Váraljay Gabriel

SOCIAL NETWORK MARKETING

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

2009
varaljay.com
Ez a mű Váraljay Gabriel munkája. Szabadon terjeszthető
azzal a feltétellel, hogy annak tartalmát tilos megváltoztatni.

A szerző a bárminemű változtatás jogát fenntartja.

A varaljay.com weboldal célja a social networking, azaz

magyarul a közösségi oldalak bővebb megismertetése és az
olyan szolgáltatások népszerűsítése mint a Twitter, vagy a
Facebook, mégpedig azzal a szándékkal, hogy a kis és közép
vállalkozások tulajdonosai felismerjék az ezekben rejlő üzleti
potenciált.

A műben szereplő képek a Free Stock Photos oldalról

származnak.
 I. kérdéskör

Marczipán

http://mar-czipan-keting.blogspot.com/

„Korábban volt olyan írásod, amelyben a 10 illemszabályt

említetted, ahogyan twitterezni érdemes. (Mondjuk
twetikett) Érdekelne egy hasonló 10-es lista, amely a
követők számának növelésének legális trükkjeit mutatná
be.”
1. Ha az alapoktól akarunk kiindulni, akkor az első lépés,
hogy a Twitter főoldalán a Find people menü alatt, a már
Twitteren jelen lévő barátaidat keresd meg. A lehetőség
adott: Gmail, Yahoo, MSN, stb. Nyilván ez bizalmi kérdést
vet fel, de hidd el a Twittert nem érdekli a te mail fiókod,
vagy annak jelszava.

2. A következő lehetőség, amiről már volt szó az e-bookban

is (persze ha most csak magyar környezetről beszélünk) a
Turulcsirip. Ott a sok magyar, őket nyugodtan bejelölheted.

A visszajelölés az már más téma. Amire mindenképp

felhívnám a figyelmet, az a követők és visszakövetők
aránya. Tételezzük fel, hogy rákattintasz valaki adatlapjára
ahol ezt látod:

Józan paraszti ész sem kell hozzá, hogy ő nem fog

visszakövetni, hiszen ő kíváncsi 194 emberre a többi meg
nem érdekes.

Pozitív példát is mutatok, ahol az illető visszakövet. Ez is egy

fajta „politika”.

A lényeg, hogy a követési arányokra kell figyelni. Nagy

celebeknek nem az a fő szempont, hogy lássák mások
írásait, hanem hogy folyton kommunikáljanak és mutassák,
hogy „léteznek”.

Tudom, hogy most sokan felhorkannak, hogy „Na de

Gabriel! Nem követhetek mindenkit, hát nem győzném
olvasni az üzeneteiket! Akkor ez az egész miről szól?”

Én erre azt mondom, megértelek, de Neked kell eldöntened,

hogy miért vagy jelen a Twitteren. Csupán szórakozásból,
vagy közönséget, keresel (utálom a piac szót, szóval
megbocsássatok). A szórakozás persze nem zárja ki a
másodikat, mert én is keverem a szórakozást a munkával.
Lehet valaki ezt rossz PR iránynak nevezhetné, de én azt
érzem, hogy ha szakértőként akarsz megjelenni a piacon,
akkor vállalod az arcod és nem egy vállalat vagy egy
logóval.

A nagy marketing guruk bizonyára ezt hibának tekintenék,

hiszen ők XY-ok, akikre felfigyel a világ és meg kell felelni
egyfajta társadalmi és PR elvárásoknak. Mert milyen is lenne
az ha mondjuk egy híres politikus kedvenc YouTube videóit
osztaná meg a Facebookon.

Lehet ez egyfajta művileg kialakított norma, aminek meg

kell felelni, de szerintem a Web 2.0 nem erről szól. Emberek
vagyunk és a Web 2.0 a személyekről szól. Megszűnik a
multinacionális vállalatok egyeduralma az Internet felett, és
organikusan közösségekről szól az egész. És ezeknek az
embereknek van érdeklődési köre. Nem csak infotermékeket
gyártanak és szakkönyveket bújnak, hanem szórakoznak is,
és megvannak a saját szabadidős tevékenységeik.

3. Az RT azaz retweet használata. Miért? Azért mert

szimpatikus leszel valaki számára, ha az általa elküldött
bejegyzést továbbküldöd a téged követőknek is.

Bizonyára ismerősek a halmazok még matekóráról. Itt

ugyanaz a képlet. Lehet neked és az amerikai
nagybácsidnak vannak közös ismerőseitek, de ha ő RT-vel
továbbküldi az üzenetét az övéinek, akkor onnan sokan nagy
esélyel vissza fognak követni. Ezzel nő a téged követők
tábora.

4. Kattints rá az ismerőseid ismerőseire is, mert sok esetben

hasonló érdeklődési körük lehet, mint neked. Ne feledd a
megjelöltek 50%-a vissza szokott követni. Ez a szabály a
magyar piacra még nem nagyon jellemző, de az utóbbi
időben, tapasztalataim szerint kezd megfordulni ez a trend.

5. Follow Friday (azaz követős péntek) – kezdjük el

péntekenként ajánlani a barátainkat és mások is követni
fogják őket és persze minket is.

6. A legfontosabb, aminek igazából az elsőnek kellene lennie

igazából: Kövesd vissza, akik téged bejelöltek! Bizonyára
mindenki emlékszik a Twitterverseny 2009-re. 3 srác, nem
is tudom milyen felidulásból kitűzte célul, hogy aki eléri a
2009 követőt az nyer. A szabályokkal nem nagyon vagyok
képben, de amit tapasztaltam, hogy hármuk közül 2 nem
követett vissza. Ha most ez számokról szólt, akkor meg
duplán nem értem miért csinálták így.

7. Bátran használd a weboldaladon (vagy bárhol, ahol jelen

vagy) a Twitter felhasználónevedet.

8. Tedd be a Twittert elérhetőséged az e-mail aláírásodba is!

9. Ossz meg értékes tartalmat!

10. Néha nézz körül a twittertop.hu–n is,

 II. kérdéskör

Pontosido-Kovess a Twitteren

http://twitter.com/pontosido

Milyen “szabályok” vonatkoznak az üzleti hirdetésekre? Mi

ennek a know-how-ja?
Ha a kérdés Twitterre vonatkozik, akkor a válasz nem az
amire mindenki várt. A Twitter egy új kommunikációs
csatorna, amely ráadásul gyorsabb az eddigieknél.
Valójában egy óriási nagy üzenőfalról beszélünk, ahol Te, de
főleg mások döntik el, hogy figyelni fognak-e Rád. Azért
merem azt állítani, hogy Te is döntesz, mert minden a
stratégiától függ.

Az egész nem arról szól, hogy piaci árusként elkezded

tukmálni a terméked, mert észre sem fognak venni. Ez már
nem az a világ. Termékdömping van és fogyasztói
társadalom, de a felhasználók átlátnak a másikon és a
továbbiakban úgy is tekintenek rá.

A stratégiádnak azt kell követnie, hogy értéket ossz meg.

Legyen az az új blogbejegyzésed URL címe, aminek a piaci
rés, azaz akikre fókuszálsz hasznát veszi. Legyenek azok
mások bejegyzései (ismét RT), nagy emberek idézetei,
oktatóvideók URL címei, bármi ami hasznos és építő lehet. A
cél a bizalom kiépítése.

Gondolj arra, hogy elkötelezted magad egy autószerelő

mellett. Megismerted az illetőt, kialakult egyfajta bizalom,
ami rávett arra, hogy nyugodtan ott merted hagyni a
kocsidat. Az illető eleget tett az elvárásoknak és elvégezte a
munkáját, ami ráadásul jó minőségben is történt. Amikor
újra elromlott az autód, vagy csak olajcserére volt
szükséged, már eszedbe sem jutott, hogy más szerelőhöz
menj, mert az állítólag olcsóbb. Miért? Mert az előzővel már
kialakult egy mondjuk úgy „lelki kötelék”.

Ugyan erről szól a social networking (magyarul a közösségi

hálózati kapcsolatok). Ki kell alakulni a bizalomnak, ami
időbe kerül. Konkrét példa legyen akár az ebben a
tanulmányban szereplő késes bolt. Ha valaki ismeri őket,
akkor tőlük fog vásárolni, már csak mondjuk úgy
„barátságból” is.
Előbb meg kell ismerned személyesen az embereket, majd
utána fogsz tudni értékesíteni nekik. Természetesen
figyelembe véve az igényeiket és a szükségleteiket.
 III. kérdéskör

hidegfem.eu

http://www.hidegfem.eu/

„Melyek a szerinted legfontosabb twitterAPI-k? Miket tudnak,

miért jók?”

Egyértelműen TweetDeck, de sok hasonló program van, csak

azokról még nem tudok véleményt mondani.

TweetDeck előnye, hogy Facebookkal is kommunikál, és ott

van az összes funkció, amire csak szükség lehet. Kép küldési
funkció, ha kell linket rövidít, képet jelenít meg.
 IV. kérdéskör

hidegfem.eu

http://www.hidegfem.eu/

„A korábbi infotermékedből hiányoltam a twitter és más

alkalmazások összekapcsolásának (felfűzésének) leírását.
Milyen hatékonyságnövelő szerepe van ennek? Mikkel
kompatibilis? Hogy jön össze a külső feedekkel (oda-vissza)?
(Pl. FaceBook, FriendFeed, stb.)”
Az előző infotermék része volt a Facebook és Twitter oda -
vissza való összekapcsolása, amiről egy videó is szólt. Az
összekapcsolás lényege, hogy nem kell egyidőben ott lennie
egy felhasználónak minden felületen. Pl. elég ha Twitteren ír
egy bejegyzést és az megjelenik a Facebookon is, sőt
legújabban már az iwiw-en is van ilyen lehetőség.

A hatékonysága egyértelmű, csak a „nem mindent

mindenáron” elvet azért figyelembe kell venni, hiszen
például a Facebook, ha Twitter üzenetet kap, azt
egyértelműen szövegként fogja megjeleníteni és ez érvényes
az URL címre is:

A fenti egy egyértelműen Twitterből származó üzenet, ezért

nem is rendelkezik azokkal az effektív tulajdonságokkal mint
az alábbi:

Hiszen az utóbbi esetben, a link külön mezőből volt

beillesztve és onnan fel is tudott venni egy képet (amelyek
közül, ha több van még válogatni is lehet).
Nyilvánvalóan, ha valaki pl. TweetDecket használ és a
Twittere össze van már kötve a Facebookkal nem ajánlatos
bepipálnia a Facebook részt is, mert duplán fognak
megjelenni az üzenetei (1x Twitterből, 1x pedig
TweetDeckből is)

A kompatibilitást lassan már nem lehet figyelemmel kísérni,

aminek viszont örülök, hogy a Moly.hu, ami egy magyar
könyvrajongói közösségi oldal már szintén összekapcsolható
a Facebookkal.

Azt azért tudatosítani kell, hogy az összekapcsolások nem

mindent mindennel alapon működnek, mert minden a
Facebookra van kihegyezve. Ez a portál nagyon nagy
dominanciát alakított ki magának azzal, hogy engedi a
független fejlesztőket, hogy játékot, kvízeket, szavazásokat
és egyébb fejlesztéseket építhessenek az oldalba.

Természetesen a FriendFeed összedolgozik a Twitterrel és a

Facebookkal egyaránt.
Ahogy nagyon sok összekapcsolásnál megfigyelhető, már az
vált trenddé, hogy ezek az oldalak eleve a regisztrációs
folyamatot is megspórolják nekünk felhasználóknak.

Példaként legyen itt a FriendFeed:

Ha már tagjai vagyunk valamely felhasználói közösségnek, a

fentiekből a belépéshez használhatjuk azokat az
azonosítóinkat.
 V. kérdéskör

OkosKismama

http://www.okoskismama.hu/

„Hasonló a kérdésem: regisztráltam a Facebookra, a

Twitterre, és szeretnék online közösséget, afféle klubot
gyűjteni magam köré olyanokból, akiket érdekel, amit
csinálok. Van olyan alkalmazás, ami ezt egyszerűbbé teszi?
Fel kell vennem minden ismerőst minden alkalmazásban
külön, és minden csatornán külön kell elküldenem az
üzeneteimet, vagy össze lehet ezeket kapcsolni? A
Facebookon és a Twitteren kívül miket lehet ebbe a csapatba
még bevonni és hogyan? Köszi előre is!”
Az, hogy az összes közösségi oldalon minden barátot
felvenni, ráadásul ezt manuálisan nyomon követni roppant
időpazarlás. Az oldalak profilja eleve adja az alkalmazási
területet.

Facebook – Talán a legtöbb információ egy személyről,

Rólad. Ugyanez talán elmondható a MySpace-ről is. Ha elég
aktív vagy, látják az érdeklődési köröd a zenei stílusod.
Szélesebb kép alakul ki rólad. Ez az amivel az iwiw még nem
vette fel a versenyt és aminek mi talán örülünk is.

Twitter – teljesen más profil. A hangsúly nem is a profilodon

van (persze kép, név, weboldal és rövid tevékenységi kör az
kell), hanem amit mondasz, amit megosztasz. Rövid 140
betűs üzenet, de ezért sebesség jár. A leghatékonyabb
módszer pl. új blogbejegyzés linkjének a továbbítására.
Nincs Google-re várás, SEO stb. Azonnal fel tud röppeni egy
hír. A lavinát akár te is indíthatod!

Egyéb közösségi oldalakra nem térnék ki, mert soknak

egyértelmű a fókusza. Taggedről, hi5ról pedig leírtam a
véleményem. Rengeteg, itt nem megemlített közösségi oldal
van és egyértelműen fókuszálásra és fegyelmezettségre van
szüksége egy embernek, hogy eldöntse melyiken lesz jelen
és melyiken nem (nem is beszélve arról, ha online
vállalkozókról van szó). Rengeteg időt el tudnak vonni ezek
a tevékenységek és elterelik az eredeti szándékról a
figyelmet.

Iwiw egyértelműen a magyar közösség legnagyobb képes

telefonkönyve (melyet előszeretettel használ a rendőrség és
a cégek személyügyesei).

Amit még érdemes megemlíteni, az a közösségi oldalak

reklámértéke. Az emberek, használják az alkalmazásokat,
jókat szórakoznak, de az elsődleges közvetlen anyagi haszna
ebből az adott oldal üzemeletetőinek van. A kialakuló új
trend az, amikor a közösségi oldalak látogatóinak aktivitásuk
szerint „visszacsorgatnak” a reklám bevételekből.
 VI. kérdéskör

Kondor Albert

http://gondolkodas.blogter.hu/

„Tetszik ez az ötlet. Nekem egy szimpla kérdésem lenne. A

közösségi siteokon miként lehet alkalmazni az exponenciális
nmarketing elemeit.
Várom válaszod”

Albert, erről szól ez az egész tanulmány és a varaljay.com

is, de az utat mindenkinek magának kell megtanálnia. Nincs
és soha nem is volt olyan módszer ahol ne kellett volna az
illető egyénisége. Ezért mondja azt sok gugu, sosem volt
még olyan egyszerű meggazdagodni, mint a mi időnkben. És
ehhez nagy mértékben az internet és annak eszközei
segítenek.
 VII. kérdéskör

Sipos Ottó

http://www.clear.hu/

„Miben látod a személyes Facebook profil, és a Facebook

page közötti főbb összefüggéseket? Melyiket mire javasolod
használni és mire nem? Milyen esetekben fogadod el a
Facebook profilodra érkezett barát kéréseket, és mikor nem?
A Twitteren kit követsz vissza, és akit nem, miért nem?
Értelmesnek tartod-e a követő szám halmozást, csak úgy?”
Én összekötöm a munkát a magánélettel, de azt nem
mondom, hogy ez így helyes. Inkább mindenki döntse el
maga.

Ami fő irányvonal az az, hogy igazából magán emberként is

fent lehet lenni a Facebookon, de a munkával kapcsolatosan
létre lehet hozni egy profilt, ami vagy Oldal vagy Csoport
lesz.

Én konkrétan elfogadok minden baráti felkérést, de akik

személyesen is ismernek és csak „úgy poénból” vannak a
Facebookon nem nagyon értik mi is ez. „Minek ez Gabriel?
Miért kell minden kiírni? Kit érdekel ez?” és ezekhez hasonló
megjegyzéseket kapok. Valamint kedvencem még a „Te
nagyon ráérsz!” szöveg.

Mivel senki nem lehet próféta a saját népe között már lehet,
hogy nem szívesen fogadok el baráti felkéréseket, mert ha
az illető (és itt félreértés ne essék) nem érti a social
marketing lényegét akkor minden egyes megmozdulásom a
szemében feltűnési viszketegségnek fog látszani. (Mit
aktívkodik itt? Most minek ez a blog bejegyzés?, stb.).

A Twitter az teljesen más téma. Ott minden követőt

visszakövetek. Igen, látom értelmét a követők számának a
„halmozásának”, mert hiszek a nagy számok törvényében.

Ki az aki eldöntheti a másikról, hogy mely témák érdeklik és

melyek nem? A visszakövetés egyfajta tisztelet, amivel
tudom, sokan nem értenek egyet, de vajon kinek mit mond
ez az arány?

Azt, hogy az illető híres és neki nem számít ki követi, vagy

ki nem. Ő csak a 9 barátjára figyel.
Ő csak információért követ. Aki pedig mindenkit visszakövet,
piacot szélesít. Fókusz nélkül, de ez nem arról szól. Az
infótermék piac (nem is beszélve a magyarról) elég szűk, és
ha csak azokra fókuszálunk akik ugyanazt a tevékenységet
folytatják mint mi, akkor mi is a lényeg?

Ha egy autószerelő csak autószerelőkkel tartja a

kapcsolatot, akkor miből is fog élni? Ha egymás gépkocsiját
javítják majd, akkor a szférán belül fog keringeni a pénz.

Tudom, hogy Magyarországon még mindig nagyon sokan

nem beszélnek angolul és ők csak magyarul akarnak
kommunikálni. Ezt megértem, de vannak akik nagyon jól
beszélnek más nyelveket és nem egy magyar kézből láttam
már fantasztikus jó angol szolgáltatást.

Vannak akik azért használják a Twittert, hogy

olvasgassanak. A lényeg az, hogy mi döntjük el, hogy
tanulás céljából vagyunk jelen a Twitteren, vagy piacot is
látunk benne? Ha piacot is látunk benne, akkor nem az az
elsődleges, hogy mindenki napi bejegyzéseit nyomon
kövessük (ami persze nem zárja ki a következőt), hanem az,
hogy minél nagyobb körben jelenjen meg a nevünk, a
weboldalunk, a szolgáltatásunk, a blogunk, a termékünk...
Hangsúlyozom, a két tevékenység nem zárja ki egymást, de
míg nem vagyok Anthony Robbins, addig nem engedhetek
meg magamak ilyen arányt:

Paulo Coelho sem vagyok, mégis az ő aránya ilyen

(mellesleg ő vissza is követett, lehet azért mert mostanában
sokat idéztem tőle ):
 VIII. kérdéskör

Vas József

http://www.tiensbazis.com/

„Hálózati vezetőként, mit érdemes megtanítani a közösségi

oldalak használatáról a munkatársaknak, ha terméket
akarnak népszerűsíteni, és mely közösségek fogékonyak az
üzletépítésre? Illetve hogyan tudok pl. facebookon csoportok
létrehozásával a munkatársaimnak is besegíteni, illetve
hogyan lehet csapatmunkában érvényesülni? Köszönöm”
A közösség lényege az, hogy érvényesülni kell a kölcsönös
segítségnek, miközben maga az egyén sem érzi azt, hogy
már nem róla szól az egész, hanem folytonosan csak ad.

Facebook esetében vagy Oldalt, vagy Csoportot kell

létrehozni. Mindkettőnek megvan a maga előnye és
hátránya is.

Röviden annyi, hogy az Oldal esetében, az oldalnak lehetnek

rajongói és lehetnek tagjai is. A rajongók véleményezhetik a
Facebook bejegyzéseket, de nem teljes tagjai a csoportnak.

A Csoport lényege épp az, hogy egy tevékenységi /

érdeklődési kört hoznak létre, ahol meghatározhatóak akár
az egyes felelősségek is. Ki lehet osztani az adminisztrátori
feladatokat, jogosultságokat stb.

Ezeknek a tevékenységeknek az előnyei az összedolgozás.

Fórumokat lehet létrehozni. Találkozókat lehet, szervezni,
amelyek csak a tagok oldalán jelennek meg egyfajta
figyelmeztetésként, stb. Könnyebb a tagok informálása is,
mert közös üzenet esetében a Facebook megoldja az
autoresponder feladatkörét is akár.

Csoportot a Facebook láblécének a bal oldalán található

Csoportok ikonnal lehet elérni

Majd pedig az Új csoport létrehozása gombra kell kattintani

Feladatokat és témaköröket kell adni a csoport tagjainak, ez

a Csoport „elmélet” lényege.
 IX. kérdéskör

Nagy Eszter

http://mlmhogyan.com/

„Köszönöm a lehetőséget. Rengeteg közösségi oldalon

vagyok fenn, szinte már követni sem tudom. Azt már látom,
hogy ennek sok értelme nincs. Érdekelne hogyan lehet és
hogyan érdemes ezek között szelektálni? Milyen
módszerekkel lehet hatékonyan, minél kevesebb
időráfordítással fenntartani az aktivitást úgy, hogy még
eredményes maradjon?”
Irtó sok csatornán lehetne kommunikálni, ha egy nap nem
24 órából állna. Fontos a hatékonyság és a „mindenhol jelen
vagyok” elv az itt nagyon nem működik.

Ami abszolút nem működik, azt hagyni kell és törölni kell a

jelenlétünket az adott oldalról. Konkrét szabályok nincsenek,
de mint már előbb is szó volt, ha egy oldal a randizásról és
az egymásnak való ajándék küldözgetésről szól akkor az
mennyiben visz téged előre a céljaidban? Ha az a célod,
hogy szórakozz akkor bizonyára.

Ezeket a kérdéseket mindenkinek magának kell

megválaszolnia, de egyértelmű, hogy a maradék
„értelmesnek” tekinthető oldalon mások a szándékok, más a
tevékenységi kör.

Mindenképp a Twitter / Facebook párosítást ajánlom.

Facebookon akár jelen sem kell lenni, ha össze van
kapcsolva a Twitterrel, persze ezt azért nem lehet 100%-
osan biztosra kijelenteni, hiszen lesz amikor reagálni fognak
a bejegyzésre.

Facebook esetében van egyébként egy Mozzilla Firefox

kiegészítő, ami még hatékonyabbá teszi a Facebookon való
jelenlétet.
A Facebook Toolbar telepítés után beépül a böngészőbe,

És hatékonyabban érhetjük el a Facebook szolgáltatásait:

 X. kérdéskör

Joozsa Kriszti

http://www.joozsa.eoldal.hu/

„Ha email-ben kapok jelzést, hogy követnek, miként

üzenhetek vissza cak a saját oldalán keresztül, vagy … ?
Amikor üzenetet küldök kattintok a küldésre, és kijön egy
ablak, felajánlja a keresést és mentést. A keresésre
kattintvahttp://shell.windows.com/fileassoc/mimeassoc.asp?
mime=application%2Fjson jelenik meg. Azt nem látom,
hogy elment az üzenet, pedig elment. Te már csak tudod
(nem tudok angolul, emiatt bénázok :( Válaszod előre is
köszi!”
Mindenképp ajánlom a már Twitter Kisokosban említett
megoldásokat. A rendszer e-maileket pedig irányítsd át a
kukába, vagy egy külön mappába. Ne e-mailből nyissad meg
és reagálj, mert felesleges stressznek teszed ki magad. Most
ez lehet vicces, de átéltem mikor ömlött befele a sok e-mail.

Ezek letilthatóak ám:

Twitter.com -> Settings -> Notices)

Minden pipa kivesz és Save gomb.

 XI. kérdéskör

Till Zoltán

http://www.hatekonysag.hu/blog/

„Ha sok embert követek és úgy érzem azok között is vannak

VIP-k, akiknek nem szeretnék lemaradni a csiripjeiről, akkor
hogy tudok rájuk szűrni, ill. csak az ő üzeneteiket
megjeleníteni?
Nálad azt láttam, hogy válaszolsz csiripekre, miközben 2000
feletti embert követsz.”
Erre a feladatra léteznek fizetős szoftverek, de nekem van
pár fapados módszerem.

1. A nagy csoportból, akik nyilván információs zajt

gerjesztenek ha észreveszek egy-két érdekeset
akkor reagálok rá, vagy retweetelem (RT) a
bejegyzését.

2. Ha valakit mindenképp figyelni akarok használom a

Twitter keresőt a főoldalon,

aminek eredményeképp megjelenik minden

„célszeméllyel” kapcsolatos bejegyzés:

Sőt a keresés még el is menthető a zöld plusz jellel,

majd kikerül a jobb oldalsó menük közé.

3. A TweetDeck alkalmazásnál van egy kereső is. Ha

oda írunk be egy keresőszót még látványosabb a
hatást érhetünk el, mert valós időben mutatja az
eredményt.
 XII. kérdéskör

Gaál Éva

http://www.agelessworld.eu/

„Hogyan lehet “Oszd meg barátaiddal” jellegű kis közösségi

oldal-ikonokat beilleszteni a honlapomra?”
WordPress esetében a legjobb a Sociable bővítmény, ami
mellesleg elég gyakran frissül.

Ráadásul mi dönthetjük el, hogy mely közösségi oldalak

ikonjait rakjuk csak ki. Egyébként szédületesen nagy a
választék. Fizikailag lehetetlen lenne mindenhol jelen lenni.

A végeredmény egy blogbejegyzés láblécében:

A fenti ikonoknak hatása természetesen csak akkor van, ha

valaki a saját fiókján keresztül küldi tovább megosztásként a
blogbejegyzés címét és URLjét.
 XIII. kérdéskör

Nagy Eszter

http://mlmhogyan.com/

„Örömmel látnék egy szleng szótárat a témában.”

Twitter szlengről nem nagyon beszélhetünk, mert vagy
annyira új, vagy annyira már lerágott csont az egész netes
szleng és már kialakult.

RT retweet (ejtsd ritvít) – amikor ugyenezt valaki üznete

elé teszed és újraküldöd

OH overheard (ejtsd overhírd) – ugyanaz, mint a RT, csak

itt nem teszed ki, hogy kit idézel, mert az számára
mondjuk úgy „ciki” lenne. Az OH viszont továbbadja a
poénos beszólását, de itt nem a személye a lényeg. Ha
valaki OH-s szöveget küld az nem tőle származik.

# hash tag (ejtsd hess teg) – arra szolgál, hogy

könnyítse a keresést a search.twitter.com-on (bezony
ilyen is létezik, és ha minden így megy tovább a Google
felkötheti a gatyáját. Ha egy szó elé beírod a
„duplalétra” jelet akkor a keresőben nagyobb esélyel
fog feljönni.

Magyar példát nehéz említeni, mert gyerekcipőben jár a

Twitter nálunk még. A fenti példa megkönnyíti azok
életét, akik a PASS nevű kongresszusra keresnek rá,
mert a pass szó nagyon sok mindenre alkalmazható
még. Így aki a PASS szóra keres az nem a passzolás
vagy továbbítás szavakat használók üzeneteire fog
bukkanni.

D direkt (ejtsd dájrekt) – direktüzenet, amelyet csak az

lát akinek címeztük. Ez csak akkor működik, ha az
illető is követ, ellenkező esetben a rendszer nem
engedi át az üzeneted.