objektum keresése jelentések pontverseny térkép szabályok fórum bejelentkezés blog magazin

A háború pusztította el a szabadkőművesek titkait

A második világháború idején a dégi kastélyban pusztító tűz semmisítette meg a
legnagyobb részét annak a levéltárnak, amely a magyar szabadkőművesség
dokumentumait tartalmazta.  
2010.11.24

„A szabadkőművesség átszövi a magyar nemesség történetét, s

ennek leginkább látható, szinte jelképszerű alkotása a dégi
kastély, azonban nem szabad elfeledkeznünk a 18. századi
előzményekről sem” - mondta el a műemlékem.hu-nak Varga
Kálmán, a dégi kastélyt is kezelő Műemlékek Nemzeti
Gondnokságának igazgatója. Hozzátette: így eshetett meg, hogy
egy korabeli ismeretlen alkotó egy festményen ábrázolta Mozartot
Esterházy „Fényes” Miklóssal egy szabadkőműves szertartás
figurájaként.
 

Mindenki, aki számít

A szabadkőműves mozgalom valószínűleg Skóciából indult ki, már
a 16. században. Angliában a 17. századtól kezdett elterjedni, a
négy londoni páholy 1717-ben alapította meg az Angliai
Nagypáholyt. A Francia Nagyorienst 1728-ban hozták létre
Párizsban. A sokszínű, a felvilágosodás eszmeiségével
összefonódó, progresszív mozgalom gyorsan terjedt Európában: a
korabeli Magyarország területén az első páholyt Brassóban
alapították 1749-ben. Bár a Felvidéken és Pest-Budán is alakult
szabadkőműves társaság, az úgynevezett Draskovich páholy
(amely egyúttal egy „magyar rendszerű” szabadkőművességet is
jelentett), a „titkos” magyar társaságok központja a 18.
században Bécs volt. A korabeli Habsburgok ugyanis jó viszonyt
ápoltak a szabadkőművesekkel, annyira, hogy Mária Terézia
férje, I. (Lotaringiai) Ferenc még trónörökösként, 1731-ben
Hágában csatlakozott hozzájuk, sőt, 1742-ben az ő
közreműködésével alakult meg „A három kánonhoz” elnevezésű
első bécsi páholy. Mária Terézia eltűrte a szabadkőműveseket, így
magyar Testőrségében nyíltan tevékenykedtek a szabadkőművesek: Barcsay Ádám, Orczy Lőrinc, Báróczi Sándor is
a mozgalom tagjai voltak. Persze a szabadkőművesség Magyarországon is megállíthatatlanul terjedt: Kazinczy

http://www.muemlekem.hu/magazin/degi_kastely_szabadkomuves_leveltar Page 1 / 3
 Ferencet 1784-ben vette fel a miskolci páholy, Pálóczi Horváth Ádám 1789-től előbb Pesten, majd Zalaegerszegen
szabadkőműveskedett. A Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchenyi Könyvtárat később megalapító
Széchenyi Ferenc pedig 1775 táján csatlakozott a Monyorókeréken életre hívott páholyhoz.
Az osztrák-magyar szabadkőművesség II.
József uralkodása alatt és után tovább
élte első fénykorát. Valószínű, hogy a
kalapos király reformjainak jó részét a
szabadkőműves gondolkodásból
merítette.
„1790-ből származik az a festmény,
amely az „Újrakoronázott Reményhez
Páholy” emlékére született. Korábban,
Mária Terézia uralkodása alatt már
létezett egy „Koronázott Reményhez”
nevű páholy, így a páholyt valószínűleg a
II. József halála után trónra került II.
Lipót tiszteletére alapították. Az
ismeretlen festő alkotása eredetiben az
ausztriai rosenau-i kastély
szabadkőműves múzeumában látható,
egy digitális másolat azonban
megtekinthető a fertődi Esterházy-
kastély kiállításán. A művész a
szabadkőműves szertartások szünetében ábrázolja alakjait: Mozartot éppúgy, mint Esterházy „Fényes” Miklóst” -
jelentette ki Varga Kálmán. A virágzásnak azonban hamar vége szakadt: Lipót halála után I. Ferenc betiltotta a
szabadkőműves mozgalmat.

A szabadkőműves kastélya
A tiltás ellenére tovább működtek a szabadkőműves mozgalmak,
azonban néhány évtizedre illegalitásba kellett vonulniuk. A
Magyarország leggazdagabb köznemeseként emlegetett Festetics
Antal 1810-1815 között építtette fel klasszicista kastélyát Dégen,
s a titkos szabadkőművesség már az épület alaprajzából is
kitűnik.
A császári és királyi kamarás Festetics gróf a már akkor is neves
építész Pollack Mihályt bízta meg a kastély tervezésével. Pollack
zsenijét bizonyítja, hogy – bár ő maga valószínűleg nem volt
szabadkőműves – tökéletesen formát talált a rejtőzködésnek. Így
ugyan a kastély a klasszicizmus harmonikus szabályrendszerének
képét mutatja, a dísztermet a jobb szárnyban, mintegy
sarokszobaként alakította ki, vagyis ha az ajtaja várva van, még
egy kastélybeli séta során sem derül fény a létére. A titkos
szabadkőműves összejövetelekre valószínűleg itt került sor, bár
megtartásukról nem maradt fenn dokumentum.
A dísztermet és a grófi hálószobát összekötő boltozatos
helyiségben a padló mozaikján látható csillag szintén a titkos
társaság jelképe (bár maga a mozaik 20. századi). A külső
homlokzaton is feltűnik a napmotívum a szabadkőművesség
bizonyítékaként. Egyes feltételezések szerint a kastélyt övező
angolpark (csakúgy mint az Esterházyak esetében Kismartonban) a
beavatási szertartások helyszíne lehetett.
Festetics Antal azonban nem csupán építtetett, hanem gyűjtött is.
A gabonakonjunktúra miatt jelentősen növekedett a vagyona, így
megvásárolta a megszüntetett páholyok iratait, könyvtárukat. A
szabadkőműves iratok, levelezések gyűjtését gróf Festetics Pál is
folytatta: az egyedülálló levéltárban a 19. század folyamán (egy
osztrák gyűjtemény átvételével) összesen 104 kötet, vagyis 10

http://www.muemlekem.hu/magazin/degi_kastely_szabadkomuves_leveltar Page 2 / 3
 ezer ív tartalmú anyag gyűlt össze.
Közben a szabadkőművességet sújtó politikai nyomás is enyhült.
Ugyan már 1848-ban kísérletet tett Thoma Mihály Ágoston a
mozgalom újraszervezésére, csak a Kiegyezés után adott
lehetőséget egy belügyminiszteri rendelet a páholyok alapítására
Magyarországon. 1868-69-től angol és francia mintájú páholyok
egyaránt alakultak, amelyeket – egyedülálló módon – 1886-ban a
Magyarországi Symbolikus Nagypáholyban egyesítettek. A
szabadkőművesség egészen 1919-ig virágzott ismét 11 ezer
taggal: Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Benedek Elek, Wekerle
Sándor egyaránt valamelyik páholy tagja volt. 1919-ben a
Tanácsköztársaság betiltotta a szabadkőművességet, s a tiltás a
Horthy-korszakban is érvényben maradt. 1945-től öt éven át ismét
szabadon működhettek Benedek Marcell nagymester irányítása
alatt. 1989-ben nyílt lehetőség a Magyarországi Symbolikus
Nagypáholy újraszervezésére, 1992-ben pedig létrehozták a
Magyar Nagyoriens-t is.
A páratlan dégi szabadkőműves levéltár azonban nagyrészt
elveszett. A 19. század végén még kutathatott benne Abafi Lajos,
aki 1900-ban jelentette meg a Szabadkőművesség története Magyarországon című művét. A második világháború
azonban nem kímélte a kastély épületét: 1945-ben tűz pusztított az épületben, német, majd orosz katonai kórházat is
berendeztek a falak között. A megmaradt iratok nagy részét pedig széthordták a háborút követő hónapokban. A sok-
sok dokumentumnak csak mintegy a harmada maradt meg, amely az Országos Levéltár gyűjteményébe került.
 
A dégi Festetics-kastély és a melléképületek, valamint a park a műemlékem.hu adatbázisában
 
 

http://www.muemlekem.hu/magazin/degi_kastely_szabadkomuves_leveltar Page 3 / 3