MURÁNYI-KOVÁCS ENDRÉNÉ - KABAINÉ HUSZKA ANTÓNIA

A GYERMEKKORI ÉS A SERDÜLŐKORI SZEMÉLYISÉGZAVAROK PSZICHOLÓGIÁJA

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

5

Tartalomjegyzék

Bevezetés.................................................................................................

9

I. Szocializáció, szocializálódás (Murányi-Kovács Endréné)............ 15 A családi (elsődleges) szocializáció funkciói és diszfunkciói .... 20 A szereptanulás ........................................................................ 22 A leválás ................................................................................... 23 A „kettős kötöttség" (double bind) .......................................... 24 A kortársi (másodlagos) szocializáció funkciói és diszfunkciói ..26 Önismereti érzékenység - értékújítás ...................................... 26 A szimmetrikus kommunikáció elsajátítása ............................ 27 A belsőkontroll-attitűd.............................................................. 27 A nemi szerep (gender role)..................................................... 28 Az énazonosság (személyi identitás) és a társadalmi azonosságtudat (szociális identitás) ......................................... 29 Az intézetekben - csecsemőotthonokban, nevelőotthonokban, speciális intézetekben - élő gyermekek szocializálódása............ 31 II. A csecsemő- és a kisgyermekkor (A születéstől az iskolakezdésig) (Kabainé Huszka Antónia) .............................................................. 37 A szenzitív (kritikus) szakaszok .................................................. 39 Életkori jellemzők 0-2 éves korban, a születéstől beszéd kezdetéig .......................................................................... 43 A sírás ....................................................................................... 43 A nézegetés............................................................................... 45 A mosoly................................................................................... 46 A hangadás, a gügyögés, a beszéd kezdete.............................. 47 Az utánzás ................................................................................ 49 A gyermek jelző és tájékozódó viselkedésére ható tényezők ... 50 Kötődés az emberekhez ........................................................... 52 Félelem az idegen személytől................................................... 54 Szeparációs szorongás.............................................................. 55 Az interperszonális kötődés eredete ........................................ 57 Életkori jellemzők 2-6 éves korig, a beszéd kialakulásától az iskolakezdésig ......................................................................... 59 Az éntudat kialakulása.............................................................. 60 A kortárskapcsolat ................................................................... 62 A testvérhelyzet ....................................................................... 65 Eltérések a csecsemők és a kisgyermekek egyedi fejlődésében ..68 Temperamentumbeli eltérések ................................................. 68 Nemi különbözőségek............................................................... 70

a

9

....................................... 185 10 ............................... 145 A hazudozás................ 110 Neurotikus megnyilvánulások ............................................................................................................................................. 109 Fejlődési retardációk........................................................................ 153 Beszékelés (enkoprezis)............................ 167 Életkori jellemzők .............. 163 IV...................................... 161 A pszichoszomatikus megbetegedések ..... 149 Pótcselekvések .................................... 87 A családi környezeti ártalmak....................................................................... 148 A lopás ........................... 74 Kísérletek a hospitalizáció........ 71 A gyermekgondozási gyakorlat rövid és hosszú távú hatása ............................144................... 114 A szorongás ............................................. a szociális izoláció kiküszöbölésére az intézeti nevelésben .......... 180 A depresszív neurózisok.................. 158 Az alvászavarok................................................................................................. 159 A táplálkozási zavarok..... A gyermekkor az iskolakezdéstől a prepubertásig (Murányi-Kovács Endréné) ........................ szájharapdálás..................... 183 A kényszerneurózis .............................................. 161 A minimális cerebrális diszfunkció (MCD) ............ 73 Hospitalizáció ............. 85 A személyiségfejlődést akadályozó hatások ......................................................................................................................... 151 Az ujjszopás ....... 153 Az éjszakai ágyba vizelés (enurezis nocturna).szociális izoláció................... 169 Az ifjúkori válság ...................... 152 A pszichogén funkciózavarok .................................... 122 A depresszív magatartás...................................................................... 87 Az iskolai környezeti ártalmak ........ ujjak tördelése..................................................................... 100 A pszichikus károsodás tünetei 6-12 éves korban............................................................................................................................................................................................... A serdülők és az ifjúkorúak inadaptációja (Murányi-Kovács Endréné) .................................. 83 Életkori jellemzők 6-12 éves korban ............................................................Az agresszió ................................. 145 Az agresszivitás ...................... 160 A tic.............................................................. 77 III........................... 151 Hajkitépés........................................... Disszociális tünetek............. 95 A nevelőotthoni környezeti ártalmak............................................................................................... 171 A neurotikus struktúraképződés kezdetei ....................... 140 A gyermekkori kényszerek............................................. a fej falbaverése 152 Az onánia ......................................................................... 148 A csavargás .......................................................... 151 A körömrágás .............................................................................................................................................................................................................................

.................................................... A bűnözés...... Az öngyilkosság....................................................................................................................... Az alkoholizálás............................ 186 187 190 195 196 199 201 202 203 11 ........... Reszocializáló intézetek ................................................................................................. Törvényszegő állami gondozottak ..........................................A skizoid jellegű neurózis....... Az anorexia nervosa ..................................................................................................... A hiszteroid neurózis .................... A kábítószer-szenvedély (narkománia) .......................................................................................

A pszichopedagógiai tevékenységre társadalmunk egyre több intézménye tart igényt. hogy a tananyag elsajátítása biztonságos eszközrendszert juttat a pszichopedagógus birtokába. Viszonylag nagy teret szenteltünk a pszichológia különböző irányzatai. hogy könyvünk majd minden fejezetében külön anyagrészt szenteljünk e populáció specifikus problémáinak.feltehetően magyarázatot igénylő . segítséget is adjon a pályakezdő pszi. hogy az olvasó mélyrehatóan megismerkedjék az állami gondozásba vétel által okozott inadaptációs magatartásformákkal. illetve veszélyeztetett gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozik. szemléletük kreatív kialakítására motiválhatjuk. Csoportnevelőként dolgoznak óvodás.chopedagógusoknak feladataik megoldásához. Gyermekvédelmi felügyelök lehetnek a nevelőszülői hálózatban. vagy esetismertetésekkel illusztráljuk. saját. hogy munkánk ne csak az elméleti alapvetésre és a szemléletformálásra irányuljon. Úgy véljük. hogy a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola pszichopedagógia szakos hallgatói részére áttekintést nyújtson a szociális környezetükbe nehezen beilleszkedő gyermekek és fiatalok pszichikus folyamatairól. és megértse a nevelőotthonokban megteremtendő „terápiás légkör" jelentőségét. a fiatalkorúak fogházában és börtönében. hogy a szakmai gyakorlatban nélkülözhetetlen ismeretek átadásán túl.és kommunikációs sémákkal.) A következőkben rátérünk munkánk néhány . A tanácsi apparátusban gyermekvédelmi előadói funkcióban tevékenykednek. neurotikus és disszociális növendékek otthonaiban. a gyorsan cserélődő tudományos hipotézisek. illetve eredmények választékának bemutatásával a hallgatókat önálló gondolkodásra.szerkezeti és terminológiai problémájára. Családgondozóként foglalkoztatják őket a nevelési tanácsadók és a családsegítő központok keretében. gyermek. A szerteágazó témakörök tekintélyes hányadát még érintőlegesen sem tudtuk bemutatni. a pszichopedagógusok többsége a családjuktól elszakadt. az intézetekben kialakuló sajátos kapcsolat. Ily módon törekedtünk megkönnyíteni az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását. hogy az inadaptáció komplex összefüggéseit elemezzük. 12 . hogy közreműködjenek a hosszabb kezelésre szoruló gyermekek pszichikus állapotának stabilizálásában. Ennek érdekében a hazai és a külföldi vonatkozó irodalom feldolgozása mellett. Fontosnak tartottuk. de gyakorlati útmutatást. gondot okozott az ismeretrendszer kiemelkedő pontjainak. A javítóintézetekből és a börtönből elbocsátottak segítésére utógondozói és pártfogói teendőket látnak el. (De nem áltatjuk magunkat azzal. nagy odaadást és szakértelmet kívánó feladatok várják. Állami és társadalmi szervek megbízásából egyéni és csoportos prevenciós foglalkozásokat vezetnek veszélyeztetett gyermekeknek és fiatalkorúaknak. a pályakezdő fiatalokat jelentős. leggyakrabban az alábbi munkakörökben. a személyiségzavarokat döntően befolyásoló tényezőknek a kiválasztása. javítóintézetekben. Nyomós okunk volt tehát arra. interperszonális és intraperszonális konfliktusairól. több évtizedes felsőoktatási és klinikai pszichológiai (gyermek. elsősorban a freudi teória és a belőle leágazó újabb pszichoanalitikus indíttatású elméletek felvázolásának. Amint a fentiekből kitűnik.és serdülőkori terápiai) gyakorlatunk tapasztalataiból merítettünk. Arra törekedtünk.és ifjúságvédő intézetekben.Bevezetés Könyvünk elsődleges célja. Egyre több pszichopedagógust alkalmaznak gyermekklinikákon és gyermekkórházakban. intézetekben élő. általános iskolás és ifjúsági nevelőotthonokban.

az értékelés szükséglete. amelyekhez gyakorta személyiségzavarok kapcsolódnak. Az egyén és környezete között kibontakozó kölcsönhatások során a személyiség szüntelenül formálódik és válik egyúttal ' egyszerivé. miszerint az egyik nevelési intézményből a másikba való átlépés egyúttal minden gyermek személyiségfejlődésében egyformán jelentős határállomás. a tevékenység és a szabadság (az önkifejtés) szükséglete. hogy a leglényegesebb énfejlődési ugrópontokat és az ezekkel összefüggő nehézségeket . hatéves korban a „leválást" mint az iskolai közösség elfogadásának feltételét. 1418 évekre terjedő szakaszokra bontásától. Nem egy-egy helyzethez tartozó magatartást. hogy a főiskola hallgatói szakosodásukat megelőzően megimerkedtek a fejlődéspszichológia tananyagával. Legismertebb formáik: az emberi kapcsolatok. Nem vitás. a munkahelyi kiscsoportok.nyásáig.ha együtt' nevelődnek is -. és az elsődleges szükségletekhez hasonló intenzitással működő késztetésekként hatnak. integrálódnak vagy széthullanak. hogy az ontogenezisnek azokat a jelenségeit. vagyis a pszichoszociális szükségletek is részben veleszületettek. az egyedfejlődésnek 0-3.) Szólnunk kell a személyiség és a személyiségzavar fogalmaira vonatkozó koncepciónkról. a „kisiskolás" stb. A kutatások jelenlegi állása szerint feltételezhető. Azt a megoldást választottuk.munkánk tárgyát . (Családi o mikrokörnyezetük sem tekinthető azonosnak. hanem összetett készenléti 13 . 10-14. hogyan éli át ezeket.kiemeljék. Az egyén idegrendszeri és egyéb veleszületett adottságait élettörténete szakadatlanul befolyásolja. hogy mi okból tértünk el a hazai fejlődéspszichológiai irodalomban általánosan használt életkori beosztástól.) A későbbi mikrokörnyezetek .s az emberben is . hogy természeti és társadalmi környezetéből milyen ingerek érik. a felnőttkori maga alapította család . Felmerülhet az olvasóban az a kérdés is. A primer létfenntartási és fajfenntartási szükségletek. megjelölések nem alkalmasak arra. egészen az élet kihu. amelyektől való nagymértékű eltérés a zavarok körébe tartozik. aszerint. hogy a fenti felosztás a nevelési intézményrendszerhez fűződik. hazánkban pedig MÉREI FERENC munkáiban szintén nem az intézményrendszerhez kötött életkori beosztást találjuk. 6-10. a modell. ikrek esetében is. e helyütt felidézzük.az óvodai csoport. mégsem tudtunk eltekinteni attól. az iskolai osztály.) így elkerültük azt a hibás feltevést sugalló látszatot. és a fejezeteken belül alcímek segítségével fogalmaztuk meg a döntő érési fordulatokat.Habár tudatában vagyunk annak. az „óvodás". (A külföldi szakirodalom számos művében. mert a szülők különbözőképpen viszonyulnak minden gyermekükhöz. (Például egy-két éves korban a beszédkezdetet. 3-6. Az ember biológiai viselkedésstruktúrája viszonylag rögzítetlen: ösztönös cselekvéseinek repertoárja kisebb. hogy fejezeteinkben a fejlődésmenet nagyobb egységeit vontuk össze. mert egyedi élettörténetük és „mikrokörnyezetük" van. A személyiség az ontogenezis folyamán alakul ki. egyedivé. nézetünk szerint azonban a „bölcsődés".szintén jelentős változásokat hoznak létre a személyiség organizációjában. Készségei fejlődnek vagy elapadnak. kilencéves kor körül az „átpártolást" a családtól a kortársi csoporthoz. míg a következő fejezetekben „életkori jellemzők" címszó alatt röviden felvázoljuk azokat a fejlődési ismertetőjegyeket. valamint a kielégítésükre ösztönző pszichikus mechanizmusok minden állatfajban . hogy a másodlagos.a fajtára jellegzetes viselkedést determinálják. Még az egypetéjű ikrekre is vonatkozik ez . mint bármely állatfajé. és miféle válaszreakciókra képes. Ezért tárgyaljuk az első fejezetben a szocializálódás menetét. Az emberi egyednek az ontogenezis folyamán kell megtanulnia legtöbb fiziológiai és pszichoszociális szükségletének kielégítésére szolgáló viselkedésfajtát. a szomszédok. a barátok.

a fogós szüléseknél az újszülött vér. anyagcsere-betegségei. A gyermek és környezetének konfliktusai számtalan variáció szerint oldódhatnak meg vagy éleződhetnek ki. Intrauterin (méhen belül keletkezett) ártalmak: az anyának terhessége alatt lefolyt vírusos betegségei. agyrázkódás. szabadságot. csecsemőkori éhezés.az agyi funkciók kisebb összerendezetlenségét . A biológiai környezeti ártalmak.ami a felnőttnél a kiegyensúlyozatlanság jele . beállítottságokat tanul. Pszichikus állapotaikat sem a hasonló életkornak. de az átlagtól lényegesen eltérő tempójú és igen hiányos. A gyermekben az adaptáció indítékainak csökkenése a normálistól eltérő (deviáló) kóros személyiségalakulást eredményez. epilepszia és még sokféle kóros állapot a gyógypedagógia más ágai. másfelől hibás irányú szükségleteket alakíthat. Vannak viszont olyan gyermekek és serdülők.és oxigénellátási zavarai. amelyek rögződő konfliktusok forrásaivá válnak. Ez a folyamat megnyilvánulhat retardációban. A súlyos. kiterjedt idegrendszeri sérülések miatt fellépő mozgászavarok. szifilisze.két nagy osztályát: a biológiai és a pszichoszociális ártalmakat különböztethetjük meg. Végezetül indokolni kívánjuk az idegen nyelvekből átvett inadaptált és inadaptáció fogalmak használatát. A gyermekkel csak igen ritkán és szűkkörűen lehet kommunikálni.minimális cerebrális diszfunkciónak. akiknek fejlődése és a környezet normáihoz való igazodása nemcsak konfliktusos. E könyvben tárgyaljuk azokat a terhességi és szülési ártalmak által okozott. agyvelőgyulladás. hogy még a viszonylag tartós szociális konfliktushelyzet . Az elmúlt években a magyar pszichológiai és pedagógiai szaknyelv e terminust befogadta és a hasonló tünetegyüttesre utaló. A hetvenes évektől kezdve a nemzetközi szakirodalomban e károsodások következményeit . agyvérzése stb. oxigénhiánya. érzékszervi és értelmi fogyatékosságok. eredetüket tekintve. A személyiségfejlődést akadályozó pszichoszociális hatások sokrétűek. gyógyszerszedés által okozott vegyi ártalmak stb. de más és más aspektust hangsúlyozó „nehezen nevelhető" 14 . attitűdöket. Az egészséges személyiségfejlődést jellemzi. hogy nagy rugalmasságot. neurotikus tünetekben.a környezeti ártalmak . nem tekinthető egyértelműen „abnormális" fejlődési tünetnek. Az ártalmakat előidéző környezet az esetek többségében nem elégíti ki a gyermek életkori szükségleteit.állapotokat. ezekkel cselekedeteinek kisebb-nagyobb csoportjait irányíthatja. A személyiségfejlődést akadályozó hatások . sem a felnőttek nem tudják megérteni. határozott. gyakori betegeskedés következtében. amelyeket gyermekkori személyiségzavarok esetében az anamnézis és speciális tesztek valószínűsítenek. illetve a gyermekpszichiátria körébe tartoznak. ki benne. három csoportba sorolhatók. Posztnatális (születés utáni) ártalmak jöhetnek létre agyhártyagyulladás. táplálkozási elégtelensége. kiszáradás. neurológiai tünetekben meg nem nyilvánuló minimális agyi károsodásokat.a gyermeknél és a fiatalnál bizonyos fokig természetes. rendszerint többféle károsító tényező egymást erősítve hat. rövidítésben MCD -szindrómának nevezik. a nehéz. s a szakirodalomban általánosan elfogadott nézet. az elhúzódó. gyors organizált adaptációra való beállítottságot biztosít az egyénnek. disszociális állapotban és pszichikus eredetű szomatikus zavarokban. A gyermeki személyiségzavar diagnosztizálására még megbízhatóan funkcionáló módszereink nincsenek. Bizonyos tünetek és tünetcsoportok fellépésén túlmenően ez az összbenyomás utal a személyiségfejlődési zavarra. Perinatális (születés közben keletkezett) ártalmak lehetnek a koraszülés. a gyermek megnyilvánulásainak eddigi tapasztalataiktól és élményeiktől eltérő jelentése van.

illetve a fiatal társas kapcsolatai romlottak meg. amikor valamilyen deviáns csoportba „illeszkednek be". sem tágabb környezetébe. „problémás gyermek" megjelölés helyett alkalmazza. hogy a peremhelyzetű növendékek egyenrangú kortársi kapcsolatok vagy pedagógusi segítség révén támaszt kapjanak. Az inadaptált gyermekek többsége azonban sajnos nem részesülhet terápiában. Pszichoterápiás foglalkozások segítségével az önértékelési és a kapcsolati konfliktusok általában oldódnak. Az „inadaptáció" kifejezés egyértelműen jelzi. többnyire negatív értékítéletet sugalló. pszichológiai kategóriaként sem konkrét elnevezéseket. Sorsuk kedvezőtlen fordulópontja. A szerzők 15 . Különböző okokból és különböző módokon nem tud beilleszkedni sem szűkebb. s interperszonális konfliktusai természetszerűleg együtt járnak az intraperszonális konfliktusokkal. a megbélyegzést és az ennek megfelelő jövendő életutat. hogy a gyermek.„érzelmi és akarati sérült". elfogadják a társadalmi közvélemény negatív minősítését. csökkennek. Iskolai közösségeink tradíciói sem könnyítik meg. Mi sem kívánjuk feleleveníteni a régebbi pontatlan. mivel hazánkban elenyésző számú rendelőintézetben van erre lehetőség.

pszichológusok. hogy .indulati hatásokat. magát a valóságos folyamatot jelöli meg" (461-462. ahová tartoznak. idézi: SZŐNYI G. s ez utóbbi általában mélyebben érinti a gyermeket. s bár meghatározásaik sok részletben megegyeznek. viselkedéseket. b) Az érzelmi-indulati hatások fő közvetítője a metakommunikáció. a szájat ábrázoló maszkkal is kiváltható a fiatal (2-3 hónapos) csecsemő mosolyválasza.I. „A szocializáció jelentése elsősorban új szemléletmódhoz kapcsolódik.. A verbális kommunikáció mindig együtt jár metakommunikatív magatartással. Szocializáció. . illetve zavaraiban kell keresnünk. újszülöttkorától kezdődően. amely a feltétlen reflex szabályai szerint mosolyt kelt. In: MILTÉNYI. alapvető elméleti tanulmány ide vonatkozó megállapítására. általánosítható mozzanatait felvázoljuk. a vegetatív és a hormonális forrásokból eredő jelzések (izomtónus. hogy a szemeket. ha két korai definíció felidézése után rámutatunk egy új. jelentősebb. Feltételezik. vérkeringés stb. szerepeket. nemi.).). légzés. vagy amelynek tagjaivá szeretnének válni" . nagyrészt ösztönös.. K. társadalmi viselkedésmódokat. E hatások mélyen bevésődnek a képlékeny kisgyermekkori pszichikus organizációba. K. pszichiáterek . tudattalan feldolgozása. primer értékeket (lásd II. a gesztusok. (1957. Az ötvenes évek egysíkú és normatív szocializációfogalmától eltérően ILLYÉS SÁNDOR (1986) az alábbiak szerint foglal állást. Például a csecsemő első mosolyválaszának alapja egy velünk született szignálérzékenység. 1. ellenszenveket. a) A szocializáció folyamatában az egyed.definíció helyett . komplexebbé válik. amely a hang. „Szocializáció az a folyamat. amelyben az egyén annak a közösségnek normáihoz alkalmazkodik. mint a verbális tartalom. A következőkben arra törekszünk. vonzódásokat.kutatják a szocializáció kérdéskörét. HARTLEY ÉS HARTLEY 1955-ÖS meghatározása szerint „A szocializálódás az a folyamat. Bizonyos mértékben „beprogramozzák" a későbbi életkori. egyre differenciáltabbá. 32. amelyben a valóságos és a kívánatos összemosódik. A kiváltó szignál.) tudattalan vagy csak kismértékben tudatosuló összjátéka. szocializálódás Az inadaptáció gyökerét a gyermek szocializálódásának hiányában. A szocializáció az egyén társadalmivá válásának elvárásokkal és ideálokkal átszőtt világából. a mimika. vagy amelyhez funkcionálisan hozzátartozik". Ennek révén egyidejűleg bevezetjük az olvasót az inadaptációs tünetek keletkezésének pszichikus mechanizmusaiba.többek között alátámasztja az a tény. érdekeket.szociológusok.a szocializációs folyamatnak az utóbbi évtizedek vizsgálódásaiban feltárt. 1. amelynek során az emberek szelektíven elsajátítják azokat az értékeket. fejezet).írja MERTON. R. képességeket és ismereteket . a tekintet. az orrot. melyek azokban a csoportokban érvényesek. E feltételezést . 1980. a fogalom jelentése még ma sem rögzített. A harmincas évektől kezdődően szerte a világon számos tudományág művelői . Kitűnik a fogalom tartalmának jelentős bővülése. amely biológiai eredetű. amelyben született. A személyiségfejlődés döntő tényezője a szocializálódási folyamat: a környezeti hatásoknak az egyed születésétől a haláláig tartó. tudattalanul veszi át a környezete által nagyrészt nem tudatosan nyújtott érzelmi. az emberi arc négy alapvető pontjának megfelelő geometriai alakzat. hogy létrejött egy közös emberi mimikai kód..röviden kultúrát -.

arra szolgál. s e két. munkakerülő . Egész gyermek. ej A szocializálódás akkor is lefolyik.. s a későbbiekben sodródásra. E folyamatot másodlagos szocializáció kifejezéssel jelöli a szakirodalom. úgy pszichikus fejlődése retardáló. aki biztosabban.és kisgyermekkori szoros függés. serkenti aktivitását. amelyek individualizációját és társadalmi beilleszkedését egyaránt megalapozzák. rögződik. gondolkodását. esetleg pszichózisra hajlamos fiatallá. Ha a függés természetes lazulása (a leválás) nem következik be.A szocializáció kitüntetett korszaka a születéstől a hetedik évig terjedő szakasz. illetve negatív vagy ambivalens metakommunikációt észlel. A gyermek inkompetensnek érzi magát.kognitiv-szociális organizációt alakít ki. mint az első hat év történései. egyre intenzívebbé váló motívum alakítja ki benne a modellel való azonosulást. 20. érdeklődését. f) Etológiai kutatások adalékai szerint a felsőbbrendű állatfajok ösztönprogramját módosíthatja az egyed élete folyamán szerzett információk. mint a verbális közléseket. az akarat. úgy ez a pszichés állapot akadályozza a következő életkori szakaszokban az egyén szociális hatékonyságának. a kompetenciának kialakulását. mert bizonyítottan új érzelmi.. mintha azok őbenne keletkeznének. kezdeményezéseit. pontosabban érti meg a metakommunikációt. 1. a társakkal. a dependencia a személyiség fejlődése során nagymértékben csökken. nézeteket. a modellkövetés a serdülő személyiségébe hasonlóan mélyen vésődnek be. így a megismerő tevékenységben is megmutatkoznak: az adaptációs-asszimilációs egyensúly c) 17 . h) A szülőktől való csecsemő. A csökkent aktivitáskésztetés személyiségfejlődési zavarra utal. életének körülbelül harmada. „bevetíti" önmagába. és így a modelltől átvett érzelmeket. illetve felnőtté válik. a döntési lehetőség kibontakozását. ami nagyrészt tudattalanul irányítja normatartó magatartását. hanem eltérő értékorientációjú csoportok szabályrendszeréhez igazodnak. aminek következményei minden területen. más kifejezéssel az identifikációt. A motivált cselekvésben alakulnak ki a gyermeki kognitív struktúrák és a felnőttekkel. Ilyenek például a deviáns alkoholista. g) A tudatos én strukturálódásának egyik kritériuma az óvodáskortól kezdve a gyermek egyre lendületesebbé váló autonóm tevékenységé. elsősorban az én (ego). A reális tárgyi akadályok csak tovább növelik az aktivitását. hogy tanuljon. a „másikkal" való együttműködés gyakorlata. magatartást.dik. Ha a gyermek felé nem irányul pozitív metakommunikáció. A negatív értékorientációjú szubkultúrákban történő szocializálódás eredményeképpen gyakran a gyermek is többé-kevésbé deviánssá válik. bűnöző. d) A kisgyermek a pozitív metakommunikációval feléje forduló modellel szemben utánzást késztetést és empátiát (beleélést) érez. ha valamilyen okból a 0-3 évesekre jellemző erős dependencia fennmarad. Az ember lassan fejlődő lény.). és a felettes én. a neurotikus vagy pszichopata struktúrájú családok. A serdülőkor ebből a szempontból az emberi élet kiemelkedően fontos periódusa: az érzelmi-indulati hatások. „A gyermek biztonságot szerez motoros késztetéseinek akaratlagos irányításában . Ebben az időszakban a gyermek „érzelmi lény". tapasztalatok hatása: a tanulás. értékeket és szabályokat is oly módon éli át. az elmaradt civilizációs körülmények között élő rétegek. hogy másoktól különálló testi-lelki valóság. az én szándékának és a külvilág működésének megkülönböztetését" (NEMES L„ 1974. akik nem a társadalom által elfogadott szociokulturális normákat képviselik. azaz szocializálódjék.és serdülőkora. Az állandó gondozóval való szeretetkapcsolat indukálja. vagyis azokat a készségeket. Az identifikáció útján alakulnak ki a gyermekben az azonnali ösztönkiélést korlátozó pszichikus szerkezetek. társadalomellenességre. A modell teljes személyiségét befogadja. vállalkozási és kutató kedvét. őbelőle indulnának ki. Lehetővé teszik a szabad választás. amikor a gyermek olyan szülőkkel vagy szülőpótlókkal identifikálódik.csoportok. az a permanens élmény.

kortársi kapcsolataiban kudarcok érik.. illetve a véletlennek tulajdonít meghatározó szerepet" . Távolabbi következménye olyan felnőttkori személyiség. míg az inkompetens személy úgynevezett külsőkontroll-attitűddel él. Ezzel együtt jár. 29. 18 . hogy az énkép.(PIAGET. az események alakulásában külső tényezőknek. érzelmileg ki van szolgáltatva mindenkori környezetének. A szocializáció fogalmának főbb tartalmi jegyeit és lefolyásának általános módozatait a továbbiakban kiegészítjük az elsődleges és a másodlagos szocializáció specifikus jellemzőivel. a történéseket hatékonyan befoyásoló személyt belső. aki nem képes belső erőire támaszkodni.). A „kompetens. 1945) károsodik. 1.írja KULCSÁR ZSUZSANNA (1975. az önértékelés és az önszabályozás irreális és labilis lesz.kontroli-attitűddel jellemezhetjük. J.

. betegségek. viszonylagos énidentitása. pályaválasztásuk. . érzelmek kifejezése. . W. áldozatkészséggel és eredményességgel.) mellett is fennmaradjon a családnak mint rendszernek dinamikus egyensúlya.kialakul énképe. vagyis a családtagoknak lényeges változása az egész rendszer változását vonja maga után: a rendszer fennmarad.különösen a fejlett civilizációkban . Szocializációs feladataikat a családok nem látják el egyforma attitűdökkel. . tudatában vannak eltérő 19 . házasságok. konfliktusfeldolgozási módok stb.. de jelentős eltérések jöhetnek létre . válások. a későbbi családi élmények szintén meghatározó elemei az egyén harmonikus vagy diszharmonikus fejlődésének. V. de más szerepük van.a családban kell elsajátítania az alapvető szociokulturális szokásokat. D. . E pszichoszociális mechanizmus révén a családok a kezdeti állapottól már messze eltávolodva mégis ugyanazok a családok maradnak (JACKSON. értékeket. A család szocializációs feladatainak fenti felsorolásából kitűnik. 1958).homeosztázisa". A biológiából átvett szakkifejezés ez esetben azt jelenti. MINUCHIN. hogy bár a rendszer bármely egységének. A család szocializációs funkciói a következők: .a családok struktúrája. az előző generációk öregedése. pszichikus egyensúlyuk változatai révén. . kévésbé jól vagy rosszul működő önszabályozó rendszer (ACKERMAN. családi.. A család emocionális egységét és a gyermekek „szereptanulását" elősegíti.társaskapcsolati kibontakozásának (lásd II.A családi (elsődleges) szocializáció funkciói és diszfunkciói Minden történelmi korban és társadalmi rendszerben valamilyen fajta családi kapcsolatban éli le a gyermek első éveit.. hogy bár a korai anya-gyermek kötődés döntő feltétele a személyiség érzelmi-kognitív.) E családi . énideálja.a családtagokhoz való viszonyulásban alapozódnak meg a fejlődő egyén életkori. a szülői és a gyermeki csoport. N. (Szerepek. D. 1967. ha a családon belüli alcsoportok szilárdak és jól viszonyulnak egymáshoz..). Bár a házastársi és a szülői alcsoport tagjai egyaránt az anya és az apa. Családdinamika. halál stb. képességekkel. A társadalmi normák közül szelektálja azokat. felnövekedése.a családi interakciókban tanulja meg a gyermek a verbális és a metakommunikációt. és más. hogy a múló évek folyamán fellépő természetes változások (gyermekek születése.a szülő és a gyermek intim kapcsolata létrehozza a személyiségfejlődés érzelmi alapjait. A fejlett ipari országokban egyre inkább terjedő „nukleáris" (kétgenerációs) család alcsoportjai: a házastársi. viselkedési sémákat. A jól strukturált családokban az alcsoportok körülhatároltak.rejtett és kimondott . Ha a család körében élnek a nagyszülők. társadalmi lénnyé válásához szükséges alapokat e mikrokörnyezetben kell megszereznie. Minden család jól. amelyek a családban érvényes egyedi szabályrendszerré válnak. amikor egymás közötti kapcsolatukat élik.elvégzi a gyermek életbenmaradásához és fejlődéséhez szükséges gondozást. A különbség okai nemcsak a társadalmi viszonyokban és egyéb külső körülményekben rejlenek. A családstruktúra. 1974). s főképpen a családtagok emocionális tulajdonságai. fejezet). nemi szerepei és társadalmi szerepeinek feltételei.. S. a rétegspecifikus hagyományok. 1957. amikor gyermekeikhez szülőkként viszonyulnak és cselekszenek. úgy ők is a család egyik alrendszereként működnek (SATIR.szabályok azt hivatottak szolgálni.

szerepeiknek, ugyanakkor a más-más alcsoportokba tartozó családtagok kommunikálnak egymással, közös problémáik is vannak, képesek jól együttműködni. A strukturálatlan családokat két ellentétes típus jeleníti meg: 1. Az alcsoportok gyakorlatilag nem léteznek, minden családtag tud a többiek életének legapróbb mozzanatáról, egymás dolgaiba rendszeresen beleszólnak ; 2. a családtagok, illetve az alcsoportok elszigetelődnek, elzárkóznak egymástól, csak konvencionálisan és alig kommunikálnak. A strukturálatlan család nem tudja szocializációs feladatait teljesíteni, a családtagok előbb-utóbb kilépnek a családból, esetleg deviálnak vagy megbetegszenek. A rosszul strukturált családokra jellemző, hogy egyes családtagok nem illeszkednek be természetes alcsoportjukba, hanem arra kényszerülnek, hogy valamely másik alcsoport szabályai szerint éljenek. Például az egyik házasfelet, aki passzív és dependens, a domináns házastárs gyermeki szerepkörbe kényszeríti : alá kell rendelődnie, a döntésekben nem vehet részt egyenrangúan. Nem ritkán az is megfigyelhető, hogy egy gyermekre, rendszerint a legidősebbre, olyan szociális-pszichikus terheket rónak, amelyeket a szülői alcsoportnak kellene viselnie, a gyermek bevonása nélkül. A családstruktúra színvonalát meghatározó fontos tényező a házastársi alcsoport emocionális kohéziója, egymás iránti őszinte vonzódása, bizalma, empátiája, egymás értékelése és segítése. A család jó hatásfokú szocializációs működésének ez a kiindulópontja. A rossz házastársi kapcsolat károsítja az apa és a gyermek, az anya és a gyermek, valamint a testvérek közötti kötődések hálózatát. Mind a nyílt, mind a titkolt ellentétek a gyermekben rendkívül nagy szorongásokat és a szülőkkel szemben ambivalenciát keltenek. A részükre érthetetlen vagy hiányosan, tévesen értelmezett házastársi interakciók miatt nélkülözni kénytelenek a szülőkkel való örömteli intimitást, az identifikáció folyamata megakad vagy taszító „ellenidentifikációvá", azaz patogén kapcsolattá válhat. Nem szolgálják tehát a gyermek érdekét, ha az egymástól elhidegült házasfelek halogatják a válást, fenntartják az elviselhetetlennek érzett házasságot. Széles körű kutatások adatai alapján úgy tűnik, hogy az elvált szülők gyermekei kedvezőbb szocializálódási körülmények között élnek, mint az egymástól elhidegült, nem elvált szülők gyermekei (BROWN, E. M„ 1976). A jó házastársi kapcsolat azonban csak alapja, nem pedig egyedüli kritériuma. biztosítéka a család egészséges, a gyermekeket fejlesztő érzelmi légkörének. Nemkülönben fontos körülmény, hogy „nyitott" vagy „zárt" családban él-e a gyermek. A zárt családokban a szabályrendszer lényeges pontja, hogy mindennél előbbrevaló az egymással töltött idő, egymás érdekeinek szolgálata. Felületes és kevés az ismerősökkel, a szomszédokkal, a munkatársakkal való érintkezés, a szülök baráti kapcsolatai szegényesek, gyermekeik kortársi kapcsolatait is erősen korlátozzák. A zártság a társadalmi hatások befogadására is vonatkozik : közömbösek a családon kívül megnyilvánuló új jelenségek, a világnézeti, politikai, kulturális áramlatok iránt. Az apa és az anya saját szüleinek értékeit beépítve, azokhoz szilárdan ragaszkodik, és szülői szerepükben arra törekszenek, hogy gyermekeiknek változatlanul továbbadják a család hagyományos értékorientációit. A nyitott család sűrűn kommunikál környezetével, gyermekeit barátkozás- ra ösztönzi, a szociális és kulturális változások iránt érdeklődik. A család és szűkebb-tágabb környezete között folyamatos kölcsönhatás létezik. A családok nyitottságának mértéke két szempontból is jelentős következményekkel jár.

20

Szociálpszichológiai kutatás tárgya - írja HUNYADY GYÖRGY (1973, 16. 1.), hogy „...a kisebbnagyobb társadalmi csoportok ideologikusan megfogalmazott vagy kimondatlanul rejtőző értékrendszere milyen módon hatol be az egyén érzelmeinek és gondolatainak világába". Ehhez kapcsolódva döntőnek tartjuk, hogy az elsődleges, családi szocializáció ily módon előmozdíthatja vagy hátráltathatja a gyermek és a serdülő másodlagos szocializációját. 2. A család nyitott vagy zárt rendszerétől függ, hogy a szülők képesek-e elviselni, illetve megkönnyíteni a fejlődő gyermek és fiatal ismételten megjelenő „leválási kríziseit", amelyek mindkét félnek pszichikus megrázkódtatást jelentenek, és elkerülhetetlenné teszik a családon belüli viszonylatok átstrukturálódását.
1.

A szereptanulás A szerep szociálpszichológiai fogalma nem azonos a köznyelv „szerep" fogalmával. Nem jelent mesterkélt szerepjátszást, hanem szinte ellenkező értelmű jelentéstartalmat hordoz. A szerep a beépült szociokulturális normák és az emberi viszonylatok által meghatározott, spontánul megnyilatkozó, globális magatartás. Rugalmas határok között mozgó, mégis jól körvonalazott viselkedésegyüttes, amelyet társadalmi elvárások, feladatrendszerek vagy szokásokban rögződött szabályok - esetleg törvények - írnak elő. Az egyénnek egyidejűleg számos szerepe van, például a férfiúi, a felnőtti, a házastársi, a szülői, a munkaköri, a sportolói, a baráti szerepe. Mint említettük, e szerepek elfogadását, illetve betöltését a családi kapcsolatok alapozzák meg. De míg a primitív társadalmakban az egész életre irányt szabó szerepeket kizárólagosan a családi és a törzsi hagyományok átvétele révén tanulják meg a gyermekek és a fiatalok, addig az egyre bonyolultabbá váló civilizációkban csak „szerepkezdemények"' alakulnak ki a családban. Igen korai életkorban már szükséges, hogy a gyermek más környezetben (intézményekben), más kapcsolatokban (addig ismeretlen emberek között) szembesüljön a társadalom változatosabb követelményeivel, énképét újabb szociális visszajelentésekkel és kommunikációcserékkel gazdagítsa. Az én kiteljesedésének lehetősége úgy válik valósággá, ha a gyermek - szimbolikusan szólva - ki tud lépni családjából, ha életkori szerepeiben helyet kap növekvő önállósága, fokozatos leválása a szülőkről. A leválás Szóltunk már a kisgyermekkori dependencia fokozatos lazulásáról a személyiségfejlődés folyamán. A kötelékek lazulása azonban nem jelenti a függőség megszűnését. A dependenciaigénv átíveli az egész gyermek- és serdülőkort, ugyanakkor ellentétes irányban is tartós késztetés működik a felnövekvő egyénben, csökkenteni szeretné függését, vágyik arra, hogy kiszabaduljon a szülők hatalmából, birtoklási törekvéseiből, hogy minél nagyobb önállóságra tegyen szert. A fejlődés e dinamikája elkerülhetetlenül kiváltja a leválási kríziseket. A függési és a függetlenedési óhajok ambivalenciája mind a gyermekben, mind a szülőben váratlan feszültségeket, sőt gyakorta a méltánytalanság, a kiúttalanság kínos érzéseit kelti. Kognitív síkon pedig az „érthetetlennek", a „megmagyarázhatatlannak" minősülő jelenségek megingatják az addig szilárdnak hitt ismereteket önmagukról és egymásról.

21

A kisgyermekkorban lezajló első leválási próbálkozásokat, amelyek lényegükben különböznek a későbbiektől, a következő fejezetben tárgyaljuk. E helyütt a hatéves kortól az ifjúkorig terjedő „elszakadások" problémáiról szólunk röviden. A szülök és gyermekeik kapcsolatai korunk társadalmaiban egyre bonyolódnak. A történelmi korszakváltás természetes következménye ez. A múlthoz, sőt a közelmúlthoz képest is megsokszorozódott ingerbőség zúdul ránk, és talán ezzel összefüggésben, az egyénnel szemben támasztott követelmények, valamint a közösségi normák megszokhatatlan gyorsasággal módosulnak, változnak. A ma élő ember időnként többé-kevésbé elbizonytalanodik, a családi szabályrendszerek nem szilárdak, szorongáskeltő események zajlanak le a családok többségében. (Indulati cselekedetek, elhidegülés, kiábrándultság, bűnbakkeresés, válás stb.) Ilyen körülmények között a gyermek részére megnehezül a szülőkkel való azonosulás: a szorongó vagy indulatos szülővel csak traumák és konfliktusok árán tud azonosulni. Ez a légkör egyben indítéka lehet annak, hogy a gyermekek és a fiatalok intenzíven keresik a családon kívüli modelleket és a kompetenciaélményeket. A külvilág ingereinek sokfélesége, valamint a mai generációt jellemző fiziológiás és pszichikus akceleráció is motiválhatja mind a gyermeket, mind a serdülőt a „szülőktől való menekülés" és a „szülőkbe való kapaszkodás" olyannyira gyakori váltogatására. E feltevést látszik alátámasztani az a tapasztalat, hogy a szülő-gyermek kapcsolat ingadozásai előre nem látható időpontokban következnek be. Nem csupán a fiziológiai és biológiai érési-fejlődési szakaszváltások, hozzávetőlegesen a 6; 9; 12; 15 évek idején erősödnek fel a dependencia-autonómia konfliktusok, hanem a gyermek életének egyéb fordulatai, mint például új tevékenység, új környezet (lakóhely, iskola), új barátság, családihelyzet-változás, eddig ismeretlen kortársi vagy felnőtt csoportokkal való találkozás - és még számos más élmény is - alkalmat adhat a gyermek és a szülő lappangó, egymással szembeni elégedetlenségének felszínre törésére. A szülők, saját életük gondjaival terhelten, csak kivételes esetekben követik empátiával gyermekeik oldás-kötés játszmáit. Általában nem sejtik, hogy eltávolodásuk egy-egy új szerep tanulásával függ össze. Valamilyen új közösségben, új sikerekért, elismerésért küzdenek. Nem beszélnek szüleiknek házon kívüli céljaikról, mert nem tudják verbalizálni tudattalan motivációjukat: a szerepkísérletezést. Mindez a gyermekben neurotikus vagy antiszociális állapotokat és esetleg a házastársak kapcsolatának megromlását is okozhatja. Felmerülhet a család pszichoterápiás kezelésének szükségessége. Ha mód nyílik a család belső problémáinak feltárására, a szülők és a gyermekek önismeretének, egymás megismerésének elmélyítésére, akkor tartós pszichikus sérülések nélkül múlnak el a leválási krízisek, érlelve a gyermekek és a szülők személyiségét. a felnőtt gyermekkel szemben is érvényesül. A jelenség régen ismert, de csak az utóbbi évtizedekben mutatták ki, hogy e szülői attitűd következtében jelentős pszichikus sérülések, regresszió, az énfejlődés zavarai, deviancia, pszichózis keletkezhet (BATESON, G. et alii, 1956, BUDA B„ 1965, 1978; HALEY, J., 1980, FERREIRA, A. J„ 1980, SLUZKI, C. E.-VERON, E., 1980). Mint minden környezeti ártalom, a kettős kötöttség is kisgyermekkorban fejti ki legmaradandóbban károsító hatását. Először az e korszakban folyó anya-gyermek interakciókra figyeltek fel: az anya szavakban kifejezett, jóindulatú, szeretetteljes közlései ellentmondásban vannak metakommunikációjában megnyilvánuló elutasító magatartásával, amelyről - ha azt egyáltalán tudatosítja - reméli, hogy a gyermek nem veszi észre. A kétéves gyermek anyja például azt mondja: „szívecském, menj oda szép kisjátékaidhoz, már várnak rád", s e szavakat erőteljes, barátságtalan taszigálás kíséri. A gyermek megérti, hogy el akarják távolítani, dacosan ellenkezik, sír. Az anya felháborodottan néz rá. haragszik, mert elvárja, hogy

22

félelme attól. De erre a kisgyermek nyilvánvalóan nem képes. A hatvanas években végzett megfigyelések alapot adtak a kettős kötés fogalmának kiterjesztéséhez: a fenti verbális és metakommunikációs paradoxonon túlmenően. hanem azok elpalástolására. amikor összeegyeztethetetlenek (ellentétesek) az anya és az apa által a gyermek részére kijelölt célok. nem érti az ellentmondásos helyzetet: fokozódik alapvető bizonytalansága. ha viszont szeretetteljesen közeledik a szülőkhöz. 140. Ha nagyon fontos. de önszántából. az önkéntelen elutasítás jelzései váltanak ki sérelmeket benne" . „Az említett kommunikációs ellentmondás talaján a szülő-gyermek viszonylatban sajátos paradoxon jöhet létre. A kettős kötöttség romboló hatása annál erősebb. hogy a gyermekben feloldhatatlan szorongás keletkezik egyik vagy másik vagy mindkét szülő szeretetének elvesztésétől.tudja csak csökkenteni érzelmi kiszolgáltatottságát. a „jó anya" szerepére reagáljon. A gyermeki személyiség minden oldalról kellemetlen élményeket kap: ha a szülők elutasító magatartásának megfelelően reagál. Hasonló interakciós manipuláció. minél fontosabb az „áldozat" részére az érzelmi kapcsolat. ma nagy részüket a „double bind" körébe soroljuk. Régebben „következetlen nevelésnek" címkéztük az ilyen eljárásokat. akkor igen nehezen . magára hagyják. mintegy büntetik szeretetlenségéért. patogén szülői attitűdként kialakulhat logikai ellentmondásosság a szóbeli kommunikációkon belül is. hogy nem szeretik. feladatok. normák.) a kettős kötésről.esetleg deviancia vagy betegség árán . mert következményük az. 1.gyermeke ne indulataira. Például: a gyermeknek fogat kell mosnia. 23 .írja BUDA BÉLA (1978.

e minták által képviselt értékrendszerekkel. minősítik. 344. A prepubertás.A kortársi (másodlagos) szocializáció funkciói és diszfunkciói Önismereti érzékenység-értékújítás A szerepkísérletezés a kamaszkorban felgyorsul.. hogy mind a szóbeli. normákat. amelyek végül is a felnőttkori személyiséget megalapozzák. Már nem gyermekek. s ezért viharos gyorsasággal fogadnak el és dobnak el egymásnak ellentmondó nézeteket. A középiskolások körében végzett szociológiai vizsgálatok eredményei azt mutatják. a hosszú együttléteket. s valamilyen rangot kap a csoportban. az énazonosság megteremtésének hullámzásai nélkülözhetetlenné teszik számára a vele egykorúakkal való állandó és széles körű csoportéletet. fölérendeltségi. beépül az átstrukturálódó személyiségbe. hogy „. különböző időpontokban és egymással kölcsönhatásban jelennek meg azok a pszichikus „szerzemények". 1. Egyénenként változóan. de nem tudják. Az informális kortárscsoport. A kortárscsoportokban feltűnnek a fiatalok azonosulási modelljei. A „viszonyítási" (referencia) csoportok véleménye. mint amit a család nyújtott a gyermeknek. hogy a serdülő érdeklődésének homlokterébe kerülnek saját tulajdonságai és pszichikus állapotai. illetve milyenek szeretnének lenni. Az alábbiakban részletezett mozzanatokat tehát az egymás mellé rendeltség mintázatában kell értelmezni. értékelése feltétlenül mérvadó. hanem a kommunikálók egymás közötti viszonylatait is kifejezi. időnként szélsőségesen fontos a csoporttagnak. a védelem élményét nyújtja a fiatalnak. a nemi szerep vállalásának konfliktusai. E viszonylatok közül egyik legjelentősebb az alá-. ezért nevezhetjük másodlagos szocializálódásnak a kortársi csoportokban lezajló társaséletet.. A pubertás és az adoleszcencia nyugtalan szakaszának fontos mozzanata. és realisztikusabb formákban jelennek meg. más szóval az aszimmetrikus viszonyulás. Az együttlétek időtartama is igen tekintélyes: a minta tagjain 69%-a heti átlagban 4 óra 8 percet tölt el a társas együttléttel" (PATAKI F. életviteleket. A szimmetrikus kommunikáció elsajátítása Köztudott. A másodlagos szocializáció komplex módon összefonódó funkcióit nehéz lenne kronologikus vagy hierarchikus szempontok szerint felsorolni. Erőteljesen szembefordulnak a gyermekkor. amelyet a gyermekkori azonosulások tagadása hagyott. 1975.és kompetenciakeresés. .a vizsgálati minta tagjainak közel a fele naponként vagy hetenként többször összejár társaival. az új modell. mind a metakommunikáció nemcsak tartalmakat. viszonylag laza társulási keretekben kapnak helyet. a pubertás kibontakozása és az adoleszcencia idején a fiatalok egyre inkább el akarnak különülni a szülök generációjától. Az előző nemzedékeknél oly jelentős páros barátságok és az egymást idealizáló „első szerelmek" korunk fiataljainál e tág. Áz önismereti érzékenység.). specifikus normáival és az énközeli társak körében kivívott szociális szerep révén ugyanúgy az összetartozás. betöltve az űrt.. hogy milyen felnőttek lesznek. új. Tükröt tartanak elé. Gyermekkori szerepeik és krízisek között kiformálódott énképük szétesik. a mélyebb és a felületesebb társas kapcsolatokat."barfbevetített szülői es más felnőttmintákkal. A minősítés önminősítéssé válik.

hogy meg tudja védeni érzelmeit. Hozzátehetjük. az eredeti családi mintától erősen eltérhet. Az ifjúsági mozgalmaknak . hogy ne féljen a csoporttal szemben ellenvéleményt formálni. Ezt a kezdeti fázist azonban meg kell haladnia oly módon. ha „fiúsan".megsemmisítheti az autonómiára törekvést. Kérdések és kételyek kaptak hangot. még akkor is.de kontrollált . amikor a szülő „barátként" beszélget gyermekével: a szülő az irányító. vagyis a pszichológiai tulajdonságokban és magatartási stílusjegyekben megmutatkozó nemi szerep más szociális és kulturális mezőben. hogy diffúzagresszív késztetéseiket szociális intelligenciával féken tartsák. rítusok. Ezt a szimmetriát mindkét fél az egymással folyó kommunikációban árnyalt „alkudozásokkal" építi ki.gyermek kapcsolat a valóságadta helyzet következtében mindig aszimmetrikus. jutalmazzák a fiúgyereket.eltekintve a kivételektől . a fejlett ipari társadalmakban. amíg végül a személyiség 25 . Ez a szerepviselkedés korunkban. A gyermekkorból kilépő serdülő nagy lendülettel veti bele magát az annyira óhajtott egyenrangú kapcsolatok próbálkozásaiba.ki nem mondott szabályok szerint . érzelmeinek metakommunikatív .a nemi identitás . csalódások. például a „másikra" figyelést. és esztelen céljaik szolgálatába állítani. Rivalizálások..például hazánkban a KISZ-nek . de miután nem ismeri a rejtett szabályokat. A serdülő. az empátiát. A serdülő tudatát . akik felnőtt korukban. hosszú évek során csiszolódik. nem egyöntetűen ugyan.A felnőtt. gyakorta fájdalmas kudarcok érik. sértődések. A szimmetrikus társas kapcsolatok segítik a fiatalokat abban. differenciálódik. új konkrét jellegzetességeket nyer. az az illúzió. Vannak. hogy elkülönült. „1980 végétől láthatóvá vált. a leányt. Az új nemzedékek körében a „nőiesség" és a „férfiasság".megindul a nemi szerep . hogy az elsődleges szocializáció során a gyermek utánozza a családban érvényesülő nemi szerepek mintáit. így a gyermekkorban szinte észrevétlenül . A nemi szerep (gender role) Említettük.formálódása. sőt fellázadt a felnőttek társadalma ellen. hogy a családok általában helyeslik e tendenciákat: dicsérik. ha „kislányként" viselkedik. a kudarctűrés optimális mértékét. Az ifjúsági szövetség szervezetei azonban .amint ez ismeretes . illetve a közösség részére hasznos formában feldolgozzák (elaborálják).betölti a csoporthoz való tartozás jó érzése.fontos szerepe lehetett volna a fiatalok ilyen irányú személyiségfejlesztésében. önbizalomvesztések árán a kortársak csoportjában tanulja meg. E belsőkontroll-attitűd kialakítására a serdülök es az adoleszcensek fellazult. az előzőktől eltérő. A csoporttól való függés . főiskolákon nem egyformán. gondolatait éles vitákban is.nem feleltek meg e feladatuknak. A belsőkontroll-attitűd A belső autonómia nem szerveződik meg minden emberben. Az autokrata társadalmak „vezérei" így tudják az ifjúság nagy részét hatalmukban tartani. legendák) alatt meghúzódó mélyebb pszichikus rétegeket is el kell sajátítania. A felnőtt kapcsolatok viszont .nagyrészt szimmetrikusak. hogy az egyetemeken.jelzéseit stb. életük végéig környezetük konvenciói által irányított gyermeteg egyének maradnak.és ifjúkor folyamán fokozatosan. kreatív állapota és a csoportélet kedvező feltételeket nyújt. de társadalmilag érvényes módon bizalmatlanság bontakozott ki a formalizált ifjúsági mozgalommal szemben. hogy a csoportnormák szembeszökő felülete (öltözködés.ha ráépül a családtól való erős függésre . a gyermek az irányított.

(Vö. az önismeret. hogy a hazugság értékként épült he a nemi szerepbe. tapasztalnunk kell. feltehetően újabb .például környezeti ártalmak. hogy e réteg által kialakított nemi szerepek értékorientációi jelentős hatással vannak a fiatalok társadalmi azonosságtudatára. Az ebből fakadó bizonytalanság. Bár ma a fiatalok lehetőségei nemi szerepük formálódására kedvezőbbek. illetve tudatosítása. Az énazonosság (személyi identitás) és a társadalmi azonosságtudat (szociális identitás) A pszichológiának viszonylag új kutatási területe az identitás problémája.egyik alapvonásává válik.gazdasági és morális . hogy korunk fiatal és felnőtt nemzedékeinek azonosságélménye ingatagabb. az énkép. a „szociális én" részévé válnak. kitérve a legjelentősebb felismerésekre. kétértelműség élménye a szexuális életben fellépő neurotikus tünetek egyik forrásává vált.) A nemi szerepek belejátszanak minden más szerepbe. jelene és jövőorientációi összekapcsolódnak az időbeli folytonosság és az azonosság átélésében.). még korántsem élhetik át e szakaszt társadalmi konfliktusok nélkül. A sok korai házasságkötés. Az utóbbi évtizedek fejlett ipari társadalmainak új jelensége.sikereivel. a foglalkozási és a társadalmi szerepekbe.) A nemi szerep a szexualitás emberi specifikumai közé tartozik. a válási és a válás utáni krízisek.akár az »identitásvesztők« és az »ídentitáskeresők« időszakának is nevezhetnénk" (uo. kiegyensúlyozott életvitelével. a „kísérlet-házasságokban" született gyermekek szocializálódásának károsodása. Többnyire egyéni.rétegnek vagy szubkultúrának tekintjük. 23. szoros összefüggést mutat az egyén felnőttkori szexuális. 1. 26 . késve szilárdul meg. Ha az ifjúkorúakat . a beat-. számos.hiányosan vagy egyáltalán nem történik meg. neurotikus. Ilyenkor a személyi azonosságtudat zavarához társul a szociális azonosságtudat bizonytalansága. hipotézisekre és elméletekre. Az énidentitás kialakulásának részfolyamatait az előzőkben már érintettük.változásoknak lesz majd elindítója. a családi. pop-. e tudat szerveződése sok esetben . a szerepek. illetve társadalmi válságok által hátráltatva. PATAKI FERENC szavaival: „Korunkat számos jel szerint ámbár némi feltételességgel . rockegyüttesek dalszövegeiben erőteljesen kifejezett nonkonform értékeket és a koncerteken résztvevők szenvedélyektől fűtött magatartását. az életkori. s ezen belül a személyes és a társadalmi identitás kapcsolata. nemzedékek közötti konfliktus forrása. PATAKI FERENC jelentős monográfiája (1982) e témakörben nagyívű áttekintést nyújt. hogy az egyén múltja. „boldogságával". lassan.egyes szociológiai elméleteket követve . válás. Jelenkorunk fontos előrelépése a nemi szerep kialakulásának megkönnyítése azáltal. Az énidentitás formálódása mindezeket az elemeket oly módon strukturálja.és azok révén társadalmi . peremhelyzet. Bármilyen természetesnek tűnik azonban a személyiség időbeli folytonosságának észlelése. antiszociális fejlődés vagy pszichotikus állapotok esetén . az önértékelés (autonómia. mint az előző nemzedékeké volt. kompetencia) fogalmak rövid ismertetésekor. családi . Az előző nemzedékek életében nagyrészt különvált a szerelem tárgya és a szexuális partner: ez mindkét nemű fiatal részére azt jelentette. hogy az európai és észak-amerikai kultúrkörhöz tartozó társadalmak közvéleménye már nem minősíti elmarasztalással a házasság előtti és a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat. (Ez a folyamat a kortársi szocializációnak a felnőtt társadalom által leginkább figyelemmel kísért és többnyire negatívan minősített funkciója.

Az érettség szakasza: énintegritás a kétségbeeséssel szemben (in: DR. amely a későbbiek során komplex érzéssé válik: hogy »rendben vagyunk«. A latencia szakasza: teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben. SZAKÁCS F. addig ERIKSON szerint már a csecsemőben olyan érzelmi reakciók keletkeznek.). 175.. Az eriksoni nyolcszakaszos fejlődésmenetet röviden a következőkben foglalhatjuk össze: 1.A szociális azonosságtudat azt tükrözi. 1980. 8. hogy az egyén miképpen éli át helyzetét a társadalom viszonyrendszerében. 7. akár a későbbi szakaszok során ne lenne képes elviselni. amennyiben olyanná válunk. Példának hozza fel az amerikai indiántörzsek konfliktusait. amelyet egy adott fejlődésben lévő gyermek akár ebben a szakaszban. 1980. Bizalom az ősbizalmatlansággal szemben Úgy vélem. KULCSÁR ZS. Az orál-szenzoros szakasz: bizalom az ősbizalmatlansággal szemben. Az anál-muszkuláris szakasz: autonómia a szégyennel és a kétellyel szemben. amelyek döntő módon befolyásolhatják az identitás alakulását (ERIKSON. hiszen e kudarcok hozzájárulnak az egyre növekvő magabiztosság és az erősbödő kontinuitás élményéhez abban a fejlődési menetben. 1. vagyis a világos társadalmi identitását nélkülöző személyiség szüntelenül a zaklatott feszültség. hogy rendelkezünk magunkkal (Selbst). így jön létre az identitásérzés alapja. 5. 27 . és hogy megfelelünk a környezet bizalmának. nagymértékben károsodott személyi identitásuk is. 2. hogy ha a közösség. Az azonosságtudat zavarait . Eltekintve a gyermeknevelésnek a már megnevezett »muszáj« előírásaitól. H. 162. E.. és DR. amelyek kénytelenek voltak felhagyni a szabad bölényvadászatra alapozott életmódjukkal.). A korai felnőttkor szakasza: intimitás az izolációval szemben. 1957). a csoport tagjai apatikusakká váltak. az adott kultúra életstílusának kipróbált keretei között. 4. és DR.). hogy az anya a gyermekben a bizalomnak azt az érzését oly gondozással kelti fel. SZAKÁCS F. 6. mint amilyennek elvárnak bennünket. Az első szakaszra vonatkozó teóriáját az alábbiakban idézett néhány sor jól érzékelteti: .az identitásdiffúziót és a korai zárást a serdülőkori személyiségzavarok fejezetében fogjuk tárgyalni. A genitális-lokomóciós szakasz: kezdeményezés a bűntudattal szemben. Míg előtte számos pszichológus a 2-3 éves korban megjelenő éntudattal párhuzamosan fellépő mozzanatnak véli az énidentitás első megnyilatkozását. ERIKSON az énidentitás-élmény kialakulására vonatkozóan új elméletet dolgozott ki.. a pszichikus megterhelés állapotában él: az önmeghatározás és önértékelés dilemmáival küszködik" írja PATAKI FERENC (UO. A felnőttkor szakasza: alkotóképesség a stagnálással szemben. amelyben az egyén gyermekkorában szocializálódott. amely végül is integrálja az individuális életfolyamatot az értelmes és intenzív valahová tartozás érzésével" (in: DR. A pubertás és az adoleszcencia szakasza: identitás a szerepdiffúzióval szemben. 3. „A társadalmi kötelékeiből kiszakadt és azonosulási kereteiről levált én. ERIKSON (1968) nevéhez fűződik az a hipotézis. KULCSÁR ZS. „kritikus változásokat él át". kevés olyan kudarc akad. akkor a felnövekvő fiatal nehezen vagy semmiképpen sem tudja kidolgozni identitását. 1. és rezervátumokban kellett élniök. amely a gyermek individuális szükségletkielégülése iránti beleérzéssel egyidejűleg minőségében közvetíti a személyes megbízhatóság iránti erőteljes érzést is. 1. 42. Csoportidentitásuk tartalmilag kiürült.

Jelenleg ugyanis lényegesen több gyermektelen házaspár szeretne bölcsődés vagy óvodás korú gyermeket örökbe fogadni. A sikeres és a sikertelen örökbefogadások arányáról statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. de a felmerülő problémákat az óvoda.országosan megszerveznék. sz. hogy változatos.Az intézetekben . hogy a családi stimulusok döntő módon befolyásolják a gyermek. őket örökbe fogadó szülőkhöz kerülhetnének. mert az identifikáció nem alakulhat. indulati reakciói kiszámíthatatlanok. hogy énje és felettes énje nem vált eléggé hatékonnyá.abban a viszonylatban. a kapcsolat prespektivikussága. amit a saját gyermek és a saját szülő egymás iránt érez. illetve az örökbeadás jogszabályait. 1968). MM. hogy sem a gyermek. ha az elhagyott kisgyermekek örökbefogadását korszerűbben . beilleszkedéshez segítsék őket. a Gyer (Gyámhatósági eljárást újonnan szabályozó 6/1969. érzelmei szegényesek. 30..főként a.. a fiatal nem képes arra. ami a családban élő gyermekekben megalapozza az én és a felettes-én formálódását. uniformizált. inadekvátak. pedagógiai és pszichológiai aspektusait Magyarországon ma a Családjogi Törvény.) Serdülőkorban az intezetekben nevelődött gyermek magatartásában egyre gyakrabban tapasztalható. kreatív cselekvéseik és emberi kapcsolataik viszonylagos önbizalomhoz.ki . csecsemőkortól a felnőttség küszöbéig intézetekben nevelkedők esetében. speciális intézetekben élő gyermekek szocializálódása Az előzőkben igyekeztünk bemutatni. A szülőkhöz és a testvérekhez tartozás érzelmeinek gazdag változatosságát nem pótolhatja a nevelökhöz és a társakhoz fűződő alkalomszerű szeretetkapcsolat. amelyből hiányzik az állandóság.vagy csak kivételesen . és autonóm felnőttekké válhassanak.* Törvényeink és rendeleteink előírásai jogilag teljes mértékben biztosítják az örökbe fogadott gyermek részére a vér szerinti gyermekétől el nem térő családi otthont (BACSÓ J. mint a családban nevelkedők : a családi intim mikrokörnyezet hatása helyett a nagycsoportos.csecsemőotthonokban. Az intézetekben egész gyermek. Az örökbefogadást. rendelet) és az állami gondozott gyermekekre vonatkozóan még ezeken felül a Gyermek.többé-kevésbé személytelennevelési feltételek válnak eisíkikges élményükké.a gyermekek érdekeit jobban szem előtt tartva . Magától értetődik hogy a családjukból kirekesztett vagy kiemelt és intézetbe helyezett gyermekek másképpen szocializálódnak. az 28 . mint ahány ilyen korú kisgyermek törvényeink szerint örökbe adható. nevelőotthonokban. szociális.és serdülőkorukat leélő állami gondozottak tekintélyes részének nem kellene elszenvednie a közismert intézeti ártalmakat. hogy folyamatosan alakítani tudják önmagukat. (E tényezők összességét elnagyoltan „biztonsághiánynak" szokták nevezni. hogy az örökbefogadások célkitűzései minden esetben megvalósuljanak. . Kaphassanak irányítást és támaszt ahhoz. sem az örökbe fogadó szülő nem ismeri meg az összetartozás emocionális biztonságát. a folyamatosság. a társadalmi normáknak. hivatalos lefolytatását. Személyisége úgy épült fel. hogy függő helyzetükből kilépve dependenciaigénvüket csökkenteni tudják. a csecsemőotthonok és a nevelőotthonok rendtartásai részletezik. hogy énfejlődése infantilis fokon reked meg. megbízhatóan alárendelje környezete reális elvárásainak. VIII.és Ifjúságvédő Intézetek (GyIVI).és a serdülőkori szocializálódást és ezáltal az egyén felnőttkori személyiségét is. Az intézeti kisgyermekben nem bontakozik ki olyan erős identifikációs mechanizmus. Életvitelüket az intézet elhagyása után még néhány évig figyelemmel kellene kísérni. családba. Előfordul sajnos. hogy ösztönkésztetéseit. Jogrendszerünk utasításai azonban önmagukban még nem szavatolhatják azt. Ilyen sorsú gyermekeknek az intézetekben különlegesen preferált körülmények között kellene élniök.

vagy egy évig nem látogatja csecsemőjét. július l-jén életbelépett új Családjogi Törvény módosította.rendszerint csak hosszas keresés után található meg -. a kisgyermek dependenciája.átélő szülőknek és gyermekeknek azonban el kell válniok egymástól. olyan értelemben. anyaszükséglete. és az identifikációnak nincs akadálya. ugyanis az első félév alakul. szintén azt látjuk. hogy mikor jönnek majd az ő szüleik. deviáns magatartásuk miatt és az „örökbefogadott" visszakerül valamelyik nevelőotthonba vagy speciális intézetbe (GÁTI F. A nehézségek az idő múlásával és a szakszerű családgondozás segítségével túlnyomórészt megoldódnak. akkor lehet „örökbeadhatónak" nyilvánítani. a pedagógus. ha a kisgyermek beszédének kezdete. ki a csecsemőben a differenciált.) Az alábbiakban leírt erősen elmarasztaló örökbeadási gyakorlatot az 1987. izgatottan lesik. mély és tartós anyai reakciókat vált ki belőle. egy személyhez kötődés. kit visznek haza. és az örökbe adhatók. Mindez ismét néhány hónapot vesz igénybe. akire már hatottak az intézeti élet ártalmai. és csak ha fenntartja lemondását. védelemigénye még olyan erős. Az optimális idő az újszülött kortól hat hónapos korig terjed. három év körüli gyermeket szeretne örökbe fogadni. Ha az anya a szülés előtt vagy közvetlenül utána le is mond nem kívánt gyermekéről. hogy kit látogatnak. 1980. s a csecsemőből járni és beszélni kezdő kisgyermek lesz. A legkedvezőbb lenne. hízelgők. hogy a felnövekedett gyermeket majd anyagilag kihasználhatja. hogy a neki szóló félreérthetetlen öröm és ragaszkodás. aki nem törődik gyermeke sorsával. Az anya oldaláról nézve.annak a vér szerinti anyának. hogy a már nem egészen fiatal házaspár nem vállalkozik csecsemő vagy kisgyermek gondozására. tehát kétéves kor előtt jön létre. dacosak. Hangsúlyoznunk kell azonban. A sikertelen örökbefogadások döntő okának azt tartjuk. bonyolult és hosszadalmas eljárások nélkül. hogy ha az adoptáló anya ennek meg tud felelni. aki jelzéseire figyel és válaszol. A gondozónő. a pszichológus sokféle módon segíteni tud 29 . Ekkor kezdődhet meg a várakozási listán szereplő. úgy három hónap elmúltával újra meg kell kérdezni . amíg az állami gondozott gyermek a csecsemőotthonból az örökbe fogadó családba helyezhető: megtörténik. hogy kétéves lesz az örökbe adható csecsemő. s csak azért nem mond le általa elhagyott csecsemőjéről. Nem ritka. az ellenségeskedést . a gyermeknek rövidebb-hosszabb időre történő hazavitele). akivel szociális kontaktusba lép először életében. ha . LUKÁCSNÉ MEZEI É. akiket senki sem látogat. akinek életvitele nem alkalmas gyermeke felnevelésére.ez többnyire serdülők esetében fordul elő. majd a jövendő szülők pszichológiai és pedagógiai felkészítése. A beszédkezdet előtti gyermeki metakommunikáció annyira kifejező. 1982). A végleges kudarcokat .. úgy igazi anya-gyermek kapcsolat alakul ki. hol gátoltak vagy visszautasítok. 1969. hogy az “optimális kor" elmúltával történt örökbefogadás is a legtöbbször sikeresnek bizonyul.. Ez a „bevésődő" érzelem köti majd az adoptáló anyához. hogy gyakran túlságosan hosszú idő telik el. hogy a nevelésre alkalmatlan szülők gyermekeit már csecsemőkorban örökbe lehessen adni. nem viselkednek egyértelműen: hol túlságosan kapaszkodók. gyermeket örökbefogadni szándékozó házaspárok közül az alkalmasak kiválasztása. A nagyobbacska állami gondozott gyermekek általában már figyelik.lést. Az örökbefogadást a bíróság felbonthatja . mert arra számít. amire a hivatalos ügyintézés befejeződik. mikor viszik őket haza. a gyermekpszichológiai rendelők és a nevelési tanácsadók tapasztalják. (Törvényeink talán túlzott jogvédelmet biztosítanak . amit a csecsemő gondozása közben tapasztal. SZILÁGYINÉ ILLÉS M.iskola. a kisgyermekkel való megismerkedésük (többszöri csecsemőotthoni látogatás.a gyermek kárára .az örökbefogadás néhány hónapos korban történhetne. amikor az adoptálni szándékozó házaspár kontaktust akar velük létesíteni.. S mégis.az elhidegü.

A pubertásos krízis idején pedig felerősödhetnek a becsapott fiatal deviáns reakciói. s felkutatnak olyan családtagokat nagyszülőket. 1980). mint ahogy az a családban nevelkedett többi gyermeknél tapasztalható. hogy a gyermek előtt elhallgatott tények. konfliktusokat okozhat a családban. Traumatizálja.nál már nem tekinti otthonának. szorongást. akiktől származik. ha az intézmények az örökbe adható gyermekek rokonságával felveszik a kapcsolatot. ahogy elvárják. a gyermek pedig. kik fogadták örökbe gyermeküket. meg lehet neki mutatni a 30 . 1984). de még jobban elkeseríti az a mély csalódás. Az örökbefogadást előkészítő beszélgetésekben általában felszínre kerül erre irányuló kívánságuk. akik vállalják a gyermek felnevelését. hogy örökbe fogadott.. a hazugság súlyát. és az őt szülőként felnevelők iránti szeretete esetleg gyűlöletbe csap át. hogy nem ismerheti meg „édes" szüleit. tehát soha többé nem bízhat bennük. Közbevetőleg megjegyezzük. Ha az örökbefogadók egyévesnél idősebb gyermeket adoptálnak.. Az örökbefogadás sikeressége szempontjából nem közömbös. és felhívni a figyelmüket különféle. hogy igen jó eredménnyel kecsegtet. Végezetül rá kell térnünk az örökbe fogadó szülők gyakran évekig elhúzódó. megszerették és elhozták. Minél érdelem gazdagabb a gyermek. hogy képes lesz a „legjobban nevelni" gyermekét (MEZEI £. Az érzelmi katasztrófa lerombolja személyi és társadalmi identitását. türelemmel kell lenniök. 1983). kríziseket. ha új játékaival nem úgy bánik. és gyakran csak látszólag sikerül meggyőzni őket arról. így elhárul annak a veszélye. hogy az adoptálni kívánó házaspárok nevelési alkalmasságáról sorozatos beszélgetések. Hangsúlyozni kell tehát. amikor az adoptált kicsi nem felel meg az örökbefogadókban kirajzolódott gyermekideálnak. majd a bizalom. és feldúlja a gyermek érzelmi életét. mindamellett nem lehet kizárni az új helyzetben keletkező konfliktusokat. hogy a „kiválasztott" gyermek és az örökbefogadni kívánó felnőttek között a szeretetkapcsolat létrejöjjön.abban. hogy e trauma következtében csavarogni kezd. hogy a természetes szülők ne tudhassák meg. Minél hamarább meg kell beszélni vele. illetve óvodásotthonban komoly erőfeszítéseket tesznek. TÓTH L. hogy a gyermek részére még „idegenek".a gyermek utáni vágytól motiválva . a mindennapok rendjét elég ügyesen megtanulni. a szülő csalódik. és alkalmasak is erre. ők ott ismerték meg. Ha nem tudja az új otthon szokásait. illetve ambivalens érzelmeket tartósító problémájára: az örökbefogadási titok kérdésére. Maguk a szülők is gyakran érzik a titkolózás. aki igen ritka kivételtől eltekintve valamikor tudomást szerez arról. Nem ritka. pszichológiai szakvélemény segítségével tájékozódjanak. -. megfigyelések. A csecsemőotthonban megszeretett gyermek iránti vonzalom néha váratlanul csökken. szülők testvéreit stb. mert éveken át . Jogszabályaink előírják az örökbefogadási iratok titkos kezelését. hogy az ő gyermekük legyen. hanem önmagában is. hogy az örökbefogadók őszintesége alapvető feltétele az adoptált gyermek bizalmának és ragaszkodásának. hogy szülei kicsi korában beadták a csecsemőotthonba. Ez a védelmet nyújtó körülmény feltehetően odahat. súlyos traumákat. de siettetniök nem szabad a gyermek hazavitelét. a család többi tagjával való viselkedése más formát ölt. hogy mit várnak az örökbefogadók a gyermektől. hogy a vér szerinti anya vagy apa egy későbbi időpontban zaklassa az adoptálót. amíg a kicsi leválik eddigi környezetéről. és szülőkként való elfogadásuk.abban az illúzióban ringatta magát. Lehet viszont jelezni az adoptáló házaspárnak ezeknek esetleges felmerülését. becsapottságát katasztrofális élményként szenvedi el. annál több időt vesz igénybe a leválás. alkalmanként megfelelő megoldásokra (D. étkezési módjai. nemcsak a gyermekben. mert ottho. gondozónőiről (OSOHÁNÉ. hogy a gyermek őket igazi szüleinek higgye. Bár a legtöbb csecsemő-. Meg kell értetni a jövendő szülőkkel. hogy megerősödik az örökbe fogadó szülőknek igen mély vágya. a „titok". a szeretet feltámadása az „új" felnőttek iránt. hogy a szüleinek tartott felnőttek éveken át hazudtak neki.

' . Miután azonban az intézeti körülmények között ez kivihetetlen. magányosságának fokozatos csökkenését. ha jói együttműködő. terapikus légkört teremtő pedagóguskollektíva működik a nevelőotthonban. Az állami gondozásba vett gyermekek zöme az alábbi szociokulturális feltételek között élt: . de nem elégséges feltétele az intézeti gyermekek megfelelő szocializációjának. őszinte kommunikáció összefűzi az új szülőket az adoptált gyermekkel. Az életkori jellemzőkkel kapcsolatos szocializációs kérdésekre a következő fejezetekben részletesen kitérünk. patogén kapcsolatok és jelentős nevelési hibák miatt elmagányosodva. . nem gyógyulnak. családjukkal és a társadalommal szembefordulva.rosszul strukturált és strukturálatlan családban. disszociális állapotaik nem csökkennek. baráti támaszt.és iskolásotthonokban kisebb számban élnek a csecsemőkoruktól intézetben nevelkedett gyermekek. 31 . A szakképzett.ingerszegény családi környezetben. tehetséges nevelők is csak akkor érhetnek el eredményeket. Amíg retardációik. általánosítható pedagógiai módszerek e nagycsoportos kereteken belül nem alakíthatók ki. a szülők ellenségeskedése miatt neurotizáltan. Az óvodás. amikor a családból kiszakadva nevelőotthonba kerültek. a mód. lehetőségeit meghatározzák korábbi életkörülményeik. bízik „lemaradásának" megszűnésében. érezze személyének folyamatosságát. E tényezők számtalan variációban fordulhatnak elő. Míg a titoktartás feszültsége gyanakvást és bizalmatlanságot kelt. Mindez azonban csak szükséges.csecsemőotthoni fényképeket.) E gyerekek intézeti szocializációjának feladatait. elhanyagoltan. a nevelőnek az alkalmakat spontánul (kreatívan) megragadva kell közelítenie az inadaptált gyermekhez. ezért a szocializációs céloknak és módszereknek tulajdonképpen minden gyermeknél egyedi formát kellene ölteniük. addig a nyílt. Pszichológiailag megalapozott. de érzelmi és szociális fejlődésre való képességét is! Belső dinamikájának megértésére alapozva . neurotikus tüneteik. A fenti élethelyzeteken kívül még számos egyéb traumát élhettek át. Elsősorbart meg kell ismernie minden növendéke előéletét. A nagy létszámú nevelőotthoni csoportokban a különböző ártalmaktól sérült gyermekek nem válhatnak közösséggé. . fel lehet azokat eleveníteni. hogy tudjon múltjáról. családdá kovácsolja őket. nem adhatnak egymásnak kortársi. például az „örökbefogadók"-tól kerültek intézetbe vagy a széthullott család egyúttal deviáns család is. brutális bánásmódtól traumatizálva. ahogyan azokra emocionálisan reagáltak.. többnyire a kezdeti jó légkör után. s ha vannak emlékei az ott töltött időről.széthullott családban. pszichoszomatikus fejlődésében retardáltan. sikerek elérésében. úgy interakcióik során a gyermek átéli indulatainak. gyakorlati megfontolásokból megkíséreljük a családokból a nevelőotthonokba beutalt növendékeket tipikus élettörténeti szituációk szerint néhány csoportba besorolni.korrektív emocionális élményt" nyújthat a sérült gyermeknek. mint a nevelésre alkalmatlan családokból hároméves koruk után állami gondozásba vett fiúk és lányok. és nem utolsósorban az életkor. (Feltűnő a fiúk nagyobb aránya.deviáns családban. Ha növendéke modellnek fogadja el őt. összehangolt szemléletű. konfliktusait.

és ha e környezeti ingerek elmaradnak. mikor feltárta az imprinting. élmények milyen mértékben és hogyan hatnak a későbbi személyiség formálódására. Az etológus LORENZ (1933). orosz vagy kínai kortársáéval. beszédhangja már jelentősen eltér egymástól. de ez nem okoz náluk tartós érzelmi zavart.II. a kisgyermekben és az iskolás gyermekben a környezeti történések. vokalizációjának hanganyaga azonos angol. Egy évvel később ezeknek a gyermekeknek hangadása. Ha ugyanez az esemény a másfél éves gyermekkel történik. egyes szerzők szerint kritikusnak nevezett szakaszokban bizonyos környezeti hatások jelentősége igen nagy. ugyancsak a korai tapasztalatok döntő jelentőségére mutatott rá. a tapasztalatok különböző hatást váltanak ki. még ha csak egy-két hétre kerül is el anyjától az intézetbe. ha elkerül családjától kollégiumba. hogy a_kora gyermekkorban kialakult kapcsolatminták prototípusává válnak a későbbi életkor szociális viselkedésének és attitűdjének. HEBB 32 . A szenzitív (kritikus) szakaszok A szenzitív. Különösen az anya-gyermek kapcsolatnak tulajdonított hangsúlyos szerepet. A csecsemő. hogy erre épülnek a későbbi életkori szakaszok. SIGMUND FREUD 1905-ÖS könyvében az elsők között volt. hogy a csecsemő. Ugyanarra a történésre más-más életkori szakaszban másként érzékeny az ember. a körülöttük beszélő környezet hangjai kerülnek előtérbe.és kisgyermekkorban megszerzett tapasztalatok. amelyeket anyanyelve nem használ. és mindinkább háttérbe szorulnak azok a hangok. Az anyanyelv hangjai felerősödnek. Egy másik példa: az iskolás gyermekek közül soknak van honvágya. A kora gyermekkori szakasz jelentőségét az teszi hangsúlyozottá. a bevésődött kötődés jelenségét a fészekhagyó madaraknál. károsodás lép fel. aki felhívta a figyelmet arra. és ennek az időszaknak jellemzőit megtartva és átadva alakul ki az új. Már a század eleje óta foglalkoztatta az orvostudományt és a pszichológiát.és a kisgyermekkor (A születéstől az iskolakezdésig) A csecsemőben. Nézzünk két példát: egy hathónapos magyar csecsemő gügyögése. ez érzelmileg erősen megviseli.

A korai élmények és tapasztalatok vizsgálatai alapvetően két kérdésre keresnek választ: 1. vagy amikor fokozottabb fogékonyság mutatkozik a tapasztalatok megszerzésére? A korai életszakasz tapasztalatának jellegét és jelentőségét elsősorban állatokkal végzett kísérletekben tanulmányozták. Ezeknek eredményei alapján a kritikus periódust három fejlődési területen állapította meg: az intellektus. hogy megfosztották a természetes ingerektől. kompetens szociális lényt.(1958) a tanulás és a kognitív fejlődés vonatkozásában tartotta jelentősnek a korai tapasztalatokat és élményeket. neveljük fel őket ott. Ezt a nézetet tükrözi WATSON (1928) sokat idézett mondása: „Adjatok nekem egy tucat egészséges csecsemőt. kommunikál. aki teljes mértékben környezetének függvénye. de információkat ad önmagáról. SCOTT (1963) kutyákkal végzett izolációs kísérletet. A kísérletek másik csoportjánál a részleges ingerszegénység vagy éppen az ingerekkel gazdagított feltétel voltjellemző. Születésétől kezdve nemcsak befogad információkat. mint a későbbi életszakaszok tapasztalatai? 2. hogy bármelyikükből tetszésem szerinti specialistát nevelek. 33 . a szociális interakcióra mégis „felkészült".a korai élmények és tapasztalatok hatásának széles körű. Van-e olyan kritikusnak minősíthető időszak. A harmincas években LORENZ(1935) a korai szociális tanulás egy sajátságos formáját figyelte meg egy vadlibánál. Az ötvenes években azonban elkezdődött . A hatvanas években kialakított új kísérleti módszerek. befogadó. A korai élmények későbbi hatását úgy vizsgálták. Az eredmények azt mutatták. zárjuk őket az általam kialakított. izolálták az állatokat. A csecsemőt ma már úgy jellemezhetjük. passzív lény. feltételezés volt. sőt a hatvanas években megindult az újszülöttek és csecsemők . meghatározóbbak-e a fejlődés szempontjából. A vizsgálatok harmadik nagy csoportja a szociális izoláltság vagy minden szociális élménytől deprivált (megfosztott) helyzet hatását kutatta. rendszerezett vizsgálata. Többször és többféle fészekhagyó madárnál ismételték meg ezt a vizsgálatot. a csecsemőt táplálkozó-üritő lénynek tekintette.újabban a méhen belüli élet. gyökeres szemléleti változást idéztek elő a kora gyermekkorra vonatkozó kutatások. a rendszerezettebb vizsgálatok nyomán mind több információt kaptunk erről a „néma" korszakról. s én garantálom.elsősorban különböző fajú állatokkal . bizonytalanul. és az elmaradt tapasztalatokat pótolni nem lehet. hogy a korai időszakban felmérjék. Az izoláltan nevelt kölyökállatok.viselkedésének vizsgálata is. minden új inger szélsőséges izgalmat váltott ki belőlük. nemcsak befogadja a környezeti hatásokat. kevés lehetőséget adtak tapasztalatok szerzésére. de ő maga is rányomja bélyegét környezetére. amelyeket először szerez meg a gyermek. amelyet szórványos tapasztalati adalékokkal támasztottak alá. és ettől kezdve őt követte úgy. Azok a tapasztalatok. élmények. explorálják környezetüket. a magzat . Nem volt ugyanis lehetőségük arra. A behaviorizmus szemlélete hosszú évtizedekig tartotta magát. amikor a meghatározott élmény hiánya deformációhoz vezet. sajátos világba. Hiányuk torzult szerveződést eredményez. elfogad és visszautasít. az emocionalitás és a szociális kapcsolatok vonatkozásában. amely őt látta meg elsőként a tojásból való kikelés után. ahogy a libák anyjukat követik. S bár motoros készségének éretlensége és testi fejletlensége miatt kiszolgáltatott környezetének és percepciós készsége is korlátozott." Az utóbbi évtizedekben azonban megváltozott a csecsemő világáról alkotott képünk. rosszul tájékozódtak. Egészen az ötvenes évekig mindez inkább csak elmélet. hogy a különböző fajtájú állatoknál valóban létezik a tapasztalatok számára „kritikus periódus". amikor felnőtt egyeddé váltak. mint aktív. aki állandó interakcióban van környezetével.

és a drótváz lehetőséget adott a kapaszkodásra is. csecsemő-anya rendszer. A bevésődési mechanizmus. és minden esetben a textil pótanyához menekültek. a kölykök nem maradtak volna életben. hasonlóan kiképzett laboratóriumi anyát puha. Az első mozgó tárgy természetes körülmények között a tojásokat kikeltő anyamadár. míg HARLOW és ZIMMERMANN (1959) majomkölykökkel végzett egész kisérletsorozatot. Az anyai gondozás hiánya. hogy a kölykök melyik anyát részesitik előnyben. Ez arra mutatott. hogy a táplálék mellett alapvető szükségletként jelent meg az érintkezés szükséglete. HARLOW és munkatársai (1965) leírták ezeknek az izoláltan felnevelt majmoknak anyai magatartását a következőkben: Mind az öt anyamajom teljesen tehetetlen anya volt. A kölyök a természetes anya jellegének jobban megfelelő pótanyával épített ki kapcsolatot. A majomkölyköket ketrecben nevelték anyjuktól és más majmoktól egyaránt elkülönítve. A kísérlet ideje alatt figyelték. Az egyik laboratóriumi anya drótból készült. SCOTT kutyákkal végzett ilyen irányú kísérleteket. csak nem ilyen mereven. és kezdtek orientálódni az ismeretlen helyzetben. vagyis a kortárs rendszer.mivel a kölykök kevés tapasztalatot szereztek . hogy létezik a majmoknál is egy kritikus szakasz: az első életév 3-6. 34 . míg három dühösen. mint a korábbi kutatások erre fényt derítettek. A táplálék megszerzésére és a kapaszkodásra lehetőséget adott a ketrecben elhelyezett két mesterséges anya. követik az első mozgó tárgyat. Az izolált kölykök beilleszkedése a „normál" csoportba annál nehezebben ment.A továbbiakban kiderítették. kapcsolatot teremteni a többi társsal. Az izolált majmok nem tudtak játszani. Ezeknek a kísérleti eredményeknek összegzéseként állította fel HARLOW (1958) a majmok affekcionális rendszerének elméletét: 1. kegyetlenül viselkedett kölykével. amely a gondoskodást jelenti a fiókák számára. hogy a kísérletnek alávetett majom érett felnőtt korában is érzelmileg zavart. illetve riadt. a kölyök szociálisan izolált. amíg evett. Azt tapasztalták. akkor nagy nehézséget jelent a csoportba való beilleszkedése. hónapja.fokozottabb félelmet váltottak ki belőlük. nemcsak a madaraknál. hanem a fejlettebb emlősállatoknál is létezik. 3. hogy a kölyökállat a táplálékot nyújtó pótanyánál csak annyi ideig tartózkodott. Ennek védelmében oldódott félelmük. bolyhos szövettel fedték be. sőt fennáll annak a veszélye. amikor az elkülönítés után az állatokat velük egykorú társaik közé helyezték. Az idegen hely. A másik. a szociális depnváció hatása mutatkozott meg akkor is. az ismeretlen tárgyak . amelyet megpillantanak. de gyakran még a táplálék elfogyasztása közben is lábával a textilanyába kapaszkodott. hogy a fészekhagyó madaraknál egy beépített biológiai mechanizmus eredményeként e madarak a tojásból kikelve. és figyelték viselkedésüket. amelyben az állatot ismeretlen környezetbe helyezték. ezen volt elhelyezve a táplálékot adó tejesüveg. az átlagosnál agresszívebb. Két anya teljesen közömbös volt. minél hosszabb volt a szociális izoláltság. 2. felnőtt hím-nőstény vagy heteroszexuális rendszer. hol tartózkodnak többet. kölyök-kölyök. Ezt az eredményt megerősítette a második kísérletsorozat is. de táplálék nem volt rászerelve. passzív volt a viselkedésük. kötődésképtelen lesz. Az izoláltan nevelt állatok felnőtt korukban nem mutattak anyai érzéseket kölykeikkel szemben. HARLOW ezeknek a kísérleteknek alapján arra a következtetésre jutott. ha az első napokban nem táplálták volna őket mesterségesen. Ha az anyai gondozás ebben az időszakban hiányzik.

hiszen az ember fejlődése lényegében más. A korai élményekre vonatkozó állatkísérletek eddigi eredményeit a következőkben összegezik: a korai életszakasz deprivációja annál erőteljesebb zavart vált ki. kevéssé ellenőrizhető. így nehezen értelmezhető. hogy az első életévekben szerzett tapasztalatok és élmé.anya-gyermek vagy anyai rendszer. mosollyal. de rendkívül sok tényező kölcsönhatását kell figyelembe venni ahhoz. birtokba vegye a világot: törekszik az önállóságra. hogy megismerje környezetét. változtatja a felnőttek viselkedését. A kompetenciához pedig az első hatékony cselekvéstől a tárgyak uralmán keresztül a szociális kompetenciáig vezet az út. így nem lehet előállítani izolációs zárt környezetet vagy deprivációs helyzetet. Mindkettő veleszületett hajtóerő: A létfennmaradást biztosítja. Az állatkísérletek eredményeit analóg módon nem lehet alkalmazni az emberre. A gyermek és a környezete közötti folyamatos és változatos interakció minősége az. de a gyermek is hat a felnőttre. A kötődés és a kompetenciára való törekvés még a csecsemő. módosítja. A két törekvés időnként összeütközésbe kerül egymással.\ '' nyék kihatnak a személyiség formálódására.és a kisgyermekkor időszakában is más és más jelentőségű. ami az egészséges fejlődés biztosítéka. hogy a későbbi deviáns viselkedésre vagy esetleges neurózisra predikciót adhassunk. A károsító tényezőketprediszpozíciónak tekinthetjük. A majmokra vonatkoztatva ez a rendszer megalapozott. Igyekszik kiváltani és fenntartani a gondozást (ezt jelzi sírással. minél később érő faj egyedeiről van szó. 4. amelyek feltételezhetően károsítóak. szemkontaktus-tartással). egy rendszer. a szülői kettéválasztása). A csecsemő és a kisgyermek viselkedését két alapvető motiváció irányítja: a kötődés és a kompetenciára való törekvés. 35 . a fajtájára jellemző készségszintben elmaradást mutat. kulturálisan deprivált vagy az anyai gondozástól deprivált. A fejlődés folyamatában a gyermek önmaga is fontos és meghatározó szerepet tölt be. Gondoljunk itt elsősorban az ingerszegény környezetben élő. 5. helyes értelmezése a fejlődésből adódó konfliktusok megoldásához ad támpontot. Ezekre a kérdésekre még a későbbiekben visszatérünk. de megtanulható. Ha rossz a kölyök-anya kapcsolat. ahogy az állatokkal végezték a vizsgálatokat. Ugyanakkor másik törekvése az. a lényeget összefoglalóan kimondhatjuk. emberrel természetesen nem végeznek. A csecsemő a lehető legszorosabb kapcsolatot kívánja kiépíteni a környezetével. zavart a kortárs kapcsolat is. elsősorban az anyjával (illetve azzal a személlyel. hangadással. A szocializációban a hatás kétirányú. a felnőtt hat a gyermekre. aki gondozza és legtöbbet foglalkozik vele). mert olyan kísérleteket. hiszen magára hagyva elpusztulna. Ennek felismerése. hogy a deprivált állat nem tud megfelelően alkalmazkodni a különböző feltételekhez. és torzul szociális készsége is. a nemverbális kommunikáció szintjén történik. Igazoló adatokat erről nehéz összegyűjteni. Ez a hatás abban jelentkezik. s ha bármelyikben zavar van. a heteroszexuális kapcsolat sem alakul normálisan. A szoros testi kontaktus igényét felváltják a függőség különböző formái. az kihat a következőre. Az affekcionális rendszerek egymásra épülnek (a 4-5. amennyiben azok megtanulják a gyermek egyedi jelzéseit. idegen helyzetek fokozott izgalmi állapotot váltanak ki. amelyek megfosztják a gyermeket a tapasztalatoktól olyan szigorú feltételek között. intézetbe helyezett gyermekekre. Ha nem megfelelő a kortárs kapcsolat. apa-gyermek vagy apai rendszer. gazdagítva vagy korlátozva kibontakozását. mindegyik a következő alapját jelenti. Adódnak azonban a természetes életkörülmények között is olyan helyzetek. mint a többi élőlényé. amelyek bizonyos fokú izoláltságot vagy deprivációt tartalmaznak a gyermek részére. Az interakciók nagy része még a felnőttnél sem tudatos.

amely az első hónapokban a leggyakrabban előforduló aktivitás. 36 . mind a szülő részt vesz benne. a biztonság iránti igényt. hogy a gondozó figyelmét magára irányítsa. A felnőtteket arra készteti. amely nemcsak az emberi csecsemőt. mosoly. a születéstől a beszéd kezdetéig A csecsemőnél az első élethónapokban nagyszámú kifejező mozgás különíthető el. Azt tapasztalták. előbb-utóbb odamegy a gyermekhez. Elsődleges célja az. a csitító hangra is. Tájékozódik a világban. nyöszörgőbb hang jellemzi. tartalmazza a szociális igényt is. Az anyák már a gyermek születése után 2-3 nappal meg tudják különböztetni saját csecsemőjük sírását a többi csecsemőétől. Ennek ellenére a sírás az. Vizsgálták a csecsemők sírásának gyakoriságát is. ritmikus magas hang. hogy a sírás megszűnik nemcsak a táplálékra. továbbá olyan örömet adó viselkedési forma. Az alapsírást éhségsírásnak is jelölték. kölcsönösség sincs benne. de a kézbevételre. sírás mind ritmusban. azt. Közvetlenül a születés utántól megjelenik. Az általános jellemzők mellett jól észrevehető egyedi eltérések is mutatkoznak. Az etológusok a gondozási helyzetet előhívó viselkedésnek minősítik a sírást. Szociális kontaktust a csecsemő öt főbb viselkedési formán keresztül tart fenn: sírás. addig a sírás nem ad örömet. Életkori jellemzők 0-2 éves korban. mind hangadásban eltér az előbbiektől. az utánzás olyan viselkedési forma. hogy felvegyék. Ez a szükséglet nem csupán a táplálkozás vagy a kényelmetlen helyzetből való megszabadulás igényét jelenti. melyet elsősorban a kölcsönösség jellemez. gügyögés. hogy az újszülöttnél már az első napokban jól elkülöníthető a sírás három formája: az „alap" sírás. és rögzítették sírásukat. még ha nem is kísérli meg a síró helyzet azonnali megoldását. s kiváltják inadaptív viselkedését. mert a sírást hosszú ideig nem tudja a szülő figyelmen kívül hagyni. és eredményeik azt mutatták. Bizonyítja ezt.A következőkben a kötődés és a függetlenedés kialakulását és fejlődését ismertetjük. szaggatott hangadás jellemzi. nézelődés (ez egyúttal tájékozódás is). A dühös sírást érdesebb. amelyet kisebb szünetek szakítanak meg. Ez meg is történik. míg a mosoly. mind a gyermek. sőt gyakran indulatot vált ki a szülőből. utánzás. Részletesen tárgyaljuk a csecsemő és a kisgyermek nemverbális jelzéseit feltáró vizsgálatok eredményeit. valamint azokat a tényezőket. Magas fekvésű. amelyek a felnőtt és a gyermek kapcsolatát megzavarják. a második hónap végétől változatosabbá válik a formája. A fájdalmas. A sírás A sírás a szükségletek jelzésének első formája. a nézelődés. A sírás a korai szociális viselkedés többi formáitól két fontos vonatkozásban különbözik. hogy mi érdekli. amelyet a szülő ösztönöz. hogy a csecsemő szükségleteit kielégítsék. Jellemzi az éles. Kutatók kórházban és otthoni környezetben figyeltek meg csecsemőket. a gügyögés. de ritmusa megegyezik az előbbivel. de minden emlősállat kölykét jellemzi. jelzi szükségleteit és azt is. beszéljenek hozzá. hogy a csecsemők az első három hónapban átlag hét percet sírnak óránként és ez a harmadik hónap végére fokozatosan óránként négy percre csökken. a „dühös" sírás és a „fájdalmas" sírás.

a nehezen beilleszkedő gyermekek általában többet sírnak. A szülő inkompetensnek érzi magát. FANTZ (1964) már klasszikusnak minősíthető vizsgálataiban bizonyította. hogy minden ábra közül előnyben részesíti az emberi arcot ábrázoló rajzokat. a tekintet elkerülése a kapcsolat megszakítását vagy elutasítását közli. A három hónapos csecsemő éppen úgy reagál arra. hogy a más személlyel való kapcsolatát ellenőrizze. hogy az újszülött többet észlel a világból. de fixálja is. ha az első hetekben gyorsan és gyengéden reagálnak a gyermek sírásjelzésére. kevesebbet sír. Csak a hatvanas években fedezték fel. A csecsemőt észlelésének ez a teljesítménye segíti tájékozódni a körülötte lévő világban. a „szemkontaktus" nemcsak a gyermek számára jelent fontos élményt. 3. amikor nemcsak nézi az emberi arcot. Már a négyhetes csecsemőnél tapasztalható. és az anya szívesebben. s már itt elkezdődhet az ördögi kör: a bizonytalan. de az anyák is arról számolnak be. amikor tekintetük összekapcsolódott. Az első hét végére tehető az az időpont. hogy az emberi arc vázlatán a szemnek van különös jelentősége. Igénye is a nézegetés. Ez egyúttal egy új és speciális fajtája a kapcsolatteremtésnek. mint régebben feltételezték. Ez mind azt támasztotta alá. többet foglalkozik a gyermekkel. mint a tárgyat. Emellett különböző minták közül inkább az összetettebbet. nehezen beilleszkedő gyermek nem biztonságot. A csecsemő behunyja szemét vagy elnéz. sikertelensége agressziót vált ki. A nézegetés A világban való tájékozódást elősegítő viselkedési forma a nézegetés. ha látóterében színes. Ezt az alapkísérletet számos több variációjú kísérlet követte. hogy minden életkori szakaszban az emberi arcot előnyben részesítették. ötnapostól hat hónapos korú csecsemőkkel végzett vizsgálatokban azt találta. ha van mit néznie. mozgó tárgyakat helyeznek el. A sírás mennyisége egyéni eltéréseket mutat. mint az egyszerűbbet részesítik előnyben már az újszülöttek is. Ez az érzelmeket erősíti. A sokat síró csecsemő ellenségessé teszi a szülőt. Érdeklődése és aktivitása erőteljesebb. ekkor az anya arcát előnyben részesíti minden más arccal szemben. a szülői tűrőképességet próbára teszik. hogy nézik vagy elkerülik tekintetét. hogy csecsemőjüket igazán emberszámba akkor vették. hogy milyen típusú érzékszervi ingerre reagálnak. hogy mennyire fejlett az újszülött vizuális kapacitása. FANTZ vizsgálatában egy köralakon háromféle vázlatos rajzot alkalmazott: 1. így még bizonytalanabbá válik.A sírás kérdése azért is foglalkoztatta a pszichológusokat. és szívesebben nézeget egy mintás felületet. hogy szívesebben nézi az emberi arcot. A szociális kapcsolat elősegítése mellett a nézés lehetőséget ad a csecsemőnek arra is. különösen a szemet. 3-4 hónapos. a szemkontaktus a kapcsolatteremtés lehetőségét jelenti. még többet sír. hogy különböző állatfajoknál különböző genetikus program van arra. mert kifáradt. amikor perceptuális megkülönböztetése még finomabbá válik. Amíg a nézés. Az ember vonatkozásában ilyen „előprogram" feltehetőleg a vizuális ingerek bizonyos fajtájára vonatkozik. A különböző kutatások igazolták. a körön csak a haj szerepelt. hogy a párórás csecsemő is követi tekintetével a mozgó tárgyat. amikor már nem akarja folytatni a kapcsolatot. Az etológusok megfigyelték. a sírás intenzitása és gyakorisága csökken. emberi arc elemei összevissza elhelyezve. mint a felnőtt. A visszautasított és a súlyosan bántalmazott gyermekek anamnesztikus adatai között a „sírós csecsemő" jellemzése gyakran előfordul. hanem indulatokat kap a szülőtől. mozgó. emberi arc: 2. Általában. A tekintetek összekapcsolása. mint egy színtelen lapot. Kiderült az is. így 37 . színes tárgyak hosszú ideig lekötik érdeklődését. mert a szülőgyermek közötti kapcsolat zavarainak egyik kiváltó oka lehet a sírás.

majd várakozó magatartás jelzi. mikor kíván „félre vonulni". minden barátságos szociális közelítést egyaránt elfogad. előhívja a csecsemő mosolyát. gyakran csak féloldalas. gyakran félelmet mutat. s így jobbak a feltételei ahhoz. a csecsemő ily módon is kapcsolatot teremt. amikor a hetedik hónap körül az idegen személyre nem hogy nem mosolyog. az újszülött gyakran mosolyog. különösen. Erre mutatnak azok a kutatások. a kéz és a láb erőteljes kalimpálása. Ebben az időszakban a csecsemő még nem tesz különbséget a családtagok és az idegenek között. a felé forduló.mint azt már előzőleg említettük a szemre is. a síró csecsemő a hangra elhallgat. A mosoly A mosoly kialakulásánál három szakasz különböztethető meg: a reflex jellegű mosoly.. már a reflex jellegű mosoly megjelenésében több szociális elemet talált. mégpedig megkülönböztetett módon a különböző emberi beszédre. „beszélgetni" kíván. Hasonlóan a szociális mosoly megjelenéséhez. A felélénkülési reakció összetett mozgásforma: csillogó szem. hozzá hajoló arcra. Különösen a női hang az. CONDON és munkatársai 1974-ben közöltek egy rendkívül érdekes vizsgálati eredményt. elutasítást. mint az idegen személyekre. Filmelemzéssel kimutatták. hogy a vak csecsemők is mosolyognak. de az ötödik hónapban már a körülötte élő. mimikával. míg az élő emberi arc. a beszéd kezdete A csecsemő sír. A harmadik hónap után kezd szelektálni. pihenni. ha az bólogat is. a nem szelektív szociális mosoly és a szelektív szociális mosoly. mikromozdulatokkal. AHRENS (1953). életben maradását segíti elő. Ezt a periódust követi az. amelyek a magzati élet hetedik hónapjában a mosoly megjelenését észlelték. A mosoly öröklött viselkedési forma. Csecsemőkkel végzett hasonló filmelemző vizsgálatuknál 38 . Ez a mosolyforma rövid ideig tart. a gügyögés. hogy két ember beszélgetésében a . „testbeszéddel".mérsékli és határozza meg ő maga is. hogy meddig kívánja a vele való foglalkozást. amikor alszik. amely a gyermek szociális alkalmazkodását. Már a második hónapban kifejlődik a csecsemőknél az úgynevezett felélénkülési reakció. hét között. a második hónapban a hangadás is már szociális jellegű. gügyögő hangok megjelenése. amely érdeklődését már korán kiváltja. hogy a későbbi időszakban is harmonikus kapcsolata legyen a környezetével. A mosolygó csecsemő több gyöngédséget vált ki környezetéből. a mosoly kifejeződése és a mosolyt kiváltó tényezők erőteljesen változnak. de visszahúzódást. 4-6 hetes korban kezdődik a gőgicsélés. hogy már az újszülött is reagál. hogy kapcsolatba akar lépni. Anyja tekintetére. nyafog. magára fordítja a körülötte lévő emberek figyelmét. A rajzolt emberi arc és szem már kevésbé váltja ki. a fájdalomra az élet első heteiben. A hangadás. 'A 4-6. Az újszülött mosolyát kiváltja a magas női hang. De megjelenik a mosoly . beszédre készteti a felnőttet. az emberi arc. A reflex jellegű mosoly elsősorban a csecsemő jó közérzetének jelzése. Csillogó szem és széles mosoly a jellemzője a még nem szelektív szociális mosolynak. aki a mosoly természetét széleskörűen kutatta. Egyedi eltéréseket is megfigyeltek a mosoly gyakoriságában és kifejezési formájában. mosolyára élénkebben reagál. Eredetileg a vizsgálatok a felnőttek metakommunikációjára terjedtek ki. így reagál a kellemetlen helyzetekre. vele foglalkozó családtagokra is észrevehetően másként mosolyog. amellyel a felnőtt jelenlétére reagál.nem beszélő" partner aktívan részt vesz. nyöszörög. a csecsemő kezd válaszolni az emberi hangra. amely azt igazolta. és alátámasztja az is.

„anyai" formában. Az adatok azt mutatják. a csecsemők láthatóan „zavarba" jöttek. négyéves korában. hogy a csecsemő kommunikációs készségének fejlődésében mennyire van szerepe az örökletes tényezőknek. a gyermekkel együtt élő és a gyermek iránt őszinte érdeklődést mutató felnőttek is hasonló módon . A kiterjedt intonáció ugyancsak segíti. „testbeszéddel". Mindez alátámasztja azt a hipotézist. intelligenciája önmagában nem meghatározó. visszajelez. és mennyiben a szülők határozzák meg a gyermek hangadásának minőségét és mennyiségét. de mozgásukkal. dallamban és ritmusban az anya beszédében akkor is.ha nem is olyan mértékben. ezzel a gyermek kommunikációs kompetenciáját erősíti. a mozgás szinkronitása jellemző volt. hogy az első életév kommunikációs fejlődésének legfontosabb tényezője a „beszélgetés egy érdekes felnőttel". A vizsgálatokat megismételték a gyermekek két-. ami a csecsemő és a kisgyermek kommunikációs kompetenciáját általában erősíti. ahogy azt a felnőttkísérletnél tapasztalták. A csecsemők élénken figyeltek a felnőttek beszédére és kapcsolatot teremtettek nemcsak azzal. amikor az újszülött. s szociális megerősítésként támogatja a csecsemőt abban. Erre utalnak azok a vizsgálatok is. A genetikus tényezőknek kisebb a szerepük. Az eltúlzott ritmusú vokalizáció tartalmazza az anya viselkedésének jellemzőjét. hogy célzott módon befolyásolja anyja viselkedését. beleértve az arckifejezést és a vokalizáci. Az anya és a gyermek között kialakult meghitt társalgás egyúttal társul a szoros fizikai kötődés oldá- 39 . nyugtalanságuk abbamaradt. ugyanolyan mikromozgással. hogy a gyermek az individuális hang és a közlés érzelmi tartalmát megértse. Örökbe fogadott gyermekek és az örökbe fogadó szülők kommunikációs rendszerét vizsgálták egyéves gyermekeknél. a gyermekkel foglalkozó különböző személyeknél. leereszkedő. azt. szemkontaktussal jelezték részvételüket a „beszélgetésben". Az újszülöttekhez szóló beszéd jellemzőit vizsgálták egy kórház újszülöttosztályán. A kutatók megállapításai szerint rendkívül nagy a különbség mind tónusban. Az anya hangjára a felélénkülési reakció. hogy sírásuk. folyamatosan válaszol. szabályozza a gyermek figyelmét és szociális érzékenységét. nőkét és férfiakét egyaránt. hogy könnyíteni akarnak a gyermek kényelmetlen helyzetén. nyugtalanná váltak. sajátságos szerepet töltenek be az anya és gyermeke közötti kommunikációban. hanem mozgásuk a felnőtt beszédét követi. Nemcsak az anya. (Ez nem azt jelenti. Ha az anya érdeklődést mutat és figyel a gyermek hangadására.höz vagy egy nagyobb gyermekhez beszél. amelyekben arra a kérdésre kerestek választ. A fejlődésnek ebben a folyamatában a gyermek képes lesz arra. gügyögő hangot használnak!) Ezt a sajátságos beszédformát a csecsemő megerősíti. három-. Egyes jelzések rituálissá válnak. amikor kifejezetten a csecsemőhöz szól a felnőtt. A szülő magas képzettsége és értelmi képessége még nem jelenti azt. az intonáció is más. figyelembe véve az otthoni környezetet. hogy a csecsemők nemcsak hogy különbséget tesznek az óra ketyegése. hanem például felolvasott egy írott szöveget. hogy affektáló. Például a gagyogás váltakozása a csecsemő és gondozója között fokozza a csecsemő gagyogását. ugyanis a hangsúly. és így a gyermek eljut saját hangjának örömteli ellenőrzéséhez. mint az anya beszélnek a gyermekhez. hogy kommunikációs készsége is fejlett. hogy a közlés nagyon gyakran a segítő szándékot fejezte ki. Azt tapasztalták. akik a kórházhoz tartoznak. hogy a szülő képzettségi szintje.ót. Ez a kölcsönösség az. Feltehetőleg ez szükséges formája a kommunikációnak az anya és gyermeke között. ha az anya azonban nem a csecsemőjéhez beszélt.kiderült. hogy ismételje a hangzókat. A születéssel megkezdődött az anya és a csecsemő közötti folyamatos interakció sajátságos kommunikációs rendszerré válik. a zene és az emberi beszéd között.

amelyről azt tételezték fel. TIZARD). BOWLBY. hanem autonómiája is. Vizsgálati adatok és megfigyelések utalnak arra. Már a hangutánzás példái is arra mutatnak. és elsősorban a felnőtt az. hogy nemcsak a cselekvést veszik tudomásul. szájkerekítést. és beszédüknek nincs személyes jellege. K. homlokráncolást . A vizsgálatok azt mutatták. hogy az utánzás funkciója az érzelmi osztozás az együttesség élményében. egymást megértő funkciója van. JACOBSON 1979. aki a csecsemőt utánozza. Az intézetben nevelkedő gyermekek ugyanis általában később kezdenek beszélni. hogy később lényeges különbséget tegyen a személyi és a tárgyi világ között. hogy a hangadás. azt jelenti. hogy az emberi agy nagyon sok tevékenységre már előre be van programozva. torz a szavak kiejtése. mint az érzelmeket. érzelmeit. de az egymás közötti hasonlóságot is. A gyermek nemcsak hangokat. A három különböző koncepció lényegileg nem mond egymásnak ellent. mint a családban nevelkedők. hogy a csecsemő a beszédet a személyekkel párosítja. hogy a gyermek elsősorban a hozzá közel álló 40 . Az utánzás különböző formáira ad magyarázatot. Szókincsük kisebb terjedelmű. de más és más egyedi kombinációt jelent. a kialakult kötődésnek fontos megnyilvánulásai." UZGIRIS (1979) az utánzás értelmezésénél az interperszonális interakciót helyezi előtérbe.nyelvnyújtást. Az artikuláció elmosódottabb. de van az utánzásnak más koncepciója is. N. hogy az arc bizonyos mozdulatait . Az utánzás Egyike a legfontosabb viselkedési formáknak. Ez azt jelenti. és gyakran hibás.az ujj. 1977). A hetvenes évek végén megjelent közlemények az újszülöttkori (néhány napos) utánzásról nagy izgalmat váltottak ki. történéseket tartalmazó beszéd. Mikor a gyermek verbálisan képes kifejezni kívánságait. szüleivel nagyobb fizikai távolságot tart. társalogni tud. ami a kötődés fenntartásában jelentős. viselkedési mintákat is utánoz. hogy a néhány órás csecsemő már képes erre. Ehhez kapcsolódik még a Ci vizuális benyomás is. nemcsak a készségei növekszenek. s így egy állandó kölcsönösség alakul ki a modell és a modelláló között. Ezt a feltételezést alátámasztják azok a tanulmányok.. amelyek az intézetben nevelkedő gyermekek beszédének fejlődéséről számolnak be (SPITZ. és ennek kapcsolaterősítő. ez alapozza meg azt. Több kutató számol be arról. így a gyermek különbséget tesz az egyes felnőttek között. MELTZOFF A. hogy a neveléshez jó feltételeket nyújtó csecsemőotthonban a felnőtt beszédnek nem a mennyisége. Minden beszélő felnőtt hallási stimulus számára. RHEINGOLD (1968) a szülőkapcsolat kialakítása mellett a kölcsönös vokali. és a fejlődés különböző szintjeit jelöli. neki adja vissza újból a gyermek. hogy megfigyeljen egy mozgást. és a beszélő felnőtt is többnyire a gyermek látóterében helyezkedik el. inkább a minősége volt az. Az utánzás mint általános válaszadási forma az első életév végére kezd erőteljessé válni. A felnőttek beszédében lényegesen magasabb arányban fordultak elő az információt tartalmazó mondatok. Az utánzás kognitív koncepciója alapján ez nehezen képzelhető el.sával. hogy 8-10 hónapos korban jelenik meg amikor a gyermek már képes arra. például a genetikus CSÁNYI (1977) véleménye: „Az a tény. ami a gyermekek beszédfejlődésében megmutatkozott. és nem a dolgokkal. Ennek az értelmezésnek az a lényege. MOOR M.és kézmozgásokat az újszülött utánozza (GARDNER 1970.záció jelentőségét abban is látja. A korai szakaszban az érzelmi osztozás a jellemző. a beszéd. hiszen az esetek többségében a gyermek a hang irányába fordul. és ezt a mozgásmintázatot ő maga is leképezze.

a gyermek hasonlóképpen kísérli megoldani a társas interakciókat. ha jelzéseire nem kap megfelelő választ a csecsemő.a jelző és tájékozódó viselkedést olyan ösztönös viselkedési formának tekintik. sokkal inkább számíthat a kisgyermek együttműködésére. Például. hogy spontán kerülnek felszínre. agresszív szülő viselkedési elemeit átvéve. amely a születésétől kezdve segíti létfenntartását addig is. a második a kéz kinyitása. kifejezettebbé. hogy a megnyugtatási szándékot. A mimika és a gesztus. Tény azonban az. MONTAGNER (1984) a csecsemők és kisgyermekek szociális viselkedésének jellemzőit vizsgálva úgy találta. Ezek a bonyolult gesztusok nem egyszerre. hiszen kiváltja a környezet ápoló. és lebecsülik a gesztusok erejét. és így közvetlenül meg is erősíti a gyermek viselkedését. Ellenpélda: az ingerlékeny. és ezeknek a viselkedési formáknak létfenntartó értéke nyilvánvaló. annál nagyobb a valószínűsége annak. Természetesen túlságosan leegyszerűsített így az utánzási folyamat. ha a vele foglalkozó felnőttek mosolyognak rá. Ebben rendkívül fontos szerepe van a testtartásnak. vagy éppen háttérbe szorítanak. és ezzel eredményesen tud kommunikálni társaival.elsősorban az anya . Az utánzó viselkedés felkelti a szülő érdeklődését. hanem szakaszosan alakulnak ki. a gügyögés és az utánzás természetes események abban az értelemben. csökken a jelzések száma. Minéi gazdagabb eszköztárral rendelkezik a szülő. A csecsemők jelző és tájékozódó viselkedésükkel felkeltik környezetük figyelmét. végül a tárgy átadása vagy leejtése. amelyek a létfenntartás célját szolgálják.viselkedése között szoros kapcsolatot talált. amíg újabb viselkedési eszközöket nem tanul meg. A vokalizáció gazdagságát és gyakoriságát 41 . simogatják. beszélnek hozzá. A gyermek vokalizációja kevésbé függött attól. például az ajándékozás három fázisban. a nézegetés. mint amíg csak szóval kéri. Az első fázis a kéz kinyújtása. MONTAGNER vizsgálatában a gyermek társas viselkedési eszköztára és a szülők .személyeket utánozza. ha az anya kérő mozdulatot tesz. elfogadó. és nem válnak árnyaltabbá. hogy különösen a beszéd előtti időszakban a gesztusnak. gondozó magatartását. mert nem tanult hozzájuk újabb elemeket. a gesztusoknak. hogy az anya mennyit beszél körülötte. ajándékozó vagy éppen a támadó viselkedési elemek genetikai meghatározottságúak. hogy a gyermek kommunikációs eszköztára is széles körű lesz. hogy az anyák azonnal válaszoltak-e a gyermek viselkedésére. a mimikának. Néhány teoretikus . hogy ha ezekkel a viselkedési formákkal nem ér el eredményt. amelyeket a kulturális nevelési hatások módosítanak. amellyel a gyermek kommunikál környezetével. gyakran éppen a gesztusok hiánya miatt nem tudnak eléggé szót érteni gyermekeikkel. csökken a mosolygás és a gőgicsélés is. hogy a csecsemők szociális érzékenységét nagymértékben befolyásolta. nagymértékű azonosságot mutat a különböző kultúrákban élő emberek gesztusrendszerével. A gyermek jelző és tájékozódó viselkedésére ható tényezők A sírás. felemelik. a mosoly. a testtartásnak rendkívül fontos szerepe van a kommunikációban. YARROW és munkatársai (1975) 5-6 hónapos gyermekek és az anyák viselkedését figyelték meg otthonukban. Kétségtelen azonban az is. Ha mindezt nélkülözi. Ahol a szülők túlértékelik a szavakat. A gyengéd anya gyengéd mozdulatait a gyermek lemásolja. A csecsemő többet mosolyog. Vagyis feltételezhetően a vigaszt nyújtó. megerősítenek. Azt találták. Egyúttal újabb és újabb kifejezési formákat nyújtva gazdagítja a kialakított kommunikációs rendszert. ajándékozást vagy kérést kifejező viselkedés már 7-12 hónapos csecsemőknél megjelenik.akik elsősorban BOWLBY munkásságára támaszkodnak . a mimikának. BOWLBY véleménye szerint az embernek is rendelkeznie kell olyan viselkedési eszköztárral.

hogy a szükséglet kielégítésére adott válaszunkkal megerősítjük a csecsemő követelődző magatartását. válaszol jelzéseire. Szerencsére ilyen körülmények között viszonylag kevés gyermek él. önmagukat átkarolva görgő mozgásokat végeztek. Nehéz lenne meghatározni. YARROW és munkatársai azt találták. minden gyermeknél egyedileg lehet csak megítélni a szabályozás módszereit. intézetben nevelkedő gyermekek személyiségében. A nevelési gyakorlatban is sokan úgy vélik. mintha a gyermek „kényeztetése" lenne az az alapvető nevelési elv. ritkán mosolyognak rájuk. amely harmonikus fejlődését elősegíti. tűrőképességétől. A szülőnek kell kialakítania az egyensúlyt a korlátozás és az önállóság bátorítása között.inkább az határozta meg. hogy az anya nélkül. ahol láthatták. Ha egy év elkülönítés után más majmokkal közös ketrecbe helyezték őket. aki nemcsak gondozza gyermekét. amelyek úgy ismeretesek mint a szociális izoláció szindrómái . és csak így biztosítható a gyermek egészséges fejlődése. hogy „kényeztetett" csecsemőből elrontott gyermek lesz. keveset beszélnek hozzájuk. manipulációja között. és várt a gyermek válaszára. de fizikális kontaktusba nem kerültek velük. hogy felvegyék. hogy az anya. követelődzőek és engedetlenek lesznek. komoly és irreverzíbilis károsodást okozhatnak szociális fejlődésében. hogy a szociális depriváció milyen hatással van a fejlődésre. A csecsemő kapcsolata a világgal azonban nem ilyen gépies inger-reakció alapján történik. egyedül nevelkedtek. ahol elhanyagolok. Függ ez a gyermek egyedi jellemzőitől. ételt csak a megszabott időben kaphat. 42 . Ugyanakkor gyakran hangoztatott vélemény az. amelyek elzártan. aktívabban vizsgálja környezetét. Azoknál a gyermekeknél. hogy milyen mértékben célszerű a követelményállítás. szelektáló és több irányú kölcsönösség az emberi kapcsolatokban. A síró gyermek karbavétele követelődzővé teszi a gyermeket. aktivitása. sőt kegyetlenek a gyermekkel. A kötődés. hogy az anya közvetlenül a gyermekhez beszélt. a gyermeknek nemcsak szociális fogékonyságát erősíti.a későbbiekben még tárgyalunk. amikor éhes. és nem mutattak érdeklődést társaik iránt. A szociális izolációnak ez a súlyos hatása megmaradt a felnőttkorra is. többnyire egy sarokban. hogy érdeklődőbb legyen. a •csecsemő aktív résztvevője saját történésének. hogy a gyermeknek szociális fejlődéséhez szüksége van szociális stimulációra. így nem rontjuk el. mind többet kívánja azt. hogy azok a kicsik. de azt is. A kora gyermekkorban végzett vizsgálati adatok mind azt mutatják. hallhatták társaikat. Az eddigiek alapján úgy tűnik. de érzelmileg kapcsolódik hozzá. így például a fiatal majmokban. Ugyanis ebben az életkorban a hozzá beszélő felnőttnek csak rövid idő elteltével kezd el a gyermek mintegy válaszként gügyögni. nem alakul ki a differenciált. Mindezek az eredmények arra mutattak. nem játszottak velük. akiknek minden szükségletét kielégítik. bár kétségtelenül a nem megfelelő intézeti nevelés körülményei között vagy az olyan családokban. HARLOW és munkatársai a már előzőleg említett majomkísérletek végzésével vizsgálták. amelyet az inger-reakció elmélet alapján állított fel. fejlődésében milyen eltérések. akiket ritkán dédelgetnek. hogy számos egyéb kapcsolat is van az anya stimuláló viselkedése és a gyermek szociális fogékonysága. a bizalom kialakítása alapszükséglete. zavarok mutatkoznak a családban felnövekvő gyermekekhez viszonyítva. WATSON véleménye szerint szigorú napirendi táblázat alapján szabad csak gondozni a gyermeket. Ezt a véleményt WATSON alapozta meg azzal a tételével. Ezek a vizsgálatok rámutattak a korai szociális kapcsolatok fejlődésének főbb jellemzőire. nem alakult ki a szociális válasz készsége. Mint már az előbbiekben tárgyaltuk. külön ketrecben. összehúzódva feküdtek. Az ilyen abnormális fejlődésmenetekről. Szociális deprivációval kapcsolatos kísérletek etikai okokból nem végezhetők el gyermekekkel. Amikor azonban SPITZ első vizsgálatai feltárták. mennyi legyen a tiltás. és nem akkor.

Azt vizsgálták. ha sírtak. amikor elsősorban az apához kötődik a gyermek. válaszolt a jelzéseire. mint az együttlét intenzitása. akikkel anyjuk az első hónapokban türelmetlen. felvette. Az eredmények arra utalnak. és ez az a személy. A szülő és a gyermek közötti érzelmi kapcsolat kulcsa a szülői gondozás minősége és nem a mennyisége. annak ellenére. ha a gondozás megoszlik a szülők és a gondozónők között. Különböző vizsgálatokat végeztek el kibucokban. hogy keresi a szoros közelséget. Ezek: a félelem az idegen személyektől és a szeparációs félelem. amikor a csecsemő elsősorban egy személyhez kötődik. Viszont azok a gyermekek. a nézelődés. fészkelődtek. Az első kötődés kialakulását gyorsan követi más ismerős személyekhez való érzelmi kapcsolatok sora. Mindazok. A kutatások alapján ma már ismeretes. aki az ő szociális jelzéseire a legtöbbször válaszolt. hogy ha a szülő figyelmes és szociálisan érzékeny.hasonlóan a kifejező. Az első életév vége és a 18 hónapos kor közötti időszakban a csecsemő érzelmi kötődést mutat a hozzá közelálló ismerős személyekhez is. több pszichológus véleménye. 9-12 hónapos korukban már kimutatták gyengédségüket: ha az anya felvette őket. nagyszülők. BELL és STAYTON (1972) beszámol arról.Kötődés az emberekhez Amint egy gyermek jelző és orientációs viselkedése szelektívvé válik. akiket az anya újszülöttés kiscsecse. A gyermekek a szülőkhöz kötődtek. akire hét gyermek volt bízva. amelyek a kötődés kialakulását elősegítik. játszott vele. amikor a gyermekek naponta csak egy-két órát és a hétvégét töltik a szülővel. amelyet a kölcsönösség jellemez. hogy a differenciált kötődési viselkedés a csecsemőknél a 6-8. és azt a két viselkedési formát. Az esetek többségében ez a személy az anya. nem kell tartania attól. rokonok részesei annak a kötődésnek. hogy időben a gondozónővel voltak többet együtt. s így kevés ideje maradt arra. Testvérek. A szülő az együttlét ideje alatt minden figyelmét a gyermekre fordította. hogy a bölcsődei élet megzavarja a gyermekkel való meghitt kapcsolatát. át kell tekintenünk azokat a tényezőket. és nyugtalanná válik. szeretettel válaszol jelzéseire. akik szociális kapcsolatot teremtenek a csecsemővel. és rövid ideig viselték csak el a kézben tartást. 43 . és válaszolnak figyelmet felkeltő viselkedésére. hogy az idő mint tényező kisebb hatást vált ki. hogy azok a csecsemők. jelző viselkedési formákhoz . Hogy a kötődés fejlődését jobban megértsük. AINSWORTH. hogy a korai csecsemőkorban a mosoly. a kapcsolatrendszer tagjává válnak. A kötődést . törekszik arra. kezd kialakulni sajátságos kötődése környezetének tagjaihoz. de kutatások viszonylag nagy arányban beszámolnak arról is. A gyermek kimutatja kötődését azzal. megnyugtatta őket. hozzásimultak. A kötődés viselkedési formáját világszerte kutatták és kutatják még napjainkban is. akikhez a csecsemő kötődik. például olyan esetekben.mőkorban fokozott figyelemmel gondozott. ha magára hagyják. A gyermekek gondozását zömében egy gondozónő látta el. hogy mennyire befolyásolja a kötődés kialakulását és erejét. 8-24 hónap között fontos és kritikus szerepet töltenek be a gyermeki személyiség fejlődésében. Ez magában foglalja a szeretetet és a függőséget. hogy környezete tagjainak figyelmét. elismerését elnyerje. Kialakul a kötődés sajátságos hierarchiája. nyugtalanok voltak. hogy játsszék velük. bölcsődei feltételek között nevelkedő gyermekekkel (Izraelben a kibucokban a mi bölcsődéinkhez. a gagyogás a nem szelektív kötődés kifejeződésének eszköze. amellyel a felnőtt figyelmét magára irányítja. Azok a személyek. ha a szülő stimulálja a gyermeket. figyelmetlen volt. Mint említettük. amelyek a differenciált kötődés eredményeként lépnek fel. ha 9-12 hónapos korukban felvették őket. illetve hetes bölcsődéinkhez hasonlítható intézményes nevelés van).elsősorban az segíti. hónap között jelenik meg. Az eredmények azt támasztották alá. különösen sírására az első hetekben. értik a csecsemő jelzéseit.

vágy riadtságot. Az idegen személy közeledésére adott félelmi reakciót a gyermekek temperamentuma és a nevelési körülmények is befolyásolják. ahogy a gyermek mind több tapasztalatot szerez idegen személyekkel való kapcsolatában. Azokban a vizsgálatokban (KABAINÉ. 1967). Az erőteljes visszautasítás. mosolyog. félelmet. hogy a gyermek az idegen személy közelítésére félelemmel reagál. esetleg hangosan sírni kezdett. fejét nem fordította el. elhúzódik. amely során a gyermek testtartása feszültebb lett. homlokát ráncolta és a szemkontaktust hosszú ideig elkerülte az ismeretlennel. — Elfogadó magatartás. 5-8 hónapos korban a legtöbb gyermeknél először a bizalmatlanság jelei mutatkoznak az ismeretlen személy közelítésére. de az ismerős személy közelségében történt (karon vagy ölben tartották a gyermekeket). így az ismerkedés első szakaszában az anyának vagy más. hanggal akarja a gyermek figyelmét magára irányítani. a csecsemőotthoni gyermekekre 12 hónapos korig. ha a közelítő idegen figyelmetlen. kíváncsiságot fejezett ki. Az elhárító magatartás enyhébb formája volt a bizalmatlan várakozás. haragot mutatott. és ez fokozatosan csökken. Ha az idegen fokozatosan közelít. vagyis az idegen személytől való félelem később jelent meg. és fokozatosan érinti meg a gyermeket. a gyermek által jól ismert és elfogadott személynek kell a gyermeket kézben tartani. Öthónapos kor után a családban nevelkedő gyermekek többsége várakozó figyelemmel nézett az ismeretlen személyre. a csecsemőotthoni gyermekeknél azonban ez csak 14-16 hónap között mutatkozott. Aktív visszautasításnál a gyermek a közeledő idegen személy felé kezével elhárító mozdulatot tett. a csecsemő vidám vagy érdeklődő kíváncsisággal fogadta az ismeretlen személyt. tárgy közvetítésével veszi fel a kapcsolatot. amikor a családban élő gyermeknél már elmúlt. Aktív elfogadásnál a gyermek azonnal felvette a kapcsolatot az ismeretlen személlyel. Elhárító magatartás. A következő magatartási formákat találták. A családban élő gyermekeknél 7-8 hónapos kor körül már megjelentek az elutasítás különböző formái.Félelem az idegen személytől A kialakult kötődés egyik mutatója. görcsösen kapaszkodott az ismert személybe. a gyermek félelme feloldódik. és nem kapaszkodott görcsösebben az őt tartó megszokott személyhez. ha az anya sem fogadja szívesen az idegent (orvossal. amelyeket 3-24 hónapos korú gyermekekkel végeztek. a fokozottabb félelmi reakció akkor lép fel. a gyermek visszautasította az idegen személy kezdeményezését. összehasonlították a csecsemőotthonban és a családban nevelkedő gyermekek reagálását az idegen személy megjelenésére és közelítésére. a bölcsődében a gondozónőnek. Ez a jelenség közismert. tekintete érdeklődést. jellemző minden népcsoportban. Mozgása nem változott. a nővérnek. de tartott még akkor is (24 hó). Különösen figyelni kell a közelítés formáira az orvosi rendelőben az orvosnak. megvárja. Ez a magatartás jellemző volt a családban élő gyermekekre négyhónapos korig. a gyermek kiabál. és kapcsolatba lép. vagy meg is érinti a gyermeket. fejét elfordította. felélénküléssel reagált az ismeretlen közelítésére. Nehéz a gyermek félelmét feloldani akkor is. túl nagy aktivitással. vagy részben ő maga kezdeményezett kapcsolatot. A vizsgálat minden esetben a gyermekek számára idegen környezetben. és ha az idegen szociális kontaktust akar felvenni. Az idegen személytől való félelem csúcspontját a csecsemők többsége 8-9 hónapos korára éri el. Azok a 44 . gondozónővel találkozás). riadtságot nem mutatott. halkan beszél. A közvetlen védelem hiánya is fokozza a félelmet. amíg a gyermek is mosolyogni kezd.

izgatottan körbejárták a ketrecüket.csecsemők. és amikor visszatér az. a szeparációs szorongás. hogy az egyéves gyermekek. Inaktív lesz a játékban. Ezt az izgatott viselkedést 3 hét elteltével a „reménytelenség" követte. Végül a gyermek érdektelenné válik. Azt találták. kiabál. a kismajmok láthatták és hallhatták anyjukat. mert a szeparációs szorongás csak akkor lép fel. Szeparációs szorongás Közvetlenül az idegen személytől való félelem kialakulása után egy újabb fajta szorongás lép fel. amikor anyjuk rövid időre eltávozott. A szeparációra adott reagálási módokat vizsgálta BELL ÉS AINSWORTH (1972). úgy értékelik. sírtak. amikor a szeparációs szorongás fellép. J 1973). belekapaszkodik. követi. és BOWLBY. nem is tevékenykedtek. és visszaesés 45 . a gyermek életkorától függően hasonló reagálást tapasztalhatunk. Amikor anyjuk újból visszatért. J. Kezdetben a gyermek erősen tiltakozik az elválás ellen. ingerlékeny lesz. nem érdeklődtek a játékok után. akiknél kialakul egy szorongásos kötődési forma az új környezetben lévő más személyhez. belecsimpaszkodtak. fellép az apátia. Amikor gyermekét elhagyja a szülő néhány órára vagy napra.. Az anyák és a kölykök külön ketrecben voltak. és közben állandóan az anyjukat figyelték. hozzásimul (BOWLBY. hiszen a gyermek ebben az életkori szakaszban nem képes felmérni az időtartamot. Az első napokban sír. az ajtóhoz mentek vagy másztak. Többnyire a gyermek már önállóan jár. abbahagyták a sírást. A kötődés és a szeparációs szorongás között szoros összefüggés van. J. Ez akkor jelenik meg. ha a szülők néhány napra. számára minden távollét örökkévalóságnak tűnik. mielőtt visszaállt normális viselkedésük. fel-alá ugráltak. később engedetlen. akiknél a bázisbizalom kialakult. a szülőktől „leválik". a gyermek magatartása ilyenkor visszahúzódó. tiltakozik. közömbös. és általában kétéves korra ez már csökken. majd végül apatikus. ha a szülő vagy más olyan személy. ROUDINESCO és mts. „Pótanyát" keres és visszahúzódik. akihez kötődik. Inaktívak lettek. Hasonló viselkedési formák jelennek meg akkor is. anyjukra is már csak néha figyeltek. így ha látja. elhagyja a gyermeket. esetleg egy hétre eltávoznak. társaikkal sem játszottak. Vannak gyermekek. sír. de fizikai kontaktusba nem kerülhettek velük. Az aktív tiltakozást követi a reménytelenség szakasza. és újból visszatért. mintegy keresve az anyát. Ezt a típusú viselkedési formát más kutatók is megfigyelték. keresi az eltávozó szülőket. többször körülnéztek a szobában. kevésbé szoronganak. A kétévesnél fiatalabb gyermekek viselkedését hosszabb ideig tartó szeparációnál több kutató is vizsgálta (ROBERTSON. hogy a számára fontos személy el akar menni. HARLOW vizsgálataiban a kölyökmajmok is hasonló viselkedést mutattak. ölbe kéredzkedtek. mozgásával is kifejezi ellenállását és boldogtalanságát. Amikor az anya visszatért. Ezt a passzivitást gyakran félreértik a kórházakban és az intézetekbe kerülő gyermekeknél. 1952). ha olyan személy távozik. speciális helyzetben. hogy az anya együtt játszott a gyermekkel. ROBERTSON és BOWLBY szerint ez a leválás az előzménye az érzelem nélküli pszichopátiás személyiség kialakulásának. A távozásnál utána megy. majd elment. aktív törekvése az anya visszatartása. hosszú időn keresztül intenzíven kapaszkodtak belé. HARLOW hosszabb időre (3 hét) különítette el a kölyköket anyjuktól.. akiknek sok pozitív tapasztalatuk volt a szülőkkel és a családhoz tartozó felnőttekkel. A szeparációs szorongás csúcspontját 13-18 hónapos kor körül éri el a gyermek. hogy a gyermek beilleszkedett. akik ugyancsak játékhelyzetben végezték vizsgálataikat 10-18 hónapos gyermekekkel. sír. úgy. A szeparáció kezdeti időszakában a kölykök visítottak. 1952. akihez a gyermek kötődik. akihez kötődik.

Újból keresi a közelséget. mint ha idegen személyt bíznak meg felügyeletével. kapaszkodik beléjük. Természetesen még jobban megkönnyíti a gyermek helyzetét az. jobb ha a gyermek az apával vagy a megszokott. a differenciálatlan kötődés szakasza. a gyermek úgy érzi. mert elhagyta. hogy a gyermek hét hónapos kora előtt nem tiltakozik.mutatkozik a már kialakult készségek szintjén is. ahhoz. Azok a gyermekek. dacos és nehezen kezelhető. akik kevés ingert kaptak . Mindegyik gyermek nyolc hónapos kora előtt visszatért anyjához. SCHAFFER és EMERSON (1964) a szociális érzékenység fejlődésében három szakaszt állít fel: 1.. Amikor a szülők visszatérnek. tiltakozik a kapcsolatfelvétel ellen. YARROW. A szociális tanulás elmélete másodlagos ösztönkielégítésnek tartja ezt: az anya kielégíti a gyermek szükségletét. megszokott személlyel marad együtt a szülők távollétének időszakában (BOWLBY. A gyermek csak a rövid ideig tartó. aki kielégíti szükségleteit. de anyjuk nem látogatta őket. amit a szopás jelent (FREUD. és a közös tevékenykedés mindegyik szorongását oldja. és ő másodlagos ösztönkésztetéssel szorosan kapcsolódik az anyához. J.sükkor a 46 . Ennek az elméletnek értelmében a szociális érdeklődés generalizálódik. Néhány óra vagy nap múlva (ez függ a szeparációs idő hosszúságától is) a gyermek ambivalens érzelmeket mutat. 3. más személyekre is kiterjed. néhány órás szeparációra reagál olyan érzelmi kitöréssel. A szeretet és a dependencia egyszerre alakul ki. sokat foglalkoztak velük. hogy a gyermek nem ismeri fel a szülőket. ismerős személyekkel otthon marad. hogy mennyire fontos számára az a személy. 1973. a miértre már különböző választ adnak. azzal osztozik az élményben. A tradicionális pszichodinamikus iskola és a szociális tanulás elmélete szerint biológiai szükségletek kielégítésének következményeként alakul ki a szociális érdeklődés. Az egyik csoport kevés ingert kapott ugyan. mert őt asszociálja azokhoz a kellemes tapasztalatokhoz. a tisztán evő maszatol. a gondozónőktől sok ingert kaptak. és a gyermek újból magára talál. és a szobatiszta gyermek nem tartja vissza vizeletét. ha testvére is van. SCHAFFER hangsúlyozza. hogy a már járni tudó gyermekük újból csak mászik. A pszichoanalitikusok szerint azért kezd szeretetet érezni a gyermek az anyja iránt. és úgy viselkedik velük.. A rövid szeparációnál a gyermek viselkedése azt mutatja. amikor táplálja. Alátámasztja ezt az is. Szerencsére ez az ambivalens időszak nem tart sokáig. ha a gyermek családi környezetben. J. mint az említett vizsgálatban a majomkölyök. ha az anyjától szeparálják. A hosszabb ideig tartó szeparáció után úgy tűnik. amelyben kötődik környezetének minden tagjához. A gyermek ilyen módon bünteti a visszatérő szülőt azért. hogy környezetének minden tagjától megkapja az ingereket. hogy a differenciálatlan kötődés fontos előszakasza a specifikus kötődés kialakulásának. Csökkenthető a szeparációs szorongás.. Ezt illusztrálja azzal a vizsgálattal. 1974). Közelítésükre eltávolodik. és kimozdítják megszokott környezetéből. a specifikus kötődés szakasza. aki kielégíti szükségletét. L. 2. Az interperszonális kötődés eredete Bár a kora gyermekkorral foglalkozó kutatók megegyeznek abban. így például. mint az ismeretlenekkel. de anyjuk időnként látogatta őket. sír. aki elhagyta. A másik csoport tuberkulotikus gyermekek intézetében volt. hogy hogyan és mikor kezd kötődni a gyermek. amelyben az intézetben nevelkedő csecsemők két csoportját hasonlította össze. 1915). S. azt tapasztalják. egy-két hét. amely során egy személyhez kötődik legjobban.nehezebben alakították ki viszatéré. ugyanakkor követelődző. elfogadja az idegen személyt. ha az anya kórházba megy szülni.bár anyjuk látogatta őket .

a kapaszkodást. A csecsemő kötődését a kutatók az imprintinggel egyenértékűnek tartják. HARLOW majomkísérlet-sorozatában is hasonlót tapasztaltak: a majomkö. mint a családban nevelkedők. P H. A dinamikus pszichológia és a szociális tanuláselméleti irányzat is nagyrészt elfogadta BOWLBY elméletét. hogy fenntartsa a szoros kapcsolatot anyjával. 1958) a mosoly egyenértékű a mozgásos követéssel. úgy ez nyilván az emberi csecsemő kötődésénél is megtalálható. mert velük intenzív szociális kapcsolatban voltak . amit a biológiai szükségletekkel azonosnak tartanak. Az intézetben nevelkedő csecsemőnek nehéz különbséget tenni az ismerős és az idegen személy között.specifikus kötődést. így felmerült az a kérdés. és ritkább az intézeti gyermeknél. A családban és az intézetben nevelkedő gyermekek szociális érzékenységének különbözőségét a szociális depriváció fogalma alapján jobban megérthetjük. több időt is töltöttek el velük. Az interperszonális kötődés a gyermek jelző és tájékozódó viselkedéséből ered. hogy ha létezik kritikus időszaka az imprintingnek. GRAY (1965) a kritikus időszakot a 6. Vagyis a specifikus mosoly megjelenésétől kezdve az ismeretlen személytől való félelem megjelenéséig. Ezeknek az elméleteknek alapján a pszichológia hosszú éveken át különbséget telt a csecsemő viselkedésében az elsődleges (biológiai) és a másodlagos (szociális) hajtóerő között. RHEINGOLD (1968) azt találta. mint a szociális tanulás elmélete. (1957) a szopást.a fenti elmélet szerint jól értelmezhetőek. amelynek alapvető célja az. hogy a 3-4 hónapos intézeti csecsemők sokkal barátságosabbak voltak az idegen személlyel. A hatvanas évektől kezdődően új elmélet alakult ki az etológia hatására. akire általában visszamosolyognak. így távoltartották magukat az idegen személytől. BOWLBY J. és napjainkban „targykapcsolatról" és örökölt „tárgykeresésről" beszélnek. a felnőtt szociális válasza az. mint a családban nevelkedő. a követést a gyermekkel született ösztönös tevékenységnek tartja. Az etológiai vélemény szerint (GRAY. A családban nevelkedő gyermekek ugyanis képesek voltak már különbséget tenni saját anyjuk és az idegen személy között. a kapaszkodásra lehetőséget adó pótanyával épített ki kapcsolatot. hónap között helyezi el. mert több személy egymást váltva elégíti ki igényeit. mert kevesebb megerősítést kap az intézetben nevelkedő. 47 . mint azok a gyermekek. ami körvonalazza az interperszonális kötődést. mégis a kötődés a szülőkkel alakult ki. hét és a 6. aki ezt az időszakot az „elsődleges szocializáció időszakának minősíti". hanem a fizikális kontaktusra. A szelektív szociális mosoly is később jelenik meg. A sírás és a mosoly az anya gondozói viselkedését váltja ki. Hasonló véleményt találunk SCOTTNÁL is (1963). de sok ingert kaptak más személyektől. amikor a kibucokban a gyermek táplálékot. amely szerint a kötődés elsődleges hajtóerő. Azok a vizsgálatok. gondozást más személyektől kapott. és így a fontosságuk is időszakonként változik. A tanulási elméletek szerint azért. A kötődésnek ez a fajta értelmezése jobb magyarázatot ad a gyermek viselkedésére. Minden pozitív inger az anyához kapcsolódott. akik ugyan nem találkoztak anyjukkal. mint a családban nevelkedőnél. és kritikusnak tartja a szociális kapcsolatok kialakulásában.lyök nem a tápláló. Ezek a nem tanult viselkedési formák az első életév folyamán különböző időszakokban érnek be.

a környezetet is kevéssé explorálják. megrázkódtatás nélkül elviselik a szülő távozását. Az új motoros készségek ébredező felismerése rávezeti a gyermeket függetlenedésének aktív bizonyítására. Frusztrálja és provokálja anyját. de konfliktusforrás is. gazdagodik ujabb kapcsolatokkal. mint például az étel kiköpése. kezdi a „visszafizetést". és csökken szeparációs szorongása is. a kommunikáció új formája sok örömet jelent szülőnek és gyermeknek egyaránt. az önállósulás igénye. Elkezdődik a leválás. az érzelmi függőség lép. A gyermek „kinövi" félelmét az idegen személyektől. kiegyensúlyozott gyermek már jól elviseli a szülők 1-2 hetes távollétét. és a legrövidebb szeparációs helyzetet sem képesek elviselni. Megfigyelték a szülők. A bizonytalan gyermekek kapaszkodnak anyjukba. „bízik" a szülőben. nem büntetni akarja az anyát. elfut. A biztonságban lévő gyermek tudja. a szembehelyezkedés. megértik. hogy a gyermek kezd önállóvá válni. fel tudják mérni. A szülőnek való ellenállás saját függetlenedését erősíti. provokálják a figyelmet.Életkori jellemzők 2-6 éves korig. alkalmilag fordul elő. amikor a gyermek még erősen kötődött hozzá. akiket úgy határozhatunk meg mint biztonságban lévőket. és nincs kapcsolatban az anya iránti érzelmekkel. Ha időnként nosztalgiával gondolt is vissza arra az időre. ügyesebben bánnak a tárgyakkal. az önállósulás időszaka. játék az ennivalóval. örült a gyermek minden új teljesítményének és kialakuló önbizalmának. hogy viselkedésük hogyan hat a szülőkre. Ha a gyermeknél a második életév után nem lép fel a lázadás. Kétéves kor után a gyermek kötődése veszít erejéből. többnyire aláveti magát a felnőttnek. forgolódás pelenkázás közben. ez azt jelenti. a beszéd kialakulásától az iskolakezdésig A második életévre kezd kialakulni a gyermek általános magatartása a környezete iránt. tiltásokra dühkitöréssel válaszol. helyébe a dependencia. az összeütközésekre. mind a nagy. A szoros fizikai közelséget már kevésbé igényli. Bármilyen rosszalkodás. A túlkötődés gátolja agyermek érzelmi fejlődését. Első beállítódását ERIKSON (1957) a bizalom érzésének nevezi. A második életévben két új fontos dolog következik be: 1. a szülő jön és kielégíti kívánságát. Ahogy az első életévben az a normális. a második életév után az ilyenfajta kötődés már tünete lehet a későbbi érzelmi problémáknak. Az ideális anya örömmel fogadta. játékszerek dobálása. A fejlődésnek ez a változása egyengeti a gyermek útját a függetlenedéshez. Az első életévben a gyermek még nagyon kedves. amikor öltöztetni akarja. de el kell fogadnia a fejlődésnek ezt az újabb állomását. A beszéd megjelenése. 2. Azok a gyermekek. mind a kisebb mozgásokban finomodik készségük. hogy nem képes az anyával való szimbiózist felszámolni. a negativizmus sokszor zavarja a szülőt. önmaguk is sok mindent képesek egyedül megoldani. ha a csecsemő erősen kötődik anyjához. 48 . a pohár feldöntése. amikor a gyermek megtanulja a „nem”-et mondani. és hogy milyen eszközökkel érhetik el a szülők viselkedésének megváltoztatását. A szembehelyezkedés. és ezt sűrűn hangoztatja. elsősorban az anyák reagálását a gyermek első önállósulási törekvésére. A éves. A szülő rendkívül fontos szerepet játszik a gyermek bizalomérzésének kialakulásában. A gyermek szociális világa kiszélesedik. érdeklődése más személyekre is kiterjed. a kompetencia megszerzéséhez. a rövid szeparáció ideje alatt explorálják környezetüket. hogy ha szüksége van rá.

a fokozott félelem minden idegen személy megjelenésére. érzelmi . Ezt szinte minden lélektani irányzat kiindulópontnak tekinti. eredményes helyzetmegoldásra. Az énfejlődés előtörténetében a következő szervezési fázisokat találhatjuk (KABAINÉ. személyiségének egy része lenne. mert lába. Mivel eltávolodni. Nyitott. R. boldogan gondozta a gyermeket csecsemőkorban. amikor az függetlenedni akart. amely az én elkülönülését. hogy ő maga individuum. amelyet a 7.Az anyák másik része nagyon jól ellátta feladatát. A közvetlen fizikai közelség igényét felváltja a közvetett. Amikor az énfejlődés előtörténetéről beszélünk.. vagy a gyermek nevelését teljesen rábízták az intézményekre. az anyák eltávolodtak a gyermektől. Szoros összefüggés van a gyermek szociális fejlődése és az éntudat kialakulása között. belső vázlatot alakít ki saját testéről. 1. hogy testrésze az övé. a gyerek kialakítja saját attitűdjét. Már érdekli a gyermeket a vele hasonló helyzetben lévő kortársa is. és a kötődés ereje is gyengül. Míg félelmet mutat az idegen személyre vagy szokatlan helyzetre. 49 . A szociális mosoly megjelenésével (0-2 hó körül) kezdődik az első szociális organizáció. Elsősorban azt tanulja meg. például SCHAFFER és EMERSON (1964) szerint: „. Mindinkább tudatosul benne. hanem elsősorban a családtagokhoz. az énértékelést nagyban elősegíti. A „másik" reagálása. bár hosszabb ideig nem vesz fel kapcsolatot vele. cselekvéseinek formáját és módját. Az újszülöttkorban az én és a külvilág amorf egységet alkot. mozgásáról. Az éntudat kialakulása 2-6 éves kor között kikristályosodnak a gyermekben az individuális minták. De az „én-magam" felismeréséhez hosszú út vezet. 2. Kialakul a testsémája (MÉREI F. ha fenntartással is. A követező szerveződési fázist a kapcsolatok további differenciálódása jellemzi. WALLON (1958) ezt az időszakot nevezi a fiziológiai szimbiózis korának..-BINET Á. 1946). Már a csecsemő fokozatosan realizálja. de már szorongás nélkül fogadja az idegent.. többnyire szültek egy újabb gyermeket. 1977). mintha saját testének. menekülni is tud. amíg a gyerek teljesen az ő függvénye volt. K. Az éntudat kialakulásában azonban döntő szerepe van az interperszonális kapcsolatoknak. de elvesztette érdeklődését a gyermek iránt. amely az egyéves kor körül kulmináló szeparációs félelmi reakciókban jut elsősorban kifejezésre. A szakasz végén. Amíg a gyermek csecsemő volt. teste mozgását kontrollálja. önállósulási igénnyel lépett fel. Amikor a gyermek részéről az egyedivé válás elkezdődött. hogy ő különálló személyiség. hogy fajtájának tagjaival a közelséget keresse. éntudata kialakul. akkor részben összegezzük a gyermek szociális fejlődésének jelentősebb szerveződési fázisait. A. a másikkal folytatott interakció az.a kölyök tendenciája. és a szimbiózis megszűnt. érdeklődő bizalommal közelít egyre táguló személyi környezete felé.dependencia. Ezáltal csökken félelme. dependens az anyával és a közeli családtagokkal. új érzelmi kielégülést kerestek. keze. Megjelenik a „nyolc hónaposok szorongása" (SPITZ. Ez a családtagokhoz való erőteljes kötődés jellemzi a gyermeket a második életév feléig." Ennek a szerveződési szakasznak a végén a csecsemő már nem általában az emberekhez kötődik. 1970). úgy szolgálta.a kommunikációs eszközök révén megnyilvánuló . a járás kialakulásával a helyzetváltoztatás lehetősége képessé teszi az önálló. hónap végére kialakuló differenciáltabb kötődési forma zár le. akiket már elkülönít az idegenektől. A gyermeknek ezt a reakcióformáját több kutató fajspecifikus kötődési formaként értelmezi. az éntudat kialakulását. és WOLF..

de fontossá válnak más felnőttek. és fontossá válnak a társak. Úgy találták. a gyerek időnkénti kiemelése a csoportból. „egyedül" típusú kifejezésekben nyilvánul meg. H:. 1971). Az „én" ekkor azonban még nem különül el világosan és határozottan a „másiktól". A gyermek kevésbé kap visszajelzést teljesítményéről. hanem kiterjeszti önmagát másokra. A csoportos nevelés következménye. Kiszélesedik a gyermek kapcsolatköre. és nem fordítva. mert „zavarja" a csoport életét. átveszi gesztusait. akiknek önértékelése jó. A harmadik életév végére az én határainak felismerése. viselkedésük reális értékét. hogy a gyermek nemcsak átvesz énmintákat. hogy ezek a vizsgálatok csak az alkalomszerűen kialakított gyermekcsoportokra vonatkoztak. az egyéni bánásmód az. korlátozó szülők megakadályozzák a gyermeket abban. Énérvé. hogy reális képet alakítson ki önmagáról. akihez érzelmileg leginkább kötődik. abban. Ennek az életkornak jellemzője az én tudatossá válása. A hideg elutasító vagy a túlvédő.A verbális kommunikáció kialakulásával új szerveződés indul meg. Bár még az első helyei foglalják el az anyához fűződő érzelmek és az apával egyre mélyebben kialakított kapcsolat. hogy a gyermek könnyen beleéli magát más személy érzelmeibe. így kezdi kialakítani saját énjét. Ezeket a mintákat beépíti saját magatartásába. ugyanakkor önmagáról harmadik személyben beszél. hatalmát kívánja gyakorolni mások felett. kontrollált. hogy az individuális törekvéseket háttérbe szorítják. vagy túlértékeli önmagát és ez állandó kielégítetlenség vagy zavar forrásává válhat. 3. képességeiben. A gyermeki én megnyilvánulásai a vele kapcsolatot létesítő személyek szerint változnak. A gyermek önértékelésében. viselkedéséről. hogy egyik csecsemő a másikról csak 4-5 hónapos korban vesz tudomást. A felnőttek közül azzal helyezkedik szembe. nem mutatnak határozott struktúrákat. A gyermek az eredményes helyzetmegoldáshoz már felhasználja a mások által nyújtott mintákat. agresszívvé válik társaival szemben is (WALLON. ha valamit helytelenül cselekszik. kevésbé tudják felmérni teljesítményüket. hogy azok a gyerekek. 4. többnyire csak azokban az esetekben. Az interperszonális relációk és a helyzetek uralkodnak a gyermeken. ettől kezdve szilárdul meg az egyes szám első személy használata. azok a meleg elfogadó családi környezetből kerültek ki. A szülők felállítanak bizonyos korlátokat. Különböző tanulmányok arról számolnak be. erős én kialakulásához. akikkel együtt él. de ezen belül szabad lehetőséget biztosítanak a gyermeknek. ez verbálisan az „énmagam". személyi környezetéből egyre élesebben emelkednek ki a sajátságos szerepjellemzőket hordozó személyek. ami segíthet ezen. milyennek tartja önmagát.nyesítési törekvéseit is gyakran leállítják. Erőteljessé válik a közvetlen és a késleltetett utánzás. értékelik és bátorítják önálló törekvéseit. A harmadik életév elején kezdődő új fázisra jellemző. hogy mennyire bízik önmagában. ahol nap mint nap 50 . A „választóvonal" bizonytalanságára utal az. Igaz. akikhez szorosabban kapcsolódik. A kortárskapcsolat Az éntudat kialakulásával megváltozik a gyermeknek az első két évre jellemző szoros kötődése az anyához és a család tagjaihoz. akik magabiztosak. Vagy aláértékeli. Az intézetekben nevelkedő gyermekek még nehezebb helyzetben vannak. így az intézeti gyermekek többségénél bizonytalan az önmagukról kialakított kép. Bölcsődében vagy csecsemőotthonban. A fokozottabb egyedi nevelési módszerek. a saját szociális pozíciót védő magatartásmódok megtanulása teremti meg a feltételeket a gyermek számára a kooperatív. A gyermek felül kíván kerekedni a helyzeteken. rendkívül nagy szerepet játszik közvetlen környezete.

9-13 hónapos kor körül tapasztalható az aktív kutató játék időszaka. de mosolyognak egymásra. a többiektől függetlenül. és csak négyéves kor után tapasztalt együttműködő játékot is. mert a tárgy körül birtoklásért folyó harc alakul ki. 4. hogy ha rövid ideig is. ahogy a felnőttekre. aktívabb kapcsolatteremtés észlelhető. de nem játszanak. és megragadja ő is azt a játékot. ha nem is igazán ösztönző. Ezt a fajta elkülönülést a többiek rendszerint tiszteletben tartják. mint PARTÉN eredményei. amikor már a földön csúszkálnak. de attól még elkülönülve. vagy mosolyogva nézi társát. A hároméveseknél a párhuzamos játék volt a legjellemzőbb. kapcsolódó játék: a gyermekek gyakorlatilag még külön játszanak. fogdossák társaikat. vagy különösen ha kacag az egyik. de nem tervezik közösen a játékot. de egymás közelében. Rendszerint dühös sírás a kapcsolat vége. Az együttjátszás kétéves kor után kerül mindinkább előtérbe.szervezetten" játszik egy-két gyermek irányítása mellett. ha mosolyog. korábban reagálnak egymásra. A társ a másik nevetésére. hogy az elkülönülő gyermekjátékát valamelyik másik gyermek megzavarja. megragadják egymást. Több hónapon keresztül kísérték figyelemmel a gyermekek egész 51 .mozgását. hiszen most. A kisebb gyermekek elkülönülnek ha elfáradnak. Az utóbbi években végzett vizsgálatok némileg mást mutatnak. A magányos játék sokszor elkülönülést jelent. Vagyis a felnőtt jelenlétének hiánya és a társak állandó jelenléte a szociális érzelmi folyamatokat más irányba tereli. 18 hónapos kor körül a gyermekek már fokozottabban érdeklődnek egymás iránt. az. odakúszik. A szociális kapcsolatok és a játékformák alakulása közötti összefüggést és egymásutániságot vizsgálta és osztályozta PARTEN (1932): 1. figyelmére még aktívabb játékba kezd. A felnőtt jelenléte kétségtelenül elvonja a társról a figyelmet. játékot cserélnek. a gyermek hátat fordít a csoportnak. kezükben tartanak egy-egy játékot. a másik érdeklődését is felkelti. mint mozgó játéktárgyaikra. félrehúzódva pihennek. az a másikat is magával ragadja. érdekli az egyik gyermeket. a tárgyakon próbálgatja saját viselkedésének eredményességét. viszont ha felnőtt is jelen van. akkor kevésbé reagálnak egymásra. párhuzamos játék: a társ közelében játszik. elvétve fordul csak elő. de nem úgy. és ott többnyire valami kirakós vagy építőjátékkal foglalja el magát. A hetvenes években Angliában több etológiai megközelítésű vizsgálatsorozatot végeztek 2-5 éves korú gyermekcsoportban. ha valami érdekeset csinál. Többet játszanak egymással. PARTÉN vizsgálatában (2-5 éves korú gyermekeket figyelt meg) a következő kor szerinti megoszlást találta: A kétévesnél alig idősebb gyermekek általában magányosan játszanak. Figyelnek egymásra.ugyanazok" a gyermekek vannak együtt. A hempergőben figyelik a másik. Gyakori a szociálisan érett és társaival jól együttműködő gyermeknél is. A társ jelenléte többnyire zavaró. csak a saját tevékenysége köti le: 2. az egyik gyermek játéktevékenysége magára vonja a másik gyermek érdeklődését. Másfél éves kor után a társ jelenléte már nem zavaró. és a másik is ugyanazt akarja megszerezni. hogy mit csinál a másik. magányos játék: a gyermek nem figyel a társakra. helyüket változtatják. 6-8 hónapos gyermekeknél megfigyelték. hogy az idő egy részében félrevonulva. ahogy a játéktárgyakat vagy ahogy saját magukat. egyedül játszik. de ritkán kezdeményeznek. utánozzák is egymást. Érintik. A magányos játék nem a szociális éretlenség jellemzője. együttműködő játék: amelyben több gyermek együttesen . 3. Érdeklődnek ugyan már a többi gyermek után. félrehúzódik egy sarokba. mint a felnőttel. de ha nincs a közelükben felnőtt. A csecsemőotthonban ebben az életkorban. többször vesznek fel kapcsolatot egymással. inkább úgy. a gyermek érdeklődésének központjában a tárgyak vannak. hogy mit lehet velük csinálni.

nem tudtak együttműködni. hogy a vaduló játéknak sírás volt a vége. hogy kialakul a csoportbeli rangsor. a külső szemlélő számára az egész valamilyen agresszív kötekedésnek tűnik. Lányoknál ezt a játékformát csak elvétve találták. amikor a másik közeledésében nem volt erőszak. együttműködésre kész közelítés a társakhoz. és nem alakította ki gyermekével a biztonságos kötődést. mert még nem elég ügyesek. hanem valódi csoportokká szerveződnek. és ki az. hogy a csoporton belül a fiúk másként oldják meg a különböző társas helyzeteket. akire hallgatnak. ki az. amikor a gyermekek katonásdit vagy indiánosdit játszanak. inkább a szabadban fordult elő. hogy már ebben az életkori szakaszban is fontos szerepet játszik a fiúknál a testi erő.napi tevékenységét. A gyermek szociális érzékenysége kisebb mértékű. mint a lányok. hogy agressziónak vélték azt is. A „vezető" gyermek. Ha két gyermek között kialakult ilyen játék. Úgy találták. Általában rosszul értelmezték társaik viselkedését. Nem igazán bántották egymást. gyakori volt. Abban az értelemben. a gyermekek el is fogadják és tiszteletben tartják ezt a rangsort. ahol elegendő tér állt rendelkezésükre a mozgáshoz. A csoportba újonnan bekerülő gyermekekkel a kislányok többnyire „anyáskodni" kezdtek. az üldöző és az üldözött is. sőt gyakran a sértő fél volt az. amikor az anya kevés empátiával nevelt. és mind a két fél. mint az agresszív közelítés. (Ezt a játékformát HARLOW ÉS ZIMMERMANN (1959) írta le a majmok társas viselkedésével kapcsolatosan. Csakhogy közben a gyermekek nevettek. hogy ez a szabálytalan „vaduló" játék alakul át később a szabályozott harci szerepjáték különböző formáivá. és kiderült az is. de az csak akkor volt előny. A vizsgálatok alapján valószínűnek látszik. hogy melyik gyermek népszerű vagy kevésbé népszerű. közelítése barátságos. hogy lökdösik egymást. aki a vigaszt nyújtotta. több tényezőtől is függ. üldözés-menekülés folyik. akit mellőznek. amire előzőleg a kutatók nem figyeltek fel eléggé. hogy milyen minőségű volt kapcsolata szüleivel. Az anya jelenlétében az anyához húzódtak. önálló. ha kezdeményezőkészség és ötlet is társult hozzá.) Elsősorban a fiúk játékát jellemzi az. Ezek a gyermekek nehezen tudtak kapcsolatot teremteni társaikkal. Úgy találták. minden konfliktusnál a felnőtt segítségét kérték. de az anyával sem teremtettek igazán kapcsolatot. akik egymással jó barátságban voltak. BLURTON (1972) vizsgálatának egyik legfontosabb eredménye a „vaduló" játékkal kapcsolatos. A csoporton belül elfoglalt hely. Gesztusrendszere és mimikája gazdag. egyaránt élvezte ezt a fajta játékot. Emellett gyakran előfordult. a verekedést inkább csak mímelték. Többnyire olyan gyermekeknél tapasztalták ezt a játékot. Ritkábban játszották szobában. Az igazán agresszív gyermekek érdekes módon kevésbé vettek részt a „vaduló" játékban. Egyébként ezek az „álagressziv" (etológiai terminológiában kváziagonisztikus) játékformák mércéül szolgáltak a társas rangsor kialakulásában is. hogy az anya mennyire érzéketlen volt 52 . tehát itt is jelentkezett a nemek közötti eltérés. és több olyan jellemzőt találtak. Az együttműködő játék elemei már kétéves kor után jelentkeznek. Mindezeknek a jegyeknek a kialakulásában természetesen közrejátszanak a veleszületett jellemzők: a gyermek temperamentumbeli sajátosságai. Ugyanakkor azt is megfigyelték. az üldözőből üldözött lett és fordítva. de szemlélők maradtak. a fiúk is elkerülték az új gyermekekkel szemben az agresszív megnyilvánulásokat. Ezeknél a gyermekeknél az is feltűnő volt. akit társai követnek. azonban ennél sokkal jelentősebb szerepe van annak. ami gyakran párosul fejlettebb testfelépítéssel. akkor a többiek általában nem kapcsolódtak bele. gyakran szerepet is cseréltek. hogy gyakoribb a barátságos. és a játékos harc közben fájdalmat okoztak egymásnak. hogy a gyermekcsoportok már ebben a korai életszakaszban sem laza szerkezetű együttesek. ötletes. játékot vittek nekik. magabiztos. A kibékülés ilyen játékok után gyorsan bekövetkezett.

nem törődik vele. igazságosan és méltányosan kezelik mindegyik gyereket. amelyekkel a kortárskapcsolatokban majd boldogulni tudnak. hiszen számára egyértelmű saját fölénye.többnyire más gyermekekre figyelt és hogy a gyermek is mennyire ritkán kezdeményezett kommunikációt anyjával. nem kivételeznek. A kis korkülönbségek ugyanúgy nehezíthetik is és könnyíthetik is a jó testvérkapcsolat kialakulását. És ahogy minden helyzet lehet hátrányos . mint a nagy korkülönbségek. amikor a kicsi már megnőtt. Ugyanakkor a szülők az első gyereknél még járatlanok a nevelésben. A testvérek születése nemcsak egyszerűen azt jelenti. hogy (energia hiányában) a szülők általában kevésbé korlátozzák gyermekeik önállóságát. és elveszi az idősebbek játékait. pozícióharc. hogy egy adott helyet foglal el a testvérsorban. addig a szülők minden nevelési ambíciója. szoronganak. Nem mindegy a gyerekek kapcsolatának szempontjából a nem szerinti megoszlás sem.akár a legnagyobb. akkor a gyerek akcióba lép. A féltékenység. Amíg egy gyereknek nincs testvére. A testvér érkezése megzavarja a már kialakult szülő-gyermek kapcsolatrendszert. A testvérhelyzet A szülők mellett fontos szerepet játszanak a gyerek szociális fejlődésében a testvérek is. ha a szülők nem szolgáltatnak okot a rivalizálásra. hogy őt nem veszi észre. hanem azt nehezményezi. hanem inkább rivalizáció. 53 . De ezekben a „harcokban" sajátítják el a gyerekek azokat a társas viselkedési formákat. és próbálja észrevétetni magát. Általában akár a testvér. A nagyobb családnak az is előnye. az érzelmek megoszlása. és ez a bizonytalanság rendszerint átsugárzik a gyerekre is. figyelme és aggodalma az egyszem gyerekre irányul. hogy mit jelent egy gyerek számára az. A nagyobb család előnye. Az újszülöttre általában még nem féltékeny a gyerek. Nagyon sok tényező hat a testvérek egymás közötti kapcsolatára. Nem is igazán féltékenység ez. valamit nem jól csinálnak. nem is verseng vele. Jó családi környezetben a testvérkapcsolat mindenképpen előnyös a gyerekek számára. ugyanúgy ezek a helyzetek előnyöket is jelenthetnek. gondozásban. tiszteletben tartják egyéniségüket. akár másvalaki vagy valami köti le a felnőtt figyelmét olyan mértékben. élő játékot. és gyakran megváltozik a nevelési módszer is. hogy valamit elmulasztottak vagy éppen elmulasztanak. Ehhez azonban az kell. Számos vizsgálatot végeztek és végeznek arra vonatkozóan. a középső vagy a legkisebb a testvérsorban -. A kisebb gyerekek megcsodálják a mozgó. erőszakoskodik velük. amivel sok időt töltenek el. A későbbiek során sem a csecsemőre. és részt kívánnak venni a gondozásban. Ha másképpen nem ér célt. irigység akkor kezdődik. ami számukra fontos. akkor ugyanis a gyerek is természetesnek fogja felfogni a helyzetet. hogy egy személlyel bővült a családi kör. nem védik túlzottan a gyerekeket. hogy jobban lehetővé teszi a különböző alkalmazkodási helyzetek elsajátítását. A különböző nemű testvérek jó kapcsolata később segíthet nekik a másneműekkel való emberi kapcsolatok kialakításában. és ezért ezeknél a gyerekeknél hamarabb bontakozhatnak ki az érettebb viselkedési formák. hogy a szülők természetes módon tekintsék és kezeljék a testvérkapcsolatokat (a rivalizációt is!). a testvérre lesz féltékeny a gyerek. megváltozik az érzelmi légkör.gyermekének jelzéseire . önállósulni kezd. akkor „rosszasággal". hogy a szülők kirekesztik őt valamiből. míg a nagyobbak általában a felnőttekhez akarnak csatlakozni. hanem szerkezetében változik meg a család.

ha túlságosan sajnálják. bedobálja neki saját játékszereit. a kompetenciára is. hogy a szülők bevonják a nagyobb testvért is a „gyermeknyelv" megtanulásába. A kicsi rendszerint elfogadja a nagyobb irányítását. hogy hozzá kell szokniuk egy megváltozott helyzethez. Ha több gyerek van a családban. az nem az övé. Hangsúlyozni is kell a gyerekek különbözőségét. Igazi együttműködés. mint a féltékenység. Nem jó az a módszer sem. sőt büntetik is miatta. akkor megüti vagy beleharap. Helytelen tehát az a gyakorlat. Minden gyermek kötődni. A testvér szeretete ugyanúgy jelen van a testvérkapcsolatokban. hogy utána kibékülhessenek. hogy a gyerek eleinte azt a játékot követeli majd. nem szabad az első gyereknél bevált nevelési módszert „ráhúzni" a többiekre is. Sokáig fennállhat a se vele. megsértődés vagy odacsapás. viszont ha dühös. megtanulják. Fontos. bár kisebb mértékű időbeli eltérés lehetséges. meg kell kísérelni megmagyarázni a nagyobb testvérnek. amit a másik kapott. hogy mire lehet szüksége a babának. Vagyis a csecsemő és a kisgyermek viselkedésének motivációja és tartalma megegyezik. amikor már az egyik elérte az iskoláskort. Ezek a helyzetek egymás között rendszerint igazságosan oldódnak meg. amit akar. A nagyobbik gyerekkel közösen kell próbálni megfejteni. ha a felnőttek nem avatkoznak bele. kedves kisbaba nemcsak a felnőtteket bűvöli el. de meg kell tanulnia eltűrni. A sajnálat nem viszi előre a helyzetet a megoldás felé. most már az újabb gyereknél. azonos a fejlődés motivációs bázisa is. amit sok szülő folytat. hogy az egyes jelzések mit jelenthetnek. amikor még ő is ilyen kicsi volt. hanem a nagyobb testvért is. mert a mama nem vele foglalkozik. ha túlértékelik a nehézségeit. amikor kedves akar lenni a babához. irigység". hogy akiről azt mondták. akkor magától kialakul. hogy a testvérféltékenység kiküszöbölése érdekében a kicsit szinte „kiszolgáltatják" a nagyobb gyereknek. Hiszen a mosolygó. Ezzel erősödik tűrőképessége. Mint a vizsgálatok kimutatták. együttesen kell próbálni értelmezni a baba jelzéseit. hogy mindenből egyformán kapnak a gyerekek. akkor a gyerek. Zavaros helyzetet teremt körülötte. Még az ikreknek sem volna szabad egyforma tárgyakat vagy akár egyforma ruhát kapni.A jó. Lehet. egész sor viselkedési formát gyakorolnak be. szociálisnak nevezhető kapcsolat akkor kezd a testvérek között kialakulni. nem „kötelező" az érzelmi sérülés a testvér megjelenésekor. Ha nem erőszakolják a szülők a szeretetet. „mert akkor nincs veszekedés. egyediségét. és törekszik ugyanakkor az önállóságra. kapcsolatot teremteni akar környezetével. hogy az övé. azzal nem csinálhat azt. ha okoz is számukra nehézséget az. megtanulnak győzni és veszíteni. Ha úgy kapja a testvért mint valami ajándékot. a nagyobb viszont nem él vissza hatalmával. És nem jelent segítséget a gyerek számára. hogyan lehet a különféle konfliktusokat rendezni. hanem a kicsivel. hogy azt nem kapja meg. Eközben. A kicsivel való foglalkozás közben a nagyobb testvér szívesen hall arról az időről. a gyakori felcsattanás. csak azért. de nem túl szoros szülői kötelékben élő gyerekeknél. Eltérések a csecsemők és a kisgyermekek egyedi fejlődésében Minden egészséges csecsemő és kisgyermek azonos életkori szakaszban megközelítőleg azonos fejlettségi szintet mutat. számolni kell az egyedi eltérésekkel a gyerekek között. se nélküle állapot. de igen nagy különbség mutatkozik 54 .

A legújabb vizsgálatok rámutattak arra. sokat sírnak. hogy a gyermekek viselkedési stílusa alapján három nagy csoportot lehet elkülöníteni: a könnyen kezelhető. Ezek a veleszületett „személyiségvonások" ismeretesek mindazok előtt. akik kevésbé követelődzőek. ezért türelmetlenebbé. alvási adottságaikban és abban is. becézést. milyen módon játszik a tárgyakkal. kedvesek. és keveset foglalkoznak nyugodtan a gyermekkel. keveset mosolyognak.re. Úgy találták. Azok a csecsemők. Másrészt vannak csecsemők. gyorsan megnyugtathatok. A vizsgált csecsemők legnagyobb csoportja könnyen kezelhető volt.dés küszöbértékének szintjét és végül a figyelem állandóságát. a nehezen kezelhető és a lassan felengedő gyermekek csoportját. gondozásuk sokszor kudarcérzést vált ki a szülőkből. hogy mennyire érzékenyek a különböző ingerekre. mint a „simulékonvaké". A „nem simulékony" gyermekek általában mindenkivel kerülik a szoros testi kontaktust. saját testük fogdosása. Többek között SCHAFFER és EMERSON (1964) végzett vizsgálatokat ezen a területen. akik újszülöttekkel foglalkoznak. ölelést. új helyzetekhez érdeklődéssel közeledtek. a reagálás erősségét és formáját. hogy a nem simulékony csecsemők motoros készsége jobban fejlődött. A temperamentumbeli különbségnek a magatartási stílusban megnyilvánuló eltérését találták CHESS és THOMAS (1973) egy széles körű vizsgálatsorozat alapján. ingerlékenyek. például aktivitási szintjükben. hanem már a születés pillanatától kezdve a gyermek is hat a szülőre. akiket nagyon könnyű kielégíteni. Az eredmények azt mutatták. bizalmatlanabbá válnak. Vannak újszülöttek. alvási ritmusuk gyorsan kialakult. viselkedésük általában kiegyensúlyozott. ölbevevésre.a cselekvés formájában.mind a két csoportnál az anyai bánásmód megközelítőleg azonos volt -. és vannak. a közelítés és a visszahúzódás módját. A viselkedési stílust nem annyira a szülői bánásmód. ahogyan a szeretetre reagáltak. gyorsan fejlődnek. A viselkedés nyolc különböző elemét figyelték meg a csecsemőknél és a kisgyermekeknél: a mozgásritmust. „jutalmazzák" a felnőtt gondoskodását. jól alkalmazkodtak a változáshoz. akik frusztrálódnak. étkezési. „simulékony" és „nem simulékony" közötti különbség nem az anya bánásmódjából adódott . Figyelték. mennyire érdeklődik a tárgyak iránt. hogy nemcsak a szülő hat a gyermekre. akik hangosak. Étkezési. A két csoport. szabályos volt. Megvizsgálták. kevesebb volt náluk az ujjszopás. és kevesebb érdeklődést mutattak a puha textiljátékok iránt. viselkedése nagymértékben befolyásolja a szülő vele kapcsolatos magatartását. akik újszülött koruktól kezdve nehezen kezelhetők. például a bőr érintésére. a szülők kompetenciáját erősítik. derűsek. pozitív volt. A simulékony csecsemő örömmel fogad minden fizikai kontaktust. hogyan reagál a csecsemő a szülői ölelésre. Temperamentumbeli eltérések Már az újszülöttek is nagymértékben különböznek egymástól. felemelést. a temperamentumbeli különbségek nyilvánultak meg abban. nehéz őket megnyugtatni. cirógatásra. Ez azonban visszahat a bánásmódra is. 55 . kevésbé simulékonyak. a figyelemelterelő. meghatározásuk szerint vannak „simulékony" és „nem simulékony" csecsemők. becézés. mint inkább a temperamentumbeli és a nemi különbözőség határozza meg. „hasfájósak". szeretetüket kimutatják. az alkalmazkodási készséget. az anya ölelése is csak rövid ideig kellemes számukra. simogatást.

E különbözőséget a kutatók nem értelmezik egyöntetűen. Az. ahogy a szülők reagálnak a gyermek viselkedésére. játékaik nyugodtabbak voltak. az függ attól. mint a fiúknál. és az új játékszerekkel is lassan kezdtek el ismerkedni. ha a szülők tudatosan megkísérlik a gyermeket a nehézségeken átsegíteni. de erőteljesebb tiltakozás nélkül és többszöri próbálkozás után elfogadták az ételt. Bármilyen gyermekgondozási gyakorlat (például etetés. mint a fiúk. CHESS és THOMAS véleménye szerint ezeknél a gyermekeknél gyakran előforduló érzelmi kiegyensúlyozatlanságnak nemcsak a saját temperamentumuk az oka. Más területeken is különböző értelmezésekkel találkozhatunk a fiúk viselkedésének eltérésére vonatkozóan. Alvásuk. Hogy jó-e a gyermeknek. hogy könnyebb a lányokból a választ kiváltani. dühvel reagáltak. az ismeretlen személyek közelítését. a játéktárgy közelítésével. hogy könnyen kezelhető-e vagy lassan felengedő a gyermek. bizonyos mértékig változnak a fenti jellemzők. majd megismételték a vizsgálatokat a csecsemők nyolc hónapos korában. A gyermek interperszonális helyzete mind nehezebbé válik. gondozás. A lányok sokkal dependensebbek yoltak. mint fiaikkal. hogy mennyire van szüksége új benyomásra. ez is alapvetően attól függ. A harmonikus személyiségfejlődés kulcsa a gyermek temperamentumának figyelembevételére alapozott nevelési módszer. A nehezen kezelhető gyermek visszautasító viselkedése zavarja a szülőket. hogy a nevelésre felkészült értelmiségi anyák is sokkal többet „beszélgetnek" és több hangutánzó játékot játszanak lányaikkal. amelyben eltérés mutatkozik a fiúk és a lányok között. a változást. fegyelmezés) vagy bármilyen nevelési cél (segíteni a gyermek érzelmi biztonságát. kevesebbet exploráltak. Ez a különbség feltehetőleg abból adódik. a vokalizáció. Amikor máiidősebb. A vizsgálatok arra mutatnak. A 56 . mint a fiukéi. hogy simulékony vagy nem simulékony. hogy a lányokra általában jellemző volt. hogy szociálisan és emocionálisan érettebbek. étkezésük rendszertelen volt. Az enyhébb frusztrációs helyzetre is sírással. mint a fiúk esetében. Nemi különbözőségek A lányok és a fiúk között a viselkedési különbség már a születéstől kezdve megfigyelhető. Kényelmetlenül érezték magukat minden új helyzetben. az új ízeket nehezen szokták meg. Étkezésnél az új ízeket először kiköpték. A tizenhárom hónapos fiúk és lányok között úgyszintén különbséget találtak. A lányoknál csecsemőkorban a mosolygó arcra és a gügyögésre sokkal inkább kiváltható a visszagügyögés. Úgy találták. a szabályozott. ha sokat felveszik és simogatják. gyakran nehezen fogadták el az ételt. A lassan felengedő gyermekek is nehezen fogadták el az új helyzetet. támogatni önállósági erőfeszítéseit) csak akkor vezethet eredményre. tapasztalatra. Nincs egyetlen vagy legjobb módszer a nevelésre. visszautasították. rendszeres napirend vagy a kissé változó környezet. Hiszen nyilvánvaló. hogy a jól válaszoló gyermekhez többet beszélnek a szülők is.A gyermekek egy kis csoportjához tartoztak a nehezen kezelhetők. nagymértékben hozzájárul az. ismeretlen személyek között. A kontaktustartás a nem simulékony gyermekkel kedvezőbb a kedveskedő hanggal. különösen akkor. Egyik jellemző viselkedési forma. és nagyobb mértékben lehet következtetni értelmi fejlődésükre is. Az új dolgokat hosszabb ideig csak szemlélték. mint a fiúkból. játszani. Egy széles körű kutatásban 400 csecsemőt vizsgáltak meg közvetlenül a születés után. hogy mi jobb. ha számolunk a gyermek alapvető temperamentumbeli sajátosságaival.

Mindezek a viselkedési elemek. de nem ritka az sem. a félelem. sír. dobál.. hogy új kapcsolatait. Azok a kutatók. kaszáló mozdulatokat végez. 4—6 éves és 6 és 1/2. Ezek a különbözőségek részben azzal magyarázhatók. A gyermek „mintázza" az anya viselkedését. szája legörbül. amelyek közül sokat saját maga állít fel önmagának azért. visszahúzódó viselkedését figyelték meg idegen személy közelítésére 10-15 hónapos korban. de erejük és kifejezési formájuk a környezet hatásától függ. az én érvényesítéséért újabb korlátokkal fizet. Az agresszió Az éntudat kialakulásával együtt jár a gyermek igénye. hogy a közelében álló embernek. fejét a földre ütögeti. gyermeknek vagy társnak ront. A csecsemő ilyenkor érdes. harap. Vagyis a gyermek viselkedése előhívhat bizonyosfajta anyai viselkedési mintát. mint a fiúknál. arca kivörösödik. Az első nagyobb dühkitörések tizennyolc hónapos kor körül jelennek meg. vagy teljesen ledermed. Amikor a gyermekgondozás minőségét vizsgáljuk. üt-ver. se nem lát. hogy minden érzelmi kapcsolat egyben függést jelent. önmagát csapja a földhöz. tárgyakat.. Ha nem teljesítik kívánságát. Személyiségének gazdagodásáért. hogy az interakció hogyan hat a gyermek személyiségére. ha nem értik meg többször közölt igényeit. az én érvényesítésének lehetőségei korlátozottak. mert a valóságban kiderül. ha a gyermeknek valamilyen kellemes tevékenysége hirtelen megszakad. A dührohamban előforduló viselkedési elemek tartalmaznak elutasítást vagy elhárítást. A kortárs barátok keresése során a gyermek átéli azt is. lélegzete fennakad. A már járni tudó gyermek gyakran a földre veti magát. hogy az önállóságnak. és szabályozza a szülők bánásmódját is. hogy ebben a korai életszakaszban különbözőképpen válaszolnak a csecsemők az anya viselkedésére. akik a gyermekek tartózkodó. az agresszió. a rombolás az agresszivitás jelenlétét is mutatja. Mindamellett az agresszió definícióját még eddig nem sikerült pontosan körülhatárolni. és így olyan környezetet alakít ki maga számára. az elhárítás. Nyilvánvaló a különbségeJiúk. könny ritkábban kíséri. és következtetni lehet belőle a későbbi életkorra. elsősorban a korlátozásra vagy akkor.fiúkra a nagyobb függetlenség. A gyermeki agresszióval több tanulmány foglalkozik. amelyben megvalósíthatja törekvéseit. se nem hall. mint bármely más gyermeki viselkedési formával. ez már a korai életszakaszban megmutatkozik. szemét összehúzza. üt. mindig azt kell figyelembe venni. Az érzelmi-akarati válság gyakran dühkitörésben nyilvánul meg. gyakran dobálták. társaival az együttműködést ne veszélyeztesse. Ekkor áll be rendszerint a válság. A dührohamnak e látványos formája csökkenő tendenciát mutat kétéves kor után. 8 és 1/2 éves korban. majd megismételve a vizsgálatokat 2-3 és 1/2. Az indulati válaszok mintái közül a düh már meglehetősen korai időszakban. és bármennyire is vissza akarják utasítani a kötődést. az emberi pszichikus folyamatoknak olyan általános összetevői. hogy a visszahúzódás és a bizalmatlanság állandóbb jellegű a lányoknál.és a lánygyermek között. reszelős hangon sírni kezd. függetlenné váljék. üvölt. fokozottabb volt mozgásigényük. A 57 . és a lányok között a szociális érzelmek területén. úgy találták.ütögették a játékokat. élénkebben játszottak játékszereikkel. a csecsemőkorban megjelenik. de az anya is különbséget tesz a fiú. hogy önállóvá. nem képesek a szülőtől elszakadni. ami szorongásra és félelemre utal. vagy ha erőszakkal avatkoznak tevékenységébe. hogy örökölt jellegük ma már nemigen vitatott. az aktívabb exploráció volt jellemző.

Az agresszióval számolni kell.szió meghatározását.idegen a fiúk vad mozdulata. a dinamikusabb érzelmi és indulati életű gyermek agresszívebb lesz. Mind a három elmélet tartalmaz igazságot. De nem ellenszere az agressziónak az sem. azok akkor sem csökkennek. A változásban közrejátszik a nevelés: a szocializáció folyamatában másként kezelik a lányok. se nem jó. ilyenek például az egyénnel veleszületett személyiségvonás (LORENZ. Gyakran nehéz elkülöníteni az agresszív viselkedést más viselkedési formáktól: a dinamikus versengés vagy a kapkodó ügyetlenkedés. és WALTERS. mig a lányok szociálisan jobban elfogadott formában. 1973). hogy nem kell szocializálni. de ez nem azt jelenti. hogy a szociálisan jobban elfogadott kifejezési formáikat alkalmazva érvényesítsék akaratukat. hogy az agresszió távolról sem sátáni.különösen kisgyermekés óvodáskorban . A túl érzékeny felnőtt. kis mozdulatú gesztusokban nyilvánítják ki agressziójukat. azonnal úgy reagál és büntet. A szülői minta. Gyakran minősítik agresszívnek a hevesen tiltakozó „nehéz" gyermeket is. vita folyik jelenleg arról is. A. mintha agresszív lenne. átirányítója vagy éppen megerősítője. hogy a szülők szabadon engedik indulataikat. hogy milyen körülmény váltja ki. és egy-egy viselkedési formát jelöl „agresszív viselkedésnek". a szülői elfogadás vagy visszautasítás az agresszív megnyilvánulások kiiktatója. A büntetés ugyan leállítja a közvetlen agressziót. R. verbálisan. Vizsgálat utal arra is (VÉRTES É. Az állatfajoknál is szocializálódik az agresszió. 1970) vagy a szülői és más modell mintája (BANDU. sőt fokozódnak. a frusztrációra kialakult válasz (FESHBACH. romboló princípium. Bár néha rosszul funkcionálhat. amellyel a gyermek akaratlanul kárt okoz. hogy mi az oka vagy eredete az agressziónak. ha verik a gyermeket. és másként a fiúk agresszióját. Ha viszont a szülő elfogadja az agresszív cselekményeket. aki nehezen viseli el az agressziót. 58 . Az agresszió önmagában se nem rossz.-KABAINÉ. és minden ilyen jellegű önérvényesítési kísérletet leállítanak. piszkálódásban. mintha valóban agresszió történt volna. pusztítást okozhat. 1966). amikor otthon azt látja. és nem tudnak megfelelő viselkedési módokat nyújtani számukra. vagy szigorúan büntetik. A korai gyermekkorban az agresszív viselkedés gyakoriságában és formájában is változik. LORENZ rámutat. valójában részét képezi az ösztönök életfontosságú organizációjának. hogy a női nevelők számára DZ intézményekben . K.legtöbb szerző meg is kerüli az agresz. hogy hogyan kezelje indulatait. az agresszív viselkedés feloldódik részben a vaduló játék keretei között. az érzelmek területére. ami újabb indulatokat okoz. a társas helyzetekben. részben áttevődik a gondolatok. hogy a kulturális szokásformáknak az agressziót lecsendesítő funkciójuk van. és abban is. mert a társas helyzetekben ő is ezzel próbálkozik. de nem ad eszközt a gyermeknek arra.. az agresszív fantáziálásban és az agresszív látvány keresésében. Azonban nemcsak a meghatározások pontatlanok vagy éppen hiányosak. olyan képet nyújthat. de gyakorlatilag ez így van bármely rendszer bármely funkcionális részével. Több elmélettel kísérelték meg értelmezni az agresszió eredetét. A fiúkat általában gátolják. Nehéz elvárni a gyermektől. ritualizált formái alakulnak ki. Az agresszív megnyilvánulás és az általános aktivitási szint között szoros kapcsolat van. Mint már utaltunk rá. megjelenik a játékban. 1963). megsért valakit.RA. A fiúknál látványosabb és túlnyomóan fizikai formája van az agressziónak. csúfolódásban. LORENZ írja. mimikában. A lányoknak több lehetőségük van arra. gúnyolódásban. hogy ne verekedjen társaival..

Csak a megfigyelésen alapuló kutatások adhatnak pontos információt. különösen akkor. azoknál viszont. módosíthatják.A gyermekgondozási gyakorlat rövid és hosszú távú hatása Eddig elsősorban arról tárgyaltunk. az időről időre történt megfigyeléssorozatok alapján végül összegezni lehet a nevelési hatásokat. A temperamentum jellegzetessége a gyermek aktivitási szintjén tartósnak mutatkozott: a passzív gyermek többnyire dependens felnőtt lesz. a kikérdezettek arra emlékeznek.ségvonások.szociális izoláció Azok a kutatások. visszaemlékezésére épít. A későbbi tapasztalatok az attitűdöt átformálhatják. A szociális izoláció tágabb értelemben használt kifejezés. A könnyen kezelhető gyermeknél ritkán következik be nagy változás. de már csecsemő. nevelkedő gyermeknél is az 59 . Általában megmaradnak az alap-személyi. aki bizalommal fogadja a világot. Azoknál a gyermekeknél. és nem a valóságos történésre. amit szerettek volna. az inadaptációnak. hogy hogyan hat a gyermekre a szülő és a gyermek közötti interakció csecsemő. hogy ezek kihatnak az élet későbbi szakaszaira is. bizonytalanok maradnak. ha a gyermek nem kap elég szeretetet. A lassan felengedő gyermeknél már nagyobb eltérések tapasztalhatók a későbbi tapasztalatok hatására. optimista felnőtté válik. Hospitalizáció . akiknél a bizalomérzés nem alakult ki ugyan teljesen. gondozást környezetétől. A korai tapasztalatok tárgyalásánál utaltunk arra. Nem lehet teljes kontinuitással számolni csecsemőkortól kezdődően. vagy amire akarnak emlékezni. A szociális izoláció tünetei általában akkor lépnek fel. amelyek a korai tapasztalatok és élmények hatásának körét vizsgálják. vagyis a rövid távú nevelési hatás került előtérbe. A kétéves gyermek. A fejlődés folyamán. ahol a biztonságérzet egyáltalán nem alakult ki. ha a gyermek stabil körülmények között nő fel. a történések keretében. arra mutatnak. hogy az anya elbeszélésére. a későbbi pozitív tapasztalatok alapján esetleg biztonságosabban érzik magukat. hogy a gyengéd.és kisgyermekkorban. mint a SPITZ által bevezetetthospitalizmus vagy BOWLBY meghatározása szerint az anyai depriváció fogalma: mindkét ártalmat magában foglalja. hogy a szülői nevelési gyakorlat hatására a korai gyermekkori temperamentumbeli jellemzők a későbbi időszakban változhatnak. A legtöbb tanulmány hibája az. figyelmes. Illusztráltuk. A temperamentum folytonossága elsősorban olyan területen mutatkozik meg. szerető anyai magatartás hatására a gyermek biztonságban érzi magát a világban. amikor a vizsgáló közvetlenül megfigyeli és rögzíti a gyermek-szülő interakciót. Néhány kutatás arra mutat rá. hogy a szociális izoláció nemcsak kockázati tényezője a későbbi életszakaszok személyiségzavarainak. Előfordulhat olyan helyzet. azok a későbbi tapasztalatok hatására sem változnak meg. jó vagy rossz irányban egyaránt. mérséklődhetnek. a beszéd vagy a gondolkodás. de előfordulhat a családban az anyával együtt élő. A visszaemlékezések azonban szubjektívek. mint a mozgás. Hogy hogyan és milyen módon. amelyben az ingerszegénység hatására kialakult zavarok már kevéssé rendezhetők. ha későbbi tapasztalatai is pozitívek. A szociális izoláció tünetei nemcsak az intézményes nevelés következtében lépnek fel (hospitalizmus) vagy az anyától való hosszabb-rövidebb ideig tartó elszakadás hatására (anyai depriváció). arra kevés a jól megalapozott adat.és kisgyermekkorban is akadályozza a mentális és emocionális fejlődést.

Összehasonlította két különböző jellegű intézetben nevelkedő.gyermekek az első életév végére nagy mertek ben elmaradt a k az átlaghoz viszonyítva. SPITZ rendkívül megrázó képet adott a szellemi fejlődésben visszamaradt. Azonban még ma sem tisztázott teljesen. de ezt vagy éhes mohósággal vagy játékosan. A négykézlábra ereszkedő gyermek örül új teljesítményének. szociálisan steril ingerszegény környezetben is. A kutatók leírták. a neuromuszkuláris éréshez kapcsolódnak. A csecsemők hátukon feküdtek az ágyukban. csillogó szemmel végzi. Kapcsolatuk emberekkel csak az étkezési időszakban volt. Az intézeti gyermekeknél mindez sztereotip cselekvéssé alakul. mosolygó arcot nem láttak. gyakorol egy újonnan felfedezett mozgást. egy éven aluli csecsemők adatait. Anyjuk táplálta. görgették vagy az ágyhoz verdesték fejüket. mint a családban nevelkedő gyermekeknél. egykedvűen. A század elején a német csecsemőotthonokban a halálozási arány elérte a 71. Az első széles körű vizsgálatot SPITZ végezte el. gondozta őket. A szakképzett gondozónők csak irányították az anyák tevékenységét . úgy helyezkedtek el ágyukban. a hospitalizáció tüneteit. hogy milyen mértékű és milyen jellegű szeparáció az. majd 7-8 hónapos kor körül egy matracra helyezték őket. mert a környezet nem nyújt számukra elegendő stimulust. hogy látták a körülöttük lévő felnőtteket. A halálozási arány a csecsemőotthonokban lényegesen nagyobb volt. SPITZ a HETZER-féle babv-teszt alapján végezte el a mentális fejlettségi vizsgálatokat. és játékos jókedvvel ringatja is magát. hogy az intézetben nevelkedő gyermekeknél milyen riasztóan nagy arányban fordult elő az érzelmi személyiségzavar. ő írta le először részletesen a szociális izoláció. sikoltással reagáltak.elhanyagoló. amikor a gondozónő gyorsan elvégezte a gondozási feladatokat. több kutató véleménye szerint azért. kereső mozdulatokat tesz az anya melle irányába. vagy páni félelemmel. hogy II. Az egészséges csecsemő is görgeti a fejét. a világból is keveset láttak. Emellett feltűnő volt. a másik intézmény egy csecsemőotthon volt. Homályos tekintettel. Ismeretes. hogy fokozottan fogékonyak voltak a 60 .5%-ot az első életévben. amíg a célt eléri. amely nagymértékben károsító. és csak rövid ideig. foglalkozott velük. Ugyanakkor a börtönbeli intézményben nevelkedő gyermekek eredménye megfelelt az átlagos családban nevelkedő gyermekek eredményeinek. Ezek a viselkedési formák az egészséges gyermekek fejlődése során is megjelennek. Az észlelt pszichés zavarokért két tényezőt tartottak felelősnek: az ingerek hiányát és az anyai deprivációt. A csecsemőotthonban nevelkedő. A börtön otthonában a csecsemőknek voltak játékszereik. sem kedves. és mindegyik csecsemő meghalt egyéves kora előtt. A harmincas évektől kezdve a halálozási statisztika kedvezőbben alakult. mert az ágyakat lepedővel vették körül. de 10-12 hónapos korban ezek a gyermekek többnyire még mindig a hátukon feküdtek. Az egyik olyan intézmény volt. Az elhagyott gyermekek intézetében kevés volt a játékszer. Az általános lemaradás mellett az idegen személyre adott szélsőséges reagálást is megfigyelték az intézeti gyermekeknél: vagy túlzottan barátságosan viselkedtek. de ebben az időszakban újabb probléma került előtérbe. amikor már oldalt fordultak. Önmagukat ingerlik. ahol egy börtön területén a büntetési idejüket letöltő fiatal lányok voltak csecsemőikkel. BAKWIN (1949) munkájában áttekintést ad a hosszabb ideig szociálisan izolált csecsemőkről. hosszú időn keresztül ringatták magukat. kapaszkodtak az idegenbe. mert sem becézést nem kaptak. amelyet elhagyott gyermekek részére létesítettek. A két intézményben nevelkedő gyermekek eredményeit összehasonlítva jelentős eltérést talált. örömtelen passzivitásba süllyedt gyermekekről. Frigyes német császár intézetben. anya nélkül neveltetett csecsemőket.

és utána kerültek nevelőszülőkhöz. BOWLBY (1958) az intézeti nevelés káros hatását elsősorban az „anyai depriváció" következményének tartja. hogy a változás ellenére retardált volt fizikai fejlettségük. vagy rendkívül izgatottak. agresszívek voltak. Figyelmük szétszórt volt. hogy kinek jobban ápolt. A börtönbeli intézetet a gyermekek egyéves korukban elhagyták. Népszerűtlenek voltak társaik között. ahol szegényesek az interperszonális kapcsolatok. aluszékonyak. mint a családban nevelkedő gyermekek között. ugyancsak azt hangsúlyozzák. mint az átlagpopulációban. A vizsgálat idején a gyermekek már 10-14 évesek voltak. a gondozónő felügyelt rájuk. sokat foglalkoztak. annak ellenére. játszottak csecsemőikkel. addigra a csecsemőotthonban jelentős változás történt. hiányzik az individuális gondozás. a hyperaktivitás. hogy ellensúlyozza biológiai szorongását. GOLDFARB véleménye az volt. hasonló eredményt tapasztalt. és nevelőszülőknél éltek. a beszédfejlődésben elmaradnak. A legyengült gyermekek szélsőséges reakciókat adtak. szociálisan éretlenek. ami ebben 61 . 13-18 hónapos korukban végezte el SPITZ az újabb vizsgálatot. RIBBLE (1944) tanulmánya is erre utal. A hospitalizációnak fenti meghatározó hatását nemcsak SPITZ állapította meg.megbetegedésre. még akkor is. Kétségtelen megegyezés mutatkozik azonban abban. Az anyai gondozást nélkülöző gyermekeknél általános legyengülést tapasztalt. GOLDFARB (1945. Mindenekelőtt az emberi kapcsolatok nélkülözése volt az. Összehasonlította azoknak a gyermekeknek adatait. Az anyáknak is kevés más emberi kapcsolatra volt lehetőségük. ami károsította a gyermekek fejlődését. A súlyos hospitalizációs ártalmak nem eléggé megbízhatóan dokumentáltak még napjainkban sem. hogy azokban az intézményekben. iskolai teljesítményük gyenge. Véleménye szerint az újszülöttnek alapvető szükséglete a pszichológiai értelemben vett anyával a szoros és folyamatos kapcsolat. A gyermekek senkivel sem kerülnek szoros fizikai kapcsolatba. hogy fejlődési szintjük életkoruknak megfelelő volt. egyéves kor után a károsodás már irreverzíbilis. és azt találta. társaikkal interakciókba kerülhettek. hogy a kora gyermekkori elszakadás az anyától irreverzíbilis károsodást von maga után. Azoknál a gyermekeknél. Az intézet hatását. a gyermekek szabadon mozoghattak. ha hároméves kor után örökbe fogadták ezeket a gyermekeket. A későbbi munkák. és a negativizmus nagyobb arányban fordult elő az intézetben nevelkedő gyermekeknél. A vizsgált gyermekek mindegyike kilenc hónapos kora előtt szakadt el az anyjától. így szorosan kötődtek gyermekeikhez. és úgy találta. akik egyéves korukban kerültek ki az intézetből nevelőszülőkhöz. mint SPITZ az intézetben nevelkedő gyermekeknél. vagyis a szoros személyes kapcsolat kialakítására képtelenek voltak. fejlettebb a gyermeke. a hospitalizáció okát a kutató az általános ingerhiányra vezette vissza. Erre alapozta azt a véleményét. közöttük tartózkodott. az ellenségeskedés. azoknak a gyermekeknek adataival. a csecsemőkorban intézetben nevelkedett gyermekek között több volt az érzelmileg kiegyensúlyozatlan. ott a gyermekek szociális érzékenysége gyenge. a fertőzésre. negativisztikusak voltak vagy szokatlanul csendesek. akik hároméves kor után hagyták el az intézetet. hogy az intézetben az egészségügyi feltételek rendkívül jók voltak. szobatisztaságuk. A börtön intézetében a gyermekek állandó kapcsolatban voltak anyjukkal. Egymással versengtek. beszédfejlettségük és önállósági szintjük. Két évvel később SPITZ folytatta a vizsgálatokat. 21 gyermeket figyelt meg. 1949) több közleményben számol be az intézetben nevelkedés késői hatásáról. hogy ha a gyermekek csecsemőkorukban intézeti körülmények között nevelődnek. amelyek retrospektív tanulmányok voltak. akik hároméves korukig intézetben nevelkedtek. hogy a korai elszakadás hatása a későbbi életkori szakaszokban is megmutatkozik.

kevés a játékszerük. ahol a gyermek testi gondozását. foglalkoztak velük. már nem is rendezhetőek. fejlődésük megindult. figyelmet fordítottak rájuk. Előzetes felmérésében azt találta. ha figyelmes. ha a gyermekkel személyes jellegű kapcsolatot alakít ki a gondozónő. a szociális izoláció kiküszöbölésére az intézeti nevelésben Egyes szerzők . mentális fejlődésük megfelelt a családban nevelkedő. Kevésbé mutatkoztak az intézeti ártalmak azoknál a gyermekeknél. A szociális izoláltság tünetei megelőzhetőek intézeti körülmények között is. Kísérletek a hospitalizáció. hogy kevesebb érdeklődést és figyelmet fordítanak a felnőttekre. RHEINGOLD (1968) intézetben végzett vizsgálatai azt mutatták. A társak közötti erős érzelmi kapcsolat a későbbi életszakaszban is megmaradt. a hospitalizmus minden tünetét az anyai gondozás hiánya következményeként fognánk fel. A „szenzoros depriváció" jelentőségét az is bizonyítja. de a szoros kötődés egy emberhez nem alakult ki. gyakran átcsaptak az ellenkező végletbe.mint utaltunk is rá . Az „anyai depriváció" szakkifejezés általánosabb értelemben használható. A csecsemőket ölbe vették. ellátását ítélték csak fontosnak. RHEINGOLD olyan kísérleti helyzetet teremtett. és bőségesen ellátták őket játékszerekkel. kevésbé képesek megkülönböztetni az arckifejezéseket és a hangtónus váltását. ha minden problémát. játékszereket. akik az intézetbe kerülés előtt otthon nevelkedtek. ahol a gyermekek egyedi nevelését is biztosították. Több tanulmány azonban arról számol be.úgy vélték. Félrevezető lenne azonban. Ez a körülmény nagyrészt jellemző volt világszerte az intézeti nevelésre. SPITZ is azt tapasztalta. és csak rövid időt töltöttek családjuktól távol. szabad mozgást biztosítottak. A gondozási helyzetekre több időt és figyelmet fordított a gondozónő. nem féltékenykedtek és nem versenyeztek egymással. szerető volt. és a gondozási helyzeteken kívüli játékokat is beiktatták. kevés élményben részesülnek. hogy a csecsemőnek nem volt közvetlen és meghitt kapcsolata.az életkorban rendkívül fontos. hogy a családban nevelkedő és az intézetben nevelkedő csecsemők között az eltérés elsősorban abban jelentkezik. hasonló korú gyermekek átlagának. élményt nyújtottak. nem alakulhatott ki csecsemőkorukban a kötődés. Mindemellett a tapasztalati kör tágulása önmagában nem oldja meg a gyermek érzelmi és szociális fejlődésének problémáit. hogy a hospitalizációs tünetek előidézője nagyobb mértékben a szenzoros depriváció: a gyermekeknek nincs tapasztalatuk a tárgyakról. azt jelzi. hogy amikor a gyermekek számára több tapasztalati lehetőséget. hogy amint ezeket az érzelmileg és tapasztalatokban korlátozott gyermekeket megfelelő körülmények közé helyezték. ami az intézetben nevelkedő gyermekeknél felmerül. környezetük egyhangú. hogy nem jelentkezik károsodás a gyermek fejlődésében. amely nagymértékben eltért az általános intézeti gyakorlattól. személyes jellegű kapcsolatot alakítanak ki a csecsemővel. fokozott aktivitást és túláradó szeretetet mutattak. steril a környezetük. A korai életszakaszban nem alakulhat ki az imprinting. ANNA FREUD és DANN (1951) tanulmányában beszámol hat árva gyermekről akik hosszabb ideig koncentrációs táborban éltek. dédelgették és „beszélgettek" 62 . A jól felszerelt intézményekben. a gyermekek jobban fejlődtek. a személyes kötődés. érdeklődővé váltak. hároméves korukban helyezték őket egy angliai intézetbe. hogy ha a hospitalizációs tünetek kialakulnak. Feltűnő volt a gyermekek egymás iránti érzelme. A gyermekeknek előzőleg nem volt lehetőségük személyes kapcsolatot kialakítani. ahol a gondozás figyelmes. Sok szakértőnek az a véleménye. hogy napjuk nagy részét ágyban töltik. szorosan kapcsolódtak egymáshoz.

a gyermek önálló aktivitása feltételeinek megteremtését. stabil kapcsolata legyen. PIKLER EMMI (1951) volt az első. hogy egy-egy csoportot mindig ugyanazok a gondozónők lássanak el amíg csak a gyermekek az intézetben tartózkodnak. kívánságaiknak eleget tegyen.velük. hogy megközelítette a családban élő gyermekek szintjét. Kétéves korukban a kísérleti gyermekcsoport oly mértékben fejlődött. utánozva a kicsik hangadását. hogy azok a gyermekek. a figyelmes és érzelmileg telitett gondozási helyzetek megteremtését. akik erre válaszoltak.biztosítani kell a gyermeknek a feltételeket az aktív tevékenységhez. és ezért fejlesztési programokat dolgozott ki a csecsemők részére. A meghitt kapcsolat kialakítására alkalmat ad a gondozási helyzet. és erre ismét válaszoltak. mikor a gondozónők feladata az volt. Eredményeik azt mutatták. hogy hazánkban a merev egészségügyi korlátok megszűntek. de egész magatartásuk. Egy év múlva. érdeklődő kapcsolatot a csecsemővel azonban csak az a gondozónő tudja megteremteni. amit egy csecsemőnek közvetlenül a felnőttől kell elsajátítania. Munkatársaival bevezették a felmenő rendszert. kifejező arcjátékkal kísérték játékukat. HUNT (1961. PIKLER EMMI és munkatársai részletesen kidolgozták a csecsemők és a kisgyermekek önálló. és érzelmileg is kiegyensúlyozottabbak voltak. A legeredményesebbnek az mutatkozott. Utánozták a gőgicsélő hangokat. Nyolc héten át folytatták ezeket az interakciókat. hogy a felnőtt figyeljen rájuk. bizalommal közelítettek a felnőtthöz és mindig el tudták érni. hogy intézetükben a gyermekek fejlődése mind szomatikus. szociálisan érzékenyebbekké váltak. akik előzőleg külön foglalkozást kaptak. 1971) a tanulás szempontjából az első életéveket kritikusnak minősítette. A csoportokon belül még alcsoportok is keletkeznek. hogy vokális játékokat játsszanak a csecsemőkkel. amikor a gyermek kettesben van gondozónőjével. hasonló korú gyermeké. A felnőttek közvetlenül ne avatkozzanak be a gyermekek játékaiba. azt tapasztalták. ami a csecsemő érdeklődését felkelti. aktív tevékenysége és mozgásszabadsága biztosításának intézeti feladatait. azaz az intézeti tartózkodás ideje alatt a csecsemőt lehetőleg folyamatosan azok a gondozónők gondozzák. A gondozónők azután a gügyögés hosszabb szakaszait ismételgették a gyermekek előtt. akmek munkássága oda vezetett. mint az ugyanabban az intézetben nevelkedő többi. heti öt alkalommal. A „saját" gyermek azonban nem jelenti azt. nevelési módszerének alapja. vezeti fejlődési naplójukat. A hospitalizáció súlyos tünetei ma már nem tapasztalhatóak. amíg a csecsemők visszagügyögtek. készségeik is érettebbek voltak. beszámol állapotukról. Gondozási. Ezért alapvető fontosságú. Másik lényeges elve. Az elmúlt negyven év alatt hazánkban is megváltoztak a csecsemőotthoni körülmények. akikkel a gyermek kapcsolata kialakult. de közvetett formában. Megvárták. mind pszichikus vonatkozásban megfelelőnek bizonyult. mint a kontrollcsoporthoz tartozó gyermekek. A figyelmes.amikor nincsen gondozás vagy etetés . meghitt. hogy az ébrenléti időben . mivel ez az első. akikkel nem foglalkoztak külön. fejlődésükben előbbre tartottak. és tervszerűen meg tudja tanítani mindarra. amikor a vizsgálatot megismételték. Nemcsak beszédfejlettségük. Élénken gesztikuláltak. hogy a csoportjába tartozó többi gyermeket elhanyagolja. Tanulmányaiban hangsúlyozta a gondozónő és a gyermek személyes kapcsolatának fontosságát. RHEINGOLD megfogalmazásában csak stimuláló személyként szerepeltek. 63 . Kialakult a „beszélgetés". hogy a gyermeknek kevés számú felnőtthöz fűződő. hogy vállalkozzanak egyre bonyolultabb tevékenységekre. a feltételek megteremtésével ösztönözzék őket arra. aki tartósan foglalkozik ugyanazzal a gyermekkel. egyegy gondozónő 2-3 kisgyermek fejlődésére különös figyelmet fordít. viselkedésükről. A kísérletben részt vett csecsemők a foglalkozás hatására érdeklődőbbekké.

Az emberi kapcsolatok bővítése előmozdítja. megkülönböztessen egy olyan személyt. A kísérlet célja az volt.) A kutatók szerint ezzel a tényezővel nem számoltak az eddigiekben olyan mértékben. ha a családi nevelési mintákat . hogy kiemeljen. akihez jobban kötődik. amelyekkel a gyermek tudását. a hozzájuk kötődés nem olyan mély és körvonalazott. de nem lehet azt másolni. Ismereteket közöl és élményeket ad.féle vizsgálat is azt mutatta. hogy a gyermek ne csak intézeten belül ismerjen meg embereket. és feltehetően hosszú évekig intézetben nevelkednek. a testvér jellegű kapcsolatnak kialakítására történtek kísérletek (HELLER GY. Intézeti feltételek között az anyai intim kapcsolat szükségletének kielégítése jelenti a legtöbb problémát. amit az anya nyújt csecsemőjének. A külső kapcsolatok lehetőséget nyújtanak arra is. Később kialakulhat a személyes színezetű kapcsolat a tudatos nevelési módszerek. A különböző gondozónők „kollektív anyaképpé" válnak a gyermek számára. 1973). kompetenciájának átélését. ahogy nevelési hatásosságánál fogva megérdemelte volna. Elsősorban családja tagjaival biztosíthatunk számára találkozásokat. sem intenzitásukban nem tudja a csecsemő számára azt nyújtani.A csecsemőotthonban nevelkedő gyermekek optimális fejlődésének biztosítása azonban még jelenleg sem megoldott.sőt kell is . A családi helyzet egy fontos elemének. az egyedi. a különbségek észrevételén alapuló kommunikációs rendszer kialakítása az intézeti gondozás során nem oldható meg maradéktalanul. minden esetben. amikor erre mód van. mint a csecsemő és anyja közötti kapcsolat. hogy a gyermek kifejezési eszköztára sokoldalúbbá és árnyaltabbá váljék.kívánjuk beépíteni a gyermek életébe.-KABAINÉ. hogy a gyermek megismerjen családi otthonokat. és az adott keretek között szükséges megteremteni az egészséges fejlődést biztosító feltételeket. Az egyedi jelzések számontartása.a család légköre nélkül . (A már említett ANNA FREUD. hogy a kisgyermekek erős érzelmekkel kötődhetnek társaikhoz. érzelmeit gazdagítja. s az emberi viszonylatokon túl. amelyekhez ebben az életkorban a gyermeknek alkalmazkodnia kell. így a gyermeknek nincs lehetősége arra. emocionálisan hangsúlyosabbak lesznek. A csecsemőotthoni nevelés feladata a károsodás megelőzésében további sajátos. Lehetőséget kell teremteni arra. Kapcsolatai közvetlenebbek. Hamis úton járunk ugyanis. akiknél ez nem valósítható meg. állandó patronálók nyújtják a privilegizált személyes kapcsolat élményét. 64 . vegyes életkorú csoport kialakításával. Azoknál a gyermekeknél. a kutatások tovább folynak. az őt érő hatások fokozzák énerejének. ezeket az eltéréseket tekintetbe kell venni. pszichológiaipedagógiai módszerek feltárása és az erre épülő nevelési programok kidolgozása. Egy-egy csecsemő gondozásában felváltva 3-4 gondozónő vesz részt. Az anya-gyermek kapcsolat több elemből összetett kapcsolatstruktúra. segítséget a helyzetek megoldásához. az együttes élmények hatására. A gondozónőgyermek kapcsolat néhány rendkívül fontos elemét hordozza ennek a struktúrának: biztonságot és szeretetteljes védelmet nyújt a gyermeknek. építsen ki kapcsolatokat. A gyermek a legtöbb esetben megmarad a három hónapos csecsemőt jellemző „mindenkihez kötődés" szintjén. Az intézeti nevelést viszonyítani lehet .a családi neveléshez. tárgyi ismereteinek körét is gazdagítsa. Közvetíti a gondozónő a társadalmi normákat és elvárásokat is. Az intézet személyi és tárgyi feltételei eltérőek a család életétől. hogy a gyermek kortárskapcsolatainak erősítését segítse elő. a világról való gyakorlati. A gondozónő sem a kontaktusok gyakoriságában.

kedvező körülmények között . amelyeket számon kértek. Differenciáltabbá vált követelményrendszerük. ezzel erősítették kompetenciájukat. Utánozták a hanglejtését. hanem idősebb társaitól is elismerést kapott. A vegyes életkorú csoportban a társas kapcsolatok. Felgyorsul szomatikus és pszichikus érése. amelyekben a bölcsődés és a csecsemőotthoni gyermekek társas interakcióit vizsgálták. Az újabb vizsgálatok. Az idősebbekkel megtárgyalták a teendőket. hogy egy-egy adott csoportban viszonylag szűk korosztályra kellett szabni minden berendezést és felszerelést.és ehelyett vegyes életkorú csoportokat szerveztek. sőt szerepjáték is. A vegyes életkorú csoport a csecsemőotthoni gyermekek számára jobb életfeltételeket biztosít. a kisebbek közötti játékkonfliktusokat többnyire a nagyobbak oldották meg a gondozónői magatartást követve.Az intézményekben a szokásos csoporttagozódás 0-1. Az említett kísérletben megváltoztatták a megszokott csoporttagozódást . Az idősebb gyermekek cselekvésre ösztönözték a fiatalabbakat. Sőt voltak olyan intézmények. ahol további 1/2. intinűtás természetesen jelentkezett más tartalommal a fiatalabbaknál is. sőt igen gyakran ők hívták fel a gondozónő figyelmét arra. a viselkedését. Megmutatkozott ez a játékformában. illetve kisdedek nevelkedtek együtt. Az idősebb és a fiatalabb gyermekek között kialakultak a testvérkapcsolatokhoz hasonló intenzitású kötődések.a harmonikus. a kicsik dédelgetésére több idejük maradt. természetesnek vették. Ez az egyediség. a gyermekek közötti interakciók száma jelentős mértékben emelkedett. 1. A fiatalabb nemcsak a gondozónőtől. A gyermekkor az iskolakezdéstől a prepubertásig Életkori jellemzők 6-12 éves korban A gyermekkornak ez a szakasza . hogy a kicsi több egyedi foglalkozást kap. több intimitás volt kapcsolatukban. hogy idősebb és fiatalabb gyermekek között gyakorlatilag nem mutatkozott agresszió. hogy a kicsi milyen ügyes. A gondozónő magatartása mintául szolgált az idősebb gyermekeknek. mozgásukat összhangba hozták társukéval. Csökkent az agresszív viselkedések száma. örültek az eredménynek. ami fokozottabb késztetést jelentett számára. A vegyes csoport természetesen hatott a gondozónők tevékenységére is. irányították őket. 1-2 és 2-3 év közötti életkor. Számontartották egymást és viselkedésüket. életkori csoportosítást alkalmaztak. A nagyoknak feladatokat adtak. Szembetűnő volt. ahol nagy számban volt kooperatív. így valamennyi gondozási egységben azonos fejlettségű vagy legalábbis mozgásfejlettségű csecsemők. A kicsi elfogadta a segítséget. gondozási formájuk. mintha csak azonos korú társaival lenne egy közösségben. és említésre érdemes. igénybe vették segítségüket. A hatodik és a hetedik életévben a gyermek személyiségének szerveződésében igen jelentős változások történnek. hanem az ezeknek az életkoroknak megfelelő mozgásfejlettség.az azonos életkorú gyermekek egy csoportba sorolását . és a gondozónők feladatköre is azonos fejlettségű gyermekek neveléséből és gondozásából állt. III. alkalmassá válik az iskolai 65 . kiegyensúlyozott fejlődés ideje. Ennek a hagyományos beosztásnak előnye az volt. 1 és 1/2 stb. alátámasztották az előző vizsgálat eredményeit.és a felső határt. hogy a nagyok nem féltékenykedtek. Ezekben a csoportokban nem annyira a tényleges életkor képezi az alsó.

baráti körben.) Hat év körül esik át a gyermek az első alakváltozáson. hogy a gyermek érdeklődése döntően az öt körülvevő valóság felé fordul. következtetési képessége erősen fejlődik. A végtagok a törzshöz képest hosszabbak lesznek. A kisgyermekkor ösztönös „kapaszkodás-függetlenedés" konfliktusai után a 6-7 éves gyermek már tudatosan törekszik az önállóságra. stimulusokat nyújt. hanem folyamatos és ötletszerű változás. verekszik. igyekszik minél töb gyermekcsoportban . minél több tárgyi és személyi összefüggést megismerni. A feladattudat kialakulásának kezdeteit már nagycsoportos óvodásoknál megfigyelhetjük. 1948). A mozgásos érettség bizonyos szintje szükséges ahhoz.és íráskövetelményeknek eleget tudjon tenni. csúszkál. Az első iskolaévek jellemző sajátossága. Elkezdődik a felnőttektől a kortársakhoz való „átpártolás" folyamata (MÉREI F. a gyermek újfajta cselekvésekre lesz képes. Természetes. Fokozatosan nagyobb és nagyobb nehézségeket tud leküzdeni a feladatteljesítés öröméért. A játékban és az életkorának megfelelő munkában az eddiginél hosszabb ideig képes figyelmét összpontosítani. biztonságosabbá válnak. A következő években egyre fokozódó mértékben „leválik" szüleiről. Számfogalma kialakul. sőt durvák is lehetnek. hogy az iskolai rajz. A gyermekek kisiskoláskorban sosem tétlenek. Az iskolakezdéssel egyidejűleg lazul a gyermek családi kötöttsége. gátolatlanok. A mozgásszervek erősödése. ugrik. barangolásokban. örül új játékainak. világképe reálissá alakul át. El tudja például halasztani mozgásvágyának kielégítését.a mozgásos játékok kora.. A 6-7 éves gyermek játékszükséglete a korábbi évekhez viszonyítva nem csökken. hogy nem érkezik haza a megbeszélt időben: a gyerekek többsége pontatlan lesz. ezáltal a homlok aránylag kisebb lesz. Gyakran annyira elmerül a csoportos játékokban. főként szembetűnő ez azoknál a gyermekeknél. A mozgásszükséglettel együtt jár a cselekvésszükséglet. Jó megfigyelővé válik. s eközben megtanulja és begyakorolja a szabályokhoz való alkalmazkodást. az okozati viszonyokat törekszik felfedni. Fut.egészen a pubertásig . interperszonális kapcsolatait teremti újjá szerep. mert a váll szélesebbé fejlődik. hanem annak eredményét is élvezi. akiknek környezete odafigyel a gyermek újonnan formálódó készségeire. Ujabb és újabb játékokba fognak. (A legtöbb országban ebben a korban kezdenek a gyermekek iskolába járni. minden dicséret vagy egyéb jutalom hiányában is kielégíti. és törekszik arra. Élményeit. a törzs henger alakú formája megszűnik. A mozgások általában lendületesek. és közömbösen viseli el az ezért járó büntetést. és ezáltal fejlődéséhez ösztönzéseket.osztályközösségben.és szabályjátékaiban. a végtagok meghosszabbodása következtében a mozgásformák gazdagodnak. gyermekmozgalomban . mint ahogy elkezdték azokat. Ez a kor .társas kapcsolatokat teremteni. ugrál.oktatásban való részvételre a vele egykorúak csoportjában. hogy kíváncsisága a születés problémájára és a nemi életre is kiterjed. homokkal a valósághoz hasonló dolgokat igyekszik létrehozni. 66 . mászik. amíg a tanítási óra befejeződik. A hat év körüli gyermek építőkövekkel. de a játszás tartalma és módja megváltozik. A gyermek izomzata és izomereje folyamatosan növekszik. a gyermek arckifejezése megváltozik. mint a medence. hogy „alkotását" befejezze. A játék vagy a munka céljának elérése. Tevékenységei napról napra összetettebbekké válnak. szüleitől való dependenci. ami 9-10 éves korban teljesedik ki. de cselekvéseikben nincs állandóság. melyeket éppen olyan hirtelen hagynak abba. sem céltudatos következetesség. Az idegrendszer érése lehetővé teszi. az arc középső és alsó része is fokozott fejlődésnek indul.ájának csökkentésére. nemcsak magát a játékfolyamatot. izmaik erősebben kirajzolódnak. játszó és sportoló csoportokban. hogy a mozgásain jobban tudjon uralkodni. gyurmával. Szinte állandóan mozogna.

a hangokat és zörejeket. gyakorlatiasak. hogy véleményével. eredményesebbek. rendszerezze. megjegyezve. a jelentőség. a társak vonzalmának megszerzéséért. hogy a dolgokat osztályozza. lábukat és mindenféle tárgyat felhasználnak zaj keltésére. Kilenc-tízéves kortól kezdve a mozgások szabályosabbak. 67 . együttélési formákat. itt szilárdul meg benne a feladatokhoz. hogy a felnőtt társadalom újonnan megfigyelt organizációját. Itt részesül a nagy „szociális élményben". ha iskolába jár. a tekintély. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legáltalánosabb és leglényegesebb életkori jellemzőket. s ezáltal is jobban megismerje. nem nehezedik rá a felnőttek oktatgatása.) A kilencedik és a tizedik év ismét fordulópont a gyermek fejlődésében.Élvezik az élénk színeket és fényhatásokat. A nagyfokú eltéríthetőség körülbelül kilencéves korban szűnik meg. (Hátrányos helyzetűekké válnak az iskolába későn kerülő cigánygyerekek. A vitalitás élvezésének. Önérvényesítési szükségletei kiéléséhez teremt szociális közeget a gyermekcsoport. amit a családnak és az iskolának kell kielégítenie. Az újonnan megjelenő készségek működtetése a gyermek elsőrendű szükséglete. kísérletezők. birtokba vegye őket. Cselekvéseikben gyorsak. 1948). az erő mutogatásának szükséglete. Versenyez a hatáskör. nem érzi kicsinységét. rendezett. Ehhez az igényhez kapcsolódik társas élete. egyéniségével hat a gyermekközösségre. a szabályokhoz és a különböző helyzetekhez való tudatos alkalmazkodás készsége. a testi vetélkedés a normális fejlődés jele mind a fiúknál. mint az életkori jellemzők. Óriási örömet okoz maga a lármázás. Ebben az életkori váltófázisban a gyermek pszichikus szükséglete. organizált csoportjában teljesértékűnek érzi magát. tradíciókat és egyénekre szabott szerepeket talál. A birtoklás egyúttal kompetenciaszükséglete kielégítését is célozza. az elismerés. mind a lányoknál. elérkezik a sportolás kora. ahol meghatározott célokat. a felnőttek számára elviselhetetlen hangok nekik valóságos gyönyört jelentenek. Az egykorúak csoportjában jelenik meg először a gyermekben az érzelmileg erősen motivált kötelességtudat.. ekkor már céltudatos. Civilizációnk jelenlegi fokán az iskolaérett gyermek tehát csak akkor nem marad el fejlődésében. késztetést érez. s egyéb szubkultúrák gyermekei. kitartó cselekvésekre képesek. amely referencia-csoporttá válik: megtörténik az „átpártolás". A gyermek a vele egykorúak tartós. hogy ebben a korban a gyermekek személyiségének differenciálódása következtében az egyénre jellemző sajátosságok szerepe gyakorta feltűnőbben érvényesül a gyermek magatartásában és életvitelében. Sok gyermek ilyenkor gyűjt különböző tárgyakat. Kezüket. személyi és intézményes hierarchiáját utánozza (MÉREI F. Erős emóciókkal kötődik olyan szervezett gyermekközösségekhez.

hanem öntudatlan érzelmi reakcióként . önző. A gyermek az elszenvedett sérelmekért .és biztonságszükségletét elutasítják.magára irányítani.1. szeszélyes. a jutalmaktól. NAGY LAJOS (1949.) önéletrajzában olvashatjuk: „Nem emlékszem rá. védelmező szülővel való azonosulás lehetőségétől (lásd I. hogy a gyermek törekszik a figyelmet . verését. Nagy írók gyermekkori visszaemlékezéseiben fel-feltűnnek az apai vagy anyai szeretet hiányára vonatkozó részletek. Az alkalmazkodás nehézségeit nem tudják elviselni. Nyugtalanul tevékenykedik. az ajándékoktól. mint más gyereket szokott az anyja.dolgozzák fel. fenyegetését. nem mer játszani. szidását. különböző pót. a csalódások különböző pszichikus mechanizmusokat válthatnak ki a gyermekből. hogy ezért szülei nem fogják szeretni .Gyakori pszichikus reakció. fejezet). büntessék. mikor fordulnak feléje. érdeklődése a világ iránt leszűkül. a játék közben feltámadó saját agresszivitásától. ellenszegül. azt. alkoholista apa _vagy anya. makacskodik. bántani és rombolni törekszik. vagy ahogyan velem a nagyanyám tette. Ezzel indokolják a gyermek eltiltását a játéktól.Kétségbeesett kísérleteket tehet a nélkülözött szeretet megnyerésére: közeledni próbál. így azonban szorongása állandósul és széles körűvé válik.se: foglalkozzanak vele.kus. gyermekekkel és felnőttekkel szemben erőszakos. a mozgásos és értelmi fejlődés terén retardálódik. A szeretettel együtt megfosztják az értelmi és az erkölcsi fejlődés bázisától: az elfogadó. A szülők legtöbbször tagadják környezetük és önmaguk előtt is. hogy kikényszerít. sok közöttük a enureti.Súlyos reakció a viszonzott (továbbadott) ellenségeskedés. hogyan tudna megkapaszkodni bennük? Ez az érzelmi feszültség.). magasabb síkon . féltékeny. a viszálykodó. gyűlölködő. bohóckodik. kérdezget. kegyetlen. . hogy nem szeretik gyermekeiket. Retteg minden új helyzettől^ kerüli a gyermektársaságot. „szublimálják". A szülői szeretet megtagadása nem nyilvánul meg mindig világosan és egyértelműen a gyermek elhanyagolásában. állandóan figyeli szüleit. ha másként nem. mert fél az esetleges visszautasítástól. a következetlen.bosszút áll. Háttérbe szorítják a testvérek között. szigorú szülők. nem kapcsolódnak társaikhoz.95. . hogy van. durván megvonják tőle szeretetüket. jelenetezik. tic. a dührohamos. Kivételes esetekben a gyermekkori frusztrációs feszültségeket a tehetséges emberek később. csóktól. Tovább adja a kapott agressziót. gátlásossá. mindezt azért. hogy olyan módon becézett valaha is. Ezek a gyermekek nem képesek beilleszkedni a közösségbe. akik a gyermek emocionális kötődés.munkában. az állandó készenléti állapot teljesen lefoglalja. . megalázását. alkotásban .nem tudatosan. . érzelmileg labilisak.A személyiségfejlődést akadályozó hatások A családi környezeti ártalmak A legsúlyosabb környezeti ártalom ebben az életszakaszban a rossz családi légkör. beszélgetéstől. Érzelmeinek visszautasítása. hogy a gyermek „rosszasága" az ő ellenséges magatartásuk következménye. pszichikus teherbírásuk rendkívül alacsony. de vegyék tudomásul. depresszívvé válik. simogatástól. az ismeretszerzésben elmarad. Rossz bánásmódjukat a gyermek hibáival és az azok elleni „küzdelemmel" magyarázzák. Nem 68 . akkor szidják. a kudarcoktól. körömrágás stb.és elfojtja haragját.és kényszercselekvései is kialakulhatnak (onánia. himbálás. Másra nem tud figyelni.bármi áron . Nem ismerik fel a valóságnak megfelelő összefüggést.Nem ritka. irigy. megfosztják az elismeréstől. dekoncentrált. merev. hogy a gyermek megijed saját ellenséges indulataitól-szorong. Magányossá. durva. félelemkeltő.

sőt testileg is bántalmazó házastársak száma egyre növekvő arányokat ölt.. és a későbbiek folyamán .ak -. Rendkívül keveset beszéltünk egymáshoz. ellenségeskedő. jóformán semmit. Azt várja magától. A szüntelen redreutasítások következtében azt éli meg. a szülőknek egymáshoz és gyermekükhöz való érzelmi viszonyulása teljesen megváltozik.. a gyermek erkölcsi normarendszerének bázisa meglapozódott. hogy a környezet ne élezze ki a gyermek hibáit. Hol az egyiknek.még felnőtt korában is .1.. Bár látnom." (Mindhárom önéletrajzi idézet in: HERMANN I. S innen talán. elromlik.) jegyzi fel apjára vonatkozóan : „. és a javamat akarja.) néhány sora: „Nem is a születésnap volt nekem fontos. jóságot és csókot." A legpregnánsabb talán GELLÉRI ANDOR ENDRE (1957. ide-oda pártol. hol a másiknak ad igazat. sohasem mondta rólam." KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL (1945. a barátkozástól. hogy mire képes és mire nem. érzelmi konfliktusokon esnek át. depressziós vagy agresszív lesz. Én valahogyan sértődötten. hogy ajándékot kapjak tőle (apjától). há megfosztják a pozitív szociális szereptől. akire egyik szülője . aki legtöbbször eszeveszett gyűlölettel nézett rám. a sikerélményektől. Iskoláskorban és serdülőkorban azért kritikusak e traumák.. Majd ismét feltámad ragaszkodása az egyik vagy másik vagy váltakozva mindkét szülője iránt. ügy énképe ennek megfelelően alakul. szerették és foglalkoztak vele. 121-122. hanem tanulmányi eredményeiben és társaival való szociális kapcsolataiban is erősen hanyatlik. és különösen szerencsétlen az a gyermek. amit a felnőtt vár tőle. Olyan gyermekek is erősen traumatizálódnak.átviszi a házastársával szemben érzett gyűlöletét.az a rettenetes félreértés ami elszakított tőle. Ha a gyermek az énfejlődés e szakaszában sok elmarasztalást és kevés elismerést kap. Ebben az életkorban különösen fontos. egyszerre rendül meg bizalma a szülőkben és önmagában is. vergődik közöttük. „pozitív megerősítéssel". Alkati adottságaitól függően szorongó. 1959). Az elhidegülés valóban félreértésből származott. töpreng életükön. hogy nem szeret.. szép gyerek vagyok. hanem az. mert a gyermekben már kialakult az érzelmi azonosulás mindkét szülővel.ez határozza meg önmagával szembeni alapbeállítódását. akik eszközül szolgálnak a szülőknek egymás zsarolására. hogy sohasem hiszem el: engem szeretni is lehet.-HERMANN A. A traumatizált gyermek nemcsak magatartásában. Ezeknél az áldozatgyerekeknél reaktív neurózisok vagy neurotikus 69 . indulatos féltékenységgé.. Külön figyelmet kell fordítani azokra az esetekre . éreznem kellett. mi viszont haláláig azt hittük. A tekintetéből mindig valami aggódást. a titkolt családi élmények annyira megterhelik. minden egyéb iránt érdektelenné válik (LANTOSYNÉ. Tőle. hogy kedves. hogy dekoncentrálttá.nem mindig tudatosan . hiszen érzelmi igénybevétele. Az ilyen családokban élő gyermekek súlyos megrázkódtatásokon. Az egymástól elhidegült házastársak viszálykodását átélve a gyermek érzelmi világában valóságos katasztrófák zajlanak le.simogatott. de néhány év elteltével a családi „klíma". apánk szeretett.. morális tekintélyük. Magatartása és teljesítménye értékelésével. hogy félt engem minden bajtól. ridegen viselkedtem vele szemben. 1965). nevelésüket mindegyik a másikra akarja hárítani. mindvégig nem oszlott el. Kétségbeesetten igyekszik újra szeretni őket. Ha a szülők elválnak. Napjainkban a válások és a válás előtti időkben viszálykodó.13. nem becézett.. kreativitását és kompetenciáját. amikor a gyermek iskoláskoráig jó családi légkörben élt. és ez fájt nekem. egymást gátlás nélkül becsmérlő. a felnőttek gazdagítják a gyermek autonómiáját.1. A gyermek ugyanis önmaga nem tudja megállapítani.. megbántottsággá válik. s végül állami gondozásba jutnak. mintegy állandó szemrehányást éreztem. a gyermekek esetleg egyik szülőnek sem kellenek. hogy nem tudja a követelményeket teljesíteni.s ezek igen nagyszámú. az előtte ismeretlen összefüggéseken és magyarázatokon. ne szégyenítse meg. Szülei iránti bizalma és szeretete haraggá.

A jelenlegi nevelőotthonból való kiemelésének eldöntése céljából végzett orvosi és pszichológiai vizsgálat alapján a következőket állapítottuk meg.. A szülők kiszámíthatatlan. hogy a gyermek rombolásban. viszont a zárt intézeti (javítóintézeti) elhelyezés siettetheti elzüllését." Az idegbeteg. Ennek ellenére a gyermek görcsösen ragaszkodik a családhoz.személyiségstruktúrák kezdetei jelentkezhetnek. de gyermekeinek felügyeletét biztosítani nem tudja. Szülei válásukkor . fegyelmezetlensége. álmodozó. ahol egy felnőttel tartós érzelmi kapcsolatot létesíthet. Az anya a munkaadó tájékoztatása szerint jóindulatú. iskolakerülés miatt. Erősen rágja a körmét. csavargás.. amiért intézetbe adták. immorális. illetve kínozzák. mostani nehéz élethelyzetében még kevésbé. rosszul kapcsolódó. hanem nevelői atmoszférája is a legdurvább és legtöményebb ártalmakat tartalmazza: félelemkeltő brutalitást mint csaknem állandó 70 . deviáns szülők minden vonatkozásban elhanyagolják gyermekeiket. Nem tekinthető disszociálisnak. bántalmazzák őket. 8.intézetben helyezték el. nem viszi haza. s a legkisebb intézeti sérelemre hazaszökéssel reagál. leveleire nem válaszol). hajlott hát és vegetatív labilitásra utaló tünetek állapíthatóak meg. Dekoncentrált. és az antiszociális személyiségfejlődés útjára sodródik. válópert indított. E tünetek illusztrálására közlünk kivonatokat két nevelőotthoni növendék pszichológiai vizsgálati leletéből. aki elfogadná jelenlegi fejlettségi fokán. Javasoljuk a neurotikus gyermekek részére szervezett otthonba való elhelyezését. alkoholista. hogy azzá válik. 13 éves leány. magatartási rendellenességei súlyosbodnak.) irja: „A leszármazott nemcsak biológiai tehertételként hozza magával az eseteknél vázolt labilis idegrendszert. A neurológiai vizsgálat szerint hasizomgyengeség.H. GYÖRGY JÚLIA (1967. M. indulatos vagy depressziós magatartásukkal állandó feszültségben. csökkenne a veszélyeztetettsége. de nem kizárható. A szakorvos véleménye szerint neurológiai eltérés nem mutatható ki. 94. A lázadás. Érzelmi elhagyatottsága elől dacba menekülő. Javítóintézeti beutalását javasolja jelenlegi nevelőotthona. Hazaadása a családi helyzet rendezetlensége és anyjának ebből következő rossz állapota miatt nem ajánlatos. Világszerte. irányíthatatlansága erősen romboló hatással van a közösségre. Apja néhány hónappal ezelőtt elköltözött hazulról." . de az is gyakori. 13 éves fiú. A deviáns család kívül áll a társadalmon: nem tudja biztosítani a gyermek számára az ebben a korban szükséges társadalmi stabilitást. Jó pedagógiai atmoszférájú nevelőotthonban. Klára jelenleg erős lázadásban van. Tanulmányi eredménye lezuhant (4 egész feletti átlag után. ahol tartozna valakihez. A kislány kitaszítottnak érzi magát. 7.F. mint azelőtt. Értelmi fejlettsége kora átlagának gyengén megfelel. Apja gépkocsivezető. . de haragszik is szüleire. K. sem az anyagi életfeltételeket. anyja mosodavezető. Szuicidiumot kísérelt meg. becsületes ember. figyelmetlen. apja börtönben van. Feltűnően gyakran szökik az intézetből.1. s hazánkban is számos pszichológiai és szociológiai kutatómunka foglalkozik az alkoholista családból származó gyermekek fejlődési károsodásaival. osztályos. A kislány másfél éve van állami gondozásban. agresszivitásban reagálja le szorongását. nyugtalanságban tartják a gyermekeket. magányos. fokozott ingerlékenységgel és fáradékonysággal. Anyja igyekszik magát távoltartani a gyermektől (nem látogatja. intézetbe helyezése óta harmadszor ismétel). osztályos. hazavágyódik. de még kapcsolatképes kislány. képtelenné teszi a beilleszkedésre.három évvel ezelőtt . amellyel tiltakozik anyja elzárkózásának bizonyossága ellen.

A szülőket váratlanul éri ez a pszichikus történés: nem tudják a gyereket a belső akadályokon átsegíteni. sőt apja sem óhajtja hallani ezeket a „túlzásokat". esetleg „rá se nézett". hogy a család életében fontos esemény a gyermek iskolába lépése. vagy sír. mert összeszidta. sőt többnyire nehezítik azok leküzdését. hol a legnagyobb durvasággal. s a gazdasági helyzet leromlásával együtt a kriminalitás irányába való fejlődést okozhatja. így az ideál kialakulásának súlyos veszélyeztetettségét. A gyermek hamarabb éli át és érti meg új társas helyzetét. a szabályok alkotása. beoszthatat. édesanyja féltékeny lesz. 71 . a fejlődő gyermek szükséglete olyan „nyitott család". itt kell beválni. hogy ezek a gyermekek mutatják a legsúlyosabb személyiségzavarokat. 616-617. A talaj vesztett családok gyermekeit a gyermekközösség általában visszautasítja. a kortárs csoport joga az értékelés. Rövidebb-hosszabb ideig tartó konfliktusok után végül tisztázódik.élményt. ahonnan kapuk nyílnak kifelé. és mint már fentebb hangsúlyoztam. Amikor otthon rajongva dicséri a tanító néni szépségét. ha nem is egyértelműen. érdemeket. Mivel a fejlődő szervezet igen nagy mértékben alkoholérzékeny. A krónikus alkoholista gyermeke az anyagilag rendszertelen. rövidzárlat-cselekményekkel teszi gyermekét bizalmatlanná. és a családi közösséghez való kapcsolata változik. esetleg kegyetlenséggel. hogy alkoholos állapotban a szülők a gyermeket is itatják. illetve leválási törekvéseit akadályozzák. A józan szülő felé való kapaszkodás. hogy egy új környezethez fog tartozni. hogy figyelmeztetik már hónapokkal előbb „nemsokára iskolás leszel. Az anya idegállapotának leromlása pedig a gyermekek talajvesztettségének betetőzését. a családi szabályokat vetítette be. Ismeretes. meg lehet ismerkedni számos felnőttel és gyerekkel. Holott. lazul. mint a szülők többsége." HÓDOSI REZSŐ (1964. További rendellenes személyiségfejlődésüket ez a tény is döntően befolyásolja. Az is előfordul. Az alkoholista szülőktől elszenvedett traumákhoz szinte törvényszerűen csatlakoznak a gyermeket a szélesebb társadalmi környezetben érő sérelmek. részére a családi nézetek. a gyerek számára ennek a változásnak a legjelentősebb mozzanata. Más esetekben. a pedagógushoz kerülnek át a „felségjelvények". ha a szülők a gyermek önállósodási. de a család biztonságot nyújtó védelmére még szüksége van. kötelességeid lesznek. 1. fejezetben a pszichopata szülőre jellemző „kettős kötést"). Rendszerint a józan házastárs is változó. gyakran elsődlegesen ridegebb személyiség" (lásd az I. addig a külvilággal való jó kapcsolata mellett érzelmileg még egészen szorosan a családhoz tartozik. pajtásokkal. az osztályhoz. ha az azonosulás mégis megtörténik mint lelki infekció. visszahúzódóvá és tartja maximálisan szorongó állapotban. érthető. Az alkoholista hol gyengéd.lan életmód mellett a pszichés feszültség dinamikájának változékonysága miatt szenved a legjobban. a narkománia (alkohol) irányába történik a fejlődés. Amíg a gyermek óvodás. szeretetet kapni. oly módon. inkább a külsődleges történéseket veszik figyelembe a szülők. kiszámíthatatlan hangulatú emberré válik ebben a légkörben. támaszkeresés csak egy ideig és részben ellensúlyozza ezt. a reá vonatkozó családi „minősítés"-ek a mérvadóak. túlzottan dédelgeti. A gyermeket is előkészítik erre. dühös. nem játszhatsz mindig!" De számos tapasztalat amellett szól. sikereket szerezni. kedvességét. hogy a gyermek mindkét közösséghez érzelmileg kapcsolódik: önállóbbá vált. A viszonylag jó családi struktúrában is keletkezhetnek súlyos környezeti ártalmak.) tanulmányában olvashatjuk: „Az alkoholista családba születő gyermeknél az alkoholos génkárosodás feltételezhető. Mint már említettük. Az iskolába lépéskor ez az irányultság az iskolai interakciók következtében átfordul: az új közösséghez. szociális rangjuk nagyon alacsony. Az örökléstani és pszichiátriai adatok. de általában jelentősnek tartják. kommmunikálni a szomszédokkal. hogy az iskolás gyerekké válásnak csak néhány aspektusát.

NEMES LÍVIA (1974) lényeglátóan írja le az e korszakban felmerülő nehézségeket. nem törődnek eléggé életvitelével. féltik a gyereket az iskolai légkörtől és az erőfeszítésektől. hogy már előzőleg bejárja a fejlődésnek azt az útját. barátságtalan az osztályban!" . A tárgyalt legmélyebb családi környezeti ártalmaktól el kell különíteni a nevelési hibák okozta miliőártalmakat. neurotikus és pszichoszomatikus állapotoknak. többet foglalkoznak vele.). Az elhanyagoló nevelés körébe sorolhatjuk a gyermek háttérbe szorítását a testvérei között. Elvonják gyereküket pajtásaitól. szorongások és az elhárításuk ellen folyó küzdelem . a közösségi beilleszkedés alapjait rakja le" (39. Különösen a 9-10 éves korral kezdődő szakaszban okozhat a gyermekben mély nyomokat hagyó traumákat a szülőkhöz való túlzott kötődés. amit a szülők gyakran nem is tudatosítanak. 72 . A pedagógust elmarasztaló hangnemben emlegetik. részint kitérünk majd ezekre a serdülőkori devianciák tárgyalásakor. Másrészt a szülők többnyire még évekig tiltják a gyermek önállósodási törekvéseit.szól az egyik utasítás.ne foglalják le a valóság felé forduló érdeklődést és a kornak megfelelő kapcsolatokat. amelyekkel a gyermek szembekerül. Ez az ártalom nem kevésbé súlyos. a kisóvodásoknak kijáró gyengédséggel erősítik az emocionális kötelékeket.erőteljes manipulációk alkalmazásával folyik. de a gyermek kínlódik ebben a helyzetben. A következményekről részint az I. a gyermek érzelmi szükségleteinek semmibevevését írtuk le. De létezik az elhanyagoló nevelésnek olyan formája is. „Fontos. „nem mehetsz focizni a haverjaiddal. itt csak arra szorítkozunk. közismert módját említhetjük: „ne légy olyan idétlen.rendszerint neurotikus szülők vagy patologikus családstruktúra esetében . Példaként egy tipikus. A leválásban akadályozott gyermeket ugyanis a felnőttektől elkülönülő kortárs csoport nem fogadja be: tapasztalják. Az erős testvérféltékenységet minden esetben neurotizáló tényezőként kell számontartanunk. A nevelési hibák igen sokfélék lehetnek. hogy érzelmileg éretlenebb. mint az előzőkben felsoroltak: kiindulópontja lehet a pszichogén tünetképződésnek. Érzelmi zsarolással és megfélemlítéssel büntetik az új szerepkísérletezéseket. s hogy helyet tud foglalni az iskolai közösség rangsorában. amikor új életkori szerepeit kell kialakítania. míg el nem alszik.vagy talán elsősorban azt -. A látenciakor tehát olyan fordulópontja a fejlődésnek. magatartási zavaroknak. és túlzott szeretet-megnyilvánulásokkal jutalmazzák. csak rosszat tanulsz tőlük!" hangzik az ellentétes parancs. 1. túlzottan segítenek a leckék elkészítésében. és a gyermek is a maga útját járja. bár ezek is tartós és súlyos következményekkel járhatnak. hogy ki tud alakítani kezdetben pajtási. A patogén családok kettős kötése ilyenkor már teljesen kibontakozik. hogy képessé válik a kötelesség teljesítésére. amit inkább nevelési apátiának vagy túlságosan passzív nevelésnek nevezhetünk. nem figyelik. amely a társas kontaktust. amikor a szülői szeretet teljes megvonását.túlzott érzelmi kötődés. ölbe veszik. Az elhanyagoló nevelés legsúlyosabb formáiról már szóltunk. amely a szülőktől való leváláshoz vezet. A szocializáció nemcsak azt jelenti. hanem azt is . hogy a gyermek be tudjon illeszkedni az egykorúak közé. A maguk útját járják. Ilyenkor a szülők. ha igyekszik lemondani az „átpártolásról". hogy a legjellegzetesebbeket. mint a vele egykorúak.A leválás elszánt akadályozása . bár érzelmileg a gyermek mellett állnak. később baráti kapcsolatokat. fejezetben szóltunk. illetve a sajátos koherens „rendszerekbe" csoportosíthatóakat soroljuk fel. hogy regresszív folyamatok . Az alább idézett néhány sor ezeket a feladatokat összegezi röviden. anyja ágya mellé ül. nem irányítják tevékenységeit. túlságosan nagy szabadságot kap. Az előző korszak lezárásának tehát az a kritériuma.

a gyengédség és a visszautasítás a szülő pillanatnyi hangulatától függ. öntudatos és önálló tevékenységét nem tűrik el. alkotásokkal szabadul fel a szülői nyomás alól. és újra visszasüllyed nevelési passzivitásába. RANSCHBURG JENŐ (1973. rossz tanulás.hiperaktivitás. Ekkor a szülő igazolva látja magát. „igazságra" és „tökéletességre" törő serdülővé válik. segítenek neki. szeszélyes váltogatása.) két dimenzió. hogy igen nagy energiával kutatja fel azokat a büntetési módokat. Megtörténhet ugyanis. ellenőrzik. Ilyenkor általában éles viták folynak a szülők között a nevelési elvekről. Arra törekszenek. A büntetésekben többnyire szerepet kap a testi bántalmazás. hogy a gyermek féljen tőlük. elismerésben alig részesítik. sok büntetést alkalmaznak. vagy pedig túlzott gyengédségi rohamaiban a gyermek minden indokolatlan kívánságát teljesíti. irreális követelményeket állítanak. A szülő elsődleges nevelési módja általában a gyermek elhanyagolása. amelyek a gyermeket aktuálisan a leginkább érintik. Ugyancsak előfordulhat. valódi sikerélményeket kereső. Az elkényeztető nevelést jellemzi. nem engedik barátkozni. amelyben erre objektív indok nincsen. A következetlenül nevelt gyermekek nagyrésze azonban egész életében nem tudja kiheverni személyiségstruktúrájában elszenvedett károkat. úgynevezett „kihasználással" és „hálátlansággal" reagálnak rá. többnyire neurotikus reakciók formájában. Sőt a túlvédett. 133-139. és amikor elfojtott bűntudata már túlságosan szorongatja. a gyermek kisebb-nagyobb mértékű elhanyagolásába. és védik olyan helyzetekben. E két 73 . szünet nélkül utasítgatják. Valamennyi felsorolt hibás nevelési forma az egészséges személyiségfejlődést akadályozza. A gyermekkori teljes bizonytalanság miatt keletkezett szorongások tartósan tovább működnek. sodródást eredményezhet. lopás stb. hogy a szülő mindenáron arra törekszik. erős egyéniséggé válik. „a gyermek testi-lelki mozgási szabadsága" és „a nevelő emocionális viselkedése" mentén differenciálja a felnőttek nevelési magatartásait. Ennek fő jellegzetessége a követelmények labilitása. . feltűnni vágyás. az elmarasztalás. 1.A túlzottan szigorú nevelési módszer fő ismérveit röviden a következőkben foglalhatjuk össze: A szülők a gyermek elé teljesíthetetlen. amikor a két szülő egymástól túlzottan eltérő és hibás nevelési módszereket alkalmaz. Féltik. a realitáshoz való alkalmazkodását csorbítja. hogy a gyermek „tisztelje őket" és „tekintélyük legyen". depresszív állapotokat. elkényeztetett gyermek is megállhat a lábán később. A következetlen nevelés körébe kell sorolni azokat az eseteket is. Mindent elvégeznek helyette. Lényege. kritikáját. és e vitákról a gyermek is tudomást szerez. A legkárosabb azonban a következetlen nevelés. bár ezt úgy fogalmazzák. hogy az elhanyagolt gyermek a közvetlen reakciói . határozatlan énképet. Az is jellemző a túl szigorú szülőre. önbizalomhiányt. jelentéktelen dolgok miatt túlságosan dicsérik. aki munkával. A gyermekek általában rosszul viselik el a szülők érzelmi kitöréseit. akkor hirtelen minden figyelmével a gyermek felé fordul. hogy a szülők nem kívánják meg a gyermektői. Az elismerés. A gyermek ellenkezését. hogy a túl szigorúan nevelt gyermek eredeti agressziós és lázadó tendenciáin túllépve. Meg kell említeni a szülői vágyálmokra irányuló nevelést. hogy korának és képességének megfelelő feladatokat lásson el a családban.sikertelenségei után beletörődik helyzetébe. mind az elkényeztető nevelésből tartalmazhat elemeket. hibáira szemet hunynak. a kényeztető és az elhanyagoló nevelés közötti ingadozás. A túl szigorú és az elkényeztető nevelés egyaránt a gyermek önállóságát. Az elhanyagoló nevelés hiszteroid reakciókat. és a továbbiak során korán önállósodó. nem engedik el maguktól. ideáljait. befolyásolhatóságot. A leggyakoribb káros nevelési forma a következetlen nevelés. Majdnem minden esetben megfigyelhető a túl szigorú. hogy a gyermek mint életének folytatása és kiteljesedése. hajó képességekkel rendelkezik. és vagy túl szigorú követelményekkel lép fel. amely mind a szigorú. szigorúan megtorolják. a gyermek hibáit hangsúlyozzák. megvalósítsa az ő el nem ért céljait.

az egyéni bánásmód elvét messzemenően figyelembe vevő alkalmazása . hanem. Az iskolai környezeti ártalmak A családjukban kisgyermekkorban sérült. hasonlóan sérült gyermekekhez csatlakozik. a reális világ iránti érdeklődésük is csökken. agresszív. Számos ilyen eset kerül a pszichológiai rendelésekre. a hideg-engedékenyt. 74 . kirekesztik. akárcsak kisgyermekkorban. Adatai szerint az alsó és a felső tagozatban körülbelül egyforma arányban találhatók nehezen nevelhető tanulók. Az iskolai környezeti ártalmak közül a leggyakoribb az. nyugtalan.) A nehezen nevelhető gyermekek többsége nem súlyosan problémás. silány tanulmányi munkája nem rosszindulatból fakad. irányíthatatlan viselkedése. értékes adatokkal és elemzésekkel közelíti meg a kérdést. (Ez átlagosan osztályonként 2. visszafordítsa.felmérés alapján. ha az inadaptált gyermekek az iskolában a pedagógusokkal és társaikkal jó kapcsolatba kerülnének. úgy rendeződhet a gyermek magatartása. Igen sok esetben megelőzhető lenne a kóros.) . Az elhanyagoló nevelés a hideg-engedékeny.állapítja meg a szerző számos hazai és külföldi kutatóval egyetértően. ha az iskolától való viszolygásukat felváltaná kellemes közérzetük a gyermekközösségben. érzelmileg elhanyagolt gyermekek . amikor a családjukban hospitalizált vagy traumatizált gyermekeknél az iskola nem ellensúlyozza. megszégyenítik őket. „Számukra a helyesen irányított közösségi tevékenység. bizalmatlan.1. „közömbössége".megfelelő pedagógiai és pszichológiai felkészültséggel rendelkező nevelő kezében elégségesnek bizonyulna" (1089.3%-át minősítették nehezen nevelhetőnek. az egész életre rögzülő személyiségzavarok kifejlődése.dimenzió szélső értékeinek kombinációi négyféle attitűdöt eredményeznek: a meleg-engedékenyt. korrigálja. az általánosan használt nevelési és oktatási módszerek sajátos. és a gyermekkori és ifjúkori bűnözés szempontjából veszélyeztetetté válik. Ilyen esetekben a pedagógus nem ismeri fel. hoy a gyermek fegyelmezetlen. szorongó. és amennyiben a pedagógus és a pszichológus együttműködik. hogy a torzulásnak induló személyiségfejlődést megállítsa. Vagy ha meg is látja az összefüggéseket. ORMAI VERA (1969) 233 általános iskolai osztályban végzett .5 tanulót jelent. büntetik. A „szociálisan inadaptált" kategóriába tartoznak.gatnak. de most más tartalmú fantáziák . s a „rossz kör" (circulus vitiosus) bezárul: az elmagányosodott gyermek a társadalommal szembenálló. az utóbbi kettő a szorongás irányában befolyásolja a személyiség alakulását. E megtorlások viszont akadályozzák szociális kapcsolataikat. Fantáziál. Következménye. a túl szigorú nevelés a hideg-korlátozó. nem tartja nevelői munkája körébe eső feladatnak. a kényeztető nevelés a meleg-korlátozó attitűdnek felel meg. hogy mind a pedagógusok. tovább mélyiti a családi környezeti ártalmakat. gátolt. de az életkor növekedésével párhuzamosan a tünetek súlyossága és komplexitása növekszik.népesítik be tudatukat. közömbös magatartási reakcióikat.e területen úttörő . nem szorulnak speciális gondozásra. míg a következetlen szülők a különböző attitűdöket váltogatják. Az első kettő az agresszió. hatalmi vágyaikat kielégítő kalandok és krimik . Tanulmányi teljesítményeik romlanak.agressziós. A gyermek személyiségének kibontakozása és autonómmá válása szempontjából a melegengedékeny attitűd az optimális.mint már említettük . mind a gyermekek elmarasztalják. Ez az osztályozás árnyaltabbá teszi és egyszersmind kiemeli az előzőkben már tárgyalt nevelési ártalmak legpregnánsabb vonásait. hanem érzelmi problémáinak következménye. nem rendezi.az új környezetbe is átviszik a rendellenes. a meleg-korlátozót és a hideg-korlátozót. Az osztályvezetők a felmérésben szereplő 7859 tanuló 7.

Becslések szerint a hatvanas évek végén lezárt vizsgálat óta eltelt időben növekedett az iskolákban az inadaptált gyermekek száma. A nyolcvanas évek elején a pedagógusok átlagosan 8-10 nehezen nevelhető, sőt „kezelhetetlen" gyereket tartanak számon egy-egy osztályban. Iskolai ártalom gyakran családi előzmény nélkül is keletkezik. Egyik gyakori fajtája, hogy az első osztályba lépő gyermek iskolaéretlen. Ha ezt nem veszik figyelembe, s a gyermek kialakulatlan készségeinek meg nem felelő magas követelményekkel lépnek fel vele szemben, az elmaradás egyre súlyosbodik, állandó beilleszkedési problémákat, osztályismétléseket, túlkorosságot eredményez. Ismertetünk egy tipikus esetet: A. A. 14 éves. az általános iskola negyedik osztályába járó fiú. Panasz: a tanulás iránt teljes érdektelenséget tanúsít, csavarog, galerihez tartozik. Beteges csecsemő volt. gyakori középfülgyulladással. Beszédfejlődése kissé késedelmes, egyébként normális fejlődésmenet, jó csaladi légkör. Bölcsődében, óvodában panaszmentes. Az első osztályban a balkezes gyermeket átszoktatták jobbkézre. Olvasási nehézségek miatt ismételte az első osztályt, kétszer ismételte a második osztályt, és a negyedikben ismét megbuktatták. A pszichológiai vizsgálat eredménye szerint: értelmi színvonala átlagos, igen szorongó, kisebbségi érzésektől szenvedő gyermek. Jól számol, de olvasása és írása a második osztálynak megfelelő fokon van. Az olvasási nehézségek magyarázatául több kedvezőtlen körülmény együtt járása szolgálhat. Ezek: a késői beszédfejlődés, az akusztikus analizálás gyakorlatlansága (a nyolcéves koráig tartó fülpanaszok miatt), az átszoktatott balkezesség, a túlérzékeny, szorongásra hajlamos idegrendszeri alkat, aminek következtében a sorozatos kudarcélményekre gátlással, cselekvési „rövidzárlattal" reagált. A pszichológiai foglakozások során sikerült az olvasással és írással szembeni gátlásait feloldani, és e készségeit fejleszteni. A disszociális tünetek megszűntek, a fiú közepes tanulóvá vált. Feltehető, hogy ha már az első és a második osztályban szakpszichológusi útmutatás alapján bántak volna a gyermekkel, nem került volna sor ilyen nagymérvű elmaradására, és nem sodródott volna deviáns cselekedetekbe. Az iskolaéretlenül első osztályba kerülők között sok a hiperaktív vagy az átlagosnál lassúbb gyermek. A pedagógus viszont nem fogadja el a gyermekek egyéni tempóját. Mind a lassú, mind a hiperaktív gyermekeket rövid idő alatt rá akarja szoktatni az átlagos tempóra. Az idegrendszeri sajátosságok azonban ilyen módszerekkel nem befolyásolhatók, a gyermek neurotikussá válik, a tanulásban lemarad. Ezeket a növendékeket gyakran indokolatlanul az enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő általános iskolába telepítik át, s ez a megbélyegzés inadaptációhoz vezethet. Az úgynevezett „túlkorosság" - az életkornál több évvel alacsonyabb osztály végzése - többnyire komplex, családi és iskolai ártalmak következménye, ugyanakkor újabb iskolai ártalmak forrása. A gyermek már amúgyis rosszul érzi magát a nála sokkal fiatalabbak között, és a pedagógus is kényelmetlen helyzetben van. Sokat kell foglalkoznia a túlkoros gyermekkel, már csak az állandó súrlódások miatt is, amelyek közötte és az osztály között keletkeznek. A pedagógus nyugtalankodik amiatt is, hgy az idősebb gyerek esetleg „rossz hatással" van a kisebbekre, vagy hogy bántalmazza őket. Állandóan „rajta van a szeme", s ez növelheti a gyermek kudarcélményeit, elszigetelődését. Nem ritka a túlérzékeny, szorongó, gátolt gyermeket érő iskolai ártalom. Ha ilyen gyermekek kemény, hangos szavú, sokat büntető pedagógushoz kerülnek, nem bírják elviselni azt a fegyelmezési rendszert, amihez az osztály zöme még képes alkalmazkodni. Eluralkodik rajtuk az állandó rettegés, a

75

pánikhangulat, ami a legkülönfélébb kóros pszichoszomatikus, intellektuális és magatartási tünetekben nyilvánul meg. A pszichológiai rendeléseken sűrűn fordulnak meg azok a gyermekek - még 5. és 6. osztályosok is -, akik rengeteget sírnak, ha felelésre kerül a sor, bizonyos pedagógusoknál nem bírnak megszólalni, egész gyermekkorukat elrontja a félelem a kudarcoktól és a megszégyenüléstől. A pedagógiai módszerként használt „elrettentés" nemcsak a szorongó gyermekeket teszi depresszióra hajlamosakká, de igen rosszul hat a nagyon értelmes és az etikai kérdések iránt érdeklődő, általában nyugtalan, izgága gyermekekre is. Ők az „igazság bajnokai", akik mindenkit szenvedélyesen bírálnak - a nevelőt is és ha ezért következetesen büntetésekben, ledorongo- lásban részesülnek, csalódásuk miatt szembefordulnak az iskolával, sőt gyakran az egész felnőtt társadalommal és annak értékrendszerével is. A nagyon magas tanulmányi és magatartási követelmények felállítása gyakran nem fejt ki ösztönző hatást, hanem éppen ellentétes következményekre vezet. Mind a szülők, mind a pedagógusok - általában a gyermek értelmi képességeire hivatkozva - azt várják, hogy kitűnően fog tanulni. A gyermek azonban csak a közepes vagy a gyenge szintet tudja elérni. (Kitartáshiány, fáradékonyság, dekoncentráltság stb miatt.) Rendszerint nemcsak a szülő, de a pedagógus is hiúságában érzi magát sértve, és a gyermek mindkét környezetben haragot, meg nem értést tapasztal. Helyzete mindenütt megrendül, bizonytalanná válik, és még jobban hanyatlik a tanulásban. Ugyanezt a folyamatot végigkísérhetjük a magatartási követelmények terén is. A nevelők a megbízható, jó tanulót valamilyen iskolai csíny, mulasztás vagy szókimondó magatartása miatt hirtelen mellőzik, cselekményét „jellemhibának" minősítik, nem veszik tekintetbe, hogy a legjobb irányban fejlődő gyermek sem kialakult jellem még, hanem a pillanat hatása alatt cselekszik. Meg kell említeni azokat az iskolai ártalmakat, amelyeket az állami gondozásban nevelkedő gyermekek szenvedhetnek el azoktól a pedagógusoktól, akik eleve elfogultak, gyanakvók e gyermekekkel szemben. Valóban igaz, hogy többségükben kiegyensúlyozatlanabbak, mint a családban nevelkedők, ugyanakkor a pedagógussal való jó kapcsolat számukra igen fontos. Minden cselekedetük, egész magatartásuk háttere az az eredendő kudarcélmény, hogy mások, mint a többiek. S ha az iskolai nevelő alátámasztja ezt az érzést azzal, hogy különbséget tesz állami gondozott és „családi" gyermek között, úgy a hátrányos helyzetű, kisebbrendűségi konfliktusoktól megzavart gyermekben ez maradandó nyomokat hagy. Emberi fejlődésükre az hatna kedvezően, ha nemcsak egymás között barátkoznának, hanem a szüleiknél nevelkedő gyermekekkel is baráti kapcsolataik lennének. Egy-egy szociometriai felmérés azonban arról tanúskodik, hogy alig akad kölcsönös barátválasztás az „intézeti" és a „családi" gyermekek között. Az iskolában tudatosuló elszigeteltségük, kiszolgáltatottságuk krízisállapotot idézhet elő a gyengébb idegzetű állami gondozott gyerekeknél. Ilyen esetet ismertetünk az alábbiakban. T. M. 8 éves leány egyéves kora óta állami gondozott, 2. osztályba jár. Iskolás korára már a harmadik nevelőszülőhöz került, a jelenlegihez, ahol végre szeretettel nevelik. De talán éppen ezért erősen féltékenykedik az „édes" gyermekre. A 2. osztályban már szeptemberben, valami egészen jelentéktelen fegyelmezetlenség miatt intő került az értesítőjébe. A túlérzékeny kislány elkeseredésében az iskola pincéjébe szaladt. Ott találtak rá: sírt és köpenyének öve nyakára volt tekerve. Elvitték a Gyermek-ideggondozó rendelésére, ahol folyamatos pszichoterápiás kezelésben részesült. Az iskola azonban „nem vállalt feleiősséget érte", s teljesen ellentétben a pszichológiai javaslattal, rábeszélték a nevelőszülőket - szerencsére eredménytelenül -. hogy vigyék vissza a kislányt a Gyermekvédő
76

Intézetbe. A pszichológus a gyermeket másik iskolába helyeztette át. ahol tanulmányi eredménye és magatartása is rendeződött. A gyermeknek időben történő jó légkörű, neveléscentrikus iskolába való áthelyezése még súlyos tünetek esetén is a gyermek teljes gyógyulásához vezethet. GÁTI FERENC (1975) beszámol ilyen irányú tapasztalatairól. S végül rá kell térnünk azokra az általános körülményekre, amelyek az utolsó évtizedekben iskoláinkban kialakultak. Társadalmunk az iskolától azt várná, hogy egyrészt minden gyermek részére megteremtse az esélyegyenlőséget a magas műveltségi színvonal és a felsőoktatásban való részvétel elérésére, másrészt arra kellene nevelnie, hogy a korszerű ismeretanyag elsajátításán túlmenően, önállóan gondolkodó, alkotókedvű, együttműködésre képes fiatal generáció tudjon majd helytállni a tudományostechnikai haladás új feladatainak megoldásában. A gyakorlatban azonban egyre csökken a pedagógiai munka hatékonysága iskoláinkban. Az akadályokat tárgyi és személyi tényezők halmozták fel. Társadalmunk feladataival nem tudott lépést tartani iskolahálózatunk fejlesztése. A szükségesnél kevesebb iskola, illetve tanterem épült, kevés iskolaépület felel meg a fenti célok eléréséhez szükséges korszerű követelményeknek (udvar, tornaterem, sportolási lehetőség, zsibongó, a szemet kímélő világítás, jó szellőztetés, a növekedésnek és az egészséges testtartásnak megfelelő székek, asztalok stb.). Rohamosan nőtt a: iskolák és a tantermek zsúfoltsága: 1000-2000 tanulólétszámú „mammut" iskoláinkban állandó erős zajongás, a szük folyosókon számos osztály tanulóinak ide-oda rohangálása, lökdösődése, verekedése tapasztalható. Az egész tanévben, nap-nap után ismétlődő, igen fárasztó környezet a gyermekekben ingerültséget, agresszív feszültséget, zaklatottságot, dekoncentráltságot okoz. Az általános iskolás gyermekek nagy hányada napközis vagy tanulószobás, tehát 8-10 órát töltenek el tömegben, előírt, irányított foglalkozással, ugyanazon a helyen. Ez a „napirend" - még ha jó esetben egy-két órára meg is szakítja az udvaron vagy a játszótéren a szokványos futkározás megfosztja a gyermekeket a pihentető és személyiségfejlesztő igazi jó játéktól. (Etológiai és szociálpszichológiai megfigyelésekből ismeretes, hogy minél nagyobb az élőlények sűrűsége egy adott területen, annál erősebb agresszív vagy önpusztító magatartást tanúsítanak az egyedek.) A felsorolt körülmények következtében az iskolába járás - és ennek révén a tanulás - a gyermekek részére nem vonzó. A nehezen elviselhető tárgyi környezet azonban nem egyedül felelős az iskolához való „negatív" érzelmi viszonyulásért. A felületes társas kapcsolatok, a „referenciacsoport" egyre lazább szövedéke leginkább a személytelen pedagógiai légkörnek tulajdonítható. Viszonylag sok iskolában a hideg-korlátozó, autokratikus nevelői attitűd az uralkodó, ami időnként váltakozik a hideg-engedékeny (szemet hunyó) pedagógiai beállítódással, s ez hátrányosan befolyásolja a másodlagos szocializációt. Ahhoz, hogy társadalmi céljainkat szolgáló neveléscentrikus, demokratikus légkörű iskolahálózat szerveződjék, javítani kellene pedagógusaink munkafeltételein és presztízsén, társadalmi rangján. A pedagógusok gyakran adnak hangot csalódottságuknak, amit a hivatásuk gyakorlásától remélt szociális és morális elismerés hiánya okoz (FERGE ZS., 1971, 1973). Azt tartják, hogy a társadalom kevésre értékeli munkájukat, ennek következtében csökkenő önértékelésük újabb kudarcélmények forrásává válik. Holott a pedagógus a családi ártalmak okozta inadaptációt nemcsak felismerheti, hanem bizonyos esetekben korrigálhatja is. Az ehhez szükséges motiváció azonban a pedagógusok nagy részében jelenleg még nem eléggé erős. KÓSÁNÉ ORMAI VERA (1981, 16. 1.) írja: „A nevelési nehézségek a pedagógiai tevékenység során jelentkeznek, esetleg itt is jönnek létre. A nevelési

77

A. hogy mindkét tipusú nevelőotthonban fellépő károsodásokat ehelyütt elemezzük. Megszilárdulnak a régebbi. mindenki kedvében járó. testtartásuk és kézmozdulataik ügyetlenebbek. szélsőséges hangulatváltozásoknak alávetett. akik a csecsemőotthonból vagy a családból mozgásfejlődési elmaradással kerültek a nevelőotthonba. képességeik és érzelmi életük optimális kibontakozásához segítené őket. hogy az óvodásotthoni szocializációs deficit szorosan összefügg a gyermek iskoláséveiben fellépő konfliktusokkal. még fegyelmezetlenebb. Egyrészt ez a gyakorlat. de rejtettebben és áttételesebben él tovább. Ebben a fejezetben tárgyaljuk mind az óvodásotthonok. Hiába vannak napi 2-3 órát szabadban. jelentéktelen fegyelmezetlenségek megtorlásaként eltiltják a gyermeket a játéktól. . mesét és sikerélményt. hogy a gyermek adaptálódjék.. S bár a mozgásfejlődés az élettani fejlődésre épül. ott sem fejlődnek kielégítően. intim játékot a felnőttel.folyamat más jelenségeihez hasonlóan. . szorongó. Az óvodásotthonok nevelőmunkájának e fejezetben kell helyet kapnia. fenyegetik. indokolja. hanem tovább retardálódnak az alapvető készségek terén. becézést. nyűgösködő gyermek. megszégyenítik. féktelen indulatokkal. a szófogadás elérése céljából. agresszív. Az óvodásotthonokban élő gyermekek specifikus környezeti ártalmai közül első helyen kell megemlítenünk. mégis megtörténik. gátlás nélküli gyermek. az agyagozás vagy más kézi munka terén nem érik el a szokásos teljesítményeket. feszült érzelmi állapotba kerül. hogy azok a gyermekek. Főbb típusaik: -a felületesen kötődlő. gyakori dühkitörésekkel küszködő. A gyors alkalmazkodás. elismerést. kialakulásuk több tényező együttes hatásának eredménye. állnak. . büntetik. bohóckodó vagy ellenszegülő lesz. mint a családban: zavart. koordinálatlanabbak. a papírhajtogatás. a gyakorlás hiánya miatt a finomabb manipulációkban e gyerekek többsége elmarad kora átlagos színvonalától: bizonytalanabbul mozognak.és kisgyermekkorral foglalkozó fejezetben az intézeti hatások problémái közül csak a csecsemőotthoni ártalmakra tértünk ki. A rajzolás.. rendszerint még tovább maradnak az óvodásotthonokban és csak hetedik vagy nyolcadik életévükben helyezik át őket az iskolásgyermekek otthonaiba. sokat síró. hogy 78 . másrészt az a tény. ami teljes emocionális biztonságot nyújtana nekik. beszélgetést. Az iskolának kell megteremtenie a lehetőséget. a kisgyermekek még a kertben vagy a mezőn is egy helyben ülnek." A nevelőotthoni környezeti ártalmak A csecsemő. Bonyolítja a helyzetet a gyermekek „testvérféltékenysége". Ez az indulati feszültség az iskoláskorban sem szűnik meg. A pedagógusok módszereiben gyakran tapasztalható büntetés a „szeretetmegvonás".gátolt túlérzékeny. A legtöbb gyermek igényli. Az indítékhiány okozta mozgás és társas kapcsolat elmaradást meg kell különböztetnünk a gyermekek időnkénti normális és szükséges magányos játékától. s így az óvodásotthonokban számos érzelmileg retardált gyermek nő fel.az ingerlékeny. mind az általános iskolába járó gyermekek otthonainak szocializációs nehézségeit. hogy a gyermekek nem kaphatják meg azt az intenzív érzelmi kapcsolatot. szerepelni vágyó. mert az állami gondozott gyermekek hatéves korukban általában még nem iskolaérettek. elbabrálgatnak egy-egy virággal vagy faággal. félénk. azt a „személyhez szóló" gyengédséget. esetleg makacsul dacol. a 20-25 gyermek rivalizálása az óvónő és a dajka szeretetéért. a csecsemőotthonban vagy a családban szerzett deformációk. Bár az óvodásotthonokban rendszeres testnevelés folyik. S a gyermek a nevelőotthonban erre ugyanúgy reagál.

mint a családban . hogy a napirendbe iktatott fél-. egyhangúbb. a serdülő.a gyermek ne érezze azt. pszichikus energia fokozatosan csökken. gyakran abbahagyja. a munkaöröm. akkor újabb környezeti ártalmak csatlakoznak az eddig elszenvedettekhez. A „játszani nem tudás" mint nevelőotthoni tünet a külvilágtól való elzártság. egyórás csoportos torna nem elégítheti ki ennek a korosztálynak a mozgásszükségletét. 1. Más alkati típusú gyermekek . ruhában. A gyermekek zöme nem merül el a játékban.) Az óvodásotthonban nem tudnak részleteket a kisgyermek múltjából. egymásra várással. 121-123. Ha azokat a gyermekeket. perspektívátlan állapotokat okozhat.és aktivitáscsökkenést. nyugtalanul. és egyedül. a jó. A szerző figyelmeztet. kevésbé ötletes és lendületes.) részletezi azokat az óvodásotthoni általános életrendi körülményeket. „lefekszünk" . Hasonlóan a mozgásos játékokhoz. céltalan. HERMANN ALICE (1970. A valódi. Ez szükséges ahhoz. ide-oda kapkod. A gyermekek egy részében ezért az önálló cselekvésre mozgósító. hogy helytelen lenne ezt a „felszívódást" a közösségi nevelés előnyének és eredményének tekinteni! A társadalom nem uniformizált személyiségű embereket igényel. az élményszegénység. hosszú időt kell sorbanállással. az érzelmi bizonytalanság jele. 79 . ezért nem alakulhat ki a gyermek egyéni ízlése. sőt a felnőtt személyiségére is kihat: lendület. és így az többé nem hallja emlegetni elmúlt életének eseményeit. selypít stb. (E körülmények megváltoztatására a cikkben konkrét pedagógiai útmutatásokat nyújt. „mit csinálsz.az erősebb ösztönéletűek . bevizel. akiket első életéveikben a mozgásigényről „leszoktattak". ahol ezeket a játékokat tartják. nem mindig közösségben játsszék. ha éhes vagy?". A másik az énfejlődés szempontjából igen kedvezőtlen helyzet: a tudatos választás. akkor válaszában majd mindegyik többesszámot használt: „eszünk". a munkakedv hiányát. hogy nem szabad akarnia! Az óvónőnek minden lehetőséget meg kell ragadnia.).összegyűlt energiáikat időnként kirobbanó „hisztériás" jelenetekben vezetik le. A dackorszak néhány hónapjának többletíaradozása meghozza a gyümölcsét: a későbbi kiegyensúlyozott személyiségű gyermek sokkal kevesebb nevelési problémát okoz majd. ha az óvodásotthonban nincs a gyermekeknek saját játékuk és saját helyük. Jelentős miliőártalmat okoz. intenzív mozgásos játékra . hogy a gyermek fel tudja dolgozni az őt ért hatásokat. Nyilvánvaló. amelyek veszélyeztethetik az állami gondozott gyermekek éntudatának kialakuláséit. aki a passzív dacreakció állapotába kerül: makacsul hallgat. Ilyen tünetek hosszú ideig elhúzódhatnak. az óvodásotthonban sem ösztönzik. mint a megértő szülők körében felnövő gyermek. ha fáradt vagy?". serkentik sok-sok.mondta. hogy a napirend és a szabályok rugalmas alkalmazásával minden kisgyermek kezdeményezhessen. hogy a nevelőotthonban . a döntés gyér lehetősége (ételben. választhasson. Van olyan gyermek is. egyre passzívabbak. önállótlanabbak. játékban stb. hajlama.ugyanúgy. helyhez kötötten eltölteniök -. mint a családban élő óvodások játéka. Igen lényeges. Amikor egyenként megkérdezték a gyermekektől: „mit csinálsz. agresszíven vagy gátoltan és sokszor jóval fiatalabb életkornak megfelelő módon játszik. Minden gyermeknek azonos szokásai vannak. a régi énje mintha meg is szűnt volna. Az éntudat kialakulásához hozzá tartozik a személyi tulajdon tapasztalata is. Sajátos formát ölt a nevelőotthoni gyermekeknél a dackorszak: miután a gyermek élete a közösség szoros napirendjének keretében zajlik le. az egyes gyermek felszívódik a csoportban. és még ellenkezhessen is annyira. a „komoly játék" hiánya a későbbi iskolás gyermek. esetleg közömbösekké válnak. kitér a feladatok elől. a nevelőotthoni gyermekek szerepjátéka is szegényesebb. kevés alkalma nyílik arra hogy kipróbálja akaratának keresztülvitelét.ha éppen ellenkezőleg.időnként „elvonulhasson".

a szülők nevelési képtelensége. Befejezésül hangsúlyozzuk az óvodás korú állami gondozott gyermekek legsúlyosabb károsodását: a gyermek ide-oda helyezgetését. igen rossz lakás. szüleik iránti érzelmeik tisztázatlansága. ambivalenciája fokozza kiegyensúlyozatlanságukat. ingerszegény környezet stb. Holott ezeknek a gyermekeknek feladattudata még hiányos. A gyermekek tehát az iskolában sorozatos kudarcélményeket élnek át. nevelöszülőnél . hogy szüleik nem tudtak vagy nem akartak róluk gondoskodni. Ezek a több ízben áthelyezett gyerekek átélik az érzelmi kapcsolatok brutális megszakadásait. a kulturált.való nevelődését. hogy az óvodai szokások felbomlása és az új iskolai szokások kialakulása között valamiféle szokásrendszer nélküli állapotba kerülnek. a nevelők által nyújtott erkölcsi és érzelmi támaszt . úgy minden megszakadt személyi kapcsolat csökkenti a későbbi személyi kapcsolatok létrejöttének esélyeit. önbizalmuk alacsony fokú. pszhichikus szükségletük a környezet stabilitása. A váltakozó nevelők nem válnak részére belső mintává. Az iskoláskorúak nevelőotthonaiban élő gyermekek jelentős hányada személyiségfejlődésében már korábban megzavart gyermek. hogy a gyermek új nevelőotthoni környezetbe kerül. hogy szüleik „eldobták őket". „hányattatását". önbizalomhiányukat. Nem kezdődhet meg a felettes-én alakulása. hiszen emlékeiben őrzi régebbi érzelmi kötődéseinek fájdalmas megtörését. ha értelmileg felfogja. a szabálykeresésben.vér szerinti szülőnél. A bizonytalanság érzését fokozza. emiatt nemcsak az első osztályban. Amellett. a szabályok érthetetlen megváltozásait. önmaguk leértékelését.Nem kevés veszélyes nevelőotthoni ártalmat sorakoztattunk fel az előző lapokon. a sport kedvező lehetőségeit. önállóságuk. több helyen . de később is gyakran bukdácsolnak.érzelmileg újabb súlyos megrázkódtatáson esik át. A gyermek azzal védekezik a csalódások és a frusztrációk ellen. A környezetváltozások szinte felmérhetetlen hatású traumákat és frusztrációt jelentenek ebben az életkorban. vagy ha a gyermeket helyezik át egyik intézetből a másikba. Károsodásuk fő oka az állami gondozásukat szükségessé tévő szociális státuszuk: a züllött vagy beteg vagy széthullott család. szorongóvá teszik őket. megmutatkozik ez játékaikban. a tanulás. Ez az élmény átmenetileg súlyosbítja szembenállását a felnőtt társadalommal és fokozza rossz pszichikus állapotát. erkölcsileg labilis marad. s ezek elbizonytalanítják. kezdeményező kedvük. A kisgyermekeknek. s így túlkorosakká lesznek. rendszeres életvitelt. Az állami gondozásba vételkor a gyermek .még abban az esetben is. az iskolakezdet is megterhelést jelent számára.az egészséges. Tanulmányi lemaradásuk egyik oka az első osztályos korukban átélt emocionális trauma. hogy ez az intézkedés az ő érdekében történt . hogy nem kötődik mélyebben senkihez. A személyiség regresz. 80 . Ha a csoportnevelők évente vagy még gyakrabban változnak. Az iskolás korú gyermeknél ez a megrázkódtatás párosul azzal a tudattal. csecsemőotthonban.vagy anyagi körülmények.sziója vagy jobb esetben a fejlődés stagnálása tapasztalható még hosszú évekkel az áthelyezésük után is. osztályt ismételnek. hogy ő a többi gyermekkel szemben megkülönböztetett és szabadságától megfosztott. a művelődés. alapkészségeik kialakulatlanok. amint említettük. az életrend.) Sorsukat eltörölhetetlen kudarcélményként rejtegetik magukban. esztétikus környezetet. (Ezt gyakran úgy fejezik ki. a gyermek gyökértelen. A vele szemben támasztott követelmények hirtelen nagymértékben megnövekszenek.elnyomja annak a tragikus élménynek a hatása. teljesítményorientáltságukban és bizonyos konformizmusigényükben. Alkalmazkodni szeretnének a felnőtt elvárásaihoz. A legerősebb krízis az óvodásotthonból az iskolásotthonba való áthelyezéskor következik be. Az átmeneti időben az intézeti élet pozitívumait . infantilis.

Ez természetellenes lenne.amint már érintettük . hogy a gyermek számára a jó családi életet annak másolásával pótolja.. a tanulásban. mint ha a nevelésükre alkalmatlan családjukban maradtak volna. szabadsága. az emberi kapcsolatokban. Jelenleg még többé-kevésbé tapasztalhatóak a nevelőotthoni életmód legfőbb ártalmai: az egyöntetűség és a bezártság. a nevelőotthoni közösséghez tartozásának biztonságát. 1971). amelyeket pszichológiai terminológia segítségével meg tudunk határozni.A nevelőotthoni nevelés feladata.az azonosulási folyamat során kialakulnak alapvető érzelmi viszonyulásai. Az „otthon"-ban tanulja meg a gyermek. eszményeinek. tartós személyes kapcsolatokat. E feladatok megvalósításának útja: a) megközelíteni a családi otthon néhány lényeges funkciójának ellátását. hogy a családtagok követhessék érdeklődésüket. 81 . A gyermek találjon magának az intézet felnőtt kollektívájában meító példaképeket. hogy a gyermek számára a maga eszközeivel biztosítsa a védettséget. Az „otthon"-ban tehát az egyéni életmód bizonyos fokú kötetlensége. világnézetének kezdeti irányvonalai. Az elméletben rögzített elveket azonban a nevelőotthoni pedagógia mind ez ideig nem tudta a gyakorlatban érvényesíteni. a személyiség kibontakozását (JÁRÓ M. teremtse meg számára a biztonságérzetet. értelmi készségei. Mindenki megközelítően annyit alszik. azáltal. aktív gyermekközösségének kialakítása. mint a családban. hasonló módon és mértékben. hajlamaikat. emberi mintaképei és a serdülőkorban életcéljainak. A nevelőotthonnak azonban vállalkoznia kell arra. erős kohéziójú. Az alábbiakban kizárólag azokat a leglényegesebb és általánosítható funkcióit igyekszünk megragadni. a szilárd ismeretek megszerzését.határozottan érzik. A jó családi közösség elfogadja az egyén pszichoszociális szükségleteit is. pihen és tevékenykedik. ad a) Az igazi családi otthon ismérveit nem lehet pusztán racionálisan megfogalmazott tételekben felsorolni. a differenciált nevelőmunka segítse a szokásrendszer hiányainak pótlását. 1970).) Az együttélés szokásrendszere kényszer nélkül kialakul. Az otthon érzelmi értékeit és gyakorlati útravalóit a maguk valószerűségében csak nagy költők és írók tudják ábrázolni. amibe beletartozik a nevelőotthon demokratikus. hiszen a gyermek a nevelőotthonban más nevelői szituációban él. észrevétlenül és fokozatosan. és ez tulajdonképpen funkciója is. A nevelőotthon arra természetesen nem vállalkozhat. a munkában. egymást védik minden veszély ellen. A család közvetítő az egyén és a társadalom között. Az „otthon" lehetővé teszi. a sokoldalú érzelmi. Az „otthon"-ban az életmód a családtagok individuális bioritmusához igazodik (KONTRA GY. eszik. mozog. kialakítsa önbizalmát. az alkotó tevékenységre ösztönző motívumokat. hogy egymáshoz tartoznak (nem magányosak).-NÉ. (Természetesen az egészségügyi átlagos normákat és a társadalmi kereteket figyelembe véve.az elkerülhetetlen súrlódások és nézeteltérések ellenére . illetve a „csoportnormákhoz" való önkéntes alkalmazkodás elve érvényesül. Az együttélők . a világ tárgyi és személyi relációiban való tájékozódást. Az „otthon" olyan tér. a szórakozásban. az otthonban valamiféle biztonságot élveznek. erkölcsi normái. Ha a nevelőotthon nem nyújtja növendékeinek ezeket az életfeltételeket. hogy . hogy kifejlessze a gyermek érzelmi kötődési képességét. és kibontakoztassa egyéni képességeit. A felnőttek segítik egymást és a gyereket a külvilág felé ágazó kapcsolatrendszer megteremtésében. ahol egymással intim személyes kapcsolatban lévő emberek „kiscsoportban" élnek együtt. amennyi fiziológiás szükségletei kielégítéséhez kell. b) alkalmazni az érzelmi nevelés változatos módszereit. úgy alapvető szükségleteik kielégítésében továbbra is frusztrálódnak.

de megfosztja őket azoknak az érintkezési formáknak és beállítódásoknak bő repertoárjától is. aktívan szembeszegülnék az intézeti renddel. A hányódás következtében azonban a gyermek irányíthatatlanná.Az egyöntetű.ismerősökhöz. a részletek rögződnek. az érdeklődéshiány és a figyelemösszpontosítás zavarai miatt osztályt ismételnek. mind kevésbé tűri az uniformizált életet. és külön padsorban ülnek. Személyi tulajdonuk megőrzésére sincs megfelelő helyük. Öt órán át tanulnak az iskolában. „hátha valahol bírnak vele". Érése és beilleszkedése szempontjából a legjelentősebb az emberek közötti kapcsolatok megszámlálhatatlan változatainak. szórakozni. csavarognak.ha mozaikszerűen is . memóriáját. ha nem tudja harag nélkül elfogadni esetleges züllöttségének jeleit. hogy az intézetből kilépő fiatalok munkahelyükön rosszul alkalmazkodnak: ismeretlen világgal állnak szemben. nyugtalansága. uniformizált élet nem alkalmas a növendékek fiziológiai és pszichikus szükségleteinek kielégítésére. a nevelő szervezésében. A legproblémásabb. Egyszer egy hónapban van „kimenő". fejlesztik fantáziáját. szöknek. s egyre több gyermeknél robbannak ki nevelési nehézségek. tehát a növendékek még felszínesen sem kerülnek kapcsolatba a családban élő gyermekekkel. Ha a nevelő a gyermek hibáinak tudatában nem tud igazi. E feszültségek következtében intellektuális teljesítőképességük csökken. ami segíti a családban nevelődő gyermekeket. aki ezektől a tájékozódási lehetőségektől elesik. írhatnak vagy rajzolgathatnak. Némileg csökkenti a nevelőotthoni bezártságot a hetvenes években bevezetett „külső" iskolákban való oktatás. Az intézeti zártság. amelyekből megismeri . két óra felügyelet alatti játékfoglalkozás. és így ezek . hogy a gyermek egyedül. a társadalmi dinamikának megfigyelése. A családban élő gyermek naponta legalább 2-3 órát tölt el az iskolán és a családon kívüli „világban"! Bevásárol. barátokhoz. Eközben roppant mennyiségű új dolgot észlel és figyel meg. egyéni hajlamainak megfelelően tegyen valamit. Nincs nyugodt helyük. A nevelőotthoni gyermekek a körzeti iskolába minden nap azonos útvonalon. sétálni. közlekedik a lakóterületén. érzelmeit. a nevelőkkel. hogy új helyzetekre és új emberi relációkra reagálni tudjanak. hogy családjukat látogassák. A züllött családok gyermekeinek azonban nem engedhetik meg. sportolni.ha patronálójuk nincsen gyakorlatilag sohasem kerülhetnek ki az intézeti környezetből. ilyenkor a gyermek néhány órát tölt családjában vagy patronáló családjában. akkor még türelmes bánásmódja és 82 .a külső valóság sok tényezőjét. az előírt tervek szerint. általában az óraközi szüneteket is egymással töltik el. Többek között talán ennek is tulajdonítható. Ezeket az információkat kiegészítik a családtagok egymás közötti beszélgetései. mint a családban élő gyermek ? Az elszigeteltség azonban nemcsak tájékozottságuk és ismereteik rovására megy. három órán át készülnek a másnapi leckéből. gondolkodását. belsőleg motivált rokonszenvet érezni iránta. alig van rá mód. ad b) Az érzelmi nevelés leghatékonyabb eszköze a felnőtt pozitív érzelme a gyermek iránt. zárt csoportban mennek és jönnek. az észlelt jelenségek és történések tovább foglalkoztatják. Ahogy a gyermek a serdülőkorhoz közeledik. ellátogat . eljár különórákra. tehát a legtöbb támogatásra szoruló gyermekeket egyik intézetből a másikba küldik. Az egymáshoz való folytonos alkalmazkodás szétforgácsolja idejüket. kirándulni. Pótolhatja-e ezt az információmennyiséget a havi egyszeri néhány órás kimenő? Vajon az intézetben élő gyermek és serdülő.szüleivel vagy egyedül . ahol olvashatnak. Mindig szem előtt vannak. deviánssá válik. éppen olyan személyiségfejlődésen esik-e át. de ez nem tekinthető teljes értékű megoldásnak. a külvilággal való laza és rendszertelen kapcsolat a szakemberek véleménye szerint még az egészséges személyiségű gyermek fejlődésében is jelentős retardációkat és torzulásokat idézhet elő. kettesben beszélgethetnek. Szinte minden percük be van osztva. Néhány intézetben még mindig „belső" iskola működik. feszültsége növekszik.

Ezek a traumati. hogy antiszociális magatartását az váltotta ki. hogy igazolódjék: szakadék tátong közte és a felnőttek között. akik azóta sem látták anyjukat. mert a pedagógusok részére megoldhatatlan nevelési problémát jelentett. hanem az egész társadalomnak. Magatartása aktív. erőszakos. verekedő. J. s a büntetések tovább fokozták agresszióját. hogy értékes. Egy hét elmúltával az iskolai foglalkozásokba is bekapcsolódott. a törekvéseknek és a hangulatoknak az az együttrezgése. Ezek a megnyilvánulások törvényszerűen bekövetkeznek. A csoportos játékoktól azonban még makacsul visszahúzódott. hogy egy régi nevelőjének telefonáljon. A kiscsoportokban barátságok keletkeznek. Az azonosulás ugyanis időben elhúzódó folyamat. 9 éves állami gondozott fiút két év óta a különböző nevelőotthonok már hétszer küldték vissza a Gyermek. hogy gyakran ennek az ellenkezője történik. korrektív emocionális élményhez kelt segítenie a társas kapcsolatok terén. Mindennap 2-3 órát töltött a pszichológiai rendelőben. válaszoljon leveleire. mert a gyermek minden új kapcsolata az előző kapcsolatok mintáira alakul. A nevelők empátiahiánya mellett döntőnek kell tartanunk. érdeklődő volt. semmilyen eszközzel sem fegyelmezhető. rombol. ahol megvolt a kis saját sarka: ott nyugodtan foglalatoskodott. hogy papírt és ceruzát kért. elvadult. Reakciói nem kifejezetten a nevelőnek szólnak. Sajnálatos. nem kapcsolódott be sem a játékba. A jellemzések szerint: durva. nem szereti senki.és Ifjúságvédő Intézet Átmeneti Otthonába.záló élmények megsemmisítették a „szülőpótlóval" való azonosulás lehetőségét. ami ilyen körülmények között nem jöhetett létre. figyelt. akihez mélyen ragaszkodott. ami az igazi otthon légkörének a sajátja. amelynek a nevelő is tagja. piszkos. a kimenős napokon vigye el magához. Fenti esetben halmozott nevelőotthoni ártalmak hatottak a gyermekre. gátlástalanul hazudik. mint például az alábbi esetben: Sz. fékezhetetlen. minden foglalkozást felborít. az apa állami gondozásba adta a gyermekeket. ő nem kell senkinek. A pszichológiai vizsgálat során kiderült. anyjának számtalan levelet írt. hogy látogassa rendszeresen.tudattalan indulati késztetésektől hajtva . hogy ellene fordul-e ő is. A „valakihez tartozás" tudatát növeli az egykorú társakkal való együttműködés is. hogy két évvel előbb anyja. őszinte. ellenséges. és igen gondosan rajzolt hozzá egy képet. amikor a gyermek kifejezetten a nevelő ellen fordul: dacos. hogy hét alkalommal emelték ki környezetéből és helyezték új nevelőotthonba. Az Átmeneti Otthonban is fenti módon viselkedett. anyjának levelet írt. tehát nincs oka kilépni disszociális magatartásából. a bánatoknak. s ezért vizsgálatra és pszichoterápiára küldték az otthonban működő pszichológiai rendelőbe. hogy akkor se csökkenjen. törekedett jó jegyeket szerezni. mint a többiek? Várja. trágár. éreztetnie kell a gyermekkel.pedagógiai szakértelme sem eredményezhet mélyreható változásokat a gyermek személyiségfejlődésében. A gyermek állapota néhány hónapon belül rendeződött. 83 .„próbára teszi" a nevelőt. Mindenkinek ajándékot készített. Teljesen elmagányosodott.érzelmi beleélése a gyermek személyébe . Az igen érzékeny János erre a megrázkódtatásra agresszióval felelt. agresszív vele szemben. Ott első dolga volt. A problémás gyermek nevelőjének meg kell törnie a „rossz kört". Leghatékonyabb keretei a 6-10 gyermekből álló kiscsoportok. A gyermek iránt érzett rokonszenvnek olyan teherbírónak kell lennie. rávette. sem a tanulásba. A gyermek . majd engedélyt kapott. játszott. jóindulatú. A pszichológus megkereste a gyermek anyját. eltávozott a lakásból. tanult. Agressziója egyre súlyosabb büntetéseket és kirekesztést vont maga után. A továbbiakban is feltűnő kötődési vágyról.hiányos. bevizel. amelyeket áthat az örömöknek. kapaszkodásról tett tanúságot. Jó tapasztalatokhoz. mert empátiája . becsapja.

rongyot. hogy hogyan kell kórházba jutni. és ugyanakkor önmaga lenézésének tekinti: szembenállása. A személyiségükbe beépült merevség. Kegyetlenül megtorolták még a kísérletét is. amelyek a disszociális gyermekeket a nevelőotthonban érik a halmozott büntetésekben kifejezésre jutó megbélyegzés formájában. Itt nagyon jó volt. sőt társaimmal is megverettek úgy. az alkotóképesség. A gyermekek alacsony önértékelése pedig gyakran olyan kompenzációs magatartásban jut kifejezésre.A szökés mint védekezés itt primitívnek bizonyult. mert a kórházban jobb volt.A pozitív és reális énkép kialakítása az érzelmi nevelés egyik legbonyolultabb feladata. Nevelőotthoni ártalomként kell elkönyvelni. Az intézetben nevelkedő gyermekek emocionális fejlődésének egyik jellegzetessége: az átlagosnál nagyobb konvencionalitás. A konvencionalitás és az alkalmazkodási vágy az állami gondozásból kikerülő fiatalok többségénél azonban a gyakorlati életben nem vezet jö beilleszkedésre. felpofoztak. a felnőttek nézeteinek autó. így kerültem Bajára az elmeosztályra. A személyiség kreatív tulajdonságainak fejlődéséhez elengedhetetlen. volt állami gondozott levélrészlete illusztrál: „. A növendékek többsége nem igényli." Meg kell jegyeznünk.. Ezek olyan nagy mértékben ártanak a gyermek önértékelésének.. Nyitogattam is őket szorgalmasan. akár egy felnőtt. hogy nem ritkák azok a miliőártalmak. és ez ellen nem emelhettek rácsot a felnőttek. hogy ezután sehol se érezzem jól magam. amit egy 12 éves gyerek tehet. tanulni se kellett. Több volt a koszt. A kórház felé minden ajtó megnyílt. Fokozatosan jutottam el az idegbetegségig. hogy felnőttként helytálljanak. Tudtam már. lenézi ezt a pedagógiai fogást. A nevelőotthonokban erre kevés példát találunk. amelyek mögött nincs reális teljesítmény. Az „igazi" döntések pedig a motívumok erős harcában jelentékeny feszültségekben születnek meg. Ettem csikket marékszám. Sehol sem tudtam megmaradni. Éjszakákon át feküdtem félmeztelenül a mosdó kövén még csak nem is köhögtem. Ez a fél év elég volt ahhoz. hogy becsaptak. és ez a kórház lett. melegítőstül a zuhany alá dugtak. Vegyünk szemügyre egy példát. nem ordítottak. hogy tőlük különféle kedvezményeket vontak meg miattam.. Minden jel arra mutat. Megcsúfítottak (levágták a hajam kopaszra). 84 . A gyermek hamar átlát a kegyes csaláson. Fél év múlva is úgy tudtak visszavinni. hogy súlyos személyiségtorzulásokhoz. hogy ilyen döntésekre kevés lehetőséget nyújt az intézeti élet. és úgy fújtam a füstöt. hogy nemcsak a büntetések és az alacsony nevelői elvárások következménye lehet a gyermek becsvágyszintjének és önértékelésének csökkenése. „önhittségnek" (vagányságnak) fog fel. füzetkapcsokat. úgy látszik komolyan vették a dolgot. önállótlanság és az erkölcsi autonómia hiánya nehézzé teszi számukra. A pozitív önértékelés kiformálódásának útja a „kreativitás". általában az állami gondozottak eredendően negatív énképét erősíti az intézeti életvitel. sajátmagával szemben is csak a nevelöktől minduntalan hallott igényei vannak. hogy szűkebb vagy tágabb környezetén valamit változtasson. amit a pszichológiai ismeretekben járatlan felnőtt túlzott önbizalomnak. a teremtőkedv kibontatkoztatásán át vezet. Kezdetben hidegvízzel reagáltak rá. kezelhetetlensége fokozódik. vagyis olyan dicséreteknek.. illetve pszichopátiás karakter kialakulásához vezethetnek.matikus elfogadása. hogy a gyermeket életkörülményei igazi döntések gyakorlására kényszerítsék. Mindenre képes voltam. amit egy ma már felnőtt. úgy ahogy voltam. papírt és ami jött. kavicsot több kilót. Az álsikereknek. Mást kellett kitalálnom. neurotikus. Amikor felakasztottam magam. hasonló hatása lehet.

1. hogy a beszéd a leghnomabban összerendezett mozgás. 1979. bonyolult. hogy a mozgás tökéletlensége más téren is megnyilvánul. Sőt. de kapkodó. Hatéves korukra rajz. gyakran együtt járnak neurotikus megnyilvánulásokkal. „Tudjuk. Neurotikus megnyilvánulások.a neurotikus magatartásreakciók viszonylag sokkal gyakoribbak. A gyermekkorban a jól körvonalazott. 1.például az éjszakai bevizelést okozó ártalmak között igen nagy százalékban találjuk meg a testvérféltékenységet -. az elégtelen súlygyarapodást és a mozgáskoordinációnak az életkorhoz viszonyított fejletlenségét.és íráskészségük nem éri el az iskolába lépéshez szükséges átlagszínvonalat. élettörténete. s ezért ezeket nem neurózisoknak. hanem neurotikus megnyilvánulásoknak nevezzük. hogy meghatározott miliőártalmak minden esetben meghatározott tüneteket hívnak elő. hátterük összetett. a beszédritmus zavarai (dadogás. s emiatt iskolaéretlenek. E gyermekek általában gyenge izomerővel rendelkeznek. Minimális cerebrális diszfunkció (MCD). A beszédzavarok.A pszichikus károsodás tünetei 6-12 éves korban A személyiségzavar tünetei és az őket előidéző okok között egyértelmű.. túlságosan gyors. 254. akiknél a mozgásos fejletlenség esete nem áll fenn. Fejlődési retardációk A hospitalizáció egyik jellegzetes tüneteként tárgyaltuk a csecsemő szomatikus retardációját: a lassú növekedést. gyermekkorban . mint mások . hogy általános mozgásfejlettségük elmarad az életkornak megfelelő szinttől" .és iskoláskorban továbbra is alacsony növésüek. testmozgásuk és manipulációjuk ügyetlen.).NECKER GY. „. raccsolás). szomatikus állapota. specifikus összefüggés a hospitalizációt kivéve . fáradékonyak. 85 . sápadtak. lassú. széles körű tapasztalatok bizonyítják.-BRU. Az átlagosnál később pubertálnak. melyek gyakrabban fordulnak elő. Számos . illetve azoknak összefüggő tünetrendszerével viszonylag kis százalékban találkozunk. 37.elsősorban pösze. hadaró és dadogó gyerekeken végzett .).írja MÉREI FERENCNÉ (1970. A pubertásig inkább csak egyes. eredetük.. vagy ellenkezőleg. Számos érzelmileg elhanyagolt. Óvodás. izolált tünetek lépnek fel. célszerűtlen. depresszív gyermeknél e tünetek a kisgyermekkoron túl is fennmaradnak. de nem állítható.írja BRUNECKER GYÖRGYI . életkora és aktuális pszichoszociális helyzete együttesen alakítja ki a kóros pszichikus reakciókat. soványak. selypesség. mint a valódi neurózisok. koordinálatlan. Környezeti ártalmak következtében beszédhiba keletkezhet azoknál a gyermekeknél is. A következő oldalakon a környezeti ártalmak okozta személyiségfejlődési zavarok tüneteivel foglalkozunk az alábbi csoportosításban: Fejlődési retardációk. „klasszikus" neurózis-kórformákkal mint például a hisztériás. szorongó. azaz a kiejtés zavarai (pöszeség. Mozgásuk vontatott.nem mutatható ki. Jóllehet vannak olyan kapcsolódások. a kényszeres vagy a szorongásos neurózisokkal. hadarás) és a késedelmes beszédfejlődésszámos esetben a gyermek motoros (mozgásszervi) fejletlenségéből erednek. A gyermek idegrendszeri tulajdonságai. nyilvánvaló tehát. ezért az utóbbiak differenciálása különösen hangsúlyos feladat" (BÖSZÖRMÉNYI Z. akadozás. A beszédzavarok megjelenési formái igen különbözőek.vizsgálat eredménye bizonyítja. hogy a legkülönfélébb biológiai és környezeti ártalmak azonos tünetekben nyilvánulhatnak meg.. és azonos ártalmak különféle tüneteket hozhatnak létre.

A pszichológiai vizsgálatot a nevelőotthon a gyerek sorozatos szökései és lopásai miatt kérte. koránál két évvel fiatalabbnak látszó gyermek. igen gátlásos. terápiájuk a gyógypedagógia speciális ágának. 1. az interperszonális kapcsolatokban átélt megaláztatások és az erősebbekkel szembeni kiszolgáltatott helyzete a gyermek önértékelését és önbizalmát egyre csökkenti: e frusztrációkra adott védekező reakciója a regresszió. (A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán a logopédiának nagy hagyományokkal rendelkező tanszéke van. Nem ritka. emiatt nem végez el sok beszédteljesítményhez kötött feladatot. osztályos. organikus neurológiai eltérés nem észlelhető. Nagyon infantilis. az alkati görcshajlam mellett az ijedtségélmény is szerepet játszhat. Családtagjai közül nagyanyjához kötődik a legerősebben. Jelenleg nem bűnöző. „B. siker esetén a teljesítményei erősen javulnak. Időszakos pöszeség: s-sz. A pszichológiai vizsgálat szerint a gyermek viselkedésmódja korához viszonyítva nagyon infantilis. Új helyzetben. új feladatok előtt megtorpan.).de feloldódott. 86 .) A dadogás kialakulásában például az emocionális bizonytalanság. de nem értelmi fogyatékos.14 éves fiú. Az orvosi vizsgálat szerint gyengén fejlett. Zárkózott. Vegetatív labilitás. a rendkívüli testi erejükkel imponáló fiúk mellett. . de legalábbis infantilis viselkedési formákkal. Konstrukciós készsége viszont jó. Feltehetően egy személyhez való nagyon szoros érzelmi. hétéves. a sikerekre rövid ideig tartó örömmel reagált. Értelmi színvonala igen gyenge. a szorongás.. gyenge testalkatú. J. Az elszenvedett teljesítménykudarcok.pillanatokra bár . a logopédiának tárgya. GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ KATALIN és LÁNYINÉ ENGELMAYER ÁGNES (1968) vizsgálati eredményei szerint: „. a mellőzöttség érzése. fejlődésében elmaradott gyerek. fejletlen serdülők is. az ijedtségélmény dadogásban manifesztálódhat" (101. Ugyanezekre a pszichikus sérülésekre más gyermekek disszociális reakciókkal válaszolnak. c-cs tévesztés ." „Cs. hogy nevelőszülőkhöz helyezzék ki. hogy a szomatikus retardáció együtt jár az értelmi fejlődés kisebb-nagyobb retardációjával.ez valószínűleg régebbi beszédhiba időnkénti visszatérése. A pszichológiai vizsgálat alapján értelmileg kissé retardált. ahol különösen a beszédállapot vonalán familiárisán már eleve kimutatható bizonyos biológiai eltérés. félénk. Kötődési-érzelmi igényeiben is infantilis. Belszervi lelet negatív. A szomatikus retardációk illusztrálására két állami gondozott gyermek pszichológiai vizsgálati leletéből közlünk példákat. F.Etiológiájuk. A magatartási infantilizmus többnyire másodlagos jelenség: a testi fejlődésben visszamaradt gyermek negatív élményeiből fakad.azoknál a gyermekeknél. hanem cselekedeteit és a következményeket mérlegelni nem tudó. 1. Négyéves kora óta állami gondozott. Az idegszakorvosi vizsgálat szerint gyengén fejlett és táplált. Szökéseit éretlensége s a pillanatnyi vágyak fékezésének képtelensége motiválja. negativisztikus. 6. tünettanuk. Javasoljuk. Amikor a vizsgálatok során . A bűncselekményeket elkövető fiatalkorú galeritagok között. Időnként akadozva beszél. a másodlagos nemi jellegek kialakulása még nem indult meg. osztályos fiú. megtalálhatók az alacsony növésű. anvapótló kötődéssel rendezhető leginkább a gyermek igen súlyos gátlásossága. kapcsolatra éhes gyerek. Neurológiailag kóros eltérés nincs.

analízist. A figyelem csapongása. illetve korlátozottságához vezetnek.és kisgyermekkorából hozza magával a sérült gyermek. Logikai műveleteket . mert az aktivitás és a kísérletezés fő indítékát. A figyelem és az érdeklődés fejlődési zavarai természetszerűleg a logikai funkciók kialakulásának retardációjához. a felfedezés örömét csak igen haloványan élik át. eleven szeretetet. hogy tévesen értelmi fogyatékosnak ítélik őket.többszöri osztályismétlés után. s az ebből fakadó tudásszomj. szintézist. összefüggések felfogását.Mivel mind testi. (Ez esetben nemcsak a szándékos. ha a közösségben kialakulnak jó interperszonális kapcsolatai.kötődik egy vagy több személyhez. az iskola elől menekülve . Az érzelmi sérült gyermekek nagy százalékának intelligenciája kora átlagánál alacsonyabb szintű. hanem olyan intézetben.az értelmi fejlődés és mindenféle teljesítmény alapjait ingatja meg. Ha a gyermek feltételezetten bármely életkorban . Ha új környezete nem nyújt intenzív. E gyerekek 14-15 éves korukban . következtetést stb. s így a számtan. A figyelemösszpontosítás ugyanis sok energiát fogyasztó erőteljes készenléti állapot. a lassúbb pszichés fejlődést (SZABÓ P. ajánlatos lenne. de a nem nyugtalan gyermekeknél is fennállhat mint a figyelmet zavaró tényező. és ennek következtében értelmi fejlődése erősen felgyorsul. hiányzik belőlük az ismeretszerzés legerősebb motivációja: a kíváncsiság. a nyelvtan fogalomrendszerét alig értik. Elvont fogalmakkal tehát nem tudnak dolgozni. ami általában jellemző e gyermekekre. ahol gyermekéletet élhetne. Az érdektelenséget rendszerint már csecsemő. HERMANN A. és ha nem sikerül óvodáskorában az elmélyült. a szándékos figyelemösszpontosítás képességének csak igen rövid időtartamra való korlátozottsága.általában csak konkrét cselekvési helyzetekben tudnak elvégezni. „komoly" játékba bevonni. Az állami gondozott gyermekek belső érdeklődéshiánya talán nevelésük legnehezebb problémája. .az érdeklődéshiányhoz hasonlóan .. a hipermotilis (hiperaktív) gyermek rosszul működő gátlásrendszere. ha nem túlkoros otthonban nyerne elhelyezést. akinek érzelmi konfliktusai vannak: befelé figyel. Az érzelmi sivárság és az érdeklődéshiány összefonódott személyiségjegyek. úgy érdeklődési köre fokozatosan kitágul. 1970) el kell határolni az értelmi fogyatékosságtól: nem agyi sérülés. mint más gyermekek. rendezést. Nem igyekeznek tájékozódni a világ dolgaiban olyan mértékben." Az értelmi fejlődés retardációját (retardatio mentalis). absztrakcióra ritkán képesek. 87 .gyakran disszociális csoportokhoz csatlakoznak. kedvező esetben „visszafordítható" folyamat. E gyermekek később kényszeredetten és kinlódva tanulnak. A gyermek érdeklődésének szűk köre és gyengesége a retardáció legbiztosabb jele. Egyik oka lehet a fent tárgyalt érdeklődéshiány. apatikus-közömbös magatartása megszűnik. mind értelmi és érzelmi fejlődésben nagyon infantilis.) A figyelemösszpontosítás képességének normális fejlődésmenetét akadályozhatja a gyermek általános nyugtalansága. Az iskolai tanulmányokban annyira elmaradhatnak és a pszichológiai vizsgálat esetleg olyan alacsony intelligenciahányadost állapít meg. Nehezítheti a gyors fáradékonyság is. úgy érdeklődése a világ iránt könyörtelen szabályszerűséggel tovább csökken: elsődleges fiziológiás ösztönszükségletein kívül eső jelenségek nem felszólító jellegűek számára. különféle okokból eredhet. A figyelemösszpontosítás zavara (dekoncentráltság) . de a spontán figyelmi készség is kialakulatlan. ami természetszerűleg maga után vonja a laza figyelmet. hanem környezeti ártalom következménye. Minden esetben „figyelmetlen" az a gyermek. (1967) óvódásotthonokban folytatott figyelemre méltó vizsgálata is alátámasztja a reverzibilitás hipotézisét.

mielőtt az első osztályba lépnek.A fenti retardációk általában kiváltják az iskolai teljesítményekkel kapcsolatos rendellenes magatartást: a tanulási kedv hiányát vagy a tanulás elleni erős ellenszenvet. jó szándék-rossz szándék) tartalmának elsajátítására. illetve retardációk korrigáihatók (MEIXNER I. amelyek közül a leglényegesebbek az alábbiak. bal-jobb. Az értelmi fejlettség ismérvei: a gyermek körülbelül 15 percig szándékos figyelemösszpontosításra képes. a hetvenes évek elején oktatásügyünk irányítói elrendelték. amíg az első 88 . nem igényli. hogy egyénileg foglalkozzanak vele.amennyiben nem veleszületett agyi károsodás következménye . a túlzott félelmet a feleléstől. A rossz helyesírás gyakran az olvasási gyengeség következménye. Az olvasási gyengeség (diszlexia) . Társaival kapcsolatot kíván felvenni. verbális készsége. és ingerszegény környezetben nőttek fel. nem fél tőlük. egyszerű cselekedeteket tervszerűen tud végrehajtani. számfogalmai vannak a hatos számkörön belül. Ha az iskolaérettségtől nagymértékben (félévnél többel) elmaradt gyermeket felveszik az első osztályba.. úgy a tanköteles korú gyermekek. Az iskolaérettségnek objektíven.részleges fejlődési retardációnak tekinthető. vagyis erőfeszítéseket vállal a teljesítmény eléréséért. komplex iskola. a számlálásra és a részére felfogható elvont fogalmak (például szín. 1967. a tudatos észlelésben olyan szintet ér el. akik nem jártak óvodába. és kialakuló kisebbrendűségi érzése . de több vonatkozásban az életkoránál fiatalabbak jellegzetességeit mutató gyermek elkezdheti-e az iskolai életet? Az óvodában jól beilleszkedett gyermeket nem érik-e majd tanulmányi és társas kapcsolati kudarcok az iskolában? A szakszerű döntés érdekében. Az olvasástanulásban nehezen haladó gyermekeknek már az első osztály folyamán részesülniük kell e speciális foglalkozásban.érettségi vizsgálaton vegyenek részt. napszak. Ha ugyanis az 5-6 éves gyermek nem kap ösztönzéseket a számképek megértésére. irányt differenciáltan észlel. Kedvező esetben a fejlődési retardáció problémája már az iskolába lépés idején felvetődik a gyermek családi és óvodai környezetében. Kérdésessé válik. esetleg egy évig is.akadályozhatja intellektuális teljesítményeit. Feltételezik a térfelfogás zavarát (esetleg balkezesség következtében). az alaktagolás gyengeségét.. hogy ha fenti vonatkozásban kételyek merülnek fel. LIGETI R. M. úgy a magatartásbeli rendellenességeken kívül a leggyakrabban olvasási. FROSTIG. hogy néhány mondatból álló történetet megközelítő pontossággal el tud ismételni. 1964). segítségükkel e készséghiányok. Az érzelmi és az akarati érettséget mutatja. Okaira vonatkozóan többféle elmélet létezik. úgy eltarthat néhány hónapig. hogy formát. hogy az iskoláskort elért. fogalomfejlettsége és memóriája olyan fokon van. a beszédmozgásos tagolási készség fejletlenségét (gyakran beszédhiba miatt).még jó értelmi színvonal esetén is . felette-alatta. utasításokhoz. a dolgozatoktól. 1967. A számfogalom kialakulatlansága viszonylag sokszor tapasztalható azoknál a gyermekeknél. hogy a pszichológiai vizsgálat közben be tud illeszkedni a csoportmunkába.-JUSTNÉ. nagyságot. hogy a vizsgálat idejére el tud szakadni családtagjaitól. több-kevesebb. bátorság-gyávaság. számolási és írási gyengeségekkel kell számolnunk. kitartóan tud alkalmazkodni a szabályokhoz. mert a szokványos módszerű gyakoroltatás eredménytelenül fárasztja a gyermeket. A szociális iskolaérettség megnyilvánulását jelzi. nem viselkedik támadóan vagy nyugtalanul. világosan meghatározható és tesztek segítségével mérhető ismérvei vannak. tudja követni más felnőttek utasításait. van feladattudata. az illetékes nevelési tanácsadók rendelésén. képes a csoportban önállóan dolgozni. Az e témával foglalkozó szakemberek speciális olvasástanítási módszereket dolgoztak ki. az analízis-szintézis logikai funkciójának retardációját stb.

mint a kisebbek. 1. A nagyon nehezen vagy nagyon csúnyán író gyermekek csontjai és izmai még az átlagosnál is fejletlenebbek.. amelyek hátterében nem áll patoanatómiailag kimutatható idegrendszeri elváltozás. Az alig feltűnő zárkózottság például néha nehezebben rendezhető személyiségzavarjele. fokozott vagy bonyolult reakció jelentkezik. hogy csak tárgyakon vagy az ujjukon tudják elvégezni azokat az egyszerű számolási műveleteket. hogy igen látványos tünetek csak átmeneti. Ez ismét csak speciális foglalkozás keretében biztat eredménnyel (JUSTNÉ. csuklójuk fáradékony a kéz kis izmainak fejletlensége és a csukló. és a felsőbb osztályokban többszörös osztályismétlővé válhat. Ha erre az első osztály folyamán nem nyílik lehetőség. az írás-előgyakorlatok huzamos és gondos végeztetése vagy súlyos esetben az iskolába lépés elhalasztása (JUSTNÉ. 89 . amelyek a gyermeknek a környezetéhez. tehát a gyermekek könnyebben végzik a nagy. lendületes. A zavar mint elhúzódó. A neurotikus ember reakciómintái sokszor fokozatosan fejlődnek ki. Ebben a korban ugyanis a nagyobb izmok gyorsabban fejlődnek." A szerző továbbiakban megállapítja. Neurotikus megnyilvánulások PERTORINI DEZSŐ meghatározásában „. mint a gyermekkori hazugság és lopás. Megtörténik. és 6. A szakirodalomban általánosan elfogadott tétel. büntető eszközöket alkalmazzunk. viszont a környezet által észre sem vett. Az iskolaérettséget el nem ért gyermeket átmenetileg fel kell menteni a szokásos osztálytermi oktatásban való részvétel alól. amelyekkel a velük egykorú átlagos gyermekek már a képzetek síkján is boldogulnak.." ( PERTORINI R.. hogy ezekkel a gyermekekkel szemben kényszerítő. Az íráskészség megszerzéséhez vezető út ilyen esetben: a kézfej tomáztatása. hogy e tünetek úgynevezett „súlyossága" vagy „enyhesége" nem határozza meg a személyiségzavar fokát. pontos mozgásokat. 1965. Az írástanulás nehézségeit a mozgásfejlődés elmaradása okozza.) Bár ez a meghatározás a felnőttkori neurózisra vonatkozik. Ez a funkcionális változás elsősorban a pszichés adaptációban mutatkozik meg és a pszichés adaptációt kísérő vegetatív jelenségekben. 5. hogy azonos szimptómák mögött sokféle patologikus struktúra húzódhat meg.osztályban a „mennyiség" elvont fogalma tudatában kialakul. az ujjpercek csontosodá. a neurózisok jól felismerhető testi és lelki tünetekkel jellemzett funkcionális idegbetegségek. tehát nem indokolt. A számfogalmak terén retardált gyermek esetében le kell választani a konkrét tárgyakról a mennyiség fogalmát. úgy meg kell ismételtetni a gyermekkel az első osztályt. de lehet az egészséges személyiségű gyermek indokolt menekülési kísérlete elviselhetetlen környezetéből. 1962). lehet neurotikus regresszió vagy neurotikus disszocialitás tünete. felületi reakcióknak bizonyulnak. Az első osztályosoknak általában nehezükre esik az írás. így a csavargás lehet enkefalopátiás. úgynevezett „enyhe" tünetek erős megrázkódtatások kifejeződései. és minden számjelet mennyiségképzetté kell alakítani.sának befejezetlensége miatt. mert egész iskolai pályafutása során rossz számoló maradhat. a gyermekkori neurotikus tünetek lényegében ugyanezekkel az ismérvekkel rendelkeznek: e tünetek az idegrendszer funkcionális (müködésbeli) megbetegedésének tünetei. hogy: „A neurózis az idegrendszer működésében változást okoz. apróbb ügyességi játékok. Nem helyes kockáztatni. Az is ismeretes. illetve a realitáshoz való hibás alkalmazkodásában és vegetatív jelenségekben nyilvánulnak meg. epilepsziás eredetű. hogy kialakulatlan számfogalommal lépjen a második osztályba. 1963). és kezdeti kialakulásuk már a gyermekkorban megkezdődik. Jellemző ezekre a gyermekekre. mint az apró.

Igen nagy visszhangot keltett tehát SIGMUND FREUD (18561939) pszichoanalitikus elmélete. többször említette. Természetesen éles kritikákkal. A pszichikus működés freudi koncepciója mély hatást gyakorolt a kor irodalmára és művészetére: számos kiváló író hőseinek életvitelében konkrétan megjelennek a pszichoanalízis által felfedezett motivációk. az egyén ezeket „elfelejti". amelyben a bécsi pszichiáter teljesen új oldalról közelítette meg az emberi pszichikum működését.konfliktusokból ered a neurózis. hogy a tudatból kiszorulnak a kellemetlen. Az egészséges fejlődés során az elfojtás segíti az én alakulását. Nagyszámú tanulmányt és könyvet írt.A PERTORINI REZSŐTŐL idézett rövid definíció leírja a neurózis általános jellemzőit. pszichoanalitikus folyóiratot alapított. az elfojtott lelki tartalmak. Közel negyven évig folytatott terápiás orvosi gyakorlatot. valamint a neurotikus betegben. a realitáshoz való alkalmazkodás nagyrészt tudatos központja. de nem érinti etiológiájának problémáit. Az én az egyén szocializálódásának terméke. Az én feladata . E jelentős pszichikai dinamizmust a későbbiekben.es és 1920-as években munkásságát sikerek és tanainak rohamos terjedése jellemezte. a mélylélektani irányzatokhoz 90 . komplexebbé váló elméletét. a személyiség szándékos. ANNA FREUD (1895-1982) dolgozta ki az elhárítás változatait (1936). de . Az elfojtás egyaránt működik az egészséges felnőttben és a gyermekben. Lelkes és tehetséges követőivel folyamatos kapcsolatot tartott. hogy az ösztön-én és a felettes-én között közvetítve fenntartsa a belső élményharmóniát. híres képzőművészeti alkotások szinte illusztrációként szolgálhatnak egy-egy analitikus tézis ábrázolására.) A felettes-én erkölcsi normákat és társadalmi tilalmakat tartalmazó organizáció. Követőinek egy része idővel szintén szembekerült a mester valamelyik logikai konstrukciójával. bővebben azonban leánya és követője. s ezáltal a tágabb szociokulturáiis környezet normáit is magába foglalja. Az ösztön-én a filogenezis során kialakult ösztönök és késztetések . Lényege. hogy a pszichikus struktúrában három működési egységet (instanciát) kell megkülönböztetni: az ösztön-ént.tudattalan. tagjaik továbbfejlesztették és terjesztették a freudi elméletet. „iskolákat" szerveztek. működése tudattalan. vágyak itt léteznek tovább. előadókörutakon fejtette ki egyre gazdagodó. Az orvosok évszázadokon át sikertelenül igyekeztek felderíteni a neurózisok kialakulásának mechanizmusát. fejezetben. ami szorosan kapcsolódott korszakalkotó elméleti felfedezéseihez. vállalt cselekedeteit vezérli. Ezek közé tartozik az a felismerés. új irányzatokat. SIGMUND FREUD alapvető felfedezései azonban ma is érvényesek. megelőzze a neurózis létrejöttét. az elfojtott.elsősorban a szexualitás tartománya. amelyet szintén a szocializáció formál ki. kongresszusokon. és maguk is gyógyító gyakorlatot folytattak. Az 1910. társadalmilag elfogadhatatlan képzettartalmak. elhárító mechanizmusok bevetésével tudja teljesíteni. ezen belül a neurózisok keletkezését és gyógyításuk módszerét.a külvilághoz való alkalmazkodás mellett -. a külvilághoz. A freudi felfogás szerint e három működési egység között fellépő nagy intenzitású feszültségekből . (Lásd „énidentitás" az I.ellentétben az én-nel . szorongással kísért képzetek. A szülők személyiségével való gyermekkori azonosulás útján jön létre. hogy az elfojtás a pszichoanalitikus elméletnek mintegy középpontja. gondolatok különböző tünetek formájában felszínre törnek. Ezt elsősorban az énvédő. Európa számos fővárosában és az Egyesült Államokban pszichoanalitikus társaságok szerveződtek. (Az elhárító mechanizmusoknak e célra való irányultsága az én-ben nem tudatos. de a beteg személyiség elfojtása nem eredményes.) Az elhárító mechanizmusok közül SIGMUND FREUD a legnagyobb jelentőséget az elfojtcisnak tulajdonította. az ént és a felettes-ént. ellenségesen is támadták Freudot. SIGMUND FREUD a neurotikus kórformák elemzésekor számos más elhárító működéssel is foglalkozott. a tan összes részei összefüggnek vele.

(A rosszul sikerült izoláció elősegítette a depressziós tünetképződést. de a kisfiúnak kellett volna vigyázni. aki még nem tudja biztonsággal elválasztani a valóságot az erős érzelmekkel kísért képzeleti képektől. Mivel a nagyapa halálát titokként tudta meg. Az a felnőtt. felelőtlenségben. . közömbös módon (gyűlölet nélkül). A hat éven aluli gyermekeknél gyakran figyelhető meg a regresszió kistestvér születésekor. mint kínos tudást elfelejtette: elfojtotta a többi vele kapcsolatos emlékképét is" (MÉREI F. Újabb félév múlt el. vágyait. a nevét sem tudja: nem emlékszik az ottani gyerekekre. bevizelés stb. A vizsgálat közben.akit depressziós tünetek miatt hoztak a rendelésre .tartozó pszichiáterek és pszichológusok tovább kutatták. ideges nevetés fogja el. úgy kell neki.)..kus élmények . Szeretett ott lenni. Gyermekeknél a terápia során gyakran tapasztaljuk ezt az elhárító mechanizmust például a szerepjátékok. Ha temetői szertartáson vesz részt. hogy nem lenne szabad tudnia. Az elmondottakhoz hozzá kell tennünk. indulatait más személynek vagy személyeknek . aki őt nagyon megbántotta. Sok embert megismert a faluban. „Ki ez a bácsi?" . Az egyén például hevesen kívánja a halálát annak. a bácsi nem nézett maga elé. hozzátartozó halála stb. a gyerek leválasztotta haragját apjáról. A regresszió valamely pszichés funkciónak vagy a személyiség globális magatartásának visszaesése a fejlődés egy alacsonyabb szintjére. most kitöri a nyakát!" A vizsgált kisfiút . s működési módjaikat a személyiségvizsgálatokban is hasznosították (MÉREI F. nyaralásának csupán néhány tárgyi élményét tudja felidézni. „Egy hétéves kislány egy nyarat falun töltött a nagyapjánál az egyik szomszédos országban.identitás kialakulásával azonban fokozatosan a magasabb szintű elhárítások lépnek a helyére.kérdezte. a képre asszociálva. A felnőtteknél kritikátlanságban. 1970. szakmai vitákon amikor tárgyilagosan kellene érvelnie. akik kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek.néha az egész környezetének . ujjszopás.selypítés. hogy alig emlékszik a falura. Az alábbiakban röviden ismertetjük e mechanizmusok főbb típusait. a külső megjelenés elhanyagoltságában vagy az intellektuális működés elszegényesedésében nyilvánul meg. s az eredeti esemény (trauma) által kiváltott indulatot más tárgyhoz kapcsojja. A testvérféltékenység erőszakosabb formáit hárítják el.) A projekció olyan tudattalan pszichikus folyamat.például baráti társaságban. állandó játszótársai voltak. de természetesen hallotta: azt is érezte..tapasztalható. hogy senkire sem emlékszik onnét.néhány héttel előbb súlyos trauma érte: ittas apja ledobta a szénásszekérről feleségét és gyermekeit. hogy gyermekkorban ez a funkció általánosnak mondható.tulajdonítja.mon vizsgálat közben egy nyolcéves gyermektől a következő választ kaptuk a második képnél: „a kisfiú elesik.csalódás. ahol egy évvel azelőtt a nyarat töltötte. Gyermekkorban a projekció természetes képzetáramlás. a bábjáték során.a „betolakodott" csecsemővel. 1971). irrealitásban. Gyermekeknél egy fiatalabb életkorra jellemző.a viselkedés szintjén . Valóban őszintén mondta. 1. már elhagyott szokás ismétlődése . de még a tesztvizsgálatok közben is előfordul. azonosítva magukat . Meggyőző példát említ erre MÉREI FERENC. főként a fiatal gyermeknél. Egy gyermeklélektani rendelésen például a Rinet-Si. 110.-V. Az ebből kiinduló beszélgetés során kiderült. Nem ismert rá. Visszaérkezése után néhány hónappal a nagyapja meghalt. aki 91 . s ahogy az irracionális értelmezés mutatja: azt maga ellen fordította. Ekkor a gyerek megtalálta egy fiókban nagyapja képét. A gyereknek nem mondták meg. Az elfojtást. például a gyermekkori szexualitás élményeire a felnőtt igen ritkán és csak töredékesen tud visszaemlékezni. De más traumati. Az én. BÍNÉT Á. az én legjelentősebb feszültségelhárító működését. veszteség. esetén is az én érzelmi egyensúlyát az elfojtás védi. s erős indulattal reagál olyan helyzetekben . Az izoláció a kínos tudattartalmakat indulattalanítja. amellyel az én saját érzelmeit. fentebb említettük. Többször eszébe jut a sértő fél halála.

üldözik. Ezekben jelennek meg élményei. 169. de még a tudatos élmények megfogalmazásához sem eléggé fejlett a gyermek verbális készsége. ANNA FREUD említi egy fiatal nőbeteg esetét. bábozásainak* meséinek. 1971. úgy érzi. 92 . a szomszéd hercegekkel visszatérnek. hogy bizonyos neurózisokat szilárd kapcsolatok fűznek bizonyos elhárító technikákhoz. A reakcióképződés szintén a gyermekkorban kezdődő folyamat. önkényes módja mellett kitart. szorongó. „Tudjuk. szokások. Illusztrációként szolgálhat egy kilencéves. a személyiség formálódását. naponta folytatódó vágyteljesítő történetszövésben. a család és az iskola korlátozásai miatt érzett harag féktelen bohóckodásban lel kiutat.. 1. A mágikus gondolkodás ismert mechanizmusával van dolgunk: a történések visszafordíthatok. az előzőkhöz hasonlóan." . amelyek indirekt módon mozgósítják a vizsgált személyben a konfliktusaira vonatkozó asszociációkat.). 1971. A serdülőknél . hogy sértik.írja ANNA FREUD (in: BUDA B. hogy a részeges király eladja lányait. A neurotikus felnőttek vizsgálatában is használnak különféle projekciós teszteket (Rorschach. A gyermek szerepjátékainak. a jelen hat a múltra. például az eltört játékot összeilleszteni. de tovább kísérheti a serdülőt és a felnőttet is. szorongásai. azaz a projekció mechanizmusának révén mélyre tud hatolni a neurózisokat kiváltó körülmények ok-okozati összefüggéseiben. A meg nem történtté tevés. De az elmélyült játékban és az „alkotásban" az emóciók elsöprik a szociális normák gátjait. megtudtuk. szerk. E tartalmak ugyanis nagyrészt nem tudatosak. akik később férjeikkel. Gyermeknél például az exhibíciós késztetés túlzott szemér. egy kislány pedig kisebbrendűségi érzésének kivédésére gyakran játszotta a varázslójátékot. A kötődés a biztonságot nyújtó. hogy amikor az apa részeg. a kisgyermeki elhárítás egy formája: a gyermek utólag szeretné eltörölni a megtörtént eseményt.a gyermek. hogy eladja.és a felnőttkor között . szerk. állandó összeütközésbe kerül környezetével. 1. s az megígéri . szeretett személyekhez.térdenállva hogy nem fog többé inni. úgy ez a nem adekvát elhárítási forma jelzi. a félelem és a szorongás elhárításának primer módja feszültségcsökkentővé válik. befolyásolva az énidentitás. Gyermekanalízisei során tapasztalta. rajzainak tartalmai igen gyakran szimbólumok.). Ha a gyermekkori mágikus „mindenhatóság" érzése a felnőttben tovább él. hogy az elhárított indulattal ellentétes szokás. a meg nem történtté tevéshez. akkor azzal fenyegeti a kislányt. gyűlöletei és vágyai. Az azonosulásról mint a szocializáció alapvető feltételéről már az előzőkben szóltunk. hogy viszonylag súlyos kényszerneurotikus türretképződés jöhet létre. amelyben egy mozdulatával megváltoztatta a világot (in: BUDA B. E játék után igyekeztünk az édesanyától bővebb tájékoztatást kapni férjére vonatkozóan. amelyeket nem tudna másképpen elmondani. hogy egy kisfiú szorongását harcias játékokkal hárította el. TAT). illetve magatartás alakul ki. Lényege. aki gúnyosan beszélt magáról. kommunikációra nem bírható kislány esete. A pszichológiai diagnosztika és a pszichoterápia az érzelmek és az indulatok kivetítésének. aki a pszichológiai rendelésen kesztyűbábokkal azt a történetet játszotta le. például a hisztériát az elfojtáshoz.az élményfeldolgozásnak e primitív. mintha az ezáltal újra egésszé válna.mességgé válik. Meg kell azonban említenünk elhárító mechanizmus minőségében is. S nem utolsósorban gátlóan hatnak rá a családi tilalmak. a realitáshoz való rossz alkalmazkodásban érhető tetten. 173. amikor gyengéd vágyakozó vagy szorongó érzelmek uralkodtak benne. a kényszerneurózist az elszigeteléshez. és létrejön az értelmezhető projekció. oldják a terápiával szemben tanúsított kezdeti ellenállását. megbocsájtanak az ijedtségtől majdnem szörnyethaló királynak. és mint várható volt. konvenciók.a „meg nem történtté tevés" kitartó álmodozásban.

hogy társadalmi szempontól értékes dolgot valósít meg. 1974). az önszabályozásra. kiteljesíti. akkor kisebbrendűségi komplexusa patológiás útra terelődik.orvos. kitartó játékok. és beépítették saját teóriájukba. konfliktust okozó tudattartalmakat ellensúlyozza valamilyen. Viták és ellentétek robbantak ki követői táborában. megalkotta az individuálpszichológiai irányzatot. Kisebb mértékben ugyan. SiGMUND FREUD ezt az elhárító mechanizmust nem említi. Megtartva a freudizmusból a pszichés működés hármas tagozódását és a tudattalan koncepcióját. Ilyenek az elmélyült. amikor példaképet követ.gyakorlása közben. kiemelkedő. ADLER egyik központi gondolata. illetve pszichopátiás személyiségfejlődésre utal. változtatásokat javasoltak. az élményháttérrel bíró képi ábrázolások (GERŐ Zs.. 93 . a kommunikációra való törekvés. Az azonosulási képesség hiánya. vagy az azonosulással való permanens szembenállás . ápolónő. A munkavégzés. hogy a környezetén uralkodni nem tudó egyénben (ma úgy mondanánk inkompetens egyénben) kisebbrendűségi érzés keletkezik. Az elaboráció a legmagasabb szintű elhárító működés: a pszichikus tartalmak feszültseget értékes. az életkornak megfelelő. barátokkal. Az indulatok roppant energiája az egész emberiség részére értékes. az érdeklődés széleskörűsége. a normák elfogadását könnyíti meg. amely a tudományos és a művészi alkotásokban valósul meg. az autonómiára. aktív. viszont igen nagy jelentőséget tulajdonít e folyamatnak A. többen nem értettek egyet a pszichoanalitikus elmélet egyes részeivel. támaszt. az átlagosnál magasab teljesítménnyel. pszichológus stb. pedagógus. változatossága. a családért. . aki elfordulva mesterétől. vagy eszmények megvalósításáért küzd a fiatal és a felnőtt.az ellenazonosulás . Hamarosan szakadár irányzatok keletkeztek. szerelmi partnerrel azonosul. örömteli cselekvések tekinthetők sikerült elaborációnak. A pszichoanalitikus mozgalomnak az 1910-es években kibontakozó rendkívüli sikerei után Freudnak nagy csalódásokat kellett elviselnie. a döntési helyzetek normákhoz közelítő megoldása. ADLER. ezek közül a legelterjedtebbekké váltak Adler. de ha kudarcot vall.A gyermek szerepjátéka például a követelmények. mint gyermekkorban. a személyi és a társadalmi identitás kialakítása. egykori követője. jó esetben. jó irányú személyiségfejlődés esetén.az elaborációval (feldolgozással) oly módon szabadul meg az egyén. A kompenzáció az egyénre hátrányos. Másrészt a freudi elmélet szerint . Traumák vagy konfliktusok miatt a pszichikumban létrejött zavaroktól . egyedi produktumok hajtóerejévé válik.a büntető és fenyegető szigorú apa elleni védekezésül a gyermek „azonosul az agresszorral". az életcélokért vállalt áldozatok az elaboráció számtalan lehetőségét nyújtják. a gyermekekért.neurotikus. empátiát biztosíthat embertársainak: ez is a hatékony elaboráció egyik formája. Ezt. Felnőttkorban az elaboráció keretei egyre bővülnek. elkerülve így a bűntudati szorongást. A harmincas években Amerikába emigrált „neofreudisták" közül számosan elfogadták ezt az elméletet. Némely hivatás .gátlásoktól. hangsúlyozták irányzataik eltéréseit az eredeti pszichoanalízistől. s ezzel saját érzelmi. de a későbbi életszakaszban is folytatódik az azonosulás feszültségcsökkentő működése. intellektuális vagy szociális képességeit is fejleszti. Gyermekkorban. Munkáikat ma a „mélylélektani iskolák" gyűjtőfogalma alá sorolják. a kompetencia megszerzésére való irányulás. FREUD ragaszkodott elméleti rendszerének megbonthatatlan egységéhez (bár később ő maga többször kiigazította régebbi hipotéziseit). szorongásoktói . SIGMUND FREUD sokat foglalkozott az elaboráció speciális fajtájával. a kortársi kapcsolatok dinamikus alakítása. az egyén mindennapi munkája során átlagon felüli segítséget. Steckel és Jung teóriái. kreatív tevékenységgel csökkenti. fenti módon képes kompenzálni. a szublimációval.

a „kollektív tudattalan" fogalmát vezette be. CARL JUNG (1875-1961) svájci pszichiáter kezdetben szintén Freud köréhez tartozott. ERICH FROMM (1900-1982) munkásságának visszhangja messze a szakmai körökön túl terjedt. s a szorongás vagy elhárításának kísérlete okozza a neurózist. Rövidebb úton. BÁLINT MIHÁLY (1896-1970). a politikai történések. A magyar pszichoanalitkusok . Az amerikai neofreudista iskolák közös jellemzője. WILHELM STECKEL (1870-1940) nem értett egyet a hosszú ideig tartó terápiás fegyelemmel. tehetséges szakemberek a már ott működő pszichiáterekhez csatlakozva. s ott publikálta híres szociálpszichológiai műveit. hogy a gyermek kudarcainak. sokoldalúan alkalmazták és bővítették a freudi tanokat. akik közül számosan emigráltak az Egyesült Államokba. században kirajzolódó társadalmi problémák pszichikus vetületét. A terápiás technikában nagyjelentőségű újításként alkalmazta a rövidített célzott pszichoterápiát. Az ő terápiás módszeréről ágazott le 94 . de 1913 után önálló iskolát alapított. hogy az alábbiakban rövid áttekintést nyújtsunk mind a szakadár mélylélektani irányzatok. és ezzel megalapozta a már kiterjedt pszichoszomatikus orvostudományt. Frommot ugyanis mélyen érdekelték a társadalmi rendszerek. Az egyén és a társadalom konfliktusait elemezte. Elmélete erős befolyást gyakorolt a pedagógiára. kisebbségi érzéseinek csökkentése. az „aktuális konfliktusokat" dolgozta fel a terápia során betegeivel. ami szorongást kelt. Intenzíven foglalkozott egyes belgyógyászati betegségek pszichikus eredetével. A korunkban elterjedt „rövid terápiák" első teoretikusának tekinthető. FRANZ ALEXANDER (1891-1967) nézete szerint a neurotikus betegségek kialakulásában szerepet játszanak a társadalmi ellentmondások. és továbbfejlesztették gyógyításuk módszereit. „analitikus pszichológia". Az emberiség fejlődésében két ellentétes pszichikus tendenciát lát érvényesülni: a szabadságra való törekvést és az emberi kötelékek iránti szükségletet. hogy az amerikai iskolák értékes felismerésekkel gazdagították a neurózisok elméletét. és kifejtette e terápia módszerbeli jellemzőit. KARÉN HORNEY (1885-1952) a neurózisok kialakulásában nem az ösztönkonfliktusoknak. Például az önmegvalósítás vagy a hatalomvágy frusztrációjának. illetve „komplex pszichológia" néven. különböző úgynevezett „neofreudista" elméleteket dolgoztak ki. és ellenséges magatartást tanúsított Freuddal szemben. akár itthon működtek. a társadalmi folyamatok. Komoly problémákat okoz az „elidegenedés".A harmincas években Európában döbbenetes gyorsasággal bontakoztak ki a fasiszta ideológián alapuló politikai mozgalmak. Berlinből emigrált Amerikába. s hatalomra jutva betiltották az analitikusok működését. akár külföldön.FERENCZI SÁNDOR (1873-1933). Jelen korunkban a tömegek inkább hajlamosak szabadságukat korlátozni és az erős emberi kapcsolatokat biztosító politikai áramlatokhoz csatlakozni. HERMANN IMRE (1895-1982) és mások. szükségesnek véljük. ALFRÉD ADLER (1870-1937) individuálpszichológiai irányzatáról már az előzőekben szóltunk. A nevelők felismerték. Tekintettel arra. hanem az egyén felnövekedése során szerzett motivációk frusztrációjának tulajdonított nagyobb szerepet. gyorsabban igyekezett eljutni a neurotikus személy tudattalan indítékaihoz és ezáltal gyógyításához. hogy elméleti koncepciók részévé tették a XX. mind a neofreudista iskolák lényegesebb tételeiről. Vezetőik lenézéssel és gyűlölettel ítélkeztek a pszichoanalízisről. Misztikus színezetű karakterelméletet alakított ki. Nézete szerint az egészséges társadalmaknak az önmagukat kormányzó kis közösségekből kell felépülniök. Fromm müvei hatást gyakoroltak az 1968as diákmozgalmakra is.más hátterét írta le. a kompenzálás lehetőségének megteremtése pedagógiai sikereket hoz. a „korrektív emocionális élmény" hatásmechanizmusát. Az orvosi vizsgálatok alapján kimutatott belgyógyászati kóros folyamatok pszichotrau. E jól képzett.

A gyermek fél a fájdalomtól. a pótcselekvéseket. tartós. hogy az ismeretlen veszélyeknek kiszolgáltatott. Alkalmunk lesz visszatérni e jelentős elméletalkotóra a serdülőkori személyiségzavarok tárgyalásakor is.„ A szeparációs (elszakadási) szorongás. vagy „valakitől.mint ahogyan azt a második fejezetben tárgyaltuk . Elméleti munkáiban a kommunikációs viselkedés megfigyelésével a pszichoanalízis tételeinek és a szociálpszichológiának összeegyeztetésével foglalkozott.minőségileg erősen különbözik a félelemtől. ha egyedül van a sötétben. képzeletében megelevenedő boszorkánytól. ördögtől. ROGERS (1902-1987) igen nagy jelentőségű „kliens központú" (client-centered) „nem direktív" terápiás eljárása. illetve funkciótorzulásos tüneteket. A gyermekben felgyűlő nagy erejű. csak alkalmanként tudatosodó szorongás lappang. az egymástól igencsak különböző magatartási. rablóktól. aki bejön". fejezetben szóltunk röviden. úgy ez a magatartás már belső konfliktusokból táplálkozó neurotikus szorongásra utal. H. változatos feszültségek és elhárító mechanizmusok leírásával érthetőbbé kívántuk tenni a neurotikus megnyilvánulások sokszínűségét. Ez a reakció nem tekinthető gyávaságnak. A szorongó gyermek vagy felnőtt úgy érzi. fél bizonyos állatoktól. A kora gyermekkori énfejlődésben az individualizációt segítő szerepe van.C. és körülbelül a második életév végéig tart. amelyektől megijedt. A mélylélektani iskolák a neurotikus szorongások eredetének és egyszersmind modelljének a megoldatlan. ERIKSON (1907—) pszichoanalitikus indíttatású identitáselméletéről és az identitásfejlődés zavaraiból eredő neurózisokról az I. a pszichogén funkciózavarokat és a pszichoszomatikus megbetegedéseket. Ha azonban a gyermek félelme a sötétségtől. A félelem: az ontogenetikus fejlődéssel együtt járó. feldolgozatlan szeparációs szorongást tartják. amely körülbelül tíz hónapos korbanjelenik meg.okaiban. A szorongás az én mély rétegeiből tör fel. mégis a szorongás . hogy szinte állandóan fél.a fejlődés menetébe beilleszkedő fiziológiás. biológiailag megalapozott. hogy fél. tapasztalatlanságának velejárója. mert ilyenkor úgy érzi. a disszociális magatartásokat. A félelmek felerősödnek. E. erős rettegéssé fokozódik. R. Lényegét tekintve: generalizálódott. HARRY STACK SULLIVAN (1892-1949) az elmebetegek kórházi pszichoterápiás gyógyításában alkalmazta a pszichoanalízist. nehezen definiálható jelenség. sem kóros megnyilvánulásnak: a gyermek kicsinységének. A következőkben a neurotikus megnyilvánulások köréből tárgyalni fogjuk a szorongásokat. ezért sokrétű. természetes. döntően befolyásolja a személyiség strukturálódásának és irányultságának későbbi alakulását is. *** Az előző oldalakon kitértünk az analitikus és egyéb dinamikus pszichológiai irányzatoknak az énfejlődésre vonatkozó néhány teóriájára. 95 . védtelen. amelyben az empátia a fő gyógyító tényező. eredeti formájában . rögzült. tárgyatlan félelmi állapot. a depresszív állapotokat. következményeiben és főként jelentőségében . A szorongás Szinte valamennyi neurotikus tünet hátterében elfojtott. tehát nem neurotikus állapot. a letöbb esetben külső okai vannak. a kényszereket. hanem ellenkezőleg. félhet a mesékben szereplő. az egyedülléttől 4-5 éves koráig nem csökken. veszélyt jelző reakció.

német nyelven megjelent megkapaszkodási elmélete . De míg a szeparációs szorongás biológiai meghatározottságú. a felnőttek negatív minősítéséből. de az embercsecsemő.chogén funkciózavart vagy pszichoszomatikus megbetegedést. illetve a gyermek önminősítéséből fakad. kényszercselekvéseket. a lehetetlenség a hozzá való menekülésre és az ebből adódó elszigeteltség" (HERMANN I.a szülők viszálykodása.és lábmozdulataiban őrzi a kapaszkodási reflex nyomait. 179. betegség. Ez a játék az elszakadási szorongás szimbolikus feldolgozása volt. passzívak.a szeretett személytől való elszakadás. A kisgyermekkorból áthúzódó vagy később kialakuló neurotikus szorongcis egyik típusa tehát a szeparációs szorongásra.amelynek jelentőségét a modern kísérleti pszichológia 20 évvel később (HARLOW.vagy azzal együttjárva . riadtan menekülnek az új helyzetekből.. kísérleteivel) alátámasztotta tárgyalja a szeparációs szorongás biológiai és szociális vonatkozásait.).okoznak. a gyermekkori személyiségzavarok bármely csoportjába tartozó állapotokat: tanulási retardációt.. megfosztják az önálló cselekvések sikereitől. E szorongásos gyermekek többnyire szomorúak. 1984. a gyermek érzelmi elhanyagolása. illetve serdülőkkel. a biológiai tartományból fakadó szorongás azt fejezi ki. csak egyes kéz. Ritkább. a kettős kötés vagy traumatizáló élmények . biológiai jellegű hozzátapadást szolgálta. A szociális inkompetenciától való szorongás alapélményét rendszerint a szülők egyikének vagy mindkettőnek merev követelményei. magas. az elmagányosodásra vezethető vissza. mert viselkedésének mércéjét igen alacsonyra állítják. A megkapaszkodási szükséglet tehát átalakult: az anya testébe való kapaszkodás helyett a csecsemő és a kisgyermek az ösztön erejével kapaszkodik a védelem biztonságát jelentő anyai jelenlétbe.A szeparációs szorongás leküzdéséhez az anyai kötődés bizonyossága mellett a gyermekjátéka nyújt segítséget. 1. disszociális viselkedést.el" szót jelentő hangzót. Ez a minden kisgyermeknél fellépő. 96 . hogy ezek az elsődleges tünetek nem manifesztálódnak. és a bűnösség (a „rosszaság") képzetéből eredő szorongás a szabályokhoz való viszonyulás nehézségeiből. HERMANN I. addig az inkompetenciából. de nem kivételes az ezzel szélsőségesen ellentétes családi légkör: a szülők szorongásos határozatlansága gyermekükkel szemben. és terápiájuk során sem kerültek felszínre az elszakadási trauma elhárított maradványai. a szeparációs szorongáson kívül . pszi. de szorongásuk másodlagos tüneteket hoz létre. taszítása. SIGMUND FREUD (1920) leírja megfigyelését egy másfél éves kisfiúról.szorongásos alapélményként még kialakulhat a szociális inkompetenciától való szorongás és a bűntudati szorongás is. az emberi test elszőrtelenedése miatt nem tud valóságosan anyjába kapaszkodni. a szeretett személynek vagy a szeretetnek magának elvesztése. bántalmazása. első ízben 1936-ban. hogy bekövetkezhet . örömtől sugárzó arccal. halál . akiknek anamnézisében nem volt utalás a szeparációs szorongás továbbélésére. De kezében tartotta a fonal végét és a gombolyagot mmdig visszahúzogatta. amit a családi környezeti ártalmak. A neurotikus szorongás fenti leggyakoribb típusa mellett klinikai gyakorlatunkban találkoztunk olyan súlyosan szorongó gyermekekkel. A megkapaszkodási ösztön eredetileg az anyához való szoros. Előfordul. a szeretet biztonságának elvesztésére. nem játszanak szívesen.Hermann szavai szerint „. fl.. amelyek szintén determinálhatják a későbbi szorongásos neurózisokat. aki midőn anyja elment hazulról. fonalgombolyagot gurított a függöny mögé. E tapasztalatokra támaszkodva feltételezzük. a gyermek által tökéletesen sohasem teljesíthető elvárásai hozzák létre. viszont egyéb szorongásos alapélmények bukkantak fel. hozzátéve az . rettegve a kapaszkodás lazulásától. F. szótlanok. alig érdeklődnek környezetük iránt. vagy csak alig észrevehetően.. a „szeparációtól". hogy a gyermek fejlődésének korai szakaszában. Nem késztetik erőfeszítésekre. A majomcsecsemő hosszú ideig anyja szőrzetébe kapaszkodva él.

de a hasonló korúakkal való kapcsolatában is. anyja időnkénti távozása miatt megharagszik rá. a kudarc elkerülésére állítódik be. Bűntudati szorongás szerveződése figyelhető meg a túlérzékeny.a már említett szocializálódási helyzeteken kívül tapasztalhatjuk azoknál a gyermekeknél is. az evésen. (SIGMUND FREUD feltételezte. ha veleszületett jó adottságai esetleg kiváló teljesítmények lehetőségét rejtik magukban! Az inkompetenciától való szorongást . hogy annakidején az ő viselkedése is hozzájárult e baljós előzményekhez. az illedelmes viselkedésen át. értéktudatát. ha ez a testvér nem lenne a családban. és gyakran tapasztalható a nagyszülők vagy a nevelőszülők általt nevelt és a nevelőotthonokban élő gyermekeknél.) A gyermekkori neurotikus állapotok pszichoterápiája felderítette. nemcsak a tanulásban. hogy egyéb konfliktusos helyzetek is kiváltják a bűntudati szorongást. Kialakulhat az elvált és újra házasodok gyermekeiben. üldöztetési képzetei vannak. az új feladatoktól való visszariadás. A túl szigorú normák korlátai között nevelkedő gyermeket a sűrűn ismétlődő valóságos kudarcok nyomasztják. hogy kívánsága megöli testvérét.Mindkét típusú szülői attitűd lerombolja a gyermek önbizalmát. de saját ellenséges indulataitól való félelme bűntudatot kelt benne. és bár ezt leplezi. de kezelés híján a kialakuló szorongásos neurózis depressziós személyiségfejlődésbe torkollhat. A gyermek úgy érzi. A leggyakoribb . esetleg kimerült. nehogy elveszítse anyja szeretetét. kitartó pszichoterápiás foglalkozás segítségével megszüntethetők. hogy szülei előnyben részesítik vele szemben kisebb vagy nagyobb testvérét. Egyre inkább kirekesztődik a kortársi közösségből. a gyermek szorong. fantáziálgatások segítségével sérelmeit irreálisan felnagyítja. a szülőkhöz dependensen kötődő gyermekeknél a szülök válása vagy betegsége esetén. a játéktól és a pajtásoktól való visszahúzódásban jelenik meg. menekülés. tehát szeretné. Egyikben is és a másikban is kialakul a teljesítményszorongásos szindróma: az új helyzetektől.forrása a bűntudati szorongásnak a „meleg-korlátozó" szülői attitűd keretében alkalmazott érzelmi zsarolás. gátlásosságát támadó. A teljesítményszorongás óvodáskorban még csak gátlásos. S ha a gyerek nem tudja 97 . gyermekük felé irányuló empátiájuk igen csekély. alváson. megtennie. hogy a serdülőkorban a kompenzációs elhárítás „tünetváltást": antiszociális magatartást hív elő. szokatlan elvárásaihoz. s „biztosan tudja". akiknek szülei csak önmagukra figyelnek. a természetes gyermeki kreativitást monoton tevékenységek váltják fel. A rivalizálásról való lemondás igazolására. A bűntudati szorongást az analitikus indíttatású irányzatok teoretikusai a szeparációs szorongással törvényszerűen együtt járó jelenségnek tekintik.de a közvélemény által legkevésbé számontartott . hogy az emberben biológiailag determinált alapja van az ösztöngátlásnak és az erre épülő bűntudatnak. lehangolt állapotainak emlékei. A kisgyermek. játszáson. a gyereknek mindent a szülő kedvéért kell elsajátítania. Mivel ebben az életkorban a fantáziaképeknek mágikus jellegük van. a felelés és a dolgozatírás alkalmával leküzdhetetlen fiziológiásán is észlelhető . hogy „bárcsak ne élne!". a szorongó. egészen a jó tanulásig. Érdeklődése beszűkül. és sokszor azt gondolja. A testvérféltékenység például egyik legismertebb okozója. Ilyenkor fel-felmerülnek benne a szülők viszálykodásainak vagy türelmetlen. passzív viselkedésben. mert ők nehezen alkalmazkodnak az új családtag ismeretlen. Még akkor is. s nyomasztó bűntudatos feszültségben él. Előfordul. Kezdve a tisztaságra szoktatástól. inkompetenciája szilárd bizonyossággá válik környezete és önmaga számára.pánikba esik. vádaskodó viselkedéssel igyekszik legyőzni. iskoláskorban azonban már súlyosabb következményekkel terhes inadaptációs tüneteket okoz. „lemondó" szülők gyermeke a képzeletbeli kudarcoktól retteg. Nem próbálkozik sikereket elérni. A gyermek iskolai eredményei erősen alulmaradnak képességein és ismeretein. A gyermekkori pszichogén teljesítményzavarok kezdeti fázisukban.

»bohóckodik«. 253-261. hogy le tudja győzni e kínos állapotot. sőt nem kivételes. A tárgyalt szorongásformák nem mindig különíthetőek el a gyakorlatban. emóciókat éli át. hogy a gyermekkori inadaptáció egyik jelentős tényezője a genetikus meghatározottságú alkati prediszpozíeió: a szenzitív idegrendszer. mint a hospitalizált gyermekeké. a kisebbekhez. hacsak a gyerek a pubertás vagy az adoleszcencia szakaszában fájdalmas lázadással le nem töri a méltatlan manipuláció bilincseit. Túlnyomó többségük . teátrális szomorúsággal vagy döbbenettel mondja: „ezt tudtad nekem megtenni !". társaikhoz. mind a vizsgálatokból kitűnt érzelmi kapcsolataik ambivalens színezete. a bűntudati szorongás az egész életre kihatóan rögződik. Tudnak kapcsolódni szüleikhez. vagy „ezt érdemeltem tőled!". mások lassú. hogy ha olyan típusú feladatot kellett megoldaniok. »verekszik«. helyzeteket. gátolt. tic. akkor azt legtöbben 98 . ellentétes irányú hatások megsemmisíthetik a szorongásos reakciókat. Az emocionális kiegyensúlyozatlanság mozgásos és vegetatív jelei szembetűnőek. »hamar fárad«. hogy a gyermek a szorongás elleni spontán küzdelmében alulmarad.kölcsönhatásuk folytán elmélyülve . Az elhárító mechanizmusok. E gyermekek nagy része állandó kötődési válságban él. például »hisztizik.« Az iskolaérettségi vizsgálatok során szintén feltűnt a sikertelenségre adott indulati reakciók gyakorisága és a szorongás. hogy munkája igen szép. az eseményekre érzelmileg reagálnak. Kimondhatjuk tehát. az önleértékelés. de gyakran kapcsolódik az inkompetenciától való szorongáshoz is. Az állami gondozott gyermekek személyiségfejlődését jellemzi. Ismerve. Szájharapdálás.a fiúk tíz éven alul. hogy szükségszerűen a szorongás. Szembeötlő azonban. hogy az intenzív. lemond a reményről. hogy az ismertetett szorongások nem formálódnak ki minden gyermekben. Mind az explorációkból. A prepubertástól kezdődően feltűnnek a pszichoszomatikus tünetek. Ez többek között abban is megnyilvánult. a kudarctűrés alacsony fokát. A bűntudati szorongás például nemcsak a szeparációs szorongással járhat együtt. A nevelőotthonokban lefolytatott vizsgálatokból fény derült erre. 1. ha nem azt hallja. kéztördelés. nevelőikhez. aki a fent leírt vagy az azokhoz hasonló viszonyulásokat. Másrészt ismeretes. vagy egyenesen szembehelyezkedik ezekkel. egymással keveredve jelentkeznek egy-egy gyermekben.sokat sír. félszeg mozgásúak. Illusztrációul az alábbiakban közlünk néhány vizsgálati részletet (MURÁNYI-KOVÁCS E. a bűntudat és az agresszív ösztönkiélés állapotába kerültek. az erőteljesen fejlődő én vagy a családon kívüli környezetből érkező. A család széthullása. Mások problémái iránt nem érdektelenek. Sokszor kiemelik a teljesítményszorongást. hogy támasz és segítség nélkül küszködnek kuszán összemosódott „alapszorongásaikkal" és azok következményeivel.) „A gyermekek érzelmi kötődési képessége nem sérült olyan mértékben. Kötődésük módja azonban eltér a családokban felnövő kiegyensúlyozott gyermekek érzelmi viszonyulásaitól. a lányok még 16-17 éves korban is . a sűrűn ismétlődő intézeti áthelyezgetések a frusztrációk olyan tömegét zúdították a gyermekekre.) (A vizsgálatokban nem vettek részt az anamnézisük alapján feltehetően hospitalizált gyermekek. Ezek a megismétlődő vádak elkerülhetetlenül önvádlásokhoz vezetnek.teljesíteni a szülői követelményeket.egyre súlyosabb állapothoz vezet. amihez hasonlót eddig még nem kívántak tőlük. »hízeleg«. Az első osztályosok nevelőinek jellemzéseiből a síráson kívül a feszültségnek és az indulatkiélésnek más magatartási formáiról is értesülünk: »irigy«.-NÉ 1972. neurotikus szorongás korai megjelenése a szomatikus és a szocializációs tényezők halmozódásának terméke. hogy mindhárom tipusú szorongás . A gyerekek egy része hipermotilis. a szülő a szeretetkapocs hiányára utaló szemrehányásokat tesz. »figyelmetlen«. enurezis gyakori.

agressziós projekciókat. A Binet-Simon vizsgálat képleírás próbájában gyakran kaptunk megdöbbentően szorongásos. akinek joga van hozzá. A serdülők okolták magukat hozzátartozóik betegségéért. csecsemőkorában panaszmentes. nem halt volna meg. kínzás. jött a nagymama. nyomor. kommunizmusért. sebesülés. idősebb felemelt kézzel előtte áll) 12 éves lány a következőket írja: »Egy meghalt férfire. nagy tettek. hogy készül valamire. Anamnézis: normális terhesség és szülés. bűntudatos. a testvér születésekor kiéleződő dackorszak. részegség. betegség. becsület). mert különböző betegségeket produkált. aki mindenkit megevett«.« A 13 B képre (kisfiú ül a küszöbön) 17 éves fiú értelmezése: »A háborúban elvesztette apját. csalódás. kötelességteljesítés. Ilyen korú. szerelem. hogy háromszor kell reggel kakilnia. szépség. 2% semleges téma. kétéves leánytestvére van. az elválasztás idején nyűgös.«" A következőkben két neurotikusán szorongó gyermek tüneteit és pszichoterápiás foglalkozások során elért gyógyulását szemléltetjük. de nem bírta a szidást. és azt mondta. művészet. Későn kezd beszélni. anyját. passzív szembehelyezkedése mindmáig nem csökkent. (Feltehetően pszichoszomatikus háttérrel. Az előző évben az óvodába járást abba kellett hagyni. nehezen barátkozik. szerelmi intrika. négyéves fiút az SZTK utalta be a VI. gazdagság. emlékek. jól fejlődik. pihenés. átkot mond.« A TAT-képekre asszociált történetekről a következőket állapítottuk meg: A témák 78%-a frusztrációkat vagy agressziókat tartalmazó téma (szülők elvesztése. siker. rendőrség. háború. hogy keresse meg a lányát. akkor már volt akaratereje. tehát öt órakor kell felkelniök. családban nevelődő gyermekeknél ezt csak súlyos környezeti ártalom esetén tapasztaltuk. börtön. menekülés. egy ember. az anya 30 éves adminisztrátor. Mikor lerántotta az asztalkendőt.« Egy 15 éves fiú öngyilkos barátjáról mondja: »Ha a legkisebb jó történt vele. vágyak. és ott egy ház. Ha nem megyek ki. Kezelés Szeptember 1-től október 26-ig.. hogy nyolcra beérjenek. és főbelőtte magát.visszautasítóan fogadták. abban egy vén banya. Az explorációs beszélgetésekben feltört a különben eléggé vidám magatartású gyermekek szorongása. ha észreveszem. amikor engem szült. illetve szorongását (?) azzal fejezi ki. bosszú. És a falon van egy kép. és jól elverte az anyukát.. egy kislány és egy anyuka. Például »Egy bácsi kijön és azt mondja a fiúnak: tűnjél el. éheztetik. Kézmodulata még jobban kifejezi az átok jogosságát. Verik. Családi körülmények Az apa 31 éves betanított munkás. Egy 14 éves lány: »Édesanyám a szülési fájdalmaktól lett idegbeteg.) Jelenleg az óvodával való szembenállását. ker. Nevelési Tanácsadó rendelésére* óvodai beilleszkedési nehézségek miatt. 20%-ban szerepelnek pozitív érzelmi árnyalású témák (szeretet. Gyakori a szélsőségesen erős szorongásos feszültségek projekciója olyan képeknél. harag. halál. és az ember bekötötte a szemét. nevelöszülőknél él. Z. békéért való önfeláldozás. ahol ez a reakció nem szokványos. és semmi érdeklődést nem mutattak a megoldás keresésére. Én is ilyen vagyok. nem vagy az én fiam!« »Volt egyszer egy ember. Például: A 12 M képre (fiatal férfi az ágyon alszik. rémület). 6 hónapig szoptatja. tudomány. anya otthon van. Az apai nagyanyával élnek együtt egy másfél szobás lakásban. 99 . Ezért nem segíthettem neki. magány. K. gyilkosság.« Egy 15 éves fiú: »Apám kiküldött a szobából. vallatás. illetve haláláért.

hogy az ajtót csukjuk be. A pszichológus megbeszéli Karcsival. hogy a gyerek látens erős agressziókat hárít el. November 2. A pszichológus véleménye szerint Karcsi már nem fél egyedül bemenni: az ajándékért zsarolja a tehetetlen. Nincs. megeszik. óriási örömmel megkérdezi: elájult? No akkor meg is esszük! Mind a 20 bábbal eljátssza ugyanezt. A pszichológus megbeszéli a gyerekkel. a gyerek beilleszkedik az óvodába. hogy csak az anyjával megy be. vagy hazamennek. aki ezt szótlanul tűri. Két lehetőséget ajánlanak: vagy egyedüljön. kiszínezve mesélte a katonákkal való játszást. A pszichológus elmondja az anyának a gyerek agressziós játékait. borzasztó erővel kell verekedni. hogy legközelebb csak akkor jöjjön el.gyurma. úgy véli. hogy veszélybe kerülnek. Az óra végén ő kérdezte. Karcsi közli. A pszichológus megpróbálja a „sarazást" (nagy tepsiben homok. kiderül. többször kiszalad anyjához. November 8. semmi különös nem történik. azután a rókát mindig elfogják a baromfiak. Végül az anya megy be a pszichológushoz. Hatalmas hisztibe kezd. indiános . A nagymamába időnként minden ok nélkül belerúg. először azt mondta. és mindenkit megesznek. Olyan agressziótömeg szabadul fel. A váróban verni kezdi az anyját. hogy ajándékot kap. K arcsi hetente jön. s ragaszkodik ahhoz. testvérét gyakran elveri. Ezt igen sokszor el kell játszani. a pszichológus mégsem látja egyszerűnek az esetet. Amikor az agyonvert békát a pszichológus leejti kezéből. megvernek. hogy mikor jöhet legközelebb. A bábozás körülbelül fél óráig tart. víz. utána valami csendes játékba . és azt játssza. legyőz. Karcsi bejön egyedül. aki megkérdezte tőle. verekedését tűri. és elkezd bábozni. hogy még otthonra is marad az agresszióból. November 16. amit formálgatni lehet). aki mindenkit megver. Pável Judit pszichológus anyagából Az apának. ha egyedül megy be. A róka mindig elrabol egy kakast. A bábozáshoz előszedi a Világteszt állatait is. végül mindig az történik. néhány alkalom után hajlandó szóba állni a pszichológussal. ha egyedül is bejön hozzá. hogy érzése szerint csak négyszemközt tud a gyerekkel igazi kapcsolatba kerülni. Nehezen lehet vele kontaktusba kerülni. hogy bábozzanak. A bábtörténetek lényege mindig ugyanaz: kiválaszt egy figurát. egyszer kakilni.tói február 22~ig. A szülőkkel közli. itt nem történt különösebb. November 16. Az anya Karcsi hisztizéseit.kezd. Közben kiderült. Kedvenc játéka a vonat és a Világtesztből az állatok. Karcsi behívja. a gyerek már üt. Mindig szorosan egymás mellé teszi az állatkölyköket. és sötét kamrába dugják. A pszichológus kimegy közben a szobából. majd elhúzódik. hogy ma is van-e ajándékígéret. nagy püfölések vannak. azok megtámadják a bábokat. majd lelkesen. Anya és apa együtt a gyerekkel. Bár két hónap alatt a problémák valamelyest oldódnak. rettentő undorral nyúl a sárhoz. ezt meg kell kísérelni. mert egyiket sem akarja. Csak szülővel hajlandó bejönni. Katonásdival kezd.Foglalkozások egyszer egy héten. Október 26. hogy a pszichológust is erősen ütlegeli.desik. 100 . hogy mivel játszott. mert „hirtelen haragú". Az ülés végén katonákkal kezdett játszani. Éppen csak hogy felkerül az új bábu a pszichológus kezére. Aztán válogatott kínzások következnek. hogy szól anyjának emiatt. Az apa ingerülten reagál. Roppant nagy agresszióval elkezd bábozni. szorongó anyát. amit a gyerek akart. hogy mit építsen. A pszichológus megkérdezi. hogy elfelejtette. szinte fut a szobába. a szúnyogok összecsip. és a pszichológust dirigálja. Karcsi addig kint marad a váróban az apával. még egy szót sem tud szólni. agyonüt.

Súlyos szorongása és önértékelési zavarai is megjelentek a pro. hogy a családi konfliktusok megoldásában következetesebben kellene résztvennie.rűen ír. D. de valamivel jobban megfelelt a követelményeknek. visszafogott. már nem bábozik az eddigi indulattal. Elmondja. Ebben az évben gátlásai fokozottabbak.ezért kettes osztályzattal átengedték a harmadik osztályba. Végül valamennyire elfogadták a pszichológus értelmezését. hibásan.* A pedagógus írásban közli a következőket: „A 3. Karcsi egyik szülőjével sem tudott identifikálódni. ugyanakkor az ellene irányuló agresszivitását. egyrészt. I. Határozott elvárásaival és érzelmeinek őszinte kifejezésével viszont segíthetné Karcsit. nyolc és fél éves fiút az iskola kérésére vitte el édesanyja a pszichológushoz szeptember közepén. a kapaszkodást. hogy a nagymama minden nap megiszik 2 dl pálinkát. A terápia közös megegyezéssel befejeződött. az osztálymunkában nem vesz részt. A pszichológus fel akarja deríteni. mert házasságának stabilitását veszélyezteti anyósával való rossz kapcsolata és fia inadaptált viselkedése. A szülőket a terapeuta rávezette a kongruens szülői magatartás módjaira. igen lassan. A szülők feszengve ülnek le. A terápiában a gyerek elfojtott agressziója az indulatáttételben nyíltan manifesztálódott s ez csökkentette szorongásait és agresszióját.A Rorschach-próba alátámasztotta a gyerek ambivalens viszonyulását anyjához: a biztonságigényt. többet kell tudnia a családtagok kapcsolatairól. de ő megérti. merjen sikerekre törekedni. burkoltan erősödhet meg az elhúzódó szeparációs szorongás és vele párhuzamosan az inkompetenciától való szorongás. A szülőkkel folytatott megbeszéléseken az anyát rávezette. négy-négy ülésben. Első és második osztályban is voltak olvasási és írási nehézségei. Február 27. mit tud tenni? Az apa jói-rosszul sikerült tréfálkozással üti el a dolgot. hogy „felnőjön" életkorához. A beszélgetés során kirajzolódik. ha Karcsi tapasztalja. biztatásra sem tud megszólalni. írása állandóan romlik és lassúbbodik. különösen az anyán látszik a szorongás. Az anya szerepkonfliktusa a gyereket kettős kötésben tartja. firkasze. az anya azonban otthon igyekszik ellenérzéseit eltitkolni. a családi környezet patogén jellege megszűnt. Február 27-től április 25-ig. A pszichológus felváltva külön foglalkozik a szülőkkel és a gyermekkel. hogy anyja a család minden tagjával szemben erőtlen. Murányi-Kovács E. hogy legközelebb a gyerek nélkül együtt jöjjenek el.jekciós tesztben. Az ismertetett eset példa arra. amely szerint Karcsi érezheti az anya és a nagymama közötti feszültséget. Az apa . másrészt.értelmes gyereknek tűnt .visszatekintve eddigi szerepére megértette. Karcsi óvodai problémái ebben az időszakban megszűntek. Megbeszéli a szülőkkel. hogyan gyűlik fel a gyermekben egyik hétről a másikra ennyi agresszió. hogy a gyermek elszakadási szorongását időben elnyújtja és fokozza.-né anyagából 101 . ahelyett. ha felelésre szólítják elsápad. mert alkatilag szorongó. hogy az anya és anyósa rossz viszonyban vannak. Feltehetően diszlexiás. hogy több ártalom együtthatására szinte rejtve. Karcsi édesanyja anyai szerepében bizonytalan. osztályba járó gyerek nem tud olvasni. hogy barátkozzon. hogy támadó magatartással könnyít szorongásain. Fokozatosan csökkent érdeklődése és izgalma a pszichológiai foglalkozásokon. A rossz eredményeket gátlásosságának tulajdonították .

az óvodában játszott. 8 hónapra született. A szülőknek baráti vagy rokoni társasága nincsen. pszichés légkör Az apa 34 éves.60 kg súllyal. estére sír. nem nyúl a játékokhoz.pedig ő tudja. Erre nyáron nem kerülhetett sor. a betegség és az orvosi kezelések hiányosságai a családban állandó beszédtémák.gyakran sírt. A második osztályban egy másik pedagógusnál sem javult a teljesítménye. a háztartás és a kisfiúval való szüntelen foglalkozás kényszere. Az iskolában már az első héten feltűnt lassúságával. és ha nem engedelmeskedik első szóra. és a fáradtságtól nem tud vacsorázni. különböző panaszok miatt (ízületi bántalmak. Feltűnően sovány. akkor már nem haladt megfelelően. 2 évesként folyékonyan beszélt. retteg a jövőtől. de „túlságosan komoly" volt a többiekhez képest. 1 éves korában elindult. Ő nem bünteti soha. Egyik anyai nagynéni vak. hogy nem foglalkozik a fiával. hogy őreá hasonlít. erőszakos tanítónő miatt. egyedül is eljátszogató kisfiúval. Az óvónők szerint minden ok nélkül sokszor elesett. Erősen nyugtalanítják fia tanulmányi kudarcai és szorongásos tünetei. amiért ideküldték. sápadt. elvált a nagyanyától. nem lát kiutat. Hangulata általában deprimált. de egyébként nem volt rá panasz. idegesíti a sok gond. például a diszlexia. hogy valami szervi rendellenessége van. A gyerek 3 éves koráig az anya otthon volt a könnyen kezelhető. fejfájás. átlagos anyagi körülmények között. kanyaró. kérdéseinkre 102 . Anamnézis D." Családi környezet. 12 éves korában árván maradt. 2. mert nagyon sajnálja. az iskolától való félelméért. a lelet mindig negatív volt. csak a második félévben. Kétségbeesett. betanított munkás. általános iskolát végzett. Az anyát kifárasztja munkája. hogy nem buta gyerek -. Az édesanya szerint a goromba. ijedt tekintetű kisfiú. Az anyai nagyapa összeférhetetlen. gyomor. Vizsgálat és terápia Az első alkalommal. Az első 10 percben hallgat. megfogja anyja kezét. tehetetlen. 1 hétig volt a Heim Pál kórházban. Halkan mondja: „ugye anyu is velem lesz a néninél". de szinte dicsekedve mondja. néha megfázás. azután bárányhimlő. hogy nem tudja majd elvégezni a nyolc általánost . 5 hónapos koráig szopott. Férjére panaszkodik. 10 hónapos korától jelezte kis és nagy szükségletét.és bélpanaszok. speciális vizsgálatra küldték. aki a válás után meghalt. együtt jönnek be. ezért háromszor is elvitték EEG vizsgálatra. 15 éves kora óta keményen dolgozik. s jelenleg pszichológiai kivizsgálást kértek. csendes. férje sem kívánja. Az anya 30 éves telefonközponti dolgozó. iskolai végzettsége 6 általános. életének „értelme" és középpontja a gyerek. de fél. Csecsemőkorában jól fejlődött. Dénes egyetlen gyerek. 5 éves korában egy eséskor agyrázkódást szenvedett. szívpanaszok). A pedagógusokat hibáztatja Dénes olvasási és írási nehézségeiért. megveri. Másfél szobás lakótelepi lakásban laknak. hogy maradhasson otthon -. Anyja elmondása szerint strumája miatt az orvos nem ajánlja a második gyermeket. karikás szemű. ahol megállapították. durva. 15 hónapos korától szavakat mondott. Óvodába járt 3-6 éves koráig. neki is ilyen problémái voltak gyermekkorában. 15 hónapos korától éjjel és nappal szobatiszta. egyedül az anya nővérének családjával találkoznak alkalomszerűen. Aggódik.Anyja közlése szerint a néhány soros házi feladattal egész délután elkínlódik: újra és újra le kell írnia az elrontott mondatokat. szeptember 17-én jön el a gyerek édesanyjával. amit Dénes nevelése okoz. Mindkét szülő viszonylag gyakran jár a körzeti orvosi rendelőbe. házasságával elégedetlen. lakatos. mindvégig nehezen ment el . Beteg nem volt óvodáskoráig. hogy diszlexiája miatt folyamatos korrekciós foglalkozásra szorul. Besárgult.

és mindenki elpusztul. Zokog. Vidám és felveszi a verbális kapcsolatot. nyoma sincs botlásnak.mondja . Újra fest. hogy nem leselkedik-e veszély a medvebocsra? Fejét ingatja. diszlexiás tünetei rendkívül nagy szorongásának tulajdoníthatók. fekete pálcikaemberek . D. Telefonon közöljük a pedagógussal. ugrál. hogy mit csinál -. Hasznára volna. leül az asztalhoz. azután szürkét keverve a fehérbe egy lépdelő jegesmedvét fest. elesésnek. szájában kölykével. hogy körülbelül 3 hétig tartó kivizsgálás után megbeszéljük majd a vizsgálat eredményét és a tennivalókat. hogy a gyermek értelmi színvonala erősen meghaladja az átlagost. maga elé nézve mondogatja. de végül is érdeklődéssel vesz részt a próbában és 130-as IQ-t produkál. és írásbeli feladataira sem kapna rossz jegyet. Október 15-én és 22-én két ülésben próbálkozunk a Rorschach-próba felvételével és bábozással. A pszichológus megnyugtatja az anyát. halványan. anyját a hegyekbe vitték kórházba. középen egy kis búvárt a tengerben. festeni akar. Október 8-án a Raven-féle intelligenciateszttel kezdjük a foglalkozást. hogy semmi okot nem lát az organikus sérülés gyanújára. hogy valóban a Kékesen volt szanatóriumban. a gyerek nagyot sóhajt." Azonnal másik két képet rajzol ceruzával. nem hallgatja meg a 103 .„hátranéz a nagy medve" . de én tudom". fekete ágakkal. A pedagógussal telefonon közöljük. hogy milyen a műve." . pajzsmirigytúltengése miatt." Kérdésünkre közli.Mikor volt rossz? . (!) Egy későbbi beszélgetésben ő is megerősítette.vékony ecsetet kér ehhez a hegy csúcsából tüzes lángok ágaznak szerte. Megállapodnak. Jövő félévben foglalkozunk majd iskolai teljesítményeivel. megfullad. Megkérdezi. könnyedén. mert elvitték kórházba. sormintákat fest. és kórházba kellett vinni. Magyarázatok: a kismacskát menti anyukája a tűzhányó helyéről. szótlanul elé teszi a két képet. nagyon sok időre.„Senki. mozdulatlanul tartja a kezére húzott bábot. ceruzával rajzolja meg. Felnéz. . és elővesz egy másik rajzlapot. Dénes mindent némán visszautasít. az ágak között zöld madárfészek tojásokkal. hogy heti egy alkalommal jön foglalkozásra. biztosak.biccent vagy nemet int. olyan betegsége volt. egy óra múlva majd érte jön. vastag. Kopasz fa. Jól fut. ha ebben a félévben nem kellene hangosan olvasnia. mert ilyen rossz. Október l-jén ismét festeni akar. majd az egész lapot betöltő hullámvonallal jelzett tengert. a búvárnak elszakadt a légzőszerkezete. Az anya is megdicséri. ezért hamarabb hazajött. amelyre ismét a két jegesmedvét festi az „Északi sarkon". kéri a festéket és a rajzlapokat. Az anya az anamnézis felvételénél ezt nem említette. meglepően ügyes mozgással. A terapeuta megkérdezi: ki az a gyerek? Sírva fakad: ő az. Egy gyerek puskával céloz a fészekre. Dénes méltatlankodik. leül mellé és festeget. Először egy macskát. mikor első osztályba járt. Kimennek az udvarra fogócskázni. ő is elkezd festéket keverni. mint ahogy kellett volna.mondja. de meggyógyult. amikor Dénes elkezdett iskolába járni. Nem bábozunk és a Ro-táblákat is eltesszük. majd mértani ábrákat. . Anyja elmegy bevásárolni.„Amikor miattam beteg lett anyu. akadozva mondja: „anyukám majdnem megfulladt. mint az írástól és az olvasástól: feszült testtartással és mimikával. dob. és lassan. mozgásai koordináltak. A pszichológus előveszi a temperafestéket. hogy akkor. „Kitört a tűzhányó" .mondja a terapeuta . Szép . amely anyja mögött megy.Ki mondta ezt neked? . A kisfiú minden nap sírt utána. mert rosszul tanultam." „Szegények!" Mire ő: „Akkor engem is tessék sajnálni. majd ceruzával halványan egy kis jegesmedvét. Szeptember 24-én a gyerek vidáman lép be. Alkotása: egy nagy zöld hegy lábánál kisméretű emberek sokasága. rajzlapokat. A bábok mozgatásától ugyanúgy retteg.halkan. mint egy tűzhányó. de ezúttal az anyamedve fejét oldalra fordítva. Szemét és kilógó nyelvét pirosra festi. Megérkezik az anyuka. mert apukám néha olyan.és megkérdezi. Dénes a fehér rajzlapra fehér temperával hómezőt és jéghegyet fest .

de csak azért." 7. amint evéshez készülődnek. CAT-kép: (Két medve kötélhúzása. mikor az egyiknek névnapja volt. 2. akkor is fogok sütni. Mikor egyiknek névnapja volt. Ez mindig meg szokott lógni. ha megtartják úgy jó. Gazdag képzelőerővel. és a papa is beült a mentőkocsiba. akkor elesett. figyelmeztették egymást. Néhány iskolai vagy otthoni eseményről is beszámol. hogy menjenek kezet mosni. hogy róluk szólt a film. s azt mondta a férje. Meg is bocsátottak neki.vigasztalást. hogy telefonáljon a mentőnek. majd ő diktálja. Festeni már nem akar. hogy sírtam!" . Elkezdtek tanakodni. A mama be is tartotta a szavát. A kicsi felvitte a spárgát. az egyik mögött a medvebocs segít húzni a kötelet. ha figyelmeztetik őket a jóra. kezében lobogtatva a papírlapot. És azt mondta a mama: mert ti betartottátok a szavatokat. nagyon finom ebéd várt rájuk. Asszociációiban dominálnak a szorongások. azért." Milyen jó. És utána még egy nagy torta várta őket. S megköszönték a mamájuknak. ilyenkor azonban metakommunikációja szorongóbb. de kevés hibával olvas. A kész mesét elolvastatjuk vele: lassan. és egyből meg is fogták. Boldogan fut az utcán. Október 29-én a pszichológus előveszi a CAT-tesztet. S mindig megköszönték. addigra már a mama elájult. támadó mozdulatú. láthatóan örül jó teljesítményének. hogy a CAT-re adott projekciók segítségével oldódik szorongása. Kéri. Finom disznóhús volt a tálban. éppen a három jó kis csibét adták elő. sütött is egy nagy tortát. utána elmehettek moziba. hogy fogják meg a gyereket. A mentő bevitte. és valamelyikőtöknek névnapja lesz. (1. Mielőtt anyja érte jönne. mint a kitalált mesék diktálásakor. megmossa arcát a fürdőszobában. nagy ambícióval fogalmaz. CAT-kép. és egyedül megy haza. hogy ilyen ügyes meseíró vagy . és felhúzta az anyját. El is mentek. Mikor a mama meggyógyult. mert meglátták a dombtetőn. hol nem volt egy buta kismackó. A közmondás is így mondja: »ígéret szép szó. azért én is betartottam. mert a mamájuk mondta. mert lefeküdtetek aludni.mondjuk jó lenne írógéppel leírni. hogy mit csináljanak.) 104 .) „A három jó kis csibe mielőtt leült ebédelni. amikor figyelmeztetjük. hogy vigye haza. hogy ha máskor is ilyen jók lesztek. hogy mi rosszat csinálhat. A rendőrség hamar kiment keresni. És anyukája és apukája egyszer megfogták. Mikor bevitték a kórházba az apjához. de minél több képhez szeretne történetet mondani. egy nagy habostorta volt ez. Nem hasonlítanak az első történetre a „három jó kis csibéről". s otthon elmesélték a mamájuknak. A mama azt mondta. mikor futott le. és gyorsan lefutott. bocsánatot kért a bocs. még ott is megverte az apja. November 5~től december 17-ig hét ülésben mind a kilenc hátralévő képre szívesen „talál ki" meséket. Ezért a mamájuk mindig meg szokta dicsérni őket. depresszív bűntudatos és agresszív elemek. Felszabadult hangulatban telnek el az ülések. hogy a pszichológus írja le. A mama azt mondta.„Mert talán megint beteg lenne!" Megbeszéljük. abbahagyja a sírást. hogy fussunk utána. hatalmas. Az alábbiakban idézünk néhány jellegzetes történetet. és mindig azon törte a fejét. jó verbális készséggel. Változtatás nélkül diktálja be a gépbe. vad tigris közeledik. a három csibét az asztal mellett. hogy ezentúl egyedül jön. kap egy példányt.Miért? . nem fárasztja anyukáját. Úgy tűnik. Először apukája mászott fel. hogy vége az órának. A kórházból pedig telefonált a rendőrségre a papa. hogy ilyen szép nagy tortát sütött. s jól megverték. „Nem akarom. De a mama közben. hogy tudja. És így nem tudták. CAT-kép: (Pálmafán kapaszkodó kis majom. Indulatosan kifakad. hogy többé ilyet nem csinál. Erre így a gyerek meg tudott lógni. Szívesen és folyamatosan meséli az alábbi történetet. És akkor a férjét elküldte. Mire kijött a mentő.) „Volt egyszer. mutatja az első képet. és leküldte a kicsit egy spárgáért.« Ebéd után lefeküdtek. nehezen megy el.

mindenki ki van szolgáltatva váratlan szerencsétlenségeknek. de nem volt rá ideje. hogy olvasásórán követi szemével a hangosan olvasott szövegeket. hogy a gyereknek előbb a családban kell megismerkednie az öröm. Az anya . így történt.) „A kis nyuszi felébredt. mint az első hetekben. ötöse van testnevelésből. hízott egy kilót. CAT-kép: (Kis fehér nyúl ül egy gyerekágyban. amihez Dénes ragaszkodik.„A Dzsungel zöldellő tájában egy nagy párviadalnak voltam szemtanúja. A téli szünet után első alkalommal jön el a gyerek. barátkozik az osztálytársakkal (főként lányokkal). hogy írásnehézségeivel foglalkozzunk. a tanító néni meglátogatta őket. Egyszer egy kis majom nagy játékba merülve ugrált a fákon. nem tett jót neki. sötét szobában. hogy nem jöhettem. annyi nyulat lőttek le. lendületesen. különféle kifogásokkal tér ki a beszélgetés elől. hogy a kisfiú sokat változott. rendszeresen elviszi Dénest a közeli tanuszodába. és az udvaron labdázunk. A tigris meglapulva. mert egyedül hagyták a szülei. Mindegyik vadász megcélzott egy nyulat. mintha most lépne iskolába. azután a körökbe betűk kerülnek. Megbeszéljük. gyomorfájás). és a nagy lakmározás után jóllakottan visszatért az ösvénybe.) Január 7-én. A vad tigris alattomosan sétálgatott az erdőben. Felidézi. hogy félti anyját a betegségtől (haláltól). és mert nagyon szomorút álmodott. s mikor beértek a házba. néninek? Nekem nagyon rossz volt. A pszichológus külön foglalkozik az anyával. és mind a húsz nyulat megsütötték. Az anya sokkal nyugodtabb. elszakadási szorongása fokozódott. négyese „matekból és környezetből". észrevétlenül egy óvatlan pillanatban a kis majomnak ugrott. az ajtó tárva. hogy a húsz nyulat megették a vadászok. A gyereknek nagyon megtetszik a játékos. A kis majom ijedtében elengedte a fát. hogy nagyon szereti a tornaórát. aki a vadász barátait meghívta vadászni." A katasztrófaasszociációkkal párhuzamosan a gyermek egyre derűsebb. és úgy veszi észre. írása azonban sajnos elégtelen. Megállapodunk abban is. hogy itt az ideje. és helyesen mondja el az olvasmányok tartalmát. hogy hol tartanak. Meglepően gyorsan jön a 105 . A Justné-féle módszert alkalmazzuk. rajzos írástanulás. éppen akkor futott el egy nyúlcsapat. ha sportolna. fél óra marad a történetek „kitalálására"." 9. már többször gondolt erre. szomorú. az első lépésektől kezdve. hogy nem panaszkodnak a gyerek előtt betegségre vagy fájdalomra (fejfájás. Tanácsoljuk. ezért nem tud ott olvasi és írni. Ismét lehangolt és szótlan. hogy a kis majom lóg a fán szórakozásból. érthetővé teszi számára. Ezt álmodta: volt egy erdész. Nagyokat kacag. úgy imbolygott. Kérdezi: „Nem hiányoztam Zs. Bólint. hogy a karácsonyi szünetben vidéki rokonokhoz küldi egy-két hétre. szorongásainak leküzdésére. A tigris akkor ráugrott a kis jószágra. hogy az első beszélgetéskor említette tehetetlenségét. Kimentek az erdőbe. ez motiválja majd iskolai aktivitásának fokozására. megbízatásait lelkiismeretesen teljesíti. egy domb mögé bebújtak. majd a második hónapban rövid szavakból álló rövid mondatokat írhat a szokásos iskolai füzetbe. gyorsan begyújtottak a tűzhelybe. és sorra mind ahányan voltak a vadászok. mikor észrevette. Nagy büszkén az erdész házába vitték a nyulakat. tudja. Dénest ez az érzés bénítja meg az iskolában (iskolafóbia). hogy nekiment a falnak. hogy érzi. Beszámol „jó dolgokról": fia mostanában rendesen eszik és alszik. Januártól február végéig minden ülésen fél órát az írásra és az olvasásra fordítunk. hogy falun volt 10 napig. a siker lehetőségeivei." Úgy látszik. és érzelmileg közelíteni egymáshoz az apát és fiát. és azt mondta. hogy fia erős szorongásának fő oka. Olyan nagy lakomát csaptak. színes ceruzával. marokkóval. tehetetlen. ugrándozik.megértette.úgy tűnt . (Az apával nem lehet találkozni. három hétig csak köröket kell rajzolnia. hogy mikor hazament az egyik vadász. Játszunk rejtvényekkel. és egyszer megjegyzi. Kiderül. hogy kísérelje meg jobban megérteni férje „nehéz természetét". Az anya megígéri. és a földre pottyant. hogy anyukája is jobb kedvű lenne.

áprilisra csak annyi maradt belőle. Olvas. Éppen ezért hétvégén. Egyszer csak egy szakadékhoz értek. A gyerek tanulmányi teljesítményei folyamatosan javulnak. Most az anyukánál volt. például a 11. hanem zsupsz! beleestek. előveszünk néhány TAT-képet. Telefonon kapcsolatot tartunk anyjával és a pedagógussal. A tigris nagyon dühös lett. és éppen ez miatt az apuka nyerte meg. A harmadik osztályosok futóversenyében ő lett az első. Dénes tervezi meg az órát. megint megcsúszott az autó kereke. Ledobja magát a földre. de hibátlanul. Másnap indultak visszafelé. új történeteket talál ki. CAT). ott szállást kértek és ennivalót. Betértek egy fogadóba. Úgy csinálták.) „Volt egyszer egy medvecsalád. beszélgetünk. s Dénes azzal kezdi. és nagyon legyengült. 2. Az alábbiakban az e szakaszban elmondott történetekből néhány példát közlünk. hogy sorba. aki már nem szokott értejönni . verset tanulunk. Közben kifogytak a CAT-képek. köré gyűltek és ordibáltak. hogy sétálgatott. miért akar meglógni? „Félek a szégyentől" . megint a szakadékhoz értek. De nem bírta az anyuka. kissé lassabban a kelleténél. A osztályban már nem „peremgyerek". kötelet húztak. akik mind meg akartak lógni otthonról az ő történeteiben? Előbb elcsodálkozik. de tudja. Legkedvesebb szórakozásuk a kötélhúzás volt. képre a következőket mondja: „Egyik nap nyugodtan autózott egy ember a hegyek között a családjával együtt. nagyon szerettek hétvégeken szórakozni. Nagyon feszült volt a helyzet. Megjegyezzük. hogy az iskolából mindig szeretne meglógni. Festményei és történetei tükrözik az énfunkciók erősödését. Az iskolai felmérő dolgozatok már nem elégtelenek. CAT) és az a majomgyerek (8. hogy fél órát. hogy ezt nem lehet és nagyon kikapna érte. és jó jegyei is vannak. mert éppen terhes volt.mondja könnyekkel a szemében. Amikor kérdőre vonják. lecsúszott egy kicsit az autó kereke." 7. hogy ugye nem ő az a kengurucska (4. Egy idő után abbahagyja a sírást. CAT (A medvecsalád kötélhúzásának új változata. hogy eltévedek". és a kismajmot majdnem elkapta. sokat szeretne tudni. A pszichológus megkérdi. aki következett. és átugrott egy másik fára. akkor most új meséket fogok ezekhez a képekhez mondani. majd bemegyünk beszélgetni.) „A majomtársaság felmérgesítette a tigrist. úgy látszott. „levegőzött" egy kicsit." 106 . kíváncsi és okos. elsápad és csak egy kis szünet után szólal meg. iskolai szorongása szűnőben. kettes és hármas jegyeket szerez. ezt már nem vészelték át. „elcsavargott". hogy a gyereknek valóban szüksége van a „levegőzésre" és erre az önálló ténykedésre. annál volt a kis maci. hogy ha felszólítják. A kilencéves fiúk életkori sajátosságaira hivatkozunk. CAT (A dzsungel kép új változata. diktálásra ír. hogy „nagyon messzire el merek menni és nem félek. az a kismackó (2. de még átvészelték." Édesanyja. de az pofán rúgta. amikor unatkoztak. A terapeuta szótlanul leül mellé. fejét karjai közé rejti. az önértékelés és az aktivitási késztetés növekedését.siker: könnyed kézzel. részint a régi képekre. hogy az anyuka és a kis maci fog nyerni. azután közli. azt mondja. szabályosan formált betűket ír. hogy a „történetek" helyett játszani szeretne az udvaron. egy órát késett otthon. fest. és készülődik hazafelé.március 4-én este kétségbeesetten telefonál. Ragyogó arccal közli: elmúlt rólam a félelem az írástól. hogy én vagyok a kengurucska és a kismackó és a majomgyerek. Március 11-én Dénes kéri. részint az először látott TAT-képekre. s ez már többször előfordult a tanítás végén is. Negyedórát célba dobunk. amelyekre szintén szorongásos asszociációkkal reagál. CAT). A búcsúzáskor azt mondja: „ha igazán azt tetszik hinni. hogy a gyerek nem jött haza időre." Március 18-tól április 29-ig változatos foglalkozásokkal telnek el az ülések. és egyre jobban zokog. verekszik is.

ifjúkori mély csalódásaikat. miután telefonon egyeztettük vele az időpontot. amiről ő még nem tudott. a 12 BG (táj.) „A majomanyuka és a majomapuka meghívták a barátaikat." Úgy láttuk. most menj aludni!" A kis majom elment az ágyába és lefeküdt. Összefoglalás I. hogy a helyes konklúzióra csak ők. Az anyukája mondta neki. Azt kiabálták. egymással baráti vagy ellenséges kapcsolatban lévő gyermekcsoportokba. a társas kapcsolatokban. Kezdetben a pszichológushoz fordultak közléseikkel (látszólag). mi volt ez?" És mikor felnéztek.a játékban. „jaj. őszintén. a pszichológus iránt ellenségesen távoztak. A két szülővel együtt akartunk beszélgetni. hogy ne érezzen ellentmondást vagy nagyfokú eltérést az apa és az anya elvárásai között? Teherbíróbbá vált-e a köztük lévő kapcsolat? Erre nem válaszoltak. A gyermekkel kapcsolatos problémáikat. és hogy a beszélgetésekben elhangzottak ehhez hozzásegítik őket. az iskolai teljesítményekben . amelyekről a másik fél ez ideig nem tudott. majd anyutól megkérdezem . Feldúltan. hirtelen fordulattal egymásrautaltságuk. (Ez természetesen közelebb hozta őket egymáshoz. hogy leesett a kép. de nagyon vigyázz. Múltjuk olyan jelentős eseményei tárultak fel. s miután ezek felszínre kerültek.megnyilvánuló riasztó. focizó. leromlott egészségi 107 . de meg kellett érezniök. Mindenki felriadt. és az új helyzet könnyített szorongásain." S végül egy újonnan mutatott TAT-kép. elmehetsz. Az apa is hajlandónak mutatkozott eljönni. és örökre megmaradt benne az a friss levegő és az egész természet. Jó lenne egyet csónakázni. csak ma ilyen napja volt. társaskapcsolati nehézségeiket. végignézett a folyóparton. és segítőkész. Mikor hazament. manifeszt szorongásos tünetekkel. később már csak egymással beszéltek. A szülök elmondták gyermekkori sérelmeiket. meg is tette. mert ő rendes volt. mert nagyon rendetlen voltál ma.CAT (A majomcsalád új változata. amit őszinteségük és szülői felelősségük jelének ítéltünk meg. ne menj az örvényes helyre! így hát elment csónakázni. Dehát aputól meg kellene kérdezni. De ő nincs itthon. Dénes látványosan „átpártolt" a kortársi közösségekhez.és elismerésszükségletük nyert kifejezést. A majomanyuka megszidta a kis majmot. ha a szülők képesek lesznek támasztnyújtóan viszonyulni Déneshez. Dénes csak kéthetenként jött ebben a hónapban. hogy az iskolaév végén le lehet zárni a terápiás foglalkozásokat. Nem baj. akkor látták csak. Néha elfelejtkezett magáról. hogy a természet nagyon sok mindent rejt magában. hogy jól van. D. A pszichikusán még labilis anyának így kevesebbet kellett a gyermekkel foglalkoznia. és megfigyelte. Májusban három alkalommal foglalkoztunk a házaspárral.telésüket a másik fél ellentétes nevelési nézetei és gyakorlata miatt hevesen. pedig nagyon aranyos volt. csónakkal) „A természet szép mondta Zoltán. a szülők jöhetnek rá. biztonság. Dénes iskolai éve hármas és négyes jegyekkel zárult. nehez. 8. Döntőbírónak szerették volna bevonni a pszichológust. szinte minden élettevékenységében . Jól beilleszkedett a nagy lakótelep térségein játszó. Házassági konfliktusaikat előbb sértődött kifakadásokban tették szóvá. elindult haza. Nagy múlatás közben a majomnagyapa képét lelökte a falról a kis gyerekmajom. Mikor már elelmélkedett.) Az utolsó beszélgetés alkalmával felvetettük: képesek lesznek-e Dénest úgy nevelni. És hogy mit mondott? Azt mondta neki „vigyázz magadra kisfiam. illetve szélsőséges nyerseséggel fogalmazták meg. Mire a szünidő elérkezett.gondolta és amint gondolta.

az interperszonális kapcsolatokra való törekvés. s ha ráhangolódnak erre a tevékenységre. a beteg belső világából átköltözik a külvilágba. T. amit szavakba foglal. az inkom. a nyolc és féléves korban is fennálló infantilis dependenciát.. a projektív CAT. Az anamnézis az új helyzetekre ismételten kiújuló korai traumákat.-FRENCH. Történetszövéseinek első sorozata is már ebbe a folyamatba illeszkedett be. Ezek a külső és belső történések vezettek az igen intenzív. Az iskolai kudarcok kiindulópontja Dénes anyjának kórházba kerülése volt. emlékezet bénította meg. lehetőséget találnak konfliktusaik. de akadályozta az új közösséghez való alkalmazkodását is: nem az anyáról való leválás irányába hatott. halálfélelmét a tűzhányó kitörésével és a tenger mélyén fuldokló búvárral jelzi. (A verbális pszichoterápiák hatékonyságának alapja. s a kompetenciaélmény fellazította a gyerek eddigi nyomasztó inkompetens állapotát. Életkorának 108 . megkezdhettük . lemondásba. roppant nagy igyekezettel küzdött szorongásának verbális kifejezéséért. a fagyvilágban anyja mögött kullogó kis jegesmedve érzelmi bizonytalanságáról szól. és a jól sikerült megoldások egy magasabb szintű elhárításhoz. az elaborációhoz segítették. Énképébe beépült az önbizalom. veleszületett alkati szenzibilitást és alacsony frusztrációs toleranciát derített fel. Dénes első képeiben drámai megjelenítésben tudatta kínjait: az Északisarkon. lerombolja gátlásaikat.a diszlexia specifikus módszerrel történő gyógyítását. annak részévé válik.és TAT-tesztek mozgósították a gyerek verbális készségét.petenciától való és a bűntudat okozta szorongás.érdeklődés. azaz festés-rajzolás-agyagozás egyénileg vagy 2-3 gyerekből álló csoportban. A gyerek nem tudja feldolgozni iskolai kudarchelyzetét.jekciós technikákkal . A színek. emocionális kötődést a távollévőhöz.) Dénes kilépett passzivitásából: kreatív fantáziamunkával. akkor a régen nélkülözött „siker" és „alkotás" elragadja őket. F. és ez meghozta a verbális önkifejeződés lehetőségét is. az agresszorral való ambivalens. ami a felnőttek (apa. E jelentős belső történésre és a pozitív indulatáttételre támaszkodva. mégsem lehetett vele terápiás kapcsolatot teremteni a kisgyermekeknél szokásos bábozással. A hasonló korú szorongásos gyermekeknél többnyire bevált módszernek bizonyult a művészeti terápia. a szorongó anyával való azonosulást. apja vele szemben visszautasító. Családi környezete nyomott hangulatú.párhuzamosan a pro. s így ő maga szerezte meg magának a korrektív emocionális élményeket. Túlfütöttek és ellazultak egyszerre. anya. rideg. A verbális önkifejezés ugyanis teljesítményjellegű alkotás volt. Bár Dénes vezető elhárító mechanizmusa a regresszió. Megindult az önállósodási folyamat. bűntudatos azonosulását félreérthetetlenül ábrázolja a madárfészekre puskával célzó alak. a formák manipulálásának emocionális élménye oldja a cselekvéstől való félelmüket. erősítette a kapaszkodó. 1946) terápiás eljárást alkalmaztuk. pedagógus) negatív minősítésének hatására görcsösen megmerevedik. hogy a szavak oldják fel a legdinamikusabb formában a neurotikus ember elszigeteltségét: a trauma. figyelem. a teljesítménymotiváció. állandósult szorongásos neurózishoz. szorongásaik kivetítésére. a beszéddel szembeni ellenállása megszűnt. A neurózis terápiás feldolgozása az eset súlyosságához viszonyítva gyors eredményeket hozott. Tárgyiasult szorongásaival így szembe tudott nézni. Ez a traumatikus élmény nemcsak a tanuláshoz szükséges intellektuális készségeit . képesekké válnak szimbolikusan közölni feszültségeiket. Dénes történeteinek „non-direktív" értelmezése új szakaszt nyitott meg a terápiában: a régebbi katasztrófatörténetek helyett szerencsés kimenetelű új történeteket asszociált a már ismert képekhez. teljes passzivitásba vonul vissza. hanem ellenkezőleg. Depresszió felé közeledő regressziós folyamat látszott kibontakozni.állapotban került a pszichológushoz. Dénes kezelésében a korrektív emocionális élmény (ALEXANDER. M. Bekövetkezett a kedvező fordulat. amelyben összefonódott a szeparációs.

Szomatikus tünetek: alvászavar. mosolyog. A felnőttek depressziójára . a gyermek passzivitásba süllyed. szomorú. A reaktív depresszív állapotnak a depressziós személyiségfejlődéstől való differenciáldiagnosztikája nem elsősorban a tünetek különbözőségére épül. étvágytalanság. A depressziós személyiségfejlődés mélyen gyökerező. Tartós csavargásba. Ha a depresszív reakció 9-10 éves korban vagy még későbben alakul ki. hogy a gyermek csecsemőkorában sérült-e. A terápia lezárása előtt intenzíven foglalkoztunk a szülőkkel. nehezen gyógyítható folyamat: a hospitalizációs ártalom egyik következményének. A gyermek részére a világnak nincsen „felhívó jellege". A pszichoreaktiv depressziós tüneteket mutató gyermekek képesek személyi kapcsolatokat kötni. ahol a felnőttek nyomott hangulatúak és a gyermek azonosul velük. ha a fenti tünetek . A depresszív magatartás A gyermekkori depresszív állapotra sajátos érzelmi. próbálja az egészséges személyiségű gyermekeket utánozni vagy alkalmazkodni hozzájuk. A gondolkodás lassú. A foglalkozásokat követően lassan megváltozott a családi légkör. érdeklődéshiány. mindenütt veszélyt gyanító. és együtt jár a családtagok elvesztésével vagy a bennük való súlyos csalódással. Depresszívvé válhat a gyermek. Indítékszegénység. érdeklődésüket. ezért is nem tud játszani. a felnőttől eltérően. ha olyan családban nő fel. Az alaphangulat nyomott. mert nem tudják vele megosztani érzelmeiket. Tüneteik tragikus élmények. súlyveszteség. hogy jelenlegi állapota az „anaklitikus 109 . Ötletei nincsenek. gondolkodási és szomatikus zavarok jellemzőek. a gyermek rendkívül veszélyeztetett helyzetbe kerül. közömbös magatartásban vagy ellenkezőleg. nem tudják bevonni cselekvéseikbe. nyugtalan. unatkozik. narkotikumok által szerzett „csodákba" menekül. monoton. az anaklitikus depressziónak (lásd II. bágyadt mozgás gátolja a cselekvést.megfelelően le tudott válni anyjáról.egyidejűleg állnak fenn.hasonló tünetegyüttes jellemző. A világ tárgyai nyugtalanítóak vagy közömbösek számára. A lappangó belső konfliktusok elaborációja és intenzitásuk fokozatos csökkenése megmutatkozott az iskolai közösséghez való alkalmazkodásában és értelmi képességeivel arányos teljesítményeiben. az enyhébben károsodott depresszív gyermek azonban. fejezet) szinte egyenes folytatása. időnként játszik. Rendszerint puha.egyéb zavarokkal társulva . egyedül lézeng. ráhangolódtak a köztük felmerülő és a gyermekükkel kapcsolatos problémák empátiásabb megközelítésére.kisebb-nagyobb mértékben . Dekoncentráltság. tónuscsökkenés. megismerő és cselekvő aktivitása már kora gyermekkorban gátlás alá került. mint inkább annak a felderítésére. Gyermekkori depresszív magatartást (illetve személyiséget) akkor diagnosztizálhatunk. infantilis függése megszűnt. ami megnyilvánulhat érzelemmentes. A szakirodalom különbséget tesz a depressziós személyiségfejlődésű és a reaktív depresszióval küszködő gyermek között. nehézkes. akik részt veszne! mások bánataiban. A házastársak megtanultak őszintébben kommunikálni egymással. tragikus életsors vagy rendkívül mély szorongásos állapot következményei. cselekvési. szétszórtság tapasztalható. néha sztereotip foglalkozásokkal tölti idejét. A hasonló életkorú gyermekek nem kapcsolódnak hozzá. panaszkodó viselkedésben. esetleg öngyilkosságot kísérel meg. érzelemgazdag gyermekek.

Erős dermografizmus. de ezekkel sem tud kapcsolatot teremteni. suttogott. nem pubertál. A pubertás folyamán esetleg még kötődésre képes. Bár az exploráció során zárkózott." „N. anyja után vágyódik. Enyhén hipermotilis. óvodás. sivárságot tárnak fel. Értelmi fejlettségének fokát így pontosan megállapítani nem lehetett. ha lehetőség van rá. enyhe tremor. kapcsolatnélkülisége állandóan foglalkoztatja. fél karját elvesztette. pszichoterápiás foglalkozással feltehetően enyhíteni lehetne szorongásain és magányosságán. Rokonai közül senki sem látogatja. Az összkép depressziós személyiségfejlődésre utal. osztályos A nevelőotthon „speciális" intézeti elhelyezését javasolta. de ezekről is könnyen leválik. azóta 3 nevelőszülőnél és 4 intézetben nevelődött. először nem volt hajlandó csak igennel és nemmel válaszolni. Rendetlen. hogy teljes árvasága. Dg. amelynek pszichikus feldolgozása feltételezhetően még folyamatban van. semmi sem érdekli. riadt. A tesztvizsgálatokban nagymértékű szorongást árult el.depresszió" következménye-e.) Depressziós személyiségfejlődésü gyermekek: „M." Pszichológiai vélemény: csecsemőkora óta állami gondozott. Halmozottan fordulnak elő suicidképzetek. 5. Étvágytalan. A pszichológiai vizsgálat szerint: Egynapos kora óta állami gondozott. nem tud alkalmazkodni. Egy bátyja gyógypedagógiai intézetben van. törődést igényel. érésben elmaradt. pszichoterápia megkísérelendő.: Testi fejlődésben. szív felett zörej. infantilis. tizenkét éves leány. hatéves fiú. A nevelői jellemzés szerint: „Dacossága és gátoltsága miatt nagyon problémás gyermek. mégis." Az idegorvosi vizsgálat szerint: gyengén táplált és fejlett. Értelmileg a tízéves gyermekek szintjének felel meg. Valójában egészen magányos. játéknak tekinti tanszereit is. vagy pedig későbbi életkorban érte az a trauma. Válaszait alig lehetett megérteni. nem ír neki levelet. reflexkör rendben. I. Nagyon nehezen oldódik. tenyerek nedvesek. Zs. (Az intézet nevelői szerint anyai ágon családi terheltség áll fenn. becslésünk szerint közepes szintű.. Sajnos senkihez sem kötődik. M. egész testében remegett. leányanya. Agyidegek. Látszólag inkább személytelen vagy irreális kapcsolatokhoz való ragaszkodás jellemzi." Pszichoreaktív depresszív állapotú gyermekek: „S. 110 . Nagyanyja is csak bátyját látogatja. osztályos. szeret egyedül lenni. Érzelmi és társas magatartásában erős hospitalizációs jegyek mutatkoznak. 5. Miliőártalom neurotikus tünetekkel. Tudomásunk szerint anyjával egyszer találkozott. A csoportvezető véleménye: „Gyenge képességű. egykedvű. illetve viszi ki magához. testvérét nem szereti. de emellett hideg magatartású. A projekciós tesztek perszeverációt. nehezen alszik el. mindenki és minden iránt közömbös. nevelőotthonokban készült pszichológiai leletekkel. Egyik nevelőszülőpárra sokat gondol. Az alábbiakban a depresszív gyermekek eltérő típusainak magatartási jellegzetességeit szemléltetjük. sok türelmet igényel. Sokszor céltalanul bolyong.felszínre került. Egyéni bánásmódot. tizenkél éves fiú. (Az intézetekben sok depresszív gyermek él.) Kapcsolata édesanyjával nagyon rossz. ők hatéves korában adták vissza a Gyermekvédő Intézetbe. Nyugtalan. Családi körülményei rendezetlenek: anyját baleset érte.

Gyanakvó. a sarokban kuporodva találták meg. A gyerek elmondja. Számfogalmai a hármas számkörre terjednek ki. Ezalatt két nevelőszülőnél és két nevelőotthonban volt. A gyermeki gyászreakció miatt viszonylag kis számban kerülnek pszichológiai és pszichiátriai rendelésre a páciensek. Egy év óta állami gondozott. Mozgása lassú. Az idegorvosi vizsgálat lelete: inreflexek nehezen kiválthatók. Az intelligenciavizsgálatok szerint a normális intellektus alsó határán mozog. még a csoporttevékenységtől való visszahúzódását is el kell nézni ennek érdekében. fantáziáiban nagyrészt félelmek és az ezek következtében kialakuló agressziók szerepelnek. csak a vizsgálatvezetővel együtt játszott. Ha dührohama van. rosszul alszik! A pszichológiai vizsgálat lelete: értelmileg retardált." Specifikus reaktív depressziónak tekinthető a gyászreakció. csak a negyedik alkalommal volt vizsgálható állapotban. a pincében bújt el két napig. Képolvasásra a 4-5 éves kornak megfelelően képes. 5. félszeg.Jó értelmi képességű. hogy a gyermek gyászát a freudi „ismétlési kényszer" segítségével fantáziaszövögetésekben dolgozza fel. felfokozott érzékenység és elzárkózó magatartás jellemezték. sodorható. Kissé beszédhibás. A személyiségvizsgálat adatai szerint súlyos miliőártalmakra és emocionális traumákra kibontakozott pszichoreaktív depresszív állapotban van." V. hogy a csoportéletbe csak fokozatosan. Tremor közepes. Különösen a korai árvaság és a felnőttek reaktív depressziója közt találnak kapcsolatot" (107. hogy a gyermek környezete és a gyógyító intézmények felismerjék a többnyire elfedett. Hangulata nyomott. amikor nem mert hazamenni. megdermedve. Fáradékony. indítékszegény. Szüleivel való kapcsolatát támogatni kell. Fontos. VIKÁR saját esetei alapján feltételezi. amit a gyermek szülőjének vagy közeli hozzátartozójának halála vált ki. támasz nélküli. és segítsék a gyász feldolgozását. (Ha ez nem történik meg. 1. a veszteség patogén 111 . dekoncentrált volt. a vonalak kapcsolódási helyei nem megtartottak. sokszor zokogott. visszahúzódó. elnyomott traumatikus veszteségélményt. Bábozásnál a bábukat nem beszélteti. A nevelői vélemény szerint: decemberben szökésben volt. vonalvezetése reszketősen bizonytalan. Gátlásossága miatt erősen romlik teljesítménye. ingerlékeny. tizenhárom éves leány. hogy egyes pszichiátriai vizsgálatok a későbbi depressziósok anamnézisében feltűnő nagy számban (41%) találták az egyik szülő korai halálát. VIKÁR GYÖRGY (1984) jelentős tanulmányában mélyrehatóan elemzi a szakirodalomnak e témára vonatkozó elméleteit és kezelt eseteit. de nem értelmi fogyatékos. otthon nem talált senkit. Érzékenysége miatt fokozottabban sínylette meg az őt. érő miliő. Órákon feláll és kimegy. Viselkedése infantilis. erősen szorongó.). Egy év óta állami gondozott csavargás miatt. A csoportjában sohasem játszik. és késő este tér vissza az intézetbe. hogy reggel elmegy. pedig fontos lenne. osztályos. Étvágytalan. de igen nehezen alkalmazkodott a feladathelyzethez. Nagyon erősen fantáziál. erőltetés nélkül kapcsolódjon be. társai testi épségét veszélyezteti. „A kérdésnek különös hangsúlyt ad . Tettei következményeit nem tudja felmérni. hogy késő este. irreális. A pszichológiai vizsgálaton csupán hosszas foglalkozás után szólalt meg. Kívánatos. nagyon étvágytalan. Az első intézetben két hétig alig szólalt meg. Előfordul. Pszichoterápiára szorul reaktív depressziója miatt.és nevelési ártalmakat (alkoholista szülők.írja a szerző -. nyugtalan. A. Élénk hasi reflexek. Performációs vizsgálatokon sok az iránytévesztés. bemászott az ablakon és három napig nem evett semmit. igen érzékeny gyerek. tenyerek nedvesek. Nehezen alszik el. teljes elhanyagolás). hogy először az óvónőhöz kötődjön.

A gyermekkori kényszerek A kényszeres tünetek olyan állandóan ismétlődő. és ezek után a pszichoterápiában a traumatikus élmény tudatosítható és elaborál. Ismét egy példa arra. sőt még azt sem állíthatjuk. hogy azok akaratától függetlenek. a gyerek egész valójában ki van nekik szolgáltatva. A gyermekkorban mutatkozó kényszergondolatokat és kényszercselekvéseket nem tekinthetjük kényszerneurózisnak. . nem tűnik érthetetlennek. vagy valamit meg kell tennie meghatározott időben. amíg a ház lakói a halott asszony mellett fekvő eszméletlen fiúra rá nem találnak. A magával tehetetlen Róza mamának szenvedéseiben. a reális élethelyzet által nem indokolt. és rettenetesen fél. ahol hamarosan békésen meghal. EMILÉ AJARD francia író híres regénye „La vie devant soi" (Előttem az élet. 2. ugyanúgy mint a gyermeki fejlődés egyéb. A fiú nem bírja elhagyni. Három hétig az oszladozó hulla mellett marad.) művészi erővel ábrázolja a 14 éves Momo tragikus gyászát. mielőtt bemegy az ajtón stb. de hisz még abban. a varázsmondatok. és nagyon szenved. A gyermekkori kényszerek ugyanis fejlődéslélektani folyamatokhoz kapcsolódnak: 1. majd összefüggővé válnak. cselekvési késztetések. akit hároméves korától egy csúnya. hogy a kényszergondolatok ijesztőek. A gyerek egészséges. serdülő korában egy szép fiatal színésznő pártfogolja (Momo talán szerelmes belé. talán anyahelyettes). arcát újra és újra bekeni pirosítóval és púderrel. mindig egyformán.) az „izoláció" elhárító mechanizmusaként csökkentik bűntudati vagy teljesítményszorongásait.nevelt fel. hármat fordulni. hogy a szépirodalmi ábrázolás meg tudja ragadni a pszichikus folyamatok lényeges elemeit. okos. s a veszélyt rejtő realitáson ezekkel úrrá lehet. érzelemgazdag fiúvá serdül. átmeneti mozzanatai : nappali álmodozások. furcsa. beteg öregasszony .jelleget ölthet: a különböző neurotikus tünetek rögződnek. amelyek elmúltak. A legtöbb felnőtt vissza is emlékszik gyermekkorának ilyen jelenségeire. Momo egy éjjel letámogatja a pincében berendezett titkos kis szobájába.ható.kiöregedett prostituált . hogy a gondolat és a kívánság mindenható. egy meggyilkolt arab prostituált gyermeke. azután a gyermek fantáziájában felbukkannak a trauma egyes részletei. ahol az orvosok meghosszabbítják szenvedését. a gyermekek egy része még nem hagyta teljesen maga mögött a kisgyermekkori mágikus gondolkodást. többnyire szorongással összekapcsolt gondolatok. A regény végén a patológiás gyászreakció. Momo. amelyekről a kényszeres gyermek úgy érzi. és nagyon sokszor csalódott rövid életében. Momo egyedül Róza mamát szerette. . DÜHRSSEN (1962) idézi egy gyermek szavait: „Mindig arra kell 112 . Előfordul azonban. Kisgyermekkorában átélte az anyjától való elszakadás traumáját. üvegszámra önti rá a kölnivizet. a ceremóniák vagy a játéknak is felfogható bizarr cselekvések (meghatározott kövekre lépni az utcán. hogy a későbbi kényszeres karakter előjelei. hogy kórházba viszik. aki talpraesetten tájékozódik a párizsi szubkultúra dzsungeljében. agóniájában felnőtt módon kell támaszt nyújtania. „Muszáj" valamire gondolnia (esetleg szavakat magában mondogatnia). Róza mama haldoklik. bármilyen rémületet keltő is. később az apaimagóban való brutális csalódását. érzelmi történések.) A gyászmunka folyamatában szabályszerű időbeli egymásutániság tapasztalható: először jelentkezik az elhárítás. különben baj éri őt vagy egyik családtagját. akinek gyermekei egy látogatásakor megalázzák. ambivalensen ugyan.

illetve pszichoterápiával gyógyítható. és a kényszercselekvések (rendcsinálási. akaratától függetlennk érzi. fokozódó intenzitással jelentkeznek a fentihez hasonló tünetek. akit éppen lehet. hogy előjöhetnek a bogarak. habár a gyermekek homályosan érzik fenyegetettségüket. gúnyolódik. hogy valódi kényszerneurózissal kell számolnunk. Az agresszív magatartás különbözőképpen jelentkezik a különböző életkorú. agresszív vagy mazochiszti. akkor feltehető." Ha a pubertásig elhúzódóan. és a környezeti hatások megváltoztatásával. nehéz élethelyzetekben gyenge énmüködése felmondja a szolgálatot: a gyermek spontánul feltörő tudattartalmait úgy éli meg. Az agresszivitás A gyermekkori disszocialitás legáltalánosabban tapasztalt megnyilvánulása az agresszív magatartás. „öncélúan" pusztít és rombol. tisztogatási stb. mert a környezet a gyermeket állandóan kötelezettségekkel és szabályokkal veszi körül. ellenséges viselkedés már a gyermekkorban is igen széles skálájú: az agresszív gyermek bosszantja társait. Tudom jól. akkor a látszólagos alkalmazkodás hátterében feszültség és izgalmi állapot húzódik meg. rúgja. felnőttet. kényszeres magatartásokat és motivációit a gyermek énidegennek. és a korlátozások ellen feltámadt agresszív tendenciáit is el kell nyomnia. Ugyancsak változó a különböző szituációkban. hogy minden frusztrációnak törvényszerű következménye az agresszió . sztereotip tevékenységek).kus fantáziák). frusztrációk és konfliktusok következményekéntjön létre. mint tőle idegen kényszert. hogy más neurotikus megnyilvánulásokhoz hasonlóan. hogy nincsenek bogarak. Ha túl sok büntetés és dresszúra éri a motoros funkciók gyakorlása. kínozza azt. Az ilyen gyermek részére a világnak túlhangsúlyozott . Később.elmélete szerint a kényszerneurózis a gyermek második és harmadik életévében bekövetkezett károsodások utóhatása. És akkor félek. Disszociális tünetek Míg a szorongásos. rágalmaz. mosakodási. leküzdhetetlen indulataikat.már megismerkedtünk a 113 . addig a disszociális magatartásokat mind a gyermek. dühösen és kegyetlenül verekszik. A motoros funkciók intenzív érlelődésének korszakában a gyermek szenvedélyesen kívánja a mozgást és a tárgyi cselekvést. durván becsmérel gyermeket. aminek orvoslása csak pszichoterápiás kezelés keretében történhet. DÜHRSSEN .gondolnom. a cselekvés. az expanzió miatt. A disszociális neurotikus tüneteknek esetleges későbbi. szitkozódik. váratlanul és ok nélkül csípi. A szenvedés előidézését célzó. valódi antiszociális állapotba való átfordulását ebben az életkorban még nem lehet prognosztizálni. alattomosan. de mégis állandóan ilyen furcsa elképzeléseim vannak. akaratának kibontakozása. A klinikai pszihológia általában neurotikus tünetként értelmezi a gyermekkori disszocialitást. de saját tudati folyamatainak aktív irányítása is. Károsodást szenved nemcsak önálló gondolkodása. így keletkeznek a rögződött kényszergondolatok (mágikus. mind környezete többnyire szándékosnak tartja.és más freudi iskolák . cselekvése. depresszív. ami megbontja a személyiség egyensúlyát. alkatú és élettörténetű gyermekeknél. tekintve. Bár a legújabb kísérletek megcáfolták azt a hipotézist. A motiváció ezúttal is rejtett. felszólító jellege" van.

A szülők és más felnőttek agressziója nem csak a verésben és a büntetésekben kaphat formát. a következetes irányítást. ha magában foglalja a határozott követelményeket. „énélményének" gyakorlását. támaszt előlegezzen. azonban a körülményektől. Másrészt ilyen esetekben ugyanazon traumás élmények. GYÖRGY JÚLIA (1967) monografikus müvében sokoldalúan elemzi a disszo.impulzív cselekvésekhez. gondozása. szeretetet. bűnözésben törnek utat. Az érzelmi élet e zavarainak korrekcióját csak az agressziót kiváltó okok feltárása alapján lehet megtervezni. kegyetlen. hogy a verekedő. . közvetlen lereagálása nem csökkenti az újabb és újabb támadó törekvések valószínűségét. . továbbá az intelligenciának stb. A támasz nem jelent kényeztetést.a fejlődés folyamán összegeződnek. másrészt bekapcsolja a közösségbe. tehát az egész belső miliő alkalmassá válik arra.Az agresszív személyiségfejlődés egyik kiindulópontja lehet a szülők (intézetben nevelkedő gyermekeknél a nevelők) indulatos-agresszív magatartása a dackorszakban lévő gyermekkel szemben. 114 . mint minden más struktúrának (más ösztönnek. a szervezési megbízatások. a bosszúvágy .kedvezőtlen körülmények között . (Az agressziók szabadon engedése. agressziók és a gyermekben ennek nyomán feltámadt érzelmi reakciók: a dac. tapasztalatszerzését. Közismert. erőszakos magatartása nemcsak a dackorszakban. a gyűlölet. sértések. Ezért szükséges. ez egyrészt levezeti belső feszültségét. verésekkel.Az érzelmi frusztrációk és a környezet durva. s ugyanazon okból az énfékek fejlődése is zavart szenved. hogy a felgyűlt agressziók pozitív érzelmek enyhítő hatása s az énfékek korlátozása nélkül . belső feszültségi foka. gúnyolódások. megszabadítja magányosságától. hanem minden életkorban kiválthatja a gyermek agresszivitását és annak megtapadását a személyiségdinamikában. hogy a szülő. A gyermekek agresszivitásának legjelentősebb forrásai az alábbiak: . a kisebbek védelme. árulkodó) gyermekek nagy többsége a családban elszenvedett agressziókat és frusztrációkat torolja meg a gyermekközösségben. mint a pofon. karaktervonásává válhat.frusztrációk két másik következményével: a regresszióval és a szorongással kétségtelen azonban.szív magatartás.) Az erőszakos gyermeket feladatokkal kell ellátni. illetve a nevelő az agresszív gyermeknek is bizalmat. 1. Ha büntetésekkel. egy becsmérlő arckifejezés vagy lekicsinylő legyintés éppen olyan erős bántást jelenthet. potenciális komponense. a kirekesztettség. Figyelembe kell venni a következő alapelveket: Elsősorban az agresszió állandó forrásait. Az agresszív ösztönöknek éppúgy van született. melyek az agressziót ily magas belső'szintre emelik. társai iránt rosszindulatú (rágalmazó.A gyermek kínzó szorongásai leküzdésére. s később társadalom ellenes cselekvésekben. szeretetmegvonással folyamatosan akadályozzák a kisgyermek önálló akarati törekvéseit.cialitás és az agresszió kapcsolatát. kísérletezését. féktelen »acting-out«-hoz jussanak" . mely ha magas szintet ér el. így azok is elégtelenné válnak. Az átélt szorongások. tartós életérzéssé válnak. hogy a frusztrációkra adott leggyakoribb válasz az agresz. „megsemmisítésére" ösztönösen megtalálja a támadást mint kiutat. a felnőttek félelemkeltő bánásmódját kell megszüntetni és a gyermek szorongásait csökkenteni. „Az agresszió forrásait illető szétágazó vitában álláspontunkat a következőkben foglalhatom össze. Beváltak a fizikai erőfeszítést igénylő munkák. és ez a választípus rögződhet.). A szavakban kifejezett támadások.). úgy az ismétlődő frusztrációkra a gyermek egyre erősbödő agresszív reakciókkal válaszol.írja a szerző (125. az egyént az élet folyamán érő külső ártalmak jellegétől és tömegétől függ annak későbbi telítettsége. az ingerküszöböt leszállítja. az érzelmi disszociációt is előidézik.

Kötődési igénye erős. negativisztikus magatartása miatt nevelőotthonba helyezték. A tesztek bűntudati feszültséget és a szexualitással összefüggő szorongást is jeleznek. kapkodása. a kapcsolatokat azonban nem képes megvalósítani gátlásai. Gondolatvilágát ezek a tartalmak uralják. mert a felnőttek fölé kerekedett. . büntetett előéletű. a „félelmi".szembefordulást jelent a felnőttekkel. hamarosan kialakulhat az az állapot. T. vézna gyermek. Az orvosi vizsgálat szerint gyengén fejlett.ami a jól megkonstruált szélhámosságig fokozódhat . vissza-vissza térnek. a „fantázia vagy dicsekvési hazugság".indulatkitörésekkel újabb mintát nyújtson az agresszióhoz. Nevelőapja a gyermek édesanyját elhagyta. hogy a felnőtt . amit György Júlia „züllöttségi alaphangulatnak" nevez.Feltétlenül elkerülendő. 6. huzamos időre szökik. társaival szexuális játékokat folytat. A hazugság indítéka ilyenkor rendszerint jól megérthető. Indulatilag fékezhetetlen. Kriminalitásba való sodródása nem zárható ki." A hazudozás Nem nevezhető neurotikus. 3. S. de teljesítményét igen nagymértékben rontja ingadozó figyelme. (Utóbbi főként akkor lép fel.) A kóros hazudozás . s többször komoly összegeket lopott. A nevelőotthonból kapott tájékoztatás szerint a gyerek sokszor. Normális reflexkör. ha a gyermek egyszer-egyszer hazudik. akik nem elégítik ki a gyermek érzelmi szükségleteit. a „szolidaritási" vagy az „utánzásos" hazugságok körébe. magányos. életkorához mérten infantilis. 9 éves leány. gyengeséget. A pszichológiai vizsgálat szerint értelmi fejlettsége kora átlagának megfelel. Ha a gyermeket agresszív. . A projekciós tesztekben az agresszióra utaló válaszok hangsúlyosak. erős agresszív feszültséggel.csendes. Testi fejletlensége ellenére szexuálisan túlfűtött. Személyisége. az elvont fogalmak 115 . I. Valószínűleg édesanyja is iszákos. és ott újabb nevelői ártalmak érik. Otthon sokat és erősen verték. A pszichológiai vizsgálat lelete: Értelmileg kora átlagának megfelelő szinten áll. „hatalmas" lett. Lényeglátása. Érzelmi életére viszonylag gyenge ingerekre adott maximális (inadekvát) reakció jellemző. és egy ízben agyrázkódás szerepel. szinte kényszerítő erővel. Ilyenkor jól érzi magát. visszafojtott ingerültséggel bánjon a gyermekkel. jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. és a hazugság maga könnyen besorolható a gyermeki hazugságok valamelyik ismert kategóriájába. Stressz helyzetben irreális magatartás.kényeztesse. és ezáltal támaszvesztést). lehangolt . következetlenséget tanúsítson (ez csalódást jelent a felnőtt irányító tekintélyében. kórházi ápolás. Bizalmatlan mindenkivel szemben.s kárpótlást talál a hazudozásban. Apja alkoholista. osztályos „Három éve állami gondozott. ha a gyermek környezetében gyakran tapasztalja a konvencionális hazugságokat. a pubertásnak testileg még nincs nyoma. Anamnézisében sok baleset. Enuretikus. nem képes belőlük kilépni. sem prekriminális tünetnek. „O. időnként zárlatos viselkedés. osztályos Az iskola hazudozásai miatt küldte a gyermekpszichológiai rendelésre. agresszív kirobbanásai miatt. babusgassa. 12 éves fiú.

szorongó. típusnál . FARKAS LAJOS (1970) közli. 3. sőt súlyosbítja. ismétlődő . Az is megtörténik. hogy társainak ajándékot adjon.gyakran reális okoktól független . Hajlamos rra. iskolát. fő típusait és pszichikus mechanizmusait. kapcsolatkereső volt.és Gyermekvédelmi Osztályán vizsgált 3338 csavargó gyermek 59. Ez kárpótlás az elvesztett kapcsolatért. és ezzel barátokat. pszichopátiás fejlődés tünete. Kiemelkedő muzikalitású kislány! Kapcsolatkész. GYÖRGY JÚLIA (1965) behatóan vizsgálta a gyermekkori szökés. neurotikus csavargást. rendszerint túlfegyelmező környezetével szembehelyezkedve." A lopás Nem tartozik a súlyos tünetek közé . Lehet epilepsziás szimptóma. (Gyakori az örökbefogadott gyermekeknél. és egyben bosszúállás is. reaktív depresszív állapotban bekövetkező elszökést és kóborlást. amikor a gyermek érzelmi kapcsolatai legszűkebb környezetében . 116 .a pszichoterápiás foglalkozás. gyűlölködő állapotában rendszeresen meglopja környezetét. és talajtvesztett. „a magány és az érzelmi -indulati dekomponált állapot". amikor a gyermek igényét ki nem elégítő. Az intézeti elhelyezés ritkán vezet eredményre. Az alapkészségek közül számolásban marad el kissé. szeretetet vásároljon magának. érdeklődő. és az így adódó „hazugságait" feltehetően maga is elhiszi.kialakulása korának megfelelő. amikor megtudják származásukat. mert a csavargó gyermekek kriminálisán veszélyeztettek.de figyelmeztet a gyermek érzelmi konfliktusaira ha időnként pénzt vagy valamilyen más értéket visz el otthonról. A szökés-csavargás enyhe alakját. hogy „az 1968-ban a Budapesti Rendőrfőkapitányság Fiatalkorú. neurózis. Megkülönbözteti: 1. dacos. hogy a régebbi érzelmi konfliktusok talaján aktuálisan bekövetkezik a családtól való érzelmi elszakadás. kreativitása kibontakoztatásával jó irányban fejleszthető.főképpen a 2. Az érzelmi konfliktusokat a csavargás nem oldja meg. és egyedül vagy csoportosan csavarog. Magányos. ennek is nagy szerepe van hazugságaiban. Valamilyen súlyos trauma hatására kialakult. kevés élményt nyújtó környezetükből.felbomlanak. szórakozás céljából: 2. szorongással. Szeretetteljes bánásmóddal. agresszióval és pánikállapottal jár együtt. érzelemgazdag. hogy a valóságot vágyainak megfelelően átszínezze. A csavargás Rendkívül elterjedt és sokértelmű tünet. A több napon át tartó. enkefalopátia.) A csavargási szindrómák közös vonása. amely érzelmi-indulati feszültségekkel. sértődékeny. és a 3. A gyermekkori csavargás tünetét társadalmi szempontok miatt is igen komolyan kell venni.a családban vagy a nevelőotthonban .8%-a intézetből szökött meg. hogy prepubertásos gyermekek kalandvágytól hajtva szöknek el ingerszegény. Indulatait nehezen fékezi.kényszeres jellegű. bár a munkájukkal elfoglalt szülők keveset törődnek vele. napközit kerül. félelmei feldolgozásában nincs támasza. A neurotikus lopás körébe tartozik viszont az úgynevezett kárpótlásos lopás. Indokolt tehát . játék. Viselkedése derűs. Az infantilis dac és a „jónak lenni" törekvés dilemmáját éli át. de lehet egészséges személyiségű gyermek egészséges reakciója is elviselhetetlenül nehéz életkörülményeire. csavargás okait.

örvényszerű fokozódását. Javaslat: helyes lenne a szülőkkel való kapcsolatát rendezni.J. A fel nem ismert indulatokból származó intenzív szorongás vezetett a tünetek kényszeres ismétléséhez. majd mindkét szülő új házasságot kötött. „A szökések rendszeres ismétlődése azt bizonyítja. 1). Részben ezek az okok. és a családban elhelyezni. és ez egyre nehezebbé válik. s félti tőle második házasságából született gyermekeit. A vsz. Pszichoterápia és a pszichológiai vizsgálat későbbi időpontban történő megismétlése szükséges. illetve a második házasságkötéssel. hogy ezek a gyermekek fokozatosan kötődni tudjanak nevelőikhez. Jó intellektusa ellenére gyenge realitásérzékkel rendelkezik. A pszichológiai vizsgálat eredménye: intelligenciája életkorának megfelelő. igen magányos. A vszszel kapcsolatos magatartási panaszok időben egybeesnek a válással (ekkor volt 4 éves). osztályos Az intézet igazgatója az alábbiakat közölte: „Értelmes. (1976) e csoportba tartozó esettanulmányából idézünk néhány részletet." A kényszeres jellegű neurotikus csavargás egyik oka lehet a tudattalan anyakeresés. szinte rendszeresen. A gyermek csavargásának alapmotívuma az anyakeresés volt. Kerékpárokat lop. El kellene érni. Jól megfigyelhettük a tünet sorozatos ismétlődését. becsapja. Ilyenkor szökik. van amikor el is adja. hogy az intézeti keretek közé való harmonikus beilleszkedést a szökés ténye súlyosan megnehezíti." Különösképpen a nevelőotthonokból szökő-csavargó gyermekek egyéni. úgy a nevelőnek kell kialakítania a tartós. hogy a visszaszállított gyerek problémája távolról sem oldódik meg. munkájában látszatra dolgozik. és így családja megszakítja vele a kapcsolatot. az intézethez. Gazdag. szakszerű megoldása érdekében alig történik valami. Rendkívül romantikus hajlamú. vagyis a kisgyermekkorban kielégítetlen anyai intim kapcsolatnak. akinek ő nem kell. hatásvadász.CSEKNÉ KLANICZAY S. „Prepubertásos (12 és fél éves) fiúgyermek pénzlopással társuló csavargások miatt került rendelésünkre. a biztonságszükségletnek felújulása a gyermek aktuális élethelyzetében. A szökés körülményeinek tisztázása és humánus. Azokat meglopja. Nincs olyan rokona az országban. sőt miatta büntetéssel sújtják az egész csoportot. Nagy igyekezettel. változékony hangulatú. a pénzlopás nagyrészt ennek racionalizálása volt. 117 . megbélyegzetté válik. biztonságot adó kapcsolatot a gyerekkel. A traumát a családi problémák és főleg az anya érdektelensége okozták. és részben a szülök érdeklődésének állandó „ébrentartása" motiválja magatartását. POPPER PÉTER (1970) ide vonatkozó megállapításai megvilágítják a jelenlegi kedvezőtlen és társadalmilag veszélyes helyzetet. havonta. alakoskodik. jó felfogású. Hónapokig tartó pszichoterápiás foglalkozás során bontakozott ki előttünk a gyermek személyiségdinamikája. büntetéseket kap. Az anamnézis szerint a szülők jó anyagi körülmények között élnek. differenciált bánásmódját lenne szükséges kutató-kísérletező munkával kialakítani. amelybe tartozott. Az explorációban nem titkolt keserűséggel beszél anyjáról. A gyermek életkorából adódó énvédő elhárító mechanizmusok voltak előtérben. Elváltak. Ezek után nyilvánvaló. A. türelmetlen. A kezelés során a csavargás mutatkozott a vezető tünetnek. MAR. A terápia első szakaszában érzelmileg determinált élményanyag nem került felszínre. ahová nem szökött volna. és ennek kiélésére keresi a lehetőségeket. teljesítménynívója jó. Hanyagságra hajlamos. Agresszivitás és a mesevilágba menekülés sajátos keveredése jellemzi. A feladatokat gyorsan megérti. figyelmesen dolgozik. sőt súlyosbodik. Amennyiben ez az út nem járható. Csak a terápia második szakaszában jutottunk el a kóros viselkedés értelmezéséhez" (401. 6. társaikhoz. tartalmilag a mesevilághoz közelálló fantáziája van. Kalandokba menekül. 12 éves fiú.

agresszió révén. Míg az ujjszopás főként a szülők gyengédségének hiányából ered." (400. A gyógyulás azonban a szülők segítsége nélkül kétséges lett volna. Az anya belátásának kialakítása a terápia fontos kiegészítő mozzanata volt. a szájharapdá. addig ennél idősebb gyermeknél azt jelenti. és bűnöző fiatallá válhat. Ha a 118 . Azt is elmondja. a gyermek felelősnek érzi magát érte. a nagymamánál töltött évek traumái. mert ellenkező esetben a neurotikus. mert az egész személyiséget érintő neurotikus (disszociális) tünetek helyébe lépnek. A körömrágás A körömrágás igen elterjedt pótcselekvés. a körömrágás.eltérően a kényszermozgásoktól maga a tevékenység végzése tudatos.olyan ismétlődő. az onánia . jutalmazással vagy meggyőzéssel kísérelik meg „leszoktatni" a gyermeket a pótcselekvésekről.). ő ebből kimaradt. amelyeket a gyermek tudattalan szorongásai. érzelmi kötődési lehetőséget és valamilyen közösséghez tartozás élményét kell a gyermeknek nyújtani. és egyúttal ennek az agressziós késztetésnek levezetésére is szolgál a saját maga ellen fordított önbüntető . „A terápia eredményeképpen nagymértékben csökkent az intenzív szorongás. hogy a gyermek nem kap elég melegséget. Míg 2-3 éves korig teljesen „normális" jelenség. az ujjak tördelése. hogy . nem tudatosult pszichés állapotok. vagy esetleg az értékelést.). mégsem képes akarati aktussal tartósan felhagyni vele. s ezáltal mind a gyermek. hogy vele igazságtalanság történt. hogy még a serdülőkor előtt rendeződjék pszichikus állapota. ha büntetéssel. Pótcselekvéseknek nevezzük e tüneteket. magányos. A tünet a gyermek izgalmi vagy félelmi állapotában erősödik. A pozitív anyai érzések felkeltésében döntő szerepet játszott a terapeutával való kapcsolat" (401. a fej falbaverése. könnyebben elviselhetőnek mutatkozik.lás. és nem lehet eredményes. A gyermekkori disszociális tünetek jelentkezésekor minél hamarább pszichológiai foglalkozást. az aktivitási lehetőséget és a sikerélményt nélkülözi. nyugtató tevékenység. mind környezete részére jelentéktelenebbnek. Az ujjszopás Örömszerző. édesanyja utáni vágyódása. Közös jellemzőjük.az ujjszopás. Igen fontos.1.ságában ehhez a békés kárpótláshoz fordul. Ezért nem helytálló. prekriminális gyermek érzelmileg elsivárosodik. hogy kistestvére dédelgetésekor úgy érzi. hogy a gyermeknek csak egy-egy testrésze vonódik be a reakcióba. Ezért van szüksége e kisgyermekkori örömforrásra. Pótcselekvések A pótcselekvések . mely a gyermeket a deviáns viselkedés állandó ismétlésére késztette. 1. A gyermekek egyharmada-fele rágja a körmét. konfliktusai hívnak elő. a hajkitépés. ha a gyermek környezete pusztán rossz szokásnak minősíti a fenti szimptómákat. addig a körömrágás a kemény szigorú szülők és nevelők elleni elfojtott aktuális agresszió jele.„Az anyakeresésre vonatkozó értelmezést a gyermek feltűnő módon fogadja: az óra folyamán többször bukkannak fel kisgyermekkori emlékek. Kisgyermekkorukban erős mozgástilalmakkal korlátozott gyermekek hajlanak e tevékenységre. inadekvát ténykedések. oly módon. amíg működnek e cselekvéseket motiváló.

mind a leány csecsemőknél megfigyelhető természetes. a gyermek játékformáinak és társas kapcsolatainak bővülésével. csökken a világ iránti édeklődése. önmaga ellen fordított támadással tudja levezetni. ujjak tördelése. Rejtett szorongása és bűntudata eltávolítja társaitól. szinte halottnak érzem magam. nem tudatos megnyilvánulását tapasztaljuk. (Sok felnőtt ís körömrágó. merevségét. szájharapdálás. érzem. Hajkitépés. Hospitalizált. A kisgyermek egyenként fedezi fel testrészeit. A rendszeresen nappal is onanizáló gyermek játék. nehezen leküzdhető. dekoncentrálttá válik. a játék és a reális világ iránti érdeklődés felkeltése vezethet e neurotikus tünet megszűnéséhez. mint a körömrágás. Ez a „játékos onánia" néhány hónapon belül megszűnik. unatkozó. A gyermek a benne dúló indulatokat és kitörni kész dühét csak a fájdalmat okozó. DÜHRSSEN (1962) emliti egy 14 éves leány közlését: „Mindig fagyosnak. nem kóros jelenség.gányosodott gyermekeknél szabályszerűen megjelenik. feszült vagy általános nyugtalansági és izgalmi állapotában örömet és oldódást keres ezzel a cselekvésével. Néha azonban olyan mélyen automatizálódik a mozgás. dörzsölgetése kellemes érzések kiváltása céljából. hogy még a megváltozott körülmények mellett is fennmarad. Csak tartós és teherbíró személyi kapcsolatok." Ezt a kislányt durva apa és kemény nagyszülők nevelik: a hiányzó gyengédség (fagyos állapot) és áz elnyomott dühkitörések érzelmi-indulati állapota objektiválódik a hajkitépésben. a fej falbaverése Amikor a gyermek ilyen túlmozgásos cselekvésekkel önmagának okoz fájdalmat. Az onánia tiltása. Az onánia A nemi szervek fogdosása. akkor ismét csak az agresszió kiélésének nem akaratlagos. mind a fiú. büntetése. Fantáziaképei túlságosan igénybeveszik. amikor már szexuális fantáziák kísérik.amely tehát nem „rossz hajlamok". a nehézségek leküzdésére irányuló akarata.gyermek és környezete között a viszony megjavul. az azokkal való játéklehetőséget. nevelőotthonokban elma.) A kikényszerített „önfegyelmezés" általában nem tartós. akkor a tünet többnyire megszűnik vagy csökken. rögzíti a tünetet. hogy a gyermek igen gyakran és gátlástalanul mások előtt is onanizál. 119 . A környezet szigorát.károsan hat a gyermek személyiségfejlődésére. és a gyermek agressziójának feldolgozását pszichoterápiával segíteni. Ez a tevékenység helyettesíti és kiszorítja az egyéb játékokat. a gyermek megszégyenítése társai előtt többnyire erősíti. szorongáskeltő légkörét kell megszüntetni. Kedvetlen. átnyúlik a serdülőkorba.) A későbbi életkorokra is rögződött neurotikus tünetként fellépő onániát jellemzi. E cselekvések még intenzívebb agresszióról tanúskodnak. hanem környezeti ártalmak következménye .és kontaktusgátolt gyermek. majd a serdülés kezdetén. A neurotikus onánia . Ha a hajamat tépem. hogy élek. a felfedező-kísérletező-élvező tevékenységébe beletartozik a nemi szerveível való játék is. (Egy-egy újabb „hullám" jelentkezik 35 éves kor között.

Normális fejlődés esetén. mi azonban indokoltnak véljük. Bármilyen neurózist kiváltó ok szeretethiány. . hogy sok gyermek egy éjjel többször is bevizel. Egyes szerzők e működési zavarokat a pszichoszomatikus megbetegedések keretében tárgyalják. a zavar kialakulása pszichikus tényezőknek tulajdonítható. nem az agykéreg azon pontjai felé terjed. E rendellenes beidegzésen túl. elhanyagolás.. hanem közvetlenül a záróizmokat szabályozó idegi központok felé. az ágyba vizelő gyermeket elsősorban orvosi kivizsgálásban kell részesíteni. két-két és féléves koron túl. BRUNECKER GY. szervi érintettséget eredményező. hogy szervi megbetegedések is okozhatnak enurezist.A pszichogén funkciózavarok Pszichogén funkciózavar valamilyen szervnek olyan hibás működése. „Vegetatív zavarok . a lábak lógázása. átmenetifunkciózavarokkal. A kisiskolásoknál gyakori mozgásnyugtalanság. néha obstipatio. 1979. elhatárolva ezeket a súlyosabb formában megnyilvánuló.kiválthatja e tünetet. akinél csak időnként és rendszerint megállapítható okok miatt túlságosan izgalmas napi események. hasonló eredetűek lehetnek. Az enuretikus gyermekek igen sűrűn. sokan minden éjszaka bevizelnek. A csökkent terhelhetőség. extrasystolia. . fáradtság vagy lázas állapot alkalmával fordul elő az ágybavizelés. Rohamszerűen ismétlődő. mint ébrenlétkor. a gyermek az alvás közben fellépő hólyagfalfeszültséget ébresztőingerként éli át. légzési ritmuszavarok stb. az elalvás nehezítettsége vagy gyakori éjszakai felriadások. Nem nevezhető enuretikusnak az a gyermek. ide-oda csúszkálás. az enuretikus gyermek hólyagfal-érzékenysége is kórosan megnövekedett. amely abban nyilvánul meg.) „Vegetatív tünetcsoportok" fejezetben foglalkozik e zavarokkal. orvosi kezelésre is szoruló pszichoszomatikus betegségektől. felszínes szunnyadás szintén a vegetatív túlingerlékenység jelzéseiként értékelhetők" . ha külön foglalkozunk a gyermekkorban sűrűn előforduló. amelyek az alvás megszakítását idézik elő.akár személyiségadottságokból. az enuretikus gyermekek túlnyomó többségénél azonban e vizsgálatokkal kizárhatók az organikus okok. A hazai gyermekpszichiátriai szakirodalom (BÖSZÖRMÉNYI Z. Ez azt jelenti. aminek nincsen organikus oka. L). hogy míg normális esetben alvás közben a hólyagfal tónusának lazasága miatt a hólyag vizelési inger fellépése nélkül nagyobb mennyiségű folyadékot tárolhat.írják a szerzők (109. figyelemgyengülés is vegetatív zavar tünete lehet. túl gyors fáradás . fel-felállás. túlzott korlátozás stb. tachycardia. a köldöktájra lokalizált fájdalmak. Gyógymódjainak kutatásával világszerte számos szakember foglalkozik. A bevizelő gyermekeknél azonban a hólyag tónusnövekedése. akár betegségfolyamatokból származzanak könnyen vezethetnek idültté váló dekompenzációhoz. hogy a hólyag kiürítését a tanult feltételes reflex helyett a csecsemőkorra jellemző feltétlen reflexműködés indítja el. . Ezzel magyarázható az ismert jelenség. rendszerint tartósabb. Tekintve. környezetváltozás. vagyis a vizelési inger.szervi bántalom nélkül fejfájás. Az éjszakai ágybavizelés (enurezis nocturna) Az egyik leggyakrabban előforduló funkciózavar. Az éjszakai bevizelést előidéző okok nem specifikusak. A pszichikus eredetű ágybavizelés a hólyag funkcionális zavara. Az viszont megállapítást 120 . addig a bevizelő gyermeknél már egészen kis mennyiségű vizelet is kiváltja az ingert. gyakori hasmenések. szédülés. izzadás. az úgynevezett vegetatív disztoniához. járkálás.

csinos hálóruha. A célzott feltételes reflex kialakítása azonban ezzel a módszerrel igen ritkán sikerül. erre itt nem térhetünk ki. (Ellenkező esetben ugyanis akaratlanul is érezteti ezt a gyermekkel. mert a hólyag kiürítése félálomban. vizeltetése igen elterjedt módszer. hogy a rendszeresen felébresztett gyermek enurezise még makacsabb. A rongyok. és meghátrálnak a követelmények előtt. megzavarják alvását. Óvodás. a piszkos. nem is érdemes vigyáznia! Az enuretikus gyermeknek minden reggel és minden este fürödnie kell. nehogy a vizeletszag beivódjék a bőrébe. ingerülten „felrázzák". (MURÁNYI-KOVÁCS E. Csak a gyermek teljes felébresztése esetén küszöbölhető ki a hibás kondicionálás. hogy több támogatást. a guminadrág. Az érzelmi kapcsolatok és a támasznyújtás mellett gondot kell fordítani a megfelelő tárgyi és életmódi feltételek megteremtésére is. hogy miként működik a 121 . ha szülei és nevelői magatartásában bizalmat és biztatást érez. vagyis tulajdonképpen alvás közben történik. értelmi szintjéhez mérten magyarázatot ad a hólyag működéséről. úgy a gyógyulást elsősorban a gyermek konfliktusainak megoldása mozdíthatja elő. akik ugyanakkor szorongók. hogy a gyermek akaraterejét is sorompóba állítja. fokozatosan kevesebb lesz az ágybavizelések száma. szeretetet kapjanak. hiszen már elég nagy fiú (lány) vagy ahhoz. Számos orvos javasolja. hogy amennyiben pszichikus feszültségek okozzák a bevizelést. azt az érzést kelti a gyermekben. vagyis a tiszta ágynemű.nem tudatos .nyert. hogy megértsd az ilyen orvosi dolgokat.és alsó tagozatos általános iskolás nevelőotthonokban is rendkívül gyakori. és hogy „rászoktassák" a gyermeket a „kimenésre". tehát ne olvasson izgalmas könyveket.formája. vállalja a növekedéssel járó kötelezettségeket. Elsőrendű fontosságú m ágy és az alvás higiénéje. a szeretetlen. Gyakran fordul elő például. 1958). ne szidják meg este. hogy te miért vizelsz éjszaka az ágyba. amikor nem ébresztették fel. ne nézzen soká televíziót. ha erőszakosan és többnyire durván. a feltételes reflex kialakulásáról. például azt. kiegyensúlyozott lelki állapotban feküdjön le aludni. Koruknál gyermekesebb magatartást vesznek fel. hogy a már régebben „ágytiszta" gyermek az első osztályba lépéskor ágybavizelővé válik. A módszert leghatékonyabban 8-12 éves gyermeknél alkalmazhatjuk.. Az enurezis szintén a meghátrálás egyik .ség újabb jelének tekinti. hogy bevizel. A „felébresztés" módszere csak abban az esetben ajánlható. a kényelmes. A gyermeket aktívan bekapcsolja a gyógyulásba. Az alábbiakban ismertetett autoszuggesztiós módszerrel . Ez ellen azonban a legtöbb gyermek tiltakozik: sérelemnek. mint régebben volt. ha maga a gyermek is akarja. mint az ágybavizeléskor. majd teljesen megszűnik e tünet. hogy a gyermek nyugodt. (KABAINÉ HUSZKA A. az elmagányosodásra ezzel a tünettel reagál. Nyilvánvaló. ne beszéljenek előtte félelmet vagy ingerültséget keltő témákról stb.együttműködő családi környezet esetén viszonylag rövid idő alatt jó gyógyulási arányt értünk el. tehát nem is kell. nevelőotthoni pedagógusok is általában ehhez a gyakorlathoz folyamodnak a célból. A terápiás eljárás lényege. hogy az enuretikus gyermekek között nagy számban találhatók az igen ambiciózusak.-NÉ. ami kistestvére születésekor váratlan hevességgel tör a nagyobb gyermekre. és ha a felnőttnek sem jelent nagy áldozatot az ébresztés. „mer felnőni". hogy az ágyneműt és a matracot kíméljék. amit az érzékeny enuretikus indulattal és bűntudattal fogad. Sok érzékeny gyermek a környezetváltozás okozta szorongásokra. „Most meg fogom magyarázni. a nagy önérvényesítési vággyal rendelkezők. szakadt hálóing. aki már szabadulni szeretne tünetétől. Fontos. Megtörténik. Úgyszintén szokásos tünete ez a testvérféltékenységnek. tehát lényegileg ugyanabban a szituációban. hogy környezete természetesnek veszi. védelmet. sőt az ágybavizelés tünete többnyire megerősödik. akkor szorongása csökken.) A gyógyszeres kezelés és a diétázás előírása orvosi feladat. a pelenka. Ha a gyermek környezetétől az eddiginél több gyengédséget kap. 1968). A gyermek rendszeres éjszakai felkeltése'és.

álmodban is kiadják az utasítást „nem szabad kinyitni". és ha megparancsolod. hogy a kórházba enurézis problémával bekerülő gyermekek közül sokan a kórházi környezetben nem vizelnek be" . akkor nem engedi ki. Őröket hagynak . Azt kérdezed. hogy vigyázzanak arra. az idegsejtecske-őrzőknek. amikor ébren vagy. bármilyen tele is van. hogy nappal a bilit kérje. akkor az izom engedelmeskedik. majd folytatjuk a magyarázatot: „Tudod hol van a vizelet a testben?" Megmutatjuk egy ábrán a hólyag sematikus rajzát.2-3 éves akkor rászokik. elfelejtkeztek munkájukról. hogy hányszor kellene kimenned nappal is.úgy. A pszichoterápia többnyire csak akkor vezet eredményre. Nálad. Ha te megparancsolod neki. és amikor nem lehet. hogy őt most „nagy" gyermekként kezelik. hogy a gyermek elkerült abból a környezetből. „Őröcskék jól vigyázzatok! Éjjel el ne aludjatok! A csapocska zárva legyen! A lepedő száraz legyen!" A módszer újszerűségével is hatást gyakorol a gyermek érdeklődésére. megértik és bíznak benne. nem vizelsz be a nadrágba. Maga az a tény. arra fogsz gondolni. De hamarosan menni fog. amikor kicsi voltál. Hiszen tudod. nem hibáztatják. De nem alszanak valamennyien. megszünteti a bevizelést. hogy a hólyagot elzáró kis rugó éjjel se engedje ki a vizeletet. amely károsítólag hatott rá. mint a többi izom. Ha a nevelési eljárásokból nem sikerül száműzni az erőszakot. hogy kinyíljon és kiengedje a vizeletet.úgy. és beszélünk a záróizom működéséről. ez nem baj. nem lehet erről egyszerre leszokni. az őrök lusták voltak. akkor minden terápiás eljárás ellenére súlyosbodhat a gyermek állapota. hogy zárva maradjon. hogy akkor miért vizelsz be az ágyba? Ez is egyszerű. hogy éjszaka kényelmesen kinyissa a kis rugót. akkor az őrök éjszaka.szervezeted" -mondja a terapeuta a gyermeknek. és amikor ahhoz az izomhoz ér. hogy be akarod hajlítani a kisujjadat . Éjszaka az idegsejtek alszanak. akkor megteszi. a büntetést. hogy mikor nem vizelt az ágyba. játékos hangulatban végezze el az autoszuggesztiót. és így megszokta a hólyagod. ha a gyermek körülményeit. és felemeli a lábadat. Amikor a gyermek még egészen kicsi . Párhuzamosan . hogy az agyadban az egyik idegsejtecske kiadja a parancsot: lábat felemelni. A gyermek egy kis titkos jegyzetfüzetbe maga jegyzi be piros pontokkal. és ez a parancs végigfut az idegszálon . 122 . Lehet. hogy nem hajlítod be. erősebb elhatározásra serkenti. amelyik a lábadat mozgatja. Nagyon sokáig így szokta meg a szervezeted. na ugye. Ez az egyik oka annak.heti két-három alkalommal folyik a szokásos pszichoterápia: a gyermek konfliktusainak felderítése és pszichoterápiás feldolgozása. kíváncsiságára. fantáziájára. „Tudod. Ugyanakkor az „őrök" is megszokják azt. szemmel stb. hogy nem minden este fog sikerülni. játékosan végezzük. Ilyenkor a gyermek már rendszerint megilletődött figyelemmel várja a folytatást. és nem működnek. a megszégyenítést. hogy minden rendben menjen a szervezetben. Ezen segíteni fogunk: este mielőtt elalszol. hogy ne engedjék az izomrugót kinyílni. „Ez az izom éppen úgy az agyban levő idegsejttől kapja a parancsot. jó? És utána a többi estéken is.írja KABAINÉ (1968). hogy a gyermek elég intenzíven és mégis szorongásmentes. mint a hadsereg éjjel. Általában gyors kezdeti sikerek keletkeznek. ha a tábor alszik és ezek az őrök vigyáznak. élethelyzetét is rendezni lehet. Kiadod a parancsot még este. akkor nem hajlik be! Ugyanezt a nyelvvel. Ha elég erősen fogsz erre gondolni. Látod. „Gyakran maga az a tény. hogy nem szabad éjjel bevizelni. és akkor nem fogsz bevizelni. hogyan mozgatod a lábad? Úgy. hogy be tudod hajlítani! Most gondold azt. próbáljuk meg!" Ezután egy kis játék következik: gondold. ez biztos!" Egy négysoros mondóka megtanításával biztosítjuk.a gyermek megcsinálja -. Megpróbálod már ma este. mint az áram a telefondróton -. ha a vizelet kezd összegyűlni benne. No.

A terápia kezdeti szakaszában ellenállást tanúsít. három napig tartó szülés.rendelésre való behozatalkor . Az intelligenciavizsgálat eredménye szerint értelmi színvonala kora átlagát meghaladja. tanítónője szerint az osztály legizgágább gyermeke. aki társait állandóan piszkálja. Az orvosi vizsgálat lelete szerint rosszul táplált. nehezen megközelíthető. N. H. A szülők egészségesek. szorongással töltik el. Tisztaságra szokott nappal 18 hónapos korában. a tanítást lehetetlenné teszi. nyílt. a gyermek tűrhetetlenül dacos. Feltehető. illetve nyolc hónapos korában fejlődési rendellenességben meghalt. Normális fejlődés. hogy iskolai kudarca esetén kistestvére kiszoríthatja őt a szülők szeretetéből. nem figyel. iskolában és otthon. négyhetes koráig jól fejlődött. élénk reflexekkel. N. családi terheltség nincs. a túlzott érzékenyégen és sírási hajlamon kívül az iskoláskorig semmi rendelleneset nem mutat. 3 kg-mal kevesebb az átlagsúlynál. hogy az iskolai teljesítményeknek túlméretezett fontosságot tulajdonít.Két esettel illusztráljuk az ismertetett enurezisterápiát (MURÁNYI-KOVÁCS E. nyugtalan. nyugodt. élénk reflexekkel. A szorongás mélyén az a félelem rejtőzött. Kiderül.vumot kapott. 1958). melyet nyolchetes korában megoperáltak. lassú reakciójú és szorongó lesz. és három hónapja. élénk. nyolcéves három hónapos fiií. mely húga születése óta fennállt. az írásbeli feladatok terén azonban lemaradása van: olvashatatlan minden feladata. Első gyermek. félénk és zárkózott. Miután sikerül leállítani az apa 123 . kétéves korában beszélt. Az enurezis a második kistestvér születése óta áll fenn (a páciens hétéves kora óta). Gyermekbetegségek. dekoncentrált. Az orvosi lelet szerint: turricephal koponyaalkat. jó étvágyú csecsemő. Zavartalan terhesség és szülés. 14 hónapos korában járt. éjjeli bevizelés nem szűnt meg a kezelés kezdetéig. Az első osztályban még kitűnő rendű. mióta a kicsi meghalt. ekkor gyomorszájszűkület lépett fel. Nyugtalansága miatt sedati. fegyelmezetlen. Lustán szopott. és hat hétig tartó pszichoterápiás foglalkozás folyamán többé nem jelentkezett. családi terheltség nincs. Az enurezis az első foglalkozás után csökkent. Szülei egészségesek. A családi környezet és a nevelés módja igen kedvező volt. A család jól együttműködött a testvérféltékenység csökkentése és a gyermek megrendült önbizalmának visszaállítása érdekében. A pszichológiai foglalkozás alkalmával könnyen megközelíthető. Óvodába hároméves korától járt. de emellett nagy ambíciót és önérvényesítési törekvést mutat. Az egy és a két év múlva végzett kontroll szerint az enurezis és a többi neurotikus tünet megszűnt. Reggelenként hányingere van. jól fejlett. tonsillektomia. elválasztása három hónapos korában simán folyt le. hogy az erős testvérféltékenység. zárkózott. A gyermek IQ-ja 120%. öt és fél éves korában toxikus grippe.erős tanulmányi hanyatlás észlelhető. A harmadik osztályba jár. fennálló synkinéziákkal (együttmozgások). Diftéria kivételével minden gyermekbetegségen és tonsillektomián is keresztülesett. érdeklődést nem mutat. Egyéves korától kezdve nyugtalan. a másodikban . Egyetlen gyermek. nyolcéves fiú. panasz nem volt rá. Az iskolába lépés óta az érzékenység fokozódik. Igen játékos. arithmiás pulzus. Az anamnézis adatai: fogós és asphyxiás. hatéves húga van. a másodiknál elmaradt. két kisebb húga 18. Időnként neurotikus alapon légzési nehézségek. Hat hónapos korában simán elválasztódott. kis sikertelenségek nagy megrázkódtatát jelentenek számára. G. a tisztaságra szoktatás könnyen ment körülbelül 2-2 és 1/2 év körül. A negyedik foglalkozás után mindennapi bevizelése heti egy alkalomra csökken. jó fantáziát és alkalmazkodóképességet árul el. tápszerrel jól fejlődött. egyéves korában jár és beszél. jól táplált gyermek. füzetei összevissza vannak firkálva és szaggatva. Pszichikus fejlődése. okozta az enurezist mint regressziós tünetet.-NÉ.

amelyek szorongást és sok esetben alvászavart vonnak maguk után. Az orvosi vizsgálat szerint sem belszervi. értékelte. és megszűnt az éjjeli bevizelés. halálfélelmeit is elárulja. A pszichoterápia feltétlenül indikált. A szülőkkel és a nagyszülőkkel külön-külön foglalkoztunk. ami elhanyagoltságának. 124 . például hivatásbeliekre hivatkozva. más kötelességekre. még nem heverte ki a tőle való elszakadást. az ebből eredő szorongásoknak. sem az ingert. Általában tartós nyugtalanságot. hogy a túlzottan hozzá kapcsolódó gyermek leválását elősegítse. és az apa is igyekezett több türelemmel foglalkozni a gyermekkel. Beszékelés (enkoprezis) Szemben az éjszakai bevizeléssel. E tünet mögött szinte mindig nagyfokú szorongás és elmagányosodás van. hogy az anyának speciális hozzáállása van a gyermekhez: nem ellenséges vele szemben. Igen sok gyengédséggel kell kezelni és sürgősen pszichoterápiás foglalkozásban részesíteni. büntetés. nyugtalan. A terápia befejezése után tizenegy hónappal történt kontroll alkalmával . de mégsem tudja teljesen elfogadni anyaságát. apjától gyakran napokig teljesen magára hagyva nevelkedett. majd további nyolc héten át kéthetenként egyszer. hogy az alvászavarokkal küszködő gyermekeknél a küszöbalatti folyamatos izgalmi állapot zavarja az alvást. J. Cs. sem a kiürítés folyamatát nem észleli: tudattalan figyelemelvonás történik. apja durva veréseitől való félelmének tudható be. az enurezis teljesen megszűnt. jutalom vagy meggyőzési kísérletek nem vezethetnek eredményre. Sikerült az anyát rábírni. Az enkoprezist általában az enurezisnél súlyosabb neurotikus tünetnek tartják. Az alvászavarok Különböző formákban és fokban nyilvánulhatnak meg: nehéz elalvásban. enurezis a kezelés befejezése óta nem fordult elő. közlékenyebb. Ez időnként abban nyilvánul meg. anya nélkül. hogy iskolai magatartása javult. hanem a gyermeknek is. A kisgyermek részére ezek az élmények olyan fenyegetést jelentenek. a gyermek jobban megközelíthető. sem neurológiai eltérés nem észlelhető. A beszékelés ugyanis szégyent jelent nemcsak a családnak. A gyermek nem szabályozza székletürítését akaratlagosan. 9 éves fiú.a szülők közlése szerint a gyermek nyugodt. a beszékelés többnyire nappal következik be. A terápiás tapasztalat azt bizonyítja. első osztályos A nevelőotthon a gyermek vizsgálatát a naponta ismétlődő beszékelése miatt kérte. A bántalmazások ellenére erősen kötődött apjához. bizonytalanságot és súlyosabb esetekben durva fenyegetéseket éltek át. Ezenfelül még a környezet elleni agresszív indulatok. Ebben a fázisban szorongása már csökkent. Tekintettel arra. az iskolai rendbe beilleszkedett. akinek „kitaszítottság-érzése" e kínos helyzet következtében még fokozódik. többek között a verést is. hogy bár a gyermek igen mostoha körülmények között. bosszúvágy és ugyanakkor önmaga felé irányított agresszió is. agresszivitása mérséklődött. Kisebb gyermekeknél gyakran tapasztalták. értelmi fejlettsége kora átlagát meghaladja. Beszékelése neurotikus tünet. A pszichológiai vizsgálat adataiból megállapítható. hogy nem tudatosított beidegzési zavar forog fenn. A terápia hetenként egyszer tíz hétig folyik. jól tanul. hogy hirtelen elhárítja a szoros kapcsolatot. felületes vagy kevés alvásban.túl szigorú nevelési módszereit. szomnambulizmusban és éjszakai felriadásban (pavor nocturnusban).

édes szülei „kitették" vagy elhagyták.többnyire dacol is a felnőttel és ezek a körülmények tovább csökkentik étvágyát. hogy többet ehessen. és még ezután is enne. az indulat. másrészt az alkalmazkodás vágya között állandó feszültségben tartja a gyermeket. „T. a viszonylag kis eredmények elfárasztják őket. rossz érzelmi állapota fokozódik . a tünet súlyosbodik. Az alvászavarok tünetei közül a legriasztóbb a környezet számára az éjszakai jelviadásos rémálom (pavor nocturnus). A gyermek az átlagos adag többszörösét képes elfogyasztani. nem eléggé értékelt munka. 5. értelmetlen kiáltásokat hallat. nem ismeri meg hozzátartozóit.amikor a gyermek alvás közben elhagyja ágyát és anélkül.szintén a nappali feszültségek. Ennek a tünetnek éppen úgy lehet agyi károsodásból származó organikus.az érzelmi élet kiegyensúlyozatlanságának jelei. hogy felébredne. A néhány percig tartó roham után elalszik. ide-oda sétálgat a lakásban . a rohamos fogyás (anorexia nervosa) főképpen serdülőkorban lép fel. de nem ébred fel teljesen. szeszélyes bánásmódra. A szomnambulizmust .ha az orvosi vizsgálat organikus okot nem mutat ki .A nevelőotthonokban dolgozó pedagógusoknál is előfordul ez az egyenlőtlen érzelmileg ingadozó magatartás. Pszichikus ok esetén a gyermek belső feszültségét az örömszerző állandó evéssel igyekszik oldani. s ilyenkor a tünet megszűnése csak az érzelmi élet rendeződésétől remélhető. Érzékeny gyermekek mindenféle miliőártalomra. hogy amikor a gyermek rájön. izgatottan dobálja magát vagy összekuporodik. másoknál csak több hónapos időközökben egyszer-egyszer jelentkezik. például gyengédséghiányra. agresszivitásukat elfojtják. akiknek anamnézisében ellenük elkövetett gyilkossági kísérletek vagy elhallgatott. hosszan tartó. „A pavor nocturnusban és a szomnambulizmusban szenvedőknek nemcsak a lassú alvás pihentető. A pavor nocturnus némely gyermeknél igen sűrűn. a harag. hogy nevelőszülei nem szülei. Mindenképpen súlyos szorongás megnyilvánulása.115 1. gyakori hányással reagálhatnak. A gyermek szorongása. B. A gyermek alvásából hirtelen felriad. 12 éves fiú. de a gyermek által mégis megtudott súlyos családi tragédiák zajlottak le. mint pszichikus eredete. és időnként küzdeniük kell a „szituációból való kilépés" kísértésével. kudarcokra étvágytalansággal. A pavoros gyermekek közül sokan nappal igen jól viselkednek. Gyermekkorban is tapasztalhatók azonban kisebb-nagyobb táplálkozási zavarok. és reggel nem emlékszik a történtekre. Az egyes ételektől való undorodás hasonló pszichikus funkciózavar.írja DEMCSÁKNÉ KELEN ILONA (1982. ha közelednek hozzá vagy ha megérintik. konfliktusokat elaboráló hatásaitól is" . nem javuló alvászavarokkal küszködő gyermekek között nagy számban találhatók azok.). Aggasztóan hat a környezetre a gyermek aránytalanul nagy étvágya (buli. Ha keményen és erőszakosan evésre kényszerítik őket. a fenyegetés. de megfosztódnak a REM-fázisokban képződő álmok feszültségcsökkentő. A konfliktus egyrészt saját akaratának érvényesítése. Lopáshoz is folyamodik. amelyek . fejezetben tárgyaljuk.mia). A nehéz. Rémülten hózódik el. regeneráló szaka rövidül meg. A legsúlyosabb. mozgáskorlátozásra. a megakadályozott dacreakciók következményeként lép fel. akkor jelentkeznek a súlyos alvászavarok. osztályos 125 . konfliktusok okozzák. A leggyakrabban a szigorú nevelési módszerek. A táplálkozási zavarok A legsúlyosabb pszichogén táplálkozási zavar az étel visszautasítása. Az sem ritka. így ezt a tünetet a IV. Összefüggéstelen. nyugtalan.

ALEXANDER szerint a specifikus konfliktus specifikus beteséget vált ki. tanáraival szemben agresszív. hogy emocionális megterhelésre létrejövő krónikus szervi funkciózavarok szervi megbetegedésre vezethetnek. az asztma. ALEXANDER az 1930-as években kezdett el behatóan foglalkozni belgyógyászati osztályokon ápolt olyan betegekkel. A tic többnyire más tünetekkel ." A tic Az izomzat akaratlan és gyors összehúzódásából keletkező arc. agresszív gyermeket nevelni. Ez a hipotézis azonban 126 . a magas vérnyomás. F. de vita folyik arról. 1925. Morog. pajtásai ezért gúnyolják. hogy emotivitásra és indulatosságra való öröklött hajlam és a csecsemőkortól ható károsító környezet együttes hatásának következményeként alakul ki. in: MESTERNÉ DR. E kényszermozgás esetén gyermekpszichiátriai vizsgálat és speciális. komplex terápia indokolt. Hibáit nem ismeri be. a pajzsmirigytúltengés pszichikus eredetű betegségek. Bár a pszichikus és a szomatikus működések kölcsönhatása évtizedek óta sokoldalúan igazolt tény (ezt a legpregnánsabban a csecsemőkori hospitalizmus révén mutatták ki). valamint annak az általánosított princípiumnak a kimondása. görcsös fej-. SCHINDLER. 1927.enurezissel. a betegségnek tehát szimbolikus jelentése van. A közösségbe nem tud beilleszkedni. Ezeket a betegségeket tehát az orvosi és a pszichikus terápiák kombinálásával kell kezelni. 2. és kézmozdulatokban stb. nem tudta az iskolában és a napköziben nyugtalan viselkedésű. A pszichoszomatikus megbetegedések A pszichoszomatikus betegség egyértelmű meghatározása még nem alakult ki.) Az anya közlése szerint a kisfiúnál organikus betegséget nem állapítottak meg. krákogásban. aki az ő születése előtt hagyta ott a családot. 1959).rángás. rendszertelen jellegű kényszermozgás.A nevelőotthoni jellemzés szerint: gyenge idegrendszerű. Vizsgálatainak eredményeit és ezekre épülő pszichoszomatikus orvostudományi elméletét több publikációban ismertette (ALEXANDER. Állandóan éhes. és súlyosabb neurotikus megbetegedések egyik kezdeti megjelenési formája lehet. DEMCSÁKNÉ KELEN ILONA (1968) tanulmányában leszögezi. 1922. amikor a felgyülemlett agressziók már nem reagálhatok le a megszokott módon. ingerlékeny. akik organikus betegségüket megelőzően emocionális traumákon estek át. osztályban az iskolaorvos a Hárshegyi Gyermekidegosztályra vitette megfigyelésre. (Zárójelentés nincs az iratai között. 1951). Megállapította. 1928. ALEXANDER tervszerű vizsgálatait megelőzően. azonban ALEXANDER nevéhez fűződik a „pszichoszomatika" szakkifejezés. BODA FIORE. pislogásban. Társaival. ami igen sok formában nyilvánulhat meg: fintorban. WITTKOVER. osztályban állami gondozásba. a húszas években néhány orvos és klinikai pszichológus közölte . Iskolai magatartási panaszok miatt került 4. hogy egyes belgyógyászati betegségek. MOHRS. 1925.. láb-. anyja gyenge idegzetű. hogy milyen mechanizmusok döntőek a betegség kialakulásában. Agresszivitása és indulatossága óvodás kora óta fennáll. nyugtalan természetű tanuló.vagy test. Hétéves kor előtt nem szokott jelentkezni.tapasztalataik alapján -. Gyakran a pubertásban lép fel. HEYER. az epekiválasztás zavarai. Javaslat: pszichoterápiás kezelés és tevékeny életmód mellett feltételezhetően beilleszkedik a nevelőotthoni közösségbe. dadogással . hogy az epekiválasztást az emóciók befolyásolják (LANGENREICH.társul. például a gyomorfekély. duzzog. Sokszor verekszik. A gyermek nem ismeri apját.

nem igazolt. KELEN ILONA (1982) feltételezi, hogy a pszichoszomatikus megbetegedés alapjául organikus prediszpozíció szolgál. Más kutatók úgy vélik, hogy a pszichoszomatikus betegek anamnézisében kimutatható a patogén csa- ládstruktúra (MESTERNÉ BODA F., 1959: HERMANN E. BERLIN I., 1981) vagy a kisgyermekkori anya-gyermek kapcsolat frusztrációja (VIRÁG T.-KISMARTONI B. „ 1975). Az egész gyermekkor pszichodinamikus történéseit tartják relevánsnak DÜHRSSEN (1962), valamint NEMES (1974). Számos betegüknél a gyermek frusztrált gyengédségigényét, illetve az ambiciózus szülők túlzott követeléseit derítették fel a megbetegedés kiindulópontjának. A gyermekgyógyászati és gyermekpszichológiai rendeléseken, valamint a kórházak és klinikák gyermekosztályain megjelent beteg gyermekek nyilvántartásaiból megállapítható, hogy az iskoláskorban fellépő pszichoszomatikus betegségek közül leggyakoribbak: a tartós, intenzív fejfájás, az asztma, az allergia, a neurotikus jellegű gyomor-, bél- és szívpanaszok. Nagyszámú szakirodalmi esetismertetés alapján úgy tűnik, hogy bár bizonyos szervi hajlam valószínűsége fennáll, a betegséget kiváltó döntő mozzanat mindig megtalálható a gyermekeket tartósan és intenzíven károsító kapcsolati történésekben, illetve pszichikus élményekben. Egyre inkább elfogadott nézet az is, hogy pszichikus tényezők szerepet játszanak a gyermek gyakori meghűléses, illetve bakteriális és vírusos megbetegedéseiben. NEMES L. 1974
NEMES L. elemezve a latenciakorú gyermekek pszichoszomatikus tüneteit, a következőket írja: „A latencia tilalmai közé tartozik azonban már az is, hogy a gyermeknek »kisgyermekes« tüneteket sem szabad produkálnia. Ezért most már nemcsak a konfliktusokat, hanem az arra épülő neurotikus kompromisz- szumképződéseket is el kell fojtania. A tünetek sem nyilvánulhatnak már meg a magatartás síkján, hanem mind eltoltabb formát kell ölteniök, és mind távolabb kell kerülniök az eredeti konfliktusoktól. A szomatikus (vegetatív) tünetek »előnye« a pszichés tünetekkel szemben énidegenségükben rejlik. A pszichés tüneteket (enuresis, tik stb.) még lehet „rosszaságnak" vagy „rossz szokásnak" ítélni. A szomatikus tünetképzésből fokozatosan eltűnik a felelősség, a bűntudat érzése. A gyermek szenved, és gyógyítását átengedi az orvosnak, illetve másodlagos nyereségként gondozását átengedi a jó anyának" (93. 1.). PANETH G. (1985) teóriája szerint "... a korai éndefektus következtében csökevényesen alakulnak ki a fejlett elhárító mechanizmusok (mint amilyen például az elfojtás), helyettük archaikus munkamódok szervműködési reflexek - szükségesek ahhoz, hogy az emocionális egyensúly fönnmaradhasson" (54. 1.). Klinikai pszichológiai vizsgálat során értelmezhetőkké válnak a tünetek, amelyeknek gyógyításához nem mellőzhető a pszichoterápiás segítség.

A minimális cerebrális diszfunkció (MCD) Pszichológusok és pedagógusok már néhány évtizede felfigyeltek olyan óvodás- és kisiskoláskorú gyermekek nagyfokú viselkedési, illetve tanulási nehézségeire, akiknek intelligenciahányadosa a normál zónába esett, és aktuális környezeti ártalmak sem indokolták a felmerült problémákat. Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején nemzetközi vizsgálatok számoltak be erről a jelenségről, amelynek etiológiájára vonakozóan feltételezik a pre-, a peri- és a posztnatális minimális agyi károsodásokat. A feltételezett sérülések olyan enyhe fokúak, hogy nem okoznak sem érzékszervi, sem értelmi fogyatékosságot és neurológiai tünetekben sem jelennek meg. A magatartási és teljesítményzavarok tünetegyüttesét az „enkephalopathia" terminussal jelölték (BAKWIN, H.-BAK- WIN,
127

R. M,» 1958; É. KOVÁCS I., 1966/a; FROSTIG, M.. 1964; KUN M„ 1959; MOUSSONG-KOVÁCS E., 1962; N. SOMOGYI TÓTH ZS.-ORMAI V., 1965). A tanulmányok nagy része kitér arra, hogy bár az enkephalopathiás gyermek anamnézisében felmerül a minimális agyi károsodásra utaló történés (terhességi ártalmak, koraszülés, csecsemőkori éhezés, betegeskedés stb.), e biológiai károsodások okozta magatartási tünetek előbb-utóbb kiváltják a környezet türelmetlen reakcióit, ami megerősíti, rögzíti az enkephalopathiás gyermek in- adaptációját. Ezért nehezen lehet elkülöníteni, hogy a gyermek tanulási sikertelenségében és magatartási rendellenességeiben - nyugtalanság, ügyetlenség, dekoncentráltság, szorongás, indulatosság - mennyi része van az organikus, illetve a szocializációs károsodásnak. A kutatások tovább folytak, s bár igen nagy arányban volt kimutatható a viselkedési és tanulási nehézségekkel jellemzett gyermekek körében az enyhe agyi sérülés, mégsem nyert egyértelmű bizonyítást a sérülés és a tünetek közötti okozati összefüggés. Ugyanis számos, jó környezeti feltételek között élő agysérült gyermek tünetmentes volt, míg organikusan nem érintett gyermekeknél gyakran léptek fel tipikus enkephalopathiás tünetek. Ennek következtében a hetvenes években és napjainkban végzett vizsgálatok és elemzések a fent leírt szindróma kialakulását nem minimális agyi sérülésre, hanem minimális cerebrális diszfunkcióra vezetik vissza (PORKOLÁBNÉ BALOGH K., 1985; KIRK, S. A., 1963; CLEMENTS, S. D., 1966; CRUIEKSHANK. W., 1967). Az MCD-szindrómás gyermeknél agyi elváltozás nem mutatható ki, a tünetek kialakulásában feltehetően a központi idegrendszer hibás működése szerepel a viselkedési és a kognitív zavarok okozójaként. Csecsemőkorban csak kivételesen indokolt az MCD-szindróma diagnózisa. Még abban az esetben is csak feltételezhető e működési zavar, ha a csecsemő, illetve a kisgyermek az átlagosnál ingerlékenyebb, nehezen megnyugtatható, túlaktív. Alkalmazkodási nehézségei lehetnek temperamentumbeli sajátosságok, de a nem megfelelő bánásmód számlájára is írhatók. Rendszerint 2-3 éves korban válik feltűnővé az a jellegzetes tünetegyüttes, amely valószínűsíti a cerebrális diszfunkciói. A gyermek számára nehéz mozgásának koordinációja és kontrollja. Ügyetlen, suta a nagymozgásokban: későn kezd ülni, állni, járni, ugrani. Alacsony a frusztrációs toleranciája, nehezen tűri a követelményeket, ezekre izgatottan, impulzíven reagál. Általában szélsőségesen gyorsan és nem adekvátan válaszol az ingerekre. Jellemző e gyermekekre, hogy rendkívül gyakran változtatják helyüket, feszültek,/elcsigázottak, szertelenek, nekimennek az embernek és a tárgyaknak, kellemetlenül viselkednek. Hiperaktivitásnak nevezi a szakirodalom céltalan izgés-mozgásukat, ami szinte állandósul, mert semmilyen játékban vagy munkában nem tudnak elmerülni. Nemcsak futkosnak, kapkodnak, de megfigyelhető, hogy egész testüket, fejüket, végtagjaikat dobálják, rázzák, izmaik célszerűtlenül működnek. Alvásuk felszínes, és általában kevesebbet alszanak, mint kortársaik. Koncentrációs készségük rendkívül korlátozott, rövid ideig tudnak csak figyelni (SAFER, D. J., 1976). Az állandóan nyugtalan, szertelen gyermek próbára teszi a szülők türelmét. Nagy erőfeszítésre van szükségük, hogy elérjék, hogy a gyerek öltözzön, egyen, lefeküdjön aludni, e mindennapos rutincselekedetekre sem lehet rászoktatni. Viselkedése kiszámíthatatlan, időnként váratlan dühkitöréseit, zokogásait görcsös nevetés válthatja fel. A fenti viselkedési problémák mellett megfigyelhetők perceptuális, kognitív fejlődési elmaradások is. Gyenge a kéz-szem koordinációja, a távolság felmérése, emlékezete, hallása, verbális készsége. Nehezen tanulja meg a jobb-bal megkülönböztetését, még iskolás korában is elvéti. Perceptuális, motoros elmaradottsága minden tevékenységében kiütközik. Ügyetlen a kirakós és a konstrukciós játékokban, nehezen kapja el a feléje dobott labdát. Hézagosan emlékszik a vele történt

128

eseményekre, tévesen idézi fel azokat. Az átlagosnál nehezebben különböztet meg hangokat, beszéde rosszul artikulált. Bizonyára sikeresebb lehetne az MCD-szindrómás gyermekek iskolai pályafutása, ha mind a család, mind az óvoda el nem hanyagolható fontos feladatának tartaná, hogy e gyermekek alapkészségeit szakszerű eljárásokkal - ezek ma már hazánkban is kidolgozottak - következetesen és szervezetten fejlessze! A fejlődési retardációk tárgyalásakor említettünk olyan tüneteket, amelyek miatt az életkoruk alapján iskolaköteles gyermekek iskolaéretleneknek minősülnek, s el kell halasztani az iskolai oktatásban való részvételüket. Hasonló tünetek tapasztalhatóak azoknál az iskolás korú gyermekeknél, akiknél MCD feltételezhető. Az ő viselkedési és tanulási nehézségeik azonban nem oldódnak meg azzal, ha még egy évig az óvodában maradnak. Óvodáskorukban észlelt percepciós és motoros deficitjük általában még néhány évig fennmarad, azaz az ő esetükben alapvető probléma „a különböző percepciós és motoros rendszerek hiányos integrációja" (PORKOLÁBNÉ BALOGH K., 1984; 463. 1.) E hiányos integráció következményei az írás és az olvasás elsajátításának akadályai, buktatói, ennek lehet betudni túlzott mozgékonyságukat és hiperaktivitásukat, ami ellenszenvet, illetve gúnyolódást vált ki társaikból. (így tanulmányi kudarcaikhoz igen gyorsan kapcsolódnak szociális szerepekben átélt kudarcaik.) Az MCD-s gyereknek rendszerint egész életére kiható tanulmányi lemaradását okozza, hogy első és második osztályban nem tanul meg írni és olvasni. FROSTIG (1964) elmélete szerint elsősorban a vizuális percepció fogyatékosságai (az alaklátás gátoltsága, az iránytévesztés, a térbeli összefüggések felfogásának bizonytalansága) és emellett a hallás- és a beszédfunkciók gyengesége felelősek a rendkívül nehézkes és lassú írás- és olvasástanulásért. Súlyosbítja helyzetüket a kudarcok és a megbélyegzés miatt kialakult szorongásuk, érzelmi labilitásuk, figyelemösszpontosítási képességük alacsony színtje, fáradékonyságuk és nem utolsósorban a tanulási motiváció hiánya, ami összefügg önértékelésük folyamatos csökkenésével. Az MCD-szindromás gyermekeket speciális fejlesztő eljárásokkal át lehet segíteni a tanulási akadályokon, részben az iskoláskor előtt beiktatott játékos eljárásokkal, amelyek alapkészségeik működését stimulálják, részben az első iskolai években szervezett külön foglalkozásokkal, amelyek során forma- és térpercepcióik kialakulnak, finommozgásaik koordinálódnak. Emlékezetük is fejleszthető, nem a szokásos ismételt szövegmondásokkal, hanem a látott, hallott események bevésésére irányuló szándékos aktivitásukra való motiválással. Figyelmük szelekciós működéséhez is segítséget kell nyújtani (FROSTIG, M.-MASLOW, P.-LEFEVER, W.-WHITTLESEY, J., 1964). Az MCD-szindrómás gyermek életének következetesen betartott napirend keretében kell folynia. A fizikai munka és a sport igen előnyös számára, mert kiélheti mozgási késztetéseit és ugyanakkor megszerezheti a mozgása és magatartása feletti uralmat, szükségszerűen gyakorolja az önfegyelmet. Kilenc-tízéves kor körül a gyermek mozgékonysága csökkenhet, de belső nyugtalansága, pszichikus változékonysága, állhatatlansága nem szűnik meg. A sport és a fizikai munkák tágítják életterét, az iskolától elkülönült csoportokba illeszkedhet be, s ha nem is kaphat rangos szerepet, de akadnak barátai, ő is leválhat a családról, „átpártolhat" a kortársi referenciacsoportokhoz.

129

A serdülők és az ifjúkorúak inadaptációja .IV.

A nemzetközi szakirodalom . A gyermekkor elmúltával az ínadaptáciő komplexebb . a narkománia. pszichopátia). mint az előző életkori szakaszokban. a jelenségeket jól leképező ismertetést az e szakaszban fellépő személyiségzavarokról. úgy nem adhatnánk reális. E fogalom tartalma a társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. illetve korlátozásokkal-' a deviancia gyűjtőfogalma alá sorolja a serdülő. az alkoholizmus. amelynek fő típusai: a bűnözés.bizonyos fenntartásokkal.Ha a 13-16 éves serdülők és a 16-20 éves adoleszcensek inadaptációs tüneteit a gyermekkori tünetekhez hasonló csoportosításban kísérelnénk meg taglalni.esetenként patológiásabb formákban nyilvánul meg. az öngyilkosság és a nem organikus mentális betegségek (neurózisok.és az ifjúkori inadaptációt. de jövőbeli társadalmi beilleszkedését is veszélyezteti. 169 . és a fiatal egyénnek nemcsak aktuális.

addig ismeretlen 170 .nem bírnak a felnőttkorra vonatkozó prognosztikai értékkel. amelyek nem felelnek meg az elfogadott.Bár a „deviancia" kifejezés magyarra fordítva csupán eltérést jelent. sem annak pozitív vagy negatív irányát.ritka kivételtől eltekintve . illetve azokat az életviteli módokat. amelyhez képest az eltérés észlelhető. A gyermekkor hirtelen eltűnése. és nem tartalmazza sem a viszonyítási alapot. s . A serdülő és ifjúkori devianciák pszichikus mechanizmusai nem azonosak a felnőttek devianciájának indítékaival és folyamataival. A devianciafogalom meghatározását elsődlegesen a felnőtt korúakra alakították ki. a szaknyelvben és a köznyelvben a deviancia mégis negatív minősítést nyert: e fogalom ugyanis a társadalmi szempontból diszfunkcionális (működését akadályozó) magatartásokat jelölik. a szokásos. a kívánt társadalmi szerepeknek. a távolinak tűnő felnőttség új.

érzékeléseket. 171 . s e forrongás alkalomadtán átmeneti deviáns magatartásként jelenik meg. Életkori jellemzők A serdülés és az adolescencia pszichés részmozzanataiból az alábbiakban felsorolunk néhány jelentősebbet. emóciókat. ösztönöket. Nagy részük tudattalan történés. gondolatokat hoz felszínre. feszültségeket.

depresszió szövi át a banális történéseket is. a bűntudat megélése. a dependenciaés az autonómiaszükségletnek ismétlődő. A gyermekkorban megszilárdult énkép széttöredezik.szülőkről való — az eddigieknél intenzívebb 172 . A nernLszerep vállalásának problémái veszélyeztetik a kapcsolatokat és a szerepkísérletezéseket a kortárscsoportokban.leválás krízise. az egész személyiséget megingató konfliktusa. Szorongás. a csalódások. Bekövetkezik. 4. 5. 3. az identifikációs zavar. Agressziós késztetések élednek fel a gyermekkori traumák emléknyomaiból. 6.. a. Az infantilis ösztöntörekvések fellángolnak. 1. összeütköznek az új ösztönformációkkal. 2..

) 8. A szülők megváltozott magatartása és a környezet időnkénti negatív minősítése sérüléseket. a konvenciók elleni permanens lázongásnak. A 173 . az indulati elöntöttség. 9. traumákat okoz. Új modelleket kell keresni és a kompetenciáért küzdeni különböző csoportokban. az „originalitás" keresésének. (Részint a hormonális hatások.frusztrációtürés küszöbe tartósan csökken. 7. A társas és párkapcsolati kudarcok a magány élményével ismertetik meg a fiatalt.nek. 10. 11. Az individualizációs folyamat kibontakozása utat nyit az egyénieskedés. részint a pszichés struktúra labilitása következtében. az „acting out"-ra való beállítottság alapmagatartássá válik.

vállalnia kell a társadalmi együttélésben elfoglalt helyét. énidenti.amelyeknek repertoárját korántsem merítettük ki .a szorongásos és az agresszív tendenciák mellett az értékbizonytalanság állapotát tükrözik. öngyilkosság. perspektíváját. Ha ez a specifikus fejlődés tartósan elakad vagy megtörik.tásnak. új énképnek. bűnözés) menekül. „énideálnak" kell kiformálódnia. viszonylag szilárd értékeknek. jelenét és jövőjét. E pszichikus részfolyamatok . A nem patologikus pubertásos válság szakaszában és az azt követő évek folyamán új. 12.Az adoleszcencia az énidentitás megteremtésének kitüntetett szakasza lévén. neurózis. 174 . a serdülő krízishelyzetbe kerül. és a megoldhatatlannak tűnő konfliktusokból súlyosabb devianciákba (alkoholizmus. a fiatalnak ekkor fokozatosan integrálnia kell múltját.

vagy pedig későbbi kóros pszichikus processzusok kezdetei léptek-e fel. és az esetek többségében feltárható. az adoleszcens énfunkciói erősödnek-e. a széteső ént. A szülők és a nevelők empátiája. agresszív állapotait. az ifjúsággal foglalkozó pszichológusok és orvosok tapasztalatai.igen nehéz megállapítani. körülbelül egy évtizedre terjedő szakasza magában foglalja a fiatalok bizonytalan. hogy a felnőtté érés konfliktusai és kudarcai között a serdülő. hogy a fiatal fiú vagy leány meghökkentő viselkedését mikor tekinthetjük a serdülés természetes velejárójának. a válságokban való vergődést . a rövidebb-hosszabb ideig tartó pszichológiai foglalkozások eloszlathatják a kételyeket. 175 . és mikor kell a „pubertásos krízis"-ről vagy az „ifjúkori válság"-ról mint kóros folyamatról beszélnünk.Miután a gyermekből felnőtté válás hosszú. szorongó.

megértő vagy elmarasztaló megítélést nyer a pubertáló és adoleszcens korú fiatal originalitást kereső labilis magatartása.) autoritáskrízis. vizsgadrukk) beilleszkedési zavar (társasági és szexuális gátlás) pszichoneurotikus tünetképzés (ideges rosszullétek. A kedvezményezett adoleszcencia főként a magas iskolázottsági! szülők. Karakterváltozása vagy pszichoszomatikus megbetegedése ijedtséget és szenvedést okoz neki és környezetének. A szociális rétegeződés szempontjából a serdülők két polárisán ellentétes csoportjával kell számolnunk: a kedvezményezettekével és a hátrányos helyzetűekkel. Betegnek. disszocialitás (tekintély elleni lázadás. „elveszett"-nek érzi magát. Következetes nevelés keretében addig gyakoroltatják e I176 .) közli. talán súlyosabbak az eredetinél. szédülés.»felkínált« problémát. fóbiák. 158. hogy a pillanatnyi kellemetlenséget elviseljék a jövőbeli előnyökért. hogy a Fővárosi Tanács Gyermekpszichológiai Szakrendelő Intézetében 1969 és 1977 között megvizsgált és pszichoterápiával kezelt 13-21 éves korú 100 fiú és leány az alábbiakban részletezett panaszokkal jelentkezett a rendelésen: teljesítménygátlás (tanulási nehézség.gyermekeit jellemzi. nem képes önmagát irányítani. A strukturálatlan és a rosszul strukturált családokban a szülők igen nehezen viselik el felnövekvő gyermekeik „értékújítását". verejtékezés. vagy a pillanatnyi csábítást elkerüljék a később bekövetkező kellemetlenségek miatt. 1.) vegetatív neurotikus tünetek (fejfájás. Saját problémáikkal birkózva. az „álarc nélküliség" követelését a felnőttektől. A társasági gátlásokkal küzdő kamaszról például kiderült. szinte kitaszítják a családból a serdülőt. hanem a vizsgálat. a depresszió szinte rászakad a fiatalra. környezetéhez fűződő megváltozott viszonya. (1980. illetve kezelés kezdetén . szabályok nyílt megtagadása) öngyilkossági kísérlet depresszió. szívszúrás stb. öngyilkossági kísérlet nélkül pubertáskrízis-szindróma 12% 20% 15% 10% 15% 16% 6% 6% 100% Majd hozzáfűzi: „ezek a tünetcsoportok nem diagnózist jelentenek. hogy ideges gyomor-bél panaszokkal küzd. A szülők szocializálási módszerei differenciáltak. indulatos bírálgatásukat. A neurotikus panaszok mögül disszociális magatartás bújt elő. VIKÁR GY.Az ifjúkori válság Az ifjúkori válság szindrómát a krízisek sorozata és összefonódása jellemzi : a kiélezett családi konfliktusok. szívdobogás. A jól strukturált családokban a pubertásos konfliktusok kisebb aránya tapasztalható." A különböző társadalmi rétegekben és a különböző struktúrájú családokban egymástól esetleg szélsőségesen eltérő . a társaskapcsolati és szexuális kudarcok okozta elkeseredés. A fordítottjával is találkoztunk. További foglalkozás során újabb problémák derültek ki. kényszerképzetek stb. Serkentik gyermekeik képességét.ahogy Bálint Mihály mondja . közvetettek. a tanulási és pályakezdési csődök. ösztönzői és fékjei felmondják a szolgálatot.

Ezek a fiatalok nem bíznak semmit a véletlenre. Az iskola státuszversengés színtere lesz. fontosnak tartják a fizikai erőszak kontrollját. Ezt mutatják VIKÁR által közölt. válságban lévő fiatalok 79%-a szenvedett neurotikus zavarokban (összevonva a különböző rovatokban szereplő neurotikus tüneteket). deviáns identitása fokozatosan megszilárdul. elnyomják spontaneitásukat.* M. majd antiszociális informálódás irányába sodródik. hogy megosszák egymással tulajdonukat. amikor a pszichológiai foglalkozások. a disszociális. 16 éves fiú. hogy segítsenek egymáson. Tágas. csövezés). tanulmányi eredményeik kifogástalanok voltak. magas pozícióban dolgoznak. mint a jövő veszélyei és reményei. jutalmazzák: a becsvágyat. Attila két évvel fiatalabb húga a gimnázium első osztályának tanulója. a teljesítményre törekvést. azonosulásaik meghatározó tényezőivé válnak önminősítésüknek és társadalmi identitásuknak.A hátrányos helyzetű fiatalok nagyrésze viszont. hogy az összehasonlításkor ne sérüljön a hátrányos helyzetűek önértékelése. Az iskolában a pedagógusok a kedvezményezett helyzetű serdülők tulajdonságait értékelik. hogy a gyógyulást keresők a kedvezményezett réteghez tartoztak. A kedvezményezett helyzet megmutatkozik az életcél és a pályaválasztás kialakításában: a fiatalok magasabb művelődési igényre és olyan szabadidőtevékenységre motiválódnak. amíg stabil belső ellenőrző rendszere kialakul. 177 . gondozott lakásban laknak. Ezt azonban nem lehet ügy érvényesíteni. A hátrányos helyzetű serdülők csoportja az alacsony iskolázottságú és jövedelmű. A csoportélet (galeri. hangulataikat.segítség hiányában. amelyek a kedvezményezetteket jellemzik. munkakerülő. Indulataik.magatartást gyermekükkel. a gimnázium III. a válságnak abban a szakaszában. Két hasonló korú. A. a csoporttörténések adják életük valódi tartalmát. a szükségletek közvetlen kielégüléséről való lemondást. A szülők elmondása szerint a gyermekek nevelésével mind ez ideig probléma nem merült fel. mindkét gyermeknek külön szobája van. ha súlyos ifjúkori válságba kerül. az ifjúkori válság szakaszában deviáns útra terelődött fiú rövid esetismertetésével kíséreljük meg a fentieket szemléltetni. . a csoportban keletkezett érzelmi kapcsolataik. Előzőleg a szülők keresték meg a pszichológust kétségbeesetten és tanácstalanul. októberben került pszichológiai vizsgálatra. a szakrendelőkben. túllépve a kezdeti neurotikus fázison. A jó szociális helyzetű serdülőkkel általában találkozhatunk a pszichológusoknál. osztályába jár. társas kapcsolataik. Nem kóros pubertásos krízis 6%-ban és disszocialitás 15%-ban szerepel. a súrlódásmentes kapcsolatokat másokkal. amelyek szerint a Gyermekpszichológiai Szakrendelő Intézetben jelentkezett. a racionális gondolkodást. Az apa és az anya egyetemi végzettséggel rendelkezik. törvényszegő szülők veszélyeztetett gyermekeiből tevődik össze. a gyermekek magatartása. a családi légkör zavartalanul jó volt.. Az esetismertetésekből kitűnik. Ezeknek a fiataloknak nézeteiben és tevékenységében a jelen gondjai nagyobb ösztönzést jelentenek. agresszivitásuk megnyilvánulásának szabad folyást engednek. A pedagógusok igyekeznek a hátrányos helyzetű serdülőkben is kialakítani azokat a tulajdonságokat. a szétesett családok gyermekeiből és a nagyvárosok szubkultúráiban élő alkoholista. A kortársi csoportok tagjai készen állnak arra. Tapasztalataink szerint az ijjúkori válság lefolyása és kimenetele gyakorta a fiatal szociális réteghelyzetének függvénye. ami a későbbiekben is növeli kulturális igényeiket. a pszichoterápia még segítheti a fiatalt pszichikus egyensúlya zavarainak leküzdésében. az előzőekben idézett adatok is. emócióikat.

De ne számítsunk arra.a családterápiától lehet a leginkább eredményt várni. A szülők Attila fegyelmezetlenségeit és alap nélküli félelmeit emlegették. és többször nem aludt otthon. attól kezdve íróasztalára egy hegyes. nem szeret éhezni és fázni. hogy szülein azzal áll bosszút. dühösen felmordult. hogy nagy az orra és kifejezéstelen a szeme! Most már mindig így fognak vele bánni a nők? Apja válaszképpen kinevette. hogy bemenjen a szobájába. egymásnak kölcsönösen odavetett szemrehányásokat tartalmazott. Murányi-Kovács E. a külseje vagy más? Tudja. eredménytelenül. és anyjának azt mondta. gesztikulálva beszélgetett. Attila az első alkalommal elmondta. nem tudott úgy hízelegni. hogy elzüllik. Hosszasan időzött velük. Akármelyiknek akar udvarolni.ségéért". otthagyja. lányukkal és velük együttesen kívánunk foglalkozni. hogy ha húga átlépi a szobája küszöbét. és csak késő éjjel tért haza. aki járni akar vele. mit kell ilyenkor tenni? Mi az oka ennek? Mi olyan taszító benne. éles konyhakést tett. aki azt tanácsolta. hogy pszichológus foglalkozzon a fiúval. Egy este követték az ide-oda csellengő fiút.Ez év augusztusában.) Az ülések anyagát az alábbiakban összefoglalóan közöljük. hogy a lányoknál nincs sikere. Tanácsot kért.amint a konyha ajtajára felfüggesztett cédulán olvasható volt . A dermedt hangulatú első három ülés általánosságokban mozgó. hogy pénzt visz el otthonról és a nagyszülőktől. A kislány egyszer az ajtórésen át belesett hozzá. hogy szülei nem engedik haza. Attila érthetetlenül megváltozott. „lelkére beszéltek". Megtiltotta. visszamenően egészen kisgyermekkoráig. Fütyül a kedves papa és a kedves mama vele kapcsolatos ábrándjaira! Most már tudja. hogy nem akarja folytatni tanulmányait. Egy idő múlva a szülők észrevették. Szülei másnap kérdőre vonták. amikor elmondta apjának. leszúrja. aki szerinte mindkét szülő kedvence volt. Nem próbálta megérteni. a nyaralásból hazatérve. mint Éva. hogy fiukkal. máskor meg otthon maradt. nem volt hajlandó a családdal együtt reggelizni vagy vacsorázni. Tíz ülésben állapodtunk meg a szülőkkel. Az iskolaévet ingerülten kezdte. meg is szidta. Attila ordítozva emlékeztette apját egy. hogy bizalommal lesz hozzánk. ő pedig nem kívánja a csöves életet. mert attól félt. Szülei természetesen megszidták „szeszélyes. és nem vették szívesen. hogy csak azért jött el. hirtelenül feltámadt gyűlölete. mit kell tennie: kitanul egy jó szakmát. de sok pénzt fog keresni! 178 . mindig akad. Különösen aggasztotta szüleit a húga iránti. nem lesz „professzor". gyereknek minősítette. valószínűleg a csövesek tanyáin éjszakázott. A következő éjszakai kimaradásakor szülei nem engedték be a lakásba. (Éva végül is nem akart részt venni az üléseken. amelyek így nélküle zajlottak le. amikor rendesen bement az iskolába. Nem érezte. hogy szeretik. Magába zárkózott. mindegyik visszautasítja.-né anyagából Az egyetemi tanár apa a gimnázium igazgatójával konzultált. jókedvűen. És azóta végre nem „dobják" a lányok. nem viselkedett „nagyfiútól elvárható módon". senkivel sem beszélt. Attila panaszokat hangoztatott. a nyaralásuk idején történt vitájukra. de délután eltávozott. hogy ő mennyire szenved! Öngyilkos akart lenni. hogy beleavatkozzanak életébe. hogy mennyire bántja. Ezután még többet csavargott. de „nem tört meg": hidegen kikérte magának. ha kérdezték mi baja. két hét után kijelentette. A negyedik ülésen feltört a fiú agresszív indulata apjával szemben. mert . hangosan nevetve. Ebben az esetben úgy véltük . de azután elhatározta. Folyamatosan lopott pénzt otthonról. akik nehezen tudtak „időt szakítani".„undorodom Évától". aki végül is az aluljáróban csoportosuló fiatalok között kötött ki. nem tanult. Voltak napok. és otthagyta a hozzá szólót.

A szülők csendben, döbbent, feszült arccal hallgatták fiukat. Látszott, hogy a kommunikáció tartalma meglepetésként hatott, megingatta „jó szülő" szerepük biztonságát. Az anya szólalt meg először: úgy vélte, hogy az a kis nyári „beszélgetés" nem lehet olyan jelentős, hogy Attila jelenlegi ellenséges érzéseit indokolhatná. A következő üléseken az adoleszcens egyre nyíltabban és konkrétabban fogalmazta meg az évek folyamán a szülei és közte kialakuló kölcsönösen ambivalens kapcsolatot. A szülőknek szembesülniük kellett eddig a „szőnyeg alá söpört" érzelmeikkel, konfliktusaikkal. Feltámadt bizonyos fokú empátiájuk is fiuk élményei, traumái iránt. A terápia folyamán Attila deviáns tünetei, nemiszerepzavarai megszűntek, személyi és társadalmi identitásának formálódása arra engedett következtetni, hogy túljutott az ifjúkori válság csúcspontján. S. J. 16 éves elítélt pszichológiai vizsgálatát a Fiatalkorúak Börtönében nevelőtisztje kérte „értékelhetetlen" magatartása miatt. Időnként letört, közömbös, minden kontaktustól elhúzódó állapotba esik, amiből sem fegyelmi büntetés, sem nevelői ráhatás nem tudja kimozdítani. A műhelyben álldogál a gép mellett, nem dolgozik; amikor a munka megtagadásáért több napi magánzárkára ítélték, ezt közönyösen vette tudomásul, kiengedése után nem változtatott viselkedésén. Az orvosi vizsgálat szomatikus kórokot nem állapított meg, a diagnózis szerint nagymértékű alultápláltsága (igen keveset eszik) és alvászavarai depresszív neurózisra utalnak. Szükségesnek látszik az elitélt pszichológiai vizsgálata annak eldöntéséhez, hogy kórházba utalasa mdokolt-e. S. József a fent leírtaknál kedvezőbb, csak enyhén depresszív állapotban került pszichológiai kivizsgálásra. Sikerült anamnézisét felvenni és explorálni. A Rorschach- és a Szondi-vizsgálatok alkalmával érdeklődést mutatott, és igyekezett „megfelelni". Vizsgálati anyagából kiderült, hogy súlyos ifjúkori válságszakaszban követte el bűncselekményeit. Véleményezésünkben kifejtettük, hogy két évi szabadságvesztésre ítélése és bűntudata következtében jelenleg is krízisállapotban van, de elmeosztályi beutalása aktuálisan nem lenne indokolt, a börtön pszichológiai laboratóriumában lefolytatható rövid pszichoterápia állapotának javulását és beilleszkedését eredményezheti. S. József börtönbüntetésének előzményei - röviden összefoglalva - a következők : Többgyermekes munkásszülők legkisebb gyermekeként nyolcéves koráig anyai nagyszüleinél nevelkedett vidéken, meleg, engedékeny légkörben. Szülei az első osztály elvégzése után hozták fel magukhoz, a főváros egy peremkerületében lévő, szük, túlzsúfolt lakásukba. A pubertásig sem magatartására, sem tanulására panasz nem volt. Az általános iskola nyolcadik osztályában kezdett el csavarogni, iskolát kerülni a vele egykorú és idősebb serdülőkkel. Mikor ez kiderült, apja durván elverte, és szigorú büntetéseket szabott ki rá. Ugyanekkor édesanyja siránkozások közepette e tudomására hozta, hogy kilencéves korában, amikor magas lázzal kórházba kellett vinni, agyhártyagyulladással kezelték néhány hétig, és a kórházi zárójelentésben szerepelt, hogy „agyhártyagyulladás következményképpen jellemgyengeség kialakulása következhet be". Ez a közlés aláásta a pubertásos krízisben lévő serdülő önbizalmát, fokozta befolyásolhatóságát, sodorhatóságát. Nagyszüleinek megértő, önállóságot engedélyező bánásmódja után a szigorú apa utasításait és kényszerítő módszereit kellett elviselnie. A szorongó, befelé forduló, de ugyanakkor indulatos fiú nem mert kíméletlen apjával nyíltan szembeszállni. Elhatározta, hogy elköltözik otthonról, ehhez akart pénzt szerezni sorozatos lopásaival és csoportosan elkövetett betörésekkel. József pszichológiai tesztekkel mért értelmi képességei átlagon felüliek, józan ítélőképességét mégis megsemmisítették alkalmazkodási konfliktusai, szüleihez fűződő ellentétes emóciói (függőségi
179

érzés és elszakadási törekvés). A börtönben kifejlődött depresszív neurózisa fenti, fel nem dolgozott konfliktusaiból ered. A több hétig tartó pszichológiai foglalkozás során neurotikus állapota javult, a börtön nyomdájában dolgozik, készül a segédmesteri vizsgára. Szülei szabadságvesztése óta mellette állnak, segítik. Látogatják, levelet és csomagot küldenek, ahányszor ez megengedett. Szabadulása után - úgy tervezi - hazaköltözik, nyomdában akar dolgozni, és levelező tagozaton elvégzi a technikumot. M. Attila és S. József hasonló jellegű, autoritáskrízisből kiinduló, disszocialitásba torkolló, igen erős indulatokat mozgósító, gyermekkori traumákat felelevenítő ifjúkori válságot éltek át. A különböző szociális réteghez való tartozásuk meghatározta átmeneti deviáns életvitelük következményeit. Hangsúlyozzuk, hogy mindkét serdülő lényegében neurotikus állapotban követte el alkalmi törvényszegéseit. Amíg a kedvezményezett helyzetű Attila krízise a három hónapig tartó pszichoterápia és a család együttműködésének segítségével csökkent, s megindult az adaptációját fejlesztő, identitását kialakító folyamat, addig a rossz pszichoszociális körülmények között felnövekedett József ifjúkori életútját kétévi börtönbüntetés törte meg, és nem látható előre, hogy „megbélyegzett- ség"-ének tudata mennyire károsítja majd felnőttkori személyiségét, társadalmi beilleszkedését, sorsát. Az autoritáskrízis az adoleszcensek igen heves leválási krízisének látványos megnyilvánulása. Tapasztalataink alapján feltételezzük, hogy a leválási krízis - másképpen szólva a dependencia- és az autonómiaszükséglet közötti ingadozás - nagymértékben felerősödik a tehetséges fiataloknál, sőt számos kreatív felnőtt sem tudja ezt a konfliktust feldolgozni. Elsőrendű fontosságot tulajdonít külső és belső függetlenségének, de szenvedélyesen ragaszkodik ahhoz is, hogy elkerülhetetlen kétkedési rohamaiban szorosan mellette álljon valaki, aki gyötrődései és küzdelmei idején maradéktalanul azonosul vele. Alkotók életrajzaiban sok utalást találunk erre. SIGMUND FREUD például azt vallotta: „Rettenetesen vágyódom a függetlenségre, hogy saját elgondolásaim szerint élhessek." Ugyanakkor makacs kitartással, szokatlan függőséggel négy évig várt jegyesére, későbbi feleségére, aki feltétel nélküli érzelmi támaszt nyújtott neki. Szólnunk kell ehelyütt ERIKSON (1968) identitáselméletének egyik fontos részletéről, amely figyelmeztet, hogy az identitásválságnak a XX. század második felében új változatai keletkeztek. A mai társadalmi feltételek között a fiatalok viszonylag nagy hányada túlságosan hosszú ideig - a késői adoleszcenciában, sőt fiatal felnőttként is - az identitáskeresés helyzetében vesztegel. ERIKSON ezt a pszichikus alapszituációt identitásdiffúziónak nevezi, és a személyiség regressziójának tartja. A személyi és a társadalmi azonosságtudat kialakítását korunk robbanásszerű tudományostechnikai forradalma nehezíti, mert szinte naponta új távlatokat, esélyeket, változatos új szerepeket kínál a felnövekvőknek, vagy éppen az esélytelenség érzését váltja ki belőlük. Talán ennek tudható be, hogy az iparilag fejlett társadalmakban pszichoszociális moratóriumot - döntés-előkészítési haladékot - nyújtanak az új generáció számos csoportjának. A regresszióban lévő fiatalok azonban vég nélkül meg szeretnék hosszabbítani ezt a haladékot. Elhárítják a felelősség vállalását, az elkötelezettséget, laza, korlátozásoktól mentes életmódot folytatnak, gyakran a szülők anyagi segítségére támaszkodva. Nem tesznek erőfeszítéseket társadalmi identitásuk kivívására, élettervük kiinun- kálására. Hazai körülményeink között is felbukkan ez a jelenség. MÉREI ZSUZSA (1980) a kallódó fiatalok egy csoportjával foglalkozott. Az Interjúk, a fiatalok életrajzai és azok elemzése bepillantást enged e sajátos világba. „Létezik egy olyan társas-társadalmi tartomány, amely a szabályosság és a deviancia között helyezkedik el. E társadalmi sávba tartozó személyek lényegében a társadalom formális hálózatához
180

tartoznak, otthon élnek, de életterük mégis inkább a társadalom által kevésbé kontrollált mező: terek, parkok, olyan kulturális vagy művészeti intézmények margója, amelyek a résztvevőktől nem kívánnak sem anyagi hozzájárulást, sem rendszeres, aktív részvételt, mégis valamilyen módon elfogadják őket (például kultúrházak, diszkók, zenei klubok). Ebben a csoportban a szabálytalan és nem deviáns személyek sajátos légkört alakítottak ki. Értékrendjükben az önállóság magas értékű volt, s így még az irreális hátterű önállóság is lényegesen magasabb értéket képviselt, mint a reális függő helyzet" (1. 1.) - olvassuk a tanulmányban. A szerző a kallódást olyan állapotnak határozza meg, amelyből a fiatal elindulhat a szabályosság, a deviancia vagy a kreatív megvalósulás felé. De az is lehetséges, hogy megmarad kallódónak. Megjegyezzük, hogy a kallódó fiatalok csoportosulásaiban egyaránt részt vesznek a hátrányos helyzetű és a kedvezményezett serdülők és adoleszcensek. Az utóbbiak általában családi és társadalmi frusztrációik miatt igyekeznek „egyformák lenni" a peremhelyzetűekkel. Ugyanakkor a magasabb szociális rétegből származóknak megvan az a biztonságérzetük, hogy bármikor abbahagyhatják a bolyongást, visszatérhetnek a családjukban szokásos életvitelhez. A homogénnek tűnő csoport valójában nem homogén: családi szocializálódá- suk különbségei - az igényszint, az értékorientáció terén - lappangva, de kemény magként fennmaradnak. Ezért egy bizonyos idő elteltével, húszéves kor körül, fokozatosan felbomlik az együttes, kilépnek belőle azok a fiatalok, akik „szabályos" társas mezők felé, a felnőtt életmód irányába vezető útra indulnak (felsőoktatás, munkavállalás, perspektivikus párválasztás stb.). A hátrányos helyzetűek - például az állami gondozottak - nem találnak ilyen kiutat, ismét csalódnak az „egymáshoz tartozásban", elmagányosodnak, letörnek. Az identitásdiffúzió legpregnánsabb megnyilvánulása a hatvanas évek hippimozgalma volt, amely igen nagy tömegeket ragadott magával Európában és Amerikában. A „hippi" jellegének érzékeltetésére idézünk néhány részletet SÜKÖSD MIHÁLY (1985)) kötetéből : „A mozgalom az ifjúság nemzetközi lázadássorozatának egyik fontos, jellegzetes tünete a hatvanas években. A hippi megtagadja, elhárítja a késő kapitalista társadalom- és államszerkezetet, annak összes hatásterületein, a gazdaságban, a politikában, a kultúrában, a mindennapi életben. A hippi elutasítja mindazt, amit a világ felkínál a szerkezetébe idomulni hajlandónak: az egyezményes státussal és anyagi csereértékkel jutalmazott munkát, a teljesítményt, a tulajdont, az intézményes értéklétrákat, a létrák sikeres megmászásának lehetőségét, a részleges hatalmat, bármilyen hatalmat. A hippitiltakozást az ifjúsági lázadás egyéb proíesfrnozgalmaitól elkülöníti viszont, hogy béke- és szereteteszményük jegyében csak elhárítani törekszenek, rombolni soha" (18. 1.). „Kétségtelen, a hippi valamelyest dolgozik. Annyi munkát vállal és végez, amennyi juttatásra az ellenséges külvilágtól bekerített hippiközösségnek az elemi létfenntartásra szüksége lehet. Ez az önfenntartásra szorítkozó munka a hippiközösség önálló földművelése, konyhakertészete, állattenyésztése is lehet, amint néhány film - a Zabriskie Point, a Szelíd motorosok, az Eper és vér hippibetétjeiben a magyar néző is láthatta. De ez többnyire segédmunka, alkalmi munka..." (19. 1.). „Szeretni egymást, a jól ismert és szeretetre vágyó csoporttársakat; szeretni a (még) vakon tévelygő világot; röviden ennyi a hippikódex" (20. 1.). Az identitásdiffúzióval ellentétes identitászavar ERIKSON fogalomalkotása szerint: a korai zárcts. A serdülő túlságosan gyorsan dönt felnőttkori életére vonatkozó kérdésekben mint például a pályaválasztás, a párválasztás, az anyagi és a kulturális célok kitűzése. Választásai, elhatározásai az
181

meg ami az övéké. ahol beilleszkedése csupán az alkalmazkodás szintjéig jut el. a réteghelyzetből fakadó szükségletek és társadalmi minták az irányszabók. mint mással. és átváltottam csövesre. illetve eltérő szocializációs hatást gyakorolnak a velük érintkező vagy bennük élő személyekre. A beilleszkedés áttekintett lépései . akik az adoleszcencia idején hasznosították a szociális moratóriumot. Az összetartás végett is. Ha nekem van lóvém. Jobban erzem magam velük. én is meghivom őket. előre nem látható történéseit. az az enyém is. a belső átalakulást elindító érzelmi kötődés." A rosszul szervezett bentlakásos szakmunkásképző intézmények nem segítenek a fiataloknak a felnőtté válás problémáinak megoldásában. mindig találok ismerőst. A hétvégeket mozi. a serdülő. Az a jó.. „Feljöttem Pestre. amikor a csoportok szocializáló vonzása eltérő erősségű. amelyben a szerző a különböző csoportokba való beilleszkedés feltételeit és e folyamat szakaszosságát írja le. 1. nem támogatják őket a jelenüket és jövendőjüket szétziláló identitásdiffúzió leküzdésében. És akkor mindjárt jobban elmegy az idő. A szülők elvárásai. hogy ilyenkor a pubertásos válságállapot csak igen enyhe formában észlelhető. A korai zárást az is tükrözi. amelyet az egyénnek többé-kevésbé végig kell járnia ahhoz. A falusi kis közösségben töltött gyermekévek után igen nehezen szokják meg a nagyváros. amikor fent vagyunk nála vagy húszan. Vidékről szakmunkás-tanulóként a nagyvárosokba került adoleszcensek szintén hátrányos helyzetűek.). és jóformán a csövesek tartják el. a csoportlétben feloldódott egyéniség autonómiájának és integritásának kialakulása és végül a csoport működési elveinek képviselete és megújítása . és ekkor belsőleg kell feloldania a többféle azonosulás nehézségeit. Más esetekben az egyén teljesen beilleszkedik több különböző életformájú és eszmevilágú csoportba. Van egy öreg. De ha találkozok velük akárhol. A városban nem tartoznak senkihez.a távolságtartó alkalmazkodás. és abból legalább tizenkettő nő. magabiztosan elválik a tévelygő kortársaktól. És ezért ott lehet nála aludni. rideg légkörét. az egyén szocializáltsági szintje a különböző csoportokban eltérővé válik.a szocializáció általános menetét írják le. s ezért sokan közülük az aluljárókban lézengő csövesekhez csapódnak. ivászat. hogy a felnőtté válás szegényes emocionális és szociális tapasztalatok között zajlik le. Csöves csaj. szex. akinek senkije nincsen. a külsődleges elsajátítást biztosító ismeretszerzés és eltanulás.esetek többségében külső tekintélyek nyomására történnek meg. hogy a csoportlét minden szegmentumát ismerő. sokkal kevésbé nyitott és toleráns másokkal szemben. Lesz olyan csoport. Van. míg más csoportokban a teljes szocializációs folyamat megvalósul. közösségnek is tagja. az azonosulás. a munkahelyi ismeretlen nehézségeket. dependenciáját elfogadva. értékeik azonosságának és eltérésének megfelelően azonos. hogy akármikor kimegyek. A korán kialakult identitás ezért merev. minden. A csoportok életformáik.. azt az élet „rendjének" tekintve. amelyben sokféle szocializációs tendencia érvényesül. Egyes esetekben. (1980) tanulmányának alábbi interjúrészlete illusztrálhatja. eszményeik. ők meg a Blahára vagy moziba. mint azok a felnőttek. semmittevés tölti ki. meghívnak. „Az ember egy időben több csoportnak. Reggel én megyek suliba. Szocializációs erőtér alakul ki. lődörgés. A korai zárás hátránya. összehaverkodtam egy pár fickóval a Blahán. és azon belül a kollégium személytelen. E sorok egyúttal feltárják az identitás kialakulásának változatos. az egyén később nehezen alkalmazkodik az új helyzetekhez. tablettázás. E folyamatot VIDRA SZABÓ F. azokban biztonsággal mozgó és önmagát megvalósítani tudó csoporttaggá váljon" (462. és az egyén változásai e tendenciák kölcsönhatásaitól függnek. Minden van. Az eriksoni elmélet kiegészítésére idézzük ILLYÉS SÁNDOR (1986) tanulmányának azt a részletét. 182 .

ragyogó és kínzó epizódokban bővelkedő utazáshoz hasonlítható.bekövetkezik. tovább bonyolították a neurózisok etiológiájának problémáját. hogy a . 183 . E munka keretében nem mélyedhetünk el a serdülő. vagy szembesülünk saját emlékeinkkel. A félreértések elkerülése érdekében ismételten hangsúlyozzuk. mintha létezne nagyobb ütközések nélkül. elégséges. ha magukat a kamaszokat kérdezzük meg. kényszeres.kiegészítő . Megjegyezzük.és adoleszcenciakorban fellépő kezdeti neurotikus struktúrákat depresszív. e problémakör tárgyalása csak egy különálló . ha ebben a korban kezdenek szerveződni.A neurotikus struktúraképződés kezdetei A gyermek felnőtté válása felejthetetlen élményekben.de életkor specifikusan . sőt ellentétes elméleteket alkottak. „simán" lezajló pubertás és adoleszcenceia. hogy a krízisfolyamat különbözik a normális serdüléstől és adoleszcenciától).. a felnőttkort megelőző szakaszban ezek a kórképek általában kedvezőbben alakulnak. hogy a fenti kategóriákba sorolás követi a klasszikus pszichiátriának a felnőttkorra vonatkozó neurózistanában használatos terminológiát. amelyeket gyógyító munkájuk hatékonysága alapján bizonyítottnak tekintettek. Érdekes ebből a szempontból megvizsgálni a freudi tanulmányokat. számos tünetváltás történhet. egyre rejtélyesebbé vált e jelenség kóroki háttere. az „ifjúkori válság" szakaszán vagy a neurotikus strukturálódás buktatóin halad-e tovább. e jelenségcsoportra vonatkozóan egymásról nagymértékben eltérő.terjedelmes tanulmányban lenne elvégezhető. megbizonyosodhatunk arról. hiszteroid és skizoid jellegű szindrómákba szokták csoportosítani. hogy a hármas elágazás közül melyiken folytatja útját: a „normális" ösvényen. hogy a jól átvészelt serdülő. tünettana. enyhén kóros lefolyású krízisállapotot jellemeztük. ami a fiatalok életében látszólag váratlanul . fennáll a patogén mikrokörnyezet és az interperszonális kapcsolatok megváltozásának esélye és főképpen: a neurotikus struktúra rögződését megakadályozhatja valamilyen nagy intenzitású pozitív emocionális élmény. illetve pszichoanalitikus tézisét a neurózisok magyarázatára vonatkoztatva.szakadárok". A neurotikus struktúrák viszont. SIGMUND FREUD különböző műveiben más-más megvilágításba helyezte ugyanazt a felfedezését. Attól kezdődően. A serdülő.és fiatalkori neurózisok etiológiájának kérdéseiben.és ifjúkorban is elérkezik a fiatal olyan keresztutakra. hogy az ifjúkori válságban is megjelennek. ahol eldőlhet. majd a neofreudisták (lásd 120 1. sőt dominálnak a neurotikus megnyilvánulások (ezeknek mennyisége és intenzitása jelzi. hogy a neurózisokat a pszichiátriában és a pszichológiában betegségként ismerték fel és kezelték. mégis. és a tünetek nem szerveződnek a felnőttkori neurózisokhoz hasonló kórképekbe. Úgy tűnik. súlyosabb előzményektől és következményektől terhesek. a különböző irányzatok koncepcióinak keretében.) a mester által felvetett vagy csak mellékesen említett hipotézisek és elmélettöredékek kiterjedt birodalmában új utakra indulva. A fiataloknál ugyanis a betegség még csak kezdeti fázisban van. Tegyük hozzá. de a tünetek izoláltak. hatása a társadalmi folyamatokra és gyógyításuk lehetőségei. elterjedtsége. mintha a neurózisra vonatkozó kutatások még ma is csak kezdeti stádiumban lennének: a pszichiátria és a pszichológia rangos művelői ugyanis. Bár néha úgy tűnik. Az ifjúkori válságot mint átmeneti.

az énnek és a felettes-énnek. hogy a neuro tikus gyermeket anyjával együtt kell kezelni. a családi mítoszokat. német.en . Nyolcvan év elmúltával az emberrel és a társadalommal foglalkozó tudományok minden ágában polgárjogot nyert. és ezekből az analízisekből merítették elméleti axiómáikat. a kommunikációs. lelki egyensúlyukat más okok miatt elvesztett emberek problémáival.és családterápiákban megismert pszichikus dinamizmusok a freudi neurózistan etiológai magyarázó elveivel összeütközésbe kerültek. hogy ANNA FREUD a negyvenes években elsőként győződött meg arról.Az ötvenes és a hatvanas években született legújabb koncepciók . melyek agressziós és önmegsemmisítési ösztönéből fakadnak? Ebben a vonatkozásban 184 . a második világháború és az utána következő évek . A freudi iskolán nevelkedett következő terapeuta generációnak viszont szembe kellett néznie a háború utáni új korszakban a megváltozott gazdaságikulturális és interperszonális viszonyok között élő. művelt polgárság szerepüket kereső tagjainak specifikus neurotikus állapotait kezelték. s a jól definiált alapfogalmak közé tartozik a pszichoanalízis nagy viharokat kavart számos megállapítása. Pszichoterápiás kezeléseikből kiindulva elemezték a családi szocializáció részmozzanatainak a neurózisok kialakulására gyakorolt rendkívül nagy hatását. a szorongások jelentőségét valamennyi neurózisban .) Az 1970-es évektől kezdve Európában is tért hódítottak ezek az eszmék. s ezáltal a freudi kutatások általánosítható. Nem mulaszthatjuk el. Megdőlt ugyanis az a tétel. megszületett a pszichoanalitikus teória. E „mozgaloméhoz csatlakozó terapeutáknak az országhatárokat áthidaló nemzetközi tapasztalatcseréje folyamatos és hasonlóan intenzív.a történelmi-társadalmi folyamatokra.a tranzakciónál is analízis. a szexuális fejlődés energiaviszonyaiból származó megoldatlan konfliktussorozataiban és ezek elfojtásában kell keresni. amikor a Habsburg Monarchiában. éles támadások közepette is értékes eredményeket felmutatva. a rendszerszemléletű és a strukturális teóriák .képletesen szólva . ahol egyrészt bizonyos társadalmi történéseknek .a „régmúltba" száműzték azt a történelmi korszakot. munkanélküliségnek. a következő: vajon sikerül-e. másrészt megalkották a „családi neurózis" igen gyümölcsözőnek bizonyuló fogalmát. az elfojtást. hogy a neurózisok keletkezésének kizárólagos okait az ösztön-énnek. egzisztenciális bizonytalanságnak. . olasz. ACKERMANN és követői kutatási és terápiás központokat létesítettek. a kommunikációt. napjainkban vészesen aktuális példáját ne idézzük. Sőt e fogalmak már átkerültek a köztudatba és a köznyelvbe Európában és Amerikában. Nem szabad azonban elhallgatni. reménytelenségnek stb. FREUD.a tudattalan motivációk szerepét a pszichikus működésben. Freud nagy felfedezéseit . például a családi homeosztázist. hogy e radikálisan elkülönült. A harmincas évek eseményei. angol szerzők esetleírásokat és elméleti cikkeket publikáltak a családterápiás módszerek terjesztésére alakult folyóiratokban.patogén szerepével foglalkoztak. (Meg kell említenünk. a kettős kötést. „Az emberi faj sorskérdése. el nem évülő eredményeinek értékelését megszilárdítják. és milyen mértékben fog sikerülni az.valamint az ezekre épülő csoport. új pszichoterápiái irányzatok a freudi gondolat.munkahelyi és társaskapcsolati frusztrációknak. mint a pszichoanalitikus mozgalomé volt az 1910-es és 1920-as években. valójában szenvedélyesen tudott reagálni természetesen a saját eszmerendszerébe beilleszkedő. hogy a civilizáció fejlődése folyamán az ember úrrá legyen az együttélésnek azokon a zavarain.az új irányzatok képviselői munkájukban hasznosítják. a leválási folyamatok kudarcait. Francia. úgy látom. akit gyakran vádoltak „történelmietlenséggel".és ötletgazdagsághoz kapcsolódtak. s később más gyermekterapeuták követték ezt a gyakorlatot. hogy éleslátásának egy. A pragmatikus beállítódottságú amerikai terapeuták kísérletezni kezdtek az aktuális társadalmi konfliktusok által kiváltott neurózisok gyógyításával. SIGMUND FREUD és tanítványai a jómódú.

1968). izzadás.).. És most azt várjuk.és végtagfájdalmak. emiatt a sardülő krónikus krízishelyzetben él. és elszigetelődik a családtól. izom. akiknek családjában interperszonális kapcsolati zavarok keletkeztek. 1.szió tünetei közül . hogy segítségével könnyen kiirthatják egymást az utolsó szálig. S.és adoleszcenskori depresszióban a fentiek mellé egyéb tünetek sorakoznak: a személyiség beszűkülése. saját hibáinak túlértékelése. az örök Erósz új erőre kapjon. hogy a két „égi hatalom" másika. szerencsétlenségük.enyhébb formában . A depressziós állapot néha csak későn ismerhető fel. *** A neurózisok etiológiájára vonatkozóan folyamatosan új. Az etiológia kérdéskörében egyedül az a jelentős tény nem vitatott. A depresszió kezdeti szakaszában esetenként (szórványosan) agresszív dührohamok és antiszociális magatartás is tapasztalható. bűnösségi téveseszmék. Változtatni nem tud. A gyermekkori depressziónál már említett szomatikus tünetek mellett megjelenhetnek még: tremor.tudomásunk szerint . pesszimista életszemlélet. hogy a gyermekkori fejlődés során elszenvedett traumáknak és szorongásoknak felújidása belejátszik a neurotikus struktúrák kialakulásába. a frigiditás. szívmüködési és emésztőszervi panaszok.és adoleszcenskori depressziós szindrómákról . Ennek tudatában vannak. az indítékszegénység. eszmének a halál vagy csalódások miatti elvesztését jelenti. a serdülőkori és ifjúkori neurózisoknak csak fenomenológiai (jelenségleíró) ismertetésére vállalkozhatunk. 190-191. frusztrációkhoz gondolatban való állandó visszatérés. de bonyolult előzményei fellelhetők a tartósodott traumákban és frusztrációkban.éppen a jelen kor különös érdeklődésre tarthat számot.a gyakoribb. mert a feszültségrendszer . (A tárgyvesztés a pszichoanalízisből származó. De ki látná előre ennek a küzdelemnek sikerét és kimenetelét?" (FREUD. a klinikai pszichiátriai és pszichológiai vizsgálatok tanúsága szerint a serdülőknél jön létre. szorongásos rohamok. ideálnak.átfogó mű nem jelent meg. illetve antiszociális tendenciái. A depresszív neurózisok A felnőttkori depressziós neurózisoknak kiterjedt irodalma van. 694. P. Szüleiben való csalódását „tárgyvesztésként" éli meg. anorexia nervosa. az impotencia (KIELHOLZ. Ebben a szakaszban is el kell különíteni a fokozatosan . A serdülő.) A stressz-szituációktól körülzárt fiatal bánatát növeli a mikromiliő elítélő magatartása. Jellegzetes tünet a félelem a szexuális élettől. illetve egymást kigészítő hipotézisek merülnek fel. melyek a felnőttkori depresz. hogy megmérkőzzék éppoly halhatatlan ellenfelével.. E„ 1973. in: JONES. a gondolkodás és képzetáramlás és specifikus szomatikus tünetek. 1959. hogy változtassa meg magatartását. ma már közhasználatú terminus: a szeretett személynek. a serdülő. mert a depressziót elfedik a súlyosnak tetsző szomatikus panaszok vagy a fiatal hipochondriás viselkedése. Ilyenek a nyomott alaphangulat. a sérelmes élményekhez. a magányosság érzésének kínzó feszültsége. A gyermekkori depresszív megnyilvánulások tárgyalásakor rámutattunk azokra a magatartási és tudati jellegzetességekre.a kora gyermekkortól kezdődően kifejlődött neurotikus depressziótól a psziehoreaktív depressziót.az aktuális élethelyzetre adott reakció . A reaktív depresszió. elvárásuk. Ez utóbbi .a 185 . Ezeknek tárgyalására nem térhetünk ki. és nagyrészt ebből ered jelenlegi nyugtalanságuk. egymástól eltérő. 1. szorongáshangulatuk. tartós fejfájás.a gyermekeknél is megtalálhatóak. Az emberek a természeti erők feletti uralmukat oly messzire terjesztették ki.

a 18 és fél éves leány. megszégyenítik. a szülők kérésére kerül felvételre az Országos Ideg.. összeszedi az otthon fellelhető altatókat. Jutka magányos gyerekként nőtt fel egy nagy családban. felnőtt nővérei vannak. Jutka belefárad. Mikor rájön erre. hogy öngyilkos lesz. kiegyensúlyozott életmódot folytat. aki megállapítja. sem értékképzésben nincs mintája.feltehetően. amikor összetalálkozik egy fiúval. gimnáziumi tanuló Körzeti orvosi beutalóval. A találkozón derül ki. hogy közben a fiú elkezdett „együtt járni egy másik lánnyal". Jutka nem megy be. hogy a fiú segedmunkás. A mikromiliő tagjai autokratikus módon avatkoznak be életébe. jó tanuló. Harmadik gyerek. elfogadta értékrendszerüket . 1964) gyökerezik.mikroszociális krízis ~a család életvitelében.de már azt megelőzően . végül leoldja a zsinórt és elalszik. étvágytalanság. Anyja agresszíven lép fel. Sem viselkedésében. semmiféle problémáját otthon senkivel megbeszélni nem tudja. Első gimnáziumba jár. fejfájás. Jutkáéval ellentétes. Az öngyilkossági kísérlet és a kialakuló depressziós állapot előzményei: 1. Búcsúlevelet ír." Bemutatja anyjának.* Szenvedő alanya. s néhány hét múlva találkozót kér a fiútól. Szemléltetésül közöljük . nem képes felkelni. és nem akar továbbtanulni. Felvételét depressziós állapota.szüleit. aki munkában van. tartalmas. és újabb súlyos kudarcokat. 3. E. kikészíti maga elé. a zsinór másik végét az ablakkilincshez rögzíti. hogy a fiú „nem Jutkához való". Ekkor érkezik haza anyja. nem találja otthon. Este lefekvéskor egy nejlonzsinórt köt a nyakára. Azonban megbánja a szakítást. botrányos jelenet alakul. elzavarja az iskolába. azaz szülőideáljait is elvesztette. ezért az interperszonális kapcsolatok terén éretlen. A családtagok konfliktusai állandósulnak. megszégyenüléseket kell elszenvednie. azt röviden vázoljuk az alábbi esettel. s e kiúttalan helyzet taszítja a fiatalt depresszióba. Egy éven át folyik a harc az anyával. Jutka kétségbeesik.DOBOS EMŐKE (1976) egyik esetismertetését. „játszmáiban" (BERNE. már nem tud segíteni a helyzeten. JUTKA 16 éves. mert gyermekkorában kielégítetlen függőségi szükséglete igen erős maradt. Hogy milyen roppant nagy krízist jelenthet a felnőtté érés folyamatában a leválás. akivel „végre mindenről beszélhetett. Családjában azonban mindvégig magányos. Jutka felvételre kerül Osztályunkra. elhatározza. amikor döntenie kellett szerelme és szülei között. nyolc általánost végzett. reménytelennek látja az életet. A szülők elfoglalt emberek. A fiú elvesztése súlyos tárgyvesztést jelent a számára. szakít a fiúval. kényeztető családi légkörben nőtt fel. rosszul érzi magát. Az ismertetett eset kiegészítéseként megjegyezzük. illetve újratermelődnek. gyógyszereket. aki a levelet kitépi a kezéből. és azt követelték tőle. Jutka nem tudta véghezvinni adoleszcenskorban az identitás kialakításához nélkülözhetetlen „utolsó" leválást a szülőkről. Késő délután ér haza. órákig csavarog. manipulálják. hogy Jutka kettős tárgyvesztést élt meg: szerelmén kívül . kialakul a reaktív depressziósállapot-kép. s az előzőkben szereplő adoleszcensnél súlyosabb depresszióba esett. Családi mikromiliőben magányosan élő leány. gyakorta szuicidiumba. amikor lenézték választottját. 186 .kivonatosan . 2. elmegy a fiúhoz is. hogy szakítson vele. melyet nem képes elviselni. Azonnal kijelenti. Órákig fekszik így az ágyban. Reggel betegnek érzi magát. meghátrált. A lány kitart a fiú mellett. álmatlanság és öngyilkossági késztetések indokolták.és Elmegyógyászati Intézet Pszichiátriai Osztályára. anyja még dolgozik. Az iskolában jól alkalmazkodik.

mégis alávetette magát az abortusznak. és költözzenek az ő szüleihez. pedig a gyermek apja kérte. a morális előírások betartását. de érzése szerint nem tudna nélkülük biztonságban élni. Rosszul osztotta el affektív tőkéjét. hogy azokhoz egyre inkább alkalmazkodnia kell. hogy házasodjanak össze. hogy gyógyulása csak akkor remélhető. sem akarati aktusokkal nem tud ezektől elszakadni. barátja ekkor szakított vele. otthon bezárkózott szobájába. a „reakcióképződés" és ezek 'fixálódása következtében kényszerneurózisa fokozatosan kiteljesedik.-né anyagából Katalin konzervatív erkölcsű. Az érettségi után adminisztrátorként helyezkedett el. mégsem akarnak feltétlenül megszabadulni tőlük. A szakkörök feltételezése szerint ennek okát abban kereshetjük. hogy kényszerképzetei és ceremóniái abszurdak. Katalin úgy érezte. Ennnek során sikerült Katalinnal és családjával megértetni. s nagy erővel támad fel benne az imkompetenciától való szorongás. és önálló életet él. Elhagyta munkahelyét. Feltűnő adat. környezetétől megköveteli a törvények.viszonyt folytatott. ha elköltözik otthonról. bútorait eltörte. Szerelme és várt gyermeke elvesztése után az addig kiegyensúlyozottnak tünö fiatal lány hirtelen megváltozott. be kell tartani a „belső hang" által előírt napirendet vagy egyéb ismételendő teendőket. ahol diagnosztikai és terápiai munka folyik. hogy a fiatalok titkolni igyekeznek kényszeres tüneteiket. E kórképbe beletartozik az állandó kétkedés. „zárt család" egyetlen gyermekeként nevelkedett. De úgy képzeli. máskor pedig kriminális késztetéseivel küszködik. hogy erre nem elkalmas. hogy pszichológiai rendeléseken. szülei körülrajongod „kislánya" volt. Gyakorta görcsös igazságkereső. Neurózisuk tükrözi azt a pszichés állapotot. a mondatok ismételgetését. alig táplálkozott. ilyen jellegű késztetésekhez viszonyítva mélyebb és tartósabb személyiségzavar jelei. el kellett fogadnia. A gyermekkori mágikus képzeletvilág ideje azonban elmúlt! A serdülő nem hisz már igazán a ceremóniák hatásában. azután. éretlen személyiségjellemzője.censek. akivel . szerfelett ritkán jelennek meg kényszeres serdülők és adolesz. a tárgyi és személyi világra vonatkozó ambivalencia. mert bármilyen kinosak is számukra. A kényszerneurózis Az ismétlések elkerülése céljából a kórkép definíciója helyett visszautalunk a gyermekkori kényszeres tünetek leírására. Munkahelyén ismerkedett meg szerelmével. A kórházból való elbocsátása után még hosszú ideig pszichoterápiás támaszra szorult. az anya követelte. trágár szavakkal támadt. A kórházi idegosztályon reaktív depresszió diagnózissal több hónapig kezelték. „nem tudja ezt megtenni szüleivel". ami többnyire az infantilis. tombolt. senkivel nem beszélt. hogy a serdülés utánra áthúzódó vagy akkor kialakuló kényszergondolatok és kényszercselekvések a gyermeki.Murányi-Kovács E. hol makacsul ellenáll. a személyes tárgyak meghatározott sorrendben való elhelyezését. az álmukból felriadt szülőkre sértő. Katalin verekedett vele. amelyben az egyén. terhes lett. Az adoleszcensnek szembesülnie kellett a társadalom követelményeivel. S ekkor lépnek elő a gyermekkori emlékekből a minden bajtól megvédő mágikus szertartások: ismét pontosan kell elvégezni a sűrű kézmosásokat. Apja próbálta lefogni. amikor szülei szokatlanul durván szidalmazták. Katalin előbb ellenkezett. 187 . bár felimeri. Hol túlzottan alárendelődik. Egyik éjjel szobájában minden tárgyat földhöz vágott. Infantilis elhárító mechanizmusai: a „meg nem történtté tevés". hogy szakittassa meg terhességét. A fiatalok kényszerneurózisa a realitásfunkcio zavara. Mikor ezt anyjával közölte. és hozzáfűzzük. túlértékeli emocionális élményeinek egyes részleteit. éjjel virrasztott.szülei tudta nélkül . az „izoláció". de sem logikai érveléssel. a gyermekkori függőség elvesztésétől való szeparációs szorongás és az ezekhez csatlakozó bűntudati szorongás.

Eleven emberi kapcsolatok helyett szabályok sora tartja össze a családot.a beteg életvezetését a közömbösség. feltűnő bizarr. mimika. 1. esetleg skizofrén processzus kezdeteit kellene gyanítani. s ezért az alábbiakban rangsorolás nélkül közöljük a jellegzetes szimptómákat.számos feltevéssel. A hiszteroid neurózis E neurózisban szenvedő serdülő jellemző tünetei: érzelmeiben és magatartásában szélsőségesen szertelen. titokként kell kezel. Ha a serdülő gyermekek a világtól elzárva. a szocializálódás során lefolyó történéssorra vonatkozó hipotézist VIKÁR GY. „Hermann nyomán indult el kutatásaiban RAJKA.niök a család különc életét. a nemi szerep elutasítása. mintha skizoid neurózis strukturálódását.A kényszerneurózisok etiológiájának problémájához . elbizonytalanodik. Ezek a megfigyelések összecsengenek Quintnek a mozgás. Tünetei sokrétűek.befolyására. modoros mozgás. az érzelmek összemosódottsága. és szemben ülő anyja mutatja. Helyükbe merev. mind a skizoid neurózis diagnózisa. szertartásos rend lépett.és cselekvéskorlátozó családról tett megállapításaival. váratlan hangulati és gondolati szökellések. kiszolgáltatottan vergődnek. hogy ellenkező irányba forgassa a kanalat. az alapos kivizsgálás és a terápiás foglalkozás levezetése után kizárható mind a processzus. 159. és a külvilághoz való alkalmazkodást is csak szabályok merev betartásával tudja elképzelni (RAJKA. A skizoid jellegű neurózis a személyiség egységének a zavara. az ezzel kapcsolatos képzelgések. beszéd. . Régebbi események következtében a családi kapcsolatok érzelmi tartalma kihűlt. 1972).) munkájából. változékony. Inceszt kapcsolatokra is sor kerülhet. hogy az egész család neurotikussá válik a domináns beteg családtag . A skizoid jellegű neurózis a legeredményesebben kórházi osztályon gyógyítható. „téveszmék" és nem utolsósorban a serdülő gyermekkori személyiségétől idegen gátoltsága gyakran ijesztő. aki nagyon tanulságosan rajzolja meg a későbbi kényszerbeteg családi légkörét. Egyik betegének első emléke: kávéját kavargatja. az érdektelenség. Ebben a légkörben a sokszor gondosan. patológiás formákat ölt. Ilyenek: a projekciók (e neurózisforma kitüntetett elhárító mechanizmusai) átszövik az érzelmi és az intellektuális működést. a gátoltság és az intencionális félelem (a célos aktivitástól való félelem) jellemzi.rendszerint az apa . Megtörténik. a család paranoid-skizoid légkörében nevelkednek. (1984." A skizoid jellegű neurózis Az ifjúkori válság idején az előző korszakban kiformálódott énkép széttöredezése. 188 . A vezető tünetek egyénenként változóak. és azt a látszatot kelti. kirívóan különböznek más szindrómák tüneteitől és viszonylag gyakran keverednek paranoid tünetekkel.amint ezt a neurózisokra vonatkozóan általában megállapíthattuk . örömtelenül. sőt hiperprotektíven nevelt gyermek érzelmileg elszigetelődik. több elméleti irányból közelítettek. Kiemelünk egy értékes. hogy a fiatal intenzív ifjúkori válságban van. Az esetek többségében azonban kiderül.

16 éves. szinte önkívületben ordít. Nevelő: Hogy mondhatsz ilyet? Ágnes: Igaz Lami. hogy tudja meg. Ágnes.megmagyarázhatatlannak tűnő „nagyjeleneteket" rendez. a javítóintézetben még jobban el vagdostam. hogy nem vállal értem felelősséget. alkoholista lett. hogy nem fogad. hogy a Fecó bácsi milyen? Tünde: Az Ágit megverte múltkor. razzia során különböző helyekről hozza be őket a rendőrség.ő volt az éjszakás ott sipítozott. Most előzetes letartóztatásban van. Nevelő: Szökéskor nem szoktál hazamenni? Ágnes: Nem. Nevelő: Miféle szörnyűséges játék ez? Tünde: Még nem tetszett hallani? Pedig minden intézetben csinálják. Nevelő: Mi van a kezeddel? Ágnes: Kint voltam a haverjaimmal. agresszív. cselekszik. „rövidzárlati" cselekedetei gyakoriak. az Erzsike néni meg sipítozott . Az András bácsi meg leütött. az sikítani kezdett. ezek hasonlítanak a gyermekkori tomboló dacreakciókhoz. hogy eltörtünk egy kólás üveget. antiszociális indulatkitörései. B. Ágnes: A fogdán véresre vert a gumibottal. . „S. hogy Fecó bácsi kórházban van? Levágták a lábát hálaistennek. .senkivel sem tud identifikálódni. Játékból elszorított egy lányt. Ildikót? Őt is gyakran hozzák ide. felületes örömök szerzésével helyettesíti. mire az kinyitotta az ajtót.saját késztetéseivel sem mer azonosulni. a kapcsolatok intimitását nem ismeri. zokog. A kezemet a rendőrségen vágtam el. viselkedésében a „mintha olyan lennék" teátrális szerepalkalmazkodás dominál. aki másfél óráig nem tért magához. Szépen leléptünk. így csak engem vittek el. hogy az „Ideiglenes Szálláson" magnóra rögzített alábbi beszélgetéssel jól illusztrálhatjuk e serdülők felfokozott hiszteroid állapotát. Csak tavaly október óta vagyok állami gondozott. Mivel az állami gondozott serdülők körében a depressziós neurózis mellett a hiszteroid neurózis szignifikánsan gyakrabban fordul elő. Megérkezik Rozi néni. nem érdekel. Mivel kijelentette. Nevelő: És téged? Nem tudott vagy nem akart? Ágnes: Nem is akart. Végig folyt a vérem a folyosón. Ágnes mindkét csuklóján kötés. mert narkós voltam. a zárton. az éjszakás ügyeletes: Mi az. . A rendőrségen mindig elmondom. Tünde. azt a nevelő nyakához tette a Domi. Ha valakinek nagy erővel elszorítják a tarkóját vagy a szívét. mint a családban nevelkedő serdülőknél.. úgy véljük. Hát azt hallottad Lami (Tünde csöves neve). hogy rendőr a faterom.súlyosabb és kevésbé súlyos pszichoszomatikus megbetegedések lépnek fel. az elalszik egy időre. hátha a fülébe jut. 15 éves. a rendőrök idehoztak. javítóintézetből szökött fiatalok. részegen megverte a nőjét. Feri. az érzelmi kötődést „szalmalángszerü". a szomszédok kihívták a rendőrséget. Tünde: Tetszik ismerni az Sz. A faterom rendőr. Akkor hoztak be először ide. Gyakran megfordulnak itt. és nem akartam levetkőzni. még nem alusztok? 189 . ami feltehetően az elfojtott ösztönkésztetések és a motoros izgalmak összekapcsolódásának eredménye. Szoktam balhézni. Az egyik. Nem tartom velük a kapcsolatot. Idegbeteg anyámat nem tudta megnevelni. Ágnes: A múltkor úgy szöktünk meg a Dominikával. Ok hárman be voltak jelentve.

Nevelő: De talán nem tudod. Tünde: Nekem most. Nagy lárma. Nevelő: Őszinte vagy. A vállalattól nyert tájékoztatás szerint beilleszkedtek. Nevelő. A zsidó kampanyonnak énekeltük. Agi. Mi volt ez. a Rozinak. az majd elaltat benneteket. Ágnes: Mert a hatalmat akarta! És ez így van. Nevelő: Nem volna jobb másként élni? Tünde: Nem tudom. és őt idegesítem vele. átlagos keresetű fiatalok.Ágnes és Tünde énekelnek. És mit gondolsz Hitlerről? Ágnes: Szadista volt. Mert a zárt intézet igazgatója nagy párttag. ami neurotikus állapotuk javulását eredményezte. ha valakinek szüksége van valamire. óriási nevetés a hálóteremben. nem jó. Nevelő: És te mit akarsz? Ágnes: A két utóbbit. és jól ismered magad. Nevelő: És a kezed miért vagdosod? Ágnes: Ha az ereimet felvágom. Rozi néni: Úgy látom. és ezért gázkamrába küldte a zsidókat. Nevelő: (leül Tünde ágyára). Meg akarok halni. három célom lehet. Mi meg nem hátrálunk! Nevelő: És ki elől? Ágnes: A rendőrök elől. mit írtál a karodra? Ágnes: Ráírtam Adolf Hitlert. Én a legszívesebben terrorista lennék. *** 190 . Rozi néni: Majd felhívom az András bácsit. Ez a mi jelszavunk Heil Hitler. ideges nevetés és sírás közben hallgatták. azt a mások rovására szerzi meg. jól dolgozó. Amikor a nevelő visszajátszotta a lányoknak a magnón felvett szöveget. ma nagyon el vagytok engedve. Nevelő: Én is így gondolom. Hull a véres. Később többedmagukkal félévig tartó pszichodráma csoportterápiában vettek részt. Nagykorúságuk elérése után gyári munkásként helyezkedtek el. amit énekeltetek? Tünde: A fasizmusról szól. pelyhes hó. heil Hitler. hogy mit jelent a fasizmus! Tünde: Tudom hát! Hitlernek kellett a hatalom. heil Hitler. Tünde: Tudok még egy nótát! Énekel: Heil Hitler. Jöjj el kedves Gestapo. Lerohan. zsarolni akarok vele vagy idegesíteni akarom vele a környezetemet. Tünde folytatják az éneket: Minden zsidó várva vár A lágernek füstje száll. és nem volt normális. A lányok összevissza ordítanak. Ágnes. ahogy vagyok.

gyors.a serdülő.szió" címet viselő részben kiemelt helyet kap a freudi teória. Olyannyira.a „Gátolt és a saját személyre irányított agresz. maradéktalanul megerősítették ezt a tételt. a világranglistán mindig az első helyek egyikén szerepelt. Az agresszió ilyenfajta visszafordulásának az a feltétele. a kudarctűrés alacsony foka . devianciagerjesztő hatásokat . RINGEL (1969) „1949-ben a bécsi pszichiátriai klinikán 745 megmentett öngyilkost vizsgált meg. RINGEL tanulmányában .szív potenciálok kialakulása és környezetükkel szembeni lereagálásuk erőteljes gátlása jelenti tehát az első döntő lépést az öngyilkosság előtti lelkiállapothoz és ezzel a presztuicidális szindrómához" (RINGEL. a statisztikai adatok tanúsága szerint.) Az öngyilkossági kísérletet elkövetők megoszlása Magyarországon életkor szerint 1967-ben 191 .s mindez hozzájárul ahhoz. a pszichológiai és az orvosi erőfeszítések . a statisztikai kimutatások szerint. mint azt az alábbi táblázat mutatja. 1974.). 1974. A pedagógiai. klubokban. 274. az alkoholizmus.és az ifjúkori inadaptáció jellegzetességeinek tárgyalásakor . Megelőzésük és gyógyításuk igen sok szakembernek és a társadalmi folyamatokra figyelő. hogy az ifjúkorban elkövetett öngyilkossági kísérletek és a halállal végződő öngyilkosságok az „önmaga ellen fordított agresszió" specifikus esetei.. Az öngyilkosság A felnőtté érlelődés hosszú szakaszában .a fiatalok nagy részét időnként foglalkoztatja a halál gondolata és ezzel együtt az öngyilkosság képzete is. 1. amelyek az ifjúkori válság és a neurotikus struktúráik bámelyikének tüneteként felléphetnek.-CSEHSZOMBATHY L. Nem vitatható. a meggondolatlan. „Freud sok zseniális felismerésének egyike volt . 367. 375. hogy az egyén erős agresszív feszültség alatt álljon. hogy jogosultnak érezte egyfajta »preszuicidális szindrómáról« beszélni.a szélsőséges hangulati ingadozás. hogy agresszióját kifelé vezesse le. és utal az elkövetés veszélyére. . rendeléseken és kórházakban bevezetett speciális foglalkozások eddig nem sok sikert hoztak: a fiatalkorúaknak e kategóriákba sorolható deviáns viselkedései.). a kábítószerélvezés és a bűnözés. főleg azzal a céllal. gátolt és a saját személyiség ellen fordított agresszióból és öngyilkossági fantáziákból áll" (In: ANDORKA R. (Megjegyezzük. 1.írja ILLYÉS SÁNDOR (1984. hogy az öngyilkosságok alakulása Magyarországon.-BUDA B.a külső és a belső konfliktusok között hányódva .intézményekben.írja a szerző . „Az élettörténet megszokott semleges körülményei és eseményei is rejthetnek jelenleg még nem felismert.-BUDA B. 1. Eközben az esetek túlnyomó többségében bizonyos tények annyira azonos módon jelentkeztek. hogy e korosztályban.-CSEH-SZOMBATHY L. Az agresszió e végzetes megnyilvánulásában szerepet játszanak az életkori sajátosságok .hogy az öngyilkosság annak a következtében jön létre.. rövidzárlati cselekvésre való hajlam. Szokatlanul intenzív agresz. Az öngyilkossággal való sűrű vagy állandó foglalkozás. az egyént és a társadalmat mélységesen romboló deviáns folyamatokra. In: ANDORKA R. E. E devianciák: az öngyilkosság. . hogy közvetve és közvetlenül tisztázza lelkiállapotukat az öngyilkossági cselekmény előtt. hogy valaki az agresszív késztetéseit saját személye ellen fordítja. a haladásnak elkötelezett laikusnak is rendkívül nagy gondot okoz. köztük a szerzőé is. az erről való fantáziálás azonban depressziós tünet. a szuicidiumkísérletek száma igen magas. hogy lehetetlennek látszik az öngyilkossághoz vezető folyamatot az agresszió visszafordulásának tekintetbevétele nélkül magyarázni. Sok megfigyelés.Az előző oldalakon .nem tértünk ki részletesen azokra a széles körben elterjedt. azonban ne legyen lehetősége arra. amely beszűkülésből. nem mutatnak csökkenő tendenciát.).

......................................................................8 20...............................0 42.............38 Az utánzás.............................................32 Életkori jellemzők 0-2 éves korban................................................28 A szenzitív (kritikus) szakaszok...........................................12 A családi (elsődleges) szocializáció funkciói és diszfunkciói.........................24 A szimmetrikus kommunikáció elsajátítása......................................41 Kötődés az emberekhez............................................21 A kortársi (másodlagos) szocializáció funkciói és diszfunkciói......9 Tartalomjegyzék........................................................................................................40 A gyermek jelző és tájékozódó viselkedésére ható tényezők................................25 Az énazonosság (személyi identitás) és a társadalmi azonosságtudat (szociális identitás).........................................7 11......................... a beszéd kezdete.........2 20-24 15...................9 Bevezetés..............................................36 A nézegetés..............................................................................1 15.......................8 15-19 13....élő gyermekek szocializálódása...............................................................................................9 Összesen % 2..........csecsemőotthonokban.....4 23.................................................... nevelőotthonokban.........................................7 100...................................................24 Önismereti érzékenység-értékújítás................9 100................................................................................................9 25-29 12......37 A mosoly........2 45............Korcsoport 10-14 1............................19 A szereptanulás...38 A hangadás........36 A sírás..............................7 100..................24 A belsőkontroll-attitűd. a születéstől a beszéd kezdetéig...........................0 38.............................................................................................................8 15...................................3 30..8 11.... speciális intézetekben ....................25 A nemi szerep (gender role).....................21 A leválás......43 192 ...26 Az intézetekben .................6 49.............0 30.......... a gügyögés..................................................................................8 Összesen 10-24 Férfi % Nő % 3...56.................

.................................................62 Életkori jellemzők 6-12 éves korban................................................65 Az iskolai környezeti ártalmak............................................188 A hiszteroid neurózis........183 A kényszerneurózis................................................................Félelem az idegen személytől.............................................................................................................................. E devianciák: az öngyilkosság............................................. a kábítószerélvezés és a bűnözés...........74 A nevelőotthoni környezeti ártalmak............................... rendeléseken és kórházakban bevezetett speciális foglalkozások eddig nem sok sikert hoztak: a fiatalkorúaknak e kategóriákba sorolható deviáns viselkedései....................48 Az éntudat kialakulása........................................................46 Életkori jellemzők 2-6 éves korig.......................54 Temperamentumbeli eltérések .............................................53 Eltérések a csecsemők és a kisgyermekek egyedi fejlődésében.... a haladásnak elkötelezett laikusnak is rendkívül nagy gondot okoz.....................................45 Az interperszonális kötődés eredete...................................................................187 A skizoid jellegű neurózis...................127 Életkori jellemzők..................... az alkoholizmus.......... a szociális izoláció kiküszöbölésére az intézeti nevelésben.....................................................................171 Az ifjúkori válság................ a beszéd kialakulásától az iskolakezdésig............... A pedagógiai......188 Az előző oldalakon ...44 Szeparációs szorongás.........................59 Kísérletek a hospitalizáció.......................................................85 Neurotikus megnyilvánulások.................................................. az egyént és a társadalmat mélységesen romboló deviáns folyamatokra......és az ifjúkori inadaptáció jellegzetességeinek tárgyalásakor ...............................................................................................50 A testvérhelyzet.a serdülő................ a pszichológiai és az orvosi erőfeszítések ..............................................intézményekben............................... amelyek az ifjúkori válság és a neurotikus struktúráik bámelyikének tüneteként felléphetnek..................78 A pszichikus károsodás tünetei 6-12 éves korban.......56 Az agresszió........................................85 Fejlődési retardációk...................................................................................................................................89 A minimális cerebrális diszfunkció (MCD).................................................................... klubokban..................55 Nemi különbözőségek................................................................................................................................................................................. Megelőzésük és gyógyításuk igen sok szakembernek és a társadalmi folyamatokra figyelő................176 A neurotikus struktúraképződés kezdetei.........................................................nem tértünk ki részletesen azokra a széles körben elterjedt.................................................57 A gyermekgondozási gyakorlat rövid és hosszú távú hatása............ a statisztikai adatok 193 ....................................49 A kortárskapcsolat......................................................................

......................................................................................................................................................................................................... devianciagerjesztő hatásokat ................................................. nem mutatnak csökkenő tendenciát............204 Különösen súlyos a helyzet Budapesten.................... 1976................................ „Az élettörténet megszokott semleges körülményei és eseményei is rejthetnek jelenleg még nem felismert............................ ............................................................ ...................................... amit a Korányi Kórház Baleseti Belosztályán 1971 februártól decemberig folytatott vizsgálat az alábbi táblázat szerint kimutat (DARVAS A................................írja Illyés Sándor (1984..................191 Az öngyilkosság............................. 274......203 Reszocializáló intézetek................................203 Törvényszegő állami gondozottak.................... 1......191 Az anorexia nervosa........................tanúsága szerint..................199 A kábítószer-szenvedély (narkománia).................................).......................198 Az alkoholizálás............................. ........................................................).......... 194 .................202 A bűnözés......................

6 22. amelynek elsődleges kiváltó oka a leggyakrabban a szülőkkel való konfliktus. akik öngyilkossági kísérletet követnek el..0 100.1 19. Önmagukban .de nyíltan is .írja LIEBERMANN L. 194.írja VIKÁR (1980. a szűkebb és tágabb közösségekben elszenvedett kudarcaiban vagy szerepkonfliktusaiban rejlenek. Nem veszik figyelembe a támogató emberi kapcsolat keresését.2 14.negatív beállítódással felelnek" .4 6. A közvélemény általában ingerülten elítéli a szuicidiumot megkísérlő fiatalokat.hibáztatják a fiatalt „indokolatlan" tettéért. és az életnek úgyszólván minden megnyilvánulására . amilyen például a szomatikus betegségek közül a gyomorfekélynél fellépő átfúródás. A felnőttek nem bírják elviselni. Elhárító mechanizmusok lépnek működésbe a szülőkben.0 13. „Talán helyesebb lenne .4 25-29 12. Az öngyilkos fiatalok nagyrésze széthullott vagy patológiás struktúrájú családból származik. kortárskapcsolati és iskolai kudarcok. hogy az ismételt öngyilkossági kísérletet sem akadályozzák meg.1.0 100. a társadalmi követelmények elutasításáért.2 18. Megtörténik.2 Összesen 100.és a nemzetközi kutatások . támasztvesztettek.2 40-49 8.4 12. és mtsai (1963.).8 17-19 23.0 A fiatalkorú öngyilkosoknak a statisztikában szereplő magas arányát azonban hiba lenne döntően az életkori sajátosságok szerepének tulajdonítani. személyiségük minden manifesztációjában károsodtak.2 15. amikor orvoshoz. A pszichológiai vizsgálatok . akik szuggesztív példaként hatnak a fiatalra.1 11. pszichológushoz kellene fordulniok gyermekük érdekében. ha az öngyilkosságot úgy tekintenénk mint egy súlyos tünetet.2 21. Az e témában folyó nemzetközi kutatások főbb eredményei megegyeznek: minden öngyilkosságot megelőz és előkészít egy súlyos szorongásos." *** 195 . .8 50 14.0 14.0 11. 678. hogy a felmenők között is szerepelnek öngyilkosok. illetve depressziós állapot. Feltehetően ezért nem reagálnak az öngyilkossági kísérlet előtti burkolt „segélykiáltás"-ra (cry for help). hogy elképzeléseik szerint az életörömet megtestesítő fiatalok szuicidálnak: ez kiélezi saját haláluktól való szorongásukat.) -.legalábbis az öngyilkossági kísérlet időpontjában .6 30-39 11.0 20-24 23. hogy a valódi okok a serdülők mély érzelmi megrázkódtatásaiban.500 megkérdezett százalékos megoszlása nem és korcsoport szerint Korcsoport Férfi Nő Összesen % % % 14-16 8. különböző lelki betegségek és pszichés fejlődési folyamatok válságos állapotaiban bekövetkező komplikációnak.5 11. Nem ritka.Mindazok a gyermekek vagy fiatalkorúak. a krízishelyzetre való félénk célozgatást. ]. E feszültséghez csatlakoznak a személyiséget túlterhelő párkapcsolati.bizonyítják.1 8.

akkor nem ismétlik meg a „segélykérő" kísérletet. a nevelőotthonból való eltávolításhoz. hogy az állami gondozottak többsége fejlődésüket súlyosan károsító deviáns családokból. holott az országos populációban a korosztályi megoszlás forditott arányú.a barátkozások . hogy a 14-16 évesek csoportjában több a szuicidiumkisérlet. hanem a kriminalitás felé fejlődnek. nem alkalmasak a normális agressziókiélésre. A kutatás adatai szerint az egészséges szocializáció bármilyen környezetben megtörténhet. fegyelem miatt. szabályok. De nincs hová csatlakoznia.amint már szóltunk róla . amelyek az állami gondozott fiatalok élettörténetében és személyiségstruktúrájában specifikusak. mint a családban. tekintélyes része pedig csecsemőotthonokból került a nevelőotthonokba. aki valamennyire szülőpótló volt.céljuk: a kórházba kerülés által néhány napos változatosabb életmód megszerzése. és azzal természetesen együttjár az emocionális odafordulás. 196 . A továbbiakban ezekről a „demonstratív" szuicidiumkí. ahol véglegesen befogadják a gyereket. . Ezekben az esetekben a fiatalok valójában nem akarnak meghalni . Ennek következménye . nem tartozik szorosan kortársi csoporthoz. hogy a nevelőotthonokban élő serdülők időnként egymást utánzó vagy csoportos demonstratív öngyilkossági kísérletsorozatokat követnek el. a frusztrációtűrés alacsony foka. amelyek facilitáló tényezők a szuicidium szempontjából. amelyben peremhelyzetben vannak. tehát viszonylag számosan kísérelnek meg öngyilkosságot. a peremhelyzet. a segélykérés nem vezet eredményre: az érzelmi kapcsolatok nem lesznek intenzívebbek. esetleg az őket „eldobó" szülőknek vagy a kortársi csoportnak. a mélyebben motivált kísérleteket elemezzük. A javítóintézetekben és a fiatalkorúak börtönében a többrendbeli törvényszegést elkövetők között számos olyan fiatal van. akiknek anamnézisében a korai szuicidiumkisérlet szerepel.a kortársi kapcsolatok . 3.sérletektől eltekintünk. ha a gyerek ott csak ideiglenesen megtűrt személy. Hipotézisünk szerint a serdülés első fázisában a fiatalok öngyilkossági kísérlete az ismert segélykérés a környezettől. Viszont mindegyik nevelési típus patogén tényező. a hiányzó érzelmi kapcsolatok kialakulásának reményében.is szegényesek. A preszuicidális szindróma szempontjából az állami gondozott gyermekek hátrányosabb helyzetben vannak az átlagpopulációnál. Ebben a megkapaszkodás lehetősége nélküli helyzetben kell leválnia a nevelőről. a nevelőotthoni életből fakadó hiányos szereptanulás miatt gyakoribb. 4. a környezet manipulálása vagy bravúroskodás és feltűnéskeltés által kivívott kompetenciaélmény. mert a nevelőotthonban élők agressziókiélése nagymértékben akadályozott: . a közelgő magányosság. Azokra a szuicidogén tényezőkre kívánunk rámutatni. A serdülőkori leválási krízis a nevelőotthonokban kiélezettebb.viszonylag ártalmatlan eszközökkel történik a szuicidiumkísérlet . Nevelőotthoni tapasztalat. hogy mennyire fontosak a nevelőknek. PERTORINI és munkatársai (1974) kutatása szerint szignifikánsan több későbbi neurotikus került gyermekkorában instabil körülmények közé. mint a családban élő gyermekeknél. Később. az inkompetencia megélése. 1.Köztudott. Márpedig az állami gondozottaknak ez az élethelyzete és az életérzése. és le kell válnia a vér szerinti szülőkhöz vagy a nevelőszülőkhöz való tartozásnak eddig titkon táplált illúziójáról is. mint a 17-20 évesek között. A serdülő rádöbben nehéz helyzetére. azaz a családi támasznélküliség és a nevelőotthoni környezeti károsodások következtében adottak.a személyiségfejlődés későbbi fázisaiban az éngyengeség. veszteségérzetét erősíti a társadalmi diszkrimináció. sőt az ismételt szuicidiumkisérlet antiszocialitásnak minősül. Az is közismert.a merev előírások. Próbálkozás. baráthoz. amikor a fenyegetés. 2. Az interperszonális kapcsolatok kudarca. a nehezen nevelhetők intézeteibe való áthelyezéshez vezet.

A nagyszülők egészen idős emberek voltak. kiheverhetetlen traumáknak halmozódásáról.sokkal gyakoribb. a mozit. főként a csecsemőkoruk óta intézetben nevelkedetteknél.Hogyan képzeled a jövődet?" 197 . Az elaborációt a növendékek verbális gyengesége is akadályozza. Az iskolában is minden gyermek és minden tanító „úgy" nézett rájuk. ő az NDK-ból küldött neki ruhákat. Sokszor beszélgetnek a halálról. és ugyanabban a községben levő nevelőotthonban helyezték el őket. Segítette szüleit is.a nevelőotthoni gyermekek egy része állandóan a szülőhiányra gondol. anyja szakácsnőként helyezkedett el. Amikor R. B. hogy segítse. ugyanakkor. B.annak szüksége van arra.22 éves volt állami gondozott elbeszélése képet adhat azoknak a súlyos. amikor a nevelőotthon belső és külső zártságával fokozza a serdülő dependenciáját és az inkompetenciaérzés által kiváltott agressziót. R. regresszió. B. meglátogatta szüleit a börtönben. ami agresz. S végül utalok a RINGEL (1969) által kifejtett dinamikus beszűkülésre (a személyiség egy irányba fejlődik).az affektív tapadást a megszokott állapothoz (fél kimenni a nevelőotthonból). a színházat. Ide sorolja RINGEL . mint a világban szabadon élő. a tévét. hogy anyja szokott neki küldeni disznótoros kóstolót. a felnőtté válásra ösztönzik a növendékeket. öteves volt. Sajátos . amelyek elvezetnek ringeli preszuicidális szindrómához. . a tanulást. Az állami gondozott fiatalnak 16-18 éves korától kezdve vállalnia kellene a felnőttkori felelősséget . . ami helyett primitívebb elhárítási mechanizmusok: elfojtás. vágyteljesítő fantáziák (kompenzáció) lépnek működésbe.a merev képzettársítást .esetenként öngyilkossági kísérletet kiváltó . elmondja.. Egyszer volt csak otthon. hogy verbálisan és metakommunikatlv módon intenzíven a szocializációra. miután szüleiket életfogytiglani börtönre ítélték. az „identitásdiffúzió" állapotában van. Anyja akkor jött ki a börtönből. ahonnan különben 15 év letöltése után szabadultak. szeme láttára megölték apjának szüleit. és ami az állami gondozott növendékeknél .„Most hogyan élsz?" . nagyon rosszul érezte ott magát. Legszívesebben nagyanyjához megy a szociális otthonba .5.. A pedagógusok gyakran kiélezik ezt a konfliktust azáltal.ismét csak helyzetükből következően .„Meguntam a táncot. Egy ismétlődően szuicidáló kislány például azt emlegeti öngyilkossága okának: „nem akarom érezni az életet nincs benne semmi jó!" A következőkben röviden összefoglalt élettörténet . Apja tehetetlen betegként tért haza. amikor mint fonónő három évig az NDK-ban dolgozott.az elaboráció hiányát. projekció. és úgy kezelték őket. . Akkor testvérével együtt az anyai nagyszülőkhöz került. Nevelőik és társaik gyakran emlegették a szülők bűncselekményét. Naponta többször hallották a nagyszülők erre vonatkozó megjegyzéseit.nincs szociális moratóriuma pedig még egészen tapasztalatlan és infantilis. Csak egyedül érzem magam jól. R. . Egy év múlva állami gondozásba vették. villanyvarrógépet. amikor szülei.az érték beszűkülést (nincs jelentőségük a dolgoknak). nem vágyódom sehová. mozgó serdülőknél. normakövetési törekvései között keletkezik. 16 éves lett. összesen 18 csomagot küldött. 6. mint gyilkosok gyermekeit.sziós színezetű indulati állapotai és beilleszkedési." . ahol az anyai nagyszülők éltek.erős pszichikus feszültség a nevelőotthonban nevelkedő serdülőben az a konfliktus. amely megelőzi a szuicidiumkísérleteket. de ő nem tudja megenni.

DÜHRSSEN (1962. ALEXANDER megállapítása szerint valamennyi pszichoszomatikus betegség oka „a frusztrált és ellentétes előjelű érzelmekből és ösztönkésztetésekből származó tartós feszültség áttétele a humorális és vegetatív szabályozórendszerre." Bizonyos családtípusokban . kialakulhat a látszólag „normális" családban élő szenzíbilis fiatalban is az életkedvét látensen.a szülők meg vannak győződve árról. teljesítménykudarcok válthatják ki ezt a súlyos neurotikus szindrómát. hogy ezekben a családokban a serdülők és adoleszcensek. 1. az anyával való azonosulás lehetetlensége. apránként szétroncsoló . az anore.látványos kríziseket nélkülöző . visszamenő érvénnyel. E rendszerek izgalmi állapota hozza létre a pszichoszomatikus zavart" (DEM. 45. s a betegek 86%-a hat hónap alatt gyógyult. 1. kóros lesoványodás. de nem tudom most hol van. sokéves pszichiátriai kezelés sem hoz minden esetben teljes és tartós gyógyulást. normákból s értékekből ötvöződő személyiségdinamikai folyamat. a fiatal családján belül magányosan él. hogy az anorexiás fiatal lányok testsúlyuk 50%-át is elveszthetik. 95.). Ugyanakkor empátiájuk hiányosságai miatt gyermekükkel való kommunikációjuk felszínes. az anyai példakép hiánya. tudattalanul. Tapasztalataik szerint a családterápia általában sikeresebb. amely az öngyilkosság bekövetkezésének pillanattól fogva. tanulmányukban (1981. Egy barátnőm volt. ezután még nehezebb lesz. a táplálkozás visszautasítása. nem akarnak felnőtté válni. 1982. a gyomorfekélyt. a szívritmuszavarokat. egységes folyamatként determinálta az öngyilkosságot. A szülők rossz házassága. hogy MINUCHIN és munkatársai (1978) a philadelphiai gyermekklinikán 53 anorexia nervosában szenvedő beteg esetében családterápiát folytattak. HERMANN E. 253. Eddig is sok minden nehézség volt az életemben. a menses elmaradása. eseményekből. Közlik..sajátszerű depressziós állapot.-BERLIN I.mint a KELETI által bemutatott családban is . (1981. ami öngyilkossági motivációhoz vezet. „szerv-nyelven" azaz pszichoszomatikus tünetekkel fejezik ki magukat. a halálozás 5-20%. A szokásos. 1. a szexualitástól. valamint az orvos és a pszichológus együttműködését a kezelésben. amelynek folyamán és az azt követő elemzés során feltárult az élettörténeti adatokból.1. Feltételezhető.. 46. KELETI J.„Sehogyan sem képzelem." Az állami gondozottak lassan elhúzódó depressziós fejlődéséhez hasonlóan. Az el nem múló migréneket.és adoleszcenskorú lányoknál a depressziós folyamat specifikus megnyilvánulásaként jelentkezik. önérzeti sérelmek.) teóriája szerint az anorexia nervosában szenvedő lányok félnek a női szereptől.) árnyaltan elemzett esetismertetésében írja: „A búcsúlevélből kiindulva indítottam el tehát a beszélgetéssorozatot.CSÁKNÉ KELEN I.) leírják. konfliktusokból.xia nervosát bizonyos esetekben a frusztrált helyzetéből menekülő fiatal öngyilkossági kísérletét megelőző „segélykiáltásnak" kell értelmeznünk. hogy gyermekeik érdeke számukra mindennél előbbre való. 198 . Az orvosi gyakorlatban világszerte alapvetőnek tartják a beteg kiemelését az otthoni környezetből. Az anorexia nervosa Pubertás. súlyos kategorizációs válságból és az ezek nyomán keletkező intrapszichés működési módokból. Tünetei: teljes étvágytalanság.

szinte valamennyi deviáns magatartás gyökerénél megtaláljuk. az általános iskolások 16%-a ismeri a részegség élményét. sőt ellentéteseknek tartjuk e nézeteket.). és G. A fenti adatok alátámasztják. A Központi Statisztikai Hivatalnak a hetvenes években végzett 300 fiatalra terjedő budapesti felmérésének eredményei szerint a 11-12 évesek 85%-a. aki a gyermekkori családi problémákban látja az alkoholistáknál talált személyiségfejlődési hibák gyökerét.. világviszonylatban elöl járunk a szeszesital fogyasztásában. (1974) megállapításával.-Cseh-Szombathy L.. 1. KISS J. Egyetértünk azonban HEGEDŰS I. nem alkoholizmusra. ami a tapasztalatok szerint 25-30 éves kor körül alkoholbetegséghez.-Buda B.Az alkoholizálás Magyarországon az alkoholizmus igen elterjedt. rendszerint engedéllyel. hogy „a szocializációs hibákat. ANDORKA RUDOLF (in: Andorka R. a személyiséglélektan eddig kevéssé tudott hozzájárulni az olyan bonyolult társadalmi viselkedés megértéséhez. 199 . amelyeket az alkoholizmus kialakulásában alapvetőnek tartunk. Ez is egyik oka annak. 1974) | két egymástól eltérő szociálpszichológiai nézetet közöl a személyiség adottságai és az alkoholizálás összefüggéseire vonatkozóan. hogy a fiatalok gyorsan növekvő arányban alkoholizálnak. Idézi JESSOR szavait: „. hanem általában devianciára hajlamosító tényezőknek tekinthetők" (351. tehát nem specifikusak.. A középiskolások 28%-a. hogy a felnőtt társadalom ivási szokásai és a szeszes italhoz vafó könnyű hozzáférhetőség zöld utat nyit az inadaptált fiatalok későbbi rendszeres alkoholizálásának. Eltérőnek. a 12-13 évesek 100%-a fogyasztott már alkoholt. 1. amilyennek az alkoholizmus tekinthető" (292. Később pedig hivatkozik JoNESra. az alkoholtól való függőség kialakulásához vezet. mert a „gyermekkori családi problémák" mint jelentős személyiségfejlődési tényezők nem rekeszthetők ki a személyiséglélektan témáinak keretéből.). a felnőttekkel való együttlét során.

zúzhatnak. de a csöves társas kapcsolatok. rohamosan sodródnak az alkoholizmusba. erősen italozó és drogélvező fiatalok táguló köre kriminális veszélyeztetettségükre figyelmeztet. ez hozzátartozott a férfiszerephez. de az alkoholról még lemondani képes fiatalok is törhetnek. a szülők halálát. A kormányok.előbb alkalomszerűen. Hazánkban Az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság által kiadott folyóiratban. a perspektívátlanság. az egészségügyi szervek. az önmegvalósítás szerepkörének megvédését jelenti. beidegzett megszokásként. az alkoholizmussal foglalkozó kutatást támogat. barátait. durvaság. S végül nagyon rontja reszocializálódásuk esélyeit. A belső feszültségektől való szabadulás „könnyű" módja az italozás. ami a csoportkonvenciókhoz való csatlakozást és ugyanakkor a kompetencia. „természetesnek" tartott szituációba. s bizonyos jelek arra mutatnak.lépnek fel. A kortárs csoportokban történő másodlagos szocializáció sorári szinte kötelező a rendszeres lerészegedés. az együtt csavargó. a baráti körben egyre több felnőtt kezd el . amelyek a neurotikus vagy a kriminális fiatalok élettörténetét általában is jellemzik: a szülő-gyermek kapcsolatok hidegségét. hogy „bírják az italt".az ésszerű mértéken felüli mennyiséget inni. az értelmi és érzelmi leépülés. A sokat ivók táborának növekedésében döntő szerepet játszik az alkohol nagyarányú kereskedelmi kínálata. válását. pusztító járványhoz hasonlítható rombolásának nem vethet gátat a „nem specifikus" ártalmak feltárása. Ma egyre több fiatalra terjed ki ez a társadalmi nyomás. a munkahelyen. óriási fájdalmakkal járó halálos betegségeknek néz elébe. MTA Demográfiai Bizottság Közleményei stb. Demográfia. az Alkohológiában. Ha az alkoholfüggőségben élő ember nem jut szeszhez. Sokuknál már megmutatkoznak az alkoholista személyiség jellemző jegyei: a menetkész indulati feszültség. otthonukból napokig távolmaradó. az idegen környezetben (rokonok. ha tisztában van vele. hogy a fiatalok alig vonhatják ki magukat az italozásból.) megjelent tanulmányok és cikkek folyamatosan közlik az új felmérések és kutatások eredményeit és nyitott. súlyos rosszullét . ami társadalmunk széles rétegeinek új ivási szokásait bontakoztatta ki. A hazai és a külföldi kutatások adalékai szerint a családi hibás szocializációban rejlő okok mellett az egyén későbbi életének specifikus eseményei vezetnek el a fokozatosan kifejlődő alkoholbetegséghez. a tudományos fórumok részére világos.Az alkoholizálok gyermekkorában valóban azokat a családi szocializációs ártalmakat lehet fellelni. betegségét. Egészségi és pszichés károsító hatásait ma még nem tudjuk megbízhatóan felmérni. Az alkoholbetegséget az alkoholtól való függőség jelzi a legpontosabban. a függőség felé. Az Egészségügyi Világszervezet számos. a családi devianciát stb. Ezért nem képes lemondani napi adagjáról. majd rendszeresen . hogy eljusson a részegséghez még akkor is. A családokban. aluljárókban. ki kell dolgozni e betegség gyógyításának és megelőzésének eredményes módszereit. A szociálpszichológiai tényezők közül igen jelentősnek bizonyul. a magány. agresszivitás. hogy általános egészségi és pszichés állapotuk leromlása miatt életük irányítására és erőfeszítésekre képtelenek.remegés. ha . intézetek) való hányódást. hogy saját és családja sorsát tönkreteszi. „reflexként" lép működésbe. bűncselekményeket követhetnek el alkoholos hatás alatt. kutatásra váró kérdéseket vetnek fel. hogy hazánk kiterjedt szőlőtermeléssel rendelkező ország lévén a nagy mennyiségű szeszfogyasztás történelmi hagyományokkal rendelkezik. A függőség előtti állapot is igen nagy veszélyeket rejthet: a sokat ivó. Viszont az alkoholizmus napjainkban tapasztalható gyors terjedésének. s miután életkoruknál fogva pszichikusán sérülékenyebbek. elveszíti munkáját. Mindig is elvárták a „legényektől". „elvonási tünetek" . a gyermekek és a fiatalok is bevonódnak a „mindennapinak". Gyermekgyógyászat. az Alkohológiai Kiskönyvtár sorozatban és más szakfolyóiratokban (Ideggyógyászati Szemle. hogy tovább kell lépni az alkoholbetegség egyéni és társadalmi feltételeinek vizsgálatában. sőt egyre emeli azt. A szubkultúrákban élő fiatalok problémáit elmélyíti. parkokban éjszakázó. Orvosi Hetilap. a brutális veréseket.

1978-as külföldi és hazai adatok alapján. halvaszülött. . a kisfejüség. Tudomásul kell venni. és sorsszerű szerepként élik meg.röviden összefoglalt . az önsorsrontáson át a pszichopata. a funkcionális neurológiai (idegi-pszichikus) tünetek és a testsúly visszamaradása 90% gyakoriság körül mozog. A századforduló éveiben már sok tapasztalati tény és célzott megfigyelés tanúskodott arról. az otthon gondozása. és 8.hiszen nyilvánvalóan alkalmatlanok társadalmi szerepeik: a gyermeknevelés. de a szokásukká vált ivással leendő gyermekeik életét és egészségét ijesztő mértékben kockáztatják. 42. A fenti . addig napjainkban a rendszeresen italozók között a fiatal nők aránya állandóan növekszik. a szomatikus rendelleneségeket. azaz az alkoholizáló nők egészségi károsodottságának. annál is inkább. A hatvanas években korszerű vizsgálati módszerekkel folytatott kutatások eredményeképpen kimutatható volt az alkoholbeteg nők terhességeiben a magzati fejlődészavar: a nagyobb arányú halálozás és a súlynövekedés visszamaradása (DR.lógiai szakirodalmának kétségtelenül legnagyobb feltűnést keltő eseménye a magzati alkoholszindróma létének tudatosulása volt" . vagy koraszülött. úgy véljük. Az anya alkoholizálásának a magzatra gyakorolt hatására vonatkozóan a tudományos álláspont 1973-ban jelentősen módosult. A szerző. hogy terhes. A hazai kutatók egyik megdöbbentő adata. az értelmi visszamaradás.. a MASZ tüneteit és gyakoriságát. vissza-visszaeső alkoholbetegekként élnek a társadalom peremén. s főként a nagyvárosi környezetben a fiatal lányok a fiúkkal együtt és hasonló mennyiséget isznak.környezetük és a tágabb társadalmi közvélemény véglegesen alkoholistáknak minősíti őket. 226. táblázatban részletezi (uo. de az anya ilyenkor általában még nem tudja.) a magzati alkoholszindróma. csövezések alkalmával. mert a MASZ létrejöttére legérzékenyebb időpont a terhesség 2. hogy „a MASZ szindrómás utódot világra hozó 25 nő közül 15 már húszéves kora előtt iszákossá vagy nagyivóvá vált" (uo. nem tartózkodik a megszokott szeszfogyasztástól. hogy a tizenévesek alkoholizálásának gyors megszüntetését megoldják. roppant nagy csapás. 1981). A városi. A táblázat felsorolja a központi idegrendszeri. S bár a közvélemény felháborodással ítéli el a nők alkoholizálását . „A hetvenes évek terato. Az elvonókezelés gyakorta eredménytelen. hete közötti szakasz . Nagy valószínűséggel elvetélnek. a többi tünet körülbelül 30-70% gyakorisággal fordul elő. tehát ha a gyermek érdekében meg is tudná tenni. Ez az adat arra figyelmeztet. a támaszt nyújtó élettárs feladatainak betöltésére .tudományosan bizonyított tények. CZEIZEL E. illetve „veleszületett rendelleneséggel" (kongenitális anomáliával) terhelt utódokat hoznak világra.mégis egyre több nő sorolható a „szeszfogyasztók" közé. ami a magzat fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja. szórakozóhelyeken. antiszociális személyiség rögződéséhez vezet.írja CZEIZEL ENDRE (1981. minden családra és az ifjúsággal foglalkozó minden intézményre azt a kiemelkedően fontos feladatot róják. az arcon és egyéb testrészeken és belső szerveken mutatkozó „minor" és „major" anomáliákat. szerk. A múlt és a jelen traumái és konfliktusai elől az ivásba menekülő fiatal útja a neurózison.). hogy az adoleszcens korú lányok ma szokásos italozása a jövő generációt fenyegető.). hogy az iszákos szülők gyermekeinek egészségkárosodása és a korai halálozásának aránya többszöröse a nem italozó szülőktől származó utódokéhoz viszonyítva. hogy a fiatal nők italozása nem csak társadalmi szerepeikben való helyt nem állásukat eredményezi. 1.az alkohol ekkor fejti ki leginkább közvetlen toxikus hatását a magzatra -. 1.1. A kutatók annak idején ezt az alkohol indirekt hatásának tulajdonították. Ezt a minősítést előbb-utóbb elfogadják. Az előfordulás gyakoriságát tekintve. otthoni „bulikon" és a kallódások. Míg századunk első felében az alkoholbetegséget még „férfibetegségként" tartották számon (az alkoholisták 90%-a férfi volt). 49.

gáért és tehetetlenségükért. kábítószeres gócok keletkeztek bizonyos kerületekben. Az elszórt esetek nem okoztak nagy gondot (egyénileg foglalkoztak a serdülőkkel).) belélegezve (inhalálva) kábítja magát. ezek megszerzéséért jelenleg is .akárcsak az alkoholbetegek esetében . céltalanul sodródik. amit . A személyiségvizsgálat alapján többségüknél valószínűsíthető volt a pre. ami több esetben fulladásos halálhoz vezetett. az erős agressziós feszültség.A kábítószer-szenvedély (narkománia) Az ötvenes évek vége felé. marihuana. helyzetüket értéktelennek és kilátástalannak tartják. a halállal való állandó foglalkozás. Több ilyen hatású gyógyszer vált ismertté. felszabadult. E filmek hozzánk is eljutottak. megszűnik minden". tehát csak a deviáns szubkultúra jelentős csökkenése esetén remélhető. hogy a nyugati társadalmak ifjúságát sújtó borzasztó járvány a szocialista országokat. menthetetlen fiúk és lányok tántorgása. A narkotikumról nem akarnak lemondani. színes képek és kellemes hangok. a „lebegés".2 éven át. hogy sorsukon javítsanak. holdon sétálok". A ragasztózók nejlonzacskóba tették a kábító anyagot. illetve félzárt és zárt intézetekben tapasztalták. hogy nem terjed tovább. számtalan szökés és csavargás után kerültek a félzárt intézetbe. Már 1968-ban egyes iskolákban és nevelőotthonokban. szerves oldószert tartalmazó ragasztóanyagokat (Kale. „nem érzem. Az alkoholizálást kísérő újabb deviáns szindróma is a szubkultúrában hódít rohamosan tért. Valóban. Sajnos azonban meg kell állapítani. Bemutatták az új nemzedéket aggasztóan pusztító LSD. átlagban 7. 1973 óta cikkek és tanulmányok foglalkoznak a kábítószerrel élők egészségügyi. E drogként használt ragasztók a központi idegrendszerre hatnak. az utóbbi években mégis aggasztóan elterjedt a narkománia hazánkban is. pszichológiai és szociológiai problémáival. hogy két-három növendék „ragasztózik". vagyis az üzletekben olcsón beszerezhető vagy az építkezések területén szabadon heverő.szuicidális szindróma: a beszűkülés. injekció formájában való fogyasztásának hatásait. depressziós. Egy félzárt intézetben mélyinterjúval és projekciós tesztekkel végzett pszichológiai vizsgálat (GREMINGER ZS. amelyekre ráhamisítják a gyógyszerrendelést.. narkózist érnek el. főként az alkoholista. Hatásuk némileg hasonlít az alkoholéhoz. A nyolcvanas években a ragasztózás mellett újabb kábítószerezési módok terjedtek el. a fenti kábítószerek használatát sokáig sikerült hátráltatni. és az iszonyatosan leromlott. nem tartozik senkihez. A narkomán fiatalok túlnyomó többsége erős szorongásoktól gyötörve. „csodálatos álmaim vannak. örömteli állapotokat keltenek. alacsony frusztrációtürésü. iskolákban. hogy a visszaeső kábítószer-élvező fiúk valamennyien állami gondozottak. 5-6 különböző nevelőotthonban nevelődtek. s hallucinációkat. de gyorsabban jelentkezik és intenzívebb. hogy minél több társukat bevonják a „csodálatos álomvilágba". Például betörnek az orvosi rendelőkbe.a narkománia megelőzésére és gyógyítására nem találták még meg a megfelelő eszközöket. jégmező fölött repülök".mindent elkövetnek. de főként a hatvanas években a nyugati filmipar kiemelkedő témája volt a fiatalok kábítószer-élvezése. hogy . hogy ha alkoholos állapotban bizonyos gyógyszereket szednek. Technokol stb. A narkotikum hatása alatt a valóság eltűnik. nagyjából egyforma motivációkra utalva: „narkósan nem emlékszem semmire. 1977) kimutatta. illúziókat. a vakmerő tettek illúziói még a kijózanodás után is kárpótolják őket a realitás nyomorúsá. liliomok. intézetekben. A narkománia tehát viszonylag sok áldozatot szed ma is az ifjúság körében. önkívületi állapota láttán úgy véltük. hasis szívásának vagy tabletták. Az alkoholizáló adoleszcensek rájöttek. azt a fejükre húzva lélegezték be. Palma. Nincs szakképzettségük. a szép. 1973tól kezdve azonban a ragasztózás elterjedt. és arra törekedtek. hogy szomorú vagyok". éngyenge fiúk és lányok között. s így bennünket is el fog kerülni. A rendszeresen inhalálok függővé váltak e narkotikumtól. „űrhajós vagyok. receptblokkokat lopnak.

a túlzsúfolt lakások. Törvényszegő állami gondozottak Becslések szerint a legtöbb bűnöző fiatal kisgyermekkorban állami gondozásba került.évek óta körülbelül 20% körül mozog a Budapesten lakó elkövetőkből az állami gondozottak aránya.. családban élő adoleszcensekhez viszonyítva. a bűncselekmények egyenes következményei a nevelőotthonokból és intézetekből történő.és adoleszcens korúak bűncselekményeinek száma a második világháború óta a fejlett ipari országokban növekvő tendenciájú. igen magas.kommunikációval.és mondanivalójuk e jelenség társadalmi okairól. elaborációval lereagálni. ennek áldozatául esik a családi otthon egyik legfontosabb szocializációs funkciója: a meleg.a városokban évtizedek óta fennálló lakáshiány. betöréssel veszélyeztető fiatalkorúak között az állami gondozottak száma. 1979-ben ez az arány 75%-ra emelkedett. munkakerülő. 2421 szökéssel (MÉSZÁROS J. . az azonos korosztályú. a szociológusoknak is van lényeges kutatni. ahol a fiataloknak nincs lehetőségük.-NÉ. illetve nevelőintézeti ártalmaktól károsodott.). s ha úgy érzi. Ilyen tényezők: . A bűncselekményeket elkövető fiatalok másik csoportja a normatartó. Ezekre . KÁDÁR JÓZSEFNÉ (1979) budapesti hivatásos pártfogómunkájáról beszámolva írja: „. 1969-ben a csavargó fiatalok 40-50%-a (körülbelül 800 fő) volt állami gondozott (MURÁNYI-KOVÁCS E. Az inadaptált állami gondozottak agresziv. csak megemlítjük a jelentősebbeket.. a bünismétlő. lelép. bűnöző . 1. Az ifjúság deviáns viselkedése nemcsak a pszichológia területére tartozik. amit családjukban és a pedagógusoknál hiányolnak. s azt. a felnőttek tudomásul veszik a csövező kortársi referenciacsoportok vonzását. antiszociális tüneteire a napjainkban ismét fellendült galeritevékenység hívta fel a társadalom figyelmét. hogy szabad idejüket családtagjaikkal vagy barátaikkal eltölthessék.. A galerikbe tagolódás. e családokban a társadalmi normák nem épülhettek be a gyermekekbe.a szülők generációjának értékrangsorában első helyre került az anyagi javak és a társadalmi státusz megszerzése. .bár a kettő elválaszthatatlanul összefonódik és egymást kölcsönösen felerősíti . 1980-ban már 4436 csavargó intézeti. mint a többi utógondozottnál" (56. 1969). . a „megértést". .a rejtetten vagy nyíltan deviáns . A fiatal törvényszegők tekintélyes része deviáns családban nevelkedett. A gyermekek kicsi koruktól kezdve a deviáns szülőkkel identifikálódtak. kompetenciáját kialakító légkör. de a gyermek érzelmi szükségleteit hiányosan kielégítő családban felnőtt serdülőkből adódik. hospitalizálódott vagy huzamos nevelőotthoni. Kitér arra is.alkoholista. A bűnözés A serdülő. E szökések szinte megszokottá válnak. 1. a gyermeket stimuláló. mert bizonyos szociológiai tényezők döntően determinálják a pszichikus mechanizmusokat.). az agresz. Az állami gondozottak viszonylag tetemes hányada kitartóan irtózik az állandó nevelőotthoni tartózkodástól.nem térünk ki bővebben.szubkultúrák. hogy a közbiztonságot garázdasággal. hogy a fiatalok itt találják meg kommunikációs és metakommunikációs mintáikat. A rendőrségi adatokból kiderül. . és az utóbbi években hazánkban is észleljük a fiatalkorúak kriminalitásának terjedését. pozitív érzelmekkel.. rombolással. 1980). emelkedő arányú és egyre fiatalabb gyermekeket érintő szökéseknek. több hetes. hogy az állami gondozottak 68%-a már állami gondozottként követte el a törvényszegést (61.jóval több az állami gondozottak közül a visszaeső.szivitás szokásos és legitim volt. vagy több hónapos csavargásoknak. illetve állami gondozott fiatalt állítottak elő (VABRIK L.. hogy nem bírja tovább a mindennapok taposómalmát.nem tudnak egészséges módon . 1981).

hogy 6 éves korában vették állami gondozásba három öccsével együtt. a gyermek sorsát drámaivá alakító eljárásokra. közben 9 nevelőotthont megjárt. Karácsony óta intézik a munkába állásomat. zárt javítóintézetek azonban. Megadják az összetartozás élményét. a drogélvezést. Ezek az ellentétes pszichikus állapotok a percek töredéke alatt átcsapnak egymásba. Megfigyelheti a zilált személyiségű adoleszcensek szélsőséges. Eleinte azért szökött. jelenlegi szervezeti és tárgyi feltételeik mellett nem alkalmasak arra. elérni. csöves. mert testvéreivel szeretett volna találkozni. a kalandokat. hibás elméleti koncepcióval indul. hogy reszocializációs feladatokat eredményesen oldjanak meg. hogy a rácsos ablakok mögött a velük együtt élő nevelő. rohamosan károsodó szomatopszichikus állapotban. de kongruensen. de még nincs elintézve. intellektuális és értékelő ítéleteiről.) A csövező fiataloknak az Ideiglenes Szálláson való néhány napos tartózkodása kedvező alkalomnak tekinthető abból a szempontból. a deviáns csoportnormák igazolására szolgáló „racionálék".). a könyvtár zárva. nézetünk szerint. Az Ideiglenes Szállásnak rendkívül sok törzsvendége van. agresszióik és a társadalom elleni bosszúakciók kiélésének lehetőségeit. Nem akarok én csavarogni. A speciális intézetek (antiszociális serdülőkkel és adoleszcensekkel foglalkozó úgymond „félzárt". emberi hitelességgel kommunikál a bezártakkal.már azért ment el. hogy egy helyen nevelődjenek. ha rendőrkézre kerül. A csavargó." Idézünk egy másik leány írásából: „Miért szökök.A csavargó gyermeket. később . miért szökök? Folyton ezt kérdezik. teamet alkotva a nevelőintézetekben dolgozó pszichológusokkal és az egyéb munkaköröket ellátó személyzettel" . ambivalens megnyilvánulásait: a stressz és a depresszió. ahonnan megszökött. az elemi életerő és az önsajnálat. Erre utal ezeknek az intézményeknek több . 12 éven át 2-3 havonta szökött és csavargott. valós jelzéseket kaphat a csövesek emocionális. mulasztásokra derül fény. mítoszok és az értékbizonytalanság együttes fennállását. hogy a deviáns fiatalok társadalmi beilleszkedési zavarait megszüntessék. „elszállítják" az Ideiglenes Szállásra. még szakképesítéssel rendelkező nevelők és pszichológusok team-működése esetén sem. mint az intézetben alszom egész nap! Van lemezjátszó. mert „sehol sem éreztem magam jól. „Az ertelmi fogyatékos-antiszociális fiatalok gyógyító nevelésére a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán oligofrénpedagógia plusz pszichopedagógia kétszakos képzésben részesült gyógypedagógusok.írja a szerző (127. de nem adják ki. Reszocializáló intézetek GORDOSNÉ SZABÓ ANNA (1981) foglalkozik az antiszociális fiatalok nevelőintézeteinek a jelenlegi feltételek mellett is ellátható feladataival. és nem tehetnek semmi érdemlegeset a züllésnek induló fiatal ügyében. 1. a gátlástalan szexuális kicsapongást. A fennálló organizáció keretében ugyanis az a célkitűzésük. A disszociális kortárscsoportok az inadaptált fiataloknak a társadalmi kirekesztettség nyomasztó érzésétől való felszabadulást „ajánlják fel": a csoportos alkoholizálást. Az intézményben dolgozó pedagógusok nem lepődnek meg. akit néhány éven belül húszszor.amikor ez nem sikerült . törvényszegő fiatalok végül is a félzárt és a zárt intézetekben („javítóintézetekben") kötnek ki. senkit sem szerettem. A növendékek által ott leírt „életrajzokból" egész gyermekvédelmünket súlyosan elmarasztaló. Az egyik 18 éves leány például leírja. az ép értelmű antiszociális fiatalok átnevelésére (reszocializációjára) pedig a pszichopedagógia szakos gyógypedagógusok vagy kriminálpedagógusok hivatottak. esetleg ötvenszer is viszontlátnak. majd 12 napon belül „visszaszállítják" oda. de inkább az utcán vagyok. a menetkész pusztító indulat és a diffúz hiányérzet (mondhatnánk szociális éhség). valójában azonban zárt intézmények) és a börtön jellegű. ha nem kényszerű szerepet játszik. úgynevezett „normál" nevelőotthonból távozott el. hát mit csináljak?" (A 16 éves leány a fővároshoz közelfekvő.

a becsempészett narkotikumok és alkohol fogyasztása.vagy szakmunkásképző iskolába. amikor az antiszociális állapot kezdeteiről a következőket írja: „.. be kell íratni valamilyen általános. zárt intézetben történt személyiségvizsgálat alapján megállapítható. A domináns antiszociális egyéniségeket az alacsony önértékelésű neurotikusok modellként követik. amelyek lehetővé teszik. esztétikusan berendezett. A félzárt és zárt intézetekben időszakonként az összezártság. több száz férőhelyes zárt intézetekbe beutalt deviáns fiatalok nagy csoportokban történő „nevelése" szocializálódásukat eredményezheti. speciális otthon. Az informális „vezetők" erős szankcionáló hatalommal rendelkeznek. a túlaktivált. . megszilárdul. szakközép. POPPER PÉTER is hasonlóan vélekedik.ság. és a csavargó életvitelű. Nagyszámú. . A zaklatott. Az ifjúkori bűnözésnek mint össztársadalmi problémának hatékony kezelése. hogy a fiatal milyen súlyosságú személyiségtorzulást szenvedett. a törvényszegések mennyiségének és súlyosságának csökkentése érdekében első lépésként meg kellene szabadulni attól a teljesen téves előfeltevéstől. ez még a szabadulás utáni reszocializálódást is nehezíti. aminek főbb vonásait a következőkben jelölhetjük meg: a) Azokat a növendékeket. és hogy milyen típusú intézményben remélhető reszocializálódása. Az otthon kifejezés magában foglalja. Feltevéseink szerint a reszocializálandó fiatalok deviáns viselkedésének motivációs bázisa nagymértékben eltérő. amely meghaladja a neurotikus mechanizmusokkal való kompenzáció lehetőségeit" (id.ressziós állapot. A deviáns identitás beépülését előmozdító tényezők közül a legintenzívebben károsítóak az alábbiak: . a drogdependencia terjed.A zártsággal való elkülönítésnek. sokoldalú aktivitásra stimuláló reszocializáló otthonokba kellene elhelyezni.A félzárt és zárt intézetekben a hasonlóan minősített kortársak egymásnak referenciaszemélyként és referenciacsoportként szolgálnak. illetve szubdep.az érzelmi traumatizált. az alábbi reszocializáló otthontípusokat lehetne kialakítani. A problémakört elmélyülten tanulmányozó szakemberek megállapításai szerint ezeknek az intézeteknek meg kellene szűnniök. a normális kommunikációra való képtelenség.történnek. mű. korszerűen felszerelt. 112. hogy hányattatásuk és deviáns minősítésük következtében retardált érzelmi fejlődésük meginduljon. a homoszexuális és szadista cselekmények következtében annyira túlfűtött hangulat keletkezik. Mindezek figyelembevételével. hogy szelekció nélkül. nézetünk szerint. ACZÉL A. s az intézet elhagyása után visszaesőként követnek el bűncselekményeket. 1984).ság generális jellegű és olyan intenzitású agresszivitást szül.. Egyeseknél tehát még nem kezdődött el a deviáns identitás interiorizációja (véletlenszerűnek ítélik törvényszegésüket). devianciájukhoz ingadozóan viszonyuló fiatallal találkozhatunk.tömeges szuicidiumkísérletek. akik nem rendelkeznek életkoruknak megfelelő iskolai végzettséggel. hogy katasztrófák . narkomán és bűncselekményeket elkövetett serdülőket kis létszámú (25-50 férőhelyes).). Alkalmi vagy sodródásszerű deviáns cselekedetek esetén ajánlott a nyitott. 1. és a két pólus között számos átmeneti állapotú.évtizedes fennállásuk óta sorozatosan megismétlődő és fokozódó kudarca: a fiatalok antiszocialitása intézeti tartózkodásuk során rögződik. tehát a beutalás előtt hosszabb megfigyelésnek és személyiségvizsgálatnak kell megállapítania. a szerepbizonytalanság szinte általánossá válik. emberölési kísérletek . . A speciális jelleget az ott folyó intenzív személyiségfejlesztés adja meg. A narkotikumokhoz való fordulás. az önmaga felett való rendelkezés megvonásának természetes következménye a pszeudoalkalmazkodás. másoknál már a végkifejletnél tart. a döntési felelősségről való lemondás. hogy a beutalt fiatalok 60-80%-a még nem kialakult antiszociális személyiség (B. alkoholizáló. hogy a fiatalok részére olyan életkörülményeket kell teremteni.

Az otthonnak nem feladata az eredmények számonkérése jutalmazás-büntetés eszközével. és pszichiátriai gondozása is lehetséges. működési hibáktól torzult jelenlegi intézményrendszerről való áttérés a fentiekben vázolt korszerűbb szocializációs módszerekre. valamelyik nevelőhöz vagy a pszichológushoz segítségért.terápia bevezetése szükséges. személyiségük bizonyos fokú átstrukturálódása után a korlátozott szabadságú.egymástól lényegesen különböző reszocializáló otthonban az ott dolgozó felnőttekkel szemben alapvető elvárás a terápiás légkör kialakítása. A 16. Demokratikus önkormányzati rendszerre alapozott.és el kell érni. Mind a tanulás. hogy kialakulhassanak a terápiás hatású személyi viszonylatok és a terápiás hatású csoportélet. A Párizs melletti Vitry sur Seine-ben működő otthon . akiknél ennek indikációja fennáll. neurotikus deviancia esetén a fiatalokat olyan otthonba helyeznék el.és ez az optimális . esztétikus bútorzat. s a társadalmi normák fokozatos bevetítését.mákat. és kisebb-nagyobb hullámzások után stabilizálódik.Ilyenkor . a belső feszültségek kivetítésére alkalmat adó foglalkozásokat is lehet szervezni. szimmetrikus pozícióban részt is vennének. vita stb. pantomim. A pszichológus feladata. amelyhez hajlamot éreznek. hogy a fiatalok utánozzák őket és bevetítsék a nevelői modelleket. de feladata. a vázlatosan említett tevékenységek teszik lehetővé. Rögzült. Később sajátos. Franciaországban 1950 óta kétszáznál több családias jellegű. grafikai munka. természetessé és hagyományossá válik.többé-kevésbé motiváltan rendszeresen folytassák e tanulmányokat. jó keresetük. Súlyos. akik később.) nagyrészt a növendékek végezzék. ami elősegítené. hogy egyéni vagy csoportos pszichoterápiában részesítse azokat a fiatalokat. Számos országban létesítettek ilyen típusú otthonokat. Bontakozhassanak ki az otthonban új és új. A zárt részlegbe veszik fel átmenetileg az önkontrollra. 20-30 deviáns fiatalt fogadó és reszocializáló otthon alakult meg. karate. a fiatalságot aktuálisan érdeklő . labdarúgás. mind a termelőmunka az otthonon kívül történik. Mindhárom részlegben a már említett. tevékenységekkel kell megtölteni.aktivitások.divatos . minél kevesebb nevelői segítséggel vagy irányítással. változatos foglalkozásokat kell szervezni. A kezdeményezést. majd erősödik. s amely munkában eredményes helytállásuk. színjátszás. illetve csoportpszicho. hogy mindhárom . A deviáns fiatalok nagy tömegeit befogadó. illetve a nyitott részlegbe kerülnének át. hogy a családban élő gyermekekhez hasonlóan . Például a fotózás. cselgáncs.olyan munkához kell segíteni. kreatív. kerámia. önirányításra nem képes fiatalokat. aki e témában tájékozódni kíván. technikai kísérletek. modern zenekarok. antiszociális pszihopátia esetén zárt otthonban való elhelyezés indokolt. önismereti csoportokat. például vitaköröket.a felnőtt kollektíva már nehezen tudatosítja e „természetes képződmény" részleteit. munkatársi kapcsolataik segítik a társadalmi normáknak megfelelő szereptanulásukat. ahol a deviáns fiatal termelőmunkát végez. A fent leírt tárgyi és szervezeti körülmények. az adoleszcens kornak megfelelő élettel. hogy a növendék az otthonon kívüli nehézségei esetén önként forduljon a vezetőhöz. b) Az iskolai és a termelőmunkán túl fennmaradó időt az otthonban változatos. aktivitási lehetőségek. Ezeknek megszervezésében a nevelőknek nagyobb szerep jutna. szociodrá. amelyeknek viszonylag igen jó eredményeiről bárki meggyőződhet. évet betöltött fiatalokat . korlátozott szabadságú és nyitott. a kivitelezést.ha nem kívánnak tovább tanulni . A gyógyító légkör az interperszonális kapcsolatok árnyalataiban. nem tartozik az utópia birodalmába. megnyugtató nevelői légkör kialakítása és egyéni. terápiás hatású tágas elhelyezés. hogy a növendék és a nevelők között olyan emberi kapcsolatok alakuljanak ki. filmezés. amelyben területileg és pedagógiailag összetartozó három szabadságfokozatú részleg működik: zárt. Végül meg kell jegyeznünk. a különböző közösségekben eltérő módon megvalósuló interakciókban kezd formálódni. az eredmények értékelését (zsűri.

magnókazettákra veszik fel őket. esetleg csak vonaton elérhető iskolákba. sarkok. filmezés. először operatőr tanította be a nevelőket és a fiúkat. Mindez élénk. Utóbbiakra gyakran mondanak rá monológokat. földszintesek vagy egyemeletesek.) Fotózás (színesben is). egy mosónő. illetve munkahelyekre. hogy a kortárs csoport és a felnőtt kollektíva figyelemmel kíséri magatartásukat. és erősen rivalizálnak. minél egyénibbek legyenek. ha valamilyen ügyben beszélni kívánnak vele. A személyzet: egy raktáros. néhány gyakornok és egy vezető pedagógusnő. (A „korlátozott szabadság" nyilván azt jelenti. vitatkozik. az ott élő fiatalok száma szerinti „napidíjat".a nevelőkre és a nevelési módszerekre vonatkozóan is -. lányokkal . Itt él és igazgat 1950 óta az a pszichológus vezető. a nyersanyagra a pénzt valahogy összehozza az otthon. amiből az igazgatónak kell kigazdálkodnia a 22-26 fiú étkezését. A „korlátozott szabadságú" otthon itt . meglepetések. akihez a nap bármely órájában felmehetnek a meredek falépcsőn a második emeletre a fiúk. a házvezetőnő és két szakácsnő. életkoruknak megfelelően teljes energiabedobással támadnak. mintha családban élnének. belső használatra és a látogatóknak információképpen. (a fiúk egyedül vagy csoportban készíthetnek filmeket. és mtsai. . akkor számolniok kell a közösség érdekével. A régi. akik rendszeresen kijárnak az otthont körülvevő lakótelep iskoláiba vagy távolabb fekvő. 1979).körülményeivel és munkájának néhány jellemző részletével szemléltetjük a hasonló érdekes kísérleteket (TOMKIEWICZ S. hogy ha elfogadták. Ezekben van elhelyezve a fotóklub. mindenfelé kuckók.hárman laknak egy szobában . tervek szerint vagy rögtönözve. az Igazságügyi és az Egészségügyi Minisztérium közös felügyelete alatt működik. most már egymást tanítják. Az egyik a házvezetőnőé.a fürdőszobák. védenek. és ha nem tartózkodik éppen az épület egy másik részében. ruházkodását. hogy részt vegyenek az otthon tevékenységeiben.egyszóval olyan szabadok. minden beszámolási kötelezettség nélkül. teljesítményeiket. és a fiatalok is hozzájárulnak munkabérükből. az Igazságügyi tárea utalja ki az évi fenntartási költséget. emlékként őrzik ezeket (talán a régenvolt „napló" funkcióját töltik be). mert nagyon fontos nekik.) A fiúk 13 évestől 21 éves korig tartózkodhatnak az otthonban. egy karbantartó.) Verseket írnak.nyitott otthont jelent. senki sem ellenőrzi a fiúk jövését-menését. mert az otthon kapuja állandóan nyitva van. A legfontosabbakat említjük csak meg az alábbiakban: Rajzok. tudják. (Nagyrészük jelmondatok. a mosoda és két lakás. az elektronikus klub és egy zeneszoba zongorával. amikor akarnak és amilyent akarnak. a dolgozók fizetését és az ezenfelül felmerülő minden költséget. kapus nincs. a konyha. és hanglemezekre. A nevelőcsoport többi tagja . sajátos vitry-i modorban. hogy itt éljenek egy meghatározatlan ideig .négy teljes munkaidős pedagógus. elmehetnek látogatóba. A fiúk az iskolából és a munkából általában sietnek haza.saját döntésük alapján -. találkozhatnak régi vagy új ismerősökkel. egyéniek vagy csoportosak. Egy pszichiáter és egy pszichológus járnak be az otthonba.a fiúk zsargonjában a „gyógyíthatatlanok" . a vitakörökben folynak a különféle alkotómunkák. csak saját használatra. A két főépület mellett .a kertben kis melléképületek vannak.amelyek még a múlt századból valók . hogy teljesítményeik minél színvonalasabbak. a másik az igazgatóé. Ugyancsak. a vetítőterem. A főépületekben vannak a fiúk hálószobái . programok. cselekedeteiket. Az otthon az úgynevezett „korlátozott szabadságú" kategóriába tartozik. egy társadalmi egyesület alapította. Önként választják az őket érdeklő foglalkozásokat. egymás kigúnyolása stb. A csoport élesen kritizál.és ilyen típusú reszocializáló otthonokban máshol is . azokat illusztrálják vagy megzenésítik. ami az otthon felszerelésének és a fiatalok tevékenységeinek igen magas színvonalon tartásához szükséges. sporteseményekre. kétemeletes házban a helyiségek meglepő összevisszaságban épültek. amelyeket maguk a fiúk építettek. a kompetenciáért. harcolnak az önkifejtésért. A klubokban. sőt agresszív. problémák humoros feldolgozása . többnyire plakátok. mindegyik kétszer egy héten egy-egy napot tölt ott el. a vágószoba.

és mtsai 1979) kitűnően szolgálja a csoport kohézióját. a nevelők és az iskolában dolgozó tanárok vele tárgyalják meg a csoportban előforduló problémákat. a kapcsolatok átrendeződését.A kulturális tevékenységek színvonalának mértéke a kreativitás és a kivitelezés minősége. a katarzis. más otthonok dolgozói. az egész közösséget dinamizáló aktivitása: a szociodráma.1986-ban az Egyesült Államokban tett tanulmányútja alkalmával . praktikus. odaírja nevét és hogy milyen szerepet kíván játszani. E tevékenységek elsőrendű célja a kulturális és az esztétikai igény megteremtése. Indulatok. Addig maradhattak az otthonban. Szökések nem fordultak elő. amit az egész csoport bevonásával. erősen terapikus hatású. Amit a fiúk nem mondanak el senkinek. amelynek fenntartását pénzzel és társadalmi munkával magánegyesületek segítik. Ilyenek például a háztartási ismeretek. jövőre irányuló életfeltételeket. öltözködést. szakkörszerű foglalkozás folyik. esetleg több napon át folytatódó „előadásra". A növendékek életkora 10 évestől . amikor az otthonnak valamilyen konfliktusos. pszichológusok. azt szerepeikben képesek lejátszani. A vitry-i otthon egyik sajátos. megszabadulnak a diszkriminációtól. vidám hangulatot. A nevelők a témát kifüggesztik a közös helyiség falára. de kifejeződik a realitásérzék is. a lányok gyakran vesznek részt sportversenyeken. az összecsapás. és nem utolsósorban a pedagógusok és a fiatalok közötti szoros személyi kapcsolat. Többnyire néhány nevelő és a pszichológus is feliratkozik. A szociodráma módszere. a szempontváltást. de próba nincsen. erejüket fokozza az intenzív sportolás. Akkor kerül sor az ilyen. Minden néző kötelezhető arra. a szociodráma rögtönzéses műfaj. Ezeknek eredményeképpen a fiatal lányok jól öltözött. hét csoport van az intézetben . egy nagy park területén elszórt pavilonokban nyert elhelyezést. S. a szerepekben lejátsszák az önuralmat. a becsvágy kibontakozása a deviáns fiatalokat igen nagymértékben szocializálja: kihat testi higiéniájuk. amit esetleg magukban sem tudatosítanak. fantáziák kerülnek felszínre. Az igény. ACZÉL ANNA pszichológus . s ez derűs.a franciaországi modellhez bizonyos vonatkozásokban hasonló reszocializáló módszerekkel ismerkedett meg. Fennállásának 27 éve alatt a vitry-i otthon 260 bűncselekményt elkövetett fiatalnak nyújtott perspektivikus. Az Igazságügyi Minisztérium utalja be a lányokat az intézetbe. stabil dolgozó emberekké nem váltak. aktuális ügye van. a különböző ismeretek és a gyakorlat megszerzése melléktermékként jelentkezik. akik között lehetnek a minisztériumok és az intézményt támogató egyesületek képviselői. amire minden lehetőséget megkapnak. Az ottani kísérleti módszer lényege szintén a kiscsoportos életforma. akik nem szerepelnek. Jelentős helyet foglal el a napi programban a sportolás. verbalizálni. B. a szerzők szerint (TOMKIEWICZ. A leány-javítóintézet. változatos aktivitás. pszichiáterek. valamennyi felnőtt dolgozó és külső személyek. Egy pavilonban 8-10 főből álló csoport él.a kísérleti szempontok szerint összeválogatott fiatalok kerülnek egy csoportba -. elmehetett. a „másság" élményétől. sok óráig. gondozottságuk fejlődésére. a fiúk meghívottai. Testi és lelki épségüket. hogy az előadás utáni vitában hozzászóljon. a többi pavilonban iskolai oktatás és különféle. A 8-10 fős csoportot egy terapeuta vezeti. toleranciáját és önértékelésük formálódását. A nézőközönség: azok a fiúk. amelyben a deviáns adoleszcensek átélik a minden ember számára legfontosabb viszonylatot: a kölcsönös bizalmat. akkor történik a feszültségek lereagálása. elősegíti a fiúk és a felnőttek empátiáját. a korszerű higiéniát. a negatív minősítéstől. nagy önbizalmat ébreszt bennük. aki szerepelni akar. A szereplők a kitűzött előadás előtt megbeszélik szerepeik jellegét (hogy milyen álláspontot vagy érzelmet akarnak kifejezni). nyíltan meg akarnak vitatni. projekciók. az életre felkészítő. amelynek munkájával Indianapolisban megismerkedett. az életkori jellemzőkre alapozott érdekes. amíg meg tudtak állni a lábukon. az ízléses öltözködés óhajára és ezáltal természetes módon tudnak mozogni az otthonon kívüli világban. gondozott külsővel rendelkeznek. Ezek száma elenyészően kicsi volt. előadás közben bontakozik ki. hiszen aki nem akart itt élni. kozmetikát tanító foglalkozások. orvosok.

rendszerint már hosszabb csavargás. a pedagóguson kívül részt vesznek a szülők és a fiatalkorúak bírója. A javítóintézetek vezetői és pedagógusai a tanulás és a munkavégzés nehézségeinek magyarázatára több okot is szoktak megjelölni: úgy vélik. számú „befogadó". a munkás élet lebecsülését említik. a csoportélet kialakításában. megértésében. fárasztóak. Tévesnek tartjuk a kiinduló koncepciót a külvilágtól elzárt tömegben történő „nevelést". és számításon kívül hagyja az elvárásokkal. monotonok. míg a munkára nevelés fő akadályának a növendékek fegyelmezetlenségét. hanem ismereteik színvonala alapján csoportosítva tanítják.lése. Az intézet belső iskolájában az oktatás délelőtt 8 órától 11-ig és délután 2 órától 4 óráig folyik. azaz elősegíteni. Ellenkezőleg: a motiváltság és sikerélmény nélküli. A növendékeket nem életkoruk. hol a másikban van valami elfoglaltságuk. Az utógondozásra igen nagy figyelmet fordítanak. s ez nem is történhet másképpen. 'Terjedelmes kézikönyv segíti a pedagógusokat a deviáns fiatalok személyiségének megismerésében. amely erősíti az antiszociális tendenciákat. kemény kábítószerfogyasztás után kerülnek ide. feladatuk nem a deviáns fiatalok büntetése. A lányok „szabadulásáról" bizottság dönt. hogy minél rövidebb idő után el lehessen bocsátani a fiatalokat. E körülményekre jól alkalmazhatók BUDA BÉLA (1974/a) sorai: „. A tanulás és a munka reszocializáló eredménye sem az intézményekben. A deviáns minősítést állandósítja a pedagógusoknak a növendékek felé áramló autokratikus viszonyulása. tanultsági szintjüket. diagnosztikus csoportban élnek. rövid idő alatt elsajátítható szakmával. problémaorientált terapikus beszélgetés is. ellenszegülését. hogy jogalkotásunk és rendeleteink alapján. törvényszegések. Mindamellett mi jelentősebbeknek tartunk egyéb. Ebbe az időbe belefér a 7. ebben a vezetőn. egyebek között. ezért az intézetek célkitűzése: visszavezetni őket a társadalomba. a reszocializáló légkör megteremtésében.18 éves korig terjed. de a pavilonok között szabadon közlekednek. itt is kis csoportokban. Ezt előmozdítandó. egy ideig az 1. ott állapítják meg. Minden javítóintézetben van néhány műhely.) Napi programjukba tartozik a vezetővel való. (A kézikönyv magyar nyelvű kiadásban hozzáférhető lesz B. üzemek részére „bedolgozóként" könnyű és egyhangú részletműveleteket végez. sem az intézetből való elbocsátás után nem tapasztalható. többségük azonban gyárak. (Amikor bekerülnek az intézetbe. legnehezebben szocializálható lányok intézeti tartózkodása is. amely mindig az aktuális helyzethez kötött.) Minden csoportban a hetenként kétszer megtartott teammegbeszélésen a nevelők. a büntetés-jutalmazás kodifikált rendszerével történő „szituatív viselkedésbefo.. ahol tanfolyami keretekben ismerkedhetnek meg egy-egy. megjegyezzük. a tanárok és a vezető megtárgyalják az eredményeket. a társadalmi szerepeket megfelelően betöltő felnőttekké formálódjanak.. ACZÉL ANNA jelenleg készülő fordítása révén. Visszatérve hazai javítóintézeteinkre. az intézetek növendékeinek alapvető tevékenysége a tanulás. amelyek a fiatalok tanulási és munkamotivációját rombolják. a perspektívátlanságot. a megoldandó problémákat. A lányok engedély nélkül nem távozhatnak az intézetből. az iskolai ismeretanyagban való lemaradásuk pótlása és a munka. számú zárt pavilonban élő. a kudarcokat. Az intézet vezetősége erősen törekszik arra. kényszerként végzett tevékenység fokozza a növendékek szembenállását. a szigorúan megkövetelt formális fegyelem.és nehezményezik hogy a növendékek részére megszerezhető munkák érdektelenek. hogy normatartó. a szituatív viselkedésbefolyásolás elég gyarló módszer. de még átmeneti elfogadásuk problémáit is. mélyebben fekvő okokat. önmagában kevés tartós . mert hol az egyikben.lyásolás". hanem átneve. hogy a deviáns fiatalok eddigi tanulmányi kudarcai végleg elvették kedvüket a tanulástól. A 15-18 éves ifjúkorűak személyisége még alakulóban van. De azt is elismerik . Az intézetben általában hat hónaptól másfél évig nevelik a beutaltakat. az értékekkel való azonosulást.

mintha mindegyikük azonos típusú „műszerfal" lenne. értékelő viszonyulása megnyugtatóan állandó.pszichotraumák. hogy az ellenállás legitim formák között . báboznak. és biztatás. és ha a pedagógus feléje fordulása. Csak a már ismertetett tárgyi. az etikai struktúrák fejletlensége stb. de ez az érzése fokozatosan kialakul. ezek a foglalkozások a diagnózis és a terápia eszköztárának részei. tágas berendezés. amelyiken kapcsolók jelzik a fenti személyiségjegyeket. amikor a csoport nyitott életébe beilleszkedett. de e negatív meghatározásnál az intézeti reszocializáció e legalapvetőbb feltételének talán több jellemzőjét is fel lehetne sorolni. ha a fiatalt igen keservesen érinti deviáns múltjának felhánytor. úgy bánik növendékeivel. a személyiség infantilis fokra való regressziója. S valóban az intézeti növendékek legnagyobb próbatétele. az érzelmi kapcsolatok gyengesége. az Én esetleg nagy belső ellenállást termel ki magában" (92. képesnek kell lennie erre! (A reszocializáló pedagógiának az érési tendenciák kibontakoztatását kell céloznia. nem hullámzó. hogy az antiszociális személyiségjegyei: a menetkész indulatok. Hasonló folyamatok zajlanak le a serdülők és adoleszcensek kreatív foglalkozásai során. hogy érzelmi-indulati fejlődésében hol tart. Természetesen ez így van.) teszik lehetővé a pedagóguskollektíva interperszonális magatartásában és tevékenységében rejlő személyi tényezők érvényesülését. A terápiás légkör fontos alkotóeleme a nem direktív pedagógiai eljárások ismerete és meggyőződéses alkalmazása. nyitott ajtók. akkor egyénenként ismerkedik meg csoportja minden tagjával. A terápiás légkör tárgyi és személyi elemei összefonódott egységben hatnak. az Én megtanulja könnyen. sportpályák stb. Egyszerű lenne azt mondani. akkor többnyire gépiesen alkalmazza a tanultakat. Mint mondottuk. lemérheti. az alkalmazkodás személyiségváltozást nem követel meg. az alkotásokban. neurotikus állapotok.nem jöhet létre. A terápiás légkör pszichikus hatásmechanizmusa különbözik az egyéni vagy a csoport pszichoterápiák pszichikus történéseitől. Ha viszont 8-10 tagú csoportért felelős.) A nem direktív segítség egyik hatásos formája a kreatív produkciók lehetőségének felkínálása. még akkor sem. Közvetett módon felszínre kerülnek a másképpen meg nem ismerhető . Ha a pedagógusnak nagy létszámú csoportot kell vezetnie.eredményre vezet. elszegényedése. Befejezésül röviden rátérünk az előzőkben gyakran emlegetett terápiás légkör kérdésére. illetve szervezeti feltételek (kis létszámú csoportok együttélése. ez teszi lehetővé elfogadó. esztétikus. A nevelői segítség formája: a növendék empátiás meghallgatása. projekciók formájában megjelennek a játékokban. mit tudatosít problémáiból. festenek. hogy döntsön önállóan. figyelme.véleménynyilvánítás. nehézségeinek tárgyilagos kommunikációkkal való „visszatükrözése". mivel nem akar szembenézni.vagy esetleg félreismert . Ismeretes. hogy a terápiás légkör éppen az ellentéte a növendékek elzárkózását. Ez természetesen óriási tévedésekre vezet.jól felszerelt szakköri helyiségek.gatása. pszeudoalkalmazkodását kiváltó autokratikus légkörnek. az agresszív késztetések a mindenkori környezettel szemben. hogy a fiatal helyett ne a pedagógus oldja meg a problémákat.). a realitásérzés csökkenése. . 1. Leginkább egy jól strukturált. A szorongások és más emóciók. agyagoznak. Az újonnan érkezett leány vagy fiú kezdetben ugyan nem érezheti azonnal a biztonságot nyújtó összetartozást. és neki bizonyos fogantyúk működtetésével kell elhárítania a baleseteket. s így anyagot adnak a gyermeki konfliktusok megértéséhez és kezeléséhez. Növendékeinek mélyebb megismerése ötleteket és lendületet ad bonyolult munkájához. Ha az alkalmazkodást főleg kényszer termeli ki. A javítóintézetekben dolgozó pedagógusok tanulmányaik során elméletileg elsajátítják. terápiás hatású magatartását az egész csoport irányában. mert befogadták. hogy a kisgyermekek és a pubertás előtti korosztályokhoz tartozók a pszichológiai rendelőkben és a nevelési tanácsadókban szívesen játszanak szerepjátékokat. A „non direktivitás" lényege. egymás vonzáskörében toleránsán és egyszersmind dinamikusan élő család légköréhez hasonlítható. vita .

AICHORN szerint indulatáttétel csak hosszas előszakaszok után alakul ki. intuícióval. Annyit azonban megállapíthatunk. Azaz nemcsak az egyénekkel és azok sajátos problémáival törődik.A belső motivációkból fakadó kreatív tevékenység eredményei több vonatkozásban is nyereségesek: a) a pedagógus természetes módon. indulataikat. a gyűlölet átváltoztatha. A terápiás légkör egyik jellemzője. Kerülendő a konformizmusra. . a kiúttalanság gyötrelmeit gyógyítják. és a fiatal nem tud kevesebbel megelégedni. A terápiás légkörnek az előbbiekben felsoroltaknál nem kevésbé jelentős tényezője a pedagógusok önismerete és egészséges személyisége. a „sikerorientáltságra" való ösztönzés. hogy a gyógyítandó fiatalban a társadalmat képviselő felnőtthöz való pozitív viszonyulást erős belső ellenállás akadályozza. Veszélyes lehet az is. kizárólagos. a „lépéseket" nem lehet megtervezni. akiknek életvitele és pszichikus állapota kiegyensúlyozott. Ez szükséges ahhoz. Utóbbinak összetevői igen sokrétűek.. eleinte bizonyos távolságot kell tartania. kiegyensúlyozott személyiségnek még számos fontos alapadottsággal is kell rendelkeznie. kanalizálják a csoporttagok közötti konfliktusokat. illetve a csoportterápiák légkörének és az intézeti terápiás légkörnek egyformán jellemzője. A reszocializáló munka sikerének alapja a pedagógusok fejlődéspszichológiai. „örökre szóló" kötődést. empátiával és megingathatatlan humánus eszmerendszerrel. a kallódó és a törvényszegő fiatalok eddiginél hatékonyabb segítése legfőbb problémáikban: a családi életbe és a munkába való beilleszkedésükben. hogy nehéz a deviáns fiatalokkal terápiás kapcsolatot felvenni. a harag. hogy hirtelenül kapaszkodik bele az adoleszcens a nevelőbe. szembeszegülő vagy megmagyarázhatatlan okokból regresszióba menekülő növendékekkel szemben. az egymás iránti jóindulatot. egészséges rivalizálássá.tóságát kompetenciatörekvéssé. A javítóintézetekben azok a felnőttek tudnak sikeresen dolgozni.. A. derűvel.ressziós késztetések. CHRIST. igényli-e már a kapcsolat felvételét. az ágáló. például dinamizmussal. akik szembesülnek gyermekkori és aktuális konfliktusaikkal. elaborációként működnek. hogy e hivatás gyakorlásához a fent említett egészséges. klinikai és szociálpszichológiai tájékozottsága mellett motiváltságuk és személyi rátermettségük. hogy kézben tudják tartani időnként feltámadó haragjukat. fokozatosan teremthet kapcsolatot a növendékekkel. hogy a pedagógus ötvözni tudja a pszichológiai és a pedagógiai hatásokat. c) az együttesen tervezett és kivitelezett munkák közös érdekeket teremtenek. hogy a korai csalódások és visszautasítások a bűnözőknél betemették az idealizált példaképek utáni vágyat. változzanak a témák és az eszközök. Több szerző (AICHORN. élethelyzetektől. művészi fogékonysággal. Az időtartamot. hogy a fiatalban megmozdulnak-e az érzelmi szférák. képzelőerővel. H„ 1979) rámutatott. H. Az egyéni. szimbólumokként. 1973. b) a produktumok. Ezek a megállapítások részben érvényesek a javítóintézeti reszocializációs helyzetre is. KOHUT. az ide vonatkozó kutatások kezdeti szakaszban vannak. A pedagógusnak mindenképpen csak igen óvatosan tanácsos közelíteni a növendékekhez. sőt váratlan fordulatoktól függ. az ag. hogy újabb típusú foglalkozásokat vezessenek be. A terápiás légkör fenntartásához fontos. 1925. hogy a csoport közvéleménye elfogadja az általa képviselt értékeket: a felnőtt szerepek tanulását és az ehhez kötődő reális perspektívákat. bekövetkezhet a nagy csalódás: a felnőtt nem tudja nyújtani a remélt intenzív. Az ellenállás lebomlását nem szabad siettetni. Az intézeti reformok mellett nem halasztható tovább a pártfogói és az utógondozói tevékenység korszerűsítése. KOHUT hangsúlyozza. hanem képes a csoporttal mint organikus egységgel olyan kapcsolatot kialakítani.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful