1

Oktatási segédanyag. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www.fenomenológia.hu

Edmund Husserl
A fenomenológia megalapítója és az ún. fenomenológiai mozgalom elindítója, Edmund Husserl (1859-1938) a moráviai Prossnitz-ban (akkoriban az Osztrák Császárság, ma a Cseh Köztársaság része) született jómódú zsidó családban. Lipcsében kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol els sorban matematikát és fizikát, de némi filozófiát is hallgatott. Itt ismerkedett meg és került baráti viszonyba Thomas Masarykkal, Csehszlovákia kés bbi els elnökével. 1878-tól a Berlini egyetemen matematikát tanult Weierstrass vezetésével, akinek kés bb az asszisztense lett. Feltehet en Masaryk hatására költözött Bécsbe és itt védte meg matematikából írott disszertációját. Ekkoriban kezdett elmélyülten foglalkozni a filozófiával és áttért a protestáns vallásra. A legnagyobb hatást Brentano el adásai gyakorolták rá. 1886ban az tanácsára megy Halléba, hogy Carl Stumpf irányítása alatt írja meg habilitációs tézisét. A következ évben feleségül veszi Malvine Steinschneidert, akit l három gyermeke születik, egy lány és két fiú. Ugyanekkor védi meg habilitációs írását is a szám fogalmáról (Über den Begriff der Zahl), ami apróbb javításokkal az 1891-ben megjelent Aritmetika filozófiája (Philosophie der Arithmetik) cím m vének els négy fejezetét képezi. Ezt a m vet egy második kötettel akarja kiegészíteni, de saját kutatásai, valamint a Frege-vel folytatott levelezés eltéríti ett l a szándékától. Frege az egész megközelítést pszichologizmussal vádolja, és ez a kritika meger síti Husserlt abban a sejtésében, hogy rossz úton jár. A következ években ezért mélyreható logikai és ismeretelméleti kutatásokba kezd. Tíz évi munka eredményeként jelenik meg 1900-ban a Logikai vizsgálódások els kötete, a Prolegomena a tiszta logikához, amelyet 1901-ben követnek a második rész kötetei, a hat voltaképpeni logikai vizsgálódás Fenomenológiai és ismeretelméleti vizsgálódások címen. Husserlt el ször rendkívüli professzorrá, majd 1906-ban rendes professzorrá nevezik ki Göttingenben. Husserl gondolkodói hatása egyre er teljesebb, els sorban azok körében, akik elégedetlenek a pszichologizmussal és a neokantianizmussal. Tanítványok és követ k gy lnek köré Göttingenben (Jean Hering, Alexandre Koyré, Roman Ingarden, Edith Stein) és Münchenben (Alexander Pfänder, Moritz Geiger, Adolf Reinach és Max Scheler). A korábbi generáció filozófusai közül Wilhelm Dilthey ismeri fel els ként a Logikai vizsgálódásokkal született új filozófia jelent ségét, de a neokantiánusok is felfigyelnek rá, Heinrich Rickert például felkéri Husserl, hogy írjon cikket az általa vezetett Logosz folyóirat számára: ez lesz az 1911-ben megjelent programadó tanulmány, A filozófia mint szigorú tudomány. 1913-ban lát napvilágot a transzcendentális filozófia f m ve, az Eszmék egy tiszta fenomenológiához és fenomenológiai filozófiához. 1916-ban Husserlt kinevezik Freiburgba, ahol nyugdíjazásáig, 1928-ig tanít. Az els világháború után Németország legismertebb filozófusai közé tartozik, tanítványok sokasága látogatja az el adásait (a legismertebbek: Karl Löwith, Hans-Georg Gadamer, Rudolf Carnap, Marvin Farber, Dorion Cairns, Herbert Spiegelberg). Közülük a legfontosabb Martin Heidegger, aki 1919-t l Husserl asszisztense, egészen 1923-as Marburgi kinevezéséig. A legsz kebb tanítványi és asszisztensi kör olyan kés bb jelent ssé vált fenomenológusokból állt, mint Edith Stein, Ludwig Landgrebe és Eugen Fink, akik részt vettek Husserl kéziratainak kiadásra való el készítésében. 1929-ben tartja utolsó egyetemi el adásait, a hallgatóságban jelen van Herbert Marcuse és Emmanuel Lévinas. Alkotói tevékenysége nem csökken, bár nagyon keveset publikál. Külföldön nagy elismeréssel és érdekl déssel fogadják gondolatait. 1929-es párizsi el adásai alapján írja meg a Karteziánus elmélkedések cím m vét, ami érdekes módon el ször franciául jelenik meg (fordítói Gabrielle Pfeiffer és Emmanuel Lévinas), az 1935-ben Bécsben tartott el adások anyaga alapján pedig megszületik id skori f m ve: Az európai tudományok válsága és a

Ennek oka részben igényessége. amely a publikált m veken kívül az el adások szövegeit és a kéziratos hagyatékot is feldolgozza. Ez a tény leginkább Leibniz-cel és Bolzanoval rokonítja. és utolsó életében publikált nagy m ve is külföldön. részben pedig az a visszatér sejtése. a kidolgozott második és harmadik kötet közlését l azonban hosszú halogatás után végül elállt Husserl. részben pedig bevezetésnek szánt m veket publikál. 1950-ben kezd dik meg Husserl összes m veinek kiadása és indul útjára a negyvenegynéhány kötetre tervezett Husserliana. A szám az elme produktuma. Belgrádban jelenik meg. A második korszak ennél hosszabb id szakaszt fog át és tulajdonképpen a redukció gondolatának nagyjából 1905-re datálható születését l terjed egészen a Karteziánus elmélkedések 1929-es kidolgozásáig. amely az Aritmetika filozófiájának publikálásától tart a Logikai vizsgálódások megjelenéséig (1901). Brentano vagy Heidegger. Gondolati fejl désében nagyjából három fázist különíthetünk el.2 Oktatási segédanyag. hogy a neokantiánus rendszertörekvésekkel szemben Husserl – talán az egy Logikai vizsgálódások kivételével – részben befejezetlenül maradt. s t a fenomenológia egészét a gondolkodás állandó és szükséges újrakezdéseként határozta meg. 1937-ben például nem kapott engedélyt arra. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www. Husserl azonban külföldi sikerei ellenére hazájában. Ennek az id szaknak és a transzcendentális fenomenológiának a meghatározó m ve.fenomenológia. mégsem tartozik az empirikus realitáshoz. 1938 április 27-én hal meg. kés bb pszichologistának tartott álláspontjától. hanem a matematikán keresztül érkezik a filozófiához.000 oldalnyi gyorsírással lejegyzett szöveget és alapítja meg Leuvenben a Husserl Archívumot. hogy még nem találta meg a problémának megfelel formát és kidolgozottságot. Husserl sohasem jutott el gondolkodásának végleges és kanonikus megformálásáig. az Eszmék egy tiszta fenomenológiához befejezetlenül maradt: az els kötet 1913-ban látott világot. de m veinek csak a töredékét jelentette meg. Az els a fenomenológia születésének id szaka. hogy a szám fogalmának idealitását fenyegeti egy olyan megközelítés. Halála után néhány hónappal egy fiatal belga ferences rendi szerzetes. önmagát újra és újra „kezd gondolkodóként” írta le. Berlini professzora. a fasizálódó Németországban egyre jobban elszigetel dött.hu transzcendentális fenomenológia. mint Schelling. Az 1891-es m . ami ezt a . hogy elutazzon Párizsba. kb. A harmadik alkotói periódus középponti témája a tudományok válsága és ezzel párhuzamosan egy a filozófia által elfeledett téma: az életvilág kérdése. Érdekes megfigyelni. Husserl filozófiai munkássága közel fél évszázadra terjed ki. Husserl nem a teológián. az aritmetika filozófiájának feladata tehát a szám sajátos idealitásának megragadása. els sorban a Brentano értelmében vett deskriptív pszichológia módszerének segítségével. s t 1933 után zsidó származása miatt már nem is oktathatott. Els írásában tehát a szám fogalmának pszichológiai eredetét igyekszik feltárni. Ezek az elmélkedések jelennek meg id skori f m vében. Az aritmetika filozófiája alcíme világosan mutatja Husserl filozófiájának akkori irányultságát: Pszichológiai és logikai vizsgálódások. a Nemzetközi Filozófiai Kongresszusra. Weierstrass ébresztette fel benne az érdekl dést a matematika megalapozásának problémája iránt. Egyre világosabbá vált számára. Herman Leo Van Breda kalandos körülmények között csempészi ki Németországból Husserl kéziratos hagyatékát. A könyv megjelenését követ években azonban rohamosan távolodott saját eredeti. 45. 1) A fenomenológia kialakulása A filozófia olyan jelent s figuráitól eltér en. Az európai tudományok válsága (1936) cím m ben. Hegel. Gondolkodói útjának harmadik elkülönül szakasza a harmincas években bontakozik ki és a transzcendentális fenomenológiától való fokozatos eltávolodás jellemzi.

viszont azt állítja. Saját álláspontjától való önkritikus eltávolodását Frege 1894-ben publikált megsemmisít hangú kritikai recenziója is meger sítette. ezért tulajdonképpen a gondolkodás illetve a pszichés m ködés egészével foglalkozó pszichológia részének kell tekinteni. hanem alapjául egy t le független teoretikus tudomány szolgál. az ítélet tartalma azonban független attól. mint „tiszta teoretikus tudományt”. vagyis hogy a logikai összefüggések levezethet k-e pszichológiai aktusokból? A szám fogalma levezethet -e a számolás pszichikai aktusából.fenomenológia. az utóbbinak semmi. Husserl nem egyszer en elutasítja. Husserl elismeri. id és személyvonatkozástól. Az ítélés aktusa valóban a pszichológia tárgya. hanem a kor általános meggy z désévé vált. A logikai törvények idealitása olyan ideális létet jelent. Husserlt l egyébként sem állt távol az önkritika: életm vében több olyan jelent s gondolati fordulat található. A félreértések abból erednek Husserl szerint. A pszichologizmusnak igaza van abban a tekintetben. tényleges okokkal és következményekkel. hogy a normatív logika lényegi teoretikus alapját vajon a pszichológia szolgáltatja-e. hogy a pszichológia az egyedüli alapzat a logika számára. hogy a faktikus. amelyik az adott összefüggést elgondolja. A XIX század végén a pszichológia nem csupán egy sikeres és ígéretes új tudomány volt. aki elgondolja és semmilyen módon nem illeszkedik a térid beli kauzális összefüggések rendjébe. nem maga a normatív tudomány jelöli ki. hogy csak az el bbinek van köze a pszichológiához. csupán egy alesete annak. amely független mindenféle tér. hogy milyennek kell lennie a gondolkodásnak. a Prolegomena egy tiszta logikához (1900) gondolatmenete a pszichologizmus el feltevéseinek cáfolatára vállalkozik. nem pedig azt. teoretikus tudomány ugyanis a priori és formális jelleg . az ún. ahogy Husserl kortársainak jó része állította. Az. hogy a bírált gondolkodók nem vettek észre egy dönt fogalmi különbséget. amely egy-egy korábbi elképzelésének nyílt kritikájaként fogalmazódik meg. pszichés eseményt l. hogy minden logikai összefüggés és ítélet feltételez egy elmét. A Logikai vizsgálódások els kötete. A kett t pedig élesen el kell választani. amelyekben ezek a törvények megjelennek. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www. A logika mint tiszta. az ítélet fogalma levezethet -e az ítélés pszichikai aktusából.hu fogalmat az emberi psziché sajátos m ködésére. hogy szoros az összefüggés a két szféra között. az utóbbi ideális. hogy milyen a gondolkodás ténylegesen: a pszichologizmus alapfeltevése tehát az. hogy a gondolkodással kapcsolatos minden kérdésre a pszichológia fogja megadni a végs választ. A logika normatív használata jogos. miként minden más normát. hogy minden normatív tudománynak van valamilyen teoretikus alapja.3 Oktatási segédanyag. Mivel a logika a gondolkodás szabályaival foglalkozik. Az el bbire egy empirikus ténytudomány irányul. A kérdés tehát az. hogy a logikát vissza kell vezetni a pszichológiára. „kolligáló” vagyis egybegy jt aktusokra vezeti vissza. az utóbbi viszont visszavezethetetlen bármiféle tapasztalatból nyert . amennyiben a pszichológia az az empirikus ténytudomány. és azt állítja. Husserl abból indul ki. vagyis független minden faktikus. vagyis végrehajtja az ítélés pszichikai aktusát. ezért a gondolatmeneteikben folyamatosan és jogosulatlanul átcsúsznak egyik területr l a másikra. ami az elme pszichofizikai törvényeit kutatja. Élesen meg kell tehát különböztetni az ítéletet és az ítélet tartalmát: az el bbi pszichikai.? A logikában ideálisnak tekintett egységek és összefüggések vajon levezethet ek-e a konkrét térid ben zajló pszichofizikai történésekb l? A pszichologisták érvelése azon alapul. A logikával mint a „gondolkodás technikájával” Husserl szembe állítja a logikát. A pszichologizmus hibája a logikai törvények és a pszichikai ítéletaktusok összetévesztése. az ítéletaktusok viszont. valóságos események. hogy a pszichológia is részt vesz a logika megalapozásában. A pszichologizmus kritikája. hogy minden gondolkodási lépés egy pszichikai esemény: ez azonban csak azt bizonyítja. hanem részletekbe men en cáfolja a pszichologizmus nagyhatású érvelését. a logika normáit azonban. reális történés nem alapozhatja meg az ideális összefüggéseket. stb.

hanem értelemadás. A husserli felfogás szerint a fenomenológia mind a logika. hanem az egész elképzelést elveti és egy új sémát állít a helyébe: az intencionalitás közvetlen viszony tudat és tárgy között. hanem az utolsó fejezetben felvázol egy nagyszabású tervet is. Másrészt a fenomén nem azonos a hétköznapi értelemben vett jelenség vagy látszat fogalmával sem. hogy a tudat élményei vizsgálhatók e mesterséges elválasztást megel z en is. A tudat bels szférájában található reprezentációk leképezik a valóságos tárgyakat. Az intencionális aktus. vagyis az ideális igazságok mögött valamilyen relatív és esetleges hátteret feltételez. a tudat ugyanis mindig valaminek a tudata (Bewusstsein von…). Husserl ugyanis egyértelm en elutasítja a jelenség és magánvaló kanti megkülönböztetését. intencionális viszony nem a képre. mind a pszichológia számára megalapozó tudomány lesz. A logikai idealisták az egyes vizsgálódásokban ugyanis visszaesést láttak a pszichologizmusba.hu általánosításra. Az intencionális viszony ugyanakkor nem leképezés. illetve képzeten keresztül. Az intencionális tartalom azonban ideális tartalmat jelent. A pszichologizmus legnagyobb veszélye abban áll Husserl szerint. hanem az értelem fogalmára épül. és az ideális fennállás megkülönböztetésével kerülhetjük el. vagyis a konkrétumokhoz való odafordulás nem a magánvaló dolgok szférájába vezet. tudományos kutatásához semmi köze. vagyis a tudat soha sincs tárgy nélkül. a pszichikai. hanem közvetve. csakúgy mint az aktus tárgya. más szóval nem leképezés. hogy szkeptikus relativizmushoz vezet. Így vezet el a husserli kritika a jelentés idealitásának állításához. A husserli fenomenológia radikalitását a „vissza a dolgokhoz!” felszólítás fejezi ki: így jutunk el a fenomenológia által vizsgált „fenoménekhez”. A logika csak a tudat m ködése során felmerül ítéletek ideális tartalmát vizsgálja. Egyik oldal sem látta meg a „deskriptív pszichológiában” egy új filozófia születését. A dolgokhoz. Husserl nem egyszer en javít ezen a sémán. az ideán. A fenomén maga a dolog. része a kauzális valóságnak. a megtámadott pszichologisták pedig egy skolasztikus pszichológiát olvastak ki a m második részéb l. a tárgyak ehhez képest transzcendens létez k.4 Oktatási segédanyag. amelyek nem közvetlenül adódnak a tudat számára. Az újkori tudatfilozófiák reprezentáció fogalma alapvet en a következ sémára épült: a tudat az önmaga számára adott immanens és evidens bizonyosságok szférája. az ötödik és a hatodik vizsgálódás – terjedelmileg a legnagyobb része a m nek – az intencionális élmények és ismeretelméleti kérdések látszólag pszichológiai elemzését adja. esetleges aktus. vagyis a küls tárgyról alkotott képpel való mentális m veletek végrehajtása a bels ben. az intencionális tartalom és az intencionális tárgy között. amelyet Husserl a brentanói elnevezés félrevezet allúziói helyett inkább „fenomenológiának” nevezett. ennek az alapvet fenomenológiai szintnek a kulcsa pedig az intencionalitás fogalma. hanem közvetlen viszony. Ám az olvasó csak az els négy vizsgálódásban talál el készületeket a tiszta logika megalapozásához. A Prolegomena egy tiszta logikához nem csak leszámol a pszichologizmussal. amelyre az intencionális élmény irányul. ahogy a tárgy sem értelmezhet a rá irányuló tudataktustól függetlenül. Ez a közvetlen. hiszen a logika és a matematika törvényeit vissza akarja vezetni az ember pszichofizikai létmódjának adottságaira. a fenomenológia ugyanis a tudat élményeinek vizsgálata. „A tiszta logika eszméje” cím fejezetben Husserl bemutatja a tiszta logikának azt az el zetes elképzelését. A . A husserli fenomenológia kiindulópontja az a feltevés. A tudat intencionalitása. Husserl ezzel sokaknak csalódást okozott. Ezt a szkeptikus relativizmust csak az ítélet és az ítélettartalom. vagyis a tárgy élménye. aminek a psziché empirikus. Ez az alapvet megkülönböztetés már el revetíti az intencionalitás leírásában oly nagy szerepet játszó különbséget az intencionális aktus.fenomenológia. amit a Logikai vizsgálódások további köteteinek kellene részletesen kidolgozniuk. a pszichológia ezzel szemben csupán ezen ítéletaktusok pszichofizikai lezajlását. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www.

ezen túl pedig a tudat folytonossága. hanem maga a dolog.fenomenológia. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www. A tudat nem leképezi a tárgyat. „hús-vér” adódás. egy pillanatnyi tudathoz. Ez a dolog azonban – az intencionalitás alaptézise szerint – nem választható el a rá irányuló tudattól. ami az aktus tartalma. a redukció és a konstitúció fogalma köré építhet . Ide tartozik a közvetlen. a fantázia. Ez utóbbi különbségtevés párhuzamos Frege elgondolásával az értelem [Sinn] és jelentés [Bedeutung] különbségér l. A tudatélet olyan mélyebb m ködése felé fordul az érdekl dése. amely a szóban forgó tárgyiság valamilyen szemléleti adódásával jár együtt. illetve egy bizonyos értelemben való felfogás. Az intencionális aktus értelemadás. Ha egy poharat nézek. amit Husserl felfogásértelemnek nevez. szemléletileg adó aktussal. amelyre a matematikai és logikai ideális tárgyak sajátos.hu deskriptív fenomenológia feladata a tárgy ezen új fogalmának körülírása és rögzítése. magasabb szint intencionalitása ráépül. illetve 3) az intencionális tárgyból. vagyis amikor a szemlélet betölti a jelentést. a végs konkrétum. az észlelés. az id tudat. Számtalan szubjektum és számtalan egymástól független tudataktus képes ugyanazt az ideális jelentésegységet megragadni. de a közvetett adódás is. anélkül hogy ez az ideális jelentésegység a legcsekélyebb módon is változna. Az evidencia élménye Husserl szerint az. vagy az emlékezés. ami nincs jelen. de ugyanilyen eset az. viszont nem független attól az értelemt l. hiszen például vannak olyan intencionális élmények. Az intencionális aktusok két alaptípusra oszlanak: az egyik a szignitív aktus. amelyben megcélzunk valamit intencionálisan. Id tudat. vagyis az id tudat érdekli. amelyben az egységes és ideális jelentés megjelenik. akkor a tudatom erre a pohárra irányul intencionálisan. Husserl kedvelt példája a „jénai gy z ” és a „waterlooi vesztes”: mindkett Napóleonra vonatkozik. A másik alapeset az intuitív aktusok osztálya. Az aktus egy pszichofizikai eseményhez köthet . A Logikai vizsgálódások középponti kérdése az ideális tárgyak megragadására irányult. A jelentés ugyanakkor a tárgytól is különbözik: nagyon sokféle értelemben lehet ugyanazt a tárgyat intencionálisan megcélozni. A szignitív és intuitív aktusok azonban abban hasonlítanak egymásra. hogy ne irányulhatna rájuk intencionális tudat. amelyekhez nem tartozik valóságosan létez tárgy: ezek a fiktív tárgyak (például Jupiter isten vagy az egyszarvú) valójában nem léteznek. hiszen egy intencionális élményben jelenik meg. hogy ugyanolyan az alapszerkezetük: a tudat egy felfogásértelmen keresztül megcéloz egy tárgyiságot. Az id tudat m ködése ugyanis minden egyéb tudati m ködés alapzatának és lehet ségfeltételének bizonyul. Ennek rengeteg lehetséges típusa van. ez azonban egyáltalán nem jelenti azt. A pohár nem valami a megjelen oldalain túl és nem is puszta „látvány” vagy megjelenés. amikor egy szignitív aktus teljes fedésbe kerül egy intuitív. 2) az intencionális tartalomból. 2) A transzcendentális fenomenológia A transzcendentális fenomenológia bemutatása három alapfogalom. de két teljesen különböz értelemben. Husserl érett gondolkodásának talán legalapvet bb belátásai az id tudat elemzéséhez kapcsolódnak. Els sorban az észlelés.5 Oktatási segédanyag. a következ korszakban Husserl más típusú tárgyiságok tudatát is elemzésnek veti alá. például a fiktív és imaginárius dolgokra vonatkozó tudatok. Az intencionális aktus tehát független a tárgy létezését l. például a képtudat. Egy intencionális élmény három lényegi összetev b l áll: 1) az intencionális aktusból. Az 1905-ös el adások az id r l (amelyeket Heidegger szerkesztett egybe kés bbi szövegekkel és adott ki 1928-ban A bels id tudat . amely a tudat pszichológiai oldalához tartozó esemény. anélkül hogy az szemléletileg adódna. illetve a végs és legkonkrétabb tárgyiság megragadása. amikor egy beszélgetés során olyasmire utalunk. amin túl nincsen más.

hogy az érzéki benyomások fázisai nem egymásra rakódnak „kívülr l”. A mindenkori benyomás – husserli kifejezéssel: sbenyomás – mostját tehát a retenciók és protenciók holdudvara veszi körül. amelyek csak az id ben léteznek: ilyen például egy dallam. hanem az ún. A dallam mint id tárgy azonossága ugyanis nem eleve adott. Ez az elképzelés szakítást jelent Husserl azon korai meggy z désével.6 Oktatási segédanyag. vagyis a tudat a hosszintencionalitás révén hozza létre saját egységét a protenciók és retenciók sorozata révén. A dallam ekkor ugyanis szétesne különálló hangokra. A jelen-fázis ennek következtében nem egy atomi most. Az id tudatra vonatkozó vizsgálódások abból a meggy z désb l indulnak ki. hogy a tudat pillanatnyiságának a dogmája tarthatatlan és félrevezet képet ad. 2) az id tudat úgy van benne az id ben. abban az értelemben. hanem retencionális és protencionális is. amit a forma megformál. Ha a vizsgálódásban nem kapcsoljuk ki az objektív. Husserl fenomenológiai belátása az. ami úgyszólván mer leges a tudatfolyamra. akkor könnyen beleragadhatunk abba a hibás értelmezésbe. A mindenkori jelenhez ugyanígy hozzátartozik a protenció is. és ez az egész folyamatosan módosuló szerkezet alkotja a jelent. hanem az id ben jön létre. vagyis egyfajta elvárás a következ észlelési fázisra vonatkozóan. Husserl a tudatfolyam alapját képez önkonstituáló id tudatot „abszolút tudatnak” is nevezi. hogy az intencionális tudat nem sz kíthet az éppen adott pontszer jelenre. Husserl az els dleges emlékezetet nevezi retenciónak. hiszen ez esetben nem dallamot. ami szerint a tudat egy atomi pillanatban ragadja meg tárgyát az észlelésben. ami szerint az intencionalitás alapszerkezetét legjobban a felfogásforma és felfogástartalom kett ssége jellemzi. Félreértés lenne azt gondolni. hogy a dallam az emlékezeten keresztül válik lehetségessé. ekkor az észlelést például már nem a végeredménye. hanem immanens módon kapcsolódnak egymáshoz. s ennek kapcsán Husserl egyenesen kett s intencionalitásról beszél: 1) a „keresztintencionalitás” a tudat mindenkori tárgyra irányulása. amit megkülönböztet a másodlagos. Az id elemzésekben világossá válik. Ez utóbbi tehát nem egy transzcendens tárgyra irányul. vagyis az éppen adott benyomás által meghatározott. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www. Ha azonban Husserlt követve a tudat immanens idejére kell irányítjuk a figyelmünket. Az intencionális tudat ezek szerint nem csupán „impresszionális”. hanem a jelen fázisához tartozik. a folyamatos módosulás révén. A retenció tulajdonképpen nem a múlt. és ezzel . vagyis törés nélkül átmegy egy másik aktuális tudatba. A legjobb példát nem a térbeli tárgyak észlelése adja. hanem a most „felfakadási pontjához” tartozó retenciók sorozata. hiszen retencionális módosulás nélkül egy tárgy egymást követ pillanatokban látott különböz megjelenéseit nem is láthatnánk egy tárgynak. hogy egyszersmind ennek az id nek az eredete is. az egymáshoz kapcsolódó hangok sokaságán keresztül. Az id tudat rejtélyes önkonstitúciója kett s paradoxonként jeleníthet meg: 1) az id tudat önmaga formája és egyben anyaga. hogy a „hosszintencionalitásban” nem különül el a forma és az a tartalom. vagyis tárgyi id fogalmát. 2) a „hosszintencionalitás” pedig a tudatnak azon rejtélyes képessége. hanem a tudat önmagára irányulását jelenti. Az id tudat elemzése láthatóvá teszi az intencionalitás egy mélyebb szintjét. A kitágított jelennek ez a fogalma áll szemben az elmúlt eseményre való visszaemlékezéssel. mintha a dallam észlelése az éppen adott hang jelenére sz külne és a többi hangot úgyszólván kívülr l adnánk hozzá ehhez az éppen aktuális hanghoz az emlékezet vagy a fantázia segítségével. hanem egy sok hangból álló akkordot hallanánk. Az sem tartható elképzelés. vagyis egy küls tárgyra való irányulás. hogy az egyik aktuális tudat folyamatos módosulásokon keresztül. specifikus „id tárgyak”.fenomenológia. hanem kialakulásában és id beli lefolyásában.hu fenomenológiája címmel) jelent s belátásokkal gazdagítják az intencionalitás eddigi elméletét. az el ttünk álló tárgy fel l tekintjük. vagy felidéz emlékezett l. hogy valamiként az összes hang egyszerre lenne jelen a tudatunkban.

ahhoz a tulajdonképpen els igazi filozófiai eljáráshoz. A létítélet felfüggesztése nem reflexív megragadást jelent. Ezt fogalmazza meg 1911-es híres programadó tanulmánya: A filozófia mint szigorú tudomány. vagyis az ítélet felfüggesztése. hogy nem érdekes. ha ugyanis a létezését zárójelezni tudom. a transzcendentális tudatra (Husserl els korszakában a tudatot csupán az intencionális élmények nyalábjának tartotta. hogy az adottságként felbukkanó fenoméneket redukáljuk. stb. A fenomenológiai redukció módszere hivatott arra. A megjelen fenoménnel kapcsolatban semmilyen meggy z dést nem engedünk érvényesülni: nem hogy a hétköznapi meggy z déseinket. noha egymástól szigorúan el nem választható értelme van. elutasítás. amikor arról beszél.hu kapcsolatban megjegyzi: „Ennek az egésznek a leírására azonban nem rendelkezünk nevekkel. A zárójelbe tétel kifejezést Husserl már az id el adásokban is alkalmazza. A fenomenológia és rajta keresztül a filozófia szigorú tudományosságának kulcsa pedig a módszer tisztázása. stb. Mármost a létre vonatkozó ítélet felfüggesztése rendkívül jelent s az egész fenomenológiai módszer szempontjából. akkor a létezéséhez tapadó egyéb. Husserl ekkor már nem csak a dolgokhoz való közvetlen visszatérést követeli. Semlegesítem a létre vonatkozó meggy z déseimet. hiszen ameddig a dolgot létez nek tekintem. hanem konkrét módszertani lépéseket is ajánl. A redukció harmadik és legalapvet bb értelme az antik szkeptikusoktól átvett kifejezéssel az epokhé. hiszen csak így menthet meg a historizmus és a pszichologizmus kilátástalan szkepticizmusától. a fenomén még nem közvetlenül és tisztán mutatkozik meg. hogy a konstitúció végs forrásaként fel kell tételezni egy transzcendentális ego-t). A fenomenológiai redukció . a tudati fenoménekhez való visszatérés. létezik-e vagy sem. hogy a dolog létezik-e. tetszés. birtoklás. A módszer problémája Husserl számára középponti jelent ség . tudományos. kulturális. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www. vagyis visszavezetjük a „konstitúciójukat” lehet vé tév alapra. vagyis a valóban közvetlenül adott fenoménekhez. A redukció második értelme az. de még azzal kapcsolatban sem foglalunk állást. hogy a fenomenológia nem csak megalapozást szolgáltat más tudományok számára. sajátos aspektusból tünteti fel.7 Oktatási segédanyag. motivációja. Els értelme nagyon hasonló a descartes-i módszeres kételyhez. Nem szkeptikus kételyr l van szó. megismerés. vagyis semlegesítést. hogy az objektív id r l szóló meggy z déseinket ki kell iktatni a vizsgálódásból. amelynek több lehetséges. A fenomenológiai módszer a redukció fogalmára épül. Husserl talán legalapvet bb meggy z dése az. hanem önmagában is szigorúan tudományos.” (Husserl 1905/2001: 91) Redukció. el ítéletek rétegeit l. 1907ben bukkan fel el ször A fenomenológia ideája cím el adássorozatban. hanem „neutralizálást”. mert még valamilyen érdek kapcsolódik hozzá a részemr l. Eszerint a redukció a bizonyos adottságokhoz. hogy a gondolkodást kivezesse a találomra kidolgozott fogalmak és összefüggések véletlenszer belátásaiból és a filozófiát valóban szigorú tudománnyá tegye. a transzcendentális fenomenológia kidolgozása során azonban rájött. Úgy kell a dologra tekintenem. rárakódott értelmezési rétegekt l is képes leszek megszabadítani. vagy a tudományos tudásunkat nem engedjük szóhoz jutni. aminek eredményeképp a fenomén elébünk kerülhetett. újra és újra megpróbálta kidolgozni és pontosítani a módszertani lépéseket. ami a dolgot egy sajátos színben. A dolog létezésével óhatatlanul együtt jár a rá vonatkozó akarás. Husserl számára ugyanis nem a dolog léte vagy nem-léte a fontos.fenomenológia. mert csakis így szabadítható meg a fenomén a rárakódott hétköznapi. amihez Husserl a módszer kidolgozásában a legtovább ragaszkodott. A redukció tehát ebben az értelemben annak a transzcendentális tevékenységnek a feltárása. A fenomenológiai redukció fogalma azonban csak két évvel kés bb. hanem az. hogy a dolog létére vonatkozó meggy z dés felfüggesztésével a dolog maga válik láthatóvá és hozzáférhet vé.

Így válik teljessé az intencionális vizsgálódás. A fenomenológiai redukció módszerének megjelenésével megváltozik annak a státusza. hanem az eidetikus redukció módszerével. hasonlóan. a cogitatum-ra. vagyis immanens. Husserl az intencionális elemzés tárgyi oldalra való kiterjesztését egy új m szóval jelzi: a fenomenológiai vizsgálódás számára közvetlenül hozzáférhet tárgyiság megnevezésére a noéma fogalmát vezeti be.8 Oktatási segédanyag. A Logikai vizsgálódások id szakában a fenomenológia alapvet en az intencionális aktusokra irányult. A fenomenológiai redukció azonban azt teszi beláthatóvá Husserl szerint. ami az ismeretkritika egészét hordozza: a transzcendentális ego konstitutív teljesítményeinek és a különböz konstitúciós rétegek egymásra épülésének megértése teszi lehet vé. vagyis a noémákra is.fenomenológia. Az intencionalitás és a konstitúció fogalmaival Husserl túllép a szubjektum-objektum. látja el értelemmel) a fenoméneket. Husserl alkalmazza az eidetikus redukció módszerét is. Míg a fenomenológiai redukció alapvet en ismeretkritikai módszert ad. a noézisekre terjed ki. hanem az aktusok korrelátumára. hogy ebben a szakadatlan változásban is felmutasson invariáns. ami „intencionálisnak” nevezhet : a fenomenológiai mez már nem csupán az aktusra. Konstitúció. ami a többi változtatásával azonos marad). Az általános szerkezet feltárására az imaginatív variáció és az ideatív szemlélet módszerét alkalmazza: az imaginatív variáció a képzelet segítségével elkülöníti egymástól az intecionális élmény különböz mozzanatait (az bizonyul elkülöníthet elemnek. A noéma mint tárgyi értelem ugyanolyan joggal vizsgálható. az eidetikus redukció a korai fenomenológia tudatot elemz módszerének pontosítása. mint a noézis.hu különböz útjainak kidolgozásában közös motívuma a természetes beállítódás éles megkülönböztetése a fenomenológiai beállítódástól. az ideatív szemlélet pedig az ideális értelemegységek (eidoszok) megragadását és leírását teszi lehet vé. amely megel zi ezeket a metafizikai megkülönböztetéseket. hozza létre. vagyis értelemadó oldalhoz fér hozzá. A transzcendentális fenomenológia központi fogalma a konstitúció: a fenomenológiai redukció valójában azt teszi láthatóvá. hanem közvetlen evidencia. stb. illetve az immanenciatranszcendencia megkülönböztetésen. A transzcendentális fenomenológia feladata az intencionalitás vizsgálata a noézis és a noéma szigorú korrelációján keresztül. hanem a „konstituált” intencionális tárgyiság is a közvetlen evidencia módján adódik. . A tudat mint „hérakleitoszi folyam” puszta tapasztalata ugyanis még nem szolgál tudományos belátásokkal. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www. lényegi összefüggéseket. A természetes beállítódás talaján nem kérd jelezzük meg a megismerésre és létezésre vonatkozó meggy z déseinket. A konstitúció fogalma az. Husserl célja. logikához. hogy az egész újkori gondolkodást irányító transzcendencia-problémára (hogyan képes a szubjektum igaz módon eltalálni a hozzá képest transzcendens objektumot?) választ találjunk. hanem az intencionális tárgyakra. vagyis a tárgyiságra is kiterjed. hogy a fenomenológiai vizsgálódás nem csak a „konstituáló”. hogy a tárgy szubjektummal szembeni léte nem transzcendens lét. hogy a transzcendentális én miként konstituálja (alakítja. A transzcendentális fenomenológia is lényegtudomány a matematikához. illetve egy olyan szintre vezet el. Tudat és tárgy szigorú korrelációja ugyanis azt jelenti. A fenomenológia tehát nem csak az intencionális aktusokra. Ebben az id szakban alakul át a deskriptív pszichológia értelmében vett fenomenológia transzcendentális tudománnyá. Egyenesen „transzcendentális fordulatról” beszélhetünk Husserl gondolkodásán belül. a cogitatio-ra. ám a matematikai tudományoktól eltér módon nem fogalmi konstrukcióval és deduktív levezetéssel dolgozik. noha az el bbi látszólag csak közvetve hozzáférhet . a fenomenológiai beállítódás azonban ezeket mind felfüggeszti. ami immár az „ego-cogito-cogitatum” hármas szerkezetében mozog. adódása pedig nem közvetett reprezentáció.

naiv beállítódás illúziója. hanem a konstituáló aktivitásnak az a pólusa. a horizontoknak ez a horizontja Husserl szerint nem más mint a világ. A husserli transzcendentális filozófia archimédészi pontja az az állítás. ahogy a rá irányuló tudat nélkül sem. 3) A kései fenomenológia Husserl utolsó korszakának meghatározó kérdései némi súlyponteltolódást mutatnak a fenomenológián belül.9 Oktatási segédanyag. el ször francia fordításban megjelent . amivel Husserl a Karteziánus elmélkedések (1931) cím . a többi tudatról. hanem az adódások lehetséges sokfélesége közül egy meghatározott adódás. vagyis azt a térszer egészet. Ha a fenomenológiai elemzés végeredménye a tapasztalati értelem és létezés visszavezetése a transzcendentális ego konstitutív tevékenységeire. valamint a léttételezések lehetséges sokfélesége közül egy meghatározott. 3) Az összes lehetséges horizontok pedig egy végs horizontot alkotnak. 2) Horizontnak nevezzük továbbá azt a meghatározott értelem összefüggést vagy kontextust. ami a valóság értelmét visszavezeti a tudatra (jóllehet tényleges létét nem). a történetiség és az életvilág fogalmai olyan témákat jelölnek. mint a tudat m ködésének helyes értelmezése. hogy a tudat nem része a világnak. A redukcióban feltáruló tárgyi értelem azonban sohasem elszigetelt. Ez a felfogás Kant filozófiájához hasonlóan transzcendentális idealizmusnak tekinthet . Mit mondhatunk a transzcendentális fenomenológia alapján a többi énr l. A Karteziánus elmélkedések cím m vében Husserl azt veti Descartes szemére. A tárgyi vagy noématikus értelemhez nem csupán egy jelentés tartozik.hu A konstitúció fogalma számára lényeges. amibe a tárgy illeszkedik. A fenomenológiában a tárgyiság ugyanúgy nem képzelhet el egy sajátos horizont nélkül. amelyek az Eszmék a tiszta fenomenológiához gondolatvilágától idegenek. vagyis világi dologgá változtatta. A konstitutív elemzés számára a világ fenomenológiai elemzése ugyanolyan fontos. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www. ahogy a többi dolog. A tárgyi értelem összetev k bonyolult szövedéke. hanem csupán a tárgy értelmét. hogy a transzcendentális tudat. A világ mint végs horizont nem a létez dolgok tartálya és nem ezek összessége: ugyanúgy túl van a „világi” dolgokon. hanem minden létezés és értelem feltétele. vagyis ha a fenomenológia tulajdonképpen a transzcendentális ego „kifejtése”. A redukció eredménye az a belátás. akik nem pusztán az én által konstituált tárgyiságok. hogy a tudat nem a tárgy létét konstituálja. amit csak a természetes beállítódást elhagyó. vagyis amire a tapasztalati felismerés mozgása támaszkodik. nem része a világnak oly módon. a tárgyak különálló létezése a természetes. a konstitúciós aktivitás pólusa. hanem maguk is ének. A husserli fenomenológia transzcendentális elmélyítése lehet vé tette az ismeretkritika radikalizálását. a genetikus fenomenológia. több jelentésaspektussal rendelkezik. ahonnét feltárul a világ mint olyan. amibe a tárgyi értelem mint olyan illeszkedik. egy más szempontból azonban súlyos nehézséggel kellett szembenéznie. vagyis olyan idealizmusnak. Husserl szerint azonban a tudat nem a világ egy darabkája. Husserl konstitutív elemzéseinek talán legfontosabb hozadéka. 1) Els sorban horizontnak nevezzük egy térbeli tárgy nem látott vetületeinek összességét. hanem fordítva: a világ relatív az értelemadó tudat tevékenységére vonatkozóan. Az interszubjektivitás. azaz egológia. A fenomenológiai redukció módszerének megszületése és a konstitúciós elemzés kiterjesztése a noémákra a fenomenológiában rejl idealista tendenciákat er sítette fel. akkor elkerülhetetlennek látszik a szolipszizmus veszélye. A horizont fogalma.fenomenológia. vagyis világot konstituáló szubjektumok? Ez az interszubjektivitás problémája. hogy a tökéletesen helyes módszertani kezdet után az önmagát felfedez egót egy sajátos szubsztanciává. vagyis redukciót végz szemlél fejthet fel. mint ahogy a tudat sem egy „világi” dolog.

A Másiknak csupán a testét tapasztalhatom és e test közvetlen tapasztalata alapján apprezentálom a tudatát. amikor a nem látott oldalt a dolog részeként tapasztalom. vagyis a nem-látottat láthatóvá tehetem. És ez a sajátos kérdés rendkívül termékenynek bizonyult a XX századi gondolkodás számára. Az er s Descartes kritika ellenére felfedezhet egy rejtett analógia a két gondolatmenetben: ahogy Descartes Isten révén haladja meg a cogito körét és Isten lesz igazságszeretetével az objektív ismeret garanciája. stb. A tárgytapasztalatban is van apprezentáció. hogy közvetlenül átfordíthatók legyenek egymásba. úgy Husserl az alter ego révén haladja meg az ego látszólagos szolipszizmusát. amelyben a Másik mint alter ego mássága ugyan a közvetlen tapasztalat tárgya. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www. hanem azért is.hu m vében néz szembe. 3) A Másik ember létezésének és tapasztalhatóságának problémája mint probléma a fenomenológiában született meg el ször. hogy a nem észlelt mozzanatok is a megjelen tárgy összetev iként a tapasztalat részeivé válnak. amelyek bármilyen módon egy másik ember létére utalnak. hogy a fenomenológia megszabaduljon a szolipszizmus fenyeget látszatától. mert a fenomenológiában az objektivitásnak nincs más kritériuma. Husserl ezt a sajátos intencionalitást apprezentációnak hívja. ám a redukció ún. hiszen akkor a Másik élményeit összekeverhetném a saját élményeimmel. és az interszubjektivitás bizonyul az objektivitás végs garanciájának. Az egológia és az interszubjektivitás azonban túlságosan is különböz ek ahhoz. hogyan is történik a másik én. organikus testt l [Leib]. mint a test.fenomenológia. Elmélkedés azonban e metafizikai látszatmagány megsz ntetésére vállalkozik. . hiszen soha sem keverhetem össze egy én nélküli világi létez vel. A tárgytapasztalatban az apprezentáció mindig átfordítható prezentációba. mint az. Ebben az összefüggésben nyeri el a test sajátosan kett s értelmét: Husserl megkülönbözteti a fizikai testet [Körper] az eleven. hogy az én nem egy zárt és önmagának elégséges szféra. megfordíthatom. Egy sajátos közvetít re van szükség. analogikus apprezentáció. „karteziánus útja” – amelyben Descartes-ot követve úgyszólván „egyetlen ugrással” jut el az énhez -. Az interszubjektív tapasztalat során azonban olyan apprezentációról van szó.10 Oktatási segédanyag. Az interszubjektivitás konstitúciójának bemutatásához Husserl a redukció egy sajátos változatát ajánlja: tekintsünk el mindazoktól az ismereteinkt l és tapasztalatainktól. vagyis az alter ego tapasztalata. vagyis kényszerít erej evidenciájából indul ki. A Másik tapasztalata egy olyan közvetett intencionalitás. A fenomenológia egész vállalkozása számára rendkívüli jelent sége van az interszubjektivitás problémájának. és e közvetlenül megélt hasonlóságra épül rá az un. 2) Az interszubjektivitás nem csupán azért fontos. Ha ezen a módon a primordiális szférára korlátozott tapasztalati állapotból indulunk ki. ám mégsem közvetlenül férek hozzá. ami Husserl szerint nem lehet más. hogy egymástól független tudatok ugyanúgy tapasztalják a szóban forgó dolgot. hogy a transzcendentális szubjektivitás tulajdonképpen interszubjektivitás. és minden értelmet ennek konstituáló teljesítményére vezet vissza: Husserl számára az elmélked ego egyedül hordozza a világ konstitúciójának felel sségét. mégis része a tapasztalatnak. körbejárhatom a tárgyat. Ebben a szövegben Descartes-ot követve az „én vagyok” apodiktikus. amelyhez csak férhet hozzá közvetlenül. Husserl valójában mindig is meg volt arról gy z dve. Végs soron tehát az interszubjektivitás alapozza meg az objektivitást. amelynek alapján a másik testben is egy egót észlelek. A Másik testét közvetlenül az enyémhez hasonló eleven testként tapasztalom. Az V. a szolipszizmus látszatát kelti. Ekkor ugyanis belátjuk. akkor jobban meg fogjuk érteni. ami azt jelenti. hanem már eleve nyitott más ének léte felé. 1) Az interszubjektív konstitúció kidolgozása biztosítja. hogy igazoljuk a fenomenológiát m vel énen kívül más tudatok létezését is. amelynek esetén a láthatatlan mozzanatot elvileg sem tehetem láthatóvá.

illetve a tudományosság történetének feltárása. ahogy az újkor elején Galilei matematizálta a fizikát és ezzel megszületett a modern értelemben vett objektív természettudomány. mint az észlelés alapjaira vonatkozó elemzések). Korábbi terveit feladva egy egészen új gondolat kidolgozásának szentelte utolsó éveit. A teoretikus beállítódás valójában csupán másodlagos egy eredetibb és alapvet bb viszonyhoz képest. hanem transzcendentális történeti változásnak a felfejtése. Ez az új felfedezés egy általános érvény kultúrkritikai gondolatmenetbe illeszkedik. amelyb l minden ismeretünket merítjük. hanem egy egészen más értelemben vett történetiségr l. Éppen ezért rá kell kérdezni a tudomány objektív világának és az életvilágnak a viszonyára: a tudomány csak saját végs alapjával és talajával való megismerkedés és szembenézés révén szabadulhat meg naivitásától és egyoldalúságától. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www. ami még a karteziánus abszolút kezdetet is megel zi bizonyos értelemben: ez pedig nem más mint a tudomány eszméjének születése a természetes beállítódásban. Az életvilág e végs szerkezete. Az életvilág fogalma Husserlnek abból a felfedezéséb l ered. hogy Husserl végleg leszámolt volna a transzcendentális idealizmus programjával: az életvilág elemezése megmutatja. Az utolsó m témája tehát kett s: a természetes élet tudomány el tti alapzatának feltárása az életvilág fogalma mentén. nevezetesen magának a tudományosságnak az eszményét. hogy a fenomenológiának egy olyan kezdetet kell kikutatnia. és épp ezért nem is az egyetlen lehetséges hozzáférésünk a valósághoz. ami szerint a jelenkor.11 Oktatási segédanyag.és mozgásérzékelésre. Husserl kései fenomenológiája ezért az életvilág fenomenológiája kíván lenni: az életvilág életünknek az a természetes horizontja és talaja. ám a végs alap ugyanaz maradt. hogy a végs értelemben vett objektív tudománynak – és itt a mintát nyilvánvalóan a matematika jelenti – köze lehet a történelemhez. mégis felfedezhet k benne olyan végs elemek. hogy a tudományosság nem a végs . ez az új gondolat pedig mind a módszer. Az egyik annak a nem eseménytörténeti. vagyis a XX. amelyek egy sajátos „életvilág a priori” létére (vagyis a mégoly különböz életvilágok közös alapszerkezetére) utalnak. Egy újabb kutatási terület tárult fel a fenomenológia számára. mind a tárgyterület változását eredményezte. amihez els sorban testi és érzéki módon viszonyulunk (nagyon fontosak a kinesztézisekre.els pillantásra önellentmondónak t n „transzcendentális történetiségr l”. Az univerzális tudományt megalapozó abszolút kezdet karteziánus eszménye ugyanis már feltételez valamit. ugyanis nem a tények történelmér l beszél. A tudományosságról alkotott elképzelésünk nem valami végs adottság és magától értet d evidencia. ami a filozofálást egy abszolút kezdethez köti. amit nem maga alapozott meg. Husserl nem csupán a redukció karteziánus útjáról mond le. Mindez azonban nem jelenti azt. amelynek kés bbi naiv naturalizmusa és objektivizmusa a . Az életvilág ilyen értelemben megel zi a parktikus és teoretikus viszonyulás elkülönülését. interszubjektív közeg. hanem ezzel együtt arról a meggy z désr l is. A Válság-könyv másik nagy témája a történetiség. Hogyan lehet az. hogy a tudomány az egyoldalú teoretikus beállítódás miatt elveszítette jelent ségét a valóságos életproblémák számára. másrészt az a kulturális. azon túl is. hanem egy történelmi fejl dés eredménye. Husserl arra döbben rá. amelyb l minden teoretikus tudományosság és gyakorlati tevékenység is levezetet . Ennek két meghatározó mozzanata van. hogy jóllehet az életvilág szubjektív és relatív. hogy bizonyos ideális eredmények valamilyen teljesen esetleges történelmi pillanatban bukkannak fel? Husserl kései történeti elmélkedései egyáltalán nem jelentenek kibékülést A filozófia mint szigorú tudomány lapjain még kíméletlenül bírált historizmussal.fenomenológia.hu Husserl kései filozófiájának f m ve Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológia (1936). század els harmadának kulturális válsága annak köszönhet . végs soron a transzcendentális szubjektivitás konstitutív tevékenységének eredménye. az . vagyis a test.

Budapest: Kossuth. Husserl az európai gondolkodás történetében felfedezi a transzcendentális fenomenológiára utaló rejtett mozzanatokat. Ford. Edmund 1907/1972: A fenomenológia ideája. Husserl szerint a fenomenológiában megtestesül „öneszmélés” lehet a hajtómotorja a kulturális válság leküzdésének. Eduard 1989: Edmund Husserl. Ullmann Tamás. Kifejezés és jelentés. végül a fenomenológiában bukkannak felszínre. Ford. Ford. Ford. Edmund 1900/2002: Logikai vizsgálódások I. Mezei Balázs. In: Passim IV. In: Husserl Edmund: Válogatott tanulmányai. 1-69. Edmund 1936/1998: Az európai tudományok válsága. Áron László 1982: Edmund Husserl. Hume-on és Kanton át. Edmund 1911/1972: A filozófia mint szigorú tudomány. Husserl. Baránszky Jób László. Darstellung seines Denkens. Budapest: Gondolat. (2002).fenomenológia. hanem olyan mozgalomnak. . Mezei Balázs. Ford. Edmund 1931/2000: Karteziánus elmélkedések. 27-110. Husserl. Berényi Gábor. Baránszky Jób László. Seregi Tamás. 111-192. Budapest: Gondolat. Bernet. Budapest: Atlantisz. A fenomenológus – a híres meghatározás szerint – az emberiség funkcionáriusa. Husserl. Iso – Marbach. A fenomenológiát ennek megfelel en nem egy lezárt tudománynak tekintette. Edmund 1905/2002: El adások az id r l. 1. Sajó Sándor. Husserl. Ford. amelyben filozófus generációk sorozata dolgozik a közös célon. Husserl.hu jelenkori válság egyik legf bb oka.12 Oktatási segédanyag. In: Husserl Edmund: Válogatott tanulmányai. Budapest: Atlantisz. Hamburg: Felix Meiner. vagyis a cél fogalmához köthet . amelyek búvópatakszer en kísérik az újkori gondolkodást Descartes-tól kezdve. Budapest: Atlantisz. Husserl. Rudolf – Kern. A transzcendentális történetiség másik mozzanata pedig alapvet en a telosz. Ullmann Tamás. A fenomenológia alapfogalmai: Husserl Ullmann Tamás©Magyar Fenomenológiai Egyesület www.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful