Kommunikáció az interneten

1. Internetes szolgáltatások
Az internet és az általa nyújtott szolgáltatások jelentős mértékben segítik, gyorsítják a kommunikációt. Egyes szolgáltatások a személyek közti kommunikációt, mások az információk sok emberrel való megosztását, tömegkommunikációt segítik. Néhány fontos szolgáltatás:

WWW
Az Internet leglátványosabb, és így a legnépszerűbb szolgáltatása. Lehetővé teszi, hogy az Internettel kapcsolatban álló gépek gazdái közzé tegyék a másokkal megosztani kívánt információikat. Közintézmények, cégek, magánemberek mutatják be magukat, reklámoznak, hirdetnek, vagy csak egyszerűen információt közölnek. Az egyes oldalak tartalmazhatnak szöveget, képet, animációkat, hangokat. Az információk a világ bármely részéről, bárhonnét elérhetők, sok esetben talán nem is tudjuk, hogy egy adott oldal melyik kontinensről érkezik. A web-oldalak és a köztük lévő kapcsolatok alkotják az információhálót, azaz a web-et. Az oldalak kinézetét és tartalmát HTML kóddal írják le. Ez egy programnyelvhez hasonló, ám nem programozási, csupán leíró nyelv. Ezt a kódot az úgynevezett böngészőprogramok értelmezik és jelenítik meg.

Email
Electronic mail, vagyis elektronikus levél. Az Internet legkorábban népszerűvé vált szolgáltatása. Erőforrásigénye nem nagy, így az első otthoni számítógépekkel is elérhető volt. Funkcióját tekintve megegyezik a hagyományos, postai úton lebonyolított levelezéssel, azonban annál jóval gyorsabb, és több lehetőséget kínál (pl. csatolt fájlok). A levelezés az erre a célra szolgáló program, vagy online felület segítségével bonyolítható le. A levél címzésére az e-mail cím szolgál, pl.: kisfeco@mail.matavnet.hu. A cím első része a felhasználót, a „kukac” utáni rész pedig a szolgáltatót azonosítja. Az elektronikus levelezéssel szinte egyidősek a levelezési listák, amelyek az információk megosztását segítik elő az azonos érdeklődésű, tevékenységű emberek körében. Például a sulinet iskolai hálózatait üzemeltető tanárok levelezési listáján bárki felvetheti problémáját, melyre a lista tagjai reagálhatnak, megoldási javaslatokat küldhetnek. Így nem kell egy olyan probléma megfejtésével napokat eltölteni, amire valaki egyszer már „kiizzadta” a megoldást. Ezt a feladatot a manapság elterjedt fórumok is elláthatják.

FTP
File Transfer Protocol, azaz fájlátviteli protokol. Fájlok hálózaton történő átvitelét támogató eljárás. Lehetővé teszi programok, dokumentumok, adatok letöltését a kiszolgálótól a saját gépünkre. Olyan, mint egy hálózaton keresztül történő másolás, ahol a forrás és a cél akár több ezer km-re is lehet egymástól. Vannak kimondottan FTP-zést támogató programok, de megoldható böngészőprogrammal is. Ekkor az Internet címet nem HTTP://, hanem FTP:/ / bevezetővel kell megadnunk. Ezután – ha van megfelelő azonosítónk és jelszavunk – tallózhatunk a kiszolgáló publikussá tett könyvtárai és fájljai között, majd a kijelölteket le is tölthetjük. Vigyázzunk azonban, hogy mit töltünk le. A szerzői jogvédelem alá eső szoftverek illetéktelen használata törvényellenes. A másik veszélyforrást a letöltött állományokban esetlegesen megbúvó vírusok jelentik.

Távoli elérés

Megfelelő programok és beállítások esetén az interneten keresztül “távirányíthatunk” egy másik számítógépet. A telnet, és az ssh például parancssoros távoli bejelentkezést tesz lehetővé, de manapság az adatátvitel gyorsulásával már lehetővé vált, hogy akár a képernyő tartalmát is lássuk az akár a földgolyó másik felén lévő számítógépünknek (VNC, RDP).

Egyéb
Az internet népszerű szolgáltatásai közé tartozik még: ● VoIP - internetes telefonálás ● IM/IRC - azonnali üzenetküldés, chat ● Videohívás ● Online kereskedelem, on-line boltok (eBay, Amazon): otthonról lehet válogatni a termékek között, annak tulajdonságait, árát meg lehet nézni, és meg is lehet rendelni, házhozszállítással ● Menetrendek ● Telefonkönyv ● Flash játékok ● E-adóbevallás ● E-felvételi ● stb.

2. Az elektronikus levelezés folyamata
Az elektronikus levelezéshez szükségünk van egy egyedi email címre, ami alapján címezhetnek nekünk levelet. Egy email cím három fő részből áll: az első rész a felhasználót azonosítja, ezt követi a @ (at), majd a szolgáltatónk azonosítója. Rengeteg email szolgáltató létezik, magyarok és külföldiek egyaránt (Pl.: Freemail, Citromail, Gmail, Hotmail, Yahoo Mail). Többségük rendelkezik online, böngészőből megtekinthető felülettel, így nincs szükségünk külön telepített levelezőprogramra. Ha a szolgáltatónk nem rendelkezik online felülettel, vagy az emailjeinket a számítógépünkön akarjuk tárolni, rendszerezni akkor szükségünk lesz egy email kliensre, ami kapcsolatot tart a szolgáltatónk szervere és a gépünk között.

Levelezőprogramok
Sokféle levelezőprogram létezik manapság. A Microsoft Office csomag része az Outlook, mely a legelterjedtebb, de kedvelt még a Mozilla által fejlesztett Thunderbird is. Közös jellemzőik többnyire az email szabványos szerkezetéből adódnak. Egy szabványos email, és így a levelezők email küldő lapja a következőket tartalmazza: ● Címzett (To): ide a címzett e-mail címe kerül, kitöltése kötelező. Ha egy levélnek több címzettje van, akkor az e-mail címeket pontosvesszővel választjuk el egymástól. ● Másolat (CC = Carbon Copy): annak az e-mail címe kerül ide, aki másolatot kap a levélből. Ebbe a mezőbe több nevet is írhatunk, de a mezőt nem kötelező kitölteni, tehát van, hogy nem is látjuk. ● Titkos másolat (BCC = Blind Carbon Copy): Ide azoknak az e-mail címe kerül, akik szinten kapnak másolatot a levélből, de a címzett ezt nem latja, míg a Másolatot kapók neveit igen. Ebbe a mezőbe több nevet is írhatunk, de ezt a mezőt sem kötelező kitölteni. ● Tárgy (Subject): levél tárgynak rövid (tőmondatos) megfogalmazása, kitölteni nem kötelező, de illik, e nélkül is célba ér a levelünk. ● Dátum (Date): Ez a mező tartalmazza a levél elküldésének dátumát. Ezt a mezőt a levelezőrendszer automatikusan odailleszti a levélhez. ● Szövegtörzs: maga a levél szövege. Ez tartalmazza az általunk megirt szöveget.

● Melléklet vagy Csatolás (Attachment): levélhez csatolt állományok kerülnek ebbe a mezőbe, amely bármilyen állomány lehet, pl. dokumentum, kép, futtatható program. Ezek mellett a levelezőprogramok rendelkeznek címtárral, menthetjük a leveleket piszkozatként későbbi küldésre, a kapott leveleket törölhetjük, továbbküldhetjük, archiválhatjuk, mappákba rendezhetjük, vagy cimkézhetjük a későbbi kereshetőség érdekében. Válasz esetén a címzett mezőt automatikusan kitölti, és az eredeti emailt is idézi, hogy a beszélgetés folyama követhető maradjon. Beállíthatjuk, hogy automatikusan szinkronizálja-e magát a szerverrel bizonyos időközönként, vagy csak a kérésünkre tegye. Tartalmazhatnak helyesírás-ellenőrzőt és más kényelmi funkciókat is. Az alap beállításban többnyire segítséget ad a szolgáltatónk honlapja. Megadják a küldéshez használt SMTP, és a fogadáshoz használt POP3 vagy IMAP szerverek címét. A felhasználónévvel és jelszóval mi rendelkezünk, ezt regisztrációkor választhatjuk.

Az email felépítése
Az emailek technikailag a HTML kódolású dokumentumokhoz hasonlóan fejlécből (head) és törzsből (body) állnak. A fejléc tartalmazza a feladót, a címzettet, a tárgyat, a dátumot, valamint a másolatok címzettjeit, az üzenet útvonalát az egyes szerverek között, és az üzenet típusát, MIME szabvány szerint. Manapság az egyszerű szöveg mellett küldhetünk HTML-formátumú emaileket is, így a levelünket egy weboldalhoz hasonlóan formázhatjuk. A csatolmányok méretét általában korlátozza a szolgáltató, és az általa nyújtott postafiók méret is. Ez többnyire néhány 10, esetleg 100MB-os nagyságrend, hogy az email szervereket ne terheljük feleslegesen nagy fájlok megosztásával. Emellett azonban nincs más megkötés, bármilyen típusú fájlt csatolhatunk emailjeinkhez, akár többet is.

Egyéb levelező szolgáltatások
● Levelezési címek tárolása: nincs szükség arra, hogy folyamatosan fejben tartsuk és begépeljük a címzettek e-mail címét. A levelezési címeket név szerint tárolhatja a program, és megadhatunk jóformán minden adatot a mobilszámtól kezdve a gyerekek nevéig. A címeket csoportokba is lehet szedni, például: „Osztálytársak”, „Munkahely”, „Hivatalos” stb. ● Visszajelzések: kérhetünk értesítést (visszajelzést), hogy a címzett átvette-e (lementette, olvasta) az általunk küldött levelet.

Problémák
Kódolás Az ASCII karakterkódolás problémája az emailezésben is jelentkezett, a különböző kódlapok miatt az üzenetek gyakran jelentek meg oda nem illő karakterekkel. Erre a problémára is megoldást nyújtott az UNICODE szabvány, melynek köszönhetően már szinte minden karaktert használhatunk email írás során. A MIME szabvánnyal pedig ma már bármilyen fájlt, akár egy weboldalszerűen formázott HTML-ben megírt üzenetet is továbbíthatunk emailként. Ez gyakori a különböző hírlevelekben és reklámüzenetekben. Mailer Daemon Az mailszerver egy folyamatosan futó üzenetkezelő szolgáltatása. A tőle kapott, automatikusan generált levelek többnyire valamilyen hibaüzenetet tartalmaznak. Ilyen lehet például, ha a megadott cím hibás, nem létezik, vagy ha a helyes címre valamilyen okból nem kézbesíthető a levelünk (pl.: a címzett postafiókja megtelt), esetleg valamilyen egyéb hiba adódott.

Spam Magyarul levélszemét, kéretlen levél. Lehetnek ártalmatlan reklámüzenetek, de hordozhatnak vírusos csatolmányokat, vagy átverések, phising támadások áldozatai is lehetünk, ha hiszünk a tartalmuknak. Egyes üzeneteket a szolgáltatók maguk is képesek szűrni, de a modern levelezőprogramokban mi is beállíthatunk automatikus szűrőket, amelyek a bizonyos címről érkező, vagy bizonyos tartalommal rendelkező emaileket kiválogatják és azonnal törlik.

3. Állományátvitel, fájlmegosztás
Manapság már több elterjedt módja is van az internetes fájlmegosztásnak. A sima HTTP alapú letöltések és más fájlmegosztó technológiák mellett még ma is gyakran használják az FTP kapcsolatokat.

FTP
File Transfer Protocol, vagy rövid nevén FTP TCP/IP hálózatokon – mint amilyen az internet is – történő állományátvitelre szolgáló szabvány. Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára hozzáférhetővé tegyünk. Erre alkalmas az FTP, ami lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. A hozzáférési jog alapján kétféle kapcsolattípus létezik: ● letöltés, vagy feltöltés nyilvánosan hozzáférhető állományokból vagy állományokba ● letöltés, vagy feltöltés olyan gépről, ahol azonosítóval rendelkezünk Azt a folyamatot, amikor egy távoli számítógépről fájlt mentünk a saját számítógépünk háttértárára, letöltésnek nevezzük; feltöltésnek nevezzük, ha a folyamat fordított irányban zajlik, és mi töltünk fájlt mások gépére. Az FTP kapcsolat ügyfél/kiszolgáló alapú, vagyis szükség van egy kiszolgáló- (=szerver) és egy ügyfélprogramra (=kliens). Elterjedt protokoll, a legtöbb modern operációs rendszerhez létezik FTP-szerver és kliens program, sok webböngésző is képes FTP-kliensként működni. Jellemző hibaüzenetek például a kapcsolat hibáit, autentikációs problémákat, hozzáférési jogok hiányát, vagy más szerveroldali hibákat leíró üzenetek. Ezeket vagy újracsatlakozással, vagy a megfelelő jogosultságok megszerzésével orvosolhatjuk. Alapvetően az FTP nem számít mai mércével biztonságos protokollnak. Ezért gyakran használjuk a SFTP, azaz SecureFTP, valamint az FTP over SSH protokolt, ami az adatokat titkosítva továbbítja a szerver és kliens között. Manapság az FTP kezdi elveszíteni a jelentőségét a peer-to-peer protokollokkal szemben, ugyanis bár az FTP protokollt fájlok letöltésére tervezték, a szervert nagyon leterheli, ha nagy méretű fájlt egyszerre sok kliens felé kell kiszolgálnia, ilyen feladatokra a fájlcserélő programok által használt eljárás sokkal alkalmasabb.

4. Böngészők
Webböngészőnek vagy böngészőnek (angolul browser) nevezzük azon programokat, melyekkel az interneten található tartalmakat – legtöbbször weblapokat – lehet megtekinteni, illetve az Interneten át elérhető szolgáltatásokat használni. A webböngészők a webszerverekkel HTTP protokollon keresztül kommunikálnak. A HTTP segítségével a böngészők adatokat küldhetnek a webszervereknek, valamint weblapokat tölthetnek le róluk. A leggyakrabban használt HTTP

szabvány a HTTP/1.1. A lapokat a böngésző az URL segítségével találja meg, mely a lap címét jelöli. Megadja a szerver egyedi címét, és a megnyitni kívánt lap, vagy egyéb fájl szerveren belüli elérési útját. Az URL a címhez tartozó protokollal kezdődik, például a http: a HTTP protokoll jelölése. Sok böngésző több más protokollt is támogat, mint például az ftp: az FTPt,vagy a https: pedig a HTTPS protokollt jelöli. Minden böngészőben beállíthatunk kezdőoldalt. Ennek során megadjuk annak az oldalnak a címét, amit a böngésző elindításakor automatikusan be akarunk töltetni a programmal. Ez tipikusan egy olyan oldal, ahonnan gyakran indítjuk a szörfölésünket. Jellemzően egy híroldal, vagy egy kereső szokott lenni. Beállíthatjuk úgy is, hogy egy üres lapot nyisson meg. A gyorsabb böngészés érdekében a látogatott oldalak fix elemeit a böngésző a gyorsítótárában, a cache-ben tárolja. Így azokat elég egyszer letölteni, újboli használatuk során csak a merevlemezről kell betöltenie a böngészőnek. Manapság rengeteg weboldal követeli meg vagy ajánlja föl a felhasználó bejelentkezését, hogy személyre szabhassa a felhasználónak szánt oldalt. Ilyenek például a közösségi oldalak, fórumok, webshopok, email felületek. Mivel a HTTP alapvetően nem távoli bejelentkezésre, hanem statikus oldalak megjelenítésére lett kifejlesztve, a szerver nem tárolja az egyes lekérések közti kapcsolatokat, hogy azok melyik klienstől érkeznek. Ezért az állandó azonosításra kitalálták a cookiekat, vagyis sütiket. Ezek a kis méretű, többnyire szöveges fájlok tartalmazzák a felhasználó azonosításához szükséges adatokat az kapcsolat alatt. Két bejelentkezés között is megmaradhatnak, így nem kell mindig újból és újból autentikálnunk magunkat.

URL
Az interneten található állományok egyértelmű azonosítására, a World Wide Web-en való használatra hozta létre Tim Berners Lee. Egyetlen címben összefoglalja az adott dokumentum megtalálásához szükséges négy alapvető információt: ● a protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk; ● a szóban forgó gép vagy tartomány nevét; ● a hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen; ● a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül. Például a http://www.hu.wikipedia.org:80/wiki/Informatika cím esetében: ● A “http:” megjelöli a használt protokollt, amivel a célgéphez csatlakozunk ● A “www” és a “hu.wikipedia.org” megjelöli azt, hogy a World Wide Web-en szeretnénk egy géphez csatlakozni, valamint azt, hogy konkrétan melyikhez, vagy melyik tartományban lévőhöz, és azt hogy a cím tulajdonosa valószínűleg egy nonprofit szervezet vagy alapítvány ● A “80” meghatározza hogy a távoli gép melyik portján elérhető a szolgáltatás ● A “/wiki/Informatika meghatározza az adott gépen belül a kívánt dokumentum elérési útját Ezezk közül a mai böngészőkben már elhagyható a “http”, hiszen döntő többségben ezt a protokollt alkalmazzuk, így azt automatikusan a cím elé illeszti a program. Általában nem fontos a “www” sem, hacsak nem a saját gépünkről, vagy helyi hálózatról akarunk egy oldalt megjeleníteni. A HTTP protokoll alapértelmezett portja a 80-as, így ezt majd minden esetben elhagyhatjuk. A maradék címet a böngésző címsorába beírva eljuthatunk a kívánt oldalra.

További műveletek

Könyvjelzők A gyakran látogatott oldalainkból könyvjelzőt is készíthetünk, így azokat egy kattintással, a címük beírása nélkül elérhetjük. Könyvjelzőt csak olyan oldalhoz rendelhetünk, amire egyértelműen lehet egy URL-lel hivatkozni. A mentett könyvjelzőinket csoportokba rendezhetjük, akár a menüsorra is kirakhatjuk linkjeiket. Navigálás A weboldalak olyan dokumentumok, amelyeket úgynevezett hiperlinkek, vagy csak röviden linkek kapcsolnak össze. Ezekre a linkekre kattintva juthatunk el egyik oldalról a másikra. A látogatott oldalak között előre hátra lépkedhetünk, megtekinthetjük a meglátogatott oldalak listáját (előzmények), vagy a kezdőlapunkra ugorhatunk. Képek megjelenítése Ma már minden weboldal használ képeket a tartalmuk színesítésére. Ezek esztétikusak, ám nagyban megnövelik a weboldalak méretét, hasznos információt pedig többnyire csak a szöveges részek hordoznak. Éppen ezért a böngészés gyorsításának érdekében a képek letöltését és megjelenítését kikapcsolhatjuk. Mentés A weboldal egyes részeit, vagy akár az egész oldalt lementhetjük, hogy később internetkapcsolat nélkül is megnyithassuk. Mivel az oldalak nem egy, hanem több, különböző típusú fájlból állnak (HTM, képek, CSS, scriptek, hangok, videók), így többnyire nem egy fájlt kapunk eredményül, hanem egy egész mappát, benne a szükséges állományokkal. Nyomtatás Bármelyik weboldalt kinyomtathatjuk, a nyomtatási kép többnyire megegyezik a böngészőban látható képpel. A weboldalak azonban nincsenek szabályos oldalakra tagolva, így azok több oldal magasak is lehetnek. Jelszavak megjegyzése Otthoni, saját gépen kénylemes lehet, hogy a gyakran látogatott oldalakra nem kell mindig begépelnünk az azonosításunkhoz szükséges adatokat. Közös használatú gépeken azonban lehetőleg kerüljük ezt a megoldást.

Hibaüzenetek
A HTTP protokoll 3 jegyű számokat használ a különböző állapotainak leírására. Ezek közül a 4essel és 5-össel kezdődőek jelentenek hibákat, előbbi kliensoldali, utóbbi szerveroldali hibára utal. Gyakori hibaüzenetek: ● 403 - Forbidden: A kliens nem rendelkezik megfelelő jogokkal az adott fájlhoz ● 404 - Not found: A keresett fájl vagy kiszolgáló nem található, vagy nincs kapcsolat ● 500 - Ismeretlen szerverhiba ● 503 - Service Unavailable: A szerver túrterhelt, vagy átmenetileg nem elérhető

Kiegészítők
A modern böngészők kiegészítők révén képesek különböző programozási nyelveken írt kódokat, végrehajtani, ezáltal látványosabb tartalmat jeleníthetnek meg; ilyenek a Flash, Java stb. nyelvek. A legtöbb böngésző támogat valamilyen szkript nyelvet (JavaScript, VBScript, JScript...). Talán a JavaScript az egyik legelterjedtebb, de ennek is több változata létezik, és a

megvalósítása függ a használt operációs rendszertől, böngészőtől, sőt böngészőverziótól. A különböző kiegészítők telepítése veszélyes lehet, hiszen minél bonyolultabb tartalmat képes megjeleníteni, annál összetettebb, annál nagyobb a programózási hiba, és ezzel a sebezhetőség veszélye. Célszerű mindig a legfrisebb verziókat tartani a gépen. A sok különálló kiegészítő kiváltására megszületőben van a HTML kódolás új verziója, a HTML5. Ez szabványos, egységes megoldást kíván nyújtani a különálló bővítmények helyett. Folyamatosan fejlődik, de még mindig nem képes teljes egészében és egyszerűen kiváltani minden bővítményt. Egyes részletei kísérleti célokkal már kezdenek megjelenni a nagyobb oldalakon, például a Google szolgáltatásokban.

5. Információ keresése
Az interneten elérhető információmennyiség rohamos, kezelhetetlen növekedésével hamar felmerült az igény a keresők létrehozására, hogy az adatok tömegében megtalálhassuk a minket érdekló információt. A keresők működésük szerint két alapvető csoportba sorolhatók: léteznek tematikus keresők és kulcsszavas keresők.

Tematikus keresők
Az információkeresés elősegítésére először úgynevezett tematikus keresők jöttek létre. Ezekben emberi erővel rendezték katalógusszerűen hierarchikus csoportokba a weboldalakat témájuk szerint. Mivel minden egyes weboldalt emberek vizsgálnak meg és sorolnak be, ezért a frissülése meglehetősen lassú, és kevés találatot ad. A meglévő weboldalakat folyamatosan ellenőrizni kell, a megszűnőeket kiszűrni a katalógusból. Előnyös viszont, hogy ellenőrzött, hiteles weboldalak közül válogathatunk, így pontosabb, megbízhatóbb információhoz juthatunk. Tematikus keresők például: ● Yahoo! Directory – dir.yahoo.com ● Open Directory Project – dmoz.org ● HuDir – hudir.hu – már nem működik ● Startlap, azon belül is a lap.hu oldalcsalád – *.lap.hu A nagyobb tematikus keresők biztosítanak kulcsszavas keresést is a témáikon belül.

Kulcsszavas keresők
A 90-es évek közepén, az internet növekedésével kezdtek megjelenni. A tematikus keresőkkel ellentétben automatán működnek. Az egyes weboldalakat folyamatosan úgynevezett botok, vagy pókok pásztázzák. Ezek az oldalakon talált adatokat tárolják, az előforduló szavakat adatbázisokba töltik. Ezt indexálásnak nevezzük. Kereséskor a megadott szavakat nagyon gyorsan megtalálják a sorba rendezett hatalmas indexben, ahonnan kiolvassák, hogy melyik lapokon fordult elő a keresett szó, vagy szókapcsolat. Egy lap indexálása után a robotok az azon található hiperlinkeken haladnak tovább, így hálózzák be az internetet. Előnyük, hogy mivel automaták, gyorsan követik az internet változásait. A nagyobb oldalak, amelyekre többen hivatkoznak, gyakrabban kerülnek a botok útjába, gyakrabban frissül az indexált változatuk. Az egyes tartalomszolgáltatók (például blogspot.com, technorati.com) értesíthetik is a keresőrobotokat, ha például új blogpost születik a rendszerükben, így azokat hamarabb beindexálják. Hátrányuk, hogy kivétel nélkül minden oldalt indexálnak, valamint az egyes kulcsszavak szövegkörnyezetükből kiragadva félrevezetőek lehetnek. Így gyakran túl sok, pontatlan találatot kapunk. Összetett keresés A keresést pontosíthatjuk olyan speciális kulcsszavakkal, amik szűkíthetik a találatok listáját:

● ● ● ●

AND – a kulcsszavak mindegyikét tartalmazza OR – a kulcsszavak közül legalább egyet tartalmaz NOT, - – az adott szót nem tartalmazza “ “ – az adott szókapcsolatot egyben tartalmazza

Szűrhetünk a létrehozás dátumára, weboldalra, vagy akár földrajzi helyre is. Ismert kulcsszavas keresők: ● Lycos – lycos.com - az első sikeres kulcsszavas kereső ● Google – google.com ● Yahoo! Search – search.yahoo.com ● Bing – bing.com Az internet bővülésének mai tempójához sokkal inkább képesek alkalmazkodni a kulcsszavas keresők, de a tematikus keresők megbízhatóságuk miatt még mindig értéket képviselnek. A hatalmas adamennyiséggel még a keresőrobotok sem képesek megbirkózni: nem férnek hozzá például az olyan jelszóval védett oldalakhoz, mint a közösségi oldalak és társaik, amik egyre nagyobb szeletét teszik ki az internet adattömegének.

6. Távoli online adatbázisok
Manapság az internet elterjedésével már minden szervezetnek, cégnek érdeke, hogy az emberek online is megtalálják a róluk és termékeikről, szolgáltatásaikról fellelhető információkat. Kereshető adatbázisba gyűjtenek például menetrendeket, kulturális programokat, TV és rádióműsort, kereshetünk telefonkönyvben, könyvtárakban, termékek árai köztött, vagy filmek, zenék adatai közt. Speciális online adatbázisnak tekinthető a Wikipedia is, ami egy folyamatosan bővülő, az élet minden tájáról információt tartalmazó lexikonnak felel meg. Többnyire teljesen nyitottak és ingyenesek, nincs szükség se regisztrációra, se előfizetésre. ● Menetrendek: ○ elvira.hu ○ volan.hu ○ wizzair.com ○ tiszavolan.hu ● Kultúra: ○ zene.hu ○ ticketpro.hu ○ szinhaz.szeged.hu ○ cinemacity.hu ○ port.hu ● Telefonkönyv: ○ telefonkonyv.hu ● Könyvtárak: ○ mek.oszk.hu ○ nektar.oszk.hu - OSZK ○ mokka.hu - országos ○ corvina.sk-szeged.hu/WebPac/ - Somogyi könyvtár, Szeged ● Árkeresők: ○ argep.hu ○ kirakat.hu ○ olcsobbat.hu ● Zene, Film: ○ port.hu

○ ○ ○

zene.hu imdb.com allmusic.com

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful