You are on page 1of 19

A Hatvany-

Deutsch család
I. ELŐZMÉNYEK
Cukoripar a kiegyezés
előtt
• Cukornád
• Répacukorgyártás kezdetei
• Hazai cukoripar fejletlen, okai
• 1850-es évek: cukoripari forradalom
• 1858/59: újabb cukorválság
A kiegyezés után
• Politikai konszolidáció
• 1872: túltermelési válság, adótörvények korszerűsítése (új technológia)
• 1873: nemzetközi hitelválság („krach”)
• Új jelenség : hazai tőkefelhalmozó terménykereskedők; malomtulajdonos
családok
• 1881: mezőgazdasági válság értékesítési válság bizonytalan üzlet!
(helyette cukoripar)
• 1888: új adótörvények (Wekerle S.)- késztermék adóztatása állami és
cukorgyáros érdek a termelés növelése !
• 1889-95: 9 új, modern cukorgyár
• Deutsch család: befektethető tőke a terménykereskedelemből
A DEUTSCHOK FELEMELKEDÉSE
Deutsch Ábrahám és fia, Ignác

• Deutsch Ábrahám Kőszegről Aradra


• Fia, Deutsch Ignác (1803-73):
• 1822. Deutsch Ignác terménykereskedő cég
• 1838. olasz biztosító cég hazai képviselője
• 1844. Aradi Első Takarékpénztár váltóbírálója
• 1848/49: nemzetőrként harcol
• 1852: Pestre költözik családjával (Nádor u. 3.)
• 1856: fiával Deutsch Bernáttal (1826-93)
• a Deutsch Ignác és Fia (DIF) magáncég
megalapítása
• Malomalapítások (Concordia malom- 1873 után
részvényei megszerzése),
• Fővárosi nagybankok vezetőségeiben
nagyvállalkozások (vasútépítés, Tisza szabályozás)

Tőzsdekrach= felemelkedés!
Részvényesek a fővárosi
malmokban
• D. Ignác másik fia, Deutsch
József:
1864: Első Budai Gőzmalmi
Társulat
1870: Első Budapesti Gőzmalom
Rt.
1879: nemesi címerlevél +
hatvani előnév (Bernát és József)
A váltás: a nagysurányi
cukorgyár
• Tőkeerő növelése - Kezdetben társulásokkal:
Brüllök+ Kohnerek + Deutschok (bankári ügyletek +
terménykereskedelem) 3 legnagyobb fővárosi malom
részvénytulajdonosai

De: 1881 után  terménykereskedelem helyett cukoripar

1881: nagysurányi cukorgyár megvásárlása (részvénytársaság) 


átalakítás, modernizálás  igazgatóságban a három család tagjai,
Bernát az elnök
A hatvani kastély és birtok
• 1867: D. Ignác, Grassalkovich-
kastély és uradalom
• Folyamatos ingatlanvásárlás
• Az új Deutsch cukorgyár
alapja!
• Földbirtok+ ipari tőketermelés
• 1889: hatvani cukorgyár
• Alföldi cukorrépa termelés
meghonosítása (Hatvany-
Deutsch Sándor)
A DIF cég hatvani cukorgyára
1) Hatvan környéki birtokok vásárlása
Gazdaszerződések
Gőzgépek és diffúziós berendezések Prágából
Építkezés: 1888., 1889-ben termelés
2) Vízgondok (Zagyva)
Mo.-on a legnagyobb répabeszerzési terület
Nyerscukorból homokcukorgyár
1908: részvénytársaság lett
3) Hazai finomítók; sikeres külkereskedelem
1888: cukoradótörvény
1890: első kartellegyezmény
1903: brüsszeli egyezmény
4) Répatermelők önálló gyáralapítási törekvései  Sarkadi cukorgyár (Hatvany-Deutschok); szolnoki cukorgyár
A DIF cég hatvani cukorgyára
5)Munkásság: gépek, szakemberek Csehországból
• Idénymunkások környező falvakból
• Bérsztrájkok
• Jótékonyság, munkásházak építése
6) Hadigazdálkodás
1914 után: Cukorközpont
Cukorár 3,5x-esére nő a háború végére, répafeldolgozás visszaesik
Idénymunkások: hadifoglyok

1920-as évek: DIF + szolnokiak + Magy.Ált.Hitelbank Angliában cukorgyárat


alapít
banktőke összevonása
Hatvany-Deutsch Sándor
Hatvany-Deutsch József
• Hatvany-Deutsch Sándor, 1852-1913. (D. József fia)
• Hatvany-Deutsch József, 1858-1913. (D. Bernát fia)

Osztrák-Magyar-Monarchia Cukorgyárainak Központi


Bizottságában; főrendiház tagjai

1894: Sándor  Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete


(Chorin Ferenccel alapította)
 Magyar Gyáriparosok Egyesülete
• 1897: Hatvany-Deutsch kettős
vezetéknév
(Károly Hatvany-ra vált.)
• 1908: bárói rang
Negyedik generáció:
Hatvany Lajos – író (1880-1961)
Urak és emberek

Hatvany Ferenc – festő


Hatvany Endre – cukorgyáros
Terjeszkedés
• 1893: Oroszka: Garamvölgyi Cukorgyár Rt.
• 1894: Sárvár: Vas Megyei Cukorgyár Rt.

• 4-ből 3-ban nincs külföldi tőke


• Rt.-formában működtek

• 1911: Sarkad- Alföldi Cukorgyár Rt. (H-D. József alelnök)

• Vidéki malomhálózat
Hanyatlás
• DIF: főleg banktevékenység
• 1929-33-as világválság: fokozatos visszavonulás, pozíciók
megőrzése
• Mo-on maradt cukorgyárait a két vh. alatt megőrizte, egyéb
érdekeltségeiből kiszorult

• 1938-től: zsidótörvények (közéleti, gazdasági szereplés majd


vagyon korlátozása) alkalmazkodás, vagyonmentés
Összegzés
Hazai kapitalizmus forrásai: terménykereskedelemből
A tőkét először az iparba fektették
 ipar + mezőgazdaság + kereskedelem + pénzgazdálkodás
összekapcsolódása

• A felemelkedés alapja: kereskedői tőke befektetése az élelmiszeriparba


• Malomipar háttérbe szorulása cukoripar a meghatározó
• DIF érdekkörének kiterjesztése: a cukoriparhoz köthető iparágakra
• Cseh cukoripar kiszorítása, Általános Hitelbank modernizálódhattak a
hazai cukorgyárak, versenyképes termékek
A modernizáció társadalmi
hatásai
• Történelmi arisztokrácia pozícióinak gyengülése
• Új réteg felemelkedése -- Puritán, takarékoskodó polgári
mentalitás (H-D. József és Sándor)

• Deutschok: mozgékony, vállalkozó, profitra törő tevékenység


• Piaci ismeretek, gyors és megfelelő alkalmazkodás
 rövid idő alatt óriási vagyon!
• De: társadalmi megbecsültségük nem nőtt (ellentmondás)
• nemesi életmód: címek, rangok, nemesi élet külsőségei
(kastélyok, nagy kiterj.birtokok, fővárosban főúri paloták)