A kozmológia

4,000 éve
(Rövid áttekintés)

Farnese Atlasz Balázs Béla, 2005

 Mi a kozmológia?
 Az Univerzum mint egész tanulmányozása
 Az idő kezdetétől mostanáig …
 És az idő végezetéig.

Csak az Univerzum megbízható feltérképezése és

törvényeinek ismerete után érthetjük meg történetét …
 A kezdet

A babiloniaiak világmodellje
szerint a lépcsőzetes
felépítésű, kúp alakú Föld a
világóceánon úszik. Föléje az
első, második és harmadik
égbolt borul. Alatta – hét fallal
körülvéve – a holtak birodal-
mának palotáját találjuk.
A világóceánt az ég gátja
határolja. Ezen helyezkedik el
a hegyekből formált keleti, ill.
nyugati kapu, amelyeken
keresztül a Nap felkel, illetve
lenyugszik.
 Thalész
 A Krisztus előtti 6. században (624-547)
élt matematikus, filozófus és utazó TH A LE S

 Babiloni és egyiptomi (mindnekelőtt • c a . 6 3 4 – c Ba.C. .5 4 7

csillagászati) ismereteket hozott

• B o r n in M ile tu s ( n o w
T u rk e y )
• G re e k m e rc h a n t w h o
Görögországba. Előre jelzett egy t r a v e le d to E g y p t a n
M id d le E a s t w h e r e h

napfogyatkozást g a in e d a k n o w le d g e
o f m e a s u re m e n t
t e c h n iq u e s

 Nézetei átmenetet képeztek a mitológia

és a valódi tudományok között. Azt taní-
totta, hogy a lapos Föld a világóceánon
úszik, és a nedvesség minden dolog
lényege, de számára a világ jelenségeit
már nem istenek irányítják. Megjelennek
a természettörvények, melyeknek az
egész anyagi világ engedelmeskedik.
 Arisztotelész
 Krisztus előtt 384-től 322-ig élt
filozófus és természettudós.
Híres Metafizikájában a kozmikus
tökéletesség alapelvére
támaszkodott. Világában
hierarchikus rend uralkodik,
és mindennek megvan a maga
természetes helye.
 Bebizonyította, hogy a Föld
gömbölyű. (Holdra vetülő árnyéka!)
 Úgy gondolta, hogy a Föld a Világ-
egyetem középpontja, és a Nap,
a Hold, a bolygók valamint az
„állócsillagok” szférája körülötte
kering illetve forog.
 Ami népszerű, nem mindig igaz és
ami igaz, nem mindig népszerű
 A görögök nagy többsége
elfogadta Arisztotelész tanait
 Az egyetlen kivétel a közvetlenül
Arisztotelesz halála után született
Arisztarkhosz (310-230) volt, aki
csillagászati mérések alapján jutott
arra a következtetésre, hogy a Föld
kering a Nap körül
 Arisztarkhosz saját korában
csak kevés követőre talált
 Sajnos a csillagászati
világképek történetében sem
kap mindig méltó helyet, és
 ”eretnek” nézetei miatt
üldöztetéseknek is ki volt téve
A legismertebb görög csillagászok
Nicaeai Hipparchosz (i.e. 190-125)
 Pontos, részletes csillagkatalógust
állított össze
 A csillagok fényességének mérésére
logaritmikus skálát állított fel
 Meghatározta a Hold távolságát

Claudius Ptolemaiosz (i.u. 85-161)

 300 évvel később munkálkodott
 Tovább tökéletesítette az ég
„feltérképezését” és megalkotta
évszázadokon keresztül uralkodó,
epiciklusosokat használó,
geocentrikus rendszerét
 Ptolemaiosz epiciklusai
 Ptolemaiosz szerint a Nap, a Hold és a bolygók a
Föld körül keringenek
 A bolygók időnként azért látszanak hurkokat
leírni, mert tökéletes körmozgásuk epiciklusok
mentén megy végbe

 Elméletét az Almagest-ben
(Syntax Mathematicae)
összegezte (kb. i. u. 140)
 Elképzeléseit mintegy
1500 éven keresztül
általánosan elfogadták
 Kopernikusz forradalma
 Nicolaus Copernicus (1473-1543) lengyel
kanonok forradalmi meggyőződése: bolygó-
rendszerünk centrumában a Nap áll
 Mindazonáltal a katolikus egyház kitartott a
Föld centrális helyzete mellett. Ezért új
elgondolását
• Kommentár az égitestek elrendezéséről
és mozgásairól szóló elméletekhez
(1514) csak élete végén publikálta, hiszen
heliocentrikus rendszere eretnekségnek
számított!

A kopernikuszi forradalom győzelme főként

az alábbiaknak köszönhető:

 Brahe precíz észlelelései

 Galilei teleszkópikus megfigyelései.
 Ptolemaiosz rendszerének gyengeségei
 Tycho Brahe

Dán csillagász (1546-1601).

Jelentősen megjavította a csillagá-
szati pozícióméréseket (8’ !)
1572-ben fényes “új csillagot”
észlelt a Cassiopeia csillagképben;
ma már tudjuk, hogy szupernóvát!
Majd tanítványa (Kepler) 1604-ben
újabb szupernóvát talált

Ezek a megfigyelések aláaknázták a ptolemaioszi

rendszer talpkövét, hiszen nyilvánvalóvá vált,
hogy a csillagok szférája sem változatlan.
 A csillagászok új „szemei”
és új felismerései
 1609-ben Galileo Galilei (1564-1642) olasz fizikus
és csillagász, miután értesült a távcső feltalálá-
sáról, maga is készített egyet, és csillagászati
észlelésekhez kezdte használni
 Első távcsöves sikereinek egyike a Jupirer négy
holdjának felfedezése volt
 A Jupiter körül a kopernikuszi Naprendszer
miniatűr verzióját találta: a holdak körpályán
keringtek a bolygó körül
 A katolikus egyház a Föld mozdulatlanságát és
centrális helyzetét tagadó tanainak visszavoná-
sára kényszerítette Galileit, birtokára száműzte,
de felismeréseinek elterjedését nem tudta
megakadályozni
 Isaac Newton
 Newton (1643-1727), minden idők egyik
legnagyobb fizikusa. Munkássága vezetett a
mechanika alaptörvényeinek, valamint az
általános gravitáció jelenségének, mint az égi
mozgások okának, feltárásához
 Newton (a differenciál- és integrálszámítás
egyik megalkotója) a megfigyeléseket
matematikai alapokon értelmezte. Kepler
bolygómegfigyeléseinek és törvényeinek
világos elméleti magyarázatát adta
 Newton munkássága szintetizálta és szilárd
fizikai alapokra fektette Arisztarkhosz,
Kopernikusz, Kepler és Galilei eredményeit.
 A gravitáció kulcsszerepe

 Mint láttuk, a gravitációs erő tartja a bolygókat

pályájukon.
 Newton mozgástörvényei szerint nem a nyugalom a
testek természetes állapota: az égitestek folytonosan
mozognak térbeli és időbeli korlátok nélkül
 Newton szerint az Univerzum térben és időben végtelen
(ez a nézet a Vatikánnak is megfelelt)
 A tudomány és az egyház közötti egyezség nem volt
könnyű, de szükséges a tudomány további fejlődéséhez
 Ősrobbanás
 1917-ben Albert Einstein (1879-1955) az Általános
Relativitás-elmélet alapján javasolta az Univerzum
szerkezetének leírását (modellje statikus)
 A Szovjetunióban A. A. Friedmann (1888-1925)
1922-ben dinamikus relativisztikus kozmológiai
modellt alkotott
 1927-ben Georges Lemaitre (1894-1966) belga apát
– akit a Big Bang apjának szoktak nevezni – saját
relativisztikus modellt dolgozott ki, amikor tudomást
szerzett róla, hogy a Világegyetem expandál. Eszerint
 Az Univerzum „ősatomként“ keletkezett
 Rendkívül forró és sűrű volt
 Az ősatom felrobbanása indította el az expanziót
 Edwin Hubble,
a nagy felfedező
 Hubble (1889-1953) volt az elsők között,
akik felismerték, hogy a galaxisok
Tejútrendszerünkön kívüli objektumok
 Módszere: a galaxisok távolságának mérése a cefeida
változócsillagok segítségével
 Ő jött rá arra is, hogy összefüggés van a galaxisok
távolsága (r) és távolodási sebessége (V) között:

V = H0r


Hubble-állandó [km/s/Mpc]
 Távolság és
vöröseltolódás

24 Mpc 1200 km/s

300 Mpc 15 000 km/s

780 Mpc 39 000 km/s

1220 Mpc 61 000 km/s

 Hubble constant graph
i s ádol ováT

Távolság (Mpc)
 Big Bang: mai képünk születése
George Gamow (1904-1968), orosz-amerikai fizikus
alkotta meg (az 1940-es évek végén) a modern
ősrobbanás-elméletet
 Munkatársaival együtt a következőket állította:
-- az elemek az expanzió korai fázisában
keletkeztek
-- jelenleg is észlelhetőnek kell lennie
a korai forró fázisban keletkezett
hőmérsékleti sugárzásnak
 Elképzelése feledésbe merült, és csak a
60-as évek végén, a kozmikus háttérsugárzás
felfedezése után, figyeltek fel ismét rá
 Az ősrobbanás bizonyítékai
A galaxisok fényének vöröseltolódása


(az Univerzum expandál).

A kozmikus háttérsugárzás (<T> = 2,728 Kº).


Az Univerzumnak forróbbnak és sűrűbbnek kellett

akkor lennie, amikor keletkezett.
A megfigyelt eredeti hélium-, deutérium- és lítium-


gyakoriság megegyezik az ősrobbanás modellből

adódóval.
A gömbhalmazok legidősebb csillagainak kora jól


összeegyeztethető az Univerzum expanziós korával.

Az Olbers paradoxon (miért sötét az éjszakai


égbolt?) a táguló Univerzum modell keretében

megmagyarázható.
Olbers paradoxon
 Az Univerzum
tágulása

idő 
Visszafelé tekintve az Univerzum kezdetéig jutunk
A kezdeti kis fluktuációk a mai
galaxishalmazokká fejlődtek

Idő 
A kozmikus háttérsugárzás COBE
térképe
(<T> = 2,728 Kº)

ΔT = 3,353 mK: Ez a dipólszerű jel

a Föld térbeli mozgásának
tulajdonítható. A CMB a kék felé
tolódott el haladásunk irányában,
de vörös felé az ellenkező irányba
nézve.
ΔT = 18 μK.: Miután a
dipól-jelet levontuk,
viszonylag meleg
központi sáv bukkan elő,
melyet Galaxisunk saját
ΔT ≅ 1 μK: Az utolsó CMB sugárzása okoz.
térképet az előző két jel levonása
után kapjuk. Az átlagnál néhány
mikrokelvinnel meleg-ebb
területek itt is vörösnek, a hideg-
ebbek kéknek látszanak.
 Az Univerzum geometriája

nyílt euklideszi zárt

 A Big Bang modell problémái
 Hogyan keletkezett a nagyléptékű struktúra?
 Miért olyan sima (egyenletes) az univerzum már a
korai szakaszokban is? (Homogén és izotróp.)
 Miért közel kritikus az univerzum anyagsűrűsége?
(A tér kvázieuklideszi, a sűrűség ennek megfelelő.)
 Ezek a kérdések megfelelhetők a módosított
(un. Inflációs) modell segítségével, amely szerint
közvetlenül a kezdet után kvantumgravitációs
fluktuációk következtében az Univerzum döbbene-
tesen kitágult: 10-33 s alatt sugara 30-tól 50 nagyság-
renddel nőtt (szubatomi méretről galaktikus méretig),
miközben erőteljesen felmelegedett.
Multiverzum
Infláció és multiverzum
 A jelenleg legelterjedtebb feltevés szerint az infláció annak a
következménye, hogy a vákuum magasabb energiájú
állapotból alacsonyabb energiájú állapotba billent át, és az
eredetileg tízdimenziós téridő kontínuum hat térdimenziója a
tágulási folyamatban már nem vett részt és kompakt maradt.
 Az infláció elmélete azt is felveti, hogy világegyetemünk (egy
nagy, alkalmasint eléggé, de nem teljesen elkülönült téridő
tartomány) csak egy kis része a fizikai létezők teljességének
(multiverzum). Az univerzumok azonban nem mind egyformák.
Egyesekben több dimenzió vagy másfajta anyag létezhet, sőt
másokban másmilyenek lehetnek még a fizikai törvények is.

http://www.geographic.hu/ngm/0505/
 Az infláció következményei
A kezdeti fluktuációkat látjuk felnagyítva, mint


inhomogenitásokat a COBE méréseiben.

 A görbület problémája
megoldódik.

A horizont és egyenletesség problémája szintén



megszűnik.
 A kozmikus sötét anyag
 A galaxishalmazokban a galaxisok mozgásából kiszámítható,
hogy kb. 70-szer annyi anyag van bennük, mint amennyi látható!
A sötét anyag egyetlen ismert tulajdonsága, hogy gravitációsan
kölcsönhat.
 Először azt gondolták, hogy sok „barna törpe” van a galaxisokban.
A nehéz hidrogén, a deuteron gyakoriságából azonban kiderült,
hogy a kozmikus barionsűrűség pusztán a kritikus anyagsűrűség
5%-a körül lehet, tehát ilyen égitestek csak a sötét anyag töredékét
adhatják ki.
 Azt is feltételezték, hogy tömeggel rendelkező neutrínók alkotják a
sötét anyagot, de egyrészt tömegük nem elég nagy, másrészt a
közel fénysebességgel mozgó, gyengén kölcsönható részecskék
nem csomósodnak galaxisokba.
 Fekete lyukakra is gondoltak, de azok egyrészt barionos anyagból
alakulnak ki, másrészt nem észlelhetők kellő gyakorisággal.
 Possible forms of dark
Lehetsé-

matter
ges sötét
anyagok

név neutrínó WIMP MACHO fekete lyuk

leírás elektromos masszív, masszív, még fényt is

töltés gyengén kompakt fogva tartóan
nélkü-li, kölcsön- halo erős gravitá-
gyengén ható rész. objek- ciójú
kölcsönható tumok objektum
pro részecske
nagy szám- elméletile biztosan elméletileg és
ban létezik g létezik vannak empirikusan
a is létezik
kozmoszban
kontra tömege kér- még nem nem kellő
déses, nem figyelték adhat-ják gyakorisággal
struktúraké meg ki egye- nem
p-ző dül a sötét észlelhető
 A titokzatos sötét energia
Ahomogén, izotróp
230 db. Ia-típusú igen esetre érvényes
távoli szupernóva Robertson-Walker-
fénygörbéjének
metrikát használva,
vizsgálata az Einstein-
alapján az utóbbi egyenletek
években az adódott, hogyaatágulás
kozmoszban
időbeli domináns
változására (ä)„antigravitáló”
a következő összetevő
egyszerű is található.

összefüggést adják:
 A sötét energia lényegesen különbözik a sötét anyagtól.
A háromdimenziós empirikus galaxistérképek és az elméleti
kozmológiai modellek közötti optimális egyeztetés adja meg,
hogy az Univerzum teljes energiájának mekkora hányadát adja
Itt aki az Univerzum
a sötét energia. skálája, ρ a sűrűsége, p a
nyomás, G a gravitációs állandó és w = p/ρ . Látható,
hogy ä csak
 Eszerint akkor lehet
a Világegyetem pozitív
anyagi – azaz gyorsuló
összetétele:
tágulás
 5%csak
láthatóakkor lehetséges
barionos –, ha
anyag (protonok, w < -1/3.
neutronok, stb.)A
nyomásnak
 30% sötéttehát
anyagnegatívnak kell lennie, a baj csak az,
(zérus nyomással)
hogy ez
65%ismert anyagformákra
sötét energia nem teljesül!
(negatív nyomással)
 The Theory of Supersymmetry
Electrons Selectrons The supersymmetric theory
postulates that every particle
we observe has a massive
Quarks Squarks "shadow" particle partner.

Photons Photinos

Higgs Higgsinos
particles
Neutrons Neutralinos
 14 milliárd év
5 milliárd

barionkorszak
év

1 milliárd év

1013 sec

102 sec

sugárzási korszak
10-10 sec

10-34 sec

10-43 sec

bb
 Az Univerzum, a Föld és az emberiség története egy évbe sűrítve:
Január 1. 0 óra Ősrobbanás, az Univerzum keletkezése
Január 1. 0 óra, ~ 700 s A sugárzás és a barionos anyag szétválása. Első atomok.
Május 1. Galaxisunk születése.
Szeptember 9. Naprendszerünk keletkezése.
Szeptember 14. A Föld kialakulása.
Szeptember 25. A földi élet keletkezése.
Október 2. Legidősebb kőzetek.
Október 9. Legidősebb fosszíliák (kék-zöld algák).
November 12. Első fotoszintetizáló növények.
November 15. Első eukarióták (sejtmaggal rendelkező sejtek)
December 16. Első férgek.
December 18. Első planktonok, trilobiták.
December 19. Első halak.
December 21. Első bogarak.
December 23. Első hüllők.
December 24. Első dinoszauruszok.
December 26. Első emlősök.
December 27. Első madarak.
December 30. Első emberszabásúak.
December 31. 22h 30m Első emberek.
23h 00m Kőeszközök elterjedése
23h 46m A tűz „háziasítása”
23h 59m 20s A földművelés kezdete.
23h 59m 53s Trójai háború.
23h 59m 54s Vaskorszak kezdete.
23h 59m 55s Buddha születése.
23h 59m 56s Krisztus születése
23h 59m 57s Róma eleste.
23h 59m 58s Keresztes háborúk
23h 59m 59s Reneszánsz
24h 00m 00s Űrkorszak kezdete