Magyar Hírlap http://www magyarhirlap.hu/kultura/misztikus_kukkolok.

html

2000-03-03

Misztikus kukkolók

Az ókortudomány sokszor köszönhette legnagyobb felfedezése t laikusoknak. Ha például egy bizonyos

Schliemann nevű pedáns német gyógyszerész nem veszi a fejébe még gyerekkorában, hogy megkeresi Tróját,
talán egészen másképp alakult volna mai képünk az ókorról. A krétai írás, a lineáris B megfejtése is egy
tizennégy éves fiú álmaiban fogant meg először komolyan, aki egy ízben meghallgatta Arthur Evans
régészprofesszor, a knosszoszi palota felfedezőjének előadását és noha felnőve építész lett, amatőr rajongása
végül elvezette a megfejtéshez: neki, a fiatalon meghalt Michael Ventrisnek köszönhetjük az ókori Krétáról
kapott tudásunk legnagyobb részét.
Talán éppen egy lelkes laikusra vár annak kiderítése is, hogy az archaikus tudások milyen rendszerben
öröklődtek át az évezredeken keresztül a mába, mely nyomokban, hagyományokban és jelekben kereshetjük
az isteni üzenetet a világ lényegéről, az emberiség feladatáról. Két angol úr, bizonyos Mr. Knight és Mr. Lomas,
neki is veselkedett e beláthatatlanul tág kérdéskör felgombolyításának. Szabadkőműves mesterek lévén
izgatta őket a titkos társaság múltja, és polgári foglalkozásuk mellett - egyikük fogyasztói pszichológus, vagyis
új termékek hathatós bevezetésével foglalkozik, másikuk mérnöki végzettségével irányítórendszereket fejleszt
- néhány évet arra szántak, hogy utánanézzenek a témának. Kutatásuk egyes fázisait két könyvben
rögzítették, az eredeti kiadások 1996-ban, illetve 1999-ben jelentek meg Angliában. A magyar változat
kiadóját dicséri a frissesség, amellyel egy igazi szenzációra reagált. Megfelelő fordítókat ugyan nem tudott
ilyen gyorsan leakasztani.
Ha gyötört magyar nyelven, de mi is olvashatjuk már ezt az elképesztő feltevéseket bőséggel ontó két
munkát. A szerzők a lehető legegyszerűbb megoldást választották a téma megközelítésében: olvasgatni
kezdtek ezt-azt. Elolvasták például az ókori Egyiptom történetét - persze egy kivétellel mindkét könyvben
kizárólag angol nyelvű forrásmunka idéztetik -, és rögtön nagyszabású konklúziókat vontak le az addig
számukra bevallottan ismeretlen tudományterületekről. Aztán magukévá tették a keresztes háborúk, a
templomos lovagrend ismert és eleddig titokban maradt történetét, szintén óriási felfedezéseket tettek, majd
átugrottak a nagy piramis rejtett szimbolikájára, a qumráni tekercsek szakirodalmára, a gnosztikus iratokra, a
jeruzsálemi egyházra, ezt követte a torinói lepel évszázados t tkának fellebbentése, az Európát behálózó titkos,
eddig szintúgy ismeretlen elit társaság, bizonyos Rex Deus-klán kinyomozása - talán ennyivel is elég
érzékeltetnem, hogy van m t olvasni a két angol úr könyveiben.
Félretéve a gúnyt: nem állítom, hogy két amatőr alapos és jól átgondolt kutatások árán nem juthat el
megdöbbentő tudományos felfedezésekig. Még az is lehet, hogy ezek maguktól csinosan sorba rendeződnek, és
lerántják a leplet a nyugati kultúra több évezredes bakijairól, csúsztatásairól, s munkálkodásuk nyomán a
hatalom szándéka szerint kiretusált történelem visszaíródik a valóságos tényekre, fény derül az ősi titkokra. Jó
volna, mert bizony sok hazugság felhalmozódása árán lettünk mára olyanok, amilyenek. De óvatosan
fogadnám azt a kinyilatkoztatást, amelynek szerzője nem tájékozódik megfelelően az adott témában. Knight és
Lomas urak több olyan világraszóló felfedezést kürtölnek ki, melyek még a recenzens szerény tudása szerint is
régóta ismertek a tudomány berkeiben, ha nem is a széles nagyközönség előtt. Egyetlen példaként említsük a
piramis-misztikát, amellyel bizonyos kutatók már több mint száz éve foglalkoznak - olyan sokan és intenzíven,
hogy Magyarországon már a harmincas években részletesen beszámolt eredményeikről Várkonyi Nándor, de
könnyen lehet, hogy mások is -, erről azonban Knight és Lomas uraknak semmilyen információjuk nem volt.
Így a maguk zsenialitásának vélik, hogy "felfedezték" a piramis beavatásikamra-funkcióját, valamint azt, hogy
az építmény a főbb csillagképekre van tájolva, bizony, nem véletlenül. Jócskán akad még az efféle furcsa
újrafelfedezésből könyveikben, ami némileg hitelteleníti munkájukat. Amint az a gazdagon áradó, sikerorientált
menedzserlendület sem hasonlít a tudomány megkívánta alázatra, ami áthatja soraikat (a fordítók akár ezen is
tompíthattak volna, nemhogy még tovább értelmetlenítik a szöveget).
Mindezek ellenére lebilincselt a két könyv, különösen az elsőként elkészült Hiram-kulcs. Valódi izgalommal
lehet belebújni az ókor történetének alig ismert fejezeteibe, merész, de vonzó asszociációkkal közelebb jutni
olyan mitikus t tkokhoz, mint Salamon temploma, a torinói lepel, a zs dó nép őstörténete vagy a
szabadkőművesség középkori, lappangó vonulata. Jócskán megmozgatja az olvasó képzeletét az de-oda
cikázó gondolatmenet, az évszázadokon és népeken átívelő nagyszabású utazás, és miközben persze
bosszankodva keresi, hol van elrejtve az újabb csúsztatás, mégiscsak rengeteg ismeretet gyűjt össze a nyugati
kultúra és történelem sok-sok részéről.
Eredeti forrás: Götz Eszter
Götz Eszter