MAGYARORSZÁG

T Ö R T É N E T E
DEMOKRÁCIÁBÓL A DIKTATÚRÁBA 1945-1956

Gyarmati György

GYAR M ATI G Y Ö R G Y

Demokráciából a diktatúrába
1945-1956
Főszerkesztő Romsics Ignác

KOSSUTH KIADÓ

Írta: Gyarmati György Főszerkesztő: Romsics Ignác Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna A térképeket készítette: Nagy Béla A kötetet tervezte: Badics Ilona Kiadói programvezető: Szuba Jolanta Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla A képek válogatásában részt vett: Jalsovszky Katalin Közreműködő intézmények: Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották.

Egyéb források: Magyar Nemzeti Galéria, MTI

Fotók: Dabasi András, Farkas Árpád, Jaksity László, Legeza László, Mester Tibor, Nagy Zoltán, Soós Ferenc, Szalatnyay Judit

ISBN 978-963-09-5698-7 Minden jog fenntartva ©Kossuth Kiadó 2010 © Gyarmati György 2010

Felelős kiadó Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Műszaki vezető Badics Ilona Nyomdai előkészítés Veres Ildikó Korrektor Török Mária Képkidolgozás GMN Repró Stúdió A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda zRt. munkája Felelős vezető György Géza vezérigazgató www.kossuth.hu / e-mail: kiado@kossuth.hu

1951-1953 • 58 Művelődés. 1948-1950 • 48 A rendszerré szervezett irracionalitás évei. 1948-1956 A diktatúra berendezkedése. 1945-1948 Az ideiglenes államhatalom időszaka. 1947-1948 • 35 A KOMMUNISTA DIKTATÚRA IDŐSZAKA. 1953-1954 • 81 Resztalinizáció és erjedés.és kultúrpolitika • 73 Nagy Imre és az „új szakasz" politikája. 1945 • 8 A belpolitikai erőegyensúly éve. 1955-1956 • 94 Ajánlott irodalom • 104 . 1946 • 22 A békeszerződés és a jóvátétel • 29 Útban a kommunista egyeduralom felé.T rao at l m A KOALÍCIÓS KORMÁNYZÁS ÉVEI.

.

1945-1948 Az ideiglenes államhatalom időszaka. 1947-1948 • 35 . 1946 • 22 A békeszerződés és a jóvátétel • 29 Útban a kommunista egyeduralom felé.A koalíciós kormányzás évei. 1945 • 8 A belpolitikai erőegyensúly éve.

hogy az ország a világháború után végérvényesen a vesztesek csoportjába kerül.miközben a Vörös Hadsereg már a „trianoni" ország keleti területein nyomult előre . Ugyanezekben a napokban a Moszkvában tárgyaló Winston S. Ebből eredően . Ez az úgynevezett szennyes alku (dirty document) mellőzte az államközi megállapodások formai kellékeit. Sztálin és Winston Churchill a jaltai tárgyalások megkezdése előtt. Horthy Miklós. közvetlenül pedig a szovjet veze- Joszif V. illetve délkelet-európai régió . de a kudarc másnapján. hogy a parlament . február . Tartalmát tekintve azonban a hadműveleti térségben elkerülhetetlen katonapolitikai tevékenységen túlmenően is megelőlegezte a Szovjetunió elsőbbségét a kelet-közép-. amerikai . melyek a német és az orosz állam között elterülő. Szálasi egyfelől elérte. Churchill brit miniszterelnök a nagyhatalmak érdekszféráit hallgatólagosan elhatároló megállapodásra jutott Joszif V.Az ideiglenes államhatalom időszaka. 1945 A Németország ellen szövetségbe tömörült nagyhatalmi koalíció katonai győzelme 1944 őszén belátható közelségbe került. 1945. Ezzel egyidejűleg lekerültek napirendről azok a korábbi brit. Ez a katonai vereségen túl nemzetközi jogi értelemben is előre vetítette. 1944. másfelől a vele szomszédos államok politikai rendszerének hozzá idomuló átalakítását.de még a szovjet szakértői elaborátumokban is fellelhető .közjogilag addig ismeretlen nemzetvezetői címmel ruházza fel. etnikailag nagyon kevert európai régió államait a háború után valamifajta föderatív berendezés keretében kívánták újjászervezni. akár az elengedhetetlenül szükséges társadalmi-politikai változások irányítása szempontjából tárgyalópartner lehetett volna a szövetséges hatalmak.nem maradt olyan államhatalmi szerv. Sztálin szovjet kormányfővel. másfelől meghirdette a végsőkig kitartást a németek oldalán. mely akár a fegyverszüneti megállapodás megkötése. A nyugati nagyhatalmak vezetői lényegében tudomásul vették a szovjet igények szerint módosítandó status quo ante bellum elvet. október 16-án a hazai nemzetiszocialista („nyilaskeresztes") párt vezetőjét. Magyarország kormányzója megkísérelte ugyan a háborúból való kiugrást (átállást). illetve a nyilaskeresztesek hatalomra kerülésével az ellenzéki pártokon túl már a Horthyrendszert addig reprezentáló politikai csoportok tagjai is illegalitásba kényszerültek.köztük Magyarország . Magyarországon Szálasi Ferenc.politikai újjászervezésében. A háború előtti állapotok helyreállításának a „győztes jogán" érvényesített módosítása két elemet tartalmazott: egyfelől a Szovjetunió nyugati határainak előbbre tolását Közép-Európa irányába. Szálasi Ferencet nevezte ki kormányfőnek.elképzelések.

hogy maga szorította a magyar kommunista emigráció moszkvai vezetőit egy mérsékeltebb. 1945. Utóbbiak az év folyamán több változatban papírra vetették saját rendszerváltó elképzeléseiket. valamint a revíziós külpolitika ad acta tétele. Mivel a Vörös Hadsereg térségi jelenlétével végső soron biztosítva látta a szovjet törekvések hosszabb távú érvényesítését. 1945 Hadsereg uralt. melynek propagálása egyfelől segítheti a Szálasi uralma alatt lévő országrészek polgárainak a megnyerését. Legradikálisabb pontja a földbirtokrendszer gyöke- Szovjet katonák a Kálvin téren. és az újjászerveződő hazai demokratikus pártok csatlakozására is alkalmas. február. hogy a németellenes nagyhatalmi koalíció viszonyát ekkorra már jelentős mértékben megterhelő „lengyel ügy" mellé újabb diplomáciai darázsfészket hozzon létre.korabeli kommunista zsargonban népfrontos karakterű rendszer-átalakitási program kimunkálására. akik partnerek lehetnek a Moszkvában fogant programhoz. el kívánta kerülni. A mérséklésben Churchill-lel folytatott 1944.az angolszász szövetségesek visszatérően tiltakoztak. melyet már a Vörös A szovjet hadsereg II. hogy Sztálin . hogy saját pártjuk újjászervezése mellett kapcsolatot teremtsenek a Horthy-rendszer ellenzéki pártjainak ott fellelhető képviselőivel. E megfontolásokból vonták be az előmunkálatokba a Horthy kormányzó által 1944 szeptemberében Moszkvába küldött fegyverszüneti delegáció tagjait is. a népellenes törvények és rendeletek hatálytalanítása. évi kommunista diktatúra. a hadsereg (legalább egy részének) tőle való elfordulását. Ék Sándor. Ez azonban Sztálin akkori felfogásához képest is túl radikális volt. Céljuk az volt. november elején érkeztek Szegedre.ahol a Kreml látnivalóan egyengette a kommunista erők azonnali meghatározó szerepét . Churchill ezt moszkvai tárgyalásai során is megismételte. Ez az átmeneti taktikai önmérséklet magyarázza. Jevgenyij Haldej felvétele . A moszkvai kommunista emigráció vezetői közül néhányan 1944. melyek lényegében az 1919. októberi tárgyalása is közrejátszott. Olyanra. Ukrán Frontjának politikai csoportfőnöksége által kiadott plakát. annyit elérve. Ebben a hatalmi-politikai vákuumban értékelődött fel a moszkvai magyar kommunista emigráció szerepe.tés számára.bizonyos mértékig viszszakozott. koalícióképesebb . Az ekkor már előbbre tartó lengyel és bolgár rendszer-átalakítás miatt . a tanácsköztársaság reinkarnációjánakszándékára utaltak.ekkor . Ennek főbb célkitűzései közé tartozott a szélsőjobboldali berendezkedés felszámolása. másfelől pedig nem riasztja a front mögötti népességet.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülése a debreceni Nagytemplomban. res átformálása volt. a miskolci jogakadémia tanárát választották. 1944. hogy a megalakítandó ideiglenes kormányba a fentebb említett fegyverszüneti delegáció tagjai közül négy horthysta személyiséget is bevonnak. őrizetben vagy éppen koncentrációs táborokban volt. Elnökévé Zsedényi Bélát. másrészt a hadsereg tisztikarának. december 20. A nagyhatalmi hozzájárulás megszerzése nyomán döntöttek arról. „a másik Magyarországot" reprezentáló államhatalmi intézményeket.közel 40 százalékát adta a képviselőknek. Földmunkás. hogy a horthystáknak sincs félnivalójuk. A Vörös Hadsereg ekkorra már uralta az ország keleti felét. december 21. Sebtében szervezett népgyűléseken közfelkiáltással döntöttek a jelöltekről. Ekkor . Kérték annak lehetővé tételét.Lengyelországtól és Bulgáriától eltérően nem ab ovo kommunista hegemóniát érvényesítő rendszerváltást tervez. évi forradalom és szabadságharc idején Debrecenben mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását és tették közzé a függetlenségi nyilatkozatot. a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (SZDP). a Nemzeti Parasztpárt (NPP). (A helyszín megválasztásának szimbolikus jelentősége is volt. mindemellett kötelezettséget vállalt a magántulajdon fenntartására. hogy életre hívhassák a Szálasi-rezsimmel szembeforduló.) Ezek voltak: a Független Kisgazda-. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szózattal fordult Dálnoki Miklós Béla (balról) és Zsedényi Béla. (Korábbról ismert vezetőik jó része még a Szálasi uralta területeken bujkált.Sztálin külön utasítása alapján csupán két kommunistát terveztek delegálni a kabinetbe. november. ha leválnak a nyilasokról és átállnak. 1945. Moszkva ezzel az angolszász nagyhatalmak számára is demonstrálni kívánta. Ez az összetétel egyrészt üzenetet hordozott a még Szálasi uralma alatt élőknek. Egy évszázaddal korábban. december 2-án hozták létre a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot (MNFF). Farkas Károly felvétele . A delegálás egyoldalúságára utal. amelyek a következő évek politikai közéletében érdemleges szerepet vállaltak. A hónap folyamán ugyanitt mondták ki újjáalakulásukat a Horthy-korszak baloldali ellenzékének pártjai közül azok. December közepén megkezdődött az Ideiglenes Nemzetgyűlés életre hívásának gyakorlati előkészítése.) Itt alakult meg 230 fővel 1944. az 1848-1849. december 21 -én az Ideiglenes Nemzetgyűlés. 1944.melynek ekkor saját becslései szerint is legfeljebb háromezer fős szervezett tábora volt .és Polgári Párt (FKgP). akiket szovjet katonai járműveken fuvaroztak Debrecenbe. valamint egy többpárti parlamentáris berendezkedés létesítésére. valamint a Polgári Demokrata Párt (PDP). majd az antifasiszta nagyhatalmi koalíció vezetőihez fordultak. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés mandátumigazolványa. Az elősorolt pártok képviselői november végi közös deklarációjuk alapján 1944. hogy . hogy a kommunista párt .

(Szerk. Se a népre. hogy szakítson a hitleri Németországgal és levesse magáról a német fasiszta jármot.. német zsoldban álló szervezeteket. az oktatásból. A magyar hazafiak harcos összefogását.. gyülekezési és egyesülési szabadságot. demokratikus Magyarország felépítésére. a nyilasok németbérenc bandája a nemzet hátába döfte a tőrt. se a hadseregre nem akart támaszkodni. Törvényben kell biztosítani a sztrájkjogot.és ércbányákat. Biztosítani kell a sajtó-. életerős. titkos.. a honvédséget. A sajtóból. a munkások érdekeinek védelmét. községenként.. december 3.. Szigorú rendszabályokat kell foganatosítani a feloszlatott és betiltott népellenes Magyar történeti szöveggyűjtemény. hogy milyen szörnyű romlásba dönti Magyarországot a német szövetség. szabadságunk és függetlenségünk kivívására! Ha a nemzet kíméletlenül leszámol az országvesztőkkel. magyar hadseregnek a szovjetekhez átállt parancsnoka volt. . Magyarország újjáépítésének elengedhetetlen feltétele a nemzet cselekvő részvétele az ország felszabadításában a német iga alól. éppen készült rá. melyeknél a köz érdeke a nyerészkedés kiküszöbölését követeli meg: villanytelepeket. 373-375. 1944. hogy felhívása a még Szálasi uralta nyugati országrészekben is visszhangra találjon. aki az országot Hitler szekeréhez kötötte. a törpe.. mely kiűzi a magyarföldről a német elnyomókat. akkor Magyarország megmenekülhet és újjászülethet. És mikor az ország. a bíróságot. A hazaárulókat. nőkre is kiterjedő választójogot a parlamenti és önkormányzati választásoknál. Vagyonukat el kell kobozni. a női és gyermekmunka messzemenő védelmét. Még Horthy is. szén. Vagyonukat el kell kobozni. majd az 1. arányos. Meg kell valósítani az általános. a kőolajforrásokat. a közéletből ki kell küszöbölni a fasiszta mételyt. a magyar demokrácia alapjainak megszilárdítására a legrövidebb határidőn belül. Fel kell oszlatni az összes fasiszta.. németellenes erőt! Fegyvert kell ragadni a németek és nyilas bérenceik ellen. ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új. biztosítani annak anyagi föltételeit. sajtójukat be kell tiltani. Mindennek ellenére a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front azt hirdeti: lesz magyar újjászületés! Össze kell fogni minden igazán nemzeti. hanem lesz! Ha a magyar nép maga veszi kezébe sorsának intézését. a kultúrából..A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Programja. a karhatalmat meg kell tisztítani a nyilas. a bauxit-.. 1914-19991. (részletek) „Magyarország a hitleri Németország utolsó csatlósa maradt. Elsősorban azt próbálta elérni. old.. mert nem tudta leküzdeni a néptömegektől való rettegését. Államosítani kell a biztosítást. A legmesszemenőbb támogatást kell nyújtani a Vörös Hadseregnek. aki korábban a kormányzó katonai irodájának vezetője. A közigazgatási szerveket. egyenlő. és hazaáruló szervezetek bármilyen formában való feltámasztása ellen. ha a nép veszi kezébe az ország vezetését..: Romsics Ignác) Osiris Kiadó. A mezőgazdasági munkások és cselédek. mely sok százezer földnélkülit és szegényparasztot tesz életképes kisgazdaság tulajdonosává. az évenkénti fizetett szabadságot. Szeged. népellenes. A munkásság évtizedes szociálpolitikai követeléseinek megvalósítására és helyzetének megjavítására törvényesen biztosítani kell a 8 órás munkanapot. a magyar nép e legszámosabb és legszegényebb rétegének felemelésére. akkor Magyarország nem volt. megértette.és kisbirtokosok. Azonnal szakítanunk kell Németországgal és ellene fordulni!.. Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország." a nemzethez. a földigénylők közreműködésével.. melyben tömörítve ismételte meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front célkitűzéseit. De Horthy nem tudta végrehajtani politikájának fordulatát. Magyarország demokratikus újjáépítését és felemelkedését szolgálja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front alábbi programja. a faji és nemzeti gyűlöletet. A magyar nép létérdeke. széles körű földreformot kell végrehajtani. a vereség keserű tapasztalatán okulva. Vissza kell állítani és széles körűen alkalmazni kell az esküdtbíráskodást.. a népellenes szellemet. Biztosítani kell a teljes vallásszabadságot. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke Dálnoki Miklós Béla vezérezredes lett. a felelős bűnösöket le kell tartóztatni és átadni az erre a célra létesítendő népbíróságoknak. a kollektív szerződéseket. Állami tulajdonba kell venni a föld mélyének kincseit és azokat az iparvállalatokat. Budapest 2000. hazaáruló és egyéb népellenes elemektől.

november 15-ig az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke. május 9. Dalnoki Miklós Béla.más A szovjet katonai parancsnokság Szegeden. ugyanakkor korlátozta az állami szuverenitás maradéktalan gyakorlását. s az osztrák területre áttelepülő Szálasi-kormány agóniája is elhúzódott 1945. Ezt megelőzően. melyek ténylegesen bekapcsolódtak volna a németellenes harcokba. A fegyverszüneti egyezmény rögzítette. október 17-én átállt a szovjetekhez. Katonai pályáját 1910-ben kezdte. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány képviselői Moszkvában 1945. 1933-tól 1936-ig katonai attasé Berlinben. az ancien régime-bői ismert pártonkívüli személyiség kapott helyet a kabinetben. december 22-től 1945. ha azok már nem jutnak szerephez a vége felé közeledő háborúban. valamint a hivatalosan parasztpártiként nyilvántartott kriptokom- munista belügyminiszter. részt vett a Jugoszlávia és Szovjetunió elleni hadjáratokban.tüntették fel az MKP tagjaként. MAFIRT-felvétel Rajta kívül további három. 1944. illetve végrehajtásának felügyeletére . Erdei Ferenc is. Csapatszolgálatot teljesített.köztük a földművelésügyi tárcát vezető Nagy Imrét . 1944.miután a szociáldemokraták és a kisgazdák ugyancsak két-két főt delegálhattak . de ugyancsak hozzájuk tartozott a pártonkívüliként szerepeltetett népjóléti miniszter. 1944. 1945. hogy Magyarország visszavonja csapatait az 1938 előtti határok mögé. 1945.a kormányban ténylegesen a kommunisták pártképviselete volt a legerősebb. december végén hadat üzentek ugyan Németországnak. így . 1942 novemberétől Horthy főhadsegédje. november elején részt vett a kormányátalakítási tárgyalásokon.Miklós Béla (Dálnoki) (1890-1948) Katonatiszt. mivel az egyezményben foglaltak betartatásának. Liebmann Béla felvétele . Molnár Erik. miniszterelnök. A kommunisták hivatalosan csak két személyt .) Az ország nyugati felében még hónapokig folytak a hadműveletek. katonai irodájának vezetője. március végéig. január 20-án aláírták a fegyverszüneti egyezményt a nagyhatalmak képviselőivel. (A Szovjetunió az egyezmény ellenére „jobbnak látta". de az új kormány alatt nem szerveződtek meg azok az egységek.

hogy „a közalkalmazottak 1939. E. Az eljárás során a „tevékenység" helyett kevésbé értelmezhető „magatartás"vizsgálat szubjektív döntéseit egy további tényező is erősítette. Az államiság újjászervezése viszont a szuverenitás sérelme közepette ment végbe.lényegében a közigazgatás korábbi intézményrendszerét állították vissza. melyek egyszerre voltak a politikai újjászerveződés. Emellett esetenként „törvényalkotó" funkciót és a szintén Feorverszüneti egyezmény Hirdetmény a fegyverszüneti egyezményről. hogy ezek a nemzeti bizottságok nem integrálhatók az államhatalom új szervezetébe. beleértve ebbe az újjászerveződő diplomáciai kar hivatali utazásait. M. A szövetségesek egymás ellenében is érvényesíteni próbált hatalmi aspirációiból következett. Formailag valóban egy többpárti parlamentáris politikai rendszer volt kibontakozóban. P. valamint a később budapesti szovjet követté kinevezett SZEB-tanácsadó. de parlament és kormány híján hatalmi interregnum volt. Azokon a területeken. Ugyancsak ellentmondásokkal terhelt volt a közigazgatás újjászervezése is. Az ideiglenes kormány 1945 első felében több rendeletben rögzítette. s helyettük . sajtóorgánumok indításának.nemzeti bizottságoknak nevezett . hogy a SZEBmissziók közül annak jutott meghatározó szerep az egyes országokban. Ennek visszaszerzését a békeszerződés megkötésétől lehetett remélni. De a pártok alakulásának. különböző . A korábbi intézményi struktúra helyreállítása következtében a meghirdetett demokratikus átalakulást e téren a közszolgálati alkalmazottak politikai szempontú kontraszelekciója helyettesítette. amely pártok nagyfokú káderhiányban szenvedtek. valamint a közigazgatás fórumai. Az igazoló bizottságok feladata annak vizsgálata volt. A bizottság ugyanazon koalíciós pártok delegáltjaiból állt. ahol a front már 1944 őszén átvonult. szeptember 1.Vorosilov a későbbi hónapokban többször megakadályozta. hiányzó bíróságok feladatait is ellátták. Szviridov tábornok. Vorosilov altábornagy (illetve helyettese.noha a rendszerátalakítás alapvető közjogi kérdések mielőbbi törvényi rendezését igényelte volna . V. Ezt az úgynevezett igazoló eljárás volt hivatva szolgálni.itt is életre hívta a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot (SZEB). hogy a kormányzati szerepvállalás következtében rájuk eső hatalmi posztokat némi hozzáértést is tanúsítókkal töltsék be. a kormány összetételének módosítása vagy éppen főispánok kinevezése során éppúgy magának vindikált döntési jogot. amelyik hatalom seregeinek hadműveleti területére esett az illető állam. tagjaik közé fogadták . működésének. 1945.vesztes országokhoz hasonlóan . illetve az államközi kapcsolattartás módozatait is. mint például a magyar állampolgárok külföldi utazása esetében. A magyarországi SZEB tevékenységét a következő években annak szovjet elnöke. Puskin) határozta meg. január 20.helyi szervek alakultak. így például az ideiglenes parlament rövid debreceni alakuló ülésszakát követően annak újabb összehívását . után tanúsított magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit". megjelentetésének engedélyezése. G.apróbb változtatások mellett . K. Mivel nem volt elegendő pozícióképes tagságuk ahhoz.

a felek abban állapodnak meg. valamint a Szövetséges Államok ama misszióinak és képviseleteinek.. melyeket azok.). én pedig tolerálom a te volt kisnyilasod igazolását.. melyekre a Szövetséges (szovjet) Főparancsnokságnak funkciói teljesítésére. eszközöket és szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátani. intézmények. élelmiszert stb." Magyar történeti szöveggyűjtemény. szárazon. a Szövetséges (szovjet) Főparancsnokság fővezetése alatt fog állni. melyet 6 év folyamán törleszt le áruban (gépekben. január 20. az igazolás kimenetelét nem fel- tétlenül az érintett háború alatti tényleges tevékenysége befolyásolta. A Magyar Kormány köteles rendszeresen magyar valutában pénzösszegeket kifizetni és árukat (üzemanyagot.. vállalatok. amit a háború folyamán az Egyesült Nemzetek területéről Magyarország területére szállítottak. amely szabályozni és ellenőrizni fogja a fegyverszüneti feltételek végrehajtását. Magyarország kötelezte magát. a Csehszlovákiának és Jugoszláviának járó kártérítés összege pedig 100 millió amerikai dollár. folyami hajókban.. Magyarország 1937. 3.. 378-382. az Egyesült Királyság. bármilyen irányban. jószágban stb.A szövetséges hatalmak és Magyarország közötti fegyverszüneti egyezmény Moszkva. hanem csak részben téríti meg. melyeket Magyarország a Szovjetuniónak. Magyarország Kormánya kötelezi magát. Budapest 2000.. a Szövetséges (szovjet) Főparancsnokság képviselőjének elnöksége alatt és az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével.beismerve azt a tényt. a saját költségére fogja elősegíteni. A kártérítés összegéből 200 millió amerikai dollár a Szovjetuniót illeti meg. Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával . hogy sikerült-e idejében elnyernie valamelyik új kormányzó párt támogatását. 1914-19991. mint gyárak. vagy pedig csehszlovák. Egymás között pedig . mozdonyokat. hanem inkább az. társadalmi és szövetkezeti szervezetek.. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság... mint a Magyarországgal háborús viszonyban lévő Egyesült Nemzetek nevében közöltek. Csehszlovákiának és Jugoszláviának.szükségük lehet. (Szerk. úgy a maguk. hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által megállapított határidőben." Azaz. valamint Csehszlovákiának és Jugoszláviának.. old.. továbbá hatályon kívül helyez minden olyan törvényhozási és közigazgatási szabályt.Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak. üzemek felszerelését. 11. Jugoszlávia és Románia általa megszállt területeiről viszszavonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat. 2. muzeális értékeket és minden egyéb vagyont.. 6. Emellett tekintetbe véve. teljes épségben visszaszolgáltatja a Szovjetuniónak. gépkocsikat. vagy egyes polgárok tulajdonát képezik. (részletek) „Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya . Azokat a károkat. ha ezt a szövetséges (szovjet) Főparancsnokság véleménye szerint a katonai helyzet megkívánja.. amely az annexióra. Magyarország Kormánya és Hadsereg-főparancsnoksága biztosítja a szovjet csapatok és más szövetséges csapatok számára a szabad mozgási lehetőséget magyar területen. 18. melyek állami.: Romsics Ignác) Osiris Kiadó.. melyek a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal kapcsolatban állanak . Az ideiglenes kormány a fegyverszüneti egyezményben foglaltaknak megfelelően látott hozzá a zsidótörvények hatályon kí- . vízen és levegőben. hanem hadat is üzent Németországnak .. Ez a kártérítés 300 millió amerikai dollárban állapíttatik meg. jugoszláv és román területek Magyarországhoz csatolására vonatkozik..kezdetben . hogy Magyarország a Szövetséges Szocialista Szovjetköztársaságok. a régi apparátusból hozzájuk szegődőket. a fegyverszünet hatályba lépésétől a Németország ellen folytatott hadműveletek befejezéséig terjedő időben. történelmi emlékeket. traktorokat. december 31 -én fennállott határai mögé. úgyszintén az összes Egyesült Nemzeteknek mindazokat az értékeket és anyagokat.elfogadja a fent említett Három Hatalom Kormányainak fegyverszüneti feltételeit.hallgatólagos politikai barterüzlet szerint végezték a pártok a lusztrációt: „te szemet hunysz az én volt imrédystám felett. 1945. az Amerikai Egyesült Államok és a többi Egyesült Nemzet ellen viselt háborút elvesztette . emellett Magyarország Kormánya és Főparancsnoksága a csapatszállításokat minden rendelkezésre álló közlekedési eszközzel.). hogy Magyarország az okozott károkat nem teljes egészében. 12. hogy Magyarország nemcsak megszüntette a háborút az Egyesült Nemzetek ellen.. A fegyverszünet egész időtartamára szövetséges ellenőrző bizottságot létesítenek Magyarországon.. hogy Csehszlovákia. gabonában. vasúti kocsikat.

Péter Gábort már több mint egy évtizede pesti bizalmasukként tartották számon Moszkvában. A rendőrséget lényegében megszervezésétől kezdve a kommunista párt uralta. ami után tíz nappal Rákosit menesztették az MDP első titkári posztjáról. kommunista politikus. 1945-1952 között az MKP. továbbra is őrizetben tartották. Az ezzel párhuzamosan újonnan megszervezett politikai rendőrségnél már nem csupán vezetők és a nyomozói kar túlnyomó többsége volt kommunista. Itt azonban . 1932-ben a Nemzetközi Vöröskereszt moszkvai kongresszusán a magyar párt küldötteként vett részt (valószínűleg ekkor szervezte be informátorai közé a szovjet titkosszolgálat). illetve MDP KV tagja. 1945 után a különböző néven ismert politikai rendőrség . illetve az új államrendőrség in . 1962-ban szabadult.vezetője. emellett . 1945-1946-ban az állomány egészét tekintve még inkább csak (40 százalék körüli) relatív többséget mondhatott magáénak. nisztérium. (A nagyobb jelentőségű perekben hozott ítéleteket a nagyhatalmak egyes SZEB-missziói is ellenjegyezték. a szélsőjobboldali pártok és politikai szervezetek feloszlatásához. Vezetőjét. ÁVH . Ezt viszont messze túlteljesítették. de a politikai rendőrség megítélése alapján nemkívánatos személyeknek minősültek. Imrédy Béla.a politikai miliő által erősen befolyásolva . 1993 márciusában halt meg. valamint ez utóbbi kormányának minden minisztere. a Rákosi Mátyás nevéhez kötődő kommunista terroruralom egyik kulcsfigurája.vül helyezéséhez. A szerv A SZEB tagjai a Budapesten csak formálisan illeszkedett a belügymi. 1931-től az illegális KMP tagja.szeptember 8.1946. 1954-ben életfogytig tartó börtönbüntetést kap.rendezett Parasztnapon. A háborús évek miniszterelnökei közül erre a sorsra jutott Bárdossy László. Reismann Mariann felvétele ta pártszervezők konspiratív találkozóinak „biztosítójaként" tevékenykedett. Az esetek felében meghozott különböző elmarasztalások részeként több mint tízezren kaptak börtönbüntetést és közel kétszáz főt végeztek ki. Elsődleges feladatuk a háborús bűnösök elleni nyomozás. illetve bizonytalan időre internálták.már a kezdet kezdetén sem érvényesült a koalíció pártjai közötti pozícióelosztás. ezután nyugdíjazásáig könyvtárosként dolgozott. de kezdettől birtokolta a vezető posztok meghatározó többségét. ÁVO.a politikai bizottsági ülések állandó meghívottja. Ehhez is igazodva oszlatták fel az egykori Magyar Királyi Csendőrséget. hanem a beosztottak számottevő része is.) A fentebbi aktivitás mindazonáltal csupán egyik része volt a politikai rendőrség háború utáni tevékenységének. Magyarországon a világháborút követő években . .csaknem hatvanezer ember ellen indítottak eljárást.a koalíciós pártok delegáltjaiból álló népbíróságok bizonyítékok hiányában felmentettek.tagság hiányában is . de azért a szovjet állambiztonság egyik tisztjét Péter Gábor (1906-1993) Szabósegéd. Az 1920-as években kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1956 júliusában Rákositól szabadulni akaró pártvezetőtársai vele íratják meg a börtönben azt a kompromittáló levelet. 1953 januárjában letartóztatják. 1946. illetve az érintettek letartóztatása volt. Hazatérve az illegális magyar kommunisPéter Gábor.PRO. tézményrendszerébe. 1957-ben 14 évi börtönre ítélték. Azokat. Sztójay Döme és Szálasi Ferenc. akiket a politikai elégtételszerzés érdekében életre hívott . valamint a háborús bűnösöknek minősülők felelősségre vonásához.a hatalmi intézményrendszer más szerveitől eltérően . s helyébe létrehozták az egységes Magyar Államrendőrséget. 1943-ban tagja lett a Békepárt vezetőségének.

hogy a politikai rendőrség besúgói legyenek. Az ország 1944 szeptemberétől 1945 áprilisáig. Ék Sándor felvétele A romos Budapest a Lánchíddal. Telefonjaikat lehallgatták. 1945. hogy más pártok parlamenti képviselőit. hogy „helyetteseként" instruálja és felügyelje.illetve ekkorra többségében már elpusztított . vezető politikusait . s kezdettől az MKP érdekei szerint irányítsa a politikai . 1945. 1945 őszétől találhatók dokumentumok arra vonatkozóan. 1944 szeptemberében 440 000-re tehető a koncentrációs táborokba deportált . A háborús évek pusztításainak mérlege mind anyagiakban. Rákosi Mátyást ismerje el „felettesének". hogy a koalíciós miliőnek fittyet hányva. s az így szerzett információkat napi jelentésekben juttatták el Rákosi Mátyásnak.a legszorosabban megfigyelték.vidéki zsidóság tömege.rendészeti osztály (PRO) működését. Ez ekkor(!) több mint hatszorosa volt a hadműveleti területeken ugyanezen időpontig szovjet hadifogságba esett katonák számának. több mint fél éven át volt frontterület. kizárólag a Moszkvából hazatért kommunista pártvezért. Szálasi hatalom- Halottak exhumálása a Dohány utcai zsinagóga kertjében. július. Ennek fedezetében Péter Gábor kezdettől megengedhette magának. legközvetlenebb munkatársaikat vették rá (zsarolással vagy fizetség fejében).beleértve ebbe a kormány tagjait is . MAFIRT-felvétel mellé vezényelték. mind pedig emberveszteségben lehangoló volt.

vasutak. Míg ez utóbbiak zöme.mintegy negyedmillióra becsülhető . áprillis 7..budapesti zsidóság gettósításához. Budapest belső kerületeinek egy részét . A hazánkba dél-délkeleti irányból benyomuló Vörös Hadsereg. az 1951-ig elhúzódó hivatalosan regisztrált visszaszállítás végéig további közel negyedmillió fogoly tért vissza. Az év végéig még újabb negyedmillió magyar állampolgárral gyarapodott a keletre deportáltak légiója.szinte teljesen rommá Szálasi Ferencen végrehajtják a halálos ítéletet. 1945. vasúti és közúti járműállomány . A nyilaskeresztes rezsim a németekkel együttműködve látott hozzá a még megmaradt . . illetve akik eleget tettek Szálasiék evakuációs parancsainak. hidak. 1946. illetve Németországba szállításához-tereléséhez. október és 1945. Az anyagi károkat tekintve a háború során elpusztult a nemzeti vagyon 40 százaléka. a hazatérni kívánók . Sztálin halála után ugyancsak több ezren kerültek még haza 1956-ig.akár civilek. Elpusztult a városi lakóházak egyharmada.és elhurcoltatásának. illetve annak speciális tisztogató alakulatai 1944. március vége között közel 300 000 főt ejtettek foglyul. Bojár Sándor felvétele átvételének időpontjától kezdődően három fő csoportja különíthető el a népesség meg. e létszám egyharmadára tehető a civilként Szovjetunióba hurcoltak száma.migrációból 300 000-en estek fogságba az angolszász szövetségesek által megszállt osztrák-német területeken. március 12. akik az előnyomuló front elől az összeomlóban lévő Harmadik Birodalom területére hátráltak. a szovjet hadifogságba került kereken 600 000-ből a fenti időpontig 150 000.utak. közel 60 százalékos volt az ország közlekedési infrastruktúrájának . akár a magyar hadsereg kötelékében kapitulálok . menekültek. Dunába lövéséhez.vesztesége.1947 nyaráig bezárólag viszszaérkeztek. Utóbbiak jó részét már azok tették ki. Ezen belül is kimagasló.részben kényszer indukálta .mely közel két hónapon át volt utcai harcok színtere . A közel egymilliós nyugati irányú Birtoklevél. de a végelszámolást tekintve a fogságba esettek vagy önkényesen elhurcoltak egyharmada idegenben tűnt el vagy halt meg.

A közellátási szervezetnek nem volt könnyű dolga. hiányos ruházatban.mintegy a „honfoglalásra" asszociálva . Ez a gyökeres birtokátalakítási intézkedés azonnal tovagyűrűzött az ország keleti felének településein. hogy a javításokért a mindennapi kisipari árnak csak 50 százalékát kellett megfizetni. A MÁV Miskolci Járműjavító Üzem története.értelemszerűen . A márciusban kiadott rendelet alapján . 1945. tüzelő és ruházati ellátásában. amelyben a dolgozók ellátásához szükséges zöldségféléket termelték. Számtalan levelezés. a lovak 44. hogy egy jó hónappal később az ország nyugati térségeiben is véget értek a harcok.azután. Földosztás Újpesten. 1859-1975." Pál István: A vaspálya túlsó oldalán...jelképesen Pusztaszeren kezdték el a nagybirtokok felparcellázását. míg a Dunántúlon . hiszen a beszerzési források felkutatása után a vásárlásra és szállításra írásos engedélyt kellett kérni akár búzáról. hanem új lábbeli készítést is végeztek.. Egy teherkocsiban 6-8 cipész dolgozott és a műhelyi munkások számára nemcsak javítást.és ruhaellátásról szó sem lehetett. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben intézkedett az ország átalakításának egyik legnagyobb horderejű kérdéséről. Egy másik teherkocsiban borbélyműhelyt rendeztek be. Ezt leginkább a jószágállomány sínylette meg. mert a kereskedőknél lévő készletek a harcok során mind elpusztultak. Év végén ezért 18 ezer pengő bérleti díjat fizettek ki. 209-211. Erre azonban még ebben az évben engedély nem volt. Igen méltányos volt.. és igen nagyszerű kezdeményezés volt a cipészműhelyi vállalkozás. és megmentése érdekében levágási tilalmat rendeltek el. Miskolc 1975.. Vidéken a . A tüzelőanyag-hiányt még valamennyire tudták pótolni a felszántott talpfák kettészakított anyagából. a juttatásban részesülők több évre elosztott részletfizetéssel váltották volna meg új tulajdonukat. a vármegye állatállománya minimumra zsugorodott össze.még a miniszterhez küldött folyamodvány is .rekvirálások gyarapították a veszteséget. Pénzért kevés árut kaptak és már akkor látszott. azaz. A vármegye és Miskolc közellátási helyzete is nagyon lehangoló volt. sem a lisztből a kenyér megsütése. Cipő. kérelem . az újjáépítési munkában rendkívüli eredményt produkáló dolgozók és családtagjaiknak élelem. hogy csak cserecikkek áruba bocsátásával lehet a közellátást megoldani. de az élelmezés volt a legnehezebb.. Egy mázsa búza megőrléséért egy mázsa szenet kellett átadni... rossz élelmezési viszonyok között jártak be a romhalmazzá vált munkahelyre. Ezen kötelezett- . a sertésállomány 21 s a juhok 20 százaléka maradt meg az ármádiák elvonulása után. Nemcsak az élelmiszer volt kevés.mindkét átvonuló hadsereg által foganatosított . 1945 lőtték.jelzi a közellátási csoport erőfeszítéseit és ezek igen jó eredményekkel jártak.Miskolci üzem veteményeskertje az újjáépítés idején „1945 elején a [MÁV Járműjavító] műhely dolgozói is elcsigázva. A vasútvonalak újjáépítő munkájában teljesen elkoptak a cipők is. március 1-től kezdve a vezetőség a műhelytől délre eső Martintelep és Szirma község között fekvő 20 katasztrális hold szántóföldet tulajdonosától vitaminkert céljára bérbe vette.. A földreform megvalósításához kisajátított ingatlanokat eredetileg kártalanítást kilátásba helyezve vették igénybe. a földreformról. Nem ment könnyen a megszerzett búzának sem a megőrlése. A szarvas- marhák 56. ahol naponta 16-18 dolgozó hajnyírását végezték el és díjazását az akkor igen magas üzleti árak 15 százalékában állapították meg. old. étolajról vagy burgonyáról volt szó.

Ennek megtartása azért is fontos volt.7 33.8 8. uradalmi cselédekből.0 17.5 25. Azaz.3 8. ami viszont az ország élelmiszer-ellátásának veszélyeztetésén túl a már korábban is birtokos paraszti rétegeket fordította volna szembe az új rendszerrel. április közepén az ideiglenes kormány a fővárosba költözött.és kisbirtokos földművelők alkották. az kevésnek bizonyult az igényekhez képest.8 3.6 millió katasztrális hold területnek viszont csak szűk 60 százalékát osztották ki az igénylők között. hogy a földreform során az FKgP által képviselt közgazdasági rentabilitás szempontjai alulmaradtak az MKP. illetve vettek igénybe majdani megváltás ígéretével.a nyugati országrészek átalakítása is megindulhatott. hanem politikailag sem lett volna kifizetődő. a megvalósultnál szélesebb körű földbirtokreform nemcsak közgazdaságilag. Az egy juttatottra eső átlagosan öt katasztrális holdnyi terület a parasztság kisbirtokosi kategóriáinak számát gyarapította. ha az árutermelő paraszti birtokhoz is nagyobb arányban hozzányúlnak.4 5. Ezt az el- Rajk László. Az így nyert. Révai József és Rákosi Mátyás az Ideiglenes Nemzetgyűlés első budapesti napján.5 2. illetve házhely formájában községek.0 Mandátum 1945.2 3.0 17. 1945. NGY 58.7 0.néhány hónapnyi késedelemmel . 1945. illetve törpe. szeptember 5. elsődlegesen társadalmi-politikai elégtételszerzést hangsúlyozó törekvéseivel szemben. A nyári hónapok belpolitikai életét egyre inkább a parlamenti választásokra való felkészülés töltötte ki. 1945 Szavazatmegoszlás az 1945.9 . szövetkezeti tulajdonba. INGY 24. valamint a mandátumok megoszlása az Ideiglenes Nemzetgyűlésben (INGY) és a Nemzetgyűlésben (NGY) (százalékban) Pártok Szavazatmegoszlás Mandátum 1944. Ennek oka.3 Független Kisgazdapárt Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Nemzeti Parasztpárt Kormányzó pártok együtt Polgári Demokrata Párt Párton kívüli („behívottak") Ellenzék együtt 57. évi parlamenti választásokon.6 16. míg 28 százaléka (zömében erdő) állami. cselédek. A földosztás előfeltételeként mintegy 75 500 birtokot koboztak el. városi önkormányzatok kezelésébe került. Kompetenciája ekkortól volt kiterjeszthető az ország egészére.6 4. mivel a győztes hatalmak ettől tették függővé a háború során német oldalon harcoló A Szociáldemokrata Párt plakátja. mert .9 1. A mezőgazdasági munkásokból. lentmondást csak abban az esetben lehetett volna feloldani. A 650 000 főre rúgó kedvezményezettek kétharmadát a korábbi agrárnincstelenek.5 96. Ami azonban sok volt nagybirtoknak. nov. a maradék pedig közlegelő. dec.4 6. együttesen 5.jogosultsága ellenére sem részesült a földosztásból.2 16.4 91.ugyancsak több százezres nagyságrend . mezőgazdasági munkások. törpebirtokosokból összeálló agrárszegénység közel fele .ség teljesítését azonban a későbbiekben maga az állam segített elsíbolni.

műveltségi és nemenkénti korlátozásokat (cenzust) . Választási plakát. immár Budapesten. Az úgynevezett vörös övezet voksai elsődlegesen a munkáspártok számára tűntek előnyösnek. 1945. El kellett ugyanis fogadni a választójogi törvényt.korlátozást mondott ki a korábbi rendszerben folytatott tevékenysége miatt kompromittálódottak egy viszonylag szűk körére. Emellett . október 7-én a budapesti helyhatósági választásokat. Csak azzal nem számoltak. Ez is közrejátszott abban. A pártok programkészítési buzgalmát csupán tagtoborzási versengésük múlta felül. titkos.az adott helyzetben értelemszerű . A Független Kisgazda-. hogy a munkáspárti várakozásokkal ellentétben . A szóban forgó törvény .és Polgári Pártra szavazók aránya választókerületenként A Szociáldemokrata Pártra szavazók aránya választókerületenként mellékvesztes államok diplomáciai elismerését.mintegy előzetes erőfelmérésnek szánva rendezték meg 1945. nőkre is kiterjedő szavazójogosultságot iktatott a törvénytárba.megszüntetve a korábbi vagyoni. Földmunkás.a Független Kisgazdapárt szerzett minimális (50. 1945 zalékát tömörítette. Ez bizonyos mértékig előre vetí- . egyenlő. A SZEB szovjet vezetésének támogatását élvező kommunisták önbizalmát tanúsította Rákosi Mátyásnak a kampány során tett jövendölése.jórészt a női voksoknak köszönhetően . A választási előkészületekbe illeszkedett a debreceni megalakulás kétnapos ülésszaka óta mellőzött Ideiglenes Nemzetgyűlés ismételt összehívása. mely foglalkozási szerkezet szempontjából a korabeli ipari munkásság 60 száNemzetgyűlési képviselőválasztások.valóban általános. mely szerint . Ebbe a főváros körüli agglomeráció településeit is bevonták.„a munkáspártok lenyűgöző győzelme előre vetíti árnyékát". A nemzetgyűlési választások főpróbájának . hogy a férfi szavazók számottevő hányada ekkor hadifogságban volt.a szociáldemokratákkal együtt .5 százalékos) többséget.

Sem ott. 1945. hogy a választásokat követően a kormányzó koalíció pártjai szinte teljes egészében (97 százalékban) kitöltötték a törvényhozás padsorait. ezúttal 57 százalékos abszolút győzelmet aratott. mert a kisgazdapárt . Az eredmény végkimenetelét egy . MUNKÁS .továbbra is fennállt. november 4-én megtartott nemzetgyűlési választások kimenetelét is: a Független Kisgazdapárt ismételt.az addig legitimitást szerzett . Ez abból eredt. .PARASZTSZÖVETSÉGET! Egyfelől azért. A pártstruktúra és a választási eredmények révén szinte az egész ország „kormánypárti" lett. hogy a magyar állampolgárok . sem a parlament falain kívül nem szerveződhetett érdemleges ellenzéke. 1945 A nemzetgyűlési választások eredményeképpen a Független Kisgazdapárt . hogy az adott körülmények között egyedül vállalja a kormányzás felelősségét.gyűjtőpárttá vált. Másfelől pedig azért. A már működő pártok delegáltjaiból álló Országos Nemzeti Bizottság nem kívánt konkurenciát teremteni az addig megszerveződött pártoknak.„zárt számú" kínálatból válaszszanak.az abszolút győzelem ellenére . Emellett a SZEB szovjet vezetése is elégségesnek tartotta a már elismert pártokat ahhoz.maga is ódzkodott attól. hogy a politikai versengésen indulni engedett pártok választéka nem volt képes megjeleníteni a választásra jogosultak korabeli politikai tagolódását.a törvényen kívüli .politikai okokból . A Magyar Kommunista Pártra szavazók aránya választókerületenként A Nemzeti Parasztpártra szavazók aránya választókerületenként MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT Választási plakát.„politikai szabályozás" is befolyásolta. így állt elő egy olyan helyzet.tette az egy hónappal később. A korábbi „ideiglenesség" szűk egy évének koalíciókényszere viszont .mindmáig rögzült jelzőjére utalva . mert a Szovjetunió kihagyhatatlannak vélte az általa preferált kommunistákat a kormányból.

. hogy Magyarország államformája köztársaság. február 1. s párttársa. A SZEB elnökének. A közigazgatást és a rendőrséget felügyelő kulcsfontosságú posztra . Mindszenty József esztergomi érsek emelt vétót. az eredetileg földbirtokán gazdálkodó Nagy Ferenc a nemzetgyűlés elnöke. hogy e kérdésről népszavazás döntsön. K. Ezzel egyidejűleg Tildy Zoltánt választották köztársasági elnökké. Utódja a miniszterelnöki székben Nagy Ferenc lett. Egyfelől az éhínséggel fenyegető . Népszavazást nem írtak ugyan ki.A belpolitikai erőegyensúly éve. Vorosilovnak a fellépése nyomán azonban a győztes párt a miniszteri posztok elosztásában már nem érvényesíthette választási győzelmét. 1946.hathatós szovjet segítségnek köszönhetően . február l-jén döntött arról.főként a városi lakosságot sújtó . Ellene elsősorban a magyar katolikus egyház frissen beiktatott feje. de egy ekkoriban elvégzett országos merítésű. 1946 A nemzetgyűlési választások eredményeként magától értetődően kezdték el újraosztani a hatalmi pozíciókat. A parlament 1946. Azt javasolta.az MKP delegálhatta jelöltjét: a korábbi „földosztó" agrár-miniszter. Másfelől az államforma kérdésének rendezése. Nagy Imre lett a belügyminiszter. 1945-1946 évfordulójának közéletét két kérdés tette mozgalmassá. A kormányzó pártok a köztársasági államforma mellett kötelezték el magukat. reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a falvak népének kétharmada és a városi lakosság háromnegyede értett egyet a tervbe vett köztársasági államformával. Az FKgP és a másik három koalíciós párt egyenlő (9-9) arányban jutott miniszteri tárcákhoz.katasztrofális közellátási helyzet és az emiatt elszaporodó sztrájkmozgalmak. tőle Tildy Zoltán leteszi az esküt. A hivatását tekintve református lelkész Tildy Zoltán kisgazda politikus lett a miniszterelnök.

A végrehajtó hatalom kulcshelyein.Rákosi Mátyás vezetésével puccsot szerveztek ellene. hogy az Egyesült Államok szolgáltassa vissza Magyarországnak az 1944ben a nyilasok által elhurcolt magyar koronázási ékszereket. 1930-ban Tildy Zoltánnal és másokkal együtt megalapította a Független Kisgazdapártot. ahol a magyar emigráció egyik vezetője lett. majd elnöke. November 2-án telefonon felhívta Tildy Zoltán államminisztert. június pedig harmadik kisgazda párttársuk. A Parasztszövetség alapítója. A kisgazdák választási győzelme nyomán viszont eltérő politikai arculatúvá vált a törvényhozó. Június végén az Egyesült Államokba érkezett.Nagy Ferenc (1903-1979) Gazdálkodó. Számos nemzetközi szervezet tagja. 1946. Lemondott és A választások a parlament képviseleti arányain túl a hatalmi ágak politikai arculatát is átrendezték. 1956 végén kísérletet tett arra. 1945. Nagy Ferenc. A megelőző évi ideiglenesség időszakában az MKP és az SZDP nem csupán a törvényhozó hatalomban tett szert hegemóniára. de az osztrák kormány . Ekkor .megakadályozta ebben. MAFIRT-felvétel .semlegességre hivatkozva . áprilistól képviselő. több mint négyszáz egyetemen és főiskolán tartott előadást a magyar és kelet-európai helyzetről. MTI Fotó május végéig vezetője volt. illetve a szovjet helyi katonai kommandatúrák felügyelete alatt újjászerveződő önkormányzatokban szintén a munkáspártok birtokolták a vezetői posztok többségét. politikus. június 2-ig Magyarország miniszterelnöke. Varga Béla vette át a nemzetgyűlés elnöki tisztét. 1945. korábbi politikustársát. A Magyar Nemzeti Bizottmány alapító tagja volt. illetve a végrehajtó ha- Batyuzók egy vasúti kocsi tetején. amelynek 1947. február 4-től 1947. ben képviselővé választották. Herndonban temették el. hogy hazautazzon Magyarországra.miközben Svájcban töltött szabadsága alatt . Kenyérért sorban álló budapestiek. amikor a pártja által „gyengekezűnek" tartott Nagy Imrét a kommunisták a belügyminiszteri poszton Rajk Lászlóval váltották fel. 1977-ben szorgalmazta. 1939emigrált. A kormányban jelentősebb változás egy hónap múlva történt. 1979-ben hunyt el. akinek felajánlotta szolgálatait. 1945. 1945 májusától újjáépítési miniszter.

a Nemzetgyűlés által hozzá másodízben áttett törvényt azonban tizenöt napon belül kihirdettetni köteles.ezeket meghiúsítandó . Baloldali Blokk néven szövetségbe tömörült a kisgazdák ellenében. A napirendre kerülő kérdésekben a blokkpártok delegáltjai rendre leszavazták a kisgazda vezetőket. §. (1) Magyarország köztársaság. Ez a modern kori parlamenti demokráciákban nem tekinthető rendkívüli állapotnak. s döntéseik kormányrendeletek formájában jelentek meg. old. 9. §. észrevételeinek közlésével. (Szerk. (3) A kinevezett minisztérium a nevezéstől számított nyolc nap alatt köteles a Nemzetgyűlés ülésében bemutatkozni. Ennek megtörténte előtt a köztársasági elnök a Nemzetgyűlést nem oszlathatja fel. 454-457. §. MAFIRTfelvétel talom. 1946. (4) A köztársasági elnök minden rendelkezéséhez és intézkedéséhez a miniszterelnök vagy az illetékes felelős miniszter ellenjegyzése szükséges. törvény Magyarország államformájáról Budapest. Az elnapolás tartama alatt a Nemzetgyűlés elnöke legalább száz képviselőnek írásban előterjesztett indítványára az indítvány kézhezvételétől számíMagyar történeti szöveggyűjtemény. 2.. (1) A köztársasági elnök a Nemzetgyűlést egy ülésszakban harminc napnál nem hosszabb időre legfeljebb egy ízben elnapolhatja. egy ízben visszaküldheti.három párt 1946 tavaszán. 1914-19991. egyenlő és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés útján gyakorolja. február 1. tott nyolc napnál nem távolabbi időpontra a nemzetgyűlést összehívni köteles. Romsics Ignác) Osiris Kiadó. 10. 1946. §. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés négy évre választja." Tömeg a Kossuth téren a köztársaság kikiáltásakor. §.Az 1946. hanem paritásos alapon vettek részt. A választáson alulmaradt bár a kormányzásban részt kapó . Ugyancsak a kisgazda többség érvénytelenítését szolgálta a pártközi értekezlet intézménye. A második világháború utáni Magyarországon azonban az új helyzet a kormányzó koalíción belül kenyértöréshez vezetett. A magyar nép a törvényhozó hatalmat az általános. Az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép. de itt az egyes pártok nem a parlamenti erőviszonyok szerinti arányban. (2) A köztársaság élén elnök áll. illetve a közalkalmazotti kar újabb politikai szempontú kontraszelekcióját. A kisgazdák a hatalmi pozícióknak a parlamenti erőviszonyokhoz igazodó arányosítását. (1) A végrehajtó hatalmat a köztársasági elnök a Nemzetgyűlésnek felelős minisztérium által gyakorolja. a feketelistát (B-lista) iktatták eszköztárukba. a miniszterelnök előterjesztése alapján pedig a minisztereket. (2) A köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a Nemzetgyűlés politikai bizottságának meghallgatása után a parlamenti többségi elv tiszteletben tartásával a miniszterelnököt.a tömegindulatokkal is operáló népítéleteket. évi I. január 31. illetve az önkormányzati választások mielőbbi kiírását szorgalmazták. A politikai akaratérvényesítésnek ez a módja lehetőséget . (részletek) „1. A kihirdetés elrendelése előtt az említett határidőben a törvényt újabb megfontolás végett. A köztársasági elnök tizenöt napon belül aláírja és kihirdetést elrendelő záradékkal látja el a Nemzetgyűlés által alkotott törvényeket. Ez a koalíció politikai egyeztető fórumaként működött. 13. Budapest 2000. A blokkpártok .

a Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpárt képviselői 1946. amely elsősorban a Független Kisgazdapárt jobbszárnyán gyülekezik.. illetve jóvá- tételre termeltetés kvázi „csúcsminisztériumaként" a kommunista Vas Zoltán irányítása alatt ugyancsak az MKP gazdaságpolitikai törekvéseit érvényesítette. Ez a szerv az újjáépítési program. A Magyar Kommunista Párt. (részletek) „A Magyar Kommunista Párt. A Magyar Kommunista Párt.. március 5-én közös megbeszélést tartottak a politikai helyzetről.Rákosi Mátyás beszél a Baloldali Blokk gyűlésén a Hősök terén. a Szociáldemokrata Párt. A baloldali blokk pártjainak akcióprogramja. a Szociáldemokrata Párt. az ország gazdasági talpra állását hátráltatja. a Szociáldemokrata Párt." . (Szerk. hogy a Független Kisgazdapárt reakciós jobbszárnyával nem hajlandó együttműködni. a Szociáldemokrata Párt. Budapest 2000. közösen vívja meg. hogy a gazdasági és politikai reakció elleni harcot a magyar dolgozó nép tömegeire támaszkodva.. a Szociáldemokrata Párt. Mindezek a gazdasági rendszabályok elválaszthatatlanul összefüggnek a politikai reakció elleni erélyes harccal. március 7. 1946.. A Magyar Kommunista Párt. március 5. decemberi életre hívása is. A fentebbi célokat szolgálta a Gazdasági Főtanács 1945. old. amely a földreform reakciós revízióját célozza és kész a munkásság és parasztság egész tömegerejét mozgósítani a magyar demokrácia legnagyobb vívmányának. és hazánk elszigetelésével demokratikus szomszédjaitól a béketárgyalások küszöbén mérhetetlen károkat okoz a nemzet külpolitikai érdekeinek. és amely a magyar demokrácia vívmányait veszélyezteti. hogy a nemzetmentő harcból ők is teljes erővel vegyék ki részüket. MAFIRT: Bass Tibor teremtett a többségi elv mellőzésére. a Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpárt kijelenti. Budapest. és a következőkben állapodtak meg: A Magyar Kommunista Párt. a földreformnak megvédésére. 461-462. és felszólítja a Kisgazdapárt demokratikus elemeit. de továbbra is állja a szövetséget a Független Kisgazdapárt demokratikus elemeivel..: Romsics Ignác) Osírís Kiadó. a Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpárt együttes erővel veszi fel a harcot az előretörő reakcióval szemben. továbbfejlődését akadályozza.. Magyar történeti szöveggyűjtemény. 1946. a Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpárt együttes erővel veszi fel a harcot minden kísérlettel szemben. 1914-19991. a Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpárt megállapodik abban.

augusztus 14-én az Országgyűlés megválasztotta a Minisztertanács elnökévé. 1926 augusztusában 8 és fél év börtönbüntetésre ítélték. Kongresszusa. ezért Rákosit 1957 júniusában Moszkvából előbb Krasznodarba. Az MSZMP 1KB 1957 februárjában úgy döntött. április 18-án az SZKP KB helybenhagyta az MSZMP 1KB ezen határozatát. valamint korábban megszerzett végrehajtó hatalmi pozícióik megőrzésére. Az 1946. Ennek nyitó rendezvényén Rákosi Mátyás maga tüzelte híveit: „a demokráciában helye van a tömeg- . A kisgazdapárt választási győzelmének megfelelő pozícióújraosztást szorgalmazott a végrehajtó hatalmi intézményrendszer minden ágában és szintjén. július 18-21-i ülésén . 1920ban Szovjet-Oroszországba ment. Angliából hazatérve önkéntes katonai szolgálatra vonult be. A bukás után Bécsbe menekült.épp az ellenkezőjére törekedtek. ebbe azonban Rákosi nem egyezett bele.megromlott egészségi állapotára hivatkozva váltották le első titkári pozíciójáról. és májusban tért vissza Magyarországra. ahol a többi kommunista emigránssal együtt internálták. ahol a magyar kommunista emigráció vezéralakja lett. 1915 áprilisában orosz hadifogságba esett. 1952. Az év első felében az egész országot megmozgató tisztogató népítéleteket rendeztek. majd Tokmakba (Kirgizia). 1918 novemberében a Kommunisták Magyarországi Pártjának alapítói között volt.ami parlamenti képviselőik egynegyedét jelentette volna hanem 20 tagját kizárta soraiból. Az MDP KV 1956. Kiszabott büntetése leteltekor a Tanácsköztársaság alatti tevékenysége miatt állították újra bíróság elé. 1953. február 5-én Gorkijban halt meg. és bekapcsolódott a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának munkájába.e területen élvezett felülreprezentáltságuk következtében . júniusban leváltották a Minisztertanács elnöki tisztéből. aminek következtében az FKgP. Érettségi után a Keleti Kereskedelmi Akadémián tanult. kiskereskedő családban. 1956 márciusától már csak Rákosi menesztésének az időzítése volt kérdéses. A kommunisták e törekvésükhöz a SZEB közbeavatkozását is megszerezték. majd 1962. 1945. 1940-ben Moszkvába távozás fejében engedték szabadon. 1955 elejére újra megerősödött annyira. ha nem is a blokkpártok által követelt 60 főt . 1957. 1914-ben. 1945. elhúRákosi Mátyás. MAFIRT: Bass Tibor-Bauer Sándor zódott még egy fél évig. hogy moszkvai támogatással a háta mögött váltatta le Nagy Imrét a kormányfői posztról. 1971. Hamvait február 16-án titokban szállították Magyarországra. Egyfelől petíciót intéztek a kisgazdákhoz. június 12-én. Nem sokkal utána a Szovjetunióba utazott . hogy Rákosi 5 évig nem térhet vissza Magyarországra. de resztalinizáló törekvéseinek egy év múlva véget vetett az SZKP XX. életfogytig tartó szabadságvesztést kapott. 1910-ben belépett az SZDP-be. Emellett a baloldal imparlamentáris eszközöket is bevetett a törvényhozás szerepének a háttérbe szorítására. 1912-ben szerzett okleveles kereskedői képesítést. hogy az általuk „jobboldalinak. 1948. A blokkpártok . a Magyar Dolgozók Pártja alakuló kongresszusán megválasztották a párt főtitkárává.Rákosi Mátyás (1892-1971) Adán született. majd 1921-tői a szervezet egyik tikára. február 22-én az MKP debreceni és budapesti egyesült KV főtitkára lett. 1924ben illegálisan visszatért Magyarországra. 1970 áprilisában az MSZMP KB plénumán engedélyezték volna hazatérését. 1925 szeptemberében letartóztatták. év belpolitikai életét lényegében a hatalmi ágak fentebb jelzett képviseleti aránytalanságából eredeztethető politikai huzakodás töltötte ki. november 1 -jén az MSZMP Politikai Bizottsága felfüggesztette párttagságát. 1947. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor tagja lett a Forradalmi Kormányzótanácsnak. 1918 elején megszökött.úgymond gyógykezelésre -. 1960. ha írásban kötelezettséget vállal. május 5-én megfosztották képviselői mandátumától. igaz. január 30-án tért vissza Magyarországra. Az 1947-es választások után miniszterelnökhelyettessé és államminiszterré nevezték ki. de életében már nem tér(hetet)t vissza Magyarországra. hogy nem fog politizálni. s méltatás nélkül helyezték azt el a Farkasréti temetőben. 1957. augusztus 16-án kizárták a pártból. végül Gorkijba telepítették. reakciósnak" minősített képviselőiket zárják ki pártjukból.

1946. helyenként lincselésbe. nagymértékben hozzájárult a pénz rohamos elértéktelenedéséhez. 1946 Romeltakarítás Budapesten. Pontosítva. Ennek terhei . hogy mindez alig elviselhető nélkülözések közepette történt.és természetesen aranyalapú cserekereskede- Emlékérem a Kossuth híd megnyitására. június 2. mi az utcán vagyunk többségben".a fegyverszüneti egyezmény előírásai alapján már a jóvátételi szállításokat is teljesíteni kellett. A romok eltakarítása és a termelés újraindítása érdekében tett heroikus erőfeszítésekről szóló korabeli tudósítások inkább csak viszszatekintve tűnnek némileg patetikusnak. A szociáldemokraták és a parasztpárt statisztáló támogatását élvező kommunisták ezzel kívánták demonstrálni a kisgazdáknak.1948-ig az összes állami kiadások 30-40 százalékára rúgtak. Ehhez járult az 1945-ben másfél milliós. A háború utáni gazdasági újjáépítést és a társadalom regenerálódását is végletes ellentmondások jellemezték. dohány. a hazai népesség számára is csak szűkösen elégséges javakból . A munkavállalók zömének átlagos életszínvonala alig érte el a békebeli (1938-as) egyharmadát. a nép jogosult arra. illetve . hogy a Vörös Hadsereg is nyomatott magyar valutát. 1945 .a katasztrofális közellátási viszonyok miatt . Miskolc). a Madách téren. Az emberibb életkörülmények mielőbbi megteremtését célzó tömeges méretű korabeli személyes áldozatvállalás éppúgy jellemző volt.antiszemita színezetű pogromba (Kunmadaras. illetve erősen rapszodiku- Rendőrök kísérik a szolnoki vármegyeházára a kunmadarasi zsidóellenes pogrom vádlottjait. mint az.mozgalmaknak. MAFIRT: Rózsa László san szóródott 12 és 50 százalék között. valamint az. hog)' „ti a parlamentben. hogy kezébe vegye az igazságszolgáltatás ügyét." A népítéletek számos esetben fordultak köztisztviselők elleni fizikai atrocitásba. Ennek szerves következménye volt a só-. 1946-ban félmilliós létszámú megszálló szovjet hadsereg ellátásának kötelezettsége. Ezek.

hogy a mezőgazdaságból élő gazdáknak iparcikkek beszerzése érdekében a korábbinál . 1946. 1946. augusztus l-jén az addig használt pengőt a forint váltotta fel. április. Ebből a Magyar Nemzeti Bank nemesfémkészlete visszakerült.kétszer annyi agrárterméket kellett értékesíteniük: ha volt mit. MAFIRT-felvétel egyenértékű. A munkások ennél valamivel többet (60 százalék) kaptak.lem újjászületése. azaz négyszázhatvanezer-quadrillió pengővel volt Plakát. MAFIRT-felvétel Tüntetés a forint védelmében. A stabilizációhoz tartozott a bérek gyökeres átalakítása is. amit Rajk László belügyminiszter a . A nyilaskeresztes kormány által Nyugatra indított „aranyvonatok" az amerikai hadsereg zsákmányai lettek. Valorizált értéken számolva átlagosan az 1938-as szint felére redukálták a fizetéseket.billiókkal.inkább csak matematikailag értelmezhető módon . illetve állandósított razziáival próbált letörni.szintén kommunista dominanciájú . valamint a feketepiac virágzása.) Az új forint fedezete egyfelől egy jelentős mértékű . 1946 tavaszi hónapjaiban .korábban nem volt ismert a történelemben. A stabilizáció harmadik összetevője az agrárolló ismételt kinyitásából adódott. . festmények. A mindennapi szükségleti cikkek beszerzésének gondjai mellett immár a népgazdaságot is működésképtelenné tevő inflációt valutareformmal próbálták normalizálni. a mérnökök. 1946 Teleki téri piac.hivatalosan . ami azt jelentette.6 x 1029 -. július 25.mely messze meghaladta az első világháború utánit is . de szintén kisíbolt egyéb letétek (ékszerek. pedagógusok bére viszont a korábbi egyharmadát is alig érte el. Ilyen ütemű és mértékű infláció .átlagosan . Előbbinek gyakorlatilag már nem volt a napi forgalomban követhető használati értéke.4.„gazdasági rendőrség" (GRO) megszervezésével. (1 forint . másfelől pedig a front alatt Magyarországról Németországba hurcolt aranykészlet maradéka. miközben egy munkás egész heti fizetése (melynek bankjegykötegei alig fértek bele táskájába) a piacon legfeljebb egy tojás árát tette ki.aratás utáni árualap felhalmozása volt. illetve miből. szőnyegek) egy része az amerikai őrizet ideje alatt kézenközön eltűnt. tisztviselők. 1946. trilliókkal számoltak.

mivel a román fegyverszüneti egyezmény 19. emellett 300 millió USA-dolláros jóvátétel megfizetését irányozta elő. 4000 km 2 Erdély keleti határa Megyehatárok Romániában 1947 öt forint. A közelmúltban nyilvánosságra került korabeli szovjet külügyi dokumentumok szerint a Kremlben is felmerültek hasonló .A békeszerződés és a jóvátétel A háborút ismételten vesztes oldalon záró Magyarország számára a békeszerződés feltételeit már a legtöbb fontos kérdésben előjelezte a fegyverszüneti egyezmény.de akkor nem szellőztetett . A szintén vesztes státusú Románia azonban más esetnek tűnt.magyar és román populáA Partium-terv (íő-)változata: 22 000 k m 2 A Partium-terv . Annál is inkább. arra törekedve. 1946 Magyar-román határtervezetek. Ismételten az első világháború után megszabott „trianoni" határok mögé rendelte vissza a magyar állami fennhatóságot.éjjeli vonal" változat: 14 000 km 2 A minimális magyar Igény határvonala.vissza kell adni Romániának. Ezen aspirációkat bizonyos mértékig az is táplálta. A magyar békecélok megfogalmazása során Erdély tisztázatlan státusú kisebb részére vonatkozóan különböző változatokat dolgoztak ki. A kormányra került magyar politikai vezetés kezdettől számolt azzal. hogy a háborút a győztes szövetségesek oldalán záró Jugoszláviával és Csehszlovákiával szemben eleve kilátástalan bármifajta területi korrekció felvetése. hogy bizonyos mértékű . aminthogy egy autonóm vagy akár önálló Erdély létrehozásának lehetőségeit is latolgatták.alternatívák. hogy Erdélyt . Ez a formula arra engedett következtetni. 3 ' változata: 22 000 km 2 Az ún. cikkelye szerint a nagyhatalmak „egyetértenek abban. .vagy annak nagyobb részét . 1946 . feltéve ha ezt a békerendezés is megerősíti". hogy az angolszász nagyhatalmaknak a térségre vonatkozó háború alatti rendezési elképzelései között épp úgy megfogalmazódtak a trianoni döntés bizonyos korrekcióját fontolgató felvetések. hogy Erdély kisebbik hányadát illetően érdemes sorompóba állnia a magyar diplomáciának.

A még 1944 tavaszán fogalmazott román fegyverszüneti megállapodás hivatkozott passzusa Erdély jövendő hovatartozását azért „lebegtette". Budapest pedig elpuskázta . tavaszi ülésén az a szovjet álláspont győzedelmeskedett. illetve Horthy Magyarországát a hitleri szövetségből való kiugrásra.Molotov.a határkorrekció lehetőségére. hogy a kérdés felvetését nem opponálják. amiről azonban szó sem volt. Az Erdély ügyében kezdeményező magyar külpolitika a béke-előkészítés másik kérdéskörét jelentő felvidéki (szlovákiai) magyarság sorsát illetően kezdettől „futott az események után". őszi. Gyöngyösi János. a kérdés a Kremlből nézve okafogyottá vált.a tényleges esélyt meghaladó mértékben . mely Magyarországot az 1938 előtti határok közé szorította. A béke-előkészítéssel érdemben foglalkozó nagyhatalmak Külügyminisztereinek Tanácsában volt ugyan átmeneti huzakodás . A Csehszlovákia újjáalakítását meghirdető kassai kormányprogram „tiszta szláv állama" az ott élő német és magyar népesség egészét nyilvánította felelősnek az első . hogy Moszkva magát az előterjesztést támogatja. Végül azonban a tanácsnak mind az 1945. Bár 1946 nyarán a Párizsban rendezett béke-előkészítő értekezlet illetékes területi albizottságában szót kapott ez ügyben a magyar delegáció. Ezt a szovjet vezetés úgy értette. Időbe tellett. a magyar kormány pedig úgy.népességcserével közelítsék az etnikai szállásterületek határát a politikai határmegvonáshoz. Pontosabban: a szovjet vezetés nem emelt kifogást az ellen.és Szálasi nyilaskeresztes terrorjának enge- dett utat -. Eduárd Benes Kárpátalja Szovjetuniónak való átengedésével. amikor ez ügyben 1946 tavaszán magyar kormányküldöttség tárgyalt Moszkvában. a magyar kormányküldöttség megérkezésekor. április Nagy Ferenc miniszterelnök aláírja a szovjet-magyar jóvátételi egyezményt. hogy egyszerre ösztönözze és versenyeztesse Antonescu Romániáját. valamint a háború végén stratégiai fontosságúvá lett nyersanyag (uránérc) szállítására szóló bizalmas kötelezettségvállalással érte el azt. hogy kisebb mértékben Magyarország javára revideálják az első világháború után megvont román-magyar határszakaszt. amíg a korabeli magyar politikai vezetés ráébredt. MAFIRT: Rózsa László ciót egyaránt érintő . 1946. Miután azt Bukarest sikerrel abszolválta. hogy Josef Tiso németeket szolgáló fasiszta Szlovákiáját a csehszlovák államegység helyreállításával mellék-győztessé léptesse elő.főként az amerikai és a szovjet külügyminiszter között . hogy az idézett diplomáciai formulákból csak ők következtettek . mind az 1946. defenzívába került. De Sztálin ezt még akkor sem tette világossá. Nagy Ferenc és Gerő Ernő Moszkvában. hogy a magyar békedelegáció a párizsi béke-előkészítő értekezleten felvesse Erdély egy határ menti sávja Magyarországnak történő visszaadását. 1946.arról. a nagyhatalmak korábban egyeztetett álláspontján a vita már nem módosított.

hogy csak azokat a felvidéki magyarokat helyezték vissza állampolgári jogaikba. korábban Prágában vagy a Szudétavidéken élő. Prága további kényszerítő intézkedéseket alkalmazott.önkéntes jelentkezés alapján . amennyi a Magyarországon élő szlovákok közül .olyan diplomáciai nyomást tudott gyakorolni a magyar kormányra. ahonnét a németeket már kitelepítették. Egyfelől reszlovakizálási akciót indítottak. Ezért a cseh politikusok további 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésének a békeszerződésben való kimondásáért vetették latba befolyásukat a nagyhatalmaknál. hogy az ottani magyarságot megfosztották állampolgári jogaiktól. Miután pedig az angolszász szövetségesek ezt is megakadályozták. Mindezeken túlmenően pedig a holokausztot túlélő. Másfelől magyarok ezreit kezdték deportálni Csehország nyugati körzeteibe. Rajka. akik hajlandók voltak magukat . s a kollektív felelősség tétele alapján kívánta őket maradéktalanul kitelepíteni. a magyarországi SZEB-en keresztül melyben mellék-győztesként maga is képviselettel rendelkezett . hogy az 1946. Az ily módon meghurcoltak csak erőteljes nemzetközi tiltakozások nyomán keriil- . magyar kultúrában asszimilálódott visszatért zsidókat mint „magyarokat" fosztották meg hasonlóképpen állampolgárságuktól. a korábban a Felvidéken honos. Ennek értelmében Prága jogosulttá vált annyi felvidéki magyar kitelepítésére. míg a szlovákiai magyar kisebbség elleni hasonló bánásmódhoz az angolszász szövetségesek nem járultak hozzá.az adminisztratív vegzálások nyomása alatt . Prága viszont azon túl.vállalkozott a Szlovákiába való áttelepülésre. A lakosságcsere viszont számottevő mértékben alatta maradt előzetes várakozásaiknak: „csak" 73 000 főt sikerült eltávolí- taniuk. német kultúrába asszimilálódott. 1946. a nagyhatalmak potsdami értekezlete azonban csak a németek eltávolításáról rendelkezett (Csehszlovákián túl Lengyelországra és Magyarországra vonatkozóan is).szlovákoknak vallani. ami azt jelentette.Szlováklából áttelepült magyarok. február 27-én aláírni kényszerült egy lakosságcsere-egyezményt. november csehszlovák köztársaság bukásáért. és zárták be őket. Ehhez a törekvéséhez Moszkvát sikerült is megnyernie. koncentrációs táborokból visszatért zsidókat mint „németeket".

hogy a trianoni határmegvonás fenntartása mellett Pozsony stratégiailag veszélyeztetett helyzetbe kerülne. de a kollektív bűnösség alapján jártak el.(Cseh)szlovák-magyar lakosságcsere. Magyarország .mint legyőzött ország esetében a győztes nagyhatalmak potsdami . Budapest végül is három további községet (Dunacsún. A világháború utáni területi-etnikai újjárendezés legnagyobb számban a kelet-közép-európai régió államaiban évszázadok óta élő németeket érintette. akik a Wehrmacht erőinek hátrálása nyomán is korábbi lakóhelyükön maradtak és a Vörös Hadsereg előrenyomulása után nem hurcolták őket Szibériába kimondatlanul bár. Magyarország még a trianoni békénél is kedvezőtlenebb előírásokkal volt kényte- len tudomásul venni a Párizsban véglegesített békét. Azok ellen. Horvátjárfalu és Oroszvár) külterületeivel együtt átadni kényszerült Csehszlovákiának. 1946-1948 hettek szabadlábra esetleg ugyanazon gyűjtőtáborokból. amelyeket egy-két évvel korábban mint „zsidóknak" már alkalmuk volt megismerni. A Baltikumtól a Balkánig jogfosztás. Ezért a vele átellenes Duna-parti szakaszon további területeket (öt falut) követeltek. üldöztetés és kitelepítés várt rájuk. A békeszerződés részben respektálta a csehszlovákok azon érvelését is.

felvetve azt a kérdést. Ennek további. valamint a parasztpárti vezetők (és híveik) . lakás. Ez a követelés irreális volt. s a rá következő években a nemzeti jövedelem az utolsó békeév öszszegének csupán 50-60 százalékára rúgott. A fegyverzaj elülte nyomán azonban más szempontok is felléptek. illetve az 1943-1944. Ez a hadisarc súlyos volt ugyan. akik a háború utáni újjáépítésben megkülönböztetett fontosságú szénbányákban vállaltak munkát. illetve elűzöttek számára föld. Tovább rontotta a fizetési képességet. február 10-én aláírt békeszerződés megerősítette a korábbi fegyverszüneti egyezmény gazdasági vonatkozású cikkelyeit. A háborút követő években az akkori Németország különböző megszállási zónáiba Magyarországról közel 200 000 németet telepítettek ki. újabb megduplázódását az okozta. évi becsült nemzeti va- gyon 40%-a. mert a trianoni határok közé visszarendelt magyar állami fennhatóság alatt öszszesen sem volt ennyi német. indulás előtt.szintén a németek kitelepítése mellett voksoltak. hogy az ország hadszíntérré válása nyomán elpusztult az 1944. megélhetés. miként biztosítható a határon túlról menekülők. hogy hol. Csehszlovákiának és Jugoszláviának pedig együttesen százmillió USA-dollár jóvátétel fizetését írta elő. Az is igaz viszont. Az 1938-1939. illetve Jugoszláviából. Az 1944. mint a jóvátételi előírás (280 millió $).ez a korábban rendelkezésre állott évi nemzeti jövedelemnek mintegy 5 százalékát jelentette. A jóvátétel megállapításánál azonban nem voltak tekintettel arra. hogy Magyarországnak a világháború során a Harmadik Birodalommal szemben felhalmozódott kereskedelmi aktívuma majdnem akkorára rúgott. költségvetési évek kereken 1 milliárd dolláros hazai nemzeti jövedelméhez viszonyítva és a teljesítésként megszabott hat évre elosztva . (Ez alól leginkább azok a németek mentesülhettek. A Szovjetuniónak kétszázmillió. A teljesítőképességhez viszonyítva ily módon azonnal megkétszereződött a jóvátétel mértéke. de önmagában nem elviselhetetlen. de ez nem volt Kitelepített magyarországi németek a vasúti kocsiban.) Az 1947.leginkább a kommunista. Ehhez társultak a szlovákiai magyarok kiebrudalásának tervéről érkező hírek. 1946 .konferenciája 1945 nyarán félmillió német kitelepítését írta elő. hogy a magyar politikai közvélemény egy része . illetve a Délvidéken 1944-1945 fordulóján végrehajtott magyarellenes jugoszláv vérengzés nyomán mintegy negyedmillió magyar menekült el Romániából. őszi székelyföldi magyarellenes román. évi (kerekítve) 1/5 dollár = pengő átváltási kurzus a hazai valuta háborús inflálódása nyomán a jóvátételi paritás idejére 1/10 arányra romlott. hogy az 1938. melyek a közvéleményt a németek kitelepítése irányába orientálták.

amivel a Magyarországon fellelhető külföldi tőkeérdekeltségeknek több mint fele került a tulajdonába -. hogy 1945 tavaszától számos olyan vállalatnál kezdték meg a gépek. .hadizsákmányként foglalta le mindazon készleteket.a nemzetközi „hadijogban" rögzítetteket figyelmen kívül hagyva . Utóbbit ráadásul úgy kellett teljesíteni. hogy Moszkva elengedte a Szovjetuniót illető magyar jóvátételi hátralék felét. Magyarország közel két és félszeres „túlfizetést" könyvelhetett el. mintegy 65 millió dollárt. A Szovjetuniót mindemellett nemcsak a hazai német tulajdon és tőkeérdekeltség illette meg .az addig teljesített 70 millió dollár valódi értékén számítva már ekkorra is fölösen eleget tett ezen kötelezettségének. melyeknek a termékei is részét képezték (volna) a jóvátétel teljesítésének. amelyek a németek evakuálása nyomán még megmaradtak.Őrt álló szovjet katonák a csepeli Weiss Manfrédgyárnál.) A jóvátétel teljesítésének futamidejét 1946-ban hatról nyolc évre emelték. hanem jogot formált a háborús Németország hazánkkal szemben fennálló követeléseire is. valamint a Magyarországot megszálló. valamint a németekkel szembeni magyar aktívum paszszívummá válása miatt. A helyzet ellentmondásosságát mi sem jellemzi jobban.amikor a szovjet kormány nyilatkozatot tett közzé a jóvátétel lezárulásáról a mindösszesen teljesített 131 millió dollár értékű szállítások alapján.figyelembe véve a többszörösen kedvezőtlen paritással megállapított kvótát . Molotov szovjet külügyminiszter 1948 nyarán. az évenkénti költségvetési kiadások 45-30 százalékát jelentette. 1953 januárjára pedig . a jóvátételi teljesítés terhe a háborút követő években (1945-1948) a nemzeti jövedelem 25-20. Azaz. s itt állomásoztatott szovjet csapatok térítés nélküli ellátása is. berendezések leszerelését és a Szovjetunióba szállítását. Mindehhez további számottevő tételként társult a SZEB. hogy a Vörös Hadsereg . 1945 behajtható. Magyarország mindezekből öszszeálló jóvátételi és egyéb külföldi fizetési kötelezettsége az eredetileg megszabott nominálkvótához képest több mint ötszö- rösére szaporodott. mint az. Csakhogy Magyarország . (A viszonyszámok az időközben meginduló újjáépítés eredményeinek hozadékaként mérséklődtek. a két munkáspárt fúziójának politikai honorálásaként bejelentette.

1946 őszén a kommunisták ugyanis csak úgy mentek volna bele a kisgazdák által intenzíven szorgalmazott önkormányzati választások megtartásába. Ennek részeként „köztársaság-ellenes összeesküvéssé" nagyították fel egy olyan polgári magántársaság fehér asztal melletti diskurzusait. hogy az egy évvel korábbi parlamenti választások nyomán létrejött hatalmi patthelyzetet a kisgazdapárt „felrobbantásával" oldják fel. február 10-én Párizsban aláírták. hanem állami (kormányzati) tisztviselőként végezné munkáját. így a továbbiakban „felülírható" lett volna bármilyen választási ered- mény.remélt . a nemzetgyűlési választások nyomán tett pártja .függetlenül a voksok megoszlásától . Ekkor döntött úgy a kommunista párt vezetése. Nagy Ferenc miniszterelnök ezt az alkut elutasította. vagy ha a helyi közigazgatás kulcsfiguráját. melyet Rákosi Mátyás 1945 decemberében. illetve a szovjet megszálló erők .azaz a szovjet megszállás megszűnése .távozását. mert a jegyző munkáltatója (kinevezője és felmentője) a belügyminiszter. A kisgazda pártvezetéssel együtt arra az álláspontra helyezkedett. 1947-1948 M ire a békeszerződés okmányait 1947.előzetesen megállapodnak a kihirdetendő „eredményt" illetően.nem hivatalos . hogy az önkormányzati választásokkal érdemes megvárni a békeszerződés aláírását. az ország SZEB-felügyeletének megszűnését.programjává: „a kisgazdapártot elemeire kell darabolni".utáni időkre Tömeggyülés az összeesküvők ellen. 1947 .Útban a kommunista egyeduralom felé. ha . a belpolitikában kiteljesedőben volt az a politikai törekvés. a Sportcsarnokban. mely a békeszerződés életbe lépése . a jegyzőt nem az adott szintű képviselőtestület választaná.

amiről nem kell tudniuk. De ők csak másodrendű kérdésekkel foglalkoznak." Moszkvának jelentjük.: Izsák Lajos és Kun Miklós) Századvég. Minden minisztériumban. hogy ne tudjanak arról. február 25-én Kovács Béla. A rendőrség állományának többségét új emberek teszik ki. amikor az FKgP főtitkára. meglehetősen teljes. Tapasztalatuk nincs. a másik kisgazdapárti. Igaz. A vizsgálatok lefolytatása során az a legfőbb feladatunk. (Szerk. erőszakkal kivett vallomásokkal . [gy tehát lényegében a mi kezünkben van.. hogy e téren nálunk minden rendben van. a leleplezéstől való félelmükben. az országos rendőrparancsnok két helyettese más pártok tagjai . 1944. 1947. illetve Puskin szovjet nagykövet kulisszák mögötti politikai pressziója ellenére sem adták ki: mentelmi jogának felfüggesztését elutasította a parlament. augusztus 20-tól a párt főtitkára. (részletek) „Magyarország politikai rendőrségének 80 százaléka a kommunistákból áll. A beszervezésre többnyire annak köszönhetően kerül sor. Nem állíthatjuk.mentelmi jogukat felfüggesztve kiadta őket a parlament a gyanú tisztázása érdekében. 1947 körül a magyarországi szovjet hatóságok elhurcolják. 1956. Őt az épp oly vehemens. december 23-tól 1945. Valamennyi politikai pártban vannak embereink. mint amennyire hazug sajtókampány.több lépcsős hamisítással. kétségtelenül tapasztalható fejlődés. E célból meglehetősen kiterjedt informátorhálózatot hoztunk létre. A Rajk belügyminiszter közvetlen irányításával és az . Megszerveztük a telefonlehallgatásokat. ami itt korábban volt. s a legfontosabbakról jelentést teszünk Rákosi elvtársnak. bírósági tárgyalás nélkül 25 évre ítélik a SZU-ban. Falun azonban az informátorhálózatunk gyengébb. Budapest 1994. kompromittálni ugyanebbe az összeesküvési rágalomhadjáratba. 1941 -tői a Magyar Parasztszövetség főtitkára. hajlandóak együttműködni velünk. február 23-ig földművelésügyi miniszter. hogy mindent fizikai kényszer alkalmazása nélkül érjünk el. hogy kompromittáló anyagok vannak a kezünkben.. old. Sokat tanultunk a szovjet elvtársaktól.kisgazdapárti prominenseket próbáltak bele- Kovács Béla (1908-1959) Középparaszt. 1958. mi a szándéka politikai ellenfeleinknek. s tájékoztassuk erről vezetőinket.Péter Gábor jelentése Moszkvában az általa vezetett magyar politikai rendőrség működéséről. sőt az egyházi személyek között is megvannak az embereink. Sikerül beszerveznünk más pártok funkcionáriusait. kisgazdapárti politikus. Nagy Ferenc barátja. Pártközi tanácskozások előtt általában sikerül megtudnunk.politikai rendőrség perzekutori statisztálásával folytatott akciósorozat első fázisa eredményes is volt: több kisgazda párti tisztviselőt. Nagy segítséget nyújtott számunkra Belkin tábornok. 1945. s ennek köszönhetően idejében tájékoztatjuk mindenről a kommunista párt vezetőségét. de ahhoz képest. hogy mindent előre megtudjunk. Most lehallgatjuk a miniszterelnök és a pártvezetők minden fontosabb telefonbeszélgetését. április 5. 1955-ben visszahozzák Magyarországra. Az emberek. ezért meglehetősen nehéz velük dolgozni. április 2-án térhetett vissza családjához. Alapfeladatunknak tartjuk. november 15-ig a belügyminisztérium politikai államtitkára. Átmenetileg akkor látszott megfenekleni a kommunista boszorkányüldözés. országos hatáskörűvé előléptetett . 1933-tól párttag. amelyhez hozzájutunk. s mi mindent megteszünk azért. Majd pedig a politikai rendőrség hathatós közreműködésével . Igy az információ. novembertől haláláig képviselő volt. 1939-től főtitkárhelyettes. november 15-től 1946.általa éppen Államvédelmi Osztállyá (ÁVO) átszervezett. hogy . vonatkozóan a kommunista hatalmi részesedés visszaszorításáról ábrándozott.egyikük szociáldemokrata. Nevezettet a magyarországi szovjet hadsereg katonai elhárításának kommandója hurcolta . 170. illetve parlamenti képviselőt sikeresen vádoltak meg annyiban. 1945. Kovács Béla került célkeresztbe. A politikai rendőrség nagy segítséget nyújt a pártnak. 1947.

illetve kilépésével párosulva. 1955-ben adták „vissza" a magyar Államvédelmi Hatóság őrizetébe. MAFIRT: Adorján Rezső el. 1947. Ezután a Szovjetunióba deportálták. a letartóztatására szóló parancs kiadásáról értesülve követte őt Varga Béla. Ezek a fejlemények 50 képviselő kizárásával. 1956 tavaszán helyezték szabadlábra. hogy tovább statisztáljanak a kommunisták .Az MKP választási gyűlése a MÁVAG Gépgyárban. május 30-án a berni magyar követségen bejelentette lemondását. 1947. A külföldön akkreditált követek.) Három hónappal később Rákosi Mátyás ugyanezen rágalmat .használta fel az éppen külföldön tartózkodó kisgazda miniszterelnök. Három nappal később pedig. 1946. akik a továbbiakban blokkpárti szövetségesekként sem vállalták. Nagy Ferenc . augusztus. Kovács Béla 1951 őszéig Ausztria szovjet megszállási zónájában. 1947.az „összeesküvőkkel" való kapcsolatait . Mindezek elleni tiltakozásul a Nemzeti Parasztpártból és a Szociáldemokrata Pártból is kiléptek azok a képviselők. február 25-én.akit Rákosi azonnali hazatérésre szólított fel párttársa sorsát elkerülendő. Nagy Ferenc diszkreditálására. diplomaták mintegy Nagy Ferenc a Budapesten rendezett Parasztnapon. és emigrációba vonult. (Nyolc év rabság után. .tisztátalan akcióihoz. a nemzetgyűlés elnöke. elsősorban a Független Kisgazdapártot zilálták széjjel. a szovjet katonai elhárítás Baden bei Wien-i főparancsnokságán raboskodott.akkoriban „szalámi taktikának" nevezett . ahol bírósági eljárás nélkül kapott 25 év kényszermunkára szóló büntető végzést. szeptember 8.

ha minél több párt között szóródik a többi szavazat. MAFIRT: Rév Miklós kéttucatnyi csoportja állásáról való lemondással tiltakozott a politikai indítékú boszorkányüldözés ellen. kai rendőrség asszisztálása mellett . hogy csak kommunista nyomásra vették elő az ügyet. Budapest 1994.egyszerűen a választók listájából kihagyva ütöttek el a szavazástól. De az MKP még így sem érezte biztosítva a hőn áhított választási elsőség megszerzését. hanem inkább ösztönözték. A kommunista vezetők ugyanis abból indultak ki.) A többségi Független Kisgazdapárt ellehetetlenítésében Rákosi Mátyás . (A későbbiekben jórészt a felsoroltakból szerveződött a magyar politikai emigráció 1947-es csoportja. Ezért a párt számára külön is nyomattak azokból az ideiglenes választói . a Balogh István vezette Független Magyar Demokrata Párt (FMDP). hogy minél több párt szálljon ringbe a választók szavazataiért. augusztus 25.. mi elsősorban arra törekszünk. A törvényben rögzített kizárásokon túl.Választási plakátok a budapesti utcán. Ugyanakkor a kisgazdapárton belül ellenzéket hozunk létre a párt demokratikus elemeiből: az ellenzék vezére Dinnyés Lajos jelenlegi honvédelmi miniszter lesz. hogy a kisgazdák szétverésével előállott politikai erőviszony-módosulásra hivatkozva kezdeményezzék új . hogy a szovjet szervek által letartóztatott Kovács Béla lehetőséget kapjon tanúvallomás tételére magyar bíróság előtt. Az újabb voksoláshoz egyfelől úgy módosították a választójogi törvényt. hogy világossá tegyük a tömegek előtt: a kisgazdapárt szabotálja a 3 éves terv megvalósítását... valamint Slachta Margit Keresztény Női Tábora (KNT). további közel félmillió polgárt . Ebből eredően sorakoztak fel utóbbiak azon kommunista kezdeményezés mögé is.egyaránt támogatókra lelt a megszálló hatóságoknál. valamint a kormánykoalíció többi pártjánál. a Preiffer (Pfeiffer) Zoltán vezette Magyar Függetlenségi Párt (MFP).. hogy az . hogy a viszonylag stabil szavazótáboruktól nyerhető voksok úgy értékelődhetnek fel." Moszkvának jelentjük. Folytatni akarjuk az összeesküvők és közöttük Nagy Ferenc miniszterelnök leleplezését. és így a dolgozók életszínvonalának emelését.a politi- Rákosi Mátyás levele Sztálinnak és Molotovnak 1947.idő előtti parlamenti választások kiírását. A megelőző hónapok fejleményei után ezt már igazán nem volt nehéz keresztülvinni a sarokba szorított kisgazda köztársasági elnöknél. old.i 945-höz képest mintegy félmillióval szűkítette a választójogosultak körét. A Magyar Szabadság Pártot 1946-ban megalapító Sulyok Dezső viszont épp a módosított választójogi törvény egyik rendelkezése miatt nem indulhatott újra. Egyidejűleg le akarjuk leplezni a kisgazdapárt kétszínű viselkedését a fakultatív hitoktatás dolgában: ők maguk vetették fel a kérdést. Ezek: a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt (DNP). Másfelől viszont ezúttal nem korlátozták. ugyanakkor a tömegek között folytatott agitációjuk során a törvénytervezet ellen foglalnak állást és azt hangoztatják.akiket a politikai rendőrség aktái alapján minősítettek „reakciósoknak" . Tildy Zoltánnál. Le akarjuk leplezni továbbá bizonyos kisgazdapárti személyiségek számos pénzügyi machinációját is. Utóbbit leszámítva minden egyes újabb pártalakulat vezetője a kisgazdák színeiben volt addig képviselő. Ezért kívánatos lenne. 1947. 194. (Szerk. ugyanakkor pedig áruba bocsátja Magyarország függetlenségét.. Végül négy újabb párt jelentette be indulását.: Izsák Lajos és Kun Miklós) Századvég. április „A kisgazdák Amerika-sugallta [sic!] próbálkozásainak ellensúlyozására.

9 4. akik a voksolás napján nem állandó lakhelyükön szavaztak (például a vasutasok).2 1.6 11.7 74.1 25. december 27.9 8.7 16.3 16.4 39. illetve a képviselői mandátumok megoszlása az Országgyűlésben az 1947.8 1.1 24.7 1.4 9.0 5.9 18.4 1.3 15. amelyek azok számára készültek.3 14.5 65.5 14. szeptember Magyar Kommunista Párt Szociáldemokrata Párt Nemzeti Parasztpárt Független Kisgazdapárt Kormányzó pártok együtt Polgári Demokrata Párt Magyar Radikális Párt Demokrata Néppárt Magyar Függetlenségi Párt Független Magyar Demokrata Néppárt Keresztény Női Tábor Ellenzék együtt 22.) A szavazatok mindezek után a következőképpen oszlottak meg: Az 1947.1 Mandátum 1947.0 1. Két évvel korábbi szavazótáborának közel háromnegyede (71.8 0.5 0. Ezekkel felszerelve indult útjára a kommunisták egy része 1947.5 .9 1.6 16. (Biztosnak tekinthető.4 13.4 60. 1947 A szavazatok. de egyes kutatók ennek a kétszeresét valószínűsítik.4 5.7 16. hogy ezzel a módszerrel 62 000 többletszavazathoz jutott az MKP.5 18. évi országgyűlési választások legnagyobb vesztese a Független Kisgazdapárt volt. augusztus 31-én.névjegyzék-kivonatokból (az úgynevezett kék cédulákból). A részletező elemzések viszont azt tanúsítják.2 1. hogy elvesztett szava- Választási plakátok. évi választások után (százalékban) Pártok Szavazatmegoszlás Mandátum 1947.5 százalék) pártolt el tőle.6 0.3 8. hogy azután az útba eső szavazóhelyiségeknél megállva külön is gyarapítsa a pártjára eső szavazatok számát.0 34.

relatíve a legtöbb voksot mondhatták magukénak. övéké lett a voksok több mint egyharmada. a megroggyant FKgPvel együtt az urnákhoz eljutok voksainak 52 százalékát szerezték meg. Azzal riogatta. Az SZDP támogatottságának csökkenése miatt viszont a munkáspártok együttes növekedése még a három százalékot sem érte el. Ezt Rákosiék úgy próbálták kivédeni. polgárháborúba taszítják-e az országot. hogy a parasztpárttal kiegészülő blokkpárti szövetség immár a kisgazdák nélkül is elnyerje a szavazók bizalmának többségét. A két évvel korábban két százalékot sem érő erejükhöz képest együttesen több mint meghússzorozták szavazótáborukat. Ráadásul az újonnan létesült ellenzéki pártok egyike. A pártpolitikai spektrum ellenkező pólusán a kommunisták közel 40 százalékkal gyarapítva szavazataikat. A bíróság ezek után az MFP összes (49) mandátumát érvénytelenítette. Helyeiket nem töltötték be. a Magyar Függetlenségi Párt a kék cédulás csalások miatt a Választási Bírósághoz benyújtott keresettel vonta kétségbe a választások érvényességét. A döntés előtti napon Rákosi magához rendelte a Választási Bíróság kommunista párti elnökét. Törvénytelen eszközöket is felvonultató erőfeszítéseik is kevésnek bizonyultak másik dédelgetett céljuk eléréséhez: ahhoz. miáltal a redukált A Demokrata Néppártra szavazók aránya választókerületenként Az FKgP-ra szavazók aránya választókerületenként . hog)' ellenkeresettel éltek. Utóbbiak. A nyers aránymegoszlást tekintve a választások „győzteseinek" a koalíción kívüli ellenzéki pártok tekinthetők. s azt indítványozták. Ez ismételten rácáfolt Rákosi prognózisára. hogy az ellenzéki pártok együttesen sem kapnak többet 15 százaléknál. aki a választást megelőzően Moszkvának azt jelentette.„utódpártok" szívták fel. Hárman együtt is csak 45 százalékot könyvelhettek el.fentebb felsorolt . De ez is csak alig több mint 5 százalékkal növelte parlamenti részarányukat. hogy a Választási Bíróság az MFP összes mandátumát semmisítse meg. hogy a testület döntésétől függ.A Magyar Kommunista Pártra szavazók aránya választókerületenként zóbázisát majdnem egészében a belőle kivált .

A nyilvánosságra hozott fejlesztési előirányzatok erre a javulásra akár reményt is nyújthattak A Szociáldemokrata Pártra szavazók aránya választókerületenként A Magyar Függetlenségi Pártra szavazók aránya választókerületenként A Nemzeti Parasztpártra szavazók aránya választókerületenként . hogy a kommunisták csupán egy korábbi erőviszony-megoszlást akartak volna „visszaállítani". évi ideiglenesség hónapjaiban kialakult uralmi rendet. hogy július 10-én a magyar kormány . 1947 augusztusában kezdődött Magyarországon a tervgazdálkodásra való áttérés. Helyreállította az 1945. mely a forint bevezetésekor megállapított stabilizációs árarányokat ellene irányuló. 1947 őszére a Magyar Kommunista Párt két éven át folytatott szívós hatalmi harc eredményeként .megszüntette az 1945. Az előzményekhez tartozik. A csalással.képviselői létszám „automatikusan" megváltoztatta a pártok parlamenten belüli képviseleti arányát. központosított gazdaságfejlesztési program részeként hirdetett további radikális tulajdonváltást. A kormányzó koalíció „balra szűkítését" intézményesítő választásokkal egyidejűleg. Az ily módon „korrigált" megoszlásban a Baloldali Blokk már a kisgazdák nélkül is abszolút (56 százalékos) többséggel rendelkezett a parlamentben. egzisztenciáját ellehetetlenítő gazdasági támadásként élte meg. hogy 27 százalékos relatív elsőségükkel lényegében abszolút módon uralták a törvényhozást is. A tervgazdálkodásra való áttérés keretében ígértek orvoslást a többségi agrártársadalomnak. majd politikai ármánykodással korrigált eredmények többet jelentettek a parlamenti helyek egyszerű újraosztásánál. Ezzel viszont elérték a kommunisták. évi választások nyomán létrejött hatalmi dualizmust. De a további fejleményeket tekintve már korántsem arról volt szó.Moszkva nyomására elutasítani kényszerült a csatlakozást a Marshall-tervként ismertté vált európai újjáépítési programhoz. amikor a törvényhozást és a végrehajtó hatalmat egyaránt a baloldali erők túlsúlya jellemezte. Az MKP az előző évi kongresszusán beharangozott.miközben a törvényességet áthágó eszközökben is egyre kevésbé válogatott .

Az Ideiglenes Nemzeti Kormányban belügyminiszter. a parasztság . másik oldalról pedig a piaci mechanizmust kiiktató. hogy a város javára jobban nyúzzák őket". később kommunista politikus. ahol eddig is dolgoztak. Megbízólevelüket kezükbe nyomva visszairányították őket az üzemek átvételére . csak belső használatra kidolgozott terwariánsával. MAFIRT: Bottá Ferenc volna. 1949-1953 között pedig Erdei Ferenc volt a földművelésügyi miniszter. csakhogy azok már az induláskor sem egyeztek az MKP tényleges. A már a tervezés periódusában is megmutatkozó politikai indíttatású „kettős könyvelés" olyan (újabb) feszültséggerjesztő aránytalanságokat rejtett. a Győri Vagon. Helyette nyilvánosan egy. közben 1953-1954-ben igazságügy-miniszter. 1957-1964 között. mert az MKP koalíciós partnereinek nemhogy befolyása nem volt a Gazdasági Főtanács égisze alatt történő előkészületekre. Megtehették.Erdei Ferenc (1910-1971) író. Karczag Imre itt jelentette be az összehívottaknak. a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű.és pártmaradványaik . majd elnöke. Utóbbi kettő titokban a kommunista párt tagja volt. gyárak új „munkásigazgatói".egy hónappal a szociáldemokrata iparügyi miniszter. illetve a Ganz vállalatcsalád . A Nemzeti Parasztpárt egyik alapítója.továbbra is -agrárpárti minisztert állítani. az agrárszféra gazdasági súlyával akkor összhangban álló fedőtervet propagáltak. 1957-től az Agrártudományi Kutatóintézet igazgatója. Az energiatermelő magánvállalkozások (bányák. hogy emiatt a tényleges fejlesztési mutatókat eltitkolták. 1955-1956-ban a Minisztertanács elnökhelyettese. 1948 tavaszán államosították a száz főnél több alkalmazottal működő üzemeket. parasztpárti.nyitották a sort.elsősorban is önkéntes munkások a Margit híd újjáépítésén. Március 25-én . újraelosztáson nyugvó (redisztribúciós) szabályozását. majd a legnagyobb nehézipari részvénytársaságok . Ezt szolgálták a már 1945 végén megkezdett államosítási eljárás egymást követő fázisai. 1962-től a Szövetkezeti Tudományos Tanács elnöke. 1948-1949-ben államminiszter. de ekkor már a törvényesség látszatára sem ügyeltek.és Fémművek. tást.köztük a csepeli Weiss Manfréd Acél. A „virágzó mezőgazdaság.számára is elfogadható. Az agrárszféra mind a nominális ráfordí- . mind pedig megoszlási arányát tekintve utolsó helyre szorult a megvalósulás során. Ez 1947 őszén a bankokat államosító törvény becikkelyezésével folytatódott. jómódú parasztság" propagandához képest Rákosi Mátyásnak egy szűk körben elejtett bizalmas megjegyzése szerint azért célszerű a földművelésügyi tárca élére .úgy rendeltek be a vasas szakszervezetek székházába több száz megbízható munkáskádert. 1946.és Gépgyár. vállalatokat. de betekintése sem. A kommunista iparügyi államtitkár. A szegedi egyetem jogi karának elvégzése után 1934-ben kapcsolódott be a falukutató mozgalomba. utána 1953-ig és 1954-1955-ben földművelésErdei Ferenc ügyi miniszter. illetve 1970-1971ben az MTA főtitkára. hogy összehívásuk célját még az érintettek sem ismerték.) A gazdaság központi vezérléssel tervezett működtetése egyik oldalról a termelőeszközök és a pénzügyi javak megszerzését igényelte. Bán Antal emigrálása után . villamos erőművek). szeptember. 1945-1946-ban főtitkára. Fél évvel később. 1964-1970-ig alelnöke. hogy ők a továbbiakban azon üzemek. (1947-1948-ban Szabó Árpád és Dobi István kisgazda-. mert akkor „a parasztságnak nincs az a gyanúja.

egy puccsszerűen összehívott funkcionáriusgyűlésen . (A kinevezettek legtöbbje ekkor kezdett ismerkedni a fentebbi közgazdasági. Ez a „közeljövő" pedig szinte azonnal elkezdődött. Az SZDP első embere.a vállalati főkönyv lefoglalása és az utalványozásijog zárolása érdekében. politikai. A KOMINFORM alakuló üléséről a magyar kommunista párt delegáltjai (Révai József és Farkas Mihály) 1947. „én itt sem vagyok" megoldással élt. hogy respektálja a háború végi nemzetközi megállapodásokat. október közepén azzal az általános politikai felfogással érkeztek haza. 1948. E parlament képviselői már érdemi ellenvetés nélkül szentesítették utólag is a történteket. Ez aligha volt másként értelmezhető. A cél elérése érdekében a politikai-szervezési eszközökhöz ismételten társították a politikai rendőrség „meggyőző erejét" is. Ekkor éppen Moszkvába vonult el egy kormányküldöttséggel. melynek alapítónyilatkozata arra buzdította a szervezetbe tömörített kommunista pártokat. A hároméves újjáépítési tervciklus megindítása és a többszörösen elcsalt parlamenti választások mellett. február 18-án. A szovjet pártvezetés újra intézményesítette a kommunista pártok egy központból történő irányítását: szeptember-október fordulóján életre hívta a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját. 1948 Államosítást éltető dekoráció a Kispesti Textilgyárban. Ettől kezdődően viszont a parlament fogalma . mint úgy. március.és délkeleteurópai térséget.ahonnét a kortársak szerint leg- A Magyar Kommunista Párt plakátja. Rövidített elnevezése a KOMINFORM lett. Szakasits Árpád pártfőtitkár a konfliktushelyzetekben már korábban begyakorolt. 1947 őszén egy harmadik mozzanat bonyolította tovább a magyarhoni belpolitikát.az SZDP 1947-1948 fordulójára gyakorlatilag kettészakadt. Sztálin immár idejétmúltnak tekintette.. Az államosításokról konvencionálisan rendelkezni hivatott törvényt csak egy hónap múltán.) Ezzel az aktussal az állami szektorban dolgozók aránya a bányászatban és a nehéziparban 95 százalék fölé emelkedett. áprilisban terjesztették az Országgyűlés elé. bankforgalmi kifejezésekkel. mely a közeljövőben egyesül a kommunista párttal". hogy „az SZDP már csupán egy átmeneti párt. hogy „olyan korszakban élünk. 1948. hogy Moszkva gazdaságilag és politikailag egyaránt saját képére és hasonlatosságára kívánja átformálni a katonai akciórádiuszába került közép.egyértelművé tette. míg a könnyűiparban elérte a 75 százalékot. hogy „szabad az út" a kommunista hatalomátvételhez. Marosán Györgyre hagyta a tisztátalan ügy elintézését. A KOMINFORM megalakítása . fúziót szorgalmazó politikai nyomása alatt . Utóbbi nem is tétlenkedett. és a kommunistáknak leginkább elkötelezett helyettesére. Az ebből következő belpolitikai helyzetértékelés azt fogalmazta meg.. amelyben minden út a kommunizmus felé vezet".a Marshall-terv nem sokkal korábbi visszautasításával együtt . gazdasági és ideológiai téren egyaránt. kezükbe kell venniük országaik nemzeti függetlenségének védelmét". A kommunisták hónapokon át tartó.melyben a csábító-kecsegtető ígérgetések egyre hajmeresztőbb vádaskodásokkal vegyültek . MAFIRT-felvétel .vált történetileg értelmezhetetlenné. hogy „állami.funkcionális szerepe .

városi. november 3-tól államminiszter. főtitkára Rákosi Mátyás lett. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték. Itt újra a politikai rendőrség jutott szerephez. majd az Elnöki Tanács elnöke. MTI Fotó inkább épp az SZDP-tagok hiányoztak Marosán deklarálta: az egyesülést ellenző munkásvezetőket (Kéthly Annát. Másokat néhány napra őrizetbe is vettek. Behívatták vagy előállították és megfenyegették őket: hagyjanak fel a „jobboldali reakciót képviselő Kéthlyklikk" támogatásával. 1948-ban iparügyi miniszter. Ennek megfelelően folytatta az SZDP az önlefejezést márciusi kongresszusán. majd miniszterelnök-helyettes. Bán Antalt. A helyi. 1956 novemberében emigrált. területükön élő helyi szociáldemokrata funkcionáriusokat. A Világosság főszerkesztője.legalábbis nyílt . Addigra az SZDP-t további tízezrektől megtisztítva biztosították. illetve utána is. 1956ban rehabilitálták. bocsátja el állásából. illetve zárja kj a pártból tagjait. Olyanynyira. hogy az új nevű Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megfeleljen a „valódi marxista" elvárásoknak. 1922-től 1948. 1948-1949-ben köztársasági elnök. vezetőjegyzőt. s velük együtt még nagyon sokan mások is. Azokat.ellenállása. 1940-ben a Népszava főszerkesztője. a párt elnöke. 1948. hogy az SZDP Központi Titkársága mely tisztségekből. mint az agitáció. Farkas Mihály és Kádár János osztozott. 1945 novemberétől államminiszter. és több tucat alispánt. megyei és nagybudapesti szervezetek időközben megejtett fúziójának betetőzéseként 1948. 1958-tól a MÚOSZ elnöke. illetve az irántuk való szolidaritás deklarálásával. hogy a megelőző két hónapban ezen álláspontot valló üzemi és helyi-regionális pártszervezetek . a menetrendszerűen érkező kommunista kívánságlisták alapján. között rendezték meg az egyesülési kongresszusnak elkeresztelt szelektív bekebelezés záróaktusát. Kéthly Anna. milyen ütemezésben hívja vissza. június 12-14. Nevezettek az „együttműködni. mert megjárhatják. . mivel a persona non grata listák e szerv káderezőminősítő „környezettanulmányai" alapján készültek el. A fúziós párl elnöke Szakasits Árpád. A politikai rendőrség megfélemlítést célzó ügybuzgalma eredményesebbnek tűnt. 1925-től a szociáldemokrata párt vezetőségének tagja.Kéthly Anna (1889-1976) Magántisztviselő. 1948-tól az MDP KV és PB tagja. 1938-tól 1942 augusztusáig a párt főtitkára. illetve más beosztású vonakodó közigazgatási tisztségviselőt. február 22-én aláírták azt a pártközi megállapodást. polgármestert. Az 1956. Szélig Imrét.az ország minden részéből . februárig. illetve az Országos Béketanács elnöke. míg a főtitkár-helyettesi tisztségeken Marosán György. 1950-ben törvénysértő módon börtönbe zárták. a pártból való kizárásáig tagja a párt országos vezetőségének és parlamenti frakciójának. már leszálló ágában volt a vonakodó szociáldemokraták . Szeder Ferencet és további három tucat alsóbb szintű funkcionáriust) megfosztják választott párttisztségeiktől. hogy a cellarács mögötti létet megtapasztalva térítsék őket jobb belátásra.a pellengérre állítottakkal szolidaritást vállaló petíciók sorával bombázták a központi titkárságot. október 31 -én újra megalakult MSZDP elnöke. Éppen emiatt zaklatták a BM Államvédelmi Osztályának vidéki szervei ugyanezen hónapokban a működési Szakasits Árpád (1888-1965) Szociáldemokrata politikus. Menesztették parlamenti képviselőcsoportjuk közel felét. amely rögzítette. Mire a fentebbi politikai exkommunikációt Marosán közhírré tette. szociáldemokrata politikus. 1954-től 1956 nyaráig házi őrizetben tartották. de nem egyesülni" álláspontot képviselték. majd a Magyarok Világszövetsége. akiket az MKP pártközpontja nemkívánatosnak tartott az egyesült munkáspártba való átvételre. az Országos Nőszervező Bizottság elnöke.

amikor a magyar demokrácia népi demokráciává fejlődött és amikor ez a fejlődés napirendre tűzte a szocializmushoz való haladás feladatait. május és június hó folyamán ténylegesen megtörtént egyesülését. június 12-14. Az egyesülési kongresszus leszögezi. politikájában. a kommunisták és baloldali szociáldemokraták együttműködése még a Horthy-rendszer idején. „A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési kongresszusa megállapítja.Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád átölelik egymást az egyesülési kongresszuson. 1948. Budapest. akik a belső reakció és a külső. elszigetelése és eltávolítása a munkásmozgalomból szabaddá tette az utat a magyar munkásosztály politikai egységének megvalósítására. A kongresszus jóváhagyja a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt szervezeteinek már április. hogy a magyar munkásosztály soraiban három évtized óta fennállott szakadás megszüntetése. Döntő előfeltétele volt a két munkáspárt egyesülésének a Magyar Kommunista Párt és a baloldali szociáldemokraták együttes harca az osztályáruló jobboldali szociáldemokraták ellen.: Rákosi Sándor. a reakciós erők súlyos veresége. Sztálin tanításai vezérlik. a munkásosztály szervezett politikai egységének megteremtése a népi demokrácia hatalmas győzelme. békebontó törekvésekkel szemben. Lenin. old. a munkásosztály és a demokrácia árulóival vívott küzdelemből. 1948. egész munkájában Mao<. hogy a most megalakított Magyar Dolgozók Pártja a kilenc kommunista és munkáspárt Tájékoztató Irodájához tartozónak tekinti magát. milliós dolgozó tömegeket magában foglaló nemzeti Függetlenségi Front létrehozását. imperialista erők ügynökeivé váltak a magyar munkásmozgalomban. A két munkáspárt egyesülését előkészítette a Kommunista Párt hosszú éveken át lankadatlanul folytatott harca a magyar munkásosztály forradalmi egységéért." A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. (Szerk. hogy a Párt ideológiája a maocizmus-leninizmus. Budapest 1967. nemzeti függetlenségünk fokozott védelmének szükségességét. Mindezek alapján a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési kongresszusa megalakítja a Magyar Dolgozók Pártját. Magyar Fotó-felvétel Az MKP és az SZDP egyesülési kongresszusának határozata. Szabó Bálint) Kossuth Könyvkiadó. szervezeti felépítésében. . Engels. Az egyesülési kongresszus megállapítja. az opportunizmussal. június 12. hogy az egyesülés útján keletkező pártot programjában. hogy hazánkat a dicsőséges szovjet hadsereg felszabadította és megindulhatott a két párt közös harca a népellenes. 585-586. a béke biztosítását az imperialista. hogy a két munkáspárt egyesülése elodázhatatlanná vált akkor. mely az egyesülési kongresszus határozatainak szilárd alapjául szolgál. mely Magyarországon is győztesen került ki a reformizmussal. A kongresszus kijelenti. s akiknek leleplezése. a két párt egységfrontja az ország német fasiszta megszállása alatt és azután. reakciós belső és külső erők ellen és a népi demokratikus Magyarország megteremtéséért.

' .• .

1948-1956 A diktatúra berendezkedése. 1953-1954 • 81 Resztalinizáció és erjedés. 1951-1953 • 58 Művelődés-és kultúrpolitika • 73 Nagy Imre és az „új szakasz" politikája. 1948-1950 • 48 A rendszerré szervezett irracionalitás évei.A kommunista diktatúra időszaka. 1955-1956 • 94 .

Két nappal az MDP a Nagy Imre-kormány államminisztere. ami az addigi . 1936-1944 között országgyűlési képviselő.elhalóban levő . 1948-1950 A Magyar Dolgozók Pártja létrehozásával politikai értelemben megkezdődött a kommunista párt egyeduralma. másfelől kiterjeszthette azon társadalmi létszférákra is. A társadalom új rendszerbe integrálása szempontjából elengedhetetlennek tartották a felnövekvő generáció átnevelésének mielőbbi kézbe vételét. 1943-tól pártvezére. hogy egyfelől a szűkebb államhatalmi intézményrendszert. Hátra volt azonban az. Nem is annyira az ambíciók. Most mindezt immár koalíciós alkukényszerek nélkül folytathatta. Bakonykút. 1959-ben szabadult. A kommunista párt néhány területen már a korábbi évek koalíciós kormányzása során is érvényre juttatta saját államrezon-felfogását. mint inkább a megvalósításukra szánt idő miatt tűnik sokat markolónak a program. 1948 Tildy Zoltán (1889-1961) Református pap. A Független Kisgazdapárt alapító tagja. majd 1948.kívül estek akaratérvényesítési Állami általános iskola. az említett öt másik tárgykört egy fél év alatt.Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyébe lépne.a kommunista Einrichturtgswerk az alábbi preferenciákat nevesítette az MDP létrehozásának napjaiban: egy új Népfront megalakítása. 1930-tól ügyvezető alelnöke.A diktatúra berendezkedése. a társadalom pártszempontú megregulázása bírósági eljárást megkerülő . november 15-től 1946.közigazgatási-rendőrségi eszközökkel. „közigazgatási reform és a Magyar Köztársaság új alkotmányának a kidolgozása". 1958-ban 6 évi börtönre ítél- . A diktatúra berendezkedési terve . 1949-1956 között házi őrizetben tartották. s ennek részeként „a demokrácia fő ellenségével. kisgazdapárti politikus. egyre szélesebb körű államosítások. másfelől pedig az alárendelt társadalom szerteágazó mindennapi működési rendjét az MDP akaratérvényesítésének megfelelően formálják át. 1945. Ehhez képest összesen két és fél év alatt sikerül majd teljes körűen kiépíteni az egypárti diktatúra szervezeti-működési rendjét. október 27-től november 4-ig ték. az egyházi iskolák államosítása. Tildy Zoltán. amelyek addig . A mezőgazdaság kollektivizálásának kérdését leszámítva. a katolikus egyházzal vívott harc". augusztus 3-ig köztársasági elnök.többé vagy kevésbé . a tervgazdálkodás bevezetése. MTI Fotó képességein. 1956. az agrárszférában a kulákság korlátozása és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezése. február 1-jéig miniszterelnök.vagy azt „felülbíráló" . 1948 végéig tervezték elrendezni. iparpreferáló gazdaságpolitika. Részt vett az ellenállási mozgalomban. Ezek közé sorolható: a parlament szerepének háttérbe szorítása.

A külügyi tárca élére állított Rajk László helyett Kádár Jánost nevezték ki belügyminiszternek. július 16-án a magyar parlament törvénybe iktatta a felekezeti fenntartású iskolák államosítását.8 2. Tildy Zoltán kisgazdapárti köztársasági elnököt is kompromittálni kívánták. Magyar Nap-felvétel .4 0.addig jórészt a katolikus egyház által működtetett . Majdnem egy éven át folytatott. A MAORT vezetői ellen kreált politikai per célja az volt. Az elnökváltás nyomán átalakították a kormányt.ítélték életfogytig tartó fegyházbüntetésre. a magyar katolikus egyház fejét.1 0. Az MDP megalakulásakor.megalakulása után. Az MDP másik főtitkárhelyettese. s egyre fenyegetőbb rágalomhadjárat után. mint Ordass Lajos evangélikus püspököt. % 67. hogy az addig a minisztérium egyik osztályaként működő politikai rendőrséget . Tevékenységi körébe illesztették a korábban külön szervezeti egységként működő gazdasági rendészetet. mint Ravasz László református püspököt.1 0. posztját Szakasits Árpáddal töltöttékbe. Tildy Zoltán és felesége a következő nyolc évet házi őrizetben töltötte. augusztus 3-án el is fogadta. hogy így vegyék rá: mondjon le tisztéről. vagy küldték börtönbe. Kádár első intézkedése az volt. 1948. Kikényszerített lemondását a parlament 1948. 1948 karácsonyának másnapján hurcolták el Mindszenty József bíboros érseket.kártérítés nél- ÁVH-s őrnagyi váll-lap Mindszenty József hercegprímás a vádlottak padján. Ez éppúgy szolgálta a magyarországi egyházak megtörését.9 5.0 „előléptette": 1948 szeptemberében létrejött a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (BM ÁVH). Még ugyanebben a hónapban Kádár János hozta nyilvánosságra.2 0.7 21.2 1.kiterjedtebb hatáskörrel felruházva és létszámában is gyarapítva - Felekezet Latin szertartású római katolikus Görög szertartású római katolikus Református Evangélikus Izraelita Görögkeleti (ortodox) Baptista Unitárius Egyéb Ismeretlen Felekezet nélküli Összesen Lélekszám 6 240 427 248 355 2 014 707 482152 133682 36 010 18 874 9 447 7153 1 521 12 291 9 204 799 Százalék.0 0.1 100. valamint az útlevélügyek intézését is. 1949 februárjában harsány propaganda-hadjárat közepette . febnjár3. Kémkedés gyanújával őrizetbe vették Csornoky Viktor kairói magyar követet.kémkedéssel és valutaüzérkedéssel vádolva .5 0. Az akcióval azonban apósát. Csornokyt 1948 novemberében hűtlenség vádjával halálra ítélték és kivégezték. 1948 júniusában pártelnökké avanzsált Szakasits Árpád szinte be sem rendezkedhetett új irodájában. Hatezer-ötszáz . hogy erre hivatkozva . mint a társadalom hívő többségének megfélemlítését. Őket 1948 folyamán egymás után állították félre. Ez ellen az egyházi vezetők magától értetődően tiltakoztak. Farkas Mihály pedig honvédelmi miniszter lett. hogy szabotázscselekményt lepleztek le a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaságnál. A következő év elején.iskola került állami tulajdonba. 1949. midőn még díszesebb stallumot találtak számára.

majd szabadon engedték és rendőrségi megfigyelés alá helyezték. November 1 -jén Münnich Ferenccel együtt elhagyta Magyarországot. majd 1918-ban édesanyjával Budapestre költözött.egészségi állapotára hivatkozva . október 25-én az MDP KV első titkárává választották. egyúttal az MSZMP elnökévé választották. 1933-ban újra letartóztatták és két év fegyházbüntetésre ítélték. Kapolyon nevelkedett nevelőszülőknél. Ezután írógépműszerésztanonc lett. Feloszlatták a végrehajtó hatalom jogszerű működésén fél évszázada őrködő Közigazgatási Bíróságot.és később tárgyalandó további politikai perekkel egyidejűleg folytatódott a pártdiktatúra intézményrendszerének kiépítése. November 4-én rádióközleményben jelentette be a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt KorKádár János. Egymás után szüntették meg azokat a napilapokat. Népi kollégista lányok. 1957 júniusában az MSZMP KB első titkárává. 1954 júliusában rehabilitálták. majd májusban a Politikai Bizottság tagjává. 1931 -ben belépett az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjába. májusi tanácskozásán . 1985 és 1988 között az MSZMP KB főtitkára volt. A Legfelsőbb Bíróság 1952 decemberében életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. között Moszkvában a szovjet vezetés őt nevezte ki az ellenkormány élére. melyek négy évvel korábban. November 2-4. Az MSZMP KB 1989. 1948 és 1950 júniusa között belügyminiszterként jelentős szerepe volt a pártdiktatúra intézményesítésében és a Rajk-per megrendezésében. február 26-án az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága elnökévé választották. január 28-án leköszönt a Minisztertanács éléről és államminiszter lett. és bekapcsolódott a Szociáldemokrata Párt munkájába. 1958. November 7-én a szovjet hadsereg Budapestre szállította. valamint a KV másodtitkárának. a világháború utáni társadalmi-politikai önszerveződés intézményeiként létesültek. 1946-tól az MKP. Az 1988-as országos pártértekezleten kimaradt a PB-ből. szeptember 13-tól ismét a Minisztertanács elnöke 1965. 1943 júniusában feloszlatta a KM P-t és megszervezte a Békepártot. július 6-án halt meg. Október 31-én az MSZMP néven szervezendő új kommunista párt Intéző Bizottságának tagja lett. A következő két év folyamán hasonló koncepciós pereket rendeztek más nyugati államokhoz kötődő vállalatok vezetői ellen is. irodalmi. 1957. Az első titkári tisztet 1985-ig töltötte be. a PB tagjává választották. február 21. 1957. 1931 novemberében letartóztatták. és megválasztották PB-tagnak. 1949 első hónapjában felszámolták azokat a nemzeti bizottságokat. 1951 tavaszán az ÁVH letartóztatta. Más jellegű . MAFIRT-felvétel kül . majd a Direktórium tagja lett. 1942 májusától a KMP KB tagja.Kádár János (1912-1989) Fiumében született. Csermanek János itt végezte el az elemi és a polgári iskolát. 1961. és Dobi István kinevezte a Minisztertanács elnökévé. amelyeket a hatalmi propaganda szempontjából . Eredeti neve Csermanek. 1947. MTI Fotó: Mező Sándor mány megalakulását. júliusi plénumán visszavették a testületbe. később az MDP főtitkárhelyettese. 1941 tavaszán az illegális KMP Budapesti Területi Bizottság tagja. 1942 decemberétől KB-titkár és 1943 februárjában vezető titkár lett. Az MDP KV 1956. június 30-ig. 1989. és egy szovjet katonai géppel Szolnokra vitték. Szabadulása után segédmunkásként dolgozott.felmentették KB-tagságából és pártelnöki tisztéből. 1945 áprilisában megválasztották az MKP KV titkárává. Október 28-án az MDP Elnökségének elnöke lett. társadalomtudományi folyóiratokat. 1956.vonhassák állami felügyelet alá és iktathassák ki a magyar gazdaságból az amerikai tőkeérdekeltséget.

illetve egyetemi hallgatók képzési. 1949. Az új. a változás értelme: „csökkenteni a polgári pártok jelentőségét és meggyorsítani elhalásukat. Feloszlatták a viszonylagos autonómiával működő népi kollégiumokat. bentlakásos oktatási formát képviselő „college"-ok voltak. Rákosi Mátyásnak a pártvezetést bizalmasan informáló szavait idézve.némileg módosított elnevezéssel életre hívták a Magyar Függetlenségi Népfrontot (MFNF).A MÁV AG dolgozói csapatzászlót adnak azÁVH-nak. Fontos szerepet kapott ebben a folyamatban a még működő pártok felszámolása. az nem a kormányzat valamiféle konstruktív ellenzéke. április 26. az már a magyar nép ellensége". illetve az új rendszer választásokon való „legitimálása" . A világháború után létesített Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) helyett 1949 elején . valamint az egyetemeket és azok oktatási rendszerét. azok további műsorait is meghatározva. A könyvkiadást éppúgy központi irányítás alá rendelték. Tartalmát tekintve alig tért el ettől az új szerveződés főtitkárává választott Rajk Lászlónak az alakuláskor nyilvánosan is megfogalmazott krédója: „aki más programot vall.noha az előző parlamenti ciklusnak még a fele sem telt el. Ezek speciális. 1949 . Szabad Nép-felvétel szükségtelennek ítéltek. kulturális hátrányainak ledolgozását is segítették. mozikat. likvidálásukat". mint ahogy átszervezték a Magyar Tudományos Akadémiát. mint a szocializmus építését. Állami kezelésbe vették a színházakat. melyek a szegény sorból származó középiskolás diákok. ál- A Magyar Függetlenségi Népfront plakátja.

úgymond társadalmi elismertségét. mely szerint kiugróan magas. A többi képviselő az egykori koalíciós pártok maradékának azokból a kiválasztottjaiból került ki.Dobi István és Erdei Ferenc . De ezek sem óvták meg at- .de még az egy hónappal korábbi választási kampányban is .a rendőrséggel menetrendszerűen összetűző és letartóztatással végződő . a kereszténydemokrata Barankovics István értett a szóból. Magyar Fotó: Szécsény József Az ellenség megsemmisítésére felszólító plakát. pontosan annyi. rideg hangnemre.a kommunista pártvezetés frontembere volt. Ez is motiválója volt a választási kampányt helyettesítő fokozottan antiklerikális. őt követte a másik keresztény párti vezető. május 15. Slachta Margit. 1949 Népfront szűkebb vezérkarának összetétele tükrözi leginkább a politikai szemfényvesztést: az elnök Rákosi Mátyás és a főtitkár Rajk László mellett két társutas kriptokommunista . valamint a belügyminiszter vezényelte. Kádár János főtitkárhelyettes és belügyminiszter az MDP Központi Vezetőségének 1949.Szavazásra menő Örkényi lakosok. és fedezte pártját. Rajk László a háború utáni években .egyedüli . mozgatta a mondvacsinált „köztársaság-ellenes összeesküvés" leleplezésének a szálait a kisgazdapárt szétverése érdekében. Az ebből kreált koncepciós per fővádlottja. Ellentétben a korábbi választással. művi sikerpropagandának. július 11-i ülésén „trockista kémcsoport leleplezését" jelentette be. május 15-én megejtett voksolások nyomán a megszerzettnek tekintett társadalmi támogatottság „bizonyítékaként" sulykolták azután a választási statisztikák hivatalos adatait. akik a kommunistáknak paríroztak.és a per idejére sem csökkenő . A fentiek elhangzásának másnapján feloszlatta pártját és elmenekült az országból. Ennek kettős oka volt. ez alkalommal a minél nagyobb arányú részvételt szorgalmazták. 1948-1949 fordulójának hónapjaiban egyházi és világi alá- írásgyűjtési akciók sora és több tucat . A győzelemittas hangulatról heteken át lelkesen tudósító sajtó június közepén váltott át hirtelen fagyos. amennyit a pártvezetés három hónappal korábban készített „választási tervében" rögzített. másfelől viszont nem kevésbé tartották fontosnak ellensúlyozni a Mindszenty József elhurcolása nyomán megindult .tüntetés szerveződött országszerte Mindszenty szabadlábra helyezése érdekében. Az új parlamentben a kommunista képviselők aránya 71 százalék lett.lettek az alelnökök.szolidaritási demonstrációkat.listája. Bár a pártellenőrzés alá vont honi sajtó nem tudósíthatott róla. és ugyanilyen arányban győzedelmeskedett a népfront . 1946-ban ő szervezte (szerveztette a politikai rendőrséggel) az úgynevezett népítéleteket. Rajk a harmincas években a „nemzetközi brigád" tagjaként a köztársaságiak oldalán vett részt a spanyol polgárháborúban.fedezője volt az MKP tisztátalan egyeduralmi törekvéseinek. 1946-tól belügyminiszterként egyik irányítója és . Egyfelől ország-világ előtt demonstrálni kívánták a riválisait egymás után elemésztő kommunista rezsim . ahol minél több választó távoltartása volt a cél. Az 1947-es választásokon az ellenzéki oldalon legtöbb (16 százalékot) szavazatot kapott párt vezetője. amikor az 1947-es választásokon lelepleződött a választási csalásuk. 1949. Az 1949. A választási előkészületeket az MFNF Országos Tanácsának „fedőszerve" mögött az MDP Operatív Választási Bizottsága.ha kellett . 96 százalékos volt a részvétel.

október 15-én kivégezték.tói.teljes mértékben feladja. . 1931-ben tagja lett a KMP-nek. ahol más volt az igazi „fővádlott". de azt nem volt hajlandó maradéktalanul alárendelni Moszkva mindenhatóságának. a spanyol köztársaság bukása után Franciaországba menekült. Péter Gábor már a szolgálati alárendeltségtől megszabadulva folytathatta konspiratív megfigyelését. 1. Farkas Mihály és Kádár János . Gerő Ernő.Rajkot is beleértve . Az eddig említett. A konstruált vádakat már a szovjet kémelhárítás vezérkara pontosította-véglegesítette. hogy a Kremlhez hű jugoszláv kommunisták (az úgynevezett informbürós szárny) Belépő a Rajk-perre Rajk László (1909-1949) Székelyudvarhelyen született. Péter Gábor ne gyűjtött volna róla is bizalmas .emiatt bélyegezte 1948-as határozatában a belgrádi vezetést nacionalista elhajlónak. 1941-ben hazatért. 1937-ben Spanyolországba ment. Sopronkőhidára. de ahhoz nem. hogy a vádlottak . Már az egyeduralkodó pártba. 1955-ben rehabilitálták. A legfőbb sajátosság abból adódott. valamint az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 3. Az MDP Államvédelmi Bizottságának kulcsemberei Rákosi Mátyás. A hangsúly a „maradéktalanul" kitételen van.a többi szovjet-csatlós államhoz hasonlóan . Ideológiai és stratégiai alapokon nyugvó szoros Rajk László és Lazar Brankov szembesítése a bíróságon. Miután pedig Rajkot 1948 augusztusában a belügyminiszteri posztról a külügyminisztérium élére állították. Az ott központi szerepet játszó „trockizmus" vádját az időközben Budapestre érkezett szovjet „tanácsadók" aktualizálták: a „trockizmus" helyére a „titoizmus" került. ugyancsak koholt vádakon nyugvó korábbi koncepciós perekhez képest a Rajk-per három szempontból hozott fordulatot. Illegális politikai tevékenysége miatt többször letartóztatták. szeptemberi szabadulása után a párt központi bizottságának titkára. itthon letartóztatták és internálták. ahol internálták. 1944 decemberében a nyilasok letartóztatták.még időszerűtlennek tartották. Itthon bekapcsolódott a pártmunkába és az országos politikába. MTI Fotó: Mező Sándor mozgalom egyik szervezője. hogy bárki ellenségnek minősüljön. Utóbbi már 1948 szeptemberére összeállította egy „trockista szervezkedés" hazugságokkal teli vádiratát. 1956. ahonnan 1945 májusában tért haza. majd Németországba hurcolták. az ellenállási Rajk László. 1946 márciusától 1948 augusztusáig belügyminiszter. Még bíztak abban. 1949.Sztálin ítéletének szócsöveként . Ekkor a kevésbé jelentős külügyminiszteri posztot bízzák rá. 1939-ben. a szociáldemokrata Justus Pálra összpontosító „koncepciót". 1944. hogy országa szuverenitását . illetve pontosításra adták vissza a későbbi per nyolcadrendű vádlottjára. október 6-án temették el a Kerepesi temetőben. A KOMINFORM . Tito volt a „fővádlott". országgyűlési képviselő volt.az ehhez igazított vallomások kicsikarása hárult. a magyar politikai vezetésre . Megszemélyesítve pedig az a Joszip B. aki ugyan már 1945 nyarára kiépítette szovjet mintájú rendszerét. május 30-án koholt vádak alapján letartóztatták.és torzítva továbbított . tagja lett az MKP valamennyi vezető testületének.információkat. annak vezetésébe tartozás sem jelentett menlevelet az alól.eszközök voltak egy olyan virtuális perben. részt vett a polgárháborúban.és a belügyi szervekre . szeptember szövetséghez partner volt. A vádak kezdetben a Sztálin által rendezett harmincas évekbeli szovjet pártvezetésen belüli leszámolások forgatókönyve szerint fogalmazódtak. hogy a belügyminiszterként formailag neki alárendelt politikai rendőrség vezetője. 1949. szeptember 24-én a Népbíróság népellenes bűntett és hűtlenség vádjával halálra ítélte. 2.

több mint ötvenet öt évnél hosszabb börtönbüntetésre. szeptember 3-i ülésén Kádár János. mert kijelentette: „csak a kisujjamat kell mozdítanom. és Tito nincs többé". Az MDP Központi Vezetőségének újabb. A hibák mögött keresse és találja meg az ellenség kezét. 1949. 1949 maguk állítják félre Titót. Eszerint Rajk és vádlott-társai „az imperializmus szekértolójává szegődött" Titóval szövetkezve kívánták megdönteni Magyarországon a „demokratikus államrendet". „a nyomozás újabb eredményeiről" referálva már az átdolgozott koncepcióhoz igazított vádakat helyezte előtérbe. „Legyen éber pártunk minden szervezete. A fővádlottak kivégzésének másnapján Kádár János belügyminiszter a BM ÁVH közel félszáz alkalmazottját . figyeljen fel a legkisebb ellenséges hangra vagy tettre.1949 ugyanazon hónapjaiban Bulgáriában is hasonló rituálé szerint zajló pert rendeztetett. A bíróság Rákosi Moszkvában egyeztetett instrukcióinak megfelelően osztotta ki a halálos. hogy a per fővádlottja az imperializmus szolgálatába szegődött jugoszláv pártvezető. minden funkcionáriusa. Sztálin ráadásul felsülni látszott. hogy Rajk a ráosztott szerepet vállalja. De az indoklás itt sem mulasztotta el nyomatékosítani. annál inkább volt szükség valami látványos „bizonyítékra". minden tagja és ezen túlmenően legyen éber az egész dolgozó nép. Mindemellett . Rákosi Mátyás ugyanerre alapozva tette programmá a minden területre kiterjedő éberségi hisztériát. s visszatérítik a délszláv államot a „proletár internacionalizmus" Moszkvából irányított táborába. Közülük kéttucatnyian rendkívüli előléptetésben is részesültek. Kompenzálni kívánta a Tito-afférban elszenvedett hatalmi-politikai és presztízsvereségét. „kiváló szolgálatuk és helytállásuk" elismeréseként.összesen 15 személyt végeztek ki.kiközösítése az éppen összecementálni próbált „béketáborból". aki személyesen is tevőleges szerepet vállalt abban. életfogytiglani és több éves börtönt jelentő ítéleteket.az ítélet előtt a brutális vallatások következtében. Galyatetőn tartott ülésén ezen perekre mint „bizonyítékokra" utalva zárta ki Jugoszláviát tagjai sorából. A KOMINFORM 1949 novemberében a Mátra egyik üdülőhelyén.beleértve annak katonai-hadbírósági vonulatát is . s bélyegezte Titót az amerikai imperializmus lakájának.Tito.terjesztette fel kitüntetésre. 1949." (Sic!) A következő években a Rajk-ügy harminc mellékperében . augusztus 18-án Augusztus 20-ai plakát az új címerrel. aki immár a hidegháborús front ellenséges oldalán áll. 1949 . Eközben tovább folyt a pártegyeduralom intézményesítése.Péter Gábor szűkebb vezérkarát is beleértve . hogy magyarázható legyen Tito .abból indulva ki. 11 főt ítéltek életfogytiglanra.és Amerika-ellenes karikatúra a Ludas Matyifban. Ez volt az alaptétele a népbírósághoz három nappal később benyújtott vádiratnak. vagy haltak meg . Rajtuk kívül többen öngyilkosságba menekültek. ugyanazzal a céllal.és az általa vezetett kommunista párt . hogy az államrend megdöntésére irányuló öszszeesküvés úgy tehető vitathatatlanul hitelessé. Sztálin a Rajk-perrel egy időben . illetve főtiszti karát is. Miután ez nem következett be. ha annak katonai vonulata is van hasonló pereket konstruálva tizedelték meg a hadsereg tábornoki.

a természeti erőforrások. (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti. §. a nép jogainak megvalósítása és a nemzetközi szolidaritás ápolása céljából a dolgozók szakszervezeteket. A Magyar Népköztársaság életét állami népgazdasági terv határozza meg. §. Termelési eszközök magántulajdonban is lehetnek. az ország függetlenségét. melyek egyenértékűek voltak a parlament által alkotott törvényekkel. a parlament érdemi vita nélkül fogadta el az ország új alaptörvényét. demokratikus női és ifjúsági.. a távbeszélő. a végrehajtás és a bíráskodás hatalmi ágainak egymástól való elkülönítését. szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre.de az is többször megesett. Az alkotmány tételesen is elutasította a hatalommegosztás montesquieu-i elvét. gépállomások. a közületek vagy szövetkezetek tulajdonában van... A pártvezetés elhatározásait napok alatt . mint ahány törvényt. a posta. a távíró..] Az állampolgárok jogai és kötelességei [. (részletek) „[. a törvényhozás.vasút. valamint egyéb tömegszervezeteket létesítenek és ezek erőit a demokratikus Népfrontban fogják össze. Budapest. 3. A népi demokratikus egységretámaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezető ereje. vízi és légi utak -. Az év második felében államosították a nagykereskedelemmel foglalkozó magáncégeket. hogy a NET tagjait csak telefonon értesítve . az erdők. Magyarország: népköztársaság.. 6... (2).verifikálták törvényerejű rendeletté. a közvagyon növelése. (2) A Magyar Népköztársaságban a népgazdaság irányító ereje a nép államhatalma.A Magyar Népköztársaság alkotmánya. (2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.. augusztus 20. 5. Ez leginkább a megszüntetett köztársasági elnöki tisztség helyébe iktatott új intézmény. Ezek közül az Országgyűlést „helyettesítő" funkciója volt a legfontosabb. valamint a 10 és 100 fő közötti al- .. [. 1949. a rádió. 7. a vizek. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével. (1) A Magyar Népköztársaság a dolgozók társadalmi. (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.] 1. a bankok. §. az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését. a szocialista építésben való fokozott részvétel.. gazdasági. az állam által szervezett mezőgazdasági üzemek: állami gazdaságok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Az államhatalom a társadalmi tulajdonban lévő vállalatokra. az állami bankrendszerre. A NET elnöke önmagában érdemi jogosítványok nélküli formális államfő volt. (1) A Magyar Népköztársaságban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az állam. §.. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat. hogy állami gazdaságok szervezésével. a kulturális nevelőmunka kiszélesítése. A népi demokrácia rendjének védelme. a közlekedési eszközök . Budapest 1956. Az egész nép vagyonaként az állam és a közületek tulajdona: a föld méhének kincsei. A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát. §.] 56.. A dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét. kulturális tevékenységének fejlesztése érdekében alkotmányosan biztosítja az egyesülési jogot. A NET mint testület viszont nagyon is kiterjedt jogkörrel bírt. A társadalmi rend 4. szárazföldi. mezőgazdasági gépállomásokkal. §. öntözőművek stb. a mezőgazdasági gépállomásokra támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése. a jelentős ipari üzemek.. §." A Magyar Népköztársaság Alkotmánya.. harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen. 2. A most tárgyalt korszakban évente négyszer-ötször annyi ilyen rendeletet léptettek életbe. a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) működésében öltött testet. a bányák. a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése és az ország véderejének fokozása érdekében. §.

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét. Az Államvédelmi Hatóságnak a koncepciós perek előkészítésében nyújtott teljesítményét újabb önállósítási „előléptetéssel" honorálta a pártvezetés. a tanácsválasztások alkalmából. a városi. Az ellenük konstruált vádak visszatérő fordulata volt. E vádak alapján börtönözték be 1950 nyarán Szakasits Árpádot. közvetlenül irányíthatta Péter Gábor politikai rendőrségét. A diktatúra intézményrendszerének kiépítését 1950 folyamán a tanácsrendszer „üzembe helyezése" teljesítette ki. kisvárosi.szovjet mintára. illetve szakmacsoportok szerint működő. Magyar Fotó: Bauer Sándor Utcai ünnepség Budapesten. Ennek legfőbb szempontja is az ellenségkeresés volt. Ebben a rendszerben már egyre kevésbé volt helyük az 1948-as pártegyesítéshez buzgón statisztáló „baloldali" szociáldemokratáknak. A volt szociáldemokraták elleni persorozat áldozataiként közel kétszázan kerültek börtönbe. Magyar Fotó-felvétel kalmazottal dolgozó kis. hogy Rákosi most már jogszabály által is megerősítve. illetve a megyei tanácsok voltak. és . „Munkásárulóvá" minősültek. A tanácsok ünnepélyes külsőségek között megejtett nyilvános alakuló üléseit a pártvezetés zárt ajtók mögötti mérlegkészítése követte. 1951 februárjában. A tanácsrendszer legalsó szintjén a helyi (községi. Fölöttes szerveik a járási. szeptember 24. 1950. Marosán Györgyöt.létrehozta az „önálló" Államvédelmi Hatóságot. Vajda Imrét. Ugyancsak ekkor zárult le a szakszervezetek államosítása: az addig szakmák. valamint az Alföldön szétszórtan. hogy a Horthykorszakban rendőrségi besúgók voltak. az MDP főtitkárhelyettesét. tanyákon élő népesség községekbe tömörítését. Az átszervezés az ország közigazgatási területi-regionális beosztását is újratagolta. október 22. az MDP Központi Vezetőségi ülésén . egy szavazóhelyiség előtt. az Országos Tervhivatal elnökét. nagyobb városok esetében a kerületi) tanácsok helyezkedtek el. Ekkor számolták fel a trianoni békeszerződés eredményeként létrejött határ menti csonka vármegyéket. Ugyancsak a területrendezésnél említhetjük Nagy-Budapest létrehozását. Az önállóság a gyakorlatban azt jelentette. lényegében minisztériumi hatáskörrel .Ries István Igazságügyminiszter megnyitja a jogászok vándorgyűlését Hévízen. 1949 utolsó napjaiban még egy változás történt a hatalmi intézményrendszerben. önigazgató érdekvédelmi szervezeteket a profiljukhoz legközelebbinek ítélt ágazati minisztériumnak rendelték alá. míg Ries István volt igazságügy-miniszter belehalt a kényszervallatásokba. A korábbi 25-höz képest összevonásokkal 19 megyét létesítettek. 1948. illetve .és középüzemeket is. Megszüntette formális belügyminiszteri alárendeltségét. Ezeket 1953-ig a Belügyminisztérium közvetlenül irányította.a britek számára kémkedtek. és kezdetét vette a szociáldemokrata perek sorozata.az angol Labour Partyval korábban meglévő kapcsolatuk keretében .

is a közigazgatásban szolgáltak. A tárca élén ekkor az a Zöld Sándor állt.főként községekben vagy járásokban ezeket a közigazgatáshoz értő tisztviselőket választották meg a helyi tanácsok titkáraivá (ritkábban elnökévé). hogy „a tanácsok megalakulásával. Emellett a két világháború közötti magyar kommunista mozgalom hazai (azaz nem moszkovita) vezetői közül mindazokat. feleségével és gyer- mekeivel) végzett. 1950-1956 .alig volt képes a következő években ellátni azokat a feladatokat. illetve működési mechanizmus teljes körű adaptálását.több száz főt érintő . A történtekért a felelősséget Rákosi a Belügyminisztérium vezérkarában vélte felfedezni. A tanácsrendszer . Letartóztatását csak „gyorsaságával" előzte meg. illetve életben voltak.Rákosi azt konstatálta. Előbb családtagjaival (anyjával. Rákosi Kádár Jánost tartóztatta le. A Magyar Népköztársaság közigazgatása. az éberség hiánya miatt az ellenség még jobban benyomult az államapparátusba". akik már az előző rendszerben . majd öngyilkos lett.és a koalíciós korszakban . A végeredmény azonban ezúttal sem hozta meg a várt eredményt. Miután viszont a tanácsrendszer előkészítése idején még Kádár volt a belügyminiszter és mert bűnbakot mindenképpen a vezetők körében kellett találni -. Az ellenséget ez esetben leginkább azok a jegyzők jelentették. amelyeket funkcionálisan neki szántak.az államigazgatás többi ágához hasonlatosan . aki maga is végrehajtója volt a korábbi tisztogatásoknak. Létrehozásával viszont a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése 1950-1951 fordulójára bevégezte a Szovjetunióban Sztálin által kiépített pártállami intézményrendszer. Magyarország mintegy háromezernyi településének húsz százalékában . Persze a tanácsrendszer apparátusában sem mulasztották el végrehajtani a .tisztogatást. akik még szabadlábon. Ők azonban a korábbi rendszert (is) kiszolgáló osztályellenségnek minősültek. s tudta: a koncepciós perek szezonjában rá is hasonló sors vár. a demokrácia alapjainak kiszélesítése mellett.

No meg azokat a „békepapokat". holott éppen ő volt az. A következő hónap végén már a bírósági verdikt is kimondatott: Grősz Józsefet 15 évi börtönre.Mindszenty József elítélése után másfél évvel . hogy az ÁVH hivatali kapcsolattartás fedé- . mégis azt mondjuk. s a szétszórattatott rendtagok egy részét internálták.1951 májusában . 1946 mittálnia az ÁVH-nak. Az egyház elleni újabb kirakatper elsődlegesen politikai rendőrségi „iparos munka" volt: Péter Gábor hamarabb készítette el . A per kezdetének másnapján további négy püspököt vettek házi őrizetbe. Olajfestmény Ferences rendi betegápoló apácák. hogy az . és ugyanakkor hívták életre az Állami Egyházügyi Hivatalt (ÁEH). illetve apácarendeket. javaikat elkonfiskálták.nem támogatja elvárható buzgalommal „az imperializmus elleni békeharcot".A rendszerré szervezett irracionalitás évei.elsősorban az alsópapság köréből már sikerült e mozgalomba belekompro- Grösz József. mint a karikacsapás. Utóbbi rövidített neve egy betű eltérést mutat az ÁVH-tól.közreadott nyilatkozata ellenére . Makó.ez is megtörtént. mint hogy egyáltalán őrizetbe vették volna a fővádlottnak kiszemelt kalocsai érseket. augusztus végén végül is ellátta kézjegyével az állam és a katolikus egyház között kierőszakolt „egyezményt". akiket . Az ÁEH az ötvenes években arra szolgált. 1951-1953 A tanácsrendszer első garnitúrájában és „hazai" kommunisták körében végrehajtott tisztogatással egyidejűleg nyitott újabb frontot Rákosi Mátyás 1951 tavaszán a „klerikális reakció" ellen is. aki háromnegyed évvel korábban .1950. Ekkor Grősz József kalocsai érsek ellen összpontosult a támadás főcsapása.bő egy héttel később . Ezúttal az volt a kifogás a püspöki kar ellen. ment is minden. hogy nomen est omen. A megállapodás részeként már feloszlatták Magyarországon a szerzetes-. S amikor . öt vádlott-társát pedig 8-14 év közötti börtönbüntetésre ítélték.a tárgyalás forgatókönyvét.

sében végezhesse az egyház(ak) mindennapi közvetlen ellenőrzését. részben a püspöki aulákba delegált irodaigazgatókon. novemberi határozata nem csupán ideológiai alapú ellenségként. és meghirdette a magyarországi „nagy ugrás" programját. 1951. részben a rajtuk kívül is beszervezett klerikus ügynökein keresztül. illetve működési rendjének metamorfózisa is. Megalomán megszállottságának jelszava immár a „vas és acél országa" létrehozása lett . Rákosi Mátyás a moszkvai instrukciókat sietve építette be 1951 februárjában az MDP második kongresszusának új célkitűzései közé.ítéletet hoztak.közöttük 15 halálos . hogy a pártegyeduralom négy évtizede alatt .éppen csak ennek nélkülözhetetlen előfeltételei hiányoztak: az energiahordozók. Magyar Fotó-felvétel .1989-ig . A KOMINFORM 1949. hogy a nehézipar címszava alatt a hadiipari és hadsereg-fejlesztési ambícióknak adott elsőbbséget. Sztálin 1951 januárjában. összesen 470 klerikus ellen folytattak elmarasztaló ítélettel vagy internálással záruló koncepciós büntetőeljárást. augusztus 23. a nehézipari nyersanyagok és a hozzáértő munkaerőkontingens. Mint korábban szó volt róla. Még feszültebbé tette a nemzetközi helyzetet a koreai háború kirobbanása 1950 nyarán. s 1938- Munkás a csepeli Weiss Manfréd-gyárban. hogy . a KGST-be tömörült országok kommunista vezetőinek moszkvai értekezletén olyan.meghurcolt összes egyházi személyiség 70 százalékát Rákosi regnálásának szűk egy évtizedében érte utol a justizmord. 1949. Az ipari termelés éves növekedési üteme .kétéves fe- Kerta község lakosai az 5 éves tervet éltető transzparensekkel.közel 300 pap és 170 szerzetes. A Grősz József elleni kirakatpert több mellékper követte.) A hatalmi intézményrendszer átszabásával párhuzamosan folytatódott a gazdasági élet üzemszervezetének. hanem „a népi demokratikus államok ellen irányuló támadások szervezőjeként" is megbélyegezte a szomszédos Jugoszláviát. A Rákosi-korszakban .minden érintett állam képes legyen aktívan részt venni egy világháborús konfrontációban.mennyiségi mutatók alapján . A kibontakozó regionális konfliktusban Rákosi Magyarországot frontországnak tekintette. fokozott ütemű hadiipari fejlesztést követelt. Az 1949 januárjában életre hívott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) Moszkva irányításával tömörítette rendszerblokkba a szovjet érdekszférába tartozó európai kisállamokat. (Ez egyben azt is jelenti. mint korábban a Mindszenty bíboros elleni boszorkányüldözést: 24 további eljárásban közel 250 .valóban kiugró (évente 20 százalék) volt. Ez annyiban tükröződött az 1950 januárjában elindított első ötéves terv beruházásaiban.mai ismereteink szerint . Magyar Fotó: Kotnyek Antal szített rákészülés nyomán . az 1947-1949-es évek újjáépítési programja is az iparfejlesztést preferálta.

1951. illetve a társadalmi (fogyasztási) szükségletek meglehetős pontossággal prognosztizálhatók. hogy azok ne holmi „szatócsboltként" mindent gyártsanak.és élelmiszer- ipar . Ezáltal egyik oldalon buzgón gyártották az eladhatatlan felesleget. illetve üzemszervezési módszer is az okszerű működést hátráltatta. 1953 .Ózdi kohóépítők a Szabad Népei olvassák. Mindemellett egy gazdaság-. Ez azonban más ágazatok többek között a nagyobb hagyományokkal rendelkező magyar könnyű.ugyanezen rendszer részeként .többnyire a nagyobb vagy bonyolultabb munkaráfordítást igénylő .rovására. termékfajták. Magyar Fotó: Bauer Sándor hoz képest 1953-ra közel háromszorosára gyarapodott.és kisebb élőmunkaráfordítást igénylő produktumokat helyezték előtérbe. illetve termékcsoportok szerint elkülönített „trösztökbe" szervezték az ipari üzemeket. Ennek megfelelően központosították. tervutasításos gazdaságirányítás abból az előfeltevésből indult ki.termékeik egy részének további gyártásától. hogy a fejlesztéshez szükséges javak. Bán Béla olajfestménye. úgy.produkálták a hiányt. másik oldalon pedig . s leginkább a nagy anyag. augusztus. A vállalatok örömmel szabadultak meg . hanem profiltiszta termelést folytassanak. illetve a társadalom állandósuló nélkülözése közepette történt. Utóbbiakat az éves tervek törvénnyé emelt kötelezettségei miatt legközelebb csak kétéves átfutással Rákosi elvtárs Sztálinvárosban. A központosított.

A szövetkezeteket fejlettebbnek nyilvánító propaganda azonban elégtelennek bizonyult a gazdálkodók társulásra bírásához. illetve év végi „hajrával". s az állami értékesítés során így befolyó nyereséget is a fejlesztési szempontból kedvezményezett. másik ágazatba forgatták vissza. A betakarítást követő beadási kötelezettség és az állami felvásárlási monopólium révén minimálisra szorították a szabadpiaci értékesítést. a kereskedelmi nyereség „értéktöbbletét" invesztálták az ipari beruházásokba. Az ideológiai-politikai szempontokon túl. Ezek közé tartozott . negyedévi. a tőkeakkumuláció ezen technikáját szem előtt tartva kezdődött meg a negyvenes évek végén a mezőgazdasági termelőszövetkezetek erőszakos szervezése. Magyar Fotó: Fehérváry Ferenc . illetve a hadiipar fejlesztését preferáló célok megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet előteremtése.lehetett újra beiktatni a terméklistába. A finanszírozáshoz Magyarországon is a Szovjetunió példájából ismert „szocialista eredeti tőkefelhalmozást" alkalmazták. így a termelés megszervezésének szempontját is alá kell rendelni ennek a célnak". az állandósuló anyag. A propaganda mellett azonban a kommunista vezetés is hatékonyabb eszköznek tekintette a gazdasági és az adminisztratív kényszer alkalmazását. 1948 augusztusában a szovjet kolhozokat említette adaptálandó mintaként a mezőgazdaság szövetkezetesítését szorgalmazó programbeszédében.a birtok nagyságához progresszíven igazodó mezőgazdasági fejlesztési járulék.különadóként . hanem a saját parcellájukat művelő gazdáknak is előírták. Miután majd' minden termék egyedüli forgalmazója is az állam volt. de nem „tervesítették". azaz rohammunkák sorával próbálták pótolni azt. De nemcsak ezeknek a nehezen verbuvált kollektíváknak. hogy külső források hiányában a gazdaság egyik szektorától elvonták a nyershozam számottevő részét .például beszolgáltatási kötelezettség formájában -.és energiahiány következtében menetrendszerű kampányok. illetve a tagosítás. s a társulni nem akaró gazdák csereparcelláit a falu határának távo- Sztahanovista oklevél Kitüntetés a sztahanovistáknak Tojásbeszolgáltatás Ócsán. (A szövetkezeti földeket egy táblába vonták össze. sztahanovista kirakat-túlteljesítések és ünnepi műszakoknak elkeresztelt hó végi. Rákosi Mátyás már közvetlenül az MDP megalakulása után. amire szükség lett volna. A negyvenes-ötvenes évek fordulóján a politikai vezetés 3-4 évben jelölte meg a kolhozosítás határidejét: „minden egyéb szempontot. 1951-1953-ban a tervutasításos gazdasági mechanizmus egyre inkább tervgazdasági anarchiaként (nem) működött. Kezdettől fogva gondot jelentett a nehéz-. hogy miből mennyit vessenek. Ennek lényege. Miközben az egyik oldalon a terv „túlteljesítéséről" zengtek a propaganda-híradások. 1952. mit termeljenek.

annak 72 százalékát teszi ki az 1953-ban valamivel több mint egymilliós paraszti magángazdaságok száma. Rendőrnő.elsősorban abból eredt. Magyar Fotó: Bereth Ferenc labbi . De az országot jórészt továbbra is a magángazdálkodók . A szövetkezetesítés első fél évtizede alig több mint egynegyedével csökkentette a paraszti magángazdaságok számát. Ezeknek az éveknek egy maradandó hozadéka volt.Tejbeszolgáltatás Balinkán. amely . annak értelmét és hasznát látó ember művelési gondosságát. A változásról tudósító grafikonok alig képesek érzékeltetni az átalakulás keserveit.további termeléscsökkenést eredményezett. De korántsem olyan mértékben.ekkor még . ami .mivel eltelt a Rákosi által erre szánt évek száma .) Ugyancsak ezt szolgálta. jószágának elkobzása. házának. A felhalmozódó hátralékot pedig az adós birtokának. hogy nem rögzítették előre a beszolgáltatási. bebörtönzése követte. hogy a földosztás után is saját birtok nélkül maradt vagy időközben tönkrement agrárnincstelen és törpebirtokosi réteg mutatott affinitást a szövetkezetekbe invitáló-kényszerítő agitáció iránt. Akik ezt nem tudták teljesíteni. mint azt a korabeli sikerpropaganda hirdette. 1950 körül . Maximálisan sikerült aláásni a személyi és tulajdonbiztonságot. 1949-1951 között a paraszti magángazdaságok apadását kétszeresen meghaladó számban nőtt a tsz-tagság létszáma. a munkájából tisztességgel megélni remélő. Az erőszakolt szövetkezetesítés (más néven kolhozosítás. ami . hanem a hidegháborús állami tartalékolással megtoldva kalkulált elvonásszükséglethez igazították a sarcot. esetenként internálása. termelőeszközeinek. azokra az adóelmaradás miatt külön „kártérítési büntetést" róttak ki. Biai Föglein István festménye. 1951. Egyben . a paraszti „megmaradás".és nem „a szocialista kollektívák" .látták el élelemmel. Az 1949-es indulóadathoz viszonyítva.már a kolhozosítás finisét szerelte volna láttatni.s ez már nem csupán az agrárnépességre vonatkozik sikerült megingatni a társadalom döntő többségének a törvényesség és egyúttal bármilyen szintű vezetés iránti bizalmát. mint ahogy a társadalom szociológiai jellemzőit is.végeredményben .gyakorta rosszabb minőségű .részein jelölték ki. téeszszervezés) valóban éppúgy kezdte átformálni az agrártermelés struktúráját. Nem a termés mértékéhez. illetve a menekülési utak számtalan formaváltozatát. illetve az adóterheket.

A termelőszövetkezetek szántóterülete megyénként. Ezek szerint a társadalom egyre növekvő hányada került „az osztályellenség aknamunkájának hatása alá". Női kéményseprők Zója brigádja. vagy éppen „a kulákság és a klerikális reakció uszályába". túlfeszített gazdasági terv ipari programjának (részleges) megvalósításához. „Eredmény" legfeljebb abban mutatható ki. az államhatalom legkíméletlenebb intézkedései sem voltak elégségesek ahhoz. Budapesten. Egyfelől az aktív keresőkorú női népesség tömeges munkába állítását szorgalmazták. De ez is kevésnek bizonyult a teljesítéshez szükségesnek ítélt 650 000 új munkaerő kiállításá- hoz. Kovács Lajos . így kényszerítették ki a nők munkába állását. A mezőgazdaságot ily módon elhagyók számottevően hozzájárultak az 1951-ben felemelt. A pótlásra két további forrást látott a pártvezetés. december 31.a korabeli rendőrségi. Azaz. mintegy 360 000 ember hagyott fel a hivatásszerű földműveléssel.a maguk módján .A társadalmi közérzet ilyen irányú módosulását . Ehhez gazdasági pressziót alkalmaztak. pártbizottsági „hangulatjelentések" is jelezték. hogy a vizsgált években a szövetkezetbe tereiteket is jóval meghaladó arányban. 1951. 1953. hogy felszámolják a meghurcoltak egymás iránti szolidaritását. Magyar Fotó: ifj. bérkiegészítéseket megszüntették. A „családfenntartó" béreket.

Magyar Fotó: Bartal Ferenc a „kétkeresős" családmodell létrejöttét. A hadsereg személyi állományának egy évi javadalmazása többe került. A rend- .találmánya volt. Ez okokozati összefüggésként gerjesztette tovább az új ipartelepeken. hogy . De nem csupán az így létrejött ellenérdekeltség volt az oka annak. közmű-. szolgáltatásfejlesztését.Gyalogsági alakulat az április 4-i díszszemlén. Különösen a tanácsrendszer és a termelőszövetkezetek vezérkarát.melynek termelékenysége és hozama egyaránt alatta maradt az egyéni gazdaságokénak . A termelőszövetkezeti szektor . a városokban már akkor is a napi életformához tartozó sorban állást és a hiányt.Szovjetunióból importált . hogy az „öntudatos és ideológiailag fejlett szakmunkásság" soraiból állítsák ki az új államigazgatás vezető tisztviselőit. Arra törekedtek. valamint a rohamtempóban duzzasztott hadsereg tiszti állományát kívánták munkáskáderekkel feltölteni. hogy az első ötéves terv időszakában a katonai híradástechnika fejlesztésére két év alatt többet fordítottak. így ugyanakkor vezényelték a szakmunkásság tízezreit a fentebb jelzett területekre. városok olyan léptékű lakás-.mely addig élelmiszer-önellátónak minősült a továbbiakban az állami újraelosztás terheit növelve maga is ellátandóvá vált. s ebből 390 000 esetben született elmarasztaló bírósági ítélet. Az ötvenes évek infrastrukturális fejlesztéssel is mostohán bánó beruházáspolitikája vajmi kevéssé vállalta a régi vagy akár új ipari települések. amikor szakértelmükre fokozott szükség lett volna az iparfejlesztési programok megvalósításához. illetve a hadiiparra koncentrált. Az ennek kiszolgálására rendszeresített „fekete vonatok" társadalmát egyformán tette próbára a családtól való tartós távollét és az új közegbe való integrálódás igénye-kényszere. mint amennyit öt év alatt az oktatási ágazatra összesen áldoztak. majd 1951 elejétől az élelmiszer-jegyrendszer újbóli bevezetését. A fentiek következményeként ekkoriban kezdett tömegessé válni Magyarorszá- gon a hosszú távú ingázással összekapcsolódó munkavállalás is. Nem volt különb az ipari munkásság helyzete sem. 1954.az Államvédelmi Hatóság erre „szakosodott" egységeinek őrizete alatt . Mindez viszont egy más típusú problémahalmazt gerjesztett. Miközben a terv állandó túlteljesítését szorgalmazták.a hivatalos propaganda ellenére . Miután Magyarországon 1950 és 1953 között 650 000 ember ellen készült ügyészségi vádirat. közellátás-. internálótáborokban őrzött rabok munkába állítását. ez menetrendszerű „normarendezéssel" párosult. Megszervezték a börtönökben. amilyen mértékben azt az iparfejlesztés igénye által odarendelt munkavállalók emberi létfeltételeinek a biztosítása megkívánta volna.megközelítően sem tudta pótolni a mezőgazdálkodással felhagyok távozásából eredő termékcsökkenést. A másik módszer a gazdaságot felügyelő pártvezető Gerő Ernő . mint öt év alatt a posta egészére.nyomott bérért egyre többet kellett teljesíteni. Erre fordították az állami költségvetés egynegyedét. akiket azután . A hidegháborús fejlesztés főként a hadseregre. A viszonyszám érzékeltetésére példa.gyakorlatilag ingyen munkaerőként használhattak. Ráadásul ugyanezen elvándorló tömeg . Következésképpen ugyanazon .egyre romlott a népgazdaság teljesítőképessége. volt kikből válogatni.

illetve munkahelyen lehettek volna a letéteményesei. Az egyik a magas szintű párt. 1953-1954-es miniszterelnöksége idején következett.kényszerítették ki . 1954 standardot. Az 1946. Ezek voltak az évtized fordulójától egymást kö- A zsámbéki termelőszövetkezet dolgozói békekölcsönt jegyeznek. 1951. évi stabilizációs bérszint ugyan a háború előtti nívó feléről indult. A munkás-.szer-mondhatni . amikor a bázisszint 66 százalékára. Ferenc . akik a feszített iparosítási program teljesítésének szakmájuk szerinti beosztásban. ami éves átlagban azonnal újabb 8 százalék körüli bérapadást jelentett.későbbi. Magyar Fotó: Jónás Pál Ötödik békekölcsön. hogy havi fizetési borítékjukban egy-egy utalványt is találtak. 75-80 százalékos a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe lépett agrárnépesség és 65-75 százalékos az állami gazdaságok dolgozóinak életszínvonala. illetve vásárlóértéke. Az adatsor az állami szektorban boldogulást kereső munkások és alkalmazottak megélhetési viszonyait tükrözi. Hozzájuk képest 80-90 százalékos volt az önállóságukat megőrző paraszti gazdálkodók. de az átlagos bérnívó még 1956 őszéig. Az állandósuló nélkülözés közepette két privilegizált réteg említhető. mely Lenin. Az értelmiségi vagy káderstátusban foglalkoztatottak esetében ehhez járult az a gyakorlat. október. Mindezekből egyaránt leszámítható viszont a rendszer egy speciális „különadója". 1951. december. illetve Rákosi Mátyás művei legújabb kötetének az átvételére jogosított.önmagát fosztotta meg azoktól. a forradalom kitöréséig sem érte el az 1938-as vetően meghirdetett terv. s a következő négy évben egyre laposodó fizetési boríték párosult a pártdiktatúra kiteljesedéséhez. Fordulat következett viszont a kommunista hatalomátvétel után. Magyar Fotó: Kováts ö. illetve alkalmazotti kategóriákban átlagosan egyhavi illetmény jegyzését várták el . Ismételt emelkedés majd csak Nagy Imre . az 1947-es nívóra apadt a bérek átlaga.és állami ap- Az eladó leveszi a feleslegessé vált „jegyeskenyér" feliratú táblát a Rákóczi útLenin körút sarkán lévő üzletben.az érintettektől. Ennek mélypontja 1952 volt. s 1948-ra már a Horthy-kori bázis 90 százaléka volt az újjáépítési erőfeszítések hozadéka. de a következő két évben viszonylag jó ütemben emelkedett.és békekölcsönök kötelező felajánlásai. de ennek könyvárusi értékét automatikusan le is vonták illetményükből. Sztálin.

rokonságával ugyanezt teszi . Arról már inkább lehet beszélni.illetve annak tűnő . 1952-1953 fordulóján Rákosi ezt . most már szinte minden vezető poszton a rendszer megbízható . s mindent rajtuk kértek számon. csakhogy ezek alig rendelkeztek bármifajta igazgatási ismerettel. A kommunista pártegyeduralom minden társadalmi létszférát maga alá gyűrő (omnipotens) működtetése ugyanakkor a rendszer logikájából eredően gerjesztett egyre több területen és egyre gyakoribb „üzemzavart". vagy vitte el utolsó süldő malacát. mind a tanácsokból. Eközben. mint azt. Azaz.kénytelen tenni .legdinamikusabban éppen 1952ben .ugyanazon helyen való tartósabb szolgálat esetén . Aki tehette. a Lenin körúton.a helyére odavezényelt apparátusbeli kollégája."•milim mi n n n m m Bányász munkásfelvételi iroda Budapesten.különösen a falvakban . De ez utóbbi garnitúra 80 százaléka nyolc általánost sem végzett. mind a szakigazgatási szervek alsóbb szintjeiről. tojó tyúkját „adóhátralék" fejében. A másik réteget a bányászok jelentették. A hagymázas iparfejlesztés munkaerőéhségét csillapítandó már az államigazgatás intézményeire is kiterjesztett munkaerő-toborzást kihasználva tömegesen kérték „átirányításukat a termelésbe". hogy a hathetes vagy három hónapos gyorstalpaló tanfolyamokon „kiképzett" káderek szabotáltak volna. menekült az apparátusból. 1953.az odavezényelt káder „betagolódjon a falu társadalmába".a rokonsági összefonódottság hálója. Ehhez társult a „káderforgó" rendszere.a pártakarat érvényre juttatója volt. nemhogy a szerint intézkedni úgy. hogy a számos különböző „felsőbb helyről" befutó instrukciók özönét végigolvasni sem tudták. hogy közben a szintén elvárt napi. Az MDP Központi .és ennek a fonákját . akiknek a közárudáktól többnyire szintén elkülönített munkahelyi „bányászkantinok" árukészletével biztosítottak némileg jobb ellátást. de ez helyi szinten nem jelentett mást. Az igazgatási apparátusnak az 1946. hogy „mindenes cselédekké" degradálódtak. illetve „a kulákság elleni harc" hatékonyságát rontja . Az ideológiailag preferált „népi".a hatósági respektust növelendő részt kellett venniük az adóhátralékok behajtását végző rekviráló brigádok kiszállásain is. Magyar Fotó: Reismann Mariann parátus volt: ennek tagjai rendelkeztek kivételezett jogosítványokkal a köznép elől elzárt „különboltokban" vásárolni. Ez indukálta azután . illetve munkáskáderek egy része még az írni-olvasni tudással is hadilábon állt. A tanácsigazgatási rendszer . helyi tanácsvezetőknek egyúttal . heti és havi összesítő jelentési kötelezettségnek is eleget tegyenek.a kádermenekülési hullámot. nagyon is jól tudta: szüleivel. azaz megduplázódott.deklaráltan . és további 10 százalékának is csak ez volt az iskolai végzettsége. Szó se volt arról.neofita tisztviselője ült. attól hogy egy adott tanácsi vezető nem saját szülőfalujában és nem saját rokonságának „söpörte le a padlását". hanem egy másik járásba áthelyezve. hogy .volt kénytelen maga is megtapasztalni. évi B-lista utáni létszáma 128 000 főről 1953-ra 260 000 főre nőtt. De ettől függetlenül sem volt kívánatos. mert egy továb- bi éberségi axióma szerint az osztályharcos terménybegyűjtés. Ugyanezen új.

Ebben a „mindenki gyanús" rendszerben a kvázi-minisztériummá avanzsált Államvédelmi Hatóság játszotta a hivatásos. aki óriási mennyiségű árut gyűjtött össze és dugott el a lakásán. a diktatúra funkcionális rohamosztaga feladatát látta el. 43.kiszolgáltatott őrizetesként épp az ő karmaik közé. illetve a mindenütt ellenséget kereső éberségi hisztéria a rendszer sajátjának gondolt „kádertartalékát" is felfalta. midőn saját pártvezető társai többhetes késéssel arról tájékoztatták.„felhatalmazása". „Bizalmas! Rákosi Elvtársnak! Az ÁVH-információban (vasárnapi anyag) olvasom Molnár Józsefné kulákasszony esetét. Az adott esetben pl. szükséges néhány vaskos esetet a megfelelő megtorlással nyilvánosságra hozni. hogy ez a kontingens kimerült: az ipari nagyüzemek .a diktatúra drilljéből eredő . legalább tíz évre kellene ezt a kulákasszonyt elítélni teljes vagyonelkobzással. mert a főkérdés most a falun mégsem ez. hogy „nincs bennük kellő vadász-szenvedély". akiket . amit a pártvezetés fórumain kivizsgálandónak ítéltek. Az elrejtett árumennyiség igen nagy. március Gerő Ernő feljegyzése Rákosi Mátyásnak 1951. hogy kérlelhetetlen Elrejtett termény után kutatnak a rendőrök. hogy nagyobb zajt csináljunk belőle. Az asszonynak sok a pénze. Budapest 2002. hanem a cséplés. A legközelebbi hetekben még néhány ilyen esetet kellene kifogni és nyilvánosságra hozni.az MDP fegyveres testületeket felügyelő főtitkárhelyetteseként -. illetve amin Rákosi közvetlenül rajta tartotta a szemét. Egyfelől mindennek utánajárt. továbbá négy háza van. nem csupán „a párt ökle". ahol a legrosszabbul állnak a termelőszövetkezetek szervezésével. hogy milyen könnyen kerülhet bárki . hanem kontroll nélkül garázdálkodni engedett zabolátlan szabadcsapat is volt. Másfelől viszont arra is volt az ÁVH-nak szabad kapacitása és . hogy saját szakállára tartson és vágjon rendet az alávetett népesség körében. Az intézményesült irracionalizmus fél évtized alatt a rendszer egészét kezdte működésképtelenné bénítani.hathetes felkészítés után . A kígyó a saját farkába harapott. Maguk az ÁVH beosztottjai voltak a legtájékozottabbak azt illetően. Túl sok ember.még oly magas posztról is . Az esetet alkalmasnak tartom arra. hogy az elkobzott árut a község rászoruló lakosai között hatósági áron osszák szét. s főként a begyűjtés.Vezetősége titkársági üléseinek egyikén azzal állt elő. amikor feltehetően a parasztok rá fogják vetni magukat az iparcikk-vásárlásra. a tarlóhántás és másodvetés. . old. amire utasítást adott. ezeket a dolgokat nem szabad túlzásba vinni. intézményesített hóhér szerepét. A férje ugyancsak árurejtegetésért két évre van elítélve stb. Ez a mi oldalunkra állítaná a lakosság szegényebb részét. elhasználta. és azzal. Lampert: Levelek Rákosihoz. Elképedésénél csak vértolulása volt nagyobb." Kó András-Nagy J.igazgatói azért apprehendáltak dolgozóik további „káderesítése" ellen. Most. mert az újabb elvezénylések veszélyeztetnék a gyárra kiszabott tervelőírások teljesítését. 1951.hatalomszociológiailag .megduplázódott a szerepköre. Különösen miután azt hányta a sze- mükre Farkas Mihály .„be lehet állítani" azon községek élére. A Péter Gábor vezette szervezetnek . túl rövid idő leforgása alatt kényszerült diszfunkcionális szerepkörbe. Maecenas. hogy egy héten belül toborozzanak össze 250-300 megbízható nagyipari munkáskádert. naponta hitték azzal bizonyítani „töretlen és megingathatatlan párthűségüket". július 23. Persze. Azaz.kiemelt káderstátusú .

Az ÁVH intézte 1949-ben az ellenséggé nyilvánított Jugoszlávia határ közeli térségeiből mintegy másfélezer „megbízhatatlan elem" kitelepítését .„ellenséggel".„önszorgalmú ebként" szolgálta gazdáját. A „kulákság elleni harc" adminisztratív megtorló intézkedései a rendszer saját klasszifikálása szerint ténylegesen 35 000-40 000 főt érintettek volna. hanem passzív. Ha valakit „ellenséggé" nyilvánítottak. illetve adóhátralék miatt akkor nem nehéz kimutatni. a hadsereg. hanem családtagja.különösen a fővárosból azt a célt is szolgálták.a párttagokra is kiterjedően .A recski tábor őrei Kitelepítettek Okány határában. hogy másnap nehogy ők legyenek vallatókból vallatottakká. 1951 nyarán Budapestről és a nagyvárosokból deportálták a Horthy-rendszer korábbi főtisztviselőit. barátja is „bűntárssá" válhatott. az államgépezet számos más ágazatának tevőleges közreműködése is nélkülözhetetlen volt.és csendőrfőtiszti karát. a rendőrség és az ÁVH tisztikarába „kiemelt" funkcionáriusokat. A korábban már említett nevesebb személyiségeken túl mintegy félezerre tehető a további politikai perekben halálba küldött áldozatok száma.Illyés Gyula fordulatával élve . a párt vezetését. Ha viszont azt veszszük figyelembe.eljárás. katona. A politikai rendőrség .perbeli bizonyítást is nélkülözhető . munkatársa. 1952 kegyetlenséggel bántak el a . A kitelepítések . vétlen státusban is. Az ellenségkeresési kampányokkal állandósított éberségi hisztéria a társadalom egészétől . De ahhoz. hogy 1948 és 1953 között 400 000 parasztot ítéltek el „közellátási bűntett" címén . valamint az egykori földbirtokosokat és gyárosokat: családtagjaikkal együtt számolva több mint 15 000 főt.többnyire beszolgáltatási kötelezettség elmulasztása. Többek között azért is. de az ideológiavezérelt osztályharcos túlbuzgóság megduplázta a diszkrimináltak ezen körét. nevezett ellenség mivoltának fel nem ismeréséért és fel nem jelentéséért. a minisztériumokba. hogy lakáshoz jut- tassák a rendszer egyre duzzadó neofita káderállományát.mindig fölös számban megtalálni vélt .családtagjaikkal együtt. hanem a „dolgozó paraszti" kategóriába tartozókat sújtotta. Az ekkoriban 35 000 főre becsült besúgók segédcsapatát is foglalkoztató hatalom bármely szerve által ellenségnek minősített személyek nemcsak aktív formában minősültek elkövetővé. akkor nem csupán őt sújtotta a .vonta meg az ártatlanság vélelmét. hogy az intézményesített terror működjön a leghatékonyabban a szocialista rendszer mechanizmusában. 1951 elejétől 1953 májusáig a „kihágási bíróság" jogkörével is felruházott rendőrség összesen 850 000 esetben szabott ki ki- . hogy a meghurcolások négyötöde már nem a kulákokat.

IVáci rabok börtönvers antológiája az 1954-1956-os évekből.a cellában. ha ki kell mennie. Éhezés éveken át. hosszan szórakozik a rab kínlódásán. kurtavassal. Identitásodat elveszik. azt mondja. sőt agyonverték a foglyokat.: Pfitzner Rudolf. A szükségletek elintézése körül mindennap ugyanaz a megalázó cirkusz: a rab kopogtat az ajtón. csak néhány ÁVH-s tiszt van jelen és a kijelölt »ügyvédek«.. A börtön ávós »orvosa« többször kijelentette: »Én nem azért vagyok itt. Ha a veséd beteg. Tollas Tibor ós Tóth Bálint) Stádium Kiadó. hogy »kár«. várakozás a sovány ebédre.Pfitzner Rudolf visszaemlékezése a váci fegyházban töltött raboskodásáról „Milyen volt a radikálisan megváltozott. testi-lelki erőben megfogyatkozva. Az itt néhány adattal érzékeltetett embertelenség folytatódik a bíróságon. nincs neved. ." Fúveskert. még a zárkatársra is gyanakodva: hátha besúgó. megszégyenítő. bent. számolva a napokat. A váci fegyház ÁVH-s parancsnoka. fűtés alig van. Ezekkel nem kell elszámolni. jön a gumibottal verés és a »válogatottabb« eszközök alkalmazása. kezét az agyonvékonyodott büdös takarón kint kell tartania. továbbra is hermetikusan elzárva a külvilágtól. mindent aláírjon. A kihallgatások legtöbbször éjjel vannak. de (utána. durvaság és szitoközön zúdult az emberre. E sorok íróját Olti tanácselnök »tárgyalta« és ítélte el 13 társával együtt egy óra leforgásán belül. A tárgyalás a jog paródiája. ott a borbély lenyírja. érthetően pattanásig feszült hangulatban. remény nélkül. a rúgások is mindennaposak.csupán mindenütt máshol. amikor az emberek halálra ijedtek. arccal a falnak fordítva. Nyomban ott elvettek tőle mindent és a hang durvasága egyre fokozódott. azt azonnal klisékbe szorítják kb. hanem hogy a büntetés kitöltését lehetővé tegyem". embertelen. elviselhetetlenné női a kísértés. ha késő este csengettek: mindenki az ÁVH-ra gondolt. az elítélés és a börtönélet. úgy. Budapest 1995. az ÁVH börtöne? Kisebb nagyobb különbségekkel kb. később a Fő utcára. akkor magától értetődően fasiszta voltál. esetleg egy évig is eltart. Egyhangúság. becsmérlő. Általában éjjel történtek a letartóztatások. csak egy szám vagy. szeme előtt foglya elintézheti szükségletét. Zárt. katonatisztek. Levisznek a többiekkel együtt a fürdőbe. a cirklin. papok és egyéb fasiszták. Az ítéleteket eleve az ÁVH szabta meg. mint partra vetett hal. Lehota István 1950-ben az őröknek értelem szerint ezt mondta: "Ezek itt mind grófok.« Az így instruált ávós legények ennek megfelelően viselkedtek a rabokkal. Fenyegetések csapiák arcul fájóbban az őröknél. akikkel nem beszélhetsz és akik a vádiratot sem látták. órákat. pl. fáradtság. a szürkére mocskosodott falak között egyetlen bútor: a fapriccs. a priccsen csak ülni szabad. lényegében fehér-fekete: amit a fogoly mond. A kihallgatások ideje hónapokig. Többszöri éjjeli kihallgatás után (napközben nem aludhat a letartóztatott) a testi-lelki kimerültség tünetei lépnek fel: fásultság. akkor ott nem vernek . hogy meggyógyítsam. hogy megvertek-e az ÁVH-n. összezárva 24 órából 24-et 3-4 rabtárssal egy eredetileg magánzárkának épített kis cellában. Ha mégis benéz a »spionon«.beleszédülésig . akik általában tegeznek. hová került. végét szakítva a kínzásoknak. faggatás közben elvakító erős fénnyel világítanak a szemébe. A koszt minimális. ha igennel válaszolsz. jóformán semmi tisztálkodási lehetőség. lelket romboló környezet.maximum 4 x 2 méteres. Ehhez előzetes »orvosi« vizsgálatot végeztetnek. ha a fogoly ettől a »szabálytól« eltér. Ha a rab csökönyös. »fegyelmi« sötétzárkával. Az alvást a kemény priccsen csak háton fekve engedik. hogy mindent bevalljon. a vizsgálati fogság. ahol a rab büntetését tölti. akkor azt. durva hangnem az őrök részéről. vagy fel-alá járkálhat .. ahogy vizeletét vagy székletét próbálja visszatartani. Közben az őr káromkodik és gúnyolódik. órákig várakoztatják állva. Lesoványodva. bárók. hanem napokig jobban kínoz a bőrödre tapadó szőrtörmelék. 145-146. A kihallgatás nyelve trágár. ólmos lassúsággal múló napok.. old. hogy »jól tették-. Ez volt a "Csengőfrász" ideje. aki megkérdez. Már útközben gúny. káromkodás. az ablak helyén néhány üvegtégla. meleg nyárban) nem fürödhetsz meg. egész éjjel. különösen az első évben (1950-1951) minden ok nélkül verték. sokszor több nap egymásután. ősztől tavaszig. A fal nedves. Tetűt találsz a zárkában és jelented. ezek itt fognak megdögleni. Sem ő. perceket tavasztól őszig.. leborotválja egész szőrzeted. hogy ha nem voltál kommunista. mint a tetű. hogy őket is letartóztatják. ha nemmel.] (Szerk. A villany éjjel-nappal ég. Napközben nem feküdhet. Kárpáti Kamill. megkínozzák: de a pofonok.először általában magánzárka . mocskos szavak özöne a része. Végre 1 -2 óra elteltével kiengedi a szerencsétlent a vécére és ha még nem késő. A letartóztatottat lefüggönyözött autóval szállították az Andrássy út 60-ba.. Az őr sokáig nem jön. megalázás. A gyalázkodó jelzők nem kímélik a hozzátartozókat sem. sem hozzátartozói nem tudták. Utána jön a börtön.. így zajlott le a letartóztatás. Az »orvos«. A cella .

Kulák-per vádlottja. Apostag, 1952. július 24

sebb-nagyobb egyéb bírságot. 1950 tavaszától 1953 májusáig - három év leforgása alatt - összesen több mint egymillió büntetőeljárás megindítását kezdeményezték az ügyészségnél. A bíróságokhoz végül is kereken 650 000 vádirat érkezett, s ezen perek 60 százalékában, 390 000 esetben született elmarasztaló ítélet. Ez nemcsak akkor tűnik soknak, ha - némi intuícióval - az egyénenként különböző munkás- vagy parasztsorsot próbáljuk mögé képzelni. Akkor is sok, ha az esetenként szükséges hivatali (rendőri, ügyészi, bírói) munkarend időkoordinátáiba próbáljuk beilleszteni. Ehhez a fogalom jelentését megcsúfoló „igazságszolgáltatáshoz" Magyarország bíróságainak büntetőtanácsai - a jelzett évkör minden munkanapján - átlagosan napi 700 ügyet kellett tárgyaljanak úgy, hogy abból naponta 300 felmentő, 400 pedig elmarasztaló ítélettel kellett hogy végződjön. Aligha volt véletlen, hogy eközben a büntetés-végrehajtás gépezete is akadozni kezdett. A futószalagon gyártott elmarasztaló ítéletek kárvallottjaival sorra érkeztek a rabomobilok a börtönök beléptető zsilip-

jéhez, de ott egyre kevésbé örültek az újabb transzportoknak. Azon településeken, ahol börtönök, fegyházak voltak - no meg a környező falvakban - 1952 tavaszán és nyarán közérdekű hirdetmények propagálták visszatérően a börtönőri állásokat. Ez a „smasszer-toborzás" azért volt szokatlan, mert addig a különféle „ellenséges elemek" lakat alatt őrzése is bizalmi állásnak számított. A dobraverés azt jelentette, hogy e területen is kudarcba fulladt a „megbízható népi káderek" felfedezésére specializálódott „káderkutató csoportok" erőfeszítése. Ez önmagában másodrendű szimptómája is lehetne annak, hogy „üzemzavart" jelez a rendszer. Csakhogy időközben a tervutasításos iparirányítás tervgazdasági anarchiába torkollott; a mezőgazdaság kollektivizálásának üteme messze elmaradt attól, amit Rákosi Mátyás ekkorra már post festa ügyletként szeretett volna elkönyvelni, és az államigazgatás intézményrendszere is a működésképtelen káosz képét mutatta. 1952-1953 fordulójára már a kommunista pártközpontba érkezett jelentések alapján is ezt konstatálták, és hasonló értelmű tudósítások érkeztek Moszkvába is: nem Rákositól, hanem a kommunista rendszer kiépítését szemmel tartani Magyarországra küldött szovjet „tanácsadó elvtársaktól". A rendszerzavar zörejei - úgy tűnik nem hallatszottak be a Duna-parti pártközpontban székelő vezér, Rákosi Mátyás dolgozószobájába. 1952 tavasza számára azzal telt el, hogy - 60. születésnapja alkalmából - az egész ország őt ünnepelte. A literátorok hozsannát zengő írásaikkal hódoltak a vezér előtt; üzemek, gyárak kollektívái születésnapi munkaversennyel, illetve szakmai profiljukba vágó gépek, berendezések miniatűr modelljeivel köszöntették; „a dolgozó parasztság" szőttesekkel, agrártermékek népművészeti installálásának garmadájával fejezte ki ragaszkodását „Sztálin legjobb magyar tanítványa" iránt, de még a (béke)papság is hozsannázott és imájába foglalta. „Hősi életútját" grandió-

Idézés „zslrbeszolgáltatás ügyben"

zus kiállításon mutatta be a Munkásmozgalmi Múzeum. Az országra szóló ünneplés ceremóniái fárasztóak voltak ugyan, de Rákosi nem mulasztotta el viszonozni „a magyar dolgozó nép feléje áradó szeretetét és háláját". A jubilálás után kicsit megpihenve, az állami és pártvezetés egyesítésére vonatkozó politikai bizottsági előterjesztést elfogadva, átvette a minisztertanács irányítását is. Az addigi miniszterelnököt, Dobi Istvánt „felfelé buktatták", kinevezték a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) elnökévé, Rákosi Mátyás pedig 1952. augusztus 14-étől - pártfőtitkári tisztsége mellett - kormányfő is lett. Immár formalizáltan is az ő kezében összpontosult a pártállami diktatúra irányításának minden jogosítványa. 1952 őszén és a következő év elején viszont sötét fellegek kezdtek gyülekezni a béketábor országainak égboltján, és emiatt újabb összetevővel gyarapodott az addig is sokirányú éberségi tematika tárháza. Sztálin romló egészségi állapota, valamint a tel-avivi szovjet követség ellen elkövetett bombamerénylet miatt Moszkvában hozzáláttak egy - zsidó orvosok elleni - cionista per előkészítéséhez. Ennek hatására az MDP Politikai Bizottsága is napirendre tűzte a cionizmus elleni fellépés ügyét. Ugyanezt taglalta a Központi Vezetőség 1953. február 19-i ülésén Rákosi Mátyás. Az általa január elején letartóztatott addigi ÁVH-vezető, Péter Gábor ügyét úgy kommentálta, hogy 1950-től „Péterék már együtt dolgoztak a cionistákkal,... de nem fektettünk rá elég súlyt". A pártközpont - középszintű vezetőkig bezárólag - származás szerinti kimutatásokat kért a központi államigazgatás szerveinek káderösszetételéről, míg Gerő Ernő 1953. januári moszkvai látogatásáról visszatérve ez ügyben is újabb instrukciókat hozott magával. Ezt követően egy zsidó származású káderekre összpontosító tisztogatás indult. Vas Zoltánt, az Országos Tervhivatal vezetőjét kizárták a PB-ből és a komlói szénbánya irányítására „száműzték". Leváltották és letartóztat-

ták Szirmai Istvánt, a Magyar Rádió Hivatal addigi elnökét. Ugyancsak tisztogatás kezdődött a pártközpont apparátusában és - Péter Gábor lefogásán túl - az Államvédelmi Hatóságnál is. Ebben a sokadik „éberségi" kampányban összesen 80 letartóztatott személy közül 18-at ítéltek el. Bár ezúttal bírósági halálos ítélet nem született, a számba vettek köréből két személy az őrizetbe vételt megelőzendő menekült öngyilkosságba, ketten a vizsgálati fogságban lettek öngyilkosok, egyet pedig vallatás közben vertek agyon. 1953-ban ötéves jubileumához közeledett az 1948as kommunista hatalomátvétel. A fentebbi oldalakon elsősorban az ideológiavezérelt akaratérvényesítés hatalom- és társadalomszervezési ellentmondásait, a kíméletlen terroruralom működési mechanizmusát igyekeztünk bemutatni. Visz-

Diszúnnepség az Operaházban Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából. Dobi István beszél, 1952. március 8. Magyar Fotó: Bartal Ferenc Rákosi Mátyás arcképe. Csaki-Maronyak József olajfestménye. 1953

„Közhírré tétetik!"
„1952. március 7. Felhívja a Községi Tanács a lakosságot, hogy március hó 9-re, vasárnap reggelre házát mindenki díszítse ki, az udvarát és utcát takarítsák el, házaikra a zászlót tűzzék ki, hogy méltóképpen ünnepelhessük Rákosi Elvtárs 60. születésnapját. 1952. március 20. Igazságügyi Minisztérium felhívja azokat a 38. évet meg nem haladott, katonakönyvvel rendelkező egyéneket, akik letartóztató intézet kötelékébe való felvételüket szeretnék kérni, azok a legrövidebb időn belül jelentkezzenek a Tanácsházán, ahol bővebb felvilágosítást kapnak."
Pest Megyei Levéltár Váci Osztálya. Váchartyán község dobolási könyve

szatérően oda lyukadtunk ki, miszerint a diktatúra még oly változatos eszközrendszere is elégtelennek bizonyult ahhoz, hogy a kommunista pártegyeduralom „bejáratott", működőképes rendszerré szervesüljön. A politikai voluntarizmus önmagát ellehetetlenítő (kontraproduktív) jellemzője azonban csak az egyik felét teszi ki e korszelet történeti tablójának. Ne feledjük el közben a másik - ugyanilyen hangsúllyal felvil-

lantott - összetevőt. Azt, hogy a második világháború során elszenvedett megpróbáltatások - materiális és humánerőforrás-veszteségek - után az új magyar államiságnak, illetve a benne élő társadalomnak jószerivel nem volt módja, nem volt kifutási ideje regenerálódni. A regenerálódás lehetőségének elmaradásában csak egyik hátráltató mozzanat volt az országra mint háborús vesztesre rótt jóvátétel. Erre viszont ráterhelődött két további hidegháborús hadisarc. Az egyik - 1948-1949-től kezdődően - a Tito Jugoszláviája elleni frontország szerep, a másik pedig - 1951-től - a koreai háború következtében Magyarországra kényszerített és rohamtempóban megvalósítani követelt aktív háborús felkészülés volt. Ez a két extra hidegháborús kényszerpálya-összetevő, illetve ezek rövid intervallumon belüli egymásra torlódása önmagában is meghaladta az ország teherbíró képességét. Mindez akkor is figyelembe veendő, ha a többszörösen egymásra terhelődő kényszerpálya-összetevők végsőleg ok-okozati viszonyban voltak a szovjet alávetettségben működtetett magyarországi kommunista diktatúra korabeli jellemzőivel.

Május elsejei felvonulás Budapesten, a „baktériumháború" ellen tiltakozó transzparenssel, 1952

Dohnányi Ernő módszeres támadások nyomán szorult ki a művészeti közéletből. Ferenczy Béni. 1949-es megszűnéséig. egy új tehetségek jelentkezésével párosuló sokszínű. Ugyanezen cég volt a gazdája az 1894-ben alapított Új Idők című irodalmi hetilapnak. Goldmann György.tartalmában is új szellemiségű írásokkal töltötték meg azt. A háborús évek áldozataivá lett alkotók hiánya ellenére is egy valóban dinamikus „szellemi újjáépítés" jellemezte a kezdeti éveket. Lapja azonban megmaradt. Pátzay Pál vagy Barcsay Jenő. Szerb Antal és az erdélyi Karácsony Benő az intézményesített zsidóüldözés áldozatai lettek. miközben a körülzárt Budapesten egy pincébe húzódva várta az ostrom végét. nacionalista lektűr vonulata. Szabó Dezső pedig éhen halt. kulturális életre is. Korniss Dezső. s mellettük „a felszabadult kísérletezés" akkori fiataljai: Losonczy Tamás. vitatkozó kulturális pezsgés volt a meghatározó. Gyarmathy Tihamér. A másik póluson legalitáshoz jutottak ugyan a kommunista művészek. illetve náci eszmékkel. de többségük középszerűsége csak egy .korántsem domináns . Sőt mi több. Somogyi József vagy a grafikus Szalay Lajos. Sárközi György.csak a nevesebbekből válogatva is . a kommunista diktatúra kiépítéséig rendelkezésre álló szűk fél évtizedben. A földi pályáját ugyancsak koncentrációs táborban végző Farkas István halálával nemcsak a festőművészet lett szegényebb. Radnóti Miklós. literátorok. Az intellektuális szféra korábban csak mérsékelten fertőződött a fasiszta. Bernáth Aurél. s az új szerkesztők . Czóbel Béla. hanem az irodalmi közélet is. Anna Margit. „beérkezett" tagjai voltak Egry József. Bálint György. Benedek Marcell .színfolttal gyarapította a háború utáni első évek kulturális közéletét.a literátorok vezetik. A zenei életből Bartók Bélát az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai közé kooptálta ugyan. de egyaránt kvalitásos.Művelődés.Kassák Lajos. Az ő tulajdonában levő Singer & Wolfner a két világháború közötti magyar írók egyik legjelentősebb kiadója volt. Szőnyi István. A háborús évek veszteséglistáját . s vele együtt tűnt el a Horthy-korszak irredenta. A lapot fél évszázadon át szerkesztő egykori „írófejedelem".és kultúrpolitika A háború után egymást követő két politikai rendszerváltás értelemszerűen hatással volt az irodalmi. A képzőművészet különböző irányzatokat reprezentáló. 1945 . Örkényi Straszszer István és a nagyváradi Tibor Ernő veszett oda. Szerb Antal temetése. de már nem térhetett haza: New Yorkban halt meg 1945 szeptemberében. az ekkor 82 éves Herczeg Ferenc teljes rezerváltságba húzódott. Haláltábor és munkaszolgálat ritkította a képzőművészek sorát is: Ámos Imre. mígnem 1949-ben az emigrációt választotta.

Kodáiy Zoltán a Zeneművészeti Főiskolán, 1951. június 4. Magyar Fotó: Gink Károly

Kodály Zoltán viszont önjogon, addig szerzett - és tovább őrzött - respektusával lett az elnöke mind az ekkor szerveződő Magyar Művészeti Tanácsnak, mind pedig az immár nagy múltú Magyar Tudományos Akadémiának. Nem indult újra a két - több mint fél évszázados múltra visszatekintő - felekezeti folyóirat, a Katholikus Szemle és a Protestáns Szemle. Ugyancsak múlttá lettek a Horthy-korszak olyan reprezentáns folyóiratai, mint a Szekfíí Gyula által szerkesztett Magyar Szemle, a katolikus konzervativizmus védbástyájának tartott Magyar Kultúra, továbbá a Napkelet, de nem indult újra a század első felében irodalmi zsinórmértéknek számító Nyugat sem. Szinte az első pillanattól sokszínű irodalmi-művészeti közélet sarjadt újra a romokon. A debreceni Ady társaság védjegye alatt már 1945 áprilisában megjelent a Magyarok, amely a Nyugat igényességét kívánta folytatni, a korábbi évtizedek népies-ur-

bánus szembenállását is oldani remélve. Ezt követte ősszel a Valóság, Szabó Zoltán és Márkus István szerkesztésében, önmeghatározása szerint a „fiatal magyar értelmiség" szócsöve kívánt lenni, ahol „a magyar értelmiség sokféle típusa képviselve van, társadalmi eredet, foglalkozás, világfelfogás és pártállás tekintetében". Kommunista szerkesztő, Vértes György jegyezte ugyan az 1946-ban indult Forum című irodalmi-közéleti folyóiratot, de a szerkesztőbizottság tagjai - Darvas József, Lukács György, Ortutay Gyula - mintegy leképezték a kormány koalíciós összetételét. A hat vanas éveit taposó Kassák Lajos ifjú korának század eleji lapalapítási hevülete töretlennek tűnt. A már említett Új Idők életben tartása mellett indította el 1947ben a Magyar Művészeti Tanács folyóirataként az Alkotást, és vele szinte egy időben a Kortárs című irodalmi és művészeti lapot, mely utóbbit leginkább a szociáldemokraták holdudvarába tartozó alkotók

Lukács György (1885-1971)
1902-től joghallgató Budapesten. 1906-1907-ben Berlinben tanult. Ott írt disszertációjáért 1909-ben bölcsészdoktori, 1942-ben a Der junge Hegel című monográfiájáért a filozófiatudományok doktora címet kapta. A Nyugatban és a Huszadik Században is publikált. 1911 -ig többnyire Berlinben, 1912-től - kisebb megszakításokkal öt esztendőn keresztül - Heidelbergben élt. 1917 novemberében Budapestre költözött, egy év múlva belépett az akkor alakult KMP-be. 1919 márciusától a Vörös Újság egyik szerkesztője. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásától helyettes közoktatásügyi népbiztos, április 3-tól népbiztos, május-júniusban pedig a Vörös Hadsereg hadosztályának politikai biztosa volt. A bukás után az illegális KMP megszervezése céljával itthon maradt, de rövidesen elmenekült az országból. 1930-ban ösztöndíjat kapott Moszkvába, ahol a Marx-Engels-Lenin Intézet munkatársa lett. 1931 nyarától újra Berlinben élt. 1933 márciusában visszatért Moszkvába, tudományos intézetek kutatójaként dolgozott. 1945 augusztusában tért vissza Magyarországra, a budapesti tudományegyetem tanára lett. 1948-tól az MTA tiszteletbeli, majd rendes tagja, és az Akadémia elnökségének is tagja lett. A forradalom napjaiban az MDP KV 1956. október 23-24-i ülésén beválasztotta tagjai közé. 1956. október 26-án népművelési miniszternek nevezték ki. Október 30-ától részt vett az MSZMP Ideiglenes Szervezőbizottságának a munkájáLukács György, 1945. MAFIRT-felvétel

ban. November 4-én a jugoszláv követségre menekült. A szovjet hatóságok letartóztatták, Romániába vitették. 1957. április 11 -én feleségével együtt hazatérhetett, büntetőeljárás nem indult ellene. 1958-ban nyugdíjazták. 1965-ig belső emigrációban élt, csak Nyugaton publikált. 1967-től tagja lett az MSZMP-nek. 1968-ban a csehszlovákiai események hatására tanulmányt nyújtott be az MSZMP KB-nak; ebben a sztálinizmus igazi alternatívájának a szocialista demokráciát nevezte. A hatvanas évek második felétől 1971 -ben bekövetkezett haláláig A társadalmi lét ontológiájáról című művén dolgozott.

tudhattak magukénak. Illyés Gyula pedig Molnár Ferenc lányával, Sárközi Mártával élesztette újjá a népiek két világháború közötti lapját, a Választ. A felsorolt lapoknak két közös jellemzőjük volt. Miközben - a nemzeti-konzervatív irányzatosságot kizárva - tendenciájában mindegyikük valamely korábbi szellemiség folytatását kínálta, a gondolatiművészi kvalitást nyújtó írók zöme jószerével „csereszabatos" volt az egyes lapok számára. Az említett orgánumok hasábjain éppúgy, mint a budapesti kávéházak irodalmi törzsasztalainál különböző generációk nagyon színes, tehetséggel áldott/vert csapata volt - még és már - jelen. A hatvanasok évjáratát Heltai Jenő, Nagy Lajos, Füst Milán és Zilahy Lajos képviselte. Az akkori derékhadat Márai Sándor, Déry Tibor, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Kodolányi János, Németh László, Illyés Gyula, Ignotus Pál reprezentálta. De ott sorakozott mögöttük a még fiatalabb nemzedék, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János - akik már húszas éveikben joggal nyerték el a Baumgarten-díjat - és kortársaik: Ottlik Géza, Cseres Tibor, Örkény István, Mándy Iván, Vas István vagy Hubai Miklós. Noha utóbbiak mindegyikét szívesen fogadták a fentebb sorolt irodalmi orgánumok, maguk is nívós „nemzedéki" lapot indítottak, Újhold címmel. Azután következett a fordulat. A diktatúra kiépülésének részeként épp úgy államosították a művészeti életet is, mint ahogy arról már szó volt a gyárakkal, az iskolákkal vagy az akadémiával kapcsolatban. Az újjáépítés időszakának említett folyóiratai - melyek a szépirodalom mellett közéleti vitafórumot is jelentettek - 19481949 folyamán sorra szűntek meg. A továbbiakban a Csillag, az Irodalmi Újság és a Művelt Nép szolgálta a rendszerbe dreszszírozott, párt-egyenirányított kultúraközvetítést. A könyvkiadók államosítása nyomán bármilyen műfajban csak olyasmi láthatott nyomdafestéket, amit a szigorúan pártos cenzúra megjelenni engedett.

Kassák Lajos író és felesége békásmegyeri otthonuk udvarán, 1946. június 5. MAFIRT-felvétel

A már életművet maguk mögött tudók egy része (Márai Sándor, Zilahy Lajos) épp úgy az emigrációt választotta, mint a pályájukon még csak bejelentkezett fiatalabbak (Kovács Imre, Szabó Zoltán, Cs. Szabó László vagy a grafikus Szalay Lajos). S velük mentek más művészek is: a háború utáni évek emblematikus filmjét (Valahol Európában) rendező Radványi Géza, vagy az emigrációban nemzetközi elismertséget szerző karmester, Solti György. Az itthon maradottak egy része maga hallgatott el, tanítást, fordítást, könyvtároskodást vállalva - vagy publikálási tilalommal gondoskodtak elhallgattatásáról. Csak példaképpen: a háború után volt úgy, hogy Weöres Sándornak évente több verseskötete is megjelent egymás után. Majd hét év szünet: 1955-ben gyermekversgyűjteménye láthatott napvilágot (Bóbita), hogy 1956-os válogatásának már a címe - A hallgatás tornya - is jelezze a közbenső időszak elnémíttatásának arányait.

Újhold. Címlap, 1946

Radványi Géza rendező és Somlay Artúr a Valahol Európában című filmforgatásán, 1947. szeptember 30. Magyar Fotó: Kozacsek Elek

A Magyar írók Szövetsége I. kongresszusának határozatai Budapest, 1951. április 30. (részletek)
„[...] A mai magyar irodalom elért sikereit elsősorban mindenekelőtt a Szovjetunió létének, a nagy Sztálinnak és a dicsőséges szovjet Hadseregnek köszönhetjük. A Szovjet Hadsereg szabadította fel drága hazánkat s népünket és vele együtt évezredes szellemi börtönéből a magyar írók harcos szerszámát: a tollat is. Mióta csak magyarok élnek e földön, most első ízben vált szabaddá a művészet és benne a hagyományokban gazdag, nagyszerű jelenünkben élő s jövőnkbe mutató magyar irodalom is.... A mai magyar irodalom tehát egyre sikeresebben halad előre a szocialista-realista irodalom felé, hűséggel és egyre sokrétűbben követve a szovjet irodalom példamutatását. Nem kétséges, hogy a magyar szocialista-realista irodalom is egész dolgozó népünk harcával egybeforrva, egyre maradandóbb értékű művekkel bizonyítja fölényét minden más irodalom felett. A magyar írók tudják és vallják: fejlődésünk legbiztosabb s egyetlen iránytűje a Magyar Dolgozók Pártjának útmutatása, a Szovjetunió irodalmának példája. Ha nem ennek az iránytűnek útján haladna a magyar irodalom: visszazüllene a burzsoá irodalom posványába. A Kongresszus megállapítja, hogy A mai magyar irodalom elvileg és jelentős mértékben gyakorlatilag is leszámolt a kozmopolita, formalista, népellenes, burzsoá osztályérdekeket szolgáló álirodalommal;
Magyar történeti szöveggyűjtemény. 1914-1999II. (Szerte.. Romsics Ignác) Osiris Kiadó, Budapest 2000. 45-48. old.

leszámolt a l'art pour l'art és az „apolitikus" irodalom minden ellenséget rejtegető elveivel, az üres burzsoá pszichologizálással, az érzelmeknek és szerelemnek pornográfiává züllesztett ponyvájával; a kóros individualizmussal, a kispolgári anarchlzmussal, az irodalomban terpeszkedő arisztokratizmussal, a romboló soviniszta nacionalizmussal: tehát mindazzal a becstelen és művészietlen tényezővel, amely a felszabadulás után Is gyakran ós nem lebecsülendő veszélyességgel Igyekezett gátat vetni szocialista-realista Irodalmunk fejlődésének. [...] Kongresszusunk döntő eredményei közé tartozik, hogy rámutatott azokra a még sűrűn felbukkanó hibákra és hiányosságokra, amelyek mai irodalmunkban a múlt burzsoá maradványaiként jelentkeznek. Ilyen a sematizmus, az arisztokratizmus, a kispolgári anarchizmus, a kozmopolitizmus és formalizmus különféle megnyilvánulási formái. [...] E hiányok leküzdése nélkül irodalmunk nem lehet olyan harcos, olyan leleplező erejű, olyan éber az ellenséggel szemben, mint amilyen irodalmat a magyar dolgozó nép az osztályharc e rendkívül éles szakaszán, a nagyon is feszült nemzetközi helyzetben és a békéért folytatott kemény harc tervéveiben irodalmunktól joggal követel...."

1949 után már nem csupán Kodály vált nemkívánatossá az akadémia élén, hanem a kritikai (nagy)realizmus kultúrfilozófiai megalapozásán fáradozó Lukács György sem volt elég pártosan szemellenzős kom-

Kónyl elvtárs, a Ganz Villamossági Gyár sztahanovistája. Bán Béla olajfestménye, 1950

munista vezetőtársainak. Révai Józsefnek viszont külön minisztériumot szerveztek az ideológia kulturális aprópénzre váltására. Révai és első számú szolgálatvezetője, Horváth Márton végrehajtó hatalmi eszközrendszerrel próbálták érvényre juttatni az egyedül üdvözítő stílusiránynak kikiáltott úgynevezett szocialista realizmust, a művészetek minden ágában. (Kortárs zsargonban ezt szocreálként rövidítették.) A feladatokat is kongresszusi határozatok rögzítették. Eszerint a kultúra hazai munkásainak a szovjet művészet példája és útmutatása alapján, „lenini-sztálini értelemben veil pártossággal", osztályharcosan kell szolgálni „szocializmust építő hazánk védelmét és a nemzetközi békeharc teljes győzelmét". Ennek megfelelően született Rajk László kivégzését követelő program-

vagy népdal szövegét lecserélve „népművelő brigádok" által faragott alkalmi rigmusok (csasztuskák) dicsérték. Magyar Fotó: Bauer Sándor Kossuth-di] A Sztálin-szobor a Felvonulási téren. Lenin és Sztálin „a marxizmus klasszikusainak" művei.vers. A sztahanovista élmunkás éppúgy lett prózai művek főhőse. semmint kulturális értékek hordozói. Kónya Lajos. Rákosi Mátyás.Benjámin László. A kollektivizált mezőgazdaság szimbolikus figuráivá tett traktoroslányokat . valamint A Szovjetunió kommunista pártjának rövid története (amit a cím utolsó két szava nyomán „kratkij kursz" néven emlegettek) folyamatosan árasztották el a könyvesboltokat. Gerő Ernő. Jó kezű fiatal festőket. Zelk Zoltán . május 1-jei pártállami ünnepségekre kivezényelve elvonultak előttealatta. Az 1948-ban alapított Kossuth-díjjal ezekben az években jutalmazott. s a rendszer által privilegizált literátorok . hogy a különböző időtartamú gyorstalpaló káderképző tanfolyamokon. A pártirányító „négyes fogat". hogy a különböző rendszerlegitimáló tömeggyűléseken mindig kellő számú . Magyar Fotó: Papp Jenő . május 1. Illés Béla. S még inkább azok a Sztálin-díjjal is kitüntetett Aczél Tamás és Nagy Sándor munkái. Méray Tibor. Révai József. mint ahogy festmények központi figurája. akik az április 4-ei.óriásposzter álljon rendelkezésre országszerte Sztálin és Rákosi képmásaiból. Marx. 1949.művei sokkal inkább voltak udvari kegyencek dicshimnuszai. Sztálint szekularizált istenként megjelenítő novella vagy éppen kantáta is.Mikus Sándor alkotta . Közalkalmazotti iskola. az üzemi. „csak" mintegy kétmillió példányban kerültek forgalomba. hogy tárgyalt korszakunkban minden magyar állampolgárra jutott közülük legalább egy.valamely közismert mű. olyan mennyiségben. október 1. 1953. grafikusokat is foglalkoztató külön dekorációs iparág szolgálta. óda Rákosihoz. Engels.nyolcméteres Sztálin-szobor tizenkét méteres talapzatra állítva magasodott a budapesti Dózsa György út fölé. Szabó Pál. a párt és a szakszervezeti „kultúrfelelősök" bizományosi raktárait. A Rákosi-korszak szimbólumává lett . illetve Farkas Mihály különböző évkörökben közreadott „válogatott beszédei és cikkei" ennek ötödére rúgtak.ma úgy mondanánk . hogy már a méretek is alattvalói érzületet indukáljanak mindazokban. illetve az egyetemi oktatásban hasznosuljanak.

„kultúrotthonok". december 31 -én Magyarországon letartóztatták és három és fél év fegyházra ítélték. szellemi élet általános jellemzője volt a sokféleség. A Népművelési Minisztérium pályázatot írt ki a szocialista munka . mire .hazahívták. a főiskolai és egyetemi .és hetilapok száma. vitathatatlan közönségbálványok és a rendszer kegyeltjei. kongresszusán Bécsben a titkárság vezetőjévé választották. A korábbi ötödére redukálódott ugyan a Rákosi-korszakban a megjelenni engedett napi. majd a Vörös Újság munkatársa lett. 1953 júniusában kimaradt a PB-ből. hogy az átnevelés hivatali központjának tekinthető Oktatási Minisztérium munkatársai számára az ötvenes évek első felében a munkaidő lejárta után helyesírási tanfolyamokat rendszeresítettek.a hidegháborús harcra készség jegyében . mivel akkoriban egyedül ők képviseltek „hungaricumként" világmárkát Keleten és Nyugaton egyaránt. Aba Nóvák Vilmosnak a szegedi hősök kapuját díszítő . 1934 januárjában a Szovjetunióba emigrált. 1930. 1953 A kulturális. s a hozzá szervezett. Buzánszky. amely . Emellett 1959. s a rádió-előfizetők száma megnégyszereződött. hallgatók száma megduplázódott. Zakariás. 1945 márciusától 1950-ig a Szabad Nép főszerkesztője. 1949-1953 között népművelési miniszter.illetve munkás optimizmust sugárzó megjelenítésére. 1944.. minden munkahelyre és településre kiterjedő kórusmozgalom.Révai József (1898-1959) Budapesten született kispolgári családban. Kocsis.egyedül a Moszkvában tartózkodó elmenekült régi vezetők közül . A KMP 1925-ös I. november között az elnöki tanács helyettes elnöke. november 7-én tért haza Magyarországra. mint a „tömegdal". Lantos. Egyetemi tanulmányai után banktisztviselőként dolgozott. júniusi országos értekezletén „elfogadta a többségi álláspontot". de az MSZMP 1957.az első világháborús áldozatoknak emléket állító . szocreál tömegirodalom éppúgy a társadalom rendszerbe szocializálását szolgálta. Az MDP KV 1956. a Népstadionban. 1957 tavaszán .példája. júliusi ülésén ismét PB-taggá választották. A sematikus. Eközben Madách Imrének Az ember tragédiája vagy Bartók Bélának A csodálatos mandarinja kitiltatott a magyar színházak repertoárjából. Nemcsak az ellenségesnek minősített Az 1952-es olimpián győztes magyar labdarúgóválogatott. A középiskolába járók száma közel két és félszeresére nőtt. Ez sem látszott sokat segíteni. Százszámra épültek . 1918 novemberében részt vett a KMP alapító ülésén. július-1958. Bozsik. 1919 őszén Révai József Bécsbe emigrált. 1956 októberében Moszkvába menekült. Puskás. Hidegkúti.de nagyon jellemző .elsősorban falvakban és új ipartelepeken . 1953. Budai II. augusztusi haláláig az Elnöki Tanácstagja maradhatott. s eközben az eltömegesedés. így ismét KB-taggá választották. A tanácsköztársaság idején a budapesti Központi Munkásés Katonatanács tagja volt. de azok példányszáma megtöbbszöröződött. a sokszínűség elvesztése.freskóját pedig egyszerűen bevakolták.iránymutató kiskátét adtak közre „a pozitív hős megteremtésének útja" címmel.egy megjelent próbálkozás tanulságait számba véve . a Nemzetgyűlés kommunista frakciójának vezetője lett. Az eltömegesedés közepette végbemenő színvonalesés közvetett .a diákság és a fiatalabb munkásrétegek paramilitáris (félkatonai) felkészítését szolgálta. melynek tagjai egyszerre voltak istenadta tehetségek. Lóránt. vagy a tömegsport. Czibor). E téren kakukktojásnak tekinthető az ötvenes évek labdarúgó „aranycsapata" (Grosics. Álláspontja több ponton ütközött Kádáréval. hogy tanácsadóként segítse az MSZMP IIB munkáját.

hogy egy . század derekának egyik legempatikusabb korkép . éppen hogy a trendet. dilemmát okoz a manapság is hallható „közben születtek jó művek is" ellenvetés. Magyar Fotó: Zinner Erzsébet Falusi asszonyok „néprádió"-t hallgatnak. irányzatokat tették indexre.mely. ezek is annak a kornak a termékei. A Barcsay Jenő rajztolla alatt született Művészeti anatómia . másfelől pedig. 1956.diagnosz- . Ennek lett . január. A rendszer számára valóban tömeges „ellenkultúra". hogy az „éleződő osztályharc" aktuálpolitikai tételét követve angyalok és ördögök. misék idején rendszeresen kommunista mozgalmi dalokat harsogtak a közérdekű helyi hírek közzétételére szolgáló .egyik . hanem a rendszer számára „domesztikálható" művészek (alkotások) egy részét is nemkívánatosnak bélyegezték. ecsetjüket. akik ezen iránymutatásnak megfelelni próbáltak. hallgattatták el. úgymond nem volt kellően osztályharcos .vázlatosan .megidézve. mikor elérendő . hogy nem a szocreál pártos receptje vezette tollúkat. MTI Fotó A szocialista realizmus kultúrpolitikai elvárása egyfelől az volt. 1951. ha úgy találták. a kultúrpolitika irányítóitól (is) megkapták a . időtálló alkotás. hogy József Attilát ugyan „proletárköltőként" könyvelték el.édenkert állapotot már az akkori mindennapok „valóságaként" jelenítsenek meg. csak éppen költészetéből nem kértek. vésőjüket. a jó és a gonosz végletes szembeállítását ábrázolják. a megrendelőtől magától. a hitélet visszaszorítását nemcsak különböző adminisztratív intézkedések szolgálták.mindmáig kurrens.szintén elítélő „sematikus" minősítést. február 16. az 1947-ben közreadott Befejezetlen mondat után a Kossuth-díjjal elsőként jutalmazottak közé tartozott. a „szocialista irrealizmust" opponálták.alkotókat. Igaz. hogy a 20.hangszórók. hogy eközben a modellül szolgáló hullák „beszerzésére" kellett idejét fecsérelnie. vagy a közeli gépállomás ekkorra berendelt traktoraival vették körül a templomokat. noha nem illeszkedtek a szocreál ideológiai-politikai kánonjába: sőt mi több. Barcsay Jenő anatómiát oktat.nem tudni. Az 1952-ben megjelent Felelet miatt viszont . A Rákosi-korszak kulturális életét .a tanácsházákról mű- ködtetett .és kórkép . és dübörögve járatták azokat az egyházi szertartások ideje alatt. csak azt nem tudjuk.amelyet szintén a fentebbi díjjal jutalmaztak . S mindazok. hogy mi minden maradt ki végérvényesen a művész életművéből amiatt.következménye.Révai ideológiavezérelt szűklátókörűsége „társutasnak" visszaminősítve tette a szerzőt kultúrpolitikai páriává. Ezen évek terméséből például Déry Tibor. A falusi vasárnapi istentiszteletek. Mi minden veszett el végleg társadalmi önismeretünk számára azzal.

1951 Körhinta című film között.Bibó István (1911-1979) Budapesten született. műtermek árnyékos zugaiban persze így is fennmaradtak a másképp gondolkodás és a másképp látás produktumai. Nyugdíjas évei alatt külföldön jelentette meg nagyobb munkáját. A „dúvad állam" elleni poétikus sikoly volt Illyés Gyula Egy mondata zsarnokságról című versfolyama. Fábri Zoltán rendezte 1946 júliusától 1950-ig a Szegedi Tudományegyetem tanára. 1950-től minden tisztségéből eltávolítva. majd a KSH könyvtárában dolgozott. A harmincas évek végétől a szegedi. Töröcsik Mari és Soós Imre a Körhinta című film plakátján Könyvnapi plakát. 1934-1935-ben Genfben tanult állami ösztöndíjjal. 1945 februárjától hivatalt vállalt az Ideiglenes Nemzeti Kormány Belügyminisztériumában. május 23-án letartóztatták. S persze . Bibó István. 1933-1934-ben Bécsben. hiszen mindkettőnek Rákosi terroruralma volt „a múzsája". Bibó Istvánt hallgatásra kárhoztatták? Mennyivel maradt szegényebb a magyar filozófiai gondolkodás azáltal. itthon csak kisebb írásokat publikálhatott. Az 1963. Apokrif címmel. . évi amnesztiával szabadult. 1957. szobrászok is alkottak majd minden évben maradandót. 1979. könyvtárosként dolgozott a budapesti Egyetemi Könyvtárban. November 3-án államminiszterré nevezték ki Nagy Imre koalíciós kormányába. Ferenczy Béninek többek között éppen Pilinszkyrő\ formázott portréja. 1957 elején írta Magyarország és a világhelyzet című tanulmányát. hogy ezekben az években Hamvas Béla munkatáborbeli raktárosként tengődött? Mennyi silányság került celluloidszalagra a fentebb már említett Valahol Európában és az 1955-ben elkészült. a Legfelsőbb Bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. 1946 júliusában a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1946 és 1949 között a Kelet-európai Tudományos Intézet tanára. 1956. mely Londonban meg is jelent.a kultúrpolitika ellenére.festők. Ugyanezen években vetette papírra Pilinszky János a rettenet elleni fohászát. ahol a korszak számos tehetséges színésze és rendezője valóban művészi értéket teremthetett volna? íróasztalfiókokban. október 31 -tői részt vett az NPP újjászervezésében. majd elnöke. május 10-én halt meg Budapesten. MTI Fotó táját. majd a kolozsvári egyetemen tanított. Szőnyi István Malomudvara. ami a fejezet tematikája: a kultúrát . Még azt is mondhatnók. Bernáth Aurél Balatoni tája vagy .a kötelezően irányzatos penzumokon kívül . A német megszállás alatt minisztériumi állását felhasználva zsidók mentését segítette: menleveleket állított ki részükre. hogy ezek különben meg sem születtek volna. A szegedi egyetem jogi karán diplomázott. Temetése az ellenzék különböző áramlatainak első nyílt fellépése volt.más műfajban Kodály Zoltán Zrínyi szózata teremtette és őrizte ezekben az években is azt. November 4-én Tildy Zoltánnal együtt tárgyalt a megszálló szovjet csapatokkal.

. népünk bölcs vezérét. A hónap közepén a parlament módosította a választási törvényt. Rákosi Mátyást!" Minden választókerület listájának ő állt az élén. júliusban minden pozíciójából elmozdították. 1950 körül. a Társadalmi Szemle „A dolgozó nép választási számvetése" címen közzétett propagandaanyaga a kampányszónoklatok vezérfonalául is szolgált. ő felügyelte pártja részéről a hadsereget és a rendőrséget. Az éppen lezárult parlamenti ciklus időszakában intézményesült Farkas Mihály (1904-1965) Az 1920-as években a csehszlovákiai kommunista párt ifjúsági mozgalmába kapcsolódott be. majd a Politikai Bizottság tagja lett. 1948-ban tagja lett a közös MKP-SZDP PB-nek és a Közös Szervezőbizottságnak. 1957-ben március 23-án hat évre ítélték. majd Péter Gábor ügyében az MDP PB vizsgálóbizottságát. Az MDP ideológiai folyóirata. Vladimírral Farkas Mihály. 1953. Ezután Moszkvában a Kommunista Ifjúsági Internacionálé másodtitkára. A szöveg a földi paradicsom megvalósulásaként értékelte Sztálin haláláról emlékeznek meg a munkások az Óbudai Hajógyárban. 1960 áprilisában egyéni kegyelemmel szabadult. 1951 áprilisában ő vezette a letartóztatott Kádár János. majd kiírták az országgyűlési választásokat. 1953. mely április elején közzétett felhívásában arra buzdította a lakosságot. 1956 márciusában kizárták a pártból. hogy támogassa és kövesse „egy emberként a Magyar Dolgozók Pártját. 1936-1937-ben részt vett a spanyolországi polgárháborúban. Magyar Fotó: Mező Sándor Magyarországnak az előző választások óta eltelt éveit. és jogerősen 16 évi börtönbüntetéssel sújtották. Kállai Gyula. 1948-tól honvédelmi miniszter.Gerő Ernő és Farkas Mihály honvédelmi miniszter következett. Három nap múlva a magyar országgyűlés törvénybe foglalta „halhatatlan emlékét". Várkonyi László felvétele együtt letartóztatásban volt. március 5-én meghalt. október 13-ától fiával. utána a hatalmi reputáció sorrendjét is tükrözve .Nagy Imre és az „új szakasz" politikája. 1949-es megalakulása óta először hívták össze a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsát. 1953-1954 S ztálin 1953. majd április 19-én újratárgyalták ügyét. 1965 decemberében halt meg Budapesten. 1956. és honvéddé fokozták le. március 9. és Rákosit idézve prognosztizálta: hazánk további fejlődésében „az égbolt a felső határ". 1945 májusától az MKP XV Titkársága.

Bojko. amelynek összetételét is meghatározták. a szovjet titkosszolgálat magyarországi főrezidense jelentései alapján . a négyes fogat két tagja. hanem . Farkas Mihály honvédelmi miniszter és az ideológiai-kulturális területet irányító Révai József nem volt a meghívottak között. hogy „a pártban a zsidók elnyomták a nem zsidókat".irracionalitás és justizmord immár normává magasztosult. mert itthon még úgy-ahogy működött az ország katasztrofális helyzetének sikerpropagandával történő elkendőzése. akkor .) A szovjet prezídium tagjai leginkább Rákosit támadták. így viszont még azt a felszólítást is meg kellett szívlelnie. A szovjet pártvezetés az instrukcióit szabotáló álláspontról értesülve rendelt azután a Kremlbe június közepére egy magyar pártdelegációt. hogy Révait és Farkas Mihályt miért hagyták ki eleve a Moszkvába hívottak közül.„csapatmunkára" szorítani. hogy (az egyidejűleg betöltött) pártfőtitkári és kormányfői tisztségei egyikéről mondjon le. 1953. az MDP titkárságának 1953. A közzétett eredmények . május 17-én megtartott szavazásnak is. Ezt a halmozott rendszerhazugságot kellett igazolnia az 1953. 1953. amit a fejére is olvastak: „kalandorsága tönkreteszi az államot". Magyar Fotó: Papp Jenő . (Ez lehet a magyarázat arra is.a korábbinál nagyobb súlyt kell kapnia az ország irányításában. hogy Rákosi Mátyás maradjon az MDP vezetője.stílszerűen . (A legszűkebb vezérkar.) A legszembetűnőbb visszássága viszont mégiscsak az volt a tárgyalás egészének. Ehelyett . A Sztálin halála nyomán trónutódlási harcba bonyolódó szovjet pártelnökséget azonban nem igazán tudta meghatni az „elsöprő választási győzelemmel". Ha Rákosi ezt nem a Kreml uraitól hallja. A társadalom szabadlábon lévő hányadának szinte maradéktalan támogatásáról kimutatott voksolás után. Ennek alapján a testület csak apróbb módosításokat látott szükségesnek.a rendszerlegitimáló elvárásoknak megfelelően . miközben az utóbbi funkciónak . Kiszeljov budapesti szovjet nagykövet.minden létszférát átható . Hazatérése után.az ország katasztrofális helyzetével szembesítették.mintegy utolsó figyelmeztetés mellett .a Népfront-listák 98 százalékos támogatottságáról tudósítottak. május végén Rákosi Moszkvába sietett. A másodszor is megbírált Rákosi ezúttal okulni látszott a reá zúdított dörgedelmekből. és „a magyar" Nagy Imre legyen a miniszterelnök.Rákosi Mátyás az öt köszöntő úttörőkkel a budapesti választási nagygyűlésen. hogy a szovjet pártelnökség a példátlan megleckéztetés ellenére sem kívánta eltávolítani Rákosit. Másfelől viszont egy hangsúlyos zsidóellenes vonulata is volt Rákosi pellengérre állításának. Erre vonatkozó direktívájuk úgy szólt.J.bizonyára „ellenséges imperialista ügynökök hazug rágalomhadjárataként" értékelte volna. május 10. Egyfelől okkal. június 3-i ülésén tárgyalták meg az új moszkvai helyzetértékelést pontosabban annak Rákosi saját szája íze szerint szelektált változatát. s azt is személyesen neki rótták fel. valamint V. Az MDP Központi Vezetőségének .az ekkori szovjet pozicionális erőátcsoportosításhoz illeszkedve . hogy személyesen tegyen jelentést a sajátjaként elkönyvelt újabb „sikerről". Moszkvában viszont sokkal több információ állt rendelkezésre arról.

megszegve a jugoszlávokkal történt megállapodást . október 13-án visszavették a pártba. 1955 áprilisában Rákosi átmeneti megerősödését követően leváltották. kit hogyan ítéljenek el". 1953. ekkor fogságba esett. június 16-án a végtisztességet is megadva temették végső nyughelyére. Az első világháború alatt az orosz fronton harcolt 1916-tól 1918-ig. moszkvai „feljebbvalói" színe előtt. 1930-tól 1944 novemberéig a Szovjetunióban élt. beleszóltam abba. 1989. 1949 augusztusában „opportunista. 1950 decemberében „önkritikát gyakorolt".a Belgrád által felajánlott menedékjoggal élve . 1941 -ben belépett a Vörös Hadseregbe. kit bántalmazzanak. és semlegesnek nyilvánította az országot. miniszterelnök. 1958. hogy az . 1945. Október 23-án a tüntető diákok egyik követelése a kormányba való visszatérése. 1953. június 9. December 3-án az MDP-ből is kizárták. és géplakatos segédnek állt. Református parasztcsaládból származott.Jugoszlávia budapesti követségére távozott. szeptember 16-án az országgyűlés elnökévé választották. Az orosz polgárháború kezdetén belépett a Vörös Hadseregbe és a bolsevik pártba. Újra a Politikai Bizottság tagja lett. hanem pártveze- . kizárták a Központi Vezetőségből. 1954-ben megkezdte a koncepciós perek felülvizsgálatát. Másnapra virradóra ismét miniszterelnökké nevezték ki. A hallottak éppúgy sokkolták a Központi Vezetőség tagjainak többségét. Ezzel kapcsolatban beleavatkoztam az ügyek vitelébe. de nem került harcoló alakulathoz. ezután élelmezésügyi. 1925-ben belépett az akkor alakult Magyarországi Szocialista Munkáspártba.nyilvánosságot kapjon. November 4-én hajnalban drámai hangú rádióbeszédben jelentette be a második szovjet beavatkozást. Megrettentek attól. Tagja lett az MKP Központi Vezetőségének. Egyebek mellett azt is kipréselte magából. November 1 -jén kormánya bejelentette a Varsói Szerződésből való kilépést. Október 31 -tői az MDP utódjaként megalakuló MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának a tagja volt. 1953-ban agrártudományi tanulmányaiért az MTA rendes tagjává választották. hanem még az MDP-tagok szélesebb köre számára is ismeretlen maradt. Nemcsak Rákosi. március 15-én ő hirdette ki a földosztásról szóló rendeletet. és június 15. szövetkezesítés elleni nézetei miatt" kizárták a Politikai Bizottságból. Magyar Fotó: Mező Sándor de utóbbit Moszkva 1956 nyarán Gerő Ernővel cserélte le. Ez az önkritika azonban nemhogy az ország nyilvánossága elé nem került.innét rabolták el családjával és munkatársaival együtt Nagy Imrét és deportálták őket a romániai Snagovba. majd begyűjtési miniszterré nevezték ki. majd munkatársai egy részével . 1921 elejétől 1927-ig megszakításokkal mintegy 3 évet töltött börtönben politikai okok miatt. 1944 őszén kidolgozta a magyarországi földreform tervét. Kongresszusa 1956 tavaszától a magyar közéletben ennek ellenére Rákosi lehetséges alternatívájaként tartotta számon.Nagy Imre (1896-1958) Kommunista politikus. Nagy Imre. november 4-én moszkvai magyar kommunisták első csoportjával tért haza. 1957 áprilisában már letartóztatottként szállították vissza Romániából. 1944 decemberétől a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja és az Ideiglenes Nemzeti Kormány földművelésügyi minisztere. Ezt a posztot 1949 júniusáig töltötte be. Nagyot 1956. mint ahogy nem várt hidegzuhanyként érte a hasonló tartalmú pellengérre állítás Rákosit.határozattá formálva . 1947. A Parlamentben elmondott beszédében új szakasz kezdetét hirdette meg. hogy „én vezettem az Államvédelmi Hatóságot. egyben az ENSZ-hez fordult segítségért. 1953. Az SZKP „desztalinizáló" XX. Az ítéletet másnap végrehajtották. Többszöri felszólítás és erős politikai nyomás ellenére sem volt hajlandó aláírni a lemondását és elismerni Kádár János kormányát. július 4-én miniszterelnökké nevezték ki. 1921 -ben visszatért Magyarországra. amelyeket a moszkvai tárgyalás jegyzőkönyve rá vonatkozóan rögzített. az MTA tagja. között zárt tárgyaláson halálra ítélték. 1939-ben visszavették a pártba. 1912-ben saját elhatározásából elhagyta a kaposvári gimnáziumot. A gödöllői Agráregyetem rektora lett. június 27-i ülésén elmondott beszéde majd hogy nem szó szerinti „beismerő vallomás" volt mindazon dehonesztáló passzusokat illetően. hogy kit tartóztassanak le. 1936-ban kizárták a pártból és elbocsátották munkahelyéről. 1945-1946 fordulóján öt hónapon át belügyminiszter. November 21 -én .

. Varga György) Napvilág Kiadó. hanem általában is fékezte a káderek fejlődését. párthű káderek felszínre kerülését az egész pártban.. mert túlnyomó részt ő irányította a gazdasági munkát a pártban és állami vonalon is. ... Túlfeszített volt a gyáripar felemelt ötéves terve is . .: Habuda Miklós.. s az ezzel párosuló személyi kultusz elterjedéséért elsősorban Rákosi elvtárs a felelős. hogy hogyan nyomozzon. Emellett Rákosi elvtárs utasításai több esetben helytelenek voltak és megnehezítették az igazság felderítését. A személyi vezetés személyi kultusszal és a párt. helytelen volt... új. .. Valójában a vezetés klikkszerű volt és mindössze négy elvtárs . Budapest 1998. kit tartóztasson le. Az összes elkövetett hibák és tévedések egyik fő forrása: a kollektív vezetés hiánya. old. junius 27-28... Szerepet játszott ebben a fegyveres erőknek a szükségesnél nagyobb és gyorsabb ütemű fejlesztése. helyettesítette a Minisztertanács elnökségével. Helytelen módon vezette a párt. a párt vezetése szinte albérletbe adta egyetlen elvtársnak .A Kozponti Vezetőség határozata a párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkajában elkövetett hibákról.. az állam és a dolgozó tömegek viszonyát és súlyos nehézségeket okoztak a népgazdaságnak." A Magyar Dolgozók Párt/a határozatai.. tehetséges. a káderek fejlődése. E hibák kedvezőtlenül hatottak ki a lakosság..Révai elvtársnak -. valamint a mezőgazdasági termelés fejlesztésének elhanyagolása és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek s az állami gazdaságok fejlesztésének túlzott üteme. politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában komoly hibákat követett el... holott nyilvánvaló.kezében összpontosult. és személyesen Rákosi elvtárs az Államvédelmi Hatóságot. Az ideolóA túlzottan gyors ütemű iparosítás. élén Rákosi Mátyás elvtárssal. megrontották általában a párt. (A dokumentumot csak 32 évvel később. növelte a bürokratizmust.. csökkentette a miniszterek felelősségét. a párt vezetése a II. utasítást adott letartóztatottak fizikai bántalmazására.. s nem utolsósorban a munkásosztály életszínvonalára.. Farkas. kongresszusnak túlzott ütemű iparosítási politikát javasolt. a tömegszervezetekben. Rákosi Sándor.. hogy a Minisztertanácsot. Gerő. A kollektív vezetés helyettesítéséért személyi vezetéssel. február] a gazdaságpolitikában helytelen irányvonalat állapított m e g . amelynek feladata az összes államügyek intézése. a kommunisták és a nép nevelése szempontjából. A gazdaságpolitikában elkövetett súlyos hibákért elsősorban Gerő elvtárs felelős. Megszédülve a gazdasági téren elért komoly sikerektől. hogy az utóbbi évek folyamán a párt vezetése. a lakosság szükségletei kielégítésének elhanyagolásához vezetett. 1985-ben hozták először nyilvánosságra. aki éveken keresztül monopolhelyzetet foglalt el az ideológia területén. Vezérkedés és nagymértékű személyi kultusz folyt a hadseregben is. sőt az áUami munkában is. A párt súlyos elmaradásáért ideológiai téren ily módon elsősorban Révai elvtárs felelős... T. Székely Gábor. amelyek döntő fontosságúak a párt fejlődése.. Ennek folyamán a II. . Révai elvtársak . A gazdasági munkának egy személy kezében való túlzott összpontosítása helytelen és káros volt... kongresszus [1951. egész politikája. a kollektív helyettesítése személyi vezetéssel.. Ezért elsősorban Farkas Mihály elvtárs felelős. (Szerk. hogy Rákosi elvtárs közvetlenül utasításokat adott az Államvédelmi Hatóságnak arra.. A hibák elkövetését nagymértékben elősegítette a párt súlyos elmaradása ideológiai és elméleti téren. lazították a párt viszonyát a munkásosztállyal. s az ezek kijavításával kapcsolatos feladatokról 1953. ahol az a vezetésben a hadseregnek a népgazdaság teherbíró képességére való tekintet nélküli túlzott fejlesztési irányzatával párosult. 188-206. amely intézmény a gyakorlatban nem vált be: meglassította az államügyek intézését. A párt vezetése annyiban is leszűkítette az államvezetést. s mindenekelőtt a nehézipar és a honvédelmi ipar túlzottan gyors fejlesztése.) (részletek) „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének teljes ülése megállapítja. valamint az államapparátus felduzzasztása is. A kollektív vezetés helyettesítése személyes vezetéssel és a személyi kultusz azonban nemcsak a felső vezető káderek kifejlődését és a felső vezető kollektíva kialakulását akadályozta. amit a törvény megtilt.Rákosi. 1948-1956. hogy a kommunista pártban a kollektív vezetés az egyedül helyes vezetési módszer. valamint a népi demokrácia fejlődésére káros vezérkedéssel párosult. giai kérdéseket.

Az.markánsabb korrekciós törekvéseket is csak nagy odafigyeléssel lehetett kihámozni belőlük. Intézkedtek a lakossági szükségletek jobb kielégítését szolgáló fogyasztási cikkek gyártásának előtérbe helyezéséről.eltörléséről. A kormányprogram fogalomhasználata. Leállítottak több. Nagy Imrét mindazonáltal . hogy három évre előre rögzítették az agrártermékek adó.a párttagság gondosan szelektált szűk köre előtt. az MDP vezérkarának addigi hatalmi kizárólagosságához képest remélte emancipálni a kormányzati irányítást és a törvénytelenségek garmadájának orvoslását.például a budapesti földalatti vasút (metró) építését -.zömében egyéni gazdálkodó . hogy a katasztrófahelyzetről figyelemre méltó nyíltsággal szóló párthatározatnak csak egy erősen kozmetikázott kivonatát ismertették . ekkoriban futottak be az első részletes jelentések a tíz nappal korábban kezdődött berlini munkásfelkelésről. s mindanynyiukat megperzselheti. Mérsékelték a parasztság adó. hogy a kormány „nem tűz maga elé olyan feladatokat.illetve ezek büntetőkamatainak . Gazdaságpolitikai vonatkozásban szintén a józan megfontolás kapott hangsúlyt. július 4-én elhangzott kormányfői programbeszéde a szocialista rendszer építését folytatva cezúrát hirdetett: egy „új szakasz" nyitányát. illetve csökkentették az iparfejlesztés addig erőltetett ütemét. Nagy Imre képviselői megbízólevele. Ez 640 000 bírságolási eljárást törölt. ami Nagy Imre a parlamentben.szóbeli tájékoztatókon . hogy a minisztertanács a törvényhozásra támaszkodva az államügyek intézésének teljes jogú szerve legyen". 1953. és mintegy félmillió .hangulatjelentések.és beszolgáltatási kvótáját.) Ez a kollektív félelem is közrejátszott abban. hogy rövid idő múltán a mindennapokban is tapasztalhatók voltak a változások.és beadási kötelezettségeit. határozatot hoztak az adóhátralékok . szövegezése messzemenően igazodott a korabeli pártzsargon stílusához: olyannyira. az elkeseredés hamu alatt parázsló tüze fellobbanhat. amelyeknek a megvalósításához hiányzanak a szükséges feltételek". hogy a . (Ne feledjük. hogy a mondanivaló új elemeit szinte azonnal „dekódolták" azok. .bizalmas .a szovjet pártvezetés óhajának megfelelően . költségemésztő nagyberuházást . 1953. akik hallgatták Nagy Imre rádión át közvetített miniszterelnöki székfoglalóját. 1953 Nagy Imre korrekciós programjának hitelességét növelte.fent idézettekhez hasonló . Ennek egyik peremfeltételeként „biztosítani kívánja. hogy ha akár „csak" az egymillió főre rúgó párttagság megismerkedik vele.tő társai is tartottak tőle. Azaz. július 4. A parasztság mindemellett leginkább azt méltányolta. Az új miniszterelnök szavai a megelőző évek megalomán iparfejlesztésének lezárulásával kecsegtettek.egzisztenciát érintett. Ennek ellenére arról szóltak az egyidejű .megválasztották miniszterelnöknek.

s arról sem volt szó. ami az ősz folyamán. 44 000—47 000 személy került ki a börtönökből.Gyáripar és üzembe helyezett beruházások. Ezzel egyidejűleg némileg csökkentették az állandó rendőrségi felügyelet alatt állók körét. és a továbbiakban közvetlenül a Minisztertanács irányította-felügyelte működésüket.némileg eltérő . Az új működési rendet a parlament törvényben . Különböző összesítő jelentések . Már az új kormány hivatalba lépésének hetében megkezdődött bizonyos tömegfogyasztási cikkek (ruházat. Ugyanezen intézkedéssorozat részeként tették lehetővé az erőszakkal öszszeparancsolt termelőszövetkezetekből való kilépést a gazdálkodási év lezárásakor. A fővárosból kitelepítettek azonban továbbra sem költözhettek vissza Budapestre. és amnesztiával is számosan szabadultak.adatai szerint. élelmiszerek) árának mérséklése. illetve életszínvonal-javító intézkedések voltak napirenden. vagy azok ellenértékét megkapnák. internálásból vagy hagyhatta el addigi kényszertartózkodási helyét. illetve kényszermunkatáborokat. 1950-1953 kiszámíthatóbbá tette a saját birtokán való gazdálkodást és az agrártársadalom megélhetését. Az ősz folyamán felszámolták az internáló-. illetve az állami intézményrendszer szerkezetének és működtetésének reformjához is. és némileg liberalizálták az agrártermékek szabadpiaci forgalmát. hogy egykori lakásaikat visszaigényelhetik. majd 1954 elején általános béremeléssel párosult. 1954 folyamán viszont hozzáláttak a gazdaság. Kezdetben a legsürgetőbb feszültségmérséklő. Ezt az intézményhálózatot kivonták a Belügyminisztérium hatásköréből. A miniszterelnök maga irányította a tanácsrendszer korrekciójának munkálatait.

május 7. 1954. Budapest. Rákosit kezdettől irritálta.ezen belül a mezőgazdaság . Rákosi ezt a maga számára kedvező jelnek tartotta. Az ország lakossága körében kedvező fogadtatásra talált fentebbi változások. amelyek a gazdaság . július 11-ére összehívott aktívaértekezlete időpontjában már értesült arról. Magyar Fotó: Hollenzer Béla Az Ikarvs-gyár gyermekkocsit gyártó részlege. hogy a szovjet pártprezídium egyik tagját. Magyar Fotó: Vadas Ernő Az árleszállítást ünneplő transzparenst tesznek a Ferencvárosi Fűtőház dolgozói egy mozdonyra. Alig egy héttel az „új szakaszt" hirdető kormányprogram után a budapesti pártbizottság 1953. L.elsősorban katasztrófaelhárítást szolgált.s közvetlenül neki alárendelt . Magyar Fotó: Farkas Tamás arra használta. Ezzel egyidejűleg kezdték meg tevékenységüket azok a szakértői munkacsoportok. Noha a kormányzati intézkedések sora . Beriját időközben letartóztatták. november 2.a felgyülemlett feszültségeket levezetendő . mivel a változáso- Építőmunkások dolgoznak a metró területén. Megőrzött pártvezéri posztját leginkább keresztül ellensúlyozza a kormány intézkedéseit. hogy az állami intézményrendszerrel szorosan összefonódott . hogy a kormány és alárendelt szervei „túlzottan önállósodnak".rögzítette. illetve kezdeményezések azonban csupán egyik vonulatát jelentették a belpolitikai fejleményeknek. Az MDP első titkári székét továbbra is birtokló Rákosi Mátyás ugyanis csak olyan mértékű változásokat tartott kívánatosnak. szeptember 6.módosított preferenciák szerinti fejlesztésének koncepcióján dolgoztak.párthierarchián . 1953. 1953. amelyekkel minimálisan eleget tehetnek a Kremlben megfogalmazott elvárásoknak.

a hadsereg.nem vágtak egybe az államigazgatási csatornákon érkező kormányelőírásokkal. Rákosi változatlanul azt hangoztatta. vállalatok igazgatói. szabály: a főnöknek mindig igaza van! 2. az adott térség fegyveres testületeinek.ugyanazon tárgykörben . . illetve intézkedésre jogosult hatalmi fórumon kettős státusban voltak jelen a párt.helyi-területi elöljárói. aki a magyar pártfőtitkárt a legélesebben támadta. Ennek szervezeti pandanjaként a megyei.listával vagy anélkül . Rákosi számára a következő másfél évet az „új szakasz" politikájával való szembehelyezkedés.a gyakorlatban alig érvényesíthető kormány-. mint a korábban egybehangzó. számú szabály! Az ebből eredő abszurditás éppoly elbizonytalanítóan hatott az igazgatási apparátus napi működésére. mintha két .egymással köszönőviszonyban sem lévő . A helyzet gyakorta szembesítette a pártállami hierarchia alárendeltjeit a Murphy-féle „főnökszabály" dilemmájával: 1. Ebből eredően a budapesti pártbürokraták értekezletén .és a termelő vagy igazgatási intézményhálózat kulcspozícióban ülő vezető káderei. mondhatjuk úgy is. hiszen éppen erről szólt a pártállami intézményrendszer hatalomszociológiai összefonódottsága. ha a főnöknek még sincs igaza. (helyőrség-parancsnokság). Miközben például Nagy miniszterelnökként a kuláklistára helyezettek diszkriminálásának feloldása mellett volt. A tanácsrendszer példáját idézve: a megyei.Rákosi Mátyás és Nagy Imre a Sztálin Vasmű l-es számú nagyolvasztójának felavatásán. pártszervezetek végrehajtó bizottságaiban választott tagok voltak a párttag tanácselnökök vagy titkárok. vállalatainak vezetői vagy az ott működő pártszervezetek titkárai. városokban a nagyobb üzemek.továbbra is kulák marad". falvakban a termelőszövetkezetek elnökei. Az alája tartozó pártapparátussal szervezetileg tudta ellensúlyozni Nagy Imrének a kormányzati adminisztráción keresztül érvényesíteni próbált lépé- seit. értelmét is. illetve a hatalmi kizárólagosság visszaszerzéséért folytatott erőfeszítései töltötték ki. A jelenlévők beszámolói is arról szóltak. Gyakorlatilag minden döntésre. hogy közben mindkettejük mondandóját az akkoriban szokásos rituális „hosszan tartó tapssal" honorálják. a rendőrség . csak éppen irracionális . illetve pártdirektívák. A korábbi justizmordokat éppúgy igyekezett bagatellizálni. Volt rá lehetőség. akkor automatikusan életbe lép az 1. 1954. városi stb. hogy „kutyából nem lesz szalonna: a kulák . szabály. Magyar Fotó: Papp Jenő kat követelő moszkvai audiencián ő volt az. járási vagy községi tanácsok végrehajtó bizottságainak mindenkoron „hivatalból választott tagjai" voltak az adott szintű pártszervek titkárai.vagy az ÁVH . mint ahogy a Nagy Imre által kormányprogrammá tett változások jelentőségét.ahol a miniszterelnök után szólalt fel . városi. február 28. megalázta. ha a pártszervezet hierarchikus rendjében a Rákosi titkárságáról érkező direktívák . Tudathasadásos helyzet akkor állt elő számukra.már szinte „régi önmagát" adta.iránymutatást hallgattak volna. Ez mit sem változtatott azon.

Hozzá sem kezdtek viszont annak a közel 25 000 „közrendű" bebörtönzött ügyének a felülvizsgálatához. mert annak idején . sem Nagy kormányfői beszámolóját nem formálta . hanem egyszerűen azt rögzítette.még a moszkvai ihletésű párthatározat „kisugárzásaként" . július elejétől az a Piros László lett az utóda. az ÁVH volt vezetőjére hárították. kongresszusán az elnökség első sorában (balról) Farkas Mihály. valamint az 1951 tavaszán őrizetbe vett „márciusi frontosokat". aki addig . Magyar Fotó: Papp Jenő Kádár János. 1954. mert annak idején . május 29.őket „csendes perekben" ítélték el.gondosan titkosították. „A párt parlamentjének" nevezett fórum sem Rákosi első titkári referátumát. Ennek része volt az is. Ezzel egyidejűleg vonták ki a BM kompetenciájából a tanácsigazgatási rendszert. Kállai Gyulát. A felelősséget pedig mindezekért az egy évvel korábban letartóztatott. akiket 1950 és 1953 nyara között hamis politikai vádak alapján ítéltek el. Gerő Ernő. 1954.az addigi szokásoknak megfelelően . Nagy ezt annál is inkább szorgalmazhatta.életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Péter Gáborra. Az átszervezést és az ÁVH „megregulázását" vezénylő Gerő Ernő egy év múltán távozott a belügyminiszteri bársonyszékből. Az Államvédelmi Hatóság helyzete is változott némileg 1953 után. Rákosi Mátyás és az ÁVH között azonban folytatólagosan fennmaradt egy hatalomszociológiai érdekközösség abban a tekintetben.akkor . hogy meghallgatva és megvitatva „irányelvnek tekinti azokat".átmenetileg éppen félreállították.határozattá. az MDP 1954. majd 1954 márciusában . Rákosi Mátyás. Fél évvel később. de éppen csak annyit. 1955 .számos intézkedést foganatosítottak a korábbi évek rémuralmának enyhítésére.A legfelső szintű párt kontra kormányzati nézeteltérések sajátos módon manifesztálták a megosztottságot az „új szakasz" meghirdetésének első évfordulóján. azaz a tárca ekkortól lett egyértelműen rendőrminisztérium (miközben a helyi-területi igazgatás szervezete a Minisztertanács Titkárságának felügyelete alá került). Ezután újabb hosszú szünet következett. Azért voltak előbbre sorolhatók. A rehabilitálások lényegében csak a volt pártfunkcionáriusokra terjedtek ki. mind pedig azok időzítésével. hogy az ÁVH-t újra betagolták a Belügyminisztérium szervezeti rendjébe. s ugyanilyen híradásmentes volt kiengedésük is.a harsány propaganda-hadjárat közepette rendezett Grősz-per szélárnyékában . Nagy Imre. 1954 végén megtörtént ugyan Rajk László rehabilitálása is. Az egyszerre személyes és koncepcionális hatalmi huzakodásban Rákosi leginkább a törvénytipró koncepciós perek felülvizsgálatát próbálta elodázni. hogy modellértékűén képezze le az új szakasznak a rendszerbe épített belső ellentmondásait. De e téren Moszkva is csak addig a pontig támogatta Nagyot.minden híradás nélkül .miniszterhelyettesként . hogy a korábbi évek tömeges és szövevényes justizmord- Az MDP III. kongreszszusán. 1954 nyarán kiengedték a börtönből Kádár Jánost. hogy közben „Rákosi elvtárs és a párt tekintélye se csorbuljon".a politikai rendőrség parancsnoka volt. Nagy Imre kormányra kerülésekor . ezt azonban .alapvetően megváltozott politikai miliőben kerültek szabadlábra az egykori szociáldemokrata vezetők. így a legkirívóbb justizmordokban nem volt személyesen érintett. így majd csak 1956 tavaszán . Rákosi a rehabilitációs bizottság vezetőjeként ennek megfelelően taktikázhatott mind a szabadon engedettek körével. május végén rendezett 111.

hogy Rákosi mellé sorakozzon fel. s ennek megfelelően kooptálták Piros Lászlót újra az MDP Politikai Bizottságába is. Belgiumban. személyes érintettsége okán ís érdekeltté vált abban. Nyugdíja mellett fordításokból élt. 1945-1956 között mindvégig tagja volt a kommunista párt (MKP. A választás után közlekedési miniszterré nevezték ki. MDP) Politikai Bizottságának. MTI Fotó nök-helyettes és belügyminiszter. Gerő. hogy nevezett a belügyi tárcát odahagyva . kulisszák mögötti szoros összetartása futtatta zátonyra. . Ennek érvényre juttatásában azután is kulcsszerep jutott Gerő Ernőnek. 1944 decemberében a Nemzeti Főtanács tagjává választották. illetve teljesítőképessége nem hozott olyan mértékű javulást. Az MDP KV 1956. A húszas-harmincas években a Kommunista Internacionálé Vezető Bizottságához került.időnkénti rosszallásuk verbális kinyilvánítása ellenére . hogy a gazdaság működése. Az viszont nyilvánosan volt kimutatható. október 23-án este telefonon kérte a szovjet csapatok beavatkozását Hruscsovtól. 1949 júniusában a Népgazdasági Tanács elnöke lett. A törvénytelenségek . Magyar Fotó: Munk Tamás jairól minél kevésbé kelljen színt vallaniuk. november 14-én a Minisztertanács elnökhelyettese lett.a Kremlből is csak félszívvel szorgalmazták. ebben a konstellációban nem volt esélye érdemi előrelépésnek.„csak" a minisztertanács első helyettese maradt. Az 1953. 1948 decemberében pénzügyminiszter. április 28. 1944 novemberében részt vett a Moszkvában tárgyaló magyar fegyverszüneti delegációval folytatott megbeszéléseken. Az üzemszerű rutinnal végzett justizmordok tömegének felülvizsgálatát az érintettek jól szervezett. március 12-én halt meg Budapesten. Rajk László letartóztatása után Rákosival és Farkassal titkos „államvédelmi" bizottságot alkottak. 1956. Az MDP KV 1956. 1980. mert ezt . A törvénytiprások és a meghurcoltatások reparálásának kérdéskörében hiába volt Nagy Imre sportnyelven szólva .„adogató előnyben". júliusi plénumán első titkárrá választották.de annak felügyeletét megtartva . hogy a koncepciós perek Nagy Imre által szorgalmazott felülvizsgálatának folytatása „veszélyezteti a párt vezető magjának jelenlegi formában történő fenn- maradását".folytatólagos elkonspirálása mögött a Rákosi-Gerő-Piros triumvirátus érdekszolidaritása húzódott meg. de PB-tagságát megőrizte. október 29-én családjával együtt Moszkvába menekült. Ezt követően érkezett Farkas Mihállyal. Az első Nagy Imre-kormányban miniszterelGerő Ernő. majd 1945 májusától a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszteri tárca vezetésével bízták meg. Annál is kevésbé. E téren Nagy Imre erőfeszítéseinek hiábavalósága főként a legkínosabb ügyek tisztázása tekintetében . 1953. júniusi moszkvai szovjet-magyar pártkonzultáció után az MDP KV ülésén leváltották főtitkár-helyettesi posztjáról. ahol megalakították az MKP Központi Vezetőségét. mint amilyet az új szakasz in- Gerő Ernő (1898-1980) 1918-tól tagja a KMP-nek. 1952. miután úgy ítélte meg. és Franciaországban. Spanyolországban és Portugáliában végzett pártmunkát.lehetőség szerinti . Révai Józseffel és Nagy Imrével Moszkvából Szegedre. 1960-ban jött haza Magyarországra. október 25-i ülésén leváltották első titkári posztjáról.Gerő Ernő beszédet mond a diósgyőri Lenin Kohászati Művek névadó és választási nagygyűlésén.a rendszerbe volt programozva.

szabotálok kártevéseként utaltak az ÁVH kompetenciájába. s azért válhatott ütőkártyává. azaz. amikor .akkor is módot adtak a pró és kontra számadásokra. hogy már saját „pártelitje" is elpártolni látszik mellőle. mert az addigi esztelen gyakorlat már-már összeomlással fenyegetett. Nagy Imre ekkor elmondott beszédében szinte teljesen levetkőzte az addig rá is jellemző nyögvenyelős pártzsargont. érdemlegesen javult „a dolgozó nép" mindennapi életnívója. Azaz a kommunista hatalomátvételt követően halmozódó gazdaságpolitikai „rendszerhazugságok" akkor bukkantak tömegesen a felszínre. mert közelgett az 1954-ben lezáruló első ötéves terv végelszámolása. üzemszervezési anomáliák . október második felében. 7954. A pártvezetés többségének maga mögé állításánál is látványosabban tükrözte Nagy Imre új szakaszának szélesebb körű elfogadottságát a Hazafias Népfront alakuló kongresszusa. A politikai prizmatöréssel torzított magyarázatok . hogy eközben a gazdasági makromutatók produktivitás-csökkenést jeleztek. De akkoriban csak a túlteljesítések győzelmi harsonái szólhattak. Bár az 1953-as júniusi párthatározat. május 21.illetve annak fogadtatása . október első napjaiban tartott központi vezetőségi ülés volt hivatva megtárgyalni. Mint az előző fejezetben már érintettük. éppen azért. Rákosi éppen ezt opponálta. hogy a rendelkezésre álló idő alatt nem is hozhatott.úgymond . tettekben ellene dolgozott". hogy a párton kívüli rétegek közül is sikeresen toborozható támogatás Az újonnan megnyílt Hungária kávéház (New York kávéház) Budapesten.alapján úgy tűnhetett. s . Adatszerűen kimutatható volt. A testület többsége ezúttal Nagyot támogatta. Más kérdés persze. Mégis ez tekinthető a fordulópontnak az új szakasz sorsát illetően.az új szakasz . hogy 1954 első felében a megelőző év hasonló időszakához képest . [aki] szavakban elismerte az új politikát. a feszített tervelőirányzathoz képest az összesített teljesítési mutató még a 80 százalékot sem érte el. Ez is igaz volt.kereken 25 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalomban realizálódó lakossági fogyasztás. hogy a magának nagyobb önállóságot követelő kormány csődöt mondott. s ismét nyilvánvalóvá lett Rákosi „kétkulacsossága. A gazdasági gondok számbavételét és a további feladatokat az 1954. s minden fiaskót . Bármily álságos volt is álláspontja.helyi-területi és népgazdasági szinten is -. mert Rákosinak azt kellett tapasztalnia. Magyar Fotó: Seidner Zoltán . Azért nem.ez vezetett az első ötéves terv kudarcához. arra hivatkozhatott. Ezt viszont Rákosi .tézkedéseitől vártak. amelyeket a megelőző évek végletesen voluntarista gazdaságpolitikája idézett elő.megpróbálta legalább visszafogni Rákosi addig folytatott ámokfutását.a neki szekundáló pártapparátusra támaszkodva igyekezett úgy interpretálni. mivel az új szakasz korrekciós lépéseivel eg)' időben kezdtek nyilvánvalóvá válni azok a működési. hog)' azok Nagy Imre politikájának a velejárói. Rákosi azzal tromfolt.a cél- kitűzésekhez képest .összeesküvők. illetve az új szakasz kormányprogramja azért született. Retorikai fordulatokkal fűszerezett beszéde . még ugyanezen hónap.mint mindenkor .

A magyar belpolitikai perpatvarok döntőbírósága továbbra is Moszkvában székelt. A szovjet pártelnökségen belüli pozicionális erőviszonyok éppen módosulóban voltak. Hazafias Népfront elnevezés alatt. április 4. hogy az „új szakasz" poli- tikája a Kremlben átértékelődjön. és leváltották kormányfői . Rákosi viszont minderről csak különböző budapesti tudósításokból értesült.aki leginkább pártfogolta a magyar miniszterelnököt egy hónap múlva menesztették posztjáról. Az új szakaszt. Most Rákosi iniciatívájára rendelték a magyar pártvezetést Moszkvába. hogy ebben a felőrölt egykori koalíciós pártoknak is mozgásteret szánt. Ebben a változó közegben vált egyre inkább hatékonnyá a Nagy Imre elleni szisztematikus áskálódás. miközben a hidegháborús jégkorszak átmeneti olvadása után . (Malenkovot .) Rákosi nem késlekedett új „felhatalmazását" azonnal konvertálni. Egyik is elég lett volna ahhoz.felülkerekedésére. valamint a Központi Vezetőségből.immár nyilvánvalónak tűnő .a szuperhatalmi szembenállás újra merevebbé kezdett válni. április 4-ei „felszabadulás" 10. hogy eltávolítsa a hatalomból Nagy Imrét. a teendőket úgy summázta. Georgij Malenkov szovjet kormányfő buharinistának (jobboldali elhajló) nevezte. Rákosi ezúttal „jókor érkezett". mert az 1945. hogy a miniszterelnök a megelőző fél évben újra életre galvanizálta a korábbi népfront szervezeteket. 1954. Tíz nappal ezután viszont egy szuszra záratta ki Nagyot a Politikai Bizottságból. Másfél hónap elteltével pedig a Központi Vezetőség március eleji ülésén szentesíttette az „új szakasz" ad acta tételét. 1955. A „proletárdiktatúra bomlasztásaként" értékelte. Az 1955. a Politikai Bizottság 1955. Magyar Fotó: Komlós Tibor a szocializmus építésének általa vázolt „magyar útjához". Nyikita Hruscsov pártellenes nézetek képviselőjeként bélyegezte meg. október 24. január 15-i ülésén hozzálátott. mindezekhez bűnbakként rendelte Nagyot és „jobboldali elhajló" politikáját. december elején tartott ülésein már moszkvai pártfogóinak hallgatólagos támogatásával nyitott frontot a miniszterelnök ellen. január eleji tárgyalásokon immár Nagy Imre kapta sorra a rosszalló kritikákat az SZKP elnökségének tagjaitól. Miután újra nyeregben érezte magát.és közel egy hónapig vissza se tért. Hazatérésük után. mint „bajjal és nehézséggel teli másfél esztendőt" emlegette. hogy a továbbiakban „keményen fogjuk a kormányt". Rákosi Mátyás az MDP Politikai Bizottságának 1954. ahol a Sztálin trónjáért folyó utódlási harc még nem jutott nyugvópontra.Nagy Imre a Hazafias Népfront kongresszusának tiszteletére rendezett fogadáson. Magyar Fotó: Bartal Ferenc Katonai díszszemle. A szovjet fővárosban remélte megtalálni az ellenszert Nagy Imre . mivel már a hónap eleji központi vezetőségi ülés után Moszkvába indult . Csak azért nem menesztették azonnal. s külön bűneként rótta fel. évfordulójának országos rendezvénysorozataira időközben már több helyszínen a program részeként hirdették Nagy Imre fellépését is.

amely őrködik nagy nemzeti céljaink megvalósításán.. szer*. a közszükségleti cikkek fokozottabb termelésének. Nem kétséges.. az egész magyar társadalom oszaz alapja ma is a kormány minden tevékenységének. Dér Ferenc és Kovács Lajos Péter) Reform. posztjáról is.Nagy Imre beszéde a Hazafias Népfront kongresszusán. minél hamarább és minél teljesebben valóra váltani a júniusi célkitűzéseket. éberen őrködik azon. A miniszterelnökké kineveztetett .... A Hazafias Népfront bölcsőjénél is e mellett a program mellett teszünk újból hitet. a nemzeti egység megteremtését. Számon tartja a hazafias kötelességteljesítést. A Magyar Dolgozók Pártja is.Hegedűs András (aki 1945-től a kommunista apparátusban nevelkedett.. mi is hát a Hazafias Népfront. old. hogy ebben a törekvésben a nép és a kormány egy akaraton van. Kilenc és fél millió magyar szívének együttdobbanását. számon kéri a mulasztást. hazánk felvirágzásáért és függetlenségéért. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége és a kormány véget vetett a bizonytalanságnak.a maga módján . ki nem állna e nagy célokért küzdők táborában. mint amennyivel az új szakasz idején a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma gyarapodott (79 000 fő).. (részletek) tatlan örömmel és lelkesedéssel fogadott. és csúfos vereséget szenvedtek azok a számítások. Ez az a termékeny talaj. amelyek kudarcára spekuláltak. s ezzel egyidejűleg a paraszti gazdálkodás némileg szabadabbá válása szinte azonnal lecsapódott a foglalkoztatás szerkezetváltásában.. A Hazafias Népfront e körül tömöríti népünk legszélesebb tömegeit. A Hazafias Népfrontnak az ország eleven lelkiismeretének kell lennie. hogy a kormányon keresztül is újra maradéktalanul érvényesítheti akaratát.. Van-e magyar hazafi.. a kormány is szilárdan áll a júniusi program alapján. Pedig . az emberiesség érvényesüljön. röviden a lakosság életviszonyai állandó javításának útján. 283-290. (Vél. új életünk erkölcsi szabályainak a legszélesebb tömegekben való érvényesítése. Győzött a júniusi politika. amelyet az ország. Elsősorban a szakképzetlen munkaerőt legnagyobb tömegben foglalkoztató építőiparból tértek vissza falusi parcellájukhoz majdnem ugyanannyian (77 000 fő).. Ez a program nagy távlatokat mutat a nép és kormánya számára egyaránt. . illetve visszafogása. Az utca embere meg egyre kevésbé értette. Budapest 1989. Ennek a körvonalai bontakoznak ki a kormányprogramban.. Ez a program A honszeretet történelemformáló erejét érezzük itt e teremben. hogy még határozottabban megyünk a mezőgazdasági termelés fejlesztésének. következetesen halad előre a júniusi úton. A nép minden rétegét felölelő széles nemzeti összefogásnak ez a társadalmi alapja. ki félrehúzódna. Feladata a társadalmi morál formálása. Annál is inkább. hogy mi is történik körülötte.. e program alapján állunk szilárdan és tántoríthatatlanul. az iparban és a mezőgazdaságban a termelők anyagi érdekeltsége növelésének. a törvényesség. nem áll meg félúton." A Nagy Imre vonal.. 1954. dolgozó népünk üdvére és boldogulására. a közéleti tisztaság biztosítása. s Gerő Ernő politikai famulusának számított) Rákosi számára biztosíték volt arra. A nagyberuházások egy részének leállítása. hogy betöltse nagyszerű elhivatottságát. a magyar társadalom minden rétegét.ekkor 33 éves .ő is reagált a változásokra. kilenc és fél millió magyar acélos karjának együttfeszülését népünk boldogságáért és szabad életéért. mikor a legjobbak a háromszínű lobogó alatt gyülekeznek!? A mai zászlóbontással a Hazafias Népfront elindul. kilenc és fél millió magyar lelkének együttlelkesedését. S ha valaki megkérdezi. íme ez a válaszunk: ez a Hazafias Népfront. A Hazafias Népfront feladata egész dolgozó népünkkel most erre a júniusi útra lépni és támogatni a kormány erőfeszítéseit. amelyben az egység eszméje a hazaszeretettől táplálva oly mély gyökeret eresztett. országunk békéjéért. október 24. hogy állami és társadalmi életünk minden terén az igazság. semmint alárendeltje). mert az új miniszterelnök első helyettese Gerő Ernő lett (aki ténylegesen inkább volt Hegedűs felettese. feltárta a nehézségek okát és a kivezető utat abban jelölte meg. az ipar átállításának.

resztalinizálási időszak vette kezdetét Magyarországon. május 15-én az Ausztriát addig megszállva tartó nagyhatalmak aláírták az osztrák államszerződést.a Varsói Szerződés nemzetközi katonai szervezetét.semlegességének deklarálása mellett . Érvénytelenítették a Nagy Imre által bevezetett hároméves adó. 1955 tavaszán — Magyarországot érintően is . Ugyanezekben a napokban hozta létre a Szovjetunió . Egy héttel később. de azt további szigorító intézkedésekkel is korlátozták. . május-június fordulóján Nyikita Hruscsov. hogy „a hegy ment Mohamedhez". s ezen kötelezettségeket ismételten megemelték.és államközi kapcsolatokat. emellett megemelték . miáltal nyugati szomszédunk . Helyreállították a Sztálin idején végletesen elmérgesedett párt. Joszip Broz Tito hiúságát legyezgette persze. a szovjet kommunista párt első titkára. 1955 áprilisától Hegedűs András miniszterelnöki statisztálásával az új szakaszt likvidáló. május 14.Resztalinizáció és erjedés. A beszolgáltatási kvóta növelését a termelőszövetkezetekre is kiterjesztették. Nagy-Britannia. 1955.megszüntették a nyugat-németországi tartományok tíz éve tartó megszállását.a jugoszláv szuverenitás tiszteletben tartása mellett .saját európai csatlósállamainak társulásával . de a protokolláris kibékülésnél fontosabb mozzanat húzódott meg Hruscsov Canossa-járása mögött.jelentős nemzetközi események sorozata zajlott. valamint Nyikolaj Bulganyin miniszterelnök vezetésével reprezentáns küldöttség tett látogatást Jugo- szláviában. 1955. 1955-1956 N agy Imre félreállítása időszakában.„stratégiai partnerséget" ajánlott Belgrádnak. Az európai és geopolitikai törekvéseiben offenzívvá váló szovjet külpolitika .az év elején bejelentett elhatározásuknak megfelelően .és beszolgáltatási garanciát. és májusban a Német Szövetségi Köztársaság a NATO kötelékébe is társulhatott. Ezzel már önmagában redukálták a mezőgazdasági termékek szabadpiaci értékesítését.az új szakasz Hegedűs András aláírja a Varsói Szerződést. Franciaország és az Egyesült Államok .visszaszerezte államjogi szuverenitását.

ismételten országos méretűvé gerjessze a regnáló rendszerrel szembeni averziót. Ugyanezen okból vezették be újra a „békekölcsönjegyzést". mert másképp nem látták reparálhatónak a mindenért bűnbakká előléptetett Nagy Imre „kártevését".a felsorolt egyéb szigorító intézkedésekkel együtt . Rákosi Naggyal szembeni gyűlölete további hisztérikus retorziókban fejeződött ki: a már említetteken túl is sorra váltották le. 1954. hívták Az Ózdi Kohászati Művek. Az intézkedések elsődlegesen a belső fogyasztást kívánták minden rétegre kiterjedően korlátozni. A két évvel korábban leállított ipari beruházások egy részét aktiválták. azért. Gerő és Hegedűs András 1956 elején felváltva indultak a szomszédos „testvérállamok" fővárosaiba .köztük Moszkvába is . a kül.kölcsönökért könyörögni. A kikényszerített különadó fölösen elégnek bizonyult ahhoz.s riasztó mértékben növekvő . mindamellett az ötvenes évek elejéről ismert durva kényszerítő eszközökkel láttak neki újra a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létesítésének. január 11. Olyannyira nem. hogy Rákosi. Magyar Fotó: Vadas Ernő Az újonnan megalakult termelőszövetkezet elnöke Bakonszegen.passzívum mérséklésére.magánkisiparosok és kiskereskedők adótarifáját. hogy ezzel teremtsenek exportárualapot az ország külkereskedelmi mérlegében mutatkozó . csak éppen célját. 1956.időszakában megszaporodó . Magyar Fotó: Bajkor József . hogy .és belföldi államadósság érdemleges mérséklését nem érte el.

párttag literátorokból. a Nagy Imrében megtestesülő „antikrisztus" híveiről. új közéleti tényező is.Hegedűs András és Bata István hazaérkeznek Prágából. beleértve leváltásokat. hogy Rákosi maradéktalanul restaurálhatta az ötvenes évek eleji politikai-közéleti viszonyokat.) A Naggyal szembeni intézkedések a dolog természetéből eredően váltak kontraproduktíwá.a pártból is kizárták. január 31. Holott a szóban forgó esetben már valóban másképp gondolkodókról. . újságírók. 1955 decemberében vették fel Magyarországot az ENSZ tagállamai közé. 1956.és cikkgyűjteményét betiltották. (Ugyanebben a hónapban. újságírókból formálódni kezdjen egy értelmiségi pártellenzék.1955. Ennek megnyilvánulása volt. 1956. hogy 1955 októberében írók. Az „új szakasz" másfél éve alatt a sajtó-. Kongresszusának elnöksége a külföldi vendégekkel. áthelyezéseket. amely az új szakaszhoz kötődő változások folytatását szorgalmazta. megjelent beszéd. A pártvezetés válasza: retorziók az írószövetség vezetősége és számos lap szerkesztősége ellen. Annál is inkább. december elején . Éppen Nagy Imre félreállítása vezetett oda. egyetemi katedrájától.és persze állandósított titkosszolgálati figyeltetése . Az SZKP XX. Az adminisztratív eljárások sora ellenére sem mondható azonban. illetve a pártból való kizárásokat is. művészek egy csoportja Memorandummá1 fordult az MDP Központi Vezetőségéhez. követőiről volt szó. A retorzió akkor mindennapos eszköztárából már kénytelen volt kiiktatni a letartóztatásokat és a marionett-bíróságok elmarasztaló ítéleteit. hogy politikájával szimpatizáló . majd . az ötvenes évek első felében ismeretlen. ha szabaddá nem is válhatott. de fokozatosan emancipálódni próbált a pártvezetés által elvárt szervilis. különböző pártbüntetéseket. megfosztották akadémiai tagságától. illetve irodalmi nyilvánosság egy része.meghasonlott és „megvilágosodott" . február vissza minden közéleti tisztségéről.az iránta való társadalmi szimpátiát növelte. Az exminiszterelnök végletes izolálása . propagátori szerep alól. mert közben megjelent egy. Az emlékirat a kulturális életben tovább folytatódó adminisztratív beavatkozás megszüntetését követelte.

de Tito . Az értékelés gondos politikai szelekcióval szólt ugyan Sztálin negyedszázados terroruralmának rémtetteiről. mert Sztálin moszkvai deheroizálása számára immár többedik „felszólítás" volt a magyarországi justizmordoUkal való szembesülésre. Kongresszus szünetében küldöttekkel beszélget. A szovjet „pártparlament" tíz napon át a szokásoknak megfelelően végezte és rekesztette be munkáját.kivonat. Részben a Szabad Európa Rádió adásai révén. A baj abból adódott.megkurtított és tovább eufemizált . . Tőle immár megszokott sántító csúsztatással még meg is állta volna a helyét azon állítása. De nem ám a szovjet pártszervezeteknek is szétküldött . Ha csak a moszkvai kongresszus plenáris ülésén elhangzottakról kellett volna számot adnia Rákosinak. részben pedig olyan meteorológiai szondákból. február ülésen elhangzott. Rákosi egy éve tartó sztálinista restaurációjának leáldozását is egy újabb. autentikus szövegváltozat kettős „légipostán" érkezett az országba. mert a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatainak rendezése után (háromnegyed évvel) végképp elodázhatatlanná vált. akkor nem is került volna slamasztikába.szerzetesek újabb csoportja ellen indítottak 1956 elején bebörtönzések sorával végződő eljárásokat.immár a párt újonnan választott vezetőinek.korábban is az ott elhangzottak szellemében tevékenykedett.akkor éppen a hidegháborús konfliktusok ismételt kiéleződésétől tartottak -. aki még a sztálini elvárásokat is túllihegve gyalázta őt és pártját éveken át a határ túloldaláról.váratott magára.visszatérően értésére adta Moszkvának és Budapestnek is: számára persona non grata az a Rákosi. hogy színt valljon a Rajkügyben.mondta el beszédét Nyikita Hruscsov első titkár „a személyi kultuszról és annak következményeiről". amelyek hasznos terhe nem műszer volt. hanem Nyugatról érkező propagandaanyag.a csendes diplomácia csatornáin . Mindezek után. rehabilitációjuk . A moszkvai zárt Hruscsov a XX. Kongresszusa (Sztálin halála óta az első). papok és . hogy az általa vezetett Magyar Dolgozók Pártja . Ezen az ülésen . de így is sokkolóan rombolta le a generalisszimusznak a kommunista világmozgalomban addig meglevő imázsát. nemzetközi kihatású moszkvai esemény indította el. Másrészt.elsősorban jezsuita habitusú . Miközben 1955 második felében folytatódott a koncepciós perek életben maradt (kommunista) meghurcoltjainak kiengedése a börtönökből. aminek egy kilúgozott szinopszisát a szűkebb magyar pártapparátus körében is ismertették.pártdöntés hiányában . február 25-én egy ráadás zárt ülést tartottak . Egyrészt. Amiképpen az „új szakasz" sorsát a szovjet pártvezetés helyzetértékelése pecsételte meg . hogy Hruscsov titkos beszéde alig néhány héten belül már Magyarországon is közkézen forgott „szamizdatként". tisztségviselőinek jelenlétében. február második felében ülésezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX.mintegy napirenden kívül . 1956. A magyar-jugoszláv kapcsolatok rendezetlensége Moszkva számára is egyre kínosabb intermezzo lett. A harmadik összetevő értelemszerűen a kérdés belpolitikai kontextusa volt.úgymond . 1956. Ez viszont egyre inkább defenzívába szorította a „legjobb magyar tanítványt". Háromszorosan is.Pótcselekvésként az értelmiség egy másik köre.

s vele összekapcsolva a pártigazgatás . hogy Rajk . hogy ő maga is részese volt a perek előkészítésének. „nem volt őszinte a párttal szemben". hogy júniusra a megyei vezetők 80 százaléka. hogy az Államvédelmi Hatóság . Szervezeti rendjében az összesen 14 főosztályból 9 főosztály politikai rendőrségi „magasabb egység" volt. az Államvédelmi Kollégiumot.tovább örökítődött. majd 1956 elejétől gyorsított ütemben kezdték el lecserélni a megyei. ami közte és az ÁVH között mindaddig fennállt. a pártállam kádereit egzisztenciájuk lebegtetésével .) A „még megbízhatóbb" káderek stallumba helyezése olyan jól haladt.Nagy Imre menesztése óta .fele sem igaz . A magyar államigazgatás .„továbbra is tőlem függ a sorsotok" -. Ebből eredően semmi okuk nem volt. május 18. Más ér- . hol meg azzal.felelősségre vonások. Rákosi Mátyás beszél a Budapesti Pártbizottság aktívaértekezletén a Sportcsarnokban.előzetes politikai bizottsági felhatalmazással .úgymond . amikor végül is azt vallotta. illetve politikai rendőrségre. ereszd meg" technikával próbált kievickélni a pácból. (Mármint akkor. hogy az (1953 előtti) ÁVH rémtettei . Különböző pártaktívaüléseken kezdte el adagolni mellébeszélésekkel elegyített részleges színvallását.illetve maradt „a párt ökle". hogy másképp tekintsenek arra a szervre. miközben az intézmény cégtábláján továbbra is a Belügymi- Az egyeduralma megőrzéséért küzdő Rákosi 1956 tavaszán felrúgta azt a hallgatólagos érdekszolidaritást.) Végül. és megint más volt immár nyilvánosan bűnbakká tenni az ÁVH-t a justizmordokén.formálisan megfosztott és belügyi alárendeltségbe viszszaparancsolt ÁVH Piros László minisztersége közepette lényegében Államvédelmi Minisztériummá lett.maga vezette félre a pártot. fenyegetésekkel próbálta meg féken tartani. Az egyre inkább sarokba szoruló Rákosi Mátyás ezúttal is rutinszerűnek gondolt „húzd meg.előbb újra elkülönítette szűkebb irányító törzsét. (Addig ezek nem politikai rendőrségi státusok voltak. amíg a . Időközben a politikai rendőrségen is történtek .„leleplezések" csak szűk és intern pártfórumokon hangzottak el.élén Péter Gáborral megtévesztette. 1956. városi-járási szinten 57 százaléka már az ÁVH-s garnitúrából rekrutálódott. amire rávették a per konstruálói. Azaz. Magyar Fotó: Bartal Ferenc telmezési közege volt Péter Gáborra és cégére kenni a felelősséget addig.és az ezért viselendő felelősség . mert nem is tudhatott.teljes körű átszervezését és „racionalizálását" hirdette meg. Mindazonáltal nem volt teljesen alaptalan. amely számukra rettegve és gyűlölten volt .nem kevésbé koncepciózus . mikor annyit elismert nyilvánosan. városi. 19551956 fordulóján Piros László . de erről a szélesebb nyilvánosság nem tudott. illetve tisztogatások. járási rendőr(fő)kapitányi poszton állókat ÁVH-s tisztekre.és tovább tartott a zavarodott hallgatás a Rajk-ügyben. az 1953-ban önállóságától .más szempontból is lényeges változás történt a Belügyminisztériumban. Hol azzal hozakodott elő. Rákosi hatalom-restaurálásának évében . Azaz. A tárca hétfős szűkebb vezetői köréből öten ÁVH-s főtisztek voltak. átháramlott a közmegítélésben az immár Piros László által dirigált minisztériumra. rögtön támadásba ment át.

és egyre frusztráltabb önigazolási próbálkozásaira hanem egy korlátozott szuverenitású „társadalmi parlamentre" figyelt a közvélemény. de leváltását követően hibernálták a kör működését.) 1956 márciusától azonban már nem csupán Rákosira . Mindez június elején egy „magánügy" politikai eseménnyé válásával egészült ki. hogy minél többen értesüljenek arról. 1956. A pártvezetés nyilvánosan ítélte el a „demonstrációt". A korabeli közérzület már régen többet várt annál. (Egy utalásnyit előre ugorva az elbeszélés időrendjében.a koncepciós perek meghurcoltjai közül. hogy a forradalom napjaiban nehezen lehetett elkülöníteni az ávéhásokat a „csak" rendőröktől.mint például az ország gazdaságának ellehetetlenülése. a kibeszélések révén vált mindinkább kritikus tömeggé a törvénytelenségek alig számba vehető özöne. kongresszus hatására aktivizálódott újra.párttag és párton kívüli .) A börtönkapuk résnyire nyílása után a megnyíló szájak.és hozzá is szóltak . amire a frissen rehabilitált Űjhelyi Szilárd próbálta felhívni a figyelmet: „itt már nem egyes csoportokat. Ez a szervezet a Dolgozók Ifjúsági Szövetsége (DISZ) égisze alatt. A csak párttagokra korlátozódó felülvizsgálatok miatt volt . mintha nem is egy monolit pártdiktatúra árnyékában tették volna. Egymás után szervezett vitaestjein fokozódó nyíltsággal bírálták az állami és pártvezetést. Sorra hullottak ki a csontvázak a szekrényből. amit véka alá akart rejteni. születésnapján több mint félszáz . Petőfi Kör. A Petőfi Kör vitaülésein többen is megjelentek . ebből is ered majd 1956 őszén.olyan szókimondással vitattak meg. hanem tőle szabadulni akaró elvtársai is csak „pártbelügyként" kívántak elintézni. (Jószerivel csak két „kényes" kérdés nem került napirendre: a Szovjetuniótól való függés és a többpártrendszer.neves közéleti személyiség kereste fel és köszöntötte otthonában. A politikai vezetésből és a közéletből egyaránt kiebrudalt Nagy Imrét 60. még Nagy miniszterelnöksége idején jött létre. június 27. Ügy hívták. Az idővel több ezres látogatottságúvá terebélyesedő rendezvényeken számos aktuális témakört . az egész népet kell rehabilitálni". születésnapján . Közben a Petőfi Kör A Petőfi Kör sajtóvitájáról kiszorultak a Néphadsereg Központi Tiszti Háza előtt.súlya annak. amit nem csupán Rákosi. MTI Fotó: Samai Antónia Nagy Imre Orsó utcai lakóháza előtt 60.nisztérium volt olvasható. A XX.kellően meg nem szívlelt . hanem egy egész országot. s ezzel maga segítette elő. a szólásszabadság és a sajtónyilvánosság kérdése .

Két nappal a fentebbi események után Rákosi a Központi Vezetőséggel „párt. megvalósítani már nem volt alkalma.immár pártberkekben is. MTI Fotó: Mező Sándor .formálisan saját kérésére. Akik tehettékszabadságuk terhére vagy akár „önkényes kilépéssel" ipari alkalmazottakként is elszegődtek részesaratónak az éppen megindult betakarítási szezonra. akik pár évvel korábban még egymásra licitáltak Rákosi hozsannázásában. június 12.és népidemokrácia-ellenes fellépésnek" bélyegeztette mind Nagy Imre. Ezzel együtt nem mulasztott el egy azonnali kirohanást a Petőfi Kör ellen. mint azt. az Új Hang és a Szabad Ifjúság számaiban akadhatott a kortárs olvasó reformszellemiségű publikációkra. inkább csak időzítése és módja volt kérdéses . július 18-án kezdődött ülésének első napján . Június 28-án a lengyelországi Poznanban több tízezres munkásdemonstrációt oszlattak fel a biztonsági erők egységei.felmentette Rákosi Mátyást első titkári tisztsége alól.a történeti kutatások még nem találtak értékelhető dokumentumot. valamint Marosán György. Az országban eközben sztrájkhangulat volt. A sajtótermékek közül az Irodalmi Újság. aki csak néhány hónapja került szabadlábra. (Köztük persze olyanok tollából is. Emellett kiszivárgott/kiszivárogtatott hírek terjedtek arról. mondván: „eben gubát cseréltek". Másnap hivatalos indoklás szerint gyógykezeltetésre . mert ezzel remélték biztosítani családjuknak a kenyérrevalót a téli hónapokra. ténylegesen a szovjet pártvezetés kezdeményezésére . Ezen keresztül a mindinkább ellenőrizhetetlen. ezúttal az építőiparban végrehajtott újabb.az elhangzottakon túl is az információk „szabad piacává" váltak. Maga Rákosi 1956. június végén igyekezett gátat vetni a közvetve-közvetlenül lemondását célzó követeléseknek. Közben véres incidenst provokáltak: 50 halott. A pártvezetés élén történt csereberéket szemfényvesztésnek értékelték. amihez továbbszolgáló miniszterelnöke. mind a Petőfi Kör tevékenységét.mely kortársi emlékezésekben öröklődött az utókorra . Az MDP Központi Vezetősége 1956. mint Gerő helyettese. A lengyel példától inspiráltán a magyar pártvezető is hasonló lépéseket tervezett. Rákosi Mátyás szovjet vendégekkel megtekinti a Vörös Csillag Termelőszövetkezet sertésállományát. Ugyanekkor tűnt fel újra a legfelső vezetésben Kádár János. Gerő Ernő főtitkári bemutatkozása az elődjével vállalt folytonosságot tükrözte. általános normarendezés miatt.összejövetelei . 300 sebesült.) Rákosi menesztésének már nem a ténye. 1956. Hegedűs András „a Nagy Imre körül csoportosuló jobboldali elemek" elítélésével szekundált. több száz letartóztatott. illetve szókimondó társadalmi összejöveteleket próbálta ellehetetleníteni. hogy a nem kevésbé moszkovita Gerő Ernőt ültették a helyére. Rákosi menesztésének „megromlott egészségi állapotára" hivatkozó indoklását éppoly kevéssé fogadta egyetértéssel a pártás a párton kívüli közvélemény változást igénylő része.a Szovjetunióba utazott. hogy a Belügyminisztérium „a vezér" utasítására hozzálátott a letartóztatandók számbavételéhez. „Borítsunk fátylat a múltra" felhanggal tabula rasát hirdetett miközben ezt a „tiszta lapot" még a justizmordok áldozatainak temeteüen holttestei feketítették. ha tervezett is ilyet Rákosi. (Erre az úgynevezett „négyszázas listára" .) Mindenesetre.

MTI Fotó: Bartal Ferenc Karikatúra a Ludas Matyiban. július 12. július 30. A Szuezi-csatorna egyiptomi államosítása miatt támadt ugyan némi diplomáciai és sajtóribillió. Hruscsov még a KOMINFORM-ot is feloszlatta annak érdekében. a sportolók felkészülése a melbourne-i olimpiára annál inkább. de úgy tűnik. hogy azzal nem is a brutalitások és rémtettek előszámlálása volt a cél. az már a Pirossal szembeni testületi bizalmatlanság nyalt demonstrálása volt. Jószerével a menesztett első titkár hátrahagyott „forgatókönyvében" lapoztak tovább. hogy Tito megnyerésének . hogy „körbelőjék" vele magát a belügy- Hegedűs András beszámolóját tartja az országgyűlés július-augusztusi ülésszakának első napján. De ez nem tartozott a sajtóhírek közé. aminek a politikai rendőrséget „átvilágítva" kellett jelentést készítenie a koncepciós perekben játszott szerepéről. Az elkészült jelentés tartalmának jó része aligha szolgált újdonsággal a megrendelőknek. hogy az év eleje óta alacsonyabb szinteken is egyre intenzívebbé vált a szovjet-jugoszláv kapcsolat. ahol kairói úti céllal hajózták be a kívánt arzenált. (Az őszi hónapok majd mégis a nyugati sajtótudósítókat igazolták: nem szenvedtek hírhiányban ebből a régióból. egész oldalas rovatot Desztalinizálás Kelet-Európában címmel. mellette Gerő Emő. A nyári hónapokban a politikai bizottsági üléseken majdnem minden alkalommal terítéken volt az Államvédelmi Hatóság működése. de a brit egységek végül is felszedték a horgonyt. 7956. ami a testület mindig jelen lévő póttagjának. hogy maguk is az ÁVH bűnbakká tételét folytatták. .12 évvel az évszázados koncesszió lejárta előtt . hogy a párt új vezérkara (Gerő.hazahajózzanak Angliába. Megkezdődött ugyanis Egyiptom csendes felfegyverzése. Egyfelől azzal. illetve nyers elmarasztalás hangzott el a „cég" tevékenysége kapcsán. Piros László belügyminiszternek és ÁVHfőnöknek szólt. mihez is kezdjenek Rákosi nélkül. Az MDP élén megejtett Rákosi-Gerő-váltás korántsem oldotta azt az „erősen kiéleződött belpoli- tikai helyzetet". sőt a különböző fegyvernemek katonai szakértői közötti egyre gyakoribb eszmecsere túlmutatni látszott a szovjet-jugoszláv kapcsolatoknak a Sztálin halála utáni konszolidálásán.) A figyelmesebben tájékozódó diplomatáknak is inkább az tűnt fel. hogy . Sokkal inkább az. A fentebb említett nyári uborkaszezon jellemezte a honi közéletet is. amit a moszkvai pártelnökséget tájékoztató szovjet információs jelentések még augusztus végén is jeleztek. Inkább az vált egyre inkább érzékelhetővé. 1956. A párizsi Le Monde a poznarii megmozdulások gyors vérbefojtásának másnapján sietve nyitott új.ne legyen akadálya. Amikor pedig őt mellőzve hozták létre azt a vizsgálóbizottságot.1956 nyarának Rákosi Mátyás menesztését követő hetei a felszínen vakációs politikai uborkaszezont mutattak. Az Egyesült Államokban még nem érkeztek az elnökválasztás finisébe. A két állam hadseregének vezérkara. Marosán) mintha nem tudnák. Az egyre szorosabbá váló kooperáció okát inkább csak a hivatásos hírszerzők és a professzionális politikai elemzők fejtették meg. Egyre több kifogás. de a magyarországi Rákosi-Gerő-váltás csak erős fenntartásokkal férhetett be ennek tematikájába. amelyet Moszkva az Ausztriától kapott jóvátételből finanszírozott a csehszlovák Skoda Műveknek.legalábbis ez . Kádár. onnét Magyarországon keresztül szállították a jugoszláv kikötőkbe.

hogy szeretne engem informálni Mikojan eddigi budapesti megbeszéléseiről. Egyidejűleg közrendészeti vonalról és a hadsereg köréből is egyre több „feljelentés" érkezett a pártvezetéshez azt illetően. hogy a magyarok rehabilitálták Rajk Lászlót. zötykölődött tovább. hogy nagyon jól tudják. hogy a pellengérre állítottak közül tízen ekkor is „bizalmas". Nagyot a pártban kellett volna tartani. Hruscsov megkért. Rákosi csak annyira bűnös. Az oroszok úgy döntöttek. Most Mikojan utazott oda. Azaz. Közel háromtucatnyi személy ellen kezdeményezett a politikai bizottság eljárást. Ezeket azonnal menesztették posztjukról. amit elkövetett. vezető beosztásokban voltak Piros közvetlen munkatársai. hogy közben ugyanennyire ódzkodott ennek nyilvánvalóvá tételétől. A magyarországi helyzet rendkívül bonyolult. Ezt a nyár folyamán mindenféle előtanulmányok. Másfelől a társszervek . mint ahogy az oroszok sem tehetik. Budapest 1990. hogy Rákosi le fog mondani. július 16. július 15. bár a napnál is világosabb. hogy mennyi méltánytalanság érte . hogy tárgyaljanak a magyar elvtársakkal. a pártvezetés kihátrálni próbált a politikai rendőrséget háttérből irányító „keresztapa" szerepből. hogy Rákosi nem rehabilitálhatja Rajk Lászlót és maradhat ugyanakkor Magyarország élén. Ezért döntöttek Szuszlov jelentéseinek meghallgatása után úgy. Sztálin parancsaira tette. július közepe. de azt is tudják. az SZKP Politikai Főiskolájára. ha Tito jól értené őket. Azt kéri. Hatalmának és presztízsének erodálódása közepette oly módon próbált elhatárolódni a kommunista pártvezetés saját politikai rendőrségétől. Hruscsov azzal kezdte. 1956. Az időközben tartósan külföldre utazó Gerő Ernő és Kádár János távollétében a Titkárság. hogy erőteljesen Rákosit fogják támogatni! Hruscsov elmondta.. hogy azok nem alkalmasak vádemelésre. Ugyancsak a Rákosi-örökség része volt az ország igazgatási és területi rendjének beharangozott újraszabása. hogy újabb konfliktus robbanhat ki Jugoszlávia és a Szovjetunió között Magyarország és Rákosi szovjet támogatása miatt. most pont kapóra jönne. vagy üdvösebb előbb kiküldeni „fejlődni" Moszkvába. Minden sokkal jobban alakul. hogy a magyarok kizárták a pártból Nagy Imrét. pártiak." Veljko Micunoviá Tito követe voltam.Aczél György eléggé megbízható-e ahhoz. Nincs más választásuk. Azt állította. akit ártatlanul juttattak a hóhér kezére. hogy az összevonni tervezett Győr-Vas megye párttitkára legyen. és ő is teljesen egyetértett ezzel a döntéssel. (részlet) „Moszkva. Hruscsov azt reméli. Hruscsov elmondta azt is.. minisztert. 88.. értesítsem erről Titót. hogy az oroszokat meg sem kérdezték erről. hogy milyen nehéz helyzetben van. amenynyire ők itt Moszkvában. a pártállami rendszer-titkolódzás zárt körein belül zajlott. mert jóformán ez a szerv maradt egyeden „megbízható" támasza. mint hogy Rákosit támogassák. hogy „8-10 kulcspozícióban" egyszerre párthű és vezetőképes káderekkel erősítendő meg az ÁVH irányító stábja. hogy Rákosit támogatják!. Hruscsov szeretné. Ettől már az ügyészség is észbe kapott: demonstrálandó. Többek között azon.az ÁVH kiváltságos helyzetének megrendülését érzékelve maguk is felmondani készültek ezen céggel a fegyvertársi szolidaritást. Én még ezt sem kommentáltam. átszervezési tervezetek készíttetésével folytatták. 1956.. mint remélték. Hezitálása bizonyos mértékig még érthető is. 1956. [sic!] Rákosi ma ezt nem vallhatja be nyíltan. de a lényeg az volt. Csakhogy mindez továbbra is kulisszák mögött. interant. Moszkva. hogy mindazt. hogy ezzel döntő lépést tettek a magyarországi belső válság politikai megoldása felé. mert a magyar elvtársak úgy határoztak. A budapesti tanácskozáson részt vett Rákosi is. növekvő arányban dobták vissza a politikai rendőrség nyomozati anyagait azzal. Hruscsov rosszallását fejezte ki azzal kapcsolatban. mert attól fél. 1956-1958. Az új pártvezetés mintha egyre kevésbé irányított volna. hogy a következőket közöljem Tito elvtárssal. Szuszlov visszatért Budapestről és felolvasta jelentését a KB Elnökségének ülésén. oid. illetve a Politikai Bizottság itthon maradt másodvonalbeli tagjai még szeptemberben is az igazgatás átszervezésével járó kádercsereberék előkészítésén szorgalmatoskodtak. mintha nem is „munkaadó gazdája" lenne. és arról is döntöttek. miközben a Rákosi által kijelölt keréknyomon sodródott.Veljko Micunovic Jugoszlávia moszkvai követének naplója. hogy ők desztalinizálás- . hogy a nemrégiben rehabilitált fontosabb szerepet majd a következő évtizedekben játszó .és éri őket az ÁVH részéről.

Másrészt pedig abból. A Szabadság című lapban közölt fénykép Rajk László és mártírtársai temetéséről. Ő is csak október második hetében . nemigen tudtak mit kezdeni a hirtelen rájuk tört „szabadsággal". Hátrahagyott . mint ők maguk. Kádár János pedig a Kínai Kommunista Párt szeptemberi kongreszszusán képviselte az MDP-t. majd a thüringiai erdőben vakációzott.Rajk László és mártírtársainak eltemetése után .Jean-Paul Sartre kifejezésével élve . Ez abból is következett . de utána sem siettette visszautazását.ehhez szoktatott . (Marosán György Berlinbe ment „tájékozódni". hogy a Krím félszigeten.rendszerépítménye Kádár János beszédet mond Salgótarjánban az MDP Nógrád megyei bizottsága által rendezett nagygyűlésen. illetve Moszkvában pihenje ki első titkárrá választásának fáradalmait. Pártkáderek ezrei . de miután a megelőző közel egy évtizedben a párthatározatokhoz rendelt naponkénti felsőbb utasítások kormányozták tevékenységüket. hogy a felsőbb szinteken éppoly tanácstalanok.) A diktatúra napi üzemelési rendjének felborulása bumerángként ütött vissza a minden autonómiát megvonó merev rendszer egészére. A forrongó ősz előszelét érzékelő s iránymutatást váró . és egyre inkább számolni lehetett/kellett az egész konstrukció megrogygyanásával.„szabadságra ítéltettek".ennyi változás volt érzékelhető Rákosi leváltása után hogy Gerő Ernő regnálásának hónapjaiban az átalakulóban levő pártvezetés határozatait nem követte az éveken át megszokott „végrehajtási utasítás". hogy a felső vezetők távollétében hátrahagyott „második garnitúra" nem mert távollétükben cselekedni. Közülük a szeizmográf érzékenységű kevesek nyugtalankodni kezdtek. MTI Fotó: Kovács Ferenc falain viszont látnivalóan vastagodtak a repedések.vagy inkább félbehagyott .tért vissza Moszkvából. Reismann János felvétele . Rákosi Mátyás az emigrációból történt 1945-ös hazaérkezése után egy bő évtizeddel ismételten.Alsóbb szinteken meg egyre inkább terjedt az elbizonytalanodás. 1956. Gerő Ernő szabadságra ment. október 10. augusztus 12. de az 1956-os nyári vakáció vége felé közeledve még inkább csak a nehezen konkretizálható elbizonytalanodás volt érzékelhető. a dezorientáltság. s immár végleg Moszkvába távozott. Gerővel együtt.alsóbb szintű vezetők rendre azt tapasztalták. 1956.

Budapest. Varga Lajos: Szakszervezetek a diktatúrában. Budapest. Budapest. Budapest. Zinner Tibor.) Napvilág Kiadó.) 1956-os Intézet.) Napvilág Kiadó.1—II. Útmutató Kiadó. Köbei Szilvia: „Oszd meg és uralkodj!" Az állam és az egyházak politikai. 1945-1956. században. Budapest 1954. Varga László: Kádár János bírái előtt. I—II. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Occidental Press. (Szerkesztette: Feitl István. Komái János: A szocialista rendszer. Budapest. Napvilág Kiadó. Szakirodalmi feldolgozások A fordulat évei.) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Nagy Imre: A magyar nép védelmében. Pécsi Tudományegyetem. Szerzői kiadás. Magyarország története a XX. 2008. Budapest. Budapest. János: Az iró helye. Budapest. 1920-1989. 2009. Rejtjel Kiadó. . Pannónia. Cserenyei Géza-Csicsery-Rónay István-Palasik Mária: Koncepciós per a Független Kisgazdapárt szétzúzására. Osiris Kiadó-BFL. Heti Világgazdaság Kiadói Rt. Fejezetek Március 15. 1985. 2000. Válogatott beszédek és írások. Somlyai Magda: Történelemformáló hétköznapok.U. Budapest. Budapest. Budapest. Szabó Éva. 1949-1953. A magyar parlament. Budapest. Erdmann Gyula: Begyűjtés. 2005. 1995. 2004. Szakács Sándor: A népi demokratikus agrárfejlődés kezdetei Magyarországon. 1945-1948. hely és évszám nélkül. Borhi László: Magyarország a hidegháborúban. Budapest. 1917-1957. 1944-1949. Európa-História.a hatalom Márciusa. Békés Megyei Levéltár. 1956-os Intézet. 1948-1953. Budapest. 1998. 1986. 1976. 1998. Bethlen Gábor Könyvkiadó . Budapest. A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei. Kossuth Könyvkiadó. Kovács Imre: Magyarország megszállása. 2006. Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Zanathy János. 1994. Gyarmati György: A politika rendőrsége Magyarországon a Rákosi-korszakban. Héttorony Kiadó. Budapest. (Szerkesztő: Földes Györg}és Hubai László. Budapest. 1946-1955. Budapest.) Századvég. A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés. Nehéz esztendők krónikája. 1998. Solt Pál. Budapest. Budapest. 1995. Gyannati György: Március hatalmú . 1988. (Összeállította: Baráth Magdolna. Osiris Kiadó. Aquila Könyvkiadó. 2001. Budapest. Izsák Lajos: A polgári ellenzéki pártok Magyarországon. Budapest. Szovjet nagyköveti iratok Magyarországról. 1985. 1985 Pünkösti Árpád: Rákosi. Szabó Csaba: A Grősz-per előkészítése. Politikai életrajz. 1-5. Moszkvának jelentjük. Szász Béla: Műiden kényszer nélkül.) 2. Borhi László: Az Egyesült Államok és a szovjet térnyerés Magyarországon.) Medvetánc. Pártkőzi értekezletek. visszaemlékezések A Magyar Dolgozók Pártja határozatai. (Szerkesztette: Izsák Lajos és Kun Miklós.) Babits Kiadó. Srágli Lajos: A MAORT. Demcny Pál A párt foglya voltam. Standeisky Éva: Gúzsba kötve. (Szerkesztette: Fett1 István. A kulturális elit és a hatalom. 2005. Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. Osiris Kiadó. 1947-1949. szerkesztette: Kiss József. Európa-História. 1991. Budapest. Budapest. Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés. 2001. 1948-1954. Budapest. (Szerkesztette: Standeisky Éva-Kozák Gyula-Pataki Gábor-RainerM. (Főszerkesztő: Izsák Lajos. Szabad Tér-Kossuth Kiadó. Germuska Pál: Indusztria bűvöletében. Budapest. Budapest. 1947-1949. Palasik Mária: Kovács Béla. 1945-1947.1—II. 1945-1956. Budapest. Sz. 1988. Budapest. 2000. Szabó Klára. században. Európa-História. 1998. Osiris Kiadó. 1989. Titkos dokumentumok. Budapest.) Gulliver Lap. Botos János-Gyarmati György-Korom Mihály-Zinner Tibor: Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között. Fordulat a világban és Magyarországon. 1993. Politikai érdekegyeztetés és politikai konfrontáció. 2002. Budapest. Akadémiai. Palasik Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon. kötet (Szerkesztette: Horváth Ibolya. Minerva. 1953-1956. 2002. Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések. Budapest. Osiris Kiadó. Honvári János: Magyarország gazdaságtörténete Trianontól a rendszerváltásig. 1944-1949. Rainer M. Budapest. Magvető Kiadó. (Szerkesztette és a bevezetőt írta: Balogh Sándor. kiadás. Gyula. Parlamenti választások Magyarországon. 1944-1945. 1944-1948. I—II. 2002. Stark Tamás: Magyarország második világháborús embervesztesége.és Könyvkiadó. 1945-1949. Okváth Imre: Bástya a béke frontján. Balogh Margit: Mindszenty József. Nagy Imre: Egy évtized. Magyar haderő és katonapolitika. Kertész István: Magyar békeillúziók. (Válogatta. Viták a magyar irodalmi sajtóban. János: Nag)' Imre. 1994. 1983. század második felében. Budapest. Szűcs László és Zalai Katalin. Szikra.. Budapest. 1990.Ajánlott irodalom Forrásközlések. Budapest. Katalizátor Iroda. (Közreadják: Horváth Julianna. (Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István. Budapest. 2001-2003. 1956-os Intézet. Akadémiai.S. 1990. Szűcs Ernő ÁVH ezredes ügye és elágazásai. 2005. 1944—1956. 1971. 2005. Ikva. 1944-1949. 1985. Széphalom Könyvműhely. Kiszeljov és Andropov titkos jelentései. 1944-1947. Budapest. Corvina. Izsák Lajos: Polgári pártok és programjaik Magyarországon. Források Budapest történetéhez. 1908-1959. 1990. Huszár Tibor: A pokol malmai. Budapest. Budapest 1992-1996. Bibó Isti'án: Válogatott tanulmányok I-IV. Budapest. 1945-1961. Napvilág. Magvető. 2003. Fülöp Mihály A befejezetlen béke. Budapest. Kövér György: Losonczy Géza. Budapest. 2004. Szekszárd. Budapest. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között. 1951. 1990. 1956-os Intézet.) METEM. Bihari Mihály. Évszám nélkül. 1956-os Intézel. jogi és igazgatási kapcsolatai Magyarországon 1945-1989 között. Budapest. Budapest. Budapest-Párizs. Kecskemét.) Politikatörténeti Alapítvány. Budapest. Budapest. 1945-1947. (Szerkesztette: Hubai László és Tombor László. 1996. Kárász Artúr 80 év a Föld körül. MTA TTL Budapest. Budapest. Corvina. Fűldesi Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság tevékenysége Magyarországon. (Összeállította: Balogh Margit. (Szerkesztette: Feitl IstvánIzsák Lajos-Székely Gábor. 1945-1968. 1997. Rainer M. Akadémiai. Debrecen. (Szerkesztene: Dér Ferenc és Kovács Latos Péter) Reform Budapest 1989. 1944-1948. Akadémiai. Huszár Tibor: Kádár János politikai életrajza. Budapest. I—II.) Napvilág Kiadó. 2002. 1996-1999. Forradalmi Tanács. Szabó Győzi. 1986-1990 Böszörményi Géza: Recsk. 1998. 1999. 1972.) Gondolat. beszolgáltatás Magyarországon. I—II. 1999. Budapest. 2001. Aula Kiadó. Pécs. Pécs. Budapest. Pető Iván-Szakács Sándor. Fejlesztéspolitika és a szocialista városok. 1997.. Európa. 1998. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. 1945-1956. Paginarum. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. 1993. 1949-1956. 1948-1956.I. Nagy Ferenc Küzdelem a vasfüggöny mögött. Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 1988. Vlda István: A Független Kisgazdapárt politikája. (Szerkesztette: Gáspár Ferenc. Magyar politika 1944-2004. 1995. Budapest. ünneplésének történetéből. 1956-os Intézet. Budapest. Osiris. 2003. Sztálin legjobb tanítványa. BKMÖL. 1944-1956. Budapest. Elektra Kiadóház. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. János. 1989. 1950-1953. 1953-1956. 1892-1975. Napvilág Kiadó. 2005. KLTE. I. (Brüsszel) 1957.) BFL. Évszám nélkül. 1945-1947.) Napvilág Kiadó. A Magyar Katolikus Püspöki Kar tanácskozásai 1949-1965 között. Budapest. Budapest. 2005.) Napvilág Kiadó. A hazai gazdaság négy évtizedének története. A Nagy Imre vonal. 1950-1954.

kossuth. A Harmadik Magyar Köztársaság 1989-2009 24. Világháború és forradalmak 1914-1919 18. A Hunyadiak kora 1437-1490 8. Államalapítás 970-1038 3. Romlás és megújulás 1606-1703 11. Az Anjouk birodalma 1301-1387 6. században 5. Őstörténet és honfoglalás 2. Válság és megerősödés 1038-1196 4. A nemzeti ébredés kora 1790-1848 14. A dualizmus kora 1867-1914 17. A Kádár-korszak 1956-1989 23. Mohács felé 1490-1526 9. Megbékélés és újjáépítés 1711-1790 13. Magyarország a második világháborúban 21. A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 12. Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. Forradalom és szabadságharc 1848-1849 15. Időrendi áttekintés KOSSUTH KIADÓ www. A Horthy-korszak 1920-1941 19. Polgári átalakulás és neoabszolutizmus 1849-1867 16.hu . Az 1956-os forradalom és szabadságharc 22. A három részre szakadt ország 1526-1606 10. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387-1437 7.MAGYARORSZÁG T Ö R T É N E T E Főszerkesztő Romsics Ignác 1.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful