Az
Index
szerkesztőgi
chartá,ja
Elvi
nyilatkozat
Az
Index
hírlap
szerkeszben
mindenkor
a
sajtószabadság,
a
koztatás
objektivitása és
azujsái
szuverenitás
azirányadó.
A
lap
vezetői
és
munkatársai
a
társada|mi,
politikai,
technikai
és
kulturális
eseményekről a
fentiek
szelleben
nnak
pontos
koztatást
adni,
a
nyílt
állásfoglalást
és
a
kritikát
természetesnek
tekintik. Azon
munkálkodnak,
hogy
a
zügyek
intézése
a
nyilvánosság előtt
töténjen,
és
a közt
érin
dokumentumok
nyitva
áIljanak
a
nyilvánosság
számára.
A
lap
a
mindenkori
kormánytőI,
politikai
pártoktól
és
gazdasági érdekcsoportoktól
fiiggetlen
újság,
önálló
szellemi
műhely. Tevékenyvel
a
bbpártrendszer
és
a
jogállamiság
alapján
áII,
fellép az
a|apvető
emberi és
szabadságjogok társadalmiérvényesüse érdekében.
Erknek
tart1a
a
terszet,
a
kultúra
és
az
éIetformáksokszínűségét.
Az
Index tulajdonosai
elismerik
és
kinyilvátják, hogy a hírlap
az
olvasót
és
a
nagykönséget
szolgáIja, nem
pedig tulajdonosának
vagy
támogatóinak
zvetlenmagárdekeit,
vagyis
a
tulajdonosi
és
támogatői
érdekek
csak
a
hírlap
a
nagynség
áItali
elfogadottságábőI,
olvasottságábőI
fakadó
anyagl
sikeresben
nyilvánulnak
meg.
A
szerkesztés
alapelvei
Az
Index
rlap a
szerkesztett
tarta|mat
világosan
elkülöti
a hirdesektől és
a
szponzorált
tartalmaktól.
A
szerkesztett tartalmon
belül
art
megkülönbözteti
a
lenyl'
A
kiadó' illetve
a
\ap
tulajdonosai
és támogai a
lap
szerkeszbe
nem
szólnak bele,
hírt
vagy cikket nem
relmeznek' jtatott
reklám
me
gj
e
l
ente
s
ét
nem
SZor
galmazzák.
Az
Index
rlap
szerkesztőnek
tagai
nem publikálhatnak
rivális
portálon.
A
szerkesztőg
tagai
nem
vállalhatnak
orsggyűlési, önkormányzati,
yagy
váLasztott
rttisztséget,
és
parI
pviseletében
a
nyilvánosság
előtt
nem
jelenhetnek meg.
A
szerkesztőgtagai
nem fogadhatnak
el
nagyértéajándékot
cikkeik
és
riportjaik
alanyaitól.
 
Belső nyilvánosság
A
lap belső
nyilvánosságának
legfontosabb terepe
a
szerkeszgi
értekezlet.
A
szerkesztőg
tagjai
a
főszerkesztő hetente
egyszer köelezően
megtartandó
koztatása
a|apján
itt
szerezhetnek
tudomást
a
|ap
készítésével,
ely
zetéve|,
terveivel
kapcsolatos
elképzelésekről,
és
tt
töténik
a
lup
visszamenőlegesértékelése s.
A
szerkesztőgi
értekez|eten a
szerkeszg tagjainak
a
megjelenés
köe1ező.
A
szerkesztőgi
hatásök
A
szerkesztőg
tagai
a
főszerkesztő,
és
beos
ztottaí:
a
foszerkesztő-helyettes,
a
Iapigazgatő,
a
rovatvezetők
(a
tartalmi
rovatok
vezetői
és a
technikai
vezető) és
a
munkatársak jsák, lapszerkesztők,
technikai szerkeszk,kreatív
szerkesztők,
fejlesztők).
A
szerkesztőg vezetőge
a
rovatvezetői testület
(RV):
tagjai
a
főszerkesztő, helyettese,
és a
rovatvezetők.
A
szerkesztőg
vá|asztott
érdekdelmi
zervezete
a
szerkesztőgi bizottság
(SZB).
A
főszerkesztő
A
foszerkesztőt
a
kiadó
vezérigazgatőja
nevezi
ki
és
vá|tja |e,
az
Igazgatőság
jeése
aIapján'
Az
SZB
és
az
RV
a
jelöésben
konzultációs
joggal
élhet,
bizalomvesztés
esetén
pedig az
SZB
a
főszerkesztő visszahív
ását
kezdernényezheti
aZ
Igazgatóságná|.
A
főszerkesztő
nevezi
ki
helyettet,
a
laptgazgatot
és
a
rovatvezetőket.
A
foszerkesztő
az
Index rlaphoz kapcsolódó mellékletek,
s
proj
ektek
me gv
al
ó s
ís
áv
a|
proj ektme
ne
dz
s e
ft
b
ízhat
me
g.
A
foszerkesztő az
RV-vel
együttműdve el|á a alapkészítés perav
irányít:
a
lapszerkeszs
és
a
munkaszerves koordináciőját.
szt
vesz
a
szerkesztőgi
és
a
rovatvezetői
értekezleteken.
Feladata
a
szerkesztőg
és
a
kiadó
köti
kapcsolattartás
és
a
szerkesztőg
érdekeinek pviselete a
kiadóval
szemben.
A
kiadótól
tudomására
jutott
tervekről,
aIapra
vonatkoző
gazdasági elpzelésekről
köeles
a
szerkesztőget,
illetve
a
szerkesztőg szé|
megfogalmazott
j
avas
l
atokról
és
egb
kérdé
ekről
a ki
adó
t
táj
ékoztatni,
A
főszerkesztő
ntéseit
az
RV-ve|
és
az
SZB-vel konzultálvahozzameg:
személyi
rdésekben (fószerkesztő-helyettes, lapigazgató
és
rovatvezetők
kinevezése
és
leváltása, munkatársak
feltele
és
elbocsátása),
cikkek
zlével,
illetve
a
tulajdonossal
való
konfliktussal
kapcsolatos
ntések esetén
a
konzultáció
az
 
3
érintett
személy
koztatát,
illetve
a döntés bejelentét
megelőzően
kell,
hogy
töténjen.
,,
A
főszerkesztő.helyettes/
A
főszerkesztő-helyettes
a
foszerkesztő
általános
helyettese,
a
köztük
Iévő
munkamegosztást
megállapodásuk
határozza meg.
A
főszerkesztő-helyettes
tagja
az RV-nek,
és más
funkciót
is
betöthet
a
|apnáI.
Kinevevel és
eváItásávalkapcsolatban az
SZB-nek
és az
RV-nek
konzultációs joga
van.
Alapigazgatő
A
lapigazgatő
a
lap
adminisztratív vezetője,
feladatköét.
a
főszerkesztőve|
va|ő
megállapodása
határozza
meg.
A
lapigazgatő
tagtra
aZ RV-nek,
és
köeles
a
testületnek rendszeresen beszámolni
a lap
gazdasági
helyzetél.
A
lapigazgatő
tartalmi
rdésekben
önálló
ntést
nem hozhat' Kinevevel
és
eváltásávalkapcsolatban az
SZB-nek
és
az
RV-nek
konzultációs joga
van.
A
rovatvezetők
A
rovatvezető
felessége
az
á|ta|a
vezetett
rovat
karaktet,
elvi
irányvonalátérnyesíteni.
Feladata
a
rovat
munkatársainak kivá|asztáSa'
a
rovatbeli
munka
koordinálása,
a
rovatban megjelenő
cikkek
szerkeszse
és
kész
formában
valő
leadása.
Uj
kolléga
feltele és
elbocsátás
esetén
köeles a rovat
munkatársaival
konzultálni
szándél.
A
rovatvezetőkkinevevel
és
leváltásával kapcsolatbanaz
SZB-nek
és az
RV-nek
konzultációs joga van'
A
munkatársak
A
munkatársak beosztott
újsák,
lapszerkesztők,
technikai szerkesztők,
kreav
szerkesztők,
fejlesztők. Munkájukat
a
|apvezetés
irányíva|
gzik'
A
munkatársak
felvétevel
és
elbocsátásáva|
kapcsolatban az
SZB-nek
és az
RV-nek
konzultációs joga
van.
A
rovatvezetői
testület
(Rv)
Tagjai:
a
főszerkesztő,
helyettese,
a|apigazgatő
és a rovatvezeÍk.
Az
RV
feladata
a
chatÍa
elvi
nyi|atkozatában,
illetve
a
szerkesztés
alapelveiben
foglaltakatérvényesíteni.
Az
RV
dönt
a
charta megsértése
miatt,
illetve
a
tulajdonossal
szemben
felmerülő
esetleges
konfliktus
ügyében,konzultciós
joggal rendelkezik
a
View on Scribd