'•J

-'

/,

Nagy-Tóth Ferenc

REGI ERDÉLYI KÖRTÉK ÉS EGYÉB GYÜMÖLCSÖK

^S

.j^^ft".

i^^

Nagy-Tóth Ferenc Régi erdélyi körték és más gyümölcsök

A kötet megjelenését

T

"m rff
a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta

Nagy-Tóth Ferenc

Régi erdélyi körték és más gyümölcsök

N ^ 4 A V - •':.-••

^^E[J^
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása Kolozsvár, 2006

Descrierea CEP a Bibllotecii Na^onale a Romániei NAGY-TÓTH FERENC Régi erdélyi körték és más gyümölcsök / Nagy-Tóth Ferenc. - [Kolozsvár] Cluj-Napoca: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2006, p. 328 + 30 plan^e; 17x24 cm ISBN 10 973-8231-59-0 ISBN 13 978-973-8231-59-7

OC ÍOO. 'hn
'TÁRj

Készült a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában Felelős vezető Tónk István Műszaki szerkesztő: Bálint Lajos Korrektúra: Sztranyitczki Mihály A színes képeket Kőváry Éva dolgozta fel Számítógépes tördelés: Nagy Andrea

+

Előszó
A részeiben is összetartozó Kárpát-medence gyümölcsészetének kibontakozásához Erdély is hozzájárult. Mind természeti adottságai, értékei, mind pedig népe szorgalma és tehetsége által. Ez a különlegesen nemes emberi tevékenység itt, a Kárpát­ medencében egy viszontagságos évezred végén érte el virágkorát. Az erre az időre el­ ért ígéretes haladást törte meg a gyötrelmes 20. század. Az I. világháború szomorúságos vége Erdélynek és egyúttal gyümölcsészetének is idegen rendelkezést szabott meg, megváltoztatva haladásának irányzatát, felfogásbeli eszmeiségét. A végzetes csapást azonban a II. világháború utáni magántulajdon megszüntetése s általa az önálló kez­ deményezésű termelőgazdálkodás elsorvasztása jelentette. Erdély régi gyümölcseinek gyűjtése a földtulajdon államosítása előtti utolsó évek­ ben, 1951-1957-ben történt, amikor még léteztek a régi gyümölcsészet maradványai. A gyűjtések írásos és képi anyaga (két szakdolgozat megjelentetése után) a volt Bolyai Tudományegyetem Természetrajz Kar kallódó hagyatékába került. Az önkényuralmi rendszer bukása után (1989) a régi almák részletesebben feldolgozott anyagát (a millecentenárium emlékére) közölni lehetett (1998). A társadalmi rendszerváltás utáni reményteljes viszonyok lehetővé tették az esetleg még megmaradt ősi és Erdély kör­ nyezeti feltételeihez jól alkalmazkodott gyümölcsök felkutatását. Ennek a lehetőségnek köszönhetően a 2001-2004-es években a Duna televízió „szenvedelmes kertészei" (Ambrus Lajos író és Erdélyi János rendező) újabb kutatási és képanyagrögzítési kiszál­ lásokat szerveztek Erdély jellemző gyümölcsészeti és településtörténeti tájaira (Marosszék, Udvarhelyszék, Mezőség, Kalotaszeg, Szilágyság). A most közrebocsátott munkába az ekkor gyűjtött gyümölcsészeti anyag is bekerülhetett. Erdély régi gyümölcseinek tárgyalásában önkéntelenül is érvényesül a történelmi szemlélet: az itt megtelepült nép viaskodása a természeti és a gyakori idegen érdekű társadalmi erőkkel. S közben is tökéletesítve a termesztett növények, a gyümölcsfák művelését, melynek eredménye a csodálatos fajta- és hagyománygazdagság. A múltbeli eredettel és azonosítással összefonódó fajtaleírásokhoz viszonyítva a gyakorlati gyümölcsészeti tudásanyag háttérbe szorult. A körték gyümölcsészeti pontos leírása egyébként is sajátosabb, körülményesebb, mert bár alakváltozatosságuk széles körű, színárnyalataik nem oly jellegzetesek, mint az almáké. Talán ennek (is) tulajdonítható társneveik (szinonimáik) sokasága (a Nyári Kálmán körtének 64, az Erdei vajkörtének 6l társneve halmozódott fel), ám kevesebb népi-képzeletvilági ihletettséggel. Erdély gyümölcseinek ezt a munkáját emlékezetessé teheti a hitelesen művészi ér­ tékű s ugyanakkor hamisítaüanul (méreteiben is) valósághű képanyag (akvarell és gra­ fika), mely a marosludasi Keresztes Kálmán (1887. II. 29.-1980. II. 29.) elhivatott kép­ zőművész tehetségének és ügybuzgalmának örökbecsű alkotása. Qelenleg nemigen készül ilyen tudományos igazoló képanyag.) A szerkezeti tollrajzok Pap Ernő kiváló grafikus lelkiismeretes munkájának a bizonyítékai. A régi erdélyi gyümölcsök e könyvének a megjelentetése az Erdélyi MúzeumEgyesületnek köszönhető. És mindazon intézményeknek és személyiségeknek, ame­ lyek s akik megértő támogatását, itthon és otthon, sikerült megszereznie, azzal a nemes szándékkal, hogy a benne közölt adatok és gondolatok ne csak a gyümölcsészetet, hanem általa minden maradandó alkotó tevékenységet serkentsen. Köszönet illeti a Református Egyház Misztótfalusi Sajtóközpontjának munkaközösségét a hozzáértéssel, buzgalommal és szeretettel végzett kiadásáért. A szerző

.

„Az igazi botanikus név. szilva. Dél-Dánia. 2000). szé­ lességi fok mentén halad. berkenye.5 millió éve) a jelenkorinál melegebb. gesztenye). de azzá válik a termésérés és tárolás időtartamának növelésével. a balatoncsicsói Bankó (Mészáros A.5-2 millió év) a jelenkorig (holocén. olyan nagynak képzelhető el az a változási fo­ lyamat.. A vad körtefajok és természetes előfordulásaik A körte iPynis) nemzetség fajai elterjedésének északi határa Európában a 60. a jósvafői Szőlőhegy (Varga és mtsai.. kb. 3 millió éve) megje­ lent (Terpó 1958. A körte {Pyrus). A vadkörtefás-tölgyes füves ligetek verőfényes domboldalakon gyakran látható élő tájképek voltak még a 20. amit Linné adott: Pyrus. valamint a tájtípu­ sok nyártól a következő tavaszig az előnyös tápanyagtartalom bősége mellett.. Ez a határvonal északon Dél-Anglia. glaciális. 2-1. A körte még nem annyira néptáplálék. a berkenye iSorbus). som. mint az alma. a kellemes illatok sokféleségével vonzzák és serkentik a velük való bíbelődésre a cselekvő embert. mint az alma. a Volga kö­ zépszakasza. 2. a külön­ leges ízek. fejlődtek ki az ismert vad körtefajok. majd déli partja mentén a Kopet-dag hegységen át a Hindukust és Himaláját megkerülve Kelet-Kínán és Koreán keresztül az Amur mentén Japánig húzódik.5 millió év) hatására keletkeztek. A negyedkor (kvarter) fo­ lyamán (kb. dilűvium korszaka. vagy még inkább keresett és használt lehetett. Serres Olivér szerint „egy körtefák nélküli gyümölcsös meg se érdemli a nevét". a szilva (Pninus). A déli határvonal a Földközi-tenger észak-afrikai partjai men­ tén a Sínai-félszigeten. Batiz 2000). A közismert és széles körben elterjedt fajták. makk. Emlékezetesebbek a Kolozsvár környéki Bácsi-torok (Nyárády 1941^4).. csakúgy mint a szilágysági „hepehupás" kies tisztások. Amilyen nagy a különbség a jelenkori hagyásfás vadkörtefás tájak és az ugyanott lé­ tezett valamikori ősi erdőségek között. Ázsiában a 20. 2000). A növénytermesztés hajnalán éppoly. cse­ resznye. amely a vackorból a jelenlegi termesztett ízletes körtefajtákat eredményezte. továbbá Szírián. a déli pedig Európában és Észak-Afrikában a 30. a galagonya QCrataegus) nemzetséget (genus) is magába foglaló Rózsafélék (Rosaceaé) család már a földtörté­ neti harmadkor (tercier) végén. vagy bármely más szabadon termő gyümölcs (meggy. A körte Körtefás táj A körte az északi földrészek egyik legváltozatosabb megjelenésű és legkedveltebb minőségű gyümölcse. annak miocén szakaszában (kb. mérsékelt és szubtrópusi éghajlat uralkodott a vad körtefajokat is tartalmazó lombhullató erdők övezetében (Batiz 2000). Soó 1965).I. Cipruson és Krétán. a Tigris és Eufrátesz kö­ zépszakaszán. Ázsiában az 55. 15 ezer éve) bekövetkezett (el­ jegesedés. század második felében Erdély-szerte és a Kárpát­ medencében. a Kaszpi-tenger nyugati. A pliocén szakaszban (megközelítőleg 2. majd Észak-Indián át Délkelet-Kínáig halad (Terpó 1958." (Terpó 1958) .

.

Palocsay és mtsai. század végére alig maradt 27% (Giurescu 1977. A kutatások eredményeként a jelenleg elfogadott név: Pyrus pyraster Burgsd. Karakter fajként érté­ kelték gyöngyvirágos tölgyes és erdősztyepp tölgyes (. mint valamikori erdei fáknak az ekerjedési területeit erdőségek borították mind Európában. Jávorka 1925. a tűz csiholásának a felfedezéséig. sőt ugyanazon név szerzője iauctor) is változik. elsősorban az usszuriai körte (f. majd Pynis domestica Medicus 1793. A termesztett körte vad ősei „A termesztett körtefajták és a vad fajok között botanikailag és pomológiailag nincs éles határvonal. Terpó 1958. Pinis sativa Lam. szintúgy a rendszerezések bizonytalansága is jelzi a vad körtefajok és termesztett fajták állandó változatosságát. 1964. a hagyásfás ligetek környezetében a vadkörte fajok természetes változatossága fokozódott (Rubtzov 1939).) nemesítéséből származó fajtáknak köszönhetően. mint 14 hasonnév isynonimd) is hozzáragadt. Jelenleg ismert neve P. Borcea 1985)..A vad körtefajok. Nemcsak a ter­ mészetbeni folytonos változás miatt. Eredetileg Kína területének 70%-át borította erdő. Querceto-roburis stepposwrí) társulásokban (Soó 1937) is. „A termesztett fajták valószínűleg minden vad fajból keletkezhettek domesztifikáció és spontán hibridizáció útján mind Európa. A vackor jelenkori életegyüttesei a Kárpát­ medencében úgyszintén tölgyes ligetek társulásaiban találhatók. A Kárpátok erdőrengetegei az Al-Dunáig és a Tisza-síkság pereméig terjedtek. et DC.) elterjedési határa nagyobb a vad körtefajoké­ nál.Querceto-Convallatietum. volt. Eredetileg Pyrus communis L. Nyárády 1941-44. Szabó 1983. Nem egységes a termesztett körtefajták növénytani gyűjtőneve icollectiv) sem. az újabb átmeneti alakokat. mind pedig Ázsia vadkörte termő vidékein. inelyből mára csak 8% maradt. Az őserdők és a természetes növényzetál­ lomány önfejlődése a csiszolt kőkorszak (neolitikum) kezdetéig (kb. Gyúró 1976. „Mi­ velhogy a termesztett körték több faj keveredéséből alakultak ki. A körte nemzetség (genus) faja- . Megtévesztő e sokféle név következetlen használata. Bordeianu és mtsai.Querceto [puberscentil-Cotinetwri) és gyöngköleses tölgyes {Querceto-Lithospermetuni) (Terpó 1958). mind Ázsiában. Során." Ez az eredet kelti a szüntelenül gyarapodó természet­ beni változatosságot. 102106) korában is. 1954. hanem a kutatók felfogásából következőleg is. Pyrus communis (a) Pyraster Linné 1753. communis (De Candolle 1894.sativa Lam. Az erdők kiirtása után. P.subspecies) vagy változatának (varictas). nem tekinthetők a "közönséges körte (Pirus communis)" alfajának (. tissuriensis Maxim. A kutatási felmérések és értékelések adataiból következő növénytani és gyümölcsészeti rendszerezések isysteind) és elne­ vezések inomenclaturd) nem egyértelműek és nehezen áttekinthetők. A termesztés eredményeként kerültek a körtefajták az amerikai földrészre. u. et DC. communis L. Batiz 2000). Európában északabbra van. Akárcsak az elnevezések. melyből a 21. A vad körtefajok természetes életfeltételek között főleg vegyes fajú tölgyesekben {Quercetalia piibescenlis) voltak gyakoriak. 10 ezer évvel ez­ előtt). Soó 1965. de időközben nem kevesebb. a tudatos termelőgazdálkodás és erdőirtás felismeréséig tartott. A vackor (európai vadkörte) eredeti növénytani neve. Ázsiában is északabbra terjedt. Hegyes-dombos tája­ kon cserszömörcés-molyhos tölgyes (. hanem különálló rendszertani egységnek. ahol őshonos vadkörtefa­ jok nem léteztek. neveket is használják. s általában megegyezik a kocsányos tölgy {Quercus robitr) hatái'vonalával. Erdélynek 70%-a volt erdőség még a rómaiak általi meghódítás (Kr. (1805)" (Sávulescu 1956). A termesztett körte {P." (Rubtzov 1940).

gömbölyded vagy lapított gömbölyded ter­ méssel. Achras Koehne). Csészelevél a temiésen maradó. elaeagrifolia^ Pali]). Terpó [syn. tojásdad levelű változat (var. ArgYromalon Fed. Európa növényei (Flóra Europaea) között csak 12 vad körtefaj található (Terpó-Franco. ovata Terpó) képvise­ li. P. var. Levelei visszás tojásdad alakúak. gyérebben tövises vagy tövistelen és vastag.D. ÉszaknyugatTörökország. pillás felületűek. ábra) IL Sectio: Pontica Decaisne Csészelevél a termésen maradó. ábra) A legtöbb termesztett körtefaja ebből a vadfajból ered.nf!. Levél kerekded. Elterjedése: Európa. Nagy fák (15-25 m). 2. bőrszerű kerekded. Kaukázusi köite (Pynis caucasica Fed. eriopletiria Reich. Gyúró [1976] változtatásainak figyelembevételével. stb. (2. éretten barna. gyakran szíves vállú.). Kis-Ázsia. Bibeszál 5. Közepes termetű fák.]. Vackor (európai vadkörte) iPyruspyraster^\. fehér. ritkán visszás tojásdad. Levél keskenyebb kerülékes. (2. Batiz [2000] kidolgozásában): I. Tennése gömbölyded vagy kúp. A mai Magyarország területén ugyan­ csak 12 vad körtealapfaj (némileg eltérő megnevezéssel) létezett. A csoportosítás azonban szerzők szerint változik.. tövises ágai fiatalon moly­ hosak.és KözépEurópa. napos oldalán pirosló. fehé­ ren molyhos (ennek tulajdonítható a neve) ágakkal. levélalak. P. Nagy termetű (15-20 m) fák. mediterrán-közeli faj. A jelentősebb vad körtefajok (45 species) közül a termesztett köitefajták kialakításában résztvevő legfontosabbak (24 species) rendszere a következő (Terpó [19581 alapján. ábra) ' Neve a vad olajfa régi görög nevéből (Elaia agrici).és termesztett körtékből) keletkezett faj alatti rendszertani egységek ivarietas. 1. Közepes nagyságú (10-17 m) fák. tövisesség. zöldessárgás. 1. 1972 (syn. A gyü­ mölcs szára rövid. hibrid) száma több volt mint száz (félszáz évvel ezelőtt) (Terpó 1958). caucasica Terp. 1787 [syn. Pyrus communisL. Elterjedése: Kaukázus (1000-1500 m tszf. Bibe­ szál 5. 1952 [syn. de csúcsai felé finoman fűrészesek. ép szélűek és hosszú nyelűek. 1774 [syn. Balkán. forma. ősszel piroslók. kerülékes vagy tojásdad. (2. A rend­ szerezés alapelve a földrajzi elterjedés. 1968). ám az ezekből (és más vad. Nyugat. Közepes vagy kis termetű fák vagy cserjék. csipkézett csúcsú levelekkel. tövises ágakkal. P. Kis-Ázsia. esetleg köite alakú. A vackor párhuzamos (vikariáns) faja a Kaukázusban. bibe jellegek. PyrasterL. Levelei nagyon változó széles tojásdad alakúak. olykor rózsaszínes szélű virágokkal.]). majd annak keretében az alaktani és szaporo­ dásbiológiai (maradó vagy lehulló csészelevelek. közöttük az átmenetet a sok alakot i\l fonnci) magába foglaló. a Balkán. Északkelet-Görögország. nem pedig az ezüsifáéból (Elaeagiius) ered (Batiz 2000). A) Subsectio: Pontica Decaisne emend. hosszúkás tojásdad vagy visszás tojásdad levelekkel. fűrészes vagy ép élű. többnyire piramis alakú koronával. 10 .sá. fonákuk molyhos. ép élűek. pyraster ssp. Termése gömbölyded. tojásdad. termésalak és felület) ismérvek.inak {species) a számát 60-ra becsülik. Nagy vagy közepes tennetű fák. Elterjedése: Kelet-mediterrán eredetű. hosszú szárú. Sectio: Pyrus Tuz. Hókörte (vastaggallyú körte) {Pyrus nivalis]acq.

Gyakori alany. A hókörte közeli rokon fajának tartják. Kisebb fák vagy cserjék (6 m-ig). spinosa Foíssck. 11 . Levelei kerülékes. tövises ágakkal. fekete vagy sötétszürke színű hajtásokkal. Zsályalevelű körte {Pyins salvifolia DC. fonákukon molyhosság. majd vörösbe hajló. bőrneműek. tövises ágakkal. Gyakran termesztett. 1825 IP. földközi-tengeri elterjedése egyezik a hókörte (típusfaj) terü­ letével. olykor lándzsa alakúak. Közepes termetű fa vagy nagyobb cserje.) Thomen)].. Gyakori alany. Magyarország (Dunántúl). nivalis ssp.. syriaca Boiss. elaeagiilolia Pali. ritkán háromkaréjúak. sötétzöld. mustkörte. nivalís Jacquin amygdaliformis Vili. pyraster Burgsd. 4. Előfordulása: európai. Levelei keskeny kerülés vagy visszás tojásdad. kicsik. cossonii Rehd. nivalis x P. 1807 [syn. syn. Kultúreredetét is gyanítják. könnyen kereszteződő. Gyümölcse szárrafutó. P. 3. A termés körte. gömbölyded vagy pörgettyű alakúak. P P. körte vagy pörgettyű alakú. 2. nivalis Lindl.t 2 3 i 5 6 7 8 .— — —9 xxxxxxxxx 10 11 Pyrus boíssieriana Buhs« R rosstca Danjíov P. vékonyabb és szürkés. Termései rövid és vastag szárúak. R magyar ica Terpó P. syn. Terebélyes vagy közepes termetű fák. Előfordulása: Ausztria. néha lándzsa alakúak. fonákuk molyhos. Vélhetőleg ebből származik a Császár körte. P cordata Desv. pyraster. P. A körte (Pynis) fajainak (species) elterjedése Európában és Kis-Ázsiában (Terpó 1976) A termesztett fajták kialakulásában nagy hatása volt. P. nivalis x P. Fekete körte (sózó körte) {Pyi%is austriaca Kern.]). fiatalon szürkéssárgás. P. P. Mandulalevelű körte (Pynis amygdalifonnis Vili. sárgásbarna színűek. Levelei megnyúlt háromszög (deltoid) alakúak. parviflora Desf. melytől legfőbbképpen a levél és gyümölcs alakjában különbözik. P. P. salicifolía Pali. nivalis var. amygdalifonnis. ősszel megfe­ ketedő. 2. salvifolia (Binz et DC. ábra.vagy almaszerű (pörgettyű alakú). P. austriaca]). 1896 [P. könnyen kereszteződő sajátsá­ ga miatt.

B) Subsectio: Xeropyrenia Fedorov. aprók. kemény húsúak. P. Előfordulása: Nyugat-Ázsia (Irán. és lehetnek gyapjasak vagy kopaszak. Ennek a fajcsopoitnak típusa. napos olda­ lán pimló. Bőrnemű.]). 1776). Levelei keskeny lándzsa vagy hosszan kerülékes (fűzfáéhoz hasonló) alakú­ ak. Alacsony vagy közepes termetű fák (5-10 m magasságig) téglavöröses. fűrészes éllel. Levelei keskeny lándzsa vagy megnyúlt tojásdad alakúak. Hidegtűrő. Észak-Törökország. 2.-ig). Elterjedése: Közép-Ázsia (Turkesztán. Anatóliai körte (Pynis elaeagrifolia Pali. Gyakran használt alanyként. vékony ágakkal. olykor tövistelen. 1915 [syn. Közép. Törpefák kitűnő alanya. Termései rövid szárúak. P. ezüstösen molyhos szőrözöttségük csak a fonákukon megmaradó. csipkés vagy csipkézetten fűrészes éllel. ép élűek. A termesztett fajok kialakulásában jelentős volt két faj. Közepes vagy nagyobb termetű fák. 1849). (2. Levele lándzsás vagy hosszúkás tojásdad. csipkés-szálkás élű levelekkel. vagy köiteszeíTj pörgettyű alakú. Lindley körte (Pynis lindleyi Rehd.]'). ábra) Szíriában termesztik iPyiiis nobilis Kotschy). vöröslő­ barnás. Örményország. 1793). Elterjedése: Délkelet-Európa. Levelei lándzsa vagy visszás tojásdad alakúak. vavilovii) keletkeztek (Rubtzov 1939). Ciprus). tövises ágakkal. Több termesztett körtefajta őse. sinensisLindl. Délkelet-Európa. némelykor karélyos. C) Subsectio: Mongolica (Decne) Terpó [syn. Nyugat-Ázsia. ép élű vagy csipkés. P. Elterjedése: szárazságtűrő balkáni elem. magasodó gömbölyded. sárgászöldek. P. mely sok termesztett fajta létrejöttében részesült. heterophylla Regi. Díszfának is ültetik. Aral-tó és Kaszpi-tenger környéke (Örményországban 1200-1500 m tszf. Szíriai körte (Pynis syriaca Boiss. vagy szárnyasán szeldeltek. molyhos-nemezes szőrözöttségű. Levelei feltűnően és igen változó alakúak: egyszeiTÍek és hosszúkás tojásdadok. Krím. Alacsonyabb termetű fák (6-10 m magasságig). szürkéssárgák. 12 . Termései szintén változó alakúak: lapított gömb vagy körte formájúak. Nyugat-Tien-san). Földközi­ tenger környéke (Tunézia. Örményország. Fűzfalevelű körte {Pynis salicifolia Pali. hosszú szárral. ábra) 5. oxypiron. Kisebb termetű fák vagy cserjék (6 m magaságig) tövises. szürkésbarnás színű ágakkal. magasságig). Törökország). de sűrű ágazattal. több termesztett fajta kialaku­ lásában részesült. ahol 1700-1900 m tszf magasságban is megél). gömbölydedek. gyapjasán szőrözöttek.és Kis-Azsiában. Termései köiteszerűen kúposodó gömbölyded. (2. Spanyolországtól Törökországig. taochia. 1939 [syn. Teniiése rövid és vastag száni. szárnyas. éghajlati és talajtani tényezőinek hatására különösen változatos vad körtefajok (Pyrus raddeana. P. hosszú tövisű. Cserjék vagy kisebb termetű fák (2-10 m magasságig). Kis-Ázsia. 500-2000 m tszf magasságig. Alanynak használt vadfaj. Kauká­ zus (1700 m tszf. et Schmalh. lelógó és gyéren tövises. Kisebb fák vagy cserjék. Kaukázus környéke (Krím félsziget. pörgettyű ala­ kúak. 1. SinensisM^\eev]. Belőle származtatják a Szentendrei Kálmán körtét és a Vilmos körtét. könnyen kereszteződő. Regei körte (Pynis jvgelii Rehd. ábra) 6.Elterjedése: Földközi-tenger melléke. Alkalmas díszfának is. valamint a Kaukázus nagyon változatos földrajzi. (2. Szíria. 1.

Korea. ussuriensis ssp. feltűnően paraszemölcsös. Portugália. sinensis ssp.Közepes termetű fák (15 m magasságig). Termései lapított vagy magasodó gömbölyded. jellegze­ tesen paraszemölcsös ágakkal. kihegyesedő csúccsal és szálkásan fogazott éllel. Nyugat-Franciaország. Szívlevelű körte iPynis cordata Desv. asiae-mediae (M. kerekded vagy széles tojásdad alakúak. Bibeszál 2-5. et Durieu) Henry]). olykor piros pettyekkel. ábra) A szívlevelű körte és a Cosson körtéje maradvány benszülött (reliktumendemizmus) fajok eredeti élőhelyeiken. rövid csúccsal. Kisebb fák. kicsik. A) Subsectio: Armoricana (Decne) Terpó. Ritkaságok (reliktumok). csipkés élűek. Cosson körte (. culta Tuz. tojásdad. hosszú levélnyéllel. fiatalon bordópiros színű. longipes {Coss. Leve­ lei úgyszintén a nyírfáéhoz hasonló megnyúlt tojásdad vagy ferde téglalap (romboid) 13 . Északkelet-Ázsia (Oroszország. maradandóan tövises. Cserjék vagy kisebb termetű (3-6 m) fák gyéren tövises ágakkal. gömbölyded vagy megnyúlt gönibölyded alakúak. olykor kerekded alakúak. 1. Pop. Kisebb termetű fák. Ebbe a csoportba a lehulló csészelevelű. feltű­ nően paraszemölcsösek. (2. Nagyon gyakori alany. Észak-Kína.Y). Hűvös hegyvidékeken 2000 m-ig is megtalálható. Kína. Sectio: Pashia Koehne. szétálló ágakkal. B) Subsectio: Pashia Koehne 1890. Ter­ mése ferdén lapított gömb. Hosszú nyelű levelei jellemzően szíves vállúak. Algéria (Atlasz-hegység) hegyi patakjai mentén őshonos.]). sárgászöld. Japán).) Maleev. 111. pörgettyű alakúak. Durieu. Előfordulás: Spanyolország. Bibeszál 5. Cserjék vagy kisebb termetű (3-8 m) fák. (2. Nyírfalevelű körte. (3. P. Kisebb termetű fák (10 m magasságig). ovoidea. syriaca után). megbarnuló termésű. Bizonytalan eredetű..]). P. A termesztett körtefajták szülői közül fontossági sorrendben a harmadik (a P. communis vzr. változó alakulású levelű fák vagy cserjék tartoznak. Usszuriai körte (Pyncs ussuriensis Maxim. 1835). csipkésen fűszeres éllel. A körtefajok északi határvonalát az usszuriai körte jelzi. Közepes vagy inkább nagyobb termetű (10-15 m) fák. a nyírfáéhoz hasonló csüngő ágakkal. asiae-mediae Undl. távol-keleti tartományai. kopasz. P. Elterjedése. aprók. Termései gömbölydedek. hosszú szárral. cordata (Desv. 2. 1. [syn. Rehd.) Schneid. Kínában és Japánban termesztik. 1818 [syn. de tövises. 1946 [P. Tennései hosszú száaiak. Japán) és díszfának is ültetik. longipes Coss.Pyrus cossonii Rehd. ovoidea Rehd. P. P. ábra) 2. communis var. pyrasterés P. az Usszuri folyó mente. de termesztik is (Kelet-Szibéria. Levelei tojásdad alakúak. éretten megbarnuló. sárga színű és ízletes sárga húsú termésekkel. kerekített vagy szíves vállal.ábra) Csak termesztésben élő kultúrváltozata iPynis ussuriensis var. [syn. Levelei hosszú nyelűek. et. éretten fénylő pirosak és sűrűn paraszemölcsösek. enyhén nyélrefutó vállal. „borsó körte" (Pyrus betulaefolia Bge. P. Délnyugat-Anglia te­ rületein őshonos. hosszúkás to­ jásdad alakú és fűrészes élő levelekkel és ugyancsak megnyúlt tojásdad alakú. Bibeszál 2-4. kihegyesedő csúccsal és finoman fűrészes éllel. lekerekített vagy enyhén szíves vállal. Vékony levelei kerekded vagy széles tojásdad alakúak. A fiatal hajtások molyhosok.

gömbölyűek. a vackorhoz hasonló alkatú fák. magasságig). Előfordulás: a mérsékelt égövi Ázsiában Afganisztántól a Himalájáig és Burmán át Délnyugat-Kínáig (3000 tszf. ék alakú vállal. ábra) C) Subsectio: Pyrifolia Tuz. kihegyesedő vagy tompa csúccsal és fűrészes éllel. A magon­ cok levelei karéjos szélűek. P.ábra) 2. Kínai (homoki) körte {Pyrus pyrifolia [Burm. Típusfaja ennek a csoportnak. tövistelen ágakkal. Japán (1400 m tszf. Leveleik megnyúlt kerülékes vagy tojásdad alakúak. 1. (3. de a gyümölcse csak ipari minőségű. alma vagy körte alakú gyümölcsei is nagyobbak. Levelei inkább kicsinyek. Alanynak használt. és díszfának meg sövény­ kerítésnek is ültetik. 14 . Bibircses körte (Callery körte) (Pynis calleryana Decne 1872). (3.] Nakai 1926 [syn.Pyruspashia D. fiatalon szürkés­ zöld. éretten barnák. pettyezetten sárgásbarnák. (3. Bőven termő. kihegyezetten fogazott éllel. Alanyként használatos a nemesítésben. éretten barna. vízigényes. különösen aszályos vidékeken. ami az ősi típusra való visszautas jele.és Dél-Kína (1800 tszf magasságig). majd gesztenyebarnás. de termesztik is. Levelei széles tojásdad vagy ke­ rekded visszás tojásdad alakúak. Don). sűrűn paraszemölcsösek. Termései aprók. kifejlett fákon szélesebb lándzsa vagy tojásdad alakúak. Közepes termetű (8 m magas) laza lombozatú. Termései igen aprók. Amerikai Egyesült Államok).ábra) Termesztett (kultúr)változata (Pyrus pyrifolia var. Irakban és Ausztráliában termesztik. culta [Mak. molyhos fonákkal. Himalájai (Pashia) körte (. ábra) 4. Bibeszál 3-4. Nagyobb fák. sűrű paraszemölcsökkel. serotina Rehdl). Nemesítésre használt alany és díszfáknak is ültetik. vízszintesen terebélyesedő tövises ágrendszerrel. Termései gömböly­ dedek. pirosasbarna ágazatú fák. tojásdadok. éretten barnák. gömbölydedek. Eredeti élőhelyei: Közép. (3. Előfordulása: Észak-Kína (1400 m tszf-ig). 1915). olykor kisebb. cseresznye méretűek. Közepes termetű fák (6-10 magasságig). Termése apró. gyorsan termőre forduló.és Közép-Kína (50-1800 m tszf. hosszan kihúzott csúccsal. nagyobb méretű levelekkel és gyümölcsökkel. körteszenj. ősszel pirosas-narancssárgák. Elterjedése: Észak. olykor tövistelen ágakkal. éretten barnák. Közép-. feltűnően fehér. Közepes vagy kisebb temietű (10-12 magasságú). meg szálkásan fűrészes éllel. Gyakori alany. Eredeti élőhelye: Kína. Több fajtáját is termesztik (Kína. szíves vagy ékszení nyélrefutó vállal és hosszan ki­ hegyezett csúccsal. kihegyesedő csúccsal és fűrészes éllel. hidegtűrő faj. világos paraszemölcsökkel. Japán. Kínai barna köite iPynisphaeocarpa Rehd.-ig). rövid kihegyezett csúccsal és csipkés éllel.alakúak. máskor nagyobb termetű (5-15 m) fák. tövises. magasságig) honos. (3. ábra) : 3. tövis nélküli hajtásokkal.j Nakai) nagyobb le­ velű. Termé­ sei magasodó gömbölydedek vagy éppen köite alakúak. Levelei bőrneműek.

1915). pseudoposhic P.._ . . N ^ / ^ ^ yT5^ } \ ÍJ^*"^:*^. poshia D. L. Rehd. fiatalon fehéres-molyhos. Előnyös alany vadfaj. Cserjék vagy kis termetű (8-10 m magas) fák. —^* \ '• 7 T 1. 6 7 P. sárgásbarnák. . Kelet-ázsiai körtefajok földrajzi körzetei (Terpó 1976) 2. Levelei tojásdad alakúak. phaeocarpa P.•• • • . serrulcta DOOOOOO 3 • •••• ^===..t' ^^' '^-^^ N \ '^ \ /• / ^.. pyrifolia P. szembetűnően világos paraszemölcsökkel.— • * _ _ ^ . később vö­ rösesbarna hajtásokkal. ábra. 0 -y^^ í^ ^ L. .-- /í A /.ussuriensis P.__. 15 ..= 8 9 to ® 4 5 P.^''S Mongólia 1 1 . Rehd. Pyrus bretschneiden Nakai Bgs. Termései gömbölyded vagy visszás tojás­ dad alakúak. és részben ma­ radó csészelevelekkel! Levélélétől eltekintve (nem szálkás fűrészes) nagyon hasonlít a kínai (homoki) kör­ téhez..\ / f\ X x X X .Don Max. 1 1 _. P.y--' J-~' } / / / / / y^ .( —••—•• wm^m^ 1 7. calleryana P. hosszabbrövidebb csúccsal és finoman fűszeres éllel. Yu. változóan kerekített vállal. communis 3. Dene Rehd. Recézetl levelű körte {Pyrus serratula Rehd. be(ulaefólia P.

4-12 cm átmérőjű. többnyire tövistelen. P. ussiiriensis (var. nivalis. A fajták számát kb. cossonii. calleryana. amelyek régóta termesztettek. Máramaros: 155 300. Brassó vidéke: 197 000 fa) az 1963. Kaukázus (Kis-Ázsia): P. et G. e. Bihar. c) Kelet-Ázsa: P. 1500-ra.ábra) A termesztett körte {Pyriis cominiinisL. Továbbá a: P. syriaca. vastagabb-vékonyabb. P. Az alanytól függően nagyobb vagy kisebb (10-20 m magas) fák. Szatmár: 200 000. A levélalak is igen változó. amydalifonnis. Nyugat. Levelei tojásdad vagy tojásdad-kerülékes alakúak. A virágok bogernyőbe csoportosulnak. fűrészes vagy ép éllel. (3. Eredeti élőhelye: Észak-. austriaca. változóan kerekded vagy ékszerííen nyélrefiitó vállal. A termesztés Elő-Ázsiából (Perzsia. sativa A. communis.és Közép-Kína (1200 m tszf magasságig). P. pashia. (Gyúró 1976. salvifolia. culta). caucasica.ábra) 3. syriaca. A körtefák száma Erdélyben (Székelyföld: 212 900. Bánság: 252 700. P. salicifolia. Isyn. évi számbavétel szerint: 1 365 400 volt (Bordeianu és mtsai. cnlta) ősei. pyrifolia. caucasica. szíves vagy ék alakú vállal. Közeli rokonfaja az usszuriai körtének. Örményország) jutott el Kis-Ázsián (Anatólia) keresztül az ókori Görögországba és kb. Közepes. pyrifolia. P. sárgák. változó korona alakulással. smensis") és a „japán" körtefajták. P.és Kelet-Kína (1500 ni iszf. vöröslő-barnuló vagy szürkés zöldellő hajtásokkal. Közép. A termelt mennyiség 1/3-a az almáénak (Batiz 2000). „kínai" i„P. Kr. csipkézett. jellegzetes körte vagy gömbölyded vagy visszás tojásdad. vörösbarna vagy bordóbarna hajtásokkal. A kínai körtéből és Bretschneider körtefa­ jokból erednek az ún. nivalis. Bretschneider köite iPynis bretschiieiderí Rehá. tojásdad. P. betulaefolia. P. 1000 körül a rómaikhoz. 1915). hegyes vagy kihegyesedő csúccsal.-ig).Előfordulása: Észak-. illetőleg 5000-re (Palocsay és mtsai. P. P. 1967). Termései magasodó-gömbölydedek vagy tojásdadok (pörgettyű alakúak). hosszan kihegyezett csúccsal és szálkásan fűrészes éllel. bretschneideri. A termesztett körtefajták legjelentősebb vadfaj ősei földrajzi körzetek szerint: a) Európa (és a Földközi-tenger környéke): Pynts pyraster. P. Kolozs tartomány: 257 700. cordata. 1954) becsülik. P. Ezek származéka a tulajdonképpeni P. P. akik a meghó­ dított közép-európai területeken is elterjesztették. (3. P. elaeagrifolia. pashia. április-májusban nyílnak. Hunyad: 89 800.]) az ismertetett 21 vadfajnak és az azokból és utódaikból származó többszöri kereszteződéseknek az eredménye. domeslica Medic. P. kerülékes. amelyek a tulajdonképpeni P. esetleg nagyobb temietű (5-10 magas) fák. P. pashia. Hozzájárultak még a térségben a termesztett fajták létrejöttéhez a P. P. P. cominnnis ssp. P. A termés 6-l6 cm hosszú. Batiz 2000) 16 . sativa DC. mások 4000-re. b) Balkán (a Földközi-tenger déli és keleti vidéke). sinensis (var. P.

India. hogy ebben a rendszerben Mezopotámia nem tartozik egyik közelkeleti körzethez sem. azon oknál fogva. 1983) a következő körzetekre osztotta: „2. évezredek között (Szabó A. hogy „ott a bevándorlók az i. Horánszán). s ugyanúgy a Közép-Európa térségeiben élők a Kr. Afganisztán. e. E felfogás szerint „a sumerok [akik lakták] többségére a keleti földközi-tengeri típus volt a jellem­ ző (Bartha 1988). 10 000 évvel). a termesztett növények származása alapján. e. 4. A magyarság által is korán megismert. • 17 . 2. leg­ meghatározóbb változást a gyűjtögető. állattartás) való áttérés jelentette. fatál Hüyük (Törökország) környékének lakói Kr. Termelőgazdálkodás ott jöhetett létre. a Kaszpitenger délkeleti vidéke (Turkesztán. Dél-Kaukázus és Dagesztán. Tien-san nyugati hegyvidéke. A Tesszalonika (Görögország) vidékén élő ókori emberek csak a Kr. 1983). Mediterrán tengerpart. "Termékeny Félhold. 6. 5-4. Kezdetének két legfontosabb feltétele a földtörténeti jégkorszak (glaciális) megszűnte és a tűz csiholásának a felismerése (Kr. 5. Szabó A. az ún. 7. ahol az emberi tápláléknövények vadon nőt­ tek és ahol az életföldrajzi feltételek kedveztek fokozottabb. főleg pedig a honalapítás után a Kárpát-medencében termesztett növények Kelet-Európához és Nyugat-Szibériához legközelebb fekvő eredési gócait.A termesztett körte származásának földrajzi körzetei Az embernek a természethez való kapcsolatában. viszonyában a legdöntőbb. Közép-Ázsia körzetei: 1." Nincs azonban egy­ ségesen elfogadott származási körzetesítés. ábra) alakult ki" (Szabó A. kb. Az ide és Kelet-Európába is bevitt termesztett növények másodlagos „domesztikáción" mentek át. 3. de a természetes környezetT tői való elszakadását is. 2. Üzbegisztán. A folyamat több évezredes időtartama dacára „neolitikumi for­ radalom" néven ismeretes (Childe 1942. 3. a természetes gazdálkodásról a tennelőgazdálkodásra (növénytermesztés. Irán. 1983). Afganisztán. 6. cit. Vavilov (1926. Kelet-Törökország. A „neolitikumi forradalom" közel-keleti időszakát a Kr. Ez a rendszer Közép-Ázsia körzetei révén könnyebben elképzelhetővé teszi ugyanakkor.vidékén (4.. Északnyugat-India (Pandzsáb és Kasmír).. 4800 körtili években lehettek ezen a szinten. c._ . -. Kína.. Kelet-Anatólia. évezredben honosították meg a már háziasított növényeket és állatokat" (Bartha 1988). Kaukázus.. Ennélfogva a növények termesztésbe vétele. Dél-Anatólia. . Tádzsikisztán. 3. A közel-keleti körzetek a következők: 1. a közel-keleti és a közép-ázsiai körzetekbe sorolják (Bartha 1988). majd a vándorlásaik folyamán. Clifton 1968. a kínai eredési gócokkal való növénycserét is. Igen lényeges. más-más időszakban. Zagrosz-hegység és vidéke. évezred táján élelmiszerek java részét már termelőgazdálkodással szerezték meg. Közép-Ázsiában ugyanis 2 gabonafajta. 1983). vadászó-halászó életmódról a termelő életmód­ ra. e. 5. Bartha 1988). a Föld kü­ lönböző tájain kezdődött el. 4.a Földközi-tenger keleti partvidéke. 4. . 7. Változott a Vavilov rendszere is (Szabó A. Ezt a területet. 5. még azon időkben is. 9 kerti növény és 10 gyü­ mölcsfaj őshonos. körzete (genetikai centruma) volt. „Az óvilági növénytermesztés feltehetőleg KisÁzsia nyugati részétől Dél-Anatólián át a Zagrosz-hegységig és a Tigris folyótól keletre fekvő területen. 9-8 évezredekre becsülik (Barraclough-Stone 1992). e. Ez az áttérés határozta meg létezését. e. vagyis a termesztett növények eredetének több központja. majd tömeges elszaporításuknak.

4. 1983) 18 . ábra. A növénytermesztés keletkezésének földrajzi térsége |a „Termékeny Félhold" (A)] és elterjedésének iránya (B) (Szabó A.

körte szerveket (vélhetőleg fiatal hajtások. szőlő. Ez az óvatosság még fokozódhat az eltelt idő folyamán bekövetkezett környezeti (ter­ mészetes és ember általi) változások miatt. úgy a gyümölcstermesztés is Kínából eredt el. hogy vad. „Ha a költői szabadságot. hogy aztán történelmi léptékkel Közel-Keletre. „Sukallituda a kertész. a történések ideje. ahol sok kerti növény. .." Az ékírásos agyagtáblácskák egyikén Nippurnak Kr. év­ ezredben készült ékírásos agyagtáblácskája („a földművesek legelső tankönyve") földművelésre vonatkozó szabályokat tartalmaz: „amikor eljön az ideje. som termesztése kezdődött el (Bartha 1988). Nem részletezi a gyógyszer. b) Nyugat-Ázsiában az Iráni-felföld. e. Mindazonáltal a ma már lényegtelennek tűnő akkori feljegyzéseknek is jelentősége lehet az oknyomozott tárgykör megítélésé­ ben. datolya) mellett. mint a jelenkoriak" (Ceram 1949). Kína. A körtetermesztés kezdeteinek jelentősebb körzetei a következő földrajzi térségek­ ben voltak: a) Európában a Eöldközi-tenger környéke és a Balkán. fenyő. s azoknak sűríí árnyékában buján növekedett mindenféle zöldség. A vad körtefajok eredeti. hogy ez utóbbi kellett legyen. c) Kelet. Régente még Trója létezésében is kételkedtek. babfélék (nem a paszuly!). magvak porrá töi"ve) is tartalmazott (Kramer 1962). kör­ te. Anató­ liában Pontus tartománya. Egy jelen19 . A „Temiékeny Félhold" térségében.vagy termesztett körte. vigyázz . élettani és öröklöttségi (genetikai) nagy változatossága. Kr. a Földközi-tenger tájaira is eljusson. hogy földed megdolgozd. azok közlé­ se nem mentesek kételyektől. e.és úgy nyítsd meg a csatornákat hogy a víz ne lepje el a szán­ tást". valamint a termesztett fajták alaki. Ezt tanúsítja az egyes vad körtefajok különböző földrajzi elterjedése (áreája).(Elő-)Ázsiában Mongólia. A körtetermesztést Ázsiából eredeztetik. Japán.A körteter­ mesztés keletről nyugat feles haladt. akkor a régi írók sem hibáztak többet. 1500 év körüli helyrajzát azonosították. Ez a nép alkalmazta először a mezővédő erdősávot is. turáni nyelvű nép volt) Nippur városának romjai alól kiásott. melyeket illa­ tuk alapján válogattak ki. Analóliába. Szíria északi része. me­ lyen a város központjában levő park (Kirisaru) is be volt jelölve. szárbátú [fűzfaféle] fákat ültetett kert­ jébe.A körtetermesztés kezdetei A lermelőgazdálkodás különböző földrajzi tájakon való kialakulásából. Sumerban készült a több mint 4000 éves „első orvostani könyv" is. a mezopotámiai sumerok (akik egy régebbi fel­ fogás [Kramer 1962] szerint a mai Afganisztán és Bcludzsisztán tájairól odatelepedett indogermán. A régmúlt idők eseményei. Ez az egybeesés különösen a Dél-Kaukázus tájaira jellemző.. mely növényekből készített gyógyszert közölt. virágok. a Kaukázus vidéke. kéreg. s ezáltal a haszonnövények több körzetű származásából nyilvánvalóan következik a termesztett körtéknek is más-más életföldrajzi környezetből (genetikai centrum) és több vad kör­ tefaj őstől való (polifiletikus) eredete. az akkori létesítmények maradványai.. Miként több más (ókori civilizációs) embe­ ri tevékenység.. Nyugat-Európa éghajlati és talajfeltételei nagyon kedveztek a finom zamatú fajták létrehozásának" (Rubtzov 1940). megtanulván megismerni az istenek törvényeit". a nagyvonalúságot hazugság­ nak tekintik. borsó. a lencse. mint pl. de valószínű. 2. füge. E gyógyszer több más növény (fűz.. ősi élőhelyeinek megfelelően a körték termesztésének ki­ induló teilileiei természetesen a haszonnövények háziasítási kerületeinek csak egy részében fordulnak elő. Gyógyításokra való használata évezredeken át öröklődött és elterjedt más földrészeken is. A termeszlés kezdeteinek kormeghatározása csak hozzávetőleges lehet.

glabra [syn. a sziklára talajt hordatott és fákkal ültetette be. Ezeknek az ókori csodás városoknak mesés kertjeiben.. hogy első nagy királyát (Szargon. És az is tanulságos. Kr. 1250). hanem csak vastag falait és „Szemirámisz függőkertjét" említik. calleryand) gyantanyerés (rágógumi) céljából termesztik (Batiz 2000). vagyis több mint 6 ezer év\'el ezelőttire be­ csüli. pompás parkjaiban minden bizonnyal haszonnövények. Az asszírok lerombolták Babilont (Tukulti-Nimurta. e. 3000 körül) nem csupán az ókori „Kelet legnagyobb városát. először romboltak. e. gyümölcsfák is léteztek. A körtetermesztés kezdetét némely szakíró (Bordeianu és mtsai. e. P. Ez a becslés általában megegyezik a lermelőgazdálkodás kezdeteinek korával és fontosabb térségeivel (Jarmo. évezredre. 810-806) „függőkertje" nem is babi­ loni „alkotás" és csak az arra utazók bűvöletének bizonyult később (Ceram 1968). Babilont" hozták létre. A sumerokat követő babiloniak (Kr. Kalakban Asszurnaszirpal létesí­ tett egy valóságos. ligetes „paradicsomi" kertet. hogy a későbbi feljegyzések (ékírásos agyagtáb­ lácskák. Közép. 20 . Melius Juhász Péter (1578) szerint „a mag­ vai az körtvélynek használnak a tüdőnek rothadása ellen.és Dél-Irakban pedig a Callery körtét (P. e. A jelenlegi „Irán és a Kaukázus térségében Kr. 4." Ninivének Asszurbanipal (Kr. e. kb. e. e. hanem annak kialakított környezetét is. aki „egy kertet kívánt magának!" És meg is építtette. ékírásos agyagtáblácskákból álló könyvtáráról vált híressé) idejében létezett egy „Kertek kapuja" a várfalakat övező vizes árok hídja előtt (Ceram 1968). kb. ember alkotta kertek léteztek. pyraster) kiválogatásából (szelekció) és keresz­ teződéséből (hibridizáció) eredő öröklöttségi (genetikai) tulajdonságokkal is gazdago­ dott. akár itteni őshonosak (autochto­ nok). Kr. Szikura 2003) a Kr.kori tanulmány szerint Perzsiában az ottani őshonos Szíriai körte egy változatának iPyrus syriaca var. Bár az ókori világ hetedik csodájá­ nak tartott Szemirámisz (Samuramat. glabm Boissl) a magjait sós lében pácolják és fo­ gyasztják. amely még ma is az emberi kéz által épített városok egyik legnagyobbjának számít (Ceram 1968). Eridu. Hammurápi idejében érte el fénykorát)." A sumerokat más népek követték ebben a természettől megáldott térségben. e. 668-626. Mezopotámia északi részén. uraik. hogy aztán sa­ ját városaikat építsék fel. 1983). Jellemző. akik. 484—420) Babilonnak nem a hivalkodó palotáit.. 4000 évvel már termesztet­ ték a kínai körtét" {Pynis pyrijbiid) (Bordeianu és mtsai. elaeagrifolia). 1964). cso­ dálatos. hogy a Biblia olvasói e tájakra képzelték a Teremlés Paradicsomkertjét. s amely annak idején „tizenhá­ rom évszázadig volt a birodalom fővárosa" (Kr. alkalmazkodóképessége és minősége más vad fajok (Pynis syriaca. ^atal Hüyük tájai) is (Szabó A. melyben a kedvelt növények mellett állatok is voltak. Nyugat felé terjedésében a termesztett körte addig meglevő változékony­ sága. föld alatti csatornákkal összekötött kutakat. 1955-1919 közötti években. majd épí­ tettek. e. főleg pedig a vackor (P. más élőlényekre nem jellemző emberi magatartás szerint. 1964. 2684-2630) gyermekkorában ker­ tésznek szánták. P. lett légyen vagy nem tekintettel a kínai hozzájáailásra az emberiség eme sorsdöntő önfenntartó tevékenységének a ki­ alakulásában. Hérodotosz Kr. s alkotásaikba a maguk saját és sajátos szándékaikat és ismereteiket is beleöt­ vözték. akár máshonnan behozottak (allochtonok). Porpáczy 1964. Kem lehet véletlen. Ninivél Szennaserib választotta fővárosává. Kr. „Asszur városában 16 000 m'' [!] területen sziklába vága­ tott.

megkülönböztetvén a vadfajt a temiesztett fajtáktól. amelyben minden bizonnyal körtefák is lehettek. e.A körtetermesztés európai múltjából A körte legrégibb európai emlékei valószínűleg a svájci és észak-olaszországi bronzkorszakbeli (Ki'.. illetőleg a gyümölcs­ termesztés tényleges helyzetét. Theophrasztosz Eresziosz (Kr. melynek folytán bőségesebb kiválogatás! anyagot nyújtottak a velük bíbelődő embernek. javításának (nemesítésének) alapvető feltételei közül leírta a dugványozást. A ter21 . Bordeianu és mtsai. a tudományos nyövénytan megalapítója. lehetővé téve az ismeretek és tapasztalatok cseréjét. amelynek felhasználásával és újabb területek és népek meghódításával építette ki. Homérosz a körtét az istenek ajándékának méltatta (Mohácsy-Porpáczy 1958). melyben Arisztotelész (Kr. A Római Birodalom kialakulásának következményeként a termelési körzetek nyugatabbra kerültek. amely kiterjedtebb lehetett. évezredben. Ennek eredményeként. hogy régebbi­ ek a trójai háborúnál". Hőseinek hazatérő bolyongását elbe­ szélve (Odüsszeia). A szerteáradt görögség. Az ókori (Kr. Homérosz (KJ-. 460-377) által említett ténye. Weier és mtsai. e. Talentatiaion) két almafajta mellett. 372-287) több mint 500 növény részletes alaktani leírását adta. gyü­ mölcsfák az eltérő éghajlati és talajfeltételekhez alkalmazkodva megváltoztak. szervezte meg a maga sajátos termelési cserehálózatát. A gyümölcsfák kiválogatásának. iS^r-HD tanítványa. Állítólag ő említette először az Árpával érő körtét (Mohácsy M. Az ókori gyér feljegyzések csak sejtetik a termelőgazdálkodás. e. És valóban néhány évti­ zeddel Hippokratész után megjelent a növénytan első összefoglaló könyve (. 1958). a magvetést és termé­ szetesen az oltást. Porpáczy A. 1958.Kr. Ezek közül melyik az? Tudomása szerint „nagyon sok körtefajtát termesztenek Pontusban [a Fekete-tenger déli partvidéke Bizánctól Trapezuntig]. században „az összes ma ismert gyümölcsfajok már mint termesztett növények voltak ismeretesek" (Mohácsy 1954). A hellenizmus hanyatlását követő római uralom (Kr. Ez a tíz évig tartó viadal Kr. e. e. u. 356-323) hadjáratai utáni kiterjedtségének tulajdonítható. a gyökérsarjak elkülönítését és ültetését. 1963. alkalmazá­ sa tehát általánosabb elterjedtségének és ismeretének a jele.A növé­ nyek okairól [De causis plantaaim]). e. Váczy 1997). Peloponnészosz. Az oltás egyik alapvető művelete (még ma is) a céltudatos gyümölcstermesztésnek. 3000-2500) cölöpépítmények maradványai között azonosított körtemagvak. De Candolle (1894) véleménye szerint ezek „nem valószínű. e. és minden bizonnyal a régebbi ismereteket is felhasználva. Nardinion. a 2. e. A termelőgazdálkodás. nyilvánvalóan a termesztés és felhasználás céljából.. 1970. Onichion. e. e. tehát ezelőtt 4 ezer esztendővel történt (Trencsényi-Waldapfel 1963). A Fekete-tenger egész partvidékének és a Földközi­ tenger medencéjének minden fontosabb pontján voltak városaik. Korfu) szigetén levő csodálatos gyümölcsöskertjét. a gyümölcsészet ókori görögországi méltatott színvonala a görögség (hellenizmus). Ezen alapvető növénytani és gyümölcsészeti gyakorlati ismeretek általánosabb elterjedtsége nélkül az ókori Görögország nem lehe­ tett volna a „körték hazája". települések. a „körték hazája"-ként volt ismert (Bordeianu és mtsai. melyek igen finomak" (Mohácsy-Porpáczy. 1000-600) Görögország. Bizonyság erre a gyümölcs­ fák oltásának legelőször Hippokratész (Kr. A más tájakról ide telepített növények. élénkítették a termelőgazdálkodást. a gyümölcsészetet. 1964). 4—3. főleg pedig annak déli része. Igen jól írta le a körtét. különösen a Nagy Sándor (Kr. birodalmát. 264. 850?) megemlíti AJkinoosz király Shkeria (Kérkira. s ez utóbbiak közül négy fajtát meg is nevez (Myrra. vélhe­ tőleg a Kr. s általuk más („barbár") népek közötti mind gyakoribbá vá­ ló mindennemű kapcsolatok. 565) annak már kibontakozott gazdasági rendszerét sajátította ki.

Anicianum. A mezei gazdaságról (Re'i nisticae libri XII. „Graccus". ezért amikor la birodalom megalakulása utáni a ró­ maiak megízlelték a kajszi. fogyaszthatósága egybeesett a vidékükön termő más gyü­ mölcsökével. könyvében a gyümölcsfákra vonatkozóan azt tanácsolja. még olyat is. Dinnye (Tök) körte (Volemum. a csodálatos termékenységű aranyalmák országa) Saturnus (Kronosz megfelelője) ne­ mesítette először a gyümölcsfákat oltóággal (Trencsényi-Waldapfel 196. de almákat igen. e. Secundus Maior Plinius (23-79) is. hogy oltott fajtákat ültesse­ nek. De nem is helyénvaló. M. hogy a szakírók érdeklődését jobban felkeltették az újab­ ban termesztésbe vett haszonnövények. Columella (Kr. a gabona. 234—149). amelyben két almafajtát megnevez ugyan (Kerek alma. Megnevez nyolc almafajtát (mégpedig származási helyeik szerint. vagy talán az akko­ ri ismert körtefajták érése. a narancs illatos gnimölcseit. főként Itáliában (Róma) jöttek létre. hogy „vadkörtére kell oltani. A földmiívelés. Cucurbitinum). Nem említett körtefajtákat. Már senki sem képes újat kieszelni. azokat fontosnak tartották. de az ne legyen nagyon vad. e. M. Porcius Cornelius Cato (Kr. Sexlianum. hogy oltá­ sokkal mindenfélét összezavarjunk." (Gibbon 1966) A termesztett és a szabadban előforduló haszonnövények ismert mennyiségének a gyarapodását. Terentius Varrónak. Az ókori római gazdasági írók természetesen átvették és felhasználták görög előde­ ik eredményeit. Scandianum. hogy a tudományművelési központok is nyugatabbra. és egy almafajtát (Musteum) is. u. azaz Orbicularia. csupán származásuk országnevét adták hozzá.. A falusi dolgokról (De re rustica) összeállított köny\'e. illetve ter­ mesztőjük után kapták nevüket. hogy „ősszel ültessük". Még a költő P. és tárgyalja a Damasz­ kuszi szilvát is. A földművelésről {De agricnltiírd) írott munkájában M. Tarentinum. Amerinum. vagyis a mesterséges kiválogatást tanácsolja. Bifera). Syrianum) és 18 körtefajtát. a gránátalma. némelykor közvetlenül görög írástudók kihasználásával (akik eleinte csodált műveltségű görögök. megelégedtek azzal. 65) volt. A körtefáról azt ajánlja. „GraeculusO. „Itáliában az alma megtermett. Anicius körtéje. íme: Fontos körte. Sementinum. mert azok többet teremnek. s ezekkel együtt a mezőgazdálkodás fejlődését és fontosságát jelzik az egyre gyakoribban megjelenő szakköny\'ek. Kobak. pl. melyek közül némelyik azonos lehet a Theophrasztosz által említettek valamelyikével. mert a nemes alanyon jobb gyümölcsök teremnek". a körtéről viszont csak annyit közöl. Liber de arboribus re aistica) c. Mindenekelőtt abban. melyben arra szólítja fel a szántóvető embert „hogyan kell meg­ szelídíteni a vad gyümölcsöket". a legrégibb római szakíró a termesztési eljárások ajánlása mellett hat olyan köilefajtát nevez meg. Tarantói körte. Az ókori rómaiak egyik legjelentősebb gazdasági szakírója L. az emberek már kimerítettek minden lehetőséget. aki szerint „a gyümölcstemiesztés már rég elérkezett fejlődése csúcsára.sztés itáliai kibontakozásához minden bizonnyal nagyban hozzájárult a görög hitvilág (mito­ lógia) szellemisége. Vergilius is írt a földművelésről egy tanköl­ teményt (Georgica). Gabonával (Árpá­ val?) érő körte. a citrom. Pelusianum. Musteum. Hasonló tárgyú M." Mindazonáltal az ő koráig az (élő és élettelen) természetről felgyülemlett ismereteket összefoglaló alapvető művének.^). Az is feltételezhető volna. amelyet platánfára oltottak... hogy mindegyiket a közös alma névvel illessék. Ezekben általában vagy pontosítva né­ mely gyümölcsfajokat is megemlítenek. amelyek az akkori szokás szerint származási helyük. I.és gyümölcsterme. Itália földjén (Hesperia. az ellatinosított görög istenek tisztelete is. néhány barackot és kajszit. a barack. Matianum.. Kétszertermő alma. majd később a lemaradásuk miatt gúnyosan lenézett görögöcskék. Ezt sejteti C. 3 birset. A természet 22 . Mustos körte és Lopótök.nielőgazdálkodás megváltozása ismeretelméleti vonatkozásokban is megnyilvánult. 2-Kr.

mert „Arábia közepe táján. érési idő (V.). a sabaeusok földjén. A Plinius által említett körtefajták (Mohácsy-Porpáczy 1958. Licerina (Lycaonia. méret (III. Latium). Anniciana (Annius. a legkellemesebb zamatú. 31. Onichina (Onyx. de valószínűbb azonban. Decimiana (Samnit nemzetség neve).). 9. AmpuUacea (Hosszú nyakú edény). mert Plinius is elsőként említi. s ezek kö­ zött a napjainkban is termesztett alapvető gyümölcsök is megtalálhatók. II. III. 1. „Vajonc" körte). IV. az őszibarackhoz sorolták. „Márvány körte". 27. íz (illat) (IV. Marcus Coriolanus). 25. Közel-Kelet). ahonnan a myrrhát hozták. Az almák kö­ zül 17 fajtát említ. Favoniana (Tavaszi szellő.). fogyasztás ideje?). 8.). Lactea („Tejes" körte. Nardina (Illatos növény). Theophrasztosz könyvében is megvolt. Pomponiana (T. 7. Calabria). 24. 18. Hispánia). bizonyára ez lehetett a legjobb. Myrapiana (Myrapia. késő őszi. 20. a legkedveltebb lett volna? vagy illata alapján adott név? 26. 21. II. Cucurbitina (Tök alakú). Alexandrina (Alexandria. nem termett körte). „Árpával érő körte" (az árpa a legősibb termesz­ tett gabona). Tiberius császár kedvelt körtéje volt.). amelyek között viszont Theophrasztosz fajtái is fellelhetők. Picentina (Picenum [Ancona]. szín. 13. Theophrasztosz is említette (Myrra = Tömjénes körte). a mai Algír). közlése alapján): I. „Kobak. Az általa ismertetett növényfajok száma közel 1000. kötet. a körték közül. a Cato által is közölt 6 fajta mellett további 35 fajtát. Falerna (Falernus. P. 15. 30. Hispánia). 6. -Fontos" körte (neve a sú­ lyából eredt). hogy kellemes illata miatt. Hordearia (Hordeum = Árpa). 5. 12. Syriaca (Syria. legkésőbben érő. 22. Coriolana (C. 3. sötét színű. nagyobb a Superba-nál. Superba (Legjobb). pirosas színű. „Veres körte". 28. a termesztő (nevezetes családok II. 17. de lehet a dél-itáliai Baitüus tartomány is). Közép-Itália). Purpurea (BíboiTörös). igen bőlevű. 2. A fajtanevek indítéka ez esetben is a származási hely (I. 19. Dolabelliana (Cornelia-nemzetség mellékneve). ezt a fajtát mondták Testacea-nak is tégla színe (vagy órdes felülete) miatt. V. sárga márvány). Amerina (Ameria. 29. Cicero barátja). Dinnye körte" (?). a jelenkori „Nyakas körté"-k ókori neve. Sevillana (Sevilla?. hasonlít a Licerina fajtához. savanykás ízű. érés. 23. Bruttia (Baitus nemzetség. Tarentina (Tarentum [Taranto]. 16. közli Stoll (1888). Signina (Signia. alak. ahonnan a myrrhát hozták".históriájának (História naturális) „a növényekről" írott köteteiben (XII-XXI. Tiberiana (Tiberius császár). Numantia (Numantina. Atticus. de annál csinosabban piros. Umbria). Egyiptom). 10. Campania). 4. 14. Turanniana (Thurii. Crustumia (Caistumeria sabinus város). Laurea (Babér). „Illatos körte"? Theophrasztosz is emltettc. 23 . amelyeknek fő forrása Theophrasztosz könyve volt) a gyümölcsökről is sokkal több adatot közöl elődeinél. római nemzetség). Kis-Ázsiában). Numidiana (Numidia. görög alapítású város Dél-Itáliában).

hogy „Ponticapaeum (a mai Keres] városban a cimmeriabeli Bosporus környékén.Ezek az ókori körtefajta nevek a jelenkori gyümölcstermesztők részére elsősorban a ma is érvényes elnevezések a különböző tájakról való eredetük szempontjából érdeke­ sek. Jelenkori többségi népének római rangos eredete utáni sóvárgása keltette azt a ma is csökönyösen éltetett hiedelmet. sőt bor is. a termesztett fajtákat a rómaiak honosították meg. Raetia. gyümölcsök köl­ csönösen mindenütt meghonosodtak. 1964). hogy azok a középkor végéig alig kezdeményeztek újat a növény. A kiterjedt birodalom bármely tarto­ mányában termő megkívánt gyümölcs (barack. Az ilyen települések jelentős mértékben hozzájárultak a birodalom mezőgazda­ sági fellendüléséhez" (Barraclough-Stone 1992). a mezőgazdálkodásról (De re ntsticá) 380-ban írott 12 kötetes könyvében közölte. Tőle számiazik az az állítás. hogy a germán törzsek lakta területeken csak a vad gyü­ mölcsfákat ismerték. alma és körtefák". hanem inkább a létrejött társadalmi rendszer meghasonlása következtében.. hogy egyes elvadult fajták még a rómaiak idejében honosodtak meg" az erdélyi paraszti kertekben (Borza 1962). melytől kezdve a „Ftjzfa alma" hiedelme végigvonul a gyümölcsészet történelmén a szilágycsehi és az ocfalvi Fűzfa almákig (Nagy-Tóth 1998). Britannia megszelídített kertjeiben. a földművelés és gyümölcstermesztés iránti alkotó jellegű. de nem kizárt. hogy „Róma kertjeiben számos alma-. T... különösen Plinius és Palladius. Nagyon sokféle almát és körtét termesztettek. Tacitus írta. hogy almát fűzfába is lehet oltani (Rapaics 1940). Pannónia. kör­ te. Megemlíti. Plinius könyvében a körtéről természetesen még más adatok is találhatók. Aemilianus Palladius (4.. főzték mézben és természetesen aszalták is" (Hoffmann 2002). Készült belőle befőtt. A gyümölcsök külön­ leges tulajdonságait a különös oltásoknak tulajdonította. és az itteni földeket ők művel(tet)ték meg. A római uralom jól működő gazdasági kapcsolatrendszere folytán az Itáliában. hogy a körtefa a síkságon is megterem. A folyton gyarapodó változatossága és számú körtefajták gyökeret eresztettek Gallia. sütötték hamuban.és szilvafajta létezett". írott művek­ ben jelentkező érdeklődés nem elsősorban a tekintélyes szakírók nagy hatású munkái­ nak elmaradása miatt lankadt meg. de a híres családok révén közvetve a gyümölcsöskertek itáliai elterjedését is jelzik. ille­ tőleg a birodalomhoz csatolt tartományokban termesztett növények. az utóbbi volt a kedveltebb. „A gyümölcsöknek valóságos kultusza volt az ókori Rómában. C. század). és tudtak bort meg ecetet készíteni almából és körtéből" (Bordeianu és mtsai. amelynek céljából minél elté­ rőbb alanyokat használtak. oly nagy hatással voltak európai utódaikra. Dáciára vonat­ kozó római kori adatok eddig még nem találtattak. mi­ szerint „Hiányzanak ugyan a bizonyító történelmi adatok. Germania. A római kori gazdasági szakírók. A középkori (500-1500) körtetermesztés és jelentősége a későbbi kertészkedésre Európában Az élővilág. Hispánia. lekvár. a szabad római polgár csupán származásuk hely24 . ahol a földrajzi feltételek lehetővé tették. Norricum.és gyümölcsismeretben (Mohácsy-Porpáczy 1958). cseresznye). de a hegyvidékinek ízletesebb a gyümölcse. A Római Birodalomnak az európai középkorra is sokáig nagy hatással levő gazda­ sági írója R. bőségesen élnek. A Római Birodalom Diocletianus császár uralkodásáig (284305) egységes közigazgatási rendszerében „a városi jellegű coloniákba és a hozzájuk tartozó területekre veterán katonákat telepítettek. Belgica. és hogy „a rómaiak isnierték az oltást. hasznos növény vagy megcsodált virág beszerezhető volt.

ker­ tészkedés. kertészkedés belső indíttatású tiszteletének (misztérium) székhelyei a kolostori kertek. évszázad végére már mindenütt voltak kolostorok.. A parasztkertekben a herbák ismeretét sokáig a szer­ zetesek tartották ébren. Hasonlóképpen szigorúan büntették a 25 . döntően annak az új szellemi­ ségnek tulajdonítható. parkjai. A kolostori kertek kialakításában.főleg azért. helyben maradt törzslakosságának kertjeiben éledt újra a gyümölcstermesztés. hanem a belső békében. A külső és belső erőszakos támadásokat. A veteránok virágzó gazdaságai. Franciaországban a Téli Kármán köne (Bon Chrétien d'hiver) nemcsak minősége folytán lett közkedvelt. a méhészet. Az ezekben előforduló adatokból le­ hetett következtetni a gyümölcsészet hajdani állapotára. a termelőgazdálkodás folytonossága. letéteményesei a szerzetesek. rendszerbe foglalás. a gyümölcsészet és a szőlészet volt. gyümölcsfáinak telepítésében. A keresztyénség szellemisége teremtette meg azt a növénytermesztési tiszteletet és szeretetet (növénykultuszt).. mert Szent Márton. mely a haszon mellett a kertművészet követelménye. Legkorábban természetesen Itália kolostorainak és földművelő. s csak a szerényebb kertek maradtak meg. művészet kinőtt a kolostorok kőfalai közül s a kitágult térben már nem csupán az ember békés szemlélődésének körülményeit. hanem . „A kertész művészete. tudomány. majdnem oly szomorú sorsú mint a színészé: alkotása nem maradandó. A legpompásabb mes­ terművet is kikezdi az idő foga. dédelgetett növénytermesztés. ille­ tőleg jobb termesztési eljárások megvalósítására. A növénytermesztés. Uralkodása első évében (284) Nyu­ gatrómai és Keletrómai Császárságra osztotta. A gyümölcslopást és a gyümölcsfák károsítását szigorúan büntették. s amely alapjai­ ban változtatta meg az egész élővilághoz való viszonyulást is. A mind gyakoribbá váló népmozgalmak erősödő támadásainak kitett kiterjedt hanyatló birodalmat Diocletianus császár az irá­ nyítás megosztásában képzelte megmenthetőnek. nem a hivalkodó munkák. a folytonosság biztosításában jelentős szerepük volt a hódítók pusztítá­ sai után megmaradt ókori itáliai parasztkerteknek. Gallia). teljesebb megismerésében kellett folyto­ nosan keresni és megtalálni. a későbbi toursi püspök. A gyümölcsfák magántulajdonban voltak. mint mindig. „Az európai parasztkertek a középkori ko­ lostorkert közvetlen folytatásai. Ezek a szellemi és adott környezeti körülmények serken­ tették az embert az őt köililvevő élővilág alaposabb megismerésére. művek megjelenteté­ sében képzelték.nevével különböztette meg őket (Gibbon 1976). amely a társadalmi feszültségekből pattant ki. Magyarországon is a 12. az élővilág összefüggéseiben. vadaskertjei." (Kerner 1855). A széthullást azonban ez sem akadá­ lyozhatta meg. A közösségi magatartásra vonatkozó megfigyelések. gondozására. hanem annak bonyolultabb. később pedig a többi volt római birodalmi tartomány­ ban. aztán az újlatin nyelvű országokban (Hispánia. majd pedig alapo­ sabb tanulmányok megírása és közlése követte.legalábbis elein­ te . Igen feszítőek voltak a birodalmon belüli népek és társadalmi csopor­ tok közötti ellentétek is. Dél-Franciaország termelőgazdálkodásának alapja a Meroving-uralkodóház Clovis (Chiodwig) király idejében (481-511) az állattenyésztés.. költészet. szabályozások tapasztalatait. rombo­ lás követte. század végén már 600 kolostor létezett. A megmaradás.hirdette a több mint három évszázadon át üldözött és csak 313-ban (Milánói Edictum) elismeit keresztyén hitvallás! Ennek hívei boldogulásukat nem a minden testi igényt kielégítő jólétben. A keresztyénség területein a 7. míg a lelki békét kereső.. gyümölcsösei el­ pusztultak. Ez a biztonságos társadalmi iielyzet a fokozódó barbár betörések miatt megingott. vitte magával Sabariából (Szombathelyről)." (Számadó 1911). A kolostori kertek közvetítették a világi kertekbe is a növények termesztését. Minden élőlény Isten teremtménye! . Magyarorszá­ gon elsősorban a bencések voltak. Időnek kellett eltelnie. termesztett növényeinek.

Gyümölcsészettörténeti vonatkozásban figyelemre méltó Petrus de Crescentius A földművelés hasznairól (Opus airalium commodorum. vagy csak hasonlót találni.és almafa" (Rapaics 1932). e könyv érdekessége a gyümölcsfajták színük szerinti osztályozása (Bordeianu és mtsai. Több gyümölcs említése mellett. A Capitularéban felsorolt 89 növény a fajtákkal együtt eléri a százat.. sürgette.és körtefajtákról találni adatokat.. barackok. században elkezdődött reneszánsznak a jele. hogy ne ártsunk a pázsitnak. Megnevezett körtefajlák: Édeskörte (Dulciores)... a Szerémség püspökéről írott és 1485-ben kiadott könyvében) annak híres borát és körtéjét is meg­ említette. bizonyára nem kielégítő mennyiségben. foglalta össze kora ismereteit. „És hogy a Szerémség hegyeinek boráról ne hallgassak. babér. amely an­ nak idején egyike volt a legelterjedtebb gazdasági kézikönyveknek. eperfák. miként azt egy 480ban kiadott rendelet tanúsítja. Coccus körtéje (Cocciores) és Késői (Téli) körte (Serotina) (Bordeianu és mtsai.") A gyümölcsösök telepítése céljából a királyi rendelet az erdők irtását szorgalmazza.gyümölcslopást és a gyümölcsfák pusztítását Bajorországban is.. amely a gyümölcsösök telepítéséről rendelke­ zett.. A díszkertek megjelenése és fokozódó terjedése Itáliában annak a 14. fenyő. szilvafajták. Kertészeti vonatkozásban ez a szellemi meg­ újulás a gyümölcsfajok és -fajták valóságos gyarapodásában.. „Vannak olyan helyek is. A kolostori keitészkedés legszélesebb körű kiterjesztését. akkori alma. az ottani. A kony­ hakerti zöldségfélék mellett a rendelet előírta a gyümölcsfák ültetését is. Óvakodni kell. mégpedig „különböző almafajták. berkenyék. a körte. de valószínűbb.. amelyet a Karoling uralkodóházból származó Nagy Lajos (Charlemagne) francia királynak tulajdonítanak ugyan. ami az akkori gyarapodó fajtabőségre utalhat. mandulák. 1963). 1963). mint például a diófa. Egy későbbi (630-638) tön'ényben. de utasításaiból következtetni lehet annak ismereti színvonalára. Jám­ bor Lajos készíttette. mogyorók. hanem a szórakozás helyei. naspolyák. az ókori közlé­ seket is figyelembe véve. amely annyira kel­ lemes. A középkori kolostorkertekben termesztett növények legteljesebb jegyzékét s emel­ lett művelésük rendszerét az a bencés apátok buzgólkodásának köszönhető rendelet tartalmazza. illetőleg azok megneve­ zésében és leírásában nyilvánult meg. hogy keserű fákat ne ültessünk. 1305) írott mimkája. Ezek neve viridarium" [díszkert]. amely olyan nagy. és hogy kobakkörtéjének nagyságáról és finomságáról se beszéljek. a lelki egyensúlyát kereső szellem magasabb szintű szárnyalását és a kertészkedés részletes megismertetésével akaratlanul is ünnepélyes elvilágiasodását eredményezte a Domonkos-rendi szerzetes. körtefajták. hogy az egész föld kerekségén nehéz lenne párját. hogy annak hitbuzgó ha. cseresznye­ fajták" (Rapaics 1932). mint a szőlő. meg néhány cseresznye és barack neve van megemlítve. Inkább édes természetűek legyenek. amelyek nem annyira a haszon és nagyobb termelés szolgálatában állanak. 3 körtefajta. Albertus Magnus (Albert von Bollstadt gróf 1193-1280) A növónyekről (De vegetabilibus) írott műve. „Ne trágyázzuk alattuk a föl­ det. amely Capitulare de villis et cortis imperialibiis (795) címen vált ismertté. Mivel szigoaian kellett őrizni azokat. 26 . füge. (Mohácsy-Porpáczy 1958 szerint: „a fajták nincsenek megnevezve. gesztenyék. Csaknem négy évszázad­ dal Tacitus közlése után (97-ben) a rómaiak megjelenéséig csak a vad gyümölcsöket termő pogány német tartományokban is meghonosodtak a termesztett gyümölcsök. diók. mégpedig meglepően növényélettani vonatkozásokban. birsek. A jegyzékben 7 almafajta. Ebben a sokáig nagy hatású munkában a szerző. Nem tért ki részletesen a gyümölcsészetre. mely a teremtett világ. s elsősorban a természet ala­ posabb búvárlatát serkentette. A Szerémség termékeinek leírása közben Galeotto Míírzio (Mátyás király mondáiról és Vitéz János unokaöccséről.

Innen terjedt el a világ díszkertjein át az udvarházak és földművelők gazdasági kertjeibe. Cavalieri. Távol-Kelet). 27 kajszi. 1866-1879) 926 körtefajt írt le (526 alma-. Ugyancsak nagy körtekedvelő volt Le Lectier. Garzignoii. Ugyanis két évszázad múltán A. hanem már az ősi típusokban is megvoltak" (Mohácsy-Porpáczy 1958). A mezei művelés és használat bemutatása (Le Theátre d'Agriculture et niesnage de Champs. Ebben a katalógusban 254 körtefajta van felsorolva (a 35 alma-.) (Bordeianu és mtsai. A másik magoncozó belga J. amiből aira lehet következtetni. Jelen­ tékeny fajtagyarapodást bizonyít Claude Saint Étienne munkája {Noiwelle i?istncction ponr connaitre les bonsfrnits. Neki köszönhetik a gyümölcskedvelők az akkoriban jól értékelt 400 olyan körtefajtát. hogy azok „nem a nemesítés alatt születtek. A német tartományok g^áimölcseit behatóan Valerius Cordus (1515-1544) tanulmá­ nyozta. némelyik még jelenleg is közkedvelt. mint az ókori görögök és rómaiak által is termesztelt fajtáké. és mintegy 3000 szinonimáját jegyezte fel. Szerinte a gyümölcsök közül a körtének van a legtöbb változata. hogy a faj eredeti élőhelyén nem. Ezek közül az ő korában 40 körtefajla került termesztésbe. hanem csak a megváltozott körülmények hatá­ sára változik. valamint a gyorsuló né­ pességnövekedés és az igen aránytalanná változó gazdasági tulajdonviszonyok kény­ szere ésszeníbben megtervezett haszonkertek. A Cordus által leírt Király körte (Königsbirn) a Téli Kámián körtével azonos (Rapaics 1940). örökléstani. Gnimello.liogy kél kézzel is alig leliet köililfogni. aki hatkötetes munkájában {Dictionaire de pomologie. aki 1598-ban egy fajtag>aljteniényt alapított. Az ésszeríí kísérleti mezőgazdálkodás megalapítója Olivicr Serres (1529-1619). a szlávok és a magyarok kö27 . Az általa megnevezett fajtajellegek ugyanazok. gazdagodó élettudományi ismeretek. korának legkiválóbb körtetermesztője volt. A temiesztett fajták niagvaiból nevelt csemetékből (magoncokból) válo­ gatta ki az általa. Itália gyümölcseit tárgyaló munkájában Agostino Gallo (1499-1570) 12 körtefajtát említett (Moscatelli. A jövedelmező gyümölcsösök létrehozása és a fajtabőség gyarapítása kezdetben főleg Franciaországban. Leroy.és 113 barackfajtát ismertet. megalapítója N. a szüntelenül gyarapodó. di Sina stb. 1963). 127 cseresznye-. Nem kizárt azonban. 153 alma. A Római Birodalom szétesése után lehanyatló gyümölcstermesztés az európai kö­ zépkori kolostorkertekben éledt lassan újra. hanem a németek. csak arról a hallatlan és csodálatos dologról számolok be. 1963). 1660). Nagyszámú magról nevelt csemete egyedfejlődésének tanulmányozása alapján úgy vélte. környezeti megfigyelések és kutatások. Az újkon körtenemesítés Belgiumban kezdődött. gyümölcsösök létrehozását sürgette. B." Az általa Pynim citcnrbitiniunnak (Cato említi először) nevezett körtét a gyümölcsészek a Kármán körtével azonosí­ tották (Rapaics 1940). hogy a fajták számának csupán névleges növekedése már ekkor elkezdődött. melynek katalógusát 1628-ban adta ki. visszaütnek rajta az ősi (primitív) jellegek.és 45 kajszifajta mellett). és hosszadalmas változatlan feltételek között termesztve. hogy azonosíthatóan 50 körte. Van Mons (1765-1842). élettani. 125 barack. a nagy földrajzi felfedezések (Amerika. A reneszánsz szellemisége. amelyet sehol a világon nem ismernek. legfőbbképpen pedig a termesztési és kísérleti-módszertani eljárások jelentős mértékben gazdagodtak és töké­ letesedtek (nemcsak az újlatin népek. melyben 600 körte-. Szakismereteit bizonyítja. E közben a kezdetleges növénytani.és 31 almafajtát írt le. Hardenpont (1705-1774). az egyre pompásabb és terjedelmesebb díszkertek mellett.előnyösebbeknek minősített utódokat. Bergamoto. Bordeianu és mtsai. melyekből 40 jelenleg is termesztésben van (MohácsyPorpáczy 1958.és 13 cseresznyefajta mellett). 1608) köny\'ében ezt írta: „egy körteják iiélkiili gyümölcsös nem érdemli meg a nevét". majd ké­ sőbb Belgiumban bontakozott ki.

szavak és fogalmak alkotását követelte meg. A magyar­ ság őstörténetének nyelvészei „abból indultak ugyanis el. „A környezet elemeinek tudatos elkülönítése a megnevezé­ sekben jelentkezik először" (Péntek 2003). gondolko­ dásmódjának jellege és változása" (Benkő L. A táj mélyrehatóan és jellegzetesen határozza meg a benne élő népet. anyanyelvében rögzítette. ismeretgyarapodást jelentett viszont a kölcsönzött megnevezéseknek magyar nyelv sajátságaihoz való idomítása. Sajnálatos. Kárpát­ medence) kényszere miatt.vagy növénynév a régi pogányságra emlékeztetett. A régi nevek kipusztulását nagyban előmozdította őseinknek a po­ gány vallásról a keresztyénségre való áttérése is. meg kellett nevezni. hogy kivesztek az élő szókincsből olyan növénynevek. Az őshazában A szavak szerinti természetismeret színvonalának becslése akkor volna megnyugta­ tóan tanulságos. „A nyelv nem pusztán hírközlő eszköz. hanem valamely történetileg kialakult etnikai közösség sajátos szellemiségének kifej­ lődése" (Murádin 2003). A környezet változása és változtatása az ismeretek gyarapodását eredményezte. A haszonnövények közül kb. ha a vizsgált szakszó csoportot a használt teljes szókészlethez lehetne viszonyítani. hiszen azoktól szerezte élelmét és öltözetét. A magyarság szavaiban rögzített időnkénti ismeretanyag feltehetően gyakrabban változott mint más népeknél az ismételt honkeresés (őshaza. hogy a Dél-Kaukázus és ÉszakTörökország vidékén őshonos cseresznyének. Kétségtelen nyereséget. vagy az egész Eurázsiában élő bodzának ne lett volna ere­ deti ősi neve. Amely állat. a Közép-Ázsiától a Balkánig honos (kökény)szilvának.rében is). arra sza­ vunk is volt" (László é. életkörülményeinek. felhasználásuk céljából." (Szily 1896). annak szükségképpen pusztulni kellett. különösképpen az ismeretek folytonosságának feltárásában. viszont az élő nyelv teremtő ereje temérdek új szót fejlesztett magából az őseredeti szóanyagból is. hogy amink volt. 1995). illetve alkalmazásuk gyakoriságát is sejteni. század folyamán) önálló szakirodalommá gyarapodtak. Levédia. Nehéz elképzelni. miként a diónak. A gyarapodás élénk (dinamikus) lehetett. amelyek bizonyára léteztek a magyarság korábbi szállásteililetein (Levédia) vagy azok közelsé­ gében (Kaukázus környéke). tehát megnevezését. temérdek régi magyar szó végképp kiveszett nyelvünk­ ből. Ez a folyamat természetes ugyan. Az ismeretek legfőképpen az élőlényekre vonatkoztak. mi­ vel a mindig újonnan látott tárgyakat és jelenségekel is. de nagyon sajnálatos is.. más népekhez hasonlóan.. 26% ilyen eredetű.). A magyarság körteismerete A környező világról képzett ismereteit a magyarság is. Etelköz. Az ismeretelméletileg és tapasztalatilag így megalapozott gyümölcstermesztés képes volt kielégíteni a folyton növekvő és szeszélyesen (fajtaválasztékbelileg) változó társa­ dalmi-gazdasági igényeket. „A magyar nyelv őseredeti szóanya­ ga óriási változáson ment át.. Az eleinte csak szoi"ványosan megjelenő gyümölcstermesztéssel foglalkozó írások idővel (főleg a 18-20. meri az újonnan szerzett is­ meretek közül sok régi kiveszett az emlékezetből. hogy „a szavakban tükröződik ugyanis a legjobban a nép anyagi és szellemi műveltségének. továbbá. Ismeretes. a Földközi-tenger környékén és a Kárpát-medencében is őshonos ber­ kenyének és gesztenyének. A közösségi lét pedig azok közlését. Hány növényt vagy növény­ tani (vagy állattani) fogalmat ismer egy átlagos tájékozottságú ember? Ilyen alapon cél28 . A döntő többség honalapítás előtti alko­ tás vagy szerzemény (Nagy-Tóth-Uray 2005). n..

Abban a növénytermesztésre nézve mostoha földrajzi térségben. gondozott. bogyó. lapo. hogy az akkori növényismeret minden bizonnyal gazdagabb leheteti. vet. 1995) finnugor kori ősi hagyatéknak (Volga-Káma vidéki őshaza. a meggy és a mogyoró. vezér (Gaál L. A megkö­ zelítőleg negyven növénytani vonatkozású szóból alig három gytimölcsnév: az eper. kert. 700) vélnek. Jelentősebb számban öröklődlek a finnugor térségnek és a későbbi szálláshelyek­ nek is gyakori erdei-ligeti fáit jelölő szavai. mag. 1978). hogy az őshazabeli magyarság nem foglalkozott rendszeres termelőgazdálkodással. Oly erő. vad. méz. állaltartó). • ' Értékes környezetismereti jelentőségű finnugor kori szavak a. mely szerint hatszögletű kis buzogányszenj termése a hadászati lópatanyomorító súlyzóval (tribulus) való hasonló­ ság alapján képződött volna (Rapaics 1940). mivel nélkülözhetetlen volt az álla­ tok (főleg a szarvasmarha) gyógyításában.) Finnugor korinak vélik a nyelvé­ szek a kedvelt szárazgyümölcsnek számító sulyomot is. Ugyan ebből a korból származtatják a hunyor nevét. másrészt nevének eredeztetése. Ami legtöbb terem ebben az országban. és azoknak a szálláshelyeknek az éghajlati-környezeti rideg feltételeit figyelembe véve. nyír. az a mogyoróbokor. megfelelő­ nek vélhető a sejtett ismeretanyag töredéke. A ker. esetleg kezdeményezte is. hogy nem is ismerte a földművelést. illetőleg termeszlett finnugor kori nevű növény csupán a köles és esetleg a hagyma. későbbi korokra utal. Ma is általánosan használt ilyen szó: ág. e. hanga (törpe mandula). hasznos nö­ vények termőterületének elkerítésére (is) utal. hogy a magyarból még néhány kauká­ zusi nyelvbe (pl. hatái-vonalat (is) jelentett. század) szerint.ravezető mérlegelni. Hogy a magyarságnak tudomása volt erről. láp. Mai éitelemben ismert keni.sen meggyökeresedelt és gyakran használt közszó lehetett. milyen ismeretszintet jelentett. Kr. Eltekintve attól. hárs. mint amilyen. sejteni lehet az eleddig török eredetűnek vélt eke finnugor gyökerű alkatrész-szavaiból. hogy eleinte kerítést. gubacs. hogy az a csaknem félszáz növénynév és vonatkozó fogalom. talp. Ibn Fadlán (10. A magyar nyelv ősi öröksége. mái. A nomád élet­ mód nem zárja ki a földművelést. Elképzelhető. A nagyobb számú finnugor eredetű növényi vonatkozású fogalom azt sejteti. Annak általános valószínűsítése. szil. éghajlati viszonyok vonatkozásában kedve29 . kert hel nomine adfernum utilis" (Benkő L. század­ ban általánosan használták a „csúszó[kígyó]füvet". azonban ez sem biztos. 1995). amelyet a nyelvészek (Benkő L. tölgy. hogy akárcsak a gyopár. 500 . fonnyad. temiészeti adottságokban gazdagabb. hogy létezett azon a vidéken. fa. fő. halászó-vadászó. Egyik sem lehetett termesztett gyümölcs. az osszél) is bekerült (Péntek 2003). le­ vél. tó. rügy. kéreg. fenyő. nyár. a leányok eszik és meghíznak tőlük. ősisége őrzött. még nem kétségtelen bizonysága. Levédiában és Etelközben Szálláshely változtatásra kényszerülve. „a volgai bolgárok országában az almák zöldek és igen savanyúak. Amennyiben a jelenleg is­ mert hunyor lett volna. „alius locus. szántóvas. A későbbi ko­ rokban azonosított hunyor (Hellehonts) nem valószínű. virág. tő. lok. A magyarság akkori életmódját (gyűjtögető. liget. csakis kerti növény lehetett. u. Első írásos említése 1055-ből való. Bizonysága a mindmáig megtartó ereje. [ekejszarv. liszt. írt. hogy olyan északon élt volna. hosszúvas. ebből ott egész erdőket láttam" (Andrásfah'y 2001). fűz[fa]. más növényt jelölt. netán a gyümölcstermesztéssel. gyökér. lű. Nagy jelentőségű a kert szónak már az akkori időkből való eredete. (Erdély némely vidékén még a 20. tövis.igei (igtínévszói?) alapszó finnugor eredetű. délebbre (a Don-Kubán-Azovi-tenger vidé­ ke).svas. mint amilyen a: fagyai. s a történelmi-társadalmi szerveződés azon időszakában a magyarság sem foglalkozhatott növény-.Kr.

a bor készítésének a szavai (bor. kikerics. Ibn Ruszta (Rászlek) feljegyzése szerint „aligha lehet kétséges. hogy eze­ ken a szállásterületeken ismerte meg a magyarság az alma. ge volt a legtöbbnek. esetleg kerti vagy kivadult növények legtöbbjét már ismerte és felhasználta. A szőlő feldolgozásának. bors. amelyben a szabad férfiú kezét még magához sokkal méltóbb foglalkozásra is használhatta. torma. kéve. aki szerint a magyarság „a földműve­ léstől. arat. valamint a borsó neve. csepű. tiló. köles. tarló. katáng. E szavakhoz. ocsú. „kertben" voltak. orsó. Etelközben.meg a körtefa már Levédi. hogy a magyarok a lebédiai. Ezen a Levédia néven ismert és a kazárok ellenőrzése alatt tartott tájon (ahol Tokaj nevű folyó is van Voronyezstől keletre) két évszázad (650-850 körüli évek) folyamán. nem tartózkodhatott ugyan sokáig. A termelőgazdálkodás bő\ailését. dara (ősi jelentése köles). csalán. torma. A szántó-vető életmód alapvető két gabonanövénye: az árpa és a búza. őröl. asz[al]. üröm) jelentősé-. bú­ za. amelyek arra utalnak. szór. szérű. Az is elképzelhető. hogy a magyarság körében már itt meghonosodott az ekés földművelés. kóró. csepű. mint: bojtorján. állandó lakhelyhez kötött szántó-vető életmódot kibonta­ koztathassa. hogy a Kárpát­ medencében a letelepedett. üröm. Szókészletében közel száz (89) növényi és vonatkozó termesztésifelhasználási fogalom létezett. bors. szerszám nevek és tevékenységi fogalmak. őröl. török népek szoros közelségében sajátította el a magyarság az eladdig nem ismert és használt növényeket és némelyeknek a termesztését is.\ban sem hiányzott a magyar ker­ tekből" (Rapaics 1932). komló. tarló. ocsú. gazda. majd aztán néliány évtizedig (830-860) nyu­ gatabbra. Hasonlóan vélekedett Vámbéri Ármin (1882) is. magyarázatot adhat a mai megszépítő képzelet. Könnyen valószínűsíthető. Ennek eredménye újabb közel félszáz növényi és teniiesztési vonatkozású elnevezés. :uiielynek elhiheü^. gyékény. hogy ezek közül csak a szőlő lehetett ellenőrzötten tennesztelt. kőris. a som és a kökény gyümölcsöket. A gyümölcs szó is innen származik. sarló. hogy az alma. 1978). melyet már ősi hazájában ismert. Természetesen táplálkozási-ízesífési (komló. káka. illetőleg ismerete és termesztése is e tájakról csuvas-kazár gyökerekből ered. „Nagyon valószínű. orsó háziasabb tevékenységet jelentő Levédiában keletkezett sza­ vak Az előző szálláshelyekhez képest különböző és változatosabb növényzetű tájra. tehát szélesebb könj növényismeretre mutatnak a mezei növények nevei.zöbb területekre telepedett a magyarság. Az itteni kedvezőbb földrajzi övezetben és előrehaladottabb történelmi-társadalmi rendszerek közelségében a magyarságnak is lehettek már termesztett gyümölcsei (alma^ körte és esetleg a cseresznye). Az ótörök eredetű szavak azt tanúsítják. a magyarság életmódjának a változását jelzik: a kender. kolokán) és gyógyítási (csalán. illetőleg haszonnövén\ekhez társítandók az ugyancsak innen szár­ mazó [eke]. a dió. gyertyán. szór (Gaál L. A ma­ gyarság Levédia korabeli krónikása. gyöngy[virágl. kender. hogy a vadon növő területei is be voltak kerítve. fo­ kozottabb növényhasználatra. katáng. A Kárpát-medencében talált termesztett szántóföldi. Földművelésre utaló török és bolgár-török eredetű szavak: [eke]. polyva. gyopár. a szőlő. seprő) is e szálláshelye­ ken és ekkoriban keletkeztek (Kristó 1996). kepe. Az eladdig 30 . csak félig szabadokra és rabszolgákra bízták". Nyilvánvaló. arat. etelközi földeken szántottak és vetettek". hogy minden egyes megnevezett növénynek volt valami hasznosítása. kökörcsin. sarló. árpa. szűr. A Kárpát-medencében (895) A honalapító magyarság természetismerete elég gazdag volt ahhoz. kikerics. kolokán. azonban a szántást-vetést abban az időben. a birs. a körte.

] A Római Birodalomhoz tartozás korában kerülhetett Európába.század végén) következett be. ősi. mely a jobb. Ez a kezdeti. mint azt 200 év után első krónikásunk elbeszélte. 1978). áfonya) természetesen fokozatosan bevonta használati körébe. majd a vaskorban is valamelyes növény.. hiszen a csipkebogyót. semmit sem tudni. másutt ligetes erdős. A domboslankás tájakon és a folyók menti mocsaras ártereken is gyakoriak és kiterjedtek voltak a néhol összefüggő. számontartása és közös begyűjtése. szőlőt és gyümölcsöt újra főként az erdőn és a hagyásfákról szedték. Hérodotosz (Kr. az agaürzek. málna. de rendszeresített gyűjtögető g^óJmöl'-sészet még évszázadokig folytatódott. későbbi korszakokban pedig még nyugat-ázsiai eredetű oltott fajták is kerültek ide. Ezekből keletkeztek később a tájfajták (Andrásfalvy 2001). ebből a korból. a földművelést alacsony foglalkozásnak mondták" Ourchányi 1906). a termés figyelése. letelepedést nemcsak a földtani virágpor-elemzések (palinológia) (GyőrffyZólyomi 1996) jelzik. hanem a régészeti feltárások is. Még inkább vonatkozik ez a helyzet Dáciára. Idővel elsajátították az oltogatás mesterségét. tanú­ bizonysága a hajdanvolt erdőrengetegeknek. és előszeretettel fogyasztják. A honalapítás korabeli Kárpát-medence jelentős részét erdőségek borították. bal­ káni közvetítéssel.és gyümölcstermesztés. sőt Apafi Mihály fejedelem korában kötelező is volt. a szedret.nem találtakat (gesztenye.. mindenütt létezett Erdő-Ardó alapnevű. De napjainkban sem szűnt meg. fás növényzettel borított tertiletek. fekete erdő takarta" (Giurescu 1977). szőlészeté­ ről. felvirágzása azonban csak a Ró­ mai Birodalom idején (a 3. a földiepret manapság is szorgalmasan gyűjtögetik. Kiss L. A hegyvidékek háromnegyed részét fedték összefüggő zárt erdők. és a magyar nyelv sajátságainak megfelelő nevekkel látta el. Ezeknek a helyeknek a földrajzi elterjedését és a népességi eloszlást.és őszibarack. Erdőfüle) a Szilágyságon (Szamsardó) át Zólyomig (Ardó. Fodo'í-Kováts 1993)... Miután a róma­ iak visszavonulni kényszerültek e tájakról „minden visszasüllyedt a régi barbárságba. egres. illetőleg az akkori eszközökkel és gyakorlaü ismeretekkel (nyomásos gazdálkodás) megművelhető szántóföldek növekvő igényének (Gaál L. 1250). berkenye... a kajszi. A letelepedésre és helyhez kötött gazdálkodásra alkalmas szállásterüle­ tek megszabottak voltak. mi több Máramaros csaknem egész területét „a nagy. s ennek megfelelő volt a Kárpát­ medencei honalapítás kori gyümölcsészet is: a hasznos gyíimölcsök termőfáinak a megkeresése. szerte a Kárpát-medencében a Székelyföldtől (Erdőalja. E földrajzi térség termelőgazdasága a Római Birodalomhoz tartozása idején azonban előnyös helyzeténél fogva az itáliaival lehetett azonos színvonalon. 31 . A kora középkori keletkezésű. A Szerémség legrégibb népe. 485-425) szerint csak „kendert termeltek. vajmi keveset ültettek" (Rapaics 1940). szemmel tartása. e. . Nem a paradicsomkertbe telepe­ dett be a honalapító magyarság.. Ott kezdetlegesebb maradt a római korban is a gazdaságnak ez az ága. bozótos. Létezhetett ugyan a Közép-Duna térségében már a bronz-.A beköltöző magyarok a Kárpát-medence belső térségeit még nem találták olyan dús Úncs térségnek... Az erdőségek eleinte közös használatban voltak. (1997): francia és olasz telepesek szerb elnevezése. amelynek gyümölcsészetéröl. a Dunától keletre már puszta és emberi megszállás nyomait sem mutató hely volt" (GyőrffyZólyomi 1996). az áfonyát. A dologta­ lanságot tisztességnek. a nemes szilva. előnyösebb fajták szorgal­ mas elszaporítását eredményezte. ribiszke. iFruska Gora Frisnyák (1996) szerint: gytimölcsöskert. a cseresznye. mintegy félszáz helység (Zolnay 1977. az erdei málnát.

püspökségek [Gyulafehérvár 10091) tevékenységét terjedelmes bir­ tokadományok és a hozzájuk rendelt népek biztosították. 1978). erdei és gyümölcsfa magyar nevét rögzítették írásba. Szilváshely. A betelepülő idegenek. A keresztyéni művelődés kibontakozásával egyidejűleg a régi hagyományok tompultak. akik szolgálataikért kiváltságokat és birtokokat kaptak. glosszák) a nép ismereteivel.ha valaki egyházi pályát választott . A birtokadományok töi-vényesítése és az írásbeliség terjedése következményeként jöttek létre országszerte a hiteles helyek (lóca credibilia). A létesítendő egyházi intézmények (templomok. mint vagy két­ száz évvel előbb Nyugaton a Karolingok" (Rapaics 1932). 32 .. A Kárpát-medencei honalapí­ tás utáni első két évszázadban a kolostorok példája irányította egész közéletünket (Rapaics 1942).. Az általuk kiállított határjárási oklevelek sok növény. Szőlőhegy. ille­ tőleg a csak latinul író papság és hivatalnokok természeti és gazdasági fogalmai eleinte csak keveredtek (oklevélbeli szavak). Almásróna.(hiteles-)levelekbe a bejárt. növényzeti térségek. az általa ismert növényeket és termesztési eljárásokat is igyekezett a Kárpát-medencében elterjeszteni és fejleszteni. a nyugati műveltségű papság.. század végén több volt. A saját ismereteik és igényeik szerin­ ti gazdálkodás-szei"vezéssel ugyancsak hatékonyan befolyásolták a régi életmód és környezet megváltozását. Az egyház képviselőivel együtt számos világi idegen is érkezett az országba. A társadalmi felemelkedés lehetősége . felmért birtok területét. tanítanak. ele­ inte a külföldről behívott írástudók. mint 600. Ugyanis határjáráskor a nép terepismerete alapján szembetűnő és hasznos hagyásfák. a latin írásbeliség terjedésével lassan feledésbe mertili (csak véletlenül maradt meg) az ősi („pogány") rovásírás.bárki előtt megnyílt. tanácsokkal szolgálnak. gyakrabban látogatott ligetek helyileg is­ mert nevével jelölték meg és iktatták ok. Még Krassó-Szörény vármegyében is „a határjárásoknál még a [későbbi] nem magyar falvak területén is csupa magyar nevekkel találkozunk.. sőt a földmű­ velés és gyümölcstermesztés legfontosabb csínja-bínjában is eligazítanak. az írásbeliség. vagy állatok belsőségeiből jöven­ dölnek. Az intézmények vezetői. maguk is egyszerű emberek. majd pedig ötvöződtek (bejegyzések. Jobbágy-gyerekből is válhatott püspök" (Nemeskürthy 1993). Krassóalmás. plébániák. a keresztyén vallás hirdetése mellett. században alapított kolozsmonostori bencés apátság is. emellett azonban igen ko­ rán létesültek falusi iskolák (domus scholaris) is. magyarázataival.A magyarság keresztyén hitre térítésének jelentősége a termelőgazdálkodás kibontakoztatásában A honalapítást követően a magyarság életmódját döntően határozta meg a keresztyénségre térítés." (Turchányi 1906). A magyarság körében Kárpát-medence-szerte működő kolostorok száma a 12. Plébániai és káptalani iskolákban nyert kiképzést a papság. megnevezéseivel. monos­ torok. köznépi) családok tanult gyermekeiből kerültek ki az egyházi vezetők is (Köpeczi 1993). Ezeknek a hite­ les helyeknek fontos szerepük volt a folyton bonyolódó birtokviszonyok rendezésé­ ben. apáiságok. akik önkívületi állapotban.) 1332-ben épült falusi iskola (Köpeczy 1993). A bencés apátoknak Szent István „ugyanolyan szerepet juttatott az ország megszervezési munkálataiban. Nemsokára az­ tán fokozatosan a letelepedett és feltörekvő népes magyar (nemesi. 1978). Zsukon (Kolozs vm. Ilyen hely volt a 11... Elhivatottságának megfelelően. Együtt járt a keresztyénséggel és az állandó letelepedéssel a tanítás. Az egyházi birtokok saját kezelésű gazdálkodása példamutató volt (Gaál L. akik szülőföldjük műveltségét voltak hivatottak meggyökereztetni a szervezendő Kárpát-medencei magyar hazában is. A magyarországi tennelőgazdálkodás létrehozásában és terjesztésében különösen a bencés és cisztercita rend monostorai jártak az élen (Gaál L. A papok nem varázslók. „A keresztyén tanítás vallásgyakorlat szempontjából egyenlővé tette az embereket. Almafa.

gyümölcs" szó meglehetősen gyakori az oklevelek­ ben határrész vagy tennés megnevezése gyanánt. legalábbis részben. folyamatos anyanyelvű mondatokká. mely „és evek az tiltott gyümölcsből [es evec az tiluvt gimiltstwl]" mondatában volt leírva (Benkő L.Ha a letelepedő magyarság természetismerete és termelőgazdálkodása nem lett volna alapos és szilárd. Ezek az adatok a termesztés szélesebb körű elterjedését és haladását is jelzik. amelyet a Történeti Etimológiai Szótár tartalmaz.j nevű földet" (Jakó 1997). korabeli leírások (krónikák) gyümölcsismereti adatai Földbirtok területek megállapítása céljából végrehajtott határjárások. Nagyfalu körzetében a Réz-hegység északkeleti lejtőin található faluval (Petri 1902). 1978). Feltehetőleg ez a „föld" azonos azzal a nyolc évszázaddal később említett. A növény. évi alapítólevele megművelt és műveletlen földeket említ. majd egyöntetű anyanyelvű írásbeliség hitelesíti mind a mai napig. majd nemsokára összefüggő. Elmélkedésre ösztönző az a kétkedő gondolat. érzékenyebben változott volna meg. Szentkeresztmacs­ káson (Kolozs vm. táj-. IV. Oklevelek. A pannonhalmi apátságnak a somogyiak már 1001-ben gabona. Áldozataikat diófák alatt tartották (Mohácsy 1954).és szőlődézsmát szolgáltatlak. A tihanyi apátság 1055..) egy 1468-ban levő telekhez „halastó és gyümölcsös" is tartozott. Ennek az alapo­ san rögzöti ősi természetismeretnek.. A veszprémi püspökségnek adandó dézsmáról 1009-ből van okleveles adat. • . gyümölcsös vagy gyümölcsfa nevek. gyümölcsös. akkor ott bizonyára ültetett gyümölcsfák is kellett legyenek. a gyümölcsészet jelentőségére lehet következtetni. Szilágy vm. a gyümölcsfajok növényföldrajzi elterjedésére. Nagy valószínűséggel vadon termő fákra. Idővel a növekvő számú törvénykezések miatt is szaporodó oklevelekben a gyü­ mölcsösökre vonatkozó említések is gyakoribbá válnak. Ezt követi a Halotti beszéd 1195-ből. illetve vad gyümölcsökre vonatkoznak. Ez a Jakó által közölt adat korábbi annál az 1130-40-ből eredeztetett „gyümölcsénbokor [dicitur gemilsenbuqur]" megnevezésnél. hogy ezek az eleinte említett „gyümölcsénesek" többféle gyümölcsfát jelentettek-e vagy csak általában jelöltek meg valamely helyet? Ha netán több fajú ligetre vonatkoztak.és gyümölcstermesztés történelmi menetét ez a kezdetben szórványos. Letelepedett földművelésre lehet következtetni Kálmán király (1095-1116) töi-vényeiből is (Gaál L.) 1419-ben „csűrös. Egy 1417-ben Szabolcs megyében végzett határjárás a „gyümölcsös [pomeri Gyemewlches vocatal" helyet jelölte ki vá­ lasztóvonalként. hogy az idegen nevek magyarrá sajátosultak és hamarosan megjelentek a latinul írott szövegekben. illetőleg nyelvi kifejezőkészségnek köszönhető. adományozá­ sok vagy alapítások után kiadott oklevelekben gyakran fordulnak elő a helyi közösség által jól ismert környezeti állapotok. Egyik igen régi említés abban az okle­ vélben található. mesterséges telepítések leheltek. akkor az előző századok folyamán megszerzett szókészlete. Ezekből az adatokból a gazdálkodás helyzetére. 1995). tagjának adományozza Gemelchen iGyümölcsénes. Gyerőmonostoron (Kolozs vm. az idegen hatások következtében.és gyümölcsöskert" került eladásra 33 . Béla király (1235-1270) névtelen (Anonymus) jegyzője szerint a magyarok vezérei Pusztaszeren a vérszerződés megkötésekor harmincegy napig a „Gyümölcsény" erdőben és a „Körtvény" tó mellett voltak letelepedve. A későbbi századokból való említések.. Ugyancsak 1417-ből kiállított oklevél egy „gyümölcsfa [gemevlchfa]"-t említ egy Kolozsvár melletti szamosfalvi birtokon (Mályusz 1999). ma­ gyarázatokká fűződtek össze. amelyet Kálmán herceg 1090-1093 között adatott ki a [nagylváradi püspök számára: „Nezdin fia. A „gyümölcsénes.

Oakó 1990). A kassai templom (dóm) egyik falfestményén 15. századi magyar gyümöl­ csöskert („Getsemáné-kert") a háttér. Érdekessége, hogy a kertben nincs mesterséges, mértani rend, a fák úgy bomlnak össze, mint a természetben (Zolnay 1977). Gyümölcsösök létezhettek a honalapítás korában is, szorgalmazottan létesültek azonban Kárpát-medence-szerte a keresztyén hitre térítést követően. Egy akkoriban itt járt mór kereskedő (Abu Hamid al Garuati al Andalusi, 1150) úgy látta, hogy „Magyar­ ország... azok közé az országok közé tartozik, amelyekben legnagyobb a jólét és a gazdaság..." (Zolnay 1977). Abban a „jólétben" bizonyára gyümölcsök is léteztek. Erről tanúskodik egy 1230-ban kiállított oklevél is, mely szerint „Róbert esztergomi érsek két Duna-szigetén, a Helembai- és a Garam-torkolati-szigeten levő almáskertjét meglop­ ták" (Zolnay 1977). Rogerius szerint a kunoknak, akiket IV. Béla király a Duna-Tisza közére letelepített, „végtelen sok marhacsordájuk lévén, súlyos károkat okoztak a ma­ gyaroknak legelőkben, vetésekben, kertekben, gyümölcsösökben, szőlőkben és egyéb javakban" (Nemeskürthy 1993). Egyes gazdasági, földrajzi következtetések szerint „a Felső-Tisza, a Szamos, a Duna, a Dráva és az erdélyi Olt és IVIaros ősgyümölcsösei... ellátták a környék lakóit almával, szilvával, dióval, körtével és más gyümölcsökkel" (Frisnyák 1996), még ha nem is oly bőséggel, miként azt a későbbi vélekedések sejtetik. Szőlők, szőlőskertek említése a középkori oklevelekben többször is előfordul. S ha a gyümölcsösökkel kapcsolatosan felmerül a kétség, hogy vad vagy elvadult, esetleg termesztett fajokra, fajtákra történt-e az eredeti utalás, a szőlő vonatkozásában ez a kétely mellőzhető, mivel a valódi vadszőlő (Vitis vinifera ssp. sylvestris), amelyet ha­ sonlóan más gyümölcsökhöz, ősidők óta használt az ember (Szabó A. 1983), szembe­ tűnőbben (alakilag, élőhelyileg) különbözik a temiesztett fajtáktól. Ennélfogva na­ gyobb a valószínűsége, hogy az oklevelekben említett szőlők termesztésben levőkre vonatkoznak. Szent László király idejében alapított (1083-1095) nagyváradi prépostság, amely hamarosan püspökséggé emelkedett, Elvin nevű püspökének „Biharon öt szőlője, Micskén palotája" volt. Ladomér püspöknek használati joga a „Szőlős" határ egy részé­ re. Vitéz János püspök csökönyösen küzdött intézménye birtokainak visszaszerzéséért, és gondoskodott „hogy e birtokok pusztán ne álljanak, jövedelmezők legyenek", mert nagy művelődési tervei voltak: irodalmi, tudományos és egyetemalapítás. Az 12051235 közötti években kiadott 389 oklevél adatait összesítő Váradi Regestrum közölte, hogy „a lakosság már nemcsak állattenyésztéssel, hanem földmíveléssel és szőlőterme­ léssel, méhészettel, sőt mesterségekkel is foglalkozott... nem hiányoztak Várad első lakosai közül... a vinczellérek, szántó-vetők, méhészek... betegápolók" (Bunyitay 1883). A kolozsmonostori apátság, melynek alapítását Szent István király rendelte el, egy 1377. évi oklevele szerint minden kolozsvári polgár köteles volt hegyvámot (terragium montis, tributum montanum de vineis) fizetni; szinte mindenkinek volt némi szőlője (Jakó 1977b). Az Anjou-királyok korában (13. század) „értékes gyümölcs- és szőlőter­ mesztés volt Tokaj tájain, a Szilágyságban, az Érmeilékén (Mohácsy 1954). A Mátyás király és II. Ulászló király korabeli krónikaíró, Antonio Bonfini (1434-1503) történeti munkájából CRenim Hungaricamm Decades, megj. 1568) ismeretes, hogy Magyaror­ szágot „A természet a talajnak kiváló termékenységével áldotta meg... Takarmányban, gabonafélékben, hüvelyes veteményekben, gyümölcsfélékben is nagy a bőség..." A középkori kolostorkertekben, ház körüli kertekben, sőt még előbb is legalább 60-80 növényt termesztettek. Nem hiányzott a zsálya, az articsóka, a lóbab, a csicseriborsó, a kerti laboda, a porcsin, a galambbegy, a bamia (gombó), a feketegyökér, a komló. A
34

gyümölcsöskerl különálló egységet képezett, mivel ez volt a temetkezési hely is, s nem hiányzott belőle a berkenye és naspolya (Surányi 1987). (Monóban, Szilágy vm. a 20. században már csak a temetőben létezett e két gyümölcsfa.) Ebben a korban „Hazai gyümölcseink közül a szőlőnek, dinnyének, szilvának, kör­ tének volt keletje. Galeotto a kobakkörtét {cuairbita pinis) magasztalja; Janus a du­ nántúli mandulát énekli meg. Mátyás a kormos alma kedvelője; messzi Szabolcsból is ezzel kedveskedett neki egyik híve... Jagelló Zsigmond hercegnek budai asztalán 1500-1505 között a következő ételféléket találjuk... Gyümölcs: alma, dió, füge, szőlő, mazsolaszőlő, mandula, mogyoró, körte, narancs, őszibarack" (Zolnay 1977). A „föld csodás termékenységét" tartotta fontosnak megemlíteni Váradi (Várdai) Pál (14831549) krónikás is, akárcsak Oláh Miklós (1493-1568) esztergomi érsek, aki leírásában „Magyarország az összes emberi szükségletekkel gazdagon meg van áldva. Földje feke­ te, kövér és tennékeny, csekély munkával is bő termést hoz létre" (Gaál L. 1978, Makkai 1993). Hasonló csodálattal íit Erdélyről Verancsics Antal (1504-1573) is. „Minden fajta gyümölcsei, mint az alma vagy köite, nemcsak ízben, hanem bőségben sem maradnak el Olaszországéi mögött, sőt barackja, amely gyulafehérvári földön terem, messze fe­ lülmúlja..." (Makkai 1993). „Az ősök karddal szerezték e hazát, de papjaink tartották meg azt "kereszttel és ekével"" (Bunyitay 1883). A gyümölcsök jelentősége a földrajzi helynévadásban „Az egyes növényfajok, a növényzet szerepe a földrajzinév-adásban vallomás a ré­ gebbi növényföldrajzi állapotokról és az idők folyamán végbement változásokról" (I'éntek 2003). Oklevelekben előforduló, tehát az írásos említésű gyümölcsnevek közül időrendben az első a som, 1001-ből. Ez természetes is, hiszen minden verőfényes, cser­ jés domboldalon, erdőszélen jelen volt, és mai maradványai is gyakoriak Kárpátmedence-szeile. Ez lehetett a legáltaláno.sabban használt ételízesítő gyümölcs, de ked­ velt szerszámfa is. A nép széles körben ismerhette. Ebben a sorrendben következik: az alma 1009; a dió 1015; a körte 1055; a mogyoró 1055; berkenye 1055; a szilva 1060; a szőlő 1075; a meggy 1220; gesztenye 1244; a cseresznye 125Ó; a barack 1395. E gyü­ mölcsnevek közül három (25%): a berkenye, szilva és a barack szláv eredetű, illetőleg közvetítésű. A többi ősi örökség vagy ótörök gyökerű, jóval a honalapítás előtti szer­ zemény. Meglepő a még a Volga vidéki, tehát a magyarság által a legrégebbi időkből ismert gyümölcsnek, a meggynek Kárpát-medencei kései okleveles említése. A lema­ radás bizonyára szerényebb megjelenésének és használati értékének tulajdonítható. Ezt látszik igazolni az is, hogy a róla elnevezett települések gyakorisági sorrendjében csu­ pán a tizennegyedik. A magyar nyelvterület 20 000 településéből közelítőleg 1000-nek valamely növénynév az alapja, melyekben több mint 100 növény neve fordul elő. Az al­ ma neve 54, a mogyoró 43, a som 40, a körte és a dió 30-20 település nevében maradt meg. A gyakoriság a növénynek, „a magyar nép életében betöltött szerepére utal. De jelzi a települések környékének akkori jellemző, meghatározó növényvilágát is" (Murádin 1996). A településnevek hajdani környezetet jellemző jellegét még teljesebbé teszi az a megállapítás, mely szerint „a növénynevekből alakult helységnevek legnagyobb része (Almás, Körtvélyes, Nádas, Füzes, Berkenyés stb.) eredetileg mind víznév volt, s csak másodlagos névadással vált helységnévvé" (Kniezsa 2001). A meggyfa és a körtefa nem folyóvizek menti cserjés, ligetes életegyüttesek növénye, ami természetessé teszi mér­ sékeltebb gyakoriságukat település- és határnevekben.

35

A „Körtvélyes" nevű települések száma a Kárpát-medencében ma már jóval keve­ sebb, mint amennyi a múltban, a középkorban lehetett. Az apadás oka lehetett a feltű­ nő, határjelző hagyásfák pusztulása, földrajzi elterjedésük csökkenése, települések el­ tűnése, de lényegesebb lehetett a vadkörte táplálkozásbeli szükségének lanyhulása, a termesztett körték fokozottabb teijedése miatt. Erdélyben a jelenlegi helységnévtár és térkép (Szabó M. A.-Szabó M. E. 1992; Fodor-Kováts 1993) szerint csupán tíz település „Körtvélyes" gyökerű (5. ábra). Rapaics (1940) adataival kiegészítve az huszonötre emelkedik: 1252. Alsókörtvélyes 1255. Szepeskörtvélyes, 1313. Körtvélyes (Bihar m.), 1318. Nyitrakörtvélyes, 1319. Körtvekapu (Maros-Torda m.), Körtvélyfája (Maros-Torda m.), Körtvélypatak (Krassó-Szörény m.), Bethienkörtvélyes (Beszterce-Naszód m.), Bégakörtvélyes (Temes m.), 1325. Körtvélyes (Szolnok-Doboka m.), Déskörtvélyes (Szolnok-Doboka m.), 1342. Érkörtvélyes (Bihar m), Kiskörtvélyes (Máramaros m.), Nagykörtvélyes (Máramaros m.), Révkörtvélyes (Szilágy m.), 1390. Lajtaköitvélyes, 1391. Szentmihálykörtvélyes (Máramaros m., ekkor már kolostora volt), Körtvélyszél, Körtvélyesbérc, Körtvélyestelek, Körtvélyesberek, Körtvélyesvölgy, Körtvélyestó, Godolyamál, Godolyaszer. Területi előfordulásuk a honalapítás kori szálláshelyekre is emlékeztet, bár okleve­ les említésük nyilvánvalóan későbbi. A Kárpát-medence más tájairól további nyolc helység volt ismeretes e néven (Rapaics 1940). A „Körtvélyes" településneveknél min­ dig több volt a „körtés" nevű határrészek, dűlők száma a II. világháború utáni mező­ gazdaság államosításáig. A Szilágyságban a millenniumi évforduló idején olyan 13. századi települések, mint: Krasznarécse, Mojgrád, Monó, Nagyszeg, Peér, Tasnád hatá­ rában létezett „Körtvélyesek, körtefás völgy, körtefás domb, körtvélyesi térföld" (Petri 1902). Igen valószínű, hogy ezek a határnevek vadkörtefákra vonatkoztak. „A települé­ sek, hegyek, vizek nevei az adott földrajzi környezetben élő ember tájékozódását te­ szik lehetővé. A nevek részei a lakosság civilizációjának, meghatározott törvényszerű­ ségek szerinti átalakulásuk jelzik a népesség változását, átalakulását vagy eltűnését" (Köpeczi 1993). A „körte" szó a honalapítás előtt, a magyarság levédiai tartózkodása korában (650850) ótörökből kaukázusi vagy iráni közvetítéssel került a magyar nyelvbe (Benkő L. 1995). Ez az eredet és természetesen annak indítéka, hogy ti. a gyümölcs közelebbről való megismerése és fokozottabb használata bizonyára összefügghet azzal, hogy a ma­ gyarság akkori szállásterületei földrajzilag közel voltak a körtetermesztés kezdeteinek egyik legfontosabb körzetével, a kaukázusi-anatóliai körzettel. A „körte" név legrégebbi írásos említése az 1055-ben kiadott tihanyi apátság alapí­ tólevelében található: kurtuel fa. Eladdig csak a beszélt magyar nyelvben makacsul élő szó, ettől kezdve leírva is maradandóan őrizte ennek a kedvelt gyümölcsnek és termő­ fájának körte nevét. Ma is használatos régies, nyelvjárási szóalakjai igen változatosak, tájra, szálláshelyek eredeti népének beszédére emlékeztetőek: körtövéj (Bardócszék, Fogarasföld), körtily (Vajdahunyad környéke), körtvi, körtövi, körtöve, körtövő, körtő (Közép-Maros, Küküllő mente), körti (Szilágy, Szamoshát, Kalotaszeg, Bihar, Érmeilék) (Murádin 2003). Mintha az 1055-ben (kurtuel) vagy 1348-ban (Körthy) kelt oklevelek közlői visszhangzanának.

36

5. ábra. Körtvéiyes nevű települések

A körtefajták keletkezésének kezdetei A középkori oklevelekből közel félszáz különböző „körte" bejegyzés ismeretes (bi­ zonyára több is lehet). A körte említések szóalakjainak időrendi összefoglalása (1, táb­ lázat) gondolatébresztő következtetéseket kelthet a termelőgazdálkodás és annak kere­ tében a gyümölcstermesztés mindegyre szélesebb körű kibontakozása tekintetében a magyarság körében.

37

1. táblázat. Középkori körte, -fa- és -helységnév említések Név és év Kurtuel fa (Körtvélyfa): Eredet adpublicam uniam que proielatur usque ad kurtuel Fa (Benkő L. 1995); terminatur in Dedteluke... et Hasfa Kurtuelfa (Benkő L. 1995); (Benkő L. 1995) Petherlaka, Kertliwelfa és Thelek birtok (Torda vni., Jakó 1990) ad arborem Kerwella apellatum (Óbuda, Kolozs vm., jakó 1990) venitur ad locum aprokwrthwel (Benkő L. 1995); (Benkő L. 1995); (Benkő L. 1995); usque arborem piri Wachun curtuely vocatum (Crasna-i var Huruath nevű földjén (lakó 1997a); as duas arbores piri Wereskurtuel vocatas (Benkő L. 1995); In montem qui dicitur Gudulamal (Benkő L. 1995); arbor piri antiqui, que dicitur telelő kurtwely (Andrásfalvy 2001); arbore fusci piri (lakó 1997a); una est térre episcopalis naghkeorthwely vocate (Gyu­ lafehérvár határában, Jakó 1997a); (Galeotto Marzio, 1485: Pirum cucurbilinum = Kobak körte?); (Rapaics 1940); (Rapaics 1940); (Rapaics 1940); a parte ville Zalach circa quendam arborem piri Arpalyreu nominati (Jakó 1997); ad tertiam arbore piri dulcoratam (Jakó 2004); (Andrásfalvy 2001); (Rapaics 1940); (lakó 2004: A Csonka körtövénél, Ben­ céd, 1797); (Rapaics 1940); ad quandam arborem piri silvestris Palfya lanus kurtuele dictum (lakó 2004; Kniezsa 2001); (Rákösd, Hunyad vm. határában); (Rapaics 1940); unam arborem piri silvestris Farkasakasztókörtvély nominatum (Rapaics 1940);

1055: 1158 1228: 1441 1461

AprokwrthweI (Apró kör­ te): Körtvély (Körthy): Sár körtély (Sárga körte): * Wachum curiuely (Vac­ kor? körte): Wereskurtuel (Veres kör­ te): Gudula (Gödölye = kör­ te): Telelő kurtwely (Telelő körte): (Szürke? körte): Yurke körtvély (Szürke? körte): Naghkeortliwely (Nagy körte): Kalamárkurtuel: Keseleu körtvély (keserű? keselyű? későn erő? kör­ te): Sukkur körtvély (Cukor? körte): Remete körtvély: Arpalyreu (Árpávalérő): (Édes körte): Chakan körtvély (Csá­ kány? Csonka?): Chunkakerthwel (Csonka körte): • Hynthouskurtel (Hintós körte): • Palfyayanus kurtuele (Pálfia János körtéje): Gyakor körtvély: * Farkasakasztókörtvély: • Vadkörte

1145 1208/ 1348; 1258; 1270; 1275; 1275 1284; 1327; 1295/ 1327 1299 1304; 1314;

1317; 1325; 1326; 1327; 1330; 1338; 1342 1358

1367; 1368;

38

Név és év Chomkurtwyl (Som kör­ te): Gyöngyös körtvély: Kiskörtvély: Mezeskwrtliwel (Mézes körte): * Ikreskörtvély: BekekerthweI (Beké kör­ te): Kobakkörtvély: Piros körtvély: Körtvélytó: Körtviles Völgy: Kortwelyes:

Eredet 1385; 1386; 1393; 1422; 1427; 1440; 1485; 1512; 1200; 1233; 1252; 1313; 1325; 1319; (Andrásfalvy 2001); (Andrásfalvy 2001); (Oklevélszótár); (Benkő L. 1995); mesda seu signum inciperetin uno arbore piri silvestris vxilgo ikreskörtvély dicti (Rapaics 1940); Kidé (Kolozs vni.) határában BekekerthweI nevű rét (lakó 1990); (Pirum cucurbitinum) (Rapaics 1940); (Rapaics 1940); (Benkő L. 1995); (Benkő L. 1995); (Benkő L. 1995); Kurtuelus (Bihar vm.) Clakó 2004); (Magyar Körtvélyes, Szolnok-Doboka vm.) (Kniezsa 2001); Gernyeszegi kastélyhoz tartozó Sárpatak (Maros-Torda vm.), Kerthwelkapu Vnokabirtok Qzkó 2004; Kniezsa 2001).

Kerthwelkapu (Körteka­ pu):

A megnevezések némely esetben kimondottan a gyümölcsfára vonatkoznak (kurtuel fa, 1055), máskor viszont csak határjelző voltuk utal erre. Több esetben egy­ aránt gondolni lehet a fára és termésre is (aprokurthwel, 1145), s úgyszintén az erdőir­ tás után meghagyott vadkörtefára (hagyásfára) vagy a termesztettből kivadult, netán ültetett gyümölcsfára. A korábbi említések többnyire egyszavíiak, a későbbiek kettős, jelzős megnevezésűek. Ez a megkülönböztetés a termesztés haladására és a termeszed ismeretek bővü­ lése utalhat. A fokozatosan terjedő és tökéletesedő kertészeti termesztés eredményeként a soka­ sodó, településközeli körtefák már nem voltak éppen annyira feltűnőek, hogy határjel­ zők legyenek. Sokkal alkalmasabbakká váltak erre a célra a fokozódó erdőirtások után meghagyott nagyobb fák, az ún. hagyásfák; köztük igen gyakran vadkörtefák, de más fafajok is (szil, éger, tölgy, gyertyán, juhar). Ez következtethető a későbbi okleveles említésekből. Némely esetben az okleveles bejegyzés kétségtelenül vadkörtefára vonatkozik, máskor viszont csak következtetni lehet erre. Kétségtelenül vadfa volt a Történelmi Etimológiai Szótár (TESz) (Benkő L. 1995) adatolásánál (vad korthwely, 1560; vatzkor körtvély, 1664) jóval régebbi említésű Vackorkörte (Wachun curtuely, 1270), és való­ színűsíthetően vad volt az Apró körte (aprohwrthwel, 1145) is. És nyilvánvalóan az volt a határozottan megnevezett Pálfia János (piri silvestris Palfya Janus kurtuele dictum, 1358), meg az Ikres körte (piri silvestris vulgo ikreskörtvély dicti, 1427), míg a Hintós körtvélyről (Hynthouskuitel, 1342) csak gyanítható vad volta. Termesztett körtének vélhető a Sárga körte (sár körtvély, 1258) és kétségtelenül an­ nak tartják a Veres körtét (duas arbores piri Wereskurtuel vocatas, 1275), bár ebben gyanakodni is lehet, annálfogva, hogy ugyanazon a helyen azonos két fa volt. Páros volta a később említett Ikres körtére (1427), színe pedig a szintén jóval későbbi Piros körtére (1512) emlékeztet. . . .

39

Bár az oklevelekbeli vadkörtefák felsorolásában fordul elő a Gyöngyös körte (Rapaics 1940), mindazonáltal valószínűsíthető, hogy féltett, termesztett lehetett, ugyanis „a magyar nyelvben régtől használt gyöngyöm-virágom, talán a legbecézőbb kifejezés" (Rapaics 1932) nem vonatkozhatott egy akármilyen közönséges gyümölcsre. Kétségtelenül termesztettnek tekintett körtefajta volt a regényes történetű Kálmán (Kalamár) körte (Kalamárkurtuel, 1304). Valóságos mondakör keletkezett róla Francia­ országban. E szerint „Szent Márton püspök vitte magával Sabariaból (Szombathely), amikor 374-ben megválasztották Tours püspökének. A Téli Kármán körte, vagy mint a franciák nevezik Bon-Chrétien d'hiver, hajdan gyakran szerepelt a franciák közt Szent Márton körtéje és tours-i körte néven is" (Rapaics 1942). A Kálmán körtével azonosították később a már M. Galeolto által 1485-ben említett, de nevét még Catótól öröklött Kobak (a középkorban csak ezt a tököt ismerték) [Lopó tök, Dinnye-1 körtét. Eredeti, Kármán [Kalamár] körte, nevében keletkezésének helye rejlik: a dél-anatóliai (Törökország) Karmán nép és város. A karma szanszkrit szó s a buddhizmus és hinduizmus szerint a lélekvándorlás (transzmigráció) folytonosságát és az elkövetkező lét meghatározottságát jelenti. E körte nevén kívül a karmán (karma) kifejezés több magyar szóban is megőrződött (valószínűleg a török hódoltság korából): karmán kesztyű (1543), kármány zabola (1595), karmazsin szín (1568), karmazsin gyolcs (I62O). De a szó még az őshazában, a Karmanovka és a Karmanovo, délnyugat uráli folyók tájaira is elrepíti a szárnyaló képzeletet. Ez az eredeti neve érvényesült a 19- század közepéig, amikor is feleslegesen Kálmánra változtatták „Sokan szeretik Kár­ mán körtének nevezni, melynek pedig semmi értelme nincs..." (Kovács I86I). Az okleveles említéseknél sokkal régebben termesztettnek tartják Pannónia földjén (Rapaics 1940) a többször említett Árpával érő körtét (a parte ville Zalach circa quendam arbore piri Arpalyreu nominati, 1326). Ez volt az első korai körtefajta. Neve a legrégebben termesztett és legkorábban aratott gabonára utal. Hiánypótló időszerűsége és elterjedtsége bizonyára serkentőleg hatott más, korán érő fajták kiválogatására és termesztésére is; mint amilyen a Korai muskotály (= Apró muskotály = Kis szegfű) kör­ te (1558), Annyira elterjedt és közismert lehetett akkoriban ez a két fajta, hogy még idegen, korabeli kertészeti könyvekbe (Gesner 1561) is mint magyar körte került meg­ említésre (Rapaics 1940).

Az oltás jelentősége a gyümölcsészet kibontakozásában
A gyümölcstermesztés kezdetei egyidejűek az erdőirtásokkal. Amikor a régmúlt ko­ rok embere az ehető gyümölcsöket termő fákat megkímélte, meghagyta (hagyásiák) tulajdonképpen kiválogatást végzett. A termés számontartása, begyűjtésig való megőr­ zése váltotta ki a hagyásfás területek elkerítését, az egyes települések nevében máig megmaradt vadkertek (nem vadas!) (Soltvadkert) létrejöttét (Bálint 1981). A kétféle megnevezés váltakozott az idők folyamán. Létesítésük ókori hagyomány, „régi idők hagyatéka a vadkert, vagyis a vadaskert... Mátyás királynak a nyéki vadaskertje volt a legnagyobb... A magyar vadaskerteknek büszkesége volt a bölény, a gím-, a dámszar­ vas és az erdei vadkan... A kastélyok és várak tövében alakított kisebb vadkerteket gyümölcsfákkal ültették be és méheseknek is használták. S mivel a vadak hamar ki­ pusztultak belőlük, csak a nevük volt vadkert. Igazában azonban méhes- vagy gyü­ mölcsöskert volt az" (Takáts 1961). Ilyen lehetett a végardói vadaskert, melynek gyü­ mölcsei aszalásáról és a sárospataki várba való behordásáról az I613. évi leltár számol be (Détshy 1973). Továbbá az l632-ben számba vett, Fogaras vára mellett „a mondrai 40

határon vadkert. az emberek már kimerítettek minden lehetőséget. hogy „Közönséges gyümölcsösökbe telepítettek vadat. rügyet kéreg alá (szemzés). művében. 1'. Vergilius Geor-gicon c. Nevük a két növény után: diószilva" (Plinius). Előfordult azonban az is. benne 26 szarvas. Oltásmódok: behasítva. mivel a nemesebb alany használata által jobb gyümölcsöket lehet nyerni" . Ugyanis szerinte: „A gyümölcstermesztés már rég elérkezett a fejlődés csúcsára. azaz mint az olyan. gyümölcsöskeit. hogy az elvetett magok­ ból keletkezett gyümölcsfák nem örökítik a remélt jótulajdonságokat. azaz az oltásra. amelyet dugványként vagy magoncként ültetnek. 1963). hogy egyetlen mennykőcsapás alkalmával annyi villám éri a fát. „A diófára oltott szilvafák különleges szemtelenségről tesznek bizonyságot.. „Hasonló fajok csak hasonlókkal oltassanak össze" (Mohácsy-Porpáczy 1958. azért találkozunk középkori okleveleinkben ilyenféle kifejezésekkel: pomerium vulgo Vad­ ken dictum. 41 . nemesítés kezdeteinek egyik legmeghatározóbb fordulata. sarjak­ kal és magvak vetésével való terjesztését tárgyalta Theophrasziosz is. az „oltási babonák tárházának" tartja (Rapaics 1940).vallotta M. melyet közönségesen vadkertnek neveznek" (Rapaics 1942).) Papkert és a Hidegkúti kert. összenövesztésére. A vad gyü­ mölcsök oltással szelídíthetők meg . Például tövisbo­ korba nem olthatunk. M. gályáinak összelapítására. platánfán termő almáról és szilfára oltott cseresznyéről. majd pedig elvetése és gondozása (Veress I. hogy „Az oltott fa termékenyebb." A mai ítélettel megmosolyogtató akkori hiedelmek között fellelhetők azon­ ban az alany és oltvány kölcsönös egymásra hatására vonatkozó jelenkori ismeretek csírái is." A gyümölcsfák oltásával kapcsolatos adatok oly bőségesen halmozódtak. illetve a Malomdomb Fenyvesétől kökényes. Mohácsy 1954). szedres eleven sövénnyel elkerített monói (Szilágy vm. nyíltan hirdetik ugyanis. a gyümölcsfák oltással. A céltudatos gyümölcstermesztés és -kiválogatás. Már Vergilius beszél arbutusra oltott dióról. a kéreg alá. Elképzelhető. de ne legyen nagyon vad. M. hogy Plinius művét. Ez a megfigyelés ösztönözhette a kedvelt gyümölcsfák ágainak. Ez gyanítható az újkőkori svájci cölöpépítmények maradványai között talált kisebb és na­ gyobb almamagok (Rapaics 1940) alapján is. de még az elterjesztés és szaporítás talán legeredményesebb műveletét. Már senki sem képes újat kieszelni: újabb gyümölcsöt már régóta nem fedeztek fel. De nem is helyénvaló. Hosszú idő elteltével az ősidők embere megtapasztalhatta. galagonyás. 1951). 1 belind bika" (Makkay 1954). Munkáiban Arisztotelész is közölte a gyümölcsfák oltás és mag­ vak általi szaporítását. dugványokkal.. hogy a tulajdonságok előnyösebb továbbítódását a természetszerűen összenőtt ágú fákon figyelhette meg. Mindenféle ol­ tóággal lehet oltani. Hasonlóképpen. amelyikbe be akarjuk oltani. Az oltás ősidők óta ismeretes. Az oltás­ ban találta meg a növénytermesztő ember a gyümölcsnemesítés. írásos említése már az ókori bölcselők munkáiban is megtalálható. A kiválogatás következő szakaszát képezte a települések közeli fák magjai nagyobb számának ter­ mékenyebb talajokba hullása. ha a kérge nem különbözik azétól a fáétól. mint a nem oltott. Bordeianu és mtsai. I. Az eladdig erdei növényzeü kötöttségben élő vadfairtás általi tágasabb térbe kerülé­ se alapvető tényezőjévé vált az ösztönös kiválogatásnak és messzemenően kedvezett az ember részére előnyös gyümölcsészeti tulajdonságok létrejöttének. Varró is. „Körte vad körtére oltassék. párosítására. Vadkertek kései maradványa lehetett a Falu Erdejétől. mert megcsalják az anyanövény alakját és ellopják nedvét. némely koRinkbeli szakíró.írta P. 6 őz. vadrózsafás. 1951. 39 suttá szarvas. hogy oltásokkal mindenfélét össze-vissza zavarjunk. Columella úgy tudta {Rei ncsticaé). ahány oltóág van rajta. mert nem könnyű a villámokat kiengesztelni. Hippokratész is említette a gyümölcsfák oltás általi szaporítását (Veress I. És nem elmarasztalólag.

Erdély). amelyek megfelelő sza­ porítási eljárások ismerete és alkalmazása nélkül nem jöhettek volna létre. nem azonban oltott fákat. századi kolostorok és kenézek birtokain is) elterjedtek és rohamosan tökéletesedtek a gyümöl­ csösök gazdaságosabb termesztésének. a kétféle legkiválóbb cseresznyéből. A keleti gyümölcsfajták európai elterjesztését a nagy népvándorlások és a keresztes hadjáratok (1096-1270) is elősegítették. gazdasági rendszerének felbomlása és hanyat­ lása s ezzel egyidejűleg a keresztyénség terjedése és szellemi kikristályosodása közben a világi. ahol szabadabban éi-vényesülhetett a nyugati hatás. megküldheted az egyéb fajtákat is. amelyek közül az egyik piros. amelyet ölyvedi cseresznyének is neveznek.A nagy kiterjedésű (Nyugat-Ázsiától a Közel-Keleten. amelyek kétfélék. a másik fekete. A pozsonyi díszes gyümölcsös érsekkert híre hamarosan Bécsbe is eljutott. annak bizonyítéka. „Kegyesen felhívunk tehát. kertészeti. feketések és fehér színűek és talán közönségesen lószemű szilvának neve­ zik. A Római Birodalom bukása. A gyümölcsfák oltása a magyarság körében bizonyára még a Kárpát-medencei honalapítás előtt sem lehetett ismeretlen. bőven van egyházad Ölyved nevű községé­ ben. oltásokat és csemeteoltványokat felhasználó gyorsabb szaporításának és eredményesebb nemesítésének a módszerei. gyakorlati eljárások. név szerint a nagy duránciból. Ezekkel a szel­ lemi és gazdasági görcsös tusakodásokkal magyarázható a termelő gazdasági irodalom 5-11. 1963). hogy szedess és gyorskocsin küldj Nekünk oltóágakat. a I6. nemkülönben származékainak kora középkori okleveles említésű gyakoriságá­ ból következik. Ezenkívül szilvákból is oltóágakat. században már általános lehetett. A középkor elején Nyugat-Európában kibontakozó gyümölcsészetet jelzik a termő­ fák megrongálását büntető 480-ban.és körtefajták számának növekedése. amelynek népiesen oltvány a neve). gyümölcsészeti ismere­ tek. 1278: Unam siluam que wlgariter Olthuan nuncupatur (egy erdő. ti. amelyek kiválóak. Ez a megállapítás az olt szó ugor kori ősiségéből. gondosan csomagoltasd. könyvében (1530) a gyümölcsfák oltásának és metszé­ sének különös fontosságára hívta fel a figyelmet. valamint azokból a tyúk tojásnagyságúakból. a Balkánon és a Földközi-tenger környékétől a Brit-szigetekig) és közigazgatásilag (katonailag és gaz­ daságilag) egységes szervezetű Római Birodalomban (a helyi háborúskodások ellené­ re) viszonylag hamarosan elterjedtek a földművelési. Az oltásos gyümölcsészet a török által le nem igázott vagy adófizetésre nem kényszerített országrészekben (Felvidék. nemkülönben az alma. század közötti elfogult minősítésű viszonylagos pangása (Bordeianu és mtsai. az utódok a római szerzőket másolják" (Mohácsy-Porpáczy 1958). közönségesen öregszemű fekete cseresznye. természettudományos írásbeliség is hosszabb átmenetiséggel lanyhult. 1963). de csak a legjobb fajtákból. minden 42 . illetve a 630-680-ban kiadott bajor törvények.: Gymelch oltó Boldogh Ázzon napia (Gyümölcsoltó Boldogasszony napja) (Benkő L. hogy „Plinius után 1500 éven át kevés adat keletkezett a körtékre vonatkozólag. a zöld hosszúkásból. minden társa­ dalmi viszontagság ellenére is eredményesen haladt a későbbi századokban is. hogy már akkor megvoltak a csemeteszaporítás alapjai" (Bordeianu és nitsai. 1995). amelyről azt mondják.március 18. a humanizmus megjelenése után. 1489 k. De an­ nál gazdagabban újhodott meg az egyházi iskolarendszer átfogó megszervezése.és Franciaor­ szág területén. nehogy az úton elpusztuljanak. ame­ lyet katalán szilvának neveznek. Miksa császár és király Verancsics Antal érsektől kért (1573. Kis-Ázsián.) oltóágat. Az így megalapozott gyümölcsészet. Kisebb-nagyobb időkülönbséggel Európában mindenüvé (Oroszország 10. Mindezeket az oltóágakat idején gyűjtsed meg. a jelenkori Német. Charles Étienne Praedium nisticum c. „Az oltott gyümölcsfák elterjedése Nagy Károly birodalmában. és ezekkel együtt kölcsönösen cserélődtek a termesztett nö­ vények is. eljárásai.

Az vta(n) Az karért három oltowant Attanak vala de Nem tudom kj..Oltás.. „Asszonyi.sek y-nal. században gyakoriak voltak az olt. Lippai János részletesen tárgyalta és raj­ zokkal ábrázolta az akkoriban alkalmazott oltásokat is: „meghasított fába." Udvadielyszéken 1598-ban „Valami oltuant metéltek volt le az gyermekek az Solymosi János kertében" (Szabó T.. hogy egyiket a másiktól névleg is meg le­ hessen különböztetni" (Rapaics 1942). melyek az eljárás közismertségén túlmenően a korabeli gyümölcsészet színvonalát is jelzik. latin-magyar Nomenclatura (1590) e művelettel összefüggő fogalmaiból is: „Insitio . .egyes ágra köttess névvel jegyzett cédulát. Az oltás általános elterjedtségét lehet sejteni Szikszai Fabricius Balázs alkalmasint a sárospataki kollégium tanulói részére összeállított. A Fogaras vára melletti poaimbáki fejedelemasszonyi mé­ hes kertben Lorántffy Zsuzsanna idejében (1648) „Néhány alma. az kertet megh loptak vala. A sárospataki vár kertjének l632-ben már szüksége volt „Giümölcz oltvaniok gondviselőjé"-re [Szil­ ágyi István] (Détshy 1973). többi között mostan utószor az minemű vörös körtvélyekkel gazdálkodott asszonyimknak biró uram. valamint a kor ismereteinek elméleti tudományos összefoglalása Lippai János' nemzetközileg is kiemelkedő művé­ ben {Posoni Kert. Inserere-Oltani. a nem ritka lopások.. Erdélyi régi oklevelekben és periratokban is már a 16.. olyanokat is" (Anonymus. 1997). Gyümölcsészettörténeti jelentőségük mellett ezek a szótörténeti töredékek figyeleinreméltóak azért is. másodszor a fáknak természetire. kártevések említései arra engednek következtetni.Vad fa. Coalescere plantam . Rákóczi György fejedelem egy 1639ben Fogarasból keltezett levelének ulóiralában {Memóriáié) olvasható. miképen kell szemre oltani. Az oltá­ soknál „Leginkább két dologra kell vigyázni: elsőben az időre. A közön­ séges oltásokban vigyázni kell az esztendőnek ideire és a csillagok forgásaira.Az oltouani meg fogonitani. századig elért eredményeinek gyakorlati megvalósításai Lippay György európai hírű pozsonyi érsekkertjében. század kertészete számára már sürgetően nélkülözhetetlenné váltak. auag vad oltoani. szólót wltete bele es sok oltowant olta oda".. században általánossá vált eljárásai a 17. a szerzetes i-vel írta a nevét.Fákat rendel ültetni. sipra oltani. Egy Szolnok-Doboka megyei birtokon 1582-ben „chegedj györgy . mennyivel inkább közismert kel­ lett hogy legyen a gyümölcskedvelő és -termesztő ember munkájában. másféle oltásoknál". továbbá csemeték és oltványok" voltak (Makkay 1954). oltovány cselekvéssel és bíbelődéssel kapcsolatos feljegyzések. . hogy a jó gyümölcsökből sohasem volt elegendő min­ denki számára.mk ő nga számára . Fronius 1892). A. el ne maradjon. 1664-1667) találhatók meg. Mert Az ér." Ha még a középiskolai beszéd­ gyakorlatban is természetes volt ez a fogalomkészlet.. A kertészet 17.. ha valami szép oltott meggyágakat találnak is. másokat más időben kell oltani. fa közé és héjjá közé. oltás.Oltouani ag. Plánta sylvestris . azoknak. Minden jó oltvány ágakat szereztetni annak idején. Metari arbores . Egy kolozsvári 1586-beli perirat szerint: „Ursula Ziggarto Balintne vallia.és szilvafa. Vagyon húsz esztendeje hogy keortweliem veszet volna el. mert érzékeltetik a korabeli társadalmi-gazdasági helyzetet is. az kik nyarad szakra rendszerént egy más után szokott megérni. mert némelyeket egy időben. 43 . A gyümölcsfa-szaporítás és -nemesítés a l6. A társadalmi többletigény nyilvánvalóan ösztönzőleg hatott a termesz­ tésfejlesztésre. Melleolus ...

. a szüntelenül növekvő robotmunka (1540).és szövettenyésztéses korszakában sem csökkent (legalábbis a kis. Bálványosváralján (Szolnok-Doboka vm. répa) telkeik elhagyására kényszerítette a családi birtokkal rendelkező falusi földműve­ lőket (jobbágyságot).néha ellenkező idők és csillagok találkoznak össze. hanem inkább egyik a másikkal tusakodik.. A török uralom vé44 . 29) után az ország három részre szakadt." Az állandóan tökéletesedő oltási eljárások a Lippai János munkáját követő évszá­ zadokban is meghatározó tényezői maradtak a gyümölcsfák fajtagyarapításának. szagokban. században az ősi földkö­ zösségek területe csökkent (1534). 29) és Budavár eleste (1541. zöldség) és gyümölcsdézsma. hogysem mint valóságra és próbált dolgokra. 1526-[Nagy] Majtény." Jelentősége még a 20. a nyugati és felvidéki területek pedig az osztrák terjeszkedés érdekterévé váltak. Azután a sereg hangyaként ellepte a szőlőket s a gyenge fákat földdel tették egyenlővé". körte. színekben. Az ország középrésze (Szerémség. a kötelező termény. Basta generális és Mihály vajda seregei 1599-l601-ben egész Erdély „országot bejárták. ha abban az időben talál oltani. és így az oltásnak ártanak.(zab. Bereczki Máté (1877) szerint is „a gyümölcstenyésztés leg­ szebb és legfontosabb teendője .vagy gyümölcsfajt eredeti minőségben elszaporíthassunk: leggyakrabban az ojtáshoz kell folyamodnunk. hogy valamit teremjen .. a szőlőiben és kertjeiben levő gyümöl­ csöt megették s a katonaság jóllakott. A gyümölcstermesztés helyzete (különös tekintettel a körtére) a középkori magyar állam szétszakítása után (Mohács. Az állandó hadiállapot.. század közepén is. A mohácsi gyászos csatavesztés (1526. akik egymással nem egyeznek. mivel államkincstári (fiskális) és nemesi részeket szakítottak ki belőlük (Gaál L... a Szamos folyónál. valamint a tized (alma. ízekben s mind temiészetekben stb. a gazdaságaikat kitartóan védő és bővítő hatalmaskodó nemesek önkényeskedése. ha legalább hat maga oltotta gyümölcsfa-csemetét bemutatott (Egyed 2000). Még a székelyeket is tizedfizetésre szándékozta kötelezni az 1559. búza. mind pedig a termelést. A török csapatok pusztításait az osztrák császári zsoldosok fosztogatásai is sú­ lyosbították (Köpeczi 1993). a többszörös adóztatás." „Sokféle mesterséges oltásokat írnak az autorok. 1711) Az európai keresztyénség közösségébe sikeresen beilleszkedett magyarság haladást biztosító termelőgazdaságot teremtett. De sokat ezek közül inkább elmefuttatásra és furcsa vizsgálatokra irtanak. Rédei István falujában . becses nö­ vény.és közepes magán kertészkedésben nem).. ezáltal az ország a leg­ nagyobb nyomorba jutott" (Kraus 1965). káposzta. 1978). nemesítésének. júniusi országgyűlés. hagyma. hallatlan sarcokkal terhelték . ter­ jesztésének. századvég sejt. A megváltozott birtokviszonyok következményeként a l6.) szigorúan betartott hagyomány volt még a 20. fosztogattak. kapával kellett a földeket for­ gatni. Az ígéretesen kibontakozott gazdasági és művelődési folyamatok a török terjeszkedés és Habsburg hatalmi törekvés szorítása következtében válságosra fordultak. És „már a fejedelmi korszak előtt eléggé általános volt Er­ délyben a tized bérbeadása" (Trócsányi 2005)... kik által a fák gyümölcseit változtathatni mind idejekben. hogy a felnőtt fiatal fiú csak akkor léphetett a házasságra. aug. szőlő. Al­ föld) az állandóan portyázó török csapatok rablásai-rombolási színterévé. Cselebi bég dicsekedte el (l660-l664).. hogy „. a birtokviszonyok folyton fokozódó viszálykodásai közepette is. keleti része (Erdély) a török porta adófizetőjévé (1572-ben az évi adót 10 000-ről 15 000 arany Ft-ra emelték). Azon czélból. aug.. A személyi és vagyonbiztonság hiánya visszavetette mind a népességnövekedést.. az ojtás. hogy valamely . fokhagyma. raboltak.

hanem szin­ te csupán a megmaradás természet adta életösztöne. 45 . Ennek alapján viszont feltételezhető. Posoni Kert c. valamint az írásbe­ liség jobban gyarapodott és nemcsak az akkori. amelynek előjelei már a 15. Szikszai 5zótó/ában 35. alapvető kertészeti könyvében lesz részletesen leírva 89 gyümölcsfaj. században széles körben megindul. hogy majd a 17. a kővári uradalomban 426 köböl vadalma és vadkörte-aszalvány. a főurak hatásköré­ be került. században nemcsak a kiterjedésének. miköz­ ben annak hajtóereje nemhogy a reménységből fakadó tervezés lett volna. hogyha a szőlőtermesztés. hanem még az azelőtti természeti tár­ gyakat és jelenségeket is jobban rögzítette. Csak majd egy évszázad múltán. században a nemességnek az uralkodókhoz való igazodása után. A Besztercei Szójegyzék (1395) 144 növénynevet. szorgalmazása a fejedelem. évek között négyszeresére nőtt (Köpeczi 1993). Csaknem fél évezred távlatából kétségbeej­ tően elgondolkodtató. azt mondhatjuk eléri fénykorát" (Rapaics 1940). 1978. Különösen érzékenyen érintette az egyház jelentőségél a reformáció megjelenése és terjedése és főleg Erdélyben. 22 köböl kökény-aszalvány és 1 köböl som-aszalvány. Ez az átmenet is hozzájárult a termelőgazdaság lanyhu­ lásához. „Az adatok gyarapodása a 16. hogy azon kilátástalan körülmények között (a háborús zaklatá­ sokat néptömegeket pusztító járványok is tetézték. (1533) latin-magyar szótára 137. a szamosújvári uradalomban 426 köböl vadalma-aszalvány. Köpeczi 1993). szerepe lany­ hult. I603. (1590) latin-magyar szótára 445. annál jobban felgyorsuljon.gére a Mátyás király korabeli négymilliónyi Kárpát-medencei lakosból alig maradt fele­ annyi (Gaál L. akkor valamelyes gyümölcstermesztésnek is kellett lennie. században magas színvonalra emelkedik. A borkivitel 1520-1580. Melius könyvében csupán 9. másrészt viszonylagos is. A szüntelen háborús szorongattatás válságosán gátolta a termelőgazdálkodás hala­ dását. A gyümölcstermesztés kétséges helyzetét jelzi a vadgyümölcsök még hosszú ideig rendszeres begyűjtése is. A birtokviszonyok megváltozása következményeként a mezőgazdálkodás. hanem az írásbeliség szélesebb körűvé válásának is az eredménye" (Nagy-Tóth 1998). a Schlágli Szójegyzék (1405) 189 növénynevet. Természetesen a gyümölcsészetet is. Az egyház gazdálkodási-termelési haladást irányító helyzete. Melius Juhász P. század­ ban a szarvasmarha és a bor. ezen kívül 4 köböl kökényt aszaltak Kőváron. (1578) Herbáriuma. „Nagyobb arányokban bontakozott ki a magyar gyümölcsészet a 17. Murmellius J. században mutatkoztak s a 16.és fajtabehozatalnak tulajdonítha­ tóan. 1236 növényne­ vet (627 fajt) tartalmaz. A Pray-kódex (12-13. Korabeli írások adatai igazolják. A mezőgazdaság s ennek keretében a kertészet lemara­ dását jelzi a termékkivitel visszaesése is. Lippai J. a ker­ tészkedés élénkebb kezdeinényezése. század fordulója) 27 növénynevéből (az első magyar gyógy­ növényjegyzék) gyümölcs csak a szőlő. a termelőgazdálkodás alapvető feltételeinél az anyanyelv kifejezőkészsége és szókészlete. Apafi Mihály fejedelemsége idején (I66I-I69O) kincstári dézsmaként beszedett mennyiség: „a fejérvári uradalomban 10 köböl vadalma és vad­ körte. illetőleg -fajta. a középkor teremtette feltételek lehető­ ségeihez képest egyrészt nagyon lassú. évi nagy pestisjárvány (Kraus I965I) hogyan létezhetett egyáltalán valamelyes termelés. Erdély legfontosabb exportcikke a 16. Az a fejlődési folyamat. hogy az általános nö­ vényismeret (növénynevek) jelentősebben gazdagodott a gyümölcsismeretnél. A Szójegyzékekben 26 gyümölcs található. Szikszai Fabricius B. A gyümölcstermesztés 16. században. 5-öt Fogarasban és 2-öt Porumbákon" (Rapaics 1940). háromkötetes. sőt némi haladás is. századi haladása. a 17. illető­ leg a borkészítés olyan eredményes volt. főleg a külországból való egyre gyakoribb faj.

" „A töröknek nem volt közvetlen hatása a magyar kertészetre.. aki jól ismerte Rapaics (1940) véleményét e kör­ ték itáliai származásáról. Körtvély. meghonosítását.. A törökök nem hoztak gyíimölcsfákat. ott a sok gyümölcs.?. A 16. ugyanis a „Beg" gazda az „armudu" az úr körtéje jelentésű. bizonyára több értékes termesztett gyümölcsfaj kerüli volna abban az időben a Kárpát­ medencébe a gazdag ókori eredési (gén) központokból. onnan kaptak mindent. őszibarackfajta: 4. Ennélfogva tehát csupán időbeni egybeesés a török időkben történt gyümölcshonosodás. nem küldhet. Kajszi (Tengeri) barack. Makaria (Ciprusi) körte. szilva nincsen. hogy Gyulai Tamás portai követ küldjön pomagránátfát és narancsfát. Közismer­ tebbek. gyakoribbak voltak a következő fajták (Rapaics 1940.. Szlankamenkai (Slankamen) szőlő. szőlőfajta: 10 (Mohácsy 1954).. körtefajta: 4. Szinópi sárga (Sári sinap) alma. A „Balkáni úton" érkezett gyümölcsfajok és -fajták száma meghaladja a félszázat: almafajta: 15. kajsziba­ rackfajta: 2. s egy­ értelműnek elfogadott az észak-itáliai Bergamo táji eredet. Duránci szilva. cseresznyefajta: 9.. Apaffyné Bornemissza Anna ló72-ben azt írja naplójában. hogy azokat tengerentúlról kellvén hozatni.. Kadarka (Skutari) szőlő. mert a kertészek rosszak. Nagy-Tóth 1998): Boszniai (Bószman — Pázmány = Török muskotály) alma. szilvafajtákat hozott" (Zolnay 1977).. Mikes Kelemen az 1750. háromféle dinnye. Minden bizonnyal a törökök harcias beözönlése nélkül. Hercsóka (Grecska = görög) körte. Nyelvészeti alapon véli török eredetűnek a Bergamot körtefajtákat Borza (1962). „A török igen sok keleti fajtával gazdagította mind gyümölcsöseinket. > Szercsika (Pogácsa) alma. Damaszkuszi szilva. században a Balkánról származott gyümölcsfák „nemes fajtáknak. Romonya (Ruméliai) szőlő. hogy a 17. Tévedés lenne azonban a törököknek tulajdonítani a Balkánról származott vagy a Balkánon át érkezett gyümölcsfajok betelepítését.. alma.. szilvafajta: 9. Port") alma.Külországból származó némely gyümölcsfaj és -íajta a török uralom korában a Bal­ kánról vagy a Balkánon át („Balkáni út") került a Kárpát-medencébe. Sándor cár (Aport = „A. Új köite-. szeptember l6-i levelében íita: „Most a kertekbe enni gyönyörűség. noha nem sokféle. Amennyiben a törökökkel való kapcsolatok enyhébbek. Ilyen vonatkozású gyümölcsészettörténeti utalás azonban még nem bukkant fel. Nagyon kísértő azt gyanítani. Kármán körte (lehet törökkor előtti is). békés társadalmi viszonyok között több új gyü­ mölcsfaj került volna a „Balkáni úton" a Kárpát-medencébe. illetőleg Erdély­ be.. A Kárpát-medencében nem foglalkoztak sokat gyümölcsfaültetéssel." (Rapaics 1932). cseresznye-. 46 . de az visszaje­ lenti. Még az erdélyi követek sem jutottak ilyesmihez... században igen elterjedt Bergamot-Pergamotl körték netalán a kis-ázsiai Pergamon (Bergama) vidékéről származnak. mind növé­ nyeinknek sorát. Zelenka (Zeljanij = zöld) körte. köszmétefajta: 4. Bolgár szőlő. Duránci (Durazzói) barack. a sok két-. uradalmi gyümölcsöknek számítottak" (Rapaics 1940) akkoriban és még az után is valameddig. oltani nem tudnak. hanem a sok őszibarack. Viszont ha Pozsonyba fordultak virágért. ribiszkefajta: . gazdaságilag kölcsönös érdekeltségűebbek lettek volna.

január 15-23-i leltár. Az állandó veszélyhelyzetben a föld népe ösztönö­ sen is féltőbben őrizte és gondozta az ígéretesebb veteményeket. a fajtaváltozatosság és minőségjavítás (nemesítés) korszerű követelményeire törekedtek. majd azt követően gazdagodni és terjedni. A fenyegetetlségi közállapotok körültekintőbb terménybegyűjtésre és tartalékolásra kényszerítették a földbirtok tulajdonosokat. a Tomoribástya alatti pincében és a veres bástya pincéjében egy átalag sós egrest.és az őszibarack. magánhatalmára támaszkodva tudja megtartani Erdélyt" (Asztalos 1994). s ezek keretében a nö­ vénytani és gyümölcsészeti ismeretek a 15. században honosodolt meg a kajszi. Ekkoriban még a balkáni fajták voltak ismertebbek. I. amikor minden dol­ gos kéznek kinn kell szorgoskodni a földeken. A fogarasi vár első gabonás házában az 1632. két és fél köböl aszalt almát. egyéb gabonák mellett. s ennek keretében az európai színvonalú. egy és fél köböl körtét. hogy Erdély mindenko­ ri fejedelme elsősorban saját családi vagyonára. A magyar természetismereti irodalom kialakulása A termelőgazdálkodás viszonylagos haladását. A fejedelem. hét és fél köböl almát. jobbat és többet termő gyümölcsfákat. A 16. majd magyarul. Az újrarendeződött birtokrendszerek jö­ vedelmezőségét csak a szüntelen korszerűsítés és a szigort ellenőrzés biztosíthatta. a főurak és az egyházak által létesítendő gyümölcsösökben a szabályok szerinti telepítés. Rákóczi György fejedelem hatalmas birtokrendszere (Magyarországon 37. Ebben a válságos társadalmi-politikai hely­ zetben kezdődött el immár harmadszor (a honalapítás és tatárdúlás után) a Kárpát­ medencei magyarság rendszeres termelőgazdálkodása. „A gazda személyesen ügyelt arra. a bármi áron való többet és kielégítőbbet termelés­ re. nemesség. a kadarka szőlő (Mohácsy 1954). A Mátyás király korabeli európai szintű kibontakozást követő hanyatlás után a természettudományok. a sáfár ház­ ban hat köböl mogyorót. három hordó almavizet. A mindinkább kiszolgáltatott földművelő jobbágyot a puszta megélhetés sarkallta. Ezek nyilvánvalóan visszahatottak a gyakorlati me­ zőgazdálkodás ágazatainak további menetére. 1978)." Mert „jól tudta. fűzte rabláncra sorstársait. természetesen csak a török által meg nem szállt országrészekben a jelenkor számára tanulságosabban tükrözi a természettu­ dományos ismeretek gyarapodása. Erdélyben 50 major) aligha jövedelmezett. A korabeli jelentések.A rendszeres magyar kerti gyümölcstermesztés megalapozódása A magyar országrészek szétszakítottság okozta válságos helyzetében a termelőgaz­ dálkodás valamelyes haladásának kényszerítő tényezője a megmaradás természet adta ösztöne. az értékesebb. először latinul. század második felében kezdtek éledezni. a bizonytalan körülmények között is. Minden bizonnyal más birtokos főurak is hasonló igyekezettel biztosították megszerzett vagyonuk és helyzetük fenn­ maradását. virágzott volna szigort szervezés és ellenőrzés és szorgos munkáskezek nélkül. és a művelődés (tudományos ismeretek gyarapodása) igénye. két negyve­ nes hordó kökényvizet. A valóságos 47 . hogy a török dúlta föl otthonát. egyház) növekvő követelései. leltárak tekintélyes mennyiségű begyííjtött és elraktározott termékről és gyümölcsről adnak számot. vagy fölszabadító zsoldosok pörkölték föl házatáját és gyil­ kolták le családját" (Gaál L. a földbirtokosság (fejedelem. megtervezett gyümölcstermesztés. Mert „a szegény jobbágynak igen mindegy volt. a veres bástyában hat véka aszalt szil­ vát és két véka aszalt almát jegyzett fel (Makkay 1954). hogy egyetlen búzaszem se menjen veszendőbe s egyetlen béres se süttesse a hasát a nappal.

cherösnye fa. A Szójegyzékben. Görögül Apion. Az Faknac Fuveknec nevekről. diófajta: 2. gondozott kerti („háziasított") fajtákra. akinek Stirjnum Nomenclator Pannonicus (Antverpiae. Ez világosan mulatja. 1590). Adatainak búváriói szerint „a l6. 1584) művébe Beythe István hozzájánilásával 487 magyar növénynév is bekerült. Jelentősebb és időálló volt Carol Clusius munkássága.. mandula: 2.és gyümölcstermesz­ tés minden fejezetéről. al­ ma fa. zilua fa. Az ért édes körtvély jó hasafájónak de az savanyú vadkörtvély szorító. Furcsáiható.termelőgazdálkodás mindenkori helyzete változásainak és a tudományos ismeretek gyarapodásának kölcsönösségéből következik. A körtvélynek természeti az. hogy a haladás „nyilván azzal függ öszsze. 1978). Ennek a korszaknak legjelentősebb műve „az első magyar nyelvű természettudományi kézi­ könyv" (Csűrös 1979). árt és colicát hoz. niondola. Barack fa. Piros körtvély. Gyümölcsészeti vonatkozás­ ban meglehetősen szegényes Melius Herbariwna. nem pedig halárjelző (méta) hagyásfákra vonatkoznak. A körtét így ismerteti: „Pyrus. Gazdag szócsoportok tájékoztatnak a szőlő. hogy annál bőségesebb magyar anyanyelvű növénytani adat (275 növénytani cikk) jelenjen meg Beythe András Fives feön/w (Németújvár. 1595) c. Debrecen." Gyümölcsészeti és általános természetismereti tekintetben gazdagabb Melius Herbáriu7náná\ Szikszai Fabricius Balázs (1530-1576) Latin-magyar Szójegyzéke (Nomenclatura. de fél részem szorító. botanikai. Az összesen feldolgozott növényfajok száma 1236. szőlőfajta: 10. munkájában. lengöri barack. körtefajta: 7. A gyümölcsfák közül a következők: somfa. gyógyszerészeti műnyelv. század szó­ jegyzékeihez képest. mennyire haladt az érdeklődés Magyaror­ szágon a szőlészet és gyümölcsészet iránt" (Rapaics 1940). es hasznairól (Kolozsvár. hogy igen hidegítő. hogy a magyar gyümölcsészet. természetekről.a magyar természettudományos. 1326. Ebben 445 növénynév keretében 2l6 szócsoport található. 2000 körüli magyar növénynév kíséretében. Anyaga a l6. Melius Juhász Péter: Herbárium. évforduló­ jára készített újrakiadásának szerkesztője és szakavatott értékelője szerint „A hitek és meggyőződések harcában született befejezetlen munka elindítója egy folyamatnak . orvosi. fűszer. Kortársa volt Meliusnak. állatoivosi. nedves és melegítő valami kevéssé. melyből 358 régebbről is ismert adat. század 60-as éveiből való. monyaró. de ártnak az magok az vesének. almafajta: 17. Muskotály körtvély. Árpával érő körtvély. Zedery fa. 1512. Plinius) munkáira való hivatkozásokat.. A természettudományok iránti érdeklődést Sylvester János: Grammatica Hungaro-Latina (Sárvár. cseresz­ nyefajta: 3. Telelő körtvély. ugyanis a Bolondító alma és a Leanczeczü alma nevén kívül más gyümölcsfajta nevet nem ad. 1539) munkája ébresztette. megy fa. munka. 1284. 1422. Megjelenése 400.és takarmánynövény és növényvédelmi kézi­ könyv" (Szabó A. . Amely kedig igen megért és édes. táplálék-. bis [birs] alma. Körtvélyfa. Dioszkoridész. földrajzi és számtani szövegeket is tartalmaz (Vizi 2001). néprajzi adatok nyomtatásban való rögzítésének. Kökény fa (Gombocz 1936). mely növénytani. Körtuély fa. holott kellelt ismerjen jó néhányat. rövid ideig Kolozsvárt is tanárkodolt s bizonyára ott is gyűjtött. A kétségtelenül termesztett gyü­ mölcsfajták száma 46. 1578) c. Byrbaum. A mezőgazdaságiudomány részére az első kertészeti. A könyv tartalmazza az ókori természettudósok (Theophrasztosz. és a hazai előző eredmé­ nyeket is.'.. Növényleírások (20 fáj) találhatók Pécsi Lukács: A keresztyén szüzeknek tisztességes koszoroia (Nagyszombat. szilvafajta: 5. 1590) könyvecskéjében is. és a ko­ rabeli okiratokban (legtöbbje perirat) előforduló gyümölcsnevek és a hozzájuk kapcso­ lódó fogalmak kétségtelenül termesztett. hogy nincs a Szójegyzékben a már 1275-ből 48 . mely „igen nagy haladást jeleni a 15.. század legkiválóbb szójegyzéke. A hét körtefajta közül négy régebbi oklevelekben már említve volt. akkor találta meg kiváló szakíróit" (Rapaics 1940). dió. a magvai az körtvélynek használ­ nak [2] a tüdőnek rothadássa ellen. mint általában a magyar kertészet.

a természettudományok művelését anyanyelven fejleszteni akaró. Leves Körtvély. majd Dobó Ferencre szállt (1573) a sárospataki uradalom. majd l621-ben I. Pyrwn lacteum. oklevelek tanúsítják a bővülő és terjedő gyümölcskertészetet. a Nomenclaturában Hoszszu szánj körtvély.. a Szójegyzékben a Pynun lactcummal együtt Leues körtueli. A Pymm dolobellinum. s nem utolsósorban természeti megismerésük mértékét. két kezdeményezőén cselekvő ember különlegesen szerencsés egymásra találá­ sa. akkor a 16. Az ott kibontakozott. Pymm seretiniun. a művelődés haladását. századi éledő kertészkedés központja Sá­ rospatak volt. korszerű kertészet egész Er­ délyre. illetőleg az 1423-ból említett Édes körtvély. apianii fajta latin jelzőjének megfelelőbb volna a már 1422-ből ismert Mézes körtvély. A fajtanevek változásmenete „jogosan tekint­ hető útmutatónak" (Rapaics 1940). Falemum. elterjedéséi és számbeli gyarapodását. tudományos színvonalát. mert az ókori római név eredetű fajtáknak is magyar neveket adott. a Pynim cnistuminum. több mint négy évszázad távlatából. majd pedig háromnegyed század multán Lippai János korszakos jelentőségű. akkori idők szerinti. amely eredhet a sabinusok Tiberis parti Crustumeria város ne­ véből is Szikszainál Pyros körtueli. praecox. amely valószínűleg a Cornelius (Cilicia praetora) nemzetség melléknevéből származik. Az . míg a Pyrum falemum. a sárospataki iskola igazgatója gyászbeszédében ekképpen búcsúztatta (1569) Perényi Gáborné. Ez a széles köaí természetismereti összefoglaló. amelyekről bizonyára tudhatott. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna birtokába keililt. ugyanis a Pynun supcrbu. Szenczi Molnár (1604) körtenevei nem pontosak: „Ár­ pával érő. Apianum. hogy az ország három részre szakítása után a 16. továbbá az 1422-ben feljegyzett Mé­ zes körtvély. Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediá]a (1653). Szikszai Szójegyzékének termelőgazdáikodásbeli közvetlen hatása. Közben a gyakorlati természetismeretek gazdagodtak. század végéig írásosan is ismert magyar nevű gyümölcsfajták száma eléri a 60-at. kiváltképpen pedig a még régebbről ismert. l)ár nyomtatott művek nem. évi összeírás említéseinél (Détshy 1973. Szikszai Fabricius Balázs. Történetileg érdekesnek tekinthető a Muskotály körte azonosítása. Pápai Páriz 1767) még sokáig használták adatait.. özvegy Országh Ilonát: „Otthona falai közül alig is mozdult ki. Telelő körtvély. valamint korabeli oklevelek adata tanúsítja. Mindazonáltal a muskotály is kiválót jelenthetett akkoriban. Pyrum praecox. Ekkor még a Perényieké. Pynun superbum. amelyek legszépségesebben és a gyönyörűségek minden fajtájával ékesen virultak" (Détshy 1973). hagyatéki kimu­ tatások. háromkötetes Posoni Kertje (1664-1667) haladta meg. ám sejthető szakirodalmi elismertségéből. csupán alkalmi kézírásos vagyonleltárak. „A két kiváló jellemű és szigorú erkölcsű szemé­ lyiség. ugyanis az utána következő szótárkészítők (Szenczi Molnár l 6 l l . aki újabb szőlőket és kerteket telepített. mert jelzik a termesztett gyümölcsök származását. ha ugyan nem kertjeit látogatta. aligha felbecsülhető. Vagy fordítva: az általa irodalmi adatokból ismert régi római fajtákra vonatkoztatta a közismert magyar népi neveket. de a magyar okle­ velekben csak 130'1-ből említett Kalamár körtvély. A sárospataki kertészet és annak országos kihatása Szikszai Szójegyzékének keletkezési helye nem véletlenül Sárospatak. Szőlői és kertjei bizonyára régeb­ biek az 1554. Hiszen jól ismerhette a magyar körtéket. A Szikszai Szójegyzékében ismertetett gyümölcsökhöz hozzászámítva az előző ko­ rok okleveleiben feljegyzetteket.adatolt Weres körtvély. Sürling 1996). amely a Campaniai borter­ mő vidéktől eredeztethető. A Perényiekről a Szepesi Kamara gondozására (1570)." Munkáját csak hat évtized elteltével. sőt a Partiumra és a Felvidékre is kisugárzott. Muskotály körtvély. a kertészeti tevékenységben is megnyilvánult" (Nagy-Tóth-Fodorpataki 2000).

. a muskotály és egyéb almák.. s természetesen gyümölcsfák is. Uzdiszentpéter. sem az faján nem állanak megh. Igen keresettek voltak a felvidéki. Sá­ rospatak prefektusa írt a fejedelemasszonynak l648-ban: az mondolas kertben az Ngod oltvanit megh latvan... Sáfrányos-. és a már 1508-ból ismert Pónyik alma. Idecs. Lúgos-. Hogy a körték kedveltek voltak. Az Oltovanjok ighen szépek. meggy. a szilva említése sajnos a fajták megnevezése nélkül. azonban nem sárospataki vonatkozásban. Mondra). Gyümölcs-. benne alma-.és gyümölcsöskertje. nemellyket madarak. Marosvécsen „a vár előtt egy zsindelyes nyári ház. Szinte biztosra vehető azonban. A fejedelmi pár szenvedélyes tevékenységét a kertek sokfélesége. Poaimbák. késő reneszánsz rendszenj kertekké a sárospataki várhoz tartozó belsőségek. a meggy. Mogyo­ rós-. Erdélyben és a Partiumban 40-50) mindegyikének volt veteményes-. Gyulafehérvár egyik bástyáján talajjavítással alakítottak ki gyümölcsös. A kővári uradalom is jelentős bor és gyümölcs (kiváltképpen dió és szelídgesztenye) bevételt biztosított.. s nemkülönben az oltványok is gondozot­ tak. Az ott kialakított gazdálkodási rendszer természetesen érvé­ nyesült minden birtokon. Az Erdélyi Mezőség több településén (Örményes. Munkácsra hordókban jol beczinalvan. a kertben gyümölcsfák" (Archívum Famíliáé Rá­ kóczi).és virágosker­ tet. Ritka kivétel a fejedelem egy 1639.ő birtoklásuk idején virultak európai színvonalú. mint muskatuly. a körte. nemellyket darazok vesztegetvén. A nagyszámú és kiterjedésű Rákóczi-uradalmak (Magyarországon 37. mind mas jo fele almát oda. körte-. virágos. morva­ országi újkeresztyének (anabaptisták). Mandulás-. A felsőidecsieknek Alsóidecs határában voltak szőlőik és gyümölcsösük. nov. a cseresznye. és Vadaskert. magok­ ban nemellyk mint hogy gyenge. A fogarasi vár kertjében „vagyon egy kereszt lugas circalom formán csinált fákra. az kik.. s különösen 50 . nemellyken ighen Szép körtveljek értek megh. s annak ered­ ményeként kedvező állapota sugárzik abból a levélből. amelyet a madarak és darazsak is kikezdenek. Szőlő nemcsak külön. Gyaluban a vár főterének bővítésével létesített gyümölcsöskertet a fejedelem (Köpeczi 1993). kitűnik Lorántffy Zsuzsanna egy 1655.és szilvafák". Az okiratok fajnevekben sajnos nem bővelkednek. február 27-én kelt leve­ lének utóiratában említett „Aszszonyunk ő nga [ő nagyságai számára. lm azért ednihanyat be czinaltatva benne küldöttem Ngodnak... „többi közt hólyagos cseresznye is. Virágos-. l6-án Székely András tiszttartójához írott leveléből is: „. az ősziba­ rack. Komána.. körtvellyel eggiüt". Mezőzáh) is számon tartott kertek voltak a majorok mel­ lett. csakis kitűnő minőségű lehetett." Az a körtvély. Kóródszentmárton. megh rothad. valamint gaz­ datisztjeik leveleiben. amelyet Debreczeni Tamás. Olrványos-. hogy a Szikszai Szójegyzékében említettek ismertek voltak. minemű vörös köitvély jó oltvány ágakat. A gyümölcsészet ügybuzgó felkarolása. Volt: Gombos-. éréskor az úr 1-2 fát foglaltatott s a termést nyersen vagy aszalva kellett küldeni". Hagymás-. A kertészet korszerűsítésére irányuló kitartó törekvést meggyőzően tanúsítja a szak­ szerű kertészek felkutatása és alkalmazása. Jövedelmező kertgazdálkodás folyt Fogarason és a hozzá tartozó uradalmakon (Szom­ batfalva.." és a gyíimölcsészettörténeti vonatkozásban nagyon jelentős. az uradalom ügyirataiban előfordul a duránci barack. az időnek alkalmatlan esős voltában. Sárospatak a termelőgazdálkodás mintaközponlja volt Lorántffy Zsuzsanna és L Rá­ kóczi György idejében. s a fejedelemség elnyerése után (1630) egész Erdélyben. küldiön . eredményességét pedig a begyűjtött és raktározott készletek tanúsítják... A fejedelem és hitvese. amely Csiki Mihály gazdatiszt jelentésében fordul elő (Nagy-Tóth 1998). kik nyárod szaka egy más után szokott meg érni. hanem a kertek legtöbbjében volt. de nem egyaránt termet mindenik. akiket vallásuk miatt üldöztek. mellette egy nagy gyümölcsöskert. A császári katonaság l670-ben az egészet fel­ dúlta. Bánd.

kik közül csupán 9 nem tért haza (Tónk 1979. közelebbről erdélyi elsajátításához. 1995). az Erdélyi Fejedelemség korában pedig 3000-en tanultak kül­ földön.) birtokok gazdatisztje.. január 13-i levelében értesíti I. s ezek körében a gyümölcsfajták Kárpát­ medencei. táblázat) szerint 1632 és 1648 között összesen 26 kertész érkezett Erdélybe. s a fellendülés az egész országra kihatott. 51 . . vagion 60 estendeje hogy kezdettek volt epiteni kinek massat nem hisem senki seme láthatta es czak kelet is elmemmel se égess magyarországban erdeiben ez kitt nem láttam fel nem tanáliiatom s meg sem tudom hiiytelen írni mind szépséget alkalmatossagitt ha lehetne azon volnék az kertesst kiültethetnem fiaual eggiut". „mikor eyel eoriznenek. Körték miatti pereskedések voltak Udvarhelyszéken is: „ne(m) hattá megh zednik a keortwelylh" (1596). ugy mint keörtouely es alma azokbanis sokat uertek" (I6O6). hogy „az kertész megh szerzésében szorgalmatoskodom. Ezek a nyugatról érkezett kertészek minden bizonnyal nemcsak szakismereteiket. Rákóczi Györgyöt. Jakó 1997/c). . Mwskotály keortwilt" (1598). Peregrinus volt Szikszai Fabricius Balázs is. hanem könyveket és még gyümölcsfa oltógalyakat is hoztak magukkal. vagy hozattak.." Morvaországi hadjárata idején. ki az kertet táblánkint igazgassa meg" (Arch. „kwltem . „Makarias keortwill.. Czeresznét d 8. aki 1558tól három esztendeig volt a wittenbergi egyetem hallgatója. meghonosításához jelentős mértékben jártiltak hozzá az ottani egyetemeken tanuló magyar fiatalok (peregrinusok). A. sőt bécsi kertészekel is elhozni. augusztus 13-án: „az új keresztyenek közül rendeljen ide egy jó tudós kertészt.. A kolozsvári levéltárban található ada­ tok (2. hoszszw [szárúi keortwill. Rákóczi). augusztus 6-án megnézte a lednicei Lichtensteinkastélyt. körtelliel" (1639) szál­ lítottak a fejedelmi raktárba. ha­ nem új gyümölcsfákat is hoztak.. Kolozsvári oklevelek körtelopásokról és ajándékozásokról tanús­ kodnak: „ely vittek az keorthwelt Eomagaval Erewel rázattak leh" (1570). reais felelt immár egy hogi fyastul alá megyén. Korabeli okiratok adatai tanúsítják a gondosan termesztett és féltve vigyázott. De sikerült ausztriai. A lednicei (Trencsény vm. A fogarasi udvarbíró írta Lorántffy Zsuzsanna fejedelemné asszonynak 1647. Számuk 1520-ig elérte a 2060-at. olykor a fajta megnevezéssel is feljegyzett körték elterjedését. „az oltouanioknak nimelliken uoltak giwmolcziek. 1625. 1645. rendszeres ellenőrzése kölcsönösen kiegészítő együttműködést eredményezett.. Nemcsak az ott megszerzett tudást és elsajátított életszemléletet.. Kővárból „Szelíd aszú gyümölcz sziluanal. Réz And­ rás. köznépi kertekben is. „Kentemből az éretlen mezes körttuelt le verettem" (1595). A nyugat-európai gazdasági ismeretek. amelyről így írt hitvesének: „ez elmúlt serdan valek egi kertben itt morvában. nem csak az udvarházakéban.. vgy hagot volna egy kowach legiennel az zabo András keortuelliere" (1586).. A gazdaságok központi irányítása. Fam.. Másféle zep Apró keortwill" (1597).1550 után menekültek többen Magyarországra (Stirling 1996). Fogarason „2 oltót kőrteöveli-"t (1656) talált a leltározó (Szabó T.

1642. U. Ne­ gyedmagával megyén Fejervarra. kit kegyelmes urunk őnagysága Gyaluban küld kertésznek. 6... Érkezek Szabó Péter Fogarasbol. Érkezek újkeresztyén kertész. Érkezek egy német kertész. 1636. h.. évi jelen­ tés szerint a felsőidecsiek „a cseresnyés után dezmat adnak".. ökrön... valami virágokat víznek Somlyóra. a pór­ nép kertjeiben is. Balogh István viszi az őnagysága (görgényi?) kertészét Abafaiara 4.. egyik a pataki ker­ tész. 7. E. városét Colosigh [Kolozs]. gyerme­ kestől „Albert kertész.. jan. máj.. 19... Tegesz Péter Vyliely Jánossal és egy ífeertásze/negyedmagokkal.. item 2kertészt. nov. B. aug. négyökrös szekeret alája Enyedigh.. attam. kezekben. Megy Alvincre házasodni az (újkeresztyén) atyafiai közé... az masikat Varad felé. az másik Hanusz Rekaly. ki Munkátsról aszonjunk őnagysága parantsolattyára az kotsikon jött eddigh. 2. 3.. Ezt tanúsítják a kötelező dézsmaszolgáltatások is. Egy 1648. 1648." Küldöttem alá Feieruarra az őnagysága oltóágait.. jan. szept.. A felfalusiak pedig „Aki­ nek szilvása van.. az urunk kertésze. attunk posta lovakat alájok Eniedigh [Nagyenyed].. Urunk őnagysága görgényi német kertészének . Érkezek Szélihydrul [Székelyhíd] Koncz Esyas. Érkezének Feieruarrol két rendbeli újkeresztyének. jún. 16. Váradra küldik. jún. ápr. 19. ápr. gyermekestől nyolcan és 3 darabant véllek... gialogh. a kis Takacz fia viszen asszoniunknak 3 fwlenwle mada­ rakat két darabanttal kosarokban. P. d.. h. 1641. V. Érkezének Feieruar felöl 3 újkeresztyén kertészekíe\eséges\. 20. 20. 1. 1640.. Kis Máté érkezek Patakrul. B. 1646.. Zekeli Lőrincz. 1648. jan. 1648. 1642. Szövegrész Érkezek egy czimeres posta. 1648. 1648. gyermekestől. 1648. gyermekestől V. Lörinczjatelnek híják. attam ne­ kik Feyeraurigh [Gyulafehérvár] fi. Attam.. máj.gyümölcstermesztés a jobbágyi és kisebb gazdaságok.. Érkezének Trinczenből [Trencsén] kélt szekéren négy üj keresztyén ker­ tészek feleségestől. századbeli szakszerű megalapozását döntően a nyugat-európai országokkal való művelődési és gazdasági kapcsolatok ha- 52 ... 21. 1634. mennek Pociajban [Pocsaj]. 3. A termelőgazdálkodás. ápr.s bizo­ nyos mértékig korszerű ... Érkezek Feieruarrol az urunk őnagysága kertésze feleségestől. feleségestől lévén.. táblázat. nov. alája egy lovat.. febr... 1642. 1642. egyket Szamos Uyuarra viszik.. Murvábúl jö. vadnak no. földdel be vagyon csinálva. Urunk őnagysága hozatott Magiarorsaghbol 2 compactort (könyvkötőt). 20. a gyümölcsészet 16. Lorántffy Zsuzsanna-korabeli kolozsvári levéltári kertészeti adatok (dr. Érkessék kétt szekér némett felleségestől. ápr. 18. 1640. 9. eleven hiuszt és oltóágat viszen.2. 4. 10.. atta B. N. hossatta kertesseknek.. 7. jún. 4. ápr.6\ uadnak.. 1642.. 1648. 1638.... A fejedelem pataki kertésze érkezik Várad [Nagyvárad] felől. 2-2 véka aszalt szilvát ad. 7. Érkezének Feieruarrol Bojér András és Kertzegi György egy szolgával. Az nemet kertészek alá adott biró uram (szekeret) Enyedigh. 8 ökrös szekeret alájok Enyedigh. aug. . az 2 vékát aszal a vár szilvá­ sából" (Makkay 1954). 13.. ápr. Érkezének háwm kertész «émete/fe feleségestől. 16. akinek nincs. Noha a birtokviszonyok többnyire a nemesség előnyére változtak. oltó ágakat viszen Patakra [Sárospatak]. létezett . Kovács András szíves közlése) Keltezés 1632...... V..

szív alakú). édes. 53 . amelyek a német Baumgarten (gyíimölcsöskert) származékai (Szabó T. Conrad Gesner 16. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna korában betelepített kertészek is jelentős mértékben elősegítették. Belényesi és a Zala ura körtvély rövid leírása. A vad termések begyűjtése és tárolása mindenekelőtt azt jelzi. aki „szeméremtestét kökénylével mosogatta gonosz végre. Leves körtvély fajtákon kívül megtalálható még köny­ vében a Zelenka. 1692: Alsórákos) előforduló. korabeli Bongar. kemény húsú. 1975). Bungor határnevek. Németújvárból Battyányi Ferenc 1558-ban oltványokat küldött Bécsbe I. illetőleg a termesztés színvonalának emel­ kedését. a cseresznyék közül valószínűleg a Ropogós fajta („nagy. hanem gyümölcsfaoltványo­ kat is (Nagy-Tóth-Fodorpataki 2000). 1561ben megjelent könyvében Boroszló. Dengeleghy Mihályné Török Katának. jelzi a gyümölcsök kölcsönös cseréjét. A haladás kezdetben a már meglevő „Balkáni úton" bekerült fajok és fajták gondozottabb termesztésében mutatkozott meg (Rapaics 1940).. Az ö és a szászok tevékenységének emlékéi őrizték meg az Erdély-szerte (1624: Székelykál. de bizonysága a gyümölcsök sokoldalú táplálkozási (nyers.. hogy a jó gyümöl­ csökből sohasem volt elegendő. továbbá két őszi. századi zürichi természetbúvár Németország és Svájc kertjeiről írott. A magyar gyümölcsök ismertek és keresettek voltak nyugat-európai orszá­ gokban is. s nemkülönben a fokozottabb gyümölcs­ termesztést az I. Katalán) szilva oltógallyakat. Egy évszázaddal később Evlija Cselebi török utazó-portyázó leírása (I66O-I666): „a Szamos folyó partján [levői város . A Szikszai Szójegyzékében is előforduló Árpával érő. De a kapcsolat nem volt csupán egyirányú még az ország részekre szakított állapo­ tában sem. vallomás) szokása volt Báthory Gábor fejedelem (I6O8-I613) szeretőjének. Ezek mellett azonban bizonyára voltak már nyugati eredetű gyümölcsök is. főzet [liktárium].és fajtaszám gyarapodásában. Makaria. 1971. A szilvafajták közül a Besztercei szilva (Pnina hungarica praeslantissiind) meg a Sárga szilva fajta. 1682: Galac. A. 1646: Kolozsvár. tudniillik fertelmességre" (Kiss A. 1998). a termesztés előrehaladá­ sának legbiztosabb mutatójában nyilvánult meg. Targau. Nevezetességei közül különösen körtéjét és almáját kell említeni [amelyeket] más vidékre is viszik ajándékul. Az Erdélyi Fejedelemség virágkorabeli gyümölcstermesztésének teljesítményét és színvonalát s ugyanakkor társadalmi igényét jól jelzik az uradalmi birtokról és a dézsmából begyűjtött és tárolt szelíd (nemes) és vad gyümölcsök leltári jegyzékei (3. Bizonyos mértékben a határnevek is tanúsítják a haladást. Nagy duránci szilva és Lószemű (Zöld hosszúkás. Kozma. Ugyancsak Bécsbe I. A nyugat-európai országokkal való gyümölcsészeti tapasztalati és tárgyi kapcsolat kedvező hatása később a faj. Telelő. aszalvány. mivel azok színüket és ízüket hosszú időn át megtart­ ják". Ezeket a kapcsolatokat. táblá­ zat). akinél „so­ ha kedvesebb testű embert nem kóstolt". meg három szőlőfajta (Kecskecsecsű szőlő) van könyvében megemlítve (Rapaics 1940). Lindau. 1628. március 14. Muskotály. 1649: Szeszárma. Miksa császár Verancsics Antal pozsonyi érsektől kért (1573) Öregszemű cseresznye (Ölyvedi cseresznye).és egy kajszibarack. Lorántffy Zsuzsanna hihetőleg Bécsből nemcsak „Tulipa hagymákat" hozatott. Zürich és Bázel városokból említ magyar gyümölcsfákat. s a király még kertészt is kért az ültetéshez. Bongor. Ferdinánd király új kertje részére.tározták meg. Piros. kökényvíz]) és gyógyászati felhasználásának is. Elhíresült (I6l4. kisajtolt levek [almavíz. Hosszú szárú. mert „az udvari kertészek ehhez nem értenek".

1999). mivel a löbbi meg van nevezve. 31Jegyzéke' (Archivum Familiae Rákóczi E 190. Meghatározó központja volt a céltudatos magyar gyümölcstermesztés. majd Lorántffy Zsu­ zsanna és I. korok és helységek szcrini változott ** Gyümölcsök: valószínűleg alnia és körte (általában ezeket érlelték e fogalom alatl). 17. A Rákóczi-uradalmakból és a tizedekből begyűjtött gyümölcsök 1642. dcc. vagy 125 liter. Rákóczi György fejedelemsége idején az egész országra kihatóan felvirág­ zott a kora újkori (l6. század második fele) keitészet.3. s általában a Kárpát-medencei mezőgazdálkodás megalapozásá- 54 . táblázat. század első. 62 vagy 94. A sárospataki várhoz tartozó gazdaságokban kibontakozott. doboz) Termék Nyers gyümölcsök asztalra valók Helység Fejérvár (Gyula-) Vinc (A1-) Fogaras Porumbák Komána Udvarhely Szamos­ udvarhely Kővár Gyalu Summa Fejérvár Vinc Fogaras Porumbák Komána Udvarhely Görgény Kővár Szamosújvár Gyalu Summa Fejérvár Vinc Fogaras Porumbák Komána Görgény Szamosújvár Kővár Gyalu Summa Alma 6 3 53 3 2 1/2 18 19 2 106 Vi Gyümölcs** Körtvély 5 1/3 '/2 Dió 1 3 4 Mogyoró Retek 22 1/3 8'/2 6 5 4 1 1/3 5 13 4 29 1/3 Szilva 8 8 86 48 19 4'4 70 116 20 379 Kökény 16 3 Vi 16 4 33 Cseresznye 8 41 Meggy Vi 28 Barack 1/3 7'/2 1 '/2 Szelíd aszalt gyümölcsök 4'/4 116 8 21/4 8 1/3 8 1/3 Som 2 1 1/3 1 1/3 Komló 40 10 1/3 132 Gyümölcs 20 10 32 4'/2 5 2'/2 Vad aszalt gyümölcsök 6 3 20 426 62 577 Vi 22 4 33 Vi 1 29 13 32 59 * Köböl (cubuli) mértékben. 13. egy köböl kb. „A paraszti tö­ megek az ellenségtől való félelmükben összegyülekeztek a [Fogaras] vár külső gyü­ mölcsösében [1662]" (Benkő J.

a gyümölcsöket jól ismerhette. Érse­ ki beiktatását (1642. Kertjét Oláh Miklós (1489-1549) érsek szerezte meg. a vad fáknak oltásokban. akitől Miksa császár és király kért oltó­ ágakat. a megmaradási küzdelem is elősegítette. a kertészeti szakirodalomban Pozsony volt nagyobb hatású. „a ke­ resztyénség kapujá"-t is) veszedelmesen csonkult az ország területe. A pozsonyi érseki kert A sárospataki várkenek létrehozásával és az egész keleti országrészre (Erdély. nagyságod is ebben közibe illik. S bár a kertet nem fejlesztette jelentősen. gyengülő gazda­ sági és művelődési képessége fokozatosan nyugatabbra kényszerült." A pozsonyi érseki kert Lippay György (l600-l667) korában érte el virágkorát. tapasztalati és módszertani anyag nem talált egy elhivatott szakemberre. egyengetésökben. Pozsony vára Zsigmond király (1387-1437) korában épült a husziták rablótámadá­ sai ellen. a nemzeti élniakarás. hogy az akkor felgyülemlett ismeretelméleti. Pozsonynak Lippai Jánosban adatott meg. ezeknek összeforradások után a szép oltványoknak kezeivel irtogatásokban. Nagy vesztesége a magyar kertészetnek.. kertészkedtek. Posotii Ken. miként az a magyar kertészet másik központjának. Öt követte Forgács Ferenc bíboros. Budavár eleste (1541. amely legalább kétszeresen vált emlékezetessé: mint a kortársak által megcsodált való­ ságos emberi alkotás. Szívesen kertészkedett Pázmány Péter (1570-1637) is. Valóságos növénygyűjtő és növénykedvelő kör alakult ki Lippay György érsek körül (aki az ország felszabadításáért küzdő vezéregyé­ niségek munkájában is részt vett). aki írásban hagyta volna az utókorra a létreho­ zott értékeket. a gyümülcsfiataloknak jó renddel ülteté­ sekben. kinek magam is egynehányszor néztem eféle dolgokban is maga gyakorlását. és mint maradandó jelentőségű nemzeti közkinccsé átminősült alapvető kertészeti kézikönyv." „Pázmán. Clusius Pannónia természetes növényeinek jegyzéke iStirpium Nomenclator Pannonicus. augusztus 29) után Pozsony lett a megmaradt Magyarország-rész fővárosa. és szökőkutat építtetett. Ez a változás gazdasági-társadalmi és művelődési emelkedését is elősegítette. 55 . november 19) követően több mint két évtizedes szenvedélyes munka és szakszem irányítás eredményeként elkészült az a késő reneszánsz díszkert. mivel „Nagy élvezetet nyújt itt a széttekintő szemnek a kilátás a Dunára és a dunántúli mezőkre" (Rapaics 1942). akik ugyancsak kertbarátok voltak. mert még a prédiká­ cióiba (1636) is beleszőtte neveiket: „A vad körtvélyből bergamotot vagy kármánkörtvélyt nem aszal. Partium) kiliató jövedelmező megszervezésével egy időben bontakozott ki és emelke­ dett európai színvonalra a nyugati országrészben a pozsonyi érseki kert.. Végrendeletileg utódaira hagyta. a magyar természettudományos művelő­ désnek. Kiváló kertgazda volt Verancsics Antal (1504-1573). A török hódító terjeszkedése miatt (l660-ban elfoglalták Váradot. Már ismert volt C. nevelésükben foglalatosságát. Az egyházi vezetőkhöz hasonlóan tehetősebb világiak is építkeztek. Híres volt Wesselényi Ferenc nádor és Széchy Mária kertje." Vörösmarty Mihály „kertészkedő fejedelem"-nek nevezte és ekképpen jellemezte: „Ezeknek a nagy embereknek. aki I6l4-l6l5-ben sokat költött a kertre. hogy felékesítse: egyebek mellett a hegyről vizet vezettetett. tiszta valóságnak hallója egekben. A gyakoriati gyümölcstermesztés megalapozásában Sárospatak. kik e világtól ennyiben is di­ cséretet érdemlettek. Kiépítését a történelmi helyzet. a kora közép­ kori magyar kertészet és gyümölcsészet másik maghatározó. megalapozó központja.nak. és gyümölcsfákat ültettetett. Ebben az időben a nyugati országrész némely tájain már ígéretes növényismereti tevékenység bontakozott ki. A társadalmi haladás és emelkedés jelképévé változott kertészkedés sok külhoni termesztett növény (főleg virág) beszer­ zését és meghonosítását eredményezte.

hogy bár kortársa volt az ugyancsak korszerűségre törekvő sárospataki kertművelöknek. „Az lugasok felyül vagy kinyitva lesznek. Korabeli látogatója. hólyag-meggy. Miként fordítva is érvényes. cherösnye fa. a latin mellett magyar neveikkel is (alma fa. De ez is az akkori idők szín­ vonalának megfelelő. mindenféle szilva. addig a pozsonyiak nyugat­ európai országokból (francia. sőt az előző pompázatos királyi kertek eltűnéséből előre­ láthatta. ami­ kor ártatlan természetességgel kételkedik némely furcsa közlésben (pl. Kedvelte a kertészkedést és ismerte az ókori és kora kertészeti munkákat is. Míg a sárospataki kertművelők az ország kényszerhelyzeténél fogva. spanyol-meggy. nagy körültekintéssel kialakított díszkertje hervadását. Laurenberg Péter HortictUtura (németül. főként a keleti kapcsolatokra és haszonkertészetre voltak rászorítva. s végül érsek bátyja a po­ zsonyi udvarba hívta (Rapaics 1940. s vált a Jézus Tár­ sasága tagjává (l642). és a győri kollégium­ ban. a káposztába 56 . kiknek gyenge ágai levélnek is sűrű leve­ lei. munkásságában nincs vagy csak elvétve akad nyoma ennek. ide­ jében gondoskodott alkotása megörökítéséről. Lippai János páter Pozsonyba való hazatelepülése után több mint két évtizedet dol­ gozott a reá bízott feladaton.1584). Bizonyára olyannak képzelte Oláh Miklós is. vagy külömb-külömbféle gyümölcsfákbul. német tartományok) szerezhették be könnyebben az újonnan termesztésbe vont növényeket. 1632) c. Ezt kárpótolandó. Ungváron is szolgált. tengöri barack. Rapaics 1942). Tanított a grazi. A pozsonyi érsekkert már eleve díszkertnek volt elgondolva. Vezetője volt a trencséni. ezt írta (l658-ban): „Néhány táblában (pomaria) hatalmas alma. mely hamarosan meghatározta a magyar gyümölcstennesztés jellegét. úgy jelenik meg. zilua fa.és körtefák állanak. som és több efféle fákbul. nagyon különböző és ritka fajták. vagy arcusokra. a Posoni Kert megírásán. úgymint mogyorófábul. Pedig a sárospatakiak gyakorta hozattak kertészeti anyagot Pozsonyból. hogy ismét elkezdődött a török hódoltság előtti nyugati gyümölcsészeti cserekapcsolat. Lippai János alapos kézikönyve nemcsak kertészeti kincsestára lett két évszázadon át a magyarságnak. Az elsőt szőlőtövekkel kell beültetni. birsalmafábul. Ezt valósí­ totta meg magas fokon Lippay György. az bolthajtásfor­ mára hajtva. S ilyenre törekedtek a későbbi tulajdonosok is. Neveltetése és műveltsége nyugat-európai. melyet nyilvánvalóan Lippai János is szemmel tartott. spanyolhólyagmeggy. miután az érseki kertet is megtekintette. hanem a saját szenvedélye is serkentette. monyaró). jelentős mértékben díszfajokat is. szolgálata révén a felvidéki országrész jó ismerője. könyve. A pozso­ nyi központú kertészkedésnek köszönhető. 1942). nem fenntartások nélkül! Mintha ma is élne.és gyümölcsfajok és -fajták termesz­ tésbe vonása). Sajnálatosan elgondolkodtató. azaz venyikékból. a szász weimari herceg bécsi császári koro­ názási ünnepségeken résztvevő és Pozsonyt is megjárt küldöttségének egyik tagja (Müller). Nem kétséges. majd az ungvári rendháznak. körtvély fa. mondola. A lugas is gyümölcsfákból volt kiképezve. Európa-szerte nép­ szerű volt a rostocki orvos kortárs. De éppen mert szakmai­ lag is beavatott volt. és birtokrészükön. cseresnye. majd a bécsi egyetemen. meggy. Mert a kert legnagyobb részét a virágos táblák (parter) képezték. Testvéröccsét készítette fel és bízta meg e feladattal. Lippai János Pozsonyban született. az alkotások múlandóságának és sejtette. Lippay György érsek tudatában lehetett az emberi gyarlóságoknak. és csak a hátsó része volt gyümölcsös. Barnaés ezüstszínű muskatályalmafák is" (cit. Nemcsak a vállalt kötelezettség és az örökség iránti felelősség. belga. iianem a természetes nö­ vényvilág tudományos feltárását is jelentősen serkentette. amikor a telket megszerezte s onnan elmerengve tekintett szét a változatos regényes tájra. hogy a természetes növényvilág kutatása ösztönzőleg hatott a kertészetre (új virág. Bécsben nevelkedett. A másikat vagy szölőtövekbül." Bezzeg a sárospatakiak lugasai hársfából készültek.

szemeit.... majd haszontalannak és lehetetlennek ítélem.ollóit alma): „én ez mellett le nem teszem hitemet". A Szikszai óta eltelt évszázad folyamán sokai haladt. szaporodtak. mert: „az almáknak külömb külömbféle nemét és nevét mind leírni. hanem inkább nem-reslelvén az munkát. Nelegyenek a' Magyarok is olly alávalók. az Veteményes Kert. kedves illatú gyümölcsök az ő számtalan külömböző színes termetekkel. A' körtvélyeknek mind külömbségek. Ma is érvé­ nyes. A Gyümölcsös Kert „kereken 100 gyümölcsfajtát" ismertet (Rapaics 1940). csak ennek az Könyvnek oktatása által-is az Kenészségben. Lippay György fogalmazott meg. hogy ha csak közép-szerű kertészt kévánnak-is. csudálatos képen megvidámítja az embert. a Bosc kobak fajtának 21 társneve van (Dibuz 1984). Ez a fajta­ bőség némely régebbi kertészeti hagyományokkal rendelkező ország (a Hessenben élő orvos-gyümölcsész." Az első kettő még életében. Pázmány Péter. az Erdei vajkörtének 61. 1978). hogy-nem az almáknak. illetve a harmadik kötet kiadását rendező unokaöccs. Lippay György gondo­ zásában. hanem irodalmilag is kiváló alkotás. az Alföld török megszállás alatt vergődvén.. sajnos. azt pedig sohull in­ kább fel-nem talállya. és hasznos mesterséget nem-tudják.. hogy „istenes szándékbul az nemes magyar nemzetnek hasznára" írta. Fran­ ciaországból ugyanazon évben [1667-benj J. és ebben a természetes környezetet félelmetesen romboló világban még idősze­ rűbb. 57 . Kiben csak egy kedves sélálás-is al­ kalmatos időben. az. Másrészt pedig nem ismerte az erdélyi fajtákat. Lippai korában Magyarországnak több mint egyharmada. azóta nemhogy apadtak volna. Gyöngyösi István munkásságának köszönhetően). mely annál is inkább meglepő. Gyümölczös Kert. mégpedig az. 1561-ben megjelent könyvében 51 körte." Megkapóan." A körtenevek. 1664-ben. . hogy az Hazánk fiai is. az emberi természeitül el-fajult állatnak itilem . hanem az ismeretek bővülésének.. a Nyári Kálmán körtének 64. a' kik a' gyönyöaíséges.. úgyhogy még léiben is a lelelő gyümölcsök mind illattyukkal s mind ízekkel nagy táplálásokra és vigasztalásokra vannak az eml:)eri állatnak. amelyek Magyarországról származtak [Rapaics 1940]. Kilenc elterjedtebb fajta-nevei szá­ mának átlaga 41. mini maga éleiének hosszabílása: egészségének oltalmazása: fáradt erejének meg-nyugosziása: suUyos gondgyainak enyhítése: és minden tagjainak vigasztalása.. ki a becsületes kerti munkáiul irtózik. 1667-ben jelent meg. . A Posoni Kert nemcsak az első ma­ gyar tudományos gyümölcsismereltan." Lippai János: Posoni Kertié három könyv: „Az első könyv. . melyek­ ből körte 187) gyümölcsészetéhez viszonyítva szerény. ahol a honfoglaló őseink ko­ rában volt" (Gaál L. más idegen országokbul kell-hozatniok nagy-költséggel. több okos emberekkel együtt. ifj. a harmadik halála után. mind nevek majd töb. jó ízű. mert maga a külföldön nevelkedett szerző. hogy „az Magyar Kertészeknek oktatásokra. ha fellyül nemhaladgyák-is más nemzetségeket: legalább ne-engedgyenek nekiek. mint valami kincses drágakövekkel ragyogó násfákkal. köztük olyanokat is. ma is él­ vezetes olvasmányként írja könyve ajánlásában a gyümölcsérlelő évszak szépségéi: „Mit írjunk az ősz gyönyörűségirül? Mikor a fáknak drága ékességek a sok külömbféle szép. és annak gyönyörűségéi meg-veti. azt én.. csiszolódott a magyar írásbeliség (Balassa Bálint. az Virágos Kert. szivét megvidámítják. a pontosabb leírások és meghatározások dacára.. ifj. És nem is törekedett kimerítő fajtaismertetésre.. Az Harmadik könyv. véleménye a kertészetről: „. „gazdasági állapota oda süllyedt vissza.. mini az kerti mulatságban." S vé­ gül elévülhetetlen a mű célja.és 31 almafajtát nevez meg. azonban a korabeli Magyaror­ szág és a legtöbb európai ország helyzetéhez képest kielégítően gazdagnak tekinthető. és felébresztik embernek. Az Második könyv. Merlet 481 gyümölcsfajtát közöl. meg-tanuUják. mi lehel az Világon hasznosabb az embernek.

Azo­ nosnak vélhető a Nádasdy Tamás nádor levelében említett (1559) Korai muskotály. némelyiket (Salzburgi. hanem a kertészeti szakirodalmi kifejezőkészség és műveltség. „Kármán. avagy Cseresnyével érő körtvély. Lőrincz. nem igen leves. Az egykori fajta­ leírások csak részben vonatkoztathatók a jelenlegi gyümölcsökre. Bon-Chrétien stb. Vilmos. Búzával érő.Lippai János könyvének. de voltak azelőttiek is (Galeotto 1485: „két kézzel átfoghatatlan körte"). Lippai János körtefajta leírásainak a felidézését nemcsak a történelmi hű­ ség. Igen régi termesztett fajtanév. Akkori társnevei: Lőrinc. mint Magyarországról származót írta le. Román nevét a növénytanosok a latin közvetlen folytatásának tekintik (hordearia ~ oarzán). bár a nyelvészek kétségbe vonják (Borza 1921. hiszen abban elsősorban az érseki kert gyümölcsei nyertek leírást. 1997). sárga kerekded. többnyire Pozsonyból szállították. ami gyaníthatóvá teszi neve laün fordításbeli eredetét. másj'elől szép vörös. 3. Lippai összesen 25 körtefajtát írt le. Babka. Neve jelen korunkban is gyakran fel­ bukkan Erdély különböző tájain. egy kevéssé hosszúkás. hogy ugyanazt a fajtát jelöli. valamennyire kásás. avagy mint a Felföldön híják Császár körtvély. jó édes leves." Nagyon keresett volt Bécsben. egy kevéssé hosszúkás. termesztett fajták fordulnak elő. nem tart sokáig. a gyümölcsészet haladásának a megalapozása is indokolttá teszik. Nemkülönben a nyugati gyümölcsészeti kapcsolatok meghatározó jelentősége tekintetében. évi oklevél említi. A szerzőkében (Cordus 1561. Az ókori rómaiak is e néven ismerték. Bereczki Máté (1886) Kis szegfű körte néven írta le. Hercsóka. nem tart sokáig. amely Gesner könyvében is előfordul. Lippai János körtefajtái: 1. évben) szombathelyi származású körtéjének. Buckós körte. Mosóci. Minden bizonnyal bal­ káni úton érkezett hozzánk. nem-is köves. Az oklevélbeliek között vadkörték is van­ nak. de sokkal régebbi." Valószínűleg azonos a Szikszai által feljegyzett Hosszúszánj körtével. Cordus (1561) is. lásd 1. Szikszai Fabricius 1590) azonban. minőségi) jellegei az idők folyamán öröklöttségi és környezeti-termesztési tényezők hatására sokat változtak. Kétségtelenül vonatkozik ez Lippai könyvére is. nem tart sokáig. „Fejér mnskatal. és C. Gesner 1561. sárga zöld szabá­ sú. kerti. Gesner a németországi kertekről 156l-ben megjelent köny­ vében. Ezt tulajdonítják Szent Márton tours-i püspök (a 374. Macskafejű. valamint egy l621-beli erdélyi oklevélben feljegyzett „Apró Muskotali keortuel" fajtá­ val (Szabó T. az első magyar gyüniölcsismerettannak. nyilvánvalóan csak a kiválogatás által keletkezett. Pirus hordearis = „árpái" körte. amelyeknek (alaki. A. jó leves édes. nagy hasa vagyon. 5. Sz. megjelenése előtt közel 40 (jelen adatok szerint 38) magyarországi köitefajta neve létezett (oklevelekben. Gerellyés körtvély. Magyaror­ szágról terjedt nyugatra. 4. A Lippai korabeli Itírmán körte sem lehet teljesen azonos a jelenlegivel. „Apró muskatal. s később aztán még több (Császár. jó édes: egy-felől sárga. Erdélyből egy 1597. tehát a gyümölcster­ mesztés haladása vonatkozásában is mérföldkő.). Lippai műve a fajtagyarapodás. „Elővel-érö avagy Pünkösdi. Nágovics körtvély. nagy öreg." Neve első írásos említése 1304-ből való. sárga. Apró hosszúkás." Ezt is mondták Eleve érőnek. A magyar Oklevélszó­ tár 1326-ból adatolja. Pu§cariu 1921-1922). táblázat). „Árpával érő. E néven jegyezte fel Szikszai Fabricius Balázs (1590) is. Havasalji) ő említette először. mint az 1393-ból adatolt Kis körtvély. pézma szagú. és szép sárga. Lippai idejében ez volt a legjobb körte." Meglehet. 58 . Torzsátlan. ilyenként tárgyalta V. 2. szerzők hivatkozásaiban.

belől szép fejér húsa van. jó édes. 16. el-tart Karácsonyig. „Macska fejű körtvély. 15. jó ízű le­ ves: de nem tartós. a Piros körtvély pedig csak 1512-ből. „Szalczpurgcr körtvcly. s' nem igen leves. hajdinát is). Erdélyben még a 20. Lippai idejében nem lehetett azonos a Kármán körtével. középszerű. 11. „Vörös bélű körtvély. jó édes leves. a béli szép vörös fejér. kerekded hasú. közép-szem. zöld kerekded.„Vörös körtvély." Balkáni görög nyelvterületről szláv közvetítéssel származhatott a Kárpát­ medencébe (hrecska ~ grecska: görögöcske. akár a helységre (Zelenika. mikor meg­ érik.. leves-is." Felvidéki (Mosóc. kerekded. jó édes leves: el-tart csak nem Karácsonyig. mely eredeténél fogva is (olasz. A Felvidéken már Lippai idejében is elterjedt lehe­ tett s a későbbi századokban is gyakori kellett legyen.) helyi kedvelt fajta lehetett Lippai idejében. tiem sokáig tart: hamar meglágyul. nyugat) több változatban lé­ tezett és főleg ellenállóságának." A Veres körtvély fajtanév már 1275-ből ismert. színében-is nem igen külömböz. szürkeszabású. igen szép sárga. amely érési ideje szerint azonos típusú a Lippai Sz." Balkáni eredete nevéből gyanítható. nem-is tartós. Lőrincz körtéjével. leírása pedig l667-ből való. valamint különlegességének köszönhetően terjedt el és maradt meg napjainkig. „Mosóczi körtvély. „Sz.egyfelől sárga. mint a Zelenkának. a héja zöldes. közép-szerű.) kaphatta nevét. Skopje vagy Dubrovnik körzetében) vonatkozik. A Catillac (Cadillac) körtefajta első említése l665-ből. 10. 9. ha nem jobb: el tart annyi ideig. A régi erdélyi körte fajtanevek között előfordul a Sz. „Búzával érő avagy zöld muskotal." Bizonyára nyugat-európai fajta. másfelől vörös. hogy a Lippai Macska fejű körvélye nem volt azonos a Catillac fajtával. apró hosszúkás. akkor ő az első leíró. a szaga szinte olyan mint az apró muskatalnak: ttem igen leves. köves. de jelenti a kölest. nem pedig J. így jelzi C. Gesner könyve (1561). más-Jélől vörös. században is gyakori volt." 14." Neve eredete Szalzburgra utal." 59 . hogy sokkal nagyobb. illetőleg Erdélyből 1625-ből. Lőrincz körtvély. köves. Nógrádból írta le Bereczki Máté (1889-ben) is Catillac néven az akkor Fontos körtének is nevezett fajtát. melynek társneveként fordul elő később (Rapaics 1940). de a hol meg­ rothad. csak." Az elnevezés különböző nyári köitefajtákra vonatkozhatott a múltban és jelenleg is8. 7." Érési ideje után (aug. mert nem írta volna le külön fajtaként. 13. akár a színére (zöld). más felöl szép vöms. Birtalan körtvéllye (1625). „Őszi muskatal. „ Vöiüs nyári körtvély. Turóc vm. hosszúkás: egy felől zöld szabású. igen jó szagú édes. hosszúkás körtvély. ami azt való­ színűsíti. hosszúkás. Neve színéből (esedeg húsa színéből) következett és kü­ lönböző fajtákra vonhatkozott. egy-felől szép piros." Középkori körtefajta. kö­ ves valamennyire. ha netalán abba a fajtacsoportba tartozott. édes: nyári körtvély. ésföllyül hosszúkás. csak hogy igen köves.6. jó-kora. fölölte kesém. valamennyire leves. ennek is az ízi ollyan. Merlet (1667). Nyugatra Magyarországról jutott el. „Hercsóka. őszi körtvély.-szept. jó-kora lapos: egy-felől sárga. „Zelenka. nem igen nagy. hosszúkás. s a nyugati termesztett fajták meghonosításának a gyarapodását jelzi. 12. nem igen leves.

és igen kedves szép illatú. a kikkel most se üdőt se papirost nem akarok héijába tölteni. Liegel vajkörtéje. ízében. -" 60 .A muskotály gyűjtő jelző és különböző fajtájú.. jókora." A „mézes" jelző különböző édes körtefajtákra vonatkozhatott régen is. Találtatnak többek-is. Sokáig el-tart a fáján-is.. típusú és eredetű. „Téli Pergamót. avagy Havas. Ezek-is. mikor meg-érik. 17. ha leszedik. Bizonyára ritkaságnak számított. Ez gyanítható erdélyi (Maros-Torda vm. de ha áll. 24. A. csak hogy a színében. Noha ez a lejegyzett szájhagyomány meg­ győzően tanúsítja a körte (a gyümölcsök) népi névadásának a szokását. s a hasonló értelmű Édes Körtvély 1423-ból. nem igen nagy. „A régi bergamot körték családja ettől kapta elnevezését. a héjok ollyan mint a bőr. hanem tom­ pább: nem-is olly köves. a jó körtvélyekhez számláltatnak. leg-tovább tart a többinél. jó lenes édes körtvély. sárga szabású. jó édes leves. „én ez mellett le nem teszem hitemel". évi feljegyzésből is: „A Süvöltén körtvély a mellyben vagyon 3 hold" (Szabó T. Eredetét tekintve bergamóinak (Észak-Itália) tartják (Rapaics 1940). igen fojtás. meglehetősen gyakori feljegyzéséből ítélve nagyon el­ terjedt. Leszbosz és Rodosz) utaló ókori neve balkáni eredetét jelzi. kemény. közönségesen újig: ezért igen kedves. amely különleges szagú vagy ízű körtékre (pl.. 2002). stb. ritkán előforduló. amannak zöldes. Ma is megvan a Makariás ház. csak hogy amaz nagyobb. sokáig el-tart áfáján. vala­ mennyire sárga szürke: és a teteje nem ollyan hosszúkás. Kolozsvári okleveles feljegyzése 1595-ben bukkant fel: „Kerttemből az éretlen mezes körttuelt le verettem" (Szabó T." Görög szigetekre (Cipius. és ha le szedik-is.. kinél nem tartanak jobbat a körtvélyek-közzül: kerekded. „Makaria vörös: Makaria fejér vörös. több helyi fajta) vonatkozott. „Mézes körtvély.„Süvötén körtvély. a kit Carabellanak hívnak. évből való. jó édes leves. némelly egy-jélől vörös. Erdélyi említése 1597-ből adatolt: Makarias keortwill (Szabó T. nagyobb a zelenkánál.." Gyűjtőneve lehetett Lippai idejében is. 1995). Most származott egy főkörtvély Olaszországbnl. Va­ gyon öreg-is: ez még valamennyire job és tartósb. sárga zöld. csak nem el olvad az ember szájában.]" (Bereczki 1899). más-felől szürke zöldes. Ilyen nevű emberről nyerhette a Makariás körte a nevét" (Porzsolt 1881). nem igen nagy azért állani kell.. században élt Marosvásárhelyt vagy hol. az általában gömbölyded („kerekded") alakú különböző körtefajtáknak. sok változatban létező és nagyon kedvelt körtefajta lehetett. Lippai páter vélekedésével élve. egy-felől vörös." 18. 19-22. akárcsak az utána következő századokban. ennek vörös.. „Nyári Pei-gamót. Itteni régiek szerint a Makariás körte „magyar eredetűnek látszik. A. csak hogy ezis igen köves. amire gyakori hasonló utalás lordul elő. „Babka körtvély. Középkori és kora újkori. kivált-képpen az ízében. el-tart újjig-is. apró édes. esetleg félvad körtefajta lehetett. jó édes leves. Htlsvétig-is el-áll.) 1647. más Jelöl szürke szabású: ez is köves. 25. nem köves. „Mészáros Benedek. mikor egy ke­ véssé meglágyul. kinek má­ sodik helyt adnak a Pergamót titán. 23. 1995). ali körtvély ez-is mind egy színében. de lehet Pergamen is (Nyugat-Anatólia). A 17. A. egy Makariás nevű ember. mint annak. De ez (Ének urunk bölcs ítélete-szerént) nem különbőz az öreg Makariatúl. Hasonnevei (sok: stb. és a népi megnevezésekben („Büdös firges körti") ezeket jelöli napjainkban is." Feljegyzésekben alig említett. mint a Makaiia. hosszúkás.. jó leves. írásos említése 1422. ide mi-hozzánk.jó édes leves mind a kettő." 26. miként nap­ jainkban. és a tolva­ joktól nem lehetett megőrizni. el-áll karácson-után-is.

. akik szolgáltatási és adómentességben is részesül­ tek." (Csetri 1999). A kormány fontos bizottságaiba magyar ember nem kerülhetett be.és gyümölcsöskert Lippay György érsek halála után hanyatlásnak indult. „Pax Habsburgica".. a földközösségek. hogy nem tűnt fel egy szenvedélyes tehetség. az elpusztult területekre betelepülő-betelepített nemzetiségek pedig fokozatosan kezdték elérni. mit tehetett volna? Gyakoriak voltak a célzatos perbe fogások. a velük való háborúskodás alatt. ill. mely még az ősi nemesség visszatelepülését is akadályozta (okmányok és pénz­ összegek követelése). ugyanakkor óriási birtoktesteket juttatott idegen katonatisztek­ nek és katonai szállítóknak (Baráth 1941). Sajnálatos. A gyümölcsészet helyzete Erdély Habsburg-hatalmi közösségbe kényszerítése után A termelőgazdálkodás keretei (társadalmi feltételei) Alapvetően változott meg a Kárpát-medence társadalmi. Az erdélyi nemesi réteg búsongva tekintett gyengülő pozícióira. Magyarország részei (Dunántúl. Sőt. hanem más fontos kedvezményekben is. „A Habsburg-hatalom szinte korlátlan lehetőségeket biztosított az udvar kivételezett hívei és hitelezői részére. 1867) viszonylagos békét. A török uralom idején erősen elnéptelenedett magyarországi területek benépesíté­ sére olyan telepítéspolitikát („Einrichtungswerk") érvényesítettek. A Mátyás korabeli négymillió helyett az ország népessége másfél millióra csökkent. A szabad földművesek és a viszonylag független jobbágyok helyzete súlyosbodott (megadózások. Hatása azonban tovább virágzott és szétterjedt az egész Kárpát"medencében. hogy a betagolás közel két évszázadnyi (1689-1857. városfejlő­ dése megrekedt. ha páter Lippai több „üdőt és pa­ pirost tölt" a még akkor „találtatott körtvélyekkel". hanem Kárpát-medence-szerte léteztek. a Dunántúl keleti fele. A magyar országré­ szek a megerősödött Habsburg-hatalom részeivé kényszerültek. A szabaddá vált földterületek tulajdonjogait egy birtokigényi bizottság ineoacquistica commissió) in­ tézte. ered­ ményezett. veteményes. nemzeti önállósá­ gukat azonban nem nyerték el. melyben „Ausztria mindenekfelett!" elve érvényesült könyörtelenül. Főleg a magyar lakta részek pusztultak el: az Al­ föld. majd felülmúlni a vérveszteségben leginkább érintett ma­ gyarságot" (Pálffy 2004). Felvidék. a nemzeti ügyeket is idegenek intézték (Baráth 1941).Pedig nagy kár! Az utókor hálásan fogadta volna. Mert ezek a „többek" nemcsak a „Felföldön". Erdélyben a Mezőség" (Bárczi 1996). amely csak az ide­ genek letelepedését tette lehetővé. A törzsnépesség tömeges fogyását a nemzetellenes közigazgatási rendelkezések 61 . népességi és gazdasági helyzete a törökök kiűzése után.. „A török kiűzése. Körükből kerültek ki a részükre többnyire idegen és ismeretlen helyi közösségek vezetői. amelyeket vagyonelkobzás követett. két évszázadon át folyamatosan károsodtak. Igaz ugyan. s a vonzóan megírt Posoni Kerioen a magyar kertészeti irodalom mara­ dandó alapjává öröklődött. még Erdély is elveszítette azt.. valamint a tizedbérlet megszüntetés). s ebből is magyar nem volt sokkal több egymilliónál. akik nemcsak jelentős birtokadomá­ nyokban részesültek. ezt azonban a magyar nemzet bizony keservesen megfizette. Az elvérzett Rákóczi­ szabadságharc után. Alföld) felszabadultak ugyan a török iga alól. aki képes lett volna „le-írnya" a szétszórtan meglevő adatokat. A csodálatos dísz-. „A Magyar Királyság oszmánok által 1526 után elszakított középső és keleti régióinak településhálózata és termelőerői. majd a Rákóczi-szabadságharc el­ bukása után az ország a legszörnyűbb pusztulás képét mutatta.

zavargásokat gerjesztve hátráltatta az új követelményeket kielégítő mennyiségi és minőségi termelést. Rákóczi György fejedelem meg­ gondolatlan hadjáratainak lett az áldozata. főleg a szászok. pajtáknak és gyümölcsös kertnek hasonlóképpen csak a helyei voltá­ nak." Helyükbe havasal­ földiek özönlöttek. 1978).. „A generálnak [Rabutin] nincsen semmi idegenebb.." (Apá­ czai Cseréj.).. istállóknak. Wesselényi István) a mai olvasót is megrendítően örökítették meg az akkori kilátástalan helyzetet. illetőleg kedvezményes alapításokat hajtot­ tak végre. igazságtalanság-.és állhatatlansággal van tele.. népszaporulat fokozódása). Erdély hagyományosan türelmes szellemiségétől (az 1568." (Wesselényi 1705). román nyelvű iskoláztatás kiszélesítése. 70 000 férfi. mértéktelenség. Ügyszintén a nép csaknem 10%-át ragadta el az 1717-1720-as évek közötti pestis (Köpeczi 1993). a tized bérlet (Trócsányi 2005). A központi szigorú ellenőrzésű.. templom. amikor reménye sincs. A Habsburg Birodalomba betagolódás utáni célzatosan (is) gerjesztett gazdasági és eszmei felfogásbeli létbizonytalanság nem kedvezett a távlati tei"vezést igénylő terme­ lőgazdálkodás korszerűsítésének. A birodalom népeinek célzatos megosztása következtében a meghasonlás állapotába jutott a honalapítás utáni állandó letelepedést és földművelést. majd német nyelvű) közigazgatás a magyarság tömeges elvándorlását idézte elő. Korabeli írástudók (Borsos Tamás. de még a románok részére is (jelentős közbirtokossági adományok. a természettudományok visszalatinosodása miatt azonban nem tekinthető kedvezőnek" (Nagy-Tóth 1998). „A legkevésbé szerencsés kézzel a gazdaságpolitika kérdéséhez nyíilt a Habsburgkonnányzat" (Köpeczi 1993). kevélység. polgári és vallásszabadság ki­ teljesítése. Erdélytől idegen termelési rendszer átmenet nélkül szakadt a társadalomra. „A szatmári béke (1711) után a termelőeszközök fejlődésnek indultak. főleg magyarok és székelyek) a II.. határőrezredek felállítása. valamint a népművelést megszen'ező keresztyén egyház. hogy annak határa nem volt. Ugyan ki ültet gyümölcsfát olyan korban.. 1700-1761 között számuk 250 000-ről 547 000-re emelkedett (mi­ közben hazájukban apadtak) (Asztalos 1940). Az önálló nemzeti gaz- 62 . S ez a szokatlan. hogy csak annak is szörnyű voltát nem tudom.. mint amilyen a gyümölcstermesztés. elfoglalá a nagy felfuvalkodás.. évi or­ szággyűlés kimondta. Az önkényuralmi hatalom korlátai között „a Felvilágosodás (17111830) haladást jelentett ugyan.és iskolacseréket. és még a gyümölcsfák is csak imit-amott voltának. az idegen elnyomást s a helyi vezetőréteg gyarlóságát.. l656). A majorház­ nak. elbizonytalanítva a viszonylagos egyensúlyban levő kapcsola­ tokat." (Borsos Tamás). „Erdélyország istentagadás-. „Mihál vajda [l601-ben]. „Sok faluk többnyire pusztán maradtak. Bethlen Miklós. a munkaeszközök még nem" (Gaál L.mellett háborús vesztességek és pusztító járványbetegségek is fokozták.. Apáczai Csere János.. míg nyugaton már árutermelés éiTényesült. 1609 esztendőben az szegény Erdély országa annyira prédájára juta az Báthori Gábor hadának. A híres kastélypark csak fél évszázad multán (1750) újhodott meg (Rapaics 1940). mint amikor kálvinista pappal va­ gyon dolga" (Wesselényi 1705).. oly igen szörnyen megdulatá-kóboroltatá Erdélyt. „Iszonyú terhe volt a szegénységnek és nagy panasza az egész vármegyében. a ma­ gyar anyanyelvű művelődés korlátozása. bujálkodás. Erdélyben a mezőgazdálkodás jórészt még önellátásra termelt (kivéve az állattenyésztést és a borászatot)." Másrészt pedig: „Az egész nemzetséget. hogy termését megkóstolhatja? „Amiolta a németek ott vannak [Bonchidán]. „az evangélium hirdetésének és magyarázatának teljes szabadsá­ gát") idegen (kezdetben latin. A gerjesztett vallási villongásokat kihasználva új bir­ tokfelosztást.. Erdély hadra képes lakosságának 10%-a (kb. a gyümölcsfákat vagdalták. micsoda fő tudná megírni. mindenféle fertelmesség" (Bethlen M. még létezett a földközösség.

piaci gyümölcstermesztés követelményének megfelelő fajok és fajták. hanem a szaporítóanyag. Ez időtől fogva árucikké váltak (Rapaics 1940). a magvak kialakulása. l675-ből. században is előfordultak a Székelyföldön. 1963). sohasem volt elegendő. metszések) következményei. Leroy csemetekertjei (I86O) előtt kellett legyenek oltványokat szaporító és nevelő kertek. Ennek alapján nagy valószínűséggel tételezhető fel. nagy valószínűséggel már ré­ gebben is léteztek. áru lett. az oltvány. az életfeltéte­ lek (elsősorban a talaj. nemkülönben a ker­ tészkedés módszerei ez után Nyugatról érkeztek a Kárpát-medencébe.daság és művelődés kibontakozását sújtó szigorú korlátozások csak a reformkorban (1830-1848). Míg a Sárospatakon s az erdélyi fejedelmi gazdaságokban meg Pozsonyban kibontakozott és fellendült ker­ tészkedés eredményeinek alkalmazása és további gazdagítása a válságos töiténelmi helyzet miatt megtorpant és fél. a gazdasági és társadalmi feszültségek ellenére. erclőiitásokban beoltott gyümölcsfák még a 20. bizonyára nem kereskedelmi célból. Bruno. 1997) gya­ nítható. gyümölcsös parkjaiba. A jövedelmező. ám fejlődésének fő tényezője a természettudományok ugyancsak meg­ pezsdült haladása és terjedése lett. majd pedig a kiegyezés után (1867) enyhültek. a csemete is kereskedelmi cikk. a fiatal ültetni való nemesí­ tett fa.és Franciaország területén levő akkori birtokain annak bizonysága. ami egyébként a gyakori lopásokból eredő pereskedésekből (Szabó T. 1995. hogy már a karthau­ ziak (1675). Bozótos. És nyilvánvalóan itt is elsődlegesen a tehetős nagybirtokos nemesség kertjeibe. „Az oltott gyümölcsfák elterjedése Nagy Károly (Charlemagne) frank császárnak a mai Német. A csemetekertek (faiskolák) meghonosodása A megváltozott birtokviszonyok és termesztési követelmények kényszerítő hatása következtében az addigi önellátó és többnyire önkezdeményező (családias. Sokat gazdagodott a növényismeret. a csíráztatás és a magvak általi szaporítás leltételei és előnyei a nemesítésben. A nemesített gyümölcsfa-oltványok árusítása céljából való tömeges szaporítására lé­ tesített első csemetekertet (faiskolát) a karthauzi barátoknak (a rendet 1084-ben alapí­ totta Szt. s végül a termesztési mesterséges beavatkozások (többszöri átültetés. A nehezebben megközelíthető. kezdetét vette (elsősorban az új földtulajdonosok birtokain) a kereskedelmi gyümölcstermesztés (Mohácsy 1954). A rend párizsi csemetekertje 1789-ig állott fenn (évi 30 000 frank jövedelemmel). Régente a gyümölcsfa-csemeték ajándékozás. Ezt az igényt elégítették ki a csemetekertek vagy faiskolák.és éghajlaü viszonyok) szabályozó hatása a növekedésre. és természete­ sen Erdélybe is. Csemetekertek. Ugyanis csemetekertekben szerzett megfigyelések és el- 63 . patriarká­ lis) népi tapasztalati nemesítés-kiválogatás eljárásával lassan tökéletesedő erdélyi gyümölcsészet jelentékenyen visszaszoiult. A Habsburg Birodalomba kényszerítés után. addig a nyugati békésebb országokban jelentősen előrehaladt. A. az ivaros szaporítószervek (a porzó és a termő) egymásra hatása. fajtanemesítés és választék-gyarapítás fel­ gyorsult igényének alapvető serkentője természetesen a sohasem kielégített fogyasztás volt ugyan. a franciaországi Chartrouse-ban) tulajdonítják. a megtermékenyítés időbeli tényezői.vagy háromnegyed százados lemaradást szenvedett. fejlő­ désre és a virágzásra. A francia forradalom utáni években a kertészetnek ez a sikeres ágazata a Leroy család angers-i birtokába került (1790). A nagyobb arányú gyümölcstermesztés. hogy már akkor megalapozták a csemetekertészkedést is" (Bordeianu és mtsai. szántóföldi gazdálkodásra kevésbé alkalmas tájakon folytatódott még sokáig. ami már akkori lét­ jogosultságát bizonyítja. De nem csupán a megtermett gyümölcs. cserélge­ tés útján terjedtek. illetőleg A.

illetőleg Erdélyben. igyenesek. szaporításuk közis­ mert lehetett. Merlet 1667.) „sok oltowant.. s mind igazabb. Rákóczi György a birtokgondozó­ nak Fogarasból 1639.: Vad oltouani.) településről említi. De mi­ ként a nyugati országok gyümölcsészeti történetében a tételesen feljegyzettek meg­ előzték a szórványos. oltványok metszésének és gondozásának az eljárásait adták meg (Etienne 1530.. Saint-Etienne 1660. vagyis a mezőgazda­ ságban elvégzendő munkák fejezetét ekként kezdte: „Ez dologra egy kis alkalmatossá­ got kapván. évi okirat Bráza (Fogáras vm. hogy a fejedelmi ker­ tekben csemetekerteknek is kellett lenniük.végzett munkák tapasztalati adatai nélkül nehéz elképzelni olyan alapvető. simák. ám a fejedelemasszony által ösztönzött termesztés alapját jórészt az önel­ látás képezte." Lorántffy Zsuzsanna beható kertészeti tevékenységére vonatkozó történelmi adatok (Nagy-Tóth-Fodorpataki 2000) meggyőzően valószínűsíthetik. azt valószínűsíti. Oltvani fak is vadnak. mint pl. 1997). közvetett adatolásű kertészeti létesítményeket. 1978. Saint-Etienne I66O. bár nem kereskedelmi célú szaporításának régebbi kezdeményezésére lehet következtetni. Saint-Etienne 1670). a nyugati országokból (Moi^va. Kolozsváron Bodor Pál 1812-ben.. fekély nélkül való legyenek.. 64 . éphéjjuak.." Csemetekertek nyilvánvaló megléte kellett ahhoz. Ezeknek az Erdély-szerte szétszórtan keletkezett és írásban megörö­ kített adatok mintegy összegezése és általánosítása jelent meg Apáczai Csere János Magyar Encyclopaedia (1653) c. ügy a magyar gyümölcstermesztés múltjából is a nemes facsemeték tömeges. vagyis a csemetekert biztosíthatta. Quintinye 166G). Van Mons 1765-1842 .és Szászország. kerittetett es ültetettetett uolt be sok szép Czemetekkel és oltovaniokkal. hogy az ültetendő oltvány az Encyclopaedia előírásának megfe­ leljen: „A tőkék [oltványok] egy kapanyélni temérdekek [vastagok]. egy évszázadnyi késéssel jelentek meg. évi csemetekertnek is tekinthető. Uy nöues vy oltás.. I. a kialakuló fajtákra jellemző s a nemesítés céljából fontos öröklött tulajdonságokat és a környezeti tényezők kiváltotta alkalmazkodásokat (Duhamel du Monceau 1762. amelyből mindig jutott ajándékozásra és cserére. Sickler 1794-1804. Tessedik Sámuel Szarvason 1779 után." Gyanítható. Knoop 1765). A. Egy sűkeréki (Szolnok-Doboka vm. Sárospatakon l632-ben a „Giümölcz oltvaniok[nak] gondviselője" Szilágyi István volt. mind hasznosabb. hogy a Drassóban (Alsó-Fehér vm. könyvében. hogy „Vagion egy io Eöregh [nagy] gyümölczös kert. Szikszai Fabricius Balázs Szótámb'dn (1590) előforduló sok kertészeti fogalom. holott az a megmondottaknál mind régibb. Csemetekerti oltványok folytonos megfigyelése és tanulmányozása nélkül nem állapít­ hatták volna meg és írhatták volna le az egyedfejlődés folyamán bekövetkező sajátos. hogy a gyümölcsfa-csemeték gyakoriak voltak.) az 1647-ben létezett meggyeskert melletti „io seouenyw kert Apró oltouaniok"-kal úgyszintén szaporítást szolgáló csemetekert lehetett (Szabó T. zal karóval kerített. nagyszámú gyümölcsfajt és fajtát írtak le (Bonnefonds 1651." tartalmazó kert 1582. amelyeknek szerzői: a gyümölcsfák. a történelmi helyzet következményei miatt a Nyugathoz képest. A csinálmányokról. Vitetni való vessző.) l627-ben volt „A var alat egj nagi zeölő az aliaban . Ausztria) pedig elsősorban kertészeket igyekeztek szerződtetni (2. Cseh János 1815-ben alapított csemetekertet. ma is figye­ lembe vett kertészeti művek megírását. illetőleg szedtek jegyzékbe (Le Lectier. nem hagyhatom a paraszti munkát (res rustica) is. Bordeianu 1963-1967)... magasak. Nemes gyíimölcsfa-oltványokat eladás céljából szaporító csemetekertek Magyaror­ szágon. Váralmáson (Kolozs vm. táblázat)." Egy 1637. Az oltouant meg foganitani. február 27-én kelt levelében írta: „Asszonyimk ő nga számára. hatékonyabb termesztési módozatokat sürgetlek (Serres I6OO). mellyet szegény megh holt Feyedelem Comissioiabul .cit. Márpedig a készenlétben lévő cserealapot csakis a nagyobb számú tarta­ lék. 1768. 1628. Hozattak ugyan gyümölcsfa-oltványokat Nyugatról is.

megírta Magyar Athenas (1767) címen az első magyar irodalmi lexikont és a Tudós emberekből álló magyar társaság (a Magyar Tu­ dományos Akadémia előfutára) megalakítását sürgette (1760). a nem­ zeti öntudat ébrentartásának és kiterjesztésének akkori eszköze lett volna. 1997). mind gyakoribbá váltak. Szolnok-Doboka vm. Schola Salernitana című köny^'ében foglalta össze egészségügyi szabályzat-gyűjteményét (magyaail l693-ban jelent meg). mellyet in A(nno) 1670 kezdettek Conalnj" (Uzdiszentpéter. Bod Péter. Erdélyország főor\'osa. Táblák szél<ei>n vadnak 15 meg fogont külömb féle Alma és Körtvely oltoványok. állandó zaklatások és dúlások miatt.).Minden jó oltovány ágakat szereztetni annak idején.). febr. a fokozatosan gyarapodó természetisme­ retek dacára sem." Majd egy 1784. olykor idegen (latin. A csemetekertek későbbi évekből való időnkénti okiratos említései is szemléltetik a megtorpanást. hanem írásban is igyekeztek népük javára gyümölcsöztetni ismereteiket. Kolozs vm. Szentjakab. 1993. Egy 1756. akkor is feltételezhető a mindig készenlétben levő vadalanyokat nevelő csemetekert.. „edj nagy Gyümöltsös-Kert . katolikus) támogatásával a nyugati országokban tanult értelmiségiek (papok. A. A különböző vallásfelekezetek (református. aki Leydenből (ahol az 174l-1743-as években volt egyetemi hallga­ tó) még mikroszkópot is hozott haza. majd még tíz kiadás).. A településen kívül létesített oltványos kertet említ egy l679-ben kelt oklevél: „Ez az Falu Erdeje között vagyo(n).) okmányba ezt írták: „Ezen Erdőnek közepe táján vagyon feles Alma és Körtvely Fákból álló Oltovány Gyümöltsös is. Köleséri Sámuel. ma kihalt) református lelkész. április 7-én: „Kis Máté érkezek Patakrul. l6-i levélben ez az üzenet volt: „Érkezek Szabó Péter Fogarasból. magyarigeni (akkoriban virágzó református egyházközség. évi szásznyíresi (Szolnok-Doboka vm. bíró uram el ne maradjon.. A néhány évtizeddel későbbi okiratokból sem sejthető lényegesebb előrehaladás a gylimölcsészct. tapasztalataikat." Még ha az akkor „oltovány ág. és a kezdetleges csemetekertet is. április 3-i levélben ez állt: „Kül­ döttem Fejeruarra az Őnagysága oltóágait. Kórod.. Úgy tűnik mintha a buzgó tudományművelés. unitárius. „A természettudományok fejlődése az 1750-es évek derekán szinte ugrásszeoí Erdélyben" (Köpeczi 1993). német) nyelven. ám a mostoha társadalmi­ gazdasági körülmények. feles külömb-külömb féle ótoványokkal tellyes' (1732. a megtervezett termesz­ tés kibontakozása és haladása lehetetlen volt. Kiemelke­ dőbb tevékenységet Pápai Páriz Ferenc. földdel be vannak csinálva. a Pax Cofpotis az az Az emberi Testnek belső Nyavalyáinak Okairól (1690. Kolozs vm. Köleséri Sámuel. A gyümölcskeitészet szinte önkéntelen meg-niegújulási kezdeményezései. Bod Péter. 1975. akár a csemeték évszázados hajtásai." Egy 1640. illetőleg a csemetekertészet vonatkozásában. tanárok. Leggazdagabb és eredményesebb ter65 .. Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi kollégiumi tanár és oivos.). oltóág" jelenlegi „oltógally" értelmezést kap.) oklevél­ ben ez áll: „a Veteményesnek majd mint egy közepette. feles apró oltóvánjokkal együtt" (1732. valamint la­ tin-magyar és magyar-latin szótárával (1708) járult hozzá a természettudományok mű­ veléséhez.. ebben sok szép oltványos fa. eleven hiuszt és oltóágakat viszen. Societas Agriculturae (az Erdély Gazdasági Egyesület csírája) létrehozását indítványozta és ter\'ezetet készí­ tett az előnyös papírgyártásról és bőrcserzésről. a gyümölcsöskert létesítésének a szándékát. „ezen gjumolcsös kertben vannak alma és szilva fák. Fridvalszky János a ko­ lozsvári jezsuita akadémia tanára egy mezőgazdasági egyesület. Fridvalszky János (1730-1784) és Benkő József (1740-1814) fejtett ki. oltóágakat viszen Patakra." Egy 1648. ezen okon neveztetik Oltoványos Erdőnek" (Szabó T." Majd 1648. A na­ gyobb (feles) számban említett oltványok jelezhetik egyaránt a felbukkanó kezdemé­ nyezést. évi branyicskai (Hunyad vm. oivosok) hazatéive Apáczai Csere János törekvéseihez hasonlóan nemcsak szóban.

Nem írt a gyümölcsfák szaporításáról (még az 1999-ig kéziratban maradt Tratissilvania speciali±>2. almákban. körte-. igazából azonban Udvarhelyszék. Belföldi faiskolák nélkül nem fejlődhet magas­ ra a magyarországi gyümölcstermesztés" (cit. melynek falvai többnyire rendben beültetett gyümölcsösökben.és körtefajták Csík. Segesvár és Marosszék. Ültetvénye és gyümölcsiskolája a Házsongárd felső részén feküdt.." Saját kertjében több mint 400 gyógynövényfajt termesztett. közvet­ lenül hathatósan serkentették a jövedelmező g^áimölcstermesztés megalapozását. még sürgetőbbé vált a gytimölcsészeti szaporítóanyag helybeli megtermelése. nyilvánvaló bőségben mégis Medgyes. • Bodor Pál ( 1773-1828) „Erdély legkiválóbb gyümölcsésze e korban" (Rapaics 1940) Jénában (1795) és Göttingában (1796-97) tanult. a szarvasi kert. Mivel azonban a külföldi fajták sok esetben nem alkalmazkodtak a hazai környezeti és éghaj­ lati körülményekhez.és eperfatelepítés. meghatározó jelentőségű gyümölcstermesztési következménye vált sürgetően időszeitívé. dióban. selyemhernyó­ tenyésztés) létesítette Szarvason (45 holdas birtokán) 1779 után az első eredményes. körtékben. és Bécsben is tájékozódott. szilva-. Hazajőve. Fő míjve. század folyamán megjelent természettudományos munkák. elsősorban megismeitetési. Rapaics 1940). „Ko­ lozsvárt az első rendezett gyümölcstenyésztést Cseh János kezdte meg az 1700-as évek végén. méhészet. Kolozsvárt pénzügyi tisztségviselő volt. melyet Nyugat-Európában nagy érdeklő­ déssel fogadtak (a haarlemi Tudós Társaság tagjává választotta). meggy.. a 18. lóhere. Bodor Pál lépett fel alaposabb készülettel" (Nagy F. szülővárosában. Feles mennyiségű gyümölcsfa-oltvány növelésére sok sikeres.és lucernatermesztés kezdeményező. hogy már 15 000 fát neveltem magról.és mezőgazdasági iskolaalapítás­ sal közel egyidejűleg. Gyakorlati gyümölcsészként 66 . Linné kettős nevezéktanát a növé­ nyek ismertetésében) és a termesztett gyümölcsfajták elterjedéséig.és galagonyafákat. 1852). A Habsburg-uralom gazdasági-társadalmi rendszere szerinti Kárpát-medencei át­ rendeződés. Erdélyben is kezdetét vette a korszeixí gyümölcstermesztés. hogy „mivel az idegenből hozott fák nem akartak tenyészni. tömeges szaporításra alkalmas csemetekertet. századvég-18. Több évi kísérletezés után ő is tapasztalta. Nagy igyekezettel gyűjtötte össze és írta le az akkori Erdély minden természeti értékét. A szüntelen viszontagságok hatására önkéntelen hagyománnyá állandósult megma­ radási újrakezdések eredményeként.és poroszországi tanulmányok) mezőgazda (talajjavítás. kajszi-. a bányászott kin­ csektől a növényvilág fajaiig (elsőnek alkalmazta C. s ez a kísérletem olyan jól sikerült. amelyeket mindig keresnek. nemkülönben szerzőik közéleti tevékenysége. alma-. Elsődlegesnek tűnt az eladdig különleges­ ségnek tekintett és csak a nagybirtokos (főleg idegen eredetű új)nemesség részére el­ érhető külföldi fajtagyarapltó anyag behozatalának a szélesebb könívé tétele. elkezdtem magról nevelni eper-. század végére állandósultnak tűnt. Halaszthatatlanná vált a hazai csemetekertek létesítése. édes [cseresz­ nye?! és saván}"!! meggyekben. jól kép­ zett (szász. Az Erdélyben (Magyarországon) a 17. Cseh János után ör. mert olcsók. továbbá tömeges párisi és hasonló négy vagy öt alma­ fajtában hasonlóan bővelkednek. akác. de használati célból is. annál is inkább.és Gyergyószék mellett és más tájak mezőin Erdély-szerte majd mindenütt gyakoriak. A gazdasági átrendeződésnek néhány. mert köztudottnak tartotta. két emberöltőnyi forrongás után. a Transsilvania sive Transsilvaniae Principalus (Erdély avagy Erdély Nagy­ fejedelemsége) 1778-ban jelent meg (latinul). Tessedik Sámuel (1742-1820) evangélikus lelkész.mészettudományos munkásságot végzett Benkő József középajtai református lelkész. szilvákban. Folyovics István úr szomszédos kertje egészében a Cseh János iskolájából keililt ki. de kibontakozni kép­ telen kezdeményezés volt.n sem) talán. Munkája ma is tiszteletreméltóan társa­ dalmi szolgálati indíttatású volt. „A különböző fajú termesztett alma.

hogy kiváló minőségű gyümölcs67 . gondosan megvizsgálva. 22 körtvély-. 3 meggy-. Schütz József a Házsongárdban. és megkezdődik az üzleti g^áimölcsészet" (Rapaics 1940). Az erdélyi gyümölcstermesztés helyzetét 1842-ben fel­ mérő Nagy Ferenc 1852 decemberében Kolozsvárt már gyümölcskiállítást rendezett.. 38 körte-. hanem a szomszédos havasalföldi tartományok ebbeli szükségeinek megfelelő nagy mennyiségű készlettel bővölködnek.) és csemetefajszáma is kissé meghaladja a Bodor Pálét: 45 körte-. Kronstádler József. fajtagyarapítása a katalógus ismételt kiadásait (1825) tette szüksé­ gessé. Mellyek Kolo'sváratt a' Cseh János' Koronahegyi Keiíében.. 3 szilva-. ezerenként küldi a' kész oltoványokal Oláhországba. Háromszéken nevezetes a' b.és csemetekert-telepítések. Tiszta és egyenesen útbaigazító katalógusa örököseinél vagyon.. 's költséggel szerzett.. jegyzéke három esztendővel később jelent meg: A' ludósabb kerti Gazdák által szánnazások Tartományaikból. Kovács Mihály a Békás szőlőhegyben" (Nagy F. Terjedelme (22 old. 1834 . Ugyanis a re­ formkorban megélénkült természettudományos művelődés. szaporíttatott gyűjteménynek Lajstroma. Bodor P. „Torda vármegyében Abafáján.üzletileg foglalkozott oltványszaporítással. mert 1812.. számában írták. 8 cseresznye-. 1833 .. öszve-szerkesztetett. betses tíílűjdonságii gyttmölts termő Tsemetékhöl. Szolgalom. Szász Régenben .. Eddig 32 körte.és 56 nemes almafajokat bír ezen iskola" (Nagy F.): 40 alma-.és fajtaazonosítás és -elterje­ dés a következő években is folytatódott és a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola meg­ alapítása (1862) után rendszeressé vált..... némi lehetőséget biztosított az önálló szellemi élet megnyilvánulásá­ nak (Bereczki Máté életműve). Brassó vidéke . örökölte s ez utóbbi 20 év alatt Kv. nemesebb alma. Noha Cseh János kertészete megelőzte Bodor Pálét. Miké Sándor. birtoka a brétfői hegyen van. S valóban egymást követik a gyümölcsös. Purczell által alapított plántaiskola Kézdivásárhelyen . A csemete­ állomány változása. mint politikamentes esz­ mei tevékenység. amely 1869-től 1945ig jelent meg. kertje. „A szász atyafiaknál N. Sz.londoni származású fajta. Kolozsvá­ ron „Egyidőben állítá be kertjét a Házsongárdban Dobay György. 's Fákból.és 33 téli körtefajtát mutatott be. de meg nem törte. Sárpatakon. A kolozsvári csemetekert-alapítások s általában az itt elkezdődött tartósan felélén­ kült és elterjedt gyümölcstermesztés meghatározó jelentőségűnek bizonyult. 1842). gyümölcsgazdálkodás nálunk is. Ettől kezdve a csemetekertekre vonatkozó említések egyre gyakoribbá válnak Erdély majd minden vidékéről. Brassóban. a' városban nagy kiterjedésű 's rendszerezett oltoványiskola . A gazdatársadalom szakszerű tájékoztatásának és művelésének fontos tényezője volt az Erdélyi Gazda folyóirat.. 1853).és 12 cseresznye.. A nagyarányíian kibontakozott erdélyi gyümölcsészet lendületét a szomorúan vég­ ződött 1848-49-es szabadságharc ismét hátráltatta. nagy Gond. szeptember 1-én Kolozsváron már kiadta első csemeteár­ jegyzékét. Szászsebesszék. 19 szilva. Ennek 1870.tetemes bellweileri.. 1953). illendő áiron megszereztethet­ nek. Sinken. „Ez a ha­ tárvonal a régi és az új magyar gyümölcsészet közt.és 4 meggyfaoltvány volt felsorolva a jegyzékben....és meggyfajta felsorolását tartalmazza. l6 cseresznye-.. 11 szilva.. 1815. 1853). Sebesben társulatok által alapított gyümölcsfais­ kolák nemcsak a szász föld. [Ko­ lozsvár] szinte egyedüli tekintélyes pomológusává emelkedett" (Nagy F. és tett próba. évi 18. amelyen 160 alma. ez idei Tavaszkor. Vele bezánil a régi familiáris. 's körte kész oltványokat találhatsz. Fogarasban. 1829-ben a hazában található mindennemű gyümölcsökből.. 2 barackfaj­ ta. Néhány évvel később (1819) kiadott El-aclő t'álogalott gyümölts fa oltványok Inistroma már bővebb (18 old.. gyümölcsiskolát állítottak fel. Házsongárdi kertjét nem sokkal hazatérte után létesíthette. Könyvészeti ritkasága miatt Rapaics (1940) teljes egészében közölte. 's tapasztalás után. naspolya és szederj [eper] oltványt ajánlott megvételre. Kétvizköz Darnoczy kert.. Ebben 34 alma-." (Nagy F. A faj... A kertalapító „apa hajlamát ifj.

töi^vénycikk 46. sikulai és sóvári. 100 darab meggyfa. téli aranypármint. §-a értel­ mében a községi faiskolákban termesztendő gyiimölcsfajtákul a következők állapíttat­ tak meg: almafajok: batul. Régi erdélyi gyümölcsfajták csemetekertje A csemetekertek létesítésére vonatkozó országos rendelkezés helyi végrehajtásának mozgalmas történetét jellemzően szemlélteti Énlaka (Marosszék) csemetekert alapítása (Szávai Márton ny. kör­ tefajok: téli esperes. a Kolozsvárt: 9 ha. germensdorfi és májusi cseresznye. ha a kerítést „újra kell csinálni". és 100 000 vadcsemete.]" „Faiskolák teniletük kétharmadrészében lehetőleg csak szederfa. tournay arany alma. Szilágy vármegyében „Az 1894. bosc kobakja. Ez a felismerés és meggyőződés szükségszeiTjvé tette a csemetekertek létesítésének a kiterjesztését az egész országra.. nov. mégis a nép szívesebben ültette. A Tömleccseréje nevű határ­ részen a Közbirtokosságnak volt 6 ha földje. Ezenkívül állami csemetekert volt: 'l'ordán. rendelete: -A csemetekeretet szabályszerűen lássa el a Közbirtokosság. Zilahon és Sepsiszentgyörgyön. s természetesen Magyarországon mindenütt (DarányiSchilberszky 1900). A kénben „100 darab almafa mind eredeti eidélyi faj. desportes érdre.. Fogarason: 12 ha. melynek tűhasználatát mindig elái^verezték." Az állami hatóságok által szorgalmazott csemetekertek iránti (miként egyéb rendel­ kezésekhez is) tartózkodó bizalmatlanság általános szokott lenni a falusi nép körében. Az országos Erdőfelüg>'előségtől 1897-ben érkezett utasítás elrendelte. Kecsetkisfalud 68 . áyeni szilva.csemeték Nagy Ferenc tanár úr lordai gyliniölcsiskolájából vásároUiatók. dargenson. Zilahi korai és a legjobb magyar kajszi-barack (. évi XII. tanító oklevélkivonatokból készített jegyzete). vagy csatlakozzon a központilag létesítendő csemetekerthez". motyó körte és nyári esperes (dinnye körte). téli vajoncz. s az eredeti kiváló tulajdonságok nem én-'ényesülnek minden esetben.) a földesúrnak képzett kertésze volt (Szélesi István). hogy „A községi faiskolakert űjracsinálása költségére 20 szálfát kell adni". ig. cseresznye: Schneider késői. Ennek eredményeként 1892-tül kezdve magánlétesítmények mellett Erdély-szerte állami csemetekertek létesükek. cramíord (amerikai Kovács-féle). Monóban (Szilágy vm. gondozta a maga oltotta csemetéket. esperen bergamatte." „Zilah és Szilágysomlyó szakképzett kertészeket köteles alkalmazni. akkor a régi legalább 30 éves lehetett (kb. okt. hogy a N>aigatról hozatott csemeték egy része jelentékenyen megváltozik az erdélyi talaj. Csak miután valóságosan is meggyőződött valamely eljárás ígéretes voltáról. s ennek keretében Erdély minden földrajzi tájára.. mely a legjobbnak talált" (Anonymus ISTOl Az egyazon gyümölcsfajta hasonneveinek a sokasága isméteken azt a korábbi fel­ ismerést bizonyította. 1879-től). szilvafajok: besztercei (muskotály vagy közönséges). A második határozat elren­ delte: „Az említett területen 400 diófának likat kell ásni. dió.és éghajlati feltételek következtében. Márpedig. hardenpont. 17-i első határozat szerint a kapott összegből „Az iskolás gyemiekeknek a megkívántató szükséges könyveket vásárolnak". A \'égrehajtást kormányrendelet tette kötelezővé.. tenyésztendő. 67 000 oltott csemete. barack: Kary. A többi köz­ ségben a néptanító gondoskodik la faiskoláról]" (Somogyi 1907). erdei vajoncz. Lúgoson: 17 ha. 200 darab körtefa Gregoire-féle legelső ranguakból. és 60 000 vadcsemete. 12-i határozat kimondta. Az 1905. 23 947 oltott csemete." Egy 1909. 70 000 oltott csemete. hogy a „Védhelyek makkal vagy csemetékkel ültettessenek be". fogadta el azt. A csemetekertek országszerte (nem csak Énlakán) való fokozott használatának és fejlesztésének következményét bizonyítja „A Magyar Királyi Erdőgondnokság 607/1912.

iiegy. melyeknek következtében a faluközösségek közös használatú élőföldjeit („élését"): erdő. különleges fajta létrejötte köszönhető ennek a bensőséges gyümölcstermesztésnek. 19 őszi és 96 téli al­ mafajtát. Hasonló nemes buzgólkodás más községekből sem hiányzott. Ugyanazon korban Mária Terézia olyan úrbéri törvényeket (1767) vezetett be. A korszerű csemetekert létesítésében igen figyelemreméltó Szávai Márton kezde­ ményezése. A kertészet 1938-1939. A falvakban elment igen gyakran ő maga a székely gaz­ dákhoz. elküldött oltóágéit". mind pedig mennyiségben szaporítani kíván. aki a kommunista rendszer bukása után visszakapott kertjében (Malom­ kert) megalapozta a régi. 1922-ben) ekképpen emlékezett a régi gyümölcsészetre: „lia apám egy jó fát meglátott. több gyümölcsfája. Ezt tanúsítja a két világháborti között a Nagyenyed melletti sikeresen gazdálkodó csemetekerti ma­ gánvállalkozó is. saját kezével nemesítette fáikat" (Fülöp 1970). évi katalógusa 13 nyári. világháború és annak számunkra szomorú vége megváltoztatta ugyan a köz­ igazgatási viszonyokat. mező. aki „Nemes fáiról egész életében ingyen osztogatta az oltógallyakat. Ennek keretében bontakozott ki mind a nemesítés. mindazonáltal a fellendült gyümölcstermesztés évtizedekig a kiépített pályán haladt. hagyományos menete. 13 őszi és l6 téli körtefajtát ajánlott megvételre. oly mértékben. mind pedig a fajtagyarapítás és a tájak. Sok értékes. legelő. illetőleg ökológiai feltételek szerinti fajtaváltás. Magyari Domokos papsága idejében) létezett kisebb-nagyobb csemetekert.. valamint 16 nyári. Trees for Life tagjává választotta) előreláthatóbbak és élelmesebbek vol­ tak. Az I. Szávai Már­ ton elődje) 1923-ban kötelezettséggel vállalta az iskolákért gondozását. amelyet mind fajtaválasztékban. Az erdélyi gyümölcstermesztés terjedésének és kiválogatásának. gyümölcskedvelő társa kérésének. gyümölcsfaj­ tája" (Larcher Károly ny. síkság.és népességi viszonyait. A kiterjedt birtokadományok­ ban részesített nagyszámú betelepített idegen és a behódolt régi birtokosok a hatalom­ hoz hű. Az angolok (Frank P. de folytonossága meg nem szakadt. A korszerű gyümölcstermesztés kibontakozása A Rákóczi-szabadságharc leverése után létrejött államrend jelentősen megváltoztatta a magyar országrészek birtok. önkéntelen fajtanemesítésének ez volt a hosszadal­ mas. Ilyen volt Gegesen (Marosszék) Kis József. hogy versenyezzenek: „kinek van szebb faiskolája. Erdélyben a 20. század első felében a legtöbb egyházi (papi) kertben (Monóban. aki szívesen tett eleget törekvő. barack. új földesúri réteget hoztak létre. század utolsó évtizedei óta a csemetekertészkedés lendülete folyamatos volt mind a jelen időkig. vizes. hogy az egész Kárpát-medencei várható igényt kielégíthesse. ahol a konfirmándusokat oltogatásra is tanították. Mettheus Ltd. Régente minden faluban volt (talán még ma is van) egy-két oltogató ember (többnyire a tanító). A 19. meggy) és dísznövény-csemete mellett (AmbrosiFischer 1939). A szerényebb birtokkal rendelkező gazdálkodó csemetevásárlási lehetőségei is korlátozottak voltak. szántó. ősi erdélyi gyümölcsfajták cseinetegyüjteinónyót. de közismert bizal­ matlansága is az általa meg nem tapasztalt dolgok iránt mindig fenntartották az önálló kezdeményezésű gyümölcsészetet. A háboai után Énlakára került tanító (Nagy Ferenc.(Marosszék) szülötte (Szélyes János. mert már szállítottak Énlakáról őshonos csemetéket. Rugonfalva (Udvarhelyszék) tanítója (András Albert) arra szólította fel Kobátfalva (Udvarhelyszék) tanítóját (és más falvakét is). egyéb gyü­ mölcs (szilva. cseresznye.. fizikatanár közlése). A hagyományosan népi gyümölcstermesztés háttérbe szonilt. szül. nádas 69 .

hanem a politikai viszonyok miatt" (Gombocz 1936). „Míg a földesurak nem látták magukat a tőlünk elfoglalt birtokaikba megerősödve. „Az országban szétszórtan élő írók és tu­ dósok elsősorban az ismeretek terjesztését. Horea-lázadás. az úrbéri rendezés után „a faluközösség élőföldje mintegy felére zsugorodott" (Köpeczi 1993. Csak szellemi szinten érvényesült. Ugyanaz volt a sorsa 1999-ig Erdély természeti-gazdasági értékeit feltáró hatalmas mű­ vének is. műveletek. eszmei té­ ren a reformok követelése mégis folytonos volt [lásd A felvilágosocláslól (1711-1830) a reformkorig (1830-1848) (Köpeczi 1993)1. A mezőgazdaság korszenjsítése legfőképpen az idegenből behozott növény. hagyományossá öröklődött eredeti népi gazdálkodási eljárások. a gyümölcsészet korszerű kibontakozása nálunk is a széleskönjen haladó természettudományokkal és a fokozatosan árutermelővé váló mezőgazdasággal egyidejűleg jelent meg. És miként más európai országokban és a meg­ előző korokban. ellensége lett minden reformmozgalomnak" (Baráth 1941). aki az or\'oslásnak akkor még legfon­ tosabb anyagait képező növények nagyon összekuszált ismereteit szedte áttekinthető rendszerbe. vagy nevetlen és ismeret­ len fajokat. ugyanis „I. melyek által pontosan meghatározhatókká lettek. amely a magyar országrészek megújuló mezőgazdaságát.. sajnos.. A törekvő tehetségek támogatásának elhanyagolása indo­ kolta azt a szomorú következtetést.] szívfojtó érzés volt látni.. „Az ember nem is hinné milyen gazdag ez az ország új és ritka növényekben". S ebben elsősorban a szászság volt a kezdeményező (Köpeczi 1993). hogy „Két és fél évszázad folyamán Clusius (l609) óta a magyar flórakutatás nagyon keveset eredményezett. s ennek folytán még gátlásmentesebb lett a nyugat-európai hatás. szenvedélyesen elkötelezett tudósa volt a Kárpát-medencei növényvilágnak. kiadói támogatás híján. Még az árte­ rekből is földesúri majorságok lettek. A kialakult nemzetidegen társadalmi rendszerben lappangásra kényerültek a cse­ lekvésre ösztönző. nevelési értekezések és szépirodalmi témák között" (Jancsó 1969).. Első erdélyi követője Benkő József volt. természettudományi. A gyakori felségánilási perek s a népfelkelésektől (Jakobinus-mozgalom. a Flóra Transsilvanica 1784-ben már készen volt. a tudományok és az irodalom kibontakozá­ sát tartották szükségesnek. illetőleg azok eredményeként valósulhatott meg. A kor kiemelkedő természettudósa C. A közjó (gyógyítás. Szakmailag alaposan felkészült.." Az enciklopedizmusra törekvés miatt „alig van különbség a bölcsészeti.és állatfajok és -fajták meghonosítására szűkült. akinek az ország növényeit ismertető munkája. melyek 70 s 80 esztendők alatt nevelkedlenek fel oly nagyra edgy két óra alatt mint pusztíttatnak el!" (Andrásfalv)' 2004). illetőleg a földesurak ellenőrzése alá vonták. Ebben a kényszernyugalmi helyzetben „a magyarság európai keresztény kultúrkörben való megmaradásának egyetlen reális lehetősége a Habsburg Birodalomba való integráció volt" (Fálffy 2004). s ennek keretében gyümölcsészetét meghatározta. Andrásfalvy 2004). ismeretterjesztés) érdekében kertemben . írta egy levelében 70 . amelyben egyéb javak mellett. a Füvek számát hat százig felszaporítottam". de nem a tehetségek hiánya. • A magyar Linné Kitaibel Pál (1757-1817) volt. kéziratban maradt. Ferenc császár (1792-1825) hadat üzent a felvilágosodás egész szellemi tartalmának .nagymértékben csökkentették. Linné. Ott is állandó fe­ nyegetettségben. hogy a mint atyáink tedies munkával kiirtatott s megtisztí­ tott Földön plántált és oltott szép fák. egymás után mind kivagdalták szegény Hazánk népének élelmet adó drága gyümölcsfáinkat [. az akkori gyümölcsöket is tájanként említi meg. Kettős elnevezéssel látta el az eladdig több nevű. 1784) való félelem megtörte ugyan a nemesség ellenállását.. 1760. Az önkényuralom szorításában vergődő Magyarországban a „felvilágosodás" (17111830) felemás állapotban maradt. „A műveltség társadalmi csoportképző erő lett" (Köpeczi 1993).

a mulandó vagy megmaradó külső változások részletekbe menő le­ írása helyett. korának természettudományi színvonalán. Az öröklött változékonyságot nagymértékben fokozták a földrajzi elterjedésből adódó eltérő környezeti feltételek.. Vilmos. és serkentőleg hatott te­ vékenységükre. Valóságos versengés jött létre. és a Kertészeti Füzetek címmel szakfolyóiratot jelen­ tetett meg (1857-1859).. hogy az 18481849-es szabadságharc utáni idegen elnyomás dacára a Kertészeti Füzetekben közök tanulmányok nem idegen nyelven (miként Benkő Józsefnél latinul. a szülők tulajdonságainak az át­ örökítését. Éppen ezért további feladatul „alaposabb élettani megismerésü­ ket szorgalmazta a magyar viszonyok között" (Rapaics 1940). Jelszavává vált: „ke­ vés. Itt nem csak lehetséges. Az eredeti élőhely­ től eltérő éghajlati feltételek között ugyanazon fajták is jelentős különbségeket mutat­ tak. Szerinte a ma­ gyar gyümölcstermesztésnek egyik legnagyobb hiányossága a mi viszonyainknak meg­ felelő téli körtefajták. A csemetekeitek tömeges termelése eredményezte a gyors leírást. Ez a versengés a g\liniölcsészeket is megérintette. csupán látszó­ lagosan gyarapodott. „A rendetle­ nül kavargó elmeiből kikristályosodva. ír le több rendszertani egységet. hanem makacs következetességgel magyarul jelentek meg. Az akkoriban már nagyszámú (Magyarországba is betele­ pített) köitefajták közül Entz Ferenc csupán 12 fajtát ismertetett és ajánlott: Kármán körtét. Pisztráng körte. hogy ki jelez. megismertetését. Entz Ferenc (1805-1877) is. a korszeití magyar gyümölcsészet megalapítóinak egyike. Ezt a növénygazciasságot igyekeztek l'ekárni a nyomában elinckilt buzgó botanikusok. valamint a l'ajtaszám-gyarapodást. termesztés érdekében. A fajták száma. És hogy az általa elgondolt kertészeti művelődésnek. Napóleon. ker­ tészeti társulatot szeivezett (1853). Téli esperes. illetve azok megváltozását. tudományos érdeklődésnek folytonossága és gyakorlati termesztési haszna biztosítva legyen: kertész iskolát alapított (1853). amelyeknek leírása. ekkor már a nemzeti élet szerves része ked­ ves magyar nyelven. minden faiskola megrakodott kiválónak mondott fajtákkal. A gyüniölcsismeret haladásának a növénytani kutatásokból eredő ösztönzését a csenietekeitek alapozták meg. Ezt ismerte fel. bőségesen kedvezett a szerzői hiúság kielégítésére. Ezen korszakos kezde­ ményezésen „épült fel a célszerű magyar gyümölcstermesztés" (Rapaics 1940). Lippai János: Posoni 71 . Fejér őszi vajkörte. illetőleg ökológiai kísérleti tanulmányozását. „A nyugati országokliól már minden kertészet. az eltérő életfeltételek a gyümölcsfajták önkénte­ len kiválogatódását idézik elő. Hardenpont.(Goniljocz 1936). hanem szükséges is volt meg­ figyelni és feljegyezni a magvakból kihajtott vadcsemeték növekedését. megkülönböztető fajtajegyeik megjelenését. Diel vajkörte. Egri körte. a múlt század közepén így lép elénk a reform­ kor után megújhodott magyar kertészet is. akárcsak a növényrendszeitani tanulmányokban. [A kertész] a gyümölcsfajták neveinek tenge­ rén nem tudott tájékozódni. Kolmár (= Manna) körte. majd aztán a beoltás utáni további fejlődésüket. ennélfogva is. az elsők között. a ternielögazdaság ezen ágazatának haladására. a fajták élettani tulajdonságait nem ismerte" CRapaics 1940). Orvosélettani felkészüksége és kertészeti tapasztalatai alapján is szorgalmazta a gyümölcsfajták mélyrehatóbb megismerése céljából azok növénytani. A fajtaismeret elsődleges he­ lyei ugyancsak a csemetekertek. hogy a táj. Izambert. Az árutermelésre is berendezkedő földbiitokosok igényeit leghamarabban és legígéretesebben Európa-szeite és természe­ tesen Magyarországon is a csemetekeitek elégíthették ki. Örökké követendő nemzeti elkötelezettség. s főleg pedig az eredeti. Ármin. az eredményesebb telepítés. de értékes fajtát ültetni". vagy Kitaibel Pál­ nál németül). sajátos. szerveiknek alakulását. A különböző környezeti feltételek létrehozta változások tapasztalata eredményezte azt a fontos megállapítást.

sajátos történelmi időszakok. Bágyi Joó I. lószemű. Simonkai L. A történelmi-társadalmi következmények kiváltotta sajátosságok idővel eltűntek. Az erdélyi növénytani ku­ tatásoknak. haladását döntően határozta meg több gazdasági-társadalmi kö­ rülmény. már csak Erdélyben őrizték. gyakorágu. amelyek Kitaibel Pál nyomán J. Ezekben maradtak meg a korabeli írásokban említett régi erdélyi g^áimölcsfajták. Gy. Némelykor a Kárpát-medence földrajzilag összekapcsolt többi tájegységétől az elszakadásig elkülönítő volt. elein érő és vackor. Itthoni alapfeltételeit azok a fejedelemség korában létesült gyümölcsösök képezték. A Lorántffy Zsuzsanna korában felélénkült termelőgazdálkodás. A természetes környezet kü­ lönbségéből eredőek. Ezek megmutatkozhattak a külfölddel való kapcsolatokból eredő fajtaváltozásokban. Egy Erdőszentgyörgyre vonatkozó. diófa. Önállósága elvesztését követő idegen elnyomással sújtott és belső viszálykodásokkal is terhelt (meghamisított „felvilágosodás") Erdélyben a 18. amelynek idején a gyümölcsészet is éledni kezdett. szilva: besztercei. aki a „Sárospataki. valamint a történelmi helyzetekből adódó gazdálkodás színvona­ lában. Ezeknek a történelmi időszakoknak az értékelése tekintetében nem alakult ki egységes álláspont sem régen. annak keretében csupán ármeneti jelentőségű­ nek tekintették. társadalmi­ lag is elkülönülve a tulajdonképpeni Magyarországtól. kerek vagy sárga. C. a Kárpát-medence egészéhez viszonyítva. hogy az erdélyi gyümölcsészet a régi magyar gyümölcsészet folytatása" (Rapaics 1940). a Gyu­ lafehérvári vagy akár a Fogarasi kert"-et megírta volna. század második felében állandósult egy kényszer-nyugalmi állapot. nemkülönben művelődése olykor valóságos vagy vélt sajátos szakaszokat élt át. értékesként megmaradtak. amelyek gyümölcsészetünk múltjához igyekeztek fűzni jelenét. G. nemcsak politikailag élt évszázadokon át önálló életet. E korban ugyanis azokat a hagyományokat. azt vélheti. Az erdélyi gyümölcsészet haladásában is előfordultak. édes. Soó R. Janka V. paris. Csűrös I. körtvéj: méz..évi okiratban megörökített fajtanevek: „Gyümölcskerben: alma: vajas. kertészet és gyümölcsészet Erdélyre s a Felvidékre is egységesen kihatott és volt olyan jelentős. mint amilyen Lippai János volt. A jellemző „erdélyies" sajátosságok dacára a döntő történelmi folyama­ tok Kárpát-medencei konvergenciája évszázadokon át megmaradt. tereptanulmányaiban nagy teret kaptak. Amit ed­ dig megtanultunk a magyar gyümölcs történetéből. Történelme folyamán Erdély termelőgazdasága. mosolygó. muskotáj. zöld. amelyek a hadak járásakor nem pusztultak el . F. mint eddig sokan tartották is. hanem tudományos életében is külön utakon járt" (Gombocz 1936).. sem napjaink­ ban. kétszáz esztendőn át a Kertészeti Füzetek kiadásáig a „ma­ gyarnak nem volt semmiféle kertészeti kézikönyve" (Rapaics 1940). Wolff. világosan mutatja. tár­ gyuknál fogva természetszeriíleg bizonyos sajátosságokat mutattak. kiválogatás révén. általános értékű növénytani műveiben összegeződtek. miközben azonban huzamosan változott a népességi összetétel. zsib. máskor. árpával érő. Baumgarten. apró. s aki nem ismeri a magyar gyümölcsészel egész történetét. M. hogy hiába szállottak vele szembe az erdélyi pomológusok. piros..Keii]ének megjelenése óta. „Erdély a Királyhá­ gón túli testvérhaza. hogy Erdély valamely különleges gyümölcsterület az országban. Fuss. Az ilyen félreesőbb települése­ ken a gyümölcsfák többsége még mindig a hagyásfák. 1743. Hiányzott azonban egy olyan elhivatott személyiség. fojtós... V2 . fejér. cigány. muskotáj. Nyárády E. Ugyanis tájszerkezéti sajátsága­ ik dacára egyazon gazdasági-szellemi rendszerbe tartoztak. „Olyan nagy volt a múlt [19. Újraéledését. brassai. majd újabb válságok után megváltozva ismét előálltak. Schur. húsos. mint a pozsonyi érseki kert. vagy azok sarjadékából eredő vadhajtásaiba és a vad csemetékre oltogatott ősi gyümölcsfajták lehettek. téli. tángyér.] század első felében a nyugati hatás. Ezek a külön utak végül is Jávorka S. sós. az éghaljati-talajtani feltételek kiváltotta elté­ rő fajtaminőségben.

T. körte-. 32 cseresznye-. Benkő József Erdély-leírásaiban is természetesen gyakoriak a gyümölcsfák említése.és Gyergyószék mellett és más vidékeken is Erdély-szerte majd mindenütt gyako­ riak. Udvarhelyszék településeiről (Székelyudvarhely. szilva. fekete és leány" (MNMIJZ. Közülük csak 33 volt hazai gyümölcsfajta. Hája. Segesvár. Kénos) írta: „A gyíimölcstermő fák: alma-. század végén országos hírű mintagyíimölcsösök. főként almájukról és körtéjükről. fejér. a Paris alma." Kolozsvárról a Hidelvében levő Wesse­ lényi-kertet és a keleti elővárosban fekvő Kemény-kertet tartotta érdemesnek megemlí­ teni. Márkod stb. évi „emlékezetre méltó dolgok" között jegyezték fel: „Ugyanezen esztendőben szűrtem a köblösi szőlőmből 50 veder olyan bort. Szentimre. szíves közlései). Sóvári alma. 1842). K-m) Erzsébet kertéiben meg is található gyümölcsfáknak. valamint az alaposabb természettudományos ismereteket is alkalmazó művelési eljárá­ sok határozták meg. A honi fajták megtartása ezekben a ker­ tekben az erdélyi gyümölcsészet vonatkozásában azért jelentős. nem sajnálnám kapálni a tövit. a gyümölcs fákot szaporicsa s ültesse" (Udvarhelyszék. megalapozásának ez a gyorsabb eljárása csak a tehetős birtokosoknak és a kivételezett szászoknak volt lehetséges. édes.miként a Kárpát-medence más tájain ." „A Miklósvárszékhez tartozó Sepsibacon fa­ luiban! . Mindenik igen speciális gyíimölcs" (Rettegi 1970). Nyári borízű alma." Marosszék falvai (Magyaros. dió-.. „Gr. a Déstől Ny-DNy-ra levő dombok között) az 1760. van egy piros színű almafajta. amelyek egész télen át romlatlanul és ízesen megmaradnak. mint az erdők. mint pl. melynek falvaiban rendbe ültetett gyümöl­ csösök.szöUő: közönséges bor. 1769). Kemény József közelebbről épen Parisból hozatott 4-6 éves oltványokat" (Nagy F. Pónyik alma. vagyis baconi édes almának neveznek.és Marosszékek környékén talál­ hatók. 1784) többnyire csak általában írt a gyümölcsökről: „A különböző fajú termesztett alma. nyomtatásban 1999) már a tájakra. a nevezett jószág-inspektora számára írta Orbán Péter az 1812-ik esztendőben. De még inkább Udvarhelyszékben. Kendő.) „híresek gyümölcsükről. K. úgy a veteményeskeitbcn levőről. „Érkezvén a Mis.a külföldi faj. kövér. 31 meggy-. amelyet baconi édesnek. B. Ilyen módon jöttek létre már a 18." Második könyvében (Transsilvania speciális. „Esmórtető könyve méltóságos L. Ugyan a szőlőbeli selymes pergamentkörtvélyfáról.. K-re) és hosszúaszói (Balázsfalva. mert egyfelől értékelt 73 .. Berekeresztúr. tö­ megével van a párisi meg 4 vagy 5 hasonló almafajta. Török muskotály alma. Losonci Bánffy Pál úr ő nagysága által a külső otszágokból is megszerzett s a nagycégi (Katona.és fajtabehozatal. RHEDE/L. Magyarköblösről (Szolnok-Doboka vni. Városi Szolga Mihály. Segesvár." A megváltozott történelmi helyzetben a korszerűsödő gyümölcsészet haladását Er­ délyben is .l kiváló minőségű cseresznyében roppant gazdag szász falvak. Guberniiim[na]k szorgos és kemény parancsolat! . alma-. Brassó és a Barcaság kertjeinek sokaságát és gyümölcsgazdagságát dicsérte. 108 körte-." E két gyümölcsösben 149 alma-.és cseresznyefák sok falut úgy beborítanak. Nagyobb bőségben mégis Medgyes-. Az első könyvében {Transsilvania sive Transsilvaniae Principatus. A szász székekből Szeben.. azaz a „Székek'-re jellemző gyíimölcsfajta nevek is gyakoriak. szilva-.és 20 angol egresfajta volt.és Felső-idecs iTorda vm. hasonlóképpen a nagy vackorfa tetején oltottról ettem Isten engedelmiből ezen esztendőben. tök. Cibrefalva. Lőrinc körte. 6 ősziba­ rack. Bére. hogy ha minden esztendőben olyan a termene [sici. amelyeket olcsóságuk miatt is mindig keresnek. járdovány. szorgalmazván a gyümölcsfák. niuskotáj. Romoszhely (Szászváros mellett). küíönösen az utak menti eperfák ültetését.és körtefajták Csík. hogy ki-ki . Zelenka körte (Rapaics 1940). köite-. dió-.. 41 szilva-. [lakó Zs.és savanyú-cseresznyefák bővelkednek.. valamint „Alsó. Az újrakezdéshez bizonyára jelentős mértékben jánútak hozzá az állami hatóságok is. piros. A gyümölcsösök felújításának. kéziratban 1778.

akárcsak Magyarország más taitományaiba. 1842). 's ezerek kiáltó tudatlansága arany paszománt czondraposztón. mint Erdélyben" (Nagy F. tekintve. a' munkás dol­ gozó néposztályt nyomorából s tudatlanságából kiemelni igyekezni. selyemhimzés rongyos ruhán" (Nagy F.. Ezek a jegyzékek. Mintegy bizonysá­ ga a felvilágosodás szellemi folytonosságának. fontos gazdasági czikknek nem tekintetik. felvilágosult értelmiségiek szellemi munkálkodásának köszönhető..minőségüket jelezlieti.. külö­ nösképpen a gyümölcsészet ismeretelméleti. A gazdasági változások. 74 . hogy ez.. néhányak magas vagy középszerű képzettsége. 's mivelődése azon alap.. az arisztokráciából jóval nagyobb arányban kapcsolódtak be a reformmozgalomba" (Köpeczi 1993). amely lehetővé tette kertészeti kiváloga­ tásukat. „Az erdélyi középnemesség gyengének számított.. Sürgetőnek mondjuk e' kivánatot.. a haladás biztató irányának körvonalazása a reformkor társadalmi középrétegéből kiemelkedő. oltványok) faiskolai termesztésen és helyi éghajlati és talaj­ viszonyokhoz való alkalmazkodáson estek át. ha azzal bővölködnék. pedig ritka ország melly a' gyümölcsfát könnyebben te­ remje. A reformkor szellemiségének következetes képviselői még a mezőgazdaság és gyümölcsészet korszerilsítését és kiterjesztését szorgalmazó és népszeiTÍsítő írásaikban s legfőbbképpen a társadalom középrétegeit és a szerényebb vagyoni helyzetűeket igyekeztek felvilágosítani. gyümölcsészettöiténeti elsődleges jelentőségükön túlmenően.. másrészt pedig külföldi elterjedésüket is sejtetheti. „A napi kivánatok közt alig van egy sürgetőbb. 's a' gyümölcs' nem eléggé becsben tartásának okát abban keressük. A gyümölcs. Másrészt pedig a mezőgazdálkodás. A nemes gyümölcsök a' közvéleményben úgy állanak. a haladás és a nemzeti önállóság szellemiségéhez.Ugyanis a nagybir­ tokosság (az új és a behódolt régi arisztokrácia) a bécsi központi kormányzathoz való viszony alapján biztonságosabb helyzetben volt... tudományos megalapozása. mint a' honi köznépet . „Elő­ deink a' nemes gyümölcsöket méltó becsben láttattak tartani. 1842) A vármegyék' fásabb helyein is többnyire az uraság' kertjeiben terem a' gyümölcs.a' nagy tömeget.. és sejtetni engedi a természettudományi ismere­ tek gyarapodását és a gyümölcstermesztéshez való hozzájárulási szándékát. társadalmi érzékenység is társult. s' milliók sze­ génysége. A dolog erét eltaláltuk. sok szegény. kertészet és gyümölcsészet. illetőleg az ánitermelés és -értékesítés fokozását a refor­ mok által remélhette. A nemes gyümölcsfa szaporítására. a' közvéleményben. minek tanúsága az isme­ retes kifejezés' -nékem is van öt-hat szilvafám-. Közben az eredményesen meghonosodott l'ajták kiszivárogtak a közkertekbe is. a legnagyobb jótétemény lenne különösen a' föld népe' szegényebb osztályára nézve" (Nagy F. Idővel azonban az idegen eredetű fajták szaporítóanyagai (magvakból kelt csemeték. Kevesek jólléte. Eleinte Erdélybe.. nem véletlenül. 's hol a' szorgalom ezen ágának akkora elhanyagolása mellett is olly bővön le­ gyen gyümölcs. mellyel némellyek birtokosi állapotukat mintegy hetykélkedve szokták kijelenteni. többnyire előzetes termesztési tapasztalatok híján hozták be a nyugat-európai körülmények közölt kiváló eredményességű fajtákat.. mellytől az ország fölvirágzása 's erői függnek. jelzéséitékűek a tekintetben is. aminek következménye annak felgyorsulása és haladásának fogyasztói irányítottsága. 1842). ha a' nemes gyü­ mölcsfa-szaporítás köilili országos hanyagságnak. mint csemege 's nyalánkság. különösen falusi honfitársaink­ nak kenyér mellett a' leves étek' helyét igen jótékonyan pótolná. hogy tanúsítják a nagybinokos gazdálkodás ámtermelésre való át­ állását a gyümölcstermesztésben is. hogy a jegyzék elkészítéséhez idegen tanulmányokat is felhasznált a szerző.. Ritkaságok mind­ azok a' szegény embernél. mert utoljára is a' nagy néposztály jólléte. ezért részben támogatta. Ennek ellenére a mezőgazdaság.

Híres gyümölcsösök léteztek akkoriban más tájakon is: Sáromberkén (JVIarosTorda vm. Teleki Lajos uraknál keressétek a' nemes fajú gyümölcsöt." Kitűnik e hivatkozásból. N.. Zilahon. faluba.. Telekinél főleg sok alma és különféle terem. és K. Gr. 's mindezek egytől egyig nemesítvék.. sokat gyarapodott (cseresznyefajták-változatok száma csaknem háromszorosa az 1812-ben említettek­ nek). Leg­ nevezetesebb Szilágyban a' gyümölcstermesztésre. s több más helyeken roppant mennyiségbe terem évenkint.. alsó Gáldon... Alma száznál többre menő. és Felgyógyon. jelentős mértékben tulajdonítható a 19. mellyek ott nagy mennyiségben tenyésznek.. 's szinte aratásig megáll.. Zilahon és Vérvölgyön híres a cseresznye. évi összeíráskor. b. „N.. A marosszéki cseresznyék közt igen jó a' hólyagos cseresznye.. a aibin és a por almák. miként mások is Erdély-szerte. majd gazdasági akadémiai tanár összegezte (1842).." Jövedelmező gyümölcsö­ söket említett Nagy Ferenc az előnyösebb helyzetű szászok lakta tájakról is. Diódon. a termelési eljárások időnkénti különbözőségei dacára a ma­ gyarság gyümölcsészete évszázados haladását azonos irányú (konvergens) törekvési szándék határozta meg. század elején kibontako­ zott hazai csemetekertészetnek is. Sárpatakon. melly főleg a' nyárád mentén bővön terem. Bánffy Pál kraszna megyei főispán. b. mellyet n. gr.Ezeknek az őszinte. körte sok.. tudományos ismerettel. századokon át jövedelmező gyümölcstermesztés (főleg a pálinkafőzésnek tulajdoníthatóan) létezhe­ tett. melly verescsikos. mint a' többek' koronája legelső helyen áll véleményünk szerint a' Kolozs megyében kebelezett nagy czégi kert. Az algyógyi já­ rásban Máda nevíí helység sok és jó gyíimölcsöt terem. Itt terem a híres mádi alma és cseresznye. hol főleg sok pojnyik alma terem." Segesvárszékről a nagy batul. Jó gyümölcs az ugy nevezett mosolygó alma is. Csépánba.. mint sok egyebekre nézve is. Van a tordai szőllőkben két neme az almának. hogy az 1820. Brassóban ugyancsak a cseresznyét 75 .. Mindszenten. hogy harminc év alatt ez a gyümölcsös is. Zsibó. melly a' lakosoknál. nemes eszméknek a megvalósításához csupán földteriilet kel­ lett. igen leves. Enyed városa.. Itt minden nemű gyümölcsfajok a' lehető legnagyobb mennyiségben találtatnak.." „Torda vármegyében Abafáján. Doboka vármegyében Árokalja érdemel említést. letagadták a gyümölcsfák számát (Szabó M. A termesztett fajták. az adóemelés mi­ att. cseresznye több mint 80 féléjű sat. 's lakossal mondhatni azzal keresik élelmöket. nemes alma-. hosszukó. amelynek „Almásberek" határrésze már 1464-ből adatolt. Alapjában véve Entz Ferenc meghatározó jelentőségű kertészeti munkásságával egy időben korszerűsödött az erdélyi gyümölcsészet természettudomá­ nyi és gyakorlati-tapasztalati vonatkozásban is.. 15 év előtt több mint 80 fajt lehetett Sárpatakon ta­ lálni. Alsó fehér megyében a' nemesebb gyümölcstermesztésnek közép pontja N. szép külsőjű 's nagyon leves. Zarándban is van egy néhány szép gyümölcsös. 1994). évenkint több ezer forintokat behajt. hogy „a marosszéki paris almának országos híre 's becse van.... Sok alma terem Sajóudvarhelyen. Décsébe. „Az erdélyi gyíimölcsészet a régi magyar gyümölcsészet folyta­ tása" (Rapaics 1940). az utóbbi cseresznyéjéről is híres. körtefákkal az egész uradalom bé van ültetve.. kortörténelileg fontos azonban. Nagy Ferenc (1842) számbavéte­ léből ismeretes.. De legnevezetesebb ezen megyében az úgynevezett gyógyi alma. nagy gonddal és költséggel a' mezőség szivében nevelt föl. Közép Szolnok és Kraszna megyékben mindenfajta gyümölcs bővön terem. Csákán. valamint a cukor és bors cseresznye volt figyelemre méltó..).. a nyugat­ európai hatás mellett. „Az erdélyi rendszeres gyümölcskertek között. Ennek a fellendülésnek nevezetesebb eredményeit Nagy Ferenc kolozsvári főiskolai. híres de rossz sóvári alma is nagy mennyiségben terem. Bornemissza József és Pál.. Disznódon terem az országszerte híres cseresznye.. az eperalma és francia muskotály (Tordán narancsalma). A megújulás és fellendülés. Brétén.

de főereje ritka fajú cseresznyéiben rejlik". benne „ritka fajú" cseresznyékkel és körtékkel. a fajtaazonosítás és -minősítés. amely némi dicsekvést is kiváltott.. „Végre az ugy nevezett Békás-szőllőhegyben Kovács Mihály úr gyümölcsöse érdemli meg az ismertetést". Jelentős és tanulságos volt az 1852.. 's bőven termesztik is" (Nagy F. Ezek alkalmával folytak a fajtaazonosítások és persze minősítések. illetőleg az ökotípusok megállapítása vonatkozásában is. 1842). s az alkalmazkodás mértéke szerinti termesztésre aján­ lása." A fajtaazonosításhoz kapcsolódott az ismert. ősi fajta is rejtőzött. Nagy jelentőségűnek bizonyult gyümölcsészeti. A Kétvízközben levő Darnóczy-féle kertet Baczalicza Mátyás nyitrapereszlényi plébános. akkori szóval: „gyümölcsízleléseket". S végül ez a szelekció szigoaibban éi'vényesült a név nélkül vagy népi nevekkel jelölt gyümölcsfajták tömkele­ gében. mint 1850-ben dr. szinte semmi sem küldetett be. Ilyen körülmények közt képesek voltunk közel l60 darab külön faj alma. amolyan elsődleges gyakorlati kiválogatás (szelekció). „Véletlenül elhullott vagy szándékosan elvetett magvak­ ról a gyümölcsfajok száma oly rengeteg nagyságra szaporodott már. úgy szinte a hazába található mindennemű gyümölcsökből" lé­ teztek termöfák." Az eldicsekedett s valóban gazdag kiállítási anyagból. Mindezek a tényezők együttvéve. „tapasztalt gyümölcstenyésztő" rendezte be. de társadalmi vonatkozásban is. hadak nem dúlta félreeső vidékről eredő értékes helyi. ezek által pedig a tájjellegek. Enyeden Narancs alma. a sok­ sok hasonnév kiiktatása volt.tartotta versenyképesnek. Érdemes emlékezni. évi első gyümölcskiállítás. hogy akkoriban Kolozsvárt több jól berendezett gyümölcsöskert léte­ zett. akinek a Brétfői-hegyen volt a gyümölcsöse. és 33 téli körte fajokat kiállítani. miként a következő évekbeliek is. Entz Pestről és vidékéről. „Ugyanazon fajok az ország különböző vidékein különböző nevek alatt termesztvén. hogy azok közül csak a már isméteket és névvel bírókat is megismerni s nevők szerint megnevezni nincs ember. melyben 40 almát és 30 körtét nevezett meg. Az Erdélyben századoktól meghonosodott Batulenn. A „legavatottabb pomológusok egyi­ kének" nevezte az Értesítés szerzője Miké Sándort. decemberi gyümölcskiállítás.. az ezekből keletkezett új. helyi ökotípusok megállapítása. Elsődleges és legközvetlenebb eredményük a fajták megismerése. „Fogaras földén a' munteneskó (havasi) almát különösen kedvellik. aki az 184548-as évek között katalógust is kiadott. Egy Marosszéki paris változatot Rosen pepin-nek nevezett a 76 .. s ezek mindegyikéből volt a Darnóczy-kertben is. s jövedelmezőnek „Imsich dominális ülnök rendszerezett oltvány iskolá"-ját. Az erdélyi gytimölcsészet és gazdatársadalom helyzetének ismeretében már a sza­ badságharc utáni elnyomás éveiben.. az 1852. tehát a legelső kísérleti alka­ lommal is csak Kolozsvárról többet állítottunk ki. egészben véve kolozsvári gyü­ mölcs kiállításnak nevezhetjük. Említésre érdemes volt „Schütz József úr terjedelmes kertészete a felső Házsongárdban". hogy e gyümölcsöskertek némelyike az 1950-es években még megvolt. Jelentőségük több vonatkozásban és távlatokban is meg­ határozó volt. amelyben „a nálunk megtalálható külföldi. . a faj valódi miléte tisztába hozatott. de az Értesítés adata­ iból is kitűnik. „Miután a vidék­ ről kevés kivétellel. amely „több jó féle alma és körtefajokkal bír. amelyek közt sok. természetesen nagy hatással voltak az elterjesztésre is. A Cseh János és Bodor Pál csemetekertjein és természetesen gyümölcsösein kívül híres volt Dobay György „legbecsesebb kertje" a Házsongárdban. melyben különösen az őszi körték tűntek ki (Nagy F.. 1853). főleg a külföldről származó fajták megváltozásának a kiértékelése. majd a kiegyezést követően folyamatosan szer­ vezte a gyumölcskiállltásokat. Görgény körül Sáromberki alma. Méltán tekintette Bereczki Máté ezeket a „gyümölcstárlaiokat a gyümölcsészet valódi tudományos egyetemének". a ki képes volna. tájankénti tennesztésre ajánlások.

öregbítvén a magyar gyümölcs kiváló minőségét. Tordai csemetekertjében 100 db eredeti erdélyi alma-. Alkalom volt annak is a megismerésére. 1870. 1874. 19. Elkötelezett buzgó szakirodalmi tevékenysége az itthon Erdélyben és otthon Ma­ gyarországon. a Batul. De Jonghe-t a mi Batul almánk kötelezte le. és a Nyári pergament (Dinnye körtve.).Marosszékből a Nyárád menti falvak „folyó" cseresznyéjét tartotta. Közülük elterjedtebbek voltak: Nyári pergament. Őszi pergament (Erdélyi Gazda. Ő ismertette szakszerűen a Bodor Pál által szaporított és terjesztett gyümölcsfajtákat. 200 db Grégoire-féle körtve. 1874. A szakavatott gazdászok. a Muskotály berenczei. illetőleg az el­ terjedtséget. A szakmai kereteket meghaladó. Rapaics 1940). Udvarhelyszéken „a 77 . sz. valamint az Őszi per­ gament (Király körtve. Némely gyíimölcsfajták általa keililtek nyugatra. El kell ismerni. 18. és az Olasz kék fajtákat emel­ te ki (Fülei-Nagy 1869). A szilvafajták közül a Besztercei szilva. sz. hogy az „Olasz szilvát némelyek Rákóczynak is híják" (Erdélyi Gazda." A „kisded ÍVIuskatály magasan felette áll" a különösen szép Alexander cár fajtának (Nagy F. 1853).beküldője. 41-50. Ennek köszönhető.). valamint Nyugat-Európában folyamatosan megjelenő közleményeiben és tapasztalati anyagok cseréiben teljesedett ki. hogy ezek a fajták a francia pomológiába is bekerültek. nagy angol Reinette. ponyik. kékalma. amely jelezheti a közkedveltséget. valamint a Bosc kobakja körtefajtát. A fellendülő gyümölcsészet állapotá­ nak és haladásának ismeretében „az erdélyi gazdasági egylet g\áimölcstermelő tagjai­ nak tapasztalatai s tanulmányozásai után Erdély területén előnyös. gyümölcsöket. Fejér vajkörtve). és masáncky". s termelésre mások felett ajánlható" fajtákat szedte jegyzékbe (1869). Méltán tartotta őt Bereczki Máté (1873) „Erdély büszkeségének". azon túlmutató sokoldalú kapcsolat épült ki az er­ délyi gyümölcsészet ürügyén a nyvigati magyar országrészek. gyümölcsészek tanulmányait. Későbbi közleményeiben állandóan gazdagította az erdélyi tájakra alkalmasnak talált. svéd rambour. a Húsos szilva. elsöbbrendűnek. Ugyancsak neki köszönhető egyes erdélyi gyümölcsfajták közlése a Molnár István szerkesztette Magyar pomológiahan (1900-1909). A körtefajták közül: a Közép-Szolnok megyei Motyó köitvét (Blanquettek családjából) az Erdélyben általánosan elterjedt Oskola körtvét. „Egyik évben mintákat küldtem az erdélyi fajtákból Lucasnak Hohenrimba s De Jonghe-nak Brüsszelbe. jeges. A kiállításra bekül­ dött leggyakoribb fajták a: „szebeni. sóvári. Tapasztalatai alapján jegyzékbe foglalta azon 60 körtefajtát. 1870. Torzsátlan.). S ebben nem kis része volt Nagy Ferencnek. falvanként ismertet­ te a jellemzőbb gyümölcsészeti foglalatosságokat. a Császár vagy Torzsátlan (Bon Chretien d'été) fajtát. sz. hogy a belga jobb számító a németnél is" (cit. Tájanként. a Marosszéki piros paris ahnafajtákat.). amely „országosan elterjedt s a maga nemében tökéletes". nemkülönben helyszíni sa­ ját megfigyeléseit és tapasztalatait némi regényes megszépítéssel általánosította Orbán Balázs a hatköteles Székelyföld leírásában (1868-1873). 17. hogy a gyümölcsfajok közt a nagy­ ság. Bőventermő pergament és a Bergamott csíkos körtefajták minősítésére (Erdélyi Gazda. Nyári zöld milanói).és 100 db meggyfa-csemetéből lehetett megvételre válogatni (Erdélyi Gazda. A Girókuti Ferenc által el­ kezdett Magyarország gyümölcsészete (1862-63) részére ö írta le a Főnyik. A rendszeresen megtartott gyümölcsízlelések alkalmával is eredményesen bővül a fajtaismeret. amelye­ ket nagybani („gyümölcsipari") termesztésre javasolt. „mely nálunk teljesen honosuk". a Manna Colmar. valamint egyes európai országok között. sőt még a szépség sem mérlege a nobilitásnak. sz. itthon kinemesített vagy idegenből meghonosított gyümölcs­ fajták ismertetését és termesztésre ajánlását. A gyümölcsízlelés ad alkalmat a Brassaitól iKronstádler] kapott. a szászföldi fajtáknál is. Lucas a Pónyikba lett szerelmes. Egy ilyen kiállításkor válik ismertté.

a sóvári-. 1569 meggy-. A reformkorban élénkülő magyar gyümölcsészet csak a kiegyezés (1867) után volt képes kiteljesedni. ne­ héz megmagyarázni. Marosszék. Az ekkor létrejött szakirodalmi és termesztési. általános közérdekű gazdasági ágazattá kifejlődni. mit Bras­ sóban jó áron adnak el.(szeder)fát" írtak össze (Petri 1902). melyek elő sem fordulnak a pesti piaczon. 6323 őszibarack-. A Barcaságról Orbán Balázs azt írta. 235 eper. 3 cseresznyefát és 2 gesztenyefát íitak össze a létező 151 gazdaság belsőségében. gyümölcseiben oly kincset bír. lényeges hatással voltak a sokszor csak vélt új gyümölcsfajták szapora közléseire. a Szt. minőkhöz hasonlókat sehol sem láttam a nyári körtefajok. hagyma. az állandóan növekvő társadalmi igény a minőségi gyümölcsök iránt. valamint szellemi megalapozottság határoz­ ta meg a gyümölcsészet haladását a Kárpát-medencei Magyarország trianoni szétszakí­ tásáig. 1533 cseresznye-. midőn már egész faültetvényeim voltak. bartalis. kabola stb. 356 almafát. A Szilágyság és pedig Somlyó környéke. századvég virágzó gyümölcsészetéről tanúskodik Sáromberke 1894. jegesés bőralmák. hogy ezeket a tájakat elkerülték a pusztító ha­ dak. alig lehettem 10-12 éves. a 19. fekete. 1695 körte-. s főként a fennfekvő falukban annak tennelésére nagy gond fordíttatik". Kétfalu a távolból mint zöld vár tűnik fel. puhakerek. nyilvánvalóan az ország viszonylagos békés állapo­ ta. a korabeli magyar gyiimölcsészeti kutatások európai színvonalhoz való felzárkózási tö­ rekvése. melyeknek kezelését zilahi tanárom Hiripi Ferencztől ta­ nultam volt meg és nagy örömöm volt fácskáim növekedésében. a vadnövényfajok irigylésre méltóan szorgalmas leírása. 34 őszibarackfát. Legfőbb serkentője a piaci áruter­ melés. 64 mandula-... de az is valószínű.. szárazmagú. 122 gesztenye-. ugyanis ezek a gyengébb gazdálkodási feltételek miatt jobban rá voltak utalva erre. ebből magából gazdag lehetne! Hogy hol vette a Szilágy e máshol ily kitűnőségben sehol elő nem forduló fajokai. én azt hiszem. 46 eperfát. mely a honalapítás ezredéves évfordulójának a megemlé­ kezéséből fakadt. És végül az a cselek­ vésre ösztönző szellemiség. melyek külföldre szállítva arannyal fizetettnek" (Petri 1902). évi párizsi Világkiállításon is bemutatott Magvar pomológia. mint az 1900. hogy a gyü­ mölcstermesztést „a legszorgalmatosabban a magyar faluk űzik. kék. vereskörte stb.és magurai ropogós cseresznye. A tudomány és a nemzet iránti elkötelezettség cse78 . Haladását azonban több tényező is befolyásolta. Olyan korszakos gyiimölcsészeti művek kiadása kezdődött el. Ezt a 19. melyeket magam ol­ tottam be. 1415 dió-. oltvári. Körték: fojtó.. amelynek alkalmával 914 szilvafát. 500 kajszibarack-. melyekből „7827 alma-. Kétfaluban leginkább ezen gyümölcsfajok fordulnak elő: al­ mák: fehér. még a gyümölcsészetre sem maradt hatástalan. hogy ha az Pesten vagy a külföldön értékesíteni tudná. 113 körtefát. de első sorban a sötétvörös bakator szőlő. század­ végi időszakot a magyar gyümölcsészet virágkorának is tekintették (Rapaics 1940). 18 915 szilva-. 238 meggyfát. Marosszékből „Ki ne ismerné a költők által is megénekelt s a szék címerébe is felvett marosszéki piros párizst [piros almái]". muskotály. és általában a Székelyföld.gyümölcs mindenütt nagy mennyiségben terem. tányér. István és sáfrányos barack.. őszi és nyári bergamot. Nem esetlegesség „a fennfekvő faluk" nagyobb gyümölcsgazdálkodása. és még más társadalmi tényezőkkel is összefonódva.. Ezzel. különösen a dinnyével érő és a Bacsókörte. A kiteljesedés alapfeltétele. évi gyümölcsszámlálása. zengő. könyvében. Szilva: édes. méz. a természettudományos haladás. még a Báthori-család idejében honosodtak meg. árpával érő." Orbán Balázs munkájához valamelyest hasonló gyümölcsészefi leírás olvasható a korabeli Péterfalvi Szathmári Károly regényíró Szilágysomlyó környékének gyümölcse­ iről Emlékeim c. „Még kis fiu voltam. pereszlen. Ilyenek: a bürgezdi hólyagos. Szilágysomlyó 1895. 58 diófát. évi mezőgazdasági felmérése 246 kertet jegyzett fel. a legnemesebb válfajú gyümölcsöket lehet itt találni.

kezdetben bé­ relt. Munkája eredményeként Európa-szerte elismert gyümölcsészeti szaktekintély volt. holott a technikai Feltételek már léteztek akkoriban. Ez irányú te­ vékenysége érdekében kiterjedt kapcsolatot (levelezést.. munkáját. nemes gyümölcsfákkal jelölte meg útját. hogy maga is utal erre. A természet szeretetét. éppen oly nagy. ismeretlen fajtákat küldtek számára azonosítás végett. hogy Bereczki Í4áté kiterjedt és szenvedélyes gyümölcsészeti munkásságának a hagyománya is érvényesül ennek a vidéknek jelenlegi virágzó gyümölcsészetében.. A fajtaismeret és -leírás követelménye a fajtagyűjtés meg az azt követő időigényes tanulmányozás.honi nyelvünkön az -Erdélyi gazdá«-ban csak 1873-ban jelezte röviden Erdély büsz­ kesége. A táj természetes arculata és adottságai meghatározhatják a benne élő embernek nemcsak megélhetési foglalatosságát... Kiterjedi honi és külföldi kapcsolatainak köszönhetően nagyon sok 79 . a természet. Krassó-Szörény m. Annál is inkább. Szaba­ dulása után (1856) házitanító. Hunyad. és a termesztőknek általában. hogy képanyag nélkül jelent meg ez az alapvető munka. Simonkai Lajos). . s ott. . Bujdosnia kellett. szemeiből az égető könnyeket letörölte a gyümölcsészet kegyes istennője" (Bereczki 1877)." Nemcsak a szakemberekkel (Bodor Pál). Ez az összefüggés könnyen hajla­ mosít Bereczki Máté életszenvedélyének.. majd megváltott 23 holdas telkén gyümölcsös. nemes szem nagyobbodni és duzzadni kezdett. Francia-. Szivéből a vért.. Hazslinszki Frigyes... hiszen már előtte Girókuti Ferenc Magyaroiszág gyümölcsészete színes rajzokban (1862-1863) valóban természethű ábrákat is közölt. talán a legtöbbet tett a magyar gyümölcsészet külföldön (Belgium. Többször kéite anyját. De az is következtethető a táj és az ember kapcsolatából. de gyakran mély hatással vannak érzelemvilágá­ ra és az abból fakadó szenvedélyére. a szorgos új növényfaj-leírások...). hogy „a gyümölcsészet s így a gyíimölcs-ipar is hazánkban felvirágozhassék. Itt van egy szép vad köitefácska. Legyen e fa egészen a tiéd: ojtsd be ezt te magad! . illetőleg fajtaazonosító volt. Ahhoz.. elkötelezettségének a Felvidék déli dombos tájainak régóta meg-megújuló gyümölcsészetéből való eredeztetésére. Nagy vesz­ tesége mindmáig a magyar gyümölcsészetnek. hogy a kis. leíró. Borbás Vince. Lelkesedve fogott ekkor fegyvert hazája fenyegetett szabadságáéit....de korántsem mind. vallotta. a g^áimölcsészet iránti szenvedélyes vonzalmát édesanyjá­ tól örökölte.lekvési szándéka hozta létre Beieczki Máté korszakos jelentőségű négykötetes Gyüinölcsészeli vázlatok (1877-1887) c. a gyümölcsészet iránti életre szóló vonzal­ mának. hogy ojtana már a szomszédjok szőUőjében levő fontos körtéről. a szomszédos Mezőkovácsházán kísérieti gyíimölcstelepet alapított és azokban alkotott élete végéig (1895).. Egy hur rezdült meg ekkor szivében. valamint AlsóFehér. Akárcsak füvész kortársait (Wolff iFarkas] Gábor. ha­ nem a termesztőkkel (Veress Ferenc fényképész) is sűrű levélváltása és mintaanyag­ cseréje volt.. bizonyára Bereczki Máté törekvéseit serkentették a fajtaazonosítások is. ős gyümölcseit. „Még Erdély kitűnőbb. mint te. s mint ilyen. szükséges. „Nyocz-tíz éves lehetett a fiu. Fáradhatatlan fajtagyűjtő.. Mintegy két hét múlva azon vette észre. a gyümölcsészet szeretetének első ébredése. a boldogult Nagy Ferencz tanár. hogy a fajokat ismerjük". Németország) való megismeréséért. és termesztésre ajánlott nemes szaporítóanyagot kértek tőle Erdély-szerte (Székelyföld. kísérleti anyag cserét) terem­ tett a honi és a külföldi gyümölcsészekkel. A merre elhaladt..(fajtagyűjteményt) és csemetekertet. [8 évig]. melyhez hasonló Lippai János Posoni Kei'lie óta nem létezett a magyar gyümölcsészeti szakirodalomban. Nagyrabecsüléssel követte az erdélyi gyümölcsészet haladását. A 48-49-iki szabadságharcz már mint ügyvédjelöltet találta őt. vonzalmára is. Bereczki Máté a Nógrád megyei Romhányban született (1824) kertészkedő család­ ban. majd közjegyző Kunágotán (1862).

Mon dieu Károly főherceg. Őszi koltiiár körte (X.) 3. A gyümölcsismeret legjobb módja az. „Arra.. „Amely fajok pl. Ananász körie (IX-X. A gyakorlatban a módszer jól bevált és a fajta­ megismerést legalább oly mértékben szolgálta.. hogy más vidéken. Korai sárga körte (VII. melynek korona ágaira a hasontermészetű gyümölcsnemekből több-kevesebb számú fajt ojtottunk. 17 meggyfajta (Rapaics 1940). mint a füvészek préselt mintanövényei (a herbáriumok).mintaanyagot kapott.. A jelenkori örökléstani kutatások alapján kételyek is felmeililnek az ugyanazon alany (a törzsfa) és a ráoltott más-más fajtatulajdonságú nemes ágak kölcsönhatásaiból eredően. táblázat) Némely fajta ismételt leírása nem csupán a gyümölcsészettörténeti érdektelenségének tulajdonítható." 4.körülményes" leírása található meg. Fajfának nevezzük az oly fát . 1845 Ismeretlen (német) Hasoiinevei De Bouchet. pl. (4. 1759 Esperen termesztés. melyekből: 472 körte-. 1890 Karthausi apátok. Összesen több mint ezer gyümölcsfajtát írt le.. A Gyümölcsészeti vázlatok négy kötetében 356 körtefajta van részletesen leírva. Colmar de Chín. másféle talajban szintén jelesek maradnak-e?" A leírásokban tanúsított alapossága ellenére. és jelezte is. hogy: „Bizonyos különben az is. 136 szilva-. ha az egyes fajokat fajfákra helyezzük. Hardenpont ízletese (X-XI. Leroy sze­ rint 1692 előtti Francia.le­ gyen az erdei vad gyümölcsfa vagy nemesített fa -. 1675 Hardenpont apát ter­ mesztése. egy. Bőtermnő körte (VIII-IX. táblázat. Kolosvár környékén. Poire des Eparonnais Kecsketnéti muskotály. Bereczki Máté (1824-1895) által leírt ismertebb körtefajták (Az általa leírt fajták száma Rapaics szerint: 472. Hite. az itteni talajban minden tekintetben kitűnőeknek tapasztaltattak ...) 11. miként tették azt füvész kortársai a vad növények nevezéktanában.. hanem az általa is többször hangsúlyozott termőhelyi alakító hatás alapos megfigyelésének és rögzítésé­ nek.kérdés. Amilyen szenvedélyes fajtagytjjtő. az egész világot törekszik boldoggá tenni. éppen olyan szorgalmas fajtaleíró volt. négykötetes művében 356 fajta . Angouléme-i hercegnő (X-XI. 423 alma-. már termő almafa. fejedelmi vagyonnal kellene bírnunk. hogy egy-egy különálló fán próbáljunk ki minden egyes gyümölcsfajt . meggyőződése szerint „a gyümölcsészet áldással teljes tudomány.) 10.) 6. hogy a fajfákra helyezett fajok nem mindnyájan díszlenek egyenlő mértékben: egyik édes dajkájára. Bereczki Máté is tapasztalta. 27 cseresznye-. Meg­ nevezését mai felfogás szerint „fajtafa"-nak kellene azonosítani. Comperette stb. Ananas. a magyar gyümölcsészetben valójában Bereczki Máté honosította meg és alkalmazta eredményesen. melynek koronaágaira 10-20 vagy akár 4-5 száz almafajt is rá ojtottunk" (Bereczki 1877).) ' Bereczki számozása Eredete Bizonytalan. Délices d'Hardenpont Passe-Colmar Gélbe Frühbirne (Zöld Magdolna) 80 .) 5. A módszert ugyan már Entz Ferenc ismertette (Kertészeti Füzetek. 1857-1859) s a német gyümölcsészek még korábbról közölték.) A fajta neve (és érése) 1*... megközelítőleg sem szapo­ rította annyira a hasonneveket a gyümölcsészetben. másik inkább mostoha anyjára talál" (Bereczki 1877).

Pastorale Williams Ferdinánd koronaörökös. 19.) Eredete Plinius-féle „Superba" Hasonnevei Apró muskotály. Pergament Bergamotle de la pentecóte. „Virguleuse" (hibás) Passe-Crassane 81 . Nádasdy-féle Korai muskotály Búzás körte. erdőben találták az 17(X)-as években Régi. bizonytalan Régi. Pisztráng körte (X-XI.) 38. Zöld Magdolna (VII. Bosc kobakja (X.) Normandia (?). Sparbirn Fondante des bois.) Régi francia Chatillon találta erdőben 1790 körül A római „Sementium" fajta származéka Belga Angol. Nagy Vajoncza ClX-Xl.) 64.) 109. Császár körte. Borízű körte (IX-X. Vilmos körte (VIII-IX.) 110.) 86. Vineuse Beurré Nagy Bergamotte précoce Citron des carmes Bon Chrétíen d'liiver Kossuth körte. neve Nagy Ferenczröl van Bizonytalan. 44 neve volt Poire pomme Soutmann. Beurré gris („Sándor cár") Bergamotte d'Avranches stb. Téli esperes körte (XI-IV. 1796 táján Hardenpont apát ter­ mesztése Szászország Itália.) 85.) 43. 1628 A római „Crustumium" származéka Francia. Avranches-i jó Luiza körte (IXX.) 107. Egri körte (X-II. Takarék körte (VII-VIII. francia (?) Francia Német Francia Belga (Nagy János) em­ lékének Belga. Alma alakú körte (IX-XI. Erdély szépe (VIII-IX.) 66.) 55. francia 1670 óta Francia Régi. elterjedt világ­ szerte 57. bizonytalan. Stuttgarti pirók körte (VIII-XI.) 31. régi Bizonytalan. Pap körte (X-XI.) 111. Clairgeau vajoncza (IX-X. Erdei vajoncz (IX-X. Izambert körte (IX-X.) 82. Hardenpont vajoncza (XI-XII. Congressus emléke (VIII-IX. és még kb. igen régi 49.) 104. Kis szegfűkörte (VII.) 45.A fajta neve (és érése) 14. 60 név Őszi pergament. Korai bergamott (VIII. Szent-Lőrincz körte. Espargne.) 39. Császár körte (IX-X.) Nincsenek Nagy Ferenc írta le (1871) La Transylvanie Esperen borízűje.) 33. 1840 körül Belga. Nyári Kálmán körte (VIII-IX. Petitmuscat.) 81. Lecüer. Doyenné. Curé.") 24. bizonytalan Francia.) 61. Nemes Krasszán (X-XII. Torzsátlan körte Szürke őszi vajkörte. Beurré Hardenpont Forellenbirn Budai körte.) 78. Téli Kálmán körte (XI-I.

) 145. Krassó.) 151. 1826 Belga. Sényi vajoncza (IX-XIII. Vérbelű körte (VII-VIII. Clapp kedvencze (VII-VIII. belga Erdély.) 181.. majd Molnár István és Angyal Dezső méltóképpen összegezett. 1860-as évek Nánás (Hajdú vm. Jules Guyot 249. Hosszú szárú fehérke (VII-VIII.) 284.) 196. régi idők óta „Alkalmasint hazai faj" Belga Régi. bizonytalan.) 291. Ennek csupán maradan­ d ó jelképe a 12 alma-. eleje Bizonytalan. 1825 Kolozsvár. alapozta meg a magyar gyümölcsészet szellemi és gyakorlati egységét. Ez az egységes szellemiség hatotta át a Kárpát-medencei gyümölcsészet művelé­ sét és haladásának irányzatait Magyarország trianoni szétszakításáig. Társulati esperes (IX-XI. Guyot Gyula (VIII. Krasszán (X-XI. Kormos császár körte (IX-X. Brassai (Kronstadler József. 1737 Temes. Bodor Pál. Brassai vajoncza (IX-X. fran­ cia.) 356.) 192. 82 . Ilona körte (VIII. Olivér 277. Erdély Kászon „Hazai faj" (Fehér vm. Arad. Poire de Cypre Nincsenek Nincsenek Colmar d'été Nincsenek Langstielige Bergamotte Nincsenek „Mocskos körte" Nincsenek Az a gyümölcsészeti korszerűsítési tevékenység. .A fajta neve (és érése) 117. Ottrubay pirókja (VIII.) Hasonnevei Favorité de Clapp Blanquet á la quene. kb. stb.) 317. Arabella (IX-X.) 244. Nyári cukor körte (VIII.) 164. Őszi bergamott (X-XI.és 2 kajszifajta természethű bemutatása a Molnár István: Magyar Pomológia (1900-1909) díszes kiadásában. Korai pirókkörte (VII. Hosszú távon is meghatározó jelentőségűnek bizonyult a vidékenkénti termesztendő gyümölcsfák megállapítása (gyümölcsészeti körzetesítés).) 123. nyomukban pedig Bereczki Máté felvi­ rágoztatott.) 150. Französische langstiele Doyenné gris Rousselet d'Ottrubay Kálmán körték családjába tartozik Doyenné du Comice Bergamotte d'automne stb. 9 cseresznye-.) „E becses körte valószí­ nűleg hazai gyümöl­ csünk" Francia Régi. bizonytalan. bizonytalan. 17. a csemetekenek megyén­ kénti kötelezővé tétele és mindenekfelett a kertészeti szakoktatás országos megszerve­ zése.lozefina körte (XII-II. Crésane falu Bizonytalan.) Olivier de Serres Rousselet hátif. igen elterjedt Régi.) 298. Székely bergamott (VIII-XII. Jozephine de Malines Dr. 1830 Francia. kb. Nyári kolmár (IX. Nánási korai körte 246.) Eredete Amerikai. Bodor-féle iskolai körte (VIII. sz. bizonytalan (fran­ cia?) Régi. bizonytalan. Hol­ landia. 4 őszibarack.) 355.) 280. amelyet legliatásosabban Nagy Fe­ renc és Entz Ferenc nagy lendülettel elkezdett.) 309. elter­ jedt világszerte Belga. 1880 Régi. 3 meggy-. Itália (Ve­ lence). fran­ cia.

2002). A mezőgazdaság anyanyelvi művelése és gyakorlati szervezése szigorúan ellenőrzött és nagyon korláto­ zottá vált (Erdélyi Gazda). évi rendszerváltás után vált halaszthatatlanná.) és ismét megrendezésre kerültek a század eleji gyümölcskiállítások Kolozsváron (Erdélyi Gyümölcsnapok. még a gyümölcsészeti körzeteket és a csemetekerti rendel­ kezéseket (iskolakertek) is. Beszélő számok a gyümölcs­ fák életéből. dec. 15.A magyar gyümölcs tartalmának jvjtelmei. Egyes gyümölcsészeti kísérleti intézmények gyűjtötték és őrizték a hagyományos helyi fajtákat is (a kolozsvári Palocsay-kertben összesen 359 körtefajta van vizsgálat alatt) (Cristea és mtsai. helyes osztályozása. A régi fajok és fajták számbelileg és változatosságukban is csökevényesedtek.) és más városokban is. Az alma szabványosítása. ám fejlesztése megszűnt. csomagolása). Szellemi és szakmai irányítást csupán az Erdélyi Gazda­ tanfolyamok adhattak. A hamarosan megalakított szövetkezeti és álla­ mi gyümölcsösökbe kisszámú piacos fajtát telepítettek. világháború kétségbeejtő vége kilátástalansággal fenyegette az újraéledt ha­ gyományos erdélyi gyümölcsészetet is. 2002). 83 . 13-15. dec. A kiállításokat szakelőadá­ sok követték (. A háború előtt létesített gyümölcsösök fajtaállománya megmaradt. Elmaradtak a gyümölcsfajta-kiállítások és az azokkal össze­ kapcsolt szakmai értekezletek. noha eredményei éppen akkor jelentkeztek. Az utódállam-hatalom megtartotta és alkalmazta a meg­ lévő szervezési kereteket. 1942. midőn ismét az eredeti Kárpát-medencei gazdasági szerkezetbe került vissza Erdélynek egy része. szaporítása és a folyamatos nemesítésben való felhasználása az 1989.Az I. Az ősi gyümölcsfajták felkutatása. Az újjáéledést az a röpke négy esztendő (1940-1944) tette lehetővé. Új­ raalakultak az Erdélyi Vármegyei Gyümölcstermelési Egyesületek (1942. világliáború befejezését követő Erdély elcsatolása és az állami tulajdonok és közintézmények kisajátítása miatt súlyos törést szenvedett még a gyümölcsészet is. és csupán 2%-án volt körte (Cristea és mtsai. Megváltozott tudományelméleti és szakmai-szervezési irányzata. A II. de más központú irányítással. A Kolozsvár környéki állami gyümölcsösök területének 90%-án csak néhány almafajta.

és környezet. 2. 3. bibe és bibefej. de összenövés nélkül. hogy „a fajták leírásánál is legfontosabb a gyümölcs" (Palocsay és mtsai. a körte áltermés. érési időszak. A szabadon álló öt tennőlevél. képezi a magházat. növekedéserély. 1954). Ez által kapcsolódnak egybe (látszólag forrottá. amelyek kizá­ rólag csak a termőlevelekből képződnek. 4—5. A növénytani jellemzéshez a körtefa minden része. főleg pedig a virág szerkezete szükséges. amelyeket az almafajták leírásában alkalmaznak (Nagy-Tóth 1998). A valódi termésekhez viszonyítva. alany. hogy a minta leírásában minden lehető gyümölcsészeti és növénytani fajtasajátosságot figyelembe kell venni. ábra. mint az almáé" (Palocsay és mtsai.(éghajlat-.portok. Az öt magházat sugaras helyzetben köti össze a szövetbe hatoló szárrész. mindegyikben két petesejt. a kertész szempontjából nyilvánvaló. talaj)igény. rügyek. a fa és hajtásrendszere. jellegeik sokasága és változékonysága meg­ lehetősen körülményessé teszik a pontos azonosítást megkövetelő leírást. elterjedés. hogy a korszerű kutatások megbízhatóbb (még ha rejtettek is a szabad szemnek) fajtajellegeket fognak kidolgozni. syncarp) az eredetileg szabadnak (coenocarp) keletkezett magházak (pseudocoenocarp). A valósághű kép (festmény.A körtefajták tanulmányozásának és leírásának módszerei A körtefajták nagyfokú változatossága. 1954). a gyümölcs alaki sajátságai és vegyi összetétele. a „csutkát". „A körte általános gyümölcsfajta ismerettana ugyanaz. Nem kétséges. 8. Legfontosabbak a következők: eredet. A vacok bőrszövetéből (epidermisz) véglegesítődik az áltermés (gyümölcs) héja (epicar84 . 7. levelek. A körtefajták tanulmányozásában lényegében ugyanazokat a sajátosságokat hatá­ rozzák meg. termőre fordulás. A körtefa virágának és terméskezdeményének részei (Bálint 1981) 1. eredettől függő­ en. rajzok) is csak a tanulmányozott mintára érvényes kételymen­ tesen. vacok. magház. virágzás és előnyös beporzó. Az így összenőtt magházak képezik a vacoköblöi. a gyümölcstengely. Természetes tehát. sziromlevél. mert a termőlevelek és a virágtakarócső (a vacok) kölcsönös egymásra hatása által fejlődik ki. Ugyanazon körtefajta jellegei lehetnek eltérőek a termőhelytől. 6. kocsány A körtefa termése összetett tüsző. 6. csészelevél. külön-külön hosszában összehajtva. Az általánosan elterjedt és közismert Bosc kobak tájtípusai a megtévesztésig külön­ bözhetnek. fénykép.

amely növénytanilag a felső rész. a tulaj­ donképpeni termésnek. a gyümölcs nagyobbik átmérője többnyire a csészetájon van. 2. Gömbölyded típus (ősi alak. c) kúposodó tojás alak (Erdei vajkörte. A gyűjtés helye és ideje. ábra. illetve visszás tojásdad alat. Alakja. 4. b) hosszúkás tojás alak (Dr. használata következetlen. míg ha a gyümölcsöt a csészetájra ültetik. és változó még egyazon fa termései között is. c) magasodó gömb alak („tompa visszás tojásdad") (Császár körte. közönségesen így lesz tojás alakú. a lüszőnek a fala pergamenszerűvé merevedik. melyet a kösejtek övezete jelez. A körtegyümölcs részei (Mohácsy-Porpácry 1958) körtegyümölcs keresztmetszete A körtegyümölcs jellemzése is az almáéhoz hasonló. A gazdag alakváltozatosság azonban három alaptípusra. néhány sejtsoros rétege. hiszen növénytanilag és gyümölcsészetileg azonosak: almástermésűek. 85 . ábra): a) gömb alak (Crassane bergamot). ábra): a) közismert (tyúk)tojás alak (Tojás körte. az áltermés (pomum) belső falát (endocarpium) képezi. A. ennek értelinében az alak visszás tojásdad.pium). Pisztráng körte). b) lapított gömb alak (Serres Olivér). B. A fajta neve gyűjtési helyén (és esetleges szakirodalmi azonossága). parenchima rétegeiből pedig a gyümölcs húsa (mezocarpium). illetőleg azoktól való eltérő mintákra vezethető vissza. mint természeti elsődleges képződmény is) (8. A gyümölcs méretei. A tojásdad. s mini ilyen. ennek belső. Lucius miniszter). a vacoköböl határa. Tojásdad' típus (átmeneti alak) (9. A körtegyümölcsnek ez a sajátsága nagyon változatos. Liegel vajkörte). Ebben a munkában a következő sajátságok lettek figyelembe véve: 1. Krier vajkörte). 3. A leírás lehet részletesebb vagy összevontabb. kocsánytő gyü m ö les kocsány kocsánycsúcs gyümölcshéj — gyümölcshús vacoktengely kosejtes réteg vacoköböl— kocsánymélyedés tüsző magház -—" mag csutkaüreg " bibecsatorna csészemélyedés csésze körtegyümölcs hosszmetszete 7. s ez tennészetes is. Társulati esperes). d) kúposodó gömb alak („csűszosodó tojásdad") (Amanlis vajkörte.

lapított gömb: Serres Olivér. 2. 86 . keskenyedve magasodó gömb: Császár körte. 3. gömb alak: Crassane bergamot. ábra. szélesedve magasodó gömb: Társulati esperes. 4.8a. Gömbölyded alaktípusú körteminták. 1.

5. kúposodö gömb: Krier kúposodó rövid nyakas körte: Amanlis vajkörte. 6. 87 . Gömbölyded alaktípusú körteminták. ábra.8b. vajkörte.

ábra. 2.9a.. 1. 3. küposodótöaasi tojásdad: Erdei vajkörte. . tojásdad: Liegel vajkörte. i'- 88 . tojás alakú: Tojás körte. Tojásdad alaktípusú körteminták.

Hosszúkás tojásdad: Dr. kúposodó karcsú tojásdad: Pisztráng 5. 4. Tojásdad alaktípusú körteminták. ábra. 89 . körte. Lucius miniszter.9b.

ábra. tojásdad körtealak: Nyári zöld Magdolna. tipikus körtealak: Saint Gertnain. 2. 3. 90 . Körte alakú körteminták. 1. . 10a. általános körte­ alak: Párizsi grófnő.^ 1 /-< •V.

tömzsi körtealak: MalinesiJozefine. Körte alakú körteminták. ábra. megnyúlt körtealak (kobak): Bosc kobakja. 4. hegyesedő kör­ 91 . 5.10b. tealak: Giffard vajkörte. 6.

ábra. 92 . vékonyan nyakasadó körtealak: Árpával érő körte. 7. kúposán nyakasodó körtealak: Nyári szegfű körte. nyakasadó talpas körtealak: Római zsír körte. 9. 8.10c. Körte alakú körteminták.

Ha rang alakú körte: Napóleon vajkörtc.általában egyszeiiíbb. d) hegyesedő (csúcsosodó) körte alak (Giffard vajkörte).általában sugarasan kihajló öt hullámos dombomlata képző­ dik. az öt termőlevél növekedés-serkentésének megfelelően. e) megnyúlt körte (kobak) alak (Bosc kobakja). Uralkodó szín a zöld.a gyümölcs alakjának lényeges meghatározója.. 93 . 5. ábra). A körte színe .hosszúkás tojásdad") (Saint Gerniain. Csészéje . árnya­ latainak a megközelítő megállapítása is meglehetősen körülményes. c) tömzsi körte alak („csiga" alak) (Malinesi Josefine). 0 nyakasodó körte alak (Árpával érő körte. Nyári szegfű körte.lOd. Párizsi grófnő). Körte típus (fejlettebb alak) (10. 8. g) harang alakú körte (Napóleon vajkörte). Körte alakú körteminták. Az alak és a gyümölcs részeinek következetes meghatározása és leírása általában típusrajzok alapján történik (11. Római zsír körte). ábra): a) közönséges (tipikus) köite alak (. 7. Csészemélyedés . állása.lényeges alak. 6. Szára. Szármélyedés . 10 C.és állapotmeghatározó a csészelevelek helyzete. méretei. b) tojásdad körte alak (Nyári zöld Magdolna). 9. mint az almáé.

tömzsi körtealak: Malinesi Jozefine. 5. gömb alak: Rutter körte. Tojásdad típusok: 4. hosszúkás tojás alakú: Clairgeau. 8. 11. nyakasodó körtealak: Chini jargonelle. kúposodó tojás (pörgettyű. ábra. C. 9. 10. csiga) alak: Colona őszi vajonc. 2. meggyúlt körtealak: Pap körte. Gömbölyded típusok: 1. kúposodó gömb: Lincoln körte. magasodó gömb: Sudduth körte. Körtetípusok: 7. tojásdad körte alak: Diel vajonca. 94 . Leíráskor leggyakrabban használt körte alakminták. A.B 11. B. hegyesedő körtealak: Mária Luiza. tojás alakú: Erdei vajonc. 3. 6.

valamint az érési 95 . nem csupán az érdeklődő gyümölcstermesztők részéről.a gyümölcshús kősejtes övezete jelzi határát. Fájának főbb jellegzetességei. Savulescu 1956) részéről is.a telt vagy a léha magvak aránya jellemzője lehet a gyümölcs minősé­ gének. Bordeianu és mtsai. de ismétlődő csoportokat tartalmazó a gyümölcs méretarányaira és alakjára alapozott mesterséges rendszer is (Chasset 1928). Mohácsy-Porpáczy 1958.végleges kialakulását főleg az itt tömörülő kősejtek bősége és tömöttsége vagy lazasága határozza meg. A jelenleg is igen élénken képződő alakbőség továbbra is nehezíti a rendszerezést és a fajtameghatározást. kövecsessége. Érése. A meglevő mesterséges rendszerek adnak valamelyes tájékozódást. Tengelye . Általános értékelés . 13 Magvak . „csutka") . Ezeket a jellegeket a gyümölcs színével és húsa minőségével. Chasset 1928. A vegyelemzések csupán a számszerűségét adják ennek az évszakoktól és termőhelytől is függő fajtajellegnek. életkora. Minden fajta mintha egyedi volna. Csésze alatti ürege . 12. de talán még inkább kiváló gyümölcsészeti kutatók (Lucas 1855. jól átgondolt és könnyen áttekinthető. 16.10. a tengelyhez viszo­ nyított helyzete. 1964) és elhívatott növényrendszerezők (Jávorka 1925. szedési ideje. csupán egységes. de nem alkalmazta Bereczki Máté (1877) és később Mohácsy Mátyás és Porpráczy Aladár (1958). 17.az alaki sajátosságok mellett talán a legfontosabb ismén'e a köitegyümölcsnek (állománya: levessége. A körtefajták rendszerezése A körtefajták nagy száma és ugyanazon fajtának is megtévesztőén sok öröklöttségi vagy évjárati átmeneti alakváltozata és hasonneve isynonimd) rendkívülien szükséges­ sé tenné egy korszerű vizsgálati eredményekre alapozott. s ez a fajta minőségétől és az éghajlati és környezeti feltételektől függően lehet nyil­ vánvalóbb vagy elmosódottabb. magüregek). elterjedése (történeti vonatkozások). Ezt a rendszert ismertette. De még sürgősebb lenne egy könnyebben használható fajta­ meghatározó megszerkesztése. koronaalakja. szabványos leírást. tárolhatósági időtartama. Egyik legrégibb mesterséges körtefajta rendszer a gyümölcs alakja és íze alapján 15 csoportot különített el (Lucas 1855). hogy a növényvilág nagy rendszerezője. kásássága. minősítésének leg­ lényegesebb tulajdonsága. Jellemző lehet az alakja. a fajta (minta) keletke­ zésének köililményei.a szárból eredő edénynyalábok és azok kísérő szöveteinek összes­ sége. Vacoköböl („magház". Borza 1962. Bereczki 1877.szabad szemmel és tapintással megállapítható fajta. Tüszők (magházak.(tájtípus) jellegzetes­ ségek meghatározása. magassága. ábra vázlattal (12. a gyakorlati gyümölcsészetnek is megfelelő. 11. Jellemző a nehézségekre. A levél növényszervezettani tulajdonságai (a fajta azonosításában kisebb a jelentősége). ábra) is Dibuz Erzsébet (1984). Nyomon követhető ez az igény már másfél évszázada. Héja . amennyiben a nagyobb. satnyábbak. 15. Húsa . 18. jobb minőségű gyümölcsök magvai általában kiseb­ bek. aki egyébként 9 csoporton belül 57 körtetípust különböztet meg. Jávorka Sándor (1925) is ezt a mesterséges csoportosítást közölte határozójában. Közismert és könnyen áttekinthető.más fajtákkal való összehasonlítás. de biztos fajtaelkülönítési jellegkulcsot nem. mérete. illata). 19. 14. lehetőleg természetes rend­ szer kidolgozását. Erre a rendszerre utal.

11. 10. Rendszerezési körtealakok (Dlbuz 1984): 1. egyéb. sza­ bálytalan. i. ábra. 6. kúpos alakok. hosszúkás. kobak. 96 . 5. gömbölyded. tojásdad. Dibuz 1984). lecsökkenthető kettőre is. 2. Az alakilag elkülöníthető csoportok száma lehet változóan sok is (vö. 10 szabálytalan 11 egyéb alakváltozatok 12. 7. körte alak. mely által a nagy változatosságot a két eredeti ősi vadalakra (gömb. őszi. miáltal a rendszerezés alkalniazhatóbb. tojásdad-hengeres. Ebben az esetben 7 nagy csoport és 14 alakkör állapítható meg (Bordeianu és mtsai. 4. birs alak. Az alak szerinti csoportok köre az érési időszak (nyári. pörgettyű) lehet visszavezetni.idővel kiegészítve fajlahatározó kulcsot (de csak 35 lajtára!) is kidolgoztak (Savulescu 1956). téli fajták) tekintet­ bevételével is társítható. alma alak. Ez a szempont érvényesült jelen munkában. 9. 8. 1964).

Körtefajták rendszere . hosszú nyakas (Douillard Alexandrina) 9. rövid nyakas (Macskafej körte) .nyakas: 8. Jules Guyot) • változó: 14. nyújtott körte (Pap körte) 12.kúposodó < 6. lapított gömb (Serres Olivér) 2.hosszúkásak: • körte: 97 . magasodó gömb ( Őszi esperes) .tojásdad 4. tojás (Liegel vajkörte) 5. birs (Hardenpont vajkörte) . gömb (Crassane bergamot) 3. görbe (Clairgeau) 13. tipikus (Avranchesi Jó Lujza) 10. tömzsi körte (Vilmos körte) 11. tömzsi kúp (Angoulémi hercegnő) 7.gömbölydedek 1. bunkós (Dr. kúp (Malinesi Jozefine) .

közepes méretű. mézsárga és arany­ sárga. de nem szétteililő. sugarasan szétteitilő rozsdafolttal van behintve. nagy. a nap érte részeken rozsda vöröslő. átmérője: 65-80 mm. Csészéje: teljesen nyitott. dohánybarnák. ábra) Gyűjtőhelye: Rava. majd citromsárga. némelykor pirosló udvaniak. Szára: 24-27 mm. vastag. rövid és kissé göcsörtös felületű. kárminpirosas árnyalattal belehelt. olykor ferde. na­ gyon nagy. vagy hiányzik. többnyire egyenes. Meretei: magassága: 76-84 nini. de mindig egyenetlen felületű. a csészelevelek töve forrott. ábra. gömbölyded tömzsi köite alakú. Színe: gyengén sárgászöld. töve duzzadtabb. jellemzően szabálytalan ferdüléses-daganatos felületű. mely a csészetáj felé foszlányos csíkokra. Csésze alatti ürege: üslszerű. de szinte mindig ferde állású. de sekély mélyedésű. csúcsa kissé liúsosodó. sűixík. súlya: 178-240 g. október 25. sötétbarnává szárad. foltocskákra különül. lenticella) aprók. nagy. 13a. Poniképzödményei (paraszemölcs. végül kénsárga. 1955. Szármélyedése: felületi szárcsúcs melletti körkörös vagy félkörnyi barázda.A tanulmányozott körtefajták G ö m b ö l y d e d alaktipusú körtefajták Hasas körte (13a. Hasas körte 98 . Alakja: hasas. hegyük kifelé kunko­ rodó. rövid és hirtelen csúcsú. Csészemélyedése: tányérszenl és tágas.

a legtöbbször hasítékos vagy nyitott. sárgás kősejtes keskeny övezet kíséri. jellemzően szabálytalan alakú és rendellenesen a száma is változó. a léha magok gyakoriak . Héja: kissé zsíros és finoman szemcsés tapintatú. sötét gesztenyebarnák. sokszor több tüszője van. Tengelye: laza kötegű. vékony vagy vastag. esetleg vékony. de változó alakúak. Tüszője: zárt. mindkét végükön kis csőröcske képződik.13b. gyenge fényű. Magvai: lapított tojásdadok. Nagymacskafej körte Vacoköble: hagyina alakú és jellemzően kicsi. - 99 . ábra. nagyon változó. közepesen vastag. de szívós.

ábra. mely már 1665-ben ismert volt. és a 19. században a Kárpát-medencében és Erdélyben is. (Figyelemre méltó. Küküllőkeményfalvi Torzsa körte (14.) Érése: november. Megjegyzések: Azonosnak tekinthető a Nagymacskafej körtével (13b. Az újabb munkák nemigen említik. ábra) 14. amely laza szemcséssé alakul. Küküllőkeményfalvi Torzsa körte 100 . nem bőlevű. sokáig tárolható. hogy ez a megállapítás egyezik az előzőleg nem ismert szakirodalmi azonos adattal. savanykás répaízű. kemény. gyengén édes. s e század végén és a 20. században Európa-szerte elterjedt. ábra).Húsa: halványsárgás fehér.

emelkedésekkel és horpadásokkal. Alakja: gömbölyded tömzsi körte. közepes nagyságú. selymes fényű. Csészéje: közepes nagyságú. súlya. kemény és roppanó. 60-75 g. 57-64 mm. széles emelkedések­ kel. Goethe és mtsai. a nap érte részen szép vérpiros. hhaszínű pontozata sűrű s az egész felületen egyenletes eloszlású. hasas körte alakú. a húsos rész felénél kisebb. vagy azt kissé meghaladó. nyálkás-ragadós felületűek. a tövükön összenőtt. le­ ves. és kisebb-nagyobb egyenetlen domborulatokkal hullámos a felülete. melyeket vékony. amely „bágyadtízű. fátyolosan behintett vagy belehelt. közepes hosszúságú és vastagságú.Gyűjtőhelye: KüküUőkeményfalva (Székelyudvarhelytől É-ra). kerekedő vagy szívesedő vállúak. a hajlatokban sötétebb. és külleme is csinosabb. Húsa: halványzöldes árnyalatú fehér. talpas. majd vajsárgás fehér. A Piros bergamot fajtához hasonlítható. szabályta­ lan féloldalas. gesztenyebarnák. Alakja: gömbölyded tömzsi körte. 1952. október. folyto­ nossága a csésze alatti üregig jól követhető. enyhén nyakasodé. október. enyhe egyenetlenségekkel. orsó alakú. és kissé érdes. majd fokozatosan apróbbá váló pettyekkel megy át az alap­ színbe. a kissé vastag szárcsúcs körüli sekély. Tüszője: lapított visszás tojásdad. lehet annak egy jobb helyi származéka. édes. de kissé fojtós. csúcsosodó gömbölyded körte alakú. Érése: október-november. Színe: halvány mézsárga és citromsárga váltakozik narancssárgával. közepes nagyságú vagy kisebb. nyitott. a nap érte ré­ szeken rózsaszínnel vagy kárminpirossal vékonyan. mely gömbölyded alakjával. átmérője. közepesen nagy. sárgásfehér. Héja: vékonyan viaszos. Levelei: tojásdad kerülékesek. szélesen elmosódott. okkersárgából sötétsárgává száradó. 100-105 g. Magvai: lapítottak. de a tüsző tájékán hasítékos. a hajlatokban sötétebb. csemege gyümölcsnek aligha válik be" (Bereczki 1877. vékony. Színe: halványzöldes citromsárga. csaknem felületi barázda. elmosódott. súlya. átmérője. Csészemélyedése: tányér alakú. 59-65 mm. nagyon gyengén aromás. széles és lapos. 101 . kicsi és zárt. Méretei: magassága. csészetája széles. Szára: 29-42 mm. piszkosabb és fakóbb. Megjegyzések: helyileg kialakult fajtaváltozatnak tekinthető. 55-60 mm. mindkét végük hegyesedő. szabályos vagy kissé szabálytalan. Tengelye: edénynyaláb kötege eléggé tömör. Csésze alatti ürege: tölcsér vagy U alakú. Rozsdázata világos dohánybarna. nagyon rövid he­ gyűek és gyengén kanyargós szélűek. hosszan kihegyezett csé­ szelevelek sugarasan. 1894). a szár felé röviden és hirtelen kissé nyakasodva csúcsosodik. löbbé-kevésbé sugaras rozsdázat takar. a kiemelkedéseken világossárgább. Szármélyedése: keskeny és lapos. ábra) Gyűjtőhelye: Bondoraszó (Belényestől K-re). Fojtós körte (15a-b. 1955. mely tömör a kö­ zéptájon és sűrííbb. gyengébb minőségével elüt a többi „torzsa" körtefajta változattól. ráncokkal. mindkét vége kissé duzzadtabb. Méretei: magassága: 58-65 mm. de annál valamivel nagyobb. vízszintesen szétteililők. nagy. Vacoköble: gyengén elhatárolt. tompa fényű.

v. 15a.. ábra. Fojtós körte 102 . ferde ál­ lású. egyenletes.Szára: közepes hosszúságú: 20-40 mm. !. de hiányozhat is. de helyenként szemöl­ csök is előfordulnak rajta. töve lehet kissé szélesebb és barna. csúcsa zöldes. Szármélyedése: szűk és nagyon egyenetlen falú mélyedés.. vékony.

Csészemélyedése: tál alakú, széles, de sekély vagy közepesen mély, fala szabály­ talanul sugarasan hullámos. Csészéje: közepes nagyságú, olykor nagyobb is, nyitott, összenőtt tövű csészeleve­ lei lehetnek nagyobbak és kiterültek, vagy kisebbek és ferde helyzetűek. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú, meglehetősen széles, de nem mély, nem nyúlik le a magház aljáig. Vacoköble: retek vagy széles hagyma alakú, közép helyzetű, feltűnő a kősejtes övezete. Tüsz^e: lapított tojásdad, kicsi és zárt, fala vékony és merev, színárnyalatokban játszó. Magvai: kicsik, megnyúlt búzaszemszerűek, rövidcsörűek, sötét gesztenyebarnák, gyakori a léha mag. Tengelye: vékony, a tüsző táján hasítékos, üreges. Héja: vastag, nagyon vékony viaszrétege van, sima, tompa fényű, vonzó képű. Húsa: sárgásfehér, tömött és kemény, sok a kősejtsziget benne, kevés levű, gyen­ gén savanykás-édes, enyhe aromával. Érése: november-december, tartósan tárolható. Fája: nagy, erélyes növésű, gúla alakú lombkoronával. Levelei általában kicsik és feltűnően változó alakúak, többnyire lándzsa vagy kerülékes lándzsa alakúak, de nem ritka a tojásdad alakú sem. Gyakran egyenlőtlen kerekded vagy ék alakú vállúak, ki­ húzott vagy rövid hegyűek és finoman fűrészes szélűek. Megjegyzések: bizonyára természetes kereszteződéssel keletkezett helyi tájfajta. 4. Piros körte (l6a-b. ábra) Gyűjtőhelye: Alsókajanel, 1952. október. Méretei: magassága: 45-55 mm, átmérője: 50-55 mm, súlya: 35-55 g; közepesnél kisebb. Alakja: gömbölyded tojásdad körte alakú, tömzsi körte alakú, szabálytalan, né­ melykor kissé féloldalas, elmosódott szélei és egyenetlen bordái a csészetájon keske­ nyednek és feltűnőbbek. Színe: zöldes világossárga, napos oldalán kárminpirossal belehelt. Pontozata feltű­ nő, sűrű, szinte hálózattá kapcsolódó sűrű rozsdavöröslő fakóbarna. Szára: közepes vagy annál kissé hosszabb, közepesen vastag, töve kissé szélesedő, egyenes, merev, vöröslő barna. Szármélyedése: a szár csúcsa körül egyenetlen kis keskeny, sekély barázda, több­ nyire rozsdával borított. Csészemélyedése: szélesedő tányérocska alakú, a behajló, elmosódó bordák sza­ bálytalan hajlataival, hálózatos vagy egyöntetű rozsdázattal borított. Csészéje: szűk, a tövüknél összenőtt, széles alapú, de rövid, a szürkés csészeleve­ lek hegye összehajló és takarja az üreget. Csésze alatti ürege: közepes nagyságú, kerekített V alakú, olykor U alakú. Vacoköble: gyengén elhatárolt, szabálytalan hagyma alakú, a húsos rész felénél ki­ sebb, enyhén csészetáji. Tüszője: közepes nagyságú, zárt, fehér, sima, vékony falú. Magvai: duzzadtak, lapított tojásdadok, rövid hegyűek, sötét gesztenyebarnák. Tengelye: tömött, szembetűnő, a csésze alatti üreg táján nyalábokba válik. Héja: vastag, homályos és érdes felületű. 103

I6a. ábra. Piros körte

Húsa: fehér színű, tömött és kemény, kövecses, kásás, kevés levű, édeskéssavanykás. Érése: október.

104

Fája: erélyesen növő, gúla alakú koronával, nagy, fél vadnak tűnő. Minden évben terem (ami ellenállóságának a jele), de mérsékelten. Levelei a közepesnél kisebbek, kerülékes vagy tojásdad kertilékes alakúak, ép szélűek, esetleg nagyon finoman fűrészes szélűek a csúcs alatti részen. Megjegyzések: bizonyára valamely régen behozott külföldi termesztett fajta szár­ mazéka. Némely jellegében (alak, méret, szín, minőség) a régi Betzelsbirn (Röhlingsbirn [Herrenbirn, Didbirn, Galbe Wiesenbirn, Wasserbirn, Weissbartsbirnl) fajtához hasonlít (Goethe és mtsai. 1894). Ez a fajta is közepes nagyságú, gömbölyű, szedéskor sajátos szürkészöld, éretten sárgás, napos oldala halványan pirosított. Húsa fehér, homályos, érés előtt fanyar. Kedvelt bor-, aszalnivaló és főznivaló körte. Eltart tavaszig. Kerekded körte (17a-b. ábra) Gyűjtőhelye: Marosszalatna (a Solymosi-hegycsúcs [837 m tszf.] déli lejtőjén), 1952. október. Méretei: magassága: 3 5 ^ 0 mm, átmérője: 40—45 mm, súlya: 3 5 ^ 5 g; kicsi, néha alig közepes. Alakja: gömbölyded-tojásdad körte alakú, röviden kúposodó gömb alakú, szabály­ talan, kissé féloldalas és változóan hullámos, főleg a csészetája. Színe: citromsárga, majd szennyes kénsárga, egyenetlenül elszórt, szembetűnő vi­ lágosszürke pontokkal behintve. Szára: közepes hosszúságú, egy kissé vastag, szemölcsös felületű, sárgásfehér szí­ nű, de töve barnásszürke, fásodott, csúcsa húsosodó. Szártnélyedése: a szár csúcsát egyenetlenül körülvevő kis barázda. Csészemélyedése: sekély, kis tányérszerű, a behajló bordák elmosódott domboru­ lataival. Csészéje: kicsi, csaknem zárt, mert a mereven felálló, rövid, sárgásszürke csészele­ velek cimpái összehajlók. Csésze alatti ürege: táguló kupak alakú, köze­ pes mélységű. Vacoköble: nem szembetűnő, kerekded hagyma alakú, közepes nagyságú, közepes helyzetű. Tüszője: kicsi, zárt, vékony falú, vajsárgás-fehér. Magvai: aprók, kissé lapítottak, szabálytalan to­ jásdad alakúak, rövid- és tompacsőrűek. Tengelye: szembetűnő, a tüsző tájékán üreges, a csésze alatti üreg felett vastagabb és kövecses résszel övezett. Héja: vastag, szívós, sima és fénylő. Húsa: fehér, tömött és kemény, feltűnően köve­ cses, leves, édeskés. Érése: október. Fája: erőteljesen növekvő, dús lombozatú. Min­ den évben, de lustán termő. Megjegyzések: az ősi erdélyi fajták közül a 17a. ábra. Kerekded körte Lippai János (160(>-1666) által leírt Zelenkával és a

105

Kolozs megyében ugyancsak régi Őszi citrom körtével rokonítiiató (Bordeianu és mtsai. 1964). De elképzelhető, hogy valamely behozott (Bergamot) fajta elpóriasodott származéka. Ez gyanítható elterjedéséből (pl. Világos) is (Borza 1962). Erdei vaj körte (18. ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Szávai Márton, Veres Vilmos kertje), 2004. szeptember 28. Méretei: magassága: 70-85 mm, átmérője: 65-73 mm, súlya: 165-175 g; nagy. Alakja: hosszúkás vagy gömbölyded tojásdad alakú, többnyire szabálytalan, egyik oldala domborúbb, de hosszanti lefutású széles hullámai is vannak, nem olyan kecses, mint egyes szakkönyvekben megadottak. Színe: sárgásán zöldellő, később tompán mézsárga, nap érte oldalán egy vékony rőt lehelet képződik. Pontozala izabellafakó fahéjszínű, apró és ritkább vagy sűi"űbb hálózattá szövődhet, sőt némelykor a gyümölcs fél felét vékonyan fedheti. Szára: 7-13 mm; rövid vagy igen rövid, töve kissé kiszélesedik, világosbarna. Szármélyedése: kicsi vagy nagyon kicsi, a szár csúcsa szinte kitölti, a perem behaj­ lása enyhén hullámos. Csészemélyedése: sekélyes, széles szabálytalan tálacska, egyenetlen peremmel. Csészéje: szembetűnő, csészelevele széles és rövid, a csésze alatti üreg nyitott. Csésze alatti ürege: közepes nagyságú, kupak alakú, csaknem szabad. Vacoköble: nagyon csészetáji, viszonylag kicsi, hosszúkás hagyma alakú. Tüszője: zárt, megnyúlt, de szűk, vékony, fényes, fehér falú. Magvai: karcsú tojásdadok, hosszúcsőrűek, csak kissé lapítottak, sötét gesztenye­ barnák. Tengelye: lehet vékony és tömött, de lehet szétvált is. Héja: nem vastag, rozsdázottsága nem teszi durvává, homályos, húsra tapadó. Húsa: fehér, később szennyes fehér, kásás, olvadó és kevés levű, édeskés, gyenge, de sajátos és kellemes aromájú, felülete barnulva lágyul, nem szotyósodik. Érése: szeptember vége-október, kb. két hétig tartható el. Fája: birsre oltva nem annyira sugár növésű, mint amilyen változatai vannak. Gyü­ mölcse közt „nincs sok különbség" (Szávai M.). Levele változatos méreteiben és alak­ jában, valamint széle szerkezetében is; kifejezetten vagy igen finoman csipkézetten fűrészes. Megjegyzések: egyes jellegei (alak, szín, íz) nem felelnek meg a szakirodalmi (Stoll 1888; Palocsay és mtsai. 1954; Bordeianu és mtsai. 1964) leírásoknak. E tekintet­ ben az Angouléme-i hercegnő fajtához hasonlítható, amely későbbi érésű ugyan, de „száraz években már október elején is érik" (Stoll 1888).

106

18. ábra. Erdei vajkörte

107

Csuszátlan körte (19a-c. ábra)

19a. ábra. Csuszátlan körte

108

19b. ábra. Csuszátlan körtefa levele

Gyűjtőhelye: Gyergyószenimiklós, 1955. október. Méretei: magassága: 55-60 mm, átmérője: 46-50 mm, súlya: 64—78 g; közepes nagyságú. Alakja: tojás- vagy hordócskaszerű, legnagyobb átmérője a középtájon van, csésze­ tája kissé laposabb, a szár felé csúcsosodó, szabálytalan, de nem feltűnően, leginkább a szárcsúcs körüli ferde duzzanat miatt. Színe: sárgás világoszöld alapszíne csak kisebb foltokban, főleg a szár tájékán ma­ rad meg, mert a felület nagy részét okkersárga szín borítja, mely néhol barnásabb kaj­ szibarackba, másutt fakósárgába vált. Sűrű, dohánybarna, szembetűnő pontok és rend­ szertelenül szétágazó rozsdavonalak tarkítják az egész felületet. Szánu hossza 9-33 mm; változó, általában közepes hosszúságú, de lehet hosszabb is meg rövidebb is, közepes vastagságú, csúcsa húsos, töve duzzadtabb, többnyire egyenes, néha enyhén ívelt, de szinte mindig ferde állású, sárgás vagy piszkos zöldes kávébarna. Szármélyedése: féloldalas, szabálytalan gödörke. 109

átmérője: 48-53 mm. válluk kissé nyélrefutó. Csészemélyedése: felületi. jól elhatárolt. a környezeti feltételektől függően változik. sötét gesztenye­ barnák. Bordeianu és mtsai. sekély mélységű. vonzó küllemű. Pontozata szembetűnő és sűrű. esetleg közepes nagyságú és nyitott. Tengelye: vékony. a csészelevelek tö­ vükön forrtak. Vacoköble: orsó alakú. mert kiterjedt. sugarasan repedezett. Alakja: hosszúkás tojás alakú. inkább rövid. súlya: 60-65 g. körömszerű végeik kihajlanak. vékony rozsdagyűrű borítja. ritkábban csak­ nem kerekdedek. pereme egyenetlenül enyhén domboailatos. rozsdabarna színnel. de nagyon kevés helyen figyelhető meg. Csészéje: viszonylag nagy. kb. fala vékony. Levelei változó alakúak és nagyságúak. mint közepes hosszúságú. Héja: csaknem teljesen száraz. Tüszője: lapított tojásdad. rövidcsőrűek. enyhe kajlasága miatt nem éppen szabályos. rövid és széles alapú csészelevelei kifordultak. Fűszer körte (20. Szármélyedése: nincs. sötétbarnák. erősen kövecses fallal öve­ zett. kisebb a húsos rész felénél. egyéb­ ként kellemes. Méretei: magassága: 60-65 mm. terebélyes lombkoronájú. 50 éves. Megjegyzések: Azonos az Izambert köite (Beurré gris. Graue Herbstbutterbirne) fajtával. sűrű behintés. nagyon édes. nyitva hagyva a csészeüreget. széles tálacska alakú. mérsékelten leves. olvadó. keskeny. többnyire zárt. különösen a szártájékon.Csészemélyedése: szabályos kis tálacska alakú. közepes méretű. 110 . elhúzottan csipkésedően fűrészes. Húsa: sárgásfehér. StoU 1888. mely már 1628 óta ismert és régóta elterjedt nálunk is (Bereczki 1877. szép kárminpiros szélű rozsdavörössel összeötvözve szinte teljesen eltakarja. olykor csaknem sima. majd hálózatos és összefüggő világos fahéjbarna rozsdázat. közepes nagyságú. a csészetáj domborulatán fokozatosan elvész. Magvai: hosszúkásak. széleik szabálytalanul. ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Szávai Márton Demeter Lajos kertjéből maga a dédapja oltot­ ta). aprón molyhosak. Csészéje: közepes nagyságú. zárt. eléggé mély. kősejtes réteg övezi. nyálkás felületűek. laza szövete itt-ott kősejtes. apró dudorokkal és húsosodó tővel. esetleg hasítékos a tüsző táján. többnyire kisebbek és keskeny kerülékesek. Színe: alapszíne citromsárgás zöld. vagy csak egy szabálytalan gödörke a ferde eredésű szár­ csúcs kÖITJl. Csésze alatti ürege: tálacska vagy szélesebb kupacs alakú. viaszrétege nagyon vékony. fényes. Fája: mérsékelten fejlődő. Szára: 17-19 mm. Csésze alatti ürege: közepes szélességű. 1964). szeptember 27. lehet vastagocska vagy közepes. közepes méretű vagy kisebb. enyhén szemcsés felü­ lete bágyadtan fénylő. hegyük menedékes. 2004. Érése: szeptember második fele-október.

ábra.20. Fűszer körte 111 .

keskeny kövecses. Méretei: magassága: 60-65 mm. kövecses hús övezi. Csészéje: változó alakú és nagyságú. kicsi. rövidcsőrijek. szeptember 30. falai hamar elnyálkásodnak. hosszant lapítottak. Levele kerülékes (ellipszis). Tengelye: vékony és tömött. Megjegyzések: Legjobban az őshonosnak tartott erdélyi Pap körtéhez hasonlít. változó vastagságú. Szármélyedése: nincs. amelyek helyenként vékony hálózatos rozsdázattá egyesülnek. egyenetlenül hullámos. Tüszője: nem nagy. vékony. Magvai: alig lapított csepp alakúak. vékony falú. Érése: szeptember. töve kisebbnagyobb mértékben lehet húsos. átmérője: 50-55 mm. a gyümölcshús laposan öleli körül a szárat. Pirosoldalú körte (21. Csésze alatti ürege: gyűszű alakú. de gyenge illatú. de a iiúsos rész közepéig kiterjedi kö­ vecses öv határolja. meglehetősen mély. Húsa: vajsárgás árnyalatú fehér. Színe: citromsárga. hosszú. ábra) Gyűjtőhelye: Magyardécse (Ballá Tamás kertje). foltosán fahéjbarna. 2004. napos oldala szép vérpi­ ros. fűrészes. kevés levű. jól kifejlett. pontozottsággal megy át az alapszínbe. kövecses. Héja: vékony. húsos rész határolja. Héja: homályos. törékeny. nagy fa. magas. 112 .Vacoköble: hagyma alakú. Tüszője: aránylag kicsi. erős. nyújtott hagyma alakú. széle alig észrevehetően csipkésedő. Magvai: gömbölyded tojásdadok. középrésznél alig kisebb. bőrnemú. mézsárgás árnyalatú. majd fakósárga. Vacoköble: csészetáji. Tengelye: vékony. egyik fele laposabb. és a csészelevelek is lehetnek feltűnőbbek vagy összehajlók. de nem széles. közepes vagy annál kisebb. általában szabálytalan. albinpiros árnyalatú. zárt. de emlékeztet valamelyest a Császár körtére (Őszi vajkörtére) is (Bordeianu és mtsai. darabosan visszamaradó. a porzóma­ radványok az aljában vannak. Alakja: csúcsosodó körte alakú. Szára: 17-23 mm. aromájú. szélesen és keskenyen kerülékes alakú. szembetűnő nagy és nyitott vagy szerényebb. ép állapotban. vajsárgás-fehér. válla enyhén szívesedő vagy majdnem nyélrefutó vállú. fakó világosbarnák. súlya: 85-90 g. édes. nagyobbrészt kifejlettek. Pontozata egyenetlen. tompán fénylő. hamar barnuló. gyengén fanyar. két hétnél tovább nem tartható. horpadásos. kisebb és majdnem zárt. csészetáji. domborodó peremmel. többnyire ferde állású. gesztenyebar­ nák. csúcsa kihúzott. Fája: százévesnél idősebb. kel­ lemesen édes. középhosszú vagy rövid. arányos csőrűek. kissé kásás. kisebb és nagyobb pirosló irhabarna paraszemölcsök. kelle­ mesen savanykás utóízzel. eléggé vastag és erős. Húsa: homályos. fonáka világosabb zöld. 1964). jó leves. ferde. kásás. Csészemélyedése: felületi kis tányérkaszená. Érése: szeptember vége-október eleje. mely szederjesen.

ábra. ábra. Fojtós körte -0 l6b. Piros körte . 15b.^ ^ ^ • »5>.

ábra. ábra.17b. Csuszátlan körte n . Kerekded körte • " ^ ^ ^ ^ ^ S "i: Wti A0 19c.

Megjegyzések: valószínűleg azonos a már Cato (Kr. a rövid. némelykor hosszanti zöld foltokkal. satnya csészelevelek ferdén kihajlóak. tömzsi körte alakú. súlya: 60-65 g. e. világosbarna. 234-149). kénsárga. de leginkább kisebb. Alakja: hosszúkás tojásdad. Szármélyedése: nincs. 1964). Csészemélyedése: felületi kis mélyedés. nap érte oldala élénkpiros. Weisse Herbst-Butterbirne) (StoU 1888. mélyedés nélkül. melynek peremén az elmosódott ormok észrevehet őck. 2004. • Színe: zöldes-árnyalatú citromsárga. ábra) Gyűjtőhelye: Márkod. gúla alakú koronával. és az ő nyomán Plinius (23-79) által említett Sementium („Búzavetési". rövid vagy közepes hosszúságú. átmérője: 45-51 mm. Pirosoldalú körte Énlakán is található a Vészdonib teteje halárrészben (Szávai Márton közlése. 2004. Pontozata feltűnő. 113 . a gyümölcs húsa ránő a szárcsúcsra.Vetéskor termő") körtéből származtatott Császár körtével (Kaiserbirne. ritkuló piros pontokkal végződő szélekkel. töve húsosodott. Szára: 22-30 mm. szeptember 27.. .21. szeptember 29. mivel egyik oldala doniborúbb. Méretei: magassága: 56-63 mm. (Pál Ádám kertjéből). piros vagy pirosló fahéj­ barnás. enyhén ferde. Torzsátlan körte (22. vagy szépen rágyűalzik. vastagocska és egyenetlen felü­ letű. közepes. 50 éves. sűrű. Csészéje: teljesen nyitott.). erélyesen növő. Pirosoldalú körte Fája: kb. ábra. Bordeianu és mtsai.

a húsos rész felénél kisebb.22. világos gesztenyebarnák. Magvai: hosszúkás tojásdadok. Torzsátlan körte Csésze alatti ürege: kupakszerű. mindkét végük hegyes. Tüszője: jól fejlelt. közepes méretű. Vacoköble: keskeny és megnyiilt. 114 . olykor kettő is van egy magüregben. nagyon vékony. liagynia alakú. kö­ zéphelyzetű. ábra. zán. fehéres falú.

az edénynyalábköteg a csésze alatti üregig jól látható. sajátos tájfajta. sok kősejttel. Héja: vékony és sima. Alakja: hegyesedő köite alakú. hogy helyi keletkezésű. Több tulajdonsága alapján a Stoll (1888) által közölt Császár körtéhez hasonlít. Érése: szeptember-október. némelykor csekély körgyűrűszea'í kis mélyedés leiiet a szárcsúcs körtil. de hiányozhat is. a szárcsúcsból befutó edénynyaláb kötegek eléggé szembetú'nőek. Szármélyedése: nincsen. Megi'egyzések: nagyon valószínű. mely egyébként a termőhelyi feltételektől függően igen vál­ tozó. megnyúllan kerülékes. Érése: szeptember. kiterült. 115 . törékeny. igen finoman fűrészes élű. vékony. tompa hegyű és lekerekített vagy szívesedő vál­ lú. elnyálkásodó. Tengelye: zárt. nem vastag. Weisse HerbstButterbirne). átmérője: 40-45 mm. Szára: 20-30 mm. többnyire egyenes. Bőr körte (Nyárvégi körte) (23. 195-1). Színe: alapszíne sárgás világoszöld. közepes nagyságú. vagy inkább vékony. általában köves. valamint az A. vagy a Nyári Kálmán körtéhez (Torzsátlan körte) CPalocsay és mtsai. de szívós. amely azonban alig látható az irhabőrszínű. amelyeknek őse a Cato által említett „Sementium". hamar szotyósodó. hagyma alakú. kősejtek határolják. esetleg kissé tojásdad keililékes alakú. kissé kásás. finoman fűszeres. Héja: fénytelen. meg a Plinius munkájában előforduló „Lactea". 2004. de jó leves. mindent eltakaró vékony rozsdabevonattól. Vacoköble: csészeláji. a perem egyenlőtlen enyhe domborulatai­ val. hogy a gyümölcshús ferdén ránő a szárcsúcsra. vagy csu­ pán gyenge aromával. tölcsér alakú. édeskés. Húsa: szennyes árnyalatú fehér. nem tárolható. kissé homályosan fénylő. Fája: mérsékelten növekvő. közepesen vastag. szeptember 27. de megnyúlt. aroma nélküli. nagyon aprón fűrészes szélű. Megjegyzések: A Császár körtéhez áll legközelebb (Stoll 1888. rövid időtartamú. fojtós. Magvai: lapított palack alakúak. de gyakran ferdén tűzön. Húsa: fehér.Tengelye: vékon\' cs zárt. IMéretei: magassága: 40-50 mm. Tüszője: szűk. váltakozóan lehet rövid vagy közepes hosszúságú. előfordul. erősen húsra tapadó. kedves a tekintetnek. Csészemélyedése: felületi tálkaszeal. Bíró Gáborné lelkén \'an az eredeti fa). de hosszú életű. Fája: levele tojásdad és kerülékes. de üdítő utóhatással. ábra) Gyűjtőhelye: linhika (Szávai Márton. súlya: 30-55 g. vastag és bütykösödő. vékony. „régi körte" (Szávai Márton közlése). Csészéje: nagy. enyhén szennyes fehér. tompa csőrrel. kicsi körte. Gallo (1449-1570) éitesítéséből ismert „pere ghiaciuole" lehetett (Stoll 1888). fala vékony. olykor éppen tojásdad. ám a kövecsessége kellemetlen. sötét gesztenyeljarnák. Ismeretes. viszonylag tartósabb. némelykor málnavörös árnyalatú rozsdavörös bevonat is leplez. kellemes ízű. Csésze alatti ürege: kicsi. rövid. szinte ép szélű. mert ellenálló. olvadó. nyitott a rövid csészelevelek teljes kifordulása miatt. sötét fahéjLxirna. többnyire szabályos. melyet a napos oldalon. hogy több fajtát is neveznek Császár körtének. Levele nagy. Pontozata rejtett (a rozsdabevonat miatt). édes. De a Rapaics (1940) által közölt teljesen elüt ezektől.

ábra.23. Bőr körte 116 .

de gyakran ferdén tűzött. 117 . faiiéjbarna. 1953. Veresbélű körtefa levele Szára: 28-32 mm. részarányos. Alakja: gömbölyded-.Vcresbélű körte (24a-b. Pontozata sűi"ű. ferde kis mélyedés a szárcsúcs köilil. Rozsdázata zöldes fakóbarnás színű és sűrűbb vagy ritkább hálózatosán az egész felületre kiterjed. vékony és nemrit­ kán aprón göcsörtös. az elferdülések kismérvűek. Méretei: mafíassága: 57-60 mm. Színe: sárgászöldes. 24a. esetleg annál hosszabb. de hiányozhat is. helyenként vékony haragoszöldes árnyalattal. ábra. s a napos oldalon rejtettebb. szinte szabályos. átmérője: 50-53 mm. a csúcs röviden nyakasodó-csúcsosodó. ábra) Gyűjtőhelye: Felsővidra. a csészetáj szűkülő. szeptember. mely a napos oldalon kárminpirossal vékonyan fátyolozott. közepes hosszúságú. tojásdad-körte alakú. Szármélyedése: szűk. többnyire egyenes. súlya: 45-65 g.

Marton Szabolcs. de csak ritkán. 1995). sűrűek.) kapta. Színe: bőre kissé vastag és keménykés.Csészemélyedése: keskeny. Igen közel áll (majdhogynem azonos) a Bereczki Máté (1887) által leíit Vérbelű körléhez. Hz utóbbi emlékeztet erre az erdélyi fajtára. Fája: mérsékelt növekedésiéi. a széles alapú. rövidke. 2004. közepes nagyságú. kúposodó lombkoronát fejleszt. gyak­ ran hálózatosán összekapcsolódnak. amelynek „ojtóvesszejét" P. Színe: élénkzöld. édes. kis folton. rövidcsőrűek. szeptember 17. szembetűnő. század elején a Szilágyságban. ábra) Gyűjtőhelye: Márkod. írásos említése magyarul 1275-böl való: „Ad duas arbores piri Wereskurtucl vocatas" (Benkő L. nagyon enyhe. melyeknek folytán a gyümölcs szennyes benyomást kelt. éltével sárgás zöld.. az árnyalat változik a gyümölcs nagysága és érettségi foka szerint. Szerinte a velencei Szent Antal szerzetesektől került Erdélybe." Húsa színe miatt különlegességnek számított. tekintélyt. többnyire részaránytalan (aszimmetrikus). meglehetősen vastag. közép-szerű. nem sokáig taii: hamar meglágyul". Magvai: lapított tojásdadok. napos oldalán néha igénytelen pirossal márványozott vagy pettyezett. Már Lippai János (1667) is két fajtát emleget: „Vörös bélű körtvély. gyenge aromával.. súlya: 100-185 g. a lu'isos rész középrészéig terjed. majd kisebb-nagyobb rozsdafoltokká egyesülnek." és „Vörös körivély. s így a Kárpát-medencében. de ellenálló és hosszú életű. Megjegyzések: a Veresbélű köite régóta ismert és igen elterjedt Hurópa-szerte. néha tojásdad csiga. Vacoköble: gömbölyded. fűzöld. ha­ nem több különböző fajtára vonatkozik. homályos. Tüszője: zárt. különösen a csésze alatti üreg tájé­ kán. kelyhe körül szűk. Márkodi Torzsa körte (25. Gogánváraljáról (Maros m. héja zöld. szal^ályialan eloszlású domboixilatokkal. 118 . fakó heggyel. bágyadtan fénylő. Az elnevezés nem egy. száraz és itt-ott szelíden érdes tapintású. Erdélyben is. kerekded. sima. tompa csúcsba enyészik. Csésze alatti ürege: tágasabb kupak alakú. gesztenyebarnák. Méretei: inagassága: 85-92 mm. de az is lehet. átmérője: 55-65 mm. A pontok szembetűnőek. a jó gazda hírét jelentette. Pontozata és rozsdázata sötét mogyoróbarna. Érése: szeptember második fele. napsütötte oldalán. majd gyengén sárgászöldes árnyalatúvá érik. hogy ők kapták tőlünk. valamennyire leves. nagyon vékony pirosodó lehelet képződhet. nemcsak a 20. kövecses húsos rész övezi. leves. esetleg egyenes. rövidke csészelevelek he­ gye kifordul. Bereczki Máté (1887) Vérbélű körtéje: „kisded. lapos kisiányérkaszerű. Dániel Lőrincztől. hanem más tájakon is. nyári. vékony. fala fehéres. Héja: érdes. Húsa: pirosló vagy rózsaszín. túléretten barnuló. köves. Alakja: hosszúkás tojásdad-körte alakú. elejénte sápadt zöld. Csészéje: viszonylag nagy. rozsclázatlal borított. de nem mély. gömbölyded. száraz. hosszúkás. birtokosának pedig rangot. Tengelye: tömör. kisebb gyümölcsöké vörösebb. elmosódott.

25. Márkodi Torksa körte 119 . ábra.

sűrű. 1964). Méretei: magassága: 65-80 mm. szívós. kissé csésze­ vagy középtáji helyzetű. szeptember 27. melyet a kiterült csészelevelek szinte egészen elborítanak. kúposodó szártájékát a szárcstjcs körüli duzzanat még fel­ tűnőbbé hegyesíti. Héja: tömött és vastag. Őszi mocskos körte (26. édeskésen l'anyar. gyenge savanyúsággal. Tüszője: jól fejlett. a gyümölcs oldalán elmosódott bordák csak e részen sejthetők. de nagyon kicsi csőrűek. Húsa: igen tömött. eléggé kövecses. s ilyenkor a szárcsúcs köilil szabálytalan dudorok nőnek. inkább rövid. mint tompán fénylő. Levelei tojásdad kerülékesek. gyakran ferdén tűzölt. megnyúlt hagyma alakú. Fája: erélyesen növekvő. igen aprón fűrészes élűek. szinte kiemelkedik a csészemélyedésből. de nem vastag fala nem záródik mindig. inkább kásás. de nem bütykös. de nem mély. sötét fahéjbarna. átmérője: 65-70 mm. dagadt tövű. többnyire húsos. közepes liosszúságú. Szára: 15-20 mm. Tengelye: általában zárt. 2004. világos fahéjbarna. inkább homályos. Megjegyzések: azonosnak tekinthető az Erdélyben régóta isméit Izamben fajtával (Nagy F. 1853. többnyire léhák. hálózatos vagy összefüggő rozsdázattá folyik össze („mocskos"). Stoll 1888. Alakja: gömbölyded vagy magasodó gömb alakú. Színe: szennyes almazöld. tompa vagy rövid hegvTlek. s a jól kifejlett és megmaradó csészelevelek laposan teililnek szét. citromsárgává váló. sötét gesztenyebarnák. nem leszi kívánatos­ sá az egyébként szép alakú gyümölcsöt. 120 . rásimulnak a csészemélyedés falá­ ra. napos oldala vörhenyes rozsdavörös árnyalatú. apró bütykökkel. Vacoköble: kisebb a g^áimölcshűs felénél. Csészemélyedése: csaknem felületi kis szabálytalan mélyedés. Csészéje: eléggé feltűnő.Szára: 22-26 mm. esetleg lapított tojásdad. Bereczki 1877. kissé ívek. a jól látható edénynyaláb-kötegek csak ritkán válnak szét a magüreg tájékán. Csésze alatti ürege: eléggé tágas. sötétzöld le­ vélzettel. Érése: jól tárolható téli köite. úgyhogy látha­ tóak a magok. ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Szávai Márton. szélesen kúposodó lombozatú. kevés levű. igénytelen. felső peremén a porzók körének jól látható maradványával. vége kiszélesedik. Szánnélyedése: nincs. Patakfalvi Lajos kertjéből). Bordeianu és mtsai. zöldellően fehér. szabadon hagyva a porzókör csonkját. Magvai: megnyúlt tojásdadok. súlya: 130-175 g. Szármélyedése: igen kicsi vagy hiányzik. esetleg közepes hosszúságú. lehet apró szemölcsös a felülete. széles domboailatokkal. jól kifejlett. fahéjbarna zöldes foltokkal. hosszant barázdált. több­ nyire szabályos vagy enyhén ferde. Pontozata szembetűnő. gyűszű alakú.

ábra. őszi mocskos körte 121 .26.

jól látható fűrészes szélű. csaknem felületi. hosszan elkeskenyedő. szabálytalan tálacska. Héja: homályosnak („kormosnak") tűnik a kiterjedt rozsdázat és a sűrű pontozat miatt. Szármélyedése: sekély. kicsi. Csésze alatti ürege: gyűszűszenj. Alakja: gömbölyded. Magvai: megnyúltak. többnyire szabá­ lyos. eléggé vastag és szívós. 1954) emlékeztet. szíjas. Csésze alatti ürege: gyűszű alakú. Húsa: vajsárgásan fehér. Pontozata viaszbarna. 2004. csak olykor keletkezik ferdülése. ill. ép nagyon kevés. szépen árnyalt. Vacoköble: megnyíilt hagyma alakú. rövid hegyű. Vacoköble: gömbölyded hagyma alakú. elszáradnak. igen feltűnően „szeplős". Csészemélyedése: csupán egy lapos tányérocskaszerű mélyedés. tágas. Szára: 16-24 mm. némelykor a bordázat nyo­ maival a peremen. a húsosodó szárcsúcs csaknem kitölti. rövid. a magház tájékán marad meg tartósabban. lándzsás csészelevelei kiteiiilnek. napos oldala kétharmada-egyharmada szennyes kárminpiros. A „Mocskos körte" elnevezés azonban különböző. átmérője: 55-70 mm. körülötte a gyümölcs húsa kö­ vesebb. igen szabálytalanok. nyálkásodó falú. 122 . olvadó. mert a csészelevelek töve jól kifejlett és függőlegesen álló. csupán a némelykor meg­ maradó elszáradt porzók köre takarhatja a csészenyílást. Kellemesen édes. kissé ívelt. Megjegyzések: bizonytalan eredetű régi tájtípus. Ez a minta az Őszi fehér vajkörtére (Stoll 1888). ábra) Gyűjtőhelye: Márkod (Marton Szabolcs). sötétzöld. de nem túlságosan. amelyet Székely bergamot néven íit le Bereczki Máté (1887). de kövecses gócok is képződnek benne. töpörödött hegye pedig szétálló. szabályos vállú. súlya: 55-85 g. Méretei: magassága: 45-55 mm. bőrnemű. töve né­ melykor elhúsosodó. Van nyári változata is.Csészemélyedése: felületi. de többnyire nem jellemző . közepes nagyságú. de nem mély. szeptember 16. sötét fahéjbarna. Érése: szeptember első fele. Csészéje: nagy és nyitott. részarányos. gyakran elsatnyulnak. külö­ nösen a csésze alatti üreg tájékán sűnjn kövecses hús övezi a vékony edénynyalábokat. a húsos rész felényi részéig terjedhet. egyébként többnyire szabályos. Héján vékony szederjes rozsdázat képződhet. Tüszője: hosszúkás. elmosódott szélekkel. Bölkényi körte (27. A Diel vajkörtére (Palocsay és mtsai. gyakran ferdén tűzött. majd enyhén sárgászöld. lapított tojásdad. ormóján felsejlenek a termés bordavégződései. nagyon leves. Levele: közepes nagyságú. keililékes alakú. közepes vastagságú vagy vastagocska. a porzóniaradványok nem láthatók. kissé lapított vagy tojásdad gömbölyded. de csak közepes vagy annál sekélyebb mélysé­ gű. Tengelye: tömött. vékony. különösen a pirosított felülete. aránylag kicsi. rozsdázatos vagy betegség okozta varasodásos fajtákra is vonat­ kozhat. rövid tompa csőrűek. fűszeres ízű. Csészéje: közepes nagyságú és nyitott. Színe: tompazöld. rövid.

Lé­ dús. Húsa: zöldes árnyalatú fehér. kellemesen olvadóvá. de töré­ keny. édes. gyenge. Héja: homályos. gyakori pirosló beárnyalással (innen a hivatalos elnevezés). üdítő savanyúsággal. de rövid érési időtartama alatt meglágyul. rövid csőrrel. élvezetes. Magvai: megnyíilt és enyhén lapított tojásdadok. sőt hamarosan szotyóssá válik. Tengelye: többnyire zárt. sűrű kövecses övezet kíséri. de a pirosló részen tompán fénylő. a lalliánya vastagocska. de szakadó. ábra. Kezdetben tömött és szemcsés. niajd vajszínű árnyalatú fehér. Bölkényi körte Tüszője: aránylag nagy.27. sötét gesz­ tenyebarnák. meglehetősen vastag. 123 . fényes.

Fája: erélyesen növekvő. átmérője: 60-70 mm. válla szívesedő vagy kerekített. Megjegyzések: Azonosnak tekinthető a Nyári bergamott. amely azonban hosszabb száni és nem annyira lapított. tojásdad kerülékes. általában kél. csak erdei vackorba fogant meg az oltás". Gúla alakú koronája még most is erőteljes és sűrű. hamar elpuhul. gyakran satnya magot tartalmaz. súlya: 100-125 g. de nem sűrű. a körbefutó edénynyaláb szélesen kövecses résszel övezett. elfásodó. széle ép vagy alig láthatóan aprón fűrészes élű. Érése: szeptember vége-október eleje. esetleg bordázottak. ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Bíró Gábor). bőrnemű. Alakja: lapított gömb. Csésze alatti ürege: gyűszű alakú. szembetűnő izabcllafakó pontokkal és kiterjedt. 124 . Csészemélyedése: eléggé fejlett. de meglehetősen vastag. Húsa: homályos fehér. gyenge aromával. szabálytalan. Levele kicsi. oldala kiszélesedő. Neve (és termesztője) szerint moldvai eredetű (az oltóág). a porzómaradványok is takarhatják. Piros bergamotl („Nyári pergament. hegye rövid. közepes nagyságú és kisebb. 1894. Szára: 13-20 mm. rövid hegyű. elnyálkásodik és megbar­ nul. Csészéje: közepes nagyságú. sötét gesztenyebarnák. Héja: kissé merev. olyan mint egy szép fánk (pánkó). Moldvai körte (28. Méretei: magassága: 48-58 mm. gömb alakú koronát fejleszt. a ferdén kihajló csészelevelek csak részben borítják be. Levele tojásdad vagy kerülékes. Tengelye: nyitott. Dinnye körte) fajtával (Goethe és mtsai. töredező. 1954. szabálytalan rozsdafoltokkal. kásásán leves. Magvai: duzzadt tojásdadok. „hozta az oltóágat az öreg Bíró Mihály 1811-1812 táján Moldvából (terményeit ánilta ott). Megjegyzések: népi kiválogatású tájfajta. Vacoköble: kerekedő hagyma alakú. csúcsratörő. tömötten kövecses hússal övezett. közepes hosszúságú. mindkét vége lapos. de nem nagy. Borza 1962). Palocsay és mtsai. édeskés. középtáji. fala fehéresen tompán fénylő. eléggé köves. homályos. Színe: halvány citromsárga. vékonyan viaszos. Tüszője: kerülékes. Alakja nagyon hasonlít a későbbi érésű Grassane bergamote-hoz.Érése: szeptember. Valóban hasonlít valamelyest egy Bojár körte nevű fajtához (Bordeianu és mtsai. nagyon rövid csőrűek. töve mérsékelten duzzadt. Fája: öreg. sűrű. némely jellegében pedig a Champagnyi körtéhez (Stoll 1888). kerekített vállú. 2004. nagy. hosszant lapítottak. széles domboailatok beívelésével. különösen a szár tájékán. széles és mély. halvány zöldessárga. peremén a bordaszerű sugaras. lapított. elmosódottan cikkes. jól kiképzett. 1964). Szármélyedése: kicsi. nagyon aprón fűrészes szélű. szeptember 28. szabálytalan dombonjlatos csésze alakú.

Moldvai körte 125 .28. ábra.

Alakja: gömbölyű. ábra) Gyűjtőlielye: Érüaka (Szávai Márton. lakó. Demeter Áipád kertjéből). Pontozata igen apró. 29. súlya: 75-90 g. átmérője: 50-55 mm. szeplciiiber 27. Méretei: magassága: 53-60 mm. Tinóorrú körte 126 . homokszínű. nem feltűnő.ábra.Tinóorrú körte (29. közepes vagy annál kisebb. Színe: éretten szalmasárga és ennek zöldesebb és okkeres árnyalatai szürkészöld foltocskákkal. 2004. többnyire szabályos.

szemölcsös felületű. Pontozata rejtett. piszkosfehcr falú. elmosódott domboRilatokkal a szár­ csúcs környékén. 1952. Alakja: gömbölyű vagy alig csúcsosodó gömbölyded körteszerű. Húsa: tompán fehér. főleg a csészetájon és ferde. közepesen vastag. Csészemélyedése: közepes arányiéi. sötét gesztenyebarna színű­ ek. átmérője: 35-37 mm. tányérocska alakú horpadás. igen liosszú. vékony. igen hamar (kb. gyakran két maggal. Tengelye: nyitott. Csésze alatti ürege: közepesnél fejlettebb. Érése: szeptember második fele. de némelykor hiányzik. ízében a Sárga körtéhez hasonlít". kis­ sé csipkésen fűrészes élű. enyhe bordaszerű kiemelkedésekkel. erőteljes. egyenes vagy enyhén ívelt. göcsörtös. csúcsa viszont húsosodó. erőteljes. Vacoköble: általában közepes nagyságú. külö­ nösen szembetűnő a csésze alatti üregnél való sűrűsödése. töve kissé szélesedő. Szávai Márton szerint „külsőleg a Torzsátlan. hosszan lapítottak. Az ősi erdélyi fajták közül a Zabbalérő és a Marosvásárhelyi körtefajtákkal lehet rokonítani (Bordeianu és mtsai. szabálytalanul hul­ lámos. vastag. töve kissé szélesebb. Mádától É-ra). inkább kásás. de szembetűnően elhatárolt a gyíimölcs csú­ csától. könnyen szakadó. kupak alakú. Csésze alatti ürege: tölcsérszerű vagy V alakú. Magvai: tojásdadok. mint leves. egy hét) megpuhul. augusztus 9. Levele: elég nagy. hosszan kihegyezettek. jól észrevehető. láthatóan elhatárolt. a hamvasszürke rövidke csészelevelek kifordulva szin­ te vízszintesen a csészemélyedés falára fekvők. egyenes. nyitott.Szára: 50-55 nini. édeskés. homályos. haragoszöld. 127 . elszáradó csészelevelei keskenyek. a magház falát stJrű köves övezet határolja. ábra) Gyűjtőhelye: Középalmás (Zalatnától DNy-ra. Szára: 25-35 mm hosszú. tojásdad-keililékes. rövid csőrrel. kihúzott hegyű. Gömbölyded körte (30a-b. hagyma alakú. elmosódott egyenetlenségekkel. 1964). bőrnemű. majd halványzöld. apró körte. Megjegyzések: meglehetősen idegen az ismertebb fajtáktól. a behatoló edénynyalábok fejlett köteget képeznek. csúcsa azonban húsos. Méretei: magassága: 30-35 mm. Csészémélyedése: nincs. elszotyósodik. Csészéje: feltűnő és nyitott. jól látható. Csészéje: nagy vagy közepes. Szármélyedése: keskeny felületi laposodás vagy ferde kis barázda a húsosodott szárcsúcs körül. Tüszője: nagyocska. Szármélyedése: nincs. kisebb-nagyobb sárgászöldes és citromsárga foltokkal váltakozva. bágyadtan fénylő. Vacoköble: nagyobbacska. Színe: sötétzöld. gyengén fűszeres. Héja: vékony. feltűnő. a gyümölcshús középrészéig terjed. a csésze körüli gömbölyödés enyhén.

ferdén lapított tojásdad alakúak. Magvai: aprók. Érése: augusztus. Húsa: fehér. Gömbölyded körte Tüszője: kicsi és zárt. Fő­ leg aszalásra és pálinkafőzésre való. szívós és vastag. édes. szorosan kitöltik a magházat. lisztes-kásás.30a. Héja: sima. Tengelye: duzzadt és zárt. gyenge aromával. kevés levtj. rövidcsőrűek. gyengén fénylő. ábra. a csésze alatti üregig feltűnően folytonos. de hamar barnul. 128 .

V 24b. ábra. ábra.t. Gömbölyded körte m . Veresbélű körte 30b.

Szürkés körte <>. ábra.31b.<) ^ i> 32b. ábra. Pergamott körte IV .

Ződ körte 34c. ábra. Hamvasszőke körte . ábra.33b.

ábra. Zöld almakörte 36b. Pirosas aUnakörte VI .* \ 35b. ábra.

Megjegyzések: nagyon hasonlít (talán változata) az ugyan e helységben gyaíjtött Szürkés körte fajtához. alacsony csúcsú. Színe: szinte egyöntetűen szürkés haragoszöld. szabályos. hosszabb vagy rövidebb heggyel. átmérője: 25-27 mm. szűkülő vállal. Szürkés körte 129 . Levelei keskenyedő kerülékes alakúak. szép. nagyon kifejlett. augusztus 9.Fája: szabadon növekedett erdei-ligeti Fáiioz hasonló. a húsosodott szárcsúcs kitölti. 31a. 1952. És közel áll a niarosszalatnai Hamvasszőke körtéhez is. Alakja: gomboljál. kékellő árnyalattal. Méretei: magassága: 25-26 mm. szárra csúcsosodó. hamvas szürkészöld. 25-30 g. ábra) Gyűjtőhelye: Középalniás. súlya. Szártnélyedése: nincs. vastag. Szára: nagyon hosszú (31-35 mm). ép széllel. vackorszenj. töve kis bütykösödéssel. gúla alakú lombkoronával. kicsi. Szürkés körte (31a-b. Csészemélyedése: felületi kis kerekded horpadás. Való­ színűsíthető közös eredetük. csúcsa enyhe húsosodással. ábra.

később megpuhul. fehér színű. szotyósodik és megbarnul. Magvai: duzzadt kis tojásdad alakúak. rozsdafoltokká sűrűsöd­ nek a nagyon változó nagyságú és alakú pontok. egy kevéssé hosszúkás. Szára: hosszú (33-36 mm). s a csésze nyitva marad. Fája: 100 évesnél öregebb. Régente azokban a tartományokban a korai körte­ fajták közül a Pünkösdi körte volt elterjedtebb. minősége (nyersen való fogyaszthatósága) való­ színűsíti. sárgazöld szabású. okker sárgás­ barna vagy világosbarna. merev és szívós. Erre utalnak termőlielyének múltbeli népesedési-települési és foglalkozási körülményei is. zöldesfehér. de szinte mindig ívelt. Pünkösdi pergament körte Nagy Ferenc 1869-beli jegyzékében is meg van említve. Pontozata szembetűnő. zárt. a tüszők között kissé duzzadtabb és hasítékos. alig sejthetően csészetáji. a rövid és tövükkel összenőtt szürkés-niolyiios csészele­ velek l'erdén terülnek ki. 1955. szabályos. Lippai János (I6O6-I666) szerint: „Az első Elővel-érő. Alakja: kissé magasodó gömb alakú. kávébarna színűek. de még erőteljesen növekvő. Megjegyzések: korai érési ideje. kékesen árnyaló haragoszöldek. fásodoti vesszőszerű. szabálytalan barázdácska a szárcsúcs körül. vastagocska. Tengelye: szembetűnő." Akkoriban Pozsonyból szállították Bécsbe. Méretei: magassága: 37-41 mm. Vacoköble: gyengén körvonalazott. Régi. ábra) Gyűjtőhelye: Fenyéd (Székelyvidvarhely mellett. ép szélűek. ép falú. csaknem lándzsásak. édeskés ízű. a nap érte oldalán szederjes kánninpiros. Valóban nagyon hasonlít ehhez a fajtához (Stoll 1888). lapított tojásdad. de nem mély. s nevét a régi bécsi pomológusok Wiener Kirschbirne. A régi korai körték közül nem hasonlítható sem az Apró muskotály (színe miatt). de töve és csúcsa duzzadtabb. Tüszője: kicsi. Színe: fakózöld és halvány citromsárga. átmérője: 36—45 mm. általában kettesével egy tüszőben. keskeny keililékesek. Bécsi cseresznyekörte nevén je­ gyezték fel (Rapaics 1940). rövid csőrrel. de nagyobb a húsos rész fele részénél. Húsa: érés kezdetekor tömött és kemény. Pergamott körte (32a-c. esetleg a szárcsúcs köáil lehet kisebb ferdülése. nem igen leves. többnyire egyenesen tűzött. sűrű. avagy Pünkösdi. súlya: 40-52 g. széles. Érése: augusztus első fele. ÉK-re). 130 . némelykor másutt is. Mor\'aországból betelepült szakmunkás. szép nagy fa. Levelei aránylag kisebbek. eltartható 10-15 napig. kissé hosszúkás-gömbölyded hagyma alakú. a csészetájon. vagy lilás-téglavörös árnyalattal befuttatott. avagy Cseresnyével-érő körtvély. Szármélyedése: esetleg kicsi. eredeti neve(i) feledésbe merült(ek). kicsi. közepes vastagságú. sem a Bú­ zával érő avagy Zöld muskotály (alakja miatt) fajtákkal. Héja: homályos.Csészéje: aránylag nagy. de gyak­ ran hiánvzik. kúp alakú lombozatú. Csésze alatti ürege: szabályos kis kupak alakú. vackorszerű. október 10. fonákuk ezüstösen szürke. hogy régi termesztett fajta ez a ragadványnevű körte. Az erdélyiérchegységi Zalatna bányászati körzetébe tartozó Középalmás régi lakosai között sok volt a Felvidékről. jelenkori nevét külleméről nyerhette. de sima felületű. akik szülőföldjük gyakori g^óimölcseit is magukkal hozhatták.

ábra.32a. Pcrgamott körte 131 .

Csészéje: nagy és nyitott. aprón molyhos csészelevelek vízszintesen kiteriiltek. Magvai: szabálytalan alakúak. közepes mélységű és szélességű.32c. fala vékony. me­ lyet jellemzően vékony. omlós. szürkésfehér. Csésze alatti ürege: kicsi kehely alakú. Pergamott körtefa levele Csészemélyedése: sekély. retek alakú. de laza szövésű. édeskés. Érése: október. mindkét végük duzzanatos. ábra. kövecses. Húsa: halványzöldes árnyalatú fehér. majd szennyes-. 132 . törékeny. kissé édes. összeköt­ tetése a tengellyel jól kivehető. a szürkés. lisztes-kásás. pergamenszerű. fehér. nagyjából csillag alakú világosbarna rozsdázat borít. csészetáji. ép. esetleg csak felületi laposodás. szinte lé nélküli. finoman érdes. Héja: homályos. a csészemélyedés falára lapultak. döblecízű. vastag. Vacoköble: nagy. Tüszője: nagy és zárt. Tengelye: laza kötelékű és hasadékos. sárgásbarna vagy vilá­ gos gesztenyebarna színűek. kis kerek horpadás.

Lippai János (1667) két változatát. Nagy F. Ugyancsak más alakkörbe tartoznak az Erdélyi-szigethegység falvaiban talált „Gömbölyded" körtetípusok (Gömbölyded körte és Szürkés körte iKözépalmásI. Levelei hosszúká­ sán kerülékesek. Borza (1962) szerint „a Szé­ kelyföldön a Bergamot. töve csak kissé kiszélesedő. esetleg kis gödröcske a gyümölcs csúcsosodása következtében. kissé magasodó gömb. Pergamot. a Tinóorai körte (Énlaka). Az Esztelneken Torzsa körte néven gyűjtött minta teljesen eltérő típus. Téli. 1956. és a Palocsay és mtsai. Csésze alatti ürege: kupak alakú. érdes. vékony. Szármélyedése: általában hiányzik. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyószentmiklós. mely téglavörös vagy rozsdavörös árnyalatokba piail. Megjegyzések: „Bergamot. Pergament körte Mocskos körte néven volt elterjedve. gyakori a léha mag. Színe: világoszöld és sárgászöld között változó. nyitott. Bergamotte d'été) fajtával. Héja: vastag. mely lényegében megegyezik a Bereczki Máté (1887) által említett Piros bergamot (Bergamote rouge. a Nyári és a Téli pergament fajtát említette. 2004. hegyes csészelevelei a tövükön összenőttek. de még erélyes. Csészéje: közepes nagyságú. fűrészes szélűek. Tengelye: vékony és zárt. Tüszője: hegyesedő lapos tojásdad. századbeli) gyümölcsészek ismerték a Nyári (Király). röviden kihegyezettek. Több változata (valójában. 1869. kicsi körte. enyhe egyenetlenségek miatt kissé részaránytalan. október 4. általában enyhén ívelt. szóbeli közlése). nap érte részein olajzöldes-sárga. Pontozata szembeötlő. a csészetáj laposabb. többnyire enyhe kis egyenetlen domboailatú falakkal. Téli Vilmos perga­ ment fajtákat (Bodor 1812. zárt és ép falú. Rothe Bergamoth). Méretei: magassága: 35-39 mm. „körtésedő". enyhén csúcsosodva. A székelyföldi „Pergament" körték alakköréL:)e foglalható (a begyűjtött fajták. Pünkösdi. Csészemélyedése: sekély. A későbbi (19. de törékeny. (1954) könyvében közölt Nyári Bergamott (Piros Bergamott. Pergament" megnevezés több körtefajtára is vonatkozhat. zöldes. rövid és kicsi. szürkés­ zöldes gesztenyebarna. igen hosszú. Téli hosszú csíkos. esetleg közepes vastagságú. sötétbarnák. a Torzsa körte (Küküllőkeményfalva) és ez a fenyédi Pergamot körte. gyakran csak népi hiedelem alapján. nagy kúposodó lombozattal. súlya: 26-31 g. tányér alakú.Fája: évszázados. vagy csak megnevezésében) létezik jelenleg is (Szávai Márton. a Bölkényi körte (Márkod). barnák. szennyes sárguló barna. Alakja: gömbölyű és gömbölyded. Bereczki Máté (1887) íita volt: „többféle köitefaj van e név alatt felemlegetve". átmérője: 36-40 mm. 133 . közepes méretű. hosszúcsőrűek. Őszi. Vacoköble: gömbölyödő hagyma alakú. Szára: 56-62 mm. a szár felőli rész domborodó. nem mély. aprón molyhosak. csúcsuk kifordult. Hamvasszőke körte [Marosszalatna]). Ződ körte (33a-b. szabályosan keskenyedő vállúak. de lehet szabályos is. mfnták közül) az Őszi mocskos körte (Énlaka). szinte visszás tojásdadok. általában a húsos rész középrészéig terjed és közepes helyzetű. Magvai: viszonylag aprók. csúcsára egyenetlenül ránő a gyümölcs húsa. aprón egyenetlen felületű. szemölcsös felületű. Bereczki 1877). körkörös apró repedezettséggel.

ábra. A Zöd körte és alakköre (jobbróL Dombról. édes. Lipcsei retekkörte. Érése: október. Júliusi esperes) Húsa: fehér. rövid ideig tárolható. olvadó.33a. 134 . leves. laza szövetű.

a tö\aikön összenőtt. súlya: 25-35 g. Hamvasszőke körte (34a-c. ábra. kicsi körte. gömbölyded. hagyma alakú. de szélesebb és szabályos oldalú mélyedés. 1952. szeptember. Abba az alakkörbe sorolható. a Szürkés körte (Középalmás). a héj csészeláji repedezeusége) kereszteződéséből természetes kiválogatással ke­ letkezett változat. amelybe a Dombrói köite (Kispestény). Hamvasszőke körte 135 . átmérője: 28-32 mm. vagy csekélyke köríves barázdácska. tágas. kissé molyhos és szür­ kés csészelevelek kihajlók. majd hamvasszürkés. Vacoköble: gyengén elhatárolt. Csészéje: a gyümölcshöz képest nagy.Fája: idős. hosszú. a pontok pirosló kerületűek s a felületet kissé érdessé teszik. Színe: világosszürkés árnyalatú zöld. 34a. a Zöld Pichel körte és a Weiler mustkörte Nyugat-Európában régen termesztett fajtákra emlékeztetnek. ábra) Gyűjtőhelye: Marosszalatna (Garassá község). Megjegyzések: valószínűleg valamely nemes fajla és a vackor (alak. Csészemélyedcse: felületi sekély. töve kissé szélesedő (bökösödő). igen hosszú szár. csúcsa húsosodó. amelyek a Lipcsei retekkörte. elmosódott szabályta­ lansága alig vehető észre. de nem mély. nagyméretű. de még erélyesen növekvő. s ame­ lyek a Kárpát-medencében is már rég honosak voltak. szennyessárga. merev és egyenes. nagy. a Gömbölyded körte (Középalmás) és a Szürkülő körte (Kiskocsoba) is tartózik. Méretei: magassága: 26-30 mm. sőt nagyon hosszú. viszonylag vastag. Alakja: gömbölyű vagy (a csészetáj) kissé lapított gömbölyű. Csésze alatti ürege: kupak alakú. a csészemélyedés falára teáilők. Szármélyedése: nincs. Szára: 33-36 mm. sűrűn pontozott. szürkésen barnászöld.

Magvai: gyakran satnyák. a kifejlettek lapított tojásdadok. Szürkés körte. Hamvasszöke körte vackor típusú alakköre (fent jobbról.34b. lent: Fakó [Barna] körte. Héja: kissé egyenetlen felületű. 136 . tompa fényű. Lipcsei retekkörte. Dombról körte. vastag. Tengelye: vékonyka. Hamvasszöke körte. lapított és zárt. ábra. Gömbörlyded körte. Weiler körte) Tüszője: kicsi. barnák. tömör. rövid hegyűek. homályos.

cukros. 1894). nagyon enyhén és tompán kúposodé gömbölyű. kevés levű. édeskéssavanykás Érés szeptem­ ber augusztus augusztus zöldessár­ ga zöldessár­ ga. csészetája is csak keskenyen laposodó. átmérője: 42-48 min. plevite) Szürkés körte CKözépalmás) (P. származás Hamvasszőke körte (Marosszakiliia') (P. erélyes növésű. súlya: 45-55 g. a na­ pos oldal narancsos zöld. rozsdaponlos hagyma augusznis tojásdad göm­ bölyded tojásdad göm­ bölyded hagynia októbernoveinber október augusztus végeszeptem­ ber október 41x38 nun magnyúlt hagyma 60x40 mm göm­ bölyded gömbölyded Zöld almakörte (35a-b. kevés leviTÍ. 28 g 29x34 mm. Emlékez­ tet továbbá a Zöld Pichel-körte (Stoll 1888). szeptember. vajsárgás árnyalatú feliér. laza kúp alakú koronával. Érése: szeptember. rövid hegyű. a középalmási Szürkés körte. 40 g 42x48 nini Alak gömbö­ lyű. 137 . 1955. Levele kicsi. a középalmási Gömbölyded köite. seine) Donibrói körte (Kispestény) ( P. illetőleg minőségben csökevényesedett származéka. 1894) Weiler Muslkörle (Anonymus 1922) Méret 28x30 mm. Maros völgyére lejtő településein talált több változat (5. kicsi.Húsa: fehér. Megjegyzések: Lehet egy hosszas természetes kiválogatás eredményeként kelet­ kezelt helyi fajta. megnyíilt kerülékes. Goethe és mtsai. kissé féloldalasan szabálytalan. durduce) Pakó (Barna) körte (Kiskocsoba) (P. Méretei: magassága: 3 5 ^ 5 min. Több tulajdonság­ ban a Lipcsei retekköitéhez hasonlít (Bereczki 1886. 32 g 40x35 mm. valamint a Weiler mustköite (Anonymus 1922) fajtákra. De lehet valamely termesztett fajta helyi környezeti feltételekhez al­ kalmazkodott. kevés levű. na­ gyon fűsze­ res kásás. olva­ dó. leves. a kiskocsobai Szürkés köite (34 ábra) (Bordeianu és mtsai. keskeny vállú. tojásdad tojásdad gömbö­ lyű széles körte Szín zöldes szennyes sárga szürkés haragos­ zöld zöldessárVacoköböl gömbölyded hagyma liosszúkásgömbölyded hagyma hagyma Hús tömött. Alakja: gömbölyű. 1964). édes tömött. finoman fűrészes élű. dumbravenel Gömbölyded körle (Almás) (P. zöld udvarú pontokkal sárgászöld. szotyósodik tömött. szotyósodik kásás. Ennek a fajtának alakkörébe sorolható még az Erdélyi-szigethegység déli. táblázat). tömött. esetleg majdnem közepes nagyságú. táblázat. 5. Fája: nagy. szür­ késbarnás rozsdázott zöldessár­ ga. kevés levű. laposdad gömbö­ lyű. 27 g 32x36 mm. murRi) Zöld Picliel körte (Stoll 1888) Lipcsei retekköric (Goeilic et alii. mint a: kispestényi Dombról körte. 30 g 25x26 mm. leves leves. szotyósodó és barnuló. szotyósodó tömött. Az Erdélyi-szigethegység déli lejtőinek településein talált ősi típusú körtefajták hasonlósági köre Név. édeskéssavanykás fojtós. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyóalfalu. nagyon aprón.

mely a körte összképét meghatározza. Megjegyzések: olyan helyi körteváltozat. Érése: szeptember. amely valamely nemes híjtából keletke­ zett. sárgászöld. de sekély a horpadása. a közepesnél kissé hosszabb és szinte az egész hosszá­ ban egyenletesen vékony. feltűnő. Ekérő üpus a Pirosas almakönéiől is. nyitott vagy félig nyitott. Szára: 28-33 mm hosszú. főleg a nap éite helyeken. Húsa: fehér. lehet egyenesen álló vagy kissé ferdén tűzött. Szármélyedése: hiányzik. vízízű. de nem azonosítható vele.és tompacsőrűek. Magvai: hosszúkásak. kásás és kősejtes. s ez esetben a szárcsúcs vékonyan húsos. Csészemélyedése: kis tányérocska. Csészéje: közepes nagyságú. A régi fajták közül a Champagnyi borköitére emlékeztet ugyan (StoU 1888). ha­ tározottan savanykás. kéklő zöld. rövid. ábra. a keskeny és kicsi szürkés­ barna csészelevelek rézsútosan kihajlók. a mostohább környezeti feltételek miatt annak elsatnyulása vagy kereszteződése által. zárt. félkörös tarsolyszerű. de kénsárgává szelí­ dül. ez kisebb foltokban. közepes szélességű. laza. az alapszíntől elütő zöldebb és hamvasszürke udvarú. Zöld almakörte Színe: alapszíne. Pontozata sűrű. Héja: sima. közép helyzetű. sárgászöldes barna. esetleg nagyon finoman szemcsés tapintású. de bő leves. kősejtes réteg övezi. sötét gesz­ tenyebarnák. homályos. lapított csepp alakúak. érett gyümölcsről válik. Vacoköble: nagy.35a. Tengelye: laza szövedékű és teljesen nyitott a tüszőtájon. gömbölyií hagyma alakú. kissé ívelt. Tüszője: nagy. közepes szélességű és mélységű. vagy csupán csak egy kicsi körbarázda. haragos sötétzöld. Csésze alatti ürege: tölcsérszeixí. egyenetlen fala miatt szabálytalan. 138 . vastag. s ennek köszönhetően olvadó. kevés édességgel és gyenge aromával. a szűkülő csészetájhoz viszonyítva.

ábra. kicsi.Pirosas altnakörte (36a-b. 36a. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyóalfalu. szeptember 23Méretei: magassága: 35-42 mm. Pirosas almakörte (fent) és Salzburgi körte (lent) 139 . 1955. súlya: 40-55 g. átmérője: 46-50 mm. esetleg •cözelít a közepes nagysághoz.

nincs olyan körzet a Közép-Duna medencében. jó édes leves. gyengén elhatárolt. ritkán előforduló enyhe szabálytalansága nem feltűnő. Kicsi rozsdafoltok ritkán képződnek rajta. általában szabályos. hamar barnul. Megjegyzések: Neve alma alakú körtére utal. Csészéje: kicsi és szűk. édes. a csészetáj laposabb. sötétbarnák. amely valójában bergamotszerű. 1955. átmérője: 40-47 mm. Héja: sima. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyóalfalu (Gyergyószentmiklós mellett). de nem azonos azzal se. hosszúkás: egy felől zöld szabású. talpasodó. Nem hasonlítható a Bereczki Máté által leírt (1877) Almakörtéhez (Bergamotte ponime. (1667) is leírt: „Szalczpurger körtvély. a tüszőlájon hasítékos. mint a Salzburgi. alatta sűrűek a kősejtek. a csészelevelek is rövidek és kifelé hajlók. Szára: 26-30 mm. Nincs olyan okunk kételkedni. vékony és merev fala fehér. olvadékonnyá váló. de könynyen szakad. Tüszője: kerekded. 140 . hogy valóban származási helyét őrzi nevé­ ben. vékony.Alakja: gömbölyű. Szármélyedése: körkörös. vastag. zárt és nagy. nagyon vékony viaszréteg vonja be. egyenetlen gödörke a szár csúcsa körül. Néhány kisebb különbségtől eltekintve azonosnak vehető a Salzburgi körtével. kicsi méretű. amelyet már Lippai J. Rapaics (1940) is általánosan ismertnek vélte: „Augusztus végének. gyengén fénylő. barnás árnyalatú rozsdavörösbe vált. középszerű." Hosszúkás alaktípusú körtefajták Csúcsos zöld (Névtelen) körte (37a-c. egyenesen álló. Húsa: eleinte fehér. Magvai: rövidek és szélesek. melyet a porzószál­ maradványok takarnak. leves és puha. csak hogy igen köves. kissé csésze­ táji. Világosszürkés pontozata ritkás és a vörös színű felületen látszik jobban. vastagnak tűnő. viszont emlékeztet egy marosvásárhelyi vajkörtére (Bordeianu és mtsai. nagyon eny­ hén görbült. szélesen elmosódott domborulatai a csé­ szetáji sugaras cikkesedésben szembettlnőbb. hosszú. Tengelye: laza kötegű. a gyümölcsliús középrészéig terjed. sok kősejttel. Vacoköble: lapos hagyma alakú. szemcsés szövetű. hamvas sötétzöldből vált sötétbarnába. Apfelbirn). fala hullámos. kellemesen aromás. erősen kősejtes a halárvonala. ahol ne lenne megtalálható". szeptember. Csészemélyedése: tálacska alakú. vagy kissé hosszabb a közepesnél. rend­ szerint kettesével vannak egy üregben. széles. majd vajsárgás árnyalatú. keskeny nyílású peremmel. többé-kevésbé szabályos. laposan gömbölyded. mely a nap érte részek felé árnyalt átmenettel téglavörösbe. a csúcs felé keskenyedő. 1964)." Stoll (1888) szerint: „kevés olyan [körteifajta van annyira elterjedve. vékonycsőrűek. Csésze alatti ürege: kupak alakú. de nem mély. Színe: halványzöldes citromsárga és tiszta sárga. ferdén lapítottak. más-felöl szép vörös. szeptember elejének körtéje a Salzburgi. Érése: szeptember-október. Méretei: magassága: 50-55 mm. • Alakja: tojásdad.

mert eléggé leves. Szára: 3 0 ^ 8 mm. ábra. fala sima és merev. ho­ mályos. arányos méretű. közepes nagyságú. változó hosszúságú. zöld foltosán fakóbarna. keskeny kis horpadás a szárcsúcs körül. fénylés nélküli. Héja: enyhén finoman szemcsés. Csészéje: közepes vagy annál nagyobb és nyitott. Magvai: csepp alakúak.Színe: sötétzöld. bőr alatti rejtettnek tűnik. a nap éite részeken világosabb zöld. középtáji helyzetű. másutt ritka. eléggé duzzadtak. Húsa: zöldes árnyalatú fehér. enyhén domboai. jól elhatárolt. 37a. néha vízízű. de egyenesen tűzött. Vacoköble: orsó alakú. enyhén ívelt. vékonyan viaszos tapintatú. Csúcsos zöld (Névtelen) körte 141 . majd sárgásfehér. ol­ vadóvá válik. sötét gesztenyebar­ nák. csak ritkán hasítékos. gyengén fűszeres. érdes felületű. Világosbarna pontozata egyenetlen eloszlású. a csészetájon fakóbarnás árnyalatú. ritkábban közepes hoszszúságú. összeköttetése a csésze alatti üreggel jól látszik. hosszúkás csőrűek. a deresen molyhos csészelevelek szétterültek a csészemélyedés falán. Szármélyedése: korongszerű. vékony. hul­ lámos falú sekély kis mélyedés. többnyire tömör. néhol sűiiíbb. Tüszője: duzzadt tarsoly alakú és záit. Csésze alatti ürege: kupak alakú. majd lágyuló. Tengelye: vékony. haragoszöld és olívzöld. többnyire hosszú. kezdetben tömör. üdítően édes. Csészemélyedése: tányér alakú vagy csaknem egyszintű.

ábra.37b. Zöld Magdolna körteváltozatok 142 .

közepes vastagságú. Fája: erőteljesen növekvő. súlya: 40-55 g. vastag. Csészéje: eléggé nagy és nyitott. Héja: bőrnemű. az Erdélyi-érchegység DK-i lejlője). átmérője: 26-34 mm. Alakja: hosszúkás-körte alakú. augusztus. vagy kissé nagyobb annál. tömött és kövecses. egyenes vagy enyhén ívelt. hosszúkás orsó alakú. amely e helyi típus esetében a termőhely mostoha. 1964). Húsa: zöldesfehér. Megjegyzések: jellegei alapján helyi félvad fajtának is lehetne tekinteni. mely sűrű. százévesnél idősebb. 1628) és az igen elterjedt Zöld Magdolna körléhez hasonlít. Magvai: duzzadlak. savanykás-édes. Megjegyzések: a nagyon régi (Le Lectier. Szára: 37—Í7 mm hosszú. gyakran párosával fejlődnek egy üregben. 1964) . éréskor sárgás árnyalatúvá tompul. 1964). 1954. többé-kevésbé szabálytalan. cimpáik esetleg kissé összehajlók. de szembetűnő. Hosszúkó zöld körte (38a-b. esetleg azonos vele (Bereczki 1877. nagy. rövidcsőiTÍek. 143 . Bordeianu és mtsai. Lényegesebb eltérés az érés időszakában van. kékesszürkéllő homályossággal takart. 1952. széles kúp ala­ kú lombkoronával. vékony fala homályos fehér. Vacoköble: középhelyzetű. vékonyan húsosodon. kicsi mélységű. Szármélyedése: nagyon felületi kis egyenetlen körbarázda a szárcsúcs körül. homályos. hűvösebb (Gyergyóalíalu Er­ dély leghidegebb helysége) éghajlatának tulajdonítható. Palocsay és mtsai. 1894. csúcsa kissé duzzadt. Goethe és misai. Érése: augusztus második fele. ábra) Gyűjtőhelye: Középalmás (Zalatnától DNy-ra. apró és hamvas szegélyű pontokkal behintett. nem feltűnő. kicsi körte. De való­ színűbb.Érése: július-augusztus. Az elterjedtebb termesztett fajták közül legjobban a Kolozsvár környéki Kicsi körtéhez hasonlít (szinte azonos azzal) (Bordeianu és mtsai. nem feltűnő. a húsos rész fele részéig terjed. sőt ezen a Hosszúkó zöld körtén a Zöld Magdolna fajta némely jellege is sejthető (Bordeianu és mtsai. csaknem egyszintű falakkal. Csésze alatti ürege: kupak alakú. Színe: szedéskor kissé szürkéllő és kéklő haragoszöld. hogy a Zalatna környéki Nyugat-Európából betelepített bányászokkal került a vidékre. De emlékeztet egy Würtemberg környékéről származó Stuttgarti Kecskepásztor körtefajtára (Siuttgarter Gaishirte) is (Anonymus 1922). men a rövid. elmosódott domború felületlel. dúsan fejlett. zöld színű. lapított tojásdadok. változóan nyakasodé. alsó harmadukig összenőtt szürke csészelevelek egyenesek. Méretei: magassága: 35-45 mm. Tüszője: kicsi és zárt. Csészetnélyedése: széles kis horpadás. Tengelye: tömött. közepesen leves. szorosan kitöltik a magüregei. többnyire egyenletes.

de nem kicsi. kisebb a közepesnél. kerek és szembetűnő pontok is. vagy megfigyelhetők szürkésbarnás. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyóalfalu. palackszeilá. ábra. ugyancsak í'eltijnöbben. átmérője: 29-. Színe: halványan sárgászöld. Hosszúkó zöld körte Fűszeres körte (39a-b. élénkebben zöldek. 1955. általában szabályos vagy kissé részaránytalan elferdült kúposodó része miatt. Méretei: magassága: 61-75 mm. 144 . kúposán megnyúlt köne alak.38a.31 mm. Alakja: iiosszúkás körte alak. a horpadásos részek zöldesebbek. esetleg feketés­ zöld. szeptember 23.

ábra.37c. Csúcsos zöld körte 38b. ábra. Hosszúkó zöld körte VII .

Havasalji körte VIIl . ábra.40b.

Héja: vastag. Megjegyzések: ez a népi minősítési elnevezés több és teljesen különböző körtefaj­ tát és változatot jelöl Erdély-szerte. csúcsi fele vastagabb és húsos. Húsa: fehér. 1953szeptember. esetleg köze­ pes nagyságúak. Némely helységben. Havasalji körte (40a-b. Csésze alatti ürege: kúp ala­ kú. Szármélyedése: nincsen. Méretei: magassága: 4 2 ^ 8 mm. kissé szabálytalan. 1954. ám egyikkel sem egyeztethető elfogadhatóan. nyakasodé. ábra) Gyűjtőhelye: Fehérvölgy (Gyalui-havasok D-i. tömör. Érése: szeptember. településen a muskotály (mocskotár) jelzi a hasonló. különleges minőséget. Csészéje: viszonylag nagy és nyitott. a hamvas barna. Bihar-hg. Vacoköble: gyengén elhatá­ rolt. de a szár csatlakozását gyűmszcnl kis duzzanat jelzi. jó aromás. de szinte mindig ívelt. többé-kevésbé sza­ bályos. kicsi. csúcs alatt). főleg színe és érési ideje miatt. közepesen nagy. csúcsa felé homorú. Tüszője: inkább nagy és zárt. sekély horpadás. Bordeianu és mtsai. édeskés körtefajta bizonyára hosszas termesztés eredményeként ke­ letkezett ősi erdélyi gyümölcs. nagyon édes. hegyesedő-köite alakú. Topánfalva ÉNy-i. Alakilag hasonlít ugyan néhány „muskotály" fajtához (Palocsay és mtsai. 1228 m tszf. Az Énlakán talált Fűszer körte telje­ sen különbözik ettől a Gyergyóalfaluban gyűjtött Fűszeres körtétől. szabályos hagyma vagy orsó alakúnak tűnik. de nem mély. Csészemélyedése: felületi lencseszem. 145 . eny­ hén féloldalas. rövid. sima és gyengén fénylő. Fűszeres körte Tengelye: vékony és zárt. DK-i találkozása kanyar­ jának lejtője az Aranyos folyó mellett. sárgásbarna színűek. laza szövetű és kásás. de hamar barnul. több­ nyire egyenesen tűzött. olykor kesernyés utóízzel. tövi részén vékony és kicsi bütyke van. 1964). Magvai: aprók. Alakja: gömbölyded. súlya: 25-30 g. Ez a különös jellegű. 39a' ábra. tompa csőrűek.Szára: 28-40 mni. átmérője: 40-43 mm. túlérett gyümölcsről válik. mert a nyakasodás nem egyforma. rövidke csészelevelek kiteililtek. főleg. mérsékelten leves. eléggé kiterjedt.

szürkésbarnás. de általában egyenesen eredő. de csúcsa elhűsosodva duzzadt. legfeljebb kis gödröcskék lehelnek a csúcsosodás folytán. szépen ívelt. összképe: szennyes-zöld mái-ványozott honiokszínnel pettyezve. Csészemélyedése: felületi kis kerekded mélyedés. Pontozata rejtett. többnyire szabályos. Szármélyedése: nem képződik.40a. 146 . hosszú és vékony. amely foltonként zöldesebb vagy dohánybarnásabb árnyalatú. zöldes foltos színű. Havasalji körte Színe: szürkészöld. ábra. Szára: 43-46 mm.

valószínű azonban. Érése: szeptember második fele. sima és homályos. többnyire kettesével egy tüszőben. de zárt. vastag és szívós. Levelei: kisebljek. vízízű. átmérője: 3. kevés levű. kicsi lűhegyűek. ábra) Gyűjtőhelye: Fehér\'ölgy. rozsdázat sem. Magvai: közepesen nagyok. Húsa: zöldesfehér. kásásodó. karéjosan lapított csepp alakúak. egész hosszában szinte egyforma. kevés levű. Tengelye: vékony. Magvai: duzzadtak. Vacoköble: nagy. édeskés-savanyú. 1953. rövidke és hirtelen csúcsosodással. nem mély. laza kötegű. amely elviseli a havasalji mostoha környezeti viszonyokat. kissé széles. erősen kősejtes övezetű. szabályos kerülékesek. ritkán hasítékos. hatái'vonalát a széles kövecses övezet jelzi. Tüszője: szűk és záii. tömött és szemcsés. Héja: száraz. szeptember. Vacoköble: hagyma alakú. kissé csészetáji. eléggé tágas. Csésze alatti ürege: kupakszeal. többnyire zárt. s a gyümölcshöz képest közepes vastagságú. dohánybarna színű. kis behajlás. kicsi méretű. a felső háromszögletű rész sugarasan vízszintesen kiterült a csészemélyedés laposodott falára. szabályos vagy majdnem szabályos. de változó méretűek. Héja: homályos. Édeskés­ savanyú. Előnyös kiválogalási. szemcsés.3-37 mm. Szármélyedése: csak egy kis laposodás. Apró körte (4la-b. kisebb a húsos rész felénél. megpuhulva barnuló. Tüszője: hosszúkás sarló alakú. lehet hasítékos a tüsző táján. nemesítési kiinduló. Csészéje: nagy és nyitott. Csészemélyedése: felszínes. Húsa: tömött. túléretten megbar­ nul és szotyós. vastag és szívós. de lehet egyenes is. szinte vízszintes. összehúzó. súlya: 18-20 g.(genetikai) anyag. Csésze alatti ürege: gyűszűszeixí. nagyon aprón fűrészes élűek. Szára: 33-37 mm hosszú. talpsze­ rű. helyenként barnás-okkersárgás árnyalattal. esetleg sekély horpadás a szárcsúcs köilil. a molyhos csészelevelek töve párkányszeitlen forrott.Csészéje: nagy és nyitott. Méretei: magassága: 32-37 mm. de hiányozhat is. s felső része csillagszerűen vízszintesen kiterült a csészemélyedés falára. majd fehér. nagyon vékonyan viaszos és sima tapintatú. általában egyenes állású. Alakja: gömbölyded-köite. rövid. hogy valamely nemes fajtával kereszteződött helyi félvad változat. Megjegyzések: tipikusan termesztett körte alakja miatt nem sorolható a vackorok csoportjába. hegyesedő-köite alakú. A pontozata nem látható. Színe: szürkés sárgászöld. 147 . összeforrott része egyenes. jórészt eltakarják a porzószál-ma­ radványok. geszte­ nyebarnák. Tengelye: igen vékony. eléggé széles. de nem mély. esetleg vé­ konyabb. kissé ívelt. duzzadtak. a molyhos csészelevelek tövi. csőilik felé szőkülők. október eleje. retek vagy hagyma alakú.

szinte ép éllel. nagyon aprón fűszeres.4la. ábra) Gyűjtőhelye: Bikafalva (Székelyudvarhely mellett. kere­ kedő vállal. rövidke heggyel. Megjegyzések: A Havasalji körtével hasonló típusú. súlya: 64-76 g. ábra. átjnérője: 45-51 mm. közepes nagyságú. Nyakas körte (42a-c. vagy tipikusan kerülékesek. 148 . Méretei: magassága: 70-75 mm. 1955. de nem azonos azzal. DNy-ra). Apró körte Érése: szeptember-október. kerekded kerülékesek. Levelei: általában kicsik. október 11. Való­ színűleg ez az Apró körte is nemesített fajtával korcsosodott.

szép külle­ mű körte. némi szennyes-zöld kis foltokkal.42a. nap éite oldalán sűalbb. de nem szembetiJnően. mint az árnyékban levőé. könnyen törik. de végei vastagabbak. nap érte oldala viaszsárgán és narancsvörös árnyalatok­ kal szép élénk pirosba változik. szárazon sötét gesztenyebarna. ábra. közepes hosszúságú és inkább vékony. 149 . Pontozata szembetűnő. Színe: sárga és aranysárga. Egyenletes felületű. Szára: 29-30 mm. némelykor kissé görbült. majdnem kobakszeiij és szinte szabá­ lyos. ívek és ferdén tűzött. Nyakas körte Alakja: liosszúkás nyakasodó-körte alakú. világosbarna.

ábra. Nyakas körte (fent) és a Római zsírkörte (lent) 150 .42b.

halványan fénylő. több fajtára. 1894. szabálytalan. a csészelevelek szétterültek a csészemélyedés falára. Csészéje: közepes méretű és nyitott. kevés levű. ábra) Gyűjtőhelye: Bikafalva. súlya: 75-130 g. mindkét végükön rövid és tompa csőrük van. erősen csészetáji. határvonala csak rész­ ben látható. kissé érdes felületű. Húsa: sárga árnyalatú fehér. kimondottan kerülékes alakúak. de a „Kicsi nyakas" körte is más fajta. Tengelye: vékony. vé­ kony rozsdázata sugarasodó a szárcsúcs körül. a gyűszű alakú tágabb rész szűk csövecskével csatlakozik a gyümölcs tengelyéhez. édes. nyakasocló alakjáról nyerte. laza szövetű. de a magüregek tájékán lehet hasítéka. Alakja: körte alak. a csészemélyedés falára lapultak. üregenként általában két mag képződik. ferde tojásdad. bizonyára. szélük kissé kanyargósán fűrészes. fakó rozsdázattai borítva. Érése: szeptember-október. nicn rácsúcsosodik a gyóiniölcs iiúsa. szederjes.Szármélyedése: nincs. Bordeianu és mtsai. Héja: nagyon finoman szemcsés felületű és kissé zsíros tapintatú. 1955. Csészemélyedése: tányérszenJ felületi kis horpadás. rozsdázattai bevonva. Csészéje: közepes nagyságú és nyitott. kü­ lönösebb aroma nélkül. Vacoköble: nagy. a peremén levő porzóma­ radványok takarják. Pontozata rejtett. kifejezetten kásás. a táj feltételei által kialakított típu­ sa. Szára: 35-^i5 mm. Méretei: magassága: 5()-74 mm. barna színe sötét olajzöld foltok­ kal tarkított. csúcsosodó gömbölyded-körte alak. fala vékony és sima. miként sok népi név. lapított. változatra vonatkozhat. Magvai: változó alakúak. A Kolozsvár környéki „Nyakas" körte (Borza 19Ó2) nem azonos ezzel az udvarhelyszéki változattal. Stoll 1888. 1964). átmérője: 53-63 mm. Csésze alatti ürege: kupak alakú. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. s ez is. 151 . de egyik többnyire léha. közepes nagyságú vagy annál kissé nagyobb. Kicsi nyakas körte (43a-b. karcsúsodó. október 11. Szármélyedése: nincs. majd világossárgává véglegesítődik. feketés gesztenyebarnák. Levelei: inkább kisebb méretűek. közepes hosszúságú és vastagságú. vállaik olykor ferdék. Tüszője: zárt. csúcsa egyenetlenül húsosodott. Színe: eleinte sárgászöld. Csészemélyedése: felszínes kis kerekded iiorpadás. hegyük igen rövid. Megjegyzések: nevét. Ez a Bikafalván talált szép körte azonosnak tekinthető a Római zsírkörtével (Goethe és mtsai. mert a gyümölcs húsa a szárcsúcsra hegyesedik. vékony. közepes nagyságú. palack vagy orsó alakú. többé-kevésbé szabályos. a keskeny és barnásszürke és tövükön öszszenött csészelevelek kiterültek. egyenes vagy ferde állású. egyenlőtlen és elmosódott kiemelkedésekkel-domborulatokkal. Erdély különböző részein megtalálható. annak egy sajátos.

csészetáji. fala sárgásfehér és harántráncai is képződnek.43a. hagyma alakú. az edénynyalábok mentén aprón kövecses. 152 . Kicsi nyaltas körte Vacoköble: gyengén elhatárolt. Tüszője: közepes nagyságú és zán. ábra. kisebb a húsos rész felé­ nél.

43b. ábra. Nemes kolmár körte, melyhez a Kicsi nyakas körte liasonlítható

Magvai: lapított tojásdadok, rövid és tompa csőiijek, fahéjbarnák, többnyire épek és kettesével vannak egy magüregben. 153

Tengelye: vékony, de a vacoköbölben nyitott. Héja: kissé egyenetlen felületű, eléggé vastag, bőrszei"ű, homályos. Húsa: vajsárgás fehér, finoman, kissé kásás, de nem kövecses, jó leves, édes, kel­ lemes ízű és enyhe szegfű illatú. Érése: október első fele. Fája: erélyes növésű, természetes alakulása, terebélyes lombozattal. Levelei általá­ ban kisebbek, kerülékes lándzsás alakúak, rövid hegyűek és hegyesedő vállúak, fino­ man fűrészes szélűek. Megjegyzések: a Székelyföldön (különösen Hargita és Maros megye helységei­ ben) annyira elterjedt, hogy őshonosnak tartják. Neve kétségtelenül eredeti népi kelet­ kezésű, s talán a gyümölcs alakjára utal, termesztési körülményei (gondozottabb gyü­ mölcsöskertek) és kiváló minősége külföldi származását is valószínűsíthetik. A régóta ismert termesztett, nemes fajták közül a Nemes kolmár körtéhez (Passe Colmar, Regentin) (43b. ábra) hasonlít legjobban (Bereczki 1886; Goethe és mtsai. 1894; Anonymus 1922; Bordeianu és mtsai. 1964). Stoll (1888) a kolozsvári Ritter G. kertészre hivatkozva említi, hogy „Erdélyben a Nemes kolmár a legelterjedtebb téli körte". Euró­ pai széles körű elterjedését sok hasonneve is mutatja: „annyi hasonneve van, hogy la­ pokat lehetne azokkal teleírni, Leroy 53 nevét számolja el, az ismertebbek közül" (Bereczki 1886). Vajas körte (44a-c. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyóalfalu, 1955. Méretei: magassága: 59-63 mm, átmérője: 48-55 mm, súlya: 60-91 g; közepes nagyságú. Alakja: csúcsosodó tojásdad-körte alakú, általában szabályos részarányos, esetleg a csúcsán képződik kis ferdeség. Színe: szalmasárga és viaszsárga, amely narancssárgával kárminpirosba megy át a napos oldalon. Az egész felület jól látható, kávébarna, szürkés kávébarna, kerek pon­ tokkal van egyenletesen behintve. Szára: 50-55 mm; hosszú és vékony, ívelt és ferdén tűzött, kiszáradáskor hosszant ráncolt, rőt árnyalatú sárgásbarna. Szármélyedése: szűk, kicsi, egyenetlen mélyedés, nem feltűnő. Csészemélyedése: széles tányér alakú, hullámos oldalakkal, szabályosnak tűnő sekély kis belaposodás. Csészéje: közepes nagyságú vagy szűkebb és nyitott, a nem nagy, megbarnuló, molyhos csészelevelek kiterültek. Csésze alatti ürege: táguló V alakú, közepes vagy kisebb. Vacoköble: orsó alakú, gyengén elhatárolt, finoman kövecses övezet jelzi jobban. Tüszője: eléggé feltűnő, zárt, fala vékony és nyálkásodó. Magvai: duzzadtak, nagyok, ferde és lapított tojásdad alakúak, tompán csúcsosodók, sötétbarnák, többnyire kettesével egy magházban. Tengelye: nyalábjai laza kötegűek és középen nyitottak. Héja: tompa fényű, zsíros tapintatú, sima, inkább vékony, de szívós. Húsa: vajsárgás fehér, laza szövetű, kásás, kevés levű, kellemes aromájú, édes. Érése: szeptember.

154

44a. ábra. Vajas körte

Fája: erélyesen növekvő, szabad természeti jellegűvé visszaalakult, százévesnél idősebb, nagy körtefa. Megjegyzések: minden bizonnyal őshonos helyi köitefajta, de gyaníthatóan vala­ mely nemesített régi változatból ered. Rokonítható a Pisztráng körtével (Bereczki 188Ó; Stoll 1888; Bordeianu és mtsai. 1964; Dibuz 1984), melytől érési idejével különbözik lényegesen. Hasonlít az Izambert fajtából származtatott Capiaumont vajonchoz, de szárhosszúságától eltekintve az Erdély-szerte régóta elterjedt Császár körtéhez (Perga­ ment, Őszi pergament, Vajkörte) is nagyon közel áll. „Minden oly körte, mely ennek húsa finomságával, olvadékonyságával s kedves ízével bír, vajoncznak, vajkörtének (Beurré, Buttersbirn) neveztetik a világon" (Bereczki 1886).

155

44b. ábra. A Vajas körte hasonlósági köre (fent: a Pisztráng körte két változata; lent Caplaumont körte)

156

Változékony körte (45a-c. ábra)

45a. ábra. Változékony körte

157

45b. ábra. Nyári Kálmán körte, melyhez a Változékony körte hasonlítható

Gyűjtőhelye: Fornádia (Déva mellett), 1952. szeptember 20. Méretei: magassága: 94-103 mm, átmérője: 62-66 mm, súlya: 120-150 g; nagy, olykor nagyobb, illetve közepes méretű; a közepes méretű magassága: 55-58 mm, át­ mérője: 50-54 mm, súlya: 65-80 g. Alakja: megnyíilt-köite alakú vagy gömbölyded tojásdad körtealak, menedékesen, egyenetlen kiemelkedésekkel és horpadásokkal, hosszabban vagy rövidebben kúposodik, csésze felöli része egyenlőtlenül gömbölyödő, általában kisebb-nagyobb mér­ tékben ferde. Színe: halvány hamvaszöld, majd citromsárga, mely a hajlatokban és árnyékos ol­ dalon szürkésbarnára fakul, a nap érte részeken pedig szalmasárga, hol aranysárga, narancssárgává erősödhet és vékony rózsaszín lehelettel is pirulhat. Pontozata váltako­ zóan sűixí vagy ritkább és apróbb, némely esetben szinte rejtett, máskor szembetű­ nőbb. Vékony rozsdafoltok főleg a csészetájon és a hajlatokban képződhetnek. Szára: rövid, a nagy példányoké 30-33 mm, a közepes méretűeké 13-16 mm; kö­ zepes vastagságú, vagy annál vékonyabb, töve enyhén kiszélesedő, csúcsa duzzadt. 158

45c. ábra. Változékony körte

159

átlagosan nagy. laza kötelékű. száraz. mind pedig a csészetája és szárcsúcsa körüli dombonilatok miatt. legtöbbnyire buczkós.. rövidcsőrűek. mert a csúcsosodás egyenetlen domborodásokkal nő rá a szárra. hosszúkás-körte alak. Tomcsányi 1979) leírásaival egye­ zően hasonlítható össze ez a Változékony körte. általában szabálytalan mind az oldalai. Bereczki (1877) leírása szerint: „Igen változó. enyhén mézízű. főleg a horpadásos fe­ lületeken. Szármélyedése: hiányzik. Csészéje: többnyire félig nyitott. hogy a régi és sokszorosan keveredett Nyári Kálmán [Kármán] körtének egy tájfajtája. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. Húsa: fehér. kisebb részben közepes. Lustig Adolf kertjében volt egy vén Kálmán körtefa." Más gytimölcsészek (Stoll 1888.. Héja: meglehetősen vastag. melynek válla kissé nyélrefutó.. lapos és zárt. Érése: szeptember-október eleje. de nem mély. Méretei: magassága: 75-95 mm. nem is kásás. a csészelevelek kicsik. napos oldalán nem ritkán szép pirossal belehelt. jelleg [Batiz 2000]) levele.húsosodó. sötétbarnák. enyhén érdes. Színe: sárgászöld vagy halvány citromsárga. Színe elejénte világoszöld. hasas körte alakú.. tövük kes­ keny peremmé nőtt össze. tompa fényű. kősejtes ré­ teg övezi. homályos. Tengelye: vékony. kemény. vékony. Összképe nem vonzó. mely az érés folyamán kénsárgává vál­ tozik. ék alakú. kissé széles. Palocsay és mtsai. a tüszőtáján hasítékos. teljes értével élénk citromsárga vagy aranysárga. enyhe sárga árnyalattal. széle ép vagy nagyon aprón fűrészes. a közepes nagyságúaké vékony. szakadozó a fala. átmérője: 55-70 mm. Magvai: hosszúkás tojásdad vagy ferde csepp alakúak. zsugorodottak. jó édes. Nagyon érdekes. csatlakozása a csésze alat­ ti üreghez jól fejlett. Alakja: hosszúkás-tojásdad. tömött. többé-kevésbé sugarasan hullámos falú. Tüszője: sarló alakú. nem roppanó. kisebb a húsos rész felénél. de nem olvadó. néha kellemesen fűszeres. lédús. többnyire szabály­ talan emelkedéses és hovadásos fölületű. de nem mély. szennyeszöld lóitokkal. a magház körül szemcsés­ köves. sűrűn és csaknem egyenletesen szembetűnő élénkzöld körvonalú egérszürke pontokkal behintett és gyakoriak az agyagbarnás rozsdafoltok. 160 . Megjegyzések: nagyon valószínű. Téli háj körte (46a-b. szep­ tember 29. hegye rövid. laposodó gömb alakú. lombkoronája szétterülő. Csészemélyedése: tálka alakú. 1954. 1870-71 köilil Aradon. Fája: erélyesen növekvő. de több­ nyire szabálytalanul kuszált. fakóbarna. vagy a közepes méretűeknél kis domború oldalú gödörke. ábra) Gyűjtőhelye: Márkod (Marton Szabolcs kiskertjében. vagy hasas tojásdad alakú. csak­ nem lándzsa alakú (Pynis daeagrifolid) Pali. Vacoköble: hosszúkás-keskeny orsó alakú. 2004. súlya: 130-200 g. meglehetősen széles. és elmosódot­ tan egyenlőtlenül. enyhén ívelt és szinte mindig ferdén tűzött. a patak partján). szembetűnő a keskeny kerülékes.

Apró körte • # • N 42c.4lb. Nyakas körte D C . ábra. ábra.

ábra. Esztelneki Torzsa körte .50c.

46a. Téli háj körte 161 . ábra.

alig érzik. Vacoköble: megnyíilt hagyma alakú. ábra. Csészemélyedése: közepes nagyságú vagy kisebb sekély tálacska. mint az ép. mérsékelten édes. Érése: október második fele. sötét gesztenyebarnák. fényes fehér falú.46b. mint szép. tömött. nagyon leves. de nem szotyósodó. Héja: érzékelhetően vastag. igen egyenetlen peremmel. ívelt csőrűek. Tüszője: hosszúkás ferde tojásdad. kellemes fűszeres. de jó. de törékeny. homályos. rendszerint ferde állású. jellemzően elhúsosodó csúcsú. elenyészően köves. esetleg zöldes árnyalattal. aljában a bibe maradványával. Téli háj körte Szára: 30-35 mm. Szármélyedése: valójában nincs. Tengelye: alig sejthető. Húsa: fehér. egyébként inkább vékony. rövid. szűk és rövid csövű. Csésze alatti ürege: tölcséres. mert hosszan kihegyesedő csészelevelei mereven kihajlanak és rálapulnak a csészeniélyedés peremére. a húsos rész felénél kisebb. s ez esetben nagyobbacskák. eléggé szűk. Kitűnő körte. valódi „hájkörte". Magvai: szabálytalan csepp alakúak. sokkal jobb. legfőképpen igen olvadó. a körülötte levő gyümölcshús igen köves. csak egy csekély ellaposodás vagy körbcl'utó kis barázda a horpadó húsos szárcsúcs köilil. gyengén elhatá­ rolt. több a fejletlen. l'ahéjbarna. 162 . közepes hosszúságú. Csészéje: teljesen nyitott. varas látszatú. a tövükben levő porzómaradványok gyakran teljesen letöredeznek. de a magházak között szétnyílt üreges.

szeptember 29. Alakja a Téli esperesre is em­ lékeztet (Goethe és mtsai. Tengelye: tömött. fi­ noman fűrészes szélű. Bőr körte (Őszi körte) (47. rövid csészelevelei többnyire felállók s csupán a hegyeik hajlanak ki. Magvai: oldalról lapított csepp alakúak. a Virgoiileus fajtával (amely Stoll szerint „Ziemlich áhnlich mit Saint Germain") úgyszintén rokonítható (Stoll 1888). és többnyire szabálytalan az egyenetlen domborodások miatt. közepes hosszúságú. 2004. liaragoszöld lombozatú. rövid szálkásan fűrészes élű. alig kásás. nyélrefutó vállú. Levele: eléggé terjedelmes. Palocsay és misai. rö%'id hegyű. Megjegyzések: a Saint Germain fajtához hasonlít (Bordeianu és mtsai. nyálkásodó. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. 1954. ananász dinnyére em­ lékeztető aromája jól érződik. irhabarna sűitl pontozással behintve. mely gyakorta változó sűrűségű hálózattá szövődhet. olvadó. Szármélyedése: nincs. de nem vastag. ki­ sebb a húsos rész felénél. a hegyesedő gömbölyded-körtcalak. közepes nagyságú. Levele: tojásdad kerülékes. eléggé vastag a jól kifejlődött edénynyaláb-kötegek miatt. 1894). vagy kissé hosszabb. szinte a csésze alatti üregre van helyezve. Méretei: magassága: 70-T^0 mm. Bordeianu és mtsai. kúposodó gömb alakú koronát ne­ vel. rövid hegyűek. Színe: eleinte zöldes citromsárga. ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Szávai Marton. rövid hegyű. kerülékes. Szára: 24-30 mm. édes. Tüszője: szűk. 1964). 1954). de jó leves. éretten szinte egyöntetűen okkersárgás viaszbar­ na.Fája: erőteljes növésű. kősejtes húsos rész övezi. . Bíró Berta kertjéből). Megjegyzések: Bosc kobak fajtához nagyon hasonlít (azonos?). a peremen egyenetlen szelíd domborula­ tokkal. vagy a kissé nyakasodó körtealak (kobak) felé való átmenetekkel. közepes vagy kicsi. kerekded hagyma alakú. mert a gyümölcs a szárcsúcsra rátapad. átmérője: 50-58 mm. Csészéje: közepes vagy kisebb. a porzószái-maradványok takarják az üreget. kerek vállú. fehér színű fala igen vékony. húsra tapadó. Alakja: hosszúkás-körte alakú. Érése: október eleje." (Szávai Márton). Vacoköblc: kifejezetten csészetáji. „Iklrom különlíöző körtefa van a ház előtti udvaron. csúcsa olykor kissé elhúsosodhal. nagy részük satnya. ez a fa 40-50 éves lehet. de kisebb annál (Palocsay és mtsai.Mindeniket a férje ojtotta 25-30 éve. Héja: homályos. súlya: 70-90 g. Csészeniélyedése: felületi kis tálkaszerű. Húsa: fehéres vajsárga. sötét gesztenyebarnák. 163 . l%i. érdes felületű.

ábra. Bőr körte (Őszi körte) 164 .47.

Ószi vaj köríve (48.12. ábra. ábra) 48. Őszi vaj körtve 165 .

sűrű. Alakja: kúposodó hosszúkás-körte alakú. zabszem alakú. citromsárgás zöld.vagy dohánybarna. Tengelye: vékony. ez kiterjedhet a felület felére-kétharniadára. mely a nap érte részein narancsos rózsaszín és kárminpirossal befuttatott. Vacoköble: keskeny orsó alakú. hosszú hegyűek. tompán fénylő. Megjegyzések: legjobban az Avranchesi jó Lujza fajtához hasonlít. sötét gesztenyebarnák. átmérője: 60-70 mm. szűkülő peremét elmosódott domborulatok képezik. s ez esetben félig nyitott vagy majdnem nyitott. megifjított. különösen a csúcsi része. Rózsás körte (49. Csészemélyedése: szabálytalan kis tányérocska. Szára: 42-46 mm. nem köves. a gyümölcs húsos része felénél kisebb. Színe: tompa világoszöld. 1955.Gyűjtőhelye: Márkod (Siklódi Sándor kertje). különbség főleg a levele alakjában mutatkozik. Csésze alatti ürege: kupak vagy kis tölcsér alakú. sok a léha. különösen a megpiailt részeken. Méretei: magassága: 75-80 mm. sötét fahéjbarnára szárad. nagy körte. Levele jellemzően kerekded. vonásokká folyik össze. irha. helyenként rozsdafolttá tömöáil. csupán a hegyesre kihúzott csúcsa miatt tér el az alaktól. kellemesen édes és fűszeres. Héja: vékony. Alakja: hosszúkás tojásdad-körte alak. nem laposodó és több­ nyire csak kissé szabálytalan. a nem nagy csészelevelek összerücsköllek. közepesnél hosszabb. jellemző a napos oldalán kialakuló leheletszerű téglavörös pirulás. szeptember 29. közepes nagyságú. Tüszője: hosszú. vékony és lágy. erélyesen növő. súlya: 150-180 g. gyengén elhatárolt. Érése: október. helyenként zöldessárga árnyalattal. de csak enyhén nyakasodó. átmérője: 55-60 mm. csúcsa húsos. valószínűleg azzal azonos. nem lapulnak a csészemélyedés peremére. Pontozata szabálytalan eloszlású. ívelt. szembetűnően fűrészes élű. 2004. Színe: mézsárga és halvány narancssárga. a magiiázak közötti része lehel üreges is. s végül halvány mézsárga. nyakasodé tojásdad-köitealak. ferdén tűzött. legnagyobb átmérője a középrésznél csészetájibb. Fája: százévesnél idősebb. gyakran élénkvörös udvarral. de lehel össze­ szűkült és csak félig nyitott. fakó színű. tapadási felülete kissé vastagabb. Méretei: magassága: 90-96 mm. nem feltűnő. kívána­ tos gyümölcs. de a csészetáj is szűkül. Fontozata igen apró. gyengén fénylőfehér falú. Szármélyedése: nincs. szabálytalanul csúcsosodva tapad a húsosodó szárra. majd citromsárga. mely kisebb vagy terjedelmesebb teljesen sza­ bálytalan foltokká. a csésze alatti üreg felett kis területen köves. súlya: 90-110 g. Magvai: megnyúlt tojásdadok. 166 . október 25. a porzószál-maradványok felső karimáján. mérsékelten leves. ábra) Gyűjtőhelye: Rava (Erdőszentgyörgy és Bözöd mellett). Húsa: olvadó. szembetű­ nően szabálytalan. Csészéje: közepes. esetleg közepes vastagságú. vékonyabb. a csészelevelek tövében rögzültek. eléggé hosszú.

Rózsás körte (fent) és Clairgeau körte (lent) 167 .49.ábra.

ferde helyzetű. laza szövetű. rendszerint a szár dőlés felőli oldalán. Szármélyedése: kicsi. kissé egyenetlen felületű. Csészemélyedése: tányér alakú sekély és közepes szélességű kis mélyedés. a nap érte részeken szalma­ sárga. sárgászölddel váltakozó árnyalatú. a léha magok nem ritkák. nyitott. Esztelneki Torzsa körte (50a-c. jellemzően ferde helyzetű. Magvai: laposak. Magvai: szabálytalanok. Színe: vidámzöld. Vacoköble: hagyma alakú. nyitott. Tüszője: lapított tojás alakú. de nem feltűnően. átmérője: 52-62 mm. változó. Héja: érdes és kissé viaszos. csúcsa húsos. tömör. rövidcsőaíek. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. szeptember. szabálytalan gödörke. sötétebb zöld kerületű pontok az egész felületet sűrűn tarkítják. sekély. rövid tompa hegyűek. súlya: 86-134 g. Méretei: magassága: 70-84 mm. Csészemélyedése: valójában hiányzik s csupán csak kis horpadások vannak a csé­ szelevelek eredése mentén. sárgásbarna. kapcsolata a csésze alatti üreggel jól kivehető. mely a 19. kicsi. gyenge (tejeskukorica) aromával. mogyoróbarna. 168 . s a Kárpát-medencében is (Bereczki 1877. fala vékony. töve kiszélesedő. Szép. az emelkedések és horpadások (a nyakasodás) elmosódottak. világos gesztenyebarnák. 1957. kicsi és zárt. Szára: 61-82 mm. 1954. világos gesztenyebarnák. csészetáji. lapítottak. Csésze alatti ürege: táguló V alakú.Szára: 30-33 mm. Stoll 1888. érdes. majd barnába szárad. szemölcsös felületű. de egyik-másiknak a vége visszakunkorodó. nagy és zárt. fényes felületű. ép. néhol vékony. mogyoróbarna vagy homok­ színű rozsdázattá is tömörülhetnek. elmo­ sódottan hullámos foltokkal. Szármélyedése: hiányzik vagy esetleges kis gödörke. rövidebb a közepesnél vagy rövid és vastag. fala vékony. Megjegyzések: ez a körte a Clairgeau fajtával azonos. a csészelevelek töve összenőtt. mérsékelten édes. szűk. Pici kerek vagy sokszögű. megkapó külsejű gyümölcs. nagy. század második felében terjedt el Európában. Csészéje: közepes. kemény és erős. szennyes-zöldből sötét olaj­ zöldbe. a tövükön összenőtt. 1964). széle­ sek. orsó alakú. Bordeianu és mtsai. közepesnél nagyobb vagy nagy. a gyümölcs szárra csúcsosodásától függően. csészetáji. de vége mélyre hatol. Palocsay és mtsai. fényes. Vacoköble: kicsi. nyakasodó hosszúkás tojásdad-körte alakú. erősen nyálkás felületűek. de hasítékos. ívelt és a legtöbbször ferdén tűzött. Alakja: körte alakú. mint közepes vastagságú. rövid heg>áik teljesen kiterült. inkább vé­ kony. puha és olvadó. igen jellemzően hosszú vagy nagyon hosszú. Érése: október második-november első fele. pikkelyes. szabálytalan. kövecses. leves. Tengelye: vékony. felületük molyhos. Tüszője: lapított tojásdad. a hosszan hegyesedő csészeleve­ lek kifordultak. Húsa: sárgásfehér. ábra) Gyűjtőhelye: Esztelnek (Kézdivásárhelytől É-ra). Csészéje: közepes vagy keskenyebb. fehér.

hogy azonos származású a moldvai csángóföldi (Németvásár. nagy. nagyon leves. tömött és kemény. Ghindáoane) (Bordeianu és mtsai. Megjegyzések: a Torzsa körte név a Székelyföld több vidékén (Küküllőkeményfalva. amelynek eredményeként a gyümölcsfajták is kölcsönösen honosodtak. külö­ nösebb aroma nélkül. Általában régi (a 19század fordulóján. mely előfordul Terzsó vagy éppenséggel Dezső körte változatban (miként az Márkodon bebizonyosodott). Stoll 1888. Húsa: halványzöldes árnyalatú fehér. ábra) emlékeztet (Bereczki 1877. A székelyek és a moldvaiak között természetes volt a ter­ mékcsere. 169 . de nyitott. a 20. törékeny. ábra.50a. hogy ez a Clairgeau népiesített alakja. Nagyon valószínű. Tárgu-Neamp Hosszúszáai körtével (50b. Észtéinek! Torzsa körte Tengelye: vékony. homályos. ábra) (Codoase. Ez az erdélyi keleti határszéli Esztelnek faluból gyűjtött fajta az ismert. Goe­ the és mtsai. Érése: október vége. Márkod) előfordul és nemritkán más-más fajtára vonatkozik. 1894). de valószínűbb. tömött és eléggé vastag. vad alanyra oltott idős gyümölcs­ fák. termesztett körték közül a Csatár körtére (50b. Héja: enylién egyenetlen felületű. 1964). édes. század elején ültetett).

50b. ábra. Az Észtéinek! Torzsa körtéhez hasonló Hosszúszárú körte (fent) és Csatár körte (lent) 170 .

de gyümölcsein már inkább észre­ vehető". palackra (lopótökre) emlékezte­ tő körte alak. Magvai: duzzadtak. lapított tojásdadok. gyenge aromá­ val. nem túlságosan vastag. közepes mélységű. amely Svájc magas (2100 m tszf. nagyságú. határozatlan körvona­ lú. csúcsi harmada húsos. kemény. 1960. Hasonlít (valamelyest) a Hosszú körtéhez (Langbirne. a csészeüreg alatt sűii^bben kövecses.) hegyvidékéről származik. Kannabirne. Szára: 85-90 mm. szcplcmber 18. 1964). csaknem ép szélűek. Levelei többnyire kerülékes alakúak. Színe: sárgászöld. rövidcsőnjek. többnyire görbült. mert a tövükön összenőtt. Csészéje: kicsi. kövecses övezetű. eltart decemberig. laza kúp alakú. Érése: szeptember-október. esetleg vöröses udvani paraszemölcsökből képződött. némelykor zöldes színű. Megjegyzések: az ezen a néven korábban közölt fajtaváltozatokat (a nagfobb Hát­ szeg környéki. fás és törékeny. melynek „Növényzetén a talaj és éghajlat befolyása kevéssé. olykor ferdén tűzött. súlya: 45-115 g. Héja: tompa fényű. átmérője: 50-60 mm. mérsékelten leves. szelíden kerekedő vállal. egyenlőtlen. Szármélycdcse: felületi. Vermillon). változó és feltűnően részaránytalan. ábra) Gyűjtőhelye: Bucsesd-Vulkán (Abnidbánya és a Brád-hágó alalt. Vacoköble: orsó alakú. erélyes növésű. Csészemélyedése: változó nagyságú és alakú. Húsa: zöldesfehér. Bordeianu és mtsai. tonipa heg^oíek vagy kihegyezett és igen aprón fűrészesek. apró és kes­ keny. Fája: magas törzsű. édeskés. a sima felületén leheletszerű rozsdavörös pír is képződhet. szélesen elmosódott domboiulatokkal és szabálytalan bordákkal. 1952. 1894). Tengelye: kitágult és nyitott. általában egy magházban mindkét mag fejlelt. roppanó. nagyon egyenetlen kis mélyedés a szárcsúcs körül. vékony. Pontozala feltűnő. szürkés csészelevelek egyenesek vagy enyhén összehajlók. Abrudbányától DNy-ra). sárgásfehér falú. 171 . a kisebb bucsesd-vulkáni) őshonosnak tekintették (Péterfi és mtsai. Csésze alatti ürege: kicsi. hogy ez a körtefajta idegen ere­ detű. kb. és szinte azonos a Grumkowi vajonc fajtával (Gnjmkower Butterbirne) (Goethe és mtsai. világosszürke. száraz évek idején a napos oldalán. kissé húsos. kupak alakú. Méretei: magassága: 70-90 mm. közepes vagy annál kisebb méretű. hosszú vagy nagyon hosszú. És „Hűvösebb helyen tökéletesebb gyümölcsöket terem" (Bereczki 1886). sima. többnyire egyenetlen oldalú sekély tálacska.Kanna (Torkos) körte (51a—b. ritkábban enyhén tojásdad kerülékesek. százéves. Tüszője: aránylag nagyobb és zárt. közepes. összeszűkült. Valószínű azonban. Alakja: hosszúkás-körte vagy tojásdad-liosszúkás.

Kanna (Torkos) körte 172 . ábra.51a.

Sütő körte (fent) és a hozzá hasonló Száradó Márton körte (lent) 173 .Sütő körte (52a-b. ábra. ábra) 52a.

a csészemélyedés és a szárcsúcs tájékán hálózatos fakó rozsdázat képződik. Színe: szalmasárga. súlya: 50-73 g. ábra. enyhén szabálytalan féloldalas. 174 . Alakja: kissé hosszúkás tojásdad-köite alakú. átmérője: 45-52 mm. 1955. de kellemes küllemű gyümölcs. október.52b. Méretei: magassága: 60-65 mm. Sütő körtefa levele Gyűjtőhelye: Küküllőkeményfalva (Székelyvidvarhelytől É-ra). mely a nap éne részeken pírral behintett narancssárgába megy át. amely a gyümölcs oldalára is kiterjedhet. közepes nagyságú.

Tüszője: eléggé tágas. folytonossága a csésze alatti üregig jól látható. jól észrevehető. kicsi. fala fehér és hártyaszerű. Megkapó küllemet kölcsönöz a gyümölcsnek. Szembetűnő és jellemző a pontozata. közepes nagyságú. Vacoköble: orsó alakú. hogy valamely helyi fajta. kifejezetten csészetáji. Csészemélyedése: változó. A régi kultúrfajták közül egy Száradó Márton (Trockener Martin) fajtá­ ra (Goethe és mtsai. kanyargósán csipkés élűek. Levelei: szinte szabályosan keáilékesek. Színe: mézsárga. rövid hegyük kifelé visszakunkorodott. Szármélyedése: nincsen. csúcsa húsosodó. 1957. sok a léiia mag. de töve szélesebb. tárolható januárig. amely foltonként citromsárgával és szennyes-barnássárgával vál­ takozik. Magvai: sarlós köivonalúak. Alakja: hosszúkás-tojásdad-csúcsosodó-köite alakú. a vastagsága is köze­ pes. mogyoróbar­ na. rövid hegyűek. melynek neve fel­ használását jelzi. de zárt. szemcsés-kásás. sűrűn teleszórt. nyálkás-ragadós felületűek. Csészéje: nyitott. közepes hosszúságú és vastagságú. helyenként rozsdázattá tömöililő. hosszan keskenyedő felső részük szétterülő. kissé érdes felületű és fahéjbarna. sárgadinnye ulóízű. vastag és erős. szabálytalan. gyakori a mag nélküli összelapított. erősen lapított. kicsi és zárt. Érése: október vége-november. a rövid és aprón molyhosodó csészelevelek töve összeforrott. Szára: 30-35 mm. de a tüsző tájékán hasítékos. Tüszője: kerülékes alakú. Szármélyedése: hiányzik a csúcsosodó gyümölcs alakulása folytán. elmosó­ dott egyenetlenségekkel és igen gyakran hálózatos vagy foltos rozsdázattal. átmérője: 45-55 mm. kissé érdes és száraz tapintatú. súlya: 66-91 g. a gyümölcs csúcsosodó alakulása folytán. nagyon szűk bibe alatti csövecskével. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. inkább a csészetáj és a csúcsi rész ferdültebb. Csésze alatti ürege: kicsi tölcsérszerű. Tengelye: eléggé vastag. közepes hosszúságú vagy annál hosszabb. Csészéje: közepes nagyságú vagy kicsi és teljesen nyitott. meit a hosszanti domboailatai nagyon elmosódottak. 65-75 mm. a csészelevelek töve for­ rott. Méretei: magassága. színe szennyes zöldből fakóbarnára válto­ zó. Húsa: vajsárgás fehér. elmosódott ráncokkal. 1894) emlékeztet. ábra) Gyűjtőhelye: Torja CKézdivásádielytől ÉNy-ra. Héja: homályos. de nem túlzot­ tan.Szára: 25-36 mm. leves. szeptem­ ber 27. csúcsa a húsosodás miatt duzzadtabb. kinyúlt hegyűek. Őszi pergament körte (53a-b. olykor pirosló udvarú. felülete érdes-ráncos. enyhén édes. orsó alakú. Megjegyzések: nagyon valószínű. Csészemélyedése: csaknem felületi kis horpadás. felszínes vagy sekély horpadású tányér alakú. a héj alatt meg a vacoköböl körül kősejtes. Kádár János keitje). Vacoköble: rejtett körvonalú. amely kör vagy kerülékes. keskeny kövecses rész övezi. a húsos rész feléig terjed. 175 .

sötét gesz­ tenyebarnák. Héja: száraz. jó leves és édes. Őszi pergament körte Magvai: szabálytalan csepp alakúak. A név eredeztethető az itáliai Bergamo. de kövecses. vagy a kis-ázsiai Pergamon régi 176 . Érése: október végén. Húsa: fehér.53a. de törékeny. kissé érdes. laza szövetű. • Megjegyzések: a Pergament (Bergamott) körtenév régóta létezik az egész Kárpát­ medencében. tömött és zárt. tömött és vastag. ábra. egyik élük varratos. csőilik rövid. homályos. Tengelye: vékony. de különösebb aroma nél­ kül.

XI .

ábra. Sós körte n r 59b.54c. Kőkemény körte . ábra.

Herbstbergamot) körtének leíit fajtával. De népszenjsését. 177 . szabályos vagy enyhén szabálytalan. mely a régi. Vacoköble: kissé széles orsó alakú. termesztett fajták közül a 19. vékony csővel csatlakozik a tengelyhez. közepes nagyságú. sima és gesztenyebarna. Szára: 38-^8 mm.október 30. a régebben gyakrabban olvasott-hallgatott bibliai többszöri említés is elősegítette. minden bizonnyal. Feltűnő. hosszú és vékony.. sekély mélységű tálacska alakú. esetleg közepes és egyforma vastagságú. a gyümölcs csúcsa körülnövi a szárat. átmérője: 55-61 mm. leves. „csigás tojásdad vagy hasas körte alakú. szelíden nyélrefutó vagy csaknem szívesedő vállal. Csészéje: nagy vagy közepes nagyságú. gyenge aromával. Nagy-Tóth 1998). Érése: október második fele. dohánybarnák. minden üregben kettő.. de rövid a csőník. Megjegyzések: a Sós körte vidékenként (Éniaka. Ez a minta. de leírás nélkül. hosszúkás. Kecsedkisfalud. többnyire tojásdad és tojásdad kerülékesek. a szártájon kisebb-nagyobb foltos. kövecses övezetű. többnyire szabályos. egy helyi. Csészemélyedése: közepes szélességű. A kentelki változatot Bereczki (1887) is megemlíti. közkedveltségét. de többnyire csak egyik fejlődik ki. Énlakán zöld és sárga változata is létezik. század elején Belgi­ umban kiválogatott Verténé körtéhez (Madame Verté) hasonlítható. Sós körtvéj (54a-c.települések nevéből (Rapaics 19'10. száraz tapintatú. Magvai: igen szabálytalan vese alakúak. melyet a csészetájon öszszefüggő. de nem emelkedik rá. Szármélyedése: nincs. súlya: 95-110 g. Csésze alatti ürege: kupak alakú. Tengelye: eléggé vastag kötegű. levelei alapján e két változat közötti átmenetnek tekinthető. Eted. teljesen nyitott. Csaknem az egész gyümölcs vörhenyes rozsdával van be­ mosva. Kenteiké) más-más fajtára vonatkozik. lapított tojásdad és viszonylag nagy. amely sajnálatosan hiányzik az újabb szak­ könyvekből. bár azonos­ nak tekinthető a Bereczki Máté (1877) által is Őszi pergament (Bergamote d'autumne. Borza 1962. kissé nagyobb. a tövükön forrott csészele­ velek. ábra) Gyűjtőhelye: Bikafalva (Székelyudvarhelytöl DNy-ra). nyitott. de kövecses. 1955. Jellemző a fakó­ barna rozsdafoltossága. Méretei: magassága: 75-80 mm. Színe: zöldessárga és kénsárga átmenetekkel váltakozó. hogy kicsíráznak. a felszín többi részén hálózatos vagy sűrű pontozatú fakóbarna rozsdázat tarkít. felületük finoman molyhos." De azért „az egész gyümölcs szép szabályos-termetű" (Bereczki 1877). Ez a torjai „Őszi pergament" körtefajta valójában nem Bergamot-típus. Héja: finoman érdes. Tordátfalva. puha és kásás. édes. Levelei: eléggé változó alakúak és nagyságúak. Tüszője: zárt. keskenyedő véggel és kanyargósán fűrészes éllel. Alakja: kúposodó tojásdad-köite alakú. fala vékony pergamenszenj. összeköttetése a csésze alatti üreggel nyil­ vánvaló. bár elmosódott kis domborulatok alakulhatnak a peremen. Zetelaka. Az újabb munkákban ez a körtefajta nagyon ritkán fordul elő (ha előfordul egyáltalán). nagy. Húsa: sárgásfehér. hosszan hegyezettek és kiterültek. őshonos típusnak minősíthető. tömött és kissé vastag.

S6s körte 178 . ábra.54a.

Verténé körte. ábra. Sárga sós körte (fent) és Zöld sós körte levélalakok (lent) Énlakán 179 .54b.

ábra. Téli vaj körte 180 . ábra) 55.Téli vaj körte (55.

Csészemélyedése: a keskenyrc kigömbölyödő csészetájnak csak egy csekély tányérszenl mélyedése a csészelevelek körül. átmérője: 55-65 mm. általában szabálytalan. gyenge édességű. töve enyhén kiszélesedő. súlya: 110-130 g. átmérője: 50-56 mm. elmosódó. Húsa: vajsárgás fehér. palackosodó. kissé kesernyés utóízzel. Méretei: magassága: 80-95 mm. Minősége kétségessé teszi nemesített fajta voltát.Gyűjtőhelye: Énlaka (Bíró Mihály kertje). Vacoköble: palack alakú. kupakszem. kúposodó gömbö­ lyű lombkoronával. rövid és tompa hegyűek. dús lombozatú. sötét fahéjbarnává szárad. ap­ rón fűrészes élűek. Érése: november. enyhén nyakasodó. végül kénsárga és mézsárga. Alakja: hosszúkás tojásdad-körte alak. Tengelye: vékony és zárt. közepes nagyságú. 2004. csúcsa húsos. tömött. szeptember 30. majd citromsárga. sok a léha mag. nem „vajas". és a gyakran kiterjedő irhabarna rozsdázat. fakófehér fala szívósan ellen­ álló. Pontozata sűrű' és feltűnő. szep­ tember 29. egyenetlen domboailatokkal. Héja: tompa fényű. de az egész felületet behálózza a szürkés-zöldes pontozat és hálózat. közepes hosszúságú vagy kissé hosszabb. és közepes vastagsá­ gú. szemcsésen kásás. eléggé tágas. jól elhatárolt. a csésze alatti üreg előtti a kősejtek elfedik. a termesztő is a szászrégeni csemetekertből szárma­ zónak véli. Csészéje: teljesen nyílt. Levelei szélesen keililékes alakúak. eléggé kicsi csészelevelek szétterülnek a csészemé­ lyedés peremére. akárcsak a bibecsatornát. Bíró Mihály. a rövid. a húsos rész fele részéig terjed. Szármélyedése: hiányzik. Színe: világoszöld. Méretei: magassága: 75-93 mm. de még erőteljesen növekvő. amelyet az 'oltogató' embe­ rek terjesztettek el". melyet a porzószál-maradványok több­ nyire elfednek. némelykor kissé nagyobb. Színe: zöldessárga. Őszi esperes körte (56. de nem ritka a főként fertőzés miatt keletkezett szabálytalan alak is. kevés levű. fehérebb a gyümölcshúsnál. öreg. Alakja: hosszúkás tojásdad. Alapvető jellegeiben az ugyancsak székelyföldi (Miklósfalva) származású Korsós körtével egyezik (Bordeianu és mtsai. leggyakrabban sza­ bályos. Fája: nagy. Csésze alatti ürege: nyitott. csészetáji. fahéjbarna. mivel a gyümölcs húsa ránő a szár csúcsára. Tüszője: magháza hosszúkás tojásdad. Megjegyzések: Szávai Márton „behozott fajtának tartja. 181 . olykor nagyobbacska rozsdafoltok. Magvai: megnyúlt csepp alakúak. Szára: 33-36 mm. nagy. 1964). kissé bőrneműek. tompa hegyűek. ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Bíró Berta kertjéből gyűjtötte Szávai Márton). sötét gesztenyebarnák. vastag és ellenálló. 2004. súlya: 80-100 g. a csészetája többékevésbé féloldalas. és rendszeresek a szabálytalan alakú. majd kénsárga.

56. sötét szürkésbarna. csúcsa húsos. Őszi esperes körte Szára: 28-34 mm. mert a szártőre csúcsosodik. 182 . töve kissé bunkós. közepes liosszúságú és vastagságú. ábra. Szármélyedése: valójában nincs.

száraz tapintatú. a lándzsa alakú hegyes csészelevelek kiterülnek és rálapul­ nak a peremre. Csészéje: szembetűnő. néha kettő összeolvad. Tüszője: keskeny-hosszúkás. tövükben a porzómaradványokkal. 2004. puha és bőlevű. 183 . egyenlőtlen peremmel. kövessejtek inkább csak a csésze alatti üreg fölött gyakoriak. az ismert Esperes fajtákhoz nem hason­ lítható. de nem mély. Vacoköble: szinte szabályos hagyma alakú. erős. a csésze alatti üregig halad. szeptember 28. édes. Csésze alatti ürege: kupakszenj.Csészemélyedése: felületi kis laposodás. vékony. Héja: kissé vastag. sötét geszte­ nyebarnák. Színe: szedéskor fűzöld. ellenálló. viaszsárga. csé­ szetáji. rövid hegeliek. hosszan csepp alakúak. szürkés-zöldes foltokkal és irhabarna rozsdázattal. amelyhez az énlakai típus nem hasonlítható). Vacoköble: keskeny hagyma alakú. szembetűnő. Magvai: hosszúkás paszulyalakúak. a teljesen kihajló háromszögletű csé­ szelevelek nyitottan hagyják. teljes éréskor tompa okkersárga. szembetűnően fűrészes élű. Levele: kerülékes és kerekded között váltakozó. eléggé széles. Húsa: fehér. Szávai Márton szerint is „honosított fajta". Csúcsa kissé húsos. sekély mélységű. fehér fala szívós. Tengelye: vékony és tömött. súlya: 40-60 g. •. lekerekített vállú és rövid hegyű. Csészemélyedése: csak egy enyhe laposodása az elmosódottan hullámos perem behajlásának. Héja: vastag. de a héja kissé kesernyés. homályos fényű. Alakja: megnyúlt tojásdad-körte alak. fala fehér és vékony. tompa fényű. nyitott. Érése: november. olykor rit­ kás hálózattá fűződik össze. Ez a minta fő tulajdonságaiban megegyezik a Saint Germain (Ármin köite) faj­ tával (Bereczki 1886. Szármélyedése: nincs. Zöldes ár­ nyalatú fahéjszürkésre állandósul éréskor. csészetáji. Bordeianu és mtsai. kellemesen fűszeres utóízzel. iVIéretei: magassága: 55-61 mm. Csészéje: meglehetősen nagy. Megjegyzések: ilyen nevű köitefajta nincs. általában szabálytalan fél­ oldalas. Az Ármin körte 1670 óta ismert francia fajta (van egy csíkos változata is [StoU 1888]. Magvai: nagy részük satnya. fahéjszürkés barna. Palocsay és mtsai. Tengelye: tömött. Tüszője: lapított tojásdad alakú. 1964). kicsi. Inkább vastagocska. de törékeny. Pontozata apró. a magház tájékán alig látható. Szára: 27 mm. 1954. esetleg a szárcsúcsán körbefutó vékony perembarázda. Ferde állású. átmérője: 40-^5 mm. a húsos rész felényi részéig terjed. száraz tapintalú. közepes hosszúságú. kissé nyakasodé. Vastető). ábra) Gyűjtőhelye: Énlaka (Patakfalvi Lajos kertje. Korsós körte (57. homályos. napos oldala rózsaszín pirossal szederjesen belehelt. mint vékony. rövid hegyűek. sötét gesztenyebarnák. gyengén elhatárolt. Csésze alatti ürege: kupak alakú.

nem kívánatos. Érése: november. finoman fűrészes élű. kissé bőrnemű. 184 . Korsós körte Húsa: vajsárgás fehér. gyorsan barnuló. erősen kövecses. kevés levű.57. rövid hegyű. ke­ sernyésen savanykás-édeskés. tömött. Levele: tojásdad kerülékes. ábra. szíves-szívesedő vállú.

pírja van). lényegében megegyezik. Hosszúszárú korsós körte 185 . 1964) mintával. ábra) 58a. ábra. nem annyira rozsdás. mely Észak-Erdélyben ritkábban fordult elő.Megjegyzések: a Miklósfalváról már közölt (Bordeianu és mtsai. Közel áll egy Puha köite fajtához. Az európai fajták közül a Solanerre emlékeztet. Szávai Márton szerint a Rozsdás körte változata. Hosszúszárú korsós körte (58a-b. kis különbségekkel (valamelyest kisebb.

Csésze alatti ürege: közepes méretű. fásodott. töve enyhén kiszélesedett. október. molyhosak. Szármélyedése: nincs. 186 . Színe: zöldessárga. kobak alakú. bar­ násszürkék. hosszú. helyenként olajzöld árnyalatú foltokkal. 1955. szabálytalan. Csészemélyedése: felszínes. lehet egyenes. Pontozata szembetűnő. közepes vastagságú. lapos kis horpadás. csúcsa kissé húsos. de leginkább ívelt. Hosszúszárú korsós körtefa levele Gyűjtőhelye: Miklósfalva (Székelyuclvarhelytől DNy-ra). a csészelevelek tövükön összenőttek. Szára: 56-60 mm. Alakja: megnyúlt körte. átmérője: 40-48 mm. súlya: 45-65 g. egyenetlenségek főként a csészetájon gyakoriak. elmosódott kiemelkedések. a szárcsúcs és a csé­ személyedés táján rozsdahálózattá sűrűsödik.58b. kupakszerű felszíni része szűk kis csatorná­ vá tölcséresedik. egyenetlen eloszlású. ábra.ssága: 65-75 mm. fakóbarna. kicsi vagy közepes nagyságú. Méretei: maga. világosbarna. ki­ hegyesedő végeik csillagszeiTjen a csészemélyedés falára fekszenek. teljesen éretten kén­ sárga. de nem túlzottan. mert a gyümölcs húsa csúcsosan szárrafutó. Csészéje: közepes nagyságú vagy kicsi.

közel százéves. hasítékos. kásásodó és omló. súlya: 80-100 g. kissé vagy csak félig nyitott. könnyen repedő-szakadó. kerekedő vállal. amely szembetűnően elhatárolja a gyümölcs csúcsától. Alakja: tojásdad-körte alakú. vastag. Legjellemzőbb a körte küllemére a pontozata. homályos. Tüszője: lapított tojásdad. világosabb csúccsal. Magvai: nagyok. Levelei viszonylag nagyok. fakóbarnás sárga. a kősejtes réteg jól jelzi határvonalát. a húsos rész sűrűbben kövecses. összeköttetése a csésze alatti üreggel jól látha­ tó. Magvai: kisebbek. kissé kanyargós éllel. szabálytalan-egyenetlen domborulásokkal és elmosódott kisebb-nagyobb horpadásokkal. vékony fala fehéres. Vacoköble: közepesen nagy. leves. Érése: december-január. szemcsés és kősejtes. Szára: 4 3 ^ 7 mm. rövid hegyűek. közepes nagyságú vagy annál kissé nagyobb. rövid heggyel. kősejtes. 187 . 1956. Héja: homályos. mert a tövükön összenőtt rövid csészelevelek alsó része befelé hajló és csak végeik szétnyílók. Méretei: magassága: 75-79 mm. lapított tojásdadok. Szármélyedése: kis kör alakú. világos gesztenyebarnává szárad. (görög)dinnyeízű. fonnyadó. Kőkemény körte (59a-b. tojásdad kerülékes alakúak. inkább hosszabb és közepes vastagságú. ép. édeskés. töve a tapadási pontig fokozatosan kissé vastagodik. terebélyes lombozatú szép körtefa. rövidcsőrűek. de hosszú életű. ábra) Gyűjtőhelye: Gyergyószenlmiklós. gyengén elhatárolt. csészetáji. gyenge aromával. keskeny. Csészemélyedése: tányér alakú. sötétbarnák. elmosódott bordák miatt többé-kevésbé szabályosan hullámos. duzzadtak. édes. vagy annál vékonyabb. eltart tavaszig. Színe: kénsárga. száraz felületű. de törékeny. orsó alakú. finoman szemcsés. Tengelye: vékony és nyitott. fala a sugarasan behajló. Érése: január. Megjegyzések: iieiyi fajtának valószínűsíthető.Vacoköble: kissé szélesebb orsó alakú. Tengelye: vékony és többnyire zárt. átmérője: 60-64 mm. Csésze alatti ürege: kupak vagy tölcséresedő kupak alakú. világosbar­ na. október 4. Csészéje: közepes nagyságú. amely nagyon sűrű és nagy pontokból (lenticellák) képződött. esetleg málnavörössel árnyalt fakóbarna. gesztenyebarnák. kevés levű. Fája: mérsékelten növekvő. nap érte olda­ lán bordóvörös és rozsdavörös lehelettel takart. zárt. egyenetlen mélyedés a szárcsúcsa körül. Héja: bőrszerű. Húsa: tömör. fala zöldesfehér és tompa fényű. csúcsosodó-körte alakú. a léha magvak ritkák. Húsa: zöldes árnyalatú fehér. Tüszője: közepesen nagy. kettesével üregenként. a fala környéke na­ gyon kövecses. helyenként viaszsárgába árnyaló. tömött. átlagos nagyságú.

ábra. valamint Pisztráng körte (lent) 188 .59a. Kőkemény körte alakok (fent) és Köves körte.

Stoll 1888. de kősejtek van­ nak alatta. apró és nem szembeötlő. felülete érdes és sötétbarna. a kiemelkedések mármár fehéres szalmasárgák. Levelei: kerülékesek. főleg a csésze és szár­ csúcs tájékán keletkeznek. 1952. Tengelye: eléggé tömör és többnyire zárt. finoman szemcsés felületű. kisebb a húsos rész fele részénél. a gyümölcshús egyenetlenségei következtében. hogy valamely külföldről behozott fajtának a he­ lyi.Megjegyzések: valószínűsítliető. rövid. eléggé kicsik. Csésze alatti ürege: V alakú. mostohább éghajlati és talajfeltételekhez alkalmazkodott változata. szemcsés. mérsékelt mélységű. a hegye egyenes vagy kissé kikunkorodó. érés. Tüszője: keskeny és zárt. Igen hasonló ehhez a Kőkemény körtéhez egy csángók által is lakott Németvásár (Tárgu Neamp környéki „Köves" (Chetroase) körte (Bordeianu és mtsai. Magvai: lapított tojásdadok. 1964). homályos. Csészéje: keskeny. nem vastag. szembe­ tűnően csészetáji. de sekély mélységű fala változatosan suga­ rasan domborulatos. Vacoköble: gömbölyded hagyma alakú. Ez a szászor­ szági eredetű körtefajta a környezeti feltételektől függően nagyon változó (méret. szűk. a Solymos-csúcs (837 m tszf] alatt). Színe: halványzöld és citromsárga árnyalatos átmenetekkel. szeptember. Érése: október-november. tompa heggyel. átmérője: 49-57. Héja: száraz. a rövid csészelevelek töve forrt. Alakja: hosszúkás-körte alakú. alak. Több jellegük (méret. különösen a csúcsi ré­ sze. a tüsző táján ritkán képződik hasadék. helyenként sűiilí. töve menedékesen széle­ sedő. széles. Ez a Kőkemény körte is emlékeztet a silányabb Bosc kobak gyümölcsére. ahol a domborulatok és horpadások göcsörtösek. majd vajsárgás árnyalatú. minőség. 1964) (59a. erős és szívós. legfeljebb kis gödörkék alakulhatnak a csúcs körül. ábra). Bordeianu és mtsai. a horpadások szennyesebb zöldek. alsó része felálló. Zarándi téli körte (60a-b. mérsékelten édes. közepes hosszúságú és eléggé vastag. Pontozata változatos. szembetűnően szabálytalan. mintha hiányoznék. fa­ nyar utóízzel. a szeszélyes bordák a csészetáj felé többé-kevésbé sugarassá rendeződnek. 189 . szín. Szára: 34-38 mm. Szármélyedése: hiányzik. s kedvezőtlen körülmények között termése a satnya Bosc kobak körtéhez hasonló (Stoll 1888). kerekedő vállal. esetleg közepes méretű és zárt vagy csak kissé nyitott. sötét gesztenyebarnák. minőség) alapján a Pisztráng körte CForellenbirne) fajtából származtat­ hatók (Bereczki 1877. finoman fűrészes él­ lel. érési idő). Méretei: magassága: 61-72 mm. Húsa: fehér. lazává váló. alak. ábra) Gyűjtőhelye: Marosszalatna ( Zaránd-hegység déli lejtője. A kisebb és vékony foszlányos világos rozsdabarna foltok ritkák. közepes nagysá­ gú. súlya: 65-72 g. másutt nagyon ritka. Csészemélyedése: tányér alakú.

legjobban a cebei Gö­ csörtös téli körtéhez hasonlít. Zarándi téli körte Megjegyzések: minden bizonnyal valamely nemesített. külföldről behozott fajta. Bondoraszó. ábra. Csegez.60a. Az Erdélyi-szigethegység több településén (Cebe.l alatti település) elsatnyult változata. 190 . a mostoha környezetben (Zaránd-hegységi Solymos-csúcs 1837 m tszf. Felsőkocsoba) gyakori téli köiték alakköréhez tartozik.

Csészemélyedése: eléggé széles tányér alakú. fölálló vagy egymásra boruló osztványokkal ellátott" (Bereczki 1899). megnyúlt végűek. a húsosodott szár­ csúcs köilil. hegyíik feltűnően befelé kunkorodó. Tengelye: tömör és zárt. a Solymos-hegy. tövüknél összenőttek. töve bunkósodó. Néhány jellege alapján. Stoll 1888). mint amilyen „bordás. Érése: október vége-november eleje. kőszigetes. vastag és egyenetlen. göcsös felületű. 191 . kövecsesen övezett. nagyon egyenetlen. kásás-leves. a Bihar és az Erdélyi-érchegység találkozásának lejtőjén. amely „zárt vagy félig nyílt. Színe: sárgászöld és világoszöld.Göcsörtös téli körte (6la-b. Levelei: csaknem szabályos kerülékesek. az a fajta ugyanis kedvezőtlen éghajlati és talajfeltételek alatt ala­ kilag és minőségileg és lényegesen leromlik (Bereczki 1877. ábra) Gyűjtőhelye: Cebe (Köiösbánya mellett. és valószínűleg eredetében is különbözik. Izabella fakóbarnás molyhosak. Csészéje: kissé nyitott. alsó harmaduk egyenes. Húsa: fehér. keskenyedő vállal. csúcsa daganatos. Vacoköble: közepesnél nagyobb orsó alakú. Csésze alatti ürege: gyűszűszeal. de csőrük rövid. hegyes és molyhos. sötétebb zöld vagy fakó narancssárga köröcskék. melyet némely­ kor gyenge pírral árnyalt fakóbarna rozsdázat takar. helyenként citromsárga foltokkai. hosszú. tömör. összeköttetése a csésze alatti üreggel jól kivehető. súlya: 60-70 g. hullámos felü­ letű. 1952. Héja: finoman érdes és száraz tapintatú. keskeny. Méretei: magassága: 60-66 mm. de legfőképpen csészéje. buczkős" felülete. a Fehér-Körös jobb oldali lejtőin). keskeny és nem mély. Tüszője: szűk (összenyomott). trottyos. Gyanítani lehet. Alakja: csúcsos gömbölyded-köite alakú. október. homályos. kisebb és nagyobb. Szármélyedése: nincsen. nem feltűnő. a csészelevelek eredési köre közepes vagy kisebl). általános megjelenésén a legjelentősebb a teljesen szabálytalan gidres-gödrös felület. a Téli Kálmán körtére emlékeztet. átmérője: 50-58 mm. Magvai: hosszúkás lapított tojásdadok. hirtelen csúcsosodó körte alakú. de széles és zárt. zöldesbarna. hosszas. Megjegyzések: nagyon közel áll a bondoraszói Téli buckás körtéhez. nagyon rövid csúccsal és aprón fűrészes széllel. hogy a Six vajonc kivadult származéka. de nem azo­ nos vele. csupán szabáhtalan kis gödröcskék. fanyar-édes. húsos. Pontozata sűíTj és szembetűnő. vastag. majd teljesen barna. közepes nagyságú. Szára: 50-54 mm.

Göcsörtös téli körtefa levele (lent) és a Six vajonc körte (fent). amelyhez a Göcsörtös téli körte hasonlítható 192 . ábra.óla.

60b. ábra.¥ • ^ . Zarándi téli körte XIII .

Paraszt-Pap körte 63b. Téli kobak körte XIV . ábra. ábra.62b.

a már 1760-ból Franciaországból adatolt és Európa-szerte. de eltartható januárig. esetleg véko­ nyabb.Paraszt-Pap körte (62a-b. Szármélyedése: ha van. hosszaL:)bacska csőrrel. Bordeianu és mtsai. 193 . Erre utal hasonneve is. tompán fénylő. a paptól ered. Csészéje: eléggé nagy és nyitott. a vacoköböl körül és a héj alatt kövecses. Gyakran kialakul oldalán a nemes Pap körtére emlékeztető hosszanti. vékony falú. rövid hegyűek. fanyar. rit­ kán kis ürege van. Palocsay és mtsai. közepes vastagságú. 50-60 éves. kerülékes és tojásdad keríilékes alakúak. néhány km-re). csészetáji. máskor szívesedő vállúak. Héja: finoman érdes felületű. Fája: kb. mely a sugarasan behajló bordák miatt egyenetlen. kemény. Csészemclyedcse: sekély tányérocska. tölcsér alakú. súlya: 35-60 g. Csésze alatti ürege: közepes nagyságú. ha elkülönül. mellyel azonosnak tűnik a bondoraszói Fojtós körte is. hogy értelmiségi embertől. Tüszője: kicsi és zán. az Úri körte. közepes. töve menedékesen vastagodó. édeskés-savanykás. Húsa: tömött. csaknem szabályos hagyma alakú. Megjegyzések: ez a cebei minta. napos oldalán halvány cserépvörös pírral. Vacoköble: szembetűnő. 1964). hamvas-zöldesszürkék. jelezvén. aroma nélküli. né­ melykor kissé nyélrefutó. az elhúsosodott szánó körüli kis mélyedés. majd szennyes citromsárga. de még erélyesen növekvő. laza gúla alakú lombkoronával. Levelei igen változóak. szabálytalan az egyenetlenül húzódó bordák és elmosódott dombonilatok. 1954. csúcsa viszont szárrafutóan húsos. Szára: 30-37 mm. hogy a pap kertjéből származik. húsra tapadó. félig ép élűek. akkor csak egy szabálytalan. megnyíilt csészelevelek a mélye­ dés falára lapulva kilcililnek. Tengelye: némelykor nem vehető észre. melyek a horpadásokban és a hosszanti barázdában tömöttebbek. pontokkal sűrűbben be­ hintett. 1952. eléggé összenyomott. vastag és erős. közepesnél kissé hosszabb. szedéskor zöldesfehér. átmérője: 4 3 ^ 7 mm. mert a csúcs felé haladva aprón fűrészesek. fényes sötétbarnák. fala tájéka kövecses. Színe: sárgászöld. Méretei: magassága: 45-57 mm. alapvető jellegeiben megegyezik azzal (Stoll 1888. Alakja: csúcsosodó tojásdad-körte alakú. kissé la­ pított tojásdad-csepp alakúak. a tövön forrott. október. közepesen nagyok. ábra) Gyűjtőhelye: Cebe (Körösbányától D-re. Érése: október vége. Világosbarna vagy vöröslő barna színű. akkor vékony és tömör. Magvai: ha kifejlődtek. Neve Erdély­ ben gyűjtőnév és azt sejteti. éréskor vajsárgás árnyalatú. esetleg rozsdává összefolyó sáv. valamint a ferdén tűzött szára miatt. viszonylag kicsi (a húsos rész felénél kisebb). Curé) származéka. az egész tüsző üregét kitöltik. vagy annál kisebb. s a Kárpát­ medencében is igen elterjedt Pap körte (Poire des prétres. Szembetűnően fakóbarna és pirosló körű pontokkal sűrűn behintett. A tájbeli környezeti feltételek kiváló tulajdonságait csökkentették.

ábra.62a. Paraszt-Pap körte 194 .

aroma nélküli. Szármélyedése: valójában hiányzik. hasítékos. fűrészes éllel. szeptem­ ber-1. árnyas mézsárga. Alakja: kúposodó gömb. csúcsa húsos. Méretei: magassága: 60-75 mm. tömör és vastag. szívesedő vállal. és vo­ natkozhat idegen eredetű nemesített vagy helyi keletkezésű fajtára. Ez a bondoraszói minta valószínűleg valamely nemesített fajta kivadult származéka. nemritkán csak négy alakul ki. Buckós téli körte (64a-c. gyakori a satnya mag. Megjegyzések: A „téli" köite elnevezés nagyon általános. szinte rejtett. enyhén ívelt és ferdén tűzött. és valamelyest emlékeztet a Michel körte fajtára is (Goethe és mtsai. hosszú és vékony. csúcsa vastag. Több jellege (alak. Csésze alatti ürege: kupak alakú. átmérője: 40-55 mm. 1894. jól elhatárolt. szeptember. Érése: december. 195 . barnássárga színű. a Bihar-hegységben). tövükön összenőtt. a csúcsi. átmérője: 50-64 mm. csillag alakúan szétterült. csupán az elhúsosodott szárcsúcs körül alakul ki szabálytalan barázda. Csészemélyedése: sekély és széles tányér alakú. eléggé vastagon. közepes nagyságú. egyenetlen domború falakkal. a liajlatokban szürkésebb árnyckolású vékony rozsdázattal. kerekded. súlya: 52-70 g. kevés levű. tipikus palack alakú. fodrosán húsos. Színe: szalmasárga és mézsárga árnyalatokkal váltakozik. Húsa: sárgásfehér. kissé kásás. homályos fényíí. keskeny kihegyesedéssel. tapadási töve kissé kiszélesedett. levél) alapján a Bosc kobak fajtával rokonítható. Szára: 35^i0 mm. Szüie: fakósárga. Anonymus 1922). szín. Tengelye: soknyalábú és laza kötegű. ábra) Gyűjtőhelye: Bondoraszó (Bihar-hegység Ny-i lejtője). rövid hegyűek. közepes nagyságú. töve enyhén ki­ szélesedő. szélesen elmosódott. sárgásbarna. de jól szemlélhető. majdnem kerekdeden kerülékcs. 1952. eléggé egyöntetűnek tűnik. szár körüli rész szembetűnően. szür­ késsárga színű csészelevelek alkotják. hegyesedő. 1952.Téli kobak körte (63a-b. Levelei: szélesen. közepes hosszúságú és nagyobbrészt vékony. édeskés fanyar. retek alakú. egyenetlen domborula­ tok teszik szabálytalan alakúvá. Pontozata apró. a horpadások szürkülőek és világosbarna rozsdázatúak. feltűnően válto­ zó és szabálytalan a göcsörtös kiemelkedések és horpadások miatt. fajtajelleg nélküli. Méretei: magassága: 65-73 mm. és a csésze alatti üreggel va­ ló csatlakozása szembetűnő. Vacoköble: kicsi. Alakja: kobak. vagy gödörke. Szára: 45-52 mm. majd nyakasodó-körte alakú. súlya: 45-70 g. felülete egyenletes. ábra) Gyűjtőhelye: Boncloraszó (Belényestől K-re. Magvai: lapított kis tojásdad alakúak. barnák. a kiemelkedések világosabbak. Csészéje: közepes nagyságú. Tüszője: kicsi és zárt. nem mély. többé-kevésbé sugarasan rozsdázotl. Héja: merev tapintatú.

63a. ábra. Téli kobak körte 196 .

/ 64a. ábra. Buckós téli körte 197 .

melyekhez a Buckós téli körte hasonlítható Szármélyedése: csupán szabálytalan gödörkék az egyenetlen csúcsosodás. Levelei: hosszúkásán kerülékes alakúak. Húsa: vajsárgás fehér. szinte ráül a csésze alatti üregre. Tengelye: laza kötegű nyalábjai a tüsző tájékán szétváltak. Vacoköble: hagyma alakú. Érése: november-december.64b. de fanyar utóízű. fala domborulatos-horpadásos. homályosan fénylő. a húsos rész felénél kisebb. félig záit. alső részük szürkéssárga. de törékeny. gyengén. ábra. Nemes kolmár körte és a Malinesi Jozefin körte. 198 . hegyük kissé behajló. a íélálló leve­ lek miatt inkább rejtett. vékony falú. Tüszője: kicsi. kevés levű. Magvai: kicsik. majd kerekedő. Csésze alatti ürege: tágas kupak vagy sekély mélységű csészécske. kövecses-kásás. szűk és zárt. üreget vagy hasítékot képeznek. Csészemélyedése: széles. felső felük hamvasán molyhos. édes. a szár­ ra növés miatt. Héja: finoman érdes. éleik aprón fűrészesek. lapítottak. tömött. vállaik majd nyélrefutó. igen változó méretűek. kicsi. hegyük rövid. nagy tányér alakú. tömör. Csészéje: közepes vagy kisebb. a tövüknél összenőtt csészelevelek felál­ lók. rövid hegyűek.

Bereczki (1877) szerint a Jozefine fajtát „Esperen őrnagy nyerte hihetőleg a Nemes kolmár magvárói". hogy a Nemes kolmár és a Malinesi Jozefine „Erdélyben a legelterjedtebb téli körtefajták". valóban a Jozefinre emlékeztetnek.. nemkülönben a gyakori bergamottszerű gömbölyded alakváltozatok. öröklöttségi visszaütésként. Stoll (1888) a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia főkertészére (Ritter G. hogy valamely régen termesztett fajta elfajzott változa­ ta. közepes mé­ retű. 1952. amelyet Hardenpont apát termesztett ki (1758. Regentin) fajtából szár­ mazott. A gyűjtött anyag példányain a „rozsdázat a száras végén" (Bereczki 1899). Mons.Megjegyzések: kétségtelen. átmérője: 50-62 mm. súlya: 50-65 g. ábra) 65a. Gyűjtőhelye: Csegez (Várfalva község). Méretei: magassága: 56-70 mm. 199 . Talpas téli körte (65a-d. Belgium). Talpas téli körte . szeptember 4.) hivatkozva írta. Nagy valószínűséggel a Nemes kolmár körte (Passe Colmar. ábra.

fakó. mind pedig a csúcs és a csészeláj bordabehajlásai miatt. Csészemélyedése: széles. ábra. Szármélyedése: szabálytalan kis laposodó vagy egyenetlen horpadás a szárcsúcs körül. vékony rozsdázattal tarkított. a csészelevelek alsó harmada összenőtt. közepes hosszúságú és vastagságú.65b. szennyes-zöld színe végleges éréskor rozsdavörössel fokozódik. Talpas téli körte és levélalakok Alakja: kissé hegyesedő tojásdad-köite alak. hamuszürkés sárga színű. meg itt-ott az oldala is fakó kávébarna. lapos tányér alakú. szembetűnően szabálytalan. ráfekszik a csészemélyedés falá­ ra. vagy aranysárga. 200 . Szára: 40—53 mm. Színe: halványsárga. szalmasárga. ál­ talában egyenes. Csészéje: meglehetősen nagy és nyitott. de ferdén tűzött. sima. mely narancsvörössé élénkíti a szín bágyadtságát. mind az oldala dombomlatai. míg a szárcsúcs tájéka. napos oldala kárminpirossal fá­ tyolosan belehelt. oldala szembetűnően egyenetlenül hullámos. töve enyhén vastagodott. felső csúcsának lándzsásan kihegyesedő része kiterül.

majdnem kö­ zepes helyzetű. savanykásan összehú­ zó ízű. gyakran satnyák. de kissé fanyar és aroma nélküli. vastag bőrszerű. átmérője: 3 2 ^ 0 mm. édes. eléggé vastag. Tüszője: zárt. Szármélyedése: csak egy sekélyke. vékony falú. fűrészes élűek. Héja: sima. napos oldala fakó narancssárga. nyitoti. Méretei: magassága: 35-^t5 mm. mérsékelten leves. ívelt. Csészemélyedése: széles és sekély. zárt. sekély. de gyakoriak a léha iriagvak. Érése: október-november. Vasaskőfalva). vagy olykor szívesedő vállúak. egyenetlenül hullámos a behajló bordák miatt. Tengelye: duzzadt és a magüregek tájékán nyitott. Vacoköble: retek vagy hagyma alakú. szélesedő kúpos. Színe: zöldessárga. 201 . súlya: 30-50 g. gesztenyebarnák. lapított tojásdadok. október. rövidcsőrűek. Alakja: csúcsosodó tojásdad-körte. egyenetlenül szélszóit pontozattal. közepes nagyságú és helyzetű. közepes vastagságú. Fája: erélyesen növekvő és nagyméretű. teljes éréskor omló. 1952. kerülékes kerekedő. Tüszője: közepes nagyságú és zárt. keililékes tojásdad. lándzsásan elkeskenyedő. vagy táguló U alakú. Felsőkocsoba. laposodó széles csésze­ tájjal. Tengelye: tömött. a hosszan. elmosódott domboRilatai miatt szabálytalan. Megjegyzések: Erdély-szerte nagyon gyakori népi köitenév a „Téli" CBondoraszó. erős. Csésze alatti ürege: V alakú. ábra) Gyűjtőhelye: Felsőkocsoba (a Bihar-hegység Ny-i lejtője).Csésze alatti ürege: csésze alakú. laza lombozattal. bar­ nuló csészelevelek rálapulnak a csészemélyedés oldalára. általában kette­ sével egy magházban. Csészéje: meglehetősen nagy és nyitott. töve kissé bunkós. mely különböző idegen eredetű vagy őshonos fajtára vonatkozhat. rövidcsőrűek. Magvai: széles-lapított tojásdadok. egyenetlen. szembetűnő barna. rozsdavö­ rös udvaai. sötét geszte­ nyebarnák. kicsi. vagy majdnem kör alakúak. nagyobb a húsos rész felénél. Húsa: tömött és kövecses. Levelei igen változó nagyságúak és alakúak: kerülékes. közepes nagyságú. Magvai: kicsik. Vacoköble: hosszúkás hagyma alakú. kevés levű. némileg ferde állású. hirtelen és kissé horpadó (nyakasodó) száitájékkal. homályos. Szára: 28-37 mm. Héja: sima. Fakó [Barna] körte (66a-b. hegyesedő-körte alakú. tömött. Érése: december. tompán csillanó. A régi nemes fajták közül a Nemes kolmárral rokonítható (Kicsi nyakas körte. szabálytalan szárcsúcs körüli mélyedés. barna színe zöld foltokkal váltakozik. rövid hegyűek. Húsa: fehér. gyakrabban nem részarányos. Bikafalva).

Valószínűsíthető közös eredetük (6. félgömbölyű lombkoronával. vagy nyélrefutóak.66a. tojásdad alaktól a keskeny kerülékesig. rövid hegyűek és finoman fűrészes élűek. 202 . Megjegyzések: a Piros köite (Alsókajanel). Fakó [Barna] körte Fája: erőteljes és nagy. a Változékony körte (Fornádia) és a Fojtós körte (Bondoraszó) fajták alakkörébe tartozik. szíves vállúak. táblázat). ábra. Levelei feltűnően változó ala­ kúak és nagyságúak.

cserépvörös pírral fanyar. súly: g 60-75x5064: 60 Név. halványzöld. Göcsörtös téli körte. Gebe Változékony körte. Biliar-lig. Biliar-lig. talpasodé gömb csúcsoso­ dó gömböly­ ded körte Ctrottyos) csúcsoso­ dó tojás­ dad-körte gömböly­ dedtojásdad körte hosszú­ kás hagyma édeskés. Gsegez. nov. a többi hosszúkás típusú. savanykás 45-55x5055. eredet Alak Szín Vacoköböl Hús Érés Hasonlóság Buckós leli körte. 73 kes­ hainvaszöld. mézízű szept. D-i 98. Különböző tájtípusú körtefajták erdély-szigethegységi közös eredetet valószínűsít­ hető hasonló irányzatú minőségi legyengülése Méret magasság X átm. Fornádia. Ny-i lejtője Karéjos téli körte. Nemes kolinár 56-70x5062. 45 gömböly­ dedtojásdad körte ' Göitibölydcd típusú fajta. Gebe.38-^)5x4550. Bosc kobakja. ded. 40 kobak szalmasárga retek (kicsi) édeskés. Pap körte (Guré) okt. Felsökocsoba ki'iposodó gömb fakósárga hagyma édeskés. 55 haragoszöld hagyma édeskés.Téli fajtákl Six vajonc körte sárgásbarna.) fanyar 55-58x5054. 55 tojásdad körte szalmasárga piros lehe­ lettel savanykáretek­ san ösz. 65 lankái Paraszt-Pap körte. keny citromsárga orsó Nyári Kálmán körte jó édes. Nemes holmár.nov. Ny-i lejtője Téli kobak körte. Malinesi Jozefln 65-73x4050.s körte. Michel körte gömböly­ retek. hagyma szehúzó Belzelbirn zöldes vilá­ gossárga édeskéshagyma okt. nov. Erdélyiércliegység D-i lejtője Talpas téli körte. Felsökocsoba. Bondoraszó.dec. 50 Nelis körte laz Erdélyiszigethegység. édes okt. táblázat. Bondoraszó Fakó [Barnai körte.dec. 40 aug.6. Erdélyi-érchegyscg D-i lejtője 45-57x4347.édeskéshagyma savacskás.: mm. -okt. . 60 58-65x5764. Alsókajanel. fanyar nov. fanyar dec. 60-66x50Bihar-hg. Gyalu i-ha va­ sok DK-i lejtője Piros körte. töm­ széles fanyar citromsárga zsi hagyma csúcsoso­ dó tojás­ zöldessárga dad körte ki'iposodó gömb. édeskés. dagadó fakóbarna orsó­ rozsdázattal alak sárgászöld. 203 . (kicsi") (jan.dec. fanyar 38-45x3240. Bondoraszó ' Fojtó. fanyar dec.

Méretei: magassága: 38-45 mm.Karéjos téli körte (67a-b. 67a. súlya: 45-Ó5 g. közepesnél kisebb. ábra) Gyűjtőhelye: Felsőkocsoba (Bihar-hegység Ny-i lejtője). ábra. átmérője: 45-50 mm. Karéjos téli körte 204 .

Goethe és mtsai. 205 . 67b. felülete egyenletes. vékony falú. vagy „néha buczkós gömbölyű. ol­ dalról lapítottak. sarlószerűen görbültek. gömb alakú. egyenetlenül duzzanatos ormokkal. fanyar. némelykor szinte szívesek. citromsárga beárnyékolással. elcsökevényesedett változat. közepesnél kisebb. de nem mély. ill. 1964). hosszú és viszonylag vastag. A régi termesztett fajták közül a Nelis téli kör­ téhez lehetne hasonlítani. mind a csúcsa duzzadtabb. hamar barnuló. kis kupakocska alakú. felszínes tál­ alakú. Héja: igen vastag. rövid. Levelei: nagyon változó alakúak. hogy kivadult. néha tompa. a szár irányában csúcsosodó. hegyük rövid. száraz és érdes tapintatú. ábra. de a keskenytől a tojásdad kcililékesig lehetnek. lapos. melynek fajtatulajdonságai meglehetősen változóak. a csészeüreg felől laposodó. hegyesedő-köite ala­ kú. leves. Közös jellegzetes­ sége a többi erdélyi-szigethegységi téli körte fajtával. tömör. Tengelye: laza kötelékű és a tüsző tájékán nyitott. hullámos falakkal. a feltűnően szabálytalan alakja és nagyon egyenetlen hepehupás felülete. vagy közepesnél nagyobb. homályos. Szára: 45-48 mm. leírók szerint. kisebb a gyümölcshús fele részénél.Alakja: kúposodó gömb. Csészemélyedése: széles. hamvas kékeszöld. Vacoköble: hagyma alakú. Csésze alatti ürege: tágas. tájak. a rövid csészelevelek hegye befelé hajló. Bordeianu és mtsai. Tüszője: közepes méretű és zárt. 1894. Csészéje: nagy és nyitott. vállaik kerekedőek. de nem takarja a gödörkét. szotyósodó. Húsa: fehér. szembe­ tűnő dohánybarna pontokkal és hálózatos rozsdázattal. Szármélyedése: csekély kis körbarázda a szár­ csúcs köilil. Színe: haragoszöld. szennyes zöldből világosbarnába váltó. igen kövecses övezetű. hasas csigaforma" (Bereczki 877. édeskés. Nelis téli körte Magvai: kisebbek. széleik finoman fűrészesek. talpas gömbölyded. valamint kisebb-nagyobb rozsdafoltokkal. mely a mostoha hegyvidéki éghajlati és talajviszonyokat is elviselte. általában keililékesek. vékony hegyűek. Érése: december. enyhén nyakasodva kúposodó gömbölyded. mind a töve. Megjegyzések: nagyon valószínű. szélesen-karéjosan hullámos oldalakkal. féloldalas. szabálytalan. majd sárgászöldes.

hamar szotyósodó s ekkor be­ barnul. vajsárgás. százévesnél idősebb. Cigány (Barna) körte (öreg Vicsi István kertje) Közepes nagyságú. csúcsosan terebélyesedő koronát növesztett. Pirosbein kőiie (öreg Vicsi Mihály keitje) Kis méretű. jó édes. csúcsosodó göniLxMyű koronát képezett.. őshonosnak vélt (Bordeianu és mtsai. Aratás után. tüszővel. Ősi. kissé viaszos.A terepkutatások idején a termesztők által közölt körtefajták és körtefajta nevek (1951-1957. édes. Rendszerint egészben. tömött. Au­ gusztus második felében-szeptember elején érett. 206 . gyakori szembetűnő pettyekkel. Húsa bőleva'í. terebélyes lombkoronájú körtefa létezett. hosszú vagy közepes hosszú szárral. nap érte része bár­ sonyos. liosszú körte. 1964). sárgászöld. A Római zsírkörte fajtához hasonló (StoU 1888. kelleme­ sen édes. nap érte része barnás árnyalatú bársonyos vörös. pír sohasincs rajta. Két nagy. 1964) „Ke­ nyér körté"-hez hasonlítható. de nem túlságosan. mindig pír nélküli. gyakori korompenészessége miatt válik szürkésbarnás vö­ rössé. Mértéktele­ nül. kúposán hegyesedő lombkoronát fej­ lesztett (vö. Valószínűleg nemesített fajta származéka. július végén-augusztus elején volt fogyasztható. Talán sohasem férgesedett. nagy fák voltak. enyhén nyatca. élénkebben a vacoköböl tájékán és a héj alatt. jó leves. Énlaka). Hasonló körtefajtát közöl Románia poniológiája. száraz vagy nagyon vékonyan \iaszos. Húsa kimondottan kásás. kissé nyakasodó. Zabaratáskor. A jó fo­ gú gyermekek egészben falták be. Minden esztendőben bőven termett. Bordeianu és mtsai. sárgászöld. erdélyi fajtának \'élik (Bordeianu és mtsai. kenyérként lehetett fogyasztani. mely szerint őshonos erdélyi.: Sárga körte. Fája általában középtermetűvé növekedett. század végén ültettek. zöld alapszínű. tömzsi-körte alakú. bőlevű. Sárga kőiie [Zabbal érőköileji. magvastól szokták befalni. Húsa vérpiros. de aroma nélküli. augusztusban érett. világoszöld. és mindig tömött egészséges. kb.Ai'dai" Jlános kertje) Közepes nagyságú. melyeket alkalmasint még a 19. 50 éves korig éltek. élénkfekele magjai voltak. sima felületű. barnás sötétvörös.sodó-l<öne alakú. többnyire l'akózöld vagy sárgászöld. kívánatosan fűszeres. lassan szotyósodó. édes. Az Észak-Erdélyben létrejöttnek. 2001-2004) Régi monói körték Sárga kői-le(öreo Vicsi Mihály kertjében) Kisméretű. százesztendő körüli. szára közép­ hosszú. nem kövecses. hosszú szárú. Kedvelt aszalni való körte volt. Fája közepesnyire növekedett. 1964). aroma nélküli. utóhatás nélkül. nemritkán köves (a fertőzött részeken). felülete sima. majd tompa sárga. rövid csúcsú gömbölyded-körte alakú. Húsa fehér. Augusztusban \'olt fogyasztható. Fája lassan növő.

Már csak egy fa él. a „honosítottak"-kal (idegen erede­ tűek) együtt 63. röviden csúcsosodó. Moldvai körte. Több változata ismeretes. a lehullott gyü­ mölcs szétroppan. telkek ud­ varán 1958-ban 81 ilyen ősi gyümölcsfajta létezett. a magántulajdon megszüntetése (a kényszerített közös gazdálkodás. kolhozosítás bevezetése) után. Úgyszintén két változata van. Érzékeny a tűzelhalásra. mérsékelten leves. Méz körte (Szilágycseh gyümölcsöseiben létező nyári és nyár végi fajták). nagy fák. hosszú szárú. apróbb a Sárga körténél. Piwsbelü körte. Zabbal érő sárga körte. rezgő levelű (mint a nyárfáé). Nagyon magasra növő fák. Hatalmas nagy fák. Énlaka gyakoribb körtefajtái (Szávai Márton írásbeli közlése) Énlaka (a Gagy patak forrásvidéke. 803 m tszf. alig kásásoctó. egy sárga meg egy zöld. Fája kis termetű. század harmincas éveiben. Kormos körte. éretten szétroppantható. egy kisebb meg egy nagyobb változata létezett. Gyakran nevezik Torzsátlan körtének a Nyári Kálmán körtét és a Császár körtét is. 34 ha-t ültettünk bé Szászrégenbői a csemetekertből hozott (1960-as évek) oltvánnyal.) 207 . A köitefajták száma (szomszéd falvakból is). aroina nélküli. Helyenként Xd-Vl körtefajta is volt termesztésben. Eteden: Bakkbűz körte). mások lisztesebbek. Tinóomí körte. korábban érő. Grófi körte. Szilágycsehi körték Titkon érő körte. némelyek levesebbek. lisztes. Nagyon sok idegen fajta került erre a vidékre is.) és környéke kertjeiben. enyhén kövesedő. Sáix>a körte. Világoszöld vagy gyengén sárgászöld színű. nagyon édes. Régente Eted gyümölcsöseiben sok volt e fajtából. Epeirel érő körte. két változata van: Énlakán kisebb. a másik vackorszerű. Sós körte. amely Bereczki (1877) szerint „E becses körte valószínűleg hazai gyümölcsünk". Hosszú életű. hogy a „Nyári czukorköite" alakkörébe tartozott. ízletes. Július végén volt fogyasztható. Búzával érő körte (Kunkori körte. régi. Zergő körte). szétterülő. aki gyümölcsöt vitt oda áRilni. rejtett pontozottságú a héja. az udvar fája. kissé zsíros felületű. ennek is két változata van: egy kerek. enyhén sárgászöld. hosszú szárú vackorforma és egy körte alakú. Ezekből 2001-re megmaradt még 49 fajta. Eleden pedig valamivel nagyobb és ízletesebb. mostanra csak néhány fa maradt. Nyárialc! - Árpával éro (Mézvackor. Húsa téhér. íze a Sárga körtéhez hasonlít. Torzsátlan körte.Cukor körte iCiyöíff^ István kertje) Kicsi. lehetnek 200 évesek. egyik változata szabályos körte alakú. hosszú szárú. az oltóágat öreg Bíró Mihály hozta 1811-1812-ben. düledező koronát növesztett. szintén hosszú száai. Valószínűsíthető. közepes hosszú és vékony szárral. enyhen nyakas-tcörte alakú. „Ez a vidék szereti a gyümölcsöt. csaknem minden háznál van. vackor alakú. kicsit későbbi a Búzával érőnél. nagyon elterjedt. Az oltogató emberek által terjedhetett. kellemes sós ízű. mint különös ajándék. Ősrégi fajta." (Bíró Mihály) I. de nem maradt nyomuk. Ritka köitefajta volt a 20. (Bizonyára más fajtákat is hoztak Moldvából. alakja a Torzsátlan.

Vásárhelyi köfie. 1917-ben) csaknem húsz körtefajtát is felemlített a vidéken ismert nevükön. Füge körte. Már csak egy fa van. több mint öt változata van. valamint a helyi környe­ zeti köiTJlményekhez alkalmazkodott) körtefajták: Magyardécse. Mesei körte (Nyálazó körte). Piros oldalú körte (ősziek). a Rozsdás körte változata. kövesedő. serkentette a szösz nyálazását. fonóban fogyasztották. szép. szül. takarmánykörte. Izamber körte. levélhullás után is a fán marad. Téliek Nyakas körte Korsós körte. Bikafalva. a Nyakas körte változata. Sze­ rinte gyakoribb fajták a következők: Búzával ém körte. rv. Torzsátlan kötle („nagy. 1935): Venyike (Venike) körte. Sós körte. fojtós"). a Korsós körtéhez hasonló. Dezső O'ezsó = Clairgeau) körte. Téli zöld köne. Bikatök körte. Vörösbelü körte. Küküllőkeményfalva. jó. ősziek Bőr körte. Mezőfele. inkább ződ vót. Magyarókereke. Nyakas körte („men nyaka vót"). Bölkényi körte. 416 m tszf. egy kb. Más települések gyümölcsöseiben található (őshonos. Rozsdás ^ö??e (Mocskos körte." Martonné Sikó Polixénia („Póli néni". Tinó­ lábú körte.) Gyümölcstermesztéséről régóta híres helység. nem vad ződ. sülve. CsókJ'alvi körte. de csak ződ. Tordátfalva igen érdekes körtéje (említette Boros Sándor. piros színű gyümölcs. főve fogyasztották. százéves fa (talán különleges illata miatt nevezték így). Innen származott a 19. Kecsetkisfalud. Őszi alma vöt. Fojtás körte. Kiveszett fajták Borsós körte. Fnz kör­ te V. Méz körte. nem tárolható. de kellemes ízű. egyetlen fa él. Alsóbencéd. gyenge minőségű. pálinkát főztek belőle. nyers fogyasztásra nem valók. Kormos körte). Akkora ni! Nagyobb a Pónyika almánál. sárgás­ zöld. Honosított fajták Azonosítva összesen 12 fajta. laposabb. szül. Téli kerek körte. Őszi darázs körte. ellenálló fa. amely „most már nincs! Sükösd Mihály kertjében volt. 208 . aszalva. Magyarvalkó. ra.II. Nyárád mellék pataka. Háj körte inyúri és téli). Érdekesebb helyi elnevezésű a Klapka körte iKlapp kedvence) és a Derzsó (Clairgeati) körtefajta. Márkod jelesebb körtefajtái (Egres patak forrásvidéke. Kecskecsicsü kötte. Fontos körte. század máso­ dik felében a közkedvelt Márkodi nőzsér almafajta. Lószar (fark) köiie. Fája ellenálló. Magyargyerőmonostor. apró. Fűszer körte.

Talpas téli körte XV . Buckös téli körte 65c.64c. ábra. ábra.

ábra. Talpas téli körte 66b. Fakó (Barna) téli körte XVI .65d. ábra.

s nyári körte XVII . Kicsi nyaka. ábra. Nyári szegfű körte 69b.ábra.

ábra./^^^:rx•\. ábra. 70b. Désl cseresznyekörte 71b. Dinnye körte XVIII .

: Darázs körte. Erdélyi szászok által használt magyar körtenevek Krauss (1943) a Beszterce-Naszód megyei szászok körében 318 köitefajta nevet jegyzett. kissé ferdén álló töve göcsös. Csészéje. nagy és nyitott. egyenetlen kis laposodás. csészetája tojásdad gömbölyded. Vackor Nemesített körtefajták Nyári szegfű körte i68a-b. kicsi. enyhén nyakasodé. haragoszöld. szürkésbarna rozsdázatlal behintve. Tanulmányában 132 fajtát (Kárpátokon kívülieket is) közölt (rövid leírással vagy csak névleg) és 70 fajtának a vonalas rajzát is megadta (38 fajtának a színes rajza a család hagyatékában maradt). s a hamvasán molyhos-szőrösödő felső rész kiterjeszkedik a csészemélyedés falá­ ra. Csonka körte. Nyulas körte. csúcsa vékonyan és egyenetlenül húsos. érdekeseb­ bek: Arany körle. s összemosódva narancsvörös színűvé. augusztus 4. és dohány­ barnás színűvé váló. mely az árnyékolt részeken sötétebb. zöldes árnyalatúan okkersárgás. Csésze alatti ürege: U. melyek között. de nem feltűnő. 1955. Színe: iiomályoszölci. a nap éite felületen fehérlő világossárgás és halványpiros vagy leheletszerű kárminpiros csíkocskákkal. Oskola köne. Házsongárd. Kormos körte. Kolozsvár. vagy téglavöröses árnyalatú fakóbarnává válik. sűrű. melyek között magyar fajták is előfordulnak. Huszár­ kapitány körte. nagyon hosszú. Gyurka körte. Pujka körte. melyből több mint 500 valóban termesztett fajta. felülete elmosódottan egyenetlen dombonilatos. 209 . Málé körte. 992 csak puszta név (nomen nudlim').Magyar népi eredetű körtefajta nevek előfordulása az erdélyi románság körében Borza (1962) nagy előszeretettel tanulmányozta Erdély ősi gyümölcseit és a két vi­ lágháború között 1131 körtefajta nevet jegyzett fel. Alakja: hosszúkás-köite és hosszan csúcsosodó-körte alak. Harang körte. Muskotály (Apró és Zöld) köite. Szármélyedése: hiányzik vagy felületi kis gödörke a szárcsúcs körül. Méretei: magassága: 40-50 mm. 1952. Szajkó körte. átmérője: 28-33 mm. keskeny ecsetvonásokkal van tarkítva. széles. a felső vagy kö­ zépállású porzószál-niaradványok többnyire takarják. ferde. mint pl. Csészemélyedése: csak egy keskeny. V vagy tölcsér alakú. de nem mindig lapul rá. viszonylag vastag. Pontozata apró. de nem mély. Csóka körte. sötétebb zöldes udvarú. Nőconib köne. ábra) Gyűjtőhelye: Dés. a csészelevelek töve forrott és peremszerűen kiemelke­ dik. Foftó (Fujtó) körte. Szára: 35^5 mm. Dinnye körte. mely szem­ betűnően jelzi a csatlakozás határvonalát (a Nagevitz körte szárcsúcs gyűrűjére emlé­ keztet). a gyakoriak mellett. súlya: 30-38 g. Magyar körteneveinek száma 31.

Nyári szegfS körte 210 .68a. ábra.

Kicsi nyakas nyári körte (69a-b. sötét­ barnák. utáni 80-ik év körül. Húsa: fehér. kihúzott heggyel. július. Héja: kissé (szokatlanul) vastagocska és tömött. de a szárcsúcs csatlakozását kön'arrat jelzi. amely vékonyan húsosodhat is. évente tennő (100-150 kg). kerekedő vagy szíves vállal. de nem mély. de nem lapulnak a csészemélyedés falára. egészséges. Csészéje: nagy és nyitott. Kleine lange Muskateller) is. hogy már a Bodor Pál (1812) által termesztett és szaporított Nyári apró muskotály fajtának a származéka. átmérője: 30-37 mm. Csészemclyedése: többnyire hiányzik. a nap érte rész kénsárga. zöldessárga. a csészelevelek töve forrott és kis karimát képez. Lédús és szotyósodó. kúposodó gömbölyded. amely szerinte „Egyike a legrégibben ismert gyü­ mölcsfajoknak. Levelei: nagyok. de lehet szabályos is. az azonosítás kétséges. Megjegyzések: Ez a minta Bodor Pál (1812) régi gyümölcsöskertje szomszédságá­ ban még a 19. de még jól növekvő. fala fehér és merev. fűszeres (íze a Nyári zöld Magdolna fajtáéra emlékeztet). Folyamatosan. lapított tojásdadok. század első felében is szépen viniló gyümölcsösből származik. kertészeti termesztett. kissé tág. kicsi és zárt. enyhén savanykás. rövid kis tompa csőrrel. nagyon hosszú és aránylag vastag. súlya. a Kr. 1952. édes. csészeláji. az árnyékban maradt felület sötétzöld. 20-28 g. különösen a csúcsi része. Tengelye: vékony és hasítékos. Magvai: kerülékesen duzzadtak. van vékony hamva és homályos. nagy lombkoronával. de nem érdes. sem pedig a Nyári szegfű körtefajtát. Tomcsányi (1979) által közölt Nagy szegfű körtére (Kis muskotály körte. mivel ők nem említik sem a Bereczki-féle Kis szegfű körtét." Házsongárdi termőhelye alapján valószínűsíthető. szélesen kerülékesek.iperba« körte nem volna más. Jeliegeiben jól egyezik a Bereczki (1877) által leírt Kis szegfű körtével (Petit-muscat. nem ntka az üres tüsző és a léha mag. Csésze alatti ürege: V vagy kupak alakú. és csatlakozása a csésze alalli üreghez jól látható. 211 . vagy csak egy kerekded horpadás. kicsi vagy nagyon kicsi. közepes nagyságú vagy annál kissé na­ gyobb. kissé tömött és finoman szemcsés. okkersárgás fakóbarna. mint a mi Kis szegfükörténk. zöldes. Méretei: magassága: 48-57 mm. ill. Hasonlít ez a Nyári szegfű körte a Mohácsy (1958). ábra) Gyűjtőhelye: Dés. vékony téglavö­ rös leheleltel. Szára: 48-62 mm. kivá­ logatott fajta. sz. barnuló. vagy kör alakúak.Vacoköble: lehel hagynia vagy orsó alakú.. csipkésedő-fűrészes éllel. enyhén féloldalas. felső részük tekeredve kiforduló. Színe: hamvas világoszöld. Kétségtelenül nemesített. Kleinc Muskateller). általában kissé szabálytalan. majd vajsárgás árnyalatú. Alakja: hosszúkás-körte alak. század második felében létesített s a 20. Tüszője: lapos és ferde tojásdad. Plinius által felemlített »Si. nagy. Szármclyedése: nincsen. 'i'udós gyümölcsészek szerint.. Fája: mindkét termőhelyen idős. általában enyhén görbült-ívclt. Érése: július-augusztus.

ábra.69a. Kicsi nyakas nyári körte 212 .

kicsi. Méretei: magassága: 43-52 mm. hosszú és vékony. súlya: 44-50 g. Héja: sima. Csészemélyedése: felszínes. esetleg közepes vastagságú. Alakja: hosszúkás tojásdad. 1964). átmérője: 29-36 mm. felemás módon elhatárolt. de leg­ inkább kerekedő. Magvai: kicsik. többnyire szabályos. Csészéje: szembetűnően nagy. kissé kásásodó. csúcsán vékony kis kezdő húsosodás is képződhet. szűk. Héja: vékony. enyhén savanykás édes. már-már zabszem alakú. de kívánatos édes. Tüszője: közepes. homályos. Szármélyedése: hiányzik. száraz. Tengelye: vastag. Dési cseresznyekörte (70a-4>. augusztus. középhely­ zetű. sötét gesztenye­ barnák. csészetáji.Vacoköble: lia^yma alakú. valósággal kicsúcsosodik a csészemélyedésből. Húsa: fehér. ábra) Gyűjtőhelye: Dés. Megjegyzések: nagyon hasonló egy Kolozsvár környéki Kicsi körte fajtához. ritkábban enyhén ferdülő. 213 . Érése: július. nem fűszeres. finom szemcséjű. piszkoszöldes bomlással. ke­ rekded vagy szívesedő vállúak. Magvai: karcsúan hosszúkásak. nagyon rövid csőrűek. laza kötelékű és hasítékos a tüsző táján. vagy egy kerekedő kis mélyedés. tompa hegyűek. vékonyan viaszos. esetleg vékonyan viaszos. 1952. csúcsi része vé­ konyodó és enyhén vagy kifejezetten nyakas. többnyire kettesével egy tüszőben. zárt. töve korongja alig szélesebb. mérsékelten leves. Vacoköble: keskeny orsó alakú. hamvas-fehéres világos­ zöld. ame­ lyet a vackor és valamely nemes fajta korcsának vélnek (Bordeianu és mtsai. de nem mély. nagyméretű. Fája: erélyesen növekvő. a csészelevelek hosszúak. a gyümölcs hegyesen kúposodó. keskeny kősejtes réteg jelzi hatán'onalát. összeforrott tövük kis peremet képez. zárt. finoman kásás. sza­ bad részük ferdén kifordult. Pontozata csak a fakó színalapon látható. féloldalas csepp alakúak. kicsi körte. általában hosszú nyelűek. meglehetősen sűrű lombkoronájú. Szára: 28-36 mm. világoszöldből okker­ sárgás világos fakó dohánybarnába váltó. majd gyengén sárgásfehér. gömbölyödő. lapos. fehéres szürkén molyhosak. lapított tojásdad. esetleg vékony. vékonycsőrűek. az árnyékos oldalon pedig szür­ kés. Ennek alakkörébe sorolható ez a Désen gyűjtött minta is. hegyesedő gömbölyded-körte alakú. lándzsásak. nyi­ tott. nagyobb a húsos rész felénél. Tüszője: elnyújtott és keskenyedő tojás. Levelei kerülékes vagy tojásdad kerülékes alakúak. Tengelye: laza kötelékű és hasítékos. gúla alakú. gyengén fűrészes. Húsa: szép fehér. homályos. fakó dohánybarnás árnyalással. csészetája lehet kissé laposodó. némelykor enyhe. Színe: kékellően sötétzöld. eléggé széles. a csésze alatti üreggel való folytonossága jól látszik. sötétbarnák. leves. fűrészes élűek. mely a nap érte részen világos. sima. szabályos körkörös horpadással. a héj alatt vékony sávon lehet zöldes ár­ nyalatú. Csésze alatti ürege: kupak vagy tölcsér alakú.

ábra.70a. Dési (fent) és Bécsi (lent) cseresznyekörte 214 .

ábra. Nagyon közel áll viszont a Bécsi cseresznye körtéhez. amely Rapaics (1940) szerint azonos a már Lippai (1667) által említett „Elövel-érő avagy Pünkösdi. közepesnél kisebb. avagy Cseresznycvel-érő körtvély. Júliusi esperes). sárgás­ barnás piszkoszöldből válik dohánybarna színűvé. helyenként fakóbarnás lehelettel. Szára: 18-23 mm. hogy ennek alakköréből keletkezett régi. mindazonáltal feltételezhető. amely azonban nem azonos a Bereczki (1877) állal leírt fajtával (Bergamotte d'été. átmérője: 42-^8 mm. Alakja: kúposodó gömbölyded vagy tojásdad. sárga zöld szabású. ábra) Gyűjtőhelye: Kurtapatak (Esztelnek mellett. egyenetlen felületű. DK-re). amelynek alakkörébe sorolható a Dinnye körte 215 . A 19. közepes hosszúságú. 71a. vörhenyes sűrű háló­ zattal. század második felében felélénkült erdélyi gyümölcsészet kedvelt körtefajtái között ez az apró fajta nincs említve. Megjegyzések: helybeli neve „Nyári esperes". Dinnye körte (71a-b. Méretei: magassága: 53-57 mm. de a sötétzöld hálóza­ tot jól látható zöld pettyek fűzik össze. a csúcsa lehet esetleg enyhén ferde. Színe: világoszöld és halványsárgás zöld. amely az újabb művekben meg sincs említve. általában szabályos. nem igen leves. Valódi pontozata rejtett. súlya: 40-50 g. 1956. egy kevéssé hosszúkás" fajtával. helyi változat.Érése: július vége-augusztus eleje. inkább vékony. piszkos sötétzöld. Zöld Magdolna körte.

Pisztráng körte (72a-b. október 9. Csészéje: közepes nagyságú. Tengelye: foszlányos. lehet szabályos.Szármélyedése: csupán egy keskeny körbarázda a száicsúcs körül. babszem alakú. egyébként általában kétalakú körtefajta: hosszúkás-nyakas. Désháza. közép helyzetű. Nevét bizonyára a dinnye érési idejétől kapta. melyet kámiinpiros árnyalatú sötétebb piros na­ gyobb pettyek tarkítanak. Tüszője: kicsi. gyengén elhatárolt. Sütő körte. vagy szélesen elmosódott hullámos falú. általában zán. szép szabályos. Méretei: magassága: 65-68 mm. beljebb fehér. egyenes. a széles tövíí. húsos. Vacoköble: orsó vagy hosszúkás hagyma alakú. Az újabb gyümölcsészeti mű­ vek ritkán vagy egyáltalán nem említenek ilyen nevű körtefajtát. Héja: meglehetősen vastag. vonzóvá téve a gyümölcs küllemét. Szára: 23-26 mm. Érése: augusztus. enyhén fűszeres. felülete legnagyobb részét azonban változó élénkségű vérvörös borítja. s ezek olykor még az árnyékolt részekre is elszóródnak. Szármélyedése: körkörös kis. de nem fedi az üreget. eléggé széles. szabadon álló. súlya: 78-90 g. közepes nagy­ ságú vagy kisebb. leiiel kisebb vagy közepes. sár­ gás homályoszöldből válik fakóbarnává. ábra) Gyűjtőhelye: Magyarvalkó. Csészemélyedése: tálacska alakú. édes. homályos. fakóbarna. Bőr körte. közepes nagyságú. Küküllőkeményfalva. Csészemélyedése: sekélyes tányérka vagy sima. vagy nagyon el­ mosódottan hullámos. közepesnél kissé rövidebb. de nem mély. Megjegyzések: a Zöld Magdolna fajtakörébe tartozó helyi változat (Palocsay és mtsai. egyenetlen oldalú gödörke. Nagyenyed környéke) és különböző fajtára vonatkozik. V vagy tölcsér alakú. 1954). száraz tapintatú. sima vagy nagyon enyhén szemcsés. Magvai: lapított tojásdadok. de lédús és olvadóvá válik. annál többet foglal­ koznak a régiek a fajtanév gyanítható ősével. Miklósfalva. a Kobak (Dinnye) körtével. laza. de hiányozhat is. átmérője: 50-55 mm. eltart szeptemberig. esetleg közepes hosszúságú. vagy nagy és nyitott. vékony rozsdázat borítja. hasonló egybeesés többfelé is előfordul Erdélyben (pl. vagy tekéit. Szilágycseh. vagy liiányzik. Alakja: hoszúkás tojásdad-körte alakú. ám ez a tulajdonság ebben a mintában nem volt tapasztalható. dí­ szessé. 216 . a tüszőtáján hasítékos. a Pyriis ctictírbitinummal (Rapaics 1940). kissé szabály­ talan. csúcsosodó (Bosc kobak-szerű) és gömbölyded-csigás (bergamot-szerű) (Stoll 1888). körkörös repedezettségű. általá­ ban vékony. oly­ kor a tengelyhasítékig hatol. gyakori a léha mag. de csúcsa némelykor lehet gömbölydeden duzzadt. Énlaka). de nemritkán vízízű. majd citromsárga. 1951. Húsa: héja alatt halványzöldes fehér. Csésze alatti ürege: változó. vagy hosszabb és sarlószenj. mely lehet apró. vékonycsőnjek. Dinnyére emlékeztető íz előfordul némely körtefajtában (Korsós körte. kissé szemcsés és eléggé tö­ mött. Színe: alapszíne zöldessárga. ui. hamvasszürkén molyiios csészelevelek hegye befelé hajló. enyhén féloldalasan nyakas.

a háromszögszeríl.72a. a csészemélyedés falára fekvők. Pisztráng körte Csészéje: közepes nagyságú vagy szűkebb. ábra. 217 . sötétbarna csésze­ levelek a tövüknél szabadok és kifordultak.

egyenetlen kis duzzanatok miatt szabálytalan. Megjegyzések: Halléből (Németország) származik. olvadó. nagy. Tüszője: gyengén fejlett. szabálytalan. Vékony. szára felé többnyire menedékesen keskenyedik. gödörszerű. lazán szemcsés. né­ ha közepes nagyságú. kellemesen édes. szűk. Alakja: hosszúkás tojásdad-körte alakú. eléggé tágas. hosszúkás. némelykor duzzanatos a töve. átmérője: 50-80 mm. Szára: 15-25 mm.és tompacsőrűek. Williams. fehéres csőrűek. leginkább hasíték nélküli. Vacoköble: szabályos hagyma vagy majdnem kör alakú. 218 . inkább kisebbek. nyakasodása nincs vagy alig sejlik. kisebb-nagyobb rozsda­ foltok az egész felületen előfordulnak. Háj körte (Vilmos körte. 2004. Felülete igen egyenetlen. és a tüszőtáján hasítékos. aszimmetrikus. átizzad rajta a lé. fás. nyitott. a kikunkorodó hegyű csé­ szelevelek nem fedik. Héja: közepesen vastag. közepes méretű. bordázat a csészetájon alig jelentkezik. esetleg megközelíti a közepes hosszúságot. sima. csészetáji. a terméshez viszonyítva kicsi. mint közepes méretűek. általában kettesével egy üregben. rövid. de nem mély. a kialakullak is kicsik. Tüszője: hosszúkás tojásdad. zárt. Húsa: fehér. közel áll a magüregekhez. rövid. Szármélyedése: elenyészően kicsi. Siklódi Sándor. a csészeüreg alatti részen köve­ cses. Mindenütt megtalálható. igen rövid. rövid. teljesen pír nélkül. apró pontokból képződött. Csészéje: kicsi vagy igen kicsi. de csak egyik f'qlett. tompa fényű. foltosán barnák. vastagocska. kősejtek határolják. majd vidám sárgászöld. Színe füstszürkés viaszbarna. Magvai: megnyúlt csepp alakúak. Pergamen körte. összeköttetése a csésze alatti üreggel jól észlelhető. megnyúlt ellipszoidálisak. eléggé sűrű. Érése: október vége-november. jellem­ zően fűszeres. szeptember 16. első közlése 1804-ből való. Méretei: magassága: 70-115 mm. szépen fénylő. Színe: világos fakózöld („almazöld"). Tengelye: közepes vastagságú. az igen elmosódott.Csésze alatti ürege: tölcsérszerű. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. ahol körtét termesztenek.ábra) Gyűjtőhelye: Márkod. a kicsiny csészelevelek nem fedik el. kövecsek nélkülinek tíínik. összefüggően csak a szártájékon találhatók. súlya: 100-230 g. Don Chrétien Williams) (73. sima. igen vékony falú. csészetája szélesen lekerekített. Tengelye: nem feltűnő. dudoros. meglehetősen merev. Neve a pisztrángéhoz hasonló petytyezeltségre utal. Többnyire ferdén tűzön. Magvai: a jól fejlett gyümölcsökben többnyire satnyák. öszszehajló bordák gyakran megfigyelhetőek. Pontozata kénsárgás árnyalatú fahéjbarna izabellafakó. Gyengén elhatárolt. szűkösebb. kisebb a húsos rész felénél. lapo­ sak. vagy hiányzik. Vacoköble: hagyma alakú. a pontokhoz hasonló színű egyenetlen. leves. sárgásfehér. Csészemélyedése: felszínes vagy hiányzik. Héja: vékony.

ábra.73. Háj körte 219 .

hol ritkábbak és kisebbek. nagy körte. Érése: szeptember. csúcs felőli része is többnyire buckós és enyhe hajlattal (nyakasodással) szűkül. később nagyon közelednek a típusához. Fája: egyik nagy. 74a. Levelei majdnem szabályos kerülékesek. de nem hegyesedik ki. Vilmos körte (74a-c. csúcsa csak né­ melykor duzzadtabb. közepes hosszúságú. citromsárga. szeptemberé. sok friss hajtású. A másik húsz-huszonöt éves. fáradtnak tűnő. tojásdad-köite alakú. és közepes a vastagsága is. üdítően édes. Általában féloldalas. súlya: 100-150 g. leves. jól növő. igen aprón. szabálytalan lombozatú egyed. fajtajellegei megegyezőek. Pontozata szembetűnő. de egyenetlen eloszlá­ sú: hol sűrűbbek a do­ hánybarna paraszemölcsök. Nem rit­ kák a szürkészöldes barna. ábra. tapadási töve széle­ sebb. Megjegyzések: éretlen termései különböznek. átmérője: 70-75 mm. Vilmos körte 220 . nagyon változó és szabálytalan alakú.Húsa: fehér. lehet egyenes állású. finom. he­ lyenként világos szal­ masárga foltokkal. gömbölyű koronájú. piszkosfehéres. terebélyes. finoman fűrészesek. a nap érte részen hal­ ványpiros lehelettel. vékony rozsda­ foltok sem. Színe: hamvaszöl­ des sárga. lágy. Alakja: kúposodó tojásdad. 1952. majd mézsárga. de még bőven termő fa. csészemélyedésének tájéka lehet egyenetlenül talpasodó vagy gömbölyödő és bordázott. de szinte mindig ívelt. hanem keskenyen lapossá-gödrössé alakul. olvadó („háj körte"). viszonylag kicsik. Méretei: magassága: 70-90 mm. de lehet rövidebb is. rövid hegyű­ ek. Szára: 48-50 mm. százévesnél idősebb. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-keit).

Vilmos körte 221 .74b. ábra.

Tüszője: kicsi és zárt. daganatos. jó édes. tüszöiáján keskeny hasítéka van. Húsa: fehér. eset­ leg vérpiros szederjes. mélyebb göciörke. sekéh'cs vaoy kisebl). a csészetáj felé felsejlő öt daganatszerű bordával. nagyon finom nyárvégi könefajta. sötét gesztenyebarnák. Jellemzően trottyos. majd sárgásfehér. majdhogynem nyélrefutó. Héja: vékony. lédús. hamarosan a koravénség jeleit mutató. Szára: 8-15 (19) mm. gúla alakú lombkoronájú fákat fejleszt. 222 . szeptember 17. keresztmetszetben szabálytalan • kör alakú. Vacoköble: hosszmetszetben kerekded hagyma. és nyitott vagy félig nyitott. súlya: 220-400 g. apró pontokkal váltakozva. közepes termetű. finom szövetű. zamatos. közepesen tágas. Csészéje: általában közepes nagyságú. homályos fényű.Doyenné cin Comicé) (75. Ná­ lunk is szélesköaTen elterjedt. nagy. fátyolos lehelet keilil. a közepesnél kisebb. bülykös-dudoros. a bordázat végeinek behajlásától szabálytalan. mert nem köves a húsa. igen nagy. Csészemélyedése: széles. mely az ÉszakAmerikai Egyesült Államokban szaporodott el (1797) s aztán Európában is (1817). Rozsdázata viaszszínű vagy okkersárga. laza. olykor rövid és vastag. a csészelevelek rövidek. a csészemé­ lyedés fala összeszorítja. nagyon dudoros és rozsdafoltos. Levelei alakjukban és méretükben egy­ aránt változatosak: tojásdad és kerülékesek. az apró csészelevelek félig nyitottak. de nem mély. 2004. üdítően kellemesen savanykás. de némelykor hiá­ nyozhat is. rövidcsőrűek. lehet szélesebb vagy keskenyebb lálacska alakú. Magvai: kicsinyek. Csészéje: kicsi. sötét fa­ héjbarna. de lehet kisebb és nagyobb is. ábra) Gyűjtőhelye: Szováta (Domokos Mihály udvara). és többé-kevésbé suga­ rasan bordázott. eléggé nyitott. válluk szívesedő kerekded vagy hegyes­ szögű. laza kötelékű. tányér alakú. Érése: augusztus vége-szeptember első fele. Méretei: magassága: 95-110 mm. fűszeres. hirtelen összeszűkülő rövid és igen enyhe hullá­ mos. ritkán szinte hiányzik. Alakja: tömzsi hegyesedő körte. közkedvelt. de nem mindig a napos oldal 1/4—1/5 részén vékony narancs-rózsaszín vagy kárminpiros. gyengén elhatárolt. töL^bé-kevésbé sugarasan hullámos. Tüszője: gyakran satnya. Szármélyedése: igen kicsi. enyhén viaszos és sima. Tengelye: vékony. vékony falú. általában féloldalasan tűzött. szélállók vagy félrehajlók. szűk. de töiibnyire mély. Színe: alapszíne éretten citromsárga. gyakran elnyálkásodik. átmérője: 85-95 mm. nem feltűnően elhatárolt. Vacoköble: hagyma alakú vagy tojásdad-orsó alakú. Szovátal Társulati esperes körte (. melyre gyakran. Megjegyzések: angliai (Aldermaston) származású (1770) fajta. Csésze alatti ürege: töicsérszenl.Szármélyedése: keskeny. gyenge. olvadó. esetleg közepes. fala vékony. igen rövid. erősen csészetáji. Fája: Lassú növekedésű. nem ritka a léha mag. az ép magvú ke\'és. kösejtek ritkán képződnek. Csésze alatti ürege: kűpszeríl. rövid hegnlek és fűrészes élűek. Csészemélyedése: nagyon x^áltozó alakulású és ícliűnően. szabálytalan ritka és vékony hálózat. hah'ány citromsárga.

Szovátai társulati esperes körte 223 .75' ábra.

száraz. Megjegyzések: az angers-i (Franciaország) kertészeti társulat (a fajta névadója) csemetekertjéből ered. Bordeianu T. Tengelye: laza és nyitott. Csészéje: kicsi.' Egész Európában elterjedt. záit. Érése: október. édes. igen puha. Csésze alatti ürege: szűkülő csészécskeszeinj. kúpos csiga alakú. és mtsai. szeszélyesen termő. Színe: sárgászöld.Magvai: hosszúkás. elmosódó. Pontozata feltűnő. Héja: tompán csillanó. vékony. finoman szemcsés. Tengelye: edénynyaláb nyúlványai: nem különösen feltűnőek. Magvai: lapos csepp alakúak. finoman fűrészes szélűek. ép törzsű. de ritka. szakadékony. kissé csészetáji. ahol körkörösen rendezett. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-keit). olvadó. 1954. ahol 1849-ben termett először. hogy a különlegesen finom aromás ízét elnyomja. ennélfogva levezik. nagy. közepes mélységű. Méretei: magassága: 96-106 mm. 1964). sötétbarnák. 1951. súlya: 190-210 g. Megjegyzések: Jellegei egyeznek a szakirodalomban leíroltakkal (Bereczki 1899. széles domborulatai egyenetlenek és különösen a csúcsi részen szembetűnőek. könnyen felreped. Csészemélyedése: tálacska alakú. hiitelen és röviden kúposodó része kissé nyakasodó. esetleg közepes és szűk. közepes nagyságú vagy annál kisebb. Társulati esperes körte (76a-b. Palocsay és mtsai. Húsa: fehér. átmérője: 88-94 mm. majd szalmasárga és viaszsárga váltakozású. lapított tojás alakú. a hamvas szürkésbarna csészelevelek ki­ csinyek. sekély. hegyeik kifele kunkorodóak. szűk és kissé mély. egyenes vagy kissé ferde állású. Levelei szélesen vagy megnyúltan kerülékesek. rövid. de egyenetlen eloszlású. homályos. egyenetlen. Fája: erélyes növésű. Különleges! Érése: szeptember vége-október. Szármélyedése: egyenetlen oldalú gödör. 224 . göcsöitös felületű. sötét haragoszöldek. szabályos vagy kissé hullámos környezetű. üdítően fűszeres. Tüszője: hosszúkás. bőlevű. rövid heg^njek. sűrűbb a csészetájon. keresztmetszetben alig láthatók. gyengén elhatárolt. kisebb a húsos rész felénél. sima. fala vékony. rövidcsőrűek. édes. a jól fejlett teniiéshúsban. Vacoköble: szélesebb orsó vagy hagyma alakú. Nem kövecses. Húsa: vajsárgás árnyalatú fehér. a gyümölcs méretéhez képest középvastag. de közepes szélességű. leves. feketés gesztenyebar­ nák. rozsdával bontott. de tartósabban tárolható. szabálytalan tojásdadok. Nem szabályos. de nem túlzottan. Szára: 40-45 mm. kúposán hegyesedő koronájú. Héja: meglehetősen vastag. felfelé tartó ágakkal. Alakja: kúposodó gömbölyded. a nap érte részen nagyon vékony kárminpiros lehelet szépítheti a fakóbarna vékony rozsdázatot. szeptember. menedékesen hegyesedő csőrrel. mintha onnan lenne széthintve az egész felületre. olvadó. tövíik egyenes. dohánybarna színű. később fakuló.

Pisztráng körte t f 74c. Vilmos körte XIX . ábra.72b. ábra.

ábra.76b. Társulati esperes körte XX .

súlya: 80-110 g. ábra) Gyűjtőhelye: Magyardécse (Ballá Tamás keitje). eny­ hén nyakasodó. közepes nagyságú. 225 . szeptember 30.76a. néhol szabálytalan hálózattá kapcsolódnak. 2004. esetleg halvány rózsaszínű vékony árnyalatot kaphat. Pontozata csaknem egyenletesen SŰITJ. fakóbarna vagy irhaszínű. Társulati esperes körte Téli császár körte (77a-b. gyakran szabálytalan. és itt-ott ki­ sebb-nagyobb rozsdafoltokat is képeznek. napos oldala rőt színű. csúcsosodó tojásdad. de nem minden esetben. Színe: szedéskor világoszöld. Méretei: magassága: 70-80 mm. majd citromsárga és tompasárga. de szabályos Is lehet.és hosszúkás-tojásdad körte alakú. Alakja: liosszúkás. átmérője: 50-60 mm. ábra. mely a pirosló ala­ pon zöld udvaninak tűnik.

77a. Téli császár körte 226 . ábra.

homályos tompa. de szívós. közepes vagy annál kissé liosszabb. kávébarnák. töve alig vastagabb. 227 . ívelt. vagy csak egy kis körkörös barázda a szártő kö­ rül. Tüszője: hegyesedő tojásdad alakú. a húsos rész fele részéig terjed. közepes méretű. aljában a bibemaradvánnyal. tiszta fehér falú. majdnem középhelyzetű. a csészelevelek keskeny lándzsásak és hosszúak. szabadon hagyván a csé­ sze alatti üregei. szinte kitölti a csészemélyedést. hosszúkás vagy gömbölyded hagyma alakú. Magvai: megnyúltak. inkább vékony. a perem szűkülően enyhe és szabálytalan domborulatai miatt. rövid hcgyííek.77b. Héja: száraz tapintású. közepes nagyságú. Csésze alatti ürege: kupak alakú. ábra. gyakoriak a satnya magvak. a porzószál-maradványok a tövükben találhatók. Szármélycdése: többnyire nincs. de a magüregek közötti részen nyitott. Tengelye: a húsos részben nem feltűnő. Csészemélyedése: sekélyes. Téli császár körte Szára: 24—40 mni. oldalról lapítottak. gyenge fényű. Csészéje: nagy. nem túlságosan vastag. csúcsa kissé húsosán duzzadtabb. keskeny is. és rálapulnak a csészemélyedés peremére. Vacoköble: gyengén elhatárolt. általában ferdén tűzött. kissé csészetáji.

göcsös. Érése: október-november. Érése: október második fele-november első része. Vacoköble. egyenetlen felületű. kerekedő vállal. Alakja némileg hasonlít a Párizsi grófnő fajtára (Bordeianu és mtsai. de lehet nyitott is. lapított tojásdad alakúak. sima. Tomcsányi (1979) szerint „a 19. enyhén görbült. üdítő gyenge savanyúsággal. súlya: 237-250 g. Alakja: kúposodó tojásdad. Megjegyzések: a Bereczki Máté által leírt (1886) Császár körte (Doyenné Blanc. ősét a római korabeli „Sementium" nevűben valószínűsítik. kicsi vagy közepes. október 9. Bordeianu és mtsai. lédús.Húsa: fehér. gömbölyödő. gömbölyded hagyma vagy orsó alakú. Fája: termetes öreg nagy fa. termőhelye településének hagyományos gyümölcsészete úgyszintén a régi fajtára utal. de nem mély. meglehetősen sűrű lombozattal. esetleg nagyon finom szemcsés és száraz tapintatú. szembetűnő pontozat adja meg. Levelei tojásdad kerülékesek. zárt. (1964) által közölt Császár körte típusoktól. Emlékez­ tet továbbá a Nemes Kolmár fajtára (Bereczki 1886. Magvai: kicsinyek. a csészelevelek töve szabad. de általában nagyon változó. szinte csőrtelenek. 228 . Tengelye: vékony. főleg pedig az irhabarna vékony rozsdázat és a fahéjszínű sűrű. de utóíze nincs és kívánatos fogyasztani. félkör alakú. inkább kásás. magasan hullámos az oldala és legnagyobb részét fakóbarna színű rozsdázat borítja. de gyéren kősejtes. íze azonban teljesen eltérő. 1964). Héja: vastag. Angoulémei hercegnő (78a-b. Teljesen elüt Stoll (1888) és Bordeianu és mtsai. Weise Herbstbutterbirne) fajtával alapvető tulajdonságaiban megegyezik. szembetűnően sűnj fűrészes széllel. Méretei: magassága: 76-88 mm. de az érett körte színösszképét a narancs-rózsaszínű és téglavöröses lehelet. nagy. Csészéje: közepes nagyságú vagy kicsi. átmérője: 72-82 mm. többnyire szabálytalan. Színe: alapszíne citromsárga és szép világossárga. Igen régi körtefajta. kősejtes réteg övezi. édes. Szármélyedése: csésze alakú. kellemes fűszeres utóízzel. 1964). Szára: 22-31 mm. majd vajsárgás fehér. esetleg közepes vastagságú. csúcsosodó. zárt vagy félig nyitott. homályos. nagyon összenyomott. nagyon egyenetlen domborulatos falú. majd vajsárgás árnyalatú. Csészemélyedése: tál alakú. kihúzott heggyel. 1951. igen nagy. alig kásás. tömzsi-körte alakú. sötétbarna. lehet megnyúltabb vagy gömbölydedebb körte alakú és mindkét vége belapított. hegyük begörbülő vagy egyenes. ábra) Gyűjtőhelye: Magyarvalkó. Húsa: fehér. rövid és vastag. Tüszője: kicsi. lehet mé­ lyebb vagy sekélyes. kisebb-nagyobb mértékben féloldalas és szelídebben vagy kihangsúlyozottabban domborulatos és horpadásos. de még erélyesen növő. A fa kora. hamvasán molyhosak. sötét gesztenye­ barnák. gyakori a léha mag. olvadó. „van vagy 150 éves" (Ballá Tamás). Csésze alatti ürege: kupak vagy tölcsér alakú. széles. nem köves. század divatos körtéje volt". de nem azonosítható vele. kevés levű. mér­ sékelten édes. nyitott vagy csak hasítékos. alig fűszeres. egyenesen felállók. gyengén látszik.

L 78a. AngoulSmei hercegnő 229 .^. ábra.

vagy kerülékesek. Szára: 15-17 mm. ferdén kerülékes. Érése: október. nem fedik az üreget.Fája: középmagas. a leggyakrabban világos irha­ színű rozsdázattal borított. rövid. szeptember 29. nagyon nagy. aki 60 éves korú. Megjegyzések: boltozottabb és nagyobb a Stoll (1888) és Falocsay és mtsai (1954) által magadottnál. században. Dezső körte {Clairgeau körte) il9. szabályosan vagy féloldalasan körülnövi a szárcsúcsát. jól elhatárolt. s a gyümölcsei feltehetően ezért na­ gyobbak. ellenálló. Csésze alatti ürege: kicsi. Alakja: kúposodé tömzsi-köiie alakú. kárminos árnyala­ tú élénkpirossal belehelt. hűsosodó. de szélesen domborulalos az oldala is. Szármélyedése: nincs. ellenálló. Tüszője: paszulyszem alakú. vagy csiga alakú. zöldesen fehér. tojásdad hegyes csőrűck. Alapfajta jelenleg is. súlya: 220-300 g. ábra) Gyűjtőhelye: Márkod (Sükösd Károly udvara). erélyes. Tengelye: zárt. Innen került Anvers-be (Belgium). Magvai: kicsik. „két annyi idős mint én. nem nagyon vastag. a csészeleve­ lek széles tövűek és rövidek. a bőr alatt enyhe zöldes árnyalatú. Héja: homályosan. hagyma alakú. 2004. megtermett 3 4 véka körtét is". jó leves. a gyümölcs csúcsi része gyűnlszerűen. Húsa: tiszta fehér. Csészemélyedése: figyelemre méltó. majd okkersárgás. gyengén fénylő. fényesek. Audusson apát találta Angers-ben (Franciaország) 1809-ben és Éparonnais-i körtének nevezte el. majd irhabarna hálózatos rozsdázattal is bontott és feltűnő világos fahéjbarna pontozattal sűrűn és egyenetlenül behintett. vállaik hegyesedők. Tulajdonosa szerint. már a 19. üdítő. ez utóbbi esetben a csúcs csiga alakú görbületet képez. átmérője: 80-90 mm. Csészéje: közepes vagy inkább kisebb. tölcsérszení. nagyon részaránytalan mind a csésze. fényes. de csövecskéje rövid. Vacoköble: csészetáji. tágas. egyenes törzsű. A minta­ gyümölcs fája erős megcsonkítás után újult ki. szabálytalan hullámos peremű. a gyümölcs méretéhez képest csak közepes szélességű és mélységű. sötét gesztenyebarnák. erélyesen fejlődő gúla alakú lombkoronával. ferdén tűzött. a nap érte részen vérpiros. olvadó. éleik a csúcs í'elé aprón lurészesek. Megjegyzések: A. jóval kisebb a húsos rész felé­ nél. nagyon kellemes ízű. mind pedig a száitájéka. eredményesen ifjítható. Színe: citromsárga. 230 . kevés kövecsességgel. ahol 1820-ban Angoulémei hercegnő néven írták le és onnan terjedt el Kurópában s a Kárpát­ medencében. csúcsuk rövid hegytj. tojásdad kerülékesek. zárt. Levelei aránylag nagyok. tömött. Fája: mérsékelt növekedésű. nem mély. megpuhulva vajsárgás árnya­ latot kap. Méretei: magassága: 90-100 mm.

Dezső körte 231 .79.ábra.

hosszúkás tojásdad. A fajtára jellemző. Csésze alatti ürege: gyűszűszerű. Pontozata apró és egyenetlen eloszlá­ sú. de lehet szabályos is. jó édes. gyakran gyengén elhatárolt. Csészéje: viszonylag nagy. a tüszőtáján nyitott. Méretei: magassága: 80-90 mm. súlya: 155-170 g. egyenesen álló. nyitott. szakadozó falú. a csúcstól a csészetájig húzódó hosszanti rozsdasáv nem jelenik meg minden gyümöl­ csön. ugyanis a csészelevelek kifordultak.. kerekded vállal. vastag. 53-60 mm. Alakja: hosszúkás-körte alakú. Tüszője: ferde. Méretei: magassága: 83-90 mm. elmosódottan bordás. nagy körte. később vajsárgás. de lehet ferdén tűzött is. mely néhol vajsárgás­ fehéres. Szármélyedése: hiányzik. Érése: október vége-november. ívelt.Pap körte (80a-b. Megjegyzés: régi (1760) francia fajta. ábra) Gyűjtőhelye: Báródbeznye (Királyerdő ÉK-i. Magvai: kicsik. 1952. kellemes gyümölcs. kicsit nyakasodó. súlya: 105-MO g. szűk vagy közepes szélességű. szeptember. szabályos vagy enyhén szabálytalan kis ferdüléses. de bő leves és olvadóvá válik. szalmasárga és élénkebb sárga árnyalatokkal. szemcsés tapintású. többnyire zárt. kissé csészetá­ ji. Az egész felület sűrű és szembetűnő fakóbarna pontokkal behintett. melyek a g'sóimölcs csúcsán kis rozsdafolttá tömörülnek. sötétbarna. kisebb a húsos rész fele részénél. homályos. tartósan tárolható. nap érte részén márványos rózsaszín lehelettel. kissé összehúzó utóízű. szemcsés szer­ kezetű. Vacoköble: hosszúkás orsó alakú. másutt fakóbarnás árnyalásúvá változik. Színe: sárga. alig fűszeres. Csészemélyedése: kis tálacska. Béli-iiegység). aprón fűrészes éllel. vékony. 1952. Alakja: hosszúkás tojásdad-. átmérője. nagy. még ha olykor fel is kunkorodik a hegyük. alatta a kősejtek gyakoriak. Levelei: kerülékes tojásdad alakúak. sötét gesztenyebarnák. kihúzott heggyel. hosszú és vékony. Pontozata néhol vékony vörhenyes rozsdázattá tömörülhet. Héja: száraz. Tengelye: laza szövedékű. enyhén hullámos falú. lapított. szerte Európában s így a Kárpát-medencében is elterjedt volt. DNy-i lejtője. az árnyékos horpadásokban zöldellő udvarú. a Király­ hágó [528 m tszf. közepes a szélessége és mélysége is. Színe: homályos sárgászöld. egyenetlen. és mindkét vége duzzanatos. október 3. gömbölyded tojásdad-körte alakú. 232 . a nap éite részeken világos fahéjbarnás. hullámos felületű. Húsa: fehér. szalmasárga az alapszíne. szabálytalan alakúak. de a héj alatt lehet zöldes árnyalatú. rövid hegyűek. Hardenpont vajkörte (81a-c. s bár a porzómaradványok takarják. ábra) Gyűjtőhelye: Fornádia (Dévától ÉNy-ra). átmérője: 72-77 mm. gyakori a léha mag. Szára: 50-60 mm. élvezetes. még ha kősejtek is képződnek benne.] alatt).

ábra. Pap körte 233 .80a.

de hiányozhat is. kősejtek meglehetősen gyéren övezik. Csészemélyedése: kis tányérocska alakú. el­ mosódott bordák miatt. Magvai: kicsik. . Szármélyedése: keskeny kis csatorna a szárcsúcs körül. Hardenpont vajkörte Szára: 25-30 mm. gyakoriak a léha magvak. eleinte zöldes. a húsos rész felénél kisebb. zárt. közepes nagyságú vagy kicsi. kis tölcsér alakú. ritkábban nyitott. rövid hegyűek. ferde csepp alakúak. rövid és vékony. egyenetlenül gödrösdomboailatos. vékony falú. a csészelevelek töve forrott. kissé érdes felü­ letű. Csésze alatti ürege: szűk és eléggé mély. Tüszője: nyíijtott és lapított tojásdad. csúcsa enyhén duzzadtabb is. majd gesztenyebarna színűvé szárad. Csészéje: félig nyitott.\ 81a. végeik kifelé kunkorodok. alsó részük egyenes. gyengén elhatárolt. ábra. szabálytalan a sugarasan beívelődő. 234 . szürkés-fehéresen molyhosak. Vacoköble: keskeny orsó vagy tojás alakú.

általában ferde és egye­ netlen buckós felületű. 15. a nyakasodása gyengén alakul ki. kellemesen aromás. Minősége függ az éghajlati és talajfeltételektől. másutt esetleg leheletszeixí rózsaszínűvé pimlhat. de változó és szabálytalan. homályos. de hiányozhat is. esetleg nagyon finom szemcsés tapintatú. huzamosabb ideig tárolható. máshol rit­ kább. Pontozata helyenként sűrűbb. vékony. 61-75 mm. Dr. gúla alakú lombkoronával. szeptember. ennélfogva nem te­ kinthető minden jellegében tipikusnak. édes. mely helyenként szalmasárgává fakul. Ez a Palocsay-kerti igen kedvező feltételek között fejlődött („hizlalt"). na­ gyon nagy. Érése: október vége-november. Megjegyzések: Belgiui'nból (Mons. nagyon apró fűrészes éllel. a horpadásokban vékony. kerülékes alakúak. nagy. 235 . súlya: 185-250 g. Alakja: hosszúkás-körte alakú.81b. 1759) szárma­ zik és szerte Európában élterjedt. ábra. Hardenpont vajkörte levelei Tengelye: laza. Minden gyümölcsészeti könyvben meg van említve (Stoll 1888). fahéjbarna rozsdázattá folyhat össze. a tüsző táján hasítékos. Fája: erélyesen fejlődő. de szívós. Levelei meglepően kis méretű­ ek. Méretei: magassága: 80-99 mm. Guyot Gyula körte (82a-4j. majd vajsárgás fehér. szakadozott. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). Héja: sima. Színe: világoszöld. átmérője. fiardenpont apát nyerte magról. bőlevű és ol­ vadékony. 1952. hegyesszögű vállal és igen rövid csúccsal. Húsa: szedéskor halványzöldes árnyalatú fehér. majd citromsárga.

82a. Dr. Guyot Gyula körte 236 . ábra.

sima. feltűnően. s emiatt mélyebbnek tűnik. lé­ dús. kezdetben tömött. helyenként sötét olajzöld árnyalatú rozsdázat adja meg. göcsörtös felületű. •Szármélyedése: szűk és kissé mély. 1951. 19. Héja: vékony. Szára: 27-32 mm. a hajlatokban vékonyan rozsdázott. ferde helyzetű. Naghin vajkörte (83. nyakasodva csúcsosodik és gömbölyödve talpasodik. Magvai: többnyire kisebbek a közepesnél. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). töve felé menedékesen szélesedik. csúcsa zöldes. nyitott vagy csak félig nyitott. ritkábban közepes hosszú is lehet. hosszanti tengelyű. rövid és közepes vastagságú. és olvadóvá válik. közepes hosszúságúnál rövidebb. Érése: augusztus vége-szeptember eleje. súlya: 140-170 g. század végi (1870) keletkezésű. sötétbarnák. Csészéje: közepes vagy esetleg annál kissé nagyobb is lehet. Méretei: magassága: 78-85 mm. töve kissé duzzadt. fala szinte jellemzően nagyon egyenetlen. tompa fényű. jó édes. a körte uralkodó színösszképét a mogyoróbarna szembe­ tűnő pontozottság és a kiterjedt. gyengén elhatárolt. dohánybarna és fahéjbarna. de nagyon finom szemcséjű. Vacoköble: hosszúkás orsó alakú. egyenes vagy kissé görbe. kősejtes hatáivonala keskeny. csúcsa néha vékonyan húsos. mely ki­ tűnő tulajdonságainak és minőségének köszönhetően gyorsan és széleskörűen nálunk is elterjedt. nagyon vékony és gyenge falú. 237 . október. mely a nap érte részeken zöldessárgává. enyhén csavaro­ dott. sötét dohánybarna. felfelé hosszúkásán gömbölyödő. sugarasan domborulatos és barna rozsdázattal borított. Szármélyedése: szűk. majd sárgásfehér. a csészelevelek hamvasán molyhosak. Tüszője: lapított és ferde. hirtelen keskenyedő végeik szétállók. nagy. hegyesedő vagy kerekedő vállúak. zöldellő. kisebb a közepesnél. némelykor rozsdázattal borított. de majdnem mindig ferdén tűzött. Csésze alatti ürege: kupak alakú. közepes szélességű és változó mélységű tálacska. vékony. rövid hegyűek és aprón fűrészes élűek.Szára: 17-21 mm.és szármélyedés tájékán. de a szabálytalan kiemelkedé­ sek és horpadások a csésze. ritkán hasítékos. Színe: tiszta zöld. Megjegyzés: Franciaországi (Troyes). lehet kissé görbe. nagyobb része dohánybarna. kívánatos. átmérője: 67-75 mm. Csészemélyedése: egyenetlenül magasan bordázott falú. hosszant kerülékesek. A Vilmos körte fájához hasonló (Mohácsy-Porpáczy 1958). fakósárgává vi­ lágosodik és némelykor rózsaszínű lehelettel is kipirul. egyenetlen. Fája: lassú növekedésű és középtermetű. Húsa: fehér. Tengelye: laza. tágas. de nem mély. zárt. tojásdad alakú. Levelei változó métenjek és alakúak. széles alapjuk keskeny sávon forrott. zárt. az árnyékos felületen pedig piszkoszölddé homályosul. rövid hegyűek. gúla alakú lombkoronát fejleszt. Alakja: tojásdad-körte alakú. enyhén viaszos. su­ garassá rendeződnek. egyenetlenül domborulatos-buckós felületű. feltűnően. kisebb-nagyobb mértékben. üdítően enyhén borízű.

amely miatt azok csak ferdén terülnek. illetve 40-55 mm. Tüszője: zseb alakú. de a tüszőtáján hasítékos. nyakasodása ennélfogva feltű­ nőbb. 1938-1939) jegyzékében nincs megnevezve. közepes a hosszúsága és a vastagsága is. vékony. s a porzószál­ maradványok is felső állásúak. egyenetlenül boltozatos és fala barna színű rozsdázattal borított. s az egész felülete buckósabb. orsó alakú. niajd vajsárgás árnyalatú. legfőképpen az eléggé nagy és sűrű. hálózatossá vagy ös2szefüggővé egyesülő és fakóbarnává sötétülő pontok miatt. a hízottabb. széles és mély. Vacoköble: közepes vagy kisebb méretű. 66-72. citromsárga. s a romániai körték monográfiájából is hiányzik (Bordeianu és mtsai. a nagyenyedi Ambrosi-Fischer cég (19. DNy-ra). Színe: éréskori alapszíne világoszöldes sárga. átmérője. éretten az általános színösszetétel bronzossá válik. de válto­ zó. sok-sok lakóbarna pont­ tal behintve. apró szemcsés. csupán a gyümölcs csúcsosodásának egyenetlenségei folytán keletkezett.és hegyescsőrűek. általában egyene­ sen eredő. szűk és közepes mélységű. de nem vált gyakori­ vá. sűrűn kősejtes réteg övezi. Húsa: fehér. általában félig nyitott. és Báródbeznye (Királyhá­ gó alatt. súlya: 150-250. 1952 október. meglehetősen széles. Nap pirította része vékony rozsdavörös leheletet kaphat. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). de mindig ívesen görbült. illetve 140-220 g. Tengelye: meglehetősen tömött. Csészemélyedése: változó. 1952. nagyobb típusé tálacska alakú. okkersárgás barna. száraz tapintalú. de nem szűk. csúcsa szembetűnően fodrosán húsosodott. ugyanis a csészelevelek össze­ forrott töve karimát képez. csészetáji helyzetű. illetve 60-64 mm. Méretei: magassága: 90-103. üdítően savanykás és fűszeres. kisebb gödörkék. Magvai: hosszúkás tojásdadok. kellemes ízű gyümölcs. kobak (palack) alakú mind a két típus. 1964). a soványabb báródbeznyei mintáé kisebb és szelídebben domborulatos. sötétbarnák. de nem mély. laza szövetű.36. nagyon finoman szemcsés. a satnya magok nem ritkák. s 1858-ban ismertette gyümölcsét. Érése: október vége-november. Csésze alatti ürege: kupak alakú. Bosc kobakja (84a-c. Szára: 45-63. jó leves és ol­ vadó. 238 . Csészéje: közepes nagyságú. és nagyon egyenetlenül sugarasan hullámos az oldala. október. közepesen nagy. illetve 81-93 nim. Szármélyedése: nincsen. homályos. Megjegyzések: Tournayi Darás de Naghin válogatta ki magoncokból.35-19. töve kissé duzzadt. Alakja: jellemzően hosszúkás-körte alak. záil. környéke tömötten kösejtes. édes. kövérebb. annak különböző ár­ nyalataival és erősségével. Héja: mérsékelt vastagságú. Nyugati csemetekertekből került hozzánk.Csészemélyedése: tányér alakú. azonban a Palocsay-féle csúcsosodó része hosszabb.

ábra.84a. Bosc kobakja 239 .

84b. Bosc kobakja 240 . ábra.

78b. ábra. Angoulémei hercegnő XXI .

Hardenpont vajkörte XXII . ábra. ábra. Pap körte H 81c.% 80b.

N^hin va|körte XXIII . ábra.83.

Bosc kobakja XXIV . ábra.84c.

84d. Drouard elnök körte . Bosc kobakja 85b. ábra. ábra.

Mallnesijozefln XXVI .86b. ábra.

ábra. Serres Olivér körte XXVII .87b.

Espéren bergamott körte XXVIII .88b. ábra.

a kicsi csészelevelek töve forrott és peremet képez. Némelykor szabályos is lehet. egyenetlen eloszlású. különböző árnyalatok­ kal: a nap érte részeken halvány citrom. teljesen éretten tompasárga. általában kerülékesek. Alakja: tojásdad-körte. sötét gesztenyebarnák. Boscról nyerte. de rövidcsőilik \'ilágosabb. mandulára emlékeztető kellemes-fűszeres ízű. J. súlya: 150-200 g. szerényebb. a keskeny és hegyes végeik enyhén kihajlók. okkersárgából barnába váltó. de zárt. Héja: vékony és száraz. az árnyékolt részeken vörhe­ nyes rozsdázattá sűrűsödhet. mások francia eredetűnek tartják. nehézkésen kialakuló törzsű és lombkoronájú. Megjegyzések: egyes gyümölcsészek belga. Tengelye: vékony. alig vagy félig nyitott. de gyakori a léha. csúcsaik hegye is lehet hosszabb vagy rövidebb. töve kissé duzzadtabb. Magvai: általában kisebbek. Droüard elnök körte (85a-b. tekertek vagy egyenesek. október. Pontozata fakóbarna. sötétbarnává száradnak. Méretei: magassága: 90-95 mm. Színe: szedéskor világoszöld. éleik aprón fűrészesek. Húsa: vajsárgás fehér. 241 . Érése: október. eléggé tágas. mézédes. egyenes vagy enyhén hajlott. A Palocsay-kertbéli szakszerűen gondozott fa termése nagyobb. rövid és közepes vastagságú. szűk és mély. Vacoköble: gyengén elhatárolt. Későn terem és korán jelennek meg rajta az öregedési tulajdonságok. Szármélyedése: tálacska alakú. féloldalasan enyhén nyakasodó. Ne­ vét a párizsi növénykert igazgatójáról. A különbségek a fajtajellegek változásainak határai szem­ pontjából is jellemzőek. de sekély. míg a Királyhágó alatti báródbeznyei.Csészéje: kicsi. de vállaik lehetnek kerekcdők és szívesedők. csészetáji. közepesen széles. kissé ferde állású. egyenetlen. duzzadtak. Szára: 20-27 mm. elmosódott domboai felületű. de tartósan tárolható. hagyma alakú. hízottabb. Egyike a legjobb és legelterjedtebb körtefajtáknak még ma is. kúposodó tojásdad-körte alakú. 1956. gyakran hasítékos. Tüszője: lapított tojásdad. enyhén érdes tapintaiú. széles. fala egyenetlen és körkörö­ sen pontozott. Levelei feltűnően változó nagyságúak és alakúak. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). a fala hullámos és le­ het vékony rozsda vörhenyessége. vagy vastag. átmérője: 76-82 mm.vagy szalmasárga. finoman szemcsés. tömött. V alakú. Csésze alatti ürege: lehet tölcsérszerű. nagy. minőségére. akinél 1835-ben termett elő­ ször. nyilvánva­ lóan. másutt viaszsárga és okker­ sárga. mostohább feltételek között keletkezett termés kisebb. homályos. Fája: lassan növekvő. vagy annál kisebb. vékony falú. de bőlevű és olvadó. közepes nagyságú. Csészemélyedése: tányér alakú. Kitűnő gyümölcs. apró. vagy kisebb kupak alakú. Ez a két típus jól szemlélteti a termesztési körülmények hatását a gyümölcs kialakulására és. de nem mély. főleg a kősejtek rétege jelzi.

Gyúró 1976. a porzöszál-niaradványok felső állásúak. sima. 1964. kihegyezett. közepes vagy kissé nagyobb. vállaik kerekded vagy szívesedö. ábra. kihegyesedő csőrűek. Magvai: lapított csepp ala­ kúak. a megbarnult csészelevelek enyhén szétterülök. Erdély-szerte elterjedt. gyengén elhalároll. Méretei: magassága: 58-70. 1951. Tüszője: lapított tojásdad alakú. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). vékony falú. halvány sárgás­ fehér. rövid tojásdad.8Sa. Vacoköble: orsó alakú. finom szemcséjű. a húsos rész felénél kisebb. illetve 59-66 mm. kicsi. Fája: vadalanyon erélyesen növekvő. és Gyerőmonostor. záil. közepesen sűrű gúla alakú lomkoronát ké­ pez. üdítően savanykásan fűszeres. és nyakasodásra emlékeztető kis hajlata-horpadása is van. némely­ kor vékony hasítéka van. nagyon enyhén csúcsosodó. bágyadt fényű. jó édes. főleg a Palocsayféle. Malinesi Jozefin (86a-b. olvadó. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. 242 . Mérsékelten termő. illetve 61-68 mm. átmérője: 68-71. szakadékony. Érése: december-január. kellemes ízű. a Napóleon vajkörte ma­ gonca. 1951. esetleg nyitott. né­ melykor pici sarkantyújuk is képződik. de hegyeik összehajlök és tekének is lehet­ nek. Droúard elnök körte Csészéje: kicsi és többnyire félig nyitott. Alakja: gömbölyded. bár a nyalábok nem tömörülnek. súlya: 169. Levelei általában nagyok. október. Húsa: fehér. Tengelye: vékony. bőlevű. illetve 110-143 g. Megjegyzések: franciaországi (Angers) eredetű (1855). olykor ferde helyzetű és satnya. ép vagy finoman fűrészes élűek. kerülékes vagy tojásdad kerülékesek. nagyon vékony viaszréteg borítja. csészetáji. a hamvas szürkésfehéren finoman moly­ hos. Tomcsányi 1979). majdnem szabályos. Héja: vékony. október 9. de ritka (Bordeianu és nitsai.

az árnyékos oldala halvány homokszínűvé fakuló.86a. sűaí. majd citromsárga és mézsárga árnyalatok között váltakozó. A falusi kertből gyűjtött gyerőmonostori körték szinte egyöntetűen piszkoszöldek. szürkésbar­ na pontozottsággal és hálózatos rozsdázattal. 243 . mogyoróbarna. Pontozata feltűnő. nemritkán halvány rózsaszín udvani. ábra. Malinesi Jozefin Színe: a Palocsay-keiti minta enyhén zöldessárga.

nem vastag. de mérsékelten. Húsa: sárgásfehér. felületét apró kis göcsök teszik egyenetlenné. kis mélységű. Az egész világon elterjedt. aprón fűrészes éllel. Csészéje: közepes szélességű és nyitott. Alakja: mindkét végén lapított gömb. egyenetlen gödröcske vagy szinte szabályos kis tálacska. kerekedő vállal. nagy és mély. vékony falú.Szára: 20-22. Csésze alatti ürege: tölcsér alakú. Szára: 18-25 mm. szinte szabályos kis mélye­ dés. Szármélyedése: kicsi és szűk. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). súlya: 150-200 g. tompa fényű. alakulásában hosszanti egyenetlen bordák ismerhetők fel. . október. kellemesen fűszeres ízű. a sugarasan behajló bordák miatt nagyon egyenetlen. Szármélyedése: tágas. a szürkén molyhos. gyengén elhatárolt. vékony. egyenetlen. de szép nagy fává fejlődő. és hitvestársáról nevezte el. mérsékelten megnyíilt csészelevelek kiterültek. vagy homályos. a porzószál-maradványok felső állásúak. Tüszője: szűk és zárt. kissé érdes és száraz tapintatú. rozsdabevonata sötét színű. többnyire kissé görbült. majd jobban sárgul. a csúcsa jobban duzzadt. vékony és szabálytalan rozsdázattal. a ba­ rázdák rozsdázata sötétebb színű. Csésze alatti ürege: tölcsérszerű. sárgászöld. ritkás. Méretei: magassága: 58-70 mm. gömbölyded lomb­ koronát képez. nagy és sűrű pontok határozzák meg. • Tengelye: vékony és zárt vagy keskeny hasítékos. menedékesen hegyesedő csúccsal. mint az oldalakon. de tapadó töve kiszélesedő. mert a rövid és egyenesen álló. közepes méretű. barna vagy sötétbarna. egyöntetű. kissé ívelt és ferde állású. közepes szélességű. 244 1 1 . Megjegyzések: a belgiumi Malinesben magoncból nevelte ki (1830) P. Csészemélyedése: tányérkaszerű. majdnem közepes hosszúságú. átmérője: 78-85 mm. a csészemélyedés falára fekvők. 1951. rövid. félig nyitott. nagy vagy közepes méretű. Serres Olivér (87a-4>. olvadó. nap érte része mézsárgává világosodhat és ritkán vékony rózsaszínnel is pirulhat. sötétbarnák. sötétbarna. kerülékesek. ' Héja: vékony. Csészéje: nagy vagy közepes nagyságú. olajzöld és pirosló foltokkal. Csészemélyedése: a szármélyedéshez hasonlóan tágas és mély. rövid. Fája: mérsékelt növekedésű. szabályta­ lan dudoros. Levelei kisebb méretűek. Érése: december. finom szemcséjű. Színe: halványzöld. illetve 23-25 mm. A gyümölcs színének összképét azonban az agyagbar­ na. dohánybarna. gyakran hálózatos vékony rozsdabevonatos. Espéren őrnagy. vagy kisebb. a szártájéka gyakran keskenyebb. Vacoköble: hagyma alakú. hegyükkel begörbülő csészelevelek meg porzószál-maradvá­ nyok takarhatják. Magvai: hosszúkás és lapított tojásdad. leves. kihegyezett csőrűek. melyek hálózattá és összefüggő rozsdázattá egyesülnek. kissé borízűen savanykás-édes. kicsi. vagy a töve kissé. de nem szembetűnő.

Alakja: lapított gömbölyded vagy gömbölyded. Espéren bergamott körte (88a-b. csúcsaik nyújtottan kihegyezettek. súlya: 150-200 g. gömbölyödő gúla alakú koronát fejleszt. Méretei: magassága: 57-67 mm. 245 . 1951. Serres Olivér körte Vacoköble: hagyma vagy gömbölyebb orsó alakú. ábra) Gyűjtőhelye: Kolozsvár (Palocsay-kert). kívánatos ízű. csészetáji helyzetű. savanykásan édes. igen érdekes alakú körte. finom szemcséjű. nagy. üdítően fűszeres. bőlevű. tartósan tárolható. ho­ mályos. jóval szűkebb a gyümölcs húsos részének felénél. zárt. kicsi. Tengelye: vékony és nyitott. Fája: lusta növekedésű. boltozatosabb. Némelyik olyan. de még korábbról ismert lehetett. Húsa: fehér. század második fe­ lében terjedt el. gyengén elhatárolt. Magvai: lapos tojásdadok. mint a szár felé eső. kö­ zepesnél nagyobb. ábra. Megjegyzések: régi (1619) francia (Rouen) fajta. mérsékelten olvadó. Nálunk a 19. szélesebb sarló alakú. de eléggé duzzadtak. október. sötét gesztenyebar­ nák.87a. középmagas törzsű. enyhén érdes. rövidcsőrűek. Érése: december. sárgásfehér. kellemes. a csészetáj mindig laposabb. éleik aprón fűrészesek. Héja: közepes vastagságú vagy vastag. ahol még sekély kis horpadás is elő­ fordulhat. Általában szabálytalan. tömött. tompa csúcsos rész. merev. vállaik hegyesszögűek. átmérője: 68-83 mm. laza. kövecses rész övezi. de olykor szinte szabályos. Levelei hosszant kerülékes alakúak. száraz tapintatú. Tüszője: közepes vagy nagyobb méretű. elmosódott domborulatokkal és horpadásokkal. mint egy cipó.

a rövid és hegyes csészeleve­ lek ferdén szétállók. de hiányozhat is. Magvai: kicsik vagy közepes nagyságúak.és szártájékon rozsdázattá olvad össze. Feltűnő a nagy és fahéjbar­ na. jó széles. üdítően savanykásan fűszeres. Érése: december. Csészemélyedése: tálacska alakú. Tüszője: közepes nagyságú. hosszúkás. Csésze alatti ürege: kupak vagy tölcsér alakú. 246 . mely a csésze. hegyesedő. lehet keskenyebb vagy szélesebb. az árnyékolt oldalon pedig szürkésen barnulhat. kissé mély és közepesen széles. Húsa: zöldes árnyalatú fehér. lapított tojásdad. sűrű pontokból alakult hálózata. hatái^vonalát keskeny kősejtes réteg jelzi. de mindig kisebb a hú­ sos rész felénél. fala vékony. Espéren bergamott körte Színe: hamvasán szürkés piszkoszöld. csatlakozása a csésze alatti üreghez jól lát­ ható. Vacoköble: orsó alakú. mely helyenként halvány citromsárgáig vilá­ gosodhat. nemritkán sodrottak. jó édes. olvadó. félig nyitott. Héja: eléggé vastag. majd sárgásfehér. enyhén érdes tapintatú. finom szemcséjű.88a. de tavaszig tárolható. ábra. Tengelye: vékony és hosszú hasítékos. csőrük hosszabb és világosabb barna. kissé ívelt és ferdén tűzött. rövid. mint a felület. kis göcsös felüle­ tű. Csészéje: közepes méretű vagy kisebb. Szára: 18-22 mm. mérsékelten mély és egyenetlen fala gyakran vékony rozsdázattal borított. Szármélyedése: szűk kis egyenetlen gödörke a szárcsúcs köiül. kősejtes réteg béleli. esetleg közepes hosszúságú. homályos. bőlevű. száraz. egyenetlen.

mg % 1. lombkoronája változatos.97 0.82 16.96 17. Felsővidra Pergaiiiott körte.57 2.Fája: mérsékelt növekedésű és közepes magasságú.02 10.20 13.76 9.20 0.16 0.30 0. Fehérvötgy Nyakas körte. Bikafalva Változékony körte.30 20.03 0. Bikafalva Paraszt-Pap körte.53 29.05 11.19 0.15 0. Fornádia Rózsás körte.75 % 0.31 0.78 2. Magyarvalkó Vilmos körte.23 0. Levelei általában nagyok.26 0. vagy ritkán gúla alakú. Cebe Téli kobak körte. KüküUó'kejnényfaiva Csuszátlan körte.18 0.50 10. Fenyéd Havasaiji körte. Megjegyzések: a belga P.28 23.63 9. Espéren magoncból válogatta ki (Malines) az 1830-as években.15 8. Magyarvalkó Pap körte.60 1. Bikal'alva Kicsi nyakas körte.80 7.63 16.17 0. kerülékesek. Hozzánk a 19.12 0.02 2. 3.45 0. 7. de leginkább félgömb.14 0. Magasság mm 76-84 55-60 55-60 57-60 37-41 42-48 32-37 70-75 56-74 55-103 90-96 70-90 60-65 65-75 75-80 45-57 65-73 65-68 70-90 96-106 76-88 80-90 80-99 55-70 Süly 178-240 100-105 64-78 45-65 40-52 25-30 18-20 64-75 75-130 65-105 150-180 45-115 50-73 66-91 95-110 35-60 45-70 78-90 100-150 190-210 237-250 105-140 185-250 110-169 C-vit.04 7.31 0.52 8.58 1.26 14.07 17.század végén hozták.46 12.20 0.85 14.59 17.54 2.35 0. Guyol Gyula körte.47 14.71 % 11.97 19.93 0.19 0.17 6.35 0.01 14.59 1.58 9. Torja Sós körte. Ko­ lozsvár Társulati esperes körte.86 12. Báródbcznye Dr.77 1.11 0.29 1.35 15.05 14.32 17.3-47 40-55 50-55 70-75 88-94 72-82 5.18 0. Gyerőmonostor Méretek Átmérő mm 65-80 60-65 45-50 50-53 36-^i5 40-43 33-37 45-51 53-63 50-66 60-70 50-60 45-52 45-55 55-61 4.17 8.94 0. táblázat.20 7. szabálytalanul fűrészes élűek. Küküllőkeményfalva Őszi pergament körte. Kolozsvár Malinesijozefin körte.20 0. Fe­ hérvölgy Apró körte. Rava Torzsa körte.19 % 15.23 9.51 17.36 nyom.35 11.97 2.64 1. Régi erdélyi körtefajták méretei és minőségi jellemzői A körték neve Hasas körte.43 12. Bucsesd-Viilkán Sütő körte.a.72 1.13 15.40 14.87 0.3-60 61-75 61-71 Összetétel-jellemzők Sav Cukor Sz.99 1. de nem vált gyakorivá.98 19.89 8.40 12. Gyergyószciitniiklós Veresbélű körte.24 0.53 0.93 247 .00 13. Rava Kanna körte. Bondoraszó Pisztráng körte.41 13. Kolozsvár Angoulémei herceg­ nő.21 0.16 16.05 1.69 14.49 9.78 8.

36 0.77 24.50 1.24 0.41 13.74 17. Kolozsvár Bécs diadala körte.89 4.75 15.18 % 17. Kolozsvár Magasság mm 58-70 Méretek Átmérő inin 78-85 Súly 150-200 118-120 205-213 50-98 140-164 C-vit. Ko­ lozsvár Nyári Kálmán körte.26 % 0. Kolozsvár Senator körte.46 - - 248 . Kolozsvár Klapp kedveltje körte.21 16.40 15.A körték neve Senes Olivér körte.41 1.00 18.26 0.25 0.99 17. mg % 0.37 Összetétel-jellemzők Cukor Sav Sz. % 7.38 1. a.

. Karácsonyi köszöntők legkedvesebb ajándéka még ma is. a jelenkorra a diófélék (Jtiglandaceaé) családjá­ nak fajszáma és elterjedési területe (area) csökkent. még az előző hazájukban. aki áldott makkjával Qovis glans) ajándékozta meg az embert.. vagy kisebb mér­ tékben létező valamely sejtelmes titokzatosság. balzsam. milyen sárga szegény" (1853). Inkább édes természetűek legyenek ezek a fák.. mint a szőlő. 1193-1280.n. alatta áldoztak a Hadur-nak. A középkori lovagi dísz(vár) kertekből nem hiányzott a diófa. A magyar nemzet fájának tartották" (Darányi-Schilberszky 1900).. hogy semmi vetemény. Az akkori kedvező éghajlatnak tulajdoníthatóan több faja keletkezett. A diót régóta. „Legalább. ünnepi ételek nélkülözhetetlen kelléke volt (Andrásfalvy 2001). bizonyos vonatkozásban. „Attól is óva­ kodni kell. Jupiter (Dies-piter. magas tápérték.. mert az jelzi egész évi egészségét. 2. nem nőhet alatta. varázslatos hiedelem övezi. előkelőbb mindkettőénél. mérgezés) következ­ tében. lakk. A Földön élő diónem (Juglans ge­ nus) ma is meglevő fajainak a számát 40-re becsülik. cit. s ez az új hazá­ ban is megvolt.. amelyek sokkal szélesebb földrajzi térségekben (Grönland. A diófa rejtélyes varázsa a növényvilág leíróit és rendszerezőit is megérintette. a trópusi szárnyas dió (Engelhardtid) és az észak-amerikai hikori dió iCarya). Hasonló óvakodással írt „A Dió-fánjl" Lippai János a Posoni KeiioQn (1667). A harmadkor utáni korszakok­ ban (jégkorszakban. e. Bizonyára élettani sajátosságai (hosszú élettaitam. fenol) 249 .. Ezek mellett a diófélék családjába még csak három nemzetség tartozik: a kelet-ázsiai szárnyas dió (Ptervcaryd). Virágszerkezetük alapján a kupacsostermésűek (Fagales). hogy „Őseink nagy tiszteletben tartották a diófát. Rapaics 1932). Plinius szerint házasságkötéskor azért énekelték a diót is emlegető fescennini éneket. Népünk kö­ rében is a meglett korú férfi unokájának ültet diófát („eztet a diófát. Jnglans regia L.5 millió év) a többször megismétlődött eljegesedés és felmele­ gedés (glaciális-interglaciális) miatt. vagy fa."). vegyianyag-tartalmuk (illóolaj. A diótermésűek (Juglandales) rendje is csak a diófélék családjára apadt. A dió­ fa őse már a földtörténeti harmadkorban (65 millió évvel ezelőtt) megjelent. Régente az egészség és a termékenység jelképe. Ne­ vében. mint az almáé vagy a körtéé. vagy más féle fára csö­ pögnek. Vélik. Szibéria) terjedtek el. mert az „sokféleképpen védi az utódját"." (Albertus IVlagnus. Termesztése azonban. mert még árnyéka-is olly mérges annak. mert ezek árnyéka elgyengíti az embert.. teljesítőkészséget élénkítő hatás. a „királyi Ég-atya". s az neki nem párja. késői ter­ mőre fordulás. ha hasonló. negyven vagy ötven lábnyira kell egymástul ültetné. helye azonban meghatározott volt. hogy keserű fákat ültessünk." Jókai Mór szerint „valami kegyetlen kertész egy diófa mellé ülteté a harmadik já­ vort. A császárság korabeli (Kr. A dió A dió eredete és elterjedése A dió gyümölcsészeti és gazdasági jelentősége bár i<étségtelen. Jovis-piter) ütokzatos tisztelete rejtőzik. körte. még mellette-is.és almafa. s az együttlevő család az újévi reggelit dióval kezdi. amelyek virága kellemes illatú és árnyékuk élvezetes. mint például a diófáé és más efféle fáké. Ezek a régi észrevételek a növények gátló kölcsönhatására (allelopátia) emlékez­ tetnek. mert ártalmasok a víz csöppök. 27 után) rómaiak diót dobáltak a lakodalmasok közé (De Candolle 1894). természetszertíen kisebb. milyen halvány. más gyümölcsöknél nem.

Erdélyben is őshonos. „A szőlő északi határát alig lépi át és dél felé korántsem terjed annyira" (De Candolle 1894. Monochlamydeac) szerveződési szintjébe tartoznak (Soó 1965. s nevét ótörök (esetleg kazár vagy alán) szóból hasonította sajátjává (Gombocz 1936. e. R. Törzsfejlődésük alapján a sziromtalanok (. Innen terjedt el Eurázsiában a 63°35' szélességi határig. 1967). kb. e. hanem a növényföldrajzi 250 . Bordeianu és mtsai. amely csak az övé. mert megcsalják az anyanövény alakját. Kínába a Han dinasztia (Kr. Bartha 1988. A dió termesztésének kezdetei az ókorba nyúlnak vissza. vagyis perzsa dió = persikon) (De Candolle 1894. Az észak-olaszországi és svájci cölöpépítmények kövük maradványai között újkőkorszaki (Kr. Ezt a következtetést valószí­ nűsítik meggyőzőbben nemcsak a nyelvtörténeti fejtegetések. és úgy véli. 123-87) idején került a termesztett dió Itáliába. Benkő 1995. Jávorka 1925. de nyilvánvalóan a Római Birodalomhoz tartozó Görögországból is. Kora­ beli írók (Cicero. T. A dió ismeretének kezdetei a magyarság körében A nyelvtörténeti adatok tanúsága szerint a magyarság már a Kárpát-medencei hon­ alapítás előtti időkből ismerte. Bordeianu és mtsai. Erre utal angol neve is: Perzsa dió. a gesz­ tenye nem szereti a vizet". Való­ színűleg a Magyar-középhegységben is őshonos (Rapaics 1940). Ezek nem valószínű. században került el a dió. Bár Theophrasztosz sze­ rint „Görögország hegyeinek erdőiben a szelídgesztenyével és a bükkel együtt vadon nőtt a dió". a diófa. a Kaszpi-tenger déli partmente. 1967). Termésének gyűjtögetése és felhasználása bizonyára egykorú az emberrel. Elterjedési határa folyóvölgyekben és környező hegyoldala­ kon az Olt déli-kárpáti áttörésétől Szászvároson. 4000-2500) diómaradványokai is találtak. 220) korában Tibetből jutott el a dió (Bordeianu és mtsai. gondozta és termesztette szállásteriiletei gazdasági nö­ vényeit. Borhidi 1995). sem szárazságtól" (Bordeianu és mtsai. szokások is. Nevük a két növény után: diószilva. Plinius azt írta. Az ázsiai térségekbe a Kr. hogy termesztett változatok volnának. hogy a görögök a Kr. A római-perzsa háborúk (Kr. továbbá ezen belül egy kemény. Az újabb nyelvészeti követ­ keztetések szerint a diót a magyarság nem Etelközben (830-860) (Rapaics 1940).. Vergilius. magasságig. Ovidius szerint: „a dió annyira igén>telen. és semmitől sem fél. sem esőtől. Andrásfalvy 2001). 1955). hogy „a diófára oltott szilvafák különleges szemtelenségről tesznek bizony­ ságot. Bárczi 1996. sem szél­ től. Plinius mégis úgy tudja.szerint a szömörcefélék {Anacardiaceaé) csoportjaival rokoníthatók. Plinius. bár már az akkori almát annak vélik (De Candolle 1894)." Itáliából terjedt el idővel a dió Nyugat-Európába. hogy még az utak szélén is megnő. 1967). Kristó 1996. A természetes (vad) Király dió (Közönséges dió) eredési központja Gilán tartomány (Irán). e. 750-500 köriili években Perzsiából (Irán) hoztak jobb fajtaváltozatokat (király dió = kanion bazilikon.. 3-2. Ovidius. e. hogy a dió „felépítése is különleges. 1967). e. amennyiben kettős burok védi: egy külső párnás burok. Tennészetes életkö­ zössége (cönózisa) leggyakrabban a szelídgesztenyével kevert állományban létezett (Porpáczy és mtsai. a Kazár Kaganátus korában ismerte meg. Palladius) fennmaradt műveiben megtalálhatók a dióra vonatkozó akkori ismeretek. 1100-1300 (1800) m tszí'. Hivatkozik Vergiliusra.Apetalae. Biharban kivadultnak vélték (Sávulescu 1952). u. ha­ nem már Levédiában (650-850). aki „beszél Arbutusra oltott dióról". a Fehér-Körös felső völgyén át Nagy­ váradig húzódott (Szilády 1934).. Porpáczy és mtsai. Ezek között a dió is számon tartott kellett legyen. bizonyára közvetlenül Perzsiából. 1955. sem dörgéstől. e. és ellopják nedvét. 207-Kr. 6000) és bronzkori (Kr.

Diós. a Szamos. A Rákóczi-uradalmakról 1642-ben begyűjtött diómennyiség a következő volt: Feyervar Vincz Fogaras Szamos Udvarhely Kővár Gyalu • Egy köböl: 62-94-125 liter lehetett.. körtével és más gyümölcsökkel" (Frisnyák 1996). terjedt ki. A letelepült magyarság nyilvánvalóan a diófát is mint már ismert és használt gyümölcsöt. „Hoza tíz forintot. A településnevek mellett > szaporodó gyakorisággal jelentek meg az okiratokban a dióval jelzett hely. tudatos termesztését jelzik. 1584) (Szabó T. Életföldrajzilag „a honfoglaló magyarság szállásteriilete a Kárpátok belső medencerendszeré­ nek sík. Gyofa /Diófa. Pestyere. A honalapító magyarság a Kárpát-medencében ősdiófásokat talált. A Szörényi-havasokból eredő Dióspatak 1495-ből való említése (Téglás 1908) nemcsak településtörténeti. a Kaukázus közelségé­ ben. 1282/ Gyozeg/Diószeg.. Ezzel egyezik az a felmérés is. 1995). annak északi szelíd lejtőin volt. főleg pedig védelmét. Perecsenen (1205. 1997). hely. Nagyon valószínű. főleg pedig számottevő gazdasági jelen­ tőségét tanúsítják a begyűjtött és tárolt mennyiségekről készült korabeli kimutatások. természetesen. „kwlde ket pénz Arra dioerth" (Kolozsvár. Ettől kezdve. hanem növényföld­ rajzi vonatkozásban is figyelemre méltó. 1291/Qakó 1997a. amely szerint a településneveket jelölő több mint 20-30 dió alapú (Murádin 1996). A 10. A dió első írásos említése 1015-ből való: Gyos (Diós) (Benkő L. élelmi­ szert számon tartotta. verőfényes domboldalakon valóságos diófás ligetek léteztek. 1235) és Kalotaszegen (1756) (Petri 1902.és halárne­ vek: Diós. kezdetleges művelését. századi élettér (oikumené) megközelítően azonos a lösz és egyéb negyedidőszaki üledékek és a tölgyerdők elterjedésével. melyben a dió régi szláv neve (Oreh) rejlik. 1978). s onnan az egész hegy­ vonulatban a Dunáig. Korai oklevelekben említett település-. Diómái. A Kárpát-medence településnevei közül 25 Dió-. Péntek 2003). a Dráva és az erdélyi Olt és Maros ősgyümölcsösei »a természet ajándékaként" vagy kevés munkafordítással ellátták a környék lakóit almá­ val. külö­ nösen mésztalajon. akárcsak az erdélyi Szászvá­ ros román nevében (Orá^tie —• Oreh + es -* „Diófás hely"). szilvával. Diósberek.és határnevek tanúsítják megbe­ csülését. 1264/ Gyöd.. A Felső-Tisza.alapú (Kiss L.és dombvidékeire. Gyomai/Diód. termesztési értékelését. óvta és gondozta. 1582). Levcdia a diófa egyik őshonos tartománya. Diófatető Szilágynagyfaluban (1205). Tomist. Későbbi adatok gazdasági jelentőségét.. Kniezsa 2001). A. a Duna környékén pedig Herkulesfürdőig imitt-amott ligeteket alkot" (Rapaics 1940).megállapítások is. Andrásfalvy 2001. hogy ezeknek az ősdiófásoknak a maradványait lelte meg a későbbi korok növénykutatója (Heuffel 1858): „berkekben és hegyi erdőkben. a Duna. ui. A középkorban a diófásokat elkerítette (Kapaics 1940). Macsova Krassó mellett. folyóvölgyek emelkedésein. dióval.. hog' Dioot vegywnk velle" (Ko­ lozsvár. Fokozódó kertészeti. És megtalálható volt a diófa későbbi szálláshelye­ in is. Különleges érdekességű a Rahó/Rahov — Orehov —• » Oreh helynév. A gyümölcsöskertekböl nem hiányzott a diófa (Darányi-Schilberszky 1900). bizonyos fokú „háziasí­ tását". mind gyakoribb Kárpát-medence-szerte. az erdélyi őshonos diófás élőhelyek egyi­ kére utal. dio dio dio dio dio dio 1 cubuli* 3 cubuli 4 cubuli l6 cubuli 3 cubuli Vi cubuli 251 .

. Úgy tűnik. gyakoriságát.. Fokozódó gazdasági jelentősége dacára. tudományos növényismeretté" emelkedtek (Szabó A. Zalány: gyümölcsfák. avagy a gyökérbül kinőtt csemetén ültetik. főleg pedig kertészeti-gyümölcsészeti tanulmányozása lassan haladt. aki Kolozsváron is tanított (1564-1566) és kapcsolatban is volt Meliusszal. Ezért volt szüksége a különben is erősen szigoai gaz­ dasági irányú beállítottságra" (Asztalos 1994). típusúnak is kellett lennie. Melius Juhász Péter Herbá­ riuma. A diónak olyan természete van. A táplálkozási. A Székelyföldre vonatkozó általános adatok Benkő J... szőlő. carinthiaca . Ezen túlmenően azonban társadalomtör­ téneti vonatkozásban is figyelemre méltó. ha még ő is észrevette (s ha egyáltalán hinni lehet írásának). netán fajtanevek. Talán. 1842).." A név kiegészítése földrajzi (Tarentum.Lágy heio dio. dió.Fas dio.. hogy min­ den fölöttébb való és penészedő nedvességet megemészt. netán kiviteli igényeket még sokáig a szabadon termett dió biz­ tosította. A Nagybánya környéki „körte. A vár­ megyék fásabb helyein is többnyire az uraság kertjeiben terem a gyümölcs" (Nagy F. Bizonyára jelentősek lehettek. meggy. A részletesebb ismertetés hiányának oka csakis a szakszerű termeszlés lemaradása lehet." Ha megkülönböztette a magyar diót. hogysem mint oltják. Miklósvárszék. a dió sokvonatko­ zású gyógyhatásának a leírása mellett. „A magyar diók az gyomorban sárt és hunitot csinálnak. „Ritka ország melly a gyümölcsfát könnyebben teremje.. A bélgyümöl252 . alma.. Tarentina .dió. Karintia. Kortársa. calabriai város. hogy Erdély mindenkori fejedelme elsősorban saját családi vagyonára. bőven te­ rem.. 1978). A gyarapodó csemetekertekből is hiányzott. dió bőven termett" (Rettegi). mintha az Erdélyi Gazdasági Egyesület megalakulása (1844) után megélénkült gyümölcsészet korszerűsítéséből is elfelejtődött volna a szakszerű dióter­ mesztés. mert a vadon termett gyü­ mölcs is minőségileg megfelelő. ligeteket Evlija Cselebi is megemlítette..és cseresznyefák sok falut úgy beborítanak. hogy léteztek a különböző diófajták vagy legalábbis tájfajták.. de még általában sincs megemlítve a dió egy fél évszázaddal későbbi rendszeres kertészeti felmérésben (Nagy F.Gyumölcsészettönéneti vonatkozásban azért is fontos ez a kimutatás.: Transsilvaniá]sb^n (1778) találhatók: „Udvarhelyszék: alma-. megnevezve azonban nincsenek. (1578). sejteni engedi fajták. A diófa tudatos termesztése iránti fokozódó figyelem jelei a korabeli írásos kerté­ szeti használati és szaporítási tanácsok. s amelyben „a népi növényismeret mélyen gyökerező hagyomá­ nyai. Egy évszázaddal Melius és Szikszai után. „Rákóczi György. különösen a szakszerű termesztésre utalóak.. azok azonban nem diófajok. szilva.. melyet az erdélyi természettudományos irodalom kezdeteit jelentő mun­ kának tekintenek. magánhatalmára támasz­ kodva tudja megtartani Erdélyt. Előfor­ dul Szótárában több „Nux" is. szilva. típusok megkülönbözteté­ sét is. Lippai János: Posoni Kertiéhen (1667) a többi gyümölcshöz képest a diófára vonatkozólag viszonylag és egészében véve is jóval ke­ vesebb ismeretanyag található. ausztriai tartomány) utalással. 1842). kerteket. mert jelzi a diófások földrajzi elterjedését. „A diófát inkább magul ültetik. célirányos termesztése. Az diók melegítő és száraztó természetűek. Juglans név alatt a „Bik mak" található. talán az akkori eredet-hiedelmet sejteti.. és őshonos lévén.. dió-. két dió­ fajtát nevezett meg Szótárában (1590): „Nux molusca.... cseresne. Korabeli kertészeti könyv (Galgóczi 1865) szerint: a dió „tenyésztése magból könnyen megyén.. Szikszai Fabricius Ba­ lázs." Bár kétségtelen. Nemhogy fajták." Más gyümölcsökhöz képest meglehetősen gyérek a dióra vonatkozó adatok a kö­ vetkező századokban is.Nux moratia. mennyiségileg kielégítő volt. körte-. jól tudta. akkor feltételezhetően valamilyen más fajtájúnak. mint az erdők... Felsőtök kertjeiben „Anno 1774. s hol a szorgalom ezen ágának akkora elhanyagolása mellett is olly bőven legyen gyümölcs. mint Erdélyben. illetőleg fajták.

mogyoró tartoznak. Az 1894. a dió. Előnyőssé teszi ezt az ősi idők óta (önkéntelenül vagy tudatosan) alkalmazott eljárást a dió rendkívtilien nagy változatossága. hogy nem ültették gyakrabban díszfának. A diónemesítés lehetőségeinek a tanulmányozását sürgetővé tette az egykori „Erdélyben nagykiterjedésű erdőszerű diósok" (Porpáczy és mtsai. mivel meg is tart­ ják fajjósságukat. 1967). és üres szokott lenni. hogy „sípolás által sokasíthatok" és „számos válfajai közül a vékony törékeny héjú telebelű dió legérdemesebb tenyésztésre. a dió fejlődése lassú. vagy nem létesí­ tettek diófaligeteket suvadásos domboldalakon. Palocsay és mtsai. miközben a főgyökér 253 . termőre fordulása kései. 1967). Bordeianu és mtsai. akárcsak a középkorban. teltbelűség (összsúly 45%-a).csök. Sáromberke kertjeiben (határában) az 1895. amelynek hatására a szakszert diótermesztés szervezetten elkezdődött. több száz évig élő szép nagy fa. 1955. törhetőség. A kihajtott főgyökér orsó alakú. 1967). 1955). ígéretesebb eljárásnak bizonyult ugyancsak az idegen meg­ porzásból adódó tudatos keresztezés (hibridizáció) és természetesen az azt követő ki­ válogatás. Diófa kivágásához még az 1930-as években is hatósági engedély kellett (Bordeianu és mtsai. A diófa földben csírázó igenninatio hypogaea) mag. Külföldi (főleg francia) fajták betelepítésével (1910-1913) szándékoztak feljavítani a Kárpát-medencei ősi diófaállományt. 1955). nagy részük kifagyott (Rapaics 1940. mindenekelőtt utak mentén. hogy érvényesült a klónkiválogatás is (a legértékesebb fa leg­ jobb magjának a vetése). 1994)." Mindazonáltal a szerző jelezte. Kár. 1955. Márpedig „amíg az ivartalan (vegetatív) szaporítás nincs általánosan elterjedve. megfelelő méret. évi számbavétel 58 diófát talált (Szabó M. melyek közé a mandola. vonzó küllem. hogy nem sikerült még kidolgozni a szabadföldi oltás (szemzés) gyakorlatát (Porpáczy és mtsai. De még így is volt diókivitel az 1800-as években (Porpáczy és mtsai. kiegyensúlyozott vegyi összetétel (zsír-fehérje arány) (Porpáczy és mtsai. 1955) nagyipari kitermelése céljából (bútor. mely az idegen (kölcsönös) megporzásból keletkezett magvak általi szaporodásnak tulajdonítható. Az éghajlati és környe­ zeti feltételek nem kedveztek a külföldi fajtáknak. de csak kevés oldal­ gyökeret növeszt.és fegyvergyártás). ellenállóság (az éghajlati feltételekkel és kártevőkkel szemben)." Terjesztése. A kivitel volt az a fontos tényező. a papiros héjú nagy dió rendszerint szikár bélű. A diónemesítésnek jelenleg is ez a legeredményesebb eljárá­ sa (Bordeianu és mtsai. évi töivényrendelet diófacsemeték szaporítására és a diófaállomány számbavételére kötelezte a községi hatóságokat. A kiválogatással végzett nemesítés hosszadalmas folyamat. A diónemesítés legfőbb szempontjai: rövid tenyészidőszak. A palánta csak a gyökér kiala­ kulása után emelkedik a talaj felszínére. erőteljes nö­ vekedésű. a varjakra maradt (Rapaics 1940). 1967). 1957). gesztenye. Ezek csak a harmadik év után gyarapodnak. A dió növénytani jellegei A diófa kellemes közérzetet és tiszteletet keltő. A fokozódó élelmiszeri és fenyegető faipari igény szükségessé tette a diófaállomány minőségi és mennyiségi hatósági javítását és szabályozását. Porpáczy és mtsai. Az erdélyi diófák túlnyomó része népi kiválogatás eredménye. ritkán szoktak nemesíttetni. Kétségtelen. A Szilágyság csemetekertjeibe a közönséges vékonyhéjú fajtát ajánlották és emellett a francia diót (Somogyi 1907). addig nem lehet szó diófajtákról" (Bordeianu és mtsai. állandó termékenység. s már az első évben elérheti az 50-80 cm hosszúságot. Ezzel a módszerrel hozta létre Luther Burbank (1849-1926) is különleges dióváltozatait. Megnehezíti a diónemesítést az. A diónemesítés legáltalánosabb módszere a kiválogatás.

A csonthéj zárja közre a magot Csemeii). szél po­ rozta.autogamid) megakadályozását szolgálják. a csonthéj benövései által szeszélyesen barázdált. majd sima. széles lemezű héjkérget irhitidomd) képez.(barka-) rügyek. később konyulok és megritkulnak. Lombkoronája fiatalon kissé szabálytalan.5 m). húsos-szivacsos. a virágtakaró csökevényes. A magkezdemény egyenes állású (citropos). de állománya szerint változik: ligetekben maga­ sabb (3-5 m). xenogamid). 6-20 cm hosszúságú. magányosan növő fáké alacsonyabb (1-1. s végül 30 éves korában meg is szűnhet. Közben fokozódik az oldalgyökerek képződése és növekedése. a belső réteg (endocaipirmí) a kősejtekből isclereidd) képződött csonthéj. zöldes árnyalatú hamuszürke. Lombkoronájának ágai fiatalabb korban hegyesszögben állók.í-í A <^o $P. a dióbélt. alsóállású magház két termőlevélből keletkezik. A termés héja (. valamint a virágzás eltérő ideje {dichogamid) a kölcsönös idegen megporzást (allogainici. 254 . Mindazonáltal előfordul­ hat megtermékenyítés nélküli magképzés (apomixis. A termős virágok rövid kocsányúak. Virágképlete: á'P. A gyökérnyak tájékán gyakoriak az alvórügyek által gerjesztett duzzanatok (olykor 1. élénkzöld bőrke. Csúcsán a kétkaréjú. ezért áltermésnek tekinthető. Virágonként 6-30 porzó képződik. A kifejlett diófa gyökérrendszere 20 m-nyi talajkörzetet is behálózhat.és cseranyagtartalmú. kétszeresen is meghaladván a hajtásrendszert. Szénatakarmányban mérgezőek. A diófa virága nem feltűnő. Fiatalon hengeres.és hajtórügyek. öt-kilenc levélkéből összetettek. helyzetük szerint. A diófa gyökerének nin­ csenek gyökérszőrei. a csúcslevélke na­ gyobb.vagy exocarpiuni) vékony. 30-50 éves kora után fajára jellemzően hosszan repedezett. melynek kialakításában a murvalevelek (a fedőlevél és a két előlevél) is részt vesznek.5-2 m). egyivarú. melyeknek kü­ lönleges szépségű szöveti szerkezete miatt vált a diófa a bútoriparban nagyon kereset­ té. csonthéjas. Az együregű. olajzöld barka. előlevél) képződött burkolat borítja. Törzse általában embermagasságú. egylaki. sima kérgű. A porzós virágzat az előző évi hajtások hónaljrügyeiből ered.| G(7). csüngő. egy burkolatú (intcguwenlum). 70-150 virágot összefűző. A virág váltivartisága. az oldaliligyek a porzós virág. Az egyes virágok lepellevelei a murvalevelekkel összenőttek. végül öregkorában fordított boglya alakú. Később.pericaipinni) három rétegű: a külső réteg {epi. talajban jó televény. a hajtáson való különálló helyzete. A négykaréjú összeforrott leplet Cperígoniiim) egy murvalevélből ibracted) és két murva­ levélkéből ibracteola. majd gömb alakúvá válik. amely fiatalon finoman szőrös. különösen a tavaszi kihajtás idején és szétdörzsöl­ ve. Ennek hosszanti varrata jelzi a termés két termőlevélből való eredetét. illetőleg az önmegporzás (. amely halványsárga (vagy kárminpiros. Ennek élénk növekedése 10-12 évig tarthat. ikerlebenyű két sziklevele (cotyledo)i) csúcsi tájé­ kán található a csíra iembiyó) rügyecskéje iphimnld) és gyököcskéje {radicnld). illóolaj. parthenogencsis) is. a középső réteg {mesocarpium) vastag. Kromoszómaszáma: 2n=32.és oldaliligyek. Rügyei. A levelek páratlanul szárnyasán. felnyíló csontár itryind).(humusz-) képzők. egymagvíi makktermés. A diófa termése (fnictus) száraz. A levelek kellemes illatúak.250 cm mélységig hatolhat a talajba. kocsány nélküli. A dió genetikai sz]átosságai kevéssé ismertek. csúcs. az az évi hajtások csúcsrügyeiből erednek 2-3-sával a levelek megjelenése után. idegenmegporzó. a vörösbelű változatban) maghártyával iintegtimenttun) borított. szemölcsös felületű fésűs bibe. aztán lelassul. A levélkék kerülékesek (ellipszis alakúak). A csúcsiligyek termő. A bibére ju­ tott virágpor csírázási tömlője a magkezdemény alapját áttörve termékenyíti meg annak petesejtjét (chalazogamid). az ásványi tápanyagfelvétel a gyökerekkel eg^áitt élő isynibiosis) gombafonalak imikotrhizd) által valósul meg.

tojásdad. amikor hosszúsága 44 mm. alapi nyilas. d. ha Ai = 111-125. b^. szélesség. hy hosszúkás. válla és csúcsa (89.A dió fajta. 1955. c.d)/2 bi. k. a. Ez határozza meg méreteit. ha Ai< 110. a) A méret lényegesebb része a térfogat (6-26 cm'^) és súly (5-15 g). vastagság. vállmagasság. vállszélesség. gömbölyű. o.és típusjellegei leírásának legáltalánosabb és legfontosabb szei-ve még mindig a csonthéj. talpas).. és alakját. M -X100 szerint a dió alakja lehet: (D -I. gömbölyödő (tágabb a sarkosnál). laposodó és lapos (csaknem egyenes. ha a hosszúság 29-33 mm alatti. A| • 255 . közepes nagyságú a dió. A hosszúság (magasság) általában 29-^4 mm. magasság. erezet. igen nagy a diómakk. hogyha méretei 39-43. 89. j . gömbölyded. f. ha A. illetve 29-32 mm között váltakoz­ nak. nye­ reghajlat. b) Az alak leglényegesebb meghatározói: a hosszúság és az átmérők középarányo­ sa hányadosának százszorosa. a^. hengerded (ellipszoidális). varrat. Eme mérethatárokon belül csoportokat különböztetnek meg. 1967). ábra. s a szélesség és a vastagság közép­ arányosa kevesebb. a szélesség (a kariníák. felszíni rajzolata pedig sajátos összképét. 1955). a vastagság pedig úgyszintén 26-36 mm között váltakozhat (Porpáczy és mtsai. alapi tájék. ábra) (Porpáczy és mtsai. váll. mint 28 mm. kicsi a dió. az átmérők középarányosa pedig 37 mm feletti. Az alakindex. csúcsi és b.(. karima. 1955). > 126. nagy a dió. n. Bordeianu és mtsai. a|. m.és típusjellegei A dió fajta. a. A csonthéj alapja lehet: sarkosan szűkülő. a. e. g. tömzsi. h. varratok közötti átmérő) 2636 mm. csúcs. L héjfelület. az alakindex iK^\ a csonthéj alapja. A diófa termésének csonthéjas része (Porpácry és mtsai. göm­ bölyű. i. illetve 33-36 mm közöttiek. ha a méretek 34-38.

