You are on page 1of 5
Cserndk Béla bihari lelkipasztor, kirdlyhdgomelléki piispokjelolt Egy lépéssel jarni ny aj elatt Gyatai BELA 19 EVESEN, TEOLOGIAI FELVETELIJE ELOTT VETTE FEL PELDAKEPELIL SZOLGALG ANYAI NAGYAPJA, CseRNAK BELA REFORMATUS PlsPOK NEvET. Az 1994 Es 1998 kézéTT EGYHAZKERULETI FOJEGYZOI TISZTSE- Get BETOLTO, 2010-BEN PiSPOKJELGLTSEGET VALLALO LELKESSZEL SZILAGYI ALADAR BESZELGETETT. yen viltozdst hozott az On sorsinak alakulésdban 1989-1990 forduloja? A rendszervaltas utén Désakndrél ha- 2zalplé iranyftottuk a szekertink ridjat, {gy keruiltem Biharra. 1990 janudrjsban értesitett a Teol6gia, hogy késziljek fel egy Gsztindijas KAlfOldi tovabbkepzé re, Nemi huzavona utan ki is jutottam Svsjcba, félesztendei genfi tanulmany utin tértem haza, A bihari egyhazk0z~ ség. akkori gondnoka, idésb Darabont Sandor tizendt presbiterrel jott el Désaknéra meghallgatni, annak ered- meényeképpen 1990 dszén meghiviak lelkeszknek. Bihari lelkipasctorként mit sikerilt el- ernie? Azonnal elkezdtem a vallésoktatést az iskolaban. Csalédlatogatist vegeztem, végigiértam az egész falut, mindenki- vel meg akartam ismerkedni. Ezt kove- m elkezdtOk a készllidést a na- gyobb épitkezésekre. Jelenleg tigy erertszaz lelkes a gydlekezet, akkor ‘még nagyobb volt, de sokan atkoltz- tek Magyarorszigra, majd az ids sz lok is KOvették Gket. Amikor odaérkez- tem, akkor még_a lendilet korszaka volt, az egyhazi éet felpezsdiilt, meg- nGtt a templomlatogatas, rengeteg gyermekbiblist, énekeskinyvet, eg; hazi kiadvanyt tudtunk elacni. 1994 6 1996 kizbtt Kivl-belil felgjtottuk a templomot, a tetsszerkezete. A Roformatus Vilgtalslkoz6 alkal- maval Kocsis Elemér debreceni_ pts pak Gr szentete fl a megiijitot isten- hazat. Templomunk 6se a 13, szzad- ban épilt, a szzadok folyaman, ahogy a falu névekedett, sigy b6vlt, se4mta- Jan atalakitas nyoman nyerte el a mai formajét 1802-ben, akkor emeltek tor- nyot is hozza. A szentély Fol6ti részre egy karzatot épitettek, oda helye2- tek el az orgonat. A templom felijitasa utan elkezdtik azoknak a torténelmi helyekneka felmutatasat, amelyek a te- lepales histéridjahoz Kotsdnek. Az 1848-49-es forradalom és szabadsig- hare egyik hose, Gaspar Andras hon- ved tdbomnok itteni szdrmazast felesé- gevel Bihaton telepedett le, postames- terként dolgozott, a mi temeténkbe te- rmették. Exhumdltuk, és megkulonboz- tetett helyre wjratemettuk, ahol térté- rnelmi megemiskezéseket tartunk min- den marcius 15-én és okt6ber 6-in. A templomkertben vannak eltemetve Jarmy Ferenc kurue kapitany 6s vitéze, akik 1704, januae7-én haltak hési halt éppen a templom Korii tkozetben. Tobb kiadvany idézi fel a ko2seég milt- iat. Bay-egy fizetet adtunk ki Gaspar ‘Andrasr,illetve Jarmy Ferencrol. Az clmailt esztendében, a Kalvin-évfordu- 16 alkalmaval Boleskei Gusztav debre- ceni piisp8k ldotta meg a templom bejératénal elhelyezett Kalvin-szobrot. A bihari fldvarban emelt millennium temlékmdvet Trianon utén felrobban- totték, A hatalmas obeliszk széthordott darabjait sikerilt dsszegyGjtentink, re- réljgk, hogy azt is hamarosan a temp- lomkertben helyezziik el ‘Amikor Biharra Kertltem, nem volt egy helyiség, ahol megtartsuk a presbi- teri gyiléseket. Epitettink egy kéz0s- ségi termet a parokia portdjan. Ott tart- juk hetenként a nészivetsegi Ssszej- veteleket, énekkari probakat, vallasérd- kat, bibliaorakat. Gytllekezési helytink a Barka nevet kapta, hiszen az otesta- mentum idékben is a barka, Noé bar- kaja mentette meg az életet. Ennek a Inisz evnek a legszebb eredménye az ankéntes munkaval, teljes egészében sajat alapbol épitett Gj paplak. Idésza- kos kiadvanyaink kozal a Bihari Hir- ‘mona negyedévenkent jelenik meg, el- inditottunk egy évente hatszor megie- Jené regiondlis egyhazi lapot is, Hatérmenti Krénika néven, amelyben Bi- har, Bors, Nagyszant6, Kisszanto, Biharszentjénos, a hatér mésik oldalén peclig Artand € Berekboszormény hi- reit tessa kozz6, és van egy helyi kis gylekezetilapunk is, a Reformatus Hir- a Zavart a személyeskedés, a kicsinyeskedés 1 On bihari szolgilata kezdetét tevéke- yen részt velt az egyhézi kizéletben, tisctségetvillaltaz egyhizkerUlet veze- téseben Sokszor kellett sz6lds helyett hallgatni, amikor hallgatni szeret- tem volna, be- szélni kellett Amikor 1994-ben elvéllaltam a fOjegy- z6séget, azzal a meggyéz6déssel tet- tem, hogy a feladat - szolgélat. Igenis szolgéini kell, legjobb tudasunk é a Tegjobb kepességtink szerint. Tudaté- ban voltam anak, hogy nem vagyok hibétlan, é nem vagyok Atlasz, aki a vallamra kapom a vilégot. Célom volt minden gyarlésigom és gyengeségem ‘mellett Keresni és akarni a legjobbat, és a legtébbet kihozni abbél, ami rank bi- zatott. Nem volt kénnyd, nagyon sok- szor kellett sz6lés helyett hallgatni, na- ‘gyon sokszor, amikor hallgatni szeret- tem volna, beszéini kellett, de végil is mindig j6 szivvel csindltam. Volt egy olyan munkatérsi kézésség, amelynek a tagjaiként naponta egyaitt Grl6dttink azon, hogy mit hogyan tegyiink. A fe- lelésség. a reénk bizottakért, annak a ‘tudata, hogy pésztorolésra rendeltet- tank, arra kesztetett, hogy legalabb egy lepessel a nyaj elt jérjunk. ‘m Engedje meg, hogy konkxétabb dolgok- 1 tereljak a beszélgetést. Melyek vol- tak azok az eredmények, amik elége- dettséggel tltttek el, és mi keltett hi- Anyérzetet, mi nem val6sult meg? ‘Orommel ttt el, ha valahova eljut- hattam, amikor szolgalhattam, amikor emberekkel talélkoztam, J6les6 éraés- sel toltétt el, ha valahol segithettink beteg hiveinken, bajba jutott, gyerm et f€lt6 szolgatérsunkon, megi&rt, brandult embereken. Amikor - bar nem voltam ré felkészillve ~ problé- ‘mak merltek fel a Sulyok Istvan Fis olan, talalkoznom kellett a diskokkal, helyzeteket kivizsgéini, fesziltségeket feloldani, konfliktusokat kezelni, és megtapasrialni azt, hogy a Koz titke- resésnek meglett az eredménye, és fel- szabadultan megtaldltuk a megoldést. ‘Ami munkank nem volt latvanyos, az egyhz makodésének a bels6 egyensti- lyat kellett biztositanunk, hogy az egy- hazi élet ne torpanjon meg, s hogy el ne szalljon a hangulati tilfatottségt6l Mindig is zavart a személyeskedés, a kiesinyeskedés, amikor ér26dot, hogy a gdncsoskodas Ielkdletével Kozelitank egy-egy lelkipisztor és gydlckezete problemaihoz. Nem volt elég megktiz- deni a sajét magunk kicsinyességével, hanem nagyon égtiink, most hogyan sz6laljunk meg, mikent vezessik ri oman és bolesen azokat a lelkésztar- sainkat vagy hiveinket, akik tillottek a célon, hogy éppen az 6 viselkedésik ‘milatt van egyenetlenség. A puspoki hi vatal sem volt mentes a fesziltségek- 161, sok mindent nem sikertilt megval6- sftanunk, sokszor éreztuk azt, hogy amit cselekedttink, az: messze van atel- jességtal, hogy jobban is lehetett volna ‘Mint mondani szokas, a pokolba veze- 16 Gt is jo szndékkal van kikbvezve Nem lehet mindig ara hivatkozni, hogy »én jot akartam’... Azutén beko- vetkezett az, hogy 1998-ban puspokje- Toltséget vallaltam, de nem vélasztot- tak meg. Nem vagyok cimvadasz, nem. rekediem méltéségra mindenaron. Folytattam a munkémat, azt cseleked- ‘tem, amit életcélul valasztottam, i laézztink ol nchiny gondola erejéig az cgyhizi stviligitis problematikijinsl. Onnek, aki oly sok ideig ,élvezte” a Securitate érdeklédesé, milyentapasz~ talaai vannak ebbenakérdésben? Egy- ‘tan: j volt, hogy megindult az st- vilégitis? Most vagy hamarabb kellet volna végbemennie? Ez valoban kényes 6s bonyolult kérdés, Azegyik olyan intézmény, amelyik en- nek a problémanak a felvetését és keze- lésétfelvallalta, az egyhaz. De vannak- e az egyhiiznak sajatos, mas, vilégt i tezmenyektsi elter6 szempontjai ebben a tekintetben? Mondhatni, intézmény- specifikusak az dtvilégitési médszerek és elvarasok? Az egyhaz tudataban volt-e annak, hogy az dtvilightis kérdé- sének kidrasztéséban, kivetitésében mindvégig meg kell driznie a maga egyhazi identitisét, melyben minden- kor felismerhet6 legyen a krisztusi jel- eg? Nem mindegy, hogy egy vildgi in- tezményi rendszer értékrendszerével meériink-e, avagy pedig a krisztusi egy- haz krisztusi méreéjével. Megvallom Gszintén, hogy a dolgok jelenlegi lisa szerint nem érzem a most zajl6 ese- ‘ményben a krisetusit. Ez egy hosszti fo- lyamat, hiszen mar 1990-ben elkezd6- datt, azon a bizonyos szilégycsehi 1 0] (NUE ae ¥ SZEPTENBER 17. megbékélési dsszejovetelen, amikor bnwallés tortent, amikor egy lelkése megvallota, hogy egyattmdkidott a ommunista titkosrencorséggel. O ak- kor hivatalosan is bocsinatot kapott az egyhiz képviseletétl, Kizisen vettek Atrvacsorat, Innen keedve mar nem csak az iroasztaloknak kellene dont6 szavuk legyen, hanem a. rasetalnak Veszélyes irdnyvesztés 1 Javasolom, tekintsink cegyhdz maltbeli dolgaira, Melyek vol- tak a legnagyobb bajok,a legstilyosabb hibak, mi volt az, ami leginkabb artott anegyhiznak, a reformatusssgnak? még vissza az A legnagyobb kart az egyhazban az elvtelenség okozza. Az egyhaznak cso: dalatos tanrendszeri drdksége van. A vilagt6l nem kérhetjuk szdmon, hogy nem aszerint cselekszik. Azt viszont szdmon lehet, s6t sz4mon kell kérntink, hogy az egyhaz.a sajat maga produktu- mat respektalja-e, annak a szellemében tevékenykedik-e. Mindenféle baj a gy0 kereknél kezd6dik. S a gyOkerek 1967- ig nyGlnak vissza. Balesetben hirtelen meghalt Buthi Ssndor paspok, az egy Nemcsak az iréasztaloknak kellene denté szavuk legyen, hanem az trasz- taldnak is hazi hagyomany szerint kovetkezett volna, hogy a helyettese lépjen elobbre. Mindenki azt hitte, hogy a tradicio fi- gyelembevételével a tiszteletnek Gr Vend6, jeles teolégus, Higyed Istvan kerill az egyhazkertlet élere. Ehelyett az tortént, hogy az. egyhéz elzavarta pilspOkhelyettes szolgajat helyettes lel- kkésznek Lugosra, és a sajat reguldit le- tiporva Papp Laszl6t emelte a puspoki tisetségbe. Az akkori déntés, fuggetle- nl att6l, hogy mennyire kals6 kény- szer vagy bels6 intrikak eredmenye volt, melegagya lett a késsbbi torzulé- soknak, az egyhz degenerdlédasinak Attél kezdve, miutén megbékéltink egy szabélytalansaggal, egy torvenyte- lenséggel, kovetkezett a ‘megalkuva- soknak, a devalvacionak, valsagoknak a.vildga. Csodalkozom hiveink szerete- tén, ragaszkodsén, az egyhézhoz val6 jéindulatan, hogy még kitartanak mel- lettank, mikiszben mi az elmilt évek, évtizedek folyaman kovetkezetlenek voltunk, szembementink sajét_ma- gunk hitelveivel, amiket mi hirdetlink, mi tanitunk. Mindez megteremtette azokat az egyenetlenségeket, amiket most megprobilunk eltorzitva orvosol- ni, Orok6s huzavondval arra torek- sztink, hogy valamerre hizzuk vagy vonjuk az egyhdz szekerének a ridjat Eza fajta iranyvesztés, aminek a kivet- kezményeit éljak, nagyon veszélyes dolog. Akkor, amikor valakik részérol elhangzik a figyelmeztetés, hogy ne csak zengjdk a jelsz6t, hogy sola scrip- tura, egyediil az irés, hanem merjtk a napi magatartasunk alappillérévé tenni a szentirdsi kivetelményeket, azokat a testvéreinket ne képjilk szembe, és ne neverzik ki szektésokké, Err6l az Adishiba, Szakonyi Karoly szindarabja jut eszembe, amelyben egy Krisztosz neve hosszit hajt fiatalember megiele- nik a csaléd saiiletésnapi ,bulijan”, de a familia egyetien tagja sem veszi észre, hogy ki a vendég, a csodatételeit sem. Mis tulajdonképpen Kristust hajtot- tuk ki az egyhdzbdl. A szerkezet meg- van, a struktirat toldozzuk-foldozzuk, de nines benne élet. Nines benne élet, ‘mert nincs lelke, nincs tartalma az egésznek. Akkor, amikor elkezajiik nyilvanosan hangoztatni, hogy fennall a szektisodas veszélye, felvetédik a érdés: melyik az a veretesebb refor- matus lelkiség, amit helyete ajanlunk, amit fel tudunk mutatni? Hol van az, miben nyilvinul meg? Azt nem lehet mondani, hogy az egyhaz nem él, az egyhaz nem dolgozik, hiszen nekiink rrr erro | 1] rindig a gytlekezetek voltak az er6s- ségtink. A gyillekezetek kozdsségében vvan élet. De mindezt valahol harmoni- zalni kellene, szép egységbe kellene szerkeseteni. Ugy, ahogy el6ttink dll a nagy eszménykép, a Korinthusi level, rely szerint egy test vagyunk, aminek vvannak tagjai, 65 nem lehet tagot a tag ellen hergelni, tagot a taggal szembe- forditani. Meg Kell tanulnia egyik tag- naka masikat becstiln és végtelen alé- zattal egymést hordozni. Olyanfajta szubjektivizmus, olyantajta indulatel- szabadulas koréban élink, mely elju- tott a média vildgaba is, olyan hang- znemmel, olyan tartalommal szembesti- Junk, amely félelemmel tot el berntin- kee. Ilyen mentalitéssal nem lehet épi- teni, csak rombolni, csak értéktelenite- ni, Az egyhazban most generaci6valtés vvan, az én nemzedékem lelkészei mar szémbelileg javal kevesebben vannak, ‘mi mar ,bregeknek" szdmitunk. Van egy nélunk joval szamosabb fiatal ké- 263369, 6k is éppen tigy szembesilnek a mindennapi élet Kihivésaival, mint mi, Persze, hogy odafigyelnek arra, hogy az ,regek” mikent viselkednek, mit tesznek. Hatalmas ami feleléssé- ‘gunk. Mire adunk példat? Mire dszttn- Zink? Hogyan nyilvanulunk meg? A megbélyegzéssekkel,a kopkidéssel, az egymas becsmérlésével Iehet épiteni? Lehet Ontudatra Gbreszteni, Iehet t8b- bet letrehozni? Vagy egyébre van sztk- ség, més formaban? Ordk értékeink vannak, t6ltink fggetlentl, Miért nines benniink anni alézat, hogy meg- keressak az. ij kOzeledési médot ho7- uk? M Mir az On tisztségvilalis idején sok subane volt, dilemma meg vita, és kol- sibs bintis, a CE Szavetség stitusa,” azegyhaz ésa CE visronya kéril. Miert 66 miként romlott meg ez:a kapcsolat, ‘it kellett volna mésképp tenni a ren- dezés érdekében? A Kyrisetusért és Egyhardére kegyesség mozgalom elvaria, hogy az egyhaz té- mogassa, és ennek az elvarésanak adott hangot akkor, amikor az egyhaz- hoz csatoltként jegyeztette be magat Hiogy jelen pillanatban hol tatunk, azt rem tudom, de kezdetben s76 sem volt arr6l, hogy a CE el akart volna szakad- ni, vagy eppenséggel szembe akart vol- na fordulni az egyhézzal. Az biztos, hogy a szivetségnek sailetése pillana- {atl hatdrozottelképzelése volt a ma- ga épitkezésérol céljairol és azok meg- valdsttasérél. Az egyhaznak mindezzel szemben volt egy lépéshatrénya, mert nem érlette meg, hogyan lehet fgy ‘megfogaimazni célokat, ilyen hataro- zottan fellépni. A szbvetségnek meg- volt a maga erdteljes képviselete, gon- dolok itt az id6s, bortinviselt emberek tekintélyére, 65 a hozzdjuk csatlakozott fiatal lelkészek 6s vildgiak lendiletre. Mindezek szarnyakat adtak a megval- tozott kortilmenyek kozbtt életre indu- 16 CE-nck. Fs az egyhaz zt nem értet- te, Gyanakvas témadtt koleséndsen, a Ugy érzem, ebben a felkérés- ben benne van az értékelése annak, aki vagyok gyanakvas megmérgezte a kommuni- kkéci6t, Ebben a hangulatban, ebben a helyzetben nagyon nehéz volt keresni a konszenzust. Volt egy pillanat, amikor mar ott tartottunk, hogy létrejin a tel- jes, frisba foglalhat6 megegyezts, s az- tan ez az utolsé pillanatban megbu- kott. Azéta sajndlatos médon teherként hordozzuk az egymas mellett élésnck ezta forméjat, az elditéleteket, gyanak- vasokat, holott mindezt mar régen ki kkellett volna nGni. Hogy Iétezik az, hogy betokosodva Srizzk a gyanak- vasokat, 6s még mindig nines egység ozottank? Erzem az érdekléd6 bizalmat M Engedelmével, hadd tegyek fel egy ab- szolat ajsigiroi kérdést: miért villalja el most, 2010-ben a puspokjelbltségel? Ez tényleg kiilonds, hiszen lehet, hogy egy politikus megengedheti maginak, hogy két vesztett valasztas utan har- madszor is tjra induljon. Furcsa ker- és, hogy én ezt keresztyén emberként vallalom-e, Elvallalom, mertismét kol- légék kértek fel arra, hogy valbban, 6srintén megtegyem, ugyanis megvan a példa arra, hogy volt, aki ezen a mde sik oldalon” felvallalta, de félaton visszalépett. Viszont tudjak hogy ha én gent mondok - akar az el626 két alka- Jommal -, minden kivetkezményével vallalom. Egyrészt érzem az. érdeki6d6 bizalmat, mésrészt ismerik, hogy minémd Iélek lakozik bernem, Tiszté- ‘ban vannak azzal, hogy mennyi jot 65 mennyi rosszat feltételezzenck r6lam. Mindig, elégge atlathats ember voltam, latjak, hogyan dolgozom otthon, ho- gyan viselkedem, mit hoztam létre, mennyire torckedtem emberi dolgokra Ugy érzem, ebben a felkérésben benne vvan az értékelése annak, aki vagyok Foltchetden mar arra is gondolt, hogy ‘megvélasztisa esetén mi az, amihez az ‘ijonnan tisztségre jutott pispaknek el- a6;d6ben hozz$ kell stnia? ‘Azels6 kovetelmény, mert hiszen tavol Kerilltem az egyhazvezetéstél, hogy megismerjem a valodi helyzetet, mi is van most. A masik az, hogy bontsuk le a kilnbséget az egyhézi veretés és a veretettek kézOtt. KOztudatba kell cemelni: egydtt vagyunk hivatva arra, hogy egyhazat alkossunk. A végtelen megkopottségban, — hitelvesztésben, amit a hiveimen keresztill érzékelek, akik kbztl szmosan a nagyvaradi pia cozAsbdl élnek, sokkal jobban tudjsk, hogy mia helyzet a reformatus egyhz- ban, jobban ismerik, hogy milyen a hangulat, mint gondoinank. Latom, hogy bennik van az a természetes igeny, hogy ha tartoznak valahova, nem Seégyennel, hanem Gr8mest ki- t6dnének oda. Az egyhéz. hitelének megijitésat gjra el6venni, 65 azt szol- gain teljes erdvel, ez is nagy és fontos feladat. Lenyegesnek tartom azt mun- kali az eljovendben, hogy valdban valjék napi feladatté a megajulis. Az a bizonyos, malt szézad kézepi egyhézi mozgalom nemesak az. éltalénos reno- vdci6t, megejitést szorgalmazta, hanem az tigynevezett aggiomamento, napon- Kénti meggjulas szukségességet is Nem lehet egy nagy, elvii megeiftasi miveletet végrehajtani addig, amig a napok szerint nines megijulés. Minden napban az embernek ira Kell kitelje- sednie, Ezt a folyamatot a kézdsségek- ben, a ketté-harmak egyiittétében, il letve a gyillekezetek, a hivek egyuttle- tének a kozasségében lehessen érzékel- het6ve tenni. W Az egyhtz maga pasztoricios és egyed feladatokat ,ellito” intézmény. Ebben a rendszerben mint organizmusban late valamit, amin valtoztatni kellene, megajitani, vagy visszaallitani a régi rendet? Ezis egy nagyon kényes, de megkertl- hetetlen kérdés. Az egyhaz intézmeny- rendszere az évszzadok folyamin alakult ki olyanna, mint amilyen most, Ez igy, Onmagaban nem szent és sért- hetetlen. Barmilyen fajdalmas erré be- széini, de egy ilyen megyaltozott, posztmodern tirsadalomban a struk- tarak dtrendezése korkovetelmeny Behozhatatlanul le fogunk maradni a kort6l, amelyben éluink. Nem monda- nék igazat, ha azt mondanam, hogy van egy kész, elképzelt modell el6t- tem, hogyan kell institucionalisan, svervezetileg, szerkezetileg valtoztat- ni, de érzem, hogy err6l beszéini, erro gondolkodni kell. Ezzel a mechaniz- mussal az egyhaz szekerét tovabb vin- ni szinte lehetetlen. Tudjuk és érezztik is, hogy az egyhazi kapesolataink be- satikultek, formélissa valtak. Holott nagyon fontos, hogy az egyhaz a hive- ket atfogo egyéb, k0zéleti, hazai és alfSldi intezményekkel, testvéregy- hazakkal, a politikai s2féraval is elv- szerd, de rendszeres kapesolatokat Apoljon. Tanuljunk meg ajtét nyitni Mi Hladd essen 826 az igazi jovor6l: a gyer- mekekrl, a ifjdisigr6l, az djabb nem- zedékekrol, amelyek remélhetéleg az egyhaz legszélesebb és legaktivabb ré- tegeitfogjak képezni. Az ifjabb nemze-

You might also like