 2 Özv. majd pedig a Perényiek alatt is s ugyanekkor az új telepítésekkel egyre izmosodó uradalmat birtokosaik már meglevő falubirtokok megszerzésével is növelték. az első birtokosztódás vonalait elmosó eltolódás nem következett be. Vecsey Istvánné2 Összesen: 1 82 41 7 4 13 37 4 – 325 202 40 9 420 280 51 13 57 12 5 14 5 6 2 147 4 2 – 60 33 30 3 642 42 38 5 849 5 7 3 103 E csoportba tartoznak a bírók. zsellérek.és balpartján álló s ekkor még telepítetlen két hegyvidéknek. sz. A XVI. A községek telepítése továbbfolyt a vajdák. sz. majd a XV. A XIII. derekán indult meg. A XIV. szegények. elején a Perényi család kezére került. amikor az uradalom még a király kezén állott. a másik felének nagyobb részén pedig a három korán birtokot szerző nemzetség osztozott meg.

-ban birtokot szerző Káta. Az 1567. Mattusnay Györgyné) Összesen: Gutkeled nemzetség: Rozsályi Kun László Rozsályi Kun Gáspár özv. évben neve alá írt jobbágyok 1574-ben már Surányi László jobbágyai között találhatók. akiről egyéb forrásaink egyáltalában nem is szólnak. „ Rozsályi Kun Jánosné és Rozsályi Kun Imre közösen Összesen: Hontpázmány nemzetség: Ujhelyi András Ujhelyi Jakab Ujhelyi János Ujhelyi Zsigomond Horvát Kristóf felesége Nadányi Katalin. a rövid ideig birtokosként szereplő Misser tehát. valószínűleg zálog címén átmenetileg tartotta kezében a szóbanforgó Surányi-részt. Gutkeled és Hontpázmány nemzetség birtokain a nemzetségből származó családok kezén ugyanekkor így oszlott meg a jobbágyság: Káta nemzetség: Birtokos neve.9. sz. Rozsályi Kun Imréné „ Rozsályi Kun Miklósné „ Rozsályi Kun Jánosné „ Rozsályi Kun Miklósné. A XIII. . a megyében levő összes elhagyott telkeknek pedig 44 százalékát a Perényi család magáénak mondhatta.134 A MEGYE TÁRSADALMA Az egész ugocsamegyei jobbágyságnak tehát 51.előbb Ujhelyi Jánosné Összesen: 1 20 4 9 6 53 22 82 32 17 2 22 46 37 4 6 3 4 8 10 25 4 2 44 119 69 6 13 6 8 24 76 190 110 10 21 9 12 32 8 27 10 8 – 2 1 6 1 66 9 5 10 4 6 1 1 2 6 132 21 23 19 6 10 204 31 30 30 10 – 27 6 6 6 4 3 31 4 11 80 14 115 5 27 Misser (Mizsér?) András neve az 1574. Egész porta Fél porta Adót nem fizető Összesen Elhagyott telek Csarnavodai-Surányi László Misser András1 Csarnavodai-Surányi Katalin (özv. közösen „ Rozsályi Kun Miklósné. évi jegyzékben már nem szerepel. „Rozsályi Kun Jánosné.

akit ugocsai birtoka alapján kis. a számokat rendszerezni kell s tapasztalataink szerint kategóriáink – legalább is Ugocsa megyében – körülbelül megfelelnek a valóságnak. Nem is óhajtunk továbbélő rendszert létrehozni. hogy azt a birtokost. Természetes tehát. ha a négy nagybirtokos család jobbágyságának számadatait az egész megye jobbágyságának számadatai mellé állítjuk: Család. Ugocsa megyében azonban ilyen birtokos megfigyelésünk szerint nem sok volt s az ily esetleges kivételek annál kevésbbé befolyásolhatták a megye birtokos viszonyairól általunk szerkesztendő képet. Ez a 16 birtokos a következő: Azokat a birtokosokat. 1 .vagy középbirtokos kategóriáiba sorolt birtokosnak nem volt-e más megyében is birtoka s így megeshetik.1%). az ugocsai föld társadalmi szerkezetének ábrázolásán fekszik. akiknek pedig 1–4. A kategóriák érintkezési vonalán a jelleg természetesen elmosódik s tisztában vagyunk azzal is. középbirtokosoknak.vagy középbirtokosnak kellett minősítenünk. más helyen fekvő birtokai felsőbb kategóriába utalják. munkánkban azonban. Míg a jobbágyság több mint négyötöd részén négy nagybirtokos család tagjai.A NAGYBIRTOKOK JOBBÁGYSÁGA 135 A megoszlásról különösen szemléltető képet kapunk. hanem a birtokon. már különböző családokból származó 68 birtokos osztozott. addig a fennmaradó ötödrészen. Egész porta Fél porta Adót nem Összesen fizető Elhagyott telek Perényi család Csarnavodai-Surányi család Rozsályi Kun család Ujhelyi család A négy nagybirtokos család A megye jobbágysága 147 46 66 31 290 350 60 25 6 4 95 125 642 119 132 80 973 1159 849 190 204 115 1358 1634 103 27 27 27 184 231 Ezek szerint a megye jobbágyságának több mint négyötödrésze (83. akinek legalább 5 vagy ötnél több jobbágya volt. A birtokos személye ez ábrázoláshoz csupán kulcs számunkra. akiknek kezén 5–50 jobbágy volt. az elhagyott telkeknek pedig kb. hogy ez a merev kategorizálás merőben önkényes.1 a többi 52 birtokosra a megye jobbágyságából elenyésző csekély hányad marad. hogy a kis. minthogy a súly e kép megalkotásánál nem a személyen. ha a birtokosviszonyokról áttekintő képet akarunk adni. Azt azonban – hasonló feldolgozások más megyékről nem állván rendelkezésünkre – nem vizsgálhattuk. hogy a megye gazdasági erőforrásait e négy család nyomasztó túlsúllyal tartotta a kezében. Ha ezek közül is kiemeljük azt a 16 birtokost. négyötödrésze (79.6%) négy nagybirtokos család között oszlott meg. mely mindössze 276 jobbágyfőt és 47 üres telket számlált. kisbirtokosoknak számítjuk.

1 A Szatmárból származó és ott is birtokos Vetésyek – miként láttuk – a XIV. 1 .-ban költöztek át Ugocsába s itt az akkor elterebélyesedett Hontpázmány nemzetség szétporladásnak induló birtoktestébe ékelődtek. derekán Batár falut szerezték meg. Szirmay s atyja a Hontpázmány nemzetségből származó s a XVI. Sásváron.-ban fiágon kihaló Zovárdffy családba nősült. sz. sz. valamint a Káta nemzetség birtoktestéhez tartozó Kökényesden is van 1–2 jobbágya. Horváth Mihály s a Szatmár megyéből származó Csomaközy János pedig a kisnemesi Sásváron voltak birtokosok. Tetey atyja pedig Bökényi leányt vett feleségül. a két Ákos és Tetey az ugocsai kisnemesség soraiból származtak s kiemelkedésüket a szerencsés helyi körülményeken kívül elsősorban házasságoknak köszönhették. Károlyi és Csegődy a hasonló folyamat útján levő Kátauradalomból szerezték birtokaikat. a császári kapitány új birtokos Ugocsában.136 Birtokos neve A MEGYE TÁRSADALMA Egész porta Fél porta Adót nem fizető Összesen Elhagyott telek Szirmay Lajos Dálnoky Székely Antal Vetésy László Büdy Farkas Verbőczy Vetésy Péter özv. sz. a munkácsi vár prefektusa volt s a kisnemesi és a Hontpázmány-területen vásárlás útján gyüjtötte ugocsai birtokait. 808–19. de Andrásnak Batáron kívül még a kisnemesi vidékhez tartozó Bökényben. Büdy Mihály. Tivadaron. Hetényen. Zoltán. de felesége. 2 NRA 757–19. Vetésy Jánosné Zoltán Ferenc Ákos Miklós Ákos György Károlyi György Csegődy András Horváth Mihály Csomaközy János Tetey Boldizsár Vetésy András Összesen: 8 15 2 3 3 – 2 2 1 1 1 1 – – 1 – 40 8 – 1 1 – 1 – 1 1 1 – – 2 1 – – 17 20 17 16 13 7 S 7 4 5 5 5 5 4 4 5 5 130 36 32 19 17 10 9 9 7 7 7 6 6 6 5 6 5 187 6 – 1 6 – – – 1 – 2 – 4 – – 3 2 25 A birtokosok közül Szirmay. A négy Vetésy most is ott birtokos. Székely Antal. Maghy Zsófia családja régtől fogva birtokosa volt Aklinak s e kapcsolat révén kapott Székely és felesége 1559-ben Ferdinándtól az egész Aklira királyi adományt.2 Büdy Farkas atyja. A Verbőczyek Beregből a XV.

A felső ponton áll a négy nagybirtokos család a megye négyötöd részével birtokában. A jobbágyság községenkénti és társadalmi megoszlását egyszerre szemlélteti a következő kimutatásunk. E nagyszámú kisnemességre csupán 20 egésztelkes. összesen tehát csak 89 jobbágyfő és 22 üres telek esik. már a jobbágytalan egy telkes nemes életét éli s szűk határú népes falvakba szorulva. a nemesség a társadalmi skála két szélső pontján helyezkedik el. sz. szolga. A két véglet. * A megye területén élő s a népi tényezők szempontjából számánál fogva döntő szerepet játszó 1634 főnyi jobbágyság területi és társadalmi megoszlásáról szintén szólni kívánunk.KÖZÉP. 13 féltelkes jobbágy és 56 adót nem fizető szegény. E kicsiny réteg szerepe azonban így sem jelentéktelen. A XVI. akinek 1–2 jobbágya van. A többi.ÉS KISBIRTOKOSOK 137 E birtokosok képezik az átvezető társadalmi lépcsőt a nagybirtokosok és a hatalmas ugocsai kisnemesség között. Hasonló folyamat jelei az egykori Hontpázmány-birtoktesten is mutatkoznak s később a most még zárt Gutkeled-birtokból is egyre több részt szakítanak le a kisnemesség egyszínű tömegéből kiemelkedő. Ez a jobbágyság 52 kisnemes között oszlik meg s mivel a kisnemesség 16 faluban lakik. s nyitva áll az út a további szétforgácsolódás felé. a zöm. második felében tehát a kicsiny Ugocsa megyében a közjogi nemzet. Tamásváralján pedig a kökényesdiekkel csaknem teljesen azonos 6 birtokos sorában találjuk. a középbirtokos lehetőségeivel rendelkező új birtokosok. az alsó ponton a 15–16 falut megtöltő. Itt a birtok túlsúlya még a Surányiakra esik. évi dicajegyzék adatait foglalja magában: . de a bomlás már megindult. a nemesi társadalom skálájának két szélső pontja között alig észrevehető középbirtokosi réteg – a felsorolt 16 birtokos – képezi az öszszekötő kapcsot. mely szintén az 1567/74. mivel ezek ismeretében a nemzetiségi megoszlás adatai és jelenségei világosabbakká válnak. falunként átlag alig 3 olyan kisnemes található. sokszor már a telkes jobbágy gazdasági lehetőségeit sem éri el. 1–2 jobbágyot is csak kivételesem tartó kisnemesek nagy tömege. Surányi Lászlót és Surányi Katalint Kökényesden már más 8. vagy más. A Káta-nemzetség birtoktestéhez tartozó Kökényesden 1567-ben a nemzetség tagjait. mert ez feszítgeti a zárt nemzetségi birtoktestek kereteit.

138 Adó fizető Község neve egész porta fél porta A MEGYE TÁRSADALMA Adót nem fizető biró szegény szolga zsellér leégett új ház egyéb Elhagyott telek Akli Alsókaraszló (közös Felsőkaraszlóval) Alsósárad Bábony Batár Batarcs Bocskó Bökény Csarnatő Csedreg Csepe Csorna Dabolc Egres Farkasfalva Feketeardó Feketepatak Felsőkaraszló (l. Alsókaraszló) Felsősárad Fertősalmás Forgolány Gődényháza Gyula Halmi Hetény Karácsfalva Királyháza Kirva Kiscsongova Kisgérce Komját Komlós Kökényesd Mátyfalva Nagycsongova Nagygérce Nagyszőllős Nagytarna Nevetlenfalu (Gyakfalva) Ölyvös Öszödfalva Péterfalva Bakasz Rákóc 15 11 3 4 4 2 – 6 – 8 – – 1 7 – 19 8 – – – 2 2 1 1 1 – 3 1 – 1 – – – – 1 – 1 – – 1 – 1 1 1 – – – 1 – 1 – 12 14 5 14 27 8 6 14 2 13 3 – 2 5 – 49 15 1 – – – 1 – – – – – – – 1 – – 3 – 2 – – – – – – 1 – – – – – – – – – 1 – – – – – – – – – 1 – – – – 6 – – 4 – – 3 1 – 1 – 1 – – – – – 5 – – – – – – – 1 1 1 – – – – – – – – – 20 2 3 1 – – 9 – 1 – – – 22 – 13 – 1 2 – – 17 22 – 2 1 2 5 2 13 2 17 1 1 2 29 5 7 2 – – 3 4 – – 1 – – 9 4 1 – – – – – 1 9 2 – – 16 4 1 – – – – 1 – – – – 1 – – – – – – 1 1 – 2 – 1 – 4 1 1 – – – – 1 2 10 – – 38 39 4 2 7 5 4 4 13 8 25 4 5 8 182 9 14 – – – 5 1 – – 1 – 5 4 – – 1 – – – – – – 1 – – 9 – – – – – – – – 1 – – – – 2 – – – – – – – – – – – – – – – 1 1 – – – – 1 – 1 – – 3 – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – 1 – – – – 5 – – – – – 18 – – 1 – – 2 – – – – – – 1 – – – – 1 – – – – – 1 – 8 – – 1 – – – – 1 – – – 12 12 – 1 7 – – 3 – – 7 6 4 – 21 1 8 – – 2 – – .

megállapítva. a jobbágyságot ki kellett volna szorítaniok. a községeknek földrajzi elhelyezkedését is figyelembevéve azonban. e birtokos családok osztódása az elmúlt 2–3 század alatt nem haladt olyan mértékben. Így az egymással területileg összefüggő 16 és az ezektől területileg némileg már elszakadó 2 kisnemesi faluban1 általában egyformán kevés jobbágyság található. . Míg 1 Utóbbi kettő: Gődényháza. E 18 falu a 62 ugocsai falunak majdnem egyharmadát teszi ki. hogy a családoknak a telkekről. Az egyenlőtlenség eredete elsősorban e faluk megtelepülésének eltérő körülményeiben rejlik. Ugyanaz a jelenség ez. ezeket saját kezükbe véve.A JOBBÁGYSÁG TERÜLETI MEGOSZLÁSA Adót fizető Község neve egész porta fél porta bíró szegény szolga 139 Adót nem fizető zsellér leégett új ház egyéb Elhagyott telek Salánk Sásvár Szárazpatak Szászfalu Szirma Szőllősvégardó Tamásváralja Tekeháza Tiszakeresztúr Tiszaújhely Tiszaújlak Tivadar Turc Túrterebes Veléte Verbőc Veréce Veresmart Összesen: 34 2 2 13 1 9 5 8 10 6 – – 2 11 6 3 7 3 350 6 7 – 6 2 2 6 2 1 – 2 – 1 23 – – 1 – 125 3 1 – 1 – 1 1 1 1 1 – – 1 1 1 – 1 – 35 75 19 2 59 3 18 36 26 8 5 2 3 9 19 1 5 16 14 907 1 1 – 12 1 – – 3 – 1 – – – 11 – – 18 – 75 – – – – – – – – – – – 2 – – – – – – 10 1 1 – 6 – – 1 – 4 7 – – – – – – – – 33 – 3 – 4 – 2 1 3 10 1 12 – 2 – – – 80 – 1 – – – – – – – – – – – 1 – – 2 – 19 6 3 – 14 – 5 4 3 6 – 21 1 7 – 4 1 – – 231 A jobbágylakosságnak a községekben való eloszlása feltűnően egyenlőtlen. melyekre előbb már reámutattunk. A kisnemesi vidék 18 falujának 228 jobbágyfőjéből és 25 elhagyott telkéből a három falura magára 92 jobbágyfő és 9 elhagyott telek esett. A jobbágyság községenkénti megoszlása azonban magának a kisnemesi vidéknek körén belül sem egyenlő. melyek közel. amelyet előbb a birtokosokról szólva már említettünk. de a bennük élő 228 jobbágyfő az egész ugocsai jobbágyság egyhetedénél is kevesebb. sőt rokonságban is állottak a kisnemességgel. Batár. hogy a nagyszámú ugocsai kisnemesség soraiban elenyésző csekély a birtokos réteg. Dabolc. egy-egy vidéken a megoszlás terén közös vonásokat figyelhetünk meg. a 25 elhagyott telek pedig majd csak tizedrésze az összes elhagyott telkeknek. Gyakfalva kezdettől fogva jobbágyfaluk voltak s bár olyan nemesi családok birtokát képezték. Akli.

E faluk eredetileg nemesi faluk voltak. a dicator és decimator ide tartozónak írták őket. Hangsúlyoznunk kell. második felében már jóformán teljesen eltűnt. a kisnemesi vidék centrumából 1484-ben például egy bökényi hatalmaskodásban még 20 jobbágy vett részt. melyek eredetükre nézve serviens (?) faluk közé tartoznak. de a valóságban mégis jobbágyfaluk voltak. Sásvár és Szirma az 1567/74 évi dicajegyzékben a bennük élő lakosság tekintetéből vegyes nemes-jobbágy faluknak mutatkoznak. A legkevesebb jobbágy aránylag a Tisza balpartján egymás mellett sorakozó Farkasfalva. azokra. Csepe. melyekben kevés a jobbágyság.140 A MEGYE TÁRSADALMA ezek tehát a kisnemesi vidékhez tartozó és kisnemesi birtokot képező. csekély keresztyén. miként Bökény. mint. de a bennük élő kisnemesség mellett kezdettől fogva helyet foglaló jobbágyréteg számára – szintén a kisnemesség családi viszonyainak alakulása következtében – továbbra is jutott hely. évi dézsmajegyzékben még szerepel egy keresztyénpénzt fizető zsellér s az 1572. 4 zsellér s 1 leégett ház). szinte rejtélyes eltérésről. hanem a nagybirtokok uradalmi falvaira is egyaránt jellemző. átadva helyét a rohamosan elszaporodott kisnemesi családoknak. ugyanitt azonban a dicator 1567-ben már csupán egy zsellért és két elhagyott jobbágytelket talált. esik tehát.vagy sarlópénzt 1 Andrásfalváról az 1573. évi dicajegyzékekben egyáltalában nem találjuk nyomát. tehát saját magának szántóvető. valamint 3 elhagyott telek esett. a dica-jegyzékben s ez a jelenség nemcsak a nemesi vidék. E helyen kívánunk szólni arról a sajátságos. Tivadar. . A kisnemesi vidék többi falujából a jobbágyság a XVI. mint nemes gazdáik már nem a puszta helyeken. Péterfalva. Sőt azt is valószínűnek tartjuk. arató jobbágygazda és a földnélküli. Csoma és Öszödfalva falukra. legjobban megfigyelhető azonban az előbbieken. 3 szegény. ennek ellenére e később már faluként nem szerepelő helyeket ekkor is bátran tekinthetjük pusztáknak. Csedreg. Farkasfalván és Gődényházán a jobbágyságnak az 1567–74. hogy a szóbanforgó zsellér és féltelkes jobbágy éppúgy. sz. mely az egy időből származó dica. de földjeik e pusztákra esvén.és dézsmajegyzékek jobbágynévsorai között egy-egy községre nézve mutatkozik. Forgolány. Péterfalváról. 1 szolga. évi dicajegyzék Csatóházán is feltüntet egy féltelkes jobbágyot. Csomán. addig a vidék más falvai. E hat falura – melyek sorából az elnéptelenedett Csatóháza és Andrásfalva ekkor már kiestek1 – 1567ben a kisnemesi vidék 228 jobbágyfőjéből csupán 10 jobbágyfő (1 féltelkes jobbágy. Az alábbiakban rendszerint több jobbágynév található. hanem a két pusztát bekebelező Tivadaron laktak. hogy a dézsmajegyzékek éppúgy egyenként név szerint sorolják fel a gabonadézsmával megrótt.

Ezt meg is véljük találni.DICA. Doma Péter Doma István Doma Bertalan Doma Miklós Rakoczy Ferenc Rakoczy János Toth János Miko Gergely Thora Tamás Kys Jakab Tusa Orbán Orosz Miklós Konia Péter Dorogy Lajos Soos Lukács Oláh Miklós Jankóné Az első tekintetre szembetűnik. A két névsornak tehát azonos időpontban egyeznie kellene. miként a szegényeket. Sarló. a kisnemesi faluk legtöbbjére csak az 1570. addig a dézsmajegyzékben 4. csak ugyanazon évekből származó dica. holott éppen a kisnemesi falukban.ÉS DÉZSMAFIZETŐK 141 fizető zsellérek neveit. 1572 és 1574 évből maradtak fenn. zselléreket.és dézsmajegyzékek összevetése alapján lehet következtetéseket felépíteni. – a telkeseket éppúgy. nyilvánvaló. míg a teljes dicajegyzékek csak az 1567.vagy . hogy az eltérés rejtélyének kulcsa itt keresendő. Szerencsére olyan kivétel is található. ha figyelembe vesszük. évi dicajegyzék. míg a másik 3 Doma és 1 Rákóci a sarlópénzt fizetők között. Doma Péter Rakochy Ferenc Toth János Miko Gergely Thora Tamás 1572. mint dicajegyzékeink is név szerint és egyenként sorolják fel a jobbágyokat. illetve 2 jobbágy szerepel. 1573 évből. hogy míg Doma és Rákóci néven a dicajegyzékben 1–1. hogy a dézsmajegyzékben csupán Doma Péter és Rákóci Ferenc szerepel a gabonadézsmát. ahol tehát szembeállítjuk a két névsort: 1572. Sajnos. Megegyezés azonban nincs s a dézsmajegyzékek névsora rendszerint több. szolgákat stb. sőt esetenként meglepően jelentékeny név-többletet tartalmaz. közös évek tehát nincsenek. évi dézsmajegyzék. hol a szegény jobbágyság – miként látni fogjuk – gyorsan cserélődött. Minthogy ez a jelenség időre és helyre való tekintet nélkül általános. majd rendszeresen pedig az 1575 évtől találhatók dézsmajegyzékek. Ilyen Szirma. mikor ugyanaz a kisnemesi falu mindkét jegyzékben ugyanabban az évben fordul elő.

.és sarlópénz tehát a XVI. tört. 1578. A decimator tehát megrótt és jegyzékbe vett minden felnőtt férfikeresőt.) lehettek. (Dec. kitől még az földesuroknak sem adtak nonát”. testvérei. hanem csak azokat. annál inkább s már ez alapon is elérhette 1572.pecunia falcis et christianitatis”-t. Az arató részt is ki ne tudja az dézmás” (U. évi „pecunia christianitatis”-t ír. hogy Szirmán a dézsmajegyzékben nyolc olyan nevű jobbágy is szerepel. azoktul keresztyén pénzt vegyen’’. míg a dicator – a dica szempontjából a telek vagy fundus lévén irányadó – csak a családfőt vette fel jegyzékébe. valaki nem nemes ember”. minden tartozik vele. azokon keresztyén pénzt meg vegyétek és nekönk igazán be szolgáltassátok. (U. akik már felnőttek – talán már családosak is voltak – és munkára jártak. évi kamarai decimator-utasításban: „meg kérdjétek. unokái stb. de egy telken vagy funduson egy család körében éltek azzal a különbséggel.142 A MEGYE TÁRSADALMA keresztyénpénzt ugyanis azok fizettek. az 1573. Ug. évi .. Hangsúlyoznunk kell azonban.. Gazd. óta azonos jelentésű. 2 A decimator-utasításokban ilyen pontos megjelölések nem találhatók. „semmi rendbeli paraszt ember. (M. Látjuk ugyanis.) A dézsmajegyzékben felváltva hol keresztyén-. hogy a decimator dézsmával rótt meg olyan e falukban valóban gyakran található szegény kisnemeseket is. Hasonló volt a helyzet akkor is. az az kinek semmi vetése nem leend. hogy ezzel a felismeréssel a dézsmajegyzék többlete teljesen még nem magyarázható meg. kik vagy egyház földet szántottak vagy valamely nemes udvarhoz való földet. Szemle 1897. ott 21–22. sz. de a családfő telkén illetőleg fundusán éltek. hanem zsellyér. (U. A dézsmajegyzék e szerint tehát a dicajegyzéknek a felnőtt kereső férfi családtagokkal bővített másaként tekinthető. amely név a dicajegyzékben egyáltalában nem fordul elő. ott 22.vagy sarlópénzt fizetők. évi kamarai decimator utasításban: „az ki keresztyén leszen.1 az utóbbi 3 Doma és 1 Rákóci tehát Doma Péter és Rákóci Ferenc olyan hozzátartozói (fiai. Az 1572. sem szolga az dézmátul nem exemptus. hol sarló-pénzt írnak. évi ugocsai dézsmajegyzék „pecunia falcis”-t. akik nem vetettek. sem szabados.) Forgolányban Orosz Miklós. Orosz-ék 9–9 dénárját a dézsmajegyzék „pecunia christianitatis” címen számolja el. hogy itt „megtelepedve nemesi fundusokban nyomorodtunk meg. 1572. mert ha valaki a dica alól mentesíteni tudta magát.) A keresztyén. Nagy János és társai 1689-ben azt mondják. az meljektul soha emberi emlikezetre sarlo penznel egyebet nem adtunk”. ott 18). hogy ilyenkor a családtag külön vetett és aratott s így a dézsmajegyzékben nem a keresztyén. az 1575. esetleg a családfővel – amint mondták és ma is mondják – „egy kenyéren”.az kiknek pedig vetéssek nincsen. Arra nem gondolhatunk. mennyi ember legyen az kinek búzája nincsen és csak sarlajával él’’ és . hanem csak általánosak: „senkit dézmálás nélkül ne hagyjon. ez 9 dénárt tesz ki.) 1 .2 hanem a gabonadézsmások közé került. ha a családtagok már nem egy kenyéren. akiknek nemesi joga nem volt vitán kívül álló. 18). (Dec.. de az egyes községekben ugyanazok a személyek fizetik.

évi dicaadatok alapján még két olyan vidéket találunk. Péterfalván más 7 s Forgólányon még 5 más név – mindannyi keresztyénpénzt fizető jobbágyé – található. de az 1572-i szirmai dicajegyzékben nem található Tusa Orbánt az ugyanezen évi forgolányi dicajegyzékben leljük fel.és beköltözések viszont kiegyenlítődnek. hogy ha az 1567/74. mert a dicajegyzékek megbízhatóbbak (itt extraneus nincs). míg dézsmajegyzékek csupán a megye sík nyugati felének dézsmafizető községeiről állanak rendelkezésre. így az általános többletet nem magyarázzák meg. Az is előfordulhat. zsellér. Számításba jöhetne. A dicator nem vette számba őket. a gazda kenyerére fogadott családtalan szegény legényekből rakódhatott össze ez a réteg.A NEMESI VIDÉK JOBBÁGYSÁGA 143 ezt a dézsmánál.1 A kisnemesi vidék jobbágylakossága még e láthatatlan réteg számbavételével is csekély. az el. évi dicajegyzékben ugyanis Öszödfalván csupán 1. Jövőmenő cselédekből. évi dézsmajegyzékben – bár ez már a következő évből származik – Öszödfalván más 9. mégis e társadalmi keresztmetszet szerkesztésénél a dicajegyzéket kellett felhasználnunk.vagy sarlópénzt rajtuk is behajtotta. semhogy az általános és esetenként igen jelentékeny dézsmanévsortöbblet ez úton megfejthető volna. vő) élt a dicát fizető családfő telkén vagy fundusán s így a dicajegyzékben – a családfő férfileszármazottaihoz (l. hogy a dica. mint a telkes jobbágyságot. de az 1573. 6–9 dénárnyi keresztyén. hogy a dézsmajegyzékben szereplő. Domá-k. de a dicajegyzékből hiányzó név viselője családtagként (pl. amelynek arra sem volt jogcíme. még mindig marad – valószínűleg a társadalmi skála legalsó fokán – olyan réteg. hogy a dicajegyzék adó alól kivett kategóriáiba kerüljön. minthogy az 1572. a társadalmi fokot pontosabban meghatározóak és felölelik az egész megyét. szolga) éppúgy fel is tüntetik. évi szirmai dézsmajegyzékben szereplő. A kisnemesi falukban ez a belső vándorlás valóban állandóan és gyorsan folyt s ez az előbb bemutatott szirmai adatokkal is igazolható. Péterfalván 1.és dézsmajegyzékek időpontjai között az egy év körén belül is elköltözések és beköltözések történtek egy-egy faluban. évi ugocsai dicajegyzékek a teleknélküli szegénységet (szegény. Szerintünk azonban e jelenségek is szórványosabbak lehettek. ahol a községek kisszámú jobbágylakosságot tartanak: a 1 A dézsmajegyzékek tehát végeredményben teljesebb képet adnak egyegy község lakosságáról. hogy a dézsmanévsorok többlete általános. Fel kell tehát tennünk. Tekintettel azonban arra. Rákóci-ák) hasonlóan – nem is szerepelhet. a vidék azonban a nagyszámú kisnemesség révén ennek dacára is a megye legsűrűbben települt és benépesedett területe volt. Forgolányban 4. de a decimator a fejenként szedett csekély. A kisnemesi vidéken kívül az 1567/74. . Az 1572.

hiszen a rutén vidék 9 faluja 113 jobbágyfőt és 27 elhagyott telket. tehát közel harmada volt. Földet. A többi 24 helységre 1189 jobbágyfő és 164 elhagyott telek. évi . mely az összes ugocsai falu települések 30%-a. Az elnéptelenedés előidézője maga a helység fölött álló vár. mint a megye síkvidéki részéé. A Tisza balpartján álló egykori hospesközségek (Feketeardó. V.144 A MEGYE TÁRSADALMA nagyszőllősi hegyvidék rutén és az avasi hegyvidék oláh települési területét. a fenti számok e faluknak teljes lakosságát ölelik fel. melyet ezentúl a közeli faluk jobbágysága művelt meg a vár számára. E helységek közül egyesek különösen kiemelkednek nagyszámú jobbágylakosságukkal. Tizenegy faluban elhagyott telek egyáltalában nem is volt. a Felszásszal gyarapodott s két ízben is királyi kiváltságban részesült korábbi hospesfalu képez. minthogy az ideeső 42 elhagyott telek 9 falu között oszlott meg. mivel az uradalom e központi fészekben lassanként elfoglalta jobbágyaitól és saját majorsági kezelésébe vette a helység határát. Szászfalu. A késői. István egykori „domus regalis”-a. E 38 faluban 1567/74-ben összesen 445 jobbágy lakott s 67 elhagyott telek volt. A helység a királyi szabad város jellegének elvesztése után is a megye gazdasági és kulturális magva maradt s egyik központja lett a nagy Perényi-gazdaságnak. másfélkét századdal később tehát. 13%-a.1 A korai 1 Királyházán az 1715. a megye egész jobbágyságának kb. vagyis a kisnemesi vidékre s a Nagyszőllősi és Avas hegységek vidékére. mint a két hegyvidék 20 faluját együttvéve. Ez a lakosság a területhez és a faluk számához képest igen csekély volt. vagyis több. Az 1720. a Perényiek uradalmi központja volt. melyet 266 jobbágycsalád lakott. évi regnicolaris conscriptio (CR. A 62 faluból 38 falu esik a jobbágynépességben ritka előbbi területekre. mely 1567-ben 1 egésztelkes jobbágyával. Így elsősorban Nagyszőllős. 1715. A jobbágyság. sőt még most is folyamatban levő megtelepülésre mutat az elhagyott telkeknek aránylag csekély száma is. derekán indult meg. A megye jobbágyságának zöme tehát a korai eredetű síkvidéki jobbágyhelységekben élt.) alkalmával is csupán 3 jobbágyot és 6 hazátlan zsellért számoltak. hogy e két vidék betelepülése csak a XIV. 7 szegényével és 1 szolgájával valósággal néptelenül állott. Veréce) is jelentékeny számú jobbágyságot tartanak. legelőt és erdőt ezek is csupán a földesúr majorsági birtokaiból kaptak. azaz alig hetede-nyolcada élt. az oláh vidék 11 faluja pedig 104 jobbágyfőt és 15 üres telket számlált. Mivel ezen a területen az itt levő uradalmi falvakban csak jobbágyság lakott. kétségtelenül abban leli magyarázatát. vagyis az előbbi 38 falu jobbágyságának több mint kétszerese esett. sz. E 20 faluban tehát. vagyis a lakosság csekély száma. kivételt csupán a Nyaláb vár tövében álló Királyháza.

valamint a szintén déli részre eső Halmi emelkednek ki. sőt egyenesen csökkenő irányzata szinte általános a Hontpázmány nemzetség birtokain. Királyháza és Szászfalu) lakossága így is 459 főre rúgott. mert a jobbágylétszám csekélysége. Minthogy pedig a jobbágyság a Hontpázmányok nem tiszamenti és nem is elnemesedő faluiban (pl. ami azt jelenti. A többi 18 tiszavölgyi és síkföldi helységben is még mindig jelentékeny számú jobbágylakosság. holott Tiszaújhelyről 1516-ból 28 tanúként kihallgatott. miként Tiszaújhelyen. Rakasz) is hasonlóan csekély volt. 1516-ból ismét további 7 jobbágy nevét ismerjük. Tiszaújlakon viszont 1567-ben 21 elhagyott telket találunk. Feketeardó. melyek szintén uradalmi központok voltak. Annál kevésbbé lehet egyedül a Tisza pusztításaira gondolni. . 1 Erről a jelenségről bővebben a következő fejezetben. hogy a megye jobbágylakosságának csaknem harmad részét ez a négy kedvező fekvésű. Valószínűnek tartjuk például.JOBBÁGYSŰRŰSÉG A SÍKVIDÉKEN 145 eredetű s annak idején szász hospesekkel meggyarapodott négy helység (Nagyszőllős. A népes síkvidéki helységek közül nagyszáma jobbágyságukkal még a megye északi és déli sarkába eső Salánk és Túrterebes.1 Ez a folyamat egyes Hontpázmány-falvakban később el fogja érni a végső állomást. majd 1522-ből további 7. 1481-ből további 2. Ez a körülmény tehát már maga is arra indít. miként a nemesi falukat. Mátyfalva. hogy a nemzetség legvagyonosabb s végül már regnicolaris conscriptio (CB. minthogy más. Karácsfalváról 1470-ből 12 hatalmaskodó. hogy a nagyobbszámú jobbágylakosság hiányát közös okra vezessük vissza s ez az ok meg is található a nemzetség egyes ágainak széttagolódásában és elszegényesedésében. 1720. 1567-ben elhagyott telek egyáltalában nem volt. mely egy-egy községben együtt járt a nemesi lakosság elszaporodásával s a jobbágyság reá bekövetkező kiszorulásával. de itt is van nak olyan faluk.) alkalmával a helységet már fel se vették. tehát a Hontpázmány-birtoktest egyes falui esnek. A telkek elpusztásodásában a tiszamenti falukban része lehetett a Tisza kiöntéseinek is. a kuriális nemesi községgé alakulást is. A birtoktesthez tartozó Tiszaújhely és Tiszaújlak jobbágysága is csak 20 fő körül mozog. sőt néhány helyen csak 8–10 háztartást számlál. széles határú és korai eredetű helység ölelte magába. melyekben a jobbágyság csak 10–20. az előbbi okok mellé sorakoztathatjuk még a birtokpolitikát is. a csekély jobbágylétszámot azonban nem lehet csupán erre az okra vezetni. Az utóbbiak csoportjába Karácsfalva. Rakasz. hanem a kuriális községek közé sorozták. kevés jobbágyot tartó tiszamenti Hontpázmány-faluban. melyekben „appertinentiá”-k a jobbágytelekhez egyáltalában nem számítódtak. Verbőc. sokszor 30–50 jobbágyfő lakott.

vagyoni viszonyaiknak megfelelően a társadalmi skála alsó fokain foglalnak helyet. Az utóbbiak túlnyomó többsége.146 A MEGYE TÁRSADALMA egyedüli fiágát képviselő Ujhelyieknek a hatalmas Perényiekkel elsősorban éppen Rakasz miatt folytatott hosszas háborúskodása az Ujhelyiek szempontjából nem volt gazdaságos s jobbágyveszteséggel is járhatott. Az utóbbi vidékeken a település még alig 1–2 százados múltra tekint vissza s ez a körülmény a később szintén erősen megsűrűsödő lakosság most még csekély számát maga is kellőleg megvilágítja. Ezek az elemek szintén a jobbágyság valamely osztály-kategóriájában foglalnak helyet. vagyis az egész. de a kategóriát az adójegyzékben eltakarja az adó alól ideiglenes mentességet nyújtó jogcím. a falusi bíróknak. ideiglenes. társadalmi rétegeződése az első tekintetre is szembetünő aránytalanságot mutat. A megye jobbágylakosságának 86%-a ugyanis 1567-ben még a megye nyugati sík – mindenesetre nagyobb – felén él s csak 14%-a talál otthont a keleti oldalon emelkedő hegyvidékeken. Maga a tisztség semmiféle társadalmi állapotot nem fejezett ki s ilyenre magából a tisztségből következtetni sem lehet. vagyis 992 jobbágyfő a dicajegyzék által szegényeknek. Míg ugyanis csak 475 az adófizető. az új és leégett házak gazdáinak és az „egyéb” alá foglalt különféle elemeknek csoportjai azonban nem osztály képződmények s az adókötelezettség alól csupán valami rendkívüli. szolgáknak és zselléreknek nevezettek köréből sorozódik. melyek a társadalmi osztályképződés eredményei s rendszerint minden társadalomban megtalálhatók. szolgák és zsellérek mint ilyen osztályképződmények. Ezt a különbséget pedig a gazdasági életforma által követelt földrajzi tényezők mérték ki.és féltelkes. Ezek a csoportok a jobbágyság körén belül valóban társadalmi rétegeknek tekinthetők. A nyugati tömött faluk múltja általában két évszázaddal messzebbre visz s a népsűrűség különbségében tulajdonképpen a kétszázados különbség jelentkezik. Az adófizetés alól kivett többi csoportok. A szegények. rendszerint meghatározott időre szóló jogcím alapján mentesülnek. * A megye jobbágylakosságának a dicajegyzékben megadott. Az idézett számok tükrében a megye területe a lakosság sűrűsége szempontjából nagy vonásokban két egymástól elütő szeletre szakad s e szakadás gyökerei kétségtelenül a földrajzi okok talajából táplálkozunk. addig 1159 az adófizetés alól kivett jobbágyok száma. mert . A falusi bíró tisztsége egyike volt az átmeneti adómentesség jogcímeinek. olyan rétegeknek. Az adómentesség ugyanis csak a tisztség viselése alatt állott fenn. a tisztséget pedig egy évig viselték.

A FALUSI BÍRÓK

147

bár ma a falusi bírók rendszerint a vagyonosabb parasztok közül kerülnek ki, dica-jegyzékeink korában (1567–74) ez a szokás legkevésbbé sem volt általános. A dicator ugyanis az 1567. évi dicajegyzékben 13 bíró neve mellé kivételesen feljegyezte ezek társadalmi állapotát is s e 13 bíró egyaránt „szegény” volt, holott ugyanezekben a falukban voltak telkes jobbágyok is. Minthogy a bíró ekkor még elsősorban a földesúri hatalom képviselője és kiszolgálója volt, amit egyébként az is megerősít, hogy a nagyobb helységekben (Nagyszőllős, Halmi, Salánk) minden jelentékenyebb birtokosnak külön bírója volt, a „szegény” bírók állítása mögött is földesúri érdeket vélünk meghúzódni. Úgy látszik, hogy a földesúr a szegény ember kezében, akinek boldogulása sokkal inkább tőle függött, érdekeit jobban biztosítva látta, mint a gazdag parasztságéban. Meg kell jegyeznünk, hogy falusi parasztbíró nem minden faluban volt. Így nem volt a csupán néhány zsellért tartó nemesi s az általában csekély számú jobbágysággal lakott kis falukban. Az ilyen kis faluk, ha egymás mellett feküdtek s azonos birtokoshoz vagy birtokosokhoz tartoztak, egy bíróság alá foglaltattak össze. Így a nagyszőllősi hegyvidéken Komjátnak és a két Karaszlónak 1, a két Sáradnak, a két Csongovának és Ölyvösnek 2 bírója volt (az utóbbiak közül egyik Alsósáradon, a másik Nagycsongován).1 Különösen jellemző azonban az avashegységi Tarnavidék faluinak (Batarcs, Bocskó, Csarnatő, Tarna, Szárazpatak) helyzete. E faluk közül ugyanis csupán Tarnán volt bíró (vajda), itt azonban három is, a földesurak száma szerint, akik Tarnán és a többi faluban mindhárman birtokosok voltak. Azokat a falusi bírókat, akiket az adójegyzékek társadalmi osztály szerint is megjelöltek, mint állandó állapothoz, ez osztályokhoz számítottuk. Ezek nélkül is – miként láttuk – 35-re rúg azonban azoknak a bíróknak a száma, akiknek a társadalmi osztályát az adójegyzékek nem tüntetik fel s minthogy következtetésre sincs semmi alapunk, e csoportot a társadalmi osztályok számai közé nem tudjuk beilleszteni.2
A nagyszőllősi uradalomból kiszakadt Vay-féle rész 1690. évi leltárában olvashatjuk, hogy „Ilonak Uy falu, Kis Csongva, Nagy Csongva, Ölyves, Also Sárad, Kis Sárad egy bíró járása alatt lévén”, szolgálataikat „mind együtt az egy biró járása alatt valók” az újfalusiaknál felsorolt rend szerint teljesítik. (UC. 65–55.) 2 Az a körülmény, hogy a társadalmi állapot szerint megjelölt bírok 1567-ben mindannyian a „szegény”-ek közé tartoztak, arra mutathatna, hogy csak a szegény bíróknál kívánták ez állapotot megjelölni, mint a csak ideiglenes adómentesség mögött álló állandó mentesítő jogcímet. Ez esetben a többi társadalmi állapot nélkül szereplő bírókat a vagyonos, adófizető telkes jobbágy1

148

A MEGYE TÁRSADALMA

Hasonlóképpen felismerhetetlen azoknak a jobbágyoknak a társadalmi osztályállapota is, akik neve alatt az adójegyzék ben új vagy leégett házak szerepelnek. Nyilvánvaló, hogy e megjelölések csak az ideiglenes, meghatározott időre szóló adómentesség jogcímét fejezik ki s ugyanekkor eltakarják a társadalmi osztályt, amelybe az új vagy leégett ház jobbágygazdája tartozik. Lehetne ugyan arra gondolni, hogy az olyan jobbágyoknak (szegény, zsellér), akiknek állandó jogcímük volt az adó alól való kivételre, az ideiglenes mentesítő jogcímre nem volt szükségük s így az új vagy leégett ház gazdáit teljes egészükben telkes jobbágyoknak kellene tekinteni, megfigyeléseink azonban e feltevést nem támasztják alá. Az 1567-ben Tiszakeresztúron „nova domus” birtokosának nevezett 12 jobbágyot például a következő 1572. és 1574. évi adójegyzékekben – időközben megszűnvén az új ház után járó adómentesség – már társadalmi állapotaik szerint megjelölve találjuk. Az eredmény a következő:
Kotiogo Dénes Faggias Demeter özv. Tariska Jánosné Orbán András Kowach Máté Warga Gáspár Bede János Lelezi Antal Orban János Mizaros Péter özv. Baranyai István: Zabo Pál 1567. nova domus ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, „ ,, ,, ,, „ ,, ,, ,, 1572. szegény egész portás ? ? szegény félportás egész portás fél portás szegény fél portás szegény szegény 1574. szegény egész portás szegény szegény szegény bíró egész portás fél portás szegény szegény szegény szegény

A „nova domus”, az „új ház” jobbágyai tehát korántsem voltak mindannyian adófizetésre kötelezett, telkes jobbágyok, legalább is a „nova domus” jelleg megszűnése után az 1567. évi 12 tiszakeresztúri nova domus jobbágygazdája közül 1572-ben 2 az egész telkes, 3 a féltelkes s 5 a szegény jobbágyok csoportjába tartozott. Két év múlva, 1574-ben az időközben bekövetkezett csekély változással ugyanaz a 12 jobbágy így osztályozódott: 1 bíró 2 egésztelkes 2 féltelkes 7 szegény
ság tagjainak tekinthetnénk. E feltevést azonban megdönti az, hogy további jegyzékekben nemcsak „szegény” állandóan adómentes bírónál találunk állapotmegjelölést. Pl. 1574-ben Nagytarnán 2 egésztelkes és Szőllősvégardón 1 egésztelkes bírónál is feltüntették a telekállapotot.

AZ ÚJ LEÉGETT HÁZAK GAZDÁI

149

Az égett, a „combusta” házaknál is hasonló jelenséget állapíthatunk meg:
Tiszakeresztúr: Weres György Gal Imre Zekel Máté Zekeres Antal Feketeardó: Kunach Benedek Garbochy Benedek Danch Bálint Paxi Ferenc Paladi Lukács Thoth János 1567. combusta ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, ,, 1572. szegény (özv.) félporta szegény ? egész porta ? szegény egész porta ? egész porta 1574. deserta félporta szegény ? egész porta ? szegény egész porta egész porta egész porta

Az idézett példák eléggé bizonyítják, hogy az 1567-ben „combusta” címen adó alól kivett jobbágyok sem lehettek csupán telkes jobbágyok, legalább is 5–7 múlva a korábbi „combustá”-k között éppúgy szerepelnek szegények is, miként egészés féltelkes jobbágyok. A bírók, az új- és leégett házak tehát nem oszthatók be teljes egészükben sem a telkes, sem a szegény jobbágyság sorai közé s így az utóbbiak szembevetésénél figyelmen kívül kell hagynunk, mégis azzal a feltevéssel, hogy e címek alatt a telkes és szegény jobbágyok aránya körülbelül megfelelt a menyei aránynak.1 Ez az arány a telkes jobbágyságra igen kedvezőtlen:
egész porta fél porta 350 125 450 szegény szolga zsellér 907 75 10
992

A szegénység tehát több mint kétszerese a fél- és egész portával rendelkező jobbágyságnak. E szegénység körén belül különös megoszlás mutatkozik: meglepően nagy a kifejezetten szegényeknek („pauper”) s igen csekély a szolgáknak és zselléreknek nevezettek száma. Ez egyformán adómentes alsó kategóriáknak nevei számunkra ma már körülbelül közös jelentésűek, annak idején azonban világosan elkülönültek egymástól. Minthogy a szegény, szolga és zsellér nevek tartalmáról s egymáshoz való viszonyáról a dicajegyzékek nem adnak felvilágosítást, csupán következtetéssel húzhatjuk meg ezek előttünk elmosódott társadalmi határait.
Hasonlóképpen beosztatlanul kell hagynunk az „egyéb” alá foglalt vegyes elemeket is.
1

150

A MEGYE TÁRSADALMA

Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy zsellérek csak a kisnemesi vidékhez tartozó Aklin, Bökényen, Fertősalmáson, Hetényen, Öszödfalván, Péterfalván és Tivadaron, szolgák pedig elsősorban uradalmi helységekben laktak. Nincs semmi okunk arra, hogy a zsellérek alatt másokat értsünk, mint általában szokás volt: belső fundust s ezen házat bíró, de mezőbeli külső, tartozékokkal (szántó, rét stb.) a fundus jogán1 nem rendelkező jobbágyot. Ezt az értelmezést csak megerősíti az a körülmény, hogy zselléreket csak a kisnemesi vidéken, tehát olyan falukban találunk, melyekből az elszaporodott szegény kisnemesség a telkes jobbágyságot kiszorította, vagy – saját céljaira elfoglalva földjeit – zsellérsorsba taszította. Szolgák alatt ezzel szemben azokat érthették, akik a birtokos úr majorságában, gazdaságában vagy családi otthonában laktak s a gazdaság belső munkáit végezték. Erre mutat az a körülmény is, hogy szolgát minden uradalmi központul szolgáló helységben találhatni és pedig jelentékenyebb számban éppen ezeken a helyeken, mint például Nagyszőllősön 9-et, Halmiban 4-et, Túrterebesen 11-et, Salánkon 1-et. Magyarázatunkat nem gyöngíti meg, hogy néhány nem uradalmi központot képező helységben is számottevő – mint például Verécén 18, Szászfaluban 12 – szolgacsalád élt, mert Veréce a nyalábi vár alatt, Szászfalu pedig közelében feküdt, e szolganép tehát minden bizonnyal a vár szolgálatához tartozott.2 Ekként kijelölve a jobbágyság társadalmi skáláján a zsellérek és szolgák helyeit, az ugocsai jobbágyság zömét képező bizonytalan „szegény”-ek társadalmi helye magától megvilágosodik. A zsellérek és szolgák a parasztság földnélküli alsó rétegei voltak, a felső réteget pedig a fél- és egész portával rendelkező jobbágyok képezték. A dica csupán az utóbbiakat terhelte,3 a dicator tehát külön a portáik nagyságával megjelölve
Előfordul, hogy a földesúr a zsellérnek földet enged át használatra, de ezért a zsellér külön szolgál s a földesúr kijelenti, hogy e föld „tetszéséből”, nem tehát a fundus jogán van a zsellér kezén. Igen jellemző e földesúri magyarázatra a nemesi eredetű Farkasfalva birtokosainak az igénye: „actionalem possessionem Farkasfalva locum eurialem esse declarassent, eatenusque ad notorietatem publicam provocassent, consequenter prout in conscriptione camerali... nude sessiones, absque earum constituvo et appertinentiis conscriptae haberentur, ita omnes extravillanis appertinentiis destitui et per colonos terras nonnullas ex beneplacito solum dominali, qua curiales excoli et ideo singulo anno pro lubitu dominii exassignatas haberi insinuarunt.” (1796. NRA 1493–10). Elsősorban ez a magyarázata, hogy a dézsmajegyzékekben zselléreket is találunk a gabonadézsmát fizetők között. 2 A vár tövében fekvő Királyházán 1, a már kissé távolabb eső Tekeházán és Feketeardón 3-3 szolgát tüntet fel az adójegyzék. 3 Az egész porta után teljes, a fél porta után féldicát kellett fizetni.
1

A „SZEGÉNY”-EK

151

csupán ezeket jegyezte fel, holott nyilvánvaló, hogy a földnélküli zsellér- és szolganép valamint a félportás jobbágyok között, olyan szegényebb jobbágyoknak is kelleti lenniük, akiknek voltak ugyan telkeik és földjeik is, ezek azonban nem ütötték meg az adóminimumot képező félporta mértékét. Ez a közbeeső jobbágyréteg volt az ennek következtében természetszerűen „szegény”-eknek nevezettek tömege. Ez a következtetés teljes alátámasztást nyer az egyidejű dézsmajegyzékekben, mert így meg tudjuk állapítani, hogy a „szegény”-ek valóban szolgáltattak be gabonadézsmát. Aklin például az 1572. évi adójegyzékben szegényeknek nevezettek az ugyanez évi dézsmajegyzékben a következő dézsmaszolgáltatással szerepelnek:
Oroz Bálint özv. Feyrné (–Kelemen) Dosa Mihály Gechie István Giarfas Demeter Máté Domocos Benedek Mandi Imre Zewke Albert Gergeli Máté Orozi Tamás Jakab János Bockor Tamás Thot Pál özv. Siró Lukácsné kalangya 4 – 2 4 2 1 2 3 ? 1 2 ? 1 4 – 17 – 13 2 18 kéve 2 24 13 13 – 5 11 21

Az 1572. évi 15 akli szegény közül tehát 13 ugyanabban az évben gabonadézsmát fizetett,1 ez pedig csak úgy történhetett, ha saját termése, azaz szántóföldje volt. Nyilvánvaló tehát, hogy a szegények olyan telkes jobbágyok voltak, akiknek telke nem ütötte meg az adóminimumot képező félportát s így lettek „szegény”-ek. Minthogy az összes jobbágyfők 55%-a a szegények kategóriájába tartozott, a megye jobbágyságának több mint fele töredéktelken élt. Ez a körülmény arról tanúskodik, hogy a megye megtelepüléseinek kezdetei óta eltelt 300–400 év alatt a két hegyvidék kivételével sűrűn és gyorsan betelepült megye
Érdekes megfigyelnünk, hogy ugyanekkor a dicajegyzékben egész portásnak jelzett jobbágyok mennyi dézsmagabonát fizettek: Geunger Gergely 5 kalangyát és 13 kévét, Simon Márton 3 kalangyát és 7 kévét, Siró Máté 5 kalangyát és 7 kévét s özv. Tóth Péterné 5 kalangyát és 13 kévét. A különbség nem mutat arra, mintha a két kategória életszínvonala messze esnék egymástól.
1

152

A MEGYE TÁRSADALMA

jobbágysága az elszegényedés útjára lépett. Nyilvánvaló, hogy a szűk határok közé szorult faluk és birtokok határai között korán bezárult a szaporodó jobbágyság számára új telkek kiszakításának a lehetősége, megindult tehát a meglevő telkek felaprózásának a folyamata. Ez a folyamat természetesen a korai eredetű síkföldi helységekben haladt leginkább előre s mivel e helységek rendszerint nagyszámú népességet tartottak, a két jelenség egymással párhuzamosan jelentkezik. A korai eredetű ugocsai helységekben a szegénység aránya 1567-ben a következő volt:
Bábony Batár Feketeardó Feketepatak Halmi Királyháza Kökényesd Nagyszőllős Szászfalu Szőllősvégardó Tamásváralja Túrterebes Verbőc Jobbágyfő 20 37 83 23 75 8 53 266 101 32 50 68 8 Szegény 14 27 49 15 39 7 25 182 59 18 36 19 5 70% 73% 59% 65% 52% 87% 47% 68% 58% 65% 72% 28% 62%

A szegények, vagyis törpe telekbirtokosok tehát az öszszes jobbágyfőnek csak két helységben (Kökényesd, Túrterebes) nem érik el az 50%-át, a többiben azonban – itt-ott 70–80%-ig is felemelkedve – meghaladják azt. Nem véletlen, hogy a nemzetségi birtokok ősi centrumai, mint Bábony, Feketepatak és Szőllősvégardó, az utóbbiak közé tartoznak. Ugyanekkor a késői telepítésű Nagyszőllősi hegység 9 oroszsági falujában a szegények közös átlaga 47, az Avasi hegyvidék 11 oláhsági falujában ugyanez 55%-ot lesz ki. Ez a szembeállítás világosan jelzi, hogy a telekaprózódás és a jobbágyság vagyoni szintjének alászállása a faluk települési korával szorosan összefügg. * A jobbágyság területi eloszlásának és társadalmi rétegeződésének áttekintése után a nemzetiségi viszonyok elemzésére térünk át. Az 1567/74. évi dicajegyzékekben megnevezett jobbágyok nevei a Bevezetésben körülírt névelemzési elveknek megfelelően nyelvileg a következőképpen csoportosulnak:1
E kimutatásban Csepe, Fancsika, Hetény, Péterfalva, Szirma, Tiszaújhely, Tiszaújlak és Verbőc az 1565–70. évi dézsmajegyzék, a többi helység az 1567–74. évi dicajegyzék névsorával szerepel. Fancsikát az utóbbiak – mint már említettük – egyáltalában nem tüntetik fel. A többi 6 falu a dicajegyzék
1

NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS

153

Akli Alsókaraszló (benne Felsőkaraszló) Alsósárad Bábony Batár Batarcs Bocskó Bökény Csarnatő Csedreg Csepe Csoma Dabolc Egres Fancsika Farkasfalva Feketeardó Feketepatak Felsősárad Fertősalmás Forgolány Gődényháza Gyula Halmi Hetény Karácsfalva1 Királyháza Kirva Kiscsongova Kisgérce

M 27 12 5 20 33 3 3 24 – 22 15 – 5 5 31 3 75 21 4 12 10 – 55 71 26 8 7 3 2 1

N – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Ez – 7 1 – – 3 1 – – – – – – 2 – – – – – – – – – – – – 1 – 2 –

O – – – – – – – – 2 – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

T – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

B 4 10 3 – 4 7 4 1 2 4 8 – – 6 8 – 8 2 – 1 1 – 10 4 4 – 1 4 6 4

ben jelentékenyen kisebb számú jobbágynevet szolgáltat, mint a dézsmajegyzék, ezért helyettesítettük be kivételesen e faluknál a dézsmát fizetők névadatait a dicajegyzék névadatai helyére. Ennek következtében az előző végső jobbágyszámhoz képest itt némi többlet áll elő. Megjegyezzük továbbá, hogy a dicajegyzékből merített névsorból nem vettük fel a következő kimutatásba azokat a neveket, amelyek viselői az elhagyott jobbágytelkek egykori gazdái voltak, minthogy az adott időpontban már nem laktak helyeiken. A 231 üres, elhagyott telek egykori gazdái közül az 1567–74. években egyébként is csupán 32-nek ismerjük a nevét. E nevek nyelvi megoszlása (25 magyar, 1 német és 6 bizonytalan) általában megfelel az egész meglévő lakosság neve megoszlásának A továbbiakban hol 1567/74., hol 1565/74. évi adatokról fogunk beszélni, a szerint, hogy a csupán dica-adatokat tartalmazó s a társadalmi megoszlást feltüntető előző, vagy a nyelvi megoszlást illusztráló most következő kimutatás adataira hivatkozunk, mely utóbbiak már vegyesen meríttettek dica- vagy dézsmajegyzékekből. 1 Két combusta telek gazdájának a nevét az 1567. évi dicajegyzék nem tünteti fel.

154

A MEGYE TÁRSADALMA

M Komját 16 Komlós 4 Kökényesd 47 Mátyfalva 7 Nagycsongova 3 Nagygérce 1 Nagyszőllős 224 Nagytarna 9 Nevetlenfalu (akkor Gyakfalva) 19 Ölyvös 3 Öszödfalva 8 Péterfalva 8 Rakasz 1 Rákóc 2 Salánk 98 Sásvár 30 Szárazpatak 4 Szászfalu 76 Szirma 8 Szőllősvégardó 24 Tamásváralja 47 Tekeháza 35 Tiszakeresztúr 32 Tiszaújhely 26 Tiszaújlak 15 Tivadar 5 Turc 3 Túrterebes 54 Veléte 3 Verbőc 10 Veréce 37 Veresmart 9 Összesen: 1371

N – – – – – – 5 – – – – – – – – 2 – 17 – – – – – – – – – – – – – – 24

Sz 4 – – – 3 3 2 1 – 5 – – – 3 3 – – – – 1 – – 3 – – 2 – 1 – 5 4 61

O – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – 3 – – – – – 5

T – – 3 – – – – – 1 – – – – – – – – – – – – – – – – – – 2 – – – – 6

B 12 7 3 1 3 6 35 9 3 5 6 3 9 2 19 3 – 8 4 7 1 – 2 11 2 – 5 12 4 5 3 4 308

Ugyanezek a számok százalékra átszámítva a következő arányt fejezik ki:
Magyar Szláv Német Török Oláh Bizonytalan 77.24 3.43 1.36 0.34 0.28 17.35

Nem vitatható, hogy az egyes nemzetiségekre eső számok még módosulnának, ha a 17%-nyi feltűnően nagy „bizonytalan” kategóriát szétoszthatnánk vagy legalább is apaszthatnánk. Erre azonban, ragaszkodva módszertani elveinkhez, nem

A JOBBÁGYSÁG TÚLNYOMÓ RÉSZE MAGYAR

155

is törekedtünk, hanem a bizonytalanok kategóriájába utaltunk minden nevet, melyet valamennyire is kérdéssé lehetett tenni. E szigorú eljárás után az egyes nemzetiségekre eső számok természetesen csak a minimumát képviselik annak a hányadnak, amely egy nemzetiséget valóban megilletett. Egyes esetekben a környezet és a település történeti folyamatával közelítve meg a bizonytalan neveket, elképzelésünk szerint azok elsősorban a szláv és oláh,1 de nem utolsó helyen a magyar elem számait gyarapítanák meg. Azt hisszük, hogy az egyes nemzetiségek e pótlást mindenekelőtt saját települési vidékeik bizonytalan neveiből nyernék. Minimumnak kell tehát tekinteni a magyar elem százalékszámát is, mely a bizonytalanokból és pedig elsősorban a magyar vidékekről néhány százalékkal még feltétlenül megnőne. A megye jobbágyságában minimumként 771/4 százalékkal képviselt magyarság döntő túlsúlya e láthatatlan hányad figyelmen kívül hagyásával is megfelelően kidomborodik. Az ugocsai magyar parasztság e hatalmas arányszáma az előzmények ismeretében nem kelthet meglepetést. A megtelepülésről szóló fejezetekben már kifejtettük, hogy az első települések és végül is az összes települések kétharmada a megye nagyobb sík felén keletkeztek s hogy e települések lerakói túlnyomó részben magyarok voltak. Kimutattuk azt is, hogy e felduzzadt és megsűrűsödött síkföldi, jobbára tehát magyar eredetű helységek a XVI. sz. második felében a megye egész jobbágylakosságának 86%-át fogadták magukba. Ez a szám tehát már akkor sejttette, hogy a magyarság százalékszámának is körülbelül itt kell állania. A síkföldi helységek között vannak olyanok is (Bábony, Dabolc, Farkasfalva, Karácsfalva, Tivadar), melyekben más jobbágyok nem is laknak, mint kétségtelenül magyar nevűek. Általában azonban az ugocsai síkföld többi helységében is elenyésző hányadot képez a magyarnak nem minősíthető jobbágynevek száma. A Káta-nemzetség négy egymással összefüggő síkföldi korai eredetű helységében (Bábony, Halmi, Kökényesd, Tamásváralja) a XV. sz. második felében 112 magyar nevű jobbággyal szemben 13 magyar nevűnek nem minősíthetőt találtunk. Ugyanitt egy évszázad múlva még mindig csak 13 nem magyar nevű jobbágy áll szemben 185 magyar nevűvel. E jellegzetes és egységes telepítés-tömbön tehát, melynek magyar eredetéről, ma is élő ősi hagyományairól és elszigetelődésre mutató tendenciáiról már szintén szólAz oláh és szláv kategóriák elsősorban azért csökkentek meg a bizonytalanok javára, mert igen sok olyan keresztnévből képződött családnévvel találkoztunk, mely mindkét, sőt egyik-másik a magyar nyelvben is élt s így ezeket bizonytalannak kellett vennünk.
1

156

A MEGYE TÁRSADALMA

tunk, a lefolyt évszázadok alatt a helyzet lényegében nem változott, aránylag pedig kedvezőbb lett a magyarság számára. A négy síkvidéki Káta-helységben a magyar nevű jobbágyok együttes száma a 93 százalékot is meghaladja s e magas számmal első helyen állanak a megye településcsoportjai között, bár a síkvidék más településcsoportjai sem maradnak messze mögöttük el. A magyarság százalékszáma e csoportokban a következő:
Nemesi vidék (18 helység) Gutkeled-vidék (2 helység) Nagyszőllős és a nyalábi Tiszavölgy (7 helység) Túrterebes Hontpázmány-vidék (8 helység)1 84 83 83 791/2 79

A magyar nevű jobbágyság arányszáma tehát a Tisza balparti síkvidékén (Káta-tömb, kisnemesi vidék és Túrterebes) és az ide kapcsolódó Tisza-völgyben valamivel magasabb, mint a jobbparti síkvidéken, a Gutkeled- és Hontpázmány-birtoktesteken. Emlékeztetnünk kell ama korábbi megállapításunkra, hogy a magyarság az utóbbi vidéken már kezdetben szláv törmelékeket vett fel magába, miként számos itt futó folyó és patak szláv eredetű nevének a magyarság által történt átvételéből következtetni lehet. Valószínű, hogy a Gutkeled és Hontpázmány-birtokoknak aránylag magasabb, együttesen a 18%-ot is meghaladó nem magyar nevet viselő jobbágyelemeiben ez ősi szláv szórványoknak is részük van, a jelek szerint azonban – miként látni fogjuk – e rétegben már új szláv elemek, a szomszédos nagyszőllősi hegyvidék rutén településeinek és a közös rutén bölcsőnek első kitelepülői is helyet foglalnak. A magyarság 80–90%-os népi többsége mellett a többi 10–20%os nyelvileg határozottan legtöbbször fel sem ismerhető, tehát bizonytalannak minősített rétegek valósággal – s minden bizonnyal: a valóságban is – eltűnnek, jelzik azonban a jövendő útját, a magot, amelyből a megye társadalmának nemzetiségi viszonyai a további századok folyamán a magyarság elhanyatlásán keresztül új elrendeződéshez indultak. A megye két hegyvidékén a jobbágynevek nyelvi megoszlását a következő százalékszámok fejezik ki:
Ideszámítva a káta-eredetű Tiszakeresztúrt, mely a Hontpázmánybirtokok szomszédságába esett s ekkor már jóformán a Hontpázmányoké volt.
1

RUTÉNEK, OLÁHOK
M Sz O B

157

Nagyszőllősi hegyvidék az „Oroszság”1 Avasi hegyvidék az „Oláhság”

40 /2 323/4

1

20 /2 121/2

1

– 43/4

391/2 50

újból hangsúlyozzuk, hogy szerintünk a bizonytalanok – miként a magyar vidéken főleg a magyarság – itt elsősorban a szláv, illetve az oláh csoportot gyarapítanák. Az összes bizonytalan neveket is átengedve a települési vidék jellegét megadó rutén, illetve rutén-oláh elemnek, a nagyszőllősi hegyvidéken a ruténség még mindig csak a 60, az Avas-vidéken pedig a rutén-oláh réteg együtt is csak a 68%-ot közelíti meg, a többi 32–40%-ot a magyar nevű jobbágyok foglalván le. Adataink ekkor még sejtetni sem engedik, hogy az utóbbi helyen külön a rutén és külön az oláh réteget a bizonytalan nevekből mily részesedés illeti meg, mégis azt hisszük, hogy e neveknek itt elsősorban az oláhság javára kell esniök, mert egyébként nem volna megmagyarázható a vidék „Oláhság” nevének eredete és nem volnának megtalálhatók a későbbi adatokban már világosan oláhoknak mutatkozó néhány déli falu népi gyökerei sem. A későbbi adatok alapján legvalószínűbbnek az látszik, hogy az Avas vidéken kb. 30%-os magyarság mellett a ruténségre és oláhságra külön-külön egyformán kb. 30–40% esik. A megtelepülés kapcsán az avasi vidék rutén-oláh keveredéséről s a mindkét hegyvidéken kezdettől fogva föltalálható jelentékeny magyar rétegről már szóltunk. Az 1565/74. évi számadatok egybevágnak előző fejtegetéseinkkel, mintegy alátámasztják tehát azokat, egyúttal pedig arról tanúskodnak, hogy a nemzetiségi erőviszonyok a megtelepüléstől kezdve a XVI. sz. második feléig eltelt két évszázad alatt ezen a területen nem változtak meg. Annak dacára, hogy Ugocsa megyében a ruténség a saját települési vidékén is jelentékeny magyar réteggel osztozott meg, a települési vidékével szomszédos korábbi magyar települések felé irányuló rutén térfoglalásnak is korán nyomait találtuk. Egrest, Rakaszt és Veresmartot ismertük fel a rutén térfoglalás első állomásainak.2 E három faluban 1567-ben a magyar jobbágynevek az összes jobbágyneveknek már valóban csupán 37.5%-át képezték s jóllehet a határozottan rutén ereIdeszámítva Egrest, Veresmartot és Rakaszt, melyek ugyan magyar eredetűek voltak, de ekkor már erősen elruténesedtek. Az „Oroszság” ezekkel tehát 12 helység. 2 V. ö. a III. fejezet 7. alfejezetében elmondottakat.
1

158

A MEGYE TÁRSADALMA

detűeknek felismerhető nevek még kevesebbre, csupán 15%-ra rúgtak, a 47.5%-ot számláló bizonytalan – ezek között a minden valószínűség szerint rutén származásra mutató Karaszlai, Miszticei, Orosz és Rákóci – nevek azonban a rutén részesedési arányt jelentékenyen felemelhetik. A XVI. sz. második felében a két hegyvidéken és az előbbi három helységen kívül már Királyházán, Nagyszőllősön, Salánkon, Szőllősvégardón, Tamásváralján, Tiszaújhelyen és Verécén is találunk – egyelőre csak csekély számban – ruténeket. Királyháza, Nagyszőllős, Veréce a két hegyvidék közé eső Tisza, völgyében feküsznek, ahol a következő két század alatt nagymértékű ruténesedés ment végbe. A Tisza jobbparti síkvidékéhez tartozó Tiszaújhelyre, Szőllősvégardóra és Salánkra, valamint az egész jobbparti vidékre később szintén jelentékeny rutén betelepedés történt, úgyhogy az 1565/74. évi itteni rutén nyomok már ez általános rutén térfoglalás előhírnökeinek tekinthetők. A szláv elem a balparti síkvidéken 1565/74ben még csupán Tamásváralján jelentkezik a jobbágyság neveiben s ezen a vidéken később sem igen jutott szóhoz. A számra is jóval kisebb oláhságot Ugocsa megyében már korántsem jellemzi a terjeszkedésnek az a feszültsége, mely ugyanitt a folyton továbbhaladó rutén térfoglalásokban kifejezésre jut. Az oláhságnak a jobbágynevekben saját települési vidékének határán, az avasi „Oláhság”-on kívül 1565/74-ben egyáltalában nem találhatók határozott nyelvi nyomai, csupán egy-egy, a bizonytalan nevek kategóriájába sorolt „Oláh” név sejteti, hogy elvétve az oláh vidék is bocsátott le a síkra új otthon után vágyókat.1 Az oláhság különben – miként már a megtelepülésről szólva is reámutattunk – magát az Avas hegységet sem egyedül vette birtokába. Eltekintve ugyanis attól, hogy soraiban mindenütt találhatók magyarok is, a hegység északi oldalát nem ő, hanem eredetileg a ruténség ülte meg. A hegység gerincén hullámzó rutén-oláh keveredési vonalra mi sem jellemzőbb, mint az a körülmény, hogy míg a neve szerint szláv eredetű és mindvégig szláv jellegű Csarnatőn 1574ben jellegzetesen szláv nevű jobbágyot nem, ellenben jellegzetesen magyar és oláh nevűeket találunk, addig az oláh jellegű Batarcson kétségtelenül rutén és magyar nevűek vannak, de
„Oláh” nevűeket 1565–76-ben a tiszamenti Csépén, Öszödfalván, Tekeházán és Tiszaújhelyen, valamint a rutén hegyvidék települési köréhez tartozó vagy már ekkor abba vont Egresen, Kiscsongován, Komjáton és Veresmarton találunk. Egyrészről tehát az országútul szolgáló s a népi keveredésnek is több alkalmat nyújtó Tiszaparton, másrészről pedig a rutének között jelennek meg az első oláh nyomok. Az egyformán pásztoreredetű, hegyvidéki rutén és oláh elem keveredését bizonyára táplálta az életforma közössége is.
1

1570-ben Bökényen) megszaporodó török név a közvetlen török-magyar kapcsolat idejében. mely adatainkban később is megismétlődik. hogy ez egyetlen – bár néhány év múlva még eggyel (Bajzát. E szomszédos helységekben lakó Dormánok bizonyára egy család leszármazottai s a török hódoltság vonalán kívül eső Ugocsában joggal kételkedni lehet. bár a kiköltözés nagyobb méreteket nem ölthetett. Minden valószínűség a mellett szól. mert a vendégek jobbágysorba kerültek s így elszigetelődésüket jogi kiváltságok nem támogatták. A német nevek csekély száma arra mutat. Királyházán (az egykori Felszászon) és Feketeardón 1567ben már egyáltalában nem találunk német nevet. hogy a négy tiszavölgyi hospes-községben korán megtelepült német vendégek felszívódásának folyamata a XVI. mikor nevek közvetlen átvétele is megtörténhetik. mert hatalmas földesuraik aligha nézték volna tétlenül érdekeik ily súlyos megsértését. sőt a községeikben is bennélő magyar elemek között előbb-utóbb el kellett tűnnie. ilyen általános beállítással mindenesetre túlzott és azt a kérdéses időpont után még két század múlva is élő fenti német nevek is megcáfolják. Neveik a magyar nyelvben valószínűleg felcserélődtek. hogy a XIV. hogy ekkor már a német nevet viselő 5 nagyszőllősi. sz. 1894. a hospesek maradványait. sz. részben pedig – mint a Kunz=Konc. mint Batarcson az oláhok egyensúlyát. valamint a közeleső nemesi Sásváron jelzik német nevek. 1 gyakfalvi és 2 túrterebesi jobbágy tulajdonképpen egy ugyanazon nevet. Komáromy azt állítja. a hármas nyelvhatár ütközési pontjaira így is jellemző. a jelenségnek így nem lehet jelentőséget tulajdonítani. Nem tartjuk kizártnak azt a feltevést1 sem. tehát csupán Nagyszőllősön és Szászfalun. második felében magánföldesuraság alá és merőben jobbágysorba jutott hospesek közül egyeseknek sikerült új polgári keretekben – így például a mármarosi koronavárosokban – elhelyezkedniök. 504. melyet semmiféle adat nem támogat. valóban török származást takar-e. 17 szászfalui és 2 sásvári jobbágycsalád is a magyar nyelvközösséghez tartozott s rövidesen végleg kipusztuló német neveik csupán emlékei voltak egykori származásuknak. 1 . a Dormán-t viseli. (Száz. hogy a vendégek magánföldesuraság alá történt jutásuk után átköltöztek a mármarosi koronavárosokba. a jelenség azonban.TÖRÖK.BaisatBayazettel. Kienzl=Göncöl alakulások jelzik – magyaros hangzást és értelmet kaptak.) Az állítás. A török névcsoport alatt található 3 kökényesdi. NÉMET NEVŰEK 159 nincsenek kétségtelenül oláh nevűek. második felében már a véghez közeledett. A négy hospes-község közül kettőben. Természetesen a bizonytalan nevűek éppúgy helyreállíthatják amott a rutének. A törzsről távolba szakadt kis német népszigetnek a magyar települések.

Ezeket a falukat tehát teljesen vagy túlnyomó részben csupán egytelkes kisnemesek lakták. mint az itt csak 1–2 százados múltra visszanéző rutén és oláh elemek a saját települési vidékeiken. jeléül annak. 86 volt. Ez a szám is némi képet adhat a kisnemesség tömegéről. amely a földszűkét ellensúlyozhatta volna. mert az iparosodásnak. A síkvidéken. akik jobbágyot. az önálló háztartás lévén. különösebb jelei még nem ismerhetők fel. melyekből jobbágyadatainkat is merítettük. A nemzetiségi mérleg felállításakor tehát figyelembe kell venni a nemesség szerepét is. pontosan meg is tudjuk állapítani. sz. mert azokhoz jelentékeny mértékben hozzájárult a birtokos és birtoktalan nemesség is. vagyis a magyarság települési területén ugyanis a községi kerestek megduzzadtak. hogy ezekben a falukban jobbágyok nem.160 A MEGYE TÁRSADALMA A német népsziget eltűnése volt az egyedüli jelentékenyebb eltolódás. A szóban forgó dicajegyzékben ugyanis a nemesi vidék egyes falui egyáltalában nem vagy csupán néhány jobbágyfővel szerepelnek. Ezek szerint az olyan nemesek száma. terén vehető észre. Azoknak a családneveknek a száma. A megye területén működő összes népi erőknek azonban nem egyedül a jobbágyság volt a forrása. második feléig bekövetkezett. holott Ugocsa megyében a nemességnek éppen ez a rétege volt a jelentékenyebb. a nemességnél is az önálló családi háztartások számát kellene megállapítanunk. sz. amelyek a XVI. évi dicajegyzékek alapján. A síkvidéket birtokába vevő s a lefolyt 3–4 század alatt nagy mértékben felszaporodott magyar jobbágyság ekkor még éppúgy változatlanul tartotta állásait a síkon. A jobbágytartó. bár hangsúlyoznunk kell. mely teljes egészében a magyarság javára esik. akár egyet is – mondhattak magukénak. népes mezőváros jellegű faluk alakultak ki s ezzel párhuzamosan alászállott a jobbágyság társadalmi és anyagi színvonala is. Az utóbbi két vidéken már eredetileg kialakult helyzet abban a tekintetben sem változott meg. tehát birtokos nemesek számát az 1567/74. A községi keretek felduzzadásának ideje a fejlődés vonalán hátrább álló fiatal hegyvidéki településekben ekkor még természetesen nem érkezett el. Számításaink egysége a jobbágyságnál a család. falvanként összesítve 165-re rúg.ban a csupán jobbágytalan kisnemesek körében forrásainkban előfordultak. A változás inkább a jobbágyság területi és társadalmi megoszlása. hogy itt a rutén és oláh réteg mellé még mindig jelentékeny magyar réteg fonódott. vagy csupán elenyésző csekély számban laktak. hogy a különböző forrásokból kiragadott neveknek ez a . A birtoktalan kisnemesek számának megállapításához azonban még egy évszázadig semmiféle forrással nem rendelkezünk. mely Ugocsa megyében az egyes nemzetiségek által elfoglalt területen a megtelepülés kezdetei óta a XVI.

A református vallás gyors és teljes térfoglalásában bizonyára része volt a Perényieknek is. akik a hitújítás buzgó hívei voltak. második felében Ugocsa megyében az 1775 jobbágyfő mellett kb. 1 . minthogy tapasztalataink szerint ekkor egy-egy családnévre legalább 2 család biztosan számítható. Végeredményben tehát a XVI. kat. melyek felett a keleti egyház működött. mert uradalmuk jobbadán a hegyvidékre. A református és magyar helységek legtöbbje a Rozsályi Kunok. sz.1 A még csak lerakódóban levő vékony ruténoláh réteggel tehát a megye területét elsőnek birtokba vevő magyarságnak most még döntő túlsúlyban levő hatalmas tömege állítható szembe. De ezt a körülményt figyelmen kívül is hagyva. a 85 birtokos nemesi név közül pedig csak 7 név nem ismerhető fel határozottan magyarnak. 1800 a magyarságra esik. 2200-ra rúgó családi háztartás közül kb.A MAGYAR NEMESSÉG 161 száma minden bizonnyal nem teljes. ha e bizonytalan nevek valamelyike valóban idegen eredetet takar is. E hozzávetőleges szám alapján tehát a nemesfők száma a 86 birtokos nemessel együtt kb. a XVI. A XVI. Az ugocsai kisnemesség magyar eredetéről már a kisnemesi vidék megtelepülése kapcsán is szóltunk. sz. 400–420-ra tehető s ez a tömeg teljesen magyarnak tekinthető. második felében a magyar eredetű – akár jobbágy. a rutén és oláh helységekre esett. 400 nemesi fő áll s az így együtt kb. akár nemes – helységek lakossága a református vallás híve volt. hogy a fenti 165 kisnemesi név közül csak 13. most csupán arra mutatunk reá. A hatalmas földesurak közvetlen hatása azonban az ugocsai reformáció eredménye tekintetében erőteljesebb még sem lehetett. hogy a „sedecima”-t e helységekben református pap szedte be s egyáltalában nincs nyoma a róm. második felében a fenti szám alapján is legalább 300–330-ra tehetjük a kisnemes-családfők számát. valamint a kisnemesi vidék falvai közé tartozott. egyházi életnek. A síkvidéki magyar települési határ tehát egyúttal a református és a keleti egyházi élet határa volt. Ezek a nevek azonban más nyelvi eredetet sem fejeznek ki. alig lehet kétséges tehát. hogy e bizonytalan nevű nemesek a magyar nemesség oly nagy tömegében semmiféle külön nemzetiségi jelleget nem domborítanak ki. A dézsmajegyzékekből megállapítható. sz. akkor sem. Csarnavodai-Surányiak és Ujhelyiek.

Mindezek a törések azonban cse1 Az egyetlen törést a kisnemesi jellegű Egresnek a szőllősi uradalomba történt beolvadása idézte elő. Az eredeti nemzetiségi keretek némi eltolódása még a rutén települési vidék szélén figyelhető meg. fejezet KÉT ÉVSZÁZAD. Salánk. . viszont a csak 1–2 századra visszatekintő hegyvidéki települések lakossága még alig volt számottevő. sz. társadalmi vagy nemzetiségi megoszlása terén nem állapítható meg. mely három század alatt csaknem nyomtalanul elmosódott a környező magyar parasztság tömegében. A társadalmi és nemzetiségi megoszlás eredeti színképében színváltozást csupán a tiszavölgyi szász hospesek telepeinek foltja mutat. melyet a megye társadalmáról az 1565/74. melyre már a megtelepülés alkalmával reálépett.és kisbirtokok rendszere változatlan maradt1 s a jobbágynép területi eloszlása is zökkenő nélkül haladt azon az úton előre. a fejlődésben lényeges eltérés sem a birtokviszonyok. Ha azt a képet. melyek a megtelepülés óta lepergett 1–3 század alatt végleg lakatlanul maradtuk. A településekkel korán és sűrűn benépesített síkvidék a természetes fejlődés következtében népességgel tömött lett.) elszórt adatokból ugyan. Rakasz s a későbbi Veresmart magyar eredetű lakosainak rutén elemekkel való átszűrődése és kicserélődése már ebben az időben megindult. egybevetjük a megtelepülés korának (XIII–XV.és dézsmajegyzékek adatai alapján megszerkesztettünk. sem pedig a népesség területi. Túrterebes) s aránylag csekély azoknak a lakott helységeknek a száma. évi dica.V. de mégis határozott vonásokkal kirajzolódó társadalmi kontúrjaival. Korán kifejezésre jutottak a városi és mezővárosi tendenciák (Nagyszőllős. melyről már szóltunk. A korán széthulló királyi uradalom romjain megszületett nagy. ahol a korai Egres.

a Perényi-család levéltárában) sem voltak megtalálhatók. Ez az egyenes vonalban haladó fejlődés azonban a XVI. a megye tömegének távlatából alig észrevehetőek. úgyhogy a megye társadalmáról a XVI. A fejlődés menetébe bontó történelmi erők avatkoztak bele s átformálták a megye társadalmának már ismert arculatát. zselléreket és hazátlan zselléreket. évből való Feketeardó és Fertősalmás ideillesztett adatait pedig az 1828. után már nem sokáig tartott. második feléből megszerkesztett kép csaknem hibátlanul fedi a megtelepülés korszakából származót. mert birtokosaik neve alatt név szerint felsorolják a jobbágyokat. . L. A különbség élesen szemlélhetővé válik. évi regnicolaris conscriptio alkalmával készített kimutatásokból (O. a nemesség keretein kívül álló rétegből tehát legfeljebb a nemesi telkeken élő zsidó korcsmabérlők.1775-BEN 163 kélyek. Az 1775. sz. E kimutatások már a rendezés folytán előállott helyzetet tüntetik fel s teljeseknek tekinthetők. mivel e két helység úrbéri táblás kimutatásai az Országos Levéltárban nincsenek meg s ilyenek más levéltárakban (mint Feketeardóé a helység földesura. évi jobbágyadatokat összevetjük a Mária Terézia-féle úrbérrendezés alkalmával a községek jobbágylakosságáról készített táblás kimutatásokkal. putrilakó cigányok és esetleg a hazátlan zsellérnek sem minősített belső cselédek maradhattak ki. 2 Az elhagyott telkek volt gazdái közül csupán a nagyszőllősiek (12) és Honokújfalusiak (2) nevét ismerjük. sz. ha az 1565/74. így a nevek nyelvi csoportosításából az elhagyott telkeket teljesen kihagytuk. évben készült táblás kimutatások a következő végső számokat1 nyújtják: A helység neve C Társadalmi csoport I Si Egyéb M A nevek nyelvi osztályozása Sz O N Zs C B Elhagyott telek2 Akli Alsókaraszló Alsósárad Bábony Batár Batarcs Bocskó Bökény Csarnatő Csedreg Csepe Csoma Dabolc Egres Fancsika Farkasfalva Feketeardó 14 31 16 17 30 41 13 24 17 8 31 20 1 25 23 3 59 – 27 6 2 2 25 4 8 17 3 6 – 3 10 15 – 39 2 – 1 – 6 6 2 3 1 2 12 – – – 4 – 54 – – – – – – – – – – – – – – – – 3 14 15 9 19 12 26 4 16 6 5 15 5 4 4 13 – 57 – 25 9 – 8 5 9 11 12 3 20 9 – 13 10 – 40 – – – – – 3 1 – 2 – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – 12 – – – – – – – – – – – – – – – – – 2 18 5 – 18 38 5 8 15 5 14 6 – 18 19 3 46 – – – – – 1 – – – 1 – – – – – 3 – 1 A nagyszőllősi úrbéri táblás kimutatás kivételesen az 1787.) merítettük.

164 A helység neve C KÉT ÉVSZÁZAD Társadalmi csoport I Si Egyéb M A nevek nyelvi osztályozása Sz O H Zs C B Elhagyott telek Feketepatak Felsőkaraszló Felsősárad Fertősalmás Forgolány Gődényháza Gyula Halmi Hetény Ilonokújfalu Karácsfalva Királyháza Kirva Kiscsongova Kisgérce Kiskupány Kistarna Komját Komlós Kökényesd Mátyfalva Nagycsongova Nagygérce Nagyszőlős Nagytarna Nevetlenfalu Ölyvös Péterfalva Rakasz Rákóc Salánk Sásvár Sósújfalu Szárazpatak Szászfalu Szirma Szőlősvégardó Tamásváralja Tekeháza Tiszakeresztúr Tiszaújhely Tiszaújlak Tivadar Turc Túrterebes Veléte Verbőc Veréce Veresmart 32 18 9 – – – 31 29 20 15 16 15 13 5 41 – 16 34 14 41 20 6 20 176 41 9 10 2 63 36 70 38 19 7 45 11 7 21 47 9 27 31 – 83 87 75 14 29 42 4 8 9 – 10 5 3 6 5 6 3 13 7 2 15 26 3 6 13 4 12 10 15 8 – 10 5 30 35 54 7 8 7 23 3 10 5 6 8 6 0 5 37 8 67 3 14 25 1 – 2 2 1 1 1 5 3 – 5 8 3 – 6 – 1 1 – 1 3 1 – 4 5 1 – – 5 7 1 4 1 – 6 2 – – 3 – 6 8 – 5 3 18 2 4 2 225 – – – 2 – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – 5 32 5 7 2 7 – 29 31 7 2 3 5 – – 13 4 3 19 4 32 8 5 6 77 14 4 7 4 19 5 91 14 8 8 32 3 2 25 25 14 14 31 1 33 47 70 18 12 8 – 16 10 – 3 – – 4 8 14 9 25 16 4 18 9 11 13 – 11 4 12 6 67 18 1 10 1 60 57 8 23 16 4 16 9 12 – 16 2 13 – – 3 7 40 27 21 – 2 – – – – – – – – – – – – – – – – 2 – – – 1 – 2 – – – 1 1 – – – – – – – – 2 – – 6 – 1 – – 24 – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – 1 – – – – – – – – – – – – – – – – 2 – – 28 – – 2 33 – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – 2 – – – – – – – – – – – –. – – . – – – – – – – – – 2 5 3 3 – 1 6 6 5 13 5 12 6 7 3 31 13 6 31 14 12 15 2 17 48 20 5 3 2 18 15 26 12 4 2 26 4 3 1 15 1 10 12 4 83 16 49 1 8 38 862 – – – – – – 5 – 1 2 – – – – 2 – – 4 – – – _–_ – 12 – – – – – – – – – – – – – – – – – – – 3 – 1 – – 2 37 Összesen: 1766 771 1034 798 . – – – – – – – – –14 – – – 2 – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –.

A Perényieknek és Ujhelyieknek.A BIRTOKVISZONYOK 165 Az összesített eredmény a két évszázaddal korábbihoz képest a következő: 1565/74 1775 Összes jobbágyfő Elhagyott telek 1634 231 2767 37 A jobbágyfők száma tehát 1775-ben 1133-al. A Káta-birtoktesten. gróf Teleky Jánosné Vay Borbála jobbágyait (91 fő) is. majd pedig a Barkóczyakhoz szintén leányági rokonságot tartó gróf Károlyiak kezében maradt. vagyis közel 70%-al több volt. a Gutkeledek salánki uradalma azonban nagyobb felében továbbra is egy család. Ez a többlet a lepergeti két évszázadhoz képest meglehetősen csekély. a Csarnavodai Surányiak. hanem mély hullámvölgyeken keresztül vezetett.és birtokosviszonyokban is jelentékeny átalakulás ment végbe. vagyis a fennmaradt három nagy családi birtoktest birtokosainak kezén 1775-ben a következő jobbágyságot találjuk: C 794 86 117 997 I 287 78 31 396 Si 59 2 13 74 Összesen 1140 166 161 1467 Des 18 – 1 19 Perényiek1 Gr. amelynek szétesése már a nemzetség fiágának életében megindult. években a megye jobbágyságának zömén (83. Az 1565/74. családi nagybirtok nem alakult ki többé. időközben a Csarnavodai Sulányiaknak és a Rozsályi Kunoknak magva szakadt s szétporladó birtokaik nagyobb részben új királyi adományokat szerző távol-közeli leányági jussolók kezére kerültek. mint 1565/74-ben.1%) a Perényiek s a három ősi nemzetség. a Rozsályi Kunokhoz leányágon kapcsolódó Barkóczyak. valamint a Rozsályi Kunok örökébe lépő Károlyiaknak. . a történelem útja azonban e csekély többlethez sem egyenesen. a közbeeső folyamat feltárása nélkül meg sem sejtetik azt a hullámzó keserű sorsot. * Az elmúlt két évszázad alatt a birtok. mint itt egyedüli leányági birtokos. Károlyi Antal Ujhelyiek Összesen: 1 A Perényi család jobbágyaihoz számítottuk. a Káta. A fenti számok magukban. amely e kétszáz év alatt Ugocsa megye népének osztályrészül jutott s amely a megye népi arculatára végül merőben új vonásokat rajzolt fel. a Rozsályi Kunok és az Ujhelyiek osztoztak. Gutkeled és Hontpázmány nemzetség leszármazottai.

fiscus teljes egészében megvásárolta a mármarosi só lerakó állomásának céljaira. évi jobbágyokat csaknem teljesen (150-et) az 1140 főhöz számítottuk. 472 5. A különbség azonban alig számottevő s nem változtat azon a ritka tényen. valamint a megcsonkultan Károlyi-kézre szálló salánki uradalom keretein kívül a XVI. ahol ilyen birtokleszakadást nem tudtunk megfigyelni.és Újhelyi-birtokok. hogy Feketeardó a XVIII. NRA 1817–308. ez az emelkedés azonban valamivel alatta marad annak az emelkedésnek. Ez az esés tulajdonképpen a magvaszakadt Rozsályi Kun-család birtokteste egyes részeinek letördelése és a Csarnavodai Surányi család uradalmának teljes szétosztódása következményeként állott elő. mint az Ujhelyiek birtokán. minthogy Feketeardó 1775. a százalékarány kiszámításánál az 1828. Tekintettel azonban arra. de öt évszázad szakadatlan folyamatában ugyanezt az állandóságot szemlélhetjük az Ujhelyi-birtokok sorsában is.” 47%-os szám. mint felét. hogy a jobbágyság természetes szaporodással és telepítéssel történt gyarapodása nem tartott lépést a megyei aránnyal. UC 122–39. amelyet a megye egész jobbágysága ért el ugyanezen idő alatt. évi úrbérrendezési tábláját nem találtuk meg s a helyette beillesztett 1828 évi regnicolaris conscriptio a jobbágyoknak birtokosok szerint való megoszlását nem tünteti fel. 2 Tiszaújlakot 1770-ben a kir. Kisebb méretekben ugyan. század óta a birtokos viszoA Perényi jobbágyság abszolút számából hiányzik a feketeardói jobbágyok száma. 1 . 1441–19. a csökkenés azt fejezi ki.2 a Perényieknél azonban. A csökkenésre az Ujhelyieknél némi magyarázatot nyújt a tiszaújlaki birtokrésznek a családi birtokok közül csak néhány évvel előbb történt kiesése. sz. hogy a Perényiek hatalmas ugocsai birtokteste négy évszázadon át folyamatosan és tömegében változatlanul szállott nemzedékről nemzedékre a családban.9 7 1140 161 kb.166 KÉT ÉVSZÁZAD A három család kezén levő 1467 jobbágyfő tehát még most is több.-ban kevés kivétellel a Perényiek birtoka volt. Így áll elő a „kb. ez a szám azonban a két évszázaddal korábbi nagybirtokos családok 83%-os jobbágybirtoklásához képest jelentékeny esést jelent. 53%-át foglalja le a megye jobbágyságának. mert a Perényiek és Ujhelyiek némileg megnövekedett jobbágyállománya most is csaknem a két évszázaddal korábbi megoszlási arányt képviseli a megye nagyobb számú jobbágyságában: 1565/74 év Jobbágyfő Százalék Jobbágyfő 1775 év Százalék Perényiek Ujhelyiek 849 115 51. A szinte érintetlenül maradt Perényi.8 A jobbágyság száma tehát emelkedett úgy a Perényiek.

Sztojka Zsigmond Czáró Fogarassy Zsigmond Bessenyey György Gr. A XVI. valamint a csak 1–4 jobbágyot tartó kisbirtokosok s a jobbágytalan kisnemesek hatalmas tömege között az összekötő társadalmi fokot képezték s a középbirtokot1 képviselték. Komáromyné Székely Gáspár Kanisztos György Bárány János Csepei Zoltán György 33 31 35 34 22 28 18 14 14 16 9 11 13 16 13 10 11 11 8 9 11 4 8 8 8 5 6 – 4 11 6 7 3 15 7 8 11 9 5 7 7 2 – 3 5 3 2 3 4 1 5 1 2 1 2 2 9 1 2 8 3 4 3 1 3 2 – – 2 – 2 1 1 1 1 1 3 1 1 3 2 1 1 2 1 – 4 46 45 45 41 40 36 29 27 23 21 18 18 17 17 17 16 15 14 14 14 13 12 11 11 10 9 9 9 9 – – 3 – 1 – – 1 – – – – – – 1 – – – – – – – 1 – – – – – – 1 A birtok nagyságát most is a jobbágyság számával fejezzük ki s a középbirtokos alatt az 5–50 jobbágyot. a 135. sz.-on elmondottakat. A XVIII. V. második felében ugyanis mindössze 16 volt az olyan birtokosoknak a száma.KÖZÉPBIRTOKOK ELSZAPORODÁSA 167 nyok terén a megye más birtokain gyökeres változások következtek be. sz. másik része külön Dienes István és külön Dienes Zsigmond neve alatt áll. . l. kisbirtokos alatt az 1–4 jobbágyot tartó földesurat értjük. akiknek öt vagy ötnél több jobbágyuk volt s akik így a nagy uradalmak és családi birtoktestek. Az eredmény elsősorban a középbirtokok nagymérvű megszaporodásában jut kifejezésre. 2 E jobbágy állománynak csupán egy része közös a két Dienes között. fiscus Gróf Gyulay Ferenc Hagara Pál Csebi Pogány László Komjáthy Zsigmond Dobsa Ferenc Morvay András Bodó János Nagyiday István Dienes István és Zsigmond2 Csebi Pogány Imre Br. Desewffy Sámuel Fekete Teréz Br. Vécsey István Rátonyi Gábor Rátonyi István Maróthy László Balogh Zsigmond Majos István Kallós László Özv. ö. második felében a középbirtokosok kategóriájába a jobbágyállomány alapján (5–50) a következő birtokosokat kellett sorolni: C I Jobbágyfő Si Elhagyott telek Összesen Báji Patay József A kir.

nem lehet találni s az összefoglaló családi kereteket is nehéz volna megállapítani. sz. hogy a fenti névsor csak pillanatképet ad. vagyis amannak több mint háromszorosa foglal helyet1 s míg a 16 birtokosra a XVI. Ezek a számok világosan kidomborítják a korábbi birtokkeretek szétoldását s a nemesség társadalmi skáláján összeHangsúlyoznunk kell. Buday László 6 Buday István 3 özv. Haller Péter 4 ifj. mint a Perényieknél és Ujhelyieknél. Az utóbbiaknál ez az egybefogás indokolt volt. 1 .168 KÉT ÉVSZÁZAD Jobbágyfő C I Si Összesen Elhagyott telek Fogarassy Antal 6 Fekete László 6 Egry János 7 Ormós Miklós 3 Eötvös László 5 Fogarassy Imre 6 Komlósy Ferenc 6 Fóris Pál 3 Buday László 7 ifj. mert a Perényi-tagok kezén területileg is egységes uradalom. Bogárdy Györgyné 3 Bay György 4 Gr. a fenti névsorban felsoroltak legnagyobb részénél azonban hasonló gyökereket. Természetesen ez a névsor mindjárt megváltozik. Ez a névsor tehát az életet dinamikus állapotában szemlélteti s pillanatot örökít meg. Csebi Pogány Imréné 6 Kallós Ferenc 2 Ilosvay László 5 Pap Mihály 3 Futamoth Zsigmond 3 Ferenczy Antal 4 Tolnay Pál 5 Bogárdy Lajos 5 özv. Ilosvay Ferenc 2 Kovásznay József 4 Dezsőffy Imre 4 Lónyay Zsigmond 3 Vay Imre – Összesen: 525 2 2 – 5 3 2 1 4 – – 3 – 3 1 3 3 2 1 1 2 1 1 3 – – 2 5 192 1 1 1 – – – – – – – – – 1 – – – – – – – – – – 1 1 – – 60 9 9 8 8 8 7 7 7 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 5 5 5 5 5 5 5 5 777 – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – 7 A közép-birtokosok csoportjában tehát a két évszázaddal korábbi 16 birtokosfővel szemben most már 56 birtokos. A felosztás után az új birtokosok – ha jobbágyaik száma külön-külön az 5 alá száll – névsorunkból ki is esnek. második felében a megye jobbágyságának alig 11%-a jutott. ha valamelyik birtokos meghal s jobbágy-állománya több örökös között kerül felosztásra. mert a családok tagjait nem fogtuk össze egy családdá. többre eleve sem tartva igényt. az Ujhelyiek közén pedig egyetlen forrásra visszavezethető ősi nemzetségi birtok volt. most az 56 birtokosra a jobbágyság 28%-a esik.

hanem a rétegnek jóformán teljes kicserélődése is. most pedig a megyében már csak egyetlen Vetésynek van birtoka.és Rozsályi Kuncsalád feloszló birtoktestén és pedig a leginkább új adományok- . Sztojkák. Az 1567/74. Az 1775. Dálnoky. Futamoth és Balogh képviselik. Verbőczy s a 2–2 taggal szereplő Büdy és csepei Ákos családnak fiágban időközben teljesen magvaszakadt. de az új birtokosok közül legtöbben a megyében is egészen új emberek voltak. Közülük legtöbben a fiágban magvaszakadt Surányi. Csomaközy. Székely. hogy ez a birtokos-réteg most már a megye társadalmi és gazdasági életében a nagybirtokosok mellett is jelentékeny szerepet tud játszani. a vagyonosabbak pedig elhagyták Ugocsa megyét. második felében 56-ra szaporodott birtokosok között csupán egynek. A középbirtokosok birtokán élő 28%-os jobbágyarány egyúttal azt is érzékelteti. Maróthyak. az 56 birtokos közül tehát 50 két évszázaddal korábban a megye területén még egyáltalában ismeretlen volt. Trencsén megyéből jutottak el a kicsiny Ugocsába. a Morvayak pedig az országnak éppen másik széléről. A felsőtiszai országrészből kerültek ki még az ungmegyei csicseri Ormósok és az abaújmegyei Dienesek. Az 1567/74-ben 1–1 taggal szereplő Csegődy.ÚJ BIRTOKOS RÉTEG 169 kötő lépcsőt képező középbirtokosság hatalmas térfoglalását. Így Szatmár megyéből származtak át az Egryek. Mármaros megyéből a csebi Pogányok s az idegen eredetű Dobsák. évi 56 közép-birtokos közül tehát 55 – maga vagy a családja – az elmúlt két évszázad alatt szerezte meg a középbirtokos jogcímét. Bodók és Nagyidayak. Patayak. a Szirmayak egy része. a bölsei Budayak Bihar megyéből. Bereg megyéből a bilkei vajdákkal egy törzsből származó Ilosvayak és Komlósyak. Ráthonyiak és Tolnayak. Czáró-Fogarassyak. Az eredeti ugocsai kisnemességet az új középbirtokos rétegben – a Csepei Zoltáncsalád említett tagján kívül – csupán 2 Kallós s 1–1 Fóris. Eötvösök. a Károlyiak a nagybirtokosok sorába emelkedtek. Végül a Szatmár megyében is birtokos Vetésyek közül két évszázaddal előbb ugocsai birtokaikkal még négyen kerültek be a középső birtokos rétegbe. A Horváth-családot sem találjuk már ebben a kategóriában. Zemplén megyéből a Bayak. Az új birtokszerzőket elsősorban a családi kapcsolatok. a kisbirtokosi kategóriába szorult le. Tetey. A birtokosok középső rétegében két évszázad alatt bekövetkezett változást azonban nem csupán a birtokosok számának és gazdasági állományának nagymértékű meggyarapodása jelzi. években e csoportba sorozott 16 birtokos közül a XVIII. Lónyayak. de 3 jobbágyával ez is az alsó. míg a gróf Gyulayak Erdélyből. sz. a leányágon örökölt jussok vezették Ugocsába és pedig főként a szomszédos megyékből. Csepei Zoltán Ferencnek a családját találjuk fel.

Bessenyeyek. gróf Dessewffyek.1 Családi kapcsolataik bogozása ama különben természetes és ma is megfigyelhető társadalmi jelenség felismerésére vezet bennünket. Komáromy András: A Káta nemzetségről Turul V. ott. Sok esetben e sokágú folyamatot nem is tudnánk nyomon kísérni. A szóbanforgó családokra találhatók adatok Szatmár vármegye monográfiájában is (Magyarország vármegyéi és városai). XIII. u. ott III. az utóbbiak nagyobb része azonban a XVI. Morvayak. az 1565–74-i kisbirtokos kategóriában is – miként a közép1 . 19. mivel a társadalmi és vagyoni helyzetnek ezen a fokán a számunkra történeti kútfőket szolgáltató oklevelezés nem volt gyakori. U. Ug. 97. az: Az Ilosvay-család története u. u. U. 108. gróf Gyulayak. Petrovay György: A komlósi Komlósy-család története 1344-től. Az 1567/74. 27. 145. Így a Bayak. Így pl. az: A Hunt Pázmán nemzetség ugocsai ágazata. általában pedig Komáromy András jegyzeteiből (Kom. 157. de ugyanakkor tovább osztódtak és darabolódtak is. 2 Egyformán messze vezetne annak megállapítása. hogy a felettük álló birtokos-kategóriába felemelkedjenek. melyeket a középbirtokos nemességnél megfigyeltünk: a kisbirtokosok száma megnőtt s ugyanekkor a réteg csaknem teljesen kicserélődött. Bay Ilona: Jegyzetek a Chicheri Ormosok és Ladányi Bayak családtörténetéhez. ott. Ráthonyiak. VII. ott XIV. 5. Ormósok. Komáromy András: Magyarország családai. u. Amennyire az adatokból következtetni lehet. az: 86. a Nagyidayak és Komáromyak pedig a Verbőczy-rokonság révén jutottak ugocsai birtokaikhoz. 84.) és Nagy Iván „Magyarország családai” c. Tolnayak és Vecseyek a Surányi-rokonság. míg a Czáró Fogarassyak már a Csepei Ákos-. második felében még ismeretlen volt a megyében. jz. melyek egy-egy család kezén más szerzemények és pedig ezután is főként leányági jussok segítségéve az idők folyamán tovább gyarapodtak. hogy a középbirtokos családok házasságaikkal osztályaik határait ritkán lépték át s így a felsoroltakat az ugocsai földön élő kisbirtokos vagy éppen birtoktalan nemességhez rokoni szálak alig fűzik. a Bogárdyak. az: A Nagy-Idai család leszármazása. Maróthyak. Alsódraskóczi Morvay. a „Szatmár vármegye nemes családai” című fejezetben (566–613). műből. rokoni kapcsolataira és birtokszerzéseire számos adat meríthető a munka Második Részében az egyes birtokok kapcsán idézett forrásokból. ott VII. U. 186. Maróthegyházi Maróthy u.170 KÉT ÉVSZÁZAD kal megerősített leányági örökrészen telepedtek meg.). Egyes családokról tanulmányok is szólnak. Az utóbbiaknak így annál kevesebb lehetőségük volt arra. ott XXI. években 52 birtokosnak volt Ugocsa megyében 1–4 jobbágya. u. sz. 160. Budayak és Pogányok a Rozsályi Kun-rokonság. Nagy Iván Családtörténeti Értesítő I. évbeli kisbirtokos családok a lefolyt két évszázad alatt miként estek ki e kategóriából és egyszersmind a megye társadalmából s hogy az új kisbirtokosok rétege miként állott elő. A megye kisbirtokos nemességében a két évszázad letelte után ugyanazok a változások lépnek elő.2 Az új birtokosok Az említett családok eredetére. hogy az 1565–74. 31. 57. Szirmay munkájából (Not. 1775-ben pedig már 114 az ilyen birtokosoknak a száma. U. 66.

Ezekről az eltolódásokról pontos kép csak 1670 óta nyerhető. Hasonló összeírást a következő évtizedben néhányszor még végeztek.-i nemes lakosairól századonként szétszórt adatok alapján hiányosan. nem téveszthet meg bennünket.) s a széteső leányági birtokrészeken telepedtek meg az új kisbirtokos-családok. jkv. mivel az új birtok megszerzőjének gyermekei már rendszerint úgy osztoznak meg. Az 1681. 1743. akik – amennyire meg lehet állapítani – más megyékben. 1 Csupán 11 kisbirtokost (Lakóczy. korábbra is tudunk következtetni s körvonalaiban meg tudjuk sejtetni a birtoktalan kisnemesség társadalmának életjelenségeit. hogy az ősi s az új birtokot az örökösök között elválasztják. Nagy. nem számítva birtokosiban – sok család kihalt (pl. Ns 6. sz. 2 A katonai terhek kivetéséhez készített 1670. 3 Ismeretlen célból készült összeírás a Perényi család levéltárában (Per. de a teljességet mégis megközelítően állítottunk össze. E gyüjtőnév alá ugyanis mind a három esetben azokat a nemeseket foglalták. * A XVI. Hasonló elemek a középbirtokosok kategóriájában is megfigyelhetők. Nob.) két füzetben. elsősorban természetesen a szomszédos Szatmár és Bereg megyékben is birtokosok voltak. melyek az 1728–1752. . Egresy. 22–23) szereplők neveit közöltük a munka Második Részében. szept. 1670. tehát birtoktalan nemesekről az első ránkmaradt összeírást.A KISNEMESSÉG 171 között armalista nemes alig akad. akiknek nemesi birtokaik nem voltak. NRA 278–8. Forgolányi. Vincze. A XVIII. Fancsikay. 4 Szegedy) tudtunk olyan családok tagjainak felismerni.-ból az armalista nemesekről maradtak ránk teljes összeírások.2 azoknak a névsoroknak a segítségével azonban. Az egyik füzet községenként az armalista nemesek és más egyéb kivételes jogállású személyek. sz. Csoma. 3 Kovács. hogy a területileg együtt vagy közelfekvő birtokok egy kézbe kerüljenek. évi összeírásban (Ug. melyeket a kisnemesi vidék falvainak XIV– XVI. Ekkor készítették ugyanis az egytelkes. melyek részben a tőlük szinte elválaszthatatlan birtoktalan kisnemességből. Lázár. évi összeírás adatait a munka Második Részében szintén közzétettük. évi állapothoz képest időközben számottevő változás állott elő. óta az ugocsai birtoktalan kisnemesség nagy tömegében is jelentékeny belső eltolódások mentek végbe. Dancs. az a körülmény azonban. Helyt. hogy 1670-ben az „egytelkes”. ha valamely községben az 1670. részben a szomszédos szatmári részek hasonló kisnemesi elemeiből kerültek ki. Oroszi. 4 Az országos nemesi összeírás alkalmával készítette a megye. 1743-ban3 és 1754/55-ben4 pedig az „armalista” nemeseket írták össze. sz. Az utóbbi füzet vége hiányzik. évi nemességvizsgálatok alkalmával armális levelet mutattak fel. a második a jobbágyok neveit és adatait tartalmazza. ez az állapot azonban átmeneti jellegű s a legtöbb esetben csak 1–2 nemzedék életére terjed ki.1 vannak azonban többen olyanok.

évi „armálista” megjelölést tehát azonos értékűnek tekinthetvén. évi összeírásban nem szerepel egytelkes nemesekkel. minthogy a község az 1670. B. évi „egytelkes” nemesek között tehát éppúgy találhatunk armális levél birtokában levő nemest. vagy mert hamisnak látszott. és 1751/52. . mint közös nevezőn állókat vethetjük össze. armalista voltukat bebizonyítani nem tudták. sőt legtöbbször a nemeslevél szövegéről is másolatot lehetett volna beszerezni. akik a vizsgálatokon armálisról egyáltalában nem szóltak vagy ha szóltak. holott e családok az 1725-ben tartott nemességvizsgálat alkalmával jogcímként csak régi nemesi voltukra hivatkoztak s armális levélről említést sem tettek. hiszen az armális levelet publikáló megyétől a publikálásról. évi tatárbeütés alkalmával irományaik elpusztultak. nem fogadták el. Az 1670. B.1 viszont 1754–55ben Péterfalván az armalisták közé írták Husztyt és a Vereseket. Armalista Bökény Csepel Csoma Dabolc Fancsika Farkasfalva Feketeardó Fertősalmás Forgolány 10 6 20 18 10 5 2 27 24 8 2 1 27 11 – – 18 24 3 4 – 20 4 – – 14 22 1 Az armális levélről az 1725. vagy azért. Inv. Nob. évi „armalista” nemesek közé nemcsak ez armálisfelmutató családok tagjai. hogy az 1754/55. mint az 1743. A megye összes nemesei közül különben is csupán 45 család tudott az 1725. 3 Az említett 45 családon kívül még 25 család jelölt meg armális levelet nemessége jogalapjaként s néhányan a levelet fel is mutatták. A vizsgáló bizottság természetesen nem elégedhetett meg ennyivel. A legtöbben azonban a 25 család tagjai közül a nemeslevelet nem mutatták fel s szinte egybehangzóan arra hivatkoztak. valamint az 1754/55. a kérdéses összeírásokat. Nob. mert a fölmutató a nemeslevélben megnevezettől való származását kimutatni nem tudta.3 Az 1670.172 KÉT ÉVSZÁZAD nemesi birtoknak az az egyetlen telek. D. Helyt. 2 A vizsgálatok jegyzőkönyvei: Helyt. és 1754/55... Armalista 1754/55. 1728. de azt. hogy az 1717. Inv. C. évi armalista névsorban armális levél nélkül való egytelkes nemeseket. amelyen a nemes maga lakott. évi nemességvizsgálat jegyzőkönyve. években tartott nemességvizsgálatok alkalmával címeres nemesi levelet felmutatni2 s megállapítható. 4 Csepe adatai az 1681. évi összeírásból valók. Így például Dabolcon 1670-ben az egytelkesek között találjuk az armalista Lakóczyt. Az összevetés eredménye községenként a következő: 1670. Egytelkes 1743. hanem és pedig nagyobb számban olyanok vétettek fel. évi „egytelkes” és az 1743.

Armalista 1754/55. sz. Batárról és Csedregről. hogy e csoportok közül a nemesi tömbhöz a leglazább szálak éppen az említett 3 helységet és Nevetlenfalut (akkor Gyakfalvát) fűzték. Armalista. Emlékeztetnünk kell azonban arra. A négy falu a jobbágyközösség jellegét mindvégig megtartotta s – annak dacára.A KISNEMESSÉG SZÁMA 1670. sőt esetenként a kisbirtokosok sorai közül kerültek ki. melyek eredetileg is jobbágyfaluk voltak. hogy uradalmi birtoktest keretébe nem tartoztak s birtokosaik a közép-. E falukat ugyanis. hogy a nemesi vidéken már a megtelepülés korában is eltérő település-csoportokat figyeltünk meg s megállapítottuk. a nemesi vidékhez a területi összefüggésen kívül csupán az a körülmény kapcsolta. Csedregen és Aklin egyről sem tudunk. a birtokmeg- . melyeket kezdettől fogva a nemesi vidékhez foglaltunk. hogy birtoktalan kisnemesség a XVII–XVIII. 573 Gődényháza Halmi Hetény Karácsfalva Királyháza Kökényesd Mátyfalva Nagygérce Nagyszőllős Nevetlenfalu Péterfalva Salánk Sásvár Szászfalu Szirma Szőllősvégardó Tiszakeresztúr Tiszaújhely Tiszaújlak Tivadar Turc Túrterebes Verbőc 33 7 3 – – – 9 – 6 2 40 – 7 1 17 4 9 3 8 19 – 2 4 296 21 1 1 1 2 1 – 6 – 5 17 1 2 – 5 1 11 4 4 17 1 1 6 199 21 1 – – – – 3 1 2 20 1 1 – 4 – 15 2 7 13 3 – 4 165 A fenti kimutatás láttán mindenekelőtt számot kell adnunk arról a három faluról.-ban már csak Nevetlenfalun s itt is csak kis számban lakott – véglegesen a nemesi vidékhez kötő szálak sem szakadtak el. A kis Nevetlenfaluban 1754/55-ben 6 nemesi – 4 birtokos és 2 armalista – családi kúria állott s bár Batáron ugyanekkor csupán egyről. Akliról. Egytelkes 1743. most azonban hasztalan keresnők a fenti sorban.

miként a következő összeállítás mutatja: Armalista nemesek 1754/55.és 100 nemes család lakta. a III. Megállapítottuk már. hogy az idők folyamán az eredeti kisnemesi vidéken. Batáré 15 birtokos között oszlott meg s e birtokosok között helyet foglalnak a Zoltánok. Birtokos nemesek 1754/55. Gyulay Ferencé volt ekkor. hogy a nemzetség fancsikai ágának birtokai voltak az elsők. az 1754/55. de egyébként kátaeredetű s a Hontpázmányok által korán megszerzett Tiszakeresztúr. második felében azonban már a másik ág faluiban is felismerhetők voltak az elnemesedés irányába lépő fejlődés első nyomai. második felében a nemesség a jobbágyság mellett mindkét ág faluiban – figyelmen kívül hagyva a teljesen jobbágyfalunak maradt Karácsfalvát. Jobbágyok 1775. Ezek a faluk már eredetileg is kifejezetten uradalmi jobbágyközségek voltak. fejezet 5. alfejezetét. nevezetesen arról is tanúságot tesz. Akli teljes egészében gr. sz. Fancsika Szőlősvégardó Tiszakereszt Tiszaújhely Tiszaújlak Verbőc 4 1 15 2 7 4 33 18 15 12 5 14 3 67 42 17 17 39 47 19 181 A hat falut tehát 181 jobbágy. a XVII. és Rakaszt – már számra nézve is jelentékeny tényező lett. a XVI. Mátyfalva és a területileg távoleső Rakasz maradtak meg. évi nemesi összeírás már nem találván a faluban sem birtokos. 1 . az ősi ugocsai kisnemesség sarjai is. 2 L. Mályfalvát. tehát az idesorolt 21 falun2 kívül is jelentékeny számú birtoktalan egytelkes armalista kisnemesség vert gyökeret. sz. Tiszakeresztúron azonban az egyensúly már átbillent a nemesek javára. A XVIII.1 A fenti kimutatásunk azonban egyúttal ellentétes jelenségről. Csedreg birtoka 1775-ben 13. sem birtoktalan nemes lakost.-ban azonban még Mátyfalva is az elnemesedés felé haladt s a törés csak később következett be. Ezzel szemben a nemesi fejlődés irányában a többi hontpázmány-eredetű falukkal közösen haladt a közöttük fekvő. Elsősorban egyes hontpázmány-eredetű faluk rakódtak meg nemesi elemekkel: a nemesség ugocsai birtokai közül az eredeti jobbágykeretek között csupán Karácsfalva. melyeken a nemesi kúriák elszaporodása megindult.174 KÉT ÉVSZÁZAD oszlásban megtalálhatók a nemesi vidék egységének halvány jegyei. sz.

sőt nemesleveleikhez is talán éppen ilyen szolgálatok jutalmaként jutottak. F. A birtoktalan egytelkes kisnemesség és a soraik között élő. inscriptioban kapta szőllősi kúriális telkét (NRA 1494–33. hogy a csökkenés folyamata már előbb. Hasonló összeírások hiányában biztosan következtethetjük. évi egytelkes-névsorhoz hasonlóan ugyancsak a katonai teher kivetéséhez készítve. elhibázott volna a birtokos nemesi réteg ugyanez idő alatt végbement felduzzadásában vagy a kisnemességnek szintén ugyanez idő alatt a megye más részein. mely a kisnemesség tömegében a fenti adatok szerint már a XVII. jún. 2 L. évi birtokos-névsor. elején megindult. mint Feketeardó. illetőleg armalista nemeseinek a száma az ismertetett összeírások idejében. melyekben ilyen kisnemessel találkozunk többnyire uradalmi majorsági központok voltak. Kökényesd. az 1754–55. 1754/55-ben pedig mindössze 125 „armalista” nemest számoltak meg. évi névsor az ez évi nemesi összeírásban (Helyt.). 45. Halmi. elején megindult és fokozatosan előbbre haladt. évek között csupán szórványosan találunk birtoktalan kisnemeseket. Ns 13). elsősorban a hontpázmányi falukban nagyobb számban történt 1 Tudjuk például. mikor a megye jobbágylakossága is hasonló irányba fordult. illetőleg armálistákkal. a földesúrtól. 1–2 jobbágyot tartó szegény kisbirtokos-réteg társadalmi és vagyoni szintje között alig volt különbség. Túrterebes. ha az 1672. nem véletlen azonban. Az ugyanitt szereplő Ramnasztai elődje pedig Perényi Ferenctől. a hullámzás is e két réteg között fordul elő leginkább. az 1670. 13.-ban a birtoktalan nemességet kb.). 3 Az 1672.A KISNEMESSÉG FOGYÁSA ÉS KICSERÉLŐDÉSE 175 A kisnemesi eredetű vidék s a Hontpázmány falvak kivételével a megye többi részében az 1670–1754/55. évi nagyszőllősi egytelkes nemesek között szereplő Hatos Márton nagyszőllősi udvarbíró volt (Per. hogy azok a helységek. jegyzőkönyvében (Ugjkv. tehát az 1670–1754/55. Királyháza. évek között fokozatosan s igen jelentékeny mértékben (296– 199–165) csökkent. évi összeírásokból ismert. sz. a XVII. 1670-ben pedig a megmaradt 17 faluban 231 „egytelkes”. ugyanitt helyben lakó birtokos nemeseket egybefoglaljuk az egytelkesekkel.2 A kisnemesi tömb korai megcsappanására kell következtetnünk. 1672. 1754/55-ben pedig csak 189-re rúg. mert hiszen a kisnemesi vidékhez tartozó 18 faluban a XVI. Nob. 300–330 főre számítottuk.3 Az apadás folyamatára. Sőt még úgy is. 1743-ban 148. sz.1 A megye egytelkes. sz. amit a jobbágyok szinte évenként reánkmaradt dézsmajegyzékei alapján pontosan meg tudunk figyelni. 1658. hogy az 1670. később a táblázatot. Ugocsa m. hogy az itt lakó egytelkes vagy armalista nemesek az uradalmi központban szolgáltak s földesúri terhek alól mentesített telkeikhez.). és 1754/55. . a közös szám 1670–72-ben még mindig csak 251-re. Ez a körülmény arra mutat.

ilyesmire pedig a XVI–XVIII.-ból jól ismert neveit az eredeti kisnemesi vidék határain kívül később megtelepülő nemesi rétegben szintén csak elvétve találjuk fel. második feléből: Tivadar XIV–XVI. de erre azért sem szabad volna bízni magunkat.-ban általában már megrögződtek. 1754/55 Hetény XIV–XVI. sz. ezek azonban legkevésbbé sem volnának elégségesek egész névsorok kicserélődésének megmagyarázására. A birtokosok sorai közé ugyanis az eredeti kisnemesi tömbből kevesen emelkedtek fel s a kisnemesi családok XIV–XVI. melyek 1749-ben Fertősalmáson nádori adományt kaptak. pótlást követelő erő. sz. sz. mint a birtokos nemesség. Szórványosan ezután is előfordultak névváltozások. A kicserélődés szemléltetésére szembeállítjuk három különféle eredetű kisnemesi falu nemes lakosainak – birtokosoknak és birtoktalanoknak – a neveit a XV–XVI. sz. hanem az ellenkezőjéről.-ból1 s a XVIII. sz.és vérveszteségről tanúskodik. hiszen a kisnemesség a lefolyt két század alatt csaknem éppúgy kicserélődött. az ilyen csere tehát nem felhalmozódott és terjeszkedésre ösztönző erőkről. 1749. mert a XIV–XVI.2 Barta Chankay Futamoth Király Kopo Mihályfy Nagy Orros Sárközy Szabó Szőke Tivadarfalvi Albert Bencze Biky Erdélyi Füleky Gődény Juhász Kolosváry Lánczy Megyessy Nagy Pap Sárközy Szabó Szabó alias Szombaty Szegedy Bartos Bedő Benech Dolgos Dothor Fejes Fogas Hetényi Horváth Komlósy Literátus Marton Merk Móré Szabó Szakács Szenyessy Szerecsen Török Vetéssy Kotvaszay Kürty Szintay Tegze Almásy Antal Földessy Gödény alias Csomay Almásy Balogh Biró Czáró Fogarassy Ferenczy Gál Homoky Kovács Pásztay Szabó Tegze Török Várady alias Solymossy Zohon Horváth Márton Nagy Szél Tegze Úr Zohon Tüsér Veres Vince Miként a Bevezetésben megállapítottuk. 1754/55 Fertősalmás XIV–XVI. sz. Ugocsa megye területén a családnevek a XV. 1 . Az ilyen terjeszkedést felgyülemlett belső népi feszültség kényszerítheti ki. sz. sz. sz.176 KÉT ÉVSZÁZAD megtelepedésében magyarázatot keresni.-i családnevek alatt élt családok fiágának kihalása sok esetben oklevélileg is kimutatható. 2 Azoknak a családoknak a nevei.-ban a kisnemesség körében legkevésbbé sem találhatunk.

. a kisnemesi vidék többi faluiban az osztódás bősége biztosította. eltérés leginkább annyiban jelentkezik. bár nem ily messzemenő integrálódási folyamat figyelhető meg Bökényben. sz. gyepüőr?) eredetű Farkasfalván. az ezektől földrajzilag külön eső.-ban is változatlanul nagyszámú 1 A Farkas Fábiántól elkobzott farkasfalvi birtokon 1672-ben 20 telkes jobbágy élt. illetőleg a serviens (várjobbágy. UC 14–23. az egyes ágak kihalásával párhuzamosan az életben maradók kezében a vagyon integrálódási folyamata indult meg. második felében egytelkes kisnemes már csak szórványosan található s a birtokos nemesek száma is csak 3–5 körül mozog. Hetényen. melyekben a XVIII. Tivadar. sz. sz. sz. a Pogányoké Hetényben s a Czáró Fogarassyakó Sásváron. de az előbbiekkel a fejlődésben szinte testvéri közösséget tartó Gődényháza és Dabolc. a Sztojkáké Csépén. E kisnemesi eredetű falukban a megmaradó fiág. a Wesselényi összeesküvés után pártot ütő putnoki főkapitány birtokán éltek.-ban még 12 különféle név alatt éltek nemes családok. Sásváron és Szirmán. Farkas Fábián. sőt fokozta a falu birtokának szétaprózottságát. Miként a vérségi osztódás kimerülése az előbbi falukban integrálódási folyamatot idézett elő. vagy az új családot hozó leányág kezén – rendszerint királyi adománnyal is alátámasztva – a kisebb birtokok mellett középbirtokok is alakultak ki.-ban már nem lakta más a falut.A KISNEMESSÉG ÉLETSZÍNVONALA 177 Többé-kevésbbé a fentiekhez hasonló változások figyelhetők meg a többi kisnemesi faluban is. A pótlás kérdése viszont elsősorban a helyenkénti családi és vagyoni viszonyok szerint alakult. Forgolány. A kisnemesi vidék falvai közül hasonló. mert az új réteg túlnyomó nagy részben leányági kapcsolatok révén lépett be a tágabb családi s ennek révén a falu nemesi közösségébe. gyepüőr) eredetű Csoma. Péterfalva. valamint Fertősalmás tartoznak. Az integrálódási folyamat élesen tűnik elő a kisnemesi. hogy egy-egy faluban mily mértékben nyert pótlást az eltűnő réteg. ha tehát a leányág sem virult. ahol a XVI.(várjobbágy. A kis falu tehát hat évszázad után a kezdeti társadalmi állapothoz érkezett vissza: a faluban egy kúria áll és körülötte a kisszámú jobbágyság portái. Csépén. Az ilyen fejlődés útján haladó faluk csoportjába a serviens. melyekben a XVIII. E jobbágyok a falualapító család leszármazottja. csak a birtokos Farkasok 1–2 tagú családja és jobbágyaik.1 Az integrálódás tovább haladt s a XVIII. 27–5. de 1670-ben a faluban egytelkes nemesek már csak négy név alatt találhatók s ugyanakkor a faluban már jelentékeny számú jobbágyság tartózkodik. mint a Morvayaké és Patayaké Bökényben.

Gődényházán például 1743-ban2 a 21 armalista nemesnek összesen is csupán 11 ökre és 15 tehene. összeírás következő összetett adatai beszélnek: Armalisták száma Az armalisták kezén levő ökör fejős tehén meddő tehén ló disznó vetés köbölben Dabolc Fertősalmás Forgolány Péterfalva Tivadar 27 18 24 17 17 10 8 24 24 12 8 11 15 11 7 1 2 2 1 – – – 1 1 – 5 22 22 16 9 15 17 12 18 13 Ezek a számok az élet egészen szegényes lehetőségeiről tanúskodnak. 1 fejős tehene. tehát jobbágyrendű emberek is. Fertősalmáson pedig 3 armalista nemes a vármegyéhez szegődött hajdúnak. ennek arányairól pedig az 1743. Tivadaré 419. A gődényházinépi iparnak. mészáros vagy molnár. A nemesség életszínvonalára itt tehát jóformán egyedül a földművelésnek arányaiból lehet következtetni. hogy e falukban a nemesi zöm a föld műveléséből élt.3 Gödényházán azonban még enyhíti a helyzetet. 1743. 2 fejős tehene. évi összeírás szerint Dabolcon 5. 3 V. hiszen például Fertősalmáson 1743-ban egyetlen „manumissus” kovácsmesternek 2 ökre. hogy az 1743. Telkeik rendszerint csak negyed vagy éppen nyolcad nagyságúak voltak s szegényes portáikon háziállatokat sem igen lehet látni. hogy a lakosok itt századok óta fazekas mesterséget űznek s a fazekasok mellett 1743-ban 3 armalista csizmadia is élt.178 KÉT ÉVSZÁZAD kisnemesség élt. Ns 6. halász. . akik vagyoni téren nemcsak elérték a nemességet. ö. hanem – és pedig szinte következetesen – az armalisták fölé emelkedtek. 2 disznója és 4 köblös vetése. Forgolányé 1627. hanem a zsellérség anyagi színvonalára hanyatlott alá. Gődényházáé 2023. Péterfalváé 1769. 1 Az 1907. Dabolcé 1253 s Fertősalmásé 2824 kat. lova pedig egy sem volt. E szűk határú kis faluk1 nemes lakossága sokszor már nem is a jobbágyság. érthető tehát. 2 disznója és 1 köblös vetése volt. évi hivatalos helységnévtár szerint Csoma területe 972. a fazekasságnak a mását a többi szegény nemesi faluban azonban nem találhatjuk meg. Péterfalván egy libertinusnak 4 ökre. kovács. hold volt. holott ugyanekkor egy-egy parasztfaluban 3–4 jobbágy is több jószággal tudott kiállani. E szegény nemesek sorai között szép számmal éltek „libertinus”-ok és magukat megváltott „manumissus”-ok. a később következő kimutatásunkat. Nyilvánvaló. hiszen egy-egy nemes családra alig esik átlagosan egy-két nagy jószág s 1/2–1 köböl vetés-terület. 2 Per. itt csupán elvétve merül fel a nemesek közötti egy-egy csizmadia.

4–757. C. helyeiket új telepesek. 12. 665–669. hanem az ősi birtok szerzőinek jogos utódait is. első felében egyszerre rutén parasztfalu lett. Megindultak a nemesség-vizsgálatok s kitartóan folyt a lappangó királyi jogok. jz. Az anyjuk révén nemesi kúriában ülő parasztutódok a kúria révén a nemesi közösség tagjai lettek s néhány nemzedék után származásuk minden emléke elmosódott. 76 (Kom. Fertősalmás. 3 P. 1805. Ez a jobbágyság a szűkebb jobbágyosztályok között a következőképpen oszlott meg: jobbágy 1766 zsellér 771 házatlan zsellér (lakó) 225 egyéb 5 1 A gődényháziak kivételesen kedvező helyzetben voltak. mert a jogcímük gyökerei hat évszázad távolságába nyúltak vissza. Kir. Mindezek nemcsak azokat állították súlyos kérdés elé. a fiági magszakadások után jogtalanul átszállott örökségek felkutatása.1 A nemességvizsgálatok során számos. NRA 278–8. B. Forgolány. Nob. A leányág révén sokszor parasztjobbágyok kerültek a nemesi telekre. mert e szegény nemesek gyermekei gyakran házasodtak össze a köztük vagy szomszédságaikban lakó jobbágygazda gyermekeivel. 4–3827. Péterfalva és Tivadar nádori adományt szerzett4 s elkerülte Csoma sorsát. A XVIII. V. 1843–24. ennek bizonyítására azonban a puszta hagyománynál több alig állott rendelkezésükre. 4–1628.2 a csomai kúriális község pedig teljes egészében kiesett a nemesi szabadságból.3 A pervesztes csomaiak erre eltűntek a faluból. sz. Lel. . majd Rudolf király 1604-ben az akkor élő birtokosok számára átírta és megerősítette. Ugocsa Inv. Könyv. 4 NRA 278–8. * A Mária Terézia-féle úrbérrendezés befejezése során községenként készített s már a rendezett úrbéri viszonyokat megrögzítő táblázatos kimutatások 1775-ben Ugocsa megyében 2767 jobbágyfőről számolnak be. D.-ban a társadalmi és jogi viszonyoknak a központi államhatalom részéről kezdeményezett rendezésével e szegény nemes-falukra nehéz idők következtek. addig nemesi szabadságban élő család jobbágysorba került. akik valóban jogtalanul ültek a birtokban s ennek révén esetleg a nemes kiváltságaiban is. rutén parasztok foglalták el s így az ősi magyar nemesi faluból a XVIII. Szirmay 124. 125. 2 A vizsgálati jegyzőkönyvek: Helyt. mert a falu adománylevelét (1262!) Mátyás király 1468-ban.). f. sz. Dabolc. Prot.JOBBÁGYVISZONYOK 1775-BEN 179 A lefolyt két század alatt az ősi réteg ezekben a falukban is kicserélődött és itt is jobbadán leányági utódok ültek be a szegény kúriákba.

hogy 1567/74-ben 231. évi társadalmi megoszlás mögött merőben elhibázott volna a korábbival ellenkező társadalmi tényezők szerepét keresni vagy azt az úrbérrendezés eredményének tulajdonítani. szolgák és zsellérek számának (992). 33–t a II. míg az úrbérrendezéskor az általános utasításnak megfelelően a jobbágyok közé került mindenki. hogy az 1567/74. az I.és féltelkes jobbágyokat sorolták s a kisebb portával rendelkező jobbágyokat szegényeknek írták. A községek földjének minősége szerint. a látszatra kedvező számok mögött tehát most is a XVI. 1775-ben pedig csak 35 volt az elhagyott üres telkek száma. Míg ugyanis 1567– 74-ben a telkes jobbágyok száma (450) a felét sem érte el a szegények. 2 Az úrbérrendezés alkalmával 8 községet az I. az utóbbiba beszámították. . osztályban 20. évi jobbágyszámhoz (1634 fő) képest 1775-ben 7%-os jobbágytöbblet mutatkozik.. zsellérek. Az 1775. mert a fél. második feléből már ismert kedvezőtlen társadalmi tagozódás bontakozik ki. a megye jobbágytelek állományának inkább 1 A telek nagyságát a külső tartozékok nagysága szabta meg s ha a belső fundus a külső tartozékokhoz képest kicsiny volt. E kedvezőnek látszó 1775. hogy 1567/74-ben az adófizetésre kötelezett telkes „jobbágy”-ok közé csupán az egész.. Minthogy pedig már az 1567/74. ha nagyobb volt. szolgák. évi kedvezőtlen arányt is a jobbágyság elszaporodását követő telekfeldarabolások következményének ismertük fel. új és leégett házak (1107 fő) telektartozékait.2 Két évszázaddal korábban is körülbelül 600–700-ra számíthatjuk a jobbágytelkeket. osztályba soroztak. a II-ban 22. a III-ban 24 hold volt a szántóföld mennyisége.1 Ezért jutottak a „jobbágy”-ok 1775ben nagy túlsúlyra a zsellérekkel és házatlan zsellérekkel szemben. Az eltérés ugyanis csupán látszólagos s annak következményeként állott elő. addig most a jobbágyok száma megközelítette a zsellérek és házatlan zsellérek számának kétszeresét is. mint amilyen két évszázaddal előbb volt. a jobbágyság osztálytagozódása most jóval kedvezőbbnek látszik.180 KÉT ÉVSZÁZAD Annak dacára tehát. Ha még figyelembe vesszük. 1775-ben a jobbágyság számának 70%-os megnövekedése után a kedvezőtlen arány további romlásával és nem a fenti számokban kifejezésre jutó feltűnő meg javulásával kellene találkozni. sz.és egészportás jobbágyok birtokában 415 1/2 porta volt s legalább 200–300 telekre lehet tennünk (1/4–1/5 átlaggal) a szegények. vagyis a zsellérek telek-törmelékeit is – Ugocsa megyében a telekállomány végső száma 608 2/8 jobbágytelek volt. 25–t a III. az utóbbiakból kiegészítették. évi úrbérrendezés után ugyanis az egész jobbágyság kezén – beleértve tehát az 1/8-nál kisebb telkeket bírók. akinek a telke elérte vagy meghaladta az 1/8 jobbágytelek nagyságát.

A TELEKÁTLAG CSEKÉLY 181 csökkenését állapíthatjuk meg. 1 . A két hegyvidék egyes községeiben 1567/74-ben és 1775ben a következő jobbágyság lakott:3 Hangsúlyoznunk kell. az Avashegységben Sósújfalu és Kistarna) már a hegységek belsejébe szorultak. a megye egyes vidékein a jobbágyfők számában lényeges eltolódások következtek be. melynek betelepülése csak a XIV. 3/8. 2 Az összes jobbágyok száma. vagy éppen 4/8 nagyságú telkek csak szórványosan találhatók. Az erdők irtásával helyhez jutó új faluk (a nagyszőllősi hegyvidéken Ilonokújfalu és Kiskupány. ami annál inkább kidomborodik. mint szaporodását. hogy a jobbágybirtok összállománya a megyében a lefolyt két évszázad alatt jelentékeny mértékben nem változott meg. Rakaszt és Veresmartot. valami rendszerességet mindig kitermelt a gyakorlat s végeredményben nagy törések nem következhettek be.1 A jobbágybirtok elaprózódása tehát a közbeeső két évszázad alatt tovább fokozódott s 1775-ben a jobbágytelek megyei átlaga még az egynegyed telket sem érte el. mert az össztelek-szám nem jelentéktelen hányada a valóságban is az ő kezeikben volt. sz. akár a hegyvidéken – az úrbérrendezés alkalmával szintén többnyire 1/8 és 2/8 nagyságú telket mértek ki. Elsőnek kell említenünk a hegyvidéki faluk jobbágyságának nagymértékű megnövekedését. 1567/74 óta nemcsak a meglevő községek lakossága duzzadt fel. derekán indult meg. holott a megye jobbágysága 1775-ben 70%-al több volt. hogy az úrbérrendezés előtt a jobbágytelek nagysága nem volt pontosan megszabva s a „porta” vagy a „telek” fogalma helyenként és koronként eltérő volt. A két hegyvidéken. hanem négy új község is települt meg. mivel ugyanez idő alatt a síkvidék egyes részein a két évszázaddal korábbi állapothoz képest a jobbágyfők száma megcsappant. 3 Nem számítva ide Egrest. viszonyítva az össztelek-számhoz. melyekről később külön szólunk.2 A jobbágytelkek szétforgácsolódását egy-egy község keretén belül közelebbről is megfigyelhetjük. A többi faluban is – akár a sík-. tehát a zsellérek és házatlan zsellérek is beleszámítva. Annak dacára. Így például Kirván 1567-ben 2 egészportás jobbágyot és 5 szegényt. Az utóbbiakat indokolt volt beszámítani. hétnek 2/8 és négynek 1/8 nagyságú jobbágytelket mértek ki. mint a földesúrnak járó szolgáltatás a telekhez igazodott. most tehát a csaknem kétszer akkora jobbágyság kevesebb földet mondhatott magáénak. tehát 1/2 portánál kisebb telket bíró jobbágyot jegyeztek fel s ugyanitt 1775-ben egy jobbágynak 3 /8. mint két évszázaddal korábban. Minthogy azonban úgy a királyi adó. miután a hegyek sík felé néző oldalait az első ide települő rajok lefoglalták.

Kiskupányon. a lakosság ily nagymérvű megnövekedésével. Ilonokújfalun. 1896.szegény”-ek kezén levő. a négy új falu megtelepülése s a korábbiak terjeszkedése céljából kiirtott erdőterület kevés lehetett1 s a ház fundusán és a mellette levő kerti területen túl nem igen terjedhetett. 2 Kiskupány lakosai az úrbérrendezést. megelőzően „jobbágy”-ok voltak. A földmív. Az úrbérrendezés végrehajtása után ugyanis a szóbanforgó 24 faluban összesen is csak 117 6/8 jobbágytelket mértek ki. . Bpest. évi összportaszámhoz képest alig jelent gyarapodást. Minthogy a jobbágybirtok mennyisége ezen a területen még két évszázad múlva is csupán 117 6/8 telek volt. ezek 1567/74-ben az előbb már alkalmazott ¼–1/5 telekátlaggal 30–35. Az 1567/74 évi dica kivetése alkalmából ugyanis ugyanezen a területen 70 1/2 portát számoltak össze s ha e mellett tekintetbe vesszük a .182 KÉT ÉVSZÁZAD Nagyszőllősi hegyvidék 1567/74 1775 Avasi hegyvidék 1567/74 1775 Batarcs Alsókaraszló az 1567/74 évi adat közös Felsőkaraszlóval 13 8 4 7 7 – 11 10 19 – 4 13 8 104 72 19 35 23 62 20 20 30 54 28 14 125 160 662 Bocskó 29 – 9 4 – 10 – 32 9 13 7 113 58 26 23 20 21 7 26 63 19 20 78 36l Csarnatő Kirva Kisgérce Kistarna Komlós Nagygérce Nagytarna Sósújfalu Szárazpatak Turc Veléte Felsőkaraszló Alsósárad Felsősárad Ilonokújfalu Kiscsongova Kiskupány Komját Nagycsongova Ölyvös Rákóc Ugyanakkor tehát. minisztérium kiadása) a két ugocsai hegyvidék túlnyomó részben még mindig erdővel borított. A telekképződés azonban a két hegyvidéken nem tartott lépést. ami az 1567– 74.2 Nagycsongován 1772-hen egyáltalában nem volt 1 Magyarország erdőtérképén (A magyar állam összes erdőségeinek átnézeti térképe az egyes községek határában uralkodó főfanemek kitüntetésével. hogy Felsősáradon.vagy korszerűen körülölelő erdőirtások. a két hegyvidék összes jobbágybirtoka pedig kb. a nagyszőllősi hegyvidéken a lakosság száma két század alatt három és félszeresre. az Avasvidéken pedig éppen hatszorosra dagadt fel. az úrbérrendezés után azonban – minthogy a jobbágytelkek az egynyolcad mértéket nem ütötték meg – mindannyian „zsellér”-ek lettek. továbbá a bíróknak kezén levő telkeket. kiadás. E térképen élesen megfigyelhetők a hegyvidék faluit félkör. mikor a jobbágy-többlet megyei átlaga csupán 71%-ig emelkedett. Tudjuk is. 100–105 portára tehető. tehát félportánál kisebb valamint az új és leégett házak gazdáinak.. II.

és életformáinak átvétele után is – mint már e vidékek megtelepülésének tárgyalása kapcsán reámutattunk – az erdei legelőkön adott lehetőségek kihasználásával űzött állattenyésztésen maradt.-ból származó urbáriumokból és összeírásokból kövekeztethetünk. ami a 3/8-os megyei átlagtól messze elmaradt. mert gazdálkodásának súlypontja a földmívelés település. . évi urbáriumából3 kiemeljük az urbáriumban szereplő hegyvidéki faluk következő összesített adatait: Alsósáradon Batarcson Bocskón Felsősáradon Ilonokújfalun 1 2 8 jobbágynak volt 8 2 3 11 „ „ „ „ „ „ „ „ 24 ökre. akiknek a többi hegyvidéki faluk szűkös és sovány szántóin nem termett gabona. 100–105 portáról csak 117 6/8 telekre emelkedett s így 1775-ben a hegyvidéki telekátlag alig haladta meg az 1/10 lelket. holott a hegyvidéki falukban élő jobbágyság a megye egész jobbágyságának 36%-át is kimerítette. –––– –––– –––– 28 „ Az úrbérrendezés során felvett „fassio”-kban.Az ilyen irtásokon ismét elhatalmasodott az erdő s ez a körülmény is közrejátszott abban. Ez volt a helyzet Kisgércén. hogy hegyoldali irtásaikról a termő földet néhány év alatt lemosta a víz. tapasztalva. E hegyvidéki lakosság gazdasági színvonalát nem lehet csupán a csekély telekbirtokokhoz mérni. A Perényi-birtoktestből kihasított Vay-rész 1668. sőt erre az útra tértek egyes községekben az irtásos gazdák is. Turcon. UT. melyekbe az összeíró az egyes jobbágyok állatállományát is felvette. A XVI. az egyes községeknél.A HEGYVIDÉK ERŐS BENÉPESEDÉSE 183 szántóterület s csupán a belső telken termesztettek csekélyke zabot vagy tengerit.1 E faluk lakosai és inasok is. sz. 16 tehene. második felében még gyéren lakott s a megye népi erőinek szempontjából alig számottevő két hegyvidék két század alatt tehát hatalmasan előrelendült. Az állattenyésztés mértékére azokból a XVI–XVIII. A hegyvidéki telekállomány 1775-ben csupán 19%-át képezte a megye összes jobbágytelkei állományának. addig a jobbágytelkek állománya a kb. hogy 1775-ben a hegyvidéki jobbágy telek-állomány alig haladta meg a két évszázaddal korábbit. a szomszédos Szamoshátra és a mármarosmegyei völgybe jártak csépelni vagy földet bérelni. UT. melyet a mármarosi só fuvarozásával is gyümölcsöztettek. 1668. Nagygércén. 13 „ 5 „ 6 „ 35 „ 12 „ 1 7 „ „ falka juha. 3 Per. sz. Ns 24. parasztnépe meghaladta a megye parasztlakosságának egyharmadát s így a megye népi tömegében nagy helyet foglalt le. Míg tehát a hegyvidék lakossága két évszázad alatt 217 jobbágyfőről 1023 jobbágyfőre.

(Per. okt. A síkvidéki parasztfaluk állatállománya 1743-ban is az előző század átlaga körül mozog. mert egyes falvakban a két évszázaddal korábbi állapothoz képest a Az 1775-ben szintén szántóföld nélkül talált Kiskupány az idézett urbáriumból hiányzik. F. derekán (1743)3 a faluk lakosságának nagymértékű megnövekedése után már kedvezőtlenebb a helyzet: Alsósáradon Batarcson 1 lova. 29. (Per. 6 juha 16 jobbágynak volt 44 7 5 10 8 7 12 27 12 „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ 7 ökre. Ns 6. 40 disznója. 6 juha Bocskón Felsősáradon Ilonokújfalun Kiscsongován Komlóson 1 lova. csupán 327 jut a megye többi sík részére. 31. 30 juha „ „ „ „ –– –– 30 –– Ezekben a falukban tehát. 32 ökre. 26 tehene s 40 disznója volt. évi állapotokhoz képest 1775-ben mutatkozó 1133 jobbágy többletből 806 fő a két hegyvidékre esvén.) 2 A síkvidéki faluk állatállománya némileg kisebb átlagot mutat: 1622-ben Gyulán 6 jobbágynak 12 lova. Az előbbi jegyzetben 1622-ből idézett két helység 1743-ban: Gyulán 35 jobbágynak 36 ökre.2 A XVIII. Ns 8).1 egy-egy jobbágyra átlag 3–6 nagy jószág esett. 3 Per 1743. annál is inkább. „ „ „ „ 6 11 6 37 41 tehene.4 Az 1567/71. Feketeardón 7 jobbágynak 7 lova és 17 ökre volt. Az utóbbi többlet területi megoszlása természetesen különböző volt. 14 tehene. Feketeardón 28 jobbágynak 1 lova. 1 . 41 tehene. Ilonokújfalun. 1 lova. Nagycsongován. 4 4 2 7 13 3 10 4 2 „ „ „ „ „ 25 6 5 8 15 6 9 17 12 „ „ „ „ „ „ „ „ „ 6 17 10 5 8 3 6 2 21 10 disznója „ „ „ „ „ „ „ „ „ Az állattenyésztés tehát a hanyatlás dacára is még mindig fontos szerepet játszik s valamennyire kiegyenlítést nyújt a művelésre fordítható földek hiányáért vagy csekélységéért. 4 tehene és 5 disznója volt. 1743. 4 V. 1622. (Per. köztük a hegyek belsejében s az úrbérrendezés alkalmával szántóföld nélkül talált Felsősáradon. Ns 6).184 Kiscsongován Komlóson Nagycsongován Nagytarnán Ölyvösön KÉT ÉVSZÁZAD 4 jobbágynak volt 7 4 20 15 „ „ „ „ „ „ „ „ 8 10 3 44 50 ökre. a közeli időből azonban Kiskupányra vonatkozó adatokat is közölhetünk: 1687-ben 3 jobbágynak 11 ökre. 30 juha. sz. 1687. a síkvidéki armalista faluk adatait előbb. ö. Nagycsongován Nagytarnán Ölyvösön 1 lova.

más kisnemesi falukban pedig. hetfün kezdődik. Gyula. A csökkenés a Tisza vonalától délreeső Akli. melyekben a nemesség elfogyását s a kisnemesi birtokok integrálódását állapítottuk meg (Csepe. Fertősalmás.1 melyek földrajzilag tulajdonképpen már nem a síkhoz. Veresmarton 1567-ben 17. A majorsági gazdálkodás széles arányait ama szolgáltatások rendszere egyedül is megvilágítja. 1775-ben 98. A síkvidéken többé-kevésbbé számottevő jobbágytöbblet mutatható még ki Csepe. Királyháza. mely az egész esztendőben úgy szokott tartani.JOBBÁGYSZOLGÁLTATÁSOK 185 jobbágyfők számában és a jobbágytelkek végső mennyiségében csökkenés következett be. mint két évszázaddal korábban volt. melyekkel a jobbágyok Ugocsa megyében az úrbérrendezést megelőzően földesuraiknak teljesítettek. 1775-ben 69 jobbágyfőt írtak össze. Tiszakeresztúr falvakban állapítható meg. Nevetlenfalu. a szolgálatra pedig va1 Rakaszon 1567-ben 10. Csoma. Hetény. Csoma. A növekedés nem mindig járt együtt a falu jobbágytelekállományának gyarapodásával is. Csedreg. a jobbágyfők száma megnövekedett. hanem a Nagyszőllősi hegyvidékhez számíthatók s amelyekben az elruténesedés – miként megállapítottuk – már a középkorban megindult. Hetény). 2 A fassiok az UT mellett találhatók. Halmi. szombaton végződik. Egres. Az arány megbomlása a telkek felaprózódását és a jobbágyság anyagi színvonalának esését vonta maga után s e tendenciák szoros összefüggésben jelentkeztek a földesúri majorsági gazdálkodás előnyomulásával. Tiszakeresztúr) a jobbágyfők száma 1775-ben kevesebb. E két falu tehát a jobbágykeretek felduzzasztásában is osztotta a nagyszőllősi hegyvidék faluinak közös sorsát. A földesurak által jobbágyaik vállaira rakott robotolási kényszer szinte határtalan méreteiről az úrbérrendezés előkészítése során a jobbágyok bevallása alapján községenként külön-külön felvett „fassio”-k2 pontos képet nyújtanak. tehát ama két faluban volt. de a csökkenés együtt haladt a telekállomány csökkenésével. hogy a teljesen elnemesedett (Fertősalmás). A jobbágytöbblet a legnagyobb arányú Rakaszon és Veresmarton. Szászfalu. . A szolgáltatás-rendszer legfontosabb eleme a robotmunka volt. „Szolgálatunk – mondják a Perényiek kiskupányi jobbágyai – szünetlen. A síkvidéki falvak jobbágylakosainak számában az 1567/74. Tamásváralja s a Tisza északi vidékén fekvő Nagyszőllősön s Szőllősvégardó. Karácsfalva és Mátyfalva falvakban. vagy a Hontpázmány-birtokok települési köréhez tartozó s nagyobb számú nemesség által lakott falvak közül egyesekben (Szőllősvégardó. évi állapothoz képest mutatkozó változások következetességet annyiban fejeznek ki.

mely a végnélküli robot s az előbbi kisebb szolgáltatások vonatán mozogva községenként és esetleg birtokonként csak árnyalati eltéréseket mutat. Gyakran találkozunk ellenben a marhateleltetési teherrel. Aligha lehet kétséges. zsák. a szorgosabb mezei munkák idején több is. tölti a maga és az úr dolgán. húsvét-.3 ezek azonban A komlósiak télen 2 hetet az uraságnak s csak 1 hetet dolgoznak maguknak. szüret-tyúkja.186 KÉT ÉVSZÁZAD sárnap hajtatunk és megyünk”. pünkösd-. csaknem általános volt a megyében. E szinte végnélküli robottal még nem merültek ki a jobbágyok szolgáltatásai. Szikszóra s útiköltségre nem kaptak többet három máriásnál.. UT (extractus). ha hétfün ell megyünk. még szidnak. Egy végbe három négy hétig is oda voltunk magunk kenyerünkön. hogy a három napokon fejül minden nap aratás és kaszálás idején szolgáltunk. amikor a földesúr parancsolja.és cenzus-szolgáltatás nélkül minden héten 3 napot tartoztak az úrnak dolgozni2 s valamivel enyhébb volt a feketeardói jobbágyok robotterhe is. Hosszú utakat is tettek Egerbe. melyet a jobbágy helyenként szintén megválthatott a nyáron természetben beszolgáltatott szénával vagy 2–4 máriással. makkoló disznók után tized vagy ennek megváltása stb. A kivételek közé tartozott Akli.” 3 Általában 3–4 nap. gyakrabban találkozunk azzal a szokással. hogy a tavasztól őszig urának robotoló jobbágy télen a heteket felváltva. hogy a robotnak mértéke nincs megszabva s akkor mennek munkába. fonás. A robot.) is. gomba. Csoma). 2 Bár „az is megesett. az esetleges telekadó és marhateleltetés mellett még rendszerint divatoztak kisebb tárgyi szolgáltatások (karácsony-. Ez a szolgáltatás-rendszer. majd vég nélkül úr dolgában vagyunk. a „telekadó” is. mogyoró. többnyire 2–3 máriáson megváltható 1–2 véka zab vagy tengeri adóvá sorvadt. ahol a jobbágyok a kilenced. bár termény-kilencedet uraiknak nem adtak s a földesúri census.. hogy e földesúri tetszés szerint teljesített robot a valóságban a tavasztól őszig tarló robottal egyértelmű volt. Más falukban is – a földrajzi viszonyokra és a birtokos személyére való tekintet nélkül – az úr dolga szakadatlanul tart tavasztól őszig s a jobbágy csupán a mezőgazdaságban alig értékesíthető téli idővel rendelkezik szabadon. A kisgércei jobbágyok is hasonlóképpen beszélnek: „Szüntelen. holott 5–6 forintot is elköltöttek. szombaton megyünk haza és így majd minden héten megyünk. 1 . Erdélybe.1 Sok helyen csupán annyit jegyeztek fel a jobbágyok vallomásaiból. ha kenyeret kértünk”. A teljes téli robotszabadság azonban csak kevés helyen fordul elő (pl. mely különben enyhe tárgyi szolgáltatássá. csak itt-ott volt szokásban.

a robotkényszer általánossága és túltengése a mellett bizonyít. Batarcson. egyformán általános és gyümölcsöző volt. valamint Alsókaraszlón az egyik birtokos. a jobbágyszolgáltatásoknak a munka volt legfontosabb.és kisbirtokon. Per. hogy azt az urak tetszése szerint kellett teljesíteni. mellyel az úrbérrendezést megelőzően még csupán Salánkon találkozunk. fizettek 1 frt telekadót. Az úrbérrendezés előkészítése során kihallgatott jobbágyok szerint emberemlékezet óta a leírt szolgáltatásrendszer dívott s ezt az állítást korábbi urbáriumok is megerősíteni látszanak. A korábbi szolgáltatásrendszer azonban csak a munkaszolgáltatás pontján találkozik össze a későbbi. a jobbágyok beszolgáltatták a kilencedet.A ROBOTMUNKA ELHATALMASODÁSA 187 földesuraiknak kilencedet is adtak. Dabolcon. 31. Farkasfalván. éppen úgy mint a közép. az úrbérrendezést megelőző rendszerrel. Gődényházán és Tivadaron a nemeseken kívül csupán néhány ilyen taksafizető szegény zsellér élt s megváltakozott taksásokkal még Batáron. sőt éppen a fassio felvételének évétől (1772) egy napon jártak. A nagyszőllősi és nyalábi uradalom egyes részeiről az 1622. évi urbáriumában1 azt olvashatjuk a munkaszolgáltatásról. Ez utóbbi helységben volt különben a szolgáltatás-rendszer a leginkább kiegyensúlyozott. évi urbáriumok szerint ugyanis a jobbágyok mindenütt megfizették a cenzust. Patay József jobbágyai is megfizették a kilencedet. magából ebből a körülményből is már a robotmunka mennyiségének meghatározatlan voltára s így arra lehet következtetni. Ns 8. A szükség szerint teljesített robot mellett a velétei jobbágyok.3 évekből is találhatók urbáriumok s bár a robotmunka rendszerét nem említik. robotra pedig hetenként két. hogy rendje nem volt megszabva s azt úgy teljesítették. akik terheiket a megegyezéssel megállapított taksával megváltották. hogy a megyében az úrbéri rendszer a robotmunkán nyugodott. Mátyfalván. A végnélküli robotrendszer csekély megtörése a „taksások” révén állott még elő. mely 50 dénár s 1 forint 24 dénár között váltako1 2 UC 65–55. hogy a földesúri majorsági gazdálkodás a nagybirtokon. Bökényben. Gyulán. 1628. Minthogy pedig a robotmunka a földesúri majorsági gazdasága részére végeztetett. Forgolányon. Az említett 1622. Feketepatakon. amint az urak akarták. . Nyilvánvaló tehát. Így a Perényi-uradalomból kiszakadt Vay-rész 1690. szinte egyedüli eleme. 3 U ott (egybefűzve). F.2 és 1628. és 1690. 1622. Sósújfalun és Tiszaújlakon találkozunk..

hogy a kilencedet és a cenzust ellenszolgáltatás nélkül ejtették volna el a földesurak. tyúk. évi névsorait összevetjük az 1565/74. A tárgyi szolgáltatásoknak munkaszolgáltatássá történt átalakulása párhuzamos jelenség a földesúr majorsági művelés alá eső földjeinek kiterjeszkedésével. rozs. mint később s nem volt ugyanannyi munkaszolgáltatásra szüksége.-i szolgáltatásrendszer jóval súlyosabbnak látszik. A 162 jobbágyfőt ezek szerint 136 hold szántó. a terményadó (1–1 telek után 2–2 véka búza. a két évszázad után a legtöbb . látszólag tehát változatlanul teljesítették. sőt sok helyen a cenzust is s helyükbe a mérték nélkül elhatalmasodott robotterhet állította be. melyek a lefolyt kélt évszázad. viszont az ellenérték másban. mint az úrbérrendezést közvetlenül megelőző. főként pedig az 1657–1717. * Ha a jobbágyoknak az úrbérrendezés alkalmával összeállított 1775. Úgy látszik tehát. 4 darab rét és bizonyos szőlők megművelése terhelte s nyilvánvaló. mindezek mellett pedig a helyenként különböző kisebb szolgáltatásokat (makk. évi urbáriuma. hogy ez a munka korántsem foglalta le őket folyamatosan tavasztól őszig.és felsőgércei jobbágyok 1604. mert a földesúr majorsági üzeme az említett urbáriumok idejében még kisebb keretek között mozgott. hogy a robotmunkát akkor is és most is az úr tetszése szerint.) is. A földesúr tetszése szerint teljesített korábbi robotolás tehát mégsem lehetett egyenlő mennyiségű a későbbivel. bizonyára azért nem. ezeken kívül azonban sok alkalmat és ösztönzést azok az események szültek. mint a 150 év múlva ugyanitt már cenzus és kilenced nélkül dívó robotolási rendszer. E szabályos cenzus mellett a síkföldi faluk megadták a terménykilencedet. juh. A korábbi munkaszükségletre valamennyire reávilágít a túrterebesi s alsó. sz. mely a cenzus. a hegyvidéki faluk a disznó-. A terjeszkedésre bizonyára Ugocsa megyében is elsősorban az erdőterületek irtása és a töretlen földek feltörése nyitott lehetőséget. évi dicaés dézsmajegyzékek névsoraival. a XVII. közé eső 60 év alatt a megye jobbágytársadalmában erőszakos megrázkódásokat és pusztulásokat idéztek fel s felforgatták az élet megszokott rendjét. Minthogy a kilenced-szolgáltatás később teljesen megszűnt s a cenzus is csaknem teljesen elsorvadt. hogy a megye egész területén fellendülő majorsági gazdálkodás a szükséges munkatöbbletért feláldozta a kilencedet. mint a robotmunkában nem található meg.és méhtizedeket. tojás.188 KÉT ÉVSZÁZAD zott. zab) és a kisebb ajándékok mellett a jobbágyok robotterhét accord-szerűen az általuk megművelendő terület megjelölésével írta körül. Nem valószínű azonban. rókabőr stb. tekintve.

minél sűrűbb időközökben találkozhatunk egy-egy helységben a jobbágyok neveivel. ez a körülmény azonban nem befolyásolja. akik egy-egy helységben különböző időpontokban azonos név alatt élnek. a következő évben pedig Csépes György nevével találkozunk s ugyanakkor elmarad a helység jobbágyainak névsorából Csépes Péter. Kovács stb. Ezek leginkább azok a nevek. a dézsmáló síkföldi községekről pedig a dézsmajegyzékek révén szinte évenként voltak jobbágynévsorok találhatók s ezek ismeretében vontuk le azt a különben is egészen természetesnek tekinthető következtetést. A feltevés annál jogosultabb lesz. a nevek természetes megváltozásának lehetőségeivel mindvégig számolnunk kell. melyek felcserélik a már meggyökeresedett neveket is s oly sűrűn fordulnak elő. Jóllehet adataink csak a legritkább esetben fejezik ki. a férjről. minden kétséget elvethetünk és feltételezhetjük. 1 .). mert így valósággal feltárulnak előttünk a leszármazás kapcsolatai. néhány év múlva özvegy Csépes Péterné. Jóllehet megállapításunk szerint Ugocsa megye területén a családi nevek már a XV. illetőleg az özvegy neve. mert e következtetések – függetlenül a leszármazás tényétől – a név nyelvi jellegén alapulnak. hogy viselői egy-egy közösségben sem foghatók közös eredet alá. sz. évi időközből különféle időpontokból gyakran.-ban kialakultak és megrögződtek. Ha például az egyik helységben adott időpontban Csépes Péter. melyekben két évszázad múlva is megtaláljuk a régi jobbágyneveket. akiknek csupán neve változott meg. ezt a legtöbb esetben mégis bizonyossággal tételezhetjük fel. hogy azokat. Közvetett bizonyítékok alapján azonban arról győződhetünk meg.A JOBBÁGYSÁG KICSERÉLŐDÉSE 189 helységben merőben új nevekkel találkozunk.1 A jobbágynévsorokat szolgáltató forrásaink arról nem adnak számot. feleségről és elhunytuk után a szülők jobbágytelkébe ülő fiúról van szó. Kis. A nevek nyelvi osztályozásán alapuló nemzetiségtörténeti következtetéseinket. Ugocsa megye községeiről az 1567/74–1775.és foglalkozásneveknél (pl. hogy itt egy családról. hogy egy-egy jobbágyközösségben a név folytonosságában a leszármazás folytonosságát is tekinthetjük. főleg a gyakori tulajdonság. A névcsere szinte száz százalékos s csupán néhány olyan községre tudunk reámutatni. hogy a közösségben addig ismeretlen új név alatt feltűnő jobbágyok valóban új betelepülők vagy olyan régebbi ott lakók-e. hogy a megye jobbágynépessége körében végbement névkicserélődésből a csupán sejthető névváltozásokra kis hányad esik s hogy az új nevek alatt e csekély háTermészetesen fordulhatnak elő kivételek is. Nagy. de 1775-ben ezek viselői is csak 40–50%-át képviselik a helységben két évszázaddal korábban számbavett jobbágyneveknek. valóban összefűzi a közös leszármazás fonala.

A telken ülő és szökött jobbágyok.190 KÉT ÉVSZÁZAD nyadtól eltekintve valóban új népi réteg jelent meg a közösségekben. melyben – miként a szerves élő világban – szünetlenül folyik a sejtek elhalása és pótlása. mert – legtöbbször a jogszabályok ellenére és a földesúri érdekek sérelmével – a jobbágyság társadalmában állandó belső vándorlás folyt. évi urbáriuma.1 mely a meglevő jobbágyság mellett külön sorolja fel az üres jobbágytelkeket s külön azokat a jobbágyokat. Ezek alapján az elfogyó és az új nevekből olyan hullámvonal szerkeszthető meg. melyek lakosságáról a dézsmajegyzék révén hosszú időszakon keresztül évenként állanak névsorok rendelkezésünkre. hanem élő társadalmi organizmus. az elfogyásnak és pótlásnak rázkódtatásmentes természetes folyamatát. akik elszöktek helyeikről. máskor azonban szinte a lélekzetvétel szabályszerűségével hullámzanak s a vonal nyugalmi állapotba sohasem jut. hogy a népi közösség nem szervetlen merev anyagtömb. Már maga az a körülmény is kétséget kizáróan erre utal. az utóbbiaknak legtöbbször jelenlegi lakóhelyeiket is megnevezve. Ezt a belső népmozgalmat élesen tükrözi vissza a Perényijószágból lehasadt Czobor-Vay-féle birtokrész 1690. A szabályszerűen ismétlődő hullámokban véljük felismerni a társadalmi közösség kicserélődésének minimumát. A név elfogyása az esetleges névváltoztatástól eltekintve sem jelenti minden esetben a jobbágy halálát. . valamint az üres telkek száma az egyes falukban levő Czobor-Vay birtokrészen a következő: Telken ülő és Szökött jobbágyok – zsellérek Üres teltek Nagyszőlős Egres Kiskupány Ilonokújfalu Kiscsongova Nagycsongova Ölyvös Alsósárad Felsősárad Veresmart Nagytarna 1 35 17 1 8 2 2 8 6 4 9 20 6 4 – 3 4 3 7 10 – 2 4 32 1 – 4 – 4 5 4 – – 1 UC 65–55. Ez a folyamat különösen élesen figyelhető meg azokban a helységekben. hogy a névkicserélődés folyamatával párhuzamosan a megye népi és nemzetiségi viszonyai is átalakultak. melynek görbületei egyszer-egyszer – a népességet sújtó megrázkódtatások alkalmával – lezuhannak a mélybe s fölcsapnak a magasba. Megfontolást kíván mindenekelőtt.

egy tinóval az úrnak. az mint lehet. Telket. az udvarbírónak egy forintal tartozik. 3 A szóbanforgó 1690.3 valóA szóbanforgó urbáriumban gyakran találunk egy telken több hasonló nevű jobbágyot. meghalván. vagy legalább is apja halálakor még abban volt s így az anya. 1688. valószínűnek tartjuk azonban. Két év múlva az egyik Vrása (Jakab) már „fugitivus”. míg a többinek már fiaik (2+1+3) vannak. Az apa már nem él. hogy szolgál az úrnak. második felében az ugocsai lakosság természetes kicseréldésének menetét meggyorsították. szolgálatot máshol mindig lehetett kapni. hogy a 48 szökött jobbágy közül 31-et jobbágyfiúnak.JOBBÁGYMIGRÁTIO Telken ülő és szökött jobbágyok – zsellérek Üres telkek 191 Kistarna Bocskó Komlós Rakasz Batarcs Összesen: 1 1 21 – 12 147 – – 3 – 2 48 – 3 2 1 2 59 A szökött jobbágyok és az üres telkek feltűnően nagy száma azokra a viszontagságokra is mutat. ha penigh nem kötelezi 1 . Ns 10). az egyenlőtlenségre pedig. Megállapíthatjuk azt is. Arról. ott a fiúk elszakadozása bizonyára már az apa életében megindult. hogy a fiú még gyermekkorban van. fia marad. Nagytarnán még három Vrása – bizonyára testvérek – él egy 1/4 telken (Per. két különböző ok is hat. Komlóson például 4 Lökös él egy 1/4 telken s közülük csak 1 a nőtlen. 2-őt telken ülő jobbágy öcscsének nevez meg az urbárium. minden bizonnyal testvéreket. aki nem maradt meg elhunyt férje telkén. 2 Ölyvösről például a szökött jobbágyok között szerepel Sipos Demeter két fia. melyek a XVIII. adataink nem szólnak. hogy a szökött jobbágyfiúk többnyire már árvák. egy forinttal tartozik az udvarbírónak. évi urbáriumban (UC 65–55): „Ha valamely gazdának. Elsősorban arra kell reámutatnunk.1 Több esetben az „elszökött” jobbágy családnevén valóban találunk a faluban jobbágyot. ha penigh özvegy asszony marad el az urátul csak fiú nélkül. hogy ez is. aki következtetésünk szerint a telekre az apa után várományos fiú.2 Azt is többször olvashatjuk az urbáriumban. hogy vajjon a fiúk még apjuk életében vagy halála után. Valószínű ilyenkor. az ki nem alkalmatos az szolgálatra. Ahol több fiú volt. Túrcfalván él (UC 65–55). míg otthon az egyre szűkösebb kenyér várt reájuk. talán éppen ennek következtében hagyták-e el az apai telket. ha kezest állít. ellenben az ölyvösi Vay-birtokrész jobbágyai között találunk egy Sipos Tamást. mely a két szám között mutatkozik. A közös telken ülőket az urbárium egyes esetekben kifejezetten „egy kenyéren” élőknek tünteti fel. az elszökött testvére lehetett. sz. az is egyformán megtörtént. hogy az „elszökött” fiú anyjával együtt él valahol. mert az apa nevét a helység jobbágyai között csupán 3 esetben találhatjuk meg.

Minthogy a kérdéses 1690.. Ezek között is van „ifjú” legény.). Felsősárad.1 hanem a mostoha apa házába vitte. A nagyszőllősi Mészáros Jakab „neveletlen árváját Györgyöt Egeresen tartják”. Végül is tehát arra a meggyőződésre jutunk. Borbély André csizmadiamesterséget tanulni Mármarosszigetre. évi urbáriumban megnevezett 48 szökött jobbágy közül kifejezetten nem „fiak”-ként csupán 17 jobbágy szerepel. Pál Miklós volt kiscsongovai jobbágy fia Komjáton szolgál. fiát nem hagyhatta el magától. Kisfaludon. Szabó Mihály maradt a Dorman-féle telken. Szőllősvégardó.2 A Czobor-Vay-féle 1690. Egresről Kisfalusi Mihály Salánkra szállott idegen úr alá s az utóbbi most Pető Ferenc alá akarja adni magát majorgazdának. ott. 2 Bizonyos Szabó János Gyuláról Feketeardóra házasodott Tar János telkére. a többi 44 jobbágy közül 20 más ugocsamegyei. F. U. míg a megye határán túlra szakadtak legtöbbje a szomszédos megyék közeli falvaiban. Az alsósáradi Máté Sándor „két fiai Alsó Sáradon laknak az anyoknál”. Két fia született. Lekencén (Szatmár m. az egyik azonban megfagyott s apja búsultában Nevetlenfaluba költözött s meghalt. A 48 „fugitivus”. Turc és Csoma nyújtottak menedéket. van „Jankó”. „André” stb. így a munkácsi Krajnán fekvő Lucskára. Molcsán István a prédikátorhoz a szomszédos Fancsikára. 1650. 16 éves Antal fia pedig anyjával lakik Ilonokújfaluban. Ns 17). Komját. Alsósárad. Medencén. Az utóbbiak azonban csekély számban vannak s így leszűrhetjük eredPl. Csengerben. (Szabó Mihály szászfalusi lakos vallomása 1650-ben Per. Dobrokán (Bereg m. 11. 1 . Néhányan meszszebb is eljutottak. Özvegye Batárra férjhez ment egy Dorman Gergely nevű jobbágyhoz. Rakasz. mint Bilkén. 1 pedig a táborba katonaságra adta magát.) találtak új otthonra. mert újra férjhez ment. 23 idegen megyebeli helységekben jobbágyságra. jobbágyfő közül az urbárium szerkesztője csak 4 jobbágy tartózkodási helyét nem tudta megállapítani.192 KÉT ÉVSZÁZAD színűleg azért. hogy a jobbágyság kebelében végbemenő belső vándorlást túlnyomó nagy részben a jobbágyfiúk idézték elő. képet alkothatunk a jobbágy vándorlás szóródási területéről is. A megyebeli helységek közül még Egres.). évi urbárium megnevezi a „szökés”-ben levő jobbágyok és jobbágyfiúk új lakóhelyét is. Az anya s a mostoha apa halála után az életben maradt Szabó-fiú. ami arra mutat. Egyetlen családban 20–30 év alatt is ennyi változás fordul elő. mely a jobbágynévsorokban magyarázat nélkül kerül elénk. a Nyírségbe (itt is volt Vay-birtok) és végül Erdélybe. Veresmart. hogy az utóbbiak szintén fiatal korban idegenedtek el az apai telekről. Izán (Mármaros m. Kányaházán. Nagyszőllősről Lovas András fiai például a szomszédos Újfaluba.

Így bizonyos Szius Ferenc Nagyszőllősről „Szalánczi nevű hadnagy ittlétekor ment el táborra”. évi urbáriumban sem a szökött. vagy olyanok voltak. mikor Batiz alatt a nemeteket levágtuk”. üres telket említenek. sem az otthon élők között nem szerepelnek. Bagosi Mihók. A gazdával együtt elpusztult – ha volt – a család is s azóta e telkek üresen állanak. hogy az elszökött jobbágyok közül kiket kell „repetálni”.ÜRES JOBBÁGYTELKEK 193 ményként. maga a folyamat teljesen sohasem szünetel. A különbség azonban természetesen jelentkezik. 1688. Ns 10) olyan fugitivus jobbágyok is szerepelnek. 2 Az úrbérrendezés előkészítése során felvett „fassio”-kban (1772–3. Mindkét urbárium megjegyzi egyenként. hogy a jobbágymigratio szóródási sugara nem volt nagy. a falusi jobbágyság szinte láthatatlan életének számos mozzanatára világosságot vetít s szemlélhetővé teszi a jobbágyság társadalmában folyó nagymérvű migratio hullámzását is. évi nagy pestis idején haltak meg. jóformán csak a szomszédos helységek körében mozgott. hogy a fenti „fugitivus” jobbágyok nem minden esetben hagytak maguk után üres telket (pl. melyek gazdái az 1739. ami az adott időpontban a szökött jobbágyok (48) és az üres telkek (59) száma között mutatkozik.) számos olyan deserta. A Perényi-uradalom Czobor–Vay birtokrészének 1690. hogy az említett urbárium a megye történetének csapásokban és pusztulásokban bővelkedő korszakából származik. mert az utóbbiak között olyan telkek is szerepelnek. akiket a sors forgandósága messze hajtott el a család tűzhelyétől. még inkább megnő a különbség. akik az 1690. évi urbáriuma. hogy a köztudatból emlékük is kiveszett. hogy az akkori zűrzavaros időkben valami nagy sikere lehetett volna. akadtak azonban egyesek. melyhez az adatok bősége tekintetében hasonlóak a gazdag ugocsai levéltári emlékek közül is ritkán kerülnek elő. János és Lesák János „akkor pusztultanak el Szőllősrül. 1 Ugyanennek a birtokrésznek két évvel korábbi urbáriumában (Per.1 Ha tekintetbe vesszük. A visszakövetelés eredménye ismeretlen előttünk. Az üres telkeket rendszerint taksa ellenében valamelyik helybeli jobbágy vagy saját gazdaságához csatolva a földesúr tartja kezében s az utóbbi megoldás is fokozza a majorsági gazdálkodás terjeszkedésének már ismertetett jelenségét. melyeknek elhaltak a gazdái2 vagy pedig oly régen futottak el. akik az új helységen is ugyanazon birtokos alá szálltak. amikor a társadalmi élet egyensúlyát megbontják a külső események. míg a többiek vagy szabad költözködési joggal bírók. Tekintetbe kell azonban vennünk. A belső vándorlás ütemét a társadalom és a család életébe belépő erőszakos külső események azonban csak meggyorsítják. mert az indító erők elsősorban a társadalom. . a család viszonyaiból adódnak. nem hisszük azonban. Ezek minden bizonnyal „örökös” jobbágyok voltak. az apa házából fiútestvér mellől távozó testvér) s hogy egy-egy házból 2–3 jobbágyfiú is hiányzott. A két urbárium között nem sok a különbség.

hogy az új nevek alatt valóban új réteg jelent meg a megye társadalmában. amennyiben 1567/74. hogy a megye jobbágyságának egy-egy hirtelen elfogyása után fokozatosan megindul a gyarapodás s ezzel párhuzamosan egész tömege nyomul be a megyébe az addig itt jóformán teljesen ismeretlen neveknek. hogy a községek jobbágycsaládneveinek kicserélődésében ne csupán névváltozásokat. évek közé eső két évszázad alatt időnként rendkívül megfogyott a jobbágyság s a veszteség új rétegek betelepülésével csak fokozatosan nyert pótlást. Az utóbbira azonban más módon is reávilágíthatunk. jóformán csak a szomszédságra kiterjedve folyt s akkor is folyt volna. mely egy-egy területen az elveszített és nyert elemekkel folytonosan kiegyenlítődik. Mindhárom összeírás alkalmával ugyanis az önálló jobbágyháztartások kerültek az összeírások lapjaira s azok között mindhárom esetben helyet foglalnak a földnélküli és házatlan zsellérek is. Annak dacára ugyan.2 Az 1715. A visszaesések egyszerre és széles körre terjednek ki s a veszteség eltömése is széles – nem csupán a szomszédos községig érő – társadalmi hullámzást kavar föl. ha a megye egész területén időnként nem esett volna vissza a jobbágyság száma. ezek azonban lényeges különbséget nem idézhetnek elő. 1 . hogy az extraneus egy-egy község lakosainak névsorában általában félreérthetetlenül olyan személyt jelöl. évben a dica kivetésekor 1715-ben az összeírás1 alkalmával 1775-ben az úrbérrendezés alkalmával 1634 jobbágyfőt 1054 jobbágyfőt 2767 jobbágyfőt számoltak össze. mint az ütemesen folyó belső vándorlás. Ha megállapítjuk. Meg tudjuk ugyanis állapítani. hanem a közösség elemeinek valóságos kicserélődését szemléljük. semmi kétségünk nem lehet. de az összeírás hiányos is. 2 Az 1715. mert az összegezett adatokból hiányzik Fertősalmás 3 jobbágyfője. A megye jobbágylakosságának számában a lefolyt két évszázad alatt bekövetkezett visszaesést az 1715. mint amennyit az összeírok feltüntettek. évi ugocsamegyei összeírásban „extraneus”-oknak jelölteket házatlan zselléreknek minősítettük. annak dacára. A belső vándorlás – miként megállapítottuk – rövid sugarú körben. évi adatok megbízhatóCR. évi országos összeírásban megnevezett jobbágyfők száma is szemlélteti. hogy ez összeírások mind szolgáltatások rendje céljából készültek. nevezetesen 33-al többet ad. hogy Ugocsa megyében az l565/74–1775. Az összeírás eredeti példányában a végső összesítés hibás: maga az összegezés is téves. Salánkról a zsidó árendás és Királyházáról 1 jobbágyfő. az egyes összeírások adatai között az összeírás belső természete szerint itt-ott esetleg eltérések rejtőzhetnek. Ez a jelenség más.194 KÉT ÉVSZÁZAD Már a föltárt adatok is kellő meggyőző erővel léphetnek fel.

Ekkor a dézsmafizető községekben 314 jobbágyfőt jegyeztek fel s ugyane községekben az előző évi regnicolaris conscriptio 330 jobbágyfőt talált. Péterfalva. ezek egy-egy időpontban a megye jobbágynépének csupán kisebb-nagyobb részeit foglalják magukban. Tivadar) teljesen jobbágy nélkül szerepel. évi összeírásban 5 kúriális falu (Csoma. hogy az extraneus alatt a szokástól és az összeírásra kiadott utasítástól eltérően miért értettek – házatlan zsellért? Talán azért. sőt még saját birtokával sem a falujához láncolva. csak a megye sík feléből maradtak s bár időközben számos urbárium.extraneus”-oknak abban a helységben. hogy helyben laktak.. 2 A rovásadó alapjául szolgáló „porta” vagy „domus” az 1567–74. évi országos összeírás adatait minden kétség nélkül állíthatjuk az 1567/74. évi adatok mellé. évből a megye síkföldi feléről dézsmajegyzékek is állnak rendelkezésünkre. ha valóban extraneus lett volna.. Gődényháza. Az összevetés eredménye szerint a megye jobbágylakossága 1715-ben. Az 1567/74. Eljárásunk magyarázataképpen elsősorban utalunk az összeírás eredeti példányában található összegezés címére („-incolarum. hogy ez . amelyben ily megjelöléssel szerepelnek. hanem itt csupán valami földje. így az 1715. Minden kétséget eloszlat végül maguknak az összeíróknak az eljárása. de ez a megapadt jobbágyság a következő félszázad alatt csaknem háromszorosára nőtt. évi adatok. így a későbbi dicajegyzékeket a lakosság számának megállapításához nem használhatjuk. tehát másfélszázad múlva majd csupán fele volt az 1567/74. ez esetben pedig már nem voltak valójában extraneusok.2 a megye síkföldi felén fekvő dézsmafizető 28 község dézsmajegyzékeiből azonban a lakosság elfogyásának folyamatát – legalább is a megye e felében – rekonstruálni lehet. Dabolc. hogy – amire pedig az összeírásban példák vannak – az extraneus pásztor.átszámítási” kulcs önkényes lenne és teljesen bizonytalan térre vinne bennünket. közé eső másfélszázadból a megye egész területét felölelő összeírás ugyan nem készült. Dézsmajegyzékek. Péterfalva. vagy a falu bírája legyen. 1–2 eset kivételével egyetlen talpalatnyi földjük sem volt. Az alábbi összeállításban aki nem lakott a helységben. mint azon. videlicet colonorum. A kulcs ugyanis ingadozó s esetenként az adott helyi viszonyokhoz igazodó volt. Éppúgy nem történhetnék meg. . évi névsoros jegyzékeket követőleg ideális kulcsszám lett. mert a házatlan zsellér nem lévén földdel. és 1716. Az 1715. és 1715.A JOBBÁGYOK SZÁMÁNAK CSÖKKENÉSE 195 ságának ellenőrzésére különben is módunk van. itt mint gyökértelent és jöttment-et. mint tudjuk. szőllője volt. rétje. Tivadar) az 1716. így bármiféle általános .1 Eltérés jóformán nincs is. Nem tudjuk azonban megállapítani. földesúri jobbágyconscriptio vagy esetleg hadi összeírás készült. és 1775. inquilinorum et extraneorum idest subinquilinorum”) s reámutatunk. Ha tehát felvették őket a névsorba. „idegen”-nek tekintették? 1 Az alább következő kimutatásban községenként egymás mellett állanak az 1715. mikor az extraneusokat is befoglalták egy-egy helység lakosainak számába. amennyiben a következő 1716. Az ezek közül dézsmafizető 3 faluban (Csoma. évi dézsmaszedés alkalmával szintén nem találtak dézsmaköteles parasztot. más alapon ez nem történhetett. évi lakosságnak.

évi adatokat vettünk fel. évi regnicoláris conscriptio. Salánk. 8 6 19 3 3 17 6 10 15 13 12 – l. Így Bökényen az 1610. éviben 1690.c. Karácsfalva. az 1716. 50 22 8 11 13 26 l. Tisza (E jegyzet folytatása s a 2–6. Tiszakeresztúr. Hetényen az 1680. évi rovatban 1608. Tiszaújhely. 14 5 10 3 2 13 14 14 11 11 9 – l. úrbérrendezési táblás kimutatások adatait. évi rovatban 1679. éviben 1664.196 KÉT ÉVSZÁZAD közöljük 1580-tól 1689-ig községenként és általában 10 évenként és pedig lehetőleg tizes évek szerint a dézsmáló községek dézsmajegyzékeiben szereplő lakosság számát s a három utolsó rovatban összehasonlítás céljából az 1715. 28 9 16 38 35 13 49 20 52 3 37 2 11 40 28 24 55 27 III – 7 19 III 17 3SI 47 5 98 19 50 125 Összesen: 1188 959 1 4914 6135 5186 619 330 314 882 Minthogy nem minden községről volt éppen a kiválasztott évekből dézsmajegyzék. Dézsmajegyzékek Helység1 1580 1590 1600 1610 1620 1631 1638 1663 1670 1680 1989 CR 1715 Dec UT 1716 1775 Akli Batár Bökény Csedreg Csepe Csoma Fancsika Farkasfalva Feketepatak Fertősalmás Forgolány Halmi Hetény Karácsfalva Kökényesd Mátyfalva Nevetlenfalu Öszödfalva Péterfalva Salánk Sásvár Szirma Tiszakeresztúr Tiszaújhely Tiszaújlak Tivadar Túrterebes Verbőc 3 2 39 55 69 35 24 – 51 10 22 33 5 100 27 11 81 22 32 9 14 153 68 15 61 54 51 5 117 25 38 45 53 26 18 – 45 6 26 16 5 67 16 – 67 25 28 7 10 130 41 7 62 65 43 3 78 32 40 58 57 31 17 – 59 12 27 27 10 61 29 – 56 6 32 14 11 97 53 12 54 22 31 5 80 19 920 33 31 48 27 11 – 32 3 24 20 5 70 12 – 59 18 24 6 10 112 39 11 53 46 37 6 68 24 829 25 21 51 22 14 1 52 8 23 39 4 62 17 – 78 15 9 7 128 25 9 41 34 24 5 60 25 822 36 35 46 30 25 – 46 5 32 37 4 60 18 – 56 18 22 3 7 78 39 11 47 36 32 7 89 22 841 32 27 53 16 – 38 8 30 40 1 54 18 – 57 24 23 2 6 130 35 6 50 45 32 6 52 22 829 13 17 37 15 9 1 43 10 ? 23 – 26 24 25 30 25 14 – 3 ? 40 11 41 25 28 1 11 19 17 24 45 11 28 2 47 24 ? 18 3 38 28 20 42 22 15 – 3 ? 40 15 36 22 28 3 62 20 17 25 35 15 22 – 36 13 ? 16 4 36 29 10 36 11 17 – 4 ? 31 15 22 8 27 2 74 13 20 17 28 9 42 7 21 14 27 11 11 36 24 10 44 10 19 – 7 77 36 11 11 10 32 7 70 8 12 9 19 3 14 l. több esetben a szomszédos évek adatait helyettesítettük be. jegyzetek a következő oldalra kerültek. Farkasfalván az 1590. évi rovatban 1595. sz.c. éviben 1630. A Tisza jobbpartján fekvő s beregmegyei községekkel együtt dézsmáló Fancsika.c. Mátyfalva. az 1689. Fertősalmáson az 1680. az 1631. 26 11 11 9 20 4 6 l. 11 8 13 6 27 l. hogy a fenti kimutatás törés nélkül maradhasson. évi dézsmajegyzék és az 1775.) . évi rovatban 1677.c.c.c. évi rovatban 1619 s az 1663. Túrterebesen pedig az 1620. Feketepatak.

évi adatok állanak s közülük Fancsika és Tiszaújhely 1689. és 1716. (Ez a jegyzet és a következő négy (3–6. 5 U. . elején hanyatlott a mélypontra. évi adatait is helyettesítenünk kellett 1690. A folyamat vonala a következőképpen ábrázolható: újlak és Verbőc 1590. 1610–1638 között körülbelül egy vonalon vesztegelt. úgy kb.A CSÖKKENÉS VONALA 197 A fonti síkföldi helységekben tehát a jobbágyság száma 1580-tól 1610-ig lassan és fokozatosan csökkent. évi rovataiban 1673. 6 U. 1670.: 600. évi rovatban álló „l. 4 A hiányzó feketepataki és salánki adatok hozzávetőleges beszámításával kb. 1631.) az előző oldalhoz tartozik. ismételt emelkedés és visszaesés után a XVIII. évi rovataiban 1594. évi rovataiban 1601. AZ 1715. 2 Karácsfalva elpusztult s egy ideig lakatlanul maradt.” rövidítés magyarázata: „locus curialis” (kuriálista nemesi község. évi rovataiban 1632. sz. 1600.) 3 Öszödfalva 1660. éviekkel.: 700. körül végleg elpusztult. 1638–1663 között. amelyben ezek szerint jobbágyság nincs). úgy kb. azonban hirtelen leesett s némi hullámzás. c. 600.

melyet az 1717.198 KÉT ÉVSZÁZAD Ha e vonalat párhuzamba állítjuk azoknak az eseményeknek a menetével. akiknek háborításaival szemben a királyi országgyűlés is védelembe kísérelte venni. 442. az összefüggés kétségtelenül megállapítható. évi országgyűlés a gravamenek közé vette fel az északkeleti megyéknek. 4 1599-ben. évi lengyel és 1661. Az 1578. teljes nyugalomról és békéről. ott 456). évi tatárdúlás képezi. különösen pedig a német zsoldosok ellen emelt panaszait s ezek erőszakoskodásaival és sarcolásaival szemben a királytól azzal az indoklással kért védelmet. sed omnes illi comitatus. monogr. évi tatárbeütéssel lezárt következő hat évtized alatt még számos hasonló csapás követett. hogy e megyékre az erőszakosságok miatt az elpusztulás vár. 147.3 A század végén Ugocsa megye ismét hasonló panaszokkal jelent még az országgyűlés előtt.2 mint a királyi hatalomtól. Ugocsa megye az ellentétes törekvések ütköző vonalába esett s gyakran szolgált felvonulási területül az ellenséges haderőknek. 2 Az 1595.4 1611-ben pedig a 1 A tatárság már 1566-ban itt kalandozott (Lehoczky I. mely Erdély különválása óta a fejedelemség és a habsburgi királyság között fennállott. Erdély és a királyság között a megye többször cserélt gazdát s ezek a cserék nemcsak fokozták a társadalom életébe beszivárgó feszültséget. 0. E. 256 („comitatus illos plane desolabunt”). M. hanem veszedelmeket is hoztak a lakosságra. E VI. A szórványos török-tatár portyázásnál1 az 1580–1657. ezek sorában Ugocsa megyének a király katonasága. . Szatm. praeterquam quod nonnulli fratres nostri. IX. évek közé eső aránylag nyugalmasabb korszakban súlyosabb és szinte szüntelen nyomással nehezedett a megyére az a politikai ellentét. a társadalom fejlődésének és a népesség természetes szaporodásának e nélkülözhetetlen feltételéről többé Ugocsa megyében sem lehetett szó. vm. A török hódoltság ugyan sohasem ért el a megyéig. vagyis az 1657. E hat évtizedhez képest a megye történetének előző korszaka jóval nyugalmasabb volt. Éppúgy szenvedett az erdélyiektől. akik a nemességen és a parasztságon egyformán kíméletlenül erőszakoskodtak. évi 56. c: „ut comitatus Szabolch. A vonal látható törési pontját az 1638–1663 közé eső korszakasz. 0. t. sicut et hactenus semper subjecti fuerunt. integre suae majestatis jurisdictioni subjaceant. illic interdum molestati fuerunt”. főleg a királyi kapitányoktól és katonáiktól. bár a török magyarországi hódításának kezdete óta. melyek Ugocsa megye területén az országos politikai viszonyok függvényeként lejátszódtak. 272. Ugocsa et Szathmár a dominis Transilvanie non molestentur. a portyázó török és tatár hadak azonban többször megfordultak ezen a vidéken is. 3 M.) s 1631-ben is elhatolt Ugocsáig (II. 282.

melyek neveivel az 1567/74. Ugocsának derekát. jul. nem bántja. csak nagy sietve azon nyomon. azonban. hogy ez a lassú sorvadás az említett nyomasztó politikai helyzet és a megismétlődő erőszakos behatások következményeként állott volna elő. 1852. ö. mert a népességnek ily okok miatt bekövetkező elfogyása a későbbi korban már konkrét adatok alapján figyelhető meg. arvait es fẅ embereket szemeli valogatas nelkwll hazunkban. L.PUSZTÍTÓ CSAPÁSOK 199 szabad hajdúság féktelen garázdálkodásai miatt Thurzó nádor előtt panaszkodott a megye kegyetlenül nyomorgatott nemessége. Az egyes községek lakosságában gyors és jelentékeny rétegcserék nem következtek be. A veszteglés és lassú sorvadás folyamatát az 1657. Rákóczi György lengyelföldi bukása után a lengyel had 1657. (O. mellyen a fejedelem Podolyára által. Jóllehet forrásaink határozottan nem utalnak reá s még kevésbbé nyújtanak számszerű adatokat arra. az mi szegeni varmegienkben leveo nemes rendit.-én tartott részgyűlésükön az esetleg megújuló lengyel betörés ellen óvintézkedéseket téve. Ez a korszak tehát a népesség nagyobb megrázkódtatása nélkül folyó lassú sorvadásának a korszaka volt. hogy a lengyelek „hány várost és falukat égettenek A Nyaláb vár mellé húzódott nemesség (universitas nobilium) levele: „az hiteotlen haydussagh. Ns 26. Szatmárnak. 2 Szalárdi siralmas magyar krónikája. évi lengyel pusztítás egyszeriben elmetszette és a megyét a gyors hanyatlásba taszította. derekán egy-egy faluban még nagyobbrészt ugyanazokat a családokat találjuk. annál is inkább. még: u.2 A felsőmagyarországi megyék a Jolsván 1657. 1 . Ugocsa és Szatmár megyékbe biztosokat küldtek ki annak megállapítására. évi dicajegyzékekben már találkoztunk. történetében egy hat évtizedes súlyos válságos korszakot nyitva meg. mely egyetért velük. Ns 27. pusztította. eolnek.. a parasztságot. halálra persequálják őket. Pest. a XVII. hazunk kivel izoniw es rettenetes kinzasnak nemevel kinoznak. 21. magyarázatát elsősorban mégis ezekben véljük felismerni. eozvegit. majd pedig – ami szintén rendellenes jelenség volt – évtizedeken keresztül körülbelül egy vonalon vesztegelt. vagdalnak benunkeoth. a belső vándorlás sem öltött különösebb méreteket s bár a lakosság száma megfogyott. F. nagy sok szép baromcsordákkal s egyéb prédákkal békével visszament vala”. 87.) V. a szamosközbeli szép földet elégette. ott F. népében nagy sokat fegyverre hányatott volna. sz.. fẅ fẅ azzony allati rendet s leanzokat ektelenẅl meg tagolvan hajadon fẅn chiak egi also imeghben haggiak”.) 313. vernek. II. nyarán hirtelen Magyarországba tört s „minekutána Bereg vármegyének nagy részét. Ha elmenekülnek is. (Kiadta Kazinczy–Toldy. 86. Bereg. 1 Ebben a korban a megye dézsmafizető parasztlakosságának a száma előbb fokozatosan csökkent. Thurzó lt.

ö.200 KÉT ÉVSZÁZAD fel.4 Az összeírásból megtudjuk. azon városokban és falukban mennyi számú embereket. Tár. elhamvasztottak s a nép minden javait elrabolták vagy tűzzel elemésztették. melyet a megye elöljárósága a török-tatár csapatok elvonulása után az adó-porták felülvizsgálása céljából községenként bár csak szűkszavúan – készített. II. A veszedelem most a török hatalom részéről érkezett. másokat pedig mindjárt a táborban eladtak rabszolgának. . szerint a lengyelek Bereg. a falukat felgyújtották. több mint 300 falut. 4 OL. A pusztításnak teljesen áldozatul esett Ugocsa megye is s az itteni dúlásról részletesen megemlékezik a híres török útleíró. vagy „incinerata est”.) V. 10. 21. 11. 3 várat. 1677.-én tartózkodott Ugocsa megyében s mikor a megyei urak aug. Az Ali temesvári pasa vezérlete alatt álló török sereg és a tatár segédcsapatok az Erdélyből Felső-Magyarországra húzódó fejedelem nyomában 1661. Conscriptiones portarum. a népet kirabolták. 2 Az 1659. 4. 3 Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. 586–590. éviek között. mikor négy év múlva újabb. Ugocsa és Szatmár megyéknek súlyos és siralmas romlást okoztak. az ugocsai dúláshoz: Szalárdi id. 1669. sokakat leöltek. hogy az ellenség augusztus 9. Török-Magyarkori Tört. házaik romjait még füstölögve találták. julius– augusztus hónapjában végigdúlták a Felső-Tisza vidékét. évi 26 t. ártatlan csöcsszopó bölcsőbeli gyermekeket hántanak fegyverre. Rákóczi György halála és Barcsay Ákos lemondása után Erdély fejedelmi trónjára választott Kemény János ellen haddal vonult fel.”1 A biztosok vizsgálatainak eredménye ismeretlen s így a pusztításról. 91– 94. a részgyűlés pedig a nádor közbenjárását kérte a lengyelek által elhurcolt „kereskedő nemes s egyéb renden levő embereknek” elbocsátása és javaik visszaadása végett. aki a török-tatár sereget végigkísérte e pusztító úton. o. (Bpest. akik támogatták a lengyeleket.2 A Felső-Tisza vidéke még ki sem heverte a lengyel dúlást. 4 mezővárost.3 A megye romlásáról közelebbi adatokat tartalmaz az az összeírás. még az előbbinél is súlyosabb csapás érte. 617. Emlékek. k. Evlia leírja a túrterebesi kastély és Batár helység elfoglalását. A megyének a Tisza folyásától délre eső nagyobb felén a helységeket teljesen elhamvasztotta a török-tatár had. pontos képet nem tudunk alkotni. (1676. mely a II. IV. 5 Az összeírás az egyes helységekről ezt jegyzi meg: „totaliter combusta”. m. mennyit égettenek meg” és anyagiakban mily károkat okoztak. A túrterebesi kastélynak Ali pasa által történt feldúlását említi: Per.5 ezen a terü1 Tört. 1884. asszonyi állatokat. Fasc.-c. melyhez hasonló nagy kár a jolsvai részgyűlés szerint emberemlékezet óta nem esett. Ns 1070. Evlia Cselebi is. A kiküldött biztosoknak nyomozniok kellett azok után is. 1904).-én visszatértek tűzhelyeikhez.

partim vero omnia pecora abacta.. feleségével és nagy leányával. Azt is meg kell fontolnunk. de csak egyetlen oly tagja is.. ahol néhány ház épen maradt.4 A veszteség világosan kifejezésre jut a dézsmafizető lakosságról előbb közölt kimutatásunk 1663. Rákóc és a két Karaszló. excepta possessione Sásvár. 1638. 4 Bizonyára az 1661. Az asszonyt az egri törökök kiengedték. évi töröktatár dúlás alkalmával érte. Nagyszőllős s romokban hevert Tiszaújlak. 2 Salánknak egyharmada maradt meg. Komjáton és Ilonokújfalun 6–8 ház. Tekintettel arra. super dictum comitatum nostrum de Ugotsa tulisset”. Veresmarton 25. hogy a pusztulás után mindjárt 1 „Manserunt aliquot domus integrae. mivel a dézsmafizetők száma az előző. desolationem nimiram incinerationem et depopulationem per gentem turcicam et tartaricam. hanem Bökénnyel kapcsolatban csupán összefoglalva említi meg: „Caeteri omnes pagi nobilitaras sunt. ruinam praesentem. Mátyfalva. a levél kiállítója ez időben volt putnoki kapitány) szereplő Szabó János. 1899. 192. ha tehát valamely család elpusztult is. que taxalis est”. hogy a török. Királyházáról s ezeken kívül a nemesi falukat sem sorolja fel egyenként. évi dézsmálok számához képest jóval kevesebb lett. évi rovatában is. sed quoniam eorum innhabitatores capti partim. hogy e csökkenésben az 1661. Kiskupányról. az említett portaösszeírás csupán általánosságban említi. még többen pedig török katonák s a hadakat követő rabszolgakereskedők kezére kerültek. Figyelembe kell azonban vennünk. évi török-tatár pusztítás és az 1657. a család többi tagjának elpusztulása kimutatásunkban rejtett marad.2 A veszteséget. a két Csongováról. Tár. Rakaszon 5. vlg. a két Sárádról. a lakosokat és az állatállományt azonban részben ezekből is elvitte az ellenség. Az összeírás nem szól Karácsfalváról. Sokan életüket veszítették el. 3 „Posteaquam Deus misericors. életben maradt. továbbá Tiszakeresztúr. hogy a fenti kimutatásban csupán az önálló háztartásokban bekövetkezett veszteség jut kifejezésre. a csökkenés arányosnak szinte még nem is látszik. 1663. épen maradt azonban a Tisza vizei által védett Sásvár.TATÁRDÚLÁS 1661-BEN 201 leten kivétel csupán az Avas-hegy keleti lejtőjén fekvő Velétével történt. Egresen 14 ház égett meg. évi ugocsai dúlás alkalmával jutott török kézre s majd az egri törökök fogságába a Farkas Fábián putnoki főkapitány támogató levelében (Tört. melyet már a lengyelek felgyújtottak 1657-ben. hogy a váltságdíjul követelt 300 kősót összegyüjtse. quae etiam combusti. . évi lengyel dúlás hálása elválasztatlanul együttesen jelentkezik.3 tudjuk azonban. aki a paraszttelket kezébe tudta venni.1 A Tiszától északra eső területen teljesen elhamvadt a megye legnagyobb helysége. mely a megye népességét az 1661.. míg a többi helységeknek ezen a területen csupán egy része esett a pusztításnak áldozatul. Feketepatakról csupán a jószágot hajtották el. főleg pedig a tatár hadak útján mindig megritkult a lakosság. Szőllősvégardón 5. az évszám hibásan közölve 1603-nak.. porta esse nequit”.

mely éppen ezt a vidéket sujtotta kegyetlenül. melyben a Perényiek kötelezték magukat. Ns 12.1 A két nagy dúlás által fölkavart népi hullámzás a Wesselényi összeesküvés után az 1670-es évektől évtizedekre új tápot kapott a kuruc-labanc ellentétben. de ez időben már az eljobbágyosodás felé tartó Szirma. Ezek sarcolásairól és kihágásairól számos feljegyzés Ugocsa m. úgy. Feldolgozta Komáromy. Ugyanerről az 1676. Tár. Egyszer a bujdosók. évi követi utasítás 1. Ezek és a következő években feltűnő új nevek. hogy a papi dézsmát az „idegen oroszok”-kal is megadatják. pontja. melyeknek előzőleg nyoma sem volt a faluban. 1668. hogy az 1663. F. Kalina Ágy „rutinus advena” név nélkül Lengyel Vayszko Veléti Cziczuves Litva Prisznyak Roman. melyeket itt felsorolunk. közgyűlési jegyzőkönyvében. ezek között azonban több előbbit már nem. határozottan kifejezésre juttatja az ugocsamegyei református prédikátorok és a Perényi család között Ugocsa megye törvényszéke előtt 1668-ban létrejött egyezség is. máskor a német hadak telepedtek reá a megyére. ahol 1653-ban 10 ember fizetett dézsmáláskor keresztyénpénzt s ahol a két dúlás után 1663-ban is 10 jobbágyember és 1 özvegy asszony szerepel ugyan a keresztyénpénzfizetők sorában. a lakosság nyögött a nagy katonatarPer. Az utóbbiak gyors térfoglalása különösen az olyan helységekben figyelhető meg élesen. 2 1 . akik Feketeardó és Szászfalu helységekben a „pogányok pusztítása és az pestisnek graszálása miatt elfogyott magyar jobbágyoknak helyeikben” szállottak. évi veszteséget némileg már kiegyenlítették az új települők. 27. ellenben olyan új neveket találunk.202 KÉT ÉVSZÁZAD megindult az idegenből érkező új telepesek telkekre ültetése. 1668. Száz. 1665. 699. Az 1661. 1892. 19. és 1661. évi jobbágyfő-számban az 1657. 7. 1676. Tört. melyekben az új települőkkel a falu népi és nemzetiségi arculata is megváltozott. Jó példa erre a nemesi eredetű. évi török-tatár pusztításnak és az új elemek térfoglalásának összefüggését. pontosan jelzik egyúttal a magyar Szirma elruténesedésének kezdeteit is: 1663. 114.

4 Tört. 1677. Per. 235. 176. hogy felettébb való onussal az nemes vármegye ne terheltessék”. 182.és katonatartási teherről számos megyei statutum. hogy „declarálván az nemes vármegyének mostani nyomorúságos fogyatkozott állapotját. III. Stat. 231. 163. A szegény népnek nyomorultul kellett tűrni megaláztatását s bizonyára nem volt alaptalan a királyi kormány félelme. 183. évi követi utasítás. 177. melyekben a „latrok” rajtaütései ellen minden faluban cirkálók kiállítását írta elő. márciusában és májusában..3 Ilyen viszonyok között az 1657. évi kassai gyűlésére kiküldött követének Ugocsa megye utasításba adta. a bujdosókkal együtt rendkívül elszaporodtak a dúló-fosztó szegény legények is s a megye népe évtizedeken keresztül valósággal hadiállapotban élt. Tár. 204 (1691). akiknek Túrterebes mellett góré vagy szerdák építését határozta el. Minden faluban lenni kellett hadnagynak és tizedesnek s ha a latrok a falura törtek. A megye elöljárósága 1672. hogy akadályozza meg. Stat. azon laborálljon. 192. 230. Ha a molnár tolvajokat szállított át a Tiszán. 5 A megyének az ilyen szökéseket tilalmazó statutumai: Corp. egész sorát hozta meg a statutumoknak. 204. 233.2 A közbiztonság megromlott. 185. 1680-ban pedig a törökök megismétlődő berontásai miatt a megye 20 gyalogos katonát fogadott fel. horvát lovasbúl és gyalogból álló vitézinek szüntelen való extortiojokat. A még ezután is növekvő rablások és megrohanások ellen a megye elöljárósága az előbbi rendelkezéseket a megfelelő bővítéssel 1673. hogy az ugocsai faluk önként a török alá vessék magukat. gabonának szűk voltát és az nagy szükség miatt az lakosoknak eloszlását. óta. évi nagy dúlások által felkavart települési hullámzás nem tudott nyugvó pontra jutni s a minden oldalról szorongatott megyéből paraszt és nemes egyformán menekülni igyekezett. az sok alá. 1690 és 1698-ban megújította. 234. 1 . Tört. júl 24. német. 1671. értesítenie kellett a falu bíráját s naplemente után senkit sem volt szabad a folyón átengedni. és 1661. félreverték a harangokat s hírt adtak a szomszédos községeknek. 215.4 A szegény sanyargatott jobbágyok az adó alól sokszor más falukba szöktek. 1896 699. hogy az ugocsai faluk önként a török alá vetik magukat. 195–197. évi statútuma szerint maguk a földesurak voltak A súlyos adó. 191. 226.és feljáró. rendszerint a főkapitányok kezdeményezésére. 699. aminek híre jár. 1680.SÚLYOS ÉVTIZEDEK 203 tási teher alatt1 és szenvedte a kóborló csapatok s a reászállásolt zsoldosok garázdaságait. Továbbá az 1676. 214 (1692). 215 (1693). 2 Ugocsa megye 1671-ben királyi parancsot kapott. III. A felsőmagyarországí megyék 1676. 3 Corp. az földnek pusztulását. Corp Stat III. Tár 1896.5 sőt a megye 1693. őfelsége magyar. 175.

ott 232. az elhagyott házakba szállók egy évig. 3 évig minden teher alól mentesek lesznek. prouti assecurantes. Győri Tört. Komáromy A. Tár 1901. körülbelül annyit el is veszített az elpusztultak és elszököttek révén. A következő évben azok közül. 6 Száz. 342. ott 231. ahol a várt jólét helyett szenvedést. ezek az új elemek azonban nagyobb részben néhány év alatt ismét eltűnnek.4 Megfigyelhetjük.6 ennél is azonban nagyobbnak látszik a jobbágyság elszéledése következtében előállott népi veszteség. elején a Rákóczi-felkelés további megpróbáltatások elé állította a megye népét és sorait rendkívül megritkította. 233.. ott 215. ott 235. U. az ilyen jobbágyok terhét maguk kötelesek vállalni. üres telekre ülnek. hiszen a kis megyéből Rákóczi zászlója alatt 1703-ban 700 ember szolgált s már addig 50 vitéz esett el. akik elvitték más vidékre jobbágyaikat. hogy a más megyéből ideszökött jobbágyokat megkeresésre ki kell adni. ami csak súlyos bította a visszamaradtak terheit. Kom. hogy az új lakosok legnagyobb része igen rövid idő alatt eltűnt a megyéből. ex partibus ad desertas aliquorum dominorum sessiones et demos condescendere voluerint ad habitandum”.2 Jóllehet tehát a XVII. Stat. utolsó évtizedeiben állandóan hullámzott a megye területére az új települők sora s a népesség gyarapodását a megye az új települőknek nyújtott kedvezménnyel is igyekezett előmozdítani. 1893. U. vel in quartirisantium intertentione pro temporum exigentia certam relaxationem consequentur”. hogy ha a földesurak elszökött jobbágyaik visszahozatását megtagadnák. melyekben évenként új.204 KÉT ÉVSZÁZAD azok. Füzetek III. Amennyit nyert tehát ez a vidék az újonnan érkezők által. quod vel in vectura.1 A megye 1698-ban tehát azt is kimondta. amelyet a megye nemessége és parasztsága a hadbaállással szenvedett. 3 1698: „Si in aliquem hactenus desertum et desolatum pagum de novo incolae venirent ibidemque stabiliter residere vellent. III. Ezekben az évtizedekben minden forrongásban és mozgásban volt a megyében s ezt az állapotot mi sem jellemezhetné jobban a jobbágynévsoroknál. és Rég.5 A XVIII. 19.: Kuruczvilági emlékek Ugocsa vm. 397. habebitur talium pagorum et incolarum condigna ratio. m. s köv. 5 Ez évtizedek történetéhez még Lehóczky. akik pedig épületek nélküli. 4 A kölcsönös jóviszony érdekében Ugocsa megye 1698-ban kimondta. Corp. Tört. akik „ex vicinis comitatibus. Szenvedéseink történetéhez. sz. de hasonló elbánást kívánt a szomszéd megyéktől is. ismeretlen rétegek kerülnek szemeink elé. A felkelés anyagi terheit elsősorban az U. U. nyomorúságot és örökös életveszedelmeket talált. sz. levéltárában. II. Már az a veszteség sem volt jelentéktelen.3 a dézsmás falukban a dézsmafizetőknek a két nagy pusztítás után lecsappant száma ezekben a nehéz évtizedekben jelentékeny további eltérést nem mutat fel. 2 1 . id.

Rákóczi Ferenchez. hanem menekül amerre szeme lát. évi dézsmakimutatás azonban igazolja azt. Miss. élt bennük még az elcserélt otthon emléke. 1893. 408–410. évi levele említi – a rutének és oláhok voltak s bizonyára az előbbiek közül kerültek ki azok. hogy az előző évi. MENEKÜLÉS 205 északkeleti megyéknek kellett viselni. A pusztulás és elhanyatlás korszaka. évi lengyel dúlás nyitott meg. 1716-ban csupán 314 dézsmáló akadt. melyekben 1580-ban még 1188 jobbágyfő fizetett dézsmát s ahol az 1657. de a vándorúttól sem riadoztak. 1715. 1 . nem vet. Ezeket az új otthon. Tár 1901. Azokban a síkföldi falukban ugyanis. évi dúlások s a reákövetkező évtizedek nyomorúságai után 1689-ben még mindig 619-en dézsmáltattak meg. bizonyítja az a körülmény. ÍNSÉG – PÚSZTULÁS. 2 Tört. hogy a megye az elérendő cél. ezekre hárult nem csupán a hadak zömének kiállítása és ellátása. L. évi jobbágynévsorok még mindig nem a mélypontot jelzik. melyet az 1657. hogy a súlyos idők nyomása alatt elsősorban most is ezek indultak meg. Az 1715.-i országos összeírás alkalmával ugyanezekben a falukban összesen 330 jobbágyfőt vettek számba. a terhei könnyítése érdekében a valóságnál sötétebb képet festett helyzetéről. 118–122. hogy ilyenkor 2–3 falu is lakatlan marad. A viharos idők azonban jó részében elhordták azokat az új rétegeket is. akik hazájukba.2 Fel lehetne tenni. O. Ugocsa megyében a RáIdevonatkozólag Komáromy idézett tanulmánya és közleménye: Száz.HÁBORÚ. melyek az 1660–1700 évek között gyors hullámzásban és folytonos cserélődéssel szállottak a megyére.) következtében volt ily csekély a dézsmálok száma. az évtizedek óta folyó pusztulás – eltekintve az ezek nélkül is folyó említett természetes békés belső cserélődéstől – felkavarta és elsodorta a népi közösségek alaprétegeit. a lengyel földre fordultak vissza. fagy stb. és 1716. Kivált a rutének és oláhok szökdösnek anynyira. a föld gyökere még nem kötötte meg. az 1715-i összeírás s az 1716. Ezek az új elemek – miként Ugocsa megyének fent idézett 1709. Tár 1901. Hogy pedig nem valami történetesen rossz termés vagy elemi csapás (áradás. A jobbágynévsorok tanúsága szerint a maradék-jobbágyságban már csak elvétve találhatók meg a 100–150 évvel korábbi jobbágyság nyomai. és 1661. hogy a „szegénység idegen ételnek nemeire úgymint mogyorófa barka és tengeri kocsány kenyérre szorulván tengeti magát”..1 A megye a fejedelemhez küldött leveleiben többször a végső pusztulás képét festi a fejedelem elé s 1709-ben már oly ínségről kesereg. hiszen ide is azon jutottak – természetes. 398–411 és Ugocsa megyei levelei II. A jobbágyság nem szánt. Tört. hanem esetenként a menekültek eltartása is. Lengyelországba és másfelé.

napjain ugyanis Ugocsa megyét felprédálták s jóllehet a sok rabbal kitakarodó rabló sereget Mármarosban meglepték és megverték s kezeik közül 9000 rabot kiszabadítottak. még így is jelentékeny volt. Tár 1903. A vizsgálat eredményét Komáromy András tette közé (Tört. 26) vegyesen foglaltatnak együtt nemesek és nem nemesek. Az 1717. 2 Fancsika számaiban (50. és 30. 442–445) a mármarosszigeti ref. miként az alábbi kimutatás1 szemlélteti. . lyceum könyvtárában levő másolatból. 29. 22-én felvett vizsgálat adatai alapján állítottuk össze. évi török hadjárat alkalmával Kelet-Magyarországba betört tatár hadak aug. Elvittek a tatárok nemes személyt paraszt személyt Vissza került nemes személy paraszt személy Alsósárad Batár Bökény Csarnatő Csedreg Csepe Csoma Dabolc Egres Fancsika2 Farkasfalva Feketeardó Feketepatak Fertősalmás Forgolány Gődényháza Halmi Hetény Karácsfalva Királyháza Komját Kökényesd Mátyfalva Nagyszőlős Nevetlenfalu Péterfalva Rakasz Rákóc Salánk Sásvár Szászfalu Szirma Szőllősvégardó Tekeháza 1 – 1 44 – – 6 41 8 – 50 1 – – 105 44 – – 9 – – – 1 36 – 1 177 – – – – – 30 – – 6 37 88 1 11 25 – 2 – 1 66 3 38 16 4 45 23 52 58 4 57 105 9 1 – 9 12 4 75 19 51 1 5 – – 31 – – 2 21 3 – 26 1 – – 69 30 – – 6 – – – 1 26 – 1 123 – – – – – 16 – – 5 23 58 – 8 7 – – 2 – – 30 3 5 3 4 32 13 35 32 3 32 67 3 1 – 8 12 3 43 5 38 1 l A kimutatást a megye előljárósága által 1717.206 KÉT ÉVSZÁZAD kóczi-felkeléssel nem záródott le. szept. Ugocsa megye embervesztesége.

bizonyára megkülönböztetésként a máskor egyes személyeket jelölő-számoktól. Nagytarna.TATÁRDÚLÁS 1717-BEN Elvittek a tatárok nemes személyt paraszt személyt 207 Vissza került nemes személy paraszt személy Tiszaújhely Tiszaújlak Tivadar Túrterebes Veléte Verbőc Veréce Veresmart Összesen: – 7 – – – 1 – – 562 9 10 25 4 18 3 1 4 902 – 6 – – – 1 – – 363 7 7 – 2 – 3 – 2 498 Akli. hogy az elvitt személyek alatt csak felnőtteket. de következtethetünk reá abból is. die 29. Kiscsongova. Felsőkaraszló. Így pl. hogy az egyes helységekből az 1717-ben elvitt parasztszemélyeknek az 1715. 2 1 . Múz. nagyokat és kicsinyeket”. Komlós. Tiszakeresztúr és Turc – tehát jobbadán a rutén és oláh hegyi faluk – lakosai idejében elrejtőztek a hegyekben s így megmenekültek. Szárazpatak. Gyula. az eltérés tehát nem oly lényeges. Felsősárad. évi országos összeírásban és az 1716. Kistarna. Forrásunk ugyan nem jelöli meg. évi dézsmajegyzékben – melyek csak a családfőket tüntetik fel – csupán hányada található. vagy éppen férfiakat kell-e érteni s bár a szövegezés inkább erre mutat („Hetényből elvittek 9 nemest és 23 parasztot”). Bocskó. hogy a megye kiküldöttei az összes elszenvedett károkat írták össze. az utóbbi szám tehát nyilván a családtagokat. Szirmán 1715-ben és 1716-ban 8–8 családfő szerepel s ugyaninnen 1717-ben 51 parasztszemélyt vittek el a tatárok.-ban levő ugocsamegyei jegyzetei között). (A naplót az „Ugocsa” című hírlapban ismertette és abból részleteket közölt id. nem tartjuk vitathatónak. Ezt a megállapításunkat további érvekkel is alátámaszthatjuk. hogy az utóbbi számokat nem lehetne azonosaknak tekinteni a valóban lélekszámot jelentő. Nagycsongova. Kiskupány.1 Az elveszett 603 nemes és jobbágy-személy közül – akik alatt nagyokat és kicsinyeket egyformán kell értenünk2 – Kirvát a vizsgálat azért nem említi. Ez az egyetlen eset. vagyis az egész háznépet tartalmazza. Bábony. Kisgérce. Sósújfalu. Nagyiday Ferenc. a hírlapból kivágott cikket. Nagygérce. Batarcs. pusztán állott. Ilonokújfalu. hogy e számok a lélekszámot jelentik. Alsókaraszló. A hivatalos összeírás szerint Bökényből 132 nemest és parasztot vittek el s 89 került vissza. Ölyvös. Tamásváralja. ingó-bingó jószágaikban és házaikban azonban sok kárt szenvedtek. mert ekkor üresen. Szerinte „1717. Majd: „ezen falubelieket szabadított meg Isten százig valót”. Forrásunkban ugyanis azt olvashatjuk. Hivatkozhatunk végül Bay István bökényi lakosra. úgymint százhetvenig valót. de kikerekített naplóbeli számokkal. Nemz. mikor az összeírás egész családok elrablását említi. aki – mint kortárs – naplójában leírta a tatárok bökényi dúlását. hogy „Mátyfalváról elraboltak 36 nemest családostól együtt és 105 parasztot”. Komáromy András elhelyezte a M. melyről a kelet hiányzik. Már az a meggondolás is erre az eredményre vezet bennünket. augusti úgymint vasárnap délután rablotta el ezen bökényi lakosokat az templomból.

Egyes vidékek sorsa elválasztódott más vidékekétől. melyek lapjainkon a pusztulás szemléltetésére állanak. mely 1717-ben a hat évtized óta sorozatos csapások alatt szenvedő és egyre fogyó ugocsai népességet érte.. meg az új település lendületét. A pusztulás természetesen nem egyformán érte a megye egész területét.1 az emberveszteség azonban. hogy a most letárgyalt két évszázad alatt a történeti események hullámaiban miként alakult a megye nemzetiségeinek sorsa. mikor a fertősalmási templomban rokonaival együtt a tatárok fogságába került. melyek a lakosok vallomása szerint e pestis idején maradtak pusztán. az 1739. hat éves volt. rendkívül súlyos volt. 28. 22. Moldvából lelketlen gazdája sürgette a váltságdíjat. Elég reámutatnunk. így ez az átalakulás sem volt egyenletes. 1 A Kis Szirmay Ilona csak 1724-ben került haza a fogságból. évi pestis pusztítása. a viszszaesés azonban – bár a pestig nyomait üres telkek itt-ott még 30–35 év múlva is jelezték2 – nem volt tartós és nem akasztotta. mely sok helyen a mérleg nyelvét is gyorsan és nagy súllyal billentette saját oldalára. miként Szirmay Antal leírja (Not. aki később eladta Moldvába. Az 1717. ugyanennyi jobbágy-család lakott. e családok köréből most 674 személyt ragadtak el a tatárok s ezek közül 293 oda is veszett. melyhez – 300 aranyhoz – végül is hozzájutva. évi tatár dúlás után a megye története végül békés mederbe fordult s megindult a veszteségeket pótló regeneráció folyamata. ahol tehát kb. a pusztulás és az új megtelepülés eloszlásának vizsgálata azonban a puszta népesedési kérdésektől messzebb vezet bennünket s arra a kérdésre is választ ad. melyben kiváltását sürgette. Az árva leány. A hatalmas hézagok kitöltése gyorsan haladt előre s félévszázad alatt a megye nemcsak visszanyerte népessége veszteségét. özvegy édesanyja már a tatár házából levelet kapott a kisleánytól (?). a kisleány azonban Chersonba került egy tatárhoz. Ezekről a kérdésekről a következő fejezetünk szól.208 KÉT ÉVSZÁZAD később egyesek még hazakerültek. de így alakult át a megye népi arculata is.). Ug. melyekben az előző évben 314 jobbágy fizetett dézsmát. 7 év után hazajutott a leány. . Ez alatt a félévszázad alatt a népesség egyenletesen gyarapodó vonalán törés is található. hogy azokból a helységekből. A jobbágynévsorok bizonysága szerint az utolsó tatárdúlás (1717) és az úrbérrendezés (1775) közé eső alig 60 év alatt a megye területén a folytonos beszívárgás eredményeként új népréteg gyülemlett fel.fassio”-kban gyakran találunk olyan üres (deserta) telkeket. hanem jelentékeny többlethez is jutott. e területi szétszakadozottságnak. A hozzátartozók megszabadultak. a valóságban mennyi megrendítő tragédia húzódik meg! 2 Az úrbérrendezés előkészítése során 1772–73-ban felvett . A számok mögött. Két emberöltő alatt csak így háromszorozódhatott meg a megye lakossága.

Az 1775. E három községet sem véve figyelembe. évi dicaadó. A XVI.VI. A magyar jobbágyság tehát a családnevek tanúsága szerint a lepergett két évszázad alatt az előbb túlnyomólag magyarokkal lakott megyében megfogyott és az egyidejűleg fölgyarapodott más népekkel szemben kisebbségbe szorult. melyek nem tartoztak a két hegyvidék rutén-oláh települési köréhez. sz. melyek ugyan magyar eredetűek voltak. a hegyvidék pedig a rutén-oláh települési körhöz tartozott. hanem szétszórtan élt a megye egész területén. Elsősorban természetesen a síkvidéken. sőt több esetben teljes 100%-át tette ki.és dézsmajegyzékekben feljegyzett 1775 jobbágycsaládfő közül 1371 – tehát közel 80% – magyar nevet viselt. Ez a kisebbségbe jutott magyar parasztság nem egy tömegben. Két évszázad múlva az előbb egységesen magyar sík tömbön az Öszödfalva elpusztulásával 39-re apadt helységek közül már csak 15 helységben tartotta a magyar jobbágyság . évi úrbérrendezés alkalmával készített összeírásokban szereplő 2767 jobbágyfő közül 1034 – vagyis már 37%-nál alig több – viselt magyar nevet. sz. az 1565/74 években 40 olyan község állott a megye területén. E 40 helységben az 1565/74 években a magyar nevű jobbágyság mindenütt többségben volt s a legtöbb helységben az ott élő egész jobbágyság 90–95. A XVI. 1. Az 1565/74. második felében a síkföld és a hegyvidék határvonala egyúttal még nemzetiségi határt is jelentett: a síkföld teljes egészében a magyar. Rakaszt és Veresmartot is. Magyarok. fejezet NÉPEK SORSA. de a rutén vidék közvetlen szomszédságában korán elveszítették eredeti magyar jellegüket. második felében már az utóbbihoz kell számítanunk Egrest. melyet egykor egymaga szállott meg.

Az ugocsai megtelepülés magját képező Tiszavölgyön és Tiszaparton tehát csak négy helységben (Forgolány. hanem egy harmadik – miként látni fogjuk: rutén – nemzetiség jegyeit viselik magukon. Gödényháza. a magyar többséggel megmaradt 4 tiszamenti helység közül pedig 2 a Hontpázmány-falvakhoz s 2 a kisnemesi falvak közé tartozik. a 11 tiszamenti kisnemesi falu közül azonban már 9 jutott erre a sorsra. melybe az idők folyamán csak itt-ott szüremlett be 1–1 nem magyar eredetű család s így egészében a XVIII. míg a többi 24 helységben a magyar nevű jobbágyok száma az 50% alá esett. sz.-ban pedig elsősorban már ismét nem magyar. E négy helység nemzetiségi jellege a XIII–XVIII.210 NÉPEK SORSA az itt-ott még 90–100. Ama tiszamenti kisnemesi helységek közül ugyanis. sz. Királyháza. sz. a XVIII. Farkasfalva.-ban is magyar volt. E 24 helységnek. melyeket az első települési hullámokkal idevetett szász elemek a magyarságtól vettek ugyan át. Sásvár. Nagyszőllős. Tiszakeresztúr. Ez a 16 tiszamenti helység a következő: Bökény. melyben a magyar nevű jobbágyság megőrizte volna korábbi számbeli többségét. ezek elmagyarosodása után a XVI. Tiszaújlak) maradt meg a magyar nevű parasztság túlsúlyban s a magyarság elhanyatlása tekintetében az itt fekvő helységek többségének sorsában osztozott ama négy helység (Feketeardó. melyekben a magyar nevű jobbágyság kisebbségbe szorult. 1 a Hontpázmány birtokcsoporthoz. A jobbágyság nemzetisége tekintetében átváltódott 16 tiszamenti helység közül 6 a Perényi-uradalomhoz. A kisnemesi falukat lakó közösség nemzetiségi jellegének vizsgálatánál azonban mindig tekintettel kell leírni a faluban lakó kisnemesség rétegére is.-ban már ismét magyar jellegűek: voltak. A 3 tiszamenti Hontpázmány-falu közül csupán 1-ben hanyatlott le kisebbségbe a magyar nevű jobbágyság. Szászfalu) is. Csoma. második felében a szászság gyors felszívódása után már ismét magyar helységeknek voltak tekinthetők. melyekben tehát a magyar parasztság kisebbségbe jutott. de több helyen már 55–60%-ra leolvadt többséget. sz. Szászfalu. Feketeardó. Csepe. nagyobb része – szám szerint 16 – a Tisza mentén fekszik s területileg összefüggő települési egységet alkot. Tekeháza. majd szász hospesek telepedtek reájuk. sz. 9 a kisnemesi településkörhöz. A rutén-oláh hegyvidéket túlnyomólag birtokában tartó nagy Perényi-uradalom tiszamenti magyar helységei közül tehát egy sem maradt. Tiszaújhely. Gődényházán és Tivadaron az ittlakó kisnemesség mellett eltörpült az alig 4–5 főnyi jobbágyság s minthogy a kisnemesség. Tivadar és Veréce. a jobbágyság rétegében ugyan . melyek azonban a XVI. Péterfalva. Szirma.-okban tehát több ízben is átváltódott: magyar alapítások voltak. Királyháza. Hetény. Nagyszőllős.

AZ ELPUSZTULT MAGYARSÁG 211 10. sz. második felében a magyar nevű jobbágyok túlnyomó többségben voltak. sz. a XVIII. . vázlat: Ugocsa megye magyar helységei. E helységekben a XVI. sz. második felében azonban a sötét körrel jelölt helységekben számuk már az 50% alatt volt.

sz. második felében nagy többséggel. kat. sz. Hetény) a nemesség jóformán teljesen elfogyott. Túrterebesen. sz. tehát a most tárgyalt 20 falu sávjától délre eső síkvidéki település-körben 12. Ezen a részen tehát 8 volt azoknak a helységeknek a száma. de a vallásmegoszlás s ebben a gör. továbbá a kisnemesi vidékhez tartozó Aklit. sz. katolikusok nagy száma (21 r. Ez az 5 falu közül a többségi magyar nevű jobbágyság mellett a XVIII. 8 izr. Dabolcot és Fertősalmást. 127 g. A XVIII. aminek természetesen az volt a következménye. több helyen teljesen.(azelőtt Gyak-) faluban és Csedregen. a déli sík részre eső 12 helység közül csak 4-ben szorult kisebbségbe a magyar nevű jobbágyság és pedig a kisnemesi településcsoporthoz tartozó Batáron. második felében. Farkasfalva. . Ezekben a falukban tehát az egész közösség nemzetiségi jellege szempontjából már jelentékeny eltolódást idézett elő a magyar nevű jobbágyság kisebbségbe szorulása. Halmi. Hetényen 167 magyar és 355 rutén anyanyelvű lakost számláltak össze. második felében ilyen helység az egész megyében is csupán 15 volt. Az 5 Káta-falu lakossága már a középkorban is a legegységesebb és sajátos népi színt őrző magyar tömbje volt a megyének. a magyarság a megye déli részén tartotta meg leginkább eredeti számbeli fölényét. de a nemesség mellett eltörpülő néhány nem magyar nevű jobbágy e két falu magyar jellegét nem homályosította el. 31 ref. az ugocsai nemzetiségi áramlásnak már lezajlása után.. melyekben a magyar nevű jobbágyság a nemzetiségi eltolódások után is uralkodó elem maradi.212 NÉPEK SORSA többségre jutott. A magyar többségűnek maradt 8 helység sorában találjuk hiány nélkül a Káta-eredetű síkvidéki falukat (Bábony. valamint a megye déli sarkában fekvő s Perényi-birtokot képező mezővárosban. hogy e faluk közösségében a jobbágyság szerepe domborodott ki. miként megállapítottuk. Farkasfalván ugyan 1910-ben 183 volt a magyar s csak 3 a rutén (1 egyéb) anyanyelvűek száma. melyek valamennyijét. az északra esőben 7 helység áll. 7 német és 242 rutén. Kökényesd. Nevetlen.1 A Tisza folyásától. magyar nevű jobbágyság lakott. A többi 7 tiszamenti kisnemesi faluban a helybenlakó nemesség már nem volt ennyire túlsúlyban levő tényező. második felében egyedül csak Kökényesden lakott jelentékenyebb számú nem magyar nevű réteg (32 1 Ez az eltolódás – miként az említett három helységen is bemutatható – a legújabb időkig éreztette hatását: Csomán az 1910. a XVI.. kat. s minthogy a XVIII. óta. sz. sőt e helységek egyik-másikában (Csoma. bár Perényi-birtokot képező Gyulát. évi népszámlálás alkalmával 142 magyar..) arra mutat. hogy a magyar tömegnek már belsejébe s a rutén települési vidéktől Bökénnyel együtt legtávolabb eső Farkasfalván elmagyarosodás történt éspedig a XVIII. Tamásváralja) s a megtelepülés körülményei folytán hozzájuk számítható.

FELCSERÉLŐDÖTT SZÁMOK 213 magyarral szemben 23 nem magyar). magát máig kun-besenyő eredetűnek tartó tamásváraljaiak között is csupán egy jobbágy (Dohi) viselt magyarnak kétség nélkül fel nem ismerhető nevet. a többi négyben (Fancsika. de osztozott ebben a sorsban az északi és déli sík rész néhány helysége is. ha az 1565/74. valamint a Hontpázmány-nemzetség első itteni szerzeményét képező Verbőcön maradt meg többségben a magyar nevű jobbágyság. végvárakban és otthonaiban egyaránt vérző-pusztuló magyarság tragikumának matematikai képletét nyújtják. összevetjük egymással: 1565/74. melyek mind a Hontpázmánybirtoktest részei voltak. hogy a szóbanforgó 24 helységben – ha kisebbségbe szorult is – a magyar nevű jobbágyság még mindig számottevő társadalmi tényező volt. Egyes Hontpázmány-helységekben azonban – miként láttuk – számottevő magyar kisnemesség is élt s ez a körülmény a faluk nemzetiségi jellegének megvilágítása s a további fejlődés megértése szempontjából egyáltalán nem közömbös. . Az itt fekvő 7 helység közül ugyanis csupán a Gutkeled-eredetű Feketepatakon és Salánkon. 1775. A 30–40 %-os csoportba a 24 helység közül csupán 8 esik. L. A síkvidék magyar jobbágysága elsősorban tehát a tiszamenti sávon hanyatlott el. és 1775. amelyekben tehát a két évszázad alatt a magyar nevűek kisebbségbe jutottak. A kipusztult magyarság telkeire idegen elemek szállottak s e kölcsönös folyamatok eredménye különösen szemlélhetővé válik. A magyar nevű jobbágyok arányszáma a 24 helységben 1775-ben közösen 34%. csak magyar nevű jobbágy s a Kátatelepítésű. Szőllősvégardó). 14 helységben 1 Bábonyban 1567-ben szintén kizárólag magyar nevű jobbágy lakott s Tamásváralján is csupán 3 nem magyar nevű jobbágy élt a 47 magyar nevű sorában. Az ugocsai Káta-birtok magját képező Bábonyon nem is lakott más. Karácsfalva. korábbi táblázatunkat. Mátyfalva. kisebbségbe szorult. évi magyar és nem magyar nevű jobbágyok számát a most tárgyalt 24 helységben. helységenként azonban – természetesen mindig az 50% alatt maradva – különböző volt. Magyar nevű jobbágy Nem magyar nevű jobbágy 789 172 377 705 Ezek a valósággal felcserélődött számok a harcokban. A fenti számok azonban arról is képet adnak.1 A tiszamenti sávtól északra eső sík részen már nem alakult ily kedvezően a magyarság sorsa. a másik 4 faluban a 104 magyar nevű jobbággyal szemben most is csupán 16 nem magyar nevű állott.

hiszen ezen az egész területen. más helységekben azonban 90–100%-ig megmaradtak. e kategóriába tartozó faluban – Farkasfalván. sz. így annak a körülménynek. így Aklin 87. E 14 helységben a magyar nevű jobbágyság arányszáma általában a 20–30% között mozgott. Gyulán 83. Abban a 15 helységben. különösebb jelentőséget még nem kell tulajdonítanunk. Bábonyban és Dabolcon pedig éppen 100–100% volt. Verbőcön 95. századi állapottal való összevetésre is felhasználhatjuk. a magyar nevű jobbágyok közös arányszáma 1775-ben 76% volt. A 10–20%-os csoportba eső három helység adatait azonban már a XVI. Több helységben ez az arányszám jóval magasabb. Farkasfalva és Gődényháza azonban nemesi eredetű kis községek voltak s csupán néhány jobbágy (3+6) lakott bennük. mely megjelöli az ugocsai síkterület magyar és nem magyar nevű jobbágyainak arányát. hogy ezek valamennyien nem magyar nevűek voltak. A népi erők szempontjából az előbbiek oldalán tekintetbe kell venni a helyben lakó nagyszámú birtokos és . de két. Az utóbbi 4 helység a nagyobb népességűek közé tartozik s ez a körülmény egyenlíti ki a 30%-os arányt sem elérő 14 helység számbeli többségét.214 NÉPEK SORSA a magyar nevű jobbágyok arányszáma alatta marad a 30%-nak. második felében a végletekre is adódnak példák: a magyar nevű jobbágyok egyes helységekből 90–100%-ig kifogytak. az itt fekvő 39 helységben 1775-ben 730 magyar és 812 nem magyar nevű jobbágy élt. Feketepatakon 86. E két véglet között középen hullámzik a vonal. 4 helységben pedig meghaladja a 40%-ot. Tamásváralján 96. ami legtöbbször – így az utóbbi két helyen is – megfelelt a két évszázaddal korábbi állapotnak. A magyar telepítésű s a XVI. Gődényházán – magyar nevű jobbágy egyáltalában nem volt. A magyar nevű jobbágyok százalékszámai e három helységben 1567-ben és 1775-ben a következők voltak: 1567 Királyháza Szirma Szőllősvégardó 77% 66% 75% 1775 14% 18% 11% A magyar település területén ezek a számok jelzik a magyar nevű lakosság elpusztulásának mély és a nem magyar nevűek térfoglalásának magas pontjait. második felében csekély kivétellel magyar nevű parasztság által lakott síkvidéken tehát a XVIII. háromban pedig száma csak 10–20%-ot ért el. melyekben a magyar nevű jobbágyság a viharos két század végén is őrizte még számbeli túlsúlyát. sz.

éppen ennek következményeként állott elő. Farkasfalva 1. Gődényháza 5. 1 . Ez a szembeállítás egyúttal azt is kifejezi. Tiszaújhely 5. Feketeardó 2. térképmelléklet tájékoztat. Forgolány 11. Péterfalva 19. minthogy a síkhoz tartozó 39 helységben 1565–74-ben 1775-ben 1267 780 magyar nevű jobbágy családfő lakott. l. Hetény 4. Rákóc 1. Bökény 3. Rakasz 1. Következetesen meg lehet állapítani. töltve a hézagot. Ugyanekkor a birtokos nemesek száma az egyes helységekben a következő volt: Batár 1. az egyes helységekben az elsőséget tehát nem csupán a nem magyar nevű jobbágyok számának fölszökkenése. meg lehet állapítanunk. Tivadar 6. Nevetlenfalu 4. mint az új idegen rétegnek s hogy az ugocsai síkvidéknek elsősorban még mindig az ő jegyeit kellett magán viselnie. főként pedig az 1657–1717. Túrterebes 1. Csepe 6. Ugocsa megye nemesi lakosságáról az 1754/55. Tiszakeresztúr 12. hanem az 1565/74. Halmi 5. Szőllősvégardó 15. A birtoktalan kisnemesek 1754/55. Ha pedig azt is figyelembe vesszük. hogy a magyarságot tényleges vérveszteség érte. A nem magyar nevű jobbágyság számának fölszökkenése nem is előbb.-on találhatók. melyekre ez addig magyar lakosságú helységek nagy vérvesztesége visszavezethető. Mátyfalva 5. hanem saját elfogyása miatt kellett az utóbbiaknak átengednie. Karácsfalva 3. melyet a csapások vágtak a síkvidék jobbágyságának. évi számadatai a 172. Turc 1. Sásvár 3. Kökényesd 2.VÉRVESZTESÉG 215 birtoktalan kisnemességet is. Csoma 1. Tiszaújlak 14. Az ugocsai területre a lefolyt két évszázad alatt. hogy az asszimiláció szempontjából az ősi földjén régi hagyományokat tápláló magyarságnak a közéje szivárgó idegenekkel szemben helyzeti előnye volt. Szirma 2. Fancsika 18. mint a magyarságot sajtó veszteség után. hogy a síkon elhanyatlott magyarságnak még mindig több erőt kellett képviselnie. Verbőc 3. Nagyszőllős 1. évben a 3. hogy – miként Szirma példáján már az előző fejezetben reámutattunk – az idegen elemek a pusztulásra következő években jelentek meg egy-egy helység lakosai között. jelentékeny volt. * Az ugocsai síkterület magyar nevű jobbágylakosságának ez a visszaesése nemcsak a mellette 243 főről 812 főre fölgyarapodott nem magyar nevűekhez. sz. Batarcs 2.1 Ezzel együtt a magyarság e területen számbelileg még mindig fölényben van. évek között zúdult emésztő csapásoknak az előző fejezetben történt felsorolása után nem nehéz felismerni azokat az okokat sem. a magyar parasztságnak tömegében. évi magyar nevűekhez viszonyítva is.

de visszaesett. el tehát s a csepei jobbágyság régi arca máris eltűnt. Szűcs) sejttette. pedig még hátra volt az utolsó nagy csapás. Szőke. második felében. minthogy ennek nyomait 1715-ben már csak 3 családnév (Erdélyi. évi csapás a régi jobbágyságból alig talált már a faluban valami csekély maradékot. a Tisza mentén feküdt. amikor a tatárok Csepéből 25 parasztszemélyt. A tiszamenti Csepén például a következő az eredmény: 1631 Magyar Nem magyar (vagy bizonytalan) Magyar 1715 Nem magyar (vagy bizonytalan) 2 Bartha Cziökör Dandi Doka 2 Gerendi Geore Molnar Nagy 3 Zabo Zeöke Varga Veres Vida 2 Vinczie Zeremi 2 Erdei 2 Olah Pany Szőke Szűcs 2 Bilkey Csepey Erdely Kovács Marosz 2 Orosz Rusilo 2 Szanyo Walicsko Nyolcvan év telt. Az 1775. Hangsúlyoznunk kell azonban. Láttuk ugyanis. a nagy eltolódás a síkvidék megmaradt magyarsága rovására valójában csak a XVIII. a csepeihez hasonló összevetésekre szintén nyílik alkalom. évi tatárdúlás. A Tisza-sávon. melyekben a magyar nevű jobbágyság kisebbségbe jutott. A síkvidéki magyar parasztságot ért veszteség területi eloszlásán is világosan felismerhetők az erőszakos pusztító csapások jegyei. melynek magyar nevű jobbágysága kisebbségbe jutott. sz. Csepén azonban olyan gyors volt a lakosság kicserélődése. évi úrbérrendezéskor közbeesett tehát az 1717. vittek el s ezek közül 18 oda is veszett.216 NÉPEK SORSA A régi jobbágyság vesztesége és az új elemekben mutatkozó nyereség különösen szemlélhetővé válik. a békés évtizedekben a csapatos új betelepülők révén következett be. az 1717. már a XVII. vagy ha nem is jutott. hogy 16 helység ama 24 közül. mely az ugocsai megtele- . évi tatárdúlás is – már Szőke sem lakott a faluban. hogy ha az új elemek helyfoglalása meg is indult. A többi helységben. ha egy-egy nemzetiségileg kicserélődött helység lakosainak neveit a megye siralmas hat évtizedének (1657–1717) közén túl egymás mellé állítjuk. hogy az 1717. sz. derekán.

tehát az Égermocsár és az Avas hegység közé eső lapályon állanak. II. V. 204. sz. Azok a – főleg Káta-eredetű – helységek is. E. F. miként láttuk. a folyó mentén Mármaros felől húzódó nagy úton. a „király útjá”-n nemcsak békés sós-szekeresek poroszkáltak. A hegyek vidékébe vezető Tiszamente nemcsak a kitelepülő magyar rajokat vezette ide és tovább. mint a megye többi 44 helységére együttvéve. V. mely kezdetben kitűnő „vár” lehetett. A Tisza-sávtól délre és északra eső területen a magyar nevű jobbágyok száma a két évszázad folyamán aránylag jóval kevesebb helységben csökkent az 50% alá.-ok után is változatlanul teljes maradt. 1 A szabolcsmegyei Beszterec nevű lápi kisközség járványoktól mindig ment volt. melyekben. (1922). Ez a természetes közlekedési vonal nyitva. 1717-ben 75 parasztot ragadtak el a tatárok s azok közül 32 oda is veszett. állott és kínálkozott a dúló-fosztó ellenséges csapatoknak is. Miként tehát a nagymérvű tiszamenti romlás előtt a földrajzi adottságok tárták fel az utat. E. Sásvárról.-i 3 nagy kolerajárvány itt nem szedett áldozatot. a tiszamenti 20 helységre e veszteségből több esett. . A magyar nevű jobbágyság aránya különösen a két mocsárvidéken s a mocsárövezeteken túl fekvő helységekben mutatkozik állandónak. A Tisza kicsiny szigetei ezek ellenében már nem nyújtottak biztos rejtekhelyet a lakosságnak. 65–102. A hadak pusztításai mellett a romboló erők sorába számíthatjuk a népességet olykor-olykor megritkító országos járványokat is. mert a szűk határú tiszamenti faluk korán kiszorították a folyópart vidékéről a természetes vadont. A Tisza-sávra eső 20 helységből ekkor elhurcolt 485 parasztszemély közül pedig 234 veszett el s minthogy a megye egész paraszt vesztesége 404 személy volt. F. Kiss Lajos: Beszterec. a déli oldalon terjengő Égermocsár vizei között vagy a mocsár-vonalon túl. a színmagyar lakosság arányszáma a népi viszonyokat felforgató XVII–XVIII. mint a Tiszamentén.1 e változatlanul magyarnak maradt helységeket elválasztották és valamennyire el is zárták a népek és romboló erők országútjául szolgáló Tisza-vonaltól. csupán 4 helységben maradt meg a magyar parasztság többségben. a két mocsárvidék helységeit éppúgy földrajzi tényezők óvták meg a romlásnak és népi pusztulásnak az előbbi vidékre végzetes hatásaitól. holott ugyanakkor a megyében több ezren pusztultak el. (1925). A XIX. még: Ébner Sándor: A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. melyek minden vidéken jó szigetelők a népi közösségeket bontó és pusztító tendenciákkal szemben. A mocsarak ugyanis. melyek országútjai elsősorban szintén a közlekedés főútvonalai voltak. Ez érthető is. sz. ö.A TISZAMENTE ÉS A MOCSÁRVIDÉK 217 pülés első állomásául szolgált.

Jóllehet a kérdésre nem felelhetünk olyan szabatosan. Per. melyet egykor egymaga vett birtokába. 19. még a kérdéses időpontban is. Ns 101.218 NÉPEK SORSA Az elmondottak a régi lakosság megfogyásának és az új elemek térnyerésének a megyére szakadt erőszakos elemi csapásokkal való okozati összefüggését kétségtelenül bizonyítják. adataink még mindig alkalmasak az esetleg felmerülő ily kétségek eloszlatására. melyekben a jobbágyok anyagi javai mellett följegyezve találjuk a földesúri érdek és jog tekintetéből elsőrangú fontossággal bíró jobbágyutódoknak. később pedig már csak kisebb részében lakott magyar nevű jobbágyság.1 A két tiszamenti helységből tehát az ellenség pusztítása és a járvány vitte el a református magyar népet s üresen maradt házaikban és földjeiken így találtak otthonra a hegyek felől leereszkedő rutének. itt mutatkoztak. Bár az előtárt adatok így világosan bizonyítják. Ilyen összeírásokat a XVII. Ns 12. mégis felvethető a kérdés. sz. 1668. sz. Az összeírásban azon helységek között. hogy a parochiális dézsmát megadatják a Feketeardó és Szászfalu falvakban „az pogányok pusztitása és az pestisnek graszálása miatt elfogyott magyar jobbágyoknak helyeikben beszállott idegheny oroszok”-ka is. szerepel még Királyháza és Szászfalu is. F. évek közé eső évtizedek pusztító csapásai következtében hanyatlott el s az idegen elemek az így megnyílt hézagokba állottak be. melyekben a magyar nevű jobbágyok száma 1775-ben 50% alatt volt. melyben a Perényiek kötelezettséget vállaltak. hogy a magyarság a síkvidéken. az egyes jobbágyok fiainak.-tól ugyanis egyes ugocsamegyei birtokokról olyan. sz. összevetésünkből e két helységet kihagytuk. vagyis a természetes kihalás. hogy a magyarság elfogyásának s az idegenek térnyerésének a folyamatát nem siettette-e a magyarság természetes szaporodásának elapadása. már említett egyesség. földesúri célra készült úrbéri összeírások is maradtak fenn. melyeket a XVI. az 1657–1717.ban és a XVII.-ból elő tudunk mutatni olyan ugocsamegyei helységekből is. évi osztályozásakor2 17 jobbágy nevével és e jobbágyok nevei alatt – bár Per. 2 1 . amint a modern statisztika a hasonló kérdésekre néhány évtized óta felelni tud. A XVII. sőt elvétve leányainak a számát is. 1638. első felében még teljesen. s ezt az összefüggést kifejezetten is megörökíti az ugocsamegyei református prédikátorok és a Perényi-család között Ugocsa megye törvényszéke előtt 1668-ban kötött. Tekeházán például a Perényi Imre-féle birtokrész 1638–1640. sz. s hogy vajjon a magyarság sorai közé települt idegen elemek egyes helyeken nem a természetes szaporodás nagy bőségétől is segítve kerekedtek-e a megmaradt ősi magyar réteg fölé. minthogy azonban az egykori szász maradványok nyomai legtovább.

mint a telekgazda fiúgyermekei. akik bizonyos életkort. de ha a fenti számokat olyanoknak is kell tekinteni. Az említett helységekből hasonló adatokat olyan időből. Ns 6. évi tatárdúlás alkalmával bekövetkezett elpusztulása miatt maradtak gazda nélkül. Verécén 10 jobbágyra 9 s Nagyszőllősön 32 jobbágyra 25 fiú esett.1 Nem tudjuk megállapítani. – ha a csökkenés oka a természetes szaporodás hiányában volna keresendő –. 3 UC 34–39. határozottan kifejezésre kellene jutnia. akikNéhány esetben a fenti számokban a fiúgyermek helyén vagy mellett a telekgazda fiútestvéreinek neve is bennfoglaltatik. tehát a csecsemőkorban levő fiúgyermekei is – ami pedig alig valószínű2 – az apák és fiúk száma között levő különbség Nagyszőllős kivételével. amikor e helységekbe a régi jobbágyság csökkenésének következményeként már megindult az új elemek betelepedése. az 1689. Ilyen nyomokra azonban a fenti adatok nem engedvén következtetni. de esetleg a csecsemőké és kicsinyeké sem. főleg a közbeeső 1657. az apa családjában élő jobbágyfiúval találkozunk. A Perényi-család levéltárában levő 1743.A TERMÉSZETES SZAPORODÁS 219 jobbágyonként különböző számban – összesen 17. évből is felmutathatunk. évi országos összeírás alkalmával is csupán a 12-őn felüli fiúkat vették számba. Ugyanebben az osztályozásban Feketeardón 20 jobbágyra 18. hiszen az adókivetés céljából készült 1828. A leánygyermekek száma kb. oly csekélynek. ahol kedvezőtlenebb a helyzet. amikor tehát a folyamatban levő csökkenésnek a természetes szaporodás adataiban. legfeljebb csak a körülbelül egy vonalon való veszteglésére. megerősítve láthatjuk. a szóbanforgó helységben az olyan jobbágygazdák telkein.3 mely néhai Perényi György birtokrészeiről készült.). szinte egyensúlyban levőnek látszik. hogy ebből a magyarságnak természetes szaporodás hiánya okozta fogyására még nem lehet következtetni. 1743. 2 A gazda otthonából elköltözött s új telekre szállott fiúk bizonyos nem foglaltatnak benne a fiúgyermekek számában. melyekben bennfoglaltatnak a megnevezett jobbágyok összes otthon élő. pl. évi adatokban már jelentkeznie kellene. 1 . Az 1689. A természetes szaporodás további fejlődése szempontjából a testvérgazda háztartásában otthon levő fiútestvérek éppúgy számbaveendők ugyanis. hogy az új települők által birtokbavett üres házak és földek valóban a magyar jobbágyoknak az erőszakos csapások. a munkára való felhasználás korát már elérték. évi lengyel és 1661. (Per. évi teljes megyei (tehát nem úrbéri) összeírásba pedig csak az „ad labores apti” fiúkat és testvéreket vették fel. Pedig ezekben a helységekben a magyarság megfogyása miatt már 20–30 év múlva új elemek tűntek fel s ha ezek a természetes szaporodás hiánya miatt jutottak volna a magyarság sorai közé. hogy az összeírásban vajjon nem csupán olyan fiúgyermekek szerepelnek-e. évi összeírásban. e szaporodási hiánynak az 1638–40. megfelelhetett a fiúk számának.

2 akik tehát nyilván az új betelepülők közé tartozhattak. 3 fia. Itt a fiúk száma a következő: Tekeházán Feketeardón Verécén Nagyszőllősön 1 jobbágynak 1 jobbágynak 5 jobbágynak 6 jobbágynak 1 fia. Verécén. mint a fenti 2 1 . 4 fia. 6 fia. sz. 1689-ben azonban 12 faluban már csak 117 fiú esett. Megállapíthatjuk továbbá. mint a régi jobbágyoké. évi összeírás egyúttal módot ad annak megvizsgálására is.3 hanem az újabb és újabb Esetleg fiútestvérek. hogy a régi magyar jobbágyság elfogyásában a természetes szaporodás hiányának nem volt része s így az elfogyás teljesen a rendkívüli pusztítások rovására írható. Az 1689. akiknek neveivel csak a XVII. Ez a fiú-többlet a síkföldi helységek magyar jobbágyainak elfogyása szempontjából éppúgy közömbös. 1689-ben 94. 3 Az említett időpontokban a rutén-oláh hegyvidék faluiban a fiúgyerekszám figyelemreméltó fölényt mutat. hogy az új betelepülők nem a természetes szaporodás nagyobb bősége. pedig az új elemeknek az üres telkeken való térfoglalása itt már évek. ha a fenti régi és új jobbágyok fiainak számát 1689-ben összevetve állítjuk szembe egymással: 18 régi jobbágynak 13 új jobbágynak 17 fia. 12 fia volt. Ezek az adatok végül is tehát arra a megállapításra vezetnek bennünket. sőt évtizedek óta folyik. 4 fia. addig ugyanezen összeírások adatai szerint 1638–40-ben a rutén-oláh hegyvidék 17 falujában 100 jobbágy gazdára 159. vagyis az új betelepülés megindulása előtt is szerepel a jobbágynévsorokban. milyen volt a fiúgyermekáldás. közepe.220 NÉPEK SORSA nek nevei már a XVII. Az új betelepülők természetes szaporodása tehát körülbelül azon a szinten mozgott. Az összeírásban szereplő jobbágynevek e két csoportba történt osztályozása pontosan ellenőrizhető a munkánk Második Részében e helységek alatt közzétett névadatok segítségével. hogy azoknak a jobbágygazdáknak a házában. hogy a régi jobbágyság természetes szaporodása nem volna elégséges a saját telkeik benépesítésére. Míg ugyanis 1638–40-ben Tekeházán. a fiúk1 száma a következő: Tekeházán Feketeardón Verécén Nagyszőllősön 4 jobbágynak 4 jobbágynak 3 jobbágynak 7 jobbágynak 5 fia. Még mindig nincs tehát semmi jele annak. Feketeardón és Nagyszőllősön az összesített adatok szerint 100 jobbágygazdára 87. ami világosan kifejezésre jut. sz. 3 fia. 3 fia. közepe óta találkozunk.

Így jutott a magyar nevű régi jobbágyság végül is 24 helységben kisebbségbe azon a területen.ÚJ MAGYAR JOBBÁGYSÁG 221 testvértelepülők beszivárgása révén kerekedtek a régi jobbágyság maradéka fölé. mint a mocsárvidékre eső s magyar többségűnek vagy éppen teljesen magyarnak megmaradt helységekben. mint amilyen réteg-cserélődést a megyebeli nemességnél már megfigyeltünk. helységekben már megtelepedett új és a régi jobbágyok arányának szempontjából is. Szászfalun 1567-ben 55. Verécén az 1775. A két jelenség között szinte párhuzamosság tapasztalható: mennél kisebb lett a magyar nyelvű jobbágyok száma egy-egy vidéken. az utóbbiak között azonban csak 3 olyan név ismerhető fel. sz. évek közé eső két évszázad alatt ugyanis a magyar jobbágyság körében – elsősorban a családnevek alapján – éppen olyan ide-oda hullámzás és rétegcsere állapítható meg. mint amely nevek alatt ugyan abban a helységben a magyar nevű jobbágyság 1565/74-ben élt.1 nem volt a megye egész területén egyformán eloszló. mely már 1567-ben is szerepelt a faluban. A magyar nevű jobbágyokat az egyes helységekben 1775-ben nagy részben más nevek alatt találjuk. közös azonban ezek között csak 2 akad. Az 1565/74. Tekeházán például 1567-ben 30 különböző magyar családnevet találunk a jobbágyság körében. e megjelöléssel nem a szó genetikus értelmét is. A Tisza mentén és általában azokban a helységekben. ha azt keressük. A nevek kicserélődése. . helységenként szinte teljesnek mutatkozik a magyar nevű réteg kicserélődése. Tekintetbe kell azonban akkor vennünk. melyből a legtöbb esetben valóban a családok kicserélődésére is következtetnünk lehet. s magyar családnevet – a most már többségben levő nem magyar nevek mellett – 1775-ben még mindig 19-et lehet megszámolni.-ban még egyedül tőle nyerte jegyeit. és 1775. melynek népisége a XVI. évi 25 magyar családnév között. ahol a magyar nevű jobbágyság 20 helység közül 16 helységben kisebbségbe szorult. a megmaradó magyar nevű jobbágyság annál inkább kicseréltnek látszik. 1775-ben 23 volt a magyar jobbágynevek száma. sokkal nagyobb mérvű volt a kicserélődés. ö. hanem csupán a nemzetiség változatlan tényét óhajtjuk kifejezni. A Tisza-sávon. melyekben a magyar nevű jobbágyság kisebbségbe szorult. hogy a népességeiben megfogyott síkföld honnan nyerte a veszteség pótlását. a Bevezetésben és az előző fejezetben idevonatkozólag elmondottakat. évi 11 magyar családnév közül szintén csak 3 található fel az 1567. 1 V. * Mikor a síkföldi helységekben „megmaradt” magyar jobbágyságról szólunk.

Míg tehát a Tisza mentén és a többi helységben. itt tehát a megmaradt egész jobbágyságnak csaknem a fele az ősi jobbágyság fiági egyenes maradékának tekinthető. amire pedig elegendő adat ily távoli időből a jobbágyságra nézve nem meríthető. és 1775. Míg itt az 1567. melyben . az északra eső Feketepatakon pedig az 1567. Nagy. rendszerint minden helységben és minden időben feltalálható jobbágycsaládnév (Kovács. évi magyar jobbágycsaládnevekben csak 6 közösre találunk. évi 3 között azonban már éppúgy nem található egyetlen egy azonos sem. A délre eső Gyulán például az 1775. akik 1775-ben Gyulán a fennmaradt 6 s Feketepatakon a továbbélő 4 családnév alatt találhatók. ugyancsak 10 magyar családnév között. évi 15 és az 1775. a túrterebesihez hasonló földrajzi helyzetű. évi 18 sásvári magyar családnév közül az 1775. évi 6. évi 3 között sem. e két helységben a magyar jobbágyság egyharmad részben vérségileg és fiúágon is egyenes maradékának tekinthető az 1567-ben megismert jobbágyságnak. Varga). évi 7 magyar családnév közül az 1775. de az északi mocsárövbe eső. Minthogy pedig azoknak a jobbágygazdáknak a száma. évi 20 és az 1775. Verécén. alapítani nem lehet. évi 12 magyar névben csupán egy szerepel. évi 21 családnév közül 6 olyan található. évi 32 magyar családnév között is szerepelt. a királyházai 1567. évi 8 s az 1775. Feketepatakon 35%-át képezik. magukat kun-besenyő ivadékoknak tartó s teljes mértékben magyarnak maradt tamásváraljaiak között az 1775. évi. melyek már 1567-ben is éltek a helység jobbágysága körében. gyakran szereplő. A Tekeházán. miként Hetényen az 1570. mely már az 1567. E hat név alatt 1775-ben az összes jobbágygazdáknak 40%-a található. javul a fennmaradt magyar jobbágycsaládnevek aránya is. A mocsár védőövén belül az Avas hegység lejtőjére települt. Szirmán az 1567.221 NÉPEK SORSA Az 1567. amilyenekre vérségi kontinuitást a leszármazás dokumentálása nélkül. szintén mezőváros jellegű s magyar nevű jobbágyokban némileg ugyancsak megfogyott Salánkon 1775-ben 13 olyan magyar családnevet találunk. évi 12. 1775-ben Gyulán az összes jobbágygazdák számának 34. évben 15 magyar családnév élt s ezek közül 6 név már itt élt két évszázaddal korábban is. évi 10 családnév közül négy forog még az 1775. Csepén az 1567. Az ugyancsak a déli mocsárövön belül fekvő mezőváros jellegű Túrterebesen – bizonyára a kevésbbé egységes mezővárosi keretek miatt is – a földrajzi és társadalmi elszigeteltség nem volt ily teljes s itt a megfogyott s kisebbségbe is esett magyarság mellé az idők folyamán jelentékeny szláv és német betelepülés történt. Szászfaluban és Sásváron 1567 és 1775 között megmaradt néhány magyar név egy része is olyan. Amint távolodunk a Tisza-vonaltól.

még mielőtt Bábonyon feltűntek volna. Sokszor az átköltözésre is következtetni lehet: a Csupros név pl. Bár e nevek ugyan nem eléggé jellegzetesek.és beköltözések azonban rendszerint alig érnek túl a közvetlen szomszédságon s különösen élénkek olyan szomszédos faluk között. melyek egy birtoktest keretébe tartoznak s talán már eredetükben is közös elemeket hordoztak. addig a mocsárvidéken a magyar többségüket. Így a nagyobb A családi kontinuitás a közbeeső összeírások alapján a legtöbbször világosan megfigyelhető.) iktat be egy-egy közösségbe új elemeket és szakít ki abból régieket. Balás. Az állandóan folyó lassú jobbágymigratio további indítékai társadalmi viszonyokban gyökereznek. Királyházán és Szászfalun a Pintek. Az ilyen migratio által a szomszédságok közös népi jegyei még erősebben kidomborodnak.A KICSERÉLŐDÉS ÜTEME 223 a magyar nevű jobbágyság kisebbségbe jutott. Varga nevek 1567-ben még nem szerepeltek itt. Az ilyen indokokból előálló el. Halmin és Tamásváralján – az egy Kaki kivételével. 1450-ben szerepel Tekeházán és 1480-ban Sásváron. miként Ugocsa megyében különösen a Káta-falukon figyelhető meg élesen. hogy a nyalábi uradalom tiszavölgyi helységeiben is számos közös név fordul elő. Szabó. jóformán az egész magyar nevű jobbágyság maga is jövevénynek mutatkozik. Kaki. Szászfalun és Verécén a Józan. Reámutattunk már. Éppúgy nem lehet csupán a véletlen műve.1 Az új nevek alatt sejthető új magyar réteg azonban az utóbbi helységekben is jelentékeny hányadot foglal el s a két évszázaddal korábbi állapothoz képest mindenütt többségben levőnek mutatkozik. mely a közeli Szatmár-megyei Kakra mutat – ezek a nevek mind megtalálhatók. viszont a név ez időben tűnik fel a szomszédos Szászfalun. Ez is általános jelenség. A Katák birtokának ugocsai magját képező Bábonyon például 1775-ben 8 családnév alatt éltek a jobbágyok s ezek közül az Apai. Szászfalun és Tekeházán a Zagyva. még sem lehet a véletlen műve. amely mellett azonban a társadalmi viszonyok a migratiónak egészen különleges jelentőséget is adnak. stb. Kósa. Kovács. árvák elköltözése anyjukkal. megtartott helységekben számottevő réteg a régi jobbágyság vérségi. hogy a jobbágyfiúk – főleg ha egy-egy portán többen vannak – gyakran elhagyják a szülőfalut. Tekeházán és Szászfalun a Csupros. de nem szerepelnek már 1567-ben. Elek. mint pl. fiági maradékaként figyelhető meg. hogy a Bábonnyal szomszédos és szintén Káta-eredetű Gyulán. l . Feketeardón és Szászfalun a Dóka nevek. A kicserélődés elsősorban a mindig folyó lassú jobbágy migratióra vezethető vissza. mely – miként már reámutattunk – a családi élet természetes következményeiként (családalapítás.

Péterfalván a dézsmajegyzék szerint sarlópénzt fizet. hogy a zsellérség száma gyarapodnék. A telkes-gazdák állandóbb rétege mellett szinte folytonos mozgásban találjuk a szegény szolganép rétegét. 1572. vagy nyomtalanul eltűnnek. Forgolányban.és beköltözés s ez elsősorban a zsellérség körében folyik. 2 Egy évben csak egy helységben találunk Ugocsamegyében Vizi Benedeket. 1580. évek közé eső évtizedben a következő. Tivadaron) a zsellérek csekély száma (4–8) mellett is évenként 3–4 új zsellér nevével találkozunk. évek között szakadtak. Péterfalván a dicajegyzék szerint 1/2 portán él. hanem – miként láttuk – az uradalmi jobbágy falukban is nagymértékű. Ezekben a hely1 Ez magyarázza meg. bizonyos Vizi Benedek nevű zsellér költözködéseiben is eléggé szemlélhetővé válik. Farkasfalván a dézsmajegyzék szerint keresztyénpénzt fizet. Ez a körülmény arra mutat. melyek közösek voltak a magyarság itteni megfogyatkozását előidéző okokkal. hogy a munkánk Második Részében közölt névsorok időpontja között a helység jobbágy lakosságához képest feltűnően sok az . mely az egész nemesi vidéken – mivel hiányzik a föld. akik csak 1–2 évig maradnak helyükön s azután más helyen bukkannak fel. csaknem 100%-os volt a megmaradt magyar nevű jobbágyság kicserélődése. 1570. Bökényben a dézsmajegyzék szerint keresztyénpénzt fizet. Az egyik jött. Bökényben a dézsmajegyzék szerint keresztyénpénzt fizet. érthető lesz az is. 1574. nyilván tehát egy és ugyanazt a személyt. jóformán csak zsellérnép lakik. hogy a nemesi falukban (mint pl. Vizi Benedeket a dézsma és dicajegyzékek az 1570–1580. A nemesi vidék zsellérségének ez a jövés-menése egyetlen példán. a másik ment s rövid idő alatt kicserélődött egy-egy kisnemesi falu zsellérrétege. Péterfalván a dicajegyzék szerint telke elhagyott.224 NÉPEK SORSA helységekben. a nélkül azonban. ahol az udvarházakban s a jómódú jobbágygazdák telkein jelentékeny szegény zsellér-réteg él. A nemesi vidék faluiban a nemesek mellett. 1576. A Tisza mentén azonban nemcsak a nemesi. . melyek a megyére és pedig főleg a Tisza vidékére az 1657–1717. hogy e helységekben a kicserélődésnek olyan okai is voltak. egymással szomszédos nemesi helységekben tüntetik fel:2 1570. különösen élénk az el.. E szinte évenkénti helycseréket látva. Ezeket az okokat ama veszedelmekben.1 A dézsmajegyzékekben a keresztyénpénzt fizető zsellérek között gyakran találni olyanokat. pusztító csapásokban jelöltük meg. akik maguk is a jobbágy színvonalán élő szegény földművesek.új” nevek száma. melyhez megkötődnének – szüntelen hullámzásban mozog. 1577. Bökényben a dézsmajegyzék szerint keresztyénpénzt fizet.

lassú belső migratio is. ha a kérdéses néven csak egy helység található az országban. hogy e neveket nem maga az új települő viseli először – bár leginkább az új környezetben szoktak az ilyen nevek megszületni – a név mindenképpen arra a népi bölcsőre utal. állandóan folyó. amely a rutén rajokat is elindította a hegyek felől a régi magyar jobbágyság üresen hagyott helyeinek betöltésére. melyek a XVI. mely e szomszédos helységeket – a megyehatárokra való tekintet nélkül – szoros szálakkal fűzte össze. . amelyek messze esnek a név viselőjének új otthont nyújtó ugocsai hely1 A meghatározás az esetben sikerült. Lehet ugyan. Egyes nevek azonban olyan szatmár.1 Ez az 51 név megyék szerint így oszlik meg: Szatmár megye Bereg megye Szabolcs megye Abaúj megye Zemplén megye Ung megye 23 10 8 6 3 1 E számok szerint az új magyar települők zömét a két szomszédos megyének. egy ezek közül a közelbe s a többi a távolba.és beregmegyei helységeket jelölnek. esetleg az ország másik szélére esik. óta az ugocsai magyar sík területen először feltűnő s magyarnak minősíthető ilyen helységnévből képzett családnevek közül 51-nek sikerült a névadó helységét földrajzilag körülbelül meghatározni. a szomszédos szatmári és beregi helységek nevét viselő jobbágyokat Ugocsa megyében elsősorban ilyen természetes migratio lerakódásainak lehet tekinteni. némi nyomot szolgáltathatnak Ugocsa megye újabb magyar lakosai eredetének felkutatásához. főleg a családi élet indításaiból táplálkozó. melyek a XVI. az előbbi helységekben az Ugocsa megyének új magyar települőket adó helységeket tekinthetjük. Szatmárnak és Beregnek kellett szolgáltatni. ahonnan viselője származott. sz. Viselőiket. vagy ha több is található.-ban még ismeretlenek voltak a megye területén. sz.A MAGYAR UTÁNPÓTLÁS FORRÁSAI 225 ségekben a kisebbségben levő magyar jobbágyság körében nagyobb részben olyan nevekkel találkozunk. A helységnévből képzett családnév ugyanis arra a helységre mutatván. hanem az a természetes. A XVII. nyilván az a népmozgalom sodorta a Tisza völgyébe. de mindenesetre magyar lakosságú helységekből képzett nevek. Mivel pedig a szomszédokat nem csupán az elpusztult magyarság helyeire irányuló hullámzás hajtotta ide. második felében a megyében még ismeretlenek voltak. akik gyakran távolabbi vidékekről jönnek. sz. A nem ugocsamegyei. amelyből az új beköltöző most vagy családja egykor kilépett.

226 NÉPEK SORSA ségtől (pl. elsősorban az 1772/73.) Ha a lakosok nem magyar nyelven tették vallomásaikat. belesodorva az újratelepülés zömét szolgáltató rutén tömeg közé. Ha az ilyen új otthont nyújtó helység azok közé az ugocsai helységek közé tartozik.” etc. Az itteni helységek neveit viselő új jobbágylakosok bizonyára e kapcsolat révén kerültek Ugocsába. 1920.. (UT. évből származó s a helységek jobbágyainak használatos (usitata) nyelvén felvett „fassiók”. Bpest. inkább már az újratelepítés mozgalmai hozhatták ide. 5 A záradék formulája: „Cuiusmodi per nos a suprafatis nominatisque fatentibus sub iuramento exceptis et in una loci huius incolis usitata lingna hungarica (ruthenica) genuine expositis coramque praedescriptis fatentibus ac aliis quoque loci huius incolis de puncto ad punctum clare per extensum perlectis. 3 A rovat címe: „principaliter in eodem viget lingua. amelyről úrbéri tábláink névadatai származnak. iudicis et iuratorum ad novem puncta elicitas usitata itidem lingua hungarica (ruthenica) genuine descriptas. una cum novem punctis interrogatoriis aeque usitata lingua hungarica (ruthenica) praelegimus.. Az említett eskü szövege is említi a „használatos” nyelvet: „formulam iuramenti hungaricam. második felében az 1772–1775. 1 .és beregmegyei helységek neveit viselő új lakosokat. „tehát abban az időpontban. melyek jobbágyságát a közelmúltban vérveszteségek érték.2 melyben feljegyezve találjuk az egy-egy helységben főként divatozott nyelvet vagy nyelveket. a rutén nyelv is. Ezen a területen a magyar nyelv uralma eladdig kizárólagosnak volt tekinthető s most a magyar nyelv mellett fontos szerephez jutott egy másik. az itt megtelepülő. Panyolai Nagyszőllősön.” Ac taliter fassiones ductoris.” 4 A fassiók az Orsz. A nyelvi viszonyokat a XVIII. éppúgy mint a távolabbi megyék helységeinek neveit viselőket is.3 Szólnak a helységek nyelvi viszonyairól az úrbérrendezés iratai is.. Vitkai Csepén). a falubeli vallomásokból is kitetsző használatos nyelvet.. 2 Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Így az 1773.1 * Az ugocsai síkvidék jobbágytársadalmában a családnevek tanúsága szerint bekövetkezett nemzetiségi eltolódásoknak az itt beszélt nyelv tekintetében is kifejezésre kellett jutnia. Ltárban az úrbéri tabellák mellett.5 továbbá az úrbérrendezés végrehajtásáról 1774–1775-ben Az Ugocsa megyében birtokos Perényieknek és Vayaknak Abaujban és Szabolcsban is nagy birtokaik voltak..” etc. években..4 melyek záradéka kifejezetten is megjelöli ezt. Szatmár megyéből Ombódi Feketeardón és Csepén. az idegen – Ugocsa megyében csak rutén – nyelvű vallomás szövege mellett latin fordítás is található. több forrásunk is megjelöli Ugocsa megyében. sz. évi országos és hivatalos helységösszeírás. említett szatmár.

extradedimus. mert az olyan községeknek. hogy a nyelvi viszonyok megfeleltek-e a jobbágy-családnevek kb. A magyar nyelv némi előnyt élvezett.. kifejezvén. ex quo attamen ordinaria ipsorum lingua esset ruthenica. in fine autem hungaricis inscriptionibus pari ut hungaricum authentia roboratum. ac ideo iisdem ungaricum urbarium cum inscriptionibus hungaricis habeatur sub authentico extradatum.MILYEN NYELVET BESZÉLNEK? 227 kiadott bizonyságlevelek. annál kevésbbé egy-két szóval. az 1773.: „licet autem in possessione hac omnes incolae linguam etiam ungaricam intelligerent. az urbáriumot a „rendes” és a magyar nyelven is kiadták..1 melyek a jobbágylakosság anya(vernacula) nyelvét nevezik meg. melyek lakosai – ha „rendes” nyelvük más is volt mint magyar – értették ezt is. Valamennyire hasonló volt a helyzet Salánkon és Tiszaújlakon is.. ennek dacára csupán az úrbérrendezés előkészítése során 1772-ben felvett bevallás záradéka jelölte meg a lakosság „használatos” nyelvének a magyart. hogy az urbárium ezen a nyelven adatott ki a községnek. hogy ez időben a helységekben milyenek voltak a nyelvi viszonyok s meg tudjuk állapítani. hogy a lakosok magyarul mindnyájan értenek. Ezt az ingadozást az a körülmény magyarázza meg. hinc pro uberiori intelligentia ipsis ruthenici quoque idiomatis urbarium cum factis intra vacua quidem spatia ruthenicis. Ezt az eltérést és ennek magyarázatát a bizonyságlevél minden esetben magában foglalja. az 1773. ahol 1775-ben ugyan 32 magyar és 23 nem magyar nevű jobbágy lakott..2 E három forrás segítségével képet kapunk arról. amely a nyelv uralma szempontjából körülírással is nehezen lett volna jellemezhető. et veluti lingua ruthenica loci incolis vernacula inscriptiones intra vacua spatia ruthenice factae habentur. évi helységUgyancsak az úrbéri tabellák mellett. Abban a 15 síkföldi magyar eredetű helységben. quae in vacuis spatiis urbariorum inscribendae erant. Csepén pl. ugyanez időből származó nyelvi csoportjainak. Kivételt képezett Kökényesd. mint Kistarnán: „Processimus praescripta modalitate ad insertionem eorum. úgy az 1773.” A csupán rutén nyelvet beszélő faluban. mint az úrbérrendezés végrehajtásáról 1774/75-ben kiadott bizonyságlevelek a magyar nyelvet jelölik meg „főként divatozó”-nak.” 2 1 . évi hivatalos helységösszeírás a leginkább beszélt nyelvként s az úrbérrendezés végrehajtásáról 1775-ben kiadott bizonyságlevél a lakosok „rendes” nyelveként már a rutént jelölte meg. hogy a magyar és nem magyar nevűek rétegei a helységben meglehetősen egyensúlyban és a közelmúltban végbement keveredés folytán még oly átmeneti állapotban voltak. évi hivatalos helységösszeírás. bár az utóbbi azzal a megjegyzéssel. A magyar nevűek e két helységben is többségben voltak s az úrbérrendezés iratai valóban egyedül a magyar nyelvről szólnak. melyben a magyar nevű jobbágyok 1775-ben többségben voltak a nem magyar nevűek felett.

addig ama 24 helységben. a bevalló jobbágylakosság nyelvén szólnak hozzánk. 1775-ben magyar nevű jobbágytöbbséget tartó falukban tehát egyidejű forrásaink – a felsorolt csekély és indokolt eltérésektől eltekintve –. hogy a magyar nyelvet. a faluban mindenki érti. a nemesi lakosságra pedig az úrbérrendezés irataiban található nyelvi megjegyzések nem. Ez a megjelölés nyilván csak a jobbágylakosokra vonatkozik. A „fassio” és a hivatalos helységösszeírás viszont csak a magyar nyelvről tud. évi helységösszeírás a rutén. mert a helységnek átadott urbárium csak nekik szólt. hogy az urbáriumát a helységnek a helység „lakosai”-nak nyelvén adták ki. használatos nyelvként. hogy a lakosok a magyar nyelvet is mindnyájan értik. évi helységösszeírással sem. mert a magyar nevű jobbágyság – miként láttuk – a legtöbb helyen e falvakban igen jelentékeny volt. Kivételt képezett végül Péterfalva. Ezt a 30–40% körül mozgó magyar nevű kisebbséget az új betelepülők nyelvileg természetesen nem tudták felszívni. vagy együtt a rutén és magyar nyelvet jelöli meg a helységben leginkább dívónak s az úrbérrendezés végrehajtásáról 1775-ben kiadott bizonyságlevelek is a rutént állapítják meg a lakosok rendes nyelveként. (l. nincs ellentétben az 1773. hogy Péterfalva nemesi község volt.1 Míg az említett. mert ez csupán a leginkább divatozó nyelvet jelöli meg a ruténben. hiszen a lakosok a rendes rutén nyelvük dacára e szerint is értenek magyarul. az 1773.228 NÉPEK SORSA összeírás azonban mellette megjelöli divatozónak a rutén nyelvet is. Ez a megjelölés nincs ellentétben a bizonyságlevél megállapításával. ahol 4 magyar nevű jobbággyal szemben 3 nem magyar nevű állott s ennek dacára az úrbérrendezés végrehajtásáról kiadott bizonyságlevél a lakosok rendes nyelveként a rutént jelölte meg. az előbbi jegyzeteket) mutatják. Az úrbérrendezésről kiadott bizonyságlevelek is azt fejezik ki. Az úrbérrendezés előkészítése során felvett fassiok. de alattuk szintén csak a jobbágyok értendők. említi is. 2 Az 1772–73-ban felvett előző jegyzékünkben említett fassiok záradékai e helységekben is a magyart jelölik meg a. a magyar nyelv uralmáról beszélnek. miként a záradék kezdőszavai és az esküformula. Magyarázatként arra kell reámutatnunk. Ez a megjelölés a nem magyar nevűek jelentékeny kisebbségében (Salánkon 91 magyar és 34 nem magyar. ha a záradék más helyen általánosan a „lakosok” nyelvét. hanem csupán az úrbérrendezés által érintettekre. Földesuraik külön példányt kaptak. azzal a szokásos megjegyzéssel. tehát a 7 jobbágyra vonatkoznak. ami nem zárja ki a magyar nyelv forgását. Tiszaújlakon 31 magyar és 14 nem magyar nevű.2 A magyar nyelv használata tehát ezekben a falukban a rutén mellett is megmaradt s ez annál inkább érhető.) eléggé kifejezésre jut s így indokolható is. minden esetben hozzátéve. 1 . s lakosai jóformán teljesen kisnemesek és magyarok voltak. amelyben a magyar nevű jobbágyság a két évszázad alatt kisebbségbe esett vissza.

annak dacára. amelyben a családneveknek névelemzési módszerünk szerint képzett nyelvi csoportjai egymással szemben állnak. hogy a 16 magyar és 19 nem magyar nevű jobbágyot tartó nemesi Bökény s a 14 magyar és 25 nem magyar nevű jobbágy lakóhelyéül szolgáló. melyet a beszélt nyelv szempontjából egyes források nem vettek figyelembe vagy ahol a magyar és nem magyar nevű jobbágyság meglehetősen egyensúlyban volt. az úrbérrendezésről 1775-ben kiadott bizonyságlevél szerint pedig a jobbágylakosok – a magyar nyelvet is értve – a rutént beszélték. Általában tehát megállapíthatjuk. évi helységösszeírás szerint a magyar. mert névelemzési módszerünket ez a párhuzam is igazolja. ahol nagyobb számban kisnemesség lakott. hogy a rutén-oláh hegyvidék települési magván kívül eső és eredetileg teljesen magyar helységekben két évszázad múlva a nagy változások után különböző források azt a nyelvet jelölik meg a falu nyelvének. 1 .1 A nemesi lakosság figyelembevételével lehet azt is megmagyarázni. A falu nyelve és a jobbágynevek nyelvi csoportosítása között megállapítható következetes párhuzamra azért is súlyt kívánunk helyezni. hogy a csekély számú zsellérségben a magyar nevűek kisebbségben voltak. Eltéréseket ott figyeltünk meg. Néhány helységben itt is előfordul. mert e faluk egységükben a nagyszámú magyar kisnemesség révén magyar faluk voltak. Az új többség tehát egy ideig maga is kisebbség volt. ez időben már szintén erősen nemesi jellegű Tiszaújhely nyelve forrásainkban a magyar és rutén között ingadozik s hogy a szintén nemesi eredetű és 4 magyar és 6 nem magyar nevű jobbágy által lakott Nevetlenfalu nyelveként ugyanezekben a forrásokban egyedül a magyar szerepel. ott nem magyar nyelv szerepel. Ahol tehát a magyar nyelvű jobbágyok megőrizték túlsúlyukat. A megfogyott magyarság mellé ugyanis az idegenek betelepülése nem egyetlen aktussal ment végbe s így az utóbbiak túlsúlya sem egyszerre formálódott ki. hogy a jobbágyság névaránya és a helység nyelve nem mutat párhuzamot. melynek a helyhez már egyébként is évszázadok óta hozzákötődött magyar nyelvet az erőviszony szerint is át kellett vennie. minthogy a megjelölt nyelvi állapot egy-egy helységben azt a viszonyt juttatja kifejezésre. Gödényházán és Tivadaron az ellentmondás azonban csak látszólagos. ott a falu nyelveként a magyar. ahol pedig kisebbségbe jutottak. amelyhez tartozónak ekkor a jobbágynevek többségét állapítottuk meg.A JOBBÁGYNEVEK ÉS A NYELV 229 sőt valamennyire maguk is a magyar nyelv hatása alá kerültek. * E helységek lakosai az 1773.

amikor a magyarság részvétele e településekben E háromféle megjelölés. ha a tömegben aránylag már jóval kevesebb számbeli erőt is képviselt. mint ugyanitt a rutén és oláh jobbágyság. hogy nyelvét a legtöbb helyen fenntartsa. második felében.1 A magyar nyelvnek a XVIII.-i állapotáról szólva kifejtettük – ezen a területen a rutén és oláh elemek között kezdettől fogva jelentékeny számú magyar jobbágyság élt. a többi 19 helység lakosairól azt mondják.230 NÉPEK SORSA Az ugocsai magyarság sorsáról alkotott képünk hiányos volna. második felében e nemzetiségi vidéken tapasztalható elterjedtsége elsősorban örökség abból a korból. nincs szükségképpen ellentétben egymással. a. sz. miként már előbb reámutattunk. 96 304 161 921 Két évszázad múlva tehát a magyar nevű jobbágyok száma háromszorosra. sz. magyar nyelven lettek felvéve. mint a lakosság „használatos” nyelvén. Rakaszt és Veresmartot is – a XVI. ugyanekkor azonban a nem magyar nevűeké hatszorosra nőtt. megtelepülésről és a megye XVI. bár nem olyan mértékben. 1 . A magyarság e területről a lefolyt két évszázad alatt sem tünt el. ha nem vetnénk végül egy tekintetet a rutén és oláh települési területre. amely mellett a lakosok érthették és használhatták a magyar nyelvet is. minthogy a helységösszeírás egyetlen szóval csupán a leginkább használt nyelvet jelöli meg. Számbeli ereje azonban még mindig képessé tette arra. Ugyanezekben a helységekben az úrbérrendezési fassiok. 1775. hogy rendes nyelvük ugyan a rutén vagy az oláh. évi helységösszeírás a leginkább beszélt nyelvnek e helységekben egyedül a rutén vagy oláh nyelvet jelöli meg. sőt tovább is plántálja. sz. Az úrbérrendezésről kiadott bizonyságlevelek ugyanis a két hegyvidékhez tartozó 27 helység közül csupán 8-ban jelölik a lakosság nyelvét egyedül ruténnek – kizárólag oláhnak seholsem –. sz. mint a XVI. A két nemzetiségi hegyvidéken – ideszámítva Egrest. az úrbérrendezés irataiban a magyar nyelv szerepe is kidomborodik. második fele óta a megoszlás arányának alakulását a következő összevetés szemlélteti: Magyar nevű jobbágy Nem magyar nevű jobbágy 1565–74. Bár az 1773. sőt számban növekedett. A magyar elem tehát a két hegyvidéken a síkföldi magyarság elhanyatlása után is jelentékeny szerepet játszott. de magyarul is értenek. amiben bizonyára a számára kedvezőbb korábbi állapot átörökített helyzeti energiája s a nyelvi felszívódásához szükséges társadalmi nyugalom hiánya is segítségére volt. hiszen – miként. a két hegyvidékre is.

mert a nagy népi hullámzások még alighogy elcsendesültek. rendszerint az a nyelv lett. Ugocsa megyében a hegyvidékeken a győzelem a rutén és oláh nyelveket illette meg. de a magyar nyelv elterjedtségét a magyar nevű jobbágyoknak 1775-ben még mindig jelentékeny száma is megmagyarázza. a népi hullámzások elülte után. évi jelenKiscsongován. az 50%-ot is meghaladta.1 Sőt ezek közé tartozik maga a fenti csoportosítás élén álló helység. az úrbérrendezés irataiban szó esik a magyar nyelvről is. de táplálhatta a mármarosi só fuvarozásával szerzett sűrű népi kapcsolat is. azokban is – Kirvát kivéve – melyekben a XVIII. sz. ezt mindenek előtt az ott lakó magyar nevű jobbágyság nyelvi hatásának lehet tulajdonítani. nyilván azért.2 a nyelvi felszívódás folyamata azonban 1775-ben még csak nyolc helységben jutott befejezéshez. ahol 1574-ben is csupán magyar nevű – bár összesen is csak 4 – jobbágy lakott. Azokban a helységekben. de csak későn. A győztes.MAGYARSÁG A RUTÉN VIDÉKEN 231 nagyobb s nyelvi ereje ezen kívül a környékben viruló magyar tömeg hatása révén is még átütő volt. Kétségtelenül táplálták végül a nyugtalan idők még mindig érezhető utórezgései.-ban mindennemű források egyedül a rutén nyelv uralmát ismerik. melyekben ismerik a magyar nyelvet. A helytartótanácshoz küldött 1862. jóllehet 1775-ben csekély – 7 főnyi – jobbágyságában csak szláv vagy bizonytalan nevűt lehet találni. A nyelvi felszívódás ugyanis a kisebb közösségekben a természetes fejlődés törvényeként jön létre. melyek a nyelvi felszívódáshoz szükséges nyugalommal éppen ellentétes hatást idéznek elő. Kirva és Kiscsongova kivételével tehát mindenütt laktak magyar nyelvű jobbágyok. 2 A síkvidéken a másik jelenségre nyílik majd alkalom: egyes helységekben a magyar nyelv szívta fel a rutének nyelvét. 1 . amely a közösségben és a környezetben nagyobb tömeget képviselt s amelynek tömege több újabb utánpótláshoz jutott. A hatást az érintkezések révén bizonyára önkéntelenül táplálta az uradalmi adminisztráció. a többiben pedig így oszlott meg: 1 helységben 5 helységben 9 helységben 7 helységben 2 helységben 2. mikor még nem volt iskolapolitika. helységben 44% 30–40% 20–30% 10–20% 10–10% 0% Két helység. A magyar nevű jobbágyság ugyanis ekkor Szárazpatakon. mely magyar emberek kezében volt. De egy évszázadnak sem kellett eltelnie s a két hegyvidékről már jóformán teljesen kiszorult a magyar nyelv. a 44%-os magyar nevű réteget tartó Veléte is. mint a lakosok által értettről és használtról.

Nagytarnán 1705-ben Szamosit látunk feltűnni. Tordait és Váradit. 1775-ben 6 Könnyű. Gyulán (1619) és Nagyszőllősön (1666) is találunk. és 1775. A magyar családnevek természetesen a magyar nyelv elhalása után is fennmaradtak. 1775-ben 4 Szakalos.232 NÉPEK SORSA tésekbenl már 19 helységben nem lehet hallani a magyar nyelvet s a többi 6 helységben is csak „kevés magyar” dívott. hogy a családneveken a magyar jobbágycsaládoknak egy-egy hegyvidéki helységben való legyökerezése és természetes elszaporodása éppúgy kimutatható. Felsősáradon 1567-ben 1. Az előbbiekre idézhetjük példaként. A pusztulás által szinte kisajátított síkvidéken a velétei Fejérekhez hasonló példa egyáltalában nem található. az ugocsai rutén központban 1717-ben Gacsályit. Csarnatőn 1743-ban Regécit. Ez a jelenség kétségen kívül a hegyvidéken pusztításnak kevésbbé kitett életlehetőségekkel. eln. de előzőleg Gacsályit Ugocsa megyében már Feketeardón (1567). mikor ugyanez idő alatt a szomszédos síkvidéken megfogyott és számos helységben a betelepedett rutén-oláh elemekkel szemben kisebbségbe hanyatlott. Rakaszon 1634-ben 1 Méhes. a portyázó hadak ellenében jó búvóhelyet nyújtó hegyi erdőségekkel magyarázható meg. 1743-ban Kóródit.1 Helyt. Föl kell vetnünk azonban a kérdést. A hegyvidéki magyarság ugyanokkor a síkvidékről is gyarapodott új magyar elemmel. Az utóbbi esetben arra is következtetni lehet. Alsókaraszlón 1720-ban 1. Kupányban 1670-ben Ardait. 1775-ben Tarnócit. csak néhányan beszélték még a „pórnép” közül. hogy a két hegyvidéken a ruténség és oláhság testében hogyan tarthatta eddig is fenn a magyarság magát és hogyan szaporodhatott meg 1567/74. hogy a települő magának Ugocsa megyének szomszédos sík vidékéről költözött ide. Rakaszon 1690-ben Leleszit. A rutén és oláh nép sorsa alakulásának kapcsán bővebben is szólni fogunk a két hegyvidék lakosságának kevésbbé zaklatott életéről. Szárazpatakon 1666-ban Szamosközit. Fertősalmáson (1584). hogy Velétén 1572-ben csak 1. de az ellenkezőre is adódik példa. között háromszorosra a száma. 2 1 . 1775-ben már 13 Fejér nevű jobbágy élt. itt csak arra kívánunk reámutatni. E leginkább szatmármegyei helységekre mutató nevek viselőit a megyében rendszerint mindjárt először e hegyvidéken találjuk. 1717-ben tűnik fel Rákócon. emlékeként az idegen új tömegek által itt elsodort magyarságnak. 1743-ban Tárkányit. Hiripi viszont egyedül Velétén szerepel a megyében. Csarnatő és Egres adatai hiányzanak. mint a rutén és oláh jobbágycsaládoké. 1775-ben pedig már 4 Méhes élt. Velétén 1775-ben Hiripit. Rákócon. Gacsályi pl. 20895–862.

a Lengyel. 3 Tót települőkről forrásaink csupán Kökényesden tudnak (Pesty). Róka stb. mint a síkvidék egyes helységei között. miként már reámutattunk. a többi szétoszlik az egyes községek között). 1 . e nevek felmerülésének későbbi időpontjából arra lehet következtetni. A nemzetiségi megoszlást is kifejező 1910. 2 Ilyen tipikus hegyvidéki magyar neveknek mutatkoznak pl. hogy a hegyvidék és a síkvidék helységei között nem volt olyan intenzív a magyar elemek kölcsönös kicserélődése. Meg kell jegyeznünk. a Bárány. azonosak voltak azokkal az ősi szláv szórványokkal. e néven kétségtelenül valami már az első orosz és lengyel települési rajok ideérkezte előtt itt lakó régi szlávokat neveztek. akikre a magyarság nyelvébe az orosz elem megjelenése előtt átvett egyes ugocsai folyónevek. Berkes. amelyet a XVIII. sz.-ban a magyarság települési területére a földesúr telepített át a távoli tót vidékről3 s az a néhány lengyel és délszláv települő. Ugocsa megyének az a népeleme. hogy e nevek a valóságban nem másként – nem magyarul – hangzottak-e s csupán a magyar összeíró hallotta a bemondott nevet magyar hangzásúnak. hogy a hegyvidékről vitték a síkra. A szlávok alatt azonban Ugocsa megyében ebben az időben csaknem teljesen ruténeket kell érteni. évi népszámlálás alkalmával 37 tót anyanyelvű lakos volt a megyében (Nagyszőllősre esik 10 lélek. vagy ha esetleg a síkvidéken előfordulnak is.4 a rutén tömeg mellett Egyes nevek csak itt lelhetők fel. Föl lehet vetni a kérdést. nevek. sz. Potrohos. (Feketeardón 1458-ban 4 „Sclavus” nevű jobbágy található. mint a nevek nyelvi kontinuitásának fenntartóira és a magyarság által korán és teljesen felszívott közvetítőire mutatnak. hogy „Tót” nevűeket számos ugocsamegyei helységben találunk már a XV. sz. Rác családnevek azonban határozottan ilyen eredetre mutatnak.RUTÉN BETELEPÜLÉS 233 A névsorok összevetése általában azt a benyomást kelti bennünk. Pokol.2 2.-i emésztő csapások s az ezeket követő békés regeneráció után a megye területén győztesként tört előre s amely a végzetesen megritkult magyarság sorainak betöltésében a magyarság saját utánpótlását messze felülmúló mértékben vett részt. hanem általában szlávokat s minthogy az ugocsai magyar nyelvjárásban e korai „Tót”-okat mindvégig élesen megkülönböztették az „Orosz”-tól és „Lengyel”-től. akiket 1470-ben „Toth”-oknak írtak). – a szláv elem volt. A hegyvidék kisebbségi magyarsága a nevek tükrében valami egyéni színt mutat1 s ezt a körülményt az életforma és társadalmi állapot eltérő viszonyaival s magával a kisebbségi helyzettel meg is lehet magyarázni.-i népi áramlások vethettek e területre. Rutének. Dudás. óta. sz. akiket a XVIII. 4 Ilyen települőket forrásaink egyáltalában nem említenek. E „Tót”-okon nem a mai etnikai tótságot kell értenünk. E „Tóth” nevű régi szláv elemek következtetéseink szerint. mert az a csekély tót szórvány. amely a XVII–XVIII.

elsősorban rutén elemek. a szláv nevűek száma a két évszázaddal korábbinak 13-szorosa lett. hanem a két hegyvidéken is beszélték. E következtetés fenntartására az 1775. . Bródi stb. 1775-ben pedig 862 (31%) volt. sőt most még több jogunk van. az ilyen nevek legnagyobb részének mégis a rutén és oláh nép és pedig a megye benépesítésében elfoglalt szerepüknek megfelelően leginkább a ruténség javára kellene esnie. az új települők – ha a magukkal hozott eddigi neveiket az őket befogadó új közösség nem vette át – még az utóbbi területen is leginkább magyar képzésű nevet kaptak. úgyhogy a szlávság Ugocsa megyében jóformán teljesen azonos a ruténséggel. Időközben ugyanis a megye területén nagy számban telepedtek meg új idegen nemzetiségű. Ezeknek a testvérelemeknek a rutén tömegben előbb utóbb el kellett veszteniök szlávságuk elütő vonásait és át kellett venniök a testvértömeg nyelvét és végül népi tudatát. Minthogy pedig a magyar nyelvet nemcsak a magyar települési területen. Már az 1565/74. melyek nyelvi képzése és belső tartalma között ellentmondás volt. Az ugocsai ruténség előretörése élesen megfigyelhető. hogy e bizonytalan nevekből a valóságban minden. évi viszonyok kutatásánál éppen olyan. vagy több nyelvhez is számíthatók. Lengyel stb. Elsősorban a nép (Orosz. A családnevek jelentékeny hányadát ugyanis bizonytalan eredetűnek kellett minősíteni. ha azoknak a jobbágycsaládfőknek a számát. jóformán észre sem lehetett venni.) és az addigi lakóhely (Bereznai. A népnevekből és nem a magyar lakosság által lakott helységek nevéből magyarul képzett családneveket – módszerünkhöz következetesen ragaszkodva – magyar képzésük dacára éppúgy bizonytalanoknak minősítettük. mint a magyar és más nevűeké is a kétségtelenül saját nyelvükön nevezetteknek felismert jobbágyok számát.234 NÉPEK SORSA eltörpült. Az ilyen bizonytalan nevet viselő jobbágycsaládfők száma 1565/74-ben 308 (17%).) nevéből alakult a magyarság nyelvén az új családnév. mint más neveket is. mert vagy egyetlen nyelvhez sem. A rutén eredetű népesség száma azonban a valóságban éppúgy meghaladta e fenti számot. évi viszonyok tárgyalása kapcsán reámutattunk.és 1775-ben határozottan szláv eredetűnek felismerhető nevet viseltek. a megyében élő nemzetiségnek részesedni kellene. összevetjük egymással: 1565–74-ben szláv nevű jobbágycsaládfő 1775-ben szláv nevű jobbágycsaládfő 61 798 Míg tehát a kétségtelenül magyar nevű jobbágyok száma ugyanez idő alatt a megyében 1371-ről 1034-re csökkent. akik a megye területén 1565/74.

hogy az ilyen vegyes magyar-rutén helységekben a magyar réteg nyelve a réteg elsőbbsége és régibb hagyományai következtében a közbeszédben és a névadási lehetőségekben a réteg számbeli arányát meghaladó mértékben nyilvánult meg. sz. az ilyen nevek nagyobb része is a rutének javára írható. E tekintetben lényegesen más a helyzet 1565–74-ben és 1775-ben. Feltételezhetjük. E kettős lehetőség miatt az ilyen neveket bizonytalanoknak kellett minősítenünk. képezett. mivel a magyarság a megye jobbágyságában még a XVIII.RUTÉN NEVEK 235 Az ezekbe a kategóriákba tartozó bizonytalan nevekben tehát a nép nevének vagy a származási hely nemzetiségének megfelelő eredetet tételezhetünk fel. ha a családnév e helységek nevéből magyarul is képeztetett. éppúgy rutén eredetű családokat tekinthetünk. mert a megye lakosságában a magyar elem ekkor még döntő túlsúlyban volt. Elsősorban a rutének számát növelik azok a családnevek is. Minthogy pedig a ruténség települési köre és tömege messze felülmúlja az oláhságét. melyek a ruténség és a magyarság nyelvében élnek közösen. akiket akkor már csaknem minden helységben találunk. amilyen arányt képviselnek e népelemek a megye lakosságában. amelyek keresztnévből alakultak s egyformán élnek a rutének és oláhok nyelvében. a valóságban azonban a ruténség és oláhság e neveken körülbelül abban az arányban osztozhatik meg. A „bizonytalan” nevek nagy része a felsorolt kategóriákba tartozó s előbbi fejtegetéseink szerint főként a ruténség javára eső nevek közül kerültek ki. mint az olyan helységek neveit viselőkben. amely helységeket szintén rutének laktak. a rutén helységekben a rutén nevek közé soroztuk s csupán a vegyes magyar-rutén helységekben minősítettük bizonytalannak. A bizonytalan nevek más kategóriái közül kiemelkedik még a nyelvileg meghatározhatatlan nevek csoportja. Az „Orosz”-okban például. második felében is jelentékeny. már pedig az ilyen neveket minden nyelvterületen min1 . miért is úgy véljük. A nyelvileg meghatározhatatlan neveket ugyanis 1565–74-ben elsősorban a magyarság javára kell írni. hogy a vegyes községek magyarnak és ruténnek egyformán tekinthető neveiből a magyarság – mintegy helyreállításaként is az elsőbbsége és régibb hagyományai következtében esetleg javára jogtalanul elbillenő egyensúlynak – nem részeltethető. Hasonló meggondolás alapján már nem lehetne ily erősnek tartani a ruténség igényét az olyan kereszt. a ruténséget körülbelül megközelítő tömeget.és foglalkozásnevekből alakult családnevekre. hogy az ilyen neveket a magyar helységekben a magyar.1 Az idetartozó nevek hangzása legtöbbször szintén a szláv nyelvre emlékeztet bennünket. Figyelembe kell azonban venni.

Vérinkő családnevek nyelvi hozzátartozása nem ismerhető fel. amelyeket egy rutén települési vidékünkön fekvő község. annál inkább azzal a ténnyel azonban. elsősorban rutén eredetet sejthetünk. a név viselőjét. hangzásuk után azonban a legtöbb valószínűséggel ezek is denekelőtt a terület saját nyelvéből eredőnek kell tekintenünk. Orosz pedig a nép-név alapján szláv (rutén) eredetre mutat. sokszor valósággal torz s mivel az eltelt 3–31/2 század alatt egyes szavak teljesen elkophattak s átalakulhattak. bizonytalannak kellett vennünk. Paulina. s hasonló forráshoz vezetnek a beregi rutén Ardánháza és mármarosi rutén Dulfalu neveit viselők családnevei is. mivel ekkor még írásuk módja is bizonytalan. Polyák nevekben a tartalmi jelentés szerint szintén szláv eredet keresendő. A mármarosi név alatt. kétséges lehet azonban a Bodnár név. A Szőllősi név 1715-ben tűnt fel először Batáron s minthogy a közeli Nagyszőllősön ez időben a magyarság mellett már erős rutén réteg is lakott. pusztulása után rutén települőkkel megújult Batár 1775. Valamivel több valószínűség mégis a ruténség mellett szól. Ölyvös s a síkföldi magyar települési területen fekvő. aki egyformán lehetett magyar és rutén eredetű. Karaba. A magyar eredetet felismerni azonban azért is nehéz ezekben. minthogy az új batári települők általában a rutének közül kerültek ki. mely a magyar és rutén nyelvben egyformán használatos foglalkozás-név. A batári Lengyel. Az utóbbi meggondolásokkal 1775ben már kevésbbé kell számolni. mert bár a falu kezdettől fogva hordozott magyar elemeket is. évi névsoraiban találunk: Ölyvös Bereznai Bodnár Orosz Batár Ardánházi Dulfalusi Féjsza Karaba Lengyel Major Maramarosi Orosz Paulina Polyák Szőllősi Vérinkő Az ölyvösi Bereznai név a nevet adó helység nemzetisége. jóllehet a névadó megye vegyes magyar-rutén-oláh jellegű. a rutén jellegű hegyvidéken fekszik s valóban maga is rutén jellegű. Orosz. A Féjsza.236 NÉPEK SORSA Következtetéseink ellenőrzése céljából példaként vegyük elemzés alá azokat a „bizonytalan” neveket. hogy a ruténség a magyarsághoz képest rendkívül előretört s így nyelvterülete is kiszélesedett. .

1775-ben pedig 7 jobbágycsaládfőt számoltak meg. Egresen 13-ról 35-re. akikben török és tatár eredetet – legalább is minden esetben – aligha sejthetünk. Ez a nyelvi párhuzam is azt fejezi ki. mint a tömegben egyébként is kölcsönösen kiegyenlítődőt a magyarság oldalán figyelmen kívül lehetett hagynunk. miként pl.A RUTÉNSÉG GYARAPODÁSA 237 szlávnak látszanak. Lázár. az elmondottakkal csupán azt kívántuk megvilágítani. vagy pl. az utóbbi időpontban az 1565/74. mikor fejezetünk előző részében a kétségtelen magyar nevű jobbágysággal az összes többi jobbágyságul szembe állítottuk. a magyar nyelv is háttérbe szorult. másodsorban pedig. Mihály neveket családnévként viselőek a vegyes magyar falukban. Az elmondott megfontolásokból adódó következményeket a magyarsággal szemben teljesen. * Az 1565/74. ahol 1574-ben 10. Nyilvánvaló ugyanis. ezek sorát négy új településsel is gyarapítva Kiscsongova kivételével. hogy a bizonytalan nevűek közül egyesek a valóságban a magyarokhoz volnának számít hatóak. E láthatatlan s szám szerint meghatározhatatlan bizonytalan rutén hányad a szláv nevű 798 jobbágycsaládfő népi tömbjét mindenesetre jelentékenyen megnöveli. melyekben a nem magyar nevű (ezek között a bizonytalan nevű is) jobbágyság többségbe került a magyar nevűvel szemben. a Major nevet azonban már több nyelvben is egyformán feltalálhatjuk. Csarnatőn 4-ről 35-re. a közös. Alsósáradon 9-ről 23-ra. így Alsókaraszlón 29-ről 58-ra. mint a Filep. a Török és Tatár nevűek. míg a magyar többségűnek maradt helységekben a magyar nyelv egyedül uralkodott. 1 . évi számához képest hatalmasul megnövekedett rutén parasztság mindenekelőtt a saját települési területén. hogy a 31%-os 862 főnyi bizonytalan nevű jobbágyságra elsősorban a ruténségnek. de már jóval csekélyebb mértékben – a megye népességében való részvétele arányának megfelelően – az oláhságnak lehet igénye. hogy a nem magyar nevűek – ezek között tehát a bizonytalanok is – egész tömegükben az idegenek oldalára állítandók. FelsőEmlékeztetnünk kell arra. Ez a magyarsághoz számítható felismerhetetlen hányad azonban megítélésünk szerint nem volt számottevő s így azt. sőt szinte túlzott mértékben is levontuk. hogy mindazokban a magyar jobbágyfalukban. a hegyvidéken álló helységeket duzzasztotta fel.1 Az új összetételű ugocsai lakosság nagyszámú bizonytalan nevű jobbágyságát a magyarság szempontjából eleve érdektelennek tekintve. Több hegyvidéki rutén helységben egyenesen megsokszorozódott a lakosság. Lukács. mert a többség rendszerint csak a bizonytalan nevűekkel együtt áll elő. évi állapothoz képest a hegyvidéki helységek mindegyikében jelentékeny többlet mutatkozik. azokat is tehát. akiket a bizonytalan nevűek közé soroltunk.

sz. hogy a békés fejlődés e korszakának a hegyvidék aránylag jóval nagyobb népességet adott át. évi lakosság számát. évi lengyel hadjárattal megnyíló s az 1717. évi összeírás idejében a megye népe már csaknem teljesen átélte a pusztulásnak az 1657. Veresmarton 17-ről 69-re emelkedett a lefolyt két évszázad alatt a jobbágycsaládfők száma. sz. évi tatárdúlással lezáruló hat évtizedes korszakát. A síkvidék és a hegyvidék között mutatkozó különbséget a természetes gyarapodással és az új települőkkel azonban még nem lehet megmagyarázni. melynek számadataiban a XVII. A hegyvidéki rutén faluk lakosságának nagy meggyarapodásában egyformán része volt a természetes gyarapodásnak és az újabb települőknek. holott 1567-ben Halmiban 75. Sósújfalun 28 jobbágycsaládfő élt. sőt végbe is ment. Az 1775. . Kiskupányon 26.238 NÉPEK SORSA sáradon 4-ről 20-ra. ami azt jelenti. A fenti számok alapján azt mondhatjuk. mint a síkvidék. ha a síkföldről és a hegyvidékről az összes helységek jobbágycsaládfőinek számát egymás mellé állítjuk az 1565/74 és 1715 évekből: Síkvidék Hegyvidék 1565–74 1715 1417 548 217 jobbágy 506 jobbágy Az 1715. több helységben pedig el is maradt attól. Ezek a jelenségek annál figyelemreméltóbbak. Kökényesden 53. pontos képet akkor kapunk. Míg ugyanis például az 1715. hogy a hat évtizedes pusztulás a hegyvidéket nem sújtotta annyira. valamivel kedvezőbb volt a hegyvidéken – nem volt nagy az eltérés s az új települők előtt a síkvidék is nyitva állott. Komjáton 32-ről 63-ra. évi regnikoláris összeírás alkalmával. Ezek a számok azonban a végleteket fejezik ki. a síkföldi Halmiban csak 13. Kökényesden csak 11. A két vidék népességének száma között mutatkozó eltolódás okait a XVII. Kistarnán 20. Rákócon 7-ről 78-ra. mint a síkot. Nagycsongován 9-ről 19-re. miként láttuk. Kirván 7-ről 23-ra. addig a hegyvidéki Rákócon 58.-i fejlődés eredményeit szemlélhetjük. Ilonokújfalun 21. Velétén pedig 78 jobbágycsaládfőt számoltak meg. mert a síkvidéken álló helységek lakossága ugyanezen idő alatt az esetleg reájuk települt új rutén réteggel együtt sem igen haladta meg az 1565/74. évi úrbérrendezéskor már az időközben települt földszegény új rutén faluk is népesek voltak. mert az eltolódás már ekkor megindult. Rákócon azonban csak 7 és Velétén is csak 8 volt a jobbágyok száma. Velétén 8-ról 160-ra.-ban kell keresnünk. mert a síkföldi és a hegyvidéki jobbágyság természetes szaporodási aránya között – bár ez. mely után békés mederbe fordult a megye élete.

A másik tényező. A síkvidéken végzetesen megfogyott magyarság sorai között is megfigyelhetünk némi új magyar réteget. A tatárok által a megye területéről elhurcolt 902 jobbágyszemélyből ugyanis csupán 56 esett a hegyvidékre. Az elhurcolt 902 jobbágyszemélyből 404 veszett el végleg s ezek közül 24 volt a hegyvidékről való. föl lehet tennünk. mint a síkvidéket. ez azonban a hézagok betöltésére korántsem volt elegendő. melyet az ugocsai hegyvidéken adataink segítségével megállapíthattunk. Valószínűnek kell ugyanis tartanunk. Az ugocsai hegyvidéknek a síkvidékhez képest a XVIII. amely a pusztulások után keveredett a megmaradt magyarság közé. évi tatárdúlásnak az adataiban nyer számszerű igazolást. még üresebb részeire kedvezőbb gazdasági lehetőségek is csábíthatták. A pusztításoknak kevésbbé kitett hegyvidéki ruténségben a lefolyt két évszázad alatt nagy terjeszkedési feszültség halmozódott fel. talán legfontosabb. Ez a veszteség is csupán 8 hegyvidéki falut sújtott. hogy a népesedés viszonyainak az a kedvezőbb formálódása. Az itt fekvő rutén településekben a népese- . főleg pedig itt is a közlekedés útvonalául szolgáló Tiszamentét. mint a síkvidéket. az 1717. hiszen a hegyvidék akkor is megközelíthetetlenebb s egyúttal kitűnő rejtekhelyeket nyújtó erdőkkel borított volt. melyen pedig a megye jobbágyságának ekkor már csaknem a fele lakott. hogy az országokat átjáró járványok e forgalomból kieső kis hegyvidéki falukat szintén nem pusztították olyan mértékben. melyek a súlyos két évszázadot többé-kevésbbé szintén megsínylették és olyan időben. olyan magyar vidékekről tehát.A RUTÉN VIDÉKEN CSEKÉLY A PUSZTULÁS 239 Következtetésünk éppen az 1715. a többi 19 hegyvidéki helység lakosai elrejtőztek erdőségeikben s vérveszteség nélkül élték át a nagy csapást.és mármarosi hegyekben. Ezzel a megállapítással tehát az ugocsai ruténség hatalmas megnövekedésének egyik. hogy a megyére szakadt csapások e vidéket sokkal inkább megkímélték. hasonló. vagyis a pusztulás területétől távolabb eső beregi. Ez az új magyar réteg – miként láttuk – jobbadán a szomszéd megyék közeli vidékeiről szakadozott Ugocsába. Joggal feltehetjük azt is. tényezőjét jelöltük meg. amikor az Alföldnek más. évi adatokban még kifejezésre nem jutó utolsó nagy pusztításnak. amely az ugocsai ruténség népesedési viszonyainak kedvező alakulására hatott. sőt még nagyobb mértékben állhatott elő a síkvidéktől.-ban mutatkozó aránytalanul kedvezőbb népesedési állapotát tehát arra kell visszavezetnünk. mint a síkvidéké. sz. a népi utánpótlás nagyobb lehetőségeiben rejlik. Bár az előző pusztulásokról hasonló számszerű adatok nem állanak rendelkezésünkre. hogy a hegyvidék lakossága ezeket is kisebb veszteséggel élte át.

„Lengyel”). hogy a hegyvidéki ruténség. de elfojtani nem tudták. mint a származási helység s elvétve esetleg más körülmények is. most azonban tömegesen tűnnek fel a magyar eredetű síkföldi helységekben a rutén származásra mutató új családnevek.240 NÉPEK SORSA dés kedvezőbb alakulása következtében éppúgy megszűkültek a már eleve szegényesebb gazdasági lehetőségek. Az egyensúly törvényeként kellett tehát. év óta megismétlődő csapásoknak s a rutén rajok ezeket követő tömeges megjelenésének összefüggéseire az előző fejezetben már reámutattunk. mely – miként láttuk – elsősorban az apai telekről kiszoruló jobbágyfiúkat sodorta magával. Az újratelepítés az itteni földesuraknak is érdekükben állott. meginduljon a síkvidéken pusztán maradt telkekre. 1 . a földesúri jog tilalmával csak megnehezítették. A közvetlen rutén szomszédságot mindezideig csupán 1–2 szláv eredetű vagy „Orosz”. „Lengyel” családnév jelölte itt.1 A XVII. sz. a ruténekkel lakott helységek neveiből képződött családnevek segítségével azonban a már előző fejezeteinkben is alkalmazott módszer szerint valamennyire meg lehet közelíteni. hogy ezek a tiszta rutén vidékről származó települők saját falujuk magyarul képzett neveit nem a ruténul beszélő falukból hozták magukkal. hanem ezek az új területre történt betelepülésük alkalmával ragadtak reájuk és pedig magyar nyelven azért. évben az úrbérrendezés után is csak 1/10 körül mozgott az összes jobbágycsaládfőkhöz viszonyított telek-átlag. bekövetkeznie. E népi áramlás helyi forrásait írott emlékeink nem jelölik ugyan meg. miként az ugocsai hegyvidéken. A ruténségnek a hegyekből leáramló rajai névsoraink tanúsága szerint az 1660-as években jelentek meg az ugocsai síkon. Természetesen e helységnévi családnevek csupán csekély hányadát képezik az új rutén betelepülőket sejtető új neveknek. Ennek dacára is a szóban forgó helységnévi családneveket. melyekben Az 1657. mely az ugocsai hegyvidékre a mögötte álló nagy hegyekből vékony erekben addig is szüntelenül szivárgott. Nem lehetnek ugyanis kétségeink felőle. ha pedig egyikmásik települőre a magyar nyelvet beszélő lakosság körében új név tapadt is. viszont a hegyvidéki uradalmak ezt az áramlást. mivel az új települők nagy része mégis megtartotta régi neveit. az új nevet – miként reámutattunk – éppen olyan gyakran adta a népnév („Orosz”. ahol az 1775. második felében a síkvidéki helységekre szálló rutén rajok tehát egyszerre szélesre dagasztották azt az áramlást. mely már előzőleg a hegyvidék alsó pereméig tolta rajait. mivel az ugocsai síkvidéken eladdig kizárólag a magyar nyelv élt s a magyar nyelv a hegyvidéken is általánosan beszélt volt.

egyik-egyik oláh. A „Mármarosi” családnév éppen háromféle népi eredetet (magyar. Polyánkai és Remetei (Bereg és Mármaros m. Bedei Lugosi Bereznai Sári Darvai Dolhai Dulfalusi Gernyesi Herincsei Husztközi Kalocsai Kerecki Keselymezei Körösmezői Kövesligeti Kricsfalusi Lipcsei Neresznicei Ökörmezei Ravaszmezői Rokamezei Sófalusi Száldobosi Szeklenczey Tarackközi Uglyai Urmezei Vajnagi Zádnyai Ung m. amelyeket a közelség vagy egyéb körülmények a név viselőinek származási helyeként valószínűsítenek. rutén helység) éppúgy el kellett hagynunk. amelyek Ugocsa megyén kívül fekvő rutén lakosságú helységek neveiből származnak s amelyek Ugocsa megye területén írott emlékeinkben az 1565/74–1775. rutén. mint a következőket is. oláh) is kifejezhet. rutén. évek közé eső két évszázad alatt jelentek meg. Azok a családnevek. Néhány távoli helységre mutató családnevet (Szuhai. másik-másik rutén helység). Lipóci Szeregynei Ticai Az előretolt ugocsai rutén vidék a népi utánpótlás zömét tehát a szomszédos Bereg és Mármaros megyékből és pedig Csak azokat a helységeket vehettük figyelembe. m. puszta következtetéssel is az egész rétegre jellemzőnek kell tartani.A RUTÉN JÖVEVÉNYEK SZÁRMAZÁSI HELYEI 241 egyes kirajzási gócok világosan felismerhetők.-ben két Róna és két Szelistye. Szatmár m. Szukói = Zemplén m. Szatmár m.-ben. a névadó helységek megyéi szerint csoportosítva a következők:1 Bereg m. Rónai és Szelistyei (Márm. 1 . Ardánházi Babai Bilkei Brodi Csertésfalusi Dobrokai Falucskai Fogarasi Homoki Hribovszki Ignici Iloncai Ilosvai Kisfalusi Kovasi Krajnai Lukovai Medencei Nyiresfalusi Roszosi Sarkadi Szajkófalusi Szolyvai (Szalvai) Tőkési Vereckei Mármaros m. oláh helység). melyek két közeli helységtől is eredhettek: Mogyorósi (Bereg m. rutén helységek).

242 NÉPEK SORSA 11. sz. Ugocsamegyei jobbágynevekben szereplő bereg.és mármarosmegyei rutén helységek. . vázlat.

Bizonyára ez is. Ilonokújfalu 1659. de e gócon kívül egyes távolabb s egymástól messze eső helységek is adtak a sarkad-lukovai zöm mellé települő elemeket.-ből: Dolhai 1574. sz. Ehhez a településvidékhez tartoznak. hogy a rutén migratió közvetítése Bereg megye felől kezdettől fogva egy vonalon haladt. Tőkés.-ből: Iloncai 1572. amelyekre a fenti családnevek mutatnak. A XVI–XVIII. ma már azonban nem lehet megállapítani. a Latorca felső folyása vidékén Szolyva és Roszos. Fogaras. végül a Kárpát-gerincen. több irányú vonalban látjuk családnévként tovább vonulni. nagyobb részben a bereg-ugocsai határvidéken feküsznek. e szomszédos hegyvidéken is kívül esnek pedig a Szernye-mocsár déli vidékén fekvő Homok. amelyből a Borsova völgyén átrajzottak a rutén családok.-i beregmegyei adatok tehát arra mutatnak. Ilonokújfalu 1638. néhány helység azonban. sz. Verbőc 1625.RUTÉN SZÉTRAJZÁSOK 243 elsősorban ezeknek az Ugocsa megye felé eső hegyvidékeiről kapta. vagy pedig az első ily nevű ugocsai lakosnak szétköltözködő utódait jelölik-e. Karácsfalu Mármaros m. az ungi határ közelében Ignéc és Hribóc. a Krajnán. melyre a gyakori Krajnai és Krajnik nevek is mutatnak.és mármarosi rutén helység nevét az ugocsai helységek között szinte földrajzilag követhető. – Verecke. A névadó mármarosi helységek legtöbbje szintén az Ugocsa megyével szomszédos vidéken. A felsorolt családnevek közül egyesek Ugocsa megyében több helységben is fellelhetők. de már a két megye érintkezési vonalától távolabb esnek Csertész. Bereg megyében tehát elsősorban a sarkad–lukovai településtömb volt az a góc. a határmenti Verhovinán lelhető fel. Komlós 1625. Ölyvös . Hasonló megállapításokra jutunk a mármarosi migratiónál is. a TiszaNagyág-Tarack közén fekszik. amelyek nevét ugocsai települők családnevei őrzik. Azok a beregmegyei helységek ugyanis. Kiscsongova 1625.-ban – csatlakozott az ugocsai rutén áramláshoz. az egyes helységekben első adatunk időpontjával: Bereg m. Sarkad és Lukova között. hogy a mármarosi vidék később – nagy zömmel csak a XVII. az is előfordult s csupán az egyik lehetőség feltevésére még az sem nyújt elég alapot.és két mármarosmegyei rutén helységre mutató családnévnek Ugocsa megyében való szereplését. hogy az ilyen nevek az egyes községekben a névadó helység más és más kitelepülőit. azzal a különbséggel mégis. Példaként felsoroljuk két bereg. ha egy-egy közeli bereg. Egres 1620.

Sósújfalu 1671. Sásvár 1715. Mátyfalva 1715. Dobroka. Iloncai 1671. Fancsika 1775. Rakasz 1672. Ilonokújfalu 1671. Komját 1690. Tekeháza 1717. Kövesliget. Bökény Lipcsei 1641. Vajnág. Hetény 1775.és síkvidék Bereg megye határára esik. Szolyva. Egres 1750. Kisfalud. A megye déli felének rutén lakosságában már éppúgy felismerhető a bereg-. Ölyvös 1604. Iza.-ből. Homok. mint a mármarosmegyei eredet. Forgolány 1690. Szeklence.-ből: Dolhai 1641. Rakasz 1574. Feketeardó 1689. Zadnya neveit találjuk legalább 3 ugocsamegyei helységben családnévként. Hetény Mármaros m. Túrterebes 1671. Kiskupány 1728. A fenti rutén helységekre mutató családneveknek Ugocsa megye területén megfigyelhető eloszlása alapján mindenekelőtt arra a megállapításra jutunk. sz. valamint az ugyancsak tisza-borsovaközi. ami arra mutathat. de a rutén betelepülés előtt csak a XVII. Kerecke. Szirma 1715. Salánk 1720.-bán megnyíló magyar települési síkvidék kapta rutén lakosait. bár a közelebb eső Mármaros megyéből költözők valamennyire túlsúlyban látszanak lenni. Rákóc 1743. a Krajna. Ilonokújfalu 1636. Rákóc 1743. Veléte 1775. Veléte Ilosvai 1548. Husztköz. Egres 1691. Felsősárad 1660. A beregmegyei rutén helységek közül még Árdánháza. Kövesd. Bilke. Alsókaraszló 1715. Komját 1690. Szajkófalu. Tőkés. Fogaras. hogy Bereg megyéből elsősorban a Tisza és Borsova között emelkedő Nagyszőllősi hegységnek már eredetileg is rutén települési vidéke. Kistarna 1647. Salánk 1638. Az összefüggés magyarázata világos: az említett ugocsai hegy. hogy az Ugocsa megye felé folyó rutén áramlás forrásai Bereg és Szatmár megye előbb megjelölt vidékein elsősorban ezek a helységek voltak. Bród.NÉPEK SORSA Bereg m. Sófalu. Mindkét ugocsai síkvidéken jelentékeny olyan rutén . Veresmart 1673. Rakasz 1691. Sásvár 1668. Gernyes. Veréce Ezek a rutén helységek különben azzal is kiemelkednek a többiek közül. hogy a neveikből képzett családnevek – miként a felsorolás szemlélteti – az ugocsai helységek egész sorában feltalálhatók. a mármarosmegyei rutén helységek közül pedig Berezna. Verecke.

A RUTÉN SZÉTRAJZÁSOK ÚTJAI 245 12. sz. A számok azt az évet jelölik. Az aláhúzással jelölt helységekben a beregmegyei Ilonca. melyben e családnevek először merülnek fel. a vastagabb betűkkel jelzettekben pedig a mármarosmegyei Lipcse rutén helységek nevét viselő jobbágyok laknak. . vázlat.

-ből: Mármaros m-ből: Ugocsa m.-ből: Bökény Csepe Csoma Farkasfalva Feketeardó Forgolány Gődényháza Hetény Királyháza Nagyszőllős Péterfalva Sásvár Szászfalu Szirma Tekeháza Tiszakeresztúr Tiszaújhely Tiszaújlak Tivadar Veréce Összesen: 2 3 1 – – – – 3 1 4 – – 1 – 2 – 2 – 2 – 21 – 4 1 – 2 3 1 1 2 1 1 3 2 3 3 – 1 – – 2 30 1 3 – 1 2 – – – 2 6 – 1 2 2 3 – 2 1 1 2 29 Az elpusztult Tiszamente tehát valóságos gyűjtőhelye lett az ország 3 keleti megyéjében otthonából kimozdult rutén elemeknek.-ban a tiszamenti 20 helység közül 16-ban a jövevény ruténség került túlsúlyba. sz. második felében teljesen magyar volt. A súlyos megpróbáltatások. Ez a vonal – miként láttuk – a XVI. E 20 helységben a következő számban találunk rutén helységek neveiből képzett családneveket: Bereg m. amely a megye hegyvidéki rutén faluiból szállott le a síkföldi helységekbe. sz. sokakat visszafordítottak a hegyek nyugalmasabb vidékeire. derekán megindult romlás következtében azonban a XVIII. A magyarság a XII–XIII. sz. vonalán haladt tovább keletre a mármarosi völgybe. A síkvidékre leszálló ruténség első rajaiból azonban kevesen maradtak meg új otthonaikban.-ban a Tiszamentét vette először birtokába s a Tisza. 1 .1 Az egyes helységekben évenként új E jelenségre az előző fejezetben reámutattunk és idéztük a megye 1709évi panaszát a rutének és oláhok tömeges szökéseiről. a XVII. A rutén elemek keveredése különösen élesen rajzolódik ki a Tisza mentén. A nagy pusztulás után ugyanez a vonal vezette most a hegyek felöl az új foglalókat a magyarság elpusztult falvaiba.246 NÉPEK SORSA réteget is találunk. sz. amelyek itt rájuk vártak.

mert északi lejtőire a Tisza völgyének átlépésével előbb érkezett meg a ruténség. Polyánkai. jól1 Gondolni kell természetesen arra is. Husztközi néven 1657–1689 között Túrterebesen megjelent új jobbágyok közül 1689-ben csak Szeleszteit és Izait találunk már. hogy az új települőknek sokszor még meg nem állapodott új nevei is megváltozhattak. Az ilyen változás egyedül azonban a fenti jelenséget semmi esetre sem magyarázhatja meg. Oláhok. 3. mert hiszen Túrterebesen az 1657–1689. Lukovai. – csupán 20-at számolhatunk össze. akiket első alkalommal még más név alatt találtunk. Száraz. közepén jelentek meg Ugocsa megye területén s itt a lakatlan Avas-hegységben telepedtek meg. Ujlaki stb. a rutén vidékre mutató Szelesztei. ezeknek azonban a következő években már alig van nyomuk.). nemcsak a hézagokat tölthette volna ki. Izai. a békés korszakban érkeztek az új. Rákóci. amely a régi magyar jobbágyság csekély maradéka mellett megkötötte magát s ez a körülmény magyarázza meg. a XIV. hanem a síkvidék lakosságát is felduzzaszthatta volna. sz. Az a tömeg. Ez a második rutén hullám is gyorsan nyomulhatott be a síkvidék partjaira. Az Avas-hegységben tehát. Az utóbbiak is leginkább magyar nevek (Apró. mely ezekben az években leszállott a síkra. Gernyesi. években 91 új név tűnt fel s ezek közül ama 49 név között. hogy Túrterebesen az 1689. év után. évi összeírásban jobbára már kitöltve találjuk azokat a kereteket. Kisfalusi. A hegység erdős lejtőin Erdély felől szivárgó oláh települő rajok nem hatolhattak át a hegységen. Beleznai. évi 7 „Orosz” között olyanok is vannak. évek között 91 új nevű lakost számoltunk össze. Komjáti. Az oláhok a ruténekkel körülbelül egy időben. mert az 1743. most már a röghöz megtapadó testvérelemek. . Hosszú. holott 1689-ben mégis csupán 71 paraszt lakta a helységet. ha itt maradt volna. Valószínű pl.AZ OLÁHOK 247 rétegei jelentek meg a rutén betelepülőknek. melyek alatt 1689-ben találjuk a helység 71 jobbágycsaládfőjét. E 71 lakos is 49 név alatt élt s e 49 név közül 15 már 1604-ben is Túrterebesen található. amelyekben e községeket az úrbérrendezés találta. Csak egy kicsiny réteg volt azonban az. Szeklencei.1 Ez a visszatorlódó rutén hullámzás az 1717. A viharos időkön át is megmaradt csekély rutén mag mellé csak az 1717. Túrterebesen az 1657–1688. hogy az évtizedeken át folyó betelepülés dacára a síkvidék lakosságának a száma éppen 1715-ben érte el a mélypontot.. évi tatárdúlással lezáródó nyugtalan korszakban a síkvidéken általános volt.

1–2 nemzedék alatt áthasonlította. Az a körülmény. második felében a hegység déli részén csupán 4 helység – Turc. sz. hogy a fenti magyar nevű oláhok 1609-ben nyelvre és tudatra is oláhok voltak. a nyelvileg rutén vagy oláh eredetűnek egyformán tekinthető nagyszámú bizonytalan nevek viselőiben elsősorban mégis oláh eredetet kell feltételeznünk. valószínű azonban. Hasonló általánosításra a közbeszédben ma is találhatók példák. .248 NÉPEK SORSA lehet a magyarság nyelvében az egész hegyvidéket „Oláhság”nak nevezték. „Kys” Theodort és „Petheő” Györgyöt egyformán „oláh”-ként említik („omnibus quinque valachis in dicto Thwrcz”. föld1 Turcon 1609-ben „Kys” Jánost. F. hogy a többi 278 családfő közül 169 fő nevét a bizonytalanok közé kellett osztanunk és pedig leginkább azért. amelyeket a közvetlen szomszédságig előnyomuló ruténség azóta is táplálhatott. Ez a megjelölés természetesen egyedül még nem bizonyít a felszívódás megtörténte. régi gyökerei voltak. A hegység északi oldalán fekvő rutén s a déli lejtőkön álló oláh hegyi faluk között a rutén-oláh érintkezési vonalon álló falvakban keveredési kényszer jött létre. A még így is csupán 62%-os oláh réteggel szemben 11%-os szláv és 27%-os magyar nevű jobbágyság áll. beiktatásról szóló jelentésben. az oláh vidéken feküdt s lakosai különbség nélkül az eltérő „oláhság”-i szolgáltatásokat teljesítették. kezdettől fogva állottak rutén települések is. Ns 10. Radol Jánost. a közbeszédben elég indokot szolgáltathatott arra. hogy e községek lakosait a források oláhoknak nevezik s hogy az itt főként dívó nyelvnek az 1773. a két Gérce és Batarcs – visel kétségtelenül oláh jellegeit. Per. Sőt a nagyszámú s folyton új testvér elemeket fölvevő magyar nevű lakosság is állandóan a felszívódás útján lehetett. 305. hogy lakosait – ezek között a kisebb számban levő nem oláh eredetiteket és még el sem oláhosodottakat – oláhoknak nevezzék. 1609. mint a megtelepülés kapcsán már reámutattunk.1 de 1775-ben még messze attól az állomástól. Tekintetbe kell azonban vennünk.). amelyen a magyarság már csupán külső jelekben (nevek. melynek jeleit a falvak nevei s a legrégibb jobbágynevek a megtelepülés kezdete óta kifejezik. Ezt a jelleget egyedül a helységek lakosainak nevéből még nem olvashatnánk le. oláh községekben nem lehetett oláh eredetűeknek tekinteni. hogy Turc oláh falu volt. A közvetlen rutén szomszédságban e neveket. hogy e szórványosan érkező rutén beköltözőket a kultúrában. életformában s mindenek felett pedig vallási életében vele közös oláhság nyelvre és néptudatra korán. „Sandor” Jánost. mert a 4 helységben 1775-ben a 289 jobbágycsaládfő közül minden bizonnyal oláh eredetű nevet csak 10 jobbágycsaládfő viselt. mert e nevek egyformán lehetnek szláv és oláh eredetűek. A szlávságnak ezen a területen. évi helységösszeírás s az úrbérrendezés végrehajtásáról 1775-ben kiadott bizonyságlevelek az oláh nyelvet jelölik meg. nyelvi alapon. vagyis amellett. fontolóra véve azonban. A XVIII.

második felében ismeretes forrásaink e helységek rendes. Ezek a községek tehát a rutén és oláh településcsoportok között e két népelem keveredési vonalában állanak. az Avas hegység déli lejtőin álló Turc. de oláh többségű és oláh jellegű avasi település-csoport ellenlábasa a hegység északi. hogy e helységek lakosai – bár rendes nyelvük az oláh nyelv – a magyar nyelvet is értik. de befejezéshez még ekkor sem jutott el. Néhány oláh nevű. de még mindig „oláhság”-i felén álló rutén településcsoport: Kirva. A helytartótanácsnak küldött 1862.OLÁHOK ÉS RUTÉNOK EGYÜTT 249 rajzi elnevezések stb. de a járulékos körülmények figyelembe vételével némi eligazítást mégis adnak. sz. Csarnatő. A kisebbségi magyarság nyelvi felszívódása egy további évszázad alatt. 1 . Az úrbérrendezés előkészítése során itt magyar nyelven felvett és aláírt jobbágyfassiók záradéka ugyanis a magyar nyelvet jelöli meg e községek használatos nyelveként s az úrbérrendezés végrehajtásáról kiadott bizonyságlevelekben is azt olvashatjuk. melynek békés folyásában a gyors népi hullámzásra s így újabb magyar elemek felvételére is kevesebb lehetőség nyílt. E meglehetősen kevert eredetű. mellette pedig kisebb számú magyar családnevek alatt találjuk s a XVIII. a XVII. hogy a lakosok értik a magyar nyelvet – a rutén nyelvet jelölik meg. évi népszámlálás alkalmával legnagyabb részben rutén. míg Tur con és a két Gércén az oláh többség mellett – bár már kevesen – még mindig beszélik a magyar nyelvet is. Nagytarnát és Bocskót. de a népesség zömét mégis rutén.1 Az Avas-hegység déli oldalán a Túr síkságára néző említett 4 oláh s az északi lejtőn a Tisza völgye felől ereszkedő 4 rutén helység között még további 4 helységet találunk: dél felől haladva Komlóst. nagy lépésekkel haladt ugyan előre. évi jelentések szerint ugyanis az oláh nyelv egyedüli nyelvként csak Batarcson dívik.vagy anyanyelveként – bár azzal a megjegyzéssel. valamint már a keleti oldalon Veléte. Ezek a települések eredetileg is rutének voltak és változatlanul azok maradtak az idők folyamán. Szárazpatakot. Kis. sz.-ban települt Sósújfalu és Kistarna. vagy éppen „Oláh” nevet viselő jobbágy ezekben a falukban is rendszerint lakott ugyan. A lakosok családneveinek nyelvi csoportosítása e keveredési területen kevésbbé biztos vezetőnek kínálkozik. A 4 helység jobbágyságának családnevei ugyanis 1775-ben így oszthatók nyelvi csoportokba: Ez utóbbi helységek lakosai az 1910.) kifejezésre jutó puszta emlék lesz.és Nagygérce s Batarcs lakosai oláh anyanyelvűeknek vallották magukat.

mivel a két nemzetiség viszonya e rutén-oláh ütközési ponton közelebbről meghatározható csak akkor lenne. a ruténség részvételének az aránya még korántsem tekinthető igazoltnak. sz. de az utóbbinak még fele 13. Oláh-rutén keveredés az „Oláhság” nevű vidéken. sem (34%) visel olyan nevet.250 Magyar NÉPEK SORSA Szláv Oláh Bizonytalan Komlós Szárazpatak Nagytarna Bocskó Összesen: 4 8 14 4 30 – 4 18 9 31 2 – 2 1 5 14 2 20 5 41 A falvakban a 28%-os és általában a többi avashegységi faluban is feltalálható magyar nevű réteggel szemben tehát 72%-os nem magyar nevű réteg áll. vázlat. melynek nyelvi hovatartozása megnyugtatóan meghatározható. Bár e meghatározható nem magyar nevek között a szláv nevűek száma messze felülmúlja az oláh nevek számát. ha ki lehetne deríteni a lakosság 38%-át ké- .

e megjelölés eltakarja azonban a gyökeres népi nyelvet. évből származó hivatalos helységösszeírásban Szárazpatak és Nagytarna helységek főként divatozó nyelveként nem a rutén. mert ennek révén az oláhok egyes helyeken többségbe juthatnak a rutének felett. A magyar nyelv „használatossága” ugyanis nyilván csak azt fejezi ki. mikor a 4 helység „rendes” nyelveként a rutén nyelvet jelölik meg. amennyiben az 1910. leginkább éppen azért kellett bizonytalannak tekinteni. sz. ami elsősorban az itt kezdettől fogva számottevő magyar nevű jobbágyság hatása lehet. hogy a lakosok mindnyájan értik a magyar nyelvet. hogy a XVIII. és 1773. 475 pedig rutén s csekély egyéb anyanyelvű lakos találtatott. Azt a körülményt. A XIX.-ban különböző források Nagytarnán és Szárazpatakon egy időpontban is hol a rutén. hanem az oláh nyelv szerepel. miként említettük. az 1773. A helységösszeírás tehát Bocskón és Komlóson meghagyja uralkodóként a rutén nyelvet. Ez a megjelölés azonban nem áll vitán felül. hogy valamelyiket jogtalan háttérbe szorítás ne érte volna. mind az oláh nyelvnek erős tábora volt. A magyar nyelv itteni használatosságát az úrbérrendezés végrehajtásáról kiadott bizonyságlevelek (1775) is megerősítik. évi népszámlálás alkalmával a helységben 555 lélek oláh. Nyilvánvaló tehát. hogy milyen nyelvet beszéltek a keveredési vonalon álló helységek lakosai. mert a rutén és oláh nyelvekben egyformán használatosak vagy használhatóak. de a gyökeres népi nyelvet is meghatározzák. miért is az elsőség voltaképpen nem volt a nélkül megállapítható. Ugyanekkor már Bocskón. magyar nyelven felvett úrbérrendezési fassiók. hogy e helységekben mind a rutén. Az egyensúly tehát ingadozó lehetett a ruténség és oláhság között s e feltevésünket megerősíti Nagytarnának a modern népszámlálások adataival már pontosan ellenőrizhető újabb nyelvi megoszlása. ha feltételezzük. A ruténoláh viszony szempontjából figyelmen kívül hagyhatók az 1772.vagy anyanyelveként. csak úgy lehet megmagyarázni. sz. hogy a rutén vagy oláh elem számbeli elsőségének kérdése e nagyszámú bizonytalan nevű csoporton fordul meg. hol az oláh nyelvet jelölik meg a lakosság rendes. Komlóson . mikor megjegyzik. második felében már mind a 4 helységben egyedül az oláh nyelv viszi a vezető szerepet. évből származó s mind a 4 helységben. mint a lakosok „használatos” nyelvén. E jobbágyneveket. ha tekintetbe vesszük. de 1862-ben a helytartótanácshoz küldött jelentések szerint már itt is az oláh nyelv dívott. hogy e helységekben beszélték és megértették a magyar nyelvet is. Ezt az oláh többséget egyes helységekben valóban meg is kell állapítanunk.NYELVI ELTOLÓDÁSOK 251 pező bizonytalan nevű rétegének népi hovatartozandóságát. mert a csaknem egy időpontból.

Ez a folyamat bizonyára azért alakult így. csak a XVII. évi névsorban is csupán a bizonytalan nevűek csoportja takar el szemeink elől. mert az oláhság. második felében a legtöbb helység lakosságában található 1–2 „Oláh” nevű vagy oláh jellegű ugocsa. mivel abból a körülményből.-ban.és szatmármegyei helység nevét viselő jobbágy. hogy a XVIII. 1775-ben 125 jobbágy-családfő lakott. melyeken sohasem jutott túl. az oláh faluk mellett alakultak ki. a vegyes rutén-oláh nyelviség tehát e 3 helységben a XVIII. 1567-ben 33. óta teljesen az egyik oldalra. mely e helységekben eredeti elem és számottevő volt s amelyet az 1775. Az oláhság még a közvetlen tőszomszédságába eső Túrterebesen sem foglalta el a magyarság puszta helyeit. mert kibocsátott rajai már az ugocsai sík elérése előtt lerakhatták a vándorbotot és pedig a közvetlen szomszédságába eső szatmári síkvidéknek azokon a részein. sz. Nem vett tehát részt a magyarság elfogyása következtében elnéptelenedett síkvidék újratelepítésében sem. ahol a külső események szintén megbontották és elsodorták a település ősi rendjét. az oláhság erdélyi tömegében esetleg jelentkező települési tendenciák levezetésére nem volt alkalmas. . Az erdélyi oláh tömbből Szatmár és Ugocsa megyéken átvonuló s a magyarság testébe benyúló keskeny avasi oláh vonal nagyobb települő tömegek közvetítésére. amelyek magában az Avas hegység belsejében későn. amely a ruténséget állandóan mozgásban tartotta s már kezdetben áttolta az oláhsági Avas hegységre. hogy az a terjeszkedési feszültség. hogy az oláhság ama két új helység megtelepítésében sem vett részt. az oláhsághoz tolódott át. e kereteken belül azonban helységeinek népessége – miként általában a hegyvidéki faluké – az idők folyamán igen fölszaporodott. sz.1 A népesség számának hatalmas mé1 Turcon pl. tömegszerű térfoglalásra még nem következtethetünk. valószínűleg újabb erősítéseket kapott dél felől. Az oláhságból hiányzó települési tendenciákra mutat az a körülmény is. Ezek a jelenségek kétségtelenül arra mutatnak.252 NÉPEK SORSA és Szárazpatakon a lakosok csaknem teljesen oláh anyanyelvűeknek vallották magukat. a magyar településvidéken a népileg átváltódott községek új vonásaikat kizárólag a ruténségtől kapták. jóformán az oláhságon keresztül jutott. sz. A terjeszkedő elem Ugocsa megyében a ruténség volt. De az erdélyi északi oláh tömbnek nem is volt szüksége ilyen „közvetítő” csatornákra. ezek is a ruténségnek estek. Az ugocsai oláhság tehát megmaradt eredeti települési keretei között. Ugocsa megyében ez a keveredési vonal jelzi az oláhság térfoglalásának végső állomásait. pedig a ruténség ide távolról. az oláhságban ezen a vidéken nem tudott felgyülemleni.

vázlat. sz. Ugocsamegyei jobbágynevekben szereplő szatmármegyei oláh helységek. .AZ OLÁH JÖVEVÉNYEK SZÁRMAZÁSI HELYEI 253 14.

Turvékonyi. kölcsönös s a szomszédos vidékek között általában mindig folyó migratió erein keresztül vezetett Ugocsa megyébe. 1775-ben már 7 Avasi. 4. de csak szórványosan. 1689-ben 1. a ruténség és az oláhság alkotott települési közösségeket. melyről a ruténséggel kapcsolatban bővebben szóltunk. bár ugyancsak szatmármegyei. amelyekből az ugocsai oláhság az idők folyamán némi testvérelemet fogadott magába s minthogy e nevek nagyobb része szomszédos szatmármegyei vidékre mutat. csupán ez a három népelem töltött ki – rendszerint összefüggő települési területen – teljes közösségi kereteket. itt is alátámasztja a családnevek kontinuitása s megállapítható. Így a Tartóci. Bikszádi. Az ilyen szórványos elemek ugyanis és még inkább az egyes települők korán elmerülnek az idegen népi . de még távolabbi részekre. de már távolabb. bár valószínűleg mások is és nagyobb mértékben. A település kezdetein Ugocsa megyébe szakadt szász hospeseknek a magyarságba történt felszívódása óta a megye területén csak a magyarság. 1705-ben 9. hogy az új oláh testvérelemek útja főként a természetes. Komorzányi. Ezek a nevek tehát 4 olyan gócot jelölnek meg Szatmár megye területén. Kányaházi. Legalább is erre lehet következtetni az olyan ugocsai jobbágycsaládnevekből. 1775-ben pedig már 12 Bura névvel találkozunk összeírásainkban. Felsőfalusi és Raksai nevek az Avas hegység szomszédos szatmármegyei lejtőin fekvő helységekre s a Vasvári. a Lápos hegység vidékére s a Beszegi. A Monostori és Nigrényi nevek szintén szatmármegyei. Kisgércén 1567-ben még 1. Vezendi és Dengelegi nevek pedig. rutének és oláhok között természetesen helyet foglaltak egyéb elemek is. a bihari vidék felé vezetnek. 1775-ben pedig már 14 Dán. Egyéb. vagy éppen egyesével. Zsadányi és Udvari nevek is Szatmár megye közeli vidékére mutatnak. mint amelyek és amilyen mértékben a nevek alapján megállapítani lehet. A magyarok. E megfigyelésünket.254 NÉPEK SORSA retű s a szomszédos síkvidéki magyarság csökkenésével szemben különösen éles ellentétben jelentkező gyarapodása ezen a ponton is a hegyvidéknek emésztő pusztításokkal szemben védettebb voltára vezethető vissza. Az ugocsai oláhság népi kapcsolatai jóformán csak a szomszédos Szatmár megye területére vezetnek. hogy egy-egy helységben ugyanazon családnév alatt egyre többen éltek. feltehető. ami a természetes szaporodás kedvező lehetőségeire mutat. Turcon például 1567-ben még 1. amelyek Ugocsa megyén kívül fekvő és oláhokkal lakott helységek nevéből alakultak.

mert bár Sásvár kisnemesi eredetű község volt. sz. a török neveknek azonban már nincs nyoma.-i új népi viszonyok tárgyalását e töredékelemek. amelyekre a XIII. már azért is új települőknek tekinthetők. Az 1743. sz. Német nevű jobbágyok az 1775. valamint Sásváron (2) találtunk. aki azonban új települő lehetett. A XVI. Nagyszőllős és Szászfalu azok közé a korai eredetű tiszavölgyi települések közé tartozván. exemptusok és földesúri bírók mellett külön csoportokba állítja a zsidókat. immunisok. görögök vagy örmények és cigányok adataival fogjuk befejezni.-ban azonban a népi összetételek vizsgálatánál már nem csupán a nevek elemzésére vagyunk utalva. akiknek neveivel az 1775. sz. manumissusok. évi jegyzékek alapján csupán Nagyszőllősön (5) és Szászfalun (17).-ban szász hospesek telepedtek. melyben egyes elemek népi hovatartozást kifejezetten megjelölő csoportosításban szerepelnek. évi összeírás1 ugyanis helységenként külön füzetben felsorolván a jobbágyságon kívül állókat vagy a jobbágyság közös terhei alól kiemelteket. A XVIII. sz. mivel 1 Per 1743. évi úrbérrendezés névsoraiban német nevek alatt. Ns 6. libertinusok. a görögöket vagy örményeket s a cigányokat. évi úrbérrendezési tabellákban más helységekben találkozunk. mert neve nem szerepelt a korábbi jobbágynévsorokban sem Nagyszőllősön. Azok a német nevű jobbágyok (32) tehát.NÉMETEK 255 tengerben s neveik. második felében az 1567. évi összeírásban szereplő zsidók. Feltételezhetjük ezt a 2 sásvári német nevű jobbágyról is. továbbá az 1743. A következő két évszázad alatt e végső szász maradványok is eltűntek Ugocsa megye népi térképéről. sem a megye más helységében. sz. de külön „német” megjelölés alatt is található németség. évi úrbérrendezési tabellák névsoraiban is szerepelnek. Nagyszőllősön pedig csak egy. mely a szász hospesek maradéka volt. a szász hospesek tiszavölgyi telepétől nem esett messze. A XVI. Német nevű jobbágyokat a XVI. . a német nevű jobbágyokat itt kétségtelenül az egykori szász hospes réteg maradékának tekinthetjük. második felében névsorainkban a csekély németségen kívül. második felében tehát az ugocsai német töredék egészében a szász hospes-ség örökének s a magyarságba olvadó hospes-népsziget végső jeleiként fogható fel. csupán néhány török nevű jobbágyot találtunk. A XVIII. sokszor már kezdettől eltakarják származásukat. évi úrbérrendezés alkalmával ugyanis Szászfalun és Sásváron már nem lakott egyetlen német nevű jobbágy sem. ha újak. Az 1775. hanem olyan írott forrás is rendelkezésünkre áll. az armalisták. sz. vagyis az 1775.

) 2 „cum hungarice et loqui et eandem linguam bene callere dignosceremus. népi tömegétől meszszevetve. A szerződés egy másik. „magyar-német-orosz” jellegűnek találjuk. sz. akik szintén az utóbbi évtizedekben s valószínűleg a szomszédos Bereg megye nagyobb tömegű új német telepesei közül kerültek az ugocsai Tiszamentére. Külön bírót választottak s szabadon elköltözhettek.1 melyet földesuruk Perényi Károly 1762-ben kötött az ekkor idetelepülő sváb-német jobbágyokkal. csupán a magyart és rutént. hogy a XVIII. évi népszámlálás alkalmával 5 német anyanyelvű lakost találtak a helységben. de 1862-ben a faluban már egyedül a magyar nyelv dívott s az 1910.-ból ismert német nevű jobbágyok. UT. ezekben azonban. (Per. az úrbérrendezés előkészítése során 1773-ban már magyarul tettek esküt és magyar nyelven feleltek a kérdőpontokra.256 NÉPEK SORSA csaknem mindannyian más helységekben laknak. 4 szekeres szénakaszálót kaptak s szabad volt erdőt irtaniok. az utóbbiak után 9 évig nem szolgáltak a földesúrnak s ha parlag szőlőt ültettek meg. A kicsiny túrterebesi sváb csoporton s az említett nagyszőllősi német nevű jobbágyon kívül 1775-ben még Tiszaújlakon és Veresmarton voltak német nevű jobbágyok. A szerződés értelmében a sváb telepesek a faluban vagy azonkívül telket s a telekhez fordulónként 3–3 köböl szántóföldet. inkább zsidókat lehet sejtenünk és nem a sváb telepesek utódait. Az előbbiek után 3.2 Az 1773. sz. az előbbivel csaknem megegyező szövege. * A szerződés másolatban az úrbérrendezési iratok között (Ut sub E.). 1775. Ismerjük ugyanis a telepítési szerződést. una cum novem punctis interrogatoris idem lingua hungarica praelegimus ac taliter fassiones judicis et juratorum ad novem puncta elicitas etiam lingua hungarica descriptas hic accludimus”. szintén másolatban a Perényi család levéltárában. miként a felsőtiszai vidéken magukat ekkor német anyanyelvűeknek vallók legnagyobb részében. 7 évig bordézsmát sem adtak. amelyet a svábok vezetői 1775-ben. tehát megtelepedésük után 13 évvel írtak alá a megye előljárói előtt. F. Megtelepedésük után egy évtizeddel. Az új német nevű jobbágyök Túrterebesen lakó 28 főnyi zöméről egyébként pontosan megállapítható. 1 . Fényes Elek statisztikai és geográfiai leírásában. évi hivatalos helységösszeírás a helységben főként dívó nyelvek között sem említette a német nyelvet. a megtelepedésük után is elsősorban magyar jellegűnek maradt mezővárosban eleve fölszívódásra volt ítélve. A kicsiny túrterebesi sváb csoport. – második szerződésük értelmében csak egy évi előzetes bejelentés után. második felében tervszerű telepítés vezette Ugocsa megyébe. mint a XVI. de sueuis Terebesiensibus. et Ns 13. Rel. Túrterebest még később is.

melyet Czáró Fogarassy Zsigmond Csepén 1743. évben találunk „Sido” (Sydo) nevű jobbágyot.. a Második Részben az egyes községek jobbágynévsorait. akik „mostan jöttének az elmúlt Szent György napján ki Mármarosból” nem engedi taksáltatni az új települőknek járó egy év leteltéig..1 Nagyszőllős határában pedig már 1357-ben szerepel bizonyos „Sidomezeu” nevű földterület. mely ekkor még csak 19 családot számlált. Nagyszőllősön az 1574. Bár a korai adatok a megyében megtelepedő zsidó elemek eredetéről nem szólnak. 1743. 22-én írt az 1743. melyek a zsidóság ideindulását évszázadokkal megelőzték. valóságos népi jegyeket kell-e tekinteni.. Az első zsidó lakosok a fő közlekedési útvonalak mentén fekvő s éppen ezért jó korcsmaárendákat nyújtó helységekben telepedtek meg. de az 1743. Per. a későbbi s már ellenőrizhető beáramlásnak megfelelően az első beköltözők bölcsőit is a Kárpátokon túl. évet aligha előzi meg 1–2 évtizeddel is. Hetényen az 1631. Ns 6. évi összeírásban feltűnő zsidóság új népelem volt Ugocsa megye területén.) 2 A levél az összeírásban. Már most is erre enged következtetni s egyúttal megjelöli az áramlás útját az a levél. miként az 1743. évi csekély számuk arra mutat. mert nem jobbágytelekre.. „Sidó” nevű jobbággyal ugyan néhány esetben jóval korábban is találkozunk. Csomán az 1632. hogy e nevekben. Egresen az 1668. Az egykorú jobbágy összeírásokban nem igen találjuk fel őket. hogy két árendás zsidóját.. (L. főként a lengyelországi ghettókban kereshetjük. júl. hanem magára a földesúri birtokra szoktak szállani. Beáramlásuk kezdetének időpontja éppen ezért pontosan nem állapítható meg.ZSIDÓK 257 Az 1743. évi 19 zsidó családfő alábbi lakóhelyei mutatják: Tiszakeresztúr Tiszaújlak Tiszaújhely Bökény Péterfalva Hetény Sásvár Csepe Fancsika Szőllősvégardó Salánk Komját 1 1 1 1 1 2 1 2 2 2 4 1 1 Csedregen az 1573. rendszerint a korcsmák árendátoraiként.2 tudatva. nagyon kérdéses azonban. de később a szüntelenül érkező újabb beköltözők révén hatalmasul megszaporodott. évi összeírást végző Megyery Jánoshoz. hogy ez a kezdeti időpont az 1713. Csepén az 1570. .

a Tisza két partján vonuló országút mellé esnek.258 NÉPEK SORSA Ezek a helységek az utóbbi kettő kivételével. Az útvonalat tehát jóformán már az első zsidó telepesek megszállták. melyekben 1743-ban zsidók laktak. de szintén közlekedési vonalon feküsznek. Az Ugocsa megyén áthaladó fontosabb útvonalak és azok a helységek. 15. akiket a korcsma és a kereskedés lehetőségei vonzottak ide. sz. Az össze- . melyek a Borsova mentén. vázlat.

Az utóbbiak közül 4 Nagyszőllősön. évi népszámlálás adatait: ekkor a megye 91. 1 . továbbá az északi síkvidéken. Tekeházán és Salánkon. CIGÁNYOK 259 írás tanúsága szerint lova és fejős tehene csaknem mindegyik zsidó lakosnak volt s mivel az összeírás egyetlen köblös szántót vagy egyetlen kapás szőlőt sem tüntet fel neveik alatt. A most csak elindulóban levő zsidó-áramlás későbbi eredményeiről modern statisztikai adataink pontos képet szolgáltatnak. lova azonban csaknem mindegyiknek volt. az a további körülmény pedig. mintha ide-oda kóborló sátoros cigányok lettek volna. Nevetlenfaluban és Kökényesden találjuk. a többinek egyformán volt tehene és lova. A cigányokat. Mátyfalván. de – telkeik nem lévén – bizonyára a többi is. az első ugocsai zsidók tehát kivétel nélkül pálinkafőző korcsma-árendátorok voltak..1 Ezt a néhány zsidó családot a XVIII. mint a jobbágyoknak. Fancsikán. nem voltak. egyenesen arra mutat. Gyulán. sz. 4 helységben 6 Csorba. ellene mond annak. mely az ország más részeire is elhatolt s főként a városokba telepedett be. Mindegyiknek volt továbbá pálinkafőző üstje. 2 helységben 2 Futó). e jószágokat bizonyára üzleteikben hasznosították. Egyeseket mint muzsikust vagy kovácsot foglalkozásuk szerint is megjelöl az összeírás. A mátyfalvainak csak lova. Tiszaújhelyen. ahol e Balkánról származó kereskedő elem. (OL. földet nem műveltek. hogy a kis 1721-ben még 7 zsidó család lakott a megyében éspedig: Nagyszőllősön. 2 helységben 3 Papinecz. 3 helységben 3 Kalus. a megye közigazgatási és gazdasági centrumában. valami különleges szolgálattal fizetett urának. Tekeházán és Verécén. miként ekkor még a zsidókat is.850 lakos zsidó vallású volt. Nagyszőllősön. a megye egyik szintén jelentős helységében lakott. Hetényben. 3. kiknek foglalkozását az összeírás nem közli. Az a körülmény. 1 pedig Tiszaújhelyen. Tiszaújlakon. kereskedésre megélhetési forrást talált. Relationes officialium cameralium F. melynek szemléltetésére idézzük az 1910. Bökényben.GÖRÖGÖK. * Az 1743. Feketeardóban. hogy különböző helységekben gyakran találkozunk egyforma cigány-nevekkel (pl. hogy az összeírásba helységenként név szerint felvették őket. Csepén.). nagyobb részben a tiszamenti helységekben. Péterfalván. Telkeik. Csepén. Szőllősvégardón és Fancsikán és a déli síkföldön. Ns 38. évi összeírás külön megjelölés alatt 37 cigány és 5 örmény vagy görög lakost sorol fel. oly helyeken tehát. 3 helységben 3 Kocza. derekán Ugocsa megye népi tömegében jóformán még észre sem lehet venni.755 főnyi lakosságából 11. Salánkon.

). melyek a megye magyar-rutén-oláh színtömegében szinte nyomtalanul tűnnek el. évi népszámlálás alkalmával a megyében anyanyelv szerint a következő volt a népesség megoszlása: magyar rutén oláh német1 egyéb összesen: 42677 34415 9750 4632 281 91755 46.260 NÉPEK SORSA ugocsai cigány csoport közös törzset alkotott s már régen megtelepedett a megye egyes pontjain. Csorba. másfél századdal korábban mutatnak.1% 0. ezt a különbséget azonban a számítási alap.5% 37. második felében csak itt-ott raknak föl egy-egy csekélyke színfoltot. * Az 1910. A csupán 5 főt számláló örmény-görögség s a 37 főnyi cigányság – mint ezek az elemek legtöbbször az ország más részein is – nem a saját nyelvéből származó nevek alatt él. Lengyel stb. Észrevehető eltolódás e miatt mégsem állhatott elő. Az a körülmény. örmény-görög és cigány népi töredékei tehát Ugocsa megye népi térképére a XVIII.6% 5. Futó stb. Petka). Borkoczi. a fenti 1 Tulajdonképpen – esetleg 1–2 kivétellel – zsidók. mert számuk csekély volt s hovatovább – főleg az örmények vagy görögök a környezet nyelvét és népi tudatát a valóságban is átvették. Ugocsa megye német. sz. a családnév és anyanyelv különbségéből esetleg adódó eltérésen kívül kiadja a birtokos és birtoktalan kisnemesség is. nem kis részben pedig „bizonytalan” (Kocza. innen települve – de csak a síkvidéken – más pontokra át.3% 100% Ez az állapot körülbelül megfelel annak a nyelvi megoszlásnak.5% 10. neveikkel felolvadnak a környezetbe s ennek megfelelően Ugocsa megyében részben magyar (Csergő. zsidó. Sporádikusan szétszórva és testvér népi tömbre nem támaszkodhatva. lényeges nyelvi eltolódás azóta tehát nem következett be. részben szláv (Papinecz.) nevet viselnek s így kimutatásainkban más alkalommal ezeket a nyelvi csoportokat növelik. 1910-ben pedig a magyar anyanyelvűek száma 46% volt. . A magyar nevű jobbágyok száma ugyan 1775-ben csak 37. amelyet a jobbágynevek az úrbérrendezés idejében. mely az előbbi számban nem foglaltatik benne. hogy a betelepedett ruténség az egyes magyar helységekben az idők folyamán teljesen felszívódott a magyarságba.

230 lélek) beszélte. ahol a helyi és környezeti tényezők a ruténség oldalán állottak. amely magyar impérium alá tartozott.1 négyzetkilométernyi néptelen mezei terület maradt. mióta lakatlan területén a királyi ispánok első magyar telepesei megjelentek. múltban gyökerező elsőbbségét az utóbbi másfélszázad alatt végbement nyelvi nivellálódás után is megtartotta. mert ugyanekkor a rutén hegyi falukban és egyes magyar falvakban. A kicsiny földsarok a magyar állam jelenlegi határain belül tehát jóformán jelképe csak a történelmi életnek. amennyiben a magyar nyelvet 1910-ben a megye lakosságának még mindig több mint 59%-a (54. a magyar kisebbséget a ruténség szívta fel. Ugocsa megyét. Nagyobb fele Csehszlovákiának. a trianoni szerződés csaknem teljes egészében leszakította Magyarország testéről. .A VESZTESÉG 261 százalékszám kialakulására különösebb befolyást nem gyakorolhatott. kisebb fele Romániának jutott s Magyarországnak a megye nyugati szélén mindössze 0. A magyar nyelv azonban. mely a magyarságot az ugocsai földhöz és népeihez fűzi. mely egykor egyedül élt a megye területén s itt még a rutén és oláh betelepülés első századai után is általánosan beszélt volt.

MÁSODIK RÉSZ AZ ADATOK .

Jude. Ö = örmény. O = oláh nevű. Haus. C = cigány. incertain. . nomine turcus. Bauernhof („porta” s. c = colonus. nom turc. nom allemand. akiknek nem volt gabonatermésük). Armenian. jobbágyporta (a „portá”-ról alább). zingarus. Abbreviationes verborum. deserted. „pecunia christianitatis”-Zahler (als Zehent haben die behaustere Inwohner und solche Fronbauer gezahlt. unten).RÖVIDÍTÉSEK I. N = német nevű. jobbágy. Armenier. T = török nevű. nomine slavus. SZÓRÖVIDÍTÉSEK. porta de serf (pour „porta” v. Arménien. Zs = zsidó. turkish name. incendié. désert. house. elhagyott. deutschen Namens. nomine incertus. porta of serfs (about the „porta” see later). payer of „pecunia christianitatis” (it was paid as tithe by socmen and such serfs who had no corn-production). verlassen. Hungarian name. names of uncertain origin. cp = colonicalis porta („porta” vide inferius). payant la „pecunia christianitatis” (payée à l’occasion de la levée de la dîme par les brassiers et les serfs n’ayant pas récolté des céréales). Gypsy. burnt down. german name. cb = combusta. Zigeuner. armenus. ház. leégett. welche keine Getreideernte hatten). maison. B = bizonytalan nevű. walachian name. abgebrannt. slav name. uncertain. Sz = szláv nevű. unbestimmten Namens: de nom incertain. walachischen Namens. nomine valahus. des = deserta. slavishen Namens. b = bizonytalan. incertum. ungarischen Namens. türkischen Namens. nomine germanus. Jew. plus bas). unbestimmt. nomine hungarus. nom roumain. d = domus. Tzigane. Juif. Fronbauer. nom slave. nom hongrois. chr = pecuniam christianitatis praestans (pecunia ab inquilinis et procreationes non habentibus colonis pro decima praestita): keresztyénpénzt fizető (a dézsma alkalmával fizették zsellérek és olyan jobbágyok. M = magyar nevű. judaeus. serf. serf (vassal).

sans date (dans les cotes d’archives). Söldner). = évi átirat (levéltári jelzetben). fonds (terre) serve intégral. extr = extraneus. without date (in archival notations). = egyes név. fél jobbágytelek. plus haut). királyi adóalap. königlicher Steuergrund in der zitierten Zeit ungefähr einem Bauerngrund entsprechend. demi-porta. village mayor. j = judex. à l’époque en question. moitié d’un fond serve. h. manant (laboureur de bras). base d’impôt royal qui. payant la „pecunia falcis” (ce terme équivant à „chr”. see there). p. Schulze. e. p = porta (fundus contributionis temporibus citatis circiter uni integrae colonicali sessioni aequalis). ott) „pecunia falcis”-Zahler (derselbe. pf = pecuniam falcis praestans (idem. nom de personne d’un seul mot. félporta. transscription de l’an – (dans les cotes d’archives). étranger. name consisting of one word. dort). one who pays corn-tithes. n. one quarter of a serf’s tenement. new house. nomen personae unius verbi. behauster Inwohner (Hintersass. s = sessio (fundus intravillanus cum appertinentiis campestralibus). maison nouvelle. negyed jobbágytelek. á. fr = decimam frugum praestans. socman (tenant). sarlópénzt fizető (ugyanaz mint a „chr”. Fronbauer). i = inquilinus. azaz egy tagból álló személynév. halber Bauernhof. sine dato (in signaturis archivalium). extraneous. quod „chr”. pauvre (indigent). Personenname nur aus einem Worte. idegen. nd = nova domus. jobbágytelek (a belső telek a mezőbeli tartozékokkal együtt). a whole serf’s „porta”. szegény. „porta” entière. maire. = porta inquilinaria. transscription from the year – (in archival notations). ip = integra porta. zsellér. payant la dîme des céréales. pp = pauper. s. Bauergrund (innerer Grund samt den zugehőrigen . ibidem). mp = media porta. Fremder. porta des brassiers. socman’s porta. ohne Datum (in archivalischen Bezeichnungen). half serf-porta. egy egész jobbágyteleknek felelt meg. halber Bauerngrund. Hintersassenhof. l. mely a munkában tárgyalt korban kb. gabonadézsmát fizető. qus = quarta sessio. transsumptum de anno – (in signaturis archivalium). új ház. is = integra sessio. a whole serf-tenement. brassier. ganzer Bauerngrund. zsellérporta. v. wie „chr”. = év nélkül (levéltári jelzetben). viertel Bauerngrund. ganzer Bauernhof.266 RÖVIDITÉSEK é. inqu. neues Haus. Getreidezehent-Zahler. Trannsumptum vom Jahre – (in archivalischen Bezeichnungen). correspondait à peu près á une terre serve. payer of „pecunia falcis” (the same as „chr”. royal tax-unit which in the noted years corresponded to a whole serf’s tenement. poor. n. v. half serf-tenement. egész jobbágytelek. quart d’une fonds serve. egész jobbágyporta. Armer (d. ms = media sessio. bíró. é.

Dec. Dec. = Conscriptiones decimarum comitatus Szatmariensis. a) Levéltári jelzések. Kállay = Kállay család levéltára. – Országos Levéltár. Nob. designing undated documents). = Conscriptiones decimarum comitatus Ugocsensis. II. múzeumi levéltár. Szatm. = Conscriptiones decimarum comitatus Beregiensis. m. kir. sz. – Országos Levéltár. – Országos Levéltár. – Országos Levéltár. servant. terre serve (fonds intérieur avec les appartenances rurales). ott. kir. = Diplomatikai gyűjtemény. – U. fine seculi (in signaturis archivalium sinedato). = Ibrányi család levéltára. ott. m. socman who owns no house. FORRÁSJELZÉSEK Abbreviationes fontium. = Conscriptiones dicarum comitatus Ugocsensis. – Országos Levéltár. = Acta Particularia. Nob. si = subinquilinus. kamara levéltára. kancellária levéltára. kir. – U. ott. kancellária levéltára. Helyt. drittel Bauerngrund: tiers d’un fond serve. szolga. Ibr. = század végén (levéltári jelzetben keltezetlen iratok meg jelölésében). ss = servus.RÖVIDÍTÉSEK 267 Feldern). jz. = Investigatio nobilium. Kom. Dl. – U. à la fin du siècle (dans les cotes des chartes non datées). CR = Conscriptiones Regnicolares annorum 1715 et 1720. helytartótanács levéltára. – A leleszi konvent hiteles helyi országos levéltára. Dic. = Néhai Komáromy Andrásnak Ugocsa megye történetére összegyűjtött és halála után az Országos Levéltár múzeumi levéltárában letétben elhelyezett jegyzetei. at the end of the century (in archival notations. Kir. = Nobilitare. one third of a serf’s tenement. m. . fonds. v. Acta = Acta Conventus Lelesziensis. serf’s tenement (inner tenement together with the rural appurtenances). Lel. ott. kir. serviteur. Acta Part. m. Helyt. harmad jobbágytelek. Inv. Ug. – Országos Levéltár. unbehauster Inwohner (Häusler). brassier sans maison. Könyv = Királyi Könyv. régi országos levéltár. Abbreviationes signaturarum archivalium. Dec. – Országos Levéltár. ts = tertia sessio. ott. Ber. – U. Knecht. házatlan zsellér. am Ende des Jahrhunderts (in archivalischen Signaturen nichtdatierten Schriften). – U.

Ujh. = Föld és Ember. múzeumi levéltár. = Staturiae. = Metales comitatus Beregiensis: – U. – U. Budapest.– FE. Bpest. Prot. I–V. Ber. Stat. 1914. b) Könyvészeti jelzések. a P. 1829–1844. Bpest. NRA = Neo-Regestrata Acta. Bpest.-jelzetűek egyszerű. I–VIII. Dl. – II. – U. = Hazai okmánytár. Lel. kir. = Anjoukori okmánytár. Lel. = Magyar Etymologiai Szótár. Bpest. – Ugocsa megye levéltára. Anj. – Országos Levéltár. 1914 (I). Stat. 1878–1920. helytartótanács levéltára. Parvum = Protocollum Parvum. (XXI. jkv. Ug. = Protocollum. = Nagyiday család levéltára. ott. = Berneker: Etymologisches Wörterbuch der slavischen Sprachen. . Ujh. I–V. 1865–1891. kamara levéltára. Ethn. – Országos Levéltár. Bpest. Bpest. Budae. = Perényi család levéltára. kir. Lel. ott. kamara levéltára. Abbreviationes librorum citatorum.4. = Csepei Zoltán család levéltára. ott. UC = Urbaria et Conscriptiones. (A P. (A Mária Terézia-féle úrbérrendezés során készített táblázatos kimutatások és a kapcsolatos iratok. Prot. = Ethnographia. – U. ott. Et. Arch. Met. P. Sz. Zolt. = Processus Tabulares. Bpest. Hazai okm. = Archeológiai Közlemények. Nagyid. Bpest. kúria. kir. UT = Úrbéri tabella. 1902. Bpest. 1879. múzeumi levéltár. Hazai okl. = Ujhelyi család levéltára. 1859(I)–1899. – Országos Levéltár.268 RÖVIDÍTÉSEK Lel. diplomatikai gyűjtemény. ott. –. 1921(1)–1930(X). W. Heidelberg. = Az Újhelyi család levéltárának középkori oklevelei. Közl. m. = Ugocsa megye jegyzőkönyve. 1890 (I). Csánki = Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. ott. m. m.) Balogh = Balogh Pál: A népfajok Magyarországon.) OL = Országos Levéltár. – U. Lel. 1885–1894.-jelzetűek fellebbezett táblai perek. ott. Corp.5. Bpest. E. m. – Országos Levéltár. = Metales comitatus Ugocsensis. Fejér = Fejér György: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Met. Per. – U. – Országos Levéltár. kir. Bern. = Kolozsvári Óvári: Corpus Statutorum Hungariae Municipalium (A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye). kir. kamara levéltára. Missiles = Országos Levéltár. = Hazai oklevéltár.) – Országos Levéltár. 1890–1913. I–VII. m. – Országos Levéltár. Ug.

Bpest. belügyminiszter megbízásából kiadta az Országos Törzskönyvi Bizottság. Értekezések a tört. = Szamota–Zolnay: Magyar oklevélszótár. f. Praha. Bpest. I–III. = Petrov: Materialy dlja istorii Ugorskoj Rusi. historica. Múzeum kézirattárában levő kéziratos kötetekben. Bpest. 1929. I–III. tudományok köréből. Melich. MNy. 1893– 1901. 1901–1906. Hung. 1901 (I). Ungvár. M. Bpest. 54. Karácsonyi. Pesty = Pesty Frigyes helynévgyűjtése a Magyar Nemz. Szerk. 1900. Komáromy = Komáromy András: Ugocsa vármegye keletkezése. – NyTsz. Wien. 1890–1893. Mármarossziget. Dipl. (A magyar nyelvtudomány kézikönyve. évekből való. – MTsz. 1908. a zpoč. 1896. = Szirmay Ant. I–XII. A Magyar Történelmi Társulat közlönye. I. Bpest. történeti és polgári esmérete.: Szathmár vármegye fekvése. Predely ugrorusskoj reči 1773. Károlyi: = A Nagykárolyi gróf Károlyi-család oklevéltára. S. Petrov = Petrov: Karpatoruské pomistni názvy z pot. Bpest. g. Nemz. Honf. Bpest. 1114. Tört. Var. = Magyar Nyelv. = Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. Buda. VI. Budapestini. Bpest. Bpest. . Az ugocsamegyei gyűjtés az 1864/65. I–III. M. = Lexicon locorum regni Hungariae populosorum anno 1773. officiose confectum (Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása). 1809–1810. Száz. 1883–1897. Nyr. = Karácsonyi–Borovszky: Regestrum Varadiense. 1872 (I). Bpest. k. I–II. Miklosich = Miklosich: Etymologisches Wörterbuch der slavischen Sprachen. 1867 (I). Oklsz. M. MPrEA = Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. I–V. XIX. Fol. 1886. = Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. és XV. = Szinnyey József: Magyar Tájszótár. Peterburg. – Szirmay = Szirmay Ant. k. Bpest. századból. 1920. OT = Ugocsa vármegye községei és egyéb lakott helyei hivatalos neveinek jegyzéke. 1903. topographica incliti comitatus Ugochiensis. 6. = Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar Történet. st. Lehoczky = Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája. 1796–1799. Vályi = Vályi András: Magyarországnak leírása. = Mihályi János: Mármarosi diplomák a XIV. I–VII.RÖVIDÍTÉSEK 269 Hóman. = Magyar Nyelvőr. 1911. Pestini. kir. Szirmai Szatm.: Notitia politica. 1905 (I). Reg. Fraknói–Károlyi. Bpest. 1805. = Századok. 1874–1917. 1881. – MOE = Magyar Országgyűlési Emlékek. 1929. 1900–1901. Márm. Petrov Mat. Bpest. XX. Buda. I–III. I–II. A m. Loc. század közepéig. = Magyar Nyelvtörténeti Szótár.) Bpest. Bpest.

tanár úrtól. 1860–1874. Bpest. csoportosításának s közlésének módszeréről a „Bevezetés” tájékoztat. ZONF = Zeitschrift für Ortsnamenforschung. I–XII.270 RÖVIDÍTÉSEK Wenzel = Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. I–XII. München–Berlin. Zichy = Zichy okmánytár. melyek végén forrásként megjelölve a „Kniezsa” név található. 1871–1931. . Azokat a nyelvészeti jegyzeteket. Kniezsa István egyetemi m. 1925 (I)–. Az adatok összegyűjtésének. kéziratként közvetlenül kaptam dr. Bpest.

2. 2 1 . – 1567. század folyamán. Ödönffy. kincstár részére elkobozva 24 is. – 1690. 1549. Barakonyi s végül a Gyulay család birtoka.6 Székely Antal 1 j.8 özv. közepe táján keletkezett Gyula határának egy része Akliéból szakadt ki.5 Maghy Péter 18 p. a később mellé települt Gyula irányában törik meg. – 1775. 8 UC 11–49. 4 Per. Maghy. 4. 14 c. jz. 10 UT. nem volt tartós. 6_7_8 Dic. sz. 1337. 423.7 Ödönffy László 61/2 p. mintha a falu az előző században keletkezett volna. Székely Boldizsárné 1 p. I. 7 des. Dl. 1 ms. 2 si. 2.10 Gróf Gyulay Ferenc. majd kihalta után leginkább leányági örökösök és új adományosok. F. Sz.1 BIRTOKOSOK. L. Az összefüggő kisnemesi vidék s a nyalábi és halmi uradalmak közé szorulva sem került ezek tartós hatása alá3 s különállása a mindvégig színmagyar lakosság szembeszökő állandóságában is kifejezésre jut. inqu.) A megye délnyugati mocsaras részére települt Akli falu neve okleveleinkben csak 1323-ban2 tűnik fel s nincs is semmi nyoma. 49–50. 3 A Perényiek birtoklása a XV. Kom. 12 pp. 274–5.9 Gyulay Ferenctől kir. 2 i s név nélkül 1 cb. – A név magyar eredetéről (akli < akol) az Et. Körülbelül egy századig az Akly család. Dalnoki Székely. több-kevesebb ideig a Perényi. – 1620. még Gyulánál. 1 ss.AKLI. E jelenség elsősorban azzal magyarázható. miként az Akli és Feketeardó között 1337-ben megvont új határ leírásából következtetni lehet. hogy a XIV. A falu népének elszigeteltsége leginkább északkeleti határa. 2166 s Fejér VIII.1 (Okly. 5 Dic. 15 ip. Ns 18 s a határ leírása nélkül: Fejér VIII. mikor Akli a nyalábi vár tartozékai között szerepel. – 1588. Akly.

Ug.. 2 Bockor. v. főleg: Deák = Literátus. 1572 Gewngyr Dic. Ns 26. 1589-ben pedig Tar helyesen Tóth (l. éviek részben iktatói jelentésből (NRA 1572–19). 15 A név felcserélődött. 11 Az akli református egyház a szomszédos Gyuláénak filiája volt. Dull.). Nagy. 1567.17 Symon. 3 Pongor (1572: Pungor Dec. Pankotay. 2 Geünger (1570: Gyonguir. 1567). Dosa. 1617: Geöngywer Dec. B: Hertely (?). évi gabona-jegyzékben szerepel „relicta Pauli Wr” s a baromfijegyzékben „Pal wrne”. Peterdeak. Zanyzlo.Pr.12 M: Okos. Lako Mátyás u. 1592: Gieongier. Oroz. 1567–1631. 3 Siro. 1571: Kerekgyarto alias Gecze Per. XIII. 1574: Giarfas pastor gregis Dic. 1595: Geötzie. 1575: Gönger. 1572-ben egyszerűen Lakónak írták. Az 1574. Mark. Ns 229–231). 2 Mandi.13 M: Gáspár. Ns 229–231 s 1585: Kerekgiarto Dec. 1578–1584: Caspar (Casparus) Lako. Nemes. éviek pedig részben a dicajegyzékből (Dic. 1409. Cicye?. Kowach. sz. Ug. Ug. Ug. 1753: Gechy. sub. 1579. 1575–1577: Lakó Gyaffra (Gyafra). Ns 229–231). 1605: Apay. évi jegyzékben Faber. Gall. 4–3574. Kovács = Faber.). Az 1570. Geczy. Chiapos. Gechye (1570: Gece. David. 1584: Lörinch. 1585: Gaaspar. Az előbbi „Wr” tehát aligha családnév. ott. Ug. 1583: Giulai. Lakó. az 1572. 1574: Göngier. Dora. M. XVI. Ug. ö. 1571: Paulus Kovacz alias András. Pothor helyesen Pongor (l. P. Kechye. Ug. 1567). az ilyen dézsmások neveit nem vettük fel Aklin. v. 1585: Casparus Giaffra.272 AKLI JOBBÁGYSÁG. 16 A felsorolt nevek a dézsmajegyzékben. v. XVI. hogy az 1572. 1586: relicta Caspari Lako Dec. 1572: Giarfas Dic.16 1570: M: Feyr. Szanio.) is. az 1586. 112. többé nem is fordul elő. Lökös. hogy a szomszédos Gyula lakosai közül egyesek dézsmát fizettek Aklin (bizonyára akli földön is gazdálkodtak). 1525.A. Megállapítható volt. máskor: Kovács (a foglalkozásnevek latin átfordítása szintén gyakran megtörténik. (Per. évi jegyzékben Szekel helyesen Szőke (l. 1608: Teoreok. A csoportosítás a birtokosok rovatában. Személynévből képződött családnév esetén latin szövegben az ilyen helycsere gyakran előfordul. 1572: Paulus Kowacz (Per. 1572 s XVI. évi dézsmajegyzékben szereplő s 1571-ben megölt Lakó Menyhért nevét a peres iratok 1571-ben Gyaffin alias Lako-nak. Cziorba. 8. 1573: Giarfas Lako Dec. . Bodor.. 1567). 1601: Pal (1608: Paly). Orozi. Literatus (1572: Deak Dec.). A következő nevek csupán egyszer fordulnak elő: Chyoma. 1576: Göche. 1572). Demeter. 12 Per. 1608: Keczei Dec. évi jegyzékben „Demetrius Mathe” és „Dominicus Benedek” családneve helyesen Demeter és Domokos (1. Ug. Majd néhány év múlva ismét másik Lako: 1592. 1580: Gonner. Halála után új Lakó tűnik fel. (Dec. Kwmies. 14 Az adó alá eső porták összeírásakor készített jegyzék teljes névsora Dic.). 1600: Eosz. v.11 1408. Gergely. az 1570. 13 Maghy Pál jobbágya. Dandi. sz. Ezek: 1575: Bertalan.14 M: Andras (1571: Kovacz alias András15 Per. Lukacz. más. 17 A név különös változásokon esett át. Gyula református papjainak névsorát a dézsmanyugtákból közölte Zoványi. Gacza. sz.E. 1567: Paulus András. között új nevek. Az 1573. Megjegyzendő még. F. 1572). Szabó = Saxtor. Gonguir Dec. 2 Thoth.). Qu. Fazekas = Figulus). Ug. Zoldos. Domokos.

25 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatásban.24 M: Hegedüs. Lukacz. – 1589. Ug. Mandi (des). az 1631. – 1619. 2 Pongor. Chyoma. 1631–1690. 3 Simon.). 1567: Dandi). M: Cziorba. 26 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. Oroszi. M: Zanyzlo. 23 A Gyulay Ferenctől elkobzott Akli jobbágyainak teljes névsora.19 – 1601. 2 Domokos. Deczye. Nyrő. M: Anthal. Ug. Sikett. – M: Barath. – 1634. 3 Gyeöngyer (Gyeöngier. M: Barat. Bár kevesebb bizonyossággal. Jakab. Úgy látszik. 1684: M: Kocsis. 1690. Jakab. Fazokas. 24 Dec. Tóth.20 1 j. – B: Horváth (des). B: Gacza (Gecze?). M: Szanio. 3 Domokos. UT. Kovacs. Molnar (des). B: Pankotay. 3 Pongor. Dec. Gergeli. 1690–1775. – 1605. 7 Geczy (Geczye.26 M: 7 Bocskor. Az 1590. ö. Orbán Mihályné. M: Varga. Fejer. A csoportosítás a birtokosok rovatában. B: Gayczia (v. B: Kocze. 18 . 2 Feies. 2 Thoot. CR. Bocskor. továbbá 1862-ben a község jegyzőjének jelentése (Helyt. 2 Soldos (Sodos).23 M: Ágoston (des). évi jegyzékből ugyan hiányoznak. Zewke. Fejes. M: Agoston. 2 Domonkos. – 1720. Botos. 18 Az 1600. Fatuy. Mandi. Fogas. Pongor. Deczyei). M. – 1645. 2 Thoth. között további új nevek. Molnár. Warga. 35 fr. – 1644. 5 Geche (1 des). A következő nevek csupán egy alkalommal szerepelnek: Anthal. Ug. között további új nevek: 1692. 2 Tandi (v.22 M: Farkas. Kis. M: Balog. Demeter.21 1633. egy személy. M: Mező. melyek már előzőleg is előfordultak Aklin. 1668: Gyöngyér Dec. – 1673: M: László. Az 1645. M: Nyry. Gergely (des). valamint az 1773. eln. Ug. Ardo.). Kocsis. évi jegyzékben: Pethrus Anthall. – 1663: M: Ardo. B: Orosz. Farkas. – 1636. ö. 1567: Gechye). Tóth Mihályné található s az Orbán név nem fordul elő többé. 20 A dézsmajegyzék teljes névsora. Oroszi. 283. 22 Bartha Laurentius családneve helyesen: Barath. B: Orosz. Turci. de a következő években ismét feltalálhatók: Ágoston. – 1578.AKLI 273 Zabo. Kocze. – 1689. ö. Turci.) szerint: magyar. az 1653. 1619: Gacza). 20895/1862. 2 Gyöngier. – 1646: M: Botos. évi jegyzékben szerepel özv. Biró. 2 Fazakas. Ug. 1631. László. Mathe. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest 1920. Kalyba.18 – 1592. – 1573 M: Biro. M: Kerekgiarto (v. Dec. itt nem vettük fel. Josa. Mező. 3 Bocskor. Demeter. 2 Siro. évi dézsmajegyzékben szereplő Gönczit gyulai extraneusnak tekintve. évi Kadar-ról és Pap-ról is ez sejthető. – 1593. – 1576. A következő nevek. Oroszi. – 1572. 21 Dézsmajegyzékekben. M: David. Bizonyára egy személy a máskor Antonius Peterdeak-nak vagy csak Peter-nek írottal. 1775. Fazekas.). A falu lakosságának nyelve az úrbérrendezés folyamán 1772-ben felvett bevallások záradéka s a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél (UT). Más jegyzékekben e helyen özv. Geore (1576: Gyürch Dec. Simon. B: Kalyba. UC 11–49. – 1585. O: Fatuy. Nyiri.25 M: Medve. M: Sikett. Deczy.

II.). 1337. MTSz. Kövespatak gödre. 38 UC 64–17. 1683. Per. l. . 916. domb. lics-pocs. Falu réttye. rend. A Gutkeled nemzetség szatmár-ugocsai ágából származó Rozsályi Kun-ok késői telepítése. 1567. Oklsz. MNy. Ns 4. 31 Mándi. 1776. mons. Lygeth.32 szőlő. Lygetus. NyTsz. 1703 (u. 213. 35 Látó-domb. éviek között. L. III.39 Gorzas40 erdő. 284). oldal. 37 Személynév. fluvius. 29 Kalista: kátyu. l. ott 64–17. 1865 (Pesty). F. goronc: halom.33 Szigetallya-ban szántóföldek. Ns 18. VIII. A magyar szer: sor. 1024). Valaioszei34-ben szántóföld. 39 Per. 1567.29 volitabrum porcorum. itatásra használt tó. semita. 2. 574. 1703.27 Uswen. MTSz. 32 Gorond. melynek eredetileg hatal27 Az Akli és Feketeardó között megvont határban. A nemzetség ugocsai uradalmának ősi magja Feketepatak volt. 213. 394. 36 Valószínűleg személynév után. – Kövespatak. 709. fekus pedig: fekvés. MTSz. 33 UC 11–49. 1690: Mándi gorongia (UC 11–49). l. 1776. mocsár. l).28 vallis. l. rész. 199). 191. 1703 (UC 64–17. kálistás: kátyús. 709. MTsz. Halmi határában is (1658). sár (Oklsz. 213). gorongy.). hol az eső összefut s megáll. 540. XV. Oklsz. Zaričje (Petrov 36. személynév. 1865. 562. Nagy Karaszló). 28 Wlves valószínűleg: Ölyves. Nyr. 1865 (Pesty). Hodos. VI. Záricsá = folyón túl (Pesty). monticulus. 232. 305.1 (Karazlo. 213. 1574: Szanio. Dabolc (1585) és Gyula (1659) határában is. Oklsz. 1633.I. 1703: Gyengyer (UC 64–17. 34 Valaio-szer? Valaio eredete ismeretlen.38 Várallyai halár mellett.35 pratum.I. 1690. Petrov Mat. 40 Esetleg a „cserebogár” jelentésű magyar „gorzs” tájszóból. vizenyős (MTSz. Szányopatak. 1 Szláv neve: 1773: Zaricža Loc. Wlvesfekuspataka. 213 1. I.30 Madi31 gorongya. I. Kalysta. mocsaras helyen kiemelkedő földrész. l. 1703 (UC. l.36 pratum. ALSÓKARASZLÓ. Dumb. 1337.274 ALSÓKARASZLÓ FÖLDRAJZI NEVEK. pratum. Gyöngier37 szőlő. 64–17. 440). Láto domb. 30 Per.

második felében. 1509. 2 nd. Kys. Firczák Bazil g. 1434. 5 Dic.ALSÓKARASZLÓ 275 más határában települt meg Salánk és Komját. szláv pristavъ > óm. Ns 23. 1 i. 3 pp. 12. BIRTOKOSOK. lengy. 2 des. 4 A falu nevét illetőleg a Pesty Frigyes helynévgyűjteményében levő jelentés írója. özv.és Felsőkaraszló együttes adatai. 2 nd. Erre az eredetre látszik mutatni az alsókaraszlói Karasztova dűlőnév is. Zaan. hogy a „kárásztó”-ból ered. A Komját és Kisfalud között 1434-ben tartott határjárás alkalmával2 a két Karaszlót még nem. 7 i. szláv zastava > óm. Kun Jánosné 2 ip. (Kniezsa). 1509. Pogány László 7 c. Gondolni lehetne a szláv korsta . Károlyi Antal 4 c. Buday István 1 c. szerb Krastovče. zásztó > zászló. az előbbi magyarázatot naiv népetymologiának kell minősíteni. özv. Kun Miklósné 1 ip. minthogy a két Karaszló Komját és Kisfalud között fekszik s megtelepülésük óta e két község határa nem is érintkezik. 8 des. 2 i. 9 des. Per. A név eredete nem állapítható meg. 1 pp. sz. 8 pp. A Borsova völgyében fekvő két Karaszlót észak. amely helynevekben is előfordul: bolgár Krastovo. ö. Sz: Danylo.7 M: Benkew. 16. Ns 26. 3 i. 7 Hatalmaskodásban részt vett jobbágyok. – 1775. elsősorban szlávnak látszik.4 A faluban azonban a magyarság is gyökeret eresztett s a magyar elemet az újabb rutén betelepülések sem nyelték el. 2 pp. Pogány Imre 6 c. Alsó. JOBBÁGYSÁG. lelkész és esperes „némely írástudó férfiak” állítására hivatkozik s maga is valószínűnek tartja.és Felsőkaraszló pedig a XV. Patay József 6 c. 5 i.3 1434-ben tehát még nem állhattak fenn. F.6 Gr. Handycz. Ns 13. Bay György 4 c. 1490. Kun Gáspár 3 ip. első. Ormos Miklós 3 c.5 Kun László 5 ip. Alsó. 22. Bár a Karasztó > Karaszló fejlődés a magyarban lehetséges volna (v. 1572. kelet és dél felől félkörben rutén települések övezik s maguk is kezdettől fogva rutén települések jegyeit viselik magukon. sz. Per. mert a magyar Kárász+tó-ból Kárásztó > Kárászló alakokat várnánk. 3 Nagh. kat. délszláv krasta) szóból képzett melléknévre: karastav. Krostawie (ugyanott Krostawie személynév is). tót.rüh. 6 UT. mely tó neve ma is él a szomszédos Komjáton (1. Fennmaradása minden bizonnyal a salánki uradalom csaknem színmagyar jobbágy lakosságának tulajdonítható. 3 2 . Bodó János 3 i. ott) s a „karasztova” dűlő nevében Alsókaraszlón is. a XIV. mely a karaszlói magyar réteget nyugat felől a közös uradalmi szervezet keretében állandó vérkeringés útján táplálta. Per. először csak 1490-ben említik. 6 i. F. F. 1 des. krosta. lengyel Krostowo. érdesség’ (orosz korosta. porosztó > poroszló).

10 1612. 1775. Fercza (Ferczák). Hoka. Luka. Sztanko. Szanko (v. 1572). – 1743. 18 A Bay György és Báji Patay Sámuelné osztályozásában szereplő jobbágyok között. melyek 1572–1574-ben az együttes névsorban. NRA 837–10. Boris. – 15749-ben új nevek. Nagy. Sz: 4 Babik. 1720. Filep. az utóbbiak szomszédok. 2 Zán. Oroz. 14 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatásban. NRA 837–70. Katona. melyek a két falu jobbágyságát külön-külön tüntetnék fel. M: Szabo.8 11 ip. 2 Csehély. 3 Zany (1671: Zan UC 64–40). B: Feulchen. tehát sem Alsó-. Feltsok (Felczak). Ns 6). ö. – 1774. Kutnics. Boris. Portás. Zán.). Új neveknek tehát csak azok voltak tekinthetők. B: Demján.15 13 c. Csehély). Magiar. Benika (1574: Benkeo. M: 2 Aggos. Lengyel. B: Domján. 4 Vacsko (Vaczko).276 ALSÓKARASZLÓ B: Door. NRA 1772–17. UC 60–17. névsorok közösek lévén Felsőkaraszlóval. 2 Karasia. – B: 3 Csedrek. Molnar. Pakszelics.17 M: Fejér. 1 minister rutenicus. Vaszko. 475–476. 21 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. 2 Pap (így hívják a fent feltüntetett rutén papot és ministert). Siket. de az alapul vett 1572.– 1671. Sz: 2 Babics. B: Csorba. Maczko. CR. 9 Szintén közösen a két faluból. 2 Seregély. M: Árva.12 B: Ilontzai (des. – 174918 B: Homok. Krajnyaji. 4 nd s név nélkül 20 des. között új nevek. Tholway.16 M: Kato. és 1574. Marko. – 1715. B: Karazlay. M: Fejér. CsedAlsó. Sz: Hannus. 4–3578. 1743. Lukács. Sztanko. 1735. 2 Kius.20 Sz: Posik. Karaszlai. Könnyű. Maruska. ö. sem Felsőkaraszlón nem szerepeltek. 15 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatás teljes névsora. Benko Dic). sz. 27 i. Bodnár. 4 Kowach. Triüz. Fazekas. Jakab. az új nevek is a közös névsorokhoz igazodnak. CR.) Olyan teljesnek tekinthető névsorok. Marko. 1 rutenicus sacerdos. Borczak).21 31 c. 1572. Tört. Fodor. Pete. 1743. 2 Keves. 19–20 Tanúk. – 1680. Palotás.19 Sz: Turianen. Brecs. Per. Butasz(?). UT. 11 Barkóczy Lászlóné Kun Anna által Kun Lászlónak átadott jobbágy. Dic. Dubroki. Mattias. Maruska. egyébként teljes névsor. Sz: Pekulinecz. 2 Borszak (Bortzak. Izak (1574: Isak Dic). 14 pp. Zoka. 1572/74–1720. 8 . 18 A falu esküdtjei között. 1775. Dubicska. körül. Pysyalk. 17 Conscriptio. 2 Kowach. Dienes. Kotyha. P. 1720: Sztanko). Sz: Babics. Seregi (1743: Seregély Per. 2 Spák. Ogoz. 64–40 13 Rákóczy Erzsébet birtoka.11 M: Vak. – 1752. Szigeti. B: Csekily (v. között további új nevek. 1720–1775.14 M: Siketh. ö. Sz: Burszin. Merenics. Kutyka. Sz: 2 Boriz. Süket. Potsik.13 B: Borz (Boriz? v.és Felsőkaraszlóról az adó alá eső porták összeszámlálásakor együttesen készített jegyzék teljes névsora (Dic. Spák. Pinzes. 6 Könnyű. Szigeti.-okból nem állottak rendelkezésünkre. Ns 6. 10 Ezek és a további adatok már csupán Alsókaraszlóra vonatkoznak ugyan. 2 Maruska. 12 Néhai Ujhelyi János elkobzott birtoka. a XVI–XVII. B: Basó. Pazkura. Tár 1909. Korpadi.

nyilvánvalóan a Nagyszőllősi hegység északi lejtőjére. Nižnj Sard (Loc. 2 Papp. a Felsősáradnál elmondottakat is. sz. 3 i. Részben bővebben szóltunk (96. s köv. a Beberke és beléje ömlő Sáradpatak szögletébe települt Alsósáradról. 20895/1862. de ruházkodásuk magyaros.) szerint a lakosság már egyedül oroszul beszél. A megtelepülés első magja 1330–1351.22 ALSÓSÁRAD. Karaszlai. 4 UT. felső-nek nevezett másik Sárad megtelepülése után kapta. Sarayd. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. között keletkezett2 s a két testvérfalu a Perényiek szőllősi uradalmának tartozéka lett. – Imre 6 c. Kobály. – István 1 kenéz. 284) a faluban főként divatozónak szintén a rutén nyelvet.-ok). – József 2 c. 1 si. Forgách Imre 1 ip. 1 Sárd < a magyar sár + a magyar „d” képző (Kniezsa). eln. a végrehajtásról 1774-ben kiadott bizonyságlevél szerint – bár a lakosok mindnyájan értenek magyarul – rendes nyelvük (ordinaria lingua) rutén (UT). 2 A vidék megtelepülésének körülményeiről az I.ALSÓSÁRAD 277 reki. Tóth. ö. Homok (Homák). A falu szláv neve: 1773. Koroly. Perényi Elek árvái 3 c. 22 . A XIV–XV. az alábbi adatok tanúsága szerint azonban Alsósárad lakosai között a XVI–XVIII. a falu jegyzőjének 1862.3 Czobor Imre 1 pp. Nižnyj Sard (Petrov Mat. – 1775.4 Br. 3 i. Saroydg. BIKTOKOSOK. a hegység belsejében fekvő. Marko. évi jelentése (Helyt. Tatár. sz. 284). A falu a Sárad nevet1 a hasonló nevű pataktól. sz. az 1773. 1 pp. Sard.-ban még csak egy Sárad nevű faluról tudnak forrásaink. az alsó jelzőt pedig a XIV. l. VI. 2 pp és 2 des. jelöli meg. – Sándor 1 c. 1574. 1920. Perényi György 1 pp. 3 Krajnai. A falu lakosainak nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés során 1772-ben felvett bevallások záradéka szerint magyar.-ban számottevő magyar réteg is volt található. Mindkettő a Nagyszőllősi hegység rutén települési vidékéhez tartozik. V. A Pesty-gyűjtésben levő jelentés (1864) szerint a lakosok mind oroszajkúak. 2 ip. 213). 3 Dic.-ban. Teleky grófné 4 c.

között további új nevek. UT. Csep (1720: Csip CB).10 B: Czonka. ö. – 1689. 2 Borsos. 1778.22 M: Csépes (v. u. Sz: Dukliak. 1591. 10. 5 . 16 U. 1715–1775. Perényi Jánosné jobbágya. u. évi dicajegyzékeket itt figyelmen kívül kellett hagynunk. 3 ip. Molnár. Szukorka. Per. 1571. 13. Olah. B: David. – 1625. Sarady. – 1687. A falu lakosainak nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés A Perényiek osztályozásakor Jánosnak (Imre fia) jutott negyedrészbirtokon levő jobbágyok.18 M: Varga. – 1677. ott 1677. NRA 306–22. Drább. 2 Klyapp (Cliap). 2. Kiral (des). 6 Özv.7 1 kenéz. Orban.9 M: Fodor.14 M: Hevereő. 1671: Fedő). Hinna. Horvat. 22 Conscriptio. 1625: Czonka. B: Kecze (1778: Kecza u. 1697). Sz: Babinecz. 1625. – 1697. 11 Néhai Perényi Imre jobbágyai között. Sz: Hlyak.13 M: Dobos. aug. Gyulai Jánosnak adományozott jobbágyok között.16 Sz: Maskula. u. Per. Lengyel. Perényi Jánosné jobbágya. B: Dobrokay (des). 1743.21 12 c. – 1652. okt. (Dic.6 B: Kenéz. szept. B: 2 Darabony (1720: Darabont u. Ns 97). évi s a további 1570. 5 Csépes. 9 Beiktatáson szomszédként jelenlevők között. ott 1668. B: Bilykey. Per.11 M: Sánta. Roman. Ns 7. abban. 2 i. 6. körül. febr. 14 A Vay Péterné jószágáról készített urbáriumban. 2 des. ott 1689. ö. I775. 17. M: Benedek. 1641. CR.23 16 c.20 B: Fedő alias Chonichanics (v. Ns 6.) Az általában alapul szolgáló 1567. Ns 97. 1 si. 1715: Csep). ott). B: Turzai. ö. Karaszlay. F. Per. 1450. 23 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. ott). ott 1671. 6 i. Borsos. Philipus (mindkettő egyes név). Ns 24. elválasztatlanul vétetett fel. 5 pp. Stat.5 B: Olyzy (des). ott 1652. – 1593. – M: Bárány. F. okt. u. máj. 2 Kenéz. Tár. Margit.17 M: Fazokas. Fekete. 1687. Ns 6 s Tört. UC 65–55. B: Vereczkei. Peter Pap (így!). 7 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora.). Puskas. 21 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatás teljes névsora. Sz: Demko. Kis. Czip.8 M: Szekernye. 12 Urbariumban. 1715. 1665. 1450. Markonics. 31. 18 Perényi Ádámné jobbágya. éviek között). Kom. 19 A Vay Mihály javairól készített összeírásban. 1743.. – 1671. 1638.15 B: Fedő (v. és 1572. jz. Hluska. 13 Perényi-osztályozásban. 1552. 15 Jobbágykezeslevélben. 3 Laczko. 2 Leoka (1778: Leuka Per. (1659. – M: 2 Borsos. – 1668. 17 Per. 1591. Per. Fekete. 2 Okos. Dávid. 1908. Czyp (1591: Czep Per. – 1641. 1591. Bölcs. Lel. 8 A Perényi György által familiárisának. 25. 29. Dobos. Czohorka. Ns 101. Per. 10 Kimutatásban.19 B: Pap.12 B: Kovacz. Molnar. 1574–1715. között új nevek. mivel Alsósárad ezekbenrészben vagy teljesen más szomszédos községekkel együtt közösen.). u. – 1690.278 ALSÓSARAD JOBBÁGYSÁG. Per. B: Bonca (1665: Banka Per. – 1638. 28. 20 Özv.

Ösz (Euz). évi jelentése (Helyt. patak Felsősáradon (Petrov 35). 1657. Nevét kétségtelenül attól az Andrástól. Később már elhagyott puszta helyként merül fel s egykori 24 25 Lel. eln. Kissandrasfalwa. Nagy. évi dézsmajegyzékben találkozunk. térképen). Orros. 1907.ANDRÁSFALVA 279 során 1772-ben felvett bevallások záradéka szerint magyar. Andrásfalwa. Csathó. aki 1300-ban más ugocsai nemesekkel együtt. 1920. de a „pórnép” közül többen a magyar nyelvet is beszélik. Sárd-pataka. L.) szerint pedig a rutén – uralkodó nyelv. Kisanderasfalva. a 78. 28. kiknek nevét nagyobb részben szintén egy-egy kisnemesi falu őrzi. Jobbágylakossal először csak az 1573. 26 Sárdik = a magyar Sárd + a szl. . Kis.2 de itt is csak egyetlen keresztyénpénzt fizető zsellér szerepel. Szeles nevű nemes családokat neveznek Andrásfalváról. ANDRÁSFALVA. Ug. Sardik26 nevű hegy. 20895/1862. FÖLDRAJZI NEVEK.-on a 3. alperesként szerepelt a Gábor fia János által indított perben. a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél szerint a lakosok rendes nyelve (ordinaria lingua) – bár magyarul mindnyájan értenek – rutén (Ut). Barla. 1778.1 A kis falu a szomszédos kisnemesi falukkal kezdettől fogva közös fejlődési irányban haladt. a falu jegyzőjének 1862. ik képző. sz. 1865 (Pesty). Euzen fiától nyerte.som’ (Kniezsa). szept. 284) a rutén nyelvet jelöli meg a faluban főként divatozónak. Rákócnál (OT). A XV. Ug. Met.-ban már Andrásfalvy. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. Ez az adat egyúttal az utolsó is. Kisandoryasfalva. 28 Galgotz = szláv (orosz előtti) glogovьъь < glogъ . Ns 23. l. jegyzetet. mely Andrásfalvát lakott helyként szerepelteti.25 1925: Šardik. 27 Per. 1887 (a 75000-es kat.27 Galgotz28 nevű rét. még Nagyszőllős (1359) és Rákóc (1570) határában is. 1 L. birtokosai a többi kisnemesi családokkal szoros rokoni kapcsolatokban állottak s a falunak az elterebélyesedő nemesi családok úgyszólván egyedüli lakói voltak.24 Sardpataka. 1778. az 1773. 2 Dec.

évi oklevél szerint a Túr mentén már ekkor birtokos volt. Apa – Appony. Gábor és az utóbbi testvérének. Keechbabun. Tichoň > tichъ stb. Rep.). arra lehet gondolnunk.) szláv -oň képzős személynév a baba szóból (vö. vagy Babinec (Lipszky. Farkasfalva és a szatmármegyei Magosliget közé eső Andrásfalvát erőszak pusztította volna el. rokoni kapcsolatai s az egész környezet3 nem hagynak fenn kétséget a felől. mely szűk határa miatt egyébként sem volt fejlődésképes. Babon.4 BÁBONY. II. V.2 Már a század elején is a nemzetség ugocsa-beregszatmári ágának birtokában kellett lennie. Rutén neve: Baboňa. II. Nemz. 3 Kállay saec. A Tivadar és Andrásfalva között 1505-ben meghúzott határban szereplő földrajzi neveket Tivadarnál soroltuk fel. Fejér VII. Karácsonyi: M. XIV. 318.280 BÁBONY neve alatt pusztaként él ma is a szomszédos Tivadar község határai között. 2 Zichy I. természetes úton halt ki. Az utóbbi sokkal valószínűbb. évi dézsmajegyzékben megnevezett egyetlen zsellér neve: Kys. birtokosainak viszonyai. mikor határát megjárták.3 Területe ekkor nagy kiterjedésű volt. vagy 2. mintha a Tivadar. még 1319-ben is. A Káta nembeli Rafael fia. Tamásnak fia Rafael között 1261-ben történt osztályozásban a név szerint először itt említett Bábony közös birtoknak maradt. 20 s Szirmay Szatm. Bábany.1 Babun. Miként a hasonló sorra jutó Csatóháza nevű kis testvérfalunál.). 11. amely lehet 1. itt sem jelzi semmi.921/1907. Aba – Abony. észak felől Nagyszász (Szászfalu) és Feketeardó. a helynév a magyar helynévadási törvények alapján keletkezett. 4 3 . magyar település volt és az is maradt elnéptelenedéséig. hogy Andrásfalva. miként a többi testvér kisnemesi falu. Ada – Adony stb. mivel Rafael comes a szatmármegyei Mikola határjárásáról szóló 1216. Ns 2149. Akár magyar. ö. Duchon < Duch. 3. akár szláv eredetű is a helynév alapjául szolgáló személynév. belügyminiszteri rendelettel „Kisbábony”-ban állapíttatott meg.) szintén a név személynévi eredete mellett bizonyít (Kniezsa). Péterfalva.) magyar – ny képzős származéka a szláv eredetű Bába szónak (vö. sz. A falu neve a 145. 1 A falu neve Bábony személynévből származik. Dobroň < dobrъ. 287– 288. Csatóháza. hogy a kis falu. kelet Az 1573. Minthogy egyidejűleg az Andrásfalvyak fiága is kiveszett. a szomszédos kisnemesi családokba kapcsolódó és a birtokjogot magukkal vivő leányág szétszóródása révén. A falu neve.

özv. 223) és a leleszi konvent (U. – azzal a különbséggel. évi jelentéseiben.5 Surányi László 1 j (pp).6 Komjáty Zsigmond 4 c. de eleinte bábonyinak is nevezett várat.7 M: 2 Hawas. – 1775. a másodikban pedig helyettük Sithev és Ongy nevek olvashatók. (Lel. Pap. sz. 1 des. 2 ip. mely alatt a Tamásváralja nevű község települt meg. Rátonyi István 1 i. Thorma. évek között végbement lassú részleges kicserélődés után is magyar maradt. 1478. Ugyanez a Tamás a nemzetség ugocsai birtokát. N: 3 Hencz. 3 Sythew. második felében építtette az említett Gábor fia. A cserélődés útja észrevehetően a nemzetségi uradalom központját képező szomszédos Halmiba vezet.9 1 j (pp). Kom. Ns 19. gr. Chatho. 1 mp. jz. egyébként pedig Hawas = Hwas. hogy egy személy (a keresztnév is adott) csak egyszer szerepel. Acta 1481. A jobbágyok neveit felsoroló királyi parancs három példányban állt rendelkezésünkre és pedig eredetiben a jászói konvent (Per. 9 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora.4 Az ugocsai Avas hegység jó része tehát ekkor még Bábony határába esett s e hegység nyugati oldalán a XIII. Ns 21) s részben 1483. 5 Sitheo. 13 pp s név nélkül 3 des. ott 228) 1479. 4 ip. 1567. JOBBÁGYSÁG. A leleszi konvent jelentésében már lényegesebb eltérések is találhatók: egy-egy Sitheo-vel és Hencz-cel több és csak itt szerepel Lowas. Onghy. Nagh. M: 2 BaA határjárásról szóló oklevél forrásai a földrajzi neveknél. Myklos. 4 pp. Haller Péter 1 c. Kowach. szintén mint hatalmaskodó jobbágyok. BIRTOKOSOK. 2 mp. Kowach. Tamás mester a nevéről. 2 des. 7 Hatalmaskodásban résztvett jobbágyok. 3 Ungy. F. Hawas. Acta 1499. Ujhelyi Ferenc 4 c. 4 pp. 53. – a nevek teljesen megegyeznek. a nevek írásmódjánál ez szolgált alapul) s nyomtatásban Ugocsa megye (Zichy XI. adományok révén is növelte. Dic. Hentz. 1479.8 M: Both. (Jászói lt. Misser András 1 mp. Lowas. melynek magja Bábony volt. 5 4 . 6 UT.BÁBONY 281 felől pedig a mármarosmegyei Visk határolták. 5 pp. hogy az elsőben Sitheo és Ungy. Kerekes Gáspár 1 c. Belényesi Ferenc 1 i. Bábony magyar lakossága az 1478–1775. Ns 36. 1499. Az általunk közölt névsort a két eltérő felsorolás összeegyeztetésével állítottuk össze úgy. Az első két helyen. Matusnay Györgyné 2 ip. 2 Ungy 1461.) évi oklevelekben is megnevezvék. Klobosiczky László 1 c. 1567. 8 Lel. 2 Wyncze. Tholnai Pál 1 c. Pogány László 4 c. Hawas. Dic. Rátonyi Gábor 1 c.

ott). A falu határa az avasvidéki faluk megtelepülésével összeszűkült és a hegyekről teljesen leszorult.10 Biro. Sos. 1607: Bartho Balla (Per. Nagyid. 1670–1775. 1602: Bartho Barla (Per. Ug. Szekeres (Zekeressy). Kosa. – 1669. FE.23 mons. 609. 2 Sitew.20 M: Elek. Csuka (des). 1567–1670. 2 Bartho.). évi jelentése (Helyt. 1775. Vinche. között további új nevek.18 M: Benedek (des). között új nevek.) szerint: magyar. 21 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora.282 BÁBONY log. – 1705. XXIV. 1920. A magyar mál: hegyoldal. Marthon. 2 i.13 B: Tak. 19 A megye déli részén fekvő falvak lakosságáról a megye rendeletére tizedekre osztással készített névsorban. 1319. évi átiratban is. Per.22 Kuesmal. ugyanitt 1532.11 M: Gaspar. 178. II. 20 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatásban. nevezetesen Stephanus Bartho 1572.15 M: Vargha. Kaki.16 1 j. Vad. Máténé Surányi Klára osztályrészében. 2 Todal. – 1623. 4 Nagy. Oklsz. Dokka. Ns 19. 2 Szabó. – 1715. M: 5 Apai.21 17 c. Zalassy. 1678. CR. 13 Bornemissza Máté jobbágyai között. 16 A dézsmajegyzék teljes névsora. – 1572. hogy a családnév végül is Barla-Balla lett. Ns 11. 23 Köves-mál. 1602. Szabo. 1602). 14 Hatalmaskodási perben. Összefoglalóan Pais Dezső: A mál változatai. Balogh. MNy. B: Domanj. 17 chr. Per. Per. M: Apaj. később a közeli Gyula határában (1619). Vad. 2 Thewrew. – 1602. 17 Tanúk között.17 M: Balas. – 1654. 163–164. Kovacz. 1319. B: Todal. NyTsz. Per. 2 Nagy. Egyed. A falu lakosságának nyelve az úrbérrendezés során 1772-ben felvett bevallások záradéka s a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél (UT). 31. 48. F. 1623. Ns 52. UT. Kewesmal. 8. ott). eln. 1574: Barlabas Bartha (U. 10 . 168–173. 3 Kowach (Kowac). 4 Balas. 18 Perényi osztályozásban szereplő jobbágyok között. Ns 373.19 M: Bölcs (1715: Böcs CR). 673. 22 A falu teljes határjárásában szereplő földrajzi nevek. 3 Elek. 1390. sz. FÖLDRAJZI NEVEK.és 1574-ben is: Bartho. 283. B: Moz. 1688. MTsz. ö. 11 Dic. Ns 194. 20895/1862. I. 1. I. Vincze. 1567: Bartho). Osvat. Tak. 1572: Bartho Barla (U. 53. Dec. Varga. Ns 30 és F. Gal. Úgy látszik. a másik Bartho nevének változatai a következők: 1567: Barla Bartho (Dic). XII. valamint az 1773. 15 Jobbágykezeslevélben. s XV. Chordas. – 1688. nov. Romach. 1678. Sütő. Az oklevél eredeti után kiadva: Zichy I.12 M: Barla (v. NRA 938–42. továbbá a község jegyzőjének 1862. 1669. 2 Kovács. Bartholomeus Barla (UC 99–62). 1670. ennek következtében a határjárásban megnevezett földrajzi pontok is később nagyobb részben más faluk területébe kerültek.-i másolatokban: Per. Per. 1607). Szaz (Zaz).14 M: Osvath. 2 Pal. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. 12 A néhai Surányi Gábor javairól felvett leltárban (TJC 99–62) és Bornemissza. MNy. Az egyik. Tora.

Urbanusvelgee vallis. (a 75000-ob katonai térképen). Turc a Túr folyó mellékfolyója. Bern Et. Nadaskalista. évi felosztás természetes következménye az is.BÁBONY 283 Urbanusvelge. (Per. Az 1479. Wb. hogy a Csarnavodayak e területeket elragadták Túrterebes falujától. felsorolt területek elfoglalása miatt a király személyes bírósága elé idéztették Perényi Miklóst és Jánost és társait.25 – Zekesbatharchfeu. sz. Batharch. az 1749-ben kihallgatott környékbeli tanúk azonban felismerték az új nevek alatt a régi határ pontjait. 25 Székes-Batarcs. 1479: Hozzyveoz. Lekenczeffew. A fenti. 1479-ből származó földrajzi nevek a felosztás alkalmával megvont határ leírásában fordulnak elő. Kniezsa. 20. 26 Székes-Batarcs-fő. Nevét innen kapta a kicsinyítő magyar „cs” képzővel. 27 A Lekence a szl. Ns 1. Somospathak. 1464.27 – Ayasheg. még Gyula (1692) és Tamásváralja (1584) határárában is.24 fluvius.. (a 75000-es kat. Wkwrfew. EtSz. nymphae alba. A béke azonban nem állott helyre s még a XVIII.lekno”. térképen). 28 Túr és a szláv kicsinyítő „c” képző (Kniezsa). NyTSz. terra. Időközben a régi nevek feledésbe merültek. Therebes mezeuzil. később (1692) Gyula határában: Orbányos. birtokosai) 1464-ben a szóbanforgó. 225. Leknica és a magyar „fő” szó összetétele. 1888. Zekesbatharch. Seerose. Chekerekettye. Tamásváralja stb. Nádas (a 75000-es katonai térképen). l. ahogy a határváltozások vitték magukkal. 1888: Turci p. hogy az utóbbiaknak valóban volt a területekhez joguk. II. MTsz. I. vizenyős. Nadaskalustia. Zichy XI. A felsorolt földrajzi nevek a váradi káptalan ez eredeti jelentésében). hogy . Ewkewrfew. 146431 Hozzeus. 28 Ajas-hegy. A magyar székes. L.29 fluvius. (Kniezsa). A magyar fő: forrás. Urbanuswelghe. 556. (idézi a szóbanforgó adatot). Úgy látszik. 31 A Csarnavodayak (Bábony. Oklsz. sziksós. szikes: mocsaras. 1749: Hoszszy 24 A Batarcs mellékfolyója a Batárnak. MNy. még Tamásváralja (1482) és Túrterebes (1690) határában is. közepén is felvetődik a határper. F. V. I. I. mert az érdekeltek a következő évben egyességet kötöttek s Bábony és Túrterebes között a vitás földeket felosztották. ö. 228–229. Leknica < lъkъno (v. 13. I. Majd 1478-ban Perényi János emelt panaszt. 1865: Ökörfű. MNy VIII. 137.26 exitus ipsiua. cseh „lekno” . ö. Thwrcz. L. Thurch.vizi liliom’. Usuen. 131. Hoszszy vis. 30 Terebes(-i)-mező-szél. 1887: Batarcs p. 749). Sumuspathak. – Lekenchefeu. 36. 904. Ewswen via (Visk–Túrterebes között). Chekereketiaia. legelő (Pesty). 393. Eltolódás következett be a faluhatárokban is. Thuruch. 1865: Terebesi forduló (Pesty). NyTSz. 953. újak keletkeztek. Therebessy mezewzyl. ájos: fecskefark alakú. MTSz. fluvius. XXXI. lengyel . Nadaskalysthya. Ajas. Ezért találjuk itt-ott a régi neveket más községek határai között s általában is azt állapíthatjuk meg. Chekerekethyeye. Ukurfeu.28 – Berch. hogy e határra eső földrajzi nevek a határokra való tekintet nélkül éltek és nyúltak át azokon úgy.30 Therebes mezezil. Sumuspothac. Oklsz.

A környékbeli lakosok szerint 1749-ben a régi Csomoga folyását Tatár Geczi Forásnak nevezik. 3. szomoga magyar tájszó lapályos. 1887: Nacole (a 75000-es kat. Ns 23). mert az első névadónak mégis a korai alapítású Bábony látszik. 1887: Pelesőcz (a 75000-es kat. kákatermő helyet jelöl. 206. 1479: Czomoga folyasa. jz. 35 Zichy XI. jelentése ismeretlen. febr. 1783. 1783. 883). a határon keresztül egymással összefüggően). F. Még azt jegyezzük meg. Pelsőcz (Pesty. 1783. ezt a szó további összetételei kétségtelenné teszik. Éppen ezért azt találtuk helyénvalónak.). (MTSz. 1545). mivel egy Gércen lakó oláh a tatárjáráskor (1717) itt húzódott meg. 11). 1900. a „vis”. -Sumoga (Pesty.204 BÁBONY vesz. „ősz” helyett. amit a -fő (forrás) összetétel bizonyít. ért jelöl.34 terra. nyelvészeti vizsgálatánál. Ugocsa megyében gyakran előfordul.mocsár’ jelentésű szláv smuga szónak az átvétele.35 Pelsewczyhegye. hogy az 1479. 1751: Czomoga (Per. Ns 23) való. 1865: Nakolya (Pesty. 1783. L. Kniezsa bizonyítása szerint a magyar szamoga. még Halmi határában is (1658). F. 1545: Euzfeo alias Nakoll rettye (Per. 34 Valószínűleg személynévi eredetű. 11). Ez az irat egyszerű másolat s ezt a körülményt nyomatékosan figyelembe kell venni a nevek. A szóról kimerítően Kniezsa István: Szomoga. és 1550. MNy. egyformán él Bábony és Túrterebes területén. másként Terebesi liget. Turc területén). „vesz”' szavakat a rossz másolat elírásainak kell tulajdonítanunk „őz”. évi adat szerint Bábony és Tamásváralja területén. 1479: Bercz allya. 1865: Liget (Pesty. „Foru” ismeretlen. 33 Foru (?) szomoga. U.32 Hozzw bercz. (Per. Nakol. 1751: Nákoly. 1479. tekintet nélkül a későbbi határeltolódásokra s annál is inkább. 1550: Ewzfew alias Nakolrethe (Lel. térképen. Oklsz. térképen. a Liget. a második helyen álló névváltozat abból az átiratból (Lel.kopasz’ (Kniezsa). körül: Kis Özhát (Kom. 1479: Nakol. Maga a név minden bizonnyal patakot. 11). a szláv eredetű szamoga. 15. Túrterebes területén). 32 Az előbbi jegyzetünkhöz kapcsolódva. Turc területén). Kis-Szomoga. egyként Bábony és Túrterebes területén. 11). 1865: Nagy-. Sumuga mare (a 75000-es kat. ez a szomszédos Nagygérce határában 1865-ben: Getzi forrás (Pesty). 36 Pelsőc < szl. febr. Ns 9) az 1545. Nokoly pratum silvae. II. 1887: Sumuga bănieĭ. amelyet a határ újrajárásakor 1749-ben készítettek. szintén Turc területén). ekkor már Tamásváralja határában). febr. XXXI. Forw(?) Zomoga. 231–237. térképen). Acta 1550. 488.33 terra. 1751: Hosszu Ősz (Per.36 promontorium. az utóbbi is tehát a leleszi konvent idézett jelzete alatt. Turc területén). Plěšivьcь < plěšь . szomoga régi magyar szumuga egy . 1865. Hosszúőz új neve. térképen. évi neveknél az első változat a Perényi levéltárban levő eredeti oklevélből (Per. . silva (Per. 1749: Üsz fő. 1477. hogy e neveket mind Bábonynál soroljuk fel. Acta 1750. terra. 1887: Liget (a 75000-es kat. vizenyős. febr. 1751.

471–2). (Bonnya. locus. Bár nevén5 kívül semmi egyéb konkrét támpont nincs. febr. 1783.-ből fejlődött. halványai közé esik. Bonyhád EtSz. Ns 23. 11). Más helyen reámutattunk. A Tulus-ok ajándékképen átvallják az Egresyeknek.-ban már valóban tartalmi értelmének megfelelően pusztává.2 1458-tól kezdve pedig mint puszta Sásvár határai között tűnik fel. febr. Farkas utha. Bodnya). 1783. a halványak jelzik a korábbi folyás útját s tekintettel arra. hogy 1300-ban egy minőségben szerepel a lakott Sásvárral.BANNA 285 1479. hogy kezdetben Banna-Bonnya is lakott hely volt. 1479. ott).4 A mai folyástól északra húzódó holt meder. Bucna (Anon. febr. sz. 4 L.-on. 3 Az idevonatkozó adatokat Sásvárnál soroltuk fel. Az ugocsai kisnemesi vidéken falualapító kisnemesség ősei 1300-ban tiltakoztak a velük szomszédos Sásvár és bizonyos Banna nevű possessio elidegenítése ellen. BANNA. Valószínűleg a régi m. I. Bonyha. a 82. Tár 1903. Alsofolyamath. Sásvárnál. A környékbeli lakosok szerint 1749-ben Olláok uttyának nevezik. A környékbeli lakosok szerint 1749-ben azonos az Üsz-fő-vel. Lel. Tört. A környékbeli lakosok szerint 1749-ben Köss Üsz hál mocsárnak nevezik. Eredete bizonytalan. A Bodnya alakokat késői előfordulásuk miatt nem lehet eredetieknek tekinteni s 1 37 . néptelenné lett helységet. 1751 (Per. hogy személynév az alapja. Ns 30. 15. erre mutat mindenek előtt az. (Vö. hogy az egyik legrégibb ugocsai település s máig lakott hely.) szn. települést vagy éppen egyetlen telket jelentett. Ns 23. 1751: Farkas uttya (Per . 2 Lel. l.37 Thevlgh fa.3 Fel lehet tenni. Bannáról azonban csak 1393-ban hallunk ismét. 120. 1783. 11). hogy Sásvár és Banna (Szirma is) a Tisza e zeg-zugos kanyarulatai.1 Sásvárról tudjuk. Kek Bokor. 1751 (Per. ekkor már mint lakatlan birtokról. de erre mutat a későbbi „puszta (praedium)” megjelölés is. hogy a Tisza mederváltoztatásakor érte a pusztulás a megtelepülésnek még bizonyára csak kezdetein álló falut. Acta 1393. Acta 1750. hogy a Tisza folyása az ugocsai települések kezdetekor itt más volt. F. mert ez a XV. 11). mint ma. 5 A név további változatait l. valószínűnek látszik. amiből a Per. csak annyi látszik valószínűnek. minthogy az oláhság itt járt az úrdolgára. locus. via. 1751 (U. ahol neve ma is él.

hogy Banna a színmagyar ugocsai kisnemesi vidék része. 4 Lel. Ns 2149 s Szirmay Szatm. Pais Dezső szerint (MNy. Ha azonban azt a Fulgiarj comest. a Tiszapartra húzódtak fel. Bathar. hogy a batári flamandokat (omnes Flandrenses de Batar) bizonyos bélteki Pál megvádolta testvére megölésével. Batár. 577).-et. hogy a Batárt elhagyott flamandokat a tiszaparti szász telepek lakói között keressük. mire a rejtekeikből visszatérő vendégek a királyi ház közelébe. 388. II. A megye legrégibb fennmaradt községi településeinek egyike. A folyó valóban mocsaras. 1. 288. Valószínű tehát. mire Esau ugocsai ispán Pált tüzes próbára küldte. pl. amely először Buduna alakban fordul elő Csánki II. A batáriak azzal védekeztek. a somogymegyei Bonnya hn. 212. Kom.) hangtanilag nem kielégítő. A határjárás szerint a két falu között a határt. jz. (Românii in veacurile IX–XIV. XIV. Folgram comes-szel s ha elfogadjuk azt a nyelvészeti magyaa szláv Budina-ból származtatni (mint. E szerint tehát ez időben Batárt flamandok lakták3 s minthogy a további. alászállni’ igének -ar igenévképzős származéka és jelentése ugyanaz. (Kniezsa). abból a körülményből mégis.2 Az utóbbi helyen azt olvassuk. 1 Kállay saec. ennek alkotó tagja volt. Bothar. 215) a szóbanforgó Batár a török bat–mag . hogy a megöltet lopáson érték. önként adódik az a feltevés. mint a magyar Sár vizeké.. Batar teluk. melynek fele Batárhoz. hogy az ugocsai szász vendégek első telepei áldozatul estek a tatárok pusztításainak. sáros területen. Var. azokhoz hasonló magyar eredetű településnek tekinthető. 2 Reg. Drăganu magyarázata: < oláh Bunea szn. másik fele Mikolához tartozik. XXVII. már 1216-ban két adat is szól róla. akikről először csak a tatárjárás után hallunk. . BATÁR. Említik ugyanis a szatmármegyei Mikola ez évi határjárásában1 s ugyanez évből említi a váradi regestrum is. a Túr vize képezi. a tatárjárás utáni időből származó adatokban a flamandoknak már nem találjuk nyomait. a Tisza törmelékkúpja és az Avas hegység közé eső lapályon folyik keresztül.286 BATÁR település nemzetiségi eredetére következtethetnénk. akinek özvegye 1301-ben Batar nevű föld negyedrészéről rendelkezett. 3 A falu a hasonló nevű folyótól vette a nevét.alámerülni.4 azonosnak tekinthetjük a szomszédos Forgolány falu névadójával.

7 pp. István király 1272-iben a szatmármegyei Hetényt. Vetésy Péter 1 mp. – 1775. 8 Pesty. mint puszta szerepel. hogy a Folgram név a flandriai germán nyelv Folkram-jávai azonos. özv. Ns 26). Acta 1477. 1 ss. sz. E következtetés erejét az gyöngíti. Az első maradandó rutén beszivárgások csak a XVIII. 1477-ben pedig már ismét csak Ugocsa megyéhez tartozónak mondják (Lel. F. Torma Benedek 6 d. második felében néhány évre sikerült közigazgatásilag is hozzá csatoltatniok. óta rendelkezésünkre álló személy és földrajzi nevek világánál ekkor a falu színmagyar volt.12 Vetésy Mihály 3 d. 11 12 – Dic. br. 1476. Itt azonban nem az ugocsai.11 Vetésy László 1 j (pp). elején. hogy Forgolány a magyar eredetű ugocsai kisnemesi vidék kellős közepébe esik s maga is ilyen kisnemesi falu volt. Vetésy Bálintné 6 d. jz. sz. Kökényesdy Pál 4 d. részint Ugocsa megyéhez (Per. 1 mp.-hez csatolta Batárt (Kom. Ns 15).9 Az Ugocsa és Szatmár megyék határán eső falut birtokosai. A helyi hagyomány szerint a falu ekkor elpusztult s új lakosai főleg Mármarosból kerültek ide. jz. – 1601.10 BIRTOKOSOK. VIII. V. 12 pp. Dienes ZsigKarácsonyi János: Forgolány MNy. 1454. 10 Mátyás király 1474-ben Vetésy Miklós és fiai kérésére Szatm. hanem minden bizonnyal ama másik Batárról van szó. mely 1451 és 1454-ben a Hódásszal szomszédos Jánosi határában „Kopantheleke alio nomine Bathar” néven. (Hazai okm.BATÁR 287 rázatot. Szilágyi I. ennek dacára 1476-ban részint Bereg. Álmos ugocsai és erdődi ispánnak s Domokos fiainak adományozta s az ittlakó ijjászokat bizonyos Bathar-ra telepítette át. 1 nd. gr. 9 L. Perényi Jakab 1 c. 1 si. 1 des. alább az 1862. a most már gör. 2 nd. Ns 16). 2 ip. majd nagyobb mértékben az 1717. 13 UT. 1–2. 1567. m. 7 A Szilágyi István hagyatékában levő eredetiről Komáromy A. lakosság nyelve ismét egyedül a magyar lett. sz. Vetésy Jánosné 2 ip. évi tatárdúlás után érték a falut. özv. 6 5 . kat.13 Vetésy Ferenc 3 c. hagyatékában levő eredeti után).5 akkor a flamandság Batárral való kapcsolata – legalább is birtokjogilag – tovább élt a tatárjárás után is. 15.. A XV. a szatmármegyei Vetésyek érdekszálaikkal az utóbbihoz fűzték s a XV. 7 pp.8 A rutén nyelv azonban nem jutott túlsúlyra s utóbb. Ns 2. 438). XX. Kom. Gyulay Ferenc 2 c. melyet a tatárjárásig hódászok (castorinarii) laktak s amelyet máig Hódásznak neveznek. Acta 1451. által készített jegyzet alapján. évi adatot s Balogh 609.6 Batár 1350-ben a vetési nemesek birtokába került7 s ott is maradt századokon ke resztül. (Lel.

1470.19 M: Barla. Zanio. 1567 – 1631. 1477. 2 Kolch (1572: Kis Kolczi. Rowaly. Vass.). 1 si. Ug. Zichy XI. Jakab. 15 Nagyid. B: Mysko. 19 Beiktatáson szomszédként jelenlevő jobbágyok. Feyr. Kopaz (1612. Deak. 3 nd s név nélkül 1 des. 1 i. 24 Innen 1626-ig: Dec.). Chiele (1576: Chyelye. 1 si. Hagara Pál 8 c. M: Mandi.). hibásan: Kupás). P. B: Lenart. 1592: Decze). 201. – 1608. Acta 1459. Ug. Zeoke. 4 Kowach. – 1615.). Oroszi. 22 Dec. Koncz. – 1616. Rowaly(?). JOBBÁGYSÁG. B: Rezege (1576: Rezeny Dec. M: Dabochy. Fodor. M: Meche (1577: Deche. egyház papjainak névsorát az 1578–1648. Nagy. –1610. M: Haidu. – 1601. Ug. Peleni (helyesen 1579: Perenni. 2 Huzti. Létay Ferenc 1 c. Pete. Chwllo. 17 Szilágyi I. Farkas. Ug. M: Fazekas. – 1598.). 2 mp. sub. a névnek ez a helyes alakja). Ug. Haidu. Ug. 1580: Celeo Dec.288 BATÁR mond és István 4 c. Nagy Gergely. Zoltán Pál és György 10 c. Lenart.16 M: Barnabas (e. Fogarasy Zsigmond 1 c. Teoreo. Konia. 1 si. M: Lazlo. 3 Feyr. ott). 1578: Dechye: 1588: Gechie. Kovásznay József 4 c. Dezsőffy Imre 2 c. Bodó János 1 c. 3 Toth. Chioma. – 1583.18 M: Balogh.). – 1586. Lel. M: Batizy.). közöli. T: Dorman. Zanio. gyűjteménye. Ug. új nevek. Ns 46. Ug. 1608: Barlabas Dec. – 1605. Erdely. 14 . M: Theorco. Simon. Balogh.). B: Oroz. Kondor. M: Dora (1583: Dosa. Szentlászlai Ferenc és István 2 c. MPrEA. Antal. 1525. 16 Hatalmaskodásban. Kom. 21 A következő nevek csak egy ízben fordulnak elő: Barany.22 M: Baldisar. Ns Ki.14 1429. 23 Dec.23 M: Pal. Tolway. 1567. 2 Mark (1587: Markos Dec. Mandi. – 1575.24 M: Jakab. évekből a dézsmanyugták alapján közölte Zoványi. XIII. 4–3574. Ug. 4 Marthon. 1577: Kocz. Ug. – 1597. 1 si. Vegh. Dic. Was (1608: Wasas u. jz. Zeoreos. 1 ss.15 M: Alch. 1459. n. Domonkos. – 1593. 1 i. Rosa. Ug. Somody (1599: Somogy). 2 Filep (1588: Fwlep Dec. 110. 1580: Prini Dec. – 1592. 1 si. 20 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. Qu. 26 pp. n. – 1573. – A batári ref. M: Ardo. B: Erdely. M: Kis. M: 2 Barla (1576: Balla. Tar. Halaz.21 1572. 4 ip.).). M: Vardi (1607: Varadi). Csama. Racz. – 1580. Biro. – 1579. M: Zeoreos. – 1577. és Dic. Saas. 2 Birthalam. M: Ach. 1579: Koczy Dec. – Agaston. Konia. – 1581. – 1576.20 1 j (pp). B: Toth s Elias judex (utóbbi e. 18 Hatalmaskodás alkalmával elhurcolt batári jobbágyok. – 1582. Salanky (1584: Salangy Dec. M: Korlat (1607: Collat).17 M: Bartha. Varga. M: Fekete. Konch. Dabochy.

4 Kovacz.27 1 j. 2 Surin. Ug. 1690. László. Polyák. 2 Dulfalusi. B: Dobrokay. – 1675. 6 si. 4 chr). 3 Csoma. Ug. – 1674. Chyontha. 1638: Czelei. – 1670. de a következőkben ismét előfordulnak a következő. Juhasz. korábbról már ismert nevek: Acs. Vérinkő. M: Agoston. – 1626.29 M: Beres. Szivos. P. M: Szabo. évek között további új nevek. B: 2 Árdánházi. B: Major. Tar. Orosz.BATÁR 289 1617. A falu lakosságának nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés előkészítése során 1772-ben felvett bevallások záradéka szerint magyar. 2 Féjsza.: Barany. 28 31 – Dec.32 O: Marusán. – 1621. 1631.26 1633. A dézsmajegyzék teljes névsora. 1631–1689.31 M: Balas. 6 Fejer. Kócsy. Nagj. – 1679. Ug. Tereo.36 B: Lengyel. UT. M: Csordas. Csele (1716: Csala Dec. 38 Beiktatásnál jelenlevő szomszédok. 1689–1775. Maramarosi. 27 A dézsmajegyzék teljes névsora. Rák. 3 Marthon. között további új nevek. M: Filesdi. T: Dormani. Szőlősy. Füzess. – 1693. – 1665.25 1 j.33 M: Ország.37 M: Gabor. 2 Stéfan. de a következőkben ismét előfordulnak a következő. 283) a faluban főként divatozó nyelvnek a rutén. Radik. – 1638. hibásan: Chiano Dec. Pongor. Lajos. 38 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. B: Igneczi. Ug. Dienes. M: Dudás. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. 2 Karaba. Lajos. Tóth. 37 U.30 M: Máté. M: Gal. az 1773. Nemeth. 1689. 4–757. ö. B: Kaplar. Kis. Ug. M: Nyakas. Üveges. Lengyel. azok. a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél szerint a lakosok rendes nyelve (ordinaria lingua) – bár magyarul mindnyájan értenek – rutén (UT). M: Bencze. Nagy. – 1673. Skarampota. – 1634.28 B: Kozma. – 1715. – 1716. M: Tolway. B: Bancsi (1703: Bancsi alias Oroz UC 39–57). Kollát. Barla. 33 CR. Paraszty. Polyák. Takács. B: Saas. Az ez évi jegyzékből ugyan hiányoznak. 1920. Dec. – 1696. Udvarbéli. Simon. 2 Gábor. 6 i (2 fr. – 1668. 4–793. Az ez évi jegyzékből ugyan hiányoznak. M. UC 39–57. 3 Czioma. Orosz. A következő nevek csupán egyszer fordulnak elő: Czegledi. 3 Csiele (Csyere. Kys. Kapta. Dec. Nyakas. 28 fr. Talpaló.). – 1749. Major. Ug). Pipa. 33 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatásban. 1775. Paulina. Csordas. Deák. Szabo. P. 3 Szőllősi.38 30 c. Boldisar. Domokos.).35 M: Kapta.34 M: Mátyás. Tóth. Dec. korábbról már ismert nevek: Fekete. (Csyoma. M: Biro. Törő. B: Chyontha. M: Ujlaky. Kriecz. Oroszi. 1617: Saas). 3 Huszty. 2 chr). Marton. M: Deak. Huszti. Talpalo. 2 Szereda. 1647: Csille Dec. Posta. Sz: 3 Kósán. Obsitos. 6 chr. 25 . B: Racz. Chele. Varga. – 1688. 9 incola (7 fr. Ferencz. CR 34 Dec. 26 A felsorolt nevek a dézsmajegyzékekből. 1674. 32 A Bellényi János javairól készített összeírásban. Fejer. – 1692. Kokass.). Sos (v. Sz: Hoják. M: Czegledi. M: Bencze. Salánky. Salanky. – 1625. B: Husztközi. Ujlaky. Philepp. – 1723. – 1720. Ug. Ug. Philep. M: Jeney. – 1701. Polturák (1716: Polturah Dec. Ug. Major. 2 i. Santa.

. fluvius. 286–290. II. Lel. 202). Feketeardó (1802). 15. Parvum 97. VII. Acta 1470. 40 39 .45 Pathakmelleke.). 1476. 1449.) A megyében másik folyóvizet is neveznek így. No 1290. 1865: Cserallya (Pesty). 3081).40 Cher. még Csepe (1476) és Gyula (1659) határában is. 1451: Nyreszegh (Károlyi II. 43 Tekerés. MNy. 44 Eredete ismeretlen. 15. Ns 35. L. Paladwyze. L. Kukenyespathaka. 1865: Nyires szeg. még Csepe (1337). silva. o. Sascer. Zazhegher. még Csepe (1476) határában is. L. Noswy rzeczne I. 73. szláv eredetűnek látszik és talán valami *stęgava alapalakból származik. Gődényháza (1262) és Gyula (1692) határában is. 514.43 fluvius. terra arabilis. 20895/1862. a Kökényesdpatakot Kökényesdnél (1319) is. 687. *Sz-tęg-? a tęg-ati . foenilia. 1441. még Csepe (1337).39 Nyressegh. Ns 16). (Kniezsa). f. 8. 1476 (Lel. 1470 (Lel. 1476: Cheer (Per. silva: 1476 (Dl. 286). Acta 1449. 30181). Papzygeth. Farkasfalva (1796). Kelemenmochara. vagyis: Kőrösmocsár. Prot. fluvius. Zolt. Holt Bathar. Thekeres. Prot. fluvius. évi jelentése (Helyt. terrae et silvae. Az alapszó az adatok hiánya miatt nem világos. 1477 (Zichy XI. 202.) a magyar nyelvet jelöli meg. 344. 1476: Tekeresbathar (Lel. fluvius. silva. Gődényháza (1262) és Tivadar (1379) határában is. 1476. 41 Károlyi II. L. silva. Parvum 97 f. Ns 42. Hatharoseger. tekergős: görbe (NyTSz. lengyel stęga .290 BATÁR a falu jegyzőjének 1862. Kozierowski. 1476 (Per. foenilia. Folyar(!). FÖLDRAJZI NEVEK. 971. MTSz. 42 Lel. 1476: Keresmachar (ez a helyes alak. Geyrthjanos. még Fertősalmás határában (1319) is. III. silva. cseh stouha. silva. L.húzni’ igéből. insula. Romlas. 1477. öv’ eltérő tőhangzóval. insula. v. 1865: Széles Mocsár (Pesty). terra arabilis. 41 1451. még Csedreg (1476) és Kökényesd (1319) határában is.szalag. Pathakkethfele. Fekethewiz. Hozzywcher (Dl.44 fluvius. tekerős. Pelerzege. 3081). Kyszygeth. Ns 18).). 45 Zichy XI. Ezthegew. 1465. Kerek(!)mochar. silva. silva.42 Bathar. eln. 1865: Papnyáras (Pesty). F. lengyel stęzyca patak (<*stęg-ica). A névre v. Acta 1465. 201. Dl. L. silva. Ns 16). F. L. Oklsz. 1476: Cherfolyasa.

Batharch. 16. 47 48 nevek s a határleírás forrásai . 3 V. évi jelentés2 már az uradalom tartozékaként nevez meg néhány időközben (tehát 1319 és 1378 között) e hegyvidéken megtelepedett falut is. hogy a „possessio valachalis” nem a faluk nemzetiségét jelöli.3 bár az avasvidéki „Oláhság” valóban a délről felnyomuló oláh nép településvidéke. jan. évi iktatójelentésben s később is oláh faluknak (possessiones valachales). félkörben övezve a hegység északi karaját.1 A nyalábi uradalomnak Lajos király adományából Drág és János vajdák részére történt beiktatásáról szóló 1378.BATARCS 291 1769. Ezek: Kirva.46 Nagyerdő. UT 1775. E. 1775. lapokon elmondottakat. más. s köv. Ezt a túlsúlyt UT sub.47 Al. maga a vidék pedig a magyarság nyelvében újabban is „Oláhság”-nak jelöltetik. de egyúttal a rutén-oláh nyelvhatárnak is keveredési vonala volt. 1 A határ leírásában szereplő földrajzi Bábonynál. 26566 s Száz. Királyháza) területeiből. kelet felől pedig a mármarosmegyei Visk határaival érintkezett. Az 1319. 1775. Batarcs az „oláhság”-i települési ív déli végében fekszik s így a dél felől felhatoló oláh hatás túlsúlyra is jutott benne. Batarch. első évtizedeiben még irtatlan és lakatlan erdőségek borították. No. Az Ugocsa megyébe felnyúló s annak délkeleti részét elfoglaló Avas hegységet a XIV. sz. Komlós és a korán elpusztult Széphegy a hegység északi oldalában települtek meg. Batarcs. Az avasi lejtő karajában egyformán találhatók oláh és rutén faluk s a vidéket a környező magyar tömbről érkező települési szórványok is tarkítják. de minden bizonnyal a hatalmas bábonyi földből is hasítva le a maguk erdős-hegyes határait. BATARCS. évi határjárás leírása szerint ugyanis a sík földre települt Bábony határa az Avas hegység északi peremén vonult végig s itt Feketeardó és Szászfalu. Előbb már kifejtettük. elsősorban az uradalomhoz tartozó tiszavölgyi helységek (Feketeardó. jan. Batarcz. Szászfalu. 1775 (UT. A vidék települései már az 1378. E peremvonalon a továbbiak során még újabb faluk települtek meg. 1865 (Pesty). a 104.és Kiserdő. ö. 1865 (Pesty). 16). 503–4. 2 Dl. Csarnatő.

5 Perényi István 2 ip. B: Dan. -János 1 j.. 10 Keresztneve mindkettőnek: János s az előbbi névsorból hiányzik a Giurman. 4 i. között új nevek. – M: Feyr.8 1 j. Herman (1628: Giurman. Tár 1908. 1622. 10. 20. mint maguk a lakosok nevei. A falu nemzetiségi jellegén azonban e lassú.). mint mellékfolyója a Batár folyónak. és 1572. kt. 6 UT. 8 i. A Batarcs patak neve ugyanis. 2 ip. Ns 11). Jwan. 31. Teleky 6 c.7 B: Naan. sz. 1688: Boczka Per.-ban az oláh mellett csak a magyar nyelvnek jutott még szerep. n. 31. Szarwas. A XVII–XVIII. a földrajzi nevek között) a szomszédos magyarságtól. így azokat figyelmen kívül hagytuk. minden bizonnyal az egykor hatalmas kiterjedésű Bábony lakosaitól ered s arra mutat. 10 i. 1 nd. 1 des. évi dicajegyzékekben Batarcs több szomszédos faluval együtt közösen elválasztatlanul vétetett fel „Tarnavidéke” neve alatt.cs” képzővel alakult. Ns 6 s Tört. 1450 F.. s a további 1570. 1 si. Per. Ns 8. melyek között a magyar és rutén eredetűek az oláh eredetűeket koronként külön-külön is meghaladni látszanak. 8 Dic. 7 A Perényiek osztályozásakor Jánosnak (Imre fia) jutott negyedrészen. JOBBAGYSÁG. 3 Thoma. 5 si. F. 1 nd. F. 13. A két középkori erdőnév is (l. Ns 472. Czobor Imre 3 pp. Maruczka (1638: Maruska Per. Ns 101). Ns 138). 5 Dic. 1676. 2 Kozta.292 BATARCS sokkal inkább a lakosság által közösen beszélt oláh nyelv fejezi ki. ott). Az általában alapul vett 1567. így ez oláh vidéken gyakori Herman. 2 i. 8 pp. mert e ponton kevésbbé léptek fel olyan erők. 1622. Bosa (1628 Bocza Per. BIRTOKOSOK. az utóbbiból a Herman név. Ns 13). 9 A Perényi Ferenc jószágairól készített urbáriumban.-okban élénk betelepülés folyt le s a falu lakossága megsokszorozódott. -Károly 3 c. a magyar kicsinyítő . Marcus (utóbbi kettő e. 5 pp. Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. melyek a szegényes rög mellett meggyökeresedett családok egységéi szétporlasztották volna. Sz: Boska (1658: Bosko Per. 1574–1705. 1574. F. a pap 1 i. egyenkénti beszivárgás nem tudott változtatni. Perényi Imre 24 c. 1688. sz. 1658. hogy ezek az erdők egykor a bábonyi határba estek. Simon. 1638. 1574. 1 mp. Magiar. bizonyára azért sem. -Ferenc Jakab 8 c. 1450.9 B: Baba.10 u. F. 4 . Ivaska (1676: Ivaczko Per. Kopcha A falu nevét kétségtelenül a magyarság adta a Batarcs folyó nevében. 36. – 17756 Br. 1628. Per. 1 mp.4 A ruténség azonban elejtette nyelvét s a XVIII. Hermany nevet azonosnak vesszük Giurmánnal.

Ns 6. máj. 25 i. Bogárdy Györgynek inscribált jobbágyok között.18 B: Tartóczy. ö. Farkas. Marcus 8. 19. körül. 1652. 1665: Márkos Per. 31. Kökörtsén. – 1641. Papp. 25 Az úrbérrendezéskor készített tabella teljes névsora. 4 Stanyiszló. O: Bigucz. Uljfalusi. Per. 11 Csorba. Per. Fejér. 1715: Buczkó CK). 1665. ott 1638. 1705. ö. 23). Monar.23 M: Szarka. Hosszú. óta rendszeresen előforduló Bosa név helyett. Maruska. 2 Pusko (Puszko. csonka. 2 Varhegi. 1628. Ns 7). 1641. B: Havasi (Avassy? v. Kotzán. 2 Kis. Orosz. Csaba. Bonyházi. 1633.22 M: Hoszú. 1652. 1638. 25). okt. Markos. Orosz. 1775). O: Bandra. 2 Törszök (1715: Törsök CR). Per. valószínűleg elírás az állandó Dan helyett. Várhegyi. F.11 M: Leorincz. 2 Puszko. A Perényi Gábor által servitorának. 3 Szaniszlo (Szanyiszlo). 12 11 . 2 Szarka. B: Danch. Ns 11. 20 Tanúk között. Ns 101). Tivadar. 1652. – 1633. 1705–1775. 15 Többé nem találkozunk vele. 2 Demeter. 1715. 1775. O: Bandre (1664: Bandra Per. Perényi Gáborné batarcsi malmát zálogbavevő jobbágyok között. ö. 31. 16 Perényi-osztályozásban. 1633: Kopchia Per.19 Sz: Puczko (v. Doros. 1743. – 1671. 1676. Per. 22 CR. Ns 138. UC.l3 M: Kökörcsin. Keovesligeti. Per. a végrehajtásról kiadott bizonyságlevél szerint rendes nyelve (ordinaria lingua) – bár a magyar nyelvet mindnyájan értik – az oláh Per. Per. 24 Néhai Lipert Gábor jobbágya. 1668. 19. 3 Kopcza. Sz: Boczka. Ns 13. 25. 21 A megye rendeletére 1705. Nagy. 1668. Csarkász. 2 Tripon. 165–14. Nagyid. 3 Koszta. 4 Ivasko. F.14 M: Keővago. 1705. jan. Ns 7). 17 Vay Péterné jószágainak urbáriumában.17 M: Nagy (des). Ns 24. 1628.12 M: Kis. Ns 6. v. 1705: Pusko). ott. 1622: Bosa). között további új nevek. Porozka (1652: Poroczka Per. ö. 1665. 8-án a megye déli részén fekvő falvak lakosairól tizedekre beosztással készített összeírás teljes névsora. Erdélyi. – 1638. Marthon (1652: Martin Per. Raksaji. Erdeji. Per. 18 Per. 1638: (Kopcsa u. B: Salamon. Ns 7). UT. B:-Borsa (Bosza? v. 2 Toma. 6 si. 14 Urbárium. B: Oroz. 1676. F. 1688. – 168820 B: Csorba. 19 Az özv. 1664. Deák. Ns 101. Bába. B: 2 Avassy. Kurucz. – 1743. 23 Conscriptio. 1671. A névsorban Dosa kétségtelenül elírás az 1622. F. Zele. F. 4 Molnár. 1665. 1633. Pap. 36.24 B: Matyoka. Vuszanik. A falu lakosságának nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés során 1773-ban felvett bevallások záradéka szerint magyar. F. F. Sz: Bobolich. Sz: Boczka.15 Demeter (des) Lazar. F. Marcos (1628.21 M: Farkas. máj. Ne 6. 13 Néhai Perényi Imre jobbágyai között. 3 Demeter. Kopcza. Ns 138. Per.25 42 c.BATARCS 293 (1628: Kopcza u. 36. B: 2 Bosza (v. Nagy. Ns 194. Ns 79. 2 Flora. B: Tripo (1665: Tripon Per. máj. 20. B: Fam (1665: Fana Per. 1705: Raksaji). 5 Törsök. – M: Csordás. 31. 2 Kis. 4 Nyiress. 4 Czorba. Ruszkay (más helyen: Raskai. 25). 1705). 1652. ö.16 M: Molnár. – 1746. Olajütő. 31. F.

1708: fekete hódos.sáfrányszínű’. 1478. (Kniezsa).27 silva. Oklsz. Eredhet azonban a magyar hódor . alapja. (1685: Szárlábú. . FÖLDRAJZI NEVEK. évi királyi adomány szövege nem hagy fenn kétséget a felől.26 Zarbabon. hogy Tekeháza nem más. a Tisza jobb partján Tekeházától nem messze tanyáztak (l. XXIII. egyébként pedig körülbelül itt folyik a Hódos nevű folyó is. 27 26 . 1920. a Tekeháziak állításának volt tehát. F. mint Benedekháza. Károly Róbert az említett Benedeknek örökös nélkül történt elhalta után 1307-ben elődeiknek adományozta. hogy Tekeháza. (Kniezsa).28 silva. Lehet személynévi eredetű és a szláv Godislav > Godur > rutén Hodur szn. 559. VIII. királyházai. Suk fiától vette s hogy a birtokot. 223. ott). 1479 (Per. Ha a nádor ítélete alapján el is fogadjuk. hogy Ugocsa megyében valóban volt Benedekháza is. tanúkkal azt bizonyították. évi hivatalos helység-összeírás (Bpest. A Hetényieknek és Tekeháziaknak a nádor ítéletével 1372-ben lezárt perében1 szerepel csupán. F.) Az utóbbi magyarázat valószínűségét emeli. 1 Per. A Tekeháziak oldalán az ardói (Feketeardó). az 1773. eredetileg e föld. hódosfejű kancaló. A nádor a hetényiek javára ítélt s többé a Tekeházi családról és az állítólagos Benedekházáról nem hallunk. ö. Hodorliget. 886). BENEDEKHÁZA. mely a királyi halászok földje volt (possessionem seu terram piscatorum suorum Benedukhaza vocatam in comitatu Wgacha existentem). hogy BeneZichy XII. valamint a falu jegyzőjének 1862. A királyi halászok. (MNy. évi jelentése a faluban túlnyomólag divatozónak szintén az oláh nyelvet jelöli meg. szárlábú t. MNy. veréci papok s a királyházai hospesek tanuskodtak.294 BENEDEKHÁZA (UT). 1479 (u. hóka’ szóból is. mely nevét bizonyos Benedektől. Ns 19.). Halász-föld). 1372. Zar – szár.fehérfoltos. Ns 21. akiké volt.-ből való. A Tekeháziak azt vitatták. A „babon” szó ez összetételben kétségtelenül a szomszédos Bábony nevéből ered. V. 4. 304–5. i. 283). akik Tekétől származtatták magukat. hódos. míg a hetényiek. az 1307. a szó etymologiájáról ugyanott szóltunk. 53. fentebb) szintén szín után van elnevezve. úgy látszik azonban. zaz-i (Nagyszász – Szászfalu). 28 Etymologiája bizonytalan. hogy az ugyanitt említett másik erdő: zárbábon (l. valóban nem egy volt Benedekházával. hogy Tekeháza sohasem volt Benedékháza. kanca.

A falu szláv eredetű neve2 és a lakosság nemzetiségi összetétele is arra mutatnak.) 4 L. gr. 1 pastor. s köv. 429. évi népszámlálás alkalmával 116 magyar. (Az 1910. évi jelentést névsoraink végén. sz.BOCSKÓ 295 dek földjét nem jó helyen keresték.6 Br.csöbör. hogy a jobbparti Halászföld egy része lehetett a Benedeké. ö. 2 1 . 1 si. évi dicajegyzékben találkozunk nevével. Czobor Imre 1 mp. V. oláhság” megjelölése tekintetében utalunk a más helyeken már elmondottakra. Valószínű. 1183 oláh és 9 rutén anyanyelvűt találtak a faluban. Forgách Imre 1 pp. hogy a halászok eleinte – a még jobbadán lakatlan megye területén – a Halászföld ismert határain jóval túl terjedő földeket fogtak fel. hogy Bocskó az oláhsággal keveredett avasvidéki rutén nép egyik kitelepülése. 304 német (zsidók). 3 Az újabb időben jóformán oláhok lakják. A rutén-oláh viszony és e szláv keveredésű faluk „oláh. Teleky 1 c. Nagytarna és Gődényháza közé esik. 1574. mint szűk határa tulajdonképpen már az avasi lejtő lábainál kiszélesedő mocsaras. Testvérfalui sorsát osztja a sík vidékről feltörekvő magyar hatás itt-ott észrevehetően megnyilatkozó kifejezésében is. 1 si.1 Úgy maga a falu. sőt ez a hatás – bizonyára földrajzi fekvésénél fogva – itt még erősebben domborodik ki s a magyar nyelvet általános mindennapi szerephez juttatja. közepére tehető. A megye területét birtokába vevő királyi uradalom szervezetéhez tartozó népelemek magyar eredete a fennmaradt adatok mindegyikében.-okon. -György 2 pp. Bocskó az ugocsai Avas-vidék egyik késői települése. az 1862.5 Perényi István 3 pp. így Benedekháza nevében is visszatükröződik. esetleg a balparton is s itt építette fel házát Benedek. mint népi viszonyai a fölötte félkörben korábban megtelepedett hegyvidéki falukéval közös. 4 i. 5 Dic.3 A vidék időnként „Tarnavidék” közös neve alatt szerepel s ennek keretében foglalt helyet Bocskó is. -Sándor 1 c. BOCSKÓ. Dic. ennek dacára társadalmi és gazdasági életformája éppúgy. 6 UT. l. tiszavölgyi síkra. de az is fennforoghat. (Bochko). Először az 1572.4 A Perényiek nyalábi uradalmának tartozéka. -Imre (id) 2 c. EtSz. I. keletkezése a XVI. a 119. Perényi Ferenc Jakab 9 c. bočъka . – 1775. Bocska < szl. kád’. BIRTOKOSOK.

10 Néhai Perényi Ferenc jobbágyai között. 283). Per. (1638: Törsök Per. 21 Conscriptio. – 1665. – 1672.) szerint pedig oláh. nov. Dic. B: Lemes. 12 Per. Puczko. 101). O: Homza. Ns 101. a falu jegyzőjének 1862. évi jelentése (Helyt. Teorcheok. – M: 2 Deák. márc. Maylat. – 1658. B: Danko (des). 13 Tanúk között. 1574. 1641. Per. 1638 Ns. máj. UT. 1920. ápr. Ozlas. 3 Vukács. F. a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél szerint. 7 . 1672. Ns 48). – 1638. Muha. – 1668. a szomszédos Batarcson: Buczko. – 1661. 1658. évi hivatalos helységösszeirás szerint a faluban főként a rutén nyelv él (Bpest. 16 Jobbágykezeslevélben. F 30. – bár a magyar nyelvet mindnyájan értik –. 4.13 M: Halász. Palesnik. Kozma. 52. Fejér. Ns 472. 1674. ö. Per. 11 Csonka urbárium. 1715. 17 Tanúk között. Ns 194. Sz: Hanws (1638: Hanusz u. Per. 1666: Hanosz Per. ápr.16 M: Boitos. 8 A Perényi Ferenc jószágairól készített urbáriumban. 1674: Hanocz Per. 1743. 1743. márc.7 1 mp. 8-án a megye déli részén fekvő falvak lakosairól tizedekre osztással készített összeírás teljes névsora: Nagyid.17 Sz: Bobolicz. 1661.). Orosz. ott 1628. Puskás.14 B: Avasi.23 2 Hajdu. máj.15 M: Talas. 1665. Per. 36. eln. U. ott. Ns 59. 6 pp.21 B: Kozma. Orban. 1775. Liennes (1641 körül: Lemes Per. 1638. Ns 24. 15). – 1674. 1622. 12. M: Baiuszos (1674: Bayosos Per. – 1628. Per. 1 pastor. 14 Jobbágykezeslevélben. 15 Vay Péterné jószágának urbáriumában. 11. F. 1674. 23 V. 1574–1705. között további új nevek. Hanusz. ö. 20 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatásban. – 1641. 15. 11). rendes nyelve (ordinaria lingua) rutén (UT). 1668. Hardzigány (v.18 B: Pap. – 1670. Sz: Buhaj. 1705–1775. 1630. Sz: 2 Hanucz (1715: Hanudz CR). 22.296 BOCSKÓ JOBBÁGYSÁG. Per. Sósújfalun: Harczigan). 20895/1862. Ns 6. 1622.22 13 c. 31. Ns 8. 1705.9 M: Kis. 2 si. Ns 138. 9 U. A falu lakosságának nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés során 1773-ban felvett bevallások záradéka szerint magyar. 22 Az úrbérrendezéskor készített tabella teljes névsora. Krávics. 4 i. B: Bochkoy.11 B: Erdely. az 1773. – 1743. Virasztó. 1666.20 B: Kovács.10 B: Puskas. ott 1672. CR. 1705. Virrasztó. Ivacsko.12 M: Variu. Per. okt.8 M: Sonkolizedeo (1630: Sonkoly Per. között új nevek. 1670. F. B: Bodzog (Bodzgo). körül. Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. 18 Telket kap.19 M: Molnár. Per. 19 A megye rendeletére 1705. Pap.

IV. VI. A Bökényi család. 1802. A falu rutén neve: Bikiňa (Petrov Mat.-okban számottevő jövőmenő réteg hullámzik. BÖKÉNY. Horb nevű hely. Bökeny. sz.2 Farkasnak. 18. hogy a faluban állandóan jelentékeny számú jobbágyság találjon otthont. melyről a XV. A Szatmár megye határán s a Tisza áradásos partján megtelepült Bökény az első az ugocsai kisnemesi vidék falvai közül. A 145921/1907. mely az írott emlékekben feltűnik. 2 Hazai okm. közepéig csaknem teljesen magyar volt – tartós nyomot IV. 1807 (Per. valamint a szintén környékbeli sásvári. tivadarfalvi. belügyminiszteri rendelettel a falu neve „Tiszabökény”-ben állapíttatott meg.1 Buken. melyet Farkas és két testvére II. Régi magyar személynévből magyar helynévadási törvények szerint alakult helynév (Kniezsa). XVIII. öszödfalvi. A helybenlakó nemesség és a jobbágyság egyformán magyar volt s a törzsökös jobbágyság egyes családai századokon keresztül tartották kezükben telkeikel. derekától felmerülő adatok szolnak először. 1805. Endrétől az ugocsamegyei Bökény „terra”-ból adományként kapott.BÖKÉNY 297 FÖLDRAJZI NEVEK.-okban összeházasodás útján létrejött rokoni kapcsolatokban és gyakori pereskedésben állottak. Béla ifjabb király ugyanis 1230-ban Farkas nevű serviensét megerősítette annak a két és fél eke nagyságú földterületnek a birtokában. a szomszédos Farkasfalva alapítójának és névadójának leszármazottai. Ilyen viszonyok között az is lehetővé vált. v. Beken. 194). ez a réteg azonban – mely különben a XVII. 1 24 . verbőci. sz. sz. szept. VII. 2. Bewken. ekkor már erősen elágazottnak látszik s ez ágak is ősi falujuk birtokát korán megosztani voltak kénytelenek a nőágon bekapcsolódó említett családokkal. sőt a birtoklásban határozott integrálódás figyelhető meg. A. forgolánfalvi nemesek a Bökényiekkel már a XIV–XV. 19. sz. 58). A további századok során azonban itt a fejlődés a kisnemesi vidéktől némileg elütő irányt vett. amennyiben a kúriális község nem alakult ki. ami egyes ágak elsorvadásában s az így megnyíló birtokszerződési lehetőségben leli magyarázatát.24 Alsó mező. Beoken. Mellette a XVI–XVII. Bwken. sz. sz.

Acta 1391.4 Egytelkesek. 1 des. 2 si. Kántor. Imecs Pál. Morvay András 9 c. Bökényi. (Kom. 4 pp. Czeczey (? l. Gencsy Zsigmond 2 c. 2 des. M: Bán. jz. 4 3 . Helyt. Sztojka Simonné. Thettey. Thettey). – 1754/55.. 7 Repartitio taxae nobilium armalistarum. Petry Gáspárné. Ur. 443. 1 des. Nagy. Filep.5 Armalisták. Kis. Fejér. 9 Ug. Ur. 20. 1409. 1391. 1408. M: 2 Kormos. sz. F. Per.6 Armalisták. Majos István 1 i. Kormos. Nagy. Szőke.10 Bay András 3 c. jún. – 1743. – XV. 7. Gödé György és Borbála. Ez a folyamat a XVIII. jkv. Ns 26.7 M: Armalisták. Birtokosok. Szirmay Lajos 1 j. sz.8 Forgolányi Demeter l pp. 1670.298 BÖKÉNY a falu életében természetesen nem hagyhatott. A nevek eredeti írásalakja nem állt rendelkezésünkre. Szilágyi. B: Erdélyi. Per. 12 Per. Nagy. Szabó. Sztojka Zsigmond 1 c. JOBBÁGYSÁG. 4 pp. Egytelkesek. Bökényről nevezett családok. Ug. Tört. armalisták. sz. Ns 6. 2 des. 2 pp. Székely Pál 2 pp. 22/23. a környező magyar tengerben azonban állandóan a magyar nyelv hatása alatt állottak s így a rutén nyelv lassanként kiszorult. – 1760. M: Bökényi. 1567. sz. Literátus. Wytkos. Tibay Ferenc 2 des. – 1672. 2 Szűcs. Tár 1906. hiszen csak az 1717. 8 Dic. Veres. sz. Korda Ferenc 1 c.). 3 Székely. Ibrányi Ferenc 1 ip. 3 ip. 1672. Ns 6. Osváth Imre 1 c. Papoch. Vetésy András 1 nd. Somosy Ferencné. 1 servitor. – 1775. rutén betelepülők ültek helyeikre. 1 mp. Futaky. 1 des. Beke. NEMESSÉG.3 Az új. f. Ns 2. 1670. 13. második felében Bökényben is megritkult az ősi jobbágyság. 5 i. M: Csontos. XIV. 1 i. 1 si. Tetey Boldizsár 1 ip. 11 Lel. 10 UT. B: Csobod. 1743. 5 Conscriptio. első évtizedeiben újabb lökőerőket kapott. Lőrinc Zsigmond. 1 pp. Szőke. szept. évi tatár betörés alkalmával az elhurcolt 44 nemes és 88 jobbágyemberből 13 nemes és 30 jobbágy veszett oda.11 M: Kantor. báji Patay József 7 c. M: 2 Kormos. jky. M: Debreceni.9 Gáty Józsa. Kormos. 1 i. Papoch. A XVII. Fóris János és Kalós György 1 i. 6 Nemesi összeírása. Bodó. – XVI. M: Bökényi.12 M: Fazekas. P. 1760. Ujhelyi János 1 ip. 8. özv. rutén nemzetiségi lakosok ugyan időlegesen megbontották a falu eddig egységes magyar nyelvét.

évi Tako-val). Winche. Soos. 6 ip. I. 1548.20 M: Lucas (1550: Lukach Ujh. Beolcz. Chepei (nő). Angial. Thaar.). 1551. Byro (des).23 1 j. 14 13 . 1545. Raskai. – 1574.21 M: Bartha. Thewrew. 2 Seres. Ns 11).350. jz. Szatm. 1567–1580. 16 Hatalmaskodásban. Literátus (1571: Dyak Dec. Kormos. 38.31 M: Kotay. Thar.15 B: Toth. – 1573. Lel. 20 Ujh. 13. Mehszaros. Acta 1433. Kom. Hegedüs (1575: Hedegẅs Dec. 6 Bone. Ns 12. 38425. 14 pp. – 1572.). Zantho.26 M: Gall.24 1570.14 M: Kwn. Matte. 1567. Miko. Bothos. 1502.).33 M: Fabyan. 2 Kowach. Slephanus filius Demetri.22 M: Baronyai. Kis. Santa. Kyrali.17 M: Bone. 18 Osztályozásban. 1467. Peorgeo. Farkas (des). – 1571. Jako. Kis Kormos. B: Chyontho (1576: hibásan: Czeoteő Dec.16 M: 2 Dyenes. Miklos. Szatm. Acta 1480. Ns 14.). 1550. 38425.30 M: Simon. F. Dl. Komos. T: Bajzatt. Thymar. 28 Dec. 1 i.29 M: Ilies. F. 15 Lel.18 M: Angyal. 13.19 M: Bone. F.BÖKÉNY 299 1433. Stat. Menszaros. Szatm. 35. – I579. Ug. Silie (1574: Swle Dec. – 1578. Cika. Chyka (1550: Czyka Ujh. 3 Nagy. 1545: Nagy). Szatm. Vizi.32 M: Kun. Ns 30. Medves. Lel. 11. Zabo.. 22 Lel. M: 2 Bartha (1 des). Ug. Matte.13 M: Bartha (1480. Magnus (1484. 27 28 – Dec. Bone. 1 mp. 16 Ujh. – 1577. Ug. Zeles (1572: Sziles Dec.28 M: Balogh. 1547. 1550. 1 nd. 11. B: Oroz. Maday. Mocsary. B: Jako (azonos az 1580. Zálogosításban. 2 Seres. Chepei. Sẅtő (1576: Sẅthẅ Dec. Barla. Ug. 30 33 – Dec.. 35. F. Ug. 1550. Nagy (des). Dl. B: Horvath. Dl. Pastor. 1480. Acta 1480. B: Erdely (des). Thymar. F. 17 Lel. Medves. Ujh. 35. 28 Dec. 1548. 1 servitor. 2 Lukach.). 1484. 24 A következő nevek csupán egyszer fordulnak elő: Balogh.). jz. 25 Dec. 1502). 1550. Kowach. Keokeniesdi. 23 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. 1. 3 Kormos. Kowacz. Kom. Ns 11). Thar. Ug.25 M: Adorian. között új nevek. Zigethi. Vass. Seres. Ns 2. 1545. F. Ns 11. Biro. – 1575.27 M: Giarmati. Ns 5. 9 des (ebből 7 név nélkül). Tar. Hatalmaskodásban. Ug. B: Totth. Kis. Dic. 21 Ujh. B: Georgius dictus Boemie (? talán Bonc. Ns 5). 1547.

között további új nevek. 2 Cika. B: Olah. 1603: Boiti. – 1599.48 M: Kochis. Kokenosdi. Vaida. 2 Oros. Kathona.59 M: Vamos: B: Baidor. 1574: Sẅtő). l. 1580). Fabian. – 1607. Szatm. – 1604. Lukadi (helyesen: Lukacsi 1. – 1595. – 1603. Bornemysza. 1594: Kery Dec.54 M: Szeoczi. Zabo. 4 Lukach.37 M: Barna (vlg. 1580). – 1584. – 1598. Kossa.).57 M: Kereszturi. 1580). Seller. Sito (l.36 M: Halaz. 1580). Pastor. Illes. B: Erdely. Szatm. Pal. Kati Kolompo. Seller. Mezaros. 38 46 – Dec. – 1588. Teolczieros. M: Angal. Szatm.38 M: Bornemysza. – 1627. B: Deesi. 1625: Genykesy Dec. Bone l. 5 Nagy. Sipos. Szatm. Cika l. Czeke (vlg. Ug. – 1583. mint a következő jegyzékekben rendszeresen előfordulnak: Balog. 34 . Fazekas.45 B: Kanio. Conto l. – 1586.). Vamos. Garmati. 30 A következő nevek csupán egy ízben fordulnak elő: Baidor. Josa (1582: Jozan. Kolompo. – 1601. – 1600. Zeöweö. Zenthy. Kotai. Kati. 50 Dec. Barla. Darvasz. Uyzazi. Ug. 2 Sos. – 1596.60 M: Giekenesi (1621: Giekenes. Thizahathi. Filop. 1580). Szatm. A következő nevek ugyan az ez évi jegyzékben nem szerepelnek. 1630–1689. Perselt. Perselt. 1620: Buite Dec.).53 M: Wiski. 6 Biro. Siket. Kereszturi.51 M: Pap.41 M: Beöythe (1591: Bwyte. 36 17 – Dec. 4 Bone. A dézsmajegyzék teljes névsora.43 Sz: Vaska (talán Raska? l. – 1615. – 1592. 2 Simon. B: 3 Conto (1621: Cziontos Dec. Pongor. Kossa.56 M: Keover. Lazlo. Vaska. Kovach. Szatm. – 1594. Farkas. Theöreök. 54 fr. Farkas helyett l. Tako (l. 14 chr. Kothor (1583: Kantor Dec.). Szatm. 1586: Joza Dec. 1580). Ug.300 BÖKÉNY 1580. Maytisi.). Kanio. 1579: Jako). – 1582.35 1581. Chetphalvi. B: Ferczeh (1604: Herczes. Deák. 1. Zeghe. 5 Tar. Huzadi. Barla.). 1604: Beothe. B: Brayka (vlg. Beoken. – 1620. Szatm. – 1597. Timar. Szatm. l.). – 1591.62 M: Harczas. 3 Seres (1582: Swros Dec. – 1626. Kerey (1593: Kyrey. 1580). – 162561 M: Zenthy. Ug. Szatm.). – 1612. 7 Kormos. keresztnév azonos. Pal.34 1 j. 59 63 – Dec. Dec. Palphi. Vinche.63 M: Bendy (1631: Bende Dec. 1620: Ferczes Dec. 51 56 – Dec. Uyzazi.). Teolczieros. de úgy az előző.. Fazekas máskor nem fordul elő). Szatm. 48 49 – Dec. Feyes.39 M: Dyenes. Szatm.55 M: Fazekas (vlg. Leorincz.). Kis.49 M: Maytisi. Kun.44 M: Banos.46 M: Koncz. Sz: Kor (1609: Kora Dec. Szatm. Varga. Thizahathi. Sylie. 1580. Chetphalvi. B: Huzadi. Zigeti.). 1580). Zantho. Cziomo (vlg. keresztnév azonos).52 M: Somogyi. Szatm. – 159042 M: Balint. Szatm. Ug.50 M: Zeöweö. T: Baisat (1584: Bayazet Dec.40 B: Jarmany (1587: Jarman Dec. Szatm. azonos a máskor Barta Lőrincnek írottal. Szatm. Vizy (1582: Wywzi Dec. 47 Dec. Palphi. ezután is váltakozva). Kenesdy (kétségtelenül Kökenesdy helyett. – 1609. 2 Barta. Pongor.). Raska. Cottia (esetleg Kotai helyett. Vaida.58 M: Bagi.47 M: Peleskei. B: Bene (vlg. 57 68 – Dec. – 1593.

22 fr. Benedek. 439. Csetre. Sire. 85 Dec. 89 Dec. Angial.91 Sz: Rusznak.68 M: Barcza. – 1670. Ug. 91 Dec. Juhász. – 1686. 1689–1775. Szatm. 3 Seres (1678: Szüres Dec. Szatm.). – 1691. Juhasz.76 M: Dudas. 28 fr.. Pór.87 M: Verpeleti. Pap. B: Monostori. Lődőr. B: 2 Csonto.65 1634.64 2 j. Sos. Borbely. Gal. Ug.84 M: Törsök. B: Czigány. Sz: Koro. 1680. M: Adorjan. – 1687. Varga.92 M: Bannyai.81 B: Kis Udvary. Kozma.93 M: Vas. 1630–1689. Konyhas. Baghy. Kis. 3 Kormos. Olah.69 M: Rusa.77 M: Csato. 1688: Bene Dec.89 Sz: Szenko. 93 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatásban. Phülep.70 M: Boczkor. Kozma. Tár 1903. Ug. 5 Orosz. Ug. 1690. 71 73 – Dec. Konya. hibásan: Bán. Ug. Rosa. de a következőkben ismét előfordulnak a következő korábbról. 1689. Vizi. Molnar. de a következőkben ismét előfordulnak a következő. Chonka. B: Czontu. 2 Kormos. Jusa. Szatm. Vegső. Dec.78 M: Kesely. – 1694. 74 U.82 M: Vadaszy.). – 1688. Körmös. Lesko. Varga. Ug. Gyikinesi. Dudas. B: Lugossi. 2 Biro. – 1693. Sipos. már ismert nevek: Balint. Sz: Gilko (1673: Gyilko Dec. Siket. – 1644. Lőrinc. Csengeri.). Oroz. Ujhely: B: Posta. Ujhely. – 1663. – 1697. Az ez évi jegyzékben ugyan nem szerepelnek. Ug. 3 Bone (1678. 65 Csupán egy ízben szerepelnek a következő nevek: Acz. Cr. Büte. 1630: Bone). László. Sz: Maczicsko.85 B: Ruczo.BÖKÉNY 301 1630. Berbely. CR). Kover. Molnár.67 M: Juhasz. Tarr. – 1665. Lődőr. Vadaszi. Chonka. Szalvay. Ug. B: Gorzo.80 B: Csetre. Löss (1696: Lőcs Dec. M: Angyal. Posta. Szatm.). 2 Nagy. Rusa.83 1 j. Sire. 84 Dec. Ferczez (1648: Feczjey Dec. Erdelyi. Dec. 2 Seres. Rokos (Rákos). Gilko. Udvary.90 M: Buzas. Ug. 2 Bona (1. Szabó. 2 Kovacz. Eperjesi. – 1716.86 M: Onodi. Kesely. Törsök. Sos. 3 Balogh. 86 88 – Dec. – 1715. Kotaj. Filep. Dienes. Egri. Ug. 2 Nagy. Ug. Czigány.73 M: Acz. Barta. Szücs. B: Major. Szatm. Barcza.79 M: Csengeri.75 M: Hodosi.). Ug. Harczas.94 64 A dézsmajegyzék teljes névsora.). – 1682. 1653.. – 1678. – 1695). Orosy. 92 Dec. – 1673. . Harcsas. – 1679. Josa. Vince. Kosa. B: Kurta.72 M: Oremus – 1666. – 1651.88 M: Bécsy. 16 chr. Barta. n. – 1696. B: Rumany (e.66 M: Polgar. Kocsis. 5 Biro. – B: Szalvay. – 1692.71 M: Benedek. Sáffrány. Totth. 2 Zigethi. 1679: Bonis. 75 82 – Dec. 90 Dec. 83 A dézsmajegyzék teljes névsora. ott és Tört. között további új nevek.74 M: Beres. 5 chr. 3 Kis. Sz: Katrin (1715: Katra. Bende. Bocskor. Szücs. – 1699. Csato. Gáll. Az ez évi jegyzékben ugyan nem szerepelnek. korábbról már ismert nevek: Adorján. Kiss. Szabo. 84 Dec. Béres. Szatm. 66 68 – Dec. között további új nevek. Egri. Darvas. Koczis. 69 70 – Dec. 1636. Szatm.

évi hivatalos helységösszeírás (Bpest.-ok nagy száma mutat). 100 Kállay Saec. 2 Molnár. 92 izr. VII. 1483: Thormasvelgh (Ibr. A zsidók és cigányok kifejezetten ezeknek jelöltetnek meg. Szabó. jegyzetet. – 1720. a 3. 1483. Duszka. Polyák. ö. III. V. 3 si.). a fenti keltezetlen határjáró oklevél korát ennek alapján határoztuk meg. Zsupik: B: Dankó. 4). A Pesty-gyüjtésben levő..98 24 c.. Sz: Borka. Huszthi. 95 86 CR. Révész. 1483: Gergev. vallis (Ibr. jz. C: Páva. Az 1773. Orosz.103 1481: Kevesvelgh. Lengyel. 8 i. III. ezek között Öszény fia Öszöd. 341–342.. 1743. 1483. B: Delenyi. III. évi népszámlálás alkalmával 851 magyar és 15 rutén anyanyelvű lakosa volt a helységnek. Péter és Ivánka (János fiai) birtokától (a fenti földrajzi nevek a határ leírásában szerepelnek). 1920. 2 Kátra. Vaszlin. 1775. O: Luppuj. Grebur. 1484 (Ibr.302 BÖKÉNY Sz: Fedák. 6). Az oklevélben a bökényi birtokosok. Kom.101 angulatio fluvii. Per. sub No 1. Maxim. 1865-ből származó jegyzői jelentés szerint a református és gör. MTsz.86 M: Bévész. 99 Az 1910. 283) a faluban főként divatozó nyelvnek a magyart és rutént jelöli meg. Ns 6. 101 Görgő patak neve. 20895/1862. Ut. a korábbi rutén betelepülésre a gör. Kovács. III.. 3 Illyés. eln. 85 róm. Lukai. I. 1300. Oláh. Péterfalvánál. Lipiczlus. 178.. 97 P. 1865: (Pesty). 1483. . 4–3827.95 M: Takacs. Gergezeg (Ibr. Komjháti. kat. kat. X. Tukár. No 12. III. Hazai okm. – 1757. Jósa. Zs: Lebovics. 1484: Gergev vallis. Mondics. Sandor. Sándor. a Pesty-gyüjtésben (1865) már: bizonyos gödrös hely neve.99 FÖLDRAJZI NEVEK. XIII. 1481. 1484.97 B: Árvay. 103 Köves-föld. (V. 2 Farkas. – 1743.102 vallis. körül100 Gurguezeg. 1484. 4). 3).) Öszény fia Öszöd 1300-ban más oklevélben is szerepel. (Vallás szerint: 273 ref. 3 Kiss. 416 gör. 102 Tormás-völgy. kat. 4). ö. Pápik. akinek nevét az Öszödfalva kisnemesi falu viseli. terra (Ibr. NyTsz. sz. Turmaswelg. Sturovics. Conscriptio. amely kétségtelenül Péterfalva volt. Pukacsi. kat. elhatárolták birtokukat bizonyos Pál. az úrbérrendezés végrehajtásáról 1775-ben kiadott bizonyságlevél szerint pedig a lakosság anyanyelve magyar (UT). 98 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. a falu jegyzője 1862-ben (Helyt. 1483: Kevesfeuld. M: Bartha. 3 Lemák. Ilosvai. Sz: Fedák. Gergevzeg locus (Ibr. egyházakat tartó faluban egyedül a magyar nyelv uralkodik. 1120. I. 1422: Görgő Ujh.) szintén csupán a magyar-t jelölte meg a községben túlnyomókig divatozó nyelvnek. 3). Kwesfeuld.

Tár 1909. Ns 9. 1483. 1548. . Oklsz. ott 1484. magyar szónak látszik. 38363.104 fluvius. 1301. 1483 (Ibr. III. 104 Tice. A szláv eredetű láz = fennsík.113 Holththyzatheve.105 locus. 1865: Várszeg (Pesty). Oklsz. mely Ugocsa megyében a Tisza közelében és északi oldalán más közeli község határában is szerepel.mocsár’. 1483: Warzeg (Ibr. 106 Ujh.BÖKÉNY 303 Tycche. 747.117 Balathon. 1483. II. Dl. kamara-sziget. 3). E szóval a Csallóközben uszadékfát (Dunahordta fatuskót. . III. 113 Ibr. 1545. L. 1484. 1484 (Ibr. 1551.106 Erthemlak 107 portio.110 Omalomparazthya111 terra arabilis. de amely a határjárás idejében a többi megnevezett földrajzi helyekkel együtt még a Tisza déli oldalán állott. A paraszt ebben az értelemben: megmunkálatlanul maradt. (Tört. III. amilyeneket a víz itt-ott a kanyarodásban lerak) jelölnek. 1453: Erthemlak. évi adat). 3). terra. fatönköt. 3. 1484. 116 Almás-láz. III. üresen hagyott föld. 863 (itt idézve az 1481. 1483: Thycze (Ibr. 6. 1549: Nechke. folyó (Lel. 1622: Ticze mellett (Ujh. és 1484.109 aqua. 1484. EtSz. erdei tisztás. 112 Várszeg. talán valami régies kicsinyítéssel. 1481. l. Nyilvánvaló tehát. Ns 14. Geppew pomarium. I. 110 Ibr.-ben. Warzeg alio nomine Kamorazygeth112 insula. 6). 105 Sugatag szintén patak. hegyi legelő vagy kaszáló. MTsz. NRA 837–4). 262. 4). 1484 (U. 1473. III. III. Oklsz. Hasonló nevű helység Somogy m. 80. 1484 (Ibr. . III. X. 3). F.111 – Ihar. III. 117 Ujh. 1548. 107 Jelentése ismeretlen. 1545. 1484. 1481. A Tice és a Tisza bizonyosan nem azonos (utóbbi az oklevélben „Tycia”-nak írva). 109 A szó eredete ismeretlen. II. hogy e határjárás idejében a Tisza még északabbra folyt. I. 64.115 Almaslaz. 1471. 13. 4). Ugocsa megyében általánosan elterjedt volt használata a magyar települési vidéken is. Ug. 10. Nadasmezeo. 1622. 1907: Várszegdombitanya (OT).116 pratum. 1484: Sugathakvelge (Ibr. MTsz. 115 Ujh. F. 11. vallis (Ibr. Ns 30. X. Sugatagteu. III. 111 Ómalom-parasztja. Dl. Elsewgyeppew. Szirmán 1721: Necse. 433. 1483. az előbbi azonban alighanem az utóbbitól vette a nevét. (MTsz. 577). MNy. 1483 (Ibr. 1484. arbor. II. 1481: Sugathag. 3). Sugatagwelg. 118 Szláv eredetű szó.108 Necchye. 251. vízmeder neve.118 palus. F. VI.) 108 Ujh. Met. a ma is látható halványokban és morotvákban. 114 Holt-Tisza-töve.tó’. 1483. 1481. 38369. locus. a Tisza mellékvize. 4). Ns 11). 4).

122 terra. palé . 1719. 1719. dьrnavъ . Ugyanez Tiszaújhely halárában is (1544). 219. 10. Ns 9. A magyar halvány = elhagyott folyómeder. Ugyanez Tiszaújhely határában is (1507). 120 119 . 1754 (UT. FE. holt víz. Lehet a szl. 121. Oklsz. Sásus halvány (Pesty). – Hakcso. Tisza hat. P. XVII. 1630. 413. VI. I. Boleslav becealakja. XVII. a székely bója . F. 1865: Nagy György (Pesty). 10. körül: Halvan (Ujh. orosz poloj . 125 Darnó < szl. MNy. 10. XVII. A bökényiek szerint – miként az itt idézett iratokból kitűnik – a Tisza e földterületet elhordta Tiszaújhelyhez. – Zilas palay. Ns 11. 1719. 331. gyepes’ < dьrnъ. F. sz. 1550. 1865 (Pesty). 1719 (Ujh. 1550. 1865: Halvánhát. sz. L.121 Bolya. Ns 25. Ns 29.123 Elsew gyeppew nevű gyümölcsös kert. 1865: Nagy Irtas (Pesty).127 Irtas hat. II. 1630. 24. 1865 (Pesty). F. Ug. V. (Kniezsa. F. Ns 29). XXIV. F. Bern. v. 129 Hakcso = hágcsó. 1630. Ns 45). Oklsz. XVII. XVII. Ns 45). v. (Kniezsa. Kis Darno. I.bohó bolond’ (< a bolyong igéiből) szóból is. 10. – NRA 837–4. 343. 1736: Halvany (UT. NyTsz.119 Halowan120 aliter Hot Thyza (Hooth Thyza). ott sub No 36). a Bolya helyneveket Heves és A. s Lel.) 123 Ujh. még Tiszaújhely határában is (1507). 1622. I. E. Ns 29). 124 Ujh. 1630. Ns 12. 248. Sáshalványi tanya (OT). bójász . I. Ns 11. A szó eredete bizonytalan.-Fejér m. 24. Nagy Halván. sz. 1551. MTsz.kóborol’ szavakat. még Tiszaújhely határában is (1669). 128 Szilas-palaj. 256.124 Varfali parazt-ban rétek. ö. ahol ez időben már Lókertnek nevezik. amelyek szintén személynévből származnak. v. 10. és P. körül. Ns 29). sz. F. körül (Ujh. 1760 (U. F. IV.129 Rokas cseri. a). L. Palaj. kor.iszapos hely. 128 Ismeretlen eredetű szó. F. v. 35. sz. L. 121 Ujh. 1719: Darno (Ujh.304 BÖKÉNY 1549.) Eredete: < szláv polojъ. XVII. Ns 45). alacsony fekvésű vizenyős völgyelés’. v. 13. 10. sz. MTsz. W. 1907: Nagyhalványi-. 15. 1235. (MTsz. XVII.balga. 1754: Gyepjü (UT. v. ZONF. Sziuza128-ban rét. 122 A birtokos összetétel személynévre mutat.pázsitos.-ben. A magyar nevekre l. még Tiszaújhely határában is (1507). Toszegh. XV. 24. 776. sub No 3. Ns 25). L. Gyertianoss. VII. Nagj Darno125-ban rétek. F. A Tisza által ide-oda hordott föld neve talán összefüggésbe hozható az utóbbi szóhasználattal. I.vízáradás által elöntött hely’. 1923 (Petrov 30). 1622. körül (Ujh. 94. körül (Ujh. polÿ. 1925. alveus seu decursus veteris fluvii Thycie. 62. körül: Var Paraszt (Ujh. 1622: Bolya fuzese (Ujh.) 127 Ujh. sz. 20 (Kniezsa). F. ö. 1719. Ns29. 1865 (Pesty). sub No 2). 10 Ns 29). de eredhet a magyar bolyó ~bolya . 1551. F. F. 1622. 1630. 10. MTsz. sub No 3). 10 Ns 29). Átjárós rés a sövény vagy deszkakerítésen. MNy. V.126 1630–40. v. Met. 10. F. Ns 29). 1719: Szijuza (Ujh. Moór. s F. 151. Nagy Gieorgy-on rét. 1630 körül (Ujh. féleszű’. 795.

24. még Farkasfalva (1796. Chornathw. 1760 (UT. F. – Nagy szemű Kökényes. Csiszol35-ban szántóföld. 1754. Összefoglaló bevezetésünkben reámutattunk arra is. 1 Dl. 520.130 1865: Szelepszeg (Pesty). 1720. L.vak’. még Tiszaújhely (1720) és Tiszaújlak (1759) határában is. ö. hogy ez „oláh” faluk egy részében ruténség települt meg s a ruténség erős részvétele a valóban oláh faluk népi összetételében is kimutatható. a). melyekről a nyalábi királyi uradalomnak Drág és János vajdák birtokába 1378-ban történt beiktatásakor hallunk először. Ns 32. ö. miként már a Szelep + Szeg. 1865: Kis aprós.1 Ezek a késői hegyi települések. 1760 (UT. 1719 F. Zuta) határában is.) 131 Ujh. A szelep-szeg tehát = vak szeg. sub No 3. 504. Szelep a szatmármegyei nyelvjárásban: házfödélalakú pásztorkunyhó. 26566 s Száz. térképen). E faluk övezetében torlódott egymásnak a Kárpátokról leszálló ruténség és a délről felhúzódó oláhság s e keveredési terület a nyugati ugocsai síkot és a mármarosi Tiszavölgyet korábban benépesítő magyarságnak is állandó hatása alatt állott. uttya. vak zug. 133 UT.0 130 . Nagy aprós (Pesty). V. Aprós nevű kaszáló. 1105. 135 Talán a magyar „csiszol” ige tövéből. Csarnatő. II. 1754. a szomszédos Farkasfalván 1865: Ekut (Pesty). Charnathew. slěpъ> . 1319 és 1378 között és pedig kevéssel 1378 előtt keletkeztek. (Kniezsa.132 Felső mező. – Régi malom. A szó eredete egyébként ismeretlen. 10. Chornatu. Csarnatő egyike azoknak az avasvidéki „oláh” faluknak (possessiones valachales). Alsó mező. Eredete: szelep < szl.CSARNATŐ 305 Szeleb szeg. V. 1719. sub Ns 3. CSARNATŐ. Sulymos tó. sub No 3. még Tiszaújhely (1648) és Tiszaújlak (1648) határában is. – Pap halványa. a. 134 A Pesty-gyüjtés adatai szerint ezt a részt a Tisza vize sohasem futja meg.133 Ekutá134-ban szántóföld. 1720. 1887: Nagy Aprós (a 75000-es kat. 1865: Éhhuta (Pesty). Chornathew.). Ez esetben „hajdan sűrű fás hely”-et jelölnek vele (Pesty). I. Zékuta) és Fancsika (1550–1650. miként Batarcsnál reámutattunk. MTsz. 132 Ujh. Ns 45.131 Kerék láz. Chornatheő. Charnathu. A kunyhó nevét nyilván az ablakok hiánya miatt kapta. EtSz. Charnathő. L. L.

F. – 1673. A Perényiek nyalábi uradalmának tartozéka. 2 pp s 1 mercenarius. 10. 283). – 1638.6 O: 2 Sorban. Magda. Lengjel. ápr.12 M: Kupas. Szidai Lengyel. Čorna (Petrov 31).3 Perényi István 1 j. n. 9 Urbárium. Maromorosi. -Imre 6 c. A falu szláv neve: 1773. Hf. Az általában alapul vett 1567. 1574. 1687: Szidoi Per. B: Beresznai. 13. évi dicajegyzékek. 1622. Ns 101.4 Br. között lefolyt két század alatt megsokszorozódott.13 Sz: Denicz. BIRTOKOSOK. B: Zide (1628: Sidaj Per. 1671. B: Krainai. Per. 3 Dic. folyóvizet jelöl. Čcrna . – 1641. 1638. B: Hachia. 13 Jobbágykezeslevélben. 4 i. Per.306 CSARNATŐ neve2 s az alábbi adatok is tanúsítják. Ns. 52. Per. Ns 6. 20). Per. 8. 1661. 1628. Ns 55. bizonyos Rostakötő (des. Komjáthy Zsigmond 1 i. körül. Per. 1641. 36. 1638: Szidai Per. Kys. 2 i. -Sándor 1 c. családnév?). – 1687. 11 Földesúrtól gabonakölcsönt kapott jobbágyok jegyzékében. Puskas. 1908. Črna. 12 A Perényi Ferenc elkobzott birtokán levő jobbágyok között. 1450. mely eredetileg – minként a „tő” (forrás) szó mutatja – patakot. 10 Tanúk között.9 M: Hegedüs. 6 Dic. 4 UT. – 1671. – 1775. Denko 2 Csarna. lakossága az 1574–1775. Per. s Tört Tár. 1687. Lucas (e. s a további 1570.11 M. 1 si. között új nevek. 9. csonka Per. és 1572. Krucsay Zsigmond 1 i. 1687. hogy a lakosság nyelvét az úrbérrendezés alkalmával a XVIII. Sztojka Zsigmond 1 i. 1574–1715. Perényi Ferenc Jakab 10 c. 1622.7 M: Halaz. 1450. nem voltak figyelembevehetők. Virazto. 1574.10 M: Hegyes. 7 A Perényi Ferenc jószágairól készített urbáriumban. F.5 B: Dyonisius. < szl. Ferenc. ápr.8 B: Felsőkányaházj. 8 i. Ns 138. Hegyes atyja Rakaszon lakott. ápr. . – 1661. úgy. Oroz. 31. minthogy azokban Csarnatő más falukkal együtt Tarnavidék neve alatt közösen elválasztatlanul vétetett fel. 1638. 8 Néhai Perényi Imre jobbágyai között. az északról leereszkedő szláv hullám lerakódása volt s e hullámban a belesodródó csekély oláh elem nyomtalanul elmerült. JOBBÁGYSÁG. UC 57–75. B: Buta (Buda?). század második felében már egységesen szlávnak találták. Hasonló sorsra jutott a kisszámú magyar elem is.fekete’. Cserna (Loc. Ns 101.-ek). F. 20. 5 A Perényiek osztályozásakor Jánosnak (Imre fia) jutott negyedrész birtokon.

Jakab. Vajnágy. 16 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatás teljes névsora CR. sz. 18 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. 2 Vajnági. Orosz. mely a XVI. 1743. Várady. ö. ö. O: 2 Csorbán (v. Ekkor határolták el Tivadarfalvától1 s birtokosai. Ns 25. elején keletkezett. az ugocsai kisnemesi vidék közepében.14 M: Király. 47. Parvum f. Szelestyey. CSATÓHÁZA. a Csatóházi-ak. Papp. a XIII. Molnár. Fójóka. István fiai Bálint. B: Vajnagi. A két falu között 1512-ben újabb határjárás volt. 1 si. Turczai. Kuttya. UT. Tanúk között. 1 Lel. 1775. UC 34–39. sz. Ma puszta Tivadar határai között. második felében. Úgy látszik. Tamás. Csatók családja ez osztozásban már három ágra oszoltan és nyolc családtaggal vett részt. Oláh. – M: Kádár. M: Fekete. 2 Pliszka. második felében következett be. Per. Benedek. 283) szintén a rutén nyelvet jelöli meg a faluban túlnyomólag divatozó nyelvnek. 5 i. 17 i. ö. UT) rutén.18 17 c. 17 Conscriptio. Bogaj. jóllehet az első írásos emlék csak 1379-ben említi. Prot. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. B: Bogacs (v. 3 Utoljára az 1572. az 1773. Eredetileg kisnemesi falu. Sólla. 2 Pál fia János. Zilai. 6 Sziday (Szidey). 2 Lemák. évi dicális összeírásban találtuk lakott helynek. 1715: Sorbán). 1743: Bogacs). 3 Tatár. Tömlő (des). Sz: Ivaniganics. Ns 6. – 1695. – 1689. B: Kovács. Sz: 3 Biszáka. Regéczi. 1743. 15 14 . O: 4 Sorbán. B: Bogass (v. A Csató-család ugyan fiágon ekkor még nem Urbáriumban. sz.2 Elnéptelenedését. hogy a kis falu szűk határa lassanként leányágon a szomszédos nemesi falvak családainak kezére került s ezzel párhuzamosan fogyott a helyben lakók egyébként csekély száma is.16 14 c. 2 Orosz. Kádár. A falu lakosságának nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés során 1772-ben felvett bevallások záradéka s a végrehajtásról kiadott bizonyságlevél szerint (vernacula lingua. Tatár. 1695. Per. Kopasz. Koskovics. 118. 2 Fojóka. Egyed fiai Bartha. Ug. 1920. Ivácskó. Minden bizonynyal a többi kisnemesi testvérfaluval egyidőben. A két határjárásban szereplő földrajzi neveket Tivadarnál soroljuk fel.3 aligha erőszakos behatás idézte elő. vagy legalább is a XIV. (Chatohaza).17 M: Lapát. Ns 39.15 M: Fekete. Turzaj. F. 1715–1775. 1715. Molnár. Met. Ákos. között további új nevek. Kosztroba. 2 Regéczi. Lel. Duszin. Kuttya. János.CSATÓHÁZA 307 (1689): Demko UC 34–39). Tarnóczi. Szlivánics. Tordai. 1775: Bogass).

de nem maradt a faluban. a szomszédos Almástól.4 Az 1572. „Chiato” nevű jobbággyal rajta.6 CSEDREG. Korábbra adataink nem nyúlnak vissza s nem nyújt támpontot a falu nyelvészetileg eddig meghatározatlan neve sem. sz.-okban a faluban a világosan felismerhető állandó törzsökös jobbágyság mellett nagyobbszámú. 6 Szirmay 127. helyét részben az észak felől leáramló rutének foglalták el. Chudruk.és szomszédfaluinak. Eredetének tisztázása még megol- . évi adójegyzék szerint a faluban csupán egy féljobbágytelek volt. 5 4 látszik. akik azonban a faluban Zichy XI. A birtokosok kúriái mellett elvétve jobbágytelkek is állottak. nemzetiségi keveredést nem idézett elő. akként Csedregnek is a XV–XVI. még kevésbbé kúriális község. sz. a XVII. A közös ős.-ban magyar volt a jobbágysága.1 A csedregi nemesek. helyhez rögződőnek nem mutatkozó réteg hullámzik. Az Ugocsa megye délnyugati szélére eső Csedreg birtokosai az egymással rokon Ákos és Zoltán családok voltak. sz-ban Péterfalván. Chedregh. sz. birtokosai révén azonban Csedreg is az ugocsai kisnemesi vidékhez tartozott. Dic. 1 Tört. Ákos fiai: Guba comes. 2 Személynévből eredőnek dásra vár. Dabolcon és Sásváron találunk Csatókat. Az inkább Csepén lakó birtokosok telkein a jobbágyság nem süllyedt le a telektelen zsellérség színvonalára s így a falu nem lett nemesi falu. mellyel különben területileg is összefüggött. az Ákosok és Zoltánok fészke tulajdonképpen a kissé távolabb.5 A csatóházi puszta a XVIII. Ciedrek.2 A XV–XVI. mely maga is magyar lévén. Egy ilyen jobbágy neve 1474. Chiedrek. Az ősi jobbágyság a kis faluból ekkor már úgy szólván nyomtalanul eltűnt. A XVIII. 121. A falu magyar eredete felől nem lehetnek kétségek.308 CSEDREG halt ki. Péter és Máté 1319-ben határolták el Csedreget Miko fia Miklós és Fertes fia Péter birtokától. Miként testvér. 165. sz. első évtizedeiben azonban már lényegesen változott helyzetet figyelhetünk rneg. évi adat szerint „Benye” volt. a Tisza partjára eső Csepe volt. végén tivadari és péterfalvi nemesek kezén volt. Tár 1903.

9 1 j. gr. 1 pp.CSEDREG 309 maradandó túlsúlyra nem jutottak s ha időlegesen szerephez is juttatták nyelvüket. Nagy. 13 pp. Az eredeti magyar jobbágyság eltűnésének okait határozottan nem ismerhetjük fel.5 Gr. 442. 2 Beerhes. -Máténé (özv. XIII. hogy a falu a legutolsó tatárbetörés alkalmával (1717) elpusztult volna. 1567–1631. 3 pp.).11 M: Tamassy.7 M: Benyew. 1 des. Beerhes. 4–3574. -Tamás 1 pp. -Mihályné (özv. Ákos Mihály 2 ip. A helybeli hagyomány arról is tud ugyan.) 1 ip.8 M: Kolch. Pásztay György 1 i. P. Tóth Pál 1 si. 8 ip. évekből a dézsmanyugták alapján közölte Zoványi. Dic. Farkas. 7 Hatalmaskodásban részt vett jobbágyok. Zygiarto. – Tört. JOBBÁGYSÁG. A kökényesdi ref. 1 pp. Qu. 204.12 M: Giakfalwi. – Máténé (özv. között új nevek. Szentpétery Zsigmond 1 c. -Miklós 1 ip. egyház filiája volt. ezek bizonyára közösek voltak az egész ugocsai sík vidék nagyobb részén ugyanott időben lejátszódott hasonló jelenségek okaival. 11 Dec. 3 mp.4 Zoltán Ferenc 1 j. 5 Zewke. Mathe.3 így a jobbágyság kicserélődését maga ez a körülmény még nem magyarázná meg. Nagh. -János 1 ip. 1525. M: Balog. Síró József 1 c. Fodor. B: Dorko. Komjáthy Zsigmond 1 c.10 1570. Tár 1903. Kolch. Sarmos (1572: Sarlos Dec. 9 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. – 1775. 10 A következő nevek csupán egyszer fordulnak elő: Beczy. Illies. Zichy XI. Huszti. – 1572. Duktor (1572: Doctor Dic. BIRTOKOSOK. Ug. hibásan: Kyntor). 1 pp. MPrEA. -György 2 pp. 110. Fogarassy Zsigmond 1 c. 2 Kowach. 1 mp. adataink szerint azonban a tatárok által elhurcolt 11 jobbágy közül csak 3 veszett oda. Katona. papok névsorát az 1573–1668. 1567.) 2 pp. Szabo. Fogarassy Imre 1 i. a környező magyar szomszédság és a soraikban is helyet találó magyar elemek hatása alatt ennek nyelvét vették fel. Vinche. 1 pp. Nilas. Berendi. és Dic. 4 Chewkeur. 1 nd. Ug. 1 des. 6 A csedregi református egyház a kökényesdi ref. Gyulay Ferenc 1 i. Tamas.6 1474. Timpor (1607. Haller Péter 1 c. Sido.). 1 pp. sub. 1 mp. Falusi. Gal. 1567. 1 nd. 2 Oroz.) 1 ip. Kaliba. Rátonyi Gábor 1 c. Fabian. 2 ip. 4 3 . Nagy János 1 c. Dic. 8 Beiktatáson jelenlevő szomszédok. Pap Ferenc 1 mp. 1 des. Mészáros András 1 si. Morvay András 1 c. 3 Zewke. Daika (nő). 5 UT.

Kis Samu. B: Hertely. H: 3 Oroz. 16 A dézsmajegyzék teljes névsora. – Dec.21 M: Csüdör. – 1608. M: Beczy. A következő nevek csupán egy ízben fordulnak elő: Daboczy. Ug. – 1587. 23 24 – P. N: Gerlatt (1605: Gilla. Koncz.23 Sz: Postak. M: Bathari. – 1576.17 1632. 18 A dézsmajegyzék teljes névsora. Az ez évi jegyzékben ugyan nem szerepelnek. – 1678. 1631. M: Daboczy. de a következőkben ismét előfordulnak a következő. Pall. Szivós. M: Istvan. M: Soldos. M: Leörinczi (1633: Leőrintz). Erdelyi. 4–793. a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél szerint a lakosok rendes nyelve (ordinaria lingua) – bár magyarul mindnyájan értenek – rutén (UT). B. Göde.20 M: Kopczos. Csieökeor (1644: Csiögör: 1666: Czukar.). M: Bothos. – 1599. B: Burja. M: Szőcs. Zeles. Pal. 22 Conscriptio. – 1664. Dic. Kalara (1600: Clara). M: Barta. Filep. Kasu. – 1692. M: Damokos. Per. 2 Toth. – 1589. B: Nikor. 1679: Csökör Dec. 2 Timpor (1645: Tompor. Sz: 3 Rusilo. B: Musca. M: Zygiarto. Phile (1632: Philep). B: Adam. Damokos. Ns 6. B: Kaliba. 19 21 – Dec. Zyos (1634: Szivas. – 1699.).18 1 j. Ptücsök. M: Bathari. UT. – 1646. Fabian. – 1615. – 1592. Veg. 1612: Gellar). – 1621. Dec.16 1 j. Ug. – 1605. Witalyos (1664: Vitalis). 2 chr. (1674: Czury). Molnar. M: Farkas. Geode. 1920. 1689–1775. M: István. M: Peleskei. – 1674. 1775. B: Toott. Palady (1690: Palágyi Dec. 2 si. – 1574. Rakoczi. 14 12 13 . M: Barazk (1632: Barat). 27 fr. Marton. 1689. Jonas. 1678. 3 chr. M: Huszti. Zabo.25 8 c. Szikszay. Ductor. Kws. Ug. – 1609. 2 Nagy. 1620. B: Dengelegi.). 1647: Tyimbor Dec. M: Gal. 5 fr. B: Nyikor. Szőllősi. 15 Ez és a további nevek 1625-ig a dézsmajegyzékekből valók. – 1580.13 B: Sido. – M: 2 Dobrai. – 1577.15 M: Palady. 1743. 3 Szőke.19 M: Pap. 17 A nevek szintén a dézsmajegyzékekből valók. 3 Berhes (Berheszy). Kozma. között további új nevek. hibásan: Gyükér.14 M: Biro. 26 Az úrbérrendezéskor készített tabella teljes névsora. M: Berki. Trüczök. – 1625. Ug. – 1616. M: Veoreos. – 1586. Ug. Kasu. Ug. Dec. M: Fazekas. Vig. Ug. – 1612.310 CSEDREG 1573. Csüre. Kovaczy. M: Szikszo. Sandor. Fodor. Burian. – 1743. – 1763. M: Theoreo. M: Molnár. Kys. – 1764. – 1591. 2 Peter. Jonas. Kozma. Kópé. – 1588. M: Hajdu. – 1600. M: Falusi. – 1610. Dec. 283) a faluban főleg divatozó nyelvnek a rutént. Guban. Szelei (1680: Szeles). – 1593. M: Daika (nő). M: Marton. Barta.24 M: Hoszu. – 1688. – 1596. Ug. – 1611. Warga. Korsos. M: Chwre. Ug. A falu lakosságának nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés előkészítése során 1772-ben felvett bevallások záradéka szerint magyar. M: Berendi. Fodor. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. 7 Szeoke. az 1773. 1636: Szijusz). Varga.22 B: Nemet. 1631 – 1689. Dec. M: Birtalan. Kócsár. 1690. – 1636. – 1663. – 1644. korábbról már ismert nevek: Barát. – 1575. – 1665. – 1673. 3 i. között további új nevek. M: Varga. Vitális.

94). A magyar katyó. imoja. Oklsz. 20895/1682. és Lel. évi adatra is hivatkozás történik). No. 1476 (Lel. ö. Csepén keresztülfolyó s a Batárba.26 Alhid. Chepe alio nomine Thelky (1476). A falu az ugocsai kisnemesi vidékhez tartozik s 1320-ban szerepel először. V. Oklsz. Alhid = Alsó híd? Ilyen értelemben bontja fel az idézett 1476. 3081. 27. Prot. jkv. 1 Tört. 30 Per. MTsz. Theluk. 940. Parvum f. 1865: Feketevizi dülő (Pesty). 31 Ug. 25. 1671. Tár 1903. P. Ns 1. 1671. Imylamolmochar. és 1749. I. pocsolyás hely megjelölésére szolgál. eln. Ns 43. Kewzmezeo. továbbá Fertes fia Péter.27 terra. Prot. palus. 1865: Sóskátyó (Pesty). f. Chepefalva. 29 A szlávból (imela) származó magyar imola. 41. 18. 27 26 . mikor a falu birtoka felett Ákos fiai: Guba comes. 464. terra arabilis et silva.CSEPE 311 a falu jegyzőjének 1862. melyek nagyszámú Dl. Thelki. P. L. kemény csomótlan szárú fű. Parvum f. semlyék. a Sásváry család ősének István nevű fiával osztozkodnak. szittyó. F. 1473. Per. 408. FÖLDRAJZI NEVEK.31 Hatarpataka. katyu mocsaras. 121–122. 1476: Alhyd-kathyo. Kopasz Miklósnak. évi jelentése (Helyt. Prot. Akusfalva alio nomine Peturfalva (1320). (Az utóbbi helyen az itt idézett 1476.30 Fekethewyz. fluvius. 1476. hogy a csepei nemesek a sásváriakkal közös törzset alkottak. még Batár (1441) és Kökényesd (1319) határában is.1 Ez az osztozás arra mutat. Péter és Máté s Mikó (Péter fia) fia Miklós. Az 1473. 94). vallis suo nomine Ewzfeo. imla. (Lel. Ákos fiaitól származtak az Ákos és Zoltán nevű csepei nemes családok. Prot. 1573. Chepe alias Thelek (1478). Parvum f.hoszszú. Ez a Feketeviz nem azonos a Feketardón. hínár.29 terra. imolya . 1476: Imylamochar. CSEPE. 28 Kathyo = katyó. ingovány-posvány’.28 rivulus (Lel. a batár-csoma-csepei határszegleten ömlő Feketevízzel. évi imolamolmocharban a „mol” valószínűleg elírás.) pedig már ismét a magyart jelöli meg. Chepew. évi adatot az Oklsz. 13. Parvum 94. Chepe alio nomine Petherfalva (1471). akik az előző évben egymás között osztották fel az ugyancsak ugocsamegyei Csedreget és Almást. 94). 4–793.

Csepefalvy. A betelepülés fázisát. Tár 1903. . A Csepe név nyilván személynév. 4 Tört. folyamán a faluban lakó jobbágyság dézsma helyett csak keresztyénpénzt fizetett. B: 2 Tóth. hiszen a szomszédos Öszödfalvát is ez pusztította el. M: Telky. 1743. B: Kricsfalusi. a helyváltozást pedig valószínűleg a Tisza kényszerítette ki. a Stephanus név szláv alakjának Ščepannak megfelelő magyar Csépán becézett alakjából való. 3 Dec. sz. Zoltán. Helyt. Ns 6. 20. A XVII. Jóllehet a XVII. 6 /a Per. Komlósy. hogy a névváltoztatást a falu helyváltoztatása vonhatta maga után.-ban Csepe nem lett kúriális község.3 Az 1717.2 Később az Ákos család kihalt s birtoka a leányág kezére jutott. – XVI. A birtokosok számának csökkenése ugyanis a jobbágyok telkekre ültetését tette lehetővé. armalisták.) A falu rutén neve: 1773. M: Fazekas. Csepa (Loc. a XVIII. a jogi és birtokviszonyok rendezésének korában.illetve Péterfalva néven csak egy ízben szerepel. dec.6 M: Ákos.312 CSEPE tagjai a XIV–XVI. Zoltán. az utóbbi egy ízben praedium-ként szerepel. 1681. 2 A falu Ákos. sz. ami a birtokosnak is érdeke volt. mikor az egész környéket súlyos pusztulás érte. Nagy. hanem zsellérek lakták. M: Károlyi. M: Ákos. Zoltán. 442. voltaképpen tehát a falut nem telkes jobbágyok. – XV. jkv. hogy 1666-ban a 22 jobbágy közül 8 az „Orosz” s 1 az „Oláh” nevet viselte. f. 283). Göde. Čepa (Petrov 30).-ok folyamán jóformán egyedüli birtokosai voltak a nevét három ízben is változtató falunak. de egyúttal ekkor még a magyarság nyelvi túlsúlyát is szemlélteti az a körülmény. Kóródy. Papp. Zoltán. sz. M: Almásy. Syle. Ug. (Kniezsa.-ban magyarnak tekinthető. – 1743. sz. sz. évi tatárbetörés alkalmával 4 nemes és 18 paraszt veszett oda4 s a névlisták bizonysága szerint az utóbbiak helyére is főleg rutének szállottak. bár már ekkor némi nyoma látszik a későbbi erős rutén betelepülésnek. ami arra mutat. 7 Nemesi összeírás. 5 L.5 NEMESSÉG. sz. sz. sz. –1754–55. Mikor vagylagosan kezdik a személynévből eredő Csepe és Telki néven nevezni.6/a Armalisták. ezután másfélszázadon keresztül Telek-nek vagy Telki-nek nevezik. Csepéről nevezett családok. Ez erőteljesebben csak a következő század második felében indult meg. folyamán elpusztult Öszödfalva a falu határát gyarapította. Ákos. 651. Egytelkesek. 1681. 6 Ug. Hosszú. Öszödfalvát külön is. XIV. A jobbágyság a XVI.

M: Ardo. között új nevek. B: 2 Olah. Zoltán Ferenc 1 cb. Battohy Dec. Zanio. – 1775. Pany. 15 A dézsmajegyzék teljes névsora. 2 si. 1483. l. Fazakas. 1 si. Ákos Mátyásné 1 mp. M: Gerendy (1584: Göröndy. Kalman. Ug. 1 si. Both. B: 2 Erdeli. 6. M: Dok (1620: Doka). Kys. Ns 1. Bonis. M: Koczis. M: Kun. Kiralj. 1470. – 1597. Chywka. Sasar. – 1578. 1619: Pisaly). M: Bado (1585. B: Oroz. – 1587. 2 Vinczie. Veres. Egry János 5 c. 18. M: 2 Bartha. Vince. Dl. 3 Zabo. JOBBÁGYSÁG. Varally. Ug. Ákos Miklós 1 mp (ketten laknak rajta). Vas. Ban. B: Poti (vlg. Dienes.– 1607. Symon. Kovacz. Varga. 1. 13 A dézsmajegyzék teljes névsora. – 1620. br. Dandi. Nagj. Dandi. B: Horwath. M: Halaz. M: Mikolai. Bodo. -Pál 2 c. M: Naag. Sztojka Zsigmond 11 c. -Zsigmond 2 c. Santa. B: Lytwa. 10 Zolt. Szűcs László 1 i. Kalós Ferenc 2 i. Sandor. – 1625. M: Fekete. 1. – 1612. – 1616. Zeöke. – 1611. 1749. 24 chr. Gionger.).). Geore. Elek. 4 si. B: Askoldi. – 1615. 1570. Birtokosok. Gionger. Ns 1292. – 1582. § és Per. – 1585. ott 1293. Osváth József 4 c. Varga. M: Berhes. M: Batiszy. – 1599. Ug. Askoldi. Gecsey Márton 1 e. Bodis. Ákos György 1 pp. 1459. keresztnév azonos s ez a névnem fordul elő többször). Cziökör. Veress.8 Özv. M: Balogh. Zabo. 1570). Geore. Dec. M: Dekanj (1600: Begani Dec. Zoltán György 3 c.12 M: Paladi. – 1609. Dienes István 1 si.. B: Muska. 2 i. – 1619. Huszty. 1586: Gorinj). B: Zeremy. 2 Gerendi. Czáró Fogarasy Imre 2 e. 2 si. Sandor. B: Sartor. M: Czeokor. M: Therebessy. 3 Thot.14 1573. – Dic. – 1589. Ug. Dóka. Zanio.13 23 pf. Ug. M: Dancz. B: Vislay (1617: Pissay. Sydo (1580: Zydo Dec. – 1593. 9 8 . Molnar. Teglas. – 1631. 11 U. 1570). M: Vida.9 Angyalosyné 1 si. – 1605. Sypos. UT.15 1 j. 14 Az itt felsorolt nevek szintén mind a dézsmajegyzékekből valók. M: Georgi. Zeremi (1635: Chieremi Dec. M: Bene (vlg. – 1588. M: Bartha. Ban. Bodis.CSEPE 313 1567. B: Pany. Dienes. 1573. 2 Gyakfalvi. – 1581. Kun. Dec.). Vida.).11 M: Gere. 2 Olah. 3081. Molnar. F. Ug. Szeoke. Santa. B: Erdely. 1 i. Toth. Torok. – 1579. 1570–1631. Dec. Szilaghi. – 1584. Kerekgiarto. A következő nevek csak egy jegyzékben szerepelnek: Ardo. Fazakas. B: Mora. Tóth József 1 c. 12 A falu felosztásában szereplő sessiok. Matius. – 1583. Elek.10 B: Magnus. Ug. Szeomeo (vlg.

B: Asa. Nagy. Pap.21 M: Lágy. – 1715. 2 Molnár. M: Maczka (1695: Macska). ott. Sz: Lemak. 2 Rakoczy. Dudas. között további új nevek. 17 A dézsmajegyzék teljes névsora. – 1638. Gerendi 1.23 Sz: Pilka. Danko. Rusilo. Levay. – 1675. Darabont. közötti további új nevek. Varga. Domokos. 1691. 2 Czapp. Ilykó. Kopasz. Panyko. Zsimtza. Trusilla. Lovas. Keöre. Bodnar. Csökör.28 31 c. Sohe. 1692: Szinő. Tympor (1675: Tompor). Szvitlik. Vekla (1679: Vitkay). – 1764. – 1677. – 1743. – 1651. Girus. Palaadi. az 1773. Karaszlai. Puskás. 1775. 1631: Erdeli).26 Sz: Prakab. 1685: Stanio. Semet. Erdelyi.). Szilagyi. Szanyo. Ug. Ug. 1693: Szánya Dec. B: Erdeő (1. Taraszkközi. Kopasz. Ug. Roka.). v. . M: Erős. A falu lakosainak nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés előkészítése során 1772-ben felvett bevallások záradéka szerint magyar. Levay. 3 Sztánics. Dosztin. – 1685. Sohe. Stéfán. 2 Hegedüs. Ug. 1743. Per. – 1670. Zsiross. M: Rusa. B: Abloda. – 1668. M: Hegedüs.16 1635. Stanio (1. M: Darvas. 1631). 2 Rusy. chr. M: Ballo. Torombuleczki. Czap. Velicsko.27 M: Ombody. keresztnév azonos). – 1644. 1689: Senyő).24 B: Szenye alias Szavka (l. 6 i. Bike (1691: Beke. Herendi (vlg. Timpor. Sz: Szatanicz. Senyő (l. Gáll.17 1 j. Molnar. B: Bilkei. – 1692. András. CR. Barakonyi. Husztközi. Bika u. Sz: Bihum. M: Batár. – 1763. Ballo. Demeter. Tőke. Palady. Munkaczi. Mark. Sz: 2 Andruk. 1689–1775. Filepp. Székely. Heteny. Gernyesi (1678: Geriesy). – 169320 M: Borsos. 24 CR. évi hivatalos helységösszeírás 16 A felsorolt nevek a dézsmajegyzékekből valók. M: Berhész (l. Szádvári. B: Demeter. Danko. P. Török. Ug. Hutnik. – 1645. B: Bodnar. Ug. – 1720. A következő nevek csupán egy ízben szerepelnek forrásainkban: Baba. Hedri. Sütő. Sz: Dosztin. – 1647. Sz: Rusilva. B: Hedri. Iles. Nyaray.22 B: Csepey. Pajza. – 1666. Darvas. Terpák. Keöre. 18 21 – Dec. a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél szerint rendes nyelvük (ordinaria lingua) – bár magyarul mindnyájan értenek – rutén (UT). Kardos. 2 Fekete. Kopcsó. – 1716. 1689: Senyő). M: Balos (1692: Bolos Dec. M: Iles. 1620: Berhes). Sikora. 12 si. Kodra. Dec. 22 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatásban.). Ns 6. Olah. Szőcz. M: Domokos. – 1695. 2 Ombódy. 1715: Szanyó CR). B: Lengjel. – 1636. 25 Conscriptio. Karajnay. Taraszkközi. Erős. – 1673. Husztközi. B: Baba. 1689. Dec.18 M. Marosz. 4–793. ö. Lengjel. Lovas. 28 Az úrbérrendezéskor készített tabella teljes névsora. Csale. M: Veegh. B: Girus. Iryni. Rostas. 2 Oláh. B: Kirva. 2 Valicsko (1692: Velicsko Dec. Szász. 23 Dec. Herendi. M: Munkaczi. Ug. Iryni.314 CSEPE 1631–1689. 2 Orosz. M: Kánái. Szajkofalusy (1691: Szajko Dec. Szőke. Kánai. Erdélyi. Péter. – 1679. Hetenyi. 1685: Bilkei. 3 Lemák. 2 Gata. Keövösligeti.19 M: Csoroszlya. UT. 26 27 – Bírói idézőlevélben. B: Steffan. M: Barakonyi.25 M: Tprücsök.. 2 Kovacs. Ug. 2 Szűcs. Szárazpataki. Sz: Riczu.

Szamoga Piszkáros (Pesty). fluvius. Ns 29). – Gyerthyan. Zylas.). 1887 (a 75000-es kat. 1476. 1476: Ezthegew. 1573. 1573: Elewew Bathar. eln. melyet most Ardai tó-nak hívnak (P. 1800 (Per. fluvius. via publica (Ardó felé vezető). 1887: Vesztegő p. bereg: cserje. Ugyanezek az átiratok foglalják magukban azokat az 1473. Gődénybáza (1262) és Gyula (1692) határában is. Ns 89). 1481 (Lel. Nyaras berek. fenilia. sub FF. 1865: Esztegő (Pesty). 1573. 1920. ö.) már ismét egyedül a magyart jelöli meg. Ns 41). 1800. vallis. L. 1583. nemus. 30 A magyar berek. de birtokosaik által a Perényieknek. 1768: Esztegő. (Kniezsa. 3081. Ns 1. EtSz. Thewlges wlgh. az utóbbi alkalmakkor először előforduló földrajzi neveket később 1473. 1583 (Per. ott). 1583. amelyekből az 1337.29 Rakottyas berek.hal neve’ vagy oláh piscar . évi nevekhez még: Per. Kiralutha. júl. évi földrajzi nevek további adatait a forrás külön megnevezése nélkül idéztük s amelyek a Feketeardó és Csepe között fekvő. a falu jegyzőjének 1862. 1441 (Zolt. (a 75. L. térké29 E földrajzi nevek (csupán a Batár folyóig. 120.30 nemus. Ns 29). 1865: Piszkáros. 1584 (Lel. 1476. Ug. évi okleveleket is. Juhar. Oklsz. Met. terra arabilis. MTsz. 23). Fekethewyz. 1573: Ezthegeő. Lel.31 stagnum: 1473: Pyskarostho. piskor . I. 65. 1780 (Per. ott). Az egri káptalannak e határ megvonásáról szóló bizonyságlevelét. Ns 29). 1441: Ezthege (Zolt. fluvius és terra. nemus. Ne 15. 1573. 4–793. évi jelentése (Helyt. 1796. Kerthelyes berek. fluvius. bokor.halász’? Az -os végzet magyar képző. és 1476. még Batár (1465). Acta 1584. 1583: Kerthwjeljes (U. Acta 1481. 1583: Wasaros wth. cserjés vagy vízjárta posványos hely. térképen). 1583 (Per. ott). 1583. eredetileg Csepéhez tartozó. 1583: Reketthjes Bereg (Per. arbor. 1337. 1583 (Per. Ns 56 és 1749. alatt. 1473: Ezthegeu Erdeje. 367. 2895/1862. Feketeardó birtokosainak átadott Esztegő. FÖLDRAJZI NEVEK.) . 27). arbor. 1887: Fekete víz (a 75000-es kat térképen). A piskáros szó eredete bizonytalan: < szl. 1473: Rekethyes.000-es kat. 283) a faluban főleg divatozó nyelvnek egyformán a magyart és rutént. v. silvula.CSEPE 315 (Bpest. 1476 és 1573. 1923 (Királyházánál): Vestegu patak (Petrov 32). P. 1473: Zylas. Ns 1290). 1583. Per. Ns 6). (az 1573. a Feketeardó felé eső külső csepei (akkor még telki) határ leírásában szerepelnek. az Wztukehez fűzött jegyzetet). csupán későbbi hiteles átiratokban találtuk fel és pedig a következő helyeken: Dl. 31 Piskáros-tó. ö. 1583 (U. F. No. Bathar. 1583 (U. Izthegew. Ns 1290). 4–793. Piscarosthow. Batárközi és Szénamező nevű földek birtokáért folytatott küzdelemben szerepelnek. Ns 29). v. piscina. I. 26. 18.

Sarrusrev. Nyaraswelgh. 1476. Azóta bizonyára megváltoztak. 37 A Csepe és Feketeardó közé eső s eredetileg Csepéhez tartozó Esztegő. Somkerek. (Kniezsa). térképen). 1573. 1800: Laskod-on (Per. fluvius. 18.).. Lyget. Ns 1290. Kystheluk. Az Wztuke esetleg a fentebbi Esztegővel azonos.39 Abazeg. fluvius. 1887 (a 75000-es kat. külön Laskod alatt.).). jz. Feketeardó (1802).32 fluvius. Twyssed. külön is Szénamező alatt. 1582: Zenamezeo. üsztüke . 1865 (Pesty). 1800 (Per. Per. 1900. Laskod. Laskod) Csepének (akkor még Telek. silva.38 Sarasrew.316 CSEPE pen). L. rubetum.. 1761: Kis Patak (UT. 1582: Batharkeözy. Acta 1481. Ns 15. 4–863). 4–793. betula (!). még Batár (1465) és Gyula (1659) határában is. akkor = a népnyelvi m. lacus. Feketevíz és Esztegő folyásai ezen a területen már felismerhetetlenek. még Gyula (1692) és Tivadar (1479) határában is. Batárközi és Szénamező nevű földek határainak leírásában. sub No 1). 1766 (Lel. Zenamezew thelke. possessio. L. Parvum 94. 32 . 38 A Batár. 1478. 1337: Nyaras berek. Kom. 34 Zolt. Batarcs. 1865 (Pesty). Kom.). 1573. Met. 1573: Chere.). ha nem. 1800. L. 3081. terra. terra. ugyanazt a folyást más helyen másként nevezték. jz. 1800 (Per. régi m. F. Ug. P. 1573. körül (Kom. még Batár (1465) határában is. későbbi átiratokban. 1582 évi adatok forrásai ugyanitt. jz. 1573. Nyarfa. Ug. Wztuke és a következő 3 földrajzi név (Kistheluk. 1766 (Lel. 1762: Laskod előtt (P. Farkasfalva (1796). 1573. Dl. Ns 37. 1800: Liget allya (Per. A felosztásról szóló oklevél eredetiben Lel. L.36 1476. de az elnevezés is ingadozó volt. Ns 89). Ns 6). Prot. 1481 (Lel. Patak. Wztuke. Ns 6). terrae arabiles. loeus. a.35 terra. 1767: Kistelek (UT. lacus. 39 Lel. Fogalmazványban: Lel. jz. Ns 26.33 34 1441. l. 1481: Lygetherdew (Lel. Ns 89). terra. Acta 1478. 1865 (Pesty). Cherefark. Thekeres Bathar. Tkekeres. 33 A szó eredetéről is itt. Ns 89). Met. Holt Batar. 1865 (Pesty). sub No 1). L. ösztöke. 35 Tövissed? 36 A helységnek ugyanazon részére: északkeleti határára esnek. 1800. Ns 1. 98. Tekeres. még Batár (1465). ö. térképen). Nyarfa. 1800. 1900 körül (Kom. v. 1887: Tekeres erdő (a 75000-es kat. Gődényháza (1262) és Tivadar (1379) határában is. Ns 89). Acta 1481. A nevek után álló 1476. Lel. f.37 Bathaarkewzy. 1749. 1800.. Per. Telki) a birtokos családok között két egyenlő részre történt felosztásakor szerepelnek.eketisztító vaseszköz’ (<szláv stykъ u.

– Vápán44 innen Vápa felől. – Dadogo irtássa. MNy XIII.48 Oltovany. jz. A m. Kom. 1767 (UT. 524. vejsz. CSOMA. halászat könyve I. 944. II. mint falut külön is. Kerekded tó. 1057. Oklsz. NyTsz. Hajtó mocsár. 1865: Felső forduló (Pesty). Hetény és Csepe határszeglete. Ugocsa megyében igen gyakori e szó. 1800. 45 Kottyha: a rutén kotyha . 41 40 . 42 Feketeardó.46 Vészes. Per.41 Fjwzessegh wapaja. évi határjárásában. ö. – Szőke szugja. 1766 (Lel. – Heténi füzes. Nevével először 1323-ban találkozunk a Zolt. A Csepe és Feketeardó közé eső s eredetileg Csepéhez tartozó Esztegő. Oklsz. 1900. körül (Kom. 1865 (Pesty). 1865 (Pesty). vejsze: magyar halász-szó. Chamafalva. plantarium. NyTsz.40 Szilvas-ra menőben. 4–863.47 1887 (a 75000-es kat.49 Öszödfalvi út. (V. 1760: Gyepű (UT sub No 1). lápa. jz.). 44 Váp.42 43 1762. Óh gyepű. sub No 1). völgyfenék). Mogyoros forrása.). A jelentés földrajzi névnek nem látszik alkalmasnak. Fekete erdő. – Csomai erdő alatt. 839–40. Ns 89. sz. Chama. 47 Vész. vízbe levert halfogó-rekeszték jelölésére.CSOMA 317 1579. – Öszödfalva. MTsz. 1762 (P. 1118. Kom. Csoma felől való láp. MTsz. (Kniezsa. 1583. Chiamma. jz. 1767 (UT sub No 1). Felső mező. Kom. 1767 (UT sub No 1). a nádból vagy vesszőből font. az ismert értelemben (mocsaras mélyedés. III. – Wasaros wth.. 4–863). 1865: Alsó forduló (Pesty). II. Kottyha. NyTsz. 1075. Herman Ottó. jz.. 75. 1800. Kert alatt. I. – Nyomás mező. II. Batárközi és Szénamező nevű földek 1583. 1124. második felében megtelepülő ugocsai kisnemesi faluk egyike. 49 Oltovány. A XIII. Nagy sor. – Alsó mező. vápa : láp.45 1766. L. 1766: Kis Erdő (Lel. 711 Ugocsa megyében sokszor előfordul.taliga’. Ns 29. puszta (Pesty).). 1583. 43 P. Ns 726. 48 Per.) 46 Lel. – Harom hatar.. otovány: oltvány. Choma. – Árok allya. térképen). 1290: Oklsz. 1337: Kiralutha). – Somogá-ra menő. – Nagh Njlas.

Kántor. Bereczk. Kántor. M: Csomafalvi. ETSz. belügyminiszteri rendelettel a falu neve „Csomafalvá”-ban állapíttatott meg. 2 1 .3 M: Babos. Katona. Turkoly. Balásy.-ban már számos nemesi családot találunk a faluban. Fábián. Sz: Junak. 1754–55. Turkoly. elsősorban Mármarosból – új rutén elemek szivárogtak s a XVIII. Soraiba a XVII. 22. Benecs. szept. Kántor-ok. Mokos.318 CSOMA hasonlónevű család tagjainak nevében. Harczas. Csomai (Csoma). Nagi. sz. Mátyus. Bokor. 1130. sz. Kantor. M: Babos. Fábián. Pap.6 Hagara Dániel. Csomafalvi. Rosa. Futamoth.921/1907. f. sz. 20. 2166. Saalos. Dl. vége óta fölmutatható adatokban nemzetiségileg már némileg kevertnek látszik. Sebessi. ott 1681.1 A XV–XVI. Jármy. 7 UT. A 145. M: Bálintfy. Pap. Csoma is – bár ismeretlen eredetű – magyar személynév. Ujvari. Zoltán. Tibay. Ns 6. Csamai. A nemesség mellett a kis falut csak szegény és kisszámú zsellérség lakta. 5 Conscriptio. Gál. Kövy. 4 U. Uyvary. – XVI. Veki. Helyt. Mokos. Thewser (Thwsyr). Csepelyi. 2 Katona. B: Török. Benecz. Kis. 1743. 423. sz. BIRTOKOSOK. sz. Veres. 6 Nemesi összeírás. Csomai. Veres. sz. 3 Ug. Fejér VIII. Lenartffy. – 1681.4 M: Babos.5 M: Pap. A kisnemesség. melynek magyar eredete nem kétséges. Lenartffy. Gődény. Futamoth. jkv. NEMESSÉG. 2 Harcsas. Nagy. Csomáról nevezett családok. Csepei. XIV. Maga a falu neve. első felében a jogait bizonyítani nem tudó kúriális községtől el is perelte a falut. második felében – úgy látszik. dec. 651. Per. Sebesy. Szirmay. sz. Csomai. – 1743.-ban az új birtokosok is rutén vidékről hoztak telepeseket a jóformán üresen maradt falu telkeire. I. – XV. 1670. Egytelkes armalisták: 1670. – 1775. 22/23. mely ekkor teljesen jobbágysorba süllyedt. sz. Borbely. A faluban a nemesség mellett helyet foglaló zsellérség a XVI. Bálintfy. 2. Bencze.2 a vele körülbelül azonos színvonalon élő parasztsággal a jelek szerint erősen összevegyült. Kis. B: Török. Egyed. Borbély. Palagi.7 Hagara Pál 20 c. Mokus. sz. Mokos. B: Thwrczöl. f. A királyi fiscus a XVIII. Nagy.

3 Lemák. 4–739. évi jelentése (Helyt. Ug. – 1749. 1689–1775. – 1644. akik Az ez évi dézsmajegyzékekben csupán egy-egy név szerepel. Damakoss. 1647: Szele).14 M: Eveges. mint szegény kisnemesek.) szerint „magyarul és oroszul egyformán beszél a nép”. Ihaszi. Dec. Az Éger-mocsár közepébe települt falut először 1323-ban említik. kezdettől fogva alig is lakják mások. 16 p. Ug. – 1748. M: Balogh. Rosa. míg ismét föltűnik irott emlékeinkben.9 11 chr. 1689. Kanyuka. Német.12 B: Totfalusi. – 1677. a végrehajtásról 1774-ben kiadott bizonyságlevél szerint a falu lakosainak anyanyelve (lingua vernacula) rutén (UT) s az 1773. Sztarozta. sub No 2. M: Magyar. 4–3827.11 7 chr. Dec. 1920. 1632–1689. – 1626.16 Sz: Kacsur. Sido. B: Husztközy. Sz: 2 Dankuszki. Davit. 8 . B: Falutskai. A kisnemesi vidékhez tartozik. 2 Zsolobák. 2 Thott. Orosz. között új nevek. Husztközy. 1632. B: Lengiel. mikor a Káta-nemzetség birtokügyében tanúzó környékbeli nemesek között szerepel két debouch-i nemes. M: Fabian.1 Ezután csaknem egy század telik el.17 20 c. 12 14 – Dec. M: Christoph.8 B: Totth. Totth. Molnár. A falu lakosságának nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés során 1773-ban felvett bevallások záradéka szerint magyar.8 M: Kiss. Simon. – 1620. az előzőkben és közbeesőkben egy sincs. – 1645. 9 A dézsmajegyzék teljes névsora. 1 Dl.DABOLC 319 JOBBÁGYSÁG. között további új nevek. M: Huszti. B: Cziuras. 1775. Szanyo. Rosa. míg a falu jegyzőjének 1862. eln. 10 A felsorolt nevek is a dézsmajegyzékekből. Dobocz. 17 Az úrbérrendezés során készített tabella teljes névsora. 2166. B: Olah. A következő nevek csupán egy ízben fordulnak elő: Fabian. 1599. 1692. 15 P. Geletei. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest.8 Sz: Lithwa.13 Sz: Kosztin. – 1694. DABOLC. Ug.10 1635. 2 Juhasz. 2 Oláh. Lenvay. 3 Orosz. Daboch. Ug. Dobolcz. Tooth. M: Deák. UT. 11 A dézsmajegyzék teljes névsora. Sánta. M: Kovacs. 283) is a rutén nyelvet jelöli meg a faluban főként divatozónak. 20895/1862.15 M: Pap. Dec. Nagy. Zele (1645: Czele. – 1695. Domokos és Máté is. 2 Olah. Dabocz. – 1636. Debouch.

– XV. Nagy.2 a községet megtöltő kisnemesség s az ennek soraiban meghúzódó néhány jobbágy – legalább is mióta az adatokat megszólaltathatjuk – színmagyar volt. – XVI. Helyt. szept. 2 Szegedy. Elek. 1 mészáros. Dabolczy. 2 Borbély. Egytelkesek. M: Barla. V. Supán. A XVI. 2 Szegedy. Nyilas. Daróczy. Filér. XIV. Bónis. – 1754/55. 8 Dic. 2 Papp. 2 Vincze. Moór. második felében néhány jobbágy is lakott a faluban s az úrbérrendezéskor is számbavettek 5 zsellért. 1743. Mathyws. 9 UT. ott 1681. 3 Szegedy. Bocskor. sz. A környékbeli kisnemességhez legalább is – az általános jelenségtől eltérőleg – csak gyér rokoni szálak fűzik. 22/23. 19.Vincze. Csető. Harsányi. Sile. Szőke. sz. 4 U. Pajzs. 18. Csoma.9 özv. 2 megyei küldönc (cursor). B: Németh. A szláv Dubovъcъ < dobъ . Mándy. Darnay. Varga. Gyulay. Lakoczy. 2 Elek. 7 Per. Visky (libertinus). 3 2 . Sáska András 1 i. Farkas. dec. Mátyus. Fekete. 2 Nyilas. Szeles. armaliták. Szűcs.– 1772. Fekete. Silvester dictus Syle.ö. Nyilas. júl.5 M: Balog. 6 Nemesi összeírás. Porkoláb. Mezey. Thorma. Vince. 2 pp. BIRTOKOSOK. Elek. Kerechet. Béres. Lakóczy János 1 i. Fillyer. f. Tomory. 3 Kiss. Benecs (Bencze). 5 Per. Gide. Gyulay Ferencné 1 c. jkv. Kovács. 3 Thomory. M: Barla. Bánfy. B: Fogarasy. Kiss. f. Kósa. 2 Daróczy. Szálas. Kerechet. Kádár. 1772. B: Horváth. Csató. Harsányi. Lakóczy. 2 Elek. Simon. Mathyws. 2. Szabó. Ns 6. Vásárhelyi. NEMESSÉG.7 M: 2 Balog. Szőke. B: Visly. 1 varga. 3 Bökényi. Fazekas. Thorma. Nyilas.4 M: 2 Balog. Borbély. 1 ss. Szabó. Literátus. 2 Szabó. sz. B: Polyák. Szűcs.tölgy’. 3 Szabó. 2 Nyilas. 653. Jóllehet a falu neve szláv eredetet sejtet. 1567. Daróczy. Pogány László 1 i. Tolvaj. Zsoldos Albert 1 mp. 1670. 3 megyei hajdú. M: Dabolczy. Jakab. Darnay. Fekete.6 M: Belenyi. Engy. Nagy. 2 Belényi. Varga. Belenyi. Szaniszló. 1743. Fekete. Elek. Dabolczy. Csire.320 DABOLC a mocsár által elszigetelt faluban maguk is elszigetelődtek. – 1775. Szilágyi. 3 Szabó. Vincze. A felsoroltak között 1 csizmadia. 20. 3 Szabó. Bónis. Ug.3 M: 2 Balog. Dabolcról nevezett családok. sz. Daróczy.8 Szirmay Lajos 1 ip. 2 Peterke. Nagy. Bocskor. ZONF VI. Silye. Lakócsi. Szűcs. 1670. Péterke. – 1681.

Koka.15 Zomoga nevű földrész. István a nagyszőllősi hospesek részére 1262-ben adott kiváltságlevelében a királyi halászok földjének egy részét és bizonyos Droch nevű földet a hospeseknek adott át. a gyulai ref. L.10 1567. Vinche. 11 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. térképen). Kom. Kowach.000-es kat. Dic. Botos. sub. Az utóbbi gyakran előfordul a megyében. Ardo. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. Az egyházközség egyébként Akli filiája volt. Akli (1337) és Gyula (1659) határában is. 2 pp. 1772. 1865: Négyhát vagy szomoga mező (Pesty).19 víz. FÖLDRAJZI NEVEK. – L. 18 Egre? talán azonos ergé-vel.. valamint a végrehajtásról kiadott bizonyságlevél (UT). Egre nevű föld. F. 1887 (a 75000-es kat. 1585. 1 mp. 19 UT. V.12 M: Giakfalwi. évekből a dézsmanyugták alapján közölte Zoványi. 305. térképen). még Gődényháza (1262) és Nevetlenfalu (1757) határában is. M: Alch. 1887: Nagy eger.” M: Bochkor. Felső Hodos. – 1609. egyházközség tulajdonában levő eredeti után.. 17 Talán elírás Homus (hamus) helyett. 1506.18 Éger. 14 Az úrbérrendezéskor készített tabella teljes névsora. 20895/1862. eln. – Also-. Darouch). – Also sziget. Csokas nevű kaszáló.DARÓC 321 JOBBÁGYSÁG. ott. Viski. XIII. évi jelentése (Helyt.) szerint: magyar. Az erge magyarázata Isótelekénél. 16 Kom. B. 1 A Darócra vonatkozó források jelzetei s a név írásváltozatai Nagyszőllősnél találhatók a földrajzi nevek között. Fekete Eger (a 75.1 A Nagyszőllős nyugati széléhez csatlakozó Halászföld és Droch-Daróc Három dabolci református pap nevét az 1645–1648.16 Honus17(?) hegy. 13 Per. Wgato nevű erdő. Nagy. Mikes oldal. Ns 42. 1775. hasonlóképpen az 1773. 3 i. 12 U. 283) s a falu jegyzőjének 1862. MPrEA. (Droch. 10 . 1 ss.11 1 ip. M: Beneffy. – 1572. DARÓC. A falu lakosainak nyelve az úrbérrendezés során felvett bevallások záradéka. PT 15 Lel.14 1 c. 1920. 1609. jz. jz.

A daróc szó nyelvi eredete felől ma már nem lehetnek kétségeink. arra az eredményre jutva. Hazai okm. annál kevésbbé tehető fel. MNy. A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. évi határleírás alapján megállapíthatjuk. Dl. ha erdőkhöz kötött volt is.4 de ezek emlékét a két Ardó nevű falu neve (ardó = erdőó = erdőóvó) és nem Daróc is őrzi. hogy ez összefüggő szűk területen ugyanazon foglalkozásnak két magyar neve lett volna és rögződött volna meg településként. A darócok nem voltak solymárok. 2 A szó eredetét Melich tisztázta. 4 Ujh. . Verbőc. erdőóvók. de ugocsai tapasztalataink alapján nem tudjuk megerősíteni azt az újabb elméletet sem. a hegyről a síkra lefutó Szalva-.5 A darócok foglalkozása tehát. sz.322 DARÓC körül a szomszédos ardai nemesek és a hospesek között a XIV. 116–119. hogy az „ómagy. ebből hazai lat. Ezek alapján: „a daróci köznévben a . A két Ardó közül az egyik (mai Szőllősvégardó) éppen szomszédos volt a darócok földjével.3 Az ugocsai erdőgazdasági jellegű királyi uradalomban voltak ugyan erdőóvók is s róluk (custodes silvarum) még a XIII. hogy nevét az előzőleg rajta megtelepült s az ugocsai királyi uradalom szervezetéhez tartozó „daróc”-októl nyerte. végéről is oklevél szól. az erdőóvókéval aligha lehetett azonos. mint régebben hitték. 1934. többnyire kisebb erdei patakok mellett terülnek el”. XVI. évi adományozás alkalmával nyilvánvalóan lakatlan volt. 23–28. draucarius foglalkozást jelentő szláv eredetű szó”. sz. ha a daróc szó egy. mintha a darócok nem egyebek lettek volna. majd az egységes nagyszőllősi határt ismételten is megjárták. 189–191. 3 Hóman a Daróc-ok földrajzi elhelyezkedése alapján az ilyen nevű helyek jellemző sajátságául azt tartja. Daróc pedig északi folytatásában az irdatlan erdőséggel borított nagyszőllősi hegyvidék lábánál. Fekete Nagy Antal a szepesmegyei Daróccal kapcsolatban megerősítve látja Hóman következtetését. mint – erdőőrök.custos silvarum’ nyelvünkből eltűnt régi magyar nevét kell látnunk”. hogy a királyi halászok földje a nagyszőllősi határ nyugati szélén a Tisza mellett. nem kétséges azonban. erre azonban nincs támaszpont.és Ilonok-patakok itt elterülő mocsárvidékein feküdt. Az 1336. folyamán határvillongások dúltak s ezek során 1336-ban a két egymás mellett fekvő adományföld határait. MNy. hogy „kivétel nélkül magyar és erdei telepek s alig egy-két kivétellel folyóvíz. 38136. a környékben beszélt nem magyar élő nyelvben azonos jelentésű lett volna a magyar erdőóvóval. Daróc az 1262.2 még mindig nem tudjuk meghatározni azonban a darócok foglalkozását. XVI. drauci > drauc. 453–454 5 Ez csak az esetben történhetett volna így. VIII.

A Hontpázmány nemzetség ugocsai ágának birtoka volt. Chenner5 (Chemer?). a XV. Nagyszőllős (1336. 6039. – Szirmay 120. rivulus. Fancsika és Újhely között állott.DOB 323 DOB. 6 L. Kérő). talán hibás leírás. 1297–13. hogy Dob is a nemzetség által 1300-ban szerzett nagy kiterjedésű tiszamenti Nyírtelek nevű puszta területén keletkezett s miként a nyírteleki pusztán megtelepült. 175. L. 38187. 1581: Dobteleke NRA 366–20.) határában is. silva.). ö. V. Tiszaújhely (1516) és Tiszaújlak (1648) határában is. Fancsikánál és Verbőcnél. 5 Csenner. palus.3 továbbá a falu 1372.6 Az idevonatkozó adatok Tiszaújhelynél. Dl. Mátyfalva (1409) és Verbőc (1410–20. Nagyeger). Fancsika határának részét képezi. miként a vele szomszédos Kérő. 6039. Altalpatak. 1508-ban már pusztaként említik. a nemzetség két ugocsai ága. években összegyüjtött ugocsai birtokok megszerzéséről szóló oklevelek ben még nincs nyoma1 s először csak 1372-ben találkozunk nevével. 4 Dl. hogy Dob szintén magyar település volt s e feltevést további adatok is alátámasztják. arbores. Fejér közlése annyiban tér el. Eger forrása). (Dab). Egrespatak. A fancsikai határban a puszta neve ma is él s ugyanitt a Dobito (Dobi tó) is az egykori falu emlékét őrzi. többi falu (Tiszaújhely. sz. Dl. arbores. csemer? Jelentése és eredete ismeretlen. mikor birtokosai. 307–2. Dob is a nemzetség telepítése volt. Egres (1356). Fancsikánál a földrajzi nevek között. A falu. még Egres (1391). I. 2 1 . évi határleírásában4 megnevezett következő határjelek: Jegenye. 1369. Ujh. hogy itt Csemer és Csalpatak (!) olvashatók.2 Tiszamenti fekvése valószínűvé teszi. Elsősorban a falu magyar neve. 3 Dob magyar szó. Ugyanezt a határleírást közli 1377-ből Fejér IX. Juhar. Fancsika (1785). Tiszaújlak. 5. első felében néptelenedett el. de még a középkorban elpusztult s azóta mint puszta. L. EtSz. A Tisza északi partján. Tiszakeresztúr (1561. Feketepatak (1295). Ez a körülmény – tekintettel a nemzetségi birtoktesten élő népesség magyar eredetére – már maga is elég biztos alapot nyújt arra a feltevésre. Karácsfalva. de a nemzetség által 1251–1300. a fancsikai és ardai nemesek megosztoztak rajta. még. k. Mátyfalva (1580 k.

Kom. A Nagyszőllősi hegység nyugati lábánál elterülő mocsaras. 4 ip. (Egrus). Károlyi Antal 1 c. már lakosaitól elhagyott puszta föld („terram vacuam et habitatoribus destitutam”) volt. sz. 1567. lápos vidék egyik települése. 1567. jz.921/1907. az égerre emlékeztet. második felében még dívott a faluban. br. 5 Lel. sz. 8 des. JOBBÁGYSÁG. Kalós László 1 i. 2 i. Perényi Elek 2 c. 8 pp. E korai terjeszkedést bizonyára siettette a birtokos változás is. 1 i. mely nevével a láp növényzetére. A XVI–XVIII.-ban fokozatosan kicsúszott s a birtokrészeket más ugocsai birtokosok. 1 pp. A 145. -Imre 9 c. Az ősi birtok a család kezéből a XV. Dienes Zsigmond 1 i. Dl. sz. sz. második felében Egres már túlnyomólag rutén jelleget árul el s így egyike volt azoknak az ugocsai síkvidéki magyar faluknak. Telekyné 7 c. 6 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. a XVI. Swngh fiaitól származott a terebélyes Egresy család. Pogány Ádám 1 i. Draskovich Gáspár és özv. belügyminiszteri rendelettel a falu neve „Szőllősegres”-ben állapíttatott meg. Neve ruténül is: Egres (Petrov 31). hogy a Swngh fiai által ismét benépesített puszta föld lakosai szintén magyar nyelvűek voltak. sz. . a magyar nyelv azonban a XVIII.1 Az ugocsai királyi uradalom alapítása volt tehát s valószínűleg a tatárjárásban pusztult el.4 Buday László 1 c. Dic. mikor László király Swngh fiainak. Korai település.2 BIRTOKOSOK. 3 ip. 4 pp s név nélkül 22 des. Rövidesen azonban megváltozott a helyzet. évi földrajzi nevek arra mutatnak. 38132. 14 des. 1 2 Ujh. főként a Perényiek szerezték meg. 1457. M: Fekethe. a Perényiek kezén volt. 2 i. 3 Dic. A falu eredetileg magyar település volt s az 1356. -Sándor 1 c. – 1775. 7 ip.324 EGRES EGRES. 1284-ben. második felében ugyanis Egres már egyedül a szomszédos rutén vidék birtokosai. Jánosnak és Tekének adományozta. melyeket a nagyszőllősi hegyvidéket megszálló ruténség legkorábban birtokába vett. 4 T. Perényi Ferencné 1 j (pp).6 2 j (1 pp). a XVI. és 1391. -József 4 c. Maguk az Egresyek Sásváron találtak otthonra. gr.-ban a csekély magyar elem fokozatosan kiszorult. 2 i.5 B: Bölcsik (?). gr.3 Perényi János 1 j. eggyé olvadva az ugocsai kisnemességgel. sz.

Per. Sz: Kraynik. Komjáti. 1720. Konkoly. Kenez. febr. B: Karazlay (1570: Krazlay Dic). – 1687. Ns 6. 1575: Mochar NRA 75–1. Sees. 2).7 B: Corka (1572: Cyorban. 1668: Muczan Per. 2). 1715–1775. Per. 1668. Per. 22 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatás teljes névsora.). febr. UC. Bajuszos. Mathe. – 1743. 1638. ö. 2 i.21 M: Bires. CR. Holos.22 10 c.14 B: Kulla. 14. máj. Lyupka. Thiba. Mohacs.19 M: Bocskor. Sak (talán Isak? v. 1690. Molnár. 16 Jobbágykezeslevelekben. 21 Jobbágykezeslevelekben: Per.12 B: Teoreok. 31. F. Tewrkewtew (1570: Teőrkötő. 1690. Kereczki. 17 Jobbágykezeslevélben: Per. 1690: Mulcsan UC 65–55). – 1638. Koczan. ott CR. Szűcs. Warga. 1651.11 M: Rakos. Ns 24. Sido. Sz: Habiczka. 7. Ns 24. Tőrisz. 1570. Szalma. jul. Ruska (1663: Ruzkai Per. B: Kozma. Moczán. 1 extr (si) s 1 taksás nemes jobbágytelken. 1743. 1567–1715. Lengelj. Kisfalusi. Hevereő. Sz: Lesak. Zoltán. Ns 21. 29.15 Sz: Czibulyka. Orozfeoldi. 1652. B: Czonka. Kevély. Kosztak. M: Kis. –1574. 7. Wolwach (1670: Palyvaz Dic. Nasztaszinecz. 2. – Dic. UT. – 1651. 1690. Santa. 1687. 11 Per. Dogács. 1667. máj. – 1668. Izak (1574: Isak Dic). B: Brodi. – 1572.9 B: Karaly. Magyar. máj. Per. Sz: Szivisztyo (1690: Szviscso Per. körül. 2 Olah.10 M: Fazekas. között új nevek. 18. júl. Potika (1574: Potka Dic). Nyresfalusi. B: Dolhay. Tiba (1690: Tibai Per.20 M: Farkas. tévesen: Hanchos Dic). B: Boso. – 1690. Urbarium. F. Per. Pap. B: Cyongoway. Lapoczka. Orosz. 1604: Chorba UC 59–15). Szücs.8 M: Deak. Darabant. 12 Perényi-jobbágyok. Kisbé. 1668. Siket. Sz: Ruszka. Kachyr (1574: Katir Dic). Korpos. Szvicsko. Lemes. febr. Per. Per. – 1667. Lanchos (1574.16 M: Mezaros. Mistichewi. Rákos. Ilosvay.23 M: Boldisar. 1674. 41. – 1680. 1574: Cziorban Dic. 59–15. 1680. B: Fattyu (des). 14 Tanúk között. Halanics. s Vay-urbáriumban: Per. 13 Néhai Perényi Imre jobbágyai között. 1625. márc. 18 Teleltetési jegyzékben. – 1625. – 1674. 1667: Moczan Per. B: Bányász (1690: Banys UC 65–55). Szalma. febr.13 M: Kerekjarto. Per. 2 s Vay-conscriptioban: UC 65–55.EGRES 325 Farkas wago.24 Sz: Buduly. Sz: Dublyak. között további új nevek. B: Kupani. 19 Jobbágykezeslevélben. 1668. – 1617. Karasnamics. 1570). Honchay. Kowach. – 1604. 23 U. Ns 47. 11. 20 Per. 1663. Dorogi. B: Ujfalusi. 89–8. 25. 10 7 9 . 24 Conscriptio.18 M: Széllyes. 30. 27–7. – 1652. 1572: Terdketew Dic). 17. és jún. Moychan (1574: Moczian Dic. Hajdu. okt. 25 Az úrbérrendezés alkalmával készített kimutatás teljes névsora. Görbe. Kis. B: 2 Lengyel. F.17 M: Bajusz. Marcus. Varga. Roka. Ns 23. – 1667. 15 Perényi-osztályozásban. Skoda. 1715. Ns 101. B: Baboczi. 1617.

még Feketepatak (1295).27 rivulus. Feketepatak (1295). rivulus. Fonchka. Nagyszőllős (1336) és Verbőc (1410–20) határában is. 38132. 28 Gyilkos-patak? 29 Talán Csök – Csög szn. még Mátyfalva (1570 k. 3 Tóth. 5 Papp. Ulinecz. Mátyfalva (1580. Szuszika. stagnum. Bogdány. 38132). Ruszka. Hydegviz. M: Karasia.) és Nagyszőllős (1390) határában is. Kiss. Fanchuka. Gyulkus patak. rivulus. rivulus. a végrehajtásról kiadott bizonyságlevél szerint – bár magyarul mindnyájan értenek – rendes nyelvük (ordinaria lingua) rutén (UT). L. FÖLDRAJZI NEVEK. Laap. Kozma.) határában is. L. k. Kuveches rew. – L. L. 30 Ujabb határjárás. aki e Mihály testvéréről reámaradt birtokot 1303-ban átengedte máHatárjárás Egres körül. Verbőc < szl. 1865: Egres (Pesty).30 Altalpatak. Mátyfalva (1409) és Verbőc (1410–20 k. Monyoros. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. eredete nem világos (Kniezsa). Télátnék. 38132). még Dob (1372). Verbőc-pataka. a hasonló nevű falut külön is. Sztojka. Ns 10.326 FANCSIKA 1775. Fanchyka. + széle? A chuk. vъrbovьcь < vьrba . Koszta.26 Verbeuch pataka. Nohács. 1356. Egerpataka. Ug. 1391. Lel. Nyull. Még Nagyszőllős (1688) és Sásvár (1660) határában is. Egerforrasa). Kisbé. FANCSIKA. 1865: Mogyoros (Pesty). Isóteleke (1424). Nagyszőllős (1336.fűzfa’ (Kniezsa). L. Ilonczai. Tiszaújhely (1516) és Tiszaújlak (1648) határában is. Hrabuczák. 1391 (Dl.25 25 c. 27 26 . 31 Ladamér < a szláv Vladimir. Krajnai. Met. Nevét minden valószínűség szerint a Hontpázmány-nemzetséghez tartozó Fancsika (Fonchka) ispántól nyerte. Nagyéger). fluvius. Dl. A falu lakosainak nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés során felvett bevallások záradéka szerint magyar. chok jelentése. Sz: Duminecz. B: Basó. Lengyel. Chukzele29 terra arabilis: 1391: Chokzelfeldmezew (Dl. Zsidik. 3 Maruska. 2 Dolhai. 1920. Lemák. Fancsika (1785). Ladamer31 egre. az 1773. Tiba. L.28 rivulus. 284) a faluban főként divatozónak a rutén nyelvet jelöli meg.). stagnum. Tiszakeresztúr (1651. még Dob (1372). 10 i.

sz.6 Besenyey György 1 c. Bíró. 2 Dienes. Nagy családok. Csimadia. Kánay. sz. Szeley György. 1903. 2 1 .-ban: Fancsikay Fodor. Megyery László 4 c. – 1754/55. 4 Lel. Dancs Ferenc. 2 Szeley. Dersőffi Imre 1 c. Kutasy. Fancsikay. akik kúriáikkal utóbb már jóformán az egész falut elfoglalták. úgyhogy falujuk a kúriális község jellegét öltötte fel. Rutkay Elek 2 i. részben nőági leszármazottai voltak a fancsikai birtokos nemesek. melynek erejét a helybeli színmagyar nemesség is növelte. sz. 2 i. 3 Gulácsy. Míg az előbbiek csaknem egy szálig magyarok voltak. Buday János 1 i. A ruténség a XIX. 1551. -László. Lázár. Fancsikay. sz. az utóbbiak között már szép számmal helyet foglaltak rutének is. Gulácsy András 1 c. 4 i. sz. Lázár. 2 Pogány.-ihoz alig vezet 1–2 folyamatos leszármazási vonal. Piosky (Püsky?). Fóris. Büky. A lakosság kicserélődéséhez: 1717-ben a tatárok 50 embert. Pelesznay (így). Megyery András utódai. Gulácsy Ferenc. 1 i. Kom. jz. második felében még jelentékeny számú jobbágyság. Dancs Ferenc 1 i.1 Az utóbbinak részben fi-.2 az utóbbi az új betelepülőkből s jobbadán alig néhány évtizedes jövevényekből sodródott össze. 3 A falu neve szlávul: 1773: Fanczikowa (Loc.. 284). Létay Ferenc. 2 Horváth. a XVI. 1653. Fejér. sz. 2 Darvay.-ban már felszívódott a magyar jobbágyságba. Apagyay. -István. Tár. A birtokjogok és az úrbéri viszonyok rendezése után a XVIII. Buday János. Szeley György 1 c. Kis. Ilosvay.3 BIRTOKOSOK. Kamany Mihály. Fančikovo (Petrov 31). Helyt. Futamoth. Tört.5 Bodó János. A nemesi kúriák szaporodásával párhuzamosan haladva apadt el a faluban a XVI. Darvay Elek 2 i. 1 i. 1 si. Lekcse. 445. Nagy. Fekete Teréz 10 c. Dienes Zsigmond. Solty Ferenc. KÖZBIRTOKOSOK.FANCSIKA 327 sik testvérének Mártonnak.-i jobbágy és zsellérrétegtől azonban a XVIII. 5 Nemesi összeírás. Nagyiday.4 Biky. Ilosvay Imre. Fodor. Horváth. 3 Lázár. nemest és parasztot hurcoltak el s közülük csak 26 tért vissza.-ban: Biky. – 1775. sz. Megyery János. 2 Buday. Szegedy Zsigmond 1 i. második felében ismét mértek ki jobbágytelkeket. Dienes Zsigmond 2 c. Szaniszlóy. 2 i. 1 si. Siró János.7 1739-ben. Dl. Fekete. mely ugyanekkor a zsellérség állapotába süllyedt. a XVI. Maróthy László 1 c. Létay. -Zsigmond. Síró János 1 i. 2 Megyery. 7 UC 15–61. Sztojka alias Haluka János. Horváth Márton. Fancsikáról nevezett családok a XV. 8 UT. Farnady. Bodó János 2 c.

Toth. Létai. Wegh. Somodj. Haszon. M: Ach. Beres. Chionka. M: Baniaj (1578. Polgár. Erdely. Simon. – 1597. Czoka.). Czunba. 2 Juhaz. ott). 1760-ban és 1772-ben az armalisták között még: Szentmiklósy (Per. JOBBÁGYSÁG. Biro. Mezaros. 1. 1578). Mandy. 9 chr. – 1578. M: Fekethe. Gaál. Magyar. Szarvadi. Pintek. 2 Balas. Per. Czika (1580: Czykaj). B: Zakola (1579: Zokolia. – 1603. Thamas. 2 Nerges. Cziok. – 1577. Ns 6. 1670. Vengor. Veres. Piros. Csirke. 2 Pap. Czoka.). Chengery. Deak. Kaszy (helyesen: Katy. Mandy. Kowacz. Petróczy. Barat. Dancs. M: Botos. – 1594: M: Bagosy. Horvat. Bichie. Kis.13 1576. Erulek. Zabo. Kovács. hibásan: Bagy Dec. Zyrmay. B: Kopchia. Kere (1577: Kerei.9 Armalisták. Ber. Halasz (l. Balint. Kopchia. Somodj. Pap. M: Kozma.8 Egytelkesek. B: Lengyel. – 1579. Christoph. Sophi (1581: Soffy). Chakj. Fazekas. Zyrmay. Siró. B: Beregy. Kadar. Kertez. M: Chiakan (helyesen: Chiaky l. Darfy. Kereky (helyesen szintén: Kere-Kerey). Oroz. Czybere. Saswary. Chyro (helyesen vlg. Ber. 3 Kereztien. 1583. Erdos.). Merges (helyesen: Nyerges. l. 1565–1632. Dancs. Elek. A következő nevek csupán egy ízben fordulnak elő: Alagy. 22–23. Farkas. M: Biky. M: Biky. 1760. Ber. Varga. 1578. – 1599. Kertez.). Szilágyi. Sz: Bwrdocz (1577: Bwrdach. Solti. 1670. Chomay (helyesen: Chengery. Tornay. Ber. Siket. B: Kenez. Togies (1577: Teolgies. Ber. Berthalan.: Bíró. Gal. – 1598. M: Bak. Barta. Kathona (szintén már 1551-ben). Katha. 1577: Kathy). f. Kozma. Katona. Alfeöldy. 2 Puskas. Sapy. Kaza. – 1754/55. 12 A dézsmajegyzék teljes névsora Dec. Nagy. Vengor. Forgolany. Sapy. 10 Nemesi összeírás. Paladi. 1743. Bodnar. Kom. Goree (1598: Gori). Siket. Fazekas. hibásan: Lögies). Peter (1577: Petheor u. előbbi többször nem fordul elő). 1570. Lukach. 3 Nagy.. Myklos (1597: Miklossy).328 FANCSIKA HELYI KISNEMESSÉG. Nemes. 2. Sz: Oseczky. Modra (1581: Bodra. Markos. 1594: Zakoly). – 1602. 17. 1602: Kery Dec. Chwre (Chyre). Szentmiklosi. 11 Lel. már 1551-ben). Kiralj. M: Batarj. jkv. Bodnar. hibásan: Baraniai). jz. Kadar. Konchia. Ns 6 és 1772. Sz: Holoka. 8 9 Ug. 1576). 1565. Kerekes. Zeöch. Kormos. – 1743. Czegeody (1603. Erdeos. 1583: Modor Dec. Szekely. Lakatos. Ereos (helyesen vlg. l. 1565). között új nevek.). Thar. hibásan: Zegedy). Vas. M: Jacab.12 30 fr. 1551. Markos. Nyry (1580: Nyres Dec. Egry. Sz: Lythwa (1581: Lypa). 1578: Burgat). Kundach. 13 A felsorolt nevek szintén a dézsmajegyzékekben Dec. Kenez. Rakassi (1599: Rakazi). Tóth. Mathyws. Ragy (1577: Ragia. Ber. . Csirke. M: Biki. keresztnév azonos. Szennyes. Leleszy. Dienes. – 1581. B: Alagy. júl. szept. Helyt.11 M: Bodog. M: Cziok. Mezaros. Halasz.10 Armalisták. B: Ispán. Tüzes. Conscriptio.

Dec. – 1005. M: 2 Bocskor. Halász. M: Bogathy. M: Balogh. B: Konchia. 3 Orosz. Bogáti. UC 148–1. 4–3827. Ns 6. Ber. 23 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatás teljes névsora.21 M: Bika. 2 Illés. – 1611. Hegedüs. Leleszy. Varga. Sz: Panit. Nyeri. 4 si. – 1757. Tar. 4 Juhaz. Saphran. – 1634. UT. Gombos. 1565).26 M: Borbély. 21 A kir. Kusinszki. Nyri. 2 Szennyes. Serfőző. 1695. B: Koszta.17 M: Antal. Kinery (helyesen: Kirey-Kerey. 26 UC 165–13.16 B: Kakisz. Szanyiszló.30 23 c. Jacob. 22 A dézsmajegyzék teljes névsora. Orban. Koczis. Kozak. 2 Czengerj. – 1620. Drabant. – 1744. Huszti. Rakaszi. Ficzay. 1576). B: Tora (1625: Tolna). Horvát. 13 ehr. Dienes. – 1662. Lapi. – 1680. Kys. 27 P. Az ez évi jegyzékben ugyan nem szerepelnek. M: 2 Bak. Csiga. – 1665. M: Csobay (1625: Chiabay). B: Koszak (1616: Kozak). Pribek (1633: Bribek).20 M: Illyés. Szennyes. Kacsi. Lakatos. Ber. 2 Zenjes. 45 chr. 4–1388. korábbról már ismert nevek: Bagosy. B: Komlosi. Kerekgiartho. Éles (l. Buga. Petnye. Egrj. fiscus birtokához tartozó jobbágyok. 1632–1695. M: Gyenies. 1739. között további új nevek. CR. UC 109–16. Botos. Sz: Lehács. Toth. Molnár (1610: Molnos).25 M: Kánya. Tẅzes. Siposs. N: Fajgel. 2 Polgar (1633: Bogar. M: Elek.27 M: Sipos. . 1632. M: Papi – 1623. 1621: Csobay). Timár. UC 69–47. Molnár. Tottyák. Siketh. 25 Conscriptio. Fekete. Revesz. B: Erulek. – 1743. – 1748. 2 Revez. Makár. Jakab. Dec. 29 P.14 1 j. Rakazi.). 1715–1775. Docsénics. Nagy. Luscsák. Melyavicz. Kész. Miklosi. –1750. Zs: Herskovics. Pettieny (1611: Petnie). 1634: Bolgar Dec. – 1775. 2 Polgár. 20 Az elkobzott Galambos–Fancsikay birtokhoz tartozó jobbágyok. 30 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. – 1621. Per. 5 Nagy. – 1610: M: Cyriak. B: Czunba. Fekete.18 M: Görbe. Tariska. Safrani. Szakulyai. – 1604. Illyes. B: Kota. 1616. Kövér. B: Ilosvay. Simon.22 1 j. l. Szasz.28 M: Huszty. Szücz. 1680: Illyés). 171523 M: Antal.24 M: Fanta. Kezes. 4–3827. Kaza. Megiessy. Sz: Biléjj. Puskás. Erdely. – 1681. B: Csutkó. Sz: 2 14 A dézsmajegyzék teljes névsora. Czobj (l. B: Horváth. között további új nevek. Petajt. 2 Oroz. Nyerges. Márcus. Ber.FANCSIKA 329 l. B: Bichie. 2 Csengeri. Bogáti. Kurucz. B: Olah. Oláh. Wegh. Petni. 1633. 1743. Cziplei (1605: Ciepp). M: Orban. 15 i. B: Bakács. 28 P. – 1622. M: Kulczar.29 M: Lapoczka. Molnár.15 M: Mihaly. Ber. Kerey. M: Batári. Szakáts. Balla. 2 Szabo. Thora. – 1625. B: Komlosi. Méhes. C: Kolos. Dec. de a következő forrásokban ismét előfordulnak a következő. 15 19 – A dézsmajegyzékekben. Teölgyes. 2 Nirj. Kez. Lapi. 2 Szennyes. Kiraly. Fornodi. – 1666.19 M: Czegeni. Hagyo. 24 A magvaszakadt Lázár János birtokához tartozó jobbágyok. Kovach.

7. évi jelentése (Helyt. kelet nélkül. – Ludass er. sub CC). I. talán rekettye? 39 Per. 36 A szó összetétel arra mutat. 1550–1650 között.32 silva. 7 Tooth. 1780: Pócs uttya (P. 1739 (UC 148–1).33 1696 (P. sub No 7). Dombhat. 1299. Ekuta) határában. Puskás. Dobito. Ujh. 1865: Nagy-. F. 1744 (UC 165–13). Gócás? V. 7.-ban. a Csonkás nevű patakot még Tiszaújhely (1702) és Tiszaújlak (1680) határában is. 945. 4–5023. 342.330 FANCSIKA Czupra. 1785: Felső Nyomás (P. XVII. jelentése: szeglet. Poch. F. Boglyos. Nagy Sigeth. II. 1900. szurduk. sz. 37 Gócsás. MNy. 1746 (TTC 165–14). sz. körül (Kom. v. 1900. Zékuta) és Bökény (1754. Dob falu a XV. körül: Pocs-ban rét (NRA 1074–7). Rusolovics. (a 75000-es kat. – Both Rekettye. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. 33 Dobi-tó.36 1642: Czere Szurdok (Per. Makár. 26. III. Talán nem tudott magyarul a készítője? A szurdok. 4–5023. Ha való ban így van. jz). keskeny völgy. pratum. 4–5023 sub CC). NYTsz. Kutnics. 1785: Csonkás alatt (P. 4–5023. szurdék.). 4–5023. Brodi. Cziba. 1865: Pócskapu (Pesty). – Zuta hat (?)35 – Chellye swrdeka (?). 1887: Dobidógödör tn. 2 Gazdik. Kiscsonkás (Pesty). réce. térképen). L. sub CC). 1642. ö. a falu jegyzőjének 1862. MTsz. Szerbák. 1920. hogy a chelle-czere szó azonos. 1739: Dob puszta. pratum. B.37 – Rekely(?)38 39 1642. sub No 7). sub CC). 1865: Buglos (Pesty). 1865: Dubitó (Pesty). 1785: Sziget (P. 4–5023. XXIII. 1642.) szerint a magyar nyelv divatozott. 38 Rekely? Ismeretlen szó. 226 35 Talán azonos Zékuta-háttal (Ékuta). L. Kotlán. körül: Buglyos (Kom. 700.31 Swreo. 284) szerint a faluban a magyar és rutén. Ns 46. 5 Orosz. külön is. Lásd a szomszédos Farkasfalva (1796. ö. MTsz. ö. sub HH). Uyheli uttra. a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél szerint – bár a lakosok magyarul mindnyájan értenek – rendes nyelvük (ordinaria lingua) rutén (UT). az előbbi írásalak talán rosszulhallás eredménye. hegyszakadék. – Gochas (?). Ns 41). Sűrű. Chonkas. Urban. az 1773. Ns 41. Felső mező. sub No 7). – Kender arto. FÖLDRAJZI NEVEK. 611: Oklsz.34 1650. Lemák. II. 32 31 . Simon. V. – Palay. eln. F. góca = kácsa. Ugyanebben a jegyzékben más szavak is bizonytalan írásalakot mutatnak. sarok. 1696 (P. A falu lakosainak nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés során 1772-ben felvett bevallások záradéka szerint magyar. 4–5023. NyTsz. 1696: Kenderártó (P. 20895/1862. V. azután néptelen pusztaként a fancsikai határ része. 34 Pocs = pocsolya. 1696: Nagy Domb (P. 4–5023. 2 Korpos. jz.

Mátyfalva (1411). 490. 1304. 1739 (UC 148–1).). sub CC). – Északi sor. 4–5023. 4–5023. Csorda Déllő:48 1744: Csorda Dilő (UC 165–13).41 Fenyé42-n rét. I. más. 1900.51 Falu felső végén. I. 1865 (Pesty).47 Malom füzes. (Kniezsa). I. 4–5023. még Isóteleke (1424). 1696 (P. Zsáró. 1763 (P. 1785: Alsó Nyomás (P. ZONF. 1780. Karácsfalva (1532). körül: Hollószeg (Kom. 51 U. Moór. 1768 (P. Oklsz. 1865: Hollórekesz (Pesty). 1696 (P.50 Kis Tisza. 1744 (UC 165–13). 1777 (P. sub CC). 1773 (P. 4–5023. 1785 (U. 5. Hoszu rekettye. térképen). 4–5023. sub HH). 1744 (UC 165–13). 1739.53 Kozma nevű helyen irtás. I. 42 Fenye = fenyő. sub CC). ott sub No 7). ott sub GG. 4–5023.daru’. 40 . ott sub No 4. más. – Dob puszta. Pohor. 48 A magyar déllő < delelő = delelő hely. -Újhely (1522) ós Verbőc (1410–20) határában is. 392. 1492. külön is. 149. 1900. más. smьrdьkъ < smьrděti . MTsz. Nagyszőllős (1336). mint lakott helyet. – Falu alsó végén. L. – Nyomás szél. 1746 (UC 165–14). sub 7). 1865 (Pesty). körül. Kert alatt. más. Kniezsa. Tiszaújhely (1610 k. 1785 (P. ott sub HH. 46 Horgas: görbe. 1865: Fenyő (Pesty). 47 UC 148–1. körül (Kom. sub No 5). jelenti szántóföld délre fekvő lábát tó. más. 1550–1650: Dobito. még Nagyszőllős (1633). Kérő. L. – 1768.FANCSIKA 331 Szemerdek40 mellett. sub CC. sub 7). – Déli sor. Tiszakeresztúr (1655). 1887 (a 75000-es kat. Hollo főszek. 4–5023. 4–5023. 49 Talán a szláv žeravь . Oklsz. sub CC). 1777. 1785 (U.43 1696 (P. 53 U. 52 U.bűzleni’ (tót smerdet. 1780: Soványos szél (P. – Fü Forás. 45 P. Szőllősvégardó (1644). 390. fenye = fene? 43 L. 4–5023. 1650. – Horgas46 föld. 115. más. Szirmai járó. 1739: Fennye (UC 15-59). NyTsz. 1785: Járón alul (P. 45 1696. VI. ott sub. EtSz. 1746 (UC 165–14). jz. NyTsz. Vö.) és Tiszaújlak (1723) határában is. 50 P. 4–5023. ö. sub. – Sovány sor. V. 4–5023. jz. hajlott. – Ardai palló. 7). 41 NRA 1074–7.). 4–5023. 1773. 4–863).52 Csonka sor.44 Potykás. 1865: Zsaró (Pesty). Széles járó. 44 Pohor? eredete ismeretlen.49 1744: Zsaróban rét (UC 165–13). sub GG). Szemerdek < szl. kisorosz smerdety). 4–5023. 1744 (UC 165–13). 1739: Kéri puszta (UC 148–1). Alsó mező. sub 4). sub No 7). 1696 (P. neve eredetéről ugyanott. 1865 (Pesty). 1739: Szemerdek nevű mező (UC 15–59).

hogy 1797-ben a szomszédos Péterfalván 10 s Tivadaron 3 nemes embernek volt a farkasfalvi határban földje. k. majd így került a Wesselényi-összeesküvést követő időkben az összeesküvés részesétől. Hazai okm. sz. VII. Bökény közeli szomszédságában fekszik s nevét kétségtelenül attól a Farkastól nyerte.1 Az ugocsai kisnemesi vidék szerves része s a kisnemesség egyik legrégibb települése. 19. 17–5. NRA 1493–10. 24. élükön a törzzsel.54 Lapos.3 Ekkor már a kisnemesi családok jóformán teljesen eltűntek a faluból s bizonyára ez elszivárgás eredményének tekinthetjük. sz. – Általpatak-nál szántó. 168–13. 98–65. Általpatakot még Dob (1372). Mátyfalva (1409) és Verbőc (1410–20. más. sz. Farkas Fábián putnoki főkapitánytól a kir. mely azonban a nemesi kúriális faluban ezután sem jutott telkekre. A falu kúriális jellege miatt zselléreknek s így olyanoknak tekintettek. 25. 12. P. 90–81. 8. 6 A falu neve ruténul is: Farkasfalva (Petrov 31). 4–5475. aki 1230-ban Endre királytól adományt kapott Bökény területéből 2 ekényi földre. a többi kisnemesi faluhoz hasonlóan Farkasfalvára is lassú rutén betelepülés indult meg. ott sub No 7. fiscus zálogbirtokosától magához váltotta.6 U. mint akik a kezeiken levő telkeket és földeket kizárólag uraik tetszése szerint bírják. 31–1.4 A nemesség elapadása következtében a falu népi tényezője jobbadán a parasztság lett. 1798–11.-ban a családok megritkultak s a falu birtokának nagyobb része a Farkas-család kezében gyűlt össze. 1 54 . A Tisza gyakori kiöntésekkel áztatott partján.-okban az ekkor még jelentékeny számú magyar kisnemesség kúriáiban lakó zsellérség szintén magyar volt.921/1907.332 FARKASFALVA 1785. a Farkasokkal.) határában is. Egres (1391). belügyminiszteri rendelettel a falu neve „Tiszafarkasfalvá”-ban állapíttatott meg. NRA 1798–5. fiscus kezére. A XVII. a helyi kisnemesség apadásával egyidőben. 4 NRA 1798–7. sz.. L. 93–53. a kir. A XVIII. 13. 3 UC 168–12. sz. rét.2 A birtokot ugyan a Farkas-család később a kir. FARKASFALVA. 5 NRA 1493–10. A 145.-ban számos magyar kisnemesi család lakta. fiscus azonban zálogváltó perrel ismét megszerezte. Feketepatak (1295). második felében. sub K. 2 A Farkas Fábiántól elkobzott birtok összeírásai: UC 14–23. 1798–11. A XV–XVI.5 A XVI–XVII.

XIV.9 Sz: Szojka (vlg. – 1621. – 1760. Ug.). 1631. – 1651. 1570–1631. Baydocz. Szász. Farkas. Szőke. Oroszy Bálint. 1631). Nemes. – 1634. – 1600. Ug. jkv. 12 A dézsmajegyzék teljes névsora. M: Kovacz. B: Boraykos. – XV. Kőműves.10 Balogh István. M: Elek. Szabó. B: Moroj (1648: Morvay). Pap. Kis.FARKASFALVA 333 NEMESSÉG. jkv. M: Kalman. B: Olah. – 1617. Bedő. jkv. Szőke. – 1670. Ug.12 3 pf.) jegyzékekből. M: Pap. M: Varga.: Sztojka). M: Farkas. éviek a szatmármegyei (Dec. között új nevek. Nagy. 1670. B: Kozák. 13 Az itt felsorolt nevek szintén a dézsmajegyzekékből valók. – 1664. Byro. M: 2 Botos. – 1677. B: Morosz. a Farkas Fábiántól elkobzott farkasfalvi birtoknak az előző oldalon. B: Oroszy (1621: Orosz Dec. B: Gellák. Koncz. Thurkoly. M: Kántor. Nagy. más években a szomszédos Bökényben szerepel). 20. között további új nevek. V. sz. – 1580. 1 i (des). Virágh. Az ez évi jegyzékben ugyan nem szerepelnek. Ug. 1608: Jáár. Boraykos. – XVI. sz. M: Bota 7 8 Ug. – 1667. Bencze. – 1579. a többi az ugocsamegyei (Dec. 1578. – 1681. Máté. Farkas Imre 2 i (des). még pedig az 1600. jegyzetben felsorolt összeírásait. M: Laszlo. Erdeos. Birtokosok. 22–23. dec. 10 Ug.13 1573.15 1632. Hayas. B: Mitczkei (1665: Miskety). sz. 1615: Jarry Dec. – 1644. 2 Őry. B: Horváth.11 Farkas György 2 c. M: Holló. JOBBÁGYSÁG. Kalós. M: Sandor. Megyesi. 11 UT. – Egytelkesek.) – 1619. Vincze. Orosz. Baráth. Szabó. Farkas. 6 chr. Nagy. M: Madaraz.). Madaraz. 20. Vincze. B: Tussa. Mándy. Ug. Syle. 13. Dec. Farkas Sámuel 1 c. A következő nevek csak egy ízben fordulnak elő: Barla. az előző évekből már ismert nevek: Hegedűs. M: Barla. Dec. M: Bárány. – 1678. de a következőkben ismét előfordulnak a következő. Gődény. Byro. Gyeöngyer. – 1775. – 1668. Nyári (helyesen: Jarai l. f. 1631–1689. – 1663. jún. B: Tott. Rasko. 1670. f. Szatmáry. B: Jara (1605: Jaar. a 2. B: Czeh (1678: Cshe). M: Sucz. Gyulay. – 1653. M: Korsos. ö. Sz: Rasko. M: Boné. Farkasfalvy. Ug. – 1647. M: Balogh. M: Bartos. Dec. B: Zaz. M: Hegedős. 649 9 Per. B: Jarai. – 1615. – 1612. Geonger. Fülöp. Szatm. 1672. – 1645. 1681. Sándor.14 1 j. 1570. Farkasfalváról nevezett családok. M: Farkasfalvy. – 1607. 15 A felsorolt nevek szintén a dézsmajegyzékekből valók. 1607: Iyar. 1672. M: Balogh. Vizy (-Benedek. . szept. Erdeos. 1760. Ug. sz. Veress. Vizy.7 M: Farkas. Ns 6. – 1616. Bornemissza. 14 A dézsmajegyzék teljes névsora. M: Balogh. Kalós. B: Baydocz. Huszti. Várady.8 Egytelkesek. armalisták. Nemes. Csomay. M: Bothos. M: Hayas. Bartos.

M: Balaz. 2 Mindi. Fel lehet tenni. Tatár. Ug. 23 Az 1828. 1689. 25 A Szirmai Kalós család levelesládájában levő eredeti után. 24 si. B: Bocskai.17 M: Szeres. 2 Botos.20 M: Adorján. akik földesúri gyümölcsösökben s csűrös kertekben. A Pesty-féle helységnévgyüjtés alkalmával beküldött jelentés szerint is a helységet ugyan rutének lakják.) pedig a magyar nyelvet jelöli meg a faluban főként divatozónak. Ug. Nehez. Gordonos. Bona (vlg. Az 1 zsidó és 7 cigány ki fejezetten ilyeneknek.334 FARKASFALVA (vlg. 20895–1862. de ezek már mind beszélnek magyarul s magukat magyaroknak lenni állítják. az 1773. hogy ez a réteg az úrbérrendezés alkalmával – bizonyára a birtokjogi zavarok és a birtokosoknak a falu kúriális jelleget kimeríteni szolgáló törekvései miatt – éppen válságban volt. Tóth alias Féna. Kováts. M: Barna. UT. évi összeírás eredményét is közreadjuk. orsóvető cigányoknak jelöltetnek. eln. Sz: Kór. mikor az első erősebb rutén települési hullám érte a falut. 1689). 4–5475. 2 Orosz.24 FÖLDRAJZI NEVEK. Majoros. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. 24 Balogh. – Dézsmajegyzékekben. Balogh Pál néhány évtized múlva kiadott munkájában már ismét orosz fajtöbbséget mutat ki.25 Domb mocsara. a falu jegyzőjének 1862. az utóbbiak muzsikus. 1828.21 M: Gyurka. Dec. hogy ez esetben az 1828. sub No 7. B: Cseh. kunyhókban laknak. 2 Léra. Szabó.18 Sz: Tinko. 1590. Oláh. Farkas. 1775. 1691. évi változatok a szó-eltorzulás különös esetére világítanak reá. Wirag. Pritsina. C: Csóka. Nagy. 283) a rutén. B: Lázár. 26 Az 1677. Kottogho. 1663). 1743. 2 i. 19 CR. Sz: 2 Danka. 4 Tóth.23 1 i.19 M: Dudás. 607. 1920. között további új nevek. M: Kis (des). téglavető. A zsellérek csekély száma arra mutat. Orosz. A dézsmajegyzék teljes névsora. 21 Conscriptio. 13 chr (1/4 sessiókon). Laszlo (des). Kis. – 1743. miért is szükségesnek véltük. a „Dombmocsara” a rutén ajkúak 17 18 16 . Kutnits. és 1713. Laszlo. Zs: Lázár. a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél szerint a lakosok rendes nyelve (ordinaria lingua) – bár magyarul mindnyájan értenek – rutén (UT). jz. Golya. 22 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. CR. Mezaros. Sörfőző.26 1677: Dombo Csáre (P.: Botos l. Per. Korsos.16 1 j. 1 b. A falu lakosságának nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés során 1772-ben felvett bevallások záradéka szerint magyar. – 1693. üstfoldozó. sz. Tamás. Rostás. évi összeírás teljes névsora. Kom. Ns 6.: Boné l. B: Czola. – 1679. B: Inay. 2 Szasz. Mondics. – 1716. 1631. Ug. Ferencz. Ivángi. Cimbalmos. évi jelentése (Helyt.22 3 c. B: Fenna. Ungvári. Nagy. Dec. – 1715. 1689–1775. hogy a XVII. M: Barany. 20 Dec. második felében.

12. 1677 (P. de szlávos hangzásúvá s később. 1797: Rekettyés rét nevű hely (NRA 1797–7. 1797: Karika rét. Tód hát. MTsz.29 Tótth hídgyánál. 1796: Gyámos (UC 168–12). ott sub 39. Császár út. ott sub No 28. 1797. Totoldal.FARKASFALVA 335 más. 37 UC 168–12. 4–5475. más. UC 168–13.. – Kenderes kert. 9. ott sub No 8. . 1865. 1865: Zé kut. – Posta réttye. 1173. 1681. 1638. Dögös. sub No 26 más. Tó hát. 1797: Dombmocsar (NRA 1797–7. 12). sub No 7). III. 755. P. Ekuta) és Fancsika (1550–1560.30 Csűrös kerte. más. Sovány szer. Zuta) határában is.27 Tisza felől való mező. NyTsz. 1677. 35 P.32 Gyamos-on33 rét.. I. 1699 (U. 1713: Domocsara. sub No 31. 1865: Pesty.37 Gyepjő-n38 tengeri föld. Domosár (U. Dögös oldal. hogy a szót tartalmazó összeírás készítője vagy másolója volt idegen ajkú s nem értvén meg az összetett szót. 1689. 1722: Rekettye oldal (P. Domb mocsara 1590. 28 P. ott sub No 37). Postaszeg.31 Híd farka. az sincs azonban kizárva.35 Demecseri-n36 kaszáló a Batár mellett. 8. I. 1689: campus versus Péterfalva (NRA 1798–5. 29 U. Ékut. 4–5475. 36 Beme-cseri.). 32 UC 90–81. 4–5475. alatt) változata?. 31 U. 1796. 8. sub No 7. 8. Tsőrös kert allya (UC 168–12). más. 4–5475. 39 Eredete ismeretlen. A felsorolt nevekhez fűzött. – Sáros patak mellett. 27 P. ott sub No 29. 1797: NRA 1798–7. 1696 (P. más. sub Execut. 1797. 102. 30 U. 1796: Tsőrös kert ut. 1865: Dögös. még Bökény (1754. 38 Gyepü. 1797. L.). Régi körök jövevényszó (Gombocz). 1865. más. -cseréje. Batár vize. hogy a Totoldal „Tot”-ja azonos szó a Tóth hídgya (1677).34 1690.28 Rekettyés. 1865: Posta rét. 214. más. 4–5475. Tó vége. Vajjon nem a Domocsara (l. Péterfalvi mező. 34 Az a gyanúnk. Császár rétye. 33 Gyam-gyom (gyamos-gyomos). 12). – Karéka rét. 4–5475. hallás alapján adta ily torzul vissza azt. Tó árka (1796) szavakban szereplő Tó-. VIII. – Batár hát. Zekuta dűlője. sub No 42). további évekből származó adatok levéltári forrásai a következők. 4–5475. 1679. Tsőrös uttya. 1797.. sub No 34). NRA 1798–5 s UC 14–24. 41. Zekuta39 hát. 1676. nyelvén változott át ily értelmetlenül. Tóddal. MNy. No 4. más. 1907: Dögöstanya (OT). 1865: Császár rét. a magyar nyelv általános befogadása után nyerte vissza eredeti alakját.

Ns 10. MN. 26566.5 – koSzug – zug. 9019. minthogy az uradalommal együtt 1378-ban királyi adományból Drág vajda és testvére. 1405. 1797. 1797. Ardou. F. 1355.2 A nyalábi királyi uradalom részeként 1355-ben királyi kiváltságokat kapott. – Farkas képi. MTsz. 7. Megtelepülése a megye benépesedésének kezdeteire. NyTsz. Csepe (1337). VI. 5 Dl. Ardo.336 FEKETEARDÓ Hód Batár. de okleveles emlékeinkben csak 1319-ben jelenik meg. 1797: Hoszu szer. században vette fel – a ma élő lakosok szerint a helységen keresztül folyó Feketevíz nevű pataktól – a Feketeardó nevet. 556. Tó vége. XXIII. – Kis kert. század elejére tehető. 41 NRA 1798–7. 1293. 3. 2 Bábony határjárása.000-es kat. Ugachaordo. – Páné42-ban kaszáló. a Feketeardót Szőllősvégardóval. Ns 27.4 1405-ben pedig a Perényiek birtokába jutott. – Rókás-ban tengeri föld. Ns 3. – Kerekdék. – Víz mosás. (L. – Köles föld sorában. 1. Gődényháza (1262) és Tivadar (1379) határában is. – Tégla vető. – Hoszu sor. 3 Per. a XIII. – Kőrös pataka hát.3 ezek azonban –. Tód hát. 1797. Fekete Ardo. 1865. 1 Ardó nevű helység a megyében kettő is van: Feketeardó és Szöllősvégardó.40 – 1797: Babos szurdok oldal. 1865. Ordow. 4. Kerékdet nevű hely. 1865. – Halom csere. 407–409. Tód árka. 1364. Batár szeg. 1907: Merítőtanya (OT). – Rákos: 1865. – Felső Zugoly. a Batár folyót még Batár (1465). térképen). – Hármas határ. Feketeardó (1802). a rutén ajkúak nyelvén. 1797: Fiatalos oldalában. 1888 (a 75.1 Ordo. – Fiatalos. a másik Ardó pedig. mint Bábony-nyal határos „regalis villa seu terra”. F. 1865: Farkas kép. A falu rutén neve: Hardov (Petrov 31). Ardov (Petrov Mat. F. 1797. – Siket Otovány. 4 Dl. – Kert alatt. 1865: Kert allya. II. ö. A mai Feketeardó eleinte Ardó néven szerepelt s csak a XV–XVI.y. 40 . 1865: Baba-. a mai Szőllősvégardó ez időben cseréli fel eredeti nevét. – Sebes vesz. 634– 635. 8. zugoly. – Miko szeg. 1797. Kert allya. keskeny földsarok. III. 12. FEKETEARDÓ. V. 1865. Babos szurdok. 1054. etymologiájáról a hasonló nevű falunál). Per. – Bábos szurdok szugja. – Meritő. 42 A Pesty-féle jelentés szerint a név innen: Páné = az úré. – Tóó hát. Anj. A névcsere figyelembe nem vétele miatt történeti munkákba is tévedések kerültek. 193). 1865. ott.41 Meredek nevű hely.-VI. Ardo posttibiscana.

13 Tanúként szereplő hospesek. . 1. évi oklevél9 – rutének szállottak. 6 A vásártartási jogot II. Maga a tabella hiányzik. Ekkor a helység lakossága teljes egészében magyarnak tekinthető. 3 des.6 az itt lezajlott megyei gyűlések. -Sándor.8 A XVI.13 B: Briccius.11 Perényi Ferenc Jakab. 10 Dic. – 1775. 12 Ug. XXX. jkv. Sztojka Zsigmond. BIRTOKOSOK. a ref. 1323. Maga a falualapítás.10 Perényi János 1 j. de a község adataink szerint az ugocsai szász hospes-rajzás egyik lerakódását is korán magába fogadta. 18 ip. szept.FEKETEARDÓ 337 rán elenyésztek. Perényi György és Mihály kérésére. de a megfogyott magyarság ez áramlásban is megtartotta nemzeti tudatát és nyelvét. Etsz.7 az ugocsai királyi erdőuradalomnak első települőrétegét szolgáltató erdőóvók műve volt. F. Szőlősi. így az egyes birtokosok jobbágyállománya sem áll rendelkezésünkre. 5 nd. A rutén beszivárgás a XVIII. 10 des. 49 pp. 128. 1670. Dl. alfej. 22–23. XXXVI. HELYI KISNEMESSÉG. A következő században a sok hányattatást elszenvedő ugocsai Tiszavölgy sorsát osztva.12 Egytelkes nemesek. egyház levéltárában levő eredeti után. Kom. 7 Ardó < erdőóvó. mivel évtizedekkel ezelőtt a községi elöljáróság elkérte hivatalos akcióhoz s nem kapta vissza. Az oklevelet magam már nem találtam itt. -Imre (id). Oklsz. az összefoglaló részben (III. f. jz. Mátyás király adományozta földesuraik. 3 ss. 11 UT. özv. 1668. JOBBÁGYSÁG. 1567. br. s az egyszerű jobbágyfalu további életében csupán országos vásárai. 18. Wechiey István özvegye 1 ip. 477. I. 19. 2166. Ns 12. miként az Ardó név bizonyítja. M: Becsi. a falu lakosságában újabb nemzetiségi eltolódás folyamata indult meg: „az pogányok pusztítása és az pestisnek grasszálása miatt elfogyott” magyarság helyére – miként éppen Feketeardóról és Szászfaluról állapítja meg egy 1668. 286.) kifejtetteket. század második felében azonban a szászság már szinte észrevehetetlenül felszívódott az őt körülölelő magyarságba. Clemens filius Cheed. 1670. Teleky Jánosné és Ilosvay László. Nyr. 6 eb. újabban pedig a Perényiek hatalmas ugocsai birtoktestéből az itteni kúriával elkülönülő gazdasági egység központjaként betöltött szerepe emlékeztettek a fejlődésnek egykor királyi kiváltságokkal ösztönzött nagyobb lehetőségeire. 8 L. 9 Per. 195. fej. században tovább folyt és fokozódott.

Dic. Lel. 1548. 1470: Thoth). 1364. 1638: Csepes Per. 1409. 19 Beiktatásnál szomszédok. Bewkeni. ott). helyes alakja bizonytalan. Kerekes. 1450. Garbochy. Toldi. Ns 19. 2 Weres. Santha. Ns 138). Mezaros. 1567–1715. XVI. v. N: Oswald. 1567. Sytheu. Mold. Thoth Felzegy. B: Balko. 1408. 23 Dic. 14 Ardó bírója. 2 Judex (1. sz. sz. XVI. Zeuch (1628: Socz Per. 2 Warga. Ferench.21 1 j 19 ip. Kozma. 13. Beczy Per. 1669. Dienes. F. 1669: Bétsi Per. Nilas. Geőde Per. 1563. 634–5. XVII. – 1572. 1638. Barla. F. 2 Setre (Sethre). Kazdag (1638: Gazdagh Per. 8. 3 ss. u. Feseus. Gachiali. VI. 1567: Nagy). 1458. M: 3 Alch. Filep. Thonya. 2 Gach. Sitew. 21 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. v. 4 Thoth. Szabo. Setre. Cyepeüs (1570: Ciepes Dic. körül: Kunucs alias Kovacz Per. Gewre. B: Baboka. Nagy Janos. 2 Syketh. 5 nd s név nélkül 13 des. Ns 26. Bartho. 2 Zewke. Wagos. Zewleusi. 1641). Ns 229– 231). 3 Paladi (1570: Palagi Dic). Magnus (1. Gacha. Bodor.24 M: Hagyo. 49 pp. 8. Feuldi. között új nevek. 2 Danch. 20 Tanúként szerepelnek. 1. 5 Konia. 18 U. Sz: Tarchik. B: Bochyo. 31. Thonya. Gaspar. 1470.26 M: Farkas. azok. Warga. Arday. Thar. Keserew. 4. Biro. 20). Kalamar. Per. Per. Was. P. Per.14 B: Johannes filius Fodo.20 M: Fazokas. Tár 1908. Soowago. Doka. 1638. 4 Sclavus (v. Ns 3 és Anj. Seres (1572: Seer Dic). 22 Ugyanez a név 1572-ben: Arnaki. 1570. Kowach. Ns 101). Gofar. 36. 2 Halaz. 25 26 – Dic. B: Dako (Bako?. Zeke. Sz: Welchyk. 4 Kowach. 1450. Koka. 1622: Czepus Per. Kiüs. 3 Gach. Thochia. sz. ö. Berech (1574: Bereck Dic. Pal. a község képviseletében. Was. 1628. Torha. Fogos (1571: Fogas. körül: Gődy. 1574-ben: Arnati (Dic). Dokka. 2 Bewchy (1571. v. 1641).23 M: Mereo. . 24 Hatalmaskodásban részt vett jobbágyok között. 1563. 2 Biro. F. – 1571. Polgar. 2 Dabocz. 2 Künach (1641.17 M: Arday.). 15 Per. Palady. 6 cb. 16 A Perényiek osztályos levelében. Ns 1. 4 Toth. Chepey. 1622. Acta 1458. Dich. Ns 8.16 M: Gede. B: Aradi.22 Burdac (1571: Gurdac Per.25 M: Azalos. F. Thorozka.15 M: Fyntha. Zanizlo. Ns 6 és Tört. Gewde (1641. 17 Hatalmaskodásban részt vett jobbágyok.19 M: Bodon. F. Kysfeldy. Ns 101). Kysfeldy. Siket. Chyzar. Ns 229–231. 1470). Kosa. 1470: Biró). Balas(?). 2 Kyral. 2 Kondor. nov. 2 Fazekas. Kosa. 5 Bodor. Herczeg. 4–793. ott 1470. u. Sowago.338 FEKETEARDÓ 1364. 2 Paxi. Molnar. – 1574. Lakathos. Nagy de Zirma.18 M: Bako. Kalmar. 3 Nagy. Per. Ns 229–231.

F 36. 31 Csonka urbárium Per.33 B: Daniel. Szarka. Kiss Pesta. 1638. mint a Perényi-levéltár anyagából hiányzik. B: Pap. Per. 53. 53. 31.40 M: Kurucz. – 1649. 29 U. – 1763. Kotyuska. Doronda.27 B: Olah. 1 molnár. B: Orosz. A cigány kifejezetten ennek jelölve.42 Sz: Szavka. 1641. 1662. Szemák. Szavka alias Szenyő. 27 28 Perényi Gábor jobbágyai között. 45 Perényi Zsigmond feketeardói kúriájához tartozó jobbágyok között. Kiraly. – 1674. Perényi Ferenc jobbágyai között. Blektur. 32 Per. Siro.45 M: Csuka. Ns 96). és dec. N: Slögör (1641. 53.35 M: Geczi (1666: Ghecze Per. körül: Slüger Per. T. Ns 919. F. . B: Beka. 2 Sonkolyos. Halyuk. Iván. 41 Conscriptio. 1784. 6 i. Sikay. 36 Per. Polgar. az. Sima. Ns 83.FEKETEARDÓ 339 B: Lenart.37 B: Lipcsey. 1669. Lökös. – 1673. 4–863. Ns 101. Csató. F. Ns 8. F. Ns 138). F. 19. – 1770. 1619. M: 2 Berki. Ns 31. 1681.29 M: Harmathy (Gyarmati? l. – 1633. Fasc. 39 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatás teljes névsora. – M: Bodor. B: Geoner (1628: Goner Per. Kyrálly. – 1669. 1674. Ns 6. nov. Gácsy. között további új nevek. Illyes.43 M: Győry. Beres. Ombódy. Per. 6 Palády. – 1638. Koczán. 1622. Kaytor. 1649. 20. Borboly. 43 P. Ujfalusi. Ns 83). Per. B: Selestei. – 1622. 1784. 1743. 1720. 54 si. Izka. Gacsa. 1628. Mod. B: Erdelyi. Sipos. az ekkori általános összeírásig voltunk kénytelenek előremenni. Sz: Bilák. 1641. 4–3773. Per. 39 i. – 1641. 37 Perényi Ferenc elkobzott javain. 42 P. Ns 97. Gal.31 M: Birtalan. körül. 2 b. Feketeardónak az úrbérrendezéskor készített tabellája úgy az Országos Levéltár hivatalos. Sari. N: Hoppa. Tónya. Tarna. Borchik. Per. 35 Per.28 M: Nilas. Ruscsák. B: Dániel. Gyarmati. Tootth.32 M: Dobossy. Pongor (des). 40 U. 3 Orosz.46 59 c. 4–793. Nagy. 2 Néger (1784: Negyer Per. B: Kopcsa. Pálffy. 6 extr (si). ott 1633. Pokolba. – 1757. így itt kivételesen 1828-ig. Kochka. 31. Varju. Ns 81). Boldisar. Palfi. Ns 96. – 1784. 33 A gyulai Hódos-kaszáló határjárásakor jelen levők között. 46 C.41 M: Balint. Seres. Bojtos. 21. Mehes. Kónya. Gergely. C: Czigány. F. CR.39 18 c. Kosztroba.30 M: Erdődi. Telepaczku. R. – 1743. 34 Tanúk között. F. – 1662. Ns 15.34 M: Peleskey. – 1715. Kormos (des). 44 P. Huszti. – 1661. N: Hópa. Gergelyi. Per. 1662: Sologor u. Sz: Duzka. 1638). – 1659. Maksali.36 M: Kemen (1681: Kemény Per. 1828. Ivacsko. – 1619. Ns 9. Matyi. Racz. 1661. Per. Peleskey.44 B: Suba. Hegedüs. ott 1662. Batizi. 38 Disznótizedjegyzékben. 30 Néhai Perényi Imre jószágán. Per. UC 57–15.38 M: Rákos. Lipcsey. 1715–1828. 1666). 1659.

nov. földrész. körül: Kátyú (Kom. Also mező. Juhász. 2 Hersko. Zelikovits. ö. 1920. szept. 49 Eredete s jelentése bizonytalan. 1698 (Per. Kaluska. 1662. Halomszer. 1669 (Per.). B: Bandói. aug. 3 Néger. 2 Kis. Izsák.340 FEKETEARDÓ 4 Csuka. 52 Per. P. 1698.).49 víz. Novak. Kifejezetten zsidóknak jelölve meg. 2 Kosztroba. 2 Holinka. Kultsár. 10). évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. 10). Mehes. 1337. Forczák. Polyánszky. Livák. 1669: Tsepei híd (Per. aug. Sonkojos. Iván. Vajkovics. FÖLDRAJZI NEVEK. 5 Gáts. 1865 (Pesty). Gábor. Blaktur. 1805. 3 Pater. egyház birtokában volt (Kom.). Kocska. aug. 6 Szemák. Bika. Nagy. aug. 5). Gyula határában 1659: Desma színforrása?) Leewr. 1669 (Per. Lusák. 1669 (U. Dorobraczki. 1802 (Per. Szabo. Merek tövisse. Sz: Antalik. Gara. Hudák. 2 Dongi. 1669. Turda. Szakállas. 1669: Kátyo (Per. 52. Beri. aug. Gyalai ösvnye. 18. 1698. 53. 2 Király. 1698 (Per. Zs:47 Ábrahám. az őr. 3 Bánik. Jozik. föld. 1698 (Per. Ilyes. 10). Kajla. Cselenák.) a faluban túlnyomólag divatozó nyelv a magyar. évi jelentése szerint pedig (Helyt. 20895/1862. Roszkopota. sok. 1805. 5). 1698 (Per. 1669. Ardó és Hetény között tartott határjárásban. Irka. Ns 97. 51 Per.51 Katyo.48 Dezmathyze. Huszti. Halász. jz. Meszaros. Rekettye. Drágai. 3 Egresi. szigi (szege?) és az „ülése” (Miket-ylése?) vagy vésze összetételek magyar szavakra mutatnak. 2 Orosz. innen azonban a község előljárósága által a vásárjog érdekében más régi iratokkal együtt elkéretett s többé nem körüli vissza. 2 Suba. F. 1661. nov. 10). David. 12 Paládi. 52). (V. 2 Jakab. Socratascigy. ott). Dezma minden bizonnyal = dézsma. 1662. 18. 283) szerint magyarok és rutének. Oláh. 1698 (Per. 1805. 5). a falu jegyzőjének 1862. 1669.). Vigder. 53. Mikita. Vastag. A falu lakosai az úrbérrendezés adatai (UT extractus) s az 1773. 1669: Meregh tövisse (Per. szept. 2 Talabér. Kanálos. Ződi. 2 Peleskei. malom. 50 A szavak valószínűleg erősen torzultak. jz. nov. Az eredeti. 7 Seres. 3 Bileczki. 1698.52 Rosas mező. 3 Berko. 1669. Biszáka. oklevél a feketeardói ref. 4 Kováts. Sályi. 53. Jakob. 18. Felső mező. Czepei híd. eln. 1900. 6 Doha. Beniamin. Ruscsák. 10). 1802 (Per. Ns 96. nov. Drágás. Mykethyvesse. Stéfán. Háki. szept.). nov. Isák. 2 Matyi. Pacsur. Szeretsen. 1698. – Bőké53 rekeszsze. 53 Bőke személynév. 3 Illyás. 5. 1802: Also forduló (Per. 1669. 48 47 .50 1661. Petrás. Kothka. 1698. Bukovits. hártyára írt. Lakatos. Tóth. 5). Hers.

ott). Janko reti. 1865: Gyepü allya (Pesty). Ns 379. 482. 10.). – Felső út. Ns 13.). Az elnevezés más helyeken is előfordul Ugocsa megyében. 53. Czető Far. 1802. 2). 1698. 1698: Altal ut (Per. Ns 13). – Tsorda gát.). szept. 1865 (Pesty). 1672 (Per. Szadapos nevű szőlő. – Pap gattya. – Agh hegy. ott.). 54. 1807 (U.).). 18. MTsz. XIX. 1698. Csető vlg. 15. 18. NyTsz. A. Gyulán is (1692). szept. – Kun fark. sz. szept. 57 Eredete ismeretlen. Tengeri tó. MNy. III. Oklsz. 1865: Atal (Pesty). 54. 215–219.62 Szan út. Oklsz. 5. ott). 1802: Tengeri tó vápája (Per. 42. 5. 728. utca.). szept. 1765). 63 Szán-út. Halovany part. – Északi sor. nov.64 Déli sor. 1698. a Batár folyót még Batár (1465). 879. 1672. 1865 (Pesty). fentebb: Katyo. 1802 (Per. 1669 (U. XVIII. 1669. Örményes. Szaldokos61 hegy.5 1672: Csető fark (Per.). II. Polyaszegh. 5. Átal-ut. Magos part. – Gepü. 18. 1672. Gjepü. – Borostyanos patak. ö. 1865 (Pesty). Borbély szőlő. 15. 64 Per. V. 1188. 1640: Szaldopos. 1865 (Pesty). aug. 1805. 1807 (U. – Vadalmás. 1720: Szadapos nevű hegy (Per. 5. aug. l. végén: Pók örmény (Kom. – Konya szőlő. utca. aug. Libocz57 szer. I. Batár part. 364. v. 1802 (Per. szept.60 Ardai hegy.59 Vendik gattia. A magyar eredetű szóról összefoglalóan Bátky Zsigmond: Örmény. L. változataira jellemzőek még a mátyfalvai adatok: 1620. Hü nevű helyen szántóföldek. sz. szept.58 1802: Pókörvénye (Per. Katyo végh pataka. 1671. Felső lab földek. – Kokas er. Csepe (1476). nov. 1802 (Per. 58 Örmény – örvény. 1802: Gyepü alatt (Per. Nyers pataka. 1698: Gyepü (Per. F.). 1805. 56. 18. 18. békaszittyó? MTsz. jz. 1672. 1865 (Pesty). 18. – Berek-ben rét. Ns 33).). Ns 33. 61 Szaldók – száldob – szádok – szádob – szádop: hársfa. Pok örménye. körül: Szall Dobos. 1807 (Per.FEKETEARDÓ 341 Tsuhos54-ban szántóföld. 62 Per. 1669 (Per. 5. 1805. Sásvári út. 1669. Heteni út.63 – Patak között. – Korniz rét. 10). 53. 56 Per. 59 Per. 53. 1865 (Pesty). 1805. 1672. 1865 (Pest). XXIII. 1637: Szaldobos. NyTsz. 1698 (Per. 60 Per. – Tokon hajto. 1669. 1805. személynév. aug. II. 48. 18. 1672. A szó más helyeken is előfordul Ugocsa megyében. 1698. – Alsoerdő. 1805. 1671. 54 55 Tsuhos < a dunántúli „csuhu” = káka. .). – Arok fenek. 1698. – Kenderato.). 1698 (Per. ö. 1805. szept. aug.56 Malom ut. MTsz. F. v. 1698.

6 Bessenyey György 1 c. Szláv neve: 1773. melynek nevével először 1260-ban találkozunk. 538–539. Mint Isóteleke szomszédjával. Miklós és özv. 1807 (Per. 248). Feketeupotok. Kun László 4 ip. 27.342 FEKETEPATAK Gődényháza (1262). E hatalmas területen a XIV–XV. 4 A helység a nevét a rajta átkanyargó. Feketepotok. 1805 (U. 1805 (U. – 1775. Akasztófa cseréje. v.2 Határa ekkor még – miként az 1295. 3 U. Cžornej Potuk (Loc. sz.-ban újabb községek települtek meg: a Borsova mentén a megye legnagyobb határú községe. a Barkóczyak s végül a Károlyiak és mások kezére jutott.4 BIRTOKOSOK. majd a fiág kihaltával az uradalom a leányág. Wenzel V. évi határjárásból megállapítható3 – jóval nagyobb volt s felölelte Ugocsa megye egész északnyugati részét a beregi határszélig. A. Buday László 6 c. Bökényi János 2 c. sz. Rudas szőlő. A megye északnyugati sík részén fekvő falut. Salánk s a keleti részen Komját és a két Karaszló. 5 Dic. 21–23. 4. Körtvélyes-en kaszáló. sokszor egészen kiszáradó.5 Kun Imre. 1865 (Pesty). ifj. i. Patak. Feketepatak lakossága színmagyar. . Megyery Mihály 1 c. 1567. Rozsályi Kun) tagjai voltak. Wenzel VII. 1805 (U. Bándurká65-ban szántóföldek. 6 UT.1 V. 2). XVIII. hullámzás alig érte. ott). 1865: Bandorka (Pesty). fekete színt mutató folyótól vette (Pesty). FEKETEPATAK. Farkasfalva (1796) és Tivadar (1379) határában is. Kun Jánosné 4 ip. 8 pp. Majos István 1 c. Gulácsy András 1 c. Károlyi I. Buday László 5 c. 135–137. Dobos-on málé föld. Atyai. I. Károlyi Antal 6 c. István a Gutkeled nemzetségbeli Tiba fia Miklósnak adományozta. ott. 2 Sztáray okl. gr. Az uradalom birtokosai századokon keresztül a nemzetségből leszármazó családok (Gacsályi. ott). 6 pp. 65 1 Eredete ismeretlen. Paládi Pál oltoványa. ott).

8 1 j (pp). 1689.9 1572. 11 Az 1636–1638. 2 Pathi (helyesen Pathaky. Per. 3 Kadar. JOBBÁGYSÁG. 5 Gall. Munkácsi. A dézsmajegyzék teljes névsora Dec. Ber.15 M: Dobszay. 2 Imre. 4 Gal. 3 Balogh. Tariska nevei csupán egy ízben fordulnak elő.13 M: Szabo. M: Balas. – 1594. – 1597. az 1671. a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél (UT). 1632–1689. B: Beregi. M: Boda. – 1693. 2 Lelezi. B: Tariska. 14 pp. M: Biro. Ujhelyi Zsigmond 1 c. 13 14 – U.11 1633. de utána is előfordulnak a Jano. – 1671. 4 Nagy. Balogh. 2 Nyiri. között további új nevek. 4 Vas. – 1636. Peter (1634: Peteő). 1565). 2 Kadar. Ns 6). 7 pf. Lőrincz.(Dic). Ujhelyi József 1 c. 5 Kadar. 1 si. Literatus. 8 7 . ott. 10 A dézsmajegyzék teljes névsora. 1565/67–1632. 2 Pattaky. M: 2 Balogh. – 1743. – 1577. 2 Fazekas. 1691. – 1638. M: Hegedüs. 16 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. Georgj.). 3 Vas. Kis. Ns 6. M: 2 Gal. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. Tihor. M: Ludassy. 2 Orban (Kis-. M: Georgj. évi nevek ugyancsak a dézsmajegyzékekben (Dec. Ber. 2 chr. Simon. Morvay János 1 c. Patay Sámuel 2 c. 1920. Pap. Ber.FEKETEPATAK 343 1 si.).12 1 j. évi a néhai Ujhelyi Jánostól elkobzott birtokhoz tartozó jobbágyok névsorában (UC 15–27).7 9 fr. B: Jano. A falu lakosainak nyelve az úrbérrendezésről 1772-ben felvett bevallások záradéka. Rach. 1632. Pogány László 1 c. M: Kowacz. 4 Nagy. M: Geory. valamint az 1773. Dec. 4 i. Nagygeorg. 2 Varga.10 1 j. Nagyiday István 2 c. 1689–1775. 10 Vass. Az ez évi jegyzékben ugyan nem szerepelnek. 2 Simon. – 1602. B: Oroz. v. 284) s a falu jegyzőjének 1862. Dic. Patty. Kovács családnevek. Faszokas. 4 Was. 9 A felsorolt nevek közül az 1572. eln) szerint: magyar. Kőrösi. a többi a dézsmajegyzékekben (Dec. 12 A dézsmajegyzék teljes névsora. Imreh (1743: Imbre Per. 4 Vass. Szarka. 4 Nyiri. M: Kis. 2 Kadar. Nagy. 3 Nagy. Ber. M: Bartha. 2 Gaall. Soltez. Orban. 15 Conscriptio.16 32 c. 2 Nagy. évi jelentése (Helyt. Kereztien. Nyri. B: 2 Thoth. között további új nevek. Nagy-). 24 fr s név nélkül 2 chr. 4 Gaal. Ludassy. UT. Nirj. Ber. M: Anttal. 20895/1862. Homoki. B: Orosz. Konyhás. Fazekass. között új nevek. 3 Patakj. M: Ádám. 1565. – 1576. Ujhelyi Ferenc 1 c. ö. 29 fr. Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. Turda. 1743.14 M: Lőrincz. 8 ip. Dec. éviek szintén az adó. 1775. B: 3 Beregi. Lelezy. M: Balinth. 1567. 1743. 6 Kádár.

24. 19 Nagyszőllős 1336. még Komját (1434). (Kniezsa. Ug. utóbbi 1551-ben Salánkon: Ilonokerwenye. Borsova vagy Baranka vára. Chenge. Honf. L. Běl’ava a bělъ. – Warutha. Altalpotok. 3. első felében a Kis. ö. ilovnikъ < ilъ . A magyar szóhoz tehát a szláv „ova” képző járult. Beberke. L.10 fluvius. .17 Borsua. kicsinyítés a loka.24 locus. és 1351.) 24 Fyleluchka = Fyle talán helyesen Zyle. 1865: Kenderásztató (Pesty). Károlyi I. A helyes alakot a források számszerűsége és különfélesége alapján a Pasunca-Pasnicá-ban véljük meghatározni. mely mellé települt a XIV. 1500 k. Byk. 1551-ben Salánkon. 115. 21 Hangzása minden bizonnyal: csenge. Feketepatak határjárása. L. M. A patak kétségtelenül azonos az 1434-ben s azóta is Csongová-nak nevezett patakkal. 1551: Altalpathak alias Hatharpathaka (Lel. L. L. a szl. Kendurattou stagnum. 23 Ilonok < szl.344 FEKETEPATAK FÖLDRAJZI NEVEK.25 fluvius. Chongwa) határában is. Fyleluchka. Széle? Luchka = szl. Fancsika (1785).fehér’ szóból. 1770: Csákányfok. 22 Vár-uta. L. (Kniezsa. még Salánkon is (1551). Ilounukeurene.) 26 Csákány-foka 18 17 . fluvius. (Kniezsa). silva. Chakanegefoka26 1551: Chakannefoka (Lel. Wenzel V. VIII. még Komját (1434. A nyelvalak szláv eredetre mutat. fluvius. körül: Bejva (Kom.hód’ szóból származik. mely szintén a Borsova-vidéken folyt. Pasnycha. XXIV. még Komját (1434. Nagyszőllős (1336). L. évi határjárásában szerepel bizonyos Pustincha nevű folyó. csengő. 1887: Bejova víz (a 75000-es kat. Egres (1391). Mátyfalva (1409) és Verbőc (1410–20) határában is. 1865: Almás Lutska (Pesty). Ugyanez Nagyszőllős határában. Salánk (1414) és Rákóc (1570) határában is. Ilonokújfalu nevével. Moór. 1295. 1336: Chakanzegh.23 silva. – Kerezthbyk. Belua. még Komját (1434). jz.). luka . 22–23. Borsova etymologiája: MNy. ZONF.sár’. lučka < ločьka. hogy a Pasnica-Pasunca-Pustinca egyazon folyónak különböző tollakon más és más alakot nyert nevei. silva. Bělava.) 25 Belyva? volg. sz. 47. térképen). (Kniezsa. mint Borsovánál. Pasumcha) és Nagyszőllős (1336 Puztincha) határában is.rét’ szóból. 20 A folyó neve a szláv bebrъka < bebrъ – bobrъ . Ns 20). V. 1357. még Dob (1372). az Ilonok folyót még Nagyszőllős (1336: Ilonukrumlasa. v. Pasuncha. Ilulnukpataka) határában is. Bělova v.18 fluvius. ö. Ilounuk. 1900.21 2 fluvius. Az a gyanúnk.22 via. s Melich. 129.és Nagycsongova nevű falu. Ug. Ns 20). 1865: Csákányszeg (Pesty). L. jelentése ismeretlen. 135–137. Nagyszőllős (1336) és Rákóc (1570) határában is. XXII. Met. 208. Met.20 fluvius. III. lacus. Ketchenge.

159.2 Sz: Zaan. Met. Ug. egyébként meghatározatlan. BIRTOKOSOK. I. 27 A folyó neve azonos eredetre mutat Szolyváé-val. Károlyi Antal 9 c. Per.FELSŐKARASZLÓ 345 Werbeuch. MTsz. Közös névsor Alsókaraszlóval. 1574. L. L. társadalmi és nemzetiségi viszonyai is teljesen az utóbbiéhoz hasonlóak. F. (Kiskaraszló).1 Gr. fluvius. 1887: Verbőci p. a szó eredetét talán a magyar „pernye” szóban lehet keresni. magy. másként gordon). még Nagyszőllős (1336). 4 i. FELSŐKARASZLÓ. Prenez28 stagnum. . 2 Hatalmaskodásban részt vett jobbágyok. Zékány Pál 1 c. sonchus. (a 75000-es kat. 1509. 28 Ha a Prenez-Pernecz-Pernyész nevek valóban azonosak. Ataab. 707. ott. így csak utalunk az ott már elmondottakra. más. 1551: Werbetz-. Patay József 4 c.30 fluvius.29 lacus. L. ott. 1414-ben Salánk határában: Pernecz tó. Rakasz (1657) és Salánk (1669) határában is. burjános növény’ (lat. B: Bogdan. 1509. 29 Esetleg azonos a Salánk határában 1414 óta Athak.27 fluvius. 1572. térképen). – 1775. 1 i. Együttes adatok Alsókaraszlóval. jz.32 l. 30 Batnuka. Perényi Antalné 1 i. 2 Felchen. Zékány László 1 c. L. Zalva. körül: Szalvapatak (Kom. JOBBÁGYSÁG. 1 UT. 1865: Pernyész. 1707. 1900.31 Aszós-Aszas erdő. 22. L. Werbeotzpathaka (Lel. talán a határ leírásának kezdetén szereplő Pasuncha? 31 UT. EtSz. I. – Batnuka.). Pogány László 2 i. Keresztes Antal 2 e. A borsovamenti kis falu szomszédos testvérfalujával. Nagyszőllős 1336) és Verbőc (1410–20) határában is. még Salánk határában is (1669).tövises. sub E. Ns 20). Isóteleke (1424). még Egres (1356). 32 Aszás . Atak patak néven szereplő folyóvíz nevével. Ns 23. Alsó-(Nagy-)karaszlóval egy időpontban (1490) tűnik fel s birtokjogi.

. 1672: Fejczan). l.) szerint már egyedül a rutén nyelvet beszélik a faluban. Ns 6. Tanis.9 M: Fecske. UT. Zgajin. Melaj. B: Dess. 1775. Menliganics (1768: Meniganits u. – 1715. között új nevek. Kelecsenen. sem Felsőkaraszlón nem szerepeltek. 12 A falu neve ruténul: Hreblya (Pesty. az új nevek is a közös névsorokhoz igazodnak. NRA 837–10. 4 Meleganics. és 1574. – 1671. 10 A Bilkey-birtokon levő jobbágyok között UC 161–26. a falu jegyzőjének 1862. 64–40. 1715: Bucsala). VI.1 külön Alsó. Kerecsán. – 1672. 9 Conscriptio.6 B: Fejczan (1715: Bölczen. Sz: Bucsera (1. Brecs. Petrov. 1. de az alapul vett 1572. 1509: Felchen).7 Sz: Bucsala. A Sárad nevű patakról elnevezett falu 1330–1350 között keletkezett a Nagyszőllősi hegység rutén települési vidékén. Új neveknek tehát csak azok voltak tekinthetők. Tarpay (1715: Tarpány CE).8 9 c. ö. Bucsela. UC 45–42. M: Csika. 8 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatás teljes névsora. Sz: Andrásko. közepe óta szólnak forrásaink. 1920. – 1768.-okon) bővebben szóltunk. O: Petristye. c. Lemak. az 1773. Lukács. UC 60–17. OK. 284) szintén a rutén nyelvet jelöli meg a faluban főként divatozónak.5 Sz: Hanusz. 1 A vidék megtelepülésének körülményeiről az Első Részben (96 s köv. 20895/1862. Összevetendők az Alsósáradnál elmondottak is. Keretsanin. tehát sem Alsó-. Phölczén CR. 4 Melaj. 1743. Motuz. ott). sz. 2 Tarpai. Mat. 5 Néhai Ujhelyi János elkobzott birtoka.és külön Felsősáradról azonban csak a XV. O: 2 Petristse.12 FELSŐSÁRAD. Zány. eln. B: 3 Felecsen (v. Lemak. 8 i. Per. melyek az együttes névsorban. 11 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. Matuz (1768: Mathus UC 161–26). CR. Az előbbi a Nagyszőllősi hegy3 Ezek és a további adatok már csupán Felsőkaraszlóra vonatkoznak ugyan. 1720. Sz: Federcsanin. Lőrincz. 4 Barkóczy Lászlóné Kun Anna által Kun Lászlónak átadott jobbágyok. 197). 1743.346 FELSŐSÁRAD 1572–1720 között új nevek. 6 Gyulaffy László birtoka. Cseresnyi. évi jelentése (Helyt. A falu lakosainak nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés során 1772-ben felvett bevallások záradéka szerint magyar. Fetske. Ignatko.11 18. a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél szerint a lakosok rendes nyelve (ordinaria lingua) – bár magyarul mindnyájan értenek – rutén (UT). 2 Kovács. B: Cziba.4 M: Arva. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. Szvityán.10 Sz: Hlutsko.3 1612. 1720–1775. Fedurcsánics. 7 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatásban. évi névsorok közösek lévén Alsókaraszlóval. M: Nemes.

9 Perényi György jobbágya. NRA 306–22. körül. F. ott 1666.12 M: Illyes. Lel. 1574. az utóbbi kedvezőtlenebb természeti adottságok között a hegység belsejében fekszik. 2 i. 10. Teleky grófné 2 c. mivel Felsősárad ezekben részben vagy teljesen más szomszédos községekkel együtt közösen. Per. Per. 1574. Felsősáradon. 20). Ujh 1552. ott 1652. Ns 97. Az általában alapul szolgáló 1567.-ek). Dic. 31. 4 A Perényiek osztályozásakor Jánosnak (Imre fia) jutott negyedbirtokrészen levő jobbágyok.9 M: Boka. és 1572.2 A szőllősi Perényi-uradalom tartozéka. 3 i. 2 A név eredetéről Alsósáradnál. Kom.8 B: Keresmezei. F. 28. 2 si.4 B: 2 Demetrius (1 des). – 1652. – 1622. Nagh. elválaszthatatlanul vétetett fel. 1622. ápr. 3 Dic. Stat. ott 1641. 1552. 1666. sz. – 1775. 7 A Perényi György által familiárisának Gyulay Jánosnak adományozott jobbágyok között. 3 /a UT. 1574–1715. 13. Wissny Sard (Loc. Franciscus.5 M: Sywthew (Ziutheo). Sandrinus (des) (e. 1908. később fokozatosan csökkenő arányt mutató magyar elem élt együtt. 284). Vyšnyj Šard (Petrov Mat.FELSŐSÁRAD 347 ség borsovavölgyi lábánál.-ban a ruténséggel jelentékeny.10 B: Lepczei (1666: Lipczey Per.7 M: Pokol. 1 des. máj. 1591. u. – 1641. 1450. Juhaz (des). u. Tar. -Sándor 1 i. a vidék rutén jellege dacára a XVI–XVIII. évi s a további 1570. A falu rutén neve: 1773.6 1 ip. 5 Beiktatáson jelen levő szomszédok. F. Ns 6. jz. BIRTOKOSOK. Ns 6 és Tört. 8 Beiktatáson szomszédként jelen levő jobbágyok között. Perényi Imre 3 c. – 1666. Székely Gáspár 3 c. sőt itt-ott túlnyomó. – 1593. Ns 8. 11 Perényi-osztályozásban. 10 Urbárium.. 6 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. VI. n. 1450.3a Br. B: Kenez. 12 Jobbágykezeslevélben. . -István 1 ip. ápr. között új nevek. Per. Zékány János 1 c.3 Czobor Imre 1 mp. 1591. Perényi György 1 des. 1 mp. 2 pp. 22 pp. u. 213). 3. évi dicajegyzékeket itt figyelmen kívül kellett hagynunk. 25. miként Alsósáradon s a többi környékbeli hegyi faluban is. M: 2 Feyr.11 M: Fekete. Az első Sárad nyilvánvalóan az utóbb Alsósáradnak nevezett volt s Felsősáradot a Borsova völgyéből eredő s a völgyön át érkező újabb rutén kirajzások hozhatták létre. 3 i. Nagyszakallo. JOBBÁGYSÁG.

1 Ez az elkülönítés és a további birtokjogi kapcsolatok a családok közös eredetét.16 Szakalos (v. 2 si. ö 1666 s 1715). 1715. Okos. – M: Deak. – 1689. ott 1673. – 1687. Az Ugocsa megye délnyugati sarkába eső Almás a szomszédos Csedreggel és a már távolabb. Kapinecz. Tár 1903. 14 13 . B: Bogor (des). évi jelentése (Helyt. sub F. Szabó. Kohut. Sütő. 17 A rebellióban elhalt Perényi György javairól készített összeírásban. A falu lakosainak nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés során 1772-ben felvett bevallások záradéka szerint magyar. 1775. Jobbágykezeslevélben. 2 Pokol. Péter és Fürtes (1319: Furtes. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. a Tisza partján fekvő Csepével együtt 1319-ben tűnik fel. Illes. u. UT. Mocza. ö. (Almas).21 Tsorgó víz-nél kaszáló.348 FERTŐSALMÁS – 1668. 15 U. Likte. a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél szerint a lakosok rendes nyelve (ordinaria lingua) – bár magyarul mindnyájan értenek – rutén (UT). 18 A Vay Mihály javairól készített összeírásban. 2 Pohorilyak. 34–39. Molnar. B: Orosz. okt. FERTŐSALMÁS. máj. 19. Kis. 19 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatás teljes névsora CR. 16 U. 1 Tört. 121–122.19 7 c. FÖLDRAJZI NEVEK. 20895/1802. 20 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. ott 1687.15 M: Eles (vlg: Illyes. ennek alapján pedig a hamar elterebélyesedő Almásy-családban is a jellegzetes és Vay Péterné javairól készített urbáriumban. 1 extr. 4. 1770. 1574: Nagszakallo).) a rutén nyelvet jelöli meg a faluban főként divatozónak. Tereby. UC 65–55. Ns 24. sub E.18 Sz: Panyko. – 1674. ott 1668. Sz: Czuhorka. – 1673. (si). Kosztyuk. az 1773. 21 UT. máj.20 9 c. UC 32–36. 29. eln. u. v. – M: 2 Fejér.14 M: Imre. Fedinecz. Sztaniszlo. u. Fejér. Leska. Péter birtokát képező Almást a Csepén és Csedregen meggyökeresedő Ákosfiak utóbbi falujától elhatárolták.13 B: Orosz. mikor a Mikó fia. ott 1674. 9 i.). más. 4 Szakállas. 1320: Fertes) fia. 1920. – 1690. B: 3 Orosz. de legalább is a birtokszerzés azonos forrását sejtetik.17 M: Kadar. 284) s a falu jegyzőjének 1802. 1771: Csorgó víz (UT. abban. B: David.

bár a jobbágyság és az erős hullámzást mutató szegény zsellérség4 is egyformán magyar volt. M: Almásy. Gődény alias Csomay. – XVI. maga vette kezébe azok telkeit s kúriális nemesi községgé alakult. 652) az 1670. -László 1 ip. 2 Pásztay. ott 1681. Almásról nevezett családok. évieken kívül még Ajtay.8 M: 6 Balogh. Halmágyi. Tegze. f. Almáson is. Gödé. Ur. 1670. maga a tabella s mellékletei hiányoznak. Literátus Ádám 2 pp. vége fele zárult le. sz. 7 Az úrbérrendezés adataiból készített extractusban (UT). Molnar. Az 1696. sz. akik ekkor már jóformán egyedüli lakosai voltak a falunak. Az 1681. Kom. sz. Salánky. Ez az adomány 27 személy. Tóth. csak a XVII. 442. Almáson e folyamat aránylag későn. Bányai. Antal. – 1775. Földesy. bár megfigyelhető. f. Almásy. 6 Ug. Kóródy. A többi egytelkes.-ban már szegény egytelkes almási nemesek 1749-ben falujukra nádori adományt eszközöltek ki. 1672. a faluja határai közé szoruló és itt számbeli gyarapodásával párhuzamosan elszegényedő birtokosság végül a jobbágyságot zsellérsorba szorította. Birtokosok. évi tatár betörés alkalmával a tatárok által elhurcoltak közül 36 nemesember és 33 jobbágy veszett oda. jkv. Egytelkesek. évi jegyzék szerint a falu: tota ex curiis nobilitaribus. Mester. Ug. Az extractus szerint a falu jobbágy lakossága az úrbérrendezéskor 1 zsellérből és 1 hazátlan zsellérből állott. sz.2 A XVIII. 1670. A falu jellegét kezdettől fogva ez a színmagyar nemesi lakosság adta meg. és XVII. Márton. Bíró. M: Almásy. Szél. tehát valószínűleg zsellérek találhatók a dézsmafizetőkről felvett jegyzékekben.6 Almásy. – XV. 22–23. Pásztay.-okban is csak kevés telkes jobbágy élt a nagyobb számú zsellérség mellett. de más években ismét visszatérnek – bár egyre kevesbedve – a gabonadézsmát fizetők. évi hasonló összeírásban (U. Szombaty nevűek is szerepelnek. 19. Nagy. Ebben a tekintetben Ugocsa megyében éppen Almás az egyik legegységesebb fejlődésvonalat tartó község. 1 i. – 1672. Szél András 1 pp. hogy egy-egy évben csak keresztyénpénzt fizetők. jún. sz. 8 Ug.FERTŐSALMÁS 349 közös eredetű ősi ugocsai kisnemesség egyik ágát ismerhetjük fel. sz. 4 2 Már a XVI. szept. XIV. 2 pp. 1651-től kezdve azonban csak keresztyénpénzt fizető zsellérség lakja a falut. Dec. Tört. végétől előfordul. NEMESSÉG. Kovasznay. Kovács. jz. B: Horváth. 3 Kovács. M: Almásy. armalisták. jkv. Szél. Miként a többi kisnemesi faluban.7 Pásztay. 20. Földesy. szegény kisnemes volt. B: Zohon. .5 Almásy János 1 j (pp). dec. 3 NRA 1843–24. Zohon. Csizmadia. Keresztury. 13. 4 Az 1717. hogy már a XVI. 1567. tehát legalább megannyi család számára szólt. 2 pp. sz. Tár 1903. 5 Dic.

– 1621. Varga. 18 A Debre-nek írt személy neve néhány dézsmajegyzékben Debreceni alakban szerepel. 1567–1631.). Matthias. 1587: Kaliba. Sypos. NRA 1843–24. – 1587. 29 chr. jz. 1 i. B: Feristeo(?).16 M: Korodi. hibásan: Tarnoczi). Bíró. 2 Balogh.12 1 j (pp). Theoreok. M: Kover. 7 Biro. – 1607. – 1581. 1585: Kallas. 1615: Barczia. – 1615. – 1605. Pásztay. M: Zeoke. M: Biro. s a kígyósi prédikátor özvegye. Ferenczy. Sebesi. de a következőkben ismét előfordulnak a következő. Fodor. Polgar. M: Balogh. M: Balogi (1590: Balogh). Rewez. 3 Nagy. Szius. B: Török. – 1576. JOBBÁGYSÁG. 1619: Clara). hogy a Debre a köznyelv vagy csupán a decimator rövidítése. Kan (1576: Kun Dec. Paladi. 2 Kovács. B: Banczi (1611: Bajcza. 16 Dic. 1573: Sarlos). M: Gachalj. – 1596. évi nevek a dézsmajegyzékekben. 2 Simon. Helyt. 1. M: Hewessy. Gachalj. – 1600. Dec. Juhasz. Ug. Juhasz. 2 ip.17 M: Ban. M: Hajdu. 2 Szabó. Pall. – 1586. – 1578. M: Debre (1645: Debreczeni18).14 M: Gyorgy (l. Várady. Zohon. Szius. Ug. Fekethe. Fodor. – 1580. Veres. 14 15 – Dec. Boros (1632. M: Polgar. 1523. – 1616. – 1579. Tóth. – 1577. Borzasi. M: Giolwezy. Geode. 4 Tegze. – 1619. 11 Lel. Beulc (1570: Bocj Dec. Chiwre (1615: Czire u. Létay. Zohon. Sebesi. M: Zege. 1616: Barczi. – 1584. Gergh. Dic. 174910-ben a következő családok kaptak nádori új adományt a falura: 2 Almásy. 1619).13 1570. 3 Bíró. Sarlay. Tegze (1570: Tegzes Dic. B: Orosz. Molnar. 1596: Callay. – 1625. – 1573. Az ez évi jegyzékben ugyan nem szerepelnek.19 1 j. M: Kovacz. B: Rach. korábbról már ismert családnevek: Bone. Gyakfalvi. B: Kula (1582: Kala. Tegze. már 1523. Gerendi (1626: Gerdy). Sarmos. – 1631. – 1602. Lazlo. ö. 2 Várady alias Solymossy.350 FERTŐSALMÁS Szabó. (helyesen valószínűleg: Debre. M: Czeokeor. B: Lengely (1688: Lengiel). 4 Balogh. 19 A dézsmajegyzék teljes névsora. B: Tooth. Czáró Fogarassy. 9 pp. 3 Török. – 1591. ott). Szegedy. Polgar. 17 Az 1576–1625. M: Dobray. Tharnok (1585. M: Sarlay (v. 1617: Bacza.11 M: Biró. M: Nylas. 1612: Barczai. M: Rosa. – 1574. Dec. Ug. – 1608. Kom. 2 Nagy. ami arra mutat. 4 Tegze.). Ug. – 1754–55. 1567. között új nevek. Konia. 12 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített tabella teljes névsora. Gál. M: Geöre. – 1617. M: Gyakfalvi. 13 Csak egy ízben fordulnak elő a következő nevek: Borzasi. 1621: Baicsia). 2 Homoky.9 M: Ács. Sypos. Sarlos (l. M: Huzty. 7 fr. M: Heteny. M: Bone (1615: Bene). 10 .). B: Németh. Zege. Czeokeor. – 1620. Feristeo. he9 Nemesi összeírás. Szabó. M: Czieteo (vlg. Dobrai. Csüre 1.). 1567). – 1593. Ug.15 M: Mathius. már 1523: Sarmos). – 1583.

Kondor. Ug. N: Gerlat (1632: Ghellat Dec. Debre (l. silva. Rosa. Zabo. Sipos. – 1663. minthogy az úrbéri tabella és mellékletei az Országos Levéltárban nincsenek meg. 1828. évi átiratban is: Lel. Kanálos és Zsigár nevűek. Gerendy. M: Kondor. Acta 1764. 2 Hevessi (1632. a két testvérfalu között megvont határ leírásában. 1319. ö. B: Olah.21 1 j. Dézsmajegyzékekben. Dec. 1865 (Pesty).). között további új nevek. eln. Ns 35). 23 24 – Dec. évi úrbérrendezéskor itt lakó.FERTŐSALMÁS 351 lyesen: Bothos Dec. 1476 (Lel. Paladfeo. A falu jegyzőjének 1862. Ns 6. B: Szaz. Ug.29 Cheer. 1619). M: Czető. 22 Az ugocsai 1772–75. 25 Conscriptio.). mindössze 1 zsellérből és 1 házatlan zsellérből álló jobbágylakosság neve előttünk nem ismeretes.). 15 chr. 1865: Nagy Éger. 1490: Paladvize. 5 Simon.26 2 si. még Batár határában is (1441). Orosz. Philep. f. 26 CR. Ug. M: Koczis. 1920. – 1644. – 1638.22 1692. Kom. 2 Csüre (1715: Csüle CR). Ug. B: Barczijai (1634: Barachia Dec. György.). L. 21 A dézsmajegyzék teljes névsora. Nagj. még Gődényháza (1262).). M: Bartha. 1490: Nageger (Lel. Ns 35). ezért kénytelenek voltunk kivételesen 1828-ig haladni s az ez évi országos összeírás kimutatását felhasználni. V. 2 Debre (l.23 M: Deak. Siket. Palad vize. M: Szőke. felesége nemes személy. – 1695. 1476 (Lel. M: Nyri. Parvum 94. 1619). – 1668. Az 1773. lacus.25 M: Ecsedi. locus.24 M: Csordas. – 1647. hibásan: Vetesi. Kom. Szőke. Ug. 1431. B: Barcsa. évi helységösszeírás (Bpest. 28 Almás és Csedreg. f.) szerint egyedül a magyar nyelv divatozik a faluban. Parvum 94. Tört. Ug. hibásan: Chűrős Dec. Tegze. évi jelentése (Helyt. lacus (Lel. Kovacz. Csupán egy ízben fordulnak elő a következő nevek: Damokos. Thoot. 1476: Hozzywcher. Csieöre (1670. 1490: Keuresegre (Lel. Thott. Prot.20 1634. Paladi. hibásan: Hevizi Dec. FÖLDRAJZI NEVEK. M: 2 Baak. Prot.27 M: Bocskor. Molnar (1634: Molnos Dec. Kis Éger (Pesty). Dabolc (1772) és Nevetlenfalu (1757) határában is. között további új nevek. 27 Az egyik (Bocskor) zálogos telken lakik. Geöre. Tegze. Ns 35). 283) a faluban főként divatozó nyelvnek a magyart tünteti fel. Acta 1764. f. lacus. Hevesy. – 1636. – 1665. Tár 1903. 1476: Keresegre (Lel. 20 . Per.). jz. Letai.28 Kyrusegre. – 1743. 1743. Juhasz. B: Nitrai.). Gerendi. Molnár s a falu végén 2 tapasztó cigány. Nog Egur. Palady. M: Domokos. Huszti. 1636. Ug. Nyitray. jz. – 1689. Orosz. L.). Dec. Parvum 94. 1631–1689.) 29 Tegze lt. Acta 1764. Ug. 2 Geörgy.. 1828. 20895/1862. B: Nemet.). Prot.. 1689–1828. Szabo. 121–122 (1750. Vaargha. Ug. M: Papp.

aki bizonyos sajátságos fordulatairól neveztetett el Forgó leánynak” (!). annál is inkább. silva.4 akkor kézenfekvő az a feltevés. 1478: Cherfolyas aliter Hozywcheer (Lel. de erre elég támpontunk nincs. Folgram. 1–2. Kálmán fiának. hogy némelyek szerint a falu neve „egy leányról neveztetett el. A falu jegyzője a Pestyhelynévgyűjtés alkalmával 1865-ben beküldött jelentésében azt írta. Forgolanfalva. Az ugocsai kisnemesi vidékhez tartozó Sásvár és Banna elidegenítése ellen tiltakozó ugocsai nemesek között találjuk 1300-ban bizonyos Fargalan fiát. Ligeth. minthogy a falu mocsaras. Cherfolyasa.. Kom. hogy ez a név a Flandriában beszélt germán nyelv Folkram-jával azonos. ö. XX. rubetum.2 Következő évben. jz. 1301-ben pedig bizonyos Fulgiarj comes özvegyéről hallunk. Ns 35). Lőrincnek s rokonának. Parvum 94. Faglanfalva. Acta 1478. 2 Zichy I. 31 30 . sz.352 FORGOLÁNY 1476. Acta 1764.30 Hozzywcher. 101. 33 Ez a név valószínűleg az 1319–20-ban Furtes–Fertes-nek nevezett birtokos nevét őrzi. mert ez összetételében csak legújabban a XVIII. birtokos nevével a falu nevében csak félezred multán találkoznánk először. jz. FORGOLÁNY. Lel. 1490 (Lel. locus. Forgolyan. Jellemző példa arra. 1 Tört. óta szerepel a Fertős név s valószínűtlen. meta terrea. 4 Karácsonyi János: Forgolány.31 Fertes. 3 Lel. 119. ősi. fertős határa a szó innen eredő származását is eléggé megmagyarázza. 1490. MNy. V. hogy ez a Fargalan-Fulguran-Fulgiarj volt az először Folgramnak. Ns 35 a Tegze lt. aki a Forgolánnyal ma is szomszédos Batár negyedrészét átvallja fiának. Domokos. Kom. majd Forgolannak nevezett falu névadója s amennyiben elfogadható Karácsonyi Jánosnak az a magyarázata. Prot. Tár 1903. Domokost is 1 s ugyanez évben mégegyszer szerepel Fulguran fia. hogy a falualapító. hogy a nép a számára érthetetlen szavakban miként keresi az értelmet. hogy viselője az ugocsai flamand telepesek egyike volt. Forgulanfalva. A feltevés ellen szól az a Lel. Folyohatar. Ns 37).32 pons. Acta 1764.3 Nem lehet kétséges. Hajlandók volnánk a falu nevében a Fertős szót is ide viszszavezetni. Péternek. f. 1431: Cheer. Lőrinc testvérével együtt.

Jeney.) név is. – XVI. 7 U. jz. 13. második felében mutatkozó némi ingadozás után is magyar maradt. M: Áros. Sípos. Farkas. Kónya. 1670. 3 Szabó. Farkas. Forgolányi. Bence. Ferenc. 4 Kádár. f. Márton. Fodor. 3 Varga. armalisták.8 Armalisták. Kalós. hogy Forgolan a magyar eredetű kisnemesség soraiban szerepel. szept. Annyi kétségtelen. Keke (Keoke).7 Egytelkesek. Tusa.9 Armalisták. Jósa. Kis. 2 Tekeházy alias Csatlós. Sz: Rusilo. Sile. a falu lakosságának nyelve azonban – főként a falu zömét. dec. Szálas. elején megváltozott és az új lakosok között már rutének is voltak. 2 Pap. 2 Jeney. hogy idegen telepesek is a kisnemesség sorai közé jussanak. 2 Kállay. 11 Ug. Kom. sz. Szilágyi. Ruszkay. sz. hogy Forgolány falu és birtokosai a XIV. 2 Pap. bár nem volt akadálya. A szétágazódott forgolányi nemes családok már magyarok voltak és magyar volt az a csekély 10–12 számú szegény zsellér család is.). – 1754/55. . Tusa. 4 Kádár. Balogh. Varga. – 1743. – 1681. 2 Sele. Balogh. – Birtokosok. Marthon. 5 6 A falu neve ruténul is: Forgolány (Petrov 31. végén és a XVIII. Takács. Takács. 1760. sz. 1672. 2 Szabó. 22/23. 3 Jeney. Babos. Rósa.. N: Oswald. 2 Kanisa.6 Egytelkesek. Szőke. alkotó magyar kisnemesség hatása alatt – a XVIII. Szilágyi. B: Chino (Czino. jkv. B: 2 Horváth. mely időnként a faluban helyet kapott a szintén szegény kisnemesek kúriáiban. Ns 6. Forgolányi Demeter 1 ss. Orosz (advena). 8 Conscriptio. derekától miben sem különböznek a többi szomszédos kisnemesi faluktól s ezek nemesi és jobbágylakosságától. Nagy.5 NEMESSÉG. Török. B: Mormer. Vincze. Rósa. Szálas. sz. 651. Kovács. Király. Forgolányról nevezett családok. M: Babos.FORGOLÁNY 353 körülmény. M: Csatlós. B: Nemesányi. B: Horváth. Ns 6. Pap: B: Németh. Nagy alias Hatvani. Forgolányfalvy. 5 Nagy. Egytelkesek. Kanisa. Nagy. 1670. Libertinusok. 2 Nagy. Vincze. A zsellérség összetétele ugyan a XVII. 1760-ban előfordul még: a Biky és Szakács alias Várady (Per. – 1754–55. Szombaty. M: Csomay. f. 10 Dic. Jeney. Szakállos. Farkas. 4 Kovács. Torma. ott 1681. 9 Nemesi összeírás. 1567. Per. Szakács. Forgolányi. jkv. M: Bálint. Kis. 1743. György. Vincze. talán Csomai?). XIV. Dabolczy. B: Supán. sz. Katona. Vincze.10 Bereck Farkas 1 mp. Tusa. sz. Varga. 3 Szabó. Helyt. M: Bálint.11 Csató Gergely.12 Bencze József. 12 Nemesi összeírás. Török. Tusa. sz. Kónya. Tóth. 2 Nagy. Borbély. – 1672. M: Forgolányfalvy. 21. – XV. Várady. Tóth. Stepán. Nagy Ferenc. 20. Csiszár. Helyt. jún. Ug. M: 2 Bálint.

M: Ungi. Sandor. – 1582.13 Hagara Pál 2 i. 1743. Tusa Pál. – 1743.20 B: Keseőmezey. 3 Orosz. – 1631. Nagy Szaiu.20 11 chr (8 incola. Ug.28 B: Pipa. Bonto. Nyry. M: Cristoph. B: Tussa (1579: Tusah. 26 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatásban. Chüre. Begany. M: Nyry. M: Beni. M: Farkas. B: 2 Thusa. Az ez évi jegyzékben ugyan nem szerepelnek. – 1607. M: Feketthe. B: Oláh. Farkas. – 1596.25 M: Hoszszu. 1611. M: Bonto. 19 E nevek szintén a dézsmajegyzékekből valók. 17 A nevek a dézsmajegyzékekből valók. 1600: Tusza). 1689. M: Beolcz (1594: Beolczy). 2 Nagy.18 1 j. de a következőkben ismét előfordulnak a következő. B: Lypcsey. ott. Boros. Sz: Treppa. B: Tusa. Székely Mihály. M: Begany. Czele. 1570: Beni). B: Korompai. – 1584. – 1577. M: Baynok. A következő nevek csak egy ízben szerepelnek: Bimbi. Haidu. – 1677. Feier. – 1695. M: Bwcz. hibásan: Kasah. 1611–1689. 1 ss. A faluban ekkor lakó libertinusokat a nemesség sorában tüntettük fel. – 1625. – 1598. – 1619. – 1715. M: Marton. 11 13 . M: Zwcz. 7 chr. 1689–1775. 20 A dézsmajegyzék teljes névsora. Kovács József. Vince. – 1645. Veres. Dic. Miko. B: Thot. Ujlaki. B: Bimbi. Per. 1570. Dec. Komjáthy Zsigmond 1 i. 1584: Twsa. Vincze György 1 i. Rigo. özv.354 FORGOLÁNY -György. M: Juhaz. 28 Conscriptio.19 1612. Cziele. M: Berki. Sz: Rusilo.14 M: Kiraly. – 1609. Dec. Ug. – 1589. Marton. Ns 6. 21 25 – U. -György. Nagy.21 M: Palády. M: Kozma. Sz: Harincsko. Rába.22 M: Hagio. M: Nagy. 1 si. – 1599. – 1583.15 1 mp. Ug. – 1632. M: Borju. Fejer. M: Gerwch. Tusa Pálné 1 i. Katona. Pwha. Biro. B: Orosz. ö. jz. M: Hajas. 1570–1611. 1567. Zákány. Oláh. CR. JOBBÁGYSÁG. Osváth József 3 i. Ug. között további új nevek. M: Balogh.23 M: Baba. M: Boros. Nemesányi Ferenc. 18 A dézsmajegyzék teljes névsora.16 11 pf. B: Vasváry. Kovács József 1 i.17 1573. Tyukos. -László. 1552. Treppa. Dec. M: Biro. Juhaz. 2 Harincsy. M: Kowach. Szegedy István. Veres. Kom. Hagara Pál. Bial. – 1670. A következő nevek csak egy ízben fordulnak elő: Balogh. Ug. – 1600. 3 i). – 1716. – 1693. között új nevek. 3 Nagy. – 1694. 2 Pwha. között további új nevek. Supán István. Gerwch. – 1585. korábbról már ismert nevek: Bainok. Kovács László 1 i. – 1692. Bial. – 1626. Lel.21 Sz: Skarampata. Bogdani. Kowach. Dec.27 M: Lazlo. – 1775. B: Szásziy. – 1581. M: Bone (v. UT. 1691. 16 A dézsmajegyzék teljes névsora. 27 Dec. 15 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. Borju. 1581. – 1644. Varga. Szitás. Zwcz.

a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél (UT). Gődinhaza. Úgyszólván teljesen nemesi falu. évi jelentése (Helyt. azonban ilyenekről is csak az úrbérrendezéskor (1772–75) hallunk először. – Lapos. Sz: Konecz. Kardos. 1739. Pap Panda láza. valamint a falu jegyzőjének 1862. 428. Kom. legalább is adófizető vagy dézsmaköteles. sub No 1. Kom. 1741 (U. – Ketükra36? rét. 34 Pap Panda? személynévnek látszik. jz. hogy időnként a jobbágyi színvonalon élő kisnemesek kúriáiban elvétve 1–2 zsellért.29 10 i. – Eszer fark(?). 31 Lel. 30 Ismeretlen szó. 20895/1862.32 Nagy Berek. 2 Zolop. Gedenhaza. B: Lengyel. Geudynhaza. 37 UT. 1741 (UT sub No 1).” 1910-ben az egész lakosság (668) magyar anyanyelvű volt. GŐDÉNYHÁZA. Felső mező. A falu lakosainak nyelve az úrbérrendezés során 1773-ban felvett bevallások záradéka. – Hosszas. Csomai ut-ra. 1498. 32 Lel. Valószínű ugyan. M: Ferencz. 33 Dős < dőzsölés? V. más. sub No 1. 1865: Tivadari ut-nál (Pesty). Geudenhaza alio nomine Tarnytelek. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. Tivadari országuttya.GŐDÉNYHÁZA 355 1775. 1865: Szarkas ut (Pesty). ott).34 1865: Pappánda láza (Pesty). 1 si. 1920. 37 1741. 1865: Csomai ut-nál (Pesty). az 1773. amikor 4 házas Az úrbérrendezéskor készített tabella teljes névsora. nemesi közbirtokosság.33 Alsó mező. más. jz. Tyukos. Kedynhaza. Dős35 alatt. eln. ö. I. Molnár. Muszti. talán a leírásban eltorzult. melyben jobbágyság egyáltalában nem juthatott térhez. tehát telkes jobbágyság sohasem lakta. 33 UT. 30 29 . A Pesty-jelentés (1865) szerint: „lakosai kevés kivétellel református magyarok s a más felekezetű kevés számú nép is magyarul beszél.31 Zarkas. MTsz. Kállai. szolgát is lehetett találni. 283). UT. Gődényháza egyike az ugocsai kisnemesség legjellegzetesebb faluinak.30 FÖLDRAJZI NEVEK.) szerint: magyar. 1522. Kálmán.

B: Erdélyi. Szaniszló. az Avas-hegy északi lábához települt falunak a Batár patak hegyről hozott vizeivel gyakran öntözött nedves agyagos talajában adva voltak. Csobot s név nélkül 4 teljes. 1670. MNy XXV. Deák (Literátus is). melynek felvirágzására a kedvező előfeltételek. sz. Futamoth. Székely. márc. 4 Gődény magyar személynév a Gedeonból. – XV. akik nemcsak magyarságukat. Legalább is elhagyottan állt 1262-ben.46–48. a Gődényháziak. M: Chery. továbbá 15 szegény nemes. sz. Gődények és Gődék már a XV. Nagy. A cseréről szóló királyi adománylevelet a falu határjárásával együtt a Gődény család levéltárában levő szöveg alapján közölte Szirmay 148 s az utóbbi alapján Fejér VII. f.3 holott falujuk az ugocsai magyar kisnemesi vidéktől elszigetelten előbb szász. mikor István ifjabb király a pusztahelyet cserébe átadta Nedének. 1743. alább. Beke. – 1743. 18. jkv. ipari mesterségeket is űzött. illetve Gődényháziak.1 A magyar eredetű és mindvégig teljesen magyar falu nemes lakosainak ősei. Gődényházáról nevezett családok. Fodor.-tól kezdve sűrű rokoni kapcsolatokba kerültek a többi kisnemesi családdal s ezek faluiba a népes gődényháziak korán ki is rajzottak. sz. (Kniezsa). A falu rutén neve: 1773. bizonyára földművesek. szept 22–23. 3 Csüry: A tiszaháti és ugocsai nyelvjárás nevezetesebb sajátságai. – XVI. akik közé a természetes fejlődés jobbágysorból sorozódó libertinusokat is kevert. – Az oklevél Rudolf király 1604. A felsoroltak közül 7 fazekas. Különösen a fazekasság emelkedett jó hírre. Gügyi (Loc. 1670. Gődény. Munkach fiának az ettől általa elvett szatmármegyei Adorján nevű terra-ért. hanem a szatmármegyei nyelvjárás sajátságait is máig megőrizték. 283). Könyv V. Sólyom. M: Babos. 11–16. 4-én kelt átiratában: Kir. a többi foglalkozását az összeírás nem tünteti fel. Ns 6. 5 Ug. mely valószínűleg a tatárjárás alkalmával maradt pusztán.356 GÖDÉNYHÁZA és 1 hazátlan zsellért írtak össze a faluban. armalisták. 3. 665–669. 12 fél-aratrumot bíró. Nagy. 1 2 UT. Bartus.5 Egytelkesek. Király.2 Az ugocsai déli határszélen fekvő s ma is meglevő Adorjánból felköltöző Nede leszármazottai voltak a Gődények. Egytelkesek. Gödény. Neste. 3 csizmadia. . 6 Conscriptio. 2 Csanády. L. sz. M: Gődényházi.4 NEMESSÉG. XIV. M: Barla. Maga a falu a hospeslakóitól elhagyott Tornatelek helyére települt. Jándy.6 Armalisták. majd jórészben orosz és oláh elemekkel átitatott környezetbe s a hatalmas nyalábi uradalom közepébe ékelődött be. B: Csobod. B: Csobod. Király. Per. Gődényházi. A nagyszámú szegény kisnemes.

11 Izteger. Szilágyi. Csepe (1337). 2 Kolosváry. Az 1319. Kereklap. Egur. hogy a torz Ogoguczun-ban tulajdonképpen Ugocsá-t. Rácz.10 5 i. mely körülbelül e helyen állott. ennek alapján Fejér VII. Az oklevél eredetije nem állott rendelkezésünkre. FÖLDRAJZI NEVEK. Loránfi. Uglyay. Birtokosok. Tar Zsigmond 1 i. 9 10 – UT.7 Armalisták. özv. via.14 Kuslemachar. 1 si. Feketeardó (1802) és Tivadar (1379) határában is. Gáll. B: Fogarassy. Kiss. – 1754/55.9 Enyedy-né 1 i. 2 Szabó. 3. 2 Bökényi. Kende Dávidné és Nagy György 1 i. Tóth. márc. Könyv V. 2 Förge. Fertősalmás (1319) és Nevetlenfalu (1757) határában is. Kuzlemachar. továbbá Rudolf király 1604.GŐDÉNYHÁZA 357 Fazekas. Homuspathak. Ogoguerum. fluvius. 8 7 . Izay. Ogoguczun13(?). Csepe (1337) és Gyula (1692) határában is. B: Jakab. 2 Fürge. 1772. 2 Huszár. 3 Fürge. M: Babos. 2 Kalmár. Kalmár. 1587: Holth Bathar (Per. még Batár (1465). 1262. a megye névadó. Kolosváry. B: Joszih. Mezei. 17 Kerek-láp. 2. Csanády.8 M: Balás. 16 Helyesén talán: Somus pathak.15 Banocz. Ns 43). Gáll.-én kelt átiratában Kir. 13 Az a gyanúnk. Uglay. palus. 3 Szabó. 15 Cano (?) – út. Riskó. Batar. Isztegő-nek írják s így a helyes alak az átiratban levő Istegeu és nem Izteger. 2 Kiss.12 Istegeu. 3 Szilágyi. még Dabolc (1772). Kunn. Libertinusok. Kapcsos. Balás. 1775. Kiss József 1 i. Kisari. a sok felismerhetlen szóban elírásokat is lehet gyanítani. – 1772.17 palus. 3 Lengyel. 12 A Batárba ömlő patak nevét más helyen Esztegő-nek. Kalmár. még (Esztegő) Batár (1465). A szó etymológiájáról Csepénél szóltunk. Szirmay 148. 2 Kiss. 2 Orosz. 1 si. 46–48. M: Farkas. 3 Szabó. locus. Helyt. A második helyen álló névváltozatok az utóbbi iratból. 11 A Gődényháza helyén állott Torna-telek határjárása. Perényi Jakab 1 i. Csanády. Per. 2 Bökényi. Tóth. L. 4. L.16 rivus. Lökös. júl. Papp. B: Fogarassy. Hegedűs. Varga. br. locus. Huszár. Nemesi összeírás. évi bábonyi határjárásban szereplő Somospatak ugyanis szintén ezen a területen keresendő. Papp. Orosz. Megyesy. Lengyel. Farkasfalva (1796). 665–669. 14 Kuzle (?) – mocsár. 1587. Oláh. Gáll. B: 2 Lengyel. L. 1775. JOBBÁGYSÁG. Szilágyi. Tatár. Canouchh. korán elpusztult települését kell keresnünk. fluvius. Szendrey.

kökényes’. V. locus. L. 18 Bered. pergula) . köteteiben. 1865: Szűcs mocsár (Pesty).19 Berdemezeie. – Harkály mellett. más. Thornia. A következő század közepén Gődényháza szomszédságában feltűnő hegyi vlach falu. sub No 1).000 kat. 272. rendszerint a vetésterület védelmére. 7). – Poka szeg. 1759. 129. Széphegy falut külön is. Ny. mert főleg a keleti Kárpátok szláv vidékén fordul elő. – Köleskert.lugas’ szóból származtatja. campus.25 Karácsony mező.erdő’ jelentésű szóból. 413. 7). Magyar területen a gyepű. Melich. 142. Beredmezey. ápr. 7. ott. talán erről van szó. 782. 20 A 75. saltus. M. 1759: Nyáros (UT. 25 UT. Ns 43. Idevonatkozólag számos adat a Corp.22 Harakatelekw. mons. 28 Porgolát = mezei kerítés. – Ugyanebből a szóból való.24 Hozzw Nyaras. Oklsz. L.28 – Matska föld. Stat. Chierges Uthya. silva. 1795 (Per. 1795. sub No 1. 192. 18 A folyó neve kétségtelenül azonos a Gődényháza megtelepülése előtt ehelyen állott Tornatelek nevű. . locus. Hazakateluke. Malom mocziara. – Alsó mező. 1766. 27 Per. 1795: Csergős-ön kaszáló (Per. 1795. Longh23 silva. 23 Longh a szláv logъ . Suphyg.26 Felső falu végen. Tivadarnál. 1795. M. Zarazmachar20 Zarhazmachar. MTsz. ápr. l. Honf. Berde (?) -mezeje. 24 Per. 121– 124. – Fok-ra véggel. térképen fel van tüntetve egy nyáron kiszáradni szokott nagy mocsár.358 GŐDÉNYHÁZA Ziphigh. Nagy machar. – Keresztutnál. ö. Marozhaza21 Marazhaza. de későbbi átvétel a Lussuk. 21 Maroz (?) -haza vagy – tekintettel a szomszédos szász telepekre – Maro (?) -szásza. az olasz pergola (lat. korán elpusztult hospes-község nevében levő Tornával. ápr. 1587. Ez azonban kétséges. 26 U.18 aqua. Takáts S. Erdély egyes részein a tanorok hasonló jelentésű. I. Kenduratto. 1865: Tatárnyáros (Pesty). L. Juxta Ozzias aqua Kenduraztou. II. 1857. 1795. Tarna is e pataktól vehette nevét. Maga a szó szláv eredetű: trnava . (Kniezsa). – Gyepű. – Temetőn felül. 23 Hazaka (?)-teleke. – Hoszszú szer. a szomszédos Királyházán 1575: Nagh Mochar. – Porgolát kapunál.27 Felső mező.

belügyminiszteri rendelettel „Szőllősgyulá”-ban állapíttatott meg.8 Br.-on. majd a Perényiek kezén tűnik is fel. 1 i. A falu fölött emelkedő szőlőhegyen más községbelieknek is voltak szőlőik. évi összeírás szerint (CR) ekkor 73 idegennek. 4 Kom. Aklinál.7 Perényi János 1 j. ö.4 megtelepülését tehát 1337–1396 között kell keresni. A falu az Avas hegység nyugati lejtőjének lábához. -Sándor 1 c.6 BIRTOKOSOK. -József 4 c. Perényi Ferenc Jakab 15 c. Gywla. 3 mp. 3 Akli és Feketeardó határai ma csak sarkaikkal érnek össze. Ebben a megfigyelésben támaszra talál Gyula és Tamásváralja lakosainak hagyománya is. 7 Dic. 6 Az 1720. a Kátanemzetség által telepített Tamásváralja lakosságával sejtet.921/1907. 2 i. a Batár és Batarcs patakok mocsaras környékére települt. 17 ip. A nyalábi uradalom tartozéka volt s területe Akliéból. 5 ss s név nélkül 12 des. 38 pp. 1 . -Imre (id) 9 c. Giula. sz. akik magukat egyformán kun-bessenyő ivadékoknak tartják. hogy Gyula csak ez után keletkezett. 2 L. ennek dacára lakossága. V. 61. – A falu neve a 145. jóllehet ez a határ ma gyulai földön húzható meg. gr. elmondottakkal. -Elek árvái 2 c. előbb Drág vajda. mely kezdettől fogva magyar volt s általában kevés hullámzásnak volt kitéve. 8 UT. Akli. jz.5 Ha tehát Gyula a nyalábi uradalom birtokosai. ami arra mutat. jz. – 1775. Gyula közéjük települt. közösséget délkeleti szomszédja.1 Gyla. 1 des.3 Nevével először 1396-ban találkozunk. 1567. hogy megtelepítésében elsősorban a Káta-jobbágyoknak volt részük. nagyobb részben pedig az uradalomhoz tartozó Feketeardóéból szakadt le. 1 si. Az Akli és Feketeardó között 1337-ben megvont határ leírásában2 még nincs említve. l. a hagyomány s a Gyula és a Káta-birtokok jobbágyságában korán felismerhető névegyezések arra mutatnak. 5 Kom. köztük 27 nemes embernek volt szőlője a hegyen. 1 des.GYULA 359 GYULA. Gyulay Ferenc 2 des. 1 cb.

19 Perényi Ferenc jobbágya. 12 Beiktatáson jelenlevő szomszédok. Per. 1470. ápr. XVI. 18 Osztályozáskor Perényi Gábornak jutott jobbágyok.). Gewner (1671: Göner Per. Caspar. Markh.15 M: Kömyves. F. v. 2 Zabo. Thalas (des). Ns 6 (eredeti) s Tört. Chosa. 18. 23 Urbárium. Leörinch.) – 1572. Fasc. között új nevek. Zendereodi csak ez egy esetben szerepelnek. 2 Tholdi. Orban. 2 Buza. – 1638. Thora. 21 A Perényi György által leányának. 1622. v. MPrEA. 2 Dwl. 13. 31. Máriának hagyott birtokon. F. Pete. Lewart Dic). 36. Lenart (1574: Leonardi. 1567. – 1571. Pallffy. B: 2 Canis (Canisz). Hajdu. 16 Dic. Ban. Ns 101. sz. Kozma. Ewz (1638: Ösz Per. Molnar. Nagy András. Szyws (1574: Zius Dic. ott 1633. Apay. Kornis. Lel. Kerekes. Kasa. Pap.360 GYULA JOBBÁGYSÁG. 1671. s tanúként kihallgatott jobbágyok. 1567–1715. 3 Weres. – 1574. Mihály. l. évekből a dézsmanyugták alapján közölte Zoványi.22 B: Erdely. Sas (1628: Saz Per. Baiuzos (des). Heteni. 11 Hatalmaskodásban részt vett jobbágyok. Per.11 M: 2 Biro. ott 1641. 21. Kis Kowach. Zewreüs (1571: Zeoreos Per. Borbély. Simon. ott. 2 Dul.21 M: Balogh. Göncz. Ns 8. Thewke (1574: Thewkews Dic. 5 Lazlo. . – 1633. 1572. Acta 1470. 1567. Garda. F. Egyik név sem fordul elő többé. – 1570. F. 3 Polgar. Boldisear (1574: Baltasar Dic). Lakatos. helyesen. Per. 4 Gal. Kyraly. Ns 2. 36. 10 A Perényiek osztályozásában a Jánosnak (Imre fia) jutott birtoknegyedrészen levő jobbágyok. ott). F.10 M: Apay. 1628. 1495. – 9 Gyula református papjainak névsorát az 1580–1638. 1628. Lazlo. Lewkeüs. Fogarasi. 1495. 17 Dic. sz. M: Ardo. 1638. Ns 19. Per. Georgech. Ns 9. 2 Birtalam. Thoth. 2 Pali. 1450. 20 Kishódosról szökött ide s most Károlyi Mihályné cserébe átengedi Perényi Ferencnek egy bocskói jobbágyért.19 M: Geche (1628: Cecze u. Wegh. B: Dwl. Ns 229–231. 4 Nagy. 15 Hatalmaskodásban részt vett jobbágyok. Mykola. Dic. A csoportosítás fentebb a birtokosok rovatában.23 körül. Fekethe. 1630. B: Credo (1574: Krodo Dic. – 1619. Boczkor. 2 Siro. Ns 101). Kereztien.16 M: Borsi. Mezaros. 2 Kowach. U.12 M: Geche.14 M: Mark. Georgech. Per. 3 Tasi. – 1641. 30. Ns 299–231). csonka. – 1630. Balassi. Ns 138). Domonkos. F. XIII. Varga. 112. Gechew.20 M: Botos.13 M: Adorian. Ns 13. U. F. Erdew. 1619. B: Thewreük. 22 Néhai Perényi Imre birtokán.). U. Per. Ns 48. 13 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora.). Per. 2 Was. Ns l38).18 M: Gaczali (1628: Kaczaly Per. Fodor. Tár 1908. Dabocz. 8.9 1450. Giwlai.17 M: Ando. Chapos. Gach. T. Wyrag. 9. 14 Dic. XVI. Dienes. Zendereodi (des). Santha. – 1622. 1638. N: Hentz. „Relicta Michaelis Lazo” tollhiba.

Csató. F. 7 i.26 M: Fogas. Részben tehát már elhagyottak telkeik. 2 Tóra. ott 1688. között további új nevek. Domokos. 32 Az összeírás Lengyelt és Nagyot kifejezetten cigányoknak jelöli meg. fundus. Gener (des). 2 Oláh. Ns 4). Varga.27 M: Dandi. Az 1720. 3 Gáll. Ns 15. korábbról már ismeretes nevek fordulnak még elő: Borbély (des). F. 16. jz. promontorium. Vékony. U. Fazokas. Dienes. 3 Polgár. C: Lengyel. 1625. 1 si s név nélkül 2 des. Fazokas. 47. Kozma. Pály. F. ápr. F. ott 1688 F. 1715–1775. évi országos összeírásban az 1715.32 1775.34 Hegfar. Csapos. Perényi Pál jobbágyai között 1720ban a következő. 283) s a helység jegyzőjének 1862. 9. Ns 2. 201. Per. FÖLDRAJZI NEVEK. eln. Sas. 1865: Köves mál hát alja (Pesty). 1720. 34 Lel. Ns 8 Bánffy-birtokon. Tarr. Nagy. 1639.36 Keoves Mal nevű szőlő. 1465. – M: 2 Balogh. Ns 18). A helység lakosságának nyelve az 1773.): 1475 (Per. Sápi.GYULA 361 1653.24 M: Acz. U. Kyrályi. 36 Per.). 27 Tanúként kihallgatott jobbágyok. Stat. 56. Czapos. Vitalis. 1743. Elek. Dienes. 1639: Köves mál hát (Per. 1593 (Lel.25 M: Kossa. Kis. 3 Fogarasi. Kom. Ns27).) szerint: magyar. Huszti. Kisfalusi. 1475. Göde. Gudor. col. Erdődi. molendinum. Polgár. Székely. Ősz (des). U. U. Lengyel. Pálffy. B: Kisfalusi. Szabo. Bertalan. évi jelentése (Helyt. Domokos. Kom. ott. Sapi. Oroszy.28 B: Gudor. Kosa (des). Mészáros. ott 1653.33 31 c. Boldisar. Lengyel nem fordulnak elő többé. U. Ns 13). évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. és 2 des. 1572 (Per. M: 2 Balogh. 20. – 1671. Lénárth. Gécze. 2 Gaál. ott 1671. – 1666. Zsindely. máj. 1659. 3 Mészáros (1720: Menszar. – 1691.31 M: Banyai. térké24 25 Szőlő felosztásnál jelenlevők. UT. 3 i. Menczar Per. 4 Nagy. T.). 20895/1862.. 1887 (a 75000-es kat. – 1743. jz. Bodor. 1619. 1688 (U. évihez képest csak egy újabb név szerepel: a korábbról már ismeretes Gecse. Sindey. F. ott 1666. Molnár. Pálffy. Ns 6.35 Halommolna.29 21 c. 1720. 1477. 1619. Ns 43. Gecze. 29 Az országos összeíráskor készített kimutatás teljes névsora. 30 U. 28 A falu esküdtjei között. – 1688. 1887: Halom (a 75000-es kat. Kósa. Acta 1465. . 31 Conscriptio. B: Batári. 50. 29 A földesúrtól gabonakölcsönben részesültek között.30 M: Selymes. Dandi. Veres. 1659 (Per. térképen). 1625 (Per. Nagy. 12. Huszti. 1715. Józan. ott 1691. Fasc. 1572). 1720. Ns 4. 7. 2 Oroszi. 1471 (Per. Per. Boldizár. Ns 919). 33 Az úrbérrendezéskor készített tabella teljes névsora. 35 Zichy XI. inqu. 1920. Kis. B: Fogarasy. CR. Ns 1.

EtSz. 1659.s ebből helynév. Picskor uttya. ugyanezen Kövesmált előbb (1319) Bábony határában. 56. 47 Szered valószínűleg a szláv srêd-(középső)-ből. előbb (1339) Akli határában: Dumb. 42 U. rét. V. F. F. 1523: Hegyfar. 43 Babad magyar képzésű személynév a szláv Baba névből (V. akkor még Bábony határában. Dabolc (1585) határában is.. 1865 (Pesty). Ns 1. 1865 (Pesty). 1865: Vérvölgy (Pesty). L. 1865 (Pesty). 1865: Halasto alja (Pesty). a Hódos folyót Akli (1337). Per. ö. pyskôr . 1865 (Pesty). v. Penzes szőlő. ott. Orbanyos.árok’ (fossatum).43 Domb-on valo föld. Ban48-ban két almafa. Ns 2.45 Halasto. 1691. Ns 919. Per. F. Motharos. 45 Urbanus?. Ns 8. Oklsz. ö.000-es kat. . 267. Borovszky: Honf. ö. 31. térképen). Asvany46-ban föld. rét. 41 Per. Ver völgye. még Batár (1465) és Csepe (1476) határában is. Babad mezeje. F. 40 Motharos? talán elírás Mocharos helyett. Rekettye szelen szántóföld. tört.kút’.38 Hodos. 1659. L. 1865: Kert alja (Pesty). 1692. 1653. 20. Hegi far forrasa alias Bikfa forrasa. ö. Desma szin (?) forrasa. v. v. Nagy Laz. 1692. Ardai föld-ön. 1319-ben körülbelül ezen a vidéken Urbanus-velgevel. ö. 34.44 1865: Picskor Forras (Pesty). 1688. Forras uttya-ban föld. 1865: Harasztos Dombalja (Pesty).) 44 A szláv piskor. 1865 (Pesty). Vendegh Gallya-nál föld. L. 48 Bán sűrűn használt személy. -mezőn való föld. Eredeti jelentése valószínűleg = úr. Feketeardó határában is (1671). EtSz. 69. I. Ns 8. 149.37 Heteni nevű szőlő. Ns 16. A szó végső forrása a mongol-török bajan.42 Kocs ujjan való föld. v. 50.38 Haraztos szőlő. Macskahat-on levő szőlő. Felnyuloban valo föld. I. 41 1691. Harasztos Domb. 126. 1688 (Per.40 – Holt Batar. 1622. Kert alatt. a Bábony nevéről elmondottakkal. 39 A Hódos nevű kaszáló határjárásában. L. Per. Kereszt-utnal való föld. kaszáló. F. Szered47-ben. NyTsz. ö. 1888 (a 75.csík. 46 Ásvány (Ásovány) . 38 37 . előbb (1337) Feketeardonál Dezmathyze(?). menyhal’. 1622. 32.362 GYULA pen).). 1653.

maga a Halászföld azonban a hasonló sorsra jutó szomszédos Daróc nevű földdel együtt „possessio” vagy „terra” néven Nagyszőllős határának alkotó részeként a XIV. Vályi II. valamint a név írásváltozatai a Nagyszőllős földrajzi nevei között (1262) felsorolt „Terra piscatorum”-nál találhatók: 1 Nevét (halom > halmi) állítólag attól a halomtól nyerte. évi határjárásban feljegyzett földrajzi nevek eléggé tanúskodnak. Halmii. HALÁSZFÖLD. még Csepe (1476) és Tivadar (1479) határában is. HALMI 363 Komlos kert. 1887: Batar köze (a 75000-es kat. A lakatlan ugocsai vidéken első telepítési tényezőként megjelenő királyi uradalom gazdasági keretében halászok is voltak. István 1262-ben annyit. (1799) 138. 1865 (Pesty). úgyhogy ebből V. kiknek magyar eredetéről az 1336. Batar közt. melyen a református templom áll. A lakatlan területből jókora darabot felfoghattak. Az idevonatkozó források jelzetei. rét. térképen). Halmy. Kis Laz-ban rét. Kozma Mehek-nél rét. Batarcs49 hidgyan alol. még Bábony (1319) és Tamásváralja (1584) határában is. a hamar felvirágzó Nagyszőllős hospeseinek adott. minden bizonnyal maguk a halászok is. Batár (1465) és Gődényháza határában is. akik a Tisza partján Nagyszőllős mellett ütötték fel tanyáikat. rét. Miként a Halászföld Nagyszőllős határát. L.1 HALMI. sőt határaikat a nagyszőllősi hospesek és az ardai nemesek között támadt villongások során meg is járták. az Esztegő folyót még Csepe (1337). 1805 (Pesty).HALÁSZFÖLD. a királyi halászokról azonban többé nem hallunk. melyek már az első ugocsai lakott helyekről tudósító váradi reA Batarcs a Batár folyóba ömlő patak. amennyi a halászok megélhetéséhez nem volt szükséges. Esztegő mellett rét. 1 48 . Becsi mehkertek-nél rét. Holmi.-ban még több ízben felmerül. A királyi erdőgazdasági szervezet felbomlásával nyomuk veszett. a Batarcs folyót. L. elsősorban Nagyszőllős lakosságát gyarapították. L. sz.1 Holmy. Halmi egyike annak a három ugocsamegyei falunak. Ekkor tehát még állottak a halászok telepei.

5 mp. Bornemissza József 1/2 cp. 1743. 1567. Anarcsy György 1/2 inqu. Mihályffy László 1 c. B: Lipcsei. 34–35. 16 pp. p. – 16186 Bornemissza Máté 1 cp. br. Rátonyi Gábor 3 c. 1/2 inqu. 53. 216. szegények. Misser András 3 ip. évekből a dézsmanyugták alapján közölte Zoványi MPrEA. idegen elemeket a közeli Avas hegység rutén-oláh falvaiból csak elvétve vett fel magába. jkv. 2 Ardo. helyen). F. évi hatalmaskodásban részt vett jobbágyok. 1 i. 8 pp. p. Ban. Perényi Elek árvái 1 c. Tamás mesternek adományozta. 1 b. Szabo. 4 mp. 216. 12 1475. BIRTOKOSOK.12 M: 2 Alch. Redei. 7 UT. 9 Conscriptio. (Vályi id. f. Ns 6. Wenzel XII. 1 i. századokban kisebb mezőváros lakosságáéval felért. Perényi Gábor 1 cp. 1 si. Tolnai Pál 3 c. Pernyesy Gábor 1/2 inqu. 11 Reg. 8 ip. Vétsey István 1 c. 105–107.2 Az Éger mocsár és a Túr között húzódó lapályos síkon fekvő Halmit IV. 4 Olykor oppidumnak is nevezik s országos vásárai is voltak. 4 ss. M: Perneszi. A jobbágyok nevét felsoroló királyi parancs három példányban állt rendelkezésünkre és pedig eredetiben a jászói konvent (Per. dec.364 HALMI gestrumban is szerepelnek. 1 des. Lakossága. Lynthes. melyekről már 1493-ban található adat (Csánky I.7 Komjáthy Zsigmond 1 c. M: Szabo. 8 Ug. 1 i. br. Fekete László 1 c. XIII.3 a szomszédos Kökényesddel együtt A megye déli részét elfoglaló uradalom gazdasági központja később Halmi lett. Bátonyi Jodok 1 c. 10 A halmi református papok névsorát az 1573–1653. Zichy I. 14 pp. főleg a XV–XVII. p. Teluc. Pogány László 9 c. Benech. 433). B: Hemequei. László 1274-ben a Káta nemzetségből származó Gábor fiának. 1 i. 1478. 1 inqu. gr.. br.8 Egytelkes nemesek. HELYI KISNEMESSÉG. p. Ujhelyi Ferenc 5 c. 110–111. 1 si.10 1217. 1671.9 Armalisták.. Rátonyi Juliánna 1 c. Perényi Borbála 1 c. – 1743. szolgák) megfigyelhető folytonos cserélődés után is magyar maradt. Ns 19) s nyomtatásban Ugocsa 3 2 . – 1775. özv. 1 i.11 M: Bertholon. Gyulay Ferenc 1 c. gr. 1671. 5 6 – Dic. Var. 3 Ráthoni. Bokor György 1 c. Reg. Var.5 Surányi László 1 j (pp).4 a lassú s főként az alsóbb társadalmi rétegekben (zsellérek. Matusnay Györgyné 11 ip. 11 des. 653. JOBBÁGYSÁG. 1 si. Haller Péter 1 c. 1479.. melynek száma. Per. 2 si. Balog (Balogy). Rátonyi István 1 i. 20.

évi dézsmajegyzékben Tatar helyesen szintén: Taar. Dandi Pal. Zothan (1580: Zoltan Dec. 4 ss. Korch. ott). B: 3 Chybal. Both. 2 Dienes. Nagmihali. 18 Az 1570.17 2 Warga. helyesen: Zsoldos. Zewch. ott). 2 Ferencz. 9 mp. 1641: Benes. Pasthy. Tholway. Ban. Ug. Zaz. Fodor. 2 Zep. 1581: Benczy. Benech. Zoldos (1579: Szodos u. Thar. 3 Kys. 1499. Korch. Thoth a Petrus Egidii (Egyed?) s Egidius Damiani (Damján. 1583: Faber u.). ö. Kis Mihály. Dg. 2 Benech (1572: Benocz. ott: 1572: Gere.16 1 j (pp). Ug.14 M: Alch. tévesen: Bandy Dec. 1588. Galy. ö. 2 Geore (1570: Gyore u. 2 Nagh. Ug. Kocis. Kosa.. Wyg (1572: Weg Dic). Sos.). 2 Domocos.). Demjén?). Zabo. t. v. 223) és a leleszi konvent (U. Ug.18 B: 2 Thoth. 1478: Zenth. Kys. keresztnév azonos: Paulus).. Galy. Ns 21. Halaz. 1572. Kowach. Halasy (Halazy). 1580: Beneoch. Sozo (Soho? v. Kius. 2 Apay. Gewre Dic. éviben Szolgos. ott). ö. Kyral. évi jelentéseiben. A nevek írásalakját az első alapján adjuk közre s zárójelben közöljük a másik két helyen álló eltéréseket. Göre Per. Pothor. 1572. Thatholy (Tatoli). ott). 4 Nagy. Mezaros. Sos. Thobory. 1586: Giore. Kedmenes. ott). .). Dic. 1579: Beneczy. éviben pedig Fodos elírások. Acta 1481. Fekethe. Eleg Dic. 1572: Elek u. 1591: Gyeore. hibásan: Bereczk. 1576: Alczi Dec. Lel. 1481: Deak. 1586: Benechj. évi Tholway-jal. i. ott). Synka. 1576: Gyẅre Dec. 13 A név írásában vagy olvasásában valószínűleg tévedés történt s azonos az 1481. Farnos. 2 Pasti. Sypos. ö. Benech. Mezaros. 2 Molnar. Ns 36. Zabo. ott 1499. Porchios (1572: Porchos Dic.. Dandi (1576. dicajegyzékben Sodo. 1601. 1575: Benez. Wyncze. hibásan: Korczios Dec. Pethee (Pethew. ott). ott). Balog (1575: Balak u. 1576: Benche. Zewch. 1572: Chama Per. mindkettő keresztneve Péter. 3 Fodor. 1605. hibásan: Dorman u.). Ug. Deak. Thympor. 3 Helek (1570: Ellek u. Dandy. Zaz. Ug. 2 Dora (1573: Darah Dec. Sozo. Suttor (Varga). hibásan: Dan Dec Ug. Tympor. 38 pp.. B: 2 Chybal. ott. megye (Zichy XI. 1653: Benyecz u. Zonth (Zenth).HALMI 365 Both. Jakab. 17 Az 1596. 1601: Gyure. 14 Hatalmaskodásban részt vett jobbágyok. 1567: Geore). 1 b s név nélkül 12 des. Sos (1585: Szos u. Chiama (1570: Cioma u. U. ott). Kyral. Fazekas. Zen (v. Cristof. 2 Feir. Ongy (Ungy). az 1586. A felsorolás az oklevél csonkasága miatt hiányos. 2 Dienes. Saythos. 1582: Koacz. 1572). 3 Medves (1597. Thymar. M: Alch (1572: Acz. 1588: Szoltani u. 1584: Szoltan. hibásan: Medes u. Nagy gewrg. Fyleph. 5 Kowach (1578: Kowaczy Dec. Kowach. Balog. Fekethe. Dama (1582. 2 Gerch (talán Gere-h?. évi dézsmajegyzékben Szolydos s az 1582.13 Vyda. Kius Jacab. ott). 22 ip. 1577: Choma Dec Dg. ott). Thathol. 1589: Porczos u. 4 Ardo. Tympor. 1572. keresztnév azonos). 1609: Giorre u. Literatus (v. 2 Thewrewk.15 M: Esthok. 2 Faber (Kovach). 1567. 15 Hatalmaskodásban részt vett jobbágyok. 16 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. 2 Bonis. 2 Doma (1573: Damo. Demeter. ott. Vyncze (Wincze). 1481. ott 228) 1479. Thobory s Egidius Damiani csak a leleszi konventnél szerepelnek. Phetheo). 3 Gal.

– 1578. Lőrincz. Czano. 1585: Kemer). miként későbbi jegyzékekből kitűnik s ezért nem is vettük fel őket. Theoreo. M: Lazlo. 1602). Cantor.19 1570.366 HALMI 1567–1631. Sassa (1576: Sass. 1674: Esik. Illies. ö. Racz. B: Wajda. Katona. M. valamint a néhai Surányi Gábor javairól készített leltárban (UC 99–62). Kiraly (1583: Rex). – 1573. Borich (Bonis? v. szolga-rétegben tűnnek fel. Remette. Chele (1586: Chiello). Menyhárt. Hamaria (1580: Haramia). az 1575–1676. az 1602. Twrko (1583: Teorkeol. Dob. Pal deak. 1567). B: Borszak. Buda. M: Hajdu. telkes jobbágyság – nagyjából állandó maradt s az új lakosok elsősorban a zsellér-. 1589: Truzko). ö. Fwrko. Turkolj. M: Kelemen. tehát gyaníthatólag a telkes. 1623. 1621: Thoda. A jegyzékben levő Barta. 1592: Bach). Ug. 1621: 19 Az 1570. M: Body (1595: Bodis. Kotor. 1585: Szugo). Beoch (Bach? v. Giakfalwj. Kerulo. Giakfalwy. Az is megfigyelhető. M: Barath. Tőke. évi nevek dica. . Soho (1579: Suho. Borszak Tamásné.) és dézsmajegyzékekből. Juhas. Más jegyzékekben: özv. Dagh. Kadar. Biro. Lazlo. hogy e rétegből. Pal extraneusok. Tarpay. Kazoni. – 1575. éviek azon kívül részben a Bornemissza Máténé Surányi Klárának osztozás alkalmával jutott jobbágyok között (Per. Virginas. helyesen: Bacsi (1572: Baczy. Roma (1610: tévesen: Rona). Chano (1576: Chiano). Demien. Toottfalusi. Kerulo. Mezaros. évi dézsmajegyzékben a sorrendnek körülbelül ugyanezen a pontján Nagy Gáspár található. Osvart (1598: Osvatt). Parlos (helyesen 1572: Sarlos). 1585: Baicz.23 M: Beoch. a helység lakossága folytonos hullámzásban volt. miként a közölt nevek nagy számából következtetni lehet. M: Kerekgiarto. Sohonnai. B: Buda. Siro. 22 Özv. B: Dagh. 1586: Thorocko. 1584: Chibar. viselője valószínűleg egy személy s ez esetben a „Vamos” név időleges ragadványnév volt. 1584: Thwroszko. hogy egyesek az új lakosok közül néhány év eltelte után eltűnnek a faluból. 48. – 1582. Hodor. A közbeeső idő alatt. 1591: Turko). Fwrko. M: Gaspar. M: Barci. Dosa. – 1581. Vamos. Gyakori. 1572. Deak (Literatus). 23 Dec. 20 Az ez évi dézsmajegyzékben Zőke (Tamás) helyesen: Soho. Ciokor (1579: Czeokeor).(Dic. ö. 1585: Cibulj. B: Szasz (1591: Szaz).. Kemen (1575: Kemeny.20 – 1572. Mihaly (v. B: Kotor (v. Minden bizonnyal egy személy. – 1579. Erdely. 1567: Kis Mihaly). Toldal (1596: Todal. 1578: Sasa). A következő nevek csupán egy ízben fordulnak elő: Bagosi. 1675: Ersek). között új nevek. Heorczeok. Torosko (1574: Thorozko. Beres.22 – 1580. Tőke. Jakab. Chyzar. éviek dica-. Gál Tamásné.). 1580: Turosko. de fordított példák is vannak. Sz: Borich. 1598: Boldy). Gergely. P. Jakab. 1587: Czibal). tehát a keresztyénpénzfizetők közül egyesek a gabonadézsmát fizetők. 1575: Patya. Vynche. Halaz. Ersek (1654: Ersik NRA 938–42. Cyepe (1583: Chepei). az 1574. B: Bozzag (1576: Bozad). B: Cibaly (1574: Chybal. éviek dézsmajegyzékekből (Dec. Zakaczy (1584: Szakach). módosabb jobbágyok közé emelkednek. s minthogy Vamos név többé nem fordul elő. éviek dézsma-. Kerekes. 1623: Tottal Per. Vyda. Mindamellett is a lakosság egy része – mondhatni a törzsökös. Ns 52). M: Borbely (1583: Tonsor). Bidocz. Ug. 1570: Barci–Bacsi). 21 Vámos Gáspár az 1572. Hench. – 1576. ö. Barath. az 1573.21 – 1574. Dombi.

1651: Györe. Kun. 1590: Andreas Imreh. Cziato. 1576: Pal deak). Lőrincz. M: Szentgeorgy. 1567). – 1587. 2 Fazakas. 1602. 32 U. 1675: Győri UC 6–77). Goffar. Ersek. B: Hodor (v. – 1621. Godor. Tankoo.25 M: Taszy (1588: Tasi). Virginas. A jegyzékben Kemé helyesen: Kemény l. – 1588. Csizma. Kurzi. – 1619. 1617: Kwrczy. Kata. között további új nevek. Fejer. évi jegyzékben Fazekast Figulusnak. – 1586. M: Bagosi. 2 Gall.). 2 Thott. Uzkai. ott).32 M: Nyiri. Vad. ö.34 M: Kis 24 A decimator az 1583. Levay. B: Ispan. – 1617. ott). 56 fr. M: Dombi. M: Chyzar. – 1585.27 – 1607. 1609: Gerecz). Dora. Santa. Szeghő. 27 Valószínűleg Thassy (l. 1602: Geörecz UC 99-62. B: Cantor. Emreh. Nagy. M: Tarpay. Ug. Az ez évi dézsmajegyzékben ugyan nem szerepelnek. B: Potor (v.. 7 Ardo. Geode. B: Gudor (1645: Godor). Vyda. Szalai (1589: Zalay). Czisma. 1631–1689. Ug. évi Pesti valójában Pásti. Osvart. Ug. M: Heorczeok. Ug.26 Gerőcz (1591: Gerechy. 29 Az egyik Sayo-nak írva. Benecz. 30 A következő nevek csak egy alkalommal szerepelnek: Barna. 1682: Tedei NRA 1056–4). 1570. M: Cizma (1633: Chizma. – 1610. Tankoo. Borbelyt Tonsornak.24 M: Pap. 6 Fodor. – 1602. Menes. de a következő években ismét találkozunk az előző évekből már ismert következő családnevekkel: Agoston. Kalmar. 1617: Peter?). M: Agoston. 1567. 2 Vincze. Thar. – 1608. elírással: Kodo).. Ug. 1570. 1621: Csizmazia). 1605: Gereocz. 1626: Kusz. Kovácsot Fabernek. M: Theoreo. 1585). Ug. 31 Dec. 4 Soho29 (1675: Szuho. Katona. 1598: Gődenhazi. ott). – M: Apay.31 B: Goffar. 3 chr. Osvath. Dienes. Kata (1687: Kato). ö. M: Thamassy. Dec. Kiraly. 3 Sos. B: Roma (1644: Rumah u. – 1626. – 1592. Mate.HALMI 367 Gudor). 1600: Gercz. – 1620. Katona. Molnar. M: Dob. Az 1647. B: Kurci (1611: Kurcz. M: Barrla. Dosa (1666: Dusa Dec. 1638: Kucz). B: Bidocz. Borbely. – 1638.28 1 j. 26 A név változásai: 1588: Andreas Imreh Deak. Elek. Literatus. 1631. Kemeny. évi jegyzékben Revay kétségtelenül téves Levay helyett. Ug. Pal (l. M: Cziapo. Dandi. Haidu (1648: Haygiu Dec. Cziapo. 33 39 – Dec. . Porczios (1675: Porkos u. Tassy. 28 A dézsmajegyzék teljes névsora. Höre. 1592: Geroch. 1678: Gidei u. – 1611. ott). Soldos. 7 Varga. Erdely. Bany Mihály családneve pedig helyesen: Bonis s Dan Benedeké: Dandi l. Geore (1647: Gyura. Demetrius Kerel családneve helyesen: Király l. M: Czizmazia. Toldalagi (eddig: Toldal l. 1591: Andreas Emreh. ott. More. – 1634. 1597: Geodin. Toottfalusi. Gerchy. – 1589. B: Kidai (1663: Kidey Dec. Koczis. Bodo. Geode (1595: Ghede. v. Demeter. M: Doka. Godor. M: Dajka. 1589: Andreas Deak. – 1605. ott. 1678: Dan u. Czuka. Dama.33 M: Dani (1644: Dany Dec. ö. M: Menyhart. Balogh. Kovacz. keresztnév azonos. Vargát pedig Sutornak írta. 25 Az 1585. 1621: Gudor). 1685: Sulho u.). Levai. Medves. – 1591. – 1594. – 1644. Remette. 2 Pasthi.30 1633. Zabo. 1648: Giure. B: Oroz. – 1584. Sohonnai. – 1612. Szalkoczy.

éviben Esik Ersek-kel (1. Kata (1693: Kati Dec. 1651). 1688. mint beiktatáson jelenlevő szomszédok. – 1685. Per. Kovács. l. Ug. – 1689–1775.54 B: Geregh. 1677: Kotay). Tótth. Wida. B: Czedreki (1687: Csetregi Dec.). ott). 1631: Fodor). – 1673. Ns 373. Lemák. Ug. Ug. hibásan: Enyedi Dec. Lőrincz. Huszár. 55 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatásban. 1655. Wereczy. Ug. Elek. Ug Az 1664.52 B: Szalkóczy (des). évi jegyzékben ugyan nem szerepelnek.40 M: Szeghő.48 M: Botth.). Weg. Ug.35 M: Gecze.46 M: Lakatos. UT. György. B: Olah. – 1677. ott). – 1670. 50 51 – Dec. Ug. B: Chonka. – 1664. Lonyay (valószínűleg elírás Levay helyett. Vida. Csato. Per. 15 chr). – 1651. Katona. Dudás. Ug.36 M: Csüre. Redai valószínűleg Levay. – 1666. Kozsa. – 1663. 52 Perényi-osztályozásban. – 1716. ö. Hoszszú. – 1645. 6 i. Sz: Bura. Barakonyi. között további új nevek.58 29 c. Nyiri. – 1775. Ns 39. 56 Dec.53 1 j. A dézsmajegyzék teljes névsora. Ur. Ug. 1920. ott).45 M: Barna. – M: 3 Balog. Dumnics. M: Ardo. – 1688.368 HALMI Fodor (v. valamint az 1773.50 M: Husti. – 1667.. 41 48 40 .) szerint: magyar.47 M: Kotay. Ug. B: Gerchy(?). Ersik. 5 si. Soldos.30 M: Szep. 8: Lengiel. Eles. l. 2 Thott. Orosz. – 1678. Soho. – 1743. 1743. Dáni. 3 Fazokas. éviben Höre Györével egy személy. Hoszszu. 49 Özv.-pel (l. Az 1689. Medvés. 9 inquilinus (chr).). 2 Nagy.41 M: Berkes (1667: Berhes u. Perényi Gáborné jobbágyai. továbbá 1862-ben a falu jegyzőjének jelentése (Helyt. – A falu lakosságának nyelve az úrbérrendezés folyamán 1772-ben felvett bevallások záradéka s a végrehajtásról 1775-ben kiadott bizonyságlevél (UT. Ilku. eln. 1677: Berkesz u. 5 Varga. ott). Gödé. Dani. 2 Sére. – 1647. az 1674.54 M: Vad. 57 Conscriptio. Ur. Farkas.55 M: Farkas. 54 Dec. Fazakas. Madarász.44 M: Balaz (1674: Balas u. – 1715. ö. Ns 6.. – 1687.49 M: Pernyessy. Kormos. Izak (1688: Isak u. 3 Egyed (1699. 1631-ben Lévayt s az 1647. ott. Isaak. Szabo. 26 incola (10 fr.). 283). Szabó. B: Banka. 58 Az úrbérrendezéskor készített tabella teljes névsora. Mészáros. Csuka. – 1675. Dandy.57 M: Csordás. – 1648. 1579). NRA 1056–4. – 1682. B: Erdélyi. 1631: Porczios). de a következő években ismét találkozunk az előző évekből már ismert következő családnevekkel: Berkes. Per. évi jegyzékben Szegi Szep. B: Köszmei. ö. Porcsos (1693: Korcsos Dec. Sütő. 2 Orosz.56 M: Kis Nema. Gőde. 1694. az 1675. 2 Lengyel. 2 Kovacs. Csüre. Kidei.43 M: Sipos. 1567: Ersik). Pásty. Béres? v. 3 Kotai. 1720: Egyedi CR). 1631).42 M: Czattos (1667: Csatlos u. – 1655.37 M: Bodo. Czuka. 2 Fodor. ott. 1680. B: Sere. v. – Dec. Sz: 2 Domnics. CR. – 1646.43 M: Egyed (1670: Eged u. Vargha. B: Moldvai. Kemény Jánosné birtokán.38 M: Fille (1653: Filep Dec. 2 Ur. Samu. Kiss. évi jegyzetbon Révayt. 20895/1862. ö. Suteo. 53 Dec. Kota (v. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. Dani. Sipos.

Cherelt szőlő. 21. F. 21. Lajos halála után elfoglalt ugocsai halmi birtokon. ö. F. 163–164 s XV. 69 Cselőcz < szl. századi másolatokban. F. 1650. Peleszőcz alatt levő rét. 1887: Kávás vár (a 75000-es kat. Ns 16. – Zirmay. F. 1865: Kávás vár a Feketeéger mocsarai között (Pesty). Kniezsa.). 64 Per. 1865: Véztorok.61 Kawas. Rudaskert (Pesty). 1694. 27.63 Sarvaskő alatt szőlő.). jz.60 Hathar eger. 1319. 1548 (Kállay 1548. évi 46. Kávásy Kristóf építtette a Surányiaktól II.65 Nagy mező. 1319. Ns 9.HALMI 369 FÖLDRAJZI NEVEK. Köves patak-ban rét. vészdüllő (Pesty). 1659. Ns 14. 20. h.61a Kökönyesd felől való mező. – Harmadeger.68 Révhely. 12. 1634. – Nagy szőlő. a személynévre nézve l. évi átírásban is. 1650.. Hegi felől valo mező. Kis Cselőcz69 közt. 1634. még Tamásváralja határában is (1735). castellum.84 Pasthi malom. Terebes felől valo mező. Ns 14. törv. tár 1548. miként a Surányiak a király előtt 1548-ban bepanaszolták (id. 63 Per. L. 1624. várként nem szerepelt többé. 1694: Vesz dombja (Per. Ludas nyaras. l. 53.59 Nogerdeuorra. jz. A Surányiak a jószágot visszakapták s a mocsárba épített vár. Ns 30. c. 1865: Szarvaskő (Pesty). körül: Vész (Kom.). 65 Per. 61 A várat. 3. Eredeti után kiadva Zichy I. Ns 11. 294). 1550. 66 A vész jelentése ez esetben is valószínűleg a halászatban ismeretes vejszével egyértelmű. Vész66 fele való mező. melynek mint engedély nélkül épültnek lerontását az 1548. 1545. Also mező. Čelovьce < Csel szn. 1658. 1865: Rudas Nyáras. vészmező. 59 . Ns 7. 1694. silva. elrendelte. 46. és F. Kom. c. térképen). F. Taszycki. 1546 (Lel. 1656. 1887: Vesz oldal (a 75000-es kat. 62 Per. Ns 16). 68 Per.62 Csereh szőlő. szőlő. 61 /a NRA 1582–39. ugyanitt 1532. Csetfalva – tót Čelovьce Sáros m. F. Acta 1550. térképen). 1694. Ns 21. 1865: Kövicses szer (Pesty). t. Kávás (Orsz. Pelsőchegyet Bábony határában is (1477). 1. Najdawniejsze polskie imiona osobowe 70). 67 NRA 1582–39. 1865: Cselőcz (Pesty). Per. Ns 293. 1656.). (v. neve azonban máig fennmaradt a vár helyének és környékének földrajzi neveként. Halmi és Túrterebes határának leírásában. Nagherdeorra. 1900.67 Gatas nevű rét. Kövespatakot Akli határában is (1690). L. 1618. 60 Lel.

belügyminiszteri rendelettel „Tiszahetény”-ben állapíttatott meg a falu neve. István fiának Miklósnak. . jkv. Birtokosai a XIII. Lehetséges. Pais. sz. Egytelkesek. sz.3 M: Borsi. MNy. László által megerősített cserét.370 HETÉNY HETÉNY. Szennyesy. Hetényi. dec. majd 1280ban IV. 1 Szirmay 110. szept. – XV. az 1295. Endre király ugyanis 1295-ben megerősítve a IV. 72. (Kniezsa). Nem a zsellérségben még ezek után is megmaradó csekély magyar elem.921/1907. A falu neve ruténul: Hetenja (Petrov 31). Dolgos. Fejér V. az utóbbi két birtokot az új birtokosoknak. második felétől megfigyelhető a zömöt alkotó magyar elem némi keveredése. Merk. Török. M: Barthos. 3 Ug.septem’ szóból. f. 4 U. Hetény nemesi falu s az ugocsai kisnemesség egyik gócpontja. Lakatos. Horvát. M: Bartos.1 A hetényi nemesek családja korán szétágazódott. – 1681. B: Dothor (Dathor). a hetényi nemesek faluja magyar volt. XIV. a magyarság helyét főleg rutének foglalták el. Bedő. második felében más vidékről költöztek Ugocsába. 22–23. 651. 3. XVIII. (Hethen). Fogas. László király által az abauji Szántó és az ugocsai Hetény és Veléte terra-k felől 1273-ban kötött. hanem inkább a helybenlakó magyar nemesi családok hatásának kell betudnunk. évi adománylevél későbbi átiratok alapján: Fejér VI. – XVI. armalisták. A 145. M: Fejes. hogy az új parasztlakosság nem formálhatta a falu nyelvét teljesen a magáéra. a XVII. B: Ruszkai. Lakatos. sz. hogy az új adományos lakosok a terra-kon már a település némi alapjait is készen kapták. Vetésy. Fejes. Szabó. továbbá Cheburka fiainak Janusnak és Jánosnak adományozta.2 Hetényről nevezett családok. Szennyesy. Benech. Marton. Selendy. Komlóssy. Bedő. sub H. . Urai. 97. More. valamint adományos rokonaik neveik után ítélve idegen eredetűek lehettek. Othobar fiainak Kozmának és Mikónak. ettől kezdve egyik ág a másik után halt ki s az ősi fészekbe a leányág révén új családok ültek be. Szintai.illetve zsellérlakosságában már a XVI. Szerecsen. A falu jobbágy. sz. I. ott 1681. 348 és Lel. A középkor vége felé jutott a hetényi nemes-törzs virágzása delelő pontjára. Marton. Fejes. B: Dothor. Prot. Hetény a hét. A Tisza-vidék általános leromlásának korában. sz. sz. Benech. Bár a csereadományos Othobar és fiai.4 M: Atal (Antal?). Literatus. 20. 1670. 22. f. A két „terra” tehát még a királyi uradalom keretében kapta nevét. más szomszédos falukban is birtokot szereztek s az izmos ugocsai kisnemesség egyik legnépesebb törzse lettek. második felében Hetény zsellérsége is valósággal kicserélődött. 2 A falunév eredetére magyar személynév: Hetén. 1670. sz. Ns 217. Szakács. III. Hetényi.

Olah. 1587: Czierorez. Per. Halaz. – Birtokosok. Daika. Fejes Gergely 2 mp. között új nevek. M: Daika. Czato. A következő nevek csupán egy ízben fordulnak elő: Almasy. Balogh. – 1594. M: Posa. Czeokeoldi (1584: Chyegödy. -László 2 c. 1570. Dec. – 1586. Czolko. Nagypal. ott). 1597: Ciwrews.8 Dolgos András 1 i. Madaraz. Dalos. Jwhasz. Ban. M: Bartha. Kosa. Barthos. Czegeodi). – 1580. Veg. JOBBÁGYSÁG. Helyt. 1602: Danos Dec. Vas. Ug. Farkas György 1 pp. Uszkay Pál 1 i. -Péter. András. Leorincz. Tharnak. Syle (1589: Swlie. B: Eg5 6 Conscriptio. Beolchy. Zilagi. 2 i. B: Kozta. 1 si. B: Erdelj. Orozy (1578: Oroz Dec. Toll. M: Bado. M: Almasy. – 1583. Fejes István 1 pp. M: Beolchy. Nagy. Vinche. 1602: Sylleo. Bot. B: Tora. Molnar Nagj. Byro. – 1590. – 1591. Turkolj. – 1581. 9 Nemesi összeírás. Soldos. ott). Korlat. Erdelj. 1 i. Vida.11 4 mp. Banos. – 1588. Begany. M: Batizy. 1584: Twrasz. Osca. 1583: Salangi u. -Zsigmond.6 B: Kotvaszay(?). özv. Soldos. Molnar. Vida. Paladi. 1567. 1626: Czörös. Ns 6. – 1775. Ereos. 2 Salankj (1581: Salank. Fogarasy Imre 1 c. 1616: Czuros. Koczis. B: Kotvasz. B: Koztha. 1608: Selyei u. . Kulyn. Bagdy. Török Istvánné 1 mp. Mate.12 30 pf.HETÉNY 371 B: Ruszkai. Borsy. 1588: Cziuracz. 1 i. 2 si. M: Bado (1585. B: Horwath. – 1760. M: Danch (1581: Danczy). Chele. Orszagh. Fejer. 2 Deak. Ug. Ug. Dec. Bartha. Koldos.10 Egry János 1 c. M: Balog. M: Varai (1587: Varali). Kerekgiarto.5 M: Tegze. 1743. M: Katona. Kalós Ferenc 1 i. – 1754–55. 1599: Pallos. – 1593. Ug.7 M: 2 Papp. Kalnay. Morvay András 1 c. 1631). Vezetek. 12 A dézsmajegyzék teljes névsora. – 1743. Oda. Cziomai. l. Mora. Curez (1581: Cywraz. Thot. Mezitelen. Somogi (1592: Somodi). 1601: Czywreos. – 1579. Czieoz. 7 Per. M: Barthos. hibásan: Dacos. – 1587. Ns 6. M: Mate. – 1578. Kanisztos György 6 c. 2 Kis. Peterfalvi. Juhaz. M: Begany. Dic. 2 Kalmani. Fekete. Szintay András. 1760. – 1754–55. Sz: Lythva. Nemesi összeírás. – 1584.). 10 UT. 13 A felsorolt nevek a dézsmajegyzékekben. B: Misko. 11 Az adó alá eső porták összeszámlálásakor készített jegyzék teljes névsora. Ghuty. Paty (1578: Poty u. 8 Dic. ott). Vetésy András 1 i. Bikas. Hitwan. Vinche. Kulyn. 1567. Dienes. Rápolthy Gáspár 1 mp: özv. Pyros. Cziedregi. 1 pp. Hagio.). B: Wajda. hibásan: Bodan Dec. Kius. 4 pp. Damakos. Dalos (1597. Leorincz. – 1589. Balla. – 1585. Huzty.9 Kürty Miklós.). Budoso. Literatus. Soss. Pogány Imréné 6 c. 2 i. Sandor. Ug. Foris.13 1573. 1570–1631. Gal. Tegze. Buda. Sztojka Zsigmond 1 c. M: David. Helyt. M: Cziedregi. 1585: Czegedi. Madaraz. -Zsigmond 1 c. br. 1 des: Szintay Ferenc 1 c.

1673: Boszo). Lovaz. B: Barok. M: Borsy. Tora. hibásan: Dandi. – 1680. – 1615. M: Czianadi. M: Halas. Twrkolj. Oda. Vezetek: B: Ceorbeok. sub NB. 16 A dézsmajegyzék teljes névsora. – 1693. Dienes. – 1677. – 1610. M: Ghuty. 4 Szege. B: 2 Olah. 1636. – 1673. Huri. B: Kopcza (1685. Simon. Toll. Bocsko. 19 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatásban.18 M: Görbe.– 1595. M: Biro. B: Kovács.). Csiẅre (1635: Chiwreös. B: Darabont. Ug. l. – 1617. M: Barla. M: Csele. Zasz.19 M: Hoszú: Sz: Budo. Domokos. B: Boszo. 17 chr. Racz. Ug. Nagypal. – 1715. B: Lengyel. Zilagi. 1607: Thurbok. M: Bagdy. Laszlo. David. v. 7 Ola. 4–757. Dec. 2 Orosz. Tóth. Sz: Bistro. – 1675. B. .16 1 j. 2 Zeghe (1648: Segghe). B: Huri. Veghso. B: Szene. M: Csiaszar. B: Duska (1616: Duczka). M: Veghso. Dános. B: Czonka. – 1689.14 1 j. Cziganv. M: Sixay. – 1598. – 1723. 1631. Cseh (helyesen: Csele. Sipos. Zubo. 1634: Chyurasz. Molnár. 15 A nevek a dézsmajegyzékekből. 23 chr (20 incola. – 1670. Péter. Ug. Ereos. et N. Nemeth. 4–2401. CR. – 1653. Mora. keresztnév ugyanaz). Mark (1692: Mák Dec. Miko. – 1612. Szẅcz. Sz: Valiczko. M: Korlat. Gál. Peterfalvi. korábbról már ismert nevek: Balog. M: Huzty. l. Dec. 1609: Thurkos. 1692. 1579). 1636: Csẅrős. Juhaz. 2 Nagj. – 1644. M: Uszkai (1646: Iszkay. Paladj. Vas. M: Kalnay. Szene. – 1616. 1631–1689. Sz: Bocsko. – 1599. B: Biczo.17 M: Ersik. 1597: Twrkolj. – 1736. B: Polyák. Sido. 1647: Iszlay. 1689) Pando. között további új nevek. – 1605. Darvaz (1633: Durvai.22 M: 14 A dézsmajegyzék teljes névsora. Lakó (l.21 M: Csordás. – 1626: Czato (esetleg azonos az előbbi Czolko-val. B: Czolko. B: Osoliok (1599: Orsolia). de a továbbiakban ismét előfordulnak a következő. M: Dienes. – 1636. Maruch. – 1602. 1613: Dormay). – 1716. Valiczko. Peleskei. 17 18 – U. – 1601. M: Zege. Hagio. között további új nevek. Sz: Boris. Seres. Teley (helyesen Peley. 1631). M: Tegze (helyesen: Szege. Csiele (1634: Chiala. 22 P. Teoreok. – 1663. Ug. – 1600. Dávid. – 1609. M: Fekete. – 1678. Racz. B: Buda. 20 Dec. – 1665. Dec. M: Peley. Fejér. Ug. (1632: Saass). l. 3 i). 1666: Liszkay). B: Kurta. Kazy (1608: Kassay). Sipos. – 1646. 1638: Darnai. Ug. ott. – 1645. keresztnév azonos). Sixay. 1647: Barna. l. l. Szasz. – 1611. Az ez évi jegyzékben ugyan nem szerepelnek. – 1607. – 1668. 1689–1775. Csak egy ízben szerepelnek a következő nevek: Bistro. M: Buzas.372 HETÉNY resi. M: Beres. 1638. Zabo. Sz: Lapko (1679: Lopko). B: Boczó (1692: Bacso Dec. – 1667. Mezitelen. 21 P. Czieoz.15 1634. – 1597. Darabont. Hitwan. Buzas. Kurucz. M: Koldos. 1663). hibásan: Czieke). M: Dandi. Bodó. Kerekgiarto. 2 Szabó. Budoso.20 B: Pap. Miko. 1678: Lapko). hibásan: Kopoch). ö. B: Turbocz (1602: Turbucz. Osca. M: Laszlo. Sós.

1019. UT. I. I. Halász. 35 Hewdwlle fed = üdülő föld.25 Dobahalma. Rarozygeth. II. 23 Conscriptio.29 1465. Ns 12. 33 Ravasz-tövise. EtSz. 99. Hasonló kapcsolatban más helyen is. Zs: Rubinovicz. 253.ö.26 monticulus. a végrehajtásról 1774-ben kiadott bizonyságlevél szerint a lakosok nyelve (ordinaria lingua) – bár magyarul mindnyájan értenek – rutén (UT). 1374. NyTsz. 26 Doba személynév.37 Kamora Zyget. Rák. bokros hely). 25 Lel. EtSz.HETÉNY 373 Csahóczy. Több párhuzamos szántóföld lábánál keresztben elnyúló föld vagy mező. . – Thomas Zegh. (MTsz.27 Malumzigeth. Oklsz. – Papaga. V. buteo major) nyerte a nevét. 37 Péterfy gyűjt.34 Hewdwlle fed. 3 si. Timko. amelyre a szántóföldek vége kimegy. cserjés. Lukanics. – 1775. még Nagyszőllős (1465) és Szirma (1692) határában is. 1462.” FÖLDRAJZI NEVEK. – Kozma gyakra. I. 1371–72. eln. 2 Szakay. – 1743. az 1773. A zsidók és cigányok kifejezetten ezeknek jelölve. 2 Rároszki. A helység nyelve (usitata lingua) az úrbérrendezés során 1772-ben felvett bevallások záradéka szerint magyar.30 Ráro31 sziget.36 1524. 1465. Danilo. jz. Kakas.. 31 A sziget minden bizonnyal az egykorú magyar nyelvben ráró-nak nevetett madártól (aquila haliaëtus. Czeglédy. sub NB. Ma egymással párhuzamosan húzódó.. Parvum f. Per. 1549 (Ujh. B: Ilonczay. 2 Varju. Ns 30). Ug. Koczán. jz.) „magyarul és oroszul egyformán beszél a nép.35 terra. V. kaszáló. 28 Csicse esetleg a csecs szóból. I. jz. 27 Péterfy gyüjt. Brodi. 422. évi jelentése szerint (Helyt 20895/1862. Sz: Budok. 1920. II. L. 1135. Kom. Fanta. F. Met. 1549. 32 Lel. Dudás. 34 Péterfy-gyüjt. 799. míg a falu jegyzőjének 1862. 2 Papp. Dancs. Tooth. 721). Kom. 1427. 5 i. 24 Az úrbérrendezés alkalmával készített tabella teljes névsora. Tehát: Kozma sűrűje (vlg. 4–2401. Ugocsa megyében más helyeken is előfordul.33 1496. Oklsz. – Zylas. Szüts. Svább. 2 Lemák. dűlő földek. et N). Acta. B: Bereznai. Ns 6. NyTsz. 36 Gyakor = sűrű.. 1743. évi hivatalos helységösszeírás (Bpest. Más szövegezésben olyan szántóföld. 30 Lel.24 20 c. Zsupány. – M: Czeglédi. avis ex genere aquilarum. Sz: Daruda. Satáray oki. Lemak. Prot. 1397. Csoban. 283) a faluban főleg divatozó nyelvnek szintén a rutént jelöli meg. 26 Eredete ismeretlen. Kom. (Gyakor-erdő). Ns 37. 1761 (P. Dobonyi. mely több párhuzamosan haladó földdel merőlegesen fekszik. – Csicsye28 patak. 1476. Ilosvai. 25.23 M: Balosy.ö.32 Rawazthowysse. Szákoly. Szuhán. herodius. C: Czigány.

Az 1596. Perényi György 8. második felében települt.40 Csepe felől való nyomás. BIRTOKOSOK. – Csornai ut. melynek a lakosság nyelvére gyakorolt hatása újabb rutén hullámok lerakódása után még a XVIII.374 ILONOKÚJFALU 1549.4 Br.2 Ekkor 24 jobbágyházat számláltak össze a faluban. 1 Az Ilonok patak neve először 1295-ben fordul elő okleveles forrásainkban. F. Székely György 4. Onik (Petrov Mat.39 pratum. 3 Dic. legalább is az adójegyzékekben.3 Kapy György 8. A nagyszőllősi hegység rutén települési vidékének egyik késői települése a hegység nyugati oldalában az Ilonok1 nevű patak mentén. -Sándor 1 c. Először 1598-ban. A birtokosok neve után az adóösszeg áll forintokban. Talán a faluban dívó Turkoly személynévvel azonos. 2 Dic. A rutén vidéken álló Ilonokújfalut egyébként sem nevezhették volna magyar (hungaricalis) falunak. Brodi. – 1775. évi és az előző jegyzékekben. a sorban Terebes és Veresmart között. de nem látszik azonosnak Ilonokújfaluval sem. 1865: Onük (Pesthy).és mármarosmegyei hegyvidékről (Ilosvai. Zolyvay) és a szomszédos ugocsai falvakból (Cziongovay. Újh. ilovnikъ < ilъ . Ez az Újfalu nem lehet azonos az avashegyi Sósújfaluval. Onok. -Elek árvái 3 c. 1701. -István 4. sz. Teleky grófné 4 c. 3 i. A falu neve ruténul: 17–73. mert ez csak a XVII. 205). 1 i. a dicaadójegyzékben találkozunk vele. miként a helységnevekből képzett nevekből következtetni lehet. így – bárha szláv is (ilonok < szl. 2 i (des). sz. – Haraztos. VI. L. pratum – Thwrkal. 40 Nagyid. mely a szőllősi Perényi-uradalom tartozékát képezte. valamint egyéb forrásokban még nincs nyoma. ott. 1599. Onuk (Loc. a közeli beregi. Rokamezey. Ns 30. pratum. Medenczi. – Keresztut. ILONOKÚJFALU. 25. 284). sz. – Kovács Pataka. A lakosság zömét szolgáltató rutén rétegben – miként általában a Nagyszőllősi hegység többi rutén jellegű településeiben is – némi magyar elem helyezkedett el. Perényi Antalné 3 c. 2 i.sár’) – az elnevezés nem a ruténségtől származik. 4 UT. A falu első települői. 39 38 .38 Parazth fenek. 1549. Kraszlay) kerültek ki. második félében is kifejezésre jutott. első felében jelent meg e hegyvidéken. -Imre 4 e. mely csak a XIV. mert akkor a közbeeső teljes század alatt is szerepelnie kellene. Ravazmezey. Az ugocsai Perényi uradalom felsorolásában már 1498-ban található „Wyfalw” nevü magyar falu. Ns 186.

Sz: Maskula. Per. Per. Ns 8 7 Perényi György által feleségének Bornemissza Katalinnak íratott jobbágyok között. U.17 M: Farkas. Roman. mert 12 évi mentességet kaptak. 1604-ben még nem szereplő nevek. . B: Kisfalusi.12 M: Szabo. Újfaluban Perényi-telken született. 1604. 29. Az urbárium megjegyzi. F. CR. 15 A rebellióban elhalt Perényi György javairól készített összeírásban. ott 1668. 12 Bánffy Zsigmond-féle birtokrészen. ott 1628. F. Orbán. M: Bator.6 M: Rakos. Pingur (1694: Pringur Per. 1720. Sz: Paloka. Fekete Halisna. Fono. Vercuka. Orosz. Sz: Sziklek (1692: Szitlik Per.11 M: Katona. Ilosvai. Pap. 1652: Kepsa. Ns 8). F.ILONOKÚJFALU 375 JOBBÁGYSÁG. valóban új nevek. – 1690. Kepze Per. – 1625.). – 1689. Kis. – 1687. – 1715. Nagh. adót még nem fizetnek. B: Babonczai (1622: Bobancziay u. u.18 M: Sonkolyos. Sz: Hozán. hogy a további évekből feltüntetett. 25). ott. 20 Az országos összeírás alkalmával készített kimutatás teljes névsora. Ns 101 s F. 8 U. 5 Perényi-urbárium. 1638. 1694. 1666. B: Szalka. 31. Szanyiszlo. 1715: Rhádul. Ns 59. 6 Perényi György jobbágyai között. F. 1625. O: Mossa. mintha az urbárium az egész falut felölelné.20 13 c. éppen ezért nem állíthatjuk. – 1628. 11. 26. Kraszlay (1652: Karazlai Per. hogy újonnan szállott falu.5 Sz: Kepcze (1617: Kopcza Per. Wereczkey. Sz: Szenyo. 1666. 1625: Chikoshasw). Ns 23. 11 Jobbágykezeslevélben. 19 Az orsz. F.7 M: Chikoshasw. 17 Tanúk között. 1656. B: Dwlay. Ns 28.. – 1622. 25. A tanúk szerint Paloka Ferenc. 11.13 B: Borcza (1694: Barcsa Per. Fedő (des). – 1694. Ns 45). 22). 1617. 1668: Lipcsei). 1692. Cziongovay. Ns 59). összeírásban. Fazokas. 53. 16 A Vay Mihály javairól készített összeírásban. Zolyvay (1666: Szalvai Per. Ravazmezey.14 M: Borbely.10 M: Czikos (v. B: Kellevary (1715: Kelőváry CR). Rokamezey. 13 A Vay Péterné javairól készített urbáriumban. F. Menszaros. atyja Paloka Ferenc. Per. 1694. UC 59–15. Per. 11. 1604: Mossa?). – 1668. 1652. Lipcsei. 10 Perényi-osztályozásban. Sz: Lipcsa (v.19 O: Rhádul.16 M: Pál. Tupicza. máj. 9 Néhai Perényi Imre s Perényi Györgyné jobbágyai között. Egyébként nincs támpontunk arra. Ns 24. 29. máj. – 1656. Dienes. – 1638. ott 1622. F. UC 34–39. 1694. 89–8. okt. Ns 23. Per. 1052. ö. 14 U. 1692. – 1606. B: Kozma. Lengyel (des). ö. Muzla (v. 25. B: Baczai (1673: Basay UC 57–75). 31. – 1652. jún. Ns 22. – 1692. 18. Ilonczay. Ns 45