A csúcs és a váll alakulása lehet: hegyes és kúposodó (csaknem váll nélküli); he­ gyesedő (rövidcsőrű és vállasodó); kerekedő-gömbölyödö; egyenes csúcsú és vállas; széles csúcsú és horpadásos vállú (90. ábra). Vállszélesség

Alap
90. ábra. a dió csonthéja vallanak és alapjának alakváltozatai (Porpáczy és nitsai. 1955)- Váll­ szélesség: 1. hegyes; 2. rövídcsöríí; 3- kerekedő; 4. széles; 5- egyenesedő; Vállmagasság: 1. csőrös; 2. csapott; 3- kerekded; 4. vállas; 5- magas (horpadt); Alap: 1. sarkos; 2. gömbölyded; 3- gömbö­ lyű; 4. lapos (átmeneti); 5. lapos;

Ezeknek figyelembevételével pontosítani lehet az alakindex által kapott fogalma­ kat. c) A csonthéj végleges kiképződése: vastagsága, felületi rajzolata, belső kinövései lényeges jelzője lehet a termőhely (évjárat) életfeltételeinek, a természetes (spontán) vagy keitészeti-nemesítési folyamatnak. E képződmények fejlettségi foka jelezheti az anyagcsere irányát is: tápanyag-felhalmozás vagy önvédelmi vegyületek képzésének túlsúlya. Vastagsága fajták, típusok és életfeltételek szerint 0,6 és 2,4 mm között válta­ kozhat. A héj vastagság és a feltörhetőség alapján megkülönböztetnek: papírhéjú (0,61,0 mm), vékony héjú (1,1-1,5 mm), közepesen vastag héjú (l,(S-2,0 mm), és vastag héjú vagy kő (2,1-2,4 mm) diófajtákat. A csonthéj felületének változatos rajzolata nem egyéb a terméshéj edénynyalábjai­ nak (erezetének) lenyomatánál. Fajta (típus) meghatározásokban megkülönböztetnek:

256

finom erezetet, amelynél az alap szinte sima, a varrat (karima) mentén nincsenek göd­ röcskék; sekélyes erezetet, amelynél az alapon kezdődő vékony rovatk.ák az alapon rajzolatokba erősödnek s a varrat mentén néhány gödröcske is előfordulhat; barázdált a csonthéj, ha a hálózatba szétteililő rovátkák közepes mélységűek s a varrat melletti gödröcskék feltűnőek; dudoros a héj, amikor a rovátkák és az egész felületen széthin­ tett gödröcskék mélyebbek, dudoros ormójúak; rücskös, dudorosan-dudoros a csont­ héj felülete, amikor a rovátkák mélyek és az ormok is kinövésesek. A csonthéj varrata (karimája) a két termőlevél összeforradási helye. Változhat a sze­ gélymagassága (kiemelkedése, amely lehet 0-3 mm), vastagsága (0-10 mm) és a felü­ leti egyenetlensége szerint. Szabad szemmel szemlélve megkülönböztethető: kicsi (alig kiemelkedő és keskeny), közepes és durva varrat. A magrekeszek (a csonthéj benövései által képződött üregek) alakulása is lehet faj­ ra vagy típusra jellemző. Az üregek nagysága, a benövések vastagsága és merevsége, nemkülönben a színe lehet megkülönböztető jelentőségű. d) A mag (a dióbél) fejlettsége szerint a magrekeszek 30-60%-át töltheti ki. Mint cél­ termék, nyilvánvalóan a minősítésnek és azonosításnak alapvető tárgya, a gyümölcs legfontosabb szeive. Általánosan figyelembe vett sajátságai: teltsége (duzzadtsága), héja (bőre), színe, íze, összetétele. A dióbél teltsége, a rekeszekhez viszonyított nagysága lehet: szorosan telt, hézago­ sabb és soványabb (aszottabb). Külleme, felületi barázdáltsága nem egyéb a rekesz­ üreg belső falának lenyomatánál. Megjelenése szerint lehet: szinte sima, egyenetlenül hullámos, dudoros, mélyebben gödrös-barázdás és höbörcsös. Héjának színe a szal­ masárgától a sötétbarnáig változhat, és a vörösbelű fajtánál piros. Szívóssága és vastag­ sága alapján lehet: vékony, közepesen vastag és vastag. A dióbél összetétele határozza meg táplálkozási és ipari értékét. Természetesen a környezeti feltételek és fajták szerint ez is változik. Általános értékek a következők (Porpáczy és mtsai. 1955; Palocsay és mtsai. 1957; Bordeianu és mtsai. 1967): víztartalom zsírtartalom fehérje cukrok rostanyagok hamu A-vitamin C-vitamin Bfi-vitamin B,-vitamin Bi-vitamin foszfor kalcium vas kalóriaérték 3,3-8,0% 64,4-77,5% 15-25,0% 13-20,0% 2,1%> 1,7%) 30,0 mg%o 3,0 mg%) 1,2 mg % 0,48 mg % > 0,13 mg%) 380,0 mg % 83,0 mg% 2,1 mg% 654

257

A dió rendszerezése
A Közönséges (Király) dió rendszerezésénetc a csontiiéj alakzata és rajzolata az alapja. A csonthéj mérete, vastagsága, felületi rajzolata és mértani alakja tette lehetővé a különböző változatok és típusok megállapítását. Ezeknek a jellegeknek a figyelem­ bevételével készültek a régebbi rendszerezések (Dochnal 1856; Schneider 1942) is. Az újabb elgondolások és csoporlosítási felfogások dacára máig sincs még egy általánosan elfogadott rendszer. A Közönséges diónak „mintegy 150 fajtája van, ezek jó része azonban csak egy-egy vidék populációs típusköre" (Porpáczy és mtsai, 1955). A jelen­ kori Románia területéről 90 diófajtát, illetőleg típust írtak le (Bordeianu és mtsai. 1967). Ezekből 52 fajta Erdélyben honos. A rendszerezésben 13 változatot ismertetnek, a rész­ letes leírások azonban inkább populációs típus szerintiek. A fajták és a természetes keveredések közötti kölcsönviszonyokat, a szabadon (spontán) termő alakok és a nemesített fajták elkülönítését jobban érzékelteti a Palocsay és mtsai. (1957) által közölt rendszer, E szerint (8. táblázat) a Kő dió, a Keményhéjű dió és a vékonyhéjú dióváltozatok (fajták) alakgazdagsága, a körükbe sorolható átmeneti alfajták és alakok előfordulása sokkal gyakoribb, mint a kiváloga­ tás, a nemesítés következményeit tükröző Papírhéjú, Cinege és Fürtös fajták. 1. Kő dió (Juglans regia var. durissimd). A csonthéj nagyon vastag, a rekeszfalak is vastagok és szorosan hálózzák be a belet, úgyhogy nehezen törhető fel. Két alakváltozata van: a) Nagy kő dió (subvar. marginata, amely azonosnak vehető a Porpáczy-féle var. dwacinával), és a b) Kis kő dió (subvar. connatd), amely főleg méreteiben különbözik az előzőtől, de ez utóbbinak a rekeszfalai is fejlettebbek, kikoválása még körülményesebb. 2. Kemény héjú dió {fiiglans regia var. duriusciiki). A csonthéj kemény ugyan, de könnyen feltörhető. Belének a zsírtartalma kevesebb, s emialt jobban beszárad és zsu­ gorodik. A legnagyobb méretű (60x50 mm) diók tartóznak ebbe a csoportba. a) Óriási dió (Lószemű dió. Kan dió) (subvar. maxi ind), két alakcsoporttal: ai. Sima óriás dió (f. glabeninia), felülete sima, alakja megnyúlt gömbölyded; a,. Bütykös óriás dió (f. quadrangularis), felülete dudoros és bütykös (főleg az alap és a csúcs), emiatt alakja is szögletes. b) Gömbölyű nagy dió (Közismert dió) (suvbar. rotiindd). Ez az alfaj a közönséges diónak a leggyakoribb, tulajdonképpeni alaptípusa. Közepes méretű, szabályos, kissé megnyúlt gömbölyded alakú. Felülete meglehetősen lelapított, sima még a varrata is. Héja közepesen vastag, de könnyen törhető. Bele általában jól kitölü a rekeszüreget. c) Gömbölyű apró dió (subvar. minőid. Kisebb méretű, általában feleakkora és gömbölydedebb az alaptípusnál. Bele szinte szorosan tölti ki a rekeszüreget. Mosto­ hább égjajlatú vidékek diófajtája, a szabadon termő (spontán) típusok jellegeivel. 3. Vékonyhéjú dió (Juglans regia var. gracillimd). Kecsesebb, kissé hosszúkásabb alakú és közepes méretű. Csonthéja vékony ugyan, de erős, feltörhetősége némely típusnál kissé nehezebb. Nagyon értékes dióvállozat. a) Hosszúkás dió (subvar. oblongd). Megnyúlt, tojásdad alakú, mindkét vége tom­ pán kerekedö-kúposodó. Felülete simább, a varrata is tompítottabLi, csekélyebb. Könynyen törhető. b) Hengerded dió (subvar. cyliiidrica). Az előbbi alváltozatnál kissé nyúltabb, de mindkét vége tojásdad lekerekített; hengerded tojásdad alakú. Csonthéja meglehetősen vékony, felülete viszonylag sima, még a varrata is enyhe. Eléggé könnyen törhető.

258

8. táblázat. A közönséges dió (Jitgtans regia L.) alakváltozásainak rendszere Species (Faj) Varietas CVáltozal) . durissíma (Kő dió") <<^ ^ " ^ ^ ^ - connata (Kis kő dió) 1 maxitna <Cr (Óriás dió) ^^-~...,_^ ~ (liiriuscula ( (Kemény héjú dió) \ rotimda (Göniböl)'ű dió) quadrangularis (Bütykös dió) glaberrima (Sima óriás dió) Subvarictas (Alvállozat) marginata (Nagy kő dió) Fonna (AJak)

minor (Apró kemény liéjú dió)

oblonga (Hosszúkás dió) Jtiglans regia (Közönséges l l\

/

á\6)

l\

cylindrica (Hengerded dió) globosa (Szives dió)

gracilltma (Vékony liéji'i dió)

\ ^^ \ ~ acuta ^ ^ (Hegyes dió) ^ ^ ^

rubrocarpa CVeresbélű dió)

carínata (Karimás dió)

rostrata (Csőrös dió) tenera (Papírhéiú dió)

tnembranacea (Cinege dió)

racemosa (Fürtös dió)

259

Ebbe a csoportba tartoznak a legértékesebb és legkedveltebb nemes fajták (pl. az Eszterházi dió). c) Hegyes dió, szíves dió (subvar. acuta). Tömzsi tojásdad; széles talpú, rövid csú­ csú. Közepes nagyságú vagy nagyobb. Héja közepes vastagságú, eléggé sima és a var­ rata is kicsi. Telt belű. Ennek a csoportnak a keretében alakváltozatokat {JbiDui) lehet elkülöníteni. C]. Rendes szíves dió (f. globosá). Tömzsibb az alváltozat típusánál, s a bél héja bar­ nább, sőt lehet piros is (Vérbelű dió) (subf. rubrocarpd). Cl. Karimás dió (f. carinatd). Alakja hasonlít a szíves dióéhoz, felülete dudorosabb, varrata vastagabb és szélesebb. Bele telt (pl. a Milotai dió). C3. Csőrös dió (f. rostratd). Nyújtottabb tojásdad; talpa szélesebb, hegye keske­ nyebben, csaknem csőrszeinJen kúposodik: tompa kúpos. Felülete eléggé sima és szin­ te karima nélküli. Könnyen törhető. Telt belű. Kedvelt fajta. 4. Papírhéjú dió (Juglans regia var. tenerd). Hosszúkás vagy gömbölyded tojásdad, közepes nagyságú. Felülete meglehetősen sima s a varrata is csak kissé dudorodik ki. Vékony héja kemény, de könnyen, kézzel is feltörhető. A bél jól kitölti a rekeszüreget. 5. Cinege dió (Juglans regia var. ntembinnacea). Hosszúkás gömbölyded. A héja olyan vékony, hogy helyenként kilátszik a bél s a cinegék elcsipegetik. 6. Füitös dió (Juglans regia var. racemosd). Egy termős virágzatban több (5-7) vi­ rág is megmaradó termést hoz létre. Általában nagyok, szögletes alakúak. Az alaki jellegek szerinti rendszerezés idejétmúlttá válik, mihelyt egy korszerű (mo­ lekuláris) biológiai módszerek szerinti tulajdonságok összefüggéseit tükröző, természe­ tes törzsfejlődési kapcsolatokat kimutató csoportosítás kidolgozást nyer.

Tanulmányozott diófajták (tájtípusok)
Őshonosságának és termesztésének tulajdoníthatóan a diónak sok változata és tí­ pusa (populáció) jött létre Erdélyben. A típusok tájanként különböznek, de eltérőek ugyanazon földrajzi övezeten belül is. A változatosság átmeneti alakok bőségét is jelen­ ti, amelyek kisebb, rejtett (diszkrét) sajátosságokkal összekapcsolódva teimészetes so­ rozatokat képeznek (miként a törzsfejlődésileg kibontakozóban levő növénycsopor­ tok), melyek miatt a fajták jó körülhatárolása, elkülönítése, rendszerezése kétséges. A szélső alakok elfogadható fajtáknak tekinthetők, a köztes alakok sorozata által azon­ ban összefolynak. A kevert és sorozatokkal összekapcsolt lájtípusok jellemző, sajátos bélyegek alapján földrajzilag megkülönböztethető diófás övezeteket képeznek. Tájtípusokban talán a leggazdagabb övezet Sebeshely (Nagysebes, Ósebeshely, Algyógy, Gyomlár), a Maros középszakaszának dombvidéke, a régi Kenyérmező térsé­ ge. Erről a vidékről már régebbről közölték a „Gömbölyű és a Hosszú Sebeshelyi ma­ gyar diófajtákat" (Rapaics 1940). Újabban 50 típust írtak le ugyancsak ezekről a tájakról (Bordeianu és mtsai. 1967). Alakgazdag földrajzi diósövezetek találhatók még; a Küküllő mentén (Karácsonyfalva és a környező települések), Beszterce térségében, a Szamos és a Lápos találkozása táján, a Szilágyságban (Völcsök), majd Máramarosban (a Nagyhegy körzetében), mely már elvezet a Szamos-hátságra, Milota (Bereg vm.) köze­ lébe (Palocsay és mtsai. 1957; Bordeianu és mtsai. 1967). A tanulmányozott dióminták az 1952. és az 1957. évi gyűjtések eredményei. A számba vett anyag nagy része a Bihari- és a Béli-hegység által határolt Körösök vidéké­ ről, a Belényesi-medence településeinek kertjeiből származik. Az itt talált és tanulmá­ nyozott anyag nemcsak gyümölcsészeti, hanem történeti-növényföldrajzi vonatkozás­ ban is figyelemre méltó. A diófa itteni őshonosságát már Kerner Antal (1831-1898) is 260

igazolta az 1858 nyarán és 1859 tavaszán Vasaskőfalva és Rézbánya (a Bihari-hegység nyugati lejtői) környékén tett tanulmányútja adatai alapján. Ennek a diófás tájövezet­ nek a számbavétele Kárpát-medencei gyümölcsészeti vonatkozásban jelentős annak folytán is, hogy hiánypótló; ugyanis innen származó anyag nincs a legutóbbi monogra­ fikus művekben (Palocsay és mtsai. 1967; Bordeianu és mtsai. 1967). Kiegészíti tehát Erdély dió alakgazdaságának ismeretét. A tanulmányozott anyag kisebb része a Sza­ mos középszakasza és a Lápos dombvidékeiről, míg végül két minta Háromszékből származik (9. táblázat). Diós tájövezetek (dió-tájtipológia) alapján a tanulmányozott diófajták és típusok nagyobbik része, mintegy kétötöde (a Körösök vidékéről gyűjtött: Belényesi 4, Bondoraszói 17, 18, 19; Báródbeznyei 13, 15;'Magyarókereki 25; Szakadási 6) a koráb­ ban leírt és már ismert Küküllő menti (Karácsonyfalvi, Vézai), valamint ugyancsak két­ ötöde (Belényesi 5; Bondoraszói 16; Bózi 9, 10; Dióspataki 3; Zaláni hosszúkó 24) a Sebeshelyi (Ósebeshely, Gyógy, Gyolmár) tájtípusokkal hasonlítható (rokonítható), és csak kisebb hányadának, kb. egyötödének (a Szamos-Lápos diófás övezetéhez sorol­ ható: Felsőkocsobai 8, 11, 12, 14; Bucsesd-Vulkáni 17; Bondoraszói 19, 20; Zaláni ke­ rek 23) van valamelyes közös vonása a már közölt Szamos-medencei (Magyarvalkói, Szelecskei, Nagyhegyi, Szatmári) típusokkal. A nagyon különböző (alaki és öröklöttségi) diófajták, változatok és típusok tájak szerinti csoportosítása, bár eléggé általános, mégis elkerülhetetlen, mert leszűkíti a sokféleség (polimorfizmus) kiterjedtségét, a meg- (fel)ismerést elősegítő osztályozást, a rendszerezést azonban nem helyettesíti. A diók rendszerezése bármilyen szempontok szerint történik is, ma még eléggé viszonylagos. A tanulmányozott 23 dióváltozat, típus a gytimölcs mérete és a csonthéj rajzolata és vastagsága alapján öt csoportba sorolható, úgymint: I. Kő diók (var. durissimd), amelyek lehetnek nagyok vagy közepesek, csonthéjuk vastag és szilárd. Ide tartóznak: 1. Belényesi 4, 5 2. Felsőkocsobai 1,8, 14 II. Vastag héjú diók (var. durissima subvar. connata, és var. duriuscula subvar. rotunda és subvar. minőig, amelyek általában közepes nagyságúak vagy kicsik, csont­ héjuk ezeknek is vastag. Ide tartóznak: 1. Dióspataki 2 2. Bondoraszói 20 3. Szakadási 6 III. Kemény héjú diók (var. duriuscula), közepes nagyságú, többnyire gömböly­ ded tojásdad alakú (subvar. rotunda) és közepes héjvastagságú vagy vékony héjú di­ ók. Ezek a típusok a gyakoribbak. Ilyenek: 1. Bózi 10 2. Bondoraszói l6 3. Báródbeznyei 13 4. Bucsesd-Vulkáni 7 5. Szakadási 12 6. Dióspataki 3

' Fajták és típusok (minták) megkülönbözlető száma.

261

9. táblázat. Erdélyi diófajták és -típusok fontosabb jellegei

Jellegek Eredet, fajta, típus hossz Belényesi-91. ábra Belényesi - 92. ábra Felsőkocsobai - 93. ábra Felsókocsobai - 94. ábra Felsőkocsobai - 95. ábra Felsőkocsobai - 96. ábra Bondoraszói - 97. ábra Bondoraszói - 98. ábra Bondoraszói - 99. ábra Bondoraszói - 100. ábra Bondoraszói - 101. ábra Bárődbeznyei - 102. ábra Báródbeznyei - 103. ábra Bucsesd-Vulkáni -104. ábra Bózi -105. ábra Bózi -106. ábra Szakadási - 107. ábra Szakadási - 108. ábra Dióspataki -109. ábra Dióspataki - 110. ábra Zaláni kerek - 111. ábra Zaláni hosszúkó - 112. ábra Magyarókereki - 113. ábra 43 47 38 34 35 34 33 35 31 32 30 37 31 38 38 41 36 28 40 46 37 37 45 szélesség X vastagság 38,50x41,50 40,33x43,50 34,25x37,50 32,25x33,00 37,00x31,50 32,00x34,00 30,25x33,00 33,75x31,00 27,25x28,00 27,25x29,50 30,00x29,00 30,00x31,00 26,33x27,00 31,25x31,00 36,25x34,50 33,25x33,50 27,75x29,00 28,25x29,50 33,25x36,50 31,25x30,50 28,00x30,00 27,00x28,50 36,75x38,50 Méret megnevezés jókora, nagy jókora közepes vagy kissé nagyobb közepes, esetleg kissé nagyobb közepes, olykor kissé nagyobb közepes vagy kisebb alig közepes vagy annál kisebb közepes, olykor kissé nagyobb kicsi kicsi közepes vagy kisebb közepes kicsi közepes közepes, némelykor nagyobb közepesnél kissé nagyobb közepes vagy annál kisebb Alak index 107,50 110,90 105,20 104,21 101,45 102,29 103,56 108,88 112,21 111,01 101,69 119,67 117,19 122,08 107,42 122,85 125,11

kicsi, esetleg közepeshez közeledő 96,96 közepes, esetleg nagy közepes vagy kissé nagyobb közepes, olykor kisebb közepes vagy alig kisebb nagy, esetleg jókora 115,40 147,40 127,58 134,23 118,27

262

gömbölyödő-sarkosodó talppal. cikkesen lapos alappal. lapos vagy laposodó alappal és szélesen kerekedő vállal változóan gömbölyded tojásdad. kerekedő alappal és csúccsal. sarkos alappal.Jellegek Alak mértanilag gömbölyded: lapos vagy laposodó alappal és liegyesedő-kerekedő csúccsal gömbölyded tojásdad. horpadásos vállal gömbölyű. horpadásos vállú változó: gömbölyded laposodó. kerekedő vállal. hegyes csúccsal hosszúkás. gömbölyödő alappal és szélesen kerekedő vállal gömbölyded tojás. gömbölyödő alappal. cikkesen talpas. enyhén laposodó alappal és szélesen kerekedő vállal tojásdad. szélesen kerekedő vállal gömbölyű. de kicsi sarkú alappal. változékony gömbölyű. tompa sarokkal és szélesen kerekedő vállal gömbölyded. kerekedő vállal és hegyesedő csúccsal tojásdad. gömbölyödő. hegyesedő csúccsal 263 . csapott vállal. hegyesedő csúccsal hosszúkás. hegyes csúccsal tojásdad. laposodó alappal. kerekedő-szélesedő vállal és csúccsal gömbölyded tojás. laposodó alappal és szélcsen kerekedő csúccsal talpas tojásdad. széles vállal és kerekedő alappal és csúccsal tömzsi tojásdad. hegyesedő csúccsal hosszúkás. tompán sarkos alappal és szélesen kerekedő vállal és csúccsal hosszúkás tojásdad. hegyesedő-kerekedő csúccsal gömbölyded. gömbölyödő alappal. kis. szélesedő vállal és hegyesedő csúccsal gömbölyű. laposodó-kerekedő talppal. kerekedő csúcsú. cikkesen gömbölyű alappal. kerekedő vállal és csúccsal tojásdad. tompán sarkos alappal. kicsi és szélesedő sarkosodással és kerekedő vállal talpasán gömbölyödő.

88. vékony és közepes közepes vagy vékony 1. barázdásodó barázdált varrat (karima) közepes durva. ábra Bondoraszói .19. közepes 1. vékony. de vastag közepes. ábra Szakadási .70. ábra Bucsesd-Vulkáni -104. vastag vastagabb a köze­ pesnél 2. közepes 1. ábra Zaláni hosszúkó -112. ábra Bondoraszói .107. ábra Báródbeznyei . típus vastagság (mm) Belényesi . vastag 2.109.94. ábra Felsőkocsobai .96. ábra Zaláni kerek . közepes 2.100.111.56. vastag 1. vékony 1.99. durva felé közelít kicsi. fajta. közepesnél vastagabb papírhéjú vagy vékony vékony papírhéjú vagy vékony felület rücskös dudoros-rücskös tompán barázdált dudoros. esetleg köze­ pes 264 . közepes vagy kissé vastagabb 0. ábra 1.17.11. ábra Belényesi .75.93.60. de nem kiemelkedő közepesnél kisebb enyhén kiemelkedő. közepes vas­ tagságú közepes.105. durvásodó közepes vagy kicsi durva közepes. ábra Bózi .1 1 3 .72. ábra Szakadási .51. vastag közepes.04.98.108. papírhéjú 1. kissé vas­ tag durva közepes kicsi közepesnél durvább durvásodó közepes kicsi.29. vastag kicsi. közepes vagy vékony 2. közepes 2.106.9 5 . vékony 1. vastag 2. ábra Bondoraszói . esetleg közepes 1. ábra Dióspataki . ábra Bózi .101. ábra Felsőkocsobai . vékony.110. ábra Felsőkocsobai . durva közepes vastagságú. ábra Bondoraszói .92.103.102. csaknem papírhéjú 1. ábra Bondoraszói . de vastag közepes közepes. ábra Báródbeznyei .91. ábra Felsőkocsobai .98. vékony. esetleg közepes 1. majdnem kö­ zepes közepes. ábra Magyarókereki . ábra Dióspataki .59.71.45.50.44.Csonthéj Eredet. rücskösödö tompítottan ba­ rázdált sekélyes erezetű tompítottan rücs­ kös tompán barázdált barázdált sekélyesen erezett dudoros-barázdált barázdált-erezett barázdált dudorosodó dudoros-rücskös sekélyes erezetű rücskös-dudoros barázdált sekélyes erezetű fokozottan baráz­ dált dudoros-barázdás sekélyes erezetű sekélyes erezetű. nem kie­ melkedő.97.

mélyen benőtt erős. esetleg keskenyen hézagos jó hézagos hézagos tágas. vastag mélyen benőtt vékony. durván dudoros hullámos. dudoros tompán dudoros höbörcsös rücskök. höbörcsös tompán dudoros mélyen árkolt. höbörcsös dudoros höbörcsös szelíden vagy mélyen dvidoros elmosódottan hullámos dudoros. üreges szeszélyesen dudoros dudoros. fás vastag göcsörtös. mélyen behatoló vastag. duzzadt csaknem telt jó hézagos szellős. egyenetlen meglelietősen vastag fás. höbörcsös dudoros. szeszélyesen göcsörtös fás.Csonthéj Bél magrekesz fal í'ásodott. höbörcsös höbörcsös höbörcsös. mélyen benövő vékony vastag. szívós göcsörtös vastag. göcsörtös elmosódott. szelíden kanyargós hártyás. nagy dudorú hosszanti mélyedéssel tompán dudoros dudoros-höbörcsös dudoros elmosódottan dudoros dudoros. meglelietősen vastag fás. göcsörtös szeszélyesen girbegurba vékonyabb. szakadó vékony. tompán dudoros durván dudoros 265 . mélyen behatoló eléggé vastag. üreges helyenként hézagos kissé hézagos keskenyen hézagos telt telt telt közepesen üreges tág üregű közepesen üreges közepesen üreges szorosan telt szorosan telt telt. szelíden kanyargós teltség eléggé laza hézagos telt telt. göcsörtös vastag. de szívós kissé vastag hártyás.

a Bondoraszói l6 és 20. a 126-nál nagyobb alakindexű fajták és változa­ tok. 18 2. Ebbe a csoportba sorolhatók: 1. 14. gracillimd) [közöttük átmenetek a Papírhéjú változat (var. öröklöttségileg) kevert. medio-duriusctűa. két­ ötöd ilyen (a Belényesi 2. 24. esetleg közepes méretűek. III. Tojásdad alakúak a 111 és 125 közötti alakindexű típusok. a Bózi 10. de igen kedvező a természetes kiválogatás hosszadalmas és rejtelmes folyama­ tára. Úgyszintén kb. Magyarókereki 25 4. Vékony héjú diók (var. Eelsőkocsobai 11 Az alakindex szerinti osztályozás igen egyszerű és könnyen áttekinthető. 266 . a Magyarókereki 23) alakú. 15. áliak'iban gömböly­ ded alakúak. II. a Báródbeznyei 13. a Szakadási 6). de nyil­ vánvalóan csak három csoportot eredményezhet. egy részük valószí­ nűleg célszerű kiválogatás eredménye. 18. Bondoraszói 17. a Bondoraszói 17. rendszerezést bonyolít­ ja. I. 8. A tanulmányozott mintáknak alig egyötöde ilyen (a Zaláni 23.IV. a Bózi 9. 11. tenera felé)]. Bondoraszói 19 5. a Dióspataki 2. Ide tartóznak: 1. minor^. Gömbölyded alakúak a 110-nél kisebb alakindexű diók. a Eelsőko­ csobai 1. duriiiscula subvar. Báródbeznyei 15 V. transii var. A tanulmányozott tí­ pusok kb. A dió őshonosságából és földrajzi elterjedése határövezeti sok hatótényezős helyze­ téből. Zaláni hosszúkó 24 3. Közepesen kemény héjú diók (var. belátható időtartamú emberi gyakorlati neme­ sítésre. Bózi 9 6. Hosszúkó (ellipszoidális) diók. kétötöde ilyen (mint pl. nemkülönben a kertészeti-termesztési-kiválogatási műveletekből (csemetekerti célszerű szempontok szerinti szaporítás) eredően az erdélyi diófaállomány csodálato­ san (alakilag. elsősorban a Magyarókereki és a Zaláni típu­ sok. és még előnyösebb a célszerű. a Dióspataki 3). Általában közepes méretűek és változó alakúak. szívós csonthéjjal. Ez az élettani sokféleség (biológiai diverzitás) ugyan a gyarló emberi csoportosítást. Ezek kicsi. Zaláni kerek 23 2. közepes vastagságú vagy vékonyabb. a Belényesi 1. élettanilag. Az élettani és öröklöttségi külön­ böző típusok közötti egymásra hatás jelenleg is érvényesül. a Szakadási 12.

Belényesi dió (5) 267 . ábra.' r t \ \ \ ? <^ r ^-*^^^ I i i ' 1 ^ Z^'' 91. ábra. Belényesi dió (4) 92.

Felsökocsobai dió (14) 268 .94. ábra.

ábra. ábra.í 95. Felsőkocsobai dió (8) . FelsfOtocsobaJ dió (11) ' %• 269 .< ^ -i /ifT^ 96.N r.

Bondoraszól dió (16) 270 . ábra.%í *ft--. j > ^ 97. ábra.» . .. Bondaraszói dió (19) ^<3^Í Í'N^' 4A 98. -.

-fS^sfe 100.99. Bondoraszói dió (18) 271 . ábra. Bondoraszói dió (17) .ábra..

Báródbeznyei dió (13) 272 .101. Bondoraszól dió (20) "^ii^^ 102. ábra. ábra.

^—'W < ! ' . •>> 4'í^ 103. Báródbeznyel dió ( I 5 ) 104. ábra. ábra. Bucsesd-Vulkáni dió (7) 273 .

Bózl dió (10) 274 . ábra. ábra. Bózl dió (9) y"\ r N^L 106.105.

ábra. Szakadási dió (6) 275 . Szakadási dió (12) 108. ábra.^ 107.

ábra. Dióspataki dió (3) 276 .109. ábra. Dióspataki dió (2) 110.

Zalání kerek dió (23) <!«^' 112. ábra. Zaláni hosszúkó dió (24) 277 .^//^ 111.

ábra. Magyarókerekl dió (25) 278 .113.

A neogén kezdetén (pliocén. A.. Erdélyben is régen számon tartott élelmiszer. hanem lassú növekedése és kései termőre fordulása miatt is. nem csupán gazdasági je­ lentőségének csökkenése folytán. ifj. a tej mellett. Kolozsvárra 1585-ben „Egy Sak (zsák) geztenyet" hoztak. de jövedelmezőbb szőlő termesztése is (Gáyer 1928b).. A több mint tíz évezredes növényter­ mesztés (Barraclough-Stone 1992) folyamán sem vált az ember igényei és szeszélyei szerint alakított kétségtelen kultúrnövénnyé. „Nagybánya vidékén. ke­ nyeret sütnek belőle: avagy kását főznek tejjel a lisztibői". C. De teljesen mellőzött sem maradt. igen jó a ház épületre: fölötte tartós mind a földbe. A ter­ mőtájain élő népek számon tartották. hanem sajnos állománya is nagyon csökkent a disznók általi fokozott makkoltatás. mezogén. Lippai János szerint (1667) „némely országokban. tercier vége) Közép-Európában és a vele azonos helyzetű területeken a telek még jóval enyhébbek voltak. a bányákban szükséges fát is szolgáltatta és szolgáltatja" (Staub 1877). Bordeianu 967). azért. Ennek a korszaknak a végső szakaszában (neogén.. felette alkalmatos karóknak". Ekkor vált ki a bükk és tölgy örökzöld levelű közös őséből (Gáyer 1928a). Állo­ mánya csökkenését fokozta a vele hasonló éghajlat.i n . melynek legjobban megmaradtak természetes jellegei. a felső krétában (140 millió évvel ezelőtt) megjelent (Soó 1965). „Fejér várra szállítottanak Fogarasbul (l673-ban). Szabó A. elterjedése. Napjainkban a szelídgesztenye már csak csemege ugyan. [Fagus castanea L. 65-35 millió évvel ezelőtt) is. mind azon-kívül az esőben. Gesztenyét egi tonnává" (Szabó T. Ennek köszönhe279 . Kertészeti kiválogatása és nemesítése közben elmaradt. de még mindig igen közkedvelt. tárolták és fogyasztot­ ták. 1939).. Művelődéstöiténeti jelentősége mellett növénytani törzsfejlődéstörténeti (filogenetikai) ősi sajátosságai is lényegesek. tercier. Castanea vesca Gartn. Törzsfejlődése. Még a 19. A szelídgesztenye Múltja A szelídgesztenye {Castanea sativa Mill.. rendszeresen begyűjtötték. vulgáris Lani. Heltai Gáspár 1595-ben három ebédre „Beczy (bécsi) Geztenyet" hozatott vendégeinek..]) azon. „A fája. immár igen ritka ősi gyümölcsfajok egyike. de még inkább ellenálló fája miatti kíméletlen erdőiitások következtében. a gesztenye volt a legfon­ tosabb tápláléka (Gáyer 1928).. az éghajlat a Földkö­ zi-tenger északi partmelléki jelenkori éghajlatához lehetett hasonló. Táplálkozási jelentősége különösen a burgonya európai meghonosítása (15801585) (De Candolle 1894.és középső korszakaiban (paleogén. melynek következtében a növénytakaró többször is átalakult. ami a gesztenyések kárára történt. őshonossága Fejlődéstörténetileg a szelídgesztenye már a földtörténeti középkor végén.és talajigényű. 1984). A későbbi századokban nemcsak élelmiszeri fontos­ sága. A dús növénytakaró fejlődésének kedvező enyhe éghajlat érvényesült az újkor kezdő. 5 millió évvel ez­ előtt) az éghajlat szélsőségessé vált. majd kedvelt csemege volt. A burgonya terjesztése a gesztenyések fontosságát erősen csökkentette. század közepén is Svájc déli teililetei a lakosság szegényebb rétegének. Az európai földrész éghajlata ezekben a földtöiténeti korokban meleg volt és annak megfelelő óriás tömegű növényzet borítot­ ta (Gaál I. 1983) előtt volt alapvető (Gáyer 1928. íita Lippai János a Posoni Kertoen (1667).. Mind­ azonáltal még sokáig jelentős néptáplálék maradt.

) is (Staub 1877. Az akkori gazdag növényzet természetesnek tekinthető. hogy „nincs lényeges különbség a most élő Castanea sativa és a tanulmányozott földtörténeti leletanyag között" (Giuvulescu 1990). Völcsök.tőén jóval több melegkedvelő növényfaj élt. Erdély több tájáról jelezték csoportos (Nagybánya. Borbás 1879. A földtörténeti folyamatosság.) előfordulását. délnyugati kitettségű tájain (Csarnóháza. A szelídgesztenyefa jelenlegi élőhelyei a Földközi-tenger mellékén (Dél-Európa. Európa-szerte igen elterjedt. Brassó stb. akácok és gyümölcsfák között díszlett két szép. rendkívüli erdőségek bizonyságai. Kolozsvár. Rapaics 1940. Sáromberke. meg a jelenkori földrajzi elterjedés. Soó 1965. Élőhelyeinek hatá­ rai általában egybeesnek a vele növényzeti közösséget {Castaneo-Qiiercioii. A kövületleletek tanúsága szerint a miocén-pliocén kori. Jávorka 1925. Herkulesfürdő vidéke) és szórványos (Magyarberkesz. Kolozsvár kör­ nyékén a Csillag-hegy alatt. Gáyer 1928. 480-479) szelídgesztenyefa rengeteg borította. 1879. Csűrfalva. Piski. Egyes mediterrán elemek kipusztultak vagy délebbre húzód­ tak. a Gutin-hegy délnyugati oldalán (987 m tszf. Soó 1965). Jávorka 1925. A Pindoszhegység déli lejtőit (Oite) a Thermopülai-szorosig a harmadik perzsa hábonik idején (Kr. mások szelídebb éghajlatú (mikroklímájú) teilileteken szűkebb határok között.) elterjdésének határaival. Nagykároly. Marosillye. e. Soó 1965. mivel a mio­ cénből a pliocénbe való átmenet a fajszám jelentős növekedését eredményezte" (Givulescu 1990). A növénytan szakembereinek nagy többsége (Staub 1877. Más szerzők kétlik európai folytonosságát. Szamosudvarhely.. majd a jegesedés enyhülésével ismét kiterjedtek. a Balkánon és Kis-Ázsián át a Kaukázusig találhatók. Gaál I. conferta Kit]) és bükk (Fagiis silvatica L. Krasznabéltek. dús tölgyes erdők {Quercetiim meciioeiüvpaenin) gyakori fája volt a szelídgesztenyefa is. tagolt vagy egységes. Menyháza. Északnyugat-Afrika). még a neogén középső időszakában. Borhidi 1995). Kusaly. Zsibó. Palocsay és mtsai. a jégkorszakban (dilúvium = pleisztocén) is megmarad­ tak. kételyek mégis vannak (Tóth és mtsai. Givulescu 1990. a légköri szén-dioxid-többlet és a melegvíz-források je­ lenléte. Ilyen mediterrán ílóraelem a szelidgesztenyefa iCastanea sativa MiU. Kövületmaradványai és jelenleg élő fáinak alapos összehasonlító vizs­ gálata azt a következtetést eredményezte. ültetettnek és 280 . Q. Karánsebes. De a sarkköri jégtakaró kö­ zeledtével az éghajlat fokozatosan hidegebbé vált. 1957. 40 cm törzsátmérőjű. valamint a kö\aileti és élő gesztenyefa faji-alaki és szerkezeti azonossága kétségtelen bizonysága lehet­ ne közép-európai. 510 m tszf.. 2000). Legészakibb előfordulása pedig a Rajna kö­ zépszakasza völgyétől a Keleti-Alpokon (Nyugat-Dunántúl: Kőszeg és Sopron vidéke) és a Magyar-középhegységen át a Keleti-Kárpátok pereméig (Nagybánya környéke) terjed. Gáyer 1928a. Siter. magyartölgy iQuercus frainetto Ten [Q. Monó. hnngarica'Wubeny. Ködmönös. hársak. ültetett szelídgesztenyefa (Nyárády 1941—44). Elterjedésének északi határa nagyjából egybeesik a szőlőével (Staub 1877. Keresd. Kiskopács) és a szebeni Szászgorbó határában is voltak még terebélyes szelídgesztenyefák. mint jelenleg.) található pliocén kori felső pontusz pannon rétegeinek ősnövénykövületi bőséges leletei „e fennsíkon akkor létezett. A Felsőbányához tartozó Kisbánya környékén. A régi erdélyi gyümölcsök gyűjtése idején (1952-1957) a Királyer­ dő egyes déli. Rejtekeinek ösvényein kerültek a perzsák a görögök hátába (Yong 1968). 1939. Kárpát-medencei őshonosságának. vulkanikus eredetű talaj. A buja növényzet létrejöttének kedvezett: a szilíciumtartalmú tápanyagokban gaz­ dag. ami a növényzet összetételének a megváltozását idézte elő. 2000) nyil­ vánvalóan őshonosnak tartja. Meglepően. Castaneto-Quercetii7n noricuní) alkotó csertölgy {Quercus cerris L). Tóth és mtsai. Savulescu 1952. magasságban szétszórt tölgyek. Rapaics 1940.

Plinius (23-79) a fák közül azért beszél először a makkot termőkről. lassú növekedésével társuló hosszú élettartama) arra engednek következtetni. hogy nem újak. Jelenkori nyel­ vészek (Benkő L. Gabonaínség idején megszárítják." Egyes szakirodalmi adatok (Gáyer 1928a) szerint Alsó-Ausztriában az utolsó eljege­ sedést (kb. nem komnkban ültetett fák ligetei. 1957). felsőbányai.. 504). alsó-misztótfalusi királyi földterületeken levő bányákhoz kö­ zeli területekre a legjobb. A Kár­ pát-medencei szállásteniletein pedig kiterjedt erdőségeit találta és nyilvánvalóan hasz­ nálta a termését. mind begyűjtése és részben használata. Borbás 1879. e. hogy az ültetés a harmadik perzsa háború idejéig (Kr.5-2 millió évvel ezelőtt. Palocsay és mtsai. ha­ nem gazdasági szakembereket is hozhatott Olaszországból. Rapaics 1940). mert: „Ezek voltak azok. Sávulescu 1952. 480—479) a Pindoszhegységben rengeteg erdőséggé fejlődhetett volna. 2002). Miocén és pliocén kori előfordulása a Kárpát-medencében (Soó 1965.abból elvadultnak (De Candolle 1894. akiknek segítségével a nagybányai. az ősember kora) is átvészelte. tehát a szelídgesztenyefáról is.. A magyarság valószínűleg már a honfoglalás előtt ismerhette a gesztenyét. „Ha visszaálmodjuk magunkat a múltba. Spanyolországban már a történelem előtti időkben létezett. Hunyadi Jánosra. de különböző fajtájú. Bordeianu 1967. Az ő idejében már nyolc változatát különböztették meg. 1500-1000) vannak nyomai (Bordeianu 1967). Mert ugyan ki plántált volna szelídgesztenyét azokban a földtani korokban? Kultúrtörténete A szelídgesztenyének napjainkban is meglevő növénytani ősi jellegei (a virág csö­ kevényes kétöívűsége és kétivarúsága. egy későbbiben (1940) pedig szláv eredetűnek tartja. ami azt bizonyítja. A régi római kori írók szerint legelőször Görögországba ültették be (Kr. Beatrix volt. Az ókori görög 281 . szelídgesztenye-csemetéket telepítet­ te. Bél Mátyás (1735) szerint: „vannak helyenként gesztenye ligetek is magas és koros fáktól árnyasak. Murádin 2000) bajor-osztrákból származtatják. mind pedig termesztése tekinteté­ ben. Rapaics egy korábbi munká­ jában (1932) latin. illetve a rómaiak által elteijesztettnek vélik (Plinius. lisztté őrlik és kenyérnek da­ gasztják. Borbás 1879. másodszor gondolhatunk Mátyás királyra. e. Az Alpok aljában Svájc és Olaszország terüle­ tén a bronzkorból (Kr. később kertivé vált gyümölcs. mint a többi.. Mátyás királynak második felesége a nápolyi király leánya. Középkori gyümölcs jellegét napjainkig megtartotta. Ennek tulajdoníthatóan a történeti korokban fontosabb élelmiszere lehetett a termőterületén élő népeknek (Kis-Ázsia... Sávulescu 1952) és neolitikumi megléte a Dunántúlon (Borhidi 1995) őshonosságának bizonyítéka. először gondolhatunk. aki mint itáliai. hanem őseinkről maradtak ránk" (cit. hogy a gesztenyefák az Appenin-hegységben „a hegyes-völgyes vidéket kedvelik". Fogyasztásra a régi maradványerdők és a hagyásfák termése kerül. Kerner 1877. bíztathatta férjét az olasz fajtájú gesztenyefák telepítésére" (Molnár J.. Nemesítésével és gazdaságos művelésével. őskori kultúrközpontok).. Balkán. amelyhez képest a szelídgesztenye lemaradt. e. kétes azonban. cit. Hunyadi János földesurasága idején a nagybányai pénzverő kamarához nemcsak szakembereket. azóta mind a közelmúltig. Még a középkorban is Itáliából hozták Európába a jobbnak tartott fajtákat (De Candolle 1894). Neve eredetére nézve is megoszlanak a vélemények. keveset foglalkoztak. Plinius említi.. hogy makktermésének kiváló minősége és gazdag táp­ anyagtartalma is régi keletkezésű. a többi gyümölcshöz képest. amelyek fogadott gyermekeiket: a gyámoltalan és nehéz sorsú embereket először lát­ ták el táplálékkal. 1995. 1. K. Ehrendorfer 1971). Földközi-tenger vidéke.

." Az „öreg" és az „olasz" gesztenye bizo­ nyára a legnagyobb magvú.. noha vala­ mennyire. 1268-ból: „Gezthene Berche" (Gesztenye Bérce) határhelyként fordul elő (SzamotaZolnai 1902-1906.Király B Vramek Ménének Lonára Kendy Sándorhoz. A későbbi századokban állománya fokozatos csökkenésével. viszonylag később bukkan fel a gesztenye neve. Igen figyelemreméltó. 1593-ban az Geztenies Baniay Azzony"-tól Kolozsváron 40 vagy 35 forintokai loptak el (Szabó T. 5 kg) Gesztenye 7 vagy 8 oszpora" (legkisebb török váltópénz). egy 1591-1592-ből való török portai vásárlási jegyzékben ezt írták: „egy öreg oka (kb. az akkori állomány állandóan fokozódó gyérülése ellenére (még szőlőkarónak is gyakran használták tartóssága miatt). a megmaradt ligetek és magános terebélyes szelídgesztenyefák napjainkig tartó regényes tisztelete kezdő­ dölt el. szeptember 24-én I.. Megjegyzésre érdemes az is. s valószínűbb. . ugyanakkor a „Malosa szőlőnek okája oszpora 4. 2002). mind pedig a gyü­ mölcse említése gyakoribb. Mintha annyira közönséges lett volna a Kárpát-meden­ cében. századig. 1995).. Szikszai Fabricius Balázs (1590) Noinc'iiclatHrá]ábnn ekként jegyezte: „Castanea .. Lippai János (1667) az „öreg" (ami na­ gyot jelenteti abban az időben) gesztenyét az „olasz" gesztenyével azonosnak tekintet­ te: „Az öreg gesztenye. Eetlwen zaraz Lemoniat. Több régi leírásban is megemlékeznek a Pozsony és Nagybánya környéki gesz282 . hogy nem keltett különösebb feltűnést. 1984). „Nagybánya város tanácsa 1642.a mindenko­ ri erdélyi fejedelmeknek" (Molnár J. amelyet elajándékozott. mint máskor is "kedveskedés­ képpen" gesztenyét küldött ajándékba. Marminc font gezteniet" vásároltak. A régi ok­ mányokban és feljegyzésekben a l6. „Vettem mas fel Ib olasz geztenjet" (1598) (Szabó T. A. és édes. 1460-ból Lecsmér (Berettyószéplak mellett) településhez tartozó „Gezthenestheleke"-ről történik említés (szóbeli közlés Jakó 1999)... századtól kezdve mind a fája. Rákóczi Györgynek. hogy akkori hazai bősége ellenére értéke vélekedett a déligyümölcsökével. Lónára Kendi Sándornak 1594 januárjában „Olaz Gwmellczeoth és Gheztenieth" vittek ajándékba. akadnak „gesztenye" és „geszte­ nyés" nevűek (Rapaics 1940).. Feltételezhetjük: Alsó-Mísztótfalu mezőváros vezetősége is küldhetett a messze földön is híressé vált misztótfalusi szelídgesztenye gyümölcsből "kóstolót.. kit mi Olasz gesztenyének nevezünk.Gesztenienek mind az faia smind az gyümölcze". Elgondolkoztató. „Vöttem.(Theophrasziosz) és római (Plinius. Rákóczi György levélben megkö­ szönt. hogy a kitinosított „C'mtí3/í<?íí" magyarosodott el a középkorban. Gesztenye ajándé­ kozásról többször is történik említés: Bornemissza Gergely 1582-ben Gyulafehérvárra 3 font gesztenyét és 18 narancsot vett az útra. században kapható volt Erdély (Kolozsvár) vásárain is. waros wegezesebol v/ettek Aiandeko(n) Nekie 12 Naranchot. hogy viszonylagos gyakorisága ellenére neve nem öröklődött középkori helységnevekben. 3 font beczy gezteniet" (1585). És furcsállható az is. olasz Svájcban gyakori marone változatot jelentette. nem lesz ollyan nagy. hogy a 16. és a 17. Narancsban egy osporán vettem 7 és nyolczat" (Binder 1983). más növényekhez képest. K. természetesen csak a szelídgesztenyét jelentette (Murádin 2000). 1984). Okleveles említése 1244-ből: „Guestene" mint helynév.. Coluniella) szerzők a konikbeli örmény casc = gesztenye szól vették át írásaikba (Sáviilescu 1952). Jakó 1997). 1364-ből: „Veniret at duas arbores vnam Geztenyfa et aliam Rakatyafa" mint haiárfa szerepel (Benkő L. vagy talán lassan ismerték fel valódi hasznát. egy 1588-ból való feljegyzés szerint Kolozsváron „Zaz Naranchiot. Ezekben a feljegyzésekben már gesztenyeváltozatok megnevezései is fellelhetők: „. melyet I. más gyümölcsökéhez hasonlóan (Murádin 1996). nagyobb lészen a közönségesnél. a vadgesztenye díszfa­ ként való betelepítéséig. A. holott a jelenkoriak között... nem igen terem a mi Or­ szágunkban: és szintén magon ültetik is el.. hogy a magyar nyelvemlékekben. Gesztenyét örögöt" (1595).

szeptember utolsó napjaiban immár a kilencedikszer rendezték meg a Gesztenye Ünnepét. A sokféle őshonos és behozott különleges gyümölcsökkel. magassága erdőkben elérheü az 50 m-t is (Bordeianu 1967). vegyszeres gyógyítással)? (Sajtóhír. Egyes adatok szerint életkora meghaladja az ezer évet is (Gáyer 1928). 1778). de még termő szelídgesztenyefa. mint ritkaságok. 1850. Öreg cseresznyefák is léteztek még. 9 ) A régi csodálatos szelídgesztenyéseknek sajnos már csak a maradványai találhatók napjainkban. Sikeilil-e megállítani (kivágással. Alatta egy Toldy-sírhalom volt. Sokáig csodált famatuzsálem volt az 1963-ban kiszáradt „800 éves" gesztenyefa (114. az 1950-es évekig még megvolt egy nagyon öreg. délkeleti aljában az 1870es filoxéra pusztításáig szőlőskertek voltak. Nagybányától délnyugatra. Monó határában. A Hargitán a Kakukk-hegytől nyugatra eső egyik csúcsot két és fél évszázaddal ezelőtt „Gesztenye fejé"-nek nevezték (Benkő J.. vásáros bemutatókkal. Magános fa lévén.. díszes és szelídgesztenye-jelképes felvonulással (Sajtóhír. és csuda óriási termetre terjeszkedik" (Katona D. a Szamos és a Szilágy összefolyása szögletében. évszázados tölgyek (a „Nigytögyfánál") és a vadkörtefák társaságában. K. külföldi (Hollywood) résztvevők­ kel. A nép ezerévesnél idősebbnek tartotta. korát pedig 300-350 évre becsülték. Rapaics 1940). Egyiknek a következő méretei voltak: törzskerülete 6. 2002). koronaátmérője 22-24 m. Dávid 2001). hatalmas nagy kőtáblával leborítva. 2000). Szép szelídgesztenye-liget lehetett ebben az időben a bihari Siter falu környékén is. légvonalban 15-25 kmre. melynek 1931-ben mért törzskertilete 9. ahol évente 200-300 q (20 000-30 000 kg) termést gyűjtöttek össze (Molnár-Buday 1896). ami bizonyára jelentősebb állományának (erdő?) volt tulajdonítható. 1905-1914 között Lengyelországból a kereskedők úgy jöttek ide Misztótfaluba. Zsibó irányában. A domb déli.. csemegékkel. cit. és némely más helyeken is találkoznak.. Vas megyében több ilyen. Kárpát-medencei élőhelyeinek számon tartása történeti-természeti és gazdasági éltékének fokozódó felismeréséből fakadt már a 19. ábra). Ezer esztendőnél tovább él.. megporzása csak a Nagybánya környéki gesztenyésekből történhe­ tett. 1786. -erdőkről (Bél 1735. Bárcsak serkentené a fokozottabb és célszerűbb termesztését is! Sajnos azonban az 1100 ha-nyi gesztenyésből közel 800 ha-on már veszedelmesen pusztít a kéregrák. cit. melynek felira­ tát az 1940-es években még ki lehetett betűzni. 283 . a Vigyázó-csúcs melletti legelő dombon (ahol régente szőlőskertek lehettek). Nagybányán 2001. század közepén: „Ez az igen becses fa Magyarországon honos ugyan. édessé­ gekkel túltelített jelenkorunkban a szelídgesztenye ismét közkedvelt és igen keresett élvezeti élelmiszerré válik. Korabinszky J. nov. de nemesítésének hiányában. nevezetességek.06 m volt (Tóth és mtsai. „Az első világháború előtt.. még élő vagy már kipusztult legendás szelídgesztenyefát tartanak számon.20 m. hogy felvásárolják a híres misztótfalusi szelídgesztenyét.38 m. mintha »haza« jöttek volna... Nagybá­ nyánál. Rapaics 1940). 2005. magassága 16 m.tenyeligetekről." (Molnár J. koro­ naátmérője pedig 24.. meit berkei Pozsonynál.

A 114. A 800 éves szelídgesztenyefa Kőszegen.A szelídgesztenye egyike a legszebb élő fáknak. később pedig nagy lombkoronájának tulajdoníthatóan szebb. Tavasszal lombfakadáskor hal­ ványzöld üde levélzete. különösebb a többi fánál. 284 . ábra. nyár közepi virágzáskor sárgásfehér csüngő barkái. a Királyvölgyben (Balogh András rajza) Növénytana .

szelídebb és száraz éghaj­ lati viszonyokhoz jói alkalmazkodott. mely a fának létét föltételezi. hirtelen elkeske­ nyedő vagy lekerekített. terméskötéséhez 14 °C. a hidegre viszont érzékeny.. olykor szívesedő vállal. Olyan fa. 2. A hajtásokon csavarvonalasan erednek. kihegyezettek. majd feketés­ szürke. Rövid időtartamú. Éves fiatal hajtásai (vesszői) hosszában ormósak. A termőrügyek (virágrügyek) a gyengébb oldalvesszőkön fejlődnek ki. szélesen terebélyes gömb vagy ernyő alakú. a Rákóczi-hegy közelében vörhenyes agyagtalajon találtak szelídgesztenyefákat (Tóth 1877). terméséréséhez (október) 8 °C szükséges. olajbarna szí­ nű. oldalágai kis magasságban erednek. mészsze­ gény talajokat kedvel (Palocsay és mtsai. Elágazása szinte vízszintes. barnás-. mellettük pikkelyes mirigyszőrök találhatók. kisebb darabokban válik le. A hajtórügyek az erőteljesebb hajtásokon ülnek. Az idősebb törzsek héj­ kérge (ritidóma) hosszában szabálytalanul durván repedezett. később szőrösödő (pubescens). Színük (adaxilis oldal) sötétzöld és kopasz. hogy jól tenyésszen" (Kerner 1877). 1. kétségenkívül előszeretettel tenyész a láván. 10-25 cm hosszúak és 4-8 cm széle­ sek. homok és mészkövön. Régebben úgy vélték.és gneiszgránitból képződött talajon. trachyton. kopaszak. foszlik. bőrneműek. az ennél zordabb időjárás károsítja. szálkás-fűrészes-fogas élűek. mély rétegű. alapja az alatta fejlődő rügy körül kis hüvellyé alakul. A fiatal levelek gyöngéden hajléko­ nyak. A pálhalevelek lehullok. az idősebbek merevek. hanem elsősorban a klimatikus tényezők" (Staub 1877).Éghajlatigényét földrajzi elterjedése is jelzi. Nagybánya vidékén trachittufán és palán. de ép oly biztosan találni e fát itt-ott kristályos és egyéb palákon is. de a vízszintes vagy csaknem vízszintes helyzetű oldalágakon kétoldalúvá módosulnak (ventrális disztichia). 1957). hogy elterjedése a talaj minőségétől függ.. Zsibó mellett. A levélnyél rövid (1. trachit-bazaltos. a rügyek alatt kissé bütykösek. Borbás (1879) szerint „Magyarországon a szelíd gesz­ tenye meszes földön is megterem". Tö7-zse ál­ talában rövid. Más adatok szerint „nem a talaj physikai vagy chemiai minősége az. hogy meszes talajon meg nem élhet és „Vájjon az éghajlat különbözete engedi-e meg önöknél (Magyaror­ szágon). basalton. Jelenkori vizsgálatok azt állítják. Melegigényét jelzi kései virágzása is. lassú. A talajigény vonatkozásában több megfigyelést is je­ leztek. éghajlati és környezeti feltételek szerint. később 8-10 éves kora után azonban felgyorsul. kisebbek és karcsúbbak. Palocsay és mtsai. A melegebb. tojásdadok (Sávulescu 1952. A kibontakozott „eszmecsere" az őshonosságot is érintette és két felfogás: az őshonosságot elismerő és azt elutasító kö­ vetkeztetést tette nyilvánvalóvá. Keskeny lándzsa alakúak. hogy a szelídgesztenye ásvá­ nyi anyagokban gazdag. Azon felfogást tisz­ tázandó. 5-4 világos barnásvöröslő pikkellyel borítottak. június vége-július eleje. porphyron és grániton. de kiemelkedő paraszemölcsökkel. hegyes vagy kihegyezett csúccsal. vulkanikus eredetű. Levelei igen változóak mind alak. miszerint a gesztenyefáról (Castanea vesca) azt tartják. nagyobbacskák. hogy a mészkőtalajt megtűrje?" De CandoUe „egy eszmecserét" kért (Haynald 1877. 1957). Pozsony környékén gránit. Növekedése ele'mtG. révén) a növénytan magyarországi művelőitől. 285 . Fiatalon kérge sima. Rügyei ülők. alkalmankénti -25 °C-ot még elviseli. „Közép-Magyarhonban a Castanea satiua Mill. amelyhez 15 °C átlagos hőmérséklet kell.5-2 cm). fonákuk {abaxialis) fakóbb és fiatalon molyhos itomentosiis). mind pedig nagyság és szerkezet vonatkozásá­ ban. A másodrendű oldalerek párhuzamo­ sak. A főér a nyéltől csúcsra futó. mely mélyrétegű agyagos talajt igényel arra. zöldesszürkék vagy vöröslő barnák. jól észrevehető világosabb paraszemölcsökkel (lenticella).

A szelídgesztenyefa levele gyógytea iCastanea foliwn). A virág alatti fellevelekből képződött kupacs („burok") zöld színű. de külön-külön. Borhidi 1995). 1-3 cm hosszú tüskékkel sűrűn borított. A gesztenyemakk héja (terméshéj. kicsi és vékony falú sejtek alkotják. 6 karéjú. gyantát. melybe az edénynyalábok vannak beágyazva. Minden virágból 10-20 szál szalagszerű. június második fele-július eleje között jelennek meg és hamarabb is hullanak le. merev. A középső réteg (mezokarpium) több. húsos kupacskezdeményekben elhe­ lyezve a porzós barkák alsó részén ülnek. s a szél (anemofília) biztosítja a további megtermé­ kenyítést. A virágpor (pollen) fehérjedús. A porzós virágok vacokpárnáinak felületén nekiáriumok vannak (Halmágyi-Keresztesi 1991). ugyanazon az egyeden kifejlődik mind a termős. rövid hajtásokon. A magház (ovárium) 6 üregű. de hamar kiszárad (Ehrendorfer 1971. emiatt tapad. A belső réteget (endokarpium) néhány sejtsorból álló. A szelldgesztenyefa termése kupacsos makk. mely a terméshéj belső rétegének molyhossága miatt finoman rücskök. hogy a szelíd­ gesztenyefák csak 15-20 év után fordulnak termőre. lazán záródó. zsírokat. felálló. Bordeianu 1967). A külső réteg (epikarpium) egyetlen. Éréskor (október) 2-4 kopáccsal hasad fel. A zöld színű termős virágokból a vörös szí­ nű. illatos porzós virágok magánosan vagy párosával (eset­ leg többesével). erősen vastagodott falú. A virágtakaró egyszerű és egyörvű (homoiohaplochlamideus) csészenemű. alkaloidákat tartalmaz. helyenként 3-4 hét (Halmágyi-Keresztesi 1991). A tennös virágok 3-5 (7)-sével virágzatokba csoportosulnak. Az egyivarú virágok kölcsönös idegen megporzással (allogámia. de csak 3. a lomblevelek hónaljából eredő. sima felületűek. 6 fonalas bibe nyíilik ki. 286 . szorosan egymáshoz tapadó sejtekből áll. Borhidi 1995). A virágzás időtartaina 10-11 nap. hörghunit és hasmenés ellen használják (Palocsay és mtsai. Rápóti-Romváiy 1987. szamárköhögés. barna színűek (gesztenyeszín). méheket (Gáyer 1928b). s ez is vonzza a bogarakat. melyek közül leggyakrabban csak a két szélső fejlődik ki. A porzós virágok a termős virágoknál kissé korábban (protandria). 1957. inozitol. pektineket. cukrokat. A zárt kupacsokban 1-3 makk található. tüskés szörözöttséggcl sűnín borított. diklin) virágokban olykor azonban a másik ivarszerv csökevényei is fellelhetők. kemény szaaiszerű. A termős virágok a fiatal fákon nem. A kifejlődött makkok 2-3. 3 rétegű. vagy csak rit­ kán képződnek és nem képesek megtermékenyülésre. 1957. ennélfogva a rovarmcgporzás (entomofília) csak rövid ideig tart. fényes felületű. Teáját asztma. a fellevelekből képződött. A szelldgesztenyefa egylaki (inonoikus) növény. egyenes vagy enyhén ívelt barka virág­ zatba csoportosulnak. A virágpor pollengittel van átitatva és ragacsos. Ez az oka annak. Csűrös 1976.5 cm átmé­ rőjűek. Ez alatt található a hártyaszerű többsejtsorú maghéj (xegraen). esetleg csupán 1 (maroni) fejlődik maggá (makká). mind pedig a porzós virág. a muivalevelek hónaljában ülnek és 8-10 cm hoszszú. kis zöld lepel (perigonium). Sárkány-Szálai 1957. perikarpium) száraz. és a köldök kivételével. Tóth és mtsai. a belső lapított csúcsuk hirte­ len kihegyesedő és néhány rövid serteszőrrel végződik. szélső oldaluk gömbölyded tojásdad. xenogámia) termékenyülnek meg. ami törzsfejlődésbeli ősiség (Soó 1965. alapjuk (köldök) világosbarna és kissé érdesebb. A messze magános szelldgesztenyefa termékellen marad. 2000). tű alakú. me­ lyeknek belső oldala szőrképletszerű kitüremkedéseket képez a mag felé „molyhossá" alakítva a mag felőli felületet (Palocsay és mtsai. Cseranyagokat (10%). Ehrendorfer 1971. 10-30 cm hosszú porzó (sztamina) csüng ki. A halványsárga. szivacsosabb állományíi sejtsorból képződött. barna színű anyagot tartalmazó. Az egynemű (egyivarú. ennélfogva a magkezde­ mény (ovulum) száma termős virágonként több is lehet.

63 cellulóz 2.96 ásványi anyagok 2. a C. et Zuc.30 víztartalom 14.81-36.00 szárazanyagtartalom 17. Ázsiában ugyancsak 4 faja (C.38-2. crenata Sieb. var. amely a „makkot csak részben takarja. Némelyik burokban egyszerre hármat is". Itáliában már Plinius idejében nyolc „fajtaváltozatát" kü­ lönböztették meg. C. var. Henryi Rehd.80 keményítő 31.) él. Kínában. aureomaculatd) van elterjedve (Bordeianu 1967). mintha valamelyes kölcsönös korreláció volna a tágabb értékek között változó fehérje.38 cukrok 4. a gyümölcsészeti kézikönyvek (Bordeianu 1967) azonban külön csoportba sorolják az egyetlen magvíi marónit (C sativa maior). aspletzi/olia. és C.) fordul elő. argento-variegata.és cukortartalom között. mollissima Bl. [C pumila x C.nagyobb középső makkal).45-4..60 fajsűly: 100-300 makk 1 kg (Palocsay és mtsai.egyenlő nagyságú makkokkal. „Faragon" [C. Kultúrváltozatai számosak. C. hetemsperma . a tüskés héj védelmezi". Plinius leírásából. hogy az egymagvú maróni még nem volt meg. Japánban és Kínában) található. mely szerint: „a gesztenyét jól felszerelt bástyafal. ozarkensis Ashe. amely nálunk nem él. A középkorban (1170) azonban már elterjedten használták. C.. 287 . 1957. prolifera. var. Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger mellékén csak a szelíd­ gesztenye (C sativa Mill. mely a tarta­ léktápanyagokat tartalmazza. vagy legalábbis nem volt gyakori. milyen nagyszerű dolog az.50 zsírok 3.. var. Kerti művelésben két korcs (C neglecta Dode. homospenna . alnifolia Nut. sativa x C. var. pumilla Mill. dentata]) és 6 díszfaváltozat (C sativa var.molyhosabb levelű. Ezt csak a terméshéj belső sejtrétegének molyhos betüremkedései és a maghéj rücsköltsége osztja meg (kisebb-nagyobb mértékben). ugyanis az éghajlati feltételek mellett az ökotípusoktól is függ a nemkívánatos betüremkedések száma és mélysége. Japánban. Scgiiini Dode. Fajtaváltozatai A szelídgesztenye (Castanea) nemzetségének (genus) összesen 9 faját (species) tartják számon: Európában. Az újabb rendszertani munkák nem említenek faj alatti egységeket. s emellett a sardonnc-i és a tnscanes-i is el volt terjedve (De Candolle 1894). f. A régi növényrendszerezők (Gáyer 1928a) a szelídgesztenyefának természetes alak­ változatait (forma) is megkülönböztették (C sativa f. cochleata. glabra. arra is következtetni lehet. amelyet a természet ekkora gonddal rejtett el. Franciaországban a 16. f. Észak-Amerikában 4 faja ( C dentata Borkh. és külön a közönsé­ ges hárommagviit (C. Úgy tűnik. Bordeianu 1967). A magban raktározott tartaléktápanyagok összetétele az árpáéhoz meg a rizséhez áll legközelebb. C. században a maronit /yonmak is­ merték. A Nagybánya környéki típusok főbb tápanyagai a következő (%-os) határértékek szerint változtak: fehérjék 5. C. megha­ tározva ezáltal a gyümölcs minőségét is. hogy a csak egyetlen..A magtest (bél. „lisztes mag") a sziklevelek (kotiledon) és a csíra (embrió) nagyjá­ ból egynemű sokszögűvé (parenchimatikus) összenyomott sejtek tömege. nagy makkot termő mawni ak­ koriban létezett-e (De CandoUe 1894).14-7. de kétséges. sativa minői).. neglecta].37-9. discolor.

kecskeláb­ oltás. ahol más gyümölcs­ fák. illetve erdei fák nem eléggé gazdaságosak. és a behozott gesztenye új nevet kapott. 1957). egyenlete­ sebb felületű sziklevelek) elszaporítása leggyakrabban kiválasztás (szelekció) által tör­ ténik (Bordeianu 1967). szé­ les makkút. „Arra. meg a magasabb fekvésű helyeken termő montane (GáyQí 1928a). vörösbarna. akár szemre. gyenge fényűt és durva bordázatút. nemcsak gyümölcsészeti-élelmiszeri célok teszik időszenjvé. kit mi Olasz gesztenyének (vagyis maróni) nevezünk nem igen terem a mi Országunkban. illetőleg a keresztezést (hibridizáció) is (Palocsay és mtsai. Az előnyösebb típusok (nagyobb makk. selymes fényű. mérete és színe alapján. szemzés). amelyekben nem különíthetők el fajták. ízletes torcione. mikor a nap az étszakával egyenlő. ahol az éghajlati és talajviszonyok megfelelőek. továbbá a korán érő. 1957. Típusai Az Erdély-szerte. A szelídgesztenye igényesebb termesztését. akár sípra. Je­ lenleg Olasz-. ma is maróni névvel különbözetjük meg" (Rapaics 1940). fénytelen. Ajánlják a dióéhoz hasonló oltást (oldallapozás. Ez a többszörösen is hasznos és pompás lombos fa számos ökológiai és környezet­ gondozási előnnyel alkalmazható erdősítési munkálatokban ott.. Erdély közel félszáz helységéről jelezték előfordulását (Sávulescu 1952). senki sem gondolt. ami azonban ritkábban alkalmazott. mint más növény. ennélfogva korábban termőre forduló. és hogy jelenleg is többnyire a természetből „gyűjtögetett" gyümölcs. egyöntetűbb termés. illetve termőhelyi csoportok. Ezeket a változatokat később termőhelyi csopor­ toknak (populáció) tekintették. mert körülményesebb.és Franciaországban él a legtöbb szelídgesztenye fajta (Palocsay és mtsai. hanem temiészetvédelmi feladatok is. Tomcsányi 1979). Ezek közül kettőt a maróni ősének vél­ tek. Jelentős szelídgesztenyé­ sek találhatók Romániában Havasalföldön a Déli-Kárpátok déli lejtőinek dombvidékén (Bordeianu 1967). század elején 16 kultúrváltozat volt ismeretes. meg a vörösbarna. erősen domború és nagyon bordázott. a feketebarna. és vé­ gül a molyhos makkú (Rapaics 1940). Lippai (1667) szerint „A Gesztenyét olthatni.. Csak sajnálkozni lehet azon a mulasz­ táson. A Kárpát-medencében a szelídgesztenye alakkörének hét változatát különböztették meg a makkok alakja." A nemesítés céljaként a kisebb növésű.és betegség-ellenálló fák kinemesítését ajánlják (Palocsay és mtsai. Nemesítése Lassú növekedése és kései termőre fordulása miatt nemesítése kevésbé érdekelte a kertészeket. 1957). Bár Lippai (1667) szerint: „Az öreg (azaz nagy) gesztenye. feltű­ nően fényes. ami ennélfogva a gesztenyések természetes állapotára is utalhat. Bordeianu 1967.és maghéj.Olasz Svájcban a 20. Görög. sötétbarna." A többi változat: sötét-vörösbarna. bár régóta ismeretes. hogy nincsenek fajtái (cultivar). fényes. hanem idővel déligyümölcs lett a gesztenye is. Spanyol-. valamint a Nagybánya környéki és másutt is előforduló szelídgeszteriyések amolyan természetes vagy részben természetes hagyásligetek vagy szórvá­ nyos fák. hogy nemes gyümölcsöt is lehetne nemesíteni a hazai gesztenyeállományból. szürkésbarna. fagy. na­ gyobb és jobb minőségű. hogy vadgesztenyefák helyett nem szelídgesztenyét telepítettek azon parkok és utak mellé. köztük elsősorban a maróni. és csak 1969-ben minősítettek hivatalosan is 10 fajtát (Tomcsányi 1979). magas makkú. Kitűnik ez abból is. csak-nem mint más fát: akár hasítékban. hanem 288 . kikeletkor mindgyárt.

törzsátmérője 70-80 cm. átmérője 80-90 cm. Érik október első felében. jóízű. Gyenge aromájú. barázdái nem túl mélyek. rövid vagy közepes hosszúságúak. Kellemes ízű. tompán világosbarna. gömbölyded lombkoronája 15-20 m átmérőjű. kis serteszeal. Rügyei kissé rövi­ debbek.5 m fölött kezdődik. A makkok száma kupacsonként általában három. Kupacsai általában kettesével a hajtásvégeken. 200 éves és a giródtótfalvi kb. szabálytalanul hullámo­ san kerülékes. szabálytalan leválásúak. A szarúszerű terméshéj színe vöröslő gesztenyebarna. 100 éves. olykor a középtájig. a maghéj felülete csak kissé rücskök. pl. hosszanü élei szembetűnők. Nemesítési kiindulóanyagnak ajánlott. nyelesek. az átlagosnál alig kisebbek (átmérő­ jük 3-3. duzzadt. Bibemaradványa rövid. A fa összmagassága 20 m körüli.csak jellemző típusok. Az erdélyi típusokat külön csoportba. nagy átmérője 24-25. keskeny élekkel hosszant barázdált. 15-20 m magas. a középsők vastag korongszeníek (20-22x10-12 mm). ábra) Termőfája kb. Hajtása (vesszője) vékonyabb. Színe sötétbarna. csúcsra törők.(35^5°). 180 éves (Kerezsi-féle) törzsfa (Palocsay és mtsai. hogy szárcsomó hajlatai alig észlelhetők. Rügyei aránylag kicsik. a máramarosi típuscsopoitba sorolják (megkülönböztetésül más tájak.5 cm). barázdált. jól fejlett. gömbölyded kerülékesek. Havasalföld típusaitól). vese alakú. többszörösen tőből elágazó fakó sárgászöldes végződésű. ritkábban kettő. nagy. mert délnyugati alsó oldalágai fejlettebbek és a vízszinteshez közelítők. alsó oldalágai tompa. közepes hosszúságú. halványan barnásszürkék. ízközei inkább rövidek. Leggyakrabban két kopáccsal nyílnak. a felsők hegyesszögben (15-20°) ívelők. 3 4-szeresen. Elágazása 2-2. 150 éves. a szárcsomókban váltakozva hajlatos. Misztótfalusi típus (116. olajbarna árnyalatú szürkés pikkelyek borítják. Köldökforradása aránylag kiterjedt. Ezek közül ajánlják kiválasztani a nemesítésre legalkalmasabb törzsekel (termőfákat). Többnyire egy kopáccsal nyílnak fel. kis átmérője 15 mm). a havasalföldibe 17 típust sorolnak (Bordeianu 1967). tüskéi tő­ ből ágaznak el. Hajtása (vesszője) duzzadtabb. 289 . tábla alakú. szabálytalan. félgömbölyded. továbbá a magyarberkeszi (öt fa) és a felsőbányái típustörzsfák (Bordeianu 1967). Ilyen törzslípus Erdélyben: a nagysomkúti kb. fakósárga. gyümölcséréskor rőtsárgás-zöldes végűek. az oldalsók sza­ bálytalan félgömbölyded alakúak. duzzadtabb pikkelyekkel borítottak. törzsmagassága 2-3 m. laposabb-talpasabb alapból hirtelen kihegyesedők. olyannyira egyenesek. ábra) A tennőfa kb. Kupacsai gyakrabban kerülékes. Magbele enyhén rücskök felületű. inkább rövid (6-) 7-9 (-11) mm tüskékkel borítottak. Nagybányai típus (115. Érik szeptember végén-október elején. A máramarosi csoportba 13. Makk (gesztenye) minden kupacsban rendszerint kettő. felülete fényes és finoman ormózolt. 1957). A magbél vajsárga. A köldök kerülékes és kiterjedt. Lombkoronája laposodó gömbölyded. nyújtott gömbölydedek (ellipszoidális). kéregpikkelyei tégla alakúak. az erdélyi típusok átlagánál kisebb (magassága (21-) 23-26. A bibemaradványok olykor kis horpadásból emelkednek ki.

115. Nagybányai típus 290 .ábra.

A fa magassága 20 m körtili volt. erőteljes alsó oldalágai vízszinteshez közeledők. a gyűjtés idején 80 évesnek lehetett becsülni. a felsők csúcsra ívelők. hosszanti keskeny. kiválogatásra érdemes típus. Bőven termő. aprón rücskök felületű.5-3 m-t. gömb alakúak és szembe­ tűnően csomósán elágazva kissé gyérebben tüskézettek. az átlagosnál kisebbek. ritkáb­ ban képződnek benne bemélyedő maghéjbordák. fer­ de iiasáb alakú leválásúak. Törzsmagassága elérte 2. egyenes. A köldök fénytelen és világosabb. közepes kiterjedésű. A rügyek aprók. alig észrevehető. szabálytalan kerülékes alakú. Kupacsai jellemzően hánnasával-hatosával csoportosultak. ritkábban egy vagy három. igen rásimuló rügypikkelyekkel borítottak. ábra Misztótfalusi típus Magyarberkeszi típus (117. ábra) Az élőfa szépen kifejlett. Érik október első felében. fényes és vöröslőén sötét gesztenyebarna. némelykor enyhén csavarodolt. Lombkoronája te­ rebélyes. átmérője a 70-80 cm-t. lehajló végekkel. barnálló élekkel. Felületük finoman oniiózott. Bibemarad­ ványa satnya kicsi szőrcsomó. tojásdadok. enyhén barnás árnyalatú hamuszürkék. egy vagy két kopáccsal nyílóak. de talán tömörebbek. kissé laposodó gömb alakú. erőteljes volt. Alig érzékelhetően aromás. kiváló ízű. Hajtása (vesszője) többnyire szárcsomóhajlat nélkül. Szaporításra. A magbél fehéres vajsárga. A makkok sz^m^. kupacsonként általában kettő. csaknem sima. Alakjuk kissé megnyúlt félgömbölyded. 291 . A kéregpikkelyek széles.116.

Magyarberkeszi típus 292 . ábra.117.

5 28.2. sz. Erdélyi szelídgesztenye-típusok terméseinek főbb jellegzetességei ^~~~----. a Nagysomkúti 3. alak.3. kicsi szabálytalan. kicsi kerülékes. Magyarberkeszi Vöröslő 22.-l: makk alak. a Nagysomkúti 5.-l: alak.2 27. sz.4 26. a Magyarberkeszi 7.sz. a Magyarberkeszi 1.-l: a makkok száma és a köldök varrat alakjában. bél. 33x19. 2-11-31 félgömbölyű szabálytalan félgömbölyű szabálytalan félgömbölyű szabálytalan félgömbölyű szabálytalan lapított félgömbölyű félgöiTibölyű szabálytalan kissé szabálytalan félgömbölyű félgömbölyded hosszú Magyarberkeszi 1. a Nagybányai 6. nagybányai 21. a Magyarberkeszi 7.3x18. kicsi szabálytalan. köldök. többékevésbé nagy kissé sza­ bálytalan közepes Bibemarad­ vány hosszú rövid hosszú Magyarberkeszi 7. Felsőbányai 1.3. Misztótfalusi Vöröslő 21a. 28. 22x10 alakja gömbölyded kúpos félgömbölyíí félgömbölyű színe vöröslő barna vöröslő barna gesztenye­ barna világos gesztenye­ barna vöröslő kávébarna gesztenye­ barna sötét gesz­ tenyebarna vöröslő barna gesztenye­ barna gesztenye­ barna sötétvörös­ lő barna köldök közepes kerülékes kerülékes kerekded kerülékes vagy kerek­ ded kerekded. rücsköltség. szélesség (nagy átmérő) x vastagság (kis átmérő) Hasonlóság (típus . sz. 26. kicsi szabálytalan. 28x17.sz. Nagysomkúii 32-131 2-3 2-3-111 Makkok mérete (mm)' 28. köldök.-l: makk alak és méret.9. táblázat.10.3 30.6. sz. 293 . sz. 1-3 hosszú pamacsos benyomott ráncos benyomott kissé benyomott kinyúló pamacsos néha bemélyedéses kinyúló pamacsos 2-3 1-2-131 1-2 2-11-31 Misztólfalusi 21a. Vöröslő 3-121 Magyarberkeszi 22.-l: tüskecsomó. C.3 31. B. közepes kerülékes. 31. köldök. 26. Vöröslő 2-11-31 18-22.7x16. 29. sz.-l: tüskecsomó. köldök.9 24. kicsi szabálytalan. makkszám. 20x16 kissé megnyúlt félgömb vöröslő gesztenye­ barna • Hossz (magasság).„lellegek Típusok ^ ^ ^ ^ ^ ^ száma Nagysomkúii 5.3 25.9x17.7x26. a Felsőbányái 1.alakör): A. 29. Misztótfalusi 2. a Misztótfalusi 3.-l: makk. nagy szabálytalan. 25x15 20.4x19. szín.2.-l: tüskecsomó-elágazás. Misztólfalusi 3Nagybányai 21. rücsköltség. Misztótfalusi 1.5.5x19 21-26. 30.7x19.5 24. Nagybányai 6.

Még ma is véleménykülönbségek vannak természetes vagy ültetett eredetéről. alma. 294 .). bur­ gonya. A szelídgesztenye egyike a legszebb megjelenésű lombkoronájú és barkás virágú. holott a földtörténeti újkor (kainozoikum) végi Nagybánya környéki ma­ radványok és a jelenkori fa szerkezete között „nincs lényeges különbség". begyűjtötték és fogyasztották. Fokozottabb tanulmányozása és nemesítése mind a gyümölcstemielés. körte) mellett és általában figyelmen kívül maradnak a „köz­ tes" állapotban levők. cukorrépa. búza. makktermésű és kitűnő faminőségű növényeinknek. kukorica. ám háztájivá csak kivéte­ lesen fogadták. mind pedig a parkosítás céljából igen figyelem­ reméltó lenne. nyilvánvalóan.összefoglalás A termesztett növények alig 0. Már a felső kréta korban (140 millió évvel ezelőtt) megjelent szelídgesztenye kiváló értékű termését.6-1%-át képezik a Földön élő növények összességé­ nek. Az ezek között is igen kevés a fokozottan termesztettek (rizs. mint amilyen a szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.

Sorbus. Házi [Közönséges. élvezetétől. igényeinek. tár­ gyalásának. amilyen a növénytermesztés hajnalán lehetett. Persze. kökény. A berkenye Története A berkenye fölött. sőt szeszélyeinek megfelelően annyira megváltoztatta. régi használatát tanúsítja. eljárt az idő. Gyümölcsészeti szakkönyvekben is alig szentelnek néhány oldalt ismertetésének. szilva. jóval az írásos emlékek előtti időkre tehető. ízlésének. inkább a hűvös helyeket kedveli". Mekong és Huangho felső medencéje) 1899-1901. A hajdan. mogyoró. csipkebogyó. szelídgesztenye. gala­ gonya. A berkenye fajcsoport295 . ennélfogva bizonyára valamilyen ősi elne­ vezés is. A többi gyümölcsfával (alma. A magyarság állítólag csak a Kárpát-medencei hazájában ismerte meg a berkenyét (Andrásfalvy 2001).. és alkalomadtán még ma is. Andrásfalvy 2001). körte. Ismerete és használata. amelyeknek őse már a földtörténeti harmadidőszakban (70 millió évvel ezelőtt) megjelent (Soó 1965). geszte­ nye. legfeljebb kedvtelésből. szamóca) legtöbbjét a termesztő ember céljainak. ecetet. Gato. Az akkori vegyes hozamú kolostorkertekben. som) együtt számon tartották élőhelyeit is. málna. berekenye megnevezés. Ez megmaradt olyannak. majd 1252-böl mai kiejtésű szóalakja. dió. Barkóca) Qávorka 1925. A Tien-san hegység Ili folyó völgyeinek szélvédett lejtőin egyko­ ri lomboserdők maradványaiban ma is él a berkenye (Lendvai 1998). ugyanis a honfoglalás előtü szál­ lásterületein (Nyugat-Szibéria. Rapaics 1940. a „Berkenefa" is felbukkan (Szamota-Zolnai 1984. meg a hajdani erdőszélek maradványaként kint a határban (Monó). vadbarack és vadalmafák futnak le a folyó­ partra" (Kozlov 1950). évi földrajzi kutatásai közben figyelték meg. termését sem igen gyűjük. főleg annak levét a dél-európai népek az ókor óta fogyasztották. Kaukázus vidéke) elterjedtek voltak egyes fajai (Madárberkenye. A berkenye. Növénytani elnevezése. A középkorban igen kedvelt és elterjedt volt a berkenye. vadkör­ te [vackor]. innen a neve). gyűjtögetett gyíimölcsök (vadalma. pálinkát) (Mészáros 2000). Gyümölcsét. amelyeknek mai elkényeztetett leszármazottai az ember támoga­ tása nélkül elpusztulnának. hogy „a völgyek mélyén vörös és fehér berkenye'.. amelyeket a magyarság körében elsősorban a bencés apátok hono­ sítottak meg. melyből a Berekszó (1332) és Berkes (1359) helységneveket származtatják (Kniezsa 2001). 1995). Legfeljebb a még megmaradt sövénykerítésekben és a temetők­ ben. Nem úgy a berkenye. áfonya. Sávulescu 1956. Benkő L. Korunkban már helye is alig van a gyümölcsöskertekben. Gyümölcsét igen sokrétűen használták (fogyasztották frissen és készí­ tettek belőle bort. és jelentősége vetekedhetett a többi természetben megta­ lálható gyümölcsével.IV. A Kárpát-medence legalapvetőbb gyümölcsészeti monográfiájában (Stoll 1888) meg sincs említve. A jégkorszak előtti időkben sokkal elterjedtebb lehetett. szeder. a termesztett 60-80 növényfaj között a berkenye is megtalálható volt (Surányi 1987). akkoriban rendszeres szüretelése nem maradt el. hogy teljesen különböznek eredeti ősüktől. Elő-Ázsia. vadcseresznye és vadmeggy. Első írásos említése mostani nevén 1055-ből való: „deinde ultra fyzeg ad brokinarea" (azután túl a fűzeken a berkenyésig). majd Plinius szerint „szür­ csölgették" (sorbere. mert elszoktak használatától. talán a berek szóval is összefügg. Kelet-Tibet (Kám tartomány. Plinius megfigyelése szerint „a berke­ nye. Legalábbis mint termesztett gyümölcs fö­ lött. Szelíd] berkenye. úgy tűnik.

. Ez időbeli a barkóca emlí­ tése is: „Vagyon egy jó darab majorság szőlő.. Személynevekben („Stephanus berkenyes". juhar. s-úgy ehetni. boróka berkenyé­ vel (. Szláv eredetű a .. mind gyakoribb (1257..Sorbus torminalis). Mikor még éretlen. hogy „száraztó. a barkóca pedig szlovén (brékovec) eredetű (Benkő L.. továbbá mogyorófával iCorylus avelland)." Gyógyító hatásának ez. „Martha Berkenyes estwanne") 1568-ban." Miként más közönséges erdei fa (tölgy. Erdélyi írásos említése meglepően későbbi. Általános elterjedése. minek-előtte meg-érik. levelei is igen hasonlók a körös-fa leveleihez. gyertyán. évi okleveles említése) szavimk finnugor eredetű (Gaál L.. a gyümölcse hosszúkás. es Silva fák felesen" (1699. és szürke lészen mint az nyospola. termékenysége és gyümölcsének sokoldalú haszna kétségtelenné teszik korábbi ismeretét. ezeken kivül baraczk.. Miklósvárszék erdőiről Benkő József azt írta (1778): „Ezek az erdők nagy­ részt bükkösök. 296 .. megállatja az has­ nak folyását. itt vagyon tíz öreg dio fák. de ez alkalmatosabb a gyer­ mekeknek. Lippai János a Posoni Kert (1667) c. hogy-nem-mint az öreg embereknek... vadalmával (Malus sílvestris) és vadkörtével {Pyriis süuestris). nevezetes könyvében nem csupán leírását. hanem a természeti környezet fokozódó kihasználását is jelzi. ennélfogva nem annyira közismert a nép között. Melius Juhász Péter Herbaríumában (1578) az olvasható. Maros m. „A szlávok délen. Az orvosságokban. mikor az száraz berkenyét megfőzik. Egy 1679ből származó okiratban ekként fordul elő: „Alábis tudok egj Főidet az Berkenye Fa(n) allol". 1978). ha­ nem még a gyógyító hatását is közli: „Berkenye-fa. hanem mikor megérik meglágyul. 1378. A szláv eredetű középkori növénynevek és növényismereti fogalmak számaránya nem több mint 25-30% (Nagy-Tóth-Uray 2005). 1395. az azon időkben más gyümölcsökhöz képest. 1259. ket Barkocza fa. ahol tovább élt a római örök­ ség. illetve 1570-ben volt feljegyezve.) (Szabó T. ami nemcsak a nyelvi-történelmi írásos emlékek gyarapodását. és szalmában rakhatni: olt meg-lágyul. s-annak levét isszák. mint a naspolya.jába tartozó barkóca legkorábban egy 1257-ben készült határjárási okiratban („usque ad arborem Burcolcha" = a barkóca fáig) fordul elő (Szamota-Zolnai 1984). bükk.. hogy a berkenye a Kárpát-medence Felvidékén nem volt olyan gyakori a természet­ ben. A. 1279. Szentdemeter. 1975)." Magyar neve eredetére vonatkozólag megoszlanak a vélemények. de latinból isorberé) került nyel­ vünkbe (Andrásfah'y 2001). szilfával. 1975). amelyek keverednek juharral. szil stb. hogy a berkenye szavunk szláv közvetítéssel ugyan. Az eke (1358. berkenye (neve)" (Rapaics 1940). A. A' ber­ kenyét le-szedhetni.). mert igen fojtós. 1330. régente a berkenye is gyakori határjelző fa volt földbirtok megállapításoknál. 1995). szerezték gyümölcsismeretüket. más felől piros. 1325.. alaposabb elemzés szerint a berkenye bolgár (brekinja). csak nem ollyan mint az apró muskatal körtvély: egy felől sárga. Ez időtől kezdve említése. Újabb. természetesen. Az aszú berkenyét ha borban iszod. a berkenye és barkóca nevét is szlávból eredeztették. hársfával.. Valószínűbb azonban az a vélemény. de akkor meg nem ehetni. mint a délibb Erdélyben Oávorka 1925). majd l699-ből „az Berkenyésben" (Szabó T. 1405). Még tetszetősebb azonban ómagyar származtatása (Kniezsa 2001).. Régebben a földművelés és a növényismeret szavait és fogalmait túlzással és elfogultan nagyrészt szláv eredetűeknek tartván. nagyon szűkös ajánlata annak tulajdonítható. különben nem élnek vele: hanem a vér-has-ellen.

Régebben ezek a tájak nem voltak mezőgazdasági művelésben. laza sátor vagy sátorozó virágzatokba tömörültek. Képződésük eredeti három köre (10+5+5) a kifejlett virágokban már nem különíthető el.).l Cr. A gyümölcs színe sárgás. melyekből egy bennszülött. A virágok a rózsafélékre jellemző sugaras részarányúak. erdei tisztások. visszás tojásdad alakúak. Alsó részük összenőtt. erdőszélek (maradvány)fái. narancssárgás. kivéve a törpe vagy naspolya alakú berkenye cserjét (Sorbus chamaemespihis [L. amidőn megpuhul és ehető bar­ nává válik. amely fejlődése közben belenő az embriózsákba. A levelek alakmintázata (változékonyságuk dacára) képezi a fajmeghatározás alapját. A levelek összetettek vagy egyszerűek. a barkóca {Sorbtis tonninalis [L. Levélzetük szórt állású. Molnár V. illetve a termőle­ velek száma a házi berkenye virágában öt (ritkán kettő). tüszőszerű termőlevelekből egy pergamenszenj alsó állású magház fejlődik. [Pyriis aucuparia Gaertn]) levelei páratlanul szárnyasán összetettek. A. almafélék (Maloideaé) alcsaládjába tartoznak. hegyek. s bizonyára ez a helyzet is késleltette-hátráltatta gyümölcsészeti termesztésüket.). Legjellemzőbb a házi berkenye köite alakja. a többi fajéban kettő (né­ melykor három. néhá­ nyuk pedig 2-9 m-nyi nagyságú cserje. egyesítvén a termőlevelek felső részét is. 1998). Borhidi 1995. A gyümölcsészetileg legfontosabb két faj: a házi berkenye vagy süvöltén-körtvély {Sorbtis domesHca L. esetleg öt). Ritkán képződnek átmeneti fajok a madárberkenye és a lisztes berkenye között. Bibék. A kor­ csok idővel elszigetelődtek. A korcs-. mész­ kősziklás dombok. Egyes ber­ kenyefajok között gyakori a kereszteződés. Soó 1965. A lisztes berke­ nye és a barkóca kereszteződéseiből keletkezett fajok száma meghaladja a harmincat. keverékfajok igen változatos át­ menetei a lisztes berkenye (Sorbiis aha [L] Cr. endemikus) állapítottak meg. 297 . A felső részükön eredetileg szabad. amelyek az alhavasi szintekig terjednek el Qávorka 1925.vagy veres berkenye {Sorbiis aucuparia L.és termőlevelekkel. A sziromlevelek fehérek. kétivarúak. amelynek szirmai pirosak vagy ró­ zsaszínűek.Növénytana A berkenyék a rózsafélék (Rosaceaé) család.) és a süvöltény iSorbits civtica ILindl] Fritsch. Későbbi munkákban Erdélyre vonatkozólag hét alapfajt és négy korcsot (hibridet. A porzók száma (ritka kivételtől eltekintve) 20. A Kárpát-medencében (az egykori Magyarország) élő berkenyéknek tíz törzsfaját különböztették meg. a többi fajé általában gömbölyded. Többségük 15-20 m magasságúra megnövő. ugyanis a gyümölcs kialakításában az elhúsosodó vacok és a csészelevelek töve is részt vesz. fűrészes vagy kétszeresen fűrészes élekkel.j Cr. melyből az almafafélékre jellemző áltermés (álcönokárp) jön létre. Általában köves. majd pirosló vagy piros. [Pynis doinesíica Sm]) és a madár. A legtöbb berkenyefaj a bükkösök és fenyvesek kísérő fája. ötös tagozódásúak. tojásdad vagy visszás tojásdad. s ily módon önálló fajokká állandósultak.) kereszteződéseiből keletkeztek. Sávulcscu 1956. általában körte alakú fa. A hím és női sejtmag összeolvadásából a táplálószövet iendosperinitmi) keletkezik. A megporzás serkentő hatására a magkezdemény (nucellus) valamelyik sejtje válik embrióvá (járulékos embrió). szirom. eredetileg szabad csésze-. ép vagy különböző méívű bevágásokkal a széleken. kerülékes vagy to­ jásdad.

118a. (Sorbus domestlca f. ábra. Cebe 298 . Körte alakú berkenye. pyriformis).

Körte alakú berkenye (Sorbus domestica f.119a. ábra. pyriformis) Felsőgáld 299 .

Alapvetően a gyümölcsök vonatkozásában különbözött a tanulmányozott három berkenye típus. A bokor berkenye (Sorbiis semiincisa Borb. Éhínség idején a törpe berkenye termését megszárítva lisztpótlóként kenyérsütésre használták (Bolligerés mtsai.) is (Sávulescu 1956). Sávulescu 1956) azonban „gyakran termesztett"-nek említik a lisztes berkenyét is. az ember kénye-kedve szerint „megszelídített" gyümölcsfák. az utak mentén meghagyott fák­ ról származtak a közelebbről vizsgált minták is. és ehetőnek értékelték az Európaszerte előforduló. Mindhárom típus gyümöl­ csének öt magürege van (lényeges rendszertani bélyege a házi berkenyének). szembetűnő fehér pontokkal.Gyümölcsészeti jelentősége A berkenyefajok közül általában csak a házi berkenyét tartják termesztettnek. gyakran tipikus al­ maalak. ábra). 30-35 éves. szerény csésze. gömb alakú. Egyes szerzők (Palocsay és mtsai. fakuló zöld színűek voltak. Felsőgáld Nagyenyedtől déln^aigatra. a cebei alma alakúnak az éle kissé dui^vábban fűrészes és kihegyezettebb volt. „En­ nek a fának számos faja él erdeinkben. napos oldala fakuló sárga. pyriformis Kirchn. szára rövid (alig 1/4-1/5-nyi a gyümölcs magasságának). A felsőgáldi minta ugyancsak a körte nalakú módosulásnak felel meg (119. A cebei maliformis termése gömbölyű. szára hosszú (2/3-nyi a gyümölcs magasságának). lekvárnak nem alkalmas" (Borbás 1879). Állítólag „na­ gyon teimesztették a régi időkben" a barkócát is. A cebei két fa életkora sem egyezett. Hajtásaik gesztenyebarna. Neilreich cit. Tanulmányozott erdélyi berkenyék Nem gyümölcsös keitekből. egy pedig Felsőgáldról való.) „gyümölcs általában nem tartózik a leg­ utolsók közé. Jobb ízű a naspolyánál és korábban érik. Cebe az Erdélyi-érchegység északi aljában. A cebei pyriformis gyümölcse szabályos körte alak (30x20 mm). et Eichl. mint a körte alakúé. et Eichl. magassága némelykor kisebb az átmérő­ nél (15-20x25 mm). 20 év körüli. mint az almaféléké. 1954. az alma alakú fája fiatalabb. de szembetűnő különbségek vannak közöttük. domestica f. A felsőgáldi körte alakú 35-40 éves fa lehetett. Két minta Gebéről. csúcsra törő ágakkal. de ezek közül csak egy. hanem a szabadban. de nem gyakori „muzso"-féle berkenyét (Sorbus Motigeotti Soy. páratlanul szárnyas leveleik pedig 6-7 pár ülő levélkéből összetettek. szerszámkészítési) használata ellenére a berkenyefajokbó! nem keletkeztek keiti művelésű. csúcsosodó koronájú.) (118. a körte alakú gyümölcsfa idősebb volt. a házi berkenye minő­ sül gyümölcsnek. számon taitottak voltak.és szármélyedéssel. 1998). napos oldala élénk kárminpiros színű. az Erdélyi­ érchegység keleti lejtőjén levő település. Napos oldala kevés kárminpírral befutott. megnyú­ ló gömb alakú koronával. amelyek éleik kialakulásában különböztek. ábra) tartozik. Húsa kásás. Borbás 1879) „élvezhetetlennek" minősítették a gyümölcsét. ábra). másika a körte alakúhoz (5. népi-gyógyá­ szati. élénk növésű.) (120. 15 m-nyi magasságú volt. régóta való sokoldalú (étkezési. esetleges tanalékként. a Fehér-Körös felső sza­ kasza völgyében található falu. illetve sárguló. bár régebbi búvárok (A. Széles körű földrajzi elterjedtsége. nagyrészt zöld színű. Még a házi berkenyéből sem! De mindenkor. A felsőgáldi fa levélkéinek az éle a kettő kö­ zötti átmenetet képezte (igen hasonlított a madárberkenye levélkéihez). ábra)." (Bálint 1981). 20 m magas. szeptember végétől élvezhető. magas törzsű. maliformis Kirchn. terebélyes. Mindhárom minta a házi berkenye körébe tartozik (118-120. Szárhossza felényi a gyümölcs magasságának. amelyen szembetűnők a fehér pontok. A mag300 . A felsőgáldi pyriformis gyümölcs tömzsi körte alak (25x22 mm). Általános rendszertani bélyegek alapján a cebei minták egyike az alma alakú házi berkenyéhez iSo?-bus domestica f. kb.

pyriformis). pyriformis). Körte alakú berkenye (Sorbus domestlca f.118b. ábra. ábra. Cebe 119b. Felsőgáld XXIX . Körte alakú berkenye (Sorbus domestlca f.

Alma alakú berkenye (Sorbus domestlca f.120c. ábra. Cebe XXX . maliformis).

az alma alakúban majd­ nem egyenlő oldalú háromszögűek. 120a. maliformls).vak a köne alakú gyümölcsében hosszúkás háromszögűek. Almaalakú berkenye (Sorbus domestica f. Egyes magházak némelykor üresek. Cebe levele 301 . ábra.

Igen kedvező a gyümölcs vegyi összetétele. 3. szorbittartalmánál fogva a cukor­ betegek ételédesítésére (igaz ma inkább gyártott szorbitot. Megszárított termésének főzetét vesekőképződés ellen. Almalakú berkenye (Sorbus domesüca f. maliformls). de hiányzik a „fűszer" íze). amely ugyan megfelel.24 csersav (tannin). Ezeken kívül jelentős az A. jelenleg Nyugat-Európában felkapottabb (Palocsay és mtsai. Ennek köszönhető. egy fa évi termése elérheti a 600 kg-ot is! A gyümölcs tulajdonságai is természetes öröklöttségéből következnek. csak tárolás (régente szalmában) után puhulnak (szotyósodnak) meg s válnak élvezhetőkké. Virága is gyógyhatású: megszárítva enyhe hashaj-tó és vizelet­ hajtó tea készíthető belőle.vagy parkfák. minde­ nekelőtt hátrányosan aprók (bár nem kisebbek az olajbogyónál).Ái: 120b. a magvakban a zsírosolajokon kívül kevés amigdalin is van. Összetételének kö­ szönhetően vált már rég és jelenleg is kedvelt gyógynövénnyé. mint napjainkban. Kecses levélzetű szép lombkoronája folytán a házi berkenye (de a többi fajok is) kiváló parkfa. hogy rendszeresen terem évente. A régebbi időkben Erdély­ ben sokkal keresettebb gyümölcs volt. Csersav­ tartalma miatt kérge a régebbi időkben a bőrcserzés alapanyaga volt (Rápóti-Romváry 1987). mert 12-15 m magas. 1964). Drogja a sorbifriíchis meci. 0. 302 . 1954.81 fehérjék. Elemzések (Tserevitinov 1949) szerint a házi berkenye a következő jellemzőbb szerves anyagokat tartalmazza (szárazanyagra vonatkoztatott %-os mennyiségben): 13. savanykás összehúzó (fojtós. „A berkenye pihenőkertekbe való. Cebe A berkenye természetes öröklöttségének tulajdoníthatóan ellenállóbb a környezeti feltételek változásaival szemben (még a füstnek is). 0. Bordeianu és mtsai. húsuk kezdetben tömött. kedveltekké.és C-vitamin-tartalma is. Nyers fogyasztása mellett gyakran használták sörbet („sorbette") készítésére. 0. s fehér virágai májusban sátorozó fürtökben díszítik a kertet" (Bálint 1981).63 szerves savak. 1964). füsttűrésének tulajdoníthatóan különösen az ipartelepek környékére ajánlható (Sávulescu 1956. s általában a húgyvezetékek gyógyítására használják.73 cellulóz. szabályos szép alakú fává fejlődik.74 cukrok. fanyar). Szárított leveleit „orosztea"-pótlónak használták. ábra. mint más gyümölcs. Bordeianu és mtsai.

(Anonymus (Fronius)]: Rákóczi Cíyörgy levelezése. B(JlX)i( P. BALÁZS É. Budapest. kiadás: 16531) Kiiterion Köny\'kiadó. Apa és fiú. Viennae. Budapest. Kriterion Köny\'kiadó.: Melanioipliosis Traiisylraiiiae. Budapest. "* Archi\aim Familiae Rákóczy.: Catalogitl pepuiierelor (Csemetekertek jegyzéke). BirniLRN M.: A körte iVyvus) nemzetség morfológiai és növényföldrajzi feldolgozása.. 114. Kolozsvár. Kiadó. évf.: A magyar nép őstörténete... BALIZ E. ANDKÁSI'AI. doboz. 1935-36.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Custos Kiadó. (S.: Magyar Eiicyclopaedia.: A szelíd gesztenye hazánkban. Bi-NKŐ L. Kniezsa I.: Cyümölcsöskeil. Töiiéneliiií Tár. Kozocsa S.: Transsilvania. sz. Aiud (Nagyenyed). 1995.NKŐ J. Akad. sz. H. 1879. '812 [1812]. 1778. 1940. 45. sz. 1983. Nemzeti Tanköny\'kiadó. köt. Székelyvidvariiely..J.. 1988.. Tankönyvkiadó.: Magyar töríénet.): Pomologia R. 1992. Bukarest. Kriterion Könyvkiadó. Druck u. N. ASZTALOS M.. köt. 1892. Tilia (Sopron). BC)LLK. 1936-37.: Ártéri gazdálkodás Magyarországon. 11. 163-216. Wiesbaden.: A magyar nyelv életrajza. Comp.: Notitia Hnngariae Novae Historíco Geographica. füzet.RI-X:ZKI M.I:K-EVHL:N-GKAU-HL:I'BL: Cserjék. 34. Paládi-Kovács A. Typis Johannis Petris van Ghelen. (red. 6. APÁCZAI CSI:I«. Közlöny. 1939-40. resp. BI. 1879. Kr'iterion Könyvkiadó. Bechtold u. 18. 1998. köt. Arad-Budapest.: Önéletírása. 1996. Term. Typis losephi nob. 5. Verlag v.VY 13. évi füzetek. In: Asztalos M. Term. Akad. Budapest.: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana. (föszerk.. 1978. Bukarest. 188. BORDHIANII T. 104109. 1977.) csírázásához. 1526-1790. Acad. BÁLINT Gy. 303 . 1994. 1870. tud. Kolozsvári Ferencjózsef Tudományegyetem Történeti Intézete.: Gyi'tmólcskiillúra.: Erdély löríéiwle. 1735. Budapest. 1922.: Traussilvania speciális. Bukarest. 704-705... Gazdál­ kodás. 1879. fordította és sajtó alá rendezte: Szabó Gy. 1941. 2000. Országos Levéltár. 26. 1877-1887.: Gyí'tmölcsészeti vázlatok. (Kézirat 1778-ból. Budapest.. Term. 2004. 1630-1661. (szerk.Irodalom AMHI«)SI-FIS(:III:K. ANI)Í(Á. Ai'OK P. köt. MAKKAI L. BAKKACLC)IIC. BORDÁS V. Ko­ lozsvár. 115. III. G. köt. Közlöny.I. Aka­ démiai Kiadó. 4. kiadás: 1736]). 68. (AnonymusI: Honnan vegytink gytimölcs-csemetét? Erdélyi Gazda.os M. Binien. de Kurtzbök. BÁIW. P. füzet. [I. Rud. I-IV. Kiadó. Cholnoky j . Bukarest. BORDÁS V. füzet. (szerk.. sive magntis Transsilvaniae principatus. BoKiiiiJi A... Ed. 10-17. I-II. Akad. (főszerk.) Kriterion Könyvkiadó. tud. II. Budapest. (Sajtó alá rendezte: Szigeti J. 1962.: A lisztes berkenye gyümölcse.): Magyamiszág története. BAKTUA A.: A vízhaszonvétel és árvízvédelem Magyarországon. 1976.. Bukarest-Kolozsvár... 2001. Mezőgazdasági Kiadó. Gunda B. História. 6.'kIub (kiadása). 1995.L(. (válogatta): Utazások a Töivk Birodalomban. 11. Bucure^ti.VY B.. Magyar KönyT. 1999. BI. é\'f. 1^. Kiadó. (Válogatta: Bernád Á. Magyar 'riidoiiicíiiv(Ú\ fo­ lyama). köt. 1638-1648. 2000. tud. BiíNKő. AsziAi. [I.): Erdély ömksége V. Budapest. 113. 9. Románé. köt. BHL M. BAKÁTII T.: A szelíd gesztenye (Castanea vulgáris Lam. 15-19.: El-adó válogatott gytimölts fa oltoványok laistroma. BiNni:ií P. 1981. S'IONI:."): Magyar Néprajz //. [Anonymus]: Uiisere bestén deulsclieii Obstsoileii. CO. 193»-39. 19-20. 1970.): The Times Atlasz. II. Budapest. Közlöny.: Erdély.VY B.). Világtörténelem.. (Előszóval ellátta: Kocziány L. ANDKÁSI'AI.) R. 1963-1967. Kiadó. Budapest. Vindobonae. 11.SI'M. 709-719. E 190.. évf. (szerk. BORDÁS V. köt. Budapest. In. Akad.ZI G. . Magyar Népművelők Társaságának kiadása.

Pmgresid íIoiHcol (1938).: Essai de détermiiialioii desfniits (poiresj. 1999.. Budapest. Boston. Csi-Ki-.: Egy késői Jálutőrvény. GAI'IA. Jena. Cluj-Napoca. D .ijtó alá rendezte: Koczinny L. 's tapasztalás után. V.BíiKSOS T.: Systematik und Evolution. A. De CANI:>OLU. DtBUZ E. 3. 213-226.): Mimicipinl CliiJ-S'apoca fi zónapetitirbaná.iisiLis. gondosan megvizsgálja. (S. L.) Kriterion Köny\'kiadó.: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás ISOO-ig.: Soiurile de pere cultivaie In R. CSŰRÖS I.1.): Introdiiction to Cultnral Antlimpology. 1984.): Adalékok: az EGE-RMGE-RAÍGE 150 éves történeléhez. 1894. F. Miiz.évf. 1972. 163-215. szaporíttatott gyiT/teménynek Lajstmma. Krónika. C. 33. J. Magyar Gazdák Szemléje. Impressum Nemetuyvarini per lohannem Manlium. BoKZA. 1928. 1900. Farkas Z. Kolozsvár.évf. Grád.: Sortimente ^i varieta(i pentrii regiuni pomicole ale Ronianiei.: A ráradi püspökök. cáiliirarí (Gönev. CSŰRÖS 1.. EIIRI:NIX)RII:R. 304 . In: Strasburger's Lehrbuch der Botanik (30. A.: Woiideis of tlie Worls. 53. Torda.: Sikeres gesztenye ünnep.. Nov. Bot.K L.: Wliat Happeiid in Histoiy. I.iiTON. Budapest. Villal'ranche.: Stitpiuiu Nomenclator Fannouiciis. Erdélyi Gazda Kiadó. nagy Gond. Ct. Cliij.: Hogyan alakult ki a növényvilág? Tudomknyos és Enciklopédiái Köny\'kiadó. 7591. Agrártörténeti Szemle. Ed. Budapest. Bucure^ti.: A 'tiidósabb kerti Gazdák állal származások' Taríomáiivaiból. Budapest. 1-2. R. öszve-szerkesztett. Csiniít E. 64-84. 1-6. Ford. Graber und Gelehrte). Agmiioniice (C\u]). Társulat. Erdélyi Gazda Kiadó.KI. ^tiintificá. sz. M. Igazság (Kolozsvár). Szorgalom. sz. CSEH J.R. 4.s.évf..: Flóra grádinilor (arane^ti románé. Növénytani Tan­ szék. 11. sz. Uiiir.: A kőz hasznára . London. 1928. 1999. 's költséggel szerzett. 2002.): Források az antik mezőgazdaság történetéhez. VEB Gustav Fischer Veriag. Dávid L. 1968... BöiiM L. 1999) BiiKTON. ' BoKZA..: De arboribns. Emicli Gusz­ táv . 2004. Mellyek Kolo'sváratt a' Cseh János Koroiiahegyi Kertében.Ym:) Á. (ed. Szeged. 1583. W. Ed. Buka­ rest. R. 15. A pi'ispökscg alapításától 1566. köt. Bálványosváralja gyümölcstermesztési szabálytvndelete 1886ból. Studii ambientale. CKI-STHA. 1979. Qtit. Houghton Mifflin Co. Erdélyi Gazda Kalendárium 2000.^79-745.: Zei.: Monographie de la Horticullure en Hongrie. 1815. 1921. Budapest. Tlie Automobile Ass. Cop. évf. Kiadja a K. CiíRAM. M. SciitLi3HRSZKY K. (szerk.si"r. 1973.: A magyar nyelvű mezőgazdasági imdalom Romániában (1919-1989).: Körtejajták rendszerezése (Doktori értekezés). ]KYE Press. I. Accent.az ég kegyeimévei Magyar Egyháztörténeti Encik­ lopédia Munkaközösség (METEM). CoRDiis. 1968. Erdélyi Gazda Kiadó. sz. 1971. Bcriiíz. Nagyvárad. nionninie. illendő áron meg-szcreztélhetnek.P. CAVIÍNDISII. A. . (eds. Athenaeum (kiadása). CSI. 19ó2. 6.: Históriaplaiitantiu. P. iMarul. 2001. Penguin Books. köt. V.: A sárospataki vár kertjei és szőlői. DARÁNYI L.Nyomda. Ct. J. CiiA. dii Beaujolais.: Termesztett növényeink ewdete. 1976. 1992. betses tulajdonságú gyümölts termő Tsemetékből 's Fákból. Kolozsvár. Bukarest. BACIII. V.: Dél Magyarország vagy az úgynevezett Bánság külön töitéiielme. tud. Sliidii fi cercct... Term.. DLTSHY M. ez ideig Ta­ vaszkor.rnii:. 1867. G. C. A. Ec.: A kertészet a fejedelmek korabeli Erdélyben. 1561.Áfákról. 40. 1942.... FRti:ivALi3. l6l. A 400 éves Herbáriumról. Hoffmann Zs. és tett pmba. Auflage).szKY J. (szerk. 2003. I. In: Maróti E. 1. BiiL Iiifonn.: Vásárlielytöl a Fciiycs Poiláig. évf. 13. 229. L. Impr. Csiniit E. M.t)i-:. (Ha­ sonmás kiadás. 1883. 1991. 429-433. Bi. Basingstoke (Hampshire). In. C()LIIMI:UJ\. I. Kertészeti Egyetem. évig. BtiNYt'fAY V. C .

Magyar Országos Levéltár (kiadása).: Kertészet kézikönyve. K(5V/Vrs Zs. körte és szilva válfajoknak.HNKoi. MI:RTI:NS. 29. köt. (Erdély ős gyümölcsei) "* Erdélyi Gazda 1874. K.iA Csi-Li:iii: Töivk világutazó ntagyamrszági utazásai (1660-1666). sz. Kiadja Heckenast Gusztáv. . füzet. évf.. melyek az Erdé­ lyi Gazdasági Egylel gyümölcstermelő tagjainak tapasztalatai s tanulmányozásai után Erdély területén előnyösök. Szépirodaimi Könyvkiadó.): A méhlegelö.: Gesztenyecsemeték beszerzése és ültetése. 119-1. füzet.. Budapest. Tenn. 161-163. (Ford.tojástól az almáig". 60. sz. 874. 1997b.): Fádurea ^i spatiile verzi hl actnalitate fi peispectivá.. sz. F(ii. JÁVORKA S.: Diófélék. 2002. 6-11.: Ka­ rácson I.C.izda 1869. Acad. 17. KI.: A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt.. 2.. 1894. C. Pest. köt. ZÓLYOMI B.X ÉniiNNii.. Verlag P.) "• Erdélyi Gazda 1873. 869.) JANCSÓ E. Románia. Társulat. 18. Givtii. (Honnan vegyünk gylimölcs-csemetét?) "* Erdélyi Gazda 1870. Akad. 1-2.és szilvafajai. Közlöny. tud. Akad. 1908. Hori-MANN Zs. Berlin. (szerk. Románé. egyház. Budapest.: Praedium nisliciim. 1962. 8. Kiadó. 1990. Budapest. JAKÓ ZS. Budapest. (1743. Akad.: Milyen talajon él a gesztenye Magyarhonban és szomszédországaiban? Magyar Nö­ vénytani Lapok. Goiniii-:. sz.: A magyar Botanika története.D L.SZTI:SI B.): Körte. 899-918. 1966. HAYNAI. Kiadó. 1970. Gvsw. Kiadja a Kir. C: Despiv isloría pádurii mmáne^ti. História. Lucrárile Simpozionului din 19-20 decembrie 1975. füzet). Á'oní. (Gyümölcsízielés szept. Közlöny. 22-24. 1976. 2004. Vej.) Magyar Tud. köt... 1996. s termelésre mások feleit ajánlhatók. Z. F..305 . Mezőgazdasági Kiadó. kiadása. 1993.YI L. évf.. MAI. 1530. In: Préda. GlltBON. 14..RI.: Egy 18.: A magyar imdalom a felvilágosodás korában.") •" Erdélyi Gazda 1870.. T. A Föld és az Élet töilénete. 25. évf. 1877. sz.: Feljegyzé. GYÚRÓ F. GÁYt'K Gy. 1904. köt. I.. GoMBocz E. I.. 9. DMAP. SZŐKI. (Jegyzéke azon alma. 1972. 1990. Akad. S. R. Akad. Budapest.: Decline and Fali ofltie Román Empiiv. GÁYi'K Gy. GAÁI. köt. Kiadó. 1978. körtve. (Kolozsvár). G.sztalánál. Ped.36.: A gesztenye (Castanea sativa M'Al). I. V. köt. A gesztenye.: Enumeratio Plantarum in Banatu Temesieni sponte crescentium et frequentius cultarum. sz. sz. sz. Rizet. 19. (1289-1484). F'RISNYAK S. Did.: Horti Gennaniae..: Bengáli tűz..: A magyar növénytermesztés múltja. 1977. 49-50. Magyar Egyháztörténeti Munkaközösség. NACJY F. 1865. 1936.. Erdélyi Múzeum. sz.i:i 1. tud. HA.: Erdélyi Okmánytár II.sek Gegesi Kiss Józsefről. JAKÓ ZS.: Hiifffarországgyümőlcsészete({-\l. Budapest. In: Magyarország kultútflórája. füzet. 1996.K. 1969. GAi. JÁvoRKA S. Stúdium kiadása. JÁvoRKA S.: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (128S>~1556). 805. I-II. füzet. 1969.. 617-626. GiiiKiúsai. és okt. (sub. Term. Tenn. 3. B. Akad. 16.*•* Erdélyi G. \5b\. Magy. 13. Ch.. 60. Kiadó. Acad. GYÖKI-1 Gy.: 1976) GiRÓKtni P. Id. 1991.. 1869. 1925. VI... 156-157. Budapest. 41. Kiadó. Di'C..: Erdőszentgyöigy MNMUZ. FKIDVAI. JAKÓ ZS. 1928b. E. és 27.MÁC. 1928a. köt. 1858.. 17. sz. Ever>'man's Library. Kiadja Heckenast Gusztáv.ICA P. H. (szerk. London. Kiadó.. Evi.: AZ Árpád-kori Magyarország gazdaság-földrajza. Akad.CIÓCZI K.öi' G. művelődés. R.. I. JAKÓ ZS. 8.n E. red. (Gyümölrsízlelés szept. Ed. Budapest.. R. I. MÁTiií.: Magyar Flóra. Bucure^ti. 18-19. sz.: Apfel undBimen.DSZKY I. Pest. Ed. 120. Hi:tifFi:i. Bucure^ti. JAKÓ ZS.: Táisadalom. A . 1939.) (Kézirat közlés. Filiala Cluj-Napoca. FoDOK A. J. 2005. köt. Ed. 1997a. L.i). Budapest. Budapest. sz.iúscii. GAI.: Erdély térképe és helységnévtára. Budapest. 2-3.INÓC:ZY R. évf. 6. Kiadja a Magyar Tud. század közepi kolozsvári terinészettudományos élet­ mű forrásvidékei. 1. HA1. V. Budapest. Budapest.v/(. Budapest. FOi. 39-240. Parey. RHEDE4. Magyar Tudo­ mány. D.: Flóra fosiIá a Mioceuuliii Superíor de la Chiuzbaia (jude(Hl Maramuivf).: Erdélyi Okmánytár Akad. GAAI. Erdélyi Gazda.. \Q(y-\2\. tud.: Őseink a. 67. 1863.: Erdély jelesebb alma-. Ges. 20. Földrajzi Közlemények. VI!. (Román ford. köt.

kiirnzslók. Akad. I-V.K A.: Nöslerlándische PJlanzennamen. 28-31. KI:RNI:IÍ A. 20002001. Veszprém. 1879. Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadványa. Budapest. n..: Hagyományos gyümölcsfajták előfordulása a Balatoufelvidéken. Természet Bi'wár. MuRÁDiN L. Budapesten. 1954. PuRPÁczY A... sz. Bukarest.LXV'II.: A legrégiljb. Bucure^ti. sz. des Zool.1. 1. Magyar Pomológia. ..: Istoria tncepe la Sumer Ed. 306 . Veszprémi Egyetemi Kiadó. Budapest.) Kiadja a Magyar országos Levéltár.: Herbárium. (eds.").): Erdély öröksége. Gyümölczös Kert. (Bevezető tanulmánnyal és ma­ gyarázó jegyzetekkel sajtó alá rendezte Szabó Attila. 1996. 33-35. Szegedi Középkorász Műhely. Az Jaknak.: Boszorkányok. Erdélyi Tudományos Intézet. (főszerk. évf. KI. Erdélyi Gondolat Kiadó. Erdély rövid története.) (Kertészeti Egyetem)..). 1998. Köi'iiczi B. 53. MOLNÁR I. 1993. Franklin Társulat Kiadása. 95. Kiadó. Bukarest. 1954. MoiiÁcsY M. A. KISS L.KÁNiT/ Á. 26-27..: Mily talajon él a gesztenyefa Magvarhonban és szomszédországaiban?\. P.: Hungária)! Flistoiy in the Ninth Centiny. LENDVAI G. 1765. 1608-1665. 10-14 és 19-23. V. 1861. 1998. K. Akad. Verhandl.: Mongólia és Káin. 180-226. Budapest. K. Rákóczy Gyötgy birtokainak gazdasági iratai. R. Budapest. Budapest. Gesztenye. Budapest. S. Borsa Iván. Nyomtattot Colosvárat Heltai Gáspárné Mühellyébe. Kirclien und einigerPJlanmen. 1999.: Die Sorbits Arícii Uuganis und der angrenzeiiden Gebiete. növényekre vonatkozó. Budapest. Bucure^ti. MIKES KELEMEN. 2001. szalmakoszorús paráznák. MoiiÁcsY M. MAKKAY L. I-II. füzet. A.. 2002. „Örökségünk" kiadása. Borbás Memóriái Lectuivs 2000. KRI. 3.: Anyanyelvünk ösvényein. in Wien.. Cmnica Transílvanieí. (1417-1418).: Kalauz a gyümölcsjáíiltetés. Anno M. Kriterion Könyvkiadó. Budapest. (Kéziratot kiegészítette és szerkesztette. 1998. füveknek nevekről. I.): 6. Budapest. Adatok Magyaroiszág gyümölcstermeléséhez. 2. 1896. 1960.-Bot. sz. nyesés és a Bátorkeszi faiskolában található csemeték­ ben vagy oltó-vesszőkben megwndelhető gyümölcsfajok közül.. Hibridizáció. MOLNÁR I. Buchdaickerei Cári Csallner. Borbás Emlékelőadások.: Zsigmond-koii Oklevéltár Wl. PálFáne F. P. Budapest. 3.S'IÓ Gy. XII. Kriierion Kön>'vkiadó. 1997.: Die Flóra derBaueigárten.. sz.: Fosoni Ketl. Magyar Növénytani Lapok.: Cóg és Magóg népe. Beszterce-Bistriz. KNOOP. Szabó T.és Köny\'nyonidája. KOVÁCS J. 1855. (összegyűjtötte): Adatok a kertészet és ágai történetéhez. MOLNÁR V. Szeptembris 1750) Kriterion Könyvkiadó. 1996. Pest.. 1900-1909. MAKKAI L. Rózsa Kálmán és neje Könyvnyomdája. LÁSZLÓ Gy. J. 1877. MÁLYLisz E. KÁurÁTi Z. 1958. niagynr munkák címei Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárából közölve és egy pár jegyzettel ellátva. BIIDAY B. Kis. 6. 109-113.KNI-. Császár Urunk ö Fólsége Könyv-nyomtato bötüivel. Hungária Könyvkiadó N. Cormerovius Máté..DC. KKAUSS F. KOZLOV. Sze­ ged. Niómtátott Béczben. Kiadó. tennészetekről és hasznairól. Magvar Növénytani Lapok. A körte termesztése és nemesítése. Budapest (é.: Pomologia. Akad. KNII-ZSA L: Kelet-Magyaroiszág helynevei. (sajtó alá rendezte): /. Lucidus Kiadó. Romane. évf. Arad. Kiwtis G. Kiadja Heckenast Gusztáv. T. Kö. Ed. és 26. Ver.. évf. sz. MoLNÁií . 16.. (Rodostó. Mezőgazdasági Kiadó. Tündérország. BukarestKolozsvár. (szerk. Szabadság 2000. MtiRÁniN L. 98-120. k. 5. Budapest. In: Bauer N.) MiúszÁKüs A. 1943. 62... köt. Ki^AMHK. Misztótfalusi Kis Miklós bölcsőhelyének üzenete. §tiin(ificá. Törökoiszági Levelek.. Binien. 1978. 1950. 1988. [1702-2002] Tótfalusi Tannyom­ da. 71-334. das isi Beschreibungen inid Abbildnngen der bestén Arten der Aep/el.: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I-II. 1965. 1541-1571.: Mennyei-hegység. Kiadó.. évf. LiPi'Ai J. Athenaeum R.s A. A Tien-san. 1993. N. 1578. (Kézirat. 25. Természetbilvár.. Nyilatkozat. Publ. Feddel Repert. Mi-uiis JtJiiÁsz P. 1962.. Székelyiidvariiely.

Erdélyi iiépköiiyv. népi hagyományok Mentor Kiadó. Budapest.. 1960... BioL (Cluj). D. 2. 1957. 5. prune ^i cire^e din Ardeal.NTI. Erdélyi Gazda 1874. Akad. PALOCSAY R.NTI-:K. 1941^4. 1993.): A koiszenl gyümölcstermesztés elméleti kérdései.. PoRi'Ácy. 6. (szerk. 307 . Kiadja Szilágy Vármegye Közönsége. 41. PoRi'ÁczY A. Z.. A Sáros­ pataki Múzeum Füzetei. BioL (Cluj). sz.: Az almástennésűek és csonthéjasok tennesztése és nemesítése. QtiiNTtNiNYi. évf. 1690. Budapest. Écriture kft. IV. (szerk.: Népi nevek.ovri7. Oi. Kolozsváratt. 8.: Instntctionspoiir les jardins friiitieis etpotageis. PÁi'Ai PÁKiz F. Gyümölcsészeti és konyhakertészeti füzetek. De Arte Grafice ^i Editura . NI.: Közös állam. A.. ViiKiiss 1. BRÓZIK S. 1842.I.: Pax Coiporis. Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Könyvkiadó. 1868-1873PÁi. közös arisztokrácia..: Gyümölcs-iparunk múltia. 1-VI. C.... Kriterion Könyvkiadó. 137-139. S/. Insl. Lyceum betűivel.. Sumptibus dr. AN'iAt. Paris. 1921. 1955.: A magyar botanika gyökerei. Vesztrém... dr. In: Makkai L. Kiadó. História. II.): Meiilor. 50. jelene és jövője.: Contributii la cunoa^terea soiurilor de mere din Ardeal. Gy. Lorántffy Zsuzsanna.. évf. (szerk. ANIAI. 1660. Ed. Fcole Supérieure d'Horti et Viticulture. 1985. 26. évf. 159-177. 215-238. NAGY-TÓIII F.i'i'Y G. 2.: Régi erdélyi almák. sz. MÓZIÚS P. évf. 1998. sz.: Étlesílés és még i'alaiiii a Kolozsváratt 1852. A M:isy. BRiK.: Gyümölcsös a Vlegyásza alján. 2003.: A Székelyföld leírása. köt. 1995. köt. 2005.. II. A növényekről.s I. PI. Sttidii^i Cercet. 14-18.NTIVÁNYI P. 2000. a rom. C. nyomda. PossuviNi. Bukarest. a) Nagy gazdaságok számára. D. 1853.: A természet históriája. Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Könyvkiadó. 1962. PuSCARiii. Bukarest.KY E.ir Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társiisága. (szerk. 1881. Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Könyvkiadó. UKAY Z. PiíiRi M. A középkori magyar növényismeret. Akadémiai Kiadó. fordította. In: Zakariás E. Marosvásárhely. NM'.): Erdély öröksége. Budapest.: Nyárád-mellék gyümölcsészete.): Erdély és Patak Jéjedelemasszonya... 123-140. Siimptibus Samuelis Sárdi Typographi.KY E... FoDoRi'ATAKi L. köt.MI.: Kolozsvár és környékének flórája. Csernoch. PALOCSAY R. A jövő.: A dió.. NAGY-TÓTII F.SKÍIRTIIY I. köt. köt. Sárospatak.Y-TÓTII F. Vi:Kt. J.. NAGY F. Bukarest.. Kolozsvár.Ml iKÁniN I.: Transilvaiiia (1584). 1-2. Dacoromania. VI-RI-SS I. 1957. Franklin-Társulat kiadása. PiriHKi-i I. PI. köt.. 11. SZI. NAC. 1902. sz.: Tiiiidérkeitész. Kiadja az Erdélyi Nemzeti Múzeum Könyvtá­ ra. 51-60. PoRi'ÁczY A. (szerk.: Erdélyről. BRiiGovi'iy. Tilsch és Fia 'ruiajdona.: L'évoliition de la cidtiire depoire. Píni'Ri'i 1.Y A. Mózis p„ KI.s()i.K I. Közhasznú ismeretek tára. PANTII. I. Budapest.: Mi magyamk. ANIAL D.). Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Veress.. Kolozsváratt. közös udvar. köt. 17.SZI-HARMATII E.: Héjasok és bogyósgyümölcsűek termesztése és nemesítése. (Ford. 1964. 21(>-224. Budapest.. A.iNUJS 5.: Krassó vánnegye története. Kriterion Könyvkiadó. sz. 1955.): Kriza János Néprajzi Táisaság Évkönyve. 1913. Frank­ lin-Társulat (Budapest).Y F. I-IV. S.. Athenaeum Könyvnyomdája. Lorántffy Zsuzsanna kertészeti jelentősége. Budapest.: Gyümölcsfák és bokmk metszése. C : Vocabiilar botanic cuprindend numiríle scintifice ^ipopnlare ale plantelor.!.: A tennészet históriája.: Emberes növényvilág.. Kolozsváratt..: Tóth S. III. 2004. I.Áii M. PLINUIS S. 3.AIÍÓ A. Lajstroma a javaslatba hozott 60 körtefajtának. Kolozsvár. Ma­ gyar Tudomány (Új folyam).) Natura. (Válogatta..: Soiuri autohtone de pere.s. NAG>Y-TÓTI 1 F.: Szilágy Vármegye Monographiáfa. December napjaiban tartolt gviimölcskiállüásról. Stndii^i Cercet. Pi-STY Fr. Cibini. 1973. PAÍ. cath. Budapest. 1987. NYÁKÁDY E. 1884. Pannon Nyomda. OKIÍÁN B.: Matériáipentm vocabulanil botanic al limbii rvmátie. Mezőgazdasági Kiadó. In: Tamás E.Miner\'a". 1902.. P(jR/. Bu­ dapest. PÁi'Ai PÁRiz F.T Á... Pi. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Váczy K. 1767. 1993. 2003NAGY F. NAGY-TÓTII F.: UlciL' és nevek. Kolozsvár. Budapest.OCSAY R. 1954. Nyomatta Némethi Mihály. Bucuresti. 359-360.: Dictionariiim hiingatico-latinnm. Bukarest. NAGY J.

Sroix. 39. Bucure^ti. 1932. RAPAICS R. 350-353.. Kiadó. A. köi.. Természettudományi Közlöny. Bukarest. köt. 1848. Bukarest. A. 1994. sz. SiiRÁNYi D. köt. Apa és tlű. parkok. A. Társulat. 5.: Fejlődéstörlétieli növényrendszertan. Pannon Nyomda. Zilaiion. Társulat. 1888. Bukarest. Bukarest. Magyar Term. A.') Kriteiion Köny\'kiadó. 1879. 5-64.. Budapest. G.: A Nyírség erdői és erdölípnsai. 1937. lud. 1996. 197-204. A...: Chromota. Kir. Erdélyi Múzeum-Egyesület.. SZÁMADÓ J. Magyar kellek. füzet. Románé. In: Makkai L. P.: Sároinberke rövid története (1319-1944). Magynr. 1987. 1877. Budapest.: Magyar reneszánsz ketimüvészet a XVI-XVII. SOMOGYI K. G. 2005. 200-201. SOKAN. 1987. 1940.. SZAMOTA I. líÁi'ó'n J. O. Kolozsvár.): Magyar Oklevél-szótár. Budapest.. Paris. október 23. tud. évf. 283-284. Kolozsvár. Kriterion Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. STAUB M.. 1983. Morariu. Enciklopédia Kiadó. I.: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban. 5. Selbstveriag des Herausgegebers. SZALÁRDI J. 1891.: A szelíd gesztenye talajáról. 117. A. 26. 1971. 1999. SZABÓ T.: Beldie. SZABÓ M. (szerk. Budapest. Kiadó. 28. köt.: A magyafság t'irágai.1. Term.RAI'MCS R. Ferences Nyomda és Könyvkiadó. Si'AtiB M. Kiadja a Kir. században. 4.: A honfoglaló magyar nép. 1956 (cit. 337-380. Riiirrzov. SZÁLAI I. 1985. I. Magyar Figyelő.. STAUB M. Balassi Kiadó. 200-201. I. Í939... Comptes Rendiis (Doklady) de l'Académie des Sciences d IVRSS. köt. 1975-2005. Akad. Si IRÁNYI D.. köt. Budapest. BORCI:A. E. RiJBTZOv. ÁKN SkvM ]. RAI'AICS R. 1996. (red. SAvtiLi-scii. R. Acad.: A pomológiai értékek (hungarikumok) jövője a káipóllások utáni helyzetben. Medicina Kön)'\''kiadó. Magyar Egyetemi Nyomda. Seres Samu Kön^n'nyomdájában.: Emlékezet/V méltó dolgok (1718-1784). Ceres Könyvkiadó.: Régi magyar kertek... RmTEGi Gy. In: Schwarcz Gy. (Közzéteszi: [akó Zs. (Reinhold-hagyatékl Kiadja az Agapé. Kriterion Könyvkiadó. Kiadja Horánszky Viktor Könyvkereske­ dése.: Origin and Evolution of Cultivated Pears. 11. században. Erdészeti Kísérletek.: Omni SÍ biosjéra.. (anyagát gyűjtötte és szerkesztette): Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár 1-12. 1902-1906 (Reprint kiadás a Kossuth Nyomdában.): Utóparaszti hagyományok és modernizációs tötvkvések a magyar vidéken. Nyom.: (egybegyűjtötte): Szilágv i'ámiegye Szabályrendeletei és Közérdekű Határozatai. 1984). Kiadja a Sároinberki Református Egyházközség. (szerk.. M. Buia.: Le Tliéátre d'Agnculture el mesnage de Cliamps. RÓNA-TAS A. Budapest. SZABÓ T.: Jaj Aríehiek. 11. évf.): Flóra Republicii Popiilaiv Románé. 1965. Szeged. Comptes Rendiis (Doklady) de lAcadémie des Sciences d l'URSS. MTA Néprajzi Kutatóintézet. 1-78. 1521-1700. Klosterneuburg bei Wien. 1957. Bukarest. 1907. Szeged. §tiintitlca ^i Enciclopedicá. 1992. Soó R. 1. 395^07.: Növényszeri'ezeltanigyakorlatok.. P. 1940.: Erdélyi helységnévszótár.xia seii nomencla/or colonim polyglottns additis speciminibus coloratis ad nsiim botanicomm el zoologornm. Zalatna. SriRiJNG J.: Alkalmazott biológia a termesztett nöiiények fejlődéstörténetében. A. Ed. S R Á Y S. 1. MTA Társadalomkutató Központ. 1994. 1970. 1879. Kir.. SZABÓ M. sz. Akad. RoMVÁRY V. Bucure^ti. In: (Anonymus): Sáromberke 1319-1994.: Polymorphismus and Centres of Formation ol' Pyrus Species in the USSR. köt. 308 . 1600. 1992. sz. pr. Budapest. ZOLNAI Gy.). Budapest. 1942.: A szó és az ember Kriterion Könyvkiadó. Ed. R. Si-RRKS. SZABÓ A.: Gyógyító növények.. köt.: Ültetett növény-e nálunk a szelídgesztenye? Természettudományi Közlöny. 1911.: Oestetreichisch-Ungamche Pomologie. Szarvas Zs. Bu­ dapest. 1952. SZABÓ M. Közreadja a József Attila Tudományegyetem. Budapest. TÓNK S. Patavii. Szilágyi M. 81-84. Budapest. A. T. Budapest.: Magyar biokertek a XVII.. Tankön^ívkiadó.): Erdély öröksége.: A magyar gyümölcs. (szerk. V. köt. Soó R. IV..: Mily talajon él a gesztenyefa Magyarhonban és szomszédországaiban? Magyar Növény­ tani Lapok. Veszprém. Buda­ pest.: Siralmas krónika. SACCARDC). 81-84. SZABÓ M. Natura.

(szerk. KM'U. TÓNK S.. 1979. 1976. Mezőgazdasági Kiadó. sz. Lúgos.iKiiRA. 1. Fitoszociocentr. New York| 1968.: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest.. Vi-RESS I. RÁCZ I.I.NÁK A. 1963. CZIMBI.: Tön'ényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben.Y K. 37-54. VARGA Z. Kriterion Könyvkiadó. 430 B. 15-19.: . Sii'osJ. 2000.. Budapest. Természettudományi Közlöny. In: Hemingway.Ki'ó A. TRI-NCSÉNYI-WALDAI-IT.Ác. 2003. Budapest.: Mfírelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyiv. 570-572. YoNG..ÁC.): Emlékkönyr az Erdélyi Mú­ zeum-Egyesület félszázados ünnepére.. 1976. ToMCSÁNYi P... S/.: A magyar földművelő. Budapest. 5. New York. Tí'C.: Mitológia. Pesten. 8.SSI:I. STOCKINC..STYAN.. In: Virágh K. I. 84--85. 2. sz.. Magyar Nöi'énytani Lapok.: Krassó-Szöiv)iy megye története az ősidőktől a régi Krassó megye megszűnéséig (1490). Budapest..: Diófáink öslionossása.és jellemrajz. MTA Ökológiai és Botanikai Kutató­ intézete.. 1968. 1859-1909.1. Kiiv (Kiev). (ed. 1935. Budapest.. Magvető Könyvkiadó. Természettudományi Közlöny. évf. I. In: Flóra Eiimpaea. V. Bukarest. Budapest. 1590. Me­ zőgazdasági Kiadó.: Nomeiiclatura sen Dicliottariiim Lalino-Uiigaríciiiii. 1979. E. 65-66. Vol. T.: A Pyrus genus félkultúr alakjainak természetes előfordulásai. Kiadja Krassó-Szörény megye közönsége. FKANCX). 1961. 66. TKÓCSÁNYI ZS.i. 271-284. 2001.: A honfoglaló magyarok természetrajzi ismereteiről..: A gynmölcskertész kézikönyve. In: Erdélyi Pál (szerk.: Bolany ]o\m Wiley & Sons. 1934. 1877. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Szii. Magyar Orvosi Nyelv. 1977.: A körte botanikai leírása és a körtefajok ismertetése. 179-182. Moldáviáé et Transalpinae. TÓTH M. VKRESS Z. Ch..): Gyümölcsfajtáink. . ORCI M. Királyi Magyar Egyetemi Nyornda. Hannoviae.: Sanyarú világ. (szerk. Gostorghizdat. Kanítzia. Excudebai loannes Czaklornaj.II.3-258. VÁCZY K.. F. Kriterion Köny\'kiadó. 1.1.: LorántJ'fy Zsiizsaitita. Állami Tudományos és Tankönyvkiadó. Gondolat Kiadó.. (Sajtó alá rendezte Benda Kálmán). 1893. (Kiadta: Széchenyi F.: Carl Linné (1707-1778). V. V.I. Budapest. Ti-KPÓ A. Anno Domini MDCXI (első kiadása 1604).. (szerk. 1983. évf. 27.: Magyarország vadkörtéi (Pyri Hungáriáé). Vácrátót.C. 309 .Szeretet Nemzet betses nyelvének pallérozása" . SoMKtniiY F. Ti-Ki'ó A. Bukarest.: Htiuyadmegve közgazdasági leírása. 1908. 1896.: Gróf Mikó Imre és a magvar föld. 137-146.: Iiitwclitkcija mszliii (Plants introduction).I MOI.): Men at War. sz. 3-30. Történeti család. Berkley Publ. 1956.és lepkeegyüttesek. évf. R.: Félszáraz gyepek az Aggteleki-karszton: fitocönológiai viszonyok. K.: /.K B. füzet.: Vie Pass of Tliermopylae. XX. századból. TAKATS S.): Vegetá­ ció és dinamizmus. Gondolat Kiadó.Í. Juhász L.) Pest. Debreceni. A 70 éves Fekete Gábort köszöntik. Bukarest. In: Gyx'iró F. (összeállították és kiadták): Szemelvények a magyar történelem latinnyelvű kútfői­ ből. Inc. TERPÓ A. Buda­ pest. Budapest. WI.N(:/. Ti'. Pest Köny\'nyomda-Részvénytársaság.: Khimiya i tovaroi'edeniesveytli i oioshchei.: IV. 2005. Vi'RANCSics (ViiRANCitis) A.): Körte.avagy a magyar orvos nyelvvíjítók munkássága. Magyar Történelmi Társulat kiadása. Vizi E. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Érkönyve.: Diclioues Ungarícae Suinmo Sludio Collectae el Latirie Couveisae..: Vas megye idős nevezetes fái.: Pyrus. Kolozsvár.NYI I. V. 1906. In: Eperjessy K.: De situ Transsylvaniáé.YI S. 1958. F. a tennészet rendszerezője. M. 195-238.: Kincses Magyamiszág. Gondolat Kiadó.Yi S. Publ.: Jókai természettudománya. TóTii. Eggenberger Ferdinánd Magyar Akad. G. TiiRCiiÁNYi T. 148-154. 1970.ÁOY Z. Kriterion Könyvkiadó.!.Ás G. SZI1. évf. egyenesszárnyú rovar. SZ. Typis Thomae Villeriani. Nyilatkozat (Mily talajon él a gesztenyefa Magyarhonban és szomszédországaiban?). 326. Szii. WI:II:K. 2000. 1786. köt. ZoLNAY L. S/. 1951. Rákóczi Györgv (1593-1648). Kun A. 1997. SziKSZM FABKICIIIS B. Corp. BAKDOUR.S/. C. TOKAJI L. 1949. A. XXII. Stúdium Könyvkiadó. Köny\'árusnál. 83-149. Kolozsvár.. 1872. köt. 1909-1942. TKSSI'DIK S. Tsi'Ki'VrnNov.

L. R. l6.. Vasile 83 Cseh János 64. 35 Candolle. M. 251 skk. 70. 249.. c. 65 Arisztotelész 21. 120. 250. V. 70 Columella. 55. 76. Gesner. 250.22. De Aiphonse 9. 95 skk. 151. 38. Lajos 285 Hazslinszki Frigyes 79 Heliai Gáspár 279 Hérodotosz 20. 285. 280 Gaál László 29 skk. 71. 118. A. 281. 251.207. 133. 299 Borcea. 20 skk. Johann Christian 72 Bél Mátyás 281. 279 skk. 250 Batiz Eszter 7. 80.J. 66. 96. 191. Szerzők (személyek) András Albert 69 Andnístalv)' Bertalan 29. Conrád 40. 249. 24 Girókuti P. 72. 31 Givulescu.228 Bethlen Miklós 62 Beythe. 76. 160 Baumgarten. 79. 286. C. 297 Bornemissza Anna 46 Bornemissza József 75 Borsos Tamás 62 Borza. Jókai Mór 249 310 . 205.^7 skk. 95 skk. 79. 79 Giurescu. 300 Bonfíni. 300. 36. 59. Galgóczi Károly 252 Gallo. 295 Ceram. 282 Cordus. Gibbon Edward 11. 31 Heuffel. 38. 67. 302 Balogh András 287 Ballá Tamás 112 Bánffy (Losonczi) Pál 73 BaráthTibor6l. 70. 44 skk. 155 Dobay György 67 Egyed Ákos 44 Ehrendorfer. 295. 283. 72 Győrffy György 31 Gyi. 73. 31.arol 48.és tárgymutató I.75. 76. 64. 43. 95. W. 209 Buday Barnabás 283 Bunyitay Vince 34. 9. 1. 19. András 48 Beythe.296 Apáczai Csere János 49. 280. 199. 118.Név. 67. 39. 251 Détshy Mihály 40. 64 Folyovics István 66 Fridvalszky János 65 Frisnyák S. 72. 76 Csetri Elek 6l Csűrös István 48. 53 skk. 62.10. 73. 42. T. 95 Childe.281. 24. 41 Asztalos Miklós 47. 280. 279 Bartha Antal 17. 251 Fuss.115. Michael 72 Fülöp G. Porcius Cornelius 22 skk. Alexandru 24 skk.iró Ferenc 4. 177. 20 Chásset. 171 skk. 279 skk. 251. 66. 296 Benkö Lóránd 28. 133. 122. Geoffrey 17. 154. L. 41. 33. 17 Clusius. 282 Bod Péter 65 Bodor Pál 64. 58 Cristea. 84.224. 66. Agostino 27 Gáyer Gyula 279 skk.296 Bereczki Máté 41. Friderich 281. 251 Hippokratész 41 Hoffmann Zsuzsanna 24 Homérosz 21 Jakó Zsigmond 33 skk. Dénes 69 Gaál István 279. Constantin 9. 62.70 Bárczi Géza 6l. 283 Benkö József 65. 286 EntzFerenc71. Borhidi Attila 250. 9. 34. l6. M. 53. I. 160. 21. Jancsó Elemér 70 Janka Viktor 72 Jávorka Sándor 9. 49 Dibuz Erzsébet 57. 101 skk. 189.. 252 Baczalicza Mátyás 7ó Bágyi Joó István 72 BálintGyörgy 40. Ferenc 77. Rázván 280 Goethe.211. C. Gombocz Endre 48. 250. 31. 113. 183. Valerius 27. 242 Halmágyi Levente 286 Haynald. 17 Clifton.295. Antonio 34 Borbás Vince 79. 51..M. 80 Fodor Andrea 31. 70. 250 Barraclough. Margaréta 9 Bordeianu. I. 28ó Darányi Ignác 68. 211 Bolliger. S. 36 Fodorpataki László 49. 29. 137. István 48 Binder P. 71. 281. Cato. 16.

106 skk..237 Molnár István 77. 65 Péntek János 28.282. E. 17 skk. 34. 295 Miké Sándor 67. 296 Mészáros András 7. 79 Somogyi Kálmán 68. 296 Szálai István 286 Számadó János 25 Szamota István 282.. Norman 17. Friedrich 209 Kristó Gyula 30. 47... 126. Georg 44 Krauss. Során. 55 skk. 253 skk. 41 skk. 53. 296 Szávai Márton 68. 281 skk. 29. 252. Attila 297 Murádin Liszló 28. 285 Stiriing János 49. 295.. T. 48. 295 Stone. A. 252 skk. 51 Stoll. Kramer. 72... 85 skk. 44 skk. 26 311 .. 24. Caius Sec. Sámuel Noah 19 Kraiis. 51. 70 Lippai János 43 skk.. 280 Oláh Miklós 35 Orbán Balázs 77. Albertus 26. R. 249. 249 Magyari Domokos 69 Makkai Líszló 35 Makkay László 41.. 250.36. Lucas. G. 295 Köleséri Sámuel 65 Köpeczi Béla 32 skk. 22 skk. 72. 36. 105 skk. 252 Nagy-Tóth Ferenc 24 skk. CarI 66. 84 skk. Rudolf 23. . Schilberszky Károly 68. 252 skk. Cornelius 24. 279 Surányi Dezső 35.. 115 skk. 237 skk. 283 MolnárJ. 251 Schur. 253 Szabó T. 27. 302 Rettegi György 73.. 302 Rubtzov.... 199 Romváiy Vilmos 286. 78 Orbán Péter 73 Ovidius. 36 skk. Szabó M. 252 RirterGustavl54. 64 Simonkai Lajos 72. 151 skk. 33..Katona Dénes 283 Kemény József 73 Keresztesi Béla 286 Kerner Anial 25. Kis József 69 Kiss András 53 Kiss Lajos 31. 193 skk. 42. K. A. 62 skk.. Olivér 7. 58. 252. 39... 80 Linné. Viorel 9 Staub Móricz 280. 53 skk. 45 skk. 295 Rápóti Jenő 286. 64. 120. 24.30. 9. 72. 251 Péterfalvi Szatmári Károly 78 Péterfi István 171 ' • Petii Mór 33.. 253 Soó Rezső 9. Traian 288 skk. 63. 299. 76 Mikes Kelemen 46 Mohácsy Mátyás 21 skk.. 183 skk. 251 skk. 53 skk.. Publius Naso 250 PálffyGéza61.. 45 skk. Porzsolt Ádám 60 Rapaics Raymund 24 skk. 215. 113. Ae. 63.36 Kozlov.. 34 Nyárády Erazmus Gyula 7..S0. Ferdinánd 72 Schütz József 76 Serres. 78. 281. 250 Larcher Károly 69 László Gyula 28 Lendvai Gábor 295 Leroy. 143 skk. Porpáczy Aladár 21 skk. 73 skk.. 282 Szikura József 20 Szilády Zoltán 250 Szily Kálmán 28 Tacitus. 279 skk.. 58 skk. 283 Molnár V. 27. 16. 249. 95 Magnus. 261 skk. 2. 250 Palocsay Rudolf 9. 41. 52 Mályusz Elemér 33 Melius Juhász Péter 45. 85 skk. 251. 251 Plinius. P. 250. 35.. 301 Pápai Páriz Ferenc 49.K. 251. 296 Korabinszky János 283 Kovács József 40 Kovács Mihály 76 KovátsZsolt31. 251 Kitaibel Pál 70. Attila 43. 296 Nemeskürthy István 32. 1. 215 skk. Attila 36 Szabó M. 106 skk.. 120 skk..70 Palladius. 211... 9 Sárkány Sándor 286 Sávulescu. 84.. 71 Kniezsa István 35. 282 Nagy Ferenc 66 skk. Erzsébet 36 Szabó Miklós 75.. 228 skk. 34. 295 Sylvester János 48 Szabó Attila 9. 183 Szélyes János 69 Szenczi Molnár Albert 49 Szikszai Fabricius Balázs 43.

Publius Maró 41.felsőbányai 293 .erdélyi 300 .Hosszúkás 258.körtealakú 297. 34 Vizi E. 296 Váczy Kálmán 21 Vámbéri Ármin 30 VanMons. 66 Theophnisztosz Eresziosz 21. 278 .Beczy 282 .almaalakú 300. 258 Gesztenye Castanea sativa 279.Cinege 258.Nagykő 259 . 259 .Fürtös 258. V. 41 Vavilov. XXIX. 260 -Keményhéjú 258. 53 Dió dió 28. 300. 31. 272-273 . 277 Juglaris regia 249.Közönséges 250. Terentius 22. 302 Turchányi Tihamér 31. 266.Óriás 258.Bucesd-Vulkáni 261. 262.Karimás 259. 280. 35. 259. 259.házi 295.J.hólyagos 50 .Kocsobai 261. 266. 259. 266. Tessedik Sámuel 64.Szakadási 261. 257. 287 C. 228.Hikori 249 . 268-269 ..Hegyes 259.Kiskő 259 . . 34.Magyarókereki 262-265. 270-272 . 41. 259 A római számok a színes képekre utalnak. 54. 267 .Csőrös 259. 286 Trencsényi-Waldapfel Imre 21. 300 . 267. 250 Vitéz János 26. 242. 295 skk. 22. VHlgaiis 279 gesztenye28. 261. Tomcsányi Pál 160. Elliot 21 Wesselényi István 62 WolffGábor72. 274 . N. 260 -Dióspataki 261. 285 C.Bondoraszói 26l. 260 . 262. M. 300. 17 Verancsics Antal 35. 282. 266.fehér 295 . . 1.lisztes 297. 301 . 30. 266. . 262-265.Kő 258. 79 Yong.Király 250.Takáts Sándor 40 Teleki Liijos 75 Téglás Gábor 251 Terpó András 7 skk. 31.fajtaváltozatai 287 . 259.Vékonyhéjú 258. 299. 48. 211. 262-265.Báródbeznyei 26l. Gyümölcsök Berkenye berkenye 28 skk. 298.ölyvedi 42. . vesca 279. 302. .Hengerded 258. 265. 266. 259 .madár 297 . 259.vörös 295. 260 . 261 . 266 . 288 Tónk Sándor 51 Tóth József 280.Szíves 260 -Vastaghéjú 261 . 265.Sima óriás 259 . 35. 262-265. 64 Váradi (Várdai) Pál 35 Varró. 279 • . 273 . 262-265. 297 Cseresznye cseresznye 28.Köaepes keményhéjú 266 .. T. 32 Uray Zoltán 28. 259. 22 Trócsányi Zsolt 44 Tserevitinov F.Zaláni 262. 55 Veress István 41 Vergilius. 46 Zólyomi Bálint 31 II. 296 Zolnay László 31 skk.Belényesi 261. 260 . B. 262.35. 258 . 259 . 259 . 293 312 .aszú 296 .Bütykös 259 .naspolya alakú 297 .Bózi 261. 266 .Magyarberkeszi 292. 275 . Szilveszter 48 Weier. XXX.Papirhéjú 258. 27. 266. 276 . 285. 283. Charlotte 280 Zolnai Gyula 282. 249 skk.Gömbölyű 258. 53. 260 . 51 .

93. 97. XXIV. 86. 30. 203. 39. 77.94.Angoulémei hercegnő 80.Bodor-féle iskolai 82 -Bojár 124 . 86. 197-199. 230-231 -Dielvaj71.Belényesi 53 .293 . 168. 130.Erdei vajoncz 68.Clairgeau 81. 58. 247.Bosc kobakja 57. 130 . 122 . 214.Búzás 81 . 207.Derzsó 208 .Catillac 59 -Champagnyi 124 -Champagnyi bor 138 . 209.Dargenson 68 . 183 .Bergamot csíkos 77 . 313 .Bölkényi 122-124. XV. 23. 247. 77. 1.Édes 26. 228230.Beké 39 . 215 . 81 . VII.Bécsi cseresznye 130.Fakó (Barna) 136. 208. 40. 209 .1.Darázs 209 .-vély 58. 288 . 38.-vély 58 -Fejér őszi vaj 71 .30. 23. 88.-vély 58. 93. XVI.Csatár 169. 137.-vély 38 . 293 . 36. 288 . 97.Csonka (Chunka) k. 85. 193.bibircses 14 . 209. 215216.Clapp kedvencze 81 . 147-148. 203. XVIII. 97.Bergamot 46. 230231 .208. . 208. 81. 155. 93.Császár 11.-vély . 167. 38skk.Borízű 81 .Fojtó 78. .Esztelneki Torzsa 168-170.Bikatök 208 .Eperrel érő 207 . -Almalakú 81 . X. .216 -Bőr (Őszi) 163-164 . 215 .Csuszátlan 108-110. 137 . . 195. 17.38. . XXV. 189.Elövel-érö k.Fojtós 101-103. -Dombrói 134-136.208 -Fűszeres 144-145.Árpával érő 22.Congresszus emléke 81 -Cosson 13 . 169.Cigány (Barna) 206 .Borsós 208 .Füge 208 -Fűszer 110-112.Csákány (Chakan) k.Olasz 282.Amanlis vaj 85 -Ananász 80 .Öreg 282. 68. 97.78 . . 81. 77. 48.Nagybányai 290.30. 133.Csúcsos zöld (Névtelen) 140-143.Babka 58. 238-241. 145. 166.Buckós 58.Arabella 82 -Arany 209 -Arniin71. 49. . II.„Búzavetési" 113 . .Dési cseresznye 213-215. 91. 124 .Bacsó 78 .Bergamot-Pergamot 46. -Apró imiskotál 58.228 . 202. . 115. 203. 1. 59.-ve 77 -Fekete 11. XVIII. 53.-vély 72 .Farkasakasztó k.desportes 68 .Dinnye 22. 208. 195.-vély 38 . 124. 77. 60 . 133 . .Douillard Alexandrina 97 .Drouard elnök 241-242. 215 .Brassai vajoncza 82 . 208 -Capiaumont 155 .Bőtermő 80 .Dezső 169.Búzával érő 58. -anatóliai 12 -Apró 38. IX. 23. 59. 116. XXI. 49. 92.Csókfalvi 208 . 112.Fejér muskatál k.Csóka 209 . 68.Elein érő k.Cukor? (Sukkur) k. 81. 201-202.Cseresznyével érő k. 38. 170 . XXVIII. 206 .Budai 81 . XXV. 78. 78 . . 208 . 106-107 . 208 -Bőr 115. 51. 85. 106.Nagysomkuti 289.típusok 293 Körték körte?. 247.-Misztótfalusi291.Espéren bergamot 68. 245-247.Erdei vaj 57. 58.-vély 38. 81 . 113. VIII.Erdély szépe 81 .Bécs diadala 248 .Bretschneider 16 . 207 -Avranchesi jó Lujza 81.Fontos 22. 209 . 293 .Crassane bergamot 85. 60 -Egri 71. 9.Fejér vaj k.Bartaiis 78 .

Gyvirka 209 -Hamvasszöke 129.-vély .Kanna (Torkos) 171-172.Korai bergamot 81 .207 . 85 . 199. 53.Macskafejű 58. 235-2.Kormos császár 82 . 40. 204-205 . 247.Hasas 98. 97.Lószar (fark) 208 . 59.60.Mesei 208 -Mézes39.-vély 49.Kármán 27. 247. 60 -Makariás k-vill 51.Gyöngyös k.Hosszúszárú fehérke 82 . 209 . .Huszárkapitány 209 .Krier vaj 85.Hercsóka 46.Guyot Gyi.„kínai" körtefajták 16 .Gabonával (Árpával) érő 22 ..Korai muskotály 81 . 97 . . -mandulalevelű 11 .Liegel vaj 60.93 .Lőrincz 58. 60. 215 -kalamár 38. 208.Hardenpont 68. 120.Kobak 22 .Havasalji 58. 40. 40. XI.Grumkowi vajonc 171 . 201. .39 -Kis szegfű 81. 16.ila 82. 53. XXVI. 247.Márkodi Torzsa 118-120 -Marosvásárhelyi 127 .Fűz 20« -Fűzfalevelű 12 . III. VIII.Köves" 188. 80 . 191-192. 148.Kobak k. 122.Korai sárga 80 .Hosszú 171 . 85.-vély 39. 59 . 169-170 . 216 . 135. 208 . 97. 2l6.Kossuth 81 . 58.Késői (Téli) 26 . 78.Kicsi nyakas nyári 211-213 -kínai 14. 183-185. -Háj 208.Lindley 12 . 110. 73 .Kicsi nyakas 151-154. 155. 198. 133. 135. 59 .Hintós (Hynthos) 38. 49 -Kálmánl2. 39 . 234235. .. 58.himalájai 14 . 71 . XVII. 211 .Göcsörtös téli 190.Málé 209 .Gyakor k. 203. 35.Leves k. 77 314 . XXIII.Kecskeméti muskotály 80 -Kerekded 105. 40 .Grófi 207 . 133.Hardenpont ízletese 80 -Hardenpont vajoncza 81.Krasszán 82.Márvány 23 .kaukázusi 10 .Hosszúszárú korsós 185-187 -Hosszúszárú k. .Gerellyés k.Kőkemény 187-189. 242-244. 39.81.-vély 38 .Keserű 38 . 1.Kis mukotály 211 . II.h ó 10 .Kicsi 143. 93. 60 . 247 . 87 . 59.Ilona 82 -Izambert71. 145-147. 248 .33 .„Mocskos" 82. 49. 1. 133.Lipcsei retek 134..Manna Colmar 77 .-vély 23. 40 . 208 .-vély 39 . 53 .-vély 49. 82 . 51.Küküllőkeményfalvi Torzsa 100-101.Méz k. Dinnye) 22. 136. . 77. XII.37.Ikres k. . 208 -Moldvai 124-125. . Lucius miniszter 85.Motyó 68. 88.Mosóci 58.Kerek k.Karéjos (téli) 203.-vély 72 . 78 .80 . 137. 247.Lopótök (Kobak. 26.Kecskecsicsű 208 .Malinesi Józefine 91.Japán" körtefajták 16 -Jozefina 82 -Júliusi esperes 134. 247. 189 . 94.Makaria (Ciprusi) 46. -Gömbölyded 127-129. 213 .Korsós 181. 89 .Dr. . 232. 135-137.37 .Király 27. 133 . VII.-vély 72.Kis k. V. 97. .Harang 209 .Korai pirók 82 . 218-220 .-vély 53 .Michel 195 .Manna 71 . 207. 97 .Klapka 208 ..Kozma k.Hosszúkó zöld 143-144. 1. 40.36.Klapp kedvence 208.Illatos 23 . XXII. XIII. 46. -Kolmár71.-vély 58 -GitTardvaj91.Kormos 207.

203. 207 . 247.^8.Téli császár 225-228 . 93.Őszi darázs 208 . -Őszi vaj 112. 85.Száradó Márton 173 .Nágovics 58 • nagy 38 . 248 .Nyári Kálmán 57. 188. 163. 203. 81. 140 -Sárga 38. -Társulati esperes 85. 247. 86.-vély 60. 139. 247.Tejes 23 . VI. 133 -Pirosas alma 138. 242 . 207 •Pirosoldalú 112-113. 139-140. 247 • Rozsdás 185.Süvöltén k. 151 • Rózsás 166-168. 160. IV. 247. XIV. 247. 81 .-vély 48. 97. 133.Salzburgi 58. 81. 156. XXIII. 115. XIX.Őszi kolmár 80 -Őszi mocskos 120-122. 133 -Őszi muskatal k.Nyári cukor 82. XXVII. . 124. 228 -Pergamen 133. XXVII. 232-233. 53 . 181-183 -Őszi fehér vaj 122 . XI. 203. IX.nyírfa levelű 14 . 247. 127. Lőrinczi 58. .Piros 39. 97. 150. XX.Nyári kolmár 82 .• Muskotály k. 72.Szajkó 209 . .Nyári apró muskotály 211 -Nyári bergamot 78. 198-199.Sózó 11 . 93. 208. 137.Stuttgarti kecskepásztor 143 . -Piros bergamot 101. 218 -Pergamott 46. 202. XV. 39 . XVII.Szt.Szent Márton 40 -szíriai 12. 81 315 . 148-151. Birtalan59 .Nyári zöld milánói 77 .Őszi citrom 106 . 71. 208 . 103-105.PálHajános .Sényi vajoncza 82 .Selymes pergament k. 135. . IV. 112.Szürke 38 . 297 -Sz. . . 59. XVI.Sós k.Stuttgarti pirók 81 -Sütől73-175. . 53. 49.Telelő 38. 247 .nemes Krasszán 81 .Nyulas 209 . 209 . •Puha 185 • Pujka 209 • Pünkösdi k.Őszi pergament k-ve 77. 20 -szívlevelű 13 . -Six vajonc 191. 130.Párizsi grófnő 90. 86.Nyári zöld Magdolna 90. 93 .Szürke őszi vaj 81 •Szürkés 129-130.-vély 38 .Oskola k-ve 77.Paraszt-pap 193-194. 85. 208. -Szürkülő 135 -Takarékéi -Talpas téli 199-201.Naghin vaj 237-238.Nagy macskaf'ej 99 .206. 133..207 . 158.Nagy szegfű 211 . 247. 48. 93. 207. 244-245. 93. 209-211. 59. 183 . 215 • Pünkösdi pergament 130 -recézett levelű 15 •Regei 12 •remete k. 189. 216. XII.Serres Olivér 82. 81. 203.Nyári esperes 68.Római zsír 92. 209 .Olivér (Serres Olivér) 82. 215 .Neiis téli 205 -Nemes kolmár 154.Pirosbelű 206.Szováti Társulati esperes 223-224 .Nyári szegfű 92. 192 • Solaner 185 •Som (Chom) 39 . 93. 59. 89. 53. 177-179.Saint germain 90. 133. 124. 133 . 193. 155. 49. 124 .Nyári Pergamót 60 . 224-225. 130-133. 175-177. 216-218.Nyári pergament 77. 78.Székely bergamot 82.-vély 58. 51. xxn. 122 • Szekfű 58 -Szentendrei Kálmán 12 .165-166 . 72. . 136.Mustos 22 .208 • Pisztráng 71.Pap 81. 247. 48.-vély 72. . .Nöcomb 209 -Nyakas 23. 201.-vélyfa 73 -Senator 248 . 248.-vély 59 .Őszi bergamot 78 . 228 .Téli esperes 68.Ottrubay pirókja 82 . 49.1.Őszi esperes 97.Nagy vajoncza 81 -Nánási korai 82 -Napóleon 71. 155.

Tömjénes 23 . 16 .Zöld alma 137-138.regein 12 . 12. VI.cnistiuniiiDi 49 .Téli zöld 208 -Tinóorrú 126.boissieriaiia 11 . 208 . 13. 78.nobilis 12 . XIX. 9. 81. 179 .oxypimu 12 .raddeana 12 . 127. 118.cűlleiyaiia 14. 16 .phaeocaipa 14. 247. -Verténé 177.cossoniiW.Tojás 85. 16 . 202.magyarica 11 . 49.lougipes 13 .hordearis 58 .elaeagrífolia 10. 16 . 13. 72. 247. 16 . . l6.cordata 11.Z ő d 133-135. 9. 237. 191 -Tél!Kármán25. 11. 39. 215 .Téli pergament 128. 118 -Veresbélű 117-118.16.Vörös k. 133. 16 .coninnniisl.Úri 193 -usszuriai 9. .taodiia 12 . III.Vackor 10.vaviloviill 316 . 247 .Virgouleus 163 . .tissutiensisS. 15. 14. 220-222. 208 . 40 -Téli kerek 208 -Téli kobak 195-196. 15.pseudopashia 15 -pyraster 10.salvifolia 11. l6.20 . 160 -Jaleniuni 49 .dolobelliiim 49. 127. 15.pasliia 14. 57 . -Téli k. V.seiratula 15 . 15.Zöld muskotály 1. 13. 16 .seivtiiium 49 . 16 .% -ZöldPichel 135. 59. 207 . 16 . 15. 38-39. 203. XIV.48 . 247. 137 . 23 . 38. 15. 81. 203.Titkon érő 207 .Vilmos 12. apiatiu 49 -syriacaU.silvestris 296 .sativa 9. l6 .Superba 211 .-vély 59. 73.Vásárhelyi 208 . XIII.„Vetéskor termő" 113 . l6 . 115 . 27.. 71.207 . 11. 137 .Venyike 208 -Vérbelű82. 207.Sementium 113. 77.caiicasica 10. 206.-vély 53 . 13.bretsclnteidcrí\5. X. 58. 15 . 297 . 16 . 118.ainygdalifornUs 11.lacleiim 49 . 12. . 16 .16 . 35. 8.praecoxA9 .mssica 11 -salicifoíia 11. 168-169.16 . 118 .superbit.Tök 22. 9. 13.-vély 72 . 20. 216 . 97.Zabbalérő 123. 105 . 13 .Zala ura k. 11.Zelenka 46. 59. 8. 209 -Vaj 155 -Vajas 154-156.-vély 59. 180-181 -Téli Vilmos 133 .zsályalevelű 11 Pyru(m)s 7.belitlaefolia \5. 60. 73. 16. -Változékony 157-160.Téli Pergamót 60 -Téli vaj 68.austriaca 11.-Téli háj 160-163 -Téli hosszúcsíkos perg:iment 133 -Téli Kálmán 81. 118 -WeilerMust 135. 143.Lactea 115 . 142. 53.20 .nívalislQ. 113-115. .CHcitrbitiimm 27. . 247. 16 .sineiisis 12.aiicuparia 297 . 10.Vörösbélű k. 13. 16 -pyrífolialA.Zöld Magdolna 81.doniestica 9. 12.liiidleyi 12 . 11. 13.Zarándi téli 189-190. 133. X. 88 -Torzsa 100.Veres 23. 133 .Torzsátlan 58.

megismerés 80 .csoportosítása 255 -fajtajellegei 255. 61 birtokviszonyok 44 Capitiilaiv de villis 26 csemete 27 cseineteárjegyzék 67 csemetekertiek) 63-68. 53.nemesítés 69 .elraktározott 47 gyíimölcs (minta-) 73 gyümölcsöskert 34-35.őse 249 .ismeret 71 .fejlődése 253 .III.Ünnep 283 .gyűjtemény 27. 53 „Balkáni út" 46 barack 35 barkóca 295.termése 254 .határozó 95 .azonosítás 67 . 40.állomány 253.252 diófélék 249 diókivitel 253 diómaradványok 250 diónemesítés 253 diós tájövezetek 261 diósok (erdöszerű) 253 diószilva 41.virága 254 diófajták 255. 40.változások 282 „Gesztenye feje" 283 Gödölye CGudula) 38 gyümölcs 30. 266 alakváltozatosság 85 alany 45 allelopatia 249 alma 35.írásos említése 251 -növénytani jellegei 253 . 74 Gyümölcsészeti Vázlatok 79-80 gyümölcsészettörténet 252 gyümölcsfa(szaporítás) 74 gyümölcsfajok 21 gyümölcsfajták 57.leírások 58. 72 földközösség 62 földművelés 32 gazdaságpolitika 62 genetikai centrum 17 gesztenye 282-286 . 65. jelenségek alakindex 255. 50.Bérce 282 .örökiöttsége 254 .makk 286 .dézsma 44 „Gyümölcsén" 33 „Gyümölcsénbokor' 33 gyümölcsész 66 gyümölcsészet 31. Tárgyak. 70. 66.ligetek 281 . 75 317 . 84 . 71. 297 bencés apátok 32 benépesités 61 berkenyés 296 Besztercei Szójegyzék 45 birtokadományok 32. 79. 258 diófás övezetek 260 diófások (ős-) 199. folyamatok. 73. 258 . 83 gyümölcslopás 25 gyümölcsnevek 48 gyümölcsök (aszalt) 53-54 . 76. 67. 45. 55 Erdélyi Gazda 67.gyűjtő 79 . 79 . 68 gyümölcsízlelés 77 gyümölcskiállítások 14. 68-69 gyümölcsfák (kiválogatása) 21 gyümölcshonosodás 46 gyümölcsismeret 71 gyümölcsismerettan 58 „gyümölcsipar" 77 gyümölcsiskola 66. 33 gyümölcs (részei) 84-85 . 251. 77. 42.rendszerezése 257 dióbél 257 diófíi 249 .váltás 69 felvilágosodás 62. 82 Erdélyi Gazdasági Egyesület 252 erdőségek 51 faiskolák 63 faiskolakert 68 fajta 80 . 250 dióváltozatok 258-259 díszkertek 26. 83 csemetekertészkedés 69 csonthéj 256 Darnóczy-féle kert 76 dézsmaszolgáltatások 52 dió 251-258 -alakja 255 -csonhéja 255 . 266 .

75 . 41. 296 iskolakert 69 káposztába oltott alma 57 katalógus 67 Kemény-kert 73 kéregrák (gesztenye) 283 kert 29 . 203. 35 Sorbus 295. 65 oltogató ember 69.művészete 25 kertészkedés 55 kiválogatás 24. 78 Rózsafélék 7 Sárospataki kertészet 49-55 Schlágli Szójegyek 45 som 30. 296-299 süvöltvény 297 szászok magyar körtenevei 209 szelekció 96 szelídgesztenye 279-294 . 32 korszerű gyümölcstermesztés 69 korszerűsödő gyümölcsészet 73 kökényié 53 körte elterjedése 7-8 körte fajtái 206-208 körtefajták 16. 71. 82 magyarság körteismerete 28 maróne(i') 282. 140. 40. 63-67 őserdők 9 Palocsay-kert 83 peregrinusok 51 Pónyik alma 50 pórnép kertjei 52 „Posoni Kert" 43. 206. 66 iKigyásfák 32.termése 286 Szerémség 26.fajtaváltozatai 287 . 63. 35 társnevek 5 318 .jöveclelme7. 76 kolostori kertek 25 . 55. 45. 252. 43. 72. 40-44. 288 meggy 35 mezőgazdaság 70 mezőgazdálkodás 62 mezőgazdaságtudomány 48 mogyoró 25.katalán 42 szilvafajták 53 szőlő 30. 26. 21. 33. 52 kertészel 54 Kertészeti Füzetek 71.elterjedése 279 . 80 kert észiskola 71 .típusai 287. 286 . 293 szelídgesztenyefa 280.alakköre 288 .gyiimölcsösök 27. 79. 49. 27.híres 73. 53 körtvélyes 35. 296 „Herbárium" 48. 252 növénynevek 29 növénytani kutatások 72 ojtás40-41. 44 oltásCok) 22. 24. 56 magoncok 27 Magyar Pomológia 79. 253 oltásmódok 41 oltásos gyümölcsészet 42 oltóágak 52. 284. 97. 71.felkutatása 50 kertészek 51. 31. 33.43. 63.74.ő 27 gyümölcstermeszlés 19. körtetípus 93 körtvély 36. 39 körtvélynek természeti 48 „Körtvény" 33 közhasználatú élőföldek 69 kiipacsos termésűek 249 lugas 50. 98.nemesítése 288 .nagycégi 75 kertbarátok 55 . 249. 252 pozsonyi kert 55 Pray-kódex 45 reformkor67. 24. 73 .kultúrváltozatai 287 . 35 .kertészkedés 26 kolostorok 25.liget 282-283 . 209. 282 hiiszonnövények 22 határjárások 32. 247 körtefás táj 7 körtefa termése 84 körtegyümölcs 85 „körték hazája" 21 körtelopás 51 körtenemesítés 27 körtenemzetség 8 körte színe 93 körtetermesztés 19. 31 szilágycsehi körték 207 szilva 28. 37 körtvélyfa 38. 207 oltvány(ok~) 53. 35 „neolitikumi forradalom" 17 növények kölcsönhatása 249 növényekből alakult helynevek 35 növényismeret 45. 95. 37. 40. 21. 25.

124. Beregsen"). Magyarbréte (Bretea. 31 Árokalja (Arcalia. 36 Alsórákos (Raco^. Kolozs m. 73 Ciprus 60 Crasnai (Krasznai) vár (Crasna Cetate) 38 Csáka (Almáscsáka) (Ceaca. Ratsch). 181. 32 Almás CAlma^u"). 148. 75 Dióspatak (Váli^oara. Kolozs m. lóO Ardó (Arduzel). Bruck). 36. 64 Dunántúl (Magyarország) 11 Énlaka (Inlaceni). Hargita m. Hunyad m. 76. 280 Brassó vidéke 16 Bréte. 163. 68.iermelög. Kolozs m. 171. Desch). 208 Alsóidecs (Idecu de jos. 30. Fehér m. Nussdorf). 177. 190. 25. 201. Beszter­ ce-Naszód m. 203 Alsókörtvélyes (Curtuiu^u Dejului). 53 Alvinc (Vintu de Jos. 207. 247 Bonchida (Bontida. Temes m. 53 vadkert 40--41 vadkörte aszalmány 45 vadkörte fajok 7. 177. 103. 37 Bére (Berea). 251 Drassó (Dra^ov. Máramaros m. 75 Babilon (Izrael") 20 Bácsi-torok (Cheile Baciului") 7 Bálványosváralja (Ungura?. Unterwinz). NuBschloss). 151. TschippendorO. Hargita m. 247 fatál Hüyük (Törökország) 17. 36. 110. 73 Berekszó (Beregsáu Maré. Hargita m. BeszterceNaszód m. 36. 73. 208. 75 Dés (Dej. Szilágy m. 190. 260 Bethlenkörtvélyes fPeri^or). 106. 201. 190. 183. 101. 20 Cebe (Jebea). 19 vadkörtefák 39 virágporelemzések 31 Wesselényi-kert 73 IV. Krassó-Szörény m. Beznea). Krassó-Szörény m. Beszterce-Naszód m. 73 Csűrfalva (Clit. 73 Berekeresztúr (Bára. BeszterceNaszód m. 232. Hunyad m. 199. Schlosswall).izdálkoclás 17. 126. 73 Alsókajanel (Cáinelu de Jos. Maros m. Fehér m. 280 Csegez (Pietroasa). Kallesdorf). Helynevek Abafája (Apaiina. 61 „termékeny félhold" 17-18 termesztett növények 17 természettudományok 48 tölgyes ligetek 9 vackor 9 vadaskert 40 vadcsemeték 71 vadg>aimölcsök 45. Hunyad m. Kronstadt). 62 Bondoraszó (Budureasa). Szilágy m. Hunyad m. Kolozs m. 75 Bucsesd-Vulkán (Buce^d-Vulcani). 203. Temes m. KainsdorO. Brassó m. 145 Bikafalva (Táureni). Beszterce-Naszód m. 193. 145. 78 Bardócszék 36 Báródbeznye (Delureni. 35 Beszterce (Bistrila. Hargita m. 9-10. Kolozs m. 158 Diód (Stremt. 213 Désháza (Deja). Sperberdorf). 295 Bergamo (Olaszország) 46 Berkes (Borze^ti). 35 Almásrónia (Ravensca). 21. 67. Szilágy m. 75 Alexandria (Egyiptom") 23 Almafa (Máru"). 75 Csíkszék (Ciuc) 66. Kolozs m. Kolozs m. 202. 216 319 . Szilágy m. BeszterceNaszód m. KreutzdorO. 47. 203 Cibrefalva (Jiba). Troschen).36. Klity). Diemrich). 75 Csarnóháza (Bulz). Bistritz). 179. Maros m. 280 Décse (Magyardécse) Cire^oaia). 52 Arad (Arad"). Fehér m. Brassó m. 32 Alsóbencéd (Ben(id). Marcis m. 37 Déva CDeva. 52. Bihar m. Odendorf). 50 Bánság (Bánat) 16 Barcaság (fara Bársei) 73. Hagendorf). 120. Hargita m. 203 Csépán ( Cepari. 238 Bégakörtvéiye (Bégakörtés) (Páru). Nieder-EidischX Ma­ ros m. 191. 209. 247 Brassó (Bra^ov. 295 Berkenyes (Berchie^u. 44 Bánd (Bandul de Cámpie. 67. 216 Déskörtvélyes (Curtuiu^u Dejului). 195. Breitan). Szi­ lágy m. BandorO. Kolozs m. 211. Arad m. 37 Bihar (Bihor) 16. 115. Bihar m. Szatmár m.

Brassó m. Maros m. Niklasmarkt). 48 skk. Komandjen). 37 Érmeilék CBarcSu') 34. Klausenburg). Fogaraschland) 36 Fogaras vára (Cetatea Fagara^ului. Kolozs m. Fehér ni. Szilágy ni. 7. 76 Herkulesfürfö (Báile Herculane. 33. líarlsburg). Hunyad m. 35. Maros m. 73 Felsőkocsoba (Cociuba Micá). 36 Esztelnek (Estelnic). 36. Kolozs m. 168 Eted ÍAtid). 52. 133. Fehér m. Krassó-Szörény m. 209 skk. ThurndorD. 251 Karánszebes (Caransebe^. 77 Göttinga (Göttingen. 73 Kénos (Chinu^u). 190. 144. 75 Kiskocsoba (Felsőkocsoba) (Cociuba Micá). Hatzeg). 50. Herkulesband). Máramaros m. 232. 145. 247 Fogaras (Fagara^. 139. Bihar m. 52. 73 Hunyad (Vajdahunyad) (Hunedoara. Cluj) l6. 280 Karmanovka (folyó) 40 Kárpát-medence (Bazinul Carpatin. 76 Fogarasföld (Jara Fágára^ului. Hahnenberg). 54 Gyergyóalfalu (Joseni). 147. 154 Gyergyószék 66. Kovászna m. Hunyad m. Hunyad m. 201. Karlsburg). Ober-Eídisch). 280 Körösök vidéke (Jara Cri^urilor) 260 Körtekapu (Poarta. 248. Maros ni. (jud. 38. 73 Kenteiké (Chintelnic. Hunyad m. 36. Fornaden). SzeklerNeumarkt). 50. 50 Ködmönis (Cormeni^). Karpaihen-Becken) 30. 54. 177. 68. Máramaros m. 280 Kisdisznód (Cisnádie. Szi­ lágy m. 177 Keresd (Cri^. Hargita m. 53 Gáld (Alsógáld) Galda dejos. Heltau). Hargita m. 43. 242. Hargita m. 37 Körtvélyesbérc 36 320 . 45. 280 Felsöidecs (Ideciu de Sus. Fehér ni. 73 Háromszék (Trei Scaune) 67 Hátszeg (Hateg. 52 Kolozsvár (Cluj. Máraniaros m. Fehér m. 41 Hosszúaszó (Hosasáu). 202. Fehér ni. 117. Kertzing). Ober-Kürbisdorf). 39 Godolyaniál 36 Godolyaszer 36 Görgény (Görgényszentimre) (Gurghiu. 247 Fejérvár (Gyulafehérvár) (Álba lulia. 136 Kobátfalva (Cobáte^fi). 73 Gyergyószentmiklós (Gheorgheni. BeszterceNaszód 111. 37. Kovászna m. 177.. 252 Felsövidra (Avram lancu). Kovászna m. 50. 187. Kolozs 111. Bihar m. Maros m. 151. 52. Szeben m. 33 Hajó (Haieii).. 31 Kászon (Ca^inu). 247 Fenyéd (Bráde^ti). Ki'assó-Szörény m. Brassó m. Unterwald"). 67 Kidé (Chidea). 208 Kendő (Cándu). Maros ni. Biharul. Hargita m. Bihar ni. Hargita m. 68. 54. Bihar m. Galac m. Maros m. 135. Fogaraschburg) 40 Fornádia (Fornadia. 247 Gyerőmonostor (Magyargyerőmonostor) (Mánástireni. Fogarasch). Szilágy ni. Hargita m. 130. 145. Hargita m. 82 Kecsetkisfalud (Satu Mic). 280 Gylimölrsény (Gyüniölcsénes) (Plopi^). 140. 203. 280 Kiskörtvélyes (Curtuiu^u Mic). 50. Maros ni. 65. 39. 37 Kispestény (Pe^ieni(a). Hargita m.. 39 Kisbánya (Cliiuzbaia).. 36. Máramaros m. 36. 69 Kolozs m. 54 Felgyógy (Geoagiu de Sus). Görgen). Eidisch). 31 Erdőszentgyörgy (Sángeorgiu de Padure). 207 Etelköz 29 Fehérvölgy (Albac). Nösnergau). 247 Galac (Galafi. 247 Gyulafehérvár (Álba lulia. MartinsdorO. 36. 31 Erdöfüle (Pilia"). Birnthor). 158. 72 Érkörtvélyes (Curtuiii^eni). 38 Idecs (Ideru. 280 Hidegkutikert (Hidegcut).Erdélyi Mezőség (Cánipia Transilv. 75 Felsőbánya (Baia Sprie). 75 Geges (Ghine^ti). 171 Házsongárd (Hajongard) 66. 133.iniei) 50 Erdőalja (Sub Pádure. Julmarkt). 109. 280 Koniana (Comana. Maros m. 69 Gernyeszeg (Gorne^ti. 280 Kézdivásárhely (Tárgu Secuiesc. Ungarisch-Klosterdorf). Maros m. Fehér m. 39 Körr\'élyes (Curtuiu^u). 143. 203. Kolozs m. 204 Felsőtök (Tiocu de Sus. 50 Jena (Németország) 66 Kalotaszeg (Cálátea) 5. 135. 16. Galatz). Kovászna m. Maros m. Kolozs m. 137 Kiskopács (Copacel). Németország) 66 Gutin (Gutinul) 280 Gyalu (Gilau. 54 Kórod (Coroi). Ma­ ros m. 235 skk. 65 Kórodszentniárton (Coroisánmartin. Karanschebesch). Kreisch). Maros m. 133.

Maros m. 280 Marosszalatna (Slatina de Műre?). Elienmaikt). 112. 34 Miklósfalva (Nicole?ti). 65 Magyarköblös (Cuble^u unguresc). 73. 105. 50 Micske (Mi?ca). 44 Nagyszeg (No|ig. Fehér m. 137. Maden). Ausztria) 48. Kladendorf). 75 Nagykároly (Carei). Ungaririsch-Klosterdort"). 189 Ninive (Irak) 20 Nógrád (Magyarország) 59 Nyárád mente 77 Nyitrakörtvélyes (Szlovákia) 36 Örményes (Ormeni?. Maros m. 260 Lijtakörtvélyes 36 Lecsmér (Le^mir. Szeben m. Hunyad m. Frauenbach). 33. 137. Kolozs m. 113. leciu. 208. 52 Nádas (Nade?. Majding). 36 Mondra (Mándra. 36 Körtvélyestó 36 Körtvélyesvölgy 36 Körtvélyfája (Peri^. Maros m. Máramaros m. 118. Szatmár m. 36. 208. Lugosch). 216 Nagyfalu (Nu?falau). 186. 185. Medvi/isch). Birnbaum). 30 Lúgos (Lugoj. Szeben m. Maros m. 216. 50 321 . 133. Kolozs m. 60 Marosvécs (Bráncovene^ti. Szilágy m. 68 Máda (Mada. 39 Körtvélypatak (Cru^ovap. Walken). 79 Marosvásárhely (Tárgu Műre?. Magroth). 36 Nagyszombat (Szlovákia) 48 Nagyvárad (Oradea. 119. Ki'assó-Szörcny m. 280 Mezőfele (Cámpeni(a). 36. Arad m. 166. Brassó m. 135. 37 Körtvélyszél 36 „Körtvény "-tó 33 Kőszeg (Magyarországi") 280. NageldorO. 250 Nánás (Magyarország) 82 Németújvár (Güssing. Szilágy m. Szilágy m. Máramaros m. Szilágy m. 208 Magyaros (Mágheru^). Gross-ZegendorO. 208. 189 Marosszék 5. 36. Heltau). Ai'ad m.129. 279. Mittel). Arad m. 75. 73 Menyháza (Moneasa). 75. Irmescli). 68. 280 Leszbosz (Görögország) 60 Leyden (Németország) 65 Levédia 28. 280 Mohács (Magyarország) 44 Mojgrád (Moigrad. 37 Nagymajtény (Moftinu Maré.54 Középalmás (Alma^u de Mijioc. 169. 284 Kővár (Cetaiea Chiuarukii). 53 Németvásár (Tárgu Neamp. 206. Grosswardein). Szilágy m. Maros m. 208 Mezökovácsháza (Magyarország) 79 Mezőség (Cámpia Transilvaniei) 5 Mezőzáh (Zau de Cámpie). 122.szódm. 181. 280 Nagycég (Jagu. 247 Kükiillő mente (Valea Tárnavelor) 36. 101. 280. 50 Monó (Mánáu). 31 Márkod (Márculeni). Szatmár m. Máren). Kolozs m. Fehér m. 169. (jud. Bihar m. 160. Szatmár m. 35 Nagybánya (Baia Maré. 73 Magyarvalkó (Valeni. 37 Körtvélykapu (Poarta. 66. 208 Magyarigen (Ighiu. Neamf m. Temes m. Grossenyed). 283 Mosóc (Szlovákia) 59 Munkács (Ukrajna) 50. Szilágy m. Biidegg"). 143 Kj'assóalmás (labalcea). 29.a. 75 Nagyenyed (Aiud. 252 Milota (Magyarország) 260 Mindszent 75 Misztótfalu (Táutii-Magheru?). 41 Máramaros (Maramure^) 16. Hargita m. Kovászna m. Birnthor). 280 Küküllőkeményfalva (Tárnovita). 280 Magyardécse (Cire^oaia. Maros m. Máramaros m. Krassó-Szörény m. 36.Körtvélyesberek 36 Körtvélyestelek (Érkörivélyes) (Cuiiuiu^eni"). EgendorO. Dicea). 127 Magyarberkesz (Berciiez). BeszterceNa. 135. 36 Kunágota (Magyarország) 79 Kurtapatak (Valea Scurta). 66. Hargita m. 127. Szatmár m. Wetsch). 230 Marosillye (Ilia. 252. 169. Cara^-Severin) 32 Krasznabéltek (Beltin. 50 Medgyes (Media?. Maros m. Bihar m. Kolozs m. Neumarkt). 69.225 Magyargyerőmonostor ÍMánástireni. 133. Harghita m. Máramaros m. 51. BeszterceNaszód m. Máramaros m. 215 Kusaly (Co^eiu). 45. 228. Maros m. Maros m. Hargita m. 73 Magyarkört vél yes 39 Magyarókereke (Aluni^u. 35. 280 Nagykörtvélyes {Custuiu?u Maré).208. 216. 247 Malomdomb (Négyfalu) (Dealu Morii). 52. 73 Nagydisznód (Cisnadie. 216 Miklósvárszék 73. 32 Krassó-Szörény m. 280 Krasznarécse (Recea). 218. Hunyad m. Nadesch). 174. Kothstrass). Brassó m.

73. Hargita m. 283 Pusztaszer (Magyarország) 33 Rahó (Rahiv). 50 Szombathely (Sabaria) (Magyarország) 25 Szováta (Sovata). Scharnberg). 33 Szentmihálykörtvélyes (Ukrajna) 36 Szepeskörtvélyes (Szlovákia) 36 Szészárma (Sasarm. Szekleriand) 16. 66. Bornbach). 78 Szilváshely (Sálbágel). Maros m. Szilágy m. 73 Szentjakab (Mezöszentjakab) (lacobeni. 16 Szeben (Sibiu. 73 Sepsiszentgyörgy (Sfantu Gheorghe. Maros m. 282. 98. 50. 130. Szilágy m. 52 Trója (Ilion) (Törökország) 19 Ungvár (Ukrajna) 56 Uzdiszentpéter (Sampetru de cámpie. 283 Shkeria (Kérhira. 175. 260 Segesvár (Sighi^oara. 73 Rugonfalva (Rugane^ti. 216 Szilágynagyfalu (Nu^faláu). 251 Szatmár (Szatmárnémeti) (Satu Maré. Macedónia) 5 Soltvadkert (Magyarország) 40 Solymosi hegycsúcs 105 Somlyó (Szilágysomlyó) ($imleu. Kolozs m. Maros m. 38 Rava (Roua). Urbegen). Torian). 36. (Ukrajna) 251 Rákösd (Raca^tia). 253. 68 Tordátfalva (Turdeni). 38 Papkert 41 Peér (Szilágypér) (Piru). 251 Szilágyság (Saiaj) 5. Fehér m. Weisshorn). Szilágy m. 73 Segesvárszék 76 Sebsibacon (Bafanii Maré). Bömischdorf). 52 Sopron (Magyarország) 280 Szabolcs (Magyarország) 35 Szamosardó (Arduzel). Sankt Georgen). 75 Salzburg (Ausztria) 59 Sáromberke (Dumbrávioara. 78. 78. 247 Tomleccseréje (határrész) 68 Trencsény (Szlovákia) 51. 31. Sáchsisch-Regen). 36 Tokaj (Magyarország) 39 Torda (Turda. Kolozs m. Maros m. Szeben m. Schomlenmarkt). Maros m. 250. 73 Szentdemeter (Dumitreni). 31. Hermannstadt). Thorenburg). 69 Sabaria (Szombathely. 41. 68 Siter (^i^terea). Bihar m. 222 Szőlőhegy (Szőllőshegy) (Szerbia) 32 „Szől6s"-határ 34 Tasnád (Tárnád. Kolozs m. 75. Maros m. 56. Korfu. Kovászna m. 32 Szombatfalva (Sámbateni). 67 Szászsebesszék (Sebe?) 67 Szászváros (Ora?tie. Schássburg). 65 Szentkeresztmacskás (Macicáce?ti). Bihar m. Zichelhid). Kovászna m. Maros m. 78 Székelyhíd (Sácueni. 261 Rodosz (Görögország) 60 Romhány (Magyarország) 79 Romoszhely (Romodéi. 38 Piski (Simeria). 251 Pergamon (Olaszország) 60 Petheslaka (Péterlaka) (Petrilaca). 280 Szamosújvár (Gherla. 45. Szatmár m. Jokesdorf).75 Sebeshely (Sebezel. Hargita m. Scharpendorf). 54 Pozsony (Szlovákia) 46. Hunyad m. Szilágy m. 177. Fehér m. 68. BeszterceNaszód m. 52 Székelykál (Cálu?eri). Odorhállen). Hodford). 280. Maros m. 50 322 . $imleu Silvaniei. Brosz). Magyarország) 40 Sajóudvarhely (§ieu-Odorhei. 53 Szerémség (Severin) 26. 44 Szilágycseh (Csehu Silvaniei. l66. 36 Rézbánya (Baita). 280 Pocsaj (Magyarország) 52 Porumbák (Porumbacu. Klein-Mühibach). Hargita m. 73 Székelyföld (Secuime. Máramaros m. Tressenburg). Temes m. Beszterce-Naszód m. 54. 31 Szamoshát (Podi^ul Somé?) 36 Szamosudvarhely (Sonie^-Odorhci. 66 Szászgorbó (Gárbova. Hunyad m. Kleia-Runiusch). 207. 53 Székelyudvarhely (Odoriieiu Secuiesc. 55. Szarmár m. Maros m. Schomleumarkt). 52. 280 Sárospatak (Magyarország) 40. 247 Révkörtvélyes (Perii Vadului). Szilágy m.Pannónia (egykor római provincia Magyaror­ szágon) 24. 118 Szilágysomlyó (§imleu Silvaniei. Rugendorf). 52. Bihar m. Kovászna m. 54 Szarvas (Magyarország) 64. Sathmar). Maros m. 64 Sárpatak ($apartoc. Emrichsdorf). Hargita m. 67. Szilágy m. Hunyad m. PetersdorD. 208 Torja (Turia. 31. 36 Perecsen (Szilágyperecsen) (Pericei). 296 Szentimre (Csíkszentimre) (Santimbru. Kolozs m. Hunyad m. Szeben m. Szilágym. Görögország) 21 Skopje (Szkopje. Anncnierstadt). 39. 63. Bihar m. 67. 63. 56. 280 Szászrégen (Reghin. Fehér m. DienesdorO.

ijd. 75. Szilágy m. 75 Zólyom (Szlovákia) 31 Zsibó (libou. 177 Zilah (Zaláu. Fehér m. 64 Vasaskőfalva (PieirosaX Bihar m. Arad m. 68. 280 Zalán CZálan). S/. 201. Grosswardein"). Hellburg). Hargita m. 127. 261 Vérvölgy (Veiveghiu. Szilágy m. 260. Szilágy m. 52. Szilágy m. 280 Zsuk (liicu).ihunyad (Hudedoani. Hahrdorf). 75 Zelenika (Szlovákia) 59 Zetelaka (Zetea). 32 323 . Winzendorf). Fehér m. Goldmarkt). 106 Vinc (Vintu. Hunyad m. 130. 54 Völcsök (Ulfiug. 55 Váralmás (Alma^u"). 252 Zalatna (Zlatna. Arad m. BlutigeO. Zilenmarkt).V. 143 Zaránd (Zarand). Bihar m. 36 Várad (Nagyv'árad') (Oradca.ilágy ni. Siben). Kolozs m. ThurnsdorO. 75 Világos (§iria. Szilágy m. 34.

Devenite astfel strábune. din care au fost selectate apói doar acelea. 12 forme de castan comestibil §i 3 tipuri de sconi^. populare. ci ^i matériái pentru selecjie pomicolá. Nucul §i castanul sünt plante autohtone pe nieleagurile ardelene. O relativá Inflorire s-a intninit In epoca neatárnárii principatului Transilvaniei (sec. Bislri|a-Nasaud. Contribujia compatrioplor sa^i a fost mai impoitanta. anii 1812-1842). ínceputurile sünt datorate bisericii cre^tine. care au dus cu ei nu numai informa^ia .dar a ramas mai restránsá. ci ^i o Indeletnicire sigurá pentru un mod de viajá stabil. Soiurile selectate („culte") considerate rentabile pentni cerinjele contemporane. mai generál ráspándite. O semnificativá contribu{ie la acest progres au avut Inváíapi autohtoni care ^i-au completal studiile la universitáfi europene {paregrinii) ^i grádinarii venifi din |árile vestice. Acestul principiu se datoreaza refeririie mai razle(e la gradinile sa^ilor. 17). precuni soiurile din vestita livadá mo^iereascá de la fagu. Salajului. Ea sintetizeazá datele investiga^ülor de terén ^i de laborator rcferitoare la soiurile de pere. Maraniure^ului. Munfilor Apuseni ^i Secuiniii. Localitáíile vizitate pentni colectari de matériáié íji dalé sünt situale In zoncle Clujului. mánástirilor $i a unor mo^ieri. Pánil cultivat iPyriis comnuuiis L. pentru exemplificare. §i-au dezvoltat un soiliment pomicol mai selecjionat. au beneficiat de libei-táli sociale esenjiale §i meniinándu-^i legaturile culturale ^i economice cu meleagurile de obár^ie. au fost detailat descrise In Pomologia Roinániei. semnalándu-se ca extinse Incá 33 de soiuri bá^tina^e. tipurile de nuci. care Incearca schi^area evoluíiei zbuciumate chiar §i a poniiculturii In Ardeal. care pareau a fi autohtone ^i cele adaplate la condi|iile pedoclimatice iocale. castan §i scoru^. Descrierea soiurilor studiate este precedatá de un suniar istoric economico-social. Originea polifileticá a fost for^a niotricá a variabilitá|ii prodigioase $i a devenirii muljimii de soiuri cultivale. Beiu^ului. Matériáiul studial a fost colectal Imre anii 1951-1957 §1 2001-2004. cárora li s-a mai adáugat. Respectánd acest principiu. care fiind coloniza^i {/lospiles) In sec. S-au adunat nunieroase probe (niostre) de soiuri §i tipuri de faicte. respectiv rustificate §i cele culte de provenien(á strainá („domne^ti". Progresul promi(átor a fost fránat timp Indelungat de profimda reorganizare a structurii economico-sociale dupá includerea principatului In Imperiul Habsburgic (1690). Datele sünt seninificative pentru ca au dainiiit speciile ^i soiurile strábune de fnicte In gospodarii particulare (aráne^ti care au fost luate prin colectivizare In anii urniatori (1962). de-a lungul indeletnicirii omene^ti multimilenare. din 24 de spécii (din totálul de 45) pádure(e europene $i asiatice. Cánipiei Transilvaniei.Soiuri strábune de pere ^i alté fructe din Ardeal Lucrarea este continuarea volumului precedent {Soiiui strábune de mcre din Ardeal. 324 . 1998). lucrarea s-a rezumat la publicarea doar a 55 de soiuri de pere strábune. Capitole aparte con^in prezentarea a 23 de soiuri (tipuri) de nuci.^i experimentul mai avansat. S-a nuan^at astfel o diferen^a Intre varietaíile b. Huedinului. care prin cálugárii ^i preo|ii invita|i. 12. Evolujia gospodáriei productive pa^nice a fost adesea Intreruptá de rázboaie externe ^i frámántári sociale necrujátoare chiar ^i pentru livezi.) s-a formát (domesticit).i§tina$e. au adus din ^árile lor de ba^tiná nu numai o religie ^i moralá pa^nicá. ^i 21 de soiuri selec|ionate. cand s-au putut Infiin^a livezi rentabile In jurul cur^ilor principilor.

ofera o delectare artistica. sowie von Walnuss-. exacte (5Í In diniensiuni). die allerdings durch die 1962 abgesciilossene KoUektivisiening in ihrer Existenz stark bedroht waren. in der Marmarosch. Este important de mentionat ca descrierea sumara tipizata a soiurilor este atestatá de picturi 5Í grafice aitistice. care ofereau soiuri locale ^i impoitate verificate calitativ 51 cantitativ. dar §i ca indicatori de compara^ie §i fond de seleqionare. Alté Birnensorten und andere Früchte aus Siebenbürgen Die Arbeit stellt eine Fortsetzung des früheren Bandes (Alté Apfelsorten aus Siebenbürgen. dass die Obstgarten der im 12. Alaturi de acestea a inflorit §i pomicultura mstica generánd spontán necontenit soiuri ^i tipuri locale. Edelkastanien. 1812-1842). pflegten enge kulturelle und wirtschaftliche Verbindungen zu ihrem Herkunftsland und entwickelten ein ausgeleseneres Obstsortiment. neadaptate condi^iilor pedoclimatice locale §i concomitent regresului varietfuilor aiitolitone §1 ale celor adaptate deja. lucrarea Soiuri strabtme de pere 5/ altefnicte din Ardeal. Der oben angefülirten Einschrankung ist es auch zu verdanken. necontrolat al soiurilor vest-europene.und Speierlings-Typen in Siebenbürgen zusamnien. o percepere ^i o traire a frumosului. erwahnt wird aulSerdem noch das Vorkommen von weiteren 33 einheimischen Sortén 21 der allgemein verbreiteten 325 . pentiii o ráspfmdire mai larga. a celor straine pronii|atoare. volkstümliche Sortén angesehen werden können. 19-lea au apanit §i ín Ardeal pepinierele comerciale.Una dintre consecirne fiind apói importul masiv. ba^tina^e . nesecat izvor de folclor. veröffentlicht die Arbeit nur 55 alté Birnensorten. im Rumiinischen Westgebirges und im Szeklerland lokalisiert. archaischer Obstsorten in biiuerischen Eigenwirtschaften bezeichnend. B. Sie fasst die Ergebnisse der im Gelande und im Laboratórium durchgeführten Untersuchungen über Birnensorten. 1998) über Apfelsorten aus Siebenbürgen dar. Vom erwahnten Prinzip ausgehend. sau chiar suprimare. so dass sie als altererbte. die Sortén des beilihmten Obstgartens auf dem Herrengut bei J^gu in Bistritz-Nassod. die dem Anschein nach autochthon sind und an die lokálén pedoklimatischen Bedingungen angepasst erschienen. Die zusammengetragenen Angaben sind für den Fortbestand altér. in den Gegenden von Salaj. Jahrhundert angesiedelten Siebenbürger Sachsen („hospites") nur gelegentlich erwahnt werden. ín primele decenii ale sec. identice cu exemplarele concrete. metodá mai rar apiicata ín lucrarile actuale. Das untersuchte Matériái wurde in den Jahren 1951-1957 und 2001-2002 gesamnielt. mai recente. Auf diese Weise ergab sich ein Unterschied zwischen den einheimischen. alftturi de informa5iile de specialitate. La finele acestui secol infiiníarea 5Í men^inerea pepinierelor („pomarii ^colare') au fost impuse prin lege de cátre stat. Datorita acestei coincidenfe rarisime. Revenirea poniiciilturii traclifionale cu reevaluarea soiurilor indigene.sursá de bunástare materiala §i estetica peisagisticá. Die im Laufe der Sammlung der Daten besuchten Ortschaften sind in der Umgebung von Cluj und Cámpia. von denen sciiliefilich nur diejenigen ausgewahlt wurden. Es wurden zaiilreiche Muster von Fruchtsorten und-typen gesammelt. niulte necompatibile. Beiu§ und Huedin. landlichen Varietaten und den „edlen"' („iierrischen") Sortén fremder Herkunft (wie z. a fost posibilá abia dupa un secol. die sachsischen Ansiedler erfreuten sich beachtlicher sozialer Freiheiten.

die quantitativ und qualitativ geprüfte lokale und importierte Sortén anboten. der bereits angepassten Sortén.edlen Soiten. ein Empfinden und Erieben des Schönen. Seine Anfange in Siebenbürgen sind der ciiristliciien Kirche zu verdanken. In den ersten Jahrzehnten des 19. 12 Sortén von Edelkastanien . Eine ihrer Folgen war ein massiver und unkontroUierter Import von nicht an die lokálén pedoklimatisciien Bedingungen angepasster westeuropaischer Sortén und gleichzeitig damit ein Rückgang der autochthonen Varietiiten bzw. Der vielversprechende Fortschritt wurde dauerhaft durch die tiefgreifenden Uniorganisieaingen der sozial-ökonomischen Struktur nach der Einverleibung des Fürstentunis in die habsburgische Monarchia (1690) gebremst. die bewegte Entwicklungsgesciiiciite des Obstanbaues in Siebenbürgen skizzenhaft zu unireissen. Ani Ende dieses Jahrhunderts wurde die Gründung und der Weiterbestand der Obstbaumschulen durch staatliche Gesetze geregelt. Die zahlreichen edlen Zuchtfomien.und 3 Speieding-Typen. der spontán standig lokale Sortén und Typen züchtete und dadurch den niateriellen und astiietische Wohlstand und das Wohlbefinden beeinílusste. Jahriiunderts erschienen auch in Siebenbürgen die ersten Handelsbaumschulen. Einen bedeutenden Beitrag zu diesen Fortschritt hatten sowoiil die einheimischen Gelehrten. sind im Fachwerk „Poniologia Ronianiei" ausfülirlich beschrieben. 326 . die in den heutigen Arbeiten nur selten angewandt wird. als ertragreiciie Obstgarten ani Fürstenhof und in der Umgebung von Klöstern und Gutshöfen geschaffen wurden. die sogar in den Dimensionen genau den konkréten Vorlagen entsprechen. Die Walnuss und die Edelkastanie sind einiieimisciie Ptlanzenarten Siebenbürgens. die nicht nur fortgeschrittenes Fachwissen und Erfahrung niitbrachten. sondern auch eine sichere Beschaftigung für eine stabilé Lebensart. Die Entwicklung eines friedfertigen produktíven Haushaltes wurde oft durch die auch für Obstgiirten unerbittlichen Kriege unterbrochen. In dieser Hinsicht war der Beitrag der sachsischen Mitbürger zwar bedeutender. Die Wiedereinrichtung des traditionellen Obstbaus wurde erst nac h eineni Jahrhundert durch die Neueinschiitzung der einheimischen Sortén als Vergleichsindikatoren und Auslesebasis für die fremden. Jahrhundert). dass die kurze typisierte Beschreibung der Sortén durch authentisch künstlerisch gestaltete Malereien und Graphiken attestiert wird. Der polypliyletische Urspmng der Birne war die treibende Kiall für die ertragreiciie Variabilitiit und für die Zücinung einer grofíen von Sortén. die sich an europaischen Universitaten weiterbilden konnten.) staninit von 24 (der insgesamt 45) europjiischen und asiatisdien Wildarten als Ergebnis jalirtausendjahriger menschlicher Auslese.und Züchtungsarbeit ab. blieb jedoch iokal beschrankt. sondern auch Ausgangsmaterial für die Züchtung ini Obstbau. Die angebaute Birne iPyriis conininiiis L. aber auch eine unversiegbare Quelle für die Folklóré darstellte. Dank dieser überaus seltenen Übereinstimmung vermittelt die Arbeit Alté Bimsorten und andere Fríichte aus Siebenbürgen aulSer einer Fachinfomiation auch eine künstlerische Freudé. eine Methode. die heute dank ihrer Rentabilitíit angebaut werden. aniiand der versucht wird. Daneben blühte auch der líindliche Obstbau auf. Besondere Kapitel der Arbeit behandeln 23 Sortén CJypen) von Walnussbaunien. Es ist vielleicht von Bedeutung zu ei'wahnen. Der Beschreibung der untersuchten Sortén wird eine kurze sozial-ökononiische Darstellung vorangestellt. als auch die aus westlichen Landern konimenden Gíirtner. die durch die nacli Siebenbürgen eingeiadenen Mönche und Pfarriierren nicht nur eine neue Religion und eine l'riedfertige Morál aus iliren Herkunftslandern niitbrachten. rentableren Sortén möglich. Ein relatives Aufblülien wurde in der Zeit der Unabhiingigkeit des Siebenbürgischen Fürstentunis erreicht (17.

2001-2004) Nemesített körtefajták II.. korabeli leírások (krónikák) gyáimölcsismereti adatai A gyümölcsök jelentősége a földrajzi helynévadásban A körtefajták keletkezésének kezdetei Az oltás jelentősége a gyümölcsészet kibontakozásában A gyümölcstermesztés helyzete (különös tekintettel a körtére) a középkori magyar állam szétszakítása után (Mohács. \hMr 5 •. 1526-[Nagy] Majtény. A körte Körtefás táj A vad körtefajok és természetes előfordulásaik A termesztett körte vad ősei A termesztett körte származásának földrajzi körzetei A körtetermesztés kezdetei A körtetermesztés európai múltjából A középkori (500-1500) körtetermesztés és jelentősége a későbbi kertészkedésre Európában A magyarság körteismerete Az őshazában Levédiában és Etelközben A Kárpát-medencében (895) A magyarság keresztyén hitre térítésének jelentősége a termelőgazdálkodás kibontakoztatásában Oklevelek. A dió A dió eredete és elterjedése A dió ismeretének kezdetei a magyarság körében A dió növénytani jellegei .Tartalom Előszó I. 1711) A rendszeres magyar kerti gyümölcstermesztés megalapozódása A magyar természetismereti irodalom kialakulása A sárospataki kertészet és annak országos kihatása A pozsonyi érseki kert A gyümölcsészet helyzete Erdély Habsburg-hatalmi közösségbe kényszerítése után A termelőgazdálkodás keretei (társadalmi feltételei) A csemetekertek (faiskolák) meghonosodása Régi erdélyi gyümölcsfajták csemetekertje A korszem gyümölcstermesztés kibontakozása A körtefajták tanulmányozásának és leírásának módszerei A körtefajták rendszerezése A tanulmányozott körtefajták Gömbölyded alaktípusú körtefajták Hosszúkás alaktípusú körtefajták A terepkutatások idején a termesztők által közölt körtefajták és körtefajia nevek (1951-1957. 7 7 7 9 17 19 21 24 28 28 29 30 32 33 35 37 40 44 47 47 49 55 61 61 63 68 69 84 95 98 98 140 206 209 249 249 250 253 327 r ..

A dió fajla. elterjedése.és típusjellesei A dió rendszerezése Tanulmányozóit diól'ajták (tájtípusok) III. őshonossága Kultúrtönénete Nö\'én)lana Fajtaváltozataí Nemesítése Típusai Nagybányai típus Miszlótlalusi típus Magyarberkeszi típus IV. A berkenye Története Növénytana G>aimölcsészeti jelentősége Tanulmányozott erdélyi berkenyék Irodalom Név-. A szelídgeszienye Múltja ' Törzsfejlődése.300 303 310 324 325 328 . tárgy és helynév mutató Soiuri strábune de pere ^i alté l'ructe din Ardeal Allé Birnensorten und andere Früchle aus Siebenbürgen 255 258 260 279 279 279 281 284 287 288 288 289 289 291 295 295 297 300 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful