Yogiraj Boris Sacharov

A harmadik szem meqnyitese

Yogiraj Boris Sacharov

A harmadik szem meqnyites»

M6dszer es gyakoriat - A szellemi ijaszaf techniktiia

- a tokeletes ijasz

A fordltas az alabb! rnti fclhasznalasaval keszult Yogiraj Boris Sacharow

Das Onnen des Dritten Auges

1959

Berlin

Minden jog fenntartva, Barrnilycn masolas, sokszorositas illetve adatfeldolgoz6 rendszerben val6 tarolas a kiad6 elozetes Irasbeli hozzajarulasahoz kotott,

www.herrnit.hu c-mail:hermit@emania.hu

© Hermit Konyvkiado

Hungarian Translation © Hermit Konyvkiado

Tartatomiegvzek

Elosz6

Elso resz

Hogyan lett felfedczve az a modszer

A "harmadik" szem

A szellemi ijaszat

Masodikresz Ido

Lelegzes Testtartas

Az Ijaszat technikaja A tokeletes Ijasz

9

13 15 27 38

47 49 56 62 69 96

Tanitvanyaimnak ajanlva

Elffsz6

Ma, a radio, a radarkeszulek es a sugarak koraban, egyaltaIan nem lenne szabad, hogy csodalattal toltson el bennunket a szel11 nelkiili, egyedul a latoideggel, sot az agyi latocentrummal valo lataserzekeles Iehetosege. Az indiai tudositas egy Mahrattavakr61, aki "bels6 szemeivel" konyveket volt kepes olvasni, vagy napjaink egy j6gijarol, aki bekotott szemmel a londoni utca forgatagaban autot vezetett, nem elszigetelten all itt. Mar Lombroso is, a vilaghiru tudos, egy yak nfmel hipnozis lit jan elerte a kepesseget, hogy labujjal szagoljon, terdevel izleljen es fiilheggyel olvasson, nem is sz61va Colonel A. de Rochas, Dr. H. Durville es Ch. Lancelein sokoldalu kiserleteirtil.

Prof. Dr. D. O. Hebb, a montreali McGill Egyetem pszichologia szeminariumanak vezetoje, kis idovel ezeldtt egy rendkivul erdekes probara vallalkozott. 46 hallgatejaval vegeztette el a kovetkezo kiserletet:

Az ember mindegyik 'kiserleti nyulat' a sajat helyisegebe tette. A szerneik be voltak kotve, a kezeik merev, hosszu maudzsettakba dugva, a test puha Iegrnatracon nyugodott. Nem volt semmi hallani, Iatni-, beszelni- es tennivalo.

Nehany ora val kesobb egy jelenseg kezdett fellepni, amely a hallgatokat nagyon kmozta; vegul hallucinalni kezdtek, Ugy 'lattak' es 'hallottak' dolgokat, ahogy az csak kabftoszerelvezoknel vagy skizofreneknel esik meg. Az elsf harorn, akik a kiserletet mar egy nap utan feladtak, 'szines korongokr61 es negyzetekrol' szamoltak be, melyek bekotott szemeik elott vonuItak el,

Csak egyetlen egy birta vegig a tobb mint 5 napig tarto teljes semmitrevest. A legtobben mar 70-72 ora utan kertek kimentesuketes visszatertek tanulcszobaikba, eleadotermeikbe; egyikiik birta 113 es egy pedig 127 oran tul,

("Frankenpost" 1954, jimius 3,)

9

Es mi lett ennek a kiserletnek az eredrnenyc? Ugyanez az ujsag szarnol be a tovabbiakrol:

.Hebb projesszor ezeknel a kiserleteknel meghatiirozott celt tartott szem elott: Be akarta bizonyttani, hogy az unalom egy tudonuinyosan megfoghat6 'betegseg', omit a pszichologia kordbban elhattyagolt. "

Kiserleteinek az a szandek szolgaltatott alapot, hogy az agy viselkcdesmodjat kutassa, azaz, a szellerni reakciot vizsgalja, ha a klserleti szemelyt minden benyornastol es elmenytol elkulonitik, melyeknek stirnulalo hatasuk van az erzekszervekre.

A kanadai tudos a vcgsokrg folytatta imrnar a kiserletezest, Pontosabban mondva: hallgatoi husz dollar zsebpenz elleneben alavetettek magukat egy megerolteto feladatnak: Iustalkodtak. Lefekiidtek egy puha agyra, ami egy klimaberendezessel felszerelt, zajszigeteit szobaban volt, szernuket elfedte egy szcrnuveg, ami csak sejtelmes, tejszeru fenyt eresztett at. Kezeik vastag kesztyukbe es kartoncsovekbe voltak burkolva, ugy, hogy semmilyen kapcsolatuk nem volt a kiilvilaggal.

A hallgatok eleinte egy valoban kellemes szorakozasnak tekintettek a tesztet. Az elsa orakban aludtak, az ebredes utan azonban egyre nyugtalanabbakka valtak, Lassankent az idegeikre ment a tetlenseg, Miutan kezdetben futyulessel es eneklessel kiszorakoztak magukat, kesobb megprobaltak valamilyen problerna folott gondolkodni. A Jegtobb kiserleti szemelynek nem sikerult ez az elgondolas, Nem voltak kepesek tobbe gondolataikra koncentralni, ami meg rosszabb, teljesen elvesztettek gondolkodo kepesseguket. Nemi ida elteltevel hallucinaciok Ieptek fel. Vonalakat es mintakat lattak, kesobb prehisztorikus allatokat, sarga embereket, mamutfogakat, kiserteties oriaskezeket, arnikhez hangok es hangzasok tarsultak,

t.Praenkische Presse", 1954. okt. 15.,239. szam)

10

Ezek voltak a kovetkezmenyci ennek a hat napig tarto " Iustdllwdasnak". Es a vegkrivetkcztetes? A tudosltasbol idezve:

A kanadai tudes ezutan a kiserlet utan arra a kovetkeztetcsre jutott, hogy ez a modszer, az agy gondolkodasi kepessegenek arnyekolasa alkalmasint megmagyarazza a kommunista kirakatperek ugynevezett vallornasait is.

AI- alabbiakban megmutatkozik, mil yen fontos eredrnenyeknez vezet, 11a az ember a gondolatszubsztancia lIiustalkoddsanak" ezt a muveleset (jobban mondva: ellazitasat) elhatarozva a "wigso kiivetkezmenyig [oiytatja", A harrnadik szern rnegnyitasa nem kbnnyii feladat. Ha nekem, 38 ev faradozas utan sikerulne megmutatni az utat ebbe a csodaorszagba, akkor nem eltern hiaba.

Bayreuth, 1954. november B. Sacharow

11

Elsa res:

Elmelet

1.

Hogyan keriili [elfedezesre ez a tnodszer?

Mar regen tortent, Amikor 17 eves fiukent, 1917-ben elkezdtern tanulmanyaimat az indiai filozofia es szanszkrit nyelv teren, rabukkantam a Patanjali-joga-sutra, a hires klasszikus Raja-joga elsf reszeben egy helyre, ami rogton felkeltette a figyetmemet.

"A koncentracio azon fornuii, amelyeket rendkiviiii erzekelesek ideznek elii, a gotulolkodas dllhatatassagat eredmenyezik."

Swami Vivekanada kommentarja ehhez a reszlethez a kovetkezokeppen hangzik:

Ez tcrrneszetesen a koncentraciobol (dharana) szarmazik, A j6ginak, a gondolkodas osszpontositasa kovetkezteben, nchany nap mulva, az orrhegyen csodalatosan kcllemes illatok erz6dtek, a koncentracio reven a nyelvgyokeren hangokat hallott, koncentracio (it jan a nyelvhegyen csodalatos izeket erzett, es koncentracio altal a nyelvkozepre azt az erzest nyerte, mintha valamivel erintkezesbe kerulne. Ha a gyakorlo a gondolatait a szajpadlasra osszpontositja, ugy furcsa dolgokat pillant meg. Ha azonban valaki, akinek gondolata nyugtalan, elvegez nehanyat ezekbOl aj6ga gyakorlatokb61 anelkul, hogy bizalornmal visettetne irantuk, akkor el fognak oszlani ketsegei, ha nerni id6 elmultaval ezeket a hatasokat sajat maga megtapasztalja, es kitartast fog mutatni.

(Swami Vivekananda: Raja-j6ga)

15

Emberek ezrei olvastak ezt a reszletet, kozuluk sokaknak ezek az crzekelesek crintclegesek voltak, csupan eszkozkent szol, galtak az allhatatossag es kitartas erfisiteschez a koncentracln, hoz, de nyilvanvaloan senki nem jutott arra az otletre, hogy ezek mogott a szavak rnogott (a kornmcntator altal hozzafiizon .rendkividi" hianyzik a szanszkrit eredetibol) valamivel tbbb rejtozik, mint csak "egy bizonyitek arm, hogy bizonyos szellemi erzoekelesek" ahogy Vivekananda konyvenek egy masik reszleteben (Swami Vivekananda: Raja-j6ga) mondja: "az erzekelt targy megerintese nelkiil tapasztalhatova alakitotiak lehetnek:" Engem azonban ezek a szavak, mint egy varazslat lenyugoztek, rnintha egyszerre csak felfedeztem volna az evezredek 6ta orzott bejaratot a titokzatos Kheopsz piramis belsejebc. Fanatikus buzgosaggal lattam munkahoz - koncentracio az orrhegyre - minden nap reggel mintegy 15-20 percig anelkul, hogy egy napot kihagytam volna,

Az eredrneny nem sokaig varatott magara: husz nap mulva egy fokozatosan novekvo, a bizserges csaknem fajdalmas erzese kelt az orrhegyen, akar derult egbol a villarncsapas, es egy folottebb kellemes, edes illat, A masodperc egy tort reszere fogott el, hogy aztan rogton isrnet eltunjon, de annyira elegendonek bizonyult, hogy engem eksztatikus orombe hozott, melynck nyoma egesz nap kovetheto volt. A kovetkezf reggel emelkedett energiaval lattam ehhez a gyakorlathoz, de a hatas elrnaradt. A rakovetkezo nap ok sem hoztak semmit - csak az orrhegyen jelent meg ismet a figyelmet erdemlo bizserges, Vcgul az ahitott illat mintegy 12 nap utan keletkezett, erosebben, mint elotte, es nehany szempillantassal tovabb tartott, Ismet elttint az iIIat a kovetkezfi napokon - intenziven gyakoroltam tovabb, rnivel egy rovidebb szunetet gyanftottam. Tenyleg ez is tortent, es vegiil kb. 1-2 masodperces koncentracio utan elo tudtarn idezni a .xnennyei illatot' (divya gandha), es el is tartott nehany rnasodpercig. Megallapitottarn, hogy tetszes szerint barhol elO tudnam

16

ideZni - a tomegben, a strandon, a piacon, ahol - Isten tudja! -

. den leheta es lehetetlen szaglik ... egy varazsszer birrokaO1l11

ban voltam, ami allandoan elkisert engem, Aladdinnak ereztern

magam az .Ezeregy ejszakdb61", aki csodalampasaval fiiggove tehette a szolgalatkCsz szeJlemet.

Egy napon - ezt a gyakorlatot masoknak is a tudornasara hoztam cs meglepetesernre megallapitast nyert, hogy mindenki egy es ugyanazt az illatot €rezte - az illat fajtaja megvaltozott: az illat eppoly kellernes volt es edes, de egeszen mas. Esetlegesen, kozben egy meghatarozott szagot kivantam erezni, es tenyleg lTIegerkezett egy rozsa, egy szegfu, liliom, egy kedvelt parfum megkivant illata, es parancsomra egyszeriien itt maradt, er6sebben es "zamatosabban", mint a valosagban. Tehat kepes voltam a kedvenc j6 illatokat elovarazsolni. De jollehet valodi mania Iatszott rajtam elhatalrnasodni: annak tudataban voltam, hogy ez ncm jelent valami nagy vivmanyt, hiszen alapjaban veve cz a "kepesseg" nem mas, mint egyugynevezett hallucinacio, tehat erzekcsalcdas,

Hatalmas energiaval gyakoroltam megis tovabb. Egyik nap mcglepett cgy iIIat, amit nern akartam es kezdeti erzeskent sem tudtarn feJismerni. Mostanaig minden kiserlet soran ez az ilIat a fustoles kezdeti stadiumaban hasznalt sziami mirhahoz hasonlo, ezert jogos a feltetelezes, hogy ilyen es hason16 fustoleseknek az a celjuk, hogy eksztazisba hozzak az ernbereket, de ez alkalommal a hatas egeszen mas volt es zavartta tett. Val6di szirnatkutyakent kezdtem a kornyezetcmben levo minden targyat megszaglaszni - de siker nelkiil. Vegnl felfedeztem a mellekheIyisegbcn, regi sublotjaban, egy regi, letepett darabkat toalett szappan csomagolasabol. .. Tehat ez volt az. Egyutt fekudt minden leheto limlommal, es jrillehet onmagaban veve nagyon gycngen illatozo, de egyedul szagl6 darab volt.

Magamon kivu! voltam az ororntol: nern erzekcsalodas volt, .,hallucindci6" sern, hanern valodi erzet, egy igazi "tavszaglds".

17

Ezen a rnodon - magam es kesobb tanitvanyaim is - sok kiserletet folytattunk. Bcbizonyosodott, hogy ugyszolvan rnilyen szerepet jatszik: en pl. a negycdik szobabol kepes voltam eszlelni a leghalvanyahh gazszagot a konyhaban, mielott a gazttizhcly mellett allo szolgalolany eszrevette volna,hogy a gazcsap tevedesbol mig nyitva volt! Vagy kepes volt az ember cgy lakasbol a viragok illatat erezni, amik a szornszed Iakas bezart ablakaban alltak, amelyek nemegyszer a viragok fajtait engedte felismerni - es kesfibb oda atmenni es ott a hclyszinen megbizonyosodni, hogy az illatot helyesen eltalalta,

Ennek a jelensegnek a magyarazata kezenfekvd: az orrhegyre tortend folyamatos koncentracio reven - jobban rnondva annak erzesere - szernpillantasnyira megakad a Ielegzet. Ezaltal akaratlanul kivansagot erez az ember a belelcgzendfi levego megszaglasara, mikor minden pillanatban egy iIIat megerzeset varja, Az orrhcgy erzcsere torteno tulajdonkeppeni osszpontositas azonban emellett egy ugrodeszka alarendelt szerepet jatszsza, hogy a szaglas kivansagat bevezesse. Ez az allandoan novekvo kivansag izgatja a szajpadlas folott elhelyezked6 szagl6idegeket, "kihegyezi azokat", ugy, hogy azaltal .rovidebb hulkimhosszra"allnak, es ily rnodon fin om illatokat kepesek felfogni, amelyek a .nonnalis" emberek szarnara a tid nagy tavolsag rniatt mar nem elerhetok, Ezt a kepesseget, ami hosszabb gyakorlassal erosen kifejiodik, nem lehet teljesen elvesziteni, es az erzriidegek tulerzekenysege megmarad, ha maga a jelenseg el is tunik.

Idaig minden vilagos, De hogy nyernek rnagyarazatot a tovabbi, folotiebb furcsa jclensegek a finom izerzekenysegge! es tavtapintassal? Mert hat nern alltam meg a szaglasnal, han em tovabbleptern a nyelvhegy es nyelvkozep korrcentraciojara. Az else csetben mar ket nap rnulva eredrnenyt kaptam - nyilvanval6an a kcncentracios kepessegern, hala az elso gyakorlatoknak, jelentOsen kifejlodott - es, ahogy elvartam, egy rendkfvul

18

kellemes, edes iz jelentkezett, mintegy attol, arnit korabban szaooltam. Awnban nagyon gyorsan ezt az izlelest akarati ellenorzes ala vontam: aznap kepes voltam kedvenc izernet elovarazsolni, A Jegelkepesztabb ekozben, az erzekeles szokatlan, csaknem termcszetfolCitti elcssege mellett, egy olyan hasonl6an eros j61- lakottsagerzes volt, hogy az embernek hosszu ideig azutan nem volt etvagya az ilyen .rndgikus' rnodra elvezett etelrel Itt is kepes lenne az ember az erzekeles targyatol vale tavolsagot tetszolegesen athidalni, ntkajelenseg: his zen mikozben az iIIat maga, egy messzesegen tuli tavolsagbol erkezo emanaciofajta, kiparolgas es vegul is az allatok es a terrneszeti nepek altal erezbetoek, az izerzet megis egy, - meg ha futolagos - nyelverintes altai keletkezik. Maga, a nehany millimeternyi tavolsag megszakitja normalls esctben ezt az erzekelestl Ez esetben a szokasos pszichologiai magyarazat nem segithet. De az erzekeles Jelen van, valahanyszor el akarjuk vegezni ezt a kiserletet, es megkoveteli a foIyamat ertelernszerinti leirasat, ami szarnunkra rendkivul fontos felvilagositasokat kepes nyujtani.

Vagy rnindez hallucinacio? A hires amcrikai lexikoniro, Webster szerint (1953), aki rmlvenek osszealhtasa saran, a tudornany minden teriileten vezetO kapacitasok kozremukodesevel dicsekedhet, a .Jiallucituicio" szo azt jelenti, bogy "perception of objects with no realty. or experience of sensations with no external cause, usually arising from disorder of the nervous system, as in delirium tremens" (Targyak erzekelese, melyek a valosagban nem leteznek vagy kulsf ok nelkuli erzekeles, rendszerint az idegrendszer zavarabol ered6en, mintegy alkoholdelinumban).

Mindenekelott szogezzuk le, hogy ez a definicio a rni eszleleseinkre nem igazan illik, mivel az azok altal erzett szagok es izek olyan targyaknak a sajatjai, melyek a valosagban leteznek, tehat van kulsf okuk es - ez kiilonosen figyelernremelto - altalunk nem megsejthetok vagy egyszeriien elvarhatok Hiszen eppugy, mint a szaglassal volt a helyzet, egy elore nem definialhato

19

iz nagyobb tavolsagbol "tdverzekeitetilet6"! Ha maga az ember megkiserelne a hallucinacio fent emlitett tudornanyosan megalapozott meghatarozasat az altalunk kivant szaglas- es izerzekelesre alkalmazni, melyeknek nines kimutathat6 kulso oka vagy valosaga, el kellene ismerni, hogy ezek a .hailucindciok" tovabbi rendszeres gyakorlas utjan a tenylegesen letezo targyak valodi eszleleseve fejleszthet6k - tehat tobbe nem hallucinaciok, azaz a "zavarodott idegrendszer" allapota a lefolyt zavarok altal teljesen norrnalis lesz! Ha az ember koncentracio utjan szagloerzeket oly medon akarja erositeni, hogy - amint a tokeletesen kifogastalan kiserletek bebizonyitottak - a tavolsagot es a rnaterialis akadalyokat kepes athidalni, akkor ez a kepesseg nem jelent hallucinaciot; egyebkent a terrneszeti nepeket, akik rendelkeznek ezzel az adottsaggal, es mindenek eldtt minden vizsIat es egyeb allatot hallucinaloval kellene jellemezni! Hogy is all a helyzet a tavizlelessel? Vagy feltetelezve, hogy mint az indial Vedanta-iskola magyarazza, gondolatelvunk egy ilyen erzekeles soran az emberbol kifcle vandorol, arnig erzekelesenek targyat el nem hi es aztan erez - tehat, kepletesen sz6lva, hogy nyelviinket szellemileg oly messzire nyujtjuk, amfg a szornszedunk tanyerjat nem erinti, amit valojaban nem tennenkl Ha ez elobbi igazi hallucinacio is lenne, his zen ez a sz6 a gorog alyein-bol szarmazik, azaz "szellemileg vdndorolni", es mivel, az indiai tanitasok szerint, osszes erzekelesunk i1y medon jon letre, az oszszes normalis erzekelesunknek hallucinacionak kell lenniel Vagy - es nem marad mas valasztasunk - kenytelenek vagyunk elismerni, hogy erzekeink ilyen "tciverzekelesek" reszeseive val hatnak, mert eppugy, mint ahogy a szaglas, az Izleles is kovetkezeskeppen erzekeinkkel eszlelhetc tulajdonsagai a dolgoknak, mint a forma, szin stb. egy durvan erzekelheton kivul, egy finomszerkezetfi terrneszetet, a "kisugdrzds" egy fajtajat birtokoljak. Azt jelenti, hogy az egesz anyag a szin, a szag stb. sugarzasa, ami annak hatarait, arnit ujjainkkal tapintunk vagy nyelvunkkel

20

erintiink, vegtelenul felulmulja, Tudjuk azonban, hogy az ember a hanghullamok egesz tengerebol normal medon csak olyan 7-8 oktavos tartomanyban, a fenybol a vorostol a violaig terjedo arnyalatokat kepes eszlelni. Minden melyebb, valamint magasabb hang, minden mas sugarzas, mint az infravoros, ultraiboIva, rontgen, alfa-, beta-, gamma-, kozmikus sugar stb. eszrevehetetlen rnarad es rnegis letezik.

Ebb61 k6vetkezik hogy az ember, aki szaglokepesseget az alkalmas gyakorlatok reven egyenest ernberfolottive emelheti, mas erzeket is kepes kibfivitcni, Mint Charles Lancelin szarnos kiserlete alapjan kijelenti egy hipnotizaltnal, osszes erzekszerve erzckclo kepessege a legmagasabb fokra, cppenseggel asztron6- miai szintre emelkedik Ezt mondja:

Ha cgy hipnotizalt ember egyik kezebe cgy kilo sulyt, a masik kezebe csak egy centigrarnmal nagyobb sulyt helyezunk, az alany azonnal jelzi a nagyobb sulyt. Ugyanaz, ha elotte ket vcnalat huzunk a padlora, az egyik 3 meter es a masik 3,001 meter hosszu - azonnal meg fogja adni, melyik a kettf kozul a hosszabb. Ha ket vorosboros uvegbol az egyiket a legcsekelyebb mennyisegu mas szinu folyadekkal osszekeverunk, az alany hiba nelkiil meg fogja mutatni, mclyik bor lett osszekeverve. Ugyanaz a helyzet az akusztikaval: normal rnodon a hangokat 7 oktavos tartornanyban halljuk, de az alany, A. de Rochas szerint 62 oktavot eszlel, Egy normalis ember fiile a percenkenti 8-t61 64000-es rezgeseket, egy hipnotizalt alany fiile 10 000 000 000 000 000 000 rezgest/perc erzekel. Ez tobb mint a lathatatlan gamma sugarzas rezgese, es ezert latja az alany az emberek kisugarzasat, aurajat is. A hipnozisnak ebben az allapotaban az alany az osszes erzest nern mintegy az elvalasz-tott erzekszervek, a latas, hall as stb. utjan eszleli, hanem egy u], hatodik erzek segitsegevel, ami nala az agyban, a szemoldokok kozott idezddik fel. ..

De hogy lehet ezt elerni? Harem evig gondolkodtam azon,

21

hogy mivel nekem a Joga-sutraban (1,35.) megadott, konccntraciorol sz616 utmutatast kovetoen a szajpadlasomon valami "fatyolos" jott elo, ez a koncentracio tenyleg a "tavollcitds-jelenseg" allapotaba hozhatna. Az osszes tobbi kiserlet saran - "tcivszagIris" -es "tcivizleles" - vegiil is egy ingerrol volt szo, vagy jobban mondva, a szaglo- ilIetve Izleloideg sz6ban forgo vegzodesenek ultrarovidhullarnara tortenf beallasrol, amelyik kozvetlen kozeleben van a koncentracio helyenek (orr- iUetve nyelvcsucs), Maga a kifogas, hogy a szagl6szerv elobbi eseteben nem szorosan az orrhegyen, hanem csak a szajpadlastajekon talalhato, azaltal vettetik el, hogy ezen a koncentracion keresztul kiold6dott feszultseg fokozatosan - kulonosen a mellette szokasos rnelyebb Ielegzetvetel segitsegevel - a felsf szajpadlas szferajaig nyiilik es azaltal ezt a szag16ideget erinti,

Magyarazatot nyer azonban a koncentracics hatas atvitele a szajpadlasrol (ugyanazon celu "tdvolldt6 hauisra" koncentralva) az iires garatiiregen (lasd 1. 5Z. abra) at fel rnindket latoideg keresztezrideseig (chiasma opticum), kozvetlenul a hipofizis fale, Vegul is feltehetoen csak a latoidegek ezen keresztezodeserol lehet sz6, mint erzekelo-eszkozrol a finomabb es a normal szemmeJ nem Iathato fenyhullarnok reszere, Ebben az iranyban folytatott kiserletelm - a J6ga-sutra I,3S-ben ajanlott "osszpontositasok a szdjpadJdsra" gyakorlaton keresztul - pedig tenyleg a "sajatos kepek" spontan keletkezeset okoztak, de az ezek altai elert sikerek faradsagos, eveken at tart6 erofeszftesek ellcnere sem fejl6dtek tovabb, mig vegul pontos utmutatasokat nem kapott mesteremtol, Megtanitotta nekem a pontos m6dszert, hogyan kell kifejleszteni a "szem nelkiili laiast", Ez azonban nem a szajpadlasra valo koncentracio volt, hanem az ajna-csakrara, a finom kozpontra a szernoldok kozepen, Mcgerolteto tanulas volt. A legnagyobb sulyt a mester a gyakorlatok rendszeressegere helyezte (tekintettel az intervallumra es ritmusra), valamint a szabalyok betartasara az elet mertekletessege folott, de min-

22

deoek elott a latasom allando felulvizsgalatara. Elsfikent fel [{cliett ismernem a kulonbseget a gondolt es a val6di finomslcrkezetu kepek kozott, Igy tehat a kovetkezo gyakorlatokat vegcztette velem: a felesegem e16zo este egy megbeszelt hclyre tctt valamilyen targyat (egy vazat viragokkal, egy szobrot tabbek kozott), es a kovetkezo reggel a ncgyedik szobabol behunyt szemmeJ kellett latnorn a targyat, Ezt a feJadatot csinaltam ket even at naponta, tchat legalabb 700-szor; ha eltekintunk nagyon keyes "hibds nezestot", jol lattam, Mesteremet naponta lattam, CS cz teljesen cgyezett azzal, arnirdl felesegem es az 0, mar korabban latnok baratndje tajekoztatott. Ezt a technikat erre fel tudornasara hoztam baratornnak, F-nek es huganak E-nek, es mindketten a fejlodesnek el is ertek ugyanazt a fokat, ugyhogy a mestert ok eppoly pontosan lattak, mint mi. Baratorn kepes lett aztan meg a mester portrejanak megfestesere is.

23

Harem ev rmilva kepes voltam kepek latasara, tetszes szerin. ti tavolsagbol, ha csak nehany pillanatra is. A mester megrna, gyarazta nekem, hogy mostant61 kezdve alkalmas lennek uzeneteit fogadni gondolatban. Probakeppen adott nekem es a felesegernnek nehany gondolatatvitelt, melyeket aztan egymastol fuggetlenul szo szerint leirtunk, Ezek a telepatikus erzekelesre valo alkalmassagom mas bizonyitekat is nyujtottak.

Nekem azonban tul lassunak tunt az elorehaladas. Elmeleti jogatanulmanyaim megmutattak nckcm az tij lehetosegeket. Igy hat megkisereltem gyakorlataimat, melyek egeszen egyszeniek es ahogy nekem tunt prirnitivek voltak, kiegesziteni: bekepzeltem magamnak, hogy a .Jianruuiik szem" valodi kibontakozasanak feltetlenul meg kell eloznic a kundalini-ero felebreszteset es ezert a pranayamat (lelegzes-technikat) noveltem egyre inkabb, Ana a meggyozddesre jutottam, hogy gyorsabb es jobb eredrnenyeket ernek el, ha nern az ajnaval, hanern a rnuladharaval (kozpont a farkcsontban) dolgoznek,

Ezazonban vegzetes hiba volt. Hiszcn mostantol minden romlott - latornasaim mindegyiket, valamcnnyi erornet elvesztettern. Vegtelen variacioim a gyakorlatokban vegervenyesen szettortek a ritmust. Gyakran faggattam errol a mestert es kertem tanacsat - de folyton azt a valaszt kaptam: "Te valoban meghallas: engem, de zigy kell gyakorolnod, ahogy mondtam neked. "

De mar nem volt visszaut, Szigoruan es konokul folytattam meg mindig tovabbi, sikertelen kiserleteimet, Alig nehany napig alkalmaztam a regi technikat, mivel kutato kinzoszellemern egyre ujabb elhajlasokra es "kijavitdsokra" fizott ...

Igy ment ez nehany evig, Pedig minden latasornat (darsana) rnaradektalanul elvesztettem, mintha nem is lettek volna, de azert gazdag ismerteket gyujtottem az elrneleti j6ga teruleten. Kulonosen a tantrakat (indiai okkuIt irasok) tanulmanyoztam. Kinnal teli kiserleteim folyarnan, hogy a helyes utat magam talaljam meg, ana a gondolatra jutottam, hogy mesteremct es

24

riltala adott korabbi utasitasokat probara teszern: RomaniaZ

'ban volt egy tarsnorn, egy Iatnok, akinek sok evvel ezelfitt u-

a _

<Tvanilyen vizioi voltak, mint nekunk. 0 szinten ismerte a mes-

"'-

rert es fel tudta venni vele a kapcsolatot. Egeszen kozvetleniil

tctte meg javaslatat: szanszkrit nyelvcn (0 nem ismerte ezt a nyelvet) kellene I.evelet irnom a mesteremnek, cs 0 .beteriesztemF' neki ezt a levelet. Indiai irasban irtam meg a levelet, hogy az atadononek lehetetlenne tegyem a dekndolast. Ezenkiviil 0 hosszabb ideje egy roman provincia korhazaban agyban fekvo betcg volt, tehat nem volt egyaltalan lehetosege a levelet egy szanszkrit szakertonek olvasasra atadni. A "svindli" ezaltal ki volt zarva.

A valasz pontosan erkezett, azonban oroszul: ,jegyezd meg magadnak - nem muladhara, hanem ajna!" (megkerdeztem a mestert, vajon nekem a muladharara vagy az ajnara kell-e koncentralnoml) Egyebekben teljesen stimmeltek az utrnutatasok, meIyeket ezen a m6don kozolve kaptam azzal, arnit korabban kefdeztem a mestertol,

Megsern gyozott meg. Kiserleteztem tovabb. 1937-ben ismertern meg Swami Sivananda Sareswatit. A rneditacio helyes technikajara vonatkozo kerdesemrc ugyanazt mondta "az ajnacentrumban", De engedelyet kertern gyakorlataimat a muladharaban folytatni, melyet vegul megadott. Nehany evi eredmenytelcn faradozas utan megkerdeztern, vajon nem lenne-e celszeni, az ajnat isrnet gyakorlatta tenni. 6 azonban ellenkezett: "You have nuule sufficient progress by concentration on muiadhara chakra. Kindly stick to it. Do not make frequent changes." ("Elegend6 baladas: tettel a muladhara chakrara tortent koncentracio tiltal. Haladj azzal tovdbb es ne vdltoztass.")

igy telt el tovabbi tiz ev, Ekozben tobb, mint kilencevnyi, a muladharara val6 osszpontositas utan ismet voltak Iatornasaim, de czck nern fej16dtek tovabb, Azutan jutottam arra a gondolatra, hogy rnesterem technikajat masokon probaljarn ki. Nehany

25

honap folyaman szereztern harem kulonbozo szernelyt, egyrnas, tol fiiggetleniH, ugyanolyan viziokkal es elmenyekkel, Lattak a mester arcat es kapesolatot tartottak vele. Ez vegul is arra osztonzott, hogy kiserleteirnet mas kozpontokkal es gyakorlatokkal feladjam, es mesterem technikajat az ajnaval ismet elkezd. jem. Ekkor, 23 ev elmultaval leptem sajat belatasornbol ismet arra a helyre, ahol annak idejen abbahagytam. Bizonyara gazdag tapasztalati anyagot gyfijtottem e hosszu ido alatt, de meg kellett allapitanom, hogy ezen kiserletek soran esak az bizonyult helyesnck, amit akkor a mesterem kozolt velem. Es vilagossa valt szamomra, hogy mesterem szemei, melynek sugarzo pillantasat soha nem felejtettem, egesz ida alatt fi:ili:ittem arkodott, bogy lathatatlanul vezessen. Es amikor masodik alkalornmal talaltarn vissza hozza elveszett fiukent, felhangzott hangja: .Nem vesztetted el ezf a: idot, sokkal tovabb ltaladuil."

26

II.

A .Juumadik" szem

Miben all hat a szem nelkuli latas technikaja? Ezeknel ajelensegeknel meglehet, mint mar emlitettem, hogy nem a latoideg ingerJeserol - vagy jobban mondva, nem egyedul arrol - van szo, mivel a joga-sutra I.35-ben megadott .Iconcentniciok a szajpadldsra" ezt a latoideget vagy annak csomopontjat (chiasma optieum) alig kepesek elerni. KeJl lennie tehat egy masik pontnak vagy rnasik kozpontnak, melynek izgatasa dontd jelentosegii a lataserzekeles eloidezesenel. Mesterem nem is batoritott, hogy a .Iconcentraciokat a suiipadlasra", amiket meg utmutatatasai elctt hosszu idon at gyakoroltam, tovabb folytassam, hanern teljesen mas technikat ajanlott,

Egyszenl formaja szanszkritul valoban titokzatosan hangzik:

"OM megha me samhatah suniyatena, Kham ajnatam rajya-siddhaye" ...

"OM! Ajelhok altoiam helyes (reszemrot) tartozkodds riven ossretereliidtek,

A mennybolt megjegyzi az uralom megjegyzese celjab61.."

Mit jelentenek ezek a misztikus szavak? Milyen "jelh6kre" es milyen .rnennyboltra" gondoltak ezzel? Hogy ez nem fizikai egbolr es nern is fizikai felhok, az kitifnik abbol, hogy ezek a felhoknek "he/yes tartozkodasom reven" kellett osszeterelfidniuk, tehat valamilyen kapcsolatban allnak lenyemmel, Es a .mennybolt" sz6? A .Jcha" szanszkrit szo eloszor is az emberi test nyilasat jelenti (amelybcl indiai felfogas szerint kilenc van - ket szem, ket orrlyuk, ket fUI, szaj stb.) Ez a jelentes szemmel lathatoan

27

nem helytallo. A kha tovabba azt is jeJenti, hogy "ur, legter, eter", amiteppenseggel mennyboltnak forditanak, Ez a megfeleltetes sem tunik helyenvalonak, Habar Swami Sivananda Sareswati is idezi az Dreg indiai jngi figyelemre melto utmutatasaj, ami a mi figyelmunket is megerdernli, Igy hangzik: A joga gyakornok, amelyik kepes sajat tiikorkepet az egbolton meglatnl, azt is kepes tudni, vajon vallalkozasait siker koronazza-e vagy sem. A jogik, akik teljes mertekben felfogtak a knncentracio elonyeit, megmagyaraztak: 'Tiszta napsutcsnel Kemeny tekintettel szernleld meg sajat tiikorkeped a mennybolton; arnig ugyanazt egy pillanatra az egbolton nem latod, hamarosan meglatod Istent is a mennyben. Az, aki arnyekat naponta latja az egbolton, hosszu eletet nyer. Soha nem fogja eletet veszteni baleset altal, Ha az arnyek teljes mertekben lathato, a joga gyakornok gyozelmet es sikert arat. Legyozi a pranat es mindenhol sikerrel jar. A technika elegge konnyu. Rovid id6 alatt elnyeri az ember a gyakorlat gytlmolcset, Sok ember ezt ket het alatt eri el. Amikor felkel a Nap, alljon ugy, hogy teste arnyekot vessen a foldre es azt minden tovabbi nelkul lathassa, Ekkor iranyitsa szilard tekintetet az arnyek nyakara egy darabig, majd aztan nezzen az egre, Ha kozben azegen egy telt szurke arnyekot 1M, az jo jel. Az arnyek valaszt fog adni kerdeseire. Abban az esctben ha nem Iatja az arnyekot, folytassa addig ezt a gyakorlatot, mig sikeriil azt rneglatnia. Ezt lehet holdvilagna] is gyakorolni.

(Practical Lessons in Yoga, 219-220. 0.)

Ha maga a gyakorlat "eleg konnyii" es az ilyen csabitri perspektfvakat fel kellene tarni, ez a vallalkozas, nezetem szerint, karba veszett igyekezet lehet, mivel - mint kesobb magyarazatot nyer - ez, mint ahogy persze az oreg jogi mas utrnutatasai is, az igazi technikat egy groteszknek tUna kiilso forma mogott tarja elfatyolozva' Terjunk vissza ezert a .Jdia" szonkra, Egy tovabbi jelentese vegul "a szemoldok kozbtti hely". Itt talalhatri,

28

mint szamos Indiai istenalak abrazolasa is mutatja, a rnerolegesen clhelyezett harmadik szern, ami a jogiknak a fizikai szem n61kfdi, "az isteni lauissal" (divya dristi) bezarolag minden van'izserot megad. Igy szol a saubhagyalaksmi-upanisad errol a kiizpontrol, mint a bolcsesseg szernerfil (jnana-caksus), ami egy aroteszk Iarnpas langjahoz hasonlo. Mikent a satchakrani-rupa-

e

na-tantra (37. vers) mondja: .Ha a j6gi tudatdnak belsii oldalait

a taf1laszt61 (a kiilviltigra) elzdrja es jelbomlasztja, awn a he/yen sugdrz6 szikrakat tat, ami mint egy sugdrzo reggeli napkent tiinik feE eg is fbld kozbtt."

Ajoga rnisztikus tanitasaban ezt a .Jiarmadik szemet" ebben a iangban talalhatonak gondoljak, Igy mondjak ezt a siva-jogaban: .Kepzeld el a szemoidok-kozpontot egy olajltimpa llingjdnak alak;aban, es annak korepen a boicsesseg szeme:"

Ernellett a jnana nem csak .bolcsesseg" a filnzofiai vagy vallasi valosag tudasanak specialis ertelmeben, hanem minden tudas, minden ismeret. Ezert ervenyes ez a jnana-caksu a tudas szernekent a szo tovabbi ertelrneben, a mindentudas szernenek, aminek nem csak minden jelen, hanem ugyanilyen mertekben a mult es a jovo is feltarulkozik, A tripurasara sarnuccayaban olvashatjuk: "Annal, aki a jogc: mediuicionak hive, letreion az emIekezes a korabbi eietekben vegrehajtott tettekre, tovdbbd a tavolbalatas es tavluiluis kepesseg«."

A modern j6gik is ezen a nezeten vannak,

Az Egy jogi oneletraiza cirnf rmiveben, Paramahansa Yogananda ezt a kozpontot "egy mindentudo szellemi szemnek" nevezi vagy "ezerleve{ujenyI6tusznak" (Iasd Egy jogi oneletrajza). Es Swami Sivananda igy magyarazza: "Pont ugy, ahogy a [enysugarak a: iivegen keresztiil, vagy a rimtgensugarak az atlathatattan trirgyakon keresziiilhaladnak, kepes a jogi dolgokat egy vastag [a! mog6tt is ldtni, egy lezdrt boritekban leva level tartalmat megismern! vagy a: elrejtett kincset a fold alatt az a belsti szellemi szemet segitsegevel. Ez a szellemi szem a; intuicio szeme, divya drishti

29

vagy jnana chaksu. "

Ez a .Jiarmadik: szeme", a "Siva szemenek" is nevezettet, hogy terbelileg hatartalanul kepesek legyiink latni, nem csak elmeleti rnegfontolasok altal bizonyitottak. Csak azt kell meg kideriteni, mikent hidalja at ez a szem az idot is, tehat mukodik negy dimenzioban. Onmagabanveve nem igenyel tobb bizonyitast. Mi. vel ez a szem a terhatason kfvul.all, hatosugara is kivul esik a ter harem dimenziojan, tehat a ncgyedik dimenzioban, az ida· ben van. Ezert kenyszerul id6ben is hatartalannak lenni, az 0· reg jogi nyelvszokasa szerint "trikalajna", azaz a .Juirom ida! (mtilt, jelen, java) ismero" vagy mindentudol Ekozben kiilon kihangsiilyozand6, hogy (ahogy a gyakorlati kiserletek az idok kezdete 6ta minden oreg latnoknal, valamint napjainkj6zan kiserletei saran bebizonyitottak) a harmadik szem erzekelokepessege es elessege, nem egyenl6 az aitalunk ismert sugarak a· nyagfiigg6 rnegjeleneseivel, semmHyen m6don sem enged, ha csak tetsz61egesen nagy ter- es iddkulonbsegeket is athidalni, Kozisrnerten minden anyagi era nagysaga a tavolsag negyzetevel aranyosan csokken, ezen tulmenoen a legerfisebb sugarzasok egy bizonyos vastagsagu vedofallal (pl. a gamma-sugarak egy lab vastag vasfalon keresztul es a kozmikus sugarak egy 61omfalon at 2 meter vastagsagig) felfoghat6ak. A sugarak ellenben, melyek a harmadik szem altai eszleltek, amiket Charpentier-sugaraknak vagy Nssugaraknak is neveznek, nem esokkentik erejiiket, meg a legnagyobb tavolsag eseten sem, es nem allnak meg sernmilyen anyagi akadaly elott, tehat finom terrneszetfiek. Nem csak terben hatartalanok, hanern tertol fiiggetlenek is. A gyakorlat is tanusitja ezeket az elmeleti kovetkezteteseket, hiszen ha a legregebbi id6kbo! val6 erzekeleseket vagy egy hosszabb es rnagasabb szintU fejlodeset a jovobOl is igenyli, igy ezek a kepek a jeJenkor norrnalmodon felfogott esemenyeinek sem pontossagatol, sem elesseget61, sem tortenelmi tenyszerusegetol nem rnaradnak el. Ez csupan fejlettsegi fok kerdese, a kerdes, milyen

30

tagra nyitott a "harmadik szem", ez a "jeny ezerleveiti lotuszJlirtig". Ebben a vonatkozasban negy fokozatot kulonbozterunk meg altalanossagban:

A legals6bb fokon a .furcsa dolgok" latomasai allnak, Groteszkiil hato kepeket latunk - nem valami beteges fantazia termeke:it, hanem teljesen normalis jelensegeket, alakokat vagy alakok toredekeit kiilonos rnegvilagitasban, szokatlan szinarnya]atban vagy osszefugges nelkul a mindenkori gondolatirannyal. Itt fclmeriilhet talan a gondolat, hogy "hallucimici6krol" lenne szo, tehat olyan kepmasokrol, amelyek a valosagban nem leteznek. De a valosag csak valami durvaanyagu, amit ot korlatozott erzektink segitesegevel vagyunk kepesek erzekelni? Ha - mint fent megmutattuk - meghatarozatlanul megnyujtatjuk, hal a hatara a valosag erzekelesenek? A mi napnyugati pszichologiank meglehetosen tanacstalanul all szemben ezekkel a .valotIan" es megis erzekelheto iigyekkel- iskolai tudasunk gyakran hajlamos arra, hogy az ilyen groteszk jelensegeket a "hallucimi· cio' sernmitmondo es ellentrnondassal teli rovataba sorolja be. De mit szol ehhez az indiai pszichologia? A j6gik egy ugynevezett manas-chakrarol beszelnek vagy "gondoiatkazpontrol", amelyiket szimbolikusan egy hatlevelii lotuszvirag alakjaban, pontosabban veve, erzekelo-centrumkent (sensorium) hat idegszallal irnak le.Ot idegszal csatorna a latas, a hallas, a tapintas, a szaglas es az izleleserzekelese reszere, mikozben a hatodik i· degszal vagy svapnavah-nadi az ilyen belul keletkezett benyomasok vezetojckent szolgal, amik alrnokban es hallucinaciokban keletkeznek. Elsf pillantasra meglep bennunket cz a kapcsolat az egeszseges (almok) es az egeszscgtelen (hallucinaciok) erzekelesek kozott, de ez nem veletlen.

A man as chakra hatodik viraglevele - az "ezerleveZti lotuszviraggal" all kapcsolatban, ami szellemiink (jivatma) Iakhelyenek tckintheto, mikozben a manas-chakra (sensorium) az ebertudat szckhelye, Ez a teny szokatlanul nagy fontossagu, hiszen,

31

mikozben az ebertudatunk a kulvilag benyornasait az at idegszal utjan - a manas chakra at viraglevele - vezetett erzeseket az at erzekszervnek fogja fel, ugyanaz a tudat kenytelen, ha az 6t erzek alvas ki:izben nem mffkodik, az aloin- illetve fantaziakepeket eppen ezen a hatodik idegszalon - tehat kozvetlenul az "ezerleve{fi 16tuszb6l", a .Juirmadik szemhez" odavezetni! Ha az ot erzekszerv alvas kozben vagy maskepp kikapcsol6dik, elkezd a manas chakra "hatodik viraglevele" dolgozni es aztan kulonos en erfisse es naggya fejlddik - elkezdunk alvas kozben almokat es ebertudatban un. .hallucinaciokat", pontosabban fogalmazva, "kiilonos dolgokat"eszJelni.

Ez nem pusztan elmelet: a legcsattanosabb bizonyitekot valosagossagukra, anelkiil hogy tudnank, sajat nyugati tudornanyunk ket pszichologusa, D. O. Hebb es Woodburn mar bemutatta. Hiszen "kiserleti nyulaik" nem voltak beteg, hallucinalo emberek, hanem eppenseggel norrnalis, flatal emberek - csupan tit erzekuk volt egy idore mestersegesen kikapcsolva, "Haltucinacioik" kovetkezeskepp egy tejesen normalis reakci6i voltak a tudatnak a test es a lelek kenyszerf ellazulasara - ellazulas, amit a tud6sok tevesen egyenlove tettek a .Justasaggal", Ami meg tobb: mindket kutat6 hallgat6i valami olyat teljesitettek, ami sokkal tobb ertekkel bir, mint a lustasag kihatasainak szereny ,,!elismerese"- ok eloszor is .;« tankorbeti problemdikra gondoltak", es amikor a kulsf erzekek kenyszerfi kikapcsolasa kellokepp elorehaladctt volt, "prehisztorikus tillatokat, sdrga embereket, mamuifogakat" stb, Iattak - tipikus bizonyiteka annak, ahogy a "hatodik viraglevd" funkcionalni es a .harmadik szem" benyornasainak kezdeteit vezetni kezdtel Ha ezek az emberek a szokatlan erzekelesiikben tovabb, szakszeruen es rendszeresen edzettek volna, akkor tokeletesen uj tavlatot fedezhettek volna fel ebben az iranyban, es tudornanyunk a kutatas egy uj, ragyogo lehetosegevel es ismeretevel lenne gazdagabb.

Megiscsak van a tudornanynak bizonyiteka ana, hogy az un.

32

hallucindci6k" nem az erzekszerveken keresztul keletkeznek, '~gyanezt a bizonyitekot szolgaltatja az indiai j6ga tudomany is, arnely kijelenti, hogy az ember, ha sikerul neki, egy kis idore kikapcsolni erzekeit (pratyahara), "erzekjolOtti"eszleleseket kepes felfogni. A gondolatok minden igazi koncentracioja tobbckevesbe azt a celt szolgalja - megvonja az ot kulso erzektdl a szellem figyelmet, tobbe-kevesbe kikapcsolja es elosegfti a "hatodik virag/evil" kibontakozasat, Ennek a gyakorlatnak az elso kiizvetlen kovetkezrnenye, a fenti fejtegetesek ertelrneben, teljesen erthetf es normal is jelenseg: az almok egyszerre esak tartalmasabbak, vilagosabbak, logikusabbak es elenkebbek lesznek. Ha az ember normal m6don egyaltalan nem vagy csak ritkanalmodik, mar az elso nap utan olyan gyakorlatok altai rneghatarozott almot lat, ami melyen betepreselodik az emlekezetbe. A tovabbi h6napok Iolyarnan elkezdfidnek a gyakorloknal a kepek, viziok es alaknk az ebertudatban (az erzekeles kikapcsolasa alatt a koncentracio soran) mutatkozni. Ezek nem beteges jelensegek, hanem eppugy norma lisak, mint a gondolataink, arnik egyebkent - mint kesobb latni fogjuk - szinten ily modon keletkeznek, es nem mint felteteleztuk, az agyunk altal elfiallitva, hanern altala csupan regisztralva. Jonnek es mennek - senki nern tudja honnan es hovel. Ezek idegen testek, egyforrnak egy hogolyoval, amit minden jatekos meglok es terel, terjedelme gyarapszik vagy kisebb darabokra esik szet, Igy veszik birtokba idfinkent tudatunkat, mint varatlan vendegek egy vendcgJot, hogy legkozelebb ismet kivonuljanak. Aki ezt ketsegbe vonja, uljon le kenyelmesen, lazitsa el a testet es a tudatot, kapcsolja ki az osszes zavaro momentumot es engedje szabadon gondolatait anelkiil, hogy valamilyen modon elfojtana vagy felbeszakitana. Nehany perc mulva meggyozodik anal, hogy tudata varatlanu! olyan erdekes, abszurd, sot olykor-olykor ocsrnany gondolatokat regisztral, arnire semmilyen magyarazatot nem kepes talalni sem a multjaban, sem nevelteteseben, sem gondol-

33

kodasi iranyzataban, Undorodni fog toliik es meg fogja szak], tani az egesz vizsgal6dast. De a kiserlet megeri,

A latornasok masodik foka akkor kovetkezik, ha a gyako-, nok elkezd rendet vinni az else fokozat elrnenyeibe. Ez arrol ismerhetd meg, hogy az else fokozat kepei, a "kiilOnos dolgok", arnik normalisnak bizonyulnak, mivel ezek ismert jelensegek, ismert targyak kepeikent, ismeretlen szernszogbol kerulnek megIatasra. A pillanat elagazodasa, ami mindig egybevag a legkisebb ellenallas utjaval, keresi meg a finom sugarak a Jegkisebb szellemi ellenallas iranyat, ami nem feltetlenul .fokozatos". Ez nyiivanvaloan annak a tenynek a magyarazata, hogy jtillehet, a masodik fok kepei a megkivant targyat tenyleg abrazoljak, ugyanannak reszleteir mindig valami masnak vartkent adjak vszsza - egy allapot, ami a leginkabb alkalmas a valosagot es nem csak a dolgok elfogadott es elorelaton alakjat - bnszuggeszti6 vagy kepzelodes - kiemelni. Rendszerint mindent helyesen, de valahogy maskepp larva: egy hazar Iatunk gyakran a sarokrol vagy a tetorol nezve, ahogy korabbi szemlelfideseink soran mea

b

sose. A masodik fok egyik tovabbi erdekessege: a kepek mozga-

sa filmhez hasonI6 vagy egy tiij a felhomaly gyenge megvilagitasanal vagy ejszaka. Vegtere is ezek a kepek kezdetben olyan gyengek mint a kifakult fenykepek es szinuket es fenyuket csak tovabhi kiserletek folyaman nyerik vissza. De sajat mozgasuk es sajat eletuk fiiggetlen a megfigyelo akaratatol es ezert nem fantiiziajanak keprnasai. Kes6bb rendelkeznek meg egy feltuno tulajdonsaggal: valaszt adnak egy kozvetleniil feltett kerdesre: alig gondoltunk a latomas kozben akarattanul egy kedvenc reszletre, pillanatnyira feltiinik a kepen, gyakran azonban .valamivel korabban", mint az ember kerdeset eszlelne, Ez ennek a szelIemi sugarzasnak az "id6tlen" karakteret bizonyitja. Ezenfelul csodalattal allapitjuk meg, hogy ezek a sugarak minden akadiilyon athatolnak - szamukra nem Ieteznek vedOfalak sem

,

hatarok vagy meghatarozon korlatok, hiszen meglehet, a gya-

34

korla meg nem maszta meg a szukseges fejlodesi fokozatot.

Ennek a fokozatnak a kepei tobbnyire a jelenhez vagy a kDzvetlen multhoz tartoznak, ritkabban egy tavolabbi multhoz es cgeszen ritkan a jovohoz. Lehetnek azonban masok gondolatkepei is, kulonosen, ha a koncentracio targya egy vallasos szimb61um vagy barrni hasonlo, amelyrOl mar emberek ezrei hasonl6 meditaciot folytattak vagy folytatnak. Egy azonban biz- 1OS: ezek nern sajat fantazia terrnekek, amik, ha maguk evckcn at egy jclkepre iranyultak, szazszor gyengebbnek, elettelennck es mulandonak ttlnnek, mint a nevezett ket fokozat valodi erzekclesei.

A harmadik fokon a kepek tokeletes tisztasagot es szinpornpat fcjlesztenek ki, mclyek semmilyen medon nern maradnak Ie a fizikai szemiinkkel eszlelheto kepck rnogott. Csak egy rovid pillanatra tartanak es lassan old6dnak szet, melyben csaknem percekig "utanizzanak", mint a villanykortek, melyek aramat kikapcsoltak, Ez az utanizzas a tipikus ismertetOjele ennek a harrnadik fokozatnak, eppugy, mint a kepek jellemzo vilagitasa altalaban, A finomszerkezetii anyag egy vilagito szubsztancia, amit a regi idok okkultistai "asztl'dljenynek" neveztek.

A lezajl6 fokozat latomasaival cllentetbcn, amelyek gyenge fennyel toltottek fel es hosszabb idore mintegy filmszalag takarckosan megvilagitott kepei allando mozgasban vonulnak belso szerneink elott, ennek a harmadik fokozatnak a jelensege hirtelen langol fel es sajatos erzest okoz, mintha az ember "kibzijna a boreb61", vagy egnek allna a haja. Ez az eksztatikus erzes az egcsz latomas alatt tart, es lassan harnvad el, melynek soran hiitrahagyja parazslo nyornat. Tehat tovabbi iskolazas reven kell megkiscrelni ezen erdekcs erzcsen at - neha kormyti viszketes a hilton - a zavartalan szernlelodest es a pillanatnyi erzekeles Illcghosszabbitasat.

Az ernlitett viziok (darsana) harem fokozata aprankent fejleszti ki egyiket a masikbol, es a pontossag lassu novekedesevel

35

mutatjak be a finomszerkezeni vilag valodi (nem gondolt) kepeit, durvaanyagu vilagunknak ezt a huseges tukorkepet, Tobbe vagy kevesbe minden ember altal konnyen elerhetok, akik veszik a faradsagot az igazi technika eleg lassu alkalrnazasara. A oak, MIa a nagyobb allhatatossaguknak, erre alkalmasak, rnindenek elctt azonban a vakok, a feny utani rendkivul eros vagyakozasuk es latornasok iranti ohajtasuk kovetkezteben, Ebbol kovetkezoen minden embernek, aki gondolkodni kepes, megvan ez a "masodik Iauis adottsaga", teljesitmenye vegul is esak sajat turelrnetol, kitartasatol es koncentracios kepessegetol fugg,

A negyedik a rnesterfokozat. Ha a tudat lassu beallitasa, ez a "szellemi tavcsovezes", egy meghatarozott targyra, mint egy "gyujtopontra", az el6bb torrent harorn fokozat tipikus ismertetojele volt, amik esak egy erzekelest es azzaJ a targy megismereset is Iehetove tett, akkor egy terbeli erzekeles - cgyidejuleg minden oldal fele - jellemzo erre a legmagasabb fokra, ami, ha tokeletesen uraljuk, az emberbol adeptust csinal - olyat, "akinek mar nines tobb tanulnivaloja", hiszen mindent lat, amire szellemi tekintetet, .harmadik szemet" ra szeretne iranyitani, Nines szuksege imrnar egy konyvet se fellapoznia, hogy masok tapasztalataibol tanuljon, ezekbol logikus kovetkezteteseket vonjon Ie, ami a szokasos foldi halandoktol az erzekelo kepessegeik terbeli, idobeli korlatozasa es egyeb akadalyok miatt folyton megtagadva marad - scrnmi sem marad harrnadik szeme szamara elrejtetten!

Ennek a mesterfoknak a kezdeti allapota peldajakent legyen itt megernlitve Paramahansa Yogananda szernelyes elrnenye:

Mintha egy titokzatos szivattyu szfvta volna ki a lelegzetemet a tudornbol, testem teljesen nyugodt volt, megsem tetlen, Ezt kovette a tudatom eksztatikus eltavolodasa, Merfnldekre messze, kilattam a Gangesz foJyam fole, balra t61em es a ternplom folott ki Dakshineswar egesz kornyeken at. Az osszes epiilet fala vilagitoan atlatszo volt, es rajtuk keresztiil mcgfigyeJ-

36

tenl. ahogy az emberek tavoli foldeken ide-oda jarkalnak. LClegzetcmct visszafojtottam, testern sajatsagosan nyugodt volt, es nH~gis szabadon tudtam mozgatni kezeimet es labaimat, Tobb pereig tettem kiserletet szemeim bezarasara es ujra kinyitasara, es mindket esetben tisztan lattam Dakshineswar egesz kornyeketo Testem cgy eteri anyagnak latszott a levegoben, lebegesre keszen. Fizikai kornyezetern teljesen tudatos volt, lattam rnagam es tettem egy par lepest, anelkiil azonban, hogy ennek a lelki latornasnak a fcnnmaradasat megszakitottam volna ...

("Egy j6gi onetetrajza")

ES ennck a Jegmagasabb fokozatnak a beteljesedeset EwansWentz a kovetkezokeppen irja Ie:

A nagy j6gi telepatikusan figyelte meg kisebb elolenyek eletet, annyira pontosan, amennyire egy kutat6 egy mikroszkop segitsegevel sem kepes, es a legtavolabbi napok, bolyg6k es kedfoltok jellernzfiit irta Ie, amiket teleszkop korabban nern tudott lathatova tenni. Eppoly hatasos a sajat test fiziologiai folyamatainak megfigyeleseiben, szuksege van ennek tanulmanyozasahoz, rnergek es k6rokoz6 csirak megallapitasahoz, ami nem igenyel sem boncolast, sem viviszekci6t. Gyogyszer es szerum annak szamara szuksegtelenck, aki Ielket testenek es minden anyagi kapesolat tererntojekent es urakent ismeri el. Neki nem szuksegesek gepek, hogy levegoben, vizen es foldon atkeljen, hiszcn szavai szerint el tudja hagyni ftzikai testet es a fenynel gyorsabban a Fold minden reszet eleri, vagy a sztratoszferan tul mas vilagokba siklik at.

(,,16ga es Tibet titkos taniuisai")

37

III.

A szellemi ijdszat

"Az Upanishad' a nagy jegyvert ijkellt ragadja meg

A nyilat felteve, elesiti Mediuiciova!

Azt megfeszlti Brahma Letere Iranyzott gondolata

Es eltaldlja, 6, a derek, celkent A maradandot. "

(Mundaka-Upanishad 11.2,3)

Az Upanishad ezen misztikus szavait a jogik gyakran idezik azert, hogy a meditacio es az eksztazis technikajat bemutassak, melyre a kovetkezf versben is kinyilvanitctt kornmentarjukat talaljuk:

"ijkent OM, nyilkent lelek, Celkent Brahma lett kijelolve; Bele, nem hanyagul celba veve,

Hatol be az ember, mint nyil a celba. "

Ez messze tobb mint misztikus elmelyules Istenben. Nem szabad elfelejtenunk, hogy az "Upanishad" szo ,,[rdsak mintiseget" jelenti, "aminek a Veda titkos jelentesenek tnegfejtese a feladata. " (Bothlingk)

38

A szoveg szokasos ertelmezeseben, mint a Brahrnaval torteno (Isten) egyesules folotti meditacio, bizonyara semmi titokzatossagot nem tartalmaz, his zen tiszta kifejezesrnodban beszel minden Upanishad. De a j6gik magyarazatai sem kozolnek sokat, amint a pelda kedveert, Swami Sivananda kovetkezo szavaiboi is klvilaglik: Kepzeld el OM-ot ijkent, a gondolatelvet nyilkent es Brahmat (Istent) celkorongkent magad elfitt, Celozz nagy figyelemmel erre a korongra, es aztan, mikent a nyiJ a eelkoronggal cgyesul, egyesulsz te is Brahrnaval.

("Practical Lessons in Yoga")

Nyitva marad a kerdes, hogyan kellene ezt csinalni. Eugen Heniegel joggal allapitja meg:

A kelet-azsiaiak szamara atlathatoak ezek a titokzatos formulakes jartasak is bennuk. Veli.ink szemben ketsegteleniil teljesen tanacstalanul vegzik. Ebbol kovetkezoen nern marad mas hatra, mint meg tovabb gyakorolni. J 0 ideje magunk, europaiak szamara sem titok tobbe, hogy a japan tudomanyok belso formaja, cgy kozos eredetre vezethetok vissza: a buddhizmusra. Ez ervenyes az ijaszat mflveszetere, ugyanabban az ertelernben es rnertekben, mint a tusfestesre, a szinmfiveszetre, a tea cerernoniara, a virag elhelyezes rmiveszetere es a kardrmlveszetre is. Ez mindcnekeldtt azt jelenti, hogy mindent egy szellemi magatartasnak teteleznek fel es azokat sajatossaguk szerint tudatosan gyakoroljak, melyek emelkedett forrnajukban a buddhizmushoz tartoznak es a papi emberek Ietet hatarozzak meg. Persze ezalatt nem a buddhizmust kell eppenseggel erteni. Nern a kimondottan spekulanv buddhizmusr61 van ez esetben szo, amit elerheto irodalmuk kedveert egyedul Europaban ismerunk es kivanunk rnegerteni, hanem a .. Dhyana"-buddhizmusrol, amit Japanban "Zen"-nek neveznek, es ami elsf sorban nem spekulacia, hanern valami, ami kozvetlen tapasztalata szeretne lenni annak. arnit a Letczo alaptalan alapjakent esz ki sem talalt, hi-

39

szen nem egyszer meg oJyan egyertelmu es nem ellenallo tapasztalasokat is kepes volt megragadni es ertelmezni; tudjuk azt, amirfil nem tudunk. Ennek a donto tapasztalatnak a kedveert vagott bele ebbe az utba a Zen-buddhizmus, amelyik egy modszeresen gyakorolt onmagunkbamerules reven oda kell vezessen a megnevezhetetlen alap- es letnelkiiliseg legrnelyebh alapjahoz, meg tovabb: a vele val6 egyesuleshez.Es ez, tekintettel az ijaszatra, tal an egeszen ideigleneses eppen ezert kerdeses megallapitast jelent: a szellemi gyakorlatoknak koszonheto, en az ijaszat technikaja tudornannya valt, es ha ez ugy illik, hogy mint muveszietlen muveszet erjen veget, vannak misztikus gyakorlatok, es az Ijaszatnak azaltal semmilyen korulmenyek kdzott nines ertelme, Iatszclag ijjal es nyilIal, hanem belsf on rnagunkkaJ valarnit veghezvinni.

(Eugen Herriegel: Zen az ijaszat mrlveszeteben)

Az itt emlitett mtiveszetek a szellemi fejlddes (j6ga) fokozataikent, meditacio utjan ismerhetok fel, mintegy a kovetkezok szerint:

"Szinjtitszds miiveszete", vagyis a muveszetet onrnagaban az eletben, s pusztan Isten dramaiban (lila) szernlelni == yama es niyama (etikus fejlcdes a jogaban),

.Kardmiiveszet", mint mfiveszet, magunkat a serulesektol es a fajdalomtol rnegvedeni == asana (a test folotti ural om).

"Virag elhelyezes", mint a szellemi lotuszvlrag nevelesenek es gondozasanak muveszete a finomanyagu testben == pranayarna (legzestechnika),

"Teacerem6nia" mint muveszet, a bolcsesseg kvintesszenciajat (a teaet) elvezni anelkul, hogy a felszolgalo gesak (erzekcsalodasok) elteritenenek == pratyahara (az erzek elvonasa), "Tusfestes" annak miiveszete, rnikent kdlcsonozzunk sajat gondolatkepeinknek plasztikus format = dharana (gondolatkoncentracio),

40

,,!jaszat" mint muveszet, a valosag megisrnereset (az egyetlen "e!-nem-mu16") celkorongkent gondolatelvvel, mint nyillal eltal<ilni:= dhyana (meditacio), mely vegul is egyesiileshcz vezet a cellal == sarnadhi ("egyesiiles", beteljesules),

Az [jaszat tulajdonkeppeni technikaja mint olyan, azonban nem nyer rnagyarazatot ezaltal, ugyhogy nekunk, mint Herrlegel gondolja, "nem marad mas MIra, mint meg inkabb fel/dszuIni", ugyanis ennek az Upanishadnak az eredeti szoveget, ami bizonyara ennek a Zen-buddhizmusnak is alapjaul szolgal, pontosabb vizsgalatunk ala kell vonni. Ekozben ne hagyjuk mag unkat rudatosan a rnasodik vers kimondottan misztikus ertelmezesti szovegetol befolyasolni, es rnikozben egyedul az elsa versre knncentralunk, vizsgaljuk meg, vajon itt nem valarni - ami csaknem mindig megesik az o-indiai szovegekben - titkos ertelern van-e elrejtve. Szo szerint ez all az elsa versben:

Az Ijra, ezt a titkos tanokban emlitett (aupanisada) "flagy [egyvert" megragadva, helyezd fel a nyilat, ami az odaadas altal beelesedik; ugyanazt a szellemi beallltottsagra (bhava) iranyzott tudattal (ayamya) feszitsd meg, ismerd meg (viddhi), 6, baratom, eppen ezt a elrruilhatatlan celt.

Ez a forditas elso ranezesre meg zavarosnak tiinik. De kozelebbrol megszemlelve melyebb betekintest nyerunk a pontos technikaba. Elaszbr is az aupanisada szo azt jelenti: ,,0 titkos tanokban emlitett", ami a mi feltevesunket, hogy egy titokr61 van sz6, igazolja. Tovabba az upasa sz6 tobbet jelent, mint egyszeruen .mediuicio", Ez az upa-as gyokerebol szarrnazik, "mellette iilni", -varakouissat mellette idni", .figyelni", "figyelmet irdnyitani" toobck kozott. Ez az elsf pontos jellernzese a meditacio elsa fokozatanak (trataka), melynek az a celja, hogy a lehetf Iegelescbb beallit6dast (bhava) idezze ela a meditacio targyara es fenntartsa az egcsz meditacio alatt. Amya nem csak "jeszitend6t" jelent, hanem sokkal inkabb .Juitrahiuandot", es ezaltal az ayamya tad bhata-gatena cetasa "a nyilat a bhavdval ide-ode jdrkdl6 tudat

41

segitsegevel visszahumi" - ez a tulajdonkeppeni titok, amit kerestink, arnint eppen mutatja: nezzen egy ideig renduletleniil vaJamilyen targyra, fgy a tudata annal a targynal tartozkodik - ez az az erzes, amikor mintha egy szellemi csap nyiilna ki a szernlelodes targyahoz, Most esukjuk be a szemiinket, es azonnal behuzodnak ezek a csapok, amikor a tudat az orrgy6k helyere kerul vissza, Nyissuk ki a szemunket isrnet, akkor a tudat isrnet kint van, zarjuk be, visszajon az orrgyokbe: a tudat tehat egy szernpillantassal vandnrol.

Nos, tegyiink meg egy tovabbi kiserletet. Kepzeljuk el, miutan bezartuk szemi.inket egy targy megszemlelese utan, ezt a targyat szellemtinkben. A tudat - igyekezeteben, hogy megorizze a targyat -, lassan a fej belseje fele veszi utjat, ahol tulajdonkeppen a tudat szekhelye van, es ez a hely a fej kozepen egeszen vilagosan erezheto, mint egy erzekelheto nyomaserzet, De ez azonban nem tart sokaig, his zen egy ido utan hirtelen az az erzese az ernbernek, mintha egy pillanat Jenne, es ha tudataval ismet kifele iranyulnal A tudat tehat mindket iranyba vandorol: ameddig az ember valarnire koncentral az orrhegyeben, befele mozog es ott nyomast teremt. Ez a nyomas pontosan azon a helyen keIetkezik, ahol a hipofizis a vonal kozepe folott talalhato, ami 01- dalvast a fulnyilasokat keti ossze, Mihelyst azonban a tudat eltolodik e centrum fole utban meg tovabb a fej belseje fele (a to. bozmirigy fele), aztan a pillantas (a bezart szemeke) ismet egeszen elfire nyomul, a nyilat kilottek!

Igy tehat ratalaltunk a szellemi Ijaszat nyitjara, A folyamatot a kovetkezo szakaszokra osztjuk:

Az fj rnegragadasa, Mivel az ijat az OM szotag jelenti, ez a szotag bevezetf isrnetlese, ami a szellern szukseges bsszegyujteset idezi elf es ezenfelul, helyes kiejtese saran (A-O-V-mmm, mintha egyetlen hang lenne a mar A-ba helyezett susog6 visszhanggal) meg titkos celt kovet, maganal a halk sugasnal, a hipofizis egesz kornyeke a susogas altai izgalmi allapotba kerul

42

(meg fogjuk mutatni, miert szukseges ez).

A nyil felrakasa, Mivel ez a gondolatelvet (sajat onrnagunk szelleme vagy atrnan) jelenti, ez egy meghatarozott objektum kivalasztasa "celkorongnak".

Celzas a celkorongra a mar emlitett trataka vagy upasa - "odaadas" a targyra, aminek a celja, a szellemi (eidetikus) bealWadas (bhava), a targy "erzesenek" - nem elkepzelesenek - eldictezese. Az ij megfeszitesc az ij hatrahuzasa (ellentetes a eelratartassal!) a hurral (a targy szerinti hurral - flgyeljunk kozben a szo kozos eredterel) vagy a tudat ("nyil") rnozgasara az ij fesziiltsegnek (gorbulet) kozpontja fele - a fej belseje fele, Ez a feszftes (a tudat koncentracioja') pusztan ezen az eidetikus elmdyedesen keresztul tortenik a targy "erzesebe". Amikor ez a fesziiltscg (koncentracio) eleri a csucspontot, akkor kovetkezik a loves kioldasa - a nyil (a tudat) eleresztese (ellazitas), ami most a celkorong (a targy) iranyaba repul, Az [jasz a celra nez, a talalatra varva, arnit tobbe nem tud befolyasolni, his zen mar nem tartja a nyilat (nem koncentralja tobbe gondolatat) - arra figyel, vajon a nyil a celkorong kozepebe (a targy vizioja) talal-c vagy a melle (nem szandekolt .furcsa dolgok" latomasa Id. cloza fejezet), vagy a foldre esik (nines latornas). Az utobbi esctben tij nyilat kell felhelyezni (a koncentraciot el6lrol kell kezdeni). Ezert mondjak az eredetiben "ismerd jeI" vagy ,Jigyelj" (viddhi) a mulhatatlan celra es nem csak egyszerfien "taldld el" (a szanszkrit szo ezuttal vidhya lenne es nem pedig viddhi!). Hiszen a nyil elengedese utan mar nem Iehet valtoztatni, csak azt lesni, vajon valami szel (mas gondolatirany) nem teriti-e el a mar repulfi nyilat ugy, hogy az elveti a celt. Ez a figyelem - nern kizanilag Istenre (a Brahma szo nem szerepel az elsa vers Szovegeben), han em minden kedvelt targyra iranyulhat - a meditaci6 ismertetojele, ami ellentetben a koncentracioval (az ij mcgfeszitesevel) a szellern egyre inkabb tokeletesse valri feSziiltsege.

43

Ha a szellemi ijaszatban szerzett titok megismereset osszehasonlitjuk a mester altal megadott szanszkrit formulaval, ugy meglepetessel allapithatjuk meg, hogy mindketto ugyanarrol szol, Hiszen a szanszkrit formula ket reszbol all - a feszultsegbfil, amine) a .felhok" (gondolatok), a tudat helyes visszatartasa (hatrahuzas) altai osszeterelddnek (a kozpontra) (az ij megfeszftese koncentracio tit jan), es a lazitas (a nyil elengedese rneditacio reven), mikozben a "mennybolt" (kha, a szemoldokok kozotti helyvagy orrgyok) megfigyeli (a "celkorongra" figyel), hogy uralomra tegyen szert (az "ijaszat" tudomanyanak uralasa),

A nagy agy pszichologiajabol tudjuk, hogy a szemoldok kozepen mindenekelott a homlokureg, tehat egy ilres ter van, ahol biztosan nem talalhato kozpont, Es megis minden indiai szoveg egybehangz6an a bhrumadhya-dristirol beszel, a "szemold6k kozepere nezesrtil". EgyfelOl tehat megallapithatjuk, hogy ez a .botcsesseg szemet" az olajlampas Iangban, a szemdldok-kozpontban kepzelik, masreszt azonban ugyanaz a szoveg azt mondja: A szemoldok-kozpont (mint (egy) nyeles-butyok (nalakanda), ami sajat hangjat kelti, miutan ennek a kozpontnak nem elolrdl az agyban, hanem kozvetleniil a hangrezonancia kozeleben kell lennie, vagy legalabbis ott ereznie a beszed soran.

A "harmadik szem" valodi poziciojara vonatkozo utmutatast - meglepo medon - nyugati tudomanyunk adja meg: Emleksziink arra a testi alkatra, amilyen az osembernek volt. Azok mint alacsonyabb rendfiek, homlokszemuek voltak. Ez a homlokszem az oskor jellernzo szerve volt. Egyszerfl szem a latashoz nem volt; hiszen a magasabb allatoknak akkoriban mint kesobb is azokon a homlok- es parietalis szernukon kivu! ket, jol fejlett normal szemiik is volt. Tehat csak egy szerv lehetett egy erteIernhez, amit a kesobbi allatok es emberek nelkiiloztek vagy inkabb elvesztettek ugy, hogy ok a szervvel mar nem vagy csokevenyes allapotban rendelkeztek - a nagyagybol kinfitt tobozmirigy. Azonban a nagyagy a szekhelye a vilagnezetet mechanizalo

44

intellektusnak, aminek most kiilonosen reszesei vagyunk, es amint a koponyafejlodes mutatja, ti:ibb is mint egy feltehetden visszafejlOdtitt kokorszaki ember, jollehet ez is, arnint a harmadkori emlosallatok, meg egy "agy6rids". Ezeknel a tokeletes homJokszemmel rendelkezf osregi allatoknal azonban az agy ki.iltinlegesen kicsive valt. Tehat a nagyagyaz intellektus helye, melynek megszerzesevel es kibontakozasaval lassankent a demoni terrneszetszemlelet elveszett, fgy a nagyagy teljes visszaIcpese es az ez alatt kialvo parietalis szervek teljes kifejlodese eppen ennek az erzeknek a fizikai rmikodeset kellett hogy je!entse, ami nekunk a reflektalo intellektusnak legtobbnyire javara valt - a termeszetszernleletenek, Ezze az elveszett terrnesletszemleletU belsf Iennye valtak a parietalis- es hornlokszemek, velhetoleg a fizikailag hate, Iato- es gyakorlo szervek. A zsakmanyt vagy az ellenseget tavolrol latni vagy rnegigezni, egyik sem lenne mar altalunk erezhetd feladat es kepesseg, tehat terrneszetszemlelet es magia a legnagyobb mertekben,

(Edgar Dacque, "Osvildg, monda es emberiseg")

Ez egy tovabbi tudomanyos bizonyitek lehetne arra, hogy faradozasaink; amik az intellektus egyoldahi fejlodese folyaman elvesztett termeszetszernleletet es magiat a tobozrnirigy ujraki. fejlodese altai ("harmadik szern") visszaszereztuk, ezaltal egy terrneszetes torekves .. Feladatunk csupan abb61 all, hogy ezt immar harmonia ban az intellektussal kezdjiik eI. A masodik resz ehhez a norrnalis es harrnonikus kibontakozashoz mutatja be a gyakorlati utat.

45

Masodtk res:

Gyakorlat

1.

Ido

A szellemi ijaszat gyakorlasa nehany elokcszito gyakorlat tit jan, mint a testhelyzct (ules), legzes, egyebek meIlett zajlik Ie. Az erre alkalmas ido kivalasztasa is nagyon Contos, mint a kovetkezo terryekbol is lathato:

Mikent megmntattuk az elmeleti reszben, a szcllerni Ijaszat abban a Iormaban olt testet, hogy az elkepzeles vagy jobban mondva, a belso beallitas ("erzes") a targyra, a fej belsejebol (hipofizis) es errol a helyrol kifele a .Juumadik szem" iranyaba vezet. Mivel a szandekos szelIemi rnegismeres vagy szimbolikus nyclven Upanishad "talalat a celba", csak akkor megy vegbe, ha egy belsf szellemi kapcsolat, egy erzekeny osszekottctes jon letre a targy C,cetkorong") es a .hannadik szem" kOzott. Ez megtortenik nemcsak a "szem nelkiili latdsruil", hanem tulajdonkeppen a terrneszetes erzekeleseknel is, azzal a kulonbseggel, hogy az utobbi esetben csak a tobozmirigy periferiaja erintkezik a rezgesekkel, rnikozben az elsa esetben maganak az .iezerlevelii virtignak" reszben cs cgy pillanatra erintodnie es nyitotta valtnak kelliennie.

A benyornasok befele vandorlasa - aj6gik misztikus nyelven .vandorlas a kha-ba" nevezett - norrnalis medon automatikusan zajlik Ie es a koncentracio es a meditacio soran egy hatalmas emelkedes tapasztalhato, amit - mint mar emlitetttik -, a hipofizis tartornanyaban (hypophysis cerebri, agyfuggelek), egy fizikailag eszlelheto nyornaskent erzunk, Amit egy targy hoszszabh szernlelesenel minden gondolat koncentracio nelkiil erzunk, egy halvany nyornaserzetet ezen a tajekon, ha a szemck azutan egy pillanatra csukva rnaradnak, ami rneg jelentekenyen erosbdik, ha ekozben kfvan valarnit az ember: peldaul, hogy a targyat arrol a helyrol el kellene venni. Ezt minden ember aZOl1-

49

nal bizonyithatja,

A hipofizis tajek ezen ingerlese - a jogaban a hipofizist tekintik az akaratkozpontnak - kernyezetunk minden vizsgalatanal bekovetkezik, melynel akarat kinyllvanitasa megy vege es annalerosebb, minel inkabb esteledik, Ennek kovetkezteben ezeket a napkozbeni benyornasokat bizonyos ertclernben mag unkkal visszuk aludni. Mar mutattuk, hogy a gondolatkozpont .Juitodik virdglevele" (rnanas-chakra) annal eresebben ingernek van kiteve es ezaltal fejlddik is, minel inkabb valamifele kikapcsolt mas dologra es benyomasra koncentralunk, Mivel azonban ez a .Juuodik vinigtevet" a vezetes erzekelesunk szamara az .iezerlevelii lotusszal" vagy a .Jiarmodik szemmel", ezaltal alvas kozben (amikor az egyeb erzekek ki vannak kapcsolva) egeszen kiiIOn6s fajtaju alornkepek keletkeznek, amik a szokasos, "normalis" almoktol jelentos mertekben kiilonboznek: mikozben a napi benyornasok a manas-chakraban (gondolatelv) raktarozodnak es alvas kozben "ujraviritanak" es azaltal a groteszk es bizan, alapjaban veve val6tlan alornkepek valtodnak ki, ezek a trivialis alomkepek kevcrednck ossze a .Juulevelii viragievel" fejlodese soran (a koncentracio es meditacio joga-gyakorlasai altai) fokozatosan es lassan behatol6 erzekelesekkel, a .Juirmadik szembo!", oly gyengen es roviden, ahogy ez kezdetben alig lehet eszlelni. Az eredrneny egy ugynevezett .valodi tilom" alvas kozben, azebertudatban egy intuitiv sugallat, a meditacio alkalmas allapotaban a megkivant latomas, es vegul beteg allapotban az ugynevezett .hallucinacio", De ezek mind lenyszertl jelensegek, melyek a reszben es idonkent megnyflo "harmadik szem" tevekenysege utjan keletkeznek, es immar egyre hatekonyabba vale "hatodik viraglevelen" keresztul vezetnek.

Amint aj6ga-tan allitja, a .Jtarmadik: sum" alomtalan alvasban nyilik ki teljesen es egeszen, Mi azonban nem ernlekszunk ra, mert tudatunk, a manas-chakraban van lehorgonyozva es kikapcsolva marad. A jogagyakorlat egesz feladata abban all,

50

hogy az ember a tudatat a gondolatcentrumbol (manas-chakra) a .. hormadi): szembe" vigye at, es azaltal a legmagasabb (mester) fokozatot erje el a vizi6knak, mikozben az elso harom foknal a tudat a manas-chakraban idczik a .hormodik szem" idonkenti bekacsolasaval.

Ebbol kovetkezik, hogy minel k6zelebb van az ejszaka, annal tobbet es konnyebben kapcsolhat be a "harmadik szem>J. Ezaltal a legmcgfelelcbb id6 az ilyen gyakorlatokra tulajdonkeppen az ejszaka vagy legalabbis az este, a kora reggel ellenben alkalmattan ido, hiszen meglehet, hogy az ember specialis klserteteket vegez, a gondolatcentrum es az akaratcentrurn eber al[apotaert, ugymond "felrazza alnuihol". Mikozben ejszaka (elalvas elott, hiszen elalvas utan a gondolatcentrum nehezkes) a "s:ernnelkiili kepek" a .kha egyszerii megfigyelese altai" (kham ajnatam, a "mennybolt" megfigyelese) mar nehany perc rnulva elcrhetck a gyakorlaton keresztul, az ilyen kepek reszere reggel cbredes utan 1-2 ora intenziv koncentracio szuksegesl A kovetkezfi peldak ezt tanusitjak:

Ad6dik, hogy ertelrnetlen arnyekok, rnelyek sotetben, lezart szerneink el6tt tunnek fel, a Iatornasok kezdetei, amelyek a szukseges koncentracio elerese soran kezdtek lerajzolodni, eppugy mint egyes targyak kiemelkednek a sotetsegbo],

Latomasok tunnek fel, ha a sotetben a szemiink ele neziink, es megkisereljuk kiilonvalasztani, amiekozben homalyosan kezd kirajzol6dni. Ezek a viziok kfvansagra keletkeznek (viziok 2. fok), azonban mlndig a teJjes onfelejtes pillanataban (laya). Ma, koran reggeI, intenziv koncentralas soran az ajnara (szemoldokkozep) a feszultseg atvitelenek erzese soran a hipofizis helyen, egyaltaJan sernmi sem erkezett az egyoras meditacio ellenere, Azonban egy egyszeru szemoldokkozepre nezessel, minden alkatommaJ, ha a tudat a koncentracio feszultsegetcl erore kapott, a Iatornasok egesz tisztan felragyogtattak (a "gyujt6pontban") (vfzi6k 3. fokozata) - a tajek reszet (A jegenye lornbja a

51

hazunk elott).

Tegnap, elalvas elott az egyszeru nezes kovetkezteben a sotetben lehunyt szemmel mintegy 1-2 perc rnulva ertelmetlen Iatornasok egesz filrnszalagjat eredrnenyezte, (latornasok 2. foko. zata)

(Kivonatok a napl6mb6l)

Feltehetoen nem mindegyik sotetben valo nezelddes eredmenyez minden gyakorlat nelkul i1yen viziokat! Ehhez intenziv tanulas szukseges, De bennunket ebben a pillanatban az a teny erdekel, hogy azoknal, melyeket ebben a tudomanyban tapasz. taltak, a siker konnyusege jelentosen fiigg-e attol, hogy mely nappaJi iIIetve ejszakai oraban vegeztek az ilyen kiserleteker, Altalaban leszogezhetjuk, hogy ugyanabban a mertekbcn ahogy a tudat feszultsege a nap folyarnan felebredestol a mely, alorntalan alvasig egyre inkabb kivulrfil (a szemlelodes minden targyarol) atszallitodik a hipofizis folott utban a tobozmirigyig befele - tehat a .Jcha-ban vandorol" - a mindenkori Iatornas fajtajat a szukseges koncentracio megvaltoztatja: mondhatjuk, hogy a tudat allandoan es szakadatlanul onkenyesen valosltja meg az "ijaszat" jelenseget, Mivel a kulvilag dolgainak vizsgalata a "nyU es a cel felhelyezeset''; a dolgokra torteno koncentracio az "fj megfesziteset"; es a csendes gondolkodas a napi problemak elvarhato megoldasai folott a "nyilvessz6 kirepiteset' abrazolja, Az ut6bbi eredrnenyezi aztan az altalanos intuitiv valaszt is kerdeseinkre - "talalat a celttibla kozepebe". Ezzel osszefiiggesben a tudatos "fjciszat" koncentracioja is - gyakorlatunk soran - Iegyozetik egy bizonyos falnal; jollehet ez alkalommal a technika minden elernenek - a nyil es aeel felrakasa, az Ij feszessege es a loves kioldasa - meg kelJ lennie, hogy egy elemet mindenkor a napszak szerint kulon kierneljunk ugy, hogy az ember kora reggel tOkent a celzasnal (trataka es manduki-rnudra) tartozkodjon, de] korul tulnyornoreszt az ij megfeszltesevel (sambha-

52

vi-mudra) foglalkozzon es este - napnyugtatol elalvasig - gyakoriatilag a nyilvesszf kiroppentesevel (khecari-mudra), a sotetscgben zart szemmel tortenfi, eloirt vizsgalatat (kham ajnatam) vegezze.

Ezen tulrnenoen minden napszaknak megvan a maga el6 es utoideje, amit minden gyakorlonak figyelembe kell venni, amikor a neki alkalmas gyakorloidot valasztja ki. Feltetlen kovetelmeny azonban, hogy az egyszer kivalasztott idct be kell tartani: ezt az idot mar nem szabad megvaltoztatni, hanem mindig ugyanabban az idoben kell gyakorolni; egyebkent elveszti az egesz a ritrnusat. Ez elofeltetel.

A jogik szarnara a napfelkelte- es nyugta ideje kulonosen becses, mivel ebben az idoben a terrneszetben, az ernberekben, tovabba a ktilso vilagban mely nyugalom es napos jelleg sugarzodik ki, ami onmagaban a nagyvaros oriileteben nem erezheto. E ket idoool mi talan a naplernentet reszesitjuk elfinyben - nern tul keson, mert civilizacionk kovetkezteben mas ida- es munkabeosztas szokasos mint az indiaiaknal, Hajnalonkent, hat meg aztan napfelkeltekor - ktilonosen tavasszal, nyaron es osszel - alig vagyunk kepesek gondolatkozpontunkat kellokeppen ebren tartani egy melyebb koncentracio szamara, Termeszctesen minden olvaso fenntarthatja rnaganak a sajat ida kivalasztasat, abba kell csak belegondolnia, hogy az altala valasztott ida megmaradjon.

Visszateriink "ijaszatunkhoz". Ha - mint fent bemutatast nyert - a .harmadik szem", a tudat fokozatos vandorlasa kovetkezteben alornban es kulonosen alomtalan alvasban magatol kinyilik, ugy abbol kovetkeznie kell, hogy gyakorlataink az "ijeiszatban", amiket a "hatodik viraglevel" nagy rnertekben fejleszt es azaltal a benyornasok vezeteset a .Juumadik szemtiil" a manas-chakrahoz (a tudat helye) elosegiti, almaink tartalmat jelentosen befolyasolja, A gyakorlati tapasztalat megtanit bennunket, hogy tenyleg igy all a dolog: ezeknek a szellemi gyakor-

53

latoknak az elsa kozvetlcn sikere egy kulonosen eleven es eros alornelmeny, Az alrn ok az elsa naptol kezdve gyakorlatok sze, rinti, rendkivuli, csaknern e!o elesseget, logikat es vilagos ossze. fuggeseket elnek meg, amiket a vales eletben ez idaig meg soha nem figyeJtek meg, csak ateltek, I1y medon beszelhetnenk egy erdekfeszitfi, paratlan alornelmenyrol, amelyik tobb alommaj kapcsolodik ossze, sot belenyulik a valosagba. A kovetkezo pelda szeretne ezt bemutatni:

"Latom magamat egy ernbercsoportban, am ely, ego faklyakkat felfegyverkezve, foldalatti barlangokat szemlel, Minden barJangban, mint a rmirniak, feher kendokbe bcpolyazott es bebalzsamozott holttestek vannak, es a mirha enyhe, kellemes illata erzodik a levegoben. Egyvalaki azt mondja a proccsszi6b61, ez talan a rornai Szent Peter Bazilika lenne ...

A napon egy iskolas lanyt latok, aki jol isrneri Romat es tobbszor meglatogatta a Bazilikat. Kerdern ot, vajon isrnemekc valamilyen katakombat es foldalatti bariangot a Bazilika alatt, Nemleges valaszt kapok.

A kovetkezfi napon ez a holgy siet hozzarn izgatottan es kezembe nyomja az ujsagot, melyben az all: Rornaban, a Szent Peter tempi om feltarasa soran ekkor es ekkor (almom pontos napjan), elso alkalommal fedeztck fel foldalatti folyosokat, melyek egy okori rornai temetchoz vezetett, es alatta egy meg regebbi egyiptomi temetobe, bebalzsamozott rmimiakkal.

•

(A naplombol)

Az ilyen vagy ehhez hasonlo "dlmok" a komolyan gyakorlonal nem ritkak, ugyhogy a .veletlen'' esetleges kifogasa teljesen helytelennek nlnik, fokepp, hogy soha nem voltam Romaban es nines ott semrnilyen baratorn, aki ha a sir kihantolasanal jelen is lett volna, valamilyen telepatikus iizenetet atadhatott volna nekem. Ezen a medon gyakran meglatogattam "almomban" Parizst anelkul, hogy barmikor ott lettem volna valosag-

54

ban. es olyan reszleteket es utkanyarulatokat figyeJtem meg, amiket velcm bizonyitottan scnki nem kozolhetett, es amiket utana legnagyobb meglepetesernr e egy filmben ismetelten .. felfedeztem", 6s czaltal "ldtogatasom" megercsitest nyert. Minden olvas6, aki ezt az utat eleg hOSSZll ideig jarta, e tekintetben kezet razhat vclern, hiszen sajat tapasztalatan es nem a hitetlcnkcdok eseUeges kitogasain es szkepszisen mulik a dologl

A "szem nelkiili ltitas" kepessegiink cszerint almainkbol fej- 16dik ki. Elcsscgcn, logikai osszcfuggescn cs eHi valosagan fel lehet merni a gyakorlatok hatasat es hatekonysagat, Ez a teny megengedi bizonyos mesterfogasok es reszletek fontos es szukseges ellenorzeset, kulonosen, ha a gyakorlatokat kozvetlenul alvas elritt probaljuk ki. Ezekcn gyakorlatokon keresztul lehet kideriteni, hogy a minden joga-szovegben allitott osszefugges a Hold, mint jelkep es a .Jiarmadik szem" kozott inkabb esszeru megfontolasokra, mint valodi megfeleltetesre epiilnek - ellentetben a Nappal, mivel a Napkorong rnegfigyelese (szellemileg) a rneditacio soran az alrnokat azonnal es lenyegesen befolyasolja, cs mas tekintetben is erzekennye teszi, mik6zben ugyanaz a meditacio a Holdkorong folott az alrnok semmilyen erezhetf elenkuleset nem idezi e16, ahelyett azonban az alvajaras eszlelheto szimptomajat okozza, ha azt teliholdas ejszakan folytatjak,

A gyakoriatok almokra torteno hatasarol kesobb meg beszelunk.

Osszefoglalva meg egyszer ala kcll huznunk, hogy a gyakorlatozasra valasztott id6 nem jatszik lebecsulendo szerepet, mivel a siker a szellerni ijaszat tudomanyaban jelentos mertekben filgg att61. Gyakran kinlodik evekig a gyakorlatot vegzf anelkill, hogy eszebc jutna, hogy alapjaban veve a gyakorlatokra kiv;ilasztott idopont nem felel meg szemelyes hajlarnanak es ezert marad cl a siker.

55

II Legzes

A gyakorlat alatt es - ahogy nyomban latni fogjuk -, kozvet, lentil azelott, van egy tovabbi fontos tenyezc, sot talan mindenek elfitt a Iegfontosabb, mely azaltal egy fizikai elofeltetellc valik a gyakorlat sikcreert, tulajdonkeppcn a napszakok altal oly felteteles, reszletes mesterfogasok vegrehajtasaert, roviden - az ,,[j" konnyebb mukodeseert munkalkodik, Ahogy az igazi [jasz Iovesre allitja be magat, osszeszedi magat, ijat probakeppen megfeszfti, hogy annak osszesilnlsodott erejet es a hur rugalmassagat kiprobalja, ugy kell a "szellemi ijasmak" belso erfiit osszeszedni es mindenek elott sajat szellemi ,JeszitOer6nket" feIulvizsgalni. Hiszen az egesz siker egyes egyediil attol a kepessegtfil fi..igg, hogy kepes-e magat tokeletesen ellazitani (a ,.,nyilat" rerneges nelkul elereszteni) - es ez koncentraciojanak (az "ijjeszitesenek") hatoerejevel filgg ossze:

Ehhez elsf sorban egy kulonleges Iegzestechnika segit hozza, Ez tulajdonkeppen a jogi rnunkaeszkoze, mivel a Iegzes a gondolatkoncentracioval van legszorosabban osszekotve: ha peldaul valamilyen utcai zajra koncentral az ember, akkor pillanatnyilag elakad a lelegzete - es forditva: ha visszatartja azember a lelegzetet, az addig koszalo gondolatai egy iranyra korlatozodnak. Ez a teny mar regota arra osztonozte a jogikat, hogy a jogatechnika ket lehetoseget kidolgozzak - a raja- es hatha-jogat, Mikozben az elso ut a szellernibdl es a gcndolatibol kiindulva a testet es azzal a lcgzest akarja uralni, a rnasodik a gondolatokat es vegul is a szellemet akarja a Iegzestechnika utjan ellenfirzes ala vonni. Mivel az igazi joganak rnindket e1emet - a raja es a hatha - fel kell olelnie, nem Jenne ertelmetlen, Iegalabbis gyakorlatiatIan, mint ez gyakran elfifordul, az egesz munka megkonnyitesenek a lehetfiseget elhatarozni, Az olvas6 gyozodjon

56

meg rnaga a kez~nfekv{j peldakbol a gyakorlatban:

Ma egy uj jelenseget, - amit persze mar az utobbi id6ben gyakrabban - figyeltiink meg: viziok; meg homalyosak, de mozgassal es a szfnezes nyornaval (3. fokozat kezdetei), kezdenek kirajzol6dni es egy csaknem megszakitas nelkuli szalagokka fejl6dni, ha azernber, korabbi koncentracio nelkiil, egyszeruen kontemplativan, tekintetet a kha-ra iranyitja, A lelegzetet ekozben tefjesen eszrevehetetlenne kell tenni.

Ha rnaga az ember, a ritmikus lelegzes nehany masodperce utan, folyamatos Iegzesmodot tart fenn, a latomasok elkezd6drick minden erfifeszites, koncentracid es effele nelkul fellepni, Ez bizonyitja, hogy a szernoldok kozepre nezes soran, nagyszamu latomas tfinlk fel, ha az ember szakadatlan legzessel kezdi es erzekdhetetlen legzesre ter at. Egyediil magatol a ritmikus kgzest61 (az ajna-tajekon kereztiil) keletkeznek ezek alatomasok,

Ha minden koncentracic nelkul (a kha altali vizsgalodas nelkiil), egyszenien folyamatos lelegzest vegziink egy ideig, idavel beal] a meditatrv allapot es az eszrevetlen legzes. A viziok kezdenek megmutatkozni (hatha-joga elv).

Megforditva: ha az ember kulonosebb koncentracio nelkul, egyszeruen igyekszik egy bizonyos kepet szellemeben megtartani, elfiszor a folyamatos es eszrevetlen lelegzest alkalmazza .. A Iatomasok kezdetei (gyengen vilagitoak) megindulnak. (raja-joga ely).

Kora regge! egy fel ora hosszat a lazito legzest gyakoroljuk, ami magatol folyamatossa valik. Homalyos viziok, melyek kaleidoszkopszeruen kovetik egyrnast, kezdenek rnutatkozni, tobbek kozott, tobbalkalommal Benares nem vilagos korvonalai tunnek feJ,amit latni kivantam.

Az almokon keresztuli ellenorzesunk ("dlom-teszt") egyertelmuen bizonyitja "a legzes hatasat a latomas kepzodesre:

Bebiwnyosodik, hogy az eszrevetlen legzes gyakorlata elal-

57

vas elott - es nem maganak a napkorongnak a szemlelgetese - markans almokat idez elo.

(A napl6mb(1)

Mivel a legzes ezeknel a gyakorlatoknal annyira fontos sze. repet jatszik, ami alatt folyamatos es eszrevetlen lelegzet ertendo.

A jogaban egesz sora van a legzesgyakorlatoknak - igy nyole fOgyakorlatot neveztek meg, de ezeket kezelhetjiik egyik vagy masik egymast koveto fckozatainak (vo: konyvernet, "A nagy titok", a joga gyakorlatok rejtett oldala). Celjainkra elegendo pusztan az egesz sorozat utols6 gyakorlatat, az ugynevezett "kevalit" uralni. Ez egy duplagyakorlat, ami megszakitas nelkiili es eszrevetlen legzesbol tevcdik ossze. Pedig lehetne ennek a h!gzo folyamatnak mindegyik reszet onrnagaban is gyakorolni, az elfibbit vagy bhrarmarit ("mehszerii" - folyamatos legzes) es a masodikat, a murccha-t G,b6dft6" - eszrevetlen legzes), de ez nernegyszer feltetleniil -sziikseges, miveI a masodik automatikusan kioJdja az elsot, rnihelyst ez (a folyamatos legzes) a gyakorlat elerte a sziikseges lendiiletet,

Mibal all a kevali technikaja? Egy elOgyakorlattaJ kezdjiik, egy, egyebkent nagyon sikeres legzf gyakorlattal, ami nyugtatolag hat az egesz testre, kulonosen az idegekre. Ezt Indiaban tala-yuktanak hfvjak G,ritmussai osszekotve") es a kovetkezokeppen vegzik:

Ritmikus iegzogyakoriat (elogyakorlat):

Az ember egyenesen ill (fej, nyak es hat egyenes!) es egyforman hosszu ideig lelegzik be es ki - mintegy 3 vagy 4 masodperc hosszu egy belegzes es pontosan olyan hosszu a kilegzes. Jelentekenyen segit ekozben, ha ezt a lelegzetvetelt Jenduletszerfien, mint amilyen az ingalenges, a lehetc legplasztikusabban kepzeljuk el, arnikorez az inga athaladna a testen (ahogy

58

pl. a szemoldok kozep) befele es kifele. A lelegzetvetel hossza nem jatszik szerepet, csupan a legzes egyformasaga (a be- illetve kilegzese) a fontos.

Idovel (maga a gyakorlat alatt is) kisereljuk meg, a mindenkori Iendilletet (a be- vagy kilegzes hosszat) fokozatosan meghoszszabbitani 3 masodpercrol 4-re vag)' 5-re, stb. Mint a peldak rnutatjak, maga ez az elfikeszitf legzesmod a kepek keletkezeset idezi e16 a "szemnelkii.li ldtds" kozben,

Ha elertuk ennel a ritrnikus elogyakorlatnal azt a fokot, amelyneI megerolteto a lelegzet tovabbi meghosszabbitasa, akkor legjobb atternunk a kevali gyakorlatra:

Kevali (f6gyakorlat);

Megkisereljuk imrnar az atrnenetet - a belegzesrol a kilegzesre es forditva - lehetoleg kitorolni, ugy hogy gyakorlatilag kialakuljon a folyamatos legzes, Jollehet emeUett igyeksziink a be- es kilegzes kozdtti hatarokat kikuszobdlni, ezaltal magatol keletkezik egy Iegzesszunet (levegdvel a tudovel). Ez az elso resze ennek a gyakorlatnak - a foJyamatos legzesnek. Ha ezen legzes soran egy bizonyos emelkedest tapasztalunk, az azonnal atter a masodik resz fole - az eszrevetlen legzesbe, arnelynel a szunet levego nelkiil keletkezik.

Az elsf resze ennek a kevali-legzesgyakorlatnak a gyakorl6- valugy fordul eJo, mintha tudeje Ievegevel lenne tOltve, mikozben 0 csak alkalmasint kilelegzik, hogy uj levegfit vegyen. Amasodik resz, ami mindig automatikusan az elsobOi szarmazik, mihelyst a lelegzettartas hatara (kapacitasa) tullepesre kerul, olyan benyornast kelt, mintha felhagyna a lelegzessel - olyan eszrevetlennek ttinik. Ez a kevali egy szellerni fjasz (jogi) fO felszerelese, mivel kiegyenlfti ez a kulonleges legzesmod technikajanak mindket alkotoreszet - a koncentraciot ("az ij feszftese") ugyanannak az elso reszevel (folyamatos lelegzes) es a medit.ki6t G,a nyil eleresztese") a masodik resszel (eszrevetlen

59

legzes) befolyasolhatja es emelheti; eppugy, mint a koncenr-j, cio mindig kez a kezben Iep fel.a folyarnatos legzessel ugy, hogy annak egy masikat hivja elO, a meditacio is es az eszrevetlen legzes egymassal a legszorosabb kapcsolatban allnak, Aki eZeFt "ijdsz" rnesterre szeretne valni, annak uralnia k~lI ezta kevalir,

De mas, sokkal nagyobb elonye is van ennek a legz6gyakor_ latnak: kepes a sziv tevekenyseget oly mertekben befolyasolni hogy az ember a szivet id6vel teljesenaz ellenfirzese ala. vonja,

A gyakorlat igazoJja ezt a hatast: . . .

Az ember egy kivansagra koncentral, aszemoldok k6zepere nezve, a lelegzet rnagatol megszakad. Ennek a gyakodatnak a meghosszabbitasanal szunetel a Iegzesfolyarnat, tovabba belegzesnel es a kilegzesnel is, mikozben magukt61 keletkeznek.szu, netek - jobban mondva, a Iegzes lassabban megy tovabb, de egyre inkabb eszrevehetetlernll. A szfvveres lelassul.

(A napl6mb(1)

A kevali legfontosabb tulajdonsaga a masodik reszeben (eszrevetlenben) van, am a pratyahara ("az erzek killOndsa") egy Iehetoseg a kulvilag benyomasait kikapcsolasara iigy, .hogy a tudat egy kedvelt targyra koncentralodhat n~inden elteres netkiil:

Deli lora ki:iriil: 5 perc koncentraclo utan a hipofizisen (e. ros nyornaserzettel a fejkozepen) felnint egy egesz eles Iatornas (3. fokozat) - egy vilaglto are, kulonosszemek, melyek nehany rnasodperc mulva lassan .Idhunytak", Magat a felesegemmel tortend beszelgetest a mellekhelyisegben ez nem zavarta (a legzes eszrevetlen volt).

Ha az ember kozvetlenul kezd el az eszrevetlen Iegzessel foglalkozni es meg hozzaffizi a nezest szemoldok kozepere (kham ajnatam), a Iegzes nem a folyamatos fokhoz ter vissza, hanem Iegzesszunetek alakulnak ki, a legzes csaknem teljes kihagyasaval, es (este) - Iatornasok.

60

A kintrol szarrnazo larrna es a zaj nem zavarnak, Koncentracional, osszekapcsolva a kevalival, a tudat mintha ,.eljdtyo!oz6dna" ugy, hogy egy hirtelen vagy eles zaj sem okoz sokkot, mint ez egyebkent egy targyba tortenf elmelyedesnel min dig elOfordul.

(A naplombol)

Paramahansa Yogananda mondja a kevalirol:

Ez a koncentracio es a medltacio egyik tudornanyos modszerc. Mcgtanitja az idegararnlasok lekapcsolasat az erzektelefonokr6L Megmutatja, hogyan vonja meg az ember a tudatates idegi erejet az ot erzektelefcntol, es azaltal hogyan tegye lehetetlenne az erzekeles atfolyasat. Ez a modszer jobb, mint a kiserlet a meditalasra a gondolatelvekkel egyedul, mert ez a modszer nem csak a gondolatelvet, hanem az eleterot is lekapcsoJja a figyelem altai elteritett ot erzektelefontol,

(Swami egyik levelebtil)

Az erzek "eljdtyoloz6ddsa" (megvonasa) a kevali lelegzesmedon keresztiil, ennek a gyakorlatnak a beteljesedesen at vezet, maganak a maradek levegonek a teljes kifujasahoz es ezaltal fclteteles, az erzet tevekenysegenek tokeletes kikapcsolasahoz, es a negyedik, vagy masfelol egy j6gi rnester eksztazisaban a latornasok mesterfokahoz (lasd Yogananda eksztatikus elmenyeinek leirasat, ami kozben folyton az volt az erzese, mintha a levcgfit a tiidejeb61 egy pumpan keresztiil teljesen kiszivtak volna.

("Egy j6gi imeletrajza")

61

III.

Testheiyzet

Van meg nehany fontos tenyezo, ami [olott gyakran atsiklik az ember, legalabbis alabecsuli, jollehet az csaknem eppoly donto, mint a legzes, - ez a testhelyzet vagy az ules (asana). Ez a fejezet a jogaban egy ki.H6n tudomanyt alkot, es gondosan figyelni kell ra - mert ezaltal a test megnyugszik es a gondolatelv za, vartalanul, szorongas nelkul vagy teljesen [ajdalommentesen kon. centralodhat egy targyra, ahogy ezt minden joga konyvben rnond. jak: jobban mondva a helytelen ules bizonyos korulmenyek kozott egesz faradozasunkat sernrnisse teheti. Ezt a pontot meg szeretnenk magyarazni: miben all vegiil is a legzestechnikac pranayarna -, amirol eppen beszeltunk? Nem egyediil a legzes rneghosszabitasaban, hiszen a prana sokkal tobb mint legzes - ez eletenergia, ami a testben fenntartja az eletet es nem csak a tudot, hanem a szivet es mas szerveket is tevekenysegre serkent, Ennek kovetkezteben a pranayama annak az eletenergianak a funkcio meghosszabbitasat idezi elO (lasd "A nagy titok"), ami a testben mindig "Nap-/elegzetkent" (a jobbfel61i, magneses-pozitiv testoldal) es a "Hold-lelegzetkent" polarizalndik (a bal, magnesesen negativan felt61t6tt testoldal). Minden ember konnyen meggyozodhet errol, ha lelegzetet pontosan megfigyeli: fel fogja fedezni, hogy a Ielegzet mindenkor csak az egyik orrnyilason aramlik szabadon, kozben a masik tobbe-kevesbe "ledllft6dik", emellett ez a kapcsolat szabalyszerfien minden ket oraban csereIOdik. Az egyik (bal) testoldal teremt eletenergiat a Vilagmindensegbol, a masik, a jobb kozvetiti azt az egesz testen at. Ameddig mindket eletenergia egyensulyban van, az ember egeszseges marad; ha diszharmonia lep fel, megbetegszik. Ez 6sregi elrnelet, ami egyebkent a most oly divatossa valt o-kinai akupunktura - eljaras" alapjat kepezi, es megfelelc kiserletekkel bi-

62

-.7.Ooyitast nyert, hogy a jogaban az egesz tan kiindulopontja, a testhe1yzetekben (asana) van; nem egyediil a verkeringest lehet azaltal a helyes mederbe terelni, hanem - es szerfelett fontos - czeket a magneses ararnlasokat helyes m6don ossze kell kotni, mindenekel6tt az egesz magneses "hdI6zatot" zarni ken.

Legyen szo akar aver megtartasarol a meghatarozott testreszckben vagy szervekben - esetJeg a terdekben a lotuszules 50- rtlll vagy a hasnyalmirigyben a "terdcs6kndl" (lasd ,,Titok": abrak] -, ugy a nem kevesbe fontos hatasok egesz sorozata maradna magyarazat nelkul es ebb61 kovetkezoen a lab- illetve kezhclyzet nem is jatszana szcrepet. Hiszen a verkeringes ugyanazokon keresztiil sernmikeppen sern akadalyozott vagy tamogatott. Elsf sorban - az ,.[jaszat" kiserletilnknel szinte kizarolag >ezcknek az aramlasoknak az osszekapcsolasarol van 8z6, amitol a siker jelentos mertekben fugg.es nem csak azert, hogy az ember "meg-tanuljon, szildrdan is egyenesen iilni", Patanjali mondja [oga-sutrajaban (11,48) az iileshelyzet uralasanak eredmenyerol: .Euiltal iu: tul a Nem-gdtkis az ellenteteken (dvandvas)".

A dvandva szo ellenteteket jelent, mint hideg-meleg, fajdaIorn-gyonyor stb. Mivel az ilyen ellentetek a testben pusztan a magncscs aramlas megzavart egyensulyan at is erosen erezhetok, ebb61 a versbol egyertelmuen kitfinik a kovetelmeny, a ket rnagneses aramlasnak ezt az egyensulyat, amik egyebkent szinten ehhez a dvandva-fogalomhoz tartoznak, ismet helyre kell allitani, Ez azok osszekapcsolasaval tortenik, mint ahogy a gyakorlati pcldak megdonthetetleniil bizonyitjak,

Eloszor is az a kerdes, milyen iileshelyzetek elonyosek az ,.iiasza:" soran. A keleti nepek elonyben reszesitik - mint rogton latni fogjuk, hogy joggal- az osszes ulesfajtat, egymas ala- illetve fole hajtott labakkal, mint a "torokiilest" (a mi szabo iilcsiinket), a ,,16tusziilest" (gyakran buddha-ulesnek nevezettet), vagy a .,tokCletes uiest" ellentetben a nyugatiakkal, akik rendSzerint csak karosszekben vagy szeken erzik magukat jol,

63

Minden iiles kozul ketsegtelenul a Iegjobb a lotuszules (padmasana, 2. sz. abra), mert a magneses aramlasok tokeletes oszszekapcsolasat mind a labakban mind a karokban megteremti, espedig oly medon, hogy ez eleinte az egesz also testreszt (a combhajlatig) gyakorJatilag kikapcsolja, es masodjara, a magneses potencia nagy koncent-raciojat a kezekbe es labakba erik el, amik egymast megerintik (a kezeinket az ujjainknal oszszekulcsolhatjuk).

l'iljnavalkyasana

/ \

~)

64

Mivel azonban a lotuszules latszolag nehez es legalabb 1 cres tanulast kivan meg, - hogy aztan ne is maradjon meg olyan sokaig, az ember konnyen abbahagyna a kiserletezest, ha vegul csak ana jonne ra, hogy az aramlas lezarodott - a sokkal konynyebb iilest, az un. Goraksasanat foglaljuk el, aminel mindket talpunkat es kezeinket is osszetartjuk, De a gyakorlat meglehetosen negativ eredrnennyel szolgal, Mivel a magneses aramlasok koncentracioja nagy on gyorsan erzekletes forrosagot okoz a hatgcrincben (farkcsont), ez csalhatatlan jele az aramok valodi 6sszekapcsolodasanak:

Ha a sugarzo Nap szemlelodes·et a hipoffzisben vegezziik es kozben lotuszulesben maradunk, nernsokara belso forrosagot erziink a hatgerincben (muladhara), ami aztan a hatgerinc hoszszaban a nyakig ernelkedik fel, A goraksa-iilesbe valo atrnenet soran vagy a labak kinyujtasanal ez a forrosag abbamarad es ismet jelentkezik, ha visszatertink a Iotuszulesbe,

Kora reggel, fel hatkor, padmasana (lotuszulesben) ulve az OM (lasd kovetkezo fejezet) vizsgalataval kapcsolatban, erezhet6 belsf forrosag lepett fel a muladharaban, ami a Nap folotti meditacio forrosag-hozzarendelesenel kha-ban az egesz testre kiterjedt, es eros melegsegerzetet es forrosagot okozott. A labak kinyujtasanal aznnban eltfint, a gyakorlat folytatasa ellenere, A goraksa-ulesben mutatkoztak a forrosag nyomai, es elerte eredeti erosseget a lotusziiles felvetelekor;

(A naplombot)

Hosszabb iiles soran megteremtOdik ugyan a goraksa-ules, idovel a Iorrosag is, de jelentosen gyengebben, Ez rnutatja, hogy ez az tiles alacsonyabb ertekfinek tekinthet6. Ezert ajanlatos - nem utolso sorban j6 elokeszuletkent a Iotuszuleshez - az utobbi konnyu Iellazitasakent, a muktasanat elfoglalni. Ugyanannak ket variacioja van - az egyik, a tulajdonkeppeni muktasana, amelyiknel a bokak egyrnasfole kerulnek, es az un. Yajna-

65

valkya-ules (2c. abra), arninel egymas mellett fekszenek, Mivel mindketto eleg nehez, az elsa variacio elofokozatkent szolgal a kesobbi lotuszuleshez, es a masodik (yajnavalkya) az el6bbi elafokozatanak, Hogy konnyebben uraliuk, elfiszor (ugyanezen gyakorlaton belul is) ezt a yajnavalkya-ulest (egymast erinto labak, kal) es azutan az ellazitottlotuszulest vesszuk fel.

Muktasana-iiles:

Ma koran koncentraciot folytattam a Napra az OM jeleve] rnuktasanaban (szemoldokkozep) husz percen bel iiI. Halvany jelei mutatkoztak a melegnek a farkesontban. L6tuszillesbe torteno atmenetkor oriasiva nott a hdseg, a "jUjtat6" reven meg erasebb lett, es elterjedt az egesz testen. Amikor aztan kinyujtot. tam labaimat es keresztbe fektettem a kezeimet a terdeken, csokkent a hoseg eppugy, mint a muktasanaban. A padmasanaban (lotuszules) ii1€:s ismet felemelte a belsd hoseget, mely a nyakbol es az arcbol sugarzott ki, a visszateres a muktasanahoz azonban csokkentette es visszakiildte a farkcsonthoz. Ez a hatas ismetlodott minden alkalommal a k€:t uleshelyzet valtasakor,

Yajnavalkya-iiles:

Delben kham ajnatam (a szem elotti sotetseg varakozasteljes vizsgalata) negyedoran at, eszrevetlen legzessel es yajnavakya-ulessel, Latomas nines, de eros hOsegerzet van.

Delben koncentracio a kivansagra, hogy megragadjon a tudatban egy ismerds are az emlekekbfil. Nehany perc rnulva megjelent egy vfzio, mozogva es nevetve, ugy, mint mas ertelmetlen kepek.

(A napl6mb6l)

66

Ezekkel val6ban bizonyitast nyert ezeknek a gyakorlatoknaka hasznalhatosaga, Ami a szokasos "szab6iilest" illeti, ez mar azert sem keriil szoba, mert akozbcn az ember nem illhet egyenesen (fej, nyak es hat fuggolegesen). Ezenkiviil teljesen elninik a lotuszulesben kifejfidctt forrosag a hatgerincben a szab6iilesbe tortenf atmenet saran, mikozben az iment targyaltakban - muktasana es yajnavalkaya - csak gyengebb.

A szokasos europai tiles soran a karosszekben vagy a szeken, ami egyebkent keleties is es a buddhistaknal maitraya-uleskent 2 d abra) ismert, ugyanaz a szabaly ervenyes: a rnagneses kornek zartnak kell lennie - a Iabaknak vagy egymassal kell erintkezniiik vagy (jobb) a felsocomboknak kell keresztezcdniuk (sernmikeppen sem szabad a labakat egyrnas mellett tartani), A kovetkezf peldak tanusitjak ezt:

A szeken illtem es kulonboze labhelyzeteket probaltam ki.

Latornasok leginkabb akkor jelentkeztek, a keresztbetett felsficombokkal valo tiles soran, amikor a kezek a terdeken voltak.

Tratakanak (lasd kovetkezo fejezet) es koncentracionak egy targyra, egy egesz SOT mozgasban leva latomasa volt es a fenyek kezdetei es "uttinizzasa" (vizi6k 3. fokozata) idezodtek fel. Ekozben rnaitreya-ulesben iiltem, keresztbetett felsocombokkal. Amikor a labaimat parhuzamosan raktam, a latomasok abbamaradtak.

(A nap16mb61)

67

A keztartast is figyelembe kell venni, hiszen azok befolya, soljak - bizonyara magneses atkapcsolas utjan - a legzest es azzal a koncentraciot is! A legjobban a kovetkezf gyakorlati peldakon latjuk:

Megallapitast nyert, hogy a keztartas hatassal van a koncentraciora, A tudat, ami mar elerte a meditacios fokot, a folyamatos legzessel visszater a koncentraciohoz, ha az ember a kezet a terdere (cin-mudra) helyezi, A kezek egymasba hajtasaval isrnet bekovetkezik a meditacio.

Mikozben lotuszulesben a terdeken elhelyezett tenyer koncentracioval eloidezi a folyamatos legzest, (tehat a sziinet meghosszabbitasat levegovel), a kezek a talpakon (keresztben vagy direkt) rogton novelik a kilegzest es a levegf nelkiili sziinetet.

(A napl6mb61)

bsszefoglalva meg arra szeretnek rarnutatni, hogy mesterem kivaltkepp a rnaitraya-iilest ajinlotta keresztbetctt comb okkal es kezekkel a terdeken,

68

Iv.

Az yaszat technikaja

Megerkeztiink vizsgalodasaink legutolso es legfontosabb fejezetehez - magahoz a gyakorlathoz. Megallapitottuk, hogy ez az iigy nem betegcs illetve betegseget okozo, hanern eppenseggel norrnalis fejlddest mutat, arnit evrnilliokkal ezelott sajatitottunk el es a roppant hosszu idok folyaman el is hanyagoltuk, fgy ezaltal ahclyett, hogy meg teljesebb, harmonikusabb kibontakozashoz jutottak volna, a megfelelo szervek elcsokevenyesedesehez, es az att61 fiiggo kepessegek elvesztesehez vezetett. Kesobb felfedeztiik, hogy ezek ugyan latszolag csekely es lassu de megis rnegallapfthato fejlodese tovabbra is zajlik az agyban ezeknek a szerveknek az allandri ingerlesevel (hipofizis es tobozmirigy). Igyekezetiink, hogy ezt a fejlodest tudatosan a kezunkbe vegyuk es felgyorsitsuk, azt az abszolut szukseges es egyetlen logikus kovetkeztetest mutatja ebben a helyzetben, ami tenylegesen az abrazolt, csodalatosan hato szellemi kepessegek harmonikus kibontakozasanak kivant eredrnenyet az intellektus kara nelkul eloidezni kepes, Mar csak egy kerdes maradt nyitva, hogyan olt alakot ez a kibontakozas technikailag,

Eloszor rank akaszkodik a kerdes, meddig tarthat ugyan az altalaban az altalunk figyelembe vett es specialis technikan at felgyorsitand6 gerjesztese az akaratkozpcnt es a .harmadik stem" tcJjes kibontakozasanak - hiszen mellesleg errol van szo. A joga-tan ezt az idotartamot, - mely cgybecseng a modern geologi-

ai megfontolasokkal, - mintegy 1 millie evre becsiili, arnig az emberi agy a szukseges erettseget ebb en a vonatkozasban eleri. Es tekintettel a folyamat lehetseges gyorsitasara es ennek az idonek a leroviditesere, megnevez egy meghatarozott procedurat, am ely minden szellcmi es nem csak rnisztikus faradozasnak az alapjat kell, hogy kepezze - az ugynevezett rnantrat vagy "va- ,

69

rtizsiget", ahogy ezt a szot talaloan definialtak, ha ez, mint sajnos csakncm minden nyugati szo ama kiserlet soran, hogy indiai terminologlat rnagyarazzon, a "mantra" folottebb tartalorngazdag fogalmat csaknem a fclismerhetetlensegig szetrornboltao Hiszen az "ima" nern egyediil mantra, eppoly kevesse "varazslat", amely a beavatatlanok istenimadasahoz vezet a dzsungelben, vagy babonaval fenyeget.

Etimologiailag a mantra egy .gondolkoads" (man) altali ; vede/em" (ira), tehat egy olyan szcllerni formula, ami elharltja a "gonosz" hatalmakat. Teurgikusan azonban ez a jelentes kiterjed a legmagasabb szellemisegtcl a legmagasztosabb isteni filozofian keresztiil, a .feketenuigia'' legmelyebb szakadekaiba. Eppugy, mint egy terrneszeti erfi, mint az elektromossag vagy az atomenergia, a legnagyobb mertekben jotevd vagy gonosz lehet, a tudas es a jo vagy rossz szandek szerint, igy a mantra ereje is aldast hoz vagy a vesztesbe taszfthat, De felvilagosult evszazadunkban igazan gyerekesen hangzik, hogy egy "varazsige" vagy ahogy nevezni szeretnenk, segit egymillio ev hatalmas idejet athidalni. Es megis van az oreg bolcseknek egy megallapitasa, hogy ezt a millie evet egy mantra isrnetlesevel tizenketrnillioszor atugorja az ember, es ez egyaltalan nem olyan nagy bolondsag, ahogy ez az elsf pillanatra tflnik,

A jriga-tanitas szerint minden mantranak, eItekintve a koncentralt gondolkodastokamely a lenyeget alkotja, titkos ereje van, mely egy reszben, az egesz kifejezes leglenyegesebbjeben, a bije'iban ~,csira") van elrejtve, es ennek a kifejezesnek a tobbezerszeres ismetlese reven fejlfidik ki es kerul felhasznalasra, Mindenek legnagyobbika es leghatalmasabbika a bija es kovetkezeskeppen minden mantrake a szent OM szotag. Benniik, ahogy minden mas bijaban is, benne van a nazalis OM (a susog6 Mrnmrn), amelyik, ebbfil a tanitasbol kovetkezoen, eppen a mantra titkos erejet rejti rnagaban. Hogyan lehetseges ez?

Vegyiik szemugyre el5szor az OM sz6tagot, mint egy hang-

70

zot, ami egy pszichologiai hatast valt ki. Az ember ugy ejti ki az "AOUmmm"-ot, mint egy hangzot, amelyben sem az A, sem az 0, sern az U nem hallhato kulon, es a susogo M-nek mar az elejetol egyiitt kell hangzania. Ebben a susogo M-ben (a bijakban szokasos "ng" torokhangkent, mint a gang szoban ejtjiik) van a problema teltes megoldasa: a suscgas a lagy szajpadlas fole heIyezfidik at, az egesz hipoffzis tajek es a susogo m-kent is a teljes Kha-teriilet (a szemcldokkozeptol a tobozmirigyig!) rezgesbe jon. Ehhez tarsul meg egy mely es egyre erosebbe vale koncentracio. Ez a koncentracio a m-m-rn-rezgessel egyre erosebben ingerli elsosorban a hipofizist akaratkozpontkent, es aztan a tobozmirigyet is, melyet .Juumadik szemkent" bontakoztat ki.

Az altalanos biogenetikai torveny szerint elfiszor egy funkcio szuksegessege alakul ki es esak azutan az erintett szerv.

Megforditva: ha a funkcio elhanyagolodik es vegiil kirnarad, elkorcsosul a szerv, Ily medon szukseges ennek a funkcionak a felelevenitese a testben, hogy azaltal a szerv automatikus ujrakibontakozasat - a tobozmirigy - okozza. Ez a legcelszerfibben ugy tortenik, ha az ember az Ornbijat a koncentralt kfvansaggal kapcsolatban, a kha-ban Iatva, ismetli. Ennek a mantranak az ismetlese nem kell feltetleniil hangosan tortenjen - eleg gondolatilag vegezni; csak minden alkalommal a susogo M-et kell a lagy szajpadlasra preselt nyelvgyokon keresztiil hangsulyozni es ily m6don biztositani az egesz Kha-reszlet rezgeset, Ezt a gyakorlatot egy szoval "nabho-mudrtinak" hivjak, es a kovetkezokeppen hangzik:

"Alalrhol is taldlhat6 mindig a jogi, akarmit is tesz; a nyelv€t (nyelvgyokot] [olyton [enn (a ltigy sztijpadlti.son) kell tartania es sziintelenul visszatartania a legzest"

(" Gheranda-Samhita" III,2)

71

"A ligzes visszaiartiisa" - mint a fentiekben magyaraztuk - a koncentracio elosegitesenek kovetelmenye, ami folyvast osszekapcsolodik a Ielegzet-visszatartassal (a levegoevel), es melyet az OM-mantra ismetlesevel kell felerdsiteni:

.Ennek az OM-nak az ismetlese es a: elmelkedes annak jelenseg« joldtt (az iit) "

U6ga-sutra, 1,28)

Az oreg indiai bolcsek, tudomasunk szerint, ismertek az anyagcsere esak a legutobbi evszazadban felfedezett titkait, a belsoelvalasztasu mirigyek tevekenyseget es a horrnonkepzodest. Ezenkiviil tudtak meg arrol a szereprol is, amit ezeknek a mirigyeknek es a veliik legszorosabb kapesolatban allo idegfonatok es finomszerkezetu kozpontok (chakrak) a testi, lelki es isteni harmonia megtererntesenel jatszik, Ennek a tanitasnak a kovetkezteben ment vegbe az ernbernel az, ami az altalunk rnegbeszelt meditacios gyakorlatok altal valosul meg, egy szellerni anyagcsere,

Ezek a mantra-rezgesek gerjesztik lassankent a fejcentrumok (hipofizis es tobozmirigy) folott a test egyeb kozpontjait (chakrak) is, melyek fizikai eredetei a megfelel6 mirigyek, mint a pajzsmirigy, a thymus-mirigy, a hasnyalmirigy, a mellekvesek, az ivarmirigyes a farokcsontmirigy. Ily medon keletkezik a durvaanyagu kolcsonos kapcsolatnak es az oly fefpezsdult fizikai korforgasnak megfeleloen - a hipofizisnek mint szabalyozonak a to hatasa reven -egy finomszerkezetU korforgas is, a "szellemiek minden auomosan", a chakrakon keresztiil (a ,,16tuszyiragokon" vagy misztikus "korokon") - tehat osszesen 12 (7 a IeszaHoagu mozgas soran es 5 folfele-menoben). Egy effele korforgas 12 allomason keresztul, amiegyebkent a gyakorlat elorehaladtaval tisztan ftzikailag is eszlelheto belsf forrosagkent erzcdik a hatgerincben - mint mar mutattuk - megfelel ,egy ev normalis fejlfidesnek ugy, hogy 1 milli6 ev gyakorlatilag azonos

72

szamu "keringesekre" cserelfidik ki,

Ebb61 kovetkezik, hogy a mantra 12 milli6 ismetlese, aminek bijaja Ilyen hatast valt ki, tenyleg kepes az 1 milli6 ev remiszt6en hosszu idejet jelentfisen lerovidlteni. Hiszen az OMhangzo elfiirt medon vain ismetlese esak 2 es 1 masodpercig tart, ugy, hogy 12 millie ilyen ismetles osszesen 8333,33-t eredmenyez. Egy egyoras napi gyakorlat saran ez 8333 1/3 nap vagy kereken 23 ev Ha az ember az ilyen gyakorlatok szarnara tobb idfit kepes raszanni, ez az idotartam ennek megfeleloen lecsokken, a pelda kedveert nyolcoras gyakorlas csak 3 evet tesz ki.

De ki az, aki kepes az indiai jogikon es a nyugati szerzeteseken kiviil egesz idejet ilyen szellemi tevekenysegnek aldozni, ki Jenne kepes ezt a 23 evet kivarni illetve kitartani a napi nyoleoras gyakorlatok alatt? Meg kell tehat kiserelnunk, a 8333 1/3 orat nem a gyakorlat idejenek meghosszabbitasan keresztul, hanem az erofeszites novelese altal Ieroviditeni. Erre a celra szolgal a "szellemi fjaszat" szamunkra elmeletileg ismert es mar esak gyaknrlatilag megtanuland6 technikaja. Ez a technika harem reszre oszlik:

1. "A nyiljelheJyezese es a celzas" (trataka)

"A nyilat [elteve, es elesiti odaadoan", szol az Upanishad szovegben. Mitert azonban az "odaadlis" alatt? Hogy a "nyfl" (gondolatelv) .raediuicio" - tehat az "ljtiszatban" val6 isrnetelt gyakorlas utjan - nem elezfidik, ez mar azert is vilagos, mert hiszen a nyil a tart6s lov61d6zes altal eltompul. Kovetkezeskeppen nines egyszeru ismetlese a gyakorlatnak, ami azt, jobbanmondva a gondolatelvet kielezi, Masodszor, a nyil elezeserfil az ijaszat elott gondoskodunk. Az eredeti szo upasa - "varakoz6ssal teli ott iilni" - tajekoztatast nyujt: ha mar egy indiai szoveg meditaciora gondol, akkor mindig a "dhyanaH szot hasznalja, Iegalabbis azonban valamilyen a dhi gyokb61 levezetettet. Az upasa fogalrnat ellenben a Iegtalalobban "eidetikus bedllitottsagtuik" for-

73

ditjuk europai nyelvre. Rogton Iatni fogjuk, mennyiben kepes ez az eidetikusbeallftottsag a gondolatelv nyilat "megeiesiteni".

A gorog eidolon szo "kepet" jelent. Ezaltal ·ez egy rahan-, golcdas egy kepre, amelyik egyel6re imaginartusan letezik meg csak a kepzeletben, Elsosorban lennie kell egy kepnek, a kivant targy plasztikus abrazolasanak, Ha azonban ez a targy a latomasban valoban lathato, rendszerint mindig valami masnak latszik, mint amit az ember elkepzelm szeretne, Tegyuk fel,egy bizonyosembert szeretnenk Iatni vizi6nk eredrnenyekent .. Itt uIimk a kepeelott. Most mit kellene tenniink?

A legtobb konyvben azt tanacsoljak, hogy ugynevezett "kozpotui-tekintettel" - a kep szemoldokkdzepere koncentralva - nezzunk erre a kepre, hunyorgas nelkul, Ily medon alhtolag az egesz arcot egyszerre lathatjuk, ami egyebkent sosem fordul e- 15, hacsak nem ugy, hogy az ember az egyik szemrol a masikra (vagy rnasik arcvonasra) tartosan atugrik. Raadasul ezt a tekintet r6gzitest hunyorgas nelkiil keLllefolytatni. Mas sz6val - mozdulatlanul kellene a szernoldok kozotti pontra odanezni, figyelmen kfvul hagyva a konnyeket, amik mar ennek a pislogas nelkiili nezesnek 1-2 perce utan elhomalyositjak latasunkat, hiszen - igy mondjak nekiink - ezek a konnyek magukt61 el fognak tunnl az isrnetelt gyakorlas reven,

Ez tokeletes tevedes, El6sz6r is, mert az ember osszeteveszti az okot az okozattal, masodszorra, eppen az ellenkezojet ken tennie, A kep egyik reszerol a masikra keJl atsiklanunk. Hiszen nem a gondolatok koncentracieja fog, ahogy magukban az indiai jogakonyvekben magasztaljak, a hunyorgas nelkiili lams altal kifej16dni, hanem forditva: ha a koncentraclo eler egy bizonyos fokot, magatol jon a pislogas nelkuli nezes es minden tovabbi gyakorlas nelkiil akar egy tel oraig vagy meg tovabb is fenn lehet tartani. Harmadsorban, ezt a gyakorlatot hindi nyelven tratakanak hivjak (a ira - "meg6vni" es at - "kaszalniH-bO]), azaz a tekintet koszalasa (takata) a - targyon - azert, hogy minden

74

elterest kikeruljon (tra). (Lehetne, ahogy nernelyek fehetelezik, egy "videlem az elkosaildsto!", ugy mondjak forditva, - valarni "atakatra".)

A tekintetnek ez a koszalasa szukseges, mert a tekintet e.s a gondolat legfeljebb par masodpercig marad rogzitetten a kep barmilyen reszletere, A kovetkezo pillanatban a tekintet mar - es vele egyiitt a gondolat is - egy masik reszletre huzodik at, es mindkettot vissza kell hozni, Ezt a folyamatot egesz eletimkon keresztiil ismeteljuk, ha igyekszunk egyvalamire koncentralni, de ez nem hoz benniinket a koncentralokepesseg torekveseben egy lepest sem elfire, Sokkal celszenibb, ha ana osszpontositunk, hogy a tekintetnek ezt a flgyelemrerrrelto tulajdonsagat es a vele szoros osszefuggesben aU6 gondolkodaset kihasznaljuk, azaltal mi addig (nehany masodpercre) nezunk a kepnek (vagy targynak) minden a reszletere, ameddig a tekintet rogzfteni kepes, aztan azon nyomban atsiklik egy masik reszletre, igy a tekintet es a gondolat nem nyujt alkalmat (helyesebben szolva meditacioban) a gondolatok egymashoz fUzOdesenek megszakltasara a koncentracioban, Ezt ertjiik mi tratakaalatt.

A tekintetnek ez a koszalasaazonban meg fontosabbat celoz meg, mint pusztan egy szakadatlan koncentraciot, Hiszen a trataka meg nem a gondolat koncentracioja a tulajdonkeppeni €Itelemben - csupan egy elokesztilet arra. Ez csak "u nyU felhelyezese es celzas", mikozben a kencentracio az ,,0 megfesritese:" abrazolja. De a "celzas" feltetelezi, hogy a nyu hegye a kar remegese ellenere a celkorong kozepere iranyuljon: a gondolatelvnek (nyil) allandoan a targy (celkorong) kozepere kell iranyulnia - a nyilhegy kezdeti koszalasa ellen ere ..

Az osszehasonlttas az ijaszattal talan meg talalobb lenne, ha a celkorong rovid vizsgalodasat (tanulrnanyozasat) kiegeszitenenk, mivel a trataka mint gyakorlat ketreszes: annak az elso resze a fent emhtett tekintet-koszalas - a celkorong vizsgalata, mikozben a masodik reszt behunyt szernrnel vegezzuk, Ez, a

75

celzas a celkorong kozepebe, ami az egesz ijaszat soran folytatodik, sot akar a talalat elvarasakent a nyil kilovese utan is megvan. Ahogy az ember a celzas soran mar nem az egesz celkoron, got vagy annak egy reszet veszi szernugyre, ugya tratakanak ez a masodik resze sem jelenti a gondolatelvnek a tovabbi kosza, lasat, hanem behunyt szemekkel a tudat iranyitasat a targy kozeppontjara, Ez csak akkor sikeriil, ha a "nyil" eles,

Az objektum szernlelesekor nem val ami torekvesrol van sz6

,

hogyegyes reszletei ugyanannak ernlekezetebe belepreselodjenek, azert hogy a targyat behunyt szernmel kepszerfien elkepzeljuk - egyes egyediil arrol van szo, hogy az ember "em?sf" a targy reszere, egy arra vale eidetikus beallitodast, egy szabaly, szerfi sovargast (latas-vagyatl), egysz6vaI odaadast erjen el. Ez az odaadas, jollehet pusztan egy elokeszulet a koncentraciohoz

,

atnyomul mint egy aranyfonal azegesz technikan: minel erosebb ez az odaadasteljes beallttodas, annal "elesebb" a tudat "nyila", annal konnyebb az "i] megfeszitese", ami egyediil ezen az odaadason keresztiil (upasa vagy bhava) foganatositcdik meg, hogy annal biztosabb legyen a "taMIat a feketebe", Ezaltal ez a beallitodas, a varakozasteljes mellette-tiles (upasa), az egesz ijaszat hajtoereje. A siker ezen az odaadason all vagy bukik: ha a gyakorlonak nem sikerul a valodi eidetikus erzest az altala kivalasztott targy reszere felkelteni - akar, mett a targy szamara semmitrnondd es ezert semroilyen kapcsolatot nemefez azzal, akar mas okokb61 - akkor elveti a nyil a celjat vagy nem a kozepebe talal, hanem mashova vagy egyszeriien a foldre esik.

De eleg az elmeletbol.

Miel6tt targyat valasztunk magunknak, figyelembe kell venni meg egy ovo rendszabalyt - a "Buddha terkeresztjet" .. Helyezkedjunk el egy meghatarozott asanaba es minden oldal fele - elore, hatra, jobbra, balra, Centre es lentre - kiildjuk el a kiengeszteles, a beke, a joakarat gondolatat, valahogy igy: .Boldog-

76

sag minden lenynek; beke minden hinynek, baratsdg minden Jenynek." Mind gyakrabban tesszuk ezt, annal jobb lesz nekunk, Kesobb tapasztaljuk, hogy a nyitott "harmadik szem' egy szabalyszerf hidat ver ahhoz, amit ezzel a szernmel latunk: a gondolatok a latomas targyara hatast gyakorolnak - es ha a targy erfisebb, mint mi, annal erosebben fog rank visszautni, 6vakodjunk ezert a gyfllolet gondolatait vagy az uralkodast, az elnyomas alacsonyabbrendu kfvansagait ezen a medon masokra atvinni: ki mint vet, ugy arat! Ez a harmonikus beallitottsag masfelol az egesz kornyezetre j6 vedelrnet nyujt magunk szamara is, hiszen elharitja a hasonloan rossz gondolatokat: minden gondolat egy anyagi leny, arninek formaja, szine es sulya van.

Nos, valasszunk magunknakegy targyat. A legjobb egy napkorong az OM jeJevel(3. sz. abra), Egy nap vagy holdkorong egyedul nem nyujtana tekinteti..inknek a koborlas semmilyen lehetdsegetes ezaltal az egesz tratakat ketsegbe vonja. Az ember kivag egy darab aranyozott papirbol egy kort es ugyanazt felragasztja egy kek alatetre, aminek az "egboltot" kellene abrazolnia. Erre a korre ragasztjuk meg az OM szotag feher jelet, es ha szeretnenk, egy par arany sugarat. Ez nem gyerekesseg - sokkal inkabb ertekes segitseg a szemunk szamara, amint rogton Iatni fogjuk: vegye clo ezt a "napkorongot" es nezzen ra 3-4 masodpercig, de rnielott meg tekintete elcsuszna, kezdje el a tekintet koszalasat -eloszor a sugarakra, aztan masoljuk Ie lassan az OM-jelet. Ennek alapjan terjen vissza a napkoronghoz, aztan a sugarakhoz kb. 2-3 percig. Ekkor hunyja be a szernet: meg fogja pillantani a sotetben a behunyt szemei elfitt a napkorong nyomalt, am ely lassan eloszlik, Ha ez a nyoro nem jelentkezett volna, ha nern hasznaltunk volna alatetet, akkor arnit pl. a vakoknak ugy kell csinalniuk, egyszeruen a Nap elkepzelesere koncentralnunk. Nemely indiai joga-konyv ajanlja emellett a Nap valodi vizsgalatat, Deez annak a tenynek az elisrnerese, hogy az "egbolt" az indiai irasokban nem a fizikai mennybolt, hanem a

77

hely a fejben, a szajpadlas folott. Ezert a Nap megvizsgalasa mindig csak imaginarius legyen!

Meg egy nyomot hagy hatra a Jerajzolt napkorong vizsgalata: a hipofizis tajekon (1. sz. abra) egy tisztan erezheto nyomaserzest keietkeztet, amelyik azt bizonyitja, a hipofizis kozpont (ajna-chakra) be van kapcsolva (a "nyil" osszekottetesben all az "ijhlirral"). Ez a dolog nem ugy all, ahogy kora reggel, ha a tudat meg nem tokeletesen eber, akkor minden tovabbi faradozas hiaba, A legjobb eszkoz, hogy a hipofizisnek ezt az erzetet es azzal egyutt sajat magat is bekapcsoljuk, a manduki-rnudra ("beka-pecset''y: a nyelvgyokot a lagy szajpadlasra helyezzuk, ebben a helyzetben parszor dorzsoljuk hozza, ami altai ez az erzes rogton jelentkezik. Ez a nyeivhelyzet - a nabho-mudrabol ismerjuk - a legzesgyakorlatok es a koncentracio soran folyamatosan ajanlott,

2. "Az ij tnegfestitese" (sarnbhavi-mudra)

.Peszitsd az ijat a szellemi bedllft6dtisra irdnyult tudattal", hangzik a formula. A szellemi beallitodas (bhava), a targy iranti odaadas, ami a tratakan keresztul gyarapszik, az egyetien feszitoero, amivel az "ijhlirt" kell felhuzni, Az ijnak ez a megfeszitese a loves legfontosabb resze - a koncentracio. De arra kell osszpontositani - a targyra.azaz annak kepzetere a tudatban - tehat an-

78

nak kiilsf formajara, vagy a centrumra, amelyben ezt a format latjuk; mindenekel6tt a szemoldokkozepre, a hipofizis-kozpontra vagy ana a rnasik helyre a fejben, mintegy a fej csucsara, ahol a hind uk a .Brahma kinyiuisdt'' egy kiskaput kepzelnek el a Nirvanahoz? Az ilyen kerdesek megtevesztik a kezdot, es evekbe, evtizedekbe, sot egy emberoltobe kerul, amig az ember kitalalja, hogy ezek a kerdesek foloslegesek, mert kizarolag a gondolatelv talalja meg a helyes utat es helyes iranyt, ha a koncentracio megfelel6. Es mikor megfelelfi? Ha az, az elozo fokozatb61 spontan fejlodik ki - tehat a tratakabol, a targy iranti "odaadtisb61", egy szoval - ha az ember a targy erzesere koncentral. A szoveg erthetoen beszel arrol, hogy ez a megfeszitessel beallitodasra iranyult tudattal tortenik,

Mitjelent azonban a koncentracio a "targy erzesere"? Ha ez gondolatkoncentracio, akkor nem azt kell jelentse, hogy gondolatainkat a targyra, mas szoval mi magunknak kell gondolatainkat errol a targyra osszpontositani? Minden joga-konyvben le van irva, hogy a gondolatokat uralni, koncentralni, vagy - az egesz joga-fejlddes vegen - meg kell szuntetni? Ilyen kovetelmenyeket azonban - es ez elegge meg fogja lepni az olvasot - csak a nyugati joga-konyvekben talalunk, az autentikus eredeti irasokban azonban soha. Erre a nyugaton - es, ha maguk a hinduk altal a nyugatiak szamara ir6dott is - ugynevezett "gondoiatkoncentrticiora" nines megfelelf kifejezes a szanszkrit szoveghen. Koncentracio, jobban mondva, amit az ember pontos megnevezes hianyaban ellenertekkent ana hasznal, hindiul dharananak ("rogzites") neveznek, es nem azokra a gondolatainkra vonatkozik, arnik nem tartoznak Ienyunkhoz, jobban mondva tudatunk .vendegei", hanem gondolati lenyegunkre (citta), amit a hinduk lelekkent abrazolnak, Gondolataink csupan hulIamok annak felszinen, szelrohamok altal elfiidezve (kivansagok tfilimk es mas emberektol, ha magunknak ilyen szelrohamokat fenn akanmk tartani). Ezaltal a dharana a gondolati szub-

79

sztancia rogziteset (citta) jelenti, nem pedig a hullamokat.

Ebbol kovetkezik a koncentracio celszerutlensege, sot elerhetetlensege, azaz egy gondolat megtartasa, mikent ezt rnindenutt gyakoroljak es rnagasztaljak. A citta (tudat) rogzitodik espedig egy olyan allapotban, amely egy meghatarozott gondolat soran keletkezik, de nem magara a gondolatra. Es mi ez az allapot? Ez a targyerzes, ami az utobbi vizsgalatakor kivansagkent keletkezik, ezt a targyat megragadja. Mas szavakkal - az ember egy gondolat erzesere osszpontosit, nem magara a goodolatra.

Most ertjiik meg, miert kell egy, a targy iranti "odaadasnak" kifejlodnie: minel er6sebb ez az odaadas, az eidetikus beallltottsag - vagy meg egyebkent upasanak vagy bhavanak is lehet nevezni -, annal erosebb nyomot, annal vilagosabberzest hagy hatra gondolkodasunkban, Tehat nem az elkepzelesre koncentralunk vagy a targy kiilso formajara, hanem a kivansagra, hogy ezt a targyat sotetsegben, bezart szemeink eI6tt lassuk. Hiszen a targy erzese nem mas, mint egy belso letapogatasa, egy szem nelkiili "Mtasa" annak, es a kfvansag, hogy tovabb ne az akaratcentrum bekapcsolasakent lassuk. Ebb61 kovetkezik a vegervenyes formula: az ember mintegy a targy erzesebe lat, mintha bepiIJanthatna magaba a targy "ezen erzesebe". Emellett megkisereljiik rogziteni ezt az erzest, oly sokaig, amig lehet.

Praktikus peldankban, a napkorong az OM-jeBel, ez a koncentracio, a faradozas, hogy a napkorong erzeset felfogjuk (az erzest, hogy a Nap a szemoldokkozepeben talalhato), osszekot6dik azzal a kivansaggal, hogy ezt a napkorongot (els6 alkalomma! OM -jel nelkiil, kesobb azzal) valoban megpillantsuk. Gyakorlatilag ez annyi, mint a nezes a szemoldokkozepbe (bhrurnadhya-dristi) anelkiil, hogy kancsalsag kovetkezne be. A madhya szo azt jelenti, "koz.epen keresztiil", ezzel az egesz: "a nizes kozepre a szemctdokkozepen keresziid". Ez a szernoldokkozepen keresztiili nezes kozvetiti nekunk nyomban a hipoffzis erzeset

80

es potolja a manduki mudrat: ez egy figyelemre melto teny, hogy oJyan nagyon szeret az ember a szemoldokkozep erzesere osszpontositani, ami e helynek az erzeset kelti, ugyanis a hipofizistajek,

E ketto segedeszkoz - a nyelvgyok helyzet a Iagy szajpadlason (manduki mudra) es a koncentracio a szernoldokkozep erzesere (bhrumadhya-dristi) - csak reggelenkent szukseges, amig a nyomaserzet a hipoffzls tajekon nem kizarolag a tratakan keresztul (vagy annak hianyaban, mint egy yak eseteben) keletkezik, amit az ember napkozben, kulonosen este, minden tovabbi nelkiil erez. Az egyetlen eszkoz, ami szuksegcs azert, hogy a koncentraciot (az"fj megfesziteset") elerjiik, a nezes a targy erzesebe, magaval a kivansaggal, hogy lassuk, Ez ennelfogva nem elkepzeles, pusztan egy clvaras: az ember segit ennel, melyben az ember sovargcan az egeszet vagy az egyes reszeket latni kivanja, mintha azember ezt "a szeme elotti sotetsegben modellezne",

Az ily medon nezett targy - egy erdekes teny - elkezd a fej belseje fele mozogni eppugy, mint az ij nyila mozog a Iovesiranynyal szemben. Ekozben egyidejUIeg eszreveszi, hogy lelegzete elakad - megszakad. Ez a jel, hogy az osszpontositas helyes. Ez a koncentracio (dharana) allando kfserojelensege, es ezaltal normal is, ugy hogy nem kell erniatt nyugtalankodnunk. Roszszabb lenne forditva, ha a lelegzet nern akadnael. Hiszen ekes bizonyiteka lenne annak, hogy koncentracionk nem stimrnel. Ha elakad a lelegzet, pusztan meg kell kiserelniink, a koncentracio megzavarasa nelkul, a belegzesrol a kilegzesre tortenf atrnenetet kitorolni.

Ekkor jon a kerdes: meddig kell koncentralni? A joga-tan kijelenti, hogy az erintett kozpont nyitott allapotba kerul, ha az ember kepes a dharanat (a gondolatelv rogziteset) kef oran at fenntartani, A gyakorJat id6tartama ennek megfelelcen a kepessegt61 es id6tal fugg, amivel a gondoJatelvet (a tudatot) a targy-

81

napi 2 oranal = napi 1 oranal

napi 1 oranal

napi 20 percnel = napi 15 percnel napi 10 percnel = napi 6,3 percnel =

1 nap 4 nap 16 nap 36 nap 64 nap

144 nap

365 nap = 1 ev

nek folyarnan - osszehasonlftva az Om-mantra ismetlesenek 23 evevel megiscsak csokken - az ido nem sirllyed. Mint mondtuk, a koncentracionak a gyakorlat egesz idotartama alatt egy targyra kell iranyulnla. Ekozben segit nekunk egy egyszeru, de folottebb hasznos mesterfogas: kepzeljiik eJ, hogy a Nap egyre vilagosabb,

Ennek a gyakorlatnak a sikere magatol ertet6doen nem a "harmadik szem" tokeletes kinyitasa, Ez csupan a siker else szikraja, ha valojaban az els6t61 es mar a hatas, ejszaka, az elso koncentracio utani felninf jeleitfil, marmint ha kulonosen az eJo es eles alorntol eltekintunk, Ezek csak az elso fok latomasai ("furcsa dolgok"). 1]y modon batorftolag is kepesek hatni a gyakorlora, igy meg nem annak a jelei, hogy az ember immar a magasabb fokozat gyakorlataihoz is hozzakezdhet, Legfeljebb hebehoba lehet megkiserelni, vajon nem valarni, a viziok masodik fokozata kerult a felszinre, aminek, a .furcsa dolgokon" kivtsl; a megkivant targyak is kitiinnek.

Ha a tudat koncentracioja soran ugymond teljes sullyal tamaszkodunk azzal a kivansaggal a targy irant, hogy sotetben, behunyt szemmel lassuk, a legcsekelyebb emlekezesnel feltunik az erintett targy vizioja: igy megjelent a hazam elulso oldala, az utcai terseg az erkelyrol, a nyarfakes egy holgy, aki az utca hosszaban haladt,

A sotetbe elmerules bezart szemekkel rengeteg mozgasban lev6 viziot eredmenyezett, ha nem is vilagosakat. Egy ilyen fut61agos gondolas soran lattam egy szempillantasra az idot,. amit a falioram megadott. Amikor kinyitottam a szememet, meggyezOdtem hogy ez stimmel,

A koncentracio a napkorongra, - kulonosen az OM-jeBel, - nyujt azonbanegy rnasik megeresitest is, hogy ez a gyakorlat 0- kozza: a mar sfiriin emlitett belso forrosagot a hatgerincben, eredmenyekent a .misnikus kundalini era fetebresrtesenek", ahogy a hinduk kblt6i kifejezesmodjaval mondjak, Ez a hoseg e-

hoz rogzitjUk. Itt azonban egy masik szabaly ervenyesul, Hason. 16 egyebkent, ahogy materialis sikon az elektromos energia eseteben: a teljesitmeny aranyos az energia negyzetevell Ez azt jelenti, hogy ha az ember ket ora helyett csak egy bran at kepes a koncentraciot kitartani, teljesitrnenye nem feleakkora, hanern 1 a negyzeten = 1 eredetit tesz ki, fel oranal, azaz az elfiirt 2 ora ido negyed reszene] csak 1/16 a teljesitmenye stb. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy az embernek nem 1, hanem 16 teljes napi koncentraciot (napi fel Drat) keJl vegeznie. Igy alakul ki a kovetke. zo tablazat:

AUalanossagban adodik a formula: d = (120/t)2

Aminel t = 120, ......

Ahol t a gyakorlat idotartamates d a napok szarnat adja meg (a reszleges) a centrumnak (a .harmadik szem" peldankban) kinyitasahoz.

Ezek a szamok termeszetesen csak megkozelftoen pontosak.

Hiszen nem egyforma minden materialis era, koncentracios kepessegunk a gyakorlassalegyutt no es ezaltal Ierovidul a napok szama, De ez a tablazat megiscsak szukseges, hiszen megmutatja koncentracionk veszelyes aranyat a teljesitmenyhez kepest, es igy egyreszt turelmetlensegunk valamelyest csillapul, masreszt ramutat ana az idopontra, arnelyen feliil a hatas mar nem vagy kevesebb biztonsaggal varhato el, felteve, hogy buzgalmunk en-

82

83

melkedik fokozatosan fel a hatgerincvelf csatornaban, Ezaltal minden kozpont es vegiiI a .Jiarmadik szem" is vagy "az ezerle)JelU lotuszvirdg", mint egy igazi virag, ameJyik tel kozben egy uveghazban kiviragzik, kinyilik, Azert, hogy ennek a hohullarnnak az emelkedese zavartalanul vegbemehessen, ajanlatos egy meghatarozott legzogyakorlatot vegezni, ami ,,ftijtato" (bhastrika) neven ismert.

Fitjtat6-1egz6gyakorlat:

Az ember egyenesenul (fej, nyak es hat fuggolegesen) es gyorsan valtakozva bees kilelegzik (rekeszizombol), mintegy 20- szor egyrnasutan, mint egy legpumpa (erofeszites nelkul), Aztan rnelyen es lassan belelegzunk, a Ievegot a lehet6 Iegtovabb visszatartjuk es ismet (egyszer) kiielegzunk, Az egesz haromszor ismetlfidik, minden alkalommalegy gondolatkoncentrac:i6val - a farkcsontra, a napfonatra (jobban mondva a hatgerincre ebben a magassagban) es a nyakiiregre (a hatgerincre ebben a rnagassagban) .

Ennek a legzogyakorlatnak minden ismetlese saran eszrevesszuk, hogy a hoseg, ami a gyakorlat elott egy rneghatarozott teruleten osszpontosult, ezaltal felszftodik es a kovetkezd pontig (tehat a farkcsonttol a napfonathoz es onnan a nyakiiregig es magasabbra) emelkedik fel. Ezt a harem legzfigyakorlatot vegzi az ember a napkorongra torteno koncentracio kozben, rnihelyst hoseg jelentkezik, es halad tovabb a koncentracioval,

Gyakran mutatkoznak idfivel az 1. es neha a 2. fokozat kiilonbozf triredekei, peldaul tulajdon arcunke stb. Hogy ez biztosan tortenjen, ne kezdjuk az emberekkel tortenf gyakorlatokkal es tajakkal, mielott egy meghatarozott jel nem mutatkozik, tudniiJIik a lang vizieja. Ez egeszen vilagosnak es sugarzonak ttinik es igazi Iangoyelvkent lobog. Ez a Iatomas eppoly eles mint egy a fizikai szemimkkel vaI6 norrnalis iiltas - tehat ugyanannak a 3. foka, Ez csalhatatlanul eljon minden gyakorlo-

nal megpedig tobb alkalomrnal es meghatarozza a pillanatot, amelyben (5 a szellemi ijaszat legmagasabb fokat - a khecarimudrat - (" vdndorltis a kiui-ba", a "nyil elengedese") elkezdheti. Ez az a langnyelv, arnit "el kell nyelni", azaz a lagy szajpadlas nyitasa altai a tobozmirigyig hatol. Ezt az egesz folyarnatot sokan durvanak talaltak, hogy a fizikai nyelvet rneghatarozott rnanipulacion at a garaniregbe dugjak: a jogi ezaltal lekuzdheti az ehseget, a szomjusagot, a betegsegeket es a halalt, Igy elve is eJ lehet temetni.

Nella e helyett a lang helyett egy sugarzo feny latornasa Hinik tel.

A koncentracio soran a hipofizis erzesere megfelel most valami; a koncentracio nyornasat gyengiteni - aztan jelennek meg a vilagos vizi6k, pL a tokeletesen vihiglt6 gyertyafeny (lobogo), Egyszer, eros a kivansagra tortenf koncentracio kozben, a szemoldokkozepre nezve, megjelent egy gyertyafeny latomasa, egy pillanatra, de egeszen tisztan es elesen,

Latomasok keletkeznek a Nap szernlelesekor a szemolddkkozepben. Ma hirtelen felttint egy Napra tortend koncentracio kozben a lang egy tiszta vlizioja, mintha valaki ezt a langot a szem elott tartana,

(A nap16mb61)

Ez a lang latornas akar reggelenkent is feltunik, jollehet a reggel rossz id6 az ilyen gyakorlatok reszere ..

Egy torekves soran, hogya Napot megtartsam (reggel) a koncentracioban, beall azonnal a folyamatos legzes es aztan az eszrevetlen legzes, es a masodik stadiumban rnegjelenik a latoniasok tomege a szmekkel, es egyszer a igazan vilagos lang.

Ma koran, a Nap vizsgalatakor azonnal eloidezodott ajnaban a farkcsontban a bclsf forrosag, Ez a forrosag a meditacio egesz idcje alatt tartott (eszrevetlen legzesnel), elnfnt azonban az atteresnel a Napkorong rogzitesekor (dharana), a sziinetmentes

84

85

Iegzesnel, Azert azonban megjelent egy folottebb klveheto es vilagos, akar eszlelheto gyertyafeny latornasa, ami minden irany. ba lobogott.

(A napwmb61)

Ajegyzetfuzeternbol bemutatott peldak vilagosan mutatjak, hogy ez a lang latornas nem; veletlen", nem "bekepzeles", hiszen teljesen varatlanul jon, es amellctt oly vilagito es eles, hogy minden mas jelensegen keresztiil attflnik

3. "A nyll elengedese (khecara-mudra)"

.Jsmerd [el a maradand6 celt": ezekben a szavakban rejlik ennek az utolso cselekrnenynek az egesz titka - "A lOves kioldasa". Az ijasz, miutan a nyilat kilotte, mozdulatlanul nez a loves iranyaba, vajon a kozepebe talal-e, Pont igy kell a szellemi ijasznak, miutan a tudat megfeszitese (a "nyU" eleresztese) megvalosult, folyton a celjara tekinteni. Mikozben az Ijasz a nyil repuleset az eleresztes utan mar nem kepes befolyasolni - az egyetlen, ami a kilfitt nyiJat az altala megadott Jfiiranytol elteritheti, csak egy hirtelen szellokes lenne - a szellerni ijasz azonban kepes ezt a "sze1l6kest", ami az 0 tudataban keletkezik, ellenfirzese ala vonni.

Ennek a kontrollnak azonban nem egy uj koncentracionak keJllennie, ami egy uj loveshez hasorrloan egy uj nyilat lfine ki, egyaltalan nem koncentracio, mivel az naz ij (Ljrajesziteset" 0- kozna. Ami a "nyilat" illeti, ellentetes az "ijhur" (a gondolkodas) feszultsegevel, egyszerre azonban nem a passzivan mellette iilo: .Lsmerd fei a celt", hangzik a formula. Nem szabad egy rnasik gondolatot G,szel!6kest") engedelyezni, hiszen az ilyen gondolatok rogton megvaltoztathatjak a nyil iranyat megpedig e gondolatnak megfeleloen. Ez azt jelenti: a "nyil" a "eel" (targy) helyett az uj celt talalja el- eppen ezeknek a gondolatoknak a celjat, Masfelol a "celjelismenisnek" ez az allapota nem is mas

86

e!terito mornentumok aktiv elfojtasa. Mas szavakkal - ennek a "ce/felismeTesnek" az idotartarna es hatekonysaga kozvetlenul az "ijjeszites" lenduletetol, a koncentraciotol fiigg. Mive1 azonban minden ero a kulsf kornyezet ellenallasat (a mi esetunkben a gondolatelv kifaradasat) idezi elo, ad6dik az aramlasi vonal altalanos torvenye szerint, egy faradasi-minimum gorbe, ami egyszerre a teljesitmeny-maximurnot is abrazolja (4. sz abra).

'I)

Miutan a kiindulasi pontt61 a gbrbehossz maximum 3/4-ere a eltavolodott, a gorbe teljes hossza annal rovidebb, minel meredekebb annak emelkedese, Gyakorlatilag ebbol kovetkezik, hogy gyors .. [elfutasndl", peldaul az (l.) esetben a kulminacios pontnal (maximum) mar 45 masodperc utan, a teljesitmeny meg gyorsabban (tovabbi 15 masodperc mulva) a nullara esik vissza, mikozbcn a maximum legfeljebb 10 masodperc es az osszidotartam 1 percre rug. Ha ellenben a felfutas a kulminacios pontig, mint a (2.) esetben 20 perces idotartarntol (ez az ilyen gyakorlatok szamara normalisan ajanlott idotartarn) 15 percig tartot vesz igenybe, ennek megfeleloen a maximum is 20-szoros, ugyanis 3 1/3 percet tesz ki! Mivel azonban a .Jiarmadik szem" esak ennel a maximurnnal nyilik fel, magatol ertetcdfi, hogy en-nek a maximumnak a hossza es ezzel egyiitt a gyakorlatlefuta-sanak hosszusaga jatssza a fOszerepet. Ezaltal rnagyarazatot nyer a korulrneny, hogy mine! erdsebb az erfifeszites a koncent-racio soran, annal rovidebb ideig tart - az elvaras ellenere - az effektus, a latornas. A fontos kovetkeztetes ebbol a kovetkezc-keppen hangzik: minel feszitettebb a koncentracio, annal hosz-szabb a Iatornas! Hogy ertendf ez? Ha a koncentracio (dharana) onrnagaban mar az "ij feszitese",

87

hogyan lehet hat megfeszitett?

Itt segit nekunk, mint mar oly gyakran, es ez az oka, arniert ujra es ujra az indiai terrninologiat kell hasznalnunk - a dharana fogalma (A gondolatelv rogzitese), amit csak szegenyesen lehet a .koncentracio" szoval potolni, hiszen ez ut6bbi alatt megis csak egy bizonyos erofeszitest, a gondolkodas nyornasat ertunk, mikozben a rogzites nem mas, mint "onmagunk-megtdmasztasa" (simulas) a targyra a sajat suly nyornasaval - az erofeszites minirnumaval. Mas szavakkal: a dharana pontosan azt jellemzi, amit eppen az aramvonal torvennyel vagy a teljesitrneny-maximum gorbevel kapcsolatosan gondolunk - egy tovabbi bizonyiteka annak, hogy a regi bnlcsek a mechanika modern alapelveirol mennyire tajekozottak voltak.

A gondolatelvet ugymond csak "a sajat sulyaval" kell a targyfa nyomni - nem tobbel es nem kevesebbel: ha tul erfisen nyomjuk, t61 meredekenemelkedik fel a teljesitmenygorbe.es a teljesitmeny lerovidul; ha kevesse nyomjuk meg, akkor a gorbulet ellaposodik es lelassul a siker. Ez a koncentracio titka.

A kulonbseg a koncentraciobeli feszultseg es a rneditacio (mint "az ij eltazitasa a nyil kilovese utan") va16di feszultsegc kozott egyediil a legzesben van: minel szilardabban kiserli meg az ember a targyat, annak belso alakjat tartani, annal inkabb lelassitja a belegzest, amig eleri a maximumot - aztan ellentetbe fordul, es a kilegzest lassitja Ie. Igy a meditacio (kontemplacio, a targy szemlelete, kha-ban) bekapcsolodik. EbbOl ad6dik, hogy a koncentracio elmelyitesere a belegzes, a meditacio elmelyitesere a kilegzes hosszabbitand6. Ha, vegul a legzes olyannyira lecsokken, hogy tokeletesen eszrevehetetlenne valt, rnegjelennek a vizi6k, az elsotcl a legmagasabb (4.) fokozatig, mikozben a legzes egyre inkabb elenyeszik es a negyedik fokozatban teljcsen (fut61agosan) abbamarad es kilehel. Ezzel osszefuggesben a tudat is abbahagyja abban a pillanatban a vizi6t - az ember elfclejtkezik onmagarol: ezt az allapotot Iayanak nevezik mindket vo-

88

natkozasban - a legzesre es az ontudatra is.

Van azonban egy tovabbi lenyegcs kulonbseg a koncentracio es a meditacio kozott, amit talaloan az ijaszat technikajaval oszszehasonlitva jellemeznek. Az iranyzasrol van szo, amelyben a figyelem megkezdodik. Ha az embernek koncentracio kozben a tudatat a szemoldok kozepere (kozepen at) kell iranyitania, azaltal olyan erzes keletkezik, mintha a targy, jobban mondva az erzes vagy annak belso alakja, egyre inkabb a fej belseje fele huzodna - a nyilhoz, a celzashoz hasonloan, szernbeforditva a ldirannyal - igy az embernek mar a meditacio alatt a "harmadik szemre" kell forditani a figyelmet. Ezaltal nyomban kezdodik az erzes, mintha a belsc tekintet a szernoldokkozepre iranyulna. Eza teny; ami mindjart tisztazodhat, alkalmat adhat ennek a technikanak a felreertesere, es nyilvanvaloan igy keletkezett az abszurd kancsalitas a szemoldokkczepre ilIetve az orrhegyre. Az olvasonak azzal tokeletesen tisztaban kell lennie, hogy a (bel so) tekintet iranyzasa a szernoldokkozepe helyere serumi esetre sem kancsalitast, hanem pusztan a tekintet atvitelet idezheti elo eppugy, mint a nezes a "harmadik szembe" (a fej kozpontjaba, ahol a koncentracio soran nyornaserzet keletkezik), azonnal egy pillantast isrnet elore - a szemoldokkozepre - vet. Ebben a dupla ertelemben ken az embernek az osforras minden eloirasat a hirhedt orrhegyre nezes (meg inkabb orrgyokrel) vagy szemoldokkozepre nezes vonatkozasaban ertelmeznie.

Ekkor felmerul a kerdes: ha a tekintet iranyitasat kettos ertelemben kell vegrehajtani, mikor vegezze az ember az atmenetet a masodik reszhez, a kozvetlen nezeshez a szemoldokkozepre (eloidezve a harmadik nezes altal a "harmadikszembe") a meditacio kozben? Mas szavakkal- mikor kell az embernek atvaltania a koncentracidrnl a meditaciora? Ez az atmenet nern magM61 tortenik, Abban a pillanatban, amiben a koncentracio soran kiviilrol a fe] belseje fele halad6 targy (az erzes vagy annak

89

belso alakja) a nyornaserzet (hipofizis) helyet atlepi, azonnal erzi, hogy belsf tekintetevel maga a targy is a szemnldokkozep folott, eredeti helyzetebe kerul: az abrazolodik jelkepesen a "nyil eleresztese" reven, ami immar a celkorong iranyaba repul, Ha az olvaso szeretne egy kovetkezo kiserletet tenni- a fej centrurnara osszpontosftani egy pillanatra es aztan a figyelmet errol a kozpontrol csak kisse a tobozmirigyre elrnozditani: azonnal erezni fogja, tekintete rnikent lovell elcre, a szemoldokkozepre.

Van tehat ket automatikusan egymast koveto koncentracios fokozat:

a koncentracie a tulajdonkeppeni ertelemben, mint a gondolatelv rogzitese (dharana) egy targyon, Ezt a fokozatot a folyamatos legzessel (meghosszabbitott belegzes es legzessztinet levegovel) es a figyelem szemdldokkozepre lranyitasaval jellemzik. Ezaltal keletkezik az "fj megfeszitese" (ld. 1. sz. abra)

a meditacio a tulajdonkeppeni ertelmeben, mint egy targy megszernlelese (mdirekt) kha-ban (szemoldokkozep) vagy a kontemplacio (dhyana). Mindig az eszrevetlen legzes kiseri (meghosszabbitott kilegzes es Iegzesszimet levego nelkul a tudoben) es a figyelem iranyltasa a "harmadik szemre" (a fejkozepben levo helyre, ahol a koncentracio nyomasa keletkezik), Ezaltal lesz "Q nyl1 kiliive",

Mivel ezek a fokozatok, mint mondtuk, automatikusan kiold6dnak., a meditici6 minden megszakitasanal (a "nyflropte") egy uj gondolattal ("szfUokes"), az eredeti gondolatiranyon at kell az embernek arra figyelnie, hogy ezek az egyrnastol elvalasztott kulonbozo fokozatokat ne cserelje fel. Szabad az embemek pl., nem azelsf fokot eszrevetlen Iegzessel vagy a masodikat folyamatos legzesse! vegeznie, mig koncentraciokat a "harmadik szemre" illetve meditaciokat a szemoldokkozepre Iranyitania.

Ebb61 k6vetkezik a "szemnelkilli latds" vegervenyes technika-

tartozik, amikor az elsa eldkesziiletet, egy, az 1. fejezetben leirt gyakorlatokat a "mennyei illut" megszerzesehez vagy a "mennyei izehe:" nehany (20-30) napig gyakoroljuk, Hiszen a sikerezen erzekeleseknek egyetlenjeben szokatlanul eras bizalmat es kitartast kolcsonoz esezen felul egy helyes knncentracio kepzetet hozza letre.

Miutan a Iegzfigyakorlatokat, valamint az alkalmas testhelyzetet uraljuk, kezdjen az ember a tratakaval a napkorongra (paplron): annak 2-3 perc vizsgalata utan hunyja be a szernet es kivanja, hogy ezt a napkorongot (jobb az OM-jeUel rajta) sotetben, behunyt szemmel lassa, melyben gondolatainak rogziteset keresi, A nyelvhelyzetet - a nyelvgyokkel a lagy szajpadlason (nyelvcsap) - az OM-hangz6 (lelekben) allando isrnetleset ekozben figyelembe kell venni.

Miutan a "jurcsa dolgok" es akar a valaszok is a gondolt kerdesre megmutatkoztak, igaz, eloszor a lang Iatornasanak megjelenese utan, kezdjen az ember az emberi kepekkel: keresunk magunknak egy ismerost vagy egy rokont, akivel eros lelki kapcsoItban all, vagy egy isrnert szemelyiseget - akit gyakran latott es meg is tudja tartani "erzeseben", es tratakat vegez ennek a szernelyisegnek a kepere nehany percig, Ha az arcvonasok vizsgalatakor ennek az embernek az "erzese" rogziil, behunyjuk szemiinket es arra a kivansagra koncentralunk, hogy ezt az ".erzest" ilIetve a targy "bels6 alakjat" a targynak sotetben, behunyt szemmel szilardan rnegorizzuk. Ekkor ez a targy es vele egyutt az "erzes" is a fej belsejebe vandorol, es nem sziikseges kozben a targyat eroszakkal a szemoldokkozepen tartani, A targy "erzese" az egyetlen, amire az ember a gondolatelvet iranyitsa. A legzesnek folyamatosnak kell Iennie, a kezeket legcelszenfbb, ha a terdeken tarjuk.

Ha erzi az ember, hogy a targy "vandorlasaban a klui-ba" (a szemoldokkozeptcl a fej centrumaig) a fejkozephez kozelit, akkor rakja ossze az ember a kezeit (az oleben) es probaljon meg,

ja:

Ajanlatos, j611ehet nem feltetlentil a "szernnelkiili lcitashoz"

90

91

a targy "erzesebe", rnintha azon a helyen lenne, ahol a nyomas korabbi koncentracioja keletkczik, .beienezni", Mihelyst a belso tekintet ismet a szernoldokkozepre "lovell", szemiigyre vcssziik a targyat a .Juumadik szemben", jollehet, a tekintet a szemoldokkozepre iranyul, A legzesnek eszrevetlennek kell Icnnie. Az egyetIen, ami szukseges, az a targy Iatornasanak megvarasa a .Jiarmadik szemben" (kozvetetten a szernoldokkozepen).

Mihelyt az ember belefeledkezik ebbe a szernlelddesbe, fel .. tfinik a targy Iatomasa, annak egy resze, es a fejlddes fokozata szerint elrnelyul es lassan szetoszlik, izz6 nyomot hatrahagyva, Az egyetlen, ami ezen a fokon sziikseges, az a gyakorlas. Kellokeppen hosszu gyakorlat utan, ha ugyanazt a targyat vesszuk ismet, kepes az ember a "nyiiat" egy kesdobalohoz hasonl6an, "ij" nelkiil elkiildeni, melyben az ember kozvetlenul a "har. madik szemb6/" (tobozmirigy) kiindulva vagy a szemolddkkozep helyett, a fej parietalis helyen (kutacs), ahol a haj gondorodik, latni eppugy, hiszen innen atvivddik a tekintet azonnal a szemoldokkozepre, Tehat kozvetlenul a meditacioval kezdiink a .harmadik szemben",

Vegezetul meg nehany pelda a gyakorlatbol, melyek a .szem nelkuli latds" lehetosegemek szem elott tartasahoz vezetnek.

Koncentracio a szembldokkozepre - eldszor trataka nelkiili kivansag, egy meghatarozott targyat latni, aztan a centrum erzese, aztan osszpontositas a lotuszviragra (helyette a napkorongra) es vegiil a rnegkfvant targy megadta azok latomasat mozgasban es ezenkiviil mas latomasok tornkeleget, kiilonosebb faradozas nelkul. A koncentraciot egy tartos hfiseg kiserte a farkcsontban es folytatodott loran keresztiil.

Ma tokeletesen €les latomas az 3. fokozatbol - egy szep jelenes eletnagysagban, valamennyire ferde, csaknem az arc an fekve, mozgo szernhejakkal, lassan szetoszlo. Trakataval kezdiink egy faliterkepre (hogy megkapjuk a nyomast a fejkozpontban) es 1·2 perc mulva a tudatot ebbe a fejkozpontba helyezziik at-

92

kozvetlenul meditacioval es eszrevetlen Iegzessel, A vizio 5 perc mulva erkezik.

(A napl6mb61)

Ajanlatos azonban elfiszor a szernoldokkozepre nezni, mialtal a koncentracio athelyezodlk a .Jiarmadik szembe", hogy aztan a .Juumadik szembe" nezzen, amin keresztiii a tckintet viszszater a szemoldokkozepbe. Mas szavakkal - az embernek a "harmadik szemmel" kell a szernoldokkozepbe neznie, Kozben a Iegzest eszrevetlerme kell tenni. Nehany perc mulva elkezdodnek aztan a .furcsa dolgok" latornasai. Ezt a gyakorlatot azonban nem kell megszakitani, mihelyt ezek a latomasok jonnek, tovabb ken folytatni a gyakorlatot: a viziok kifejlodnek es a .furcsa dolgok" utan kivansagra fcltiinnek a latornasok, amik vegul vilagftanl (3. fokozat) kezdenek. Mivel minden tortenes hatrahagyja hii lenyomatat a finomszerkezetii vilagban (akasha), amely feloldhatatlan (az tin, Akasha-kronika), egy kutato kimerithetetlen forrast talalhat tanulmanyai reszere. Itt kovetkezzek legjobb tanitvanyorn, Gabrielle F. asszony nehany csucsteljesitmenye:

Az ido 1230-tol1.1S·ig ejszaka, eidctikus allapotba (koncentralas a targyra a szemoldokkozepen, lasd fent), aztan kha-ban (ua. mint a .Jtarmadik szemben").

Meg egyszcr, mint este, koncentralas a hires audienciara, amit Goethe tett Erfurtban Talleyrand jelenleteben Napoleonnal, (az esten csak Napoleont Iattam). Ez alkalornmal lattam 6t iilve es Goethe! allva es beszelve, Talleyrand nem volt lathato, (A torteneszek nem egysegesek abban a kerdesben, vajon 0 tenyleg az egesz audiencia alatt jelen volt-e).

(Ma erkezett meg a nyomtatvanya a palesztin-kepekkel.) Idfi 12.30-tol l.lS-ig. Ujjhegyeimet a teritekre helyeztem.

Pendaletem; Kha-ban kfvansagra koncentralok, Jeriko volgy, ahoi Salamon temploma allt es Jeruzsalernet latom; Salamon

93

templomanak rornjait, de nem mint a kep, hanem inkabb Irontalisan. Jeruzsalem - nem ujsag nezetbol, hanem a belvaros elenk nyiizsgese az utcacskakban,

Idf 1 oratol 1.15-ig ejszaka. Eidetikus - kha. (Magamat arra a kivansagra osszpontositva, valarnit lassak Jusztinianusz csaszar palctajabol, melynek romjain oly gyakran almodoaniiltem a Marvany-tengernel es ha lehetseges, magat Jusztinianuszt,

Ugy tunik nekem, mintha egy tengerre nyitott csarnokban lennek, mozaikok a falakon, egy vizmedence, karosszek piros es lila parnakkal, egy ferfialak rovid feher tunikaban, tornott barna szakall, barna haj aranypanttal, eles szemek, kozepmagas, egy atszellemult tipus ...

Lattam egy varost a tengernel, hajok a kikotoben, lepcsofokok felfele egy oriasi ternplornhoz. Egy magas alak, de nem durva, atlatsz6, termeszetfolotti szemek, nagy, tisztasagot sugarzo ... (A napI6mb6l)

E konyv heJye nem engedi meg, effele erdekes kiserletek tovabbi bemutatasat, Figyelemre melto lenne meg azonban szamtalan kiserlet, amiket ennek a tanitvanynak a jegyzeteibfil vettern at, mely ejszaka zajlott Ie.

Hogy ezeknek a lehetosegeknek a magikus voltat alahuzzuk, - telepatia, tavhatas, tavgyogyitas - tovabbi ket peldat meg bern utatun k.

Egy ideig Berlinben B. operaenekesnel eneket tanuJtam. Egyik nap ismetelt csongetesern eredmenytelen maradt, ajtaja be volt zarva, Meglepodve szokatlan pontatlansaga folott, arra gondoltam, mi tortenhetett vajon vele. Ebben a pillanatban lattarn belso szemeimmel valami erdekeset: lattam egy nagy, regi stilusban bebutorozott szobat, magas ablakokkal, a szeles napsugarak befolytak a szobaba, melyekben porszerncsek tancoltak, mint egy szobaban, ahol regota nem takarttottak, A parkettan a napsugarak alatt fekudt egy teljesen ismeretlen idos ferfi. Mar

94

regota halott volt, es az elrmilas eros szaga volt erezheto a szobaban,

Ez a Iatornas valahogy megrazott, j611ehet sem a szobat, sem a halottat nem tudtam felismcrni. Mivel azonban a zeneorarn elmaradt, ki akartam hasznalni az idfit es a varosba mentem. Alig kanyarodtam be azonban a kovetkezf utcan, amikor B. ur nagyon megtort arckifejezessel jott velern szemben: Kedves Sacharow ur; kerern bocsasson meg nekem, de valarni szornyu torrent: az en oreg uram, aki egeszen visszavonultan elt regi lakasaban az ovarosban, ahol minden kethetben egyszer meglatogattam, kopogasornra nem nyitott ajtot, Amikor az ajtot a rendorseggel betorettem, felfedeztem, hogy mar ket hete halott. Kepzejje el: a padlon fekiidt az eros napsiitesben es teljesen oszlasban volt, meg mindig kovet ez a szag ...

Egy holgy, aki husz eve csak altatoszerekkel tudott elaludni, megpedig 6-7 szemnyi abnormalis adagtol, arrol panaszkodott, bogy immar nemegyszer ilyen mennyisegtl tablettaval sem kepes elaludni. Tanacsoltarn neki, hogy hipnotizaltassa magat egy ldegspecialistaval. A holgy kijelentette, hogy ezt mar minden siker nelkul megtette, es megallapitottak, hogy nem hipnotizalhato, Azt tanacsoltam neki, hogy menjen haza, es ezen az esten 11 orakor gondoljon ram. En 11 orakor koncentralok ra egy feloraig, azzal a kivansaggal, hogy nyugodtan es rnelyen aludjon.

A kovetkezo reggel orommel teli hangon hivott fel: a kerdeses ejszakan tilalmam ellenere bevett egy fel tablettat, de az nem lett volna elegendo, hogy alvashoz segitse. Mindazonaltal az egeszejszakat vegigaludta - 20 ev utan az elsf alkalommal altatoszer nelkul,

Ket ilyenfajta kiserlet utan szokasat vegervenyesen feladta es most mar altato tablettak nelkiil is boldogul.

95

V.

A tokeletes ijdsz

A gyakorl6k kozul a legjobb, akinek szelleme a dhyanaban levo, a latnokok Jegjobbika kepes egy masik testbe atmenni gymsan, mindent-tudoan, mindent-Iatoan, minden lenynek j6t tevon, minden iras ertelmet ismerve, az egyseg tanat hirdetve, feltfinik 0, szokatlanul nagy ereje reven ismert, hosszueletfi es alkalmas a harom vilag dolgait megteremteni, folytatni es elenyeszni hagyni.

(Satchakranirupona-tantra, 34)

Eddig a "szellemi ijaszat" technikajat tulnyomoreszt harorn fokozatban, amik minden ember szamara elerhetok, abrazoltam es csak futolag emlitettern a negyedik es utolso fokot, ami a mesterseg legmagasabb beteljesiilesehez vezet, Vizsgalodasunk nem lenne tokeletes, ha ezt a mesterfokot eppoly pontosan nem frnank Ie es azaltal nem tennenk fel a koronat erre a fejlddesre, Keleti hagyomanyok misztikus iskolaiban megvan ennek a szellemi tanulasnak minden fokozata a teljes egysegeben, ha elhomalyosult kifejezesekkel is, kiszamolt es kidolgozott, es ezert mely intuitiv belatast igenyel, hogy ezeket a titkokat, amiket csak a beavatottakkal osztottak meg, meg lehessen fejteni. Ez megmagyarazza egyebkent a tenyt, arniert ez az anyag maga az indiai konyvekben korabbi daturnokkal oly megtevesztoen es koztiink szolva ellentrnondasosan is mutatkozik, hogy igenyes es kepzett oIvas6 azt mint .xudomanytalant'' es akar "dorit" utasitja el, es a bekepzelt rovid uton "kijavitja", Iegalabbis megkiserli "kiegesziteni", mialtal napjainkban oly sok az "ijasz-specialista" - es gyakorlatilag egy igazi "fjasz" sines!

Ahhoz, hogy egy ilyen szellemi tanulasban reszt vegytink, a tanulonak igen szigoru etikai fegyelernnek kell rnagat alavetni,

96

es megfelelni a negy lenyeges erenynek - megkulonbozteto ero (viveka), szenvedelyrnentesseg (viraga), jo eletvitel (satsampatti) es torekves a megoldasra (mumuksatva). Persze ezalatt nem val ami megkulonbozeto kepesseget kell erteni az eletsiker ertelmeben vagy az elemi szenvedelyek legyureset, mint a feltekenyseg, a gyiilolet vagy a bosszuvagy - a szellemi tanulonak sokkalinkabb az igaz es a harnis, a j6 es a rossz, azorok es a mulando kozotti kulonbseget kelI megtanulnia. Ezekbol az else kepessegekbol spontan keletkezik aztan a tobbi tulajdonsag: az elutasitas minden ellen, ami harnis, ami rosszakaratu es mulandonak megismert; a j6 eletvitel, ami hat reszre oszlik - a gondolatok nyugalma (sarna), az onuralorn (dama), a nyugodt magatartas (uparama), a tiirelern (titiksa), a bizalom (sraddha) es a celtudatos figyelem (sarnadhana) - es vegul, az aka rat a felszabadultsagra, egy belsf eloldottsagra minden viiagitol. Ez ut6bbi tulajdonsag minden eloljaro adottsaga, hozzapreseli a szellerni-keresdt ahhoz, amive csak lenni szeretne - a melto beavatasahoz, E nelkiil a szellemi elokesziilct nelkul nem talal mesterere - meg ha az egesz vilagot fel is kutatna erte. Van azonban neki, igy senkihez sem kell odamennie, hogy talalkozzon mestcrevel - a mester jon ohozza. Hiszen hosszu eveken at, mielctt arra az elhatarozasra jutott volna, hogy mestert keressen, 0 mar vart ra. Ennek a szellerni varomanynak az elofeltetelei a legszurkebb 6sid6k 6ta ugyanazok maradtak es eppoly kevesse megdontottek, mint a vilag terrneszeti torvenyei. Masreszt, a tanu- 16t61 semmilyen tokeletesseget nem varnak el - csak 6szinten faradoznia kell ezen tulajdonsagok kifejlesztesen, De meg mielott ezeket kello rnertekhen elerte, kepes mar a meditacio szelIemi gyakorlataival - a dhyanaval - foglaIkoznia - egy durvaszerkezetu targyat ragad ki.

Igy kezdodik gyakorlata. Ennek a durva meditacionak nehany honapja utan (sthula-dhyna) jonnek az elsf latomasok - a "sajiitos kepek" es mintegy egy ev mulva a mester vizio! - elo-

97

szor tunnek fel majd sugarzo, mindent elhomalyosito szemei, es tovabbi gyakorlas utan szemtOl szernbe latja az ember.

A figyelmes es misztikusan tanult olvaso ebben valoban az analogia nagy kozmikus torvenyenek hatasat fogja megpillantani. Minden titokzatos torveny legfontosabbikat a kovetkezokeppen lehetne megfogalmazni: ,,A kisebb korok: kospontjai jorognak a nagyobb korok. kozpontjai korul." Igy pl. a nappaJok es ejszakak ket hetct alkotnak, ha a Hold gyarapszik, a vilagos honapfel ("a Hold napja"), a nappalok es az ejszakak ha fogy a Hold, "soter" honapfelet alkotjak, eppugy alkotja a hat honap, ha a Nap eszak fele megy az "ev nappaldt", ha del fele megy "az ev ejszakajdt". Az ernberelet nehany evtizede eppugy a .nappolt'' es mintegy eppoly hosszu ideig tarto let a tulvilagban az "ejszakat" alkotja, egy mindenkori inkarnaciojet stb. A mi esetimkben egy Iezart tartomany fcjlodesenek egyes fokai alapjat kepezik ugyanazon torvenyeknek, mint a mindenkori fokozat beosztasai, Igy ismetlodik (nagyobb ciklusban) a misztikus fejlodes minden fokan ugyanaz a sorrend, ahogy a meditatio fokozatai a mindenkori fejlodesi fokokat alkotjak: a meditacionak mint olyannak, negy foka van- "a nyiljelhelyezese es celuis" (trataka), "az ij megfeszitese" (sambhavi-rnudra), "a nyil eleresztese" (khecari-rnudra) es "a talalat varasa" (laksyam viddhi) vagy "jigyeies a celra"; igy a negy fejlOdesi fok meditacios gyakorlatai a tanu- 16tol a mesterig alapul veve, eppugy az emJitett fokozatokat. Ugyanaz a dolog a latomasokkal is: egy mindenkori meditacio latornasai ugyanabban a sorrendben lepnek fel, ahogy az erintett meditacios gyakorlatokat is egyenkent kell kifejlesztetni. Akar tulsulyban is lehet az uralkodo momentum fOtendenciaja, de az alapviszony mindig ugyanaz marad. Ez a teny megengedi nekiink matematikai biztonsaggal a mindenkori es kovetkezeskeppen a negy (mester)fokozat alapjellemet es a megfelelf meditacios fokozat altalanos karakteret is levezetni. Ezt a megfeleltetest a kovetkezokeppen rogzithetjuk:

98

1. Az els6 meditacios fok durvaanyagu (trataka) es latornasai a "sajatsagos kepek". Az elso fok misztikusa is foglalkozikelmelyulessel a durvaanyagii targyakba (sthula-dhyana) es ennek a vizsgalodasnak az eredmenyet (smadhi) "szem1el{fdes ketseggel"-nek hivjak (savitarka) barmennyire nem kepes az altala a Iatomasban latott objektumot azonositani. De ha meg tudja tenni, akkor ez a szemlelodes« "ketseg nelkiili" (nirvitarka).

2. A rnasodik meditacios fok a koncentracio (sambhavirnudra), mely folyamatos legzessel jar. Latornasai .volaszok a gondoltakra" (pratijalpana) es hasonlo medon vizsgalodasok "meggondoldsokkal" (savicara), amennyiben ezt meg nem rrigziti, hogy vajon a rmilthoz, a jovohoz vagy ajelenhez tartozik, es vajon sajat vagy idegen gondolatok altal idezO"d6tt-e e16. Ha azonban ezek a rnegfontolasok megbuknak - ahogy az iIyen gyakorlatokmil allandoan adodik a megkivant utovizsgalat -, akkor ezeket a szemlelodeseket .rneggondotas nelkiilinek" (nirvicara) nevezik, es az altala nyert ismereteket "valosdgtd/tetfinek" (ritambhara prajna), mivel azok, mint lattuk, a ter es az id6 minden akadalyan at hozhattak, "hiszen vonatkorik", ahogy Patanjali 00- ga-sutra 1,49) kierneli, "kiilonleges sajatossaga miatt, egy mdsik teridetre, mint bitonyitek vagy kovetkeztetes". Megis nem ez a teljes .saolso" igazsag, hanem onmagaban tartalmaz igazsagnt _ vagy a rmiltbol vagy a jov6b61, es nem feltetlenul a jelenbol: hiszen eppen egy finomszerkezetU, id6t1en szferahoz tartozik es a leges-Iegmagasabb fokra tart igenyt, hogy ezt az ismeretet a tenyleges jelenneI (illetve egy masik megkivant idovel) vonatkozasba hozza, Itt sokszorosan megnyilvanul az ugynevezett "ldtnokok" figyelmen kiviil hagyott torvenye, amely szerint a latnoki tekintet "jeliiiroi lefele", tehat a szellemibOl a fizikaiba, es nem forditva fejlfidik,

Ha fennallt a rnasodik meditacios fokozat gyakorlata a vilagito targy vizsgalatabol - a sugarzo Napbol -, akkor parhuzamosan ezzel az also fokkal, a gyakorlatot a misztikus fejlddes

99

masodik fokara egy hasonl6 - tudniillik a jyotir-dhyama - meditacio a sugarzo ferry fole helyezi, amelyben az elso fok targyat latjuk, Es hasonl6an a masodik rneditacios fokhoz, ami a fenyvizsgalat reven eros forrosagot idez do a hatgerincveloben es az egesz testben, keletkezik a fenymeditacio altal a "kigy6tl:i'z"(kundalini) - egy allcgorikus megnevezese a kozmikus eleterf behatolasanak (prana) a finomszerkezetf csatornakba es centrurnokba, a ,,16tuszviragakba" (chakra), melyek a misztikus tuzon keresztul kiviragoznak es kinyilnak. Ezert gyakoroljak ezen a rnasodik fejlodesi fokon az igazi j6gM - legfokepp a hatha-aspektusaban,

3. Ha ez a "kfgyotiiz" a szemoldokkozepben magasra emelkedett, megnyilvanul a .Kundalini Istenseg" egy Iangnyelv alakjaban a misztikus szemenek, espedig nem allegorikusan, hanem a (behunyt) szemei elott jelenik meg, mint egy valodi, Iobogo lang. Ez a piBanat jelzi a harmadik meditacios fokot es szinnigy a misztikus harrnadik fejlodesi fokat is, am ely mostantol kezdve a rneditaciohoz egy "pont" fblott (bindudhyana) bonyolodik Ie. Mitjelentez a "pont"? A hindu hindu szo tulajdonkeppen "cseppeket" jelent es jelenti a cseppformakat is a langokban' Ez a hires khecari-mudra, ami a "nyel, nyeles" latszata alatt elrejtve tartott "ldngnyelv" bedugasa a koponya nyflasba (kha, koponyalyuk a hipofizis es a tobozmirigy kozott, atvitt ertelemben "az egbolt tetsege", felul a szajpadlason, a szemoldokkezep es a tarkri kozott) -a mar nezett lang szemlelete (samadhi), amit"szemWades gyonyon·el"-nek neveznek a jogaban, es a gyakorlonak teljes ismeretet ad (pratyaksa, a I!direkt szem eltitti" erzekelkes) es azaltal minden erf spontan kibontakozasat, ugymint boldogsagot (ananda) adomanyoz. Hiszen a j6ga erejenek titka a kepesseg, az uralando targyat a "harrnadik szemben" (az ajna-chakra revert) a forma, a szin es a kisugarzas tokeletes tisztasagaban (ezen a fokon a nezf a sugarzo fenyben es a tokeletes szmpompaban utanizzo hatasban) Iatni, Mikent az "agni-j6ga", az elva-

.100

rando vilagtan uj j6ga fajtaja magyarazza:

egy targy tiszta kepc harmadik szemunkben szarnunkra megfcghatoan kozel van, ha a targy kepet minden vonal es szin tokeletessegeben keltjuk fel, ugy az ember kozvetlenul befolyasolhatja. Az ember uralhatja .... , fiiggetlenul a tavolsagtol ercje ala hajthatja ... A szokasos targyaktol a tavoli bolygokig ki Iehet terjeszteni ezta hatast,

("Hierarchial!)

Igy idezodik elo - hogy egy peldat mondjunk - az egy langgal osszetekeredett arany kigye latornasa a muladharaban (a farkcsontban), ami vilagos fenynel a fejig ernelkedik es kinyitja a kozpontokat; egy ember vagy a kedvelt embertorneg tobozmirigyenek vizioja helyezi ezen cmbereket tokeletcs ellenorzes ala ugy, hogy azok minden gondolatat, amiket megosztottak a jogival, egy kivalo erzekcsalodast, mintha hipn6zisban lennenek, kepszerfien elne at, mialtal a hires "kbtetkiseriet" es hasonl6 "hiptunis csodaja" megmagyarazhato lenne. Az emberi koldok centrum hasonlo latornasa eredmenyezi a pontos es kedvelt, rontgenhez hasonlito betekintest a test belsf struktiirajaba stb,

Az olvas6 erne kepesseg alkalmazasi modjanak teljesseget talalja a Patanjali joga-sutranak a harmadik fejezeteben, melyben meg sok egyeb erfit, rnelyek ugyanilyen vizualis uton val6- sulnak meg, bemutatnak, A tantrakban is, mindenek elott a tripurasara-sarnucayaban, reszletes leirasait lehet a kiilbnbbzo kozpontokban (chakra) kibontakozo erokrol talalni, amely Irasokra mar utaltam az olvasonak,

4. Egy j6gi osszes fizikai erejenek tokeletes kibontakozasa azonhan nem a legmagasabb fokozat, amint azt Patanjali, - aki ezeket az eroket "p6tlekkentl! (upasargah) - jellemezte, tovabba azt rnondja:

"Azol1ossagon keresztiil ezek az er6k a rossz magvait szetrom-

boljdk es keletkezik a megoldas." (Y S, III. 51.)

101

Megoldas (kaivalya) alatt a joga a szellem anyagt61 (prakriti) valo teljes rnegszabaditast, az isteni tokeletesseg ujramegszerzeset crti, Ezert a j6git a ncgyedik fcjlfidesi foknak ehhez a rnagasztos celhoz kell vezetnie.

Folyamodjunk ujb6J a negy meditacios fokhoz - ez alkalornmal annak utolso fejczctehez - ahhoz, ami az anal6gia trirvcnyenek kovetkezteben a negy fejlodesi fok alapjellernet hatarozza meg. Pontosan mondva, szamos ero (siddhi) tartozik az onrnagaban nehezen felismerhetf negyedik meditacios fokhoz, "a celra figyeleshez" (laksyam viddhi). Hiszen azok a tokeletes onfelejtes pillanataban keletkeznek (laya), a tudat a cella! tortenf egybeolvadasakor, A rnundaka-upanisad ezt rnondja errol:

"OM az ij. es 6nmagunk (annan) a nyz1 es Brahma a celkorang; [igyelemmel tuldld el es egyesiilj vele. mint a nyil."

(M. Up. II. 2,4)

"A nyil egyesiilesenek a celkoronggal" eszerint el6sz6r az egesz negyedik fejlfidesi fokot kelJ jellemeznie. Kesfibb ezen a negyedik fejlodesi fokon kelt minden er6nek spontan, minden gyakorlas nelkirl kialakulnia.

Ha mar most a kerdest a masik oldalrol is megvizsgaljuk, akkor a boles Gherandanal (lasd "A nagy titok") csupan harem meditaciot - a durvat, a vilagitot es a finomat, mikozben persze {5 az utobbi kett6s karakterere - talalunk, mely mint a "Nagy Kundalini Istenseg" vizsgalodasara es a .Brahma mint pont't-te utal, 6 azt rnondja:

Nagy szerencse reven barkinel felebred a Kundalini, igy onmagaval egyiitt kilep a testbol a szem nyitasa altai (a magasban) es vandorol a kiralyi uton, mozgasa miatt azonhan nem lathato.

A j6gi azonban sikerter el a meditacioban (dhyana j6ga) a smabhavi mudra altai. Ez a titokzatos finomszerkezetfi meditacio (suksrna-dhyana) ami maguk az istenek szamara is nehezen erheto el, (ibid. "VI. 18-20.)

102

Ennek a "nagy Kundalini istensegnek" lobogolangnyelvkent val6 szernleleset a harrnadik fokozatban mar megeltuk, A .Brahmanak mint pontnak" a vizsgalodasa tehat, a rneditacio targya kell hogy legyen a negyedik fokon. Masreszt Gheranda mondja a VII. fejezetben:

A sarnbhavi mudran keresztiil rnegy vegbe bnmagunk megisrnerese (atmappratyaksa): bindut Brahmakent Iatni, osszekapcsol6dik azaltal a tudat (manas).

HelyezdOnmagad a Kha kozepebe es Kha-t onmagad kozepebe, Tehat khakent latva, nc zavartasd rnagad. Folyton boldogsaggal tele megy az ember Igy az eksztazisba (samadhi) at.

Ez tehat a negyedik fok meditacioja: a fej helyebe (manas chakra, a hipofizis cs a tobozmirigy kozott), ahol az ember (samhavi mudran at) a langnyelv vfziojat atelte, "he/yezziik onmagunkat", azaz koncentral az ember az En-erzesre (az egyebkent mindig itt letezik), mintha eggye valna ezzel a langgal (bindu, ahogy tudjuk, nem egy "pont", hanem "csepp", aminek lang forrnaja van). Hiszen bindut (a harrnadik meditacios foket) kelt egyreszt immar Brahmanak tekinteni, es azzal ossze kell kapcsolni a tudatot. Masreszt, arnint ugyanez az Upanishad ket strofaval elobb mondja, ez a Brahma , tangelo" (arcimat), finomabb mint a legfinomabb, es el kell talalni (onrnaga nyilaval)!

Minden Jlyen szubtilis rneditacio kovetkezmenye onmagunk felisrnerese vagy "atma-prazyaksa", abogy Gheranda kijelenti. Es Patanjali hozzafuzi:

... Elmelyedes reven (samyarna) onmagunkba jo a tudas onmagaert (purasa).

Ezaltal felkelti az (abszolut) ballast, az erzest, a latast, az izlelest es a pratibha szaglasat."

Igy folytatja tovabb:

Elmelyedes altal (samyama) a lelek (sattwa) es rna gunk (purusa) rnegkulonboztetesebe hozzajutunk a Mindenhato erohoz (abszohit uralom minden leny es koriilmeny fOli:itt) es a Min-

103

dentudashoz,

Ezt a format samandhinak nevezik ("azdntudatra irdnyult") (asmita, az asmi verbalis forrnabol, azaz "en vagyok") es ez a szemleletrnod a misztikus fejlfides negyedik fokan van. De ez meg nem is a legmagasabb. Maga az altala nyert "megdics5i1les" (pratibha), ahogyvaloban sejtjuk, ami minden erot spontan, minden gyakorlas nelkul, samyamat vagy hasonlot adornanyoz, megha azok a kovetkezf fokozat ereje utan vadaszok altal legyozetnek, azonban ez meg nem a vegervenyes rnegoldas (kaivalya), ami, ahogy fentrol lattuk, csak a Jegmagasabb vairagya megszerzese, minden erf es korulmeny iranti erzeketlenseg, mint .. [orttuiban ietezes" (ruparaga) vagy "Forma nelkuli letezessel" (arupa-raga) szemben, a negyedik felszenteles (paramahamsa) rnisztikusanak reszesei, es ot adeptussa (jivanmukta, "do megvditova") koronazzak. Ez a megvaltas a smathi legmagasabb formajan keresztiil tortenik, es az "ereny felh5jenek" (dharma megha) nevezik eI. AId ebbol a tokeletes tudasbol, amely sernmit nem tartogat onmaga szamara keletkezik, .ha tuddsdnak vegtelensege eliitt", amint Patanjali zarornondataban kihirdeti, "minden lep[ezes es tiszuitalansag meghdtrdit es minden felismerhetti csekelysegnek tilnt."

104