3.

Bizonyítja, hogy nemcsak Krisztus halá-

K Á L V I N - S O R O Z A T lába és életébe vagyunk beoltva, hanem úgy

egyesülünk magával Krisztussal, hogy minden
javaiban részesülünk.
Kálvin ből áll: ha az Ige az elemhez járul, meglesz a Az emberek előtti vallástételünkre pedig
sákramentum. A jel a víz, illetve a kenyér és a így szolgál a keresztség: általa nyilvánvaló
sákramentumokról szóló bor; az Ige pedig azt érteti meg velünk, hogy a módon megvalljuk, hogy Isten népéhez akarunk
tanításának jelentősége külső jegy mit jelent. Kissé szemléletesen azt tartozni, általa bizonyítjuk, hogy az egyetlen
mondhatnók, hogy a keresztség a „mit?” kérdés- Isten tiszteletében egyetértünk az összes keresz-
Mik a sákramentumok? re válaszol, míg az úrvacsora a „hogyan?”-ra. tyénnel, harmadszor pedig ezzel erősítjük meg
Az Institutio 1536-os kiadásában a sákramen- Összefoglalásképpen elmondhatjuk: a sák- hitünket, hogy ne csak szívünk árassza Isten
tumokról szóló fejezet elején a következő meg- ramentumokkal Isten mindenekelőtt segíte- dicséretét, hanem nyelvünk és testünk minden
határozást olvassuk: „a sákramentum külső jel, ni akar az embernek: tagja ezt hangosan hir-
amelyben Isten irántunk való jóindulatát mutatja könnyebbé akarja tenni desse (IV. 15,13).
fel nekünk, és bizonyítja be, hogy ezzel a mi gyar- megismerését, a Vele A keresztség nem
ló hitünket támogassa. Vagy más meghatározás való közösséget, a Ben- törli el az eredendő bűnt,
szerint: külső jelkép által kifejezett bizonyságté- ne való hitet és a Neki viszont bizonyossá tesz
tel az Isten kegyelméről.” Az Institutio 1559-ben való engedelmességet. afelől, hogy megszűnt
kiadott végső formájában pedig ehhez a megha- Ez a segítség három és elfordíttatott rólunk
tározáshoz a következő kiegészítés járul: a sák- szinten történik: először az emiatti kárhoztatás,
ramentumokkal való élés által mi „az Isten iránti Igéjével oktat és tanít A genfi Szent Péter-katedrális mivel az Úr ezáltal a
kegyességünket Isten, az angyalok és az embe- minket az Úr, majd azu- jegy által ígérte, hogy
rek előtt egyaránt bizonyítjuk” (IV. 14,1). Ennek tán a sákramentumokkal megerősít; végül pedig teljes és tökéletes bocsánatot készített mind a
a meghatározásnak fontos következménye van a Szent Lelkének világosságával megvilágosítja bűnre nézve, mind pedig a bűnhődésre nézve.
hívő ember életére nézve: Isten kezdeményez. A elménket, és szívünkbe utat nyit az Igének és Azonban látnunk kell, hogy semmi hasznunk a
sákramentumokban Isten szólítja meg az embert, a sákramentumoknak, amelyek egyébként csak keresztségből, amíg felhasználatlanul hagyjuk a
akinek erre a megszólításra válaszolnia kell. Vagy füleinket érnék és szemeink előtt forognának, benne nekünk felajánlott ígéretet, amely nélkül a
Barth meghatározásával élve: nem vezet út az szívünket (bensőnket) azonban érintetlenül keresztség semmit sem ér (Inst. 1536, 145.). Úgy
embertől Istenhez. A sákramentumokban a meg- hagynák (IV. 14,8). kell gondolkoznunk, hogy Isten a keresztség
szólítás milyensége válik nyilvánvalóvá: a szent által megígérte a bűnbocsánatot, és ezt az ígé-
Isten leereszkedik a bűnös emberhez, és úgy
A keresztség retét minden hívővel szemben kétségtelenül be
szól hozzá, hogy az meg is értse. Ezért mondja: Kálvin a következő szavakkal határozza is váltja. Ezt az ígéretet a keresztségben nekünk
„A sákramentumok tehát olyan nevelő eszközök, meg a keresztség lényegét: „A keresztség annak is felajánlotta, ragadjuk meg tehát hittel. Így a
amelyek által bizonyosabbá válik előttünk Isten a beavatásnak a jegye, amellyel az Egyház tár- keresztség biztos támpont a kegyesség gyakor-
Igéjének a hitele” (Inst. 1536, IV.). saságába bevétetünk, hogy a Krisztusba beoltva lásában, amely Isten hűségéről győz meg min-
Teljesítményorientált világunkban fontos Isten fiai közé számíttassunk” (IV. 15,1). Ami- ket. Emellett pedig fölmutatja azt a lehetőséget
figyelmeztetést hordoz ez a meghatározás: sike- kor ugyanis az apostol azt állítja, hogy Ádám- is, amelyet Isten járható útként helyezett elénk:
reink nem a mieink. Az eredmények, a hitbeli ban mindnyájan meghaltunk, ebből az követ- sola fide, egyedül hit által.
növekedés nem az emberi erőfeszítés követ- kezik, hogy semmi esélyünk nincs az életre, A gyermekkeresztség „elődje” a körülme-
kezménye, hanem Isten ajándéka. Ajándékként csak Krisztusban. Hogy tehát az élet örököseivé télés, alapja pedig Isten örök ígérete – „Istened
pedig nem természetes, lehessünk, szükséges leszek neked és utódaidnak” (IV. 16,3). Ebben
nem magától értetődő. vele közösségre lép- pedig a bűnbocsánatot nekik is épp úgy ígéri,
Másfelől viszont ez a nünk. Ez azonban nem mint a felnőtteknek, mivel Jézus „az Atya irgal-
meghatározás megfoszt- történhet meg újjászüle- mának inkább öregbítésére, mint korlátozására
ja az embert attól a vélt tés nélkül. jött” (IV. 16,7). Amikor ugyanis Krisztus nem
jogtól vagy lehetőségtől, A keresztségnek, engedi, hogy eltiltsuk tőle a kisgyermekeket,
hogy bűneit mentegesse. akárcsak az úrvacsorá- ezekkel a szavakkal azt is megparancsolja, hogy
Senki sem mondhatja: nak is, kettős célja: hogy legyünk segítségükre a hozzá jutásban (Inst.
Isten olyat követel tőlem, hitünk javára legyen 1536, 148.).
amit képtelen vagyok Isten előtt, valamint, Mi hasznuk van a hívő szülőknek, ha megke-
teljesíteni. Bűnös ter- hogy vallástételünk resztelik gyermekeiket? (IV. 16,9)
mészetünk nem szolgál- legyen az emberek előtt. 1. Mivel a keresztségben Isten mérhetetlen
hat bűneink mentségére. A hitre nézve hár- kegyelme válik nyilvánvalóvá, a kegyes ember
Isten ugyanis a lehető- Kálvin kézírása mas jelentősége van: szívében még erősebb lesz az Isten iránti sze-
set is megadta, hogy az 1. Megtisztulásunk retet, hiszen látja, hogy Isten róla és utódairól
ember teljesíthesse Isten akaratát. Ennek nagy- jelvénye és bizonyítéka legyen. A keresztség azt egyaránt szorgalmasan gondot visel.
szerű eszközei a sákramentumok. Ezért másutt a megtisztítást ígéri, amely a Krisztus vérével 2. A gyermekeknek is használ a keresztség,
így határozza meg a sákramentumok mibenlétét: való meghintés eredménye – ezt vízzel ábrázolja mivel az egyház testébe beoltva a többi egyház-
„A sákramentumok a Szent Lélek eszközei, ame- a megmosatásban és megtisztulásban való hason- tag előtt valamivel kedvesebbek. Amikor pedig
lyekkel Isten megszentel minket” (CR 24, 504). lóság miatt. Mi tehát azzal a vízzel tisztíttatunk felserdülnek, arra ösztönzi őket, hogy komolyan
Békési Andor megjegyzi, hogy Kálvin már meg, amely világosan bizonyítja, hogy Krisztus igyekezzenek tisztelni és szeretni az Istent, aki
egész fiatalon tudatában volt annak, hogy a sák- vére az egyetlen igazi fürdőnk. A keresztség egy- gyermekeivé fogadta őket, mielőtt bármit is tud-
ramentumokat nem önmagukban, hanem az Igé- szeri, és egész életünkre szól. tak volna róla.
hez való viszonyukban kell vizsgálni. Az egy- 2. Folyamatos átalakulásunk zálogaként meg- Keresztségünknek és megmosatásunknak
ház romlása azzal következett be, hogy Róma mutatja a Krisztusban való megöldököltetésünket az a szándéka, hogy szentül és feddhetetlenül
elszakította a sákramentumokat az Igétől. Ennek és a benne való új életünket. Pál írja ugyanis a éljünk Isten előtt (CR 51, 224). A kegyelem pedig,
következményeképpen a sákramentum elvesz- Róm 6,3-ban, hogy a Krisztus halálára keresz- amelynek a keresztség a jelen, hirdeti nekünk,
tette közösségi jellegét, és csak az áldozópap pri- teltettünk meg, és így vele együtt eltemettettünk hogy nemcsak egyetlen nagy alkalom adatott
vát ügyévé vált. Kálvin pedig egy életen át merte a halálba – annak érdekében, hogy új életben óemberünk megöldöklésére, hanem folyamatos
tanítani, hogy a sákramentumok önmagukban járjunk. Ily módon a keresztségben a bűnökből előrehaladás ez, amely egész életünkön át tart
semmit sem érnek, és jóllehet a velük való élés való megtisztulás után a Szentlélek kegyelmét (CR 51, 224).
által személyes dolog történik, mégis közösségi ígéri nekünk Isten, hogy az minket az új életre Papp György
ügy. A sákramentum tehát Igéből és külső jegy- formáljon.

4
 megújulva folyamatosan erőt gyűjtsünk” (Inst. IV.

K Á L V I N - S O R O Z A T 17,1).
7. Vigasztaló szerep. Kálvin arra figyelmeztet,
hogy éppen a szent asztalhoz járulva tapasztaljuk
Kálvin hogy Istent dicsérjük, jó voltát magasztaljuk, Róla
vallást tegyünk; végül pedig élesszük magunkban
meg, hogy kétségbe kell esnünk magunk felől, hogy
vigasztalást nyerjünk Őbenne (Inst. IV. 17,42). A
sákramentumokról szóló és egymás iránt megbizonyítsuk azt a kölcsönös hívő ember számára nincs nagyobb vigasztalás,
szeretetet, amelynek kötelékét Krisztus testének
tanításának jelentősége egységében szemlélhetjük (Inst. 1536, 163).
mint megtapasztalni Isten jelenlétét, naponként
érezni, hogy „velem van Istenem”. A sákramentu-
Az úri szent vacsora Nagyszerűen foglalja össze Békési Andor
mok pedig ennek bizonyságai.
Kálvin úrvacsoratanának jelentőségét a Kálvin és
8. Választ kiváltó és döntésre hívó szerep. „Köl-
Miután Isten a keresztség által családjába foga- a sákramentumok c. könyvében, amikor arról ír,
csönös megegyezés van a sákramentumokban,
dott minket, arról is gondoskodik, hogy életünk hogy az úrvacsorában az egyetlen áldás tíz külön-
melyekkel Isten magához kapcsol minket, mi pedig
során folyamatosan tápláljon. Azáltal akart minket böző formájában részesülünk. Az úrvacsora e tíz
elkötelezzük hitünket” (CR 40,485). Más szóval
bizonyosakká tenni erről a bőkezűségéről, hogy funkciójának célja, hogy megőrizze és fenntartsa a
fogalmazva, az úrvacsora úgy lesz hálaadássá éle-
zálogot adott: a lelki lakomát, amelyben Krisztus gyülekezet egészségét.
tünkben, hogy válaszképpen az elnyert kegyele-
azt tanúsítja, hogy Ő az éltető kenyér, amely az 1. Beszerkesztő, in-korporatív szerep. A kereszt-
ség beiktat, beolt minket Krisztus testébe, az úrva- mért fenntartás nélkül beállunk a szolgálatba. Ez az,
örök életre táplál minket (Inst. IV. 17,1). Jegyei, a
amire elkötelezzük magunkat, amikor minden alka-
kenyér és a bor azt a láthatatlan táplálékot példáz- csora pedig abban segít, hogy eggyé legyünk Vele.
zák nekünk, amelyet Krisztus testéből és véréből Krisztus bennünk lakozása ez, amelynek során lommal megígérjük, hogy már e jelenvaló világban
veszünk. Az úri szent vacsora által tehát Isten a gon- „nemcsak hozzánk kapcsolódik Krisztus a társu- az Ő dicsőségére élünk.
dos családapa szerepét lás láthatatlan köteléké- 9. Elpecsételő szerep. A sákramentumok által
tölti be, mivel folyama- vel, hanem csodálatos Isten irántunk való jóindulatának ígéreteit hitünk
tosan eledelt szolgáltat, közösségvállalás által támogatására megpecsételi (Inst. IV. 14,1). Kálvin
hogy ezzel megtartson napról napra egyre job- szóhasználatában az elpecsételés jelentése: hite-
abban az életben, amely- ban egy testté nő össze lesíteni, igazolni, megerősíteni. Amikor Isten a
re újjászült minket. Ha velünk, mígnem teljesen Szentlelkének munkájával kapcsolatban beszél a
a keresztség folytonos eggyé lesz velünk” (OC sákramentumokról, mint pecsétekről, különösen
átalakulásunk záloga, 9,88). Azáltal áll hely- hangsúlyossá válik az új élet megszentelésének a
az úri szent vacsora az re a Teremtő Isten és a munkálása. A Szentlélek ugyanis nemcsak hitelesíti,
ehhez az átalakuláshoz teremtett ember közötti hanem kijelenti és teljesíti, amit a sákramentumok
szükséges erőforrás közösség, hogy Krisztus ígérnek (Inst. IV. 14,7).
záloga. Amikor az úrva- lehetőséget teremt arra, 10. Megelevenítő szerep. Az úrvacsorában
csora jegyeiről beszé- hogy éljen bennünk, „Krisztus testéből életadó erő öntetik belénk a
lünk, rögtön látnunk kell, és mi megújult élettel Szentlélek által” (Komm. 1Kor 11,24).
hogy lelki hasznuk az, éljünk Őbenne.
hogy éltetnek, táplálnak, 2. Bűnbocsánathoz Záró gondolatok
megerősítenek, felüdíte- segítő szerep. A bűn- Kálvin sákramentumokról szóló tanítása szép
nek és megvidámítanak Kálvin halálos ágyán bocsánat elnyerésének számmal tartalmaz olyan következtetéseket, ame-
minket (Inst. 1536, 150). egyedüli helye a gyüle- lyek ma is időszerűek, és amelyek alapján nekünk
Ez az életadás örökre szóló, mivel szakadatlanul kezet, ahol a megtört test és kiontott vér jegyeiben sem árt újra meg újra átgondolnunk a sákramen-
fenntart, táplál és éltet minket – valósággal és haté- való részesülésben válik újra és újra egészen sze- tumok kiszolgáltatásának és a velük való élésnek
konyan, de nem természet szerint (Inst. 1536, 155). mélyessé a megbocsátó intés: eredj el, és többé ne módját.
Mi ennek az áldásnak a célja? Megerősíteni ben- vétkezzél (Jn 8,11). Vajon mi okozta azt, hogy az úrvacsora az egyik
nünk, hogy Krisztus teste úgy áldoztatott fel értünk, 3. Építő szerep. Ennek lényege az 1Pt 2,5-ben legkomorabb istentiszteleti alkalommá váljon? Ehe-
hogy számunkra örökkévaló táplálékká váljon, és olvasható kijelentés: élő kövekként épüljetek fel lyett inkább nem arról az örömről kellene szólnia,
Krisztus vére úgy ontatott ki értünk, hogy számunk- lelki házzá. A gyakorlótér a gyülekezet, ahol az amelyet Isten akar ajándékozni a hívő embernek?
ra örökkévaló itallá legyen. Az úrvacsora célja tehát úrvacsorai közösségből egyértelműen következik Elégséges-e, hogy évente csupán nyolc-tíz alka-
megerősíteni hitünket abban, hogy Krisztus életadó a kommunikáció, azaz lelki javainknak másokkal lommal éljünk az úrvacsorával?
halálának ereje bennünk megelevenítő lesz. való közlése. Így az úrvacsorában Isten maga segít, Lelkipásztorokként, Isten Igéjének a szolgái-
Továbbá azt akarta az Úr, hogy e sákramen- hogy az egyházban megvalósuljon a szentek közös- ként valóban arra tanítjuk-e a gyülekezetet, amiről
tum serkentő eszközül szolgáljon nekünk annak sége. a sákramentumok szólnak, vagy pedig alkalmazko-
érdekében, hogy mindennél erősebben lelkesítsen 4. Buzdító szerep. Az úrvacsorai közösség az a dunk a hitet olykor teljesen mellőző emberi elvárá-
minket az egymás iránti szeretetre, békességre és közeg, amelyben a hit egysége és a testvéri egyet- sokhoz?
egyetértésre (Inst. 1536, 158). Úgy közli ugyanis értés megvalósulhat és erősöd- Mit tehetünk annak érde-
az Úr velünk az Ő testét és vérét, hogy Ő teljesen het. Erre pedig az úrvacsora a kében, hogy a keresztség és az
egyé lesz velünk, s mi Ővele. Az Úrvacsora ugyanis legalkalmasabb ösztöke (Inst. úrvacsora a megfelelő helyre
Krisztussal való közösségünk, melynek következ- IV. 17,38). kerüljön a mai hívő ember
tében egyetlen test vagyunk mindannyian, akik 5. Hitnövelő szerep. A életében? Hogy a mai ember
egy kenyérből részesedünk (1Kor 10,16–17). Ennek tanítványok kérése a hívők valóban érezze: a sákramen-
lényegbevágóan fontos etikai következménye van: örök kérése marad: Uram, tumokban vigasztalást és erőt
„egyetlen atyánkfiát sem lehet úgy megsértenünk, növeld a mi hitünket (Lk 17,5). kap a Mindenható Istentől, és
csúffá tennünk, kigúnyolnunk, megvetnünk vagy A növekedéshez pedig minde- a keresztség és úrvacsora egy-
bármi más módon megbántanunk, anélkül, hogy nekelőtt táplálékra van szük- aránt döntésre sürgetik?
őbenne Krisztust is meg ne sértsük, csúffá ne ség. Kálvin pedig azt tanítja, Kálvin aláírása Kétségtelen, hogy vál-
tegyük, ki ne gúnyoljuk és meg ne vessük; nem hogy az úrvacsora jegyeit arra tozásra van szükség. Fontos
lehet atyánkfiaitól úgy elszakadnunk, hogy ugyan- rendelte Krisztus, hogy lelki életünk számára táp- mélyebben átéreznünk annak kiváltságát, hogy
akkor Krisztustól is el ne szakadnánk; nem lehet lálékul szolgáljanak (Inst. IV. 17,3). Minél gyakrab- életünk hajnalán megkereszteltek, és hogy alka-
Krisztust úgy szeretnünk, hogy ne a mi atyánkfiai- ban élünk vele, annál inkább segíti lelki növekedé- lomról alkalomra részesülhetünk Krisztus testének
ban szeressük Őt” (Inst. 1536, 159). sünket a hitben, Krisztus ismeretében. és vérének jegyeiben, valamint, hogy ennek fényé-
Az úrvacsorát tehát nem azért rendelte Krisztus, 6. Erősítő szolgálat. A hívő ember életében örök ben alakítsuk át értékrendünket. Meggyőződésem,
hogy csak ritkán és akkor is tessék-lássék módjára kísértés a megfáradás. Ezért Kálvin a felüdülés, amennyiben a sákramentumok az őket megillető
éljünk vele, hanem azért, hogy minden keresztyén megerősödés lehetőségét a keresztyén istentisztelet helyre kerülnek életünkben, gyülekezeteink egész-
ember gyakorta éljen vele, és ezáltal gyakran fel- elemeiben kereste, és az úrvacsorával való gyakori sége is javulni fog.
újuljon a Krisztus szenvedésének emlékezete. Ez élésben vélte megtalálni. „A mi lelkünk egyetlen Papp György
által az emlékezés által egyfelől hitünket tápláljuk tápláléka Krisztus, s a mennyei Atya azért hívogat
és erősítjük; másfelől pedig buzdítást nyerünk arra, Őhozzá minket, hogy a Vele való közösség által