You are on page 1of 41

Sejtbiológia és

molekuláris biológia
I. Félév
1 Előadás
Domokos Erzsébet
Marosvásárhelyi Orvosi és yógys!erés!eti Egyetem " MO#E
Gyógyszerésztudományi Kar
II. éves egyetemi hallgatók s!ámára
$ibliográ%a
1. &ósa' F. ()**+,' Sejtbiológia I.' &olo!svári
Egyetemi &iadó-.resa /0iversitara 1lujea0a.
). &ósa' F. ()**2,' Sejtbiológia II.' &olo!svári
Egyetemi &iadó-.resa /0iversitara 1lujea0a.
3. 1urti456ea0' M.' 7óth' E. ()**8' )*13,'
$iologie 4elular5-9u4r5ri 6ra4ti4e.
4. Curticăpean, . !"##$%, &io'ogie ce'u'ară (i mo'ecu'ară !), )).%.
*. +isc,er, E. !-../%, 0 1unkcioná'is se2ttan a'ap2ai.
3. 0'berts et a'. !"##"%, o'ecu'ar &io'ogy o1 t,e Ce'', 4
t,
Edition.
/. 4odis,, 5. et a'. !"##4%, o'ecu'ar Ce'' &io'ogy, *
t,
Edition.
$eve!etés a
sejtbiológiába

Sejtbiológia:

az a tudományág, ame'y a se2t s!erke!etét ,
;u0k4ióit !m6k7dését% és ;ejlődést<rté0etét
tanu'mányozza.

= sejt8

az é'9'ények a'ap:et9 szerkezeti, m6k7dési és
szaporodási egysége, ame'y egy ,ossz;
bio'ógiai e:o';ció eredményeként a'aku't ki.

agas szinten szer:ez9d7tt dinamikus strukt;ra.

0 k7rnyezeté:e' á''andó anyag<, energia< és
in1ormációcserét 1o'ytat<egyens;'yban :an a
k7rnyezeté:e'.

0 'egkisebb é'9 egység és az 7sszes a'ap:et9
é'et1o'yamat sz=ntere.
= moder0 sejtbiológia:
Molekuláris biológia

Kia'aku'ása 7ssze1>gg a tec,nikai ,a'adássa'.

0 cito'ógia !se2ttan%, biokémia, se2t?zio'ógia
és a mo'eku'áris genetika 7t:7zete.

I0terdis!4i6li0áris jelleg> tudomá0yág:
biokémia, bio?zika, mikroszkópia, anatómia,
?zio'ógia, in1ormatika, stb.
= sejtta0 t<rté0eté0ek
r<vid átteki0tése

=! o6tikai mikros!kó6
1e'1edezése<?@I.
s!á!ad.

Aobert Booke
!-33*%<@ce''u'a@.

=0to0 va0
9eeuCe0hoek
!-3/4%<:ég'ények
meg?gye'ése optikai
mikroszkóppa'.
• ?I?. s!á!ad-1itológia:
– Meye0 !-$"$%<k'orop'asztisz.
– Aobert $roC0 !-$AA%<se2tmag.
– @ale0ti0 !-$A3%<se2tmag:acska.
– S4hleide0 !-$A3%
– S4hCa00 !-$A.%
– Audol; @ir4hoC !-$*$%<kib9:=ti a
se2te'mé'etet !Bomnis cellula e
cellula”%.
– Aemak<0mitózis.
– Flemmi0g !-$/.%
– Strasburger
– Daldeyer !-$.#%<kromos!ómák
kialakulása mitó!is alatt.
e's9 át1ogó se2te'mé'et.
mitó!is.
Robert Brown 
(1773 - 1858)

=lbert vo0 &<lliker !-$*/%<mitokondrium.

S4him6er és Meyer !-$$A%<k'orop'asztisz
rész'etes 'e=rása.

olgi !-$.$%<Go'gi kész>'ék.

Barriso0 !-.#.%<@In vitro” ku't;rák.

S!<vette0yés!et vi!sgálata
1áziskontraszt<mikroszkóppa'

Mikroma0i6ulálás te4h0ikája
!1ényképezés, ?'mezés%.

-.4# után<Sejtbiológia:

Auska !-.A-%<az elektro0ikus-mikros!kó6
!elektro0mikros!kó6% 1e'1edezése<
u'trastrukt;ra.

7ra0s!miss!iós elektro0mikros!kó6 (7EM,.

&0oll !-.A*%<6ás!tá!ó mikros!kó6
(S4a00i0g EM-SEM,.

.orter !-.4#%<endop'azmatikus retiku'um.

.orter és .alade !-.**%<riboszóma.

1laude<diEere04iált ultra4e0tri;ugálás-
$iokémia.

1hristia0 de Fuve !-.*/%<'izoszóma.
= mai sejtké6 kialakulása
(Kósa 2007)

-$A.<&ret!ules4u<a 1ogak és a szem 1ényt7r9
k7zegeinek mikroszkópikus szerkezete.

@i4tor $abeG !-$*4<-."3%<;2 mikroszkópikus
1a2ok 1e'1edezése !Babesia%.

heorghe Mari0es4u !-$3A<-.A$%<idegse2t.

Io0 1a0ta4u!i0o !-$3A<-.A4%<immuno'ógia.

.alade !-.-"<"##$%<e's9 romániai származás;
Cobe'<d=2as.
= sejtta0 t<rté0ete
Aomá0iába0
= sejtes s!erke!etek os!tályo!ása
a t<r!s;ejlődés s!eri0t
-. Drokarióta
". Eukarióta
1. .rokarióták: 'egegyszer6bb 1e'ép=tés6 se2tek, nem
rende'keznek kik>'7n>'t se2tmagga' E 0ukleoid.
a% ikop'azmák<ma ismert 'egparányibb é'9'ények.
b% &aktériumok8

Archebaktérumok<
– F
"
mentes k7rnyezetben é'nek.

Eubaktériumok<:a'ódi baktériumok<
– F
"
<es k7rnyezetben é'nek.

se2tek
). Eukarióták !eu<:a'ódi, karyon<mag%:
se2tmag,ártyá:a' ,atáro't, :a'ódi se2tmagga'
rende'kez9 é'9 szer:ezetek. Ge2tszer:ecskéket
tarta'maznak és kompartimentá'ódás
!tago'ódás% ?gye',et9 meg.
a% Drotiszták
b% Gombák
c% Egyse2t6 n7:ények és á''atok
d% eta?ták
e% etazóák
t7bbse2t6ek.
Prokarióta sejt
Eukarióta sejt
(Lodish et al. 2004)
=! első sejtes s!erke!etek
kialakulása

= s!erves a0yag ;ejlődési s!i0tjei:

I. s!i0t8 kémiai e:o';ció<a szer:es
:egy>'etek és a szer:es
makromo'eku'ák kia'aku'ása8

O6ari0' /rey és á0ti<Hs17'd
'égk7re8 5
"
, C
"
, C5
A
, C5
4
, 5
"
F, C5
"
F és
5CC.

S. 9. Miller !-.*A%<kémiai e:o';ció
kisér'etes kutatásának megind=tása.
Oparin (184-180) !. L. "iller (130-2007)

II. s!i0t8 prebio'ógiai e:o';ció<enzimek
á'ta' kata'izá't kémiai k7r1o'yamatok
meg2e'enését9', az e's9 se2t
kia'aku'ásáig.

III. s!i0t8 bio'ógiai e:o';ció<egészen az
emberig.
=! első sejtes s!erke!etek
kialakulása
• F
"
né'k>'i, szer:es mo'eku'ákban gazdag
k7rnyezetben t7rtént.

0z e's9 se2t akkor ke'etkez,etett amikor az
9sóceánban 'e:9 1osz1o'ipid mo'eku'ák
spontánu' szer:ez9dtek és magukba
zártak egy 1e,ér2eke:eréket !ICG%.

a már bizony=tott, ,ogy a rICG
mo'eku'ák enzimként m6k7dnek és sa2át
rep'ikáció2ukat kata'izá'2ák.
=r4hebaktériumok

4eg9sibb szer:ezetek.

0naerob é'etmódot 1o'ytatnak.
• 0z Hs17'd 'égk7re F
"
<ben gazdagabbá :á't<
e'ter2edés>k :isszaszoru't.

Jko'ógiai nic,e<ket 1og'a'tak e' !tengerek
és óceánok mé'yén, termá'is és sa:any;
k7zegekben, az á''atok bé'rendszerében%.

Jko'ógiai szempontbó'8

etánterme'9

Góked:e'9 !,a'o?'%

Kermoacido?'
arc,ebaktériumok.
=! e0ergiatermelés evolH4iója

0z er2edést mege'9zi a glikolI!is !szubsztrát<
szint6 1osz1ori'áció%<egy g'>kózbó', két
pirosz9'9sa: és két 0KD ke'etkezik.

0 g'iko'=zis nettó egyen'ete8
– C
3
5
-"
F
3
 M " 0DD M " D
i
 M " C0D
M
 N "
C5
A
CFCFF
O
 M " 0KD M " C0D5 M " 5
"
F M "5
M

4eg9sibb 0KD terme'9 1o'yamatok<
;erme0tá4ió :. er2edés !te2sa:, ,angyasa:,
ecetsa:, propionsa:, :a2sa:,
borostyánk9sa:%.
(Fehér 1991)
(Fehér 1991)
=! e0ergiatermelés evolH4iója

Ga:as k7rnyezet<5
M
koncentráció n9tt
=.=7.-hajtotta sejtmembrá0 6roto06um6ák<energia
k9'tséges 1o'yamat.
$.=7. bo0tás 0élkJli 6roto06um6ák-k>'7nb7z9
redoPpotenciá'; mo'eku'ák !nem 1ermentá',ató szer:es
sa:ak% k7z7tti e'ektrontranszport energiá2át ,aszná'ták
protonpumpá'ásra.
1. Qó ,atás1ok; e'ektrontranszport-Elektrokémiai
6roto0grádie0s-=7. s!i0té!is.

+ermentá',ató szén1orrások 1e'é'ése<alter0atIv
s!é0;orrás: 1O
)
.
• Fotos!i0té!is<F
"
1e'szabad=tása<aerob
energianyerés<4itrátk<r' oKidatIv
;os!;orilá4ió.
=! eukarióták
kialakulása

0 se2tes szer:ez9dés kia'aku'ását és 1e2'9dését
a k9zetekben meg9rz9tt marad:ányok<
mikro1osszi'iák :izsgá'atá:a' 'e,et 1e'der=teni8

A,* mi''iárd é:es k9zetekben<prokarióták,

" mi''iárd é:es k9zetekben<cianobaktériumok,
eukarióta se2tek,

3## mi''ió é:es k9zetekben<sokse2t6 eukarióta
szer:ezetek.
Hsi prokarióták
eubaktériumok
arc,ebaktériu
mok
9si eukarióták
=!
eukariót
ák
kialakulá
sa
(Lodish et al.)
=!
eukariót
ák
kialakul
ása
Myxotricha paradoxa-
e#tos$i%&ió$is
=! ismételt s!imbió!is elmélete
• 0z eukarióták anaerob se2tekb9' származnak.
=! első s!imbió!is:
– 0z oPigénben d;s k7rnyezetben t7rtént.
– =0aerob .rokarióta gazdase2t bekebe'ezett egy
aerob baktériumot<e0dos!imbió!is 27tt 'étre.

=erob baktériumE.rotomitoko0drium<e':eszti
1>gget'enségét mitoko0drium.

itokondrium ,ason'ósága a mai Paracoccus
1a2okka' és a Micrococcus denitrifcans<a'.

=! első s!imbió!is sorá0 j<ttek létre a! ősi
amőbák.
=! eukarióták
kialakulása
=! eukarióták
kialakulása
=! ismételt s!imbió!is elmélete
= második s!imbió!is:

Lsi amőba és egy s6iro4heta ősostoros s!imbió!isa-
ektos!imbió!is.

=! ősi amőba mo!géko0yságra tett s!ert.

=! ősi amőba a s!ámtartó és a s!ám4s<kke0tő
sejtos!tódás a66arátusára tett s!ert8

p'. Chlamydomonas a'gáná' se2tosztódáskor a két ostor
1e'sz=:ódik és a bazá'is testek a se2tmag me''é
:ándoro'nak, a,o' centrió'umokként m6k7d:e a
magorsó kia'ak=tásában 2átszanak szerepet. Fsztódás
után a p'azmamembrán,oz :ándoro'nak és mint bazá'is
testek részt:esznek az ostorok képz9désében.
– Myxotricha paradoxa<ektoszimbiózis

0 második szimbiózis során 27ttek 'étre az ősi ostoros
amőbák ame'yek a :ég'ények, gombák, n7:ények és
á''atok e'91utárai.
=! eukarióták
kialakulása
=! ismételt s!imbió!is elmélete
= harmadik s!imbió!is:

C7:ényi se2tek meg2e'enését tette 'e,et9:é.

Eukaróta sejt és 4ia0obaktérium
s!imbió!isa.

Cianobaktériumok, eset'eg a Prochloron 1a2ok
!4eRin, -.$-% a mai k'orop'asztiszok 9sei.
=! eukarióták
kialakulása
=! ismételt s!imbió!is elméletét alátámas!tó érvek

0 mitokondriumnak és a k'orop'asztisznak sa2át genom2a
!DCG<e% :an, ame'y a baktériumoké,oz ,ason'=t.

Ezen organe''umok riboszómái is sa2átosak !kisebbek%,
k>'7nb7znek a citop'azma riboszómáitó'.

0z osztódásuk nem k7t7tt a se2tosztódás,oz.
• Cem ke'etkeznek de novo
• Ga2át DCG rep'ikáció2uk, transzkripció2uk és
transz'áció2uk :an.
• Ge2tmagon k=:>'i 7r7k'9dés<az organe''umok gén2ei
7ná''óan mutá',atnak.
I. .rokarióták

Egyse2t6ek.

0z eukarióták 9sei.

Miko6la!mák

$aktériumok !0rc,ebaktériumok és
eubaktériumok<p'. cianobaktériumok%.
1. = 6rokarióta sejtek alakja-a
baktérium sejtek alakja:

<mb !kokkuszok%8 monokokkuszok !Micrococcus
ureae%, dip'okokkuszok !!iplococcus
pneumoniae%, tetrakokkusz !"a#kya tetra$ena%,
sztreptokokkusz !%treptococcus pyo$enes%,
szta?'okokkusz !%taphylococcus aureus%, sarcina
a'ak !%arcina &ava%.
(!$entir%ai' 2000)
(!$entir%ai' 2000)

Be0geresek !baci'usok%8 Escherichia coli, 'lebsiella
pneumoniae

S6irálisak: :essz9k :. :ibrionok !(ibrio cholerae%,
spiri''umok !%pirillum volutans%, csa:arodottak :.
spiroc,eták !)reponema pallidum* %pirochaeta
plicatilis%.

Fo0alasak: %phaerotilus natans* Be$$iatoa genus

Mégys!<glet>ek: +uadra genus

1ia0obaktériumok: g<mb v. he0geres alak-
magá0os v. tele6es sejtek.
). = 6rokarióta sejtek mérete

0 'egkisebbek a mikop'azmák !#,-"*<#,"*# Sm%.

%aprospira $randis<*## Sm.

Cianobaktériumok8 -<-# Sm.
3. = 6rokarióta sejt s!erke!ete
a, = baktérium sejt s!erke!ete:

Ge2t1a' M Drotop'aszt.

Ge2t1a'on be'>'i a'kotók8

Ge2t,ártya !p'azmamembrán%

ezoszómák

Citop'azma

Cuk'eoid !maganyag%

Iiboszómák

Tár:ányok, :akuó'umok

Ge2t1a'on k=:>'i a'kotók8 tok<g'ikoká'iP,
ostorok, ?mbriák, pi'usok.

Endospóra

+otoszintetikus
apparátus

I,apidoszómák

agnetoszómák
a, = baktérium sejt s!erke!ete:
Sejt;al:
Gra !o"it#$ sejt%al
Gra !o"it#$ sejt%al


Deptidog'>kán
!mureinréteg%

Keiko sa:ak

Droteinek.
(&adi'an et al. ())*)
G
G
ra ne'at
ra ne'at
#$
#$
sejt%al
sejt%al
• Deptidog'>kán
!murein%
• 4ipoproteinek
• +osz1o'ipidek

4ipopo'iszac,arido
k !4D4%
• Do'iszac,aridok
Li!o!olis"a+harid
réte', $éd a"
antibiotikuok ellen !l.
!eni+illin és
a ér'ek ellen is.
(&adi'an et al. ())*)
.roto6las!t:
• Ge2t1a'tó' meg1osztott se2t.
Sejthártya:
• 0 1o'yékony mozaik mode'' a'ap2án ép>' 1e' !primer
membrán szerkezet%.
• 5ason'=t a mitokondriumok membrán2á,oz.
Me!os!ómák:
• 0 se2t,ártya bet>remkedései ,ozza 9ket 'étre.
• 0 rep'ikációban :an szerep>k.
1ito6la!ma:
• Ko''oid o'dat.
• Gé' á''apot<nincs citop'azmaáram'ás.
• Genom, riboszómák, :akuó'umok :annak benne.
Mukleoid:
• Cincs se2tmag,ártya, sem se2tmag:acska !nuk'eo'usz%.
• Gy6r6 a'ak; kétszá'as DCG mo'eku'a.
Aibos!ómák:
• Két a'egységb9' ép>'nek 1e'8 A# G, *# G.
• +e,ér2eszintézis.
E0dos6óra ké6!és (s6orulá4ió,:
• Ked:ez9t'en k7rnyezet ind=t2a be.
@akuólum:
• 0z akt=:, n7:eked9 se2tben :annak csak 2e'en.
= ;otos!i0tetikus kés!Jlék:
• 0 1otoszintetizá'ó baktériumokra 2e''emz9.
Aha6idos!ómák:
• 0 mikrotubu'usokka' ana'óg se2ta'kotók.
• 0 nuk'eoid r7gz=tésében :an szerep>k.
Mag0etos!ómák:
• +e<t tarta'mazó zár:ányok<mágneses tér<orientáció.

.la!mid:
• K7r a'ak; DCG mo'eku'a.
• 0 baktérium DCG<t9' 1>gget'en>' rep'iká'ód,at.
• I<1aktor<p'azmid<antibiotikumokka' szembeni
e''ená''óképességet ,atározza meg.
1sillók és ostorok:
• ,e'y:á'toztatás
• ""
Fimbriák:
• Ge2t1e'sz=n n7:e'és<1e'sz=:ó1e'>'et n7:e'és.
.ilusok:
• 0 ,=m és a n9i 2e''eg6 baktériumse2t 7sszeo':adásában
2átszik szerepet !kon2ugáció%.
likokáliK-7ok:
• Uéd9 szerep, tapadó 1e'>'et.