Grammatikai gyakorlókönyv

(mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)
Szerkesztette:

P. Lakatos Ilona
Szerzők:

Bényei Ágnes P. Csige Katalin P. Lakatos Ilona Minya Károly Szabó G. Ferenc

Bölcsész Konzorcium

2006

Kiadta a Bölcsész Konzorcium A Konzorcium tagjai: • Eötvös Loránd Tudományegyetem • Pécsi Tudományegyetem • Szegedi Tudományegyetem • Debreceni Egyetem • Pázmány Péter Katolikus Egyetem • Berzsenyi Dániel Főiskola • Eszterházy Károly Főiskola • Károli Gáspár Református Egyetem • Miskolci Egyetem • Nyíregyházi Főiskola • Pannon Egyetem • Kodolányi János Főiskola • Szent István Egyetem

Szerkesztette: P. LAKATOS ILONA Szerzők: BÉNYEI ÁGNES P. CSIGE KATALIN P. LAKATOS ILONA MINYA KÁROLY SZABÓ G. FERENC Lektorálta: KESZLER BORBÁLA Technikai szerkesztő: TÓTHNÉ GYURIKOVITS ANETT A kötet megjelenése az Európai Unió támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg. A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése – HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0134/1.0

ISBN 963 9704 28 8 © Bölcsész Konzorcium. Minden jog fenntartva!

Bölcsész Konzorcium HEFOP Iroda
H-1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. tel.: (+36 1) 485-5200/5772 – dekanbtk@ludens.elte.hu

Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal)

Szerkesztette:

P. LAKATOS ILONA
Szerzık:

BÉNYEI ÁGNES P. CSIGE KATALIN P. LAKATOS ILONA MINYA KÁROLY SZABÓ G. FERENC

Technikai szerkesztı: TÓTHNÉ GYURIKOVITS ANETT

TARTALOM
SZÓFAJTAN .......................................................................................................................... 3 Elméleti segédanyag ............................................................................................................ 4 Mintaelemzések ................................................................................................................ 7 Gyakorlófeladatok ............................................................................................................. 14 Az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatok ...................................................... 14 Komplex jellegő feladatok ......................................................................................... 28 ALAKTAN ............................................................................................................................ Elméleti segédanyag .......................................................................................................... Mintaelemzések ................................................................................................................. Gyakorlófeladatok ............................................................................................................. Az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatok ..................................................... Komplex feladatok ................................................................................................... 32 33 38 43 43 55

A SZÓALKOTÁSI MÓDOK .............................................................................................. 57 A szóképzés.............................................................................................................................. 58 Elméleti segédanyag .......................................................................................................... 58 A szóösszetétel ....................................................................................................................... 68 Elméleti segédanyag .......................................................................................................... 68 Mintaelemzések .................................................................................................................. 72 Gyakorlófeladatok ............................................................................................................. 74 SZINTAGMATAN .............................................................................................................. Elméleti segédanyag .......................................................................................................... Mintaelemzések ................................................................................................................. Gyakorlófeladatok ............................................................................................................. MONDATTAN ..................................................................................................................... A mondat szerkezete .......................................................................................................... Elméleti segédanyag ..................................................................................................... Mintaelemzések ............................................................................................................ Gyakorlófeladatok ........................................................................................................ 76 77 79 82 87 88 88 89 90

Az egyszerő mondatok ...................................................................................................... 93 Az állítmány .................................................................................................................. 93 Mintaelemzések ....................................................................................................... 93 Gyakorlófeladatok .................................................................................................. 103 Az alany ...................................................................................................................... 107 Mintaelemzések ...................................................................................................... 107 Gyakorlófeladatok .................................................................................................. 113 A tárgy ........................................................................................................................ 118 Mintaelemzések ..................................................................................................... 118 Gyakorlófeladatok .................................................................................................. 126 A határozók ................................................................................................................. 130 Elméleti segédanyag .............................................................................................. 130 Gyakorlófeladatok .................................................................................................. 163

. Komplex feladatok az egyszerő mondatok körébıl .......................................................................................................................................... 195 A jelzıi mellékmondat ................................ 184 Gyakorlófeladatok ........................................ 215 ...................................................... Gyakorlófeladatok .................................................................... 208 Mintaelemzések ...................................................................................................... 168 168 174 178 Az összetett mondatok ....................................................................................... 184 Mintaelemzések ............................................................................................................... 196 Gyakorlófeladatok............................................................................. 199 Mintaelemzések ................................. 184 Az alanyi mellékmondat .................................... 208 A többszörösen összetett mondatok elemzésének lépései ................................................... 191 Mintaelemzések ................... 188 Gyakorlófeladatok ...............................................................................................................................................A jelzı és az értelmezı ............................................................................... 184 Az alárendelı összetett mondatok ............................................ 209 Gyakorlófeladatok ................................................................................................. 188 A tárgyi mellékmondat ...................................................................... 186 Mintaelemzések .......... 186 Gyakorlófeladatok ...................................... 204 A többszörösen összetett mondat ........ 196 Mintaelemzések ............................................................................. 199 Gyakorlófeladatok ........................................................................................................................................... 186 Az állítmányi mellékmondat ................................................................................................................................................................................ 202 Komplex feladatok az összetett mondatok körébıl .......................................................................................... Mintaelemzések ........................................................................................................ 211 HIVATKOZÁSOK .................................................................................................................................................................................................................................. 198 A mellérendelı összetett mondat ................................................................................................................. 191 A határozói mellékmondat .................................................................................................................................................................................. 191 Gyakorlófeladatok ................................................................. 188 Mintaelemzések ...................................................................................................................

Minden fejezet második nagy egységét a Mintaelemzések adják. hogy azok különbözı stílusrétegeket képviseljenek (szépirodalmi.Kedves Hallgatónk! Üdvözöljük alapszakosaink sorában. Munkánk az elméleti ismeretek gyakorlatba való átültetéséhez. csak azokat az alapfogalmakat. A szakmai képzésben meghatározó. A többi már Önön múlik… Jó munkát kívánnak: a szerzık 2 . elmélyítésének a lehetıségét. hozzájárul a szemináriumokon. emellett itt mutatunk rá az adott problémák elméleti hátterére. Az összességében több száz feladatot tartalmazó gyakorlófeladatok minden fejezetben két részre tagolódnak. Több összefoglaló táblázattal igyekszünk segíteni a részrendszerek összefüggéseinek feltárását. hogy ezzel az újdonságnak számító megoldással tudjuk a legnagyobb segítséget adni hallgatóinknak. több félévet átfogó leíró magyar nyelvtani tanulmányainak elméleti alapjait a Keszler Borbála szerkesztette Magyar grammatika (Nemzeti Tankönyvkiadó. Nem tankönyv-helyettesítı tehát. hogy a Grammatikai gyakorlókönyv segítségére lesz. melyeknek tisztázása (a szakirodalomban is) a legtöbb gondot okozza. Reméljük. a grammatikai elemzésekhez. így reményeink szerint megkönnyíti a szófajtani. 2000) címő tankönyv alapján fogja elsajátítani.). módszerében követi a Magyar grammatikát. ezért válogattunk a Magyar Nemzeti Szövegtár korpuszából is. összefüggésrendszer feltárására ezáltal sokkal nagyobb lehetıség nyílik. illetıleg olyan elméleti kérdésekre tér ki. elméleti rész vezeti be. esetleg egyéb szakirodalom megadásával továbbgondolásra. Gyakorlókönyvünknek digitalizált változata is készült. amely természetesen nem törekszik a teljességre. az eredményesebb együttdolgozáshoz. Grammatikai gyakorlókönyvünk felépítésében. amelyek tudatosítása nélkülözhetetlen a gyakorlatok megoldásához. más álláspont megismerésére késztetjük az olvasót. valamint a kollokviumokra való felkészülést. az összefüggések alkotó alkalmazásához kíván segítséget adni. A technikai lehetıségeknek köszönhetıen a különbözı nyelvi jelenségek közötti kapcsolat. de lehet szeminárium. alaktani. magyarázatokat tartalmazza.és elıadás-kiegészítı segédanyag. Az indukciós nyelvi anyag (nyelvi szerkezetek. biztosítja a tananyag önálló gyakorlásának. mégpedig úgy. mondatok. Reméljük. A legtöbb nagy fejezetet egy rövid. Kiemeljük az elemzés szempontjából legfontosabb tudnivalókat. publicisztikai stb. Gyakorlókönyvünkben a ☻piktogrammal jelöltük a belsı koncentráció lehetıségeit. beszélt nyelvi. szövegrészek) kiválasztásában arra törekedtünk. szintagmatani és mondattani szemináriumokra. hogy az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatsorokat a komplex jellegőek követik. Az elemzırészben felhívjuk a figyelmet a leggyakoribb típushibákra. vizsgákon való jó szerepléshez.

SZÓFAJTAN 3 .

vagy. csak. akárhogy fınévi igenév: tanulni. nem bıvíthetık B) általában nem toldalékolhatók C) jelentésük vagy viszonyjelentés. közel [két méter]. mindenféle. ami. egyedül. vagy kommunikációs-pragmatikai jelentés Morfológiai természető szerkezetekben segédige a fog segédige és a volna igei segédszó vagyok. mert. tartalmas jelentés) ige: megy. gondolván B) csak ritkán kapnak toldalékot határozószó: reggel. kettı. olvasott. bárcsak. egyedül [ı]. lehullani melléknévi igenév: olvasó [fiú]. de. önálló. ki?. amikor. képzık azonban csak kivételesen járulhatnak hozzájuk C) jelentésük indirekt denotatív jelentés Tulajdonképpeni alapszófajok A) önálló mondatrészek. kinyílik. vagyunk. jó [messze van]. tartalmas jelentés) fınévi névmás: én. vagytok. most II. [pad] alatti igekötı: megnéz. ALAPSZÓFAJOK Alapszófajokat helyettesítı szófajok (névmások) A) önállóan mondatrészek. ugye. nem 4 . vajon névelı: a. harmadik. leginkább. ma. alig. sietve. lesz. kijár Nem morfológiai természető szerkezetekben kötıszó: és. fıképp. alatt határozóvá tevı mint névutómelléknév: [ház] melletti. maga. egyáltalán. tehát. csakis. ez. ám. bár. sárkány. se. marad. van fınév: asztal. ennyi. volt. valami melléknévi névmás: olyan. csupán. Elméleti segédanyag A mai magyar nyelv szófaji rendszere I. bár partikula: is. de alig bıvíthetık B) ragozhatók. kizárólag.I. önálló. nagy C) jelentésük „autoszemantikus jelentés” (kontextustól független. múlik segédigenév lenni. rögvest. szépség. s. befőz. Péter melléknév: (számnév): piros. csak. tucat. bárki. VISZONYSZÓK A) önállóan nem mondatrészek. bıvítményeket vehetnek fel B) toldalékolhatók C) jelentésük „autoszemantikus jelentés” (kontextustól független. olvasandó [könyv] B) nem toldalékolhatók határozói igenév: futva. egy tagadószó: ne. hogy. futás. sem. -e. bıvítményeket vehetnek fel B) toldalékolhatók Átmeneti szófajú szavak (igenevek) A) önállóan mondatrészek. amekkora. némely B) csak ritkán kapnak toldalékot határozószói névmás: itt. melyik?. majdnem. lévén névutó: mellett.

III. pszt. elválaszthatatlanul vannak jelen bennük. ámen ühüm. brrr!. nesze. az összetett névmások azonos elıtagjai stb. ja. melléknevet. névszótövek.) Néhány megjegyzés a szófaji rendszerhez: Alapszófajok: 1. ne. A MGr. csitt-csatt A MGr. funkcionális és a referencia fajtája szerinti alcsoportjaik (vö. a szófajtanban nem beszél egységes névszói osztályról. denotatív jelentésük. melléknévi (számnévi) névmások mellett – ritkábban toldalékolhatóságuk miatt – azoktól némileg elkülönítve a határozószói névmásokat is ott találjuk. helló.: Keszler 2000: 175. gá-gá. interakciós mondatszó szervusz. durr. állítólag hangutánzó mondatszó bú. [A korábbi nyelvtanok a fınévi és a melléknévi igenevet 5 . azonos fonológiai szerkezetük (magasmély párok. valószínőleg. melléknévi (számnévi)] és a határozószói névmások együtt-tárgyalását indokolja többek között: indirekt. sıt önálló tagolatlan mondatok lehetnek. ím módosítószó talán. nos. az utóbbiakat a tulajdonképpen névszókat helyettesítı szóknak nevezve). A korábbi nyelvtanok a fınevet. Az alapszófajokat helyettesítı névmások között a fınévi. MONDATSZÓK A) önállóan nem mondatrészek.). jaj! stb. a számnevet a melléknév egyik alcsoportjának tekinti.) A névszói [fınévi.: Keszler 2000: 70–71. pá. elkülönülnek a mondategységtıl. pfuj!. ezek a tulajdonságok azonban összefonódottan. így egyik érintett szófaji kategóriába se sorolhatók be egyértelmően. 2. Balogh 2000: 183. csaó. az alaktanban azonban továbbra is elismeri a névszóragozás. esetleg.) A közös kategóriába sorolás alapja pl. na. Keszler 2000: 315). a számnév is betöltheti a minıségjelzı szerepét (pl. (A korábbi nyelvtanokban ezek a határozószók/névmási tartalmú határozószók között szerepeltek. (Vö. a sorszámnév pedig a viszonyítást jelentı melléknevek közé kerül. bumm. vannak közös alaktani sajátosságaik. számnevet és az ıket helyettesítı névmásokat a névszók nagy szófaji kategóriájába sorolták (az elıbbieket tulajdonképpeni névszóknak. szófaji felosztása (Vö. persze. hogyisne hohó. tulajdonságot jelöl. nem bıvíthetık B) nem toldalékolhatók C) csak pragmatikai vagy modális jelentésük van indulatszó óh!. hm. jöszte. A MGr. addsza íme. dehogyis. lám. au!.: Kugler–Laczkó 2000: 156–157).: mindkét szófaj járulékos szófaj. ugye. igen. Az átmeneti szófajiságú szavak (az igenevek) több szófaj tulajdonságait hordozzák magukban. Lengyel 2000: 142–51) 3. ah!. névszóképzık egységes elnevezést (vö. eh!. adjisten. alaktani és mondattani sajátosságaik (vö.: Keszler 2000: 71–72). zsupsz. (A számnév a mennyiséget jelentı. csitt. hess.: Keszler 2000: 69–70. agyı.: harmadik utca) stb. 4.

(☻ Essivusi állapothatározó. elhagyható a mondatból a szintaktikai szerkezet sérülése nélkül. A morfológiai természetet mutatják például a mondatrészteremtı segédigék (kopulák). Ragértékő: mint tanár (dolgozik) = tanárként (dolgozik). morfológiai. szintaktikai tulajdonságaik mellett két jól elkülönülı csoportra oszthatók: morfológiai természetőek (= toldalékmorféma–értékőek) és nem morfológiai természetőek. A többi viszonyszót jellemzı tulajdonságai mellett legfontosabb jellemzıi: emocionális tartalmú. Kugler 2000: 275–281).a névszók közé (a fınév és a melléknév mellé).) A nem morfológiai természető viszonyszók közül a partikula mutatkozik a legproblematikusabbnak (vö. nem véve figyelembe igei sajátosságaikat.: Keszler 2000: 73. módosítószókkal). (☻ Gyakorlatok. kommunikatív-pragmatikai funkciójú.] Viszonyszók: A viszonyszók közös szemantikai. (☻ Morfológiai természető szószerkezet. Más. állítmány. homoním szófajoktól való elhatárolásában a legfontosabb lehet. amelyek olyan funkciójúak. hogy a partikula semmiféle kérdésre nem válaszol (ellentétben a határozószókkal.) Szintén morfológiai természető szószerkezetekben (☻) jelenik meg a határozóvá tevı mint. Igésítik a névszót. a határozói igenevet a határozószók csoportjába sorolták. valamint a személyragoknak a megjelenését. s így lehetıvé teszik a módés idıjelnek. mint egy igeképzı.) 6 .

(névszó). mind a határozószók a mondatban határozók. a névszói és a határozószói vonatkozó névmásokat nem sorolja a kötıszók közé. mert ezek – szemben a kötıszói szófajjal – nemcsak szemantikai és szintaktikai kapcsolóelemek. élettelen dologból álló csapat. amelyik égni mer! (Ancsel Éva) Amikor alapszófaj.] viszonyszó. hanem a mondat szerkezetének szerves részei (vö. tranzitív. hogy az aktuális szófajváltást a mondatrész (itt: alany) szófaji jellege (= grammatikai szófajisága) hívja elı. személyt jelölık) többes számát jelenti. gyümölcs. Az az. növényzet stb. Nagy Katalin (szerk. Az elhatárolás nem könnyő. A MGr. ige. tulajdonképpeni alapszófaj.II. A győjtınév nem az egyedi nevek (egyes számban egy dolgot. fınév. tulajdonképpeni alapszófaj. ez fınévi mutató névmás a fınévi toldalékokat a lámpák belét lecsavarják jaj annak 7 . hogy mind a ragos névszók. csoport nevét. virág típusú fıneveket is győjtınévnek tekinti (Balogh 2000: 129). névmás. határozott névelı alapszófaj.: pl. tehát grammatikai tulajdonságai nem egyeznek meg az aktuális mondatrész által elıírt grammatikai szófajisággal). határozószói vonatkozó névmás [Egyes szófaji felosztások kötıszói funkciója miatt keresztezıdı szófajiságúnak tekintik. mozzanatos (kezdı) aktuális szófaja: fınév (aktuális szófajváltással) lexikai szófaja: mondatszó. köznév. faj–nem): a MGr. Vitatott: győjtınév-e több alárendelt különbözı fogalom fölérendelt fogalma (pl. nem morfológiai természető. cselekvést jelentı. Adamikné 1995: 22. cselekvı. köznév. Az alany csak fınév vagy fınévi értékő szó lehet. más munkák azonban nem (pl. egyedi név [Hibalehetıség: győjtınévnek minısíteni. mint a ragos névszók és a határozószók megkülönböztetése). fınév. tulajdonképpeni alapszófaj.] alapszófaj. névelı. amely már egyes számban is magában foglalja a többség kategóriáját: nép. Simon Györgyi 1974: 47. fınévi mutató névmás [Hibalehetıség: határozószói mutató névmásnak minısíteni. Mintaelemzések Amikor a lámpák belét lecsavarják – jaj annak. indulatszó [A példa jól mutatja. konkrét. ha a lexikai szófaj saját tulajdonságaiból adódóan nem képes betölteni egy-egy mondatrész szerepét.) 2003: 41. névmás. katonaság. Nehezíti az elemzést. Laczkó Krisztina 1997: 35. számtalan problémát vet fel (ugyanúgy. (névszó).] alapszófaj. (Szófajváltásra akkor van szükség. egyedi név alapszófaj. konkrét. a bútor. Balogh Judit 2001: 440). hanem olyan több élılénybıl.

köznév. viszonyító elem nélkül képes betölteni a határozói mondatrészt (fogalmi tartalma a helyre. állapotot jelentı. nem morfológiai természető. (Ancsel Éva) A viszonyszó. Pl. benn határozószót. kötıszó. fınévi igenév alapszófaj. ill. tartós-huzamos: folyamatos ha viszonyszó. de pl. cselekvı. névmás. névelı. a kinn. a szobában. Erre indulj! (határozószói mutató névmás). mediális ige. a pad alatt ragos. nem morfológiai természető. idıre stb.veheti fel. ige. fınévi vonatkozó névmás alapszófaj. általában nem is toldalékolható. tartós-huzamos: folyamatos A lélek akkor öregszik. határozószói mutató névmás öregszik alapszófaj. A határozószói névmás nemcsak határozószót. határozott névelı lélek alapszófaj. nem morfológiai természető. tranzitív. csak ragmorfémákkal együtt képes határozói mondatrészszerep betöltésére. névmás. állapotot jelentı. átmeneti szófajú. Ügyelnünk kell arra.) A határozószói (mutató) névmás önmagában. tulajdonképpeni alapszófaj. idıhatározószónak minısíteni. hanem ragos és névutós névszót is helyettesíthet (az ott határozószói mutató névmás pl. (A szófaj felismerését nehezíti még az írásban jelölt teljes hasonulás is. ige. intranzitív. szárnytalanul. fınév.: a határozóragos névszók és a határozószók elhatárolásáról írottakkal). ha már földön járnak a vágyai. tulajdonképpeni alapszófaj. utalást jelenti). hogy a határozóragos mutató névmások esetében is elıfordulhat „tömbösödés” (vö. (névszó). névutós fıneveket is). Erre válaszolj! (fınévi mutató névmás). Ha 8 . elvont fınév akkor alapszófaj. feltételes (csak mondatkapcsoló) már viszonyszó.] amelyik égni mer alapszófaj. partikula (rémakiemelı) [Hibalehetıség: alapszófajnak.

az igei állítmányhoz kapcsolódna. Elmosódna az is. a szép estét várom.: még pl. jelzıt is kaphatna: pl. mert ennek következtében a határozószók kategóriája „parttalanabbá” válna. Több szerzı a fenti toldalékmorfémákkal létrehozott alakokat határozószóknak tekinti.: D. -szer.] járnak vágyai szárnytalanul A ragos névszók és a határozószók elhatárolásában vagy a szótı.: még pl.] földön alapszófaj. autoszemantikus jelentéső. -ször toldalékmorfémák megítélése nem egyértelmő a magyar nyelvtudományban. cselekvı. A fenti ragokkal ellátott szóalakokat tehát melléknévnek tekintjük (vö. Az estét fınév: megnevezı funkciójú. mondatbeli szerepük alapján melyik szófaji értékben szerepelnek. -lag. a tagmondatban idıhatározó. önálló. önmagában mondatrészszerepő volna. konkrét. T.az lenne. egyedi név alapszófaj. A határozószóvá válásnak diakrón 9 . tárgyragos.: Este érkezik a barátom. ige. elmosódnának pl. Magyar leíró nyelvtani segédkönyv 1994: 57). ezért várom az estét. viszonyító melléknév [A melléknévhez (számnévhez) járuló -n. A megkülönböztetést segíti még: a partikulára semmilyen módon nem kérdezhetünk. fınév. cselekvést jelentı. Pl. tartós-huzamos: folyamatos alapszófaj. jelentésükben sem tömbösödött ragos névszók között. -szor. -en. Pete István 2003: 308–13. a (nyelvtörténeti) különbségek a ragszilárdulással létrejött határozószók és a morfológiailag még tagolható. Ágoston Mihály 1971: 7– 51.. A már kettıs szófajiságú szó. tulajdonképpeni alapszófaj. hogy leíró szempontból a határozószók önmagukban képesek mondatrészszerep betöltésére. alaki viselkedésük. köznév. tulajdonképpeni alapszófaj. a névszókat pedig csak a rag teszi erre alkalmassá. más esetben a jelentésbeli tömbösödés segíthet (vö. tulajdonképpeni alapszófaj. köznév. -an. D. ül. nem toldalékolható. -ul. Kiefer Ferenc 1987: 481–6. vagy a toldalék. A kettıs (hármas) szófajú szavak jellemzıje: a lexémában potenciálisan több szófaj tulajdonságai egyenlı mértékben vannak jelen. Mátai Mária MNy. Az utolsó hármat már a MGr. intranzitív. tulajdonképpeni alapszófaj. Már járnak a vonatok. Pl. melléknév. Mi ezt az elemzést kevésbé tartjuk elfogadhatónak. (névszó). (névszó). hogy jelentésük. Antal László 1961. 2003: 409–14). Az összetett mondat elsı tagmondatában található este határozószó: idıfogalmat fejez ki. Somogyi Magda 2000). uı. fınév. Elekfi 2002: 24. MNyj. (névszó). a konkrét mondatokban – szóelıfordulásként – azonban mindig eldönthetı. elvont fınév alapszófaj. is képzıszerő ragnak minısíti (vö. -leg. Mátai 2003: 411. vagy mindkettı elhomályosulása. 1988: 31–44. a második tagmondat igei állítmányának tárgya.

toldalékolható (pl. ez is elkülöníti az azonos alakú. Egyedül lehet lenni stb. hangsúlyos. egyedi név lehet viszonyszó. nem morfológiai természető. (névszó). Csak az az alapfok. fınév. névmás. A névelı nem morfológiai természető szerkezetekben jelenhet meg. alkalmassá teszi a névszót az állítmányi szerep betöltésére. hozzátoldó kapcsolatos viszonyszó. morfológiai természető. 1988: 31–44). névelı. toldalékmorféma-értékő (ható jelentéső). kötıszó.] [Más véleményt képvisel Elekfi László. minısítı melléknév viszonyszó. az miért elérhetetlen?! (Ancsel Éva) Az ember viszonyszó. felcserélése. konkrét. Nyáron lehet pihenni. tulajdonképpeni alapszófaj. partikula (viszonyító) viszonyszó. nem morfológiai természető. névmás. A mutató névmás – szemben a határozott névelıvel – utaló szerepő. tulajdonképpeni alapszófaj. Morfológiai természető kapcsolatokban jelenik meg. fınévi mutató névmás viszonyszó. elvont fınév alapszófaj.] alapszófaj. Mátai MNy. azok az alapfokok). melléknév. segédige. (névszó). fınévi mutató névmás 10 szabadabb (legszabadabb) s ……… is még Csak az az alapfok az . köznév. nem morfológiai természető. névelı. Az ember lehet szabadabb s még legszabadabb is.és szinkrón szempontból is különbözı stádiumai vannak (errıl részletesen l.: Elekfi 2002: 28). partikula (modálispragmatikai) alapszófaj. van önálló mondatrészértéke. fınév. de önmagában az igei állítmány betöltésére alkalmas létezést jelentı igealaktól: pl. határozott névelı [Hibalehetıség: a fınévi (távolra) mutató névmás és a történetileg belıle kialakuló (hangsúlyát veszített) határozott névelı fel nem ismerése. csak sajátos mondattani szereprıl (vö. mondatrészteremtı segédige (kopula) [A névszói-igei állítmány segédigéje. (névszó). tulajdonképpeni alapszófaj. alapszófaj. még D. köznév. szerinte ige és segédige között nem szófaji különbségekrıl van szó. nem morfológiai természető. határozott névelı alapszófaj. mellérendelı kötıszó. nem morfológiai természető.

(névszó). (Vö. hiszen az alaktani viselkedést és a szintaktikai szerepet tekintve nincs lényeges különbség az alcsoportok között: „Sem az elvont. nem morfológiai természető. egyszerre hordozza magában: mondatrészértéke alany (→ fınévi tulajdonság). fınév. köznév. (névszó). (névszó). Miért nyúltál? (A tollért) → fınévi kérdı névmás ragos alakja alapszófaj. minısítı melléknév alapszófaj. (névszó). egyedi név [A fınév fajtáinak elkülönítése nem könnyő. esetleg felvehet igei toldalékokat is: Szabadna elmennem? Szabadjon elmondanom. A beszédhelyzet. átmeneti szófajú szó. tulajdonképpeni alapszófaj. tulajdonképpeni alapszófaj. határozószói kérdı névmás (De: pl. fınév. a szövegösszefüggés szintén befolyásolhatja a fınév fajtáját. elvont fınév alapszófaj. partikula (a modális alapérték jelölıje) alapszófaj. földrajzi név betörnöm alapszófaj. hogy – most csak ezt a szempontot figyelembe véve is – két szófaj tulajdonságait elválaszthatatlanul összefonódva. általában a jelentés alapján történik. tulajdonképpeni alapszófaj. melléknév [Jellemzıje. tulajdonképpeni alapszófaj.)] -e Dévénynél viszonyszó. azt. minısítı melléknév Szabad-e Dévénynél betörnöm / Új idıknek új dalaival? (Ady Endre) Szabad alapszófaj.] idıknek dalaival 11 . tulajdonnév. fınévi igenév [A betörnöm mondatbeli viselkedése illusztrálja az átmeneti szófajiság lényegét.] új alapszófaj. melléknév. sem a konkrét fınévnek nincs grammatikai következménye” (Simon Györgyi 1974: 35). tulajdonképpeni alapszófaj. köznév.: G. konkrét. viszont határozói bıvítménye van (dalokkal) → igei tulajdonság. melléknév. fınév. (névszó). (névszó). Varga Györgyi 1974: 70–71. névmás. tulajdonképpeni alapszófaj. a melléknévi lexikai szófajú szabad eltolódhat az ige irányába. hogy fınévi igenévi alany mellett képes az állítmány szerepének betöltésére. Mivel az állítmány grammatikai szófaja ige (az állítmány igei természető).miért elérhetetlen alapszófaj.

s hogy mikor és hová az akkor és oda. A melléknévi igenevek gyakran melléknevesülnek vagy fınevesülnek. (névszó). ige. Az jött el. tulajdonképpeni alapszófaj. mediális ige. átmeneti szófajú szó.) eszembe alapszófaj.] a hıség viszonyszó. köznév. konkrét. (névszó).(eredetileg mutató névmási) összetevıje elmaradhat. folyamatos melléknévi igenév (Közel áll a melléknévhez. intranzitív.] mikor alapszófaj. névelı. tulajdonképpeni alapszófaj. A vasárnapjaink szépek lesznek (fınév). Pl. közülük a vasárnap azonban már a többszófajú szavak tulajdonságait is példázza. (névszó). így a vonatkozó névmások homonimát alkothatnak a kérdı névmásokkal. (itt) tulajdonnév. köznév. Milne: Micimackó) Hétfın alapszófaj. névmás. A. köznév. állítmányi szerepe is ezt támasztja alá. eszembe ötlik egy Bökkenı: hogy kicsoda a micsoda. névelı. egyedi név [A hét napjait fınévvel nevezzük meg. elvont alapszófaj. nem morfológiai természető. határozatlan névelı alapszófaj. fınév. hogy a vonatkozó névmások a. fınév. fınév. (a)kit vártam. határozószói vonatkozó névmás [Hibalehetıség: kérdı névmási határozószónak minısíteni. 2000: 237. tulajdonképpeni alapszófaj. mozzanatos viszonyszó.: Lengyel MGr. tulajdonképpeni alapszófaj. (a)hová mindig is vágytam. de a szófajváltás tényét nem mindig egyszerő megállapítani. A lehetséges „fogódzókról” l. határozott névelı alapszófaj. Elmegyek oda. A tévesztés oka. Vasárnap pihenünk (határozószó).Hétfın. mivel valamely szóalak/szószerkezet/mondat nem nyelvi kritériumok alapján lesz rekkenı ötlik egy Bökkenı 12 . cím (A példa igazolhatja több kutató véleményét: a tulajdonnevet nem kellene külön szófaji csoportnak tekinteni. történést jelentı. (A. tulajdonképpeni alapszófaj. (névszó). mikor a hıség rekkenı. fınév. elvont alapszófaj. nem morfológiai természető.

nem morfológiai természető. határozószói kérdı névmás (helyre kérdezı) aktuális szófaja: fınév (aktuális szófajváltással) lexikai szófaja: határozószói mutató névmás (idıre mutató) oda aktuális szófaja: fınév (aktuális szófajváltással) lexikai szófaja: határozószói mutató névmás (helyre mutató) [A lexikai szófaj a lexémák szótári jelentéséhez tartozó szófaji jelentés. névelı.) mikor hová akkor alapszófaj. 2000: 127. névmás.: Lengyel MGr. 2000: 77–80). aktuális szófajváltás történik (vö. névmás. Az aktuális szófaj a konkrét mondatok szóelıfordulásainak szófaji jelentése. alárendelı alapszófaj. fınévi kérdı névmás viszonyszó. Ha valamely szó lexikai szófajiságából adódóan mégsem képes a kívánt mondatrészszerep betöltésére.) hogy kicsoda a. nem morfológiai természető. nem morfológiai természető. az és mondatrészeket köt össze. névmás. Ilyenkor a szó fogalmi-lexikai jelentése nem változik.) micsoda aktuális szófaja: fınév (aktuális szófajváltással) lexikai szófaja: fınévi kérdı névmás s. hogy az adott lexéma természetébıl adódóan várhatóan milyen mondatrészszerepben és milyen alakban jelenik meg a megvalósuló mondatban. határozószói kérdı névmás (idıre kérdezı) alapszófaj.: Balogh MGr. A lexikai és az aktuális szófaj általában megegyezik. és viszonyszó. Vö. mellérendelı kapcsolatos kötıszó (A s itt tagmondatokat. csak a grammatikai jelentése.] 13 . határozott névelı (A követı szóelıfordulás elıtt az aktuális szófajváltást jelöli. kötıszó. kötıszó.név. Megmutatja. az viszonyszó.

Simon Györgyi: A szófaji felosztás problémái. szintaktikai szempontok alkalmazásával! gyere. Budapest. Nagy úr a nincs. Csomókat kötött a fonalra. morfológiai. bárcsak 2. 59–73. Gyakorlófeladatok A) Az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatok 1. kedves. utáni. Uo. bárki. Határozza meg az alábbi mondatok kiemelt mondatrészeinek aktuális és lexikai szófaját. is.) Lengyel Klára: Szófajok a nyelvben és a beszéd mondataiban. Szabad megtennünk? Holnap már tudok pihenni. 2000. A róka a nyulat üldözi. Sorolja be az alábbi lexémákat az alapszófajok. egyedül. Egy csomó feladatom van még. Kutya rossz természete van. Szeretlekkel válaszolt. nem. In. kinn. A zöld a kedvenc színe. Ne mondj nemet! Az igenjével sokat segített. Budapest.III. Két csomó hagymát vettem. megírandó. talán. Rókább a rókánál. jaj.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébıl. Százas címletekben kapta meg a pénzt. A zöld pulóvert vette fel. Varga Györgyi: Néhány nem tiszta szófajú kategória vizsgálatáról. és. magyarázza meg a szófajváltás okát! (☻ Grammatikai szófajiság. 14 . In. 77–80. könyv. volna. szia. (Segítségül használhatja az alábbi tanulmányokat: G. viszonyszók és mondatszók közé a szemantikai.) Szépet álmodott. A holnapjaink boldogabbak lesznek. nincs. Tankönyvkiadó. Szabad nép él szabad hazában. Nincs semmim. ahol. tanítani. Állapítsa meg az alábbi mondatok aláhúzott szavainak szófaját! Magyarázza meg a szófaji eltolódás és a többszófajúság jelenségét! A kutya az ember barátja. 1974.: Rácz Endre és Szathmári István (szerk. 3.: Keszler Borbála (szerk. kell. Nemzeti Tankönyvkiadó. A jaj nem használ.): Magyar grammatika.: 33–57. Még százasom sincs. velem.

Oda nézz. együtt lexémák lehetséges szófajait! 7. csak hallottam. Nem láttam. (Ady Endre) Nem zaklatnak már a régi miértek. Milyen szófajúak az alábbi mondatok kiemelt szavai? Indokolja is! Nagy távolban a malom zugása Csak olyan volt. mint a rózsa 6. (Ady Endre) Én voltam a senkibbnél senkibb. Tinta Könyvkiadó. de hajráz a hajrá. (Ady Endre) Hatalmas Isten az Eddig. most a nincsbıl is muszáj. mint szunyog dongása. Elemezze az alábbi mondatok aktuális szófajváltásait! (☻) Mert már mindent tőrnék. (Petıfi Sándor) 15 . 2003. (közmondás) Többet ér egy kérdezem száz keresemnél. se farka beszéd. is Éva és Szabolcs is elolvasta. ne amoda! oda Ne menj oda! mint mint gyermek (éltem át) szép. (közmondás) Szegény ember úgy gondol a maga kevesére. az egy. (Ady Endre) A vanból nem tudott megélni.) címő munkából! Keresse meg pl. Milyen szófajúak a kiemelt szavak az alábbi példákban? a parkon túl túl –– túl a Tiszán túlmegy nézve a témára nézve a filmet nézve Van ı 10 éves is. csak Csak ıt láttam. Győjtsön minél több többszófajú szót a Nagy Katalin szerkesztette Szófajtani elemzések (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXIII. 5. (közmondás) Se füle. mint gazdag a maga sokjára. Budapest.4.

egyszer 9. A gazda disznót hizlal. Köhög a füsttıl. hogy észrevegyék. 11. Köhög. hogy a mediális igéknél a felszólítás és az arra adható lehetséges reagálás között a valóságban nincsen összefüggés (↔ cselekvı igék)! 16 .: Lengyel MGr. ahány szófaji csoportba tartozhatnak! költı.): 61. fekete. Átjár a réten. 2000: 85–86.] A saját terveidrıl beszélj! Kié ez a könyv? A sajátom. Elemezze az alábbi mondatok aláhúzott igei állítmányait az ige fogalmi-lexikális jelentése és az igenemek szempontjából! A példák alapján győjtse össze a mediális igék jellemzıit! (Vö. Mindig saját magát sajnáltatja. Helyezze annyi mondatba az alábbi szavakat. A csokoládé hizlal. Át a réten ment. 8. otthon. magyar. Az orvosság gyógyít. A gyerek órákig készül másnapra. Az ebéd órákig készül. Kifordult az esernyım a széltıl. Magyar Nyelv 1978: 280–293. Állapítsa meg az alábbi mondatokban a saját szófaji értékét! Indokolja is! [Vö.) Az asszony sértıdötten kifordult a szobából. Az orvos gyógyít. Abaffy Erzsébet: A mediális igékrıl.Miért vagy tılem oly távol? Távol vidékeket vágyom látni. vasárnap. 2000: 162 és Nagy Katalin (szerk.: Kugler– Laczkó MGr. E. Tegye felszólító módba a fenti mondatok igealakjait! Figyelje meg. A réten át járt. 10.

216.12. Írjon példákat a táblázat celláiba! AKTÍV IGE igefajta cselekvı intranzitív (tárgyatlan) tranzitív (tárgyas) ––– illik.: A. Helyezze mondatba az alábbi igéket úgy. tótágast áll. ellejt. felcsap. amelyekben tárgyatlan ige tárgyasként fordul elı! Figyelje meg. elsiet (☻ Igekötık. a másikban pedig tárgyatlanok legyenek! átjár. Győjtsön olyan szókapcsolatokat. 2004. mi okozza az irányultság megváltozását! (pl. A bolt este nyolckor zár. 2004.) 16. 13. 214.: A. összetett szó ír AKTÍV MEDIÁLIS (KÖZÉP) fagy fehéredik megörül. Jászó Anna. Magyarázza meg az alábbi példák segítségével. átússza a Dunát stb. fúr–farag adatik Vö.: A magyar nyelv könyve.) 15. Szerk. Trezor Kiadó.: A magyar nyelv könyve. 14. Jászó Anna. csillog–villog ––– PASSZÍV főrészel megszámol. Trezor Kiadó.) Pista mindkét szemével jól lát. Szerk. behajt. küzd –––– mőveltetı kölcsönös visszaható felépítése tıszó képzett szó igekötıs szó Vö. Budapest. Kati jól keres. kifog. elnéz. hogy a tárgyas igék mely esetekben használhatók tárgyatlanul! (☻ Tárgy. hogy az egyik mondatban tárgyasak. 17 . Töltse ki további példákkal az alábbi táblázatot! igenem alaki felépítés tıszó képzett szó igekötıs. Budapest.

17. Győjtsön példákat arra, hogy a tranzitív ige a tárgyi vonzat mellett határozói vonzattal is rendelkezhet (vö.: Lengyel MGr. 2000: 84–85). (☻ Tárgy és határozó összefüggése.) (pl. néz valakit ~ néz valakire; vár valakit – vár valakire.)

18. Jellemezze az alábbi Radnóti-idézet igéit az igenemek, a tranzitivitás és az akcióminıség szempontjából (vö.: mintaelemzések)! Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, / horkan a felriadó, megfordul a szők helyen és már / újra elalszik s fénylik az arca. (Radnóti Miklós)

19. Győjtse össze az igeképzık (☻) közül azokat, amelyek az igék akcióminıségét jelölik! A képzett igéket helyezze mondatba, és vizsgálja meg a jelentésüket! 20. Milyen különbség van a szószerkezetek és a képzıs igealakok jelentése között? kínozza magát – kínlódik, rázza magát – rázkódik, izgatja magát – izgul, vigasztalja magát – vigasztalódik (☻ Igenemek, igefajok.)

21. Melyik igenemhez, igefajtához tartoznak az alábbi igék? folyik – folytat, hibázik – hibáztat, bízik – biztat, gyönyörködik – gyönyörködtet (Vö.: Bachát László – Benkı László – Chikán Zoltánné: Leíró magyar nyelvtani gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Budapest, 1976. 129–132.)

22. Határozza meg az alábbi igék igenemét (igefajtáját)! sóz, takarózik, megíródik, emelkedik, patkol, csúfolódik, felvevıdik, csúsztat, vonzódik, győlölködik, gyötrıdik (☻ Igeképzık.)

23. Sorolja be az alábbi – alakilag – visszaható képzıs igéket igefajták szerint! bánkódik, tegezıdik, borotválkozik, becsukódik, gondolkozik, sakkozik, szépítkezik, ébredezik, elkezdıdik

24. Párosítsa az igealakokat képzıik jellemzésével! (☻ Képzık.) pirosodik pirosul piroslik cselekvı, valamilyenné tesz cselekvı, valamilyennek tart mediális ~ szenvedı, valamilyenné válik jelentéső 18

pirosít pirosall (le) pirosoz

cselekvı, valamilyennek nevez, szólít mediális ~ cselekvı, valamilyennek látszik mediális, valamilyenné válik jelentéső, visszaható alakú

25. Tegyen + jelet a táblázat megfelelı rovatába! Az igefajták és a tárgy viszonya igefajták cselekvı ige mőveltetı ige szenvedı ige mediális ige visszaható ige tárgyatlan tárgyas

26. Igazolja példamondatok segítségével a fınévi igenév átmeneti szófajiságát, mutasson rá fınévi, illetve igei sajátosságaira! (Pl. jelentéstani szempontból azonos jelentéső lehet az -ás, -és képzıs fınevekkel; olyan mondatrészi szerepekben állhat, mint a fınév; csak olyan bıvítményei lehetnek, mint az igének stb.) 27. Mutassa be az alábbi példán, hogy a melléknévi igenévnek melyek a melléknévi és melyek az igei tulajdonságai! látogató érkezı

a városból 28.

tegnap

Írjon mondatokat, ahol az olvasni fınévi igenév alany, tárgy, határozó! (☻A megfelelı mondatrészek.)

29. Milyen mondatrész a fınévi igenév az alábbi mondatokban? (☻ Mondatrészek.) Fél a magasból lenézni. Hallom a verebeket csiripelni. o Nem kell félnetek!
o

Igyekszik befejezni a feladatot. Nincs ideje nálunk maradni. Tilos dohányoznunk.

(A szerkezet problémás voltáról l. Balogh MGr. 2000: 418.)

19

30. Sorolja be az alábbi fıneveket a konkrét és az elvont fınevek csoportjába! becsület, kormány, tündér, metafora, király, forradalom, gyümölcs, tőz, fizika, tavasz, boszorkány

31. Sorolja fel az alábbi szófajtani kategóriákra jellemzı képzıket! (☻ Képzık.): – győjtınevek – elvont fınevek – gyakorító igék – mozzanatos igék?

32. Helyezze mondatba az alábbi köz- és tulajdonnévpárokat! parlament – Parlament paradicsom – Paradicsom biblia – Biblia föld – Föld

33. Köznevek vagy tulajdonnevek az alábbi összetételek? Hadrovics–Gáldi-szótár, Oscar-díj-átadás [Vö.: Nagy Katalin (szerk.) 34. 50.), Vörös Ferenc: Nagy kezdıbetős közneveinkrıl. Magyar Nyelvır 1993: 521–524.] Boyle–Mariotte-törvény, Pitagorász-tétel, Duna-hidak,

34. Konkrét vagy elvont fınév az írás az alábbi mondatokban? Miért? Az írás fárasztotta. Átvette az írást. Győjtsön hasonló példákat!

35. Határozza meg az alábbi mennyiséget jelentı szavak szófaját! tengernyi, kosár [barack], valamennyi, öt-hat, csomó [könyv], néhány, rengeteg, méter, millió, számos, számtalan, tucat [zokni], pár [könyv], halom [ruha]

20

36. Az alábbi mellékneveket két csoportba soroltuk: minısítı és viszonyító melléknevekbe. Indokolja az eljárás helyességét! (Vö.: Lengyel MGr. 2000: 142.)

MINİSÍTİ véges szép igazi kettes fekete

VISZONYÍTÓ végsı üveg (mn.) budapesti kétszeres (fekete) hajú

37. Csoportosítsa az alábbi lexémákat aszerint, hogy minısítı vagy viszonyító melléknevekrıl van-e szó! tiszta, spanyol, erdei, jó, éles, mőanyag, arany, vadonatúj

38. Igazolja az alábbi példák segítségével azt a „tételt”, hogy minden lexikai szófajú határozószó határozó a mondatban, de nem minden határozó határozószó! Benn a szobában meleg van. (☻ Összekapcsolt helyhatározó, határozók.) Régóta nem láttam ilyen boldognak a barátjával. Üresen hagyta a tányért az asztalon. Ingyen, de kedvvel dolgozik. Jártas a nyelvészetben.

39. Állapítsa meg, melyik mondatban határozószó, melyikben ragos névszó a kiemelt alak! Egyszerre csak egy vizsgára készülj! Egyszerre esni kezdett az esı. Egyszer már voltam nálatok, másodszorra nem megyek. Egyszer volt, hol nem volt… Újra megpróbálok beszélni vele. Vágyom egy cipıre, egy újra. Nagyon töröm a fejem egy ötleten, de egy nagyon. Senki nem volt jelen. A jelenben tud csak gondolkodni. (Vö.: a mintaelemzésekben írottakkal és D. Mátai Mária: Ragszilárdulás – lexikalizálódás. Magyar Nyelvjárások 2003: 409–14.)

21

Nem voltam már fiatal.) 41. amelyekben partikula! Magyarázza meg a különbségeket. jellemezze a kérdéses szófajokat! (☻ Morfológiai típusú szószerkezet. A barátjával szemben döntött. Még alig virradt. Elemezze a mondatokat. 43. Már vénülı kezemmel… 2. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok… Még most sem nyíltak ki a virágok. Gyakran még a boldogság is teher.40. Siess már! 3. és 2-vel azokat. Már hozta is a leveleket. Ez már csínytevésnek számított. és foglalja össze a partikula jellemzıit! Ez már valami! Már várta az érkezésüket. tegnap. Párosítsa a minısítéseket a kiemelt szavakkal! 1. hogy nem mondtad ezt senkinek. Együtt volt vele tegnap este. Még nem érkezett meg.) Kívül volt már mindenen. 42. ma szavakkal! Az egyikben határozószó. Ennyi már sok nekem! A/ rémakiemelı partikula B/ idıhatározó-szó C/ érzelemárnyaló partikula 22 . Az alábbi példák a névutók és az igekötık határozószóktól való megkülönböztetését segíthetik. a másikban fınév legyen a szófajuk! (☻ Többszófajúság. Jelölje 1-gyel azokat a mondatokat. Alkosson mondatpárokat a reggel. Még szép. este. Együttmőködött mindenkivel. Szemben állt a barátjával. amelyekben a még és a már határozószó. A házon kívül találkoztak. már talpon volt. délelıtt.

İ is jön. modális. ugye? Nyilván nem jön. Töltse ki példákkal az alábbi táblázatot a névmások funkciója és helyettesített szófajai szerint! fınévi személyes visszaható kölcsönös mutató kérdı vonatkozó határozatlan általános másik sehány mekkora ahogyan melléknévi – – – számnévi – – – határozószói – – – akkor 46. Hogyne menne! Gyere már! 45. pragmatikai–kommunikatív funkciójúak az alábbi mondatok kiemelt partikulái? De jó! Tényleg szép. Esetleg én is megyek. Milyen emocionális. Válaszoljon a kérdésre a személyes névmás kiegészült alakjaival (határozós eseteivel)! Ki? én te ı mi ti ık Kivel? Honnan? Hol? Hová? 23 .44.

) 49. mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. nálam.: Kugler–Laczkó MGr. Mi köze ehhez magának? Vádolja magát.: Kugler–Laczkó MGr. tieid.) ık. Egymást követve távoztak az épületbıl. (Tóth Árpád) b. teutánad 48.47. Igazolja. 2000: 164. miattad. ön.: Kugler–Laczkó MGr. Kicsordul a könnyem. (József Attila) c. hogy az elsı és második személyő személyes névmások pragmatikai kötöttségőek. személy jelölésétıl függetlenül)! (Vö. Hagyom. 2000: 158–162. mögüle. Ajándék. enyém. Állapítsa meg a maga jelentésárnyalatait és szófaji értékét az alábbi idézetekben.) Szeretik egymást. hozzátok. a tárgy határozottsága. Vádoljuk magát. Magam vagyok. Csak ıt magát adtad volna… 50. miénk. 2000: 158–159.) (☻ Az alany elhagyásának lehetıségei. 24 . a hiányos mondat. mondatokban! a. a harmadik személyőek pedig grammatikai kötöttségőek! (Vö. velünk. Elemezze az alábbi mondatok kölcsönös névmásait a kölcsönösség iránya szempontjából! (Vö. reá. Alkosson csoportokat az azonos típusú személyes névmásokból (a szám. ti. Egymáshoz koccintotta a poharakat. Nagyon. jómagam. Szerelmesek voltunk egymásba.

: Keszler Borbála (szerk. Írjon példát az alábbi névmásokra! azonosító melléknévi mutató névmás ………………………………………. Valamennyi gombócot megette. melléknevet. megengedı fınévi általános névmás ………………………………………. bármikor. ez.) 25 . 1992: 97–107. (☻ Szófajváltás. Budapest.[Az elemzéshez segítségül olvassa el Laczkó Krisztina: A kölcsönös névmás jelentéstani arculata címő tanulmányát! In.. (☻ A tárgy határozottsága. holmi 52.] 51. Különböztesse meg a mondatok névmásait funkciójuk alapján! Valamennyi gombócot megevett. Adja meg ragos névszóval. hányadik?.. Igazolja mondatba helyezéssel.. hogy névszókat (fınevet. Elemezze eszerint az alábbi mondatok kiemelt névelıit! A szeretlek az egyik legszebb magyar szó.) (☻ A birtokos jelzı és a birtoklást kifejezı részeshatározó. Katinak az autója a garázsban van. (☻ Határozott. aktuális szófaj.) mellett grammatikai funkciójú is lehet. Tankönyvkiadó.) Édesapám a tanár. itt. A határozott névelı legfontosabb funkciói (a határozottság ismertség jelölése. valahová. az egyedítés: vö. grammatikai szőkítés. egyéb. úgy határozószói névmások lehetséges referensét! (Pl. másik. ott ← kinn.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan körébıl.. benn ← az udvaron ← ház elıtt) 56. nyomatékos határozószói mutató névmás …………………………………. 2000: 283–84. győjtı számnévi általános névmás …………………………………………. hol?.) (☻ Minısítı predikatív viszony. (☻ Azonosító predikatív viszony. névutós névszóval. határozatlan tárgy. határozószói kérdı névmás …………………………………………………. A kötelesség kötelesség.: Kugler MGr.) Az újságot olvasom. Csoportosítsa az alábbi névmásokat aszerint. ameddig 54. bármilyen. hogy az alábbi névmások határozatlan névmások! egyik.) 53. valami. határozószóval az akkor.. 55. számnevet) helyettesítık-e vagy pedig határozószóiak! aki. többi.

ill.? – Ellenkezıleg. mintha veréb ……….……………. szintaktikai típusú szószerkezetek. Egészítse ki a párbeszéd mondatait a van megfelelı változatával és a hozzá kapcsolható egyéb eszközökkel! Elemezze a mondatokat! Mi a funkciója a létigének és a mondatrészteremtı segédigének? (☻Morfológia.. áll – megáll 60. mellıl ……………… közé ……………….. lenne sztár. sztár volt. birtokos személyjelet tartalmazó névutókra is.. elhord – lehord. sztár maradjon. – Meghívhatlak egy kólára? – Persze. tıle. A névutók között találunk példát alanyesettel álló és ún. 61.? – Miért... át ……. úgy nézek ki. Egészítse ki az alábbi mondatokat a „Kati sztár” állítás mondatrészteremtı segédigés változataival! (sztár lesz. – És ı? – Ööööö. Tavaly vagy tavalyelıtt?! Fıiskolás tavalyelıtt még nem lehetett...) – Szia. alszik – elalszik. az uncsim. Bárcsak ne ……….. Határozza meg az igekötık funkcióját! meggyengít – elgyengít – legyengít. – Nekem meg egy talpraesett nıvérem ……….? – Mit is kérdeztél? Hogy fıiskolás ………-e? Nagyon is. vizsgázik – levizsgázik. felöltözve. az érettségi bulija. Itt mindenki olyan elegánsan ……. mászik – felmászik – megmássza. – Te is gólya ……. olyan mafla gólya. ír – megír.. – Akárcsak az unokabátyám. – İ is fıiskolás ………. sztár lehetne) Kati kitartása és tehetsége révén bizonyosan ………………….. felett ………………. Írjon mindegyikre 3-3 példát! 59.. 26 . de már járt elıkészítıre.. volna sztár. fıiskolás ı még nem ………. ragvonzó névutóra.57.. hogy teljesen zavarban ………. kiégett ember – leégett ház úszik – átúszik – átússza. sztár lehet. Úgyhogy fıiskolás csak a múlt évben ……………. mert tavaly nyáron …. körül ……………… 58.. Írja az alábbi névutók mellé – ahol lehetséges – a háromirányúságnak megfelelı változatokat! után ….…………….

2000: 292–304. (Olvassa el Kugler Nóra: Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához címő tanulmányát! Magyar Nyelvır 2001: 233–241. hogy még sokáig ………………………………. irgum-burgum 66. óh. 80 év múlva úgy emlékeznek vissza az újságok.: törölhetık. Győjtsön még példákat módosítószókra! Igazolja legjellemzıbb tulajdonságaikat: pl. Ha Kati …………………. oá. szia. tagadószó mondatszó.. eldöntendı kérdésre felelnek: nem illeszkednek be a mondat szintaktikai szerkezetébe. (Ne feledje. Ha nem …………………. biztosan 64. Tényleg nem voltunk ott. Állítólag tudja a leckét. Kati könnyen ……………… . ugyan miért kapna ennyi levelet a rajongóitól? Reméljük.: Kugler MGr. Foglalja mondatba módosítószóként a következı szavakat! természetesen. apropó. sicc. Igazolja. 62. hogy az alábbi mondatok módosítószókat tartalmaznak. hogy igen nagy ……………. hogy a módosítószókat az különbözteti meg a partikuláktól. Igazolja. hogy az utóbbiak nem válaszolhatnak eldöntendı kérdésre!) Valószínőleg elolvad a hó. Pontosan errıl beszéltem. már ma szívvel-lélekkel küzdene érte.. A sztárság igencsak illékony dolog. rémakiemelı partikula viszonyszó. kétségtelenül.Kati szándéka szerint örömmel …………………. interakciós mondatszó 27 . kiemelhetık fımondattá. Sorolja be az alábbi szavakat a mondatszók megfelelı osztályaiba! (Vö..) 65. 63.) miau. hisz minden adottsága megvan hozzá. hogy a kiemelt szavak a megjelölt szófaji kategóriába sorolhatók! Kati sem jött el. viszonyszó. . Nem Kati jött el. Eljött Kati? Nem. ezért Kati elszántan munkálkodik azon.

B) Komplex feladatok 67. olvasni. 70. csak elıre! Legföljebb harminc forintom maradt. átlépve a küszöböt. amennyi. amolyan. volna múlni. Ne menj hátra. lenni. Keresztülgázolt a réten. Legföljebb rakd a polcon! Úgy szeretlek. maradni amilyen. elment volna. Minısítse az alábbi idézet szavait szófaji szempontból! „Ez a föld. Kutya hideg van odakinn. valahány éves.) 69. ahonnan. Kutyául érzem magam. ahol. Aztán irány. Tök jó a szerkód. ahányról 28 . Állapítsa meg az alábbi kifejezésekben aláhúzott szavak szófaját! barátai révén. akinek. múltam. hirdetés útján. Irtó jól dolgoztak az erdıirtók. vagy (nem kötıszó). kell. Az erdıt irtó napszámosok reggeliztek. otthon lenni. Állapítsa meg a mondatok kiemelt szavainak szófaji minıségét! A házon belül mindenkit fölismert. keresztül a bozóton! Elıször megállt elöl. A marha húsa nem kellemetlen. A megadott szavak szófaját tekintve melyik a kakukktojás az egyes sorokban? fog. Belül minden ragyog a házban. A tök jó lesz fızeléknek. lehet. Úgy öt percnyire innen történt a baleset. Marha kellemetlen ez számunkra. otthon volt. melyen annyiszor apáid vére folyt…” 68. mint galamb a búzát. szép lenni (☻ Morfológiai és szintaktikai típusú szószerkezet. marad. majd hirtelen hátrasietett. kedves volt. ügyetlen lévén. A kutya a farkas rokona. alig bírta.

majd minısítse azokat szófaji szempontból! akinek. ……… ırzik a glogovai templomban. kérem. nekem. – Veronika ………. hogy ismét hangosan gondolkozott. – A testvéredet is magaddal vitted? – Nemcsak ıt. Hiszen ezt te is tudod. a szívérıl mázsás teher esik le. ……… tudott. Tudom. hanem a barátaimat is. – Úgy augusztus tájban új utat tervezünk. Folytassa. s a nagy szerencse egyszerre összemorzsolta… – És …… most az esernyı? A templomé? – tudakolta gépiesen. semmit. gyöngyözı homlokát megtörülte a zsebkendıjével. – Nem készültök Kanadába? – Nem. Péter egyszerően megoldotta a feladatot. ……………. magát. 72. – Ha nincs kedvetek. magáé. így már most nézegetjük a kínálatot. de az esernyı megmaradt.71. valamikor. Szent Péter tehát eltőnt. – Ismét többen? – Úgy a legjobb. – Lehet még a ………. Így mondta …………. is – csintalankodék a menyecske. semmit..? Gyuri ajkaiba harapott. mint ………. hol Párizsban. Egészítse ki a szöveget az alábbi szavakkal. – Nos. mindent. – ………………………. Péter egyszerően oldotta meg a feladatot. magával. valamit. megrestellte ……………. úgy – Mondott ……………. – Hála istennek! Nagy lélegzetet vett. – De meg ám. A vizsgára persze már megint nem készült fel. Pontosítsa az aláhúzott szavak szófaját! – Hol jártál mostanában? – Hol Londonban. 29 . kié. Állapítsa meg az aláhúzott szavak pontos szófaját! Felkészült a vizsgára? – Persze. hát ne is menjetek! – Hát nem is tudom… 73.. hiszen láttam. mint egy kincset. a glogovai tisztelendı úr. viszi a férjéhez. Megvan! – motyogta. – És megvan? – kérdé mohón.

aki senkit sem tud szeretni. Annál teljesebb az ember. azon nincs mit nevetni. Hibiszkusz Könyvkiadó. az hiába keresi a kulcsot. megállapíthatom magam. nem. De ettıl még nem bőntelen. vajon nem tart-e attól. Majd eljöttek hozzám sokan. Elemezze az alábbi Ancsel Éva-idézetek mondatainak minden szavát szófajtani szempontból! (Ancsel Éva: Bekezdések az emberrıl. senki.) A semmi ágán is megél a szív. és csalódik ıbenne? Ha nem ismernénk a feltételes módot. Az. és a maga funkcióira! Így éltem s voltam én hiába. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. 30 . hogy egy szép napon az egész világ fogja magát. talán kevesebbet szenvednénk. Aki az egész világban csalódott. jelezett alakjaira. sem. Elemezze a két József Attila-idézet minden szavát szófajtani szempontból! Különösen figyeljen a van különbözı ragozott. sehol 75. ha az ember életútjának felén egy sötét nagy erdıbe ér. hogy az ember háta egyenes maradjon. Magyar Nyelvır 2001: 94–102. (József Attila) 76. ha elhallatszik hozzá a szomszédos ágon ülı dobbanása. és nagyon jól kell ismerni a földet. földig öregedni terhek alatt. Nem elég. minél hiánytalanabbul szétosztja magát szüntelenül.) 74. Magad vagy. 1991. Budapest.(Vö. Nevezze meg az alábbi tagadást kifejezı szavak pontos szófaját! nincs. Ha valaki alacsony. és elpereg a múlt. el is kell tévedni benne – hogy egy kicsike tisztánlátást kiérdemeljen. ott kilyukad az idı. de mi maradna belılünk? Aki nem tud szeretni. amellyel belülrıl magára zárta ajtaját. mondták: bár velük voltam volna én boldogan. (József Attila) Egyedül voltam én sokáig. Nagyon sokszor kell földig görnyedni. bőnt se tud elkövetni. Ahol elvesznek a tradíciók. Amíg talapzatra nem áll.: Péteri Attila: Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben.

Farkasszemet nézni a kudarccal és végigmondani – ez azért már majdnem gyızelem.Az igazság hasonlít egy olyan haranghoz. 31 . de megállnak tıle az órák. amely egyetlenegyszer kondul.

ALAKTAN 32 .

: lexikai morfémák). Pl. házaké-. Pl. hamus – hamvas.) Vö. Maga az abszolút tı. ház-.) A tı a különféle toldalékok elıtt változatlan marad (abszolút töve mindig relatíve szabad tımorféma). látszólag azonos morfémaszerkezettel való összekeverése jelenti.] Zárt szóalak: Lexikai tı: Szintaktikai tı: 33 . az olvasnának igealak relatív. szintaktikai töve olvasná-.I. Pl. házak-.: még a mintaelemzések evéseinknél. a ragok és jelek elıtti tıváltakozást vesszük figyelembe. egy tıtípusba sorolhatók. ill. (A tıtani besoroláskor általában az írott képet. nem azonos az ı olvasná (a könyvet) zárt igealakjával (ebben a határozott ragozást is jelölı feltételes módjel után Ø morfémában realizálódik az egyes szám harmadik személyő igei személyrag). házas-. a tımorféma + képzı(k) önálló lexémát adó kapcsolata (vö. amely még tagolható. relatív tımorféma + jel(ek) kapcsolata (a jel nem hoz létre új lexémát. (Vö. még kapcsolható hozzá toldalék. Egyalakú tı: Többalakú tı: Bizonyos toldalékok elıtt. már semmilyen toldalékot nem vehet fel. Mindig morfémaszerkezet. Elméleti segédanyag Tıtani alapfogalmak: Tıtípus: Azok a szótövek. toldaléktípustól függıen két vagy több alakváltozata (alternánsa) van. amelyet itt a -nak általános ragozású T/3. amelyben zéró morféma (Ø) található. személyő igei személyrag követ. grammatikai jelentést hordoz). 2000: 49. vagyis a relatív tı az tı. ill. amelyeknek tıalakjai között ugyanaz a hasonlóság és különbözıség van.: jók – javak. bokor|ban : bokr|ok. A problémát a szintaktikai tınek olyan. A szólezáró szerepő ragmorfémával lezárt szóalak. sárgítsa szóelemekre bontását is. amelyrıl még leválasztható toldalék. [A szintaktikai tı fogalmának bevezetése segíthet bizonyos elemzési buktatók elkerülésében is.: Laczkó MGr. (Az abszolút tı lehet relatíve szabad és kötött tımorféma is: pl. házasság-. Abszolút.) A szóelemekre bontáskor az alábbi fogalmakkal dolgozunk: Abszolút tı: Relatív tı: Morfológiailag tovább nem tagolható. Nem vagyunk tekintettel a jelentéstanilag elszigetelıdött alakokra: pl.

relatív szabadságukat éppen a zéró morféma felvétele okozza. így a magyarban is viszonylag kevés tımorfémára jellemzı ez (vö. 2000: 46. bánt stb.stb. potenciálisan szabad tımorféma: Laczkó MGr. de akár testetlenekkel = zéró morfémákkal) is. zörög. (a ható. eszik. az ún. elıbb) adják. ugor- 2. szótári tövek egy része. hogy csak más morfémával együtt fordul elı a nyelvhasználat szintjén. tev-. fürdik stb. a nyelv síkján létezı szótári alak (a lexéma) és a szótári tı a felszínen azonos (ház. patt. tev-. ír. önmagukban is elıfordulhatnak a mondatban (pl. mond. visz.] Igetövek A tıtípusba soroláshoz a következı alakok adhatnak segítséget: szótári alak. szövb) sz-es v-s változatúak: tesz. múlt idejő alak. hisz.: szükségszerően szabad. E/2. hogy önálló megnyilatkozássá válásukhoz. zörgugrik. tanít. A) EGYALAKÚ IGETÖVEK: áll. nı. nyugszik stb. lesz. vesz. E/3. 34 . Az egyalakú tövek abszolút töve mindig relatíve szabad morféma. Hangzóhiányos változatúak: zörög. téc) sz-es. ló-. lı. té-).) is.). a mőveltetı képzıs alak). ház-). mondatba kerülésükhöz szükségszerő ıket ellátnunk jel. ugrik. v-s változatúak: a) csupán v-s tövőek: szı. tesz-) és a kötött morfémás tövet. d-s és v-s változatúak: alszik-típus: fekszik. [Szükségszerően kötött morfémák a toldalékmorfémák és az ún. Kötött morféma: Legfontosabb jellemzıje. legfeljebb relatíve szabadok lehetnek. fı. rí szı.Relatíve szabad tımorféma: Tulajdonképpen az ún. csill-. Az igei és névszói tımorfémák a fentiek miatt szabadok nem. az igébıl képzett folyamatos melléknévi igenév. felszólító módú alak. iszik tesz. a flektáló nyelvekben). A magyarban az elvontan. fiktív tövek (pl.vagy ragmorfémákkal (testesekkel. Az igei és a névszói tımorfémák jellemzı sajátja azonban az. A szabad morfémák jellemzıje. lov-. B) TÖBBALAKÚ IGETÖVEK: 1. ró. a többalakúak esetében meg kell különböztetnünk a relatíve szabad (pl. töveket (pl. te-. Az agglutináló nyelvekben. Egyik jelentıs csoportját a többváltozatú tövek nem szótári tövei (l. kötött tıalternánsok. hogy más szóelem nélkül. te-.

-ül. pehely. -dik számnévképzı: feket|ít. Hangzóhiányos változatúak: köröm. betegszik stb. körte. személyő birtokos személyjeles alakot vehetjük figyelembe. amelyek bizonyos képzık elıtt egyéb változást is mutathatnak (pl. a tárgyesetet. vagy. kezII.) Vö. az E/3. kutat. alv-. gazdagszik. Tıvégi idıtartamot váltakoztató tövek: fa. teher teher. emlékszik igyeksz-. A) EGYALAKÚ NÉVSZÓTÖVEK 1. -d. még: Keszler 1981: 219–27. szándékszik. bokor. jö5. mévan. voljön. aldicsekszik-típus: cselekszik. st ~ s és szt ~ sz változatúak: fest. Magánhangzós végőek: hajó. terh2. barn|ul. szerelem. lás. l.alsz-. hogy több olyan szavunk van. élesz. igyekez-. a többes számú alanyesetet. val-. öreged- MGr.: Keszler MGr. jöv-.(felszólító módban: élessz) 7. dicsekv3. béke. dicseksz-. B) TÖBBALAKÚ NÉVSZÓTÖVEK I. öregsz-. gyanakszik stb. dicseked-. Mássalhangzóra végzıdık: 1. sah stb.. + -t végőek) (+ lát. bokrHangátvetı vagy hangugrató tövek: kehely. sz-es és z-s változatú igék: igyekszik. kéz. kertje stb. 3. selyem stb. -ul. Problémát jelenthet ugyanakkor.(felszólító módban: fess) éleszt. harma|dik. tőz. kávé stb. hat stb. 35 . üt (rövid mgh. 2000: 53. n-es változatú tövek: megy. alud-. negy|ed stb. + 6. híd. bocsát) alkot.(felszólító módban: láss) Névszótövek A tıtípusba soroláshoz a szótári alakot. igyekvöregszik. men-. kút.(felszólító módban: alkoss) lát. t ~ s változatúak: alkot. Tıbelseji idıtartamot váltakoztató tövek: kéz. pad. 2. Magánhangzóra végzıdık: 1. me-. sz-et d-vel váltakoztató tövek: 4. madár stb. Mássalhangzós végőek: ház. fes.: -ít. alkos. H-ra végzıdık: düh. éleszt fest.

falvd) Változatlan tıhangzós v-s változatúak: mő. té|gy stb. él|j. fekete. i|gy|atok. borj3. három. Keverék. szó stb. bı mő. szı+Ø+Ø+dd (a felszólító mód jelén kívül a jelen idıt is Ø morféma jelöli). fiú. jö|jj|etek) (a hisz kivételével az sz-es v-s igetövekben) ve|gy|él. száj. ill. ı-t e-vel váltakoztató tövek (MGr. cipıi stb. az sz-es v-s és a csupán v-s tıtípusú igelakon megnyúlt igei személyrag található: pl. barna. kötött alternáció): Invariáns: [-J] -j -jj -gy (pl. meze4. hangszínt és idıtartamot váltakoztató tövek): apró. lassú stb. tó. tanít|s stb.) (csak: jö|jj. lovb) Hangszínt és idıtartamot váltakoztató tövek: hó. egyedi típusú névszótövek: Pl.) 36 . mővIII. bíró Alternáció A magyar nyelv egyik jellemzı morfológiai (morfofonológiai) sajátossága.fa. varjú. havc) Véghangzóhiányos v-s változatúak: falu. hogy toldalékmorfémáinak jelentıs része alakváltozat(ok)ban él. vár|d: a -d igei személyrag(!). daru. ló. (csak: hi|ggy. borjú. jó. hajói. könnyő. hi|ggy|ük) [egyes szám második személyő. fő stb. hó. v-s változatú névszótövek: a) Idıtartam-váltakoztató tövek: ló.) -ggy -Ø -s A birtoktöbbesítı jel alternánsai: Invariáns: [-I] -i (pl. fá2. tárgyas ragozású rövidebb igelakban: pl.] (a -t végő igéknél: fus|s. apa. falu. ad|j. erdı. Véghangzóhiányos névszótövek: borjú. amelyek az elemzésben a legtöbb gondot okozzák. vár|j. e+Ø+Ø+dd. kı. szı|j stb. lélek. még. fız|z. kettı stb. A felszólító mód jelének alternánsai (morfológiailag meghatározott. ajtamezı. Az alábbiakban azokra az alternánsokra hívjuk fel a figyelmet. anya. ó-t a-val. olvas|s. ajtó. tető stb.

pad. füzetei stb. -eim. házai. -jaid. adni. -jaink.) (pl. bár véleményünk szerint ’kétarcú’ ez a toldalékmorféma. szám.) (Elıhangzóval!) (az sz-es v-s igetövekben: te|nni. -jaim. festeni stb.: Rácz Endre 1974: 146. hajó lexémák segítségével: E/1. olvasni. T/3. kérni stb. -eik. kertjei.) személyjelezési rendszer ennek megfelelıen a birtokos birtoktöbbesítı jel tı + -i.-nek megfelelıen – a birtokos személyjel elnevezést használjuk. -id -ai. -ei. Teljes paradigmasora. kert. -im -aid. Jeltulajdonsága. -ink -aitok.) (pl. hogy nem szólezáró szerepő: más jel is állhat utána.) (pl.) (pl. viszonyrag követheti.: Rácz Endre 1974: 143-44. -jeink. padjai stb. kezei. -tek -k (Vö. A ház. -eink. -aim. -jai. -eitek. 37 . T/1. A fınévi igenév képzıjének alternánsai: Invariáns: [.-ai -ei -jai -jei A több birtokra utaló következıképpen alakul: (pl. -jeik. -i -aink. -ai. -ik Vö. T/2. -jeid.NI] -ni -ani/-eni -nni (pl. -jeitek. e|nni stb. ablakai stb. -jei + birtokos személyrag/jel -m -d -Ø -nk -tok. szentjei stb. kéz. -jai. -jeim. -jaitok. -eid. -jei. pontjai. -itok. tanítani. -itek -aik. illetve a birtok számát.] Munkánkban – MGr. E/3. ve|nni. -jaik. -ei.és személybeli egyeztetı szerepe azonban ragfunkció. E/2.) [Az általános iskolai tankönyvek többségében a toldaléktömbös felfogásnak megfelelı rendszert találjuk: a toldaléktömb magába foglalja a birtokos számát és személyét.

ve|nn|etek. -ne.NE. i|nná. sz-es v-s tıtípusú igetı a felszólító mód jele relatív. felejt|ené|m) (Elıhangzóval!) – -nna. sz-es v-s tıtípusú igetı egyes szám harmadik személyő ikes ragozású igei személyrag zárt szóalak abszolút tı. -né (pl.) -an/-en -nn- (pl. -nná. e|nné|nek. van morfémaszerkezeteiben az -n a szótı része: jön|ni.) A feltételes mód jelének alternánsai: Invariánsok: [. lexikai tı. men|né|tek.: Velcsov Mártonné 1974: 131). -nné (az -sz-es v-s igetöveknél: ve|nne. -ná. olvas|n|otok.] zárt szóalak egyétek 38 . ad|ná. ve|nné. -NÉ] – -na. e|nn|ünk stb.-n- (a fınévi igenév személyragozott elsı és második személyő alakjaiban: ad|n|om. lexikai tı. i|nna. Mintaelemzések eszik esz-ik eszik egyétek egyegy-étek abszolút tı. megy. kér|ne. ad|na.NÁ. szintaktikai tı többes szám második személyő határozott ragozású igei személyrag (Többes szám második személyben múlt idıben és felszólító módban az -atok / -etek. kötött tı. kér|n|ünk stb.NA. . men|n|etek. kötött tı. (Ügyeljünk a -n-es tıtípusba tartozó igék helyes szóelemekre bontására: a jön. kér|né stb. . -nne. van|ni (van) stb. tanít|an|om. felejt|ene) (Elıhangzóval!) – -aná/-ené (szabadít|aná|m. fest|en|em) (Elıhangzóval!) (az sz-s v-s igetövekben az elsı és második személyő személyragozott alakokban: te|nn|ed.) – -ana/-ene (szabadít|ana. -átok / -étek az általános és a határozott ragozás különbségét hordozza (vö. hi|nné|tek stb.) II.

kötött tı.abszolút tı. szintaktikai tı 39 ennetek ettél e-ttett- . sz-es v-s tıtípusú igetı a múlt idı jele relatív tı. kötött tı.: ti ennétek]. sz-es v-s tıtípusú igetı a feltételes mód jele. többes szám második személyő cselekvéshordozóra utal zárt szóalak abszolút tı. Az igealakokat ezzel szemben a – kell és a + nominativusban álló cselekvéshordozó jellemzi: vö.). kötött tı. lexikai tı. e-nn-(e)tek abszolút tı. A fınévi igenév személyragozott alakjának felismerését nehezíti. sz-es v-s tıtípusú igetı a fınévi igenév képzıje a fınévi igenév személyragja. lexikai tı. lexikai tı. lexikai tı. Felismerését segíti viszont.] igei személyrag zárt szóalak enne e-nne Ø enne De: menne men. illik. kötött tı. hogy mondatban a fınévi igenév személyragozott változata csak bizonyos állítmányok mellett jelenhet meg (kell.: enné). hasznos stb. lexikai tı. sz-es v-s tıtípusú igetı a felszólító mód jele (!) a jelen idı jele egyes szám második személyő határozott ragozású igei személyrag (megnyúlt) zárt szóalak abszolút tı. A fınévi igenév személyragozott alakjának felismeréséhez tehát alkalmazhatjuk a + kell és a – nominativusban álló cselekvéshordozó próbáját. hogy benne – a harmadik személyő alakokat kivéve – az igenév -ni képzıje alakváltozatában van jelen. kötött tı. nehéz.edd eØ Ø -dd edd abszolút tı. n-es tıtípus (!) -ne a feltételes mód jele Ø igei személyrag menne zárt szóalak ennetek [A szóelemekre bontás elıtt a hibák elkerülése végett fontos a szóalak szófajának meghatározása. [Egyes szám harmadik személyben jelöli az általános és a határozott ragozás különbségét is (vö. s nem utalhat közvetlenül a cselekvéshordozóra (nem tehetı ki mellé nominativusban álló cselekvéshordozó: ti ennetek).

: Rácz Endre 1974: 143– 145): az evéseinknél szóalakban az -eink többfunkciós toldalékmorféma. Rácz Endre 1974: 145– 48. kötött tı. evéseink. fekete. egyalakú képzı. barna) hasonlóan keverék tıtípusú. sz-es v-s tıtípus -ésdeverbális nomenképzı. szintaktikai tı -nél esetrag (adessivusi) evéseinknél zárt szóalak → (vö. még: Keszler Borbála. hiszen más toldalékmorfémák elıtt tıvégi idıtartamot váltakoztató tıtípusként viselkedik: sárgák → sárgá. többalakú képzı. Neve = több birtokra utaló többes szám elsı személyő birtokos személyjel. ’valamilyenné tesz’ jelentéső relatív lexikai tı a felszólító mód jele (-t végő igéken) relatív. illetve a birtokos személyére is. határozott (tárgyas) ragozású igei személyrag zárt szóalak b) sárgítsa -ít sárgít-ssárgíts- -a sárgítsa 40 . 1981: 218–27. amely utal a birtok többségére és a birtokos számára.: Balogh MGr.) egyes szám harmadik személyő.: Keszler MGr. szintaktikai tı -nél esetrag (adessivusi) evéseinknél zárt szóalak sárgabszolút tı. személyő alanyi ragozású igei személyrag zárt szóalakot hoz létre. lexikai tı. szintaktikai tı (Nem azonos a „te sárgíts” morfémaszerkezettel. elvontfınévképzı evésrelatív. 2000: 189. lexikai tı -eia birtoktöbbesítı jel (alternánsa) evéseirelatív szintaktikai tı (FONTOS! ez a tı nem egyenlı az ’ı evései’ alakváltozattal. kötött tı. amelyben a Ø morfémás E/2.] denomális verbumképzı. Vö. itt: véghangzóhiányos névszótı [A sárga lexéma több színnévhez (pl.relatív. 2000: 180. ahol a birtoktöbbesítı jelet Ø morfémájú birtokos személyrag/jel követheti csak) -nk többes szám elsı személyő birtokos személyjel evéseink.) A toldaléktömbös felfogás szerint (vö.relatív.-él ettél egyes szám második személyő általános ragozású igei személyrag zárt szóalak evéseinknél a) A birtoktöbbesítı jel alternánsával: evabszolút tı. ill. l. lexikai tı. kötött tı.: az abszolút.

álmosság – bölcsesség. szintaktikai tı többes szám elsı személyő általános ragozású igei személyrag zárt szóalak megy. adod – add. relatíve szabad. lexikai tı. egyalakú igetı után kijelentı mód. jelen idıben az elıhangzós -d egyes szám második személyő. kötött tı.várnunk vár-unk abszolút tı. lexikai tı. egyalakú igetı többes szám elsı személyő. n-es tıtípus -ünk többes szám elsı személyő általános ragozású igei személyrag megyünk zárt szóalak várunk . többalakú képzı. a felszólító módú rövidebb alakban elıhangzó nélküli az igei 41 . keverék tıtípus: tıbelseji idıtartamot váltakoztató és hangzóhiányos tıtípus egyszerre (ugyanígy viselkedik bizonyos toldalékok elıtt három szavunk is: pl. szépül). korábban) várnunk zárt szóalak adod – add Az ad. lexikai. relatíve szabad tı. relatíve szabad tı.abszolút. -ül deverbális nomenképzıvel (újul. harmadik) denominális nomenképzı. lexikai tı. kötött tı. várunk – várnunk. lexikai tı esetrag (essivusi–modálisi) Hibalehetıség: összekeverni az azonos alakú -ul. lexikai tı. amely igealakot hoz létre. határozott (tárgyas) ragozású igei személyrag áll. fosztóképzı relatív. és nem szólezáró szerepő!] lelketlenül zárt szóalak A fentebb már bemutatott e|nne – men|ne (ugyanígy: e|nn|etek – men|n|etek) egymástól különbözı elemzéséhez hasonlóan ügyeljünk például a tegyünk – megyünk. sz-es v-s tıtípusú igetı a felszólító mód jele relatív.lelketlenül lelk- -etlen lelketlen-ül abszolút tı. zárjuk1 – zárjuk2 – zárjuk3.abszolút tı. általános ragozású igei személyrag -n-unk várunk zárt szóalak a fınévi igenév képzıje a fınévi igenév személyragja (l. szekrényét1 – szekrényét2 morfémaszerkezetek helyes bontására! tegyünk – megyünk te-gytegy-ünk tegyünk abszolút tı.

diakrón szempontból pedig toldalékhasadáshoz vezethet [-n. álmosság – bölcsesség A két elvont fınév közül az elsı három. kiadás igazította a kiejtéshez. Fakanált (újságnév) – fakanalat). felszólító módú rövidebb igelakban a felszólító mód jele (és a jelen idı jele is) Ø fokon van (vö. hogy az elıhangzó. lexikai.abszolút. Aranyt – aranyat. egyalakú névszótı után az intervokális helyzetben megnyúlt mássalhangzójú -sség képzı áll. kötött. -an / -en: pl. A -s itt. grammatikai funkciót kaphat: a kijelentı és a felszólító mód különbségét jelöli egyes szám második személyben. Frissesség szavunkat pedig a 11. majd a -ság denominális elvont fınévképzı követi relatív. hiszen nem hoz létre új lexémát. határozott (tárgyas) ragozású igei személyrag -j-uk a felszólító mód jele többes szám elsı személyő. megléte vagy hiánya szófaji különbséget eredményez (pl. Az álmabszolút. ebben a szóalakban nem lehet önálló morféma. -on/ -en/ -ön és -n.. képzı. relatíve szabad egyalakú igetı -juk többes szám elsı személyő. relatíve szabad tı. relatíve szabad. amelynek elsıdleges feladata leíró szempontból a toldalékmorféma kiemelése vagy a szóalak jól formálttá tevése. gyorson (fınév). egyalakú névszótı 42 . tárgyas ragozásban. A ragozási rendszert következetesen jellemzı különbség mutatja.abszolút. lexikai tövet alkotva. Az add elemzésekor ügyeljünk arra.: Lengyel Klára (1995: 316): „a nyelv felismerve az elıhangzó morfológiai kihasználatlanságát. [Vö. kiadásában a kiejtésnek megfelelı írásmód váltotta fel. gyorsan (melléknév)].”] Más esetekben az elıhangzó különbsége. A szóalak helyesírásában a kiejtés és a szóelemzés elve fedi egymást. a második két szóelembıl áll. kitőnık – kitőnıek.személyrag. hogy az egyes szám második személyő.: hosszabb alak: adjad). hangzóhiányos névszótövet az -s denominális nomenképzı → álmos. Zárjuk be az ablakot! zár. A bölcs. vörösek – vörösök. (Be)zárjuk az ablakot. (A korábbi – a szóelemzésnek megfelelı – helyesírást a HSz.) zárjuk1 – zárjuk2 – zárjuk3 A grammatikai homonimák szófaji és szóelemekre bontási különbsége a mondatban válik egyértelmővé. ill. funkciótalanságát – feltölti azt morfológiai szereppel. lexikai. 10. zárabszolút. határozott (tárgyas) ragozású igei személyrag zárjuk zárt szóalak zárjuk zárt szóalak Elromlott a zárjuk.

) madár. Eddz sokat! Edzd magad! 3. határozatlan. Milyen Ø morfémákat tartalmaznak az alábbi kiemelt szóelıfordulások? A fiú érdekes könyvet olvas. egyes szám harmadik személyő. Ilyenkor a tı megállapításában segíthet egy másik képzıs formával való szembeállítás. Passzív (fiktív) tı: olyan tımorféma. Csoportosítsa az alábbi szavakat aszerint.: borul – borít Keressen hasonló példákat az alábbi passzív tövet tartalmazó szavakhoz! 43 .-juk zárjuk többes szám harmadik személyő birtokos személyjel relatív. egy birtokra utaló birtokos személyjel. a szekrényét! mondat értelmezı jelzıjét adó szekrényét é-je birtokjel. határozott. Pl. (A birtokjel egyébként a birtokost jelölı szón utal a birtokra: Ez a fiók a szekrényé. Gyakorlófeladatok A) Az egyes részegységekhez kapcsolódó feladatok 1. Várd ki a sorod! Várj meg engem! (☻ Tárgy. jaj. III. s melyek relatíve szabad tımorfémák! Indokolja is! (☻ Szófajok. mert. hogy melyek szükségszerően szabad. melyek potenciálisan szabad. jelölt. szintaktikai tı szekrényét1 – szekrényét2 A szintén grammatikai homonimát adó szekrényét morfémaszerkezet é-je a Nyisd ki Pista szekrényét! mondatban. jelöletlen. három. csak valamilyen képzıvel fordul elı. A fiú sapkája a földre esett. után. egyedül.) Tedd a kezed homlokomra! Sajnálom magam. alig. tesz. persze. futva 2. kinn. lélek. A megadott toldalékmorfémájú szintaktikai tı újabb toldalékmorfémák elıtt tıvégi idıtartamot váltakoztató tıként viselkedik (Pista szekrénye). A Nyisd ki a fiókot. A birtokos személyjel a birtokszón utal a birtokos számára és személyére. ami önmagában nem.

Mely földrajzi nevekbıl keletkeztek az alábbi családnevek? Milyen tıtípusba sorolhatók? Somlai. szófaji és grammatikai különbséget jelölı szerepe! hősítık felelısök hódítók mondd családosok fakanalat add aranyat – – – – – – – – hősítıek felelısek hódítóak mondod családosak Fakanált (újságnév) adod Aranyt 5. Szendrei 8. Mi a különbség az alábbi szópárok jelentése között? vádoló – vádló kerepelı – kereplı gázoló – gázló tároló – tárló taroló – tarló pároló – párló 6. hogy az elıhangzónak lehet szófaji megoszlást. Foglalja mondatba az alábbi szópárokat! Milyen jelentéskülönbséget eredményeznek a tıtani változatok? éberen – ébren hően – híven ó – avas sója – sava magja – magva borja – borjúja (Figyelmébe ajánljuk Elekfi László: Eltérı toldalékokban mutatkozó jelentéskülönbségek címő tanulmányát. Brassai.zör-get röp-köd vis-ong ból-ogat tám-aszt for-gat 4.) 7. Magyar Nyelvır 1999: 305–317. A lélek és a három két tıtípus tulajdonságát egyesíti magában elválaszthatatlanul (=kevert tıtípus). Igazolja az alábbi szavak szófajának. Kállay. Szoboszlai. 44 . grammatikai jellemzıinek meghatározásával azt. Makai.

eszik. terem. 2000: 180. cérna. majd határozza meg a szavak tıtípusát! vágd ró hisz vágjad vágj vágjál tıtípus 45 . Párosítsa a névszókat tıtani viselkedésük szerint! irodalom. halom. sár. tülekedik. erdı. Írja a szavak mellé a lehetséges tıváltozatokat! szövı ______ ______ ______ ______ ______ tevı alvó ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ gyanakvó ______ ______ ______ ______ ____ jövı ______ ______ ______ ______ ______ igyekvı ______ ______ ______ ______ ______ 15.: Keszler MGr. tı. telepedik. körte 10. kevés. bogyó. forradalmának 12. csonka.) 9. köröm. fénylik. hanyatlik. tető. Egészítse ki a táblázatot a fenti igealak mintájára. könnyő. lé. Milyen tıváltakozás figyelhetı meg az alábbi szavakban? kerestesse. alszik. morog. kopog. haragszik. mehessen. sárga. homály. gyapjú. hírlik. hosszú. haszon. rémlik c) sátor. zörög. Melyik a kakukktojás a tıtípus szempontjából? a) céloz. lesz. kezdeményezését. Bizonyos relatív tövek is mutatnak tıváltakozást. verekedik. látogassa. kesereg. szörnyő. ácsorog b) hajlik. motor 14. tó. Alkosson három csoportot a szavakból a tıtípusok szerint! hisz. kéz. Milyen tıtípusba tartoznak az alábbi névszók? ifjú. csı. odú.Igazolja ezt az alternánsok megadásával! Győjtsön még kevert tıtípusba tartozó szavakat! (Vö. növekedik 13. pokol. jó 11. köröm.

folyamatos: csatt _________ mőveltetı: csatt _________ ható: csatt _________ _________ _________ _________ 19. igenemek. tartós.. Győjtsön még hasonló példákat! 18. daruk – darvak). Igazolja néhány példán. boroz magáz.fest edz üt 16..…………. 2000: 309)! zongorázik. varjúk – varjak. gyakorító. A képzık az alapszó jelentésétıl függıen többféle jelentésárnyalatú származékszót hozhatnak létre. cukroz fagyizik.. pillanatnyi cselekvés: csatt __________ cselekvı. mértéket jelentı mn + l/ -ll színnév + l/ -ll tárgy neve + l ’valamivel dolgozik’ ’valamilyennek tart’ ’valamilyennek látszik’ ….. pingpongozik metrózik. Adja meg az alábbi származékszók jelentését.. vezethetnek jelentéselkülönüléshez (nıje – neje. biciklizik vajaz. . hogy az -l képzınek szintén több jelentése is lehet! eszköz (pl.: Keszler MGr. néniz 20. fátyolt – fátylat). jellemezhetnek nyelvváltozatokat (nyelvjárási: mensz. pillanatnyi cselekvés: csatt __________ cselekvı. pl. ….: az ’alapszóban megnevezett hangszeren játszik’ (vö. mozzanatos. A tıváltozatok eredményezhetnek egyenértékő alakváltozatokat (pl. Nem megy egyre a gy! Határozza meg a tıtípust (igetövek)! tégy vagy higgy hagy megy légy 17. hangszer) neve + l tulajdonságot. citerázik korcsolyázik.. Lássa el a csatt passzív (fiktív) tövet képzıvel (☻ Fiktív tövek. köznyelvi: mész). huzamos.……….. ’az alapszóban megnevezett dologgal 46 .………..) az alábbiak szerint! cselekvı.. mozzanatos. igefajták.

pirosas. zsír – zsiradék. múlik – mulaszt). szőnik – szüntelen. nádas. 1999. Képezze a felsorolt igék megfelelı alakjait! Ügyeljen a helyesírásra! (☻Igenemek. Pista a hideg miatt két takaróval takarózik. Laczkó Krisztina.: Magyar leíró nyelvtani segédkönyv..) Alapalak csíp bújik rúg Gyakorító képzıvel Mőveltetı képzıvel A fenti példákhoz hasonlóan több ige és névszó mutat bizonyos képzı(k) elıtt tıbelseji idıtartam – váltakozást: pl.. (Vö. Néhány esetben ugyanahhoz a tıhöz több hasonló funkciójú képzı is járulhat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Az azonos alakú képzık több igefajtát is jelölhetnek.: Faluvégi Katalin. zsíros. Budapest. és állapítsa meg a képzett szavak jelentéskülönbségét! okol – okoz sorol – soroz keresztel – keresztez gondatlan – gondtalan lélektelen – lelketlen vágtat – vágat tetet – tettet járat – jártat 23. 24. 2000: 53. További problémát jelenthet.……. 21. Igazolja ezt az alábbi mondatok aláhúzott igéinek besorolásával! (☻ Igenemek.: Keszler MGr. 17–23. hogy több esetben az alapszó és a képzett szó összetartozása már alig érzékelhetı. a képzett szó jelentése nem konvencionális. Állapítsa meg az alábbi származékszavak segítségével.) Az ülés elhúzódik. Kati elhúzódik Jóskától. Norbi nem ismeri el a hibáit.ellát’ ……. * Nyulas 47 . petıfis. főz – füzet. tíz – tized.. mindig mással takarózik. igefajták.: úszik – uszoda. Válassza le az alábbi szavakról a képzıt.) 22. igefajták. tizenöt (vö. Keszler Borbála.). Szerk. ezeket a szóalakokat leíró szempontból már nem is szükséges szóelemekre bontatni (pl. hogy az -s denominális névszóképzınek milyen jelentései vannak a magyar nyelvben! asztalos.: őr – üreg.

innánk. melyek a leggyakoribb ma is aktív igeképzıink! Az így alkotott szavak tovább is képezhetık. bízzék. A képzı jelentésének megállapításában segíthet. -ék. szörf 27. beszélget.25. Alakítsa át hasonló módon az alábbi szavakat. Foglalja mondatba mindkettıt külön-külön! 31. ha a képzett szót szószerkezetté alakítjuk. Tankönyvkiadó. deverbális nomenképzı) Milyen funkcióik lehetnek az alábbiaknak? -ik. Termékeny (produktív) képzıinkkel új szótári szót tudunk létrehozni. Az elıbbi feladat elsı sorának igealakjai közül az egyiknek két funkciója is van (grammatikai homonímia). chat ~ cset. nézzük. legyek. Budapest. hallgat. 1974. olvastam. asztalka = kis asztal (→ kicsinyítı képzı). kérlek bízik. -ja. 99–124] integet. eddzük 48 . -i 29. -t: a tárgy ragja. és mondatbeli helyzetüknek megfelelıen jellemezze a szóelıfordulások szóelemeit! mentünk. Szabóné. vadászod. halászunk 32. Pistának. a múlt idı jele. játssza. Mely szóalakokban található grammatikai homonímia? várnák. hagyjátok. internet. blog. mosakodik 26.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébıl. nézeget. teremnek. kávézó. snowboard.: Berrár Jolán: Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában In. eszeget 28. Nyelvünkben több azonos alakú toldalékmorféma is van. bíznék 30. klikk. és állapítsa meg. integet.: Rácz Endre–Szathmári István (szerk. (Pl. kérik. vennék. kérnék. mentek. s így megállapíthatja. Alkosson új lexémát az alábbi szavak felhasználásával. Pl. a befejezett melléknévi igenév képzıje. klón. Foglalja mondatba az alábbi grammatikai homonimákat. Válogassa ki az alábbiak közül a már lexikalizálódott képzéseket (tehát ahol a képzett szó jelentése nem vezethetı le az alkotóelemek jelentésébıl: szemantikai szóképzés)! [Vö. higgyétek. mi a képzı szerepe! aluszékony. -k. látogat. Válassza le és minısítse a toldalékokat funkciójuk alapján! kérek. látnátok. mosogat. (meg)bízlak.

utcán. 2000: 185–186. magyarázza meg. több toldalékfajta tulajdonságait hordozza magában. 2 = antonima. Helyezze mondatba az -n/-on /-en /-ön és az -n/-an/-en raggal ellátott szavakat.) szépen. képzıszerő rag: ………………………… jelszerő képzı: …………………………. a csatján): ……………………………. valék. 3 = homonima)? Kovácsék – teríték tanult – tanulatlan szédít – szédül legelész – fülész kapál – számítógépezik kapkod – röpdös 35. ill. Milyen jelentésviszonyban vannak az alábbi szópárok végzıdései? (1 = szinonima. Írjon példát a következıkre. Határozza meg az -é funkcióját! 36. c) nem a tiéden: ……………………………………………. szakácsnék.) 38. Alkossa meg a szavakat az alábbiak szerint! A derékszíj szinonimájából induljon ki (a. télen. lassan. miért többarcúak! képzıszerő jel: …………………………. a tanítóék) a korábbi nyelvtanokban a denominális nomenképzık között szerepelt. kávék 34. csúnyán. szıkék.b)! a) az ı derékszíján: ………………………………………… b) a derékszíjén (ti. írnék. melyik milyen határozó a mondatban! (☻ Mondatrészek. boldogan. szándék.33. s ennek alapján értelmezze az -ik. bıröndön 49 . jobbik. Néhány toldalékmorféma is többarcú. igyék. ötödik. amelyek alátámasztják ezt! (Balogh MGr. tegyék. majd állapítsa meg.. kocsik. a MGr. ragszerő képzı: ………………………… 37. Győjtse össze azokat a tulajdonságokat. Az -n határozórag az elıhangzó nyelvállásfokától függıen több mondatrészszerepben elıfordulhat. cipıik. asztalon. Az -ék (Kovácsék. az -ék szóvégzıdést! alszik. heterogén többesjelnek tekinti. Szabóék. toldalék.. tetszik. Vizsgálja meg az alábbi szóalakok morfémáit.

2000: 248)! b) Győjtsön olyan alanyos alárendelı összetett szavakat (☻). szednem. A szomszéd (fn. állapítsa meg mondatrészértéküket (☻)! 50 . írnod.: alaktan. Válassza ki az alábbi szóalakok közül a fınévi igenév személyragozott alakjait! (☻Fınévi igenév. Hasonlítsa össze a többes szám második személyő egy és több birtokra utaló birtokos személyjeles szóalakokat! Bontsa szóelemekre ıket! Figyeljen az alternánsok különbségére! (Vö. írod. látnotok Alkosson mondatokat a fınévi igenevekkel. a) Adja meg a belıle képzett igei-igenévi alakok paradigmájátt (vö. Az elolvasott könyv jelzıs szintagma bıvítménye befejezett melléknévi igenév. A barát és a jó szavak fölhasználásával készítse el a névszójelek táblázatát! 41. bevezetı rész) házatok – házaitok kertetek – kertjeitek vödrötök – vödreitek 42. Lengyel MGr. szedném. olvasunk.) és/vagy a kevés szavak fölhasználásával egészítse ki a névszójelek alábbi táblázatát! névszójel –k megnevezés példa szomszédai heterogén többesjel – od birtokos személyjel –é kevesebbik túlzófok 40.39. látnátok.) olvasnunk. amelyek igeiigenévi utótagúak! c) Írjon olyan alanyos szintagmákat (☻). amelyek alaptagja igei-igenév! 43.

állnánk Mi a toldalékok szerepe? 46.: Hajdú Mihály–Kiss Jenı. jelen idejő. élnétek. 2000: 112–114) 49. ülnünk. hármunknak/hármónknak. Állapítsa meg az alábbi igepárok funkcióbeli különbségeit (mód.) 45. ülnötök. ültök 50. Budapest. Milyen jelentéssel bıvíti a birtokos személyjel a névmásokat ill. Közülük egyet fınévként és egyet névutóként is használjon! (Az esetleges igekötı-használat megengedett!) (☻Szófajtan. idı. mint az alanyi. és foglalja ıket mondatba igenévként.) 47. számban és személyben! A kijelentı mód jelen idejő paradigmatagokhoz viszonyítva győjtse össze az eltéréseket más módban és idıben! (Kugler MGr. élnetek. illetve a tárgyas! (Olvassa el Velcsov Mártonné A magyar nyelv verbum finitumainak néhány kérdése címő tanulmányát! In: Tanulmányok a mai magyar szófajtana és alaktana körébıl. 1974. Budapest. 399–403. Emlékkönyv Benkı Loránd hetvenedik születésnapjára. Tankönyvkiadó. Hasonlítsa össze a többes szám második személyő. egyikıtök.: Laczkó Krisztina: Gondolatok személyjeles számneveinkrıl és névmásainkról. 125–133. számneveket? kettıjük. Szerk. illetıleg a határozott ragozás elnevezés. hogy miért pontosabb az általános. állnunk. ragozás)! Szóelemekre bontással igazolja is ezt! várjátok – kérjétek várja – kérje állítja – állítsa halasztja – halassza 51 . kijelentı módú. melyikünkrıl (Vö.44.: Rácz Endre és Szathmári István. általános ragozású igealakokat a más módban és idıben lévı alakokkal! Hol talál csupán kétalakú toldalékokat? Pl. Alkossa meg a fog igébıl a lehetséges igenévi (igei-igenévi) alakokat. Alkosson két csoportot a szavakból aszerint. néztek. élniük. hogy milyen toldalékmorféma-típus található a tı és a személyrag között! állnotok. Szerk. ülnének. Hasonlítsa össze az általános és határozott igeragozási paradigmákat minden módban és idıben. 1991. álltok. Indokolja.) 48.

általános ragozás felszólító mód. T/3. általános ragozás hisz tesz metsz feltételes mód. eddze. E/2. Helyezze el az edz ige alábbi egyes szám 3. edzeni fogja kijelentı mód általános ragozás jelen idı múlt idı jövı idı határozott ragozás feltételes mód általános ragozás határozott ragozás felszólító mód általános ragozás határozott ragozás 53. általános ragozás 52 . jelen idı. edzi. E/2. majd alakítsa át ıket azonos számban..51. T/2. személyben és ragozásban álló felszólító módú igealakokká! szám. jelen idı. edzene. Határozza meg a felsorolt igéket mód.. edz. T/1. jelen idı. határozott ragozás felszólító mód. idı. jelen idı.. személyő alakjait a táblázat megfelelı rovataiba! edzette volna. személy és ragozás szerint. jelen idı. személy felszólító mód mód érzek lerázta fedi látlak idı ragozás 52. határozott ragozás kijelentı mód.. szám. eddzen.. Írja be az igék megfelelı alakjait a táblázatba! kijelentı mód.

Csapjatok nagy hírverést.. Ragozza a (vö. mód ……………………….: Kugler MGr.. Határozza meg az alábbi igealakokat! megnagyobbíthatjátok ………………………. ragozás elolvasnák ………………………. Bontsa szóelemekre az alábbi mondatokban a vonz ige alakjait! Ti is vonzzátok az ilyen lehetetlen alakokat? A mágnes vonzza a vasat. személy ………………………. szám ………………………. idı ………………………. mely paradigmatagokat használják ma is! 53 .. szám ………………………. hogy vonzd oda mindenkinek a tekintetét! 56. ragozás 57. Egészítse ki a táblázatot a megadott igealakok mintájára! szánd meg elmulaszt lemond elhisz megedz belát kihőt nyújts 55. majd állapítsa meg.. mód ………………………. idı ……………………….54. szám ………………………. ragozás emelkedjenek ………………………. személy ………………………. mód ………………………. idı ………………………. személy ………………………. 2000: 118–119) az ikes ragozás szerint a dolgozik igét. vonzzatok oda mindenkit! Úgy vonulj végig a kifutón...

személye szempontjából! Hogyan használjuk ma ıket? Aki nem dolgozik. Toldalékolja a nehéz névszót a megadott toldalékolási rend szerint! Több megoldás is lehetséges! abszolút tı + képzı ……….58. (Petıfi Sándor) Váljék egészségére! Mit ennék ön. több birtokra utaló birtokos személyjel rossz + valamilyennek tart jelentéső igeképzı + a múlt idı jele + egyes szám harmadik személyő. el ne aludjék! 60. 54 . Értelmezze az alábbi ábrát. töltse ki egyéb példákkal! tárgyatlan ige tárgyas ige iktelen ige ikes ige ikes ige iktelen ige általános ragozású fut általános ragozású esik │eszik határozott ragozású eszi │nézi általános ragozású néz 59. Jellemezze az alábbi mondatok aláhúzott ikes igéit az igemód és a cselekvı száma.. abszolút tı + jel + rag …………………. abszolút tı + jel …………. Sándor? Ég a gyertya ég. ahol lehet. abszolút tı + képzı + jel + rag ……………. határozott ragozású igei személyrag buta + valamilyenné válik jelentéső igeképzı + a ható ige képzıje + a feltételes mód jele + többes szám elsı személyő általános ragozású igei személyrag 61. hogy a Nap sugára Megbotoljék habjai fodrába.. Alkosson szót a felsorolt szóelemekbıl! dicsér + a cselekvés eredményét jelentı fınévképzı + ellátottságot jelentı melléknévképzı + módhatározórag olvas + gyakorító képzı + elvont fınévképzı + többes szám harmadik személy. abszolút tı + képzı + jel ……………. ne is egyék! Nem akarta.

abszolút tı + képzı + jel + rag …………………… abszolút tı + képzı + rag ………………………… abszolút tı + rag + képzı ………………………… abszolút tı + jel + jel …………………………….. tanulnók 66. A szabályos szótı + képzı + jel + rag kapcsolódástól eltérı. sokszoroz 64. 55 . századokbeli. abszolút tı + jel + rag ……………………………. szabálytalan kapcsolódások is találhatók nyelvünkben.és szintagmaszinten! házam. házunkbeli. enyém. A birtokos és a birtok kapcsolatának kifejezésére több lehetıség van a magyar nyelvben.. házé. nagybani. jellemezze a szóelemeket! tanulnék. ötszörös. tanulnom. Írjon példát a különbözı szófajok lehetséges szerkezeti típusaira! Ügyeljen a zéró morfémák lehetıségére is! igealakok: ─ (igekötı) + tımorféma + (képzık) + módjel/idıjel + igei személyrag ─ (igekötı) + tımorféma+ (képzık) + idıjel + igei személyrag fınévi alakok: ─ tımorféma + (képzık) + számjel + (egyéb jelek) + viszonyrag fınévi igenevek: ─ (igekötı) + igetı + (képzık) + a fınévi igenév képzıje + a fınévi igenév személyragja segédigetı + módjel B) Komplex feladatok 65. lexéma.. súlyosbodik. tanulnák. mieink. Írjon példát a következı morfémákból felépülı szóalakokra! abszolút tı + képzı + képzı ……………………… abszolút tı + képzı + jel …………………………. határozza meg a szófajukat. Elemezze az alábbiakat! Miért szabálytalanok? kisebbségi.62. Jellemezze ezeket az alábbi példák segítségével morféma-. 63. tanulnám.. Foglalja mondatba az alábbi szavakat.

). (nekem a könyvem) (Vö. nehézségeid. szedném. jöjjenek. menni. edd. frissítettünk. fiaié 56 . a diák könyve. szebbiké. megvakulva. megvehettétek. fızte1 (Édesanyám fızte az ebédet). frissesség. mosakodáskor. Bontsa szóelemekre az alábbi morfémaszerkezeteket! Részletesen elemezze a tı. felruházhatatlanság.: Gaál Edit: A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. telkekbıl. tudnád. olvashatnék. innátok. írnod. hangtalanul. a könyv az enyém. és foglalja ıket mondatba! a) aludnotok – aludnátok b) adnom – adnám c) vinnéd – vinned e) karaván – kíván – durván – látván – mogorván pányván – fonván d) menvén – tevén – tévén – tévén füvén – vivén – övén 68. lovaikra. várományosuk. edzd. varjaknak. kérjetek. fızte2 (Az édesanyám fızte ebéd mindenkinek ízlett. öltözködtünk. kertjeinkbıl.és toldalékmorfémákat! számítgatásnak. mőveimnek. 1978. szavaikból. eddze. szednem. lelkeinket. tudtál. beszélgettünk. erısödjetek. Melyik a helyes alak? Miért? jösztök ~ jöttök ~ jössztök frissesség ~ frisseség nyersesség ~ nyerseség 69. üldögéltünk. várnánk. körtékkel. kezdeményezés. jöttetek. bevásároltam. NytudÉrt. vinnetek. a diáknak a könyve. olvastátok.az én könyvem. erdejeiben.) 67. tenni. hatszorosával. legjobbjaink. határozza meg a szófajukat. Budapest. kisebbségekrıl. mondd. jöttök. festményük. bokrukról. higgyétek. megakadályozhatatlanságotokkal. igyunk. Akadémiai Kiadó. barnítsa. Hasonlítsa össze a szavak morfológiai fölépítését. írnád. lámpáinkat. hallgatóság. liluljon. barátságáért. 97. zörgését. voltál. a könyv a diáké.

A SZÓALKOTÁSI MÓDOK 57 .

2004. -igál: -dal/-del/-dál: -dös/-des/-dös: -doz(ik)/-dez(ik)/-döz(ik) szólítgat.: A. Budapest. 58 . Trezor Kiadó. kárál furkál. Elméleti segédanyag A képzık csoportjai az alapszó és a származékszó szófaja szempontjából (A magyar nyelv könyve fıszerk. esdekel. terjeng. -oz(ik)/-ez(ik)/-öz(ik): -ál: -kál: -od/-ed/-öd: -kod/-ked/-köd: -gál/-gél. bujkál bököd kapkod. zümmög hajlong. tündököl kuruttyol. öntöz dobál. lépdel. dülöng kotorász(ik). harapdál rugdos. üldögél horkol. cserélget csattog. -og/-eg/-ög: -ong/-eng/-öng: -ász(ik)/-észik: -dogál/-degél/-dögél: -kol/-kel/-köl: -ikél: -dokol/-dekel/-dököl: -ol/-el/-öl: -z. prüszköl eszikél fuldokol.A SZÓKÉPZÉS I. lépked. verdes. röpköd húzgál. kelepel. püföl kiáltoz(ik). töredezik. lıdöz • A félkövér szedéső képzık a ma is termékeny (produktív) képzık. Jászó Anna. éledez(ik). lökdös csukladozik. mekeg. mendegél. huzigál szabdal. alapján) Igeképzık Igéhez járuló igeképzık Gyakorító értelem és folyamatos cselekvés kifejezése: -gat/-get•: -g. nevetgél. nyeldekel. legelész(ik) fújdogál.

-lal/-lel: -ód(ik)/-ıd(ik): -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik): -koz(ik)/-kez(ik)/-köz(ik): -ó(d)z(ik)/-ı(d)z(ik): -oz(ik)/-ez(ik)-/-öz(ik): -ul/-ül: forraszt. rajzoltat. hizlal. növel. öltözik borul. fejleszt röppent. fésülködik szárítkozik. kerestet Egyéb cselekvı és mediális értelem kifejezése: -aszt/-eszt: -t: -ít: -ajt/-ejt: -al/-el. tépet. győlölködik vitatkozik. reped rámordul. suhint dobbant. rezdül mozdít Mőveltetı értelem kifejezése: -at/-et. hempergı(d)zik lemaradozik. ébredezik. ırizkedik. szökken köhint. -kez(ik)/-köz(ik) ruházkodik. gyülemlik. ütközik csókoló(d)zik. szállít szalajt. -tat(ik)/-tet(ik): megbízatik. lövell Kezdı értelem kifejezése: -ad/-ed: -dul/-dül: -dít: apad. képzelıdik dulakodik. hessent szakít háramlik. verekedik. teremt elhárít. elintéztetik Visszaható értelem kifejezése: -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik): -koz(ik). kérlel húzódik.Mozzanatosság kifejezése: -an/-en: -int: -ant/-ent: -ít: -aml(ik)/-eml(ik)/-ámlik: -all/-ell: csattan. /-tat/-tet: írat. szépítkezik. kívántatik. törülközik 59 . kéretik. veszejt forral. feszül Szenvedı értelem kifejezése: -at(ik)/-et(ik). csillámlik sugall. vétkezik.

elnököl fehérít. faxol. zörej. sietség 60 . tevékenykedik -skod(ik)/-sked(ik)/-sköd(ik): tanítóskodik. szörföz piroslik. kékül állandósul. kisebbedik. kérhet Névszóhoz járuló igeképzık Különféle jelentések kifejezése: -z(ik). liberalizál karikíroz madarászik. egerészik Határozószóhoz járuló igeképzık Különféle jelentések kifejezése: -z(ik): -l(ik): -koz(ik): -kod(ik)/-ked(ik): viszonoz hátrál. kérelem fáradság. menedzselés lét. vajaz. méregtelení karcsúsít. tüsténkedik Névszóképzık Igéhez járuló névszóképzık Fınévképzık Elvont cselekvés. csevej hatalom. tükrösödik sárgul. hirtelenkedik. zöldell. magánosít -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik): tanárkodik. -ol/-el/-öl: -ít: -sít: dizsizik. cukroz. -az/-oz/-ez/-öz: -l(ik)/-ll(ik). remetéskedik -od(ik)/-ed(ik)/-öd(ik): -ul/-ül: -sul/-sül: -izál: -íroz: -ász(ik)/-ész(ik): nagyobbodik. jártában zsivaj. szembesül ironizál. tarkállik.Ható értelem kifejezése: -hat/-het: húzhat. történés kifejezése: -ás/-és: -t: -aj/-ej: -alom/-elem: -ság/-ség: privatizálás. vesztegel visszakozik elhamarkodik. címez.

jövedelem válság*. 1974. töltelék mérték*.: Rácz Endre Szathmári István (szerk. eresz ásó. támaszték fúvóka. teríték ajándék.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébıl. ázalék. váladék. vetés birodalom. kérvény maradék. felelet újítás. mehetnék(je van) A cselekvés. -attyú/-ettyő: -ék: -óka/-ıke: -ány/-ény: -al/-el: -ál/-él: -ály/-ély: -asz/-esz: -ó/-ı: fogantyú. hitel* [* Megjegyzésünk: a példák szerintünk már az ún. nyereség koholmány. festmény. lepel fonál. látomás ital. lepedék moslék*. tárgyának kifejezése: -at/-et: -ás/-és: -dalom/-delem: -ság/-ség: -mány/-mény: -vány/-vény: -ék: -dék/-adék/-edék: -lék/-alék/-elék: -ték: -omás: -tal/-tel: javaslat. nyomaték állomás. 99–124] A cselekvés eszközének kifejezése: -tyú/-tyő. szemantikai szóképzés körébe tartoznak: vö. szerzı tanár. vésı A cselekvı kifejezése: -ó/-ı: -ár/-ér: hallgató. tündér 61 . kímélet játszhatnék(ja van). dugattyú. kötél osztály. szegély támasz. nézıke hajtány vonal. történés eredményének. pörgettyő készülék. Tankönyvkiadó. firkálmány járvány*.: Berrár Jolán: Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában In. Budapest.-at/-et: -hatnék/-hetnék: fordulat.

mamcsi Teca Anci. menedzselhetı Névszóhoz járuló névszóképzık Fınévképzık Kicsinyítés. böngészde. tükröcske. tétlen. -oda/-öde: -ó/-ı: -at/-et: járda. élvezhetetlen A cselekvés végrehajthatóságának kifejezése: -ható/-hetı: látható. föci. Ildus. nyugtalan olvashatatlan. védtelen. ubi (’uborka’) Maris. érzékeny roskatag. poci jogsi. Jenci. papus 62 . Boris Pircsi. sörözı bejárat Melléknévképzık Jellegzetes. élénk hallgatag. Samu Rékus. csüggeteg csücsöri. fedetlen. terítıcske. könyvecske -ka/-ke: -i: -is: -csi: -ca: -ci: -si: -u: -us: bácsika. reszketıs fogékony. vaksi anyu. pulcsi. Dorka. uszoda. öntöde fagyizó. meki (’McDonalds’). állandó tulajdonság kifejezése: -ós/-ıs: -ékony/-ékeny: -atag/-eteg: -i: -ánk/énk: -ag/-eg: rágós. nénike Peti. becézés kifejezése: -cska/-cske/-acska/-ecske/-ocska/-öcske: almácska. zsugori falánk.A cselekvés helyének kifejezése: -da/-de. töri. reszketeg Tagadó vagy fosztóképzık: -(a)tlan/-(e)tlen. -talan/-telen: -hatatlan/-hetetlen: ártatlan.

készlet százalék. kızet katonásdi. Luca Kató. barnás. Miklósék.-uka: -ika/-ike: -ikó: -kó: -ók/-ık: -a: -ó/ı: -dad/ded: Pistuka. (jó) fülő. lábikó Jankó. butikos. szomszédék (Balogh MGr. különc bizonylat. kilences. mázsás. Iluka ládika. kedvenc. esküvısdi újonc. 2000: heterogén többesjel: 185–186. hatos (busz) (sas)orrú. (éles) elméjő városi. ötös jóság. tropikárium Melléknévképzık Különféle jelentések kifejezése: -s/-os/-es/-ös: -ú/-ő/-jú/-jő: -i: -si: kökényes. csurkista realizmus. bölcsesség távirdász.) -né: -ista: -izmus: -árium: Szabóné.!) (☻37. alaktani gyakorlófeladat. Petı tojásdad. orvosi falusi. rendıri. ezrelék Tóthék. lányos. síkság vigasság. sz. kerekded Különféle jelentések kifejezése: -s/-as/-es/-os/-ös: -ság/-ség: -asság/-esség: -ász/-ész: -zat/-zet: -sdi: -onc/-enc/-önc: -lat/-let: -alék/-elék: -ék: fás. tanyasi 63 . kertész (foglalkozásnév-képzık) izomzat. szerkesztıség. Ferike Anikó. tükrös. honvédség. Ferkó Erzsók Kata. polgármesterné naturista. fáradtság. (széles) ajtajú. fundamentalizmus szolárium.

végleges elıbbi. szépséges szorgalmatos. -talan/-telen: sótlan. anyjafajta makettszerő. ezred. CD-lemeznyi sokszori. érzéketlen. sokadik. tízszeri. ötszöri sokszoros. ötödik Határozószókhoz járuló névszóképzık Fınévképzık: -s: -ság/-ség: -di: -ány/-ény: -lék: együttes bizonyság. gondtalan. kétszeres. hétrét (görnyed) többrétő. kétrétő korombeli. lélektelen -ságos/-séges: -atos/-etes: -nyi: -szori/-szeri/-szöri: -szoros/-szeres/-szörös: jóságos. szerelmetes tenyérnyi. egykori. benti alsó. hátulsó Képzıszerő utótagok: -féle: -fajta: -szerő: -rét: -rétő: -beli: Dózsa-féle. hatod. ötszörös Számnévképzık -d/-ad/-ed/-od/-öd: harmad. (egyesült) államokbeli 64 . távoli. biztonság igazándiból hátrány hátralék Melléknévképzık: -s: -i: -só/-sı: ingyenes.-(a)tlan/-(e)tlen. gondatlan. ötöd -dik/-adik/-edik/-odik/-ödik: századik. plázaszerő hatrét (hajt vmit). tizedik. különféle számítógépfajták.

lenni. mondanom. -n/-an/-en/-nni/-nn-: látni. tömött alvó. -ott/-ett/-ött: Beálló: -andó/-endı: Határozói igenév: -va/-ve: -ván/-vén: ázva. fekvı 65 . hallani.Igenévképzık Fınévi igenév -ni/-ani/-eni. teendı zárt. gyakorlott. sejteni. ülvén megírandó. írnom. sejtenem. hinned Melléknévi igenév Folyamatos: -ó/-ı: Befejezett: -t ~ -tt. képzett. lépve szántván.

becézı képzı. kavics + os. hajó + s. szép + ül. motor-oz(ik). ember + ke. Budapest. fehér + edik -Ul. Józs + i -féle: vitaféle. vezet + ı 66 . mővészet + i. hajó + s. N → V Képzı: -(V)z. gazdag + ít. föld + es. ADJ → ADJ Képzı: -(V)s: városi + as. olvas + ás. -szerő. szép + ség Képzı: -ít. osztály + beli -(j)Ú. -tAlAn. csúny + ul -kVdik. szabó + né. boszorkány + kodik b. fazek + as. só + tlan. érzéstelen + ít -Vdik. magas + odik. Fer + i.) Fınévi alapú képzések a.A termékeny képzések rendszere a magyarban (Vö. 224–225. internet + ez(ik) Képzı: -(V)s. fazek + as. öl + nyi.: É. bolt + os -kVdik. Osiris Kiadó. (piszkos) kez + ő -(V)s. (hosszú) haj + ú. bolt + os -kA. egyetem + i -beli. -fajta (képzıszerő utótagok) Melléknévi alapú képzések a. tányér + ka -(V)cskA. tenyér + nyi -(A)tlAn. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. N → ADJ Képzı: -i. ADJ → N b. irányít + ó. N → N Képzı: -(V)s. láb + acska -né. 1998. nyugtalan + kodik. V → N Képzı: -Ás. tanító + ék. öcsém + ék -i. szegedi + es Igei alapú képzések a. csillag + talan -féle. érvféle c. intézet + beli. ADJ → V Képzı: -sÁg. kertel + és -Ó. fá + s -nyi. kontár + kodik. tej + ecske. heves + kedik c. trafikos + né -ék. jó + ság.

mér + hetetlen c. sír + ó -t. néz + etik -Ödik. átad + andó. a Szófajtan és az Alaktan fejezetekben. fél + ıs -(A)tlAn. ad + adatik. olvas + tat. legel + tet . V → V Képzı: -(V)gAt. énekl + ı. olvas + va. olvas + ható. bekeretez + ett -AndÓ. bezár + t.b. 67 . énekel + ve A rövidítések feloldása: N = fınév (nomen) V = ige (verbum) ADJ = melléknév (adjectivum) NV = igenév (V) = magánhangzó (vokális) -kA = -ka/-ke (hangalaki változatok rövidítése) II. mér + hetı hAtAtlAn: olvas + hatatlan. keres + endı -vA. lát + ni -Ó. vet + ni. törül + közik -hAt. -(A)kVzik. Gyakorlófeladatok L. V → NV Képzı: -ni. V → ADJ Képzı: -Ós. néz + het d. ropog + ós. nyit + ogat -(t)At. olvas + hat. fest + etlen hAtÓ. mos + akodik. int + eget. mos + atlan. -v(V)kVdik.(t)Atik. húz + ódik.

b) tárgyasak: favágó. dimbes-dombos). többé-kevésbé stb. partraszállás b) valódi: lépten-nyomon. dúsgazdag). Szoros összetételek az alárendelı összetételek.: földalatti. A korábbi nyelvtanok (pl. A MGr. A MGr. hogy az alkotóelemei közötti kapcsolat szoros-e vagy laza. érthetıbbé teszi a helyesírást: az elı. Az 68 . az összetett szavakat megkülönbözteti aszerint is. Ez utóbbin belül találjuk az álikerszókat (ázik-fázik. Ikerítéskor valamely szót saját.: MMNy.és utótag közötti szoros kapcsolatot igazolja. Ez a különbségtevés megkönnyíti.: miatyánk. hírnév. kétrészes. Elméleti segédanyag összetett szavak szerves összetételek szervetlen összetételek pl.) Megjegyzések az összefoglaló táblázathoz: 1. hogy az ikerszó egyik elemének nincs önmagában önálló hangalakja és jelentése (retyerutya. ront-bont). s az ikerítést a ritkább szóalkotási módokhoz sorolja. d) jelzısek: autómárka. hétvége árvíz e) jelentéssőrítık: búcsúcsók. hogy a toldalék csak az utótagon jelenik meg. jótáll folyton-folyvást c) határozósak: szófukar.: árvíz.A SZÓÖSSZETÉTEL I. ikerszók (valódiak). A mellérendelı összetett szavakon belül a valódi mellérendelések lehetnek szorosak: pl. a szervetlen összetételek. ámbár. a laza szerkezető (süt-fız. világkiállítás (Lengyel MGr. hangtani szabályok szerint módosult változatával kapcsolunk össze (icipici. búbánat stb. incifinci).: jön-megy. Elıfordul az is. 2. A laza összetételek jellemzıje. a morfológiai típusú összetételek. A szoros kapcsolatot a helyesírásban az egybeírással jelezzük. idıközben. két önálló szó összekapcsolásával keletkezett valódi mellérendelı összetett szavak.és az utótagon is megjelenik. hogy a toldalék az elı. eszik-iszik) és a szorosabb értelemben vett valódi mellérendelı összetett szavakat (rúgkapál. az ikerszókat kiveszi az összetett szavak közül. nefelejcs morfológiai típusú összetételek pl. és lazák: pl. másfajta szintaktikai típusú összetételek alárendelık mellérendelık a) alanyosak: szívrepesve a) ismétléses: néha-néha.) a mellérendelı összetett szavakon belül három alcsoportot különböztettek meg: szóismétlések (kettızések). Ezt a lazább viszonyt a helyesírásban kötıjellel érzékeltetjük. 2000: 325 alapján.

) valódi mellérendelések: laza összetételek (pl. Ugyanakkor az ikerszók is lehetnek laza vagy szoros szerkezetőek ugyanúgy.: alig-alig.).-ban tehát: ismétléses mellérendelések: szóismétlések (pl. valamint a szervetlen összetételek elhatárolásában. rúgkapál. 3. szóbeszéd stb. 69 . A Magyar grammatika a szerves összetételeken belül megkülönböztet morfológiai és szintaktikai típusú összetételeket. amelyek szorosan összefüggnek a szófaji kategóriákkal. mint a mellérendelı összetett szavak.: Lengyel MGr. ország-világ stb.) Az álikerszók átmenetet képeznek az ismétléses és a valódi mellérendelések között (pl. Segít a morfológiai és a szintaktikai típusú.: ron-bont.) szoros összetételek (drágakı. ázik-fázik stb. már-már) tıismétlések (pl. az ikerszók létrejöttében elsıdleges szerepe a szóteremtésnek van (vö.: él-hal. A mellérendelı összetételek a MGr.: nıttön-nı. 2000: 334).ikerszók egyik alkotótagja (esetleg mindkettı) tehát jelentés nélküli szóforma. Az alábbi táblázat a szófajok és a belılük létrejövı összetételek kapcsolatát mutatja. körös-körül stb.

70 . úgyhogy (+ bárki. határozószó. segédige. segédigenév. mennydörög. újságolvasás. bentlakás. lenszıke. merthogy stb. nemrég.) típusok) – két nem toldalékértékő viszonyszó: pl. partikula. földönkívüli. versolvasás. névmások. morfológiai típusú a szervetlen összetételek egy összetételek része (alapszófaj + toldalékértékő – nem toldalékértékő viszonyszó viszonyszó): +lexéma: pl. fınév. délelıtt. pl. többé-kevésbé.ALAPSZÓFAJOK SZÓFAJ SZÓÖSSZETÉTEL ige. mivelhogy. kivolta. egyszercsak. itt-ott stb. igenevek szerves. névelı. igekötı kötıszó szerves. (gömbforma) máris. megettem.) VISZONYSZÓK a) morfológiai természető b) nem morfológiai természető szerkezetben megjelenık szerkezetekben megjelenık (toldalékértékőek) (nem toldalékértékőek) névutó. névutómelléknév. (a korábbi nyelvtanokban átmeneti akárhány stb. tagadószó. melléknév (számnév). szintaktikai típusú összetételek (két vagy több alapszófaj grammatikai kapcsolata) (pl. ámbár.

Az alárendelı szókapcsolatok és szóösszetételek írása Nyelvtani viszony a tagok között Különírjuk az alkalmi szókapcsolatokat Alanyosak homok csiszolta [kı] Minıségjelzısek megáradt patak Mennyiségjelzısek tíz perc Különírjuk az alkalmi ragos kapcsolatokat kezet fog térdre hull a hegy alja A szóviszonyok fajtái és írásuk a) Raggal nem jelölhetı szóviszonyok Egybeírjuk a jelentésváltozásos szóösszetételeket a hagyományos eseteket nyakatekert (’körülményes’) rozsdamarta kisasszony (’leány’) fogaskerék tízperc (iskolában) százéves b) Raggal jelölhetı szóviszonyok Egybeírjuk a jelentésváltozásos ragos a ragtalan összetételeket összetételeket jótáll (szavatol) hókotró tőzrılpattant (menyecske) munkaképes barátfüle (tésztafél) asztalfiók a hagyományos eseteket — bérbeadás tojásfehérje Tárgyasak Határozósak Birtokos jelzısek A tagok közötti viszony közelebbrıl Ezeket a szóösszetételeket mindig egybeírjuk: csigalépcsı. számából. 1985. Akadémiai Kiadó.: A magyar helyesírás szabályainak 11. Különlenyomat a Magyar Nyelvır 1984. testvérváros nem határozható meg c) Jelentéstömörítı összetételek (Vö. évi 4.) 71 . kiadásáról. Budapest.

: hófödte. szintaktikai típusú. adjonisten stb. alárendelı. dúl-fúl szerves. laza szerkesztéső nemlét szervetlen összetétel (tagadószóval létrehozott. valódi. mint az ikerszók esetében) tojásfehérje szerves. mellérendelı. tıismétléses szerves.II. alárendelı. mellérendelı. alanyos (az alanyos alárendelı összetett szavak egy jellegzetes csoportját az igei-igenévi utótagú összetételek alkotják. szintaktikai típusú. még pl. birtokos jelzıs. szintaktikai típusú. szoros szerkesztéső úgyhogy szervetlen összetétel (eredetileg a mondatban található utalószó és kötıszó kapcsolata) 72 . szintaktikai típusú. dércsípte. szintaktikai típusú. mellérendelı. tárgyas.) halálmegvetı végestelen-végig búskomor szerves. szintaktikai típusú. mellérendelı. jelölt (a két tag kapcsolata az utótagon van jelölve) egyszeregy szervetlen összetétel (szövegkezdı szavak egybekapcsolódásával. valódi. még pl. l. botcsinálta). Az alanyos összetett szavakban a mondatrészi jelöletlenség miatt mindig jelöletlen a két tag viszonya is. nem morfológiai természető) madárlátta szerves. szintaktikai típusú. Mintaelemzések régóta sülve-fıve szerves. morfológiai típusú összetett szó (névutós) szerves. jelöletlen szerves.: hiszekegy. álikerszó = két önálló szóalak kapcsolódik össze (ez különbözteti meg az ikerszóktól). alárendelı. ugyanakkor ezek is játékos változatai egymásnak (ugyanúgy.

-forma. szintaktikai típusú. cérnahang stb. -nemő stb. -fajta. csigabiga ritkább szóalkotási mód. l. szintaktikai típusú. morfológiai típusú összetett szó (-szerő. alárendelı. alárendelı. tárgyas. eszeveszett. morfológiai típusú összetett szó (névutóból továbbképzett utótaggal) szívszorongva szerves. szintaktikai típusú. még: lélekszakadva. narancssárga. -féle. szívrepesve) püspöklila szerves.képzıszerő utótaggal létrehozott) ellentmond dimbes-dombos citromhéj szerves. alárendelı.agyalágyult szerves. jelöletlen birtokos jelzıs összetett szó (de: citromíző → jelentéssőrítı összetétel) 73 . állítmány kapcsolatává alakíthatók) (Az elıtagon található birtokos személyjel nem a két tag viszonyára utal!) munkanélküli szerves. szintaktikai típusú. morfológiai típusú összetétel (névutómelléknévvel) egyoldalú fejenállás szerves. alárendelı. szintaktikai típusú.) Mindig jelöletlen. alanyos (még pl. határozós. még:: koromfekete. alárendelı.: magvaváló. jelentéssőrítı (hasonlító jelentéstartalmú. szoros kapcsolatú ikerszó gömbforma szerves. szintaktikai típusú. jelölt háborúellenes szerves. l. alanyos (határozói igenévi utótagú. mennyiségjelzıs szerves. jelölt ritkább szóalkotási mód. szintaktikai típusú. laza kapcsolatú ikerszó szerves. alárendelı. alárendelı. divatjamúlt → alany.

olvasóterem. pezsgıtabletta. gyakorlóeszköz. vállvetve. Válogassa szét ennek megfelelıen az alábbi összetett szavakat! fizetıparkoló. királydráma. méregerıs.: Lengyel MGr. világoskék. szamárfül. gyermekváros. tejberizs. lélekszakadva. szintaktikai típusú. fogcsikorgatva. hegytetı 2. délután. nemdohányzó. nınemő. mennydörög. egetverı. Milyen különbségeket talál az alábbi szópárok között? Foglalja mondatba ıket.gólyamese szerves. fızımargarin. szórövidítés és képzés III. szénapadlás. Gyakorlófeladatok 1. állatvédı. rangidıs. fekvırendır. jelentéssőrítı összetett szó (de: gólyafészek – birtokos jelzıs jelöletlen összetétel) tetkó ritkább szóalkotási mód. csakhogy. Az összetétel mely típusába sorolhatók az alábbi összetett szavak? Csoportosítsa és jellemezze ıket! semmitmondó. festımővész. egyszer-egyszer. mélyhőtött. 2000: 331). egyetért. nıttön-nı. csigalépcsı. élénkítıszer. fogdmegek. szórólap. ámbár. szakorvos. alárendelı. messzelátó. albérlı. földrengés. ütver. külön-külön. agyafúrt. fagyasztóláda. banánhéj. ötletszerő. útbaigazít. városháza. búvalbélelt. nevezze meg az összetételek fajtáit! híres-neves kígyóméreg esıverte csúszómászó autómentı napsütötte pénzváltó hírneves patkányméreg esıvert csúszó-mászó mentıautó napkelte váltópénz 3. gondozóház. A minıségjelzısként is elemezhetı összetett szavak közül sok közel áll a jelentéssőrítı összetételekhez is (vö. kapaszkodósáv 74 .

. autómosás (Olvassa el Gósy Mária: A szintaktikailag pontosan nem elemezhetı alárendelt összetett szavak rendszere címő tanulmányát: Magyar Nyelv 1975: 47–57!) Vö. ejnye-bejnye. pulcsi. Egészítse ki azonos utótaggal az alábbi elıtagokat..... ÁNTSz..... motocikli..... fıorvos. ugrabugrál.. hullámlovagol.... hófehér. darukezelı. borkereskedı. dzsókerszám..... álompár. éremesélyes. bringamoped.. bevalláserkölcs. oszifı. tévé.. Indokolja.. kb. 2000: 330–331. elıtakarékosság.. Az alábbi összetett szavak esetleg több szintagmára is visszavezethetık. nyelvmővelés.. és minısítse az így létrejött összetett szavakat! arany fájdalom izom . alapszerzıdés...: még Lengyel MGr. videofon.. középmezıny 7. hantapolitika. alulreprezentált.. okafogyott.. Milyen szóalkotási módokkal jöttek létre az alábbi szavak az elektromos kerékpár kifejezésre: moci. lámpa vándor 8... inga-bringa 75 . spinédzserek 10.. akadálymentes.. Milyen ritkább szóalkotási módokra talál példát az alábbiakban? dimbes-dombos.. katasztrófavédelem 5.. kıkemény... telefere.. fuvar .. békefenntartó. hattyúnyak..... MÁV. állófogadás. kényszernyugdíjaznak... adatállomány. tengerjáró... hogy miért tekinthetık szintaktikailag pontosan nem elemezhetıknek az alábbi összetett szavak! kecskeszakáll. Milyen fajtájú összetételek az alábbi – újabb keletkezéső – kifejezések? bimbamcsengı. minısítse ezek alapján az összetett szavakat! kútfúrás. multi..... garbó.4. fıigazgat.. jéghideg. Adja meg a lehetséges szintagmákat... TESz... APEH. 6. icipici 9.. A szóalkotásnak mely módjával jöttek létre az alábbi – újabb keletkezéső –szavak? infó.

SZINTAGMATAN 76 .

: ebéd elıtt. 2000: 28): szókapcsolatok grammatikai. napok alatta.I.: álszintagmák) pl. A szintagmák helye a szókapcsolatok rendszerében (Vö. Isten hozzád! morfológiai természető szószerkezetek (KMGr.: Lengyel MGr. kedves volt). három akácfa puha. a két tag együtt tölthet be mondatrészszerepet. szerves szókapcsolatok = szószerkezetek nem grammatikai. hogy fontos a szintagmák (szintaktikai természető szószerkezetek) elhatárolása a morfológiai természető szókapcsolatoktól: a morfológiai típusú szókapcsolat egy alapszófajú fogalomszó és egy morfémaértékő viszonyszó kapcsolata. szervetlen szókapcsolatok pl. Elméleti segédanyag 1. A szintagmáknak a morfológiai természető szószerkezetektıl való elhatárolása mellett fontos az összetett szavaktól való elkülönítése is (vö. Az alábbi táblázat érzékelteti a szófajok és a különbözı szófajú szavak kapcsolódásából létrejövı összetett szavak és szókapcsolatok összefüggéseit. Csak szintagmatag lehet. 77 .: 350). tulajdonképpen jó. de finom. a toldalékmorfémaértékő viszonyszó grammatikai mozzanattal egészíti ki a fogalomszó jelentését (pl. ülj le. igenis elmegy. szép voltál szintaktikai természető szószerkezetek = szintagmák pl.: MGr. A szintagma fogalma: a szintagmák önálló fogalomjelölı lexémák és/vagy mondatrészek grammatikai kapcsolatából létrejövı. 2. ezért kényelmes A fenti ábra mutatja. létrehozható egységek. nézz az ablakra.

nemrég. verset olvas. (pl. névutómelléknév. ALAPSZÓFAJOK (☻ A szóösszetétel. (gömbforma) akárhány stb. mennydörög. ebéd elıtt. pl. megettem. kivolta. szintaktikai típusú szerves. úgyhogy (+ bárki. határozószó. lexéma: pl. partikula. ajtón kívüli. versolvasás. szép otthon volt. földönkívüli. morfológiai típusú a szervetlen összetételek egy összetételek része összetételek (alapszófaj + toldalékértékő – nem toldalékértékő viszonyszó + viszonyszó: pl. szintaktikai természető morfológiai természető szervetlen. nem olvas. távol maradni.) típusok) viszonyszó: pl. máris. melléknév (számnév). itt-ott stb. mivelhogy. a menny dörög. (a korábbi nyelvtanokban átmeneti – két nem toldalékértékő többé-kevésbé.) 78 . tízéves maradni stb. ámbár. névelı.) lenszıke. pl. de jó stb. merthogy stb. igekötı kötıszó szerves. újságolvasás. igenevek segédige. névmások. fınév. bentlakás. segédigenév. ı és én volt. egyszercsak. tagadószó. névutó. délelıtt. nem grammatikai szószerkezetek szókapcsolatok szókapcsolatok (szintagmák) (álszintagmák) pl.SZÓFAJ SZÓÖSSZETÉTEL SZÓKAPCSOLAT VISZONYSZÓK a) morfológiai természető b) nem morfológiai természető szerkezetben megjelenık szerkezetekben megjelenık (toldalékértékőek) (nem toldalékértékőek) ige. stb.

múlik (ragozott. szép lesz. *húszévesnek múlni). A szintagmák és a morfológiai természető szószerkezetek elkülönítése azokban a szókapcsolatokban a legnehezebb. amelyekben a van. meg van írva o) – ragos névszó mellett (pl. tárgy.) Az alábbi séma ehhez nyújt segítséget. A lenni. van. ige → szintaktikai típusú szószerkezetet (szintagmát) hoz létre → a kapcsolat névszói-igei állítmány lesz a mondatban → a kapcsolatok határozós alárendelı szintagmák lesznek a mondatban (o A szerkezet elemzési problémáiról l. húszéves múlni). se rossz idıhatározós alárendelı szintagma összefoglaló kapcsolatos mellérendelı szintagma 79 . érték marad. hatéves múlt) – határozószó mellett (pl. egyedül lesz.3. a szobában legyetek) → mondatrészteremtı segédige (kopula) → morfológiai típusú szószerkezetet hoz létre → alapszófaj. 2000 : 240– 241). fiatal maradni. maradni ugyanilyen algoritmus alapján lesz segédigenév (szép lenni. névszói igei állítmány. tegnap múlt) – határozói igenév mellett (pl. marad. s hoz létre összetett mondatrészeket (☻ összetett alany. Mintaelemzések holnap utaznak se jó. marad. fınévi igenév (egyedül lenni. 4. jelezett alakok) Ø esetragos névszó mellett (pl. (☻ Szófajtan. jelezett alakjai fordulnak elı. vagy alkot határozós alárendelı szintagmát. II. Lengyel MGr. nyitva maradni. múlni. ill. múlik ragozott. zárva marad. határozó).

a MGr. 2000: 351).el fogok menni morfológiai természető szókapcsolat [Egy alapszófajhoz tartozó fogalomszó és egy toldalékmorféma funkciójú viszonyszó (szóalakteremtı segédige) kapcsolata.: Keszler MGr. A mondat szintjére kerülve együtt töltik be az igei állítmány szerepét. A határozószó (ugyanígy a határozói igenév) önmagában tölt be határozói szerepet.] el akarok menni el kell menni alany-állítmány kapcsolata (a kell intranzitív ige) [Az alany-állítmány kapcsolatának megítélése nem egyértelmő: a MMNy. Elekfi László (MNy. megkívánja a fınévi igenévvel kifejezett tárgy jelenlétét. igei állítmány lesz a mondatban. (Vö. Szükségszerő az analitikus szerkesztésmód. a feltételes mód jelölésével „igésíti” a névszót.] helyhatározós alárendelı szintagma [Két alapszófajú fogalomszó: határozószó + létezést jelentı ige szintaktikai kapcsolata. hiszen testes idıjel és módjel nem állhat együtt egyszerő igealakon.) morfológiai természető szókapcsolat [Múlt idejő igelak (alapszófaj) + szóalakteremtı segédige kapcsolata. 2001: 407–17) szerint különbséget kell tenni a kislány alszik = alárendelı viszony és a kislány kedves = hozzárendelı (logikai meghatározottságú) kapcsolat között. 2002: 14) és Laczkó Krisztina (Nyr. szerint alárendelı szószerkezetet alkot (vö.-ben hozzárendelı szószerkezet.] könyvet vagy füzetet könyvet írva szép volna szerettem volna kinn volna 80 .] A jövı idı jelének (-nd) kihalásával a jövı idıt analitikus igealakkal tudjuk kifejezni. tárgyas alárendelı szintagma [A szószerkezet alaptagja tranzitív ige (akar).: még Huszár Ágnes 1979). mondatba kerülve névszóiigei állítmány lesz: a volna toldalékmorféma-értékő.] megengedı választó mellérendelı szintagma tárgyas alárendelı szintagma morfológiai természető szókapcsolat (Egy Ø ragos névszó + egy mondatrészteremtı segédszó kapcsolata.

) állapothatározós alárendelı szintagma [Két alapszófajba tartozó lexéma (határozószó + fınévi igenév) grammatikai kapcsolata.] állapothatározós alárendelı szintagma egyszerő kapcsolatos mellérendelı szintagma (A mellérendelı szintagma tagjai azonos mondatrészek: itt társhatározók. tárgy. tehát szeretetreméltó következtetı mellérendelı szintagma (ok-okozati viszony) morfológiai természető szókapcsolat [Egy Ø ragos névszó + a lenni segédigenév kapcsolata. 81 . A mondatba kerülve összetett alany (Nehéz tanár lenni.) állapothatározós alárendelı szintagma (A „lenni” fınévi igenévi alaptag megkívánja a -nak raggal kifejezett állapothatározó jelenlétét. szintagmabokor.kedves. ezért hierarchikusan épül fel. valamely alaptag bıvítménye alaptagja lesz a következı bıvítménynek.) vagy összetett tárgy (Szeretnék tanár lenni.] (☻ Alany.) morfológiai természető szókapcsolat (a tagadószó nem grammatikai szókapcsolatot hoz létre) [fokozott melléknév (de: Ø esetragos) + a lehetett mondatrészteremtı segédige + a volna szóalakteremtı segédige] tanár lenni tanárnak lenni egyedül lenni boldogan élı édesanyámmal és édesapámmal utaztam nem lehetett volna szorgalmasabb nem lehetett volna Budapesten helyhatározós alárendelı szintagma [ragos tulajdonnév (a rag kijelöli a helyhatározói esetet) + a létige múlt idejő formája a volna szóalakteremtı segédigével] SZINTAGMACSOPORTOK (szintagmalánc.) lesz. szintagmasor) megnézve a híres rendezı készítette filmet megnézve ↑ filmet ↑ készítette ↑ rendezı ↑ híres Szintagmalánc: végig alárendelı jellegő.

magányos volt 2. Alaptagja csak igei-igenév (a befejezett melléknévi igenév személyragozott alakja) vagy határozói igenév lehet. anyja lánya. ebéd elıtt. idı van. apa és fia. el fogja felejteni. három után. három nıvér. zenét hallgató. 3. ügyes lesz. tıle kaptam. az ügy érdekében. kicsi. Bıvítse az alábbi szintagmákat a következık szerint! szintagmalánc: egy barátját meglátogatni gyorsan futott szintagmabokor: boldogan élı kellemes élményt 82 . dolgozni. sokkal több. de erıs. bátran vállalni a nehézségeket vállalni bátran a nehézségeket Szintagmabokor: valamely közös alaptaghoz két vagy több bıvítmény kapcsolódik. sıt szebb. Válogassa ki a szintagmákat és a morfológiai természető szószerkezeteket az alábbi mondatból! A fák között sátorozó kirándulók csak délután indulnak tovább Pécsre. de különbözı mondatrészi szerepőek. tízéves lenni. látott volna.A szintagmaláncból a „rendezı készítette” alanyos szószerkezet. Az alábbi szókapcsolatok közül melyek a morfológiai természető szószerkezetek. ezek azonos szinten vannak. szép. légy fegyelmezett. távol lenni. és nem azonos szinten van vele. kedves gyermek. tehát szeretetreméltó (kedves—szép) → szeretetreméltó Szintagmasor: végig mellérendelı jellegő szintagmacsoport III. szeret olvasni. vanni van. s melyek a szintaktikai természető szintagmák? vasárnap érkezik. zárva volt. azaz tanulni. Gyakorlófeladatok 1. írva van. édesapám mint tanár. óra alatti. ı vagy én. távol marad. érték marad. testvérem révén. Jellemzıje: a Ø viszonyragos fınévi vagy fınévi értékő alany nem azonos a mondat alanyával. kedves és szép. Szerkezetszintő alany. megtanulhatta volna.

parkosított. mellérendelı alárendelı szóösszetétel szintagma pl. pl . ázik-fázik. okos. szintaktikai típusú szóösszetétel szintagma morfológiai típusú szószerkezet (álszintagma) pl. mellérendelı szintagma pl. napbarnított. bizony jó. tanár lenni. Elemezze és ábrázolja az alábbi szintagmacsoportok szintagmatikus viszonyait! súlyos betegsége miatt régóta hiányzó diák az ajtón halkan kopogtató félénk látogató a meleg szobában izgalmas társasjátékot játszani a városból tegnap a barátjával érkezı vendég sok dolgozatot a szoros határidıig kijavítva hátizsákkal megrakodva visszatérni az éjszakai szállásra 5. jóvoltából. szobában olvas. ↑ szervetlen szókapcsolat ↕ szerves szókapcsolat morfológiai típusú szóösszetétel pl. számfeletti b) nem este. 83 .szintagmalánc. csengetés elıtti. Írja a példákat az ábra megfelelı helyére! a) kútba esett. ebugatta. alárendelı szóösszetétel pl. ↑ szervetlen szóösszetétel ↕ szerves szóösszetétel pl. ↕ állandósult szókapcsolat ( = szókapcsolat) pl. miatyánk. fát ültet. mindenhol. unos-untalan. tehát kellemes pl. de lusta. fátylat borít.és bokor: könyvet olvasva 4.

lent a tónál. ……… fakultatív ………… ………… ………. A gyerekek vidámak voltak. hallgatni muszáj kötött szabad ………. kötelezı vonzat ………. egyeztetés: A gyerekek a szobában voltak. Kati szorgalmas volt. Hasonlítsa össze az alábbi alany-állítmány kapcsolatokat! Igazolja a megadott szempontú elemzésekkel. ……… 84 . Csoportosítsa az alárendelı szintagmákat a bıvítmény kötöttsége szerint! magas homlokú. 2001: 407–417) 8. . Pista mindig jó kisfiú volt. névszói-igei állítmány (Figyelmébe ajánljuk Laczkó Krisztina: Az alany és az állítmány viszonya: hozzárendelés vagy alárendelés? címő tanulmányát! Magyar Nyelvır. hogy a magyar nyelvben ez a kapcsolat nem egyféle! igei állítmány bıvíthetıség: Pista mindig jól tanult. tehetséges a fociban. . tejet iszik. jártas a táncban. Folytassa további példákkal! otthon lenni egyedül legyen Londonban lehetett volna . fiú a házból.6. szintagma morfológiai természető szószerkezet boldog lenni jó legyen fiatalabb lehetett volna 7. küzdelem az életért. kérdezhetıség: Kati könyvet olvasott.

melyek a morfológiai okai annak. hogy a jelzı kötelezı bıvítmény az alábbi mondatokban! Két korsó sört kérek! Három méter anyagból készült a függöny. Azt a könyvet add ide! Ismerve a körülményeket mérlegelni tudta az eseményeket. A kérdıív kitöltıjét Ádámnak hívják. A szıke hajú nıkrıl sok vicc szól. 12. Ádámnak Ádám. Nekitámadni Ádámnak igazán nem volt szép. A negyedik sorban ültünk. hogy az alábbi mondatok kiemelt mondatrészei kötelezı bıvítmények! Az ısz beálltával kezdıdik az esıs idı. Az Ady írta vers elemzése volt a házi feladat. Két éve nem jártam ott. Milyen szintagma részeként szerepel a kiemelt személynév? Drótpostán küldték el a kérdıívet Ádámnak. a kötött fakultatív és a szabad bıvítmények különbségét az alábbi példák segítségével! készít valamit szerelmes valakibe hazámtól távol olvas valamit nagyon szerelmes igen távol 10. 13. Párosítsa az azonos szintagmákat! felriad a lármára sétálni indul férjnél van megette szıröstül-bıröstül ellenfelével birkózik érintetlen hagy váratlan betoppan röpült a boldogságtól szülinapra hív kedvvel dolgozik 85 . Igazolja. Magyarázza meg. de nem Kovács a kitöltı. Magyarázza meg a kötött kötelezı (vonzat). 11.9. Ádámnak a kitöltött kérdıíve visszaérkezett.

Hol itt. Az alábbi. mellérendelı szintagmát tartalmazó egyszerő mondatokat alakítsa át (azonos típusú) mellérendelı összetett mondatokká! (☻ Mellérendelı összetett mondatok. Nemcsak könyvet. Pista. 16. 15. tehát szeretetreméltó ez a kislány. Pista a barátom.14.) Könyvet és füzetet vettem. Jellemezze az alábbi szintagmákat! Milyen hasonlóságokat és különbségeket talál? Pista. hol ott találkoztunk. 86 . a barátom jött el. Keresse meg az alábbi mondat alanyos szintagmáit! Ezek alanyait hasonlítsa össze a mondat alanyával! Sorolja fel a különbségeket! Megérkezvén a tavasz megkezdıdtek az IBUSZ szervezte társasutazások. azaz a barátom jött el. Kedves. hanem füzetet is vettem.

MONDATTAN 87 .

az alany ugyanis struktúramegkülönböztetı elem (vö. A teljes és a hiányos mondat a minimális és a bıvített mondat alkategóriájaként jelenik meg a mondat szerkezeti rendszerében. A határozatlan. ki nem töltésének lehetısége. Korchmáros Valéria (1993: 66). hosszú tél lesz. Elméleti segédanyag egyszerő tagolt tagolatlan (határsáv) összetett alárendelı mellérendelı minimális bıvített szerkesztett szerkesztetlen teljes hiányos teljes hiányos A MGr. A mondat szerkezetének elemzésekor továbbra is fontosnak tartjuk a hiány. Más véleményt képvisel Deme László nyomán M.. Zsófi jártas a matematikában.: Lengyel MGr. Az egyik legérdekesebb (és legproblémásabb) az alanyi vonzathely kitöltésének. Természetesen a kommunikáció folyamatában a hiányos szerkezető mondatok is teljes értékőek (vö.) és általános alanyt (Azt mondják. személyő igei személyragok csak a korábban megnevezett határozott alanyokat (gyerekek. összefügg nyelvünk morfológiai rendszerével. Holnap elutaznak a tulajdonosok.: Kati a könyvet olvassa. hogyan egészül ki a hiány. tapadásos és lappangó alanyú mondatokat a fentiek miatt a MMNy. Azt mondják. a hiányosság vizsgálatát. ill. nénik) reprezentálhatják. 2000: 409): Dörgött Ø. A második mondatokat a szerkezeti hiány jellemzi.: MMNy.A MONDAT SZERKEZETE I. Mondatainkból a kötelezı bıvítmények is elmaradhatnak. Pl.” Bezárják a boltot. mert a hiányzó elemek szintaktikailag. hosszú tél lesz. (Vö. amely eredetileg beletartozik a mondat minimális szerkezetébe. ill. A többes szám 3. általános.) éppen az alanyi vonzathely ki nem töltése és a kontextusból való ki nem egészíthetısége jelöli ki.: Kugler MGr. Az öreg nénik beszélgetnek. hogy mikor milyen mondatrészek maradhatnak el a mikroszerkezetbıl. személyő határozatlan alanyt („Bekopognak az ablakon. Bekopognak az ablakon. A hiány lehetısége ugyanakkor a magyar mondatszerkezet jellemzı sajátja. Szerkezeti hiányt csak olyan elem elmaradása okozhat.: 211. 2000: 376-377). a vonzatosság vizsgálatával összefüggésben bevezeti a minimális mondat fogalmát. Bezárják a boltot. tulajdonosok. illetve esetleg a kötelezı vonzatok további kötelezı vonzatait is tartalmazza.: Dienes Dóra 1978: 7). Elemzési szempont tehát. 88 . nem is tekinti hiányos mondatoknak (vö. – Dörgött az ágyú / a hangja. A minimális mondat nem egyenlı a korábbi nyelvtanok tımondatával. A fentiekkel homonim mondatokban más szövegelızménnyel az alany kihagyása más szerkezeti elemzést indukál: Hazaérkeztek a gyerekek. hiszen az állítmány mellett a hozzákapcsolódó kötelezı vonzatokat. A 3. 237-238). pragmatikailag reprezentálhatók.

a mondat szerkezete szerint hiányos lesz. a második pedig a hallgató). miért? [A példák egy része – megoldás nélkül – a Keszler Borbála szerkesztette Mai magyar nyelvi gyakorlatok I.: az elızı példamondattal). referenciáját a konkrét szituáció.] A mezın sok virágot látok. tagolt. a mondat nem hiányos. szövegkörnyezet határozza meg. bıvített. hiszen a személyrag utal a cselekvı számára és személyére. grammatikailag nem helyettesíthetı (az elsı személy a beszélı. Véleményünk szerint a fınévi igenév önmagában nem képes az állítmány szerepének a betöltésére. hiányos. Itt is igaz azonban az. Ha elsı és második személyő alanyra utal a személyrag. szemantikailag és grammatikailag is egyértelmően kiegészíthetı teljes mondattá. A létigei állítmány csak kijelentı mód.) Az állítmány szerepét nem vihetjük át a tele 89 . személyő határozott alanyra utal az igei személyrag (Ø morféma is lehet!)] (☻ Az alany. bıvített mondat. és az állítmány harmadik személyő. hogy az alany hiánya csak akkor eredményez hiányos mondatot. – egyszerő. nem minimális [A fentebb elmondottakból következik.: minimális [A hiányos mondatok egyik. hiányos mondat.] (☻ Az alany. 1994: 143). hogy kiegészíthetı teljes mondattá. amelybıl a létigei állítmány hiányzik.) A mezın sok virágot lát. hogy ha nincs kitéve az alany. jelen idıben maradhat el. Úgy is fogalmazhatunk. tagolt. Igei állítmány részeként az összetett jövı idıben. tagolt. tagolt. a fog szóalakteremtı segédigével szerepelhet. ismert 3. hiszen a harmadik személy heterogén.] A mezın sok virágot lehet látni. nem minimális [A magyar nyelvben nem mindig szükségszerő kitennünk az alany szerepében álló személyes névmásokat. tagolt. – egyszerő. nem minimális [A mondatból az állítmány hiányzik (vö. még Lengyel MGr. – egyszerő. teljes. nem minimális (a lehet igei állítmány mellett a fınévi igenév az alany) (a lehet intranzitív ige!) A mezın sok virágot látni. Másik vélemény (vö. hiányos mondat.: Berrár Jolán 1977: 87-88) szerint a fenti típusú mondatokban a fınévi igenév a mondat fıtagja (l. teljes.) A mezı virággal tele. bıvített mondat. 2000: 230). bıvített mondat. MGr. Bp.II. – egyszerő. – egyszerő. ha a szövegkörnyezetbıl vagy a szituációból korábban már megnevezett. (A mezı virággal volt tele. feladatgyőjteményben található (Nemzeti Tankönyvkiadó. A mezı virággal legyen tele! stb. Mintaelemzések Hiányos szerkezetőek az alábbi mondatok? Ha igen. más módban és idıben ki kell tennünk. hiszen az elsı és második személy pragmatikai kötöttségő. nehezen felismerhetı fajtája az a típusú mondat.

alanytalan mondat. – egyszerő. Elemezze az alábbi szövegrészletek mondatait szerkezeti szempontból! a) – Uram! – A késemért jöttem! – Hol hagyta? – Valami matrózban.] III. hiszen ezt annak szófaji kötöttségei (határozószó) megakadályozzák. hiányos mondat. – Milyen kés volt? – Acél. minimális [Nem tekinthetı hiányos mondatnak. Gyakorlófeladatok 1. hiányos mondat. valamilyen étel) „tapad” a van létigei állítmányhoz és a tálalva állapothatározóhoz. MGr.: minimális (Tkp. – Akkor nincs baj.) Nyitva van.) Villámlik. – egyszerő. – Hol? – A hátamban. mellette az alanyi vonzathelyet nem tudjuk lexémával kitölteni. a nyelvet beszélı közösség minden tagja számára ugyanazon alany (az étel. tagolt. – Menjünk orvoshoz! 90 . minimális [A példával jól érzékeltethetı a hiányos mondat két legfontosabb jellemzıje (amely egyben meg is különbözteti a tagolatlan mondattól): van mondatrészértéke (itt: állítmány).) Tálalva van.állapothatározóra.] (☻ Az alany. tagolt. ill. A kiegészítést a beszédhelyzet. a szövegelızmény ismeretében kiegészíthetı teljes mondattá. teljes. Az állítmány igei természető!] (☻ Az állítmány. – Gyakran fáj a feje? – Megérett a fájdalomra.) (Milyen a szeme?) Villámlik. MGr. – egyszerő tagolt. – egyszerő. Ø valenciájú ige. MGr. tagolt. a szövegelızmény adhatja.) (☻ Az alany. (Rejtı Jenı) b) – Mi baj édesanyám? – A fejem.: minimális (Az alany hiánya szemantikai és szerkezeti hiányt is eredményez. teljes. tapadásos alanyú mondat. Megvan a kés.

Az elıadás elmarad. – Teljesen zavaros az egész! – Kapcsoljuk ki! – Nem! Hadd nézzem végig! – Megyek lefeküdni. – Ja. 2. de még nem tudjuk. Te nem? – Késıbb. hogy hová. A kisgyerek megy. Jár a baba.) Semmit sem szabad mondania.– Fölösleges. – A fájdalommal akar maradni? – Megszoktam. Majd elmúlik. A kisgyerek megy. Jóska elmarad. persze. – Én sem. – Villanyt kellene gyújtani. Elıbb kezet mosunk. 91 . – Vehetünk még egyet? – Természetesen. Kati? – El. d) – Már beesteledett. – Látom. Peti iskolába jár. barátom. Nem szabad dohányozni. de még nem beszél. Ott a hegyoldalon. – Nem értem. Óvatosan igyátok! – De finom ez a kifli! – Most vettem a boltban. – Mit? – Villanyt gyújtani. Döbbenten hallgattam. – Itt a kakaó is. Hasonlítsa össze az alábbi mondatokat a minimális szerkezet és a hiány lehetıségének szempontjából! Döbbenten hallgattam (a híreket). jár. – Elmondod majd a végét. (Nem tudtam megszólalni. e) – Kész a reggeli! Gyertek! – Rögtön. (Sütı András) c) – Szörnyő! – Miért? Nekem tetszik.

Kati szereti olvasni. 92 .Kati szeret. Kati szeret síelni.

Vannak még hibák. Az igei állítmány (belázasodott) itt azt a változást fejezi ki. határozott alany (a barátom) egy bizonyos állapotba kerül. funkciójáról l. tartalmazza az idıvonatkozást. 93 . Az állítmány az egyszerő. jelentése 4. határozott alanyra (a hajó) vonatkoztatott történést (elsüllyedt) fejezi ki. szerkezeti felépítése 3.AZ EGYSZERŐ MONDATOK MONDATRÉSZEK AZ ÁLLÍTMÁNY Az állítmány (fogalmáról.) elemzését az alábbi szempontok alapján végezzük: 1. amelynek eredményeképpen az egyszerő. határozott alany). Mintaelemzések 1. egyeztetés útján utal az alanyra. bıvítményei I. A barátom reggel belázasodott. igefajok. Az állítmány szófaja a) ige (☻ Igenemek. amely független az alany szándékától. A gyerekek dolgozatot írnak. A mondat igei állítmánya (vannak) létezést jelent a mondatban. amelynek végzıje fınévvel megnevezett alany (egyszerő.) Az igei állítmány modalitást hordozza. A hajó elsüllyedt a tengerben.: Lengyel MGr. Az igei állítmány (írnak) cselekvést jelöl. 2000: 394. szófaja 2.

jelen idejő. Lengyel MGr. hogy a kijelentı módú.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana körébıl. a marad és a múlik ragozott.) A névszói állítmányt olyan névszói-igei állítmánynak tekintjük.: Rácz Endre és Szathmári István (szerk. [Vö. annak szükségszerően ki kell egészülnie a módot. számot. In. dolgot. így az alábbiakban az összetett állítmány névszói részének szófaji hovatartozását vizsgáljuk.) Ebbıl az következik. Mindkét tagmondatnak a hiányzó van létige az állítmánya. idıt. hogy olyan hiányos mondat. Az útszél csupa pitypang.Kinn a bárány.: Mondattani elemzések. harmadik személyő létigei állítmány törölhetı.] b) névszó Az állítmány grammatikai szófaja ige. és mi is azt a felfogást követjük. A kopula a van. Tankönyvkiadó. amelybıl a lehet igei állítmány hiányzik. A magyar nyelv sajátossága. 2000: 230. Az alany és az állítmány jelentésviszonya alapján lehetnek minısítık és azonosítók. amelyben az igei rész Ø fokon van. lentebb). benn a farkas. Tankönyvkiadó. a hasonló típusú mondatokban a fınévi igenevet – Berrár Jolán felfogásával egyetértve – a mondat fı tagjának tekinti. (l. Szerk. Az ilyen típusú mondatok szerkezetileg hiányosak. fogalmat jelölnek. A szakirodalom alapján sem egyértelmő a fenti típusú mondat elemzése. (Juhász Gyula) [A mondatban szereplı állítmányi szerepő fınevek személyt. jelezett alakja lehet. Elfogadható.: Berrár Jolán: Alany és állítmány. 1972.. (Tóth Árpád) Az élet itt nem móka.] 94 . A névszói-ige (összetett) állítmány tehát mondatrészteremtı segédige (kopula) + névszó kapcsolata. (☻ Morfológiai típusú szószerkezet. Édesanyám a legjobb barátnım volt. 1977. 48). Egy másik – de nem elfogadható – felfogás szerint a fınévi igenév a mondat állítmánya. (☻ A mondat szerkezete.) Innen látni a Balatont. Budapest.: Rácz Endre– Szemere Gyula. hogy ha a lexikális fogalmi jelentést mégis névszó hordozza. egy ki nem tett általános alany tartozik hozzá (vö. személyt jelölı igei (segédigei) résszel. A MGr. Budapest. a látni pedig fınévi igenévvel kifejezett alany. ─ a névszói rész: fınév Harry Potter a mai gyerekek regényhıse. (☻ Grammatikai szófaj. 87–88.

A melléknévi állítmányok tulajdonságot. még Lengyel MGr.) Az alanyt az igei személyrag reprezentálja. Az alanyok határozott.) A névmási állítmány – szófaji értékének megfelelıen – indirekt denotatív jelentést hordoz a fenti mondatokban. Az alanyt az igei személyrag reprezentálja (határozott. múlt idejő. (l.─ a névszói rész: melléknév Egy útitárs kedves volt hozzám a vonaton. A mondat állítmánya a kijelentı módú. (☻ Segédigék. Megírtam holnapra a fogalmazást. Ezekben az esetekben az alany és az állítmány jelentésviszonya mindig minısítı. Reggelre minden fehér lett. A számnévi állítmány mennyiséget jelöl az idézett mondatokban. 95 . ─ a névszói rész: számnév Sok az eszkimó. Ki és mi vagy (te)? Ez a könyv az enyém. Az állítmány szerkezete a) egyszerő állítmány Az igei állítmány szerkezete szerint mindig egyszerő állítmány. egyes szám elsı személyő igealak. 2. Kétszer kettı négy. A gyerekek manapság igen magasak. fınévi névmási szófajú. Mindig minısítık. egyszerő alany). Ügyelni kell azonban az analitikus igealakkal – szóalakteremtı segédigével – kifejezett igei állítmány elemzésére. A jövı idejő igei állítmány (fogunk utazni) analitikus szerkesztéső: szóalakteremtı segédige (fogunk) + fınévi igenév (utazni) morfológiai kapcsolata. egyszerő alanyok. │kevés a fóka. ─ a névszói rész: névmás Ki ı? A többi is olyan volt. állapotot fejeznek ki a mondatokban. fınévi. Nyáron Görögországba fogunk utazni. 2000: 395–397. Valamennyi alany határozott. Az állítmány szerkezetileg egyszerő.

2000: 230. b) Az összetett állítmány (névszói-igei) Az összetett állítmány felismerése nem könnyő. harmadik személybe transzformáláskor az igei állítmányi funkciójú létige nem maradhat el. 2000: 256. a grammatikai funkciójú segédige viszont törlıdik. hiszen benne a létigével azonos alakú kopula (= mondatrészteremtı segédige) szerepel.) A diákok meg fogják tanulni a verset. igei állítmányt hoznak létre (vö. múlt idejő igei állítmány analitikus igealak (ige + szóalakteremtı segédige) kapcsolata.: Lengyel MGr.(A morfológiai természető szókapcsolatokban megjelenı fınévi igenév természetérıl l. Az elváló igekötıs fınévi igenév és a személyragozott szóalakteremtı segédige szerkezetileg egyszerő állítmányt eredményez.) Az igei és az összetett (névszói-igei) állítmány elhatárolásában.: Egész nap szép idı volt. ← ← Egész nap szép idı van. kijelentı módba. határozott alany. A feltételes módú. Hová tetszik menni? Meg találom mondani az igazat. a létige vagy segédige probléma megoldásában segíthet a transzformáció: jelen idıbe. szintaktikai típusú szószerkezet. a fınévi igenévvel együtt megjelenı szokott. (☻ Morfológiai típusú szószerkezet. 96 . A mondat határozott egyszerő alanya: a diákok. Egész nap szép Ø az idı. Az este szerettem volna moziba menni. Az alanyt az igei személyrag reprezentálja: egyes szám elsı személyő. A MGr. El szokott menni a barátnıjéhez.) Más véleményt képvisel Uzonyi Kis Judit és Tuba Márta: Hány segédigénk van? Magyar Nyelvır 1999: 108– 116. Egész nap szép volt az idı. Pl.: Lengyel MGr. talál szavakat szintén szóalakteremtı segédigéknek tekinti: analitikus igealakkal kifejezett egyszerő. szerkezetileg egyszerő állítmány. tetszik.

(Juhász Gyula) A mondat állítmánya melléknév és múlt idejő mondatrészteremtı segédige összetételő (fiatal voltam) névszói-igei állítmány.) Petıfi nagy tehetség volt.: MGr. egyes szám második személyő kopulából (vagy) áll. az alanyt pedig a határozott névelıs fınév fejezi ki. Vö. A gyerek tízéves Ø. Az elsı mondatban mondatrészteremtı segédige. (A két mondat transzformációja: A szomszéd udvarban sok a virág. egyes szám második személyő kopula és az alanyesetben álló fınév (légy él) alkotta névszói-igei állítmány.) Mégis oly szép az élet. ige. jelen idı. amely csak kijelentı mód. 97 . múlt idı.: Lengyel MGr. alanya pedig a személyes névmás (te). A szomszéd udvarban sok virág volt. A Ø kopulájú állítmányt nevezzük névszói állítmánynak is. (Juhász Gyula) A mondat összetett állítmánya az egyes szám elsı személyő személyes (birtokos) névmásból (enyém) és a kijelentı mód. jelen idejő. hogy a marad és a múlik segédige sohasem áll Ø fokon: A lány szép Ø. Meg kell jegyezni.: 396. A szomszéd udvarban sok virág van. Vö.) Te még enyém vagy. harmadik személyben használatos: A gyerek ügyes Ø. amelyben az igei rész Ø fokú. alanya a tulajdonnév (Petıfi). Elemzésérıl l. (☻ Segédigék. egyszerő alanyként. lentebb. melynek alanya a kopula személyragjával kifejezett egyes szám második személy. – A lány szép marad. Valamikor én fiatal voltam. Légy egy főszálon a pici él. egyes szám harmadik személyő kopulából (volt) áll. 2000: 397). (Minısítı viszonyú a mondat. – A gyerek ügyes volt.A szomszéd udvarban sok volt a virág. A gyerek tízéves múlt. Mindkét mondatban szerepel a kijelentı módú. (Németh László) A mondat névszói-igei állítmánya alanyesetben álló fınévbıl (tehetség) és kijelentı mód. (József Attila) A mondat állítmánya a felszólító módú. jelen idı. (Juhász Gyula) A mondat állítmánya olyan névszói-igei állítmány. amelyhez egyes szám elsı személyő személyes névmás kapcsolódik határozott. (Az alany és az állítmány jelentésviszonya alapján azonosító. múlt idejő. egyes szám harmadik személyő volt. a másodikban alapszófaj.

amelyben a segédige analitikus igealak (lehetett volna = feltételes mód múlt idı). A mondatnak két igei (horgol és mesél) állítmánya van.) Holnap ügyes kell legyél a vizsgán. az állítmány másik igéje itt is a kell kijelentı módú. (Jelentésviszonya alapján: azonosító. jelen idejő alakja. Ez utal az alany személyére és számára is. Az alanyhoz (a nagymama) tehát halmozott állítmány kapcsolódik. A szerkezet nyelvjárási eredető (elsısorban Erdélyben honos). (☻ Az alany. (Spiró György) A mondatban olyan névszói-igei állítmány szerepel. A mondatátszövıdés eredményeképpen a kell igei állítmány mellé a felszólító módban álló igealak kerül. → Meg kell tanuljam a verset. A kettıs állítmány mondatátszövıdéssel keletkezett. amelynek kopulája egyes szám második személyő. napjainkban a köznyelvben is terjedı forma. az alany tulajdonnévvel kifejezett egyszerő. Az kell. felszólító módú igealakkal szerepel (legyél).Mi voltam én? (József Attila) A mondat névszói-igei állítmánya a fınévi kérdı névmásból és a kopulából áll (mi voltam). határozott alany. alanya pedig az egyes szám elsı személyő személyes névmás (én).) Igazság szerint József is lehetett volna római polgár. jelen idejő. 98 . d) A halmozott állítmány A nagymama horgol és mesél egyszerre. A kettıs állítmány ebben az esetben az igei állítmány egyik sajátos fajtája. Hibalehetıség: Meg kell tanulnom a verset. (Az alany és az állítmány jelentésviszonya minısítı. egyes szám elsı személyő alakja áll. amelyek egymással kapcsolatos mellérendelı viszonyban vannak. A mondat kettıs állítmányú: a kell modális ige mellett a tanul ige felszólító módú. hogy megtanuljam a verset. A kettıs állítmány egyike a névszói-igei állítmány.) c) A kettıs állítmány Meg kell tanuljam a verset. a névszói rész pedig alanyesetben álló fınév (polgár).

az éjjelek már hidegek. Az árvácska virág. Tankönyvkiadó. hogy – mint a fentiek – halmozott állítmányt tartalmazó egyszerő mondatot alkotnak-e. Lengyel MGr. Rácz Endre – Szemere Gyula: Mondattani elemzések. Pl. Mennyi az alma? Ha fınév. [Több állítmány esetén gyakran nehéz eldönteni.: Pista kedves. de bizonyos esetekben kétféle elemzési mód is megengedhetı.: Keszler MGr. fınévi névmás tölti be az állítmány szerepét. A narancs narancs. vagy már több tagmondatból álló összetett mondatok. fınévi névmás vagy fınévi értékő szófaj lehet: így logikai. (Vö. Pl. mint az állítmányé. amelyben a kopulához (lehetek) két egymással kapcsolatos mellérendelı viszonyban levı melléknév (nyugodt és elégedett) kapcsolódik: a halmozott névszói-igei állítmányban az ismétlıdı tag (lehetek) törlıdik.: A sas madár.Nem lehetek én már soha nyugodt és elégedett? (Lengyel József) A mondatban olyan névszói-igei állítmány van. b) A névszói-igei (névszói) állítmány és az alany jelentésviszonyai alapján minısítı és azonosító állítmányokat különböztetünk meg (l. Az igei állítmányok fogalmi jelentését a 1/a fejezet mondatai szemléltetik. minısítı állítmány. MMNy. 2000: 397). Budapest. Minısítı viszonyban az alany jelentésköre szőkebb. ill. Ki ez? A labda Pistáé.: Ez a virág árvácska. jelentésbeli különbség nincs közöttük. Szófajuk csak fınév.) Augusztus végén. 99 . Azonosító viszonyban az alany és az állítmány fogalomköre azonos. A mondat igei állítmánya (hajtja) az alanyban megnevezett személy (molnár) cselekvését nevezi meg. Az állítmány jelentése a) Minden molnár a maga malmára hajtja a vizet. (Vö. Három a tánc. Grammatikai eszközökkel is szőkíthetünk. Az alany szőkítését szemantikai jegyek biztosítják. lentebb). 1971: 245–248. aratás idején. Az állítmány melléknév (számnév) és melléknévi (számnévi névmás) lehet. 1972. Néhány grammatikai fogódzó segíthet az elemzésben (l.: Rácz Endre: Az állítmány. (Lengyel József) A melléknévvel kifejezett névszói állítmány (hidegek) az alany (éjjelek) egy tulajdonságát nevezi meg.)] 3. 2000: 461–462. 42–47. Pl. szintén lehet az alanyállítmány jelentésviszonya minısítı.

amely tulajdonító jelentéső minısítı állítmány. (Az iskolai gyakorlatban a kijelölı jelzıi szerepő családnevet a keresztnévvel együtt alanyként értelmezzük!) 100 . Örömöm a szenvedıké. az lesz az alany: Feri/A barátom a kapus. (Antoine de Saint-Exupéry) A mondat állítmánya fınévvel (forrása) kifejezett névszói állítmány. harmadik személyő egyedített személyt fejez ki. amely az alanyt hovatartozása szerint minısíti. (Vö. alanya pedig az egyes szám harmadik személyő személyes névmás (ı). A mondat névszói állítmánya tehát azonosító (l.A beszéd csak félreértések forrása. Decsi Sándor az én becsületes nevem. Az azonosító predikatív viszony egyik elemzési fogódzója lehet: ha a harmadik személyő személyes névmással kifejezett (vagy azzal helyettesíthetı) rész van a mondatban. az állítmány tehát azonosító.: KMGr. a birtokos személyjellel szőkített jelentéskörő fınév pedig az állítmány. azaz a tulajdonnév (Decsi Sándor). Rácz–Szemere: 1972: 43). (Jókai Mór) A mondatban egy tulajdonnév (Decsi Sándor) és egy köznév között van predikatív viszony. a mővészet még az enyém. így a két fınév közé akár egyenlıségjelet is tehetünk: Décsi Sándor = a(z) nevem. amelynek jelentésköre tágabb. a birtokos személyjeles köznév pedig ugyancsak egyedi fogalom jelölıje. így jelentésköre az alany jelentéskörével azonos. (Ady Endre) A mondat állítmánya az -é birtokjeles fınév (a szenvedıké).: 184) A szent elıd ı [Kazinczy]. a névszói állítmány tehát minısítı. amelyik nyelvtani eszközökkel való szőkítés nélkül is egyedi fogalmat jelöl. ezért a névszói állítmány minısítı. A tulajdonnév természeténél fogva identifikál. mint az alanyt (a beszéd) kifejezı fınévé. (Juhász Gyula) A mondat állítmánya a személyes (birtokos) névmás (az enyém). A predikatív viszony tehát egy fınév és egy fınévi névmás között van: a határozott névelıs fınév egyes szám. A szövegkörnyezetbıl kiemelt mondatban a két fınév közül az alany szerepében az a fınév áll. → İ a kapus. (Sebaj). (Juhász Gyula) A mondat állítmánya a határozott névelıs fınév [a(z) elıd].

egyedített személyt megnevezı fınevek között van azonosító predikatív viszony. Ez a mondat mutatja azt is. Az elemzést az alany-állítmány kötelezı egyeztetése segíti: az egyeztetést pedig az alany irányítja. Menyem nem leányom. határozószóval kifejezett módhatározó és kijelölı jelzıs tárgy bıvíti a mondatban. hogy az azonosító predikatív viszonyban található szavak közül az lesz az állítmány. (József Attila) Az azonosító predikatív viszonyban különbözı számú és személyő névmások szerepelnek. ismerem Á (én) m jól a világot A Hm T ki ezt Jkij 101 . (Szabó Pál) Az igei állítmányhoz (hasadt) a határozott alanyon kívül (a föld) egy névutós fınévvel (az eke alatt) kifejezett helyhatározó és az alany állapotára utaló határozói igenévvel (harsogva) kifejezett állapothatározó kapcsolódik. amely eredményhatározóvá alakítható. Az eredeti mondat alanya pedig eredethatározóként is megjelenhet. határozott alanyt is. hasadt Á a föld áll harsogva h az eke alatt A Háll Hh Jól ismerem ki ezt a világot. milyen nehéz megállapítani.… mert ık én vagyok már. Tehát: A menyembıl nem lesz lányom. Segíthet az a módszer. A menyem nem lesz lányommá. amely személyragjával reprezentálja az egyes szám elsı személyő. (Móricz Zsigmond) Az igei állítmányt. │vım nem fiam. és melyik az alany. hogy az azonosító predikatív viszony melyik tagja lesz állítmány. Az állítmány bıvítményei a) Az állítmány szófaja ige → bıvítményei: határozó és tárgy Az eke alatt harsogva hasadt a föld. Mindkét tagmondatban birtokos személyjeles. (Kiinduló mondataink ugyanakkor fordítva is transzformálhatók!) 4.

(Lev Tolsztoj) A minısítést kifejezı névszói állítmányt (hasonlók) a ragos kölcsönös névmás aszemantikus határozóként és a mind általános névmás ’valamennyien’ jelentésben számállapot-határozóként bıvíti. A névszói rész = fınév → bıvítménye: jelzı Én is b magány és csönd gyermeke lettem. amelyhez határozóragos fınévvel kifejezett hasonlító határozó (tengelyénél) kapcsolódik. (Juhász Gyula) A névszói-igei állítmány a kopulából (lettem) és fınévbıl (gyermeke) áll. A kopula (leszel) mellett középfokú melléknév (nagyobb) áll. A névszói-igei állítmány melléknévvel kifejezett névszói részét (jók) határozószóval (nagyon) kifejezett fokhatározó bıvíti. hasonlók Á a családok mi számáll mind asz egymáshoz A Jmi Hszámáll Hasz 102 boldog .b) A névszói-igei állítmány. (magány és csönd) gyermeke lettem Á én b magány és csönd A Jb Jb c) A névszói rész = melléknév → bıvítménye: határozó Nagyobb leszel b a világ tengelyénél. amelyhez két egymással mellérendelı viszonyban lévı birtokos jelzı kapcsolódik. jók voltak Á A gyerekek fok H fok nagyon A mi boldog családok számáll mind hasonlók egymáshoz. nagyobb leszel Á (te) has tengelyénél (A) H has b a világ Jb A gyerekek nagyon jók voltak.

......... még szakállát Gergely............. .. A nyelv gonosz .. Mátyás.. Gyakorlófeladatok 1................. (népdal) Kertész ........ (Weöres Sándor) A névszói-igei állítmányhoz (boldog lehettem volna) ragos fınévvel kifejezett idıhatározó kapcsolódik.. . Balogh Ádám ...............d) A névszói-igei állítmány igei részéhez kapcsolódik bıvítmény → határozó Köztetek lettem bolond.. a híd rajta... Egészítse ki a mondatokat! Húzza alá az állítmányokat... .......... s van aki .................................... a é véges.............. . ..................... (József Attila) A mondat névszói-igei állítmányának (lettem bolond) igei részéhez... már a hajnalcsillag lefele................... a Balaton vize. lettem bolond Á én h köztetek A Hh é a véges Jé i Gyermekkoromban boldog lehettem volna..... a kopulához (lettem) a személyes névmás kiegészült alakja kapcsolódik helyhatározóként............ ............... és nevezze meg szófajukat! Góg és Magóg ......... ...... én............. A névszó állítmányi szerepe (igei grammatikai szófajisága) indokolja. (Koncz Zsuzsa) .... (József Attila) 103 ........ (Ady Endre) ..... hogy a névszónak lehet idıhatározói bıvítménye.............................. boldog lehettem volna Á A i én i Hi gyerekkoromban III... Gergely két rossz .................. (népdal) A szó veszélyes ... fát ...... (népdal) ..........

ügyesek névszói-igei állítmány ügyes vagyok 3. Egészítse ki az alábbi táblázatot! Fogalmazza meg a névszói-igei és a névszói állítmány kapcsolatát! Magyarázza meg. hogy a névszói-igei állítmány kopulája olyan funkciójú. 5. Szerkesszen mondatokat az alábbi szerkezeti ábrákhoz! Á (Á Á) Á A T Á J A Hfokm Hhas A Á Hh A Hfok Jmi Hi 104 A . hogy névszói-igei (névszói) állítmányuk legyen! Például: Holnap hővös idı lesz. 4. T/2. Alakítsa át az alábbi mondatokat úgy. E/2. amelyben az igei rész Ø fokon van! névszói állítmány E/1. Kati szép volna. E/3. A tengerparton mindig jó idı van. Pista tanuljon! Pista tanult volna. valamint a személyragnak a megjelenését. Pista tanult. A testvéremnek sok barátja van. T/3. Most érdekes mősor van a rádióban. Egészítse ki az alábbi mondatokat! Igazolja. Kati szép …… .2.és az idıjelnek. → Holnap az idı hővös lesz. hogy a hagyományosan névszói állítmánynak nevezett mondatrész valójában olyan névszói-igei állítmány. s így lehetıvé teszi a mód. Kati szép………… ! Kati szép ……………. Tegnap unalmas film volt a tévében. mint egy igeképzı! (Igésíti a névszót. mit jelent az. Ma jó ebéd volt a menzán.) Pista tanulna. T/1.

(Babits Mihály) De eleinte nem csısz vagyok. / legyen hangod igaz az İ ünnepségén. (Ady Endre) Legyen legalább hosszú s szép a búcsúm. szürke. (József Attila) Tanár úr volnék magam is.6. (Juhász Gyula) 105 . mindennapi és iszonyú volt. (Juhász Gyula) Én vagyok a magyar bánatok legbutább siratója. (Ady Endre) Lehetnék én könyvelı is. idegenekbıl válogatni a csıszöket. jelentése. (Sinka István) Mi nem vagyunk tudósok. (Széchenyi István) Egyszer volt szép az anyám tánca. / Szép volt a bánat. (Kosztolányi Dezsı) Egyszerő és igaz jóságod oly gyors. bıvítményei alapján! A tudományos emberfı mennyisége a nemzet igazi hatalma. (József Attila) Az élet a zsibárusok világa. Elemezze az alábbi mondatok állítmányát az állítmány szófaja. (Babits Mihály) Ivan Iljics élete egyszerő. a keserő mezıt. (Juhász Gyula) Szép szerelmem a szelíd szeptember. de egyes állatok egyenlıbbek a többinél. (Lengyel József) Legjobb volt a számőzöttekbıl. (Kosztolányi Dezsı) Vak volt a hajnal. bölcs és nagy volt a Duna. (George Orwell) Zavaros. szennyes. De legnagyobb élvezetem és fıfoglalkozásom továbbra is az olvasás és tanulás maradt. és jó volt a harc. (Kassák Lajos) Csak az én telem nem ily mulandó. hogy) te vagy-e te. / vagy áldott csipkebokor drága tested. lángoló volt. (Tóth Árpád) (Nem tudtam többé. (Juhász Gyula) İ a mezın a harmatosság. (Ady Endre) Miénk volt akkor a kerek világ. (Tóth Árpád) Legyen lelked szabad. aranyszájú papok és hısök sem vagyunk. Csak az én halálom nem ily halandó. (Babits Mihály) Minden állat egyenlı. (Lev Tolsztoj) Jó volt tevéled járni a sárgolyó üröm-vidékét. szerkezeti felépítése. / Ha lusta és kopár az életem. (József Attila) Minden társaságban kényeztettek és szerettek. se méla. (József Attila) Fáradt meg együgyő vagy tán csak jó vagyok. (Lengyel József) Te vagy ma mámnak legjobb kedve/És olyan gazdag ez a ma. hanem szénégetı.

(Juhász Gyula) Tréfás koldus a világ. (József Attila) Milyen jó volna máshol élni. Egy röpüléssel magosabb vagy a magos madárnál. / bot volnék a kezében. (József Attila) Mienk a hely a nap alatt. (Ady Endre) 106 . így vagyok nevetséges. (Ady Endre) Szép szál legény vagy. (Juhász Gyula) Az élet csöndje ez a béke. életem. (Juhász Gyula) Te vagy a célom. (Juhász Gyula) Emberség és jóság csak szavak. (Ady Endre) Ember vagyok. (József Attila) Oly végtelen bús a világ / Oly bús vagyok miattatok.Én is magány és csönd gyermeke lettem.

: A Duna csak folyt. 107 . (József Attila) Az igei állítmány alanya tulajdonnév (egyszerő. 2000: 411). fınévi névmások (Az alany szerepét a fınév minden jelentéscsoportja és – a kölcsönös névmás kivételével – valamennyi fınévi névmás betöltheti. Az alany szófaja a) fınév. határozott alanyt (implicit alany). (Az egyes szám elsı és második személy pragmatikai meghatározottságú. a négyen – morfológiai kötöttsége miatt – a mondat számállapot-határozója. személyő.AZ ALANY Az alany (meghatározásáról l. Magam megyek el. határozott alany szófaja nyomatékosított személyes névmás (csak alakilag visszaható!) (☻Visszaható névmás.) Négyen voltunk az elıadáson. Vö. A mondat többes elsı személyő. 2000: 405) elemzését az alábbi szempontok alapján végezzük: 1. határozott alany).) Pl. Ki látott engem? (Ady Endre) Az igei állítmány alan ya fınévi kérdı névmás (egyszerő. határozott alany). az alany kihagyása nem eredményez hiányos mondatot.) A rakodópart alsó kövén ültem. bıvítményei I. (☻ Személyes névmások. Mintaelemzések 1.: Kugler MGr. szerkezete 3. szófaja 2. határozott alanyára az igei személyrag utal.: Kugler MGr. (József Attila) A mondatban az igei állítmány személyragja reprezentálja az egyes szám 1. A magam egyszerő. fajtái 4. Az alany mindig alanyesetben áll (Ø esetragos).

Állítmányi szerepben (az állítmány igei természetének megfelelıen) a szabad felvehet igei toldalékokat is (szabadjon.Hová mész. eltolódik az ige irányába. nehéz. lehet. sikerül. (Vö. Grammatikailag a mondat részeshatározója (☻). a nyelvtani alany meghatározásakor így nem a jelentésbıl. b) fınévi igenév (☻ Szófajtan: a fınévi igenév. a határozott névelı jelöli a szófajváltást. Varga Györgyi 1974: 70–71.: az alany grammatikai szófaja: fınév) (☻ Grammatikai szófaj.) Csak így lehet célt érni magyarral el. nincs igék.) c) fınévi értékben más szófajú szó (vö. (☻ Szófajváltás. A logikai és a grammatikai alany nem mindig esik egybe. hogy betölthesse az alany szerepét. (József Attila) A számnév eredeti. határozott alanya tehát a határozott névelıs fınévi értékő tıszámnév (az 1). valamint névszói-igei (névszói) állítmányok mellett (pl.: G. az allelúja). hanem a szintaktikai szerkezetbıl. A mondatban az 1 jelzett szó nélkül és határozott névelıvel szerepel. A mondat egyszerő. (a jaj. tilos. van. az alany alakjából és szófajából indulunk ki. szükséges lenne stb.) Hát nem segít a jaj s az allelúja. (József Attila) A kell. illik. Az István megszólítás. Ebben a mondatban viszont az indulatszók aktuális szófajváltással fınévi értékőek. határozott alanyt.) az alany szerepében fınévi igenév áll. a mondat szervetlen eleme. (József Attila) A feltételes módú igei állítmány (kéne) mellett a fınévi igenév személyragos (egyes szám elsı személyő) alakja (pörölnöm) szerepel a mondat grammatikai alanyaként. 108 . Ahhoz. ez egyértelmővé teszi a fınévi értékő használatot. István? A mondatban szintén az igei személyrag reprezentálja az egyes szám második személyő.) Az 1 ilyenformán mindig 1 marad. lexikai szófajában jelzıi funkciójú. Lelkeimmel pörölnöm kéne.: szép. (A mondat logikai alanya.) Szabad-e szívbıl szeretnem? A fınévi igenév lehet a melléknévi lexikai szófajú szabad alanyi vonzata is. A mondatban személyrag nélküli alakban fordul elı. fınevesülnie kell. cselekvéshordozója a nekem lenne. általános érvényő cselekvéshordozóra utal. szabadna). (József Attila) Az indulatszó mint mondatszó a szerkesztett mondatnak szintaktikailag szervetlen eleme szokott lenni. helyes volt.

altat. a muhar. befed. szabad.│elülnek a szürke galambok. mondatban a diáknak esetragos fınév morfológiai kötöttségénél fogva állapothatározó. hasznos stb. itatni szemem. lexikai szófaj. a muhar.) (☻ Morfológiai típusú szószerkezetek. A mondatnak tehát halmozott alanya van (mindhárom határozott alany) Kakuk Marcinak apja is. a gaz lehúz. illetve fınévi névmás. anyja is ivott.) 109 . (Tersánszky Józsi Jenı) Az igei állítmány mellett összefoglaló kapcsolatos mellérendelı szószerkezetet alkotó halmozott alany áll (határozott alanyok). Ennek a mondatnak az alanya a lenni fınévi igenév.) fiatal maradni. (Illyés Gyula) A névszói-igei állítmány mellett fınévi igenévvel kifejezett halmozott alanyok állnak. (Babits Mihály) A két tagmondat alanya egy-egy fınév. határozott alany. A mondat alanya a kell igei állítmány mellett az annyi: aktuális szófaja. illik állítmányok mellett is megjelenhet: pl. (☻ Aktuális. pl. lehet. alkalmi szófajváltással fınév. Az alany szerkezete a) egyszerő alany Kékek az alkonyi dombok. a gaz) kapcsolódik. c) összetett alany Jó lenne sokáig diák lenni/maradni.: Kugler MGr. szintaktikai típusú szószerkezetek.: Nem szabad ideges lenni. S elég lett volna ujonnan nekem csak legeltetni. amely Ø ragos fınévbıl (diák) és lenni/maradni segédigenévbıl áll. b) halmozott alany A dudva.] Hibalehetıség: a Jó lenne diáknak lenni. [Összetett alany elsısorban értékelı-modális tartalmú állítmány mellett lehet: vö. 2000: 407.Annyi kell nekem is. szerkezetileg mindkettı egyszerő. (Ady Endre) Az igei állítmányokhoz több fınévvel kifejezett alany (a dudva. Lexikai szófaja számnévi mutató névmás.: Nehéz (szép. A névszói-igei állítmány (jó lenne) mellett összetett alany szerepel. Ritkábban a kell.) 2.

hanem a nagyapjuk építette szószerkezet bıvítménye: alárendelt alanyként a minıségjelzıi szerepő igei-igenévi (építette) alakkal kifejezett cselekvés végzıjét nevezi meg. elfogadva a fenti.) b) határozatlan alany Valaki hiányzik a táncból.: Kugler MGr. Elemzéseinkben a hagyományos értelemben minısítjük az alany fajtáit. (József Attila) A két tagmondat igei állítmánya mellett fınevek (a hó. (Shakespeare) 110 . Ebben az értelemben az alany határozottsága független attól. Valami bőzlik Dániában. (☻ Tárgy. Összefügg ez azzal. egyértelmőbbnek tartaná a határozottság.d) szerkezetszintő alany A fiatalok beköltöztek a nagyapjuk építette házba. Az alany fajtái a) határozott alany Meghatározása nem egyértelmő. a bádogeresz) tölti be az alany szerepét. fát nevelek. (József Attila) Az alany kihagyása esetén az elsı és második személyő igei személyrag is határozott alanyra utal (implicit alany). Roskad a kásás hó. amely nem határozatlan vagy általános. (☻ Elsı és második személyő személyes névmás. Hagyományosan határozott minden olyan alany. 2000: 410–411. hagyományos értelmezést is.) A MGr. hogy az determinált-e. hogy az elsı és a második személy pragmatikai reprezentációjú. Problémát jelent azonban. amelyet meg tudunk nevezni. határozatlanság szemantikai kategóriájának egységes alkalmazását: vö. specifikussá tett-e. hogy így az alany határozottsága – határozatlansága mást fed.) 3. Alanyi szerepő a birtokos személyjeles nagyapjuk fınév is. Ezek határozott alanyok. Kertész leszek. ill. A mondat igei állítmánya (beköltöztek) mellett határozott alany áll: a fiatalok. │cseperészget a bádogeresz már. mint a tárgyé. Ezt szemlélteti a szerkezeti ábra is: Á A Hh Jmi A (☻ Alanyos szintagma. de nem a mondat alanya.

ill. Általános alanyról akkor beszélünk. Erdıtőz idején nem kíméli magát az ember. az igei állítmánnyal jelölt eseményhez bármilyen cselekvéshordozó kapcsolható. amely bárkire vonatkozhat. A nyelvközösség tagjai azonos elemmel egészíthetik ki (az idı). vagy nem akarja megnevezni az alanyt. Megint jınek. (Petıfi Sándor) A többes szám harmadik személyő igei állítmányok személyragja határozatlan alanyra utal. így – ha a szövegelızményben nem neveztük meg a cselekvıt és az nem általános érvényő – az igei személyrag csak határozatlan alanyt jelölhet.) d) lappangó-tapadásos alany Többre nem telik. (Lengyel József) Az alany szerepében álló ember fınév bármely cselekvéshordozóra vonatkozhat. a nép általános jelentéső fınevek is. ezért általános alanyt fejez ki. Lappangó alanyú mondat. hogy a nyelvet beszélı közösség tagjai azonos fıfogalom alá tartozó elemmel egészíthetik ki (anyagi javak. A határozatlan alany csak harmadik személyő lehet. A fenti mondatokban fınévi általános névmás (mindenki) áll az alany szerepében. Szerkezete szerint nem tekintjük hiányos mondatnak. A harmadik személy csak grammatikailag reprezentálható.A fenti mondatokban a beszélı nem tudja. ameddig a takaród ér!). (Hasonlóan a világ. (☻ A mondat szerkezete. Tapadásos alanyú a mondat. c) általános alany Mindenki magából indul ki. A határozatlan alany tipikus kifejezıje a határozatlan névmás. Mindenki a maga lovát dicséri. ha az állítmányban kifejezett azonosítás vagy minısítés bárkire vagy bármire vonatkozhat. általános alanyt fejez ki. pénz). a többes szám második személyő (Nem hallottátok Dózsa György hírét?) és a többes szám harmadik személyő igei személyrag is (Azt mondják. hogy hosszú tél lesz. A többes szám elsı személyő igei személyragon kívül általános alanyra utalhat még az egyes szám második személyő (Addig nyújtózkodj. Vigyázzunk az egészségünkre! A többes szám elsı személyő igei állítmány olyan felszólítást fejez ki. kopogtatnak. Nem hiányos szerkezető. Ezek az alanyok határozatlanok. Jellemzıje.) Délre jár. Az alany tehát általános. 111 .).

(Alkonyodik.) (Alanytalan mondat. Az igei állítmány Ø valenciájú. Nem kíván semmilyen kiegészítést.) (☻ A mondat szerkezete.)

4. Az alany bıvítményei a) Az alany szófaja fınév → bıvítménye jelzı.

A vidám gyerekek az udvaron játszanak. A határozott, egyszerő alany (a gyerekek) szerepében álló többes számú fınév elıtt melléknévi szófajú minıségjelzı áll. A gyerekek labdája kigurult az úttestre. * A határozott, egyszerő alany egyes szám harmadik személyő birtokos személyjeles fınév (labdája), az elıtte álló Ø viszonyragos többes számú fınév (gyerekek) az alany birtokos jelzıje.

Két gyerek hiányzott ma az óráról. Az alany (gyerek) elıtt álló számnév (két) mennyiségjelzı.

b) Az alany szófaja fınév → bıvítménye hátravetett, jelzıi értékő határozó. A Balaton, nyáron nagyon kellemes. A jó segítıtárs, a munkában igen fontos. A szerkezet jellemzıirıl: Balogh MGr. 2000: 135–136.

c) Az alany szófaja fınévi igenév → tárgy és határozó kapcsolódik hozzá bıvítményként. Nem jó a leányt egymagára hagyni. (Jókai Mór) A névszói állítmány mellett fınévi igenév az egyszerő alany, amelyet tárgy és határozó bıvít, mert a fınévi igenév igei tulajdonsága, hogy tárgy és határozó kapcsolódhat hozzá. (☻ Szófajtan: fınévi igenév.)

112

Nem kell az embernek Istennel kikezdeni. (Németh László) A kell igei állítmányhoz fınévi igenévvel kifejezett grammatikai alany (kikezdeni) kapcsolódik, amelyet aszemantikus határozó bıvít (Istennel). A részeshatározó (az embernek) az állítmány bıvítménye; ez olyan részeshatározó, amely tulajdonképpen a mondat logikai alanya, cselekvéshordozója. (☻ Részeshatározó.)

* Ha a névelı (a, az, egy) az egész szószerkezetre vonatkozik példamondatainkban a névelı hovatartozását nem jelöljük.

II. Gyakorlófeladatok
1. Egészítse ki a mondatokat a hiányzó alannyal! Állapítsa meg az alany szófaját! Sok ………. disznót gyız. Hátravan még a ……….. . ………….. is veszett Mohácsnál. ………….. se jobb a Deákné vásznánál. Lefelé folyik ……….. . Az embert el lehet ………., de nem lehet …………. . (E. Hemingway)

2. Állapítsa meg, milyen fajtájú alany szerepel az alábbi mondatokban! Nem nınek a fák az égig. Hallgatni arany. Nem én kiáltok. (József Attila) ……………………………………… ……………………………………… ………………………………………

Mindenki megtanulhatja az elemzési módszereket. …………………..…... A Duna a Fekete-erdıben ered. A teremben sokan vagyunk. Az udvaron kiabálnak. Valaki kopogtat az ajtón. ……………………………………… ………………………….…………… ……………………………………… ………………………………………

3. Az alábbi mondatok közül melyekben talál általános alanyt? Árnyékáért kell becsülni a vén fát. Árnyékáért becsülik a vén fát. Árnyékáért becsüli az ember a vén fát.

113

Árnyékáért becsülendı a vén fa. Árnyékáért becsüljük a vén fát. Árnyékáért becsülöm a vén fát. Árnyékáért becsüljétek a vén fát! Mindenki az árnyékáért becsüli a vén fát.

(L.: Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Szerk.: Keszler Borbála. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1994.)

4. Elemezze és ábrázolja szerkezeti viszonyaik szerint az alanyokat és bıvítményeiket! A tarka népek közt jó ülni csöndben S a tarka képeket elnézni jó És jó csodálni oly sok nagy szerelmet. (Juhász Gyula)

5. Elemezze az alábbi mondatokban és az összefüggı szövegben található alanyokat a 107. oldalon felsorolt szempontok alapján! Valaki útra vált belılünk. (Ady Endre) Néha a kevesebb több volna. Ki-ki a maga háza elıtt söpörjön! Oly szép dolog elfáradni és pihenni. (József Attila) Nincs itt semmi szép. (József Attila) A jó elnyeri jutalmát. Ti jók vagytok mindannyian. (József Attila) Jó lenne mindig fiatal maradni. Valamikor ki kell kötni. Valaminek kell már jönni. (Ady Endre) Ide kell hoznunk a nagyvilágot. (Veres Péter) Valakit szeretni kell. (Márai Sándor) Nemcsak kenyérrel él az ember. Nem könnyő tanár lenni. Ki ı? Pista, gyere ide! Olyan kell nekem. Hasznos dolog tanulni.

114

Ez itt kellemes táj. Fölfigyelt a világ az új találmányra. Most figyelj, Péter! Szóból ért a magyar ember. Ezt a könyvet érdemes elolvasnotok. Már megint csöngetnek.

A máglya mellett a csısz szalmából vet magának ágyat. De nem alszik, csak forgolódik. Hol az egyik oldala fázik, hol a másik. Ha nagyon közel fekszik a tőzhöz, a melegben elszundít egy kicsit. És akkor vagy a szalma gyullad meg alatta, vagy még inkább a vattás kabátját gyújtja meg a kipattanó szikra. A vattás ruhát eloltani szinte lehetetlen, az ember utolsó rongyai így pusztulnak el. (Lengyel József)

6. Szerkesszen mondatokat az alábbi szerkezeti ábrákhoz!

a)

Á

c)

Á

A

A

T

Hh Jmi

Jmi

b)

Á

d)

Á

A

Hh T

A

Jme

Hh

115

: Az állítmány elemzésének szempontjai: 93. Jelölje aláhúzással az alábbi mondatok alanyát és állítmányát! Elemezze ıket minden tanult szempontból! Én mindig tanár szerettem volna lenni. 116 . . Mostani élményeink egyszer majd emlékek lesznek. oldal. Nem vagyunk gyerekek – mondtad. hogy azok voltunk… Negyvenkilenc éves leszek… Rég lesz már. . Ha lehetnék Neked csak egy személy. Miért nem lehettem régi költı? Nem volna kérdés.7. hogy meg fogom szerezni az oklevelet. Nem kell a szigorlaton izgulnunk. Szép volt kiválasztottnak lenni. pedig bizony. mászkálni a napon.) Értelmiségi vagyok… Mentségemre szolgáljon: te is az vagy. 8. Bízom benne. De most már szeretnék szárítkozni. az alany elemzésének szempontjai: 107. Elemezze Petri György versrészleteiben az alanyokat és az állítmányokat minden szempont szerint! (Vö. Az évfolyamon te vagy a legjobb nyelvészetbıl. oldal. Csak neked volna jogod nem szeretni. hogy fiatal voltam. Ha lehetnék Neked megállás eltőnıben. hogy szeretlek-e.

Nyolcadik után gimnáziumban szeretném folytatni tanulmányaimat. Mindig sokan vagyunk az elıadásokon. Huszonhárom éves múlt a barátom. Keresse meg az alábbi szöveg mondatainak alanyát és állítmányát. hogy az ember azt tanulja a legszívesebben.Bárki megtanulhatja az elemzési módszereket. Egy bátyám van. Én idén végzem a hetediket. Mi lesz a gimnáziumban? Majd meglátjuk! 117 . amibıl jó eredményeket ér el. Te mennyi vagy? Ne is kérdezd! 9. mostanában is szoktam egy példatárból feladatokat megoldani. Talán huszonhárom éves leszek akkor. Ha van idım. Azt mondják. Jó lenne sokáig diák maradni. de az az igazság. mert nagyon jó volna bekerülni egy tagozatos osztályba. hogy a többi tantárgyat sem szabad elhanyagolnom. jövıre nyolcadikos leszek. de matematikából eddig én voltam a legjobb az osztályban. Nem lesz könnyő elhagynunk az intézetet. jellemezze ıket! Szabó Gábor vagyok. Ha szakkörbe jártam volna. és a bizonyítványom is ezt mutatja. bár nem mindig könnyő a felkészülés. van tehetségem a tanuláshoz. Mindenki lehet a legjobb. de a mi iskolánkban nincs matematika-szakkör. Jó lenne felkészült tanár lenni. Elhatároztam. Tavaly még ı is tanuló volt. most katona. akkor könnyebb lenne a dolgom. hogy jövıre még több idıt fogok példamegoldásra fordítani. Szeretném jó eredménnyel elvégezni a szakot. 10. Tudom. Az elemzési módszereket jól meg kell tanuljátok. Nem szeretnék dicsekedni. Elemezze az alábbi mondatok alanyát és állítmányát minden szempontból! A fıiskolán sokat lehet tanulni. Engem különösen a matematika érdekel. A szemináriumokról senki sem hiányzik. amelyet rendszeresen gyakorolni kell. A matematika olyan tantárgy.

lexikai szófaj. alakja 3. amely fınévvel megnevezett tárgyra (szerepet) irányul (határozatlan. A tanul igei állítmány a határozott névelıs fınévvel kifejezett alany (a színész) olyan cselekvését fejezi ki. Adyt olvasom. funkciójáról l. A szeretnék igei állítmány határozatlan tárgyi bıvítménye fınévi értékben álló névmás (lexikai szófaja melléknévi mutató névmás). ill. Balogh MGr. 2000: 414) elemzési szempontjai: 1. A tárgy szófaja a) fınév A színész szerepet tanul. Adyt olvasok. Az igei állítmányban (kergetik) megnevezett cselekvés a kölcsönös névmással (egymást) kifejezett tárgyra irányul (határozott.A TÁRGY A tárgy (fogalmáról. határozott ragozású. Az igei alaptagot (értesítettél) a személyes névmás többes szám elsı személyő alakja (minket) bıvíti a tárgy funkciójában (határozott. Olyat szeretnék én is. fajtái 5. Az igei állítmány ennek megfelelıen lesz általános. iránytárgy az elsı mondatban részelı értékő (Ady néhány versét…). A tulajdonnévvel kifejezett határozott. bıvítményei I. iránytárgy). Minket nem értesítettél. szófaja 2.) 118 . iránytárgy). szerkezeti felépítése 4. a másodikban pedig Ady teljes életmővére vonatkozik. (☻Aktuális. iránytárgy). b) fınévi névmás A fiúk egymást kergetik az udvaron. Mintaelemzések 1.

határozott. Az igei alaptagot (mondott) aktuálisan fınévi értékben szereplı tagadószó (nemet) bıvíti tárgyként (határozatlan. b) jelöletlen tárgy Csak esténként tudok olvasni. A tárgy alakja a) jelölt tárgy Divatos ruhát vettem a bálra.) Nem akarok vitatkozni. iránytárgy. Az igei alaptag (szeretem) mellett fınévi értékő melléknév (a szépet) áll a tárgy szerepében (határozott. igék vonzataként is). ezért jelöletlen tárgy (határozott. Tartsd meg a szavad! Az igei alaptaghoz (tartsd meg) egyes szám második személyő birtokos személyjeles fınévvel kifejezett tárgy (a szavad) kapcsolódik tárgyrag nélkül. Az igei alaptag (vettem) mellett -t tárgyragos fınévvel kifejezett tárgy (ruhát) áll.c) fınévi igenév (☻ Szófajtan: fınévi igenév. kezd stb. 2. Az igei állítmányt (tudok) fınévi igenévvel kifejezett tárgy bıvíti (olvasni). Az akarok tranzitív igei állítmány mellett fınévi igenév szerepel tárgyként (hasonlóan a tud. mer. d) fınévi értékben más lexikai szófajú szó (szófajváltással) ☻ A vılegény nemet mondott. Az ilyen tárgyat jelölt tárgynak nevezzük (határozatlan. szeret. A fınévi igenévi tárgy nem kap tárgyragot. Édesanyám titeket is vár vacsorára. iránytárgy). Ez is jelölt. Szeretem a szépet. Bizonyos morfológiai helyzetekben a tárgy lehet jelölt és jelöletlen is: az egyes szám elsı és második személyő személyes és visszaható névmás: engem ~ 119 . Az igei alaptagot (vár) többes szám második személyő személyes névmás tárgyragos alakja bıvíti tárgyként (titeket). iránytárgy). kér. bír. iránytárgy). eredménytárgy). mindig jelöletlen tárgy.

A tárgy szerkezeti felépítése a) egyszerő tárgy Milyen ajándékot készítsek neked? Az igei alaptaghoz (szeretnél) egy szóalakból álló tárgyragos fınév (ajándékot) kapcsolódik tárgyként. 3. hogy az alanyi és tárgyi mondatrészszerep megkülönböztetése csak a szórend alapján lehetséges. (Figyelem: a morfológiai típusú szószerkezet két tagja nem szükségszerően áll egymás mellett a mondatban!) 120 . Engem hívnak Fábián Pistának. Az igei alaptag (szeretne) vonzata összetett tárgy: a ragtalan melléknév (boldog) és a fınévi segédigenév (lenni) morfológiai típusú szószerkezete. azaz a tárgy egyszerő (határozatlan. az egyes szám elsı és második személyő birtokos személyjeles szóalakkal kifejezett tárgy: veszem a kalapom ~ kalapomat. eredménytárgy). magad ~ magadat szidod. A szerkezettag szintjén lévı másik tárgy pedig (a verset) a folyamatos melléknévi igenévvel (író) kifejezett jelzı vonzata (egyszerő határozott. határozott iránytárgyként.engemet vár. eredménytárgy). Az igei állítmányhoz (hívnak) az engem személyes névmás kapcsolódik tárgyként. A mondatban két.) b) összetett tárgy Mindenki szeretne boldog lenni/maradni. jelöletlen.) Riporter szeretnék lenni. A verset mi író diákot megdicsérték. A kutyám kergeti a macskám. Az igei alaptaghoz (szeretnék) ragtalan fınév (riporter) és fınévi segédigenévbıl (lenni) álló összetett tárgy kapcsolódik. A tárgy jelöletlensége bizonyos esetekben a magyar nyelvben is eredményezheti azt. határozott iránytárgy. (☻Szintagmalánc. tárgyragos fınévvel kifejezett tárgy van: az egyik (diákot) az igei állítmányhoz (megdicsérték) kapcsolódik egyszerő. (☻ Morfológiai típusú szószerkezet.

Szeretnék tanár lenni és maradni.Nem akarok húszéves elmúlni.) 4. grammatikailag nem helyettesíthetı. Az igei alaptagot két. Az igei alaptaghoz (meghívtak) egyes szám elsı személyő személyes névmás (engem) kapcsolódik jelöletlen. ha jelentéstartalma a kommunikáció résztvevıi számára egyértelmően világos denotátumra vonatkozik. 121 . az igei alaptag alanyi ragozású(!).) Emiatt nem is szükséges a határozottságbeli egyeztetés (↔ a határozott tárgy egyéb eseteivel). határozott iránytárgyként. Az összetett tárgy segédigeneve életkor-kifejezésekben az (el)múlni szóalak is lehet. A többszörös tárgy a mondat több szintjét átfogja. eredménytárgyak). mint a fınévi igenévvel kifejezett tárgy. (☻ Szintagmalánc. azaz halmozott tárgy bıvíti (határozatlan. Az igei alaptaghoz (szeretnék) olyan összetett tárgy kapcsolódik amelyben a ragtalan fınév (tanár) mellett a fınévi segédigenév (lenni és maradni) halmozódik. Az elsı és második személyő személyes névmással kifejezett tárgy mindig határozott. egymással mellérendelı viszonyban álló tárgyragos fınévvel kifejezett. A mondatban tehát két tárgyas szintagma van: próbáltam írni és a verset írni.) specifikussá tett (↔ az alany határozottsága). egyedített. iránytárgyak). (☻ Határozott alany. hiszen az elsı és a második személy pragmatikai meghatározottságú. Az igei alaptagnak (próbáltam) fınévi igenévvel kifejezett tárgya van. A tárgy fajtái A logikai határozottság szerint A) határozott tárgy Határozott a tárgy. (☻ Személyes névmások. szintagmaláncot alkot. d) többszörös (szerkezetes) tárgy Valamikor én is próbáltam verset írni. a) az elsı és a második személyő tárgy Engem is meghívtak az esküvıre. Az összetett tárgy ugyanazon igei állítmányok vonzata. Ehhez a tárgyhoz (írni) tárgyragos fınévvel kifejezett tárgy kapcsolódik. amelyek többszörös tárgyat alkotnak (határozatlan. (Csak tranzitív igéké!) c) halmozott tárgy Kiflit és zsemlét vettem a boltban. a tárgy egyénített. mindig egyértelmő a beszédhelyzetben.

A határozott tárgy egyéb kifejezıirıl l. az ige pedig határozott ragozású. ill. így a tulajdonnévvel kifejezett tárgy is határozott tárgy lesz. A szerkezettag szintjén lévı határozott tárgy irányítja az mondatszinten lévı igei állítmány ragozását.: Balogh MGr. személyő. Határozott tárgy. Már vénülı kezemmel fogom meg a kezedet. 2000: 139) Régóta ismerem Pétert. Tanuld meg a verset! Az igei állítmányhoz (tanuld meg) határozott névelıs fınévvel (a verset) kifejezett határozott 3. b) a harmadik személyő határozott tárgy (meghatározott szófaji. (A határozott névelı funkciója az egyedítés. 122 . Az igei alaptaghoz (megoldjuk) tárgyragos fınév (példát) kapcsolódik iránytárgyként. Szeretem b édesanyám levelét olvasni. Balogh MGr. iránytárgy). személyő iránytárgy kapcsolódik. A tulajdonnév mindig határozott (identifikál). tehát az állítmányi szerepben álló igei határozott ragozású. személyő iránytárgyként. a birtokos személyjel reprezentálja a birtokost.) Az igei alaptag határozott ragozású. 2000: 416–417. szintaktikai jellemzıi vannak: vö. A tárgy ezért határozott 3. amelynek általános névmással kifejezett kijelölı jelzıje van. Az igei alaptaghoz (szeretem) közvetlenül fınévi igenév kapcsolódik tárgyként. (Ady Endre) Az igei állítmányt (fogom meg) birtokos személyjeles fınév (a kezedet) bıvíti határozott 3. morfológiai. Bármelyik példát megoldjuk. ennek következménye. (Petıfi Sándor) Az igei alaptaghoz (keresnek) az egyes szám második személyő személyes névmás kapcsolódik jelöletlen iránytárgyként (téged).Téged keresnek szemeim. hogy az igei alaptag határozott ragozású (határozottságbeli egyeztetés). személyő határozott iránytárgya van. Az igenévnek birtokos személyjeles fınévvel kifejezett 3. Az igei alaptag határozott ragozású. Az igei állítmányhoz (ismerem) tulajdonnév tárgyragos alakja (Pétert) kapcsolódik tárgyként (határozott.

ill. nem egyedített.) A nagymama minden este fız vacsorát. ha a jelzıje kérdı névmás. a határozatlan és az általános (a mind és a valamennyi kivételével) ugyanígy viselkedik: vö. még Balogh MGr. személyő eredménytárgyként. A fınévi igenévvel kifejezett tárgy határozottsága.B) határozatlan tárgy (nem egyénített. amelynek számnévi általános névmással kifejezett jelzıje van (minden). mint az alanynál. (Szeretek olvasni. Mit keresel? A fınévi kérdı névmással kifejezett tárgy határozatlan. így határozatlan a 3. Az igei alaptaghoz (akarok) a fınévi igenév (nézni) kapcsolódik tárgyként. személyő tárgya van (határozatlan iránytárgy). személyő tárgy. A mondatban tehát többszörös tárgy van. harmadik személyő iránytárgy.: Balogh MGr. amely határozatlan 3. mi Milyen könyvet keresel? Határozatlan lesz a tárgy akkor is. határozatlan alany. A kiállításon minden képet megnézek.) A határozatlan tárgy egyéb lehetıségeirıl l. [A kérdı névmáson kívül a vonatkozó. 2000: 417. nem specifikussá tett tárgy) (Figyelem! A határozatlanság fogalma mást jelent a tárgy esetében. 123 . és az határozatlan-e vagy határozott: Balogh MGr. Szeretem Márai könyvét olvasni. Az igei állítmányhoz (megnézek) olyan tárgyragos fınévvel kifejezett tárgy (képet) kapcsolódik. Szeretek könyvet olvasni. hogy van-e további tárgyi bıvítménye. A fınévi igenévi alaptagnak (nézni) tárgyragos fınévvel kifejezett határozatlan 3. 2000: 416–417.) (☻Határozott.] Este filmet akarok nézni. az igei alaptag általános ragozású. 2000: 417. A mondat igei állítmányát (megnézek) fınévi értékő számnévi általános névmással kifejezett tárgy (mindent) bıvíti. személyő iránytárgy. határozatlansága attól függ. Az igei alaptag általános ragozású. Az igei alaptaghoz (fız) névelıtlen tárgyragos fınév (vacsorát) kapcsolódik határozatlan 3. A kiállításon mindent megnézek. az igei alaptag pedig általános ragozású.

Alakilag tárgy.) A Tiszát töltésekkel vették körül. b) eredménytárgy A gyerekek a szakkörön repülıgépet építettek. Az ilyen tárgy: idıhatározói értékő tárgy. Az igei alaptaghoz (vették körül) tárgyragos fınévvel (Tiszát) kifejezett határozott 3. amely az igei alaptagban megnevezett cselekvés eredményeképpen jön létre (repülıgép). Az alany (diák) minıségjelzıjét kifejezı folyamatos melléknévi igenevet (olvasó) ragos fınévvel kifejezett tárgy (újságot) bıvíti. A tárgy tehát eredménytárgy. amely a melléknévi igenévi alaptagban megnevezett cselekvés elıtt is létezett. 124 . személyő tárgya (repülıgépet) azt a dolgot nevezi meg. funkciója. Az igei alaptag (építettek) tárgyragos fınévvel kifejezett határozatlan 3. Az igei alaptag tárgya fınévi értékben használt tárgyragos számnév (hármat). határozatlan tárgy. amely azt a dolgot nevezi meg. amely az igenévi alaptagban megnevezett cselekvés eredményeként jön létre (fogalmazás). A fınévi igenévvel jelölt alanyhoz (írni) tárgyragos fınévvel kifejezett határozatlan tárgy kapcsolódik. A más esetekben tárgyatlan igei alaptaghoz (éltek) tárgyragos fınév (évet) kapcsolódik tárgyként. határozott tárgy. személyő tárgy kapcsolódik. jelentése alapján azonban idıhatározónak felel meg: Húsz évig éltek. A tárgy tehát eredménytárgy. c) a határozói értékő tárgy Szüleim me húsz évet éltek a fıvárosban. Holnapra fogalmazást kell írni. A tárgy (Tiszát) iránytárgy. Hármat rikkant a rigó. tényleges jelentése: háromszor = számhatározói értékő tárgy. határozatlan tárgy. amely azt a dolgot nevezi meg. egyszerő tárgy. (Határozott. A tárgy (újságot) tehát iránytárgy. és amelyre a cselekvés irányul.Jelentéstani szempontból a) iránytárgy Az újságot mi olvasó diák a barátom. amelyre az alaptagban megnevezett cselekvés irányul.

Az igei alaptagot (vettem) ragos fınévvel kifejezett határozatlan iránytárgy (cipıt) bıvíti. Tegnap vettem egy mi új cipıt. (Vö. személyő iránytárgya (levelét) van. A feleségéhez írott levelet reggel elküldte. Az igei állítmánynak (elolvastam) birtokos személyjeles fınévvel kifejezett határozott 3. amelyhez birtokos jelzı kapcsolódik. nyáron nagyon szeretem. A tárgy bıvítményei a) A tárgy szófaja fınév → a bıvítménye jelzı. A fenti példákban: A nyári Balatont nagyon szeretem.: Balogh MGr. Elküldesz engem. jelentése: kissé. A levelet a feleségéhez reggel elküldte. amelynek jellemzıje. amelyhez értelmezı (a barátodat) kapcsolódik. Egy kicsit megfáztam a vonaton. személyő iránytárgy (Pétert) kapcsolódik. é a barátodat? Az igei állítmánynak (elküldesz) egyes szám elsı személyő személyes névmással kifejezett határozott iránytárgya (engem) van. amelynek értelmezı jelzıje van: a barátomat. A fınév tipikus szabad bıvítménye a hátravetett határozó. 5. amelyhez egy melléknév (új) kapcsolódik minıségjelzıként. A tárgy fokhatározói értékő tárgy. hogy elöl álló jelzıvé alakítható. 2000: 135– 136) 125 . Az igei állítmányhoz (várom) tárgyragos személynévvel kifejezett határozott 3. é a barátomat. A más esetekben tárgyatlan igei alaptaghoz kapcsolódó birtokos személyjeles fınévvel kifejezett jelöletlen tárgy helyhatározói körülményre utal. A Balatont.Járom az utam. Elolvastam a b barátnım levelét. A tárgyatlan igei alaptagot (megfáztam) fınévi értékben használt tárgyragos melléknév bıvíti tárgyként. Várom Pétert. b) A tárgy szófaja fınév → bıvítménye hátravetett (jelzıi értékő) határozó. A tárgy tehát helyhatározói értékő.

Elemezze a mondatok tárgyát szerkezeti felépítésük alapján! Nem az énekes szüli a dalt. határozó. II. 2. amelynek birtokos személyjeles fınévvel kifejezett határozott 3. (Szép Ernı) A Tisza-parton mit keresek? (Ady Endre) … miért a végét nem lelı idı? (Babits Mihály) … lassan és remegve játszani kezdtem a melódiát. Sok gyerek szeret m hangosan tanulni. Az igei alaptaghoz (szeret) kapcsolódó fınévi igenévvel kifejezett határozatlan tárgynak (tanulni) ragos melléknévvel kifejezett módhatározója (hangosan) van.c) A tárgy szófaja fınévi igenév → bıvítménye tárgy. Sokat gondolkodtam a válaszon. Az igei alaptaghoz (szeretném) fınévi igenévi tárgy (elmesélni) kapcsolódik. amennyit bírtam. amelynek ragos melléknévvel kifejezett állapothatározója (vígan) van. (Babits Mihály) Hiába döngetek kaput.(Szabó Lırinc) És én ne szánjam Ninivét… (Babits Mihály) … és itthagyott minket magunkra. (Kosztolányi Dezsı) Játszani szeretnék mostan. (Kölcsey Ferenc) Az igei alaptaghoz (tudok) fınévi igenévi határozatlan tárgy (nevetni) kapcsolódik. (Ady Endre) 126 . Keresse meg az alábbi mondatokban a tárgyas szintagmát! Állapítsa meg az alaptag és a tárgy szófaját! A férfi maga küzdi ki szerepét. (Karinthy Frigyes) Annyit ettem. A menyasszony igent mondott. Gyakorlófeladatok 1. Szeretik egymást. Szeretném elmesélni a film tartalmát.: többszörös tárgy). személyő tárgya (tartalmát) van (l. falat. Tudok áll vígan nevetni.

éhe a Szónak. (Babits Mihály) Éhe a kenyérnek. (ha magyar). (Ady Endre) 3. majd bıvítse ─ másodrendő határozott ─ másodrendő határozatlan tárggyal! 4. Szerkesszen mondatokat az alábbi ábrákhoz! Ügyeljen a tárgyak szerkezeti jellemzıire! Á Á A T – T A T T Á Á A T T határozói értékő A T összetett 6. (Ady Endre) 127 . éhe a Szépnek hajt titeket. (Ady Endre) Az Úristen ıriz engem. (Babits Mihály) Én önmagamat önmagammal mérem. (Kosztolányi Dezsı) Elmondanám ezt néked. Szerkessze mondatba az olvasni fınévi igenevet tárgyként. (József Attila) Mit ér az ember. Alkosson összetett tárgyat a lenni segédigenévvel! Alakítsa át a mondatot úgy. Elemezze a mondatok tárgyát a logikai határozottság szempontjából! Indokolja a tárgy határozott/határozatlan voltát! Én nem a gyıztest énekelem. (Kosztolányi Dezsı) A nyomor országairól térképet rajzol a penész.Becsületes akartam lenni közöttetek. (Illyés Gyula) Szeretném az Istent nagyosan dicsérni. hogy a morfológiai típusú szószerkezet (☻) az átalakított mondatban összetett alany legyen! 5.

Szegény anyám csak egy dalt zongorázik. csillag. (Ó. Elemezze a mondatok tárgyát jelentéstani szempontból! Küldjétek el ıket csak egy éjszakára! (Gyóni Géza) El akarta nyelni a világot. (Petıfi Sándor) Fekete országot álmodtam én. hogy a tárgyi alárendelı összetett mondatok esetében a fımondat utalószavának szófaji értéke határozza meg a határozottságot. (Ady Endre) 7. (Ady Endre) Szilágyi Erzsébet levelét megírta. (Pilinszky János) 128 . Mutassa be az alábbi példák segítségével. e zöld vadont. amit megbánnál! 8. az élet anyját.) Azt szeretném. (Szabó Lırinc) Ifjúságom. (Weöres Sándor) Hét szilvafa árnyékában szunnyadt lelkem ezer évet. (Kosztolányi Dezsı) Kormos családnevem anyámtól örököltem. ill. (Ady Endre) Takaród hadd igazítsam. (Szabó Lırinc) 9. sima köveket. (Juhász Gyula) Szeretem a szép. nyulak szırét. szabadnak hittem és öröknek. a határozatlanságot! (☻ Tárgyi alárendelı összetett mondat. (Illyés Gyula) Nem értem én az emberi beszédet. (Kosztolányi Dezsı) Ezt a vad mezıt ismerem… (Ady Endre) S e szıkeségben újra érzem ıt. / puha párnád kisimítsam. (Babits Mihály) Holdfény alatt járom az erdıt. Elemezze a tárgy bıvítményeit! Készítse el a mondatok szerkezeti ábráit! Új rajzlapját kifeszíti az égen a hajnal. (Juhász Gyula) Látom a baj nagyságát… (Illyés Gyula) A tolakodó Gráciát ellöktem. Ne tégy olyat. / és nem beszélem a te nyelvedet.) mit sírsz! (Kosztolányi Dezsı) (Egyszerre mégis rezzen a táj:) hármat fütyül egy kis madár. (Kosztolányi Dezsı) Én ıt dicsérem csak. ha mindent meg tudnánk beszélni. a selymes füveket. (József Attila) Minden örömöm megkétszerezem. (Kormos István) Nem tudtam én dalolni nektek az újról.

hitet is válthat… (Illyés Gyula) Alázatnál jobban alázva vizsgálom szívem. vagyonost. szeretıt. (Kosztolányi Dezsı) Csak én bírok versemnek hıse lenni. (József Attila) Játszótársam … akarsz-e lenni? (Kosztolányi Dezsı) 129 . kedvem. (Kosztolányi Dezsı) Az erkölcsi törvény nem ismer tudóst és tudatlant. valamennyi szempont alkalmazásával! Hadd írjak szépet. szegényt. (Németh László) Atlasz bírhatja a földgömböt vinni /. (Németh László) Beírtak engem mindenféle Könyvbe. forró kemencét. izmom. (Ady Endre) Angyaltollat keresni mentem.. (József Attila) Dobbal nem lehet verebet fogni. (Ady Endre) Tudnál-e engem új világra hozni. jót / nekem add meg boldogabb énekem! (József Attila) Elfelejtem sok örömöm. (Szabó Lırinc) Nem ítélem. (Illyés Gyula) Szabad szerettem volna lenni mindig. (Nagy László) Meg akarlak tartani téged.10. Elemezze az alábbi mondatok tárgyas szintagmáit komplex módon. csak nézem a világot. (Babits Mihály) Az ember inget. (Ady Endre) Adjon az isten szerencsét. (József Attila) A világ minden fényét s melegét szórva adnám.. de nem bírhat közben csigát is pörgetni. (Nagy László) Ezüst sötétség némasága holdat lakatol a világra. szerelmet. (Közmondás) A mosástól kicsit meggörnyedt. sok szerelmem. (Kosztolányi Dezsı) Egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket. (Radnóti Miklós) A húgomat a bánat eljegyezte.

-be -n. nekikezd. -bıl gyönyörködik valamiben. melléknév. -nek 130 . hő valakihez. kijön valamibıl. kíváncsi valamire függ valamitıl. jó valamibıl (magyarból) fogad valamibe. Elızmény-. -ön -ról. kitagad valamibıl. adós valakinek -ra. -re -tól. nekilát valaminek felelıs valakinek.és véghatározók. tartam. amelyek nem sorolhatók be a határozók egyik szemantikai csoportjába sem. -höz -nak. -tıl -hoz. eltilt valamitıl. -hez. Elméleti segédanyag AZ ASZEMANTIKUS HATÁROZÓI VONZATOK Nem pontosan körülhatárolható jelentéső (aszemantikus) vonzatok. -en. beletörıdik valamibe túlad valamin. ragaszkodik valamihez. tanít valamire. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV (NÉVMÁS) -ban. névutóval hozhatók lére. Kérdései: a vonzatszerő raggal. Alakja. hálás valakinek. -on. fütyül valamire. szoktat valamire. -ben -ból. igenév. -rıl gondoskodik valakirıl. elválaszthatatlan valakitıl hozzáfog valamihez. beszámol valamirıl esküszik valamire. bízik valamiben kifogy valamibıl. alapul -ba. meggyız valamirıl. kényes valamire. jó valakihez. kényszerít valamire. féltékeny valakire. valamin dolgozik valamin.A HATÁROZÓK I. Alaptagja: ige. hasonló valakihez. kedves valakihez nekifog valaminek.

131 . kacérkodik valamivel. -vel fölér valamivel. azonos valakivel b) NÉVUTÓS FİNÉV (NÉVMÁS) ellen iránt szemben alól fellép valami ellen. áskálódik valaki ellen jó valaki iránt óvatos valakivel szemben felment valami alól c) FİNÉVI IGENÉV igyekszik elmenni. kapcsolatos valamivel. elégedett valamivel.-val.

Ez lehet szorosabb (felszíni) és lazább (valaminek a közelében) külviszony. -tıl (Honnan?) -hoz. merrıl?.A HELYHATÁROZÓS SZINTAGMA Az alaptagban kifejezett cselekvés. -ben -ból. a kertbıl jön a szobába megy. hogy a cselekvés hol folyik le (locativus). -re (Hol?) (Honnan?) (Hová?) az asztalon van az asztalról vedd el az asztalra tedd LAZÁBB KÜLVISZONYRAGOK -nál. BELVISZONYRAGOK: -ban. -ön -ról. a kertbe igyekszik SZOROSABB (FELSZÍN) HELYVISZONY -on. Alakja. -hez. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV (NÉVMÁS) A ragok kifejezhetnek belsı helyviszonyt és külsı helyviszonyt. -nek -nként (distributivusi) Pécsett él. belül férges). a falnak megy falvanként járnak 132 . honnan?. történés. -rıl -ra. ritkán melléknév (pl. -be KÜLVISZONYRAGOK: (Hol?) (Honnan?) (Hová?) a szobában ül. Kolozsvárt lakik az ajtóig megy. létezés térbeli körülményeit határozza meg. merre?. hová?. -nél (Hol?) -tól. -en. -tt (Hol?) -ig (Hová?) -nak. Kérdései: hol?. a kertben sétál a szobából indul. milyen térbeli határig terjed (lativus). honnan indul (ablativus). -höz (Hová?) EGYÉB RAGOK: az asztalnál ül a kályhától indul az asztalhoz megy -t. földig hajol északnak tart. -bıl -ba. meddig? Alaptagja: ige vagy igenév. Kifejezheti.

fölött Honnan? alól. közelre stb.b) NÉVUTÓS FİNÉV (NÉVMÁS) 3 változatú névutók (a hármas irány kifejezésére) Hol? alatt. valahonnan. lejjebb stb. le. 133 . Más irányt raggal jelölhetünk: a házon kívülre vidd. távolra. határozószó: ki. keresztül. ide. fel a hegyre (összekapcsolt határozók) d) HATÁROZÓSZÓI NÉVMÁS Hol? Honnan? Hová? ott. hármas szófajiságú szó: névutó. a házon kívül sötét van. bárhová. alul. kívül sötét van. mellett. kintrıl. lenn. fel ki a rétre. ahová megyek stb. belül. ahol élek onnan. mellé. bentrıl stb. elıl. fölé 2 változatú névutó (a hármas irány kifejezésére) Hol? felé Honnan? felıl Hová? felé 2 változatú névutó (két irány kifejezésére) Hol? körül Honnan? – Hová? köré 1 változatú névutó (két irány kifejezésére) Hol? után Honnan? Hová? – után a pad alatt volt a pad alól vette elı a pad alá tette harcoltak Szeged felé Szeged felıl jött Szeged felé tart. közeledik az asztal körül táncoltak – a tőz köré győltek Nagykırös után jön Kecskemét – a kocsi után kötötték 1 változatú névutók (egy irány kifejezésére) át. ahonnan jöttünk oda. az utcán átról hallatszott) c) HATÁROZÓSZÓ Hol? Honnan? Hová? • benn. kinn. mentén. itt. bárhol. kívül. fölül Hová? alá. alul vizes a talaj (ritka esetben lehet névszó az alaptag) igekötı. feljebb. elıtt. le a mélybe. az utcán keresztül érkezett (Hol? kérdésre felelnek. az alma belül férges. bárhonnan. mellıl. beljebb. valahová. valahol. innen. elé. belül. elöl. benn meleg van kintrıl jött közelre hallatszott • (Sok közöttük a kettıs. fölfelé. határozószó: kívül. ill.

l. a szobában ültek KETTİS HELYHATÁROZÓ ÉRTELMEZİ HATÁROZÓ IRÁNYELTOLÓDÁS. j végőek: ingadozás Kótajban. erdın. oldalba vágta. -hely utótagú városnevekhez -t locativusrag társul: Székesfehérvárt. Marosvásárhelyt (ma már Székesfehér– váron. jelentéskülönbséget jelöl a külsı és a belsı helyviszonyrag: erdıben. -n. a -szombat utótagú nevek után belsı helyviszonyragok: Debrecenben. Marosvásárhelyen is) 134 . HELYVISZONY-ELTOLÓDÁS belsı helyviszony helyett külsı helyviszonyragot használunk: fıiskolán vagyunk. országnevek nevei mellett: belsı helyviszonyragok: Lengyelországban (de: Magyarországon) A külföldi városnevek : az -m. Hevesen lakik a földrajzi nevekhez kapcsolódó ragok alkalmazása: Világrészek nevei mellett: belsı helyviszonyragok: Európában (de: az Antarktiszon). Bujon -vár. szemébe húzza. a fıiskolára megyek külsı helyviszonyrag helyett belsı helyviszonyragot használunk: fejébe csapta a kalapot. -ny végőek. r. Almádiban. az i végő és a -falu. Hevesben. konyhán dolgozik. nyakába láncot tett.ÖSSZEKAPCSOLT HELYHATÁROZÓ fenn az égen száll ágról ágra száll bent. Nagyfaluban. konyhában dolgozik.

mióta?. történés. csak néhány esete van) órája. -ben évben -on. hónapja stb. (ezen) a héten történt ebédnél látta. hetente jött naponként ismétlıdött hétszám nem szóltam a múlt évbıl maradt vasárnapról. Nyári napnak alkonyulatánál megállék … (Petıfi) idıvel megoldódik. SZÁMNÉV Mikor? (locativus) -ban. hétkor találkozunk naponta találkoztak. hétfıtıl megváltozik. Kérdései: mikor?. -nte -nként -szám Mióta? (ablativus) -ból. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV. -bıl -ról. -re egy hétre elutazott. -nél -val. mikortól?. (ebben) az született télen hideg van. tıl árak gyermekkorában tanulta. ered). Kifejezhet idıtartamot (idıpontot). -ön -nál. -vel -kor -nta. rıl -tól. (birtokos személyjeles fınevek) három éve nem ittam (A jelzı kötelezı vonzat!) 135 . elsejétıl emelkednek az Meddig? Mikorra? (lativus) -ra. szeptemberben vizsgázik. végpontot. karácsonyra kész lesz -ba. keddrıl van (maradt. Alakja.AZ IDİHATÁROZÓS SZINTAGMA Az alaptagban kifejezett cselekvés. meddig? Alaptagja: ige vagy igenév. mikortól fogva?. (de: apámtól maradt: eredethatározó) reggeltıl várom. idıbeli kezdetet (kezdıpontot). hete. -be a gyermekkorába tért vissza -ig tavaszig vártuk. éve. ill. ısszel költözünk lámpagyújtáskor felébredt. -en. éjfélkor indulunk. létezés idıbeli körülményeit határozza meg. mikorra?. hétig lehet vacsorázni b) RAGTALAN FİNÉV (nem jellemzı.

ma. nemsokára. rögtön jövök. elıtt.: még. ifjúságától fogva tanár akart lenni Mikorra? Meddig? -ra. múlva. rég Meddig? örökké. azonnal. belül át. tájban. egy életen át várta. keresztül a háború alatt eltőnt. tegnap. idén. amikor. valamikor. múltán. akkor jött 136 . -re. (Sok közöttük a kettıs szófajú. felé. tegnapelıtt. kezdve évek óta nem láttam. pl. éjszaka. közben. menet elmenet kezet nyújtott (fıleg ragos névszóval: iskolába jövet találkozunk) Mióta? régóta. egy hét alatt elvégzem (a teljes idıtartam kell) névnapja alkalmával meglátogattam (de: alkalmából: okhatározó) három óra hosszat ültem tizenegy tájban mentem alkalmával hosszat (Mennyi ideig?) tájt. után stb. egy héten belül elvégzem (nem teljes idıtartamban). soha. délután stb. délelıtt. -ig (kapcsolódik a névutóhoz) Éjfél utánig ne maradj el! d) HATÁROZÓSZÓ Mikor? most. során stb. holnap. három körül várlak.c) NÉVUTÓS FİNÉV (SZÁMNÉV) Mikor? alatt. bármikor stb. fogva. este. rögtön. holnapután stb. tegnap érkezett) jövet. (mára. tovább. körül. Mikortól? óta. mostanáig) régóta nem láttam Rabok tovább nem leszünk…! (Petıfi Sándor) e) HATÁROZÓSZÓI NÉVMÁS Mikor? akkor.

vasárnap délben ebédeltek. eddig valameddig stb. azóta nem láttam addig gyere f) HATÁROZÓI IGENÉV beesteledvén lámpát gyújtottak. amióta Meddig? addig. egy hónappal ezelıtt történt KETTİS IDİHATÁROZÓ reggeltıl estig dolgozott 137 .Mióta? azóta. az iskolába menve beszélgettek ÖSSZEKAPCSOLT IDİHATÁROZÓ holnap délután találkozunk.

újból. hogy a cselekvés hányszor. -re b) NÉVUTÓS SZÁMNÉV ízben. két esetben már használt c) HATÁROZÓSZÓ gyakran. -szörre (sorszámnévvel) ötször kértem. ismét. Tartamhatározó. esetben három alkalommal voltam nála. idıbeli ismétlıdésére utal. egyszer néha nevetett.A SZÁMHATÁROZÓS SZINTAGMA Az alaptagban kifejezett cselekvés. újra. egyszer volt itt. harmadszorra megoldotta ötödjére sikerült -ra. hányadszor? Alaptagja: ige vagy igenév. -ször (tıszámnévvel) -szorra. Alakja és kifejezıeszközei: a) RAGOS SZÁMNÉV -szor. százszor megmondtam negyedszerre sikerült. alkalommal. megint. (de: volt egyszer egy… idıhatározó) ÖSSZEKAPCSOLT SZÁMHATÁROZÓ naponta háromszor veszi be az orvosságot 138 . ill. néha. -szer. Kérdése: hányszor?. hányadszor megy végbe. történés gyakoriságára. Kifejezi. gyakran dicsérte. -szerre. másodízben jártam ott.

indulóban vagyunk. öntudatánál van. -nél -stul. -en. (Logikailag a mondat alanyára. Alakja. férjnél van tövestül tépte ki. tétlenül nézi üresen hagyta.AZ ÁLLAPOTHATÁROZÓS SZINTAGMA Megjelöli. FİNÉVI NÉVMÁS -ban. hőségbe bújtatott háttal állt. Pista beteg. -stül -ra. ← Pista ír. kifejezıeszközei: I. dermedten állt 139 . lelki állapotát. valaminek valamilyen funkciót tulajdonító határozó. tüdıgyulladásban halt meg betegségbıl gyógyult. -ön. ruházatát. történés. -n -nál. tárgyára egyéb mondatrészére vonatkozik. történés végbemegy. -re épségben érkezett. tárgyban vagy egyéb mondatrészben megnevezett személy vagy dolog milyen állapotban van az alaptagban kifejezett cselekvés. BELSİ ÁLLAPOTHATÁROZÓ a) RAGOS FİNÉV. létezés közben. amelyek között a cselekvés. Az írása helyes. Jelentésárnyalatai: factivusi: valamilyen funkcióba jutást fejez ki. Nem keverendı össze a módhatározóval: Pista helyesen ír. ruhástul ugrott betegre ette magát b) RAGOS MELLÉKNÉV. ül -n. predikativusi: valakinek v. tárgyban stb. megjelölt személy vagy dolog testi. álmában emlegetett. éhen halt eszméleténél. -vel -on. ESSIVUSI ÁLLAPOTHATÁROZÓ: valamilyen funkcióban való szereplést fejez ki. hogy az alanyban. -ben -ból. ← Pista ír. KÜLSİ ÁLLAPOTHATÁROZÓ: (körülményhatározó): kifejezi azokat a személytıl vagy dologtól független külsı társadalmi. -en rendületlenül légy híve. körülményeket. (tátott) szájjal hallgatta fiatalon sikeres lett. jókedvően ébredt.) Fajtái: BELSİ ÁLLAPOTHATÁROZÓ: kifejezheti az alanyban. guggolásból állt fel lázba jött. MELLÉKNÉVI IGENÉV -ul. érintetlenül hagyta. Pista betegen ír. bıl -ba. -be -val. -an. idıjárási viszonyokat. nuncupativusi: megnevezést fejez ki.

mozdulatlan áll. ült a félhomályban nyomorba jutott. mezítláb futott maradj veszteg.c) RAGOS SZÁMNÉV (SZÁMÁLLAPOT-HATÁROZÓ) (Az alanyban. a fagyban megdermedt.és lábtörés nélkül megúszta figyelmen kívül hagyta betegség esetén nem jön el (de: megér-kezése esetén köszöntsétek: idıhatározó. ájulva esett össze. -eteg (képzıs melléknevekkel) e) NÉVUTÓS NÉSZÓ érintetlen hagy. -ben -nként (fınévvel) d) RAGTALAN MELLÉKNÉV hárman jöttek. biztonságba helyez. betegsége ellenére eljött betegsége dacára megírta egyedül. -atag. be van zárva. -etlen. -an. -ben -ba.és külsı állapothatározó) beteg létére elment. jó idı esetén kirándulunk: komplex idı. -en -ban.) -n. sapkával a fején lépett be II. csüggeteg ébredt nélkül kívül esetén létére (megengedı) ellenére (megengedı) dacára f) HATÁROZÓSZÓ kéz. hajadonfıtt. -be sötétben ült. ketten voltunk hármasban jöttek páronként jöttek -atlan. megigézve hallgatom halva találták. mezítláb. illetve az egyéb mondatrészekben megjelölt személyek mennyiségére mutat rá. KÜLSİ ÁLLAPOTHATÁROZÓ a) RAGOS FİNÉV -ban. együtt. szakember létére nem tudta megoldani kora ellenére fiatalos. veszteg stb. helyzetbe kerül 140 . g) HATÁROZÓI IGENÉV egyedül él. tárgyban. el van törve ÖSSZEKAPCSOLT ÁLLAPOTHATÁROZÓ gyermekkel a karján száll fel.

-be -nként -képp(en) 1. -on. -rıl b) NÉVUTÓS NÉVSZÓ [100ºC] hımérsékleten forr. -vel -ról. tart mellett) 3. -nek jónak tart. -ön -nál. igaznak mond (tőnik. -nek (nálunk) a kukoricát tengerinek nevezik b) NÉVUTÓS NÉSZÓ (essivusi) gyanánt számba helyett orvosság gyanánt adta felnıtt számba vették apja helyett apja volt c) A HATÁROZÓVÁ TEVİ MINT (morfológiai természető viszonyszó) mint ápoló dolgozik 141 . barátok nélkül él a fiúkon kívül mindenki eljött fagy esetén nem indulunk el az esı ellenére kirándultunk vétkesek közt cinkos. -nek -ba. FACTIVUSI (funkcióba jutás) -nak. kávé mellett tárgyaltak Pistát kivéve mindenki eljött Napóleon alatt jobban éltek III. látszik. mond. holdvilágnál sétáltak [Hunyadi] vezetésével gyıztek [a csikós] lóhátról válaszolt nélkül kívül esetén (feltételes) ellenére (megengedı) közt. PREDIKATIVUSI (funkciót tulajdonít) -nak.-n. vendégként érkezik zálogul ad. NUNCUPATI VUSI (megnevezést fejez ki) -nak. napvilágnál olvasott. között mellett kivéve (kivételével) alatt ırizet nélkül marad. [nehéz] körülmények között él a munka mellett tanult. ESSIVUSI ÁLLAPOTHATÁROZÓ (funkcióban szereplés) a) RAGOS NÉVSZÓ -ként -ul. feleségül vesz (komplex) jó tanárnak lenni ajándékba ad kötetenként kínál példaképpen idézte igazgatónak tesz meg 2. -nek tanárként dolgozik. -nél -val. -ül -nak. -en.

tılem közülük. tárgyban stb. közülük jött stb. belıle.AZ EREDETHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt a kiinduló állapotot. mirıl? Alaptagja: ige vagy igenév. Alakja. Elızményhatározó. tılem származik innen került ki. -tıl -ról. egy ıstıl lettek egy tırıl fakad. ered. innen házasság lett belıle. épít. kirıl?. kitıl?. személyt vagy dolgot jelöli. származik. mibıl?. a hallgatók közül (egy) nem felelt meg (komplex) a dolgozók részérıl (számos javaslat) hangzott el részérıl c) NÉVMÁS ebbıl. képez. -bıl alakít. maradt valami az apjáról tövestül kitépni (komplex!) -tól. amelytıl az alanyban. forrásból ered. a felhıbıl lesz (valami) származik. amelybıl. -stül b) NÉVUTÓS FİNÉV (NÉVMÁS) közül a gyerekek közül (ketten) érkeztek meg. ered készül valamibıl: a parázsból (tüzet) éleszt. mitıl?. van valakitıl: más apától származik. fakad. megnevezett személy vagy dolog ered. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV (NÉVMÁS) -ból. -rıl -stul. 142 . Kérdései: kibıl?.

milyenné válik az alaptagban kifejezett cselekvés. (Szabó Lırinc). halomba vágja (a fát) igazgatónak kinevez (komplex!) felelısül választották (komplex!) -ra.AZ EREDMÉNYHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt jelöli meg. ketté c) NÉVMÁS ezzé. darabokra törik koszorúba köt. azzá KETTİS EREDMÉNYHATÁROZÓ kétfelé (kell) vágni ezzé válik tanulóból tanárrá lett semmibıl mindenné válik 143 . milyenné?. mire?. fejlıdik. lesz valamivé. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV. adagokra oszt. milyenre? Alaptagja: ige vagy igenév. MELLÉKNÉV (NÉVMÁS) -vá. kalászba szökken. hamuvá válik. tárgyban stb. -vé válik. elbizakodottá tesz. Véghatározó. gombóccá gyúr ízekre szed. -nek -ul. Álommá zsongul a tücsökzene. hogy az alanyban. mivé?. fényesre csiszol. -be -nak. történés eredményeképp. (a birtok) gazdasággá fejlıdött. -re -ba. megnevezett személy vagy dolog mivé. Kérdései: kivé?. mibe?. alakít. Alakja. -ül b) HATÁROZÓSZÓ kétfelé.

mert egy más mondatrészben megjelölt személy vagy dolog együttléti állapotát fejezi ki. együtt jár. Alakja. megnevezett személy vagy dolog kinek vagy minek a társaságában — miféle társas állapotban — van az alaptagban kifejezett cselekvés. tárgyban stb. -vel. veled sétált d) NÉVMÁS 144 .) Tartamhatározó. mivel (együtt)? Alaptagja: ige vagy igenév. Kérdései: kivel (együtt)?. családostul együtt megjelent harcolnak egymás ellen apja nélkül ment el ellen nélkül c) HATÁROZÓSZÓ együtt együtt megyünk (moziba). történés. -stül ragos fınévvel erısítve annak mondatrészszerepét) a barátjával együtt sétál. lovastul a barátja társaságában jelent meg -stul. verekszik. (Állapotféle határozó. hogy az alanyban. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV (NÉVMÁS) -val. beszélget. -ben b) NÉVUTÓS FİNÉV (NÉVMÁS) együtt (társul a -val. együtt tekintjük meg. (Babits Mihály) S a cipóval a húst jóízően nyelte. -stül -ban. jár (valakivel) stb. (Arany János) beleestem kocsistul. együtt halad velem. -vel elsısorban kölcsönösséget kifejezı igék mellett: barátkozik. létezés közben. Az említett mondatrésszel mellérendelı viszonyúvá alakítható: Imre Jánossal barátkozik. illetve a -stul.: a barátjával megy (sétálni) Pehely vagyok. birkózik. ~ Imre és János barátkozik /nak.A TÁRSHATÁROZÓS SZINTAGMA Megjelöli. együtt lakik. olvadok a hóval.

mint a kivert eb). keresztnevén szólít félvállról beszél. -ül -nként -ként b) RAGOS MELLÉKNÉV -n.A MÓDHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt jelöli meg. mi módon? Alaptagja: ige. miképpen?. természetben fizet szívbıl nevet. névrıl ismer (egy) csapásra megváltozik. -bıl -ba. -on. történés. -ön -ról. körültekintéssel jár el. kivert ebül. érzéssel szaval Didereg az utcán kócos. hogy az alaptagban kifejezett cselekvés. zajtalanul jön. igenév. kapóra jön. osztályonként nézték meg simogatásként hatnak -ból. drágán ad. -en. gonddal nevel. olykor melléknév (hosszában csíkos). váratlan(ul) érkezik] 145 . létezés milyen módon megy végbe. szükségtelenül kockáztat. lépésben hajt. nevén nevez. miként?. itt a didergés módjáról van szó. -be -n. ül lassan megy. Tartamhatározó. hangtalanul sír [a ragtalan változat is lehetséges: akaratlan(ul) megsért. -en -ul. Olykor az alaptagban kifejezett tulajdonság módféle körülményeit is meghatározza. -rıl -ra. -vel -ul. lelkébıl győlöli napszámba dolgozik. (Tóth Árpád) – fıneveken hasonlító értelmő (úgy didereg. Kérdései: hogyan?. hitelbe vásárol álnéven ír. szépen énekel rosszul bánik. részletre vásárol kedvvel dolgozik. titokban találkozik. -an. Alakja. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV -ban. -re -val. -ben tımondatokban beszél.

semmiképpen nem tenné stb. másképp(en). e) NÉVMÁS így. hirtelen. harc nélkül gyız. az elıírások szerint jár el kéz alatt vesz a feje után megy kezénél fogva elrántotta (komplex) az utasítás alapján. okvetlenül. gyalog. semmiképp(en) magától f) HATÁROZÓI IGENÉV játszva oldja meg. pl. módjára. úgy. véletlenül. kedve szerint cselekszik. futólag említ. butítólag hat rá többféleképp(en) elemezni -képp(en) c) NÉVUTÓS FİNÉV (MELLÉKNÉV) nélkül hang nélkül. átgondolva lát munkához KETTİS MÓDHATÁROZÓ úgy beszél. hamarjában tette stb. feltétlenül. láthatólag megdöbben. tetszés szerint vesz. -leg egyénileg gazdálkodik. szó nélkül távozik. hiába. hallgatólag beleegyezik. hirtelen lendül.: gyalog jár.-lag. szünet nélkül énekel szó szerint idéz. az utasítás értelmében jár el Pácolj prágai módra sonkát! (József Attila) szerint alatt után fogva alapján módon. módra (a módra kettıs szerepő: névutó és ragos fınév) d) HATÁROZÓSZÓ ingyen. fékezve kanyarodik. magától elmegy (az iskolába) (komplex) sorról sorra olvas lépésrıl lépésre halad 146 . kímélve fogja meg. hamarjában stb.

mi okból?. megfizet stb. illetve a következtetı okot (esetében az okot az okozat szükségszerően követi). aggódik a családjáért – a bosszús. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV (FİNÉVI NÉVMÁS) -ért – az aggódik. igék mellett az indító vagy kiváltó okot nevezi meg: bőnhıdik a múltjáért. -nek formánssal viszont aszemantikus határozó. Alakja. mi miatt?. szerelembıl nısül kényszerbıl -ból.AZ OKHATÁROZÓS SZINTAGMA Az alaptagban megnevezett cselekvés. Elızményhatározó. igék mellett a viszonzó okot nevezi meg: megdicsér a jó munkáért az adós. ájuldozik a hıségtıl (szeme) vörös a sírástól. mérges stb. történés. cselekszik. a viszonzó. dicsér. igenév. felelıs melléknevek mellett a viszonzó okot nevezi meg: hálás az ajándékért (E melléknevek mellett az -ért ragos vonzat okhatározó. emlékezetes melléknevek mellett: híres az elképzeléseirıl ragyog a tisztaságtól. (meg)bőnhıdik. kiváltó ok kifejezésére) -tól. hálás. -re formánssal viszont aszemantikus határozó.) – a büntet. -ra. -tıl 147 . -rıl a híres.) szeretetbıl figyelmeztet. -bıl -ról. gyötrıdik. minek a következtében? Alaptagja: ige. fekete a koromtól. olykor minıség vagy állapot létrejöttének okát fejezi ki. dühös. Az okhatározók – többek között – meghatározhatják a kiváltó vagy indító. jókedvő a felelettıl (miatt névutóval is az indító. melléknevek mellett az indító okot nevezi meg: bosszús a korai ébresztésért (E melléknevek mellett az -ért ragos vonzat okhatározó. vádol stb. kifullad a futástól. melléknév. -nak. Kérdései: miért?.

felhördül a sértésre elfárad a munkában. -ön az érzelmet kifejezı igék mellett: bánkódik. aggódik. bánatában elbujdosik belefárad a küzdelembe (vö. veszekszik stb. miattam d) FİNÉVI IGENÉV e) HATÁROZÓI IGENÉV miattam aggódik.: elfárad a küzdelemtıl). értem.: megıszül a gondoktól). bosszankodik. ijedtében megnémul. fél ránézni ismerve (a körülményeket) tájékozódott f) NÉVSZÓI-IGENÉVI (ÖSSZETETT) OKHATÁROZÓ lévén idegen lévén eltévedt 148 . beleıszül a gondokba (vö. belefájdul a szeme a nézésbe az érzelmet kifejezı igék mellett: örül. a nyelvi forma megválasztása következtében hivataloskodó a stílus a fogyasztás folytán megdrágult az intézkedés nyomán helyreállt (a rend) fogva következtében folytán nyomán után stb. örvendezik stb. gyötrıdik valami miatt. emiatt drága stb. gyöngeségénél fogva alkalmatlan a beavatkozás következtében megváltozott (a helyzet). retteg elindulni. -nek -val.: örül az ajándéknak a szívével kínlódott -ra.: bánkódik a történteken (miatt névutóval is) felriad a lármára (következtetı ok). ujjong. -ben -ba. a (rácsöppent) vér után folt maradt c) NÉVMÁS miért. a károk miatt drága tehetségénél fogva megoldotta. -vel b) NÉVUTÓS FİNÉV miatt betegség miatt hiányzik. -on. a hallatára elsápad. amiatt. felkiált örömében. búsul. -re -ban.-n. emiatt. -en. elképed a kérdésre. -be -nak. a kezdeményezés következtében föllendül. örvendezik. nevet.

kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV (FİNÉVI NÉVMÁS). megyek bevásárolni 149 . MELLÉKNÉV -ért (az alany cselekvése valamilyen meghatározott cél elérésére vagy valaminek a megszerzésére irányul) küzd. mi célból?. értem d) FİNÉVI IGENÉV (a hagyaték) rendezése végett elutazott. tiltakozásul sztrájkol gépészmérnöknek taníttatta (komplex!) -nak. hadba száll. harcol a jogaiért -ba. átöltözik az -ból. harcol. -nek b) NÉVUTÓS FİNÉV végett céljából érdekében kedvéért c) NÉVMÁS evégett.. irányul.: küzd az igazságért. Alakja. -ség képzıs elvont fıneveken célhatározói szerepben) pl. eped stb. mi végett? Alaptagja: ige vagy igenév. kinek vagy minek az érdekében megy végbe. avégett.A CÉLHATÁROZÓS SZINTAGMA I. evégre. -ság. jóra (kezet) mos elıadáshoz az ebédhez. könyörög. Véghatározó. (a török) kiőzése végett sürgette a hadsereg felállítását. Kérdései: miért?. avégbıl. leánykérıbe indul viccbıl mondja törekszik. dolgozik. létezés milyen cél elérésére irányul. avégre. -re -hoz. történés. -hez. -höz -ul. -bıl -ra. -ül (-ás. hogy az alaptagban megnevezett cselekvés. meghív ebédre. törekszik a szépre. Egyik típusában azt fejezi ki. -és. evégbıl. kölcsön végett keres üdülés céljából elutazott megteszi az ügy érdekében tőr a békesség kedvéért küzd értem készül pihenni. -be látogatóba megy. meghív stb.: segítségül jön.

jó valakihez (aszemantikus határozó). -hez. valaminek) Pista alkalmas katonának jó* (valamire. akkor több a vonzata is. alkalmasságot jelentı melléknevek mellett: alkalmas (valamire. melléknév. az összetett jelzı kérdésével!) – – b) NÉVUTÓS FİNÉV javára az ifjúság javára tesz * Ha a melléknévnek több jelentése van. -re váltakozhat -nak. mosakodáshoz (vizet) (-nak. -hoz. 150 . -höz formánssal is szükségességet. valaminek) színháznak jó (az épület). Kérdései: mire?. felhasználható-e az alaptagban megnevezett folyamatra vagy minıségi szerepre. -re. öreg (valamihez). -nek. igenév. valamihez) van (valami valamire. illetve -hoz. valaki valamire) méltó a kitüntetésre érdemes (valamire) szükséges (valami valamihez) szükséges a víz a mosakodáshoz lusta (valamihez). valamihez) pénz a ruhára.e) NÉVSZÓI-IGENÉVI (ÖSSZETETT) CÉLHATÁROZÓ igyekszik pontos lenni II. például: jó valakinek (részeshatározó). valamihez) mosakodásra. gyenge (valamihez) a való igenévvel kapcsolt célhatározó az asztalra való terítı (vö. hogy egy másik mondatrészben megjelölt személy vagy dolog alkalmas-e. Alakja. Másik típusában azt határozza meg. a vásárláshoz. MELLÉKNÉV – igei alaptag mellett a határozóként szereplı fınévtıl függıen -ra. -höz (esetleg -nak. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV (FİNÉVI NÉVMÁS). képességet. -nek) formánssal: használ (valamit valamire. képes (valaki valamire) képes a megoldásra méltó (valami. -nek raggal inkább essivusi állapot) kell (valami valamire. mi célra?. valamihez) összegyőjt (valamit valamire. minek? Alaptagja: ige. egy út van a menekülésre odakészít (odakészíti a fazekat a levesnek) – melléknévi alaptag mellett a határozóként szereplı fınévtıl függıen a tipikus -ra. -hez.

törekszik figyelni morzsolni való kukorica. rá) képes megoldani.c) NÉVMÁS d) FİNÉVI IGENÉV e) a való igenévvel kapcsolt célhatározó erre. rá (alkalmas erre. foltozni való ruha 151 .

születésére nézve nem idevalósi a fellebbezésre vonatkozólag intézkedtünk kora szerint lánya lehetne (korára nézve. szemre szép. egyetért. valamiben: jártas a dolgokban.A TEKINTETHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt fejezi ki. -nek b) NÉVUTÓS FİNÉV. milyen tekintetben?. ötletekben gazdag látszatra gyenge. szegény. hogy az alaptagban foglalt megállapítás milyen szempontból. hibázik. milyen szempontból?. a jövıt illetıen/illetıleg megnyugodott korát tekintve egészséges korához képest fürge foglalkozására nézve tanár. különbözik valamiben – melléknévi alaptagok mellett kötött bıvítményként: jártas. termetre hasonló. -ben – igei alaptagok mellett: akadályoz. melléknév. Tartamhatározó. bıvelkedik. tapasztalt. Kérdései: mire nézve?. süket valamire -i képzıs mellékneveken: anyagilag megéri. biztos a szeretetében. MELLÉKNÉV. biztos stb. gyarapodik. illetékes. járatlan. gyakorlott. (NÉVMÁS) illetıen. mire vonatkozólag? Alaptagja: ige. -re -lag. milyen tekintetben. Alakja. újnak új a részleteket illetıen/illetıleg megállapodtunk. gazdag. -leg kitőnı. NÉVMÁS -ban. illetıleg tekintve képest nézve vonatkozólag szerint kapcsolatban figura etymologicában: szépnek szép. mővészileg szellemileg friss -ra. gyakorlatlan. illetéktelen. igenév. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV. tapasztalatlan. korát tekintve) a kérdéssel kapcsolatban nem született döntés 152 . -nak. mely megszorítással érvényes.

vanni van 153 .néhány sajátos szerkezet: valaminek a terén (névutó). de: ebbıl a szempontból megfelel (ragos fınév) c) HATÁROZÓSZÓ alapjában nem rossz. abban egyetért e) FİNÉVI IGENÉV (figura etymologicában) indulni indulhatunk. abban ebben hibázik. lényegében elégedett vagyok. de: ezen a téren pesszimista (ragos fınév) valaminek a tekintetében (névutó). de: minden tekintetben hő (ragos fınév) valaminek a szempontjából (névutó). általában szeretem d) NÉVMÁS ebben.

A FOK-MÉRTÉK HATÁROZÓS SZINTAGMA Az alaptagban kifejezett cselekvés-. minıség-. lemarad stb. -szörte -ra. apróra meghány 154 -ig -szorta. -ször középfokú melléknév. intenzitását. Kérdései: hogyan?. bırig ázik. több. mennyivel?. öt méterrel rövidebb – a növel. fülig szerelmes -val. NÉVMÁS -ban. mértékét határozza meg. -vel a formáns használati feltételei – középfokú melléknév. esik. talpig becsületes. igenév. MELLÉKNÉV. igék mellett: kevéssel. jóval kevesebb – mennyiségjelzıvel bıvített mértéket jelentı fıneveken: egy kosárral kap. melléknév. számnév. mennyiség. csökkent. történés-. névmás. fokát. milyen fokban?. árnyalattal jobb. akkora százszorta nagyobb percre pontos. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV. -re . közelebb. Alaptagja: ige. valamennyivel növel. milyen mértékben? Tartamhatározó. távolabb. -ben (jelentıs) mértékben növekszik. – (nagy) számmal. Alakja. mennyire?. határozószó. több.vagy körülményfogalomnak az erısségét. (szép) számmal jelentek meg -szor. (nagy) részben elvégzi (jelzıjükkel együtt határozzák meg a fokmértéket) (bizonyos) fokig. kicsivel. csökkent stb. -szerte. (nagy) számban vesznek részt. számnév. mértékig igaz (a jelzı kötelezı vonzat) állig felfegyverez. illetve névmás mellett: százszor könnyebb. -szer. határozószó. SZÁMNÉV. számnév vagy határozószó mellett: (egy) gondolattal. két pohárral kér. sokkal szebb.

nagyon. várva vár d) NÉVMÁS e) HATÁROZÓI IGENÉV ÖSSZEKAPCSOLT FOK-MÉRTÉK HATÁROZÓ mind egy cseppig megitta. egyre. legfeljebb. roppant jó. átlagon felül teljesít reményen túl valósul meg rettentı mód(on) elfáradtam alig. egyre inkább megtanulta. -ül -szám(ra) b) NÉVUTÓS FİNÉV. szörnyő hideg – komplex szerkezetek. mondhatatlan édes) szakajtószám teremnek. különösen kedves stb. határozószói alaptaggal). százszámra szedték -ul. számnévi. annyira fél. ennyire. Pl. -an. de: egész(en) megváltozott. halálosan komoly. túlságosan. roppantul jó (viszonyrag nélkül fok-mérték határozó értékő jelzıs szószerkezetek: hallatlan érdekes. teljesen. legalább. fok-mérték határozó értékő jelzıs szószerkezetek. nagyrészt. -en égetıen sürgıs.-n. sokkal kevésbé tetszett. kevésbé. inkább. kissé félénk. SZÁMNÉV felül túl mód (módon) c) HATÁROZÓSZÓ várakozáson. tetıtıl talpig felöltözött KETTİS FOK-MÉRTÉK HATÁROZÓK 155 . melléknévi. mind stb. kissé. vágyik rá kérve kér.: alig ismeri. borzasztó(an) megnyugodott: viszonyrag nélküli fok-mérték határozós szerkezetek (igei alaptaggal) hallatlanul érdekes. egész közel. különösen. ún. MELLÉKNÉV. mérsékelten meleg (viszonyrag nélkül is lehetséges: rettentı sok. egész(en) csordultig töltötte fokról fokra tanulta meg.

gazdálkodik valamivel stb. -en. valaminek a segítségével. hirdetés által ismerkedtek meg Pista révén üzen (közvetett eszköz) szavak útján is megérti (közvetett eszköz) barátai segítségével elvégezte a munkát (közvetett eszköz) 156 . pénzért vásárol megsüti a tőznél -n. jutalmaz.) Tartamhatározó. -tıl -ért -nál. Alakja. kanállal eszik.: borral kínál. -nél b) NÉVUTÓS FİNÉV által révén (személy esetén) útján segítségével látogatások által erısödik a barátság (közvetett eszköz). akkor közvetett eszközt kifejezı határozó. kukoricán hizlal. hegedőn játszik.és eszközhatározó) írásban rögzít. (Ha jelentése valami által. kínál. szórakoztat. kinek vagy minek a segítségével valósul meg. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV -val. pénzen vásárol. -vel minden olyan ige mellett. Kérdései: kivel?. amelynek jelentése összekapcsolható valamely eszköz fogalmával: játszik. -bıl -tól. kinek a segítségével? Alaptagja: ige vagy igenév. mi által?. vonaton utazik (komplex hely. postán kapja.AZ ESZKÖZHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt fejezi ki. eladást jelentı igék mellett: cserél valamit valamiért. -on. készpénzben fizet munkájából él (a megélés eszköze!) közremőködıt kifejezı eszközhatározó a küld és az üzen ige mellett: levelet küldött a bátyjától cserét. vételt. száz forintért vettem. -ben -ból. mivel?. viccekkel szórakoztat. ki által?. hogy az alaptagban megnevezett cselekvés. történés milyen eszközzel megy végbe. minek a segítségével?. -ön -ban. vonattal megy zongorán kísér.

bármivel megfızheted MGr.: kimosatja a ruhát a feleségével. A diákok által elvégzett feladatok jók lettek. ezáltal üzent. Általában mőveltetı vagy passzív ige (igenév) vonzata: pl. 157 . általad. eszközlı határozó: a cselekvıt (cselekvéshordozót) nevezi meg.C) NÉVMÁS általam.

kinek. -nél -ra. -hez. nekem adta számomra. jó. minek a részére. illetve: hasznos a munkában hasznos a játékoknál veszélyes az egészségre c) NÉVUTÓS FİNÉV (FİNÉVI NÉVMÁS) számára részére az iskola számára érkezett a könyvtár részére vette. -re -ban. Kérdései: kinek?. arra tettük félre a pénzt d) NÉVMÁS 158 . igenév. igei alaptag mellett -nak. a gyerekek számára fontos ennek. illetve kinek a számára szolgál. Alakja. számára? Alaptagja: ige. érdekes. Véghatározó. -ben formánssal valaki számára valamiféle jelentıséggel bíró. -re -hoz. minek?. tilos valakinek. valakit érintı tulajdonságot kifejezı melléknevek mellett: fontos. -nek -nál. -nek. – ad.A RÉSZESHATÁROZÓS SZINTAGMA Azt fejezi ki. szól. kárára) megy végbe. használ. Évának segít – személytelen igei állítmányok mellett: Péternek sietnie kell. nincs. történés vagy minıség kinek vagy minek a részére (javára. melléknév. felel. hasznos. annak. (dativus possessivus) húsz személyre terít a gyerekhez egy szavam sem volt -ra. részemre készítette erre. sincs mellett: Péternek van két barátja. melléknévi alaptag mellett -nak. -höz 2. (Logikai alany!) – a birtoklást kifejezı van. kifejezıeszközei: a) RAGOS FİNÉV (FİNÉVI NÉVMÁS) 1. fizet. parancsol. engedelmeskedik valakinek. hogy az alaptagban megnevezett cselekvés.

határozó-szó. Kérdései: kinél?. kifejezıeszközei a) RAGOS FİNÉV. a megszokottnál több. mint a méz több.A HASONLÍTÓ HATÁROZÓS SZINTAGMA Azt a személyt. MELLÉKNÉV. Alakja. annál jobb c) mint-tel KAPCSOLT HASONLÍTÓ HATÁROZÓ édesebb. szebbnél szebb (figura etymologica) az egyéb és a más névmás mellett: nem jutott egyéb egy szelet kenyérnél b) NÉVMÁS nálam. korábban (kelt) a barátjánál. annál nincs árvább nála minél hamarabb. mint száz 159 . minél? Alaptagja: középfokú melléknév. akihez vagy amihez történik a hasonlítás. háromnál kevesebb jobbnál jobb. minıséget. mennyiséget jelöli meg. nálad. Tartamhatározó. számnév. minél. dolgot. SZÁMNÉV (NÉVMÁS) -nál. -nél magasabb a fiánál. hasonlítást kifejezı alapfokú névmás vagy valamely minttel kapcsolt szófaj.

-n. -ban. -ben: 2.A NÉVSZÓRAGOK FUNKCIÓI A HATÁROZÓS SZINTAGMÁKBAN 1. -ból. -on. -bıl: 4. -ról. -be: 3. -en. -rıl: hely: padban ül idı: szünetben beszélget mód: lépésben megy eszköz: készpénzben fizet fok: (nagyobb) mértékben jut szóhoz ok: meghal valamiben állapot (belsı): álmában nevetett állapot (külsı): sötétben ül állapot (essivusi): (több) funkcióban szerepelt tekintet: (történelmi) mértékben is jelentıs társ: (barátnıje) társaságában érkezett számállapot: kettesben jöttek részes: hasznos a munkában aszemantikus: hisz valakiben hely: iskolába megy idı: gyermekkorába tért vissza mód: hitelbe vásárol cél: látogatóba indul állapot: hamvába hull eredmény: halomba rak ok: beleıszül a bajba aszemantikus: bajba kerül hely: kiveszi a vázából idı: 1916-ból származó mód: szívbıl szereti eszköz: (a maga) erejébıl érte el ok: kegyelembıl kapott eredet: Legyünk rabokból (emberek) állapot: betegségébıl felépült cél: szórakozásból megijeszti aszemantikus: jó nyelvtanból hely: az asztalon áll idı: nyáron született eszköz: kötélpályákon szállították el állapot (belsı): fiatalon sikeres lett állapot (külsı): a búcsúestén találkoztak mód: nevén nevez ok: nevet a viccen aszemantikus: dolgozik valamin hely: leesik a fáról idı: régrıl maradt mód: névrıl ismer ok: megismertem a hangjáról állapot (külsı): lóhátról nyilaz (mód is) eredet: az apjáról maradt aszemantikus: gondoskodik az édesanyjáról 160 . -ba. -ön: 5.

veszélyes a szívre részes: (három) személyre vette eredmény: kopaszra nyírta aszemantikus: kíváncsi az eredményekre hely: (a negyedik) mérföldkınél lévı idı: ebédnél találkoztak eszköz: szarvánál fogva állapot (belsı): eszméleténél volt állapot (külsı): holdvilágnál sétál hasonlító: kevesebb tíznél részes: fontos a játéknál aszemantikus: bevágódik valakinél hely: a forrástól indultak idı: hajnaltól dolgozott eszköz: egy tanulótól üzente ok: (fejük) fáj a vasalástól eredet: költıinktıl származó aszemantikus: eltiltja a barátjától hely: a tengerhez utazik részes: gyerekekhez beszél cél: készül a fızéshez. -tıl: 9.6. -tól. -hez. -val. -vé: 15. -ig: 11. -nél: 8. -re: 7. -nek: 13. -t. -hoz. -tt: 12. -vel: hely: fıiskolára megy idı: jövıre visszajön szám: harmadszorra értette meg mód: egy ütemre lépnek fok-mérték: percre pontos cél: maradt ajándékra. -ként: 14. -ra. -höz: 10. -nál. -nak. képes valamire ok: felkapta (a fejét) a névre állapot: nı létére katona tekintet: termetre hasonló. -vá. öreg a tanuláshoz aszemantikus: (van) kedve valamihez hely: elsétáltak az erdıig idı: egy óráig utaztak fok-mérték: félig igaz hely: Pécsett járt hely: nekirepült a toronynak ok: örül a sikernek cél: alkalmas tanárnak állapot: kitaníttatja gépészmérnöknek (komplex) részes: a fiúnak adta tekintet: szépnek szép eredmény: kinevezték igazgatónak (komplex) aszemantikus: hálás a szüleinek idı: gyerekként látja (állapot is) állapot (essivusi): rokonként vesz részt mód: simogatásként hatott eredmény: hamvassá vált az út idı: az ısz beálltával kezdıdik mód: kis betőkkel ír (komplex) fok-mérték: (fél) perccel késte le eszköz: kannával hordta 161 .

18. -ente: * idı: évente elmegy nyaralni -lag. állapot (belsı): szenvedéllyel szerette állapot (külsı): (Napóleon) vezetésével gyıztek társ: beszélt Pistával ok: a májával beteg/operálták aszemantikus: elégedett az eredményekkel -ért: eszköz: készpénzért vásárol ok: meglakol bőneiért cél: megteszi a kedvéért aszemantikus: rajong a színészekért -ul. -an. -ül: cél: segítségül hív (fınévi esetrag!) eredmény: sportfelelısül választották (komplex) állapot: kényelmetlenül érzi magát -ul. -képpen: * mód: négyféleképpen oldottuk meg állapot: példaképpen állít (komplex) -kor: * idı: karácsonykor elutazik -nként: * hely: vidékenként más idı: idınként találkoztak mód: lassanként sikerül állapot (essivusi): kötetenként ajánl számállapot: páronként léptek be mód: darabonként adta el -stul. -ül: mód: kelletlenül csipeget (melléknévi esetrag!) fok-mérték: valószínőtlenül mély állapot: kényelmetlenül érzi magát -n.16. 20.: Balogh MGr. 25. 2000: 204. 23. -szerte. -stül: * társ: családostul érkezik eredet: tövestül kitép (komplex) állapot: ruhástul aludt el -anta. -számra: * idı: hétszám nem látta (névutószerő!) mód: darabszámra vették meg fok-mérték: százszámra talált diót * A MGr. -en: számállapot: ketten voltunk (melléknévi esetrag!) mód: szépen beszél fok-mérték: életbevágóan fontos szám: sőrőn hazalátogat állapot: húszévesen ment férjhez -képp. 22. 26. 24. -ször: * szám: másodszor nısült (melléknévi!) fok-mérték: ötször nagyobb -szorta. -leg: * mód: beleegyezıleg bólint (melléknévi!) tekintet: külsıleg megváltozott eredmény: bátorítólag hat -szor. 21. -szörte: fok-mérték: tízszerte nagyobb *(melléknévi!) -szám. képzıszerő ragoknak tekinti ıket (vö. 28. 19. 17.) 162 . 27. -szer.

Apa és fia termetre hasonlók. Elemezze az alábbi mondatokat! Állapítsa meg. ……………………… „Nem anyától lettél. milyen határozót fejeznek ki a –val/ -vel ragos fınevek! Egy fillérrel sem adom olcsóbban. Kati mindig részletre vásárol.” ………………………………… 3. Jellemezze az alábbi határozós szintagmákat a határozói körülmény fajtája. Az egész családot meghívja ebédre. rózsafán termettél. Éjszakánként felriad a lármára. ……………………………………… Januártól újra takarékoskodni fogunk. Gyakorlófeladatok 1. Milyen mondatrészszerepet tölt be az alábbi mondatokban a –ra/-re ragos névszó? A váza darabokra törik. Az osztállyal jó kirándulni. Milyen határozói körülményt lehet kifejezni a –nak/ -nek raggal? 5.II. Milyen határozókat fejeznek ki az alábbi mondatokban a –tól/-tıl ragos fınevek? Majd megpukkadok a bosszúságtól. …………………………………… Ne félj a kutyától! …………………………………………………………… Menj el a tőzhelytıl! ………………………………………………………… A szülıktıl búcsúzó menyasszony kicsit szomorú. az alaptag és a bıvítmény szófaja szempontjából! kérés nélkül adott (ajándék) …………………………………… ezerszer megáld ………………………………………………… pénzen vesz …………………………………………………… (egy) fejjel magasabb ………………………………………… gondterhelten mesélı ………………………………………… 2. 6. 163 . Szerkesszen öt mondatot –ban/-ben ragos fınévvel! Nevezze meg a határozó fajtáját! 4.

Szerkesszen öt olyan mondatot. elismerésben részesült 2. amelyben a határozós szintagma alaptagja melléknévi igenév (pl. c) aszemantikus határozó d) okhatározó e) állapothatározó! 10. Alkosson öt olyan mondatot. -következtetı szószerkezet 5. …………………………. İ se jobb a Deákné …………………… . ……………………. A táncosok sikerrel szerepeltek a versenyen.Busszal megyünk külföldre. Nincsen rózsa …………………………… . amelyben a fınévi igenév a) célhatározó b) tekintethatározó.. Egészítse ki az alábbi mondatokat a hiányzó határozóval! Nevezze meg a határozó fajtáját! Vér nem válik …………………. amelyben a határozós szintagma alaptagja fınévi igenév! Nevezze meg a határozók fajtáját! 9. ……………………. …………………………. …………………………. érsz! …………………………. ... …………………………. nem lesz szalonna. A ballagó diákok aggodalommal néznek a jövı elé.. -ragos névszó -névutós névszó -ragos névutós névszó 4. Egyszer volt ……………………… kutyavásár! Hazádnak …………………… légy híve! Ég ……………………. Egészítse ki az alábbi mondatokat a meghatározott eszközökbıl válogatva! A kifejezendı tartalom: kiemelkedı munka elismerése. fiú most is remekül teljesített. Nem enged a …………………………… . szobában olvasó fiú) 8. Alkosson 1-1 mondatot. Kiemelkedı ………………. 7. járj. …………………………. Kiemelkedı ……………… elismerésben részesült. A ………………………. Az ……………………… fiú most is szerény tudott maradni. -okadó magyarázó szószerkezet 11. 164 . Kiemelkedı ……………. …………………………. …………………………. a munka.. 3. 1. ……………………. elismerésben részesült. ………………………….

Világosan megmondtam a véleményem. Pótolja a hiányzó névutókat! Nevezze meg a határozót! Vásárlás ………… mentem a boltba. Alakítsa át a következı mondatok kiemelt határozóját úgy. hogy más alaki eszköz kerüljön a ragos névszó helyére! A barátnım pontosan érkezett. A gyerekek szomorúak az elmaradt kirándulás ……… . 12. …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… …………………… A megadott szempontok …… kell elemezni a mondatokat. Az áldozatra háttal fekve találtak rá.…………………… vannak. A sérült …………………. Készítse el az alábbi mondatok szerkezeti ábráját! Figyelje meg. A barátaimmal ………………… megyek kirándulni. ……………………….. …………………………. 165 . A gyerek szótlanul ült a felnıttek között. mint a gonoszok. hogy az állapothatározó logikailag nem az alaptagjához kapcsolódik. A nagymama korához …………… igen mozgékony. Üresen hagyta a tányért. A nap elıbújt a felhık ……………… .. hanem más mondatrészre vonatkozik! Jelölje. …………………………. Teher …………………… nı a pálma. melyikhez! (☻Az állapothatározó fogalma. látja a világot. Kopog a szeme …………………………… . A fiatal tanár lelkesen tanít. 14. A nagynéném családostul látogatott meg bennünket. …………………… 13. …………………………. …………………………. A ruhástul vízbe ugrónak segítségre volt szüksége. van a veszélyen.) Kati betegségébıl hamar felgyógyult. Rossz idı ………………… nem megyünk a Balatonra. Több is veszett …………………………… . Az órák ………………… hazamegyünk. A gyilkost elítélték bőntettéért.

Az alábbi mondat szerkezeti ábrájával és egyéb jellemzıivel mutasson rá a birtoklást kifejezı részeshatározó és a birtokos jelzı különbségeire! Vizsgálja meg mindkét mondatban a van ige jelentését is! Katinak új autója van. Hidegen üdvözölte a barátját. Katinak az autója a garázsban van. A turisták vidáman nézték a kiállítást. hogy szalonnát süssünk. melyikben célhatározót? Indokolja is! Miért van tőz? (Azért. A szülık gratuláltak a fiataloknak. A tanár beszél a tábla elıtt. A turisták érdeklıdnek. Melyik mondatban talál okhatározót. 16. Hidegen ette a levest. 166 . Jóska rosszul oldotta meg a feladatot. Csak röviden tudott válaszolni a kérdésre. A részeshatározónak milyen funkciójában szerepel a nekem személyes névmás az alábbi mondatokban? Nekem adta a könyvet. Szerkessze eggyé a két mondatot úgy. Az ágynemőt tisztán tette be a szekrénybe. Állapítsa meg. Szép tisztán beszél magyarul. A szülık boldogok. 19. hogy az alábbi mondatok kiemelt mondatrészei közül melyik a mód-. és melyik az állapothatározó! Igazolja állítását a tanult transzformációval! Egy ismeretlen rosszul lett az utcán. A tanár beszéde gyors. Kati röviden szereti hordani a haját.15. Nekem sok könyvem van. Edd meg nekem a levest! 18.) Miért fáj a gyomrod? Miért sírsz? Tévedésbıl rossz helyre küldte a levelet. 17.vagy módhatározó! A diákok az elıadást jegyzetelik. A diákok szorgalmasak. Nekem kell megoldanom ezt a problémát. hogy legyen benne állapot.

Unalomból tette. Hagymával készítette a lecsót. Dadogva. Elemezze az alábbi szöveg határozós szintagmáit! Téged dicsérlek a börtönben. (Vas István) 167 . Melyik mondatban talál eszközhatározót. Hasadt tudattal és mély szégyenbe borultan. melyikben társhatározót? Kenyérrel egyétek a felvágottat! Kenyérrel kínálta meg a vendégeket. tud. 21. háborúban. A barátjával sétált. Terád emlékezem a tetvek közt. képes megoldani fölhasználásával! A mondatokban szereplı szintagmák: tárgyas szintagma: …………………………………………………………… alanyos szintagma: …………………………………………………………… célhatározós szintagma: ……………………………………………………… tekintethatározós szintagma: …………………………………………. Alkosson mondatokat a megoldjuk a feladatot állítás alapján a kell.Önszántából ment hozzá.……… morfológiai természető szószerkezet ………………………………………… 22. föld alatt. Tréfából mondta. esztelen majd téged áldalak. fog. A barátjával küldte el a levelet. 20. A hagymával együtt vetette el a borsót.

birtokosának vagy a vele azonosított dolognak a megnevezésével. Mintaelemzések A) A minıségjelzı 1.A JELZİ ÉS AZ ÉRTELMEZİ Megjelölheti a fınévi alaptagban. A mennyiségjelzı 3. gyakorlatainkban – egyetértve az MGr. mennyiségi jellemzıinek.: Balogh MGr. b A mi diszkózó b tinédzserek fele csaknem halláskárosult már. csoportosításában: minısítı (azon belül minıség. ill. a jelzett szóban kifejezett fogalmak valamilyen tulajdonságát (minıségét. javaslatával (vö. A minıségjelzı 2. Az alany birtokos jelzıjéhez folyamatos melléknévi igenévvel kifejezett minıségjelzı kapcsolódik. 2000: 449] I. birtokosát. Mintaelemzéseinkben. illetve utólag értelmezheti az alaptagban kifejezett dolgot minıségi. értelmezıs szerkezet) Balogh MGr. A mondat alanyához [a(z) (film)] melléknévvel kifejezett (új) minıségjelzı kapcsolódik. mi Milyen ruhát vegyek fel? Az igei alaptaghoz kapcsolódó tárgynak (ruhát) melléknévi kérdı névmással (milyen) kifejezett minıségjelzıje van. A birtokos jelzı 4. 2000: 446) – a hagyományos felosztásra építve tárgyaljuk a jelzıket. mennyiségét). Az értelmezı [A MGr. birtokos jelzı és értelmezı (hátravetett jelzı.és mennyiségjelzı). 168 . mutató névmási kijelölı jelzı. A jelzı hagyományos fajtái: 1. A minıségjelzı szófaji jellemzıi r A nézıknek tetszik az mi új film.

A minıségjelzı fajtái a) minısítı jelzı mi Piros almát vettem h a piacon. 169 . állandó jelzınek tekint a hagyományos nyelvtan. Az igei állítmányhoz kapcsolódó tárgynak [(a(z) (kenyeret)] igei-igenévvel kifejezett minıségjelzıje van. utóbbit díszítı jelzınek is nevezik. Az alanynak [(a(z) (úr)] foglalkozást jelentı fınévvel (mérnök) kifejezett minıségjelzıje van.A mi mérnök úr népszerő a dolgozók körében. Válaszul erre eképpen szólt mi leleményes Odüsszeusz… (Homérosz) A tulajdonnévvel kifejezett alany (Odüsszeusz) elıtt melléknévvel kifejezett (leleményes) jelzı áll. mi Könyves Kálmán b a mi magyar b királyok egyike. amelyet eposzi. amely a jelzett szó fogalomkörét egy egyedre szőkíti le. Az igei állítmányhoz kapcsolódó tárgynak (almát) melléknévvel (piros) kifejezett jelzıje van. (☻ Az alanyos szintagma. A névszói állítmány birtokos jelzıjének (a királyok) és az alanynak (Kálmán) melléknévvel kifejezett minısítı jelzıje van. Szeretem az édesanyám mi sütötte kenyeret. b) A kijelölı jelzı mi Péter bácsi sok mesét tud. amely a jelzett szó fogalomkörét leszőkítı megkülönböztetı jelzı. amelyet kiemelı jelzınek nevez a hagyományos nyelvtan. … megállék a mi kanyargó h Tiszánál (Petıfi Sándor) Az igei állítmány tulajdonnévvel kifejezett helyhatározójához (a Tiszánál) folyamatos melléknévi igenév kapcsolódik jelzıként. A köznévvel kifejezett alany (bácsi) elıtt álló tulajdonnév (Péter) az alany kijelölı jelzıje.) 2.

mi Bármelyik könyvet elolvasom. A mi ház mögötti parkoló i mindig foglalt.A tolvaj a mi hátsó h ajtón surrant be. Az igei állítmányhoz kapcsolódó helyhatározónak [a(z) (ajtón)] -só képzıs melléknévvel (hátsó) kifejezett kijelölı jelzıje van. Az igei állítmány tárgyához (könyvet) -ik végő általános névmás kapcsolódik kijelölı jelzıként. (☻ Morfológiai természető szószerkezet. Balogh MGr. Sokat hallottam mi errıl a asz filmrıl. Az igei alaptag eszközhatározójához (a busszal) számnévbıl képzett -s képzıs kijelölı jelzı kapcsolódik. A mi nyolcas eszk busszal járok h a fıiskolára. (l. amely felveszi a jelzett szó toldalékát.: Balogh MGr. A határozószóból -i képzıvel képzett melléknév is kijelölı jelzı a fenti mondatban. mi A távoli hegyek i mindig vonzották. 2000: 447–448.) 170 . Az állítmányhoz kapcsolódó helyhatározónak [a(z) (emeletre)] sorszámnévi kijelölı jelzıje van. 2000: 448: a jelzıkön belül önálló kategória. Az alanyhoz (a parkoló) névutómelléknéves szókapcsolattal (ház mögötti) kifejezett kijelölı jelzı kapcsolódik (morfológiai természető szószerkezetet alkot).) i Mindig m gyalog megyek a mi második h emeletre.) (A minısítı jelzı szerkezeti felépítésérıl l. Az igei állítmány állandó határozójának (a filmrıl) fınévi mutató névmással (errıl) kifejezett kijelölı jelzıje van.

mint me egy falat kenyér. (Ady Endre) A két mondat alanyához számnévi mennyiségjelzı kapcsolódik. ki érzéketlen. A mellékmondat alanyának (kenyér) mennyiséget jelentı fınévvel kifejezett mennyiségjelzıje van. mint én. Vagy me félezernyi dalt megírtam. amelyhez kötelezı bıvítményként számnév (két) kapcsolódik mennyiségjelzıként. általános névmással kifejezett Úgy kell a boldogság. me Minden Egész eltörött.. Minden reggel megiszom me (két) mi deci tejet.. Az alany (testvére) és a fınévvel kifejezett birtokos jelzıje (édesapám) a családtagok összetartozását jelölı valódi birtokviszonyt fejezi ki. Az igei állítmányhoz (megiszom) kapcsolódó tárgynak mértéket jelentı fınévvel (deci) kifejezett mennyiségjelzıje van. (József Attila) elıtt határozatlan számnévvel (sok) kifejezett Az alany (ember) mennyiségjelzı áll. (Dsida Jenı) Az igei állítmányhoz kapcsolódó tárgynak (dalt) -nyi képzıs mennyiséget jelentı melléknévvel kifejezett mennyiségjelzıje van. me Sok tárgyához tıszámnévvel kifejezett mennyiségjelzı ember él. 171 .B) A mennyiségjelzı Az elsı me három krajcárt még maga meglelte az anyám. me Minden láng csak részekben lobban. C) A birtokos jelzı Tavaly meghalt b édesapám testvére. (Móricz Zsigmond) Az igei állítmány kapcsolódik.

(Börtönébıl szabadúlt sas lelkem. a birtokszó (írása) pedig a cselekvést = genitivus subjektivus.) Ha a b rónák végtelenjét látom. é bogárzót. (Petıfi Sándor) Az igei állítmány tárgyának (a végtelenjét) fınévvel kifejezett birtokos jelzıje (rónák) van. a birtokszó (lakói) pedig az ott élıket nevezi meg. Az alany (a lába) és a fınévvel kifejezett birtokos jelzıje (gyerek) a rész és egész viszonyára épülı valódi birtokviszonyt fejez ki. b Többek írása szinte olvashatatlan. felveszi a tárgy toldalékát. amelynek szófaja folyamatos melléknévi igenév. Az alany és fınévvel kifejezett birtokos jelzıje nem valódi birtokviszonyt fejez ki: a birtokos jelzı (város) helyet. A bánatok siratója birtokos szerkezetben a birtokos jelzı (bánatok) a cselekvés tárgyát. A b város lakói sokat szemetelnek.Az árvíz elmosta az b ı házát. Az igei állítmány tárgyának [a(z) (házát)] fınévi névmással kifejezett birtokos jelzıje (ı) van. A birtokos szerkezet egy birtokosnak és egy birtoknak a kapcsolatára épülı valódi birtokviszonyt fejez ki. a -t tárgyragot: minıségjelzınek megfelelı értelmezı. D) Az értelmezı Láttam me két mi nagy szemet. (Ady Endre) A névszói-igei állítmány névszói részének (siratója) fınévvel kifejezett (a bánatok) birtokos jelzıje van. A birtokos jelzı a birtokszóban kifejezett minıség (végtelen) hordozóját fejezi ki = genitivus qualitatis. a birtokszó (siratója) pedig a cselekvést fejezi ki = genitivus objectivus. Az alany fınévi értékben álló számnévvel kifejezett birtokos jelzıje (többek) a cselekvıt fejezi ki. 172 . (József Attila) Az igei állítmányhoz kapcsolódó tárgynak (szemet) van egy hátravetett értelmezı jelzıje (bogárzót). Az edzésen eltört a b gyerek lába. Én vagyok b a mi magyar b bánatok mi legbutább siratója.

173 . é a barátomé. Az igei állítmányhoz kapcsolódó határozónak melléknévvel (a felsıvel) kifejezett hátravetett értelmezıje van. Megérkezett a levél. és a tárgy birtokos jelzıi értelmezıje. é a felsıvel. é az enyémet! Az igei állítmány tárgyának (a tollat) birtokos névmással (az enyémet) kifejezett értelmezı jelzıje van: felveszi a jelzett szó ragját. é azt! Az igei állítmány tárgyának (a könyvet) mutató névmással (azt) kifejezett hátravetett értelmezı jelzıje van. Tanuld meg a szavakat. Add ide a könyvet. é frisset! Az igei állítmány tárgyának (kenyeret) melléknévvel kifejezett hátravetett. Add ide a tollat. amely felveszi a jelzett szó ragját (azt): kijelölı jelzınek megfelelı értelmezı. (Benjámin László) Az igei állítmány tárgyának (verset) tıszámnévvel (háromszáz) kifejezett értelmezı jelzıje van: mennyiségjelzınek megfelelı értelmezı. 2000: 452). é háromszázat. é valamennyit! Az igei állítmány tárgyához (szavakat) számnévi névmással kifejezett értelmezı kapcsolódik (valamennyit). Írtam eddig verset. Nem boldogulok a aszem zárral.: Balogh MGr.Vegyél kenyeret. amely mennyiségjelzıi értelmezı. amely felveszi a jelzett szó ragját: kijelölı jelzınek megfelelı értelmezı. amely az alany birtokos jelzıjét (a barátom levele) értelmezi. Az értelmezınek ez a típusa már az azonosító értelmezıhöz húz (vö. Az alanyhoz (a levél) -é birtokjeles fınévvel kifejezett értelmezı jelzı (a barátomé) kapcsolódik. minıségjelzınek megfelelı értelmezıje van.

(Nemeskürty István) A tulajdonnévvel kifejezett alanyhoz (Babits) köznévi értelmezı (tanár) kapcsolódik. mert az egyes szám elsı személyő birtokos személyjel után a -t tárgyrag törlıdik. locska lelkek közt ingyen keresek bizonyosabbat. (Ady Endre) … a nagy. (József Attila) Terülj asztalkám csak a mesékben van. (beteg) ember). Julianus barát. (Simon István) Hitványabb Nérók még seholse éltek.) Én. felhık mögötti ég. (Ady Endre) Baljóslatú. e zöld vadont szabadnak hittem és öröknek. ezen a fıiskolán. a (szegedi) tanár → a (szegedi) tanár. piros rózsa. 174 . hókarú Nauszikaá. csupán csak várok. tiszta udvar. bús nép a magyar. finom sütemény. é a mi szegedi é tanár egy helyi lapban Kiss Józsefrıl írván. ifjúságom. Gyakorlófeladatok 1. (József Attila) A birtokos személyjeles fınévvel (ifjúságom) kifejezett tárgynak -t tárgyragos fınévvel (vadont) kifejezett azonosító értelmezıje van. Babits. (Ady Endre) Az egyes szám elsı személyő személyes névmással kifejezett alanyhoz (én) köznév (ember) kapcsolódik azonosító értelmezıként (én. kék réten kezdik a mennyei tücsökzenéjüket a csillagok. ifjúságom. beteg é ember. Sorolja be a minıségjelzıs szószerkezeteket szófaji jellemzıik. Ifjúságom. érdekes történet. (Szabó Lırinc) … e léha. fajtáik alapján! szorgalmas diák.Babits. amely az alany azonosító értelmezıje. viszont felcserélhetık egymással: Babits. meleg lakás. a vadont → a vadont. A jelzı és jelzett szó itt is felcserélhetı. ezt mondja. II. Állapítsa meg a minıségjelzı szófaját az alábbi minıségjelzıs szerkezetekben! A természetbıl vett hasonlatok az emberi érzelmeket is nagyon szépen kifejezik. 2. (Az egyeztetés nem teljes. (☻ Jelöletlen tárgy. Nem tehetı a jelzett szó elé.

az alsó. (Illyés Gyula) Ötven huszár volt akkor. a példákból. kérést. (Dsida Jenı) Harminckét éves lettem lettem én. a fiú könyve (☻ Alaktan. a szerkesztı. Csoportosítsa az alábbi értelmezıs szerkezeteket a megadott szempontok alapján! Állapítsa meg az értelmezık szófaját! (☻Szófajtan. Elveheted az én tollamat is. hogy a birtokos jelzıs szószerkezetekben a birtokos jelzı ragja miért jelenhet meg Ø fokon is! a fiúnak a könyve. A nagymama nézi az unokák fényképeit.) könyvet. Olvasd el ezt a könyvet! 7. hogy az alábbi esetekben miért kell kitennünk a birtokos jelzı -nak/-nek ragját! A fiúnak a könyve veszett el. Alakítsa át a mondatokban a jelzıs szószerkezeteket értelmezı jelzıs szószerkezetté! A barátnım érdekes levelet kapott. számtalan (volt ott). a Szabadság. a fiók. meghitt emberekkel. Katinak fájt a feje. Kinek a feladata ez? 6. Minden örömöm megkétszerezem.3. (Illyés Gyula) … szerettem volna néhány szót váltani jó. sokat (teljesített). (József Attila) Két karodban ringatózom csöndesen. milyet (vettél). Elemezze az alábbi mondatokban szereplı mennyiségjelzıs szószerkezeteket az alaptag és a bıvítmény szófaja alapján! Sok kicsi sokra megy. Szomorú volt az arca a barátomnak.) 5. a ház. Kótajba. és nem a táskája. Magyarázza meg. (Radnóti Miklós) 4. ezt. az enyémet (vidd el) 175 . egymáséiból (még tanultunk). Babits. A gyerekek sok papírt győjtöttek. Indokolja meg. ajándék. a birtoklás kifejezési lehetıségei. a tiéd (a legszebb). a szomszéd faluba.

minıségjelzınek megfelelı értelmezı

mennyiségjelzınek megfelelı értelmezı

birtokos jelzınek megfelelı értelmezı

azonosító értelmezı

8. Elemezze az alábbi mondatok szintagmáit! Ügyeljen a szerkezeti különbségekre! Borzasztó olcsón jutottam hozzá. Borzasztóan olcsón jutottam hozzá. Kellemes meleg szoba várt ránk. Kellemes, meleg szoba várt ránk.

Vö.: Mondattani elemzések. Szerk.: Rácz Endre–Szemere Gyula. Tankönyvkiadó. Budapest, 1972: 164.

9. Elemezze a következı mondatok jelzıs szerkezeteit a jelzı típusa, szófaja, valamint az alaptag szófaja szempontjából! Harminchat fokos lázban égek mindig. (József Attila) Minek a lélek balga fényüzése. (Tóth Árpád) Sok-sok levelet e tintával írnék egy kis leánynak. (Kosztolányi Dezsı) A harmincas évek elején már a korszak legtekintélyesebb írója. [Móricz Zsigmond] (Simon István) Minden embernek van valami titka. (Krúdy Gyula) Kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk. (József Attila) Vajda János, az elsı negyvennyolc utáni modern költı, 1897-ben halt meg. (Nemeskürty István) Homokkal egy vödörnyi óceánt kerítek el a semmi ellen. (Nemes Nagy Ágnes) S te, a Mindenség summás legénye részt se kaptál. (Nagy László) Testem elıtti szél, testem utáni nap sajdul át csontjaimon. (Csoóri Sándor) Szabad ésszel nem adom ocsmány módon a szolga ostobát. (József Attila) A széles, szenes göröngyök felett egy kevés könnyő hamu remeg. (József Attila) A szomszéd présházban minden nyáron egy festı lakott. (Lengyel József) Méneseknek nyargaló futása zúg a szélben. (Petıfi Sándor) Hadd zengjen a költı ábrándot, vigaszt, halkat. (Tóth Árpád)

176

S egy talpalatnyi föld elég nekem. (Madách Imre) Dózsa György unokája vagyok én, Népért síró, bús bocskoros nemes. (Ady Endre) Szeszélyes, bús ajándék e rímes, furcsa játék. (Tóth Árpád) S égtek lelkemben kis rızse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak. (Ady Endre) A vágott virágok közül az apró krizantémok, a lila orchideák, a tarka gerberák és a zörgı szalmavirágok illenek leginkább az Erzsébetekhez.

177

Komplex feladatok az egyszerő mondatok körébıl
1. Elemezze és ábrázolja az alábbi mondatokat! 1. Halált hozó fő terem gyönyörő szép szívemen. (József Attila) 2. A tarka népek közt jó ülni csöndben S a tarka képeket elnézni jó És jó csodálni oly sok nagy szerelmet. (Juhász Gyula) 3. Alázottnál jobban alázva vizsgálom szívem, izmom, kedvem. (Ady Endre) 4. Pihentetni magam hanyatt fekszem a zöld réti úton. (Nagy László) 5. Tudnál-e engem új világra hozni, iparkodván szerelmes türelemmel. (József Attila) 6. Kóbor kutyaként jár a szél. (József Attila) 7. És búzaszemenként a cseppek tetıkön pattognak, peregnek. (József Attila)

2. Elemezze és ábrázolja az alábbi mondatokat! 1. A sík vidék után vágyott a hegyek, dombok alkotta változatos környezetbe. 2. Az adóazonosító jelrıl szóló hatósági igazolványokat 1996. szeptember 20-áig kell az állampolgárok számára megküldeni. 3. Sokan esküsznek az agykontroll stresszoldó hatására. 4. A parlamenti képviselık két csoportjának kezdeményezésére született döntés mellett tizenöt alkotmánybíró szavazott. 5. A kormányülés után a kabinet tagjai állófogadás keretében a helyi polgármesteri hivatal és a Miniszterelnöki Hivatal által meghívott vállalkozókkal találkoznak.

178

3. Szerkesszen mondatokat az alábbi ágrajzokhoz!

1.

Á

2. Á

A

T

Hi A

Jmi T Hm Hi Jmi Hm Hi

3.

Á

4.

Á

A

Hf-m

T

A

Jmi

Jmi T

Háll

Hh

Jme

5. A J me

Á T Hm Hm

6. A J

Á J H f-m

179

A beszédátviteli értéknövelı szolgáltatások közül kétségtelenül a hangposta tőnik a leghasznosabbnak. Itt megtanultam a hullámlovaglás alapjait.: MGr. 5. 3. Párosítsa a mondatokat és a szerkezeti ábrákat! • 1. Megbízottként öt romániai sportoló állt rajthoz július 1-jén a rangos nemzetközi részvételő magyarországi hegyi kerékpárversenyen. által is javasolt – módon történik (vö.4. 362). az egyensúlyozást az úszómatracok segítségével. illetve a hozzáadottérték-adó alsó sávjának emelését jelenti. a) Á b) Á A Hi A H er Jmi Jmi H áll Jb Jmi c) Á A Háll Jmi Hh Hi Jmi Jmi Jmi Hh Jmi Jmi Jme A szintagmatikus viszonyok ábrázolása az iskolai nyelvtanoknak megfelelı – és a MGr. Ez leegyszerősítve a személyi jövedelemadó csökkenését. A diszkózó tinédzserek fele csaknem halláskárosult már. 2. • 180 . 4.

A három ágrajz közül melyik az idézett mondaté? A kiállítás játékos kedvő látogatói a vízben érvényesülı fizikai törvényeket szemléltetı interaktív bemutató kísérleteket is végezhetnek. a)a)a) A Á b) Á Hh Jmi Jmi T T A Hh Jmi Jmi T T Jmi Jmi Jb Jmi Jmi Jb Jmi Jmi Jmi Jmi Hh Hh 181 .d) Á e) Á A Hm T T (A) Hh T T Heszk Jb Jb Jmi Jb Jb Jmi Jb 5.

illetve a törökországi indulás után a) Á b) Á A Hi Jme Jmi Jmi T Hi Jmi Jmi Jmi A Hi Jme Jmi T Hi Jmi Jmi T Jmi Jbi T Jmi Jmi Jmi Jmi Jmi Jmi Jmi 182 .c) Á A T Jb Jmi Jmi Jmi Jmi T Jmi Jmi Jmi Hh A teljes körő internetalapú szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás pár hónapon belül a régió harmadik irodáját nyitotta meg az októberi budapesti.

c) Á A Hi Jme Jb T Hi Jme Jmi Jmi Jmi Jmi T Jmi Jmi Jmi 183 .

helyen álló tagmondat tehát alanyi mellékmondat. tagmondat a fımondat: igei állítmánya (vállal) mellett.ÖSSZETETT MONDATOK ALÁRENDELİ ÖSSZETETT MONDATOK AZ ALANYI MELLÉKMONDAT I. Kettıs teher s kettıs kincs (az). 1 Nagy munkát vállal az magára | 2 ki most kezébe lantot vesz. Ezt fejti ki az akit kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással kezdıdı 1. tagmondat tehát alanyi mellékmondat. Az (a)ki kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással bevezetett 2. 1 3. 1 4. 1 Akit nem véd a szerelem. 2. Nem érez (az). Az 1. | 2 hogy szeretni kell. (József Attila) 184 . | 2 hiába védi az magát. (Vörösmarty Mihály) Az elsı tagmondat a fımondat: igei állítmánya (érez) mellıl hiányzik az alany. Az aki kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással bevezetett 2. tagmondat. de pótolható/kitehetı az az utalószó. (Csoóri Sándor) A 2. tagmondat a fımondat: az igei állítmány mellett (védi) az az utalószó áll az alany szerepében. az az utalószó (= fınévi távolra mutató névmás) tölti be az alany szerepét. Mintaelemzések 1. tagmondat tehát alanyi mellékmondat. (Petıfi Sándor) Az 1. | 2 aki érez szavakkal mondhatót.

tagmondat a fımondat. (József Attila) Az 1. tagmondat tehát a fımondat hiányzó. de kitehetı az az utalószó. tehát alanyi mellékmondat. tagmondat a fımondat: igei állítmánya mellett a fınévi értékben álló annyi számnévi távolra mutató névmás tölti be az alany szerepét. 5. Az 1. tagmondat az úgy utalószóval kifejezett alanyt fejti ki. tagmondatba a névszói állítmány mellé kitehetı az alany szerepében az az utalószó. amelyben a látszik igei állítmány mellett az úgy határozószói távolra mutató névmás áll az alany szerepében. 185 . Az 1. vagyis alanyi mellékmondat. Az akik kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással bevezetett 2. Elgondolkoztató (az). mely kérdést fejez ki (miért = határozószói kérdı névmás és nem kötıszó). | 2 (hogy) miért jobbak a régi anyagok. vagyis alanyi mellékmondat. autón és repülıgépen is gyalog vannak. tagmondat a fımondat. tehát alanyi mellékmondat. | 2 akik lovon. tagmondat az utalószóval kifejezett alanyt fejti ki. A 2. Az igei állítmány mellett (akadnak) a fınévi értékben álló olyanok melléknévi távolra mutató névmás tölti be az alany szerepét. ezért maradhat el a kötıszó. de odaérthetı alanyát fejti ki. 1 Akadnak olyanok. tagmondat elejére pedig a hogy kötıszó. Annyi fogyott. Úgy látszik. mind a kötıszó. A névszói állítmányok (teher s kincs) mellett nincs alany. 1 6.Az 1. | 2 hogy hamarosan tél lesz. Az alárendelı összetett mondatból hiányzik mind az utalószó. A hogy kötıszóval bevezetett 2. tehát alanyi mellékmondat. tagmondat ezt az alanyt fejti ki. 1 8. tagmondat a fımondat. A 2. tagmondat az annyi utalószóval kifejezett alanyt fejti ki. a 2. 1 7. Az 1. A hogy kötıszóval bevezetett 2. | 2 hogy nem gyızték pótolni az eladók.

hogy holnapra is elég lesz. kinek Ön-énje nem hazug. 1. (Juhász Gyula) Várni tud. (Ady Endre) Mindig eszembe jut. Ezt fejti ki a mint kötıszóval kapcsolt 2. tagmondat hasonlító sajátos jelentéstartalommal.II. 3. többet hitelt nem érdemel. ahogy jöttünk a dombról lefelé. Olyanok járnak sportolni. hogy kés vagy ónos víz alatt. határozza meg szófajukat. mi lakik benne. Annyi maradt. | 2 mi testnek a kenyér. (József Attila) Csak az bitang . Gyakorlófeladatok Elemezze és ábrázolja az alábbi alanyi alárendelı összetett mondatokat! Jelölje az utalószót és a kötıszót. 14. ki here módra él magában. 12. amelyik nem bírja a gyapját. A mellékmondat állítmányi. 11. a gyötrıdést azok már rég feledték. Az vagy nekem. Boldog. akit pálinka butít / boldog. Kinek Krisztus a barátja. 15. tagmondat fejti ki. 2. és az hazátlan. akik szeretnek mozogni. (Szabó Lırinc) 8. (Szabó Lırinc) Ezen az éjszakán történt. AZ ÁLLÍTMÁNYI MELLÉKMONDAT I. Nem bárány az. 6. Senkinek nincs a homlokára írva. | 2 mint a teremtés utáni éjszakákon. tagmondat a fımondat. (Csoóri Sándor) Az 1. gyalog ját. 5. 1 Minden olyan. a csontját is egye meg. kit a szépség kápráztat. 186 . 1 2. A fınévi távolra mutató névmással kifejezett névszói részt (az) a (a)mi kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással bevezetett 2. (Ady Endre) Akik lakoznak csendben valahol. 9. nem kárhozik el. Aki egyszer hazudni mer. 13. ügyeljen a fımondat helyére! Lehet. 10. hogy a csörömpölı légiók alatt leszakadt az Arno-híd. 4. A mellékmondat tehát állítmányi. melynek névszói-igei állítmánya az vagy. (Szabó Lırinc) 7. Mintaelemzések 1. (Shakespeare) Az 1. Aki sietni akar. Aki a húsát megette. tagmondat a fımondat: az olyan távolra mutató melléknévi névmás a névszói állítmány szerepében áll.

187 . Ezt a névszói állítmányt fejti ki a 2. melynek névszói-igei állítmánya: olyan maradt. 1 Annyi az áldás rajta. 1 Talán te voltál (az). 1 A nagyapám öreg korára is olyan maradt. A mellékmondat állítmányi. melynek névszói-igei állítmányából (voltál az) hiányzik a névszói részt kifejezı fınévi távolra mutató névmás. melynek névszói állítmánya az -é birtokjeles távolra mutató névmás (azé). tagmondat a fımondat. tagmondat a fımondat. tagmondat. Az aki kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással bevezetett 2. Nem azé a nyúl. (Ady Endre) Az 1. A mint kötıszóval bevezetett állítmányi mellékmondat hasonlító jelentéstartalmat is kifejez. A mellékmondat állítmányi. tagmondat ezt a hiányzó névszói részt fejti ki. | 2 olyan a szólása. 5. tagmondat. 1 Amilyen a madár. | 2 mint az égi harmat. 4. melynek névszói állítmánya a fınévi értékben álló számnévi távolra mutató névmás: annyi. Ennek melléknévi távolra mutató névmással kifejezett névszói részét fejti ki a kötıszói szerepő melléknévi vonatkozó névmással (amilyennek) bevezetett 2. | 2 aki megbántad. Ezt a névszói állítmányt fejti ki a kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással (aki) bevezetett 2. A mellékmondat tehát állítmányi. tagmondat hasonlító sajátos jelentéstartalommal. Az 1. | 2 aki azt a bokorból kiugratja. Az 1. 7. tagmondat a fımondat. Az 1. | 2 amilyennek korábban ismerték. 1 6. tagmondat a fımondat.3.

(Pilinszky János) Az 1. Annyi a gondom. 11. melynek névszói állítmányát a melléknévi távolra mutató névmás fejezi ki: (akkora). mint az elhagyott lövészárok. A hogy kötıszóval bevezetett 2. amilyen most vagyok. akire mindig számíthatok. aki voltam. tagmondat ezt a névszói állítmányt fejti ki. határozza meg szófajukat. 8. Az 1. (Ady Endre) 2. Mintaelemzések 1. Olyan a füle. mint régen. 1 Azt hiszem. A kötıszói szerepő melléknévi vonatkozó névmással (amilyen) kezdıdı 1. Amilyen a szolga. tagmondat ezt a névszói állítmányt fejti ki. 4. melynek névszói állítmányát a melléknévi távolra mutató névmás fejezi ki: olyan. tagmondat a fımondat. 8. mint a bot. A nótám sem olyan. Tíz év múlva is olyan leszek. 12. A mellékmondat tehát állítmányi hasonlító jelentéstartalommal. mint egy sikátor. II. melynek igei állítmányához (hiszem) fınévi távolra mutató névmással (azt) kifejezett tárgy kapcsolódik. olyan a fogadjisten. 188 . | 2 hogy nehéz elviselni. Gyakorlófeladatok Elemezze és ábrázolja az alábbi állítmányi alárendelı összetett mondatokat! Jelölje az utalószót és a kötıszót. Legyek csak az. A feladat olyan volt. A mellékmondat tehát állítmányi következményes jelentéstartalommal. Olyan a szája. (Ady Endre) 9. ügyeljen a fımondat helyére! 1. tagmondat az utalószóval kifejezett tárgyat fejti ki. tagmondat a fımondat. 5. (Ady Endre) 3. Nem az vagyok.A 2. mindenek multán. aki voltam. hogy mindenki meg tudta oldani. 7. Olyan vagyok. tagmondat a fımondat. hogy beleıszülök. 1 A felelısség akkora. A hogy kötıszóval bevezetett 2. A barátnım az. tehát tárgyi mellékmondat. 6. 10. (József Attila) A TÁRGYI MELLÉKMONDAT I. | 2 hogy szeretlek. Amilyen az adj(on)isten. olyan a gazda.

(József Attila) Az 1. 1 Hol lehet altiszt. helyen álló fımondat tárgyát fejti ki. tehát tárgyi mellékmondat. melynek határozott ragozású igei állítmányához (tudod) odaérthetı a határozott 3. (Szabó Lırinc) Az 1. tagmondat a fımondat.) 1 6. tagmondat ezt az odaérthetı tárgyat fejti ki. (Csoóri Sándor) 189 . tagmondat a 2.: MGr. A határozószói kérdı névmással (nem kötıszói szerepő vonatkozó névmás!) névmási határozószóval induló 1. vagyis tárgyi mellékmondat. 1 5. tagmondat (mennyire = kérdı névmás. Éreztem | 2 bársony nesz inog. A függı kérdı mondat a fımondat tárgyi mellékmondata. így odaérthetı a tárgy szerepében álló hiányzó utalószó (azt). A hogy kötıszóval induló 2. tagmondat a fımondat. 1 Nem tudhatom (azt). (József Attila) A 2. melynek igei állítmánya (tudhatom) tárgyas/határozott ragozású. melynek igei állítmányához (kutatja) kapcsolódik az utalószó. tehát tárgyi mellékmondat. | 2 azt kutatja.) 1 4. tagmondat a fımondat. | 2 hogy másnak e tájék mit jelent. Ezt fejti ki a kötıszó nélküli 2. személyő tárgy (azt). a kitehetı kötıszó = hogy). nem vonatkozó névmás. 3. személyő tárgyra (azt). de az igei állítmány (éreztem) határozott ragozása utal a határozott 3. Nem is tudod | 2 mennyire szeretem okos szemeidet.2. Hallani sem akarom: | 2 csurran-e még öklömbıl nyári érc. melybıl hiányzik az utalószó. A kötıszó nélkül kapcsolódó 2. (Vö. tagmondat ezt a ki nem tett tárgyat fejti ki. (Radnóti Miklós) Az 1.: 489. a fınévi távolra mutató névmás tárgyragos alakja (azt). (A kitehetı kötıszó a hogy kötıszó. tagmondat a fımondat.

A mint kötıszóval bevezetett 2. tagmondat a fımondat. (József Attila) 190 . vagyis tárgyi mellékmondat. tagmondat tárgyi mellékmondatként ezt a névmással kifejezett tárgyat fejti ki következményes jelentéstartalommal. Az 1 tagmondat a fımondat. személyő tárgy kapcsolódik. Akkorát kiáltottak. tagmondat ezt a névmással kifejezett fokhatározó értékő tárgyat fejti ki hasonlító jelentéstartalommal. A mint kötıszóval bevezetett 2. Ennek újabb alárendelt tárgya a kitehetı utalószó (azt). A kötıszó nélküli 2. tagmondat ezt a névmással kifejezett tárgyat fejti ki hasonlító jelentéstartalommal. 9. tagmondat a fımondat. hogy múlik az idı. melynek alanyi ragozású igei állítmányához (ér) fınévi értékben álló számnévi távolra mutató névmással kifejezett határozatlan 3.Az 1. Annyit ért hozzá. | 2 mint a kutyaugatás a holdnak. melynek igei állítmányához (ért) fınévi értékben álló számnévi távolra mutató névmással kifejezett határozatlan 3. 10. ezért fokhatározó értékő tárgynak is nevezhetjük. tagmondat tehát az igenévi tárgynak alárendelt tárgyát kifejtı tárgyi mellékmondat. Az 1. Úgy érzem. személyő tárgy kapcsolódik fokhatározói körülményre utaló jelentésben. tagmondat a fımondat. Az igei állítmány jelentésszerkezetéhez pedig inkább határozóként kapcsolható. Annyit ér. melynek igei állítmányához (kiáltottak) fınévi értékben álló melléknévi távolra mutató névmással (akkorát) kifejezett határozatlan 3. | 2 hogy zengett bele a ház. mint (a) tyúk az ábécéhez. tárgyas ragozású igei állítmányához (akarom) közvetlenül a fınévi igenév kapcsolódik tárgyként. 1 8. 1 7. Az 1. A hogy kötıszóval bevezetett 2. személyő tárgy kapcsolódik.

Az 1. tagmondat a fımondat. A hogy kötıszóval induló 2. mondat a fımondat igei állítmányához (érzem) kapcsolódó nem tipikus utalószóval kifejezett tárgyát fejti ki. Az úgy határozószói távolra mutató névmás általában mód- vagy állapothatározóra utal. A látást, hallást, észlelést jelentı tárgyas ragozású igék mellett azonban tárgynak értelmezzük. Ezért a hogy kötıszóval bevezetett mellékmondat tárgyi.

II. Gyakorlófeladatok
Elemezze és ábrázolja az alábbi tárgyi alárendelı összetett mondatokat! Jelölje az utalószót és a kötıszót, határozza meg szófajukat; ügyeljen a fımondat helyére! 1. Azt hittem, kínok tüze-fagya edzett. (Szabó Lırinc) 2. S ne hidd, hogy a lantnak ereje meglankadt. (Arany János) 3. Én nem tudom, hogy miért ez a sok fürkész akarat. (Szabó Lırinc) 4. Nem tudni, kiben mi lakik (lakozik). 5. Ahányat lát, annyit szeret. 6. Nagy kutya fel se veszi, ha kis kutya megugatja. 7. Annyit eszik, mint a disznó. 8. Ami derős, élvezd. (Arany János) 9. Nem akartam megadni, amit nem kell. (Ady Endre) 10. Nem tudom én, kiket is küldjek el hozzád. (Ady Endre) 11. ... de gondold jól meg, szalmazsákomra fektetlek. (József Attila) 12. Észre sem veszed, hogy kihúzom magam (mikor a jövırıl szólok). (József Attila) 13. Annyit néztem, hogy belefáradtam. (József Attila) 14. Ne hadd, hogy szomorú legyek (mert európai vagyok). (József Attila) 15. Ó, azt hittem már, lágy völgyben vagyok. (József Attila) 16. Irigyelni kezdtem azokat, akik lelkesen is normálisak tudtak lenni. (Szabó Lırinc)

A HATÁROZÓI MELLÉKMONDAT

I. Mintaelemzések
1.
1

Ott szakad a kötél, | 2 (a)hol legvékonyabb.

Az 1. tagmondat a fımondat, amelynek igei állítmányához (szakad) határozószói távolra mutató névmással (ott) kifejezett helyhatározó kapcsolódik. A kötıszói szerepő határozószói vonatkozó névmással (a)hol bevezetett 2. tagmondat az utalószóval kifejezett helyhatározót fejti ki, tehát helyhatározói mellékmondat. 2.
1

Akkor hiszem, | 2 ha látom.

191

Az 1. tagmondat a fımondat, amelynek igei állítmányához (hiszem) határozószói távolra mutató névmással (akkor) kifejezett idıhatározó kapcsolódik. A feltételes jelentéstartalmat kifejezı kötıszóval (ha) induló 2. tagmondat az utalószóval kifejezett idıhatározót fejti ki, tehát idıhatározói mellékmondat, igei állítmányával kifejezett cselekvése pedig egyidejő a fımondatéval. 3.
1

Amint a szobából kimentem, | 2 zegzugos folyosóra jutottam. (Weöres Sándor)

A 2. tagmondat a fımondat, amelybıl hiányzik az igei állítmányhoz (jutottam) kapcsolódó idıhatározóra utaló határozószói távolra mutató névmás. Az elsı helyen álló mellékmondat ezt a hiányzó, de odaérthetı (akkor) idıhatározót fejti ki. A mellékmondat és a fımondat között közvetlen elıidejőség van. 4.
1

Úgy szaladtam hazafelé, | 2 mint kinek a fejében félreverik a harangot. (Sütı András)

Az 1. tagmondat a fımondat. Ennek igei állítmányához (szaladtam) határozószói távolra mutató névmás (úgy utalószó) kapcsolódik módhatározóként. A mint kötıszóval induló tagmondat az utalószóval kifejezett módhatározót fejti ki hasonlító jelentéstartalommal. A mellékmondat tehát módhatározói. 5.
1

Úgy néz ki, | 2 mint Pilátus macskája.

Az 1. tagmondat a fımondat. Az igei állítmányhoz (néz ki) határozószói távolra mutató névmás (úgy) kapcsolódik az alany állapotára utaló állapothatározóként. A mint kötıszós 2. tagmondat ezt az utalószóval kifejezett állapothatározót fejti ki hasonlító jelentéstartalommal. A mellékmondat tehát állapothatározói.

6.

1

Szívemben minden százszor ujhodt, | sohase gyújtott. (Ady Endre)

2

mert vakítóbb örömtüzeket még másnak a sors

192

Az 1. tagmondat a fımondat. Igei állítmányához az odaérthetı határozószói távolra mutató névmás (azért utalószó) okhatározóként kapcsolódik. A mert kötıszós 2. tagmondat ezt a szövegkörnyezetbe érthetı okhatározót fejti ki mondat formájában. A mellékmondat tehát okhatározói. 7.
1

(A) szerencse nádszál, | 2 könnyen eltörik.

Az elemzendı összetett mondat tagmondatai közötti viszonyra nem utalnak grammatikai kifejezıeszközök. Ilyen esetben több elemzési lehetıség is felvetıdhet. a) A tagmondatok tartalma ok-okozatiságot fejez ki, az alárendelı viszony is feltételezhetı. Ebben az esetben az 1. tagmondat a fımondat, amelybe kitehetı az azért utalószó, a 2. tagmondat élére pedig a mert/mivel kötıszó. A 2. tagmondat így a fımondat okhatározóját kifejtı mellékmondat lesz.

b) Ok-okozati összefüggés mellérendelı összetett mondattal is kifejezhetı. Ebben az esetben a 2. tagmondat az 1. tagmondatban foglaltak magyarázatát adja, vagyis okadó magyarázó mellérendelésrıl beszélhetünk, a tagmondatok közé kitehetı az ugyanis/vagy/hiszen kötıszó. Hasonló szerkesztéső mondatok elemzésekor célszerő minden lehetıséget számba venni. 1 2

c) Továbbá az utalószó és a kötıszó hiánya miatt megengedhetı az értelmezıi mellékmondat feltételezése is: (A) szerencse nádszál, olyan, ami könnyen eltörik. d) Ugyanakkor lehet minıségjelzıi alárendelésként is elemezni: A szerencse olyan nádszál, mely könnyen eltörik.
1

8.

Aki jó szolga nem volt, | 2 nem lesz abból jó úr.

A 2. tagmondat a fımondat. Ennek igei állítmányához (nem lesz) a fınévi távolra mutató névmás határozóragos alakjával kifejezett eredethatározó (abból utalószó) kapcsolódik. A kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással (aki) induló 1. tagmondat az utalószóval kifejezett eredethatározót fejezi ki, vagyis az 1. tagmondat eredethatározói mellékmondat. 9.
1

Aki születik, | 2 annak halni kell.

193

A 2. tagmondat a fımondat, amelynek igei állítmányához (kell) a fınévi távolra mutató névmás határozóragos alakja (annak utalószó) részeshatározóként kapcsolódik. A kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással (aki) kezdıdı 1. tagmondat az utalószóval kifejezett részeshatározót fejti ki. Az 1. tagmondat tehát részeshatározói mellékmondat. 10. 1 Lányomnak mondom, | 2 menyem (is) értsen belıle. A kötıszó és utalószó nélküli összetett mondat kétféleképpen értelmezhetı és elemezhetı. a) Alárendelı összetétel esetén az 1. tagmondat tekinthetı fımondatnak, melynek igei állítmányához (mondom) kapcsolható a határozószói távolra mutató névmás (azért utalószó) célhatározóként. A kötıszó nélküli 2. tagmondat élére pedig kitehetı a hogy kötıszó, vagyis a mellékmondat a fımondat célhatározóját fejti ki.

b) Mellérendelı összetételként értelmezve a két tagmondat közé kitehetı a de kötıszó, így ellentétes mellérendelı összetett mondatot kapunk. 1 2

11. 1 Lehetne száz okom (arra) hát, | 2 hogy múlt idıben beszéljek rólad. (Csoóri Sándor)

Az 1. tagmondat a fımondat. A hogy kötıszóval bevezetett 2. tagmondat a fımondat alanyához kapcsolódó állandó/kötött határozót fejti ki. A kötött határozóra nem utal mutató névmás, de odaérthetı a távolra mutató fınévi névmás ragos alakja (arra). A 2. tagmondat tehát állandó/kötött határozói mellékmondat. (A hagyományos grammatikában állandó határozónak nevezett bıvítményt a Magyar grammatika szerzıi aszemantikus határozónak nevezik. Vö.: Rácz Endre MMNy. 1971: 330,; Haader Lea MGr. 2000: 490) 12. 1 Ki levesre bort iszik, | 2 nem kérnek attól tanácsot.

A 2. tagmondat a fımondat, amelynek igei állítmányához (nem kérnek) a fınévi távolra mutató névmás határozóragos alakja (attól utalószó) állandó/kötött határozóként kapcsolódik. A kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással [(a)ki] kezdıdı 1. tagmondat ezt az utalószóval kifejezett határozót fejti ki, azaz a mellékmondat állandó/kötött határozói.

194

Ehhez kapcsolódik a fınévi távolra mutató névmás ragos alakja (annál utalószó) hasonlító határozóként. 15. Ennek igei állítmányához kapcsolódik egy tárgy. 7. mikor eszik. 22. 17. Úgy nı. mikor legjobb dolga van. mintha ingyen adnák [osztogatnák]. mintha húznák. annál kevésbé bánják halálodat. míg a nap helyre ér. (Weöres Sándor) 10. azon nem bánkódik. Mennél többet hagysz maradékidnak. (Ady Endre) Mindenki elképedt. 8. Úgy él. hol szitával foltozzák a süveget. 25. 4. Úgy néz ki. 20. mint Szent Pál az oláhokat. Addig jár a korsó a kútra. mint a kiskirály. hogy boronálni lehessen. 21. Elharapnám a nyelvem. 12. Ott az ínség. Addig tündöklik a hold. 16. Aki szót nem fogad. 5. Otthagyja. jelölje az utalószót és a kötıszót.13. 28. határozza meg szófajukat. Tedd a kezed homlokomra. (mert) nem terhes szekér. 24. Úgy fogok meghalni. 26. Aki Szent Mihály-nap után gatyába öltözik. mint a pócsi kép. a térben az ember eltörpül. amikor karácsony elsı napján déli tizenkét órakor végre megszülettem. Úgy él. (József Attila) 14. Boldog vagyok. Úgy ég a tőz. Ki mit nem tud. 18. | 2 annál kisebb [rövidebb] árnyékot vet. könnyő azzal bánni. tagmondat a fımondat. mint egy remete. 2. A kutya is akkor vész meg. Úgy veszik. Olybá veszem. ha tesznek rá. 19. 6. 1 Mennél magasabb a nap. mint Pilátus a krédóba. mert nagyon szenvedek. Úgy kerül bele. 3. míg el nem törik. 11. A 2. (Kányádi Sándor) 27. Sok idı eltelik. Úgy szánts. míg a gyermekbıl ember válik. amelynek középfokú melléknévvel kifejezett jelzıje van. mint a kutyaugatást. Gyakorlófeladatok Elemezze és ábrázolja az alábbi alárendelı összetett mondatokat! Állapítsa meg típusukat. Amikor a függöny felgördül. (Ady Endre) 195 . hogy még az utolsó sóhajtásomat is fölveszi magnóra valaki. annál tisztább. Az elsı tagmondat tehát a fımondat utalószóval kifejezett hasonlító határozóját fejti ki hasonlító jelentéstartalommal. 13. mert ez utóbbi a hasonlító határozói mellékmondatok természetébıl adódik. attól nem kell tanácsot kérni. ha még egyszer kimondanám. II. mintha kezed kezem volna. Könnyő a szót megfordítani. ügyeljen a fımondat helyére! 1. Magyar ember hallgat. 23. (Sütı András) 9. Mennél munkásabb a leány.

(Ne elemezzük tehát tárgyként a tárgyragos utalószót. 4. tagmondat ezt a kijelölı jelzıt (= a minıségjelzı altípusa) fejti ki. tagmondat a fımondat: az igei állítmányhoz kapcsolódó határozónak (feltétellel) a távolra mutató melléknévi névmással (olyan utalószó) kifejezett minıségjelzıje van. (Arany János) Az 1. A hogyha valódi kötıszóval bevezetett 2. mert nem az!) A kötıszói szerepő vonatkozó névmással (akiben) bevezetett 2. lágy Az 1. | 2 kinek zsebében a tallér. 1 (a)Mennyi szolgád. Mintaelemzések 1. tagmondat az utalószóval kifejezett jelzıt fejti ki. A kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással (kinek) induló 2. régi asszonyt szeretném látni ismét. 2. A 2. 1 Azt a szép. vagyis felveszi annak viszonyragját. tagmondat a fımondat: az alanyhoz (legény) távolra mutató fınévi névmással (az utalószó) kifejezett kijelölı jelzı kapcsolódik. tagmondat tehát minıségjelzıi mellékmondat. | 2 annyi ellenséged (van). 1 Olyan feltétellel adom pedig néked. vagyis kijelölı jelzıi mellékmondat. vagyis kijelölı jelzıi (minıségjelzıi) mellékmondat. jelen esetben a tárgyragot. (József Attila) 2 akiben elzárkózott a tünde. Az 1. tagmondat ezt a jelzıt fejti ki feltételes jelentéstartalommal. | kedvesség. 1 Csak az a legény gavallér. | 2 hogyha holnap a cseh bajnokot kivégzed. tagmondat a fımondat: a fınévi igenévhez kapcsolódó tárgynak (asszonyt) fınévi távolra mutató névmással kifejezett kijelölı jelzıje van (azt utalószó). amely egyezik az alaptaggal. 3. 196 .A JELZİI MELLÉKMONDAT I.

Mivel a névszói-igei állítmány névszói része melléknév (laza). mondat tehát a hátravetett értelmezı jelzıt fejti ki. 6. a fımondat) ezt az utalószóval kifejezett jelzıt fejti ki. tagmondat a fımondat: névszói-igei állítmányának névszói részéhez távolra mutató melléknévi névmással (oly utalószó) kifejezett minıségjelzı kapcsolódik. (Ne elemezzük tehát tárgyként!) A hogy kötıszóval bevezetett 2. amelynek tárgyát számnévi távolra mutató névmással kifejezett jelzı értelmezi (annyit utalószó). 5. Az értelmezı funkciójú hátravetett utalószó esetben egyezik az értelmezett szóval.: MMNy. az utalószóval kifejezett jelzı fokhatározói funkciójú: az oly utalószó = az annyira utalószóval (vö. 1 A megjárt kollégiumok adtak erıt. | 2 annak törvényével élj. (A birtokviszonyt a határozón levı birtokos személyjel is mutatja!) A kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással (kinél) kezdıdı 1. amelybıl hiányzik az állítmány. (Petıfi Sándor) 197 . A 2. 1 Sokszor oly laza voltam. (Szabó Lırinc) Az 1. | 2 mi sohasem a szemnek. 7. azaz mennyiségjelzıi mellékmondat. 8. (Nagy László) Az 1. tehát birtokos jelzıi mellékmondat. 1 Kinél lakol.A 2. tagmondat (a sorrend tehát a szokottól eltérı: az 1. tagmondat a fımondat: az igei állítmányhoz kapcsolódó határozónak távolra mutató fınévi névmás ragos alakjával (annak utalószó) kifejezett birtokos jelzıje van. tagmondat tehát a fımondat fokhatározó értékő jelzıjét fejti ki hasonlító jelentéstartalommal. tagmondat az utalószóval kifejezett birtokos jelzıt fejti ki. tagmondat tehát mennyiségjelzıi értelmezıt fejt ki következményes jelentéstartalommal. csak a sejtésnek látható az éjben. A kötıszói szerepő számnévi vonatkozó névmással ([(a)mennyi] induló 1. A mint kötıszóval bevezetett 2. tagmondat a fımondat. | 2 hogy máig is élek belıle.: 405). annyit. A 2. tehát hiányos mondat. | 2 mint egy homokszobor. az alanyhoz távolra mutató számnévi névmással kifejezett (annyi utalószó) mennyiségjelzı kapcsolódik. tagmondat a fımondat. a 2. 1 Látok mindent. tagmondat a mellékmondat.

Dolgos két karod is oly hős. Olyan kemény. kockán van. nem keseríte boldogságunk. Olyan sovány. ügyeljen a fımondat helyére! 1. (Petıfi Sándor) A kis kölyök. hogy a mellékmondat a fımondat igei állítmánya által reprezentált egyes szám elsı személyő alanyt (én) értelmezi. A kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással [(a)mi] bevezetett 2. ami szent elıttünk. mint egy kórószál. 2. Lehetnék én könyvelı is. (József Attila) 12. amibıl arra következtethetünk. akik nem hordják zsebben a gerincüket. Nincs oly hosszú nap. (József Attila) 13. Muszáj lenni becsületes ısállatoknak is.Az 1. A kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással (aki) bevezetett 2. Hallok mindent (én). | 2 aki hallgatok. (József Attila) 198 . hanem a fımondat alanyával egyezik. mint ez a nagycsöndő folyó. Szemünkben rejtızik a torony. amelyre még egy villával nem fér. viszont itt is általános névmás fejezi ki a tárgyat. (József Attila) 15. mely (míg másoknak világít). Jegyezzük meg: a névmásoknak csak értelmezı jelzıjük lehet. határozza meg szófajukat. Ezt a feltevést a költı azzal támasztotta alá. amelyeken el lehet álldogálni. Az aki vonatkozó névmás élılényre/személyre vonatkozik. (József Attila) Az a kevés bú. akinek vannak fınökei. (Petıfi Sándor) 10. Gyakorlófeladatok Elemezze és ábrázolja az alábbi jelzıi alárendelı összetett mondatokat! Jelölje az utalószót és a kötıszót. 5. 3. II. ma is él. mint a kı. 7. kanál legyen kezében. Nagy hidak vannak. 4. Nincsen olyan rakott szekér. hogy estéje ne volna. tagmondat utalószó nélküli fımondat. 6. ki voltam. 9. (Petıfi Sándor) 11. 8. Annyi idıs az ember. tagmondat a fımondat fınévi általános névmással kifejezett tárgyának (mindent) értelmezıjét fejti ki. mit koronként szívünkre rácseppente. amelyben nincs utaló funkciójú névmás. melyrıl beláthatjuk ismeretlen hazánk vidékeit. 1 9. (József Attila) Az 1. (József Attila) 14. tagmondat azonban nem a névmási tárgyat értelmezi. hogy a mellékmondat igei állítmánya nem a vonatkozó névmással. Minden. amennyinek érzi magát. tagmondat a fımondat. Légy lámpa. Ki levest akar enni. tulajdon életét fogyasztja.

1 A király megbocsátott a hercegnek. 5. 199 . jelezvén az összefoglaló kapcsolatos viszonyt. (Tordai hasadék) Az elsı tagmondat egy lezárt gondolatot tartalmaz. Elsı ránézésre a mondat ellentétesnek látszik. de nem az. amely idıbeli összefüggésre épül. | 2 az esı is esik. 4. Ezt a tartalmat a mondat állítóvá alakításával bizonyíthatjuk: A regényt ismerni kell. 1 A szél is fúj. vagyis a tagmondatok között nincs valódi ellentét. 2. (Képes Krónika) A kapcsolatos viszonyban levı tagmondatokat a sıt kötıszó köti össze. A tagmondatok között hozzátoldó kapcsolatos viszony van. hanem kapcsolatos. A tagmondatoknak közös alanyuk van (te). A kapcsolatos mondatnak ezt a sajátos típusát ellentétesen hozzátoldónak nevezzük. A két tagmondatot az is – is kötıszó kapcsolja össze. 1 A regényt nemcsak ismerni kell. amelyet a mondat végén álló is kötıszó. 1 Futott a magyar sereg. esetleg nyomatékosító (rémakiemelı) funkciójú partikula is megerısít. Mintaelemzések KAPCSOLATOS MONDATOK 1 ––––– 2 1 2 1. 3. sıt idézni is kell belıle. (József Attila) A két tagmondat között egyszerő kapcsolatos viszony van. a s kötıszó kapcsolja össze ıket. amely a két tagmondat tartalma között levı fokozati különbségre utal. A tagmondatokat a nemcsak – hanem … is páros kötıszó kapcsolja egymáshoz. az esı se esik. | 2 futott maga a király is. Az ellentétes kötıszó fokozó mozzanatot tartalmazó mondatot kapcsol az elsı tagmondathoz. | 2 hanem idézni is kell belıle. Légy egy főszálon a pici él | s nagyobb leszel a világ tengelyénél. Ennek tagadó változata a sem – se páros kötıszó: A szél sem fúj.A MELLÉRENDELİ ÖSSZETETT MONDAT I. A kapcsolatos mellérendelı mondat itt fokozó kapcsolatot fejez ki. a második tagmondat ezt utólag kiegészíti egy újabb mozzanattal. Az átalakítás fokozó mondatot eredményezett. | 2 sıt az ı kérésére a várban lévı magyaroknak is kegyelmet adott.

| 2 hol az udvaron játszanak. A mondat azt is szemlélteti. | 2 mégis botlik. a második pedig állító. hogy a kizáró ellentétes viszonyban levı tagmondatok tartalma között gyengébb ellentmondás van. 1 Nem kérek már bús bocsánatot se. 1 A gyerekek hol a számítógép elıtt ülnek. amely a megszorító ellentétes utótag tipikus kapcsolóeleme. 200 . vagyis az elsı tagmondat tartalmát. Az összetett mondat tehát kizáró ellentétes mellérendelést fejez ki. Az ilyen tagmondatok között megosztó kapcsolatos viszony van. A két tagmondatot a de kötıszó kapcsolja össze. amely nyomatékosan emeli ki a megszorító ellentétet: az elsı mondat tartalmából nem következik a „botlás”. | 2 de viharok sőrőbben jöttek. Az ellentét ilyen megnyilvánulása a szembeállító ellentét. (József Attila) A tagmondatok kötıszó nélkül követik egymást. A kötıszó nélkül kapcsolódó két tagmondat ellentétes tartalmat fejez ki. 6. hogy a második tagmondat tartalma megszorító érvényő. | 2 megtenni [megtartani] nehéz. amelynek tipikus kötıszava a hanem a fenti mondatba is odaérthetı. ültetni ↔ leszállítani) ellentét van. amely az ellentétes jelentéső névszói állítmányokra (könnyő ↔ nehéz) épül. Az ellentétnek ez a fajtája megszorító utótagú mellérendelt mondatot eredményez. 1 Nem én kiáltok. ELLENTÉTES MONDATOK 1 1 2 1. 3.6. amely arra utal. 1 Könnyő a magyart lóra ültetni. A megszorító utótagot (2. A kötıszó jelzi. | 2 csak igenigen alázkodom. | 2 a föld dübörög. tagmondat) a mégis kötıszó vezeti be. Ígérni könnyő. elemzését. ezért nem lehet csak rá alapozni a mondat minısítését. A két mondatot a csak kötıszó köti össze. a második pedig állítást fejez ki. 2. a hol – hol páros kötıszó pedig a cselekvések ismétlıdı egymásutániságát jelzi. | 2 de nehéz leszállítani. (Ady Endre) A két tagmondatot a de kötıszó kapcsolja egymáshoz. az állítás tehát ennek korlátozó erejével érvényes. 1 A lónak négy lába van. érvényét a második mondat korlátozza. hogy a kötıszó használata nem mindig tipikus. 4. így kizárja a tagadás érvényét. A két tagmondat tehát szemben áll egymással. Az elsı tagmondat tagadást. A két tagmondatnak közös alanya van. 5. (József Attila) Az elsı tagmondat tagadó. A két tagmondat között viszont szembeállító (könnyő ↔ nehéz. 1 Máskor se volt itt élni jó dolog.

VÁLASZTÓ MONDATOK 1 1 ~ 2 1. 1 Rossz útra tévedtem. (Ne tévesszük össze az okhatározói alárendeléssel!) 2. (Ady Endre) A tagmondatok két lehetıséget tartalmaznak. Szent László királynak fiúmagzata nem volt. | 2 így lesznek frissek és épek. az okozatot pedig az ezért kötıszóval bevezetett második tagmondat fejezi ki. 1 Vagy törünk. 2. (József Attila) A kötıszó nélküli tagmondatok között ok-okozati viszony van: az elsı tagmondat tartalmából következik a második mondaté. s közülük választani kell. (A költıi nyelvben egyébként gyakori a kötıszó elhagyása. 4. 1 Küzdtünk híven a forradalomért. | 2 vagy nem lesz itt semmi. A vagy kötıszós mellérendelı mondat megengedı választást fejez ki. A vagy-vagy kötıszóval szerkesztett tagmondatok között kirekesztı viszony van. | 2 nem halhatunk meg. | mellé. KÖVETKEZTETİ UTÓTAGÚ MONDATOK 1 1 2 2 1. | 2 világ csúfja lettem. (Képes Krónika) ezért Géza király két fiát vette maga A két tagmondat között ok-okozati tartalmi összefüggés van. ennek következményét. (József Attila) tagmondatot A következtetı utótagú mellérendelt mondatban a második (következményt) az így kötıszó kapcsolja az elsı tagmondathoz. Az elsı tagmondat tartalmazza az okot. | 2 vagy égess lukas vörös téglát… (József Attila) A tagmondatok különféle lehetıségeket tartalmaznak. Az ilyen mellérendelı összetett mondatokat következtetı utótagú mondatoknak nevezzük. amibıl következik a 2. amelyek nem zárják ki egymást. csinálunk. A két tagmondat közé odaérthetı az ezért/így kötıszó. Dagassz gázlángnál kenyeret. vagyis következtetı utótagú mellérendelést szemléltet az összetett mondat. 3. tagmondat tartalma. 1 Minden reggel hideg vízben fürdetem gondolataimat. (Ady Endre) A kötıszó nélküli tagmondatok között is ok-okozati függés van: az elsı tagmondat tartalmazza az okot.) 201 .

Szép volt a bánat. Tagadó mondatban úgyse(m) alakban szerepel: Ne folytasd. hogy közöttük ok-okozati összefüggés van: az elsı tagmondat tartalmazza az okot. (Nagy László) A tagmondatok között itt is ok-okozati viszony van.5. A mondatok közötti viszony jelöletlensége egyébként ilyen mondatok esetében felveti az alárendelés lehetıségét is. 1 2. a hiszen kötıszóval bevezetett második tagmondat fejezi ki/adja meg az okot. (Juhász Gyula) A kötıszóból kiindulva mechanikus elemzéssel kapcsolatos mellérendelı viszony állapítható meg. (Vö. Te vagy ma mámnak legjobb kedve És olyan gazdag ez a ma. (eskük és imák) | 2 úgyis elmúlik már a világ. Ha a tagmondatok tartalmát alaposabban megvizsgáljuk. Tehát az idézet okadó magyarázó utótagú mellérendelt mondat. (József Attila) A kötıszó nélküli tagmondatok között ok-okozati viszony van: a második tagmondat megindokolja az elsı mondattal kifejezett állítást. amely egyébként gyakran együtt járhat az és. Az okot tartalmazó második tagmondatot az úgyis kötıszó vezeti be. Fussatok el. katasztrófából csak a remény segít kilépnünk. A két tagmondat közé kitehetı/odaérthetı az ezért/így kötıszó. 1 Tél lesz. amelybıl következik a második tagmondat tartalma. | 2 hiszen a legnagyobb tragédiából. úgysem hiszem el! 3. Láttam két nagy szemet. észre kell vennünk. 1 2 A reményt nem szabad feladnunk.)| 2 s e pályát adták végzetemhez. s kötıszóval.: Rácz–Szemere 1989: 279/966. (Juhász Gyula) 202 . II. és jó volt a harc. 1 Győlöltek a nagy istenek (. Ezért az ilyen tartalmi összefüggésre épülı mellérendelı mondatot okadó magyarázó utótagú mondatnak nevezzük. (József Attila) 2. (Ady Endre) Okadó magyarázó utótagú mellérendelt mondat. bogárzót. (mert) erısek vagyunk. amely a hiszen-nél nyomatékosabban mutat rá a magyarázatra. | 2 ragyog a fagy s az éhhalál. a szép leánynak szóltam pár szót.) MAGYARÁZÓ UTÓTAGÚ MONDATOK 1 1. Gyakorlófeladatok Elemezze az alábbi mellérendelı összetett mondatokat az összetétel fajtája szempontjából! 1. (Ady Endre) 3. De a sorrend fordított a következtetı utótagúhoz viszonyítva: az elsı tagmondat az okozatot tartalmazza. mert kitehetı az azért utalószó és a mert kötıszó: Nem sietünk (azért).

(Ady Endre) 22. (József Attila) 25. És elhoztam én a madarat is. Jóról és rosszról nem gondolkozom. A magadét tedd el. 10. de embert nem látok. Nagyon szeretlek. csak szenvedek én (és csak dolgozom). vagy keze miatt hal. pedig rajta ül. Sokat akar a szarka. Mi megyünk-e.4. (Szabó Lırinc) 17. vagy a felhı… (Madách Imre) 203 . de európai. A lovát keresi. mégis hallom mindenfelıl. (Arany János) 21. Vagy erıt vesz rajta. Szegény fog madarat. mégis mindennek helye volt. (Csoóri Sándor) 15. de te jöjj el. (hogy szidnak az igazi rosszak). Vagy bolondok vagyunk (s elveszünk egy szálig) Vagy ez a mi hitünk valóságra válik. (Teste a földé) Földmívesé lelke. de gazdag eszi meg. 12. de egyik sem akart engedni. Éhezett már mind a két sereg. 13. A szó elröpül. hisz magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled. (József Attila) 16. (József Attila) 23. ezért koppan a kapa néhanap. Álmos kérésére a német császár haddal jött Magyarország határára. Te vagy sokunk szándékának módja és nem vagyunk vak csillagászok. az írás megmarad. Szót hallok. Nem akartam én semmi rosszat. (Ady Endre) 8. és itt békét szerzett a király és a herceg között. a másét ne vedd el. 9. (József Attila) 18. mély szemed reámragyog sötéten s már fenyves szívem zöldje nem örök. Az udvariak még sohasem jártak arra. 11. hát eltévedtek a sőrő rengetegben. (József Attila) 24. 19. Magyar vagyok. (népmonda) 20. Nagy. Nem volt a helyén semmi. de nem bírja a farka. (József Attila) 5. Ne hivogass. (Képes Krónika) 7. (Ady Endre) 14. (népmonda) 6. hisz te akartad.

………… Jó lenne olyan maradni. …………………………………………………………. ………………………………………………………………… Maradj ott. vagy most álmodom… (Madách Imre) Komplex feladatok az összetett mondatok körébıl 1.… A diákok addig maradnak a könyvtárban …………………………………… Abból fızünk. (József Attila) 30.…… Annak adnak kitüntetést. ………………………………………………………… Annyit olvastunk. mi változunk. …………………………………………………. ………………………………………………………… A nagyapa élete végéig olyan maradt. (József Attila) 31. ……………………………………………………………. (Kosztolányi Dezsı) 27.… 204 . …………………………………………………………………… Akkor gyere hozzám. Napsütéses idıben kirándulni is mehetünk. …………………………………………………… Az a kérésem. Egészséges életet élt. (József Attila) 33. 29. Alszom (.. vagy bérbe veszünk egy vitorlást. ………………………………………………………. 28. …………………………………………………………….26. de testünk oly sovány.. (József Attila) 32.) s a világ szelíd máza alélva sárgul a szívemen. ……………………………………………. ……………………………………………………………………… Azt szeretném elmesélni. Álmodtam-é csak. Nem az idı halad.…… Azért dolgozunk. vagy állj félre.………… Elmennék oda. Ülj egy sarokba. Sokat szenvedtem.. Szerkesszen összetett mondatot a megadott mondat folytatásával! Elemezze és ábrázolja a kapott mondatokat! Akkora volt a zaj a teremben. Szerettem Lucámat. (Madách Imre) 34. de Luca nem szeretett. Még harcolunk. ………………………………………… Ne történjen többé olyan. ezért ért meg ilyen magas kort. …………………………………………………. hát sovány vagyok. ……………………………………………………………….…… A barátnım azért telefonált.… A gyerek hajlamos arra.

…………… a kiskirály.. Csak az egyéniségedhez illı divatot kövesd! Ne felejtsd el a holnapra megírandó fogalmazást! A betegség miatt síró gyereket az orvos vigasztalja.. ……….. jár a korsó a kútra. ……………. …………. ………………… a szolga. eszik. 3. …………… a gazda. Nem bárány …………. el nem törik. ……………………………………………………….és kötıszót. a bot. …………………………………………… Vegyél kenyeret. 205 . ………… él. Ma fölvettem a tisztítóból a tegnap hazahozott kabátomat. …………….…….. ………………… mi lakik. Elmegyek a boltba kenyeret és tejet venni. Aggasztóak a földrengésrıl érkezı hírek. a disznó. Ne vedd fel a kissé győrött inget! A frissen vásárolt tejterméket hőtıbe kell tenni. Szent Pál az oláhokat. …………… nem bírja a gyapját. …………………………………………………. Nem szabad elkeseredni egy-két rossz jegy miatt. majd elemezze a mondatokat! …………… a kicsit nem becsüli. Pótolja a hiányzó utaló.. …………. ……………… lát. …………. Magyar ember hallgat (……). …………………. …………………………………………………………….. …………………eszik.. Nem tudni ………………. annyit.Olyan könyvet kaptam. a füle.… 2.. Elutazott az elnök vezette delegáció. A munkából hazaérve elkezdek vacsorát fızni. ………… a sokat nem érdemli. A gyorsan romlandó ételt hamar meg kell enni.. ……………… szeret.… Annyi esı esett. Megírván a levelet elmentem a postára. Alakítsa át az igeneves szerkezetet tartalmazó mondatokat alárendelı összetett mondattá! Elemezze és ábrázolja ıket! Megérkezett a születésnapra rendelt tortánk. Otthagyja.……… Annak az írónak a könyvét olvasom.

…… ………………………………………………………………….…… …………………………………………………………………..…… Nem sejtettem. hogy az utalószó milyen mondatrészszerepben áll! Ahol szükséges. hogy ma elmegyek moziba.…… ………………………………………………………………….. 4. ………………………………………………………………….………… szót nem fogad. ……………. akivel akarok. hogy ma elmegyek moziba. 5.…… 6.…… …………………………………………………………………. 206 . ………………. vázolja a kontextust! Azzal megyek moziba. ……………. Olyan gondolatom támadt. és állapítsa meg. Az volt az elsı gondolatom. könnyő ……… bánni.…… …………………………………………………………………. hogy ma elmegyek moziba. hogy ezt is megteszi. érzi magát.…… …………………………………………………………………. Elemezze az alábbi mondatokat. levest akar enni. hogy mi a különbség közöttük grammatikailag és tartalmilag! Azt gondoltam.…… …………………………………………………………………. hogy ma elmegyek moziba. …………………………………………………………………. ……………. ………………… idıs ember. ……………. ami a táborban történt. Arra gondoltam. Elemezze a következı alárendelı összetett mondatokat! Állapítsa meg. Azon gondolkodtam. a kı. …………… kemény. ………………… sietni akar.…… …………………………………………………………………. gyalog jár. hogy ma elmegyek moziba. kanál legyen kezében.…… ………………………………………………………………….…… …………………………………………………………………. Az elızı feladat mintájára fejezze ki többféle grammatikai formában a következı mondatok tartalmát! Elemezze is a kapott mondatokat! Elmondtam azt.

és elemezze ıket! Az este kerestelek. Egyest kaptam. attól. …………… eljöttem. amit kölcsön akarok kérni. Az egyszerő mondatokból szerkesszen mellérendelı összetett mondatokat. …………… sokat tanultam. amelyik megáll a fıiskola elıtt. Mindent a helyére tettem. Azzal a busszal megyek. Nem hívtál. Ne ülj tétlenül! Takarítsd ki a szobádat! Jól látok? Csak a szemem káprázik? 207 . A fiúk sokáig fociztak. ………… nagyon elfáradtak. Olyan cipıt veszek. Szerkesszen három-három különbözı összetett mondatot a következı utalószókkal: annak. Nem voltál otthon. ………… én adjam föl a csekket? Elmentem a boltba. Elmégy a postára. 9. amilyen a kertésze. arra. Holnap ünnep lesz. Olyan a kert. 7. ………… a boltok zárva lesznek. és állapítsa meg a mellérendelı összetett mondat fajtáját! A parafa könnyebb a víznél. El kell olvasnom egy novellát. Olyanok járnak sportolni. Tegnap kirándulni mentünk. Azért jöttem a fıiskolára. ………… megbotlik. …………… víz színén úszik. Gyalog kellett jönnöm hozzád. hogy tanuljak. amelyik kényelmes és divatos. Elromlott az autóm. Pótolja a hiányzó kötıszót. ahhoz 8. ……………… gyönyörő idı volt.Elégedetlen azzal. Azért a könyvért jöttem. ………… vettem kenyeret. ………… rendet csináltam a lakásban. ahogyan bánnak vele. A lónak négy lába van. Azért jöttem a fıiskolára. Holnap elemezni fogjuk az órán. akik szeretnek mozogni. mert tanulni akarok.

Esik az esı. Hideg szél fúj. A mai diákok nagyon keveset olvasnak. ……………………………………………. Biztosan meg tudod oldani a feladatot. A tudóst megbecsülik az országban. 11. függıleges vonallal jelöljük.…. Most már fölösleges szaladni. ……………………………………. Nem bíztam már benne. A barátom sokat dolgozik. Nagyon éhes vagyok. Nagyon régen láttam ıt. A továbbiakban mindig két tagmondat viszonyát vizsgáljuk. A 4 – 6 tagmondatból álló többszörösen összetett mondatokban a tankönyvekben tárgyalt 3 tagmondatból álló mondatok alaptípusai ismétlıdnek. ha több kötıszó áll egymás mellett. …………………………………. Minden tételt megtanulok. 208 . 2. 10. ……………………………. majd megszámozzuk a mondatokat abban a sorrendben. Ez a lépés nagyon fontos.…. Meglátogatom a barátomat.Szeretnék külföldre utazni.. Szerettem volna megnézni a kiállítást. Alaposan felkészülök a vizsgára. …………………………………………………………. A TÖBBSZÖRÖSEN ÖSSZETETT MONDAT A többszörösen összetett mondatok elemzésének lépései 1.…. …………………………. Folytassa a mondatot alá. Rendszeresen sportolok.……………………………………..…………………………. …………………………………………………. …………………………………………………………………………. Leültünk egy padra. ettıl függ ugyanis az egész elemzés kimenetele.és mellérendeléssel! Elemezze az összetett mondatokat! Rendszeresen gyakorolom a mondatelemzést. mert az összetett mondatok (alárendelı + mellérendelı) két tagmondatból állnak. ………………………………………………………. A mondatszintő. Különösen ügyelnünk kell a mondatok beékelıdésére. azaz a fımondatok felismerését segítik a kitett vagy kitehetı utalószók.……………………………………. Elsı lépésként megállapítjuk a tagmondatok határát. Mintaelemzésünkben a szöveges értelmezést a tagmondatok közötti viszony hagyományos ábrázolása követi. Folytassa a mondatot mellérendeléssel! Elemezze az összetett mondatokat! Fázom. fıleg akkor. a mellékmondatok pedig a kötıszókról ismerhetık fel. ahogyan követik egymást. Hallgattuk a madarak énekét. A szüleim nem engednek el. mellette pedig a Deme-féle képlet olvasható.

közöttük egyszerő kapcsolatos mellérendelı viszony van. A tárgyragos fınévi távolra mutató névmás (azt) kijelölı jelzıi szerepő. és 3.. Akadémiai Kiadó. Mintaelemzések NÉGY TAGMONDATBÓL ÁLLÓ ÖSSZETETT MONDATOK 1. tagmondat feltételes jelentéstartalmú mellékmondatként. mondathoz. tagmondat mondatszintő. | 4 nem tép föl utcaköveket? (József Attila) 1 Hi 2 3 4 F/ (m1 – m1 – m1) Az 1. (József Attila) 3 majd Az 1. | 2 akiben elzárkózott a tünde.). 1 Hová forduljon az ember.: Deme László: Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. 1 2. tagmondat a 3. amelynek alá van rendelve a 2.(l. 1971. és 4. ezért ez alkalmazható a továbbiakban. | 2 ha nem tartozik a harcosok közé. tagmondatban kitehetı az azért utalószó) 1 2 3 4 Hc F – F – F/m1 3.. tagmondathoz célhatározói mellékmondatként kapcsolódik (a 3. 3. A közbeékelıdést célszerő az ábrán is jelölni. Keszler MGr. így mindegyik kapcsolódik a mondatszinten levı 1. 1 209 . hogy a többszörösen összetett mondatok szerkezete átlátható legyen. (A fımondatba kitehetı az akkor utalószó. I. lágy kedvesség. | kiváltam.ban javasolt jelölés (= a beékelt mondatot háromszöggel kapcsoljuk ahhoz a mondathoz. vagyis fımondat. és 3. amelyhez kapcsolódik. mondat feltételes sajátos jelentéstartalmú idıhatározói mellékmondatként. A 4. | 3 vidáman s komolyan lépett a könnyő sárban. amelyek között kapcsolatos mellérendelı viszony van. 2. tagmondatba beékelıdik a 4. | 3 és aki a mezık mellett. Jó megoldás a MGr. tagmondat fımondat. tagmondat mondatszinten van. A 3. Budapest. | 4 hogy azután kiváljon sok gondom közül ez a költemény. mellékmondat.) Mindkettınek az a célja. | 4 ha sétálgattunk hárman. Azt a szép régi asszonyt szeretném látni ismét.) A mellékmondatok egymással egyszerő kapcsolatos mellérendelı viszonyban vannak. | 3 nem dob be ablakot. Egy kapu alatt lányt csókoltam szájon | 2 s a többi nép közt elvegyültem én. 2000: 546. Ezt fejti ki az aki kötıszói szerepő vonatkozó névmással bevezetett 2. (József Attila) Az 1.

(Kölcsey Ferenc) Az 1. amelyek egymással mellérendelı viszonyban vannak. a 3. amelybe kitehetı a jelzıi funkciójú olyan utalószó. tagmondat a fımondat. (Kölcsey Ferenc) Az 1. és a 4. 1 3 4 2 J mi vagy ért F/m1 – F/m1 feltételes ÖT TAGMONDATBÓL ÁLLÓ ÖSSZETETT MONDATOK 1. tagmondat szintén mondatszintő. A kötıszói szerepő vonatkozó névmással (mely) bevezetett 2. tagmondatnak pedig alanyi mellékmondata a kötıszói szerepő fınévi vonatkozó névmással (amivel) bevezetett 5. tagmondatba ékelıdı 4. | 3 setétséget hagy maga után. | 3 midın gondolkozó fejek csak egyenként mutatkoztak. 1 Voltak idık. tagmondat mondatszinten van. A 3.. A 4. tagmondat ezt a minıségjelzıt (esetleg értelmezı jelzıt) fejti ki. tagmondat feltételes jelentéstartalmú.1 Jkij 2 3 Jkij F/m1 – m1/m2 4 1 5 feltételes 4. A 3. tagmondat. A 3. Az emberi tehetség parányi lámpa. hozzá – a kötıszó ellenére [(a)midın] – jelzıi mellékmondatként kapcsolódik a 2. tagmondattal. | 5 amivel a közdolgok férjfiai a mindennapi világot százados formák szerént igazgaták. 1 F/m1. | 2 midın a lelkeken bizonyos restelkedés ült.m1 – m1/m2 J mi 2 3 J mi 4 5 A 210 . tehát fımondat. | 2 mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével. tagmondat a ha kötıszóval (mellérendelı + alárendelı kötıszó áll egymás mellett). parányi tudomány vala mindaz. tagmondatba közvetlenül a kötıszó (s) után beékelıdik a 4. | 4 s kenyérkeresı. és egyszerő kapcsolatos viszonyban van az 1. | s | 4 ha egy helyrıl másra hurcoltak. tagmondat.

mint a múltak. Ki tiszta pillanattal önkeblébe tekinteni megszokott. ha egy életet akarsz. Gyakorlófeladatok 1. Hogy. kit miért állítunk törvény elé. azaz fımondat. tagmondat mondatszintő. tagmondat pedig a 4.m1/m2/m3 A 4 5 Hi II. Ennek okhatározói mellékmondata a 2. Elemezze és ábrázolja a többszörösen összetett mondatokat! 1.) S azért tolom el a csendet. ki elıtt lelkének minden mozdulati lepletlen állanak. de nem dísztelenebb szomorúság. Te vagy ma mámnak legjobb kedve[. ostoba.2. (Kölcsey Ferenc) 2. az könnyő módon elérheti célját. vagy éppen tudatlanok által akarja magát bámultatni.] És olyan gazdag ez a ma. (József Attila) 211 . (Kölcsey Ferenc) 6. 1 3 és majd Az 1. erısek vagyunk. könnyő multam. az 5. hogy magát saját hatalmában mindég megtartsa. amellyel egyszerő kapcsolatos viszonyban van a 3. | 2 nem tudod megbocsájtani eltékozolt. | ezerszeresen fáj. tagmondat. | 5 míg szeretni tanultam. s lélek alakot önmaga formáljon magának. tagmondat a 3. mert a 4. Ma nézz jól a szemembe. Nem érzem én. hogy belásd. (József Attila) 3. hogy bonyolultabb örömök várnak reám és egyszerőbb. tudjuk. annak csak akarat kell. Félek. melyeknek lágy s erıs szövedéke most kiterült elıttem. hogy múlik az idı. tagmondat. csak értem aggodalmad (. | 4 ami ezerszer fájt. (József Attila) 5. Ki csak társasági mulatságokban óhajt ragyogni. tagmondat alanyát fejti ki. Úgy érzem. A mondatlánc folytatódik. Nem sietünk. (Ady Endre) 4. 1 Ho 2 3 F/m1. de értelmesektıl megvettetik. Öreg vagy és nem az elmúlást siratod. (mint helyedben én siratnám). tagmondat idıhatározói mellékmondata.

3. Amikor más szakmákban is átvették ezt. 2. A kedvenceim azok az autósok. hogy az ajánló csak egy szelvényt adott-e le ugyanarra a jelöltre. hogy nagy magázódás. Ha most is létezne egy olyan homogén politikai-gazdasági-társadalmi erı. akiket az alapszerzıdés húsba vágóan érint. Az azonban megjegyzendı. A régi idıkben még az volt a szokás. a maga útját járó lázadó. 3. 5. 2. akkor nyilvánvalóan ismernem kell azok véleményét. 4. 212 . és amikor annak vége. akkor az nyilván megpróbálná megakadályozni. hogy országos részvételi rekordot döntsenek. Ha alapszerzıdést akarok kötni. hogy százezren nézték meg a mősorokat. 4. számozza meg ıket. majd ábrázolja a mondat szerkezeti felépítését! 1. A sok vendég láttán a nagyszabású nyári kulturális happening megálmodója hangsúlyozza. és Magyarországon már mindenki hajszobrász. Ugyanakkor utalt arra is. hajépítész lett. A keresztellenırzés azt jelenti. hogy a tiédhez hasonló vélemények megjelenhessenek benne. mint amilyen az állampárt volt a pártállamban. azzal dicsekedjenek. 3. hogy minden egyes ajánlószelvény hitelesítésekor vizsgálják azt. miközben engem elıznek a belsı sávban. és csak azután lehet elgondolkodni a további lépéseken. illetve hogy az ajánló nem javasolt-e egyszerre két képviselıjelöltet. úgy döntöttem. és hıstetteivel legfeljebb szők körben dicsekszik. aztán ágyjelenet. Párosítsa a többszörösen összetett mondatokat a szerkezeti ábrákkal! 1. 2. akik 200 méter gyorsítás után 40-nel feljönnek elém az autópályára. hogy a fesztivált nem azért szervezik évrıl évre. hogy meg kell várni az alkotmánybíróság erre vonatkozó döntését. hanem az államegyház létrehozását szolgálták.2. hajmerevítı. Jelölje ki az alábbi többszörösen összetett mondat tagmondatainak a határait. Az igazi hacker a szabályokat el nem fogadó. akkor hirtelen tegezıdés. hogy ezek nem az állam és az egyház elválasztását. amelyik birtokolni tudná a nyilvánosságot. én leginkább semminek sem nevezném magam. akinek lételeme a rejtızködés.

1 1 1 2 Jmi 3 T Jmi 2 2 Jmi 3 Jmi T 3 Az intercity emelt szolgáltatási színvonala önmagában tehát nem jelent elegendı csábítást. A három szerkezeti ábra közül melyik az idézett mondaté? Ennek érdekében több olyan módosítás is született a családtámogatási rendszerben. 1 2 4 1 2 3 3 Hh 4 Hh 213 .a) 1 b) 1 2 Jmin 3 Hi c) 3 2 Jért vagy Jmin 3 Jért vagy Jmin d) 1 T 2 Hi 1 2 Hi 4 Hmód Hcél 3 4 5 Hcél Hasz 4. az utasok nem mindig hajlandók érte többet fizetni. amely azt szolgálja. ott inkább a jóval sőrőbben közlekedı távolsági buszokat választják. hogy érdemes legyen gyermeket vállalni. és ahol tehetik.

és mindezért a hotel dupla árat számolt fel. vannak viszont korrekt árak. 1 2 3 4 1 2 3 4 5 Jmi 1 2 3 4 5 Jmi 5 Jért 214 . a szobája eközben a zárlatos tévé miatt leégett. ahol másodvonalbeli zenekarok még felléphetnek. és szinte az utolsó rendesebb hely. a folyósón lévı italautomata az összes pénzét elnyelte. a vacsoránál feltálalt ételben nem EU-konform uborkák is felbukkantak. 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 2 3 5 4 Hi Ezt a kis rockkocsmát fiatalok csinálják.1 2 4 3 Hh A szálloda fürdıszobájában megrázta a hajszárító. nincsenek izomagyú kidobók.

A magyar nyelv könyve. Deme László 1971. Nemzeti Tankönyvkiadó. Magyar Nyelv: 31–44. Balogh Judit 2001. Mátai Mária 2003. Balogh Judit 2000. 444–460. Akadémiai Kiadó.: Keszler Borbála (szerk. Budapest.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébıl. In. 99–124) Berrár Jolán 1977. Ágosoton Mihály 1971. Budapest.: Keszler Borbála (szerk. Tanulmányok 3. 183–208. In. 7–57.: Keszler Borbála (szerk. Az –n toldalékú melléknevek alaki és szófaji megoszlása. Tankönyvkiadó. A.: Rácz Endre– Szathmári István (szerk. Tankönyvkiadó. Bachát László – Benkı László – Chikán Zoltánné 1976.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. 127–141. A névszóragozás. Akadémiai Kiadó. A fınév. Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában In. Magyar Nyelvır: 437–443. A tárgy. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.: Keszler Borbála (szerk.) Berrár Jolán 1974. 215 . Dienes Dóra 1978. Budapest. D. Mátai Mária 1988. Novi Sad. Szeged. Nyelvtudományi Értekezések 98. 414–422. Budapest. Akadémiai Kiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. A szerkesztettségi hiányosság és szövegösszefüggésbeli kiegészítése. sz. Mozaik Oktatási Stúdió. Leíró magyar nyelvtani gyakorlatok. Budapest. Budapest. Magyar Nyelvjárások: 409–414. A jelzı és az értelmezı. Bencédy József – Fábián Pál – Rácz Endre – Velcsov Mártonné 1971.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Ragszilárdulás – lexikalizálódás. Budapest. A keresztezıdı szófajiságról. Nyelvi elemzések kézikönyve. Jászó Anna (szerk. Trezor Kiadó. Balogh Judit 2000. A határozószók helye a szófaji rendszerben. A mai magyar nyelv.): Magyar grammatika. Antal László 1961.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana körébıl.): Magyar grammatika. D. In. A magyar esetrendszer. Budapest. Tankönyvkiadó. Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. In. (MMNy.Hivatkozások Adamikné Jászó Anna – Hangay Zoltán 1995. Alany és állítmány. Balogh Judit 2000.) 2004. Budapest. Budapest. Budapest. 79– 93. Tankönyvkiadó. Balogh Judit 2000.

: Keszler Borbála (szerk. Keszler Borbála 2000. Emlékkönyv Benkı Loránd születésének 60.) 1994. Keszler Borbála 1981. Nemzeti Tankönyvkiadó. Keszler Borbála (szerk. Akadémiai Kiadó.): Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenérıl. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter 1998. 155–164. Faluvégi Katalin. A mediális igékrıl. Magyar grammatika – és ami után következhet. Budapest. A határozók. Budapest. Magyar Nyelv: 280–293. In. Tinta Könyvkiadó. Szófajtani elemzések. Varga Györgyi 1974. Nyelvtudományi Értekezések 101. Elekfi László 2002. Véghangzóhiányos tıtípus – véghangzóhiányos tıváltozat. Budapest. A szintaktikailag pontosan nem elemezhetı alárendelt összetett szavak rendszere. Budapest. Nagy Katalin (szerk. Budapest. Tankönyvkiadó. A predikatív viszony szintaktikai kategóriái.. 472–530.: Keszler Borbála (szerk. Gaál Edit 1978. Az alárendelı összetett mondatok. Laczkó Krisztina (szerk. Keszler Borbála. Budapest. Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. Akadémiai Kiadó. In. In. Nemzeti Tankönyvkiadó.) Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXIII. ELTE BTK. 423–443.: Keszler Borbála (szerk. Nyelvtudományi Értekezések 97. Új magyar nyelvtan.): Magyar grammatika. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk. Abaffy Erzsébet 1978. Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Haader Lea 2000. Osiris Kiadó. 219–27.) 1999. É. sz. évfordulójára. Budapest. 216 . Huszár Ágnes 1979. 59–73. Budapest. Keszler Borbála 2000. Az egyszerő és az összetett mondat határsávja. Eltérı toldalékokban mutatkozó jelentéskülönbségek. 461–471. Magyar Nyelvır: 305–317. G. Budapest. Magyar Nyelv: 47–57. In. Gósy Mária 1975. Budapest. Néhány nem tiszta szófaji kategória vizsgálati módjáról. Nemzeti Tankönyvkiadó.: Hajdú Mihály–Kiss Jenı (szerk. E.): Magyar grammatika.Dobsonyi Sándor – Hangay Zoltán – Nagy Katalin 2003. Budapest. sz.): Magyar grammatika.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébıl. Nemzeti Tankönyvkiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó. Elekfi László 1999. Magyar Nyelv: 11–33.

): Magyar grammatika.: Keszler Borbála (szerk.: Keszler Borbála (szerk. 405–413. 369–393. Nemzeti Tankönyvkiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó.: Keszler Borbála (szerk. 292–304. A névmások.): Magyar grammatika. (MGr. Nemzeti Tankönyvkiadó. A partikula.): Magyar grammatika.): Magyar grammatika. In. Az igeragozás. Kugler Nóra 2000. 104–126. Nemzeti Tankönyvkiadó.) Kiefer Ferenc 1987. 307–320. A mondattan általános kérdései.Keszler Borbála 2000. Az igetövek. Kugler Nóra 2000. In. Budapest. Kugler Nóra 2000. Kugler Nóra 2001. Budapest.: Keszler Borbála (szerk. A magyar fınév esetei.): Magyar grammatika. Keszler Borbála (szerk.: Keszler Borbála (szerk. 282–288. Magyar Nyelvır: 233–241. In. Budapest.: Keszler Borbála (szerk. Keszler Borbála 2000. Nemzeti Tankönyvkiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó. In.): Magyar grammatika. In.): Magyar grammatika. Kugler Nóra 2000. Keszler Borbála – Lengyel Klára 2002. 152–174. Kis magyar grammatika.) Keszler Borbála 2000. In. Nemzeti Tankönyvkiadó. 275–281. Budapest. A szintagmák.): Magyar grammatika. In.: Keszler Borbála (szerk. In. Az alany. 95–103. Budapest.): Magyar grammatika.: Keszler Borbála (szerk. Keszler Borbála 2000. Budapest. A szóképzés.): Magyar grammatika.: Keszler Borbála (szerk. Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához.: Keszler Borbála (szerk. Budapest. Magyar Nyelv: 481–486. In.: Keszler Borbála (szerk. A névelı. Budapest. In. 175–182. 349–366. 67–76. Keszler Borbála 2000. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. A mondatszók. Nemzeti Tankönyvkiadó. A névszótövek.: Keszler Borbála (szerk. Nemzeti Tankönyvkiadó.): Magyar grammatika. A mai magyar nyelv szófaji rendszere. Nemzeti Tankönyvkiadó. Kugler Nóra 2000. Kugler Nóra–Laczkó Krisztina 2000. Kugler Nóra 2000. In. Budapest. Magyar grammatika. Budapest. Budapest. 217 . Nemzeti Tankönyvkiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó. (KMGr. Budapest.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. In.) 2000.

): Magyar grammatika.: Keszler Borbála (szerk. 51–54. Az igenevek. Tankönyvkiadó. In: Hajdú Mihály – Kiss Jenı (szerk.): Magyar grammatika. Magyar Nyelvır: 310– 333. 321–336. 309–403. In. In. In. Budapest. Lengyel Klára 2000. Laczkó Krisztina 1992.: Keszler Borbála (szerk. 252–258. Gondolatok személyjeles számneveinkrıl és névmásainkról. Budapest. A melléknév. A szóösszetétel. A segédigék és származékaik.): Magyar grammatika. Lengyel Klára 2000.): Magyar grammatika.): Magyar grammatika. Budapest. 24–33. In.): Magyar grammatika. Lengyel Klára 1995. Budapest. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó.: Keszler Borbála (szerk. Budapest. Budapest.: Keszler Borbála (szerk. Budapest. 394–404. Lengyel Klára 2000. Az ige. In.): Magyar grammatika.: Keszler Borbála (szerk. Lengyel Klára 2000. 142–151. Budapest. Tipikus grammatikai nyelvtankönyvekben. Budapest.: Keszler Borbála (szerk. Nemzeti Tankönyvkiadó. Lengyel Klára 2000. 97–107. Budapest. A nyelvi egységek szintezıdése. Lengyel Klára 2000. Nemzeti Tankönyvkiadó.): Magyar grammatika. Szófajok a nyelvben és a beszéd mondataiban. Lengyel Klára 2000. In. Nemzeti Tankönyvkiadó. 37–50.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.: Keszler Borbála (szerk. Nemzeti Tankönyvkiadó. Magyar Nyelvır: 30–37. Lengyel Klára 2000. Nemzeti Tankönyvkiadó. 218 . Nemzeti Tankönyvkiadó. Nemzeti Tankönyvkiadó. Átmeneti kategóriák a nyelv különbözı szintjein.): Magyar grammatika. A ritkább szóalkotási módok. In: Keszler Borbála (szerk. hibák általános és középiskolás Laczkó Krisztina 2000. Laczkó Krisztina 2001.: Keszler Borbála (szerk. Laczkó Krisztina 1997.): Magyar grammatika. In. In. Laczkó Krisztina 2000. Nemzeti Tankönyvkiadó. A tıtípusok. Budapest.: Keszler Borbála (szerk. In. 337–345. 81–94. In.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan körébıl. Az alaktan tárgya és alapkategóriái. 77–80.: Keszler Borbála (szerk. In. Az állítmány. Lengyel Klára 2000. Az alany és állítmány viszonya: hozzárendelés vagy alárendelés? Magyar Nyelvır: 407–417.Laczkó Krisztina 1991.): Emlékkönyv Benkı Loránd születésnapjára. A kölcsönös névmás jelentéstani arculata. Nemzeti Tankönyvkiadó. 223–251.: Keszler Borbála (szerk.

): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébıl. Tinta Tankönyvkiadó. JATE. 219 . A szófaji felosztás problémái. Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához. Tankönyvkiadó. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébıl. Mondattan. Rácz Endre – Szemere Gyula 1972. Magyar Nyelvır: 521–524. Magyar Nyelvır: 94–102. 125–133. Budapest. Somogyi Magda 2000. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk. Tankönyvkiadó. Hány esetük van a magyar fıneveknek? Magyar Nyelvır: 308–313. 33–57. T. Simon Györgyi 1974. A magyar nyelv verbum finitumainak néhány kérdése. Velcsov Mártonné 1974. Pete István 2003. Budapest. Vörös Ferenc 1993. A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejezı alakrendszere. Nagy kezdıbetős közneveinkrıl. Szeged. Uzonyi Kis Judit. Tankönyvkiadó. Tuba Márta 1999. Rácz Endre 1974. Budapest.M. 135–149.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana körébıl. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk. Budapest. Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben. Tankönyvkiadó. Korchmáros Valéria 1993. Péteri Attila 2001. Budapest. Mondattani elemzések. Hány segédigénk van? Magyar Nyelvır: 108–116.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful