KÉMIAI ALAPFOGALMAK

Követelményrendszer
‡ Az aláírás feltétele: ± A két zárthelyi dolgozat eredményének átlaga legalább 50%. ± 90% elérése esetén, megajánlott jeles. Pótolni egy-egy alkalommal lehet. (Hiányzásról orvosi igazolást kell hozni.) ‡ Zárthelyi id pontok: 2008. október 29. 2008. december 3. ‡ Vizsgára bocsátás feltétele: sikeres zárthelyi dolgozat, beugró
http://www.ttk.pte.hu/szervetlen/hallgat-biol.htm

Anyagok tulajdonságai
‡ Fizikai tulajdonság: meghatározása a kémiai összetétel megváltoztatása nélkül elvégezhet . Ezek a tulajdonságok érzékszerveinkkel észlelhet k. ‡ Fizikai tulajdonságok: szín, szag, halmazállapot, olvadáspont, forráspont, vezet képesség, mágneses tulajdonság, megmunkálhatóság. ‡ Kémiai tulajdonság: csak kémiai reakciók során figyelhet k meg, miközben az anyagok kémiai összetétele megváltozik. ‡ Kémiai tulajdonságok: reakciókészség, oxidáló tulajdonság

a komponensek fizikai eljárásokkal (pl. desztillálás) elválaszthatók. ionok tulajdonságaiktól jelent sen eltérnek. . Tiszta anyagok: összetételük és tulajdonságaik állandóak. Keverékek: Összetételük változó. oldás. ± Heterogén keverékek: alkotórészei jól megkülönböztethet k. ± Homogén keverékek: komponensei nem megkülönböztethet k. s tulajdonságaik emiatt az alkotó atomok. bepárlás.Anyagok csoportosítása 1. ionok aránya mindig állandó. sz rés. 2. A vegyületekben az ket alkotó atomok. ionokat kémiai kötés kapcsolja össze. ± Vegyületekben az atomokat. ± Elemek az azonos rendszámú anyagok halmaza.

Anyagok csoportosítása Anyagok Tiszta anyagok Elemek Oxigén (O2) Hélium (He) Vas (Fe) Kén (S8) Keverékek Homogén oldatok leveg tengervíz Vegyületek víz (H2O) vas(III)-oxid (Fe2O3) cukor (C6H12O6) ecetsav (CH3COOH) Heterogén vaspor .kénpor bauxit .

Vegyjel ‡ Vegyjel: az elem tudományos nevének rövidítése ‡ egy. 0 = nil (n) 1 = un (u) 2 = bi (b) 3 = tri (t) 4 = kvad (k) 5 = pent(p) 6 = hexl (h) 7 = sept (s) 8 = okt (o) 9 = enn (e) 111-es rendszámú elem vegyjele: Uuu neve Unununium 108-as rendszámú elem vegyjele: Uno neve: Unniloctium . két vagy három bet b l áll ‡ 103-nál kisebb rendszámú elemek magyar nevét használjuk ‡ 103-nál nagyobb rendszámú elemek nevét az IUPAC szabályozza.

± ± ± ± ‡ Rendszám: bal alsó index Tömegszám: bal fels index Atomok száma: jobb alsó index Iontöltés jobb fels index kétszeresen negatív töltés 16-os rendszámú 32-es tömegszámú szulfidion nyolc kénatomot tartalmazó kén molekula. 32 2  16 S ‡ S8 .‡ A vegyjelhez illesztett négy indexszel jelöljük a nuklid tömegszámát. rendszámát. az atomok számát és az iontöltését.

‡ Tapasztalati képlet: a vegyületet alkotó atomok aránya.és nemköt elektronpárok feltüntetésével) . ‡ Molekulaképlet: a molekulát alkotó atomok vegyjelét tüntetjük fel. az elektropozitívabb el re kerül. az ket alkotó atomok százalékos arányával adhatjuk meg. A vegyületek összetételét. (köt . s alsó indexben jelöljük a molekulában lév atomok számát. (pl. ‡ A képletben a vegyjelek sorrendje a relatív elektronegativitáson alapul. ‡ Szerkezeti képlet: Az atomok térbeli elrendez dését és a molekulabeli kapcsolódását tünteti fel. az elektronegatívabb hátra. NH3 egy nitrogén és 3 hidrogén atomból álló molekula).

di-. CO2 SiCl4 Fe3O4 szén-dioxid szilicium-tetraklorid trivas-tetraoxid . tri-.‡ A vegyületek elnevezésekor a leggyakrabban használt formája a következ : ± Az elektropozitív vegyjel az elektronegatív el tt helyezkedik el ± Az elektronegatív elnevezésekor az elem neve ±id végz dést kap. tetra-) ± Az els tagban a mono számnevet elhagyjuk ± Az elektropozitív illetve negatív nevet köt jellel kapcsoljuk össze. ± Ha egy-egy elemb l több van. a vegyületben a megfelel számnevet illesztünk az elem neve elé (mono-.

A pozitív el jelet elhagyjuk. Az oxidációs állapot alkalmazásánál a számnévi el tagot elhagyjuk. pozitív. N2O NO2 Fe3O4 FeSO4 Hg2Cl2 HgCl2 nitrogén(I)-oxid nitrogén(IV)-oxid vas(II)-vas(III)-oxid vas(II)-szulfát higany(I)-klorid higany(II)-klorid . negatív és zérus is.y Oxidációsszám jelölése: az elem neve után kerek zárójelbe tett római számmal Az oxidációsszám lehet.

Oxosav H2SO3 H2SO4 HNO2 HNO3 H2CO3 H3PO4 H3BO3 HClO HClO2 HClO3 HClO4 neve kénessav kénsav salétromossav salétromsav szénsav foszforsav bórsav hipoklórossav klórossav klórsav perklórsav anion 2 SO 3  neve szulfit szulfát nitrit nitrát karbonát foszfát borát hipoklorit klorit klorát perklorát só CrSO3 CaSO4 KNO2 Cd(NO3)2 MgCO3 Ca3(PO4)2 AlBO3 Ca(ClO)2 NaClO2 Ba(ClO3)2 Zn(ClO4)2 neve króm-szulfit kalcium-szulfát kálium-nitrit kadmium-nitrát magnézium-karbonát kalcium-foszfát alumínium-borát kalcium-hipoklorit nátrium-klorit bárium-klorát cink-perklorát SO 2  4 NO  2  NO 3 2 CO 3  PO 3 4 BO 3 3 ClO  ClO  2  ClO 3 ClO  4 .

Reakcióegyenletek Reakcióegyenletek: A kémiai reakciókat a képletek segítségével tudjuk ábrázolni. A reakcióegyenletek mindig tartalmazzák: ± a kiindulási anyagok (reaktánsok) képletét és mennyiségét az egyenlet bal oldalán. ± a keletkezett anyagok (reakciótermékek) képleteit és mennyiségét pedig az egyenlet jobb oldalán ± kiindulási anyagokban (reaktánsok) és a reakciótermékekben az atomok számának meg kell egyeznie. .

‡ gáz (g) halmazállapot ‡ folyékony (l) halmazállapot ‡ szilárd (s) halmazállapot ‡ (aq) hidratált állapot ± Ionegyenletek esetében az egyenlet jobb és baloldalán a töltésszámoknak meg kell egyezniük.± Sztöchiometiai együtthatóval a reakcióegyenletben a reagáló anyagok arányát a képlet elé írt számmal jelöljük. . ± A reagáló anyagok halmazállapotát a képlet után írt zárójelben tüntetjük fel.

Reakciótípusok 1 Egyesülés: ha két vagy több reagáló anyagból egyetlen termék keletkezik. és két újabb W-kötést alakít ki. !  !  . (A + B = AB) 4Al + 3O2 = 2Al2O3 Addíció: Az egyesülés egy speciális fajtája. mikor telítetlen kötést tartalmazó molekula T-kötése felbomlik.

többszörös kovalens kötést tartalmazó molekulák (monomerek) hoznak létre óriás nH ! H ( ) p (H  H ) n (s) .Polimerizáció: molekulát. Ha azonos.

AB(C) = A + B + (C) Elektrolitikus disszociáció NaCl(s) p Na+(aq) + Cl-(aq) Termikus disszociáció (A (-t akkor használjuk. ha a reakcióban h re van szükségünk) 2HgO(s) p 2Hg(l) + O2(g) CaCO3(s) p CaO(s) + CO2(g) . atomra.2 Bomlás: a reagáló anyag két vagy több molekulára. ionra disszociál.

(AB + C = AC + B) Mg(s) + 2HCl(aq) = MgCl2 (s) + H2(g) 2Na(s) + 2H2O(l) = 2NaOH + H2(g) .3 Helyettesítés (szubsztitúció): olyan reakció. amikor a hasonló jellem alkotórészek helyettesítik a vegyületben.

4. Cserebomlás: a reagáló vegyületek hasonló jellem alkotórészei kicserél dnek. ± csapadékképz dés (oldat+oldat = csapadék+ oldat) AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3 ± közömbösítés (sav + bázis = só + víz) 2NaOH + H2SO4 = Na2SO4 + 2H2O ± gázképz désseljáró (karbonát + sav = só + víz + széndioxid) NaHCO3 + HCl = NaCl + H2O + CO2 .

Anyagot felépít épít elemek (részecskék) Atom Az atom az anyag legkisebb. Kationok: a pozitív töltés ionok Anionok: a negatív töltés ionok. Elektromosan semleges töltés részecske.) Molekula A molekulák olyan semleges töltés részecskék. (A protonok és elektronok száma megegyezik. amelyekben a meghatározott számú atomokat kovalens kötés kapcsolja össze. Ion Az ionok elektromos töltéssel rendelkez részecskék. . kémiai módszerrel tovább nem bontható része.

‡ A világon minden jelenséget az atomok összeütközése és szétválása okoz. ‡ Az atomok olyan kis méret ek. ‡ Az atom határozza meg az anyag tulajdonságát. 400. méretük különböz . (a-tomosz = oszthatatlan) ‡ Az egyes atomok atomjai min ségileg azonosak. ‡ Az atomok között üres helyek találhatók. ‡ Az atomok oszthatatlanok.) ‡ Minden anyag atomokból épül fel. Demokritosz (ie. ‡ Az atomok összenyomhatatlanok. de alakjuk.Atommodellek 1. hogy szabad szemmel nem láthatók. .

) ± A különböz elemek különböz atomokat tartalmaznak. amelyek csak egyfajta atomot tartalmaznak. amelynek során új összetétel elemek vagy vegyületek keletkeznek. Az atomok aránya mindig állandó. (Jelenleg 118-at ismerünk. . s ezeket atomoknak nevezzük. Dalton (1808) ± Minden anyag kis épít kövekb l áll. amelyekben az alkotó atomok kémiai kötéssel kapcsolódnak össze. ± A vegyületek olyan összetett anyagok.2. ± A kémiai reakció egy olyan változás. ± Az elemek olyan anyagok.

Thomson (1900) ± az elektron az atom alkotórésze ± Az atomot pozitív töltéssel rendelkez golyót. ± Elképzelése szerint a különböz atomoknak eltér számú elektronja van. amelyben az elektronok lazán beágyazva helyezkednek el (mint a mazsola a kalácsban).3. . S ezek szabályszer minta alapján helyezkednek el.

A gravitációs er helyett azonban a töltések közti elektromos vonzóer az. ami az atomot összetartja. ± A pontszer . Ez a modell azonban elektrodinamikai okokból nem lehet stabil. 10-15 m sugarú atommag körül keringenek az elektronok. Rutherford (1911) ± Az atom szerinte úgy épül fel. . ± az anyagi részecskék nem töltik ki egyenletesen az atomok által elfoglalt teret. A kering elektronok állandóan sugározva és energiát veszítve a magba zuhannának. mint egy "mini" naprendszer. ± nagy tömeg .4. kis térfogatú és pozitív töltés az atommag.

s ezeken a pályákon az elektron. vagy elnyelt energia a két pálya közötti energia különbséggel egyenl . sugárzás nélkül kering. az elektron által kisugárzott. ± Az egyik atom pályáról a másikra történ átmenetnél. . Bohr (1913) ± Az elektron az atommag körül csak meghatározott sugarú körpályán keringhet. ± Az adott pályán lév elektronok energiája meghatározott.5.

. Sommerfeld (1920) ± A körpályák mellett az ellipszis alakú pályák ± A periódusos rendszer magasabb rendszámú elemeinek leírására is alkalmas.6. ± Az elektron állapotát modelljében már három kvantumszám jellemezte. ± Ezek a pályák az adott térrészben különböz irányokban helyezkedhetnek el.

Heisenberg. Schrödinger (1926) ± Kvantummechanikai atommodell ± Olyan matematikai módszer. . amely a részecskék mozgásának a valószín ségét vizsgálja.7.

‡ Nukleonok: protonok (p+) és neutronok (no) .Az atom felépítése Elemi részecskék az atomot felépít elemek. Az atom egy atommagból (nukleus) és t körülvev elektron felh b l áll.

00866 .674*10-27 Töltés(C) Tömeg(ate) Töltés(e) -1 +1 0 -1.672*10-27 1.00728 0 1.Elemi részecske Tömeg(kg) elektron proton neutron 9.00055 +1.109*10-31 1.60219*10-19 0.60219*10-19 1.

Radioaktivitás felfedezése .

amely spontán sugárzással jár.) ± tömege gyakorlatilag megegyezik a hélium atom tömegével ± kétszeres pozitív töltéssel rendelkezik 22 a€ €p 2 He  222 n . ± rövid hatótávolságú. ± kis sebesség és ± kis áthatoló képesség sugárzás.05 mm vastag alumínium lemez már elnyeli. (Egy 0. ± nagy energiájú.‡ Radioaktivitásnak: az a jelenség. ‡ Az E-sugárzás pozitív töltés részecskékb l (He2+) áll.

± Áthatoló képességük is nagyobb.‡ Bétasugárzás: negatív töltés részecskékb l álló sugárzás. ± Sebességük majdnem tízszeres az alfasugárzásnál. A bétasugárzást igen nagy sebességgel mozgó elektronok alkotják. (5 mm vastag alumínium lemez sem nyeli el teljesen.) € €p  e(F)  e .

000 km/s). mindig a béta vagy alfasugárzás kísér je. tehát elektromos töltéssel nem rendelkezik. ± ± ± ± ± nagy energiájú nagy sebesség nagy áthatoló képesség elektromágneses sugárzás Terjedési sebessége megegyezik a fény sebességével (300. ± A gammasugárzás önmagában nem lép fel. .‡ A gammasugárzás az elektromos és mágneses er térben sem térül el.

Az atommag felfedezése .

Elemi részecskék felfedezése ‡ Az elektron felfedezése .

Az elektron töltésének meghatározása ‡ Millikan olajcsepp kísérlete (1909) .

‡Tömegszám Az atom nukleonjainak száma (jele: A). (jele: Z). ami kijelöli az atom helyét a periódusos rendszerben. Protonok és neutronok számának összege. tömegszám(A) = rendszám(Z) + neutronszám(N) A ZX .‡Rendszám Az atomokban található protonok száma.

de eltér neutronszámú (tömegszámú) atomok.) ‡ A hidrogén izotópjai: 1H prócium 2H (2D) deutérium 3H (3T) trícium . ‡ Azonos kémiai tulajdonság ‡ Eltér fizikai tulajdonság. forráspont) alapul. olvadáspont.Izotópok ‡ Izotópok Az azonos rendszámú. ( Az izotópok elválasztása olyan fizikai módszereken (diffúzió sebesség.

Dimenziója: g/mol ‡ Avogadro állandó (jele:NA) 6. ‡ Moláris tömeg (jele:M): 1 mol részecske tömege.Sztöchiometriai alapfogalmak ‡ Relatív atomtömege (jele:Ar): 1 moljának természetes izotópokból álló tömege hányszorosa 1 mol 12C-izotóp tömegének 1/12-ed részének.022*1023 db/mol ‡ Az anyagmennyiség (jele:n) [mol] m n! .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful