A magyar felvilágosodás (1772-1825

)
Megkésettség

jellemző a kelet-európai

országokra Magyarországon a polgárság aránya 10 százalék alatt van, helyettük a köznemesség vállalja a küzdelmet a társadalom átalakításáért: - nemzeti függetlenség - nemzeti kultúra - nemzeti nyelv (latin nyelv a tudományban, német a közéletben 1785-től, II. József nyelvrendelete)

Uralkodók a korszakban
1740-1780:

Mária Terézia 1780-1790: II. József 1790-1792: II. Lipót 1792-1835: I. Ferenc

Történelmi háttér
1541-ben 3 részre szakad Magyarország: 1.) Török Hódoltság (török fennhatóság) 2.) Erdélyi Fejedelemség (török befolyás) 3.) Magyar Királyság (habsburg király) 1686: habsburg összefogás a török ellen 1703: Rákóczi-szabadságharc 1711: szatmári béke

Történelmi háttér
A

Habsburg-házi uralkodók a felvilágosult abszolutizmus hívei, vagyis polgári jellegű reformot vezettek be, alapvetően mégis a feudalizmus fenntartására törekedtek, ezzel gátolva a polgári átalakulást. Terézia 1765-től nem hívott össze országgyűlést, rendeletekkel irányított! Mária Terézia Bécsben Magyar Testőrséget hoz létre: a köznemesség itt ismerkedik a felvilágosult eszmékkel (Bessenyei György)

 Mária

 1760-ban

Bessenyei György (17461811)
 Művelődéspolitikus,

testőríró

 Művei:

1772  A filozófus,1777  Értekezései: Magyarság (röpirat), 1778  Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék 1781

Ágis tragédiája,

Magyarság, 1778
A

nyelv nyelv művelése a cél  A tudományokat akkor tudjuk magas fokon művelni, ha minden fogalomra van szavunk, és alkalmas rá a nyelv  „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”  A latin, francia, német: görcsösebb a magyar nyelvnél  A cél: a közjó elérése; erre eszköz: a tudomány, szépirodalom (a nemesség és alsóbb osztályok között távolság csökkentése)  Feladat: külföldi művek lefordítása - felvilágosult eszmék, újdonságok, tudomány terjesztése - Fordítás közben a magyar nyelv csiszolása, új fogalmak, szavak bekerülése a magyar nyelvbe

Batsányi János (17631845)
A franciaországi változásokra, 1789. július „Nemzetek, országok! Kik rút
kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelékében… Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”

A váteszköltő fogalma
Vátesz: jelentése: jós, látnok
 Batsányi A

az első váteszköltő a magyar irodalomban

költészetben prófétai ihletettségű, látnokként fellépő költő; a közösséget szólítja meg, amelyhez maga is tartozik, kiválasztottként a jövőbe mutat utat jövő és a helyes cselekvés tudója, látója buzdító hangnemben szólal meg

A

 Rendszerint

Kazinczy Ferenc (1759-1831)
A

19. század első két évtizedének irodalmi vezéregyénisége központ: Széphalom (Bányácska) 23 kötet

 Irodalmi

 Levelezése:

Kazinczy Ferenc
 Az

eredeti fordításoknál többre tartotta a jó fordításokat

 Stíluseszménye:

a „fentebb stíl”: kifinomult, magasabb rendű stílus; kevés, de jól megválogatott szóval súlyosat mondani, szókincsbővítés, nyelvújítás Művei:  Tövisek és virágok, 1811 (epigrammagyűjtemény)  Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél, 1819  Pályám emlékezete  Fogságom naplója

Kazinczy és a nyelvújítás
Két álláspont a nyelvről:
-

A nyelv közmegegyezés eredménye, tehát tetszés szerint változtatható (racionalista álláspont) A nyelv szerves fejlődés eredménye, nem lehet mesterségesen beleavatkozni (romantikus álláspont)

-

A nyelvújítás
A

nyelvújítás a nyelvművelők tudatos beavatkozása a nyelv életébe. Nyelvújítás alatt a XVIII. század végén kibontakozó mozgalmat értjük, amelyben a magyar nyelvről vallott nézetek ütköztek össze.

  A nyelvújítás célja:
a

magyar szókincs bővítése, az idegen szavak magyarral való helyettesítése, a stílus újítása, az európai szintű tudományos és kulturális eredmények egységes nemzeti nyelven való megszólaltatása.

A nyelvújítás
Előzmények: A XVIII. század elején az anyanyelv használata visszaszorult Magyarországon (tudomány: latin, 1785-1844: német a hivatalos nyelv). A felvilágosodás eszméinek hatására erősödik az igény: a tudománynak és a művészetnek anyanyelven kell megszólalnia (mindenki számára hozzáférhető legyen; 1590: Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia, 1626: Káldy György: katolikus Biblia). Így a nemzeti függetlenség és a társadalmi felemelkedés összekapcsolódott a magyar nyelv ügyével. A magyar nyelv hivatalossá tételében mindenki egyetértett, csak a nyelvújítás ügyében volt vita.

A két tábor
 1.

ortológusok: hagyományőrzők, a régi állapot megőrzését támogatták; a nyelvújítást nyelvrontásként értelmezték. (ypszilonisták: kiejtés elve: láttya /Verseghy Ferenc)

 
 2.

neológusok: nyelvújítók, céljuk: tudatosan beavatkozni a nyelv életébe. (jottisták: szóelemzés elve: látja /Révai Miklós/)

A nyelvújítás állomásai
 1.

1795: Debreceni Grammatika (ortológusok)   2. 1811: Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok című epigrammagyűjteménye  3. 1813: Mondolat (’beszéd’): a neológusok kigúnyolása  4. 1815: Felelet a Mondolatra (Kölcsey Ferenc és Szemere Pál stílusparódiája)  5. 1819: a nyelvújítási vita lezárása: Kazinczy Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s egyességben és ellenkezésben van önmagával.”

Csokonai Vitéz Mihály (17731805)
Stílusszintézis :
 klasszicizmus  szentimentalizmus  rokokó  népiesség

Klasszicista stílusirányzat
 tanítás

és gyönyörködtetés  közösségi kérdések  szigorú formák, műfajok tisztasága  fentebb stílus  ókor mint példakép  antik szavak, mitológiai utalások terheltsége  szentencia és piktúra  tökéletesre csiszolt művek, sokszoros átírás

Szentimentalizmus
 érzelmek

középpontba állítása  eszményi, idilli állapot elérése, boldogság örök keresése  búskomorság, melankólia, a valóság és a vágyott állapot közötti óriási különbség miatt; negatív festés eszközének gyakori alkalmazása  műfaji normák felülírása, keverése  Természet, természetesség felértékelődése  Társadalomból kivonulás: „vissza a természethez”

Rokokó
 könnyedség,

játékosság, vidámság,

szertelenség  dekorativitás  formai virtuozitás  az élet apró örömeinek az élvezete, középpontba állítása (bor, mámor, játék)  a pillanat megragadása  a boldogság mindenek felett

Népiesség

természetesség köznapibb

nyelvhasználat nyersebb kifejezésmód

Berzsenyi Dániel (17761836)
A

reformkort megelőlegező hazafias ódái: A magyarokhoz I műfaji keveredés az Osztályrészem című versben: elégikoóda

 Erős

A nemzethalál víziója
Johann Gottfried Herder: Gondolatok az emberiség történetének filozófiájához, 1791.
„Itt

élnek most, szlávok, németek, románok s más népek közt, a lakosság csekélyebb részeként s századok múlva a nyelvüket is alig lehet megtalálni majd”  nemzethalál víziója

Berzsenyi, Horatius követője

Quintus Horatius Flaccus (65-8) elvei: arany középút életelv Carpe diem! Élj a mának – az ifjúság örömeinek józan élvezete tanítás és gyönyörködtetés (szentencia és piktúra)

Vége

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful