A magyar szókincs eredete

előadás

Alapvetések
• A komplex-etimológia fogalma • Az etimológiai kutatások eredményeit hasznosítja:
– Művelődéstörténet – Kultúrtörténet – Régészet – Dialektológia – Nyelvszociológia

Alapvetések
• A szavak kronológiai problematikája:
– Hangtani, jelentésbeli, tárgyköri változáson mehetnek keresztül a szavak. – Az összehasonlító nyelvtudomány és a nyelvemlékek segítenek a kronológia megállapításában. – Az első előfordulás : az első írásbeli adat rögzítése.

• Franz Bopp (összehasonlító nyelvészet) + Jacob Grimm (germán történeti nyelvtudomány) + August Friedrich Pott (az etimológiához a hangtan adja a kulcsot) . NyelvtudÉrt. avagy a szavak helyességéről (Dialógusok) = Hogyan kapnak nevet a dolgok.Az etimológiai kutatások „újabb” fejlődése külföldön (Kiss Lajos 1976. 89:27-47) • Platon: Kratülosz. sz. eleje az etimológia tudományos alapokra helyezése. milyen viszony van a nevek és a szavak közt? • 19.

őse. minden nyelvi tényt csupán olyan nyelvi tényből magyarázhatunk. • Kronológia. . amelyből származik) keresése nem azonos a szótörténettel. amely időben korábbi. Walter von Wartburg tüzetes szótörténetet javasol.Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Az etimon (valamely szó alapformája.

Hugo Schuchardt): önmagában a történeti hangtan. amelyre vonatkozik. a jelentésbeli megfeleltetés nélkül nem adhat elégséges magyarázatot az etimológiai kutatásban. amellyel .Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Jelentés (1902. • Motivációs vizsgálat: A szót. ezért azokat a motivációkat kell megvizsgálni. A dolog és szó kapcsolata meglazulhat. mint nyelvi jelet annak a dolognak a természetet motiválja.

Wilhelm Meyerlübke. Rudolf Meringer. Hugo Schuchardt): a dolog az elsődleges a szó csak körbelengi. • Nyelvföldrajz (Jules Gilliéron): a nyelven kívüli változás megjelenik a szavakban > a szavak terjesztik el bizonyos földrajzi határokon belül. .Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Wörter und Sachen (1909-1942.

A rokon jelenésű szavaknak azonos szokott lenni a szemantikai történetük.Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Szemantika: a klasszikus hangmegfelelésekkel megfejthetetlen szavak etimológiai magyarázatában játszhat szerepet. • Szinonimák. az ismeretlen etimológiára így a szinonimák is rávezethetnek. .

ha megjelenésük időpontja nagyjából azonos. . • Szómező-elmélet: a szavak a beszélő tudatában nem elszigetelődnek. de nem feltétlenül rokon nyelvcsoport közös fejlődése. hanem a fogalmilag rokon szavakkal szómezőbe rendeződnek.Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Szerves etimológia (Vidos Benedek): ha valamely szó ismeretlen eredetű. • Nyelvi liga: egy területileg és történetileg szorosan egybekapcsolódó. akkor feltehetőleg ugyanabból a forrásból származik. mint a fogalomkörébe tartozó összes szó. különösen.

– mikor került be a szó a nyelvbe. jellege. idegen nyelvi megfelelés.Az etimológiai kutatások újabb fejlődése külföldön • Az ideális etimológiai szótár tartalma (Johann Albert Debrunner): – az adatok ideje. gyakorisága. – rokon v. – a szó teljes tudományos irodalmának jegyzéke és bírálata .

Címmagyarázat: – Az etimológiai kutatás tárgykörébe tartozik mindazon mozzanatok felderítése. NyelvtudÉrt. életét valamilyen módon befolyásolták. – Újabb: 1970-es évek előtti (!) – Fejlődés: a folyamat általános vonásait kívánja kiemelni. .Az etimológaia kutatások „újabb” fejlődése itthon (Benkő Loránd 1976. 89: 15-26) • 1. amelyek a szavak kialakulását.

végén születnek az első tudományos eredmények a fgr. sz. Benkő József). belső fejlemények magyarázata felé (Mészöly Gedeon. összehasonlítások nyomán (Sajnovics János. Pais Dezső). Gyarmathy Sámuel.Az etimológiai kutatások újabb fejlődése itthon • 2) Történeti áttekintés: – A 18. . első felében fordul a figyelem az idegen nyelvi egybevetések. – A 19. sz.

Az etimológiai kutatások fejlődése itthon • Újgrammatikus iskola hatására megnövekedett az érdeklődés az etimológia iránt (Gombocz Zoltán-Melich János : Magyar etymológiai szótár). • Jövevényszó monográfiák • Az etimológia fogalmának kitágítása: – Szófejtés (=végső etimon keresése). szócsoportok életútjának átfogó áttekintése) . – Komplex etimológia (=szavak.

Az etimológiai kutatások fejlődése itthon • Szócsoportok vizsgálata • Nyelvföldrajzi szemlélet (A magyar nyelvjárások atlasza) • Szómező-elv főként a jövevényszó kutatásban érvényesül. alaktani és szemantikai kutatások vannak. • Művelődéstörténeti ismeretek bevonása az etimológiai kutatásokba. • A szófejtésben alaposabb hangtani. .

Az etimológiai kutatások újabb fejlődése itthon • 3. népszerűsítő szótár Teljes. Határon túli kutatások: – Románia: Csángó nyelvjárási atlasz. modern etimológiai szótár (tudományos célokra) Belső szókészlet további kutatása .-nél kisebb . Erdélyi magyar szótörténeti tár 4. Hiányok: TESz.

A magyar szókincs rétegződése általános jellemzők • a szókészletet társadalmi és kommunikációs igény hozza létre • nyílt rendszer • a legdinamikusabb nyelvi alrendszer. • evolutív változás jellemzi • neologizmus / Archaizmus • a szókincs változásának üteme a társadalmi változások ütemét követi .

Alapnyelvi eredetű szavak 2. Belső szóalkotással létrejövő szavak 3.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • A természetes nyelvek 3 csoportja: 1. Más nyelvekből átvett szavak .

Alapnyelvi eredetű szavak (=BárcziBenkő-Berrár: ősi szavak): – uráli.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 1. ó. megy. ugor szavak – Uráli etimológiai szót. sötét – Kis része tőszó / többsége származék . fa. finnugor. rak – Kezdetleges tárgyfogalmak: kéz. hosszú. fej – Tulajdonságok: fekete. hal. :435 tő – Alapvető cselekvések: él.

A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 2. rövidítés. elvonás. hangfestő szavak. belső keletkezésű szavak – Nyelvünk önálló életében keletkeztek a. hangutánzó szavak.) Szóalkotással létrejövők (képzés. ragszilárdulás. szóösszetétel.) Szóteremtéssel létrejövők (indulatszók. mozaikszó. gyermek-dajka nyelvi szavak) b. !mesterséges szóalkotások!) . szóvegyülés.

) jövevényszó b.) tükörszó c.) idegenszó Átvétel oka: -új tárgyat. Idegen / más nyelvekből átvett szavak a. ismeretet közvetít -tabu -szinonimahalmozás -idegen népekkel való érintkezés .A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 3.

amely nyelvből a kérdéses nyelv közvetlenül kapta őket. .A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • S z á r m a z á s: egy nyelv idegenből átvett szavai mindig olyan eredetűeknek számítanak.

.) jövevényszó: – Olyan idegen eredetű szavak. amelyek viszony régen bekerültek a nyelvbe és hangtanilag. alaktanilag igazodtak nyelvünkhöz. idegen eredetük csupán nyelvi tény. melyek teljesen beépültek az átvevő nyelvbe.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 3/a. – Olyan idegen eredetű szókészleti elemek. de a legtöbb beszélő ennek nincs tudatában (Lanstyák 2006:17).

sz. II. selyem BK. felétől napjainkig keletkezett. újlatin nyelvcsalád egy-egy nyelvében előforduló szó (l. sztrájk). szóbeli érintkezés útján és több átadó nyelven keresztül jutnak el nyelvünkbe (l. dezodor. . 1416). a germán. a 18. • Nemzetközi szók: a jövevényszavakon belüli réteg.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • Vándorszavak: a jövevényszavakon belüli réteg. szláv. ált.

auswerten > kiértékel . .A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 3/b.) Tükörszók: közvetett átvétel. datebase > adatbázis (részfordítás) . mert az átvevő nyelv lefordítja az idegen szót. az átvett szó nyelvi tartalmát tükrözteti vissza.Naturschnitzel > natúrszelet.

) ismeretlen eredetű szó • 5.. szl...…) ----------------------------------------------------------(szótárak alapján) • 4.) Idegen szó (fr. ang.. lat.) bizonytalan eredetű szó .A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (KISS-PUSZTAI) • 3/c.

tükörszerkezet .) Közvetett kölcsönszavak . Belső keletkezésű szavak • 3.jelentésbeli kölcsönszó .) Közvetlen kölcsönszavak b.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (LANSTYÁK) • 1. Alapnyelvi eredetű szavak • 2.kalk . Kölcsönszók a.

. tükörszók) is beletartoznak. amelybe az étadó nyelvivel azonos vagy ahhoz hasonló hangalakkal átvett és használt közvetlen kölcsönszavakon kívül a közvetett kölcsönszavak (l.A magyar szókincs rétegződése eredetbeli rétegek (LANSTYÁK) • Kölcsönszó: tágabb fogalom.

+3/c.) közvetett kölcsönszó: -kalk = a tükörszó szorosabb értelemben -jelentésbeli kölcsönszó = cancer ‘rák’ > rák. (jövevényszók + idegen szavak) 3/b.) közvetlen kölcsönszó = K-P: 3/a.) Kölcsönszók 3/a. csak a jelentése kerül át -tükörszólás: unter der Hand verkaufen > ‘kéz alatt vesz’ .A magyar nyelv rétegződése eredetbeli rétegek (LANSTYÁK) • 3. 1 morfémából áll.

> a magyarba a németből került át (l.A szókészlet változásainak irányvonalai • Származási kategóriák mennyiségi átalakulása • Származási kategóriák minőségi átalakulása – Nyereg: ugor > iráni – Parlament: 1612 ang.) . Országh > Zsilinszky É. > nemzetközi szó – Klub: 1790 ang.

– szóalkotási módok közül a képzés kerül előtérbe. újm:3-5). óm:2-4. motivált szavak száma . – mgh : msh arány megváltozott. – a szavak hossza növekedett (ősm:2. középm:3-4.A szókészlet változásainak irányvonalai • A szókészlet szerkezeti változása I. – csökken a világos szerkezetű.

. mn.) . – Átalakul a szavak jelentésszáma • Jelentések gyarapodnak • jelentésdifferenciálódás – Átalakul a szavak szófaji jellemzője • Ragszilárdulása főnevek csoportjából hoz létre határozószót (közö + tt = között) • Jelentésbővüléssel függ össze (vitéz – fn.A szókészlet változásának irányvonalai • A szókészlet szerkezeti változása II.

A szókészlet változásának irányvonalai
12.sz. Ancilla Domina 76% 20% • A szókészlet szerkezeti változása III.
– A nyelvi rétegekben elfoglalt hely változik, – A szavak használati köre szűkül v. bővül < l. táblázat: az eredeti nevek arányszáma a jövevénynevekkel szemben

13.sz.I. 64%
13.sz.II 40% . 14. sz. 36%

15%
13% 7%

Alapnyelvi szavak
• Az első szóegyeztetések 17. sz: Tröstler János, Fogel Márton, Stierhielm György. • Fgr., ugor eredetű az a magyar szó, amelynek jelentés és hangalak szempontjából megvannak a megfelelői a többi fgr. nyelvben, vagy ezek egyikében. • A megfeleltetés 3 szempontja:
– A) szabályos hangtani megfelelés, – B) jelentések megfeleltetése, – C) a szóra vonatkozó történeti, művelődéstörténeti adatok megfelelése

Alapnyelvi szavak
• Korszakok:
– Urali kor (Kr. e. V-IV. évezredig) -Finnugor és szamojéd népek együttélése, -Őshaza: Ural-Nagy Volga-kanyar, -életmód: zsákmányoló-gyűjtögető, vadászóhalászó, -társadalom: nemzetségek

e. – Őshaza: nyugatra húzódás. III. – Társadalom: nemzetségek vérrokonsági alapon . állattartás alapjai.Alapnyelvi szavak • Finnugor kor (Kr. cserekereskedelem. évezred-Kr. évezred) – Finnugor népek együttélése. – Életmód: halászat-vadászat.II. e. IV.

vogul. kereskedelem. e. II. évezred-Kr. állattenyésztés. osztják) együttélése. – Társadalom: törzsi tömörülés .Alapnyelvi szavak • Ugor kor (Kr. – Őshaza: közép-Ural nyugati vidéke – Életmód: lótartás. évezred közepe) – Ugor népek (magyar. I. e.

névmás – 2 szótagú: ige. nomen-verbum . kori rövidülés gyarapítja: VCCV. VCCV. VCV. – Fgr. ug. névszó. CV. CVCCV. VCV – Az egy szótagúak testesedése képzőkkel • Szófaji sajátosság: – 1 szótagú: indulatszó.Alapnyelvi szavak • Alaki felépítés: – Az urali alapnyelv szavai 1 vagy 2 szótagosak: V .. CVCV.

te. nyúl. hab – Állatnevek: ha. ho-. tó. ki . máj. ín. jó’folyó’. nyelv – Rokonságnév: vő. hal. nyű – Névmástövek: én. ős – Természeti nevek: víz. fél – Testrész: szem.Alapnyelvi szavak • Urali szavak: – Cselekvések: él. meny. köd. megy. fal. szív.

darázs . – Állatnevek: fecske. velő. fül. ángy. éj. tetem ‘csont’. világ. bőr. vér. alszik. iszik. sün. daru. lő – Testrész: fej. egér. kéz. róka. lúd. – Rokonság: árva. hó. ip-. hom(lok).Alapnyelvi szavak • Finnugor szavak: – Cselekvés: eszik. lát. fog. jég. húgy ‘csillag’. nap-. méh. hall. – Természeti nevek: ég.

varr. arany. háló. ágy – Halászat: para. nyár. ezüst. gyökér. ág. hárs. – Lakás: fal ’vesszőfonadék’. szeg – Ruha: ujj. fűz. öv. . ajtó. fon. csomó. szúr.Alapnyelvi szavak • Finnugor szavak: – Növénynevek: tő. szil. fürt. küszöb. nyír. vas. kéreg. ház. – Ásványok: kő.

hosszú. négy. hat. öt. – Melléknév: agg. van/-ven. szomorú. ó. vén. három. új. sötét. to/te-. hét. mög . keserű. – helyzetviszonyító: köz. – Névmások: mi-.Alapnyelvi szavak • Finnugor szavak: – Számnevek: kettő.

jön. leány ‘kicsi anya’. – Természeti nevek: zaj. holló. tűz. – Növény: héj. eb. szül. levél. tapló. köles . akar. torok. vág. holnap – Állatnév: ló. – Testrész: haj. süt.Alapnyelvi szavak • Ugor szavak: – Cselekvés: fog. fű. hód. rügy. – Család: rokon ‘közel’.

mély . kengyel – Számnév: egy – Egyéb: fekete. jó. fék. – Ruházat: kebel ‘ruha öble’. meleg. lassú. ostor. lepel.Alapnyelvi szavak • Ugor szavak: – Ásvány: ólom. – Lótartás: nyereg. – Lakás: falu.

– -nc ‘tíz’ – kenyér. ha az átadó nyelv és az átvevő rokonságban áll egymással. – ezüst.Alapnyelvi szavak • Permi jövevényszavak: • Indoklás: idegenből átvetek akkor is. .

kincs.és középiráni szavak) • Szarvasmarhatartás: tehén. vár. híd. nemez. verem. hang • Vsz. tej. zöld. vásár. gazdag. hús. bűz – B) vándorlások kora • Alán eredetű: asszony. ezer • Fekete-tenger vidéki perzsák: vám. egész. iráni: ing. üveg. kard . méreg.Iráni jövevényszavak (23 szó) • Kapcs: Ural vidéki szállásterületek • Csoportjai: – A) korai réteg (ó. vért.

. fék.. • Szerinte az ősmagyar korban legerősebb az iráni hatás (Kr. vogul és osztják szókészletbe bekerülő lótartással kapcsolatos szavakat: ló. 500-Honfoglalásig). kantár. nyereg. e.Iráni jövevényszavak (Harmatta János 60 szó) • Yüech-chih iráni lovas nomád birodalom nyelvéből származtatja a magy.

Iráni jövevényszavak
(Harmatta János)

• Korai ősmagyarban (Kr. e. V. század) átvett szó:
– ég, isten, menny, imád, arany, úr ‘törzsfő, fejedelem’, kedv, kéj, szó, rés

• Közép ősmagyarban (Kr. szül.-V. sz.ig)
– köles, in(as) ‘szolga’, kés, hús, szekér, vászon, réz, tál, bűz, fizet, özvegy, nemez

Iráni jövevényszavak
(Harmatta János)

• Kései ősmagyar kori átvételek:
– Don vidéki alán: asszony, gazdag, híd, keszeg, legény, verem, káliz, – Xvarizmi alánok (kálizok): egész, idegen, üveg, méreg, rég, részeg, fény, vért, kincs, – Perzsa szavak: hang, dob, gaz ‘gyom’, ing, kard, nád, vám, vásár

Török jövevényszavak
• A magyar nyelv török elemeinek tudományos vizsgálatát Budenz József indította el. Vámbéry Ármin török rokonsági elméletét bírálta, s a fgr. rokonságot támogatta. • További kutatók: Gombocz Zoltán (csuvasos hangtani jegyek), Ligeti Lajos (tör. Jövevényszó monográfia), Róna-Tas András (ősmagyar kori török hatások), Kakuk Zsuzsa (oszmán-török átvételek).

Honfoglalás utáni szavak • Az átadó nyelv típusa: 1.Török jövevényszavak rétegei • Az átvételek két időbeli rétege: 1. Többségében köztörök szavak . Honfoglalás előtti szavak. 2. Többségében csuvasos típusú nyelv(ek) 2.

-r borjú.Török jövevényszavak • Az átadó nyelvtípus maghatározására szolgáló hangtani kritériumok: rotacizmus. hang csuvas köztörök -r-. iker -l. -ldél. kölök gy (>dzs) gyűszű r z l š dzs j . szókezdő gymagy. lambdacizmus.

szél. szék. szeplő. köldök. gyász. betű. szirt. tenger. bölcső. tolmács • Természeti környezet: árok. bér. szám. ír. tanú.Török jövevényszavak (honfoglalás előtti) • Differenciált testrészek: boka. sár. törvény. idő. kölcsön. homok. sátor. . csipa • Törzsi rend/társadalom: gyula. ok. karó. térd. bölcs. kor. dél • Szállás: kapu. kündü. nyár. gyomor.

Török jövevényszavak
(honfoglalás előtti)

• Vadállatok: oroszlán, sárkány, görény, - karvaly, kesely, ölyv, sólyom, turul, - torontál, vejsze ’halfogó rekeszték’, - süllő, tok, sőreg • Haszonállat: bika, ökör, borjú, disznó, kecske, kos, teve, tinó, tulok, tyúk • Termékeik: gyapjú, író, sajt, túró • Tartásuk: béklyó, karám, ól, gyeplő

Török jövevényszavak
(honfoglalás előtti)

• Növények: kökény, kóró, kőris, kökörcsin,
– Gyümölcs: alma, dió, körte, szőlő, bor, szűr – Gabona: árpa, borsó, búza, kender, komló – Földművelés: eke, sarló, szérű, tarló

• Mesterség: ács, szűcs, szatócs, • Öltözködés: csat, gyöngy, gyűrű, saru, bársony

Török jövevényszavak
(honfoglalás utáni)

• 10-11. század: Besenyők: besenyő, besnyő, csősz ’katonai tisztség’ • 13. sz. Kunok: koboz, komondor, kalauz, nyőgér ‘a király kun kíséretéhez tartozó személy’, balta, csákány, • Böszörmények: Böszörmény elemet tartalmazó helynevek

mizser. efendi. csibuk. mufti. kármány – Tisztség. kalpag.Török jövevényszavak (honfoglalás utáni) • 16-17. szandzsák. gyaur. zubbony. kazul. bég. kávé. pamut kaftán. oszmán-török jövevényszavak: – Népnevek: arnót. dolmány. papucs. vilajet – Étkezés: tarhonya. tepsi. igazgatási egység: aga. hodzsa. defter. pite. kajszi – Öltözködés: zseb. sz. kádi. csuha . dohány.

• A kapcsolatok jellege: – Hangtani hatások: • A volgai törökben volt sorvadó véghangzó.: Kr. e. • Gombocz Zoltán. 500. Ligei Lajos: Kr. • A törökből átvett szavakban volt ü hang.u. 1000-500. . • A csuvasos törökben volt a hang. Róna-Tas A. ami a magyarban keséssé megterhelt hang volt.Török nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre (Róna-Tas András) • Bárczi Géza.

– kimegy a fejéből > kimegy az eszéből • Mondatan: ? A kötőszó nélküli alárendelő mondatok? .Török nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre (Róna-Tas András) • Szerkezettani hatások: – nélkül névutós szerkezet.

Török nyelvi hatások az ősmagyar nyelvre (Róna-Tas András) • A honfoglalás előtti jövevényszavakat csuvasos. . és egy a csuvassal több közös hangtani vonású ám nem csuvas típusú nyelvjárásból magyarázza. továbbá elfogadja a honfoglalás utáni szavaink többségi köztörök típusú voltát.

n.) > Aba.) > Gyula (hn) • baγatur (kn.) > bátor/Bátor > Bátorterenye .Török jövevénynevek • Főként a honfoglalás előtti korszakban kerülnek be nyelvünkbe török személynevek > a honfoglalást követő korai ómagyar korban belőlük helynév válhat • Aba (szn.) • Gyula (mélt. Abany > Abony (hn.) > Gyula (szn.

• Leíró nevek: a név összefüggésben áll a névviselő tulajdonságaival. szokásaival. mégis érti a jelentését. . óvó-.Török jövevénynevek • Bekerülésüket az azonos társadalmi berendezkedés és azonos vallási szokások segítik • Szónevek = jelentésük van (a névhasználó. társadalmi helyzetével. bár idegen nyelvből átvett szó. predesztinációs szándék van a névadásban.

Turul ‘fekete sólyom’ • Óvónév: Szatymaz ‘nem eladó’. Inok ‘hűséges’ • Foglalkozás. Édua ’fölkel a hold’ . Ákos ‘fehér sólyom’. Kündü • Állat: Buga ‘bika’.Török jövevénynevek • Tulajdonság: Alap ‘hős’. Bátor. Gyula. Balmaz ‘nem élő’. tisztség: Tárkánd ‘kézműves’. • Egyéb: Ajtony ‘arany’. Üllő ‘vezér’. Sarolt ‘fehér menyét’.

parasztok. államszervezettel kapcsolatos szavak • 14-20. • A honfoglalást követően földműveléssel. istállózó állattartással kapcsolatos szavak • 10-13. bolgár. ukrán. kézművesek . horvát. lengyel. folyamatosan betelepülő földművesek.Szláv jövevényszavak • Gyűjtőnév: szlovén. orosz • Az ősmagyar korban főleg keleti szláv nyelvekből. szlovák. szerb. szláv térítő papok hatása. sz. sz. az ómagyar korban déli és nyugati szláv nyelvekből kerülnek át szavak. cseh.

Munkácsi Bernáth: 5. bolgár hatás. jelentéstani kritériumokat. . századi bolgár-szláv hatást kutatták. Tóth Imre: ősmagyar kori óorosz. • Márki Sándor.A Sahmatov. A. • Kinezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai (monográfia). történeti.Szláv jövevényszavak • Melich János dolgozta ki a fonetikai. • Győrffy György. H. műv.

• Ősszláv nazális mgh-t tartalmazó szavak – Ha a magyarba a 11. gomba.Szláv jövevényszavak • Hangtani kritériumok: • Ősszláv: *dj > bolg. előtt kerül át: mgh + n/m • konkoly.) mezsgye. munka. pók.) megye. után kerül át: mhg + Ø • Gúzs. sz. sz.) mežda > (magy. más szláv nyelvből való azonos átvétel a (magy. duga . žd – *medja > (bolg. bolond. galamb – Ha a magyarba a 11. kusza.

Szláv jövevényszavak • Jelentéstani kritérium: – Poroszló: a magyarhoz közel álló jelentés ‘városi szolga. . ahogyan a magyar szó is. tisztségviselő’ csak a szerbhorvátban van meg. – Kasza: a szlovákban tartozik a szénagyűjtés terminológiájába.

majd onnan terjedt el más nyelvjárásainkba. istállózó állattartással kapcsolatosak • Szóföldrajzi kritérium: – Varkocs: a szlovákból terjedt át a palócba. és a konyhakerti földműveléssel. .Szláv jövevényszavak • Művelődéstörténeti kritérium: – Honfoglalás kori szláv szavak az állami élet alapfogalmai.

zátony. szombat . varsa. lengyel.Szláv jövevényszavak • Ősmagyar kori: halom. kereszt. jász.

apáca. zab. perel. répa. csoroszlya. déd.Szláv jövevényszavak • Ómagyar kori: – Család: család. gabona. dajka. csép. vall – Népnevek: német. unoka – Egyház: pap. mezsgye. cseh. vádol. horvát – Földművelés: borona. – Állami élet: császár. nádorispán. bolgár. bab . barázda. malaszt. pecsét. király. kalász. parlag. szalma. rozs. káposzta. szolga. tömjén. pelyva. cseléd. olasz.

asztal. nyoszolya • Étkezés: ebéd. bolha. vidra. kemence. szalonna. macska. bárány. szarka. málna. szilva. kémény. pogácsa.Szláv jövevényszavak • Növény: moha. berkenye. dunna. pecsenye. galamb • Ház: ablak. konyha. pince. kása. cseresznye. kánya. zsír . cserje. birka. barack • Állat: medve. vacsora. párna. kakas. pázsit. kolbász.

kapál. bodnár. posztó • Ipar: takács. néma. harisnya. csizmadia • Egyéb: drága. kádár. pólya. csizma. bolond. hahotál. parancsol . kapca. szoknya. nadrág.Szláv jövevényszavak • Ruházkodás: ruha.

poloska. lóca. sapka . szecska. csata. repce. kuckó. zsizsik.Szláv jövevényszavak • Középmagyar kor: jérce. kukac. kabát. kótyavetye. gatya. jerke. petrence.

Bodomér. Bogdan. . Milán. (Hajdú)szoboszló. helynévként maradtak fönn: László.Szláv jövevénynevek • Az Árpád kori személynévtár alapján a névanyag 1% szláv személynév. Iván. Kazimír. keresztnévként családnévként. Karácsony. Dusán. • Személynévként kerültek be főként a honfoglalást követő időszakban.

– vlad ‘hatalom+ mír ‘béke’ > Vladimír. Vencel .Szláv jövevénynevek • Általában összetett nevek: – bog ‘istenség’ + dan/ty ‘adni’ > Bogdan. – amelyek jelnevek maradtak: jelentésük nem volt világos a névviselő számára. Kázmér. Karácsuny • Az egyházi nevek körébe bekerülve maradt fenn: László. • Közszavával együtt bekerült a magyar nyelvbe: Pénteka.

.) jut a magyarba.Latin jövevényszavak • Nem közvetlen népi érintkezésen alapuló nyelvi hatás. mint a korábbi jövevényszó réteg. • A latin nyelv változatai: – Vulgáris > újlatin nyelvek – Klasszikus – Középkori > magyarországi latin . szl. • A latin szavak egy része átadó nyelveken keresztül (ném.

portugál. • Klasszikus latin: a művelt rómaiak beszélt nyelvéből kialakult normatív. • Középkori latin: a klasszikus latin vulgarizálódott változata. az egyház és a tudományok nyelve • Hazai változata: magyarországi latin . spanyol. • Belőle sarjadtak ki az újlatin nyelvek: francia.Latin jövevényszavak • Vulgáris latin: az Itáliában és a római provinciákon használt. román. olasz. helyi sajátosságok által színezett népnyelvi változat. írott változat.

sekrestye. .Latin jövevényszavak • A latin jövevényszavak főbb hangtani sajátosságai A hang a latinban -sz. te/ti. ty. muzsika. de/di + mgh A hang a magyarban s: cédrus. gy: petrezselyem. uzsora gye/gyi: gyehenna. sors zs: bazsalikom. sz-szge. Egyiptom ly. gi le/li.

-tól a reformációhoz kötődő szavak. államalapítással kapcsolatos fogalmak. – 16. . a reneszánszban a klasszikus latin stílusjegyeit elevenítik fel.-ig a kereszténységgel. sz. sz.Latin jövevényszavak • A latin jövevényszavak művelődéstörténeti jellemzőik (kritériumok): – 11-15. sz. – 15.

mise. legenda – Iskola: iskola. párduc.Latin jövevényszavak • Ómagyar kori fogalmi csoportok: – Egyházi élet: apostol. mályva. klastrom. liliom • Orvoslás: patika. lecke. vipera • Növény: rózsa. tinta. zsálya. elefánt. penna – Tudomány: • Állat: cet. balzsam. pirula . oltár. tábla. manna. viola. ostya. skorpió. templom.

– Állami élet: nótárius. menta – Ház: grádics. petrezselyem.Latin jövevényszavak • Ómagyar kori fogalmi csoportok: – Étkezés: gyömbér. tégla. gubernátor . lámpás. kamara. prókátor. testamentum. uzsora.

grammatika. kúra. presbiter. flastrom. kréta. kurátor. bazsarózsa. kólika. piarista – Iskola: Kollégium. hiéna. levendula • Orvoslás: diéta. ceruza. kotta – Tudomány: • Állat: fóka. diktál. pestis .Latin jövevényszavak • Középmagyar kori fogalmi csoportok: – Egyházi élet: eklézsia. krokodílus • Növény: tubarózsa. egzámen. jezsuita. citrom.

diéta. domináns. éra. amputál. plebejus. delírium. apellál. patrióta. juss. statárium. .Latin jövevényszavak • Középmagyar kori fogalmi csoportok: – Állami élet: fiskális. dirigál. eposz. reakció. protestál. konvenció • Újmagyar kori szavak: – Definíció. morfium. taktika.

Aba Sámuel *párhuzamos névadás: ugyanazon személy két különböző névrendszerből való nevet kap. Petrus. nem motiváltak. Demetrius. Julia. Klára • A kereszténység felvétele terjeszti a bibliai neveket. használ nem szükségszerűen egyszerre. • Formai jellemző: -us (ffi). -a (női) végzőzés pl. • Jelnevek. bár kezdetben megfigyelhető a párhuzamos névadás*: Vajk István.Latin jövevénynevek • A 11. századtól terjednek el. .

2. Sebe* . István. Anna. György • Ómagyar kori női nevek gyakorisága(1-10) 1. 5. 7. Ágnes. 4. Miklós. 10. János. 10. 3. 8. Mihály. Klára. Pál. Tamás.Latin jövevénynevek • 1279.. hogy nevet csak pap adhat> gyakorivá válnak a szentek nevei • Ómagyar kori férfinevek gyakorisága(1-10) 1. Benedek. Katalin. 6. Budai zsinat elrendeli. Márton. 3. 9. Erzsébet. 5. 2. 4. Kunigunda*. Péter. 7. 8. Margit. 9. Ilona. Aglent. 6.

Újlatin jövevényszavak • Az újlatin nyelvek a vulgáris latinból fejlődtek ki. román. . olasz és román nyelvekből kerültek át szavak. spanyol • A magyar nyelvbe a francia. • Újlatin nyelvek: francia. olasz. portugál.

Esztergom. velencei kereskedelmi kapcsolatok 13-14. sz.Olasz jövevényszavak • Egységes olasz nyelvről és Olaszország-ról ugyan csak a 19. • Az érintkezés korszakai: – – – – 11. Székesfehérvár Anjou hadjáratok (Nápoly).-tól beszélhetünk. velencei térítő papok 12. telesek: Buda. sz. sz. sz. mégis az olasz jelzőz alkalmazzuk a korábbi átvételekre is. itáliai egyetemek látogatói .

ária. szóvégi o/e hiánya: struzzo > strucc. kapiskál. gondola. rév – Gyümölcs: füge. part. bordély. fátyol – Kultúra: opera. rizs. dárda – Városi élet: bolt. armada. mustra. freskó. bandita. szóló. torta. pajzs. datolya. lándzsa. piac. mazsola – Hadászat: bástya. narancs. pálya.Olasz jövevényszavak • Hangtani kritériumok: – Irodalmi nyelvi sz helyén s áll a velenceiben: spárga. cselló. trombita. osztriga. tréfa . tafota. mandula. maskara – Egyéb: dús/dózse. Fogalmi csoportok: – Hajózás: gálya.

a francia lovagi kultúra (Roland-ének. Szt. művében ír a 11. sz. • Oláh Miklós: Hungária c.Francia jövevényszavak • Kapcsolatok jellege: – 12-13. francia dinasztikus kapcsolatok – 12. Margit kanonizációs jegyzőkönyve szintén említ egy Pécs környéki leodiumi embert. – Sorbone a korai ómagyar kor leglátogatottabb egyeteme. 13. sz végén Liège mellől érkező és Eger mellé települő „leodiumiakról”.-tól vallon telepesesek. sztól provencal telepesek. . sz. – 13. sz. Tristan és Isolda) terjedése a főúri udvarokban.

bonbiván. pikk. argó. burzsoá. cilinder. purparlé. bigott. lezser. ruhaderék’. sikk. – Újmagyar kori: affér.és középmagyar kori: tárgy. – Gyakran közvetítőnyelven (németen) keresztül jutnak be: rúzs. gavallér. kurtizán. furmint. frottír. reváns. rezsi. bagázs. korc ‘fűző.Francia jövevényszavak • Átvételek: – Ó. . bohém. intrika.

pulya. fuszulyka. • 16-17. Moldva. a jobbágytelepítésekkel erdélyi románokat is áttelepítenek az ország más részeire. . pakulár.Román jövevényszavak • A 12. melynek területe Erdély.-tól számolhatunk román hatással. sz. számos szó csak nyelvjárási szinten jelentkezett: brindza. • A nyelvi hatás főként a keleti nyelvjárásokban erősebb. sz. fáta.

kötény’. poronty ’fattyú’. áfonya. kaliba. . cigája. kaláka.-ból valók: katrinca ‘lepelszoknya. sz. lestyán – Egyéb: cimbora.Román jövevényszavak • Az első jövevényszavak a 15. málé. hodály – Étkezés: palacsinta. • A későbbiek többsége: – juhtartással kapcsolatos: cserge. bács. ficsúr ‘fiatal fiú’ semleges jelentéstartalmú.

• Mivel a magyarul beszélők a francia és az itáliai nyelvjárásokat nem tudták megkülönböztetni. ezért gyakran olaszoknak nevezték a franciákat is > az olaszi elő.Újlatin jövevénynevek • Az újlatin nyelvek közül a francia hatás a legjelentősebb. utótagú települések gyakorta francia telepeseket takarnak (Bodrogolaszi) .v.

– 12. Roland Budai prépost – 13.). Isolt. Roland. Tristan.Újlatin jövevénynevek • A francia lovagi kultúrást mutató nevek: Olivant. Elefánt (hn. sz. sz. Olivér szerémi püspök – Roland ~ Lorand .

Nicolette). Jeanett. Henriette.Újlatin jövevénynevek • A francia keresztneveket az újmagyar korban az izraeliták terjesztik (Nanett. Eszmeralda. • A román családnevek Erdélyen keresztül áramlanak be. • A több keresztnév névadási szokását is felerősítik az újlatin minták. • Az legújabb magyar korban rendkívül nagy hatást gyakorolnak a filmeken keresztül a spanyol. portugál nevek: Enrikó. . Emánuel. a peregrinációból hazatérő mesterek. filmek: Lüszi. a legújabb korban az irodalmi olvasmányok.

Német jövevényszavak • A német jövevényszavak kutatói: • Balassa József (1895) Történeti Magyar Nyelvtan • Melich János (1895) Német vendégszók • Pukánszky Béla (1926) A magyarországi német irodalom története. • Thienemann Tivadar: először ő kísérelte meg a német jövevényszavak korszakolását • 20. sz. Mollay Károly. Horváth Mária (monográfiák) .

862-1060 1061-1342: 1342-1686 1687-1920 1920-1945 (ómagyar kor) (középmagyar kor) (újmagyar kor) (újabb magyar kor) . IV. II.): I. V.Német jövevényszavak • Mollay Károly korszakolása (↔Tk. III.

IV. . Ekkehard (Sanktgalleni Krónika): Ungar –ófelnémet szóval nevezi meg.Gizellával érkező bajor nemesek. a dinasztikus kapcsolatok felvétele.A német jövevényszavak korszakolása Mollay szerint I. 862-1060: nyelvi érintkezések kezdete. . térítő papok .Liutpand (Antapodosis): turci néven említi a magyarokat. .

az északi bányavárosokba frank és türingiai bányászok jönnek.A német jövevényszavak korszakolása Mollay szerint II. . Henrik elől menekülő bajorok. 1061-1342: telepesek érkezése. Dobsza. Henrik lánya: Judit. Rudolf lánya. . akivel érkeznek nagy számban a IV.László (1074-95) felesége. III. Ruszka. Hidasnémeti. . .Váradi Regestrum 10 német települést sorol fel Abaúj megyében: Gönc. .Salamon (1063-74) felesége. dinasztikus kapcsolatok erősődése.Szepességbe a Rajna-Mosel vidéki telepesek. Egyházasvizsoly. Vizsoly. Céce. Tornyosnémeti stb.

protestáns ifjak kirajzása Wittenbergbe.iparosok betelepítése .bajor-osztrák. németalföldi peregrináció. .a legtöbb kancelláriai hivatalban német papok voltak. 1342-1686: . . . .a magyarországi német könyvnyomtatás virágkora.Német jövevényszavak korszakolása Mollay szerint III.

közös katonaság.A német jövevényszavak korszakolása Mollay szerint IV.a német nyelv visszaszorul az iskolai oktatás színterére . V. 1687-1920: . 1920-1945: Német kapcsolatok kora . közös hivatali rendszer .A Habsburg hatás kora .a német a hivatalos és a magán érintkezések nyelve 1844-ig.

Német jövevényszavak • A német jövevényszavak nyelvjárásai: a) Középnémet b) b) felnémet (bajor-oszták) • Hangtani kritériumok. amelyek az átadó nyelv nyelvjárására utalnak: – középnémet p (csap) : felnémet pf – Középnémet b (Binder) : felnémet p (pintér) .

század táján a felnémet -en. majd eltűnik > . -el szótag mgh.16. nudli. sz előtti: meszely.16. pöröly .16. sámli.-ja redukálódik. amelyek az átvétel idejére utalnak: – ch [χ] az ómagyar korig: χ > h (céh.Német jövevényszavak • Hangtani kritériumok. hokedli . puttony. sz. utáni: fecni. koh) az ómagyar kor után: k (sakk) .

századi francia divatszavak közvetítője a német nyelv (l.Német jövevényszavak • Művelődéstörténeti kritériumok: – A 18. rúzs) • Szóföldrajzi kritériumok: a földrajzi érintkezés következménye a dunántúlon elterjedt himpér ‘málna’ bajor-osztrák szó. és a Erdélyben élő geréb ‘falusi bíró’ középfelnémet szó. .

armada (1609). dezertőr (1707). pisztoly (1620).” . zaj’ (1631). randevú ‘találkozás’(1664) „ Az Nyulas mezején lenne az egész hadaknak randevújuk. blokád (1681). felcser ‘katonaorvos’ (1707). bitang (1456). bagázsia ‘katonai poggyász’ (1644). káplár ‘tizedes’ (1664). generális (1606). lárma ‘riadó. arzenál (1620). flinta ‘sörétes puska’ (1683).Német jövevényszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horváth) • Katonai élet: fegyver (1211).

babér (1552). szósz (1618). sámli. hokedli. kasztni. piskót (1618). étkezés: ánizs (1378). szekrény. szaft (1671). pástétom. serpenyő. cukor (1587). kredenc. csokoládé (1704). zsemle (1395). früstök (1395). kályha . zeller (1624). fánk (1500).Német jövevényszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horváth) • Háztartás.

perjel ‘egyházi elöljáró’ • Művelődés: Fertály ‘negyedrész’ 1367.Német jövevényszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horváth) • Egyházi élet: Pünkösd 1138. cikkely 1531. papír 1601. ágenda ‘szertartáskönyv’ 1550. sátán 1416. zsoltár 1372. advent 1470. . ispotály 1372. almanach ‘naptár’ 1613.

Borosta. fuser(ál) ‘céhen kívül dolgozó’ (1615). cérna.Német jövevényszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horváth) • Ipar. pintér. cégér (1470). bányászat: Kalmár (1304). sróf (1559). ráspoly. . drót. pék. csap. himpellér ‘cégen kívül dolgozó’ (1560). mángorol. suszter (1608). huta (1526). borbély (1393). pallér. bellér (1405). Céh (1466). bonár (1392). Csille (1285).

gyolcs. prém. reggeli köntös’. pendely. slafrok ‘pongyola. tarsoly . paróka (1661). gallér. sallang. bál (1651). gróf (1358). marha ‘vagyon’ (1358). manír ‘modor’ • Öltözködés: bocskor (1395). tánc (1350). pántli. polgár.herceg. hacuka ‘könnyű felsőkabát’ (1474).Német jövevényszavak fogalmi csoportjai (Mollay-Horváth) • Társas élet: bajor. pór. gavallér ‘nemes’ (1628). masni. karmazsin. lakáj (1577).zsellér. szász. rékli.

Hilta. • Az ómagyar korban a telepesek.Német jövevénynevek • A kalandozások korában kerülnek be először a jövevényneveink közé: Detric. Kunegundisz. Heim. Albert. Ditmar. Ottó . Guirold. Pot. Adalbert. Conrad. Henrik. Merch. a diszantikus kapcsolatok és a római katolikus vallás is közvetíti (főként a német szentek neveit): Gertrud.

Ferenc József. Rozália. Mária Krisztina. • valamint a kettős keresztnévadás szokását: Mária Terézia. Wilhelm. Mária Lujza. Friedrich. . században csoportosan betelepülő németség terjeszti: Róza. Ida.Német jövevénynevek • A középmagyar és újmagyar korban a peregrinációból hazatérők. • továbbá a keresztszülő nevének átörökítése első vagy második névként körükben nagyobb arányban jelentkezik. Anna Mária. Gottfried névegyedeket. Hilda. a 17.

Angol jövevényszavak • Az első angol jövevényszavak az újmagyar korból valók. • A magyar nyelvnek az angollal a reformkortól van kapcsolata. Bölöni Farkas Sándor útleírása Észak-Amerikáról 1836-ban). . mivel Anglia a gazdasági és politikai fejlődés mintaállamává vált a magyar arisztokrácia ellátogatott oda tanulmányútra (l. Széchenyi István.

NytudÉrt. 93. a fentiek nemzetközi szók . klub> – Zsilinszky Éva (2003) Az angol vonatkozású elemek újabb etimológiai szótárainkban. boksz.: parlament . 153.Angol jövevényszavak • Az utóbbi évek kutatásainak köszönhetően számos angol eredetű szó átkerült a nemzetközi műveltségszók kategóriájába: – Országh László (1977) Angol eredetű elemek a magyar szókészletben NytudÉrt.

import. lord. huligán . puplin. futball. tenisz. dandy. tröszt. zsoké. export. csekk.Angol jövevényszók • Újmagyar kor: – sport: sport. juta. dzsentlemen. puncs. bár – Társadalmi élet: lady. infláció – Ipari műszavak: pléd. zsűri. szendvics. – Üzleti élet: büdzsé. lincsel. sztrájk. kord. dopping. koktél. dzsessz. meccs. boksz. viszki. sztár. ripsz. tréner. bojkott. póker. – Szórakozás: bridzs. film.

ketchup.Angol jövevényszavak • Újabb magyar kor: (tk. farmer. lézer. blézer. rock. bit. balon. kód. bróker. sort. pizsama. starking – Nemzetközi szavak: gengszter. tonik. kardigán. grill. panel. 9-et sorol fel!!!) – Ipari műszó: kábel. gem. szvetter. komputer. blues. spot. bovden. donor. nejlon. dzseki. karburátor. overall – Étkezés: mixer. stencil. séker. musical – Nyelvi globalizáció . show. xerox. detektor – Öltözködés: bikini. hardver.

Always. • A márkanevek. amerikai származás. szogenek beáramlása nagyobb arányú. filmsorozatok (Dzsesszika. amelyet főként a reklámok közvetítenek: McDonald’s. Silan soft sensation. Feel the difference! Just do it! . ponyva irodalom. • Terjedésük visszafogója: fonetikus írásmóddal lehet csak anyakönyvezni. • Elterjesztőjük elsősorban az amerikai filmek. ha nem bizonyítható az angol. amerikai termékek (Kevin. Szindi).Angol jövevénynevek • Hatásuk az újabb magyar korban érezhető. Pamela).

dajkanyelvi szavak b) Szóteremtéssel létrejövő képzés. mozaikszó alkotás . hangutánzó szó. szóvegyülés. ragszilárdulás.A belsőkeletkezésű szavak csoportjai Ismétlés: Belső keletkezésű szavak: A magyar nyelv önálló életében létrejövő szavak. hangfestő szó. elvonás. szóhasadás. állathívogatóterelő. összetétel. rövidülés. a) Szóalkotással létrejövők: indulatszó.

• A magyar nyelv korai szakaszának legfontosabb szóalkotási módja. . amelyet származékszónak (derivátumnak) nevezünk.Belső keletkezésű szavak: szóképzés • Szóképzés: – meglévő szóból új lexikai egy-séget hoz létre.

improduktív (ha a származékszóban még jól felismerhető. -cska). . homonim (azonos alak. poliszém (egy alakhoz többféle jelentés járul. de eltérő jelentés. de új származékszót nem hoz létre). antonim (zörög: zörren). – Jelentés: (=funkció). -d). szinonim (-ka. -l) A képző jelentését a szótő jelentése is befolyásolhatja: jelentés-besugárzás (irradiáció). denominális képzők.A szóképzés • A szóképzést meghatározó elemek: – Szófaj: deverbális. – Produktivitás: produktív.

k. g. s. χ. fio-d-um • Igeképzői funkcióban: hű-l. β. l. r. -tal/-tel. γ. n. – Funkciójuk nem differenciálódott: • Névszóképzői funkcióban: halá-l. i – Testesebb: -ít. m. z. sz. p.Szóképzés • A képzők általános jellemzése ősm. t. kor: – Egy hangtestből állnak (primér képzők): d. j. ára-d .

TA. meneγ > meneü > menő • B) funkcionális változás: létrehívója • Poliszémia enyhítése (-d) • Addig nem szereplő jelentés kifejezése (elvont.A képzők változásának okai és típusai • A) alaki változás: csak aképző hangalakja változik pl. összefoglalás: -ság/-ség) • Létező képző jelentésének elhomályosulása (csa/-cse > -cska/-cske) .

) > -rog/-rög 3. -gat/-get . g (gyakorító igk. Szinonim képzők: az egyik improduktívvá válik és a másik megerősíti a funkcióját: -r. eredetileg önálló. Bokrosulás:két v. -tat/-tet 2. több. Különböző funkciójú képzők: az első képző elavult. Elemismétlés: -lal/-lel. egyelemű képző összekapcsolódik: 1.Képzők létrejötte az ősmagyar korban (1-5) 1. vagy együtt alkalmazás során összeforrtak: -dalom/-delem.

Hasadás: a poliszémia megszüntetésére alaki változással a különböző funkciók szétválnak: -d. -ad/-ed (mozzanatos) • 3. Tővéghangzó toldalékhoz vonódása: -sz igeképző > *loβa-sz > loβ-asz (-ász/ -ész foglalkozásnév képző) -!E jelenséget a mássalhangzóra végződő tő lérejötte teszi lehetővé.Képzők létrejötte az ősmagyar korban • 2. . > -od/ed/-öd (gyakorító).

képző • 5. Funkcióváltás: – -é birtokjel > -i mn. . ség ‘domb. Agglutináció: – Ság. halom’ önálló jelentésű szóból névutó majd képző jön létre.Képzők létrejötte az ősmagyar korban • 4.

Jánosi. viszont jellemző a: – Bokrosulás: a meglévő képzőbokrok tovább bővülnek: -dok/-dek/-dök + l > -dokol/-dekel… – Agglutináció: nő > -né asszonynévképző – Funkcióváltás: -é birtokjel > -e/-é/-i apanévképző (Füle.Képzők létrejötte az ómagyar korban • Erre a korszakra már nem jellemző a tővéghangzó toldalékhoz vonódása és a hasadás. Móré) – Morfémahatár eltolódás: -s vmivel való ellátottság + -i vmihez tartozás > -si (Falu-si) – Adaptáció: szótőt toldalékként értelmezik: csárda >da .

• Bokrosulás: -lkodik. -skodik. • Hasadással jön létre a hatigenév képző (va/-ve/-ván/-vén) és (-va/-ve) mód/állapot határozó rag. • Kihal: -at/-et nomen actionis (hull-oth-ya). -mány/-mény improduktívvá válik. a –g/-l névszóképző. -atag/-eteg .Képzők létrejötte a középmagyar korban • A tudatos nyelvalakítás a középmagyar kor végétől hat a toldalékolásra.

nőies. -ista (lat. lányomék.-ias/-ies: nyárias.Képzők alakulása az újmagyar korban • A nyelvújítás a tudatos szóképzést alkalmazza. -da/-de: curászda. izmus. -ály/-ély: hatály. élc. -íroz (ném. de sokszor felrúgták a képzés szabályait: kézbesít. -iatlan/-ietlen: nőietlen • Képzőbokrok rövidítése: okvetetlen > okvetlen. szenvedély. • Elavult képzők felújítása: -ár/-ér: tüzér.) . -cs:uracs • Új képzőbokrok: -ászat/-észet: borászat. uralkodik > uralg • Adaptáció: -c:bohóc.).

Képzők alakulása az újabb magyar korban • Képzők keletkezése ma is zajlik: – Mentes ‘hiány’ képzővé válása • A képzők száma egyre gyarapodik a szavakban: elkáposztá-s-ít-hat-atlan-ítottátok • A képzés vezető szerepét a szóalkotási módokon belül az összetétel veszi át az új. .és újabb magyar korban.

míg napjainkban tudatos szóalkotással. sz. drágalátos nemes kő > drága kő > drágakő (lexikai. • Az összetett szavak általában mondatban. nemes kő > 16. mintha egy szó lenne.Összetett szavak • Összetétel: két vagy több önálló tőmorféma úgy kezd viselkedni. grammatikai állandósulás > jelentésváltozás) . gyakori egymás mellett álló szavak összeforrásából jönnek létre: drágakő*. 15-16. sz. • *drágakő ‘becses ásvány’. drágalátos kő.

kert hel > alakilag nehéz elkülöníteni a szerkezetektől. ÓMS. • Az új. bútőrt.és újabb magyar korban a szóalkotásban fő szerepet játszik: hőfokszabályzó-rendszer. • Az ómagyar korban kevésbé jellemző szóalkotási mód: HB.Összetett szavak • A fgr.. ugor korból örökölt összetett szavak mára elhomályosultak. TA. birságnap. tőszónak érzékeljük: éne-k. . harmi-nc. negy-ven.

Az összetett szavak szintaktikai viszonyaik szerint • Szerves összetétel • Alárendelő – – – – Alanyos tárgyas Határozós jelzős • Mellérendelő: – Valódi mellérendelés – Ikerítés – szókettőzés • Jelentéssűrítő • Szervetlen összetétel .

) • A tárgyas. szél-zúgta Tárgyas: Kerékgyártó. • A határozós a 18. . porszívó. századig általában jelölt volt.-s alapvetően jelöletlen volt és az ősmagyar kor folyamán vált jelöltté. tízpróba (me.). semmitmondó Határozós: Nagyravágyó. birtJ. lélekszakadva.). fülbevaló Jelzős: Fehérvár (mi). s a nyelvújítás korában szaporodtak el a jelöletlenek. ebédidő (birt.Szerves alárendelő összetételek • • • • Alanyos: Istenadta. birságnap (kij.

v. ellentétes értelmű szó kapcsolódik össze: híres-neves • Osztódásos ikerítés: egy szóalak válik szét:giz-gaz • Szókettőzés: • Egy-egy. dúsgazdag . már-már. csak-csak • Valódi mellérendelés: • Kezeslábas.Szerves mellérendelő összetételek • Ikerítés: • Forradásos ikerítés: két rokon.

szervetlen • Átmenet a szervetlen összetétel felé a jelentéssűrítő. • Szervetlen: mondatan tapadnak össze. a tagok közt nincs grammatikai-szintaktikai viszony: Üdvözlégy. szivartárca. de a tagok közti viszony meghatározhatatlan: erdőbér. egymást . Hiszekegy.Szerves . mert szerves összetétel.

Tómester. perpatvar. haragszó. Farkasverő. ipiapacs. Szentlélek. ügyefogyott • Újmagyar kor: fényűző. vászoncseléd. hőfokszabályzó-rendszer . mendemonda. ádámcsutka.Összetett szavak a különböző nyelvtörténeti korszakokban • Ómagyar kor: (főként tulajdonnevekre jellemző). lókötő. főangyal. Nemdeák. napraforgó. ágynemű. • Újabb magyar kor: árucsere-egyezmény. ízzé-porrá. felebarát. mindenható. ímmel-ámmal. fűszerszám. hétszilvafás. • Középmagyar kor: fülbevaló. borház. csúszómászó. irgum-burgum. vámárú-nyilatkozat.

dajkanyelvi szavak .Szóteremtés • Szóteremtés ↔ Szóalkotás • • • • • Indulatszók Hangutánzó szavak Hangfestő szavak Állathívogató-terelő szavak Gyermeknyelvi.

Liutprand: Antapodosis) • A magyar nyelv önálló életében keletkeztek: ah. csitt. fúj.Szóteremtés • Indulatszók: spontán hangkitörés. mert be nem elsődleges jelentéshordozó szók. s érzelmi tartalmat kap. ohó • Részt vesznek a szóalkotásban: jajgat. jajong. óhajt. • Ugor: huj ( 960 k. jaj. • Az okiratokban ritkán kerülnek be. csitít. . hopp. • A különböző nyelvekben hasonlóak. amely alkalmiból állandóvá válik. hümmög. ej.

Spritzen >priccel . • Szófajuk: többségük ige. természeti. BécsiK: sikorg. zörejeket formál meg hangsorral (duruzsol. emberi eredetű hangmegnyilvánulásokat. zümmög). • Alakilag: hangkifejező rész + képző(szerű) utótag > alakváltozatok: csetten.Szóteremtés • Hangutánzó szavak: állati. kisebb arányban névszó. ném. Hahotál > hahota. BodK:dongó • Átvételek: szl. csattan • Szócsaládokat alkotnak: ropni-roppan-ropog-ropogtatropi • JókK:buzog. krákog.

nyápic • Fgr. • Hangtani változataikhoz érzelmi. cammog. MünchK. villog (szótöve!). GuaryK. intenzitásbeli különbségek kapcsolódnak: csetten. csattan • Szófajilag többségük ige: piszkál.: csillog. ritkábban névszók: sunyi.: hebehurgya . GyulS: habrosagban.Szóteremtés • Hangfestő szavak: mozgás.: megrendölt. állapot nyelvi hangsorral való utánzása.

Lautmalerei tükörfordításai.Szilágyi Ferenc: Úgynevezett hangfestő szavainkról (NytudÉrt. leíró szempontból nem válnak szét. .) • Magyar szakirodalomban Gombocz Zoltán használta először a „hangfestő szó” kifejezést a hangutánzó szavak egy csoportjára. onomatopoesis > modern nyelvtanok (ang. hangutánzó szavakból fejlődtek ki. 89.) • Antik filozófia: onomatopoeia. • Nyelvtörténetileg a hangfestés másodlagos jelenség. • Német nyelvtanok Klangmalerei.

/J-A-D/ • Szójelentés: • Lexikológiai jelentés • Kontextuális jelentés • Jelentésváltozások okai: • Hasonló hangalak (időtlen. szóátvétel ( planta > palánta) .Jelentés-jelentésváltozás • Jelentés: viszonyfogalom. szoros szintaktikai kapcsolat (farkas állat). idétlen). amely a jelhez (alakhoz) kötött és valóságelemre (dologra) utal.

• Húgy ‘csillag’ • Húgy ‘vizelet’ . mint amilyen a korom’. • Fekete ‘nagyon sötét színű’ • Fekete ‘kávé’ • Teljes jelentésváltozás: az új jelentés mellől kivész a régi jelentés. • Fekete ‘olyan színű. alkalmi jelentés állandó mellékjelentéssé válik.Jelentés-jelentésváltozás • Részleges jelentésváltozás: az alapjelentés mellett kialakult új.

• Jelentésszűkülés okai: • Belső nyelvi kölcsönzés: szüret ‘szűrés > borszüret’ • Jövevényszó csak egyik. szerszám > fegyver > tűzfegyver).Jelentésváltozás irányai • Jelentésszűkülés: a jelentés terjedelmének leszűkülése. speciális jelentésével kerül át a magyarba • Jelentéstapadás: tokaji bor > tokaji . az előzőleg jelölt osztálynak csak egy alosztályára vonatkozik a jelentés ezentúl (ágyú ‘eszköz. v.

vándordiákoknak adott alamizsna’ pl. magába foglalja az előzőleg jelölt osztályt. Szt.Jelentésváltozás irányai • Jelentésbővülés: a jelentés terjedelmi kibővül. – portéka ‘kenyérdarab. – ludas ‘lúdlopásban bűnös > bűnös’. a szó a dolgoknak szélesebb osztályára kezd vonatkozni. 1527. mint saját alosztályát. ÉrdyK. Erzsébet legenda ezt rögzíti > ‘árucikk’ .

balszerencse) > ‘jó sors’ – Pejoráció: némber ‘nő’ > ‘tiszteletreméltó tulajdonságok nélküli nő’ .Jelentésváltozást kísérő jelenségek • Konkretizálódás: • Osztály ‘osztoszkodás’ > ‘tanulócsoport helye’ • Absztrahálódás: • Nyelv ‘testrész’ > ‘kommunikációs eszköz’ • Szóhangulat megváltozása: szóhangulat a szó jelentésének értékelést kifejező része – Amelioráció: szerencse ‘sors’ (jószerencse.

amelyben a valóságelemek közös v. • Hasonlóságon alapuló (metaforikus) • Érintkezésen alapuló (metonimikus) .Névátvitel • Névátvitel: az a jelentésváltozás. hasonló jegyei alapján az egyik nevét átvisszük a másik dologra.

szem. tehén) > emberre • Állati cselekvés (bőg. mekeg) >emberre • Emberi cselekvés (jár) > élettelenre (az óra jár) . hegygerinc) • Állat (szamár. gerinc)> tárgyra (búzaszem.Hasonlóságon alapuló névátvitel • Dolgok hasonlóságán alapul: • Emberi testrész (fül.

Érintkezésen alapuló névátvitel • Térbeli érintkezés: • (Tisztelt) ház! Tkp. Házban ülőkre vonatkozik • Időbeli érintkezés: • Kor -20. 8 fős osztály . század • Agyagi érintkezés: • Ráverik a vasat. ólmot kapott • Rész-egész viszony: • Ezer lelket számláló falu.

marcona. marcangol) • Népetimológia (Karakatna > Kárókatona) – Érintkezésen alapuló: • Tapadás: fogas hal > fogas. – Hasonlóságon alapuló: • Szóalak hasonlósága (helység. gulyás leves > gulyás . helyiség.Jelentésátvitel • Jelentésátvitel: az a jelentésváltozás. más kapcsolat alapján visszük át a jelentést más dologra. amelyben az alakok közt meglévő hasonlóság v.

Egy szó több csoport tagja is lehet.Mezőkapcsolatok • A jelentésváltozásokat elősegíti. . hogy a szavak nem elszigetelt jelenségként léteznek a használó számára. hanem közös jegy alapján mezőkapcsolatok alakulnak ki (közös jegy alapján együvé tartozó dolgok csoportja).

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful