Ízelítő a kiállítás anyagából

Felkl-féle földgömb (1902–1903) és éggömb (1870)

Átmérő: 21,7 és 15,8 cm

A Felkl család által Gönczy Pál szerkesztésében

kiadott glóbusz korongszerű talpára ragasztott
papírlemez öt gyűrűre tagolódik. A legbelső egy
szélrózsát ábrázol. A következő kettős gyűrű
mindkét felében
fokbeosztás látható.
A középső gyűrű az
állatöveket ábrázolja az egyes csillagképek nevével együtt. A
negyedik gyűrűben a hónapok nevei olvashatóak, mindegyik
mellett rövidítés jelöli a hónap régi magyar nevét. A külső
gyűrűben szintén szélrózsa látható, melyen a négy fő és négy
mellékégtáj mellett a nyolc harmadrendű égtáj is fel van
tüntetve.
A földgömb egy rugós gomb benyomásával kettényitható,
így válik láthatóvá a belsejében lévő éggömb, nyitott
állapotban a földgömb az éggömbről leemelhető. A földgömb
és az éggömb keletkezési ideje különböző. Az éggömb
idősebb, kiadásjelzete alapján valamikor 1870 előtt kellett
készülnie, de valószínűleg a kiegyezés, tehát 1867 után.

Kogutowitz Manó-féle földgömb (1897)

Átmérő: 51 cm

A glóbusz országok szerint színezett, bár a sok fény

hatására a lakkozás több helyen jelentősen összemosta a
színeket. A domborzat csíkozással ábrázolt, a nagyobb
városokat, folyókat, tájegységeket névírás, a
tengeráramlatokat színjelzés jelöli. A földgömb
politikai– földrajzi tartalma a kolofonban feltüntetett
kiadási évnek megfelel. A földgömböt fából készített
naptárkeret övezi. A keret egyes sávjain az állatövek
rajzos jelölései, fokbeosztások, valamint a hónapok és az
égtájak nevei láthatóak. Erről a glóbuszról biztosan
tudjuk, hogy készítője Kogutowicz Manó volt.
Kogutowitz Manó-féle földgömb (1910)
Átmérő: 25,5 cm

Ez a glóbusz a három 25 cm átmérőjű gömb legkésőbbi, a

kolofon szerint negyedik, 1910-es kiadása. A szelvények
készítése ez esetben sem előzte meg túl hosszú idővel a
kiadást, néhány hiányosság minden estre tapasztalható. A
földgömböt fából készített naptárkeret övezi. A keret egyes
sávjain az állatövek, fokbeosztások, valamint a hónapok és
az égtájak nevei olvashatók. A földgömb korongszerű
talpában, az üveglencse alatt egy iránytű látható, melynek
segítségével az egész gömböt északi irányba lehetett
állítani.

Kogutowitz Károly-féle éggömb (~1910)

Átmérő: 25,5 cm

Az éggömb készítésekor Kogutowicz Károly

feltételezhetően Kövesligethy Radó csillagász által
szerkesztett csillagtérképet vette alapul.
A glóbusz tartóállványa esztergált, mintázott korongszerű
talapzatán álló karcsú láb egy három karon nyugvó
horizontkört tart. Ebbe illeszthető és ebben elforgatható a
sárgarézből készített 4x90 fokra osztott teljes meridiánkör,
amelyhez a glóbusz tengelye rögzül. Az éggömb alapszíne –
az égbolt – fekete, ebből sűrű fehér pontozással emelkedik
ki a Tejút, amely ennek köszönhetően szürke árnyalatot
mutat. A csillagok különböző átmérőjű fehér tele körök,
fényesség szerint öt kategóriába sorolva. A talpon iránytű,
az Északi sarknál pedig kicsiny rézlapon egy óránként
számozott órakör található.

Turner István-féle földgömb (1931)

Átmérő: 10,75 cm

Turner István földgömbje a domborzatot nem ábrázolja,

országok szerint színezett. Az országokat és a nagyobb
városokat névírással jelölték. Turner dombortérképészete 1930-
tól készített glóbuszokat, ez a darab az első példányok egyike.
Utólagosan egy férfi alakot ábrázoló rézszobor állványra lett
áthelyezve.
 Kogutowitz Károly-féle földgömb (1931 után)
Átmérő: 32 cm

A földgömb a domborzatot domborítással és színfokozással

ábrázolja, a tengeráramlatokat pedig hőmérsékletük szerint
piros és kék színnel jelöli. A datáláshoz szintén a
kolofonban olvasható engedélyszám szolgált alapul. A
földgömböt fából készített naptárkeret övezi. A keret egyes
sávjain az állatövek elnevezései és rajzai, fokbeosztások,
valamint a hónapok és az égtájak nevei szerepelnek. A
földgömb korongszerű talpában, az üveglencse alatt egy
iránytű látható, melynek segítségével az egész gömböt
északi irányba lehetett állítani.

Földgömb (1953–54)
Átmérő: 17 cm
A Fővárosi Neon Földrajzi Tanszerosztálya által kiadott
földgömb névrajzát Füsi Lajos készítette. Az eddigi
gömbökön csupán utólag nyomtatott feliratokkal és
ragasztásokkal jelölt változásokat már a földgömb
nyomtatott szelvényein is módosítottak. A nagyvárosokat –
lélekszámuk szerint megkülönböztetve – négy különböző
jellel jelöli.

A Kartográfiai Vállalat földgömbje (1986)

Átmérő: 40 cm

A 40 cm átmérőjű szétszedhető Föld-modell az első, és az egyetlen nyomtatásban is megjelent

magyar tematikus földgömb. A földrajztanítást szolgáló szemléltetőeszköz megálmodója
Hajdú Lajos debreceni tanár. A külső borító (maga a földfelszín) a szárazföldeken szerkezeti
morfológiai tematikát, a tengeri területeken a legkorszerűbb domborzatrajzot mutatja,
amelynél felhasználták a Kartográfiai Vállalatnál Márton Mátyás irányította kutatások
eredményeit. A domborzatot a szárazföldön a tematikus tartalmat nem zavaró szürke
szintvonalak, a tengereken sötétkék mélységvonalak és rétegszínezés adják, amelyet mindkét
területen egységesen árnyékolt domborzatrajz egészít ki. A glóbusz a teljes földfelszínen
egységes ábrázolással szemlélteti a litoszféralemezek határait: a közeledő, a távolodó és az
egymás mellett elcsúszó lemezszegélyeket. A szétszedett állapotban látható metszetek a Föld
belső szerkezetére vonatkozó információkat tartalmaznak