3.

Optika, Anyaghulhimok

Mai fizika
3 .• javitott

kiadas

R. P. Feynman=-R. B. Leighton-M.

Sands

Muszaki Konyvkiad6, Budapest, 1985

Ez a konyv az 1964-ben megjelent
THE FEYNMAN LECTURES ON PHYSICS

Tartalomjegyzek

(I. kotet 1-14. fejezet) (szerzok: Richard P. Feynman, Robert B. Leighton es Matthew L. Sands) c, mil magyar forditasa, mely az Addison - Wesley Publishing Company, Inc. Reading, Massachussetts, USA jogtuJajdonos engedelyevel kerult kiadasra es az egesz vilagon valo eladasra.

Forditottak:
DR. BOZOKI GYORGY

a fizikai tudomanyok
DR. B. GOMBOSI EVA

kandidatusa 26.1 26.2 26.3 26.4 26.5

A Iegrovidebb A feny 7 Visszaverodes A legrovidebb A Fermat-elv A Ferrnat-elv mazasa 16 26.6 Hogyanmegy

ida elve

7

30. Diffrakci6

47

a fizikai tudomanyok
DR. NAGY ELEMER

kandidatusa

a fizikai tudomanyok

doktora

es tores 8 ida Fermat-fele elve alkalmazasai 12 pontosabb megfogalvegbe a fenyterjedes ?

10

17

Lektoralta:
DR. GYORGYI GEZA

!
doktora ellenorizte:

5DO
~

30.1 Tobb azonos oszcillator eredo amplitudoja 47 30.2 Optikai racs 50 30.3 Optikai racs felbontokepessege 53 30.4 Parabolaantenna 54 30.5 Szines hart yak; kristalyok 55 30.6 Diffrakci6 atlatszatlan ernyon 56 30.7 Sikban rezgo toltesek tere 58

Geometriai 27.1 27.2 27.3 27.4 27.5 27.6 27.7

optika

19

31. A toresmutato 31.1 31.2 31.3 31.4 31.5

eredete

62

a fizikai tudomanyok

Az 3. kiadast szakmailag
DR. GALFI LAsZLO

a fizikai tudomanyok

kandidatusa

Bevezetes 19 Gombfelulet fokusztavolsaga 20 A lencse fokusztavolsaga 23 Nagyitas 24 Lencserendszerek 25 Lencsehibak 26 Felbontokepesseg 27

A toresmutato 62 A kozeg altai keltett eroter 65 Diszperzio 67 Fenyelnyelodes 70 Az elektromos hullamok altai hordozott energia 71 31.6 Fenyelhajlas emyon 72

Hungarian translation © Muszaki Konyvkiado,

Budapest,

1969. 28. Elektromagneses 28.1 28.2 28.3 28.4 sugarzas 29 33 29

32. Sugarzasi csillapodas, 32.1 32.2 32.3 32.4 32.5

Fenyszorodas

75

ETO:

ISBN:

53 ,,19" (082) 530.1 531.1/.6 963105644 X 96310 6446 8

Elektromagnesseg Sugarzas 32 A sugarzo dipolus Interferencia 35

Sugarzasi ellenallas 75 Az idoegyseg alatt kisugarzott A sugarzasi csillapodas 78 FilggetJen fenyforrasok 79 Fenyszorodas 81

energia

76

33. A polarizacio 29. Interferencia 29.1 29.2 29.3 29.4 29.5 37 33.1 33.2 33.3 33.4 33.5 33.6 33.7

86

Juhasz Agnes ok!. fizikus

Elektromagneses hullamok 37 A sugarzas energiaja 38 Szinuszhullamok 39 Ket dipolusbol aH6 sugarzok 40 Az interferencia matematikaja 43

A feny elektromos vektora 86 A szort feny polarizacioja 88 A kettos, tores 88 Polarizatorok 91 Az optikai aktivitas 92 A visszavert feny intenzitasa 93 Rendellenes fenytores (anornalis refrakcio) 95

6 34. A sugarzas relativisztikus jelensegci

Ti\RTALOMJEGYZEK

98

37. Kvantumos

visclkedes

143

26 Optika: A legrovidebb ido elve

34.1 Mozgo sugarforrasok 98 34.2 A .Jatszolagos" mozgas meghatarozasa 99 34.3 A szinkrotron-sugarzas 101 34.4 A kozmikus szinkrotronsuzarzus 34.5 A fekezesi sugarzas 10534.6 A Doppler-effektus 106 34.7 Az (co, k) negyesvektor 108 34.8Aberraci6 109 34.9 A feny impulzusa no

HJ3

37.1 Atorni mechanika 143 37.2 Lovedckkfserlet 144 37.3 Hullamkiserlct 146 37.4 Elektronkiserlet 147 37.5 Elektronhullamok intertcrenciaja 37.6 Az elektronok megfigyelese 150 37.7 A kvantummechanika elvi alapjai 37.8 A hatarozatlansagi ely 155

149 154

38. A hull am- es a reszccskeszcmlelct 35. A szinlatas 35.1 35.2 35.3 35.4 35.5 35.6 112 38.1 38.2 38.3 38.4 38.5 38.6 Peldatar 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33' 34. 38. fejezct fejezet fejezet fejezet fejezet fejezet fejezet fejezet fejezet fejezet

157 157

26.1 A {cny
E· fejezetben az elektromagneses sugarzas targykorevel kezdiink foglalkozni. A feny, amelynek segftsegevel latunk, azonos termeszetfi' jelensegek szeles spektrumanak esak kis reszet kepezi. 'E spektrum ktilonbozo reszeit egy bizonyos valtozomennyiseg ku-. li:)nbozo .ertekei reven ktildnboztetjtik meg. E valtoz6 mennyiseget hullamhossznak nevezziik, Amilyen mertekbena hullamhossz a lathato spektrumban valtozik, ugyanolyan mertekben valtozik a feny szine is a vorost61 az ipolyaig. Ha .a spektrumot a hosszu hullamoktol kezdve a rovidek fele szisztematikusan-akariukvizsgalni, a legcelszerfibb az un, rddiohullamokon kezdeni, Radiohullamok a gyakorlatban .szeles hullamhossztartomanyban, a. radiomtisorszorasban hasznaltaknal uagyobb hullamhosszakon is rendelkezesunkre allnak, A rendszeres rmisorszoras szokasos hullamhossza 500 m kortil van. Ezutan az un, "rovidhullamok", majd a meg rovidebb hullamhosszu radarhullamok, millimeteres hullamok stb. tartomanyai kovetkeznek, A kulonbozo hullambossztartomanyok kozott va16jaban nines eles hatarvonal, hiszen a termeszet nem jelolt ki szamunkra tartomanyokat, A kulonbozo elnevezesti tartomanyokkal kapcsolatos szamertekek csak kozelitoek, es termeszetesen maguk az elnevezesek is tobbekevesbe onkenyesek. Hosszu utat kell megjarnunk, mig a millirneteres hullamok tartomanyan at elerkeziink az infraviirdsnek nevezett tartomanyhoz, majd onnan a '/rithat6 feny spektrumahoz, Ezen is tulhaladva..az uitraibolya tartomanyba erimk. Ahol az ultraibolya vegzodik, ott kezdodik a rontgensugarak tartomanya, de kozottiik pontes hatart nem tudunk vonni, ez valahol 10-8 m, azaz 10-2 p. korul van. I1yen hullamhosszuk van a "higy" rontgensugaraknak: amelyek utan a kozonseges es a "kerneny" rontgensugarak kovetkeznek, majd a y-sUgirzas, es igy tovabb, amint a hullamhossznak nevezett fizikai mennyiseg mind kisebb es kisebb ertekeket vesz fel, A hullamhosszaknak ebben a roppant nagy terjedelmfi tartomanyaban legalabb .harem olyan resztartomany van, ahol erdekes kozelitesek lehetsegesek, Egyik ilyen resztartomanyban pl. a hullamhosszak sokkal rovidebbek, mint a vizsgalatukra szolgalo berendezes merete; ezenkiviil - a kvantumelmelet nyel'len szolva - a fotonenergiak kisebbek a berendezesek energiaerzekenysegi .kuszObCrtekeinel. Ebben a resztartomanyban a geometriai optikdnak nevezett modszer durva, eIsO kozelitest szolgaltat. Masreszrol, ha a hullamhossz nagysagrendben osszemerheto a meroberendezes mereteivel, amely feltetelt konnyebben teljesitik a radiohullamok, mint a Iathato feny, ha a fotonenergiak tovabbra is elhanyagolhatoan kicsinyek, akkor a hullamtulajdonsagok figyelembevetelevel a kvantumelmelettol meg min dig eltekintve egy tovabbi, nagyon hasznos kozelitest tehetunk, A modszer az elektromagneses sugdrzas klasszikus elmeleten alapszik, amelyet egy kesobbi fejezetben fogunk targyali, VegiiJ, ha a meg rovidebb hullamhosszak fele tartunk, ahol a hullamjellegtol eltekinthetiink, de a fotonok a meroberendezes erzekenysegi

Az emberi szern 112 A szin fugg az intenzitasrol 114 A szinerzekeles merese U5 Szindiagrarn 119 A szinlatas mechanizmusa 121 A szinlatas fiziokemiaja 123

Valoszinusegi hullamok amplitudoi A hely es az impulzus merese 158 Elhajlas kristalyon 161 Egyatom merete 163 Energiaszintek 165 Filozofiai vonatkozasok 166 169 169 170 170 170 171 173 173 174 174 175 17(,

36. A latas mechanizrnusa 36.1 36.2 36.3 36.4 36.5 36.6

126

Szinerzekeles 126 A szem fiziologiaja 129 Palcikasejtek 132 Az osszetett (rovar-) szem Egyeb tipusu szernek 137 A latas neurologiaja 138

133

Megoldasok

es

8

A LEGROVIDEBB

IDO ELVE

VISSZAVERLiDES

ES TORES

9

kuszobehez viszonyitva sokkal nagyobb energiaval rendelkeznek, ismet egyszerfibb a fizikai kep: eljutunk a foton-kephez, Ezt azonban most esak f6 vonasaiban abrazoljuk, a mindent egy model! alapjan leiro teljes keppel esak j6val kesobb ismerkediink meg tanulmanyaink soran, E'fejezetben a targyalast a geometriai optika tartomanyara korlatozzuk, ahol meg nem veszunk tudomast a feny hullamhosszarol es foton-jellcgerol. Azt a kerdest sem bolygatjuk, hogy a feny lenyegeben mi, csupan viselkedeset irjuk Ie olyan tavolsag- es idoertekeknel, melyek lenyegesen nagyobbak, mint a feny nehanyfontos mennyisegi jeIIemz6je. Mindezzel azt 6hajtjuk hangsulyozni, hogy igen durva kozelftesrol Iesz sz6, s az itt megismert modszert ismet "el kell majd ejtenlink".Ez azonban nem lesz nehez, hiszen hamarosan atterhetunk egy pontosabb modszerre. Bar a geometriai optika csupan kozelites, megis nagyon jelentos mind miiszaki,mind torteneti szempontbol, A torteneti sorrendet kovetve, reszletesebben mutatjuk be, mint afizika nehany mas fejezetet, hogy fogalmat nyujtsunk mikent fejl6dik tovabb.egy elmelet vagy fizikai gondolat. Kezdjitk talanazzal, hogy a fenyt mindenki ismeri, es id6tlen idok ota ismert is volt. Elso kerdesiink: milyen folyamat eredmenyekent iatjuk a fenyt? Sok elmelet volt mar erre vonatkozoan, deegy dologban veglilis megallapodtak: van valami, ami a· targyakrol visszaver6dve a szerniinkbe jut. Ez az elkepzeles mar oly regota letezik, es annyira hozzaszoktunk, hogy nemigen ertjuk, hogyan javasolhattak boles emberek mer6ben ellentetes elmeleteket - peldaul, hogy a szemb51 jon ki valami es az erzekeli a targyakat, U gyanesak fontos megfigyeles volt, hogy a feny egyik helyr51 a masikra egyenes vonalban terjed, ha semmi sines az utjaban ; valamint, hogy a sugarak kozott egymasrahatas nem mutatkozik. Mas szoval a feny a szobaban minden : .'s jra!;l~ban ide-oda ver5dik, a latasi ltinkat keresztez5 feny azonban nines befolyassal arra a fenyre, amely valamely

targyrol a szemiinkbe esik. A korpuszkularis elmelet ellen annakidejen ez volt a legerosebb erv: ezt hasznalta fel Huygens. Ha a fenyt valamely iranyban kil5tt, nagyszarmi nyilacskanak kepzeljtik, akkor mas iranyban halado nyilacskak hogyan mehetnek at rajtuk oly konnyeden? Ilyen bolcseleti erveknek persze nines nagy sulyuk. Mindig mondhatjuk, hogy a feny olyan nyilacskakbol all, amelyek kepesek egymason athatolni!

.r\,.vi>r,vf'

szoktuk merni. Az un, visszaverodes tehat: (26.1)

26.1 tablazat
Szog a Ievegoben Szog a vi zben

26.2 Visszaverodes es tOres
Az elmondottak mar nemileg erzekeltetik a geometriai optika alapgondolatdt ; kisse tovabb menve, most atterunk a kvantitativ tulajdonsagok Ieirasara. Eddig csak olyan eseteket tekintettiink, amikor a feny ket pont kozott egyenes vonalban terjedt. Vizsgaljuk most meg, mi tortenik akkor, ha a feny terjedese kozben kulonbozo targyakba utkozik. A Iegegyszerfibb targy egy tiikor - es a tiikorre vonatkoz6 torvenyt ismerjuk: a rea eso feny nem folytatja egyenes vonalii utjat a tukron kereszttil, hanem olyan egyenes vonalban verodik vissza r6la, amelynek iranya a tiikor hajlasszogenek megvaltoztatasa eseten szinten megvaltozik, Okori gondolkod6k is tortek rajtaa fejiiket: mi a kapesolat az itt fellepo ket szog kozott (lasd 26.1 abrat)? Az osszefugges nagyon egyszerfi, s mar

az egyszeni osszeftiggesnel sokkal problemakkal talalkozunk azonha a feny egyik kozegbol a masikba lep leveg5b51 vizbe ; ugyanis, ekkor sem vonalban terjed. A vizben a fenysugar elter a leveg5ben kovetet iranytol: szoget ugy valtoztatjuk, hogy a fenycsaknem fiiggolegesen esik a felilletre, szog nem olyan nagy. Ha azonban eleg nagy szog alatt esik a feluletelteritesi szog nagyon naggya valik abra), Kerdes: mi lesz az osszefugges

8° 15.5° 22,5° 28° 35° 40,5° 45° 50~

hanem esak nehany meresbol interpolalt szamok.) Valamely fizikai torveny megallapitasanak egyik fontos lepese tehat, hogy eloszor a megfigyelt effektusra vonatkozoan rnereseket vegzunk es az eredmenyeket tablazatban rogzitjuk. Ezutan megprobaljuk felfedni azt a szabalyt; amelynek segitsegevel egyes menynyisegek a tobbivel kapesolatba hozhatok, A fenti tablazatot i.e. 140-ben keszltettek, de 1621-ig senki nem talalta meg a ket szoget kapcsolatba hozo szabalyt! Ekkor egy holland matematikus, Willebrord Snellius fedezte fel, es igy hangzik: ha {h jeloli a levegoben mert szoget es Dt a vfzben mertet, akkor Db szinusza egyenl5 Dt szinuszanak valamely allandoszorosaval, azaz sin Db

26.1. abra, A beesesi szog egyenlo a visszaverodesi szoggel reges-regen felfedeztek, A tukorre es6 feny olyan medon folytatja utjat, hogy mindket sugar egyenl5 szoget zar be a ttikorrel. Bizonyos okoknal fogva a szogeket a tukor feliiletere meroleges egyenest51 (a felulet norma-

szog kozott? Ez a problema is sok fejokozott a regieknek, a valaszt azonban tudtak megtalalni! Ennek ellenere fizika azon nehany kerdese koze taramelyre vonatkozoan feljegyzett kisertalalhatok, Ptolemaiosz tablazator kutonbozo beesesi tartozo, vizben valo vtoresi szoA 26.1 tablazat mutatja a leveg5ben, iII. mert szogeket fokban. (Altalaban hogy a gorog tudosok nem vegeztek egyetlen kiserletet sem. Pedig a torveny ismerete nelkul aligha tudtak ilyen tablazatot esszeallitani - hacsak nem kiserlet uti an. Megkell jegyezniink azonban, hogy a tablazat adatai - mivel tokeletesen iIIeszkednek egy parabolahoz - nem minden szogre vonatkozoan pontos, fuggetlen meresek eredmenyei,

=

n sin 1}t.

(26.2)

Vizre az n szam erteke kozelitoleg 1,33. A (26.2) egyenletet Snellius-torvenynek nevezik. A torveny lehetove teszi annak megjosla26.2 tablazat
Szog a Ievegoben Szog. a vizben

7,5° L5° 22° 29° 35° 40° 45° 49,so

10

A LEGROVIDEBB IDO ELVE

A LEGROVIDEBB IDOFERMAT-FELE

ELVE

11

sat, hogy a feny mikeppen torik meg, ha IevegobOi vizbe jut. A Snellius-torvenybol szamolt, levegore es vizre vonatkozo szogadatokat a 26.2 tablazat mutatja. Figyeljuk meg a kitfino egyezest Ptolemaiosz tablazataval.

26.3

Iegrovidebb ido Fermat-fele elve

A tudomanyos gondolat tovabbfejlesztesehez egy egyszerfi formulanal megiscsak tobbre van szukseg, A jelensegeket eloszor megfigyeljiik, majd meresek segftsegevel adatokat nyeriink, s vegiil olyan torvenyt kapunk, amely ezeket az adatokat sommazva; osszefiiggeseikben mutatja meg. A tudomany igazi dicsosege azonban abban all, hogy kepes ki.ielclni a gondolkodasnak azt az utjat, amely a torvenyt nyilvdnvalova teszi. Az els5 olyan alapelvet, amely nyilvanvalova tette a feny viselkedesenek torvenyet, Fermat fedezte fel 1650 korul, A Iegrovidebb idii elvenek; ill. a Fermat-elvnek: az aIapgondolata. a kovetkezo: ket pont kozott az osszes lehetseges lit koziil afeny azt az utat valasztja, amelynek megtetelehez a legrovidebb idotartam sziikseges, Mutassuk meg eloszor, hogy ez ervenyes a ttlkor eseteben, vagyis ez az egyszerti alapely tartalmazza mind a feny egyenes vonalu teriedesenek torvenyet, mind a tiikorre vonatkozo torvenyt, Igy, lepesr61 lepesre mind tobbet ertunk meg! Keressunk megoldast a kovetkezo problernara. A 26.3. abran ket pont, A es B, valamint egy T es T' betfikkel

B'

A legrovidebb

ido elvenek bemutatasa

jelzett siktukor Iathato, Kerdes: milyen uton lehet a legrovidebb id5 alatt A-hOI B-be jutni? Valasz: A-bOi egyenesen B-be kell menni! De ha tovabbi kovetelmenykent a fenynek a tiikorbe utkozve es onnan visszateriilve kell a legrovidebb id5 alatt a B pontba ernie, a valasz marnem is olyan konnyfi, Az egyikvalaszaz Jenne, hogy a feny a ttikrot a Ieheto legrovidebb id6 alatt eri el s utana B-bejut, vagyis azADB uton halad: Termeszetesen ekkor a DE ut hosszu. Ha most elmozdulunk kisse jobbra, az E pontig; ezaltal kismertekben megnoveljuk. ugyan az elso tavolsagot, de nagymertekben csdkkentjiik a masikat, es igy a teljes uthossz, ill. a. megtetelhez szilkseges id5tartamkisebb lesz. Hogyan keressiik meg azt a C pontot, amelyre nezvc :a terjedesi id5tartam a Iegrovidebh? Ezt igen szellemesen, egy geometriai tnikkel kaphatjuk meg. A TT'tukor tuloldalan, ugyanolyan tavolsagra az TT' sik alatt, mint amilyen tavolsagra van a B pont a sik folott, megszerkesztimk egy latszolagos B' pontot. Ezutan megrajzol. juk az EB' egyenest, .Marmost, mivel EFT derekszog es BF egyen16 FB' -vel, EB egyenlo EB' -vel. Ezert az AE es EB tavolsagok osszege, amely aranyos a megtetelehezszilkseges id5vel (ha a feny, allando sebesseggel terjed), egyenlo az AE es EB' tavolsagok osszegevel, A feladat tehat m6dosult: azt kell meghataroznunk, hogy mikor leszezen ket tavolsag osszege a legkisebb, A valasz konnyti: akkor, amikor a C pont az A es B' pontokat osszekot5 egyenesen Iesz rajta! Mas sz6val a latszolagos B' pont fele haladva kell megtalalnunk azt a pontot, mely eppen a helyes megoldast adja, Ugyanis, ha ACB' egy egyenes, akkor a BCT szog egyenlo a B'CTszoggel, ill. az ACT-vel. Tebat az az allitas, hogy abeesesi szog egyenl5 a visszaver5desi szoggel, egyenertekfi azzal az allitassal, hogy a feny ugy halad a tiikor fele, hogy onnan a B pontot a lehetii legrovidebb idii alatt erje el. Annakidejen mar Alexandriai Heron kimondta. hogy a feny a tiikorre, s onnan a masik pontba ugy jut eJ, hogy a lehet5 legrovidebb tavolsagot futja be, vagyis az elmelet nem

ujdonsag. De eppen ez vezette Fermat-t arra agondolatra, hogy talan a fenytores jelen~6ge is hasonlo alapon jatszodik Ie. Fenytoreskorazonbana feny nyilvanvaloan nem a legroyi<iebb utat futja be, ezert probalkozott F~rmat azzal a magyarazattal.ihogy a feny a.degn5videbb idot igenylo uton halad. Mie16tt raternenk a fenytores targyalasara, ll1egvalarnit meg kell jegyezniink a sfktukor1'01.. Ha a B pontba fenyforrast helyezlmk, <l,t11,~ly fenyt bocsat a tukor fele, azt tapasztal]0.1<,. hogy a B pontb61 az A-bapontosan ~wanolyan m6don erkeziku feny, mintha ·lI.,i1'pontban lenne a fenyforras, sa tukor ott sernIenne. Szemiink persze csak azt a fenyt amely tenylegesen belehatol ; tehat ~~aB pontbeli fenyforras fenyet egy siktiikor pontosan ugy veri vissza, mintha a feny a 1J'.pontbeli fenyforrasbol erkeznek, akkor .(i.·"szem-agy rendszer" ~ amennyiben nem ismeria tenyleges helyzetet - ugy fogja fel Ji,', .jelenseget, mintha a. fenyforras valoban .a.B'-ben volna, Tehat az az illuzio, hogy 11. .fenyforras a tukor mogott van, csupan .annak kovetkezmenye, hogy atukrozott feny fizikailagpontosan ugyanolyan m6don hatoI aszemnnkbe, mintha a fenyforras tenylegesen a tilkor mogott volna (kiveve, ha poros atukor, vagy ha tudunk a tiikor letezeserol 1>t9., vagyis ha olyan inforrnaciokkal rendelkezunk, melyek gondolkodasunkat befolyasoljak). Most pedig mutassuk meg, hogy a fenyteres Snellius-torvenye a legrovidebb id6 elvebol kovetkezik. Ehhez feltevessel ken elnunk: mekkora sebesseggel terjed a feny vizben? Tetelezziik fel, hogy a feny sebessege vizben adott Il szorzotenyezovel kisebb, mint levegfiben. A 26.4 ibrin az e16bbihez hason16 feladatot latunk: A-hOI a legrovidebb idii alatt ken eljutni B-be. Hogy egyenes vonalon haladni nem a legjobb megoldas, azt egy peIdan szemleltetji'tk. Kepzeljiik el, hogy a vizen egy szep leany cs6nakazik, am a B pontban kipottyan a .cs6nakb61 es segitsegert kialt. Az X-szel te151tvonal a part. Mi a szarazfoldon, A ponjon allunk, eszrevettiik a balesetet es futni is,

x

B

26.4 abra A Ferrnat-elv eseten

illusztralasa

fenytores

esz1eli,

uszni is tudunk. Futni azonban gyorsabban tudunk, mint uszni, Mit tegyiink? Egyenes vonalban fussunk ki a partra? (Kezenfekvfil) De kisse atgondolva a dolgot rajovimk, hogy a vizben kisebb tavolsagot kellene megtenniink, ha a parton kisse nagyobb tavolsagot tennenk meg ~ ez elonyosebb, mivel a vizben sokkal lassabban haladunk. (Ezt a gondolatmenetet kovetve, fa leghelyesebb 'lenne nagyon gondosan kiszamitani, mit is kell tenniink l) Mindenesetre azert megprobaljuk megmutatni, hogy a feladat vegso megoldasa az ACB ut es az osszes lehetseges ut koziil ennek megtetelehez kell a legrovidebb id5. Ha ugyanis ez a .Jeggyorsabb" lit az nyilvan azt jelenti, hogy ha barmely mas utat tekintiink annak megtetele hosszabb ideig tartana. Tehat ha grafikusan abrazolnank az X pontig terjed5 utszakasz rnegtetelehez sziikseges id5ket az X pont helyzetenek fiiggvenyeben, akkor a 26.5 abran lathatohoz hasonl6 gorbet kapnank, ahol a C pont a lehet5 legrovidebb id5nek felel meg. Ez azt jelenti, hogyha az X pont a C kornyezeteben. mozog, elso kozelitesben nincsvaltozas az idoben, miveL a gorbe aljan a meredekseg zerus. A t5rvenyt tebat ugy talaljuk meg, ha megkoveteljlik, hogy az X pont helyzetenek nagyon kis mertekil valtozasa a futasi id5ben lenyegeben semmilyen valtozast se okozzon. (Persze, vegtelen kicsiny, masodrendfi valtozasok megis fellepnek, ezelmek a C-t61 szamitott mindket iranyU elmozdulas eseten pozitivnak kell lenni-

A FERMAT-ELV ALKALMAZAsAI 12 A LEGROVIDEBB IDO ELVE

13

Tehat ahhoz, hogy egy kozeg adott pontjabol egy masik kozegben leva pontba a leheto legrovidebb ida alatt erjen, a fenynek olyan szog alatt kell a kozegek hatasara esnie (ha a sebessegek aranya n), hogy a {}beS a Dtszogek szinuszanak aranya megegyezzek a ket kozegben mert sebessegek aranyaval.

~

X

(

26.5 abra, A minimalis terjedesi id6 a C pontnak felel meg, de a szomszedos pontok csaknem ugyanannak a terjedesi id6nek felelnek meg

26.4 A Fermat-elv alkalmazasal
Tekintsiik most a Iegrovidebb ido elvenek nehany erdekes kovetkezmenyet, Az elso a megfordithatosag (reciprocitasjelve. Az A pontb61 B-be vivo, legrovidebb idfi alatt megteheto utat mar megtalaltuk.tde haladjon most a feny az ellenkezo iranyba, A legrovidebb idonek (feltetelezve, hogy a feny barrnely iranyban ugyanazon sebessegel terjed) ez esetben is ugyanaz az ut felel meg, ezert ha bizonyos iranyba fenyt bocsatunk valamely uton, ellenkezo iranyban is ugyanazon az uton fog haladni. Erdekes pelda abizonyos szog alatt a fenysugar utjaba helyezett planparelel iiveghasab. Az A pontbol a B pontba a hasabon kereszti.ilhaladofeny (26.6 abra) nem egyenes vonal-

uk.) Tekintsi.ink tehat egy C-hez kozeli X pontot, rnajd szamitsuk ki az uj ut, AXB megtetelehez szukseges idot es hasonlitsuk ossze azt a regi ut, ACB megtetelehez szukseges idovel, Mindez igen egyszerfien vegre is hajthat6. Azt szeretnenk elerni, hogy ha az XC tavolsag kicsi, akkor a kulonbseg kozel zerus legyen. Tekintsi.ik eloszor a szarazfoldon megtett utat. Megrajzolva az XE merolegest, Iathatjuk, hogy az uj lit EC tavolsaggal rovidebb. Azt mondhatjuk, hogy ezaltal tobblet utat takaritottunk meg. Masreszrol azonban, megrajzolva a megfelelo CF merolegest, azt latjuk, hogy a vfzben az XF tobblettavolsag jelentkezik, ami viszont veszteseget jelent. Vagy ami az idol ilIeti, nyeriink ugyan az EC tavolsag elhagyasaval, de veszitiink is, mert az XF tavolsagot is meg kell tenni.ink. Ezen ket idotartamnak egyenlonek keIl lennie, mive! elso kozelitesben a teljes ido nern valtozik. Feltetelezve, hogy vizben a sebesseg n-szer kisebb, mint Ievegoben, az
EC

harmadik erdekes jelenseg: mikozben napiementet megfigyeljuk, a Nap mar a laalatt jar! Nem ugy latszik, mintha nonzont alatt volna, de a valosagban megis (26.7 abra). A Fold Iegkore feli.i1ritka, A feny a levegoben lassabban termint legures terben, ezert a napsugarak alatti pontot sokkal gyorsabban elemi, ha a stirti retegeken keresztiil, a feny lassabban terjed, leroviditik es nem pontosan egyenes vonalu, meredekebb hajlasu palyan haladnak. tehat a Nap eppen lenyugodni latvalojaban mar regen joval a horizont E jelensegnek ugyancsak j6 peldaja kaprazat, amellyel gyakran talalkozik felforrosodott orszagutonja gep"Vizet" lat maga el6tt, de mire szaraz, akar a sivatag ! A"jelenseg amit ilyenkor lat, az valojaban egboltnak az utrol "visszaverf" fenye; az egboitozatroi az utra esf fenysugar - mint abra mutatja - a szemiinkbe juthat.
UVULo'vm

A fenysugar ahelyett, hogy egyenes vonalban terjedne, a legrovidebb ido elvenek megfeleloen - hogy idot takaritson meg - bizonyos ideig olyan retegben haIad, ahol nagyobb a sebessege. S igy gorbiil el palyaja. Szinten a legrovidebb idf elvet szemlelteti kovetkezo peldank: Tegyuk fel, olyan korulmenyeket szeretnenk letrehozni, hogy egy adott P pontb6! kibocsatott osszes fenysugar egy masik, P' pontban fuss on ossze (26.9 abra), Ez termeszetesen azt jelenti, hogy

~:~=~~~~
I
I p' Optfka!
t

I

endszer-

1

L

.J

I

26.9 abra, Optikai "fekete doboz"

A latohatar kozeleben a Nap Iatszoiranya 1/2 fokkal magasabban van, mint valosagos iranya

=

nXF

(26.3)
26.6 abra. Ha a fenysugar atlatszo hasabon halad at, a beeso sugarhoz kepest parhuzamosan eltoPorro

eredmenyt kell kapnunk. Ha a helyes pontot valasztottuk ki, XC sin EXC = nXC sin XCF, tovabba egyszerfisitve a kozos XC atfogo hosszaval es eszreveve, hogy
EXC .q

ut

vagy homok

16dik

abra. "Delibab" -szerti kaprazat Hogyan? A levego kozvetlenul az ut folott nagyon forro, a magasabb retegekben azonban hidegebb. A meleg levego jobban kitagul, ritkabb mint a hideg, benne a fenysebesseg kevesbe csokken. Mas szoval a feny gyorsabban terjed a ferro retegben, mint a hidegben.

es

XCF .q

= BCN'
=

= EeN -s = Db
.q

= Dt,
(26.4)

lidgy sin Db n sin Dt .

ban terjed, hanem a hasabon beli.i! csokkenti palyajanak hajlasszoget es ezzel leroviditi az athaladashoz sziikseges idot, bar ugyanakkor a levegoben kis idot veszit, A fenysugar egyszertien onmagaval parhuzamosan eltolodik, ugyanis a hasabba valo belepesenek es kilepesenek szoge azonos.

a feny a P pontbol egyenes vonalban eljuthat P' be. Ez rendjen is van. Hogyan erhetjuk el azonban azt, hogy ne csak az egyenesen P' fele tarto, hanem a P-bol Q fele indulo fenysugar is P'-be jusson? Az osszes fenyt ujra ossze szeretnenk gyfijteni egy un, fokuszpontba. Hogyan? Ha a feny min dig a Iegrovidebb idonek megfelelo utat valasztja, akkor bizonyara nem "akar" mas szamba joheto uton haladni. Az egyetlen' mod arra, hogy a feny szamara tobb szomsz6dos palyat is "elfogadhat6va" tegyi.ink, az, ha a rajuk vonatkoz6 haladasi idok pontosan egyenlok egymassall Ellenkezo esetben a feny a legrovidebb idonek megfelelo utat valasztja. F6ku8ziI6 rendszerek keszitesenek tehat csak egy feltetele van: olyan eszkozt kell eloallitanunk, amelyben biztositva van, hogy a feny az osszes kulonbozo utat ugyanazon ido alatt teszi meg! Ilyen eszkozt konnyfi kesziteni. Vegyiink csak elo egy i.ivegdarabot, arnelyben a feny lassabban terjed, mint a levegoben (26.10 abra). Tekintsunk most egy olyan sugarat, amely a PQP' uton halad a levegoben. Ez hosszabb, mint a P-bol a P'-be vivo kozvetlen ut es nem vitas, hogy megtetelehez tobb ido is

14

A LEGROVIDEBB!DO

ELVE

A FERMAT·ELV ALKALMAZAsAI

15

···"';~~fl1'~b}a.

van.tgorb6t kapjuk, mivel ekkor a gorbe mindeo pontjara nezve az AA' +A'P' = AA' + +A'A" tavolsag nyilvanavaloan allando, Gorbenk tehat mindazon pontok mertani helye, melyek egy egyenest61 es egy pontt61 egyenl6 tavolsagra vannak, Az ilyen gorbet parabolaQ nevezik - a palomari tcleszkopttikrot parabola alakura keszitettek. 26.10 abra. Lekepezo optikai rendszer ,Afenti peldak illusztraljak az elvet, amelyp.ekalapjan optikai eszkozok tervezhetok. szukseges. Ha azonban eppen megfelelo vas'f6keletes fokuszalashoz a gorbeket pontosan tagsagu iivegdarabot (kesobb majd kiszamits~~mithatjuk azon alapelv felhasznalasaval, juk, milyen vastagot) helyeznenk a fenyutjagy a f6kuszpontba tarto valamennyi fenyba, akkor az pontosan kompenzalna azt az $llgar terjedesi ideienek pontosan egyenl6nek, id6ti:ibbletet, ami a PP' egyeneshez kepest esegyuttal barmely mas szomszedos utra valamilyen szog alatt halado feny szamara vonatkoz6 idonel rovidebbnek kell lennie. lenne sziikseges! fgy olyan helyzetet teremtA kovetkezo fejezetben meg visszaterunk hetiink, hogy a feny egyenes vonalu athaladaafokuszalo optikai eszkozokhoz, most hadd sahoz sztikseges id6 ugyanakkora lesz, mint t<U'gyaljuk tovabb az elmelet fejlodeset. Mia PQP' uthoz sztikseges id6. Hason16 medon l<0rvalaki uj alapelvet dolgoz ki, mint peldaul ha a kevesbe elteritett PRR'P' sugarat tekint: alegrovidebb ido elvet, eloszor is hajlamosak juk, amely rovidebb mint a PQP', nem ken vagyunk az ellenvetesekre: "J6, mindez oly sok idot kompenzalnunk, mint az elobbi nagyon szep; sot orvendetes, de vajon hozzaesetben, de azert valamennyit rnegis csak kell. segft-e altalaban a fizika megertesehez?" Vegeredrnenykeppen a 26.10 abran Iathato Mite a valasz: "Igen. Nezzek, hany dolgot trvegalakot kapjuk, Ilyen alaku iivegen kew~g •tudunk most mar magyarazni!" Masreszttil a P pontbol jovo osszes fenysugar valaki viszont azt rnondhatja: "Nagyon jo, K K' P'-be jut. Ez az eszkoz mar regota ismeretes, B3 x de en a tiikroket enelkul is megertem l Nekem gyiijtolencse a neve. A kovetkezo fejezetben olyan, gorbere van szuksegem, melynek minki is szamoljuk majd, rnilyen alaku az idealis den erinto sfkja egyenlo szoget zar be a ket fokuszalo tulajdonsagu lencse, fenysugarral. Egy lencset is ki tudok szamivegiil meg egy pelda: Tegyuk fel, hogy tani •enelktil, mivel feluleten minden raeso nehany tukrot oly medon akarunk elhelyezni, sugar a Snellius-torvenybol adodo szognek hogy P-bOl a feny rnindig P' -be jusson lTI~gfele16entorik meg." Nyilvanvaloan a leg(26.11 abra). Barmely uton, mindig valarneri:ividebb ida elvenek tartalma es a tiikrozes Iyik tiikor fele halad a.feny, onnan visszavero---f,~~~~--~C~"~D,~,L_--JX~,,---L--(· szogegyenkisegi torvenye, valarnint fenytodik, es az osszes ilyen ut megtetelehez sztikse26.12 abra, Parabolarnkor reskor a szogek szfnuszainak aranyossaga ?es id6nek egyenloeknek kell Ienniiik. A feny egy.es ugyanazt a dolgot fejezik ki. Talan Itt csak levegoben halad, tehat az ido aranyos ver6dve egyenlo id6 alatt kell a r pontba akkor mindez csupan filoz6fiai vagy esztetikai a megtett uttaL Ezert aa az allitas, miszerint erniiik. Ez azt jelenti, hogy olyan tulajdonkerdes? Mindket allaspont vedelmeben fel az osszes id6k azonosak, ugyanaz, mintha.azt saggal rendelkezo gorbet keU talalnunk lehet hozni erveket. allitanank, hogy az osszes utak azonosak. amelyre - fi.iggetleniil az X pont vaiasztasa~ Teny azonban, hogy egy elv fontossaganak t61 - az XX'+X'P' tavolsagi:isszeg alland6. kriteriuma az, hogy lehet-e segitsegevel uj dolEzt konnyen megtalaIhatjuk, ha az XX' egyegokra kOl'etkeztetni. ~ neseket az LL' sikig meghosszabitjuk. Ugyanis Konnyi'i megmutatni, hogy a Fermat-elv ha gorbenket ugy szerkesztjiik meg, hogy egesz sor uj dolgot j6solt meg. Eloszor indulteljesiiljenek az A'A" = A'P", B'B" junk ki abb61, hogy harom ki:izegre - iivegre, Eliiptilws tiikor = B'P', C' Cn = C'P' s.i.t. i:isszefiiggesek, a kivizre es levegore - fenytoresi kiserletet veg-

~.

Tehat az 1'1 es az /'2 tavolsag osszege allando kell hogy legyen. Ellipszis az a gorbe, amely rendelkezik azzal a tulajdonsaggal, hogy minden pontjara vonatkozoan ket adott ponttol mert tavolsaganak osszege ,Uland6·tehat biztosak Iehetunk afelOl, hogy a fedy ilyen alaku tiik6rr61 visszaverodve az egyik gyujtopontb61 a masikba jut. U gyanezt az elvet alkalmazzak a csillagok. r61 jovo feny osszegyiijtesere is. A nagy, 200 hiivelykes (1 ..hiivelyk "'" 2,54 em) Palomarhegyi teleszk6pot a kovetkezo ely szerint epitettek. Kepzeljilnk el tobb milliard kilorneterre tOliink egy csillagot ; a csillagrol teleszkopunkba juto osszes fenyt a fokuszba szeretnenk i:isszegyiijteni. Termeszetesen a fenysugarak utjat a csiIlagig nem tudjuk nyomon j kovetni, de megis ellenorizni szeretnerik vajon. a terjedesi idokegyen16ek-e. Tudjuk, hogy amikor a sugarak valamilyen, a sugarzas iranyara meroleges KK' sikhoz ernek, akkor az osszes terjedesi id6k ezen sikn:U egyenloek (26.12 abra). A sugaraknak a tiikorrol vissza-

nalc...

R9

ziink, melynek soran merjtik az egyik kozegnek a masikra vonatkozo n toresmutatojat. Jeloljiik nl2-vel a levego (1) vizre (2), es nIamal a leveg6 (1) iivegre (3) vonatkozo teresmutatojat, Ha a vfz=-uveg rendszer toreset vizsgaljuk, akkor egy masik lt23-mal jelolt toresmutatot kell kapnunk. Semmilyen a priori okunk sines feltetelezni, hogy miert kellene az !l12, n13 es n23 toresmutatok kozott barmilyen kapcsolatnak is lennie. A legrovidebb id6 elvenek megfelelfien azonban van egy ilyen hatarozott kapcsolat. Az nI2 toresmutate ugyanis ket rnennisegnek, a levegoben es a vizben mer! fcnysebessegnek . az aranya; ugyanigy n13 a levegoben es iivegben n23 pedig a vizben es iivegben mert fenysebesseg aranya, A Ievegobeli fenysebesseg ertekevel egyszertisitve azt kapjuk, hogy
n23

= -- = --V3

V2

VI/Va 'Vl/V2

=-

n13

n12

.

(26.5)

r

I

Mas szovel elore meg tudjuk mondani, hogy valamely uj kozegparra vonatkozo teresrnutatot az illeto kozegnek a leveg5re vagy legiires terre vonatkozo toresmutatojabol lehet-e kiszamftani, Tehat ha az osszes kozegben meriuk a fenysebesseget, es ebbol mindenegyes kozegre egy szamot kapunk, az ll;-vel jelolt, legtires terre vonatkozo teresmutatot (pl. nl a levegoben es a legtires terben mert fenysebesseg aranya stb.), akkor kepletiink allitasa igen egyszerfi. Barmely ket, i es j anyagra vonatkozoan a toresmutato: (26.6) Csak a Snellius-torveny alapjan nem bocsatkozhatnank iIyesfajta j6sIasba. * Persze ennek ellen ere ez az eI6zetes aIlitas beigazoI6dik. A (26.5) osszefi.igges nagyon regen .ismeretes es igen eros ervkent tamasztotta ala a iegri:ividebb id6 elvet. ,. Noha Ie lehet vezetni, azzal a tovabbi feltetelezessel, hogy adott anyagb61 aIl6 reteg valamely mas anyag feliiletehez adasa nem vaItoztatja meg az ut6bbi anyagban a toresi szoget.

'Z_____!;J

=

16

A LEGROVIDEBB IDa ELVE

HOGYAN MEGY VEGBE A FENYTERJEDES

17

Szinten a legrovidebb id5 elvenek fontossagar hangsulyozza egy masik -erv, ti. az, hogy elore megmondja: ha a fenysebesseget vizben merjiik, a levegoben mertnel kisebb erteket kapunk. Ez mar egeszen mas tipusu, sokkal melyrehatobb elmeleti jellegii joslat, ameIy semmikepp sem kapcsoI6dik azokhoz arnegfigyelesekhez, amelyek alapjan Fermat Ievezette a legrovidebb ido elvet (hiszen eddig rnert mennyisegekkent csak szogekkel volt dolgunk). Mint kideriilt, a feny sebessege vizben tenyleg kisebb, mint levegoben, megpedig pontosan annyival kisebb, amennyi ahhoz sziikseges, hogy a toresmutato helyes erteket kapjuk meg!

26.5 A Fermat-elv pontosabb megfogalmazasa
A fentiekben tulajdonkeppen. a legrovidebb ido elvenek egy kevesbe ponto san megfogalmazott alakjarol volt SZO.Az elvet most egy kisse pontosabban is megfogalmazzuk, Az eddigimegfogalmazast ui. helytelenul nevezti.ik alegrovidebb id5 elvenek, es csupan a kenyelem kedveert eltiink vele. Most azonban mar: pontosabban is ki kell fejtenunk a. tetelt. Tegyi.ik fel, van egy olyan tiikrunk, mint amilyen a 26.3 abran lathato. Vajon honnan "tudja" a feny, hogy a tiikorhoz kell mennie? Nyilvanvaloan az AB lit felel meg a legrovidebb idonek. Ezert kezenfekvo a kovetkezo ellenvetes: "Bizonyos esetekben talan eppen ennek az utnak a megtetele igenyel rnaximalis idot". Ez az ido azonban nem a maximalis, mivel valamilyen gorbiilt tit megtetele bizonyara meg hosszabb id5t venne igenybe! Az alapeIv pontos megfogalmazasa a kovetkezo: egy adott palyan halad6 fenysugarnak az a tulajdonsaga, hogy ha a fenyutat kismertekben (mondjuk egy szazalekkal), barmilyen m6don megvaltoztatjuk - akar a sugarnak a ti.iki:irre va16 beesesi helyet, akar a gorbe alakjat, vagy barmi mast m6dositunk, ~Ztl~11J oj(()~ a. terjedesi idoben elsorendti val"~Z~~~iit;· aterjedesi idoben csak masodrendii vaItozas jon letre. Mas sz6val az alapelv azt

mondja ki, hogy a fenysugar palyajat sok mas szomszedos, esaknem pontosan azonos id5t igenylo terjedesi tit kozul valasztja, A legrovidebb id5 elvevelkapcsolatban van egy masik nehezseg is, amit az effajta elmelett5l idegenkedok nemigen tudnak megerneszteni. A Snellius-elmelet segitsegevel meg lehet "erteni" a fenyt, iI, feny terjed, lat magael5tt egy feliiletet, meghajlik, mivel a feli.ileten valami tortenik vele. Az oksag gondolatat, vagyis, hogy a feny egy pontb6l a masikba terjed, majd onnan a kovetkezobe stb. konnyfi megerteni, A legrovidebb ido elve azonban filozofiai alapelv, amely mer5ben maskent rnagyarazza a termeszetben lejatszod6 jelensegeket. Ahelyett ugyanis, hogy oksagi kapcsolatrol beszelne, arr6I, hogy tevekenysegunk eredmenyekeppen tortenik valarni, azt allitja, hogyha megadjuk a felteteleket, a feny eldonti: meIyik a legrovidebb (vagy extremal is) s az ennek rnegfelelo utat valasztja. De mit tesz ekozbcn, hogyan talal ra a megfelelore? Talan bizony "vegigszimatolja" az egyrnas melletti utakat es osszehasonlitja oket egyrnassal ? A valasz igen:, bizonyos ertelemben igy tesz. A geometriai optikaban termeszetesen a fenynek ez a tulajdonsaga nem szerepel, mivel ez a hullamhossz fogalmaya! kapesolatos; a hullamhossz kb. az a tavolsag, amelyen beliil a feny "erzekelni kepes", es ossze tudja hasonlitani a szornszedos utakkal. Ezt a tenyt nagyrneretekben, fennyel vegzett kiserlettel igen nehez tatni, mivel a hullarnhosszak borzaszt6an kicsinyek. De mondjuk, a 3. em hosszusagu radiohullamok mar sokkal nagyobb got tudnak .Jeellenorizni". Ha radiohullarn-forrast, detektort es egy ernyon lev5 rest a 26.13 abra szerint rendeziink akkor a sugarak nyilvan F-b5l D-be mivel ezek egy a resen is egyenesen fekszenek, es ha a rest ossze is sziikitjuk, a sugarak tovabbra is D-be fognak jutni. Ha azonban a detektort elmozditjuk oldaliranyban e D' helyzetbe, a radiohullamok a szeles resen keresztiil nem fognak D'-be menni, mivel az egymashoz utakat osszehasonlltjak, es azt mondjak:

ezeknek az utaknak kiilonmeg!" Masreszrol, ha a rest sziikitve megakadalyozzuk, HUU''''uv·" osszehasonlitsak az utakat, csak egyetlen egy tit all rendelkezees a hullamok ezt valasztjak! Sziik D'-t sokkal tobb sugarzas eri, mint

baratom,

konnyen elvegezheto kfserlettel esak azt szemIeltetjuk, hogy a feny nem hal ad mindig egyenes vonalban,

26.6 Hogyan megy yegbe a fenyterjedes?
Vegiil egy nagyon durva kepet adunk arrol, hogy valojaban hogyan megy vegbe a fenyterjedes abb6l a jelenleg helyesnek elfogadott kvantumdinamikai szempontb61, amelyet itt terrneszetesen esak kvalitative ismertetiink. A feny utjat a 26.3 abran az A pontb6I a B-be kovetve azt talaljuk, hogy a feny egyaltalaban nem mutat hullamterrneszetet. Ehelyett ugy latszik, a fenysugarak fotonokb6! allnak, es valoban, ha fotonszamlalot hasznalunk, kattanasokat haIlunk. A feny "fenyessege" aranyos a masodpercenkent beerkez5 fotonok atlagos szamaval, es arnit kiszamolunk, az annak "vaI6sziniisege", hogy egy foton A-b61 mondjuk a tiikor erintesevel, B-be jut. E valoszinuseget a kovetkezo, nagyon furesa torveny alapjan szamitjuk ki. Valasszunk valamely tetszoleges utat es hatarozzuk meg ezen ut megtetelehez szukseges id5t; ezutan irjunk fel egy komplex szarnot, vagy rajzoljunk Ie egy kis (!ei>1 alaku komplex vektort, amelynek {} szoge az idovel aranyos. A vektor masodpercenkenti fordulatszama: a feny frekvenciaja, Tekintsunk most egy masik utat; ennek megtetelehez pl. az elobbitol kulonbozo id6re lesz sziikseg. tehat mivel a szog min dig aranyos az id5vel - a neki megfelelo vektor is mas szogben fog hajlani. Az osszes lehetseges utat tekintve, adjuk ossze az igy ad6d6 kis vektorokat; eredrncnyul azt kapjuk, hogy az osszegvektor hosszanak negyzete megadja a foton at hal adasi valoszinuseget a kezd5pontt61 a vegpontig. Most mutassuk meg, hogyan kovetkezik ebbol a tukorre vonatkoz6 Iegrovidebb ido elve. Tekintsuk a 26.3 abran az osszes Iehetseges ADB, AEB, ACB stb. utakat. Az ADB lit adott kis jarulekot hoz letre, a kovetkezo, AEB ut megtetelehez azonban teljesen kulonboza ida sZLikseges, tehat a megfelelo{) szog

Radiohullamok

athaladasa

keskeny

fenyre is fennall, de nagy meretek nehez bemutatni a kiserletet, Az kovetkezo egyszerii feltetelek mellett megfigyelheto. Keressiink egy kis, fenyforrast, mondjuk egy tavoli opalozatlan egojet, vagy a Nap egy gepkocsi gorbe lokEzutan helyezziik ket ujjunkat ele ugy, hogy keresztulneza kozottuk levo sziik resen, majd lassan osszezarva ujjainkat addig csokfenyt, arnig el nem tunik. Azt foghogy a fenyforras kepe, amely ~e;~aetOtmkis fenyfolt, meglehetosen szetlapul, vonalla nyulik. Ez azert kovetmert az ujjak igen kozel keriiltek "g:ym"M'u£ es a feny, arnelyrol felteteleztuk, vonal menten haladt a resig, n17{)nVm szog alatt szetterul ligy, hogy kulonIra.l1VC'i(IJUI erkezik a szembe. Ha elegge ,.."O-'''''-Oy" vagyunk, akkor oldalmaximumoszelek men ten nagyszamu csikot is Ezenklvul az egesz jelenseg szines, Ienyeget majd kello idoben megpillanatban ezzel a nagyon

18

A LEGROVIDEBB IDO ELVE

is teljesen kulonboze, A rninimalis idonek feleljen meg mondjuk a C pont. Ennel ha az utakat kisse megvaltoztatiuk, az ida nem valtozik meg. Pontosabban szolva, az ida egy darabig eszrevehetoen valtozik, de amint kozeledunk a C ponthoz (26.14 abra), mind

26.14 abra, Sok szomszedos utra vonatkozo szlrnisegi amplituda osszegezese

valo-

kevesbe valtozik, Tehat osszeadando vektoraink C kozeleben egy darabig pontosan ugyanazon szog alatt hajlanak, majd fokozatosan, ahogyan az ida n5ni kezd es a fazisok

a masik iranyban korbe haladnak, a vektorok is a masik iranyban csavarodnak stb, Vegeredmenykeppen osszeszukulo .vektorspiralis adodik, A teljes valoszfnfiseg a vektorlanc egyik veget61 a masikig terjed6 tavolsag negyzete, Mindez a valoszintiseg csaknem teljes egeszeben abb6l a tartomanybol adodik, ahol az osszes nyilegy iranyba mutat (azonos fazisban van). Az utak valtoztatasakor a nagyon kiili:ihboz6 idejii jarulekok kiesnek azaltal, hogy kulonbozo iranyokba mutatnak. Ezert van az, hogyha letakarjuk egy tiikor szeleit, az tovabbra is csaknem pontosan ugyanugy vet vissza, hiszen mindossze annyit tetti.ink, hogy a diagram egy darabjat a spiralis vegeken belul kitoroltiik, es ez a feny szamara esak nagyon csekely valtozast jelent. Ez tehat az vosszefugges a vektorosszegtol fi.igg6 athaladasi val6sziniisegii fotonok korszerti elkepzelese es a legrovidebb ida elve kozott.

27 Geometriai optika

a fejezetben az elobb kifejtett gonnehany elemi alkalmazasat targyalgeometriai optikanak nevezett kozelfto felhasznalasaval. Szamos optikai .rendszer es eszkoz megkonstrualasanal bizonasznosnak ez a kozelites. A geometriai pedig vagy nagyon egyszerti, vagy bonyolult, Mit ertilnk ezen? Vagy feli.iletesen tanuljuk, hogy - egyszabalyok felhasznalasaval, melyekkel .!>:)"''''-'JU"",,a.5 kozepiskolas szinvonaluk miatt nem sziikseges foglalkozkozelitdleg meg tudjunk tervezni hj~'mlvc,seszkozoket, vagy pedig, ha meg akarlencsek kis hibait es mas hasonlo a terna annyira bonyolult, ezen a szinten mar nem targyalhatjuk. valakinek tenyleg egy preciz Iencseterfeladatot kellene elvegeznie, beleertve '"l'''~''HjllJd''''' vizsgalatat is, azt tanacsoljuk, a •szakkonyveket, vagy egyalkalmazza a toresi torvenyeket, a fenyutat a kulonbozo feliileteken (eppen ennek modjat mondja el a hatarozza meg a lencserendszerfeny helyet es iranyat, es vizsgalja kielegito-e a kepalkotas, Altalaban azt ez tul faradsagos, de rnanapsag, szarmtogepek mar megkonnyitik az eljarast. feladatot meg lehet matematikailag fogales a szamitasokat sugarrol sugarra konnyel ellehet vegezni, Voltakeppen az eljaras egeszen egyszerf es nem kluj elvek alkalmazasat, Tovabba, mintakar az elemi, akar a magasabb foku szabalyaira mas teri.ileteken ritkan 2*

talalhatok analogiak, ezert nines is kulonosebb okunk e targy bovebb ismertetesere. De egy fontos kivetelt meg kell ernlitentink. Kideri.ilt ugyanis, hogy a geometriai optika Hamilton altai kidolgozott, legfejlettebb es legelvontabb elmeletenek nagyon fontos alkalmazasai vannak a mechanikaban. Valojaban ez az elmelet sokkal fontosabb a mechanika, mint az optika szempontjabol, ezert atengedjuk a magasabb foku elmeleti mechanikanak. Most pedig - miutan felmertuk, hogy a geometriai optika vajmi keveset nyujt a fizika tobbi aganak - rateriink az egyszeni optikai rendszerek elemi tulajdonsagainak vizsgalatara az elaz6 fejezetben kifejtett elvek alapjan. A tovabbiakban sziiksegtink lesz a kovetkez6 geometriai osszefuggesre: Jegyen adott egy haromszog, arnelynek h rnagassaga kicsi, d alapja pedig nagy. Az s atfogo (erre ket ki.ilonbi:iz6 lit kozotti idokulonbseg kiszamolasa miatt lesz mindjart szuksegtink) hosszabb, mint az alap (27.1 abra). Mennyivel? A A = s+d kiilonbseget tobbfelekeppen is megkaphatjuk, Peldaul latjuk, hogy s2~d2 = =h2, vagy (s-d)(s+d) = Jz2. De s+d A es

=

27.1 abra.

sokkal kisebb, mint d alapja, az atfogoja pedigs

Haromszog,

amelynek

h magassaga

20 s-s-d > 2s. Ily medon

(;bOMETRIAIOPTtKA

GOMBFELULET F(}KUSZTAVOLSAGA

21

IJ

(27.1)

Ez mindaz a geornetriai tudnivalo, amelyre a gorbiilt fcliiletck lekepzesi tulajdonsagainak tanulmanyozasahoz szuksegunk van.

27.2 Gombfelillet

f6kusztiivolsaga

Elso es legegyszerubb peldakent ket kulonbozo toresrnutatoju kozeget elvalaszto, egyetlen torofeililetet fogunk megtargyalni (27.2 abra), A tetszes szerinti toresrnutatokat valassza meg az Olvas6, a hangsuiy azonban mindig a gondola ton, s nern a sajatos korulmenyeken van; a feladat egyebkent is olyan, hogy barrnely esetben konnyen kezelheto. Feltetelezzuk tehat, hogy a bal oldalon a fenysebesseg erteke 1, a jobb oldalon pcdig l/n, ahol n a toresmutato, Vagyis uvegben a feny Il-szer lassabban terjcd.

27.2 abra. Lekepezes egyetlen U:ir6 Ielulet eseten

Tetelezziik most fei, hogy egy 0 pont az uveg homlokfeluletetol S tavolsagra, es egy masik 0' pont pedig az uvegben ugyanettol s' tavolsagra helyezkedik el. Gorbe felulettinket ugy szeretnenk megvalasztani, hogy minden 0 pontb61 jov6 es a felillet barmely P pontjara esiS sug:ir az F' pontba erkezzek. E ceIbol a felilletet olyan m6don kell kialakitanunk, hogy a feny 0-b61 P-be jutasahoz sziikseges id6nek, azaz az (egysegnyinek yalasztott) fenysebesseggel osztott OP tavolsagnak es az n·O'P mennyisegnek, az13.Z a P-001 ·O'-be 11.1t8_s11ozZLlkseges id6nek az osszege, s *;)'~?!!~fP;nt 4~j;llyzetet61 fliggetlen, {tlhnd6 legyen. ~"Et: a feltetel egy egyenletet szolg;iltat, melyb61 !eszarmaztathat6 a feliiietet leira nagyon

bonyolult negyedrendii gorbe, Szorakoztato : feladatkent az Olvas6 megprobalhatja ezt az : analitikus geometria segitsegevel felirni. Egyszenibb persze az s -nek megfelelo snecialis esetet tekinteni, mert igy egy konydvebben felismerheto masodrendti gorbe adodik. Erdekes ezt a gorbet osszehasonlitani azzal a parabolaval, melyet a vegtelenbolerkezo fenyt fokuszalo tiikor alakjara kap-. tunk. A megfelelo feluletet tehat nem konnyii elkesziteni, az egy pontb6l jov6 fenynek egy masik pontba tOrteno osszegyfijtesehez (a lekepezeshez) meglehetosen bonyolult feliilet szukseges, A gyakorlatban persze ilyen bonyo-! lult feliiletek elkeszitesere nemigen vallalkozunk, hanem komprornisszumos megoldast keresiink. Ahelyett, hogy az osszes sugarat a keppontba gyfijtenenk ossze, csak az OO'tengelyhez eleg Kozel eso sugarakat gyfijtjiik ossze, A tavolabb esok - ha eppen ugy tetszik, nekik - kedvezotlenill is elterulhetnek, hiszen az idealis bonyolult felulet helyett gornbfeluletet alkalmazunk, amely csak a tengely kozeleben megfelelo gorbuletti. Gornbfeluletet mas feluletekhez kepest sokkal konnyebb kesziteni, lassuk hat, mi tortenik a gombfeliiletre eso sugarakkal, ha - feltetelezesiink szerint - csak a tengelyhez kozel eso fenysugarak metszik egymast egy kepoldali pontban. Ezeketa tengelyhez kozel eso feny-. sugarakat paraxialis sugaraknak is nevezik.. Jelen feladatunk eppen a paraxialis sugarakkal torten6 .lekepezes felteteleinek -megkeresese. Kesobb megtargyaljuk majd azokat a hibakat is, amelyeknek oka a sugarak elhajlasa a tengelyt6L A P pontot a tengelyhez koze! fekv6nek tekintve, bocsassunk az 00' tengelyre egy PQ merolegest, melynek hossza legyen h. Kepzeljiik most egy pillanatra, hogy a feltiletiink egy a P ponton atmeno sik. Ekkor az OP tavolsag megtetelehez szLiksegesida nagyobb lenne all. OO-nak mcgfeJeJ6 idiSnel, es ugyanugy aPO,-riak megfelelo ido is nagyobb lenne a QO' -nek megfele!onel. Az i.ivegnek azonban eppen emiatt kell gorbiiltnek lennie; ugyanis a teljes idotObbletet a V-Q atmenet soran
CQ

fellep6 idoveszteseggel kell kompenzalni! J\.1armost az OP uton fellepo idotobblet 12/2s, az O'P uton fellepo pedig 111N2s. Ezen id.otobbletek osszege az, arnelyet a VQ uton tcllepo idovesztesegnek kell kompenzalnia. AYQ.utmegtetelehez szukseges ido azonban kiilonbozik att6l az ertektol, amely vakuumb:.t!11epne fel, hiszen a feny ez esetben kozegb.Cj'lhalad. Mivel a VQ ut megtetelehez sziiks~ges id6 It szorzotenyezovel nagyobb a vaj{tiJ.ll1jra onatkoz6 erteknel, tehat az ezen a tav yolsagon bekovetkezo idoveszteseg en-I) VQ Node a VQ tavolsag mekkora? Ha C az _R>sugaru gomb kozeppontja, akkor az C16ioekben hasznalt kepler segitsegevel belat]i~tjuk, hogy a VQ tavolsag h2/2R-rel egyenlo. .E3ertaz s es s' tavolsagokat osszekapcsolo, valamint a keresett feltilet R gorbuleti sugarat meghataroz6 egyenJet a kovetkezo alakban irhat6:

kozeledik es forditva. Amint az 0 pont halad a vegtelen fele, az 0' addig mozdul cl - az iiveg belsejeben -, mig egy bizonyos fokusztavolsagnak: nevezett f' tavolsagra nem er. Amennyibena beeso sugarak parhuzamosak, a tengelyen f" tavolsagra talalkoznak. Hasenlokeppen a dolgot forditva is elkepzelhetjuk. (Emlekezzunk csak vissza a megfordithatosagi szabalyra: ha a feny 0-b61 O'-be jut, az ellenkezo iranyban is haladhat: 0'-b61 O-ba jut). Ha tehat a fenyforras az uvegben van, felrnerul a kerdes: hoI lesz a, f6kuszpont. Nevezetesen, ha a fenyforras az iivegen beliil, a vegtelenben van (voltakepp ugyanaz a feladat, mint az elobb), hova fognak fokuszalodni a sugarak? Ezt a tavolsagot z-nek nevezzilk. Mindezt persze maskepp is mondhatjuk: Ha a fenyforras I-ben van, akkor a feny a felilleten athaladvautjat parhuzamos nyalabkent folytatja.)" es/, konnyen kiszamithato: nil' = (n-

Ch2/2S)+ (nJi'/2s')
vagy (1/S)+(II/S')

=

(n-U:/?!2R,

(2.72)

n/R

vagy

f"

= Rl1/(n-l),

(27.4)

=

(n-l)/R.

(27.3)

= (n·-l)!R

vagy

f=

R(n-l).

fIatehat az 0 es 0' pontok adottak, es azt akarjuk, hogy azO-b61 erkezo fenysugarak az O'-pen metsszek egyrnast, akkor a felulct s?:Ukseges R grirbiileti sugarat a fenti keplettel szamithatjuk ki. Ebba1 az egyenletbol erdekes m6don az is ](i~finik, hogy ugyanez a Iencse, ugyanezzel ,f.~orbiiJeti sugarral mas tavolsagok eseten is e.wesitia sugarakat, nevezetesen barrnely olyan tavolsagparra, amelyre vonatkozoan a.reciprok tavolsagok osszege, ahol az egyik reCiprok tavols,ig n-nel van beszorozva, aUandO.fly m6don valamely adott lencse (hacsak a<paraxialis sugarakra vagyunk tekintettel) nel11csak O-hOl O'-be kepezhet Ie, hanem ez a tulajdonsaga vegtelen szamu mas pontparra isfennall, amennyiben ezek a pontparok kiel~gJtik az 1/S+11/S' = {encsere jeflemzo allandci ogszefiiggest. Ki.il6nosen erdekes az az eset, amikor s .....00. A kepletb61 lathatjuk, hogy s noveked,esevel a masik tavolsag csokken. Nfas sz6\ial,amikor az 0 pont elt:ivolodik, az 0'

(27.5) Erdemes felfigyelnunk valamire: ha mindket fokusztavolsagot a megfelelo toresmutatoval osztjuk, ugyanazt az eredmenyt kapjuk ' Voltakeppen ez egy altalanos tetel. Barmely lencserendszerre igaz, ftiggetlenul attol, hogy a lencserendszer mennyire bonyolult, tehat erdemes megjegyezni. Itt most nem bizonyitottuk be azt, hogy a tetel altalanosan igaz - csupan egy feluletre vonatkozoan allapitottuk meg - de tortenetesen altalanosan is igaz, hogy valamely optikai rendszer ket f6kusztavolsaga ilyen m6don van egymassal osszefiiggesben. A (27.3) egyenletet nemelykor it k6vetkezo alakban irjak fal: l/s+l1/s'

=

lit.

(27.6)

Ez sokkal hasznalhat6bb, mint a (27.3) alak, mive! I merese a lencse gorbiiletenek es tOresmutat6jill1ak meresehez kepest sokkal konynyebben vegezhet6 eL S ha nem erdekelnek kiilonosebben a lencsetervezes es Iencsekeszites titkai, hanem egyszerllen csak Ievesszti.k

22

GEOMETRIAI OPTIKA

A LENCSE FOKUSZTAVOLSAGA

23

a lencset a polcrol, akkor a szamunkra erdekes mennyiseg nem az n, sem pedig az 1 vagy az R, hanem csakis az f. Erdekes helyzet alakul ki akkor, ha s kisebb pneI. Mi is tortenik ilyenkor? Ha s <: f, nyilvan (l/s) > (tjf) es ezert s negatfv, Egyenletunk szerint tehat a feny - barmit isjelentSen s' - csakis s' negativ ertekei eseten egyesulhet ujra, Ennek pedig igen erdekes es igen hatarozott jelentese van: az, hogy a formula akkor is hasznalhato, amikor a benne szereplo mennyisegek negativak (lasd a 27.3 abran). Az igaz marad, hogy az O-hOl kiindul6 sugarak a feluleten megtornek, de mivel az 0 pont olyan kozel van a felulethez, hogy a sugarak "mar tul vannak a parhuzamossagi hataron", tenylegesen nem metszik egymast, Ugy terjednek szet azonban, mintha egy, az iivegen kiviili 0' pontbol erkeznenek, Ez a latszolagos vagy idegen sz6val virtualis kep, A 27.2 abran lev5 0' kep viszont valodi kep, Valodi kep akkor keletkezik, ha a feny valoban athalad a kerdeses ponton. De ha a feny az eredeti ponttol kulonbozo fiktiv pontbol latszik jonni, akkor ez a fiktiv pont virtualis kep lesz. Tehat ha s'-re negativ ertek ad6dik, ez azt jelenti, hogy 0' a felulct masik oldalan van, es igy minden a helyere kerul,

tfinik, mintha a valosagosnal kozelebb (27.4 abra). Ha peldaul egy furdomedence feneket szemleliuk, az 3!4-szer kevesbe melynek mint a valosagban: az itt szereplo szorzotenyezo a viz toresmutatoianak reciprok erteke.

f6kusztavolsaga
most at egy masik nagyon gyakorkerdesre. A legtobb felhasznalasra kerulo i¢[J!cstmeK nem egy, hanem ket felillete van. x''',._ ...... ,..~ valtoztat ez a helyzeten? Tegyiik a ket kulonbozo gorbuletii felulet liveg tolti ki (27.5 abra). Tanullevego uveg

kiindul6nak

27.4 abra. A sik felulettel. hatarolt ben lev6 0' pontbol erkezd fenyt az 0
latjuk

27.3 abra. Virtualis kep Tekintsuk most azt az erdekes esetet, amikor R = Ilyen koriilmenyek kozott (l/s)+(n/s,) = 0, vagyis s' = +ns, ami azt jelenti, hogy ha sfirti kozegbol valamely vele szomszedos ritka kozegben levo pontra tekintunk, akkor azt az utobbi kozegben n-szer melyebben fekvonek latjuk. Ugyanez az forditott ininyban is ervenyes: ha mogotti suru kozegben bizotavolsagra leva targyra tekintiink. ugy
00 •

Most atterhetunk a gombtukor '"'''J"'~'~"ra. Az elmondottak ertelmeben mar maga az Olvas6 is ki tudja dolgozni, ezert rabfzzuk a gombtukorre vonatkozo mula Ievezeteset. De eloljaroban megemlit Kepalkotas ket feluletu Iencsevel jilk, hogy az itt szereplo tavolsagokra kozoan celszerfi megallapodni a l<O,velCKe:ZO.Kben: ,.,.,,,,nvo7.1ni szeretnenk az 0 pontb61 kiindulo 1) Az s targytavolsag pozitiv, ha az 0" pontba fokuszalasanak fela felulettol balra helyezkedik el. Hogyan jarjunk el? EI5sz6r is - figyel2) Az s' keptavolsag pozitiv, haaz hagyva a masodik feluletet - alkala felulettoljobbra helyezkedik el. a (27.3) kepletet az els5 feliiletre. 3) A feltilet gorbuleti sugara pozitfv, fogjuk kapni, hogy az O-hOi kia kozeppont a fellilett51 jobbra esik, nOCS~IIorr feny olyannak ttinik, mintha valaA 27.2 abran peldaul s, s' es R pozitiv pontb61, mondjuk az 0'-b61 a nyisegek ; a 27.3 abra elrendezesere s es fokusztavolsag e15jeletol ftiggoen, szet- vagy pozitiv, de s' negativ. Ha konkav Oldjuk meg most a feladat felliletet valasztanank, (27.3) tovabbra "~~'~Y"U""reszet, Az uveg es a levego kozott ervenyes maradna felteve, hogy R-et feliiletunk is, amelyen a sugarak mennyisegnek tekintjtik. A fenti IHlOo~:llalw 0' pont fele osszetarto nyalabot tasokat felhasznalva a tukorre 'Vl"U'."'V,ev HoI fognak ezek vegul is talalmula levezetese soran, azt talalja majd felhasznaljuk ugyanazt a kepleOlvas6, hogy ha 11 = l-et helyettesit talaliuk, hogy az 0" pontban talaldeniitt a (27.3) egyenletbe (mintha a Ily medon, ha szukseges, egymas mogotti anyagnak -1 volna a toresmutatoja), felliletr61 a masikra haladva s akkor a helyes formulat kapja eredmenyul I a formulat hasznalva, az eljarast Noha a (27.3) formula levezetese a Iegrofellileten keresztlil is folytathatjuk! videbb id5 elvenek felhasznalasiival egyszeru persze meg sokkal bonyolultabb es elegiins, termeszetesen a Snellius-torvenyis, amelyek sok-sok munkat61 kimelaL.'JLH'UU
=

hetnek meg bennunket eletunk azon ritka oraiban, amikor valamely oknal fogva kovetniink kell a fenysugar utjat, mondjuk ot feliileten kereszttil, De ha mar sor keriil ra, konnyebb nyomon kovetni a fenyt ot feltileten at, mint kepletek sokasagat emlekezetben tartani, annal is inkabb, mivel az is lehetseges, hogy soha, egyetlen feliileten keresztul sem kell "fenyt iiznlink" . " . Mindenesetre, a szamolas alapelve a kovetkezo: amikor egy feluleten athaladunk, uj korulmenyeket, uj lekepezesi pontot talalunk, s. aztan a kovetkezo feliiletre vonatkoz6an ezt a pontot tekintjiik kiindul6 pontnak s.Lt, Tenyleges szamitas celiabol, mivel a masodik felulet inkabb n es 1, mint 1 es n t6resmutat6ju kozeget valaszt ei, es mivel a legtobb optikai rendszer tobbfaita, nl, n2, ... toresmutatoju uveget tartaImaz, a (27.3) kepletet altalanositani kell olyan esetre, amikor ket ki.ilonboz5 Illes nz toresmutato szerepel. Nem nehez megmutatni, hogy (27.3) altalanos alakja: (111!s)+(n2/s')

=

{1l2-lll)/R.

(27.7)

Kulonosen egyszeru az a specialis eset, amikor a ket feliilet nagyon kozel van egymashoz - olyan kozel, hogy a veges vastagsag miatti pontatlansagokat elhanyagolhatjuk. A 27.6 abran Iathato Iencsevel kapcsolatban a kovetkezo kerdest tehetjuk fel; milyen felteteleket kell a lencsenek teljesftenie, hogy az O-hOl erkeze fenyt O'-be egyesitse? Tegyiik fel, hogy a fenysugar pontosan a Iencse szelen levo P pontra esik. Ekkor - egye16re elhanyagolva az n2 toresmutatoiu tiveg V vastagsagat - az OPO' utra vonatkoz6 tobbletido

27.6 :ibra. Vekony lencse kCt pozitiv gorbiileti
sug:irraJ

24 (1lIh2/2s)+(nl/N2s')-nek

GEOMETRIAI OPTIKA

LENCSERENDSZEREK

25

adodik. Marrnost, hogy az egyenes vonalu utra vonatkozo ido az OPO' utra vonatkozoval egyenlo legyen, a lencse kozepenek olyan V vastagsagunak kell lennie, hogy az ezen valo athaladas soran keletkezo idoveszteseg eppen kompenzalja afenti idotobbletet. Tehat a lencse kozepenek V vastagsagat a kovetkezo osszefugges 8z01galtatja: (illh2/2s)+(fl11N2s') V-t felirhatjuk

kozvetlenul alakjaban:

a fokusztavolsaggal
Ois)+(l/s') =

kifejezett (27.12) lencse egyik oldalan az optikai tengellyel parhuzamosan belepo barrnely fenysugar a masik oldalon, a Iencsetol f tavolsagra fekvo pont, az un. fokuszpont fele folytatja utjat, 2. Valamely lencse egyik oldalan levo fokuszpontbol a lencsere erkezo barmely fenysugar a masik oldalon, az optikai tengellyel parhuzamosan lep ki. Mindossze ennyi szukseges a (27.12) keplet geometriai bizonyitasahoz, Legyen valamely ymagassagu targy x tavolsagra a fokuszponttol. Tudjuk, hogy azegyik sugar, nevezetesen a PQ, ugy torik meg a lencsen, hogy atuloldalan athalad az R f6kuszponton. Ha alencse egyaltalan ujra egyesiti a P-b61 erkezo fenyt, kiderithetjuk, hova kepezi le azt, ha rneghatarozzuk egy tetszoleges masik sugar utjat, mivel az uj talalkozasi pont ott lesz, ahol a ket sugar metszi egymast. Egy kis i:itletesseggel meg is talaljuk ennek a masodik sugarnak a pontos iranyat, Emlekezziink csak, l"togy optikai tengellyel parhuzamos sugar a fokuszponton megy at, es forditva: a fokuszponton athalado fenysugar az optikai tengelylyel parhuzamosan lep ki! Ezert az U ponton keresztiilhalado PT sugarat huzzuk meg. (Igaz, a tenylegesen lekepezo sugarak sokkal kozelebb haladnak a tengelyhez, ill. sokkal kisebb szoget zarnak be vele, mintaz a ketto, amit felrajzoltunk, de az elobbieket nehezebb abrazolni, ugyhogy maradjunk inkabb ennel a-sugarmcnetnel.) Mivel ennek a sugarnak a tengellyel parhuzamosan kell a lencsebol kilepnie, a TS sugarat az XW-vel parhuzamorajzoljuk. A keresett pont az S metszeslesz. Ez adja a szukseges magassagot helyes tavolsagot. A magassagot jeloljtik y'-vel, a f6kuszpontt61 va16 tavolsagot pedig x'-vel. Most mar levezethetiink a lencsere egy formulat. A hason16 PVU es TXU Mromszogeket figyelembe veve azt kapjuk, hogy
y'
y

Az SWR es QXR haromszogekbol
y
Xl

Iff.

.F

(27.14) megoldva azt ta-

=

(112-111)

v.

(27.8)

a ket felulet Rs es Rz sugaranak kifejezesekent is. Tekintetbe veve 3) megallapodasunkat (1. 22. old.), az Rl <:: R2

(dornboru

lencse) esetre azt talaljuk,

hogy (27.9)

v=
(I1J/s)+(nr/s')

(h /2R1)-W/2R2).

2

Ezert vegul is az adodik, hogy

=

Nezzuk meg most, hogy ez " formula. hogyan "miikodi!c"; es kulonbozo korulmenyek eseten mit tartalmaz. Eloszor is azt tartalmazza, hogyha s vagy s' kozu! valamelyik ., vegtelen, a masik j:feJ egyenlo. Ez azt jelenti, hogy parhuzamos fenynyalab f tavolsagra fokuszalodik, ami gyakorlatilag megis hata- .. rozza Fet. Erdekes az is, hogy mindket pont .. ugyanabba az iranyba mozog. Ha pl. az egyik elmozdul jobbra, akkor a masik is ugyanazt teszi, Vegul, ha s es s' egyenlo, akkor mindketto egyenlo 2/-fe!. Mas szoval, szimmetrikus elrendezes eseten azt talaljuk, hogy mindket pont 2ftavolsagra van a lencsetol.

ad6dik. Mindkettot laljuk, hogy
)

x'

/
x

y

(27.15)

A (27.15) egyenlet a lencsekre vonatkoz6 hires formula, tartalmazza mindazt, amit a lencsekrol tudnunk kell. Az y' / y nagyitast megadja a tavolsagok es a Iokusztavolsagok kifejezesekent, Az x es x' tavolsagokat osszekapcsolja j:fel:
XX'

::::::r,

(27.16)

(n2-n1)

(I/Rl~1!R2).

(27.10) S itt egyik pont sagra az ismet megjegyezzuk, hogy amikor az pont (s') a vegtelenben van, a masik a fokusztavolsagnak nevezett f tavolhelyezkedik el. Az / fokusztavolsagot (27.11) osszefuggesadja meg, aholn = liZ/iiI. Az ellenkezo esetben, amikor s tart a vegteIenhez, s' az fokusztavolsaggal lesz egyenlo. Esetiinkben a fokusztavolsagok egyenlok. (Itt tehat egy masik specialis esetevel talalkozunk azon altalanos szabalynak, mely szerint a ket fokusztavolsag aranya annak a ket kozegnek toresmutatojanak az aranyaval egyenlo, amelyben a sugarak "f6kusza16dnak", A mi optikai rendszerunkben mindket toresmutato - az elso es az utolso - azonos, tehat a ket fokusztavolsag egyenlo.) Egyelorefigyelmen kivul hagyjuk a fokusztavolsagra vonatkozo forrnulat. Lencset akafUnk vasarolni, amelyet valaki aJtalul1k ismeretlen gorbiileti sugarraJ es tiiresmutat6val tervezett. A f6kusztavols3.got egyszeriien meg tudjuk merni ugy, hogy megfigyeljiik, hoI i;4\:7,~¥aI6d,1lf1k egy vegtelenben lev6 forrasb61 jQv6 fenysugarak. Azff6kusztavolsag ismereteben egyenletlink kenyelmesebben kezelheta

27.4 Nagyitas
A lekepezest eddig csak az optikai tengelyen fekvo pontokra nerve targyaltuk. M0St szo lesz olyan targyak Iekepezeserol is, amclyek nem pontosan a tengelyen, hanem attol kis tavolsagra helyezkednek el; ez hozzasegit bennunket a nagyitas tulajdonsagainak megertesehez. Ha kis izzoszal fenyet lencse segitsegevel egy ernyon egyesitjuk, azt vesszuk eszre, hogy az ernyon az izzoszal ,,!cepe" jelenik meg, de az eredetihez viszonyitva kisebb vagy nagyobb meretben. Ebbol arra kell.kovetkeztetnunk, hogy az izzoszal minden egyes pontjara ervenyes, hogy a beloluk kiindulo fenysugarak ujra egyesithetok. Hogy ezt egy kisse jobban megertsuk, vizsgaljuk meg a 27.7 abran vazolt vekony Iencset,

s ez az alak a (27.12) egyenletnel sokkal alkalmasabb gyakorlati szamitasokra. Az Olvas6ra bizzuk annak bizonyitasat, hogy az s = x+ f es az s' = x' +/jeloleseket bevezetve, a (27 .12) egyenlet megegyezik a (27.16)-tal.

27.5 Lencserendszerek
Levezetes nelkul, roviden vazolni fogjuk a lencserendszerekre vonatkozo altalanos eredmenyt. Hogyan lehet tobb lencsebol allo lencserendszert vizsgalni? N agyon egyszenien. Kiindulasul kivalasztunk valamilyen targyat, majd a (27.16), vagy a (27.12), vagy barmely megfelelo osszefiigges, ill. grafikus abrazolas segftsegevel meghatarozzuk, hogy a targyat az elso lencse hova kepezi le. Igy kapjuk meg az elso kepet. Ezt azutan a kovetkezo lencsere vonatkoz6an forrasnak tekintjuk ; a masodik - tetszoleges fokusztavolsagu - Iencsevel ismet egy kepet kapunk. Igy folytathatjuk az eljarast, egymas utan sorra veve a iencseket. Voltakepp ennyi az egesz. Az eljaras lenyegeben semmi lljat nem tartalmaz, tehat reszletekbe nem bocsatkozunk. Nagyon erdekes azonban, ha a feny a lencserendszerbe va16 belepes el6tt es kilepes utan ugyanazon kozegben - mondjuk leveg5ben - halad. Bannely opti!cai eszkoznek - legyen az akarhany

r

v

x,

U

x

r~
r' ~;

'!

I "-

~.

r
geo-

27.7 abra. Vekony Iencse kepalkotasanak metriaja

f

x

(27.13)

26

GEOMETRIAIOPTIKA

FELBONTOKEPESSEG

27

nak,

Iencsebol es ttikorbol a116 teleszkop vagy mikroszkop - erdekes tulajdonsaga: Letezik ket sik, a rendszer un, fosikjai (a sikok gyakran meglehetosen kozel helyezkednek el az elso, ill. az utols6 lenese kiils6 feluleteihez), amelyeknek a kovetkezo tulajdonsagai van-

Nagyon erdekesv.hogy vegs5 soron, a nagy, bonyolult optikai rendszerekre kapott eredmenytink nem is olyan bonyolult.

.

27.6 Lencsehibak
Mie15tt tulsagosan fellelkesulnenk azon, hogy milyen csodalatosak is a lencsek, siirgosen beszelnunk kell komoly hianyossagaikrol is, amelyeket eddig nem emlitettiink, hiszen a tengely kozelebe eso - paraxialis - sugarakra korlatoztuk vizsgalatunkat. Altalaban semmilyen val6di, tehat veges vastagsagu lencse sem mentes az un. lencsehibaktol (aberracioktol). Peldaul, a tengely menten halad6 sugar nyilvan atmegy a f6kuszponton, a tengelyhez nagyon kozeli sugar is min dig atmegy rajta. Minel tavolabb halad azonban a fenysugar a tengelyt51, annal inkabb elkeriili a f6kuszpontot; alenese szeleihez kozel es5 fenysugar a f6kuszt6I mar meglehetosen tavol halad eI! Pontszeni kep helyett igy eImos6dott kepet kapunk. Az effektust gombi elteresnek (vagy szferikus aberracionak) nevezik, mivel a megfelelo alaku feliilet helyett hasznalt gombfelulet kovetkezmenye, Ezt barmely adott targytavolsagra vonatkozoan orvosolni lehet a lencsefeliilet alakjanak megvaltoztatasaval, esetIeg tobb Iencse felhasznalasaval, melyeket ugy rendeznek el, hogy az egyes lencsek aberracioi egymast kiegyenlitsek. A lencsek masik hibaja: a ktilonboz5 szinii fenynek kulonbozo a sebessege, azaz az Iivegben kulcnbozo va toresmutatoja, ezert egy adott Iencse fokusztavolsaga is kulonbozo szfnekre kulonbozo lesz. Tehat; ha egy feher foltot kepezunk Ie, a kep szfnes lesz, ui. bar a voros fenyt egy pontban egyesftjuk, a kek fenysugarak ezen kepponton kfviil metszik egymast, es forditva. A leneseknek ezt a tulajdonsagat szini elteresnek (vagy kromatikus aberraci6nak) nevezik. Egyeb hibik is vannak. Ha a targy nem a tengelyen heIyezkedik el, a lekepezes - amint a targy eleg tavolra keriil a tengelyt51 ~ val6jaban mar nem tokeIetes. A legkonnyebben ezt oly m6don Iehet igazolni, hogy egy lencse-

1) Ha parhuzarnos fenynyalab erkezik a len-cserendszer egyik oldalara, akkor a feny .a masik oldalon a masodik f5sikt61 olyan tavolsagra levo f6kuszpontba gytilik ossze, mint amekkora fokusztavolsaga Ienne a len.cserendszert helyettesit5, s a masodik fosikban elhelyezett vekony lencsenek. 2) Ha a parhuzamos fenynyalab a masik oldalrol erkezik, akkor az elsa fosiktol j'tavol-sagra gyiilik ossze, mintha ott ugyanesak egy vekony lencse lenne (lasd a 27.8 abrat).

27.8 abra, Az optikai rendszer f6sikja

Magatol ertetodik, hogy ha az x es x', valamint az y es y' tavolsagokat ugyanugy vessziik fel, mint korabban, a vekony lencsekre vonatkoz6 (27.16) formula ervenyes marad, de a fokusztavolsagokat nem a lenese kozepetol, hanem a f6sikokt61 kell merni. Vekony lencsek eseten a f6sikok egybeesnek. A lencserendszereknel viszont a helyzet olyan, mintha egy vekony Ieneset kozepen kettevagnank.va felleneseket egymast61 eltavolitanank, es egyszeriien nem vennenk figyelembe, hogy ket kiilonall6 reszr51 van sz6. Minden bejov6 fenysugar azon nyomban ki is lep a masodik sik masik o]dalin! A f5sikok helye es a f6kusztavolsag kiserletteI, vagy szamitassal hatarozhat6 be is fejeztiik az optikai osszes tulajdonsagainak leirisat.

vel kepet allitunk e15, majd elforditjuk a lencset.ugy, hogy a bees5 fenysugarak az optikai tengellyel nagy szoget zarjanak be. Ekkor a keletkezett kep altalaban elegge elmosodott lesz, es megtortenhet, hogy egyaltalaban nem Iesz olyan hely, ahova a lencse j61 kepezne Ie. A1encseknek tehat szamos hibajuk van, arneIyeket az optikusok tobb, egyrnas hibait kompenza16 lencse beepitesevel igyekeznek kikuszobolni, Mekkora koriiltekintessel kelI eljarnunk, l\,ogy az aberraciokat kikuszobolhessuk? Lehet-e vajon tokeletes optikai rendszert kesziteni? Tegyiik fel, sikerlilt egy tokeletesen ¢gy pontba fokuszalo optikai rendszert epltfmi. Marmost tudunk-e talalni - a legrovidebb id5re alapozott ervelessel - egy olyan feltetelt, mely kifejezi, hogy a rendszernek mennyire kell tokeletesnek lennie? A rendszernek min dig van va1amilyen veges meretfi nyilasa, amelyen keresztiil a feny belep, .Tokeletes optikai rendszer eseten a f6kuszba #kez5 - a tengelytol akar legtavolabb eso sugarakra vonatkoz6 terjedesi id5k pontosan egyenlok, Azonban semmi sem abszolut tokeletes,ezert kerdeses: a szelso sugar terjedesi .ideje milyen esszerti hataron belill terhet eJ a tengelyhez kozeli sugarak terjedesi idejetol, hogy tovabb mar ne legyen erdemes korrigaIni? Ez att61 fugg, hogy mennyire tokeletes kepet szeretnenk kapni. Tetelezzuk azonban feI, hogy oly tokeleteset, amilyent egyaltalaban kapni lehet. Ekkor nyilvan els5 pillantasra ugy ttinik, olyan elrendezest kell megvalositanunk, amelynel a sugarak terjedesi ideje kozotti kulonbseg a leheto legkisebb. Valojaban azonban nem ez a helyzet; letezik bizonyos hatar, amelyen tul a pontossag tovabbi novelese mar ertelmetlen, ugyanis ~geometriai optika m6dszere ott mar ervenyet vesziti! Em1ekezteti.ink arra, hogy a legrovidebb id5 elve az impulzus- vagy az energiamegmaradas elvet51 elter6en nem egy pontosan megfogalmazott ely, hanem csak kozelites. Ezert fontos megtudnunk, milyen nagysagu hibat lehet megengedni, hogy ne kovetkezz6k be eszreveheto valtozas. Valasz: ha sikerult olyan el-

rendezest letrehozni, hogy a Iegszelso - vagyis a legrosszabb helyzetfi, a tengelytol legtavolabb eso - sugar es a kozponti sugar terjedesi ideje kozotti kulonbseg a feny rezgesi periodusa koruli erteknel kisebb, akkor a pontossag tovabbi fokozasa ertelmetlen. A feny egy meghatarozott frekvenciaju rezgesi folyamat, frekvenciaja es hullarnhossza szoros kapcsolatban van. Ha sikeriilt elernunk, hogy a kulonbozo sugarak terjedesi ideje kozotti kulonbseg egy periodusidonel kisebb, vagy a kortil van, akkor az id5k egyenlove tetelenek tovabbi finomitasa mar semmi haszonnal sem jar.

27.7 Felbontokepesseg
U gyancsak erdekes, minden optikai eszkoznel fontos technikai kerdes: mekkora a felbontokepesseg ? Mikroszk6ppal teljes egeszeben, minden reszleteben szeretnenk latni a vizsgalando targyakat. Ez azt jelenti peldaul, hogy egy mindket vegen foltos bakterium vizsgalatakor a ket foltot valoban kidon-kidon szeretnenk latni a nagyitott kepen, Azt gondolhatnank, hogy ehhez csak elegend6 nagyitast kell biztositani, a rendszert mindig bovithetjiik egy-egy tovabbi lencse hozzaadasaval, s igy fokr6l fokra novelhetjuk a nagyitast. Tovabba, a tervezok talalekonysaga az osszes gombi es szini elterest kikuszobolheti, es nines semmilyen indok arra, miert ne tudnank folytatni a kep nagyitasat tetsz5leges meretekre. A mikroszk6pos vizsgalat korlatozottsaga tehat nem azzal kapesolatos, hogy lehetetIen lenne 2000-szeres nagyitasnal nagyobb nagyitasu Iencset kesziteni. Akar 10000-szeres nagyitasu Iencserendszert is keszithetunk, megsem tudunk ket egymashoz tul kozel fekv5 pontot kiilon-kiilon szemlelni, mivel maga a geometriai optika korlatozott ervenyii, s mivel a legrovidebb id5 elve sem "pontos". A kiilonboz5 sugarak terjedesi idejevel kapcsolatos az a nagyon elegans m6dszer, amelynek segitsegevel szabalyt lehet adni: milyen tavol kell lenni egymast61 ket pontnak, hogy a kepen kiilona116 pontokkent jelenjenek meg.

28

GEOMETR IAI OPTIKA

Tegyuk most feJ, hogy az aberracioktol e1tekintilnk, es kepzeljuk el, hogy valamely P pontrol (27.9 abra) erkezo osszes sugarnak a T lekepzesi pontig valo terjedesi ideje pontosan azonos, (Ez ugyan nem igaz, hiszen a rendszer nem tokeletes, de ez mar mas kcrdes.)

27.9 abra. Az optikai rendszer felbontokepessege

Tekintsilnk most egy szomszedos P' pontot, es nezzuk meg, vajon ennek a kepe kulonbozik-e T-t61. Mas szoval: tudunk-e a ket kep kozott kiilonbseget tenni ? A geornetriai optika szerint termeszetesen ketkcpnek kellene Ietrejonnie, amit azonban latunk, az eleg elmos6dott is lehet, nem allithatjuk, hogy va16ban ket pontbol all. Annak feltetele, hogy a masodik pont az elsotol hatarozottanrnegkulonboztetheto helyre kepzodjek le: a lencserendszer nagy nyilasanak mindket oldalan P'-b61 az elso pont lekepzesi hclyeighalado szelso P' ST es P'RT sugarakra vonatkozo terjedesi idoknek nern szabad egyenloknek Ienniuk az elsa pontra vonatkozo megfelelo id6kkel. Miert ? Mert, ha az idok egyenlok volnanak, P es P' pontok ugyanabba a pontba kepzodnenek le, Tehat az id6k nem lehetnek egyenlok, Mennyire kell azonban kulonboz-

nii.ik, hogy azt mondhassuk, a sugarak nem kepzodnek Ie kozos pontba, vagyis a kepen a ket pontot meg tudjuk kiilonboztetni? Barmely optikai eszkoz felbontokepessegere altalanes szabaly a kovetkezo: Ket kulonbozo pontforrast csak akkor lehet felbontani, ha az egyik forras olyan pontba kepzodik Ie, hogy a masik forrasbol e pontba erkezoszelso sugarakra vonatkozo terjedesi idok a sajat, valodi keppontjukba erkezokevel osszehasonlltva, tobb mint egy periodussal kulonboznek. Ehhez az sziikseges, hogy az idegen kcppontba erkezo felso es also sugar terjedesi ideje •kozotti kulonbseg bizonyos erteknel, nevezetesen a feny rezgesi periodusa koruli erteknel nagyobb legyen: (27.17) ahol 'I) a feny frekvenciaja (a masodpercenkenti rezgesek szama, vagy a feny sebessege osztva a hullamhosszal), Ha a ket pont kozotti tavolsagot d-vel, a lencse nyilasszoget - azaz annak a szognek a feletvamcly alatt :J. lencse a P pontbol lathato jeloljiik, megmutathato, hogy a (27.17) egyenlotleriseg pontosan egyenertekti azzal az alllt.issal, hogy d-nek nagyobbnak kell lennie sin l}-nil. ahol IZ a toresmutato a P pont ban es ), a hullamhossz. Alegkisebb lathato targyak merete ezert fenyhullamhossz nagysagrendti. Teleszkopokra szinten letezik egy kepler, mely meghatarozza meg megkulonboztetheto ket csillag kozotti szogtavolsagot, *

28 Elektromagneses

sugarzas

Etektromagnesseg
fejlodesenek Iegdramaibb fordulaamikor a nagy szintezisek vegbe'+"'~~~"" amikor kulonbozoknek latszo jelenhirtelen kiderul, hogy voltakeppen folyamat kulonbozo rnegnyilvanulafizika tortenete ilyen szintezisek tortes a fizikai tudomany sikerenek alapja az, vagyunk ilyen szintezisekre. szazadi fejlodesenek talan pillanata az volt, amikor 1860szep napon J. C. Maxwell az elektroes a rnagnesseg torvenyeit ossze,K<".".OVHa a feny viselkedesenek torvenyeivel. eredmenyekeppen sikeriilt reszben a feny tulajdonsagait ... a amely 5sid6k 6ta finom, rejtelyes ~L;lm'Zl""H<.;jd volt, olyan fontos, hogy a vilag sz616 fejezetben a bibliairok <<1I."""'-'1.H irtak meg a feny teremteset, nagy jelentosegti felfedezese utan volna: .Legven elektromossag s akkor Iesz feny is!" a fejlodesi csucspontot egy hosszu e16idoszak, az elektromossag es magnesfokozatos feltarasa elozte tortenet reszleteire nehany kesobbi meg visszaterunk. Roviden osszeAz .elektromossag es magnesseg, e;taszli6eIektr()m6s es magneses erok fokozatosan felfedezett tulajdonsagai azt mutattak, hogy noha ezek az erok igen bonyoIultak, mindegyik a tavolsag negyzetevel for-AitotLan\nyban . cs6.~k~ll.. Tudjukipeldaul, . hogy a sta~iolliirTus~t6itesekre vonatkoz6 esvszerti Coulomb-torveny szerint az elektromos er5ter a tavols8,g negyzetevel forditottan aranyos. Ennek kovetkezteben eleg nagy tavolsagok eseten val am ely toltesrendszer csak igen kis hatast gyakorol egy masikra, Maxwell megjegyezte, hogy az eddig felfedezett egyenletek vagy torvenyek kolcsonosen ellentmond6aknak bizonyultak, amikor megpr6balta oket rendszerbe allitani. Hogy az egesz rendszer ellentmondasmentes legyen, meg egy tagot kellett egyenletehez hozzaadnia, Ezzel az uj taggal egy meglepo joslat megfogalrnazasa jart egyutt: az elektrornos es magneses ter egy reszenek sokkal lassabban kell csokkennie, mint a tavolsag negyzetenek reciproka, megpedig a tavolsag elsa hatvanyaval forditottan! Ebb61 Maxwell arra kovetkeztetett, hogy ad ott helyen folyo elektromos aramok hatast tudnak gyakorolni mas, tolilk messze leva toltesekre, s megj6solta a ma mar j61 ismert jelensegeket, mint peldaul a radioatvitelt, radart st b. Szinte csodanak tiinik, hogy - pusztan elektromos hatasok reven - valakinek a hangjat, aki Europaban beszel, tobb ezer kilomererrel tavolabb, Los Angeles-ben is hallani lehet. Hogyan lehetseges ez? A magyarazat az, hogy a terek nem a tavolsag negyzetenek, hanern elsa hatvanyanak reciprokaval aranyosan csokkennek. Vegul aztan magarol a fenyrol is kideritcttek, hogy tulajdonkeppen atomi elektronok csaknern hihetetlen gyors rezgesei altai letrehozott, oriasi tavolsagokra kiterjedo elektromos es magneses hatas. Mindezeket a jelensegeket a sugarzas vagy pontosabban - mivel a sugarzasnak meg letezik egy-ket fajtaja - az elektromagneses sugarzas sz6ban foglaljuk i:issze. A sugarzas

a szognek

2.Z

ertekc korulbelul ,VD, ahol l) a lencseatl11erO. l'vlien

30

ELEKTROMAONESES

SUGARZAS

ELEKTROMA.GNESSEG

31'

szo azonban esaknem mindig elektromagneses sugarzast jelent. Ime, ez koti ossze a vilagot. Egy tavoli egitest atomi mozgasainak ilyen nagy tavolsagra is elegendoa hatasa ahhoz, hogy szemiinkben az elektronokat mozgasba hozza - igy tudomast szerziink az egitestrol. Ha ez a torveny nem letezne, akkor a kulvilag - a szo betfi szerintiertclmeben - sotet lenne szamunkra! E.s egy otmilliard fenyevre leva gaJaxisban - ez a maig ismert legtavolabbi objektum vegbemeno elektromos "vihar" meg eszreveheto aramokat tud gerjeszteni a radioteleszkop orias "tanyerjaban". Ez tehat a magyarazata, hogy latjuk a tavoli csillagokat es galaxisokat. Ilyen csodalatra melto jelensegekrol sz61 ez a fejezet. Elso kiitetiink elejen felvazoltuk a vilag altalanos kepet, azonban most mar felkeszultebbek vagyunk ahhoz, hogy melyebben is megertsuk. Visszakanyarodva az altalanos kephez, nehany jelenseget reszletesebben targyalunk. Kezdjtik a fizika XIX. szazad vegi helyzetenek leirasaval. Mindaz, amit akkor az alapveto torvenyekrol tudtak, a kovetkezokben foglalhato ossze: Bloszor is. ismeretesek voltak az erotorvenyek: az altalunk is mar tobb Izben leirt gravitacios torveny, mely szerint valamely M tomegti targy altal egy m tornegre gyakorolt ere: (28.1) ahol er az m-Wl M fele mutato egysegvektor, r pedig a koztuk levo tavolsag, Masodszor: az elektromossag es magnesseg torvenyeit a XIX. szazad vegen ilyen alakban ismertek: q toltesre hato elektromos eroket az E-nek es B-nek nevezett ten:lk, valamint a q tOlt63 v sebessege irjak Ie a kovetkezo egyenIet szerint:
F

pan a vilagegyetem osszes toltese altai keltett hatasokat kell osszeadnunk ahhoz, hogy E es B teljes erteket megkapjuk! Ez a szuperpozicio elve. S most hogyan kapjuk meg az egyetlen toltes altal letrehozott elektromos es magneses terre vonatkozo kepletet? Kiderul, hogy ez igen bonyolult lenne, s bevezetese sok-sok faradsagot es finom bizonyitasi eljarast kivanna. De nem is ez a celunk, Mindossze azert irtuk fel a torvenyt, hogy mintegy felvillantva az Olvas6 elott a termeszet szepseget, megmutassuk, hogy az osszes alapveto torvenyt - .a mar megismert jelolesekkel ~ fel lehetne sorakoztatni akar egyetlen konyvoldalon. Az egyedi toltes terere vonatkoz6 torveny, Iegalabbis mai ismereteink szerint - a kvantummechanikai effektusoktol eltekintve teljes es pontos, de meglehetosen bonyolult alaku. Minden reszleteben most nem vezetjiik Ie, pusztan felirjuk, hogy az Olvas6 legalabb kozelitoleg megismerkedhessek vele. Az elektromossag es magnesseg pontes torvenyeinek leirasara tulajdonkeppen nem az a Ieghasznosabb mod, ahogyan most fogunk eljarni, hanem az, amelyik a teregyenletekkel kapcsolatos (kesobb r6luk is lesz sz6). Mivel a teregyenletekhez uj fogalmak es matematikai jelolesek bevezetesere lenne sziikseg, a torvenyt most is inkabb szarnolasra kenyelmetlen alakban, de a mar ismert jelolesekkel irjuk fel, Az E elektromos teret a kovetkezo kifejezes Irja Ie: E

igaz, hogy az elso tag a Coulombnemcsak azert, mert nem lehet hogy hol es milyen tavol van most de azert sem, rnert az egyetlen, ami adott helyen es idoben befolyasolni az a toltes multbeli viselkedese, De mia multban? Az idokeses vagy un, ida az az ida, amely alatt a toltestol 'sebessezzel a P pontba lehet jutni. A keses figyelembe vegyuk az idokesest, kis teszimk az r-re, es r' alatt a q toltesnek valo tavolsagat ertjilk abban a pilamikor a P-be most erkezo informaelhagyta q-t. Tetelezzitk fel egy pilhogy a toltes fenyjelet hordozott, feny P-be csak c sebesseggelerkezheTehat q-t nem azon a helyen kell latnunk, van, hanem ahol volt bizonyos idoOsszefuggesunkben az er, lat'7(11"'"m irany ~ az un, retardalt irany ~ es retardalt tavolsag szerepel. Ezt szinten konnyti lenne megerteni, am ez meg korantsem minden. Az egesz meg sokkal bo(28.3) kifejezesben van meg nehany tois. A kovetkezo tag ~ nagyon durfogalmazva - olyan, mintha a termeszet D1~~gp'r6balnatekintettel 'lenni arra, hogy az hatas retardalt, Azt sugallja, hogy ki ~aUlJ_ll"-I]UIlK a kesleltetett Coulomb-teret egy korrekci6s tagot, azaz Coulomb-ter valtozasi sebessegeaz idokesesnek szorzatat, Ugy latszik, a termeszet azaltal, hogy a valtozas sebessezet megszorozza az idokesessel, megkitalalni, milyen ertek fele tart jelenter. De meg nem vegeztunk, Itt a hartag: a toltes iranyaba mutato egysegt szerinti masodik deriviltja. S vegre a formula; ezzel egy tetszoleges mozaltalletrehozott elektromos terre vo{latk()z6,an minden tagot figyelembe vetttink. magneses teret a kiivetkezo osszefiigges meg:

=

4-::0 [ :;~

+: !(:~~) erl
+~- :~
(28.3)

=

q(E+vXB).

(28.2)

Ezt a tiirvenyt ki kelI egesziteni E-re es B-re vonatkoz6 formuhikkal: tobb t61tes jelenlete ";;C~:!""''''' ,13: ~,~Jtaz egyes t61tesek jarulekainak zege: Ha egyetlen toltes iltal letrehozott E es B erteke szamolhat6, akkor csu-

Iehit

Mit jelentenek a kiilonbozo tagok? Tekintsiik az elsot: E =-qer,/4nEor,2. Ez a mar ismert Coulomb-torveny: q a teret 16trehoz6 toltes, er' abbol a P pontbo1 hUzott egysegvektor, ahol az E-t merjiik, es r' a P pont tavo!saga q-t61. A Coulomb-tiirveny azonban nem pontos. A XIX. szazad felfedezesei megmutattik, hogy a hatasok nem tudnak egy bizonyos alapveto c sebessegne! gyorsabbim terjedni - amelyet rna fenysebessegnek neveziink.

all

a termeszet szepseget, vagy bizonyos ertelemben a matematika hatalmat, 6szinten be kell vallanunk azonban, meg sem merjuk probalni megmagyarazni, miert lehet ily sokat tartalmazo kepletet ilyen kis helyen leirni. Hiszen a (28.3) es (28.4) keplet tartalmazza az elektromos generator mfikodesenek elvet, ugyanakkor a feny viselkedesenek torvenyeit, egyszoval az elektromossag es magnesseg minden jelenseget, Termeszetesen e kep teljesse tetelehez sztikseges, hogy tudjunk valamit a felhasznalt anyagfajtak viselkedeserol - az anyag tulajdonsagairol ~ is, amit a (28.3) egyenlet nern vesz figyelembe. Befejezve a XIX. szazadi vilagkep rovid Ieirasat, meg egy nagy jelentosegil elmeleti altalanositasrol kell megemlekezntmk, amelyben Maxwellnek is nagy resze volt: a hojelensegek es a mechanika szinteziserol. Ezt a temakort hamarosan* targyalni fogjuk. A fenti kep a XX. szazadban meg kiegesziilt a kovetkezokkel: a Newton-fele dinamikai torvenyek helyteleneknek bizonyultak, s ezek korrigalasara be kellett vezetni a kvantummechanikat, A Newton-torvenyek megfelelonagy meretek eseten kozelitoleg ervenyesek. Nemregiben a kvantummechanikai torvenyek es az elektromossag torvenyeinek egyesftesereven kialakultak a kvantumelektrodinamika torvenyei, Tovabba, egy sor uj jelenseget fedeztek fel, s ezek kiiziil is a legelso a radioaktivitas, amelyet Becquerel1898-ban, a XX. szazad eloestejen fedezett fel, A radioaktivitas jelensegenek kutatasa nyornan azutan sok uj felfedezes sziiletett: atommagokr61 es uj tfpusu - nem gravitacios es nem elektromos ~ kolcsonhatasokrol, az eddig ismertektol kulonbozo kolcsonhatasokban allo uj reszecskekrol.. Ezenjelensegek meg magyarazatra varnak. A nagyon igenyes 0lvas6kra is szamitva, - elvegre szigorU professzorok kezebe is eljuthat ez a konyv ~, meg kell mondanunk, hogy nem voltunk egeszen precizek, amikor azt allitottuk, hogy a (28.3) osszefiigges minden elekt-rodinamikai ismeretiinket tartalmazza. Ha

B = er'XE/c.

(28.4)

* Lasd a 4. kotetet. (A fete/os szerkeszto meg·, jegyzese.)

32

ELEKTROMAGNESES SUGARZAS

A

SUGARZ6 DIP6LUS

33

megprobaljuk kiszamitani az osszes toltestol - beleertve azt atoltest is, amelyre a ternek: .kell majd hatnia - eredo teret, akkor nehezsegek meriilnek fel; a kepletekben ugyanis fellep a.toltes onmagatol va16 tavolsaga, s ha ezzel osztast kell vegeznilnk, zavarba kertdunk.-hiszen ez a tavolsag zerus, Mindrnaig megoldatIan problema, hogy rnikent kezelji.ik a ternek ,eppen azon toltes altal keltett reszet, amelyre a ter hatasat ki akarjuk szamitani. Nem foglalkozunk ezzel a kerdessel; a rejtelynek meg nines meg a teljes megoldasa, inkabb elkeriiljuk, ameddig csak Iehetseges,

keresiink: Ez minden ... Tehat az
-q d er• E=~-·--4:7u'oil dr2
2

28.2Sugarziis
A vilagrol alkotott osszefoglalo kep segitse-gevel most terjunk at.a sugarzasnak nevezett .jelenseg vizsgalatara, Ehhez ki kell szemelni.ink a (28.3) egyenletnek azt a reszet, amely a tavolsaggal (es nem a tavolsag negyzetevel l) forditottan aranyos, S mikor vegul ratalalunk erre atagra, kideriil, hogy olyan egyszerfi alaku, hogyha a mozg6 toltes altal nagy tavolsagban keltett elektromos ter "tOrvenyenek" tekintji.ik, az optikat es az elektrodinamikat akar elemi szinten is targyalhatjuk. Atmenetileg bizonyltas nelkiil elfogadjuk ezt a torvenyt, reszletesen majd kesobb foglalkozunk vele." A (28.3) osszefugges elsa tagja nyilvanvaloan a tavolsag negyzetevel forditottan aranyos, a masodik tag csupan a kesesre vonatkozo korrekci6, ugyhogy konnyti belatni: ez a tag is a tavolsag negyzetenek reciprokaval valtozik. A benniinket erdeklo hatasok a harmadik, vegso soron nem tulsagosan bonyolult tagtol szarmaznak. A harrnadik tag mondanivaloja ez: nezzetek a toltesre es jegyezzetek meg az egysegvektor iranyat (a toltes fele mutat6 vektor vegpontjanak mozgasategy egyseggomb feliiletere vetithetjuk). A toltes elmozdulasainak megfeleloen az egysegvektor ide-oda mozgast vegez, s ennek az egysegvektornak a gyorsulasa az ; ami!
a 6. k6teteL (A. fe/eMs szerkeszto

meg-

egyenlet a sugarzas torvcnyet fejezi ki, mivel a jobb oldal a tavolsaggal fo'rditottan aranyos, s igy ez az egyetlen fontos tag,ha eleg messze megyunk a toltestol. (A tavolsag negyzetevel forditottan aranyos reszek annyira lecsokkennek, hogy mar nem ken figyelembe vennunk oket.) Most kicsit tovabbmenve, fejtsuk ki a (28.5) keplet jelenteset, Tegyiik fel, hogy egy valamileny tetszes szerinti medon mozog, s mi bizonyos tavolsagbol figyeljuk; Kepzeljiik el egy pillanatra, hogy a toltes "kivilagosodik" (noha magat a fenyt probaljuk most megmagyarazni); kepzeljuk el, hogy a toltes kis feher folt. Ekkor azt latnank, hogy a feher felt korbe-korbe mozgast vegez. De, a mar emlitett keses miatt, nem Iatnank.Jiogy pontosan hogyan mozog az adott pillanatban. Az a leriyeges, hogy rnikeppen mozgott korabban. Az er, egysegvektor a tolteslatszolagos helye fele mutat. Terrneszetesen er, vegpontja milyen gorben mozog, ugyhogy gyorsulasanak ket komponense van: az egyik a transzverzalis, hiszen a vektor vegpontja fel-le a masik a sugariranyu, hiszen a vegpont mindig rajta van egy mutatni, hogy az ut6bbi kisebb, es nagy r-ek eseten r negyzetenek rokaval valtozik. Ez konnyen lathato, mert amikor elkepzeljuk, hogy egyre tavolabb tavolabb halad a forras a akkor er, ide-oda lengese a tavotsaccar tottan egyre kisebb es kisebb, a sugariranyu kornponense azonban teljesebben valtozik, mint a tavolsag reciproka, Ezert gyakor!ati celokra elegendo, ha a mozgast csupan egy egysegnyi tavolsagra leva ra vetitjuk. Ezert a kovetkezo szabalyt kepzeljiik el, hogy mikozben a mozg6 figyeljuk, minden, amit tent. Hason16 ez ahhoz, mint amikor egy tole. egysegnyi tavolsagban leva vaszonra tajkepet fest. Termeszetesen nem veszi lembe, hogy a feny bizonyos sebesseggel
"-V'lllIJVJ."""~

ugy festi Ie a tajat, ahogyan latja. egyJoItot latunk, amely a mozgo tolEnnek a foltnak a gyorsulasa elektromos terrel. Es ez minden HHm .. .r; ·a.JUH.l" szuksegunk van. "' osszefugges tehat a sugarzasra VL/Ui1'C .... CJiCL'''U teljes es pontos osszefugges; meg '_'H"'H'~L""_U' hatast is tartalmazza. U'",,_'''" azonban egyszerfibb korulmenyekre amikor is a toltesek csak lassan mozognak. Mivel nem meg tavolsagot a kiindul6 a kesesi ido gyakorlatilag allando, koriilmenvek kozott a torveny meg egyhiszen a kesesi ido rogzitett, Ugy a toltes a megfigyelotol lenyetavolsagban igen kis elmozdulaA megfigyelotcl r tavolsagban az mC)KeSeS ric. Ezert ezen egyszenibb korulmekozott szabalyunk a kovetkezo 1esz: toltott test igen kis mozgast vegez, s envizszintes iranyban x(t) tavolsagra el, akkor az er• egysegvektor szogelforx/r, s mivel r gyakorlatilag allando, Idt2 x komponense egyszerfien max-nek egy korabbi idopontban vett 1 gy(JrsulaLsaszorozva --reI. Vegtll is eljutunk

r

forrnulahoz: (28.6) a latosugarra meroleges a- komporeoveses: Nezziik meg, miert, Nyilvana toltes egyenes felenk, majd eliranyban mozog, akkor az egysegveky,,,,,,-,aua.u nem mozog, s nines gyorsuaz oldaliranyu mozgas, illetfontos, amit a vaszonra ve-

nem relativisztikusan mozgo gyorsulo toltes altal tole igen nagy r tavolsagban letrehozott elektromos teret a (28.6) osszefugges kozelitoleg j61 irja le, Az elektromos ter z-rel forditottan valtozik, es a toltes ric idovel korabbi gyorsulasanak a latosugarra meroleges sikra val6 vetiiletevel aranyos, A fejezet hatralevo reszeben ezt a torvenyt targyaljuk, jobban meg kell ertenunka benne rejlo fizikat, hiszen ennek alapjan fogjuk rnegerteni az osszes fenyjejelensegeket es a radiohullamok terjedeset - mint peldaul a visszaverodest, torest, interferenciat, diffrakciot es szorodast. Ez az alapveto torveny, s voltakeppen ez minden,amire szuksegunk van. A (28.3) egyenlettobbi tagjait csupan elokeszuletkeppen irtuk fel, annak erdekeben, hogy meg tudjuk Itelni, mikor alkalmazhat6 a (28.6) osszefugges es honnan ered. A (28.3) osszefuggest kesobb fogjuk reszletesebben targyalni." Addig is igaznak fogadjuk el, csak nem eppen elmeleti alapon, Egesz sor kfserletet gondolhatunk ki, amelyek megvilagitjak a fenti torveny jelleget, Ehhez gyorsulo toltesre van szuksegimk. Ennek tulajdonkeppen egyetlen egyedulallo toltesnek kellene lennie, de ha el tudjuk erni, hogy sok toltes azonos m6don, egyszerre mozogjon, akkor - mint tudjuk - az eredo ter az egyedi 161tesek altai keltett terek osszege lesz: csak ossze kell adni oketo Peldakent tekintsi.ink egy generatorra kotott ket vezetekdarabot (28.1 libra). A generator potencialkulonbseget vagy teret hoz letre, amely egy pillanatra az elektronokat az A vezetekbol "kiszivja" es a B vezetekbe

28.1 abra, Egy nagyfrekvencias tolteseket a ket vezetekdarabban gatja

jelgenerator a feJ es Ie rnoz-

feltetelezziik, hogy a 6s,;zefi.il~ge:sgaz, es azelektromagneses i alapveto ,.torveny"-e, azaz, hogy egy

* Usd, mint az el6z6 labjegyzetnel, tet. (AfeleMs szerkeszto megjegyzese.)

a 6. k6te.

34

ELEKTROMAGNESES

SUGARZAS

INTERFERENCIA

35

.,taszitja", majd igen kis idovel kesobb a hatas ellenkezojere fordul; a B-boJ' "szivja ki" az elektronokat, s az A-ba "taszitja" oket! A kec vezetekben, A- es B-ben a toltesek - mondhatni - az egyik pillanatban felfele, maid a kovetkezoben lefele gyorsulnak. Hogy ket vezetekre es egy generatorra van szukseg, ez esupan a kiserlet gyakorlati kivitelezesebol adodo kovetelmeny. A vegeredmeny olyan, mintha egyetlen toltes gyorsulna fel-le az egyetlen AB vezetekben, A vezetekdarabot, amely a feny altal egy rezgesi periodus alatt megtett uthoz kepest nagyon rovid, elektromos dipol-oszcillatornak nevezik. Olyan helyzettel allunk tehat szemben, amelyben torvenyunk alkalmazhato. Arrol a torvenyrol van szo, amelyik kimondja, hogy ez a bizonyos toltes elektromos teret hoz letre. Az elektromos teret erzekelo eszkozre is szuksegiink van, serre alkalmas lehet egy ugyanolyan eszkoz - az A- es B-hez hason16 vezetekpar is! Ha ezt elektromos terbe helyezzuk, a fellepo erohatas az elektronokat mindket vezetekben felfele vagy mindket vezetekben lefele mozgatja. A jelet az A es B koze iktatott egyeniranyito segitsegevel detektaljuk, s az igy kapott informaciot vekony kis vezetekkel vissziik azerositobe, ami art annyira felerositi, hogy hallhatova valik a radiofrekvenciat modulalo hangfrekvencia. Amikor ez a berendezes elektromos teret erez, akkor a hangszorobol hangos zaj hallatszik, vezerlo elektromos ter jelenlete nelkiil viszont csend lesz. Ha a szobaban, ahol a hullamokat merjiik, mas targyak is vannak, at; elektromos ter azokban is elektronmozgast idez elo. A tolteseket fel-lc mozgasra keszteti, s ez a mozgas szinten hatast gyakorol meroberendezesunkre, Ezert a kiserlet sikere erdekeben a berendezes reszeit egymashoz meglehetosen kozel kell elhelyezni, hogy a falnak es maganak a kiserletezonek a zavar6 hatasa - a visszavert hulIamok - viszonylag kiesik legyenek. Az elmondottak rniatt a kiserlet eredmenyc nem lesz pontosan es tOkeletesen osszhangban a '$:~".(~.Q~, gy.~p:lettel, de megis eleg j6 lesz ahhoz, e "l'<, j-U1gy t6rVeny ervenyesseget ellenorizhessiik. a Kapcsoljuk be most a generatort, s figyel-

jtink a hangjelre. Eros teret jelez a berendezes, amikor az 1 pont ban a D detektor parhuzamos a G generatorral (28.2 abra), G tengelye korul tetszoleges azimutszoggel elfordulva meg kb. ugyanolyan eros teret talalunk, mert nines iranyeffektus, Masreszrol, amikor a detektor

a latosugarra meroleges vetiilete a le2-ben a jel a vetitesi effektus miatt gy,~ng:ebb,mint I-ben.

-TI

3

tortenik, ha ket egymas mellett elhelyekozott a tavolsag nehany centimea 28.3 abrat.) A szabaly a kovetkeket forras hatasa az 1 pontban osszeha mindket forras ugyanazzal a geneall osszekottetesben, s ha rnindketto modon mozog fel-le, ugyhogy a teljes etektromos ter a kettoosszege, es ketszerte

mindket forras uzemel, ellenorizheto, mert ha az egyiket kikapesoljuk, a masik mfikodese megfigyelhetO. Igy a ketto egyiitt zerus hatast hozhat Ietre, ha a kiserlet minden reszlete pontosan van elrendezve. Nagyon erdekes lesz meggyozOdni rola, hogy a ket ter osszeadasa valoban vektoriiszszeadas, Mar ellenoriztuk ezt fel-le mozgas esetere, de ellenorizziik most ket nem parhuzamos iranyra is. Eloszor is allftsuk vissza FI es F2 fazisazonossagat, azaz mozogjanak ismet egyiitt. Azonban most F1-et a 28.4 abran lat-

28.2 libra. Adott helyen lev6 linearisan rezgo tOltes mint kozeppont koruli gombfeluleten pillanatnyi elektromos ter

28.4 abra, Az elektromos vektor jellege

terek

osszeadasanak

a 3 pontban van, zerus teret jelez, Ez igy rendjen is van, hiszen az osszefugges szerint a ter a toltes gyorsulasanak a latosugarra mE'rOI'eK<?S vetidetevel kell, hogy aranyos legyen. Tehat, ha a 3 pontb61 nezunk le a G-re, mivel a Forrasok interferenciaja fele es tole tavolodva mozog oda-vissza, effektus. A kiserlet igy bizonyitja kimondott szabaly ervenyesseget, egy erdekes lehetoseg kinalkozik. Teakkor nem lep fel hatas, ha hogy mind FI-ben, mind F2-ben a t61felenk mozog. Masodszor, az osszefiigges fel-le gyorsitjuk, de F2 kesesi ideje rint az elektrornos ternek egyreszt meroiezesa ket forras kozott a faziskiilonbnek kell lennie r-re, masreszt aGes . Ekkor az FI altal keltett ter barmely meghatarozott sfkban kell elhelyezkednie, pillanatban ellentetes iranyu lesz az F2 altal tehat D-t az 1 pontba helyezzuk, de s igy az 1 pont ban semmilyen elforgatjuk, akkor nem kapunk jelet: az nem Iephet feI. A rezges fazisa tigyesen romos ter valoban nem vfzszintes, hanem V(lllto:ztath,at6 jeleket F2-be vivo cso segitsea goleges iranyu, Ha D a G koruli mozgasa A cso hosszanak valtoztatasaval tudjuk valamilyen kozbeeso szoghoz er, azt yaI:toztatni azt az idot, ami alatt ajel F2-ig er, hogy a leger5sebb jel akkor jon letre, ha D a rezges fazisat is valtoztatjuk, E abran lathat6 m6don helyezkedik el, """0"""'/5 megvalasztasaval tudunk olyan henoha G fiiggoleges, nem kelt egyszeriien ahol mar nines tobM jel, annak sajat magaval parhuzamos teret - a hogy FJ is es F2 is i.izemel! Hogy

hat6 medon 90o-kal eIforditjuk. Az 1 pontban tehat most egy vizszintes es egy fuggoleges hatas osszeget kell kapjuk, Az elektromos ter a ket fazisban Ievo jel vektor osszege - a ket jel egyszerre eros, es egyszerre tart a zerus fele is; az eredo ternek egy 45°-08 R jellel keIl egyenl5nek Iennie. Ha D-t ugy szabalyozzuk, hogy maximalis zajt halljunk, akkor nem ftiggoleges helyzetbe, hanem kb. 45° -ig kell elforgatni. Ha pedig ehhez kepest 90°-kal forgatjuk el, akkor zerust kell kapnunk, amit konnyfi merni. Valoban, ponto san ilyen viselkedest eszleliink! Es ami a retardalast illeti? Hogyan tudjuk bemutatni, hogy a jel retardaIt? Tobbfele berendezessel is rnerni tudjuk a beerkezes idejet, de van mas, egyszerfihb mod is. Ismet a 28.3 abrara utalunk, es feltetelezzuk, hogy Fl es F2 fazisban vannak. Egyszerre rezegnek, es elektromos teret hoznak letre, az 1 pontban. Tetelezziik azonban fel, hogy egy miisik, 2-vel jelzett pontba megyiink, amely F2-hOz kozeIebb, Fl-tol tavo]abb helyezkedik el. A gyorsu--

36

ELEKTROMAGNESESSUGARZAs

lasnak ric idovel kell retardalodnia: ez alapely. Ennek megfeleloen, ha a retardalasi idok nem egyenlok, akkor a jelek nem lesznek tobbe fazisban. Ezert lehetseges olyan helyet talalni, hogy D-nek Frtol es F2-tol valo tavolsaga olyan LI mennyiseggel kiilonbozzek egymastol, hogy ne lepjen fel eredo jel. Vagyis a.LI tavolsagnak akkoranak kell lennie, amekkorat a feny a generator fel rezgesi ideje alatt megtesz, Meg tovabb is mehetunk, s akkor egy olyan pontot talalunk, ahol a kulonbscg egy teljes peri6dussal nagyobb; azaz az elso antennabol jovo jel a 3 pontot a masodik antennab61 j6vo jelhez kepest kesve, eppen az elektromos aram egy rezgesi periodusaval nagyobb idokesessel eri el. Ezert a ket elektromos ter

a 3 pontban ismet fazisban van. A 3 pontban a jel ujra eros. Ezzel a (28.6) egyenlet fontosabb kovetkezrnenyeinek kiserleti igazolasat befejeztiik, Termeszetesen nem tekinthettuk az elektromos ter erossegenek 1/ r-rel val6 valtozasat, sem azt a tenyt, hogy az elektromos terrel egytitt magneses ter is terjed. Ehhez megienetosen kifinomult matematikai apparatusra szuksegtink, viszont alig valamit segftene hozza a problema megertesehez. Mindenesetre kesobbi alkalmazasok szempontjabol tosabb vonasokat ellenoriztiik s neses hullamok nehany tovabbi LUI.<LJ"ULl>"!;dnak tanulmanyozasara pedig meg majd terunk."

29 Interferencia

tejezetben az eloz6 fejezet temajat matem6don fejtegetjiik. Kvalitative U"-5U~""''''U'',hogy ket forras sugarzasi m:ixumUffi()k es minimumok vannak az a feladatunk, hogy a teret nemcsak hanem matematikai reszleteiben (28.6) osszefiigges fizikai jelenteset mar kielegitoen elemeztiik, de nehany sameg matematikailagis meg kell .Yjz$g:alnurlk. is, ha valamely toltes egy egyekis amplitUd6vaI mozogva fel-le akkor a mozgas tengelyevel valaszoget bezaro iranyban a toltes terenek meroleges a megfigyeles iranyara (latoes abban a sikban helyezkedik el, tartalmazza mind a gyorsulas sikjat, a latosugarat (29.1 abra), A tolr tavolsagban es a t idopillanatban az

ahol a(t-rlc) a (t-r/c) id6pillanatban vett gyorsulas, az un. retardalt gyorsulas. _Erde~es Jenne ki.ilonbi.iz6 feltetelekre megrajzolni a ter kepet. A lcgjellemzobb termeszetesen az aCt-ric) szorzo - hogy megertstik vegyuk a legegyszeriibb esetet, amikor-&=90o' es rajzoljuk fel a teret grafikusan. Eddig kepzelttik;el, hogy valahol allunk, es azt kerdezzuk, hogyan valtozik ott a ter az idovel, De ehelyett most azt vizsgaljuk, hogy adott pillanatban a ter ktilonbozo pontjain hogyan viselkedik a toltes tere. Vagyis egy "pillanatkepet" akarunk, amely megmutatja nektink, hogy kulonbozo helyeken milyen a ter, Ez termeszetesen ftigg a toltes gyorsulasaro], Tegyiik fel elcszor, hogy a toltes valamilyen adott mozgast vegez; kezdetben nyugalomban volt majd hirtelen valamilyen m6don felgyorsult: mmt az a 29.2 abran Iathato, s aztan megall,

ug;

(29.1)

of

A !--L_-t---7-----·-;
U
az ida ftigg-

I
venyeben

2~.2 ~bra. Bizonyos toltes gyorsulasa

* Lasd

az 5., 6. es 7. koteteket.

(AleleMs

szerkeszt/i rnegjcgyzese.)

Nem sokkal ezutan tobb, a rezg6 toltesto! mind tavolabb fekvo pontban megmerjuk a teret. Ez esetben allithatjuk, hogy a ter olyan kepet mutat, mint a 29.3 abra, ui. a teret minden pont ban a toltes gyorsulasanak egy korabbi, meghozza rlc idovel korabbi erteke

38

INTERFERENC!A

SZlNUSZHULLAMOK

39

hatarozza meg. Mine! tavolabbi pontban 'keressuk a ter erteket, annal korabbi gyorsulas -ertek hataroaza azt meg. Tulajdonkeppen a 29.1 abran a gorbe bizonyos ertelemben .fordttottia" a gyorsulas idofLiggvenyenek; atavolsag es az ida csupan egy allando c szorzobankulonboznek egymastol ~ ezt gyakran -egysegnyinek valasztiak. E .fordftottsax" konnyenbclathato, ha az a(t~rlc) fuggveny matematikai viselkedeset tekintiuk. Nyilvanvaloan, ha az idahoz kicsiny LIt idot adunk,

lyettestive, azt talaljuk, hogy

29.3 abra. Az elektromos ter mint a hely fiiggvenye egy kesobbi id6pontban
Az l/rfiiggest elhanyagoltuk

ugyanazt az erteket kapjuk a(t~rlc)-re, mint amikor r-bOI kicsiny Llr = -eLlt tavolsagot vonunk [e. Mas megfogalmazasban: haaz idot kicsiny LIt-vel megnoveljuk, akkor az a(t-rlc) fuggveny eredeti erteket ugy kaphatjuk vissza, hogy a tavolsagot is megruiveljiik egy kicsiny Llr = cLlt tavolsaggal. Vagyis az ido mulasaval a ter a forrastol kifele hullamkent terjed, Ezert mondjuk neha, hogy a feny hullam alakban terjed. Olyan ez, mintha azt mondanank, hogy a ter kesik, vagy hogy az elektromos ter az ido mulasaval "kifele" mozog. Erdekes specialis eset az, amikor a q times fel-Ie mozog, mint egy oszcillator. Az e16za fejezetben kiserletileg azt az esetet tanulmanyoztuk, amelyben az x kiterest blirmely t piilanatban egy Xo aHand6nak, a rezges amplitUd6janak es cos wt-nek szorzata adja. A gyor:sulas tehat: a = -w2xo cos wt = ao cos wt,
(29.2)

ao a maximalis gyorsulassal, -w2xo-val az osszefiiggest a (29.1)-be he-

Il.zegy hullambol kiveheto energia adott kups2:ogon beliil azonos, fiiggetleniilatt61, hogy _ - _ q sin -'1 ao cos w(t=r/c). If (29.3) 1 milyen messze is vagyunk a hullamforrastol! E 4:n:sorc2 Ha a hullamforras korul kulonbozo tavolsaAi} szoget es az allando szorz6kat mellozve, t gokra elnyelo oszcillatorokat helyezunk el, nezzuk most meg, hogyan viselkedik E a hely, ~ a hullambol altaluk elnyelt teljes energia egy ill. az id5 fuggvenyeben. ' meghatarozott, adott mennyiseg lesz. Val6jaban tehat az a torvenyszerfiseg, hogy az E ter ~p1itUd6ja llr-rel valtozik, egyenertekfi azzalaz allitassal, hogy egy soha el nem veszo 29.2 A sugarzas energiaja eriergiafluxus van, az energia egyre tovabb es Mint mar emlltettuk, barrnely pillanatban f. tovabb halad, a ter egyre nagyobb es nagyobb vagy barmely helyen a ter eressege az rtavol·tr~szeire terjedve szet, Latjuk tehat, hogy ha saggal forditottan valtozik: Ra kell mutatnunk.] toltes rezegni kezd, nemi energiat veszit, hogy a hullam energiaja vagy az elektromos] it sohasem lesz kepes visszanyerni; az enerter lehetseges energiahatasai a ter negyzetevel.i gill.. pedig egyre tavolabb es tavolabb halad aranyosak. Ha peldaul valamilyen toltest vagYI~p~lkiil, hogy gyengiilne. Ha tehat eleg tavol oszcillatort elektromos terbe helyezunk, s] ..vagyunk a forrastol ahhoz, hogy alapveto kohagyjuk, hogy a ter hasson ra, a ter az oszcii-Jz¢Utesunk ervenyes legyen, a toltes nem tudja latort mozgasba hozza. Linearis oszcillatori is zanyerni a mar kisugarzott energiat, Tereseten a ti:iltesre hato elektromos ter altal let- .~eszetesen az energia tovabbra is letezik valarehozott gyorsulasa, sebesseg es elmozdulas!Wtrre, s egy masik rendszer fel is veheti azt. mind aranyos a terrel. Igy a toltes mozgasi] i~effajtaenergia""veszteseget" reszletesebben energiaja aranyos a ter negyzetevel, Ezert el-! '~rtargyaJjuk a 32. fejezetben, Nezzuk most fogadjuk, hogy a teraltal valamely rendszer-!weg tiizetesebben, hogyan valtozik a (29.3) nek atadhato energia a ter negyzetevel aranyos.l~J:11lam egy adott helyen az idovel, es egy adott Ez azt jelenti,hogy a forras altal atadhatq\idopontban a helykoordinatakkal. Az llrszorenergia csokken a tavolsaggal, pontosabban :T:z9t61 valo fiiggest es az allandokat ismet figyela tavolsag negyzetevel fordltottan araltyodmen. kiviil hagyjuk. Ennek nagyon egyszerfi magyarazata van: ha] ossze akarjuk gyiijteni a hullamtol szarmazo.] s egy kupszogon beliil halado energiat, eloszor] 29.3 .Szlauszhnllamok ri. majd rz tavolsagban, azt talaljuk, hogy a fe-I Rogzitve az r helykoordinatat, a teret az ida luletegysegre esc energia barrnely helyen a ta-] volsag negyzetevel forditottan aranyos, a kupf fiiggvenyeben vizsgaljuk. A ter co korfrekvenaltal kimetszett feliilet teriilete pedig r negy- \ ciaval rezeg. Az w korfrekvenciat a fazis idobeli sebessegekent definialhatjuk zetevel egyenesen aranyos (29.4 abra), TeMtI megvaltozasanak: ~ (rlldHm/masodperc). Ezt a mennyiseget mar ta.riulmanyoztuk, tehat mar ismer5s szamunkr.a..A peri6dus az egy rezgeshez, a teljes rezgesi Ciklushoz szilkseges ida. Ezt a mennyiseget [[j,ar szinten kiszamftottuk; a peri6dus 2:n: wI yalegyenl5, hiszen a peri6dus w-szorosa egyenlq II koszinusz egy teljes peri6dusaval. Smost egy uj mennyiseget vezetiink be, ameIreta fizikaban nagyon gyakran hasznalnak. 29.4 £tbra. Az OABCD kupban foly6 energiaj .E:z:eppen az elobbivel ellentetes helyzetbo! fiiggetlen att61 az r tiivolsiigt61, ahol merjlik a(}6dik: a t rogzitett es a hull arnot az r tavol-

sag fliggvenyeben vizsgaljuk. Nem nehez eszrevenni, hogy a (29.3) altal leirt hullam r fuggvenyeben is oszcillalo, Vagyis az llr szorz6t figyelmen kiviil hagyva, azt allapithatjuk meg, hogy E oszcillal, ha a helykoordinatat valtoztatjuk. Igy az eo-val analog medon definialhatjuk es k-val jeloljiik a hullamszamnak nevezett mennyiseget. A hullamszamot a fazis terbeli megvaltozasanak sebessegekent definialjuk (radian/meter). Vagyis a fazis valtozik, ha rogzitett iddpillanatban a ter ktilonbozo helyein vizsgaljuk. Van egy masik, a peri6dusnak megfelelo mennyiseg, amit terbeli peri6dusnak nevezhetnenk, de altalaban hullamhossznak nevezziik, es }.-val jeloljirk, A hullamhossz az a tavolsag, amelyen egy teljes ciklust a ter rezgese ir Ie. Konnyti belatni, hogy a hullamhossz 2:n:lk-val egyenlo, hiszen a hullamhossz k-szorosa a koszinusz egy teljes periodusa. Tehat a kA = 2n egyenloseg teljesen analog wT = 2:n:-veJ. Konkret esetimkben egy bizonyos meghararozott osszeftigges van a hullam frekvenciaja es a hossza kozott, k es co fenti definicioi azonban teljesen altalanosak, vagyis olyan fizikai koriilmenyek eseten is ervenyesek, amikor a frekvencia es a hullamhossz kozott nem a mostani specialis osszeftigges all fenn. A mi esetiinkben azonban konnyfi meghatarozni a fazisnak a tavolsaggal val6 valtozasi "sebesseget", hiszen ha a <p = w(t-rlc) mennyiseget fazisnak nevezziik, es az r tavolsag szerint (parcialisan) derivaljuk, akkor a valtozas "sebessege":

1~~I=k=~.
I I OJ

(29.4)

Ezt az osszefuggest sokfele medon lehet meg kifejezni: I, = cT, (29.5)

= ck.
= =
c, 2:n:c.

;(29.6) (29.7) (29.8)

ltv

WI,

Miert egyenla a hullamhossz a peri6dus c-szeresevel? Nagyon egyszeru: ha nyugodtan i.iliink es varjuk, hogy elmuljon egy peri6dus.

40
INTERFERENCIA KET DIPOLUSBOL ALLO SUGARZOK

4f

a c sebesseggel halado hullamok cT utat tesznek meg, s ennek termeszetesen eppen egy hulIamhossznyi tavolsagnak kell lennie. A fenytol kiilonboz5, mas fizikai jelensegekben k co nem all egymassal szuksegszertien ilyen egyszerfiosszefuggesben. Egy x iranyban terjedo, .k hullamszam es co korfrekvenciaju koszinuszhullam altalaban cos (cot-kx) alakban Irhato. A hullamhossz fogalmat bevezetve, val amivel tobbet tudunk mondani arr6l, hogy a (29.1) formula milyen koriilmenyekvill. milyen hatarok kozott ervenyes. Emlekeztetunk arra, hogya ter tobb reszbol epitheto fel ; az egyik r-rel forditottan, a masik r-tel forditottan valtozik; a tobbiek pedig meg ennel is gyorsabban csokkennek a tavolsaggal. Erdemes lenne kideriteni, milyen korulmenyek kozott van a ter l/r-rel valtozo reszenek a legfontosabb szerepe, mig a tobbi reszenek viszonylag jelentektelen szerepe? Valasz: .Jia elegge' eltavolodunk a forrastol, mert vegeredmenyben azok a tagok, melyek l/r negyzetevel valtoznak, elhanyagolhatok lesznek az 1[r-ie; viltoz6 tagokhoz kepest", Mit jelent az "elegge tavol"? A kvalitativ valasz akovetkezo: olyan tavol, ahol az l/r-es taghoz kepest a tobbi tagok Mr nagysagrendfiek. Tehit, amennyiben mar nehany hullamhossznyira vagyunk a fenyforrastol, a (29.1) osszefligges ateret kitfinoen kozeliti. Ezt a nehany hullamhossznal tavolabbi teruletet neha .Jrullamzonanak" nevezik.

es

29.4 Ket dipolusb61 aDo sugarzok Nezzuk, milyen matematika szukseges ahhoz, hogy ket oszcillator egyuttes hatasabol szarmazo teret egy adott pont ban megkaphassunk. Ez a feladat igen konnyu volt az e15z5 fejezetben targyait nehiny esetben. A jelenseget e16szor kvalitative, majd mindinkabb kvantitative irjuk Ie. Tekintsiik eloszor azt az egyszerii esetet, amikor az oszeillatorok kozep'~1'\;"'P8ntjai. !l~~anabban a vizszintes sikban he~'<':Jyezkednekel, mint a detektor, es a rezges .. ininya fi.igg5Ieges.

a ket oszcillator egymastol fel hullamtavolsagnyira van), s igy a terek ered5je Bizonyos adott kozbenso sz6g (teny30°) eseten az intenzitas erteke 2. Az l ••••• -•.••• · mtenzitas tehat Ny-r61 E fele haladva csokertekei: 4, 2, 0 stb. Meg kell tanulnunk hogy mas adott szogekre hogyan tao ·.·····.lolh'.tn' ezeket a szamokar. Ez tulajdonkulonbozo fazisu rezges osszemegoldasat ·jelentj. 2~1 /2 , ~ __ 4 tekintsiink it nehany mas erdekes Tegytik fel, hogy az oszcillatorok is2• ~2 hullamhossz tavolsagra vannak egyo de egyikiik IX fazisa fel peri6dussal el a=0 a masiketol (29.5bibra). A Ny (a) (b) zerus az intenzitas, mert az 29.5 abra, Ket, egymastol fel hullamhossz "tol", amikor a masik sagra elhelyezett dipoloszcillator intenzitasa iranyban azonban a kozelebbi es 10nb6z6 iranyokban ;\~(Ulvo,Jat)bl oszcillatorbol jovo jelek egymast (a) fazisban (e 0), (b) rei perfodussal fel.periodus idokesessel kovetik, Mivel azon(~=,,) tavotabbol erkezo mar eredetileg is fel Szeretnenk ismerni a sugarzas a masikmogott volt, azert az eszakulonbozo iranyokban. Intenzitason a ter a •tavolabbi oszcillatortol szartal egy masodperc alatt mellettunk atvitt ter pontosan azonos uzemben valtozik a giamennyiseget ertjuk, amelya ter s igy ebben az iranyban az innek id5beli atlagaval'aranyos. Ezert 4 egyseg. A 30°-os szognek megfelelo arra vagyunkkivancsiak, hogy a feny az intenzitas - mint kesobb bizoeros, akkor az elektromos ternegyzetet, s fogjuk - meg mindig 2. magat az elektromos teret tekintjtik. Az egy erdekes sajatossaghoz erkeztunk, tromos ter felvilagositast ad egy is gyakorlati elonyoket kfnal. (nyugvo) toltes altal "erzett" ero .t: >./.,Je2cVe:zziik meg, hogy az oszcillatorok fazisde a mellettunk elhalad6,W/m2·ben >vl!szemyaitobbek kozott a ridi6adiisok sugarenergia az elektrornos ter negyzetevel "'''''~<+'''~ftirinyithat6sigiva! kapcsolatban ernyos. Az aranyossagi szorz6t a 31. ...."""'"'0'''''-. Ha peldaul az Egyesiilt Allarnokban le is vezetjuk, Nyugati .iranybolnezve az ehl>/!!'gy antennaberendezest epitiink, s rajta radiorendezest, a ket oszcillator jaruleka egyen16 . mondjuk Hawaiba, egymassal fazisban vannak, ugyhogy az a 29.5a abran lathato motromos ter ketszerte erosebb, mintha , es a ket antennaval azonos egyetlen oszcillator mfikodne, Ezert az radioadasokat, mert Hawai zitas negyszer olyan eros, mintha csak AUamokb61 nyugatra fekszik. len oszcillator miikod/1e. (A 29.5 abran elhatarozzuk, hogy masnap a kanadai szimok azt jel61ik, hogy milyeneros ez sugiirzunk ridi6adist. Mivel ez az ben az intenzitis az egysegnyi er5ssegu AUamokt61 nem nyugatra, hanem len oszeillitor esetebez viszonyitva.) Az fekszik, csupan csak meg kell fordicillitorok iital meghatirozott egyenesen az egyik antenniiban a rezgesek fazipontokban azonban, akir E, akar D fele miris eszakra sugarozhatunk. IIyen ladunk, a ket oszeillitor tere egymast61 kiilonboz5 elrendezesii antennarendtosan feI rezgesseJ van fazisban epithetiink. A fent targyalt berendee=

A 29.5a abra ket ilyen oszcillatort mutat lulnezctben. Adott peldankban az torok E-D iranyban egymastol fel hossznyira vannak elhelyezve.: es azonos zisban, egyszerre rezegnek, amit ugy fejeziink ki, hogy a koztuk levo faziskiilonbseg

zes egyike a Ieheto legegyszerfibbeknej-, sokkal bonyolultabbakat is keszfthetunk, es a kiilonbozo antennakban a rezgesek fazisat megvaltoztatva, kulonbozo iranyokba sugarozhatunk - az energia nagy reszet abba az iranyba kuldhetjuk, amelyikbe a radioadast sugarozni ohajtjuk, anelkiil, hogy az antennat terben el kellene forgatnunk! Azonban mindket e15zo peldaban egy csom6 energiat pazaroltunk a kivanttol eltero iranyokban is. Erdekes kerdes: vajon lehetseges-e kizarolag egy iranyba sugarozni. EIs5 pillanatban azt gondolhatnank, hogy ket ilyen tfpusu antennaval az eredmeny mindig szimmetrikus Iesz. Belathatjuk azonban, hogy mas valtozat is Iehetseges, s mindjart be is mutatunk egy olyan esetet, amikor ket antenna sugarzasa aszimmetrikus. Mi tortenik, ha az antennak kozti tavolsag a hullamhossz egy negyede, s ha az eszaki egynegyed periodussal el van maradva a deli antenna mogott (29.6 abra)? Nyugati iranyban, mint kesobb latni fogjuk, 2-t kapunk.

'-1~_2
"
a
ct=-

" 2
kisugarzo dip61 antennapar

jesltmenyt

29.6 libra. Egy bizonyos iranyban maximalis tel-

A deli iranyban az eredrneny zerus, mert az eszaki antennit6! a jel a delinel idoben 90 -kal kesobben jon, s ezenkiviil mar a kiindulaskor is vanegy 90°-os faziskesese, vegeredmenyben a teljes id5keses 180°, s ezert nines ebben az irinyban sugarzis. Masreszrol, eszaki iranyban nezve a doIgokat, az eszaki antenna jele id5ben 90 -kal hamarabb jon a delinel, mert az egynegyed hullimhosszal kozelebb van. Fizisa azonban olyan, hogy idaben 900-kal elkesve rezeg, s ez eppen kiegyenliti az elobbi hatast; a ket jel tehit egyszerre, jcizisban jele0 0

42

INTERFERENCIA

AZ INTERFERENCIA

MTEMATIKAJA

43

nek nagysagrendjebe esett, Itt teljesen mas a helyzet. Ha az oszcillatorok egyrnastol tiz hossz tavolsagra vannak (a konnyebbseg kedveert fazisban levo oszcillatorok esetet kintjiik), akkor a K - Ny iranyban a ket cillatorbol ji:ivo jelek fazisban vannak, s eros UH''''HL.,,,,~, set, mintha a ket csak az egyik volna jelen. Masreszrol, igen kis szogelrnozdulas eseten a faziskulonbseg 180 es az intenzitas zerus. Pontosabban, ha mindket oszcillatortol egy egyenest huzunk valamely tavoli pontba, es ha a kef szomszedos ut kozotti kulonbseg L1 = A/2, vagyis egy fel rezgesnek megfelelo tavolsag, akkor a jelek nem lesznek fazisban, Vagyis ekkor jelenik meg az elso zerushely. (Az abra nem meretaranyos, csak durva vazlat.) Ez azt jelenti, hogy a kivant iranyban igen eles nyalabot kaptunk, mert ha akar csekely mertekben is elmozduIunk, az intenzitas teljesen elenyeszik, Ennek sajnos a gyakorlati alkalmazasban hatranyos kovetkezmenyei is vannak. Ha peldaul radioadoberendezest ikeszttunk, es megketszerezziik a L1 tavolsagot, akkor egy teljes periodusnyi faziskulonbseg all eI6 (bizonyos szognel L1 = A), amiugyanaz, mintha a ket jel isrnet pontosan fazisban lenne l I1y m6don sok egymas utani maximum es minimum ad6dik eppugy, mint a 28. fejezetben vizsgalt cillator 2,5A tavolsaga eseteben. Hogyan tudnank megszabadulni mindezek29.7 abra, Egymastol lO}, tavolsagra elhelyezett t61 a nemkivant maximumokt61? Igen erdekes ket dip61intenzitaseloszlasa m6don. Tegyiik fel, egy beiktatunk a mar meglevo ketto koze, Ll' = 50 antennak tovabbra is 10}, tavolsagra vannak egymastol; de kozejuk, mondjuk, egymastol R'''"'''::::'"""<:::::-::::---.:::;:----t-===:=;.>- o· 2A tavolsagra tovabbi antennakat epftiink be, es valamennyi antennat fazisban miiki:idtetjiik. Most tehat ha antennank van, es ha megvizsgilljuk az intenzitast a K-Ny iranyban, nyilvan azt talaljuk, hogy hat antenna eseten sokkal nagyobb, mint egy antenna eseten. A ter erossege hatszor, az intenzitas pedig (ami a ter negyzetevel aranyos) harminchatszor lesz i"iYr7!;{i,'-;y"',; • '",\, • N' gyobb. Harminchat egysegnyi intenzitast kajl,lit8 abra. Hat dlp6Ib61 all6 antenna elrendezese es fntenzitaseloszl;isanak egy n§sze punk a kivant iranyban. Marmost a kornyezo
0 0

nik meg, ketszeres erossegfi teret es negyszeres intenzitast hozva letre, Tehat az antennak egymastol val6 tavolsaganak es koztuk a faziskulonbsegnek koriiltekinto megvalasztasaval az egesz energia kisugarzasat egy' iranyba terelhetjuk. Azonban ez akisugarzott teljesitmeny meg mindig igen szeles. szogtartomanyon oszlik meg. Vajon tudunk-e olyan elrendezest is letrehozni, hogy a teljesitmeny meg elesebben, egy bizonyos iranyba f6kusza16djek? Tekintsiik .ismet Hawai esetet, amikorkeletre es nyugatra sugaroztunk, de a sugarzas meglehetosen nagy szogben .szorodott szet, mert 30 -nal meg mindig nagy (a maximum felenyi) intenzitas adodott, s igy energia pazarl6dott el. Lehet-e javitani ezen a helyzetenf Tekintsunk egy olyan elrendezest, amikor a sugarforrasok ki:izti tavolsag tiz hullamhossz (29.7) abra. Ez sokkal jobbarrmegkozelfti az elozo fejezetben leirt kfserletek konilmenyeit, aholis a •sugarzo centrumok kozti tavolsag inkabb a nehany hullamhossz, mint a hullamhossz tort resze-

ugyanugy rnegtalaljuk a zemint ctz elobb, azonban tovabbegeszen addig, ahol az e16bbi esetben csucs adodott, sokkal kisebb csucsot li:lI,d'ULU\ .. Probaljuk ennek okat kideriteni. ok a kovetkezo: Noha nagy csucs varha a Ll tavolsag pontosan egyenl6 a mert ekkor igaz az, hogy az 6 oszcillatorok fazisban vannak es kol;¢$i:in.ose:n erositik egymas jeleit az adott iranyviszont a 3 es 4 oszcillator fazisa durvan ullamhosszal kulonbozik az 1 es 6 faat61. Tovabba annak ellenere, hogy 1 es i<f, valamint 3 es 4 paronkent egyutt rezegnek, . 1· es 3, valamint a 6 es 4 parok kozotti ntetes fazis miatt egymas hatasat Ierontjak, iEzert ebben az iranyban nagyon kicsi az inzitas, de nem zenis, mivel az oszcillatork ellentetes hatasai nem pontosan egyen1itik ki egymast, Ugyanezt mondhatjuk naobb szogek eseten is, s vegeredmenyben a ant iranyban eros sugarzast kapunk, korii16tte kis mellek-maximumokkal, De adott pel?~nkban meg valami mas bonyodalom is fel::le~:. mivel ket szomszedos dipol kozott 2}, ~~volsag van, lehet egy olyan szogeg talalni, '}19GY az egymas mellett dipolok kozotti [) tltkUli:inbseg ponto san egy hullamhossznyi, at a t61iik szarmazoeffektusok ismet faan lesznek. A szomszedos oszcillatoroktol jelek egymashoz kepest 360 -kal azaz mindannyian ismet fazisban es ebben az iranyban meg egy eros radiohullam nyalabot kapunk! A gyakorlatezt az effektust konnyfi kikilszobolni, midipolokat egymastol egy hullamhossznal tavolsagra is elhelyezhetjuk. Ha tobb 'antennat helyezunk el egyrnastol egy hullamH\J'~~L'!ldl kisebb tavolsagra, akkor az effektug Az a koriilmeny azonban, effektus bizonyos szogek alatt letreaz oszcillatorok ki:izi:ittitavolsag egy ,l1ullarnhosszn;i1 nagyobb, nagyon erdekes es lehet mas alkalmazasban - nem a fli(U6;~diisban, hanem a diffrakci6s racsoknal.
0

29.5 Az Interferencia matematikaja
Miutan befejeztiik a dipolsugarzok jelensegeinek kvalitativ targyalasat, terjunk at a kvantitativ vizsgalatra, Ket forras hatasat bizonyos szog alatt, a legaltalanosabb esetben - amikor a ket oszcillator egymashoz kepest oc viszonylagos faziskulonbseggel rezeg es az AI, A2 "erossegek" nem egyenlok - ugy kapjuk meg, ha ket azonos frekvenciaju, de kiilonbozo fazisu koszinuszfiiggvenyt adunk ossze, A faziskulonbseget nagyon konnyti megtalalni, ket reszbol tev6dik ossze, az uthosszkulonbsegbol eredo kesesbol es a forrasok rezgeseinek "beepitett" faziskulonbsegebol. Matematikailag a ket hullam R osszeget kell megkapnunk R = Al cos (wt+!f'I)+A2 cos (WI+ +!f'2). Hogyan oldjuk meg a feladatot? Bar ez igazan konnyii, s nyilvan az OIvas6 maris tudja, hogyan kell eljarnunk, megis az eljarast fobb vonasaiban vazolni fogjuk. E16szor is az osszegezest egyszerfien elvegez, hetjuk, ha jaratosak vagyunk a matematikaban, es eleg tigyesen tudunk banni a koszinusz- es szfnuszfilggvenyekkel, A legegyszerfibb eset az, amikor Al es A2 egyenlo, mondjuk mindketto A-val egyenlo. Ilyen korillmenyek kozott (ezt a feladat trigonometrikus m6dszerrel val6 megoldasanak nevezhetjtik) art kapjuk, hogy R

=

A[cos (Wt+!f'I) + cos (Wt+!f'2)]. (29.9)

Trigonometriai tanulmanyai soran az Olvas6 feltehetoleg tanulta a kovetkezo szabalyt: 1 1 cos zl-l-cos B=2 cos -(A + B) cos- (A-B).
2 2

(29.10) Ha ismerjiik ezt a szabalyt, R-re azonnal felirhatjuk, hogy R=2Acos-f!f'1-!f'2)cos

1

(1 wt+

2 9'!!+"2!f'2 . (29.11)

1)

Tehat egy uj fazisu es uj amplitUd6ju koszinuszhullamot kaptunk. Altalaban ket szinusz-

44

INTERFERENCIA

AZ JNTERFERENCIA MATEMA ntiJA

45

hullam osszegezesenek eredmenye azonos frekvenciaju, de CPR faziskulonbsegti (eredo fazisu), es uj AR amplitudoju (credo amplitudoju) szinuszhullam, Specialis esetunkben az credo amplitude:

az eredo fazis pedig a ket fazis szamtani kozepe. S igy a feladat teljesen megoldottnak tekintheto. Marmost tetelezzuk fel, hogy elfeledtuk a formulae, mely szerint a ket koszinusz osszege az •argumentumok felosszege koszinuszanak es felki.il6nbsege koszinuszanak ketszeres szorzata.Ez esetben egy masik, inkabb geometriai m6dszert hasznalhatunk az analizishez. Az cot barmely koszinuszfuggvenye egy forgesvektor vizszintes vettlletenektekintheto. Tegyiik fel, hogy letezik egy Al hosszusagu, az ida mulasaval forgo Al vektor, melynek a vizszintes tengellyel bezart szoge wt+cpl. (Az «iz-t egyelore elhagyjuk, de ez kovetkezteteseinket nem befolyasolja.) Tegyirk feI tovabba, hogy a t = 0 idopontban egy pillanatfelvetelt keszitunk avektorokrol, noha tudjuk, hogy valojaban az egesz vazolt rendszer co szogsebesseggel forog (29.9 abra), A, vetiilete a vizszintes tengelyre pontosan Al cos (wt+CPl). A t = 0 idopontban a masik hullamot egy rnasik, A2 hosszusagu es a vizszintessel CP2 szoget bezaro A2 forgovektor irja Ie. Mindket vektor azonos co szogsebesseggel forog, ezert egymdshoz viszonyitott helyzetuk valtozatlan.

A rendszer merev testkent forog. A2 vizszin- •. '''''£,'',1< amplinidot. Egy komplex mennyiseg tes veti.ilete A2 cos (wt+cp2). Azonban a vektougy szamoljuk, hogy a menyrok elmeletebol tudjuk, hogyha ket vektort a komplex konjugaltszokasos medon, a paralelogrammam6dszer fgy megkapjuk a hosszusag negyzetet. szerint osszeadunk es megrajzoljuk az konjugalt ugyanaz a kifejezes, AR vektort, ennek x komponense az osszeaelojellel szerepel benne. Tedando ket vektor x komponenseinek Ezzel meg is old6dott a problemank. ellenorizni, hogy a fent targyalt esetre, ahol A2 = A2 = A, pontos eredmenyt (29.15) kapunk, A 29.9 abrabol latjuk, felszorzas elvegzese utan AI+A~ (az uton fekszik Al es A2 kozott, es mindkettovel ,. ¢j{PQlneIlcl~II!S tagok kiesnek), a keresztszor-

csak a faziskulonbsegtol, s nem magatol a fazistol fugg.) Tekintsuk tehat azt az esetet, amikor ket egyenlo amplitudoju oszcillator egyrnastol valamilyen d tavolsagra van, es a fazisktilonbseg koztuk «. (Ha az egyik fazis zerus, akkor a masike «.) Mekkora lesz az intenzitas a K- Ny vonalt61 it szoggel eltero iranyban (29.10 abra)?

±

(CP2-CPl)

szoget zar be.

"'
29.9 libra. Geometriai modszer ket koszinuszosszeadasara
jiik aztv hogy a teljes elrendezes az 6ramutat6 jarasaval ellentetes Iranyban, OJ szogsebesseggel orog f

osszefuggesek alapjan hogy ez az eredmeny meg29.9 abran AR hosszusaggal, jelenti, hogy a ket forras credo inAi (amely csupan az egyik forrasbol plusz A~ (amely csupan a masodik szarmazik) plusz egy korrekcios a korrekciot nevezzuk interferenciaCUU~"L"U1 ez csupan a kiilonbseg es azon eredmeny kozott, intenzitas egyszerfi osszeadasa eseten .·~~,..v·.~u~. Interferencianak nevezzi.ik, ftiggetlehogy pozitfv vagy negativ. pozitlv, akkor erabeszelunk, jollehet ez R = AIei(wt+Q;')+A2ei(wt+<p.J = ; ··ISZOnVmin rosszul hangzik rnindenkinek, aki Az ellenkezo esetet gyengita vagy = (Alei<pl+A2ei<p')eiwt interferencianak nevezziik. vagy .. v~.yn most meg, hogyan kell alkalmazni osszefiiggest ket oszcilla= AIei<Pl+A2ei<P'= Aei'PR. ~<'50'H""~'terenek osszeadasara abban a Ezzel tehat a feladatot megoldottuk, ben, amelyet mar kvalitative vegeredmenyt egy AR nagysagu es CPR Az altalanos osszefugges alkomplex szam alakjaban kaptuk meg. tJ.<:almaz,lsaJ10'z csak egy adott pontba erkezo Az analitikus modszer hasznalatanak szemfennallo CPI-CP2 faziskulonbseg lelteteseul, szamoljuk ki Ii. "hosszUsagat", lSll1e~relteszukseges. (Terrneszetesen az effektus
Li

cos -1 (CP2-CPI), amI. megegyezl ik 2 (29.12) eredmennyel, Tovabba, mint a szogbol lathato, AR fazisa Al es A2, osszegeinek atlagaval egyenlo, amikor amplitude azonos. Vilagos, hogy eppen ilyen konnyen meg tudnank oldani a feladatot egyenlo amplitudok eseten is. Ezt az a feladat geometriai 1WOo'J1U"~'UH"'" nevezzuk, A problema megoldasanakvan meg harmadik m6dja is, amelyet 'analitikus szernek nevezhetiink. Ahelyett, hogy a abrahoz hasonl6 vazlatot rajzolnank, irhatunk valamit, ami ugyanazt mint a rajz ; nem vektorokat HlI"-Vl,UUl\. hanem komplex szamot hasznalunk egyes vektor megadasara. A komplex val6s resze tenyleges fizikai rnennyrsegnek meg. Esetunkben a nuuamoicar keppen is felirhatnank: vales resze Al cos (wt+cpl)J, A kettot ossze tudjuk adni: AR

= 2A

pedig A1A2(ei(<Pl-<P')+ei(Q;'-'Pl) 29.10 libra. Ket egyenlo amplitudoju
kulonbsegu oszcillator es fazis-

IZ

cos (CP2-CPV.

(29.16)

A faziskiilonbseget ugy kapjuk meg, ha figyelembe vesszuk, hogy a P pontnak a ket oszcillatortol val6 tavolsaga kozti kulonbseg d sin If, es az ebbol credo faziskulonbseg a d sin {} tavolsagra eso hullamhosszak szamanak 2n-szerese (a kepzettebb Olvas6 esetleg inkabb a k hullamszamot, a fazisnak a tavolsagra vonatkoz6 valtozasi sebesseget szorozna d sin it-val - pontosan ugyanazt kapna): A tavolsagok kozti kulonbsegbol szarmazo faziskulonbseg tehat 2nd sin it /}" de az oszcillatorok egymashoz viszonyitott kesese kovetkezteben meg o: faziskulonbseg is adodik, Ezert a beerkezesnel - a megfigyelesi pontban - ket hullarn teljes faziskiilonbsege (29.17) Ez minden esetben igaz, Csupan be kell helyettesiteni ezt a kifejezest az Al A2 esetre folfrt (29.16) osszefttggesbe, s akkor ki tudjuk szamitani a ket azonos intenzitassal sugarzo antennara vonatkoz6 eredmenyeket, Tekintslik a korabban targyalt kiilonbozo eseteket. Peldaul feltettiik, hogy a 29.5 abran a 30°-os iranyban az intenzitas erteke 2; rnibol kovetkezik ez? A ket oszcillator egy-

=

R

mastol

_1:. A
2

tavolsagra

van, ugyhogy 30°-nal

J NTERFERENCIA

d sin {} = A/4. Ezert rp2-qJI = 2nA/4). = n/2, s igy az interferencia-tag zerus. (Ket, egyrnassal 900-ot bezaro vektort adunk ossze.) Az eredmeny egy egyenlo szaru derekszogti haromszog atfogoja, amelynek nagysaga az egy-

segnyi amplituda y2-szerese; ezt negyzetre emelve, az egyetlen oszcillatortol szarmazo intenzitas ketszereset kapjuk. Az osszes tobbi eset ugyanigy szamolhato.

30 Diffrakcio

azonos oszcillator eredfi amplifejezet az elozonek kozvetlen folytaellenere, hogy Interferencia heDiffrakcio cfmet adtuk ki. Mindeddig tudta kielegltoen definialni az ines a diffrakcio kozotti ktilonbseelnevezes csupan szokas dolga, nem semmilyen fontos, konkret fizikai KUIUI,LU",",);,,,. Legfeljebb annyit szogezhetiink amikor csak nehany, mondjuk ket \nt:drl'eniI6 forrasunk van, akkor egyiittes eredmenyet altalaban interferenciade sok ilyen forras eseten indiffrakcio sz6t hasznaljuk, Ezert nem aggalyoskodunk, vajoninterferenciadiffrakciorol van-e szo, hanem a tarpontosan ott folytatjuk, ahol az eI5z6 - a kozepen - abbahagytuk. n darab, egymastol egyenlo taelhelyezett oszcillatort, melyek gyikeazonos amplitudoval, de kulonfazisban rezeg, A faziskulonbseg vagy Ladodik, hogy az oszcillatorokat megfaziseltolodassal mfikodtetjuk, vagy fel, mert olyan szogbol nezzuk az ~;l1<~.~_~l .• o' az idokesesek kiilonboza kovetkezo wt+cos (wt+rpl)+COS (wt+rp2)+ (30.1) 2ndsini}/A) = itp, Most az osszes tagot ossze kell adnunk. Ezt a feladatot geometriailag fogjuk elvegezni. Az elso tag hossza A es fazisa zerus. A kovetkezo szinten A hosszusagu es fazisa rp. Az ezutan kovetkezo is A hosszusagu es fazisa 2rp stb. Ugyhogy vegulis egy egyenlo szogfi sokszog n oldala menten haladtunk (lasd a 30.1 abrat),

~\A Ii) jA' o[\4<~'
'f
2 fA

J

A,

5

'I'

30.1 libra. n = 6 egyrnastol egyenld tavolsagra elhelyezett, s egymashoz kepest 'P faziskulonbsegu forras eredo amplitudoja

= 1, ... , n-l) a viszonyitasi alapul oszcillator es az i-ik oszcillator kozti f~~iSkulO'nbsegegy adott iranybol nezve, Vea konkret esetet, amikor rpi = i(o:+

E sokszog szakasz csucsai nyilvan mind egy koron fekszenek, es az credo amplitudot legkonnyebben a kor sugaranak segitsegevel adhatjuk meg. Tegyuk fel, hogy Q a kor kozeppontja. Ekkor tudjuk, hogy az OQS eppen a rp fazisszoggel egyenlo (hiszen a QS sugar az. A2-vel ugyanolyan szoget zar be, mint a QO sugar Aj-gyel). Ezert az r sugarnak ki kell elegitenie a kovetkezo egyenletet: A= = 2rsin(rp/2) (amibol megkaphatjuk r erteket). A nagy OQT <I azonban nrp-vel egyen15, s ezert AR = 2r sin(nrp/2). A ket eredmeny

48

DlFRAKCI(l

TOBB AZONOS OSZCILLATOR

EREDO AMPLITUD6JA

49

-osszevetesevel r kikuszobolheto:
AR= A

sin (nrp/2) sin (r:p/2)

(30.2)

igy az eredo intenzitas:
sirr' (nrp/2) 1= 10 sin2 (rp/2) . (30.3)
f

,", __ X 10

,:

,

I

\
\

Ic:=::=-=:,~!,'

r:

-c • ,'"

Vizsgaljuk meg ezt a kifejezest, es tanulrnanyozzuk nehany kovetkezmenyet. Elsosorban n = 1 esetere ellenorizhetjuk az osszefuggest: a vart 1 = 10 eredmenyt kapjuk. Vegezzuk most el az ellenorzest n = 2 esetere, A sin
m T

-+~
2"

30.2 abra. Intenzitas a fazisszog fuggvenyeben nagyszamu egyenlo amplitudoju oszcillator eseten

n2/10, ugyhogy a masodik maxiintenzitasa az elsonek 4/9;n;2-szerese, kb. 0,047-szerese; tehat kisebb, mint 5 %-a! Termeszetesen ha tovabb halameg jobban csokkeno intenzitasokat Vagyis egy nagyon eles "k6zponti" rrla,xiInum, stole jobbra-balra nagyon gyenge me:lllek:-maximumok lepnek fel, bizonyitani, hogy a teljes gorbe beleertveaz osszes kis maximuegyenlo 27Cn/o-lal,vagyis a 30.2 abran szaggatott negyszog teriiletenek ket-

ismerni. Hogy ezt meghatarozzuk, csupan rp = kd sin 1}-t kell a (30.3) osszefuggesbe helyettesiteni es megnezni, milyen kovetkezmenyekkel jar ez. Eloszor is 1} = O-nal maximum lep fel, ami azt jelenti, hogy amikor az osszes oszcillator fazisban van, az intenzitas a 1} = 0 iranyban nagyon eros. Masreszrol erdekes lenne megtudni, hol van az elso minimum? Az elso minimum 'P = 2n/n-nel van. Vagyis a gorbe elsa minimuma akkor lep fel, amikor 27Cd sin 1}/J. = 27C/n. Ha a 27C-ktol megszabadulunk, egy jobban attekintheto formula ad6dik:

= 2 sin

_f{!_

2

cos f_ azonossag felhasz-

2

nalasaval azt talaljuk, hogy AR

=

2A cos~. lennie. Mostmenjiink el a kovetkezo maximumig, es mutassuk meg, hogy megfeleloen - valoban sokkal az elso, A maximum helyet nem fogjuk pontosan meghatarozni, mert (30.3) szamlaloja es nevezoie egyarant valtozo, de a maximumhoz mar nagyon kozel vagyunk,

ami megegyezik {29.12)-vel. Azert kezdtiik el tobb forras egyidejfi miikodtetesenek tanulmanyozasat, mert igy az egyik iranyban sokkal nagyobb intenzitast kaphatunk, mint a masikban, azaz a mellekmaximumok erossege kisebb, mint ha csak ket.forras van jelen. Hogy ezt a hatast szemIeltessuk, felrajzoljuk a (30.3)-Ml adodo gorbet igen nagy n esetere a rp = O-hoz kozeli tartomanyban. Eloszor is, ha 'P pontosan zerus, akkor O/O-t kapunk, Ha azonban rp igen kicsiny, de nem pontosan zerus, akkor a ket szinusznegyzet hanyadosa egyszerfien J12, hiszen ekkor a szog szinusza es a szog kozelitoleg egyenlo. Bzert a gorbe maximuma az egy oszcillatorral ad6d6 maximumnak n2_ szerese. Ezt konnyti belatni, hiszen ha az -oszcillatorok kozott zerus afaziskulonbseg, a kis vektorok egymashoz viszonyitott szoge zerus, es ugy ad6dnak ossze egyetlen vektorra, hogy az amplitude n-szer, az eredo intenzitas pedig n2-szer nagyobb lesz. Amint a rp fazis no, a ket szinusz hanyadosa csokkenni kezd, es nrp/2 = 7C-nel eri el eloszor a zerus erteket (mert sin 7C = 0). Mas szoval a gorbe elso minirnuma 'P = 27C/n-nel van (30.2 abra). A 30.1 abran lathato nyilak.. ,,<.<.% •• ,w, ... ~ej<:~~ azt mondhatjuk, hogy az elso irn:Omaklwr kovetkezik be, amikor a .nyilak visszaternek a kiindulasi pontba; ami

sokkal lassabban valtozik, mint sin

ll~.

kovetkezo maximuma nrp/2 = 37C/2, rp = 37C/n-nelvan. Ez annak az meg, amikor a nyilak a kor menten fordulatot tettek meg. Ha a (30.3) osszetuzgesbe rp= 37C/n-et helyettcsitunk, hogy maximum nagysagat meghatarozzuk, akkor szamlaloban sin2 3 7C = 1 all (hiszen L 2 ezert valasztottuk ezt a szoget), a nevezoben (37C\ • • pedig sm- \ Ha marmost n eleg nagy, ak• • 0

bz)'

kor ez utobbi szinusznegyzetben szereplo nagyon kicsi, ugyhogy a szinusz egyenlo a szoggel; gyakorlatilag tehat sin --3n 2n

Azt talaltuk tehat, hogy az intenzitas e mumban 1= 10(4112/97C2). A maximalis inten-

lepessel tovabbmenve nezziik meg, nd sin 1} = J•. (30.5) lehet alkalmazni a (30.3) egyen1etet bOzo kortilmenyek kozott. HelyezkedErtelmezzuk fizikailag, miert kapunk ezen az osszes forras - a 30.3 abran lathato a helyen minimumot. Az elrendezes teljes L - egyetlen vonalon. A forrasok szahosszusagu nd. A 30.3 abran Iathato, hogy val6 tavolsaguk d, s mi felnd sin 1} = L sin 1} = ,1. A (30.5) osszefugges tefl~le22iik, hogy mindegyiknek a szomszedjaazt mondja, hogy akkor kapunk minimumot, (belso) relativ fazisa ()(. amikor ,1 egy hullamhosszal egyenlo, Miert kapunk zl = A eseten minimumot? Mert ekkor a kiildnbozo oszcillatorok jarulekai fazisban egyenletesen oszlanak el 0° es 360° kozott. A nyilak (lasd a 30.1 abrat) egy teljes kort zarnak be - minden iranyban egyenlo vektorokat adunk ossze, s egy ilyen osszeg zerus. Annal a szognel tehat, amelyre a Ll = A egyenloseg teljesiil, minimumot kapunk. Ez az else minimum. A (30.3) osszeftiggesnek van egy masik allo linearis fontos tulajdonsaga is, nevezetesen az, hogy a rp szog megnovelese 27C barmely egesz szamu tobbszorosevel semmilyen valtozast sern okoz az osszefuggesben. Vagyis a rp = 27C, 47C,67C stb. helyeken tovabbi eros maximumokat merolegeshez kepest adott 1} szog alatt kapunk. Ezen eros maximumok mindegyike Vegez7:iik a megfigyelest, akkor - mint mar kozeleben a 30.2 abran lathato kep ismetlodik fejezetben ramutattunk - a minden meg. Megkerdezhetjilk: milyen geometriai fOWlS kozti idokeses miatt osszeftiggesek vezetnek a tobbi eros maxisin 1}jJ. faziskulonbseg is fellep. mum fellepcsehez? A maximum feltetele rp = 27Cm, ahol m egesz szam, Vagyis 27Cd sin 1}/A = 27Cm. Osztunk 27C-vel: (30.4) dsin1} = mi: (30.6) az IX = 0 esetet tekintjiik, amikor osszes oszcillator fazisban van, es az Hasonlo ez a masik, (30.5) forrnulahoz, de lI1t~m~itast a 1} szog fuggvenyeben akarjuk nem egeszen, mert az nd sin 1} = A volt.

50

DIFRAKCIO

OPTlKAI RACS

51

A kulonbseg az, hogy itt az egyes forrasokat kidon-kuliin kell tekinteni, es ha azt mondjuk, hogy d sin 1} = mA, ez azt jelenti, hogy olyan szogrol van sz6, amelyre 0 = ml: Mas sz6val most minden forras bizonyos mertekti jarulekot ad, es az egyrnas utan kovetkezo jarulekok fazis szempontjabol 360 egesz szamu tobbszorosevel kulonboznekegymastol. Tehat fazisban vannak, mivel a 360°-os faziskulonbseg olyan, mintha nem lenne faziskulonbseg. Tehat mindegyik fazisban leven, eppolyan j6 maximumot hoznak Ietre, mint az elobb targyalt m = 0 esetben, A mellekrnaximumok, a gorbe egesz alakja ugyanolyan, rnindket oldalon pontosan ugyanazokkal a minimumokkal stb., mint a rp = 0 esetben. Egy ilyen elrendezes kovetkezeskeppen egy sor kulonbozo iranyba bocsat ki sugamyalabokat - minden ilyen iranyban lesz egy eros kozponti maximum es nehany gyenge mellekmaximum. A kulonbozo eros nyalabokat m ertekeinek megfelcloen nulladrendu, elsdrendfi stb, nyalaboknak, m-et pedig a nyalab rendjinek nevezik. Felhivjuk a figyelmet arra, hogy ha d kisebb ),-naI, akkor a (30.6) egyenletnek az m = O-n kivul nem lehet megoldasa, ugyhogy ha a forrasok tul kozel vannak egyrnashoz, csak egy nyalab lehetseges: a f} = 0 korul elhelyezkedo nulladrendfi nyalab. (Termeszetesen az ellenkezo iranyban is fellep egy nyaIab.) Ha magasabb rendti maximumokat akarunk kapni, az elrendezes d tavolsagat egy hullamhossznal nagyobbra kell valasztanunk,
0

30.2 Optikal nics
A miiszaki gyakorlatban antennakkal es vezetekekkel lehetseges olyan elrendezest letrehozni, hogy a kis oszcillatorok vagy antennik fazisai egyenloek legyenek. Felmeriil a kerdes, vajon a feny eseteben keszithetiink-e hason16 rendszert, es hogyan. Egye16re nem tudunk - a sz6 szoros ertelmeben vett - optikai ..~li~3rf~KvenchtnmiikOdo kis radi6illomasokat ke'sziteni, s kiesiny huzalokkal 6sszekapesoIva mindegyiket adott fazisban vezereIni. De lete-

zik egy masik, nagyon egyszerti eljaras, at az uveglapon, hanem valamilyen kintcttuk, valojaban azonban olyan, antennaugyanerre az eredmenyre vezet, "a.L\""Jla~v.1\. egymastol va16 tavolsagatol parokbol allo elrendezest is figyelembe vehetTegyilk fel, hogy sok parhuzamos; veges szog alatt meg egy eros fenytiink volna, ahol a par rnindket tagjanak t61 d tavolsagra elrendezett huzallal , ·'.TJV<"·~V is jelentkezik [ Ilyen ilvegeket tenylegebizonyos erossege es valamilyen faziskiilonbnagyon tavoli, gyakorlatilag a es altalanosan hasznalnak is sege van. Ez esetben a kiilonbozo rendii maxileva radiofrekvencia-forrassal racsoknak nevezik oketo mumoknal kulonbozo intenzitasokat lehet amely minden egyes huzalhoz azonos racs - egyik tipusa - egy atkapni. A racsot gyakran nem szimmetrikus, ban erkezo elektromos teret kelt - ti, a szlntelen sikiiveg, karcolasokkal a tehanem kis ffireszfog alaku bemetszesekkel ras olyan messze van, hogy az idokeses Altalaban mm-enkent nehany szaz keszitik. A "fiireszfogak" kulonleges elrenosszes huzalra vonatkoz6an egyenlo. gondosan, egymastol egyenlo tavoldezesevel elerheto, hogy a spektrum egy meglehet dolgozni a terbeli elrendezes esetet . <Tsag[)an bemetszett vonal van rajta. Az ilyen hatarozott rendje "viIagosabb" (nagyobb intekintsiink csak sikbelit.) Ezaltal a keltett hatas j6I megfigyelheto, ha tenzitasu) legyen a tobbinel. A racsok gyaeIektormos ter minden egyes kicsiny segftsegevel keskeny fuggoleges korlati alkalmazasakor a leheto legnagyobb ban fel-le mozgatja majd az kepet) vetitunk egy ernyore. intenzitast szeretnenk kapni valamelyik rendVagyis az eredeti forrasbol erkezo a racsot a feny utjaba helyezzuk, ben. Ennek megvalositasa nagyon bonyolultmos ter az elektronokat fel-le "rangatja", a bernetszesek a nyalabra rnerolenak ninhet, megis nagyon esszeni, mert a des ezek igy mozgasuk reven uj sugarzokka, azt latjuk, hogy a fenycsfk sokkal hasznalhat6bba valik. generatorokka valnak, Ezt a jelenseget megjelenik az ernyon, de tole Mindeddig csak azt az esetet tekintettuk zik szorodasnak: valameIy forrasbol baIra egy-egy eros szinii fenyfolt is amikor az osszes forras fazisa egyenlo, De ismaz6 fenyhullam egy anyagdarabban Ez voltakeppen a resnek egy kimeri.ink rp-re osszefiiggest arra az esetre is, ronmozgast kelt, az eIektronok mozgasa kepe, hiszen a (30.6) osszefuggesamikor ket szomszedos forras fazisa egymasdig tovabbi hullamokat kelt. Ehhez ,1, .. b,enszc:relJlo f} szog fiigg }.-t61,es a kulonbozo t t611X szoggel kulonbozik. Ehhez az lenne szukegy sereg drotszalat kell egymastol - mint tudjuk - kulonbozo frekseges, hogy az antennakat ugy kapesoljuk, tavolsagra eIheIyezni, majd oket egy .,.}Y9IL"'OLJ\.UC:tJ\., s ezert ktilonbozo hullamhosszakhogy egymashoz kepest kicsiny faziseltoloradiofrekvencias forrassal vezerelni, es meg. A Ieghosszabb lathato hullam dasuk legyen. Meg lehet ezt tenni a feny esemaris, mindenfele kiilonleges elrendezes mivel d sinf} = }"ehhez a szinhez teben is? Igen, nagy on konnyen, Tegyiik fel kiil is eloall a kivant helyzet. Ha a hullamok] 8!Hl.rt02:Jk a legnagyobb {}. Valoban, azt talalugyanis, hogy a vegtelenben ugy helyezkedik a huzalok aIkotta sikra merolegesen a voros szin esik a kozponti keptol el a fenyforras, hogy a feny valamilyen f}be be, a fazisok egyenloek es pontosan az ! A masik oldalon is kell egy szog alatt esik a racsra (30.4 abra), es mi, targyalt korulmenyek allnak elo. foltnak .lennie, s valoban, latunk mondjuk, a racsbol f}ki szog alatt kilepo a huzaldarabkak egymastol valo ernyon, A (30.6) egyenIetnek pedig sz6rt nyalabrol akarunk beszelni. A f}ki nagyobb, mint a hullamhossz, akkor a megoldasa is kelI Iegyen; az m = 2 ugyanaz, mint a mar elobb targyalt f} szog, das a sikra meroleges iranyban es megoldas, Es Ime, a rnegfeiJbe azonban csupan arra szolgal, hogy egy mas, a (30.6) altal megadott iranyokban is latunk blzonvtalan, elmos6d6 olyan elrendezest hozhassunk letre, amelyintenzitassal jelentkezik, gyenge - foltot, sot, rajta tul ben minden forras fazisa kiilonbozd. A vesAz egesz kiserlet fennyel is savot, Huzal helyett vegyiink egy az iment bizonygattuk, hogy ezekcoljunk bele egyenes vonalakat ugy egyenlo erossegtieknek keIl minden karcolas kisse maskepp most viszont azt Iatjuk, hogy valojafenyt, mint az uvegfelulet tobbi resze, igy van, s6t meg a jobbra es baira ha fenynyalabot bocsatunk az sem egyformak! Ennek az az minden egyes kareolas egy fomlst hogy a racsot nagyon gondosan kellene Ha pedig a vonalakat nagyon siirfin hogy egyenIO erossegii esfkokat juk az i.ivegre, de ugy, hogy ne Iegyenek Hogyan keII elkeszfteni? Ha a racs mishoz egy hullamhossznal kozelebb finom, vegtelenlil keskeny, szigoruan d egyebkent gyakorlatilag majdnem tavolsagban leva bemetszesekbol illa30.4 abra. Optikai racs ket szomszectos vonalar61 len), akkor csodalatos jelenseg fellepese intenzitasok va16ban egyenloek visszasz6r6d6 sugarak utki.ilbnbsege: hat6: a fenysugarak nemcsak egyenesen Eddig a Jegegyszeriibb esetet ted sin f\,- d sint\e

I~

~!

52

DlFRAKCIO

OPTIKAI RAcs FELBONTOKEPESSEG

53

telen tavoli forrasbol erkezo fenynyalab ugyanis eloszor az els5 bemetszest, majd a kovetkezot stb. eri, es igy o: = - 2nd sin {}bel A a faziseltolodas a szomszedos bemetszesek kozott. Ezert egy racsra vonatkoz6an, arnelyet bizonyos szog alatt er es hagy el a feny, a kovetkezo osszefugges irhat6 fel: cp

=. 2nd sin lAd ).-

2nd sin {}bel A. (30.7)

Probaljuk meg kitalalni, ilyen korulmenyek kozott milyen iranyban lephet fel maximalis intenzitas. Az eros intenzitasnak feltetele, hogy cp a 2n-nek egesz szamu tobbszorose legyen. Itt erdemes nehany esetet kulon kiemelni. Az egyik igen erdekes eset az, amikor m = 0 es d kisebb A-nal, ekkor ui. ez az egyetlen megoldas; latjuk, hogy sin {}ki = sin {}be, ami azt jelenti, hogy a feny ugyanabban az iranyban hagyja el a racsot, mint amelyben a gerjeszto feny raesett, Azt gondolhatnank, hogy a feny "egyenesen keresztiilment" a racson, De- nem, itt mas fenysugarakrol van sz6. Az egyenesen keresztulmeno feny az eredeti forrasbol szarmazik; amirol pedig mi beszeltink, az a szorodas altal keletkezo uj feny, Kidertil, hogy a sz6rt feny ugyanabban az iranyban halad, mint az eredeti, s azzal interferalhat, Erre kesobb meg visszaterunk, Ugyanerre az esetre van meg egy lehetseges megoldas, Adott {}be eseten {}ki annak kiegeszito szoge is lehet. Tehat nerncsak a beeso nyalabeval azonos iranyban kapunk egy fenynyalabot, hanem egy masik iranyban is, amelyrol gondos vizsgalodas alapjan kimondhatjuk a szabalyt: a beeses sziige egyenlii a szorodas szdgevel. Ezt nevezzuk visszavert nyalabnak, Most kezdjiik erteni a szorodas alapveto meehanizmusiit; a beeso feny a visszaver5 anyag atomjait mozgasra keszteti, s a visszavero anyag igy uj hulltimot kelt. A sz6r6dis iriinyira vonatkoz6 egyik megoldas - az egyetlen megoldas, amennyiben a sz6r6 obokegymast61 val6 tiivolsaga egy hulhosszhoz kiesi - olyan, hogy a vissza·verod.es szoge egyenlo a beeses szogevel!

Ezutan azt a specialis esetet fogjuk meg- f>.i"g,aIatar'a is raterhetimk. Tetelezziik fel, hogy vizsgalni, amikor d ->- O. Vagyis, hogy vonalakbol allo sorozatunk van, ahol mondjuk, a veges meretfi szilard mindegyike csak a voesetet, Raadasul meg a ket szomszedos szoro meroleges (a felezosikban) sikban sugaobjektum kozti faziseltolodastol is megkovea vegtelen kicsiny huzaldarabok heteljuk, hogy zerus fele tartson. Mas szoval hosszu huzalokb61 allo sorozat altal egyre tobb es tobb antennat helyeziink a tobbi iranyokban keltett intenzitast koze ugy, hogy az egyes - mindaddig, amig a huzalokra kisebbe valjanak, de az antennak szama olyan felezosikban vagyunk -, ugyanaz m6don novekedjen, hogy vonal ket vege eracatunx, mint vegtelen kicsiny huzaldarakozotti teljes ·.1 <.bok eseten ossze kell adnunk az egyes hosszu jon. Nezzuk meg, mi Ez az oka annak, hogy a ket szelso pont kozotti n csak piciny antennakat allando erteken tartjuk (mondjukncp eppugy tekintetttink voina egy ugy, hogy n a vegtelen, az osszes cp pedig a zekeskeny resekbol allo racsot is. rus fele tart. cp erteke most olyan kiesi, ilyen res csak sajat iranyaban sugasincp = p, es ha azt is felismerjtik, hogy es lefele nem, es ha parhuzamosan a kozepponti nyalabra az 1m maximalis intente:KUSZJ1teK vizszintes sfkban, interferencia egy zitas, akkor irhatjuk, hogy

30,3 Optika! racs felbontokepessege
Most mar abban a helyzetben vagyunk, hogy egesz sor erdekes jelenseget meg tudunk erteni, Tekintsiik peldaul a racs felhasznalasat a feny ktilonbozo hullamhosszakra val6 felbontasahoz. Lathattuk, hogy a teljes spektrum megjelent az ernyon, tehat a racs felhasznalhato arra, hogy a fenyt kulonbozo hullamhosszaira bontsa. Erdekes kerdeseink kozul az egyik: tegyuk fel, hogy ket, kisse ktilonbozo frekvenciaju, vagyis kulonbozo hullamhosszusagu forrasunk van. Milyen kozel kell lennie egymashoz a ket hullimhossznak ahhoz, hogy a Tics ne tudja megmondani", vajon valojaban ket kulonboz5 hullamhosszrol van-e sz6? A voroset es keket nyilvanvaloan szet tudja valasztani a Tics. De ha az egyik hullamhossz voros, a masik pedig alig valamivel vorosebb, a hullamhosszak megis milyen kozel eshetnek egymashoz? A valasz egy olyan mennyiseghez vezet, amelyet aries felbontokepessegenek neveznek. Meghatarozasanak egyik modszere a kovetkezo. Tegyuk fel, hogy bizonyos szinti fenyre a sz6rt nyalab rnaximuma bizonyos szog alatt ad6dik. Ha a hullamhosszat valtoztatjuk, a 2nd sin {} A fazis is valtozik, / s igy terrneszetesen a maximum mas-mas szogek alatt lep eel. Ezert valik kiilcn a voros es kek szin az ernyon, Mekkora szogkiilonbsegnek kell lennie, hogy ktilon-kulon lassuk oket? Ha a ket maximum pontosan egyrnason fekszik, akkor nyilvan nem tudjuk oket egymastol megkulonboztetni, Ha az egyik maximum eleg messze van a masiktol, akkor azt lathatjuk, hogy a feny eloszlasaban kettos pup van. Hogy a kettos pupot meg eppen szet tudjuk valasztani, altalaban a kovetkezo egyszerfi, un, Rayleigh-fete kriteriumot hasznaljuk (Jasd a 30.6 abrit). A kriterium szerint az egyik hullimhosszra vonatkoz6 elso minimumnak a miisik maximumiira kell esnie. Most mar nagyon konnyii kiszamitani, hogy mekkora kiilonbseg van a ket hulliimhossz kozott, amikor az egyikre vonatkoz6 minimum rajta "til" a masik maximuman. A sza-

Az intenzitasgorbe menetet e a 30.2 abra mutatja. Ilyen kortilmenyek kozott ugyanazt az iltalanos kepet kapjuk, mint amikor a objektumok egymastol valo tavolsaga veges es d >- ).. Az osszes mellekmaximumok korlatilag ugyanazok, mint elobb, csak most nem lepnek fel magasabb rendti maximumok.

Ha az osszes sz6r6 objektum fazisban van, akkor a {}k = 0 iranyban ~aximumot ka- X punk, minimumot pedig - eppugy, mint veges des n eseten - akkor, amikor a LI sag A-val egyenlo, Ily medon sz6r6 objektumok vagy oszcillatorok folytonos eloszlasat is elemezhetjuk, ha osszegzes helyett ralunk. Peldakent tetelezzuk fel, hogy egy vonal menten oszcillatorok (vegtelen huzaldarabok) helyezkednek el, es a 'Vll,<;~''''_[ a vonal irinyiban rezegnek (hisd a 30.5 rat). Ilyen elrendezes mellett a legnagyobb intenzitiis a vonalra mef61egesen ad6dik. A felez5sikt61 rel- es lefele is van nemi intenzitis, de ez nagyon csekeJy. Ezt az eredmenyt alkalmazva bonyolultabb elrendezesek vizs-

menten folytonos .i>i~~~~i~!;O~~~!~6~ eloszlasu szarmazo intenzitaseloszlasban maximum es sok gyenge mellek-

Iep fel

-

vonalak menten, sikokon vagy a tersz6r6 objektumok segitsegevel helyzeteket is el5 tudunk alllElsonek a vonal menten elrendezett objektumok esetet tekintettlik, majd ll1egJ'on.tolasliinkat kiterjesztettlik a sivokban objektumok esetere; a feIa megfelel5 osszegzesek kaptuk meg, osszeadtuk az egyes jarulekait. Az alapelv minugyanaz.

54

DIFRAKCIO

SZINES HARTyAK: KRISTALYOK

55

mitast legjobb geometriai m6dszer segitsegevel elvegezni. A A' hullamhosszra vonatkozoan akkor jon letre maximum, amikor L1 (lasd a 30.3 abrat) nA' -vel, illetve az m-edik rendti nyalab eseten mnA' -vel egyenlo, Mas sz6val: 2nd sin {}/A' = 2nm, ugyhogy a L1 = nd sin fj rnennyiseg nA'-vel vagy mnk-vel egyenlo.

30.4 Parabolaantenna

V'
--,~

I

,",

/\

\

-illusztralasa,

30.6 abra. A Rayleigh-fele

kriterium

At, .. gyik eloszlas maximuma raesik a masik eloszlas elsa e 'minimumara

A masik, a ). hullamhosszu nyalabra vonatkozoan ennel a szognel minimumot akarunk. Vagyis azt akarjuk, hogy L1 pontosan egy hnllamhosszal legyen mnA-nai tobb; L1 = = mnA = mnk', Ezert. ha A' = ).+b}., akkor
oAf},

=

limn.

(30.9)

A }./o}. hanyadost a racs felbontokepessegenek nevezik. Lathatjuk, hogy ez a mennyiseg a racson levo vonalak teljes szamanak es a sugar maximuma rendjenek a szorzataval egyenlo. Nem nehez bebizonyitani, hogy az osszefugges egyenertekti az alabbi allftassal: a frekvenciakulonbseg a Iegszelso ket interferalo nyalab kozti idokulonbseg reciprokaval egyenlo ;"

OJ' =

itt:

Voltakeppen ezt erdemes megjcgyezni, mert ez az altalanos osszefiigges nemcsak racsokra, hanem barmilyen mas berendezesre is igaz, mig a (30.9) osszefugges csak a racsok tulajdonsagaira vonatkozik.

ESi~ti.inkl)en T = J/c = mn ;,/c, ahol c a fenyfrekv(!ncia u = ell, s igy av .~ cOAj}2.

E szerint barmilyen antennabarmilyen szog eseten stb., altaigaz a kovetkezo ; ha az antennaelrenTekintsi.ik most a felbontokepesseg mas es az osszekoto vezetekeket nem valvonatkozasait, Kovetkezo problemank a t<·tdttatjjuk meg es ugyanazt a berendezest radiocsillagaszati radiohullam-forrasok helyenek, mtikodtetjuk, a kiilonbozo iranyokes szogkiterjedesenek meghatarozasara szolrelativ intenzitasok megegyeznek g:il6 radioteleszkopok aritennajaval kapcsorelativ erzekenyseggel, amelyet akkor latos. Termeszetesen, ha valamelyik korabban ismertetett antennankkal jeleket fognank i .1'ltJpUJ.JJ", ha a berendezest radiovevokent fel, nem tudnank megallapltani, hogy milyen iranybol is jottek. Pedig nagyon erdeazonban mas tipusu radioantenkelne benni.inket a radiohullamok forrasanak Ahelyett, hogy a dipolusokat a nagyhelye is. Milyen m6dszerrel probalkozzunk? csatlakozovezetekkel egyi.itt egy hoszFedji.ik be pl. Ausztralia teruletet egymastol vonalban helyeznenk el, egy goregyenlo tavolsagra elhelyezett dipolusok is elrendezhetjiik oketo A vevot val. Az antennak kimeno jeleit taplaljuk be valami olyan pontba tehetjiik, hogy egyetlen vevokeszulekbe ugy, hogy az osszedetektalni tudja. A gorbet koto vezetekekben az egyes idokesesek azoravaszul kell megtervezni, hogy a nosak legyenek. Ezaltal a vevokeszulekbe az •rrellLUDOl beeso radiohullamok a huzaldaraegyes dipolusokbol azonos fazisban erkeznek 'lJL,1\c,Il' valo szorodas utan ugyanabban a a jelek, vagyis minden dip61usb61 erkezzenek a vev6be (lasd a hullam azonos fazisban ad6dik ossze, Tehat ez a gorbe parabola lesz, tapasztalunk? Ha a forras kozvetlenul a forras ponto san a parabola tenelrendezes folott, a vegtelenben, vagy majdakkor a f6kuszban a sz6rt sugarnem a vegtelenben van, akkor a forrasbol l>i~;jntc~ruojt~lsa nagyon eros. Ilyen esetben eredo radiohullamok az osszes antennat azoa berendezes felbonnos fazisban gerjesztik, ugyhogy a jelek egyAz antennakat azonban nem szerre erkeznek a vevokeszulekbe. szukseges parabolagorbe menTegyiik most fel,hogy a radiohullamforras Ez csupan kenyelmes moda fuggolegestol kisse eltero fj szog alatt hehogy az osszes jelet ugyanabba lyezkedik el. A ktilonbozo antennak ekkor gyfijtstik, relativ keses es vezefazisban kisse ki.ilonbozo jeleket vesznek. nelkiil. Az ilyen beA vevo az osszes ilyen, fazisbol kisse meg mindig {} = AIL szoget kepes jeleket osszeadja, s ezert semmit sem ahol L az elso es az utols6 anha a fj szog tul nagy. Milyen nagy lehet ez szog? Valasz: zerust kapunk, ha a szog (lasd a 30.3 abrat) 360 Iaziseltolasnak felel meg, azaz ha L1 egyenlo a A szal. Ennek oka az, hogy az egyes antennak kimeno jeleinek megfelelo vektorok zerus d6jii, zart sokszoget alkotnak. Az a leg:kis,ebbJikc~pfellboIlt6keI,es:sege! szog, melyet egy L hosszusagu antennaolykor fj = 1,22J.!L rendszer meg fel tud bontani: {} = AiL. L a teleszkop atmeroje. Vegyi.ik eszre, hogy egy ilyen antenna iranyazert nem pontosan erzekenysegi gorbeje pontosan osszefiigges levezetesemint az intenzitaseloszlas, amit akkor hogy minden dipol azonos nank, ha a vevot adokent mukodtetnenk. Az altalaban hasznalatos kor alaku Ez is j6 pelda az un. megfordfthat6sag (tele:szk6p ok eseteben azonban - ellentetben
elvere.
0 HUU"UH.1V~C 1

a negyzet alaku elrendezessel, ahol egy oldal menten mindeniitt egyforma az intenzitas a ki.ils6 szelekrol kevesebb jel erkezik. Valamivel kevesebb jelet kapunk, mivel most a teIeszkopnak csak egy reszet hasznaljuk; ezert a hatasos atmero valamivel kisebb a valodinal, Az 1,22 szorz6 ezt veszi figyelembe. Mindenesetre a felbontokepessegre vonatkoz6 osszefugges ennyire pontos megadasa kisse pedansnak tfinik".

30.5 Szines hart yak; kristalyok
A fentiekben nehany, a ktilonbozo hullamok osszeadasabol szarmazo interferenciahatast mutattunk be. Volna persze szamos mas pelda is, de ezek alapveto mechanizmusa tulsagosan bonyolult, ugyhogy targyalasukat kesobbre halasztjuk. Az interferencia fellepesenek korulmenyeit, illetve annak kovetkezmenyeit azonban mar addig is megbeszelhetjuk, Peldaul amikor a fenyhullam, mondjuk, merolegesen beesve valamely n toresmutatoju anyag feluletehez er, a feny egy resze visszaverodik, Pillanatnyilag nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a visszaveriides okat pontosan megertsuk, erre majd kesobb kerul sor. De tegyi.ik fel, hogy a feny egy resze a torokozegbe val6 belepesekor es annak elhagyasakor is visszaverodik. Vekony retegben a feny visszaverodesekor tehat ket hull am egytitteset eszleljtik. Ha a reteg eleg vekony, akkor a ket hullam interferenciaba kerul, megpedig a faziskulonbsegtol fliggoen a ket hullam erositi vagy gyengiti egyrnast, Lehetseges peldaul, hogy mig voros fenyre a visszaverodes interferenciamaximumot hoz letre, addig a vorostol ktilonbozo hullamhosszusagu kek fenyre a visszaverodesnel interferenciaminimumot

* Elsosorban azert, mert maga a Rayleigh-fele kr~terium kozelito jellegu. Arra ad felvilagositast, vajon hoi kezd nehezsegbe utkozni, hogy egy keprol eldontsirk, egy vagy ket csiIlag hozta-e letre, Valojaban, ha a szort kep pontos intenzitaseloszlasat megfeIel6 pontossaggal tudjuk merni, akkor a ket forrast meg f), -< AIL szogek eseten is meg lehet kiilonboztetni.

56

DIFRAKCIO

DIPRAKClO

A.TLA.TSZATLAN ERNYl>N

57

kapunk, s igy a visszaverodo feny ragyogo voros lesz, Ha megvaltoztatjuk a vastagsagot, azaz ha a retegnek valamely masik, vastagabb reszet tekintjtik, az egesz dolog visszajara fordulhat, a voros interferal kiolt61ag, a kek viszont nem, ugyhogy a reteg itt kek, zold, sarga vagy vaJami mas szfnt mutat. Vagyis, a vekony reteget szinesnek latjuk, s a szinek valtoznak is, ha kiilonbi:izo szogek alatt nezzuk a lemezt, mert ktilonbozo szogek alatt a fenynek a lemezen val6 athaladasi ideje mas es mas. Szaz meg szaz olyan helyzetet idezhetnenk, amikor olajhartyakon, szappanbuborekokon stb. killonbozo szogek alatt mas es mas szint latunk, A Ienyeg azonban minden esetben ugyanaz: kiilonbozo fazisban levo hullamok ad6dnak ossze. A diffrakci6 masik fontos alkalmazasa a kovetkezo. Optikai racs vetitesekor annak diffraktalt kepe, un, elhajlasi kep jelenik meg az ernyon, Monokromatikus fenytol az ernyo rneghatarozott helyein kellet volna a nulladrendfi es magasabb rendii maximumoknak megjelenniiik. A maximumok helyebol - a feny hullamhosszanak ismereteben - meg tudtuk volna mondani, hogy a racs von alai rnilyen messze esnek egymastol. A kulonbozo maximumok intenzitasanak aranyabol pedig anelkul, hogy lattuk volna, ki tudtuk talalni a racsvonalak alakjat, azt, hogy vajon egyenes vonalakbol, ffireszfog alaku rovatkakbol, vagy valami masbol van-e a racs felepftve. Ezt az alapelvet hasznaljak fel az atomok kristdlyon beliili elhelyezkedesenek tisztazasara. Az eddigiekhez kepest bonyolultabba teszi a helyzetet, hogy a kristaly haromdimenzi6s; atomok haromdimenzios elrendezodesenek ismetlodese. Kozonseges fenysugarak e celra nem alkalmasak, hiszen a hullamhossznak kisebbenk kell lennie, mint az egyes atomok kozti tavolsag, mivel maskulonben semmilyen effektust sem kapunk. Tehat nagyon rovid hullamhosszu sugarzast, vagyis Rontgen-sugarakat kell hasznalnunk. Kovetkezeskeppen, ha egy kristalyt Rontgen-sugarakkal vilagitunk meg, es megfigyeljiik a kii. ;!!(;;~~"'fOiifbOZO'f\:;'lldii visszaverodesek intenzitasat, .al.<kor -- anelkiil, hogy szemmel yalaha is

kepesek lennen megfigyelni abra olyan ernyot mutat, amelyen az hatjuk az atomok kristalyon beluli targy arnyekat az egy hullamhosszhoz zodeset! Ily m6don valik ismeretesse ato- t ./ Keoe:sr igen nagy tavolsagra leva fenyforras mok elrendezodese kiilonbozo ya~:oK.ban,Jiih():zta letre, Azt gondolnank, hogy az arnyeezert tudtuk megrajzolni az elso kotet minden fenyes, s azon belul meg fejezeteben azokat az abrakat, amelyek sotet. Valojaban, ha az intenzitast az atomoknak s6ban stb. val6 elrendezeset szelenel a hely fuggvenyebeu megvizstatjak. Kesobb meg reszletesebben azt talaljuk, hogy a szelhez kozel az teriink erre a fontos temara, igen kiili:ini:is m6don eloszor emeld elerve egy maximumot, lecsokingadozik, oszcillal (lasd a 30.8 30.6 Diffrakcio litlatszatlan :O'V"~'J. Beszeljiik meg, mi az oka ennek? Az 1 emlftett, de altalunk eddig meg nem bizonyiTetelezziik fel, hogy adott egy uu",,,,,,,,,,, tetelt felhasznalva, a tenyleges problema ellatott, atlatszatlan lap, es egyik azt az esetet targyalhatjuk, amikor fenyforras. Azt szeretnenk megtudni, kora az intenzitas a lap masik oldalan. A tobben azt valaszolnak, hogy a feny xeresv.r / tiilhatol a lyukakon es a misik oldalon milyen hatast hoz letre a vetitcemyon. rul, hogy j6 kozelitessel a helyes megoldast. kapjnk, ha feltetelezziik, hogy a egyenletes eloszlasban fenvforrasok jelen, s ezek fazisa olyan, mintha az atla{~;z~t-l)<.'•·-'-_ .... • Ian anyag ott sem lenne. Termeszetesen Q A jaban nincsenek forrasok a lyukakban Erny6 At!.itszatlan lajdonkeppen esak ezek olyan helyek, cargy biztosan ninesenek forrasok. Eunek Cll"'l"'lCV - S ez meglehetosen furesa teny - ml~g~'~~)-IJ\la,tl targy Tavoli fenyforras valamilyen atlatszat• arnyekat egy ernyore vetiti juk a pontos elhajlasi kepet, ha teltessztlk.] hogy esak a lyukak azok a helyek, ahol forrasok vannak jelen. Kesobb meg is razzuk, miert igaz ez, egyelore esak tegyiik hogy fgy van. Van a diffrakei6 elmeleteben egy lmlM'~J"'V diffrakcios jelenseg is, melyet roviden szeretnenk. Alapfoku errol altalaban esak kesobb szokott mert a kis vektorok osszegzesehez szukseges r , matematikai osszeftiggesek elegge tak. Egyebekben nem sokat kiilonbozik eddig targyaltaktol. Minden jelenseg ugyanolyan; semmi magasaoo dolgot nem tartalmaznak, legfeliebb a Sok azonos fazisban sugarzo oszcillaszarmazo amplitudok osszegzese, ha rnenyek bonyolultabbak, es nehezebb a ezeknek a megfigyelesi pontban az uthosszkutorokat osszeadni, ennyi az egesz. ad6d6 f:iziskiiliinbsege a D pontt61 Tetelezziik feI, hogy egy vegtelenbol negyzetev< 1 valtozik (Iasd az e16z6 fenynyalab valamely targyr61 arnykepet

r

egyenletes eloszlasban nagyszamu effektiv fenyforras van a targyon tuli nyitott terben. Kepzeljunk el sok, egymashoz nagyon kozel leva antennat, es szamftsuk ki az intenzitast valamely P pontban. Ez hasonlonak tfinik ahhoz, amit az iment csinaltunk, de nem egeszen azonos azzal, hiszen az erny6 nem a vegtelenben van. Nem a vegtelenben, hanem egy veges tavolsagra levo pontban keressiik az intenzitas erteket, Valamely adott helyen fennallo intenzitas kiszamitasahoz az osszesantennatol szarmazo jarulekot kell osszegeznimk. Eldszor is, van egy antenna a P-vel pontosan. szemben fekvo D pontban, Ha egy kiesit megnoveljiik a szoget, mondjuk felfele a 11 magassagig, akkor az idokesesben kis novekedes lep fel a tavolsag viltozisa miatt az amplitude is megvaltozik, de ha messze vagyunk, akkor ez az effektus csekely, es sokkal kevesbe fontos, mint a fizis megvaltozasa). Az EP-DP utktilonbseg h2/2s, ugyhogy a faziskulonbseg a D-tol val6 tavolsag negyzetevel aranyos, mig elozo peldankban s vegtelen, a fazisktilonbseg pedig h-val egyenesen aranyos volt. Ha a fazisok egyenesen aranyosak, akkor ket egymas utani .vektor altar bezart szog minden esetben ugyanaz. Amire most meg sztiksegunk van, az egy gorbe, mely sok-sok vegtelentil kiesiny vektor osszegezesebol szarmazik, megpedig azzal a feltetellel, hogy a vektorok altal az abszcissza tengellyel bezart szog a gorbe hosszaval nem linearisan, hanem negyzetesen no. A gorbe megalkotasa magasabb matematikat kfvan, de mindig megszerkesztheto, ha a nyilakat tenylegesen megrajzoljuk, a bezart szogeket pedig megmerjuk. Barmelyik esetben a 30.8' abran lathato csodalatos (Cornu-spiralisnak nevezett) gorbet kapjuk, Marmost hogyan alkalmazzuk ezt a gorbet? Ha mondjuk a P pontban vagyunk kivancsiak az intenzitasra, akkor a D ponttol felfele egeszen a vegtelenig es lefele a Bp-ig terjedo pontokbol szarmazo jarulekokat, egy sereg kulonbozc fazisban leva hullamot kelI osszeadni. Tehit a 30.8 abran a Bp pontb6! indulunk ki es egymassal mindig novekvo szogeket bezar6 nyilak sorozatit rajzoljuk meg. Ezert.

58

DIFRAKClO

SiKBAN REZGO TOLTESEK TERE

59

a Bp pont feletti resz osszes jaruleka spiralis gorbet eredmenyez. Ha valamely pontban megallnank, s az osszes addigi jarulekot osszeadnank, akkor a teljes amplitude egy, a B pontbol az illeto pontig huzott vektor lenne. Adott esetben a vegtelenig megyiink, azert a megoldas a Bp= vektor. A targy B pontjanak megfelelo ponthelye a gorben fugg attol, hogy hol van a P pont, mert a gorbe D pontja (az inflexios pont) mindig a kivalasztott P pontnak felel meg. Tehat attol fuggoen, hogy P hal helyezkedik el B folott, a kezd6pont a gorbe bal also reszen kiilonbozo helyzeteket foglal el es a Bp= eredo vektornak sok maximuma es minimuma lesz (lasd a 30.9 abrat).

I, 1

1,0

f
Q

0,25

x

30.9 abra .. Az intenzitas lenel,
A geometriai arnyek szele az

valtozasa
Xc

az arnyek

sze-

pontban van

Masreszrol, ha P tuloldalan, a Q pontban vagyunk, akkor a spiralnak csak egyik veget hasznaljuk, a masikat nem, Mas szoval nem aD, hanem a BQ pontbol indulunk ki, ugyhogy ezen az oldalon olyan intenzitast kapunk, mely folyamatosan csokken, mikozben Q az arnyek belseje fele halad. Amit azonnal es konnyeden kiszamithatunk - bogy ezzel is megmutassuk, valoban rnegertettuk a problemat -, az a targy szelevel pontosan szemben fekvo helyen leva intenzitas, ami a beeso feny 1/4-e. Ennek oka: ponto san a targy szelenel (a 30.8 abran az eredo vektor B» kezdopontja egybeesik a D ponttal)csak a fele adodik annak a gorbenek, amit akkor kapnank, ha a 'pontok el' e melyen benn lennenek a megvilagitott mlin§15an. Ha azR pont messze fenn, amegvilagitott tartomanyban helyezkedik el,

akkor az eredo vektor az egyik spiralis kozepirja le. Kornplex jelolest pontjatol a masik spiralis kozeppontjaig tart, •FM!;~a1\i visszaemlekezve arra, hogy a vagyis egy teljes egysegvektor ; az arnyekszele- !<f6p,yle:gesrnozgast a val6s resz jelenti, a moznel azonban csupan fele ekkora amplitude, is leirhatjuk. vagyis egynegyed akkora intenzitas adodik. altai a P pontban letreEbben a fejezetben az intenzitast teret ugy szarnitjuk ki, hogy eloszor tuk kulonbozo iranyokban, kulonbozo foraz egyes q toltesek altai ott letreraselosztasok eseten. Utolso peldakent majd azokat osszeadjuk, olyan osszefliggest vezetiink le, amelyre hogy a sugarzasi ter a toltes gyorsuvetkezo, a toresmutatoelrneletevel ami viszont _ w2xoeiwt.vel fejezetben lesz szuksegiink. Eddigi toltesre azonos). A Q ponthoz elegendo volt a relativ intenzitas a P pontban letrehozott mitasa, de ez alkalommal mar a - elektromos tere a q teljes nagysagat megado osszefuggest kell aranyos, de emlekezzimk keresniink. a t id6pillanatban a P pontban a toltesnek egy korabbi, a t' = idopillanatban fellepo gyorsulasa ''',"",' ..''•• . ' -0' ahol ric az az idfi, amely alatt a 30.7 Sikban rezgo toltesek tere esP pontok kozti r tavolsagot mega ter a P pontban a kovetkezo Adva van egy forrasokkal kitoltott a forrasok mind azonos amplitudoval es fazissal egyiitt rezegnek a sikban. Mekkora (30.10) a tererosseg a siktol veges, de igen nagy ezt a P pontbol tekintett sagban? (Tul kozel termeszetesen nem hp.lh"lvpj·t""ft"·,, a toltestol nagy tavoltiink a forrashoz, mert a forras AU''''''''''U''ll pontokban az elektromos terre a terre voriatkozo helyes kepletbe azt kapjuk, hogy: ismerjiik). A toltesekettartalmazo sik az xy sik es a z-tengely menten, az xy levo 16ltest61 szarrnazo elektromos messze leva P pont ban szeretnenk tarozni a teret (lasd 30.10 abrat), Feltetelez(t)2xoeiw(t -ric) zuk, hogy a sik feluletegysegen rJ toltes -~~(kozelitoleg). r s hogy minden egyes toltes erteke q. toltes egyszerfi barmonikus mozgast (30.11) ugyanabban az iranyban, ugyanazzal "-.'" U~~£'''Ul;;e.'~~ nem egeszen helytallo, mert amplitudoval es fazissal. Sajat atlagos gyorsulasat, hanem annak a QP zetehez kepest minden egyes toltes mozgasat i";~;"_l. __ meroleges komponenset kellett volna Feltetelezzuk azonban, hogy a P sfktol olyan messze van (a Q pontnak valo tavolsagahoz, a 30.10 e tavolsaghoz kepest), hogy a figyeveendo valtozasok szempontjabol ela koszinusz-szorzot (ez amugyis a P pont ban megkapjuk a teljes teret, t(jssl:egi~zIlliink kell a sikban leva osszes toltes Termeszetesen a terek vektorkell tekinteni. Mivel azonban az

elektromos ter iranya az osszes toltesre vonatkozoan kozel azonos - felhasznalva az imenti kozelitest -, elegendo a terek abszolut ertekeit osszeadni. Kozelitesiink szerint a P-ben leva ter csak az r tavolsagtol fugg, s igy azonos r tavolsagra leva toltesek azonos tereket hoznak letre. Ezert eloszor egy e sugaru es de szelessegfi gytirfiben leva toltesek teret adjuk ossze. A gyfirfiben lev6 toltesek szama a gyuru me de terilletenek es a feliiletegysegre eso toltesek szamanak, rJ-nak a szorzataval egyenlo. Ezert a teljes ter P-ben =

-f
-

q
~~-:4-

w2xoeiw(t-r/c) r

4neoc

rJ 2ne de· (30.12)

Ezt az integralt e = O-t61 Q = = -ig akarjuk kiszamitani, Az integralas alatt termeszetesen a t valtozot allandonak tartjuk, ugybogy csak e es r valtozik, A konstans szorzokat, az eiwt szorzot is beleertve, egyelore elhagyjuk, s igy a kivant integral:
(2=00

Q

=0

f

~---e I'

e-iwr/c

de·

(30.13)

Az integral kiszamitasahoz fel kell hasznalni az r es e kozotti osszefuggest: (30.14) Mivel z fiiggetlen e-t61 a fenti egyenlet differenciajat veve 2rdr=2ede adodik, Ez nagyon szerencses helyzet, mivel igy az integralban e de helyebe r dr-et Irhatunk, s ez az r a nevezoben levovel kikuszobolheto. A keresett integral tehat egyszerfibb alakot vesz fel:
r
=00

J

e-iwric dr.

(30.15)

r=z

30.10 abra, Rezgo toltesreteg

sugarzasi tere

Exponencialis fuggvenyt nagyon konnyii integralni, Egyszerticn r-nek az exponencialisban leva egyiitthatojaval osztunk, az expo.nencialist pedig kiszamitjuk a megadott hata-

60

DIFRAKCIO

SIKBAN REZGO TOLTESEK TERE

61

rokon. r hatarai azonban nem azonosak e hataraival. Ha = 0, akkor az also hatar r=:z, ugyhogy r a z es a kozott valtozhat, Az integralas elvegzese utan

e

00

fogunk haladni, mignem visszaerunk ponthoz (kozelitoleg), s ujra kezdji.ikegyebkent jarast, Amint egyretobbszakaszt ')~:sze,t •. :+'i'''' majdnem pontosan egy kor menten lIa'a<JlUJJII(
aUUH.l\.

(30.16)

adodik, ahol (w/~) cohelyett csak oo-t irunk, hiszen mindketto igen nagy szamot jelent! Milyen titokzatos ez az e=!= mennyiseg! Vales resze cos (- oo) , ami matematikai szempontbol teljesen hatarozatlan - noha varhatoan erteke valahol [vagy rnindeniltt (?)]+ 1 es - 1 kozott van. De fizikailag valami teljesen esszerfi jelentese lehet, es altalaban eppen zerusnak veheto, A mi esettmkben is igy van. Hogy ezt belassuk, tekintsilk csak ujra az eredeti (30.15) integralt. (30.15)-ot sok kis komplex szam osszegekent ertelmezhetjiik, melyek mindegyike L1r nagysag, a komplex sikon pedig a 1) =-wrlc szoggel van meghatarozva. Az osszeget grafikus modszerrel probalhatjuk meg kiszamitani. A 30.11 abran az osszeg elsa ot tagjat rajzoltuk meg. A gorbe minden kis egyenes szakasza !jr hosszusagu, es az elozovel L11}= = -(j) L1r Ic szoget zar be. Az elso ot ilyen kis szakasz osszeget a kezdopontol az otodik szakasz vegpontjaig huzott vektor jelenti. Folytatva az osszeadast, egy sokszog menten
"tI·=~-C
,(!)Z

korbe-korbe, melynek sugara - k belathato _ eppen clos-ve) egyenlo, ertjiik, hogy az integralszamltas miert ad hatarozott valaszt l De terjiink vissza peldank fizikai A toltesek sikja semmilyen zetben nem lehet vegtelen kiterjedesii, valahol veget kell ernie. Ha a sik elesen tarolt veges es hatara pontosan kor akkor az integral a 30.11 abran.lathato valamilyen meghatarozott erteket vesz Ha viszont a sikbeli toltesek szama a

:-6~~;cili ..

maga az Olvaso is meggyoEz ugyanaz az eredmeny, mint ami 0 helyettesitessel a (30.16) egyenlet~~~,f.~_O~~~ volna, meg egy masik oka is annak, hogy az r-ekre adodo jaruleka miert tart fele: ez az elhagyott szorzo, amelyet egyenesre meroleges sikkell figyelembe venni.) termeszetesen csak fizikai koerdekelnek, s ezert e-j=-t zerussal egyenlonek, Visszaterve a terre vonateredeti (30.12) osszefiiggesimkhoz, es az integralhoz tartozo osszes szorz6t, eredmenyt kapjuk:

Erdemes megjegyezni, hogy jwxoeiwt eppen a toltesek sebessegevel egyenlo, ugyhogy a terre vonatkoz6 egyenletet igy is felirhatjuk : A teljes ter P-ben =

= - -2"'Q (toltesek sebessege)(t_z/c)_nel'
coc (30.19)

ponttol eleg nagy tavolsagra csokkenne (vagy hirtelen vagnank le szabalytalan alakban, ugyhogy nagy a teljes de szelessegfi gyfirti jaruleka lenne), akkor a pontos integralban az 'Y} ~7r'r.jVl1'Iema.sZIiaItUK, hogy Iii zo erteke zerus fele csokkenne, Ez esetben osszeadando szakaszok hossza csokkenne, az altaluk bezart szog nem, azert az nakrnegfelelo gorbe spiralgorbeve valtozna.r.". A spiral vegiil is eredeti korimk kozeooontjaban vegzodne (30.12 abra),. A helyes integral a komplex A szam, abran a kezdoponttol a kor k5zer)Pcmtiiai2 huzott szakasz jelol, es amelynek erteke ., .•r.. .•. ._~ iOJz/c el(})

Az egyenlet kisse furcsanak tiinik a P pont es a toltesek sikja kozotti legkisebb tavolsaggal, a z tavolsaggal valo retardalas miatt. Ez jott ki azonban, es szerencsere eleg egyszerfi ez az osszefugges, (Hozzatehetjiik, hogy noha levezetesunk csak a rezgo toltesek sikjatol tavoli terre ervenyes, a (30.18) vagy (30,19) osszefuggesek barmilyen z tavolsagra, meg z <: I. tavolsagra is helyesnek bizonyulnak.)

(30.18)

=

-i).

c

Kepzetes tengely

,

'Jg=- (·dr
c

f

e-iwi'

dr integra! grafikus'meg-

30.12 abra, Az meghatarozasa

17Je-'"''''

dr

integral

A TORESMUTATO

63·

a kizarolag ktils6 forras keltette eropontosan megegyezne a P pontbeli fii61teTirel, iiveglap nem lenne jelen. Azt varha a P-beli eroter EF-t6I kulonbozo ha mas mozgo toltes is jelen van. vannak jeIen mozgo toltesek az IivegTudjuk, hogy minden anyag atomokb61 'C'" ~_~.1. elektronokat tartalmaznak. Amiforras elektromos tere hatni kezd erohatasa azok elektronjait .rezgesbe hozza. A mozgo elektronok viszont 31.1 A toresmutat» vagyis uj sugarzasi forrasokepeznek, melyekazonban fuggenek Elozoleg mar beszeltunk arrol, hogy a ferry vekony atlatszo anyagtol, mondjuk egy laptol nagyobb tavolsagra "ktils6 minthogy ez utobbi eroterenek hatalassabban terjed a vizben, mint a Ievegoben, helyezttink el, es az tivegJap tulso ~._._._~,!/)sliI·a rezegnek, A teljes ter nem azonos az F es ez ut6bbiban valamivel lassabban, mint attol eleg messze, meg akarjuk hatarozni terevel, mert a tovabbi mozgo tola vakuumban. elektromos eroteret, A 31.1 abran F-et jarulekai megvaltoztatjak. Vagyis az Ezt az effektust az n toresmutatoval vetpot ugy kell elkepzclni, hogy azok az az uveglap kozbeiottevel m6dosult, tiik figyelembe. Most azt szeretnenk meglaptol igen tavol vannak. A fent oly medon, hogy az tiveg belsejeben erteni, hogyan jon Ietre a sebessegcsokkenes. elveknek megfeleloen az elektromos sebesseggel latszik terjedni. Megprobalunk tehat osszefuggest keresni valamely, mozgo toltesektol tavol eso szeretnenk most szamszerfien bizonyos korabban tett fizikai feltevesekkel, ban, az F kulso forras altal keltett ter illetve megallapitasokkal: feladat teljesen pont os szamitasa azonaz iiveglap egyes toltesei keltette terek a) Barmilyen fizikai viszonyok mellett a meglehetosen bonyolult, mivel jollehet teljes eJektromos eroter felfoghato a vilag- rialis) osszege, ahol minden egyes teret tmondtuk. hogy a toltesek csak a kulso ter c sebessegll kesesevel kell figyelembe egyetemben talalhato i:isszes toltestol szarmozognak, ez nincsen teljesen Igy. Emlekezziink ra, hogy az egyes maz6 eroterek osszegekent: toltest tekintiink, ez az egyedi leka nem valtozik meg mas toltesek b) valamely toltes teret (ha sug arzasi terrol , mint barmi mas a vilagon, miatt. Ezekhez.az alapelvekhez tartjuk van 8z6) mindig a toltes gyorsulasanak a c iZleplcsak egyetlen fenyforras hatasat "erzi", sebessegnek megfeleloen retardalt (keslelte- kat. A P pontbeli croter tehat igy Irhato : 1< nanem minden mas mozg6 tolteset is, tobbek tett) erteke szabja meg. E= azoket, amelyek az uveglap mas reszeminden Evalame]y tortes De ha a feny egy iivegdarabon halad keresztoltes vannak. Barmelyik tdltesre tehat az WI, azt gondolhatnank: "Baj van, sajnos , .",.~-. tobbi toltestol szarmazo terek egyuttese modositanunk kell az egeszet, c helyett c/n-nek vagy arnely toltesek mozgasa viszont fiigg megfelelo retardalast kellene mondanunk." E=EF+ is, hogy a szoban forgo toltes milyen mozCsakhogy ez megsem Ienne helyes, s hogy minden mas Evalamely t51t.es, vegez! Vilagos, hogy a teljes es pontos toltes miert nem, most ennek okat kutatjuk. ,\t A"r'n"l~ meghatarozasa egy bonyolult egyenKozelitoleg igaz ugyan, iIIetve ugy tiinik, 1< .letrendszer megoldasat kivanja. Az egyenletmintha a feny vagy barmilyen mas eIektromos Ir¢Ilds:zer olyannyira nehez, hogy megoldasat hullam egy n toresmutatoju anyagon cln <'VA.J""l h',,:nhhT" kell halasztanunk. sebesseggel haladna keresztiil, az elektromos lassunk egy egeszen egyszeni eroter azonban valojaban az osszes times amely azonban a fizikai elveket vilago~ ideertve az anyagban mozgo tolteseket Azt az esetet ragadjuk ki, is - mozgasabol ered es az osszes terosszea tobbi atom hatasa az adott atomra tev6 a legnagyobb c sebesseggel halad. A fel.. 1"'"""'0_'7, a fenyforrashoz kepest. Mas szoval adat az, hogy megertsuk, hogyan alakul ki a anyagot valasztunk a vizsgalatunk tar. '14J:.;'·;titrp2fliag kisebb sebesseg. amelyben a teljes teret nem modosit"Megpr6biljuk szemleltetni a jelenseget egy 31.1 abra. Atl<itszo anyagretegen kereszralhaladc] jelentosen az anyag tobbi t6Itesenek mozeJektronlos hull<inl nagyon egyszerf.i peldan. Tegyilk feI, hogy egy

+

"'.OH"UMf.,

gasai, Ilyen anyag toresmutatoja kozel van az egyseghez, ami peldaul akkor fordul elo, ha az atomok sfirtisege igen csekely, Szamitasunk minden olyan esetre ervenyes lesz, ahol a toresmutato valamilyen oknal fogva l-hez igen kozel esik. Ilyen medon el tudjuk kerulni a legaltalanosabb, teljes egyenletrendszer megoldasaval kapcsolatos nehezsegeket. Kozben esetleg mar azt is eszrevettiik, hogy az uveglapban mozg6 toltesek egy masik jelenseget is Ietrehoznak, miutan hatrafele, az F fenyforras iranyaba is sugaroznak. Ezt az ellenkezo iranyban halado hullamot az atlatszo anyagok feluleterol visszaverodo fenykent eszleljtik. A visszavert sugarzas azonban nem csupan a targyak feluleterol indul ki, hanem azok minden bels6 pontjabol egyarant, de oly medon, hogy vegeredmenyben az egesz hatas egyenertektive valik a feliiletrol torteno visszaverodessel, E visszaverodesi jelensegeket most a kozelites miatt nem kell figyelembe venni.ink, minthogy szamitasunkat eppen kozel egysegnyi toresmutatoju anyagra korlatozzuk, amelynel a visszavert feny mennyisege igen csekely. Miel6tt folytatnank vizsgalodasunkat a toresmutato korul, meg szeretnenk jegyezni, hogy a fenytores Ienyegenek megertesehez tudnunk kell, miert ktilonbozo a hullam terjedesi sebessege a kulonbozo anyagokban, A fenysugar megtorese abb6l mar kovetkezik, hogy a hullamok tenyleges terjedesi sebessege az anyagokban mas es mas. A jelenseg magyarazatahoz a 31.2 abran felrajzoltuk a vakuumbol egy tiveglapra es6 elektromagneses hullam nehany egymast koveto maximum"tarejat". Az ezekre meroleges nyll a hullam terjedesi iranyat jelzi. Marmost a hullamban minden rezgesnek azonos rezgesszamunakkell lennie. (Azt mar lattuk, hogy a kenyszerrezges es a kenyszerito rezges frekvenciai megegyeznek.) Ez egyuttal azt is jelenti, hogy a vakuumban halado hullam maximumai kdzti tdvolsagok es az uvegben halado hullam maximumai kozti tavolsdgok az iiveg- vakuum hatarfeliileten egyenloek, mivel itt a hullamoknak meg kell egyezniiik, ugy hogy a ha-

L

L

A TORESMUTATO EREDETE

A KOZEG ALTAL KELTETT EROSSEG

65

31.2 abra, A fenytOres kapcsolata a hullamsebesseg meghatarozasaval tarfeltileten elhelyezkedo toltesek csak egyfele frekvenciaval rezeghetnek, A ma.ximum"tarejok" kozotti legrovidebb tavolsag azonban a hullamhossz: a sebessegnek es a rezgesszamnak a hanyadosa. A vakuum oldalan ez Ao = 2nc!w, a masik oldalon pedig A = = 2nc/w vagy 2nc/wl1, ha v = C/11 hullam sebessege, Az abran jol lathato, hogy az -egyetlen rnod a hullamok "illeszkedesere" a hatarfelilleten az, ha a hullam terjedesi iranya az anyagban a hatarfelulettel mas szoget zar be, mint a vakuumban. A jelenseg geometriajabol leolvashat6, hogy az "illesz'kedeshez" a Ao/sin f}o=}.fsin{fvagy maskepp sin {fo/sin f}=n feltetel teljeslilese sziikseges, ami eppen Snellius torvenye. A tovabbiakban csak azt vizsgaljuk meg, hogy 11 toresmutatoju kozegben miert C/11 a feny tenyleges sebessege es ebben a fejezetben tobbet nem forditunk figyeimet a feny terjedesi iranyanak megvaltozasara. Terjiink vissza 31.1 abrankhoz, Teendonk tehat az, hogy kiszamitsuk az tiveglap mozgo toltesei altal P-ben keltett teret, Az eroternek ezt a jarulekos reszet Ervel jeloljiik, ami nem mas, mint a (31.2) egyenlet masodik tagjakent felirt osszeg. Ha ezt a fenyforras altal keltett ,}erhez~ ..Ep-hez hozzaadjuk, megkapjuk a ·"ii\ii.,'lJ!fs'l:ereta'P pontban. Az elso negy kotetben ez lesz talan a leghonyolultabb feladat, de a bonyolultsag csu-

pan az egymashoz illesztendo komponensek nagy szamabol ad6dik, magukaz egyes igen egyszerfiek. Mas esetektol elteroen is azt mondtuk: "Felejtsd el a levezetest, nezd csupan a vegeredmenyt!", most a vegeredmeny kevesbe erdekes, mint maga a levezetes, Lenyegeben szeretnenk megerteni, mil yen fizikai mechanizmus alakitja ki a tAT'PO'~""O t6t. EIs6 lepeskent probaljuk milyennek kell lennie az Ej .anodosfto ternek" ahhoz, hogy a P pontbeli teljes ugy tfinjon, mintha az a fenyforrasnak vekony lemezen val6 kereszttilhaladas lelassulo tere lenne. Ha a lemez hatasa volna, a (z-tengely menten) jobbfele hullamot leir6 fuggveny
Ep = Eo cos w(t-z/c)

tu~juk, hogy egy oszcillalo fuggveny amilyen e'wl - szorzasa egy e;iJ faktesz, mint az oszcillalas fazisat rnegvaltoztatni, ami termeszetesen ~z vastagsagu iiveglapon val6 athalaszarmazo tobbletkesesnek felel meg. a lemez w(n-l)Llz/c ertekkel visszavissza, mert a kitev6ben negativ
,<?'p.r'·MPH

Kepzetes tengely

I

I

Szog. m(n-l)L1z/'

E;

lenne, illetve exponencialis jelolesmoddal
Ep

= Eoeiw(l-z/C)

azt mondtuk, hogy a lemeznek terhez, EF = Eoeiw(t-z/C)_hez egy teret hozza kell tennie, s eheazt talaltuk, hogy a lemez hataeredeti ter egy faktorral szorzodik eltolja. Valojaban azonba~ rendjen van, minthogy ugyanezt az megkaphatjuk egy megfelelo szam hozzaadasaval is. E szamot egyszeni megtalalni, ha ~z kicsi, (talan meg emlekezimk ra) x akkor c= kozel egyenlo (1+x)irhatjuk tehat, hogy
!:'z/c

31.3 abra. Az anyagon keresztulhatolt elektromos, ter amplitudojanak diagramja adott t es z eseten gatja, Ez viszont egyenertekfi azzal, hogy E hez rea kozel meroleges iranyban hozzaadu%k egy kicsiny Ej vektort. Nos, a (31.8) egyenlet masodik tagjanak - i szorzotenyezoje ponto san ezt i~ jelenti. A - i tenyezo azt mondja, ~a E; valos, akkor Ej negativ kepzetes, vagy altalaban Ep es Ej egyrnasra merolegesek,

31.2 A kozeg altaI keltett eroter
Ezek utan fel kell tenni.ink a kerdest, vajon a (3~.8) e~enlet masodik tagjakentRapott Ej ter valoban olyan-e, mint amit az uveglap ban rezg6 toltesektol varunk. Ha sikeri.il megmutatni, hogy valoban olyan, ezzel mar egyszersmind meg is hataroztuk magat az 11 toresmutatot! [Ugyanis a (31.8) egyenletben egyedi.il csak n nem alapveto mennyiseg azaz nem fejezhet6 kiaz alapveto menl1Yisegek~ kel.] Most tehat raterunk a kozeg toltesei okozta Ej ter kiszamftasara. (Hogy az Olvas6 konnyen figyelemmel tudja kiserni az eddigi e~ a tovab~i szamitasokban hasznalatos jeloleseket, mindezeket osszegyfijtottuk .a 31 1 tablazatban.) . Ha az F fenyforras a bal oldalon igen tavol van (31.1 abra), az EF ter fazisa az uveglap hosszaban mindenhol ugyanaz lesz, ennek megfeleloen Irhatjuk, hogy a lemez kornyezeteben
EF

Marmost mi tortenne, ha a hullam '''"_I''Ul''M -: sebessege csokkenne a lemezen valo keresztiilhaladaskor? Jeloljiik a lemez b;z-vel. Ha a lemez nem volnaa helyen, a lam a ~z tavolsagot /:).z/c id6 alatt futna Minthogy azonban a lernezben a l'U.~LlJli11~U~ sebesseg C / 11, a keresztulhaladas pontosan I1~Z/C-t vesz igenybe; a tobbletido ~t = (n-l)~z/c. kierve, sebessege ismet c lesz. A hullamoknak ilyen m6don ad6d6 jarulekos keseset ugy hetjtik figyelembe, hogy a (31.4) egyenletben t helyebe (t-~t)-t,vagy [t-(n-"'-""'L'I-' irunk. Ezek szerint a feny utjaba helvezett}. i.iveglap mogott a tererosseg
Eilveglapmogott

=

l-iw(n-l)/:).z/c.

(31.7)

ezt az egyenloseget

a (31.6)

(31.8) tag a fenyforrastol szarmazo ter a tag pedig meg kell, hogy egyez~ek rezgo tolteseknek a lemezkeltett terevel, amelyet itt az n mn'<"r.,,·, fejezti.ink ki, s amely terrnefenyforrasbol erkezo hull am
I

= Eoeiw[I-(n-l)

6.z/c-z/cl.

Ez ugy is fellrhato, hogy
Eilveglap mogott

= e-;w(n-l)

6.Z/C Eoeiw(l-z/C);

szavakban elmondva: a lap mogott ter olyan, mint a ter az i.iveglap nelkul megszorozva egy e-iw(n-l) 6.z/c faktorral.

levezetes konnyen szemleltetheto sikon (31.3 abra). Eloszor is fel(z-re es tore olyan ertekeket hogy EF vizszintes legyen, ez feltetleniil szukseges), Az Ilvegszarmazo keses az Ep 111ltnrlvi:;eQ: .fazisanak eltolodasat vonja maga Ep-et egy negatlv szoggel.elfor-

= Eoeiw(t-z/c).

(31.9)

Maganal az uveglapnal, dik:
EF

aho! z = O. ez ado.

= Eoeiw/

(az uveglap helyen).

66

A TORESMUTATO

EREDETE

D1SZPERZIO

67

A lemez atomjainak minden elektronjara ez az elektromos ter hat, es a qE ero hatasara az elektronok fel-le iranyu rezgesbe jonnek (feltetelezztik, hogy Eo iranya fuggoleges). Az elektronmozgas jellegenek meghatarozasara az atomokat kicsiny oszcillatoroknak kepzeljiik, vagyis feltetelezztik, hogy az elektronok rugalmasan hozza vannak erositve az atornhoz, ami azt jelenti, hogyha er5t fejtunk ki egy elektronra, akkor annak nyugalmi helyzetetol szamitott kiterese az er5 nagysagaval aranyos.

juk, hogy mozgasegyenletuk az

differencialva megkapjuk a sebesha tekintetbe vesszuk a kesleltetest egyszenien a (30.18) cgyenletben Xo 1.15)-ot teve J :

31.3 Diszperzio Erdcmes alaposabban szemiigyre venni az el5bbi Ievezetes eredmenyet. Ugyanis nemcsak azt mutatja meg, hogy a toresmutato az alapvet5 atomi mennyisegekkel milyen kapcsolatban all, de arra is utal, hogyan kell a toresmutat6nak valtoznia a bees5 feny co rezsesezamanak fiiggvenyekent. Ezt a fontos tulajdonsagot soha sem tudtuk volna kihamozni abbol az egyszerti megallapitasbol, hogy "atlatsz6 kozegben a feny lassabban terjed". De persze maradt meg nyitott kerdes is: mennyi az egysegnyi terfogatban Ievo atomok szama, mekkora azok Wo sajat korfrekvenciaja, Mindezeket egyel5re meg nem tudjuk meghatarozni, mivel ezen mennyisegek anyagrol anyagra valtoznak, s az idevago altalanos elmeletet e helyen nem targyalhatjuk. Kiilonboz5 anyagok tulajdonsagaival, azok sajat rezgesszamaval stb. foglalkozo altalanos elmeletet csak a kvantummechanika segitsegevel Iehet megfogalmazni. Viszont a kulonbozo anyagok annyira mas tulajdonsagokkal, toresmutatoval stb. rendelkeznek, hogy egyebkent sem varhato, hogy yalaha is megszulessek a toresrnutatonak barmely anyagra alkalmazhato, altalanos keplete, Ehelyett inkabb probaljuk meg alkalmazni kepletimket nehany lehetseges esetre. Mindenekelott j6 tudni, hogy a legtobb kozonseges gaz (mint peldaul a leveg5, a szintelen gazok nagy resze, a hidrogen, a helium) kozeg eseteben az elektronoszcillatorok rezgesszama az ultraibolya fenyenek felel meg.Ez j6val meghaladja a Iathato feny frekvenciajat, vagyis Wo joval nagyobb, mint a lathato fenyre vonatkozo co, es igy w2 els5 kozelitesben elhanyagolhat6 w2-hez kepest, Azt kapjuk tehat, hogy a toresmutato kozel allando. Vagyis gaz eseten a toresmutato megkozelit6Ieg fiiggetlen a frekvenciatol. Ez ugyanigy ervenyes a legtobb atlatszo anyagra, mint peldaul az uvegre stb. Azonban kifejezestinker meg figyelmesebben megvizsgalva, ra kell jonntink, hogy co novekedesevel a nevezo csokken, s ennek kovetkezteben megnovekszik a toresmutato. Azaz n a frekvencia nove-

alakban irhato, ahol F a kenyszerero, Esetunkben a kenyszerero a fenyforrasbrq kiindulo hullam elektromos erdtereto! mazik.Igy F = qeEF = qeEoeiwt , ahol qe az elektron elektromos toltese, es helyebe a (31.10) kifejezest irjuk, Az ronra .vonatkozo mozgasegyenletunk igy frhat6 fel:
m

(31.17) amint vartuk, az elektronok rezgoegy jarulekos hullamot hozott Ietre, kez fele halad (errol tanuskodik tenyezo), es amelynek amplitudeaz trveglapi egysegnyi feliileten toltesek szamaval CI), valamint terenek amplitudojaval (Eo). a varakozasnak megfele15en szea kepletben nehany mas, az atomi ~V"M~5'J"'··a jellemzo tenyezo is (qe, m es

31.1 tablazat Sz:imitasaiokban hasznalt jelOiesek jegyzeke

(~;'+W5X)

=

qeEoeiu'l.

LIz

z

n w N

meroleges iranyban toresmutato a sugarzas korfrekvenciaja a lemez egysegnyi terfogataban talalhato toltesek szama . a lemez egysegnyi feluleten talalhato toltesek szama az elektron toltese az elektron tomege az atomban rnegkotott elektron rezonancia korfrekvenciaja

a fenyforras tere a lemez toltesei altal letrehozott jarulekos ter a lemez vastagsaga a lemeztol szamitott tavolsag, a Iemezre

Ilyen egyenletet megoldottunk mar tanulmanyaink soran is, s igy tudjuk, megoldas:

amit (31.13)-ba helyettesitve,
Xo

= ---=---=_ :2m(w~-w-)
qeEo .

qeEO

ad6dik, vagyis
x

= --;---;;:"--,;:errol m(w~-w2)

(31.18) fennall, Vegyuk eszre, hogy mindAz-vel, mivel n, az egysegelhelyezkedo atomok szama egyenl5, ahol N a lemez egysegnyi lev6 atomok szama. Behelyethelyebe NAz-t, majd Az-vel egyszea kivant vegeredmenyhez, kepletehez, amelyet a kozeg jellernzoivel valarnint a bees5 feny kifejezniink: '(31.19) ez az egyenlet sfiritve adja a teresbenniinket erdeklo "magyarazatat".

Aki palyakon keringo elektronokrol hallott beszelni, azt hiheti, hogy valami rossz trefarol van sz6, amikor ilyen atommodellt hasznalunk. De valojaban a palyakkal valo Iefrasm6d leegyszenisftett kep.· Az atom viselkedeset pontosan a hullamtechnika Irja Ie, amely szerint minden folyamatban, amelyben a fenynek szerepe ,.an, az elektronok ugy viselkednek, mintha rugoval lennenek az atomokhoz erositve. Ennek alapjan tetelezhetjuk fel, hogy az elektronok m tomeguk es a reajuk hate linearis visszaterlto er5 miatt :~Y~.R~~cilhitor()kkent viselkednek, arnenek n:zonancia-korfrekvenciaja Woo Ilyen oszcillatorokat mar tanulmanyoztunk, s tud-

Elottunk ail az, amit tudni ohajtottunk ; elektronok mozgasa az tiveglap Kifejezesunk azonos az osszes elektronra, t61 eltekintve, hogy az egyes elektronok lyenek kozeperteke (a mozgas ..zerusnontia termeszetesen minden elektronra mas es Ezek utan mar minden keszen all az atomjai altal a P pontban keltett ter torzasara, hiszen az elobb mar (a vegen) kiszamitottuk, milyen teret letre a valamely sikban egytitt mozg6 sek. Visszatekintve a (30.19) egyenletre, hatjuk, hogy a P pontbeli Ej ter nem mint egy negativ iilland6szor a toltesek sege, amely ut6bbit z/c kesleltetessel figyelembe venni. A (31.16) egyenletben x-et

68

A TORESMUTATO EREDETE

DISZPERZIO

69

kedesevel lassan noni kezd, A toresrnutato kek fenyrenagyobb, mint vorosre. Eppen ez amagyal'azata annak, hogy a prizma a kek fenyt jobban .elteriti; mint a voroset. A jelenseget, ti. hogy a toresmutato a rezgesszam fuggvenye, diszperzionak nevezzuk, mivel a prizma a fenyt ossztevoire bontja fel ("diszpergalja"). A toresmutatonak arezgesszamtol val6 fUggeset leir6 egyenletet diszperzios egyenletnek nevezik. Tehat van mar egy diszperzi6s keplettmk is. (Az ut6bbi evekben a "diszperzi6s egyenletek" uj alkalmazasra talaltak az elemi reszecskek elmeleteben.) Diszperzi6s egyenlettink j6 egynehany mas, erdekes effektusra is kovetkeztetni enged. Ha peldaul az (1)0 sajat frekvencia a lathato feny tartornanyaba esik, vagy ha egy tiveghez hasonlo anyagnak az ultraibolya sugarak tartomanyaban meriuk a toresmutatojat, ahol 0) az 0)0 kozelebe esik.iazt tapasztaljuk, hogy a sajatJrekvenciahoz kozeli rezgesszamoknal a toresmutato erteke oriasira nohct, mivel a nevezo zerushoz tart. Azutan tegyiik fel, hogy O)nagyobb O)o-nal. Ez peldaul akkor fordulhat eJ6, ha iiveghez hasonlo anyagon rontgensugarakat bocsatunk keresztiil. Va16ban igen sok anyag, amely athatolhatatlan a lathat6 feny szamara (a szen peldaul), a rontgensugarnak "atlatsz6", s igybeszelhettink a rontgensugarnak peldaul a szenre vonatkoztatott toresmutatojarol. A szenatornrninden sajat frekvenciaja joval a rontgensugar frekvenciak alatt marad, leven az ut6bbi rezgesszama igen nagy. Ebben az esetben a toresmutatot ugy kaphatjuk meg.: hogy diszperzi6s egyenletimkben O)o-t zerussal tesszuk egyenlove (w5-et elhanyagoljuk w2-hez kepest). Hasonlo helyzet all e16, ha szabad elektronokb61 allo gazt radiohullammal (vagy fenynyel)sugarzunk be. A legkorfelso retegeben a Nap ultraibolya sugarzasa kiszabaditja az atomokb6! az elektronok egy reszet, amelyek aztan szabad elektronokb61 allo gazt alkot¥i":;;;r~#,,<Eze~~tben Wo = 0 (a visszaterit6 er6 "'·'<'z6rus). Diszperzi6s egyenletiinkbe Wo = O-t helyettesitve, megkapjuk a radi6hullamoknak

a sztratoszferaban ervenyes helyes LUl<O".l1UI.". tojat, ahol N most a szabad eleKU:OIlIOK seget (az egysegnyi terfogatban elektronok szamat) jelenti. De ismet kepler arulja el, hogyha bocsatunk anyagon at, vagy radiohullamokat (vagy barmilyen mas mot) elektrongazon at, az (w5-w2) kitejezes negativva valik, es az eredmenyben n mint 1. Ez azt jelenti, hogy a hullamok leges sebessege az anyagban nagyobb, mint Lehetseges ez? Lehetseges. Annak ellenere, hogy mondtuk, nem ktildhetiink jeleket a sebessegnel nagyobb sebesseggel, igaz az. hogy az anyagok toresmutatoia frekvenciak eseten nagyobb, illetve kisebb lehet mint 1. Utobbi esak azt jelenti, hogy fenyszorodas okozta faziseltolodas es negativ is lehet. Meg lehet azonban ni, hogy a jel tovabbitasahoz tartoz6 a toresmutatonak nem: csupan egyetien, nem igen-igen sok: frekvencian felvett ketol ftigg. A toresmutato esak azt meg, hogy mekkora a hulltimhegyek mumpontok) sebessege. De egy muma onmagaban meg nem jel, hullarnnak, amely mindenfele mentes, vagyis vegtelensegig ismetlodo balyos hullamzas, nines "kezdete", mas nem lehet id6jelekktildesere felhasznalni Ha jelet akarunk tovabbitani; a valamifelekeppen m6dositanunk "rovatkaval" jelolve, egy kiesit teve vagyeppen "karesusitva". jelenti, hogy egynel feltetlentil tobb cianak ken a hullamban jelenlennie, es lehet mutatni, hogy a jet tovaterjedesi sege nem csupan a toresmutato hanem attol is fiigg, hogy ez az ertek a szammal hogyan valtozik. Ezt a azonban szinten el kell halasztanunk, a 48. fejezetig (4. kotet), ahol majd nontosankiszamitjuk, milyen gyorsan haladnak ttil a jelek egy uvegdarabon. Azt fogjuk hogy sebessegtik mindig kisebb a fPTWO,,,hf'" segnel, j61lehet maguk a hunalnrrlaxirnumlo~ es hullamminimumok - amelyek tisztan

fogalmak - valoban gyorsabban a fenyel, nehany sz6t a jelenseg erdekes ihanizmusarol A problema nehezsege tld()n1cer,pen onnan ered, hogy a toltesek a ter hatasara, ellentetes Az x-re vonatkoz6 rkifeiezesben a toltes elmozdulasa a rea terhez kepest nyilvan ellentetes iranyu, (w5-w2) kis wo-ak eseten negatlvva Az egyenlet azt fejezi ki, hogy amielektromos ter a toltest az egyik huzza, az eppen az ellenkezo iranyba el. tortenhet meg, hogy a toltes az mozdul? Valojaban a ter ip()solas:ak.or a toltes nyilvan nem az eroellenkezo iranyba indul el. A bekapcsolas azonnal egy atmeneti (tranziens) berezkezdodik, amely egy kis ido elhal es csak ez utan valik a rezgofazisa a kulso terhez kepest ellenaz eredmenyekeppen aztan az keresztulhalado ter fazisa latszolag a hullamforrasbol kiinduloet, azt mondjuk, hogy a ,,fazissebesseg", hullamhegyek sebessege nagyobb eppen a fazis eloresieteset ertjuk. vazlat a hullamok alakjat a hull amhirtelen inditasa (vagyis jel kibocsamutatja. Az abrarolIeolvashato, (azaz a hullam kezdete) nem erkeE

[I.

Kezd6pont

zik meg korabban azon hullamoknal sem, melyek fazisa eloresiet az adott kozegben. De terjiink vissza ismet a diszperzios egyenlethez. Meg .kell jegyezntink, hogy atermeszetben eszlelt toresmutato valamivel kevesbe egyszerfi, mint amit a fenti elemzes eredmenyekent . kaptunk. Ha teljes szabatossagra torekszunk, bizonyos finomitasokra is szukseg lesz. Mindenekel6tt szamftasba kell venntink, hogy az atomoszcillator altalunk elkepzeit modelljeben szerepet kap a csillapitoero is (kulonben az egyszer elinditott es aztan magara hagyott oszcillator az idok vegtelensegeig rezgesben maradna, marpedig ezt aligha varhatjuk el tole). A esillapitott oszeillator mozgasat korabban mar tanulmanyoztuk [lasd a2. kotet (23.8) egyealetet], s innen tudjuk, hogy a csillapitas eredrnenyekeppen a (31.16) egyenletben es ennek megfeleloen a (31.19) egyenletben is a nevezoben szereplo (W&-W2) megvaltozik (w5--w2+i()w)-ra, ahol ()a csillapitasi tenyezo, Masodsorban azt sem hagyhatjuk figyelmen kfviil, hogy egy adott tipusu atomnak tobb rezonanciafrekvenciaja lehet. A diszperzios egyenletben ezt konnyen figyelembe vehetjiikvha az atomot mint sokfajta oszcilIatorbol allo rendszert kepzeljuk eJ, mely 08Zcillatorok azonban egymastol fuggetlentil rmikodnek, tehat csak ossze kell adnunk az egyes oszcillatorok jarulekait, Egysegnyi terfogatban legyen Nk darab elektron, Wk sajat rezgesszammal es ()k csillapftasi tenyezovel, Ekkor diszperzios egyenlettink

_y\hy\~
(31.20)
I I

I
I

hullam

'tH--"'v\},~ : ¢~
7l

I

I

I
I faZlskeses I I

4
31.5 <ibra.A toresmutat6 fiiggese a rezgesszamt61

fazissietes

"Hullamjelek"

70

A TORESMUTAT6

EREDETE

AZ ELEKTROMOS HULLAMOK ALTAL HORDOZOTT ENERGIA

71

Ime, vegul megiscsak kaptunk egy atfogobb ervenyfi kifejezest, amely szamos anyag megfigyelt tOresmutat6jat Ieirja*. A (31.20) formulaval megadhat6 toresmutato a rezgesszam fliggvenyehen durvan a 31.5 abra szerint valtozik. Az abrarol leolvashato, hogy mindeniitt, ahol to nincsen tulsagosan kozel valamelyik rewnanciafrekvenciahoz, a gorbe meredeksege pozitiv, Ezt a szakaszt "rendes" diszperzi6nak nevezik, mert nyilvanvaloan ez fordul e15 a leggyakrabban. A rezonanciafrekvenciahoz igen kozel co-nak egy kis tartomanyaban a meredekseg negativva valik; ennek neve "anomalis" (vagyis rendellenes) diszperzio, mert amikor eloszor megfigyeltek, nagyon rermeszetellenesnek Hint - persze ez j6val korabban tortent, mie15tt meg egyaltalan tudtak volna az elektronok letezeserol, A mi szemszogunkbol nezve azonban mindket tipusu meredekseg teljesen "normalis"!

is n". pozitiv rnennyiseg lesz, amir61 ezvebkem az Olvas6 maga is rneggyozodhet), A komplex toresmutato jelenteset megertjiik, ha visszalapozunk a (31.6) letre, amely az n toresmutatoju keresztiilhatolt hullamra komplex szamot ide behelyettesitve, atalakitasok utan az alabbi egyenlethez tunk:
EUveglap

tag. Amikor ,azonban a feny w
Wk-hoz igen kozel keriil, a rezo-

= e-wn"tJ.z/c

mogott

==
e-iw(n'-l) !lz/cEoeiro(t-z/C}.

(co%-cJ!) tag ibk-hoz es a toresmutato csaknem kepzetesse valhat, A fenyelnyelodes effektussa valik. Eppen e figyelhetunk meg a SUI~aIalIlaK szinkepeben sotet vonalakat. kiindulo feny keresztiilap gazburkan, valamint a Fold legakkor nyelodik el eroteljesen, ha megegyezik a gazburok atom-

B

31.4 FenyeJnyelOdes Bizonyara az Olvas6nak is felttint valami, egy kis furcsasag diszperzi6s egyenletiink legut6bbi alakjaban, a (31.20) egyenletben. Az ib tenyezo miatt, amellyel a csillapodast figyelembe vettuk, a toresmutato komplex szamma lett! Mit jelentsen ez? Ha kifejezziik n valos es kepzetes reszet, a toresmutato az n

==

n' - in"

(31.21)

alakban Irhato, ahol n' es n" vales szamok (in" ele negativ el5jelet tettiink, ezaltal ugyan-

ervenyben marad, ertelmezese azonban egy kisse modosul. A kvantummechanikaban meg az egyetlen elektronnal rendelkezo atomnak (pl. a hidrogenatomnak) is tobbfele rezonanciafrekvenciaja lehet. Ezert az Wk frekvenciaju elektronok Nk szama helyett az N.f, kifejezest hasznaljak, ahol N az egysegnyi terfogatban talalhato ato'c;!"''il,p;l~k,g~m~,~,tenyezo pedig (amelyet oszcillaaz f.

* (31.20) egyeniet

a kvantummechanikaban is

'*';,~er5ssegnek neveznek) azt mutatJa meg, hogy 'egy atomot tekintve mekkora sUlyozas tartozik az wk frekvenciahoz.

A B-vel jelolt tenyez6 pontosan alaku, mint (31.6), es itt is egy olyan ir Ie, amelynek fazisa wen' -l)l1z/ c eltol6dott, mikozben a hullam ],-pr'pc7tiHl ladt az anyagon, Az A-val jelolt uj exponencialis szorzotenyezo, valos A kitev5, mint latjuk, negativ, ezert szorzotenyezo egy I-nel kisebb va16s amely a itererosseg abszolut ertekenek keneset Irja Ie. Ez a csokkenes; amint is, annal nagyobb, minel nagyobb I1z. lam az anyagon keresztiil haladva kabb csillapodik. Az anyag reszben a hull arnot, amely igy a tulso eredetihez kepest kevesebb energiaval meg. Ezen nem kell meglep6dniink, az oszcillatoroknal figyelembe vett das valojaban surlodasi er5, amely energiaveszteseghez vezet. Latjuk tehat, a komplex toresmutato n" resze a elnyelodesenek (abszorpciojanak) vagy lapodasanak felel meg. Egyebkent n"-t szorpciomutatonak" is nevezik. Ugyancsak eszreveheto, hogy az n mutat6ban fellepfi kepzetes resz a 31.3 lathato Ej vektort igyekszik behajlltani a dopont fele, Ebb61 pedig mar magyarazat, miert csokken le az keresztiilhalad6 ter amplitudoja, Ntalaban - mint peldaul az iiveg ben - a fenyelnyelodes igen csekely. egyenletilnk alapjan ez varhat6 is, ahol a nevez5 kepzetes resze sokkal kisebb,

ik osszetetelerol is. Az elvegzett merera.mutatnak. hogy a Napban es a csillau~:Yi1ni1~U,K. kemiai elemek vannak a

a toresmutato kepzetes resze felel meg. Ezt a felismerest fel, hogy meghatarozenergiat visz magaval a fenymar megindokoltuk, hogy energiaja (&)-gal, vagyis a tartozo elektromos tererosseg idoatlagaval aranyos. E-nek az csokkenese energiavesztekelljelentsen, amely energia az elektronozgasaval jaro bizonyos surlodasra forvegul is h5 formajaban eltfinik az
H"~L~,l'UJU'"
,', T7' -'"

most a fenyhullamnak a 31.1 lemez egysegnyi felilletere, cm2-ere eso reszet. Az energiaesetben igy Irhato fel (feltetelezenergia megmarad):
..,.,.. auuv .

energia

+1

energia = 1 s alatt s alatt vegzett munka. (31.23)

A bal oldali mennyiseg G<:(E¥)-ga1 egyenlo, ahol az Cf. -. egyelore hatarozatlan -r- allando azt mutatja meg, hogy a hullam altal hordozott energia E2 atlagertekenek hanyad resze, A jobb oldal elso tagjanal a tererosseghez hozza kell venniink a sugarzo atomoktol szarmazo reszt, vagyis Cf.«Ep+Ej)2)-ot ken irnunk; iIletve a negyzetre emelest elvegezve: G<:(E~)+2(EpEj)+<Ej2»). , Egesz eddigi szamitasunkat vekony anyagretegre korlatoztuk, ahol a toresmutato igeh kozel all az egyseghez, ugyhogy Ej sokkal kisebb Ep-nel. E kozeliteshez kovetkezetesen ragaszkodva, az (El) tagot most el ken hagynunk, mivel ez sokkal kisebb, mint (EpEj). Persze, joggal kozbevethetne valaki: "Hiszen akkor (EpEj)-ot szinten el ken hagyni, mert ez meg (E}-)-nal sokkal kisebb." Ez igaz, < EpEj)-ot megis meg ken tartanunk, maskepp kozelitestlnk arra az esetre lenne ervenyes, amikor az anyag jelealetet teljes mertekben elhanyagoljuk! Szamitasunk ennek ellenere kovetkezetes marad, amit peldaul ugy ellen5rizhetilnk, hogyv.kozelltestinkben minden NLlz-vel, a kozeg atomstirfisegevel aranyos tagot megtartunk, de az (NI1Z)2_tel, ill. (Nl1z)-nek magasabb hatvanyaival aranyos tagokat elhanyagoljuk, Kozelitesiinket a "kis sfirtisegek esetenek" nevezhetnenk, Ugyancsak kezenfekvo ellenvetes lenne, hogy energiaegyenlettinkbol miert hagytuk el a visszavert feny jarulekat. De e korul minden rendben van, minthogy a visszavert feny amplitudoja Nl1z-vel, s igy energiaja (Nl1z)2tel aranyos. A (31.23) egyenlet utolso tagjanak becslese vegett kiszamitiuk a beeso fenysugarnak az elektronokon 1 s alatt kifejtett munkajat, Tudjuk, hogy a munka egyenl5 er5 szorozva uttal, igy az egy mdsodperc alatt vegzett munka (maskepp teljesltmeny) az er5nek es sebessegnek szorzata. A szorzat valoiaban liZ Fv skalarszorzat, amikor azonban az er5 es elmozdulas iranya megegyezik, mint jelen esetben is (eltekintve egy esetleges negativ e16jelt51), a skal:irszorzatot kozonseges szorzassal helyettesithetjiik. Ily m6don az egyes atomok altai felvett atlagos teljesftmenyre

72

A TORESMUTAT6

EREDETE

PENYELHAJLAs

ERNYON

73

(qeEpV) irhat6, s mivel az egysegnyi feluleten N!:J.z szamu atom foglal helyet, (31.23) utols6 tagja N!:J.zqe(EFv)-gal egyenl6. Energiaegyenletiink tehat igy alakul : (f..(E~) = (f..(E~>+2(f..(EFEj)+N!:J.zqe<EFV>. (31.24) Az oc<E~> tag mindket marad: -2oc(EFEj) oldalon kiesik, es (31.25)

ahol a "konyokzar6jel" Nos, ime, ismet egy szep eredrnennvel mazott benniinket a teresmutato

= N !:J.zqe(EFV),

Terjiink ezutan vissza a (30.19) egyenlethez, amelybol leolvashat6, hogy nagy z ertekek mellett Ej N!:J.zqe = - ~~2eoc v (zlc somal retardalva) (31.26) (ittemlekeztetilnk, hogy 1') = N!:J.z). A (31.26)ot (31.25)-be helyettesitve, annak baloldalara a N!:J.zqe 2(f..---( 2eoc EF(z helyen) . v(z/ c somal retard.)

kifeiezes keriil. Azonban EF(z helyen) egyen16 EF (az atom helyen, zlc somal elobb). Minthogy az id(Satlag idot61 fiiggetlen menynyiseg, vagyis ugyanannyi, mint zlc masodperccel korabban,. ut6bbi kifejezesiinkben, valamint a (31.25) jobb oldalan az idoatlagok egyenl6k egymassal, Az energiaegyenlet ket oldala ezert akkor egyenl6, ha

ter, Miert ? Az alapelveknek megP-ben olyan teret kell eszleljunk, a fenyforrasbol bizonyos idovel megl(es:ettEp, valamint a komyezo osszes toltes terebol tev6dik ossze. De amint el6tt lattuk, a fenyforras EF tere moz31.6 FenyelhajIasemyon hozza az ernyoben levo tolteseket, s ez J6 alkalom kinalkozik most, hogy egy uj ter kialakulasahoz vezet, fejezetben alkalmazott m6dszerek segitsege, ter, ha az ernyo atlatszatlan, annak vel megbeszeljiink egy az el6z6kt61 az Ey, teret tokeletesen ki kell, hogy kiilonbozo jelenseget, A 30. fejezetben Tamaskodva kerdezhetne valaki: "Hat megallapitottuk, hogy ha atlatszatlan milyen esoda, hogy ket ter hajszalresein a feny keresztiilhatol, a keletkez6 kiezvensulvozza egyrnast? Mi lenne, ha zitaseloszlast - mas szoval elhajlasi tokeletlen Jenne?" Ha az egyensuly ugy is megkaphatjuk, hogy a resek tokeletes (vegyiik figyelembe, hogy egyenletes stirfisegben fenyforrasokat < atlatszatlan ernyonek veges vastagsaga latorokat) tesziink. Mas sz6val az I;:WlaUaSI az erny6 hatoldala fele halad6 ter nem kep ugyanolyan, mintha maga a res uj pontosan zerus. Ha viszont nem ponforraskent viselkedne. E jelenseg okat mi:g]'\%0to:san zerus, 'mozgasba hozza az erny6 anyatisztaznunk kell, hiszen a res nvilvanvaloas egyeb tolteseit, s igy csekely tobbleteppen az a hely, ahol nincsen hoz letre, amellyel megprobalja az nincsenek gyorsulo mozgastvegzo helyreallitani. Ha tehat az erny6t Feleljunk eloszor is erre a kerdesre: vastagsagura keszitjtik, teljes a tulajdonkeppen az atlatszatlan erny6? elegendo alkalom kfnalkozik a gyiik fel, hogy a 31.6a abra fenyforrasat tererosseg megsziintetesere. Keppontbeli megfigyeI6t61 egy tokeletesen nyelven szolva: az atlatszatlan erny6szatlan erny6 valasztja el. Ha az ernyo nagy kepzetes toresmutatoja van, s ban "itlatszatlan", akkor P-ben kozben a hullam exelnyelodik, Mindenki tudja, a legatlatszatlanabb anyag, meg az (a) atlatszova valik, ha megfeleloen

esetben nyilasok voltak. Szamitsuk ki ezutan a P-ben lev6 teret. Ez (c) esetben egyreszt biztosan zerus, mdsreszt azonban megegyezik a fenyforras terenek, valamint az ernyo es a tomitesek anyagaban leva atomok minden lehetseges mozgasatol szarmazo tereknek osszegevel. Fellrhatjuk tehat az alabbi egyenleteket:
(b) eset: EP-ben

(c) eset: EP-ben

= EF+Eemyo = 0 = EF+E;rnyo+E;omites

ahol a vessz6 arra az esetre utal, amikor a tomitesek a helyukon vannak, EF azonban terrneszetesen mindket esetben ugyanaz. A ket egyenletet egymasbol kivonva az EP-ben

=

(Eemyo-E;myo)-E;omites

osszeftiggeshez jutunk. Ha most a resek merete nem tulsagosan kiesi (mondjuk, tobb hullamhossz nagysagnyi), a tornitesek jelenJete feltetelezhetoen nem m6dositja az ernyo tolteseire hat6 teret, Iegfeljebb talan kis mertekben, a resek szele korul, Ha ezt a csekely hatast elhanyagoljuk, Eernyo = E;rnyo irhato, s azt kapjuk, hogy EP-ben

= - E;omites

.

*

P
£ = EF
£=0 •

-- =
eoC

o:

1,

vagy

o:

=

eoC.

(31.27)
(b) F

~

Atlatszatlan .rnyo

Ha tehat fennall az energia megmaradasanak torvenye, akkor az egysegnyi ido alatt egysegnyi feliileten keresztulhalado hull am altai hordozott energia (amit maskepp intenzitasnak neveziink) eoc(E2)-tel kell, hogy egyenlo legyen, Ha (S)-lel jeloljuk az intenzitast,

*
(c)
F

id6)

} = eOC(E2),
(31.28)

*

31.6 libra. Fenyelhajlas

t

l- ernyo
tomit.,
E =EF Ernyo

I,... res

1

E::: £1+ Eern~

p

izsgauus, meg ezek utan, mi tortenik egy erny6vel, amelyen resek vannak, a 31.6b abran? Milyen ter varhato ? A P-beli ter ismet esak felfoghat6 ket emponens ~ egyreszt a fenyforras, masreszt tere, azaz az anyagban mozg6 tolteter - osszegekent, Bar az ernyo ~: yj~iels;ej€;bena toltesek bonyolult mozgast vegezaltaluk vegso soron ietrehozott teret 1« .1l1legiS meglehetosen egyszerfien meg tudjuk
,,,,,O<tLlL<111

I'

+ E'l-u,)'{I. + ~Omftci.O
emy6n

most fel, hogy ugyanazt az ernyot de reseit betomtiik, mint a 31.6c A tomites anyaga pontosan ugyanaz, az ernyoe. Ne felejtsiik el tehat, a tomiazokra a helyekre keriiltek, ahol a (b)

Eredmenyunk azt mondja ki, hogy a P-ben levo ter a (b) esetben, amikor az ernyon resek talillhat6k,(egy el6jel kiilonbseggel) ugyanaz, mint amit egy tokeletesen atlatszatIan ernyonek az a resze hoz letre, amely a resek helyen talalhato ! (Az el6jel nem erdekes ktilonosebben, mivel altalaban az intenzitaseloszlasra vagyunk kivancsiak, ami a tirerosseg negyzetevel aranyos.) Ez az else pillanatban talan logikai btiveszmutatvanynak ttinik, amit nehezen hisz el az ember, eredmenyiink azonban nemcsak igaz (kozelitoleg, nem tulsagosan keskeny resek eseten), de igen hasznos is, es egyuttal a fenyelhajlas szokvanyos elmeletenek igazolasaul szolgal, Amikor az E~omites teret valamely adott esetben ki akarjuk szamitani, esak emlekez-· niink keU, hogy az ernyo barmely pontjaban lev6 toltesek mozgasa olyan, hogy az altaluk letrehozott ter eppen kioltja EF-et az emyo tuloldalan, Ha a toltesek mozgasat egyszer

74

A TORESMUTATO EREDETE

mar ismerjuk, ugy kiszemeljiik ezeknek a tomitesbe eso reszet, es az altaluk kisugarzott elektromos hullamokat egyszerfien esak oszszeadjuk P-ben. Ujra megjegyezzi.ik, hogy a fenyelhajlas ezen elmelete csupan kozelitc, es csak akkor

ervenyes, amikor a resek nem tulsagosan keskenyek. Ellenkezc esetben E;omites leka kicsi, es az (Eernyo-E~rny5) KU110l1l0iSt;)g (amelyet zerusnak tekintettimk) osszemerhetove valik vele, vagy esetleg nagyobb is mila, s igy kozelftesunk ervenyet veszti.

32 Sugarzasi csiUapodas. Fenysz6r6das

F

,,/ ••

-t-.

c~

az eJozo fejezetben, hogy a rezgovegzo toltesek rendszerebol energia el, es erre a kisugarzott energiara egy vezettiink le, ismerjUk az elektromos tererosseget, az 1 s alatt a sugarzas irameroleges, 1 m2 feluleten kereszttilenergiamennyiseget is, rnivel ez nem mint a tererosseg negyzetenek idora szorozva soc-vel: (32.1)

rezgo toltes energiat sugaroz ki, pelantenna is, amelynek toltesei kulso rezgo mozgast vegeznek. Mikozben sugarzik ki a terbe, az energiamegmamegfeleloen azt kell talalnunk, antennahoz vezeto huzalok menten aramlik. Vagyis az aramforras csatolt antenna ellenallaskeni viselolyan hely, ahol energia "vesz(az energia valoiaban nem vesz el, kisugarzodik, ez azonban a hajtokor egyre megy). A kozonseges vett ellenallason az "eIveszett" alakul at, jelen esetunkben vi"elveszett" energia eltavozik a terbe. I<h,·_"lme,l"r szempontjabol, amely n t6ri'Sdik vele, hova keriil az energia, az es az antenna vegeredmenyben az ararnkori hatast idezi elo: az energia "ti'inik el". Ennelfogva, legtisztabb rezbol keszult is, antenmindig lesz bizonyos ellenallasa a fele, Egyebkent az igazan j6 antenegeszeben veve tiszta ohmos

ellenallas, nagyon csekely induktiv es kapacitiv ellenallassal, mert az antennaval az a celunk, hogy Iehetoleg minel tobb energiat sugarozzon ki a terbe. Ezt az antenna altal mutatott ellenallast sugarzasi ellenallasnak nevezik. Ha I erossegi'i aram folyik az antennan keresztiil, az antenna altal felvett ("elveszo") atlagos teljesitmeny egyenlo az atfoly6 aram erossege negyzetenek idoatlaga megszorozva az ellenallassal, A kisugdrzott teljesitmeny nyilvanvaloan szinten az aramerosseg negyzetevel aranyos, minthogy a .letrehozott tererosseg mindig az aramerosseggel, a tavozo energia pedig a tererosseg negyzetevel aranyos, A sugarzasi ellenallas nem mas, mint a kisugarzott teljesitmenyt (/2)-gal osszekapcsolo aranyossagi tenyezo. Erdekes kerdes, vajon minek tulajdonithato a sugarzasi ellenallas? Egyszerti peldakent vegyiink egy antennat, amelyben a kiils5 ter hatasara valtakozva fel-Ie folyik az aram, J61 tudjuk, ahhoz, hogy az antenna energiat sugarozzon ki, munkat kell befektetniink. Azt is tudjuk, hogy ha egy elektromosan toltott testet valtakozva fel-le gyorsitunk, toltese miatt sugarozni kezd (ha nem volna toltese, nem sugarozna), Az energiamegmaradas torvenye alapjan ugyan ki lehet szamitani, hogy energia tavozott eI, de mar egeszen mas kerdes az, hogy milyen era elleneben vegeztiink munkat? A kerdes erdekes, de igen bonyolult, s jollehet az antenna eseteben a valasz ismeretes, az elektronokra vonatkozoan mindmaig sem sikerult teljes mertekben kielegito valaszt talalni, Ami az antennat

76

SUGARZASI CSILLAPODAs.

FENYSZ6R6DAs t",'o7li<>,,,,

AZ IDOEGYSEG ALATT KISUGARZOTT ENERGIA

77

ilIeti, annak egyik reszeben mozgasba jott toltesek altal keltett tererosseg hat a tobbi mozg6 toltesre: ezt az erohatast ki tudjuk szamitani, s igy meghatarozvan a vegzett munkat, eljutunk a sugarzasi ellenallas helyes kifejezesehez. Ha azt mondjuk, "ki tudjuk szamitani", ez nem egeszen igaz, mert az elektromossagnak kis tavolsagokon belul ervenyes torvenyeit eddig meg nem targyaltuk, csak annyit tudunk, milyen az elektromos ter nagy tavolsagok eseten, A (28.3) kifejezessel ugyan mar megismerkedtunk, de az elektromos teret igen kis tavolsagokon beliil meghatarozni szamunkra e pillanatban tulsagosan bonyolult feladat lenne. Minthogy azonban fennall az energiamegmaradas torvenye, a helyes vegeredmenyhez nyilvan eljuthatunk anelkul is, hogy ismernenk az erotereket 'a kis tavolsagok tartomanyaban, (Tulajdonkeppen a gondolatmenet ellenkezojere forditva is igaz, vagyis ha az eroteret csak igen nagy tavolsagon tul ismerjtik, az energiamegmaradas torvenyenek felhasznalasaval meg tudjuk hatarozni a' rovid tavolsagokon beliil hato eroket, ezzel a kerdessel azonban itt nem foglalkozhatunk.) A maganyos elektron eseteben a kerdes a kovetkezc: ha nines mas, esak egyetlen toltes a terben, mire tud hatni az ero? A regi klasszikus elmeletben a toltest valamilyen kis golyonak kepzeltek, amelynek egyik resze hatast gyakorolhat a masikra, Minthogy azonban bizonyos veges idotartam szukseges ahhoz, hogy az erohatas eljusson a paranyi elektron egyik pontjatol a masikig, az erohatas nines az' elektron mozgasaval azonos fazisban.· Ha az elektron nyugalomban van, mint tudjuk, "a hatas egyenlo a visszahatassal". Minden belso eronek akad egy ellentetes iranyu, de vele egyenlo nagysagu parja, az ercdo ero tehat zerus. De egy gyorsulo mozgast vegzo elektronban, eppen a hatas veges kesese miatt az elektron hatulso reszerol az eliilso reszre hat6 ero nem lesz pontosan ugyanakkora, mint amekkora az TeszrM.. at ahatulso reszre, A kolcsonh as kesese felboritja az erok egyensulyat s Igy vegeredmenyben mintha az egesz rend"

szer visszarantana magat sajat fogva! A mozgo toltesekre vonatkoz6 zasi ellenallas, azaz agyorsulassal ~~'"H'''~''' ellenallas keletkezesenek ez az elvi lHlJU';llJ'C igen sok ellenvetest valtott ki, ugyanis legi elkepzelesiink szerint az elektron talan nem tekintheto "kis golyonak", A lemat mindeddig nem is sikeri.ilt megoldani. Magat a sugarzas okozta visszahatas jet, azaz valamely toltes gyorsulasa elveszitett energiamennyiseget termeszetesen egesz ponto san ki tudjuk szamitani, ellenere, hogy nem ismerjuk a visszahato erok mtikodcsenek mikentiet.

osszenergiara (P) (32.2)-t az osszes irany szerint integralnunk kell. is szorozzuk a megfelelo gombaz energianak egy kicsiny d1J kisugii.rzott reszet megA felillet. gombov, amelyet ivetkezokeppcn szamithatunk ki. Ha r sugara, a gornbov szelessege r d1J, 2nr sin 1J, minthogy a hozza tartoz6 r sin 1J. A gombfelulet ezen kis Li1Uji1L'<1K teriilete tehat:
ugy

kisugarzott

(32.3)

Ezekutan a gyorsuJ6 toltes altal ""'U5uu,u" osszenergiat szamitjuk ki. Az kedveert vegyiink szemugyre egy tetszolegesen gyorsulo, de nem relativisztikus UHJLE;a", vegzo reszecsket. Tudjuk, hogyha a las adott (mondjuk fiiggoleges iranyu), jeletkezo elektromos ter a toltesnek es retardalt gyorsulas vetiiletenek szorzata, va a tavolsaggal, Ismerjiik tehat pontban az elektromos eroteret, annak negyzetet, s ennelfogva nyilvanaz segnyi feliileten 1 s alatt keresztulhalado giat, socE2-et is. A radiohullamok terjedeset lefro I'''VI'111,,_ tekben igen gyakran talalkozhatunk az mennyiseggel. Reciprokat a vakuum danciajanak nevezik, amelynek erteket nyii emlekezetben tartani: 1/soc Ezek szerint az 1 m2-re eso wattokban a tererosseg negyzetenek laga, osztva 377 -tel. Ha az elektromos tererosseg helyebe lyettesitjiik a (29.1) kifejezest, a fj iranyaban az 1 m2-nyi feluleten halado kisugarzott teljesitmenyre S= q2a'2 sin21J
16n2sor2c3

'.

meg az 1 m2_re eso teljesitmenyt tartoz6, m2-ben kifejetelulettel, es megkapjuk a megfelelo es 1J+dfj szogtartomanyban energiamennyiseget. Integraljunk 1J szerint 0° -t61 180° -ig:

se szoghoz

az a' vektornak adott iranya van, (32.5)-ben a'2 az a' vektor negyzete, azaz a'a', a vektor hossza negyzetre emelve. Masodszor, a (32.2) kifejezesben a teljesitrnenyfluxust a retardalt gyorsulas hatarozza meg, vagyis a gyorsulasnak azon idopontbeli erteke, amikor a gombfeluleten most athalado energia kisugarozodott. Azt mondhatnank, hogy az energia valojaban ezen elobbi idopontban szabadult eel. Ez azonban nem egeszen helytallo, a valosagnak csak egy megkozelitese. Hogy az energia mikor szabadult fel, nem Iehet pontosan megmondani. Pontosan azt tudjuk kiszamitani, mi tortenik egy befejezett mozgas, mint peldaul rezges 'eseten, amelynel a gyorsulas vegiilis megsziinik. Tehat eredmenytil azt kaphatjuk, hogy az egy eiklushoz tartoz6 teljes energiaaram a gyorsulas negyzetenek a teljes eiklusra szamitott idoatlagaval aranyos. S igy a (32.5) kifejezeshen a'2-nek a gyorsulas negyzetere vett idoatlagot kell jelentenie.Vagy pedig, ha olyan a mozgas, hogy a gyorsulas kezdeti es vegerteke zerus, a feliileten keresztiilfolyt teljes energiamenynyiseg (32.5) idointegraljaval egyenlo. A (32.5) kifejezes kovetkezrnenyeit a .rezgo rendszeren szemleltetve, nezztik meg, mi 1Ortenik, ha a rczgf toltes x helyzetvaltozasa olyan,hogy a megfelelo a' gyorsulii.s _w2Xoeirut alaku, A gyorsulas negyzetenek egy ciklusra szamitott idoatlaga:

(a'2)
(Ne feledjtik, m6dban felirt zetre, 6vatosan cos cot, es cos2

= 2_uh2o : 2

(32.4)
fj

=

(1 -eos2

fj) sin

1J azonossagot

hogy amikor komplex jelolesrnennyisegeket emeliink negykell eljarnunk, eiwt valoiaban cot idoatlaga 1/2.) Ily m6don (32.6)

0tfll)ielerrlbeveve nem nehez belatni, hogy

(32.5) eredmenyhez erdemes nehany megHa most a • <'''"'n",,, hozzaffizntink. Eloszor is, minthogy

adodik. Mint mar emlitettiik, negyzetevel forditottan aranyos,

Az itt targyalt kifejezesek viszonylag uj keletfiek, a XX. szazad elejen sziilettek, es igen nevezetesek. Torteneti jelentoseguj; miatt is fontos volna, hogy regebbi konyvekben olvasni tudjunk roluk, de regebben nem az SI mertekr'endszert hasznaltak. Az ebbol szar-

78

SUGARZASI CSILLAPODAs. FENYSZ6R6DAS

FUOGETLEN FENYFORRASOK

79

maze nehezsegeket ugy hidalhatjuk at, hogy az elektronokra vonatkozo vegso formulakon a.kovetkezo szabalyt alkalmazzuk. A q~/4nso mennyiseget, ahol ·qe az elektron toltese coulomb-ban, korabban e-tel jeloltek", Marmost konnyii kiszamitani, hogy e Sl-erteke 1,5188.10.-14, tudjuk ugyanis, hogy qe = = 1,60206.10-19 es 1/4nso = 8,98748.109. A tovabbiakban mi is gyakran hasznaljuk majd a kenyelmesen rovid
e2 qe = _._2

szer Q-ja adott idopillanatban teljes energiatartalmanak es a radianonkenti energiavesztesegnek a hanyadosaval

4nso

(32.7)

jelolesmodot. Ha a regi kepletekben szereplo e mennyisegnek a fenti szamerteket adjuk, a tobbivel pedig Sf-ben szamolunk, szamszerfien helyes eredmenyeket kapunk, Peldaul (32.5) 2 regialakja P = ?,"e2c?/c3• Vagy a proton es az elektron kolcsonos helyzeti energiaja r tavolsagban q;/4nsor, maskeppen e2/r, ahol e = = 1,5188·10-14SIegyseg.

32.3 A sugarzas! csillapodas
Az oszcillator rezgese kozben energiat veszit: ez azt jelenti, hogyha az Wo sajat frekvenciaval rezgo rendszeriinket - rugo vegere "erositett" toltest vagy egy elektront az atomban - oszcillaltatni kezdjiik, majd magara hagyjuk, nem marad rezgesben mindorokre, meg akkor sem, ha tires terben van, sok millio kilometerre mas targyaktol, A rendszer ugyan mindenfele olajtol, surlodastol es ellenallast61 mentes, a szo kozonseges ertelmeben "nines viszkozitas" , rezgese megsem tart "orokke", mert ha elektromosan toltott, energiat sugaroz ki, s igy rezgo mozgasa lassacskan elha!. Kerdes, milyen lassan? Mekkora a sz6ban forgo oszcillatornal az elektromagneses hatasok, az un, sugarzasi ellenallas, illetve a sugarzas csillapodas altal meghatarozott Q erteke? Barrnely rezgo rendszabvany az itt qe-veJ jelolt meny(Ale/eMs szerk.)

Az me2 kifejezesnek, amely latcsak az elektron tOmeget51 es tolaz elektron egy sajatos tulajll1s:a!!::3lval kell osszefuggesben lennie, es mintW dimenzi6 nelkuli, e2 / mer? hosszusdg Q =dW/drp . ·.l >{l.imemd6i,u Neve: klasszikus elektronsugar, a regi atommodellekben ez volt az Minthogy dW/d<p = (dW/dt)!(d<p!dt) = meretenek nagysagrendje, amikor = (dW/dt)/w, kifejezestinket mas alakban O""~'r7~'O;' ellenallast oly m6don ertelfelirhatjuk: <!t);iUezte:k. hogy az elektron egyik resze tobbi erohatast gyakorol. E mennyiseg wW elveszitette korabbi ertelmet, hiszen Q = dW/dt . senki sem allltja, hogy az elektronnak ekkora lenne a sugara. Szamszerfileg: Lathato, hogy adott Q-ra a rezges tartalma dW/dt = -(w/Q)W szerint csillar = ---:.2 = 2,82.10-1' m. (32.11) podik s az egyenletet megoldva W = Woe-wt/Q meeadodik, ahol Wo a kezdeti (t = 0 idopontbeli) ki ezutan konkretan valamely energiatartalom. Hogy egy sugarzo oszcillatorra Q-t kibocsato atom, mondjuk egy Na-atom hatarozzuk, visszaterunk a (32.8) p.cr",",,""'_ Ez esetben, minthogy a Na-atom hez; dW/dt helyebe a (32.6) kifejezest I kibocsatott feny a Iathato szinkep sarga esik, helyebe a sarga tartotesithetjiik be. Kerdes azonban, mit tekinthettmk az jellernzo 600 nm irhat6. igy cillator W energiatartalmanak'? A .mozgas 3). energia (1/2) mv2-tel egyenlo, amelynek Q = --_ "'"5 . 107 (32.12) 2xM4. 4nro ' erteke mw De meg emlekszimk hogy egy oszcillator atlagos energiatar egy atom Q erteke 108 nagysagrendfi, felig helyzeti, felig mozgasi energiabol jelenti, hogy az atomi oszcillator fazisa dik ossze, ezert eredmenyunket meg valtozik vagy az atomi oszcillator meg kell szorozzuk, s igy vegtil a gki:;z~:litlb.etolf:g07 relies rezgest vegez, mie1 energiaja l/e-ed reszere csokken. 1 W= -ZmOfXij hullamhosszu fenynek megfelelo v = C/A "'" 1015 Hz,kovetkezesegyenlethez jutunk. Ujabb kerdes meriil az idctartam, amely alatt az enermilyen rezgesszamot irjunk be a kapott reszere csokken, 10-8 s nagysagjezesbe? A valasz az, hogy az Wo sajat Kozonseges koriilmenyek kozott a szavanciat, minthogy az atomok gyakorlatilag sugarzo atomok sugarzasi ideje altai aezen a rezgesszamon sugaroznak. m Mas szoval e szamertek akkor az me elektrontomeg irando. Vegul a szukaz atomot tires ter veszi korul, seges egyszenisiteseket vegrehajtva, az semmifele zavar6 hatas nem eri. Ha az I "ji>lrtr'An test ben foglal helyet, ahol a 4ne2 lL~9rnlrezo atomok es elektronok utkozeseinek Q 3Ame2 egy jarulekos ellenallas is fellep, "~JHi1IJVUa, is m6dosul. kifejezest kapjuk. (Az attekinthetoseg, oszcillator egyenleteben szemint a tortenetileg nevezetes formula bemucsillapitasi tenyezot az ita = o/wo tatasa kedveert ismet bevezettiik az e2 = alapjan szamithatjuk ki; ha vissza= q~/41t8o roviditest, es wo/c helyebe 2n/

e/

emlekezunk, 0 volt az, ami a rezonanciagorbe szelesseget meghatarozta (lasd a 23.2 abrat), * A (32.10) kifejezessel tehat a szabadon sugarzo atomok szinkepvonalainak szelesseget szamitottuk ki! Minthogy A = Zncjo», a vonalszelesseg:

LlA

= Zstc Llw/w2 = 2Jr;cO/w5 = 2:rtc/Qwo = = A/Q = 4nro/3 = 1,18.10-14 m,
(32.13)

32.4 Fiiggetlen fenyfomisok
E fejezet masodik temakorenek, a fenyszorodas leirasanak elokesziteseul az interferenciajelensegnek egy bizonyos, az el5zokben elhanyagolt esetevel szeretnenk most foglalkozni, nevezetesen azzal, hogy mikor nern lep fel interferencia. Legyen ket fenyforrasunk, F1 es F2, a megfelelo amplitudok pedig Al es A2• Megfigyelesi pontunk a fenyforrasokhoz kepest adott iranyban van, ugyhogy a jelek beerkezesi fazisa <PI es rp2 (a fazisok a rezges kezdete 6ta eltelt idotol es a kesleltetesi idot51 fuggnek, amely ut6bbi a megfigyel5 helyenek fiiggvenye). Az eszlelt sugarzasi intenzitast ugy szamithatjuk ki, hogy osszeadjuk (mint a 29. fejezetben) az Al es Az abszolut ertekfi, valamint <Pl es <pz fazisu komplex szamokat, rnajd az osszeget negyzetre emeljiik:
AR
2

e

"

0

0

=

A1+A!i+2A1A2

2

0

cos (rpl-<PZ). (32.14)

Ha a 2AIAz cos (<PI-<P2) keresztszorzat-tag nem lenne jelen, az adott iranyban eszlelt intenzitas egyszenien Ar+A~-tel, vagyis a ket fenyforrastol szarmazo, egymastol fuggetlen intenzitasok osszegevel lenne egyenl6, ahogy ez egyebkent varhato volna. Mas szoval ket fenyforrasbol egy targyra eso feny intenzitasa azonos volna a ket forras intenzitasainak osszegevel. Viszont ha meghagy-

* L. a 2. kotetben a 23.2. szakaszt. (A felelos. szerkesztd megjegyzese.)

80

SUGARZASI CSILLA<,ODAS. FENYSZORODAS

FENYSZORODAs utobbi evekben sikeriilt olyan fenyfor""'J"'U'.'W' amelyben az atomok
l"'5V"'uo,o

81

juk a keresztszorzat-tagot; az credo intenzitas nem egyezik meg az intenzitasok osszegevel, mert interferencia is fellep, Ha bizonyos korulmenyek kozott a keresztszorzat elhanyagolhato, azt mondjuk, hogy az interferencia latszolag megsztint. Persze, interferencia a termeszetben mindig van, csak esetleg nem mindig tudjuk kimutatni. Vizsgaljunk meg most nehany esetet, Elsonek tetelezzimk fel ket fenyforrast, egymastol 7000000000 hullamhossznyira, ami altalaban nagyon is j61 megvalosithato elrendezes. Adott iranyban a fazisok kulonbsege egy igen hatarozott erteket vesz fel. Masreszt azonban, ha az egyik iranyban csak egy hajszalnyira, akar nehany hullamhossznyit is elmozdulunk, ami igazan nem nagy tavolsag (mar maga .szemtink pupillanyilasa akkora, hogy a differencia miatt a hullamhosszhoz viszonyitott eleg nagy tavolsagon a fenyhatasoknak csak atlagerteket vagyunk kepesek tudomasul venni), a faziskiilonbseg mar mas lesz, •es a koszinuszfuggvenynagyon gyorsan valtozik. Ha a ter egy kis tartomanyara nezve az intenzitasok atlagerteket akarjuk kiszamitani, a koszinuszfuggveny e tart om any egyes pontjaiban hoi pozitiv, hol negativ lesz, vegul .. is jaruleka atlagban zerussa valik, Tehat ha az intenzitast olyan tartomanyokra atlagoljuk, amelyekben a fazis pontrol pontra igen gyorsan valtozik, intererferenciajelenseget nem eszlelilnk, az interferencia-tag zerussa valik, Masik pelda: hullamforrasunk legyen most ket, egymastol fuggetlenul rmikodo radioado - nem ket vezetekrol taplalt egyetlen oszcillator, amely biztositana a fazisok egyiitt tartasat - es a ket fuggetlen radioado nincsen pontosan ugyanarra a rezgesszamra hangolva. (VaI6jaban igen nehez is lenne oket azonos frekvencian mfikodtetni anelkiil, hogy ki:izi:ittiik tenylegesen vezetekes i:isszeki:ittetest ne letesftenenk.) E feltetelek betartasaval hullamforrasaink fuggetleneknek nevezhet6k. Minthogy a rezgesszamok nem egyeznek meg .... .•. $:~~2:I'0nt<.?s~n, eg akkor is, ha kezdetben ~ m 'c~:;.~ kit'hllllam fazisban volt, az egyik fazisa kezdi megelozni a masikat s igy kis ido muItan

fazisaik ellentetesek lesznek, majd a meg egy kicsivel elobbre keriil, es sfteni fogjak egymast, Vagyis .a ket faziskulonbsege az id6 mulasaval fokozatosan elvandorol eredeti ertekerol, de ha meefiavels eszkozeinkerzeketlensege folytan ilyen idotartamon beliil nem tudunk eszlelest gezni; azaz egy joval nagyobb atlagolunk, hiaba emelkedik, majd csoxkee ismet az intenzitas - a hangtanban "Ienel~es··'" nek" nevezett jelenseg analogiajara valtozas gyorsabbannal, hogy berendezesunk kovetni tudja, az interferencia ujra kiatlagolodik. Mas szoval, mindazon esetekben, a faziskulonbseg kiatlagolodik, nem ;'n'71a'I;;~,1. interferenciat: az interferencia-tag valik egyenlove l Nem egy. flzikakonyvben olvashatjuk, ket kulonallo fenyforras soha nem ad ferenciat. Ez a megallapitas azonba fizikai torvenyt tiikri:iz, pusztan arrol vilagositast, hogy a kiserleti technika fejlettsegi fokon alit a konyv H"OlO'J"'~aH,"J\. idopontjaban. Kozonseges fenyforras jeben eloszor az egyik atom sugaroz, a masik, a harmadik, es igy tovabb. eppaz iment lattuk, hogy egyetlen atom gosan 10-8 s ideig sugaroz, 10-8 s elteltevel a hullamvonulatvaltja fel, azt egy es igy tovabb.Tgy a fazis valoban csak idfitartamon . beliil valtozhat Ha 10-8 s-nal joval nagyobb atlagolunk, ket kiilonboz6 fenyforrastol sem kaphatunk interferenciat; minthogy fazisaikat 10-8 s-nal tovabb nem kA,ne<elc egyiitt tartani. Megfelelo fotocellaval igen nagy detektalasi sebesseg s meg lehet mutatni, hogy interferencia, amely 10-8 s-nyi . belul hol erosodik, hoI gyengiil, detektalo eszkozunknek termeszetesen ilyen finom id5beli felbont6kepessege, s altalaban nem eszleliink interferenciat. emberi szemnel az atlagolas idotartama koriil van, igy ket kiilona1l6, fenyforrast61 szarmaz6 interferenciat figyelniink teljes mertekben lehetetlen.
HJ."O"_O~.' "LVUV~L'

32.5 Fenyszorocilis A fenti peldak alapjan megerthetimk egy olyan jelenseget, amely a levegoben lep fel, az atomok veletlenszeni elhelyezkedese kovetkezteben, A toresmutatorol sz616 fejezetben Iattuk, hogy a beeso fenynyalab az anyag atomjait sugarzasra keszteti. A beeso fenynyalab elektromos tere az elektronokat fel-ala mozgatja, azok gyorsulva mozognak, s ennek kovetkezteben sugarozni kezdenek. Ez a szort sugarzas olyan fenynyalabot kepez, amelynek iranya megegyezik a beeso fenynyalabeval, de fazisban elter tole, es eppen erre az elteresre vezetjiik vissza a toresmutatot. Mit tudunk azonban rnondani a tobbi iranyban szetszorodott, "ujrasugarzott" feny intenzitasarol? Ha az atomok szep, szabalyos geometriai rendben sorakoznak egymas mellett, konnyfi megmutatni, hogy az eredeti fenynyalab iranyatol kulonbozo tobbi iranyban semmilyen intenzitast nem eszleltink, ekkor ugyanis nagyszamu, allandoan valtoz6 fazisu vektort kell osszeadnunk s eredmenytil zerust kapunk. Ha azonban a szorocentrumok veletlenszeriien helyezkednek el, akkor -mint ahogy e15bb lattukv- barmely iranvban veve, a teljes intenzitas az egyes atomok altal kisugarzott intenzitasok osszege. Tovabhi a gaz atomjai a valosagban allandomozgasban vannak, s igy jollehet kef atom altal kibocsatott sugrazas fazisktilonbsege adott pillanatban egy meghatarozott szam, a kovetkezo pillanatban mar megvaltozik, ezert az atlagolasnal minden egyes koszinusz-tag kiesik. Eppen ezert, ha azt akarjuk kiszamitani, hogy valamely gaz adott iranyban mennyi fenyt szort szet, elegendo egyetlen atomon fellepo szorodast vizsgalni.es az altala sugarzott intenzitast szorozni az atomok szamaval, Korabban mar utaltunk ra, hogy ilyen termeszetli fenysz6r6dasi jelenseg a magyarazata az egbolt kek szinenek. Mikor a napsugar keresztiilhatol a ievegoretegen, es mi a Napt61 oldaliranyban, mondjuk a bees6 fenynyalabhoz kepest 90°-os szog alatt tekintiink fel az egre, kek fenyt eszleliink. Azt szeretnenk most kiszamftani, mennyi feny jut ekkor

egyide-

sugaroznak, s fly medon nem Iep fel a jelensege. A berendezes, arne-tezerne« neveznek, meglehetosen bonyoa kvantummechanika alapcsak megerteni, A lezerrel eloallitfeny, amelynel az az id5tartam, belul a fazis folyamatosan valtozik 10-8 s-nal, szazad, tized, de is lehet. Igy azt az idoamig ket kulonbbzo lezer altal feny fazisainak kulonbsege egyenvaltozik, kozonseges fotocella segitis eszlelni tudjuk. Hasonlokeppen, nehezseg nelkul eszlelheto a ket lezer .Jebeges". Ma mar aligha abban, hogy hamarosan keolyan lassu .Jebegest" lezereloallftani, hogy a megvifalon az szabad szemmel is lathatova fenyfolt periodikusan felerosodik, stb. kiatlagolodasanak egy esete az, amikor nem kett/i, hanem =nagyszamu hullamforras sugaroz, Ekkor sereg amplitude, azaz egy sereg szam osszegenek negyzete, s ha a emelest elvegeztuk, megjelennek az amplitudok negyzetei, valamint a nem amplitudok osszeszorzasabol adodo Ha most a korulmenyek olyautobbi vegyestagok egymast gsemnusitik, az interferenciajelenseg elmaElofordulhat peldaul, hogy a kiili:inb5z6 egymashoz kepest teljehelyezkednek el, es bar A3 kozotti faziskulonbseg hatarozott erteke jelentosen elterhet az Al es A2 kozott fennallo faziskulonbsegtol. koszinusz kozott ezert lesz egy sereg egy sereg negativ, s ezek egymast megsellll"11isitik. aztan igen sok -esetben nem eszleliink es a teljes intenzitas egyedi intenzitasai-

82

SUGARzA.SI CSILLAPODAs.

FENYSZORODAS

FENYSz6ROnAs

szernunkbe, es hogy e feny szine miert eppen kek ? Legyen a beeso fenytol eredo elektromos tererosseg .az atom helyen E = Eoeiwt. Tudjuk, hogy E hatasara az atom elektronjai rezgesbe jonnek (32.2 abra) es a rezges arnplitudoja a (23.8) egyenlet alapjan:? i

szogbe szetszort fenyenergiat a (32.6) zes szolgaltatja, Behelyettesitessel, vallanlinta tagok atcsoportositasaval az ilyen alakot olt: P

=

(q;w4/12nEoC3) q~EUfn~(W2~W~)2

1 2) Sn 4/ 2 2 2 4 (,2 EocEO "3"" (qe 16n EOfneC ). • [W4/(co2-w5)2]
2 (\1 EocEO (8nrii

valamely geometriai feliileten kereszes a rnasodpercenkent szetszorodo helyett ezt a feltiletet adjuk meg. Illt;gdUUI,. ertek fliggetlen lesz a beeso •. tenzitasatol ; a sz6rt energianak a m beerkezo energiahoz valo viszoki. Tehat.a beerkez5 energia

ronra vonatkozo hataskeresztrnetszet Thompson-jete hataskeresztmetszet neven ismeretes. E felulet Iinearis merete hozzavetolegesen 10-15 m, teriilete tehat 10-30 m", ami nagyon kicsinek mondhato l Masik peldank a levegoben szorodo feny esete. Emlekezziink ra, hogy levegore vonatkozoan az oszcillatorok sajat rezgesszamai mind meghaladjak a Iathato fenyet, Ez azt jelenti, hogy (t)2_et elso kozelitesben elhagyhatjuk a nevezoben, es ugy azt talaljuk, hogy a szorodasi hataskeresztmetszet a rezgesszam negyedik hatvdnydval aranyos, Vagyis az a feny peldaul, amelynek rezgesszama mondjuk ketszer nagyobb, tizenhatszor erosebben szorodik a masiknal, ami eleg tetemes kulonbseg. Eppen ezert a kek feny, amelynek rezgesszama megkozelitoleg ketszerese a spekrum voros vegere jellemzo frekvencianak, a voros fenynel lenyegesen intenzivebben szorodik. S ha felnezunk a deriilt egboltra, mindig csak ezt a ragyogo kekseget csodaljuk ! A fenti eredmenyekhez azonban meg nehany magyarazo megjegyzest ffizhetnenk. Peldaul arrol, hogy mi teszi lathatova a felhot? Honnan is keriilnek elo a felhOk? Nyilvan tudjuk, hogy a vfzpara lecsapodasatol szarmaznak. Csakhogy a vizpiira mar lecsapodasa elott is ott volt a legkorben, megsem liitta senki. Lecsapodasa utiin pedig egyszerre tokeletesen lathatova valik. Hogyan lehetseges ez? Nem volt lathato, s most egy csapasra elottinik? A felhok megjeleneset ovezo titok azonban megsern affele gyerekes kerdes, hogy: "Es mondd, Apu, a viz mibol lett?" ~ mert meg tudunk ra felelni. Az iment mutattuk meg, hogy a feny az atomokon szorodast szenved, a vizpara molekulain terrneszetesen ugyszinten, A kerdes csupan az, mitol tud a vizpara olyan hihetetlen aranyban tdbb fenyt szetszorni akkor, amikor lecsapodva felhoket kepez, Vizsgaljuk meg, mi tortenik, ha a feny egyetlen atom helyett egy atomhalmazra, vagy mondjuk ket, a feny huIliimhosszahoz kepest egymast61 igen csekely tiivolsagra levo atomra esik. GondoJjunk csak vissza:

=

qeEO

~,;;(~;)~-w2+iwb}

.

(32.15)

=

2) .

'/ 3) [w 4/'(w~wo 2

·)2 J.

32.2 abra. A fenynyalab az utjaba kerulo atom tolteseit (elektronjait) rezgesre kenyszeriti,
A' mozgasba j6ttelektronok nyckba sugarozni kezdeeek ezutan a (egkiilonb5z5bb' idi-

Elvileg figyelembe vehetnenk a csillapodast, valamint azt a tenyt is, hogy az atom tobbfele, killonhOzQ frekvenciaju oszcillatorkent miikodik, s igy osszegezhetnenk az egyes frekvenciakra, az egyszerfiseg kedveert azonban tekintsimk csak egyetlen oszcillatort, es hanyagoljuk el a csillapodast, Igy a kill so elektromos ter hatasara keletkezo sugarzas amplitudoja - lasd a toresrnutato szamitasat ~ egyszerfien

X=

q.,Eo m(wii-a})

(32.16)

Most mar a (32.2) kepler, valamint az -&-bol levezetheto gyorsulas alapjan konnyen ki tudniink szamitani a ktilonbozo iranyokban szetsugarzott feny intenzitasat is. E szamitas helyett azonban, hogy idot takaritsunk meg, rogton az osszes lehetseges iranyba szort teljes fenyintenzitast hatarozzuk meg. Az egyetlen atom iiltal t s alatt a teljes ter'&!~[~

Az eredmenyt azert irtuk a fenti <"a.,,-uau. bogy konnyebb Jegyen megjegyezni az alatt szort teljes fenyenergia a beeso tererossegenek negyzetevel aranyos, Mit ez mondani? Nyilvanvaloan, a elektromos tererosseg negyzcte a bearamlo energiaval aranyos, Valoban, az alatt 1 m2-nyi feltileten keresznilhalado gia Eoc-szer az elektromos tererosseg tenek atlagerteke, es ha utobbinakmaximalis erteke Eo, akkor <E2) = 1/2Eg. Mas a kulonbozo iranyokba szetszort energia a nf-enkent es s-onkent energiamennyiseggel aranyos - minel sebb a napfeny, annal ragyogobbnak az egbolt, Kovetkezo kerdesunk az, hogy a feny mekkora hanyada szenved ~LoII.JH>U"~" Kepzeljunk el a fenynyalab utjaban adott, a feluletfi "celtabIat" (amely azonban nem valosagos, anyagi korong, rruntnogy ezen fenyelhajlas es hasonlo jelensegek lelm~:nelc fel, hanem pusztiin csak egy kepzeletbeli let a terben), A teljes energiamennyiseg, adott korulmenyek kozott a a feliileten tulhalad, aranyos mind a-val, mind a feny intenzitasaval: p

jellegti mennyiseg, amely az a nevezetessege, hogy ha az energia tokeletes szorodast szenpontosan megfelelne az atom altal energiamennyisegnek, szorodasi hataskeresztmetszetA hataskeresztmetszet fogalma esetekben alkalmazhato, amikor merteke a nyalab intenzitasaval A keletkezo effektust ilyenkor kvanazzal a felulettel jellemzik, amely nyalabbol annyit venne fel, amennyi szoban leva nagysagu effektushoz Ez azonban semrnikepp sem jelenti az oszcillator tenylegesen rendelegy ilyen feliilettel. Ha csupan egy fel-ala oszcillalo elektron volna ezzel fizikai ertelemben semmihozhatnank kapcsolatba, fogalmaval lenyegernennyiseg segitsegebizonyos problemakra. azt mondja meg, hogy a beeso )b6rrrlekkora feliiletnyi ad a szort sugarenergiarnennyiseget. Ez a rni
feliilet

(32.19) sz index a szorodasra utal. nehany peldat. Elsokent veolyan esetet, amikor az elektron a sajiit rezgesszarn igen kiamikor Wo = O. A t6rtben ekkor lr.egy:,zerii~;ittletilinl(,a a hataskeresztmet:illand6 lesz. (32.19)-nek ezen kishataresete, vagy a szabad elekt-

=

(

1 2EocE;; ';) a.

'*'i.a 2. k6tetben a 23.2 szakaszt. (A idelos szerkeszto megjegyzese.)

Most pedig bevezetunk egy uj Azt mondjuk, hogy az atom altai sz6r6dast szenvedett feny osszenergiaja ra, amennyi a beerkezo

SUGARZASI CSILLAPOoAs. FENYSZOROOAs

FENYSZOR6oAs

85

az atomok atmeroje 0,1 nm nagysagrendii, mig a feny hullamhossza 500 nm korul van, igy az a nehany atom; amely a kis csoportot alkotja, valoban igen kozel tud keriilni egymashoz. Ilyen kortilmenyek kozott az elektromos ter hatasara a ket atom egyiittrezeg. A sz6rt sugarzas elektromos tere ket, egymassal azonos fazisban levo elektromos ter osszege lesz, vagyis az amplitude az egyetlen atomnak megfelelo amplitude ketszerese, a SZ6ft sugarzas energiaja pedig negyszerese es nem ketszerese lesz annak az energianak, amelyet egyetlen atom sugarozna szet.! Vagyis az atomhalmaz tobb energiat szor vagy sugaroz szet, mint amikor ugyanannyi, de maganyos atom sugaroz. A fazisok fuggetlensege azon a feltevesen alapult, hogy barmely ket atom kozott a faziskulonbseg nagy, es ez csak akkor igaz, ha az atomok egymastol jo nehany hullamhossznyira, veletlenszerfien helyezkednek el, vagy mozgasban vannak. De ha egeszen egymas mellett vannak, feltetlenul azonos fazissal sugaroznak es erosito interferencia jon letre, mely a szorodas novekedesehez vezet. Ha az atomhalmaz, peldaul egy paranyi vizcsepp, N atomot tartalmaz, ezek mindegyike az elektromos ter azonos hatasanak van kiteve (az egyik atomnak a masikra gyakorolt hatasat elhanyagolhatjuk, ezzela dolog lenyegen, amit itt vazolni szeretnenk, nem valtoztatunk), Az egyes atomok altai keltett szort hullamok amplitudoi ugyanazok lesznek, igy a teljes sz6rt elektromos ter N-szeresere no. A sz6rt feny intenzitdsa ennel fogva N2-szeres !esz. Ha az N szamu atom a terben egymastol tavol helyezkedik el, 1 helyett Nszeres intenzitast kapunk, ezzel szemben most N2-szeres az intenzitas! Mas szoval a fenynek azN atomb61 alI6 atomhalmazon val6 szorodasakor minden egyes atom N-szer erosebb hatast hoz letre, mintha maganyosan lenne jelen a terben. Tehat ha a vizpara cseppe tomoriil, a fenyszorodas megno. Nohet-e a vegtelensegig ? Nem! Mikor kezdi gondolatmenetiink ervenyet vesziteni? Hany atomot .tudunk ;;ii~i!~+~~¥gym~, kozelebe helyezni, hogy ervele. "'stink 'meg igaz maradjon? Valasz: ha a vizcsepp olyan nagyra no, hogy egyik vegetal

a masikig a tavolsag megkozelitoleg egy lamhossznyi, az atomok mar nem ma,ra~ln~:k tovabbra is azonos fazisban, minthogy messzire keriiltek el egymastol. Amint a csepp merete novekszik, egy darabig a das merteke is mindnagyobb es mig a csepp merete el nem eri a llU.lli:llJ.U11 nagysagat; - ezutan a sz6r6das sem az elobbi aranyban a kek szin eltfinik, mert hosszu llU1!(U.ilU.U~:'G<l.~ ••• eseten a fent emlitett hatar elereserg nagyobbra nohet, mint a rovid nuuamnosszaj. eseten. Bar az egyedi atomok a hullamhossziisagu fenyt szorjak ha a vizcseppek merete meghaladja a feny hullamhosszat, a spektrum voros a kekhez kepest az intenzitas reuoxozom s ennek megfeleloen a szin a kektol a fele tolodik el. Mindezt be is tudjuk mutatni egy segitsegevel. .Elo tudunk ugyanis allitani reszecskeket, amelyek kezdetben egesz nyiak, majd meretiik fokozatosan Ha natriumtioszulfatot kensavban .....,,,.u.uu"i az oldatban igen finom kenszemcsek nak ki. A ken kicsapodasanak kezdeti szaban paranyi szemcseket alkot, a feny ennek megfeleloen kisse kekes Ahogy a kicsapodas folytat6dik, es a szemcsek nagyobbakka valnak, a feny erosebb lesz, es feheres arnyalatba Megfigyelhetjiik tovabba azt is, hogy sugarnak az oldaton egyenes iranyban tiilhalad6 resze elvesziti kek Ugyanez az oka termeszetesen a lemeno voros szinenek is, mert mialatt a ll"'l-'~'''o'1La~> a vas tag levegoretegen keresztiil eljutnak, a kek feny mar kiszorodott, es a sargasvoros komponens marad meg. Vegezetul van meg egy masik fontos seg is, amely tulajdonkeppen a fejezetre tartozna, ahol: a nolarizacioval lalkozunk, erdekessege miatt azonban mar itt megemlekezni r6la. Arr61 van hogy a sz6rt feny elektromos tere egy tetett iranyban igyekszik rezegni. ugyanis a beeso feny elektromos tere rnilyen iranyban, akkor az.oszcillatorok

rte;~geselk:et nyilvan ugyanebben az iranymost a beeso fenynyalabhoz melrollf'l""~ iranyban helyezkediink eI, feny jut a szemunkbe, azaz olyan ·".,p.f,o"'·'" az elektromos ter csak egyetlen
Az etckcron a k-ra·l
sikban ll'Iozog

A beeso nyalabra rneroleges iranyban feny polarizaltsagahoz fuzott magyarazar

iranyban rezeg. Az atomok a fenynyalabra merOleges sikban altalaban tetszoleges iranyban rezeghetnek, de amikor a rezges iranya pontosan felenk, vagy tolunk el mutat, nem jut feny a szemunkbe. Igy, jollehet a "bemen5" fenyhullam elektromos tere mindenfele iranyban valtozhat es rezeghet (ez esetben beszelunk polarizalatlan fenyrol), a nyalabhoz kepest 90°-os szog alatt sz6r6d6, "kimena" feny egyetlen iranyban rezeg csak! (Lasd, a 32.3 abrat.) Van egy polaroidnak nevezett anyag, amely olyan tulaidonsaggal rendelkezik, hogy amikor feny halad rajta keresztul, az elektromos ternek csak egy kitiintetett iranyba eso osszetevojet engedi at. Ezt az anyagot fel lehet tehat hasznalni a polarizacio kimutatasara; peldaul elobbi kfserlerunknel val6ban azt talaljuk, hogy a tioszulfatos oldaton szor6d6 feny erosen polarizalt.

II
;_u

w'

./
§
,~
oj

cv

w 0

(5

.., '"

v

~j~
~ <U

33.1 A fellY elektromos

vektora ellipszist ir Ie, amit jolismert rnodon leltethetunk. Ha egy labdat hosszu segitsegevel felfiiggesztiink ugy, hogy vizszintes sfkban szabadon lenghet, szrnuszn, rezgomozgast kapunk. Kepzeljiink el szintes sikban egy (x, y) koordinatarendszen; amelynek kezd5pontja egybeesik a labda galmi helyzetevel. Labdank tehat mind mind az j-tengely menten ugyanakkora gesidovel lenghet, Megfelelo kiindulasi tot es kezdosebesseget valasztva hogy a labda egyszer az x-, masszor az gely, vagy akar az xy sik egy tetsz5leges nese menten lengjen. Ezek a al\u'~;"~'Vllll'''' hasonl6ak az elektromos tererossegvektomak: a 33.1 abran bemutatott Az x es y iranyu rezgesek fazisa minden ben azonos, minthogy a ket rezges maxunumat es minimumat ugyanazon eri el. Tudjuk, azoban, hogy a labda Ianosabb mozgasa ellipszis menten ami annak felel meg, hogy az x es y oszcillaciok nincsenek fazisban, Ilyen rezges szuperpozfcioit a 33.2 abra szemlelteti kiilonbozo nagysagu Mindezen peldakban az elektrornos ellipszis menten mozog. Az egyenes menten vegbemeno rezges az a amely annak felel meg, hogy a fazisktilonbseg zerus (vagy n egesz szamu tobbszorose) palya akkor adodik, amikor az amplitudok egyenl5k es a fazisktilonbseg 90 egesz szamu tobbszorose). A 33.2 abran az elektromos tererosseevektor: x es y iranyu osszetevoit komplex szamokkai is megjeloltiik, ami a fazisktilonbsegck
0

~~ ~..
II
II
UJ

I

Ebben a fejezetben azokkal a jelensegekkel foglalkozunk, amelyek azzal fiiggnek ossze, hogy a fenyt leiro elektromos tererosseg vektormennyiseg. A megel5z5 fejezetekben nem torodtunk az elektromos ter rezgesenek iranyaval, csupan annyit jegyeztiink meg, hogy .az elektromos vektor a feny terjedesi iranyara mer51eges slkban fekszik. Azzal, hogy ebben a sikban milyen iranyba mutat, nem torodtiink. Most azoknak a jelensegeknek tanulrnanyozasara teriink ra, amelyeknek f5 jellegzetessege eppen az elektromos vektor bizonyos meghatarozott rezgesi iranya. Az idealisan egyszfnfi feny e1ektromos terenek sziiksegszerfien meghatarozott frekvenciaval kell rezegnie, minthogy azonban .adott frekvencia mellett az x es az y kornponens egymastol fuggetlenul rezeghet, meg kell vizsgalnunk a ket fiiggetlen, egymasra mer51eges oszcillacio szuperponalodasabol credo mozgast, Milyen lesz az elektromos ter, .ha az x komponens es az y komponens azonos frekvenciaval rezeg? Ha valamely x iranyu rezgeshez azonos fazisu y iranyu rezgest adunk hozza, eredmenyul az xy sikban valamely mas iranyu oszcillaciot kapunk. A 33.1 abran bemutatott ered5 rezgesek nem az egyedul lehetseges esetek; mindezekben az esetekben feltettiik, hogy az x es az y irany menten vegbemeno rezgesek fazisban vannak; ez azonban nem szilksegszerti. Megtortenhet, hogy az x es y rezgesek nincsenek x es y rezgesek nincsenek faziselektromos tererosseg vektora egy

-o

0 C.

N

0

" ,S

II

en " ~ ." 00
llJ

'" ~
en
N N OJ

c.

...
OJ

0
(0
'-

BB

+ ~ B~".

*'

~

:Q

:5'
N

'"
0
<!)

~
0 v

c. ...
~.

0
v

'" '" ~
'::l

c.
N

..--.'_v

':;I~

.~ :2 00 !1
~
'N
<.:::!

-'"

-c;

It ... 1i
'0
oj

2

~
"

v

0

*
+
~ '" B
I
2

'"

~ ,~ ~ ._
.0
'0

,::;
0;

~
e

'0

0)

...

:; .c ;;, ~
';3
:0
OJ

'0 N :0

~

';Q

.:;

8

.n <;:!
·CIt

~

"

~
-e

.~

,=' >.

'" 0
v

~

c

2

II II uj"- uJ

.= '" .<Ii ... s: ,CIt
'<

~

'" '"
~ ~I~
llJ~

.\j
.~

~ -01:
~,

;,:1...+
~

II

It "-'

2'~' 0 B '" v

~8 ~O
,=' :s
'::l

-e -8 -;;
:>

E 0 -'" .%J

~

-'" '0
:>

"
E

B .~

~

CIt en 0 0 N CIt

E

:~

r::

~;o,

s'l~ \
<U

,='
-ee

"1...~ "" +
(5
u

2

.=

2

1
:>

'" .-

~
N

..:

-

""
<'oj

~ cl .n

0 v

'"
""'

U "I

w..fLU""
.~

0

II II , LU~
UJ

2 (5 (5
v
V

¥
II

11

uS

LU~

88

A POLARlzAcIO

A KETTOS TaRES

89'

jezesere kenyelmes Irasmod. Ne tevesszuk azonban ossze az igy felirt komplex elektromos vektor vales es kepzetes reszet a tererosseg x es y osszetevoivel. A 33.1 es 33.2 abran feltimtetett x es y komponensek valosagos elektromos teret testesitenek meg, amelyet meg tudunk merni. Valamely komplex elektromos tererossegvektor vales es kepzetes resze viszont pusztan csak matematikai jelolesmod fizikai jelentes nelkul. Ismerkedjunk meg most nehany elnevezessel. Linearisan polarizalt (neha sikban polarizalt) fenyr51 beszelunk, ha az elektromos terer5sseg egyenes menten rezeg (ezt az esetet szemlelteti a 33.1 abra), Amikor az elektromos tererosseg-vektor vegpontja ellipszis palyat Ir Ie, a feny elliptikusan polarizalt, Ha az elektromos tererosseg-vektor vegpontja korpalyat ir Ie, azt mondjuk, hogy a feny cirkuldrisan polarizalt, Ha a vektor vege a feny terjedesevel egy iranyban haladva, a jobb menetfi csavar mozgasat koveti, jobbra cirkularisan polarizalt fenyrol beszelilnk. A 33.2g es c abrakon jobbra, ill. balra cirkularisan polarizalt rezgest lathatunk. • feny mindket esetben a papirlaptol felenk halad. A jobbra es balra cirkularisan polarizalt rezgeseknek ez a definicioja osszhangban van a fizikai terminologiaban a tobbi polarizalhato reszecskere (pl. az elektronra) manapsag alkalmazott meghatarozassal, Nehany optikaval foglalkozo konyvben azonban ellentetes definfciot talalhatunk, ugyhogy jo, ha ezt a fogalmat ovatosan kezeljiik. Attekintetttik a linearisan, cirkularisan es elliptikusan polarizalt feny eseteit, ami mindent magaban is foglal, kiveve a polarizalatIan feny esetet. Hogyan lehet azonban a feny polarizalatlan, amikor tudjuk, hogy rezgesenek ezen ellipszisek egyiket vagy masikat kell kovetnie? Amikor a feny nem teljesen monokromatikus, vagy ha az x es y iranyu rezgesek f;izisai nincsenek t6keletes osszhangban, aminek kovetkezteben az elektromos vektor el5bb az egyik, majd masik iranyban ~,~~"stb.",(,!gy a polarizaci6 alland6an val'Yoztii fog. EmlekezzUnk vissza, hogy egyetlen atom 10-8 s id6tartamig sugaroz; ha az

egyik atom adott polarizacioju fenyt majd a masik attol eltero .I1U"<tlJ.L"'''UJ bocsat ki, vegeredmenyben a 10-8 s-onkent valtozni fog. Ha gyorsabb annal, hogy eszlelni rizalatlan fenyrol beszelunk, mivel a cio effektusai "kiatlago16dnak". egyetlen polarizacios interferenciajelenseg mutathato ki. De amint a definiciobol nik, a feny csak akkor pUHuu,a." .. "Ul, termeszetes feny csak akkor megallapitani, vajon polarizalt vagy sem,

i

33.2 A szort feny polarizacioja
A polarizacio elso peldajakent a mar targyalt, a feny szorodasahoz esetet. Egy feny nyalab, mondjuk eppen a Ievegoretegen halad elektromos ter hatasara a levegoben a rezgesbe jonnek, es ennek kovetkezteben sugaroznak ki. A sugarzas intenzitasa mumat a toltesek mozgasi iranyara sfkban eri el. A Napbol erkezo zalatlan, azaz a polarizacio iranya pillanatra valtozik, es igy a toltesek iranya is allandoan mas es mas. Ha a 90° szorodo nyalabot valasztjuk ki, a rezg5 sek es a megfigyelesi irany min dig a nyalabra meroleges sfkban vannak, s esetben a szort feny ebben a sikban zalt. Ilyenforman a fenyszorodas a pv,,, .. ,,,,,, feny el5allitasanak egyik lehetosege.

sokkal konnyebben reagalnak parhuzamos kenyszerito az elektromos terre, amely meroleges iranyban akarmozgatni, Igy varhato, hogy a kozeg fog viselkedni ket egymasra - !:_L._ •.-; polarizacio eseten, Ncvez:1olekula;terlge:lye:kiranyat optikai tenAlm.cor a polarizacio egybeesik az iranyaval, a toresmutato mint amikor a polarizacio ilyen anyagot kettosen toro .", ••v'v~,~. mivel ketfele toresmutatoattol ftiggoen; hogy milyen iranya az anyag belsejeben, kett5sen tore anyagok? Sztikseaszimmetrikus moleVallan1i1y'enoknal fogva egy iranyban el. Kocka alaku kristalyok, szimmetriat mutatnak, biztokettosen toroek, Azok hosszu, tii alakuak, ketseg\t2Lrt~tlrrlaznak aszimmetrikus molekuezeknel a jelenseg konnyen megfi-

33.3 A kettos tOres
U gyancsak erdekes polarizacios jel,ensegkent emlitjUk meg, hogy nehany mutat6ja kUlonboz5 iranyokban polarizait fenyre mas es mas. TegyUk hogy a vizsgalt anyag hosszu, szivar molekulakb61 all, amelyek hosszanti lyUkkel parhuzamosan helyezkednek el. tortenik, amikor az oszcillal6 elektromos egy ilyen anyagon halad keresztUl? feI, hogy a molekulaszerkezet kO'{et!ke2,tet)en.

a polarizacio az optikai ekkor a feny az ;b(:lseJet,en egy j61 meghatarozott sebeslC;:tlUIOU'J~.l.LJ". Ha a polarizacio a tena feny athaladasi sebeslesz. Erdekes jelenseg au c15, ha polarizacioja mondjuk 45 °-os szoget az optikai tengellyel, A 45°-os polarimar emlitettuk, ket egyenlo es azonos fazisban lev5, x iranyu polarizacio szuperpoziciojakent is (lasd, a 33.2a abrat), Minthogy ill. y iranyban polarizalt osszetev5je terjed, a megfele15 fazisok valtoznak az anyagon keJres:ztUlhaLla(ias ozben. Ezert, j611ehet k a ket fazis megegyezett, az anyag kUlonbsegUk a megtett anyag'."'5""55'" lesz aranyos. A feny athaladasa a polarizaci6 a 33.2 abran lathat6 valtogatja jelleget. Ha a lemez

vastagsaga olyan, hogy az x es y komponensek kozott eppen 90°-os faziseltolodas lep fel, amint az a 33.2c abran lathato, a kilepri feny cirkularisan polarizalt. Az ilyen vastagsagu anyagot A/4 lemeznek nevezik, minthogy az xes y iranyu osszetevok kozott eppen negyedciklusnyi faziskulonbseget idez e15. Ha linearisan polarizalt fenyt egymas utan ket A/4 lemezen bocsatunk keresztiil, ismet linearisan polarizalt fenyt nyerunk, ez utobbinak iranya azonban meroleges az eredetiere, amint a 33.2e abrarol leolvashato. A jelenseg konnyen szemleltetheto egy darab celofan segitsegevel, A celofan hosszu, fonal alaku molekulakbol all, s mivel ezek kituntetett irany menten helyezkednek el, az anyag anizotrop. A kett5s teres kimutatasa vegett linearisan polarizalt fenynyalabra van szuksegiink, amely egyszerfien eloallfthatougy, hogy polarizalatlan fenyt polaroid lemezen bocsatunk keresztiil. A polaroid, amely-lyel a kesobbiekben reszletesebben is megismerkediink, azzal a hasznos tulajdonsaggal rendelkezik, hogy a tengelyevel parhuzamos. iranyban linearisan polarizalt fenyt igen jo hatasfokkal atengedi, mig a ra mer5legesen polarizaltat nagymertekben elnyeli. Amikor polarizalatlan fenyt bocsatunk ra, ebbol csak a tengelyevel parhuzamosan rezgo reszt engedi keresztul, s igy a kilep5 sugarlinearisan polarizalt, A polaroidnak ugyanazt a tulajdonsagat j61 fel lehet hasznalni linearisan polarizalt nyalab polarizacios iranyanak kimutatasara, vagy annak megallapftasara, vajon a fenynyalab linearisan polarizalt vagy sem. Ehhez csak annyit kell tennunk, hogy a fenynyalabot keresztulbocsatjuk a polaroid lemezen, majd utobbit a nyalab iranyara meroleges sikban forgatni kezdjuk, Ha a nyalab linearisan polarizalt, nem tud keresztulhaladni a lemezen, amikor ez ut6bbi tengelye. a polariz:ici6 iranyara mer6leges. Ha a polaroidot ebb51 a helyzetbOl 90°-kal elforgatjuk, az ateresztett nyalab csak igen csekely gyengiilest mutat. Vegiil, ha a kilep5 feny intenzitasa a polaroid helyzetetol ftiggetlen, a belep5-nyalab nem linearisan polarizaIt. A celofan kett5s torese ket polaroid lemez--

90

A POLARIZACIO

POLARIZATOROK

91

zel mutathato ki, a 33.3 abranak megfelelo elrendezesben. Az elsa lemez linearisan polarizalt fenyt ad, amely azutan a celofanra jut, majd onnan a masodik polaroidra, Ez utobbi szolgal annak kimutatasara, vajon a celofan volt-e valamilyen hatassal a rajta athalado fenyre, Ha eloszor a ket polaroid lemez tengelyet egymasra merfileges helyzetbe hozzuk, es a celofant eltavolitjuk, a masodik polaroidon! semmifele feny nem jut keresztill. Ha most a celofant visszahelyezzuk eredeti helyere es forgatni kezdjuk a nyalab korul, azt talaljuk, hogy hatasara altalaban keresztiilhalad nemi feny a rnasodik polaroidon, Lesz azonban a cclofan lemeznek ket olyan egymasra meroleges helyzete, amikor a masodik polaroid tuloldalan nem eszlelunk fenyt, E ket helyzetben, vagyis amikor a celofan nem gyakorol semmifele hatast a rajta kereszWI halado feny polarizaciojanak iranyara, a polarizacios iranynak parhuzarnosnak ill. merolegesnek kell lennie a celofan optikai tengelyevel.

-+(J#
Celofan ""'Polaroid /

33.3 abra, A celofan kettcsen nak kiserleti bemutatasa

t6ro tulajdonsaga-

A feny elektromos vektorat szaggatott vonal tiinteti fel, A polaroid lemezek altal ateresztett polariz.:ici6s iranyt, valamint a celofan optikai tengelyet nyilak abrazoljak, A bej6vo nyaldb polarizalatlan

Feltessztik, hogy a feny a lemeznek e ket kulonbozo helyzeteben mas sebesseggel, de polarizacios iranyanak megvaltozasa nelkul halad keresztill. Amikor a celofant k6zepso allasba helyezziik - mint a 33.3 abran -, a misodik polaroid m6gott eros fenyt eszle!link. A csomagolashoz haszmilt k6zonseges celofin t6rtenetesen a feMr feny iegt6bb 6sszetev6jere nezve igen k6zel van a felhullamnyi ;;if$i~lSaghbz.+'Egy i1yen anyag a linearisan pofarizalt feny polarizici6s iranyat 90°-kal

szines) alakzatokat figyelhetunk meg. elforgatja, ha az az optikai tengellyel 45° terheles hatasara az alakzat megvaltoszoget zar be. Ennelfogva a belole kilep6 es a csikok szamabol, valamint abbol, feny eppen a megfelel6 iranyban rezeg, hol helyezkednek el tulnyomo tobba masodik polaroidon akadaly nelkul l\."JlI;,"~_ •• kovetkeztetni lehet a feszultsegre. ttil jusson. alapjan a mernok a szabalytalan Ha a szemlelteteshez feher fenyt uaszrraalkatreszekben is meg tudja hatarozni lunk, a celofanlap a feher fenynek csak f".fl"veJ,h'nt nehezen szamfthato fesziiltseglen osszetevojere nezve lesz pontosan lamnyi vastag, s igy a kilepo feny ezen tevo szinet veszi fel. A kapott szin egy masik erdekes m6don is a celofan vastagsagatol, a celofan folyekony anyag segitsegevel, vastagsagat pedig valtoztatni tudjuk, egy olyan folyadekot, amely hoszpedig ugy, hogy a lernezt egy kisse aszimmetrikus molekulakat tartalmaz, juk. A feny ekkor ferden esik a utobbiak vegei kozeleben pozitiv, illetve kovetkezeskeppen hosszabb utat tesz kompenzalatlan toltes van, mas szobenne. Ahogy a !emezt fokozatosan 111t;~U.UUl~ :.. a molekulak elektromos dipoluskent vijtik, ugy valtozik meg a kilepo feny A folyadekban lezajlo folytonos Kulonbozo vastagsagu celofanretegekkel kovetkezteben iranyuk veletlenes mas szint atereszto szinsztirok u"""u"".. :s:zeI·U ugyanannyi molekula mutat az egyik, e16. E szfnsziiroknek erdekes tulajdonsaguk, a masik iranyba, Elektromos ter hatahogy amikor a polaroid Iemezek azonban a molekulak igyekeznek megmerolegesek -egymasra, az atengedett iranyba "beallni" es a folyadek szine kiegeszito szine annak, amely a t6rove valik, Ket polaroid lemez, parhuzamos allasa eseten haladna egy ilyen folyadekot tartalmazo, atA hosszanti iranyban elrendez5di:itt edeny segitsegevel olyan elrendezest kulak egyeb egeszen gyakorlati alkalmazast letre, amely fenyt csak akkor enis kinalnak. Bizonyos rmianyagok igen keresztul, ha az elektromos fesziiltseget szu, bonyolult, egymas kore tekeredo moleEz az elektromos kesziilek kulakbol epulnek fel, Ha a mfianyagot nagyon feny bekapcsolasara szolgal, neve Kerrovatosan szilarditjak meg, a molekulak A jelenseget pedig, hogy az elektromos tomegbe kapcsolodnak ossze, es ugyanannyi bizonyos folyadekokban kettos torest tud molekula helyezkedik el az egyik, mint a Kerr-effektusnak nevezik. masik iranyban, tehat a mtianyag nem mutat kifejezetten kettos t6r6 tulajdonsagokat, szilardulasa kozben azonban az altalaban fesziiltsegek ebrednek, s olyan anyagokkal foglalkozlesz tokeletesen homogen, Ha most egy amelyekben ktil6nb6zo iranyban poladarabkajat fesztiltsegnek vetjuk ali, feny eseten a toresmutato mas es mas. egy nagy halom lazan osszegabalyodott zsinenagy gyakorlati jelentosege van azonget egy iranyban huznank meg: a zsinegek azoknak a kristalyoknak es egyeb anyat6bbnyire a fesziiltseg iranyaval parhuzamosan igyekeznek elhelyezkedni. fgy bizonyos f>i ...!;,UK."",l\. is, amelyekben nemcsak a taresmuaz abszorpci6mutat6 is valtozik a pomiianyagok a bels6 fesziiltsegek hatasara kettosen ti:irove valnak, amit a rajtuk keresziranyanak megfelel6en. Megismetelugyanazokat az erveket, amelyeket a ketttil bocsatott polarizalt feny segitsegevel ki t6ressel kapcsolatban fejtetttink ki, kilehet mutatni. Ha az anyagb61 kilepo fenyt hogy a fenyelnyeles fiigg att6I polaroidon keresztiil vizsgaljuk, sotet es iranyt61, amely irinyban az anizotr6p gos csikokb61 aH6 (feMr feny hasznalata

>, ...

.1allL.""JlV

kozeg tolteseit rezgesre kenyszeritjuk. Regota ismert pelda erre a turmalin, a masik pelda pedig a polaroid. Utobbi apr6 herapatit kristalyok (jod- es kinintartalmu s6) vekony retege; ahol az egyes kristalyok tengelye egymassal parhuzarnosan all. Ezek az anyagok elnyelik a fenyt, ha annak rezgese az egyik, es jelent6s mertekben atengedik a fenyt, ha rezgese a masik iranyba mutat. Tegyuk fel, hogy egy polaroid Iemezre annak ateresztesi iranyahoz kepest {} szogben bocsatunk linearis polarizalt fenyt, Mekkora intenzitas varhato a lemez tuloldalan? A belepo fenyt felbonthatjuk ket osszetevore: az egyik az ateresztesi irannyal parhuzamos es cos ii-val aranyos, a rnasik arra mer6!eges es igy sin '&-val aranyos, A lemez tuloldalan csak a koszinuszos resz jelenik meg, a sin {}val aranyos amplitudot a polaroid elnyeli. A keresztulhalado amplitude a beerkezonel cos ii-val kisebb. Vagyis a feny intenzitasa cos {} negyzetevel aranyos, Tehat cos2 {} lesz az atvitt intenzitas-hanyad, ha a belepo feny az ateresztesi iranyhoz kepest {}szogben polarizalt, A polaroid altal elnyelt intenzitas-hanyad pedig nyilvan: sin2 D. A kovetkezo kfserleti elrendezessel erdekes paradoxont hozhatunk letre, Ismeretes, hogy ket olyan polaroid, melyeknek tengelyei egymasra merolegesen allnak, nem engedik at a fenyt. Ha azonban a kett6 koz« egy harmadik polaroidot teszunk, amelynek tengelye az elobbiekevel 4S0-ot zar be, nemi feny megis csak atjut. Tudjuk viszont, hogy a polaroid nem "termei" fenyt, azt csak elnyelni kepes, S megis, a 45° -os szogben elhelyezett harmadik polaroid tobb feny keresztiilhaladasat teszi lehetove! A jelenseg okainak elemzeset gyakorlaskeppen az Olvasora bfzzuk. A polarizacio egyik legerdekesebb peldajat eppenseggel nem valami bonyolult kristaly, vagy nehezen attekinthet6 szerkezetii anyag, hanem az egyik legegyszeriibb es legk6zismertebb effektus, a feny visszaverodese szolgaltatja. Barmily hihetetlennek tfinik, a felliletekrol visszaverodo feny bizonyos esetekben polarizaltta vilhat, s ennek fizikai magyarazata egeszen egyszeru. Kiserleti uton elso-

92

A POLARlzA.CI6

A VISSZAVERT FENY INTENZITAsA

93

kent Brewster mutatta meg, hogy ha a visszavert es a.kozegben megtort feny iranya derekszoget zar be, a visszavert feny tokeletesen polarizalt, A jelenseget a 33.4 abra szemlel-

" , ./

/

szoget valtoztatjuk, a visszavert feny intenzitasanak igen eros csokkeneset eszlelhetjuk amikor a beesesi szog eppen az un, Brewster- i szegnek felel meg. A jelenseg csak akkor gyelheto meg, ha a polarizacio sikja egybeesik a beeses sikjaval. Ha viszont a polarizaci6 sfkja meroleges a beeses sfkjara, barmely szoghelyzetben a szokasos visszavert intenzitast kapjuk,

33.5 Az optikai aktivitas
A polarizacios jelenseg egy tovabbi figyelemre melto esetet figyelhetjiik meg anyagokban, amelyeknek molekulai nem rendelkeznek tilkorszimmetriaval (peldaul dug6huzo, kesztyti vagy mas, hasonl6 alaku molekulak, amelyeket ha ttikorbol szemlelunk, a jobb kez-bal kez felcserelesenek megfele15 alakzatokat mutatnak), Tegyiik fel, hogy a kozeg minden molekulaja azonos, azaz egyik sem tiikorkepe a masiknak. Az ilyen anyag az optikai aktivitas erdekes tulajdonsagaval rendelkezhet; mikozben linearisan polarizalt irany a fenynyalab tengelye korii! elfordul, A jelenseg tanulmanyozasahoz sztikseges lenne egy-ket keplet levezetesere is, de mibenletet talan kvalitative, szamitasok nelkul is erzekeltetni tudjuk. Vegyiik szemiigyre a 33.5 abran lathato, csavarvonal formaju a szimmetrikus molekulat. Az optikai aktivitast mutat6 molekulanak nem kelI feltetlenul dug6huzo alakunak lennie, egyszerti formaja miatt azonban ezt valasztjuk jellemzo peldajaul, amelyek nem rendelkeznek tukorszimmetriaval. A molekulara eso,
U1IIll" .. ""...,·

•••

szog a1atti visszaverodese

33.4 abra, Linearisan polarizalt feny Brewster-

A polarizacios iranyokat szaggatott vonahi nyilak j~lOlik, a fekete korok a papir sikjara meroleges polarizacios iranyt jelzik

teti. Ha a beeso fenynyalab a beeses sfkjaban polarizalt, visszaverodes egyaltalan nem eszlelhet6. A beeso nyalab csupan akkor verodik vissza, ha polarizacioja a beeses sfkjara mereleges. Ennek oka egeszen egyszerfien belathat6. A visszavero kozegben a feny transzverzalisan polarizalt, es tudjuk, hogy az anyagb61 kilepc nyalabot, amely nem mas, mint a visszavert feny, az anyag belsejeben mozg6 toltesek hozzak letre, Az un, visszatukrozodo feny nem onnan szarrnazik, hogy a beerkezo nyalab egyszerfien visszaver6dik; a jelenseg melyebb elemzese nyoman mar megertjuk, hogy valojaban a beeso nyalab mozgasba hozza az anyag tolteseit es ezek sugarzasa alkotja a visszavert nyalabot, A 33.4 abran vilagosan lathato, hogy a visszaverodes iranyaban halad6 sugarzas csak a papirra meroleges oszcillalast61 szarmazhat, kovetkezeskeppen a visszavert sugar a beeses sikjara mer6legesen polarizalt. Ha pedig a beJepo hul. lam poJarizaci6ja e sikba esik, visszaverodest nem eszleliink. A jelenseg konnyen szemleltethet6 oly m6......4.9!l~()gy ..ti~~arisan polarizaJt fenynyalabot .·tb~;aturtk· egJiiveg!apra. Ha az iivegJap sikjan~k fokozatos elforditasaval a nyaJab beesesi

£,

I'

E

f

~

!1

t'E~

33.5 abra. peldaja
A molekuIara esik

Nem
y

tukorszimmetrikus
Iinearisan pol.rmIt fenynyalab

iranyban

linearisan polarialt fenynyalab a elhelyezkedo tolteseket fel-ala mozgatni, azaz y iranyu aramot hoz ami egy y iranyban polarizalt Ey eroter sugarzasanoz vezet. Minthogy azonban az csavarvonal menten kenytelenek ktilso ter hatasara x iranyban is A spiralisban a papir sfkjara is folyik aram, megpedig a 21 helyen tolunk el, a z = Zl+A pontfelenk mutate iranyban, ha A-val jelola spiralis atmerojet, Azt gondolhatnank, az x iranyu aram megsem eredmenyez Ul;S<"""~" minthogy az aram a csavarvonal atellenes pont jan ellenkezo iranyban foAz elektromos ter x-komponenset a pontban vizsgalva azonban rogton hogy a z = Z1 A es a Z = Zl szarmazo hullamok A]« idobeli eltees igy n+wA/e faziskulonbseggel ermeg. Minthogy ez a faziskulonbseg pontosan n, a ket ter nem oltja .tokeietesen egymast, s igy jollehet a bejovo csak az y iranyban oszcillal, a molekuelektronjamak mozgasa altal letrehozott ter csekely, x iranyu rezgest is tartalmaz, a kis x komponens a nagy y komponenshozzaadodik, s vegeredmenyben egy eredo kapunk, amely az y tengelyhez, azaz a eoranzacio eredeti iranyahoz kepest csekely szogoen elfordult. Mikozben a feny az anyakereszttilszeli, a polarizacio iranya forogni 1YUIYU,,,,,-, tengelye korul, Felrajzolva nagunknak a valtozo helyzetfi molekulak neesetet es meghatarozva a belepo elektererosseg altal indukalt aramokat, meggyozodhettink rola, hogy az ti)T9.ptl:l<alaktivitas megjelenese es a forgas iranya 'V5:1liglgetlen a molekulak iranyitottsagat61. optikai aktivitassal. rendelkezo anyak5zismert pelda a gabonakemenyitoA jelenseg polaroid lemezzel szemlelamely a linearisan polarizalt nyalabot valamint egy gabonakemenyito, atlatsz6 edeny es egy ujabb IYi·'p,:>la.rolld segftsegevel, mely kimutatja az 01t.·'.F ... ~'vu keresztiilhalad6 feny polarizaci6s iraelfordulasat.

33.6 A vlsszavert feny intenzitasa
Vizsgaljuk meg most szaniszerfileg a visszaveresi tenyezo fiiggeset a visszaverodesi szogtol. A 33.6a abran a fenynyalab iivegfeliilethez erkezik, amelyrol reszben visszaverodik, mas resze pedig Wrest szenvedve behatol az iiveg belsejebe, Tegyiik fel, hogy a beeso sugar egysegnyi amplitudoju, es a rajz sfkjara meroleges iranyban Iinearisan polarizalt. A visszavert hullam amplitudojat b-vel, a torest szenvedett hullamet a-val fogjuk jelolni, Termeszetesen mindket fajta hullam linearisan polarizalt, es elektromos vektorok iranya a beerkezoehez kepest parhuzamos: A 33.6b abran ugyanaz az eset lathato, azzal az elteressel, hogy most az egysegnyi amplitudoju beeso feny a rajz sikjaban polarizalt. Jeloljtik a megfelelfi amplitudokat rendre B-vel es A-val.

+

a

(),eg
(a)

(b)

33.6 libra. Egysegnyi arnplitudoju fenynyalab valamely uvegfeluleten val6 torese, iII. visszaverddese
(a) A bej6v6 hullam a papir sikiara meroleges iranyban Iinearisan polarizalt ; (b) a polarizacio iranyat a szaggatott nyfl tiinteti fel

Meg szeretnenk most hatarozni a visszaverodes merteket a 33.6a es b abranak megfelelo ket esetben. Azt mar tudjuk, hogy amikor a visszavert es a megtort hullam iranya eppen 90° -ot zar be egymassal, a b abra eseteben nem eszleliink semmifele visszaverodest, nezziik azonban meg, vajon nem kaphatunk-e szamszerfi vilaszt is - egy pontos kifejezest bore, illetve B-re a beesesi szOg i fiiggvenyeben. Elvi kiindul6pontunk a kovetkezo. Az iivegben indukal6dott aramok ketfajta hullamot keltenek. Eisosorban letrehozzak a megtort

94

A POLARlzACI6

RENDELLENES FENYTORES (ANOMALlS REFRAKCI6)

95

hullamot. Tudjuk tovabba, hogy ha az iivegben nem lennenek Jelen mozg6 toltesek, a beiep5hullam egyenes vonalban folytatna utjato Emlekezztink csak ra, hogy a teljes credo ter kialakftasaban reszt vesz a vilag valamennyi toltese, A kiilso fenyforras egysegnyi amplitudoju teret hoz letre, amely az uvegben az abra szerinti szaggatott vonal menten haladna. Ilyen hullamot azonban nem eszleIunk, kovetkezeskeppen az Iivegben keletkezo aramok a szaggatott vonal iranyaban - 1 amplitud6ju teret kell kisugarozzanak. E teny ismereteben szamfthatjuk ki a megtort hullamok a, ill. A amplitudoit, A 33.6a abran lathato, hogy a b amplitudeju teret az uvegben mozgo toltesek sugarozzak ki, amelyek viszont az a amplitudoju belso ter hatasa alatt allnak, tehat b aranyos a-val. Minthogy a ket abra a polarizacios iranyoktol eltekintve pontosan megegyezik, feltetelezhetntink, hogy a BfA es bla aranyok egyenl6k. Ez azonban nem egeszen igaz, minthogy a 33.6b abran a 33.6a abratol elteroen nem minden polarizacios irany parhuzamos egymassal, A-nak csupan A cos (i+r) komponense parhuzamos B-vel, s csupan ez a resze jatszik szerepet B letrehozasaban. Az aranyossagra vonatkoz6 helyes kifejezes tehat: b a B A cos Ci+r) . (33.1)

minthogy a bal oldalon szereplo ket amplitud6 mindegyike -1 amplitudoju hullamot hoz letre, A (33.1) egyenletet ezutan elosztjuk (33.2)vel, es eredmenytil azt kapjuk, hogy B b cos (i+r) cos (i-I')

a (33.3) figyelembevetelevel

I B 12 =

tg2 (I-r)_ tg2 (I+r)

(33.7)

Most pedig egy fogast alkalmazunk. Tudjuk,hogy mindket abran az iiveg belsejeben uralkod6 elektromos ter a tolteseknek olyan oszcillaciojat eredmenyezi, amely a szaggatott vonalnak megfelelo iranyu, a beeso nyalabbal parhuzamos polarizacioju es -1 amplitudoju teret hoz Ietre. De a b) abrarol leolvashat6, hogy itt A-nak csak a szaggatott vonalra meroleges iranyu komponense rendelkezik a megfelelo polarizacios irannyal, mig az a) abran a ~ 1 amplitudoju ter letrehozasaban a teljes a amplitude hatasos, minthogy itt a polarizaciok parhuzamosan allnak. Ennek megfeleloen irhatjuk tehat:

Ezt m6dunkban all ellenorizni a mar ismert. tenyek alapjan, Ha (t+r)-et 90o-kal tessziik egyenlove; a (33.3) alapjan B zerussa valik, amiosszhangban van a Brewster-torvennyel - eddigi eredmenyunk tehat legalabbis nem nyilvanvaloan rossz. Felteteleztuk, hogy a belepo hullarn tudoja egysegnyi, igy a beesesi sikban zalt hullam visszaveresi tenyezoje I B mig a sikra merolegesen polarizalt hullamra Ib j2/12. E ket tenyezo aranyat tehat (33.3) egyenlet hatarozza meg. Most pedig csodat rmiveliink, ti, a tenvezok aranyanak meghatarozas autan I B J2-et es I b 12-et kiilon-kiilon is kiszamitjuk Az ener giamegmaradas elvebol tudjuk, hogy a megtort hullam energiaja a beeso es hullam energiajanak kulonbsegevel ami az egyik esetben 1-1 B 12,a masik 1-1 b 12. Tovabba az az energiamennyiseg, amely b) esetben az lik az a) esetnek megfelelo energiamennyrseghez, mint a ket megtort hullam abszolut ertekenek negyzetei, Vagyis

Ime megvan tehat I b 12,a beesesi sfkra polarizalt feny visszaveresi teilletve 1 B 12, az e 'sikban polarizalt visszaveresi tenyezoje. gondolatmenetet tovabb is vihetjiik, es egmutathatjuk, hogy b val6s. A bizonyitasmegvizsgalni, amikor az ~5~'~~U.''''''~''''egyidejiiIeg mindket oldalarol fenynyalab, Klserletileg ezt eleg nemegva16sitani, elmeleti vizsgalata azonsot sz6rakoztat6. Ezt az altalaelemezve meg Iehet mutatni, hogy kell legyen, azaz tulaidonkeppen U+r)-rel egyenlfi, Sot meg a A./hef'ves elojelet is kivalaszthatjuk, ha egy egelemezt tekinttink, amelynek mind~.u.~u.~v, eszlelheto visszaverodes, majd a visszavert feny mennyiseget. hogy egy vekony reteg mennyi fenyt visszaverni. mivel isrnerjuk a keletkezo sot az ezektol szarmazo elektrois kiszamitottuk mar. ervek alapjan meg lehet mutatni, hogy

Erdekes megnezni, mennyi fenyt ver vissza a vizfelulet mondjuk ez ut6bbi esetben. Viz eseten n = 4/3, a visszaveresi tenyezo tehat (1/7)2 = 2 %. Meroleges iranyu beeseskor a vizfeliilet tehat a beeso fenynek csupan ket szazalekat tiikrozi vissza.

33.7 Rendellenes fenytores (anomalis refrakcie)
A polarizacios jelcnseg, a rendellenes fenytores (vagy anomalis refrakcio), amelyet itt utolsokent targyalunk, egyike azoknak, amelyeket a legkorabban fedeztek fel, Izlandot megjart hajosok egy izlandi patnak, iII. rneszpatnak nevezett kristalyt (CaC03) hoztak magukkal, arnelynek mulatsagos tulajdonsaga, hogy rajta keresztiil minden targy helyett kettot lat az ember. Huygens felfigyelt a jeIensegre, amely kesobb igen fontos szerepet jatszott a polarizacio felfedezeseben. Sokszor megesik, hogy eppen az elsokent felfedezett jelenseget lehet a legnehezebben es csak Iegutoljara megmagyarazni A fizikai gondolatot Iegvilagosabban es legegyszeriibben illusztralo jelensegeket csak akkor tudjuk j6J kivalasztani, amikor magat a gondolatot mar alaposan megertettuk. A rendeUenes fenytores ugyanannak a kettos toresnek egy specialis esete, amellyel mar foglalkoztunk. Akkor jon letre, amikoraz optikai tengely, az aszimetrikus molekulak hossztengelye, nem parhuzamos a kristaly felszfnevel, A 33.7 abra ket ilyen kettfisen toro kristalyt, valamint az optikai tengelyek iranyat mutatja. A felsa abran a bees5 feny az optikai tengelyre meroleges iranyban linearisan polarizalt. Amikor a nyalab a kristaly felszfnehez erkezik, ennek minden pontja a kristalyban V..L sebesseggel tcvaterjedo hullamok kiindulopontjaul szolgal (v rse1 az optikai tengelyre meroleges polarizacioju hullam sebesseget jeloljuk). A hullamfront mindezen kicsiny gombhullamok burkolofeliilete, amely egyenesen halad at, mig a tuloldalon ki nem er a kristalyb61. Ez a fenysugar tehat pontosan

B=-

tg (i-r) tg U+r) . (33.8)

l-lbl2

l-IBI2

=

IAI2 Taj2'

A/a kikuszobolesere behelyettesftjuk ide (33.2) egyenletet, majd a (33.3) alapjan kifejezzilk b-vel:
1-1 b 12cos U+r)
2

cos2 (i-r)

l-lbl2

cos2(i-r)'

Ez az egyenlet mar csak amplitudot (b) tartalrnaz.] egyenletet, az alabbi kifejezeshez

tenyezonek a beesesi, ilIetve szogektol va16 ftiggeset megmutato osszetuggeseket a visszaverodes Fresnelkepleteinek nevezik. >r>.UL'<1Uhataresetben, amikor i es r zerusa vagyis a meroleges iranyu beeses azt talaljuk, hogy mindket polarieseten B2"", b2 "'" (i-rW(i+r)2, mivel csakugy mint a tangens1>1,l}g:~(:nverteke gyakorIatilag megegyezik a nagysagaval, Tudjuk azonban, hogy r = n, es kis szogek eseten ill' "'" n. alapjan konnyii megmutatni, hogy me"I'Iolegc!s iranyu beesesre a visszaveresi tenyezo
B2 =

. A'cos

(i-I')

-1

a

-1

(33.2)

I b 12 =

sin2 U+r) .

S!~~ r) (i-:-

.

if

=_ (n-l)2

(n+ 1)2 .

'96

POLARIZAclOI

RENDELLENES FENYTORES (ANOMALls REFRAKCIO)

97

r,

E,

4

.
t

.

33.7 libra. A felsd libra a kettosen tor6 kristalyon keresztulhalado rendes, mig az also a rendellenes .sugarat mutatja
Az optikai tengely a papir slklaban fekszik

.rendes

ugy viselkedik, ahogyan azt varnank, ezert a (ordinarius) sugar elnevezest kapta. Az also abran a kristalyra es6 linearisan polarizalt feny polarizacios iranya az e16z6hoz kepest 90°-kal elforgatott, s igy az optikai tengely a polarizacio sikjaban fekszik. Megvizsgiilva a kristalyfelulet pontjaibol kiindul6 .paranyi hullamokat, azt tapasztaljuk, hogy .azok nem gombhullam alakuak. A fenynek az optikai tengely menten halado osszetevoje v.L sebesseggel rendelkezik, minthogy polariziici6ja az optikai tengelyre meroleges, a ten-gelyre meroleges iranyban halado osszetevo pedig vII sebesseggel terjed tova, minthogy a polarizacio ez esetben parhuzamos az optikai tengellyel. Kett6sen tor6 anyagban v l ~ vII' abrank eseteben vw< v.L' Reszletesebb elemzessel meg lehet mutatni, hogy a hullamfeluletek ellipszoid alakuak, s ezen ellipszoidok nagytengelye egybeesik az optikai tengellyel, Ezeknek az elliptikus hullamoknak burkolofeltilete alkotja a hullamfrontot, amely a rajzon feltuntetett iranyban halad keresztiil a kristalyon, A tuloldalon a nyalab ugyanakkora yViito21ast szenved, mint a kristalyba leor, igy a-kristalybol kierve vegeredmenyben parhuzamos marad, de valarnennyire el·

tol6dik a bees6 nyalabhoz kepest. valoan ez a fenysugar nem engedelmeskedjj. Snellius torvenyenek, hanem iranyt kovet, Eppen ezert rendellenes ordinarius) sugarnak nevezik. Amikor polarizalatlan feny esik egy ellenes m6don tOr6 kozegre, a nyalab rendes es egy rendellenes sugarra valik az elobbi a megszokott medon, egyenes ban halad a kristalyon keresztiil, mig az bi kisse eltol6dik. A tuloldalon megjeleno nyalab egymashoz kepest derekszogben arisan polarizalt lesz. Ez a kilepo feny galatara alkalmas polaroid lemez segitsege. vel rovid uton bebizonyithato. Ha a krist,alvra. linearisan polarizalt fenyt bocsatunk, meg tudjuk mutatni, hogy a jelenseget a tiekben helyesen irtuk Ie, A bees6 polarizacios iranyanak megfelelo saval: elerhetjuk, hogy a feny ,,""S/.IOF I~"""nle, iranyban, masszor pedig eltolodast szenvedvhaladjon keresztiil a kristalyon, de a egyik esetben se valjek kette, A 33.1 es a 33.2 abran a polarizacio bozo vallfajait ket specialis eset, egy x y iranyu, kulonbozo amplitudoju es rezges szuperpozfciojakent abrazoltuk, azonban akar egy masik poianzacio-part valaszthattunk volna. Ket egymasra ges, es az X-, valamint az y-tengellyel lyen hegyes szoget bezaro x' es y' polarizacio hasonlokeppen alkalmas lett na [barmely tlpusu polarizacio felfoghat6 33.2 abra (a) es (e) eseteinek szuperpozfcio' jakent], s6t a gondolatot erdekes terjeszthetjuk a tobbi parokra is. okaert barmilyen linearis polariziici6 hato ket, megfelelo amplitudoju es jobbra es balra cirkuldris polarizaciobol 33.2. abran (c) es (g)], mivel iket nagysagu es ellentetes iranyban forg6 osszegezve egyenes vonal menten tort kapunk (33.8 abra). Ha az egyik masikehoz kepest eltolodik, az egyenes iranyt vesz fel. Tehat a 33.1 abran lathato zatokat ugy is jellemezhetnenk, mint ..ezveruv mennyisegfi jobbra es balra cirkularisan rizalt feny szuperpoziciojat ktilonbozo

mellett", Ahogy a balra polaris feny ---- ..-- a jobbra polarosehoz kepest, meg a linearis polarizacio iranya. ezert az optikailag aktiv anyagok bizoertelemben kettosen toroek. Jellemzo ugy is leirhatjuk, hogy azt a jobbra es balra cirkularisan polaszempontjabol kulonbozo teresrendelkeznek, Kulonbozo intenjobbra es balra cirkularisan polariszuperpozici6ja elliptikusan polarifenyt eredmenyez,

nens hatasanak pedig 90°-os faziskesessel az elmozdulas felel meg. Mas szoval az elektron co szogsebesseggel korpalyan kezd rnozogni a fenysugar, korbe forgo elektromos terenek hatisara (33.9 abra). Az oszcillator csiIlapitasi tenyezojetol fuggoen az clektron elmozdulasanakes a qeE er6 iranyanak nem kell szuksegszenien megegyeznie, megis a ket vektor egYlitt forog. E-nek lehet r-re meroleges osszetevoje is, ekkor munkavegzes van, es T foraatonvomatek hat a rendszerre, Az 1 s alatt vegzett munka Teo, to rezgesido alatt tehat Tcot., energiat, es ezzel Tu, impulzusmomentumot vesz fel a rendszer. Lathato ebbol, hogy Wfeny teljes energiatartalrnu, jobbra cirkularisan polarizalt feny Wfeny/W nagysagu tmpulzusmomentummal rendelkezik amelynek: iranya egybeesik a feny terjedesf iranyaval, Ekkora impulzusmomentum adodik it ugyanis a nyalabot elnyelo anyagnak. Balra cirkularisan polarizalt feny impulzusmomentuma ellenkezo el5jelii, azaz ~ Wf6oy/W.
y y

polarizalt fenynek szinten tulajdonsaga, hogy haladasi iranyaba hordoz. Ennek bevegett tegyiik fel, hogy ilyen fenyesik egy harmonikus oszcillator altal atomra, arnely az xy sikban mind mind az y iranyban egyarant konnyen Az elektromos ter Ex komponenseelektron x elmozdulasa, az Ey kompo-

\
33.9 libra. Cirkularisan palyan mozgo toltesre polarizalt fenv hatasa kor.

A "LATSZOLAGOS" MOZGAS MEGHATAROzAsA

99

aranyos
d(xIR) dt

tagban nevezodz dtR2 x .

dx/dr
R

34.1 Mozg« sugarforrasok
E fejezetben meg nehany, a sugarzas temakorevel kapcsolatos jelensegrol lesz sz6, s ezzel a fenyterjedes klasszikus elmeletenek ve-

x

gere is erunk. A feny termeszetenek vizsgalataban sikerult eleg messzire jutnunk, es a lefrasban tobb reszletkerdesre is kitertiink. Az velektromagneses sugarzassal osszefuggo fontosabb jelensegek koztil egyedul csak arr61 nem beszelttink meg, hogy mi tortenik a radiohullamokkal egy, a hullamhosszukkal osszemerheto meretii, visszavero falu dobozban, vagy akkor, ha egy hosszu csovon engedjtik oket kereszttil, Az un, iiregrezonatorok es hullamvezetok tulajdonsagaira csak kesobb terunk ra, ha majd egy masik fizikai jelenseggel, a hanggal is megismerkedtunk, Ettol eltekintve azonban a klasszikus fenyelmelet targyalasa soran ez a fejezetiink az utolso allomas, Az itt Ieirando jelensegeket osszefoglaloan ugy lehetne jellemezni, hogy mozg6 sugarforrasokkal kapcsolatosak. A tovabbiakban mar nem tesszuk fel, hogy fenyforrasaink helyhez kotottek olyan ertelemben, hogy minden mozgasuk egy rogzitett pont kozeleben, viszonylag kis sebesseggel zajlik le. Idezziik emlekezetunkbe, hogy az elektrodinamika alaptorvenyei szerint a mozgo toltestol nagy tavolsagra az elektromos teret az alabbi egyenlet hatarozza meg:
q E-----4neoc2
j';~~;Q"£O 1.on

cialhanyadosa a donto tenyezo. Ez a termeszetesen nem a toltes jelenlegi helye mutat, hanem abba az iranyba, ahol megfigyelo az informacio veges (e) sebessegn .. terjedese kovetkezteben latja. Az elektromos terrel egytitt fellepo maune-": ses teret, amelynek iranya mindig <U~",V'"5''' az elektromos tererossegre, valamint a forras latszolagos iranyara, a B =-eR'XE/e meg. Mind ez ideig csak nemrelativisztikus bessegekkel volt dolgunk, aholis a t.en,vtc\rri,. iranyaban jelentos mozgassal nem kellett molnunk. Most nagyobb altalanossagra kedve, a mozgasoknak tetszoleges sebesseget engediink meg, es azt vizsgaljuk, jelensegek lepnek fel ilyen korulmenyek zott, Bar a sebesseg tetszoleges lehet, azt meszetesen tovabbra is feltetelezzuk, eszlelo berendezesunk nagy tavolsagra van
kifejezes hatarozza fenyforrastol,

a fenyfornist61 eleg nagy tavolsagban az x es .y mesvaltozasaval kapcsolatos kell figyelembe vennunk. A differenjel alol Ro kiemelhetn, es igy az

sO kozelttesben ez az elteres Role-vel egyenl6 ami egy idotol fUggetlen allando, es ezert nem klilon6sebben erdekes. A kovetkezo kozeliresben azonban mar figyelembe kell venniink a z koordinata idobeli valtozasat is, mert ha q egy kicsit hatrabb van, a keses egy kicsivel nagyobb Iesz. Ez az, amit az elozoekben mindigelhanyagoltunk, es csupan ennek figyelembevetele mar elegend6, hogy eredmenyeinker tetszoleges sebesseserresekre kiterjesszuk, A feladat tehat a kovetkezo, Miutan z-nek valamilyen erteket kivalasztotmj-, kiszamitjuk rot, es megnezzuj-, hoI talalhato x es y ezen t: idopontban. Ezek lesznek az altalunk x'-vel es y'-vel je16lt retardalt koordinataertekek amelyeknek masodik derivaltja hatarozza me~ az eroteret. T tehat a t

=

T+---.j_

Ro c

'

.. __

Z(T)

e

egyenletbot szamithato ki, mig
x'(t) (34.3)

= X(T),

y'(t)

= .v(r).

(34.4)

d2eR' dt2'

(34.1)

a toltes latszolagos helye fele egysegvektor masodik differen-

A 28. fejezetben mondottakbol mar hogy a d2eRojdt2 kifejezesben csak eR' valtozasainak van donto szerepe, toltes harom koordinataja x, y es z, a z tengely essek egybe a megfigyelesi - .... .r-r- ",,,,, (34.1 abra), Valamely adott, mondjuk T pillanatban a toltesek helyzetet az X(T), es Z(T) koordinatak Irjak le. Az R """",.~2, j6 kozelltessel R(r) = Ro+z(r)-val Marmost eR' vektor iranya fokent j-tol, migz-tol csak nagyon kevesse fugg. egysegvektor transzverzalis osszetevoi x/R es y/R; ha ezeket az ido szerint differen-'.

'auVO<UlQ.!\.

yenletekhez jntunk, ahol Ro kb. a q toltestavolsagnak felel meg; vegyuk is egyen16nek OP-vel, az (x, .Y, z) koores a megfigyelesi pont tavolAz elektromos ter tehat egy allandoes egy egeszen egyszerfi mennyisegnek, az y koordinarak masodik differencialhaa szorzata (z-et es y-t matematimegfogalmazasban a toltes r helyvek, transzverzalis osszetev6inek is nevezhetettol azonban semmi sem valna vilagokell termeszetesen, hogy a koorretardalt idoben merjuk. Azt is eszre vennunk, hogy a jel megkesesebcn szerepe z(r)-nak. Mekkora lesz a keses nagysaga? megfigyeles (P pontbeli) idopontjat r-vel . akkor az A pont ban ennek megfelelo nem lesz azonos z-vel, attol elter, annyival, amekkora a feny altai befutavolsag es a fenysebesseg hanyadosa. EI-

Ezek az egyenletek korantsem egyszeriiek, ennek ellenere geometriai uton eleg konnyen megtahilhatjuk megoldasukar. Ageometriai abrazolas j6 alkalmat nyujt, hogy attekinthes. suk a dolgok menetet, bonyolultabb feladat pontos rnegoldasahoz azonban j6 adag matematikara es reszletszamitasokra lehet szukseg,

34.2 ~ "bitszolagos" mozgas meghatarozasa
A fenti egyenlet erdekes m6don egyszertisn, heto. Ha azallando, es igy erdektelen Role kesestol eltekintunk, amely csak annyit jelent hogy az idoszamitas kezdopontjat egy allan~ d6val eltoljuk, egyenleti.ink a ct = er+z(T),
x'

Ugyelniink

= xCr),

y'

= yeT)
(34.5)

alakba megy at. Marmost x'-t es y'-t'r helyett t f~ggvenyeben szeretnenk eloallftar», megpedig a k6vetkez6keppen. A (34.5) egyenlet szerint vennunk kell a tenyleges rnozgast, s

100

A SUGARZAS RELATIVISZTIKUS

JELENSEGEI

A SZINKROTRON-SUGARZAS

101

rezgo mozgast vegzo toltes elektromos telalkozzunk ezzel mostegy kicsit reszleteseh. -!i;)rene~k keplete. Erdekesebb eset, amikor az ben. ;jz!elektr'on igen gyorsan, a fenvsebesseghez kor ,I \ A szinkrotronban az elektronok allando sebesseggel korpalyan mozog. Ha a kor magneses ter hatasara kor alaku palyan moF""'J"LI"H figyeljtik meg a mozgast, a retardalt zognak, Eloszor is azt vizsgaljuk meg, miert 34.3 abran lathato alaku, Mihez hasonhaladnak korpalyan. A (12.11) egyenlet* alapT);;Vl1rnat:o kapott gorbe? Ha a kor kozepponta jan tudjuk, hogy magneses terben (amit a B LO!iLeSJleZ helyvektort huzunk, s ezt egy magneses indukcioval irunk le) a reszecskere tul egy kicsivel rneghosszabbitjuk F= qvXB (34.6) eleg gyorsan mozog, eleg csak egy 34.2 abra. x'(t) geometriai uton valo meghatarozasa a (34.5) egyenletb6! elerhetunk a helyvektor egy era hat, amely mind a miigneses terre, mind a , amely fenysebesseggel hasebessegre meroleges iranyu, Mint mindig, az lalva tehat: a mozgo toltes elektromos Igy ha a mozgas palyajanak minden pont'ehhez hozza kell adnunk egy allandonak er6 most is egyenlo.az impulzus idoegyseg alatmeghatarozasakor a kovetkezokeppen fenysebessegnek megfele16en eltoljuk, ez (a fenysebessegnek) z-val valo szorzatat, Hogy ti megvaltozasaval. Ha a magneses ter iranya eljarnunk. Vegyuk a toltes mozgasafelel meg, mintha toltesiink egy c seezen ponto san mit ertiink, azt a 34.2 abra a papir lapjara meroleges (tolilnk elmutat), a nak palyajtit es "gongyolitsiik oly P-t61 tavolodo iranyban (csuszas szemlelteti. A bal oldali reszen a toltes tenyreszecske impulzusa, valamint a rea hato eio medon, hogy a palya minden pontjiit a meggordtilo kereken "iilne"; a kapott leges mozgasat abrazoltuk, s most kepzcljiik a 34.4 abrahoz hason16 kepet mutat. Mivel az figyelesi ponttol c sebesseggel tavolitva moza cikloishoz igen hasonlo, a neve hipoel, hog'] amint a palyajan vegighalad, P-t61 c ditsuk cl. Igy rnegkapjuk az x', iIletve y' helyAmikor a toltes sebessege a fenysebessebesseggel tiivolodik (ennek semrni koze sinkoordinatat mint t fuggvenyet leiro gorbet, erosen rnegkozeliti, a gorben a "csucsen a relativisztikus osszehllz6dashoz, vagy egeszen kihegyesednek, pontosan a mas hasonlo jelenseghez, pusztan csak a ct: Az ebbol megallapithato gyorsulas adjameg az elektromos teret az ida fuggvenyeben. Vagy en)'sel)eslleg ertekenel pedig vegtelenul elvetaghozzaadasanak rnatematikai kovetkezmeha tetszik, ugyis elkepzelhetjuk magunknak, "vegtelenill vekony" CS1ICS azt nye), Igy egy \\i mozgashoz jutunk, arnelyre hogy mikozben a toltes gorbult palyajan a csucs kozeleben a masodik vonatkozolag a latosugaron befutott tavolsag P -':1g- __ lad, az egesz "merev" gorbe fenvsebessesset ')"['; ifferencialhanyados d roppant nagy erteket Air----- - - - - - '-b (ct) adja meg az abszcisszat, amint az abra FB szaguld kereszttil a latosfkon..» 19y x', Minden periodus alatt. egyszer eles jobb oldalan lathatjuk, (Az abran egy bonyoy', a toltes pillanatnyi helyenek koordinatai. "lrj-r,..~r'o terimpulzus jelentkezik, Ez alaplult sikmozgas esete lathato; de terrneszetesen Az e pontban vett gyorsulas hatarozza meg ktilonbozik a nemrelativisztikus mozennel sokkal osszetettebb, nem egy sfkban veg34.4 abra, Toltott reszecske allando magneses tel' elektrornos teret. A kapott "~-n,..l" .. esetetfil, amelynel a toltes korbehaladasi bemen6 mozgiis is elofordulhat.) A lenyeg az, hatasara kor- (vagy spiralis) palyan mozog pontos, mint maga a kiindulasul felhasznalt alatt az elektromos tererossegcsak fokohogy a vizszintes, vagyis a latosugar menten egyenlet - egyszerfien csak novekszik, illetve csokken, Itt viszont mert tavolsag mar nem a regi z-vel, hanem er6 a sebessegre meroleges, a mozgasi enertuk meg . ,'UU1I..U""lJJUC",nI,haegy korbefordulas ideTo .z-j-cr-val, kovetkezeskeppen cz-vel egyenl6. gia, es igy a sebesseg is idoben allando marad. Ha a toltes mozgasa viszonylag lassu, elektromos terimpulzusokat eszlelunk. Megkaptuk tehat x'-nek (es y'-nek) mint t A magneses ter kizarolag csak a mozgas irapeldaul egy lassan fel s ala jaro a nagyintenzitasu elektromos teret a tolfuggvenyenek grafikonjat! A tererosseg kinyat tudja megvaltoztatni. Egy rovid iJ.t idografikonjat fenysebesseggel "szethuzzuk", mozgasanak iranyaban bocsatja ki, igen .szamitasahoz most mar csak arra van szukseg, tartam alatt az impulzusvektor onmagara meegyszerfi koszinusz gorbet kapunk, es l·:.lCellKe~ny nyilasszog alatt. Amikor a toltes Phogy a gorber611eolvassuk a gyorsu~~st, illetroleges iranyu megvaltozasa iJ.p = FiJ.t, S igy egy iiltalunk mar regota ismert kepler adodik: iriinyban halad, a diagramon a ve, hogy azt ketszer differenciiiljuk. Osszefogp a iJ.cp = iJ.p! p = qvBiJ.t/ p szoggel fordul el, csekely, es ennek megfelel6en kicsi minthogy IFI=qvB. De ugyanezen id6 alatt a ,-<----,,,---- kisugarzott elektromos tererosx'(t) reszecske iJ.s = viJ.t tavolsagot fut be. NyiIvanvaloan, AB es CD egyenesek egy olyan 0 pontban metszik egymast, amelyre fennall, hogy 0""1 = OC = R, amire vonatkoz6an peA szinkrotron-sugarzas dig ervenyes, hogy iJ.s = RiJ.(p. Ha ezt az el6z5 osszeftiggessel osszevetjuk, -R iJ.rp iJ.t = Roi = / szinkrotronban igen nagy sebesseggel "~ __~1 __<_ halado elektronok sebessege eger:t kozel keriil c-hez, es a fent emIitett sugar* L. az 1. kotetben (A felelos szerkeszt/i megAllando, v = O,94c sebesseggel, korpalyan halado reszecske x'(t) diagramja alakjaban meg tudjuk figyelni! Fogjegyzese.)

/(')1-

(

z{z)

~

r

t

I

102

A SOGARZAS RELATIVISZTlKUS JELENSEGEI

A KOZMIKUS SZINKROTRON-SUGARZAs

103

visszaterve a (34.9) egyenlethez, kepet alkothatunk magunknak arrol, hogy milyen is (34.7) jJ = (IBR, az egy milliard elektronvoltos szinkrotron, tehat, amely meret a rontgenahol tehat pc 109 eV-tal egyenl6. (A reszecske felel meg. (Valojaban azonban az valarnint energiajat is hamarosan meghatarozzuk.) Ha nem csupan a csucsbeli ertek hata(34.8) 01 = qvB!p. most az egyenletben szereplo B mondjuk hanem a csucs k6ri.ili erteket is fiI Wb/m2, amely mar jokora erossegti ternek kellvenni. Ennek kovetkezteben a Minthogy ugyanezt a gondolatmenetet megfelel meg, .Ieolvashatjuk , hogy R nagysaga 3/2-edik hatvanyraesokken,de ez Isrnetelhetjuk a kovetkezo pillanatra, majd az 3,3 m. A CALTECH egyetem szinkrotroniamindig a Iathato fenyenel valamivel kiazutan kovetkezore vonatkozoan, es igy tonak sugara 3,7 m, a ter egy kicsivel erosebb es hullamhosszakateredmenyez, Tehat j61vabb, arra a kovetkeztetesre jutunk, hogy a reszecskeenergia 1,5 milliard eV (ill. 1,5 GeV), az elektron 20 m hullamhossz-nagysagreszecske R sugaru korpalyan mozog, 0) szoga kozottlik leva osszeftigges azonban pontoradiohullamokat bocsatana ki, a relasebesseggel. san ugyanaz, mint peldankban. Inncn most hatasa kisugarzott hullamhosszat A kapott eredmeny, miszerint valamely remar latjuk nagyjabol, miert pont ilyen mereleroviditi, hogy a sugarzas ldtszecske impulzusa egyenlo toltesenek, kortfick a szinkrotronok. va valhat! A feny ekkornyilvanvaloan poe .palyaja sugaranak valamint a magneses terAzelobb kiszamitottuk az impulzust, a tel. azelektromos vektormer5leges az erossegnek a szorzataval, igen jelentos fizikai jes energia W, amely a nyugalmi energiat is rnagneses ter iranyara, t5rv6ny,amelynek szeles alkalmazasi kore van. Gyakorlati jelentosege abbol adodik, tartalmazza, mint tudjuk, Vp2c2+m5c4-neJ meg kozelebbrol is bemutassuk a egyenl5, es az elektronra az mo~-nek megfe- fii~'linkf()tronsul~aI'zassal osszefiigg6 jelensegehogy amikor azonos toltesti elemi reszecskelel5 nyugalmi energia 0,511.106 eV. 19y amikepzeliuk.el, hogy a kibocsatott fenyt ket vizsgalunk magneses terben, palyajuk gorkor pc= 109 eV, mellette moc2-et elhanyagola fenyimpulzusok olyan nagy idobtiletisugarabol, valamint az ismert magrieses tererossegb61 kiszamithatjuk impulzusukat. hatjuk, vagyis relativisztikus sebessegekre kovetik egymast, az egyszerfiseg) korlatilag minden esetben W = pc. Az elektcsak egyetlen impulzust ragadunk ki, Ha a (34.7) egyenlet mindket oldalat megszorozzuk c-vel es q-t az elektron toltesevel merron energiaja egy milliard eV, de gyakorlatilag femszalakboliallo optikai racsra irasemmi kulonbsegvhaehelvett azt mondjuk, Mit fogunk eszlelni, miutan az impuljiik, .az impulzust eV-ban (elektronvoltban) kapjuk meg. Ilyen egysegekkel kifejezesiink a hogy impulzusa megszorozva c-vel egymillia racsot? (Kek fenyt, zoldet, piard eV. Ha W = 109 eV, konnyu megmutatni, vagy eszlelunk-e fenyt egyaltalan Z) Egy 8(q/qe)BR (34.9) pc(eV) = 3.10 hogy az elektron sebessege a mit ldtunk ? Az impulzus nekiutkozik csupan annak nyolcrnilliomod reszevel ter el! es a femszalak tolteseit egyetlenalakot olti, ahol B-t, R-et es a fenysebesseget Most pedig ratertink egy ilyen gyors rede akkor oriasi er6vel kimozdltja, (utobbi szamszertileg 3.108) Sf-egysegekben szecske altai kibocsatott' sugarzas vizsgalavisszaengedi, A toltesek ennek kovetkezadtuk meg. tara. A 3,3 m sugaru, vagyis 20 m kertiletfi minden iranyban sugarozni kezdenek, A magneses tererosseg Sl-egyseget weber korpalyan a reszecske megkozelitoleg ugyana 34.5 abran lathato. A P pont azonban pro negyzetmeternek nevezik es Wb/nT-rel jeannyi ida alatt fordul egyszer korbe, amennyi Iolik. Van a tererossegnek egy regebbi egysege id6 alatt a feny 20 m tavolsagot fut be .• A kiis, amelyet meg rnindig eleg gyakorta hasznalbocsatott sugarzas hullamhosszanak 20 menak. Nevegallss, 1 Wb/m2 = 101 gauss". Hogy ternek kellene lennie, ami a rovid radiohullanemi fogalmat nyujtsunk a magneses terek rnok tartomanyaba esik. De korabban mar erosseger6J, nehany adatot ismerteti.ink. A vasban eloallithat61egnagyobb tererosseg 1,5.104 beszeltunk a "csucsok" jelensegerol (lasd a racs akal szcr-t sug.lrz,]s 34.3 abra) , tovabba annale kovetkezteben, gauss koruli, ezen tul a vas alkalmazasabol hogy a fenysebesseg eleresehez a kor sugarat mar nem szarrnazik elony. Manapsag szupracsak nyolcmilliomodnyira kell megnyujtavezeto tekercsekbol aH6 elektromagnessel nunk, a hipociklois csucsainak szelessege a 10 Wb/m2 erossegti allando magneses teret is p kozottiik lev6 tavolsaghoz kepest igen kicsive elO tudnak allitani, A FOld magneses tere az vaIik. A gyorsulas, amely id5 szerinti masodik Egyenlit6 kornyeken nehanyszor 10-0 Wb/m2• differenciaIast hoz magaval, a 8· 106 "r6vidiilibra. Egyetlen eles levagasu fenyimpulzus racsra esik, amelyr61 kiilonboz6 ininyok]esi faktort" negyzetre emeli, mivel a csucsok nem torvenyes mertekegyseg k5zeleben a'l idoskala ket izben csokken l><baln o'7in,~ofenykent sz6r6dik szet qvBR/ p adodik, s innen
i

=V =

kozelebb van a raes egyik vegehez, mint a rnasikhoz, .ugyhogy az elektromos ter eloszor erkezik meg az A pontbol, azutan B-MI es csak utoljara Z-Ml. Vegeredmenyben az egymast koveto femszalaktol szarmazo visszavert sugarzas egyiittesen olyan kepet ad, mint amilyen a 34.6aabran lathato. Az elektromos fer impulzusok sorozatabol alles igy hasonJ6 egy szinuszhullamhoz, amelynek hullamhosszaket impulzus kozotti .tavolsaggal egyenlo, eppen olyan tehat, mintha :a racsra egyszinii feny esett volna! Tehat szines fenyt eszlelunk, Az elobbiigondolatmenet: alapjan marmost kerdes, kapunk-e akarmilyen fajta "irnpulzus"-b61 fenyt? Nem. Tegyiik fel, hogy az impulzus alakja peldaul igen letompitott; ha az egymast61 Igen kis idokozzelelkulonillo sz6rt hullamokat rendre osszeadiuk (34.6b abra),

lD\
(a)

(b)

34.6 libra. (a) hegyes,(b) "tompa" impulzussorozattol szarmazo elektromos ter lathatiuk, hogy az ered5 elektromoster alig oszcillal, egeszen "sima" gorbet mutat, mivel azegyes impulzusok az oket elvalaszto idotartam alatt igen keveset valtoznak, A magneses terben keringo relativisztikus toltott reszecskek altai kibocsatott sugarzast szinkrotronsugarzasnak nevezzi.ik. Az elnevezes eredete nyilvanvalo, a sugarzas maga azonban nemesak szinktrotronokban, vagyakar esak Foldunkhoz kotott laborat6riumokban keletkezhet, Rendkivtil erdekes, hogy a termeszetben is meg lehet figyelni!

34.4 A kozmikus szinkrotronsugarz8s
Az idoszamitasunk kezdete utani 1054-es ev korul Kina es Japan a legfejlettebb civilizaei6ju aIlamok koze tartozott. Tud6saik figyelemmel kisertek a Vilagegyetemben vegbemeno jelensegeket es egyik legjelent6sebb feljegyzesiik az emlitett evben eszlelt fenyes esillagrobbanast irja Ie. (BarmiIy hihetetlen,

104

A SUOARZAs RBLATlVISZTIKUSJELENSEGEI

A FEKEZESI SUOARZAs

lOS,

tartomanvokban - amikor a masik kepen jelennek meg vilagos foltok - a magneses ter a masik iranyban kell mutasson. A 34.8 abrat figyelmesen •vizsgalva, eszrevehetjuk, hogy durvan sz61va a "vonalak" sokasaganak valoban van mindket kepen kitimtetett iranya, s e ket irany egymasra meroleges, Az abrak mintegy rostos szerkezetet mutatnak. A magneses, erovonalak eredeti iranyukban minden bizonnyal igen hosszura elnyulnak, s igyaz elektronok csavarvonala feltetelezhetoen Igen hosszu tartomanyon keresztul azonos iranyitasu marad, Egy masik nagyobb tartomanyban a magneses ter, s igy az elektronok csavarodasa is uj iranyt vesz fel, Mi orzi meg az elektronok nagyenergiajat olyan hosszu idon kereszttil? Vegtere is a csillagrobbanas ota mar 900 ev teltel _ hogy~ tudjak az elektronok megorizni hatalmas sebessegiiket? Hogy energiajukat mivel tartjak fenn es az egesz rendszer hogyan marad mtikodesben, ezt rna meg korantsemertjuk tokeletesen. 34.7 abra.A
Rakk6d kepe szfnszuro nelkul

34.5 A fekezesi sugarzas
az europai szerzetesek,megannyi kozepkori tudos konyv szerzoi, mfiveikben rnegcsak emlitest sem tesznek rola, hogy az egbolton egy esillag felrobbant.) A szoban forgo csillagot rna mar Ie tudjuk fenykepezni, a 34.7 abran lathatc. 'Ktilso perernet voros szinti kuszavonalak nagy tomege ovezi, amelyet egy ritka gazretegben sajat frekvenciajukon sugarzo atomok hoznak letre, A toltik eredo szlnkep kiilonbozo frekvenciaknak megfelelo fenyes vonalakbol all. A voros szin esetunkben tortenetesen a nitrogennek tulajdonithato, Kozepen viszont egy titokzatos, "Mrsonyos" fenyfoltot latni, folytonos frekvenciaeloszlassal, azaz nem talalunk egyetlen kituntetett frekvenciat sem, amely valamilyen atommal kapcsolatba hozhato Ienne, Azt sem mondhatjuk, hogy szomszedos csillagok altal "megvilagitott" csillag')ii$:~;~'[(j2i':pbrfethor51 van szo, ami a folytonos -'szinkep elofordulasanak egyik magyarazata lehet, A fenyfolton keresztul csillagokat lehet latni, azaz az objektum atlatszo, azonban fenyt bocsat ki. A 34.8abran ugyanezt az objektumot fenysugarral fenykepeztuk Ie, amely nem nalas szinkeptartomanybol valo, igy kozepso tartomanyt latni. abra. A Rakkodkepe kek szinszuron es polalemezen keresztul elhelyeztunk egy is, es kep a polarizator ket kiilonbozo, e!('VIUa1i£lU<I az erektromos vektor fuggfileges.. (b), vizszintes helyzetG kepest 90° -ot bezaro iranyitasanak Latjuk, hogy a ket kep mennyire nem nincsen osszetevoje. Tovabba, mint mar Mindez azt bizonyitja, hogy a elobb megjegyeztiik, a szinkrotron-sugar, feny polarizalt. A jelenseg feltetclezett oka nyilvanvaloan polarizalt a magneses terlokalis magneses ter jelenlete, amelyben a latosikba eso vetuletere meroleges talan, igen nagy energiaju elektron korbe, E ket tenyt osszevetve, arra a kovetkezteEpp az iment beszeltunk arrol, lehet jutni, hogy abban a tartomanyban, elektronok magneses ter hatasara az egyik kep vilagos, a masik pedig sotet, gast vegeznek, A kormozgashoz termeszete- •• )\1,i n elektromos terenek egyik iranyban sen hozzaadhatunk egy, a ter rra n ~" n>t ese'l,,!;to,keletesfm polarizaltnak kell lennie. Ez azt tetszoleges egyenes vonalu hogy leteznie kell egy erre az iranyra is, minthogy a qvXB er5nek ebben az iranyu magneses ternek, mig mas Az energiat sugarzo, igen gyorsan mozgoreszecskekkel kapcsolatosan egy masik jelenseget is szeretnenk roviden erinteni, Lenyegeben ez is nagyon hasonlo a fent targyalt sugarzashoz. Kepzeljuk el, hogy egy igen gyors elektron .behatol egy toltott reszecskeket tartalmaz6 anyagdarabkaba (34.9 abra), Minthogy az atommag koruli elektromos ter vonzo hatast fejt ki az elektronra, ut6bbi felgyorsul es mozgasanak palyajan kis "konyok" keletkezik. Mekkora elektromos tererosseg varhat6 C iranyaban, ha az elektron igen j61 megkozelfti a fenysebesseget? Gondoljunk.

r

B

A

~~
(0)

"~~
(b)

34.9 abra, Gyors elektron az atommag kozeleben elhaladva mozgasi iranyaban energiat sugaroz ki

106

A SUGARZAS RELATlVISZTIKUS JELEN SEGEl

A DOPPLER·EFFEKTUS

107

vissza szabalyunkra: venniink kell a tenyleges mozgast, majd ezt e sebesseggel transzformalHunk kell, s az igy kapott gorbe gorbulete jelIemzi az elektromos teret. Az elektron v sebesseggel kozeledett felenk, a transzforrnalt mozgas grafikonja tehat olyan aranyban zsugorodik ossze, ahagyszor e-'v kisebb c-nel, Igy I-v!c«l eseten B'-ben igen eles gorbulet keletkezik, s ennek az ido szerinti masodik differencialhanyadosat" kepezve, a mozgas iranyaban igen nagy tererosseget kapunk. Nagy energiaju elektronok tehat az anyagon torteno keresztiilhaladasuk kozben elektromagneses sugarzast lovellnek elore, haladasi iranyukban, A jelenseget fekezesi sugarzdsnak: (Bremsstrahlung) nevezik, A szinkrotronokat voltakeppen nern elsosorban a nagy energiaju elektronok kiserleti vizsgalatara hasznaljak (mas lenne a helyzet, ha azokat egyszerfibb medon tudnak a gyorsit6b61 kiszabaditani), mint inkabb a nagy energiaju elektronokat volfram "celtabhl.ba" utkoztetve, a .fekezesi sugarzas reven nagy .energiaju fotonokat allitanak el5 segitsegukkel,

z
(0)

(b)

34.10 abra. diagramjai

Mozg6

oszcillator

x-z

es

val osszetorlodnak, s mivel az egesz e sebesseggel halad, eppen az egesz e 'sebesseggel halad, eppen az osszenyomodasi ••. i tenyezonek megfelel5 (1- v:e) aranyban sabb rezgesszamoteszleliink: w=----. l~v!c Ezt az effektust termeszetesen mas szerekkel is be kell mutatni. Tegyiik fel, a szoban forgo atom szinuszhulliimok WI gyakorisaggal impulzussorozatot ki: bip, bip, bip, bip, .... az altalunk eszlelt frekvencia? Azelsa zus valamilyen kesessel erkezik meg, a kezo kesese azonban mar az kisebb lesz, minthogy idokozben kozelebb kenilt hozzank, Azaz a elvalaszto idokoz.« mozgas Iecsokken, Peldank geometriai kittinik, hogy az impulzusok 1/(I-vlc) aranyban megnovekszik. Vajon tenyleg co = coo/(1-vle) mot eszlelimk, amikor egy 0)0 sajat rrekvenciaval sugarzo atom v sebesseggel "-U'L"J'''U'fifelenk? Nem. Mint mar j61 tudjuk, a atom WI sajat rezgesszama a relatrvisztikus.'. idodilatacio miatt nem azonos azzal, amit nyugalomban levo atom rendszereben nenk, Ennek megfeleloen ha a val6di rezgesszamot coo-val jeloljiik. a m6dosult sajat frekvenciat az
""nnlle

WI

•••..

34.6 A Doppler-effektus
S most lepjunk tovabb a mozgo sugarforrasoktol szarmazo jelensegek vizsgalataban. Tegyiik fel, hogy a fenyforras nyugvo atom, amely valamilyen COo sajat frekvenciaval szakadatlanul rezeg. Tudjuk, hogy ekkor 0)0 rezgesszamu fenyt eszlelunk. Vegyiink azonban egy eltero esetet: az atom mint oszcillatorr», frekvenciaval rezeg, de ugyanakkor v sebesseggel a megfigyelo fele halad. A toltes valodi mozgasa termeszeteseniolyan, mint a 34.1 Oa abran latjuk. A szokasos fogast alkalmazva most is z-hez hozzatesziink meg a-to maskeppen sz6lva az egesz gorbet transzformaljuk, s igy a 34.lOb abran lathato gorbehez jutunk. Adott r idfi alatt, mialatt a rezges vr tavolsagot fut be, ez az x' +ct diagramon csupan (e-v)r szakasznak felel ";t~~~Ari4Qtartam alatt COl frekvenciaval h';zajlott rezgesek az uj diagramon az (I-lJje)t:,r id5intervallumba esnek, miis 8z6-

frekvencianak ezt ez eltolodasat Dopplernevezik: ha a fenyforras felenk az altala kibocsatott feny a valelilabbnak, ha t51iink tavolodik, a dosagosnal vorosebbnek tfinik. az erdekes es fontos eredmenynek ket tovabbi bizonyitasat is. fel, hogy fenyforrasunk nyugalmi sugaroz Wo sajat frekvenciaval, es mozog 'v sebesseggel a forras 1111:onvost id5 elteltevel a megfigyel5 uj kerul, eredeti t = 0 idopontban helyzetetol ot tavolsagra. Hany rezgesfazist lathatott maga mellett eli? Barmely rogzitett ponton wot haladt ehhez kepest a megfigyelo azonban mozgasa reven meg valamive1 tobbet . nevezetesen ez a tobblet »tk«, tavolsag szorozva az 1 m-re eso szamaval. Tehat az egysegnyi ido eszlelt radianok szama, vagyis mindjart ezgesszam roj! =coo+kov. Egy mozgasban rnegfigyelo szamara ujra gondokat okoz, a mozgo es a nyugalomban leva megoraja kulonbozfi sebesseggel jar, ezert jelen esetben jIl-v2/e2-tel kell. Vegulis tehat, ha ko a hullama rnozgas iranyaban az 1 m-re szama, Wo pedig a rezgesszam megfigyelo a kovetkezo frekvenciat wo+kol'

eleg jeles szakertoi lennenk, talan mar felfedeztiik volna, hogy a szoban forg6 ket kifejezes pontosan egyenlo is egymassal! Ezen egyenloseg sziiksegesseget sokan fel is szoktak hasznalni annak bizonyitasara, hogy a relativitas elve idodilataciot kivan meg, ugyanis a negyzetgyokos tenyezo nelkul a ket kifejezes nem lehetne egyenlo egyrnassal. Mivel tanultunk mar egyet-mast a relativitaselmeletbol, vizsgaljuk meg peldankat egy harmadik medon is, amely talan altalanosabb is egy kicsit. (Valojaban ugyanazt tessziik most is, mint az elobb, mert nem az eljaras modja itt a lenyeges l) A relativitas elmelete szerint valamely megfigyel5 altal eszlelt helyes idokoordinatak, valamint az elobbi megfigyelohoz kepest mozg6 masik megfigyelo altal eszlelt hely- es idokoordinatak kozott adott osszefiigges all fenn. Ezeket az osszefuggeseket egyszer mar fel is jegyeztuk (lasd 2. kotet, 16. fejezet); a Lorentz-transzformacio es inverze a kovetkezo alaku:
x'

x+vt

~ - Jh-v2/e
t' -vx'

x-

-.----.

x}'-vI'

'
(34.15)

t=-

Yl-v

.. --

Ie
.

2

lc2

W=-;=.=.

Vl-v2/c2

eseteben tudjuk, hogy ko a tekintett peldara vonatkoz6

= OJole.
egyen-

(0

==

wo(l+v/e) Yl-v2/c2

(34.14)

0)1

= woYl=v2/c2
meg. Igy az eszlelt

osszefiigges hatarozza frekvencia vegiilis w

coo¥1-v2/e2 = --':---;-I-v/c

olti, tehat egeszen masmilyen, mint a kifejezes! Vajon mas frekvenciat esztalan akkor, amikor a fenyforras fele es mast, amikor az kozeledik Termeszetesen nem! A relativitas kimondja, hogy a kettonek hajszalmeg kef! egyeznie! Ha a n1atematika

Nyugalmi helyzetunkhoz rogzitett rendszerben a hullam alakja cos (wt-kx) lenne, minden csom6pontja, maximuma es minimuma ennek megfeleloen alakulna. Mit latna azonban a mozgasban leva megfigyelo, ha ugyanazt a fizikai hullamot vizsgalna? Ahol a ter zerus, ott a csom6pontok elhelyezkedese azonos (ha a ter zerus, barki legyen az ; zerust fog merni): ez az ertek tehat relativisztikusan invarians mennyiseg, Mas sz6val a hullarn formaja a masik megfigyelo szarnara is ugyanaz, csak persze at kell transzformalnunk egyik rendszerb51 a masikba : cos (wt-kx)

=
' [ co 'I? ~f~~2!;" k ~~v:~

=

cos

c2 .

1

108

A SUGARZAS

RELATIVISZTIKUS

JELENSEGEI

ABERRt5,_CIO

109

Ha a zarojelben allo mennyisegeket atcsoportositjuk, a kovetkezo kifejezesre jutunk: cos «(I)t-kx) = (I)+kv [ yt=V2Tc2.
W'

= cos

t'
t'~

= cos [

k'

x']. (34.16)

Ismet csak egy koszinuszhullamot kapunk, ahol t' egyiitthatoja bizonyos (I)' uj frekvencia, x' -e pedig egy masik, k' allando, k'-t a masodik megfigyelo altal talalt hullamszamnak (az 1 m-re eso hullamok szamanak) nevezziik. E megfigyelo tehat uj frekvenciat es hullamszamot eszlel, amelyeket az (I)+kv

mennyiseg negy komponenssel amelyek rendre ugy transzformalodnak, a ter es az ido, a negyesvektor nevet Rendbenis volna minden, egyetlen apro lettol eltekintve - .azt mondtuk, hogy negyesvektornak negy komponense kell hol van hat a masik kettfi? Lattuk, hogy k li,gy transzformalodik, mint az ido es mely adottfranyu terbeli .osszetevo, tobbiiranyba eso komponensre is kivancsiaj. vagyunk, az eddigiektol elteroen a .".UJJ,,,lI..···. nem egy-, hanem haromdimenzios terjedesez, vel kell foglalkoznunk. Haladjon a hullam az (x, y, z) 1I..UUHuu,ua-· rendszerben, es hullamfrontiai, legyenek 34.11 abra szerintiek, A hullamhossz most

a hullamszammal, 2TC/A-val egyen15 pedig a hullam terjedesi iranyaba (34.19) segitsegevel a hullam matematikai a cos (wt-kr), maskepp a kxx~kyy-kzz) alakra hozhato, Mi mondjuk, a k; osszetevonek? hogy k" a fazis x iranyu megvaltozamerteke. 34.11 abrankra tekintve lathogy x-szel egyiitt a fazis is megugy, mintha letezne valamilyen xmenti, de a tenylegesnel hosszabb Az "x iranyu hullamhossz" a '"''"''''''''''''', val6di hullamhossznal az (Z szog kansanak aranyaban nagyobb, ahol (Z a terirany es az x-tengely altal bezart szog:

Avektorokniil egyszertienrnegtanultuk, hogy I,'k"x" invarians a Lorentz-transzformacioval szemben,minthogy k" negyesvektor. Masreszt viszontugyanez a mennyiseg jelenik meg a sikhullamot lefro koszinuszfuggvenyben, s ezert invariansnak is kell lennie a Lorentztranszformacioval szemben. Kifejezesunk nem tartalmazhat olyan fuggvenyt a cos-jel alatt, amely a transzformacio soran mas erteket vesz fel, mivel tudjuk, hogy a hullam fazisa nem valtozhat meg azzal, hogy egyik koordinatarendszerrol egy masikra terunk at.

34.8 Abemicio
A (34.17) es (34.18) egyenlet levezetesenel azt az egyszerfi esetetragadtuk ki, amikor ffJ a mozgas iranyaval egybeesik, ezt azonban termeszetesen meg tovabbi esetekre is lehet altalanositani. Tegyiik fel peldaul, hogy egy fenyforras valamely nyugalomban leva megfigyelohoz kepest mindig adott iranyban sugaroz, mi azonban vizszintesen mozgunk a Fold felszfne menten (34.12) abra. Milyen iranybol

co' = J!i_V2/cZ'
ill.
k+(I)v/c2 k' =---,==

(34.17)

lI.x
(34.18)

= JI./ cos o:

(34.20)

J!1-v2/e

kifeiezes hataroz meg. (34.17)-rol eszrevehetjtik, hogy megegyezik a tisztan fizikai megfontolasok alapjan levezetett (34.13) kifejezessel,

34.7 Az (w, k) negyesvektor
A (34.17) es (34.18) osszefuggesek igen erdekesek, amennyiben arrol tanuskodnak, hogy az uj (I)' frekvencia a regi (I) frekvencia es k hullamszam egy kombinacioja, valamint ak' hullamszam is a regi mennyisegek adott kombinacioja. Marmost a hullamszam a fazisnak a tavolsagbeli, a frekvencia pedig az idobeli megvaltozasat fejezi ki, kifejezeseink pedig a helykoordinata es az ido Lorentz-transzformacioiara emlekeztetnek: ha (I) helyebe t-t, k helyebe pedig xlc2-et kepzelunk, az uj co' es k' a t' -vel es x' / c2-tel egybeesne. Mas szoval a Lorentz-transzformacio %~~"titt;sa'ra k t-nek es x-nek rnegfeleltien ih~'l!s transzformdiodik: (I) es k altalunk negyesvektornak nevezett mennviseget alkot; ha egy

34.11 abra. Ferde iranyban halad6
vazlata

'I
n V
(a)

A, de a terjedesi irany ez esetben egyik
dinatatengellyel sem esik: egybe. Mi ilyen Jiullam matematikai aiakja? A nyilvanvalo: cos tcot=ks), ahol kes s a. mozgasiranyban mert tavolsag, szoval a helyvektornak a haladasi r;Hwrmle,"'· osszetevoje. Irjuk ezt fel a kovetkezokeppen: ha r jelenti a ter adott pontjahoz tartozo vektort, akkor s = res, ahol ek a hullam dasi iranyaba mutate egysegvektor, s eppen 'r cos (r, ek)-val, a pont tavolsaganak a haladas iranyaba eso osszetevojevel azonos. Hullamunk alakja tehat cos «(I)t-ke"r). A tovabbiakban majd igen hasznosnak bizonyul egy uj, k vektor bevezetese, amelver. hullamvektornak neveztink, es amelynek

t Vii
I

'I
y

lr,
I ,

V'

(b)

34.12 2.b~a.. Maganyos S fenyforrast (a) nyugvo, (b) oldahranyban mozgo tavcsovel szernlelunk

(34.21)

latjuk ekkor a fenyt beerkezni? Ennek meghatarozasara nyilvanvaloan Ie kell frnunk k . ." P mm d a negy kornponenset, s a!kalmazni keil rajuk a Lorentz-transzformad6t. A valaszhoz azonban a kovetkezo gondolatmenettel is eljuthatunk. Hogy a fenyt eszlelni tudjuk, tavcsovunket egy bizonyos szoggel meg kell

no

A SUGARZAS RELATIV1SZTIKUS JELENSEGEI

A FENY IMPULZUSA

HI

dontsuk, Miert? Egyszenien azert, mert a feny e sebesseggel erkezik felenk, s mi ekozben oldaliranyban v sebesseggel mozgunk. Igy, ha azt akarjuk, hogy a feny "erintes nelkiil" haladjon keresztiil a tavcsovon, ezt a mozgas iranyaban elore kell dontenunk. Marrnost konnyti latni, hogy a vizszintes tavolsag vtvel, mig a fuggoleges et-vel egyenlo, ezert ha a tavcso hajlasszoget 1)'-vel jeloljiik, tg IV = = vic. Lam, milyen pampas! Valoban az -- egyetlen apro dologtol eltekintvetf" nem az a szog, amellyel a teleszk6pot nekiink a Foldhiiz kepest be ken allitani, mivel a fenti elemzest a "helyhez kotott" megfigyelo szempontjabol vegeztilk el. Amikor azt mondjuk, hogy a vizszintes tavolsager, a Foldhoz kepest mozgasban leva megfigyelo ezt mas ertekfinek talalja, mivel egy "osszenyom6dott" meterruddal mer. Az osszehuzodasi jelenseg miatt tg'19 a
t"{}=----

34.9 A feny Impulznsa Ujabb temakorre terunk most ra, A <v",",Y,,," kapcsolatos magneses terrol az utobbi fejezetben nem tettiink meg emlitest. A nesester hatasa altalaban igen csekely, azonban egy fontos es nagyon erdekes kezmenye. Kepzeljuk el, hogy valamelv forras fenye egy toltesre esik, es azt kezdi mozgatni. Feltessztik, hogy az erektro-. mos-tererosseg az x iranyba mutat, es a toltes is az x iranyban mozog, vagyis x koordinataval ese sebesseggel rendelkezik (34.13 abra). A feny magneses indukcio
E
x

idoatlagat, es ezt meg meg kell szorozq/e-vel; tehat (F) = q(vE)/c. A toltesaz elektromos tereronek a szorzata maga a toltesre hato ere, az eronek sebessegnek a szorzata pedig nem mas, a toltesen idoegyseg alatt vegzett munka: ! A feny altal 1 s alatt kifejtett erohatas hatas" tehat 1Ie-szerese a t61e felvett energianak! A kapott szabaly altalanos, minthogy nem tettunk sem a rezges er6ssegerol, sem arrol, nehany toltes esetleg megsemmisiti egy" hatasat, Minden olyan esetben, amikor elnyelddik , sugarnyomns is fellep, A feny atadott impulzus mindig az elnyelt eneres e-nek a hanyadosa: (F>=

pulzus iranya terrneszeresen megegyezik a feny terjedesi iranyaval. Vektoralis aiakban frva W=liw,
II = fik.

(34.27)

,

dW/dt.

c

(34.24)

vic

"'j/l-v2Ie2

(34.22)

B

F

34.13 abra. Az eIektromos ter altal rezgesre szeritett toltesre hato magneses erohatas egyezik a fenynyalab haladasi iranyaval

hogy a feny energiat hordoz, tudtuk is. Most megtudtuk, hogy impulzusrendelkezik, tovabba, hogy ez az irnpul. esetben az energia lle-szeresevel

osszefuggesnek tesz eleget, ami azzaJ azonos hogy sin E

= vic.

(34.23)

Az Olvaso szamara minden bizonnyal hasznos lenne, ha ugyanezt az eredmenyt meg" kiserelne levezetni a Lorentz-transzformacio segitsegevel is. Ezt a jelenseget, vagyis, hogy az adott korulmenyek kozott tavcsovunket meg kell donteniink, aberracionak nevezik, es eszleltek is valoban, Milyen medon lehet az aberraciot megfigyelni? Ki tudja megmondani, hol van egy adott csillag helye az egbolton? Tegytik feI, hogy a csillagot mindig hamis iranyban eszleljiik, akkor hogyan lehet kimutatni, hogy a sz6ban forgo irany nem a valosagosnak megfelelo ? Ugy, hogy kihasznaljuk a Foldnek a Nap koruli keringeset. Tavcsovunket ma, mondjuk, az egyik iranyba allitjuk be, hat ,,~~~pcm~!Ma. pedig az ellenkezo iranyba dOntjiik. Igy lehet kimutatni az abernici6 jelenseget.

egy fenyforras fenyt sugaroz ki, tora az elektromos tererossegrc figyelheto meg. Ez az elobb iranyu. Marmost, mikozben az forditott esete. Ha egy atom adott ter a toltest fel-ala mozgatja, mit W energiat bocsat ki, ennek velemagneses ter ? Utobbi valamely hogy p = W [c impulzussal visszalo(mondjuk az elektronra) csak akkor hat, Ha a fenynyalab a ttik6r sfkjara kor az mozgasban van; most azonban iranyban visszaverodik, a fenyelektron tenyleg mozog is, az elektromos ketszereset eszleljuk. fel-ala rezgeti. A ket ter tehat egyszerre klasszikus fenyelmelet targyalasanak gozik. Mig a toltes fel-le mozog, es igy erkeztunk, Tanultunk rola, hogy letesege is van, ero hat ra, amelynek ll".)<'","'''' kvantumelmelet is, es hogy a feny B-szer u-szer q. E.s az ero iranya? Meveevezik: sok vonatkozasban reszecskekenr visela feny haladdsi iranyaval. Ezert, A feny-reszecske energiaja a rezgesesik egy toltesre s ez ennek hatasara egy allandoszorosa: lalni kezd, erohatas ebred a fenynyalab W= h» =fiw. (34.25) dasi iranyaban. Ez a jelensega suonrnvamas vagy fenynyornas. gyoz6dtiink meg arr61,hogy a feny Hatarozzuk meg az F sugamyomas <1~IPulzu:st is hordoz, amely az enersianak es sagat, Ez nyilvanvaloan qvB-vel egyenlo, a hanyadosaval egyenlo, igaz tehat az is, minthogy oszcillalasrol van szo, ennek az ezek a fotonoknak nevezett valosagos atlagat kell venni (F). A (34.2) alapjan a neses indukci6 az elektromos terer5ssegnek p = W/e = fiwle = fik (34.26) c-nek hanyadosa, vagyis meg kell h,,·t~,.(W,nl impulzussal rendelkeznek. Az imaz elektromos tererosseg es a sebesseg

Azt is tudjuk mar, hogy egy reszecske energiaja impuJzusa negyesvektort kell kepezzen. Epp az iment lattuk viszont, hogy (I) a k-val egyiltt nesyesvektort alkot. Ezert igen szerencsesnek mondhato, hogy (34.27) mindket kifejezeseben ugyanaz az allando szerepel; ez azt jelenti, hogy a kvantumelmelet es a relativitaselrnelet osszhangban all cgymassal. A (34.27) kifejezeseket elegansabban a Pu = = fikp alakban irhatjuk fel. Ez tehat reiativisztikus egyenlet azon reszecskere, amelyhez hullamot rendeltilnk hozza, Jollehet eddig csak fotonokra korlatoztuk megallapitasainkat, ahol k (k abszolut erteke) egyenl6 w!evel, vagyis p egyenlo W [c-vei, Iegutobbi osszefuggesunk ennel altalanosabh ervenyti. A kvantummechanikaban nemcsak a foton. de bdrmelyrnas reszecske is hullamtulajdon, sagokkal rendelkezik, es a hullam rezgesszamat, valamint hullamszamat ugyanaz a (34.27) alatti, de Broglie osszefiiggeseknek nevezett ket kifejezes kapcsolja a reszecske energiajahoz, illetve impulzusahoz, meg abban az esetben is, ha p tortenetesen nem egyenlo W Ie-vel. Az el6zo fejezetben lattuk, hogy jobbra vagy balra cirkularisan polarizalt fenynyalab. a Wfeny energiajaval aranyos im pulzusmomentumot is visz magaval. A kvantummechanikai lefrasmodban a cirkularisan polarizalt fenynyalabot egy olyan fotonaram kepviseli, amelyben az egyes fotonok haladdsi iranyukba vagy azzal ellentetes iranyba mutate ±h nagysagu impulzusmomentumot hordoznak. A korpuszkularis Ieirasmod szempontjabo] ez a kep felel meg tehat a polarizacionak - a cirkularisan polarizalt foton ugy viselkedik, mint valami porgfi puskagolyo, De a i,puskagoly6" -szemlelet valoiaban eppen olyan hianyos, mint a "hullam"-szemlelet s igy ezeket a fogaJmakat a "K vantumos viselkedes" cll11ii fejezetben aJaposabban is meg keU meg vizsgilnunk.

=

AZ EMBERI SZEM

113

35 A szinlatas

35.1 Az emberi szem
A szin mint jelenseg csak reszben fugg fizik:ai folyaraatoktol. Szappanhartyakes mas vekony retegek szineirol mint az interferencia okozta jelensegrol szoktunk beszelni, A szin azonban termeszetesen a szem mukodesetol es att6l isfugg, ami a szem mogott, az agyban megy vegbe. A fizikus vizsgalodasanak targya .az a feny, amely meg nem jutott be az emberi szembe; a feny erzekelese mar, fotokemiaiidegi folyamatok es pszichol6giai reflexek -eredmenye, A'latassal kapcsolatos sok erdekes jelensegbenfizikai es fiziologiai folyamatok vegyesen fordulnak e16. A terrneszeti jelensegek megismerese, a latott dolgok ertelmezese ezert tulmegy a szokasos ertelemben vett fizika keretein. Kirandulasokat kell tennunk a tudomany mas teriileteire, de ezert nem menteget6ziink, mivel - mint mar hangsulyoztuk e teriiletek szetvalasztasa rnesterseges es nem a termeszettol valo, hanem kenyelmi meggondolasokbol szarmazik. A termeszetet nem .erdekli a tudomany felosztasa, es Igy lehetseges, hogy szamos, nagyon erdekes jelenseg eppen a kiilonbozo teriiletek kozotti hezagokat hidaljaat. Az 1. kotet 3. fejezeteben a fizikanak mas tudomanyokhoz fiiz5d6 kapcsolatait nagy vonasokban mar rnegtargyaltuk, most reszletesebben is sz6 lesz egy olyan teruletrol, ahol a fizika kiilonosen szorosan osszefonodik a tobbi tudomannyal, Ez a teriilet: a feny erzekelese, a latas. Ezen belul is f6leg a szin0.¥cT"'IitJ';'sKf/ fordgunk majd nagy figyelmet. Ebben "<~ fejezetbe; elsosorban az emberi latas kozvetlenul megfigyelheto jelensegeivel foglalkozunk, a kovetkezo fejezetben pedig mind ember, mind az allatok latasanak fiziologiai vonatkozasaira terunk ki, A latas a szemben kezdodik. Hogy meg. ertsuk, hogyan latjuk azt, amit latunk, nak a szemnek a szerkezeterol meg kell tanulnunk egyet s mast. A kovetkezo fejezetben a szem kiilonbozo reszeinek mfikodeset es az idegrendszerrel val6 kapcsolatukat eleg reszletesenmegismerjuk, itt csupan roviden vazoljuk a szem mtikodeset. A feny a szaruhartyan (cornea) keresztiil lep be a szembe (35.1 abra). Arr61 mar beszeltiink, hogy a feny hogyan torik meg es a. szemlenese hogyan kepezi Ie a szemfeneken a recehartyanak (retina) retegre, valamint, hogy a recehartya kiilonbozf reszeire a kiils5 latoter kulonbozo

esik a feny, A recehartya nem teljeegyforma, kozepen van egy resz - egy amelynek akkor van fontos szerepe, egy targyat nagyon alaposan, nagy .15ilatasele:sse:ggel akarunk szemiigyre venni. a reszt sarga foltnak (fovea), kozepet lato",';;;jd;;rn_,!t- (macula) nevezik. Kozvetlentil kiser.'li;teteklkel is nyomban meggy6z6dhetiink rola, oldals6 reszei a megfigyelt targy nem kulonboztetik meg olyan hataa kozepso resz. A recehartyan egy folt, ahoI az informaciot vivo kifutnak a szemb6I, ezt vakfoltnak A recehartyanak itt nines erzekeny pl. ha becsukjuk a bal szemiinket es neziink magunk eIe, es ujjunkat egykis targyat) lassan kifele mozgatunk ,HitotP.r'hf\ akkor ujjunk a latoter bizonyos hirtelen elttinik. Mindeddig csak egyetesetr61 tudunk, hogy ezt a tenyt sajat hasznara forditotta. A francia udvaraban volt egy fiziologus, aki a kegyeltje lett, miutan bemutatta neki "titkit". Az udvari emberek koreUll'''!lll<t~ tileseken a kiraly azzal szorafi;(;lC'bzlila1~ott. hogy sorra .Jefeiezte" 6ket; mi-

kozben egyikiiket kitart6an nezte, azt figyelte, hogyan tfinik eI a masik feje. A 35.2 abra a .recehartya belsejet nagyitva, kisse vazlatosan mutatja, A recehartya kulon, bozfi reszeinek kulonbozc a strukturaja, Szelehez kozel, a legsfirfibben a pdlcikaknak (v. palcaknak) nevezett testecskek fordulnak e16. A sarga folt kozeleben a palcikakon kiviil un. csapokat is talalunk (e testecskek szerkezetet kesobb meg leirjuk), Minel kozelebb eriink a sarga folthoz, annal tobb a csap, es magaban a sarga foltban mar esak a nagyon szorosan iIleszked6 csapok helyezkednek el, oly szorosan, hogy itt a csapok sokkal finomabbak es keskenyebbek, mint barhol masutt a recehartyan, EbbOl kovetkezik, hogy a latomezo kozepen a esapok segitsegevel latunk, a szelek fele haladva azonban a feny erzekeleseben a palcikak vesznek reszt, Erdekes, hogy a recehartyaban helyet foglalo fenyerzekelo sejtek nincsenek kozvetleniil kapcsoIatban a latoideggel, hanem mas sejtekhez kapcsolodnak, amelyek viszont egymassal allnak kapcsolatban, A tobbfajta sejttipus kozul egyes sejtek az inforrnaciot szallitjak a Iatoideghez, masok viszont f61eg

35.2 abra. A recehartya 35.1 abra. A szem
A feny alulrol Iep be

114

ASZINLATAs A SZiNERzt,KELES
MtRESE

11S.

.Jrorizontalisan" kapcsolodnak egymashoz, Tulajdonkeppen negy sejttfpus van; de a reszletkerdesekbe most nem bocsatkozhatunk. A lenyegeset viszont ala kel! huznunk: a fenyjet az erzekelesnek mar ebben a szakaszaban is "resztvesz" a gondolkodasban, A kulonbozo sejtekbol az inforrnacio nem kerul kiilon-ktilon, kozvetlentil az agyba, hanem tobb latotestecskebol szarrnazo inforrnacio egyesitese, osszegezodese reven az informaci6k egy reszet mar a recehartya .feldolgozza", Fontos, hogy megertsuk - rnagaban a szemben mar clofordulhatnak bizonyos agytevekenyseg-jellegfi funkci6k. 35.2 A szin fiigg az intenzitastol A latas egyik legmeglepobb sajatsaga a szem sotethez valo alkalmazkodokepessege, Ha erosen megvilagitott szobabol sotetbe Iepiink, egy ideig alig latunk, a targyak csak fokozatosan valnak lathatokka es vegtil azokat is eszrevesszuk, amelyeket korabban egyaltalaban nem .lathattunk. Nagyon kis fenyintenzitas eseten ugy tfinik; mintha a targyaknak nem lenne szinuk, Ismeretes, hogy a sotethez alkalmazkodo latas csaknem teljesen a palcikaknak, mig eros feny eseten a. latas a csapoknak tulajdonithato. Vegeredmenyben egesz sor jelenseg magyarazhato azzal, hogy a latasi funkciok a palcikak es csapok egyiittes tevekenysege helyett egyediil a palcikakra harulnak. Gyakori eset, hogy a fenyintenzitast novelve, az addig egyszfnfinek tartott targyakat csodalatosan szepeknek, szineseknek Iatjuk, Peldaul tavoli gyenge fenyi'i csillagkodok kepei a teleszkopban csaknem mindig "feketefeherek". w.e. Millernek a. Wilson- es Palomar-hegyi obszervatoriumok csillagaszanak azonban tiirelmes munkaval sikeriilt nehany ilyen kodrol szines felvetelt is keszitenie. Ezeket a szfneket soha senki sajat szemevel nem i<itta. Ez azonban nem azt 'Sfr;~~!~..j,!~hhf.W¥"~ felvetelen lathat6 szineket mes''''t~rs~gesen Haztak letre, hanem pusztan csak ait, hogy a fenyintenzitas nem volt eleg eros

ahhoz, hogy a szinekct a szemtinkben csapok rnegkiilonboztessek. Kulonosen Iatva, nyos .a Gytirfi- es a Rakkod, Az keszitett felvetelen a kod kozepso reszenej, gyonyori'i kek szine van, amelyet i>lp'nl<'"i,,~o udvar oyez, az utobbi kepen viszont a "'IOJ""" ,.. fatyolos hatteret elenk narancsvoros szovik at. Eros fenyben a palcikak nagyon csekely, sotetben azonban bizonvos ido elteltevel latasi kepesseget A fenyintenzitas valtozasa, amelyhez a alkalmazkodni kepes, tobb mint egymilIi6szoros lehet. A termeszet erre a celra sejttfpust ,,fejlesztett ki": a csapok, a sejtek eros fenynel, mig a palcikak, a ~.vt"ll:I"Z,':· alkalmazkodni tud6 sejtek kis fenyintenzitas-t, nal miikodnek. A latasi funkcio kettos megosztottsaganak erdekes kovetkezmenye gyengiilo fenyben a targyak elszintelenednek... masodszor pedig az, hogy kulonbseg heto a kiilonbOzo szinii targyak vi fenyessegeben, Ugyanis a palcikak a rum kek vege fele jobban latnak, mint a pok, ut6bbiak viszont erzekelik a ~oj·et'ror,ii< fenyt, ami a palcikak szamara teljesen len. Kovetkezeskeppen - legalabb a palcikakat illeti - a voros feny feketenek ( tfinik.iKet szines papirlap, mondjuk, voros koziil sotetben a kek latszik . bar eros megvilagftas eseten a voros vilagosabbnak hat, mint a kek. Ez naovon meglepo jelenseg, Ha sotetben kezunkbe egy szines fedolapu folyoirat vagy mas szines targy, es mielott biztosan ""~'"H.l''' hogy milyenek a szoban forgo iteljiik, melyek a vilagosabb es reszek, majd a folyoiratot vilagossagra szilk, azonnal meggyozodhettink a vilagossaganak es sotetsegenek ezen szembetfino atvaltozasarol. A Ieirt jelenseget. Purkinje-effektusnak nevezik. A 35.3 abran szaggatott gorbe a szem sZlnerzekenyseget a sotetben, amikor a paIcikak miik6dnek; a gorbe vilagossag eseten felvett szine,'zekelW' .,. segre vonatkozik. Lathat6, hogy a ,,~"v"'.~"

35.3 abra. A szem spektriilerzekeuysege
A folyronos gorbe gorbe
gosban latasra)

veto Iatasra), a palcikakra vonatkozik

a csapokra (vila(sdtetben valo
a szaggatott

erzekenysege a zold rarromanyban a csapoke viszont inkabb a sargaban. a voros papfr (a voros feny hullam650 nm korul van) eros fenynel j61 sotetben viszont csaknem lathatatlan. hogy a latas funkcioi sotetben a dcikakra tevodnek at, s hogy a palcikak foltbol hianyzanak, egy masik kovetaz, hogy amikor sotetben valamely el6ttiink levo targyat neztmk, az olyan elesen, mint azon targyak, oidalt helyezkednek el. Gyenge fenyu vagy kodot gyakran iobban lathaha nem nezunk ra kozvetlenul, hanem szemleljtik,mivel a sarga folt nincsenek erzekeny palcikak, szamanak csokkenese a recea latoter szeleinek rnegfelelo meg egy erdekes effektushoz vezet latoter szeleinel Ievo szines targyakat eros feny eseten is kevesbe szinesnek Az effektust konnyen igazolhatjuk. egy adott iranyba szezezve meg egy baratunkat, hogy ke~ebe~ lemezekkel oldalrol setaljon latoaz adott iranyig, Probaljuk meg milyen a lemezek szine, mielott kertilnek. Azt talaljuk, hogy err:lezlek,~t szrevessziik j6val azel6tt, hogy e meg tudnank hatarozni. kiserlet elvegzesehez hasznos tanaes:

baratunk a vakfolttal cllenkezo oldalrol erkezzek, mivel nagyon zavaro Iehet, hogy miutan mar csaknem felismerttik a szfneket, hirtelen semmit scm latunk, maid a szines' lemezek ujbol megjelennek Erdekes meg, hogy a recehartya szele nagyon erzekeny a mozgasokra, Bar a szernunk sarkabol nem latunk valami j61, ha egy kicsiny bogar mozog oldalt, es azon a helyen nem vartunk semmilyen rnozgast sem, azonnal felfigyeltink rei. Mintegy "fel vagyunk ajzva" arra, hogy cszrevegyuk, ha valami ugrabugral a latoter szelen.

35.3 A szinerzekeles

merese

Most attcrunk a csapokkal valo latas vagyis vilagosban valo Iatas targyalasara: s ennek Iegfontosabb es legjellegzetesebb kerdesere : a szinekre, Mint mar tudjuk, a feher fenyt prizma segitsegevel kulonbozo hnllamhosszu sugarak egesz spektrumara lehet felbontani s ezek kiilonb6z6 szini'inek ttinnek: a szin tehat valaminek latszik: azaz meghatarozott erzet. Barrnely forrasbol szarmazo fenyt optikai racsa vagy prizma segitsegevel analizalni lehet, es meg lehet hatarozni spektraIeloszlascit, vagyis azt, hogy a feMr feny minden egyes hullamhosszb61 "mennyit" tartalmaz. Adott fenysugar peldaul egy esom6

116

ASZINLATAs

A SZiNERZEKELES

MERESE

117

keket, jelentos mennyisegu voroset, es nagyon keyes sargat tartalmazhat. Fizikai ertelemben mindez elegendo is volna, de felmeriil a kerdes: milyen sziniaiek latjuk majd a fenysugarat? Nyilvanvalc, hogy a kiilonbOz6 szlnek valamilycn m6don fiiggenek a feny spektraleloszlasat61; mi azonban most. arm a kerdesre keresi.ink valaszt, hogy vajon a spektraleloszlas milyen jellegzetessegei. h~zzak letre a kiilonbozo szinerzeteket. Peldaul mit kell csinalnunk, hogy zold szint kapjunk? Nagyon j61 tudjuk, hogy ehhez egyszeri.ie~ csak a spektrum megfelelo reszet kellene kivalasztanuok. De vajon csak ez a m6dja volna annak, hogy zoldet, narancsot vagy barrnely mas szint kapjunk? Letezik-e tobb, ugyanazt a latasi effektust el5idezo spektraleloszlas? A valasz erre teljesen hatarozott: igen, letezik, A ki.ilonbozo latasi effektusok szama elegge korlatczott: mint rovidesen latni fogjuk, ez a szam mindossze egy Mromdimenzi6s sokasagot olel fel, a kiilonbozo forrasokbol jovo fenyre felrajzolhato spektraleloszlasi gorbek szama viszont vegtelen, Leglenyegesebb kerdesiink marmost a kovetkezo: szemunk milyen koriilmenyek kozott latja a kiiJonbozo fenyeloszlasokat pontosan ugyanannak a szinnek? A szfnerzekenysex vizsgalatara a leghatasosabb pszichofizikai m6dszer: a szemet nullmuszerkent alkalmazzuk. Nem kisereljiik meg annak rneghatarozasat, hogy a zold szlnerzet mibol tev6dik ossze, es nem vegziink mereseket arra vonatkoz6an, hogy a zold szfnerzetet milyen tenyezok valtjak ki, mivel mindez t(t!sagosan bonyolult lenne. Ehelyett azokat a felteteleket vizsgaljuk meg amelyek mellett ket Inger (ket hatas) megkiil6nbOztethetetlen lesz. Ehhez nem sziikseges eldonteni.lnk, vajon ket ember killonbozo kormmenyek kozott ugyanazt a szint latja-e, hanem csak azt kell megallapitanunk, hogy ha k6t Inger egy szemelyneJ egyforma szinerzetet valt ki, egy rnasik szemelynel ugyancsak egyforma szinv§Jt-e ki? Teljesen felesleges osszeembernek ugyanarra a, mondszinu targyra vonatkoz6 latasi erzetet, .err51 ugyanis semmit sem tudunk.

E m6dszer Iehetosegeit illusztralhatjuk egy egymast, egesz csinos feher foltocska szinsztirokkel ellatott, negy vetitolampabol Harom szin kiilonbozoaranyokban allo berendezessel- A lampak fenyerejet szeles osszekeverese reven az atfedett teriitartomanyban folytonosan valtoztathatjuk. szeles tartomanyban kaphatunk szineHa most az egyik lampa ele voros szfirot es igy nem lehetetlen, hogy ezen harom helyezi.ink, az a. vetitoernyou voros foltot hoz osszekeverese reven elvben barmely szfn letre, a masik, amely ele zold szurot helyeKesobb megtargyaljuk majd, zunk, zoldet, a harmadik keket, es veglll az allitas milyen mertekig igaz: negyedik - feher kart kozepen fekete foIttal. Lenvezeben igaz, es hamarosan meg is latjuk, Ha a bekapcsolt voros es zold rogaimaznaio meg pontosabban. most ugy iranyitjuk, hogy fenyfoltjaik egySzemlelteto peldakent most allitsuk be az masra essenek, azt tapasztaljuk, hogy az a harem fenyfoltot ugy, hogy egyfedett teriilet nem az amit essenek, es probaljunk olyan szint mondunk, hanem egy uj szin ~ esetunkben mint amilyen a negyedik lampaval sarga - erzetet kelti. A voros es a zold kiilso gytirtiben jelenik meg. A nenyat valtoztatva, annehetunk a n~·r~"'('o_ lampatol szarmazo feny, amelyet sarga stb. legki.ilonboz5bb arnyalatain. Ha "fehernek" gondoltunk, most halernyon beaIlitunk egy adott sarga arnyalatot, nysarganak tfinik, Ezt a szint a probalgatas akkor ugyanezt nemcsak az el5bbi ket szin, a voros, a zold es a kek szin hanem mas szinek osszekeverese reven is J.iEeirolise:geIlekbeszabalyozasaval klserelhetjuk kaphatjuk. peldaul sarga szUrot : <10,·.'Pl'g eioaunarn. Probalgatas utan tenyleg azt 6sszekeverhetji.lk a sarga feny{ •a 1"1.I"LI"'.···. hogy azt a bizonyos "kremszinu" - vagy valarni hason16t csinalhatunk eleg j61 megkozelitettiik. S most hogy ugyanazt az erzetet kapjuk. Mas is olyan hihetetlen, bogy voros, a ki.i1onb6zo szineket aki.llonboz5 kek szlnbol minden szint elo tudunk altal szoigaltatott fenyek "keveresevel" Azonnal meg is probalkozhatunk a eloallithatjuk. szinnel, de mielott erre sor kerulne, egy A most megismert jelenseget analitikusan szint is szeretnenk eloallitani, amelynel a kovetkezokeppen fejezhetji.ik ki: J nehezsegek tamadnak. A szinekr51 peldaul Y-nal egy adott sarga szint, eloadok altalaban az "elenk" szinebizonyos mennyisegii voros (R), ill. bemutatni, de sohasem mutatnak szfirovel kapott feny "osszegekent" es ki emlekszik arra, hogy val aha tunk elo ; R es G fenyerejetjellemezzi.lk barna fenyt ? Ezt a szint sohasem szammal mondjuk r-reI es g-vel. A szinpadi vilagftashoz, barna szinti fenyre vonatkoz6an ekkor felirhatunk reflektorfenyt sohasem Iatunk; kovetkepletet: azt gondolhatnank, hogy barna Y = rR+gG. Iehetetlen eloallitani. A kerdest, hogy Iehetseges-e barna szint eI5allitani, talan Kovetkezo kerdesi.lnk: vajon ""J'.iL.·ki0n1We:bh lesz megvalaszolni, ha megjegyezhirom ki.llonboz5,. adott szinu feny a barna feny oIyasvalami, amit keverese reven eloallfthatunk-e minden '1·· .... l')"la~~ablan nem, csak haHerrel egyi.ltt szoktunk Lassuk csak, mit teheti.lnk ezzel ~U'l-'~~~"U' Barna gyakorlatilag eloallithat6 bizoban. Barmilyen szint kizar61ag pn,,.,,,'o"o,;' vorosbOl es sargab61. Annak osszekeverese reven nyilvan nem FJhi7,nh"ft6o<,rQ hogy a feny, amit latunk, meg, mivel ilyen kombinaci6b61 elegend5 annak a gyuriialaku sohasem ad6dik. Ellenben, ha a megviIagitasat megnovelni, amemennyisegu kek fenyt is hozzaadunk, kerdeses szinfolt elhelyezkedik, s maris a vetit5ernyo kozepen, ahol Mrom hogy ez az a szin, amit barnanak szok-

tunk nevezni! A barna - kozvetlenul egy vilagosabb hatter mellett - mindig sotet szinkent hat. Arnyalatait nagyon konnyen valtoztathatjuk. Ha peldaul csokkentjuk a sarga reszaranyat, vorosesbarna szlnt - egyfajta csokolade arnyalatot kapunk, mig zold hozzaadasa eseten a katonai egyenruhak rettento szine az eredmeny, Ami viszont magat ezt a "khaki" szint eloallfto fenyt iIIeti, nern is olyan rettenetes, hiszen egyszertien csak sargaszold, amelyet vilagos hatterben latunk. Visszaterve eloz5 temankhoz, most egy sarga szurot tegyiink a negyedik fenyforras ele es az igy kapott szint probaljuk meg "kikeverni". (A negyedik fenyforras fenyerejenek termeszetesen a tobbi harem fenyerotartomanyan belul keIl Iennie: kisebb teljesitmenyti lampakkal ugyanis nem tudnank ugyanolyan fenyessegti szint kikeverni,mint amit a negyedik lampa ad.) A kiserlet soran ez jot sikerid, a sarga eloallitasahoz csak a voros es zold kevereket kell hasznalnunk, no meg egy kis keket, hogy az arnyalatot meg tokeletesebbe tegyuk, Saki a kfserletet elvegezte, talan mar nem fog ketelkedni abban, hogy megfelelo korttlmenyekvkozott barmely adott szint tokeletesen "i!Iesztve" reprodukalni lehet. Terjimk most at a szinkeveres torvenyeinek megtargyalasara. Mindenekelott, mar: megallapitottuk, hogy ugyanazt a szint kulonbozo spektraleloszlasok is letrehozhatjak; tovabba meggyozodhettlnk arr6l, hogy harem specialis szin, a voros, a kek es a zold osszekeverese reven "barmely" szin megkaphat6. De a szinkeveres legerdekesebb tulajdonsaga a kovetkezo: ha van egy meghatarozott spektralosszetetelu fenyiink es ez az X feny a szem szamara egy masik fenytol, Y-t61 megktilonboztethetetlen (Y spektralosszetetele persze mas Iehet, de X-tOl megkiilonbiiztethetetlennek latszik), akkor az ily m6don kapott ket szint "egyenlonek" mondjuk olyan ertelemben, hogy a szem egyenlonek latja oket, es ezt igy irjuk fel: X=Y. (35.2)

118

A SZINLATAs

SZiNDIAGRAl'v[

119

csapoktol-atveszik a palcikak s igy teljesen azonban megis hasznosabbnak bizomas a latas rendszere -, ekkor mar nem a tobbie, mivel ezekbol a festoanyabeszelhethnk szinosszehasonlitasr61. J,'i.'{gclknlak sokkal valtozatosabb arnyalatai erheA fenyek szlnkeveresenck masodik el, mint a tobbivel, (E kerdessel azonban elve: bizrmelyszin elo6llithat6 harom kidiinnem foglalkozunk.) bOzo szinbol (esettmkben vorosbol, zoldb51 es harom kiilonbOzo szinii fenykekbol), Ket elobbi peldankon megfelelo aranyu keveresevel barmely hogy harom szin megfele15 el5 Iehet allitani. * Be tudjuk-e resevel barrnely szint e15' tudunk kiserletileg is ezt a fantasztikus hetetlen: A fent leirt tOrvenyek azonban matemanxai Vetitogeptinkben voros, zoldes kek (35.3) X+Z= Y+z. szempontbol is nagyon erdekesek. Azok most alkalmazzunk voroset, keket es szamara, akiket erdekel a problema maternaes vizsgaljuk meg, vajon e harem szin Eppen az elobb egyeztettiink ket sarga tikai oldala, roviden sz61unk errol. Harem .Ho.;'","""l lehet-e, mondjuk, zold szint e15arnyalatot; ha marmost mindkettot ug~anszintmket - a voroset, a zoldet es a keket ? azzal a r6zsaszinnel vilagitjuk meg, mindjeloljilk A-val, B-vel es Covel, es elnevezzuk harom szint kulonbozo aranyban keverve kett5 tovabbra is azonosnak latszik. Tehit alapszineknek. Mindharom szinb51 meghataszinek egesz sorat kapjuk, melyek azonosnak latszo szfnekhez mas szint hozzarozott mennyiseget osszekeverve megkapha:gl(;het5,len szeles spektrumra terjednek ki. adva, azonosnak latszo szineket kapunk. tunk barmely szint; peldaul az X szint a probalgatassal gy5z6dhetiink meg 'Osszefogla16an az effajta szinjelensegekr5l mennvisesu szin, b mennyisegti B es a c hogy semmilyen zoldhoz hasonlo szint tehat azt mondhatjuk, hogy ha ket kozvetmennyisegfi C szin alkotja: sikerul kapnunk. Kerdes, tudunk-e lenul egymas melletti fenysugar szine bizonyos zold szint eloallitani? A valasz, igen. X= aA+bB+cC. koriilmenyek kozott azonosnak latszik, akkor ? Ugy, hogy a voroset az eloallitetszoleges keverekben is egyenertekuek rnaTegytik fel, hogy egy masik szint, Y-t zoldre vetitjuk. Az igy kapott szint radnak, vagyis az egyik sugarat barmely szinugyanabbol a harom szlnbol allitjuk ossze: osszehasonlfthatjuk a sarga es a kek keverek eseten helyettesithetjiik a masikkaL /erekevel! Ily medon egy szin ket kornbiY = a'A+b'B+c'C. (3 Fontos es erdekes az a koriilmeny is, hogy a rendelkezunk, igaz ugyan, hogy fenyek szinenek ez az egyenertekusege fi.igget- Ekkor vilagos, hogy az X es Y egyiltteset, csaltunk, mert a voroset a masik len a szemnek a megfigyeles pillanataban fennZ szint, az X es az Y komponenseinek ombinacicba tettiik. Mivel azonban a mateallo allapotatol- Ismeretes, hogyha sokaig osszegekent .kaphatjuk meg (ami a "_,,+_,,J." mar van nemi jarnezimk er5sen megvilagitott voros feluletre, emlitett szintorvenyek egyik ko vetkezmenye): eszrevehetjtik, hogy amit mi most vagy eros voros fenybe, majd utana feher megmutattunk, nem az volt, hogy papirlapra tekintunk. a~ ut?bbi zoldesn~k eloallfthato mondjuk voroslatszik. Ugyanugv mas szmek IS eltorzulv~ la~es sargabol, hanem az, hogy - a szanak, ha megtigyelesiik elott hosszu ideig Ez a szabaly nagyon emlekeztet a atvive a masik oldalra - a voros plusz neztiink nagy fenyessegti voros szint. Tegyuk osszeadasra, ahol Ca, b, c) az egyik vektornak, dll1lCJ.""U eI5 kekbol e~ sargabol, Az egyenmost fel hogy miutan sikerult ket egyezo (a', b', c') pedig a rnasik vektornak a l\.LIHIJf'V: oldalara atvitt voroset negativ -sarga szint osszevalogatl1unk, sokaig szemnensei, es az llj Z feny a ket vektor ..osszege" tnnvtseekent ertelmezhetjlik. Ha tehat meglelttmk egy nagy fenyessegu, voros feli:iletet; Ez a megfeleltetes mar nemegyszer 1"'111-"",""'" a (35.4) tipusu egyenletekben majd Iljb61 a sarga szinekre tekintve azt tala].a fizikusok es a matematikusok egyU1:th:atc1k akar pozitivak, akar negatijuk, hogy azok mar nem sargak.: nem tudm, Tobbek kozott SchrOdinger is a ,LIUloCW"W' rk llehetnlek, es ha a negativ mennyisegeket a milyen szinunek latszanak maJd, de hogy IroH csodilatra melt6 dolgozataban a oldalhoz hozz6adand6 mennyisegeknek nem sarganak, az biztos. Mindenesetre azonkeveres vektorokra alapozott elmeletet akkor val6ban minden szin kikeban a kef szin tDv,'lbbra is egyez(inek 16tszik; tette ki. s igaz altalaban az is, hogy a szem szin?sszeA szlnkeveressel kapcsolatban felvet5dik hasonlit6 kepessege megmarad akkor IS, ha kerdes: hogyan valasszuk meg az az lliabb osszehas.onUtashoz az addigit61 neket"? Fenykeveres eseten kPo7,l'lh,ptiimk 'i!I:'~~l~t?:f Intellzitasszinthez kelladaptaJ6dnia. termeszetesen azt az esetet, amikor a "helyes" alapszinekr51! Gyakorlati Nyilvanval6 kivetd a nagyon ki8 fenyinten· az egyik rnegkaphat6 a masik kett6 bizonyos meghatiirozott harom festek ;zek,everesevel. ;ita80k tartomanya - a latas funkci6jat a Ebb51 kiindulva 19y fogalmazhat6 meg a szin-elmelet egyik alaptorvenye: ha ker egyrnastol megkiilonb5ztethetetlen spektraleloszlas -es y) mindegyikehez hozzaadunk: azonos mennyisegti uj, mondjuk Z fenyt (ahol X+Z azt jelenti, hogy mindket fenynyalabot az ernyonek ugyanarra a helyere vetitjiik), akkor .az Itj jenykeverek szinten megkiilOnbOztet-

eX

un. "helyes" alapszinek fogalma ertelmetlenseg, Kerdes: Ietezik-e harem olyan szin, amelylyel minden Ietezo szinkeverek pozitiv egyutthatokkal allithato elo? A valasz: nem letezik. Minden harmas alapszincsoporthoz tartoznak bizonyos szinek, 'amelyeknek osszetevoikben negativ egytitthatok is szerepelnek, es ezert az "alapharmas" meghatarozasara egyertelmti modszer nem letezik. Tankonyvekben a voroset, a zoldet es a keket gyakran nevezik alapszineknek, de ez csak azzal magyarazhato, hogy e harem szin segitsegevel a tobbi szinek szelesebb skilajat lehet e15allitani ugy, hogy kombinacioikban ne szerepeljenek negativ e15jelek.

35.4 Szindiagram
Tekintsiik most a szinkombinaciot matematikai szempontb61, mint geometriai konstrukci6t. Barmely, a (35.4) egyenlettel leirt szfnt a haromdimenzios terben egy vektornak is tekinthetunk, miutan a koordinatatengelyekre felmerjuk az a, b es c mennyisegeket; azaz az adott szinnek egy terbeli pont felel meg. Mas szinnek megfelelo pont, amelynek a komponensei a', b' es c'. termeszetesen valahoI masutt helyezkedik el. A ket szinnek az osszege, mint tudjuk, az a szin, amely ezen vektorok osszegekent ad6dik. A haromdimenzi6s diagramot azonban egyszertisfteni is lehet, mindezt egy sfkon is abrazolhatjuk a kovetkezo meggondolas alapjan: tekintsiink egy meghatarozott szfnt, es egyszerfien ketszerezziik meg az a, b es c egyiitthat6kat; azaz noveljUk meg ugyanolyan aranyban az osszes komponenseket. A kapott feny szine ugyano!yan marad, csak fenyessege novekszik. Ezert ha megallapodunk abban, hogy minden fenyt ugyanarra a fenyintenzitasra redukalunk, min dent egy sikba kepezhetiink Ie Clasd a 35.4 abran). Innen kovetkezik, hogy adott ket szin bizonyos aranyu osszekeveresevel kapott birmilyen szin rajta lesz valahol az e ket' szinnek megfelelo pontokon at huzott egyenesen_

120

AsztNLATAs

A sziNLATAs

MECHANIZMUSA

121}

G.,
O. O.

530

540 550 -,

I ",-

" -, 560
"
<,

570 ,
<,

580 -, 590 -, " 600 610

O.

,....._ " R 620 .......

0.1

35.4 abra, Szabvanyos szindiagram Peldaul egy fele-fele aranyu szinkeverek a ket komponens kozotti feluton, egy 1/4-3/4 aranyu keverek pedig az ut6bbinak megfelelo pontt61 • szamltva a komponensek kozotti tavolsag 1/4-en lesz s. 1. t. Ha alapszinekkent keket, zoldet es voroset hasznalunk, akkor, mint latjuk, minden pozit!vegyiitthat6kkal kepezheto szin a szaggatott vonallal jelolt haromszog belsejeben foglal helyet. A haromszog csaknem minden, emberi szemmel lathato szint tartalmaz, mert az osszes egyaltalaban lathato szin e furesa alaku gorbe altal ad ott sikidom belsejeben, a haromszognel valamivel nagyobb teriileten abrazolhato, Horman ad6dik ez a gorbe? Egyszer valaki nagyon alapos munkaval osszeallitotta a harem specialis szinbol kikeverheto osszes lathato szineket. Nekiink azonban nem kell ellenorizniink az iisszes Iathato szin szinharmasokbol valo eloallithatosagat, elegendo csupan a tiszta spektrumszinek, a spektrumvonahtkelOillithat6sagat ellen6rizniink. Ugyanis barmely szint kulonbozo tiszta "iiiif5i",,~¥a.L~.~!~lemben tiszta - spektrumszi'''''iij;:k'lkiilonb5zo pozitiv mennyisegeinek osszegenek tekinthetiink. Valamely adott feny tehat bizonyos mennyisegfi voros, sarga, kek

stb. spektrumszlnbol all. Kovetkezeskeppen, helyezkedik el, letezik a terrneszetben, ha tudjuk, hogy a valasztott harem alapszindiagramon lathato egyenes vonal a spektbol mennyi sziikseges, hogy ezeket a tiszta "ibolya" veget koti ossze a spektrum komponenseket megkapjuk, akkor kiszamolvegen levo "vorossel". Ez a vonal az un, hatjuk azt is, hogy adott sziniink e15iilHtasac iborszinek geometriai helye. A hatargorben hoz az alapszinekbol mennyi szukseges. lyezkednek el tehat azok a szfnek, m6don meghatarozva minden .....·!rtMl1T1 feny segitsegevel el5 lehet allitani, tetszolegesen valasztott pedig azok, melyeket nem lehet, s vonatkoz6 "szfnegyiitthat6it", konnyen ke···\IWpii1Ilel:yel(et meg soha senki sem latott (hacsak szithetiuk a teljes szinkeveresi ratnazau.n, A';·''''''rn almaban I). A 35.5 abran hiram szin osszekevereserevlc-. vonatkozo kiserleti adatokra A szlnlatas mechanizmusa peldat, A gorbek harem kiilonboz5 "'l<'.U~,WI'· • nek - a vorosnek, a zoldnek es a elobb megismert torvenyszerfisegek egyesspektrumszinek eleallitasahoz szukseges most mar feltessziik a kerdest: miert jarulekait mutatjak, A voros a spektrum ISO;;IJ<.<;Ul.lt;J<. Igy a szinek? szelen helyezkedik el, mellette a sarga lezezvszerubb elmelet, amelyet Young es egeszen a kekig. Vegyiik eszre, hogy javasolt, azt tetelezi fel, hogy a esetben negativ egyiitthatok sziiksegesek kulonbozo abszorpci6s fenyerzekeny pigment van. Az ~J.2 G erosen abszorbealja, mondjuk, a voros 1.0 a masik a keket, a harmadik pedig a Amikor tehat feny esik raj uk, a harem 0.8 ·.]YJ,artonlallyl)an kulonbozo mertekfi abszorpcio .s: 0.6 mvelnveles) lep feI. A harem informaciot .~ - vagy a szem - dolgozza fel Q4 milyen a szembe erkezo feny szine, 0.2 J1 megmutatni, hogy e harem tipusu feltetelezesebol a szinkeveres osszes egyszenien kovetkeznek, 7[0 660 640 600 $60 $ZO 4lit1 44<1 400 kove1:ke:zo lepes a hiram pigment abgorbejenek a meghatarozasa lett 35.5 libra. Tiszta spektrumszinek szlnezvutthatoi. azonban parazs vitak tamadtak adott szabvany alapszinegyuttes K1V" m'zr."'" korul, Sajnos kideriilt ugyanis, ten ., mivel a szlnkoordinatakat tetszoleges tranformalhatjuk, a szinkeveresi kfserUgyanilyen adatok alapjan meg lehet nem magukat az egyes pigmentekre rozni valamennyi szin helyet a abszorpei6s gorbeket, hanem az mon, ahol az x es y koordinatak D.SZOIr)Cl()S gorbek ilyen vagy olyan linearis szinek eloallitasahoz felhasznalt kulonbozo .VCik tudjak csak meghatarozni. alapszinek jarulekaival ezert a legkiilonbozobb m6dokat medon talaltak meg a diagram ki, hogy egy, a szem bizonyos is. Ez ti. az osszes tiszta spektrumszin <Tp,~rr.pr - 1<,/",,,11\.,,, leiro specifikus gorbet riai helye, Mivel azonban minden sztn Egy ilyen, un, fenyessegi g6rbe allithato spektrumszinek osszekeveresevel, abran lathato. vetkezeskeppen minden olyan szin, amely abran ket gorbe van feltilntetve: az gorbe ket tetszoleges pontjat osszekoto a sotethez adaptalt szemre vonatkozik,

a masik pedig a vilagosban val6 latas esetere (ez ut6bbi, mint tudjuk, a csapok segitsegevel tortenik), A gorbe azt a legkisebb mennyi-· segti szines fenyt rnutatja, amelyet a szem meg eszrevesz, azaz a szem erzekenyseget jellemzi. a spektrum kulonbozo tartomanyaiban, Ugyanez a mennyiseg merheto meg egy rnasik erdekes m6dszerrel is. Ket adott szinii fenynyalabot valtakozva villantsunk fel egy erny5 valamely meghatarozott reszere vetitve. Amig a villantasokat kis frekvenciaval vegezzilk, villogast latunk. A frekvencia novelesevel azonban a villogas vegulis rnegszfinik, ami bizonyos, a feny er5sseget51 fiiggo frekvencianal, mondjuk masodpercenkent 16 ismetlodesnel kovetkezik be! Ha marmost egymashoz: igazitjuk a ket szin fenyesseget vagy maskepp intenzitasat, akkor 16 Hz-nel, ahol a villogas. megszfinik, bizonyos fenyintenzitast kapunk. Az Igy beallftott intenzitas mellett szinvillogas csakakkor lesz, ha sokkal kisebb frek-. venciara teriink at. Kovetkezeskeppen nagyobb frekvencian un, intenzitasvillogas, kisebb frekvencian un. szfnvillogas keletkezik. Ezzel a villogtatasos technikaval tehat ki lehet valasztani ket "egyen15 fenyessegfi" szint. Az ily m6don kapott eredmenyek majdnern, de rnegsem pontosan ugyanazok, mint arneIyeket a szemcsapok gyenge fenyintenzitasokra val6 kiiszoberzekenysegenek meresevel kaptak. A kutatok tobbsege altalaban a szlnvillogtatas modszerevel nyert adatokat hasznalja a fenyessegi gorbe meghatarozasara. Nos tehat ha a szem haromfajta szinerzekeny pigmentet tartalmaz, feladatunknak tekintjlik abszorpci6s spektrurnaik alakjanak. meghatarozasat is. De hogyan? Ismeretes, hogy az emberek egy resze szinvak, a ferfiak 8 %-a, a n5k 0,5 %-a. A legtobb szinvak vagy rendellenes szinlatasu egyen szinvaltozasra valo erzekenysege eltero a norrnalistol, de' nekik is csak harem szint keIl osszevetnitik (erzekelniuk), Tudunk azonban olyanokr61 is tketszinlatoknalc nevezik oket), akiknek szamara barrnely szin csak ket alapszinbol tevodik i:issze. Kezenfekvo a kovetkeztetes, hogy naluk valamelyik tipusu pigment anyag

l

122

A SZINLATAs

A SZiNLATAS FIZlOKEMIAJA
1.0

123

hianyzik. Tehat ha sikerulne harem olyan ketszinlatot talalni, akik ktllonbozo szmkeveresi szabalyok szerint latnak - az egyiknek hianyozna mondjuk a voroserzekelo, a masiknak a zolderzekelo, a harmadiknak a kekerzekelo pigmentje - es megmemenk a szinerzekenyseguket, akkor meg tudnank hatarozni a harem keresett abszorpcios gorbet. Kideriilt, hogy valoban letezik az emberek kozott harem ketszinlato tipus es ket tipus eleg gyakran, a harmadik viszont csak nagyon ritkan fordul elo! Az 0 kozremtikodesuk tehat lehetove tette a kulonbozo pigmentek abszorpcios spektrumainak meghatarozasat. A 35.6 abra egy bizonyos fajta szinvak, az un, deuteranopias egyen szinkeveresi mechanizmusat mutatja. Szamara az allando szinek helyei nem pontok, hanem vonalak, es a szinek egy-egy ilyen vonal menten mind azonosak az 5 szamara. Amennyiben igaz az az elmelet, hogy az ilyen szemelynel a harem szfninformacio ki:iziil egy elsikkad, akkor valarnennyi allando szint reprezentalo egyenesnek egy pontban kell metszenie egymast, Ha a grafikont valoban egeszen pontosan merjuk

pigmentre vonatkoz6 abszorpcios fel; azt tapasztaljuk, az egyenesek vegi.ilis meghataroztak ; ezek lathatok a pontosan egy pontban metszik Hogy ezek a gorbek veglegesek-e? Nem csoda, hiszen az egyeneseket rnatemati. Maradtak ugyanis meg megvalaszokus szamolta ki es egyaltalaban nem repre. kerdesek: egyaltalaban igaz-e a haremzentalnak valosagos klserleti adatokat! Nezpigment dye, vajon a szinvaksag tenyziink csak utana a legfrisebb kiserleti esen egy-egy pigment hianyabol adodik-e, alapjan kesztilt dolgozatban, es ezenkivul jok-e a szinvaksagon alapulo az deriil ki, hogy a 35.6 abran lathato egyeneadatok. A kulcnbozo kutat6k sek metszespontja nines pontosan kiilonboz6 eredmenyeket kapnak. E helyen, ahol lenni kellene. Az abran tett egyenesek reven nem kapnank fizikailag I'~iilcutatasi teriileten meg eros fejlodes varhato. korrekt abszorpci6s spektrumokat, ezek alapjan a ktilonbozo negatives pozitiv abszorpcio is fellepne, Yustova uj adataibol mar az adodik; hogy osszes abszorpcios gorbek mindeniitt A 35.7 abra is egy szfnlatasi hibara, a tan6p latasra jellemzo, Az azonos szfnt jelento egyenesek a hatargorbe voros vege kozeleben metszesponttal rendelkeznek. Yustova sajat kfserleti adatai alapjan ebben esetben kozelitoleg szinten ugyanezt a pontot kapja. A harem kulonbozo szinlatasi hibaban szenvedokon vegzett kiserleti meresek

I::d"

-:1-.

I

L\

\
~

'\~
.sOD

Hullarnhossz

urn-ben

35.9 abra. Sotethez alkaImazkodott szem erzekenysegi gorbeje, osszehasonlitva a latobibor abszorpci6s gorbejevel

vak.

100

.8 libra. A harem kulonbozo receptor spektralekenysegi gorbeje

A szinllitas fiziokemiaja lehet rnondani a kapott gorbeknek a lodi szempigmentek tulajdonsagaival valo zehasonlitasarol? A recehartyabol kivon6 pigment foleg a latobibomak nevezett mentfajtabol all. Ennek figyelemre rnelto eloszor is az, hogy csaknem gerinces allat szemeben megtalalhato, hogy abszorpcios gorbeje - mint 35.9 abran lathato - csaknem pontosan a,.. ,'.o.,o>l. a szem erzekenysegi gorbejevel. Az a Iatobibor abszorpcios gorbejet es a ,"~'~"'-~ alkalmazkodott szem erzekenyseget tU!'V~111a"()n meretaranyban rajzoltuk feI. Ez a nyilvanvaloan azzal a tipussal azoamellyel sotetben Iatunk, A latobibor a palcikak pigmentje es semmi koze a szmlatashoz. Ezt a tenyt 1877-ben fefel, De manapsag is elmondhatjuk, a csapok szinpigmentjeit kemcsoben meg .~"'Ua."o'H allitottak elo, es 1958-ig meg senki

y

0,6

0.1'

szem altal azonosnak

35.7 abra, Protanopias

szinek helye

szem altal azonosnak

sem latta. Azota azonban Rushton nagyon egyszerii es szep eljarassal ket tipusukat detektalta, A nehezseg feltehetoen abban all, hogy mivel a szem eros fenyre aranylag kevesbe erzekeny, mint kis intenzitasu fenyre, kovetkezeskeppen a szemnek a latashoz sok latobiborra, de a szinlatashoz viszonylag keyes szlnpigmentre van sztiksege. Rushton elgondolasa az, hogy a pigmenteket hagyjuk csak meg a szemben, de merjiik meg valahogyan a tulajdonsagaikat, M6dszere: egy ophthalrnoszkopnak nevezett eszkozzel a szemlencsen keresztul fenyt juttatott a szembe es a kilepo visszavert fenyt osszegyfijtotte. Az eszkozzel a visszavert feny mennyiseget merte, A meres eredmenyekeppen a pigmenten ketszer athaladt feny reflexios egyiitthatoja ad6dik (a feny a szemgolyo hatso retegen visszaverodik, s ujbol athalad a esap pigmentjen), A termeszetben ritkan talalkozunk ilyen szep elrendezessel. A csap olyan ravasz felepitesti, hogy a beeso feny benne tobbszorosen ide-oda ver6dik, mig eljut a esap aljan fekvo kis erzekelo pontig, Az erzekelo pontr61 a feny visszaverodik es ismet kiji:in a szembOl, miutan jelent6s szamu szfnerzekelo pigmenten haladt at. Ezenkiviil, ha a fenyt a sarga foltra iranyitjuk, ahol nincsenek palcikak, a latobibor zavar6 hatasait is kikuszoboljtik. A rccehartya szinet mar reg megfigyeltek; narancs-rozsaszm arnyalatu, de ebben szerepet jatszik a veredenyek es a szemfenek

124

ASZINLATAs

A SZINLATAS FIZIOKEMIAJA

125

szine is stb. Hogyan ismerjiik hat fel megis magukat a pigmenteket? Valasz: eloszor is, szinlatasi hibaban szenvedo szemelyt kell talalnunk, akinek kevesebb pigmentje van es akivel a vizsgalatot ezert konnyebb elvegezni. Masodszor, a ktilonbozo pigmentek, koztiik a latobibor is, amikorfennyel "kifeheritji.ik" oket, elszintelenednek es intenzitasvaltozast szenvednek; ugyanis ha fennyel megvilagitjuk oket, megvaltoztatjak koncentraciojukat, Ezert a szem abszorpcios spektrumanak a vizsgalatakor Rushton az egesz szemet egy, a pigmentkoncentraciot megvaltoztato masik fenysugarral is megvilagitotta es merte a spektrumban bekovetkezo valtozast: A killonbsegnek termeszetesen mar semmi koze sines a veredenyek telitettsegehez, vagy a szemfeneken levo fenyvisszavero reteg szfnehez stb. hanem esakis a pigmentekhez, ily medon Rushtonnak sikerult tisztan esak a pigmentekre vonatkozo abszorpcios gorbet meghatarozni a protanop tipusu szemben. A kapott gorbe a 35 10 abran Iathato. A 35.10 abra masodik gorbejet normalis szem meresevel kaptak. Ezt a kovetkezokeppen: Miutan elozetes vizsgalattal megallapithato, hogy adott pigment milyen sugarakra erzekeny, a masikat vorosben elszintelenitik (mig az elobbi erzeketlen a vorosre). A voros feny a protanopias szemre nines hatassal, de a normalis szem erzekeny rea; ilyen medon tehat az eddig hianyzo pigmentre vonatkozo abszorpcios gorbe megkaphato, Az egyik gorbe kivalcan egyezik Yustova zold pig-

mentre vonatkozo gorbejevel, a masik - a voros gorbe viszont a Yustova-fele "'''''-LU'"'"''Jl egy kicsit eltero. Azt gondolhatjuk a meres] eredmenyek alapjan, hogy a helyes uton runk. Az is lehet persze, hogy nem; a deuteranopiasokkal vegzett legut6bbi vizsgalatok ugyanis nem mutatnak semmilyen hatarozott pigmenthianyra. A szinjelenseg nem tartozik a szoros lemben vett fenyfizika problemakorebe. szin ugyanis erzet, es a szinek korulmenyek kozotti erzekelese lehet, Peldaul ha feher es voros szuperponalasaval r6zsaszint hozunk (vorosbol es feherbol nyilvanvaloan esak r6zsaszint kaphatunk), kimutathato, hogy feher feny keknek is tfinhet, Ha a fenynyalabok utjaba egy targyat helyezunk, az ket nyekot vet, az egyiket egyediil a feher a masikat a voros feny okozza. A ember szamara kekesnek tfinik a "feher arnyek", de ha nagysagat addig noveljuk, esak egeszen be nem fedi a vetftoernyot, egyszerre mar nem keknek, hanem fehernek latszik l Hasonlo termeszetfi tusokat voros, sarga es feher feny keverese reven is eloallfthatunk. Voros, sarga es feny esak kulonbozo arnyalatu naracssargat hozhat letre, Tehat, ha kb. egyenlo "ri'm"h",., keverunk ossze ilyen szimi fenynyalabokat, esak narancsszinti ad6dhat. Kiilonbozo kombinaciokban, kulonbozo szinfi fenynyalabok vetette arnyekokat valtogatva es vetitve, sok szep szinarnyalatot

Ilv~m()k2Lt amelyek ugyan az eredeti fenyis, magabol (amely voltakeppen esak nacssarga) hianyoznak, de szlnerzeteink kott szerepelnek. Latunk olyan szineket is, elyek .a fenysugarban leva "fizikai" sziktol meroben kulonboznek, Fontos megezniink, hogy mar maga a recehartya

"ertelmezi" a fenyt, osszehasonlitja az egyik tartomanyban lathato dolgokat a masikban lathatokkal, j61lehet mindez tudat alatt jatsz6dik le. Mindarr61, amit errol a folyamatr61 ma tudunk, konyvtink kovetkezo fejezeteben lesz 8z6.

optik a i suruseg 0,04 Sz. S4

cprlkai Sz, S9

suruseg
0,03

.0.03 0,02
0,02

0.Q1

500. urn

550

600

650

SZINERZEKELES

127

36.1 Szinerzekeles
A lataserzettel kapcsolatban mindenekelott le kell szogezniink, hogy (kiveve a modern kepkiallitasokat l) az ember nem rendezetlen, ossze-vissza dobalt szinfoltokat, veletlenszerfi fenyfoltokat lat. Embert vagy targyat latunk, mas szoval agyunk rogton ertelmezi azt, amit latunk. Hogy ezt hogyan csinalja, arr6l fogalmunk sines, de hogy nagyszerfien csinalja, azt el kell ismernunk, Bar - sok tapasztalas nyoman - nyilvanvaloan megtanuljuk felismerni, hogyan nez ki egy ember, a latasnak meg szamos, joval egyszertibb, elemi sajatsaga is van, ami szinten a latott kep kulonbozo reszeibol jav6 informacio egyesitesenek kovetkezmenye. Hogy konynyebben megertsiik, hogyan megy vegbe agyunkban egy teljes kep ertelmezese, erdemes tanulmanyozni a kulonbozo recehartyasejtekb61 szarmazo informaciok osszevetesenek legelso allomasait. Ebben a fejezetben foleg ilyen szempontbol vizsgaljuk a latas folyamatat, bar kozben nehany, a targyhoz kapcso16d6 kerdesrol is emlitest tesziink. A szem kulonbozo reszeibol egyid6ben erkez6 inforrnaciok akaratunktol, ill. tudatunktol fuggetlen - elemi szinten torteno -- oszszevetesere pelda a feher feny altal kapott vilagoskek arnyek, amikor az erny6re egyidejtileg feher es voros fenyt vetitiink. Ehhez azonban legalabb is feltetelezendo, hogy tudomasunk legyen arrol, hogy az ernyo hattere r6zsaszin, s Igy jollehet csak feher feny jut a szemiinkbe, ill. a szemiink egy reszebe, az "';~"~€l"im,~ei6diJ.~abkak osszerak6dnak valahol, ~".~ thafis kekes amyekot latunk az emy6n. Mennel teljesebb es megszokottabb a kep,

reszek a korong minden sugaranal valtakoznak - ez alkotja azt a hataH.'''.''''ll ket "gyuru" valik lathatova, "gyiiru" mas-mas szfntinek latszik." ez ideig meg senki sem tudja annak hogy ezek a szinek mitol jelennek meg, valoszinfiseg szerint maga a szem l'iOs~;zege2~i elemi szinten az informaciokat. igen ''-'''''~cll~'1U minden modern szlnlatas-elmelet 'I;Pi,eg<~gyezik valamiben: a szinkeveresre vo'1,'lla.tk()Zo adatok arra engednek kovetkeztetni, a szem csapjaiban mindossze harem annal aprobb kulonlegessegek otlenek szepigment van, es hogy a szinerzekelest miinkbe. Land ki is mutatta, hogy a latszorvegeben e harem fajta pigment egymastol lagos kek es voros kiilonbozo intenzitasait spektralis abszorpcioja hozza letre, keverhetjuk oly medon, hogy ket credo erzet, mely a harem egyiittesen ele ket, voroset es feheret ktilonbozo pigment abszorpcios sajatsagaival kapban abszorbealo sztirot helyezilnk, s Igy nem szuksegszenien harem kulon hfi valodi kepet kaphatunk, realis szmamyaosszege. Mindnyajan egyetertunk abban, latu targyakkal. Ez esetben egy sor atmeneti a sarga egesz egyszeriien nem latszik latszolagos szin is letrejon, mintha voroset es 1)&;o]ros,esl~Olldn(~k;' a legtobb emberre igasot kekeszoldet kevertiink volna. Majdnem a meglepetes erejevel hat annak felfedeszinskalanak ttinik, amit kaptunk, de ha hogy a feny valojaban nem mas, mint gyelmesebben megnezziik, nem olyan j6k a kevereke, hiszen a szin- vagy fenyerzet szinek. Ennek ellenere meglepo, hogy egynem egyszerfien csak keveszerfi vorosbol ·es feherbol mi mindent eli) szarmazik es ez a folyamat meroben tudunk allitani. Mennel inkabb hasonlit mint egy zenei akkord, amelyben harem plink egy realis szituaciohcz, annal jobban egyszerre csendiil, de ha er6sen figyelunk, tudjuk kompenzalni azt, hogy valojaban fehalljuk oketo Olyan erosen nezni nyunk nem mas, mint rozsaszinfi. nem vagyunk kepesek, hogy a sarMasik pelda a "szinek" elottinese egy - a voroset es zoldet lassunk. 36.1 abran lathato medon sotet es vilagos a korai Iataselmeletek is kimondtak, reszekre osztott -- fekete-feher forgo harem fajta pigment es harem fajta esap gon. Mikozben a korongot forgatjuk, a sotet s mindegyik esapban mas-mas pigment; .!O'itiirlde'negyes csapbol ideg fut az agyba, igy informacio mindharorn osszetevoje az keriil, es ott, tortenik veliik valami, .... ,.,~£,~ ~~,.... tavolrol sem tokeletes elmelet: nines I~Itelme rogton azzal. kezdeni az informaciot, az informaciot a nervus optieus az agyba 10""""" hiszen el6bb meg sokkallenyegesebb kellene foglalkoznunk: Van-e valami jelentosege, hogy az informa-

36 A Jeitas meehanizmusa

36.1 abra. Ha a fenli koronghoz hasonl6t forgaa forgas sebessegel6J, a megvilagitas tunk, a ket s61etebb "gyi'tru" k6z1l1az egyik J,er.ol,selget,61s bizonyos mertekig att6J fiiggee nesnek l<itszik. Ha a forgasiranyt ki es mennyire intenziven figyeli a juk, a masik gyuru J<itszik szinesnek

;zi-

cioreszletek hol osszegezodnek ? Fontos-e. hogy az informacio a Iatoidegeken keresztul egyenesen az agyba jusson, vagy vegezhet-e el6bb a recehartya bizonyos foku analizist? Lattuk a recehartya kepet (35.2 abra), szamos belso osszekottetessel rendelkez6, hihetetlenul bonyolult valami: feltetlenul kepes lehet bizonyos foku analizis elvegzesere, Valoban, anatomiaval es a szem fejlodesevel foglalkozo tud6sok kimutattak, hogy a recehartya tulajdonkeppen agy: az embrio feilodese kozben ugyanis az agy egy resze elore, a homlok fele nyomul, es hosszu szalak n6nek belole visszafele, melyek a szemet az agy tobbi reszevel tovabbra is osszekotik. A recehartya ugyanolyan szerkezeti felepftesfi, mint az agy, es ahogyan valaki igen szepen kifejezte: "Az agy rnegtalalja a modjat annak, hogy a vilagra kitekintsen". A szem az agynak az a resze, mely a feny segitsegevel mintegy letapogatja a kiilvilagot. Tehat egyaltalan nines kizarva, hogy bizonyos foku szinanalfzis mar magaban a recehartyaban vegbernegy. Mindez igen erdekes lehetoseget kinal szamunkra. A tobbi erzekszerv kozill ugyanis egyik sem vegez ilyen komoly, hogy ugy mondjuk e16zetes szamitasokat, miel6tt az informaciot hordoz6 jel az idegbe jutna, ahol jelet mar merni is !ehet. Az osszes tobbi erzekszervre vonatkozoan a "szamitasokat" altalaban maga az agy vegzi el, aho! a belso osszekottetesek sokasaga miatt igen nehez a kivant specialis helyeken mereseket vegezni. A szem eseteben viszont adott a feny, a harem sejtreteg, mely a szamitasokat elvegzi es a szamitasoknak a latoidegen vegighalado eredmenye. Itt tehat els6 esetben nyilik arra lehetoseztmk hog megfigyeljiik, elemi fokon hogyan" mu~ kodnek az agy ktilso retegei, Mindez tehat ketszeresen fontos, nemesak egyszenien a latas mechanizmusa, hanem altalaban az egesz fiziologia szempontjabol is erdekes. Az, hogy harom pigment van, nem jelenti azt, hogy harem fajta erzetnek kell lennie. Letezik olyan szfnlatas-elmelet is, mely teljesen mas szinsemira epiil (36.2 abra). Eszerint az idegrostok egyike t6bb impulzust visz, amikor sirgat latunk, es viszonylag keveseL

128

A LATAs MECHANIZMUSA

A SZEM FIZIOLOGIAJA

129

amikor keket latunk, Egy masik idegrost ugyanigy szallitja a zold es voros, es egy tovabbi a feher es fekete szinnek megfelelo informaciokat. Mas szoval, ebben az elmeletben mar bizonyos elkepzelesekbol indultak ki .az osszekottetes rendszerere es az analizis .modjara vonatkozolag,
ldegr eakciok

-+

_+

+-

Fotokemial abszcrpclok

s-k Y-z f-fk

=
=

= k,(/J+')'-2a.)
k,(<<+r-2P) k,(o:+ )1+/1) - '.(iX +11+ y)

36.2 abra, Idegkapcsolatok .elmelet szerint

az egyik szinlatas-

Vegyiik csak sorra a kerdeseket, amelyekre a szem altal vegezheto elemi analizisre vonatkoz6 sejtes segitsegevel ma valaszolni probalunk: ilyen a rozsaszin hatterben megjeleno Iatszolagos szinek kerdese: mi tortenik, ha a szem egy szfnhez'Iiozzaszokik: es az un, pszicho16giai jelensegek kerdese. Pszichologiai jelenseg peldaul az a tulajdonsag, hogy a feheret nem "erezziik" voros, sarga, kek keverekenek, Ez az elmelet azert keletkezett, mert a pszichol6gusok szerint negy nyilvanva16antiszta szin van: "Negy olyan Inger van, mely pszichologiailag kepes egyszerfi kek, sarga, zold es voros arnyalat erzetet kelteni. A vorosesbarnatol, a biborvorostol es a bibort61, vagy a legtobb megkulonboztetheto szintol elteroen az egyszerfi arnyalatok keveretlenek abban az ertelemben, hogy egyik sem rendelkezik a masik tulajdonsagaval; ne. "p,~~!;§ell.a .•. ek nem sargas, voroses vagy ~ "'zi}ldeses igy lovabb. Ezek a pszicho16giailag els6dleges szinek".

Ime, ez lenne hat egy ugynevezett pszicho. Iogiaiteny, Ha utana akarunk jarni, milyen bizonyitekokon alapszik, az egesz szakirodalmat • alaposan at kell tanulmanyoznunk. A targykorbe vago modern irodalomban vagy ugyanezt az allitast ismetlik, vagy egy nemet pszichol6gust ideznek, aki viszont egyik szaktekintelykent a mindnyajunk altal j61 ismert nagy muveszt,Leonardo da Vincit A nemet pszichologus igy ir: "Leonardougy velte, hogy ot szln van." Meg tovabb keresgelve, egy meg regebbi konyvben rabukkanunka perdonto bizonyitekra. Aikonyv valami ilyesmit mond: "A bibor: voroseskekc" a narancssarga: vorosessarga, de neznetiuk-e a voroset bibornarancssarganakJNem elemibb szfnek-e a voroses a sarga, bfbor es a naracssarga? Az atlagember, megkerdezztik, szerinte melyek az elemi nek, a voroset, sargat es keket nevezi meg, nehanyan meg hozzateszik negyedikkent zoldet. A pszichol6gusok alapszinkent szoktak elfogadni." Ez tehat a helyzet a pszichologiai analizisevel: ha mindenki mondja, hogy harem szin van es szerint negy, es 6k azt akarjak, legyen, hat akkor negy lesz. Ez pszicho16giai kutatasok nehezsegeit. Nem seges, hogy valoban Igy erezzuk, de errol erzetrol b6vebb informaciot szerezni gyon nehez. Igy hat a masik utat kell valasztanunk fiziologiai kiserletek segitsegevel tetnunk, mi jatszodik le az agyban, szemben, recehartyaban vagy masutt. Ily medon azt is megtudhatjuk, hogy a kulonbozo tekbel-erkezti impulzusok kornbinacioi lyik tdegszalban terjednek. Mellekesen, elemi pigmenteknek nem kell kulonallo tekben lenni; lehetnek olyan sejtek, ben kulonbozd pigmentek kevereke van, tek voros es zold pigmentekkel, sejtek harommal (ekkor a mindharombol informacio a "fehef" informacio), es tovabb. Sokfelekeppen osszeillesztheto a szerlink, es most nekiink kellene ki()k()sk:od· • nunk, melyik utat valasztotta a termeszet. Vegiil pedig merjiik remelni. hogy ha

a fiziologiai osszeftiggeseket, akkor keveset a pszichologiai vonatkozasokis megtudunk.

kezdtiik el altalaban a latassal es a szlnlatassal foglalkozni, hogy a 35.2abran lathato recehartya A recehartya valoban azagy feluletere, Bar a mikroszala~t valamivel bonyolultabb kepet lanunt ez a kisse vazlatos rajz, aprolekonegvizsgaiva, mindezeket a bels6 ossze.tte:tesekc~tInel~talalllat_iuk. Nem is kerdeses a recehartya egy resze ossze~ van a recehartya mas reszeivel az inforrnacio, amely a latoideget altengelyfonalakon halad vegig, szarmazo informaciok A rmikodes sorrendjeben hikovetkezik egymas utan: eloszor sejtjei, melyekre a feny kozvethatast, majd a kozti sejtek, egy vagy tobb recehartya-sejtt61 kapinformaciot es tovabbitjak azt egy harreteg sejtjeihez, mig vegtil a latoideg agyba szallitja a jelet. A retegekben az sejtek kozt kulonbozo kapcsolat is van. most vizsgalat ala a szem szerkezemukodesenek nehany kerdeset (I. A szem lekepezo rendszeret foleg zaruhartva alkotja, amely gorbe feluletevel eghailitja" a fenyt, Ezert nem latunk tiszalatt, mert ott nem eleg nagy a ktilonbszem szaruhartyaianak, 1,37-es es a viz toresmutatoja kozott. A szaruhartya lenyegeben veve viz van 1,33-as toreses emogott egy igen erdekes szerlencse: retegek sorozatabol all akar hagymafej, azzal a kiilonbseggel: hogy a retegek mind atlatszoak es toresmukozepen 1,40, a szeleken 1,38. (Milyen ha hasonlo optikai iiveget tudke:szi1:eni,folytonosan valtoz6 t6resmumert akkor nem kellene annyira domcsiszolni lencseinket, mint eddig tet-

tiik, az allando toresmutato miatt 1) Ezenkiviil a szaruhartya aJakja sem tokeletes gomb. Egy gomblencsenekbizonyos mertekii gombi abertacioja (hibaja) van. A szaruhartya viszont a szelein .Japosabb" egy gombnel, s igy a gombi aberracio joval kisebb, minth~ szabalyos gomblencse lenne a helyen.l A szaruhartya-lencse rendszer a fenysugarakat a recehartyan egyesiti, Aszerint, hogy kozelebb vagy messzebb lev6 targyakat neztmk, a lencse megfesziil vagy elernyed, ily medon korrigalva a fokusztavolsagot a ktilonbozo tavolsagokra, A belepo feny osszmennyiseget a szivarvanyhartya szabalyozza, amelynek szine tulajdonkeppen a szemtink szine - kinel barna, kinel kek. Amint a kiilvilag fenyei n6nek vagy csokkennek, ugy sziikiil, illetve tagul a szivarvanyhartya nyflasa, A Iencsebeallftast (akkomodaciot), a szem mozgasat, a szemet a szemuregben forgat6 izmokat es a szivarvanyhartyat szabalyozo idegek rendszerenek sematikus rajzat a 36.3 abran lathatjuk, Az A latoidegbol kapott osszes informaciok zome a ket koteg valamelyikebe (ezekre a kotegekre kesobb meg viszszatertink), es onnet az agyba kerul. De van nehany szal - es eppen ezek a benntmket pillanatnyilag erdeklo idegszalak -, melyek

N

36.3 abra. A szem mechanikus szolgal6 ideg6sszek6ttetesek

muk6dtetesere

A recehartya es a latasi kozpont (agykereg) eljut az .erzekelo "vev5" sejtekhez. Mintha nem futnak egyenesen az agy latasi kozpontkapesolat igen erdekes, Ha a recea receh;irtya visszajara forditva lenne jaba, ahol azosszefligg5 kepet "latjuk", haegy apr6 darabjat kivagjuk, vagy barve a szembe! Aszem szerkezetenek nem a kozepagyba (H) vezetnek. Ezek azok m6don e1pusztitjuk, az egesz idegszal reszmegoldasei csodalatra meltoak, az idegszalak, melyek az atlagos megvilagies ily medon meg tudjuk allapitani, meg egyszeruen tokeletleonek. szinte osto tottsag valtozasairol informaei6kat szallitacsatlakozik, Az derul ki, hogy lenyegenak tiinnek. nak es aszivarvanyMrtyat beszabalyozzak; a kapcsolatok "egy az egyhez" fajtajuak A 36.4 abra a szem es a latas roiyamaraoan .... , ha a kep homalyos, megpr6baljak korrigaIni a recehartya minden egyes pontjahoz tarlegk6zvetlenebbtil resztvevo a leneset,.kett6s kep eseten pedig biriokularls egy pont a latasi kozpontban ~ es azok teteseit mutatja. A lat6idegszaIak vaiamrvei latasra szabalyozzak a. szemet. Mindenesetre ",W"UA, melyek a recehartyaban igen kozel tul a D jelzesen futnak be az un. geniculata :.... ezek a szalak kereszti.ilhaladnak a kozepegyrnashoz, a latasi kozpontban is lateralis-ba, majd az agykeregnek abba agyon, maid visszafutnak a szembe. Az abran ,gYlwtSIllUZ igen kozel eso pontokhoz kapcsoszebe, amely a latas kozpontia .•Vegyuk K-val jelolt izmok vegzik a lencseakkomodaIly m6don az agykergi latasi kozhogy mindket szembol a szalak egy resze ciot, az L-lel jeloltek pedig a szivarvanyhatpalcikak es csapok recehartyabeli elellenkez6 agyfeltekere agazik at, igya tyahoz futnak. A szivarvanyhartyanak ket mdezodesenek kepet mutatja, csak persze kezo kep kulon-kulon nem teljes. A mozgat6izom-rendszere van. Az egyik egy torzitva. A latoter kozepen latott baloldalar61 kiindul6 lat6idegek keresztulgyfuiis izom (L) zarja a szivarvanyhirtyat, melyek a recehartya igen kis reszet futnak a B-vel jelOlt mikor annak ossze kell huz6dnia. Igen gyorel, a latasi kozpontban sok-sok seja balszem bal oldalarol indul6k a l<."l,,'£L"san mfikodo izom, es az idegek rovid tenmeg. Vilagos, hogy azoknak zodesnel elkanyarodnva ugyanoda tOJrkolllnak. gelyfonalai kozvetleni.il kotik ossze az aggyal. targypontoknak, melyek eredetileg kozel Az ellentetes hatasu tagit6izmok radialis iztovabbra is kozel kell Halantek fel6110ldaf mok: amikor a targyak megvilagitasa gyenge, l41,<1UJ:l1UI<. egymashoz; A legerdekesebb azones a' gyiirfis izom elernyed, ezek a radialis most kovetkezik: azt gondolhatnank, izmok osszehUz6dva kitagitjak a pupillat. eppen a latoter kozepe az a hely, ahol Mint a testki.ilonb6z6 reszein, itt is elfentetes LUlJ.tu"<1.UU lenne, hogy az agybeli kepponiranyban miikOdo izomparral allunk szemben. szorosan egymas mellett legyenek. BarA ket izrnot szabalyozo idegmeehanizmus "._?rr Fetoli ol~a.~: A hihetetlen, de latoterunk ftiggoleges komajdnem minden ilyen esetben igen precizen ~ ? ~.. olyan, hogy amikor valamit nezunk, . 8(()~ osszehangolt rendszer, ugyhogy amikor az tole jobbra leva pontb61 erkezo egyik osszehUzpdasra., ugyanakkor a masik lUl.111a\.au az agy bal feltekejere kertil, mig automatikusan az elernyedesre kap utasitast. levo pontokb61 az agy jobb A szivarvanyhirtya erdekes kivetelt kepez ; D()~ jut minden informacio. A latoter a pupillat 6sszesziikit5 izmokat szabalyoz6 reszet fiiggolegesen ketteosztja egy E~~ idegeket az iment targyaltuk, de a pupilla ugy, hogy a kozepen szorosan tagulasdt iranyito idegekrol senki sem tudja FC19@ eso kozeppontok az agyban pontosan, honnan indulnak ki. A mellkas nagyon tavol esnek! Valahogyan, G~~ hati reszcn. futnak Ie a. gerincvelobe, onnan mas csatornan kereszttil keIl ezek kilepnek es felfele a nyaki idegg6eon at, j6eljutnia az informacionak az agy 36.4 libra. A szemek es kora kerill5vel ternek vissza a fejbe, a szivarosszekottetesei oldalarol a masikra. Ez igazan meglepo. vanyhartya masik oldalahoz. Az utasitast kerdes, vajon hogyan van ,,6sszetartalmaz6 jel tehit nem a kozponti, hanem ez a Ml6zat. Regi problema, hogy Igy az agy bal oldala fogja fel mindazokat a szimpatikus idegrendszeren fut keresztlil, ebbOl az eredeti, veltink sztiletett, es informaei6kat, melyek a szemgoly6k bal ami az izmok mukOdtetesenek meglehet6sen amit eleti.ink soran. tanultunk. Regebdalar61, azaz a lat6ter jobb 0ldalar61 szokatlan m6dja. veltek, hogy tahin egyiltalan nines maznak, mig az agy jobb oldala a A szem feiepiteserol sz6lva mir egy ilyen preciz "huzalozasra", csak kezdetbal oldaliit "latja". Igy Os~.zel~ez,odIlek furesasigra ramutattunk, nevezetesen arra, kapcsolatokra, es a kisgyerek a gyakorszembOl kapott informaci6k, igy "'"'~~~~ff~Y'aretiyerzekeny sejtek "rossz" oldalon at)flatba.n ugyis megtanulja, hogyha egy targy a targyak tavolsaganak. becslese. 'helyezkednek el, iigyhogy a fenynek j6 par ", akkor valami erzetet kelt az agyrendszernek a neve: binokularus latas. sejtretegen kell kereszttilhaladnia, mielott

130

. A LATAs MECHA'NIZMUSA

A SZEM FIZIOLOGIAJA

131

•••

'~O:"'"

-oo

ban. (Az orvosok mondogatjak, hogy a kisgyerek mit "erez", de honnan tudhatnak ok mit erez egy egyeves gyerek?) A gyermek egyeves koraban feltetelezhetoen latja, ha egy targy "ott van" , bizonyos erzetei vannak es megtanulja, hogy "oda" kell erte nyulni, mert ha "ide"nyul, nem sikeri.il elernie, Ez az elkepzeles azonban aligha Iehet helytallo, hiszen mint az elozoekben lattuk, igen sok esetben mar az ujsziilottnel eleve minden reszletiikben megvannak ezek a specialis bels5 osszekottetesek, Lenyegesen tobb felvilagositast nyujtariak a szalamandrakon vegzett kfserletek ~ egyebkent a szalarnandranal kozvetlen keresztkapcsoIat van, latoideg-keresztezodes nelkul, miveI szemei a fej jobb es bal oldalan vannak es nines kozos latoteruk, A szalamandrak latasa nem binokularis, A kiserlet a kovetkezo. Elvagjak a szalamandra latoideget, es az ideg ujrano a szembol, Ily rnodonaz idegszalsejtek ezrei es ezrei helyreallnak, de a latoidegben a szalak nemmaradnak szepenegymas mellett ~ az egesz ugy nez ki, mintegy hanyagul elkeszftett sokerii telefonkabal a szalak ossze-vissza csavarodnak, gorbiiln'ek, de mire az agyba ernek, helyreall ismet a rend. Amikor elvagjuk a szalamandra latoideget, az a kerdes, hogy egyaltalan rendbejon-e yalaha is? A valasz figyelemremelto: igen, Tehat, ha elvagjuk a szalamandra ·lat6ideget es az ujra no, a szalamandra Iatokepessege tokeletesen helyreall, Viszont, ha a latoideg elvagasan kiviil meg a szemet 180/okkal el is forgatjuk, es 19y hagyjuk visszanoni, a latas elessege egesz j61 helyreall, de vegzetes hiba Iep fel: ha a szalamandra egy legyet lat "fenn", raveti magat, de ellenkezo iranyba, .Jefele" ugrik, es tobbe sohasem kepes megtanuIni heIyesen hHni. Viszont az idegszilak ezrei es ezrei ekkor is valamilyen, szinte misztikus m6don megtalaIjak helytiket az agyban. Ez a problema tehit, hogy mennyiben "kesz a huzaIozas" es mennyiben nem, az eIoIenyek feljodeselmeIetenek egyik fontos kerdese. A valasz meg ismeretlen, de intenziv kutatas targya.

132

A LATAs MECHANIZMUSA

PALCIKASEJTEK

133

Ugyanez a kiserlet aranyhalak eseteben azt .mutatja, hogy egy csunya esom6, mint egy nagy heg, vagy duzzanat jelenik meg a latoidegen a metszes helyen, de mindezek ellenere a szalak az agyban visszanonek a helyeikre, Hogy ezt megtehessek, mikozben a latoideg regi csatomaiba benonek, tobbszor is el kell donteniuk, melyik a helyes irany, amerre nonitikkell. Hogyan kepesek erre? Ugy tfinik, hogy kemiai okai vannak annak, hogy akulonboz6 idegszalak kulonbozokeppen reagalnak, Gondoljunk a novekedo szalak oriasi szamara, mindegyikiik szomszedaitol valamilyen m6don kiil6nbOz6, onal16 egyeniseg ; a reagalasuk barmilyen kemiai okokra is vezetheto vissza, elegge egyeni m6don megy vegbe .ahhoz, hogy megtalaljak a vegsti kapesolat megfelelf pontjat. az agyban! Ez igen erdekes, szinte fantasztikus, de teny. A biologia legtijabb nagy felfedezeseinek egyike, es ketsegtelenul osszeftigg az e16 szervezetek, elsosorban a magzat novekedesenek, szervezodesenek es fejl6desenek sok mas, regota
megoldatlan problemajaval.

tosan, akar tudatunkt61 fuggetlenul rnindker szemiinket egyszerre kifele, a kiilso sarkokba forgatni, nem azert, mertnincsenek erre szolgalo szemizmaink, hanem azert, mert az idegek nem adnak modot arra, .hogy mindket szemunknek kifele fordulasra keszteto utasitast kiildjiink (hacsak nem baleset vagy egyeb ok miatt, peldaul ha az egyik ideget elvagtak), Noha izmaink feltetleniil kepesek szemunket minden iranyba forgatni, meg egy indiai jogi - .a legnagyobb akaratosszpontositassal semkepes mindket szemet kifele mert nyilvan erre egyszenien nines lehetosese, Az informacio-osszekottetes "huzaJai" bizonyos mertekig eleve adottak ..S'ezzel tos elvi forduloponthoz erkeztunk; a korabbi anatomiai, pszichologiai es hasonlo targyu konyvek zome vagy eo-oe Ian. nem fogadja el, vagy nem nangsuiyozza •.... ki azt a tenyt, hogy ".ve2:et6khiil6:zatllUk:" a sztileteskor teljesen kesz - azt mindentcsupan a tanulasnak desnek koszonhetunk.
It<L -

A rnasik erdekes jelenseg amellyelfoglalkozni szeretnenk, a szem mozgasa, Szemeinket azert kellmozgatnunk, hogy a ket kep a legkillonbozobb korulmenyek kozt is egybeessek. Ezek a.' mozgasok kiilonboz6 jellegiiek:az egyik, a targy kovetese, ami megkfvanja, hogy mindket szemunk ugyanabba az iranyba, balra vagy jobbra forduljon, a masik, hogy mindket szemimk ugyanarra a pontra iranyuljon, akarmilyen tavolsagbol nezunk egy targyat, ez pedig a szemek.ellen'kezo iranyu mozgasat igenyli. A szem izmaiba futo idegek mareleve ennek megfeleloen vannak "huzalozva". Van egy olyan idegesoport, amely az egyik szem belso, es a masik szem ktils6 oldalan lev6 izrnokat vezerli' osszehuzodasra, es elernyeszti a veliik ellentetes iranyban mfikodo izmokat. Ezaltal a szemek egytittmozgasa biztositott, Egy masik kozpont, paranesra, a parhuzamos beallitasu szemeket ;WI.,~~~~,f~l~ forditja. Barmelyik szemi.inket "':~epesek vagyunk kiils5 sarka fele forditani, hi masik szemunk ugyanakkor az orrunk fele mozog, de keptelenek vagyunk akar tuda-

36.3 Paleikasejtek

bealo, szerves anyagrajellemz6, mint amilyen a ~~o.rofil, ver stb. Az emberi szervezet sajat ~eJtJe~ben,keptelen e15allitani ezt a vegyuletet, l~ keszenkell megenntink. Essziik is specialis anyag formajaban, melynek szerkezete tokeletesen megegyezik a retinenevel azzal a kis kUlo~bseggeI, hogy egy hidro~enatom esatl~ko~l~ az abran lathato molekula jobb oldali vegehez: a neve A vitamin. Ha nem eszunk eleget belole, megsztinik a retinenutanp6tIas, es fellep az un. farkas- vagy sziirkiileti vaksdg, Ilyenkor nines elegendo pigment a rhodopsinban ahhoz, hogy szurkulet., ben is lassunk, , Annak magyanizata, hogy a kettos kotesek ll;ren sor?z~ta igen er5sen abszorbealja a :e~yt, s~mte? ismert, most csak nehany szoban vazoljuk: A kett6s kotesek valtakozo sorozatat konjugalt kettos kotesnek hivjuk, .~ ~ettos kotes azt jelenti, hogy egy kulonallo elektronunk van, es ez a kiilon elektron konnyen elmozdfthato akar jobbra, akar f~lvett - mondjuk - elektron vegigb~lra. ~a egy ilyen molekulara feny esik, egesz soron, hogy jelet vagy valami n:mde~lk ket~6s kotes elektronja eggyel aradjon ki. A problema igen fontos, es Ill"""''''' K<'~'a megoldas, Olyan teriiletr61 rebb lep, A lancban minden ilyen elektron elmozdul, mint ahogyan egy sor domino vegulis biokemiat es szilardvegigd61, es bar egy-egy kozuluk esak kis , vagy valami hasonI6t egytitt lehet tavolsagra mozdul el (ez varhato is, hiszen alkalmaznL e?yetI~n atom~an az elektront csak igen kis ilyen fajtaju reteges szerkezet mas esetavo!sagra tudjuk elmozditani), az egesz fois ekifordul, amikor a feny fontos szel~a~at er:dmenye olyan, mintha a lane egyik kap, peldaul novenyeknel a kloroplasztvegen levo elektron atkeriilt volna a lanernaahola feny fotoszintezist idez elo. Ha sik vegere, A konjugah kett6s kotesek eseteezeket a sejteket is, csaknem ben ugyanazt a hatast kapjuk, mintha egyetlen sikbeli strukturaju retegeket latelektron az egesz tavolsagot odavissza megde termeszetesen klorofil van a retif~tte volna, es ezaltal elektromagneses terben ~elY,en. ,A r:tinen szerkezeti kepletet a abran Iathatjuk, Az oldallanc menten a joval nagyobh abszorpei6t kapunk, mintha az e~ektron csak egy atomnak megfelelo tavol~6tesek v~Itakoz6 sorozatat talaljuk, sagra mozdult volna eI. MiveI tehat az elektmaidnem minden olyan erosen abszorrol1o~at ko~nye~ Iehet oda-vissza mozgatni, CHs CH, a retmen a fenyt igen erosen abszorbealja, Ez I I tehat a fenyerzekeles fizikai-kemiai hattere. C ere C ~ c / c / c/ Ceo "'- / ~ / I 36.4 Az osszetett (rovar-) szem c-Cl-i,

!lat

"" "" ~""

/\

O-l,

a bra.

A retinen szerkezete

Terjiink vissza a biol6giahoz. Az emberi :zeme~ kiviil leteznek mas felepitesu szemek IS. MaJdnem minden gerineesnek lenyegeben

134

A LA.TA.S MECHANIZMUSA

AZ OSSZETETT (ROVAR-) SZEM

135
36.7 abra, Egy ommatidium (az osszetett szem egyetlen sejtje)

az emberehez hasonl6 szeme van, mig az alacsonyabb rendfi allatoknal egy sor mas fajtaju szemmel is talalkozunk, ezeknek targyalasara nem futja az idonkbol. De van egy masik, igen fejlett tipus, a gerinetelenek kozott a rovarok osszetett szeme. (A legtobb rovarnak a hatalmas osszetett szem mellett meg nehany tovabbi egyszerfibb szeme is van.) A mehaz egyik olyan rovar, melynek latasat alaposan tanulmanyoztak. A lefolytatott szamos kfserlet alapja igen egyszerii: a meheket szinte •vonzza a mez. Kek vagy piros papirra mezet helyezve, kiserleteket vegezhetiink annak megallapitasara, melyik szinre szallnak. Ezzel a modszerrel nehany igen erdekes dolog deriilt kia mehek latasat illetoen: Elsasorban azt probaltak megmemi, hogy mennyire pontosan kepesek ket "feMr" papfrdarab szlnkiilonbseget erzekelni, Nehany kutat6 azt talalta, hogy nem tul j6l, mig masok szerint elkepesztoen j61. A mehek meg akkor is kepesek voltak a kiilonbseget meglatni, .amikor a ket feMr papir majdnem tokeletesen egyezo fehersegti volt. A kiserletet vegzQ kutat6k cinkfeher papirdarabot hasznaltak; az egyik, olomfeheret a masik probaszinnek, es annak ellenere, hogy az emberi szem szamara e ketto tokeletesen egyforma, a mehek konnyeden tettek ktilonbseget koztiik, mivel az ultraibolya tartomanyban kii16nbozo a reflexiojuk, IIy m6don deriilt ki, hogy a mehek szeme szelesebb spektrumtartomanyban erzekeny, mint a mienk. Szemiink 7000 .. .4000 A kozott, a vorostol az ibolyaig mtikodik, mfg a meheke egesz 3000· A-ig, tehat meg az ultraibolya tartomanyban is latnak! Ez aztan szamos erdekes jelenseg forrasa. Eloszor is a mehek egy sor olyan viragot is meg tudnak kulonboztetni, melyek az emberi szem szamara egyformak, Termeszetesen tudatiban kellienniink annak, hogy a vinigok szineiket a mehek, es nem a mi szemeinknek szanjak, s a szinek tulajdonkeppen a mehek esalogatasira, tajekoztatasira szolga16 jelek. Mindnyijan tudjuk, virag van. Az, hogy mi egy fehernek litunk, nem jelent semmit

a meheknek, hiszen ha megvizsgaljuk, minden ):~'ll1irpedig az eg sz6rt fenye polarizalt, * Meg kideriil, hogy mas-mas ;':papjainkban is folyik a vita a polarizaciomertekben reflektalnak ultraibolyaban. Egyi;ijr~rzekenyseg mfikodesi mechanizmusarol, Arkuk sem vet vissza szaz szazalekot az ultra~!r6l van-e szo, hogy a fenyvisszaverodes kiiibolyih61,ami igazij feheret jelentene sza,10nbOzo k6riilmenyek kozt mas es mas, vagy mokra. Mive nem verodik vissza az egesz 'ill mehek szeme kozvetlenul polarizici6erzemeh-szinskala - hianyzik az ultraibolya --, \jl:{eny, meg rna sem tudjuk.** ez szint jelent, ugyanugy, mint amikor mi kek ··· Ugy mondjak, hogy a meh misodpereen•.•.•. szin hianyaban. a tobbit egytitt sarganak ,kent 200 fenyjel eseten is kulon latja a felvillatjuk, Igy hat a mehek szamara a feher virag i:fl.11nisokat, mig az emberi szem csak max. 20 is szines, Azt is tudjuk azonban, hogy a me- iy"ilIanist tud megkiilonboztetni. A mehek igen hek nem latjak a voroset, ezert azt varhatorsan izegnek-mozognak a kasban: a labaik nank, hogy a piros viragokat feketenek lasii~ozognak, szarnyaik rezegnek, s mi a szesak, Nem igy van! A piros viragokat alapos ;ftFiinkkel alig vagyunk kepessek kovetni ezeket vizsgalatnak v.vetve ala kiderhl :eloszor is, mozgasokat, Azonban, ha "gyorsabb" hogy meg a mi szemiink is eszrevcsz valami ;,iv0'0lna a Iatasunk, tudnank kovetni oket. kekes arnyalatot a piros viragok nagy tobbmeh szamara va16sziniiIeg igen fontos, hogy segenel,altaliban ugyanis a piros mellett egy 'i:~zeme gyors reagalasra legyen kepes, bizonyos mennyisegfi keket is reflektalnak, . Milyen lataselesseg varhato a meh szemeamitviszont mar a mehek is latnak. Tovabba I? Az osszetett szem - amilyen a mehe is _ a kfserletek azt is .kimutatjak, hogy a piros n sok specialis, ommatidium neven ismert viragok szirmainak kii1onbozo reszein valtomsejtbOl all, Ezek a kup alaku szemecsksk zik az ultraibolya-reflexio, Ha tehat a virago. nagyjabo] gomb alaku feltileten helyezkat olyanoknak lathatnank, amilyennek a ~.~ednek el, a meh fejenek kiilso oldalan, mehek latjak oket, meg gyonyortibbek es val36.7 abra egy ilyen ommatidium vazlata, tozatosabbak lennenek! elso reszen atlatszo reteg, bizonyos fajta Felfedeztek azonban, hogy van egynehany, cse van, de a val6sigban az egesz inkabb sem kekben, sem ultraibolyaban nem reflekyan, mint valarni szfirfi vagy fenyvezeto eSQ, talo piros virag is, es ezeket a mehek feketeely a fenyt lejuttatja a keskeny szal menten, nek lathatjak! Mindez bizonyos aggodalmat ¢ltetelezhetoen ebben a szalban abszorbeakeltett egyes emberekben, akik szerint a fekedik a feny. Az ommatidium masik vegebOl te valoszfnfileg nem erdekes szln, hiszen egy azik ki az ideg, A kozepso idegszalat hat sotet arnyekra nehezen mondanank, hogy '.ilPisik sejt veszi korill, s tulaidonkeppen ezek szines. Az mindenesetre valoban kiderult, hogy ezekre a viragokra nem szallnak a mehek, Ezek azok a viragok, melyeket a ko* Az emberi szem, bar kismertekben de szinerzekeny a feny polarizaciojara, es 'fgy mi is librik: latogatnak, es ezek a madarkak mar sek vagyunk - egy kis tanulas utan - meglatjak: a pirosat! Irani a Nap iranyat, A mehek latasanak egy masik erdekessege, lehetdseget a Haidinger kefeie (Haidinger's hogy a kek eg egy darabkajara nezve minden h) neven ismert jelenseg nyujtjar ha polarizaketseget kizir6an meg tudjak illapitani a Nap n at egy hatartalan, szlntelen tersegre tekinhalvanysargas szfnii, homok6rara emlekezirinyat anelkiil, hogy a Napot magat Jatnak. alaku foltot latunk a lat6ter kozepen. A leek Mi nemigen tudjuk ezt megesinalni. Ha· kim\n is lathat6 ugyanez - polarizlitor nelkiil zUnk az ablakon, litjuk, hogy az eg kek, d~ ha valaki fejet a szemtengelyre mer61eges an forgatja. azt nem tudjuk ebbOl megallapitani, hogy * Az6ta, mi6ta a szerz6 konyvenek alapjaul melyik irauyban van a Nap! A meh kepes S*olgal6 el6adasok elhangzottak, a szem kozveterre, mert erzekeny a feny polarizaciojara, Ij)npolarizacioorzekenysegere vonatkoz6 dOllt6 ,bizonyftekoklattak napvilagot.
egyes fehervirigr61

szerkezete

.!,fY

3~

i;,~

ra

"'
termelik a.szalat, Ez a korantsem teljes Ieiras mar boven megfeleleeljainknak: a lenyeg az, hogy az ommatidiumsejt kup alaku es ily m6don a meh szemfeliileten igen sok illeszkedhetegymas: melle. NezzUk most a meh szemenek felbont6kepesseget. Ha az ommatidiumsejteket nehtiny vonissal ibrizoljuk (36.8 ibra) egy r sugarunak feltetelezett gomb felilleten, akkor tenylegesen kiszamfthatjuk, milyen szelesek az egyes ommatidium-sejtek. Egyszeriien a j6zan eSziinket hasznaljuk, es feltetelezziik, hogy a fejlOdes is volt olyan bOles, mint mi. Ha

136

A LATAs MECHANIZMUSA

EGYEB TlpusO

SZEMEK

137'

36.8 abra. Sematikus rajz az ommatidiumok helyezeserol a mehszemben

el-

nagyon nagy ornmatidiumokat veszunk, nem valarni jo felbontastkapunk, Ugyanis az egyik sejt egy meghatarozott iranybol kap valamilyen informaciodarabkat, a szomszedos sejt egy masik iranybol, es igy tovabb, ezaltal a rneh a kozbeeso targyakat nem tul jol Iatja. Ilyrnodon a szem lataselessegenek bizonytalansaga minden valoszimiseg szerint osszefiiggesben van egy szoggel, megpedigaz ommatidium ket szeletol a szemgorbulet kozeppontjahoz huzotregyenesek altal bezart szoggel, (Termeszetesen a szemsejtek csak a gornb feluleten foglalnak helyet; belul a meh feje van.) Ez a szog, egyikommatidiumt61 a masikig nyilvanvaloan az ommatidiumok atmeroje osztva a szemfelulet sugaraval: (36.1) Tehat nyugodtan mondhatjuk: "Mennel tovabb finomitjuk o-t, annal jobb a lataselesseg, Hat akkor miert nem hasznal a meh egeszen piciny ommatidiurnokat?" Valasz: ha egy kicsit elgondolkodunk, raebrediink, hogy van egy jolismert optikai jelenseg, ami hatart szab az omrnatidiumok meretcsokkentesenek, ugyanis ha a fenyt egy szuk resen eresztji.ik at, a diffrakcio miatt nem pontosan meghatarozott iranyba latunk. A kulonbozd iranyokbol erkezo fenysugarak, mind atjuthatnak a resen, vagyis a diffrakcio kovetkezteben minden.
(36.2)

tul kiesire valasztjuk, akkor a diffrakcio miatt az egyes ommatidiumok nem egy meghata. rozottiranyba neznek l Ha tul nagyra valasztjuk oket, mindegyik egy meghatarozott iranyba lat ugyan, de keves van beloluk ahhoz, hogy eleg jo kepet adjanak. Igy tehat a tavolsagot aszerint allftjuk -be, hogy zavaro effektus eredo hatasa minimalls legyen. Ha a kettot osszeadjuk es megkeressiik erteket, ahol az osszeg minimalls erteket fel (36.9 abra), azt talaljuk, hogy

d(tifjg+!:J.Hd)
-_. do

=0=

r

1;, - .. .. -

02

ann C)-fa a kovetkezo erteket adja:

o = j1I~.

iert nem fejlesztettek ki a mienkhez hasonl6 bontokepessegfi szemet, lencsevel es a tobbi tozekkal. Az okok ki.ilonboz6ek es erdeek. Eloszor is a meh tul kicsi; ha a mienkhasonlo, de az 6 rnereteihez i116 szeme ne, akkor annak nyilasa korulbelul 30 flne olyan foku diffrakci6val, bogy hozzank sonloan j61 akkor sem latna. A szem nem elesen, ha tul kicsi. Masodszor: ha a belepo Has akkora lenne, mint az osszetett szeme, zem foglalna el a meh egesz fejet, Az osszet szem tulajdonkeppen abban felulmultatIan, hogy nem foglal el helyet, csupan nagyon vekony reteget kepez a meh fejek felszinen. Ha tehat arnol vitatkozunk, gy a mi megoldasunkat kellett volna vetniiik, gondoljunk arra is, hogy nekik is egvannak a maguk problemai!

.5 Egyeb tipusii szemek A meheken kiviil meg sok mas allat szfnlato, halak, lepkek, madarak es hullok szinlatok, feltetelezheto, hogy a legtobb emI6s nem . A f6emI6sok viszont szinten szinlatok. madarak bizonyara latjak a. ktilonbOz6 fneket es ennek szamlajara irhat6 a madarak rka tollazata. Mi ertelme lenne himek tun"k16 tollainak, ha a nostenyek nem tudnak ekelni a szinparadet ! A szekszualis "minden indegy" elvehez kepest.v.a rnadaraknal pasztalhat6 fejlfides, a nostenyek szfnlato 'pessegenek koszonheto, Ha tehat Iegkozeb pavakakast latunk, amint pazar szfneit gtatva lepdel el6ttiink, gondoljunk arrais, gy mily csodalatos esztetikai .erzek az, elyik ezt a pompas szfnosszeallitast melyolni tudja. Nem a kakasnak kell gratuunk, hanem a tyuk: latokepessegenek es tetikai erzeket kell dicsernunk, hiszen ez a eletre a gyonyorti kepet! Az osszes gerinctelennek, egy kivetellel, engen feilett vagy osszetett szeme van, es inden gerincesnek a mienkhez hasonlo a eme. Ha az allatvilag legmagasabb fokat k6nnyfi azt mondani: "Itt vagyunk de ha e16iteleteinket felreteve csak a ge-

36.9 abra.

om

Az ommatidium

optimalis

atmeroje

Ha r-et 3 mm korulire becsuljuk, es a meh altal latott feny hullamhosszat 4000 A-nek vesszuk, majd osszeszorozzuk 6ket es negyzetgyokot vonunk, azt kapjuk, hogy
(j

rinctelenek vizsgalatara szorftkozunk ugy ,. hogy magunkat mar nem szamitjuk az allatok koze, es igykerdezzi.ik, melyik a legfejlettebb gerinctelen allat, a legtobb zoologus egyetert abban, hogy a polip! Igen erdekes, hogy agyanak, reakci6inak, es igy tovabb, fejlettsege mellett - amelyek megfelelnek egy magas. fejlettsegfi gerinctelennek - a tobbieketol teljesen elter6 szemet fejlesztett ki. Ez nem osszetett szem vagy szemfolt, mert van szaruhartyaja, szemheja, szivarvanyhartyaja, lencseje, ket vfzretege es hatul ott a recehartya, Lenyegeben ugyanolyan, mint a gerincesek szeme! A fejlodes folyamataban fellelhetoegybeesesek emlitesre melto peldaja ez, amikoris a termeszet egy rproblemara ketszer talalta meg - csekely modositassal - ugyanazt a megoldast. A polipnal is csodalatoskeppen a recehartya az agynak egydarabkeja, mely ugyanolyan uton, az embrionalis fej16des soran keriilt elore, akarcsak a gerinceseknel, de van egy erdekes dolog,ami maskeppen alakult,nevezetesen a fenyel'zekenysejtek elhelyezkedese a szemgolyo bels6 feli.iletenes a szamitasokat vegz6 sejtek elhelyezkedese mogottiik, nem pedig "yisszajara forditva", mint a mi szemiinkben. Igy hat vegre lathatjuk, hogy a visszajara fcrditasnak .nincs semmi kulonosebb ertelme. Mas alkalommal is megprobalta megoldani a termeszet ezt a feladatot, es hibatlan megoldast kapott! (Lasd: 36.10

= (3.10-3.4.10-7)1/2 m "" "" 3,5.10-5 m

=

35 p,.

s:Zi)gint,~rvallurrlba halad6 fenysugar bejut az on:un;lti(liumb>a. Lathatjuk tehat, hogy ha 8-t

A szakkonyvek 30 p, atmerorol beszelnek, ami meglepoen j61 egyezik becslesunkkel! Tehat szamitasunk valoban helytallo, es igy ertheto, mi hatarozza meg a mehek szemenek merete« A fenti eredmenyt visszahelyettesltve, konynyen megkaphatjuk a meh szemenek tenyleges felbontokepesseget ; a mi szemunkhoz viszonyftva igen gyenge. Harmincszor kisebh meretu targyakat is megfigyelhetUnk, mint a meglehet6sen elmos6dott kepet hit6 mehek. Azonban ez igy rendjen van, ez a legtobb, ami a mehektol telik. Kerdes ugyan, hogy a mehek

36.10 abra. Polipszem

138

A LATAS MECHANIZMUSA

A LATAS NEUROLOGIAJA
Feny

139 36.12 abra. Patkorak sze-

abra.) A vilagon talalhato legnagyobb szeme az orias tintahalnak van, meg majdnem 40 -em atmerojiit is talaltak:

36.6 A llihis neurologiaja
Vizsga16dasaink egyik fO temaja az infermaciokapcsolat a szem kulonbozo reszei kozt, Nezziik a patkorak osszetett szemet, amelyen komoly kfserletsorozatot vegeztek, Eloszor is megkell allapitanunk, milyen fajta informaciokat szallitanak az idegszalak, Az ideg egyfajta elektromos jellegii ingert szalltt.iamit konnyfi detektalni.egy bizonyos ingerhullam vegigszalada;z: .idegszalon es valamilyen hatast valt ki a szal rnasik vegen: az idegsejt egy hosszukas alaku, tengelyfonalnakinevezett resze hordozzaaz inforrnaciot, Ha egyik vegen

ingereliuk, meghatarozott tipusu "tiiimpul_ zus" halad rajta vegig. Ha egy tfiimpulzu, futvegig az idegen, egy masik nem kovethet] azonnal. Mindegyik tfiimpulzus azonos mereni, tehat nem nagyobbak a. ttiimpulzusok; haaz idegveget erosebben izgatjuk, hanem masodpercen: kent. tobb uliimpulzust kapunk, A tiiimpulzus meretet az idegszal hatarozza meg. A tovabbt gondolatmenet megertesehez igen fontos,hogy ezt mint kiindulasi alapot megjegyezziik. A 36.11aabra a patkorak osszetett szemet abrazolja: nem tulzottan osszetett ez a szem, hiszen az ommatidiumok szama mindossze nehany ezer. A36.11b abra a rendszer keresztmetszeti rajza; lathatok rajta az ornmatidiumok az agyba fut6 idegszalakkal egyiitt. Vegyiik eszre.vhogy a patkorak szemeben is van mar valamely osszekottetes, Ezek a kap-

!

menek reakci6ja megvilagitaskor

d

i2

!

olatok az emberi szemnel sokkal kevesbe idolgozottak", es ez lehetoseget nyuit munkra, hogy egy egyszerfibb pel dan folyssuk a vizsgalodast. Finom kis elektrodakkal a patkorak .Iatoegen kiserleteket •lehet ".vegezni. Lencsek gitsegevel egy-egy ommatidiumot vilagitunk . Ha egy bizonyos to idopillanatbar; beapcsoljuk a fenyt, es merjilk a kijovo elektomos impulzusokat, azt talaljuk, hogy kis eses utan kisiilesek igen szapora sorozata ovetkezik, melyek fokozatosan ritkabba valk, s.kesobb - a 36.12a abran Iathatomon - szabalyos idokozokben kovetik egy"st. Ha a fenyt kikapcsoljuk, a kisiiles megnik, Szamunkra most az az erdekes, hogy erfisitfink ugyanehhez az idegszalhoz kaplodik, es mi egy masik ommatidiumot agitunk meg, nem tortenik semmi; nines Most egy masik kiserletet vegztink: az erei ommatidiumot vilagitjuk meg, es ugyanzt az eredmenyt kapjuk, mint elobb, de ha gy masik kozvetlen kozelben leva sejtet is egvilagitunk, az impulzusok rovid idore egszakadnak, maid uira, joval ritkabban, agyobb idokozokbenkovetik egymast (36.12b bra). Az egyik ommatidium ismetlodesi ekvenciajara gatlolag hatnak a masikbol jelek! Mas szoval, minden idegszal egy inforrnaciot, de az

altala vitt informaciomennyiseget gatoljak a mas idegszalakban szallitott jelek, fgy peldaul, ha az egesz szemet tobbe-kevesbe egyenletesen vilagitjuk meg, az ommatidiumokb61. jovo informacio viszonylag gyenge, hiszen. annyi masik hat ra, Valoban, a gatlasosszeadodik - ha tobb kozeli ommatidiumot vilagitunk meg, a gatlas nagyon nagy. Nagyobb agatlas, ha az omrnatidiumok kozelebb •vannak, ha pedig eleg messze vannak egymlist61, gyakorIatilag nulla. Tehat a. hatas osszegezodik.-es avtavolsag fiiggvenye. Ez az elsa peldank arra, hogy a szem kiilonbozo reszeibol erkezo informaciok magaban a szemben egyestilnek. Ha egy kiesit utanagondolunk, belathatjuk, hogy mindez a targyak szeleinel a kontraszt erositeset szolgalja, mert ha a kep egyik resze vilagos es egy masik resze sotet, a megvilagitott reszen leva ommatidiumok az osszes szomszedos megvilagitott sejt gatlo hatasara viszonylag gyenge jelet adnak Masreszt a hatarvonal menten leva ommatidiumokat szinten gatoljak szomszedaik a "felier" impulzusok kibocsatasaban, de nem annyian hiszen nehany szomszedjuk mar a fekete reszbe esik: ennek koszonheto, hogy az itt kapott jelek gyorsabban kovetik egymast. Az eredmeny a 36.13 abran lathato gorbehez hasonlo, A rak a konturokat .felerosftve" latja. A kontur kihangsulyozasanak tenye mar

140
R

A LATAs MECHANIZMUSA

A LATAs NEUROLOGIAJA

141

..
"

Az ommatidiumb61 kapocr jel {reakclc] MegviJagit;is

....
x

36.13 abra. Patkorak ommatidiumainak reakci6ja nagy megvilagitas-kulonbseg vonala menten

eredo hatar-

regota ismeretes: valoban emlitesre melto tulajdonsag, amire a pszichologusok is gyakran hivatkoznak. Egy targy .• brazolasahoz a elegendo, ha csupan a korvonalait megrajzoljuk. Hiszen hozzaszoktunk ahhoz, hogy olyan kepeket ·lassunk, amelyeken esak korvonalak vannak! Mit jelent a korvonal? A korvonal csupan a vilagos es sotet, vagy egyik es masik szin. kozotti elvalaszto. vonal. Hisszuk, vagy nem, nines minden targy korul egy meghatarozott vonal! Csupan pszichologiai 'oka van annak, hogy ott vonalat erziink, Igy. valik erthetove szamunkra, miert elegegy "vonal" a teljesialakbol ahhoz, hogyerzekeljdk az egesz targyat, Feltetelezhetoen a mi szemilnk is a patkorakehoz hasonl6an mfikodik - joval bonyolultabban ugyan, de hasonloan. Vegul .roviden megismerkedi.ink egy bonyolultabb kutatassal, azzal a gyonyoril es elorehaladott munkaval, amelyet bekakon vegez36.1. tablazat

tek. Az elobbi kiserlethez hasonloan a Iatoidegebe igen ugyesen megszerkesztett tuszeni, nagyon finom probatestet Ily medon felfogtak az egyes tengelyfonalakon vegigfuto jeleket, es .ugyanugy, mint a rak eseteben, azt talaltak, hogyaz uuormacio, nem csupan a szem egyetlen pontjatol hanem ktilonbozo pontokbol eredo Informs, ciok osszege. A beka szemmfikodeserol a!kotott 'pcr..,.,~._ ... dernebb elkepzeles a kovetkezo. Negy bozo fajta latoidegszalat talalhatunk, megfeleloen, hogy negykiilonb6zo valaszreakcio letezik. Ezeket nem fenyimpulzusok be- es kikapcsolasavah vegeztek, mert a beka nem ilyesmit 1M.A csak til egy helyben, es szemei sosem rr1C."'''''_ nak.ikiveve ha alatta a.feher megbillen a vizen.Ez esetben szernei csak annyit, mozdulnak el, hogy a latott kep benne maradjon a latoterben. Nem forgatjaa szemet. Ha barmi - peldaulegykis bogar - HllJLU'" •••... a latotereben, s ekozben vizsgaljuk a szemebol. ••• · jovo jeleket (kepesnek kell lennie a rogzitett hatterben mozgo apro meglassa), kideriil.. hogy negyfajta van, .ezek szolgaltatjak kulonbozo hatasara az impulzusokat. Az . '" . , tulajdonsagait a 36.1 A szelek (elek) hosszan tarto (torolhetetlen). erzekelese azt jelenti, hogy ha ellel h",f.,r,,,lt··.

Beka llit6idegsZliIainak

reakcletipusal
Sebesseg L£.t6sz6g

Tipus

1. Hosszantart6 elerzekeles 2. Konvex elerzekeles

(torolhetetlen)

0,2 ... 0,5 tts]«
0,5

(torolheto)

m/s

, I-----·--~I
;!
Q

3. Kontrasztvaltozas-erzckeles 4. Elsotetedeserzekeles

-----------------~--I-----------------I

1:~

~~s~~s

----1---·-----

--~I---7:~O~i:~----I

i

2".. 3'

I

Igen nagy

helyeziink a beka latoterebe, akkor impulzus jelenik meg a megfelelo ,UllJ11l"l5'OO' idegszalakban, amig targy mozog. ez atargy megall, meg akkor is kapunk megpedig egy hosszan tarto impulzust, addig tart, mig az el ottmarad. Ha kikapa megvilagitast, az impulzusok megHa ismet bekapcsoljuk, es az el meg lathato, ujbol kezd5dnek. TorolhetetA masik idegszal-fajta ehhez hason16, kulonbseggel, hogyha a targy szele nem mfikodik. Ha konvex az el, akkor igen! Milyen bonyolultlenniok a beka szemenek receharlevo belso osszekottetesek rendszehogy rogton felfogjak, amint egy felulet keriilt a latoterbe! Bar ez az is.eleg hosszan tarto jelet ad, megsem mint a masik, es ha a megmajd ismet bekapcsoljuk a jel ki ujra, Ez a jel a konvex felulet ~lbllkl<:anasa.tol fi.igg: A szem latja, mikor :W'U,,-'''-dl'. es emlekszik, hogy ott maradt, de - mindosszeegy pillanatra - kikapcsola fenyt, egyszerfien elfelejti es azontul latja. a kontrasztvaltozas erzekelese. egy el felbukkan vagy elttinik.impulzusckapunk, de ha egy helyben all, egyaltalan kapunk impulzust. meg az un, elsotetedes-detektor. Ez UIZU~l}""~" ad ki, ha a fenyintenzitas lede ha alacsony vagy magas szinten az impulzusok abbamaradnak; ez detektor csak addig mtikodik, mig a feny itenzitasa csokken, van nehany sctetsegerzekelo idegszal ez a legcsodalatosabb -, amely egyfolylovelli az impulzusokat. Ha noveljuk I megvuagitast, lassabban mtikodik, de szaHa csokkentjiik a megvilagitast, ,vnroo,j.,lo,,,n mfikodik, szinten szakadatlanul. oriilt modjara, orokosen ismetelgeti: van! Sotet van! Sotet van l". a reakciok igen komplikaltnak ahhoz, hogy egyaltalan osztalyozni oket; felvetodhet a kerdes, nem ertelrosszul a kiserleteket. De igen erde-

kes m6don ugyanezek az osztalyok a beka eseteben anatomiailag is igen tisztan szetvalaszthatok. Mas meresekbol, miutan ezeket az idegszaltipusokat osztalyoztak (s ez a miutan igen fontos), rajottek, hogy a jelek sebessege a ktilonbozo idegszalakban nem azonos. Ily medon talaltak egy masik.fiiggetlen m6dszert, amellyel az idegszaltipust meg lehet hatarozni ! Masik erdekes kerdes, hogy egy meghatarozott idegszal milyen nagy terilleten analizal? A kulonbozc osztalyokra a valaszok elteroek.

36.14 abra, Beka tectum

A 36.14 abran a beka un, tectumanak felszine lathato, ahol a latoidegbol az idegek az agyba lepnek, A latoidegbol erkezo idegszalak a tectum kulonbozo retegeiben, szinte minden lehetseges modon kapcso16dnak. Ez a reteges szerkezet a recehartyara emlekeztet, s reszben ezzel magyarazhato, hogy felismertek az agy es a retina nagyfoku hasonlosagat. Marrnost ha egy elektrodaval szep fokozatosan vegighaladunk a retegeken, megtalalhatjuk, hogy

142

A LATAs MECHANIZMUSA

melyik fajtaju idegek hol vegzodnek. Az eredmeny gyonyorfi es csodalatos: a kulonbozo fajtaju idegszalak kulonbozo retegekben vegzodnek! Az elsok az l-es tipusu retegben, a masodik fajtajuak a z-es tipusuban a harmas es otos fajtajuak ugyanazon a helyen, es az osszes kozullegmelyebben a negyes fajtajuak vegzodnek, (Ne csodalkozzunk azon, hogy az idegek •szamozasa csaknem azonos a retegek szamozasaval! Eppenezek alapjan szamoztak oket igy, az else ilyen targyu kozlemenyben meg mas sorrendben szamozodtak ') Roviden igy foglalhatjuk ossze, amit most

tanultunk: Feltetelezhetoen harem 1-"e,U.l';llL van. Sok kulonbozo fajtaju, a harem pigmen, tet kiilOnboz6 aranyokban tartalmazo erzekelo sejtlehet, es szamos keresztkapcsolar. van, amelyek lehet6ve teszik, hogy a .. ~,~~_ ..'. boz6 idegsejtek hatasai osszegezodienek csokkenjenek (osszeadodas es gatlasos sites utjan), Mielott a. szinlatast igazan erthetnenk, tisztaba kell jonniink a lataserzet vegs6 kialakulasaval. Ez lezart kerdes, de a mikroelektrodas kutatasc)K·.··.· stb. talan vegttl is elegendo informaciot galtatnak arrol.rhogyan latjuk a szfneket,

37 Kvantumos viselkedes

.1 Atomi mechanika
utobbi nehany fejezetben sok olyan fonalapfogalmat tisztaztunk, amelyek nelkul a feny, sem altalaban az elektromagneses jelensegeiben nem :tudtunk volna iiekozodni .. (Nehany specialis temat, igy anyagok toresmutatojanak elmeletet, a teljes belso visszaverodest, kehagyjuk.) Az eddig attekintett kerdeelektromos hull amok "klasszikus meletenek' nevezik, Szamos jelensegre nezve a termeszet teliesen pont os Nem sokat torodtunk hogy a fenyenergia adagokban a'''~J<<V'''' terjed-e. kotetiinkben (a 39..fejezett61 a viszonylag nagy anyagdarabok selkedesevel, peldaul mechanikai, hotani ilajdonsagaikkal szeretnenk foglalkozni. E rlatdensazok tarzvalasanal azt talaljuk majd, "regi" elmelet csodot anyag valojaban atomi meretfi epul fel, S ha megis csak klasszikus elrnelet szerinti anyaggal foglalezt azert tessziik, mert csakis ezt meg a mar tanult klasszikus mechasegitsegevel. De tul messzire nem jutunk Ugyanis az anyag elmeleteben - mas mint a fenynel - ezen az elmeleti mihamar nehezsegekre buk.Megtehetnenk persze, hogy az atomi effekfolyton csak kerulgetnenk, mintha leteznenek, de inkabb egy rovid "kirankereteben vazoljuk az anyag kvantutulajdonsagait. Az atornfizika kvantumos adjuk, hogy legalabb fogalma legyen az Olvasonak arrol, ami kimaradt a targyalasbol. Tehat ebben a kotetben csupan bevezetest adunk a kvantummechanika targykorebe, s annak elrnelytiltebb vizsgalatara sokkal kesobbi fejezetekben vallalkozhatunk. A kvantummechanika az anyag legkisebb reszeinek viselkedeset - ktilonosen az atomi meretekben vegbemeno esemenyeket - irja le, Nagyon kis meretekben.a testek viselkedese nem hasonlithato senuni olyasmihez, amirol kozvetlen tapasztalatunk van. Nem ugy viselkednek, mint a hullamok, de ugy sem, ahogyan a reszecskek, Viselkedesuk nem hasoaIithato sem felhokhoz, sem billiardgolyokhoz, sem rugon fi.igg6 sulyokhoz, sern barmi mashoz, amit val aha is ket szemunkkel lattunk. Newton ugy gondolta, a feny reszecskekbol all, kesobb azonban felfedeztek, hogy a feny - errol meg is gyozodtiink - hullamhoz hasonloan viselkedik. Utobb, a XX. szazad elejen azt talaltak, hogy a feny viselkedese idonkent .megis csak va16ban egy reszecske viselkedesere emlekeztet. Torteneti szempontb61 is erdekes, hogy az elektronrol eloszor azt gondoltak, hogy reszecskehez hasonlo, de kesobb kidertilt, hogy sok tekintetben hullamtermeszetti, Viselkedese vegeredmenyben tehat sem az egyikhez, sem a masikhoz nem hasonlft. S igy fel is hagyunk a meddo probalkozassal, inkabb azt mondjuk: Nines mihez hasonlitani ! Van azert egy szerencses kortllmeny, amely kiindulopontul szolgalhat: az elektronok ugyanugy viselkednek, mint a feny, Az osszes atorni objektumok (elektronok, protonok,

KVANTUMOS VlSELKEDEs

LbvEDEK.KisERLET

145

meutronok, fotonok stb.) kvantumos viselkedese ugyanaz: mindegyikiik "reszecskehullam" (bar maskepp is nevezhetnenk), Ez azt jelenti, hogy amit az elektronok - pel-dakenteppen az elektronokat valasztottuk tulajdonsagairol tanulunk, ervenyes midden ."reszecskere", beleertve a feny fotonjait. Az atomok es mas kismeretfi reszecskek viselkedeserol szazadunk elso negyedeben fokozatosan felhalmozodott ismeretanyag sok -ellentmondast tartalmazott es vitakra adott alkalmat a fizikusok koreben: A zavart vegul is .1926-1927-ben Schrodinger, Heisenberg -es Born munkai 'oszlattak el. Nekik vegul is sikerult kovetkezetes leirast adniuk arrol, hogy atomi meretekben hogyan viselkedik az .anyag; Ebben a fejezetben nagy vonasokban -ezt a leirast vazoljuk fel. Mivel az atomok viselkedese az :iltalanos, ikozvetlen tapasztalatokb61 olyannyira elut, .nehez hozzaidomitani gondolkodasunkat, Ezert tfinik kulonosnek, szinte misztikusnak -mind a kezdo, mind a tapasztalt fizikus szamara. Meg a szakemberek sem ertik meg oly mertekben, ahogyan szeretnek, de teljesen 'logikus,' hiszen az ember minden kozvetlen itapasztalata es sejtese a nagymeretfitargyakhoz kapcsol6dik. A kozonseges meretfi targyakr61 elore meg tudjuk j6solni,. hogyan viselkednek adott kortilmenyek kozott, de .a kis meretek vilagaban maskepp folynak .a dolgok, Ezert bizonyos absztrakcioval vagy ,meg inkabb kepzeloerovel kell tanulmanyoz-

nunk ajelensegeket, s nem tarsithatjuk 6ket kozvetlen tapasztalaatinkkal. Ebben a fejezetbenazonnal e titokzato; viselkedes leglenyegesebb alapelemet igyek, sziink megragadni, annak legfurcsabb alak, jaban. Vizsgalodasunk celpontjaul azt a jelen, seget valasztjuk, amelyet semmifele klasz, sziklls modon nem lehet - abszolute lehetet. len - megmagyarazni, s amely. ugyanakkor magaban rejti a kvantummechanika lenyeget is. Valojaban ez a jelenseg tartalmazza az egyetlen rejtelyt, Ezt a rejtelyt nem tudjuk abban az ertelemben rnegvilagitani, hogy "elmagyarizzuk". Egyszenlen csak elmondjuk, mikeppen ;,miikOdik". S mikozben •errol beszeliink, nagyjib61 mar megismertetjiik az Olvas6t az egesz kvantummechanika alapveto sajatossagaival.

37.2 Loved€kkiserlet
Az elektronok kvantumtulajdonsagait e16szor ugy probaljuk megerteni, hogy egy adott kiserleti elrendezesben osszehasonlitjuk es szembeallitjuk viselkedesuket agoly6ho~ hasonlo reszecskek es a vfzhullamhoz hasonlo hullamok mar j6lismert viselkedesevel. Elo;; sz6rtekintsiik a golyok viselkedeset a 37:1 abran vazolt kiserleti elrendezesben. Az abran feltiintetett geppuskabol valosaggal ozonlenek a golyok, Nem valami kittinofegyver, merf a golyokat j6kora nagy szogtartomanyban

(0)

(b)

(c)

37.1 libra. GeppuskagO' ly6kkal vegzett interferencia, kiserlet

etszorja (veletlenszeruen), A geppuskaval emben allo, pancellemezbol kesziilt falban eppen akkora lyuk van,. hogy egy-egy at atengedjen, A pancellemez fal mogott golyofogo, mondjuk fabol kesziilt vastag van,.amelya becsapodo goylokat mintegy szorbealja" .. Kozvetlenul a fal el6tt feltottunkegy un, "golyadetektort", peldaul kishomokos ladat. A detektor a becsapogolyoI<at megallitja, s azok benne osszeInek. A ladikot barrnikor kitirithetjiik es beletahilt golyokat osszeszamlalhatjuk, getektor ide-oda mozgathat6 aziltalunk knevezett iranyban, Ezzel az elrendezessel rletileg valaszt kaphatunk a kovetkezo (jesre:"Mi annak a valoszfnfisege, hogy ancellemez lyukain athalado goly6 a kozepttol eppen x tavolsagra erkezzek a goly6Shoz?" E15szor is vegyiik eszre, hogy valoiisegrol kell beszelntink, mert nem tudjuk , ozottan . megmondani .barrnely adott r61, hogy az hova jut el. Ha tortenetesen melyik .lyukat talalja el a golyo, a lyuk 'r51 elpattanhat es barhova eljuthat. loszlmisegen" annak az eselyet ertjtik, agoly6 eppena kozepponttol x tavolaIevo detektort talalja el. Ez merheto is: amoljuk, hogy hany golyo talalta el atarozott ido alatt a detektort, majda t szamot elosztjuk az ugyanezen ido a golyofogoba csapodott dsszes golyok ival. Vagy ha feltetelezzuk, hogy a gepSl<a a meres tartama alatt azonos tuzelesi esseggel (azonos iitemben) lovi ki a love~ket, ez a valoszlmiseg aranyos lesz a t;ghatarozott idotartam alatt a detektort :i1aI6. goly6k szamaval, Jelenlegi celjainknak megfeleloen valamestfdealizalt kiserletet kell elkepzelniink, elyben a goly6k nem valosagosak, hanem sztithatatlanok - nem torhetnek kette, letiink soran azt tapasztaltuk, hogy ly6kmindig adagokban erkeznek, amikor detektorban talMunk valamit, az mindig fSZ goly6. Meg akkor is, ha nagyon kicsi geppuska ttizelesi set>essege, azt talaljuk, gy barmely adott pillanatban vagy semmivagyeppen egy es pontosan csak egy

golyo erkezik a golyofogoba, Kovetkezeskep, pen az adag nagysaga egeszen biztosan fuggetlen a geppuska tuzelesi sebessegetol. Ezert azt mondjuk: "A goly6k mindig azonos adagokban erkeznek". Detektorunkkal lenyegeben egy adag beerkezesi valoszfmlseget merjiik, megpedig x fuggvenyeben, Egy ilyen kiserlet rneresi eredmenyeit ~ a kfserletet megnem vegeztuk el, az eredrnenyek kepzeletbeliek _ grafikusan a 37.1 abra (e) reszeben ttintetjtik feI. A valoszimiseget a grafikon jobb oldalan rajzoltuk meg, x-et pedig - a detektor mozgatasanak megfeleloen - a ftiggoleges tengelyen vettiik fel, A val6szinuseget P12-vd jeloljuk, azert, mert a golyok vagy az 1., vagy a 2. lyukon keresztiil erkezhetnek. Azon terrneszetesen nem Iepodimk meg, hogy aP12 valoszinfiseg a grafikon kozepen nagy, a szelek fele pedig, ahol x nagy erteket vesz fel, kicsi, Azon viszont csodalkozhatunk, hogy P12 miert eppen x ~ O-nil veszi fel arnaximafls erteket, Ezt a tenyt azonban konnyen meg lehet erteni, ha a kiserletet megismeteljuk ugy,.hogyelobb a 2. lyukat, majd pedig az l.-et fedjiik be. Amikor a 2. lyuk fedve van, a goly6k csak az I.-en haladhatnakkeresztiiJ, es igy az abra (b) reszen a Prgyel jelzett gorbet: kapjuk. Mint ahogyan ezt varni lehet, PI maximuma azon X erteknel lesz, amely a geppuskat es az 1. Iyukat osszekotn egyenesen van .rajta. Amikor pedig az 1. Iyuk van zarva, az abran P2-vel jelzett szimmetrikus gorbet kapjuk, ahol is P2 a 2. lyukon athaladt golyokra vonatkozo valoszimisegi eloszlas, A 37.1 abra (b) es (e) reszet osszehasonllrva azt a fontos eredmenyt kapjuk, hogy (37,1) azaz a valoszfnfisegek egyszerfien osszeado.j. nak. A ket nyitott lyuk eseten kapott effektus tehat az egy-egy nyitott lyuk eseten kapott effektusok osszege. Ezt az eredmenyt - kesobb ismertetesre keriilo okok miatt - "nines interfereneia" megfigyelesnek nevezziik. Vegeztiink is a goly6kkal. Meg csak any-

146

KVANTUMOS VISELKEDEs

nyit, hogy adagokban erkeznek es beerkezesi valoszintisegeik kozott nem jon letre interferenda.

37.3 HulIamkiserlet
Tekinstuk most egy vizhullamokkal vegzett kfserletet. A kiserleti berendezes vazlata a 37.2 abra. Vizzel .telt sekely kadban egy "hull:Unforrasnak" nevezett kis targyat egy motor fel-le mozgat es korhullarnokat kelt. A'forrastol jobbra fal van, rajta ket nyilas. Mog6tteegy masodik fal ismet csak az egyszerUseg kedveert "abszorbens" (hullamelnyelo),ugy hogy az .ideerkezo hullamok nem verodnekvissza. Ezt lepcsozetesen emelkedo homokpart kiepitesevel valosithatjuk meg. Detektorunkat, amely az x iranyban eppen ugy rnozgathat6, mint az elobbi peldaban, a part ele helyezztik. A detektor most olyan eszkoz, amely ahullammozgas "intenzitisat" meri, Minta hullammozgas magassagatmero kis keszuleket kepzelhetjiik el, amelynek a meroskalajat azonban a tenyleges rnagassag negyzetevel aranyosan kalibraltuk, A leolvasott ertekek tehat. a hallam intenzitasaval aranyosak, Detektorunk ily m6don a hnllam altal hordozott energiat hatarozza meg, vagy ~ pontosabban - az energianak a detektorba juto hanyadat,

Az elso dolog, amirol egy ilyen bullamkeln; berendezes segfsegevel meggyozodhetunk, az, hogy az intenzitas bdrmely erteket elerhet, Amikor a forras eppen hogy csak mozog, akkor a detektornal fellepo hullammozgasa fokozodik, termeszetesen a detektornal is no az intenzitas; A hullamok tntenzitasatetszesi szerinti erteket felvehet, s mi nem akarjuk belemagyarazm.hogy a hullamintenzitasban valamilyen "adagolas"van. Merjtik most meg - ahullamforras alland6,li egyenletes mfikodtetese meUett -r-: a hullam. intenzitast kiilonbozo x ertekek eseten. ig~ az :abra (c) reszeben lathato, h2-ve1 jeW!t, erdekes alaku gorbet kapjuk, Korabban - az elektromos hullamok interferenciajanak tanulmanyozasakor - mar kidolgoztuk, hogyan jon letre az ilyen gorbe alak. Most megfigyelhetjtik, hogy az eredeti hullam a nyilasoknal diffrakciot szenved, .es hogy minden egyes nyflasbol uj korhullamok terjednek szet.iHa bizonyos ideig befedjuk az intenzitiselo ~zlast az abhsz~;bensnel, a~ abra (b) reszen 1athat6, megle etosen egyszeru intenzitasgorbeket kapjuk. h az 1. nyllasbol szarmazo intenzitas (ami-r. kor ezt merjtik, a 2. nyflas zarva van), es 12 a -2~ nyilast61 szarmazo hullarnintenzitas (amikor az 1. nyilas van zarva). A kef nyitott nyilas eseten megfigyelt Ii2 intenzitasrol lathato, hogy biztosannem az

I
f

ELEKTRONKlsERLET

141

'I

~~<•
Hu!liim

~_::~~,,,,~. -:~,~:~:\ -~,-<::~"\, \
~ .\

\)~~:\err
"0 ,
'0 \

h es 12 osszege. Azt mondjuk, hogy esetiink~. ben a ket hullam "ioterferal". Bizonyos helye~,t.i ken (ahol az lIz gorbenek maximumai vaunak) 'It a hullamok "fizisban" vannak, a hullamIF csucsok osszeadodnak ves nagy amplitudot =-es ezert egyben nagy intenzitast is - eredrnenyeznek. Azt mondjuk, hogy ezeken a '" helyeken a ket hullarn "egymist erosftve inter:;;:: " feral". Ilyen erositfi .interfereneia olyan helyeken jon letre, ahol a detektornak az egyik nyilastol rnert tavolsaga a masik nyilastol " mert tivolsaginal egesz szamu hullamhosszal E.~.,, .• nagyobb (vagy kisebb). Olyan helyeken, ahol a ket hull am a detekj~~'It tortsz fiziski.ilonbseggel eri (vagyis, ahol a ket hullam "elIentetes fazisban" van), a detektornil az eredo hullammozgas aket amplitude r.(.... kulonbsege, A hullamokv.egymast gyengitve - interferalnak", es a hullamintenzitasra kis erteket kapunk. IJyen kis ertekeket olyan ~'. helyeken varunk, ahol a detektor es az 1. nyilas kozotti •tivolsig a. detektor es a 2. nyilas ~ kozottitavolsagtol a fel hullamhossz paratlan ~ szamu tobbszorosevel ktilonbozik. A 37.2 ;~ abran h2 kis ertekeitehat azoknak a helyeknek felelnek meg, ahol a ket hullam kozott gyengfto interferencia jon letre, Emlekezzimk ana, hogy az h. Iz es h2 'If kozotti kvantitativ osszefuggest a kovetkezo medon lehet kifejezni;" Az 1. nyilasbol szarmaz6 vizhullamoknak a detektornal mert :~~ pillanatnyi magassagat hleiUJ! realis reszekent ':;::- ehet felirni, ahol a I amplitude -'.' altalaban !i" komplex szam, Az intenzitas a magassag negyzetes kozepertekevel, iIletve komplex szamo;~+ kat hasznalva, !hI12-tel aranyos. Hasonlokep4: pen, a2. nyilasbol eredo hulhim, magassaga

zot, az interferalo hullamokra vonatkozo osszefuggesek:

hz =

Ihl+h212.
(37.2)

Amint latjuk, ez az eredmeny a golyokra kapott (37.1) egyenlettol teljesen kulonbozik, Ih! + h212_t kifejtve.

Ihl+h212 = Ihl!2+!h212+2Ihlllh21

cos

s.

(37.3) ahol b a III es h2 kozotti faziskulonbseg, Az intenzitasokkal kifejezve pedig Iiz = h+12+2YhI2 cos b. (37.4)

tl

I;
t

Az utolso tagot ebben a kepletben "mterferenciatagnak" nevezik. Ennyit erdemes megjegyeznimk a vizhullamokrol, Intenzitasuk tetszoleges ertekeket vehet fel, es kozottuk interferencia jon .letre,

37.4 Elektronkiserlet
Kepzeljiink el most egy hasonlo kiserletet elektronokkal. Semaja a 37.3 abran lathato. Szerkesztiink .egy "elektronagyut" ,ameJy~ nek nyflassal ellatott femdobozaban elektromos arammal izzitott wolframszal van. Ha a szal a dobozhoz kepest negativ feszultsegen van, a szalbol kirepulo elektronok a doboz falai fele haladva gyorsulnak, es kozultlk nehany atjut a nyilason is. Az elektronagyubol kilepo egyes elektronok (csaknem) azonos energiaval rendelkeznek. Az elektronagyuval szemben ebben a kiserletben is fal (vekony femlap) van ket nyilissal. A faJ mogotti masik lap "goly6fog6" (abszorbens). elotte egy mozgathat6 detektor. A detektor lehet egy hangsz6r6val osszekot6tt GM-szamlal6 vagy - talan meg jobban megfelel -- egy elektronsokszoroz6. Mindjart eloljar6ban figyelmeztetjiik az Olvas6t, hogy meg se pr6bilkozzek a kiserlet eivegzesevel (az elobb ismertetett kett6t esetleg ellehet vegezni). A kiserletet ugyanis - pontosan a leirt feltetelek menett - soha senki

!-

I
i

hI

;i~;

;~ h2eiUJt,

))

,

\J

Ii
I, =

s"

a hulliirnintenzitis pedig i h2J2 -tel ari" nyos. Amikor rnindket nyilis nyitva van, a hul" l;immagassigok osszead6dnak, es (hI + h2)eiUJt fir eredo hullimmagassiigot, valamint [hI + h2!2 eredo intenzitist hoznak letre. Elhagyva a szamunkra most erdektelen arinyossagi tenye-

Fa)

.Abs.torbens

P;',14
(b)
(c)

h ~ lil,["
(0)

37.2 libra. Vizhulllimokkal vegzettinteferenciakfserlet

'if:

~-.~---

fiG megjegyzese.)

* L.

a 29.5

szakaszt.

fA fe/eMs

szerkesztt5

148

KVANTUMOS VISELKEDES

ELEKTRONHULLAMOK

INTERFERENCIA.TA

37.3 abra, Elektronokkal vegzett interferenciakiserlet
Detektor

""

"goly6fog6"

P, = (0)
(b)

pl=I~.112 lip,l'

p,,=!;P + if,!'
(c)

sem vegezte meg el, a nehezseg ui. abban ail, hogy a berendezest - abb6l a celbol, hogy a rninket erdeklo effektus eszlelheto legyen valoszfmitlemil kicsire kellene rneretezni. Tehat most egy "gondolatkiserletet" vegztink, melyet azert valasztottunk, mert konynyii vegiggondolni. Az eredmenyt, amelyet ily m6don kapnank, ismerjuk, mert nagyon sok mar elvegzett kiserletben a mereteket es aranyokat ugy valasztottak meg, hogy rnegmutatkozzek a most ismertetendo effektus. Elektron-kiserletimk soran elsonek a derektorbol (pontosabban a hangszorobol) hallhato elesi.kattanasokat" figyelhetjtik meg. Minden "kattanas" egyforma. Nincsenek "felkattanasok". Eszrevesszilk tovabba, hogy a "kattanasok" nagyon szabalytalanul erkeznek. Valahogy igy: .katt katt-katt ... katt ... ' ... katt. .. katt-katt , katt. .. stb. Aki mar hallott mfikodd Glvl-csovet, az ezt a szabalytalan kattogast j61 ismeri. Ha eleg hosszu idotartam, mondjuk, nehany perc alatt bekovetkezo kattanasokat megszamlaljuk, majd a szamWast megismeteljiik (termeszetesen az elobbivel megegyezo idctartamot veve), azt talaljuk, hogy a kapott ket szam csaknem egyenlo, Ezert beszelhetunk a hallett kattanasok 'cif~1~rt;lgos'gY~korisagat61" (percenkent atlagosan ennyi es ennyi kattanasrol), Amint mozgatjuk a detektort, a kattanasok

hoi novekszik, hoi csokken, az egyes kattanasok nagysaga (hangossaga) azonban min dig •ugyanaz marad -:Ha csokkentjtik a szal h6mersekletet az elektronagyuban, a kattanasok gyakorisaga csokken, az egyes kattanasokat azonban ugyanolyannak halljuk. Ha most ket ktllonallo detektort helyeztmk az "abszorbens" ele, azt is megfigyelhetjdk, hogy vagy az egyik, vagy a masik kattan, de egyidejUleg• sohasem szolalnak meg. (Kiveve azt a ritka esetet, amikor a ket kattanas id6ben nagyon gyorsan koveti egymast, es fulunk nem kepes 6ket megkulonboztetni.) Ezert arra kovetkeztethetunk, hogy akarmi is erkezik az abszorbenshez, az mindig "adagokl:)fln" erkezik, Minden "adag" azonos nagysagu, a detektorhoz (ill. az abszorbenshez) csak egesz "adagok" es egy id6pillanatban csak egy adag erkezik. Azt mondjak tehat, hogy . "az elektronok mindig azonos adagokban erkeznek", Ugyamigy, mint a geppuskas kiserletunknel, most is megprobalhatunk kiserletileg valaszt keresni a kovetkezo kerdesre: "Mi annak a viszonylagos valoszintisege, hogy egy "elektronadag" az abszorbenst a kozepponttol szamftott x tavolsagban eri el?" Ezt a viszonylagos valoszinfiseget ugyanugy, mint e16bb - azelektronagyu mtikodesenek stabilan tartasa rnellett -, a kattanasok gyakorisaganak megfigyelesevel kaphatjuk meg. Annak a val6szfniisege, hogy az adagok adott x-nel
gyakorisaga

Hogyan johe; letre vel ervelhetnenk: "Nos, feltehetoen hogy az adagok vagy az 1., vagy a 2. "J'''~''Vll haladnak at,"mivel ha igy volna, loszintisegek osszeadodnanak, bonyolultabb a mozgasuk, 37.5 Elektronhnllamok mterferencilija es ... " De nem! Ez Iehetetlen, adagokban erkeznek ... "J6, talan rterrtero-r., Kezdjtink hozza a 37.3 abran lathato gorbe ki.ik az 1. nyilason athaladva visszakanyaroanalizisehez, remelhetoleg ebbol meg tudjuk dik es a 2-on is athalad, es esetleg Igy tObbszor erteni az elektronok viselkedeset. Elso.eszreis megfordul, vagy valamilyen mas, mindket veteliink az, hogy mivel az elektronok adanyflason atmeno, bonyolult palyan halad, " gokban erkeznek, mindegyik adag (melyeket Akkor viszont, zarva a 2. nyilast, megvaltoz. egy-egy .elektronnak is nevezhettathatjuk annak a valoszinuseget, hogy az J. vagy az 1. vagy a 2. nyilason keresztiil nyilason kereszti.il elindult elektronvegiilis elEzt a tenyt rogzitstik a kovetkezo erje az abszorbenst." De nezziik csak! Van itt "allitas" forrnajaban: nehany pont, amelyre - ha mindket nyilas Afillftas: Mindegyik elektron vagy az 1. nyitott - .nagyon keyes elektron erkezik.iil, vagy a 2. nyilason halad keresztul. letve ha az egyik nyilast zarjuk - nagyon sok, Az A allftast elfogadva, az abszorbenshez Vagyis az egyik nyflas zarasaeseten megno a erkezo osszes elektront ket csoportba lehet masikbol erkezo elektronok szama. Vegyiik sorolni: (1) azok, amelyek az 1. nyilason, es eszre azonban azt is, hogy aPI2 gorbe kozepen (2) azok,amelyek a 2. nyilason at erkeznek. tobb, mint ketszeresen mulja felul PI +P2-t. Megfigyelt gorbenk tehat.az 1. es 2. nyilason Vagyis mintha az egyik nyilas zarasa a masik athalado elektronok hatasaibol tevodik ossze. nyflason erkezo elektronok szamat csdkkenL!;"LU"J U.l\. ezt a E16- tene. Azzal a feltevessel tehat, hogy az elektronok bonyolult palyakon bolyonganak, eleg YV'''''fi.VLU'~ll, amervex az 1. nyilason at erkeznehez lenne mindket effektust megmagyaLezarjuk a 2. nyilast es megsza- razni, a'detektorbol hallhato kattanasokat, Mindez eddig nagyon titokzatos. 13s menA kattanasok gyakorisagabol a PI mennyinel tobbet vizsgaljuk, annal titokzatosabb. kapjuk meg. A meres eredmenyet a Nagyon sok elkepzelest eszeltek mar ki, hogy 37.3 abra (b) reszeben a .PI-gyel jelzett gorbe megprobaljak a P12 gorbet egyedi elektroriekmutatja, Az eredmeny teljesen esszerfinek nak mindket nyflason atmeno bonyolult rnozIatszik, Hasonlo m6don merjuk ki a P2 gorbet, gasaval magyarazni, E probalkozasok kozul azaz a 2. nyihisonathalad6 elektronokra azonban egyik sem jart sikerrel. Egyiknek a valoszfnfisegi eloszlast is. E meres segitsegevel sem tudtak a P12-re vonatkozo szinten ugyanazon abran tungorbet PI es P2 kifejezesekent·eIOiIlitani. fel. Megis - elegge meglepo modon - a Pret mindket nyilas nyitott, a kapott eredes P2-t a P12-vel osszekapcsolo matematika meny, a PI2 gorbe nyilvanvalo m6don nem rendkivi.il egyszerfi, A P12 gorbe ugyanis csepPI +P2, vagyis nem ket kiilon nyilasra vonatpet sem ktilonbozik a 37.2 abra Ir2 gorbejet51 valoszfmisegek osszege, A vizhullames az valoban nagyon egyszerti, Az abszoranal6g medon azt rnondjuk, hogy bensnel vegbemeno folyamat igy leirhat6 ket, esettinkben is "interferencia lep fel". tpl es tp2-nek nevezett komplex szammal
VV'U<L"ft~'LV

erkezzenek az abszorbenshez, ezen x erteknel rnert kattanasok atlagos szamaval aranyos, Kfserletiink eredmenyekent a 37.3 abra (c) reszeben lathato, Pwvel jelzett erdekes gorbe ad6dik. Nos, ez az! Igy viselkednek az elektronok!

Tehit elektronokra:
P12 7"" P1+P2.

150

KVANTUMOS VISELKEDES

AZ ELEKTRONOK

MEGFIGYELESE

151

,fh abszolut

(amelyek

erkezes •valosziniisege ~ bar nem egyenlo termeszetesen x-nek fuggvenyei), (1'1 +P2)-,vel - oly egyszerfien kifejezheto, vaertekenek negyzete akkor ad effeklojaban e kerdesrol tobbetnem igen mondhatust,amikor csak.az 1. nyilas van nyitva,vagytunk. De az a teny, hogy a termeszet eppen is 1'l=\<pl\2. Amikor pedig esak a 2. nyilas ilyen m6don viselkedik.. meg egy egesz sor nyitott, az effektus hasonlo medon kaphato : 1'2=!P2\2. A ket nyilastol szarmazo kombinalt finomsagot is rejt magaban. Kozuluk nehanyat szeretnenk most bemutatni az Olvas6effektuspedig: p12=\<p1 +<P1\2. 'Matematikainak. Eloszor is, mivel az adott lagtehit nines elteres a vizhullamok esetetol! reszecskek szama nem egyenlo az 1. nyilason (Nehez belatni, hogy hogyan adodna egy keresztiil .es a 2. nyilason keresztiil az adott ilyen egyszerfi eredmeny a lemezen keresztul pontba erkezo reszecskek szamanak osszegeszeszelyespalyakon elore-hatra halado elektvel - mint ahogy ezt varni lehetne az A allironok bonyolult mozgasab61?!) tas alapian ~ ketsegteleniil arra kell kovetVegiil is az alabbi kovetkeztetesekre jutotkeztetniink, hogy az A allitas hamis. Vagyis tunk: azelektronok, reszecskekhez hasonlonem igaz az, hogy az elektronok vagy az 1. an, adagokban erkeznek, Ezenadagok erkevagy 2 -:nyilason haladnak at. Ezt a vegkovetzesi va16sziniisegenek eloszlasa azonban hulkeztetest azonban mar masfajta kiserlettel is lamok. intenzitaseloszlasahoz hasonlo. Ebben ellenorizhetjiik. az ertelembea viselkedik tehat egy elektron "egyszer ugy, mintreszecske, masszor pedig, mint hullam". 37.6 Az elektronok megfigyelese Kozbevetoleg •megjegyezziik, hogy amikor klasszikus hullamokkal foglalkoztunk, az inPr6balkozzunk meg a kovetkezo kiserlettenzitast ugy definialtuk mint a hullamamplitel. Az elektron-kfserlethez hasznalt berendetudonegyzetes id6atlagat, es a komplex szazesunket egeszfrsuk ki .egy nagyon eros mokat azanalizis egyszerfisitese vegett, mateforrassal a fal mogottva ket nyilas matikai •fogaskent hasznaltuk. A kvantumamint a 37.4 abra mutatja ..Ismeretes, mecbaaikaban azonban most azt latjuk, .hogy elektromos toltesek szorjak a fenyt: .az amplitud6t komplex szamokkal kell kifeakarhogyan is halad at egy elektron, utban jezni. Egyediil a val6s reszek nem elegendok. a detektor fele, bizonyos mennyisegd, fenyt Egyebkent egyelore ez esak technikai reszletszor a szemunkbe, es igy .a'.ll"'Ju.~, )kerdes, amely a kepleteken formailag mit sem megy az elektron. Ha egy valtoztat. 2. nyilason athalado utat valasztana S minthogy a mindket nyflason kereszti.i1i

Pi, ::

/
pj

+ (c)

P':_

37.4 abran vazoltuk), az abra A-val jelzett kozelebol fenyfelvillanast latnank. az elektron az 1. nyilason haladna l[ik,ere:sztiil, a felvillanast a felso nyilas kozele.Srli:.ot;n ramanx. De ha tortenetesen mindket heezvszerre jelentkezne felvillanas, mivel kettehasadt, akkor ... nos, veI~;·gl!zz.iikcsak el a kfserletet! . lU""lt;< soran a kovetkezoket latjuk: egy "kattanast" hallunk (az leva) elektrondetektorunkbol, mindannyiszor egy fenyvillanast is latunk; az 1. vagy a.2. nyilas kozeleben, de egymindkettonel soha. 13smin dig ugyanez eredmeny adodik fiiggetleniil a detektor Ennek alapjan arra kell kovetkezhogy a megfigyeles soran az elektrovagy az egyik, vagy a masik nyilason hakeresztiil, Kiserletileg tehat az A alllsziiksegkeppen igaz, Akkor hit mi volt a hiba az Aallitast cafoervelesiinkben? Miert nem egyenla 1'12 oontosan Pl+ 1'2-vel? Folytassuk akfserletet! nyomon az elektronokat, mit is A detektor •minden helyzeteben rogzitett x.ertekre) megszamoljuk a elektronokat, es egyidejiileg - a nyfelvillanasokat is figyelve - azt is nyckovetjiik hogy melyik nyflason mentek az elektronok. A nyomonkovetest a ivetkezokeppen vegezhetjtik: valahanyszor "kattanast" hallunk, vonast huzunk az 1., a 2.. oszlopba aszerint, hogya felvillanast 1. vagy a 2. nyilas kozeleben latjuk. Ily m6a .detektorba erkezo elektronokatiket ba sorolhatjuk: az 1. nyilason kereszerkezettek vagy a 2. nyflason keresztiil erkoze; Az 1. oszIopba irt vonasok szamegadja 1'~-t, .vagyis annak val6sziniise, hogy az elektton az 1. nyilasqn keresztiil a detektorba. A2. oszlopban levo vosz:imah61 pedig P~-t, vagyis annak va)szinlise:get kapjljk meg, hogy egy elektron a keresztiil •erkezik a detektorba. sok x ertekre megismetelve, a 37.4 (b) reszeben lathat6 P~ es P~ gorbeket ezekben nines is semmi varatlan!

vegzett ffiasikkiserlet

37.4 abra. Elektronokkal

pi gorbere valami egeszen hasonlo adodott, mint amit az elobb Prre kaptunk, mikor zartuk a 2. nyilast, 1'; pedig ahhoz a gorbehez hasonlo, amit az 1. nyilas -lezarasakor kaptunk. .Tehat nem letezik bonyolult, ket nyflason kereszttili elektronvandorlas, Mikozben nyomon kovetjuk, megfigyeljtik oket, azelektronok pontosan a varakozasnak megfeleloen haladnak at a nyflasokon. Fiiggetleniil att61, akar nyitva, akar csukva van a masik nyflas, az egyik nyflason athaladott elektronok eloszlasa mindig azonos marad. De varjunk csak l .Mi lesz most a teljes valoszinfiseg erteke, annak a valoszfmisege, hogy egy elektron - birmely uton - beerkezzek a detektorba? Informacionk erre vonatkoz6an mar van. Egyszenien ugy tesziink, mintha sohasem lattuk volna a fenyfelvillanasokat, es a detektor kattanasait jelz6 vonasokat, amelyeket ket oszlopba esoportositottunk, osszevonjuk. Csak iissze kell adnunk a szamokat, Arra a valoszintisegre, hogy egy elektron, barmelyik nyilason keresztiil, de elerkezik az abszorbenshez, azt kapjuk, hogy 1';'2 = 1'1+1'2Vagyis, bar. sikeriilt megfigyelniiuk, hogyaz elektronok melyik nyilason haladnak at,·.mar nem all fenn a regiP12 interferenciagorbenk, hanemegy uj gorbet kapunk, a pi2-t,amely semmifele interferenciat sem mutat! De ha kikapcsoljuk a fenyt, 1'12 helyreall, AITa kellkovetkeztetnunk, hogy amikor az elektronokat megfigyeljtlk, az ernyon megjeleno eloszlasuk mas, mint amikor nem figyeljiik meg oket. Talan fenyforrasunk bekapcsolasa valtoztatja meg az esemenyek menetet? Bizonyara az elektronok nagyon is erzekenyek, es a feny, amikor az elektronokon szorodast szenved, rnegloki 6ket es megvaltoztatja iranyukat. Ismeretes ugyanis, hogy a feny elektromos tere, ha toltesre hat, erotfejt ki ra. Taian eppen emiatt el is kellene varnunk, hogy a mozgas megviltozz6k. Mindenesetre a feny nagy hatast gyakorol az elektronokra. Mikozben megpr6baljuk "megfigyelni" 6ket, befolyasoljuk mozgasukat. Azok a lokesek ugyanis, amelyeket az elektronok kapnak, mikozben a fotonok sz6r6dnak rajtuk, olyanok, hogy az elektronok mozgasa er6sen megvalto-

152

KVANTUMOS VISELKEDES
1&' ~,.,

AZ ELEKTRONOK

MEGFIGYELESE

153

"az 1. nyilasnal latottak" p{ fuggveny szezik; az az elektron, amely eredetileg P12 maxirinti.eloszlasuak, "a 2.nyilasnal latottak" P~ mumaba tartott, P12 minimumaban fog kiszerintieloszlasuak Itehatcvagy az l.,vagy a kotni+- emiatt nemeszleliink itt hullamos.in2. nyilasnal latottak" eloszlasat P~2 frja .Ie); terferertcia-effektusokat. a "nem latottaket pedigpontosan a 37.3 abra Felvetodik a gondolat: "Ne hasznaljunk P12 .Jiullamos" eloszlasa frja Ie. Ha az elekt: olyan eros fenyforrast l Vegyuk kisebbre a ronokat nem latjuk, interferencia jon terre! fenyerosseget! A .fenyhullamok majd gyenEzt mar meg lehet erteni, Amikor nern latgiilnek, es az elektronokat nem tudjak tobbe juk az elektront, az azt jelenti, hogy nem "zaolyan erfisen zavarni. A fenyer5t egyre jobban varta" meg foton, amikor pedig latjuk.iakkor csokkentve, biztosan el Iehet erni, hogy a hulegy foton hatast gyakorolt ra, A zavaro hatas lameleg gyenge legyen, s hatasa elhanyagolnagysaga mindig ugyanakkora, mivel a feny hatova valjek." Rendben van. Probaljuk ki. mindenfotonja azonos mertekti szorasi .effekMindjart azt tapasztaljuk, hogy a tovahatust okoz, es ez barmifele interfereneiaeffeklado elektronok villanasai nem gyengiilnek. tus "c1kenesere" elegendfi, A felvillanasokerossege (nagysaga) mindig Nines valamilyen mod arra, hogyaz elektegyforma. Afeny gyengftesenek egyetlen koronokat . "megzavarasuk" nelkul .megfigyelverkezmenye.Jiogy idonkent, bar halljuk a dehesstik? Egy korabbi fejezetben mar tanultuk, tektorbol a "kattanast", de ugyanakkor fenyhogy egy foton altal hordozott impulzus a fovillanast nem .eszlelilnk; Az elektron a detekton hullamhosszaval forditva aranyos (p = torba erkezett anelktll; hogy"lattuk" volna. = h/J..)*. Azelektronnak adott "Jokes", amiEgyszerfien azt fedeztiik fel, hogy a feny is az elektronokhoz hasonloan viselkedik ieddig is kor rajta a foton a szemiink fele szorodik, nyilvarrvaloanfugg afoton impulzusatol, Aha! tudtuk, hogy "hulIam"-termeszetu de most azt Ha az elektronokat csak kismertekben akartalaljuk, hogy "adag"-termeszete, is van. juk megzavarni, nem a feny intenzitasdt ken Mindig a "fotonoknak" nevezett adagokban es6kkenteniink, hanem a frekvenciajat (vagy, terjed, Illetve szorodik. A fenyforras intenzitasatcs6kkentve, nem a fotonok nagysagat , ami lenyegeben ugyanaz,. novelnunk kell a hullamhosszat.) Az elektronokat tehat vor6hanem csak kibocsatasuk gyakorisagat valsebbszinti fennyel ken. megvilagitani. Hasztoztatjuk meg. Ez a magyarazata annak, nalhatnank infravoros fenyt, vagy.meginkabb hogy - ha gyenge a fenyforras - miert erkeradiohullamokat is (mint amilyeneka radarzik .nehany elektron "eszrevetlen".a detekhullamok), es az ilyen nagyobb hullamhosszu torba ... Tortenetesen abban a pillanatban, feny eszlelesere alkalmas eszkozzel meg tudamikor az elektron athaladt, a kozeleben nem nank "figyelni" az elektronok utjat. Ha "hivolt foton. gyabb'tfenyt hasznalunk, talan elkenilhetjtlk Mindez persze egy kisse elbatortalanit6. az elektronok eros megzavarasat. Pr6baljuk Ha igaz az, hogy valahanyszor "latjuk"az megtehat a kiserletet hosszabb hullamokkal, elektronokat, azonos erossegu fenyfelvillanasot egyre hosszabb hullamhosszu fennyel t6bbsokat eszleliink, akkor az osszes altalunk hitott sz6r is megismeteljiik. elektron "megzavart" elektron. Pr6MIjuk Eloszor semmi vrutozas, az ereqmenyek most meg a kis fenyirttenzitasu kiserletet masugyanazok. Aztan egyszeresak varatlan, kepp elvegezni. Valahanyszor a detektorb6l sz6rnyii bonyodalom lep feI. Talan ernlekszik kattanast hallunk, vonast hUzunk a kovetkezo meg az oIvas6, a mikroszk6p targyalasana! harom oszlop egyikebe: az 1. oszlopba akkor, megmutattuk, hogy a feny hullamtermeszete ha az 1. nyilasnal, 2-ba akkor, ha a 2. nyiIasnM latjuk azelektront, a 3.oszlopba pedig ak··';¢~T7~;1J.ael;:lftront egyaltalaban nem latunk. ·'·A.dhtainkat feldolgozva (a vaI6szinusegeket * L. a 34.9 szakaszt. (A feleMs szerkeszto megjegyzese.) kiszamltva), az alabbi eredmenyeket kapjuk:

~korlatozza, milyen kozel keriilhet egyrnashoz ;ketpont, hogy meg ennek ellenere kulon pon, tokkent lassuk oket. Ez a tavolsag a fenyhul~;lamhossz nagysagrendjeben van. Igy azutan, ~amikor a hullamhosszt fokozatosan noveljtik, ~s az nagyobba valik a kiserlethez kialakitott nyilasok kozotti tavolsagnal, a fenynek az elektronon valo szorodasakor, egyetlen nagy, 6sszefoly6 villanast Iatunk, es tobbe mar nem tudjuk •megmondani, melyik nyilason ment keresztiil az elektron l Csak azt tudjuk, hogy atment valahol l:S eppen ilyen szinii feny eseten kovetkezik be, hogy az elektronnal kozolt 16k.esek eleg'kicsive valnak, a Pi2 gorbe hasonlitani kezd a P12-h6z - kezd kifejl6dni az interferenciaeffektus, S csak a ket nyflas tavolsaganal sokkal nagyobb hullamhosszak esetenIamikor mar-semmikepp sem tudjuk megmondani; hoI ment at az elektron) valik a feny altal okozott zavar elegendo kicsive ahhoz, hogy ismet a 37.3 abran lathato P12 gorbet kapjuk meg. Kiserletimk .alapjan most mar megallapitatjuk, hogy a fenytnern lehet ugy szabalyozni, hogy meg tudjuk mondani, melyik nyilason ment •keresztul az elektron es ugyanakkor ne rzuljon el az interferenciakep, Heisenberg eltetelezte, hogy a termeszet - az idotajt meg i - torvenyei csak akkor lehetnek ellentmonasmentesek, ha kiserleti lehetosegeinkben nvalamilyen - korabban fel nem ismert pveto korlatozas . Altalanos alapelvkent jaasolta hatarozatlansagi elver, amelyet kfsertlmk nyelvere leforditva, a kovetkezokeppen ogalmazhatunk meg: "Lehetetlen olyan kileti berendezest tervezni, amellyel meghataozhat6 lenne,hogy melyik nyilason halad keesztiil az elektron, es ugyanakkor ne zavarna eg az elektronokat-oly mertekben, hogy az terferenciakep eltorzul." Ha egy berendezes epes meghatarozni, melyik nyilason halad eresztiilaz elektron, akkor mar nem lehet lyan finom, hogy lenyeges m6don meg ne varna az interferenciakepet. Mindeddig seninek sem sikeriilt a gyakorlatban (de elmeleileg sem) megkeriilni a hatarozatlansagi elvet. oggal feltetelezhetjiik, hogy a termeszet egyik laptulajdonsagat irja Ie.

A kvantummechanika teljes elmelete, arneIyet mi jelenleg az atomok, de Ienyegeben minden anyag lefrasara felhasznalunk, a hatarozatlansagi ely helyessegetol fugg, Mivel pedig a kvantummechanika oly sikeres elmelet, a hatarozatlansagi ely helyessegebe vetett bizalmunk megerosodott. De ha yalaha sikerulne felfedezni valamit, ami "megdontene" a hatarozatlansagi elvet, akkora kvantummechanika ellentmondo eredmenyeket szolgaltatna, es ki kellene zarnunk a terrneszeti jelensegek helyes elmeleteinek sorabol, "Na,j6 - yeti kozbe a figyelmes Olvaso de mi lesz az A allitasunkkal ? Vegtil is igaz, hogy az elektron vagy az 1. vagy a 2. nyflason halad keresztul ? Vagy ez nem igaz?" Az egyetlen valasz, amelyetadhatunk: kfserletunkbol az adodik, hogy letezik egy bizonyos specialis mod, ahogyan gondolkodnunk ken, hogy ne kertiljtlnkellentmondasba. Hogyhibas joslatokba ne bocsatkozzunk, a kovetkezot kell figyelembe venniink. Ha a nyilasokatrnegfigyeljiik, vagy pontosabban, ha van egy olyan berendezesunk, amely kepes meghatarozni, hogy az elektronok az 1. vagy a 2. nyiIason mennek-e keresztul, akkor mondhatjuk,hogy az elektron vagy az 1., vagy a 2. nyflason megy keresztul, De, ha nem torekszunk annakmegallapitasara, hogymerre halad az elektron, vagyisa.kfserletben nem alkalmazunk semmit sem, ami megzavarna az elektronokat, akkor nem is mondhatjuk meg, hogy az elektron az 1. vagy a 2. nyilason ment-e at. Ha valaki megis megmondana, es ezen allitasbol valamilyen kovetkeztetest probalna levonni, analfzisebe hiba csuszna. Ha teMt a termeszetet sikeresen akarjuk leirni, vegig kell taneolnunk ezt a "logikai k6teItaneot". Ha minden anyag mozgasat, igy az elektronoket is hullamfogalmak segitsegevel kell leirrtunk, akkor mi a helyzet az elso kiserletiinkben szerepl5 goly6kkal? Miert nem lattunk ott interfereneiakepet? A ma.gyarazat az, hogy a goly6k eseteben a hullamhosszak olyan paranyiak, hogy az interferenciasavok nagyon elkeskenyednek. Olyannyira, hogy veges meretu detektorrallehetetlen kiilonall6 maximu-·

154

KVANTUMOS VISELKEDES

A HATAROZATLANSAGI

ELV

mokat es minimumokat megkulonboztetniAmit lattunk, az csak bizonyos fajta atlag volt - a klasszikus gorbe, A 37.5 abran megprobaltuk sematikusan abrazolni, mi tortenik a kozonseges meretii testekkel, Az abra (a) resze azt a goly6kra vonatkozo val6sziniiseg-

tak." "Esemenynek" az ilyen kezdeti es vegallapotok specialis egyutteset nevezziik. (Peldaul: "Egy elektron kirepill az elektronagyub61, megerkezik a detektorba, es semmi mas nern tortenik.") Es most lassuk az osszefoglalast.

OsszefogJalas 1) Idealis kiserletben egy esemeny bekovetkezesenek valoszinfiseget a valoszinfisegi amplitudonak nevezett rp komplex szam abszolut ertekenek negyzete adja meg.
P

= val6sziniiseg,
(37.6)

rp = valoszinfisegi amplitude,
(Q)

(6)

p=lrpI2.
kapott interferenciakeu

37.5 abra.
<a)

Goly6kkal

valodi (sematikus); (b) megfigyelt

eloszlast mutatja, amit a kvantummechanika alapjan lehet megj6solni. Az eles ingadozasokr6l feltetelezziik, hogy a nagyon rovid hullamhosszu hullamok eseten ad6d6 interferenciakepet reprezentaljak. Barmely fizikai detektor azonban elkeriilhetetleniil atfedi a valoszinii-segi gorbe tobb eikk-eakkjat, ugyhogy a detektoros meresek az abra (b) reszeben lathato sima gorbet szolgaltatjak.

2) Ha egy esemeny tobb egymast kolcsonosen kizaro medon kovetkezhet be, akkor a rea vonatkoz6 valoszinfisegi amplitudo az egyes, kulon-kulon tekintett rnodokra vonatkoz6 valoszlnfisegi amplitud6k osszege. Interferencia.jon letre,

rp = rpl +rp2 ,
P=

(37.7)

Irpl +rp212

37.7 A kvantummechanika

elri alapja!

Most osszefoglaljuk a kiserleteink f6 konkluzioit. Az eredmenyeket azonban ugy fogalmazzuk meg, hogy azok ilyen kfserletek egesz osztalyara is ervenyesek maradjanak. Osszcfoglalasunk egyszertibb, ha eloszor egy bizonytalan, kiils5 tenyezok altal nem befolyasolt, olyan "ideaJis kiserletet" definialunk, amelyben pi, az elektron "nem kanyarodhat vissza" es egyeb, figyelembe nem veheto tenyezok sem ~!nek.*£geszen pontosan megfogalmaz"Idealis kiserlet az, melyben az osszes kezdefi es vegallapotok teljesen meghatarozot-

3) Ha elvegezheto olyan kiserlet, aminek segitsegevel meg lehet allapitani, hogy az . egymast kizaro lehetosegek kozul valojaban melyik valosult meg, akkor az esemeny val6sziniisege az egyes lehet5segek val6szinusegenek az osszege. Itt nines interfereneia. (37.8) Akadhat valaki, akinek kivancsisaga ezek utan sem nyugszik meg: "Miert van igy mindez? Milyen mechanizrnus all a torveny mogott?" Senkinek sem sikeri.ilt semmifele "meehanizmust" talalnia a torveny magott. Senki sern tudja a dolgot szemernyivel sem jobban "megrnagyarazni", mint ahogyan mi "megmagyaraztuk" az iment. Senki sem fog az Olvas6nak a helyzet birrninemii melyebb

agyarazataval szolgalni. Meg elkepzeleseink csenek olyan meg alapvetobb rnechanizsrol, amibol a fenti eredmenyek levezett6k lennenek. Szeretnenk nyomatekosan ramutatni egy yon lenyeges kidiinbsegre a klasszikus es tantummechanika kozott. Beszeltiink arrol, gy egy elektron adott korulmenyek kozott yen valoszfnfiseggel erkezik be ide vagy oda. Hallgatolagosan feltettuk, lehetetlen josolni, hogy kiserleti berendezesiinkben y akar a lehetseges legjobb kiserleti elezesben is) pontosan mi fog tortenni.. k a val6sziniiseget tudjuk megjosolni l ha ez igaz, a fizika mar meg sem 'pr6balzhat annak joslasaval, hogy adott korulmek kozott pontosan mi fog tortenni. Nem 'uk; hogyan.josoljuk: meg, mi tortenne adott idmenyek kozott, sot jelenlegmeg vagyunk 6z6dve rola, hogy ez ertelmetlen lenne. i marad? A ki.ilonbozo esemenyeknek esak va16sziniiseget tudjuk megj6solni. EI kell erni.ink, hogy a terrneszet torvenyeinek gertesercl alkotott korabbi idealunk tarttatlanna valt. Lehet, hogyez hatralepes, elkerulesere meg senki sem talalt modot. Most nehany sz6ban ismertetiink egy elelest, amellyel neha megprobaljak megilni az iment adott leirast. Egyesek igy lnek: "Talan az elektronban valamilyen ~ folyamatok jatszodnak Ie, ismeretlen s5 valtozokkal, arnelyekrol eddig meg nem tunk, Talan ezert nem tudjuk megj6so1ni, lesz az elektronnal. Ha alaposabban meg mink vizsgalni az elektront, akkor talan esek lennenk azt is megmondani, hova beerkezni." Jelenlegi ismereteink szerint lehetetlen. De meg ha lehetseges volna, r is bajban lennenk. Mondjuk, felteteuk, hogy az elektron belsejeben mfikodik amilyen meehanizmus, amely meghata-' za, merre fele tartson. E meehanizmusnak or azt is meg kell hataroznia, hogy az tron melyik lyukon haladjon at. Nem bad azonban elfelejtenunk, hogy ami az ktron belsejeben van, nem fugghet att61, it mi eseJeksztink, es ki.ilonosen att6l nem n nyitottuk vagy zartuk-e az egyik lyu-

kat. Ha tehat az elektron mar elindulasa elott eldontotte magaban, hogy (a) melyik lyukat fogja valasztani es (b) hova fog megerkezni, akkor az 1. lyukat valaszto elektronokra Pret, a 2. lyukat valaszto elektronokra P2-t, a ket lyuk valamelyiken kereszttil erkezo elektronokra pedig szuksegszeriien P1+P2-t kellene kapnunk. Ugy Iatszik, ezt a kovetkeztetest semmikepp sem lehet megkerulni. Kiserletileg azonban bebizonyitottuk, hogy nern ez a helyzet. S eddig meg senki sem talalt kiutat ebbol a talanybol, Igy hat jelenleg valoszfmisegek kiszamitasara kell korlatoz6dnunk. Azt mondjuk, hogy "jelenleg", de er5sen gyanftjuk, hogy ez mar min dig igy lesz - hogy ez a talany megoldhatatlan s a termeszet valoiaban ilyen.

37.8 A hatarozatlansag! ely
Heisenberg a hatarozatlansagi elvet eredetileg a kovetkezokeppen mondotta ki: Ha barmely targyon mereseket vegztink, es impulzusanak x komponenset L1p bizonytalansaggal tudjuk meghatarozni, akkor egyidejfileg az x helykoordinatat nem tudjuk L1x = h/L1p-neI pontosabban meghatarozni, A helykoordinata- es az irnpulzus-bizonytalansagok szorzata barmely idopillanatban nem lehet kisebb a Planck-allando ertekenel, Ez az elobbi alfejezetben altalanosabb formaban kimondott hatarozatlansagi elv egy specialis esete. Az altalanosabb kijelentes az volt, hogy semmilyen medon sem Iehet olyan berendezest tervezni, amellyel meghataroznank, hogy a ket lehet5seg koztil melyik valosuI meg, anelkul, hogy ugyanakkor el ne rontanank az interferenciakepet. Mutassuk meg egy specialis esetben, hogy mindenfelekepp nehezsegekbe utkoziink, ha a Heisenberg altal megadott fajtaju osszeftigges nem all rendelkezesunkre, Kepzeljuk el a 37.3 klserlet egy modositasat: a nyilasokkal ellatott fal - a 37.6 abran lathato m6don tulajdonkeppen gorg6kre helyezett Iemez, ugyhogy szabadon mozoghat fel es Ie (x iranyban). A Iemez mozgasanak gond6s megfigye-

156

KVANTUMOS VISELKEDES

=?

Elektronagyu ':::'~
Szabad

I~ :~Z~~~-~ ~~-=Gorgok 1

Po ~L1P,

~~~r

- {2.

po

mozgas ,

...

. ..~4P' Gorgok

f,1

"goly6fog6"

gala

37.6 abra, Fal visszalokodesenek ktserlet

meresere szol-

lesevel megkiserelhetjtik megmondani, hogy melyik nyilason merit keresztiil azelektron. Kepzeljuk el, mi tortenik, ha a detektort az x .= helyre tesszuk, Azt varnank, hogy az 1. nyilason athalado elektront a lemeznek el kell teritenie, hogy elerje a. detektort. Mivel az elektron impulzusanak fuggoleges komponense megvaltozik; a lemeznek ezzel egyen10 impulzussal kell az ellenkezo iranyba visszalokodnie. A lemez tehat felfeleiranyulo lokest kap .. Ha az elektron az also nyilason megy keresztiil, a lemezt lefele iranyulo Jokes eri, Vilagos, hogy a detektor minden helyzeteben a .lemez impulzusa kulonbozo aszerint, hogy az el~ktron azl. vagy a 2. nyiliison haladt-e at. Ime! Anelkul, hogy az elektronokat akar a legkisebb mertekben is megzavamank-csupan a lemez megfigyelese reven meg tudjuk mondani, hogy az elektron melyik lyukon haladt at. A fentiekhez az sziikseges, hogy ismerji.ik a lemez impulzusat, mielott azelektron kereszttilhaladt rajta. Igy, ha az elektron athaladasa utan megmerjtik a lemez impulzusat, kitudjuk szamitani, hogy mennyivel valtozott

meg. De emlekezziink csak: a hatarozatlan, sagi ely ertelmeben ugyanekkor tetszolege& pontossaggal nem ismerhetjiik a lemezhelyej, Haazonban nem tudjuk pontosan, hogy hoi a Jemez, akkor azt sem tudjuk, hogy ponto san hoi van a ket nyilas: minden egyes atahaladg elektronra nezve mas es mas ' helyen lesz, Ez azt jelenti, hogy intereferenciakepung kozeppontja minden egyes elektron eseteben. rnashol lesz. Az interferenciasavok (a valo. szfnfiseg ingadozasai) osszemosodnak. A kO;; Val6sziniisegi huUamok amplimd6i vetkezo fejezetben kvantitative is megmut juk, hogy ha a lemez impulzusat eleg ponte, bben a fejezetbena hullam- es reszecskesan merjiik ahhoz, hogy a. visszalok6des-me.mlelet kapcsolatat targyaljuk, Az elozo resbol meghatarozhato; melyik riyflason ment zetbOL mar tudjuk, hogy sem a .hullamat az elektron, akkor a lemez x helykoordina a reszecskeszemlelet nem teljesenhelyttajanak.ibizonytalansaga ~ a hatarozatla 6. sagi ely ertelmeben - akkora lesz, hogy 'Italiiban a jelensegek pontos Ieirasara detektornal eszlelt interferenciakepet x iran kszi.ink, legalabbis igyeksztink a: fogalban koriilbeliil akkora tavolsaggal tolja fel kat olyan precizen targyalni, hogy ha majd Ie, mint a maximumnak a legkozelebbimin fizikai ismereteink tovabb gyarapoduak, mumt6l va16. tavolsaga, Egy .ilyen veletle kelljen a leirason valtoztatni .c- a tarszerfi eltolodas pedig eppen eleg ahhoz, ho his kiterjeszteserol, altalanositasokrol a kepet "elmossa",hogy semmilyen int et szo, de alapveto valtozasokrol nem! ferenciatseeszleljunk, ikor . azonban hullamszemleletrol. vagy Ahatiirozatlansagi ely eros bastyaken ecskeszernleletrol probalunk beszelni, csuvedelmezi" a kvanturnrnechanikat, Heis kozelttjuk a valosagos fizikai rkepet, s berg· felismerte, hogy a kvantummechani dket kozelftes csak bizonyos korulmenyek osszeomlana, ha a hely-: es impulzuskoor tervenyes. Amit tehat e fejezetben kifejnatakat nagyobb pontossaggal Jehetne.e k; bizonyos ertelernben pontatlan, de felidejfileg merni, Ezert mondtaki, hogy ez leh uitiv meggondolasainkat a kesobbiek folyatetlen, Aztan sokan nekiiiltek s tortek a fef' n pontosabbiitessziik,iIletve egyet-mast ket, hogyan lehetne ezt megis megcsina dositunk is a precizebb kvantummechamindeddig azonban ••senkinek sem .sik ai .tiirgyaliis soran.. Azert csinaljuk igy, nagyobb pontossaggal rneghatarozni v t bar pillanatnyilag nines szandekunkban minek - lemeznek, elektronnak,billiii ivagni .a kvanturnmechanikanak, de szegoly6nak, vagy barminek - a hely- esimpu enk legalabb nemi fogalmat alkotni azokzuskoordinatait, E.s a kvantummechanika .• a jelensegekrol, rnelyekkel majdott talalbar Jete folyton veszelyben forog, de min. unk .• MiveJpedig mindeneddigi tapaszszabatosan korvonalazott elmelet tovabb el.. tunk hullamokkal es ·reszecskekkel kaplatos, kezenfekvo, hogy adott korulmenyek ott lejatszodo folyamatokra a hullam-, ve reszecske-elvet alkalmazzuk - amig a ntummechanikai amplitudok teljes mateikajat meg nem ismerjiik. Kozben igyekk majd ravilagitani az elmelet legkenyepontjaira, soha mint latni fogjuk, ezek is

38 A hullam- es a reszecskeszemlelet

tobbnyire majdnem helytalloak, csupan azon mulik, mit hogyan ertelmeeunk. Mindenekelott tudnunk kell, hogy a vilag abrazolasanak uj modja a kvantummechanikaban -az uj "szerkezet" - azon az elven alapszik, hogy minden bekovetkezheto esemenyhez egy ampIitd6t rendelunk, Ha az eserneny egy reszecske detektalasa, akkor annak amplitudojat adhatjuk meg, hogy e reszecsket kulonbozo idopillanatokban killonbozo helyekenmegtalaljuk. A reszecske megtalalasanak valcszintisegerekkor aranyos az amplitude abszolut ertekenek negyzetevel. Altalaban a reszecske megtalalasanak amplitudoja kulonbozo helyeken, kulonbozo idopillanatban a hellyel es az idovel valtozik, Specialis esetben az amplitude terben es idoben az ei(wt-kr) fuggvenyhez hason16an szinuszosan valtozik (nefeledjiik, hogy ezek az amplitudok nem vales, hanem komplex szamok), es egy meghatarozott co frekvenciat es rp hullamszamot tartalrnaz. Ez olyan klaszszikus hataresetnek felel meg, amikor ugy tekinthetjilk, hogy van egy reszecskenk, amelynek W energiaja ismert, es a frekvenciaval a kovetkezo osszefuggesben van: W= tu», (38.1)

II impulzusa szinten adott es a hullamszammal a kovetkezokeppen fejezheto ki: II =

uk.

(38.2)

Ez azt jelenti, hogy a reszecske fogalma korlatozott ervenyfi, A reszecskere vonatkozo elkepzelesunk - helye, impulzusa stb., amit

158

A HULLAM- tis A RESZECSKESZEMLELET

A HELY ES AZ IMPULZUS MERESE

15~

olyan sokat hasznalunk - bizonyos ertelemben nem kielegito. Peldaul, ha valamely reszecske kulonbozo helyeken valo-rnegtalalasanak amplitudojat az ei(wt~kr) kiiejezes adja meg - amely kifejezes abszolut ertekenek negyzete allando -, az azt jelenti, hogy a reszecske megtalalasanak valoszinfisege minden pontban ugyanaz. Ez tovabba azzal a kovetkezmennyel jar, hogy nem tudjuk, hoi van a reszecskejlhelyet illetoen igen nagy a bizonytalansag: barhol Iehet. Ha viszont egy reszecske helye tobbekevesbe ismert es azt eleg pontosan elore meg tudjuk allapitani, akkor annak valoszintisege, hogy ezen vagy azon a helyen talaljuk, bizonyos tartomanyra korlatozodik, amelynek hosszusaga legyen L1x. A tartomanyon kiviil a valoszintiseg zerus, Miutan ez a valoszinfiseg egy amplituda abszolut ertekenek negyzete, es miutan az abszolutertek-negyzettel egyiitt az amplitud6 is zerus, L1x hosszusagu hull amvonulatot kapunk; ezt ncvezzuk hullamcsomagnak (38.1abra). Avonulat hullamhossza (a tavolsag a csomag- hullamhegyei kozott) a reszecske impulzusanak felel meg.
Ax

38.2 A hely es az impulzus merese Nezzunk ket peldatarra vonatkozoan; hogy miert bizonytalan a hely es (vagy) az impulzus - felteve, hogy a kvantummechanikanak igaza van. Mar lattuk az el6zokben, ha nem letezne ez a jelenseg - ha lehetseges lenne barmi helyenek es impulzusanak egyidejii meghatarozasa ~, eilentmondasbakes verednenk. Szerencsenk, bogy az ellentmons. das nem all fenn, es az a teny, hogy ilyen bizonytalansag termeszetszerfileg ad6dik a hullamkepbol, mutatja, hogy itt mindenkolcso-. nosen (ellentmondasmentcscn) osszefugg; Elso peldakent tekintsiik egy hely (vag)' maskepp koordinata) es 'impulzus kapcsolatat olyan korulmenyek kozott, melyeket viszony, lag konnyti elkepzelni, Tegyiik fel, hogy egy resbe igen tavolrol, vfzszintes iranyban,bizoc nyos meghatarozott •• nergiaval, reszecskek e erkeznek(38.2 abra), Osszpontositsuk. figyeh mimket az impulzus fugg51eges komponensere .•Mindenegyes reszecskenek Van egy meg hatarozett nagysagu vizszintes v-- klasszikus ertelernben vett --- Po impulzusa .: Klasszikus ertelemben, mielott a reszecske keresztiil .. mennea resen, a fliggoleges Py komponenst pontosan ismerjiik. A reszecskesem fel,s le nem mozog,. mivel Jgen tavoli forras jon, es igy a fliggoleges impulzus .ponto zerus. De tegyuk fel, hogya nyilas szele b. Miutan athaladt rajta a reszecske, flig ges koordinatajat (az .r 'koordinatat) pontosan ismerjiik, nevezetesen b pontossaggal. Azaz ekoordinata L1y bizonytalansaga, b nagysagrendii. Ha ezutan tovabbra is azt

38.1 abra.

L1x

hosszusagu

hullamcsomag

Itt a hullamokegy furcsa es igen egyszeru tulajdonsagavaltalaljuk szemben magunkat, amely nem tartozik szigoruan a kvantummec;hanikahoz. Olyasvalami ez, amit b:irki, aki hullamokkal foglaJkozott, j61 tud, megha egyliltalan nem is ismeri a kvantummechanikat, nevezetesen, hogy egy rovid hullamcsomagonbehll nem tudunk egyetlen hullamhosszat definilllni. Ilyen hullamcsomagnak nincsen meghatarozott hullamhossza; a hullamszam·'·~~;;rr6$t"ihatirlJzatlansag mutatkozik, amely a \;;somag veges hosszavaJ kapcsolatos, es igy hatarozatlansagot talalunk az impulzusban is.

_~_-

r
-

CiilvaJ.

K

)

mondjuk - mivelugy tudjuk, az impulzus teljesen vizszintes -, hogy L1pyegyenl6 zerussal,tevedUnk. ElOz6leg tudtuk, hogy az 'impulzus vizszintes volt, de most mar nem ismerjilk. Mielott a reszecskek keresztulhaladtak a nyflason, nem ismertuk fuggoleges koordinatajukat azaltal, hogy a nyilason keresztulhaladtak, elvesztettuk afuggoleges impulzusra vonatkoz6 informacionkat? Miert? A hullamelmelet. szerint a resenvalo athaladaskor a hullamok elhajlanak: diffrakcio kovetkezik be gyanugycrnint a fenynel, I1y medon meghataJ:"Qzottvaloszfmisege van annak, hogy a resbol kilepo .reszecskek ne az eredeti vizszintes iranyban haladianak. tovabb. A nyalab a diffrakci6 miatt szetfolyik, •. srennek szoge, e amit az elso minimum szogekent definialhatunk, az iranybizonytalansag merteke. Hogyan "folyik szet". a nyalab? A reszecskeknek van.valamieselyuk arra..hogy levagy fel mozogjanak, azaz hogy fel-, illetve lefele mutato virnpulzuskomponensllk legyen. Azt mondjuk, hogy esely es reszecske, mert ezt a. diffrakcios kepet egy reszecskeszamlaloval detektalhatjuk esamikor a szamlal6 a reszecskef - mondjuk - a C pontban (38.2 abra) detektalja, az egesz reszecske detektalasat ertjiik ez alattzVagyis klasszikus ertelemben areszecskenek - hogy a restol C-ig feljusson - .fliggoleges impulzussal ken rendelkeznie, Hogy az impulzus "szetfolyasat" megkozeJit51eg el tudjuk kepzelni, gondoljuk meg: afiiggoleges impulzusnak (py-nak) vanegy bizonyos sz6rasa,amely egyenlo Po L1it-vaJ, ahol a Po a vizszfutes impulzus. Mekkora L1it a ·szetfolyt. nyalabban? •Tudjuk, hogy az els6 ,minimum· M} szog. alatt van, ugyhogy a res ~egyik elet51 a hullarunak egy hullamhossznyit6bb utat kell megtennie, mint a masik ~j eltol, amint ezt mar az elozokben kimutattuk ~i(lasd a 30. fejezetben). Ezert L1it nem mas, 't, mintA/b, es igy !}.py kiserletUnkben
po~.

hullamokkal vegzeu kiserletben csokkentetttik a resszelesseget, nagyobb intenzitast kaptunk oldaliranyban.iItt pedig minel szfikebbre vesszuk a rest, annal szelesebb az elhajlasi kep es annal nagyobb annak valoszinfisege, hogy azt talaljuk: a reszecskenek oldaliranyu impulzusa van. A fuggoleges iranyu impulzus bizonytalansaga tehat forditva aranyos y bizonytalansagaval, a kettc vszorzata pedig poA-val egyenlo, De }. a hullamhossz es PO. az impulzus, es·. a kvantummechanika szerint szorzatuk egyenlo a Planck-allandoval, h-val. Azt a szabalyt kaptuk tehat, hogy a fUggoleges impulzus es a fliggoleges koordinata biszonytalansaganak szorzata h nagysagrendfi. (38.3) Nem tudunk olyan rendszert kesziteni, melyben ismernenk egy reszecske ftiggfileges koordinataiat es meg tudnank mondani, nagyobb pontossaggal, mint azt a (38.3)egyenlet megadja, hogy hogyan fog mozogni fiiggoIegesen, Azaz a fuggolegesnnpulzus bizonytalansaganak nagyobbnakikell lennie, mint hi L1y, ahol L1y a koordinata ismeretere vonatkozo bizonytalansag. Egyesek azt allitjak, hogy a kvantummechanika. egeszeben sem allja meg a helyet. Amikor a reszecske balkez felol megerkezett - mondjak -, ftiggoleges impulzusa zerus volt. Es most, hogy keresztulhaladt a resen, ismerjtik a helykoordinatajat, Mind ahelykoordinata, mind az impulzus tetszoleges pontossaggaI megismerhet6nek tiinik. VaJ6 igaz, •hogy detektalhatunk egy reszecsket, es a detektlilas soran meghatarozhatjuk helykoordinatajat, vaJamint azt, hogy milyen impulzusanak kellett lennie ahhoz, hogy eppen ott detektalhassuk. Ez igy van. De a (38.3) bizonytalansagi relaci6 hem erre vonatkozik. A (38.3) egyenlet valamely szituaci6 megj6solhat6sagara vonatkozik,nem pedig multbeli esemenyre. Mi hasznunk abb6l, ha azt mondjuk :"mie16tt a reszecske keresztiilhaladt a resen, ismertem az impulzusat, most megismerem a helyzetet", hiszen kozben elvesztettiik az impulzusra vonatkoz6 ismeretet. Ha

r'w;vegylik eszre, hogy ha bot csokkentjiik es : •. ;,Oezaltala reszecske helyzetet pontosabban merszetfolyik. 38.2 abra. Resell keresztillhalad6 n3szecskek dif-~:jUk, a diffrakci6s kep jobban j':Emlekeztetiink arra, hogy· amikor. a mikrofrakci6ja

160

A HULLAM-

1'S A RESZECSKESZEMLELET

ELHA.JLAs
u Ez azt jelenti, hogy amennyibenLnel rovi~debb a hullamcsomag, a hullamszam bizony~talansaga nagyobb, mint 2n/ L. Maskeppen ki~fejezve, a hullamszam-bizonytalansag szo,'!ToZVaa hullamcsomag hosszaval - egy pillaFnatra nevezziik .6.x-nek - nagyobb, mint In. 'A hullamcsomag hosszat azert nevezziik !i.6.x-nek, mert ez a reszecske helyenek bizony@talansaga. Ha a hullamvonulatnak veges jihossza van, akkor csak ezen beliil talalhatjuk :.meg .6.x bizonytalansaggal a reszecsket, ~A hullamoknak ezt a tulajdonsagat, ti. hogy ~ia hullamcsomag hossza szorozva az ezzel ~osszefiiggo hullamszam bizonytalansagaval Njlegal~bb 2n, j61 isrnerik rnindazok, akik ~valaha is. a hullamok tanulmanyozasaval fog~.lalkoztak.,Semmi koze a kvantummechanika~,hoz. Egyszeriien arrol van szo.. hogy veges «hullamvonulatban a hullamok szamat nem ~Judjuk pontosan megallapftani, Probalkoz~zunk mas uton ma$'arazatot i keresni erre. * Tegyiik .fel. bogy egy veges, L hosszUsagu tihullamvonulatvegenel a hullamvonulat amp~litud6ja csokken (mint a 38.1 abran) es a ~hullamok i, szarna . az L hosszon beliil •+ 1 lnagysagrendben bizonytalan. De a hullam-;;k

KRISTA LYON

161

egyszer mar a reszecske a resen keresztulhaladt, a fuggoleges impulzusra vonatkozoan joslatokba nem bocsatkozhatunk. A jelensegek Iefolyasat megjosolo erneletrol van szo, nem pedig •a jelenseg bekovetkezese utani meresekrol. Arr61 kell tehat beszelniink, hogy mit tudunk megjosolni. Probaljuk most rnasik oldalarol is megkozeliteni a problemat.vVegytik ugyanennek a jelensegnek egymasik, valamivel kvantitatfvabb peldajat. Az elobbi peldaban az impulzust klasszikusmodszerrel mertiik, Nevezetesen, vettiik az iranyt, asebesseget, a szogeket stb.ies igy az impulzust klasszikus szamitassal kaptuk, Mivel azonban az impulzus a hullamszammal valtozik, egy masik ut is adodik a termeszetben a reszecske (foton vagy mas) impulzusanak meresere, aminek nines klasszikus megfeleloje, mert a (38.2) egyenlet alkalrnazasan alapszik. Egyszeriien a hulltimok hullillnhosszatmerjiik. Probaljuk .meg hat az impulzust ez uton meghatarozni. Tegyiik fel, hogy egy igen nagy vonalszamu racsra egy reszecskenyalabot ejtiink (38.3 abra). A problem at mar tobbszor emlftettiik.

natkoz6an LlNm, ahol N a racsvonalak szama es m a diffrakcios maximum rendje, Azaz LU (83.4) ---;:- Nm . = A (38.4) keplet maskepp is feltrhato:

mazasakor, hogy a kvantummechanikaban a hullarnszamot mint az impulzus rnerteket ertelmezzuk a kovetkezo osszefugges szerint p = hk, es igy a (38.7) osszefiiggesbol azt h kapjuk, hogy .6.p "'" .6.x' Ez azonban hatart szab az impulzusra vonatkoz6 klasszikus elkepzeleseinknek. (Egyebkent magatol ertetodo, hogy a klasszikus fogalmakat bizonyos m6don korlatoznunk kell, ha a reszecskeket hullamok segitsegevel akarjuk lefrni l) S hit nem nagyszerfi, hogy vegre sikerult talalnunk egy olyan szabalyt, arnely nemikepp ravilagit arra, hogy mikor vallanak kudarcot klasszikus elkepzeleseink.

7=

LV.

1
NmA = L'

(38.5)

~~}!
I /

38.3 libra. Impulzus racs segitsegevel

meghatarozasa

diffrakci6s

Ha a reszecskeknek meghatarozott impulzusa van, akkor valamely meghatarozott iranyban az interferencia kovetkezteben igen eles maximumot kapunk. Arr61 is volt mar szo, hogy milyen pontosan tudjuk ezt az impulzust memi, mas sz6val egy ilyen raesnak mekkora a felbont6kepessege. Mindezt nem vezetjiik ''''';~\'!;~''''~ra, ink4b.b hivatkozunk a 30. fejezetre, azt, talaituk, hogy a hullamhosszmeres relatfv' bizonytalansaga egy adott raesra vo-

ahol az L a 38.3abran lathato tavolsag. Ez a tavolsag azoknak az utaknak kiilonbsege, amelyeket a reszecske, vagy hullam.vagyarnirol eppen szo van, a racs tetejerol es a nics aljarol visszaverodve megtett. A diffrakcios maximumot alkot6 hullamok tehat a .racs kulonbozo reszeibolerkezo hullamok. Az elsokent erkezok a racs also vegebol verodtek vissza (ez a hullarncsomag eleje), ahullamesomag • tovabbi reszeit alkoto hullamok a racs kozepso reszeitol jonnek, mindaddig, amig .az utolso hullam is odaer a racsfelso vegetol; a hullamcsomag vege az elejet51 L tavolsagravan, Tehit, hogy spektrumunkban egy meghatarozott impulzusnak megfelelo eles vonalat kapjunk, a (38.4) kepler altal adott bizonytalansaggal, a hullamcsomagnak legalabb L hosszusagunakkellIennie, Ha a hullamcsomag WI rovid.ra spektrumot. alkoto hullamok a racs igen rovid darabjarol reflekta16dnak, a racs nem mfikodik megfeleloen, nagy szogelrnosodast vkapunk. Ennek 'elkertilesehez az egesz racsot ki kell hasznalnunk ugy, hogy legalabb egy pillanatig azcgesz. hullamcsomag a nics osszespontjaibolegyidejfileg szorodjek, Ezek szerint a hullamcsornagnak L hosszusagunak kelllennie .ahhoz, hogy a (38.5) kepletben adottnal kisebb hullamhossz-bizonytalansagunk legyen. Vegyiik eszre, hogy .6.A .6.k = .6.(1/A) =-2n' (38.6)

38.3 ElliajIas kristalyon Vizsgaljuk most meg az anyaghullamok (reszecske-hullamok) kristalyrol valo visszaverodeset, rcflexiojat. A kristaly szilard test, amelyben igen szabalyosan elrendezve sok hason16 atom helyezkedik el. (Ezt a meghatarozast kesobb - nemely -bonyolultabb reszletet figyelembe veve - meg finomitani fogjuk.) A kerdes marmost az, hogyankell ezt az elrendezest beallltani ahhoz, hogy valamely adott iranyban eros maximumot kapjunk egy adott, pl. feny (rontgensugar), elektron, neutron vagy barrni masfajta nyalab reflexi6ja eseten. Hogy eros reflexiot kapjunk, azosszes atomrol erkezo sz6rt hullamoknak fazisban kell lenniilk, Nem j6, ha a hullamok feIe fazisban van, es a masik fele ellentetes fazisban, mivel igy kioltjak egymast. A megoldas az, hogy meg kell keresnunk a konstans fazisu feliileteket, amelyek - amint mar egyszer megtargyaltuk - sikok, melyek egyenlo szoget zarnak be a beeses es a visszaverodes iranyaval (38.4 abra) . A 38.4 abran leva ket parhuzamos sikot tekintve, azok a hulJamok, melyek a ket sikr61 sz6rOdnak, fizisban vannak, felteve, hogy a hullamfront altaI megtett lit kiilonbsege a hullimhossz egesz szamu tobbszorose. Ez a kiilonbseg nyilvan 2d sin '19, ahol d a sikok mer6leges tavolsaga. fgy a koherens.

~szama L-ben kL. igy k .bizonytalan es mi ~.. . In ~ismet a (38.7),eredmenyrejutunk,amely min~den hullamnak egyszerti tulajdonsaga, Ugyan~~z ervenyes arra az esetre is, amikor a hulla~n10k terbeliek, k a cm-enkenti radianok szama ~es L a hullarncsomag hossza, vagy amikor ~a hullamok idobeliek, OJ a szekundumonkenti ~radianok. szamaes T az az "idohosszUsag", ~amelyen • belul a hullarnvonulat beerkezik. iAzaz, ha hullamcsornagunk esak egy bizoilj,nyosveges T ideig tart, akkor a korfrekvencia ~bizonytalansagat a kovetkez6 keplet adja:
}

T

.6.OJ=~

2n T

.

(38.8)

ezert: (38.7) ahol L a hullamcsomag hossza.

!INem gy6zziik eleget, hangsulyozni, hogy ez :egyediil a hullamok sajatsaga, es mindez j61 ;;~ismert tCibbek koz6tt pI. a hanghullamok el!lmeleJeben. Unyeges viszont ezen tulajdonsagok alkal;/':>

ill

Mai fizika 3

162

A HULLAM- ES A RESZECSKESZEMLELET

EGY ATOM MEREU,

-.~;'";""
, \~~\
\
. \

163

\

\

\

.\

..

.\.

\ .•...
\.
.

.

\\

.

meghatarozasahoz, hogy a kristaly minden egyes elemeben mi van,a kiilonbozo iranyu szorasok inienzitasat kell figyelembe venniink. Hogy mely iranyokban Iep fel szoras, a racstfpustol ftigg, de hogy a kulonbozo 'iranyokban milyen eros a szoras, azattol fugg, mi van az egyes elemi cellak belsejeben ~ egyebkent eppen vezzel a m6dszerrel tanulmanyozzak a kristalyok szerkezetet. A 38.5 es 38.6 abran ket rontgendiffrakcios felvetelt lathatunk: az elsa koso. a masodik rnioglobin szorasarol kesztilt.

38.4 abra.

Hullarnok

szorodasa

kristalysikokon

reflexio feltetele 2dsinH

= /1),

(n

=

1,2,

... ).

(38.9)

Ha peldaul a kristaly olyan, hogy az atomok a (38.9) feltetelnek eleget tevo sfkokban fekszenek, es n = 1, akkor a reflexio eros. Ha pedig mas, hasonlo termeszetti atomok (hasonlo stinisegbenjvtalalhatok a sikok kozotti feluton, akkor ezek a kozbenso sikok szinten ugyanolyan erosen szornak es interferalva az elozoekkel, kioltjak egymast. Igy de: (38.9) kepletben szomszedos sfkokra kell, hogy .vonatkozzon: e keplet llem alkalmazhato olyan sikokra, amely kozott pI. at reteg tavolsag van, Erdekes, hogy a valosagban a kristaly altalaban mem egyszerfien egyes atomokmeghatarozott szabaly szerinti ismetlodese. Inkabb ~ ketdimenzios hasonlattal elve ~. a tapetara hasonlit, melyen egy bizonyos motivum vagy alakzat ismetlodik, Az "alakzaton" atomok eseteben meghatarozott elrendezest ertilnk peldaul kaleium, szen es harem oxigen, amikor kalciumkarbonat kristalyrol van szo -, amely viszonylag nagyszamu atomot tartalmazhat, De akarmi is az, az alakzat ismetlodik a mintaban, Ennek az alapveto alakzatnak a neve elemi cella. Az ismetlodes alapsemaja az, amit racstipusnak nevezunk. Ez a reflexiokra pillantva, ..•.• "~Qlt4C.~~i.m.m~triajab61 rogton meghataroz" ~li~!61 szoval a racstipustol fugg, hogy Mas holnem talalunk egyaltalan reflexiot, de annak

Mellekesen megjegyezve erdekes jelenseg adodik, ha a Iegkozelebbi sikok tavolsaga kisebb, mint )./2. Ebben az esetben a (38.9) " kepletnek n-re' nines megoldasa, Amikor tehat 2 tobb, mint-ketszerese a szomszedos sikoktavolsaganak, nines diffrakei6s kep, es a fenyvagy barmi mas - anelktil, hogy reflektalodna vagy veszteseg erne, egyenesen keresztulhalad az anyagon. Nevezetesen a lithato feny, amelynek ), hullamhossza joval nagyobh, mint a sikok tavolsaga, keresztiilhalad a kristalyokon, es nem kapunk reflexios kepet a kristalyok sikjairol. A fenti tenynek erdekes kovetkezmenye van az atomreaktorok eseteben, melyekben, mint ismeretes, neutronok termelodnek. (A neutron pedig mar csak igazan reszecske, barkit rneskerdezhernekf) Ha a. neutronokat • hosszu grafitrudba vezetjiik, diffundalva ha,Iadnak elore (38.7 libra). Az atomokkal '( utkozve szetszorodnak, de szigoruan veve, J.a hullamelmelet szerint ez asz6r6das jon I, letre .a kristalysikon torteno diffrakei6 miatt.
A-ju ncutr onok

3~.~ abra. Grafitrudbol kilepo neutronok zuasa a hullamhossz fi'Iggvenyeben

inten-

meg igen sokfele kfserleti uton bizonyithato a neutronhullamok es mas reszecskekhez tartozo hull amok letezese,

38.4 Egy atom merete
Most a hatarozatlansag] osszefugges [(38~3) kepler] egy tovabbi alkalrnazasara terunk ra. Gondolatmenetunk kiindul6pontja elvileg helyes lesz, de az analfzis nem eleg pontes; igy a most kovetkezoket nem kell tulsagosan komolyan venni, Az alapotlet az atom meretenek meghatarozasaval es azzal a tennyel kapesolatos, hogy ~ a klasszikus elmelet szerint ~ az elektronok fenyt susaroznanak es spiralis palyan kozelednenek a mag fele egeszen addig, amig be nem csapodnanak annak felszfnebe. De a kvantummeehanika szerint ez nem Iehet igaz, hiszen akkor mar minden elektronr6! tudnank, hogy hoi van es milyen gyorsan mozog. Tegyiik fel, egy hidrogenatomhan merjuk az elektron helyet; nem kell pontosan meghatarozni, hoI lesz az elektron, kulonben az impulzus szorasa vegtelenne valik. Valahanyszor az elektronra pillantunk, az mindig mashol van, es a kulonbozo helyekhez egy-egy amplitudot rendelhetunk: igy kulonbozo helyeken megadhatjuk a megtalalas valoszintiseget is. Ezek a helyek nem lehetnek mind a magnal, ezert feltetelezzuk, hogy a hely szorasa a nagysagrendfi. a-t az atom energiajanak rninimalizalasa reven hatarozzuk meg. A hatarozatlansagi osszefuggesnek megfeleloen az impulzus szorasa durvan lila. Ha tehat az elektron irnpulzusat valahogyan

//
_ Hosszu -t-ju neutr-onok

38.5 abra.

Kos6 rontgendiffrakcios felvetele
;38.7abra.
'j
I

"\,
A-ju neut ronok

Atomreaktorbol szarmazo neutronok diffuzi6jagrafittOmbOn keresztiil

38.6 abra. Mioglobin

rontgendiffrakcios

felvetele

;Kideriil, hogy ha igen hosszu grafitot vesziink, ...a. grafit tavoli veger51 kilep5 neutronok .jhuHamhossza nagy lesz. Valoban, ha az inten:zitast mint a hullarnhossz fuggvenyet abra.zoljuk, csak egy bizonyos minimalis hull amhossznal nagyobb ertekekre kapunk zerustol eltero intenzitast (38.8 abra). Mas szoval, iIy ;rnodon igen lassu neutronokat nyerhetimk. Csak a leglassubb neutronok hatolnak at, ezeket nem diffraktaljak vagy szorjak a grafit Dkristalysikjai, hanem egyenesen haladnak < vegig; mint a feny az uvegen, es nem szorod"flak ki oldalra. A most elmondottakon kivul
.11"

164

A HULL"'M- ES A REsZECSKESZEMLELET

ENERGfASZINTEK

165

merni probaljuk, mint peldaul rontgensugarak szorasakor a mozgo sz6r6eentrum DoppIer-effektusat vizsgalva, nem varhatunk zerus erteket minden idopillanatban - az elektron nem all egy helyen -, hanem az impulzusnak
P ""

!!_
a

nagysagrendfinek kell lennie. Ekkor energia ,I? durvan 2
mir

a

kinetikus

= ---

F

2m

h2
= 2ma2'

Bizonyos ertelemben

ez egyfajta

dimenzionalis vizsgalat annak meghatarozasara, hogyan fiigg a kinetikus energia a Planck-allandotol, »z-tol, es az atom mereteit51. Eredmenytlnkben egy 2, n stb. szorzo erejeig bizhatunk csupan, Meg a-t sem definialtuk egeszen pontosan.) A potencialis energia: - e2 osztva a kozepponttol mert tavolsaggal , azaz _e a
2 ,

Ez a tavolsag a Bohr-sugar, s ily m6don megtudtuk,hogy az atomi dimenzi6k 1O-J DID nagysagrendiiek, ami valoban igy •igaz, Ez igen szep eredmeny - valosaggal csodalatos -, hiszen mostanaig nem .ismertiink olyan elvi megfontolast, amely tampontot nyujtott volna az atomok meretet illetoen! Klasszikus szemszogbol nezve, az atomok teljesen lehetetlen kepzodmenyek, mivel az elektronoknak spiralis palyan a magba kellene esniok, Ha most a (38.12)~b61 kapott ao erteket behelyettesitji.ik (38.10)-be, hogy megkapjuk az energiat, e2 Wo= ---2ao
=' _-

me4 2J?

=-

13,6 eV. (38.13)

ahol (meg j61 emlek-

sziink) e2 az elektrontoltes negyzete osztva 4neo-lal. .A .dolog lenyege az, hogy a potencialis .energia csokken, ha a kisebb lesz, de mennel kisebb a, annal nagyobb impulzus sztikseges a. bizonytalansagi ely miatt, es igy annal nagyobb a kinetikus energia. A teljes energia: (38.10) Azt ugyan nem tudjuk, a mekkora, de azt tudjuk, hogy az atom igyekszik ugy rendezodni, bizonyos kompromisszumok aran, hogy az energia olyan kicsi legyen, amilyen esak lehet. Igy W-t minimalizalas vegett a szerint differencialjuk, a derivaltat pedig egyenlove tessziik zerussal, es a kapott egyenletet megoldjuk a-fa. W derivaltja

Ta- =

dW

1z2

-~~a3

+7'

e2

(38.11)

dW , _-t egyen I" 't' eve zerussa, I a-r a a kovet ove da kezo erteket kapjuk:

-~ •.. =
me

..1£'.

0,528. 10-It) m.

(38.12)

Mit jelent a negativ energia? Azt jelenti, hogy az elektronnak kisebb az energiaja az atomon beliil, mintszabadallapotban.Ez azt jelenti, hogy kotve van, vagyis az elektron kiszakitasahoz energiat kell befektetni.ink; a hidrogenatom ionizalasahoz. 13,6 eVnagysagrendu energia •szukseges, Nines okunk feltetelezni, hogy avalodi ertek nem ketszerese, haremszorosa,vagy fele, vagy l!n-szerese a 13,6eVnak, mivel levezetesunk elegge kozelito jellegfi volt. Azonban kisse ravaszkodtunk, es llgy vettiik fel a kulonbozo konstansokat, hogy "veletleniil" helyes szamot kapjunk l Ez a szam 13,6 eV, az un, Rydberg-energia: a hidrogen ionizacios energiaja. Most erthetjiik meg, miert nem nyilik meg labunk alatt a padl6? Amikor leptinkegyet, eip6nk atomjai tomegukkel nekifesziilnek a padlo atomjainak. Hogy az atomokat egymashoz kozelebb preseljiik, az elektronokat szfikebb helyre kellene szoritanunk, igy. a hatarozatlansagi elv miatt impulzusuk atlagban nagyobb Jenne, ez viszont nagyobbenergiat jelent. Az atomok osszenyomassal szemben kifejtett ellenallasa kvantummechanikai, es nem klasszikus effektus. Klasszikusan azt varnank, hogy ha az elektronokat es protonokat kozelebb hozzuk egyrnashoz, az energia meg tovabb csokken, es a klasszikus fizik<ibal1.

pozitiv es negatfv toltesek eseteben - a legjobb elrendezes az lenne, ha kozvetlenul egymas hegyen-hatan ulnenek. A klasszikus fizikaban ezt Igy tudtak, s bizony az atomok letezese sok gondot okozott. Termeszetesen a hajdani tud6sok kiokoskodtak egynemely kiutat a ztirzavarbol, de most vegre a helyeset is megtalaltuk l (Remelhetoleg 1) Egyebkent - bar Jelen pillanatban meg nem magyarazzuk meg az okat - ha a mag koriil sok elektron van egyutt, azok igyekeznek eltavolodni egymastol. Ha egy e1ektron egy bizonyos helyet .elfoglal.. egy masik nem fogalhatja el ugyanezt a helyet. Pontosabban, mivel ket spinhelyzet van, ezert ketten helyezkedhetnek el egymason ugy, hogy az egyik egyik iranyba, a masik masik. .iranyba forog. De rajtuk kiviil tobbet nem helyezheti.ink ugyanoda. A tobbieket mashova kell helyezni.ink, es ez az igazi oka annak, hogy az anyag szilard. Ha minden elektront ugyanarra a helyrezsufolhatnank ossze, az anyag sokka! surfibb lenne, mint amilyen, Az a. teny, hogy azelektronokat nem helyezhetjiik kozvetlen egyrnasra, a magyarazata annak, hogy az asztalok es mastargyak szilardak. Ha tehat meg akarjuk erteni az anyag tulajdonsagait, nyilvanvaloan a kvantummechaniara ken tamaszkodnunk, es nem elegedhettmk meg a klasszikus mechanikaval,

energiak nem tetszolegesek. Az atomok energiaja esak valamely megengedett sorozat (mint peldaul a 38.9 abran lathato) egyik vagy masik erteke Iehet.

38.9 abra, Egy atom energiadiagramja, kulonbozo lehctseges atmenetekkel

Nevezziik a megengedett energiaertekeket Wo, WI. W2, W3-nak. Ha az atom kezdetben a "gerjesztett allapotok" egyikeben (WI, W2 stb.) van, nem marad orokke ebben az allapotban. EI6bb vagy utobb alaesonyabb allapotba keriil, mikozben feny formajaban energiat sugaroz ki. A kibocsatott feny frekvenciajat az energiamegmaradas.ies (38.1), afeny frekvenciajat es energiajat osszekapcsolo kvantummechanikai feltetel hatarozza meg. Ily m6don peldaul a Wa energiaju allapotbol a WI energiajuba.valo atmenetkor kibocsatott feny korfrekvenciaia:
WZI

= (W3- Wl)/fi.

(38.14)

38.5 Energiaszintek
Eddigiekben az atom (a kotott elektronok) ehetseges legalacsonyabb energiaju allapotat irgyaltuk ..De az elektron sok masra is kepes, kkalvnagyobb .energiaval is rezeghet es ozoghat, es igy sok kulonbozo atommozgas ehetseges, A kvantummechanika szerint staionarius allapotban az atom csak meghataozott energiaval birhat, A 38.9 abran lathato iagramon az energiat fi.igg61egesen vetti.ik fel az osszes megengedett'energiaerteket vizintes vonallal abrazoltuk. Amikor az elektn szabad, azaz amikor energiaja pozitiv, ergiaja barmekkora lehet. Tetsz61eges sebesggel mozoghat. De kotott aIlapotban az

Ez az atom egy jellemzo frekvenciajat adja meg, es egy sztnkepvonal tartozik hozza, W3-b61 Wo-ba egy masik atmenet lehetseges s ez egy masik korfrekvenciat jelent : (38.15) Tovabbi lehetoseg, ha peldaul az atom. WI gerjesztett allapotba jut, s az alapallapotba egy fotont emittalvater vissza, melynek korfrekvenciaja: (38.16) Azert hoztunk fel peldakent harem atrnenetet, hogy ramutassunk a kovetkezo erdekes osszeftiggesre, (38.14), (38.15) es (38.16) alapjan egyszeriien belathato, hogy (38.17) Altalaban. ha ket spektrumvonalat talalunk,

166

A

HULLAM- ES A RESZECSKESZEMLELET

FILOz6FIAl.

VONATKOzAsOK

167

fizikafiloz6fiai vonatkozasai, a masik pedig egy tovabbl vonalat varunk a frekvenciak e filozofiai tartalom kiterjesztese mas tertiosszegenel (vagy a frekvenciak kulonbsegeIetekre, Amikor a filozofia egy-egy meghatanel); es elvarjuk, hogy legyen egy olyan szintrozott tudomanyaggal •osszefonodott elveit rendszer, melyben minden venal egy szintpar mas teriiletekre plantaljak at, ezek az elvek energiakiilonbsegenek felel meg. A szinkeptobbnyire felismerhetetlensegig eltorzulnak. vonalaknak ezt az emlitesre melto koincidenEzert, amennyire esak lehetseges, rnegjegyeiiijat mar a kvantummechanika felfedezese zeseinket kizarolag a fizikara szeretnenk korelott eszrevettek es Ritz-tete kombinacios elylatozni. nekhfvjak. A klasszikus mechanika szemKezdjiik talan a problema legerdekesebb szogebol ez szinten rejtelyes valami. vonatkozasan, a hatarozatlansagi elven ; a S most mar nem ismetelgetjiik unos-untamegfigyeles befolyasolja a jelenseget. Bat az Ian, hogy az atomok vilagaban a klasszikus mindig is ismert volt,hogy megfigyeles kozmeehanika nem ervenyes, Ugy hissziik, az ben befolyasoljuk a jelensegetva hangsulyitt eddigiek soran ezt mar eleg meggy5z5en beazon van, hogy ez a hatas nem hanyagolhato mutattuk, el, nem minimalizalhato, illetve nem csokMar beszeltunk arrol, hogy a kvantumkentheto tetszoleges ertekre a kiserleti berenmechanikaban meghatarozott frekvenciaju es dezes .atalakitasaval. Akarhogyan is igyekhulliimsziimu hullamkent viselkedo amplituszimk, bizonyos minimalls mertekben megis d6kkal .Irhatjuk Ie a jelensegeket. Figyeljuk rnegzavarjuk a megfigyelt jelenseget, es ennek most meg, mikepp magyarazhato meg amplia megzavarasnak figyelembe1'(itele sziikseges tudok segitsegevel, .hogy az atomok meghataahhoz, hogy szemteletmadunk kovetkezetes rozott energiaiillapotokkal rendelkeznek, legyen. Mar a kvantumfizika elott is fontos Ez olyasmi, amit nem erthettmk meg az edvolt egyes esetekben a. megfigyelo;: de csak dig elmondottakb6l, bar eleg kozismert, hogy meglehetosen trivialis ertelemben. Tegyuk veges hosszusagu hullamoknakmeghatiirofel, hogy a kovetkezo problemaval alltak szemzott frekvenciajuk van. Peldiiul, ha a hangben: egy fa dol ki olyan erdoben, ahol nincs hullamokat egy orgonasipba vagy valami senki, .aki hallhatnii, keletkezik-e zaj. vagy -. hasonloba zarjuk, akkor tobbfele hangrezges sem? Valodi fa zuhanasa valodi erdoben, terlehetseges, de mindegyik rezges csak megmeszetesen zajjal jar, akkor is, ha senki sines .. ; hatarozott frekvenciaval mehet.vesbe, Vagyis ott. Jollehet a zuhanast senki sem halija, mas .. : azoknak a targyaknak, melyekbe a hullamonyomok maradnak. A zaj egy-egy levelet kat bezartuk, meghatarozott rezonanciamegrezget es ha eleg gondos vizsgalatot vegfrekveneh1.ja van. Ezert a koriilhatarolt terbe ziink, talalhatunk olyan kareolasokat, amezart hulliimok sajatsaga - kesobb ezt reszlyeket egy-egy levelen a hozzaerokis tiiskek letesen, kepletekkel egyiitt targyaljuk. -, okoztak, es amit miiskepp .nem 1l1agyaraz- ; hogy esupan meghatarozott frekvenciakon hatunk, mint esakugy, hogy feltessziik,a . rezegnek. Mivel az energia es az amplitud6 level rezgett. Igy teMt bizonyos ertelemben el frekvenciaja k6z6tt altalanos osszefiigges· all kell ismerniink, hogy val6ban keletkezetthang.i) ferm, nem lep meg minket, hogy az atomhoz De vajon t6rtent-e hangerzekeles? --'- kerdezk6tott elektronokmU csak hatarozott energiahetjiik. Nem, az erzekeleshez feltetelezhetoen kat talilunk. tudat sziikseges. Es van-e tudatuk a hangyaknak es varmak-e vajon hangyak az erd5ben, vag;, van-e tudata a kidont6tt fanak, nem tud38.6 Filoz6fiai vonatkozasok juk. Ne is foglalkozzunk tovabb ezzel aker~ dessel. illtsiik,,;!! r6viden a kvantummeehanika A kvantummechanika kialakuhisa uta egy y'filoz6ftai vonatkozasat. Mint mindig, masik allitas is komolyan tert h6dft, megpe· azeremnekitt is ket oldala van. Az egyik a

dig az a nezet, hogy semmi ertelme sines nem merheto dolgokrol beszelni, (Tulajdonkeppen a relativitaselmelet is ezt mondja.) Mindaddig, amig valamit meressel nern definialunk, nines helye az elmeletben. Mivel pedig egy lokalizalt reszecske impulzusat nem lehet ponto san rneressel meghatarozni=-nincs helye az elmeletben. Teved az, aki azt hiszi, hogy ezen bukik meg a klasszikus elmelet. Csak a feluletes szemlelo jut erre a kovetkeztetesre. Az a teny, hogy keptelenek vagyunk egyidejfileg .a hely es az impulzus pontos meresere, meg nem jelenti azt, hogy nem beszelhetiink: roluk. Csupan azt jelenti, hogy nem feltetlentil sztikseges beszelni roluk, A tudomanyokban altalaban valamely fogalom vagy elv, melynek kozvetlen meresere vagy kfserleti ellenorzesere nines Iehetoseg, lehet hasznos vagy felesleges, de nem feltetlenid sziikseges, hogy szerepeljen egy.elmeletben. Mas szoval, tegyiik fel, hogy a kvantummechanika es a klasszikus mechanika altai lew vilagot osszehasonlitjuk, es a kfserletekbol arra az eredmenyre jutunk, hogy a hely es az impulzus valobancsak pontatlanul. merhetok. Kerdes, hogy a pontos hely es a pontes impulzus 10galmdnalc van-e ezek utan letjogosultsaga. A klasszikus elmelet igennel, a kvantumelmeletnemmel valaszol. Ez onmagaban meg nem jelenti azt, hogy a klasszikus fizika helytelen. Amikor a kvantummechanikat felfedeztek, a klasszikus elmelet hfvei, vagyis tulajdonkeppen Heisenbergen, Sehrodingeren es Bornon kiviil mindenki a kovetkezokeppen ervelt: "Nos, ha az Onok elmelete oly egyszerii kerdesekre sem tud valaszolni, hogy mi egy reszeeske pontos helye? Melyik Iyukon halad keresztiil? stb. - mi a j6 benne?" Heisenberg valasza a k6vetkezo volt:"Nem sztikseges olyan kerdesekre vliIaszolnom, melyeket Onok nem tudnak kiser1etiJegmegfogalmazni." Azaz nem kell viilaszolnunk. Vegyiink ket (aJ es (bj elmeletet. Az (aj elmelet egy kozvetleniil nem ellenorizheto elvet tartalmaz, amit azonban a tovibbiakban felhasznal, a masik (bj viszont nem tartalmazza ezt az elvet. Amennyiben k6vetkezteteseik elternek egymast61, nem allftjuk azt,

hogy (b) elmelet hibas azert, mert nem kepes az (a) elmelet kozvetlenul sem ellenorizheto elvere magyarazatot adni. Azt mindig jo tudni, hogy mely elvek azok, amelyeket kozvetleniil nem lehet ellenorizni, de azert nem szukseges oket mind elvetni, Ugyanis nem igaz az, hogy a kiserletekhez kozvetlenul kapesol6d6 fogalmak teljes mertekben elegendoek a tudomany mfivelesere, Magaban a kvantummechanikaban is van hullamftiggveny-amplitudo, potencial es meg szamos mas, kozvetlenul nem merheto, pusztan elmenk alkotta fogalom. Egy tudomanyban az a lenyeges, hogy kepes-e a dolgokat elorelatni (megjosolni), Megjosolni annyit jelent, hogy elore megmondjuk, mi tortenik egy meg soha el nem vegzett kfserletben. Hogy tudjuk ezt megtenni? Feltetelezziik, hogy a kfserlettol ftiggetlemil tudjuk, hogy mi tortenik. Kiserleteinket olyan tartomanyra kell extrapolalnunk, melyrol meg nincsenek tapasztalataink. Elkepzeleseinket olyan tertiletekre kell kitcrjesztemink, ahol meg nem ellenoriztuk oketo Ha ezt nem tessziik meg, nem tudunk semmit elore meghatarozni. fgy hat a klasszikus elmeleten nevelkedett fizikusnak teljesen esszeni volt, hogy "boldog tudatIansaggal" tovabbra is feltetelezte, hogya hely - ami egy futballabdanal nyilvanvaloan jelent valamit - az elektron eseteben is jelent valamit. Ez nem volt rovidlatas: a dolgok logikus rendjehez ragaszkodtak. Ma azt mondjuk, hogy a relativitas elve feltetelezhetaen minden energiara igaz, de egy szep napon johet majd valaki, hogy fejiinkre 01yassa, milyen ostobak is voltunk. Sosem tudjuk, mi az, ami "ostobasag", amlg "feWl nem muijuk onmagunkat". Es fgy az egesz amit tudunk az, hogy "felUl kell emelkednunk". Az egyetlen mod pedig, hogy megtudjUk, hogy tevedtiink-e, meglatni. megerteni, mit jelentenek j6s1ataink. S maresak .ezert sem lehetiink meg a pusztan elmelet aIkotta fogalmak nelkiiL Tettiink mar neMny megjegyzest a kvantummeehanika hatarozatlansagar61 (indeterminisztikus voltar(1), arro!, hogy keptelenek vagyunk megj6solni, mi fog lejitsz6dni a

168

HULLA-M- ES A RESZECSKESZEMLELET

leheto leggondosabban megvalositott fizikai kfserleti.kortllmenyek kozott, Ha egy gerjesztett allapotban levo atom varhatoan egy fotont fog emittalni, nern tudjuk megmondani, mikor fogja kibocsatani a fotont. Bizonyos arnplitudoja barrnikor van a foton kibocsatasanak, es mi esak egy valoszmtiseget tudunk megallapitani az emissziora, nern tudjuk pontosan megj6solni az elkovetkezendoket. Ez mindenfele keptelensegekre adott alkalmat az akaratszabadsagot illetoen, sot a vilag minden jelensegenek hatarozatlansagat illetoen, Hangsulyozni szeretnenk, hogy a klasszikus fizika is indeterminisztikus bizonyos ertelemben. Altalaban az a hiedelem, hogy ez a hatarozatlansag, ti. hogy nem tudjuk az elkovetkezendoket megjosolni, lenyeges kvantummechanikai sajatsag, sot allltolag ezzel volna magyarazhato a tgondolkodas sajatos volta, az akarat szabadsaganak erzete stb. Am, ha vilagunk valoban klasszikus lenne -r- a mechanika .torvenyei klasszikusak lennenek akkor sern biztos, hogy e kerdeseket illetoen az emberi ertelem tobbe-kevesbe nem ugyanazokra ..a vegkovetkeztetesekre jutna. Klasszikusan igaz, hogyha isrnernenk minden reszecske helyet es sebesseget a vilagban vagy egy gazzal telt tartalyban, meg tudnank pontosan hatarozni, mi fog tortenni. Es ilyen ertelemben a klasszikus vilag determinisztikus. Tegyiik fel azonban, hogy pontossagunk veges es nern ismerjuk tokeletesen egy atom helyet, csak mondjuk egy milliardodnyi pontossaggal, Az atom folytatva mozgasat egy masik atommal utkozik, s mivel nem ismertiik helyet egy milliardodnyinal pontosabban, az utkozes utan a helykoordinata hibaja meg nagyobb lesz. Es ez a hiba nyilvan tovabb no a kovetkezo osszeiitkozes folyaman, tehat bar egeszen kis hibaval indulunk, ez rohamosan igen nagy bizonytalansagga novekszik. Hogy peldaval illusztraljuk: egy gat aljaban

a lezudulo viz minden iranyba frocskol, Ha a kozelben allunk, idonkent egy-egy csepp az orrunkta hullik. Ez teljesen veletlenaek tunik, es megis az ilyen viselkedes tisztan klasszikus torvenyekkel elore megjosolhato, Minden egyes csepp pontos helye a gat elotti vizmozgasoktol fugg: Hogyan? A legcsekelyebb irregularitasok is felerosodnek az eses folyaman, es Igy mar a mozgasok teljesen veletlenszerfien mennek vegbe .. Termeszetesen nern tudjuka cseppek helykoordinatait igazan megjosolni, hacsak a viz mozgasat tokeletes pontossaggal nem isrnerjuk. Helyesebben, barmilyen adott - barmilyen nagy, de veges - pontossaghoz talalhatunk egy elegendoen hosszu idotartamot, amelyre vonatkoz6an esemenyeket mar keptelenek vagyunk el5re meghatarozni, Lenyeges, hogy tulajdonkeppen ez az idotartam nem tUI nagy. Nines szo evmilliokrol akkorsem, ha a pontossag milliardodnyi. Az idfi csak a hiba 10garitmusaval no, es igy azt talaljuk.ihogy a valosagban csupan egesz rovid id5nek kell eltelnie es minden informacionk odavesz, Ha pontossagunkat milliardod-resz milliardodreszenek milliardodreszere valasztjuk, - nem szarnit, hany milliardodot kfvanunk, a lenyeg, hogy valahol megalljunk -, akkor is talalunk egy, az adott pontossagu meres vegrehajtasahoz szi.ikseges idonel rovidebb idotartamot, melynek eltelte utan bekovetkezendoket rnar nem tudjuk megjosolni, Nem Jenne hit beesiiletes dolog azt allitani, hogy az emberi gondolkodas latszolagos szabadsagat es indeterminisztikus voltat a klasszikus "determinisztikus" fizika sohasem lett volna kepes megerteni, es semmikepp sem udvozolhetjuk ugy akvantummechanikat, mint az "abszolut mechanisztikus" vilagkeptol megszabadito elmeletet. Hiszen ha gyakorlati szemszogbol nezzuk, mar a klasszikus mechanikaban is volt .Jndeterminizmus".

Peldatar

26. fejezet
26.1 Valaki 1,5 ms "! sebesseggel tud a gyalogde a jarda mellett, az "egyenletesen felszantott foldeken csak 0,9 ms-l haIad. 45 more lev6 A pontb61 indul es a 40 m-re delre, a faI mellett I~v6 B
eljutni.

100

c,
.

ca>'ao,o';'n·nnl

F

-:c= .:'

'1

---...!_

, '-;i..
J

!
',0.20
rn

a)

Milyen AKB utvonalon kell az i1Iet6nek ~a!adni, hogy .az egesz utat a legrovidebb Ido, a1att .tegye meg? (Megjegyzes; Jogos felteteIezm, hogy a "torestorveny" erre a problemara is alkalmazhat6. Ha azonban vaD: ele!S batorsagunk, akkor megprobalhatjuk ilyen feltetel nelkul is megoldani!)

b) Mennyi lesz a legrovidebb ido?

26.3 F valamilyen fenyforras es P ennek Iencsevel eloallitott kepe, FC = CP = 1,00 m. AC = = BC = 0,10 m. Az ABC lencse a szeleinel 3,0 mm vastag, Milyen vastagnak kell ·lennie a 1e~csenek Csnel ahhoz, hogy a feny ugyanannyi idd alatt tegye meg az FCP utat mint az FAP es FBP utakat ? (Vegyiik az iiveg'tQresmutat6jat 1,60-nak.)

c) Mennyi id6t igenyelnek az ACB, ill. AC'B utak, ha CK = KC' = 3 m?

F--£.7.:=-c:=_=_:=-=-)f-_~~~-=::-~::-=-p
c 26.4 Amikor egy szokasos siktukor eldtt allunk, a jobb es a ,?al oldalunkat felcserelve Iatjuk magunkat ; azaz jobb kezlink kepe ugy tfinik mint a tukorben Iatott "szemely" bal keze. Miert nem csereli fel a tukor a fenn-lenn viszonyokat is, .. z~ miert nem latjuk magunkat "fejtet6n" a a tukorben? Mit cserel meg a tiikiir? ..26.. •Ket .sikt~kor. u,gy metszi egyrnast, hogy 5 tukrozo feluletcik tokeletes derekszoget zarnak be egymassal, es metszesvonaluk fi.igg6Ieges. Magyarazzuk meg, hogy ilyen tukorben miert Iatjuk magunkat "ugy, ahogyan masok latnak benni.inket" ? 26.~ Haro~, egymasra meroleges tukor ugy metszi egyrnast, hogy tukrozd feluleteik egy derekszogu sarok belso oldalara neznek. ~Essek e~ fenysugar az, egyik tiikorre ugy, hogy onnan visszaverodve meg legalabb egyet erintsen a rnasik kett6 kozul. Mutassuk meg, hogy az egymasra ~?v~:ke~6 visszaver~de~ek,umn (felteve, hogy a tukrok 1gen nagy klterJedesilek) a fenysugar az

A

26.2 Az F forrasbol keskeny fenynyalab esik merolegesen a tole 1,0 more levo ernyore. A fenyemy6t a P pontban eri. Ha egy 1,5 tonesmutatoju es 0,20 m vastagsagu plexitabla darabot a feny utjaba ugy, hogy a nyalab azt beesesi szog alatt erje,
a)

Szamftsuk ki a sugar PP' oldaliranyu eltolodasat,

b) Szamitsuk ki, hogy az FP' lit megtetelehez hany X-kal tobb id6re van szukseg a levegoben megtett, eredeti FP uthoz viszonyit-

va.

170

PELDATAR

PELDATAR

171

eredetivel pontosan eilentetes iranyban, de oldaliranyban eltol6dva hagyja el!a;tukroket. Ismerjuk-e ennek a "saroktiikornek" valamilyengyakorlati alkalmazasat ? 26.7 J61 ismert dolog, hogy amikor a feny egyik atlatszo kozegbol a masikba megy at, nem minden sugar torik meg, hanem bizonyos reszuk visszaverodik, es nagyon csekely hanyada -- ha egyaltalan val ami -- abszorbealodik vagy szetsz6r6dik. Mi tortenik, amikor a fenynyalab eler a ket kozeg hatarfeluletere, ha a feny eredetileg stirtibb kozegben, es a hatarfelulet norrnalisaval nagy szoget bezaro.iranvban terjedt ?

vekony, / = +5 em tokusztavolsagu nagyitolencset. Ekkor a) milyen ket hatarhelyzet koze kell a targyakat elhelyezni, hogy azokat tisztan lassuk ? b) Hatarozzuk meg az egyes hatarhelyzetekben a szognagyitast. 27.6 Egy teleobjektlv-elrendezes egy j~ = +30 em fokusztavolsagu konvex es egy /2 = -10 ern fokusztavolsagu konkav Jencsebol all, A ket lencse kozt! tavolsag 27,5 em. Hova helyezzuk a fotolernezt, hogy az els6 Iencsetol 10 more leva targyat lefenykepezhessuk ? Abrazoljuk gondosan a sugarmenetet !
27,5
err,

27.·fejezet
27.1 Leveg6ben halado parhuzamos fenynyaIabot egyetlen n toresmutatoju kozeget hatarolo torofelulet fokuszal egy pontba. Hatarozzuk meg, milyen alaku ez a feliilet!

uveg

27.2 Valamely fenynyalab adott P pont ban fokuszalodik. Szeretnenk utjaba egyetlen, a tengelynek adott Q pont jan athalado, olyan visszaver6 feHiletet elhelyezni, amely a fenyt ismet egy

27.7 A Coude-fele optikai elrendezesben hasznalt 5,1 m-es Hale-teleszkop fokusztavolsaga 160 m. Mekkora tavolsagra vanegymastol a fokuszsik (cgy tavoli esillag kepe) es a kepsik a} a Hold b j egy 320 km-re levo rnesterseges hold megfigyelesekor ? 27.8 Ket vekony, I es Iokusztavolsagu L es Li lencse egyrnastol D tavolsagra van. Szamitsuk ki a lencserendszer F ekvivalanes fokusztavolsagat es a fosfkoknak az L, ill. L' lencsektol valo fl, ill. Ll'tavolsilgat.

r

---.--

......

28. fejezet
28.1 Ertelmezzuk geornetriailag az alabbi ket, komplex szamokkal kapcsolatos feladatot, s az ertelmezes alapjan mindket esetben hatarozzuk meg A abszolut erteket : a) b) A = reitp/2 +re-i'fJ!2, A
=

. ~~~~~~p~~~

~~~

(;. 29.2 Negy azonos dipolussugarzot egymassal ;<parhuzamosan, s egy egyenes menten egymastol {egyenl6 2,50 em tavolsagban helyeziink el. A ger'jeszt6 frekvencia 3,00·10" Hz" A fazisviszonyok olyanok.v.hogy .minden egyes. sugarzo az elotte levohoz kepest fazisban 900-kalkesik. Szamitsuk ki a sugarzas intenzitaseloszlasat a sugarzoktol nagy tavolsagban az "egyenlito" sikjaban (a di,!p6Justengelyekre meroleges sikban), s a. kapott ,Jiiggvenyt rajzoljuk fel polar-koordinatarendszer.. ben . .,A:z ilyen diagramot azantennarendszer SII'/garzelsi jelleggorbejenek nevezik. 29.3 Az Owens-volgybeli radioteleszkop ket pa"plboloid alaku "tanyerjiit" egymastol 487,7 more ,1ehet eltavolitani, A beerkezo sugarzast mindket tanyer a paraboloid fokuszaban lev6 kis vevoY!antennajara koncentralia, innen pedig a ket jel "aket tanyer kozott feluton elhelyezett "kever6be" !jut. A kevero a ket jelet osszeadja es "kiszamitja" azeredojel amplitudojanak negyzetes idoatlagat, iMilyen pontosan lehet egy tavoli pontforras szog. helyzetet meghatarozni ezzel a berendezessel, ha a kimeno jelben 10%-os ingadozast mar szignifikansnak tekinti.ink? Tetelezziik fel, hogy 50 em-es hullamhosszrol van szo, 29.4. Valamely q toltes 0 sugaru korpalyan (J) szogsebesseggel kering. Szamitsuk ki a toltestol 'nagy R tavolsagban, a korpalya tengelyevel () szoget bezaro iranyban eszlelheto elektromos teret, .Szamttsukki, mekkora asugarzas intenzitasa a ttiltest61 ugyancsak nagy R tavolsagban a kor sikjaban, ill. a tengely menten, 29.5 N darab rezg6 dip61ust a fent lathato mo<ion ket .sorban, egymastol egyenlo tavolsagra (helyezi.ink el, Az A sorban lev6 osszes dipolust -azonos Iazisban, a B sorban lev6ket pedig az elobbiekhez kepest 90°-os faziskesessel mtikod••tetjiik. Rajzoljuk fel a sugarzasi jelleggorbet .az enlcft6 sfkjaban (mint a 29.2 peldanal) a dip6lusoktol nagy tavolsagra,

jesitmenyt Wm-'-ekben egy a kozmikus sugarzas vizsgalatara felengedett ballonban lev6 fuggoleges tengelyu dipolusra vonatkozoan. A ballon talajt61 mert tavolsaga 25 km, a vevokeszulek horizontalis tavolsaga szinten 25 km es azad6 05 W teljcsitmennyel sugaroz, '

30. fejezet
30.1 A natriumspektrum D vonalainak hullamhossza 588,995 nm, ill. 589,592 nm -:Milyen szeles racs szukseges ahhoz, hogy az elsorendti spektrumban fel tudjuk bontani a. ket vonalat ha a racson mm-enkent 600 bemetszes van? ' 30.2 Eleg nagy tavolsagra t61iink auto kozeledik egy egyenes uton. Ket reflektorat pontforrasnak tekintjiik. A koesi lampai egyrnastol 120 cm-re vannak. Milyen messze van a kocsi amegfigyelot61, amikor az mar meg tudja allapitani, hogy nem egy, hanem ket fenyforrast 1M? Vegyiik a szem szivarvanyhartyajanak aperturajat 0,5 emnek es a feny effektiv hullamhosszat 550 nm-nek . A feny "feMr" szine (tobb hullamhossz kevereke) megkonnyiti vagy megneheziti a ket forras egymastol val6 megkulonbozteteset ? 30.3 Egy kozonseges racsspektroszkopot az abran lathato m6don allitunk ossze, Az F forrasbol szar:naz6 feny egy keskeny R resen, majd egy C1 kollimator lencsen (vagy tukron) halad kereszti.il. CIa fenysugarakat parhuzamossa teszi, ugyhogy a fenynyalab a racsra mint vegtelenbol erkezd sfkhullam esik. Ez a parhuzamossa tett fenynyalab. a G racson elhajlik, majd bizonyos szogintervaJlumban tovabb haladva egy masik kameralencsenek nevezett C. lenesen halad k~resztiil es ez az S sikon kepet allit e16. Az S sikon a spektrum say formajiibaJl jelenik meg, esetleg nehol keskeny 8pektrumvonalakkal tarkitva. Legyen a res hossza es szelessege I es b, a C1 es C. lenesek f6~usztavolsiiga II es /2, a raes normalisa es a C" Ill. C. lencsek tengelye altai bezart szog f}b, ill. {fe' a raeskareolatok mm-enkenti szama N. oj Mekkora lesz az S sikon megjelen6 rum siivszelessege? spekt-

gytijti ossze. Hatarozzuk meg a szukseges feliilet alakjat! Legyen QP'= DesQP = d. 27.3 11 toresmutatoju uvegbol keszult kapillaris es6 kiils6 atmeroje D. Oldalr61 nezve a csover, a belsa kapillaris jarat atmer6je d nagysaglmak latszik. Mekkora a val6di d' atmera? 27.4 F f6kusztavoIsiigu lenese valamely tavoli tiirgyr61 val6di kepe! alkot. Ezt a kepet egy f f6kusztavolsagu l1agylt6n kereszti.iJ nezzi.ik. Mekkora a rendszer latsz61agos sztignagyitiisa, ha ·szemiink - mikozben a kepet nezziik - a vegtelenre adapta!6dik (vagyis a retinan a parhuzamos ~ugarak egyesiilnek)? <'iiA~ir~7:'5Aucrrmalis emberi szem 25 em es a vegn'telen kozott fekva targyakra tud alkalmazkodni (akkomodalni). Helyezziink szemiink ele egyszeru,

rnegadou P' f6kuszpontba

! re'n'P _
1V
'/'),=0

29. fejezet
29.1 Ket antenniit a 29.50 abriin lathat6 e.lrendezesben azonos fazissal miikodtetiink. Ha mindket antenna kiilon-kiiltin suga_fozna, akkor Mrmely vizszintes iranyban az egyikt6! szarmaz6 intenzitas valamilyen 10, a masikt61 szarmaz6 pedig 210 lenne. Mekkorak az abran felti.intetett k(ilonbtiz6 iranyokban eszlelt intenzitasok?

29.6 L hosszusagu egyenesvvekony femhuzalan az i:isszes elektron a vezet6szaJ menten (J) korvenciaval, Ids 0 amplitUd6vaJ es azonos fazisban rezeg. Szamitsuk Id az elektromos terel valamilyen nagy, R» L tavolsagban, a vezet6vel '!l1int tengellyel () szoget bezar6 iranyban. 29.7 Elektromagneses hullam altaI sziillitott, feliiletegysegre es6 teljesitmeny aranyos az eJekt'.romos ter er6ssegenek negyzetes id6atlagavaJ. ;_Hatarozzuk meg, ho!?,! egy rezg6 toltes altaI ki•••.•.ug.iirzott osszteljesitmeny Mnyad n~sze jut a rez1..ges iranyaval f} szoget bezar6 helyvektorra mer6leges egysegnyi feliiletre. Szamitsuk ki ezt a tel8.

172

PELDATAR

PELDATAR

173
a megtett

b) Milyen hullamhossztak) jelenik (jelennek) meg az S sikon C. tengelyeben ? c) Az S slkon egymastol milyen tavolsagra jelenik meg ket egymastol 0,1 nm-rel kulonbOzo hullamhosszu spektrumvonal? (Ezt a mennyiseget gyakran a berendezes diszperzioianak nevezik.) d) Ha a .res b szelessege sokkal nagyobb, mint a kollimatorlencse felbontokepessege (I,22 J./I/AI> ahol Al az apertura), akkor mekkora egy spektrumvonal szelessege az S sikon? 30.4.A Wilson-hegyi Obszervatorium 45,7 m-es Nap-torony tavcsovehez hasznalt Littrow-tipusu spektrograf vazlatos rajza az abran lathato. Ebben az elrendezesben egyetlen lenese a gytijto-, es a kamera-Iencse, es (kozelitoleg) {fb= -(fe' A spektrum a res mellett csik formajaban jon letre, A Wilson-hegyi berendezes fokusztavolsaga f =' 23 rn es a racs vonalkazott felulete 15 em ·25 em, mm-enkent 600 vonallal. Tobbnyire az otodrenda spektrumot alkalmazzak. a) Milyen A szogbe kell a racsot billenteni, hogy a semleges vas A =525,0218 nm-es vonalat az otodrendii spektrumban a belepo nyilassal fedes be hozzuk ? b) A 360 nm~}. ~ 700 nm tartomanyban milyen mas hullamhosszu .spektrumvonalak esnek meg a nyllassal egybe? Javasoljunk valamilyen egyszeni eljarast, amellyel a nemkivant rendek kikuszobolhet6k iigy, hogy csak az otodik maradjon meg.

tokepessege csupan 0,0010 nm. Letezik-e olyan alapvet6 fizikai torveny, amelynek ellentmond ez az eljaras? Adjunk erre magyarazatot. 30.6 Ha az optikai racs rovatkainak alakja olyan, hogy a bees6 sugarzas nagy reszet adott iranyba verik vissza, azt mondjuk, hogy a racs az adott iranyra "tiikroz6 hatasu". Tegyiik fel, hogy a rovatkakat sikerult tokeletesen ftireszfog alakiiakra kesziteni - mint az abran lathato ~, es minden egyes fureszfog oldala adott {}T szoget zar be a vizszintessel. a) Nevezziik diffraktalt nyalabnak az anyagban lev6 es a bees6 sugarzassal azonos fazisban "hajtott" oszcillatorok altai kibocsatott sugarzast, es szamitsuk ki, rnilyen iranyban lesz a diffraktalt nyalab a legnagyobb intenzitasu, ha {}b = O. b) Becstiljiik meg azt a kozelito szogtartomanyt, amelyre a "tiikrozott" nyalab kiterjed.

3Lfejezet
31.1 Szamitsuk ki az aluminium 1,56.10-8 em hullamhosszusagu rontgensugarra vonatkozo toresmutatojat, Tetelezzuk fel, hogy az aluminiumban levo osszes elektronok sajat frekvenciaja sokkal kisebb a rontgensugarak frekvenciajanal. 31.2 Az ionoszfera 100 MHz frekvenciaju radiohullamokra vonatkozo toresmutatoja n = 0,90. Szarnitsuk ki az ionoszfera (I cm--re vonatkozo) elektronstiniseget. 31.3 n toresmutatoiu anyagon athalado fenyhullamelektromos tere: E = Eoe,w('-n,',). a) Mutassuk meg, hogy ha n = n' -: in", akkor

meg, hogy a fenyintenzitas fuggvenyeben: 8n ( e 32.3 A a = -3- --2 m.c

x tavolsag

1 = loe-Na =.

2)2

(OJ -OJo

2

OJ'

2)'

fenyszorodasi kepletet es a gazok toresmutatojara vonatkozo, mar el6z6leg levezetett osszefuggest felhasznalva mutassuk meg, hogy az Na mennyiseget Na =

2_~-1)2(
3n N

2n)4
A

E

==Eoe-n"OJz/e~eiw(l-nlzle).

~

!...-.J
[. ..

J

d

2 • •~ egyenlet felOJo-OJ +luOJ hasznalasaval szamitsuk ki az atomok OJo sajat frekvenciajaval pontosan egyenl6 frekvenciaju sugarnyalab-intenzitas elnyelodesenek merteket. 31.4 Levezettuk, hogy a hullam pillanatnyi energiaaramlas sunisege S = eocE2 Wjm2• a) Szamitsuk ki az Xo amplitudoval es OJ korfrekvenciaval rezgo elektron energiakisugarzasanak merteket, b) Hasonlitsuk ossze a ciklusonkent kisugar-

Nq2 b) Az n -1 = -2--

.

eom

1

30.7 Ket nagyon pontosan sik, egymastol d tavolsagra parhuzamosan elhelyezett felillet Fabry= Perot-interferometert kepez .• A feJiiletek ugy vannak ezustozve, hogy a mer6legesen rajuk esd feny egy reszet (R2) visszaverjek, mas reszet (T2) pedig atengedjek. 10 intenzitasu es A hullamhosszu feny esikaz egyik felilletre balrol (lasd az abrat). A nyalab egy resze kozvetlenul keresztulhalad a rendszeren, de a feny egy bizonyos hanyada visszaverodik a masodik felilletr61,majd az els6r61, s aztan vegul athalad a masodikon. Altalaban, a kilepo nyalab 0, 2, 4, 6 ... -szor visszavert es ket retegen athaladt nyalabok osszege lesz. Hogyan fiigg az vatbocsatott fenyintenzitas d-WI, i.-t6l, R-t61 es Tet6l?

zott

energiat a felhalmozott

i

mOJ2x'

ener-

giaval, es ebbol szamitsuk ki a OR csillapitasi tenyezot. Ezt a folyamatot nevezik sugdrzasi csillapodasnak, c) Egy gerjcsztett atom bizonyos ). hullamhoszszu sugarzast bocsat ki. Szamitsuk ki elmeletileg a spektrumvonal varhato LlA szelesseget, ha a szelesseg kizarolag a sugarzasi csillapodasbol ered. (Tekintsuk az atomot paranyi meretfi, nagy Q tenyez6jii, csillapitott oszcillatornak.)

32. fejezet
32.1 Bizonyitsuk be, hogy ha a toltott lat~r mozgasegyenletet (md2x/dt2) +OJ~-(2e'/3c3) d'x/dt3 oszcil-

I
-----~

---,,-"

~--==
f ---.---..-

-

1i.~

o_

= F(t)

d) Mekkora a berendezes A = 525 nm-re vonatkoz6 diszperzi6ja az i:iti:idrendu spektrumra nezve? e) Mekkora az a minimalis ll.}., amelyet az i:itodrendu spektrumban J. = 525 nm-nel ezzel aberendezessei elmeletben meg fel duW<;bOhtani? .. A speI('ttumvonalak hullamhosszat altala 0,0001 nm pontossaggal merik es ehhez olyanspektrografokat hasznalnak, melyek felbon-

Alegjegyzes: Az interferenciaszur6knek nevezett szuk savszelessegii optikai szfuok ugyanilyen elven mUkodnek, de egy iiveglapra paro)ogtatjuk fa a ket visszaver6 feliiletet Ilagy vakuumban. A feliilet neMny pontosan ellen6rzi:itt vastagsagli, killonboz6 toresmutat6ju tiszta anyagretegb61 all.

alakUnak tekintjiik, akkor a harmadik derivaltat tartalmaz6 tag pontosan leirja a sugarmsi energiaveszteseg merteket (a sugarzasi ellenallast) tetszoleges frekvencia eseten. Megoldds: Tegyiik fel, hogy F(t) = A cos OJt, es szamitsuk ki a kenyszerer6 forrasat61 felvett teljesitmeny nagysagat. 32.2 Fenysugar halad olyan tartomanyon keresztill, amely terfogategysegenkent N sz6r6centrumot tartalmaz. A sz6r6centrumok mindegyike a hataskeresztmetszettel sz6rja a fenyt. Mutassuk

alakban lehet irni, A legkorben val6 fenyszorodas vizsgalata soran legeloszor ilyen eljarassal szamitottak ki az Avogadro-szdmot. 32.4 Mennyire gyengiil le a Nap kek fenye (J, = 450 nm) az atmoszferan valo athaladaskor, ha a Nap a) a delel6n van; b) lOb -kal a latohatar folott van? 32.5 Uj sugarzast fedeztek fel, s a sugarakat Xssugaraknak neveztek el, mertujszertiek es titokzatosak voltak. Sejtettek, hogy a fenyhez hasonloan ezek is transzverzalis hull amok. Asugarakat anyagon atbocsatva azt eszleltek, hogy azok szorodnak az anyag eiektronjain. Hogyan tudtak bebizonyftani, hogy a sugarak transzverzalis hullamok es polarizalhatok? 32.6 A Nap bels6 koronajabol - az un, K koronabol - szarmazo feny szabad elektronok altal sz6rt napfeny, A K korona latszolagos fenyessege a napkorong szeletol a Nap radiuszanak megfelelo tavolsagra a napkorong fenyessegenek kb, 1O-8-szorosa (feluletegysegenkent). Becsiiljiik meg a Nap kozeleben a szabad elektronok szamat cm'-enkent. 32.7 Mutassuk meg, hogy az (coC)-l mennyiseg ellenallas dimenzioju, es szamitsuk ki numerikusan. 32.8 A esiIlagok kozti teret szenbol, jegb61 es kis mennyisegben mas elemekbol osszetett piciny porszemcseket tartalmazo kodok toltik ki. Becstiljtik meg ennek a kodnek a feluletegysegre es6 minimalis t6meget (gcm-Z), ami sziikseges ahhoz, hogy a mogotte leva esillagok fenyet elhomalyositsa, mondjuk egy 100-as faktorral (azaz 4,0 csiIIagmagnitlid6val). Megjegyezziik, hogy a porszemcsek a esillagok fenyet nemesak sz6r6das, hanem egyszerii abszorpc!6 reven is esokkentik. 32.9 Radarantenna altai kisugarzott elektromagneses hullamok egy reszet, a nyalab utjaba helyezett rovid, egyenes ,rezhuzal "sz6rja". A hullam elektromos tere a huzalban lev6 elektronokat mozgasba hozza, s ez a mozgas vaitja ki a "sz6rt" hullamot. Rovid huzaldarab (hossz« A) eseten feltetelezhetjiik, hogy az elektronok atiagos elmozdulasa a huzalban, annak tengelye menten,

-174
PELDATAR PELDATAR

175

aranyos az elektrornos ternek a huzallal parhuzamos komponensevel. Vagyis, ha a huzalban N elektron van, es azok arlagos pillanatnyi elmozduIasa d, akkor d = XEII' ahol Ell a hull am elektromos terenek a huzallal parhuzamos komponense. Meg kellene hataroznunk (x-vel es N-nel kifejezve): a) mekkora a huzal maximalis szorodasi hataskeresztmetszete? b) Hogyan .fugg a szorodasi hataskeresztmetszet a huzal iranyitottsagat6!?

33. fejezet
33.1 Ket polaroid Icmez tengelyei derekszoget zarnakbe egymassal, Egy harmadikat ugy teszunk kozejiik, hogytengelye az elso lemez tengelyevel 1} szoget zarjon be. Mekkora a lencserendszer altal atengedett fenyintenzitas, ha mindharom polaroid lemezunk idealis (veszteseg nelkuli)? 33.2 Tegyuk fel, hogy egy sikban polarizalt fenynyalab utjaba helyezett polaroid lemez a~ I. intenzitas Ct2-szereset engedi at, ha a tengely parhuzamos a polarizacio iranyaval es e'-szereset, ha meroleges ra. (Idealis polaroid eseten Ct' egysegnyi, e2pedig zerus lenne.) Bocsassunk at 10 intenzitasu .polarizalatlan fenyt mer61egesen ket polaroid .lemezen, melyek tengelye egymassal A szoget zar be. Mekkora intenzitast enged at a ket Jemez? (Hanyagoljuk el a visszaverodeseket.) 33.3 Mutassuk meg, hogy a Brewster-szogre (az az i beesesi szog, amelynel a visszavert sugar linearisan polarizalt lesz) igaz a kovetkezo osszefugges: tg i = n. 33.4 Vizsgaljuk meg egy alland6 sebesseggeJ korpaIyan mozg6 elektron aIta! kibocsatott sugarzas. intenzitas;it es polarizaci6jat, killonos tekintettel a) a kor tengelyen lev6 es b) a kor sik;iban Iev6 pontokra. 33.5 A kvarckristaIy 600 mfL hullamhosszusagu fenyre vonatkoz6 toresmutat6i: no = 1,544 es ne = 1,553 a rendes, ill. a rendellenessugarak:ra vonatkoz6an. Az optikai tel1gelyevel parhuzamosan hasitott kvarckristaIy esetebenkihasznalhatjuk a rendes es a rendellenes sugar maximaIis sebessegkiilonbseget, ha aZQk mer61egesen esnek a kristaly feliiletere. Milyen vastag kristaly sziikseges ahhoz, hogy a fenti hullamhosszU fenyeseten a ket sugar relativ fazisa 90" legyen? 33.6 Vakaci6z6 elsoeves hallgat6 - szive holgyeveI setaIva - a 100-kal a horizont fOlott jar6 Holdnak egy csendes t6ban tiikroz6do kepet nezi. . . feleleveniteni a 33. fejezetben tanultakat 6balja\itiszamitani, hogy milyen fenyesn . Iennie a Hold kepenek magahoz a Holdhoz viszonyitva. Feltetelezi, hogy a holdsugarak

(kozel) polarizalatlanok, Milyen eredmenyre szarnithat ? Mutassuk meg, hogy a visszavert intenzitas surlodo beeses mellett megkozeliti a loo%-ot 33.7 Feny esik merolegesen egy gyemantkristaly sfklapjara en = 2,40). a) A beeso sugarzas hanyadresze ver6dik vissza? b) Mekkora a gyemantra vonatkozo Brewsterszog ? 33.8 Az 33.5 feladat kiegeszitesekeppen tetelezziik fel, hogy 410mfL hullamhosszu fenyre a toresrnutatok erteke no = 1,557 esne = 1,567, es hogy a kvarckristaly 600mfL eseten Aj4 lemez meretu. frjuk Ie pontosan a 410 mfL hullamhosszu kilepo feny polarizacios allapotat, ha a kristalyba lepes elott a feny linearisan polarizalt volt. 33.9 Valaki egy fenyezett.. fekete vulkamiveg lemezt kap, es megkerikvhogy merje meg az anyag toresmutatojat, Hogyan jar el, es varhatoan milyen pontossagot er el?

34. fejezet
34:1 A sugaru korong csuszas nelkul gordul egy vizszintes sfkon, A, r es a korong tp elfordulas szoge segitsegevel irjuk fel annak a palyanak az egyenletet, amelyet a korong tkozeppontjatol r tavolsagban leva pont ir Ie a mozgas soran, Tekintsuk x-, ill. z-tengelynek a korong kozeppontjan athalado fuggoleges, ill. vizszintesegyenest. 34.2 Szamftsuk ki a pont transzverzalis gyorsulasat, d;xJdt2-et, ha z = ct. Ez az a .retardalt gyorsulas, amely egy R sugani korpalyan mozg6 reszecske sugarzasanakkiszamitasahoz szukseges. Fejezzuk ki az eredmenyt a megfigyelhet6 R,v (a reszecske palyamenti sebessege) es x (a reszecske latsz6lagos .transzverzaIis heIykoordil1ataja a megfigyeles id6pontjaban) segitsegeveL 34.3 Szamitsuk kia korpaIyan mozg6 toItott reszecskenek a megfigyel6 fele val6 kozeledesekor es tavolodasakor,a megfigyel6 altai eszlelt sugarzasi intenzitasok aranyat. 34.4 Vezessiik Ie (mint azt mar a 34.S. szakaszban ajanlottuk) a sin 1} = vlckifejezest a Lorentztranszformaci6 segitsegevel. 34.5 Mutassuk meg,hogy egy 1 GeVenergiaju elektron sebessege c-t61 cIS·lOB-nal kiil.onbozik! 34.6 A natriumatomok sugarzasat6J szarmaz6 D vonalakat (a laborat6riumban mert hullamhossz 589,0 nm) 588,0 nm-re eltol6dva eszlelik valameIyik csillag spektrumaban. Mekkora a csillagnak a megfigyelohoz viszonyitott sebessege? Sziikseges relativisztikus korrekci6kat is figyelembe venni? 34.7 R. Minkowski csillagasz arra a kovetkeztetesre jutott, hogy az altala megfigyelt legtavolabb csillagkod 0,6c sebesseggeJ tavolodik tolUnk. Mekkora Doppler-elto16dast eszlelnenk egy ilyen

Wcsillagkodb61. szarmazo fenyben? Szamitsuk ki ;;annak a spektrurnvonalnak az eszlelt hullamhoszszat, arnelynek laboratoriumban mert hullam;!hossza 300 urn. . 34.8 Bradley I 72S-ban eszlelte a fenyaberraciot, vagyis azt, hogy a palyajan mozgo Foldrdl a ;'psillagok az egen nem tenyleges helyukon latszanak. A teleszkopot maximalisan 20,5 ivmasodpercccl "elore kell iranyitani" az ekliptika polu~~ahoz kozeli csillagok eseten. Ha a fenysebesseget ; __ mint ismeretes - 3,00.108 ms=t-nek tekintjuk, ;cakkor ez a megfigyeles a Fold-palya sugarara milyen erteket ad? 34.9 Tetelezzuk fel, hogy a bolygokozi terben .'. (J atlagos surusegu "por" szemecskek talalhatok, , melyek kozel gomb alakuak (r suganiak). a) Mutassuk meg, hogy tetszoleges mereta porszemcse eseten, a Nap fele iranyulo gravitacios vonzas aranya a Napt61 eltaszit6 sugamyomashoz fuggetlen a Naptol val6 tavolsagtol. b) Szamitsuk ki, hogy a sugarnyomas es a gravitacios vonzas milyen r sugarnal lesz eppen egyensulyban, Hasznaljuk fel azt az informaciot, hogy a Nap sugarzasi intenzitasa a Fold-palyan 1374 Wm-2, es tetelezzuk fel, hogy az abszorpcios hataskeresztmetszet zo-', c) A 32. fejezet eredmenyeibol kiindulva dontsuk el, vajon lehet-e a porszerncsek abszorpcios hataskcrcsztmetszctc lenyegesen nagyobb nr"-nel ? 34.10 Az urhajok hajtasara javasolt egyik val;tozatban nagy visszavero kepessegu vekony plasztikhartya lemezt alkalmaznak, sugarnyomas-c.vitorlakent", A rendelkezesre allo sik lemez 100 m" 3 kg. A tervek szerint feltiletfi, az firhajo tomege 10 ',az i'irhaj6 kezdetben majd a Nap korul kering, :.olyan kijrpaIyan, melynek sugara 1 asztron6miai egyseg. Irjuk Ie, a "vitorlaval" hogyan noveIhet6 a palya atlagos sugara, es szamitsuk ki a paIya sugaranak szekundumonkenti novekedeset.

r

, 38. fejezet

talmazo egyenest eszlel, ha azt a fat is beszarnitja, amelyik abban a sarokban van, ahol 6 all, a) Mekkora a kilenc kozul 2-2 szomszedos egyenes altal bezart legkisebb szog ? b) Mekkora a ket egymas utan kovetkezo fa kozti legnagyobb tavolsag a fenti egyenesek barmelyikeben? c) Az ilyen minta szerint ultetett "vegtelen" gyumolcsos fakkal alaposan benepesitett parhuzamos egyenesek sorozatakent jelenik meg, ha a Ievegobdl nezzuk, Barmely sorozat ket szomszedos parhuzamos egyenese kozti tavolsagot "racstavoIsagnak" tekinthetjuk, Szamitsuk ki a racstavolsagokat a gyumolcsos deli oldalatol egeszen a 45°-os egyeneshez tartozo sorozatig. 38.2 A NaCl kristaly natrium- es kl6ratomjai egy kobos racs csomopontjaiban valtakozva helyezkednek el. A kristalyracs legkozelebbi Na-Cl terkozeinek nagysaga: d = 0,282 nm. Szarnitsuk ki a sikok kozti ot legnagyobb tavolsagotiNa.Cl kristaly eseten, es szamftsuk ki, hogy milyen szog alatt kell az elsdrendti Bragg-visszaverodesnek bekovetkezni, ha ezekre a sikokra 0,150 nm hullamhossztisagu rontgensugarakat bocsatunk. 38.3 A 32. fejezetben (77. old.) megtanuItuk, hogy egy gerjesztett atom energiajat bizonyos sebesseggel kisugarozza, Ez korlatozza a gerjesztett allapot elettartamat, es ez az oka annak is, hogy a megfelelo spektrumvonal veges szelessegfi. Mutassuk meg, hogy ezek a hatasok - ha a foton energia- es idomeresevel (vagy impulzus- eshelymeresevel) velejaro bizonytalansagkent ertelmezzuk 6ket - nincsenek ellentmondasban a hatarozatlansagi elvvel. 38.4 a) Ellenorizzuk dimenzi6analizissel a hidrogenatom "Bohr-sugarat". b) Mutassuk meg a hatarozatiansagi ely segitsegeveJ, hogy a hidrogenatomban az elektronnak a protont6I vai6 eItavoHtasahoz sziikseges energia nehany eV nagys;igrend(1. 38.5 A hidrogen u1traibolya spektrumaban eszieltek az un. Lyman-vonalsorozatot. A sorozat harom leghosszabb vonalanak hullamhossza nmben kifejezve: 121,6, 102,6, 97,3.

3S.1 Egy gylul10Icskertesz tudja, hogy ket fa mindig egy egyenesen van de harmat vagy meg ;; t6bbet egy sorba ultetni mar nehezebb feladat. ! Megis, gyakorlas es gondo§ mer6munka utan 64 ids f.it Ultet egy K-Ny, E-D iranyu, 6,Ox6,0 'Ill-es alapnegyzetii negyzetriiesba, azaz 8 fat Ul.. tet minden sorba, es 8 ilyen sort alakit ki. Aztan gyiimolcsosenek egyik sarkaba allva 3, egyenkent 8 fat, 2, egyenkent 4 fat, es 4, egyenkent 3 fat tar-

Szamitsuk ki olyan masik harom lehetseges vonal hullamhosszM a hidrogenspektrumban, amelyeknek letezeset egyediil a fenti informaci6 es a RitzfeIe kombinaei6s elv segitsegevel is meg lehet "j6s01ni". Ket ilyen vonal a IMhat6 tartomanyban van (Balmer-soroza!), a hannadik pedig az infravoros ben (a Pasehen-sorozat elso vonala) .

MEGOLDASOK

177

Megoldasok

1,67.10-2 mm 34,5~{( ... es a leanyzo hagyja!) 33.7 a) 17% b) 67,4"

undorral

fakepnel

34.6510 km s-'nei kozeledik 34.7600 nm 34.8 150·10· km 34.9 r = 0,585/11(1· 34.10 dkldt = 360 ms "

38.fejezet
34.1 z = Aip +r sin 'P x =-reos'P d'x -v'x I-vR/cx 34.2·dt2 = -If--(l-vx/cR)" 38.1 a) 6°8' b) 21,6 m e) 1,9, 2,7, 3,3, 4,3 m 38.2 15°44', 22°13', 27°24', 32°13', 36°31' 38.5 656 nm, 486 nm, 1880 nm

26. fejezet
26.1 AK= 15 m t = 655 s: ACE, 65,5 s 262PP' = 0,0425 m Tpp' = 1,10 Tpp 26.32,0 em

30. fejezet
30.1 L = 1,6 111m 30.29,1 km 30.3 a) It./h lOG b) An =. nN I sin i)-sin

34.3 l"w,!

ACB,

c: =

(1 + ~) 4/ (1_ .~) 4

it! nm

27.·fejezet
27.1 y = ± f2(1-lln) 27.3 d' = din 27.4 Nsz = F/t 27.5 a) 4 /'x-(1-1In2) x'

e) D = 10-' nN/2/eos itc d) b' = bt, cos {fbiII eos {fe 30.4 a) it = 51,9° b) 375 run, 437 run, 656 nm d) 56 nun nm"! e) 0,0007 nm 30.7 1.lIo = . 1- R2e;4"d/A
I· ..

!

I

T'I2

em ... 5 em

I

27.8 F= ff'ICf+/'-D) 1 lID vagy F = I+T-fJ' Ll =tD/(f+/,-D) (L-t(n L' fele) .1' = f' D/U +I' - D) (L' -t61 L fele)

31. fejezet
31.1 A mert toresmutato (1-n)'= 8,4.10-6 31.2 Nagysagrendben 10' em-a . 31.3 1= loe-N.,,/eom6c 31.4 a) p= q20)4x~112eonc3 b) OR = q'0)2/6nsomc3 2nc c) L1J. = 0)2 OR = 0,74.10-4

28. fejezet
28.1 a) b)

nm

IAI = 2r eos 'P12 IAI = r sin ~N + 1) 'P/2
Sill

32. fejezet
32.6 N'X'0)5q2 32.9 a) a = 6."' nsoc E b)-II =eosit Eo

'P/2

n, ""10' cm

?

(EElol)'

29. fejezet
29.1 D: 1=0,1710 D-t6160° Ny fele: 1 = 3,01. Ny: 1 = 5,810 "',t3ii(~"~l( J"""l .sin [n(1-eos'P)] " .... 'P 6 sm2[n(1-eos 'P)/4} 29.3.0: ""21,5"
2

33. fejezet
33.21,./10
0= -}

(a4

+s') cos' it +0:'8' sin' {}

Mai fizika 3

R. P. Feynman-R, B. Lelghten-M, Sands

Mai flzika
A mernokok, a.kulonbozo rmiszaki fejleszt6 vagy kutat6 munkateriileteken dolgozo szakemberek szelesebb retegei csak~ tarthatnak lepest a Iejlodessel, ha a modern fizika - az atomok, az elektromagneses hullamok, az elemi reszecskek fizikaja - nezopontjabol is legalabb bevezet6 jelleggel, de magas szinvonalon megismerik e tudomany egeszenek osszefuggeseit, eredmenyeinek alkalmazasi lehetosegeit. A legtobb egyetemi tematika es tankonyv minded dig ragaszkodott bizonyos hagyornanyokhoz az ismeretanyag felepiteseben. A Nobel-dijas R. P. Feynman es szerzotarsai azonban figyelembe veve a fizika tartalmi fejlodeset, lemondanak a targyalas megszokott sorrendjerol (pl. a rna oly nagy jelentosegu szimmetriakat mar a klasszikus mechanikaban bemutatjak), A rmi eredetien egyszerii stflusa, finom humora kulonleges elvezetet jelent minden olvas6 szamara. Batran beszelhetunk rna mar a konyv vilagsikererol. Szamos orszag oktat6inak, olvasoinak j6 velernenye igazolja, hogy a "Mai fizika" a fizikai konyvirodalom torteneteben egyike a legkiemelkedobb alkotasoknak.

Feynman konyvet 1969 es 1971 kozott jelentette meg a Muszaki Konyvkiado. A konyvnek nagy sikere volt, egyes koteteibol tobb kiadas is elfogyott. Erdekes m6don a konyv azota sem avuit el, alig van olyanallitasa, amely helyesbitesre szorulna. Ez kesztette kiad6nkat arra az elhatarozasra, hogy a Mai fizikat gyakorlatilag valtozatlanulujra kiadja. Az uj kiadasban kijavftottunk nehany sajtohibat, megvaltoztattunk nehany, ujabban mar maskent hasznalatos jelolest, elnevezest, mertekegyseget. Ezenkfvul azon a keyes helyen, ahol a fizika iijabb eredmenyei miatt feltetlenul szukseges volt, labjegyzetet helyeztiink el. Remeljuk, hogy az uj kiadassal mind a konyv regi ismer6seinek, mind az uj olvas6knak oromet szerzunk.

A konyvet kilenc kotetben 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. A

adjuk ki:

Kiadja a Muszaki Konyvkiado Felel6s kiado : Fischer Herbert

igazgato

1984/1944 Franklin Nyomda, Budapest Felel6s vezet6: Matyas Mikl6s igazgat6 Mtiszaki vezet6: K6rizs Karoly - Mfiszaki szerkeszt6: Veress Karoly A borit6t tervezte: Kolozsvari Balint A konyv formatuma: B5, Ivterjedelme: 16,25 (AS), Abrak szama: 133, Peldanyszam: Papir minosege: 80 g hazai ofszet Betficsalad es -meret: Times mono bg/gm Azonossagi szam: 61384

A modern termeszettudornany alapjai, A mechanika torvenyei Relativisztikus mechanika. Forgo- es rezgomozgas Optika. Anyaghullamok Statisztikus mechanika. Termodinamika. Hullamtan. Szimmetriak a fizika torvenyeiben Elektromagnesseg. Elektrosztatika. Dielektrikumok. Magnetosztatika Elektromagneses indukci6. Maxwell-egyenletek. Relativisztikus elektrodinamika Krlstalyszerkezetek. Dia-, para- es ferromagnesseg. Folyadekok aramlasa A kvantumfizika alapjai. Ketallaponi rendszerek A szilardtest-fizika alapjai. A hidrogenatom. A szupravezetes kotethez peldatar is tartozik. .

Miiszaki Konyvkiad6
6600

/~~\~~.+8587·"
Ezaonyv az 1968-ban megjelent Keszult az MSZ 5601 es 5602 szerint kiadvany 3., javitott kiadasa