2.

A termodinamika főtételei
3. Az ideális gáz. Állapotváltozások
A termodinamikai egyensúly:
 makroszkopikusan változatlan (nyugvó) rendszer
 intenzív állapotjelzők homogén eloszlásúak
Kölcsönható rendszerek egyensúlya
 intenzív áh-k azonossága és
 falak átjárhatósága

ARNOLD SOMMERFELD (1868–1951)

1951: „A hőmérséklet egyenlősége feltétele két rendszer vagy egy
rendszer két része közötti termikus egyensúlynak”
A felfedezés útja
1., az „angol út”
JAMES PRESCOTT JOULE (1818-1889)
mérések  munka-hő egyenérték
„Abban a hitben, hogy a pusztítás ereje egyedül a
Teremtő birtoka, teljességgel egyetértek Roget-val és
Faraday-jel azon véleményüket illetően, hogy
bármely elmélet, amely a gyakorlatba ültetve az erő
megsemmisítését kívánja meg, szükségszerűen
téves.”
2. a „francia út” (racionális mérnöki iskola)
a legjobb gép (hőerőgép) keresése
NICOLAS CARNOT és fia
NICOLAS LÉONARD SADI CARNOT (1796-1832)

a hő-munka átalakítást vizsgálták

 második főtétel
GUSTAVE CORIOLIS
munka fogalom,
munka és mozgási energia kapcs.
3., a „német út”, a „metafizikai út”
élő szervezetek vizsgálata

JULIUS ROBERT VON MAYER (1814-1878)

(eredetileg orvos, az is maradt)

HERMANN L. F. HELMHOLTZ (1821-1894)

(eredetileg orvos, később fizikus)
Robert Mayer:
„1840 nyarán a Jáva szigetére újonnan megérkezett európaiakon
végrehajtott érvágásoknál azt tapasztaltam, hogy a kar vénájából
eresztett vérnek majdnem kivétel nélkül föltűnően vörös színe
volt. Ez a jelenség magára vonta teljes figyelmemet. Kiindulván a
Lavoisier égés-elméletéből, mely az állati hőt égésfolyamatnak
tulajdonítja, azt a kettős színváltozást, melyet a vér a kicsiny és a
nagy körfutás hajszáledényeiben szenved, úgy tekintettem, mint a
vérrel végbemenő oxidácziónak érzékileg észrevehető jelét,
látható reflexusát. Az emberi test állandó mérsékletének
megtartására kell, hogy annak hőfejlesztése a hő veszteségével,
tehát a környező médium mérsékletével is szükségképen bizonyos
értékviszonyban álljon s ennélfogva kell, hogy mind a hőtermelés
és az oxidáczió- folyamat, mind pedig mind a két vérnemnek
színkülönbsége a forró égöv alatt egészben véve kisebb legyen
mint a hidegebb vidékeken.”
Robert Mayer, 1842:
„Az erők okok, és így azokra teljes mértékben alkalmazható az alaptétel:
causa aequat effectum. Ha a c ok okozata e, akkor c = e; ha e ismét az oka
egy másik f okozatnak, akkor e = f stb. c = e = f ... = c. Az okok és okozatok
egy láncolatában, mint ahogy az egy egyenlet természetéből következik,
sohasem válhat egy tag vagy egy tag egy része nullává. Minden ok első
tulajdonsága tehát az elpusztíthatatlansága.
Ha az adott c ok létrehozta a vele egyenlő e hatást, ezzel c egyúttal
megszűnt létezni; c tehát e-vé vált. Ha e létrehozása után c egészen vagy
részben még megmaradt volna, úgy ezen visszamaradó oknak további
okozat kellene hogy megfeleljen; c okozata tehát e kellene hogy legyen
ellentétben c = e feltevésünkkel. Így, minthogy c e-be, e f-be stb. megy át,
ezeket a mennyiségeket egy és ugyanazon objektum különböző
megjelenési formáinak kell tekintenünk. Az a képesség, hogy különböző
formákat tud felvenni, a másik lényeges tulajdonsága minden oknak. A két
tulajdonságot összefoglalva mondhatjuk: az okok kvantitatíve
elpusztíthatatlanok és kvalitatíve változékony objektumok.”
Az erő (energia): elpusztíthatatlan és változékony (átalakítható).
 Extenzív állapothatározók:
 belső energia (aktivitás), U [J]: a részecskék tömegközéppontra vonatkoztatott Ekin & Epot
összegeként adódik.
 entalpia (hőtartalom), H=U+pV [J]: nyitott átáramlott rdsz. energiája, az áttolási
munkával növelt belső energia
 Folyamatjellemzők:
 Munka: TDR határfelültén fellépő energiatranszport mennyiség, amit a kölcsönhatáshoz
tartozó és a T-től különböző intenzív állapotjelzők inhomogenitása hoz létre.
• Erő x erő irányú elmozdulás (fizikában)
• Elemi térfogat változási munka: dW = F dx = -p A dx = -p dV

TDR:
p, V

dx A

 Hő: a TDR határfelületén fellépő tömegkölcsönhatás nélküli energiatranszport

mennyiség, amit a T eloszlás inhomogenitása indukál
 Fizikai munka: wf = − න 𝑝𝑑𝑣

Technikai munka: wt = න 𝑣𝑑𝑝 = − න 𝑝𝑑𝑣 + 𝑤𝑘𝑖 − 𝑤𝑏𝑒

p
Áttolási munka – belépési ~: wbe = 𝑝1 𝑣1

– kilépési ~: wki = 𝑝2 𝑣2

1
p1 = áll

p2= áll T2= T1

2

v
v1 = áll v2 = áll
 TDR TDR
ω

z
Kö Kö
z0

zárt: ΔEtot= ΔU+ ΔEkin+ ΔEpot = Q+Wfiz ΔU=Q+Wfiz

nyitott: ΔEtot= ΔH+ ΔEkin+ ΔEpot = Q+Wtech ΔH=Q+Wtech

 Az „elérhetetlenség”
 Walther Nernst (1864-1941),
kémiai Nobel-díj: 1920

 Nem lehetséges egy rendszer hőmér-

sékletét véges sok lépésben 0 K-re
csökkenteni. (1912)
 A rendszer entrópiája konstans értékhez tart, ha a
hőmérséklete a 0 K-hez közelít.
 maradvány vagy konfigurációs entrópia
Kompresszor Turbina
T T

2* 1
2
2* Wval Wrev
Wrev Wval
2
1

S S

𝑤𝑟𝑒𝑣 𝑐𝑝 (𝑇2 − 𝑇1 ) 𝑤𝑣𝑎𝑙 𝑐𝑝 (𝑇2∗ − 𝑇1 )

𝜂𝑎𝑑,𝐾 = = 𝜂𝑎𝑑,𝑇 = =
𝑤𝑣𝑎𝑙 𝑐𝑝 (𝑇2∗ − 𝑇1 ) 𝑤𝑟𝑒𝑣 𝑐𝑝 (𝑇2 − 𝑇1 )

Állandó fajhőjű ideális gázokra = tökéletes gázokra

külső égésű motor egyenértékű
a Carnot-körfolyamattal

T-s diagram a táblán!

hőközlés (izochor)
Robert Stirling (1790-1878)
skót vallási vezető
https://www.youtube.com/watch?v=agxnmPFFNyc

hőelvonás (izochor)
B

- B dugattyú a B henger végébe tereli a gázt, ahol azt kívülről melegítik,

- a melegített gáz nyomása megnő, az A dugattyút tolva munkát végez,
- B dugattyú előre van nyomva, a gázt a motor bordázott részébe tolja,
ahol az lehűl.
 külső égésű motor
egyenértékű a
Carnot-körfolyamattal

John Ericsson (1803-1889)

svéd-amerikai gépészmérnök
https://www.youtube.com/watch?v=0dqrRpV76sk
https://www.youtube.com/watch?v=io4KTNpH5c4

A. isoterm (T1=T2) kompresszió p1 => p2 (V1 => V2) : Qle

B. isobar (p2 = p3) melegítés T1 (=T2) => T3 (regenerátor
felhasználásával, a D lépésben betárolt hővel)
C. isoterm (T3=T4) p2=>p1, expanzió (munka) & Qfel
D. isobar lehűtés (a hőt regenerátorba betároljuk) T3 => T1
p-V diagram a táblán!
belsőégésű motor II. VH: Pulzáló sugárhajtómű
üzemanyag: széngáz
nincs kompresszió
alacsony hatásfok

Jean Joseph Étienne Lenoir

belga mérnök (1822-1900)
 800000 2500
2

expanzió (adiabatikus)
700000
2000
600000
hőközlés (izochor)

500000
1500

400000
p

1000
300000

200000
500
100000 1 3
hőelvonás (izobár)
0 0
0 1 2 3 4 5 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600
v s
(0 - 1 Állandó nyomású (izobár) állapotváltozás: szívás --> elhanyagolva
1 - 2 Égés állandó térfogaton (izochor): nő a nyomás és a hőmérséklet --> hőbevezetés
2 - 3 Az égéstermékek adiabatikus expanziója --> munkavégzés
(3 - 0 Állandó nyomású állapotváltozás: égéstermékek kitolása.)— elhanyagolva, helyette:
3-1 Állandó nyomáson (izobár) hőelvonás
 belsőégésű, négyütemű szikragyújtású motor

szabadalom: 1861 működő gép: 1862

https://www.youtube.com/watch?v=mvaKc64_54o

Alphonse Beau de Rochas (1815-1893) Nikolaus August Otto (1832-1891)

francia mérnök német mérnök
Helyettesítő Otto-körfolyamat és termikus hatásfoka:
figyeljük a táblát!
 𝑇4 − 𝑇1
𝜂 𝑇ℎ,𝑂 =1−
𝑇3 − 𝑇2

𝑉1
𝑟𝑉 =
𝑉2

1
𝜂 𝑇ℎ,𝑂 = 1 − 𝜅−1
𝑟𝑉
 Levezetés a kompresszió viszonnyal
p
pcs 3
𝑉𝑚𝑎𝑥 𝑉1 𝑉4
𝑟𝑉 = = =
𝑉𝑚𝑖𝑛 𝑉2 𝑉3
𝜅−1
𝜅−1 𝑇2 𝑇3 𝑇2 = 𝑇1 ⋅ 𝑟𝑉
𝑟𝑉 = = 2 4
𝑇1 𝑇4 𝑇3
𝑇4 = 𝜅−1
𝑟𝑉 1
V
Vmin Vmax
𝑇3
𝜅−1 − 𝑇1 𝜅−1
𝑞𝑒𝑙 𝑇4 − 𝑇1 𝑟 1 𝑇3 − 𝑇1 ⋅ 𝑟𝑉
𝜂 𝑇ℎ,𝑂 = 1 − = 1− =1− 𝑉 𝜅−1 =1− 𝜅−1 ⋅ 𝜅−1
𝑞𝑏𝑒 𝑇3 − 𝑇2 𝑇3 − 𝑇1 ⋅ 𝑟𝑉 𝑟𝑉 𝑇3 − 𝑇1 ⋅ 𝑟𝑉
vagyis:
1
𝜂 𝑇ℎ,𝑂 = 1 − 𝜅−1
𝑟
A mérendő benzint izooktánból (izooktán-C8H18) és n-heptánból (C7H16) komponált keverékkel
hasonlítják össze. A mérendő benzinnel kompressziótűrés szempontjából azonos
tulajdonságokkal rendelkező keverék térfogatszázalékban megadott izooktán tartalmát nevezzük
a benzin oktánszámának.
Kísérleti oktánszám: RON (Research Octane Number
A világon legáltalánosabban elterjedt oktánszám mérési eljárás. Ellenőrzött körülmények között 65,6 °C
hőmérsékletű üzemanyagot fecskendeznek be egy 600 fordulat/perc fordulatszámmal járó nagy
teljesítményű egyhengeres tesztmotorba,és így nézik a kompressziótűrését.
Motoroktánszám: MON (Motor Octane Number)
A mai modern, illetve a repülésben használt motorokban jellemzőbb viszonyok tesztelésére találták ki a
motoroktánszám mérését. A különbség az, hogy a befecskendezett előmelegített üzemanyag hőmérséklete
magasabb, 148,9 °C, valamint a tesztmotor fordulata is másfélszerese a kísérleti oktánszámmérésnél
használtnak, 900 fordulat percenként. A mérési módszerből adódóan a motoroktánszám (mintegy tíz
egységgel) kisebb a kísérleti oktánszámnál.

Izooktán:

Nomál heptán:
ATKINSON-körfolyamat (1882, 1887)
az expanzió- és a kompresszióviszony különböző
magasabb hatásfok az Otto-motorhoz képest

James Atkinson (1846–1914)

brit mérnök
Atkinson-körfolyamat

„Forgódugattyús” Atkinson-körfolyamat

Wankel forgódugattyús motor

https://www.youtube.com/watch?v=VJovISGjK24
 Rudolf Christian Karl Diesel (1858-1913)

https://www.youtube.com/watch?v=DZt5xU44IfQ

Diesel-körfolyamat termikus hatásfoka:

figyeljük a táblát!
 𝑇4 − 𝑇1
𝜂 𝑇ℎ,𝐷 = 1 −
𝜅 𝑇3 − 𝑇2

𝑉1
𝑟𝑉 =
𝑉2
𝑉3
𝑟𝑉,𝑒 =
𝑉2

𝜅
1 𝑟𝑉,𝑒 − 1
𝜂 𝑇ℎ,𝐷 = 1 − 𝜅−1
𝑟𝑉 𝜅 𝑟𝑉,𝑒 − 1
  Levezetés a kompresszió viszonnyal
𝑉𝑚𝑎𝑥 𝑉1 𝜅−1 𝑇2 p
𝜅−1
𝑟𝑉 = = 𝑟𝑉 = 𝑇1 = 𝑇2 /𝑟𝑉
𝑉𝑚𝑖𝑛 𝑉2 𝑇1 pcs 2 3
𝑇3
𝑉3 𝑟𝑉,𝑒 = 𝑇3 = 𝑇2 ⋅ 𝑟𝑉,𝑒
𝑟𝑉,𝑒 = 𝑇2
𝑉2
𝜅−1 𝜅−1 𝜅−1
𝑇3 𝑉1 𝑉1 𝑉2 𝑟𝑉 𝑇3 4
= = ⋅ = 𝑇4 = 𝜅−1
𝑇4 𝑉3 𝑉2 𝑉3 𝑟𝑉,𝑒 𝑟𝑉
𝑟𝑉,𝑒
1
V
Vmin Vek Vmax
𝑇2 ⋅ 𝑟𝑉,𝑒 𝑇2 𝜅
− 𝑟𝑉,𝑒 1
𝑟𝑉 𝜅−1 𝑟𝑉
𝜅−1
𝜅−1 − 𝜅−1
𝑞𝑒𝑙 1 𝑇4 − 𝑇1 1 𝑟𝑉,𝑒 1 𝑟 𝑟𝑉
𝜂 𝑇ℎ,𝑂 = 1 − = 1− ⋅ =1− ⋅ = 1− ⋅ 𝑉 ⋅
𝑞𝑏𝑒 𝜅 𝑇3 − 𝑇2 𝜅 𝑇2 ⋅ 𝑟𝑉,𝑒 − 𝑇2 𝜅 𝑟𝑉,𝑒 − 1
vagyis: 𝜅
1 𝑟𝑉,𝑒 − 1
𝜂 𝑇ℎ,𝐷 = 1 − 𝜅−1
𝑟𝑉 𝜅 𝑟𝑉,𝑒 − 1
A mérendő gázolajat cetán (n-hexadekán C16H34) és α-metil-naftalin (C11H10) komponált
keverékkel hasonlítják össze. A cetán könnyen az α-metil-naftalin nehezebben gyullad.
A mérendő gázolajjal öngyulladási hajlandóság szempontjából azonos tulajdonságokkal
rendelkező keverék térfogatszázalékban megadott cetán tartalmát nevezzük a benzin
cetánszámának.
cetán: α-metil-naftalin:

Könnyen gyullad, de a téli hidegben

kikristályosodik, ezért a téli gázolajba
adalékok szükségesek
Otto-körfolyamat: Diesel-körfolyamat:

Otto
üzemi
tarto-
mány

𝜅
1 1 𝑟𝑉,𝑒 −1
𝜂 𝑇ℎ,𝑂 = 1 − 𝜂 𝑇ℎ,𝐷 = 1 −
𝑟𝑉𝜅−1 𝑟𝑉𝜅−1 𝜅 𝑟𝑉,𝑒 − 1

<1,
mert rv,e>1 és κ>1
 4.1.3.1. Brayton-körfolyamat
 George Brayton (1830-1892)
amerikai gépészmérnök

Eredeti ötlet: John Barber, 1791

BRAYTON-körfolyamatot megvalósító gép

https://www.youtube.com/watch?v=jRn1DR0PmRE
Brayton-körfolyamat szerinti gázturbina elvi felépítése

https://www.youtube.com/watch?v=jRn1DR0PmRE
 Brayton-körfolyamat helyettesítő kapcsolása
P-V és T-s diagramja, és termikus hatásfoka: figyeljük a táblát!
 𝑇4 − 𝑇1
𝜂 𝑇ℎ,𝐵 =1−
𝑇3 − 𝑇2

𝑝2
𝑟𝑝 =
𝑝1

1
𝜂 𝑇ℎ,𝐵 = 1 − 𝜅−1
𝑟𝑝 𝜅

Ábra adatai: T1=300K , T3=1400K, rp,opt=14,82 𝜅

𝑑𝑤 𝑇3 2 𝜅−1
=0 𝑟𝑝,𝑜𝑝𝑡 =
𝑑𝑟𝑝 𝑇2
 Levezetés a nyomásviszonnyal
p
2 3
pmax
𝑝𝑚𝑎𝑥 𝑝2 𝑝3
𝑟𝑝 = = =
𝑝𝑚𝑖𝑛 𝑝1 𝑝4

𝜅−1
𝜅−1 𝑇2 𝑇3 𝜅
𝜅 𝑇2 = 𝑇1 ⋅ 𝑟𝑝
𝑟𝑝 = =
𝑇1 𝑇4 𝑇3 pmin 4
𝑇4 = 𝜅−1 1
𝑟𝑝 𝜅 V

𝑇3
𝜅−1 − 𝑇1
𝑟𝑝 𝜅
𝑞𝑒𝑙 𝑇4 − 𝑇1
𝜂 𝑇ℎ,𝑂 = 1 − = 1− =1− 𝜅−1
𝑞𝑏𝑒 𝑇3 − 𝑇2 𝜅
𝑇3 − 𝑇1 ∙ 𝑟𝑝
vagyis:
1
𝜂 𝑇ℎ,𝐵 = 1 − 𝜅−1
𝑟𝑝 𝜅
HATÁSFOK NÖVELÉS: REGENERÁCIÓ, REKUPERATÍV HŐCSERE

EXTRA
HATÁSFOK NÖVELÉS: TÖBBLÉPCSŐS KOMPRESSZIÓ ÉS EXPANZIÓ
EXTRA