A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK

FELSŐOK TATÁSBAN A MÓDOSÍTOTT TÖRVÉNY

K ÖVETK EZTÉBEN
Tá tyi Tibo r

Az idei évben elfogadott új s zlová k fe ls őoktatás i törvény egyes rendelkezés ei

XII. évfolyam je le ntős mértékben érintik a felvidéki magyars ágot is , illetve közvetlenül a komáromi
1-2. szám, Selye J ános Egyetem hallgatóit, els ős orban pedig a levelező ta goza tos diá koka t.
2008. január–február
Szlovákiában ugyanis korábban a fels őoktatás ban nem volt tandíj, bár történtek
Kulcsszavak:
kís érletek ennek bevezetés ére az előző, jobboldali kormánykoalíció tevékenys ége
tandíj, a la tt is . A je le nle gi kormá ny végül úgy döntött, hogy lép ebben az ügyben, és
az egyetemek rang- beve ze ti a ta ndíjat a s zlová k felsőoktatásban.
sorolása, Ennek bevezetés e ugyanakkor kis s é fele más ra s ike re dett, his ze n a nappali képzé s i
állami támogatás formában rés ztvevők, akik úgy s ze rzik meg els ő diplomájukat valamelyik
Poznato je da su nastale fe ls őokta tá s i inté zmé nybe n, hogy nem lépik túl a tanulmányaik hos s zára vonatkozó,
ozbiljne promene širom illetve a törvényben meghatározott re nde s ta nulmá nyi időt – három év az úgynevezett
Evrope u sferi visokog alapképzés nél, öt év a magis zteri képzés nél – továbbra is tandíjmentes en tanulhatnak.
obrazovanja. Autor napisa Kötelező je lle gge l be ve ze tté k vis zont a tandíjat valamennyi, tanulmányait levelező
referiše o zbivanjima u
Slovačkoj gde su izmenjene
tagozaton végző ha llgató s zámára, mégpedig úgy, hogy a törvény nem határozza meg a
brojne regulative u ovoj kérhető ta ndíjös s ze g ma ximá lis fels ő határát.
oblasti. Novina je plaćanje
školarine koja je heterogena i
u širokom rasponu. Neki
univerzitete su to selektivno
zaveli sa diferenciranim
doprinosom studenata kao i
diferenciranom potporom
koju fakulteti ostvaruju. U
Slovačkoj deluje više centara
gde se nastava izvodi na
mađarskom jeziku i tu autor
zapaža nedoslednost
zakonske regulative u
pogledu devalviranja ranga s
jedne strane i obaveznom
plaćanju školarine na
dopisnim odeljenjima.

* 1 EUR ≈ 33 SKK

Az e gye s e gye te me k ve ze tőinek egyébként 2007. október vé géig ke llett

meghatározniuk, hogy a z a dott inté zmé ny a z e gye s s za kok e s e té be n milye n na gys á gú
ta ndíja t fog ké rni a le ve le ző tagozatos hallgatóktól. A tandíj ös s zege fels őoktatás i
inté zmé nye nké nt é s s za konké nt nagyon változatos képet mutat, logikus an úgy tűnhet,
hogy az úgynevezett menő s za kok – pl. jogi, közgazdás z, műs zaki – les znek a
le gdrá gá bbak, a mé diából és a sajtóból ez ügyben s zerezhető informá c iók vis zont a zt
mutatják, hogy éppen az egyete me k jogi kará n ké rik ma jd a le gkeves ebb, ma ximum 18
ezer korona* éves tandíjat a hároméves – baccalaureátusi (Bc. ) – alapképzés nél, míg
legföljebb 29 ezer koronát az öté ve s me s te rké pzé s né l (Mgr. ). Aka dna k a zonba n olya n
fe ls őokta tá s i inté zmé nye k is , ahol már bejelentették, nem kívánnak a tandíjs zedés
jogával élni, tehát a jövőben s em fognak tandíjat s zedni a távutas hallgatóktól. Ilyen
gáláns intézmény pl. a pozs onyi Közgazdas ági Egyetem vagy a zólyomi Műs za ki
Egyetem.
A le gkölts é ge s e bb s za kok közé tartoznak egyébként az állatorvos i, az építés zeti, az
orvos tudomá nyi é s a különböző művés zeti s zakok. J ellemző módon a legolcs óbbak az
egyete me k pe dagógiai kara in kínált képzés ek, ezzel is jelezve, hogy társ adalmi
megbecs ülts égük bizony alacs ony, annak ellenére, hogy egy pedagógus vagy s zociális
dolgozó munkája s emmivel s em keves ebb, mint pl. egy orvos é vagy közga zdás zé .
A módos ított fe ls őokta tá s i törvény további nagyon fontos változás a az, hogy
bevezeti a fels őokta tá s i inté zmények rangs orolás át. Három kategóriát különböztet
meg:

e gye te m, a l e gma ga s a b b s zi ntű fel s ő o kta tá s i i nté zmény, a mel y l e he tő s é ge t nyú j t a

ké p zé s r e mi nd há r o m – b a c ca l aur e átus i ( Bc .) , ma gi s zte r i ( Mgr . ) , d o kto r and us zi
( PhD.) – s zi nte n e gya r á nt.
fő i s ko l a , a l a p s zi nte n é s ma gi s zte r i s zi nte n nyú j t ké p zé s t
s za kfő i s ko l a , c s ak a hár o mév e s a l a p s zi nte n nyú j t ké p zé s t

Az egyes intézmények bes orolás áról az előbb fels orolt három típus valamelyikébe
a Szlová k Akkre ditá c iós Bizotts ág fog majd dönteni, hogy mikor, az még nem is mert,
de a találgatás ok már megindultak. Nagyon nem mindegy ugyanis , hogy egy
fe ls őokta tá s i inté zmé nyt vé gül hova fognak bes orolni, his zen az állami támogatás
mértéke ettől függ ma jd. Te rmés zets zerűleg az egyetemek kapják majd a legtöbb
támogatás t, míg a leendő s zakfőis kolák a legkeves ebbet.
Vajon mennyiben érintik ezek a változás ok a felvidéki magyars ágot, és főleg azokat,
a kik a komá romi Se lye J á nos Egyetemen tanulnak?
Ha vis s zatérünk a cikk elején is me rtetett ta ndíjbe ve ze té s hez, akkor azt kell
válas zolni, hogy nagyon is érintik, his zen a Selye egyetem hallgatóinak nagy rés ze
levelező tagozaton végzi tanulmányait. Ettől is nagyobb probléma vis zont az, hogy az
is kolaügyi minis ztériumból kis zivárgott előzetes információk alapján a s zakfőis kolák,
tehát a leendő rangs orban a lega la cs onyabb fokon á lló intézmé nyek közé két, je le nle g
egyetemi rangon álló intézményt kívánnak bes orolni. Talán nem nehéz kitalálni, hogy
az egyik a komáromi egyetem lenne, míg a más ik a Rózs ahegyi Katolikus Egyetem.
A Se lye J á nos Egye te m re ktora, A LBERT S ÁN DO R a kis zivárogtatott leminős ítés s el
ka pc s ola tba n többs zör is úgy nyilatkozott a s zlovákiai s ajtóban, hogy nagyon reméli,
e rre a lé pé s re s os e ke rül s or. Annál is inkább, mert egys zerűen nincs ok, ami miatt a
komáromi egyetemet s zakfőis kolává lehetne degradálni. Az egyetem három kara –
ta ná rké pző, gazdas ágtudományi, református teológiai – közül a tanárképző karon már
folyik a me s te rké pzé s , a re formátus teológiain pedig már doktorandus z-képzés is van,
tehát mindenképpen teljes íti a Selye egyetem azokat az elvárás okat, melyek joggal
e lvá rha tóa k e gy e gye te mi s zintű fels őoktatás i intézménytől.
Ugyancs ak Albert Sándortól tudhatta meg az érdeklődő s zlovákiai magyar polgár
azt is , hogy az egy ha llgatóra es ő állami támoga tá s , a z ún. fejkvóta a komáromi
egyete m es etében 22 ezer korona, ami egy induló egyetem es etében édeskevés .
Egyé bké nt 2007-be n ke zdődött meg a Selyén a 4. tanév, tehát még mindig felfutás i
idős zakban van az egyetem, és a fels őoktatás i törvény szerint is az indulás után cs ak
ha t évve l vé ge zhet ún. komplex felmérés t és értékelés t az akkreditációs bizotts ág,
a mikor má r va nna k vé gzős ha llgatók.
S ZI GETI L ÁS ZLÓ volt is kola ügyi minis zter pedig többs zör elmondta az új főis kolai
törvénnyel kapcsolatban azt, hogy Szlovákiában a mennyis égről végre át kellene térni
a minős égre . A vajda s á gi olvas ók s zá má ra talán é rdekes lehet a z a z informá c ió, hogy
a na gyjá ból ötmillió fős Szlovákiában hihetetlenül s ok, harminchárom fels őoktatás i
intézmény működik, e bből 23 állami és 10 nem állami fenntartás ú. Az ember ezekből
a z a da tokból ha jla mos le he tne azt a következtetés t levonni, hogy nagyfokú
művelts éggel, vagy az európai átlagot legalábbis meghaladó művelts égi s zinttel
rende lk e zik a z ors zá g á tlagpolgá ra ina k döntő többs ége. Ez azonban koránt s incs így,
mégpedig azért s em, mert a 33-ból 12 egyetemi ranggal rendelkező fels őoktatás i
intézmény közül egyetlenegy s inc s olya n, amely előkelő helyen s zerepelne a világ
egyetemeit rangs oroló lis tán, vagyis baj van a minős éggel. Ezen a lis tán egyébként a
legnéps zerűbb s zlová kia i e gye tem, a pozs onyi s zékhelyű C omenius Egyetem is cs ak
az 554. helyen s zerepel, van tehát még bőven tennivaló ezen a téren.
Ös s zefoglalás képpen elmondható, hogy az új s zlovák fels őokta tá s i törvé ny több
pontba n is há trá nyos a n é rinthe ti a s zlovák egyetemeken, főis kolákon tanuló felvidéki
magyarokat, els ős orban a levelező tagozatos diákokat, akik a törvény értelmében
minden es etben tandíjat kötele s ek fizetni, hacs ak az adott intézmény vezetős ége nem
tekint el a tandíjs zedés től. A legnagyobb várha tó probléma azonba n a főis kolai
törvény azon pontja, mely kimondja a jelenlegi fels őoktatás i intézmények három
kategóriába történő rangs orolá s át. A s zlovákiai magyars ágot ez annyiban érintheti
nagyon káros an, hogy fennáll a ves zélye annak, hogy a komáromi Selye J ános
Egye te me t es etle g a le ga lacs onyabb kategóriába, a s zakfőis kolák közé s orolják majd
be , a nna k minde n há trá nyá va l – kis ebb állami támogatás , a tudományos tevékenys ég
megs zűnés e s tb. – együtt. Remé ljük azonba n, hogy ez ne m fog bekövetke zni, é s
va lójá ba n c s a k e gy e lha ma rkodott ötlet idő előtti kis zivárogtatás áról van s zó.