ANALITIKAI KÉMIA

Az anyagok minden fizikai és kémia tulajdonsága, legkülönböz bb fizikai és kémiai változásai szolgálhatnak analitikai kémiai eljárások alapjául. Az analitikai kémia egységét a különböz részterületeken nyert információk egymást kiegészít jellege és az azonos folyamatok különböz céllal történ alkalmazása mellett, az azonos szemléletmód határozza meg. Ennek lényege a (fizikai) kémia törvényszer ségeinek tudatos alkalmazása az analitikai feladatok megoldására. Az analitikai kémia tehát a kémia alkalmazott tudományága.

GYTK101-1 ANALITIKAI KÉMIA Tematika: I. Oldategyensúlyok kvantitatív leírása és analitikai kémiai alkalmazásaik 1-3. hét: 4-5. hét: 6. hét: 7-8. hét: Sav-bázis egyensúlyok Komplexképz dési egyensúlyok Csapadékképz dési egyensúlyok Redoxi egyensúlyok

II. Elválasztási módszerek 9-10. hét: Elválasztási módszerek általános jellemzése, fázisátalakulással járó módszerek 11-12. hét: Kromatográfiás módszerek 13. hét: Az analízis el készít m veletei 14. hét: Kémiai analízis végrehajtása. Felkészülés az írásbeli vizsgára.

Ajánlott irodalom: Burger Kálmán: A mennyiségi analízis alapjai: kémiai és m szeres elemzés, Semmelweis Kiadó, Bp. 1999, Alliter, Bp. 2002. Pokol György-Sztatisz Janisz (szerk.): Analitikai kémia, BME Kiadó, Budapest 1999. D.A. Skoog, D.M. West, F.J. Holler: Fundamentals of analytical chemistry, Saunder College Publ. New York, 1988., 2006 Gyurcsik Béla, Károlyné-Lakatos Andrea, Labádi Imre: Analitikai Kémiai Számítások, Juhász Gyula Kiadó, 2007 El adás anyaga: tanszéki honlap, Irinyi másoló (korábbi változat)

a hallgató szintén vizsgára bocsátható. Az elért eredmény befolyásolja a szigorlat érdemjegyét (gyógyszerészek). kötelez a részvétel. 80%-tól jeles). -Az aláírás feltétele. -A követelmények a félév folyamán nem változnak és az ETR-en az Annotáció címszó alatt olvashatók. hogy a hallgató legalább egy számonkér n vegyen részt (gyógyszerészek és kémia szakosok).Követelmények: -Az el adásokon. -A március 31-i és az április 28-i héten 1 órás zárthelyi dolgozat az elméleti anyagból. . de csak ismételt vizsgára (kémia szakosok). nem számolási feladatokból (40%-tól elfogadott. Ha ezek átlaga az elégséges szintet nem éri el. különös tekintettel a két számonkér foglalkozásra. illetve fele arányban beszámít a félévi írásbeli kollokvium érdemjegyébe (kémia szakosok).

milyen fázisok 2.milyen atomok .arányának meghatározása .ANALITIKAI KÉMIA 1.koncentrációjának . Kvalitatív vagy min ségi analízis: az anyagot képez komponensek azonosítása .milyen molekulák .milyen atomcsoportok .mennyiségének . Kvantitatív vagy mennyiségi analízis: az anyagot képez komponensek .

Francis Home .ecetsav meghatározása hamuzsír segítségével.: .ANALITIKAI KÉMIA XVII.sav-bázis mérések. indikátorok els nyomai XVIII.Claude Joseph Geoffroy .: . (1756) . sz.hamuzsír vizsgálata. (1729) . sz.Robert Boyle .

hogy megállapíthassuk. hogy a savak milyen hatással vannak ezekre a hamukra.ÄA célból. hogy felfedezzük.vettem egy drachma hamut és erre ráöntöttem egy olyan elegyet. Savelegynek fogom nevezni. és. de nem tartott hosszú ideig. Ezt az oldatot használom a továbbiakban is. hogy a savak mekkora mennyisége roncsolhatná ezeket amib l némileg következtethetnénk a hamuban lév sók (hamuzsír) er sségére és mennyiségére . és ez csak 12 teáskanálnyi savelegy hozzáadása után sz nt meg.´ . Ez a pezsgés minden kanál savelegy hozzáadásakor igen er s volt. Hozzáöntéskor pezsgés következett be. amely 1 rész salétromsavat és hat rész vizet tartalmazott.

amelyek oszthatatlan anyagok. akkor a mennyiségét oly módon lehet kiértékelni. hogy ha egy ásványvíz olyan kis mennyiség alkáliát tartalmaz.Antoine Laurent Lavioisier: ÄMinden vegyész tudja. melyet kristályosítással már nem lehet elválasztani.Tornbern Bergman: Az ásványok nedves úti elemzése.´ (1793) . és mivel ez a tudomány a köztük lev nagyságarányok meghatározását tárgyalja. mely nagyságarányok megkeresését jelenti.´ (1778) . (1780) -Jeremiás Benjamin Richter: ÄMivel a kémia matematikai részének tárgyát többnyire olyan testek képezik. hogy tovább már nem osztható. és a QIXVSR-ból (metron). mely valami olyasmit jelent. ezért e tudomány számára nem tudtam rövidebb és illend bb elnevezést találni a Stöchyometria szónál. vagyis elemek. hogy cseppenként telítésig adunk hozzá valamilyen savat. a görög WXSMGIMSR-ból (sztoicheion).ANALITIKAI KÉMIA .

John Dalton . (1808) .Carl Remigius Fresenius . (1855). (1811) . .atomsúly meghatározás.ANALITIKAI KÉMIA XIX.szulfidcsapadékok jelent sége. kés bb Stanislaw Cannizzaro egységesítette a fogalmakat és az értékeket. sz.a min ségi kémiai analízis áttekinthet .Joseph Louis Gay-Lussac .: A század elején a kémiai min ségi elemzés legtöbb reakcióját már ismerik. . mai napig is helytálló rendszere. (1860) Friedrich Mohr: Lehrbuch der Chemisch-analytischen Titrirmethode. (1841) .Föns Jakob Berzelius .atomelmélet.

Mohr árjegyzéke: Szorítócsapos büretta (60 ml-es. hitelesítve) 500 ml-es 20 garas . 0.2 ml-es beosztással) Pipetták 100 ml-es 50 ml-es 10 ml-es 1 Tallér 10 garas 20 garas 15 garas 10 garas Mér üvegek (nyakukon vonással.

: A század közepén megjelennek a redoxi mérések a titrimetriás meghatározások között.Margueritte .kénessav mér oldat. (1853) . (1850) .ANALITIKAI KÉMIA XIX.kálium-premanganát. (1840) .jódmér oldat készítése.kálium-kromát. sz.Robert Wilhelm Bunsen .Frederich Penny .Alphonse Du Pasquier . Mér oldatok: .jodometria visszamérés elvén . (1846) .

Gerold Schwarzenbach . sz. (1946) A század második felében a klasszikus módszerek mellett egyre nagyobb teret hódítanak a m szeres vizsgáló módszerek.ANALITIKAI KÉMIA XX.komplexometria. .: .Schwarz .tioszulfát mér oldat a jodometriában. (1956) .

ANALITIKAI KÉMIA 1. Klasszikus analízis: Kémiai reakciók tervszer sorozatának végrehajtása során megfigyeljük a változást (min ség). tömegspektrometria).mágneses energia (mágneses mérések. M szeres analízis: Kémiai reakciók m szeres végpontjelzése. 2. illetve mérjük az észlelt változás mértékét (mennyiség).elektromos energia (elektroanalitika) .elektromágneses hullámok (spektroszkópia) . Kémiai rendszerek kölcsönhatását vizsgáljuk küls energiafajtákkal. A különböz módszerek által alkalmazott energiaféleségek: . .h energia (termikus elemzések) .

gyógyszeranalízis) ‡ Szennyez k milyenségének és mennyiségének meghatározása (pl. N analízis) ‡ Komponensek koncentrációjának meghatározása (pl.A kémiai analízis néhány típusa ‡ Elemi összetétel meghatározása (pl. nemesfémek Äszennyez déstérképe´) Szelektív reakciók ± az anyagok egy adott körére alkalmazható Specifikus reakciók ± kizárólag egy adott anyaggal játszódnak le . C. H. vérkép) ‡ Anyag tisztaságának meghatározása (pl.

A titrálás ekvivalenciapontja az. A mér oldatot jól ismert reakcióban reagáltatjuk a meghatározandó komponenssel. A . A fogyott mér oldat térfogatának és koncentrációjának ismeretében kiszámíthatjuk a mérend anyag mennyiségét. amikor a reakcióegyenletnek megfelel en ekvivalens mennyiségben reagáltatjuk a mér oldatot a mérend komponenssel.ANALITIKAI KÉMIA I. A felhasznált mér oldat térfogatát mérjük. Oldategyensúlyok kvantitatív leírása és analitikai kémiai alkalmazásaik: Térfogatos analízis (titrimetria) mér oldat (ismert koncentrációjú reagensoldat) mérend anyaghoz történ adagolása titrálás útján történik. amikor ezt jelezni tudjuk. Végpontja pedig az.

. 3. melyek: 1. 2. volumetria) Felhasználható kémiai reakciók. a sztöchiometria szabályai szerint játszódnak le (a képz dött termékek összetétele pontos és nincsenek mellékreakciók). végpontjuk jelezhet /indikálható. a reakciópartnerek ekvivalens mennyiségének egymásra hatása során gyakorlatilag teljesen (kvantitatívan) végbe mennek (nincs szükség reagens feleslegre).Térfogatos analízis (titrimetria. 4. adott reakcióegyenlet értelmében. gyorsak.

komplexképz dési reakciók (komplexometria) .jodometria (a jód-jodid rendszer közepes redoxipotenciálja révén mind redukáló. .oxidimetria (titrálás oxidáló mér oldattal) .reduktometria (titrálás redukáló mér oldattal) .Térfogatos analízis A titrimetriában használt reakciók két f csoportja: 1. Az ionok egyesülésén (asszociációján) alapuló reakciók: . Elektronátmenettel járó reakciók (redoxireakciók): .csapadékképz dési reakciók (csapadékos titrálások) 2. sav-bázis reakciók (neutralizációs analízis) . mind oxidáló rendszerek mérésére alkalmas).semlegesítési.

Na2CO3 v.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK Sav-bázis elméletek 1. Arrhenius (Ostwald) elmélet (elektrolitikus) disszociáció savak bázisok H+-ra és savmaradékra disszociálnak OH--ra és kationra disszociálnak hiányosságok: (i) csak vizes közegben érvényes (ii) H+-ion oldatban önmagában nem létezhet (iii) spontán disszociációt feltételez (iv) sók hidrolízisét (pl. NH4Cl) nem tudja értelmezni .

Brönsted .Sav-bázis elméletek 2.Lowry elmélet sav-bázis párok közötti protonmegoszlási reakciók savak bázisok H+ iont adnak le (protondonorok) H+ iont vesznek fel (protonakceptorok) H+ sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 .

+ H3O+ CH3COOH + H2O <=> CH3COO.<=> OH.+ CH3COOH H2O + (Na+) + OH.<=> OH.Lowry elmélet sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 HNO3 + H2O <=> NO3.2. Brönsted .+ (Na+) + H2O NH4+ + H2O <=> NH3 + H3O+ .+ H3O+ HClO4 + HNO3 <=> ClO4.+ H2NO3+ H2O + CH3COO.

2.+ CH3COOH H2O + (Na+) + OH. Brönsted .+ H2NO3+ H2O + CH3COO.<=> OH.+ (Na+) + H2O NH4+ + H2O <=> NH3 + H3O+ .+ H3O+ HClO4 + HNO3 <=> ClO4.+ H3O+ CH3COOH + H2O <=> CH3COO.<=> OH.Lowry elmélet sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 HNO3 + H2O <=> NO3.

.2. hogy milyen reakcióba visszük az anyagot.Lowry elmélet jellemz i ‡ ‡ ‡ ‡ ‡ ‡ ‡ ‡ a protonért folytatott versengés (kompetíció) korlátja. pl. hogy a savas funkciót a proton jelenlétéhez köti nemvizes közegekre is alkalmazható a sav er ssége er sen függ az oldószert l értelmezi a disszociációt értelmezi a hidrolízist er s sav: konjugált bázispárja gyenge bázis a savas vagy bázisos karakter függ attól. Brönsted .

+ H3O+ H2O + Hox. Brönsted .<=> H2CO3 + OHHCO3.+ H2O <=> CO32.+ H3O+ sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 .<=> H2Ox + OHHox.2.+ H2O <=> Ox2.Lowry elmélet Amfolitok H2O + HCO3.

Lowry elmélet Öndisszociáció (autoprotolízis) H2O + H2O <=> H3O+ + OH- (K = 10-14 M2) H2SO4 + H2SO4 <=> H3SO4+ + HSO4- (K = 10-4 M2) NH3 + NH3 <=> NH4+ + NH2- (K = 10-22 M2) Savasság.2. Brönsted . bázikusság jellemzése az ³ónium´ ionok koncentrációjával .

Lewis-féle elmélet savak bázisok elektronpár befogadására képesek (akceptorok. fémionok) elektronpár átadására képesek ( donorok.magában foglalja és kiterjeszti a Brönsted .<=> HCl + H2O BCl3 + :NH3 <=> Cl3B:NH3 .Lowry elméletet H3O+ + :Cl.a komplexképz dést is beolvasztja a sav-bázis reakciók körébe Cu(H2O)62+ + 4 :NH3 <=> Cu(NH3)42+ + 6 H2O . pl. nemköt e--párral rendelkez vegyületek) .Sav-bázis elméletek 3.hátránya: nem tehet kvantitatívvá .

nem túl jól sikerült.Sav-bázis elméletek 4. Uszanovics elmélet savak bázisok elektron vagy anion felvételére ill. . proton vagy kation felvételére képes vegyületek .. proton vagy kation leadására képes vegyületek elektron vagy anion leadására ill.a redoxireakciókat is beolvasztja a sav-bázis reakciók körébe ..

állandó K ?H O A? A ™ OH !   3 ?H 2O A 2 K v ( ! K ™ ?H 2O A ) ! H 3O  ™ OH  ! 10 14 M 2 H3O+-t mostantól H+-nak jelöljük Kv = [H+].[OH-] = 10-14 M2 [H+] = [OH-] 2 ? A? A tiszta vízben: .A víz öndisszociációja H2O + H2O <=> H3O+ + OH[H2O] = 55.5 M >> [H3O+] vagy [OH-].

pH < 7 [H+] < [OH-]. pH > 7 .A pH fogalma Kv = [H+].[OH-] = 10-14 M2 tiszta vízben: [H+] = [OH-] = 10-7 M semleges kémhatású vizes oldatban: +] pH = pOH = 7 = ³-log10´X pH = -lg10[H ³p´X A disszociáció egyensúly jellegéb l adódóan: pKv = pH + pOH = 14 minden vizes oldatban! savas kémhatású vizes oldatban lúgos kémhatású vizes oldatban [H+] > [OH-].

Lowry elmélet -az oldószerrel való protonmegoszlás egyensúlyi állandóját használjuk sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 HA + H2O <=> A.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK Savak és bázisok er sségének jellemzésére Brönsted .<=> OH.+ H3O+ Ks Ks ?A A?H O A ™ !   3 ?HAA savi disszociáció állandó.+ HA Kb ?HAA™ ?  A OH ! ?A A  Kb bázisos disszociáció állandó. HA-nak H3O+-hoz viszonyított savi er sségét fejezi ki H2O + A. A--nak OH--hoz viszonyított báziser sségét fejezi ki .

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK Konjugált sav-bázis párra: Ks ?H O A?A A ™ !   3 ?HAA  Kb ?HAA™ ?  A OH ! ?A A  Ks.Kb = ?H O A?A A ™ ?HAA™ ? A = [H O ]™[OH ] = K ™ OH ?HAA ?A A   3  3 + - v Táblázatokban mindig a semleges forma er sségére vonatkozó adatok vannak feltüntetve. .

3. 2. Töltésmérleg: az elektronra vonatkozó anyagmérleg. a pozitív és negatív töltés ionok egyensúlyi koncentrációinak összege megegyezik. egyensúlyi állandók . Anyagmérleg: az adott anyag különböz el forduló anyagféleségek egyensúlyi koncentrációinak összege.KÉMIAI EGYENSÚLY KVANTITATÍV JELLEMZÉSE 1. Az egyensúlyi koncentrációk közötti összefüggések (tömeghatás törvényének alkalmazása).

cs = [A-] anyagmérleg: elektroneutralitás: [H+] = [A-] + [OH-] tömeghatás törv: Kv = [H+]™[OH-] cb = [B+] [OH-] = [B+] + [H+] Kv = [H+]™[OH-] [H+]2 .Kv= 0 [OH-]2 .cs ™ [H+] .Kv= 0 .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Er s savak (HA) és er s bázisok (BOH) pH-ja HCl <=> H+ + ClHA <=> H+ + ANaOH <=> Na+ + OHBOH <=> B+ + OH- A disszociáció gyakorlatilag teljes.cB ™ [OH-] .

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Er s savak (HA) és er s bázisok (BOH) pH-ja HCl <=> H+ + ClNaOH <=> Na+ + OHHA <=> H+ + ABOH <=> B+ + OHA disszociáció gyakorlatilag teljes. ha c u 10-5 mol/dm3 [H+] >> [OH-] akkor: anyagmérleg: cs = [A-] elektroneutralitás: [H+] = [A-] [OH-] >> [H+] cb = [B+] [OH-] = [B+] [H+] = cs pH = pcs [OH-] = cb pOH = pcb .

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Er s savak (HA) és er s bázisok (BOH) pH-ja 9 8 7 6 pH 5 pOH 4 3 2 1 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 pc Pontszerzési lehet ség: azonos koncentrációjú er s sav és er s bázis pH-ja közötti összefüggés Excel ábrán bemutatva .önálló munka! .

cs + Kv)[H+] .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak és bázisok pH-ja (BRÖNSTED EGYENLET) cs koncentrációjú (HA) és cb koncentrációjú konjugált bázis (BA) pár HA + B+ + A.+ OH.Kv = 0 .(Ks .+ B+ + H2O anyagmérleg: töltésmérleg: tömeghatás törvénye: cs + cb = [A-] + [HA].Ks.<=> A. cb = [B+] [H+] + [B+] = [A-] + [OH-] Ks ?H A?A A . ™ !   ?HAA Kv = [H+]™[OH-] BRÖNSTED EGYENLET ?H A! K  s ?HAA ! K ™ ?A A  s ™ cs  H   OH  cb  ? A? A  ? A  [OH ] H  [H+]3 + (cb + Ks)[H+]2 .

(Ks .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE BRÖNSTED EGYENLET Alkalmas gyenge savak vagy gyenge bázisok (beleértve a hidrolizáló sókat is) illetve pufferoldatok pH-jának számítására.Ks.cs + Kv)[H+] . Gyenge savak pH-ja (cb = 0) HA <=> H+ + A- css  ? A ? H  OH A OH !K ?H A! K ss™™    H H A  [OH cb  ?  [OH ] ] ? A   ? A? ? A    A [H+]3 + Ks[H+]2 .Kv = 0 .

azaz oldata egyértelm en savas kémhatású.cs = 0 . cs >> [H+] ?H A! K  s ™ ?H A  [H+]2 = Ks .A gyenge sav valóban gyenge.Ks . Ks > 10-7 és [H+] >> [OH-] ?H A! K  s ™ cs  H   ? A ?H A cs [H+]2 + Ks[H+] .A gyenge sav azért sav.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja (cb = 0) HA <=> H+ + A- ?H A! K ™  s cs  H   OH   Lehetséges elhanyagolások: ? A ? A ?H A  [OH ] . azaz a disszociáció mértéke < 5%.cs pH = 1/2 pKs + 1/2 pcs .

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 p p G ye n g e s a v p = 1 /2 p K s + 1 /2 p c s Er s sav 0 1 2 3 4 5 pc 6 7 8 9 10 .

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja 9 8 7 6 pH 5 pO H 4 3 2 1 0 0 Gyenge sav [H+]3 + Ks[H+]2 .(Ks .Ks.cs + Kv)[H+] .Kv = 0 ye n g e s a v [H + ] 2 + s [H + ] ye n g e s a v p H = 1 /2 p s + 1 /2 p c s sc s =0 Gyenge sav = er s sav pH = pcs r s sav 1 2 3 4 5 pc 6 7 8 9 10 .

Ks > 10-7 és [H+] >> [OH-] töltésmérleg: [H+] = [A-] + [OH-] helyett: [H+] } [A-] anyagmérleg: cs = [A-] + [HA] Ks ?H A ! c ? A H  2 s  . azaz oldata egyértelm en savas kémhatású. azaz a disszociáció mértéke < 5%.A gyenge sav valóban gyenge.A gyenge sav azért sav.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja Lehetséges elhanyagolások: HA <=> H+ + A- Ks ?H A?A A ™ !   ?HAA . cs >> [H+] anyagmérleg: cs } [HA] Ks ?H A !  2 cs .

hogy: Ks helyett Kb cs helyett cb és [H+] helyett [OH-] (és fordítva) szerepel. -Teljes ³szimmetria´ a számításra alkalmas összefüggésekben.(Kb .cb + Kv)[OH-] .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge bázisok pH-ja (cs = 0) -Teljes analógia a gyenge savaknál elmondottakkal.cb pOH = 1/2 pKb + 1/2 pcb Kv = [H+]™[OH-] ill. [OH-]3 + Kb[OH-]2 . pKv = pH+pOH segítségével a pH számítható .cb = 0 [OH-]2 = Kb .Kv = 0 [OH-]2 + Kb[OH-] .Kb. azzal.Kb .

önálló munka! .025 mol/dm3 koncentrációjú NH4Cl oldat pH-ját a megfelel egyenletet felhasználva (Kb = 1. Gyenge bázis er s savval képzett sójának pH-ja (gyenge sav pH-ja) HA+ <=> A + H+ NH4+ <=> NH3 + H+ Ks ?H A™ ?AA ! ?HA A   Mivel a legtöbb esteben a K értékek a semleges molekulára vannak megadva (CH3COOH. Pontszerzési lehet ség: Számítsa ki a 0. NH3).75™10-5) . Gyenge sav er s bázissal képzett sójának pH-ja (gyenge bázis pH-ja) (Na+) + A.+ H2O <=> (Na+) + HA + OH- Kb ? A™ ?HAA OH ! ?A A   (Na+) + CH3COO.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE ÄHidrolizáló´ sók oldatának pH-ja 1.+ H2O <=> (Na+) + CH3COOH + OH2. a számítás során figyelembe kell venni. hogy: Kv = Ks™Kb. ill.

v.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Pufferoldatok (tompító.gyenge savból és a gyenge sav er s bázissal alkotott sójából állnak (pl. NH3×H2O + NH4Cl. NH3/NH4+) Azaz konjugált gyenge sav-bázis párok összemérhet analitikai koncentrációjú oldatai. NaAc + Hac. HAc/Ac-) . Henderson-képlet: pH = pKs + p(cs/cb) pOH = pKb + p(cb/cs) . amelyek . Ac. kiegyenlít oldatok) pH-ja Olyan vizes oldatok.gyenge bázisból és a gyenge bázis er s savval alkotott sójából állnak (pl.= acetátion.

gyakorlati pufferoldatban cs és cb >> [H+] ill. savas kémhatású pufferoldatban Ks > 10-7 és [H+] >> [OH-] ?H A! K  s ™ cs  H   OH  cb  ? A? A H  ? A  [OH ]  ?H A! K  s ™ cs  H  cb ? A ? A H  2. kiegyenlít oldatok) pH-ja BRÖNSTED EGYENLET Lehetséges elhanyagolások: 1. lúgos kémhatású pufferoldatban Ks < 10-7 és [OH-] >> [H+] ?H A  cs  OH  ! Ks ™ cb  [OH  ] cs ! Ks ™ cb ? A 3.Pufferoldatok (tompító. [OH-] ?H A  . v.

addig közel független a koncentrációtól. [OH-]. kiegyenlít oldatok) pH-ja Miért puffer? pH-ja viszonylag érzéketlen az er s sav vagy er s bázis hatására. bázis pK-jától. E képletben a fentiek miatt cs/cb helyett az ns/nb kifejezést is használhatjuk. .+ er s bázis (OH-): Mit l függ a pufferoldat pH-ja? pH = pKs + p(cs/cb) .A cs / cb aránytól.+ er s sav (H+): HA/A.A gyenge sav ill.Pufferoldatok (tompító. HA/A. v.<=> A. A.+ H2O . és amíg c >> [H+] ill.+ H+ <=> HA HA + OH.

Pufferoldatok (tompító, v. kiegyenlít oldatok) pH-ja
14 12 10 8
p
p u ffe r v íz

6 4 2 0 0 0 ,0 2 0 ,0 4 0 ,0 6 0 ,0 8 0 ,1
e r s s a v (b á zis ) m e n n yis é g / m m o l

-Gyakorlati puffertartomány: pK s 1 pH egység (Az er s sav is ³pufferel´ pH 0 - 1, ill. az er s bázis pH 13-14 között.) - A pufferek sem tudnak ³végtelen´ mennyiség savat vagy lúgot elviselni jelent s pH változás nélkül.

Pufferoldatok (tompító, v. kiegyenlít oldatok) pH-ja 1. Er s sav hatása:

?H A 

ns  X ! Ks ™ nb  X
ns  X ! Ks ™ nb  X

2. Er s bázis hatása:

?H A 

Pufferkapacitás - megadja, hogy a pufferoldat 1 dm3-éhez mennyi er s savat vagy er s bázist kell adni ahhoz, hogy pH-ja egységnyit változzon.

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Lépcs zetes disszociáció (ill. asszociáció):
HnA Kd1 Kn Hn-1A Kd2 Hn-2A Kd3 K(n-2) «...« Kd(n-1) K2 HA Kdn K1 A

K(n-1)

HnAk+

Kd1 Kn

Hn-1A(k-1)+ + H+

disszociáció
Kd1

asszociáció - protonálódás
Kn

?H A?H A A ™ ! ?H A A 
n n 1 k ( k 1) 

?H A A ! 1 ! ?H A?H A A K ™
n ( k ) 

n 1

( k 1) 

d1

Bármely i = 1, « , n-re:

K n i

1 ! K di

, azaz log Kn-i = pKdi

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Többérték savak és bázisok pH-ja 1. Lépcs zetes disszociáció:
s1 n bn n-1 b(n-1) s2 n-2 b(n-2) s3

...

s(n-1) b2

sn b1

Pontszerzési lehet ség: Bizonyítsa be, hogy bármely i = 1, « , n-re: pKsi + pKb(n-i+1) = 14 - önálló munka!

n-re: pKsi + pK 14 .Braun elv .. mint az egyérték savak esetén.Amennyiben a fenti feltétel nem teljesül p bonyolult számítások.statisztikus ok (kétérték sav esetén: (Ks1/Ks2 = 4) pH számolása: .elektrosztatikus ok .Le Chatelier . hogydisszociációs állandók egyre Az egymást követ lépcs ket jellemz bármely i = 1.Pontszerzési lehet ség: Bizonyítsa be. s(n-1) b2 sn b1 2. « . .Ks2 > Ks3 > « kisebbek: b(n-i+1) =Ks1 >önálló munka! > Ks(n-1) > Ksn pKs1 < pKs2 < pKs3 < « < pKs(n-1) < pKsn .pKsi .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Többérték savak és bázisok pH-ja 1. .. Lépcs zetes disszociáció: s1 n bn n-1 b(n-1) s2 n-2 b(n-2) s3 .pKs(i+1) u 4 esetén nincs átfedés a disszociációs lépcs k között p számolás ugyanúgy.

0 1 0 .0 6 .1.Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 . i ! 0.2 ! cs .0 pH egyérték gyenge sav pKs1 EHi A ?H i AA.2 0 .0 4 .8 0 .6 H 2A + pKs1 HA pKs2 A- :-( E 0 .0 2 .4 0 .0 0 .0 8 .

2 0 .0 4 .0 8 .0 1 0 .0 E 0 .0 pH egyérték gyenge sav pKs1 egyérték gyenge bázis pKb1(=14-pKs2) .6 H 2A + pKs1 HA pKs2 A- :-( 2 .0 6 .4 0 .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 .0 0 .8 0 .

0 0 .0 6 .8 0 .0 4 .0 pH egyérték gyenge sav pKs1 puffer: H2A+/HA puffer: HA/Aegyérték gyenge bázis pKb1(=14-pKs2) pH ! pK s1  pK s 2 2 .4 0 .0 2 .2 0 .0 8 .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 .6 H 2A + pKs1 HA pKs2 A- E 0 .0 1 0 .

. hogy az oldata savas (pH < 7) vagy bázikus kémhatású (pH > 7) lesz.pKb2 HA HA H2 H2 AH3 pK s 2  pK b 2 pH ! 7  2 p Hp s2 b2 H 2A + + A HA amfolit savi illetve báziser sségének viszonya szabja meg.Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai pK s1  pK s 2 pH ! 2 pKs1 = 14 .

6 2 E 0 .0 p pK = 4 .0 2 .8 0 .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 .0 4 .0 1 0 .0 8 .0 6 .4 0 .0 + - 0 .2 0 .

0 2 .0 + - 0 .0 1 0 .0 4 .4 0 .0 p pK = 6 .8 0 .0 6 .0 8 .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 .2 0 .6 2 E 0 .

8 0 .6 2 E 0 .2 0 .0 + - 0 .0 8 .0 1 0 .0 6 .0 2 .4 0 .0 4 .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 .0 p pK = 1 .

er s bázis titrálási görbék HA + H + + A.3 3.Kv= 0 pH = 7 [OH-] = cb ill. [OH-]2 .100 mol/dm3 pH 1.1 101 110 150 V0 = 10.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Sav .5 2.9 100 100. kezdeti pH kiszámítása 2.+ H2 [H+] = cs ill. Er s sav .bázis titrálási görbék 1.3 7 9.7 12.3 logaritmikus görbe .7 11.00 ml cs = 0.Kv= 0 1.cs ™ [H+] . [H+]2 .0 1. ekvivalenciapont el tti tartomány pH értékei 3.7 10. ekvivalenciapont pH-ja 4. ekvivalenciapont utáni (túltitrált) oldat pH értékei titráltsági fok (%) 0 50 90 99 99.100 mol/dm3 cb = 0.3 4.cB ™ [OH-] .

1.er s bázis titrálási görbék 14 12 10 8 p 6 4 2 0 0 50 100 150 200 T itr á lts á g i fo k / % [OH-] = cb [OH-]2 .cs ™ [H+] .cB ™ [OH-] .Kv= 0 [H+]2 . Er s sav .Kv= 0 [H+] = cs .

Er s sav .1.er s bázis titrálási görbék .koncentráció függés 14 12 10 8 p 6 4 cb csökkenése cs csökkenése 2 0 0 50 100 150 200 T itr á lts á g i fo k / % .

bázis titrálási görbék 2. ekvivalenciapont utáni (túltitrált) oldat pH értékei ?H A! K ™ c ?H A! K ™ c c ? A! K ™ c OH  s s  s s b  b b [OH-] = cb V0 = 10. Gyenge sav . ekvivalenciapont el tti tartomány pH értékei 3.00 ml cs = 0.86 ™ 10-5 (pKs = 4.73) cb = 0.7 8.3 .7 5.7 !!! 10.Sav .7 6.er s bázis titrálási görbék HA + H B+ + A.8 4. ekvivalenciapont pH-ja 4.100 mol/dm3 titráltsági fok (%) 0 10 50 90 99 100 101 110 150 pH 2.7 12.100 mol/dm3 Ks = 1.7 11.+ H2 1.9 3. kezdeti pH kiszámítása 2.

Gyenge sav .er s bázis titrálási görbék 14 12 10 8 pH 6 pKs 4 2 0 0 CH3COOH HCl 50 100 150 200 T itr á lts á g i fo k / .2.

Gyenge sav .2.er s bázis titrálási görbék .koncentráció függés 14 12 10 8 pH 6 4 2 0 0 50 100 150 200 T itr á lts á g i fo k / cb csökkenése cs csökkenése .

pKs függés 14 12 10 8 pH 6 4 2 0 0 50 100 150 200 T itr á lts á g i fo k / Ks csökkenése pKs növekedése . Gyenge sav .2.er s bázis titrálási görbék .

Pontszerzési lehet ség: Mutassa be egy Excel ábrán.0 K-re növeljük.00 ml. és a bázisoldat koncentrációja is 0. .er s sav titrálási görbe alakja. Gyenge bázis .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Sav . Az utóbbi h mérsékleten a víz ionszorzata 10-12 M2.bázis titrálási görbék 3. és a sav-. ha a h mérsékletet 298. Er s bázis . a h mérséklet. Legyen a kiindulási térfogat 10. hogyan változik meg egy er s bázis .0 K-r l 373.er s sav titrálási görbék 4. ioner sség. A titrálási görbék alakja minden esetben függ még a titrálás körülményeit l. stb.100 M. mint pl.er s sav titrálási görbék Mindkét esetben analógia az eddigiekben elhangzottakkal.

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Sav .0 3 .5 3 ozzáadott bázis / ekvivalens 0 .0 7 .0 2A + A A - 0 .6 E 0 .8 2 0 0 0.2 0 .bázis titrálási görbék 5.0 5 .5 1 1.4 1 .0     .0 p 9 .5 2 2. Többérték savak titrálási görbéi 14 12 10 8 p 6 4 0 .0 1 1 .

0 3 .0 1 1 .0 7 .5 2 2.2 0 .0 .0 5 .0 pH 9 .6 E 0 .0 + H 2A + HA A A - 0 .4 HA 1 .8 2 0 0 0. Többérték savak titrálási görbéi A titrálási görbék elkülönülése a lépcs zetes állandók különbségét l függ 14 12 10 pH p 8 6 4 0 .5 3 Hozzáadott bázis / ekvivalens ozzáadott 0 .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE 5.5 1 1.

73). és báziskeverékek titrálási görbéi A titrálási lépcs k elkülönülése a lépcs zetes disszociációs állandó értékek különbségét l. Sav-.bázis titrálási görbék 5. és a savak relatív koncentrációjától függ. 6.100 M (pKs = 4.00 ml. és a bázisoldat koncentrációja is 0. és mindkét sav-. Pontszerzési lehet ség: Ábrázoljon Excel ábrán egy er s és gyenge sav keverékének er s bázissal törén tirálására jellemz görbét! Legyen a kiindulási térfogat 10. . Többérték savak és bázisok titrálási görbéi A titrálási lépcs k elkülönülése a lépcs zetes disszociációs állandó értékek különbségét l függ.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Sav .

bázisos piros . keverék indikátorok).végpontjelzési módszerek a) Sav-bázis indikátorok Gyenge sav-bázis párok: pKs = pKi p indikátorexponens M ködési elvük lényege. hogy egyes szerves festékek színe oldataik pH-jától függ en változik: más a színe a savas és a bázisos (disszociálatlan és dissociált) formának (egyszín és kétszín indikátorok.Sav .H+ H N H 3 - 3 - SO3- sárga .savas .bázis titrálási görbék . Ilyen festékmolekula pl. a metilnarancs: H3 H3 H3 H3 H3C N CH3 +H + N .

82 9.2 8.0 8.végpontjelzési módszerek a) Sav-bázis indikátorok Átcsapási tartomány: pHátcsapás ± (pH = pKind ± 1.4-10.0-4.0 9.96 7.30 7. ázik s i rezolvörös Bróm enolkék etilnarancs etilvörös p-Nitro enol Brómtimolkék Neutrálvörös Timolkék enol talein Timol talein Alizarinsárga 4.6 6.40 8.1-3.0-9.76 4.06 3.6 10.0-7.0-7.6 3.70 tcsa ási tartomá y 0.8-8.50 9.0-10.0-12.2-6.2 5.0 6.2-4.0 Savas sárga sárga vörös vörös színtelen sárga vörös sárga színtelen színtelen sárga színe ibolya ibolya narancssárga sárga sárga kék sárga kék vörös kék vörös .4 4.Sav . I ikátor azaz ?HI A ! 10  ?I A 1 és 1 10 között.bázis titrálási görbék .2 3.

Sav .4-10. hiba 5.2 8.0 8.40 8.1 M ecetsav titrálása.0 és ?HAA A ! 0.8-8.4 4.bázis titrálási görbék .2-6.70 tartomány 0.50 9.8 ™ 10 5 ?HAA ?A A  ! 18.1-3.0 6.0-10.0-7.30 7.2-4.végpontjelzési módszerek Indikátor pK Átcsapási Savas a) Sav-bázis indikátorok i Átcsapási tartomány: pHátcsapás ± (pH = pKind ± 1 Krezolvörös Brómfenolkék Metilnarancs Metilvörös p-Nitrofenol Brómtimolkék Neutrálvörös Timolkék Fenolftalein Timolftalein Alizarinsárga 4.0-9.6 3.0 9.2 3.96 7.1M ? A ?HAA ! 0.6 6. pKind = 6 .0-12.0-4.06 3.3 %) Ks ?A A ™10 !  6 ?HAA ! 1.0 sárga sárga vörös vörös színtelen sárga vörös sárga színtelen színtelen sárga Bázikus színe ibolya ibolya narancssárga sárga sárga kék sárga kék vörös kék vörös Ekvivalenciapont: ekvivalens mér oldat mennyiség hozzadását jellemz állapot (pH) Végpont: ahogy ezt észlelni tudjuk (vizuálisan vagy m szeresen) A kett közötti különbség az Indikátorhiba (pl.6 10. 0.0053M .0-7.76 4.átmeneti színt érzékeljük).82 9.2 5.

.bázis titrálási görbék . számítógépes módszerek.végpontjelzési módszerek a) Sav-bázis indikátorok . Gran féle linearizálás.Sav . pl.Indikátor kiválasztás szempontjai 14 12 10 8 pH 6 4 2 0 0 50 100 150 200 Titrá lts á g i fo k / % b) M szeres végpontmeghatározás A titrálási görbe inflexiós pontjának meghatározása: grafikus ill.

alapfogalmak Mér oldatok A mér oldat koncentrációja Molaritás (anyagi min ségre jellemz ) Normalitás.Sav . .legyen megfelel végpontjelzési módszer Savmér oldatok: Lúgmér oldatok: HCl. HClO4 vagy (H2SO4) NaOH.gyors reakcióba lépjen . pontos koncentrációjukat meg kell határozni: standardizálás.bázis titrálások gyakorlata .a reakció teljes legyen . egyenértéktömeg (reakciófügg mennyiségek) A mér oldattal szemben támasztott követelmények . KOH vagy (Ba(OH)2) A mér oldatok tömény oldatokból közelít pontosságú hígítással készíthet k.koncentrációja az id ben ne változzék .

KHIO3 vagy (COOH)2 . bórax (Na2B4O7™10H2O) vagy HgO (HgO+4I-+H2O = [HgI4]2.1M és f = 1.ellentmondásossága c ~ 0.Sav .könnyen hozzáférhet legyen .egyenértéktömege nagy legyen Savmér oldatokhoz: KHCO3.1683 mol/dm3 c ~ 0.bázis titrálások gyakorlata .lehet legnagyobb tisztaságú legyen .+ 2OH-) Lúgmér oldatokhoz: HCl.683 c = 0.id ben ne változzék . KH-ftalát.2M és f = 0.122 c ~ 0.alapfogalmak Mér oldatok A mér oldat standardizálása faktor fogalma .15M és f = 1.842 A standardizáló alapanyaggal szemben támasztott követelmények .

foszforsav (pK 2.2) meghatározása R1 OH HO B OH HO C H -3H2O HO C R2 H H H R1 C C R2 O B O O C R2 H O R1 C H + + H +2 . bórsav (pK 9.NaOH és Na2CO3 illetve NaHCO3 és Na2CO3 egymás melletti meghatározása (NaOH és NaHCO3 egymás mellett?) .bázis titrálások gyakorlata Közvetlen sav . 12.2. 7.er s savak. NH3.3).1.gyenge bázisok (határ pKb>7). szerves anyagok nitrogéntartalmának meghatározása .bázis mérések . er s bázisok meghatározása -gyenge savak (határ pKs>7).Sav .

redukciója Devarda ötvözet (50% Cu.bázis titrálások gyakorlata ‡ NH3 meghatározása mineralizálás (³N´ => NH3. lúgos közeg) Arndt ötvözet (60% Cu. semleges közeg) Raney nikkel (Ni por. lényege Ba(OH)2 + CO2 = BaCO3 + H2O visszaméréses eljárás természetes vizek szénsavtartalmának és változó keménységének (vagy karbonátkeménységének) meghatározása . 40% Mg. savas közeg) desztillálás. redukcióval) Kjeldahl féle roncsolás (H2SO4-ban. 5%Zn. majd mérés (direkt módon vagy visszaméréssel) ‡ CO2 meghatározása alkalimetriás eljárás.ill.Sav . NO3. 45% Al. Se vagy CuSO4 kat.) NO2.

Sav .bázis mérések (el készít reakciók) HgO meghatározása (komplexképz dési el készít reakció) HgO + 4 I.bázis titrálások gyakorlata Közvetett sav .+ H2O = HgI42.+ 8 BrS2O32.meghatározása (redoxi el készít reakció) H2S + 4Br2 + 4H2O = 10 H+ + SO42.+ 8 Br- .+ 4Br2 + 4H2O = 10 H+ + 2 SO42.+ 2 OHCu2+ meghatározása (csapadékképz dési el készít reakció) Cu2+ + H2S = CuS + 2 H+ H2S ill S2O32.

Ha a mérend anyag oldhatósága vízben kicsi (pl.Ha sav-.Sav . alkaloidák. HCl és HClO4 egymás melletti titrálásakor). . .bázis titrálások gyakorlata Titrálások nemvizes közegben Mikor van szükség a víz mellett más (analitikai) oldószerre? . . szerves bázisok titrálásakor). vagy báziselegyeket akarunk meghatározni egymás mellett (pl.Ha a meghatározandó sav vagy bázis disszociációjának mértéke vízben kicsi (Ks < 10-8).

) savas oldószerek: protonaffinitásuk kicsi (pl.nivelláló hatás bennük a bázisok er ssége csökken . piridin) bennük a savak er ssége n . indifferens) oldószerek . szénhidrogének. piridin. NH3.Sav .Titrálások nemvizes közegben Oldószerek csoportosítása aprotonos (v. jégecet) bennük a bázisok er ssége n .protonleadásra vagy protonfelvételre képesek . stb.nivelláló hatás bennük a savak er ssége csökken .differenciáló hatás bázisos oldószerek: protonaffinitásuk nagy (pl.protoncserére nem képesek (pl. CHCl3. CCl4. CH3COOH.differenciáló hatás .hogy melyik: mindig a partnert l függ (pl. stb.bázis titrálások gyakorlata . en. CH2Cl2. H2SO4. H2F2.) protonos oldószerek (amfolitok) . benzol: C6H6.

97 9.17 szalicilsav 2.80 3.0 ™ 10-7 1.bázis titrálások gyakorlata . amelyek vízben er s savak.0 ™ 10-5 6.Titrálások nemvizes közegben Két példa az oldószerek differenciáló hatására: 1. Ks értékek jégecetben olyan savakra.17 6.Sav . pKa(vízben) pKa(acetonban) Ks 1.2 ™ 10-8 pikrinsav 0.6 ™ 10-4 4.36 . Sav HClO4 HBr H2SO4 HCl HNO3 2.53 ( 2.4 ™ 10-7 4.

semleges ÄpH´ = 11 [C2H5OH2+][C2H5O-] = 10-19. acetonban 21. semleges ÄpH´ = 9.Sav .bázis titrálások gyakorlata .5 . 4-6 komponens folyamatos egymás melletti meghatározása is lehet vé válik. etanolban 19 egység. [NH4+][NH2-] = 10-22 .Titrálások nemvizes közegben A pH skála definíciója nemvizes közegekre savasság mértéke = -lg [oldószerkation] ÄpH´ skálák: ammóniában 22. CH3COC2H5-ban 26.

EtOH) KOH alkoholátok alkoholos oldata Bu4NOH 2-propanolos oldata Bázisok: Indikálás: vizuális indikátorok potenciometriás végpontjelzés .Titrálások nemvizes közegben Mér oldatok: Savak: HClO4 jégecetben vagy dioxánban HCl 1-propanolban Na-acetát jégecetben alkoholos (MetOH.bázis titrálások gyakorlata .Sav .

közvetlenül titrálhatókká válnak (esetleg a bázikus csoportok er ssége pedig csökken: pl.bázis titrálások gyakorlata . (Vízben hasonló er sség savak egymás melletti meghatározása. . jégecetben gyenge bázisok (primer. szekunder. stb. piridinben a monohidroxi-karbonsavak fenolos hidroxilcsoportja is közvetlenül titrálható.Sav .Titrálások nemvizes közegben Savak titrálása: Bázikus (nivelláló) oldószerekben a savak er ssége megn . amidok. pl.) is meghatározhatók akár egymás mellett is. aceton) különböz er sség savak egymás mellett mérhet k.) Bázisok titrálása: Savas (nivelláló) oldószerben pl. Differenciáló oldószerekben (acetonitril. tercier aminok. karbonsavak és fenolok egymás mellett meghatározhatók. hidrazidok. MeCO-2-Bu oldószerben er s ásványi savak. aminosavak) pl.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful