A szabad akara problémája akarat



Szabadság Determinizmus Indeterminizmus ? ?? ???     

Fatalizmus (logikai determinizmus) gikai 

A fatalizmus nem ugyanaz m a determinizmus anaz mint A fatalizmus a szabadság fo ság fogalmának logikai ellentmondásosságát jelent jelenti Logikailag szükségszer , ho egy tény igaz vagy er hogy hamis kell legyen Ha egy adott tényre vonatko propozíció igaz, akkor onatkozó mindig igaz, senki meg nem változtathatja g Äaz, hogy holnap tengeri csa lesz, az már ma, vagy eri csata igaz, vagy pedig hamis, de valamelyik biztosan´ is,    

Fatalizmus (logikai determinizmus) gikai 

Ez összefügg a propozíc pozícióknak azzal a felfogásával, hogy azok m minden id t l már függetlenül léteznek. k. Csak akkor tartható fenn a szabadság, ha vannak propozíciók (a jöv beliek), amik még eldöntetlenek Statikus id felfogás- a té s- tények események nem az id ben léteznek- vagy legalábbis a múlt,jelen, jöv esemény ontológiai ményei státuszukban nem különb különböznek-vagy fennállnak, vagy nem m  

Teológiai determinizmus i dete 

Összeegyeztethet -e a s szabad akarat Isten mindent(és el re-)tudásá tudásával? Ha meg nincs szabad ak ad akarat, lehetséges-e morális világrend? 

A determinizmus taxonómiája izmus

Mi is a determ eterminizmus? 

Minden tény és mind esemény s minden kauzálisan szükségs kségszer , abban az értelemben, hogy ne lehetséges ogy nem olyan tény vagy ese y esemény, amelyet bizonyos feltételek n tennének telek ne szükségszer vé.

Pro vagy kontra 

Libertariánizmus: nincs determinizmus- csakis így lehet szabad akarat arat Szigorú determinizmus determinizmus van zmus: szabad akarat nincs ± e k s kett kizárja egymást Puha determinizmus - kompatibilizmus: us k determinizmus van, és e , ezáltal van szabad akarat is  

Mit l lesz valam kauzálisan alami meghatáro határozott?
y

Megjósolhatóság által: pl. Laplace tal: determinizmus felfogása gása Ha valaki minden részecs állapotait tudná, szecske akkor ebb l éppúgy el re a jöv be, mint vissza a múltba extrapolálhatná a helyzetét atná Laplace-é elvileg kiszámo számolható determinizmus De lehetségesnek tartható valóban artható kiszámolható determinizm felfogás is inizmus

y

y

y 

Funkcionális kapcsolat a id szeletek között: olat az a determinizmus a funkc funkcionális kapcsolatban van, amely összeköti a jö beli események öti jöv attribútumait a jelenbeli, illetve múltbeli nbeli, tumaival események attribútumaiv Modális szerkezet: ha a világ olyan modális v szerkezet ,hogy nincsen benne elágazási incsenek pontok - az a determinizm minizmus 

És hol a szabad akarat, ha van? bad a 

Egy független cselekv lé ekv lélekben: dualisztikus elképzelés A természeti folyamatok indeterminisztikus atok naturalisztikus elképzelés komponenseiben: natura A dualizmus az elmefiloz efilozófiában ma már nem túl népszer Viszont kérdéses, hogy a naturalisztikus elképzelés, mit l jó? ?   

Hogy képzeljük el a szabad akaratot? s 

Ha akarom, akkor a követke pillanatban övetkez bukfencezek, ha nem akaro akkor nem fogok (a jöv akarok meghatározatlanságára uta megfogalmazás) ra utaló Ugyan bukfenceztem egyet de ha nem akartam volna, egyet, akkor nem bukfenceztem vo tem volna, vagyis cselekedhettem volna másk másképpen mint ahogyan cselekedtem.(a szükségsze ségre utaló égszer megfogalmazás) Ha valaki a szabad akarat k arat képességével rendelkezik, akkor cselekedhetne máské másképpen is ,mint ahogyan valójában cselekszik  

Indeterminizmu = szabad nizmus akara akarat? 

Vannak olyanok is(a kem (a kemény kompatibilisták), akik szerint, nem hogy a szabad akarat ogy összeegyeztethet a det determinizmussal, hanem, enélkül nem is lehetsége tséges Érvük: a determinizmus e mus egyetlen alternatívája, hogy indeterminizmus va de akkor nem más us van, mint a véletlen határozza meg, hogy hogy ározza cselekszünk, az pedig ne nevezhet szabad dig nem akaratnak. 

kompatibi patibilizmus 

A Äszabad akarat´ egy csaló nyelvi fordulat, nem az csalóka akarat szabad, hanem az em ember, mégpedig akkor, ha maga határozhatja meg a cs g cselekedeteit A szabad akarat nem valam misztikus er valami Hanem, inkább az elmeállap eállapotaink (vágyaink, érzéseink) képességét jelen arra, hogy t jelenti, meghatározzák cselekvései véseinket. Az ember nem attól szabad, hogy eldönthetetlen, hogy abad, mit fog tenni, hanem attól, h ttól, hogy az sajátos kteréb tulajdonságaiból, karakteréb l fakad az, hogy mit fog tenni   

kompatib patibilisták

Hobbes

Denett

int görög isten Hume mint gö

Miért gondolhatjuk, hogy nem lehetséges k, ho kompatibil atibilizmus? 

A kompatibilizmus szerin igaz az, hogy az szerint, események bekövetkezé determinált tkezése Vagyis modálisan: a cselekv nem cse cselekedhetett volna má a másképp mint ahogy cselekedett, és nem csel cselekedhet másképp mint ahogyan cselekedni fog i A kompatibilista vagy áté gy átértelmezi a szabad akarat fogalmát, oly mód y módon, hogy arról nem mondhatjuk, hogy máské is akarhatott volna másként valaki mint ahogyan akar n akart   

Vagy pedig azt mondja, h ndja, hogy szubjektíve ugyan úgy t nik, hogy akarhato volna másképp mint rhatott ahogyan akart, de objekt objektívan nézve csakis egyféleképpen akarhatot rhatott. Az objektív determinizmu fennállhat egyszerre inizmus az akarat szabadságána szubjektív ágának élményével(ha a kompat ompatibilista így érti a szabad akarat kifejezést, akkor e konzisztens kkor ez elképzelés) 

A Newcomb-p mb-paradoxon
a szubjektív és objektív determináltság objekt 

Az erd ben járva egyszer csak k dobozt látunk magunk el tt. két Mellettük áll egy kísérletvezet ,é a következ ket közli: A bal zet ,és oldali dobozban garantáltan van 1000 $. A jobb oldali doboz n vagy üres, vagy 1000000 $-t tart -t tartalmaz. Mindez attól függ, hogy egy mindent tudó Lény, aki képe arra, hogy a Te jöv beli i képes gondolataidat megjósolja, hogya döntött. Ha tegnap úgy látta, hogyan hogy ± mohó módon ± mindkét d dkét dobozt magaddal viszed, akkor a jobb oldali dobozba nem tett se semmit. Ha úgy látta, hogy Äszerényen´ csak a jobb oldali do dali dobozt viszed magaddal, akkor beletett 1000000 $-t. A kísérletve érletvezet felszólít, hogy állj háttal a dobozoknak, és felnyitja a doboz dobozokat. Majd felszólít, hogy válassz, mindkett t elviszed, vag csak a jobb oldalit. Miel tt az d, vagy utasítását követnéd, még azt is e zt elmeséli, hogy eddig 4010 turistával végezték el ezt a kísérl kísérletet, de senkinek sem sikerült még elvinnie 1001000 $-t. A kérd kérdés: Hogyan döntsünk?

A parado aradoxon 

Mindkét döntés el tt elég er s motivációk állnak Képzeljük el úgy mint eg bátorság-próbát int egy Els lehet ség: beijedün és elhisszük, hogy a ijedünk Lény valóban tudja, hogy mit fogunk gondolni, , ekkor csak a jobb oldali d ldali dobozt választjuk Második lehet ség: nem ijedünk meg. A Lény : már tegnap beletette a p te pénz, tehát, most vagy ott van vagy nincs, így ne vesztünk semmit, nem ha mindkett t elvisszük. szük.   

A kellemet lemetlenség 

Nehéz elfogadni, hogy m látja, a dobozokban ogy már lév pénzb l, hogy hogya fogok dönteni én, hogyan mikor még nem is döntöt döntöttem, és szubjektíven teljesen úgy élem meg, h eg, hogy éppen akorlom szabadságomat gyakorlo

A paradoxon feloldása oxon 

A világ valójában (objektívan determinált, számomra ktívan) csak úgy t nik, hogy szabad vagyok. abad Mindig fennáll a lehet ség, h hogy a Lény nem helyesen jósolt (még ha 4011-szer sike er sikerült is neki, lehet, hogy csak minden 4012.-ik döntés szabad, vagy öntés dozott egyszer en csak hazudozott a kísérletvezet ): n ugyanis episztemikusan nem szükségszer (nem ált abban), hogy kauzálisan lehetek teljesen konfirmált ab minden szükségszer . Vagyis, a paradoxonnal nem kerültünk semmivel sem l közelebb ahhoz, hogy eldönt eldöntsük, determinizmus van-e vagy sem   

Popper érve az önjóslás lehete lehetetlenségér l 

A determinizmus állítása mint izmus pragmatikai öncáfolat tikai

Egy Turing-gép nem képes a saját maga jöv beli állapotait kiszámolni, tehát ha az agy egy Turing-gép determinisztikusságával m ködik, nem képes soha val saját állapotát el re látni- é ezt mint szabadság tni- és élményét éli meg Ha a jósn azt mondja neke hogy holnap elgázol egy a nekem, villamos, akkor én holnap k sem teszem a lábam a lnap ki házból De ilyet a jósn -ha tényleg tud jósolni-akkor biztosan nyleg nem is mondana A delphoi jóslatok bezzeg a zzeg annak ellenére is beteljesülnek bármit csinál a h s sinál 

A jósn -paradoxon   

Miféle is a kérdés? k 

Mindeddig azt vizsgáltuk, fog uk, fogalmilag milyen elképzelések passzolhatnak atnak. Az akarat klasszikus (objekt szabadsága nem állhat objektív) fenn egyszerre a determiniz rminizmussal. Az objektív determinizmus v mus viszont fennállhat egyszerre az akarat szabad abadságának szubjektív élményével(ha a kompatibili atibilista így érti a szabad akarat kifejezést, akkor ez k r konzisztens elképzelés) Mindezek után nyilvánvalóan arra kell gondolnunk, valóan hogy az, hogy objektívan de an determinált-e az akarat, empirikus kérdés kell legyen   

A Libet-kí bet-kísérlet 

Benjamin Libet (19162007) 

Az oszcilloszkóp egyfajta óraként viselkedett-arra kérték az alanyt, hogy jegyezze meg hol állt a pont amikor elhatározta magát. 

Az alany ún. készültségi agyp i agypotenciálját EEG méri (ez tkp. egy agyhullám jelenség, ami a tudatos döntések el tt , jelentkezik.) Az alany megmozdulásának, a tudatos elhatározás nak, eredményeként bekövetkez k kez kézmozdulatnak az idejét is pontosan regisztrálja egy mér m szer. y Az eredmény: a tudattalan agy potenciál kb. fél an agyi másodperccel megel zi a tuda tudatos élmény regisztrálását Azonban ez korántsem olyan kiábrándító, mint azt egyesek vélik: pl. Denett szeri az, hogy az alanynak egy t szerint figyelmi váltást kell végrehajta ehajtania(rá kell néznie az oszcilloszkópra) megmagyará gyarázhat egy ilyen késést.    

Másfel l, fogalmilag, ez n g, nem bizonyít semmit, arról, hogy ez most szab t szabadságon alapuló döntés-e vagy sem. . Ha valaki a test-elmének legalább ének szuperveniens kapcsolat elfogadja, annak csolatát számára inkább az lenne csodálatos, ha a tudatos élmény el zné m az agyállapotot meg A kérdés továbbra is fenn fennmarad: az agy komplex viselkedése ma lehet szabad, se maga dacára annak, hogy ez c y csak kés bb tudatosul  

Az agyban z agy 

Lehetsé ehetséges volna, hogy az indeterm determinizmus az agyi folyama lyamatok indeterminált részlete szleteiben van?

Kvantummecha echanikai érvelés 

A kvantummechanikában indeterminisztikus ikában törvényszer ségek vann és ezek határozzák vannak meg az agy magasabb re abb rend folyamatainak indeterminisztikusságát. ágát. Ellenérvek:  

Az agy m ködése során nagyon elenyész lehet az orán olyan események száma ami egy záma, indeterminisztikus kvantu vantumjelenségen áll vagy bukik- ugyanis pl. egy ne gy neuron kisülése jóval nagyobb nagyságrend f nd folyamatokon nyugszik 

Grünbaum : a szabadságot nem garantálja ságot önmagában az a tény, hogy a döntési folyamatok , valószín ségi törvényeknek engedelmeskednek. eknek Ästatisztikus determinizmus´ Äaz ember nincs zmus´ egyénileg lekötve, de az egé nem hordja láncait´ egész Arthur Fine: a Grünbaum-fé argumentum csak akkor um-féle áll, ha a szóban forgó valósz ségi modell olyan, valószín hogy elvben létezhet rejtett paraméteres elmélete ejtett ? Lehet-e a kvantummechan echanika indeterminisztikus folyamatainak rejtett paramé araméteres elmélete? Einsten szerint igen     

Az érv el feltételezi, hogy a kvantummechanika i, valóban indeterminisztiku tövényszer ségeket ír le isztikus Létezhetnek a kvantumm tummechanikában olyan rejtett paraméterek, amik voltak voltaképpen mégis determinálttá teszik a rendszert- EPR-p EPR-paradoxon ... Másrészr l: tulajdonképp mit nyerünk a szabad nképpen akarat számára azzal, ha a döntéseink végs al, kimenetelét(mondjuk, hog egy gyilkosjelölt elsüti-e k, hogy a fegyvert) egy éppolyan kvantummechanikai olyan véletlenre hárítjuk, mint h hogy egy urán izotópban elbomlik-e egy konkrét at krét atom?  

Még ha az elmeállapotok ráé tok ráépülnek is az agyállapotokra, nem minden agyállapotom elmeállapot inden 

De mi lehet ezen túl? ehet e Az agy és személyiség sze

Az agy fura dolgokat produk rodukál 

Idegen kéz szindróma a Corpus callosum (a két agy ét agyféltekét összeköt híd) sérülésének esete Mindezekben az esetekben a beteg úgy érzi, hogy nem ekben szabad akaratából cseleksz elekszik Mindezekb l az látszik, hog az agyban nem ik, hogy egykönnyen integrálható a személyiség (l. Parfit és a ató személyiség önazonossága ssága) Márpedig személyiség és s g szabad akarat összefonódnak    

Az utolsó szó 

Az elmefilozófiai fizikalizm inkább ikalizmus determináltság párti ti A szabad akarat fogalmá a determináltsággalmát indetermináltság kérdésk érdéskörön túl kell keresni A szabad akaratnak felté k feltétele, hogy ne legyen determinizmus, de ennél többre van szüksége