Kommunikáció

„Mindent a lehető legegyszerűbbé kell tennünk,
de annál már nem egyszerűbbé.” – Albert Einstein.
A szultán álma
A szultán egyszer azt álmodta, hogy minden
fogát elvesztette. Mihelyt felébredt, azonnal az
álomfejtőhöz fordult, hogy megtudja, mit jelent
az álom. – Micsoda szerencsétlenség, Uram! –
felelte az. – Minden elveszett fog egy- egy
hozzátartozód elvesztését jelenti. – Arcátlan
fickó! – kiáltotta a szultán. – Hogy merészelsz
ilyet mondani? Takarodj a szemem elől! Ötven
botütést a szégyentelennek!
Azután egy másik álomfejtőt hivatott. Amikor az
az álomról értesült, így kiáltott fel: - Micsoda
szerencse! Uram, Ön minden hozzátartozóját túl
fogja élni.
2
3
Felvidult a szultán arca és így szólt: -
Köszönöm barátom! Menj azonnal a
kincstárnokkal, hogy adjon neked ötven
aranyat!
Útközben így szólt a kincstárnok az
álomfejtőhöz: - De hiszen te sem értetted
másként a szultán álmát, mint az első
álomfejtő!
Mire az ravasz mosollyal így válaszolt: - Jól
jegyezd meg: bármit is mondasz, minden
azon múlik, hogyan adod elő!
„Mire tanít a szultán álma?”
• Mennyire figyelünk oda az apró részletekre,
amikor közlünk valamit?
• Milyen gyakran fordul elő, hogy amit
mesélünk, másképp értelmezik, mint ahogy
szerettük volna?
• Mikor figyelünk és mikor nem a kimondott
szavakra?
• Mikor fordult elő, hogy teljesen
félreértették, amit mondani akartál?
• Szóhasználat – kívánt hatás vs. elért hatás

4

A kommunikáció evolúciója

5
6
A kommunikáció fogalma
• fogalomértelmezés – többféle megközelítés
(nyelvész, informatikus, művész, pszichológus)
• a szó eredete szerint:
– communico (ige): közöl, közössé tesz, megoszt
– communicatio (fn.): közzététel, gondolatok
közlése hallgatókkal


Kommunikáció = tájékoztatás, párbeszéd, társas
érintkezés, információk cseréje, közlése egy erre
szolgáló eszköz illetve jelrendszer segítségével (pl.
nyelv)


Kommunikáció történetének
5 korszaka
(Az emberiség nagy fordulópontjai)
• Beszéd kialakulása (30-40000 év)
• Írás kialakulása (6000 év)
• Nyomtatás (1450)
• Távközlés (1850-től)
• Informatika (1970-től)

7
8
A kommunikáció tényezői

technikai folyamat, melynek során
információátvitel, információcsere
történik


A hatékony kommunikáció fontos feltételei:
- Közös kódrendszer,
- Közös valóság,
- Közös előismeretek,
- Közös előzmények,
- Beszédhelyzetek.

A kommunikáció folyamata Forrás: Veres- Szilágyi, 2007.
199.o
9
A kommunikáció folyamata
• a feladó egy meghatározott kód
(jelrendszer) segítségével formába
önti (kódolja) az információt
(üzenetet), ami egy csatornán
keresztül eljut a címzetthez (vevő), aki
dekódolja azt.
A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁT
ÉS SIKERÉT BÁRMELY TÉNYEZŐ
ALAPVETŐEN
BEFOLYÁSOLHATJA!

10
A technikai folyamat elemei
• feladó (kibocsátó, adó):
– akitől az üzenet származik
– aki valamilyen információt kíván
továbbítani
– az információtovábbítás érdekében
kódolást végez

11
A technikai folyamat elemei
• vevő (befogadó, címzett):
– akinek a feladó az üzenetet szánja
– aki a közleményt észleli
– a kód ismeretében megfejti az üzenetet

12
A technikai folyamat elemei
• üzenet (közlemény):
– maga az információ, amelyet a feladó
továbbítani kíván
– a kódolás eredményeképpen jön létre →
jelekből áll
– tartalmaz tudati képeket, érzelmi és
indulati elemeket
– tükrözi a feladó célját, akaratát, belső
állapotát
– poliszémia: minden üzenet többféle
értelmezésre nyitott

13
„Tegnap óta nem ittam”
14
A technikai folyamat elemei
• kód
– megállapodás szerinti jelek rendszere
– segítségével az információ formába
önthető és továbbítható üzenetté válik
• kódolás
– az a folyamat, melynek során az
információt formába öntjük,
„megfogalmazzuk”

15
A technikai folyamat elemei
• adás
– az üzenet eljuttatása a feladótól a vevőig
• visszacsatolás
– a vevő reakciója az adó közleményére
– nem szükségszerű!
• csatorna
– az a fizikai közeg, melyen keresztül a
közlemény eljut a feladótól a vevőig
– pl. levegő, telefonvonal, internet

16
A technikai folyamat elemei
• környezet
– az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik
• csatornazaj
– a kommunikációt zavaró tényezők
– ideális esetben nem jelenik meg
– pl. telefonvonal hibája, történelmi idő

17
Mára jelentése kibővült
• Állatok, gépek kommunikációja

18
Kommunikációs korlátok I.
• Blokád – a kommunikáció teljes
megszakadása objektív vagy
szubjektív okok miatt
• Zavarás – részleges és átmeneti
zavarkeltés, mely lehet szándékos
vagy akaratlan.
• Az információ torzulása – az
információ akaratlan leépülése a
közvetítés során
19
Kommunikációs korlátok II.
• Külső korlátok
o Fizikai: beszédhiba, akusztika, fény, hőmérséklet, a
beszélgetés időtartama
o Szemantikai: szótár, nyelvezet, nyelvtan

• Belső korlátok
o Pozitív érzelmi részvétel (könnyebben befogadunk
információt általunk kedvelt személyek részéről, ilyen
esetben sokszor nem figyelünk oda az információ
hitelességére)
o Negatív érzelmi részvétel (nem szimpatikus személy,
negatívan értelmezzük az általa kibocsátott információt)
o Lámpaláz (izgulunk, hogy mi mit fogunk mondani, nem
tudunk odafigyelni az információra)
o Figyelem elkalandozása
o Álmodozás

20
Kommunikációs korlátok III.
• Nyelvi
o Ugyanazon szó többletjelentése
o Kifejezési nehézségek
o Szakkifejezések
o Kontextus félreértelmezése (rúdtáncos a „Praktikerben”)
• Környezeti
o Nem megfelelő munkakörnyezet
• A kibocsátó vagy a vevő pozíciójából adódó
korlátok
o Társadalmi imázs
• Felfogásbeli
o Előítéletek
o Figyelmetlenség

21
Kommunikációs korlátok
kiküszöbölése
• Az információ torzulás okai:
o szubjektív torzulás: félreérti, nem érti meg,
érzelmei elviszik
o nem megfelelő az inger intenzitása, aktuális
szükségleteinkhez képest túl erős, vagy gyenge
(zajok vannak, fizikaiak könnyen
megszüntethetőek)
o nincs közös kódunk, más nyelven kommunikálunk
o szelektív figyelem
o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos (kibocsátó
hibája)
o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló)
o durvaság, hazugság, elhallgatás, hallgatás
o szervezetlenség (szervezeti kommunikáció
esetén), stb.


22
Kommunikációs korlátok
kiküszöbölése

• Lehetséges kiküszöbölési
eszközök:
oA beszélgetés megtervezése
oA beszélgetés céljának
meghatározása
oA továbbítandó üzenet
szempontjából legmegfelelőbb
tartalom kiválasztása
oA gondolatok letisztázása
oVisszakérdezés

23
24
A nyelvi kommunikáció funkciói
-Jacobson (1969) – orosz-amerikai nyelvész,
irodalomkutató

-Tájékoztatás, ismeretátadás – referenciális funkció
-A feladó viszonya ahhoz, amiről beszél – emotív
funkció
- A címzettre irányuló hatást kifejező – konatív
funkció
-Kapcsolat teremtés, fenntartás, zavar után a komm.
újraélesztése – fatikus funkció
-Esztétikai, poétikai funkció – a nyelvi
megformálásra irányítja a figyelmet

A kommunikáció funkciói általában együtt vannak jelen.
Mindig a kommunikációs céltól, a kommunikáció tényezőitől, a
szöveg típusától függ, hogy melyik szerep kerül előtérbe.
25
Alaptétel
Palo Alto-i iskola 1967:

„Nem lehet nem kommunikálni.”
- Nem lehet nem viselkedni
- A viselkedés is kommunikáció
- A nem kommunikáció is kommunikáció
A kommunikáció csoportosítása
1. Irányultság szerint:
- Egyirányú,
- Kétirányú.
2. A kommunikációs partnerek jelenléte térben és
időben szerint:
- Közvetlen (szemtől szembe)
- Közvetett (feladó és vevő térben és/vagy időben
távol vannak)
A kommunikáció Közvetlen Közvetett
Kétirányú Két barát beszélget. Telefonbeszélgetés.
Egyirányú
Előadás a sikeres
eladásról.
Tévénézés,
rádióhallgatás.
26
Egy- és kétirányú kommunikáció
• Feladat: rajz elmagyarázása a többieknek
• A többiek a magyarázat alapján lerajzolják
ezt egy lapra
• Szabályok:
– nem szabad visszakérdezni
– minden résztvevő önállóan rajzol
– a felhasználható idő 3 perc

27
28

A kommunikáció csoportosítása
3. Az alkalmazott jelrendszer szerint:

Verbális
A nyelv, a nyelvi jelek,
jelrendszerek:
- írás és beszéd - tudatos

7%

Nem verbális
Nyelven kívüli jelrendszer:
- testbeszéd:gesztus,
mimika, tekintet,
testmozgás, testtartás,
térköz – inkább ösztönös
55%

Metakommunikáció
Paraverbális:
– nehezen hamisítható -
érzelmek
38%
29


30
A kommunikáció csoportosítása
4. A kommunikációban résztvevő személyek
száma szerint:

1. Intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás,
gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása

2. Interperszonális (személyek közötti) kommunikáció:
egyének közötti kapcsolatteremtés és annak fenn-
tartása
A kommunikáció csoportosítása
3. Csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és más
közösségekben

4. Tömegkommunikáció: a társadalom kommunikációs
folyamatainak azon formája, melynek során az információ a
forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítőkön
keresztül jut el a nagyközönségig.

• A tömegkommunikációnak nem szinonimája a média. A
média az az intézményrendszer, melyen keresztül a
tömegkommunikáció zajlik.

31
Kommunikáció




A „mit” „hogyan”.
33
Miről beszéltünk eddig?
A kommunikáció:
Fogalma

Tényezői

Funkciói


Alaptétele

Típusai

Csatornái

Formái

tájékoztatás, párbeszéd, társas érintkezés, információk
cseréje, közlése egy erre szolgáló eszköz illetve
jelrendszer segítségével.

Feladó, címzett, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, zaj

Referenciális,; emotív; konatív, fatikus poétikai



Nem lehet nem kommunikálni

Egyirányú, kétirányú, követett, közvetlen


Verbális, nem verbális

Intraperszonális, interperszonális, csoportos,
tömegkommunikáció.
Verbális kommunikáció
• Gondolatok szavakkal megfogalmazott és
kifejezett közlése - információ
• Eszköze: a nyelv
• Közvetlen (beszéd) - közvetett (írás)
• Összefüggő szavak, szövegkörnyezet, non-
verbális üzenetek teljes
kommunikáció
• Átlagos, választékos, igénytelen
• Nyelvrétegek: köznyelv, szaknyelv, szleng,
táj-nyelv
• Típusai: párbeszéd, csoportos beszélgetés,
előadás
34
35
A nem verbális jelek típusai
A verbális közléseket csaknem minden esetben
kíséri – kivéve írás!
1. Vokális (paralingvisztikai) jelek
2. Kinezikus jelek, mozgásos
kommunikáció, testnyelv, testbeszéd
-Arc mozgása, (tekintet, mimika)
-Gesztus,
-Testtartás, testmozgás
3. Proxemika (térközszabályozás)
4. Emblémák
5. Kronémika (csendes kommunikáció).

- Csak ideig-óráig színlelhető, hamisítható
36
Vokális (paralingvisztikai) jelek
Hogyan mondjuk, amit mondunk. Hangunk kifejező, árulkodik
rólunk. Telefonon egyetlen eszközünk.

Hangjelekhez tartozik:
-Hangerő,
-Hangszín
-Ritmus
-Hangsúly,
-Hanglejtés,
-Beszédtempó,
-Beszédszünet.

• a vokális csatorna különösen érzékenyen jelzi a belső
ellentmondást
• a pszichikus működésekben mutatkozó zavarok legérzékenyebb
kifejezője
• a hangból meg lehet állapítani: a beszélő nemét, életkorát,
természetét, karakterét, milyen társadalmi rétegbe tartozik,
mennyire művelt, mennyire értelmes


Tekintet
• Szemöldök, szemhéj mozgatása, izmok
• Vizuális emlékezésnél fölfelé nézünk, hallási
emlékezésnél lefelé nézünk.
• Pupillareflex: kitágul, ha érdekel valami,
összehúzódik, ha nem érdekel.
• Visszajelzés a megértésről, témához való
viszonyról
• A hosszas rátekintés - kapcsolatteremtés,
kapcsolatfelvétel
• Alapszabály: aki félrenéz, hazudik. Beszélgetés
során el kell kapni a partner tekintetét, de kerülni
kell az erőszakos ’’fixírozást”.
• Öntudatlan Szabályozott

37
Mimika
• Érzelmi viszonyok az arcon – szerepe
meghatározó; velünk született
• -3 területnek van jelentősége: szem, szemöldök,
száj (orr!)
• Általában nem tudatos, egybeolvad a verbális
jelentéstartalommal
• Mi ül ki az arcra? MINDEN Hazugság!

• Ekman szerint 7 érzelem tükröződik az arcon:
öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag,
undor, érdeklődés
• Biológiailag meghatározott érzelemkifejezési
mimikák – ez biztosítja a dekódolást
38
Mimika
• A mosolygásban két izomcsoport
játszik szerepet: a járomcsonti izmok,
amelyek az arc két oldalán futnak le a
száj sarkáig és a szem körüli izmok.
• A járomcsonti izmok akaratlagos
működtetésével produkálunk
műmosolyt (csak a száj húzódik szét).
• A szem körüli izmok (apró ráncok)
viszont akaratunktól függetlenül
működnek.

39
40
Miért ragályos a mosoly?
• Van az agyban egy ún. tükörneuron,
ez hozza működésbe az arc és az
arckifejezés felismeréséért felelős
agyi területet és azonnali
tükörreakciót eredményez. Más
szóval: a látott arckifejezést
automatikusan lemásoljuk,
visszamosolygunk – kölcsönösen
pozitív érzelmek.
• Felnőtt 15 – ovis 400!!! nevetés/nap

41
42
43
44
45
46
47
48
Gesztus
• A nem verbális kommunikációnak a gesztus a
legkidolgozottabb jelzésrendszere: fej, kéz és a
kar mozgása – PÉLDÁK!
• A kéz gesztusai közül nagyon sok tanult -
hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk,
könyöröghetünk, köszönhetünk is
• Szónoki beszédet kiegészítő gesztusok:
magyarázó, hatáskeltő
• A jó gesztikuláció klasszikus hármasszabálya:
o A könyököt minden gesztusnál el kell vinni a
törzstől
o A gesztust legalább vállmagasságban kell
csinálni. Ne a mélyben!
o A gesztust egy ideig tartani kell, hogy üzenetét
felfoghassák

49
Gesztus
• Amikor egy gyerek füllent vagy elhallgat
valamit, sokszor a háta mögé teszi a
kezét.
• A férfi testbeszédéből könnyen kiderül,
ha hazudik. A nők serénykedéssel
leplezik a hazugságot.
• A testnyelvben a kéz minden más
testrésznél többet mond el. Ha eldugjuk,
az olyan, mintha becsuknánk a szánkat.

50
Testtartás
• Többnyire tudatlan
• Utal az érzelmi állapotra
o egyenes, álló: összhang, határozottság,
o kihúzom magam: elégedettség, önteltség
o összerogyok, görnyedt tartás:
önbizalomhiány, stressz
o előredől a testünk: kezdeményező, akaratát
érvényesíteni akaró
o hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság
• SCHEFLEN: poszturális tükörjelenség
• Hibák! (hinta, túlmozgás)


51
52
Proxemika - térközszabályozás
A kommunikációban résztvevők közötti
távolság.
Befolyásolja a kommunikáció célja, a felek közötti
viszony és a beszédhelyzet. (Kultúránként eltérő.
Bevándorlók!)
Koncentrikus körök – középpontban a személy
Edvard Hall (USA) megkülönböztetett:
- intim tér, bizalmas távolság (0-45 cm) 15 cm-es
határon belüli alzóna – csak intim testi érintkezés
során – szoros intim zóna
- személyes távolság (45-120 cm) – interakció
ismerősökkel
- társasági távolság (120-360 cm) – interakció
ismeretlenekkel
- nyilvános távolság (360 cm-től nagyobb).-
személytelen, anonim

Proxemika - térközszabályozás
• koncerten, moziban, metrón, buszon
összezsúfolódó tömegben - belépünk
egymás intim zónájába – betartandó,
íratlan szabályok

53
Liftezési szabályok
• Nem beszélünk senkivel.
• Kerüljük a
szemkontaktust.
• Ha van könyvünk, vagy
újságunk, látszólag
mélyen
beletemetkezünk.
• Nagyobb tömegben nem
mozdul a testünk.
• Egyfolytában az
emeletszámok változását
figyeljük.

54
55
Emblémák
• Külsőnk, ruházatunk, hajviseletünk
együttesen. (ékszer, jelvény, arcfestés,
tetoválás, bajusz, szakáll, gépkocsi,
lakberendezés)
• Tudatos választás, a kommunikáció 1.
pillanatától – előítélet!
• Divat, kultúra, szokásrendszer
szerepe a szakmában.
56
Kronémika (csendes kommunikáció)
• A kommunikációs folyamat időviszonyait
vizsgálja, azt, hogy a beszélgetés
résztvevői az egyes beszélgetési
szakaszokra (üdvözlés, közlés, búcsú –túl
hosszú stb.) mennyi időt fordítanak – vég
nélkül beszél.
• A másik fél hallgat. A csendes
kommunikáció elhallgatást, szünetet jelent,
segítségével kifejezhetjük érzéseinket, a
témával kapcsolatban, a partnerhez fűződő
viszonyunkat.
• Tudatos hallgatás – segítő szakmák!
(orvos) – mikor szólaljunk meg – kínos
hallgatás

Metakommunikáció
• Kommunikáción túli kommunikáció (görög)
• Kifejezi a résztvevők viszonyát egymáshoz
illetve a közlemény tartalmához
• Az élőszóbeli kommunikáció légkörét
tükrözi – nincs metakommunikáció nélkül
• Hűen tükrözi a közlő belső állapotát (nem
hamisítható - tompítható), nem
egyezményes jel, mint pl. a gesztus

57
58
Érzelmek
59
Érzelmek 2
60
Érzelmek 3
61
Érzelmek 4
Verbális és non-verbális
kommunikáció együtthatása

• a gesztusokat együttesen értelmezzük

• Pl: a fejvakarás jelenthet izzadást,
bizonytalanságot, korpát, bolhát,
feledékenységet, attól függően,
milyen más gesztusokkal együtt fordul
elő.

62
• A nem verbális jelzések körülbelül
ötször akkora erővel hatnak, mint a
verbális csatorna jelei, s ha a kettő
nem vág egybe, az emberek –
kiváltképp a nők – meg se hallják a
szót, csak a nem verbális üzenetre
hagyatkoznak.

63
• A gesztusokat mindig abban a
kontextusban kell értelmezni,
amelyben előfordulnak.
• Pl: ha valaki szorosan összefont
karral, keresztbe tett lábbal, leszegett
állal a buszmegállóban ül egy hideg,
téli napon, valószínű fázik. Ha pedig
ugyanebben a pózban az asztalnál ül
velünk szemben, miközben
valamilyen árut próbálunk rásózni,
akkor negatívan viszonyul az
ajánlatunkhoz.

64
Hazugság
• az agy tudatalatti része
automatikusan működik, így aztán a
testbeszéd elárulja az embert.
• A hivatásos hazudozók:
- begyakorolják a „jó” gesztusokat
hazudozás közben
- visszafogják a gesztikulálást
amikor hazudnak.
• A leghihetőbben akkor tudunk
hazudni, ha nem látható a testünk.


65
Aktív hallgatás / Értő figyelem

• Az aktív hallgatás segít az üzenet dekódolásában és
értelmezésében (Bólogatás; Aha, értem; Ismétlés)
• Akadályok:
o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos
o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló)
o figyelem hiánya a hallgató részéről
• Az agyunk a hallgató szerepében percenként 800 szót
tud feldolgozni
• A beszélő szerepében egy perc alatt 200 szót tudunk
kimondani
• A hallgatás passzív cselekvés - tévhit
• A jó hallgatók nagyon is aktívak: kérdéseket tesznek
fel
66
Kérdés típusok
1. Zárt kérdések:
– Pl. Már végeztél az egyetemmel?
2. Nyílt kérdések:
– Mit? Mennyit? Hogy? Mikor? Melyik?
Hogyan?
3. Hipotetikus kérdések:
– Mi történne, ha?
4. Tárgyilagos kérdések:
– Mikor fedezted fel? - objektív válasz


67
Kérdés típusok
5. Véleménykérő kérdések:
– Mit gondolsz, mi az oka?
6. Elsődleges kérdések:
– Hány napra viszed el a sátrat?
7. Másodlagos kérdések:
– Mesélj többet erről?
8. Direkt kérdések:
– Értetted?
9. Közvetett kérdések:
– Ha a többieknek el kellene ezt
magyarázd, mit mondanál?

68
A hatékony kommunikáció szempontjából
nem ajánlott kérdés típusok
1. Többszörös kérdés:
– Ugyanabban a kérdésben több dologra rákérdezni
2. Olyan kérdések, amelyek meghatározzák a válasz
irányát:
– Nem lenne jobb, ha?
– Nem zavar, hogy ilyen sokáig dolgozol?
Javaslatok:
– Rövid, könnyen megjegyezhető kérdéseket
tegyünk fel
– Használjunk olyan szótárat, amit a beszélő
partnerünk is megért
– Ne ismételjük meg ugyanolyan formában a kérdést,
amit a beszélgetőpartnerünk nem értett meg.

69
70
A nyelv és a beszéd viszonya

A nyelv az eszközkészlet, a beszéd
ennek működtetése. A beszéd egyéni
jelenség, a nyelv kollektív társadalmi
jelenség.
A beszéd és az írás
Beszéd Írás
Több százezer éves. Ötezer éves.
Nem kell segédeszköz. Kell segédeszköz.
Hallási úton jut el a befogadóhoz. Látás útján jut el a befogadóhoz.
Nyílt, laza szerkesztési mód
jellemzi.
Zárt, kötött szerkesztési mód
jellemzi.
A hallgatóhoz szól. A beszélő
közvetlen visszajelzést kaphat.
Az olvasóhoz szól, nincs azonnali
visszajelzés.
Kiegészítik nem verbális jelek,
hangjelek.
A mondandóját, a megértést
segíthetik az írást kísérő nem
verbális jelek (íráskép, írásjelek)
Gyors, közvetlen. Lassabb, közvetett.
Mulandó, egyszeri,
megismételhetetlen, térben és
időben kötött.
Maradandó, sokszorosítható,
térben és időben kötetlen.
Kevesebb információt közöl
egyszerre, több az ismétlés.
Sok információt közölhet
egyszerre.
71
72
A kommunikációs kapcsolat
szakaszai
Kommunikáció célja:
- Kapcsolatfelvétel
(köszönés, bemutatkozás, bemutatás, tegezés, magázás,
megszólítás),
- Kapcsolatfenntartás
(hatékonyság növelése, megkérdezzük társunkat, hogy érti-e,
amit mondunk, többször többféle módon szólítjuk a nevén),
- Kapcsolatlezárás
(búcsúzás, elköszönés).
Visszajelzés – feedback
„Furcsa ellentmondás, hogy az embernek
a Holdra már sikerült eljutnia, de még
ma sem tudja, hogyan érintkezzen
embertársaival ... Valódi dialógust csak
azok tudnak egymással folytatni, akiket
érdekelnek embertársaik. Csak az képes
másokat igazán meghallgatni és nekik
válaszolni, aki lemond a hatalomról és
az erőszakról.”
Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok, 177. oldal

73
74


A marketingkommunikáció …


… olyan tervezett cselekvéssorozat, amely
a vállalat marketingrendszerébe illeszkedik,
célja egy termék (szolgáltatás), márka vagy
vállalat (intézmény) megismertetése,
népszerűsítése, a fogyasztó figyelmének
felkeltése, vásárlásra ösztönzése, illetve
érdeklődésének megtartása kommunikáció
segítségével.” (Fazekas -Harsányi, 2000).

A turisztikai reklám célja
75


célközönségre
meggyőző
vásárlásra ösztönző
kommunikációt irányít
Fontos:
megjelenés formája
tartalma és
időzítése

A turisztikai reklám feladata
76



a figyelem irányítása
az érdeklődés
felkeltése
tájékoztatás
asszociáció keltése
meggyőzés
majd eredménye a
vásárlás

A marketingkommunikáció
hatékonyságának mérése
77






•legyen fogyasztó- illetve felhasználó központú
•egyetlen eladási ötletre összpontosítson
•hangsúlyozza a legmeggyőzőbb ötletet
•az egyedi, versenyképes jellemzőket mutassa be
•tegye érintetté a fogyasztót, felhasználót
•legyen hihető és őszinte
•legyen egyszerű, világos, nyújtson teljes képet
•kapcsolja össze az eladási ötletet a márkanévvel
•használja ki a média nyújtotta lehetőségeket
•késztessen a vásárlásra.
Önbemutatás, mint kommunikáció
78
„Énbemutatás”, avagy kitűnni a
tömegből
• Személyes motiváció
• „Nyomot hagyjon” a személyiséged!
• Praktikák mellett önmagad a lényeg!
• Tegyük tartalmassá a beszélgetéseinket, a formán,
praktikákon túl ne feledjük saját személyiségünket! A
kommunikáció végső soron „adás saját magunkból!”

79
80
Irodalomjegyzék
• Dr. Raátz Judit
Kommunikáció és tárgyalástechnika
(Számalk. Budapest. 2003.)
• Karl Erik Rosengren:
Kommunikáció
(Tipotex. Budapest. 2004.)
• Em Griffin:
Bevezetés a kommunikációelméletbe
(Harmat. Budapest. 2003.)
• Barát Tamás:
A bizalom tolmácsai
(Medipen. 2001.)
• Szőke-Milinte Enikő:
A kommunikációs kompetencia fejlesztése
(PPKE BTK. Piliscsaba. 2005.)
• Forgács József:
A társas érintkezés pszichológiája
(Kairos. Budapest. 1985.)
• Barbara és Allan Pease: A testbeszéd
enciklopédiája, Park Könyvkiadó, Budapest,
2006.

Related Interests